A B U D D H I Z M U S N Y E L V E I

KLASSZIKUS MONGOL NYELV TÓTH ERZSÉBET

BUDAPEST, ELTE BELSÕ-ÁZSIAI TANSZÉK 2005

Tartalom

I. Szövegelemzés 1. Kísérő szószedet ................................................................................................... 1 2.1. Átírás ............................................................................................................... 11 2.2. Szófejtés .......................................................................................................... 17 2.3. Toldalékok ....................................................................................................... 31 2.4. Névmások, számnevek stb. ............................................................................. 42 3. Átbetűzött szöveg ................................................................................................. 45 4. Átírások ................................................................................................................ 50 II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat ......... 51 2. A szöveg nyomtatott változata ............................................................................. 65 3. A szöveg kézírásos változata ............................................................................... 89 4. A szöveg fadúcos nyomata ................................................................................... 114

(T.E.) klm_nytan_1 1 2005.09.07.

Makh-a-szaduva barsz-tur bejeben öggügszen dzsüil Mahászattva tigris VT test TA adás fejezet

Jeke-amitan neretü khan-köbegün anu ölögcsin barsz-tur bejeben öggügszen dzsüil anu ein Nagy-lény nevű királyfi pedig nőstény tigris VT test TA adás fejezet pedig így

ukhaghdakhui : ért

ein kemen minu szonoszughszan : így mond én B hall

nigen csagh-tur Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan anu Siravaszt balghaszun-daki egy idő VT Diadalmas buddha pedig Srávaszti város-beli

Ilaghughcsi khan-köbegün-ü csecseglig Itegel-ügei-idegen-öglige-tü Győző királyfi B virágoskert Oltalom-nélkülieknek-élelmet adó

khotala-bajaszkhulang-un kürijen-dür szaghun abai : tere csagh-tur teljes-öröm B kert VT tartózkodik van az idő VT

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan anu binvad-idegen-dür odkhui csagh-tur kürügszen-dür : Diadalmas buddha pedig alamizsna VT menő idő VT elérkezik

khormughcsi ba nom-tu debel emüszüged : badir-ajagh-a baridzsu : Ananda-lugh-a alsó ruha és vallási köpeny felölt alamizsnacsésze fog Ánanda Ts

binvad ghujur-a odbai : alamizsna kér megy

tere csagh-tur tere balghaszun-daki nigen emegen-kümün-dür khojar khulaghaicsi az idő VT az város-beli egy asszony VT két tolvaj

köbegün bülüge : tere khulaghaicsi-ji ed-ün edzsen barighad : dzsaszagh-un nojan-u dergede fiú van az tolvaj T vagyon B úr elfog törvény B úr B elé

abughad odcsu : üge-ji inu abughad : külidzsü : alakhui ghadzsar-a abcsu odtala : tere visz megy szó T pedig vesz megköt megölés hely VT visz megy az

khulaghaicsi-jin eke anu Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan-i kholacsa üdzseged : tolvaj B anya pedig Diadlmas buddha T messzeség Er lát

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan khamigh-a bükü tere dzsüg-tür mürgüged : Diadalmas buddha ahol levő az irány VT leborul

– ai tngri-jin tngri Burkhan : jeke nigüleszküi szedkil-ijer minu ene khojar köbegün-ü ó isten B isten Buddha nagy könyörületes gondolat Esz én B ez két fiú B

(T.E.) klm_nytan_1 2 2005.09.07.

amin-i aburan szojurkh-a – kemen khola-acsa dzsalbarighszan-dur : élet T megvéd kegyeskedj mond messzeség Er esdekel

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan khola-acsa szonoszcsu : teden-i Diadalmas buddha messzeség Er hall azok T

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan jeke nigüleszküi szedkil-ijer örösijedzsü : teden-ü Diadalmas buddha nagy könyörületes gondolat Esz együttérez azok B

amin-i aburakhu-jin tulada Ananda-dur dzsarligh bolur-un : élet T megvédés B miatt Ánanda VT parancsol

– Ananda a : csi khaghan-dur odcsu : ede khojar-un amin-i ghujughdakhui – kemen Ánanda ó te király VT megy ezek két B élet T kér mond

dzsarligh bolughszan-dur : tedüi Ananda odughad : khaghan-dur öcsibeszü : khaghan anu parancsol azután Ánanda megy király VT kérlel király pedig

Burkhan-u dzsarligh-ijar teden-i talbibai : Buddha B parancs Esz azok T elenged

tedeger kümün anu Burkhan-i örösijen aburaghszan-dur : masi bajaszcsu bür-ün : azok ember pedig Buddha T együttérez megvéd nagyon örül van

Burkhan khamigh-a bükü tende kürüged : oroi-bar-ijan köl-dür mürgüged : alaghaban Buddha ahol levés oda érkezik fej EszA láb VT leborul tenyér TA

khamtudkhadzsu : Burkhan-a ein kemen öcsibei : egyesít Buddha VT így mond kérlel

– Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan a : jeke nigüleszküi-ber manu amin-i Diadalmas buddha ó nagy könyörület Esz mi B élet T

aburaghszan ; Burkhan ; csinu acsi buju dzs-e : ai tngri : kümün-ü degedü manglai : jeke megvédés Buddha te B jótétemény van bizony ó isten ember B magasztos vezető nagy

nigüleszküi szedkil-ijer bidan-i toin bolghan szojurkh-a – kemen öcsigszen-dür : könyörületes gondolat Esz mi T szerzetes tesz (vvé) kegyeskedj mond kérlel

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan : Diadalmas buddha

– szain szain – kemen szaisijaghad szacsa : szakhal üszün inu öbeszüben unadzsu : kiváló kiváló mond jóváhagy szakáll haj biz magától leesik

toin bolughad : ulabur degel-tü bolbai : szerzetes válik (vvé) vöröses köpenyű válik (vvé)

tedeger anu masi csing bisirel-tü bolughad : Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan azok biz nagyon szilárd hitű válik (vvé) Diadalmas buddha

(T.E.) klm_nytan_1 3 2005.09.07.

jambar ba nom-i üdzsegülügszen-ijer : toghuszun ba kkir-nughud-i arilghaghad : ami is tan T megtanít por és szenny (tsz) T megtisztít daini darughszan-u khutugh-i olbai : tere khojar khulaghaicsi-jin eke emegen ber nom-i ellenség T aki győzött B szentség T elér az két tolvaj B anya öregasszony pedig tan T szonoszughszan-ijar : nigen-te kharin ülü iregcsi-jin khutugh-i olbai : hall egyszer visszatér nem érkező B szentség T elér tere csagh-tur teimü ghaikhamsigh bolughszan-i Ananda üdzsedzsü bür-ün : az idő VT olyan csodás változás T Ánanda lát van – Tegüncsilen-iregszen burkhan-u erdem-i teimü csagh-ügei adzsughu – kemen Beérkezett buddha B érdem T úgy mérhetetlen van mond maghtaghad : basza ein szedkir-ün : dicsőít újra így gondol „ene eke köbegün ghurbaghula ber urida jambar szain üile üiledügszen-ijer : ez anya fia hármójuk biz korábban miféle jó tett tesz Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan-lugh-a ucsiradzsu : jeke gem-ecse tonilughad : Diadalmas buddha Ts találkozik nagy bűn Er megmenekül nirvan-u khutugh-i oldzsu bür-ün : nigen bej-e-dür tuszatu eimü szain dzsirghalang-ud-i nirvána B szentség T elér van egy test VT hasznos ilyen jó boldogság (tsz) T

olughszan masi szain bolai” kemen szedkigszen szedkil-i Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan elérés nagyon jó van mond a gondolt gondolat T Diadalmas buddha ukhadzsu : Ananda-dur ein kemen dzsarligh bolbai : felfog Ánanda VT így mond kinyilatkoztat – Ananda a : ene eke köbegün ghurbaghula ber bi ghaghcsa kü edüge aburaghszan Ánanda ó ez anya fiú hármójuk biz én csak épp most aki megvédett buszu buju dzs-e : erte nögcsigszen csagh-tur ber eden-i aburan tedkügszen bülüge : nem van bizony rég elmúlt idő VT is ezek T megvéd aki segített van Ananda Burkhan-dur ein kemen öcsibei : Ánanda Buddha VT így mond kérlel – Burkhan a : erte nögcsigszen csagh-tur ber ene eke köbegün ghurbaghula-ji kerkidzsü Buddha ó rég elmúlt idő VT is ez anya fiú hármójuk T hogyan aburaghszan joszun-i Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan nomlan szojurkh-a – kemen megvédés mód T Diadalmas buddha tanít kegyeskedj mond

öcsibeszü : Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan Ananda-dur dzsarligh bolur-un : kérlel Diadalmas buddha Ánanda VT kinyilatkoztat

(T.E.) klm_nytan_1 4 2005.09.07.

*** erte togh-a-tomsi-ügei nögcsigszen galab-un urida anu ene Dzambudvib-tur Jeke-terge rég számtalan elmúlt világkor B előtt biz ez Evilág VT Nagy-kocsi

neretü khaghan bülüge : tere khaghan-dur kharij-a-tu mingghan toghatan ücsügüken khad nevű király van az király VT alattvaló ezer számú kicsi herceg

buju : ghurban köbegün buju : jeke köbegün anu Makh-a-nada neretü buju : dumdadu van három fiú van nagy fiú biz Mahánada nevű van középső

köbegün anu Makh-a-diu-a neretü buju : odkhan köbegün anu Makh-a-szaduva neretü buju : fiú biz Mahádéva nevű van legkisebb fiú biz Mahászattva nevű van

tere odkhan köbegün anu ücsüken-ecse aszarakhui, nigüleszküi szedkil-tü bolughad : az legkisebb fiú biz kiskor Er gondoskodó könyörületes gondolatú válik (vvé)

khamugh bügüde-ji ghaghcsa köbegün-dür adali szedkimüi : valamennyi mindenki T egyetlen fiú VT hasonló gondol

tere csagh-tur tere khaghan anu nojad, tüsimed, khatud szelte-ber oi-aghula-ji az idő VT az király biz nemes (tsz) miniszter (tsz) úrnő (tsz) együtt erdő-hegy T

ghaikhar-a üdzsen odughad : szaghun büküi-dür : ghurban köbegün ber ojin dotor-a megcsodál megnéz megy tartózkodik van három fiú pedig erdő B belsejébe

ghaikhar-a odughszan-dur : nigen barsz dzsuldzsaghaladzsu : masi ölöszün umdaghaszcsu : megcsodál megy egy tigris kölykezik nagyon éhezik szomjazik

dzsuldzsaghasz-ijan ider-e kürküi üdzsedzsü : tedüi odkhan köbegün anu khojar kölyök (tsz) TA eszik odajutó lát azután legkisebb fiú biz két

akh-a-nar-tur-ijan ügüler-ün : báty (tsz) VTA szól

– ai khojar akh-a minu : ene ölögcsin barsz anu öl ügei bolughszan-ijar : ó két báty én B ez nőstény tigris biz étel nélkül válik (vvé)

dzsuldzsaghasz-ijan idemüi – kemen ügülegszen-dür : khojar akh-a inu ügüler-ün : kölyök (tsz) TA eszik mond szól két báty biz szól

– ene barsz masi ölöszügszen-ijer : maghad dzsuldzsaghasz-ijan idemüi dzs-e – kemen ez tigris nagyon éhezik biztosan kölyök (tsz) TA eszik bizony mond

ügülegszen-dür : basza odkhan köbegün anu khojar akh-a-daghan ügüler-ün : szól újra legkisebb fiú biz két báty VTA szól

– ene barsz-un idesi jaghun bui – kemen aszaghughszan-dur : khojar akh-a-nar ez tigris B táplálék miféle van mond kérdez két báty (tsz)

(T.E.) klm_nytan_1 5 2005.09.07.

anu ügüler-ün : pedig szól

– aliba sine alaghszan noitan mikh-a csiszun bögeszü : barsz-un idesi buju dzs-e – bármiféle friss megölt nedves hús vér van tigris B táplálék van bizony

kemen ügülegszen-dür : basza odkhan köbegün ügüler-ün : mond szól újra legkisebb fiú szól

– ken ber öber-ün mikh-a csiszun-ijar egün-ü amin-i aburan csidamui – kemen ki is maga B hús vér Esz ez B élet T megvéd képes (i) mond

aszaghughszan-dur : khojar akh-a anu ügüler-ün : kérdez két báty pedig szól

– teimü masi berke üilesz-ijer egün-ü amin-i aburaghszan ken csidamui – kemen olyan nagyon nehéz tett (tsz) Esz ez B élet T megvédés ki képes (i) mond

ügülebeszü : tedüi odkhan köbegün inu ein kemen szedkimüi : szól azután legkisebb fiú pedig így mond gondol

„bi öni orcsilang-dur orcsidzsu : amin-bejeben togh-a-tomsi-ügei khoor-khomsza én régóta létforgatag VT kering test TA számtalan ártalom

bolghalugh-a : dzsarim-dur inu tacsijangghu-jin tula, dzsarim-dur anu urin-u tula, dzsarim-dur okoz némely VT pedig vágy B miatt némely VT pedig harag B miatt némely VT

anu mungkhagh-un tulada ghabij-a-tusza ügei bolghaghszan buju dzs-e : nom-un tulada pedig ostobaság B miatt érdem nélkül aki tett (vt) van bizony tan B miatt

öglige ögkü oron-lugh-a ucsiradzsu bülüge : edüge ghabij-a-tusza bolghakhu-jin tulada adomány adás alkalom Ts találkozik van most érdem okozás B miatt

bejeben egün-dür ögszügei” – kemen szedkidzsü bür-ün : test TA ez VT ad mond gondol van

tedüi ghurbaghula kharidzsu ireküi dzsaghur-a odkhan köbegün anu khojar azután hármójuk visszafordul jövetel közben legkisebb fiú pedig két

akh-a-daghan ein kemen ügüler-ün : báty VTA így mond szól

– ta khojaghula uridkhan-a jabutughai : bi öber-ün nigen üile-jin tula oi-dur odughad : ti kettejük előre megy én maga B egy teendő B miatt erdő VT megy

kereg-ijen bütügedzsü : ödter-e ireszügei – kemen ügüleged : dolog TA megvalósít azonnal jön mond szól

tere mör-ijer ölögcsin barsz khamigh-a bükü tere dzsüg-tur kürüged : barsz-un emüne az út Esz nőstény tigris ahol levő az irány VT odaér tigris B előtt

(T.E.) klm_nytan_1 6 2005.09.07.

kebtegszen-dür : barsz aman-ijan dzsaghuradzsu : iden esze csidabai : lefekszik tigris száj TA becsuk eszik nem képes (i)

tedüi khan-köbegün anu nigen khughurkhai modun-ijar bejeben khadkhudzsu : csiszun azután királyfi pedig egy lehasadt fa Esz test TA szúr vér

gharghaghszan-dur : barsz ber csiszun-i inu dolijaghad : aman-ijan negen csidaghad : kienged tigris biz vér T pedig nyal száj TA nyit képes (i)

bej-e-deki mikhan inu baratala : idebei : testbeli hús pedig elfogy eszik

öni udaghszan-dur : khojar akh-a-nar inu : sok idő múlik két báty (tsz) pedig

„degüü bidan-u udabai : jaghun-u siltaghan bolbai” kemen szedkiged : öccs mi B elmarad mi? B helyzet válik mond gondol

mön kü tere mör-ijer erin odtala : ein szedkir-ün : épp épp az út Esz keres megy így gondol

