iskolatitkárok a hatályos...

14
ISKOLATITKÁROK A HATÁLYOS JOGASZABÁLYOKBAN Összeállította: Kozák András köznevelési szakértő Normaszöveg-gyűjtemény

Upload: others

Post on 09-Jan-2020

4 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

ISKOLATITKÁROK

A HATÁLYOS

JOGASZABÁLYOKBAN

Összeállította: Kozák András köznevelési szakértő

Normaszöveg-gyűjtemény

1

AZ ISKOLATITKÁROKAT KONKRÉTAN NEVESÍTŐ JOGSZABÁLYOK

VONATKOZÓ NORMASZÖVEGE

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról

2. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A B C D E F G H I J K

1 Munkakör megnevezése A B C D E F G H I J

2 Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök

3 óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár * * * *

4. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma

A B C

1 Munkakör Feltétel Létszám

2 iskolatitkár intézményenként, ahol a tanulók létszáma eléri a 100 főt: továbbá 450 tanulónként további 1

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

13. § (6) A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. A vizsgabizottság

jegyzőjének feladatait középiskolában a nevelőtestület bármely tagja, a gazdasági vezető, az iskolatitkár vagy az

iskola legalább középfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja láthatja el. A Hivatalban a vizsgabizottság

jegyzőjének feladataival az bízható meg, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A vizsgabizottság

jegyzőjének feladata különösen: vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók

törzslapjait, megírja az érettségi vizsga bizonyítványait, ellátja a vizsgával kapcsolatos egyéb ügyviteli

teendőket, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. Jegyzői feladatokkal vizsgáztató tanár is

megbízható, amennyiben a vizsga lebonyolítása során mindkét funkciót maradéktalanul el tudja látni. A jegyző –

amennyiben nem vizsgáztató tanár – nem tagja a vizsgabizottságnak.

2

280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési

hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési

normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról

1. melléklet a 280/2011. (XII. 20.) Korm rendelethez

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó államilag elismert szakképesítések

súlyszorzói

A B C D

Sorszám Szakképesítés Szakképesítésenkénti súlyszorzó

9. 54 346 01 0010 54 02 Iskolatitkár 0,8019

27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozások(ok)

A B C

3.1.1. FEOR száma FEOR megnevezése A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök)

3.1.5. 4111 Titkár(nő) Iskolatitkár, Óvodatitkár, Szerkesztőségi titkár, Színházi titkár

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

JEGYZÉK

a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

2. I S K O L A

(általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola)

(a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolára vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben külön

feltüntetve)

I. HELYISÉGEK

3

Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső

burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi

jogszabályok tartalmazzák.

A B C

1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

16. iskolatitkári iroda iskola székhelyén 1

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó,

korszerű eszközzel, felszereléssel

A B C

103. 10. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, iskolatitkári iroda

(a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el)

104. asztal felnőtt létszám figyelembevételével

105. Szék felnőtt létszám figyelembevételével

106. Iratszekrény 1

107. számítógépasztal és szék 1

108. számítógép internet hozzáféréssel,

perifériákkal

109. Telefon közös vonallal is

működtethető

4.ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁK

A MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS MŰVÉSZETI ÁGAIK KÖZÖS

KÖVETELMÉNYEI

I. HELYISÉGEK

(mind a négy művészeti ághoz)Az egyes helyiségek jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter,

belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi

jogszabályok tartalmazzák.

A B C

1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

6. iskolatitkári iroda ha az iskolában az iskolatitkár alkalmazása kötelező,

1iskolánként (székhelyen) 1

4

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI MINDEN MŰVÉSZETI

ÁG RÉSZÉRE

A B C

1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

4. iskolatitkári iroda (berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

2. melléklet a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelethez

A 282. sorszámú Irodai titkár megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

3. PÁLYATÜKÖR

3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok)

A B C

3.1.1. FEOR száma FEOR megnevezése A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök)

3.1.2.

4111 Titkár(nő)

Iskolatitkár

3.1.3. Óvodatitkár

3.1.4. Szerkesztőségi titkár

3.1.5. Színházi titkár

4. melléklet a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelethez

Egyes szakképesítések tekintetében megszerzett jogosultságok megfeleltetése a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel, az 1/2006. (II. 17.) OM

rendelettel,

a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel, továbbá a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplő,

a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések között

A B C D E

1.

A szakképesítés 150/2012. (VII.

