Kiss Endre, az MTA doktora, Dr. habil. ph.d. Dr. sz. 1947, Debrecen az ELTE BTK Uj- és Legujabbkori Filozófiai Tanszékének vezető oktatója, a Stratégiakutató Kht. tudományos igazgatója, kutató professzor (Kodolányi Főiskola), a Posztmodern Központ programigazgatója (Budapest-Székesfehérvár) Legfontosabb kutatási területek: klasszikus idealizmus filozófiája, Nietzsche, tudományfilozófia, tudásszociológia, középeurópai és magyar eszmetörténet, globalizáció, információs- és tudástársadalom Filozófiai és filozófusi tevékenysége három korszakra bontható. Az első korszakban az Osztrák-Magyar Monarchia filozófia- és eszmetörténetének, illetve a magyar filozófia- és eszmetörténet ezzel kapcsolatos problémáival foglalkozott. Történelmi és politikai okok magyarázzák, miként lehetett ez a történeti munka egyszerre felfedező és utópikus tevékenység is a létező szocializmus második szakaszában. Két összefoglaló könyvet írt erről a szellemi miliőről (magyarul: 1978, németül:1986), két könyvet Hermann Brochról (a másodikat magyarul és németül is megjelentette), két másik könyvet a századforduló magyar kultúrájáról, európai, s azon belül közép-európai keretben. Filozófiai tevékenysége második korszakának középpontjában Nietzsche állt. 1982-ben könyvet írt filozófiájának magyarországi recepciójáról, 1993-ban monográfiát Nietzsche filozófiájáról. Az egykori keleti blokk területén nem utolsósorban az őerőfeszítései nyomán lett Friedrich Nietzsche többszörösen és több oldalról meghamisított filozófiája rehabilitálva. Filozófiai tevékenysége harmadik korszakának középpontjában az 1989 utáni kelet-európai és egyben a globális fejlődés komplex problematikája állt. 1991-ben kutatócsoportot alapított a jelen filozófiai értelmezésének kidolgozására. A jelen teoretikus értelmezését és a jelen filozófiai irányzatainak teoretikus értelmezését számos párhuzamos perspektívából kísérelte meg elvégezni (a globalizáció elmélete, az információs társadalom, a posztmodern, a mindennapi tudat, a filozófiai tipologizálás aktuális problematikája). A jelen filozófiai értelmezésének munkálatai a globalizáció elméleti értelmezése körül kristályosodtak ki, majd az utóbbi három-négy évben, immár a globalizáció értelmezésében elért eredmények alapján, a tudás- és információstársadalom teoretikus értelmezése került érdeklődése középpontjába. 1975-ben szerezte meg az egyetemi doktori, 1977-ben a kandidátusi, 1997-ben az akadémiai doktori fokozatot (D. sc). 2000-ben habilitált. 1985-86-ban az első magyar filozófusként lett Humboldt-ösztöndíjas. Volt vendégtanár a Paris 8 (Vincennes a Saint-Denis) Egyetemen, kapott ösztöndíjat, két alkalommal, az Österreichische Gesellschaft für Literaturtól (1988, 1994), hosszabb meghívásban részesítette a Katholische Akademie (Hamburg), tanulmányútat tehetett a Schweizerischer Nationalfond meghivására (1991) és kéthónapos tanulmányuton kutathatt Friedrich Nietzsche kéziratos filozófiai hagyatékát Weimarban (1990). Visiting fellow-ként tanulmányozhatta Hermann Broch hagyatékát a Yale Egyetemen (New Haven). A College Internationale de la Philosophie magyar képviselője. Számos nemzetközi, elsősorban filozófiai és tudományos szervezet tagja, így az Internationale Hegel-Gesellschaft magyarországi megbízottja (1988-2000), elnökségi tagja

2

(1994-2000), az Internationale Schopenhauer- Gesellschaft vezetőségi tagja, az Internationale Robert Musil Archivnak hosszú évekig volt vezetőségi tagja (1990-1998). Minden olyan további nemzetközi szervezetnek is aktiv tagja, amelyek az általa alaposan kutatott filozófusok életmüvének feldolgozására szerveződtek (Internationale Canetti-, Feuerbach-, Fichte-, Jaspers-, Scheler-, Schelling- és Spinoza-Gesellschaft). Alapító elnöke, majd az alakulás után vezetőségi tagja az Internationale Hermann Broch Arbeitskreis-nek, valamint az “Arbeitskreis für die Erforschung der mittel-europaeischer Nation-building in kultursoziologischer Sicht”-nek. A GERM nemzetközi tudományos szervezet témafelelőse. A Kiss Árpád Archivum és Emlékszoba vezetője, az Európai Utas folyóirat alapitó tagja, a Pro Philosophia szerkesztőbizottságának tagja. Tagja továbbá az American Biographical Institute Inc. Research Board-jának és az Inamori Foundation Boardjának. 1991-ben alapitotta meg a Hegel-Fukuyama-Társaságot, amelynek máig elnöke, a Stratégiakutató Kht. tudományos igazgatója 1998-tól. 2001-ben egyik alapitója a Posztmodern Központ-nak (Budapest-Székesfehérvár). 1984-ben a “Kiváló munkáért”, 1998-ban az Eötvös-emlékérem kitüntetést kapta. A AB Aeterno és a Kreativ társadalomért alapitványok kuratóriumának tagja. Budapest, 2001. szeptember 1. Elérhetőség: 1143 Budapest Stefánia út 21 Tel: 2523306 e-mail: andkisskukachu.inter.net

3

PUBLIKÁCIÓK Kiss Endre 2001. szeptember vége KÖNYVPUBLIKÁCIÓK 1) A Makra és 116 olvasója (Kamarás Istvánnal és Somorjai Ildikóval közösen). Budapest, 1977. 100. 2) A k.u.k. világrend halála Bécsben. Budapest, 1978. 210. 3) Hermann Broch elmélete a polihisztorikus regényről. Budapest, 1981. 84. 4) A világnézet kora. Friedrich Nietzsche abszolutumokat relativizáló hatása a századelőn. Budapest, 1982. 282. 5) Szecesszió egykor és most. Budapest, 1986. 6) Der Tod der k.u.k. Weltordnung in Wien. Wien-Graz-Köln. 1986. 270. 7) Friedrich Nietzsche filozófiája. Kritikai pozitivizmus és az értékek átértékelése. Budapest, 1993. 510. 8) Studien über österreichische Philosophie. Cuxhaven - Dartford, 1995. 305. 9) Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and Everyday Consciousness. Cuxhaven - Dartford, 1996. 212, 10) Monetarismus und Liberalismus. Zu einer Theorie der globalen und geschichtsphilosophischen Aktualitaet. Dresden, 1998. 1-17. 11) Zur Rekonstruktion der praesentistischen Rationalitaet Mittel-Europas. Eine Problemskizze. Cuxhaven-Dartford, 1998. 1-189. 12) Posztmodern és evolució a jövőkutatásban. (Hideg Évával és Nováky Erzsébettel közösen). Budapest 1998. 1-195). 13)A negativ univerzalizmus filozófiája és irodalma. Intellektuális monográfia Hermann Brochról. Veszprém, 1999. 1-199. 14)A globalizáció társadalomfilozófiájához. (Pro Philosophia Füzetek, 21/22. szám). Veszprém, 2000. 133-177. 15) Incopark. Technológiai fejlesztési övezet. (Szerzőtársakkal). Budapest, 2000. 1-226. 16) A legutolsó utolsó esély. Uj valóság és uj vizió. (Varga Csabával). Budapest, 2001. 1-384. 17) Philosophie und Literatur des negativen Universalismus. Intellektuelle Monographie über Hermann Broch. Cuxhaven-Dartford, 2001. 351.

4

18) Intelligens régiók Magyarországon I. (Számos szerzőtárssal). Budapest, 2001. 1-515 KIADOTT KÖNYVEK 1) Acta Iuvenum. Német különszám (Barta Magdolnával és Magyar Juliannával közösen.) Budapest, 1969.november. 1-275. 2) A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. (Nyiri Kristóffal közösen), Budapest, 1977. 3) Hermann Broch. Werk und Wirkung. Bonn, 1985. 220. 4) Magyar gondolkodás 1944 és 1948 között. (Tütő Lászlóval közösen). Budapest, 1990. 5) Genauigkeit und Seele. Musil-Studien (Josef Strutz-cal közösen), München, 1990. 6) Mannheim Károly: A konzervativizmus. Tanulmány a tudás szociológiájáról. Budapest, 1994. 7) Vienne - Budapest 1867 - 1918. Deux ages d'or, deux visions, un Empire. (Dieter Horniggal közösen). Edition Autrement, Paris, 1996. 261. 8) Átalakuló Magyarország. Budapest, 1996. 106 9)Nation und Nationalismus in wissenschaftlichen Standardwerken Österreich-Ungarns ca. 1867-1918. (Justin Stagl-lal és Kiss Gy. Csabával közösen). Wien - Köln - Graz, 1997. 198. 10) Von der Mitte nach Europa und zurück. (P. Gerlich-hel és Krzysztof Glass-szal közösen). Wien - Poznan, 1997. 168. 11) Civilizáció az ezredfordulón (Dalos Rimmával közösen). Budapest, 1997. 135. 12) Különszám Kolnai Aurélról. in: Világosság, 1997/5-6. 13) Friedrich Nietzsche und die globalen Probleme unserer Zeit. Cuxhaven-Dartford, 1997. (Junghans Verlag), 1- 263. 14) Hermann Broch. Perspektiven interdisziplinaerer Forschung (Bernáth Árpáddal és Michael Kesslerrel közösen). Tübingen (Stauffenburg - Verlag), 1998. 326. 15) Anspruch und Echo. Sezession und Aufbrüche in den Kronlaendern zum Fin-de-Siecle. Philosophie in Österreich (1880-1920). Verdraengter Humanismus - Verzögerte Aufklaerung. Band 4. (Michael Benedikt-tel és Reinhold Knoll-lal közösen). Klausen-Leopoldsdorf - Klausenburg, 1998. 956. 16) Az állami eper édesebb-e? (Dalos Rimmával közösen). Budapest, 1998.1-114.

5

17) Igazságosság (Dalos Rimmával közösen). Budapest, 1998. 1-137. 18) Bunkóság (Dalos Rimmával közösen). Budapest, 1999. 1-180. 19) Megérteni a globalizációt.(Molnár Jánossal közösen). Budapest, 1999. 1-171. 20) Ezredvégi ember. (Dalos Rimmával közösen). Budapest, 1999. 1-214. 21) Kiss Árpád, Igazság költészet nélkül. K.E. Előszavával. Budapest, 1999. 1-528. 22) Nietzsche, Postmoderne - und danach? (U. Nussbaumer-Benz-cel közösen). Cuxhaven - Dartford, 200. 1-242. 23) Bal, jobb, harmadik út. (Dalos Rimmával közösen). Budapest, 2000. 1-122. 24) Literatur als Brücke zwischen Ost und West. Zum Gedenken an Wolfgang Kraus (Bassola Péterrel közösen). Szeged, 2000. 1-135. 25) A történelem visszavág. (Dalos Rimmával közösen). Budapest, 2001. 1-92. 26) Interdiszciplináris pedagógia. A Kiss Árpád Emlékkonferencia előadásai. Debrecen, 2001. 1- 325. 27) Jövő mint egész (Mit látunk a jövőből?). (Dalos Rimmával közösen). Budapest, 2001. 1-188. 28) Populizmus. (Molnár Jánossal közösen). Budapest, 2001. 1-77. TANULMÁNYOK 2001 Friedrich Nietzsche’s Politics. in: East European Quarterly. Volume XXXV. Fall 2001. Number 3. 373-393. “Un Leibniz del nostro tempo” ovvero Schelling tra Hegel e Schad (Per un’interpretazione della svolta platonica di Schelling). in: Rinascita della Scuola, Anno XXV, Settembre-Ottobre. 2001/5. 235-241. Fare della conoscenza il piu potente affetto. Baruch Spinoza come modello dello Zarathustra di Nietzsche. in: Fenomenologia e Societá. Periodico di filosofia a cura del Centro di Richerche socio-culturali. Nr. 1/2001., anno XXIV. 121-141. Friedrich Nietzsche - A Theoretician of Modern Democracy. in:Revista Portuguesa de Filosofia, 57 (2001), 269-284.

