jan ia Zivković-Mar,^

kqf .vX t NyelX L X P F O K O M

jania Živkovic-M^,^^^.^

XLXPFOKONM n k ö i s W

1-u íT

a horvát tanítási nyelvű gimnáziunn előkészítő osztálya számára

Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest

5 O kta tási és Ku l t u r á l is M in i s z t é r i u m

OKM

A könyv az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával készült. Megfelel az Oktatási és Kulturális Minisztérium kerettantervének 28/2000. (IX. 21.

Lektorok STIPAN BLAŽETIN

RITA MAĐAR MARIJA PETRIČ

A rajzokat készítette HORVÁTH STEFÁNIA

Borító VÉKONY ÁGNES

Felelős szerkesztő ŽIVKO MANDIĆ

© Janja Živković-Madić, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2000

Fotók:Sasatav Siget, Mađarska; Zagreb. Izdavač; „ITP Marin Držić” Zagreb; Zagreb,

Touristischer Ftihrer. Zagreb, 1993.; Ivan Frangeš: Povijest hrvatske književnosti. Zagreb - Ljubljana, 1987.; Hrvoje Salopek: Stari rodovi Ogulinsko-modruške udoline.

Zagreb, 1999.; Supestock portfolio of images, Budapest

ISBN 978-963-19-5460-9

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. a Sanoma company

www.ntk.hu; Vevőszolgálat: info@ntk.hu; Telefon: 06 80 200 788

A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: 31561; Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka

Utánnyomásra előkészítette: Kovac Aleksandra; Műszaki szerkesztő: Orlai Márton Grafikai szerkesztő: Görög Istvánné; Terjedelem: 13,58 (A/5) ív

Tömeg: 260 gramm; 5. kiadás, 2011 Formakészítés: CoGraf - Rencsényi Beatrice, Budapest

Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-ben Felelős vezető: Fazekas Péter vezérigazgató

Telefon; 66/887-400, E-mail: knernyomda@gyomaikner.hu

iSmogyarn y o m d a t e r m é kNVOMDA- Es PAPlmPAIII SZOVEISCO

ARTALOMElőszó .................................................................................................................. 7

1. Pozdravljanje (Üdvözlések)..................................................................... 9

2. Tko je tko? (Ki kicsoda?)......................................................................... 13

3. Čije je što? (Kié? Minek a...?)................................................................. 17

4. Gdje si? (Hol vagy?).................................................................................. 23

5. Pravi cirkus! (Kész cirkusz!).................................................................... 28

6. Kamo ćeš? (Hova mész?) ........................................................................ 32

7. Na tulumu (Házibulin) ............................................................................... 37

8. Svatko svoje! (Mindenki a sajátját!)....................................................... 46

9. U restoranu (Vendéglőben)..................................................................... 52

10. Na tržnici (Piacon).................................................................................... 60

11. Rasprodaja (Kiárusítás).............................................................................. 67

12. Na pošti (Postán)........................................................................................ 74

13. Moj novi stan (Az új lakásom) ................................................................ 80

14. Horoskopski znaci (Horoszkópjelek)..................................................... 85

15. Što te boli? (Mi fáj?)................................................................................... 92

16. Vremenska prognoza (Időjárás-jelentés)............................................. 98

17. U banci (Bankban)..................................................................................... 102

18. Putovanje (Utazás)..................................................................................... 107

19. Ljetovanje na moru (Nyaralás a tengerparton).................................. 113

20. Poznajete li Hrvatsku? (Ismeritek-e Horvátországot?)...................... 119

Rječnik (Szótár)................................................................................................... 127Rövidítések........................................................................................................... 152

ELŐSZÓE nyelvkönyv megírásának ötlete szerény, ötéves tanítási gyakorlatom során fogalmazódott meg bennem, amikor is számtalanszor találkoztam a horvát nyelvet tanulni szándékozók széles körében egy hasonló kiadvány iránti óriási igénnyel. Mivel a magyar könyvpiacon jelenleg nem található olyan kezdőknek íródott tankönyv, amely a mai autentikus horvát nyelvet oktatná, e kiadvány ezt a hiányt igyekszik pótolni. Ajánlom a könyvet a nemzetiségi gimnáziumok előkészítő (nulladik) osztályos tanulóinak, az egyéb középiskolákban a horvát nyelvet mint idegen nyelvet tanuló diákoknak, a nyelvtanfolyamok keretei között nyelvet tanuló felnőtteknek és nem utolsósorban azoknak, akik egyéni úton szeretnék elsajátítani a horvát nyelv alapjait.

A nyelvkönyv 1500 lexikai egységet tartalmaz, melyeknek elsajátítása, a megfelelő nyelvtani ismeretek birtokában, elegendő az alapfokú nyelvtudás megszerzéséhez, illetve megfelel az alapfökú nyelvvizsgák követelményeinek. (Szintén a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadásában, nemrég megjelent a „Horvát nyelv középfokon I.” című kiadvány; szerzője: Judita Škrapić-Garger, raktári száma: NT 31 557.)A „Horvát nyelv alapfokon” című nyelvkönyv három részből áll: a leckéket és néhány szóban elvégezhető, szövegértést igénylő feladatot tartalmazó tankön\;vből, a nyelvtani szabályokat magyarázó és azok begyakorlására szolgáló feladatokat tartalmazó m unkafüzetből, valamint a szövegértési feladatokat szolgáló kazettából.

A tankön\;v 20 leckét foglal magába (többnyire dialógusok formájában), nagyrészt olyan témakörökkel, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a legelemibb szókincs elsajátításához. Minden leckét néhány szóban is elvégezhető feladat követ, melyek közül legalább az egyikhez szükség van a kazetta megfelelő feladatára. Végül ezek után található a horvát-magyar szószedet, amely csak az adott leckében előforduló új szavakat és kifejezéseket tartalmazza, míg a könyv legvégén található összefoglaló szószedet a könyvben előforduló összes lexikai egységet tartalmazza.Hogy némi segítséget is nyújtsunk, ahol szükségesnek mutatkozott, egy-egy főnév egyes szám birtokos esetét (genitiv) külön is kiemeltük (pl. glumac, glumca; tjedan, tjedna; novost, -i). A melléknévnél a hímnemű alak után

szerepel a nőnemű és a semlegesnemű alak, illetve annak végződése is (pl. zabavan, zabavna, zabavno; pošten , -a, -o). Az igéknél megadtuk a jelen idő egyes szám 1. személyét (pl. piti, p ijem ; voljeti, volim; spavati, -am).

A munkafüzet az adott leckéhez tartozó nyelvtani ismereteket taglalja vázlatosan, magyar nyelven. Ezek a magyarázatok inkább összefoglaló, rendszerező jellegűek, a tanári magyarázatot nem pótolják, megértésükhöz feltétlenül szükségesek a magyar nyelvtani ismeretek. Ezt követi a nyelvtani paragrafusok begyakorlását szolgáló progresszív felépítésű feladatsor. Az itt található feladatok az adott leckék szókincsére épülnek, így azok nemcsak az elsajátított nyelvtani, hanem lexikai tudást is ellenőrzik. Ugyanez vonatkozik a feladatsorokat záró fordításokra is, melyek tartalma összefüggő és mindig az adott leckéhez kapcsolódik. Néhány nagyobb nyelvtani egység végeztével egy ellenőrző teszt segítségével mérheti fel a tanuló (és tanár egyaránt), hogy milyen mértékben sikerült több lecke anyagát elsajátítani. Ezeknek a teszteknek a megoldási kulcsa a munkafüzet végén található.

A kazettán található gyakorlatok elsősorban a szövegértést szolgálják, így a tankönyvben, illetve munkafüzetben szimbólummal jelölt feladatokat nélkülük elvégezni nem lehet. Ugyanakkor az itt megjelenő néhány irodalmi és zenei szemelvény megértéséhez szükséges a szótár használata.

Mindezek figyelembevételével, rem élem , nyelvkönyvem segítséget nyújt mindazoknak a kollégáknak és tanulóknak, akik már régóta kerestek valami hasonlót a könyvespolcokon. Első próbálkozás lévén, valószínűleg a kiadvány nem tud minden igényt kielégíteni, ezért a nyelvkönyvvel kapcsolatos minden észrevételt és kiegészítő javaslatot szívesen fogad, és a nyelvtanuláshoz illetve nyelvoktatáshoz sok sikert kíván:

a szerző

POZDRAVLJANJ1. lekcija

Dobar dan! Ja sam Ana. A vi?^ Drago mi je. Ja sam Ivan. t> Kako ste, Ivane?^ Hvala, dobro sam. A vi?t> Ja sam također dobro, hvala. Odakle ste, Ivane?^ Ja sam iz Zagreba. A odakle ste vi, Ana?[> Ja sam iz Mađarske, iz Budimpešte. Ja sam

profesorica. Što ste vi?^ Ja sam također profesor.

Drago mi je, Ivane, do viđenja!^ Do viđenja, Ana!

Budimpešta Zagreb

1Bog! Ja sam Marko, a on je moj prijatelj. Zove se Goran. Mi smo studenti. A tko ste vi?Bog, mi smo učenice. J a sam Branka, a ona je moja prijateljica. Ona se zove Ivana.Odakle ste, djevojke?Mi smo iz Mađarske. Ona je iz Pečuha, a ja sam iz Mohača. A vi? Mi smo iz Dubrovnika.Drago nam je. Bog! Do viđenja!

Dubrovnik

Peč uh

M o h a č

1Hogyan köszönünk?

Dobro jutro!Dobar dan!Dobra večcr!/D obro veče! Laku noć!D obro došli!Bog!/Zdravo!Do viđenja!

Hogy;an mutatkozunk be?

J a sam Ana Horvat.J a se zovem Ana Horvat. Zovem se Ana Horvat.M oje ime je Ana Horvat.

J a sam Antun Kovačević.J a se zovem Antun Kovačević. Zovem se Antun Kovačević. M oje ime je Antun Kovačević.

1. Odgovorite na pitanja! Válaszoljon a kérdésekre!

1. Tko je Ana? 7. Što su Marko i Goran?2. Tko je Ivan? 8. Odakle su oni?3. Kako je Ivan? 9. Kako se zovu djevojke?4. Kako je Ana? 10. Odakle su one?5. Ana je profesorica? 11. Tko si ti?6. Odakle je Ivan, a odakle je Ana? 12. Kako ste vi?

2. Odakle?Tegye fe l a kérdést, majd válaszoljon is rá a létige segítségével!

Uzorak (minta): BrankaOdakle je Branka? - Branka je iz Mohača.

1. ja2. Ana3. Marko i Goran4. djevojke5. student

6. Ivan7. učenice8. Ivana9. vi

10. mi

RJEČNIK

Budimpešta Budapest djevojka lányime, bírt imena, tb imena név lekcija lecke Mađarska Magyarország more tenger Pečuh Pécspozdravljanje üdvözlés, köszönés prijatelj/ica barát/nő profesor/ica tanár/nő rječnik szótárstudent/ica főiskolai v. egyetemi

hallgató/lány učenik tanuló učenica tanulólány

dobar, dobra, dobro jó

zove se hívják

a és, pedig da igen dobro jól iz -ból, -bői ja énja sam én vagyok mi mimi smo mi vagyunk

moj, moja, moje enyem on, ona, ono ő oni, one, ona őkšto mitakođer szintén ti te tko kivi ön, maga

Bog!/Zdravo! Szia!/Szervusz!Dobar dan! Jó napot!Dobra večer!/D obro veče! Jó estét! Dobro došli! Isten hozta!Dobro jutro! Jó reggelt!Dobro sam . Jó l vagyok.Do viđenja! Viszontlátásra!Drago mi je! Örvendek!Drago nam je! Örvendünk!Laku noć! Jó éjszakát!Hvala! Köszönöm!Kako si? Hogy vagy?Kako ste? Hogy van?Odakle si? Hova valósi vagy?Odakle ste? Hova valósi?Što ste vi? Mi a foglalkozása? (Ön

mi?)Tko si ti? Ki vagy te?Tko ste vi? Ki ön?

TKO JE TO?2. lekcija

[> Tko je to?► To je Goran

Ivanišević. On je tenisač.

Tko je to?► To je OUver

Dragojević. On je pjevač.

t> A tko je to?► To je Iva

MajoU. Ona je tenisačica.

D> A tko je ovo? ► To je Doris

Dragović. Ona je pjevačica.

Tko su to?To su sestre. Zovu se Ena i Mia Begovič. One su glumice.

C> Tko je to?To je

A Dubravka ^ Babič. Ona je A t slikarica.

\wrr

t> A tko je ovo? ► Ovo je Filip

Šovagovič. On je glumac.

t> A tko je to?► To je Krsto

Papič. t> On je također

slikar?► Ne, on je

redatelj.

2

^ A tko je ovo?^ Ovo je Frano Parać. On je

skladatelj.

Tko je to?^ To je Ivo Brešan. On je pisac.

On je također skladatelj?^ Ne, on nije skladatelj, on je

dirigent. Zove se Alan Bjelinski.

Ona je također pisac?^ Ne, ona nije pisac, nego je

spisateljica. Zove se Dubravka Ugrešić.

1. Oblikujte r e Č G n ic e ! A lkosson m on datokat!

C M

Petar - poštar Josip - konobar Franjo - liječnik Zoran - policajac

Marin - kuhar Ivana - sobarica Maja - prodavačica Gordan - učitelj

Tomislav - službenik Miso - svirač Mladen - inženjer Gordana - plivačica

2. Odluči JE/NIJE? Melleik a helyes: JE uagy NIJE?

Miso ? svirač Marin ? kuharica Josip ? poštarGordan ? konobar Zoran ? policajac Gordana ? inženjerMaja ? sobarica Tomislav ? učitelj Mladen ? prodavačicaFranjo ? konobarica Ivana ? liječnik Petar ? plivačica

3. Odgovorite na pitanja! Válaszoljon a kérdésekre!

1. Tko je Iva Majoli?2. Goran Ivanišević je tenisač?3. Doris Dragovič je pjevač?4. Tko je Olivér Dragojević?5. Tko su Mia i Ena Begović?

6. Ivo Brešan je dirigent?7. Krsto Papić je slikar?8. Alan Bjelinski je redatelj?9. Dubravka Ugrešič je glumica?

10. Filip Šovagovič je skladatelj?

2RJEČNIK

dirigent karmester glumac, glumca színész glumica színésznő inženjer/ka mérnök/nő konobar/ica pincér/nő kuhar/ica szakács/nő liječnik, liječnica orvos/nő pisac, pisca író pjevač/ica énekes/nő plivač/ica úszó/nő policajac, policajca rendőr policajka rendőrnő poštar/ica postás/nő prodavač/ica eladó/nő redatelj/ica rendező/nő sestra lánytestvér skladat elj/ica zeneszerző/nő

slikar/ica festő/nő službenica hivatalnoknő službenik hivatalnok sobarica szobalány spisateljica írónő svirač zenész tenisač/ica teniszező/nő učitelj/ica tanító/nő umivaonik mosdótál

i ésne nem nego hanem nije nem ovo ez to ez

CIJE JE ŠTO?3. lekcija

On je Stjepan. Ona je Marija. Stjepan je njezin muž. Marija je njegova žena. Oni su muž i žena.

Ivan i Maja su brat i sestra. Ivan je njezin brat Maja je njegova sestra. Oni su djeca.

Stjepan i Marija su roditelji. Ivan je njihov sin, a Maja je njihova kći. Stjepan je njihov tata, a Marija je njihova mama. Oni su obitelj.

3

Ovo je učionica, a ona je Maja. Tu je njezina klupa, njezina torba, njezine bilježnice, olovke i knjige. Tu je još njihova ploča, njihovi prozori, njihovi zemljovidi, a također i njihova profesorica i njezini učenici.

Ovo je Ivan. To je njegova postelja, njegov stol, njegova svjetiljka (lam­pa), njegov stolac, njegovo računalo, tu su i njegove police i njegove knjige.

To je moja kornjača.

To je moja mačka.

- I -

11 1

rn

To je moj pas.

To je moj konj.

1. Odgovorite na pitanja!

1. č ija je soba? (Ivan)2. Čije je računalo? (Ivan)3. Čiji je stol? (on)4. Čija je učionica? (Maja)5. Čija je ploča? (oni)6. Čiji je prozor? (oni)

7. Čija je profesorica? (oni)8. Čija je mačka? (Maja)9. Čiji je pas? (Ivan)

10. Čiji je konj? (tata)11. Čija je kornjača? (mama)12. Čiji je muž Stjepan? (Marija)

w tata - hímnemkći - nőnemob ite lj - nőnem

-évimuz

• V*mispuž

- muzevi- miševi- puževi

a többi mássalhangzó után -O V I

smstolzid

- sinovi- stolovi- zidovi

RJEČNIK

bilježnica füzet brat fiútestvér dječak fiú djevojčica kislány jastuk párnakći n, birt kćeri lánygyermek klupa pad knjiga könyv konj lókornjača teknősbéka kralj király lampa lámpa lopta labda mačka macska mama anya miš egérmuž, tb muževi férj noj struccmadár nož késobitelj n, birt obitelji család olovka ceruza pas, birt psa, tb psi kutya ploča tábla; lemez polica polcpostelja, krevet ágy pozor figyelem prozor ablak puž csiga

računalo számítógépreket teniszütőroditelj szülősin, tb sinovi fiúgyermekslikar festősoba szobastol asztalstolac, birt stolca szék stup oszlop svjetiljka lámpa škola iskola štednjak tűzhely tata h apa torba táska učionica tanterem udžbenik tankönyv vojnik katona zemljovid földrajzi atlasz zid falžena feleség, asszony

čiji? čija? čije? kié? mié? kinek a...?minek a...?

njegov h, njezin n övé njihov, njihova, njihovo övék tu ittveć hanem (már) nego hanem

4. lekcija

GDJE SI?

1. 2. 3. 4 . 5. 6. 7. 8. 9. 10.prvi drugi treći četvrti peti šesti sedmi osmi deveti desetiprva druga treća četvrta peta šesta sedma osma deveta desetaprvo drugo treće četvrto peto šesto sedmo osmo deveto deseto

11. 12. 13. 14. 15.jedanaesti dvanaesti trinaesti četrnaesti petnaestijedanaesta dvanaesta trinaesta četrnaesta petnaestajedanaesto dvanaesto trinaesto četrnaesto petnaesto

16. 17. 18. 19. 20.šestnaesti sedamnaesti osamnaesti devetnaesti dvadesetišesnaesta sedamnaesta osamnaesta devetnaesta dvadesetašesnaesto sedamnaesto osamnaesto devetnaesto dvadeseto

1. Kako se zove prva, druga, treća... djevojka?Hogy hívják az első, második, harmadik... lányt?

Ivana je prva. Desno od Ivane je Ljubica. Nada je pokraj Danijele. Danijela je lijevo od Nade. Marija je zadnja. Između Nade i Marije je Irina. Jadranka je lijevo od Danijele. Anica je desno od Ljubice. Pokraj Jadranke je Eva. Romana je između Anice i Eve.

2. Kako se zove prvi, drugi, treći... dječak?Hogy hívják az első, második, harmadik... fiút?

Marko je prvi. Josip je desno od Gordana. Filip je zadnji. Gordan je ispred Josipa. Mladen je iza Marka. Tomislav je ispred Filipa. Zvjezdan je između Mladena i Gordana. Iza Josipa je Vedran. Ispred Tomislava je Krunoslav. Između Vedrana i Krunoslava je Antun.

3. Gdje je što? Mi hol található?

A: Oprostite, molim vas, gdje je kolodvor? B; Zao mi je, ne znam.

C: Oprostite, molim vas, gdje je banka?D: Između crkve i pošte.C: Je li daleko?D: Nije daleko, odmah lijevo od vodoskoka, a vodoskok je usred trga. C: Hvala! Do viđenja!

A: Molim vas, gdje je restoran?B: Lijevo od hotela, a desno od kafića. Zapravo, restoran je između hotela i

kafića.

C: Molim vas, gdje je park? D; Park je posve iza muzeja. C: Hvala lijepa!D: Molim, nema na čemu.

Hogi;an kérünk elnézést?

Oprostite , molim vas!Oprosti, molim te!Ispričavam se.Zao mi je . Žalim.

Hogyan mondunk köszönetét?

Hvala vam. Hvala ti.Hvala vam lijepa. Hvala ti lijepa. M nogo vam hvala. M nogo ti hvala.

4. Odgovorite na pitanja!

1. Gdje je park?2. Gdje je muzej?3. Gdje je crkva?4. Gdje je banka?5. Gdje je pošta?

6. Gdje je vodoskok?7. Gdje je kafić?8. Gdje je restoran?9. Gdje je hotel?

10. Gdje je ljekarna?

RJEČNIKbanka bankbrdo hegycrkva templomfontana (vodoskok) szökőkútgodina évhotel hotelHrvatska Horvátországjezero tókafić kávéház

knjiga könyv kolodvor pályaudvar kuća házljekarna gyógyszertár mlijeko tejmomak, momka fiú, legénymore tengermuzej múzeumotac, birt oca {tb očevi) apa

4Pariz Párizs park park pismo levél plesac/ica táncos/nő pošta posta priča mese razred osztály restoran étterem selo faluslika kép (na slici a képen) stranica oldal tramvaj villamos trg térvodoskok (fontana) szökőkút

lijep, -a, -o szép zadnji, -a, -e utolsó

crtati, -am rajzolni pisati, pišem írni trebati, -am kell vidjeti, vidim látni

daleko messze, távol desno jobbra gdje holispred + G valami előtt iza + G valami mögött između + G között lijevo balra od + G -tói, -tői odmah rögtön, mindjárt pokraj/kraj + G vmi mellett posve egészen zapravo tulajdonképpen

Hvala lijepa! Köszönöm szépen! Koliko imaš godina? Hány éves vagy? Molim, nema na čemu. Kérem, nincs

mit.Ne znam. Nem tudom.Oprosti, molim te! Bocsáss meg, kérlek! Oprostite, molim vas! Bocsásson

meg, kérem!Zao mi je. Zalim. Sajnálom.

5. lekcija__PRAVI CIRKUS!Florijan ima 32 godine. On je klaun. On ima crveni nos i žutu kosu. On ima pravi mali cirkus. Njegov cirkus ima šareni šator i šareni kamion. On ima i nekoliko životinja: majmuna Alfreda i majmunicu Teodoru.Uvečer kad Florijan spava, sanja kako njegovu arenu osvjetljavaju svjetla. Orkestar svira veselu pjesmu. Roditelji čitaju program, a djeca razgovaraju. Svi nestrpljivo čekaju predstavu. A gdje je Florijan? On češlja životinje. Jo š samo malo do početka predstave...

Gospođica Marica ima 3 0 godina. Ona je pjevačica. Ona zna svirati klavir i pjevati. Za predstavu ona mnogo mora vježbati. Njezin prijatelj se zove Ivica. On ima 35 (trideset i pet) godina. Gospodin Ivica ne zna ni pjevati ni svirati. On je inženjer. On zna samo spavati. Gospodin Ivica pita gospođicu Maricu.

^ Moraš li baš sad svirati? t> Moram.► Ne moraš.

Dobro, ja ne moram baš sada svirati, ali ni ti ne moraš baš sada spavati.

FOTOKOPIRAM Mirko

Tel: 2 5 2 -5 6 4

SPREMAM STANOVE Marina

Tel: 7 8 6 -4 5 3

SLIKAM Teo

Tel: 2 3 8 -4 3 2

SVIRAM I PJEVAM Zlatko

Tel: 6 7 2 -6 9 4

1. Odgovorite na pitanja!

1. što zna Maja? 9.2. Što zna Mirko? 10.3. Tko zna slikati? 11.4. Što zna Marina?5. Što zna Zlatko? 12.6. Što znaš ti? 13.7. Što je tvoj broj? 14.8. Što je Florijan?

Marica?

5Hogyan érdeklődünk valakinek az életkora fe lő l?

A: Koliko imate godina? A: Koliko godina ima tvoja sestra?E: Imam trideset i pet godina. B ; Ona ima trideset i dvije godine.A; Koliko imaš godina? A; Koliko godina imaju Jozo i Đuro?B; Devetnaest. B ; Oni imaju dvadeset i jednu godinu.

2. Riješite križaljku!

RJEČNIKarena arena baka nagymama cirkus cirkusz djed nagyapa godina évgospođica kisasszony gospodin úrkamion kamion, teherautó klaun bohóc klavir zongora kosa haj majmun majom majmunica nősténymajom nos orrorkestar, birt orkestra zenekar pjesma énekpočetak, birt početka kezdetpredstava előadásprogram műsorstan lakássvjetlo fényšator sátorživotinja állat

crven, -a, -o pirosmali, -a, -o kicsipravi, -a, -o igazi, valódišaren, -a, -o tarkaveseo, vesela, veselo vidámžut, -a, -o sárga

čekati, -am várni češljati, -am fésülni

čitati, -am olvasnifotokopirati, -am fénymásolniimati, imam birtokolni vmit, van vmijemorati, -am kellosvjetljavati, -am megvilágítanipjevati, -am énekelnipitati, -am kérdeznirazgovarati, -am beszélgetnisanjati, -am álmodnislikati, -am festeni, fényképeznispavati, -am aludnispremati, -am takarítanisvirati, -am zenélnišivati, -am u šiti, šijem varrnivježbati, -am gyakorolniznati, znam tudni, bírni

ali debaš éppenkad(a) mikorkako hogyankoliko mennyi, hánymalo kevésmnogo sok; sokatnekoliko néhánynestrpljivo türelmetlenülni semsad(a) mostsamo csaksvi mindenkiuvečer esteza + A -ra, -re

6. lekcija_______ __KAMO ĆEŠ?Ana živi aktivno

u ponedjeljak poslije nastave Ana ide u knjižnicu. Ona jako voli čitati i zato često odlazi u knjižnicu.U utorak poslije podne ona ide na bazen. Tamo mnogo pliva i igra vaterpolo. U srijedu popodne Ana ide na tečaj hrvatskoga jezika. Ona pohađa jezičnu školu i uči hrvatski.U četvrtak Ana ide u piceriju jer ona jako voli pizzu.U petak ona ide u park. Tamo trči oko dva sata, a zatim ide u kino i gleda ljubavni film.U subotu prije podne Ana ide na izlet u planine pješice. To je zdravo, i Ana jako voli šetati. Uvečer ona ide u kazalište i gleda komediju.U nedjelju Ana ne ide nikamo, ona je kod kuće i odmara se. Sam o katkad nedjeljom uvečer ide na koncert.

1. Kamo ide Ana? Dopunite rečenice! Hova m egy Anna?Egészítse ki a m ondatokat!

U petak Ana ide u .............................................................................................................

U .............................................................................................. Ana ide u jezičnu školu.

U utorak Ana ide n a ....................................... i ig r a ....................................................

U .................................................... uvečer Ana ide u kazalište i gleda komediju.

U nedjelju Ana ne id e .............................. . samo katkad n a ...................................