„degüü manu maghad bejeben ölöszügszen barsz-tur ögkü-jin tula odughszan öccs mi B valóban test TA éhező tigris VT adás B miatt aki ment

buju dzs-e” kemen szedkidzsü : van bizony mond gondol

tere barsz-un dergede kürügszen-dür : köbegün-i barsz idedzsü : jaszun inu az tigris B közelébe odaér fiú T tigris eszik csont pedig

csaidzsu büküi üdzseged : bejeben köszer-e deleddün üküdkübei : egüri bolughad : megfehéredik levés meglát test TA föld VT odaver elájul hosszú idő válik

amiduradzsu : jeke daghun-ijar ügülen köszer-e körben basza kü üküdkübei : magához tér nagy hang Esz beszél föld VT fetreng újra épp elájul

tere csagh-tur eke khatun inu ein dzsegüdülerün : ghurban kegürdzsegen-e anu khotala az idő VT anya királynő pedig így álmodik három galamb pedig mind

naghadcsu : niszün jabutala : nigen ücsüken-i inu kharcsaghai barighszan-i játszik röpköd megy egy kicsi T pedig sólyom megfogás T

dzsegüdüleged szacsa : szerigszen-dür : masi ajun emijeged : khaghan-dur öcsir-ün : álmodik felébred nagyon megrémül megijed király VT kérlel

– ai jeke khaghan : khaghucsin üge-dür „kegürdzsigen-e sibaghun köbegün-ü ó nagy király szólásmondás VT galamb madár fiú B

szüneszün bui” : kemen szonoszulugh-a : bi khorumkhan udaghszan-dur : dzsegüdün-dür lélek van mond hall én pillanat múlik álom VT

(T.E.) klm_nytan_1 7 2005.09.07.

minu ghurban kegürdzsigen-e naghadcsu : jabun atala : nigen ücsüken kegürdzsigen-e-ji én B három galamb játszik megy van egy kicsi galamb T

kharcsaghai abcsu odughszan-i dzsegüdülebei : maghad odkhan köbegün minu maghu sólyom visz menés T álmodik bizonyára legkisebb fiú én B rossz

bolbai dzs-e – kemen ügüleged szacsa : válik (vvé) bizony mond szól

khamugh bügüde-ji erir-e ilegegszen-dür inu : khorum nigen bolugszan-dur : khojar valamennyi mindenki T keres küld pedig pillanat egy válik kettő

akh-a inu ireged : odkhan inu esze iregszen-dür : báty pedig jön legkisebb pedig nem jön

– Makh-a-szaduva ali – kemen aszaghughszan-dur : Mahászattva hol? mond kérdez

khojar akh-a inu jaghun ber ügülen jadadzsu : khorum aghad : két báty pedig mi is szól képtelen (i) pillanat van

– barsz-tur idegdebei – kemen ügülebeszü : tigris VT etet mond szól

tedüi khatun eke anu teimü maghu ügesz-i szonoszughad szacsa : köszer-e unan azután királynő anya pedig olyan rossz szó (tsz) T hall föld VT esik

üküdkübei : khorum nigen bolughad : delüredzsü : buszu khamugh nököd szelte bügüdeger elájul pillanat egy válik magához tér más valamennyi társ (tsz) együtt mindenki

köbegün-ü nirvan bolughszan tere oron-dur odbaszu : barsz inu köbegün-ü mikh-a-ji csöm fiú B nirvána válás az hely VT megy tigris pedig fiú B hús T egészen

idedzsü : csiszun inu ghadzsar-tur duszudzsu : jaszun csaidzsu bükü-ji üdzseged : tedüi eszik vér pedig föld VT csurog csont kifehéredik levés T meglát azután

khatun eke terigün-ecse anu barighad : khaghan anu ghar-acsa baridzsu : jeke daghubar királynő anya fej Er pedig megfog király pedig kéz Er megfog nagy hang Esz

okilaghad : üküdkün unabai : khorumkhan kharin boszbai : zokog elájul esik pillanat visszatér ébred

tere Makh-a-szaduva köbegün anu tendecse üküged szacsa : Tegüsz-bajaszkhulang-un az Mahászattva fiú pedig ott Er meghal Teljes boldogság B

oron-dur tngri-jin köbegün bolun töröbei : tere tngri-jin köbegün anu : hely VT isten B fiú válik (vvé) születik az isten B fiú pedig

„bi jambar szain üile üiledügszen-ijer : ende töröbei” kemen szedkiged : én miféle? jó tett tesz ide születik mond gondol

(T.E.) klm_nytan_1 8 2005.09.07.

tngrisz-ün nidüber tabun dzsajaghan-dur sindzsilen üdzsebeszü : öber-ün ükügszen isten (tsz) B szem Esz öt létforma VT megvizsgál néz saját B meghalt

jaszun anu nigen oi-jin dotor-a ecsige eke terigülen khamugh nököd-ijer kürijelegüldzsü : csont pedig egy erdő B belsejében apa anya vezet valamennyi társ (tsz) Esz körülvesz

jeke daghun-ijar enelün ghaszalkhu-ji anu üdzseged : tere tngri-jin köbegün anu ein nagy hang Esz szomorkodik jajgatás T pedig lát az isten B fiú pedig így

szedkir-ün : gondol

„minu tere ecsige eke khojar anu minu tula masi jeke dzsobabaszu : bej-e-naszun-dur én B az apa anya kettő pedig én B miatt nagyon nagy szenved élet VT

todkhor bolumui dzs-e : teden-ü szedkil-i szergügekü-jin tulada odszughai bi” kemen akadály válik bizony azok B gondolat T vigasztalás B miatt megy én mond

szedkidzsü : gondol

tedüi oghtarghui-dur baidzsu : eldeb dzsüil szain ügesz-ijer ecsige eke khojar-un azután menny VT tartózkodik különféle fajta jó szó (tsz) Esz apa anya kettő B

szedkil-i szergügebei : gondolat T vigasztal

ecsige eke khojar anu oghtarghui-dur degegsi üdzseged : apa anya kettő pedig menny VT fölfelé néz

– ai tngri : csi ken bui : mandur dzsarligh bolughdakhui – kemen ügülegszen-dür : ó isten te ki? van mi VT kinyilatkoztat mond szól

tere tngri-jin köbegün ügüler-ün : az isten B fiú szól

– bi tan-u köbegün Makh-a-szaduva neretü bui dzs-e : bi öber-ün bejeben ölögcsin én ti B fiú Mahászattva nevű van bizony én maga B test TA nőstény

barsz-tur öggügszen-ü acsi-bar Tegüsz-bajaszkhulang-tu oron-daki tngri-jin köbegün bolun tigris VT adás B jótett Esz Teljes boldogságú hely-beli isten B fiú válik (vvé)

töröbei : ai khaghan ecsige khatun eke minu : ta szonosz : dzsajaghaghszan-u ecsüsz maghad születik ó király apa királynő anya én B ti hall a létrehozott B vég biztosan

ebderemüi dzs-e : törökü bui : ele bögeszü : maghad ükükü bui : nigül-tü kilincsa üiledbeszü : elpusztul bizony születés van épp van biztosan meghalás van bűnös vétek cselekszik

amitan-tamu-dur unaju : bujan üiledbeszü : degedü-szain töröl-dür töröjü : jerü törökü ba élőlény-pokol VT esik erény cselekszik kiváló születés VT születik általánosan születés és

(T.E.) klm_nytan_1 9 2005.09.07.

ükükü anu khamugh bügüde-dür bui : atala : ghaghcsakhan minu tulada ta bügüdeger masi meghalás pedig valamennyi mindenki VT van van kizárólag én B miatt ti mindenki nagyon

jekede ülü dzsobaghdaju : bi ene metü szain töröl olughszan-dur : ta ber daghan nagyon nem gyötrődik én ez -szerű jó születés elér ti biz követ

bajaszulcsaghad : bujan-u dzsüg-tür kicsijegdeküi : öd-ügei ghasighun dzsobalang jaghun örvendez érdem B irány VT törekszik hiábavaló keserves szenvedés milyen?

kereg – kemen ügülegszen-dür : ecsige eke khojar ügüler-ün : dolog mond szól apa anya kettő szól

– ai köbegün : csi jeke nigüleszküi szedkil-ijer bejeben barsz-tur öggüged : khamugh ó fiú te nagy könyörületes gondolat Esz test TA tigris VT ad valamennyi

bügüdeger-i nigüleszküi bui : ele bögeszü : edüge bidan-i tebcsiged : ügei bolughszan-dur : mindenki T könyörületes van épp van most mi T elhagy nem létező válik (vvé)

bidan csimaji szanadzsu : mikhan-ijan oghtalughszan metü dzsoban atala : ai jeke mi te T emlékezik hús Esz vágás -szerű szenved van ó nagy

nigüleszügcsi : csi mani jaghun-u tula tebcsimüi : könyörületes te mi T mi? B miatt elhagy

tedüi basza tere tngri-jin köbegün eldeb szain ügesz-ijer ecsige eke terigüten bügüde-ji azután újra az isten B fiú különféle jó szó (tsz) Esz apa anya vezetésű mindenki T

szergügegszen-dür : ecsige eke anu ücsüken szergüged : dologhan dzsüil erdenisz-ijer abdur-a vigasztal apa anya pedig kicsi vigasztalódik hét fajta drágakő (tsz) Esz doboz

kidzsü : jaszun-i anu tere abduran dotor-a oroghuldzsu : ghadzsar-tur nighughad : deger-e inu készít csont T pedig az doboz belsejébe beletesz föld VT rejt fölé pedig

szuburghan boszkhabai : síremlék emel

tngri-jin köbegün ber oron-dur-ijan kharibai : khaghan khatun nököd szelte bügüdeger isten B fiú biz hely VTA visszatér király királynő társ (tsz) együtt mindenki

ordu-kharsi-dur-ijan irebei :: palota VTA érkezik

***

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan Ananda-dur ein kemen dzsarligh bolur-un : Diadalmas buddha Ánanda VT így mond kinyilatkoztat

– Ananda a : csi teden-i jaghun kemen szedkimüi : tere csagh tere ucsir-daki Jeke-terge Ánanda ó te azok T miféle? mond gondol az idő az esetbeli Nagy-kocsi

(T.E.) klm_nytan_1 10 2005.09.07.

neretü tere khaghan anu edüge-deki ecsige minu Szudadani khaghan bülüge : tere csagh tere nevű az király pedig mostani apa én B Suddhódana király van az idő az

ucsir-daki tere khatun anu Makhamai khatun bülüge : tere csagh tere ucsir-daki jeke köbegün esetbeli az királynő biz Mahámájá királynő van az idő az esetbeli nagy fiú

Makh-a-nada kemebeszü : Maidari buju : tere csagh tere ucsir-daki dumdadu köbegün Mahánáda mond Maitréja van az idő az esetbeli középső fiú

Makh-a-diu-a anu kemebeszü : Baszu-mitr-a buju : tere csagh tere ucsir-daki odkhan köbegün Mahádéva pedig mond Vaszumitra van az idő az esetbeli legkisebb fiú

Makh-a-szaduva köbegün anu edüge bi buju : tere csagh tere ucsir-daki barsz-un Mahászattva fiú pedig most én van az idő az esetbeli tigris B

dzsuldzsaghan inu ene khojar kümün buju dzs-e : bi erte csagh-tur ber eden-i todkhor-acsa kölyök pedig ez kettő ember van bizony én rég idő VT is ezek T akadály Er

tonilghaghad : amin-i aburadzsu : dzsirghalang-dur orosighulughszan bülüge : edüge bi megment élet T megvéd boldogság VT aki juttatott van most én

ilete burkhan-u khutugh-i olughad : eden-i todkhor-acsa tonilghaghad : orcsilang-un jeke nyilvánvaló buddha B szentség T elér ezek T akadály Er megment létforgatag B nagy

dzsobalang-acsa oghoghata khaghacsaghululugh-a : szenvedés Er egészen elválaszt

tein kemen dzsarligh bolughszan-dur : Ananda ba olan nököd ber úgy mond kinyilatkoztat Ánanda és sok társ (tsz) biz

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan-u dzsarligh-i szaisijan bisireged : ilete bajaszbai :: Diadalmas buddha B parancs T magasztal tisztel nyilvánvaló örül

Makh-a-szaduva barsz-tur bejeben öggügszen khojadughar dzsüil bolai :: Mahászattva tigris VT test TA adás második fejezet van

(T.E.) klm_nytan_1 11 2005.09.07.

Makh-a-szaduva barsz-tur bejeben öggügszen dzsüil

Jeke-amitan neretü khan-köbegün anu ölögcsin barsz-tur bejeben öggügszen dzsüil anu ein

ukhaghdakhui :

ein kemen minu szonoszughszan :

nigen csagh-tur Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan anu Siravaszt balghaszun-daki

Ilaghughcsi khan-köbegün-ü csecseglig Itegel-ügei-idegen-öglige-tü khotala-bajaszkhulang-

un kürijen-dür szaghun abai : tere csagh-tur Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan anu binvad-

idegen-dür odkhui csagh-tur kürügszen-dür : khormughcsi ba nom-tu debel emüszüged :

badir-ajagh-a baridzsu : Ananda-lugh-a binvad ghujur-a odbai :

tere csagh-tur tere balghaszun-daki nigen emegen-kümün-dür khojar khulaghaicsi

köbegün bülüge : tere khulaghaicsi-ji ed-ün edzsen barighad : dzsaszagh-un nojan-u dergede

abughad odcsu : üge-ji inu abughad : külidzsü : alakhui ghadzsar-a abcsu odtala : tere

khulaghaicsi-jin eke anu Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan-i kholacsa üdzseged : Iladzsu-

tegüsz-nögcsigszen burkhan khamigh-a bükü tere dzsüg-tür mürgüged :

– ai tngri-jin tngri Burkhan : jeke nigüleszküi szedkil-ijer minu ene khojar köbegün-ü

amin-i aburan szojurkh-a – kemen khola-acsa dzsalbarighszan-dur:

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan khola-acsa szonoszcsu : teden-i Iladzsu-tegüsz-

nögcsigszen burkhan jeke nigüleszküi szedkil-ijer örösijedzsü : teden-ü amin-i aburakhu-jin

tulada Ananda-dur dzsarligh bolur-un :

– Ananda a : csi khaghan-dur odcsu : ede khojar-un amin-i ghujughdakhui – kemen

dzsarligh bolughszan-dur : tedüi Ananda odughad : khaghan-dur öcsibeszü : khaghan anu

Burkhan-u dzsarligh-ijar teden-i talbibai :

tedeger kümün anu Burkhan-i örösijen aburaghszan-dur : masi bajaszcsu bür-ün :

Burkhan khamigh-a bükü tende kürüged : oroi-bar-ijan köl-dür mürgüged : alaghaban

khamtudkhadzsu : Burkhan-a ein kemen öcsibei :

– Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan a : jeke nigüleszküi-ber manu amin-i

aburaghszan ; Burkhan ; csinu acsi buju dzs-e : ai tngri : kümün-ü degedü manglai : jeke

(T.E.) klm_nytan_1 12 2005.09.07.

nigüleszküi szedkil-ijer bidan-i toin bolghan szojurkh-a – kemen öcsigszen-dür : Iladzsu-

tegüsz-nögcsigszen burkhan :

– szain szain – kemen szaisijaghad szacsa : szakhal üszün inu öbeszüben unadzsu : toin

bolughad : ulabur degel-tü bolbai :

tedeger anu masi csing bisirel-tü bolughad : Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan jambar

ba nom-i üdzsegülügszen-ijer : toghuszun ba kkir-nughud-i arilghaghad : daini darughszan-u

khutugh-i olbai : tere khojar khulaghaicsi-jin eke emegen ber nom-i szonoszughszan-ijar :

nigen-te kharin ülü iregcsi-jin khutugh-i olbai :

tere csagh-tur teimü ghaikhamsigh bolughszan-i Ananda üdzsedzsü bür-ün :

– Tegüncsilen-iregszen burkhan-u erdem-i teimü csagh-ügei adzsughu – kemen

maghtaghad : basza ein szedkir-ün :

„ene eke köbegün ghurbaghula ber urida jambar szain üile üiledügszen-ijer : Iladzsu-

tegüsz-nögcsigszen burkhan-lugh-a ucsiradzsu : jeke gem-ecse tonilughad : nirvan-u

khutugh-i oldzsu bür-ün : nigen bej-e-dür tuszatu eimü szain dzsirghalang-ud-i olughszan

masi szain bolai” kemen szedkigszen szedkil-i Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan ukhadzsu :

Ananda-dur ein kemen dzsarligh bolbai :

– Ananda a : ene eke köbegün ghurbaghula ber bi ghaghcsa kü edüge aburaghszan

buszu buju dzs-e : erte nögcsigszen csagh-tur ber eden-i aburan tedkügszen bülüge :

Ananda Burkhan-dur ein kemen öcsibei :

– Burkhan a : erte nögcsigszen csagh-tur ber ene eke köbegün ghurbaghula-ji kerkidzsü

aburaghszan joszun-i Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan nomlan szojurkh-a – kemen

öcsibeszü : Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan Ananda-dur dzsarligh bolur-un :

***

erte togh-a-tomsi-ügei nögcsigszen galab-un urida anu ene Dzambudvib-tur Jeke-terge

neretü khaghan bülüge : tere khaghan-dur kharij-a-tu mingghan toghatan ücsügüken khad

buju : ghurban köbegün buju : jeke köbegün anu Makh-a-nada neretü buju : dumdadu

köbegün anu Makh-a-diu-a neretü buju : odkhan köbegün anu Makh-a-szaduva neretü buju :

(T.E.) klm_nytan_1 13 2005.09.07.

tere odkhan köbegün anu ücsüken-ecse aszarakhui, nigüleszküi szedkil-tü bolughad :

khamugh bügüde-ji ghaghcsa köbegün-dür adali szedkimüi :

tere csagh-tur tere khaghan anu nojad, tüsimed, khatud szelte-ber oi-aghula-ji

ghaikhar-a üdzsen odughad : szaghun büküi-dür : ghurban köbegün ber ojin dotor-a ghaikhar-

a odughszan-dur : nigen barsz dzsuldzsaghaladzsu : masi ölöszün umdaghaszcsu :

dzsuldzsaghasz-ijan ider-e kürküi üdzsedzsü : tedüi odkhan köbegün anu khojar akh-a-nar-

tur-ijan ügüler-ün :

– ai khojar akh-a minu : ene ölögcsin barsz anu öl ügei bolughszan-ijar :

dzsuldzsaghasz-ijan idemüi – kemen ügülegszen-dür : khojar akh-a inu ügüler-ün :

– ene barsz masi ölöszügszen-ijer : maghad dzsuldzsaghasz-ijan idemüi dzs-e – kemen

ügülegszen-dür : basza odkhan köbegün anu khojar akh-a-daghan ügüler-ün :

– ene barsz-un idesi jaghun bui – kemen aszaghughszan-dur : khojar akh-a-nar anu

ügüler-ün :

– aliba sine alaghszan noitan mikh-a csiszun bögeszü : barsz-un idesi buju dzs-e –

kemen ügülegszen-dür : basza odkhan köbegün ügüler-ün :

– ken ber öber-ün mikh-a csiszun-ijar egün-ü amin-i aburan csidamui – kemen

aszaghughszan-dur : khojar akh-a anu ügüler-ün :

– teimü masi berke üilesz-ijer egün-ü amin-i aburaghszan ken csidamui – kemen

ügülebeszü : tedüi odkhan köbegün inu ein kemen szedkimüi :

„bi öni orcsilang-dur orcsidzsu : amin-bejeben togh-a-tomsi-ügei khoor-khomsza

bolghalugh-a : dzsarim-dur inu tacsijangghu-jin tula, dzsarim-dur anu urin-u tula, dzsarim-dur

anu mungkhagh-un tulada ghabij-a-tusza ügei bolghaghszan buju dzs-e : nom-un tulada öglige

ögkü oron-lugh-a ucsiradzsu bülüge : edüge ghabij-a-tusza bolghakhu-jin tulada bejeben

egün-dür ögszügei” – kemen szedkildzsü bür-ün :

tedüi ghurbaghula kharidzsu ireküi dzsaghur-a odkhan köbegün anu khojar akh-a-

daghan ein kemen ügüler-ün :

– ta khojaghula uridkhan-a jabutughai : bi öber-ün nigen üile-jin tula oi-dur odughad :

kereg-ijen bütügedzsü : ödter-e ireszügei – kemen ügüleged :

(T.E.) klm_nytan_1 14 2005.09.07.

tere mör-ijer ölögcsin barsz khamigh-a bükü tere dzsüg-tur kürüged : barsz-un emüne

kebtegszen-dür : barsz aman-ijan dzsaghuradzsu : iden esze csidabai :

tedüi khan-köbegün anu nigen khughurkhai modun-ijar bejeben khadkhudzsu : csiszun

gharghaghszan-dur : barsz ber csiszun-i inu dolijaghad : aman-ijan negen csidaghad : bej-e-

deki mikhan inu baratala : idebei :

öni udaghszan-dur : khojar akh-a-nar inu :

„degüü bidan-u udabai : jaghun-u siltaghan bolbai” kemen szedkiged :

mön kü tere mör-ijer erin odtala : ein szedkir-ün :

„degüü manu maghad bejeben ölöszügszen barsz-tur ögkü-jin tula odughszan buju

dzs-e” kemen szedkidzsü :

tere barsz-un dergede kürügszen-dür : köbegün-i barsz idedzsü : jaszun inu csaidzsu

büküi üdzseged : bejeben köszer-e deleddün üküdkübei : egüri bolughad : amiduradzsu : jeke

daghun-ijar ügülen köszer-e körben basza kü üküdkübei :

tere csagh-tur eke khatun inu ein dzsegüdülerün : ghurban kegürdzsegen-e anu khotala

naghadcsu : niszün jabutala : nigen ücsüken-i inu kharcsaghai barighszan-i dzsegüdüleged

szacsa : szerigszen-dür : masi ajun emijeged : khaghan-dur öcsir-ün :

– ai jeke khaghan : khaghucsin üge-dür „kegürdzsigen-e sibaghun köbegün-ü szüneszün

bui” : kemen szonoszulugh-a : bi khorumkhan udaghszan-dur : dzsegüdün-dür minu ghurban

kegürdzsigen-e naghadcsu : jabun atala : nigen ücsüken kegürdzsigen-e-ji kharcsaghai abcsu

odughszan-i dzsegüdülebei : maghad odkhan köbegün minu maghu bolbai dzs-e – kemen

ügüleged szacsa :

khamugh bügüde-ji erir-e ilegegszen-dür inu : khorum nigen bolugszan-dur : khojar

akh-a inu ireged : odkhan inu esze iregszen-dür :

– Makh-a-szaduva ali – kemen aszaghughszan-dur :

khojar akh-a inu jaghun ber ügülen jadadzsu : khorum aghad :

– barsz-tur idegdebei – kemen ügülebeszü :

tedüi khatun eke anu teimü maghu ügesz-i szonoszughad szacsa : köszer-e unan

üküdkübei : khorum nigen bolughad : delüredzsü : buszu khamugh nököd szelte bügüdeger

köbegün-ü nirvan bolughszan tere oron-dur odbaszu : barsz inu köbegün-ü mikh-a-ji csöm

(T.E.) klm_nytan_1 15 2005.09.07.

idedzsü : csiszun inu ghadzsar-tur duszudzsu : jaszun csaidzsu bükü-ji üdzseged : tedüi khatun

eke terigün-ecse anu barighad : khaghan anu ghar-acsa baridzsu : jeke daghubar okilaghad :

üküdkün unabai : khorumkhan kharin boszbai :

tere Makh-a-szaduva köbegün anu tendecse üküged szacsa : Tegüsz-bajaszkhulang-un

oron-dur tngri-jin köbegün bolun töröbei : tere tngri-jin köbegün anu :

„bi jambar szain üile üiledügszen-ijer : ende töröbei” kemen szedkiged :

tngrisz-ün nidüber tabun dzsajaghan-dur sindzsilen üdzsebeszü : öber-ün ükügszen

jaszun anu nigen oi-jin dotor-a ecsige eke terigülen khamugh nököd-ijer kürijelegüldzsü : jeke

daghun-ijar enelün ghaszalkhu-ji anu üdzseged : tere tngri-jin köbegün anu ein szedkir-ün :

„minu tere ecsige eke khojar anu minu tula masi jeke dzsobabaszu : bej-e-naszun-dur

todkhor bolumui dzs-e : teden-ü szedkil-i szergügekü-jin tulada odszughai bi” kemen

szedkidzsü :

tedüi oghtarghui-dur baidzsu : eldeb dzsüil szain ügesz-ijer ecsige eke khojar-un

szedkil-i szergügebei : ecsige eke khojar anu oghtarghui-dur degegsi üdzseged :

– ai tngri : csi ken bui : mandur dzsarligh bolughdakhui – kemen ügülegszen-dür : tere

tngri-jin köbegün ügüler-ün :

– bi tan-u köbegün Makh-a-szaduva neretü bui dzs-e : bi öber-ün bejeben ölögcsin

barsz-tur öggügszen-ü acsi-bar Tegüsz-bajaszkhulang-tu oron-daki tngri-jin köbegün bolun

töröbei : ai khaghan ecsige khatun eke minu : ta szonosz : dzsajaghaghszan-u ecsüsz maghad

ebderemüi dzs-e : törökü bui : ele bögeszü : maghad ükükü bui : nigül-tü kilincsa üiledbeszü :

amitan-tamu-dur unaju : bujan üiledbeszü : degedü-szain töröl-dür töröjü : jerü törökü ba

ükükü anu khamugh bügüde-dür bui : atala : ghaghcsakhan minu tulada ta bügüdeger masi

jekede ülü dzsobaghdaju : bi ene metü szain töröl olughszan-dur : ta ber daghan

bajaszulcsaghad : bujan-u dzsüg-tür kicsijegdeküi : öd-ügei ghasighun dzsobalang jaghun

kereg – kemen ügülegszen-dür : ecsige eke khojar ügüler-ün :

– ai köbegün : csi jeke nigüleszküi szedkil-ijer bejeben barsz-tur öggüged : khamugh

bügüdeger-i nigüleszküi bui : ele bögeszü : edüge bidan-i tebcsiged : ügei bolughszan-dur :

bidan csimaji szanadzsu : mikhan-ijan oghtalughszan metü dzsoban atala : ai jeke

nigüleszügcsi : csi mani jaghun-u tula tebcsimüi :

(T.E.) klm_nytan_1 16 2005.09.07.

tedüi basza tere tngri-jin köbegün eldeb szain ügesz-ijer ecsige eke terigüten bügüde-ji

szergügegszen-dür : ecsige eke anu ücsüken szergüged : dologhan dzsüil erdenisz-ijer abdur-a

kidzsü : jaszun-i anu tere abduran dotor-a oroghuldzsu : ghadzsar-tur nighughad : deger-e inu

szuburghan boszkhabai :

tngri-jin köbegün ber oron-dur-ijan kharibai : khaghan khatun nököd szelte bügüdeger

ordu-kharsi-dur-ijan irebei ::

***

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan Ananda-dur ein kemen dzsarligh bolur-un :

– Ananda a : csi teden-i jaghun kemen szedkimüi : tere csagh tere ucsir-daki Jeke-terge

neretü tere khaghan anu edüge-deki ecsige minu Szudadani khaghan bülüge : tere csagh tere

ucsir-daki tere khatun anu Makhamai khatun bülüge : tere csagh tere ucsir-daki jeke köbegün

Makh-a-nada kemebeszü : Maidari buju : tere csagh tere ucsir-daki dumdadu köbegün

Makh-a-diu-a anu kemebeszü : Baszu-mitr-a buju : tere csagh tere ucsir-daki odkhan köbegün

Makh-a-szaduva köbegün anu edüge bi buju : tere csagh tere ucsir-daki barsz-un

dzsuldzsaghan inu ene khojar kümün buju dzs-e : bi erte csagh-tur ber eden-i todkhor-acsa

tonilghaghad : amin-i aburadzsu : dzsirghalang-dur orosighulughszan bülüge : edüge bi ilete

burkhan-u khutugh-i olughad : eden-i todkhor-acsa tonilghaghad : orcsilang-un jeke

dzsobalang-acsa oghoghata khaghacsaghululugh-a :

tein kemen dzsarligh bolughszan-dur : Ananda ba olan nököd ber Iladzsu-tegüsz-

nögcsigszen burkhan-u dzsarligh-i szaisijan bisireged : ilete bajaszbai ::

Makh-a-szaduva barsz-tur bejeben öggügszen khojadughar dzsüil bolai ::

(T.E.) klm_nytan_1 17 2005.09.07.

