Móricz Péter – Dr. Nagy Zoltán

KÖRMEND ÉS A BATTHYÁNYAK ÉVSZÁZADAI

KIÁLLÍTÁSVEZETÕ

Körmend, 2016

Technikai szerkesztõ:Móricz Péter

Lektorálta:Zsámbéky Monika

Címlapterv:Jámbori Tamás

Fényképek:Jámbori Tamás

Móricz Péter

ISBN 978-615-80467-1-8

Kiadó:Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár

Felelõs kiadó:H. Vörös Márta igazgató

A kiállításvezetõ létrehozását támogatta:

- 3 -

DR. BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ MÚZEUM

Dr.Batthyány-Strattmann LászlóMúzeum

díszlépcsõház

A Batthyány-Strattmann herce-gi kastélyegyüttes és a várkert államitulajdon Körmend Város Önkor-mányzata kezelésében. (1. kép)Melléképületeiben színház, kiállító-terem és gyermekkönyvtár mûkö-dik. A fõépületben található a

, melynek állandó kiállítá-sai: a „Körmend és a Batthyányakévszázadai” kiállítás és a Cipõtörté-neti Gyûjtemény. A kastély észak-nyugati bástyájában kialakított, s2001-ben felújított kápolna a múze-um idõszaki kiállításainak ad he-lyet. Ugyancsak a múzeum mutatjabe a fõlépcsõházból nyíló, második

emeleti díszteremet, melybõl a látogatók azerkélyre is kiléphetnek.

A múzeum 2014-ben egyesítette és felú-jította kiállításait, és a kastély nyugati szár-nyának elsõ emeletén, hét teremben ren-dezte be a „Körmend és a Batthyányakévszázadai” címû állandó kiállítást, mely a

ból közelíthetõ meg. Itt ta-lálkozhat a látogató a kastély eredeti beren-dezésébõl egyetlen megmaradt mûtárggyal,a Mária Teréziát koronázási díszben ábrázo-ló olajfestménnyel. (2. kép) A helyiek véle-ménye szerint azért maradhatott meg vi-szonylag épségben a II. világháborút követõ-en, mert a kastélyban elszállásolt orosz kato-nák a királynõ alakjában Katalin cárnõt vél-

1. kép

2. kép

ték felfedezni. Ugyancsak a díszlépcsõház falait díszíti a 15 festménybõl állóBatthyány-õsgaléria reprodukciója, melyeknek eredetijét a németújvári várbanõrzik, s a fõnemesi család tagjait mutatja be a 13. századtól a 17. század végéig. Az er-kély elõtt függõ, hatalmas méretûre kinagyított fotó pedig Batthyány Lili ésBatthyány Zsigmond esküvõjére 1924-ben összegyûlt családot ábrázolja.

A „Körmend és a Batthyányak évszázadai” új állandó kiállítás elsõ három termea települést körülölelõ táj természeti értékeit, az e körben fellelt régészeti és kultúr-történetileg fontos leletegyütteseket, az egykori mezõváros históriájával kapcsolatostárgyakat és dokumentumokat, a több évszázados múlttal rendelkezõ kézmûvességés az egyleti élet gazdag tárgyi emlékeit tárja a látogatók elé.

Az Körmend történetét mutatja be a 19. századig. (3. kép) A városkörüli táj meghatározó eleme a : a környék természeti értékeit bemutató vitrina Dunántúl legnagyobb folyója köré szervezõdik. Láthatóak itt a Rábának egykori ple-isztocén korból származó kavicstakarójából elõkerült fosszilis növény- és állatma-radványok. Kovásodott tölgyfatörzsmaradvány, az itt honos õsfenyõ lenyomata, egymamut kövült foga, a háromujjú õsló állkapocscsontja mellett megcsodálhatjuk abarlangrajzok által jól ismert gyapjas orrszarvú jégkorszakból származó zápfogát,melynek egykori tulajdonosa néhány százezer évvel ezelõtt környékünkön legelé-szett. A következõ vitrinben évszázadokkal, évezredekkel korábbi, emberi kéz alkot-ta tárgyak tárulnak szemeink elé. Az új idején a Kr.e. 4. évezredben Körmendkörnyékén már települések sokasága állt. A dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrá-jának tárgyi emlékeit sikerült több helyen is megtalálni. A késõ rézkorból, a Kr.e. 3.évezred végérõl hamvasztásos sír leletei kerültek elõ Csákánydoroszlóban. Az embe-ri hamvakat az itt bemutatott hatalmas díszített edény darabjai között találták meg.A körmendi Várkertben gázvezeték építésekor 1984-ben három helyen is õskori tele-pülésnyomokat fedeztek fel. E maradványok nagyméretû hulladékgödrök voltak. Azitt fellelt tálak, fazekak, füles korsók töredékeibõl egész edényeket is össze lehetett ál-lítani. Ugyanitt egy gabonazúzó töredéke is elõkerült átégett paticsfalak omladéka kö-zül. Több mint egy évszázada Turcsányi Endre körmendi evangélikus lelkész fedezte