U ...................................................................................................... ona ide u knjižnicu.

a) Kada ide Ana? Mikor megy Anna?

u p a rk ....................................................... plivati.........................................................

na te č a j.................................................... u piceriju..................................................

u kazalište................................................ u knjižnicu................................................

6 .Ponedjeljak

7.Utorak

8 .

Srijeda

9.Četvrtak

10 .

Petak

11 .

Subota

12.

Nedjelja

41. tjedan„4.

Listopad 2003.

62. Što radi Marko u petak? Mit csinál M árko p é n te k en ?

1. U podne ide na objed u restoran.2. Svako jutro ide u park na trčanje oko pola sata.3. U 8 sati dolazi u ured. Cijelo prije podne telefonira,4. Prije spavanja još gleda utakmicu na televiziji.5. Ide u kupaonicu, umiva se i češlja.6. Marko se budi u 6 sati i 3 0 minuta.7. Iz ureda ide na teren i igra tenis.8. U 19 sati ide po Anu i zajedno idu u kino.9. Nakon filma u 22 sata vozi Anu kući.

10. U 23 sata ide na spavanje.

Me/yifc m ondathoz me/yik kép tartozik? A szám ok alá a m eg fe le lő betűk kerüljenek!

1 2 3 4 6 ' 7 8 9 10

/

3. Odgovorite na pitanja!

1. Kada Marko dolazi u ured?2. Što radi Marko cijelo prijepodne?3. Kada se Marko budi?4. Kamo ide Marko na objed?

5. Što radi Marko prije spavanja?6. Kada Marko ide spavati?7. Zašto Marko ide u park?8. Što radi Marko nakon filma?

4. Popunite tablicu!

Kamo ide Ivana? Što radi ona? Što radi njezin prijatelj?

u 7 sati

u 8 sati

u 9 sati

u l i sati

u 13 sati

u 15 sati

u 17 sati

u 19 sati

u 22 sata

RJEČNIK

bazen medence, uszoda četvrtak csütörtök fakultet egyetem izlet kirándulás jezična škola nyelviskola kazalište színház kćerka leánygyermek

kino mozi knjižnica könyvtár komedija komédia koncert koncert, hangverseny kupaonica fürdőszoba listopad október ljubavni film szerelmesfilm

6minuta percnakon + G (közvetlenül) vmi, vki utánnastava tanításnavečer estenedjelja vasárnapnovac, bi rt novca pénzobjed ebédpetak, birt petka péntek picerija pizzéria planina hegy podne délponedjeljak, birt ponedjeljka hétfő popodne/poslije podne délután poslije + G után poslijepodne délután (nap része) prije podne délelőtt prijepodne délelőtt (nap része) sat óraspavanje alvás srijeda szerda subota szombat tečaj tanfolyamtečaj hrvatskoga jezika horvát

nyelvtanfolyam televizija televízió televizor tévékészülék teren pálya tjedan, birt tjedna hét trčanje futás ured iroda utakmica mérkőzés utorak, utorka kedd vaterpolo vízilabda zrcalo tükör životinja állat

buditi se, -im se ébredni češljati se, -am se fésülködni dolaziti, -im /o/y, doći, dođem b e f

érkezni, jönni gledati, -am nézni hraniti, -im etetni ići, idem menni igrati tenis, -am ~ teniszezni Igrati vaterpolo, -am ~ vízilabdázni

odlaziti, -im /o/y, otići, otiđem u odem b e f elmenni, eljárni

odmarati se, -am se pihenni pohađati + A (pohađam školu) járni

vhova (iskolába járok) raditi, -im csinálni, dolgozni slušati, -am hallgatni šetati, -am sétálni telefonirati, -am telefonálni trčati, -im futni učiti, -im tanulni umivati se, -am se mosakodni voljeti, volim szeretni voziti kući, -im ~ hazavinni (pl. autó­

val)živjeti, živim élni žuriti, -im sietni

aktivno aktívan cijelo egész često gyakran hrvatski horvátul jako nagyon kamo hova katkad néha kod kuće otthon kući haza na + A -ra, -re nikamo sehova obično általában oko + G körül pješice gyalog po + A vkiért, vmiért pola félsvaki, -a, -o minden, mindegyik tamo ott u + A -ba, -be zajedno együtt zdravo egészségesen zatim azután zato azért

Hajde! Hajdemo! Gyerünk!Kamo ćeš? Hova mész?

7. lekcija

NA TULUMUIvan studira u Zagrebu pravo. Živi u studentskom domu na Savi. Njegov cimer je iz Njemačke. Zove se Ralf. On studira novinarstvo jer želi biti novinar. Stanuju u sobi broj 40 (četrdeset) na prizemlju. Imaju mnogo prijatelja, i kada nemaju nastavu, oni u sobi prirede tulum. Tada slušaju glazbu, piju sok ili pivo i razgovaraju, a katkad i plešu. Njihovi susjedi se ne raduju previše.

Bog! Ja sam Mirjana.► Drago mi je, Mirjana, ja sam

Gordan.Jesi li i ti student?

^ Da, studiram na Akademiji za umjetnost, kazalište i film.

O Oh, jesi li možda glumac?^ Ne, ja sam na smjeru za film.

Želim biti redatelj.

^ Oprosti, imaš li možda cigaretu? I> Ne, nemam. Uopće ne pušim.^ Otkada?

Već pola godine.^ Čestitam! Želiš li jedno pivo?^ Ne hvala! Pivo nikada ne pijem. ^ Želiš li onda možda sok?^ Da, to može, hvala!

> želiš li plesati?^ Oh, oprosti, sada ne, uživam u glazbi.^ Voliš li zabavnu glazbu?^ Volim i zabavnu i narodnu glazbu. Glazba je moj hobi. Sviram u orkestru

Siget.> Imate li kasetu?^ Da, imamo. Hoćeš li je poslušati?> Vrlo rado.

% Vi se još ne poznajete. Ovo je moj cimer Ralf iz Njemačke, a ovo je moja prijateljica Marina.

^ Drago mi je, Ralfe, što studiraš?► Novinarstvo, a ti?

Ja studiram medicinu, a popodne radim u bolnici na Trgu ruža. Radiš li ti negdje?

► Katkad, kada nemam dosta novaca, radim u butiku Tonio. Želiš li coca- colu?

C> Rado, hvala!

7

č la nov i „S ige ta"

Plesni ansambl Luč

Zašto nema na tulumu Marka?On nema vremena za tulum, mora učiti. Uskoro ima ispit na fakultetu. A zašto nema Igora?Igor je u Italiji, kupuje novi auto.A zašto Jasna nije ovdje?Jer danas ima nastup, pleše u jednom čuvenom folklornom ansamblu.

7Razgovor

^ Dobro jutro, gospođo. Stanujete li vi ovdje?0 Da, ja sam ovdje kućepaziteljica. Vi ste novi stanar, je li?^ Da, ja sam Ana Kovač. Vi onda poznajete sve stanare u kući.^ Da, vidite, ono je tamo ispred kuće gospodin Marić. On stanuje u prizemlju.

Sam ac je, nema ni žene ni djece. Radi na sudu. Pravnik je.^ A tko je onaj momak?^ To je Petar. On je sin gospođe Branke s prvoga kata. Gospođa Branka nema

muža, udovica je i radi u trgovini. Ima još jednu kćerku, Mariju. Marija je učenica, a Petar je nezaposlen. On je neoženjen, zato stanuje ovdje.

^ A tko je ona gospođa na balkonu?^ To je gospođa Vera. Ona isto nema muža, rastavljena je. Nema ni djece. Ima

mnogo udvarača. Radi na pošti.^ Razumijem.^ Gle-gle, tamo ide Zorica. Ona je tajnica u jednom uredu. Ta djevojka ima

samo 22 godine, neudata je, ali ima jedno dijete. Sto kažete?!^ Pa, ja ... ne znam.^ U potkrovlju stanuje obitelj Marković. To su pošteni ljudi. Gospodin Stjepan

je profesor, radi na fakultetu, a gospođa Željka je liječnica, radi u bolnici. Imaju blizanke Ivu i Maju. Iva je spikerica, radi na televiziji, a Maja je učitelji­ca, radi u školi.

^ Znate li, gospođo, tko su moji susjedi?^ Naravno, desno stanuje jedan poznati glumac, gospodin Šinković. On nije

oženjen. Kasno ustaje i uvijek kasno dolazi kući. Lijevo stanuje jedan mornar, zove se Antun. On nema obitelj, livijek je na putu.

^ Gospođo, a što je vaše zanimanje?> Pa, ja sam kućepaziteljica...

1. Odgovorite na pitanja!

M i r a B a b i ćinženjerka

31000 Osijek Gundulićeva 4.

Tel; (031) 276-849

Ivana Radićprofesorica hrvatskoga jez ik a

56000 V inkovci U lica kneza D om agoja 7.

Tel: (056 ) 3 1 5 -4 8 6 Faks; 0 0 3 8 5 5 6 3 1 5 4 8 6

Zrinka Keršićtajnica

51440 Poreč Ulica kralja Tomislava 2.

Tel: (052) 432-007 Faks: 0038552432007

Branko Kneževićnovinar

10000 Zagreb Zahradnikova 1 2. Tel: (01) 6 7 2 -6 9 4

1. Kako se on/ona zove?2. Odakle je on/ona?3. Što je njegovo/njezino zanimanje?4. Gdje on/ona stanuje?5. Sto je njegov/njezin broj telefona?6. Što je njegov/njezin broj telefaksa?

Josip Blaževspiker

1361 Budimpešta Trg junaka 32.

Tel: (06/1) 302-5647

2. Je li točno?

Ana Kovač je kućepaziteljica. Gospodin Marić je oženjen. Gospodin Marić je liječnik.Zorica ima jedno dijete.Marija stanuje na 2. (drugom) katu. Gospođa Branka je rastavljena. Gospođa Vera radi na pošti. Gospođa Vera je udata.Antun ima sina.Gospodin Šinković je mornar.

ne toono

3. Nagradna igra - V etélkedő

Ime;

Grad:

Ime:

Zanimanje: ............................................. Zanimanje:

Grad:

Nagrada: ................................................ Nagrada:

Im e:............

Zanimanje:

Grad:..........

Nagrada: ...

RJEČNIK

Akademija za umjetnost, kazalište i film Színház- és Filmművészeti Főis­kola

balkon erkélyblizanci, bírt blizanaca ikertestvérek (fiúk) blizanke, birt blizanaka ikertestvérek

(lányok) bolnica kórház butik butikcim er/cim erica szobatárs/nő dóm ház; kollégium glazba zene gospođa asszony ispit vizsga Italija Olaszország kafić kávéház kát emeletkucepazitelj/ica házmester/nő ljudi emberek medicina orvostudomány mornar tengerész nagrada nyeremény, jutalom narodna glazba népzene nastup fellépés novac, novca pénz novinar újságíró novinarstvo újságírás Njemačka Németország objed ebéd pivo sörplesni ansambl táncegyüttes posao h, birt posla munka potkrovlje, -a tetőtér, padlástér pravnik jogász pravo jogprizemlje, -a földszint pút útredatelj (film)rendező ruža rózsasamac, birt samca egyedülálló (férfi) smjer egyetemi szak sok üdítőital spiker/ica bemondó/nő stanar/ka lakóstudentski dom egyetemi kollégium

sud bíróság susjed szomszéd (férfi) susjeda szomszéd(nő) sustan ar/k a szobatárs/nő novac, novca pénz trgovina bolt tulum házibuliudovac, birt udovca özvegy (férfi) udovica özvegy(asszony) udvarac udvarló vrijeme, vremena idő zabavna glazba könnyűzene zanimanje foglalkozás

čuven, -a, -o híres engleski, -a, -o angol neoženjen nőtlen neudata hajadon nezaposlen, -a, -o munkanélküli nov, -a, -o új oženjen nőspošten, -a, -o becsületes, tisztességes poznat, -a, -o ismert rastavljen, -a elvált točan, to čn a ,to čn o pontos udata férjezettzabavan, zabavna, zabavno szórakoz­

tatózaposlen/a dolgozó

čestitati, -am gratulálni kazati, kažem foly, reći, reknem u

rečem b e f mondani kuhati, -am főzni kupovati, kupujem vásárolni moći, mogu, m ožeš...; može bírni,

-hat, -hét; lehet nemati, nemam nem birtokolni vmit piti, pijem inni plesati, plešem táncolni poslušati, -am meghallgatni poznavati se, poznajem se ismerni

egymást, ismerni magam prati se, perem se mosakodni priređivati, priređujem /o/y.

prirediti, -im bef rendezni, szer­vezni

pušiti, -im dohányozni putovati, putujem utazni radovati se, radujem se örülni razumjeti, razumijem érteni ručati, -am ebédelni stanovati, stanujem lakni studirati, -am egyetemi, főiskolai ta­

nulmányt folytatni ustajati, ustajem /o/y, ustati,

ustanem bef felkelni, felállni uživati (u čemu, L) élvezni vmit željeti, želim óhajtani, kívánni

danas ma dosta elég gle nicsak ili vagy jer mert

kasno későn katkad néha malo kevés; keveset mnogo sok; sokat možda talán na + L -on, -en, -ön na žalost sajnos negdje valahol nikada soha onda akkor otkada mióta ovdje itt pa hátpreviše túlzottan rado szívesen tada olyankor, akkor u + L -ban, -bcn uopće egyáltalán uskoro hamarosan vrlo nagyon

8. lekcija__SVATKO SVOJE!

Svaka zemlja ima nešto svoje po čemu je poznata, na što je ponosna. Tako na primjer, Hrvatska ima svoj grb, svoju himnu, svoje more, svoja polja i svoje rijeke. Možda ne znate, ali Hrvatska je poznata i po tome što kravata potječe upravo odande. Pitate se što imaju ostale zemlje.Mađarska ima svoju poznatu kuhinju: kobasicu, papriku i svoj jako poznati gulaš. Mađarska ima i svoja dobra vina kao što je tokajac. Italija ima svoje poznate tjestenine; špagete, makarone i pizzu koje mnogi vole. Ali Italija nije poznata samo po svojoj kuhinji, nego i po kosom tornju u Pizi i po operi u Milanu. Nizozemska ima svoje vjetrenjače i tulipane. Švicarci imaju svoj sat. Grčka ima svoje crkve, a Austrija svoje torte i kolače kao što su išler i zaher- torta. Neke zemlje pak imaju svoje nacionalno piče: Brazil ima kavu. Francuska svoje vino, konjak i šampanjac. Njemačka i Češka svoje pivo. Engleska svoj čaj, a Irska i Škotska svoj viski. Ali prije svega svaka žemlja ima svoju zastavui svoje stanovnike. Poznajete li njihove zastave i ljude?

8ZEMLJA STANOVNIK STANOVNICA JEZIK ZASTAVA

Hrvatska

Mađarska

Francuska

Švicarska

Italija

Njemačka

Nizozemska

Češka

Austrija

Rusija

Srbija

Grčka

Švedska

Norveška

Engleska

Španjolska

Japan

Amerika

Hrvat

Mađar

Francuz

Švicarac

Talijan

Nijemac

Nizozemac

Čeh

Austrijanac

Rus

Srbin

Grk

Šveđanin

Norvežanin

Englez

Španjolac

Japanac

Amerikanac

Hrvatica

Mađarica

Francuskinja

Švicarka

Talijanka

Njemica

Nizozemka

v»

Čehinja

Austrijanka

Ruskinja

Srpkinja

Grkinja

Šveđanka

Norvežanka

Engleskinja

Španjolka

Japanka

Amerikanka

hrvatski

mađarski

francuski

francuski...

talijanski

njemački

nizozemski

češki

njemački

ruski

srpski

grčki

švedski

norveški

engleski

španjolski

japanski

engleski

81. Poslušajte gospođu Olgu Marlć! H allgassák m eg Olga Marié asszonyt!

(b

as>

Idem!Selim se! Svega mi je dosta!

Imam strašne susjede! Svi lupaju, viču, tuku se!

Prodajem stan! Kupujem kuću na pustom otoku! Gospođa Mara ima tri psa. Oni laju po cijeli dan. Opasni su. Grizu. Svi ih se boje. Gospodin Belač i njegova žena imaju mnogo djece. To su grozna djeca! Cijeli dan se tuku i prepiru.Gospođica Marina voli glazbu. Cijeli dan pjeva, pleše i skače.Gospodin Stanko je kipar. Cijeli dan lupa po kamenu. Gospođa Marta ne zna kamo staviti svoj klavir. Cijeli dan vuče taj novi klavir po stanu iz jednoga kuta sobe u drugi.Gospođa Anka ima malo dijete. Ono cijeli dan plače! ,Gospodin Šimunović uvijek je ljut kao ris. Cijeli dan pije i psuje.Na ulici stoji gospodin Ivan. On je ulični prodavač. Prodaje perece. Cijeli dan viče; „Od pereca rastu djeca! Od pereca rastu djeca!”

82. Na temelju automobilskih oznaka nastavite ovaj dijalog!

A: Govori li Ivan njemački?B: Ne, Ivan ne govori njemački jer on je Talijan.

( y š ^

C D

3. Popunite tablicu!

im e Ivo Marina Giovanni Igor Gordona

Nacionalnost

Koje jezike govori?

84. Odgovorite na pitanja!

1. Po Čemu je poznata Italija?2. Koju tjesteninu ima Italija?3. Kako se zove poznato mađarsko

vino?4 . Što ima Švicarska?5. Koja poznata pića ima Francu­

ska?6. Koja zemlja je poznata po crkva­

ma?7. Gdje ima mnogo vjetrenjača i

tulipana?8. Ima li u Austriji dobrih kolača?9. Kakva je mađarska kuhinja?

10. Koja zemlja je poznata po dobromčaju?

Crkva svetog Donata u Zadru

RJEČNIK

Austrija Ausztria Brazil Brazília čaj teaČeška Csehország čovjek {tb ljudi) ember Engleska Anglia Francuska Franciaország grad város grb cimerGrčka Görögország gulaš gulyás himna himnusz Hrvatska Horvátország Irska Írország kamen kő kava kávé kipar szobrász kobasica kolbász kolač sütemény

kravata nyakkendő kuhinja konyha kut sarokmakarone tb makaróni Nizozemska Hollandia Norveška Norvégia opera opera otok sziget oznaka jelzés paprika paprika perec perec piće ital polje mező predstava előadás rijeka folyó ris hiúzRusija Oroszország Srbija Szerbia stanovnica lakos (nő)

8stanovnik lakos (férfi) sunce nap; napfény šampanjac pezsgő šetnja séta Škotska Skócia spagete (csak tb) spagetti Španjolska Spanyolország Švedska Svédország Švicarska Svájc tjestenina tésztaféleség tokajac tokaji bor toranj torony torta torta tulipan tulipán viski whisky vjetrenjača szélmalom zastava zászló zemlja, država ország

američki, -a, -o amerikai češki, -a, -o cseh francuski, -a, -o francia grčki, -a, -o görög grozan, grozna, grozno borzalmas japanski, -a, -o japán kos, kosa, koso ferde ljut, -a, -o mérges nacionalan, nacionalna, nacionalno

nemzeti nizozemski, >a, -o holland norveški, -a, -o norvég opasan, opasna, opasno veszélyes ostali, -a, -o többi ponosan, ponosna, ponosno büszke poznat, -a, -o ismert pust, -a, -o lakatlan; elhagyatott ruski, -a, -o orosz srpski, -a, -o szerb

strašan, strašna, strašno szörnyű, félelmetes

španjolski, -a, -o spanyol švedski, -a, -o svéd talijanski, -a, -o olasz ulični, -a, -o utcai

bojati se, bojim se + G félni gristi, grizem harapni lajati, lajem ugatni lupati, -am ütni, verni, zörögni, csap­

kodniplakati, plačem sírni potjecati, potječem eredni prepirati se, prepirem se vesze­

kedni, vitatkozni prodati, -am eladni psovati, psujem káromkodni rasti, rastem nőni seliti se, -im se költözni skakati, skačem ugrálni staviti, -im tenni, rakni tući se, tučem se verekedni vikati, vičem kiabálni vući, vučem húzni

dugo sokáig kao mintna primjer (npr.) példáulodande onnanoni; A ih ők; őketpo + L -ról, -rőlpo čemu amiről, ami alapjánpo tome arrólprije svega mindenekelőttsvoje sajáttako ígyupravo éppen

9. lekcija_RESTORAN

- Slavica i Josip danas slave godišnjicu braka. Josip želi iznenaditi svoju suprugu. Dolazi kući s kitom crvenih ruža. To je Slavičin omiljeni cvijet. Međutim, uz kitu Josip ima još iznenađenja: mali poklon ukrašen vrpcom i poziv na večeru u njihov omiljeni restoran na kraju grada. Tam o odlaze već godinama jer usluga je brza, a cijene prihvatljive. Atmosfera je uvijek dobra, svira tiha glazba, a poslužitelji su uslužni.

► Draga, čestitam ti godišnjicu braka! Večeras slavimo, pa te vodim u naš omiljeni restoran.

> Hvala ti, dragi, ali i ja imam malo iznenađenje za tebe. Nadam se da ti se sviđa!

► Hvala ti, već odavno želim takvu kravatu sa cvjetićima!> A ja isto tako davno želim ogrlicu s privjeskom! Hvala ti!^ Onda možemo krenuti na večeru.

Čime idemo?^ Možemo autom, ali i pješice. Kako želiš.

A da idemo tramvajem?! Pa nakon večere možemo i prošetati.^ U redu, hajdemo!

Slavica i Josip imaju sreću jer ne moraju dugo čekati na stajalištu, evo tramvaja! Oni putuju petnaesticom na kraj grada. Tramvaj stane nedaleko od restorana. U restoranu nije prevelika gužva budući da je radni dan. Obično vikendom ima više ljudi. Danas, međutim, mogu sjesti kamo god žele. Na vratima ih dočeka poslužitelj:

Poslužitelj: Dobra večer, izvolite!Josip : Dobra večer, želimo stol za dvoje.Poslužitelj: Želite li na terasu, tamo je sada prekrasno.Josip : Može, hvala.

Na terasi nema mnogo ljudi. Stolovi su ukusno postavljeni s lijepim stolnjacimai 5 cvijećem u vazi, a iz restorana dopire tiha glazba. Jelovnik je na stolu, pa Josip i Slavica odmah počinju listati. Josipovo omiljeno jelo je pohana piletina

s miješanim povrćem, a Slavičino pečena svinjetina s krumpirom. To obično jedu kada ovdje večeraju, ali danas žele pojesti nešto posebno. Dolazi poslužitelj po narudžbu.

Poslužitelj: Što vam mogu ponuditi?Josip : Što preporučujete za svečanu večeru?Poslužitelj: Imamo odličnu goveđu juhu, svinjsko i teleće pečenje s krumpirom

na razne načine i povrćem, pečene kobasice, bečki odrezak, pariški odrezak, te meso na žaru; ćevapčiće, ražnjiće i sarmu.

Slavica: Molim vas, juhu, teleće pečenje s pečenim krumpirom i miješanu salatu. A ti, Josipe?

Jos ip : Molim još jednu juhu, bečki odrezak, za prilog prženi krumpir i zelenu salatu. I mnogo kruha molim. A što predlažete za predjelo?

Poslužitelj: Imamo topla i hladna predjela. Omlet sa šunkom, omlet sa sirom, punjene palačinke, šunka s jajima i hrenovke su toplo predjelo, a ruska salata, francuska salata, pršut i praška šunka su hladna.

Jos ip : Slavice, ti što želiš?

9Slavica: Sa sirom punjene palačinke.Jo s ip : Molim vas, još jednom isto.Poslužitelj: Želite li štogod popiti?Jo s ip : Da, svakako, pola litre bijelog vina i bocu mineralne vode molim. Poslužitelj: Za desert vam preporučujem palačinke s čokoladom i sirom, te

pitu s jabukama. To su naši specijaliteti.Slavica: Imate li možda voćni kup?Poslužitelj: Da, naravno.Jos ip : Onda molimo još jedan voćni kup, palačinke s čokoladom i dvije

kave.Poslužitelj: Odmah, molim.

Poslužitelj s narudžbom dolazi brzo. Je lo je ukusno i toplo. Josip i Slavica uživaju u večeri, a nakon jela oni s čašom u ruci nazdravljaju.

Jos ip : U ime naše godišnjice, Slavice, živjeli!Slavica: Živjeli! - kaže i ona, pa na kraju posve zadovoljno zovu poslužitelja. Jos ip : Konobare! Platiti, molim!Poslužitelj: Izvolite račun.Jos ip : Hvala, zadržite ostatak!Poslužitelj: Hvala i do viđenja!

Josip i Slavica se pješice vraćaju kući. Vrijeme je ugodno, pa je lijepo šetati gradom, gledati izloge i prolaznike. I ne primjećuju da je već umalo ponoć kada stižu kući.

> Baš je prekrasna ova večer, Josipe! - kaže Slavica.► Moramo je ponoviti! - odgovara Josip.

1. Vi ste u restoranu.

Hívja a pincért, kérjen asztalt és étlapot, rendeljen reggelit/ebédet/vacsorát! Az étkezés után hívja ismét a pincért, kérje a számlát, fizessen és köszönjön el!

J e l o v n i k

P red jela :Francuska salata Praška šunka Ruska salata

G otova je la :Punjeni odrezak Pariški odrezak Naravni odrezak Svinjsko pečenje Ražnjići

S a la te :Zelena salata Miješana salata Salata od paprike Salata od rajčice

Ju h e :Juha od povrća Pileća juha Goveđa juha

Prilozi:Pečeni krumpir Miješano povrće RizibiziPrženi krumpir Kroketi

D e se rt:Palačinke sa sirom Kompot od jabuka Pita sa sirom Voćni kup

2. Odgovorite na pitanja!

1. Sto slave danas Slavica i Josip?2. Čime iznenađuje Josip svoju sup­

rugu?3. A čime iznenađuje Slavica

Josipa?4. Koji je Slavičin omiljeni cvijet?5. Kamo oni idu na večeru?6. Čime putuju u restoran?7. Koje je Josipovo omiljeno jelo?8. Što voli Slavica?

9. Što predlaže poslužitelj za večeru?10. Što naručuje Josip?11. Što naručuje Slavica?12 . Što piju uz večeru?13. Naručuju li poslije večere desert?14. Kakva je atmosfera u restoranu?15. Zašto oni vole mali restoran na

kraju grada?16. Čime se vraćaju kući?

3. U restoranu

V

Sto naručuje Marin?

Što naručuje Mira?

^ríT.ttv^rsraaa si, t ■ m u i i i i ' n n i n ; a v : ž ^ . ' . j b e r a u s p ^ t r j ; '

Hogyan foglalunk asztalt az étteremben?

Želim rezervirati stol za jednu osobu/za dvoje. Želim rezervirati stol za dvije (tri, četiri) osobe. Želim rezervirati mjesto (stol) za objed/večeru.

V.-. ■ w w n a f f i f,w— irpi —■ihiiwn paiTii rrtawwjjt«w<^M:*o>t>»t:igsnwij.