6

“...nur ganz wenige entdecken neue Laender...” Pfortas Bedeutung in der Entwicklung von Nietzsches Konzeption des Philosophierens. in: “Millionen Welten”. Festschrift für Árpád Bernáth zum 60. Geburtstag. Budapest, 2001. 233-242. Die Hoffnungslosigkeit des Programms oder der unversöhnliche Kampf der Subsysteme (Zwei Gesamtvisionen über die Moderne: Georg Lukács und Hermann Broch). in: Anachronia, No 6. Maerz 2001. 153-166. Sulla dialettica del Positivismo. L’importanza filosofica della fondazione della sociologica del sapere in Max Scheler. in: Rinascita della Scuola, 2001/2. Anno XXV, Marzo-Aprile. 85-94. Fin d’histoire. in: A Libération folyóirat internetes kiadása 2001. augusztus 6. (http:// www.libération.fr / omc / dico/germ.histoire.php3) A globalitás mint az abszolutum közvetlenné válása avagy a jelen mint filozófiai probléma. in: INCO (Internetes Társadalomelméleti Folyóirat), Nr. 5. 2001/1. A jóléti állam mint teoretikus tárgy. in: INCO (In ternetes Társadalomelméleti Folyóirat), Nr. 6. 2001/2. A történelem visszavág, avagy a haladás értelmezése társadalomontológiai szemszögből. in: A történelem visszavág. Szerk. Dalos Rimma és Kiss Endre. Budapest, 2001. 83-92. Globalizáció és előrelátás. in: Jövő mint egész (Mit látunk a jövőből?). Szerk. Dalos Rimma és Kiss Endre. Budapest, 2001. 139-148. Jobboldali populizmus - egy nem várt visszatérés. in: Populizmus. Szerk. Kiss Endre. Budapest, 2001.63-77. Magyarország haladási irányai a globális tudástársadalom korában. in: Magyarország nemzeti stratégiája 2020-ig. Szerkesztette:Beszteri Béla és Gergó Zsuzsanna. Veszprém, 2001.237-253 Kiss Árpád Emlékiratai. in: Interdiszciplináris pedagógia. A Kiss Árpád Emlékkonferencia előadásai. Szerk. Kiss Endre. Debrecen, 2001. 316-325. Az információs társadalomtól a tudás társadalmáig. in: Kisalföld, 2001. augusztus 3. Közép-európai tudat tegnap és ma. in:Európai utas, 2001/1.10-13 Tudásgazdaság és tudástársadalom - Realitás és Utópia. Munkaanyag az “A tudásgazdaság és a tudástársadalom elmélet hasznositására a magyar regionális gazdaságfejlesztésben” tárgyu pályázat számára. (Szerzőtársakkal). Budapest, 2001. 1-220. 2000 “...die Erkenntnis zum maechtigsten Affekt zu machen...” Baruch Spinoza als Vorbild von Friedrich Nietzsches Zarathustra. in: prima philosophia. Band 13/ Heft 2. 2000. 99-124.

7

“...aus der ganzen Wahrheit heraus...lachen...” (Zur Begründung des Aesthetischen bei Friedrich Nietzsche). in: Nietzsche, Postmoderne - und danach? Szerk. Endre Kiss és Uschi Nussbaumer-Benz. Cuxhaven-Dartford, 2000. 21-33. Einleitung. in: Nietzsche, Postmoderne - und danach? Szerk. Endre Kiss és Uschi Nussbaumer-Benz. Cuxhaven-Dartford, 2000. 7-11. “...toter Akt oder Lebensvollzug?...Karl Mannheim über ”Lebensdistanzierung” und “Reprimitivisierung”. in: Karl Mannheims Analyse der Moderne. Jahrbuch für Soziologiegeschichte. Mannheims erste Frankfurter Vorlesung von 1930. Edition und Studien. Herausgegeben von Martin Endress und Ilja Srubar. Opladen, 2000. 197-212. Die Entwicklungsgeschichte des modernen Dramas als eine Bilanz der Moderne. in: Prima Philosophia, Band 13, Heft 4. 2000. 395-405. Typen der neuzeitlichen Rationalitaet vor dem Horizont der philosophischen Systematisierung. in: Wiener Jahrbuch für Philosophie. Band XXXI/1999. Wien, 2000. 7-27. “...l’ancien sentiment sera ressuscité, la coeur se mettra á battre...” La métacritique des arts chez Nietzsche. in: Entre Estétisme et Avant-Gardes. Textes réunis par Judith Karafiáth et György Tverdota. Budapest, 2000. 149-167. Arte ed estetica dal punto di vista della giusta coscienza. in: Rinascita della Scuola. 2000/5-6. 243-252. On the Geneology of Postmodernism. in: Approaching a New Millenium. Lessons from the Past - Prospects for the Future. Proceedings of the 7th Conference of the International Society for the Study of European Ideas (ISSEI), 14-18 August 2000. Bergen. Editors Daniel Apollon, Odd-Bjorn Fure and Lars Svasand. Bergen, 2000. CD-Rom. ISBN 82-91320-20-9. Menschenrechte und Menschen im Strome der Globalisierung. in. Völkerrecht und Rechtsbewusstsein für eine globale Friedensordnung. Szerk. Ernst Woit und Joachim Klopfer. Dresden, 2000. 55-64. Der virtuelle, aktuelle und zukünftige Nationalstaat vor dem Horizont der neoliberalen Erweiterung des internationalen Rechtes. in: Von der Emanzipation zur Integration. Herausgegeben von Z. Drozdowicz, K. Glass, J. Skaloud. Wien-Poznan, 63-71. Typen und Phasen des ungarischen Nation-Building und ihre literarischen Manifestationen. in: Eva Reichmann (Hrsg.), Narrative Konstruktion nationaler Identitaet. St. Ingbert, 2000.23-42. Postmodernism and Futures Research. in:The Youth for a Less Selfish Future. Papers of the I. Budapest Futures Course. Ed. By. Erzsébet Nováky and Tamás Kristóf. Budapest, 2000. 90-99.valamint in: INCO (Internetes Elméleti Folyóirat) 2000/2. Postmodern Future Consciousness. in:The Youth for a Less Selfish Future. Daily Reports of the I. Budapest Futures Course. Cellected by Bernadett Nagy. Budapest, 2000. 30-32.

8

Die Möglichkeit der Politisierung des österreichischen polyhistorischen Romans. in: www.adis.at / arlt / institut / trans / 7N/ kiss7.htm. (Zusammen mit Veronika Spira) Globalizacja jako dotyk absolutu lub terazniejszosc jako problem filozoficzny. in: Europa. Wschodu i Zachodu. Nr. 4. Poznan, 2000. 3-9. Az örök béke a globalizáció korában. in: Világosság, 2000/3. 27-35. Müvészet és esztétika a helyes tudat álláspontjáról. Adalék az esztétika megalapozásához Friedrich Nietzschénél. in: Világosság, 2000/10. 40- 51. Max Scheler materiális etikája és a modernség meghaladó meghaladása. in: Az értékek akarása. Der Wille zu Werten. Kaposvár, 2000. 257-269. A filozófiai anarchizmus történetéhez Németországban. in: Tanulmányok az anarchizmus történetéről. (Multunk c. politikatörténeti folyóirat különszáma, 2000/4). Budapest, 2000. 158-171. Neoliberalizmus/neopozitivizmus és posztmodern között. In: Filozófia az ezredfordulón. Szerkesztette Nyiri Kristóf.Budapest, 2000. 227-242., valamint az Interneten: www://phil.inst/hu A posztmodern filozófiáról avagy az irodalomelmélet mint a filozófia titkos mozgatója. in: Az irodalom visszavág. 2000 tavasz-nyár. 70-81. A fiatal Böhm Károly filozófiája. in: Böhm Károly és a “kolozsvári iskola”. . Pro Philosophia. Kolozsvár-Szeged, 2000. 69-86. Ven-e magyar filozófia? (a Körkérdés a magyar filozófiai hagyományról c. összeállitás részeként), in: Magyar Tudomány, 2000/8. 997-999. Szociáldemokrata koncepció a globalizációról. in: A demokrácia 10 éve Magyarországon. Nyiregyhaza, 1999. 106-110. A szociáldemokrácia neoliberális fordulata. in:Bal, jobb, harmadik út. Szerk. Dalos Rimma és Kiss Endre. Budapest, 2000. 25-34. Információs társadalom, civil társadalom, globalizáció. in: Regionális és helyi együttmüködési stratégiák. Székesfehérvár, 2000. 276-280. Márai szellemi arca és a minimalista polihisztorikus regény. In: “Este nyolckor születtem...”. Hommage a Márai Sándor. Szerkesztette: Lőrinczy Huba és Czetter Ilona. Szombathely, 2000. 49-63. Vorwort (Bassola Péterrel közösen). in: Literatur als Brücke zwischen Ost und West. Zum Gedenken an Wolfgang Kraus. Szeged, 2000. 7-8 .

9

Über den Charme des Homo Aestheticus in einer Welt des eisernen Vorhanges. in: Literatur als Brücke zwischen Ost und West. Herausgegeben von Péter Bassola und Endre Kiss. Szeged, 2000. Haider a kapuk mögött. in: Élet és Irodalom, 2000. junius 9. Mérlegen a XX. század. in: Multunk. 2000/1. 127-131. A Délalföldi Intelligens Régió (DAIR) stratégiája. in: INCO (Internetes elméleti folyóirat), 2000/2. A történelem vége és a hatvanadik születésnap. Tézisek Lőrinczy Hubáról. in: Mühely, 2000/5. 38-40. Az utópia szerepe a társadalomfejlődésben. in: Planetáris tudat. 2000/December. 31-33.l. 1999 David Humes Argumentation in Hamanns philosophischem Diskurs. in: Johann Georg Hamann und England. Hamann und die englischsprachige Aufklaerung. Herausgegeben von Bernhard Gajek. Frankfurt am Main, 1999. 367-380. Reconstructing Political Metaphysics. in: Metaphysics in the Post-Metaphysical Age. Papers of the 22. International Wittgenstein Symposium. Ed. Uwe Meixner and Peter Simons. Kichberg am Wechsel, 1999. 320-325. Nietzsche come metafisico dell’immanenza nell’interpretazione di Karl Jaspers. In: Rinascita della Scuola. 2/1999. 83-94. Friedrich Nietzsche teorico della democrazia moderna. in: Rinascita della Scuola. 6/1999. 345-359. Schellings System in isomorpher Relation zu Schopenhauers Systematisierung aufgrund des handschriftlichen Nachlasses. in: Zeit und Freiheit. Schelling - Schopenhauer - Kierkegaard - Heidegger. Herausgegeben von István M. Fehér und Wilhelm G. Jacobs. Budapest, 1999. 163 -179. Der Wohlstandstaat als Gegenstand der Theorie. in: Mitteleuropaeische Orientierungen der 90er Jahre. Herausgegeben von K. Glass und Z. Puslecki. Wien-Poznan, 1999. 139-150. Zur Sozialphilosophie des postsozialistischen Systemwechsels. in: Die Kultur des Friedens. Weltordnungsstrukturen und Friedensgestaltung. Herausgegeben von Volker Bialas, Hans-Jürgen Haessler und Ernst Woit. Würzburg, 1999. (Königshausen und Neumann). 51-60. Über die relevanten Bestimmungen des reifen Systems der Globalisierung auf der Meso-Ebene. in: Verwestlichung Europas. Herausgegeben von Peter Gerlich und Krzysztof Glass. Wien-Poznan, 1999. 101-108.