KÖRMEND ÉS A BATTHYÁNYAK ÉVSZÁZADAI –ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS A KASTÉLY I. EMELETÉN

KÖRMENDI ÉVSZÁZADOK – A KEZDETEKTÕL A 19. SZÁZADIG

elsõ teremRába

kõkor

- 4 -

fel a katafai Várdombon a településnyomait. 1980-ban a Borostyánkõ út-vonalon az évek óta tartó kutatás eredményeként a régészek egy katonai õrállomás-ra bukkantak. A tábor belsejébõl 18 aranyérembõl álló kincsre leltek a szakembe-rek. (4. kép) A jelentõs éremlelet nyolc császár képmásával díszített vereteket tartal-

rómaiak

- 5 -

3. kép

4. kép

mazott. Az érmek elrejtésének ideje tisztázódott, idõszámításunk utáni 160-170-esévek, a markomann háborúk korára tehetõ. A Várkertben is elõkerült egy kora ró-mai kori hamvasztásos sír maradványa. A bennszülött nõ porai mellett egy ép itáliaieredetû illatszeres üvegcsét is találtak, mely dísze a kiállításnak. EgyházasrádócrólKr.u. 1-2. századi urnasírok rekonstruált edényei kerültek a vitrin üvegfalai mögé.Helyet kaptak itt pattintott és csiszolt kõeszközök, köpûs bronzbalta és ritkasúlymérték: két keftiu – mely a bronzkorban a fizetési eszköz õse volt –, sírból szár-mazó fibula, Krisztus monogramos gyûrû, agyagmécses.

Curmend névalakban – mely türk nyelven gázlót, vagy erõdítetthelyet, esetleg várat jelent – -ban kelt oklevélben, egy határper kapcsán királyibirtokként vált ismeretessé. Körmend késõbb királynéi birtok, majd különbözõ fõu-rak kezébe került, 1605-tõl pedig a Batthyányak egyik birtokközpontjává vált, 1650-ben Batthyány I. Ádámtól hajdúprivilégiumot kapott. Régészetileg csekély mérték-ben kutatott a város. Felszínre került viszont egy 16. századi királyalakos, négyzeteselõlapú, zöld ólommázas kályhacsempe is, mely Erzsébetet, I. Ulászlót és a gyermekLászlót ábrázoló igen ritka darab. A településen egy helyen a városvédõ árkot éspalánkot, másutt pedig korai falazatokat, illetve épületekhez tartozó hulladékgödrö-ket tártak fel. A 15. századi edénytöredékeken kívül egy mesterjegyes kiöntõcsövesedény, 15. századi kályhaszemek, 17. században készült reneszánsz, Habsburg-címeres kályhacsempék darabjai, egy „verejtékcseppes” üvegpohár és egy ritkasiegburgi arcos edény töredéke került elõ. E körhöz vehetjük még azt a két 17. száza-di alabárdot is, melyek az emlékezet szerint egy szennyvízderítõ ásása során két ésfél méter mélységbõl bukkantak elõ.

A Rákóczi-szabadságharc során a kurucok a várost felégették, palánkját lerom-bolták. A Batthyány-család 1716-ban ide helyezte át magyarországi birtokainakközpontját, így a végvárból barokk kastély, a palánkkal körülvett hajdúvárosból pe-dig virágzó kisváros lett a 18. század derekán.

Körmend mezõváros a 19. század elsõ felében kezdett hasonlatossá válni a pol-gári kisvárosokhoz. A településen többször pusztított tûzvész, melyekben a lakóhá-zak többsége megsemmisült. Batthyány Fülöp herceg jelentõs összegekkel segítettea rászorulókat az újjáépítésben, de elõírta az utcák szélesítését és kiegyenesítését, éselõnyben kellett részesíteni a kevésbé gyúlékony építõanyagokat. Ekkor épültek abelvárosban a Körmend mai képét is meghatározó klasszicista épületek, pl. a tisztiház és a Grünbaum-ház. A város fõterét az akkori városbíró és egyben építészAndreas Leithner 1853-ban készített mûvészi axonometrikus rajza tárja elénk hite-lesen. (5. kép)

Körmend1238

- 6 -

KÉPEK A VÁROS TÖRTÉNETÉBÕL – EGYHÁZAK, POLGÁROSODÁS ÉSA 20. SZÁZADI KÖRMEND

századelõ han-gulat

egyháztörténeti emlékek

Aát a szecessziós

képeslapok, különfé-le porcelánok, bár-sonyba kötött emlék-könyvek, egy avítt ká-vépörkölõ érzékelteti.(6. kép) Itt látható egykörmendi, század ele-jén készült nõi dísz-magyar, mely sötétlilaprémezett bársonymentébõl, a hozzátar-tozó bársonyrátétes blúzból, hasonló szoknyából, ékkövekkel kirakott pártából, csip-kefátyolból és köténybõl álló viseletegyüttest alkot.