Hogyan rendelünk ételt, italt?

Želim popiti jedan sok/jednu kavu/jedno pivo.Molim vas, jednu litru crnog vina i bocu mineralne vode.Želim naručiti goveđu juhu, meso na žaru s miješanim povrćem i zelenu salatu.Palačinke sa sirom molim.

Mit mondunk, ha fizetni szeretnénk?

Želim platiti!P latiti, m olim !N aplatite, m olim vas!M olim račun!

Mit mondunk, ha borravalót adunk?

U redu je , hvala.Zadržite ostatak !

Hogyan kívánunk jó étvágyat?

D o b ar tek!U slast!

Mit mondunk koccintáskor?

Živjeli!U zdravlje!

9RJEČNIK

atmosfera hangulat boca üveg bog isten brak házasság buket csokor cijena ár cvijeće virágok cvijet virág cvjetić virágocska čaša pohár čokolada csokoládé ćevapčići tb bélszínroló duh szellemdvoje két ember (egy férfi és egy nő)godišnjica évfordulógužva tömegizlog kirakatiznenađenje meglepetésjabuka almajelo ételjelovnik étlapjuha leveskita csokorkruh kenyérlitra litermeso húsmineralna voda ásványvíz način mód narudžba rendelés nogomet labdarúgás, futball odrezak, birt odreska szelet ogrlica nyaklánc, nyakék ostatak, birt ostatka maradék palačinke tb palacsinta pečenje sült, pecsenye petnaestica 15-ös villamos piletina csirkehús pismo levél pita pite poklon ajándék ponoć éjfél poslužitelj felszolgáló povrće zöldség poziv meghívás

predjelo előétel prilog köretprivjesak, birt privjeska függelék, függőprolaznik járókelőpršut szárított sonkaračun számlaračunalo számítógépražnjići (csak tb) rablóhúsruka kézsalata salátasarm a töltött káposztasir sajt, túróspecijalitet specialitássreća szerencsestajalište megállóstolnjak asztalterítősupruga feleségsvinjetina sertéshúsšunka sonkaterasa terasztramvaj villamosubrus szalvétausluga szolgáltatásvaza vázavečera vacsoravikend (kraj tjedna) hétvége voćni kup gyümölcssaláta vrag ördög vrata (csak tb) ajtó vrpca szalag

bečki, -a, -o bécsi bijel, -a, -o fehér brz, -a, -o gyorsgoveđi, -a, -e (előtagként) marha- hladan, hladna, hladno hideg neispravan, neispravna, neispravno

hibásodličan, odlična, odlično kiváló omiljen, -a, -o kedvenc pariški, -a, -o párizsi pečen, -a, -o sült pohan, -a, -o rántott postavljen, -a, -o megterített

9praški, -a, -o prágai prekrasan, prekrasna, prekrasno

csodálatos, gyönyörű prevelik, -a, -o túl nagy prihvatljiv, -a, -o elfogadható pržen, -a, -o pirított punjen, -a, -o töltött radni (dan) -a, -o munka(nap) razni, -a, -o különböző svečan, -a, -o ünnepélyes svinjski, -a, -o (előtagként) sertés- teleći, -a, -e (előtagként) borjú- tih, -a, -o halk, csendes topao, topla, toplo meleg ugodan, ugodna, ugodno kellemes ukrašen, -a, -o díszített uslužan, uslužna, uslužno szolgálat-

készvoćni, -a, -o gyümölcs- zelen, -a, -o zöld

dočekati megvárni dopirati, -em hallatszani igrati nogomet futballozni iznenaditi, -im meglepni izvoljeti, izvolim parancsolni krenuti, krenem indulni listati, -am lapozni nadati se, -am se remélni naručiti (meg)rendelni nazdravljati, -am poharat emelni

vkire/vmire platiti, -im fizetni počinjati, počinjem elkezdeni pojesti, pojedem megenni ponoviti, -im megismételni ponuditi, -im megkínálni popiti, popijem meginni predlagati, predlažem javasolni preporučivati, preporučujem /o/y

ajánlaniprimjećivati, primjećujem észrevenni

prošetati, -am sétálni egyet putovati, putujem utazni sjesti, sjednem leülni slaviti, -im ünnepelni stati, stanem megállni stizati, stižem érkezni sviđati se, -am se tetszeni večerati, -am vacsorázni voditi, -im elvinni, elvezetni vraćati se, -am se visszatérni zadržati, -im megtartani

budući da mivelhogyčime? mivel?danas madvije kettőevo imeisto ugyanazjednom egyszerkamo god ahová csak, bárhovámeđutim azonbannaravno természetesenna žaru rostonnešto valamitodavno régótaonda akkorposebno különös, különleges s, sa + I -val, -vei svakako mindenképpen štogod valamit takav, takva, takvo ilyen ti nekedukusno ízlésesen, jóízűen umalo majdnem u redu rendben uz + A vmihez večeras ma este više többzadovoljno elégedetten za tebe számodra

Dobar tek! U slast! Jó étvágyat!

10. lekcija

NA TRŽNICGordana je kućanica. Stanuje u Zagrebu. U blizini ima mnogo dućana i prodavaonica, ona ipak radije ide u kupnju vikendom na tržnicu u središte grada - na Dolac. Tamo na jednome mjestu ima pekarnice, ribarnice, mesni­ce, cvjećarnice, pa i samoposluge. Gordana voli kupovati na tržnici, stajati u redu pred štandovima, birati među robom, cjenkati se i razgovarati s proda­vačicama, a i cijene su povoljne. Sve prodavačice već jako dobro poznaju Gordanu. Izbor je prevelik, pogotovo subotom, ima uvijek svježeg voća i povrća.Gordana obično unaprijed napravi popis (listu) jer subotom kupuje sve što treba za cijeli tjedan.

Prodavačica: Dobar dan, gospođo Gordana! Sto želite?Gordana: Dobar dan! Molim vas, dva kilograma svinjetine i jedno pile. Prodavačica: Izvolite. Želite li još nešto?Gordana: Da, molim još pola kilograma šunke, to nosim svojoj susjedi,

ona, naime, danas ne može ići u kupnju.Prodavačica: Izvolite, točno pola kilograma šunke.Gordana: Koliko sam dužna?Prodavačica: Točno sto kuna.Gordana: Izvolite, hvala i do viđenja!

Zatim Gordana ide u ribarnicu. Njezina obitelj jako voli morsku ribu, zato ona najčešće kupuje losos. Međutim, danas nema lososa, pa zato kupuje lignje. Pržene lignje s umakom od tartara također svi jako vole. Iz ribarnice Gordana ide u pekarnicu. Tu je uvijek velik izbor svježega kruha i peciva. Danas uzima tri francuza, pet žemlja, pet uštipaka s pekmezom i pola kilo­grama čajnog peciva. Susjedi također kupuje jedan francuz i pet žemlja. Onda ide na štand s povrćem. Tamo kupuje pola kilograma kupusa i krasta­vaca, zelenje za juhu, četvrt kilograma mrkve, svežanj češnjaka, kilogram špinata i glavicu cvjetače. Na štandu s voćem kupuje jedan ananas, dva kilograma krušaka, kilogram banana, kilogram naranče i pola kilograma šljiva za voćnu tortu. Treba još kupiti deset komada jaja, svježi sir i vrhnje, ali to uvijek kupuje kod gospođe iz Sam obora, pa još mora ići na njezin štand. Sve to treba odnijeti kući. Gordanina košara već je prepuna i preteška, ali na sreću Gordana ima auto. Parkiran je nedaleko, pred tržnicom, ali prepunu košaru ipak teško je nositi. No, svaka kućanica se mora brinuti za svoju obitelj.

10

Usput još treba ući i u samoposlugu jer mora kupiti vino i sokove, ali mora požuriti jer samoposluga zatvara u dvanaest sati.Kad stigne kući, Gordana brzo unese sve u kuću. Želi iznenaditi svoje voćnom salatom, ali malo je već umorna i najprije si dopusti predah za kavu. Zatim opere i očisti voće, nasjecka na komadiće. To traje otprilike sat vremena. „Još samo malo šećera i limunova soka trebam dodati, i odmah sam gotova”- misli mirno. Ali joj! U žurbi ona umjesto šećera doda četiri žlice soli i od iznenađenja nema ništa! Voćna salata je upropaštena!

1. Popunite tablicu! ^ 3

Tko Voli Ne uoli

Stariji brat

Mlađi brat

Ja - pjesnik

Tata

Mama

2. Kako treba peći palačinke? Az á b rá k a lap ján m esé l je e l a palacsin takészítés m enetét!

103. Sastavite dijaloge! Melleik számhoz melleik betű tartozik?

1. a)- Dobar dan! Izvolite, što želite? - ....................................................

- Izvolite svježa jaja. Želite li još nešto?

- Molim dva kilograma jabuka i jedan ananas.

- Ne, hvala, to je sve. Koliko sam dužan?

1 2 3

b)

- Izvolite, sve je ovdje.

- Sve skupa stoji dvadeset kuna.

2 .- Koliko stoji krumpir?

- Onda molim tri kilograma.

- Pola kilograma salate i zelenje za juhu molim.

- Koliko sam dužna?

- Izvolite, do viđenja!

3. c)- Dobar dan! Jesu li svježe jabuke? ~

- Naravno, sve voće je svježe.

- Izvolite, želite li još nešto?

- Točno deset kuna.

- Dvadeset komada jaja molim.

- Molim još četvrt kilograma sira i jedno vrhnje.

- Koliko sam dužna?

- Dvije kune po kilogramu.

- To je točno tri kilograma. Želite li još nešto?

- Sve je ovdje, izvolite.

- Osam i pol kuna.

104. Što trebate? Što trebate još?Želite napraviti: voćnu salatu, pizzu, p ileć i papr ikaš , m iješanu salatu.

Hogyan vásárolunk?

A: Što Želite?B; Molim kilogram ... /Želim dva komada ...A: Koliko sam dužan/dužna?B; To skupa stoji .../ Dvadeset kuna./To vam je

A: Trebate li još nešto?B; Da, želim još .../ Ne, hvala, to je sve.

C; Koliko stoji/košta?D: To sve skupa stoji/košta ...

RJEČNIKananas ananasz artičoka articsóka automobil autó banana banán bijeda nyomor brašno liszt breskva őszibarack celer zeller cvjećar/ica virágárus cvjećarnica virágüzlet

cvjetača karfiolčajno pecivo teasüteményčešanj, birt češnja fokhagymagerezdčešnjak fokhagymadućan bolt, üzletflomaster filctollfrancuz francia kenyérglas hang; szavazatglavica kis fej (~ luka fej hagyma)grožđe szőlő

10grožđice tb mazsola hladnjak hűtőszekrény izbor választék, kínálat izlog kirakat jaje tojás kelj kelkáposzta komad darab komadić darabka kosara kosárkrastavac, birt krastavca uborkakruška körtekućanica háziasszonykupnja vásárláskupus káposztakutija dobozliganj tintahallimun citromlosos lazaclovorov list babérlevél luk hagyma majka anya majoneza majonéz med méz mesnica húsbolt mjesto hely mlijeko tej mrkva sárgarépa naranča narancs ocat, birt octa ecet orah diópapar, birt papra bors paprikaš paprikás, pörkölt pašteta pástétom, májkrém pecivo péksütemény pekarnica pékség pekmez lekvár peršin petrezselyem peršinovo lišće petrezselyem zöldje pile csirkeploška (pl. burgonyából felszeletelt)

karikára vágott darab pomfrit hasábburgonya ponuda választék popis lista poriluk póréhagyma predah szünet predavanje előadás

prodavaonica üzlet rajčica paradicsom rezanci tb metélt riba halribarnica halüzlet roba árusamoposluga önkiszolgáló üzletsitnina aprólékskupoća drágaságsloj rétegsol, n, birt -i sósredište központsvežanj, birt svežnja köteg, csomóšećer cukoršibice tb gyufaškare csak tb ollóšljiva szilvašpinat spenótštand standtartar tartártržnica piacumak mártásuštipak, uštipka fánkvaljušci tb nudli, galuskavoće gyümölcsvrhnje tejfölzdjelica tálkazec nyúlzelenje zöldségžemlja zsemležlica kanálžurba sietség

cijel, -a, -o egészčist, -a, -o tisztadimljen, -a, -o füstöltdužan, dužna, dužno adós, tartozikgotov, -a, -o készkiseo, kisela, kiselo savanyúkuhan, -a, -o főttljut, -a, -o erősmekan, -a, -o puhamljeven, -a, -o daráltmorski, -a, -o tengeripapren, -a, -o borsosparkiran parkoló (/o/y melléknévi ig.)povoljan, povoljna, povoljno kedvező

prepun, -a, -o telipretežak, preteška, preteško túl

nehézsladak, slatka, slatko édes svjež, -a, -e friss tvrd, -a, -o kemény umoran, umorna, umorno fáradt upropašten , -a, -o tönkretett

birati, -am válogatni brinuti se, brinem se gondoskodni

vkirőlcjenkati se, -am se alkudozni čistiti, -im tisztítani dijeliti, -im osztani dodati, -am hozzáadni dopustiti, -im megengedni, engedé­

lyezni guliti, -im hámozni koristiti, -im kihasználni, használni koštati, am kerülni letjeti, letim repülni mazati, mažem kenni miješati, -am keverni nasjeckati összedaral Ini nositi, -im vinni obožavati, -am imádni očistiti, -im megtisztítani odnijeti, odnesem elvinni oguliti, -im meghámozni oprati, operem megmosni otvarati, -am /o/y, otvoriti, -im b e f

kinyitni papriti, -im megborsozni paziti, -im figyelni, vigyázni peći, pečem sütni požuriti, -im sietni prati, perem mosni praviti, -im készíteni pripremati, -am /o/y, pripremiti, -im

be f elkészíteni razdijeliti, -im szétosztani

rezati, režem vágni ribati, -am reszelni sjediti, -im ülni sm etati, am zavarni smisliti, -im kitalálni soliti, -im sózni stajati, stojim kerülni; állni stići, stignem megérkezni trajati, trajem tartani ^időben) ući, uđem bemenni unijeti, unesem bevinni uzimati, -am /o/y, uzeti, uzmem b e f

fogni, elvenni velim vam mondom nektek zamisliti elképzelni zatvarati, -am /o/y, zatvoriti, -im b e f

bezárni

dok amíg ipak mégis među + I között mirno nyugodtan naime tudniillik najčešće leggyakrabban najprije legelőször otprilike körülbelül pogotovo főleg pred + 1 előtt radije szívesebben skupa együtt točno pontosan unaprijed előre usput (út)közben

Trebate li još nešto? Szüksége van-e még valamire?

To je sve. Ez minden.Koliko stoji/košta? Mennyibe kerül? Koliko sam dužan/dužna? Mivel

tartozom?To skupa stoji/košta ... Ez összesen

....-be kerül.

.11. lekcijaRASPRODAJARobna kuća „Dunav”

Mogu li probati ovu majicu? Naravno, kabina je tamo lijevo.

Kako vam lijepo stoji majica!Ne, ne sviđa mi se. Mislim da mi je premala i preuska.Želite li probati veći broj?Da, koji je ovo broj? U ü p v j\ 'eOvo je broj 36 , a vama treba broj 38. Izvolite!

^e«w o'-

Doista, ova majica mi je već udobna. Gdje trebam platiti?Na blagajni kod pomičnih stuba/stepenica. Mogu li vam upakirati majicu? Hvala, nije potrebno.

11čije su stvari...?

marama

bluza

suknja

tenisice sandale

11Rasprodaja

Branka Šimić obožava rasprodaje i prigodne prodaje u robnim i^ućama. Bila jesen, zima ili proljeće, na kraju svake sezone ona obilazi sve trgovine i s užitkom razgledava izloge. Krajem ljeta kupuje sandale, kupaće kostime i ljetne haljine, krajem zime kupuje šal, rukavice, čizme i zimski kaput. Kada prođe jesen, ona kupuje kišni ogrtač, vjetrovku i vestu, tako ona i njezina obitelj svake sezone imaju novu odjeću.Branka i sada obilazi grad jer je kraj jeseni i zanima je što je na sniženju. Najprije ide u robnu kuću „Dunav” i tamo obilazi odjele. Najviše vremena provodi na odjelu za mušku, žensku i dječju konfekciju.

Mogu li vam pomoći? - pita je prodavačica.► Mislim da mi je potrebna vaša pomoć. Želim pogledati muška odijela, ali

ne znam koja veličina odgovara mojemu mužu.t> Koliko je visok vaš muž? - pita je prodavačica.► 185 (sto osamdeset pet) centimetara i ima oko 90 (devedeset) kilograma. t> Onda njemu treba broj 52 (pedeset dva). Imamo prekrasna odijela u svim

bojama. Koja boja mu se sviđa?^ Najviše voli tamnozelenu boju.► Imate sreću, ovo tamnozeleno odijelo je jako lijepo! - kaže joj prodavačica.

- Želite Ii ga kupiti?► Da, molim vas, upakirajte!

Zatim Branka razgledava odjel za športsku opremu. Tamo nađe prekrasne trenirke za svoju djecu. Prvo misli da su preskupe, ali onda opazi da su i one snižene i tako uzima za sina plavu, a za kćerku ljubičastu trenirku.Tada presretna prelazi na odjel za bijelo rublje. Tamo kupi nekoliko gaćica i čarapa, dva grudnjaka i dvije potkošulje. Na kraju odluči nešto lijepo kupiti i za sebe, ali još ne zna što, kada ugleda prekrasni kostim.

► Koliko stoji/košta onaj bijeli kostim? - pita prodavačicu.► 3 5 0 (tristo pedeset) kuna - odgovara joj ona.► Skup je. Imate li nešto slično, ali jeftino?D> Imamo jedan sličan, također bijele boje, ali je pamučni.► Nije problem. Mogu li ga probati?[> Naravno, izvolite!

11Branka proba kostim, pa upita prodavačicu:

Što mislite kako mi stoji?> Mislim da vam odlično stoji.

Onda ga uzimam - kaže Branka.

U parfimeriji još uzima nekoliko sapuna, šampon i paste za zube. Osjeća veliku radost kada krene kući, međutim, kod kuće njezinu radost zamijeni razočaranje kada vidi da njezin muž s rasprodaje nosi isto zeleno odijelo... Netko ga sada mora zamijeniti.

1. Odgovorite na pitanja!

1. Zašto Branka Šimić obožava rasprodaje?.2. Sto ona kupuje krajem zime?3. Sto kupuje krajem ljeta?4 . Sto Branka kupuje kada prođe jesen?5. Na kojem odjelu robne kuće provodi najviše vremena?6 . Sto kupuje mužu?7. Koju veličinu nosi njezin muž?8. Sto ona kupuje za svoju djecu?9. Sto Branka kupuje za sebe?

10. Zašto ona osjeća razočaranje?

2. Dopunite dijaloge!

Uzorak (minta); A: Želim kupiti ženi* jednu maramu’' B ; Koja boja joj se sviđa?

* žena ** jedna maramasestra jedna bluzabrat košuljamuž sakoprijateljica haljina

3. Dopunite i ove dijaloge!

Uzorak (minta): A: Kupujem Mirjani* bluzu**.B: Ne, radije joj kupujem haljinu”

1 1

kćerka

prijatelj

blizanci

sin

susjeda

4. Dopunite ovaj tekst!

Nije lako s kupcima

Prodavač: Mogu l i ..................................................................................... pomoći?

Kupac: D a ,........................................ , želim kupiti............................. za ivicu.

11Prodavač: Na .......................................................................................................... mislite?

Kupac: P a , ...................................................., što v i ......................................................?

Prodavač: Imamo ja k o ....................................................................................... kravate.

Kupac: Ne, Ivica n ik ad a............................................................................. kravatu.

Prodavač: O n d a .................................................p og led ati................................................

Kupac: Oh, ne, n i .......................................................................... ne nosi nikada.

Prodavač: Onda možda n ek i......................................................................................... ?

Kupac: Da, .............................................................................................. da to može.

Prodavač: Koji broj n o s i ....................................................................................... Ivica?

Kupac: Ne znam, mislim da to vi k a o ....................................... trebate znati

k o ja ............................................. odgovara....................................................

Prodavač: Dobro, koliko............................................................................. ima Ivica?

Kupac: Njemu su tek su tra ........................................................................ godine.

RJEČNIK

bijelo rublje fehérnemű blagajna pénztárbluza női blúz ,cipele tb cipőčarape tb zokni (iiarisnya)čizme tb csizmadječja konfekcija gyermekkonfekciógaćice (csak tb) női alsónadrággrudnjak melltartóhaljina női ruhahlače (csak tb) nadrágjesen, -i őszkabina próbafülkekapa sapkakaput kabátkišni ogrtač esőköpenykostim kosztümkuhinjski ormarić konyhaszekrény

košulja férfiing kupac, birt kupca vevő kupaći kostim fürdőruha ljeto nyár majica pólóing marama kendő misao n, birt misli gondolat muška konfekcija férfikonfekció nebo ég noć, -i éj odijelo öltöny odjeća öltözék, ruházat odjel osztály (áruházban) parfimerija illatszerüzlet pasta za zube fogkrém pomične stube/stepenice mozgólép­

csőpomoć, birt -i segítség

11potkošulja trikóprigodna prodaja alkalmi árusításprilika alkalomproljeće tavaszprsten gyűrűradost, n, birt -i örömraj mennyországrasprodaja kiárusításravnalo vonalzórazočaranje csalódásrobna kuća áruházrođak rokon (férfi)roman regényrukavice tb kesztyűsako zakósandale tb szandálsapun szappansezona szezonsniženje árengedménysrce szívstvar, n, birt -i dolog suknja szoknya šal sálšampon sampon šešir kalapšportska oprema sportfelszereléstenisice tb edzőcipőtraperice tb farmernadrágtrenirka szabadidőruhaunuk (fiú) unokaunuka (leány) unokauseljenje beköltözésužitak, birt užitka élvezetveličina nagyságvesta kardigánvijest, n, birt -i hirvjenčanje esküvővjetrovka széldzsekizahvalnost, n, birt -i hála, köszönetzima télženska konfekcija női konfekció

jedinstven, -a, -o egyedüli, páratlan jeftin, -a, -o olcsó

ljetni, -a, -o nyáriljubičast, -a, -o lilapamučan, pamučna, pamučno pa

mutplav, -a, -o kék premali, -a, -o túl kicsi preskup, -a, -o túl drága presretan, presretna, presretno na

gyón boldog preuzak, preuska, preusko túl szűk sličan, slična, slično hasonló snižen, -a, -o leárazott tamnozelen, -a, -o sötétzöld udoban, udobna, udobno kényelmes veći, -a, -e kf nagyobb visok, -a, -o magas zimski, -a, -o téli

obilaziti, "im körbejárni obožavati imádni odgovarati, -am felelni, megfelelni odlučiti, -im eldönteni opaziti, -im észrevenni osjećati, -am érezni pomoći, pomognem be f segíteni prelaziti, -im fo\y, prijeći, prijeđem

b e j átmenni probati, -am próbálni proći, prođem elmúlni provoditi, -im eltölteni razgledavati, -am szétnézni, körülnéz­

nistajati, stojim állni upakirati, -am becsomagolni upitati, -am megkérdezni zamijeniti, -im kicserélni, felcserélni zanimati, -am érdekelni

doista valóban kod + G -nál, -nél koji, koja, koje melyik najviše legjobban, leginkább potrebno szükséges za + A vkinek a részére

12. lekcija_________NA POŠTIJadranka je jučer imala jako mnogo posla na pošti. Krenula je nakon nasta­ve, ali je morala požuriti jer obično svi nakon radnog vremena obavljaju svoja posla na pošti. Na putu je srela svoju prijateljicu Zeljku, pa su pošle zajedno.

> Imaš li ti nekakvog posla na pošti? - upitala je ona Željku.

► Imam. Trebam kupiti nekoliko avionskih omotnica. Moram poslati pisma koja sam napisala još prije nekoliko dana, ali nemam omotnice. Većina mojih prijatelja stanuje u dalekim zemljama, pa je tako dopisivanje brže. Osim toga moram kupiti i nekoliko dopisnica.

Ja se volim čuti s prijateljima izravno, zato imam običaj zvati telefonom. Tako je mnogo jednostavnije i bolje nego pisati duga pisma - rekla je Jadranka.

^ Da, ali i znatno skuplje. Međunarodni pozivi jako mnogo koštaju.

Imaš pravo. Ja moram mnogo toga obaviti na pošti. Bojim se da nešto ne zaboravim. Moram poslati baki čestitku. Ju čer je imala rođendan, ali sam joj zaboravila na vrijeme čestitati. Na žalost nema telefon, pa je ne mogu ni nazvati. Onda moram poslati brzojav svome bratiću. Njegovi me čekaju ovoga vikenda, ali na žalost ne mogu putovati jer moram mnogo učiti za jezični ispit. Onda moram kupiti telefonsku karticu jer mi je stara istekla. I na kraju moram nazvati moju sestru Gordanu u Zagrebu. Ona je otputovala na usavr­šavanje i ostaje tamo m jesec dana. Prošlog tjedna je ona zvala, a sada moram ja nju - nabrajala je Jadranka što sve mora raditi na pošti.

^ Evo, već smo i stigle, ali jao ... na svakom šalteru je gužva! Možda ih je tamo najmanje - predložila je Zeljka.

^ Dobar dan, molim vas deset avionskih omotnica - rekla je Zeljka službenici.

% Zao mi je, ali trenutno nemamo avionskih omotnica - odgovorila je službenica.

^ Onda molim isto toliko dopisnica s markama ...

Na drugom šalteru Jadranka je ispitivala službenicu što treba raditi ako želi poslati brzojav.

120 Morate ispuniti obrazac za slanje brzojava - rekla joj je ona. t> J e li ovako u redu? - pitala ju je ona.0 Jest.D> A kada stiže brzojav na adresu?0 Najvjerojatnije još danas. Brzojav stoji 500 Ft (petsto forinti). Želite Ii još

nešto? - pitala je službenica ljubazno.[> Da, molim vas jednu telefonsku karticu od sto impulsa.0 To je još 6 0 0 Ft (šesto forinti).

Hvala! Do viđenja!

Nakon toga Jadranka i Željka krenule su k telefonskoj govornici. Jadranka je brzo dobila vezu, linije nisu bile preopterećene. Digla je slušalicu, ubacila je karticu i birala brojeve: prvo izlazni iz Mađarske, zatim ulazni u Hrvatsku, pozivni za Zagreb i na kraju Gordanin broj: 00 - 385 - 1 - 36 3 6 418. Kada je završila razgovor, krenule su u kafić preko puta.

12Telefonski razgovor

Halo. J e li to Zagreb?^ Da, izvolite, koga trebate?► Želim razgovarati s Gordanom Marić iz sobe broj 12 (dvanaest).^ Sam o malo ... (Zvoni u Gordaninoj sobi ...)