10

Über das neue Phaenomen des Rechtspopulismus. in: Anachronia, Nr. 5. Oktober 1999. 154-165. Elementy filozofii spolecznej postsocjalistecznej zmiany systemu. in: Europa Wschodu i Zachodu. Nr. 3. Szerkesztette: Marian Golka. Poznan, 1999. 97-102. “Schicksalsgenerationen” und “Generationsschicksale”. Schriftsteller jüdischer Herkunft in der modernen ungarischen Kultur. in: Angezogen und abgestossen. Juden in der ungarischen Literatur. Herausgegeben von Tamás Lichtmann.Frankfurt am Main - Berlin - Bern - Bruxelles - New York - Wien. 1999. 25-36 Friedrich Nietzsches Übermensch in Franz Werfels Revolutionsphantasie. in: Arbeiten zur deurtschen Philologie. Band XXIV. Herausgegeben von Tamás Lichtmann. Debrecen, 1999. 63-73. Über die drei Wellen der europaeischen Moderne oder ein Versuch, die Moderne neu zu bestimmen. in: Modernizm a literatury narodowe. Pod redakcja Eugenii Loch. Lublin, 1999. 27-37. A posztmodern elemei a misszionálás szemszögéből. in: Magyar Filozófiai Szemle, 1999/6. 719-731. A posztmodern filozófia mint metafilozófia. in: Világosság, 1999/10. 14-28. A szimmetria tudásszociológiájához. in: Szimmetria, aszimmetria. II. Szerkesztette: Balogh Tibor és Gévay Gábor. Szeged, 1999. 67-74. Reprimitivizáció és bunkóság az ezredfordulón. in: Bunkóság. A reprimitivizáció változatai a társadalomban. Szerk. Dalos Rimma és Kiss Endre. Budapest, 1999. 7-22. A monetarizmus érett rendszerének mezoszintü meghatározottságairól. in: Megérteni a globalizációt. Szerkesztette: Kiss Endre és Molnár János. Budapest, 1999. 5-13. A posztmodern metafilozófia és az ezredvégi ember. in: Ezredvégi ember. Szerkesztette: Dalos Rimma és Kiss Endre. Budapest,. 1999. 133-148. A posztszocialista rendszerváltás diskurzusai és retorikái. in:Demokrácia, Pluralizmus, Tolerancia. Szerkesztette Lendvai L. Feremc. Budapest, 1999. A holt tudás, a boldogság és a felvilágosodás. Gondolatok Rathmann János filozófiai tanulmányairól. in : Élet és Irodalom, 1999. április 16. 9.l. Globalizáció, félelem, szociáldemokrácia. in: Élet és Irodalom, 1999. junius 25. Előszó. in: Kiss Árpád, Igazság költészet nélkül. Szerkesztette: Kiss Endre. Budapest, 1999. 5-11. Vajda György Mihály 85 éves. Magyar Hirlap, 1999. február 5.

11

Válasz a HÉA Stratégiakutató Intézet körkérdésére (A globális világ és Magyarország közelmultja, közeljövője (1950-2010). Fót. 1999. 1998 Philosophical Aspects of Literary Objectiveness. in: Neohelicon. Acta Comparationis Litterarum Universarum. Tomus XXV/1. 1998. 75-96. Lukács versus Nietzsche, or the Most Significant Stalinist Trial Against Philosophy. in: East Europa Reads Nietzsche. Edited by Alice Freifeld, Peter Bergmann and Bernice Glatzer Rosenthal. Boulder - New York, 1998. 207-218. Über die Dialektik des Positivismus. Die philosophische Bedeutung der Begründung der Wissenssoziologie bei Max Scheler. in. Achtung vor Anthropologie. Interdisziplinaere Studien zum philosophischen Empirismus und zur transzendentalen Anthropologie. Michael Benedikt zum 70. Geburtstag. Herausgegeben von Josef Rupitz, Elisabeth Schönberger und Cornelius Zehetner. Wien, 1998. 391-399. Das Phaenomen des Fortschritts im sozialontologischen Kontext. in: Fortschritt im geschichtlichen Wandel. Herausgegeben von Jörg Albertz. Berlin, 1998. 127-134. Negativer Universalismus als die Eigenart von Hermann Brochs Philosophie. in: Hermann Broch. Perspektiven interdisziplinaerer Forschung. Herausgegeben von Árpád Bernáth, Michael Kessler und Endre Kiss. Tübingen (Stauffenburg-Verlag), 1998. 3-16. The Relevance and Irrelevance of Politics in Friedrich Nietzsche's Philosophy. in: Memory, History and Critique: European Identity at the Millennium. Proceedings of the Fifth Conference of the International Society for the Study of European Ideas, at the University for Humanist Studies, Utrecht, The Netherlands, August 19-24 1996 (CDROM), Editors: Frank Brinkhuis and Sascha Talmor, ISSEI/University for Humanist Studies, Utrecht. ISBN 90-73022-11-8. Workshop: Friedrich Nietzsche and the Global Problems of Our Time. 1998. Karl Jaspers' Auslegung Nietzsches als eines Metaphysikers der Immanenz. in: Karl Jaspers. Philosophy on the Way to "World Philosophy". Edited by Leonard H. Ehrlich and Richard Wisser. Amsterdam-Würzburg, 1998. 155-166 Lukács, Nietzsche o il piu straordinario processo staliniano della filosofia. in: Rinascita della Scuola, Anno XXII - N.1. Gennaio-Febbraio 1998. 29-39. Il "rovesciamento dei valori" di Max Scheler come critica della modernita in Europa. in: Rinascita della scuola, Anno XXII Settembre-Ottombre. 1998/5. 263-275. Thesen zur Rekonstruktion der praesentistischen Rationalitaet Mittel-Europas. in: Anspruch und Echo. Sezession und Aufbrüche in den Kronlaendern zum Fin-de-Siecle. Philosophie in Österreich (1880-1920). Verdraengter Humanismus - verzögerte Aufklaerung, Band 4. Kiadta:

12

Michael Benedikt, Endre Kiss és Reinhold Knoll. Klausen-Leopoldsdorf - Klausenburg, 1998. 51-72. Karl Mannheims "Der Konservativismus" und Aurél Kolnais "Der ethische Wert und die Wirklichkeit". in:Anspruch und Echo. Sezession und Aufbrüche in den Kronlaendern zum Fin-de-Siecle. Philosophie in Österreich (1880-1920). Verdraengter Humanismus - Verzögerte Aufklaerung, Band 4. Kiadta: Michael Benedikt, Endre Kiss és Reinhold Knoll. Klausen-Leopoldsdorf - Klausenburg, 1998. 347-358. Über die Materialisierung der formalen Ethik und die intellektuelle Autonomie. in. Applied Ethics. Papers of the 21st International Wittgenstein Symposium. Volume VI (1). Kirchberg am Wechsel, 1998. 351-357. Mitteleuropa als Gegenstand wechselnder Perspektiven. in: Grenzlandidentitaeten im Zeitalter der Eurointegration. Herausgegeben von K. Glass, J. Kranjc und O. Luthar. Wien-Poznan (Österreichische Gesellschaft für Mitteleuropaeische Studien Verlag), 1998. 111-116. Wien und Budapest - zwei Hauptstaedte der Moderne. in: Vergangenheit und Gegenwart Mitteleuropas. Herausgegeben von P. Gerlich und K. Glass. Wien - Poznan (Österreichische Gesellschaft für Mitteleuropaeische Studien Verlag) , 1998. 97-106. Wiener Impressionismus als strukturbildende Lebensform Österreich-Ungarns. in: Habsburger Aporien? Geisteshaltungen und Lebenskonzepte in der multikulturellen Literatur der Habsburger Monarchie. Herausgegeben von Eva Reichmann. Bielefeld (Aisthesis-Verlag), 1998. 13-23. Der ewige Frieden im Zeitalter der Globalisation. in: Erweiterung Europas. Herausgegeben von K. Glass / R. Hettlage / R. Scartezzini. Wien - Poznan, 1998. -35-42. Rhetorics and Discourses of the Post-Socialist Transition. in: Otherhood and Nation. Edited by Rada Ivekovic and Neda Pagon. Ljubljana-Paris (Edition de la Maison des sciences de l'homme), 1998. 139-155. Geschriebene und ungeschriebene Demokratie in der postsozialistischen Transformation. in: Zwischen Triumph und Krise. Zum Zustand der liberalen Demokratie nach dem Zusammenbruch der Diktaturen in Osteuropa. Opladen, 1998 (Leske + Budrich), 77-84. Tipologija konceptov nacionalnosti iz devetnajstega stoletja. in: Teorija in Praksa. let 35. 3/1998. 515-527. Where the Hungarian Society is Heading for, or Who is a Stranger to Whom? in: Lo Straniero, May 1998, 13. Friedrich Nietzsche a modern demokrácia teoretikusa. in: Pro Philosophia Füzetek, 15-16. szám. 1998. 35-50. Az emancipáció szükségszerüsége, avagy bucsu a mitoszoktól. A magyar filozófia folyamatainak értgelmezéséhez. in: Világosság, 1998/12. 3-12.

13

Nietzsche-tár. Szemelvények a magyar Nietzsche-irodalomból. in: Magyar Tudomány. 1998/5.sz. 630-633. Liberalizmus 1945 után. in: Multunk. Tematikus különszám: Tanulmányok a liberalizmus történetéről. 1998/3-4. 376-416. Posztmodern Justitia. in: Igazságosság. Szerkesztette Dalos Rimma és Kiss Endre. Budapest, 1998. 37-46. Egyetem, társadalom, innováció. A német egyetemek történeti szociológiájához. Város és egyetem. Szerkesztette Garaczi Imre és Szilágyi István. Veszprém, 1998. in: 173-194. A posztmodern eszmeáramlat és a jövőkutatás. in: Posztmodern és evolució a jövőkutatásban. Szerkesztette: Hideg Éva. Budapest, 1998. 3-38. Az általános evoluciós elmélet kritikája. in: Posztmodern és evolució a jövőkutatásban. Szerkesztette: Hideg Éva. Budapest, 1998. 68-92. A 2030-ra vetett pillantás és annak előfeltételei. in: Magyar jövőképek. Szerkesztette Varga Csaba és Tibori Timea. Budapest, 1998. 157-167. Kisérlet a jelenkor jobboldali populista jelenségének értelmezésére. in: Európai Unió - Regionalizmus - Szuverenitás. IV. Országos Politológus Vándorgyülés. Székesfehérvár, 1998. 361-366. A rendszerváltás társadalomlélektanáról. in: Társadalmi közérzet és identitás a rendszerváltás után. Komárom, Veszprém Megyei Akadémiai Biztottság, 1998. 21-33. A jóléti állam mint teoretikus tárgy. in: Az állami eper édesebb-e? Szerkesztette: Dalos Rimma és Kiss Endre. Budapest, 1998. 69-80. Kettéosztottság, azonosság, differenciálódás. in: Utban az Európai Unió felé. Szeged (Progress Vállalkozásfejlesztő Alapitvány), 1998. 33-39. Jól müködő demokrácia - modell és konszenzus nélkül. in: Kapu, 1998/9. 94-98. 1997 Reconstructing Positive Political Metaphysics. in: The European Legacy, Vol.1, No.6, pp. 2185-2198, 1997. "Discourses" and Rhetorics of the Post-Socialist Transition. in: Lo Straniero, May 1997, 214-216. Essay on Post-Socialist Nationalism. in: Lo Straniero, Nov, 1997. 35-39.