Körmend ben nem bõvelkedik ugyan, de az 1698-ban Debrecenben kiadott „Halott temetésekorra való énekek” könyve, az 1784-benkészített úrasztali ónkannák és keresztelési kancsó, az 1791. évben készült aranyo-

5. kép

6. kép

- 7 -

zott kenyérosztó tányér a reformátusok féltett kincsei. Becses darabja a kiállításnakaz ónfedeles üvegen, misebor tartó kancsón kívül, egy 1842-ben készült réz ostya-sütõ és egy kálváriát ábrázoló türelemüveg is.

A száz évvel ezelõtti Nagy háborúra emlékeztetnek Kõszegi Bartunek Jánosából az I. világháborús fegyverek, dísz- és emléktárgyak. (7. kép) Ereklye

számba vehetõ az itt bemutatott dísz alabárd Ferenc József monogramjával, 1871-es

hadi-múzeum

7. kép

- 8 -

évszámával, mely a királyi testõrségé volt, a nyugatra menekülõk Kõszeg térségébenhagyták el, mikor a koronát Velemben elrejtették. Kalandos körülmények folytán ke-rült egy helyi késeshez, onnan pedig a múzeumba.

Körmend és környéke két nevezetes természetkutatójának tevékenységét a ma-dárvilág szeretete és elmélyült kutatása kapcsolja össze. (1903-1983)Nagycsákányban született közjegyzõ volt, aki egyaránt magas szinten mûvelte anéprajz, a nyelvészet és a madártan tudományát. Nagyszerû néprajzi gyûjteményét1953-ban múzeumunknak ajándékozta. Jeles darabjaiból itt adunk ízelítõt. (8. kép)Két mángorló lapickát is számon tartunk tõle. Az egyiken 1825-ös évszám, kétfejûsas, kardot tartó oroszlán, gólya és örvös galamb ábrázolás van, amit egyházi jelvé-

Csaba József

- 9 -

8. kép

nyek egészítenek ki. A másikon – mely1835-ben szerelmi ajándékkéntGyurkó Éva számára készült – vörösspanyolviaszos díszû terebélyes életfátláthatunk. Különlegességnek számítaz az 1872-ben készített domborfara-gású kígyós bot is, melyen Isten bárá-nya felett magyar címer, mellette úr-felmutató és kehely ábrázolása is sze-repel. A fakorcsolyák, tûzcsiholó acél,faragott fa galambocskák az elsõ világ-háborúból, jegykendõk, húsvéti hímestojások, õzfejû bot, egy elnyûtt vadász-táska, egy ökölnyi áldozati kõ, melyhezegy hajtincs is tartozott, mind, mind tõ-le származnak.

(1853-1942) kör-mendi születésû, de Molnaszecsõdönélt körjegyzõ, madarász szintén a hí-rességek közé tartozik. A hazai mada-rak kiváló megfigyelõjeként tartottákszámon, de e mellett madártöméssel, preparálással is foglalkozott, melynek mûvé-szi mestere volt. Az új-guineai, ausztráliai, paraguayi, kolumbiai, ecuadori, molukkiszigeteki, brazíliai madarak között 11 kolibri, paradicsommadarak, egy hatalmasara papagáj, a színpompás tukán csak ízelítõ a gyûjteménybõl. (9. kép)

körmendi születésû világhírû operaénekesrõl, szerepeirõl ké-szített eredeti felvételek, plakátok bemutatásával emlékezünk meg.

A be lépve Körmend mezõváros e-it vehetjük szemügyre. A lakosság csaknem fele kézmûvességgel foglalkozott, de kö-zülük igen sokan földmûveléssel is kiegészítették keresetüket.

A céhes idõkbõl viszonylag csekély számú tárgy került közgyûjteményeinkbe.1726-os évszám van a mészárosok ónkannáján, mely Sopronban készült remekdarab, országos ritkaságnak számít a molnárok 1823-as évszámot viselõ gyertyatar-

Molnár Lajos

Németh Mária

KÖRMENDI KÉZMÛVESIPAR ÉS EGYESÜLETI ÉLET

második terem kézmûvestörténeti emlék

9. kép

- 10 -

tója (10. kép), de a kézzel festett, cse-répbõl kinövõ virágtõvel díszített,1821-ben kelt takács céh felszaba-dító levele sem tartozik a hétközna-pi tárgyak közé. A céhládák közül azasztalosoké intarziás díszével vonjamagára a figyelmet. A lakatosok kö-zül a Zwiefel családot kell külön ki-emelnünk. Weber Antal bádogos is aközmegbecsülést élvezõ iparosokközé tartozott. Hattyús cégére,oroszlános bádogdíszei, sárkányos vízköpõje, sellõs házoromdísze egykoron jól mu-tatott a házakon. Raposa Imre bognármester 1852-ben készült, a helyi céh által hite-lesített remekrajza egy hintót ábrázol több nézetben. Nemcsak a rajz, de a megalko-tásához használt eszközök is fennmaradtak. A csizmadiák zöldmázas, bicskiát ésmustát ábrázoló, 1854-ben készített céhkancsóján kívül a mesterség gyakorlásához

