JANIKOVSZKY ÉVA:KIRE ÜTÖTT EZ A GYEREK?

JANIKOVSZKY ÉVA (1926-2003)

1926-ban született Szegeden.

Kucses Évaként látta meg a napvilágot, amit később Kispálra

magyarosított.

1944-48 között a szegedi egyetemen filozófiát, néprajzot,

magyar és német irodalmat hallgatott, 1948-tól Budapesten

filozófiát, pszichológiát és szociológiát tanult.

1950-ben tanári oklevelet szerzett. Első munkahelye a

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban volt.

1952-ben kötött házasságot Dr. Janikovszky Béla orvossal,

1955-ben fiuk született: János.

A SZERZŐRŐL

1954-ben az Ifjúsági (később Móra) Kiadó lektora,

1964-ben főszerkesztője lett.

Első könyve 1957-ben jelent meg Csipcsup címmel,

első világsikert hozó műve, a Ha én felnőtt volnék

1965-ben látott napvilágot.

Pályája során közel harminc könyvet írt, műveit

harmincöt nyelvre fordították le.

Dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, írt

filmforgatókönyvet, gyakran szerepelt a televízióban,

rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, tévéjáték.

Hosszan tartó betegség után hunyt el 2003-ban.

A SZERZŐRŐL ÉS MŰVEIRŐL

Janikovszky írásaihoz szorosan hozzátartoznak a könyveiben

található illusztrációk, amelyeket Réber László készített.

Janikovszky szófukar író volt, Réber "vonalfukar" grafikus.

Mindketten kevés eszközzel tudtak sokat elmondani.

A Réber-életmű világsikerét a Janikovszky-könyvek hozták

meg.

Együtt lettek halhatatlanok.

MEGFILMESÍTETT MŰVEI:

- Kire ütött ez a gyerek? - Rendező: Sándor Pál - MTV- Az úgy volt - Rendező: Karinthy Márton - MTV- Az egytagú őrs - Rendező: Rajnai András - 1967.10.15.- Bertalan és Barnabás - animáció - Rendező: Korompai Márton -1969.02.05.- Égigérő fű - Rendező: Palásthy György - MOKÉP 1979- Tacsipacsi elveszett - burleszkfilm - Rendező: Vadkerty Tibor. 1982.05.30./1/- Úgy tanul a gyermek, ha szervez - kisjátékfilm - Rendező: Vadkerty Tibor 1982.06.13.- Tessék csak ránk bízni! - rajzfilm - Rendező: Vadkerty Tibor 1982.12.25.- A Dongó őrs kalandjai. Mentsük meg Bundert Boglárkától! - Rendező: Takács Vera -1984.11.11.- Már megint a 7.B! - Rendező: Takács Vera - 1986.03.03.- Az én családom- Rendező: Vajda Béla - animáció - MTV 1986- Felelj szépen, ha kérdeznek - animáció - Rendező: Vajda Béla - MTV 1986- Kire ütött ez a gyerek? - animáció - Rendező: Vajda Béla - MTV 1986- Jó nekem! - Rendező: Vajda Béla - animáció - MTV 2003- Kire ütött ez a gyerek? - Rendező: Alföldi Róbert-UNIO FILM 2007

SZÍNPADRA ÁLLÍTOTT MŰVEI

- Akár hiszed, akár nem... - mesejáték - Rendező:

Lengyel Pál; Balogh Géza 2000.01.01.

- Kire ütött ez a gyerek? - színdarab - Rendező: Vas

Zoltán Iván 2002

- Bertalan és Barnabás - bábelőadás - Rendező:

Kiszely Ágnes 2007

-Égigérő fű - színdarab - Magyar Színház 2013.03.22.

Rendező: Horváth Patrícia

Megzenésített művei

- Kire ütött ez a gyerek? - a könyv alapján írta: Vörös

Andor, előadó: Halász Judit 1998

Rádiójáték

- Kire ütött ez a gyerek? - Bajor rádió

A SZERZŐRŐL ÉS MŰVEIRŐL

Janikovszkynak gyermekekhez szóló műveiben van egy állandó főhős:

egy fiú, akinek a nevét nem tudjuk meg (az anonimitás nem véletlen!)

Több könyvében találkozunk ezzel a fiúval, különböző életszakaszokban mutatja be:

hol kíváncsi óvodás, hol kalandkereső iskolás, hol gyermekkorát kinövő kamasz.

Ő csodálkozik rá a világra, és rajta csodálkozik a világ.

Ő az, akivel mindig történik valami, az olvasó pedig szurkol, hogy minden sikerüljön neki.