14

Zur Fichte-Darstellung in Hegels "Differenzschrift". in: Fichte und die Romantik. Hölderlin, Schelling, Hegel und die spaete Wissenschaftslehre. Fichte-Studien, Bd. 12. Herausgegeben von Wolfgang H. Schrader. Amsterdam - Atlanta, 1997. 247-257. Friedrich Nietzsche und der philosophische Pragmatismus. in: The Role of Pragmatics in der Gegenwartsphilosophie. Papers, Volume 1. 20th International Wittgenstein Symposium. Kirchberg am Wechsel, 1997. 473-480. Friedrich Nietzsche als Theoretiker der modernen Demokratie. in: Friedrich Nietzsche und die globalen Probleme unserer Zeit. Herausgegeben von Endre Kiss. Cuxhaven-Dartford, 1997. 249-263. Lukács, Nietzsche oder der hervorragendste stalinistische Prozess der Philosophie. in: Anachronia, Nr. 4. September 1997. 66-77. Max Schelers "Umsturz der Werte" als Kritik der europaeischen Moderne, in: Vom Umsturz der Werte in der modernen Gesellschaft. Bonn, 1997. 129-140. Gibt es ein Projekt der Aufklaerung und wenn ja, wie viele? (Aufklaerung vor dem Horizont der Postmoderne). in: The Postmodernist Critique of the Project of Enlightenment. Edited by Sven-Eric Liedman. Amsterdam - Atlanta, GA, 1997. 89-104. Das Globale ist das Unmittelbarwerden des Absoluten? in: Hegel-Jahrbuch, 1996. Berlin, 1997. 33-41. Elias Canetti's "Masse und Macht" in methodischer Sicht. in: Autobiographie zwischen Fiktion und Wirklichkeit. Herausgegeben von Penka Angelova und Emilia Staitschewa. St. Ingbert, 1997. 223-232. Nation und Nationalismus in der österreichischen Entwicklung. in: Die österreichische Nation. Herausgegeben von John Pattillo - Hess und Mario R. Smole. Wien 1997. (Löcker Verlag). 71 - 81. Aspetti filosofici dell' oggettivitá letteraria. in: Rinascita della Scuola, Anno XXI, Nr. 3. Maggio-Giugno 1997. 167-185. Die Nation in József Eötvös' Hauptwerk des strukturmodernisierenden Nationalismus. in: Nation und Nationalismus in wissenschaftlichen Standardwerken Österreich-Ungarns ca. 1867 - 1918. Szerk: Csaba Kiss, Endre Kiss és Justin Stagl. Wien - Köln - Graz, 1997. 42-56. Einleitung (Justin Stagl-lal). in: Nation und Nationalismus in wissenschaftlichen Standardwerken Österreich - Ungarns ca. 1867 - 1918. Szerk. Csaba Kiss, Endre Kiss és Justin Stagl. Wien - Köln - Graz, 1997. 7 - 14. Zur Sozialphilosophie des postsozialistischen Systemwechsels. in: Friedensordnung als Aufgabe der gegenwaertigen Epoche. Teil 1. 1997. 21-31.

15

Die zivilisatorische Komponente des postsozialistischen Systemwechsels. in: Peter Gerlich - Krzysztof Glass - Endre Kiss, Von der Mitte nach Europa und zurück. Wien - Poznan, 1997. 117-125. Kultur des ausgehenden Realsozialismus und des Transitionszeitalters im Kontext der Ost-West-Auseinandersetzung. in: Kulturelle Wandlungen. Zwischen dem "Universalismus" des Westens und dem "Partikularismus" des Ostens, Herausgegeben von P. Gerlich, K. Glass und K. Krzysztofek. Wien-Poznan, 1997. 91-98. Ein Versuch, den postsozialistischen Nationalismus zu interpretieren. in: Kollektive Identitaet in Krisen. Ethnizitaet in Region, Nation, Europa. Opladen, 1997. 194-205. Zwischen der Avantgarde und dem Absurden. Tibor Déry's RIESENSAEUGLING. in: Avantgardistische Literatur aus dem Raum der (ehemaligen) Donaumonarchie. Herausgegeben von Eva Reichmann. St. Ingbert, 1997. 63-70. Der grosse Konflikt in der Modernisation. Die Quelle der neuen Probleme in der Heimat. in: "...als haette die Erde ein wenig die Lippen geöffnet..." Topoi der Heimat und der Identitaet. Herausgegeben von Peter Plener und Péter Zalán. (Budapester Beitraege zur Germanistik. Nr. 31. Budapest, 1997.31-52. Tipologija koncepata nacije u 19. stoljecu. in: dialog (Sarajevo), 1997/4. 33-59. Aktuális kristályosodási pontok a formális etika materializációjában. in: Letzte Worte - Végső szavak. A kaposvári erkölcsfilozófiai és - nevelési konferencia előadásai. Kaposvár, 1997. 414-422. A mindennapi tudat tudományelméleti vizsgálata. in: Mindennapi tudat: Etológia, filozófia, pszichológia. Értelmezési kérdések. Szerk: Balogh Tibor és Pléh Csaba. Szeged, 1997. 7-31. Kolnai Aurél filozófiai pályája. in: Világosság, 1997/5-6 (május-junius), 29-45. Posztmodern gondolkodás - posztmodern tudományelmélet - jövőkutatás. in: Poszt-posztmodern. A kilencvenes évek. Vélemények és filozófiai vizsgálódások korszakváltozásunk ügyében. Válogatta és szerkesztette Pethő Bertalan. Budapest, 1997. 56-79. Válasz a kérdésre, van-e magyar posztmodern? in: Poszt-posztmodern. A kilencvenes évek. Vélemények és filozófiai vizsgálódások korszakváltozásunk ügyében. Válogatta és szerkesztette Pethő Bertalan. Budapest, 199. 560-562. A globalizáció társadalomfilozófiájához. in: A mai világ és a jövő forgatókönyvei. Budapest, 1997. 52-62. Liberalizmus és monetarizmus. in: Monetarizmus: Mult és jelen (Deviancia vagy normalitás). Budapest, 1997 (é.n.). A Friedrich Ebert Alapitvány kiadása. 43-58. Derrida - Marx - Fukuyama. in: Derrida Marx-szelleme. Budapest - Szeged, 1997. 117-129.

16

Partikuláris politikatudományi deskripció avagy a jelen elmélete? Töredékek egy soha ki nem teljesithető Huntington-kritikából. in: Civilizáció az ezredfordulón. Kiadta: Dalos Rimma és Kiss Endre. Budapest, 1997. 49-64. A civilizációs összetevő a posztszocialista rendszerváltásban. in: Konfliktus, konszenzus, kooperáció. Tanulmánykötet. II. Országos Politológus Vándorgyülés. Pécs, 1996-1997. Irott és iratlan demokrácia és a posztszocialista média-problematika. in: Médiakritika. Tanulmányok a média kritikai megközelitésének témaköréből. Szerkesztette:Terestyéni Tamás. Budapest, 1997. 63-70. "Sorsnemzedékek" és "nemzedéki sorsok". A zsidó származásu irók a modern magyar kulturában, in: A határ és határolt. Töprengések a magyar-zsidó irodalom létformáiról. Szerkesztette: Török Petra, Budapest, 1997. 23-36. Kis közép-európai enciklopédia Párizsból. in: Európai Utas, 1997/2. 49-50. Periféria és stratégia. in: Népszava, 1997. március 20. 1996 Nietzsche, Heidegger und der WILLE ZUR MACHT. in: Nietzsche-Studien. Internationales Jahrbuch für die Nietzsche-Forschung. Band 25, 1996. 349-352. Anti-Semitism as a This-Wordly Metaphysics. in: Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and Everyday Consciousness. Cuxhaven-Dartford, 1996. 29-36. Heidegger's Nietzsche and the Third Reich. in: Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and Everday Consciousness. Cuxhaven-Dartford, 1996. 37-48. "Nation and Liberalism". István Tisza's Etatistic-Defensive Nationalism. in: Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and Everday Consciousness. Cuxhaven-Dartford, 1996. 75-96. Károly Polányi and the "Belle Epoque" of Hungarian Modernity. in: Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and Everyday Consciousness. Cuxhaven-Dartford, 1996. 119-131. "Tacit Knowledge" as a Conception of Truth. On an Aspect of Mihály Polányi's Theory of Knowledge. in: Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and Everyday Consciousness. Cuxhaven-Dartford, 1996. 131-138. Data on the Relations of the History of the Psychoanalysis and the Modern Classical Literature. in: Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and Everyday Consciousness. Cuxhaven-Dartford, 1996. 139-150.

17

Bases of the Reconstructing of the Post-Modern Way of Thinking. in: Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and Everyday Consciousness. Cuxhaven-Dartford, 1996. 161-182. The Thirteen Basic Principles of the Everyday Consciousness. in: Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and Everyday Consciousness. Cuxhaven-Dartford, 1996. 183-192. The Everyday Consciousness and Psychology of Stalinism. in: Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and Everyday Consciousness. Cuxhaven-Dartford, 1996. 191-212. Problematic of the Artists's Role in the History of the Present Everyday Thinking. in: Against New Metaphysics. Studies on Positive Metaphysics and Everyday Consciousness. Cuxhaven-Dartford, 1996. 203-212. Apriorismus und Empirismus. Über Fichtes philosophische Konzeption. in: FICHTE-STUDIEN, Band 6 (1996), 149-154. Zur Bestimmung von Ludwig Feuerbachs Philosophie. in: PRIMA PHILOSOPHIA, Band 9, Heft 1. 1996. 95 - 102. Das Gespraech über die Bildung im Briefwechsel zwischen Karl Jaspers und Hannah Arendt. in:Jahrbuch der Österreichischen Karl Jaspers - Gesellschaft. Herausgegeben von Elisabeth Salamun - Hybasek und Kurt Salamun. 9. kötet, Wien, 1996. 113-124. Zur Typologie in der Urteilsbildung in der Ethik. in: Cognitio humana - Dynamik des Wissens und der Werte. Herausgegeben von Christoph Hubig und Hans Poser. XVII. Deutscher Kongress für Philosophie. Leipzig 1996. Band 2. Leipzig, 1996. S. 1608-1613. Über die politische Psychologie des Stalinismus. in: Aktuelle Probleme der politischen Philosophie. Beitraege des 19. Internationalen Wittgenstein Symposiums. Herausgegeben von Peter Koller und Klaus Puhl. Kirchberg am Wechsel. 1996. 190-197. A Typology of Nineteenth Century Concepts of Nationhood. in: East European Quarterly, XXX. No.1. Spring 1996. 47-62. Anti-Semitism as a This - Wordly Metaphysics. in: Jüdische Fragen als Themata der Philosophie. Herausgegeben von Sabine S. Gehlhaar. Cuxhaven - Dartford, 1996. 72-82. L'antisemitismo come una metafisica di questo mondo. in: RINASCITA DELLA SCUOLA, 1996/3. 139-148. Dans le tourbillon des esprits. in: Vienne et Budapest, deux capitales de la modernité. Paris, 1996. 134-145.