elengedhetetlenül szükséges esz-közök is láthatók. A körmendiKluge kékfestõ dinasztia õseiSzászországból származnak. If-jabb Kluge Pál 1907-tõl 1936-igaz Ipartestület megbecsült elnö-ke, 1921-1927-ig pedig városbíróis volt. Mûhelyét erõszakosanállamosították, az itt látható nyo-módúcokon kívül nem maradtsemmi sem. Tóth Lajos és Józsefmézeskalácsos a közelmúltigKörmenden ûzte ritka mestersé-gét. Cukorkát készítettek, gyertyátöntöttek, s a vásárokban a mézes-kalács szíveken, huszárokon kí-vül márcot is árultak. (11. kép)Sándor Ferenc toronyórás 1888-ban készített díjnyertes negyedü-tõs óraszerkezete csak egy az öt-

- 11 -

11. kép

10. kép

venkettõ közül, melyet az életében„teremtett”. (12. kép) Maga szerkesztetteés öntötte ki az órákhoz szükségesalkatrészeket, Grácban kitanult mûlaka-tos mesterségét híres óráival megbecsült-té tette a város határain kívül is. TóthMihály és fia Tóth Lajos kiváló órásmeste-rek és ékszerészek voltak, akik ezüst tár-gyak gravírozására is vállalkoztak.Féldrágakõ gyûjteményük az általuk ké-szített ékszerek köveinek kiválasztásáhoznyújtott segítséget. Põcze Kálmán és leá-nya Mária hosszú évtizedeken keresztülfolytatták közmegbecsülésnek örvendõkönyvkötõ mesterségüket, emellett mégegy kis papírboltot is üzemeltettek. A kész-termékek közül néhány szép kötésû,csatos, csontlemez borítású imakönyvvonzza a tekintetet.

A körmendi közül a tûzoltóké volt a legtevékenyebb a századelõn.Díszes egyenruhájukhoz címeres fémsisak is járt, melyet csak ünnepkor viseltek tag-jai. A körmendi Vasparipa Egylet 1889-ben alakult. Az Udvary fivérek itt látható ma-

gaskerékpárjaikon elkerekez-tek a párizsi Világkiállításra, sonnan kis kerülõvel az olasz-országi Turinba, az agg Kos-suth Lajost meglátogatni. Ka-landos utazásukról a helyinyomdában két kiadást is meg-ért útikönyvet jelentettek meg.A múzeum féltett kincsei közétartozik alakuló jegyzõköny-vük és az egyleti zászlójuk is.(13. kép)

egyesületek

- 12 -

12. kép

13. kép

A HERCEGI KASTÉLY ÉS A VÁRKERT ÉVSZÁZADAI

kastély elõdjé

kastélyegyüttes

A város északkeleti sarkán emelt épületrõl, a mai rõl csak 1459-bõl van tudomásunk, melyet a korabeli oklevelek „ elnevezéssel illettek,építtetõjében az akkor Körmendet birtokló Szécsényi családot gyaníthatjuk. Képi áb-rázolása nem maradt ránk, alaprajzi elrendezését csupán egy 1667-ben készült tér-képrõl olvashatjuk le. Ezt a négy saroktornyos, szabálytalan négyszög alaprajzú, egye-meletes várat, melyet vizesárok vett körül, sbejárata a nyugati oldalán volt, Batthyány I.Ádám az 1600-as évek közepén a kiválóolasz hadmérnök, a késõbbi császári fõépí-tész Filiberto Lucchese tervei alapján épít-tette át. Ezután már mind a négy oldalonemeletes épületszárnyak álltak, a tornyokezek fölé magasodtak.

1716-ban a Batthyányak magyarorszá-gi birtokigazgatási központja Körmendre ke-rült. Az épületet a megváltozott igényeknekmegfelelõen Batthyány Lajos gróf, késõbbinádor 1730-1745 között jelentõsen átépít-tette. A védmûbõl mozgalmas alaprajzi és tömegelrendezésû, európai barokk udva-ri pompát idézõ t emeltetett. Az osztrák barokk jeles képviselõjét,Donato Felice de Allio-t bízta meg tervei megvalósításával. A kastély távolabbi kör-

nyezetét is bevonták a hatáskel-tés körébe: épületeit egyetlenészak-déli tengelyre fûzték föl,melyeknek két oldalán mellék-épületeket emeltek. Az épülete-gyüttestõl keletre az akkori vá-ros méretével megegyezõ fran-ciaparkot hoztak létre. A kas-télyt a 19. században többször isátalakították, az épület klasz-szicista homlokzatot, erkélyt ésmanzárd-tetõt kapott. (14-15.kép) A kastélyban õrizték a csa-

castellum”

14. kép

15. kép

- 13 -

lád által évszázadok alatt összegyûjtöttországos hírû fegyvertárt (16. kép), pom-pás könyvtárt és a történeti szempont-ból jelentõs levéltárt.