Szófejtés

* * * * * * 11 * * * * * * Makh-a-szaduva = Mahászattva (= Nagy-

lény) barsz = tigris bej-e = test öggügszen = aki adott, az adott, (múlt-

beli) adás ög- = ad

dzsüil = rész, szakasz, fejezet Jeke-amitan = Nagy-lény (= Mahászattva)

jeke = nagy amitan = élőlény(ek) ami(n) = lélek, lélegzet, élet

neretü = nevű nere = név

khan-köbegün = herceg, királyfi khan = király, uralkodó köbegün = (vki) fia, fiú

anu = pedig, biz (kiemelő szó) ölögcsin = nőstény állat

öl = táplálék ein = így ukha- = megért, felfog, felismer keme- = mond, szól, beszél minu = az én vm, enyém

bi = én szonoszughszan = a hallott, aki hallott,

(múltbeli) hallás szonosz- = hall, meghallgat

nige(n) = egy csagh = idő Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas

(= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal

burkhan = buddha Siravaszt = Srávaszti balghaszun-daki = városbeli

balghaszu(n) = város

Ilaghughcsi = Győző ilaghu- = győzedelmeskedik ila- = legyőz

csecseglig = virágoskert, liget csecseg = virág

Itegel-ügei-idegen-ögligetü = Oltalom- nélkülieknek-élelmet-adományozó itegel = hit, oltalom, menedék itege- = bízik, hisz ügei = nélküli idege(n) = élelem ide- = eszik ögligetü = adakozó, adományozó öglige = alamizsna, adomány ög- = ad

khotala-bajaszkhulang-un kürije(n) = édenkert (= „Minden Öröm Udvara”) khotala = teljes, minden bajaszkhulang = boldogság, öröm kürije(n) = udvar, kerítés

szaghu- = ül, időzik, tartózkodik (vhol) a- = van tere = az csagh = idő binvad-idege(n) = alamizsna, koldulás

binvad = alamizsna, adomány idege(n) = élelem ide- = eszik

odkhui = aki elmegy, távozás od- = elmegy, megy, indul

kür- = jön, érkezik, elér khormughcsi = alsó ruha, kötény ba = és, is nom-tu debel = szerzetesi ruha

nom-tu = a vallás szerinti nom = vallás, tan, Törvény (dharma) debel = ruha, köntös, köpönyeg

emüsz- = felölt, (ruhát) felvesz badir-ajagha(n) = alamizsnacsésze

badir = alamizsnacsésze ajagha(n) = csésze

bari- = fog, vesz, tart Ananda = Ánanda

(T.E.) klm_nytan_1 18 2005.09.07.

binvad = alamizsna, adomány ghuju- = kér od- = elmegy, megy, indul tere = az csagh = idő balghaszun-daki = városbeli

balghaszu(n) = város nigen = egy emegen-kümün = öregasszony

emegen = öregasszony kümün = ember

khojar = kettő khulaghaicsi = tolvaj

khulaghai = lopás, rablás; rabló, tolvaj köbegün = (vki) fia, fiú bü- = van ed-ün edzsen = tulajdonos

ed = vagyon edzsen = úr, gazda

bari- = fog, vesz, tart dzsaszagh-un nojan = bíró

dzsaszagh = hatalom, törvény nojan = nemes, úr

dergede (+ B) = elé ab- = vesz, kap od- = elmegy, megy, indul abcsu od- = visz, elvisz üge-ji ab- = kikérdez, kihallgat, vallat

üge(n) = szó ab- = vesz, kap

inu = pedig (kiemelő szó) küli- = megköt alakhui ghadzsar = vesztőhely

alakhui = megölés, megölő ala- = megöl ghadzsar = hely, föld

eke = anya anu = pedig, biz (kiemelő szó) Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas

(= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal

burkhan = buddha kholacsa = távolról, messziről

khola = messzeség, távolság üdzse- = lát, néz khamigha = hol, ahol

bükü = a levő, levés bü- = van

dzsüg = irány mürgü- = leborul ai = ó! tngri = isten, ég Burkhan = (Sákjamuni) Buddha jeke = nagy nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség

nigülesz- = könyörül, kegyes (i) nigül = bűn

szedkil = gondolat, gondolkodásmód minu = az én vm, enyém

bi = én ene = ez ami(n) = élet, lélek, lélegzet abura- = megment szojurkh-a = kegyeskedik, méltóztatik keme- = mond, szól, beszél khola = messzeség, távolság dzsalbari- = esdekel, imádkozik khola-acsa = messziről, távolról

khola = messzeség, távolság szonosz- = hall, meghallgat teden-i = azokat, őket

tede(n) = azok tere = az

örösije- = megsajnál, könyörül teden-ü = azoknak a vmije, az ő vmijük

tede(n) = azok tere = az

ami(n) = élet, lélek, lélegzet aburakhu = a megmentő, megmentés

abura- = megment tulada (+B) = miatt Ananda = Ánanda dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat

dzsarligh = parancs bol- = válik vvé, változik vvé

a = ó! csi = te khaghan = király, uralkodó od- = elmegy, megy, indul ede(n) = ezek, ők

ene = ez ghuju- = kér keme- = mond, szól, beszél tedüi = azután od- = elmegy, megy, indul öcsi- = kérlel

(T.E.) klm_nytan_1 19 2005.09.07.

anu = pedig, biz (kiemelő szó) Burkhan = (Sákjamuni) Buddha dzsarligh = parancs teden-i = azokat, őket

tede(n) = azok tere = az

talbi- = elenged; helyez tedeger = azok, amazok (nyomatékos), ők ott

tede(n) = azok, ők tere = az

kümün = ember örösije- = megsajnál, könyörül abura- = megment masi = nagyon bajasz- = örül, örvendez bü- = van khamigha = hol, ahol bükü = a levő, levés

bü- = van tende = oda kür- = jön, érkezik, elér oroi = fej, fejtető köl = láb mürgü- = leborul alagha(n) = kéz khamtudkha- = egyesít, összetesz

khamtud- = egyesül ein = így keme- = mond, szól, beszél öcsi- = kérlel Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas

(= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal

burkhan = buddha jeke = nagy nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség

nigülesz- = könyörül, kegyes (i) nigül = bűn

manu = a mi vnk ami(n) = élet, lélek, lélegzet aburaghszan = a megmentett, aki megmen-

tett, (múltbeli) megmentés abura- = megment

csinu = a te vd csi = te

acsi = jótétemény, jótett

dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló nyomatékosító szó)

ai = ó! tngri = isten, ég degedü =magas, magasztos manglai = vezető

* * * * * * 12 * * * * * * szedkil = gondolat, gondolkodásmód bidan-i = minket

bida(n) = mi toin = szerzetes bolgha- = tesz, változtat (vvé)

bol- = válik, változik (vvé) szojurkh-a = kegyeskedik, méltóztatik öcsi- = kérlel szain = jó szaisija- = helyesel, jóváhagy, dicsér inu = pedig (kiemelő szó) szakhal = szakáll üszün = haj öbeszüben = magától una- = leesik bol- = válik, változik (vvé) ulabur = vöröses, vörösesbarna

ulaghan = piros, vörös degel-tü = vmilyen ruhájú, köntösű

degel = ruha, köntös (= debel) csing = szilárd, igaz, őszinte bisirel-tü = hitű

bisirel = hit, tisztelet bisire- = hisz, tisztel, bízik

jambar = milyen, amilyen ba = és, is nom = vallás, tan, Törvény üdzsegül- = megmutat, megtanít

üdzse- = lát, néz toghuszu(n) = por kkir = szenny arilgha- = megtisztít

aril- = megtisztul daini darughszan-u khutugh = ellenséget

legyőző szentségfok, arhati üdvösség dain = ellenség darughszan = aki győzött, a legyőzött, (múltbeli) legyőzés daru- = legyőz khutugh = szentség, boldogság, üdvösség

(T.E.) klm_nytan_1 20 2005.09.07.

ol- = talál, szerez, elér tere = az khojar = kettő khulaghaicsi = tolvaj

khulaghai = lopás, rablás, tolvaj, rabló eke = anya emegen = öregasszony ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) nom = vallás, tan, Törvény szonosz- = hall, meghallgat nigen-te kharin ülü iregcsi-jin khutugh =

egyszersem visszatérő szentségfoka nigen-te = egyszer nige(n) = egy khari- = visszatér ülü = nem iregcsi = aki érkezik, a megérkező khutugh = szentség, boldogság, üdvösség

csagh = idő teimü = olyan ghaikhamsigh = csoda, csodás

ghaikha- = csodál, ámul, csodálkozik bolughszan = a változott, változás Ananda = Ánanda üdzse- = lát, náz bü- = van Tegüncsilen-iregszen = Beérkezett

tegüncsilen = olymódon iregszen = az érkezett ire- = jö, érkezik

burkhan = buddha erdem = érdem csagh-ügei = mérhetetlen

csagh = idő, mérték ügei = nélküli, -talan/-telen

a- = van keme- = mond, szól, beszél maghta- = dicsőít, magasztal basza = újra, ismét ein = így szedki- = gondol ene = ez köbegün = (vki) fia, fiú ghurbaghula = a három, hárman, hármójuk urida = régen, korábban jambar = milyen?, miféle? szain = jó üile = tett üiled- = tesz

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas (= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal

ucsira- = találkozik jeke = nagy gem = vétek, bűn tonil- = megmenekül nirvan-u khutugh = a nirvána szentségfoka

nirvan = nirvána khutugh = szentség, boldogság, üdvösség

nige(n) = egy bej-e = test tuszatu = hasznos

tusza = haszon eimü = ilyen dzsirghalang = öröm, boldogság olughszan = aki elért, az elért, (múltbeli)

elérés ol- = talál, szerez, elér

masi = nagyon bolai = van szedkigszen = aki gondolt, a gondolt,

(múltbeli) gondolkodás szedki- = gondol

szedkil = gondolat, gondolkodásmód ukha- = megért, felfog, felismer dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat

dzsarligh = parancs bol- = válik vvé, változik vvé

a = ó! bi = én ghaghcsa = csak, kizárólag kü = éppen (hangsúlyozza, fokozza az előtte

álló szó jelentését) edüge = most aburaghszan = aki megmentett, a megmen-

tett, (múltbeli) megmentés abura- = megment

buszu = nem bü- = van dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló

nyomatékosító szó) erte = régen nögcsigszen = az elmúlt

nögcsi- = elmúlik, túljut, túlhalad, meghal

(T.E.) klm_nytan_1 21 2005.09.07.

eden-i = ezeket ede(n) = ezek ene = ez

abura- = megment tedkügszen = aki segített, a megsegített,

(múltbeli) segítség, támogatás tedkü- = segít, támogat

bü- = van Burkhan = (Sákjamuni) Buddha ein = így keme- = mond, szól, beszél öcsi- = kérlel a = ó! erte = régen nögcsigszen = az elmúlt

nögcsi- = elmúlik, túljut, túlhalad, meghal csagh = idő ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) ene = ez eke = anya köbegün = (vki) fia, fiú ghurbaghula = a három, hárman, hármójuk kerkidzsü = hogyan?, milyen módon? aburaghszan = aki megmentett, a megmen-

tett, (múltbeli) megmentés abura- = megment

joszu(n) = mód Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas

(= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal

burkhan = buddha nomla- = megtanít

nom = vallás, tan, Törvény szojurkh-a = kegyeskedik, méltóztatik keme- = mond, szól, beszél öcsi- = kérlel dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat

dzsarligh = parancs bol- = válik vvé, változik vvé

togh-a-tomsi-ügei = számtalna togha(n) = szám, mennyiség tomsi = szám ügei = nélküli

nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal

galab = világkorszak (= kalpa) urida (+B) = előtt, korábban anu = pedig, biz (kiemelő szó) Dzambudvib = Evilág (= Dzsambudvípa) Jeke-terge = Nagy-kocsi (= Mahájána)

jeke = nagy terge = kocsi

neretü = nevű nere = név

khaghan = király, uralkodó tere = az kharij-a-tu = alattvaló, alávetett

kharija(n) = függés, alávetettség mingghan = ezer toghatan = számú(ak)

togha(n) = szám, mennyiség ücsügüken = kicsike

ücsüken = kicsi khan = herceg, fejedelem

khad tsz ghurban = három jeke = nagy Makh-a-nada = Mahánáda dumdadu = középső

dumda = közép Makh-a-diu-a = Mahádéva odkhan = legkisebb Makh-a-szaduva = Mahászattva

* * * * * * 13 * * * * * * ücsüken = kicsi aszarakhui = együttérző, gondoskodó,

együttérzés, gondoskodás aszara- = együttérez, gondoskodik

nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség nigülesz- = könyörül, kegyes (i) nigül = bűn

szedkil-tü = gondolatú szedkil = gondolat, gondolkodásmód szedki- = gondol

bol- = válik vvé, változik vvé khamugh = valamennyi bügüde = minden, mindenki ghaghcsa = egyetlen, kizárólagos adali (+VT) = hasonló (vhez) szedki- = gondol nojan = nemes, úr

nojad tsz

(T.E.) klm_nytan_1 22 2005.09.07.

tüsimel = miniszter tüsimed tsz

khatun = úrnő khatud tsz

szelteber = együttesen, közösen oi-aghula = erdős hegy, hegyi erdő

oi = erdő aghula(n) = hegy

ghaikha- = megcsodál üdzse- = lát, néz od- = elmegy, megy, indul szaghu- = ül, időzik, tartózkodik bü- = van ghurban = három köbegün = (vki) fia, fiú ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) oi = erdő dotor-a (+B) = (vnek a ) belsejébe,

belsejében, (vnek a) belseje odughszan = aki elment, elindult,

(múltbeli) távozás od- = elmegy, megy, indul

nige(n) = egy barsz = tigris dzsuldzsaghala- = kölykezik

dzsuldzsaga(n) = kölyök, fióka masi = nagyon ölösz- = éhezik umdaghasz- = szomjazik dzsuldzsagha(n) = kölyök, fióka

dzsuldzsagasz tsz ide- = eszik kürküi = az odaérő, odaérés

kür- = jön, érkezik, odaér, eljut tedüi = azután odkhan = legkisebb anu = pedig, biz (kiemelő szó) khojar = kettő akh-a = báty, fivér ügüle- = szól, beszél ai = ó! minu = az én vm, enyém

bi = én ene = ez ölögcsin = nőstény öl = élelem ügei = nélküli bol- = válik vvé, változik vvé keme- = mond, szól, beszél inu = pedig (kiemelő szó)

ene = ez maghad = bizonyosan, biztosan dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló

nyomatékosító szó) basza = újra, ismét idesi = eleség jaghun = mi?, milyen?, ami bui = van aszaghu- = kérdez aliba = mindenféle, bármiféle sine = új, friss, újonnan, frissen alaghszan = aki ölt, a megölt, (múltbeli) ölés

ala- = öl noitan = nedves, friss mikha(n) = hús csiszu(n) = vér bü-/bö- = van ken ber = valaki, bárki

ken = ki? ber = is, biz

öber-ün = saját vje, önnön vje öber = sajátmaga, önmaga

egün-ü = ennek a vje, ezé ene = ez

ami(n) = élet, lélek, lélegzet abura- = megment csida- = képes (i) teimü = olyan berke = nehéz üile = tett, dolog

üilesz tsz aburaghszan = aki megmentett, a megmen-

tett, (múltbeli) megmentés abura- = megment

ein = így szedki- = gondol bi = én öni = hosszú ideje, régóta orcsilang = létforgatag orcsi- = kering amin-bej-e = test

ami(n) = élet, lélek, lélegzet bej-e = test

togh-a-tomsi-ügei = számtalna togha(n) = szám, mennyiség tomsi = szám ügei = nélküli

khoor-khomsza = ártalom, kár, baj bolgha- = változtat, tesz (vvé), okoz

bol- = válik, változik (vvl)

(T.E.) klm_nytan_1 23 2005.09.07.