A SZERZŐRŐL ÉS MŰVEIRŐL

Janikovszky műveire jellemző, hogy kevés bennük a párbeszéd, leírás nincs is, sem

történetmondás, csupán egy szereplő mondanivalójából áll.

A főhős mondatai hosszúak, összetettek, sokszor többszörösen összetett mondatokat

találunk, mintha az elbeszélő egy lélegzettel mondaná, panaszkodná el az őt ért sérelmeket.

A főszereplő szabadon csapongó monológjai valójában rejtett párbeszédek.

Ezek a párbeszédek gyermek és felnőtt, egyén és társadalom, jelen és jövő között

hangoznak el.

Minden párbeszéd mögött megbeszélésre váró problémák rejtőznek.

A SZERZŐRŐL ÉS MŰVEIRŐL

Janikovszky Éva ezekre a problémákra egy felnőtt bölcsességével és tapasztalatával keres

megoldást, de mindig a gyerekek oldalán áll.

Könyveinek központi témája a felnőtt-gyermek kapcsolat, annak mindennapi élményeivel és

konfliktusaival.

Az írónő könyveinek sikere azon alapszik, hogy mindenhol hasonló nehézségekbe ütközik

a különböző generációk közötti kommunikáció.

JANIKOVSZKY ÉVA: KIRE ÜTÖTT EZ A GYEREK? (RÉSZLET) 199.OLD.

A MŰRŐL

Minden családban nagy dilemma: kire is hasonlíthat a gyerek? Valamelyik szülőre? Nagyszülőre? Vagy másra?

Természetesen a gyermek jótulajdonságait mindenki a magáénaktulajdonítja, a rosszakat pedig áthárítják máscsaládtagokra.

A részletben belső monológ formájában bontakoznak ki előttünk a főhős gondolatai.

A MŰRŐL

Egy kamasz fiú gondolataiba kapunk

betekintést.

Visszaemlékezik arra, hogy milyen volt a

hozzátartozói és rokonai szemében

kisgyerekként (a múltban), és milyennek látják

most, a jelenben, kamaszként.

A környezete tart elé tükröt, az ő

szemükön keresztül látta és ismerte meg

magát régen, és látja magát most is.

A MŰRŐL

Ez a tükör azonban nem mutatja meg a

valóságot teljes egészében, hiszen

mindenki a saját képét, valamikori önmagát

próbálja felfedezni benne.

A könyv a születéstől kezdve leírja a

kamaszkorig, mit gondoltak a gyerekről a

felnőttek.

A fiú meg akar változni, megint okos,

kedves és szép szeretne lenni, hogy

büszkék legyenek rá.

A MŰRŐL

A könyv főhősének panasza minden

korosztálynak ismerős lehet:

azonosulhat vele az éppen kamaszkorát

élő olvasó, de derülhet rajta a kamasz

gyermekeit nevelő szülő is.

A könyv olvasása közben jót

szórakozhatunk a szülők és nagyszülők

általunk is ismert (és sokszor hallott)

szövegein, mondatain.

ALAPFOGALMAK

Monológ: gör., egyszemélyes jelenet egy drámai műben, a szereplő a gondolatait mondja el a közönségnek. Átvitt

értelemben: egyedüli beszéd; egy személy önmagához vagy egy elképzelt személyhez beszél.

Belső monológ: a modern epika fontos stíluseszköze; az önjellemzés eszköze, a belső beszéd ábrázolásának

technikája. A szereplők ki nem mondott gondolatait, vágyait adja vissza közvetlen formában, egyes szám 1.

személyben, gyakran gondolatfolyamként.

Portré: a hős külső tulajdonságai által alkotott képet nevezzük portrénak (nem csak a festészetben használatos a

fogalom);

Jellem: a külső és belső tulajdonságok összességét nevezzük jellemnek.

Az epikai alkotás szereplőjének jelleme többféleképp bontakozhat ki előttünk: a cselekmény, a beszéd, a

belső monológ és az írói közlés egyaránt információkkal szolgálhat róla.

KÖNYVAJÁNLÓ ☺

Ajánlom ezt a könyvet minden kamasznak, aki úgy érzi, nem értik meg otthon.

Ajánlom a könyvet azoknak a szülőknek, akik úgy gondolják, nem ismernek rá kamasz

gyermekükre.

Ajánlom mindazoknak, akik nem szeretnek vastag könyveket olvasni, csak szórakozni,

kikapcsolódni szeretnének, mert rövid és olvasmányos a történet.

JÁTÉK

IKT: Janikovszky Éva-akasztófajáték: https://bit.ly/33Y3I3W (Olvasókönyv 205. oldal)

*A bemutatott fotók a www.janikovszkyeva.hu honlapról valók.

Köszönöm a figyelmet! ☺

Készítette: Majlát Hermina