Dr. Batthyány-Strattmann László1920-1931 között lakott itt, az egyik mel-léképületben mûködtette szemkórhá-zát, ahol ingyen gyógyította szegény bete-geit. Fiának családja 1945-ben kénysze-rült elhagyni õsei kastélyát, melyetorosz csapatok vettek birtokba. Az oroszkatonaság 1957-ig laktanyaként használta a kastélyegyüttest, melynek felújításáraaz 1960-as években került sor. Az 1970-es évektõl fõiskolai, majd középiskolai kol-légium mûködött a fõépületben, egészen 2001-ig. A volt szemkórház épületében, ésa tõle keletre felhúzott épületekben cipõgyárat alakítottak ki, amely szintén az ez-redforduló után költözött ki a mûemléképületbõl.

Az ötödik teremben elõször a família ival ismerkedhet meg a látogató.1743-ban több hatalmas méretû családfa is készült Batthyány Lajos kancellár meg-rendelésére. Az egyik töredékét, a családfa alsó részét a Magyar Országos Levéltárbanõrzik. Ennek középsõ részén ábrázolták az örsi sziklát, melyrõl a családfa törzse ki-nõtt. A törzsnél fekvõ alak Kõvágóörsi Miske mester, felette a Batthyány címer, melyetkét oldalról griffek támogatnak. A szikla középsõ részén a címerállatok is megjelen-nek: a sziklaüregbõl kiemelkedõ, szájában kardot tartó oroszlán, valamint a fiókáit sa-ját vérével tápláló pelikán. A családfatöredéken a 18. században a három legfonto-sabbnak tartott, a családhoz kötõdõ település is megjelenik: Kûvago-Eürss, azazKõvágóörs egy bányaábrázolással, a névadó település, Batthyan és az 1524-ben ado-mányul nyert Nemet Ujvar (Németújvár). Egy nagyméretû, eredetileg a családfa bal fel-sõ részét alkotó töredék 1989-ben a körmendi múzeumba került. (17. kép) A kézzelfestett, 129x75 cm-es nagyságú töredéken a készítéstõl számított utolsó hat nemzedékkerült feltüntetésre, a fa ágaiból kinövõ ovális alakzatokba egy-egy családtag nevét,tisztségeit, emlékezetes cselekedeteit, halálának dátumát, valamint házastársának ne-vét írta a készítõ, mindezek fölé a Batthyány, illetve a feleségek címerei kerültek.

ÚT A FÕNEMESSÉGIG – A BATTHYÁNYAK A KÖZÉPKORBANÉS A KORAÚJKORBAN

családfá

16. kép

- 14 -

A következõ kiállításrészbenke-

rülnek bemutatásra. A Batthyá-nyaknak a 16. század elõtt Fejér,Veszprém és Somogy vármegyé-ben, valamint Szlavóniában vol-tak jelentõsebb birtokaik. A né-metújvári és a szalónaki várraBatthyány I. Ferenc királyi ado-mányként tett szert 1524-ben, il-letve 1527-ben. Ettõl kezdve acsalád birtokainak súlypontja atörténelmi Vas megyébe helyezõ-dött át. A 16. század elsõ jelentõsBatthyány családfõje I. Ferenc(1497-1566) volt, aki horvát bá-ni és fõpohárnokmesteri pozíci-ót töltött be, részt vett a mohácsicsatában is. 6 db ezüst- és rózsa-színû selyemzsinórral összefû-zött, pergamenhártyából készí-tett füzetbe írt végrendelete a kör-mendi múzeum tulajdona. (18.kép) A század másik kiemelkedõBatthyányja I. Ferenc bán uno-kaöccse, III. Boldizsár volt. A 16. század közepén beutazta Nyugat-Európa nagyrészét, majd hazatérve németújvári udvarát a humanista mûvelõdés mûhelyévé, azújjáformálódó egyházak fõ patrónusává tette. A 16. századi Magyarország egyik leg-nagyobb könyvtárát hozta létre. Könyvei közül a kiállításon az 1571-ben kiadottNumismata címû kötet szerepel, mely a Római Birodalom pénzérméit mutatja be.Belsõ címlapján a tulajdonos aláírása olvasható. Batthyány III. Boldizsár németúj-vári udvarába hívta az Európa szerte híres flamand botanikus Carolus Clusiust, aki-nek 15 éven keresztül támogatta értékes magyarországi botanikai gyûjtõmunkáját,és segítette mûvének megjelentetését, valamint a nagyhatású Beythe István tudósprédikátort, aki késõbb a Dunántúl református püspöke lett.