Halo, Gordana, jesi li to ti?► Da, bog, Jadranka! Odakle zoveš?► Zovem iz govornice ispred pošte. Kako si?► Ne čujem te dobro. Linija nije baš najbolja.

Ja te odlično čujem. Sto je novo u Zagrebu?► Usavršavanje je jako zanimljivo, a i vrijeme je prekrasno, pa svako popodne

nakon usavršavanja šetamo po gradu. Upoznala sam ovdje nekoliko kolega iz Hrvatske. Baš jučer sam ti poslala preporučeno pismo jer upravo imam jednu dobru vijest: sljedećeg tjedna je ovdje blagdan, pa tako mogu doći na nekoliko dana kući!

► Jako se radujem. Kada stižeš?► U četvrtak popodne u pet sati.

Čekam te na kolodvoru. Do viđenja!

1. Odgovorite na pitanja!

1. Kada je Jadranka imala mnogo posla na pošti?2. Zašto je trebala požuriti?3. Koga je Jadranka srela usput?4. Što je Jadranka radila na pošti?5. Sto je trebala raditi na pošti njezina prijateljica?6 . Imaju li na pošti avionskih omotnica?7. Što je potrebno za slanje brzojava?8. Koliko brojeva treba birati za Zagreb?9. Ideš li često na poštu?

10. Imaš li običaj zvati iz govornice?

122. Pošaljite razglednicu roditeljima s izleta!

3. Dopunite dijalog!

^ ............................ , dobar dan! Ovdje Mirko Jurković...................................... Evu.

^ .............................................................................................................................trebate?

^ Želim ..................................................................................................... s Evom Kolar.

Ovdje n em a....................................................................................................................

^ .................................................................................................................................nema?

t> Nema Eve. Pogrešno ste nazvali.

12► Oprostite, ali ovdje nema telefonskog imenika, a ne znam točno njezin broj.

► Onda nazovite 1 9 8 i p ita jte ................................................. ............................................ !

► trebam pitati?

► Službenicu n a ...........................................................................................................................

► Hvala i ........................................................................................................................................

Nema na čemu. Do viđenja.

Mit mondunk a postán,... ha fel akarunk adni egy levelet, képeslapot, táviratot.

Želim poslati obično pismo upreporučeno pismo ekspresno pismo razglednicu dopisnicu brzojav, čestitku

... és nem tudjuk, mennyibe kerül...\

Koliko stoji/košta obično pismo zapaketbrzojav

... ha telefonálni akarunk...

Želim telefonirati u

... ha téves a hívás?

Nazvali ste pogrešan broj. Birali ste pogrešan broj.

Hrvatsku.Budimpeštu.Ameriku.Slovačku.Sloveniju.Baju.

Austriju?Zagreb?Sopron?

Veliku Kanižu.Kanadu.Osijek.

RJEČNIK

12

adresa címavionska omotnica légipostái boríték birati, -am tárcsázni; választani,

válogatni blagdan ünnepnap bratić unokaöccs brzojav táviratčestitka gratuláció, üdvözlőlap dopisivanje levelezés dopisnica levelezőlap impuls impulzus, egység izlazni broj kilépőszám linija vonal marka bélyeg običaj szokásobrazac, birt obrasca űrlap pismo levél pozivni broj hívószám preporučeno pismo ajánlott levél radno vrijeme munkaidő razglednica képeslap rođendan születésnap slanje küldés slušalica kagyló šalter ablak (postán) telefonska govornica telefonfülke telefonska kartica telefonkártya telefonski imenik telefonkönyv ulazni broj belépőszám usavršavanje továbbképzés većina többség veza kapcsolat, összeköttetés

debeo, debela, debelo kövér dug, -a, -o hosszú kratak, kratka, kratko rövid međunarodni, -a, -o nemzetközi mlad, -a, -o fiatal mršav, -a, -o sovány nekakav, nekakva, nekakvo valami­

lyen

nizak, niska, nisko alacsony preopterećen, -a, -o túlterhelt prošli, -a, -o elmúlt sljedeći, -a, -e következő

dignuti u dići, dignem felemelni, felvenni

ispitivati, -am kikérdezni ispuniti, -im kitölteni isteći, isteknem lejárni kasniti, -im késni kupati se, -am se fürödni nabrajati, -am felsorolni napisati, napišem megírni nazvati, nazovem felhívni obavljati, -am /o/y, obaviti, -im bef

elintézni, elvégezni (csinálni) ostati, ostanem bef maradni otputovati, otputujem elutazni poći, pođem elindulni poslati, pošaljem elküldeni predložiti, -im javasolni sresti, sretnem + A találkozni (vkivel) ubaciti, -im bedobni zaboraviti, -im elfelejteni završiti, -im befejezni zvoniti, -im csöngetni, csörögni

bolje jobb(an)izravno közvetlenüljednostavno egyszerűenjučer tegnapnekoliko néhányosim toga ezen kívülpreko + G vmin át, túl, keresztülprošlog tjedna múlt hétensljedećeg tjedna következő hétentrenutno pillanatnyilagznatno jelentősen

13. lekcija_MOJ NOVI STAN

OpMstišto Ticfa.^0 nisamf>isa(a, aiizadlf ik mjes&&isam imaiai>os(a, /\lo

eaJa 7~imo a. su e potani'O isift -ioa. ti.Zrni dd sam dopMšie. odine žio Je ia s Mdite ima a. oiit&^s£oJ iáéi, P^éíeJe ee nisam postaia znatize na ia£ožiu^Je^tisamostalno, ^a sam se odseii a apodstanaf*'Stu-o. So-i- dala mise mafa 0f*'S0ni e t*'a, afit^fasnii mije. f)o&e.t£om oi/ e.godine. av-io da Je f?Md<Je., pa sam se tt eiaia iseiiti.Onda sa tata i mama pf 'ed ožiii da uz ijikom i ia£ina ffomoć éuf?im seii stan, ideja mise

Jai o sv-ida a, a i nisam ni misMa £oii£o tf eiam tt 'ožitidoi ne nađem stan po so-om ai asa. Cjeia zima mije pMŠ& a tf ažetja, no pooet£om pM^eća sam si aspjeia nadi stan io ji mi se napt 'U'ipo ieddopao. Dodaše, tf*'eéa o a J e ma o oinoi -iti, aiisH sa mimno opoma a-ii. /\/ešto sam not/ aca i sama zaštedpeia, afi i ia£a i M dite^i sa midaii nešto od sv-oje (LŠtedeu'ine,Si oj no si i sama postaia znatiže na ia ai/ moze Siti, Stanpe do-osoian i nagazi se ma o da^e odst edištag ada, iiizapat ’i a a iatnid, aiiJe na so-a Sf*-eéa napt -tf-ome £ata. /Čada samg a ispiatiia, pf U'O sam tt -eíaíapotf 'ožitimcjstot -e za oinou-a stana, Znaš da Je moj stHcr soiosiiia/ , pa mije on ejefistan fiČio. P^Je fjeg/aJe o odoinstaiatef*'pf e iedao iiikitju. iiopaonioa, pf omjenioJe nei o&£opio&ica i ojeu i, /ČadaJe if*’(JempM^eća sif-e iiio gotoi o, došii Sa. (Ja£, cjna i i^atići te ne£oii£o mojii p^Jate^a i pomogli mipf*’e- nJe ti moje sto-oj i, ijetoJe pMŠ o a a^epšamija i dotjet iv-afja do£ so-e nje došfo na su oje mjesto. Ziog mnogo pos(a, a i ziog o-e(i£ik tMš£oif a ot oga ^eta nisam ii a ni na

etoo atja, Sada^e ^eta i Ja a so-ome stanu zadov-o no ooe£iJem pooeta£ zad/Je š£ofs£egodine na a£aftetu.A(iJoš (iv-Jei. Ti nisam pisaia 0 deta ima stana, Da£ e, imam di Je soSe £a./i i/Ja., £apa- oniou, maii kodnii' iiipf*'edsoé e, a imam i iai£on, i/eća soéa sfazi za dnei/ na sošu., Ú( tjoj imam i aao, dv'O nasfo/Jaea, t egafs mnogopofioa, tefev'izot*’ ijedan ma/Jistoi, /VapoduJe

13ta fison, a. J e őe fttf a no. íz dlftev'He soée se, oúrnt aspao-acasoía, Tane mm mf(0-

^0 Honnj'e tojoi samo i>oste> a. ido-a Of maf a za ai deMlxK, /\ía se izgaziiíz Jedne i iz df a e soée, /Cakitja se nagazi desno odfft edsoé a i modef noJe af edena. ÍCakitJs^iOf mar-ióJepotpano fíOü' ^ao i H e d f j a i ^ isadoffef . (4 i ata. íakitje sam Kdmjestiiapt au a hia otf-aoniod. Ddsest/* e sam za ase^jetje doíila i mi oi ainapeé- H/ca. Odpf edsoíf a ijev-o nagazi se /ííipaonica, //a zaiost i zakódJe « íjoj Ixidtiéi da.Je stan ma i) aiiostaio^e mjesta iza ma a. adu. i ta. -i/il>inu., te zapet i(ioa. za f altije, /Ca o 7~ise čini?(7ao, mafo sam zašof av'iia/Sf daono Tepozio-am / sel>ina tuÁm íojiof anizit am «pov-o- da ase^e/Ja,/! sada mof am zamitipismo. Pošta f -adido šest sati, pa imam samo ne i'oiiio minuta da sti nmpf Je i^(Ja / adno tht emena,(Je fi£odTeée iiio ne ift' noo‘osti?(7e (ise ne to do odiio o Čema nisamzna(a?/ esti p- iu-o oČe^em Tt ojepismo, Pozdm^am TiMdite^e i éi ata, G to mislim na tjik.

Stf-e m s (f-oii:

Budimpešta, 23, tt aihfja2000.Tatjiana

131.Na osnovi Tatjaninog pisma nacrtajte tlocrt njezino­ga stana! Tatjana levele a lap ján rajzolja le la k á sá n a k az a laprajzát!

2. Odgovorite na pitanjal

1. Kome piše Tatjana pismo?2. Zašto joj nije dugo pisala?3. Sto je radila cijele zime?4. Kakav je Tatjanin novi stan i

gdje se nalazi?5. Tko je pomogao Tatjani u

obnovi stana?6 . Kakav je namještaj u dnevnoj

sobi?

7. Kako izgleda spavaća soba?8. Ima li u kuhinji perilicu za rub­

lje?9. Od koga je Tatjana dobila mik­

rovalnu pećnicu?10. Zašto nije bila na ljetovanju?11. Uz čiju pomoć je Tatjana kupi­

la stan?12. Zašto mora brzo završiti pismo?

3. Opišite potanko kakav je vaš stan ili kuća!

13Ha levelet trunk^miliőén megszólítást használunk?

Draga mama!Dragi Marko!Štovani/poštovani Gospodine! Stovana/postovana Gospođo!

hogyan kezdjük? ...

Hvala Vam/Ti na pismu od ... (17 . prosinca ove godine) Lijepo od Tebe/Vas što si se javio/Ia ... Oprosti/oprostite što se dugo nisam javio/la ...

hogyan búcsúzunk el?

S a štovanjem...S poštovanjem...U prilogu šaljem...Šaljem odvojeno...Povratom pošte očekujem ... Puno Te/Vas pozdravlja... Voli Te/Vas ...Tvoj/a prijatelj/ica ...

RJEČNIKblagovaonica ebédlő garderoba ruhatárcentralno grijanje központi fűtés garsonijera garzonlakáscijev, n, birt -i cső hladnjak hűtőszekrénydetalj részlet hodnik folyosódnevna soba nappali ideja ötletdnevni red napirend kada káddotjerivanje rendbehozatal katnica emeletes házfotografija fénykép kauč kanapéfrancuska postelja franciaágy ljetovanje nyaralás

13majstor mester mjesec hónapmikrovalna pećnica mikrohullámú

sütőnamještaj bútornaslonjač fotelnovost, n, bi rt -i újság, újdonságobiteljska kuća családi házobnova felújításormar szekrényperilica za rublje mosógéppločica csempepodstanarstvo albérletpogled látás, ránézés, kilátáspoštovanje tiszteletpovod alkalompredsoblje előszobapreseljenje (át)költözésprosinac, birt prosinca decemberregal szekrénysorroditelji szülőkselidba költözéssoboslikar szobafestőspavaća soba hálószobastanica megállóhelystric nagybácsi (apának fiútestvére)sudoper mosogatóškolska godina tanévštednjak tűzhelyštovanje tisztelettapison szőnyegpadló ^traženje keresés trening edzés trošak, troška költség tuš-kabina tusolófülke ujak nagybácsi (anyának

fiútestvére) ujna nagynéni (anya fiútestvérének a

felesége) ukus ízlésuljepsavanje szépítés useljenje beköltözés ušteđevina megtakarított pénz vlasnik tulajdonos vodoinstalater vízvezeték-szerelő zahod vécé

dvosoban, dvosobna, dvosobnokétszobás

obnovljen, -a, -o felújított uređen, -a, -o berendezett znatiželjan, znatiželjna,

znatiželjno kíváncsi

činiti se, -im se tűnni (čini mi se ne­kem úgy tűnik)

dogoditi se, -im se történni dopasti se, dopadnem se tetszeni iseliti se, iselim se kiköltözni isplatiti, -im kifizetni izlaziti, -im /o/y, izići, iziđem b e f

kimennijaviti, -im bejelenteni, jelentkezni ljetovati, ljetujem nyaralni naći, nađem találni nalaziti se, -im se elhelyezkedni namjestiti, -im berendezni obnoviti, -im felújítani očekivati, očekujem várni odseliti se , -im se elköltözni oličiti, -im kifesteni, kimeszelni oprostiti, -im megbocsátani pom agati, pomažem /o/y, pomoći,

pomognem b e f segíteni postati, postanem valamivé válni pregledati, -am átnézni prenijeti, prenesem átvinni promijeniti, -im kicserélni služiti za, -im za + A vmire szolgálni tražiti, -im keresni urediti, -im berendezni zaštedjeti, zaštedim megspórolni,

megtakarítani

dakle tehát doduše igaz, ugyan dugo sokáig krivo tévesen potanko részletesen sam ostalno önállóan si/sebi (saját) magának srdačno szívélyesen na svu sreću szerencsére

14. lekcijaHOROSKOPSKIZNAC

OVAN 21 . ožujka - 20. travnja

BIK21 . travnja - 21 . svibnja

RIBE 19. veljače 20. ožujka

VODENJAK 21 . siječnja -

18. veljače

JARAC 22. prosinca -

20. siječnja

STRIJELAC 22. studenoga - 2 1 . prosinca

BLIZANCI 22. svibnja - 21

lipnja

RAK 22. lipnja - 22. srpnja

LAV 23. srpnja - 22. kolovoza

DJEVICA 23. kolovoza - 22. rujna

ŠKORPION 23. listopada - 2 1 . studenoga

VAGA 23. rujna - 22.

listopada

Maja je zgodna, mlada djevojka iz Splita. Ima dvadeset godina, vitak stas, dugu, plavu kosu, i plave oči. Radi u banci. U banku svakodnevno dolazi mnogo ljudi, a muškarci naročito vole ići na njezin šalter. Svi vole obavljati svoj posao kod mlade, lijepe službenice koja uvijek ima lijepu riječ i dovoljno vremena za njih. Zbog toga Maja ima i mnogo udvarača, ali ne zna lako odabrati među njima. Naime, Maju jako zanima horoskop i ona cijeli svoj

14Život pokušava organizirati prema njemu. Čita svakodnevnu prognozu u raznim časopisima i sluša njihove savjete. I svoje partnere pokušava birati prema horoskopu...Maja je rođena 28 . siječnja 1 9 7 9 . godine u znaku Vodenjaka. Kao tipičan predstavnik svoga znaka, ona je strpljiva, poštena i vjerna, ima jaku volju. Voli društvo, ali promatra ga s tajanstvenim osm ijehom na licu. Ne brine se za tuđa mišljenja, ali rado i često pomaže drugima.Maja je u banci upoznala Igora. Igor je visok, simpatičan momak, inženjer je u tvornici. S dubokim glasom i lijepim, crnim očima odmah se dopao Maji. Nekoliko puta ju je pozvao na piće, ali na žalost on je po horoskopu Riba. Muškarci Ribe cijeli svijet promatraju kroz ružičaste naočale, žive u oblacima, a to se previše realističnim Vodenjacima ne sviđa.Drugi Majin udvarač je Davor. On je rođen 17 . lipnja u znaku Blizanaca. Radi na pošti. Srednje je visine, ima zelene oči i lijep osmijeh. I on se sviđa Maji. Ta dva znaka na prvi pogled imaju mnogo sličnih osobina, ali brzo se javljaju teškoće. Oni mogu imati dobru poslovnu vezu, ali ljubavnu nikako. Ni s trećim udvaračem Maja nije imala više sreće. Zoran je pjevač mjesnog sastava, ali on je Bik po horoskopu: komotan, spor, miran, malo i lijen, a to nimalo ne odgovara Majinom vatrenom temperamentu. Ona želi upoznati momka u znaku Lava, Vage ili Vodenjaka jer jo j oni najviše odgovaraju. S njima ima najviše zajedničkih osobina. Oni su također strpljivi, društveni, samostalni i pošteni kao i ona. Ali što kažu o tom e stručnjaci?

JARACU poslu je točan, dobar je domaćin. Pametan je i pošten, ima sve osobine koje trebaju za unapređenje na poslu, ali često je tužan.Slaže se: s Bikom i Jarcem .Mora se čuvati: Vage i Lava.

VODENJAKVoli slobodu, uvijek ide svojim putem, katkad je genijalan, katkad nemoguć. U poslu je spreman na suradnju, ali često je osamljen.Slaže se: sa Strijelcem i Vagom.Mora se čuuati: Lava i Bika.

RIBEVoli harmoniju, ali ne brine za novac, ni na poslu ni kod kuće. Istovremeno je vrlo pošten. Ako voli nekoga, samo njega voli.

14Slaže se: s Djevicom i Rakom.Mora se čuvati: Riba i Strijelca.

OVANŽeli ostati neovisan, o svemu sam želi odlučiti. Dobar je prijatelj, uvijek se može računati na njega. Nije strpljiv, često ide za svojom glavom.Slaže se: s Blizancima i Lavom.Mora se čuvati: Jarca i Riba.

BIKNe gubi lako glavu. Voli kada se brinu o njemu i zato je vjeran. Voli se osjećati sigurnim. Nije tip koji ide za snovima, zadovoljava se i bliskim stvari­ma.Slaže se: s Jarcem i Djevicom.Mora se čuvati: Vodenjaka i Lava.

BLIZANCIVjeran je samo onda kada jako voli nekoga. Inače je dosta labilan: sad veseo i sretan, sad tužan. Ima dva lica koja može i istovremeno pokazivati. Ima vještu ruku i umjetničke sposobnosti.Slaže se: s Vagom i Vodenjakom.Mora se čuvati: Škorpiona i Djevice.

RAKAko mu se nešto ne sviđa, odmah se vraća u svoj oklop. Često je osjetljiv, fini jako ljubomoran. Skroman je, ali ipak zna provesti svoju volju.Slaže se: s Ribama i Bikom.Mora se čuvati: Strijelca i Vage.

LAVSamouvjeren je i ponosan, ne voli kompromise. Sve dobije što želi. Ne voli kada ga kritiziraju. Rado je u središtu pažnje.Slaže se: s Ovnom i Strijelcem.Mora se čuvati: Raka i Bika.

DJEVICADiscipliniran, marljiv, pouzdan tip, voli red oko sebe i na poslu i kod kuće. Jako je kritičan, pažljivo bira svoje prijatelje i zbog toga ima malo radosti u životu.

14Slaže se: sa Škorpionom i Rakom.Mora s e čuvati: Blizanaca i Strijelca.

VAGAVoli harmoniju i lijepe stvari oko sebe. Jedini mu je problem što se teško može odlučiti. Jak o je iskren. Želi da ga svi vole.Slaže se: s Ovnom i Blizancima.Mora se čuvati: Škorpiona i Djevice.

ŠKORPIONNije skroman i ne voli kompromise. Često je ljubomoran. Na poslu je pošteni marljiv, borben tip.Slaže se: s Ribama i Strijelcem .Mora se čuvati: Vodenjaka i Lava.

STRIJELA CNe voli nered oko sebe, pošten je i u mnogim stvarima talentiran.Slaže se: s Ovnom i Blizancima.Mora se čuvati: Raka i Jarca.

I. Odgovorite na pitanja!

1. Kada ste rođeni?2. Kada su se rodili vaši roditelji?3. Kada se rodio vaš brat?4. Što je horoskopski znak vašega tate?5. Što je horoskopski znak vaše sestre?6. Koji je najljepši mjesec za vas u godini?7. Citate li rado horoskope?8. Koji je vaš horoskopski znak?9. Što je horoskopski znak vaše mame?

10. Što je horoskopski znak vašega brata?I I . Kada je rođena vaša sestra?12. Što je Majin znak u horoskopu?13. Koji znak vama najviše odgovara?14. Koje osobine najviše volite kod sebe?

142. Karakterizirajte osobe na slikama na osnovi vanjskog izgleda i horoskopskoga znaka!J e l l e m e z z e a k é p e n l á th a tó s z e m é ly e k e t a k ü ls ő és o h o r o s z k ó p ju k a lap ján !

IvanaDatum rođenja;30. listopada 1978 . godine.

IvanDatum rođenja:13. kolovoza 1967. godine.

3. Što vam savjetuje dnevni horoskop?Mit t a n á c s o l a n a p i h o r o s z k ó p ?

m

14RJEČNIK

Bik Bika časopis folyóirat dečko, tb dečki fiú Djevica Szűz domaćin házigazda društvo társaság glas hang glava fejharmonija harmónia izgled külső, vkinek a külseje Jarac , Ja rca Bak kolovoz augusztus kompromis kompromisszum Lav Oroszlán lice arelipanj, birt lipnja június mišljenje vélemény muškarac, birt muškarca férfi naočale (csak tb) szemüveg nered rendetlenség oblak felhőoči n, tb; oko s, e szemek; szem oklop páncél osmijeh mosoly . osobina tulajdonság Ovan, birt Ovna Kos ožujak, birt ožujka március partner társ, partner pažnja figyelemposlovna veza munkakapcsolat ' predstavnik képviselő problem probléma prognoza előrejelzés Rak Rákriječ, n, birt -i szó rujan, birt rujna szeptember sajam, birt sajma vásár sastav együttes savjet tanácssiječanj, birt siječnja január sloboda szabadságsposobnost, n, birt -i képesség, hajlam srpanj, birt srpnja július stas termet

Strijelac, birt Strijelca Nyilas stručnjak szakértő studeni, birt studenoga november suradnja együttműködés svibanj, birt svibnja május svijet világ Škorpion Skorpió tem peram ent temperamentum, vér-

mérséklet teškoća nehézség tip típustravanj, birt travnja április tvornica gyár unapređenje előrehaladás Vaga Mérlegvelesajam , birt velesajma nagy vásárveljača februárvisina magasságVodenjak Vízöntővolja akaraterő, kedvznak jelživot élet

blizak, bliska, blisko közeli borben, -a, -o harcias, küzdő crn, -a, -o fekete čudan, čudna, čudno furcsa discipliniran, -a, -o fegyelmezett društven, -a, -o társaságkedvelő dubok, -a, -o mély genijalan, genijalna, genijalno zseni­

álisiskren, -a, -o őszinte jedini, -a, -o egyetlen, egyedüli komotan, komotna, komotno kényel­

meskritičan, kritična, kritično kritikus labilan, labilna, labilno labilis lijen, -a, -o lusta ljubomoran, ljubomorna,

ljubomorno féltékeny marljiv, -a, -o szorgalmas miran, mirna, mirno nyugodt mjesni, -a, -o helyi, helybéli nemoguć, -a, -e lehetetlen neovisan, neovisna, neovisno függet­

len

14osamljen, -a, -o magányos osjetljiv, -a, -o érzékeny pametan, pametna, pametno okos pouzdan, -a, -o megbízható realističan, realistična, realistično

reálisrođen, -a, -o született ružičast, -a, -o rózsaszín samostalan, samostalna, samostalno

önállósamouvjeren, -a, -o magabiztos siguran, sigurna, sigurno biztonságos simpatičan, simpatična, simpatično

szimpatikus skroman, skromna, skromno szerény spor, -a, -o lassúspreman, spremna, spremno na + A

vmire kész srednji, -a, -e középső strpljiv, -a, -o türelmes tajanstven, -a, -o titokzatos talentiran, -a, -o tehetséges tipičan, tipična, tipično tipikus tud, -a, -e idegen, másé tužan, tužna, tužno szomorú umjetnički, -a, -o művészi vatren, -a, -o tüzes vitak, vitka, vitko karcsú vjeran, vjerna, vjerno hűséges vješt, -a, -o ügyes zajednički, -a, -o közös zgodan, zgodna, zgodno csinos

donositi, -im /o/y, donijeti, donesem bef elhozni

gubiti, -im veszíteni javljati se, -am se jelentkezni kritizirati, -am kritizálni misliti, -im gondolni odabrati, odaberem választani pokazivati, pokazujem megmutatni pokušavati, -am megpróbálni pročitati, -am elolvasni promatrati, -am szemlélni, nézegetni provesti, provedem megvalósítani,

véghezvinni računati na, -am na + A számítani

vkire, vmire riješiti megoldani slagati se, slažem se egyetérteni upoznati, -am megismerni zadovoljavati se megelégedni zakasniti, -Im elkésni

iako bár; annak ellenére, hogydovoljno eléginače különbenistovremeno egyidejűlegkoji, koja, koje amelyiklako könnyennaročito különösennikako semmiképp, sehogy sempažljivo figyelmesenprema + L vmi alapjánsvakodevno naponta, mindennaposán

15.lekcyaŠTO TE BOU?

lice (obraz)

nos

rame

nokat

15Marko je vikendom bio na izletu s prijateljima, ali se izlet loše završio. Uvečer se Marko već loše osjećao, kihao je i kašljao, imao je glavobolju i visoku temperaturu. Pozvao je liječnika koji je ustanovio da se Marko prehladio. Napisao je recept i rekao:

- Pošaljite nekoga u ljekarnu po lijekove, a vi ostanite u postelji nekoliko dana! Lijekove uzimajte tri puta dnevno nakon jela. Dok uzimate lijekove, nemojte ustajati iz postelje! Nemojte piti hladna pića i jesti masna jela! Budi­te na dijeti! Pijte mnogo tekućine! Nakon tri dana dođite u ambulantu na kontrolu!

Marko je poslušao liječnikove savjete i nakon tri dana se osjećao mnogo bolje. Onda ga je prijatelj pozvao na tulum. Tamo je bilo mnogo raznih jelai pića, a Marko nije mogao odoljeti, morao je sve isprobati. Jeo je i pio dotle dok se na kraju nije onesvijestio. Kad je došao k sebi, morao je povraćati. Još je i drugi dan imao groznu trbobolju, ali je ipak otišao na posao. Cijeli dan mu je bilo loše, pa kad je krenuo kući, okliznuo se na stubama i iščašio je gležanj. Uvečer je opet pozvao liječnika koji je rekao:

m i i í F

- Nije ništa opasno, ali stavite hladan oblog i ležite u postelji barem tri dana!I drugi put pazite malo više!