6.) Korm. rendeletben szereplő

adatai

(2016. III. 4-től)

azonosító szám megnevezés

A 150/2012. (VII. 6.)

Korm. rendelet szerinti

szakképesítés azonosító

száma és megnevezése

(2016. III. 3-ig)

A 133/2010. (IV. 22.)

Korm. rendelet szerinti

szakképesítés azonosító

száma és megnevezése

Az 1/2006. (II. 17.) OM

rendelet szerinti

szakképesítés azonosító

száma és megnevezése

A 37/2003. (XII. 27.)

OM rendelet szerinti

szakképesítés

azonosító száma és

megnevezése

117. 54 346 03 Irodai titkár

54 346 01 Irodai asszisztens

vagy 33 346 01 1000 00 00 Irodai

asszisztens vagy 33 346 01 1000 00 00 Irodai

asszisztens vagy 52 3404 05 Irodai asszisztens,

54 346 02 Ügyviteli titkár 54 346 01 0010 54 02 Iskolatitkár vagy

54 346 01 0010 54 02 Iskolatitkár vagy

52 3404 01 Ügyviteli asszisztens vagy

54 346 01 Irodai asszisztens vagy

54 346 01 0010 54 03 Ügyintézőtitkár

54 346 01 0010 54 03 Ügyintézőtitkár

52 3462 01 Közoktatási asszisztens vagy

33 346 01 1000 00 00 Irodai

asszisztens vagy 52 3404 04 Ügyintéző titkár

5

37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről

2. számú melléklet a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelethez

A 3/1995. (V. 4.) MüM rendelet mellékletében megjelent és a 12/1996. (XII. 29.) MüM rendelet 1. számú

mellékletében megjelent

OKJ szakképesítések egymással történő megfeleltetése

Az 1995. évi OKJ szakképesítés Az 1996. évi OKJ szakképesítés

kódja

megnevezése

azonosító száma

megnevezése hozzá-

rendelt

FEOR főcsoport szint FEOR szakképesítés-

azonosító szakképesítés

szintje tanulmányi

terület sor-

szám

1. 2. 3. 4. 5.

89 4 4199 10 90 02 Iskolatitkár (óvodatitkár) 52 3462 01 Iskolatitkár (óvodatitkár) 3601

17/2004. (XII. 27.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról

3. számú melléklet a 17/2004. (XII. 27.) OM rendelethez

Testnevelés 1-8. évfolyam

Az adatok nyilvántartása

Intézményi osztályonkénti adatlapot a vezető testnevelő (vagy az iskolatitkár) állítja össze a tanév végén mért

eredmények alapján, majd az intézmény vezetőjének aláírásával hitelesítve továbbítja az iskola-egészségügy

felé.

6

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ

ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ IGAZGATÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI

SZABÁLYOK

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)

4. § E törvény alkalmazásában

20. nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, egyházi

szolgálati jogviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő

és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége,

36. § (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja

fenn,

c) a katonák jogállását szabályozó jogszabályok, az SZMSZ, a házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát

közvetlenül segítők és a tanulók számára – a fenntartás függvényében – a Magyar Honvédségben érvényesülő,

vagy a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet

írhat elő, ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető, továbbá a jogellenesen okozott kár

megtérítésére sajátos szabályokat írhat elő,

42. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki

közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel

szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan

tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett

tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A

titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő

megbeszélésre.

(3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény

vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a

gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került.

Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre

jogosult beleegyezése nem szükséges.

44. § (3) A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak,

d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak,

61. § (6) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a

munkáltatói jogokat az illetékes tankerületi központ vezetője gyakorolja. A tankerületi központ által fenntartott

köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást

érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével – gyakorolja a

munkáltatói jogokat. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-

oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a

tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Ha a köznevelési intézmény vezetője javaslatával a

tankerületi központ vezetője nem ért egyet, a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő

munkakörben alkalmazott kinevezéséről vagy felmentéséről az oktatási központ vezetője dönt. Ha a tankerületi

központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő

alkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos

gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti

jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi, felmentéséhez nincs szükség a köznevelési intézmény vezetőjének

egyetértésére.

65. § (9c) A pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül

segítő munkakörben foglalkoztatott legfeljebb Pedagógus II. fokozatot érhet el. Ha a nevelő-oktató munkát

közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat korábban pedagógus-munkakörben alkalmazták és Pedagógus

7

II. fokozatnál magasabb fokozatot ért el, illetményét, munkabérét a Pedagógus II. fokozatnak megfelelően kell

megállapítani.