a család 16. századi õsei

- 15 -

17. kép

A Batthyány család 17. századi tagjai közül (1610-1659) volt alegkiemelkedõbb személyiség, elsõsorban dicsõ haditetteit õrizte meg az emléke-zet. A rohonci õsgaléria festménye alapján alkotott szobra kézzel hurkolt gombok-kal ellátott, kézi szövésû gyapjúból készült késõ reneszánsz dolmányt, valamint„kutyaütõ” ujjú pamutbársony mentét visel. Fején tollforgós föveg található.Kezében buzogányt tart, lábán kézzel varrott szattyánbõr csizmát visel, derekán fa-lemezekbõl készült, aranyozott övet hord. (19. kép) A kiállítás Batthyány I. Ádámkorából származó tárgya egy fémveretes díszkantár, mely jelen állapotában nyak-lódísz nélküli, azonban ezüst láncos tarkóborítójú, pofaszárán, homlok- és orr-pántján préselt, virágmotívumokkal díszített, aranyozott és ezüst lemezekkel, szívalakú csüngõdíszekkel van felszerelve. Batthyány I. Ádám rendszeres levelezésbenállt a törökökkel, így levéltárában számos török tiszt által írt missilis maradt fenn,többek között Musztafa koppányi bég levele. Ennek elõoldalán a bég gyûrûs pecsét-jének lenyomatát és aranyporral hintett tugráját, kalligrafált kézjegyét iselhelyezte, melyek kiterjedéséhez hozzáigazította az írnok a magyar nyelvre lefor-dított szöveget. (20. kép)

Batthyány I. Ádám

- 16 -

18. kép

A NÁDOR, A MECÉNÁS ÉS A MINISZTERELNÖK –BATTHYÁNYAK A 18-19. SZÁZADBAN

BatthyányLajos Ernõ

A Batthyány család az 1760-as években érte el hatalma csúcspontját.(1696-1765) nádor befolyása – saját pozíciója révén – kiterjedt a ma-

gyar közigazgatásra, igazságszolgáltatásra és törvényhozásra; öccse, Károly (1698-1772) tábornagy révén a császári hadvezetésre és a késõbbi királyok neveltetésére;fia, József (1727-1799) érsek révén pedig a katolikus egyházra. A rohonci õsgalériaBatthyány Lajos ábrázolása (21. kép) alapján készült el a nádor öltöztetett szobra,mely francia barokk stílusú, kézzel festett aranydíszítményû hivatali díszruhábanidézi meg a grófot. Mellén az Aranygyapjas Rendet, lábán osztrák barokk stílusúselyemcipellõt, fején késõ barokk osztrák udvari parókát visel. Mária Terézia hûsé-ges támaszra lelt Batthyány Lajosban: a kancellár szervezte meg az 1741. évi ország-gyûlésen a „vitam et sanguinem” jelenetet, amely során a magyar rendek életüket ésvérüket ajánlották az osztrák örökösödési háborúban szorongatott helyzetben levõuralkodónõjüknek. Mária Terézia kancellárja iránt nem maradt hálátlan: 1744-ben

- 17 -

20. kép19. kép

az uralkodónõ férje, Lotharingiai Ferenc fel-vette Batthyány Lajost az AranygyapjasRend tagjai közé. A francia nyelvû, indás ke-retdísszel és Ferenc fémtokos függõpecsét-jével ellátott oklevél a család levéltárábanmaradt fenn. Mária Terézia 1748-banBatthyány Károlyra bízta fiai, a késõbbi II.József és II. Lipót fõhercegek nevelését.Katonai érdemeiért és a fõhercegek nevelé-séért az uralkodónõ 1764. január 3-án ró-mai szent birodalmi hercegi rangot adomá-nyozott Batthyány Károlynak, valamintpénzverési joggal ruházta fel. Ezen joggalKároly, és unokaöccsének fia, Batthyány II.Lajos élt is: a kiállításon bemutatott pénzve-rõtöveken Batthyány Károly képmása és ahercegi címer látható. (22. kép)

Az elsõ felelõs magyar kormányminiszterelnökének, Batthyány Lajosnakszámos, érdeklõdésre méltán számot tartórokona élt a reformkorban és a 19. század második felében, többek közöttBatthyány Fülöp, Kázmér és Gusztáv. Gróf Batthyány Lajos életében a család hercegicímét (1781-1870) viselte. Fülöp Vas megyei fõis-páni tisztséget is betöltött, saját költségén négy festményt készíttetett az 1820-as