Međutim, kad je Marko drugi dan htio skuhati čaj, slučajno je prolio vruću vodu i zadobio na ruci opekline. Sam je potražio flaster i zavoj, i zavio svoju ranu. Jedva je čekao da sve to prođe jer su njegovi prijatelji krajem tjedna organizirali utakmicu. Kad mu je Ante telefonirao, rekao je:

- Slušaj liječnika i ostani u postelji dok potpuno ne ozdraviš jer te trebamo u ekipi!

15Do utakmice je Marko ozdravio, ali onda se dogodila nova nesreća! Na terenu se sudario s drugim igračem, pao je na zemlju i nije mogao ustati. Jako ga je boljela noga, pa su njegovi prijatelji trebali pozvati kola za hitnu pom oć. Stavili su ga na nosila i odvezli u bolnicu na traumatološki odjel. Liječnik je ustanovio da je Marko slomio nogu na vise m jesta, pa je morao ići na operaciju. Tako je to kada netko nema sreće!

Kod zubara

Zubar: Dobar dan. Što je vaš problem?Pacijent: Gospodine doktore, jako me boli zub! Osjetljiv je i na toplo i na

hladno.Zubar: Otvorite usta! Koji vas zub boli?Pacijent: Ovaj gornji.Zubar: Da vidimo ... da, ovaj zub je šupalj.Pacijent: Treba li ga izvaditi?Zubar: Budite mirni! Nadajmo se da ne. Ali svakako ga treba plombirati.

Želite li injekciju?Pacijent: Da, molim vas.Zubar: Pričekajte vani dok injekcija počne djelovati!

Zubar:

Pacijent:Zubar:

Pacijent:

Tako, sad možemo početi. (Zubar najprije buši zub, onda stavlja plombu.) Jesm o li gotovi?Jesm o, isperite usta! Kod kuće nemojte jesti ništa još šest sati! Ako vas bude boljelo mjesto zuba, uzmite tabletu protiv bolova! Ako ni to ne pomaže, vratite se na kontrolu!Hvala, doktore! Do viđenja!

151. Odgovorite na pitanja!

1. Gdje se Marko prehladio?2. Kako se osjećao uvečer?3. Sto mu je savjetovao liječnik?4. Zašto je Marko imao trbobolju?5. Kako je Marko zadobio

opekline na ruci?6. Cime je zavio ranu na ruci?7. Sto se dogodilo na utakmici?

8. Čime su odvezli Marka u bolnicu?9. Na koji odjel su vozili Marka?

10. Što je ustanovio liječnik u bolnici?

11. Jeste li često bolesni?12. Jeste li već bili u bolnici?13. Boli li vas često glava?14. Idete li na kontrolu k zubaru?

2. Ispunite tablicu!

(Pod slova napišite njihova imena!)

o) h) c)

" 1 ' 1“ I

/

b) c)

153. Dopunite dijalog!

Liječn ik

Pacijent

L iječnik

Pacijent

L iječnik

Pacijent

L iječnik

Pacijent

Liječnik:

Š t o ............................................................................................................... boli?

B o li .................................................................................................grlo i glava.

Jeste l i ...................................................................................... temperaturu?

Jesam , a l i .................................................................... imao/imala visoku.

O tvorite............................., pokažite grlo! Oh, d a ......................................

je dosta crveno! Jeste l i .................................................. nešto hladno?

Da, jučer s a m .......................................h la d an .............................................

Možete li uzim ati............................................................................................?

D a , .........................................................................................................................

Onda izvolite ............................ , i z ...............................uzmite lijekove i

uzimajte i h ...................... dnevno! Ostanite u .......................! Ako ste

sve ta b le te ................................ , vratite se n a .......................................... !

RJEČNIK

ambulanta rendelőblago kincsbol fájdalombolest, n, birt -i betegségbrada álldijeta diétadlan tenyérekipa csapatflaster sebtapaszglavobolja fejfájásgležanj, birt gležnja bokagrlo torokhitna pomoć mentőautóigrač játékosinjekcija injekciókola za hitnu pomoć mentőautókoljeno térdkontrola ellenőrzés; vizitkraj vég(e)

lakat, birt lakta könyökleđa s, csak tb hátlijek orvosságlimunada limonádénesreća baleset, szerencsétlenségnoga lábnokat, birt nokta köröm nosila s, csak tb hordágy nožni prsti lábujjak oblog borogatás obraz orca, ábrázat oko, tb oči szem opeklina égési sérülés operacija műtét ordinacija rendelő pacijent páciens (férfi) pacijentica páciens (nő) peta sarok pitanje kérdés

15plomba tömés prehlada megfázás, meghűlés prsa s mellkas prst, tb prsti ujjrame, birt ramena, tb ramena vállrana sebručnik törölközőstopalo talptekućina folyadéktemperatura láztraumatološki odjel baleseti osztálytrbobolja hasfájástrbuh hasuho, tb uši fülusna, tb usne ajak, ajkakusta csak tb szájvrat nyakzavoj kötszerzemlja földzglob Ízület (ručni ~ csukló) zub, tb zubi fogzubar fogorvos

gornji, -a, -e felső mastan, masna, masno zsíros strog, -a, -o szigorú supalj, šuplja, šuplje lyukas uredan, uredna, uredno rendes,

rendszerető vruć, -a, -e meleg

boljeti, E/3 boli fájni bušiti, -im fúrničuvati se, -am se vigyázni magára dizati, dižem /o/y, dići, dignem b e f

emelni; felemelni djelovati, djelujem hatni doći k sebi, dođem s sebi magához

térnidoživjeti, doživim megélni, megérni držati, -im tartani goditi ínyére, kedvére van; jólesik isprati, isperem kiöblíteni isprobati, -am kipróbálni iščašiti, -im kificamítani izmjeriti, -im megmérni

izvaditi, -im kivenni, kihúzni kašljati, kašljem köhögni kihati, kišem tüsszögni leći, legnem lefeküdni ležati, ležim feküdni odoljeti, odolim ellenállni odvesti, odvezem elszállítani, elvinni okliznuti se, okliznem se megcsúszni onesvijestiti se, -im se elájulni otići, otiđem u odem elmenni ozdraviti, -im meggyógyulni pasti, padnem elesni, leesni plombirati, -am betömni potražiti, -im megkeresni povraćati, -am hányni pozvati, pozovem meghívni, elhívni prehladiti se, -im se meghűlni, meg­

fáznipričekati, -am megvárni proliti, prolijem kiönteni skuhati, -am megfőzni slomiti, -im eltörni stavljati, -am tenni, rakni sudariti se, -im se összeütközni telefonirati, -am telefonálni ustanoviti, -im megállapítani uzimati, -am /o/y, uzeti, uzmem bef

(be)szedni, bevenni zaboljeti, zabolim megfájdulni zadobiti, zadobijem szerezni, kapni zaviti, zavijem bekötözni završiti se, -im se befejeződni

barem legalább dnevno naponta dok amíg dotle addig drugi put máskor jedva alig loše rosszul netko valaki potpuno teljesen protiv + G vmi/vki ellen put(a) -szor, -szőr (tri puta - három­

szor)slučajno véletlenül

16. lekcija___Vremenska oroanozaHrvatska televizija traži nove osobe za čitanje odnosno najavu vremenske prognoze. S onima najuspješnijim će snimiti kratak prilog koji će se emitirati u večernjem dnevniku jedan za drugim, a gledatelji će moći putem telefona glasovati koji im se kandidat najviše sviđa.Na probno snimanje je došlo dosta ljudi, ali nakon svih proba samo tri kandidata su uspjela snimiti svoj prilog od dvije minute.

1. kandidat; Silvija

Dobra večer, štovani gledatelji!Sigurno se pitate kakvo će vrijeme biti sutra. Pokušat ću vam ukratko ispriča­ti. Sutra će po našim predviđanjima biti promjenljivo vrijeme: čas će sijati sunce, čas će padati kiša. Bit će oblačno s mjestimičnim sunčanim razdobljima, ali prohladno. Stoga, ako planirate ići na izlet, ostavite to za neki drugi dan, ili ako svakako želite ići, ponesite sa sobom kišobran ili vjetrovku koji će vam zasigurno dobro doći. Iako vjetra neće biti, temperatura zraka u kopnenim područjima će biti preko dana između 13 i 18 , a preko noći od 8 do 11 Celzijevih stupnjeva. Jedino u primorju će biti toplije, preko dana 20-ak (dvadesetak) stupnjeva, a preko noći oko 13 stupnjeva. Želim vam lijep sutrašnji dan. Do viđenja! ,

2. kandidat: IVlario

Dobra večer, dragi moji!Kakvo će vrijeme biti sutra? Na to pitanje ću vam sa sigurnošću moći odgo­voriti sutra uvečer. Mogućnosti, naime, ima dosta. Ako će padati kiša, onda će i grmjeti i sijevati, poplavit će cijeli grad, a vi ćete biti mokri do kože. Neće vam pomoći ni gumene čizme ni kišobran. Ako će biti lijepo vrijeme i sunce će sijati, bit će vam vruće, znojit ćete se i u hladu tražiti hladno piće. Ako će vjetar puhati, smrznut ćete se, boljet će vas glava. Jedino se ne trebate bojati snijega i mraza, njih sigurno neće biti. Ali kao što i sami vidite, mogućnosti ima bezbroj, zato je najbolje ako vas sutra ništa ne iznenadi. Budite spremni na sve, pa se vidimo ponovno!

163. kandidat: Lucija

Lijep pozdrav, štovani gledatelji!Sutra će u većem dijelu zemlje biti umjereno do pretežito oblačno s kraćim sunčanim razdobljima. Mjestimično će biti malo kiše, popodne su mogući lokalni pljuskovi i grmljavina u sjevernim predjelima. U Dalmaciji će biti sunčano. Vjetar će biti slab jugozapadni i južni. Najviša dnevna temperatura će biti od 19 do 24, a na Jadranu do 26 C (Celzijevih stupnjeva). Do viđenja sutra u isto vrijeme.

Najviše glasova od gledatelja dobila je Silvija, ali je nisu primili na televiziju. Smatrali su da nije dovoljno stručna. Mario je bio zabavan, ali i neozbiljan. Lucija je bila dosta stručna, ali prehladna prema gledateljima. Zato od njih nisu primili nikoga, već i dalje traže odgovarajućeg sinoptičara.

161. Kakvo će vrijeme biti sutra? Poslušajte dežurnogsinoptičara i napišite!

Mi/yen idő lesz ho ln ap ? H allgassa m eg az ü g y e le te s m e t e o ro ló g u s t és írja le!

2. Odgovorite na pitanja!

1. Koga traži Hrvatska televizija?2. Tko se prijavio na probno sni­

manje?3. Koga su primili od kandidata?4 . Zašto nije odgovarala Silvija?5. Zašto nije odgovarala Lucija?

6 . Zašto nije odgovarao Mario?7. Kakvo je vrijeme bilo jučer?8 . Kakvo je vrijeme danas?9 . Kakvo će vrijeme biti sutra?

10 . Gledate li često vremensku prog­nozu?

3. Pomoću slika napišite kakvo je vrijeme! A k é p e ksegítségével írja le mili;en az idő!

a) b) c)

4 S«* i é n

! t , i i i t » ! « t i

d) ej

O O e 0»

RJEČNIKanticiklona anticiklon Celzijev stupanj Ceisius-fok čas pillanat (egyik pillanatban čitanje olvasás dió h, birt dijela rész dnevnik híradó

glas szavazat gledatelj néző godišnje doba évszak grmljavina mennydörgés hlad hűs, árnyék kandidat jelölt

16kiša esőkišobran esernyő koža bőrmogućnost, n. birt -i lehetőség mraz fagynaoblaka felhősödés najava (be)jelentes oluja viharpljusak, birt pljuska záporesőpodručje területpoplava áradáspozdrav üdvözletpredio h, birt predjela táj, részpredviđanje előrelátásprilog melléklet, híranyagprimorje tengerpartproba próbaprobno snimanje próbafelvétel razdoblje időszak, korszak sinoptičar meteorológus snijeg hótemperatura hőmérséklet vjetar, birt vjetra szél vremenska prognoza időjárás-jelentés zrak levegő

gumen, -a, -o gumi-, gumiból való jugozapadni, -a, -o délnyugati južni, -a, -o délikopnen, -a, -o szárazföldi, kontinentá­

lislokalan, lokalna, lokalno helyi mjestimičan, mjestimična,

mjestimično helyenkénti mokar, mokra, mokro vizes neozbiljan, neozbiljna, neozbiljno

komolytalan oblačan, oblačna, oblačno felhős odgovarajući, -a, -e megfelelő prohladan, prohladna, prohladno

hűvöspromjenljiv, -a, -o változó ružan, ružna,ružno csúnya slab, -a, -o enyhe, gyenge stručan, stručna, stručno szakszerű su n čan ,-a ,-o napos sutrašnji, -a, -e holnapi

štovan, -a, -o tisztelt umjeren, -a, -o mérsékelt uspješan, uspješna, uspješno sike­

resvalovit, -a, -o hullámos večernji, -a, -e esti

emitirati, -am sugározni glasovati, glasujem szavazni grmjeti, grmim mennydörögni ispričati, -am elmesélni oblačiti se, -im se /o/y, obući se,

obučem se b e f 1. öltözködni 2. beborul

obuvati se, -am se fo\y, obuti se, obujem se b e j lábbelit felhúzni

padati, -am esni, hullani planirati, -am tervezni ponijeti, ponesem magával vinni poplaviti, -im elárasztani posjetiti, -im meglátogatni primiti, -im felvenni, elfogadni puhati, pušem fújni sijati, -am sütni (a nap) sijevati, -am villámlani skijati se, -am se síelni slati, šaljem küldeni smatrati, -am tekinteni, vélekedni smrznuti se, smrznem se megfagyni snimiti, -im felvenni (kamerával) uspjeti, uspijem sikerülni znojiti se, -im se izzadni

bezbroj számtalan drugdje máshol jedino egyedülmjestimice, mjestimično helyenkéntnitko senkiodnosno illetveponovno újrapretežito túlnyomórésztsigurno biztosansinoć tegnap estestoga ezértsutra holnapukratko rövidenzasigurno bizonyára

17. lekcijaBANCI

Svi se ljudi žale da nemaju novaca, ali u bankama je uvijek gužva jer se tu obavljaju svi novčani poslovi. Netko želi promijeniti valutu, unovčiti ček, netko želi dići plaću, netko želi upisati kam ate u štednu knjižicu, pokušava štedjeti, netko diže kredit, drugi uplaćuju rate, a netko je došao samo vidjeti je li stiglo nešto na njegovu štednu knjižicu. I sada na svakom šalteru stoji dvoje, troje, četvero ljudi...

Na 1. šalteru

Pred šalterom stoje dvojica. Marko je dopratio svoga prijatelja Paula koji je jučer doputovao u Zagreb iz Njemačke. Budući da ima samo njemačku valu­tu, želi je promijeniti u hrvatski novac.

> Dobar dan. J e li m jenjačnica na ovome šalteru? - pita Marko.> Da, izvolite - odgovara mu ljubazno službenica.^ Moj prijatelj želi promijeniti valutu. Kakav je tečaj njem ačke marke?> Vrlo dobar. Tečajna lista je na zidu. Vrijednost marke upravo jučer je malo

porasla. Koliko maraka želi promijeniti vaš prijatelj?^ Dvjesto maraka.

Dajte, molim vas, njegovu putovrlicu!

Marko pruža službenici Paulovu putovnicu. Ona ju prelistava, ispuni obrazac za promjenu deviza u kune i pruža ga Paulu:

[> Izvolite potpisati na ovome mjestu! Hvala. Ovo je vaša potvrda, novac možete podići na blagajni.

0 Što je rekla? - upita Paul Marka.^ Rekla je da idemo po novac na blagajnu.

17Na 2. šalteru

Pred šalterom stoje četvero: dvojica momaka i dvije gospode. Na ovom šalteru se bave tekućim računima građana. Čeka se malo duže nego kod mjenjačnice.

^ Možete li, molim vas, pogledati je li stigla plaća na moj tekući račun? - pita prvi momak službenicu.

t> Kod nas imate račun?► Da, u tvornici su mi rekli da će plaću doznačiti odmah nakon prvoga dana u

mjesecu.Odmah ću provjeriti na računalu, molim vašu karticu.

^ Izvolite.> D a.. . na žalost njihova obećanja nisu uvijek sigurna, naime, na vašem tekućem

računu još nema nikakve doznake. Morat ćete pogledati za nekoliko dana ponovno.

^ A mogu li se raspitati telefonom da ne dolazim uzalud?^ Naravno, izvolite telefonski broj naše banke. Pokušajte već sutra!^ Hvala, do viđenja.

17Drugi momak je imao više sreće jer je njegova plaća bila već na računu. On je mogao podići novac odmah.

Želite li u jednoj svoti podići sve ili samo jedan dio? - upitala ga je službenica. ^ Sam o ću pola plaće podići, a ostalo želim staviti na štednu knjižicu.!!> Imate li kod nas štednu knjižicu?^ Ne, još nemam, ali namjeravam je otvoriti. Mogu li to učiniti sada?> Naravno, trebate samo ispuniti ovaj obrazac i predočiti vašu osobnu kartu.

To je sve.► Učinimo to odmah! - rekao je zadovoljno mladić.

A gospođe su već nestrpljivo čekale na svoj red jer su njih dvije došle samo na upis kamata, a tako dugo su trebale čekati...

1. Odgovorite na pitanja!

1. Zašto je u bankama uvijek mnogo ljudi?

2. Koliko je ljudi pred prvim šalterom?

3. Koliko je ljudi pred drugim šalterom?

4. Što oni žele obaviti?5. Kakvi se novčani poslovi '

obavljaju u bankama?

6. U kojoj banci obavljate svoje novčane poslove?

7. Idete li često u banku? Zašto?8 . Kako plaćate svoje račune?9. Imate li kreditnu karticu?

10. Kako dobivate svoju plaću?11. Jeste li imali problem s bankom?12. Imate li deviznu knjižicu?

2. Dopunite sljedeći dijalog!

S i t u a c i j a A

Službenica: Dobar dan. Izvolite!

Turist:.................................................Turist: .......................................................

Službenica: Vašu putovnicu molim! Službenica: Koliko želite promijeniti?

_______________________________17S i t u a c i j a C

Službenica: .........................................

Turist: Želim unovčiti ček.

Službenica: ..........................................

Turist: Turistički.

Službenica: ..........................................

Turist: Izvolite.

S i t u a c i j a B

Turist: Koji je tečaj marke?

Služben ica : .....................................

Turist: Želim promijeniti marke.

Služben ica : ......................................

Turist: Petsto.

S lužben ica : ......................................

17RJEČNIK

Ček csekk doznaka átutalás gledatelj néző gotovina készpénz(készlet) građanin lakos, polgár kamata kamat kredit kölcsön, hitel mjenjačnica pénzváltó novčani poslovi pénzügyek obećanje ígéretosobna karta személyi igazolvány plaća fizetés potvrda igazolás promjena váltás (változás) putovnica útlevél rata részletsastanak, birt sastanka találkozás serija sorozat svota összegštedna knjižica takarékbetétkönyv tečaj árfolyamtečajna lista valutaárfolyam (lista) tekući račun folyószámla upis beírás valuta valuta vrijednost, -i érték

elegantan, elegantna, elegantno elegáns

kupovni, -a, -o vásárlói prodajni, -a, -o eladási zadovoljan, zadovoljna, zadovoljno

elégedett

četvero négy ember dvojica két férfi troje három ember

dopratiti, -im odakísérni doputovati, doputujem odautazni,

megérkezni doznačiti, -im átutalni namjeravati, -am szándékozni podići, podignem felvenni, felemelni pokloniti, -im ajándékozni porasti, porastem megnőni potpisati, potpišem aláírni predočiti, -im bemutatni prehladiti se , -im se megfázni podići, podignem felvenni, felemelni promijeniti, -im beváltani provjeriti, -im ellenőrizni pružati, -am /o/y, pružiti, -im b e f

nyújtani, átnyújtani raspitati se, -am se érdeklődni, kér­

dezősködni silaziti, -im /o/y, sići, siđem b e f le-

szállni (járműről) smrznuti se, smrznem se megfagyni štedjeti, štedim takarékoskodni učiniti, -im megtenni unovčiti, -im pénzzé tenni, pénzre vál­

taniupisati, upišem beírni; beíratni uplaćivati, uplaćujem /o/y, uplatiti, -

im b e f befizetni završiti, -im befejezni znojiti se, -im se izzadni žaliti se, -im se panaszkodni

ovaj, -a, -o ez uzalud hiába

18. lekcijaUTOVAN

Na željezničkom kolodvoru

► Molim vas, možete li mi reći kada polazi vlak za Dubrovnik? Ne mogu se snaći na rasporedu odlaska i dolaska vlakova.

t> U osam sati i dvadeset minuta s prvoga perona, drugi kolosijek.► A kada stiže u Dubrovnik?i> Sutra ujutro u šest sati i trideset

minuta na glavni kolodvor.► Koliko stoji povratna karta?I> Tristo pedeset kuna s rezervacijom.^ Htio bih uzeti dvije povratne karte s

rezervacijom i spavaćim kolima.C> Želite prvi ili drugi razred?^ Drugi razred za nepušače, molim

vas.► Izvolite, to je ukupno sedamsto

osamdeset kuna.

U putničkoj agenciji

^ Dobar dan! Htjeli bismo se raspitati za organizirani program za sljedeći vikend. C> Ako želite putovati autobusom, preporučujem vam vikend na Plitvičkim jezerima.

Izvolite pogledati naše prospekte.► Da, doista se čini lijepim ovaj izlet, a i cijena je povoljna. A gdje ćemo imati

smještaj?t> Možete birati: hotelski ili privatni smještaj u dvokrevetnim sobama. Želite li

rezervirati mjesto za sljedeći vikend?

18► Da, molim vas

rezervirajte za nas jednu dvokrevetnu sobu u hotelu. A kada je polazak?

> U subotu ujutro u sedam sati. Autobus polazi ispred hotela Esplanade.

U zračnoj luci

► želim se raspitati koliko stoji avionska karta za Pariz.► U jednom smjeru ili povratna?► Samo u jednom smjeru.► Petsto kuna. Kada biste letjeli? ,► U petak, 4. (četvrtog) srpnja. Kada polijeće zrakoplov?► Točno u jedanaest sati, ali morate doći sat vremena ranije da biste obavili

carinsku kontrolu. Karte pak morate podići dan prije puta.► A kako možemo doći do uzletišta?

C> Autobusi voze svakih pola sata s autobusnoga kolodvora do zračne luke.

► Hvala.

18Hogpan kérünk felv i lágosítást a pályaudvaron?

M o l im v/as. kada sfižc v lak i / Splila'r^K o l ik o kasni pksprc’ sni v lak iz N jfm a rk i^ 'r ’S ko jpg p e ro n a po laz i v lak za B i id im p f ’ shi Na ko j i ko los i jek sfiže p os lovn i v lak iz Zaqrc’ba?

Kamo putovati?

Zvonim ir Je l ić , službenik na p ošti ( 6 9 godina)

Među Zvonimirovim omiljenim hobijima jesu putovanja u inozemstvo. On obožava upoznavati druge kulture, običaje, znamenitosti, spomenike, čak i specijalitete. Najviše voli šetati po malim ulicama starih gradova punih crkava, muzeja i izložaba. Zvonimirovu maštu privlači sve što je za njega nepoznato i novo, zato bi i ovoga ljeta htio otputovati u neku novu zemlju u kojoj još nije bio. Mogao bi to ovaj put biti Meksiko.

Z o rica M arić, k u ćan ica ( 3 3 godine)

Zoričini dani dosta su jednolični. Ima troje djece i previše posla oko njih. Samo kućanstvo, obitelj, kuhanje i spremanje. Katkad joj je svega preko glave. Htjela bi i ona nekamo otputovati da zaboravi dosadu svakodnevice. No, Zoričine želje nisu prevelike. Ona bi se zadovoljila i s kratkim izletom na obližnje izletište ili šumu. Njoj bi najvažnije bilo da se malo odmori, da napokon ne mora kuhati i spremati kao kod kuće svaki dan.

4*.

18Maja Kovačić, učenica (14 godina)

Maja cijele godine sjedi u školskoj klupi i zato nije nikakvo čudo što je za nju idealno putovanje planinarenje. Ona obožava aktivnosti svake vrste. Važno je da se puno kreće i da bude mnogo na svježem zraku. Ove godine bi htjela ići s prijateljima u visoke planine, ali i s roditeljima na more jer i plivanje jako voli. Ni sam a ne zna kako bi odlučila...

1. Odgovorite na pitanja!

1. Odakle i kada polazi vlak za Dubrovnik?2. Kada stiže u Dubrovnik?3. Koliko stoji povratna karta s rezervacijom za Dubrovnik?4 . Kakav program nudi za vikend tu­

ristički ured?5. Koliko stoji avionska karta za Pa­

riz?6. Kada polijeće zrakoplov?7. Kada se moraju podići karte?8. Zašto treba sat ranije doći u zrač­

nu luku?9. Kako se može doći do zračne luke?

10. O kakvom putovanju sanja Zorica?11. Što je među Zvonimirovim hobiji­

ma?12. Kamo bi on putovao ovoga ljeta?13. Što je važno za Maju?14. S kim bi ona htjela putovati?15. Kamo biste vi putovali ove godi­

ne?16. Volite li putovati vlakom?17. Jeste li već letjeli zrakoplovom?18. Čime najviše volite putovati? P o d g o ra

182. Dopunite dijalog!

u turističkom uredu

► Mi trebamo sobu, možete li nam pomoći?

>

► Što je jeftinije?

t> ..........................................................................................................................................................

► Onda želimo sobu u privatnom smještaju. Smijemo li upotrebljavati i kuhinju i kupaonicu?

c > ..........................................................................................................................................................

► A gdje možemo parkirati auto?

!> ..........................................................................................................................................................

3. Što radite rado/nerado na putovanju?