dzsarim = némelyik inu = pedig (kiemelő szó) tacsijangghui = vágy, szenvedély tula (+B) = miatt anu = pedig, biz (kiemelő szó) urin = indulat, düh, harag mungkhagh = ostobaság tulada (+B) = miatt ghabija-tusza = érdem

ghabija(n) = haszon, eredmény tusza = haszon, előny

ügei = nélküli bolghaghszan = aki okozott, az okozott,

bolgha- = változtat, tesz (vvé), okoz bol- = válik, változik (vvl)

bü- = van dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló

nyomatékosító szó) nom = vallás, tan, Törvény öglige = adomány

ög- = ad ögkü = az adó, adás

ög- = ad oron = hely, ország, helyzet, alkalom ucsira- = találkozik edüge = most bolghakhu = a változtató, a változtatandó,

változtatás bolgha- = változtat, tesz (vvé), okoz bol- = válik, változik (vvé)

bej-e = test egün-dür = ennek, ebben, ehhez

ene = ez ög- = ad keme- = mond, szól, beszél szedki- = gondol tedüi = azután ghurbaghula = a három, hárman

ghurba(n) = három khari- = visszafordul, visszatér ireküi = az érkező, érkezés

ire- = jön, érkezik dzsaghura = közben odkhan = legkisebb köbegün = (vki) fia, fiú khojar = kettő akh-a = báty, fivér ein = így ügüle- = szól, beszél ta = ti

khojaghula = a kettő, ketten khojar = kettő

uridkhan-a = kicsit tovább, kissé előre jabu- = megy, jár bi = én öber-ün = saját vje, önnön vje

öber = sajátmaga, önmaga nige(n) = egy üile = tett, dolog oi = erdő od- = elmegy, megy, indul kereg = dolog, ügy bütüge- = megvalósít, teljesít, végrehajt

bütü- = megvalósul, teljesül bü- = van

ödtere = azonnal, rögtön, gyorsan ire- = jön, érkezik

* * * * * * 14 * * * * * * tere = az mör = út ölögcsin = nőstény állat barsz = tigris khamigh-a = ahol bükü = a levő, levés

bü- = van dzsüg = irány kür- = jön, érkezik, elér emüne (+B) = elé, előtt kebte- = fekszik lefekszik ama(n) = száj dzsaghura- = összezáródik, becsukódik

dzsaghu- = fogai között tart ide- = eszik esze = nem (befejezett igealakokkal) csida- = képes (i) khan-köbegün = herceg, királyfi

khan = herceg, fejedelem köbegün = (vki) fia, fiú

khughurkhai = eltörött, letörött (pl. gally) khughura- = letörik

modu(n) = fa bej-e = test khadkhu- = szúr csiszu(n) = vér ghargha- = kivesz, kienged, kijuttat

ghar- = kijut, kijön, megjelenik ber = pedig, biz, is (kiemelő szó)

(T.E.) klm_nytan_1 24 2005.09.07.

csiszu(n) = vér inu = pedig (kiemelő szó) dolija- = nyal ama(n) = száj nege- = nyit csida- = képes (i) bej-e-deki = testbeli

bej-e = test mikha(n) = hús bara- = elfogy ide- = eszik öni = hosszú idő, régóta uda- = elmúlik, telik (idő), elidőz, elmarad khojar = kettő akh-a = báty, fivér degüü = öcs bidan-u = a mi vnk, miénk

bida(n) = mi jaghun = mi?, ami siltaghan = ok bol- = válik, változik (vvé) keme- = mond, szól, beszél szedki- = gondol mön = ugyanaz, igen kü = épp (nyomatékosító szó) tere = az mör = út ire- = jön, érkezik od- = elmegy, megy, indul ein = így manu = a mi vnk, miénk

ba = mi (kizáró) maghad = bizonyosan, valóban bej-e = test ölöszügszen = a megéhezett

ölösz- = éhezik öl = táplálék

barsz = tigris ögkü = az adó, az adandó, adás

ög- = ad tula (+B) = miatt odughszan = aki elment, (múltbeli) távozás

od- = elmegy, megy, indul bü- = van dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló

nyomatékosító szó) dergede (+B) = elé, közelébe, előtt kür- = jön, érkezik, elér köbegün = (vki) fia, fiú jaszu(n) = csont

csai- = kifehéredik, kifakul büküi = a levő, levés

bü- = van üdzse- = lát, héz köszer = föld deled- = üt, ver üküdkü- = elájul

ükü- = meghal egüri = hosszú idő amidura- = feléled, magához tér

amidu = élő ami(n) = élet, lélek, lélegzet

jeke = nagy daghu(n) = hang ügüle- = szól, beszél körbe- = fetreng basza = újra, ismét csagh = idő eke = anya khatun = királynő dzsegüdüle- = álmodik

dzsegüdü(n) = álom ghurban = három kegürdzsegene = galamb, gerlice anu = pedig, biz (kiemelő szó) khotala = egész, teljes naghad- = játszik nisz- = repül jabu- = megy nige(n) = egy ücsüken = kicsi kharcsaghai = sólyom barighszan = aki elragadott, az elragadott,

(múltbeli) elragadás bari- = fog, vesz, tart, megfog, megragad

szeri- = felébred masi = nagyon aju- = fél, megrémül emije- = megijed khaghan = király, uralkodó öcsi- = kérlel ai = ó! khaghucsin üge = szólásmondás

khaghucsin = régi, ősi üge(n) = szó

kegürdzsigene = galamb, gerlice sibaghun = madár szüneszü(n) = lélek, szellem bui = van (= büi/bü-) keme- = mond, szól, beszél

(T.E.) klm_nytan_1 25 2005.09.07.

szonosz- = hall, meghallgat bi = én khorumkhan = pillanat

khorum = pillanat uda- = elmúlik, telik (idő) dzsegüdü(n) = álom minu = az én vm, enyém

bi = én ghurban = három kegürdzsigene = galamb, gerle naghad- = játszik jabu- = megy a- = van nige(n) = egy ücsüken = kicsi kharcsaghai = sólyom abcsu od- = visz, elvisz

ab- = vesz, kap od- = elmegy, megy, indul

dzsegüdüle- = álmodik dzsegüdü(n) = álom

maghad = bizonyosan, valóban odkhan = legkisebb köbegün = (vki) fia, fiú maghu = rossz, baj bol- = válik, változik (vvé) dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló

nyomatékosító szó) keme- = mond, szól, beszél ügüle- = szól, beszél khamugh = valamennyi bügüde = minden, mindenki eri- = keres ilege- = küld inu = pedig (kiemelő szó) khorum = pillanat khojar = kettő akh-a = báty, fivér ire- = jön, érkezik esze = nem Makh-a-szaduva = Mahászattva ali = hol? keme- = mond, szól, beszél aszaghu- = kérdez jaghun ber = bármi, bármiféle, valami

jaghu(n) = mi?, milyen?, ami ber = is (módosító szó)

jada- = képtelen (i) barsz = tigris

idegde- = megevődik ide- = eszik

tedüi = azután khatun = királynő eke = anya anu = pedig, biz (kiemelő szó) teimü = olyan üge(n) = szó

ügesz tsz köszer = föld una- = esik üküdkü- = elájul

ükü- = meghal delüre- = magához tér buszu = más, eltérő, különböző nökör = társ, kísérő

nököd tsz szelte = együtt bügüdeger = minden, mindenki

bügüde = minden, mindenki nirvan bolughszan = nirvánába távozás

nirvan = nirvána bol- = válik, változik (vvé)

tere = az oron = hely, ország, terület od- = elmegy, megy, indul mikha(n) = hús csöm = egészen, teljesen

* * * * * * 15 * * * * * * ide- = eszik csiszu(n) = vér ghadzsar = föld duszu- = csöpög jaszu(n) = csont csai- = kifehéredik, kifakul bükü = a levő, levés

bü- = van üdzse- = lát, héz terigün-ecse bari- = fejét fogja (fájdalmában)

terigü(n) = fej bari- = fog, vesz, tart, megragad

khaghan = király, uralkodó anu = pedig, biz (kiemelő szó) ghar-acsa bari- = kezét tördeli

(másutt: kézenfog!) ghar = kéz bari- = fog, vesz, tart, megragad

(T.E.) klm_nytan_1 26 2005.09.07.

jeke = nagy daghu(n) = hang okila- = sír, zokog üküdkü- = elájul

ükü- = meghal una- = esik khorumkhan = pillanat

khorum = pillanat khari- = visszatér, visszafordul bosz- = felébred tere = az Makh-a-szaduva = Mahászattva köbegün = (vki) fia, fiú anu = pedig, biz (kiemelő szó) tendecse = onnan

tende = ott, oda ükü- = meghal Tegüsz-bajaszkhulang-un oron = Töké-

letes-boldogság országa tegüsz = teljes, tökéletes bajaszkhulang = öröm, boldogság bajasz- = boldog (i), örül oron = hely, ország, terület

tngri = isten, ég bol- = válik, változik (vvé) törö- = születik bi = én jambar = mi? miféle szain = jó üile = tett üiled- = tesz, cselekszik ende = itt, ide keme- = mond, szól, beszél szedki- = gondol nidü(n) = szem tabu(n) = öt dzsajagha(n) = lét, sors, létforma

dzsajagha- = létrehoz, teremt sindzsile- = megvizsgál

sindzsi- = alaposan megnéz, megvizsgál sindzsi = jel, ismérv

üdzse- = lát, néz öber-ün = saját vje, önnön vje

öber = sajátmaga, önmaga ükügszen = a meghalt, (múltbeli) meghalás

ükü- = meghal jaszu(n) = csont, tetem nige(n) = egy oi = erdő

dotor-a (+B) = (vnek a ) belsejébe, belsejében, (vnek a) belseje

ecsige = apa eke = anya terigüle- = kezd, vezet

terigü(n) = fej, kezdet khamugh = valamennyi nökör = társ

nököd tsz kürijelegül- = körül van véve, övezve van

kürijele- = körülvesz, övez kürije(n) = kerítés, udvar

enel- = szomorkodik, szenved ghaszalkhu = a kesergő, kesergés

ghaszal- = kesereg ein = így minu = az én vm, enyém

bi = én khojar = kettő minu tula = miattam

minu = az én vm, enyém bi = én tula (+B) = miatt

masi = nagyon dzsoba- = szenved bej-e-naszu(n) = élet

bej-e = test naszu(n) = életkor, élettartam

todkhor = akadály dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló

nyomatékosító szó) teden-ü = azoknak a vmije, az ő vmijük

tede(n) = azok tere = az

szedkil = gondolat, gondolkodásmód szedki- = gondol

szergügekü = a vigasztaló, vigasztalás szergüge- = vigasztal szergü- = vigasztalódik, összeszedi magát

tulada (+B) = miatt od- = elmegy, megy, indul tedüi = azután oghtarghui = ég bai- = van, elhelyezkedik, tartózkodik (vhol) eldeb = különféle dzsüil = fajta üge(n) = szó

ügesz tsz szergüge- = vigasztal

szergü- = vigasztalódik, összeszedi magát

(T.E.) klm_nytan_1 27 2005.09.07.

degegsi = fölfelé ai = ó! tngri = isten, ég csi = te ken = ki? bui = van mandur = nekünk

ba = mi (kizáró) dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat

dzsarligh = parancs bol- = válik vvé, változik vvé

keme- = mond, szól, beszél ügüle- = szól, beszél tere = az köbegün = (vki) fia, fiú bi = én tanu = a ti vtek, tiétek

ta = ti Makh-a-szaduva = Mahászattva neretü = nevű

nere = név bui = van dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló

nyomatékosító szó) öber-ün = saját vje, önnön vje

öber = sajátmaga, önmaga bej-e = test ölögcsin = nőstény állat barsz = tigris öggügszen = aki adott, az adott, (múltbeli)

adás ög- = ad

acsi = jótett Tegüsz-bajaszkhulang-tu oron = Töké-

letes-boldogságú ország tegüsz = teljes, tökéletes bajaszkhulang-tu = örömteli, boldog bajaszkhulang = öröm, boldogság bajasz- = boldog (i), örül oron = hely, ország, terület

bol- = válik vvé, változik vvé törö- = születik khaghan = király, uralkodó ecsige = apa khatun = királynő eke = anya minu = az én vm, enyém

bi = én ta = ti szonosz- = hall, meghallgat

dzsajaghaghszan = aki létrehozott, a létrehozott, létrehozottság dzsajagha- = létrehoz, teremt

ecsüsz = vég maghad = bizonyosan ebdere- = elpusztul

ebde- =elpusztít törökü = a születő, születés

törö- = születik bui = van ele = ugyanaz, épp az (nyomatékosító) bü-/bö- = van ükükü = a meghaló, meghalás

ükü- = meghal nigül-tü = vétkes, bűnös

nigül = vétek, bűn kilincsa = bűn üiled- = tesz

üile = tett amitan-tamu = pokol

amitan = élőlény ami(n) = élet, lélek, lélegzet tamu = pokol

una- = esik bujan = erény, jótett degedü-szain = kiváló

degedü = felső, magasztos szain = jó

töröl = születés törö- = születik

jerü = általánosan ba = és anu = pedig, biz (kiemelő szó) khamugh = valamennyi bügüde = minden, mindenki a- = van ghaghcsakhan = kizárólag, egyedül csak

ghaghcsa = csak, kizárólag minu tulada = miattam

minu = az én vm, enyém bi = én tulada (+B) = miatt

bügüdeger = minden, mindenki bügüde = minden, mindenki

masi = nagyon jekede = nagyon

jeke = nagyon ülü = nem dzsoba- = szenved

(T.E.) klm_nytan_1 28 2005.09.07.

ene metü = ilyen, ehhez hasonló ene = ez metü = -szerű, -féle, hasonló

szain = jó töröl = születés

törö- = születik ol- = talál, megszerez, elér ta = ti ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) daghan bajaszulcsa- = együtt örül

dagha- = csatlakozik, követ bajaszulcsa- = (egymással) örvendez, együtt örül bajasz- = örül, örvendez

bujan = erény, jótett dzsüg = irány kicsije- = törekszik öd-ügei = haszontalan, hiábavaló értelmetlen ghasighu(n) = keserű, keserves dzsobalang = szenvedés

dzsoba- = szenved jaghun = mi?, milyen? kereg = dolog, ügy keme- = mond, szól, beszél ügüle- = szól, beszél ecsige = apa eke = anya khojar = kettő ai = ó! köbegün = (vki) fia, fiú csi = te jeke = nagy nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség

nigülesz- = könyörül, kegyes (i) nigül = bűn

szedkil = gondolat, gondolkodásmód szedki- = gondol

bej-e = test barsz = tigris ög- = ad khamugh = valamennyi bügüdeger = minden, mindenki

bügüde = minden, mindenki nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség

nigülesz- = könyörül, kegyes (i) nigül = bűn

bui = van ele = ugyanaz, épp az (nyomatékosító) bü-/bö- = van edüge = most

bidan-i = minket bida(n) = mi

tebcsi- = eldob, elhagy ügei = nélküli, nem létező bol- = válik vvé, változik vvé bida(n) = mi csimaji = téged

csi = te szana- (+T) = gondol, emlékszik (vre) mikha(n) = hús oghtalughszan = aki vágott, a vágott,