18

Über die beiden gleichzeitigen Projekte der postsozialistischen Welt. in: 200 Jahre Kants Entwurf "Zum ewigen Frieden". Idee einer globalen Friedensordnung. Herausgegeben von Volker Bialas und Hans-Jürgen Haessler. Würzburg, 1996. 130-135. Die Entlassung aus den Mythen und die Notwendigkeit der Emanzipation. in: Mitteleuropaeischen Mythen und Wirklichkeiten. Ausformungen - Bedeutungen - Standortbestimmungen. Herausgegeben P. Gerlich, K. Glass, B. Serloth. Wien- Torun, 1996. 81 - 92. Deutschlands- und Ungarnbilder im Prozess des postsozialistischen Systemwechsels. in: Das Ungarnbild in Deutschland und das Deutschlandbild in Ungarn. Aus der Südosteuropa-Forschung. Herausgegeben von Holger Fischer. München, 1996. 97-106. Ungarn in der Transformation. in: Ungarn im Umbruch. Kassel, 1996. 52-64. Franz Blei als Repraesentant der europaeischen Moderne. in: Die Unzulaenglichkeit aller philosophischen Engel. Budapest,1996. (Budapester Beitraege zur Germanistik. Band 28). 181-202. Az "érzület" fogalomváltozatai Hegel gondolkodásában. in: GOND, 11. szám, 1996. 244 - 255. A negativ univerzalizmus. Hermann Broch filozófiája a huszadik századról. in: PRO PHILOSOPHIA FÜZETEK. 1996/4/5 köteg. 31- 38. A mindennapi tudat mint filozófiai probléma. in: PRO PHILOSOPHIA FÜZETEK, 1996.2-3 köteg. 40-55. Az etikai itéletalkotás tipusai. in: A világ feltétele. Kaposvár, 1996. 149-154. Tizenkilencedik századi nemzetkoncepciók ideológiája. in: Magyarságkutatás 1995-96. Szerkesztette: Diószegi László. Budapest, 1996. 27-38. A legitimitás fogalomváltozatai a posztszocialista rendszerváltásban. in: Politológus vándorgyülés. Szeged, 1995. Konferenciakötet. Szeged, 1996. 63-72. A posztszocialista átalakulás a szociokulturális átrendeződés perspektivájából. in: Átalakuló Magyarország. Budapest, 1996. 57-58. Globalizáció, alrendszerek, információs társadalom. in: Az információs társadalom előtt. Budapest, 1995. 3-12. A jövő három kulturája és az oktatás. in: Magyarország és Észak-Dunántul fejlődésének fő irányai, sajátosságai az ezredfordulón és a 21. század elején. Veszprém, 1996. 197-201. Privát és nem-privát Közép-Európa. in: EURÓPAI UTAS, 1996/1. 62-63. 1995

19

Zum philosophischen Werk Wilhelm Raimund Beyers. in: Hegel-Jahrbuch, 1993/1994. Berlin, 1995. 40-45. Anmerkungen zu Fichtes Begriff der Nation. in: Archiv für Geschichte der Philosophie. 77. Bd. 1995. S. 189 - 196. Schopenhauers philosophischer Diskurs, in: Wolfgang Schirmacher (Hg), Ethik und Vernunft. Schopenhauer in unserer Zeit. Schopenhauer-Studien 5. Wien, 1995. 93-102. Der Kampf um das Tatsaechliche. Über Franz Brentanos Philosophie im Kontext der philosophischen Diskussion der fünfziger und sechziger Jahre des neunzehnten Jahrhunderts. in: Verdraengter Humanismus - verzögerte Aufklaerung. Band 3. Bildung und Einbildung. Vom verfehlten Bürgerlichen zum Liberalismus. Philosophie in Österreich 1820-1880. Herausgegeben von Michael Benedikt, Reinhold Knoll und Josef Rupitz. Wien - Klausenburg, 1995. 669-680. Kunst "unter der Herrschaft der Erkenntnis" - Künstler als "zurückbleibendes Wesen". in: Nietzscheforschung. Eine Jahresschrift. Band 2. Herausgegeben von Hans-Martin Gerlach und Renate Reschke in Zusammenarbeit mit Rüdiger Ziemann. Akademie - Verlag, Berlin, 1995. 277-286. L'influenza di Pforta nello sviluppo della definitiva concezione filozofica du Nietzsche. in: Rinascita della Scuola, 1995/3. 131-138. Nation und Ethnizitaet in der politischen Gedankenwelt des dualistischen Ungarns. in: Kulturwissenschaft im Vielvölkerstaat. Zur Geschichte der Ethnologie und verwandter Gebiete in Österreich, ca 1780-1918. Herausgegeben von Britta Rupp-Eisenreich / Justin Stagl. Wien-Köln-Weimar, 1995. 208-216. Nation - Ideologie - Staat im postsozialistischen Mitteleuropa. in: Neuland Mitteleuropa. Ideologiedefizite und Identitaetskrisen. Herausgegeben von P. Gerlich, K. Glass, B. Serloth. Wien-Torun, 1995. 93-96. Über die Ost-West-Relation fünf Jahre nach dem Ende der zweigeteilten Welt. in: Fremde - Nachbarn - Partner wider Willen? Herausgegeben von K. Glass, Z. Puslecki, B. Serloth. Wien - Torun, 1995. 15 - 22. Über das Neuland des postsozialistischen Mitteleuropa. in: P. Gerlich, K. Glass (Herausgeber), Der schwierige Selbstfindungsprozess. Regionalismen - Nationalismen - Reideologisierung. Torun, 1995. The Post-Communist Minority Explosion. in: Lo Straniero, 1995/3. Individuum und Massengesellschaft im Humor von Jura Soyfer. in: Lachen und Jura Soyfer. Herausgeber Herbert Arlt und Fabrizio Cambi. St. Ingbert, 1995. 53-60.

20

Thomas Bernhard, Dichtung des Selbstbewusstseins oder Verösterreichisierung des Absurden. in: Nicht (aus, in, über, von) Österreich. Frankfurt am Main, 1995. 207-216. Über den Tod der k.u.k. Weltordnung in Wien. in: Studien zur österreichischen Philosophie. Cuxhaven - Dartford, 1995. 1-8. Über Gyula Reviczky's Schopenhauerismus. in: Studien zur österreichischen Philosophie. Cuxhaven - Dartford, 1995. 48-53. Umfang und Verteilung des Bewusstseins oder Denkökonomie als sozialphilosophisches Konstituens. Über die Budapester Mach-Rezeption Karl Polányi's. in: Studien zur österreischen Philosophie. Cuxhaven- Dartford, 1995. 126-132. Eine Philosophie des "Zerfalls der Werte" (Über Hermann Broch). in: Studien zur österreichischen Philosophie. Cuxhaven- Dartford, 1995. 167-178. Polányi Károly és a magyar modernség "belle epoque"-ja. in: Világosság, 1995/10. 44 - 51. A föderalizmus körvonalai a globalizáció folyamatában. in: Önkormányzatok az államban, állam az önkormányzatban. Komárom, 1995. 31-38. Polgárosodás, tudomány, nemzet. Csengery Antal koncepciója a modern nemzettéválásról. Kapu, 1995/3. 1994 Ludwig Feuerbachs Eudaemonismus als philosophische und universalgeschichtliche Option. in:Solidaritaet oder Egoismus. Studien zu einer Ethik bei und nach Ludwig Feuerbach. Herausgegeben von Hans-Jürg Braun. Berlin, 1994. 81-90. Die Neukonstitution der philosophischen Wissenschaften als Nietzsches Lösung des Bewusstseinsproblems. in: Das Bewusstsein - philosophische, psychologische und physiologische Aspekte. Berlin, 1994. 147-161. Der Philosoph Friedrich Nietzsche und seine Aufklaerung. in: Jahresschrift der Förder- und Forschungsgemeinschaft Friedrich Nietzsche. Band III, 1992/1993. Halle (Saale), 1994. 171 - 181. Friedrich Nietzsche e la sua filosofia dell'illuminismo. in: Rinascita della Scuola, 1994/5. 281-288. Europa-Konzeptionen vor 1933. in: 4. Leutherheider Forum. Europa als Problem der Weltgesellschaft. Krefeld, 1994. 98-106.

21

Zwischen Funktionalitaet und Substantialitaet - Föderalismus in Diskussion und Geschichte. in: Föderalismus und die Architektur der europaeischen Integration. Herausgegeben von Nikolaus Wenturis. München, 1994. 97-104. Von einer Kategorie Carl Schmitts im postsozialistischen Systemwechsel. in: Open Society. Bratislava, 1994. 46-55. L'ingresso nella contemporaneitá. Franz Brentano nel dibatto filosofico 1850 - 1870. in: Discipline Filosofiche, 1994/1, 229-238. Neue Funktionen der auswaertigen Kulturpolitik im Wandlungsprozess Mitteleuropas. in: Relations culturelles internationales et processus de réformes en Europe centrale. Jouy-en-Josas, 1994. 171-178. In der Maske des Konventionellen (Über Franz Werfels "Der Abituriententag"), in: Német filológiai tanulmányok. Band XXII. Debrecen, 1994. 50 - 59. A felvilágosodás fogalma Friedrich Nietzsche filozófiájában. in: Magyar Filozófiai Szemle, 1994/5-6. 677-685. Nietzsche felvilágosodása. in: Magyar Hirlap, XXVII. évfolyam, 242. sz. 1994 Iránytü és kalauz nélkül. Százötven éve született Friedrich Nietzsche. in: Népszabadság, 1994. október 15. A rejtvények végső kihivása. Heller Ágnes Nietzsche-könyvéről. in: Magyar Hirlap, 1994. szeptember 3. A tudásszociológia régi és uj klasszikusa. Mannheim Károly ujra feltalált müvéről. Nachwort zu: Mannheim Károly, A konzervativizmus. Budapest, 1994. 242-255. A történelem vége? (Fukuyama politikaelmélete). in: Merre tart a világ, Európa, a közép-kelet-európai régió és Magyarország a XX. század végén és a XXI. század elején? Komárom, 1994. 75-88. A "történelem vége" mint a jelen elmélete avagy a filozófia uj létjogosultsága. in: Konzervativ Szemle, 1994/3-4. 155-157. Globális világban élünk. in: Zárt kör, 1994/ 3-4. 3-24. Az etikai rendszerek tipologizálhatóságáról. in: Erkölcs és változás. Kaposvár, 1994. 122-128. Vázlatos gondolatok a magyar filozófiáról. in: Gondolatok gondolatokról. Előadások a magyarországi filozófia történetéből. Miskolc, 1994. 48-60. A sztálinizmus társadalomlélektanáról. in: Személyiségkoncepciók. Szerkesztette: Balogh Tibor. Szeged, 1994. 79-88.