Ja Moj prijatelj

Šetamo po gradu

, Gledamo izložbe

Kupujemo suvenire

i Plešemo u diskoklubu

Idemo na koncert

' Upoznajemo se s drugima Í ‘ i i j Jedemo specijalitete i

: Igramo karte \ I *; A

18RJEČNIK

aktivnost tevékenység avionska karta repülőjegy carinska kontrola vámvizsgálat dosada unalom ekspresni vlak expresszvonat hobi hobbi hrana élelem inozemstvo külföld izletište kirándulóhely izložba kiállítás jezero tó kolosijek vágány kondukter kalauz kućanstvo háztartás kuhanje főzés kultura kultúra m ašta fantázia nepušač nem dohányzó pernica tolltartó peron peron planinarenje hegymászás polazak, birt polaska indulás poslovni vlak intercity povratna karta menettérti jegy privatni smještaj privát szállás prospekt prospektus putnička agencija utazási iroda putovanje utazásraspored odlaska i dolaska vlakova

menetrend red vožnje menetrend rezervacija helyfoglalás, helyjegy smjer irány smještaj szállás spavaća kola tb hálókocsi spomenik emlékmű spremanje takarítás svakodnevica mindennapok

šuma erdőturistički ured utazási iroda uzletište felszállópálya vlak vonatvozni red menetrend vrsta fajta, féleznam enitost, n, birt -i nevezetesség zračna luka légikikötő, reptér zrakoplov repülő želja kívánságželjeznički kolodvor vasútállomás

dvokrevetan, dvokrevetna, dvokrevetno kétágyas

glavni, -a, -o fő hotelski, -a, -o szállodai idealan, idealna, idealno ideális jednoličan, jednolična, jednolično

egyhangú nepoznat, -a, -o ismeretlen obližnji, -a, -e közeli organiziran, -a, -o szervezett važan, važna, važno fontos

kretati se, krećem se mozogni odmoriti se kipihenni magát polaziti, -im /o/y, poći, pođem b e f

indulni, elindulni polijetati, polijećem felszállni privlačiti, -im vonzani rezervirati, -am lefoglalni snaći se, snađem se feltalálni magát

napokon végre pak pedig puno sok; sokat ranije korábban zar vajon

.19. lekcijaL.Ü OVANJE NA MORUObitelj Markovié iz Pečuha svake godine ljetuje negdje na moru. Već su upoznali većinu kampova i nekoliko privatnih smještaja, a ove godine žele odsjesti u hotelima na koje će naići usput. Nisu unaprijed rezervirali mjesto jer će na jednome mjestu ostati samo dok se budu dobro osjećali. Lani su autom obišli Kvarnerski zaljev na Jadranu, a ove godine žele obići srednji dio Dalmacije. Njih četvero jako vole autom putovati jer tako se mogu zaustaviti gdje god i kad god žele, usput se mogu diviti divnom krajoliku: cvijeću, drveću i lišću u vrtovima i šumama pokraj puta. I ovaj put s nestrpljenjem kreću na ljetovanje.

19

32ÍS3

^ Tata, jesi li bio kod m ehaničara na popravku? - upita oca Ivan.► Da, sve je u redu. Gume su nove, svjetla i motor ispravni, a rezervoar je pun

goriva. Možemo li krenuti?^ Da, ako ste svi uzeli svoje stvari - odgovara m jesto Ivana njegova mama.

Već na putu u Mađarskoj oni se odlično provode, ali jako brzo stižu na madarsko- hrvatsku granicu. Valja obaviti pasošku i carinsku kontrolu.

Dobar dan, vaše putovnice molim.^ Dobar dan, izvolite, sve četiri su

ovdje.> Koliko dugo ostajete u Hrvatskoj?► Po našim planovima 15 dana,

naime, na godišnjem smo odmoru;

želimo obići obalu Jadrana, možda čak do Dubrovnika.> Želim vam ugodan boravak na moru. Pričekajte carinika, molim vas!

> Dobar dan. Imate li nešto prijaviti za carinjenje?^ Ne, ovo je uglavnom odjeća i naše osobne stvari.^ Otvorite prtljažnik, molim vas. (G ospodin M arkovié p o k a z u je prtljažnik

cariniku.) U redu je. Imate li potvrdu o valuti?> Ne, imamo toliko valute koliko je dopušteno unijeti u Hrvatsku bez potvrde.> A koliko benzina nosite osim onoga što je u rezervoaru?^ Dvadeset litara.> U redu, do viđenja i sretan put!

► Majo, pogledaj jesmo li stavili u torbu kartu Hrvatske. Ne znam točno gdje treba skrenuti za podravsku magistralu.

^ Da, evo je, tata. Kod sljedećega križanja trebaš skrenuti desno.► Odlično, vozit ćemo se magistralom do Kutine, a onda ćemo skrenuti na

zapadnom čvorištu na autocestu koja prolazi kraj Zagreba.C> Hoćemo li ući u Zagreb? - upita Ivan.► Sada ne, ali ako želite, na povratku možemo svratiti.

19Moramo potražiti benzinsku postaju jer se signalna lampica već upalila. Vidite li negdje znak ?Da, tamo kod semafora trebamo skrenuti lijevo - kaže gospođa Branka. Evo, tu smo ...

Dobar dan, napunite rezervoar, molim vas!Obični ili super želite?Bezolovni, molim. I molim vas da poslije provjerite ulje i tlak u gumama, Izvolite, sve je u redu.Možete li nam reći koliko je daleko Split?Još 2 6 0 kilometara.A gdje je sljedeća benzinska postaja?Otprilike 50 kilometara odavde.Hvala i do viđenja.

Za nekoliko sati obitelj Marković konačno je stigla do Splita. To je prvi grad koji žele upoznati, ali sada su toliko umorni od puta da se najprije žele odmoriti. Ulaze u prvi hotel koji im se izvana čini simpatičan. Na recepciji ih dočeka ljubazna recepcionarka:

Dobar dan. Mogu li vam pomoći? Da, dobar dan. Želimo rezervirati sobu. Imate li slobodnih soba?Da, imamo dvokrevetne sobe s kupao­nicom ili s tušem, s balkonom ili bez balkona.Onda ćemo uzeti dvije dvokrevetne sobe s tušem i balkonom. Jesu li sobe s pogledom na more?Naravno. Želite li puni pansion, polu­pansion ili samo doručak?

li-lf lbp"l ^ Up te U

U t

19^ Polupansion, budući da preko dana želimo razgledati okolicu.> U redu, koliko ostajete?^ Dok ne upoznamo sve ljepote vašega grada: stare crkve, zlatne pješčane

plaže, zeleno granje maslina i kam ene obale. Sve nas to zanima. t> Želimo vam ugodan boravak. Vaše sobe su 2 5 2 , 2 5 3 na drugom katu.

1. Odgovorite na pitanja!

1. Kamo ide obitelj Markovié na ljetovanje?2. Koliko valute nose sa sobom?3. Cime oni putuju?4. Koliko benzina imaju u autu?5. Zašto vole putovati autom?6. Koliko dugo ostaju u Hrvatskoj?7. Gdje su bili prošloga ljeta?8. Jesu li unaprijed rezervirali sm ještaj? Zašto?9. Imaju li oni nešto prijaviti za carinjenje?

10. Kojom cestom se voze do Zagreba? A od Zagreba?11. Trebaju li usput napuniti gorivom rezervoar?12 . Gdje je sljedeća benzinska postaja?13. U kojem hotelu odsjedaju?14. Kakve sobe su rezervirali u hotelu?

a) Vi kada idete na godišnji odmo^? c) Čime ćete putovati?b) Kamo ćete putovati ovoga ljeta? d) Koliko dugo želite tamo ostati?

2. Gdje razgovaraju ovi ljudi? Popunite tablicu!

1. dijalog 2. dijalog 3. dijalog 4. dijalog

a) benzinska postajab) recepcija hotela

c) granicad) autocesta

193. Poslušajte i naučite pjesmu sastava Siget!H a l lg a s s a é s tan u lja m e g a S ig e t e g y ü tte s d a lá t !

J e d i n a m o ja

Zrelo si voće, jabuko moja, tuga u kiši, prepuna boja,I : miris ravnice, pjesma slavuja,

rosa na travi, jedina moja. : I I : Tamburaši, znanci stari, moju sad odsvirajte!

Mene ljubi, znajte, ljudi, za drugo ne pitajte. ; I

Borim se, patim, prkosim svemu, ostani sa mnom, ne idi k njemu!I : Pjesma će tebe, oh draga moja,

dirnut’ u dušu, dirnut’ iznova. : I I : Tamburaši, znanci stari, moju sad odsvirajte!

Mene ljubi, znajte, ljudi, za drugo ne pitajte. ; I

RJEČNIKautocesta autópálya benzinska postaja benzinkút boravak, birt boravka tartózkodás carinik vámhivatalnok carinjenje elvámolás cvijeće Q\)j virágok čvorište csomópont drveće gyf fák duša lélekgodišnji odmor éves szabadsággorivo üzemanyaggrana faággranica határgranje gyj ágakguma gumikamenje gyf kövekkamp kempingkarta térképkoža bőr

krajolik táj križanje útkereszteződés lišće gyf falevelek ljepota szépség magistrala főútvonal maslina olajbogyó mehaničar autószerelő motor motor miris illatmliječni proizvod tejtermék nestrpljenje türelmetlenség obala part okolica környék otac apa pamuk pamutpasoška kontrola útlevél-ellenőrzés pjesma dal plan terv plaža strand

19polupansion félpanzió popravak, birt popravka javítás povratak, birt povratka visszatérés prtljažnik csomagtartó puni pansion teljes panzió (ellátás) ravnica síkság, róna recepcija recepció recepcionar/ka recepciós(nő) rezervoar (üzemanyag)tartály rosa harmat sem afor villanyrendőr signalna lampica jelzőlámpa slavuj csalogány staklo üvegstranac, bírt stranca idegen, külföldi (férfi)svila selyemtlak nyomásulje olajtrava fűvrt kertvuna gyapjúzaljev öbölzlato aranyznanac, birt znanca ismerős (férfi) željezo vas

bezolovan, bezolovna, bezolovnoólommentes

divan, divna, divno gyönyörű dopušten, -a, -o engedélyezett ispravan, ispravna, ispravno kifogás­

talankameni, -a, -o kőből van ljubazan, ljubazna, ljubazno kedves,

barátságos običan, obična, obično általános,

normálisodličan, odlična, odlično kiváló, kitű­

nőosoban, osobna, osobno személyes

pješčan, -a, -o homokból van podravski, -a , -o Drávamenti slobodan, slobodna, slobodno sza­

badzam oran, zam orna, zamorno fárasz­

tózapadni, -a, -o nyugati zlatan, -a , -o aranyból van zreo, zrela, zrelo érett

diviti se , -im se + D gyönyörködni vmiben

dirnuti, dirnem b e f megérinteni naići, naiđem rábukkanni, rátalálni napuniti, -im teletölteni, megtölteni obići, obiđem körbejárni odsjesti, odsjednem megszállni patiti, -im szenvedni prijaviti, -im bejelenteni, feljelenteni prkositi, -im dacolni prolaziti, -im elhaladni, elmenni vmi

mellettprovoditi se, -im se szórakozni razgledati, -am nézelődni, nézegetni skrenuti, skrenem befordulni, beka­

nyarodni svratiti, -im betérni ulaziti, -im /o/y, ući, uđem b e f be­

menniupaliti se , -im se kigyulladni zaustaviti se, -Im se megállni

gdje god bárhol, ahol csak izvana kívülről još mégkad god bármikor, amikor csak lani tavaly negdje valahol toliko ennyi(t) uglavnom alapjában véve

20. lekcijaPOZNAJETE LI HRVATSKU?

Hrvatska je jedna od najmlađih srednjo­europskih država. Ima oko 4 8 0 0 000 (četiri milijuna osamsto tisuća) stanov­nika. Zbog zemljopisnog položaja zem­lja ima sredozemnu, kontinentalnu i planinsku klimu, zbog čega je jedna od najpopularnijih zemalja za turiste. Ali što znate o njezinoj povijesti? Iako su se Hrvati na današnja područja

doselili već u prvoj polovici VII. stoljeća i od tada imaju burnu povijest, zemlja je svoju samostalnost stekla tek u siječnju 1992. godine.Na području bivših rimskih provincija Panonije i Dalmacije vladali su naro­dni knezovi: Branimir, Borna, Do­magoj i Trpimir, a prvi hrvatski kralj Tomislav, koji je okrunjen 925 . go­dine, ujedinio je sjevernu i južnu Hrvat­sku. Hrvatska je stupila u personalnu uniju s Mađarskom 1102 . godine, a

Spomenik pruom hrvatskom kralju Tomislavu

Bašćanska ploča

201 5 2 7 . godine Hrvatski sabor za hrvatskoga kralja izabrao je austrijskoga vladara Ferdinanda. Zemlji su stalno prijetili strani neprijatelji, u prvom redu Turci, ali ona je tim napadima odolijevala. Među najpoznatijim mučenicima Domovine jesu Petar Zrinski, Nikola Šubić Zrin­ski i Fran Krsto Frankopan koji su se, s drugim junacima zajedno, borili za njezinu slobodu. D anašnje granice Hrvatska ima od 1 7 1 8 . godine, kada je nekoliko puta pobijedila tursku vojsku. Odonda pa sve do 1 9 9 2 . godine Hrvat­ska je čekala do ponovne samostalnosti. Godine 1 9 9 0 . u Hrvatskoj su održani prvi demokratski izbori. Do tih događaja zemlja je pretrpjela mnoge gubitke.

Jis*.

P etar Šubić Zrinski

Postoje mnogi spomenici koji govore o teškoj, ali slavnoj povijesti Hrvatske. To su razne građevine, pisani spomenici te književna djela koji se mogu vidjeti u mnogim gradovima Hrvatske.

TOitipiflWflír ni' 3ÖÍI3iraOhHöhaDDl

\m nm í^h3 yjba [irarfiFíiiSna

hiui w &ma3/m sKtííra rffiitiHiinia

iK&miin»3inn [aUífií tímamk

(•»éíavuna fKaíŰí r íftwiítnia nnsimifa •

’arfii /ű3 mídb^&aá h ^ i vőímmrainrdi <h lapra&mi fiaObllit¥IH%tíyJÍ^

Nikola Šubić Zrinski Glagoljica (1483 godina)

20Glavni grad Hrvatske, Zagreb, nalazi se na obalama rijeke Save ispod Zagre­bačke gore. Grad se dijeli na Gornji grad, Donji grad i Novi Zagreb. Stari grad ili Gradec prepun je kulturnih spomenika. Tu se nalazi nekadašnji ulaz u grad - kula Lotrščak u kojoj je danas uređen muzej. Iz kule se točno u podne može čuti zvuk topa.Blizu je i Trg svetoga Marka s istoimenom crkvom na čijem krovu je grb grada Zagreba od keramičkih pločica poznatoga mađarskog proizvođača Zsolnayja. Prema legendi, na tom trgu je pogubljen Matija Gubec, vođa seljačke bune iz 1573. godine. Na trgu je i Sabor, a pred njim ljeti svakoga dana u podne možemo vidjeti smjenu straže.Nedaleko od trga je i poznata galerija Meštrovič, u rodnoj kući Ivana Me- štroviča, svjetski poznatoga hrvatskoga kipara. Jedno najpoznatije njegovo djelo „Zdenac života” nalazi se ispred zgrade Hrvatskoga narodnog kazališta u Donjem gradu. Zgrada Hrvatskoga narodnog kazališta otvorena je 14. listopada 1895. godine.

Meštrovićev Zdenac života pred Hrvat­skim narodnim kazalištem

Crkva svetog Marka

20U Donjem gradu se još nalazi mnoštvo muzeja kao što su muzej Mimara, Etnografski muzej, Muzej za umjetnost i obrt, a u Strossmayerovoj galeriji se čuva najstariji hrvatski pisani spomenik - Bašćanska ploča. To je kamena ploča iz oko 1 1 0 0 . godine. Pisana je prvim hrvatskim pismom, glagoljicom. Nađena je u Baški na otoku Krku, a čuva se kao najvredniji spomenik hrvatske kulturne povijesti.

Kamenita vrata (u daljini Katedrala)

20Antun Mihanović autor je pjesnne Hrvatska domovina koju je 1840. uglaz­bio Ivan Runjanin, a postala je hrvatskom himnom:

Hrvatska domovma

Lijepa naša domovino, oj junačka zemljo mila. Stare slave djedovino, da bi vazda sretna bila!

Mila kano si nam slavna, mila si nam ti jedina, mila kuda si nam ravna, mila kuda si planina!

Teci, Dravo, Savo, teci, nit’ ti, Dunav, silu gubi, sinje more, svijetu reci da svoj narod Hrvat ljubi!

Dok mu njive sunce grije, dok mu hrašće bura vije, dok mu mrtve grobak krije, dok mu živo srce bije!

v.'-‘

1. Poslušajte hrvatsku himnu! | ai

202. Odgovorite na pitanja!

1. u kojem dijelu Europe se nalazi Hrvatska?2. Koliko stanovnika ima Hrvatska?3. Kada su se Hrvati doselili na današnje područje?4 . Tko je vladao u Panoniji i Dalmaciji?5. Tko je prvi hrvatski kralj i kada je okrunjen?6. Znate li gdje se nalazi njegov kip u Zagrebu?7. Tko je bio neprijatelj Hrvatima?8. Koji su najpoznatiji mučenici hrvatske domovine?9. Kada je Hrvatska stekla ponovnu samostalnost?

10. Što je glavni grad Hrvatske?11. Gdje se nalazi taj lijepi grad?12. Zašto je zanimljiva crkva svetoga Marka?13. Na koji događaj hrvatske povijesti podsjeća Trg svetoga Marka?14. Koji je prvi hrvatski pisani spomenik?15. Gdje i kada je nađen, kojim pismom je pisan?16. Znate li kako se zove glavni zagrebački trg?

SU

za hrvatsku po-

1 1 0 0 .1 1 0 2 .1 5 2 7 .1 5 7 3 . V

^b95. b o u1 8 4 0 .1 9 9 0 .1 9 9 2 . ' «

BHE_________________I____ a _____Djelo slikara Vjekoslava Karasa (1845.)

RJEČNIK

20

autor szerzőbronca broncdjelo műdogađaj eseménydomovina hazagalerija galériaglagoljica glagoiita írásglavni grad fővárosgora hegygrađevina építménygubitak, birt gubitka veszteségizbor választásjunak hőskipar szobrászklima éghajlatknez fejedelemkralj királykrov háztetőkula toronylegenda legendamnoštvo sokaságmučenik mártírnapad támadásneprijatelj ellenségobrt kézművességpersonalna unija perszonáluníópjesma verspolovica félpoložaj helyzetpovijest, n, birt -i történelemproizvođač készítőprovincija tartományrodna kuća szülőházsabor országgyűléssamostalnost önállóságseljačka buna parasztfelkeléssmjena váltásstoljeće századstraža őrségtišina csendtop ágyúTurci (Turčin) törökök (török) ulaz bejáratumjetnost, n, birt -i művészet vladar uralkodó

vođa h, birt vođe vezető vojska hadsereg zdenac, birt zdenca kut zgrada épület zvuk hang

austrijski, -a, -o osztrák bivši, -a, -e egykori, volt buran, burna, burno viharos današnji, -a, -e mai demokratski,-a, -o demokratikus donji, -a, -e alsó etnografski, -a, -o néprajzi istoimen, -a, -o azonos nevű keramički, -a, -o kerámiából való književni, -a, -o irodalmi kontinentalni, -a, -o szárazföldi kulturni, -a, -o kulturális nađen, -a, -o talált narodni, -a, -o népi, nemzeti nekadašnji, -a, -e egykori održan, -a, -o megtartott okrunjen, -a, -o megkoronázott otvoren, -a, -o nyílt, nyitott pisan, -a, -o írott planinski, -a, -o hegyi pogubljen, -a, -o kivégzett popularan, popularna, popularno

népszerű rimski, -a, -o római sjeverni, -a, -o északi slavan, slavna, slavno dicső(séges),

híressredozemni, -a, -o földközisrednjoeuropski, -a, -o közép-európaistrani, -a, -o idegensvjetski, -a, -o világiturski, -a, -o törökvrijedan, vrijedna, vrijedno értékeszemljopisni, -a, -o földrajzi

boriti se, -im se harcolni čuti, čujem hallani dijeliti se, -im se osztódni doseliti se, -im se ideköltözni

20izabrati, izaberem kiválasztani, megvá­

lasztani odolijevati, -am ellenállni pobijediti, -im nyerni, győzni postojati, -im létezni poznavati, poznajem /o/y, poznati,

-am b e f ismerni pretrpjeti, pretrpim elszenvedni prijetiti, -im fenyegetni steći, steknem megszerezni, elnyerni stupiti, -im belépni

uglazbiti, -im megzenésíteni ujediniti, -Im egyesíteni vladati, -am uralkodni

a de, pedig nedaleko nem messze od tada azóta stalno mindig te éstek még csak

RJEČNIK - SZÓTÁRa és, pedig, de adresa címagencija ügynökség (turistička ~ uta­

zási iroda) akademija akadémia aktivno aktívanaktivnost, n, bírt -i tevékenység ali deambulanta rendelő američki, -a, -o amerikai Amerikanac, bírt Amerikanca ameri­

kai férfi Amerikanka amerikai nő ananas ananász anticiklona anticiklon aparat készülék arena aréna artičoka articsóka atmosfera hangulat Austrija AusztriaAustrijanac, bírt Austrijanca osztrák férfi Austrijanka osztrák nő austrijski, -a, -o osztrák autocesta autópálya autobus autóbusz automobil autó autor/ica szerző/nő avionski, -a, -o repülő- (~ karta re­

pülőjegy, ~ omotnica légipostái boríték)

baka nagymama balkon erkély banana banán banka bank barem legalább baš éppenbazen medence, uszodabečki, -a, -o bécsibenzinski, -a, -o benzin- (~ postaja

benzinkút)

bezbroj számtalanbezolovan, bezolovna, bezolovno

ólommentes bijeda nyomor bijel, -a, -o fehér Bik Bika bilježnica füzetbirati, -am választani, válogatni,

tárcsázni bivši, -a, -e egykori, volt Bizant Bizánc blagajna pénztár blagajnica pénztárosnő blagajnik pénztáros (férfi) blagdan ünnepnap blago kincsblagovaonica ebédlő, étkező blizak, bliska, blisko közeli blizanci, blizanke ikertestvérek blizina közel(ség) bluza női blúz boca üveg, palack bog 1. szervusz, szia, 2. isten bojati se, -im se + G félni vkitől,

vmitől bol fájdalom bolest, -I betegség bolestan, bolesna beteg bolnica kórház bolje jobban boljeti, E/3 boli fájni boravak, boravka tartózkodás boraviti, -im tartózkodni borben, -a, -o harcias boriti se, -im se harcolni brada áll brak házasság brašno liszt brat fiútestvérbratić unakaöccs, unokabáty Brazil Brazília breskva őszibarack

brijati se, brijem se borotválkozni brinuti se, brinem se + za + A 1.

gondoskodni vmiről, vkiről, 2. aggód­ni vkiért, vmiért

bronca bronz brz, -a, -o gyors brzo gyorsan brzojav távirat Budimpešta Budapest buditi se, -im se ébredni budući da mivelhogy buket csokor buran, -a, -o viharos bušiti, -im fúrni butik butik

carinik vámtisztcarinjenje vámoláscarinski, -a, -o vám- (~ kontrola

vámvizsgálat) celer zellerCelzij Celsius (Celzijev stupanj

Celsius-fok) centralni, -a, -o központi (~ grijanje

központi fűtés) cijel, -a, -o egész cijena árcijev, n, birt -i csőcim er/ica szobatárs/nőcipele tb cipő 'cirkus cirkuszcjenkati se, -am se alkudoznicrkva templomcrn, -a, -o feketecrtati, -am rajzolnicrven, -a, -o piroscvijeće gyf virágokcvijet virágcvjećarnica virágbolt, virágárus cvjetača karfiol cvjctić virágocska

čaj teačajni, -a, -o teás

mény)pecivo teasüte-

carape tb harisnya, zokni čas 1. pillanat, 2 . hol (~ tu, ~ tam o

hol itt, hol ott) časopis folyóirat čaša pohár Čeh cseh férfi Čehinja cseh nő ček csekk čekati, -am várni čest, -a, -o gyakori često gyakran čestitati, -am gratulálni čestitka gratuláció češanj, birt češnja fokhagymagerezd Češka Csehország češki csehül češljati, -am fésülni češljati se, -am se fésülködni češnjak fokhagyma četiri négyčetvero négyen (négy ember) četvrtak, birt četvrtka csütörtök čiji, čija, čije kié čime mivelčiniti se, -im se tűnni (čini mi se ne­

kem úgy tűnik) čist, -a, -o tiszta čistiti, -im tisztítani čitanje olvasás čitati, -am olvasni čizme tb csizma čokolada csokoládé čovjek (tb ljudi) ember čudan, čudna, čudno furcsa čuti, čujem hallani čuvati se, -am s e vigyázni magára čuven, -a, -o híres čvorište csomópont

ćevapčići tb bélszínroió

da igen dakle tehátdalek, -a, -o messzi, távoli daleko messze, távol

danas madanašnji, -a, -e maidečko h {tb dečki) fiúdebeo, debela, debelo kövér; vastagdemokratski, -a, -o demokratikusdeset tízdesno jobbradetalj részletdetaljno részletesendevet kilencdići u dignuti, dignem emelni, fel­

emelni, felvenni dijeliti, -im osztani dijeliti se, -im se osztódni, osztozkodni dijeta diéta (na dijeti sam diétázom) dijete s, birt djeteta (tb djeca) gyerek diktat tollbamondás dimljen, -a, -o füstölt dio, h, birt dijela rész dirigent karmester dirnuti, dirnem b e f megérinteni discipliniran, -a, -o fegyelmezett divan, divna, divno gyönyörű diviti se, -im se + D gyönyörködni

vmibendizati, dižem /o/y, dići, dignem b e f

emelni; felemelni dječak fiúdječji, -a, -e gyermek- (~ konfekcija

gyermekkonfekció) djelo műdjelovati, djelujem 1. hatni, 2. tevé­

kenykedni Djevica Szűz djevojčica kislány djevojka lány dlan tenyérdnevni, -a, -o napi (~ red napirend,

~ soba nappali szoba) dnevnik 1. napló, 2. híradó dnevno naponta do -ig dobro jóldočekati, -am megvárni, kivárni doći, dođem bef, dolaziti, -im /o/y

jönni, érkezni (doći k sebi magá­hoz térni)

dodavati, dodajem /o/v, dodati, - am bef hozzáadni, hozzátenni

doduše habár, igaz ugyan događaj esemény dogoditi se, -im se (meg)történni doista valóban, tényleg dók amígdóm ház; kollégium doma 1. haza (idem ~ megyek haza),