(múltbeli) vágás oghtal- = vág

metü = -szerű, -féle, hasonló dzsoba- = szenved a- = van nigüleszügcsi = aki könyörületes

nigülesz- = könyörül, kegyes (i) nigül = bűn

mani = minket ba = mi (kizáró)

jaghun tula = mi miatt? miért jaghun = mi?, milyen?, ami tula (+B) = miatt

* * * * * * 16 * * * * * * tedüi = azután basza = újra, ismét, még tere = az tngri = isten, ég köbegün = (vki) fia, fiú eldeb = különféle szain = jó üge(n) = szó

ügesz tsz terigüten = vezetésű, vezette

terigü(n) = fej, vezetés, kezdet bügüde = minden, mindenki szergüge- = megvigasztal

szergü- = megvigasztalódik, összeszedi magát

anu = pedig, biz (kiemelő szó) ücsüken = kicsi szergü- = megvigasztalódik, összeszedi

magát dologha(n) = hét dzsüil = fajta

(T.E.) klm_nytan_1 29 2005.09.07.

erdeni = kincs, drágakő erdenisz tsz

abdura(n) = doboz, láda, ládikó ki- = készít, csinál jaszu(n) = csont anu = pedig, biz (kiemelő szó) tere = az dotor-a (+B) = (vnek a ) belsejébe,

belsejében, (vnek a) belseje oroghul- = beletesz, elhelyez

oro- = belemegy, behatol, bejut ghadzsar = föld nighu- = elrejt degere = fenn, rajta inu = pedig (kiemelő szó) szuburgha(n) = síremlék, ereklyetorony,

sztúpa boszkha- = emel, állít

bosz- = emelkedik, feláll, felkel tngri = isten, ég köbegün = (vki) fia, fiú ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) oron = hely, terület, ország khari- = visszatér, visszafordul khaghan = király, uralkodó khatun = királynő nökör = társ, kísérő

nököd tsz szelte = együtt bügüdeger = minden, mindenki

bügüder = minden, mindenki ordu-kharsi = palota

ordu = szálláshely, palota kharsi = palota

ire- = jön, érkezik Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas

(= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal

burkhan = buddha ein = így keme- = mond, szól, beszél dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat

dzsarligh = parancs bol- = válik vvé, változik vvé

a = ó! csi = te

teden-i = azokat, őket tede(n) = azok tere = az

jaghun = mi?, milyen? szedki- = gondol csagh = idő ucsir-taki = alkalombeli, esetbeli

ucsir = ok, körülmény, eset, alkalom Jeke-terge = Nagy-kocsi (= Mahájána)

jeke = nagy terge = kocsi

neretü = nevű nere = név

edüge-deki = jelenlegi, mostani edüge = most

minu = az én vm, enyém bi = én

ecsige = apa Szudadani = Suddhódana khaghan = király, uralkodó bü- = van Makhamai = Mahámájá jeke = nagy Makh-a-nada = Mahánáda Maidari = Maitréja dumdadu = középső Makh-a-diu-a = Mahádéva Baszu-mitra = Vaszumitra odkhan = legkisebb Makh-a-szaduva = Mahászattva edüge = most bi = én barsz = tigris dzsuldzsagha(n) = kölyök, fióka ene = ez khojar = kettő kümün = ember dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló

nyomatékosító szó) erte = rég eden-i = ezeket, őket

ede(n) = ezek, ők ene = ez

todkhor-acsa tonilgha- = megvált todkhor = akadály tonilgha- = megment, tonil- = megmenekül

ami(n) = élet, lélek, lélegzet abura- = megment

(T.E.) klm_nytan_1 30 2005.09.07.

dzsirghalang = boldogság, öröm, gyönyörűség dzsirgha- = örül, örvendezik

orosighulughszan = aki bejuttatott, (múltbeli) bejuttatás orosighul- = elhelyez orosi- = vhol van, lakozik oro(n) = hely

bü- = van edüge = most bi = én ilete burkhan-u khutugh = nyilvánvaló

buddha szentsége ilete = nyilvánvalóan ile = nyilvánvaló burkhan = buddha khutugh = szentség, boldogság, üdvösség

ol- = megtalál, megszerez, elér eden-i = ezeket, őket

ede(n) = ezek, ők ene = ez

todkhor-acsa tonilgha- = megvált todkhor = akadály tonilgha- = megment, tonil- = megmenekül

orcsilang = létforgatag orcsi- = kering

jeke = nagy dzsobalang = szenvedés

dzsoba- = szenved oghoghata = teljesen, egészen khaghacsaghul- = elválaszt, megfoszt

khaghcsa- = elválik

tein = úgy keme- = mond, szól, beszél dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat

dzsarligh = parancs bol- = válik vvé, változik vvé

ba = és olan = sok nökör = társ, kíséret

nököd tsz ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas

(= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal

burkhan = buddha dzsarligh = parancs szaisija- = helyesel, dicsőít bisire- = hisz, tisztel, bízik ilete = nyilvánvalóan

ile = nyilvánvaló bajasz- = örül, örvendez Makh-a-szaduva = Mahászattva barsz = tigris beje(n) = test öggügszen = aki adott, az adott,

(múltbeli) adás ög- = ad

khojadughar = második dzsüil = rész, szakasz, fejezet bolai = van

(T.E.) klm_nytan_1 31 2005.09.07.

1. Névszó + névszó Birtokos jelzős szószerkezet (B) (Genitivus)

-jin -u/-ü -un/-ün

vminek a vmije

tngri-jin tngri nirvan-u khutugh tngrisz-ün nidün degüü bidanu

az istennek az istene a nirvána szentsége az isteneknek a szeme a mi fivérünk

Alanyi ragok (BA)

-u-ban/-ü-ben -un-ijan/ -ün-ijen -jin-ijan/ -jin-ijen -jughan/-jügen

SAJÁT vmije

Minősítő és kijelölő jelzős szószerkezet

0

0

szain üile ölögcsin barsz ücsükgüken khad aszarakhui szedkil nögcsigszen csagh ene barsz tere csagh jaghun kereg jambar üile ghurban köbegün khojadughar dzsüil olan nököd

jó tett nőstény tigris kicsi fejedelmek gondoskodó gondolat elmúlt idő ez a tigris az az idő milyen dolog? miféle tett? három fiú második fejezet sok társ

Jelzős szerkezetek kapcsolódása

tere odkhan köbegün nirvan bolughszan tere oron minu ene khojar köbegün odkhan köbegün minu kümün-ü degedü manglai öber-ün nigen üile öber-ün ükügszen jaszun

az a legkisebb királyfi az a nirvána elérési hely e két fiam az én legkisebb fiam embereknek a magasztos vezetője egy saját teendője a saját holt teteme

(T.E.) klm_nytan_1 32 2005.09.07.

2. Névszó + ige Alanyos szószerkezet (Nominativus)

0

0 -t !

szakhal una- khaghan talbi- binvad ghuju- csiszun ghargha-

szakáll lehullik a király elengedi alamizsnát kér (!) vért enged (!)

Alanyi ragok

-ijan/-ijen SAJÁT -ja

Tárgyas szószerkezet (T) (Accusativus)

-i/-ji

t 0 !

csiszun-i dolija- szedkil-i ukha- khulaghaicsi-ji bari-

a vért nyalja a gondolatot megérti a tolvajt megfogja

Alanyi ragok (TA)

-ijan/-ijen -ban/-ben -jughan/-jügen

SAJÁT -ját -ja !

aman-ijan dzsaghura- beje-ben ög-

a száját becsukja (a szája becsukódik!) a testét odaadja

Vég-, tartamhatározós szószerkezet (= részes-, idő-, helyh.) (VT) (Dativus–Locativus)

-dur/-dür/ -tur/-tür -a/-e -du/-dü/ -tu/-tü -da/-de/ -ta/-te -csagha/-cseghe

-nak -hoz -ba -ra -ban -ön -kor -ig (hely, idő)

barsz-tur ög- khaghan-dur od- oi-dur od- orcsilang-dur orcsi- nigen csagh-tur od- burkhan-a öcsi- köszer-e una- köszer-e körbe- szerigszen-dür emije-

tigrisnek ad királyhoz megy erdőbe megy létforgatagban kering egy időben megy buddhához könyörög földre zuhan földön fetreng felébredéskor megrémül (= amikor felébredt, meg-rémült – lásd 37. oldal )

Alanyi ragok (VTA)

-dur-ijan/ -dür-ijen/ -tur-ijan/ -tür-ijen -daghan/-degen/ -taghan/-tegen -tu-ban/-tü-ben/ -a-ban/-e-ben

SAJÁT -jának -jához -jába -jára -jában -ján

akhanar-tur-ijan ügüle- oron-dur-ijan khari- ordu-kharsi-dur-ijan ire- akha-daghan ügüle

fivéreinek mond helyére visszatér palotájába érkezik fivérének mond

(T.E.) klm_nytan_1 33 2005.09.07.

Eredethatározós szószerkezet (Er) (Ablativus)

-acsa/-ecse -csa/-cse

-ból -tól

khola-acsa üdzse- todkhor-acsa tonilgha-

messzeségből meglát akadálytól megment

Alanyi ragok (ErA)

-acsa-ban/ -ecse-ben -acsa-ghan/ -ecse-ghen

SAJÁT -jából -jától

Eszközhatározós szószerkezet (Esz) (Instrumentalis)

-ijar/-ijer -bar/-ber -ghar/-ger

-val szerint által

ügesz-ijer szergüge- dzsarligh-ijar talbi- jeke daghun-ijar ügüle- jeke dagh-bar okila- nidü-ber sindzsile- tere mör-ijer kür- (szain üile) üiledügszen- ijer (ende) törö-

szavakkal vigasztal parancs szerint elenged nagy hanggal beszél nagy hanggal zokog szemmel megvizsgál azon az úton(!) visszatér (jó cselekedet) tevése által (ide) születik (= azáltal, hogy jót tett, ide született – lásd 38. oldal)

Alanyi ragok (EszA)

-bar-ijan/ -ber-ijen -ijar-ijan/ -ijer-ijen -gharan/-geren -igharan/-igeren

SAJÁT -jával

oroi-bar-ijan mürgü- fejével hódol (fejtetejével – vki lába elé – leborul)

Társhatározós szószerkezet (Ts) (Sociativus)

-lugha/-lüge -lagha/-lege

-val (együtt) burkhan-lugha ucsira- buddhával találkozik

Alanyi ragok (TsA)

-lugha-ban/ -lüge-ben

SAJÁT -jával (együtt)

(T.E.) klm_nytan_1 34 2005.09.07.

Irányító (I) (Directivus)

-si, -ghsi/-gsi, -s, -ru/-rü, -ra/-re, -ghur/-gür

arra felé -hoz vmi mentén

degegsi üdzse- felfelé néz

Névutók

metü

dzsaghura

dergede (+B)

tula/tulada (+B)

urida (+B)

dotor-a (±B)

emün-e (+B)

-szerű(en), -féle, vhez hasonló

közben

-hoz, elé, közelébe

miatt

előtt (idő)

-ba, -ban, belsejébe(n)

előtt, elé

tere metü szain töröl ol-

ireküi dzsaghura ügüle-

barsz-un dergede kür-

üile-jin tula od-

galab-un urida bü-

abduran dotora oroghul- oi-jin dotora od- oi-jin dotora kürijele-

barsz-un emüne kebte-

ahhoz fogható (= olyan) jó születést elér/lel

jövetel közben szól

a tigris közelébe ér

teendő miatt megy

világkorszak előtt van

a dobozba beletesz az erdőbe megy erdőben körülvesz

a tigris elé(be) fekszik

Megszólítás (Vocativus)

a/e ó! burkhan a ó buddha!

3. Ige + ige Két ige között alárendelő viszony jön létre, ha az alárendelt ige igenévképzőt kap. A következő táblázatban olyan egyszerű szószerkezetek láthatók, amelyek könnyen lefordíthatók magyarra. Az esetek többségében azonban az igék egyrészt szószerkezet-láncot alkotnak (azaz egy szószerkezet főtagja egy következő szószerkezet alárendelt tagja), másrészt igenévként is megőrzik bővítményeiket. Így olyan mondatok születnek, amelyek magyarra fordítása az eredetihez közeli felépítést követve rendkívül nehézkes szerkezeteteket eredményezne, ezért az alárendelt ige a bővítményeivel mellékmodatban kap helyet. Lásd a fejezet 4. B pontját.

-dzsu/-dzsü/ -csu/-csü (Adverbium imperfecti)

egyidejűség folyamatosság

üdzsedzsü ügüle- külidzsü ab- csaidzsu bü- szedkidzsü bü-

(vt) látva szól, összekötve visz fehérlik gondolkodik

-ghad/-ged (Adv. perfecti)

előidejűség barighad ab- megfogván elvisz

(T.E.) klm_nytan_1 35 2005.09.07.

-n (Adv. modale)

módhatározó célhatározó folyamatosság (létigével)

unan üküdkü- erin od- szaghun a- dzsoban a-

ájultan összeesik keresni indul üldögél (éppen, hosszan) szenved (hosszan)

-ra/-re (Adv. finale)

célhatározó ghujur-a od- kérni megy

-ghszaghar/-gszeger, -ghszar/-gszer (Adv. abtem-porale)

hosszú előide- jűség

-khula/-küle (Adv. success.

egymást felváltó cselekvések

-s (Adv. moment.)

ahogy, alighogy

4. Állítmányi toldalékok A) Főmondat Jelen idő

-ju/-jü (Presens futuri)

most és majd (jelen-jövő)

degedü-szain töröl-dür törüjü : Kiváló születésbe születik (fog születni).

-mui/-müi -mu/-mü, -m -na/-ne (-nai/-nei, -nam) (Ps. imperfecti)

most khamugh bügüde-ji ghaghcsa köbegün adali szedkumüi : Mindenkire egyetlen fiaként gondol. csi mani jaghun-u tulada tebcsimüi : Te minket miért hagysz el?

Múlt idő

-lugha/-lüge (Presens perfecti)

„befejezett jelen” (elbeszé-lésekben)

eden-i dzsobalang-acsa oghoghata khaghacsa- ghulu-lugha Őket a szenvedéstől egé szen elválasztottam.

-bai/-bei (Pt. perfecti)

végleg lezárult tngri-jin köbegün ber oron-dur-ijan kharibai Az istenfiú visszatért a lakhelyére.

(T.E.) klm_nytan_1 36 2005.09.07.

-csughui/-csügüi, -dzsughui/ -dzsügüi, -dzsi/-csi (Praeteritum imperfecti)

félmúlt (múltban kezdődött és még tart)

-mui dzs-a, -bai dzs-a (Potentionalis)

feltételesség (bizonyára)

Felszólítás

0 (Imperativus)

durva felszólítás ta szonosz : Halljátok!

-szughai/-szügei, -szui/-szüi, -szai/-szei -ghaszughai/ -geszügei

önfelszólítás, óhajtás ígéret, akarat elhatározás, szándék

bejeben egün-dür ögszügei : Testemet neki akarom adni. ödtere ireszügei : Azonnal jönni fogok.

-ghdakhui/ -gdeküi (Benedictus)

köznapi felszólí-tás

bujan-u dzsüg-tür kicsijegdeküi : Az erény irányába igyekezzetek (kell igyekezni)!

-tughai/-tügei (Potat.)

ta khojaghula uridkana jabutughai : Ti ketten menjetek csak előre/tovább!