22

Amerikai Posztmodern (Vay Tamás: A posztmodern Amerikában. Tematikus napló), in: Magyar Filozófiai Szemle, 1994/1-2. 309-316. Liberalizmus, decizionizmus, történelmi gyakorlat. Széchenyi István a modern nemzetté válásról. in: Valóság, 1994/2. 71-80. A jövő három kulturája. in: Élet és Irodalom, 1994. március 18. Jelenetek a történelem végén. in: Élet és Irodalom, 1994. május 6. A történelem vége ötéves évfordulójára. in: Élet és Irodalom, 1994. junius 30. 1993 Der ungleiche Kampf des Platonismus mit der Geschichte. In: Hans Michael Baumgartner und Wilhelm G. Jacobs (Hrsg.), Philosophie der Subjektivitaet? Zur Bestimmung des neuzeitlichen Philosophierens. Akten des 1. Kongresses der Internationalen Schelling-Gesellschaft 1989. Stuttgart - Bad Canstatt 1993. Band 2. 459-464. Über die mittel-europaeische Rationalitaet (Versuch einer Rekonstruktion), in: Die Wiener Jahrhundertwende. Herausgegeben von Jürgen Nautz und Richard Vahrenkamp. Wien-Köln-Graz, 1993.101-109. Vorhersehbarkeit und Dezisionismus in der Geschichte. Von einer Kategorie Carl Schmitts im postsozialistischen Systemwechsel. In: Politische Lageanalyse. Festschrift für Hans-Joachim Arndt zum 70. Geburtstag am 15. Januar 1993. Herausgegeben von Volker Beismann und Markus Josef Klein. S 119-128. 1993. Wahrheit und Tragik der Anarchie. in: Hermann Broch oder die Angst vor der Anarchie (herausgegeben von Wilhelm Petrasch und John Pattillo-Hess). Wien, 1993. 47-53. Notizen zum postsozialistischen Nationalismus. in: Geschichte und Gegenwart. 12. Jahrgang, Maerz 1993. 43-52. Die Intellektuellen Mitteleuropas zwischen Wien und Berlin. in: Wien - Berlin. Deux Sites de la Modernité - Zwei Metropolen der Moderne (1900 - 1930). Kiadta: Maurice God‚, Ingrid Haag és Jacques Le Rider (a kötet a REVUE SEMESTRIELLE különszáma, 1993. évfolyam, 24. szám). Kafkaesk (Die Bedeutung eines Wortes im real existierenden Sozialismus oder Franz Kafkas Prozess gegen Josef St), in: Franz Kafka in der kommunistischen Welt. Herausgegeben von Norbert Winkler und Wolfgang Kraus. Wien - Köln - Graz, 1993. 46-61. Elias Canettis Phaenomenologie der Masse oder eine Philosophie des Konkreten. in: Ist Wahrheit ein Meer von Grashalmen? Zum Werk Elias Canettis. Herausgegeben von Joseph P. Strelka und Zsuzsa Széll. Bern, 1993. 111-120.

23

Sozialismus und Liberalismus im post-sozialistischen Systemwechsel. in: Wege aus der Krise. Mitteleuropaeische Phantasmagorien. Kiadta: Peter Gerlich und Krzysztof Glass. Wien - Köln - Weimar, 1993. 129 - 136. A fasizmus egy meta-elméletének problémájáról. in: Magyar Filozófiai Szemle, 1993/1-2. 377-381. A muszáj Herkules és/vagy a tulajdonságok nélküli ember (Az európai modernség változatai). in: Valóság, 1993/1. 54-62. Bécsi és budapesti impresszionizmus - avagy a fiatal Lukács és Bécs viszonyának közege. in: Magyarok Bécsben - Bécsről. Szeged 1993.140-153. Az antiszemitizmus mint metafizika. A varázstalan világ. in: Magyar Nemzet, 1993. január 21. 1992 Zur methodischen Einleitung der Rekonstruktion von Fichtes Reden an die deutsche Nation, in: Wege der Deutungen. Vortraege des Fichte-Forums in Kaposvár. Münster, 1992. 22-31. Zur Sozialphilosophie des postsozialistischen Systemwechsels. in: Karen Gloy (Hrsg), Demokratie-Theorie. Ein West-Ost-Dialog. Tübingen, 1992. 106-131. 'Wer denkt mittel-europaeisch?' Zur österreichischen Ideengeschichte bis zum Ersten Weltkrieg. in: Hegel-Jahrbuch 1992. Fernwald (Annerod), 1992. 169-176. Ist Karl Raimund Popper identisch oder nicht-identisch mit Arthur Schopenhauer? in: Hegel-Jahrbuch 1992. Fernwald (Annerod), 1992. 215-220. Max Horkheimer und die Denkstruktur der positiven politischen Metaphysik. in: Wissenschaftliche Zeitschrift. Halle, 1992/6. 55-58. Die Grundprinzipien des modernen Alltagsbewusstseins im Spiegel ihrer Geschichte. Prima Philosophia/ Band 5, Heft 3. 1992. 279-293. Tacit Knowledge as a Conception of Truth. On an Aspect of Michael Polanyi's Theory of Knowledge. in: Polanyiana. The Periodical of the Michael Polanyi Liberal Philosophical Association. 1-2. Volume Nr. 2. Budapest, 1992. 84-89. A posztmodern gondolkodás rekonstrukciójának alapvonásai. in: Magyar Filozófiai Szemle, 1992/3-4. 461-485.

24

"...an einem fremden Tisch in einem fremden Land...". Franz Werfels dreifacher Hiobsroman "Der veruntreute Himmel", in: Franz Werfel. Neue Aspekte seines Werkes. (Acta Germanica, 2). Szeged, 1992. 153-160. Von Gargantua-Zarathustra zu Hiob-Ahasver. Über Franz Werfel und über das Schicksal des Literarischen in unserem Jahrhundert. in: Jahrbuch der Ungarischen Germanistik. Budapest, 1992. 177-184. Lukács, Rathenau, Wittgenstein. A szociológiai értelmezés lehetőségéről. in: Valóság, 1992/5. 33-43. A müvész társadalmi szerepének problematikája a modern mindennapi tudat történelmében. in: Irodalomtörténet, 1992/4. 767-781. Gorbatschow als legitimer oder illegitimer Vollender Hegels. in: Studien zur Problematik des Endes der Geschichte. Budapest, 1992. Együtt a Dunánál. Claudio Magris Közép-Európa könyve. in: Kapu, 1992/1--2. 23-25. Achilles nem éri utól a teknősbékát. Az öndestruktiv társadalom. in: Magyar Hirlap, 1992. május 28. 1991 Nietzsche, Baeumler, Heidegger und die Folgen. in: Heidegger. Technik-Ethik-Politik. Herausgegeben von Reinhard Margreiter und Karl Leidlmair. Würzburg, 1991. 229-238. Zur Hermeneutik von Nietzsches politischer Philosophie. in: Geschichte und Gegenwart. 10. Jahrgang, Nr. 2. Juni 1991. 83-90. Die Stellung der Nietzsche-Deutung bei der Beurteilung der Rolle und des Schicksals Martin Heideggers im Dritten Reich. in: Zur philosophischen Aktualitaet Heideggers. Band 1. Philosophie und Politik. Herausgegeben von Dietrich Papenfuss und Otto Pöggeler. Frankfurt am Main, 1991. 425-440. Friedrich Nietzsches reife philosophische Kritik an Schopenhauer. Elf Thesen über die Kritik der Metaphysik. in: Schopenhauer, Nietzsche und die Kunst. Schopenhauer-Studien, Band 4. Wien, 1991. 111-115. Dialogdenken bloss romantisch - Gesellschaftsethik bloss pragmatisch (Johann Georg Hamann und Josef Popper-Lynkeus). in: Angelica Baeumer - Michael Benedikt (Herausgeber), Dialogdenken - Gesellschaftsethik. Wider die allgegenwaertige Gewalt gesellschaftlicher Vereinnahmung. Wien, 1991. 33-47. "...a régi érzés feltámad, a sziv megdobban..." Nietzsche müvészet-metakritikája. in: Filozófiai Figyelő, XIII. évfolyam, 1991. 68-88.

25

A német klasszikus filozófia vége és a kritikai pozitivizmus. Magyar Filozófiai Szemle, 1991/4-5. 551-566. Emancipativ individualizmus és európai modernség. A Brandes - Schnitzler - levélváltás. in: A Monarchia a századfordulón. 1991. 47-55. A rendszerváltás társadalomlélektanáról. in. A rendszerváltás társadalomlélektana. Szerkesztette Balogh Tibor. Szeged, 1991. Norbert Leser: Salz der Gesellschaft. Wesen und Wandel des österreichischen Sozialismus. in: Modern Austrian Literature. Volume 24, Number 2, 1991. 241-243. Les debuts de la réception de Nietzsche parmi les intellectuels juifs hongrois, de Diner-Dénes á Lukács. in: De Sils Maria á Jerusalem. Nietzsche et le judaisme. Les intellectuels juifs et Nietzsche. Paris, 1991.201-210. Hans Erich Lampl: Flair du livre. Friedrich Nietzsche und Theodule Ribot. 1988. (recenzió). in: Schopenhauer, Nietzsche und die Kunst. Schopenhauer-Studien, Band 4. Wien, 1991. 291-292. Ami látható és ami láthatatlan. Tisza István politikai világképe és a redukált liberalizmus. Valóság, 1991/1. 50-63. A becsapottság érzése. Rendszerváltásunk társadalomlélektanának néhány vonása. Népszabadság, 1991. február 2. Ferenc József Közép-Európája. (Elemzés Somogyi Éva: Ferenc József, 1989. c. könyvéről). Valóság, 1991/2. 112-114. A MINDEN és SEMMI közötti szellemi tér (Az események előrelátása a létező szocializmus lehetséges tudás-fenomenológiájában). in: Láttuk-e, hogy jön? Budapest, 1991. 46-50. A liberalizmus szükségszerüsége. Népszabadság, 1991. április 6. 19. Politikai tudattalan a posztszocialista rendszerváltásban. Magyar Hirlap, 1991. junius 22. 1990 "Weder Geist noch Natur" - Hegel in der Beurteilung der philosophischen Diskussion der 50er und 60er Jahre des 19. Jahrhunderts. in: Hegel-Jahrbuch 1990. Bochum, 357-364. Bevezetés. in: A magyar gondolkodás 1944 és 1948 között. Szerkesztette Kiss Endre és Tütő László. Budapest, 1990. 4-6. Bibó István politológiai triptichonja - különös tekintettel a "német hisztéria" rekonstrukciójára. in: A magyar gondolkodás 1944 és 1948 között. Szerkesztette Kiss Endre és Tütő László. Budapest, 1990. 7-26.

26

Georg Lukács' Ontologie als misslungener, nichtsdestoweniger aber lehrreicher Erneuerungsversuch des Neomarxismus - oder über den Hegelianismus als Paradigma. in: Diskursüberschneidungen. Georg Lukács und andere. Bern - Berlin - Frankfurt am Main - New York - Paris - Wien. 1990. 127 - 136. és Hegel in der Zeit. Budapest, 1990. 87-102. Az irodalmi tárgyiasság filozófiai vetületei (Gadamer hermeneutikájáról), in: A müértelmezés helye az irodalomtudományban. (Studia Poetica, 9. kötet), Szeged, 1990. 87-102. Hermann Broch und Mittel-Europa. in: Romanstruktur und Menschenrecht bei Hermann Broch. Herausgegeben von Hartmut Steinecke und Joseph Strelka. Bern-Frankfurt am Main-Paris, 1990. 47-56. Dialog der Meisterwerke oder Die ungleichen Zwillinge des polyhistorischen Romans. in: Genaugkeit und Seele. Musil-Studien. Herausgegeben von Endre Kiss und Josef Strutz. München, 1990. 83-96. A magyar nemzet politikai eszmetörténetéhez a dualizmus korában. in: Kapu, 1990. május, 38-42. Igazságszolgáltatás uj rezsimekben. in: Visszamenő igazságszolgáltatás uj rezsimekben. Budapest, 1990. 28-30. A szociológiai szingularitás vallomásáról. Lukács György: Megélt gondolkodás. Uj Irás, 1990. május. 125-128. A Csécsy-vonal avagy a politikai optimum képviseletének tündöklése és nyomorusága. Valóság, 1990/7. A jó közép-európaiság lehetőségéről. Hiány, II. évfolyam 11. szám. 1990. junius 6. Trabanton járó világszellem. Ring 1990. január 21. Merre tart a magyar társadalom, avagy dzsungel törvények nélkül. Hiány, II. évfolyam 19. szám. 1990 november 30. 8-11. A létező szocializmus fenomenológiája és teóriája. Vajda Mihály: Az orosz szocializmus Közép-Európában. Alföld, 1990/10. 79-82. Fejezetek a pszichoanalizis és a modern klasszikus irodalom kapcsolatának történetéből. in: Helikon ("Irodalom és pszichoanalizis"-különszám), 1990/2-3. 195-205. Jacques Le Rider, Der Fall Otto Weininger. Wurzeln des Antifeminismus und Antisemitismus. (recenzió), in: Helikon ("Irodalom és pszichoanalizis"-különszám), 1990/2-3. 358-359. Wittgenstein, Rathenau, Lukács (Versuch einer soziologischen Interpretation Wittgensteins), in: Wittgenstein - Eine Neubewertung. Akten des 14. Internationalen Wittgenstein-Symposiums. Wien, 1990. 298-300.