2. otthon (bio sam ~ otthon voltam) domaćin házigazda domovina hazadonositi, -im fol\), donijeti, donesem

b e f hozni; elhozni donji, -a, -e alsó dopasti se, dopadnem se bef,

dopadati se, -am se foly (meg)tetszeni

dopirati, dopirem fo\\), doprijeti, doprem bef eljutni, elhallatszani vmeddig

dopisivanje levelezés dopisnica levelezőlap dopratiti, -im idekísérni, elkísérni dopustiti, -im megengedni, engedé­

lyeznidopušten, -a, -o megengedett doputovati, doputujem ideutazni dosada unalomdosađivati se, dosađujem se unatko­

zomdoseliti se, -im se ideköltözni dosta elégdotjerivanje rendbehozatal dotle addig dovoljno elég doznačiti, -im átutalni doznaka átutalásdoživjeti, doživim megélni, megérnidrugdje másholdrugi, -a, -o második (drugi put

máskor)društven, -a, -o 1. társasági, 2. társa­

dalmi društvo társaság drveće gy/ fák drvo fa

držati, -im tartani dubok, -a, -o mély dućan bolt dug, -a, -o hosszú dugo sokáig duh, duša lélekdužan, dužna, dužno 1. adós, 2 . kö­

telesdva h, s, dvije n kettő dvoje ketten (egy férfi és egy nő) dvojica ketten (két férfi) dvokrevetan, dvokrevetna,

dvokrevetno kétágyas dvosoban, dvosobna, dvosobno két­

szobás

ekipa csapatekspresni, -a, -o expressz- (~ vlak

expresszvonat, ~ pismo expresszle­vél)

elegantan, elegantna, elegantnoelegáns

emitirati, -am sugározni Engleska Anglia engleski, -a, -o angol Engleskinja angol nő Englez angol férfi etnografski, -a, -o néprajzi evo íme

fakultet egyetem film film flaster sebtapasz flomaster filctoll fontana szökőkút fotografija fénykép fotografirati, -am fényképezni fotokopirati, -am fénymásolni Francuska Franciaország francuski, -a, -o francia (~ postelja

franciaágy)Francuskinja francia nő Francuz francia férfi francuz francia kenyér frižider hűtőszekrény

gaćice tb női alsónadrág galerija galéria garaža garázs garderoba ruhatár garsonijera garzonlakás gdje holgdje god ahol csak, bárhol genijalan, genijalna, genijalno zseni­

álisglagoljica glagolita írás glas 1. hang, 2. szavazat glasovati, glasujem szavazni glava fejglavica kis fej, fejecske (~ kupusa ká­

posztafej)glavni, -a, -o fő (~ grad főváros)glavobolja fejfájásglazba zenegle nicsakgledatelj nézőgledati, -am néznigležanj, birt gležnja bokaglumac, birt glumca színészglumica színésznőgodina évgodišnje doba évszak godišnji, -a , -e éves (~ odmor éves

szabadság)godišnjica évforduló (~ braka házas­

sági évforduló) goditi ínyére, kedvére van; jólesik gora hegy gorivo üzemanyag gornji, -a, -e felső gospodin úr gospođa hölgy, asszony gospođica kisasszony gotov, -a, -o kész gotovina készpénz(készlet) goveđi, -a, -c (előtagként) marha- grad város gradski, -a, -o városi građanin polgár, városlakó građevina építmény grana faág granica határ granje gy/ ágak

grb címer Grčka Görögország grčki, -a, -o görög grijanje fűtés gristi, grizem harapni Grk görög férfi Grkinja görög nő grlo torokgrmjeti, grmim mennydörögnigrmljavina mennydörgésgrozan, grozna, grozno szörnyűgrožđe gy/ szőlőgrožđice csak tb mazsolagrub, -a, -o durva, gorombagrudnjak melltartógubitak, birt gubitka veszteség, kárgubiti, -im veszítenigulaš gulyásguliti, -im hámozniguma gumigumen, -a, -o gumiból valógust, -a sűrűgužva tömeg; tolongás

haljina női ruha harmonija összhang, harmónia himna himnuszhitna pomoć, birt hitne -i mentőhlače csak tb nadrághlad hűs, árnyékhladan, hladna, hladno hideghladnjak hűtőszekrényhobi hobbihodnik folyosóhotel szállodahotelski, -a, -o szállodaihrana ételhraniti, -im etetniHrvat horvát férfiHrvatica horvát nőHrvatska Horvátországhrvatski horvátulhtjeti, hoću akarnihvala köszönöm

i és, isiako bár; annak ellenére, hogy ići, idem menni idealan, idealna, idealno ideális ideja ötlet igrač játékosigrati, -am játszani (~ nogomet futbal­

lozni, ~ tenis teniszezni, ~ vaterpolo vízilabdázni)

ili vagyimati, imam van, birtokolni vmit ime, birt imena, tb imena név impuls egység, impulzus inače különben injekcija injekció inozemstvo külföld inženjer/ka mérnök/nő ipak mégis Irska Írország Iseliti (se) kiköltözni isjeckati, -am /o/y, isjeći, isiječem

bef felvagdosni, felvágni iskren, -a, -o őszinte iskaznica igazolvány ispit vizsgaispitivati, -am kikérdezni isplatiti, -im kifizetni isprati, isperem kiöblíteni ispravan, ispravna, ispravno kifogás­

talanispred + G vmi, vki előtt ispričati, -am elmesélni ispričati se, -am se + D bocsánatot

kérni vkitől isprobati, -am kipróbálni ispuniti, im kitölteni isteći, isteknem lejárni isti, -a, -o ugyanaz, azonos istoimen, -a, -o azonos nevű istovremeno egyidejűleg iščašiti, -im kificamítani Italija Olaszország iz + G -ból, -bői iza + G vmi, vki mögött izabrati, izaberem kiválasztani izbor 1. választék, kínálat, 2. választás izgled külső, vkinek a külseje

izlaziti, -im kimenni, kijárniizlazni, -a, -o kimenő (~ broj kilépőszám)izlet kirándulásizletište kirándulóhelyizlog kirakatizložba kiállításizmeđu + G vmi közöttizmjeriti, -im megmérniiznenaditi, -im meglepniiznenaditi se, -im se meglepődniiznenađenje meglepetésizravno közvetlenülizvaditi, -im kivenni, kihúzniizvana kívülrőlizvoljeti, izvolim parancsolni

ja en jabuka alma Jadran AdriaJadransko more Adriai-tenger jaje s, birt jajeta tojás jak, -a, -o erős jako nagyon Japan Japán japanski, -a, -o japán Ja ra c , birt Ja rca Bak jastuk párna javiti, -im jelentenijavljati se, -am se folp, javiti se, -im

se b e f jelentkezni jedan, jedna, jedno egy ^jedini, -a, -o egyedüli, egyetlen jedino egyedül, csak jedinstven, -a, -o egyedüli, páratlan jednoličan, jednolična, jednolično

egyhangú jednom egyszer jednostavno egyszerűen jedva alig jeftin, -a, -o olcsó jelo étel jelovnik étlap jer mertjesen, n, birt -i ősz jest van; igen jesti, jedem enni

jezero tójezični, -a , -o nyelvi (~ ispit nyelv­

vizsga, ~ škola nyelviskola) još mégjučer tegnapjugozapadni, -a, -o délnyugatijuha levesjunak hősjutros ma reggeljužni, -a, -o déli

k, ka + D -hoz, -hez, -höz kabina fülke kad(a) mikor kada kádkad god amikor csak, bármikor kafić kávéház kako hogyan kam ata kamat kamen kőkameni, -a, -o kőből való kamenje gy/ kövek kamion teherautó, kamion kamo hovákamo god ahová csak, bárhovákamp kempingkandidat jelöltkao mintkapa sapkakaput kabátkarta 1. jegy, 2. kártya, 3 . térképkasniti, -im késnikasno későnkašljati, kašljem köhögnikat emeletkatnica emeletes házkauč kanapékava kávékazalište színházkazati, kažem /o/y, reći, reknem u

rečem mondani kćerka lánygyermek kći, birt kćeri lánygyermek kelj kelkáposzta keramički, -a, -o kerámiából van kihati, kišem tüsszögni

kino mozi kip szobor kipar szobrászkiseo, kisela, kiselo savanyú kiša esőkišni, -a, -o esős (~ ogrtač esőkabát)kišobran esernyőkita csokorklaun bohócklavir zongoraklima éghajlatklupa padključ kulcsknez fejedelemknjiga könyvknjiževni, -a, -o irodalmiknjižnica könyvtárkobasica kolbászkod + G -nál, -nélkod kuće otthonkoji 1. melyik, amelyik, 2. hányadik, 3.

akikola csak tb kocsikola za hitnu pomoć mentőautókolač sütemény, kalácskoliko 1. mennyi, 2. amennyi, ahánykolodvor pályaudvarkolosijek vágánykolovoz augusztuskoljeno térdkomad darabkomadić darabkakomedija komédiakomotan, komotna, komotno kényel­

meskompromis kompromisszum koncert koncert kondukter kalauz konfekcija konfekció konobar/ica pincér/nő kontinentalan, kontinentalna,

kontinentalno kontinentális kontrola ellenőrzés konj, tb konji ló kopnen, -a, -o szárazföldi koristiti, -im használni kornjača teknősbéka

kos, -a, -o ferde kosa haj kostim kosztüm kosara kosár koštati, -am kerülni košulja férfiing koža bőr kraj végkraj + G vmi, vki mellett krajem + G vmi végén krajolik táj kralj királykrastavac, birt krastavca uborka kratak, kratka, kratko rövid kravata nyakkendő kredit hitelkretati, krećem /o/y, krenuti,

krenem b e f indulni kretati se, krećem se mozogni krevet ágykritičan, kritična, kritično kritikus kritizirati, -am kritizálni križanje útkereszteződés krov (ház)tető kruh kenyérkrumpir burgonya, krumpli kruška körte kuća házkućanica háziasszony kućanstvo háztartás kućepazitelj/ica házmester/nő kući haza kuhan, -a, -o főtt kuhanje főzés, főzet kuhar/ica szakács/nő kuhati, -am főzni kuhinja konyhakuhinjski ormarić konyhaszekrénykula toronykultura kultúrakulturni, -a, -o kulturáliskupaći fürdő- (~ kostim fürdőruha)kupaonica fürdőszobakupati se, -am se fürödnikupnja vásárláskupovati, kupujem vásárolnikupovni, -a, -o vásárlói

kupus káposzta kut sarok kutija doboz

labilan, labilna, labilno labilisladica fiók; ládalajati, birt lajem ugatnila k ,-a , -o könnyűlakat, birt lakta könyöklako könnyenlampa lámpalani tavalyLav Oroszlánleći, legnem lefeküdnileđa s, tb hátlegenda legendalekcija leckeletjeti, letim repülniležati, -im feküdnilice areliganj, birt lignja, tb lignji tintahalliječnica orvosnőliječnik orvoslijek orvosságlijen, -a, -o lustalijep, -a, -o széplijevo balralimun citromlimunada limonádélinija vonallipanj, lipnja júniuslist (fa)levél 'lista listalistati, -am lapoznilistopad októberlišće gy/ faleveleklitra literlokalan, lokalna, lokalno helyilopta labdalosos lazacloš, -a, -c rosszloše rosszullovorov list babérlevél ludost, n, birt -i bolondság luk hagyma lupati, -am ütni, verni

ljekarna gyógyszertár ljepota szépség ljeti nyáron ljetni, -a, -o nyári ljetnikovac, ljetnikovca nyaraló ljeto nyár ljetovanje nyaralás ljetovati, ljetujem nyaralni Ijubav, -i szerelem ljubavni, -a , -o szerelmes (~ film

szerelmesfilm) ljubazan, ljubazna, ljubazno kedves ljubičast, -a , -o lila ljubomoran, ljubomorna,

ljubomorno féltékeny ljudi tb {e čovjek) em berek ljut, -a, -o 1. mérges, 2. erős, csípős

m ačka macska Mađar magyar férfi M ađarica magyar nő Mađarska Magyarország m ađarski, -a , -o magyar m agistrala főútvonal magnetofon magnó majica pólóing majka anya majmun majom majmunica nősténymajom majoneza majonéz m ajstor mester makarone tb makaróni malen, -a, -o kicsi mali, -a, -o kicsi malo kevés; keveset mama anya maram a kendő marka 1. bélyeg, 2. márka marljiv, -a, -o szorgalmas maslina olajbogyó m ást, -i zsírm astan, masna, masno zsíros m ašta képzelet mazati, mažem kenni med mézmedicina orvostudomány

među + I között međunarodni, -a, -o nemzetközi međutim azonban mehaničar szerelő mekan, -a, -o puha mesnica húsbolt meso húsmijenjati (se) változtatni, változni miješan, -a, -o vegyes, kevert miješati, -am keverni mikrovalni, -a, -o mikrohullámú

(~ pećnica mikrohullámú sütő) mineralni, -a, -o ásványi (~ voda

ásványvíz) minuta peremiran, mirna, mirno nyugodt miris illat mirno nyugodtan misao n, birt misli gondolat misliti, -im gondolni misliti se, -im se gondolkodni miš egér mišljenje vélemény mjenjačnica pénzváltó mjeriti, -im mérni mjesec hónap mjesni, -a, -o helyi mjestimice helyenként mjestimičan, mjestimična,

mjestimično helyenkénti mjesto hely mlad, -a, -o fiatal mladost, -i fiatalság mliječni proizvod tejtermék mlijeko tejmljeven, -a, -o darált mnogo sok; sokat mnoštvo sokaság moći, mogu, možeš... bírni mogućnost, n, birt -i lehetőség moj, -a, -e enyém mokar, mokra, mokro vizes momak, birt momka legény morati, -am kell more tenger mornar tengerész morski, -a, -o tengeri

motor motormožda talánmraz fagymrkva sárgarépamršav, -a, -o soványmučenik mártírmuškarac, birt muškarca férfimuški, -a, -o férfi-muzej múzeummuž férj

na + A -ra, -re na + L -on, -en, -ön nabrajati, -am felsorolni nacionalan, nacionalna, nacionalno

nemzeti način mód naći, nađem találni nadati se reménykedni nađen, -a, -o talált naići, naiđem rátalálni naime tudniillik najava (be)jelentés najčešće leggyakrabban najprije legelőször najviše legtöbbetnakon + G (közvetlenül) vmi, vki után nalaziti se, -im se helyezkedni, található namjeravati, -am szándékozni namjestiti, -im berendezni namještaj bútor naoblaka felhősödés naočale csak tb szemüveg napad támadásnapisati, napišem megírni, ráírninapokon végrenapraviti, -im megcsinálnina primjer példáulnapuniti, -im teletölteni, megtölteninaranča narancsnaravno természetesennaročito különösennarodni, -a, -o népi (~ glazba nép­

zene) narudžba rendelés nasjeckati, -am feldarabolni

naslonjač fotel nastava tanítás naš, -a, -c miénk navečer estenazdravljati, -am koccintani nazvati, nazovem felliivni na žalost sajnos ne nem nebo égnedaleko nem messze nedjelja vasárnapnedostatak, bi rt nedostatka hiány negdje valahol nego 1. hanem 2. mint nekadašnji, -a, -e valamikori, egykori nekakav, nekakva, nekakvo valamilyen nekoliko néhánynemati, nemam nincs, nem birtokolni nemoguć, -a, -e lehetetlen neovisan, neovisna, neovisno függet­

lenneozbiljan, neozbiljna, neozbiljno

komolytalan neoženjen nőtlen nepoznat, -a, -o ismeretlen neprijatelj ellenség nepušač nem dohányzó nered rendetlenség nesreća 1. baleset, 2. szerencsétlenség nestrpljenje türelmetlenség nestrpljivo türelmetlenül nešto valami netko valaki neudata hajadon nezaposlen, -a, -o munkanélküli ni sem nije nemNijemac német férfi nikada soha nikako sehogyan nikamo sehova nikuda semerre nitko senkinizak, niska, nisko alacsony Nizozemac holland férfi Nizozemka holland nő Nizozemska Hollandia

nizozemski, -a , -o holland noć éjnoćni, -a, -o éjjeli noću éjjel noga lábnogom et labdarúgás, futball nőj struccmadár nokat, birt nokta köröm Norveška Norvégia norveški, -a , -o norvég Norvežanin norvég férfi Norvežanka norvég nő nos orrnosila s, tb hordágy nositi, -im vinni nov, -a , -o új novac, birt novca pénz novčani, -a , -o pénzes (~ poslovi

pénzügyek) novinar újságíró novinarstvo újságírás novine tb hírlap, újság novost újság, újdonság nož késnožni, -a, -o láb- (~ prsti lábujjak)

njegov, -a, -o övé (férfié)Njemačka Németországnjemački németülNjemica német nőnjen, -a, -o u njezin, -a, -o övé (nőé)njihov, -a, -o övék

obala partobavljati, -am fo ly , obaviti, -im b e f

elintézni obećanje ígéret običaj szokásobičan, obična, obično általános,

normál obično általábanobilaziti, -im /o/y, obići, obiđem b e f

körbejárni, körüljárni obitelj, n, birt -i család obiteljski, -a, -o családi

objed ebédobjedovati, objedujem ebédelni oblačan, oblačna, oblačno felhős oblačiti se, -im se foly, obući se,

obučem se b e f öltözködni; felöltözni oblak felhő obližnji, -a, -e közeli oblog borogatás obnova felújítás obnoviti, -im felújítani obožavati, -am imádni obraz orca, ábrázat obrazac, bírt obrasca űrlap obrt kézművesség obuvati se, -am se /o/y, obuti se,

obujem se b e f lábbelit felhúzni ocat, bírt octa ecet ocjena osztályzat očekivati, očekujem várni, elvárni oči n, tb ( oko s, e) szemek očistiti, -im megtisztítani od + G -tói, -tői (od tada azóta) odabrati, odaberem kiválasztani odakle? honnan odande onnan odavno régótaodgovarajući, -a, -e megfelelő odgovarati, -am /o/y, odgovoriti, -im

b e f felelni, megfelelni odgovor válasz, felelet odigrati, -am eljátszani odijelo öltöny odjeća öltözék, ruházat odjel osztály (kórházi, áruházi) odlaziti, -im /o/y, otići, otiđem u

odem be f elmenni, távozni odličan, odlična, odlično kitűnő, kiváló odlučiti, -im eldönteni odmah mindjárt, azonnal odmarati se, -am se /o/y, odmoriti

se, -im se b e f pihenni, kipihenni magát

odmor szünet odnijeti, odnesem elvinni odnosno illetve odolijevati, -am /o/y, odoljeti,

odolim b e f ellenállni

određivati, određujem /o/y, odrediti, -im beg meghatározni

odrezak, birt odreska szelet održan, -a, -o megtartott odseliti se, -im se elköltözni odsjesti, odsjednem megszállni odvesti, odvezem 1. elvezetni, 2. el­

vinni (járművön) ogrlica nyakék, nyaklánc ogrtač felöltő oguliti, -im meghámozni okliznuti se, okliznem se megcsúszni oklop páncél oko (tb oči) szem oko körülbelül oko + G vmi, vki körül okolica környék okrunjen, -a, -o megkoronázott okusan, okusna, okusno ízletes oličiti, -im kifesteni, kimeszelni olovka ceruza oluja viharomiljen, -a, -o kedvenc omotnica boríték on, ona, ono ő onda akkoronesvijestiti se, -im se elájulni oni, one, ona ők opasan, opasna, opasno veszélyes opaziti, -im észrevenni opeklina égési sérülés opera opera operacija operáció opet megintoprati, operem megmosni oprema felszerelés oprostiti, -im b e f megbocsátani orah dióorganiziran, -a, -o (meg)szervezett organizirati, -am (meg)szervezni orkestar, birt orkestra zenekar ormar szekrény osam nyolcosamljen, -a, -o magányos osim + G vmin kívül, (osim toga

ezenkívül) osjećati, -am érezni

osjetljiv, -a, -o érzékeny osmijeh mosolyosoban, osobna, osobno személyes

(~ karta személyi igazolvány) osobina tulajdonság ostali, -a, -o többi ostatak, birt ostatka maradék ostati, ostanem b e f maradni osvjetljavati, -am megvilágítani otac, birt o c a (tb očevi) apa otići, otiđem u odem elmenni otkada mióta otok (tb otoci) sziget otprilike körülbelül otputovati, otputujem elutazni otvarati, -am /o/y, otvoriti, -im b e f

kinyitni otvoren, -a, -o nyitott ovaj, ova, ovo ez Ovan, birt Ovna Kos ovdje ittozdraviti, -im meggyógyulni oznaka jelzés oženjen nősožujak, birt ožujka március

pa éspacijent/ica páciens/nőpadati, -am /o/y, pasti, padnem esnipak pedigpaket csomagpalača palotapalačinka, tb palačinke palacsinta pametan, pametna, pametno okos pamučan, pamučna, pamučno pa­

mutból van pamuk pamut papar, birt papra bors papren, -a, -o borsos paprika paprika paprikaš paprikás, pörkölt papriti, -im borsozni parfimerija illatszerbolt pariški, -a, -o párizsi Pariz Párizs park parkparkiran, -a , -o (le)parkolt

partner társ, partnerpas, birt psa, tb psi kutyapasoški, -a, -o útlevél- (~ kontrola

útlevélvizsgálat) pasta krém (~ za zube fogkrém) pasti, padnem leesni, elesni pastir pásztor pašteta májkrém, pástétom patiti, -im szenvedni paziti, -im 1. vigyázni, 2 . figyelni pažljivo figyelmesen pažnja figyelem pecivo péksütemény pečen, -a, -o sült pečenje pecsenye, sült hús Pečuh Pécs pečuški pécsi peči, pečem sütni pećnica sütő pekarnica pékség pekmez lekvár perec perecperilica (za rublje) mosógép pernica tolltartó peron peronpersonalni, -a, -o (~ unija) perszonál-

unióperšin petrezselyem (peršinovo lišće

petrezselyem zöldje) pet öt peta sarokpetak, birt petka péntekpetnaestica tizenötös villamospicerija pizzériapiće italpile csirkepiletina csirkehúspisac, birt pisca írópisan, -a, -o írottpisati, pišem írnipismo 1. levél 2 . íráspita pitepitanje kérdéspitati, -am kérdeznipiti, pijem innipivo sörpizza pizza

pjesma 1. dal, 2. vers pješčan, -a, -o homokos pješice gyalog pjevač/ica énekes/nő pjevati, -am énekelni plaća fizetés plakati, plačem sírni plan terv planina hegy planinarenje hegymászás planinski, -a, -o hegyi planirati, -am tervezni platiti, -im fizetni plav, -a,-o kék plaža strand plesač/ica táncos/nő plesati, plešem táncolni plesni ansambl táncegyüttes plivač/ica úszó/nő ploča 1. lemez, 2. tábla pločica csempe plomba tömésplombirati, -am betömni (fogat) ploška (felszeletelt) darab (pl. burgo­

nyából)pljusak, birt pljuska záporeső po + A vkiért, vmiért po + L vki, vmi szerint, alapján (po

čemu miszerint) pobijediti, -im b e f győzni, nyerni početak, birt početka kezdet počinjati, počinjem /o/y, početi,

počnem b e f elkezdeni poći, pođem bef, {foly polaziti, -im)

elindulni podatak, birt podatka adat podne délpodnositi, -im megkínálni podravski, -a, -o Dráva menti područje terület podstanarstvo albérlet pogled tekintet, nézés pogotovo főleg, főként pogubljen, -a, -o kivégzett pohađati + A járni vhova pohan, -a, -o rántott pojesti, pojedem megenni

pokazivati, pokazujem /o/y,pokazati, pokažem b e f mutatni; megmutatni

poklon ajándék pokloniti, -im b e f ajándékozni pokraj + G vki, vmi mellett pokušavati, -am foly, pokušati, -am

b e f megpróbálni pol(a) fél, vminek a fele polazak, birt polaska indulás polica polepolicajac, birt policajca rendőr policajka rendőrnő polijetati, polijećem /o/y, poletjeti,

poletim felszállni polovica fél, vminek a fele položaj helyzet polupansion félpanzió polje rét, mezőpomagati, pomažem /o/y, pomoći,

pomognem b e f segíteni pomirit sült krumpli pomičan, -a, -o mozgó (-e stube/

stepenice mozgólépcső) pomoć, -i segítség ponedjeljak, birt ponedjeljka hétfő ponijeti, ponesem elvinni ponoć, -i éjfélponosan, ponosna, ponosno büszkeponoviti, -im megismételniponovno újra, ismétponuda kínálatponuda kínálatponuditi, -im megkínálnipopis listapopiti, popijem meginni poplava áradás poplaviti, -im elárasztani popodne délután popravak, birt popravka javítás popularan, popularna, popularno

népszerű porasti, porastem megnőni pored + G vmi, vki mellett poriluk póréhagyma posao h, posla birt dolog, munka posebno külön

posjet látogatás posjetiti, -im meglátogatni poslati, pošaljem elküldeni poslije + G vmi, vki után poslovan, poslovna, poslovno mun­

ka- (~ vlak intercity) poslušati, -am meghallgatni poslužitelj/ica felszolgáló/nő postati, postanem vmivé válni postavljen, -a, -o m egterített postojati, postojim létezni posuditi, -im kölcsönözni posve egészen pošta posta poštar/ica postás/nő pošten, -a, -o becsületes pošto je/su mennyibe kerül/kerülnek poštovanje tisztelet potanko részletesen potjecati, potječem származni, eredni potkošulja trikó potkrovlje padlástér, tetőtér potpisati, potpišem aláírni potpuno teljesen potražiti, -im megkeresni potreban, potrebna, potrebno szük­

séges potvrda igazolás pouzdan, -a, -o megbízható povijest, n, birt -i történelem povod alkalompovoljan, povoljna, povoljno kedvéző povraćati, -am jo\y, povratiti, -im h e j

hánynipovratak, birt povratka visszatérés povratni, -a, -o visszatérő (~ karta

retúrjegy) povrće zöldség pozdrav üdvözlet, köszönés pozdravljanje üdvözlés, köszönés poziv hívás, meghívás pozivati, -am /o/y, pozvati, pozovem

b e f meghívni pozivni, -a, -o hívó- poznat, -a, -o ismert poznavati, poznajem /o/y, poznati,

poznam b e f ismerni

poznavati se, poznajem se ismerni egym ást

pozor figyelem požuriti, -im sietni Prag Prága praški, -a , -o prágai prati, perem mosni prati se, perem se mosakodni pravi, -a, -o igazi, valódi praviti, -lm csinálni pravnik jogász (férfi) pravnica jogásznő pravo jog (imati ~ igaza van) pred + I vki, vmi előtt predah szünet predanje előadás predio h, predjela birt táj predjelo előételpredlagati, predlažem /o/y, pred­

ložiti, -im b e f javasolni, ajánlani predočiti, -im bemutatni predsoblje előszoba predstava előadás predstavnik képviselő predviđanje előrelátás pregledati, -am átnézni, megvizsgál­

niprehlada megfázás, meghűlés prehladan, prehladna, prehladno

túl hidegprehladiti se, -im se megfázni, meg­

hűlniprekjučer tegnapelőtt preko + G vmin át, keresztül prekosutra holnapután prekrasan, prekrasna, prekrasno

csodálatos, gyönyörű prelaziti, -im átmenni prelistavati, -am /o/y, prelistati, -am

b e f átlapozni prema + L vmi, vki alapján, szerint premali, -a, -o túl kicsi prenositi, -im /o/y, prenijeti,

prenesem b e f átvinni preopterećen, -a, -o túlterhelt prepirati se, prepirem se veszekedni preporučen, -a, -o ajánlott

preporučivati, preporučujem foly, preporučiti, -im bef ajánlani

prepun, -a, -o teli preseljenje költözés preskup, -a, -o túl drága presretan, presretna, presretno na­

gyon boldog pretežal«, preteška, preteško túl

nehézpretežito/pretežno túlnyomórészt pretrpjeti, pretrpim elszenvedni preuzak, preuska, preusko túl szűk prevelik, -a, -o túl nagy previše túl sok priča mese pričati, -am mesélni pričekati, -am megvárni; várni egy

kevesetprigodan, prigodna, prigodno alkal­

miprihvatljiv, -a, -o elfogadható prijatelj/ica barát/nő prijaviti, -im feljelenteni, bejelenteni prije + G vmi, vki előtt prijetiti, -im fenyegetni prilika alkalom prilog 1. köret, 2. melléklet primati, -am /o/y, primiti, -im b e f

elfogadni, befogadni primjećivati, primjećujem /o/y,

primijetiti, -im b e f észrevenni primorje tengerpart pripremati, -am foly, pripremiti, -im

b e f elkészíteni priređivati, priređujem /o/y,

prirediti, -im bef rendezni, szervezni privatan, privatna, privatno privát,

magánprivjesak, birt privjeska függelék privlačiti, -im vonzani prizemlje földszint prkositi, -im dacolni proba próba probati, -am próbálni problem probléma probni, -a,-o próba- (~ snimanje

próbafelvétel)

pročitati, -am elolvasni prodaja árusítás prodajni, -a, -o eladási prodavač/ica eladó/nő prodavaonica bolt prodavati, prodajem fo\y, prodati,