-ghacsi/-gecsi, -ghtun/-gtün, -dkhun/-dkün (Praequsativus)

udvarias felszó-lítás

-ya/-ye (Voluntativus)

„majd én...” ígéret 1. személy

-gharai/-gerei (Praescriptivus)

jó lenne, ha ... (régies)

-ghudzsai/ -güdzsei (Dubitativus)

bizonytalanság

(T.E.) klm_nytan_1 37 2005.09.07.

B) Mellékmondati toldalékok Előidejű történés

-ghad/-ged (Adv. perfecti)

miután..., aztán barighad ab- megfogván elvisz = miután megfogták, elvitték

toghoszun ba kkri-nughud-i arilghaghad : daini darughszan-u khutugh-i olbai : Miután a port és a szennyeket megtisztította, elérte az ellenséget legyőző szentséget.

-ghad szacsa/ -ged szacsa

alighogy ..., ... tedüi khatun eke anu teimü maghu ügesz-i szonoszughad szacsa : köszer-e unan üküdkübei : Azután pedig, alighogy a királynő-anyjuk meghallotta azokat a rossz szavakat, a földre rogyva elájult.

-ghszan-dur/ -gszen-dür

miután ..., aztán amikor..., akkor

szerigszen-dür emije- amikor felébredt, megrémült (pontosabban: felébredéskor megrémült

barsz-un emün-e kebtegszen-dür : barsz aman-ijan dzsagharadzsu : ... Amikor a tigris elé lefeküdt, a tigris a száját becsukta és ...

Egyidejű történés

-dzsu/-dzsü/ -csu/-csü (Adverbium imperfecti)

és üdzsedzsü ügüle- látta és (így) szólt (pontosabban: látva szólt) külidzsü ab- megkötötték és elvitték (= összekötve visz)

alaghaban khamtudkhadzsu : burkhan-a ein kemen öcsibei : Kezüket összetették és buddhához így könyörög- tek.

csai khaghan-dur odcsu : ede khojar-un amin-i ghujughdakhui : Menj a királyhoz és az életüket kérd!

-tala/-tele (Adv. terminale)

amíg, miközben alakhui ghadzsar-a abcsu odtala : eke inu burkhan-i kola-acsa üdzseged : ... Miközben a vesztőhelyre vezették, az anya messziről meglátta buddhát, majd ...

mikhan inu baratala : idebei : Evett, amíg a hús el nem fogyott.

(T.E.) klm_nytan_1 38 2005.09.07.

-khui-dur/ -küi-dür

mikor épp... szaghun büküi-dür : ghurban köbegün ber oi-jin dotor-a ghaikhar-a odughszan-dur : ... Miközben (ott) tartózkodtak, a három fiú az erdőbe ment, hogy megcsodálja (az erdőt), és akkor ...

-n és ölöszün umdaghasz- éhezik és szomjazik ajun emije- retteg és fél unan üküdkü- elájul és összeesik

Feltételes mellékmondat

-baszu/-beszü -baszu ber (-ghaszu/-geszü, -bala/-bele) (Adv. conditio-nalis)

feltételes ha ... akkor amikor ... akkor

nigül-tü kilincsa üiledbeszü : amitan-tamu-dur unaju : Ha bűnt követ el, az előlény-pokolba zuhan.

khaghan-dur öcsibeszü : khaghan anu Burkhan-u dzsarligh-ijar teden-i talbibai : Amikor a királyt kérlelte, a király Buddha parancsa szerint elengedte őket.

Következtető mellékmondat

-ghszan-ijar/ -gszen-ijer

azáltal, hogy ... mivel ..., ...

szain üile üiledügszen-ijer ende törö- azáltal, hogy jót tett, ide született (pontosabban: jó cselekedet tevése által ide született)

ene barsz masi ölöszügszen-ijer : maghad dzsulgzsaghasz-ijan idemüi dzs-e : Mivel ez a tigris nagyon kiéhezett, bizony biztosan megeszi a kölykeit.

Célhatározó mellékmondat

-ra/-re (Adv. finale)

célhatározó Ananda-lugh-a binvad ghujur-a odbai Elment Ánandával, hogy alamizsnát kérjen (kol- duljon) (pontosabban: alamizsnát kérni ment)

Előkészítő mellékmondat

-run/-rün (Adv. prepara-tivum)

amikor... (idézet követ-kezik)

tere tngri-jin köbegün anu ein szedkir-ün Az az istenfiú pedig így gondolkodott: „... ...”

kemen aszaghughszan-dur : khojar akh-a anu ügüler-ün Amikor ezt kérdezte, két fivére így szólt: „.. ...”.

(T.E.) klm_nytan_1 39 2005.09.07.

5. Képzők A) Névszó → névszó

-ghcsi/-gcsi/-csi tsz: -ghcsin/ -ghcsid/-gcsin/-gcsid/-csin (Nomen actoris)

khulaghai – khulaghaicsi lopás; rabló – tolvaj

khulaghaicsi köbegün tolvaj fiú tere khulaghaicsi az a tolvaj khulaghaicsi-ji bari- a tolvajt megfogja

-daki/-deki/ -taki/-teki

balghaszun – balghaszun-daki város – városbeli, városi

ucsir-daki köbegün az esetbeli fiú

-du/-dü dumda – dumdadu közép – középső

dumdadu köbegün középső fiú

-khan/-ken khorum – khorumkhan pillanat – pillanat(ocska)

khorumkhan uda pillanat eltelik

-ligh/-lig csecseg – csecseglig virág – kert, liget

köbegün-ü csecseglig fiú virágoskertje

-tu/-tü nigül – nigül-tü vétek – vétkes

nom-tu debel szerzetesi ruha szedkil-tü bol- gondolatúvá válik

-tan/-ten togha – toghatan szám – számú(ak)

amitan-tamu élőlény-pokol jeke amitan nagy élőlény

B) Névszó → ige

-d üile – üiled- tett – tesz

-sija/-sije szain – szaisija- jó – helyesel, jóváhagy

-la/-le dzsegüdü(n) – dzsegüdüle- álom – álmodik

(T.E.) klm_nytan_1 40 2005.09.07.

C) Ige → ige

-gha/-ge/ -kha/-ke

műveltető

bütü- – bütüge- megvalósul – megvalósít

bosz- – boszkha- emelkedik – emel

-ghul/-gül műveltető

üdzse- – üdzsegül- lát – mutat, láttat

-ghda/-gde szenvedő

ide- – idegde- eszik – étetik, etetődik

-ldu/-ldü keme- kemeldü- mond beszélget

bari- barildu- fog birkózik

-lcsa/-lcse bajasz- – bajaszulcsa- örül – együtt örvendezik

D) Ige → névszó

-khui/-küi (Nomen futuri)

szergüge- – szergügeküi vigasztal – a vigasztaló vigasztalás

alakhui ghadzsar vesztőhely nigüleszküi-ber abura könyörülettel megvéd

-ghszan/-gszen (Nomen perfecti)

daru- – darughszan legyőz – aki legyőzött a legyőzött (múltbeli) legyőzés

nögcsigszen csagh az elmúlt idő bulughszan-i üdzse- a változást látja ücsüken-i barighszan a kicsi megfogása (pontosabban: a kicsit megfogás)

-ghcsi/-gcsi/-csi tsz: -ghcsin/ -ghcsid/-gcsin/-gcsid/-csin (Nomen actoris)

ire- – iregcsi érkezik – az érkező

-ghan/-gen ide- – idegen eszik – élelem

-khulang/-küleng bajasz- – bajaszkhulang örül – boldogság

(T.E.) klm_nytan_1 41 2005.09.07.

-l bisire- – bisirel hisz – hit

-lang/-leng dzsoba- – dzsobalang szenved – szenvedés

-msigh/-msig ghaikha- – ghaikhamsigh csodál – csoda, csodás

-ngghui/-nggüi tacsija- – tacsijangghui vágyakozik – vágy

-si ide- – idesi eszik – eledel

-ligha/-lige ög- – öglige ad – adomány

-gha/-ge, -ghai/-gei (Nomen imperfecti)

biztosan bekövetkező cselekvés

-dagh/-deg (Nomen usus)

gyakorító képző

6. Többesszám

-nughud/-nügüd kkir – kkir-nughud szenny

-d khatun – khatud úrnő khan – khad herceg tüsimel – tüsimed miniszter nökör – nököd társ balghaszun – balghad (!) város cserig – cserigüd (!) sereg

-ud/-üd dzsirghalang – dzsirghalangud boldogság

-sz üile – üilesz tett tngri – tngrisz isten erdeni – erdenisz drágakő üge(n) – ügesz szó nokhai – nokhasz (!) kutya

-nar/-ner (csoport)

akh-a – akh-a-nar báty, fivér

-csud/-csüd (csoport)

mongghol mongghol-csud mongolság

-tan/-ten -tu/-tü képzős szavak tsz-a

(T.E.) klm_nytan_1 42 2005.09.07.

Névmások 1. Személyes névmás bi én csi te T nama-ji engem csima-ji téged B minu enyém csinu tiéd VT nadur nekem csima-dur neked Er nadacsa tőlem csimacsa tőled Esz nada-bar általam csima-bar általad Ts nada-lugh-a velem csima-lugh-a veled

ba (kizáró) bida mi ta ti T nama-ji bidani minket tani titeket B minu bidanu miénk tanu tiétek VT nadur bidandur nekünk tandur nektek Er nadacsa bidanacsa tőlünk tanacsa tőletek Esz nada-bar bidan-ijar általunk tanijar általatok Ts nada-lugh-a bidan-lugh-a velünk tanlugh-a veletek

i a ő B inu anu övé(k)

Hangsúlyos alakok minükei enyém manukhai miénk csinükei tiéd tanukhai tiétek 2. Mutató névmás e- (közel) te- (távol) ke- (kérdő) ene ez ede ezek T egüni ezt edeni ezeket B egünü ezé edenü ezeké VT egündür ennek edendür ezeknek Er egünecse ettől edenecse ezektől Esz egünijer ez által edenijer ezek által Ts egünlüge ezzel edenlüge ezekkel tere az tede azok T tegüni azt tedeni azokat B tegünü azé tedenü azoké VT tegündür annak tedendür azoknak Er tegünecse attól tedenecse azoktól Esz tegünijer az által tedenijer azok által Ts tegünlüge azzal tedenlüge azokkal

(T.E.) klm_nytan_1 43 2005.09.07.

3. Visszaható névmás öber, bej-e maga, sajátmaga Számnevek 1. Tőszámnév 2. Sorszámnév nige(n) egy terigün, nigedüger első khojar kettő khojadughar második ghurba(n) három ghutaghar, ghurbadughar harmadik dörbe(n) négy dötöger, dörbedüger negyedik tabu(n) öt tabtaghar, tabudughar ötödik dzsirghugha(n) hat dzsirghudughar hatodik dologha(n) hét dolodughar hetedik naima(n) nyolc naimadughar nyolcadik jiszü(n) kilenc jiszüdüger kilencedik arba(n) tíz arbadughar tizedik arban-nige(n) tizenegy arban-nigedüger tizenegyedik stb. khori(n) húsz khoridughar huszadik ghucsi(n) harminc ghucsidughar harmincadik döcsi(n) negyven döcsidüger negyvenedik tabi(n) ötven tabidughar ötvenedik dzsira(n) hatvan dzsiradughar hatvanadik dala(n) hetven daladughar hetvenedik naja(n) nyolcvan najadughar nyolcvanadik jire(n), jere(n) kilencven jeredüger kilencvenedik jiren-nige(n) kilencvenegy jiren-nigedüger kilencvenegyedik stb. dzsaghu(n) száz dzsaghudughar századik dzsaghun-nige(n) százegy dzsaghun-nigedüger százegyedik khojar-dzsaghu(n) kétszáz khojar-dzsaghudughar kétszázadik stb. minggha(n) ezer arban-minggha(n) tízezer tüme(n) tízezer 3. Gyűjtőszámnév khojaghula(n) a kettő, ketten, kettejük ghurbaghula(n) a három, hárman, hármójuk dörbegüle(n) a négy, négyen tabughula(n) az öt, öten dzsirghughula(n) a hat, hatan

(T.E.) klm_nytan_1 44 2005.09.07.

dologhula(n) a hét, heten naimaghula(n) a nyolc, nyolcan jiszügüle(n) a kilenc, kilencen arbaghula(n) a tíz, tizen 4. Szorzószámnév 5. Osztószámnév nigente egyszer nidzsiged egy-egy, egyenként khojarta kétszer khosijaghad kettő-kettő, kettesével ghurbanta háromszor ghurbaghad három-három, hármasával dörbente négyszer dörbeged négy-négy, négyesével tabunta ötször tabughad öt-öt, ötösével dzsirghughanta hatszor dzsirghughad hat-hat, hatosával dologhanta hétszer dologhad hét-hét, hetesével naimanta nyolcszor naimaghad nyolc-nyolc, nyolcasával jiszünte kilencszer jiszüged kilenc-kilenc, kilencesével arbanta tízszer arbaghad tíz-tíz, tizesével dzsaghunta százszor Tagadás esze ige és névszó előtt – általában tagadás + imp. igealakok ülü ige és névszó előtt – tagadott szó előtt + perfecti igealakok buszu ige és névszó után – minőséget tagad ügei ige és névszó után – állítmány után (fosztóképző) buu inkább igékhez – tagadott szó előtt Létigék a-, bö-, bü-, bai, bol-, bui-, buju

(T.E.) klm_nytan_1 45 2005.09.07.

3. Átbetűzött szöveg 1 jeke amitan neretü khan köbegün anu ölögcsin barsz tur beje ben öggügszen dzsüil anu ein ukhaghdakhui : ein kemen minu szonoszughszan nigen csagh tur : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan anu 5 siravaszt balghaszun daki ilaghughcsi khan köbegün ü csecseglig itegel ügei idegen öglige tü khotala bajaszkhulang un kürijen dür szaghun abai : tere csagh tur iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan anu : binvad idegen dür odkhui csagh tur kürügszen 10 dür : khormughcsi ba : nom tu debel emüszüged badir ajagh a baridzsu : ananda lugh a binvad ghujur a odbai : tere csagh tur tere balghaszun daki nigen emegen kümün dür khojar khulaghaicsi köbegün bülüge : tere khulaghaicsi ji ed ün edzsen 15 barighad dzsaszagh un nojan u dergede abughad odcsu : üge ji inu abughad : külidzsü alakhui ghadzsar a abcsu odtala : tere khulaghaicsi jin eke anu iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan i kholacsa üdzseged : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan khamigh a 20 bükü tere dzsüg tür mürgüged : ai tngri jin tngri burkhan jeke nigüleszküi szedkil ijer minu ene khojar köbegün ü amin i aburan szojurkha : kemen khola acsa dzsalbarighszan dur: iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan khola acsa szonoszcsu : teden i iladzsu tegüsz 25 nögcsigszen burkhan jeke nigüleszküi szedkil ijer örösijedzsü : teden ü amin i aburakhu jin tulada : ananda dur dzsarligh bolur un : ananda a csi khaghan dur odcsu ede khojar un amin i ghujughdakhui : kemen dzsarligh bolughszan dur : tedüi 30 ananda odughad khaghan dur öcsibeszü : khaghan anu burkhan u dzsarligh ijar teden i talbibai : tedeger kümün anu burkhan i örösijen aburaghszan dur : masi bajaszcsu bür ün : burkhan khamigh a bükü tende kürüged : oroi bar ijan köl dür mürgüged : 35 alaghaban khamtudkhadzsu burkhan a ein kemen öcsibei : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan a jeke nigüleszküi ber manu amin i aburaghszan burkhan csinu acsi buju dzs e : ai tngri kümün ü degedü manglai jeke nigüleszküi szedkil ijer : bidan i toin bolghan 40 szojurkh a kemen öcsigszen dür : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan : szain szain kemen szaisijaghad szacsa : szakhal üszün inu öbeszüben unadzsu toin bolughad ulabur degel tü bolbai : tedeger anu masi csing bisirel tü bolughad : iladzsu tegüsz nögcsigszen

(T.E.) klm_nytan_1 46 2005.09.07.