(13) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

munkakörben pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatott esetében a minősítő

vizsga, minősítési eljárás során az ezen alcímben meghatározottaktól eltérő szabályokat a Kormány rendeletben

állapítja meg.

66. § (2) A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai

nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása

során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem

szempontjából közfeladatot ellátó személy.

88. § (4) A központi költségvetés a 2. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti fenntartók számára az

állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus

munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály

szerint finanszírozott létszáma alapján átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat

ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye,

munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez. A 2. § (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti fenntartók

esetében a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

94. § (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

g) a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges

követelményeket, a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság működését, a szakmai

kritériumokra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a minősítő vizsga és a minősítési eljárások során adható

minősítések feltételeit, a minősítésekhez kapcsolódó fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz

tartozó garantált illetményt, valamint az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a 8. mellékletben

meghatározott keretek között az illetménypótlék és a kereset-kiegészítés, a jutalom megállapításának részletes

szabályait, a megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárások költségét, valamint az ezért kérhető díj

mértékét, befizetésének szabályait, a nevelési-oktatási intézményekben elrendelhető rendkívüli munkavégzés, az

ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is

magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-

oktatással összefüggő egyéb feladatok körét, az eseti helyettesítésnek minősülő helyettesítést, az alkotói

szabadság igénybevételének részletes szabályait, a pedagógusok munkaideje beosztásának szabályait, a nevelő-

oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más, nem

pedagógus-munkakörben alkalmazottak besorolásához szükséges követelményeket, a halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit,

valamint az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait,

rendeletben állapítsa meg.

8

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról (Épr.)

6. § (3a) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező

nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltőkre nem alkalmazható.

(4a) Azt a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül

segítő munkakörben foglalkoztatott személyt, aki az (1) bekezdés a)–g) pontjában felsorolt jogviszonyokban

rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, Pedagógus I. fokozatba kell sorolni.

8. § (1a) A Gyakornok fokozatba besorolt, pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező

nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a nevelési, vagy tanítási félévenként

legalább öt, a pedagógus szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő tanórát, vagy foglalkozást köteles

látogatni (a továbbiakban: hospitálás), amelyről a szakmai megállapításait is magában foglaló hospitálási naplót

vezet.

(1b) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül

segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében a minősítő vizsga – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően –

magában foglalja

a) az intézményvezető által a helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi

minősítési, vagy gyakornoki követelmények teljesítését, valamint

b) a hospitálási napló bemutatását és elemzését.

9. § (2) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül

segítő munkakörben foglalkoztatottakra irányadó helyi értékelési szabályzat tartalmazza legalább

a) a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött munkakör követelményeihez

kapcsolódó szakmai követelményrendszert,

b) a minősítés szempontjait és a teljesítmény mérésének módját,

c) a minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet.

(3) A helyi értékelési szabályzatot a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal az 5. melléklet szerinti

mintaszabályzat alapján köteles elkészíteni az intézmény, mely helyi értékelési szabályzat kiegészíthető a

köznevelési intézményben betöltött nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben ellátandó

feladatok és az azokhoz kapcsolódó értékelési szempontok részletes leírásával.

9/A. § (3) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát

közvetlenül segítő munkakörben, Gyakornok besorolásban foglalkoztatottak esetén, ha a hospitálás feltételei a

munkáltatónál nem biztosíthatóak, a hospitálást biztosító nevelési-oktatási intézményt – az intézményvezető

kezdeményezésére – az OH jelöli ki a munkáltatóval azonos településen lévő, vagy ahhoz legközelebb – az OH

helyi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységei működési területén – található, a

hospitálás lebonyolításának feltételeivel rendelkező intézmények közül.

10/A. § (7) Az intézményvezető a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és

oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak 8. § (1b) bekezdése szerinti minősítő vizsgája

eredményét vagy eredménytelenségét a vizsga időpontjától számított öt munkanapon belül rögzíti az

informatikai rendszerben. A minősítő vizsgával összefüggő iratokat – közalkalmazott esetén a közalkalmazotti

alapnyilvántartás részeként – a munkáltató köteles megőrizni.