27

Nyelvi relativizmus és osztrák-magyar mélykultura. in: Biráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyesről. Budapest, 1990. 74-87. 1989 Ein Versuch, Hegels letzte Arbeit zu verstehen. in: Archiv für Geschichte der Philosophie. 71. kötet, 1 füzet. 23-38. Zarathustra visszatért. Uj Tükör, 1989. február 19. 45. Das Alltagsbewusstsein, das Leiden und das Konkrete. Religionsphilosophische Perspektiven bei Arthur Schopenhauer. In: Arthur Schopenhauer. Schopenhauers Philosophie als Anfrage an das Christentum. Hamburg, 1989. 87-98. Hermann Broch im Lichte der poststrukturalistischen Philosophie. in: Cahiers d'Etudes Germaniques. Revue Semestrielle 1989. no. 16. 87-91. Interdiskursivitaet und Dekonstruktion. In: Glückliches Babel. Beitraege zur Postmoderne-Diskussion. Wien, 1989. 48-168. Hermann Broch und Mittel-Europa (horvátul), in: Republica (Zagreb), 9-10, 1989. "Demokratisierung" in der Demokratisierung. Lukács' politisches Essay auf ungarisch. in: Budapester Rundschau, 1989/8. 4. Két világ között. Egy Werfel-regény mérlege a Monarchiáról. In: Monarchia-karnevál az irodalomban. Szeged, 1989. 22-36. Ábelt a rengetegbe! Szondi Lipót Káin- és Mózes-tanulmányáról. in: Uj Irás, 1989/3. 126-128. A pozitiv politikai metafizika rekonstrukciója. Valóság, 1989/6. 28-39. Zerfall der Monarchie und Weltkrieg im Spiegel der ungarischen Literatur. in: Österreich und der Grosse Krieg 1914-1918. Die andere Seite der Geschichte. Herausgegeben von Klaus Amann und Hubert Lengauer. Verlag Christian Brandstaetter, Wien, 1989. 247-251. Der allseitig Abwesende. Hegels Stellung in Mannheims Konservatismus-Konzeption. in: Hegel-Studien. Band 24. 1989. 263-266. Über Wiens Bedeutung für die essayistische Periode des jungen Georg Lukács. in: Die österreichische Literatur. Ihr Profil von der Jahrhundertwende bis zur Gegenwart. Herausgegeben von Herbert Zeman. Teil 1. Graz, 1989. 371-384. Fortsetzung des Christentums. Friedrich Nietzsches Perspektiven zur Französischen Revolution. in: Synthesis Philosophica, Zagreb, 1989/2. 473-479.

28

Nastavljanje krscanstva. Nietzscheove perspektive francuske revolucije. in: Filozofska Istrazivanja. Zagreb, 1989. 843-850. Sztálinizmus és kulturforradalom között. Gondolatok a neomarxizmus szociológiájáról. in: Valóság, l989/11. 56-71. Közép-Európa kulturájának közös metszete és ami belőle következik. in: Mühely, 1989/5. 10-13. A felszabaditás, a levegő és az élet. Fülep Lajos: Egybegyüjtött irások. I. Uj Irás, 1989 szeptember, 118-120. Nietzsche-recepció Magyarországon a két világháboru között. in: Magyar Filozófiai Szemle, 1989/6. 685-706. 1988 Két döntő évtized. A filozófiai tudat átrendeződése 1848-1849 után. in: Világosság, 1988/3. 153-159. Zum Portraet Ludwig Steins. in: Archiv für Geschichte der Philosophie, 70 kötet, 3. füzet. 237-244. A filozófia fő irányai forradalom és kiegyezés között. In: Forradalom után - kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában. Budapest, 1988. 336-349. Hegel im Lichte des neuen Metaphysikbegriffes von Eugen Dühring oder über den ersten ausgebliebenen Positivismus-Streit. in: Hegel in der Zeit. Budapest, 1988. Im Schnittpunkt von Sozialphilosophie und Sozialpsychologie. István Bibó's Beitrag zur Theorie über den Faschismus. in: Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie. 1988/1. 73-82. Pierre Bourdieu, Sozialer Raum und "Klassen". in: Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie. Bd. 1988 LXXIV/Heft 1, 1 Quartal. 137-139. Die Auseinandersetzung mit Max Scheler. in: Hermann Broch. Das theoretische Werk. Frankfurt am Main, 1988. 109-121. Nietzsches Zarathustra: Vorbild philosophischer Dichtung in Ost-Europa. in: Nietzsche-Studien. Band 17. Jg. 1988. 298-311. A dionüzoszi alternativa. Friedrich Nietzsche: A tragédia születése. Uj Irás, 1988/5. 90-101. Verpflichtung der ungarischen Philosophie. Zum 200. Geburtstag von Arthur Schopenhauer, in: Budapester Rundschau, 1988/31. S. 9. A világfájdalom 200 éve. Arthur Schopenhauer évfordulójára. Egyetemi Lapok, 1988/7. S. 7.

29

Ady, Musil, Kákánia. Mühely, 1988/5. S.24-33. Arthur Schopenhauer filozófiai 'discours'-ja. in: Valóság, 1988/10. 90-95. A mindennapi tudat, a konkrét és a szenvedés. Schopenhauer-változatok. in:Uj Irás, 1988/10. 91-100. Oszkár Jászi: Die Entstehung der Nationalstaaten und die nationale Frage. in: Budapester Rundschau, 1988/18. S. 4. Zum Begriff der positiven politischen Metaphysik. In: Berichte des 12. Internationalen Wittgenstein-Symposiums: Recht-Politik-Gesellschaft. Wien, 1988. 65-70. Lützeler, Paul Michael: Hermann Broch. A Biography. in: German Studies, Volume XXI, 1988. Number 1, 40-41. Számvetés a századdal. Hegyi Lóránt: Avantgarde és transzavantgarde. in: Tiszatáj, 1988/6. 74-77. 1987 A magyar filozófiáról. in: Valóság, 1987/12. 1-8. Erlaeuterungen zur Gottfried Kellerschen Version des Entwicklungsromans. in: Acta Litteraria Acad. Sci.Hung. 29 (3-4), 337-343, 1987. Hermann Broch és Közép-Európa. in: Mühely, 1987/5. 15-20. Történelemelmélet és aktualizálás. Viták Nagy Frigyesről. in: Világosság, 1987/augusztus-szeptember. 572-579. Endre Ady's politisch-dichterische Auffassung über "Kakanien" - Kakanien aus der Sicht eines sich erneuernden Ungarns innerhalb der Gesamtmonarchie. in: Robert Musils "Kakanien" - Subjekt und Geschichte. Festschrift für Karl Dinklage. München, 1987. S.27-43. Partialisierte Mimesis und künstlerischer Gedanke. Ein Versuch, den Jugendstil zu interpretieren, in: Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Philosophica et Sociologica. Tomus XXI. Budapest, 1987. S. 151-164. Der Philosoph des gelebten Seins. Friedrich Nietzsche und Carl Dallago. in: Mitteilungen aus dem Brenner-Archiv, 1987/6. S. 4-10. Positive politische Metaphysik als Grundstruktur faschistischen Denkens, in: Traditionen und Traditionssuche des deutschen Faschismus. Halle (Saale), 1987. S.131-137.

30

A becsvágy, az univerzalitás és az utóélet. Megemlékezés Hermann Broch születésének századik évfordulójáról. Uj Irás, 1987/2. S. 96-102. A tudománymetodológia és a politikai filozófia határán. Bibó Istvánról. Egyetemi Lapok, 1987/10 (23. November 1987), S. 5. Pusztulás és értelem. Fenyő Miksa: Az elsodort ország. in: Uj Irás, 1987/12. 118-120. Érzékelésesztétika és modernség. in: Filozófiai Figyelő, 1987/3-4. 146-150. A nyelv, Közép-Európa és az élet. Sebestyén György: A lét háza. in: Uj Irás, 1987/8. 127-128. Ideológia és politikai tudományok. in: Politikatudomány, 1987/2. 126-131. 1986 Nietzsche titkok nélkül. Az uj értelmezés küszöbén. in: Filozófiai Figyelő, 1986/1. 89-94. Apponyi Albert, az ideológus és politikus. in: Történelmi Szemle, 1986/1.1-35. Lukács, Vienna, Belle Epoque...on the significance of Vienna in the Development of Young Lukács. in: Eastern European Quarterly, XX. no. 2. June 1986, 141-155. Lukács, Bécs, belle epoque...in: Nagyvilág, 1986/6. 917-921. Fülep, Nietzsche és a huszadik század. in: Tudományos ülésszak Fülep Lajos születésének századik évfordulójóra. Pécs, 1986. S. 17-20. Die Bedeutung der Emigration in der Entwicklung der Gedankenwelt Karl Mannheims. in: Österreichische Exilliteratur in den Niederlanden 1934-1940. Amsterdam, 1986. 175-188. Felszinbe rejtett mélység. Italo Svevo és az Osztrák-Magyar Monarchia. in: Mühely, 1986/6. 78-86. A mindennapi tudat tizenhárom alapelve. in: Valóság, 1986/12. 26-31. Balázs Béla levelei Lukács Györgyhöz. in: Irodalomtörténeti Közlemények, 1986/1-2. 589-591. Szöveg, mü, valóság. Erich Auerbach: Mimezis. in:Uj Irás, 1986/5. 115-117. Egy uj világkép születése. Mannheim Károly és a technokrata társadalomelmélet. in: Valóság, 1986/9. 105-111. A szépség bejövetele és kivonulása. in: Uj Irás, 1986/11. 125-128. Kisérlet a szociális tér értelmezésére. in: Politikatudomány, 1986/4. 166-169.

31

1985 Über Hermann Brochs Ehrgeiz, ganzheitliche Strukturen ganzheitlich darzustellen. Reflexionen über die Möglichkeit einer nicht-affirmativen Broch-Forschung. In: Hermann Broch. Werk und Wirkung. Herausgegeben von Endre Kiss. Bonn, 1985. 65-86. Neue Beitraege zur Marx-Forschung. in: Philosophischer Literaturanzeiger, Band 38, Heft 4, Oktober-Dezember 1985. 407-415. A fiatal Lukács irodalomelméletének kettős meghatározottsága "A regény elmélete alapján". in: Lukács György regényelmélete. Pécs, 1985. 65-68. Alexis de Tocqueville: A demokrácia Amerikában. in: Uj Irás, 1985/1. 125-128. Fasizmus és irodalom. In: Nagyvilág, 1985/7. 1093-1095. Jegyzetlapok fenomenológiája. In: Valóság, 1985/11. 103-106. Marx-recepció a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján. In: Magyar Filozófiai Szemle, 1985/3-4. 616-619. Fülep Lajos, a filozófus. In:Uj Irás, 1985/9. 72-75. Lukács György száz éve. In:Uj Irás, 1985/10. 92-97. Az eltünt idő, a semmi és az "amor fati". Kosztolányi Dezsőről. In: Uj Irás, 1985/11. A Zarathusztra és magyar változatai. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1985/3. 271-286. 1984 A magyar filozófia fő irányai a szabadságharc bukásától a kiegyezésig. in: Magyar Filozófiai Szemle, 1984/1-2. 26-69. Über das österreichische Denken. Elias Canetti in den siebziger Jahren. in: Pannonia, 1984/1. 30-32. Ausztria-Magyarország bucsuszimfóniája. Jászi Oszkár: A Habsburg-Monarchia felbomlása. in: Uj Irás, 1984/3. 115-117. Történelem és társadalomlélektan. Bibó István fasizmus-magyarázata. in:Valóság, 1984/9. 42-49.