-am bef eladni profesor/ica tanár/nő prognoza előrejelzés, prognózis program műsorprohladan, prohladna, prohladno

hűvös proizvođač készítő prolaziti, -im /o/y, proći, prođem

bef 1. elmúlni, 2. elhaladni vmi mel­lett

prolaznik járókelő proliti, prolijem kiönteni proljeće tavaszpromatrati, -am nézni, szemlélni promijeniti, -im 1. beváltani, 2.

kicseréni promjena 1. váltás, 2. változás promjenljiv, -a, -o változó, változé­

konyprosinac, birt prosinca december prospekt prospektus prošetati, -am sétálni prošli, -a, -o elmúlt protiv + G vmi, vki ellen provincija tartomány provoditi, -im /o/y, provesti,

provedem be f 1. eltölteni, 2. vég­hezvinni

provoditi se, -im se szórakozni prozor ablak prsa s, tb mellkas prst ujj prsten gyűrű pršut szárított sonka prtljažnik csomagtartó pruga csíkpružati, -am /o/y, pružiti, -im bef

nyújtani pržen, -a, -o pirított psovati, psujem káromkodni puhati, pušem fújni

pun, -a, -o tele (~ pansion teljes ellátás)

puno sok; sokat punjen, -a, -o töltött pust, -a, -o lakatlan, puszta pusiti, -im dohányozni pút útput(a) -szer, -szór (dva puta kétszer,

prvi put ~ először) putnički, -a, -o utas- (~ vlak utasszál­

lító vonat, ~ agencija utazási iroda) putovanje utazás putovati, putujem utazni putovnica útlevél puž csiga

račun számla računalo számítógép računati na, -am na + A számítani

vkireradije szívesebben raditi 1. dolgozni, 2. csinálni radni, -a, -o munkás- (~ vrijeme

munkaidő) radnik munkás rado szívesen radost, n, birt -i öröm radovati se, radujem se + D örülni raj mennyország rajčica paradicsom Rak Rákrame, birt ram ena, tb ramena váll rana seb ranije korábban rano koránraskrižje útkereszteződés raspitivati se, raspitujem se foly,

raspitati se, -am se érdeklődni, kérdezősködni

raspored beosztás (~ dolaska i odlaska vlakova vonatok érkezési és indulási rendje)

rasprodaja kiárusítás rasti, rastem nőni rata részlet ravnalo vonalzó

ravnica síkság, róna razdijeliti, -im szétosztani razdoblje korszak, időszak razgledavati, -am /o/y, razgledati,

-am b e f nézelődni, szétnézni razglednica képeslap razgovarati, -am beszélgetni razni, -a, -o különböző razočaranje csalódás razred osztályrazumjeti, razumijem érteni, megérteni razveden, -a , -o elvált ražnjići rablóhúsrealističan, realistična, realistično

realisztikus, valós recepcija recepció recepcionar/k a recepciós/nő recept receptred rend (u redu rendben van, ~

vožnje menetrend) redatelj/ica rendező/nő regal szekrénysor reket teniszütőrenesansni, -a, -o reneszánsz restoran étterem rezanci tb metélt rezati, režem vágni rezervacija helyfoglalás, helyjegy rezervirati, -am foglalni rezervoar (üzemanyag)tartály režiser/ka filmrendező/nő riba halribarnica halüzletribati, -am reszelni; dörzsölni, sikálniriječ, -i szórijeka folyórimski, -a, -o rómairis hiúzriža rizsrječnik szótárroba árurobni, -a, -o áru- (~ kuća áruház) roditelj szülőrodni, -a, -o szülői (~ kuća szülőház) rođak rokon (férfi) rođen, -a, -o született rođendan születésnap

roman regény rosa harmat rublje ruhanemű ručati, -am ebédelni ručnik törölköző rujan, rujna szeptember ruka kézrukavice tb kesztyű Rus orosz férfi Rusija Oroszország ruski oroszul Ruskinja orosz nő ruža rózsaružan,ružna, ružno csúnya ružičast, -a, -o rózsaszínű

s, sa + I -val, -velsabor országgyűléssada mostsajam, sajma vásársako zakósalata salátasam, -a, -o egyedülsamac, birt samca egyedülállósamo csaksamoposluga önkiszolgáló üzlet samostalan, samostalna, samostalno

önállóan samostalno önállóan samostalnost, -i önállóság samouvjeren, -a, -o magabiztos san, birt sna álom sandale tb szandál sanjati, -am álmodni sapun szappan sarma töltött káposzta sastanak, birt sastanka találkozás,

randevú sastav együttessastavak, birt sastavka fogalmazás sat órasav, sva, sve 1. valamennyi, minden,

2, egész, 3. teljes savjet tanácssažetak, birt sažetka összefoglalás,

rezümé

sedam hétseliti se, -im se költözni selo faluseljački, -a, -o falusi, paraszt-

(~ buna parasztfelkelés) semafor villanyrendőr serija sorozat se&tra lánytestvér sestrična unakohúg, unokanővér sezona szezon si/sebi (saját) magának signalni, -a, -o jelző (~ lampica

jelzőlámpa) siguran, siorirna, :>*gurno biztos sigurno biztosan sijati, -am sütni (a nap) siječanj, birt siječnja január sijevati, -am villámlani silaziti, -im foly, sići, siđem bef

leszállni (pl. járműről) simpatičan, simpatična, simpatično

szimpatikus sin fiúgyermek sinoć tegnap este sinoptičar/ka meteorológus/nő sir sajtsitnina aprólék siv, -a szürkesjećati se, -am se emlékezni sjediti, -im /o/y, sjesti, sjednem bef

ülni; leülni sjeverni, -a, -o északi skakati, skačem ugrálni skijati se, -am se síelni skladatelj/ica zeneszerző/nő skoro 1. hamarosan, 2. majdnem skrenuti, skrenem lefordulni skroman, skromna, skromno sze­

rényskroz 1. keresztül, 2. végig, teljesen skuhati, -am megfőzni skup, -a, -o drága skupa együtt, összesen slab, -a, -o gyenge sladak, slatka, slatko édes slagati se, slažem se egyetérteni slanje küldés

slati, šaljem küldenislavan, slavna, slavno híres, dicsőségesslaviti, -im ünnepelnislavuj csalogánysličan, slična, slično hasonlósličiti, -im hasonlítanislika képslikar/ica festő/nőslikati, -am fényképeznisloboda szabadságslobodan, slobodna, slobodno szabad sloj rétegslomiti, -im eltörni slučaj eset (za svaki ~ mindenesetre) slučajno véletlenül slušalica kagyló slušati, -am hallgatni službenica hivatalnoknő službenik hivatalnok služiti za, -im za + A vmire szolgálni sljedeći, -a, -e következő sm atrati, -am tekinteni, tartani sm etati, -am zavarni smijati se, smijem se nevetni ( + D

nevetni vmin, vkin smisliti, -im kigondolni, kitalálni smjena váltássmjer 1. irány, 2. egyetemi v. főiskolai

szaksmještaj szállássmti:, n, bírt -i halálsmrznuti se, smrznem se megfagynisnaći se, snađem se feltalálni magátsnijeg hósnimiti, -im felvenni (kamerával)snižen, -a, -o leárazottsniženje leárazássoba szobasobarica szobalánysoboslikar szobafestősok üdítőitalsol, n, birt -i sósoliti, -im sóznispavaći, -a, -e alvó (~ kola hálóko­

csi, ~ soba hálószoba) spavanje alvás spavati, -am aludni

specijalitet specialitás spiker/ica bemondó/nő spisateljica írónő spomenik emlékmű spor, -a, -o lassú sposobnost, -i képesség sprem an, sprem na, spremno na + A

vmire kész spremanje 1. takarítás, rendrakás, 2.

készülődés sprem ati, -am takarítani Srbija Szerbia Srbin szerb férfi srce szívsrdačno szeretettel, szívesen sreća 1. szerencse 2. boldogság središte központ, középpont srednji, -a, -e középső srednjoeuropski, -a , -o közép-euró­

paisredozemni, -a, -o földközi sresti, sretnem + A b e f találkozni sretan , sretna, sretno boldog, szeren­

csés srijeda szerda srpanj, birt srpnja július Srpkinja szerb nő srpski szerbül stajalište megálló, állomás stajati, stojim /o/y, stati, stanem b e f

1. állni, 2 . kerülni staklo üveg stalno mindig, állandóan stan lakás stan ar/k a lakó/nő stanica állomás, megálló stanovati, stanujem lakni stanovnica lakos (nő) stanovnik lakos (férfi) stas termetstavljati, -am /o/y, staviti, -im b e f

tenni, rakni steći, steknem szerezni stepenica lépcső stil stílusstizati, stižem /o/y, stići, stignem b e f

érkezni, odaérkezni, megérkezni

stoga ezért stol asztalstolac, bi rt stolca szék stoljeće század stopalo talpstran, -a, -o idegen, külföldi stranac, bi rt stranca idegen, külföldi férfi strašan, strašna, strašno szörnyű straža őrségstric nagybácsi (apa fiútestvére) Strijelac, birt Strijelca Nyilas strog, -a, -o szigorú strpljiv, -a, -o türelmes stručan, stručna, stručno szakmai stručnjak szakértő, szakember stuba lépcsőstudeni, birt studenog(a) november student/ica egyetemi v. főiskolai hall­

gató/lánystudentski, -a, -o hallgatói (~ dom

egyetemi v. főiskolai kollégium) studirati, -am egyetemre v. főiskolára

járni stup oszlopstupanj, birt stupnja fok stupiti, -im belépni stvar, n, birt -i dolog subota szombat sućut, n, birt -i részvét sud bíróságsudariti se, -im se összeütközni sudoper mosogató suknja szoknya sunce nap, napfény sunčan,-a, -o napos suprug férj supruga feleség suradnja együttműködés susjed/a szomszéd/asszony sutra holnap sutrašnji, -a, -e holnapi svakako mindenhogyan, mindenféle­

képpensvaki, -a, -o minden; mindegyik svakodnevica mindennapok svakodnevno naponta svečan, -a, -o ünnepélyes

svežanj, birt svežnja köteg svi mindenkisvibanj, birt svibnja május sviđati se, -am se tetszeni svijet világsvijetao, svijetla, -lo világossvila selyemsvinjetina sertéshússvinjski, -a, -o (előtagként) sertés-svirač zenészsvirati, -am zenélnisvjetlo fénysvjetski, -a, -o világisvjež, -a, -e frisssvoj, -a, -e sajátsvota összegsvratiti, -im betérni

šal sálšalica csészešalter ablak (postán, bankban)šampanjac, birt šampanjca pezsgőšampon samponšaren, -a, -o tarkašator sátoršećer cukoršest hatšešir kalapšetati, -am sétálnišetnja sétašibica, šibice n tb gyufa šivati, -am u siti, šijem varrni škare n tb olló škola iskolaškolski, -a, -o iskolai (~ godina

tanév)Škorpion Skorpió Škotska Skócia šljiva szilvašpagete csak tb spagetti Španjolac, birt Španjolca spanyol

férfiŠpanjolka spanyol nő Španjolska Spanyolország španjolski spanyolul špinat spenót

športski, -a, -o sport- (~ oprem a sportfelszerelés)

štand standštedjeti, štedim spórolni, takarékos­

kodništedni, -a, -o takarék- (~ knjižica

takarékbetétkönyv) štednjak tűzhely što mi; mit štogod valami; valamit štovan, -a, -o tisztelt štovanje tisztelet šuma erdő šunka sonkašupalj, šuplja, šuplje lyukasŠvedska Svédországšvedski svédülŠveđanin svéd férfiŠveđanka svéd nőŠvicarac, birt Švicarca svájci férfiŠvicarka svájci nőŠvicarska Svájc

tajanstven, -a, -o titokzatos tajnica titkárnő takav, takva, takvo ilyen tako ígytakođer szintén, is talentiran, -a, -o tehetséges Talijan olasz férfiTalijanka olasz nő 'talijanski olaszultaman, tam na, tamno sötéttamnozelen, -a, -o sötétzöldtamo otttanjur tányértapison padlószőnyegtata h apate éstečaj 1. tanfolyam, 2. árfolyam tečajni, -a, -o ár-tek még csaktekući, -a, -e folyó- (~ račun folyó­

számla) tekućina folyadék teleći, -a, -e borjú-

telefonirati, -am telefonálni telefonski, -a , -o telefon- (~ govornica

telefonfülke, ~ kartica telefonkártya, ~ imenik telefonkönyv)

televizija televízió tem peram ent temperamentum tem peratura 1. láz, 2. hőmérséklet ten isac/ica) teniszező/nő tenisice tb edzőcipő terasa terasz teren pálya teškoća nehézség te ta nagynéni; néni ti tetih, -a, -o halk, csendes tip típustipičan, tipična, tipično tipikus tišina csendtjedan, birt tjedna hét (hét nap) tjestenina tésztaféleség tko ki; aki tlak nyomás to eztočan, to čn a ,to čn o pontos točno pontosan tokajac tokaji bor toliko ennyi top ágyútopao, topla, toplo meleg toranj, birt tornja torony torba táskatrajati, trajem időbe telni, tartani tramvaj villamos traperice tb farmernadrág traum atološki, -a , -o baleseti trava fűtravanj, birt travnja április traženje keresés tražiti, -im keresni trbobolja hasfájás trbuh has trčanje futás trčati, trčim futni treba kell trebati, -am kell trening edzéstrenirka szabadidőruha, melegítő

trenutno pillanatnyilag trg tér trgovina bolt tri háromtroje hárman (férfiak és nők) trošak, bi rt troška költség trošiti, -Im fogyasztani tržnica piac tu itttući se, tučem se verekedni tuđ, -a, -c idegen, másé tulipan tulipán tulum házibuli Turčin (tb Turci) török (férfi) turistički, -a, -o turisztikai (~ ured

utazási iroda) turski, -a, -o török tuš zuhany (~ kabina zuhanyzófül­

ke)tužan, tužna, tužno szomorú tvoj, -a, -e enyém tvornica gyár tvrd, -a, -o kemény

u + A -ba, -be u + L -ban, -ben ubaciti, -im bedobni ubrus asztalterítő učenica tanulólány učenik tanulófiü učiniti, -im megtenni učionica tanterem učitelj/ica tanító/nő učiti, -im tanulniudoban, udobna, udobno kényelmesudovac özvegy (férfi)udovica özvegyasszonyudvarač udvarlóudžbenik tankönyvuglavnom alapjában véve, főleguglazbiti, -im megzenésíteniugodan, ugodna, ugodno kellemesuho (tb uši) füluistinu valóbanujak nagybácsi (anya fiútestvére)ujediniti, -im egyesíteni

ujna nagynéni (anya fiútestvérének felesége)

ujutro reggelukrašen, -a, -o díszes, díszített ukratko röviden ukupno összesen ukus ízlésukusno ízlésesen; ízletesen ulaz bejáratulaziti, -im /o/y ući, uđem bef bemen­

niulazni, -a, -o bejárati (~ broj belé­

pőszám) ulica utca ulični, -a, -o utcai ulje s olajuljepšavanje s szépítés umak mártás (~ od rajčica paradi­

csommártás) umalo majdnem umivaonik mosdó(tál) umivati se, -am se mosakodni umjeren, -a, -o mérsékelt umjetnički, -a, -o művészi umjetnost, n, birt -i művészet umoran, umorna, umorno fáradt umrijeti, umrem meghalni unapređenje s előrejutás, előrehaladás unaprijed előre unijeti, unesem bevinni unovčiti, -im pénzzé tenni, pénzre

váltani unuk fiúunoka unuka leányunoka uopće egyáltalánunutrašnjost, n, birt -i vmnek a belseje upakirati, -am becsomagolni upaliti se, -im se kigyulladni upis beírás, beiratkozás upisati, upišem beírni; beíratni upitati, -am megkérdezni uplaćivati, uplaćujem /o/y, uplatiti,

-im bef befizetni upoznati, -am megismerni upravo éppenupropašten, -a, -o tönkretett ured iroda

uredan, uredna, uredno rendes, rendszerető

urediti, -im berendezniuređen, -a, -o berendezettusavršavanje s továbbképzésuseljenje s beköltözésuskoro hamarosanuslusa szolgáltatásuslužan, uslužna, uslužno szolgálatkészusne tb (e usna) ajakuspješan, uspješna, uspješno sikeresuspjeti, uspijem sikerülniusput útközben, közbenusta tb szájustajati, ustajem /o/y, ustati,

ustanem b e f felkelni ustanoviti, -im megállapítani ušteđevina megtakarított pénz uštipak, bi rt uštipka fánk utakmica mérkőzés utorak, bi rt utorka kedd uvečer hat este uvijek mindig uz + A -hoz, -hez uzalud hiábauzbudljiv, -a, -o izgalmas uzimati, -am /o/y, uzeti, uzmem b e f

1. elvenni, fogni, 2 . szedni, beszedni uzletiste s felszállópálya užitak, birt užitka élvezet uživati u, -am u + L élvezni vmit ,

Vaga Mérleg val hullámvalovit, -a, -o hullámos valjušci tb nokedli, nudli, galuska vaš, -a, -e tiétek vaterpolo vízilabda vatren, -a, -o tüzes vaza vázavažan, važna, važno fontos večer, n, birt -i n este večera vacsora večeras ma este večerati, -am vacsorázni večernji, -a, -e esti već 1. már, 2, hanem

veći, -a, -e nagyobb većina többségvelesajam , birt velesajm a nagyvásár,

mintavásár veličina nagyság, méret veljača február Venecija Velence veseliti se , -im se + D örülni

vminek, vkinek veseo, vesela, veselo vidám vesta kardigán veza kapcsolat, összeköttetés vi ti; ön, maga vidjeti, vidim látni vijest, n, birt -i hír vikati, vičem kiabálni vikend hétvége visina magasság viski whisky visok, -a, -o magas više többvitak, vitka, vitko karcsú vjenčanje s esküvő vjeran, vjerna, vjerno hűséges vjerojatno/vjerovatno valószínűleg vješt, -a, -o ügyes vjetar, vjetra szél vjetrenjača szélmalom vjetrovka széldzseki vježbati, -am gyakorolni vladar uralkodó vladati, -am uralkodni vlak vonat vlasnik tulajdonos voće 5y/ gyümölcs voćni, -a, -o gyümölcs- (~ kup

gyümölcskehely) voda vízVodenjak Vízöntővoditi, -im vezetnivodoinstalater vízvezeték-szerelővodoskok szökőkútvođa h vezetővojnik katonavojska hadseregvolja kedv, akarat (po volji tetszőle­

gesen)

voljeti, volim szeretnivoziti, -im vezetni (járművet)vozni red menetrendvraćati se, -am se /o/y, vratiti se, -

im se bef visszatérni, visszajönni vrag ördög vrat nyak vrata tb s ajtóvremenski, -a, -o idő- (~ prognoza

időjárás-jelentés) vrhnje s tejfölvrijedan, vrijedna, vrijedno értékesvrijeme, birt vremena 1. idő, 2. időjárásvrlo nagyonvrpca szalagvrsta féle, fajtavrt kertvruć, -a, -e meleg; forró vući, vučem húzni vuna gyapjú

za + A vkinek a számára zabavan, zabavna, zabavno szóra­

koztatózaboljeti, zabolim megfájdulni zaboraviti, -im elfelejteni zadaća feladat (domaća ~ házi fela­

dat)zadnji, -a, -e utolsó, hátsó zadobiti, zadobijem szerezni zadovoljan, zadovoljna, zadovoljno

elégedettzadovoljavati se, -am se megelégedni zadovoljno elégedetten zadržati, -im megtartani zahod vécézahvalnost, n, birt -i hála, köszönet zajednički, -a, -o közös zajedno együtt zakasniti, -im elkésni zaljev öbölzamijeniti, -im kicserélni zamorno fárasztó zanimanje foglalkozás zanimati, -am érdekelni zanimljiv, -a, -o érdekes

zao, zla, zlo gonosz, rossz zapadni, -a, -o nyugati zapravo tulajdonképpen zar vajon zasigurno bizonyára zastava zászlózaštedjeti, zaštedim megspórolni zašto miért zatim aztán zato azértzatvarati, -am /o/y, zatvoriti, -im bef

bezárni, becsukni zaustaviti se, -im se megállni zaviti, zavijem betekerni, becsavarni zavoj 1. kötés, 2. kanyar završiti, -im befejezni (~ se befejeződni) zbog + B miatt zdenac, birt zdenca kút zdjelica tálka zdrav, -a, -o egészséges zec nyúl zelen, -a, -o zöld zelenje zöldség zemlja 1. ország, 2. föld zemljopisni, -a, -o földrajzi zemljovid földrajzi atlasz zglob 1. csukló, 2. boka zgodan, zgodna, zgodno jóképű,

jópofa zgrada épület zid falzima 1. tél, 2. hideg zimski, -a, -o téli zimus ezen a télen; a múlt télen zlatan, zlatna, zlatno aranyból van zlato aranyznak (tb znakovi u znaci) jel znamenitost, n, birt -i nevezetesség znanac, birt znanca ismerős (férfi) znanstvenik tudós znati, znam tudni znatiželjan, znatiželjna,

znatiželjno kíváncsi znatno lényegesen znojiti se, -im se izzadni zračni, -a, -o légi (~ luka légiki­

kötő, reptér)

zrak levegő zrakoplov repülőgép zrcalo tükör zreo, zrela, zrelo érett zub fogzubar/ka fogorvos/nőzvati se, zovem se hívni, hívatni magátzvoniti, -im csöngetnizvuk (tb zvuci/zvukovi) hang

žaliti se, -im sc panaszkodni žar h rost (na žaru roston) želja óhaj, kívánság željeti, želim óhajtani, kívánni

željeznički, -a , -o vasúti(~ kolodvor vasútállomás)

željezo vas žemlja zsemle žena nőženski, -a , -o női (~ konfekcija

női konfekció) žilet zsilett živjeti, živim élni život élet životinja állat žlica kanál žurba sietség žuriti, -im sietni žut, -a , -o sárga

IZRAZI - KIFEJEZÉSEKBog! Szia! Szervusz!Dobar dani Jó napot!Dobar tck! Jó étvágyat!Dobra vecer/Dobro vecel Jó estét! Dobro došao/došla! Isten hozott! Dobro došli! Isten hozta!Dobro jutro! Jó reggelt!Do viđenja! Viszontlátásra!Drago mi jc! Örvendek.Drago nam jc! Örvendünk!Gdje si se rodio/rodila? Hol szület­

tél?Gdje ste se rodili? Hol született? Hajde! Hajdemo! Gyerünk! Menjünk! Hvala lijepa! Köszönöm szépen.Kada si se rodio/rodila? Mikor szü­

lettél?Kada ste se rodili? Mikor született? Kako si? Hogy vagy?Kako ste? Hogy van?Kamo ćeš? Hova mész?Kamo ćete? Hova megy?Koliko imaš godina? Hány éves

vagy?Koliko je sati? Mennyi az idő? Hány

óra van?Koliko sam dužan/dužna? Mivel

tartozom?Koliko stoji/košta? Mennyibe kerül? Laku noć! Jó éjszakát!

Molim lijepo! Kérem szépen!Molim, nema na čemu. Kérem, nincs

mit.Na svu sreću. Szerencsére.Na žalost. Sajnos.Ne znam. Nem tudom.Odakle si? Hova valósi vagy?Odakle ste? (Ön) Hova valósi? Oprosti, molim te! Bocsáss meg, kér­

lek!Oprostite, molim vas! Bocsásson

meg, kérem!Što radiš? Mit csinálsz?Što radite? Mit csinál?Tko si ti? Ki vagy te?Tko ste vi? Kik önök? Ön kicsoda?To je sve. Ez minden.To mi godi. Ez kedvemre van. Jólesik. To skupa stoji/košta . . . Ez összesen

...-be kerül.Trebaš li još nešto? Óhajtasz még

valamit?Trebate li još nešto? Óhajt-e még

valamit?U redu jc. Rendben van.Velim ti. Mondom neked.Vclim vám. Mondom nektek/önöknek. Zdravo! Szia! Szervusz!Žao mi je. Sajnálom.Žao nam je. Sajnáljuk.

RövidítésekA akuzativ (tárgyeset) k f középfokal alanyeset ksz kötőszób e j befejezett igealak L lokativ (elöljárós eset)bírt birtokos eset (genitiv) Id. lásdD dativ (részeshatározó eset) mrt melléknéve egyes szám Mn/1 množina 1. liceE/\ egyes szám 1. személy Mn/2 množina 2. liceE/2 egyes szám 2. személy Mn/3 množina 3. liceE/3 egyes szám 3. személy n nőneműélj elöljárószó N nominativ (alanyeset)fé lsz felszólító mód néum névmásf f felsőfok npr. na primjerfn főnév p i- példáulfo ly folyamatos igealak s semleges neműG genitiv (birtokos eset) SZ személygyf gyűjtőfőnév T/1 többes szám 1. személyh hímnemű T/2 többes szám 2. személyh a t határozószó T/3 többes szám 3. személyI instrumental (eszközhatározó tb többes szám

eset) ú n . úgynevezettÜL illetve u vagyJ / l jednina 1. lice V vokativ (megszólító eset)J /2 jednina 2. lice vki valakiJ /3 jednina 3. lice vmi valamikb. körülbelül

Jelmagyarázat: hangan\;ag