(8) Az intézményvezető haladéktalanul rögzíti az informatikai rendszerben, ha a minősítő vizsga vagy minősítési

eljárás felfüggesztésére alapot adó körülmény bekövetkezik, vagy megszűnik, kivéve a nevelő és oktató munkát

közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyakornok minősítő vizsgájának felfüggesztését.

10/G. § (1) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát

közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy helyi értékelési szabályzat alapján lebonyolított

minősítő vizsgáján az intézményvezető látja el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával

kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezető a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben

9

foglalkoztatott személy minősítési követelményeknek való megfeleléséről szóló véleményét írásban indokolni

köteles.

12/C. § (4) A megszüntetésről, valamint a felfüggesztésről és annak megszűnéséről – kivéve a nevelő és oktató

munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyakornok minősítő vizsgájának felfüggesztését és

megszüntetését – az OH az informatikai rendszeren keresztül, az időpont és a döntés okának megjelölésével az

ok tudomására jutását követően haladéktalanul értesíti a pedagógust és az intézményvezetőt.

12/D. § (2) Ha a tanúsítvány kiadásával lezárult minősítő vizsga – kivéve a pedagógus szakképzettséggel vagy

szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltők minősítő vizsgáját –

vagy a minősítési eljárás, bírálati eljárás sikertelen volt, a pedagógus a tanúsítvány kiadásától számított tizenöt

napos jogvesztő határidőn belül elektronikus úton panasszal élhet az OH-nál. Az OH a határidőben benyújtott

panaszban foglaltakat – ha a panasszal érintett eljárás során sor került a pedagógus személyes részvételét igénylő

eseményre – a minősítő vagy bíráló bizottság elnöke és tagjai, valamint a pedagógus bevonásával tartott

egyeztetés eredménye alapján tizenöt napon belül elbírálja. Ha az OH szükségesnek tartja, az eljárásba

szakértőként az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és

pedagógusminősítés szakterületen szereplő, köznevelési szakértőt is bevonhat, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI

rendeletben foglalt felkészítésen részt vett.

13. § (3) Ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya

fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától

Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.

15/C. § (1) Az 1–14/A., valamint a 15/A–15/B. §-ban foglaltakat

a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint a

Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében a (2) bekezdésben,

valamint a 6. § (3)–(4) bekezdés utolsó mondatában foglalt eltérésekkel,

b)94 a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül

segítő munkakört betöltő személy tekintetében is

alkalmazni kell.

(2) A pedagógus-munkakört, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört egyaránt betöltő

személy minősítésére és szakmai gyakorlatának számítására a pedagógus munkakört betöltőkre vonatkozó

szabályokat kell alkalmazni.

30. § (1) A nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra

c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező,

gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász

munkakörben foglalkoztatottak jogosultak.

32. § (5) Gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát

közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési

igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a munkaköri feladatai ellátásával érintett gyermekek,

tanulók közül a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a

harminchárom százalékot. A pótlék mértéke megállapításának alapja a közalkalmazott besorolásánál figyelembe

vett végzettségi szintnek megfelelő illetményalap.

(6) A nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a 16. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek

szerint.

32/A. § (1) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát

közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő

alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett

személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – százhét

százaléka.

(2) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az

érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – száztíz

százaléka erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, munkabér (1) bekezdésben meghatározott mértéket

meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére.

10

35. § (1) Az óvoda kivételével a nevelési-oktatási intézményekben

b) foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát a 4.

melléklet

határozza meg.

39/C. § A nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben

foglalkoztatottat, aki pedagógus szakképzettséggel és 2015. szeptember 1-jén

a) már legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik, Pedagógus I. fokozatba, továbbá a közalkalmazottak

jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, valamint a fizetési

fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába,

b) két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba

kell besorolni.

39/L. § (1) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

módosításától szóló 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R2.) módosított 6. § (3) bekezdése

alapján az R2. hatálybalépése előtt Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus szakképzettséggel rendelkező

nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy nem sorolható vissza

Gyakornok fokozatba.

2. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A B C D E F G H I J K

1 Munkakör megnevezése A B C D E F G H I J

2 Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök

3 óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár * * * *

4 dajka * * * *

5 gondozónő és takarító * * * *

6 laboráns * * * *

7 könyvtáros * * * * * *

8 szakorvos * *

9 pedagógiai felügyelő * * * * *

10 gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő * * * *

11 pedagógiai asszisztens * * * *

12 gyógypedagógiai asszisztens * *

13 szabadidő-szervező * * * * * *

14 pszichopedagógus * * * * *

15 műszaki vezető * * * *

16 ápoló * * * *

17 hangszerkarbantartó *

18 jelmez- és viselettáros * * *

19 úszómester *

20 rendszergazda * * * *

11

4. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma

A B C

1 Munkakör Feltétel Létszám

2 iskolatitkár intézményenként, ahol a tanulók létszáma eléri a 100 főt:

továbbá 450 tanulónként további

1

3 kollégiumi titkár kollégiumi titkár önálló kollégiumonként, valamint a székhelyen

kívül működő kollégiumi intézményegységenként

1

4 laboráns a köznevelés ötödik

évfolyamától

az 5–12. évfolyamon tanulók létszámát figyelembe véve 250

tanulónként

1

5 pedagógiai asszisztens általános

iskolában

250 tanulónként 1

6 könyvtáros ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót

nem alkalmaznak, akkor 1–250 tanuló között

0,5

7 könyvtáros ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót

nem alkalmaznak, akkor 251–1000 tanuló között

1

8 könyvtáros ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót

nem alkalmaznak, akkor 1000 tanuló felett

2

9 szakorvos kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató

intézményben

1

10 gyermek- és ifjúságvédelmi

felügyelő vagy gyógypedagógiai

asszisztens

kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat nevelő-

oktató iskolában tizenöt tanulónként

1

11 gyermek- és ifjúságvédelmi

felügyelő vagy gyógypedagógiai

asszisztens

a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló

helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékos, az autista és a

halmozottan fogyatékos tanulókat nevelő és oktató iskolában és

kollégiumban hat tanulónként

1

12 szabadidő-szervező vagy iskolai

szociális munkás vagy gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős

amennyiben a hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola,

a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát és az

érintettek létszáma meghaladja a 100, de nem éri el az 500 főt

0,5

13 szabadidő-szervező vagy iskolai

szociális munkás vagy gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős

amennyiben a hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola,

a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát és az

érintettek létszáma eléri vagy meghaladja az 500 főt

1

14 pszichopedagógus amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya

eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt

százalékát, 100 főig

a feladatot az utazó

szakember hálózaton

keresztül kell ellátni

15 pszichopedagógus amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya

eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt

százalékát és az érintett létszám meghaladja a 100, de nem éri el

az 500 főt

1

16 pszichopedagógus amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya

eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt

százalékát, és az érintettek létszáma eléri az 500 főt

2

17 műszaki vezető szakképző iskolában legalább

120 munkahelyes tanműhely, tangazdaság esetén, vagy ha a

tanműhely, tangazdaság délelőtt és délután is üzemel

1

18 ápoló kizárólagosan sajátos

nevelési igényű tanulókat ellátó

24 órás ellátásra 1

12

kollégiumban

19 ápoló kollégiumban 1–50 tanulóig 0,5

20 ápoló kollégiumban 51–500 tanuló között 1

21 ápoló kollégiumban 500 tanuló felett 2

22 ápoló kizárólagosan sajátos

nevelési igényűeket ellátó

kollégiumban

1–50 tanuló között 0,5

23 ápoló kizárólagosan sajátos

nevelési igényűeket ellátó

kollégiumban

51–500 tanuló között 1

24 ápoló kizárólagosan sajátos

nevelési igényűeket ellátó

kollégiumban

500 tanuló felett 2

25 hangszerkarbantartó vagy jelmez-

és viselettáros

alapfokú művészeti iskolában 1–200 tanuló között 0,5

26 hangszerkarbantartó vagy jelmez-

és viselettáros

alapfokú művészeti iskolában 200 tanuló felett 1

27 rendszergazda általános, középfokú iskolánként 1–250 tanuló között 0,5

28 rendszergazda általános, középfokú iskolánként 251–750 tanuló között 1

29 rendszergazda általános, középfokú iskolánként 750 tanuló felett 2

30 pedagógiai felügyelő amennyiben a kollégium nevelőtestülete e rendelet

hatálybalépését megelőzően döntött a munkakör bevezetéséről,

kollégiumban nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva,

de legalább

1

5. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül

segítő munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó helyi értékelési mintaszabályzat

1. Jelen szabályzat a ... (köznevelési intézmény) és a vele munkaviszonyban/közalkalmazotti jogviszonyban álló,

pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

munkakörben foglalkoztatottakra terjed ki.