évek végén Miklóssi József bécsi fes-tõmûvésszel. I. Ferenc, József ná-dor, valamint édesapja, BatthyányII. Lajos, és önmaga aranyrámábafoglalt, természetes nagyságbanmegfestett képeit 1830-ban nagyünneplés közepette helyezték el amegyeháza nagytermében. AMiklóssi-festmény alapján WieberMariann elkészítette Fülöp öltözte-tett szobrát. Ezen 19. század elejirövid dolmánya gazdag zsinórdí-

Batthyány-Strattmann Fülöp

21. kép

22. kép

- 18 -

szítménnyel ékített, kacagánya pelerin alakú, fövege tollutánzattal díszített. Lábánpaszomány-díszû csizmát, oldalán kardot, nyakában kitüntetést visel. BatthyányFülöp hatalma és gazdagsága ellenére szerény és visszahúzódó ember volt, aki a tu-domány és a kultúra támogatásában szinte ugyanolyan jelentõs szerepet töltött be,mint Széchenyi István. A Magyar Tudományos Akadémia felállításához 50 000 fo-rinttal járult hozzá. A körmendi kastély parkjában 1812-ben elõkerült 14. századikincsleletet a herceg a Nemzeti Múzeumnak adományozta. Ezt a kincset többségé-ben ezüst tárgyak alkották, pecsétnyomók, gyûrûk, mellkeresztek, edények, ruhadí-szek (gombok, veretek, kristálykõ) és pénzek. (23. kép)

Magyarország elsõ felelõs kormányának miniszterelnöke,1807. február 10-én látta meg a napvilágot Pozsonyban. Than Mór 1868-ban, a

vasi megyeháza díszterme számára festett életnagyságú, egészalakos Batthyányt áb-rázoló festménye (24. kép) alapján készítette el a kiállításra Wieber Mariann a mi-niszterelnök öltöztetett szobrát. A szobor által viselt kékes-sötétszürke bársony anya-gú díszmagyar a legegyszerûbbek közé tartozik. Dolmányán féloldalas pirosvitézkötés, mentéje puritán prémdíszítéssel ellátott. Harisnyanadrágja és deli sarujaegyaránt kékes-sötétszürke színû. Jobb kezében csalmáját, vagyis fejfedõjét tartja,míg balja vállán átvetett piros bandallérral felkötött kardján nyugszik. Az 1848. már-

Batthyány Lajosgróf

- 19 -

23. kép

cius 15-i pesti forradalmat követõen István ná-dor Batthyány Lajost nevezte ki Magyarországelsõ felelõs kormányának miniszterelnökévé.Batthyány egész miniszterelnöksége alatt arratörekedett, hogy az 1848 tavaszán elért alkot-mányos viszonyokat megõrizze. Kormányá-nak a nemzetiségek felkeléseivel is szembe kel-lett néznie, ezért a gróf maga irányította anemzetõrség, majd a honvédség felállítását.1848 szeptemberében az õt ért sérelmek miattbenyújtotta lemondását, azonban a nádor újraõt bízta meg kormányalakítással. A pákozdicsatát követõen, október 2-án azonban végleglemondott. Az országgyûlésben elvállalta aWindisch-Grätz-hez, az osztrák seregek fõpa-rancsnokához induló küldöttségben való rész-vételt. 1849. január 8-án Pesten az osztrák ka-

- 20 -

24. kép

25. kép

tonai rendõrség letartóztatta, majd minden vagyonát elkobozták. A Pesten fogva tar-tott Batthyányt és politikai fogolytársait – a honvédsereg tavaszi hadjárata miatt –április 23-án, osztrák katonai õrizet mellett útnak indították Laibach (Ljubljana) fe-lé. Április 27-én értek Jánosházára, a foglyokat a Korona vendégfogadóban szállásol-ták el. Az éjszaka folyamán fegyveres felkelés bontakozott ki a helyi és környékbeli la-kosság részvételével. A felkelõk vezetõi követelték Batthyány és fogolytársainak sza-badon bocsátását. A gróf – aki saját ártatlanságának tudatában bízott az igazságszol-gáltatásban – a szabadság helyett a felkelõk lecsillapítását választotta. A kiszabadítá-si kísérlet jelenetének makettjét Imhof János alkotta meg a kiállításra. (25. kép)Batthyány Lajos hiába bízott az szolgáltatásban, elítélése egy elõre eldöntöttvégkimenetelû peres eljárás eredménye volt. A hadbíróság 1849. augusztus 30-ánfelségárulásért kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte az elsõ felelõs kor-mány miniszterelnökét. Kivégzése elõtti estén a nyakát erõsen megsebezte egy hoz-zá – a felesége által – bejuttatott késsel, ezért a pest-budai katonai kerület parancs-noka úgy döntött, hogy nem felakasztatja, hanem agyonlöveti a grófot. A vérveszte-ségtõl tántorgó egykori miniszterelnök a kivégzõ osztag elõtt fél térdre ereszkedett,

igazság

- 21 -

26. kép 27. kép

és „Éljen a haza! Rajta vadászok!” kiáltással várta, hogy a sortûz eldördüljön.Batthyány Lajos kultuszának legutóbb keletkezett tárgya egy hollóházi díszváza,Sikota Gyõzõ iparmûvész alkotása. A váza elején a Barabás-féle Batthyány-portrélátható, alatta a következõ felirattal: „GRÓF BATTHYÁNY LAJOS ELSÕ FELELÕSMAGYAR KORMÁNY MINISZTERELNÖKE”. A hátoldalra a gróf jelmondata került:„MINDEN HAZÁM JAVÁRA, AMI CSEKÉLY ERÕMBÕL KITELIK”. (26-27. kép)