45 burkhan jambar ba nom i üdzsegülügszen ijer : toghuszun ba kkir nughud i arilghaghad : daini darughszan u khutugh i olbai : tere khojar khulaghaicsi jin eke emegen ber : nom i szonoszugh szan ijar : nigen te kharin ülü iregcsi jin 50 khutugh i olbai : tere csagh tur teimü ghaikhamsigh bolughszan i ananda üdzsedzsü bür ün : tegüncsilen iregszen burkhan u erdem i teimü csagh ügei adzsughu kemen maghtaghad : basza ein szedkir ün : ene eke köbegün ghurbaghula ber : 55 urida jambar szain üile üiledügszen ijer : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan lugh a ucsiradzsu : jeke gem ecse tonilughad : nirvan u khutugh i oldzsu bür ün : nigen bej e dür tuszatu eimü szain dzsirghalang ud i olughszan masi 60 szain bolai : kemen szedkigszen szedkil i iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan ukhadzsu : ananda dur ein kemen dzsarligh bolbai : ananda a ene eke köbegün ghurbaghula ber : bi ghaghcsa kü edüge aburaghszan buszu buju dzs e : erte nögcsigszen 65 csagh tur ber : eden i aburan tedkügszen bülüge : ananda burkhan dur ein kemen öcsibei : burkhan a erte nögcsigszen csagh tur ber : ene eke köbegün ghurbaghula ji kerkidzsü aburaghszan joszun i iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan nomlan 70 szojurkh a kemen öcsibeszü : Iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan ananda dur dzsarligh bolur un : erte togh a tomsi ügei nögcsigszen galab un urida anu : ene dzambudvib tur jeke terge neretü khaghan bülüge : tere khaghan dur kharij a tu 75 mingghan toghatan ücsügüken khad buju : ghurban köbegün buju : jeke köbegün anu makh a nada neretü buju : dumdadu köbegün anu makh a diu a neretü buju : odkhan köbegün anu makh a szaduva neretü buju : tere odkhan köbegün anu 80 ücsüken ecse aszarakhui nigüleszküi szedkil tü bolughad : khamugh bügüde ji ghaghcsa köbegün dür adali szedkilmüi : tere csagh tur tere khaghan anu nojad tüsimed khatud szelte ber oi aghula ji ghaikhar a üdzsen odughad szaghun büküi dür : 85 ghurban köbegün ber ojin dotor a ghaikhar a odughszan dur : nigen barsz dzsuldzsaghaladzsu masi ölöszün umdaghaszcsu dzsuldzsaghasz ijan ider e kürküi üdzsedzsü : tedüi odkhan köbegün anu khojar akh a nar tur ijan ügüler ün : ai khojar akh a 90 minu : ene ölögcsin barsz anu öl ügei bolughszan ijar dzsuldzsaghasz ijan idemüi kemen ügülegszen dür : khojar akh a inu ügüler ün : ene barsz masi ölöszügszen ijer maghad dzsuldzsaghasz ijan idemüi dzs e kemen ügülegszen dür : basza odkhan köbegün anu

(T.E.) klm_nytan_1 47 2005.09.07.

95 khojar akh a daghan ügüler ün : ene barsz un idesi jaghun bui kemen aszaghughszan dur : khojar akh a nar anu ügüler ün : aliba sine alaghszan noitan mikh a csiszun bögeszü barsz un idesi buju dzs e kemen ügülegszen dür : basza odkhan köbegün ügüler ün : 100 ken ber öber ün mikh a csiszun ijar egün ü amin i aburan csidamui kemen aszaghughszan dur : khojar akh a anu ügüler ün : teimü masi berke üilesz ijer egün ü amin i aburaghszan ken csidamui kemen ügülebeszü : tedüi odkhan köbegün inu ein 105 kemen szedkimüi : bi öni orcsilang dur orcsiju : amin bejeben togh a tomsi ügei khoor khomsza bolghalugh a : dzsarim dur inu tacsijangghu jin tula : dzsarim dur anu urin u tula : dzsarim dur anu mungkhagh un tulada : ghabij a tusza ügei 110 bolghaghszan buju dzs e : nom un tulada öglige ögkü oron lugh a ucsiradzsu bülüge : edüge ghabij a tusza bolghakhu jin tulada bejeben egün dür ögszügei kemen szedkildzsü bür ün : tedüi ghurbaghula kharidzsu ireküi dzsaghur a odkhan köbegün anu 115 khojar akh a daghan ein kemen ügüler ün : ta khojaghula uridkhan a jabutughai : bi öber ün nigen üile jin tula oi dur odughad : kereg ijen bütügedzsü ödter e ireszügei kemen ügüleged : tere mör ijer ölögcsin barsz khamigh a 120 bükü tere dzsüg tür kürüged : barsz un emüne kebtegszen dür : barsz aman ijan dzsaghuradzsu iden esze csidabai : tedüi khan köbegün anu : nigen khughurkhai modun ijar bejeben khadkhudzsu csiszun gharghaghszan dur : barsz ber csiszun i inu 125 dolijaghad aman ijan negen csidaghad : bej e deki mikhan inu baratala idebei : öni udaghszan dur khojar akh a nar inu degüü bidan u udabai : jaghun u siltaghan bolbai kemen szedkiged : mön kü tere mör ijer erin odtala : ein szedkir ün : 130 degüü manu maghad bejeben ölöszügszen barsz tur ögkü jin tula odughszan buju dzs e : kemen szedkidzsü tere barsz un dergede kürügszen dür : köbegün i barsz idedzsü : jaszun inu csaidzsu büküi üdzseged bejeben köszer e deleddün üküdkübei : egüri 135 bolughad amiduradzsu jeke daghun ijar ügülen köszer e körben basza kü üküdkübei : tere csagh tur eke khatun inu ein dzsegüdüler ün : ghurban kegürdzsegen e anu khotala naghadcsu niszün jabutala : nigen ücsüken i inu kharcsaghai barighszan i 140 dzsegüdüleged szacsa : szerigszen dür masi ajun emijeged khaghan dur öcsir ün : ai jeke khaghan khaghucsin üge dür kegürdzsigen e sibaghun köbegün ü szüneszün bui kemen szonoszulugh a : bi khorumkhan udaghszan dur dzsegüdün dür minu :

(T.E.) klm_nytan_1 48 2005.09.07.

145 ghurban kegürdzsigen e naghadcsu jabun atala : nigen ücsüken kegürdzsigen e ji kharcsaghai abcsu odughszan i dzsegüdülebei : maghad odkhan köbegün minu maghu bolbai dzs e : kemen ügüleged szacsa : khamugh bügüde ji erir e ilegegszen dür inu : 150 khorum nigen bolugszan dur : khojar akh a inu ireged : odkhan inu esze iregszen dür : makh a szaduva ali kemen aszaghughszan dur : khojar akh a inu jaghun ber ügülen jadadzsu khorum aghad : barsz tur idegdebei kemen ügülebeszü : tedüi 155 khatun eke anu teimü maghu ügesz i szonoszu ghad szacsa : köszer e unan üküdkübei : khorum nigen bolughad delüredzsü buszu khamugh nököd szelte bügüdeger köbegün ü nirvan bolughszan tere oron dur odbaszu : barsz inu köbegün ü 160 mikh a ji csöm idedzsü : csiszun inu ghadzsar tur duszudzsu jaszun csaidzsu bükü ji üdzseged : tedüi khatun eke terigün ecse anu barighad : khaghan anu ghar acsa baridzsu jeke daghubar okilaghad üküdkün unabai : khorumkhan kharin 165 boszbai : tere makh a szaduva köbegün anu tendecse üküged szacsa : tegüsz bajaszkhulang un oron dur tngri jin köbegün bolun töröbei : tere tngri jin köbegün anu : bi jambar szain üile üile dügszen ijer : ende töröbei kemen szedkiged : 170 tngrisz ün nidü ber tabun dzsajaghan dur sindzsilen üdzsebeszü : öber ün ükügszen jaszun anu nigen oi jin dotor a ecsige eke terigülen khamugh nököd ijer kürijelegüldzsü jeke daghun ijar enelün ghaszalkhu ji anu üdzseged : tere tngri jin 175 köbegün anu ein szedkir ün : minu tere ecsige eke khojar anu minu tula masi jeke dzsobabaszu bej e naszun dur todkhor bolumui dzs e teden ü szedkil i szergügekü jin tulada odszughai bi kemen szedkidzsü : tedüi oghtarghui dur baidzsu : 180 eldeb dzsüil szain ügesz ijer ecsige eke khojar un szedkil i szergügebei : ecsige eke khojar anu oghtarghui dur degegsi üdzseged : ai tngri csi ken bui : mandur dzsarligh bolughdakhui kemen ügülegszen dür : tere tngri jin köbegün 185 ügüler ün : bi tan u köbegün makh a szaduva neretü bui dzs e : bi öber ün bejeben ölögcsin barsz tur öggügszen ü acsi bar : tegüsz bajaszkhulang tu oron daki tngri jin köbegün bolun töröbei : ai khaghan ecsige khatun eke minu ta szonosz 190 dzsajaghaghszan u ecsüsz maghad ebderemüi dzs e törökü bui ele bögeszü maghad ükükü bui : nigül tü kilincsa üiledbeszü : amitan tamu dur unaju : bujan üiledbeszü degedü szain töröl dür törödzsü : jerü törökü ba ükükü anu khamugh

(T.E.) klm_nytan_1 49 2005.09.07.

195 bügüde dür bui atala : ghaghcsakhan minu tulada : ta bügüdeger masi jekede ülü dzsobaghdaju : bi ene metü szain töröl olughszan dur ta ber daghan bajaszulcsaghad : bujan u dzsüg tür kicsijegdeküi : öd ügei ghasighun dzsobalang jaghun kereg kemen 200 ügülegszen dür : ecsige eke khojar ügüler ün : ai köbegün csi jeke nigüleszküi szedkil ijer bejeben barsz tur öggüged : khamugh bügüdeger i nigüleszküi bui ele bögeszü : edüge bidan i tebcsiged ügei bolughszan dur : bidan csimaji 205 szanadzsu mikhan ijan oghtalughszan metü dzsoban atala : ai jeke nigüleszügcsi csi mani jaghun u tula tebcsimüi :: tedüi basza tere tngri jin köbegün eldeb szain ügesz ijer ecsige eke terigüten bügüde ji szergügegszen dür : ecsige eke anu 210 ücsüken szergüged : dologhan dzsüil erdenisz ijer abdur a kidzsü : jaszun i anu tere abduran dotor a oroghuldzsu ghadzsar tur nighughad : deger e inu szuburghan boszkhabai : tngri jin köbegün ber oron dur ijan kharibai : khaghan 215 khatun nököd szelte bügüdeger ordu kharsi dur ijan irebei :: iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan ananda dur ein kemen dzsarligh bolur un : ananda a csi teden i jaghun kemen szedkimüi : tere csagh tere ucsir daki jeke terge neretü tere 220 khaghan anu edügedeki ecsige minu szudadani khaghan bülüge : tere csagh tere ucsir daki tere khatun anu makhamai khatun bülüge : tere csagh tere ucsir daki jeke köbegün makh a nada kemebeszü : maidari buju : tere csagh tere 225 ucsir daki dumdadu köbegün makh a diu a anu kemebeszü : baszu mitr a buju : tere csagh tere ucsir daki odkhan köbegün makh a szaduva köbegün anu edüge bi buju : tere csagh tere ucsir daki barsz un dzsuldzsaghan inu ene khojar kümün buju 230 dzs e : bi erte csagh tur ber ede i todkhor acsa tonilghaghad : amin i aburadzsu : dzsirghalang dur orosighulughszan bülüge : edüge bi ilete burkhan u khutugh i olughad : eden i todkhor acsa tonilghaghad : orcsilang un jeke dzsobalang 235 acsa oghoghata khaghacsaghululugh a : tein kemen dzsarligh bolughszan dur : ananda ba olan nököd ber : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan u dzsarligh i szaisijan bisireged ilete bajaszbai :: makh a szaduva barsz tur bejeben öggügszen khojadughar dzsüil bolai ::

(T.E.) klm_nytan_1 50 2005.09.07.

Átírások magyar nemzetközi Kowalewski Lessing (mellékjeles) (francia) a a a a e e e e i i i i o o o o u u ou u ö ö u ø ü ü u y n n n n ng ng ng ng kh q kh x gh γ gh γ b b b b p p p p sz s s s s š ch š t t t t d d d d l l l l m m m m cs č tch c dz j ds z dzs j dj z j y y j k k k k g g g g k k k k r r r r v v v v h h h h Ez egyben a mongol ábécé betűrendje. A mongol íráson alapuló szótárak nem választják külön az o és u, ö és ü, t és d, dzs és j (régi nyomtatású könyvekben), k és g betűket a szavak sorrendjének megállapításakor. Ugyancsak egy helyen szerepelnek az ábécében a „mellékjeles betűk” és amiből származnak: p és b, dz és cs, k és k. Elkülönítve találhatók viszont ugyanazon jel pontozott és pontozás nélküli változatai: kh és gh, sz és s. Ettől a hagyományos sorrendtől eltér a Lessing szótár, mely a latin ábécét követi: a b c (= cs) d e γ (= gh) g i j k k (idegen szavakban) l m n o ø (= ö) p r s (= sz) š (= s) t u v x (= kh) y (= ü) z (= dzs) z (= dz)

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 51 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 52 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 53 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 54 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 55 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 56 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 57 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 58 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 59 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 60 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 61 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 62 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 63 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 64 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 65 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 66 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 67 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 68 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 69 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 70 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 71 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 72 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 73 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 74 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 75 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 76 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 77 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 78 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 79 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 80 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 81 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 82 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 83 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 84 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 85 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 86 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 87 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 88 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 89 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 90 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 91 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 92 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 93 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 94 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 95 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 96 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 97 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 98 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 99 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 100 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 101 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 102 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 103 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 104 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 105 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 106 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 107 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 108 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 109 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 110 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 111 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 112 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 113 2005.09.07.

II. Írás 4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3 114 2005.09.07.

II. Írás 4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3 115 2005.09.07.

II. Írás 4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3 116 2005.09.07.

II. Írás 4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3 117 2005.09.07.

II. Írás 4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3 118 2005.09.07.