32

A konzervativizmus klasszikus tanulmánya egykor és most. Mannheim Károly konzervativizmus-felfogásáról. in: Filozófiai Figyelő, 1984/2. 46-50. A fejlődésregény Gottfried Keller-i változatának értelmezéséhez. in: Helikon, 1984/2-4. 293-297. Spanyolország és a fogalmak. Ortega y Gasset esszéi. in: Uj Irás, 1984/6. 115-117. 1983 Juliusi Forradalom - Reform Bill - Hegel. Adalék Hegel politikai magatartásának értelmezéséhez. in: KTMF Tudományos Közlemények, 1983. VII. évf. 2. sz. 121-133. Geschichte und Weltanschauung. Literaturtheorie bei Franz Mehring und in "Die Neue Zeit". in: Annales Universitatis Scientiarum de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Philosophica et Sociologica. Tomus XVII. Budapest, 1983. 231-249. Herbert Marcuse: Ész és forradalom. in: Valóság, 1983/1. 110-112. A fiatal Hegel. in: Valóság, 1983/5. 79-83. Balázs Béla és akiket érdekel. A Napló megjelenése alkalmából. in: Uj Irás, 1983/3. 126-128. Elias Canetti a hetvenes években. in: Mühely, 1983/1. 29-33. Lukács György fiatalkori levelezésének két kötete. in: Irodalomtörténeti Közlemények, 1983/6. 707-710. Werner Kohlschmidt: Konturen und Übergaenge. in: Helikon, 1983/1. 95. Az előfeltételek felülvizsgálatáról. Jászi Oszkár gondolkodása. in: Uj Irás, 1983/7. 121-123. Eszmék, korszakok, mindennapok. A politikai ideológiatörténet problémáiról. in: Valóság, 1983/12. 117-119. 1982 Die Stellung Goethes in der Brochschen Theorie und Praxis des polyhistorischen Romans. in: Goethe-Studien, Budapest, 1982. 77-84. Nietzsche, Baeumler oder die Möglichkeit einer positiven politischen Metaphysik. in: Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös. Section Philosophica et Sociologica, Bd. 16. Budapest, 1982. 157-175.

33

Nietzsche, Baeumler avagy egy teljes fasiszta metafizika problémája. in: Valóság, 1982/9. 71-79. "Bevezetés" a "Mannheim Károly Frankfurtban töltött évei". c. közleményhez. in: Filozófiai Figyelő, 1982/3-4. 127. Alapozás az identitás-probléma kutatásához. in: Valóság, 1982/11. 108-110. A mozgásba jött dialógus. Hegyi Béla: Utak, választások. in: Uj Irás, 1982/3. 116-118. Fábry Zoltán és Gaál Gábor - a fasizmus magyar kritikusai. in: A magyar filozófiai gondolkod s a két világháboru között. Budapest, 1982. 134-158. Módszerek és mondanivalók. A Vasárnapi Kör dokumentumai. in: Uj Irás, 1982/4. 112-114. A Makra recepciójának olvasásszociológiai elemzése. in: Az olvasás anatómiája. Budapest, 1982. 451-471. Lukács György: Ifjukori müvek. in: Irodalomtörténeti Közlemények, 1982/2. 245-248. Ingrid Pepperle, Junghegelianische Geschichtsphilosophie und Kunsttheorie. in: Helikon, 1982/3. 116-118. Wolfgang Preisendanz: Wege des Realismus. Zur Poetik und Erzaehlkunst im 19. Jahrhundert. in: Helikon, 1982/4. A magyar filozófia alapitója: Erdélyi János. in: Uj Irás, 1982/9. 124-126. Gondolatok Spinozáról. in: Magyar Nemzet, 1982. dec. 1. 8. 1981 Philosophie als Sprachkritik. in: Általános Nyelvészeti Tanulmányok. XIII. kötet, Budapest, 1981. 292-302. Von der "schaffenden Zerstörung" bis zur Methode des Zarathustra. Friedrich Nietzsches Wirkung auf den jungen Endre Ady. Annales Universitatis de R. Eötvös Nominatae. Sectio Philos. et. Sociologica. Budapest, 1981. 121-135. Történelem és világnézet. A II. Internacionálé irodalomfelfogása Németországban. in: A marxista irodalomelmélet története. Budapest, 1981. 91-125. Holtpontok rezignációja. Nyiri Kristóf: A monarchia szellemi életéről. in. Uj Irás, 1981/1. 119-121. Christoph Helferich: G.W. Fr. Hegel (recenzió). in: Philosophischer Literaturanzeiger 1981. Bd. 34. Heft 4.

34

Romantika és példázat. August Wilhelm és Friedrich Schlegel: Válogatott esztétikai irások. in: Uj Irás, 1981. 3. 116-119. A kibelezett Micimackó avagy egy világhirü könyv hatásának titka. in: Világosság, 1981/4. 242-247. A titkok termeléséről és megfejtéséről. Walter Benjamin: Angelus Novus. in: Uj Irás, 1981/9. 109-111. Theater und der Verlust der Naivitaet. in: disput, Heft 11. 1981. 14-16. H.E. Lampl: Nova über Henrik Ibsen und sein Alterswerk. in: Helikon, 1981/1. 83-84. Zsuzsa Széll: Ichverlust und Scheingemeinschaft. Gesellschaftsbild in den Romanen von Franz Kafka, Robert Musil, Hermann Broch, Elias Canetti und Georg Saiko. in: Helikon, 1981/4. 458-459. Mindennapi kalandok. Almási Miklós: Az értelem kalandjai. in: Uj Irás, 1981/11. 117-118. 1980 Brochs Stellung zu Nietzsche. in: Hermann Broch und seine Zeit. Bern-Las Vegas, 1980. 88-96. Probleme und Aspekte des philosophisches Lebenswerkes von Hermann Broch. Philosophischer Literaturanzeiger, 33. kötet, 4. füzet , 1980 október-december, 397-403. Die Rezeption Friedrich Nietzsches in Ungarn bis 1918-19. in: Nietzsche-Studien (Internationales Jahrbuch für die Nietzsche-Forschung), 9. kötet, 1980. 268-284. Személyiségidealizmustól az akarat kultuszáig. Tanulmány a svéd Nietzsche-fogadtatásról. in: Magyar Filozófiai Szemle. 1980/3. 440-442. Dienes László, Gaál Gábor irásai. Tanulmányok a Korunkról. in: Irodalomtörténeti Közlemények. 1980/2. 231-234. Versuch über Bernhard, Handke, die Formen unseres Bewusstseins sowie der siebziger Jahre. in: Disput, 3. évf., 8. szám 1980. 15-16. "A történelem futószalagán", in: Irodalomtörténeti Közlemények, 1980/5-6. 581-590. Történelem és teleológia. Hermann István kötete Fichtéről és Schellingről. in: Magyar Nemzet, 1980. ápr. 20. Ismerősünk: Spinoza. A Politikai tanulmány és Levelezés cimü müvének mai olvasata. in: Magyar Nemzet, 1980. julius 6.

35

Horst Brandl: Persönlichkeitsidealismus und Willenskult. in: Philosophischer Literaturanzeiger, 33. kötet, 3. füzet, 1980. julius-szeptember, 240-242. 1979 Kisérlet Nietzschéről. Lukács György Nietzsche-értelmezéséről. in: Kritika, 1979/2. 21-23. Nietzsche Szabó Ervin pályáján. in: Világosság, 1979/1. 299-303. Néhány motivum a fiatal Lukács Nietzsche-ábrázolásából. in: Magyar Filozófiai Szemle, 1979/3-4. 529-532. Philosophie, Wissenschaft und Geschichte, in: Philosophischer Literaturanzeiger, 32. kötet, 2. füzet, 1979. ápr-jun. 198-205. Italo Svevo és az Osztrák-Magyar Monarchia. in: Egyetemi Lapok, 1979. jun. 25. Johann Gottfried Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról. in: Kritika, l979/3. Jean-Paul Bier: Hermann Broch et "la mort de Vergil", in: Helikon, 1979/1-2, 306-307. Materialien zu Hermann Brochs "Der Tod des Vergil", in: Helikon, 1979/1-2. 307-308. 1978 Zur Theorie und Praxis des modernen Romans. in: Neophilologus, Vol. LXII. No.2. April 1978. 279-289. Progressziv folyamatosság - folyamatos progresszió. in: Magyar Filozófiai Szemle, 1978/1. 154-158. Eszmék az irodalomban - eszmék a történelemben. A tizenkilencedik század nagy vitájáról. in: Magyar Filozófiai Szemle, 1978/5. 692-695. Über die ungarische Wirkung Friedrich Nietzsches bis 1918-1919. in: Annales Universitatis Scientarium Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Philosophica et Sociologica, XII. kötet, 1978. 137-151. P.M. Lützeler, Hermann Broch - Ethik und Politik. in: Helikon, 1978/4. 530-531. Hartmut Steinecke: Hermann Broch und der polyhistorische Roman. in: Helikon, 1978/4. 531-532.

36

Sverre Dahl: Relativitaet und Absolutheit. Studien zur Geschichtsphilosophie Hermann Brochs bis 1932. in: Helikon, 1978/4. 532. 1977 Nietzsche századelőnk filozófiai életében - különös tekintettel Fülep Lajosra és Prohászka Ottokárra. in: Magyar gondolkodás a századelőn. Budapest, 1977. 165-210. Totalitaetskunstwerk und Exil. Über Hermann Brochs anthropologische Wendung. in: Österreicher im Exil 1934 bis 1945. Wien, 1977. 334-343. Nietzsche hatása a fiatal Adyra. in: Irodalomtörténeti Közlemények, 1977/4-6. 606-621. Gondolatok a modern nagyregény elméletéhez. in: Literatura, 1977/1. 61-77. A Makra és olvasói, in: Jászkunság, 1977/1-2. 66-79. A montázsról. in: Montázs. Budapest, 1977. 72-76. 1976 Eklektikerens Betydning. On Hermann Broch. Ergo, 1976/3. 161-165. Jürgen Stenzel: Zeichensetzung. in: Általános Nyelvészeti Tanulmányok. XI. kötet. 1976. 335-339. Hermann Broch: Schriften zur Literatur. in: Helikon, 1976/2-3. 434-435. 1975 Többdimenziós életmü. in: Világosság, 1975/11. 43-44. 1974 A "vidám apokalipszis" szociológiája. in: Világosság, 1974/7. 403-409. A montázs. in: Fotómüvészet, 1974/2. 43-44. A gondolatjel és a vers dimenziói. in: Jelentéstan és stilisztika. Budapest, 1974. 299-308.

37

1971 A cselekmény szintjén fellépő ellentétek strukturaalkotó jelentősége. in: A novellaelemzés uj módszerei. Budapest, 1971. 175-186. Viktor Zmegac, Kunst und Wirklichkeit. in: Helikon, 1971/1-2. 279-280. 1969 A XX. század két német müvészregénye. Thomas Mann "Doctor Faustus"-nak és Hermann Broch "Vergilius halálá"-nak összehasonlitó elemzése. in: Acta Iuvenum, 1969.84-97. Günter de Bruyn, Buridans Esel. (Recenzió). in: Acta Iuvenum, 1969. 203-206.