2. Jelen szabályzat alkalmazásában

– gyakornok: a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet alapján Gyakornok fokozatba besorolt nevelő és oktató

munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy,

– intézményvezető: a köznevelési intézmény vezetője,

– közvetlen felettes: a köznevelési intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a nevelő és oktató

munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt

személy,

– mentor: a gyakornok szakmai fejlődését segítő, az intézményvezető által kijelölt, pedagógus vagy nevelő és

oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy.

3. A gyakornokokra vonatkozó, a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött

munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszer

3.1. A pedagógus szakképzettséghez vagy szakképesítéshez kapcsolódó követelmény a hospitálás: a nevelő és

oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt,

pedagógus szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő tanórát vagy foglalkozást köteles látogatni.

3.2. A betöltött nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz kapcsolódó követelmények:

3.2.1. A gyakornok ismerje meg:

– a köznevelési intézmény hagyományait, történetét, szervezeti felépítését, tevékenységét,

– az intézményi dokumentumokat (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend,

munkaterv),

13

– a tanügyigazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját,

– a munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat,

– a gyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit,

– a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket,

– az intézményre vonatkozó főbb jogszabályokat.

3.2.2. A gyakornok a munkajogi szabályoknak megfelelően lássa el munkaköri kötelezettségeit.

4. A minősítés szempontjai és a teljesítmény mérésének módja

4. 1. A hospitálás

A hospitáláson való részvételt a meglátogatott tanórát vagy foglalkozást tartó pedagógus, valamint – ha a

hospitálás nem a gyakornokot foglalkoztató intézményben történt – az intézményvezető az aláírásával igazolja.

4.1.1. A hospitálási napló tartalmazza:

– a tanóra vagy foglalkozás időpontját, helyét, az azt tartó pedagógus nevét, tárgyát illetve témáját,

– a tanóra, foglalkozás menetének leírását,

– a tanóra, foglalkozás pedagógus által megfogalmazott céljait,

– a tanóra, foglalkozás céljának megvalósulásával kapcsolatos gyakornoki értékelést, a tapasztalatok, tanulságok

megfogalmazását.

4.1.2. A hospitálási naplót a tanórát, foglalkozást követő 30 napon belül el kell készíteni és azt a mentornak be

kell mutatni.

4.2. A szakmai követelmények teljesítésének mérése

A gyakornok köteles számot adni a megismert dokumentumokról.

Munkateljesítményét a következő szempontok szerint kell értékelni:

– A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek

– A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka

– A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség

– A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat

– A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet

Az egyes szempontokra a következő értékelés és pontszám adható: Kiemelkedő (3 pont) – Megfelelő (2 pont) –

Kevéssé megfelelő (1 pont) – Nem megfelelő (0 pont)

A pontszámok alapján a gyakornok munkájának értékelése lehet: kiválóan alkalmas (80–100%) – alkalmas (60–

79%) – kevéssé alkalmas (30–59%) – alkalmatlan (30% alatt)

4.3. A gyakornok a Pedagógus I. fokozatba sorolás feltételeit teljesítette, ha:

– az előírt számú hospitáláson részt vett,

– a hospitálási naplót hiánytalanul vezette, és

– a szakmai munka értékelése legalább „kevéssé alkalmas” eredményt ért el.

5. A minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rend

5.1. A gyakornok a hospitálás igazolását, a hospitálási naplót az intézményvezetőnek köteles bemutatni a

szakmai munka értékelését megelőzően.

5.2. A mentor írásban beszámol a gyakornok fejlődéséről, szövegesen értékeli teljesítményét, szervezetbe való

beilleszkedésének sikerességét, a szükséges dokumentumok megismerését.

5.3. A szakmai munka értékelését az intézményvezető a mentor beszámolója és a közvetlen vezető

véleményének kikérése alapján írásban végzi el, a gyakornoki idő lejártát megelőző 60 napon belül. A minősítő

lapot az intézményvezető, a mentor és a gyakornok írja alá.

5.4. Az intézményvezető írásos igazolást készít arról, hogy a gyakornok a Pedagógus I. fokozatba sorolás

feltételeit teljesítette-e, és ezt továbbítja az Oktatási Hivatal részére.

5.5. Az átsorolást az Oktatási Hivatal által kiállított tanúsítvány alapján kell elvégezni.

6. Jelen szabályzat ...-án lép hatályba.