A kiállítás befejezõ részében ismer-kedhetünk meg a boldoggá avatott

her-ceggel (1870-1931). (28. kép) Batthy-ány László Dunakilitin született 1870.október 28-án Batthyány József Györgyés Batthyány Ludovika tizenegyedik gyer-mekeként. Tanulmányait Kalksburg-ban, illetve a jezsuiták kalocsai gimnázi-umában végezte, 26 évesen iratkozott bea bécsi orvosi egyetemre. 1900-ban or-vossá avatták, Köpcsényben magánkór-házat rendezett be. 1914-ben utód nél-kül meghalt Batthyány-StrattmannÖdön herceg, így a hitbizomány, a Stratt-mann név és a hercegi cím a családpinkafõi ágából származó Lászlóraszállt, aki Trianon miatt 1920-ban Ma-gyarországra, körmendi kastélyába köl-tözött. Batthyány László 1898. novem-ber 10-én vette feleségül az anyai ágonorosz, apai ágon osztrák származású Coreth Mária Terézia grófnõt. Házasságukból14 gyermek született, három közülük kiskorában meghalt. A Körmendi IparosDalárda 1925-ben tartotta zászlószentelését, mely alkalomból Coreth Máriát kértékfel zászlóanyának. E jeles alkalomból a hercegné két azonos méretû és kivitelezésû,de más-más feliratú zászlószalagot készíttetett. A nyomott mintás fehér selyemda-masztból készített széles masnival megfejelt kétágú zászlószalag egyik szárán „A

DR. BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ – A SZEGÉNYEK ORVOSA

dr.Batthyány-Strattmann László

- 22 -

28. kép

Körmendi Ipartestületnekemlékül”, illetve a „Kör-mendi Iparosdalárdának”arany fémszállal kivarrottfelirat, valamint ovális me-zõben 1925. évszám dísz-lik. A másik zászlószalagszárán ugyancsak díszesarany fémszállal varrt be-tûkkel „Batthyány-Stratt-mann hercegné” a felirat,melynek közelében her-melin paláston a hercegikorona alatt a Batthyány ésCoreth család ovális mezõ-

ben ábrázolt, selyemfonalból kivarrt címe-rei láthatók. (29. kép) Dr. Batthyány-Strattmann László életét, tudását és vagyo-nát orvosként, majd európai hírû szemse-bészként a legszegényebbek gyógyítására,szolgálatára szentelte köpcsényi és kör-mendi magánkórházában, ahol ingyengyógyította a betegeket. Körmendre érkez-ve elsõ dolga volt, hogy az egykori levéltárépületében szemészeti klinikát rendezzenbe. Élete során ezerhétszáz hályogotoperált, összes körmendi szemmûtétét pe-dig háromezerre teszik. Már életébenszentként tisztelték a szegények orvosát,akit több évtizedes elõkészítõ munka utánII. János Pál pápa 2003. március 23-ánRómában boldoggá avatott.

A Batthyányak történetét bemutató ter-mekben a vakok és gyengénlátók múzeu-mi esélyegyenlõségének megteremtése ér-dekében tapintható tárgyakat helyeztünk

- 23 -

29. kép

30. kép

el. A kiállításban található valamennyitárgy megérinthetõ, anyaga, plasztikájaérzékelhetõ. Ez a kiállításrész speciáli-san úgy készült, hogy a látók mellett a lá-tássérültek érdeklõdését is kielégítsük.

A tárlat Batthyány Lajos nádorhozkapcsolódó érdekességei a felpróbálha-tó barokk paróka és az aranygyapjasrendi jelvény a hozzá tartozó díszes lánc-cal. (30. kép) Batthyány I. Ádám dísz-buzogányának rekonstrukcióját is kéz-be vehetik látogatóink, akárcsak a kör-mendi kincslelet táljairól készült pon-tos másolatokat, valamint a Batthyánylevéltár viaszpecsétjeinek utánzatait.

A kiállításrész különlegessége, hogyis megtapintha-

tók itt: a Batthyány könyvtárból szárma-zó 18. századi könyv mellett BatthyányI. Ádám 1647-ben öntött monogramosbronzágyúja. (31. kép)

eredeti mûtárgyak

- 24 -

31. kép