hogyan hozhatÓ lÉtre És mŰkÖdtethetŐ?

www.ewcinfo.eu

EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS

HOGYAN HOZHATÓ LÉTRE ÉS MŰKÖDTETHETŐ? DR. GYULAVÁRI TAMÁS

2014

A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósul meg.

A kiadvány tartalmáért a szerzőt kizárólagos felelősség terheli, a Bizottság nem felelős a kiadványban foglalt információk semminemű felhasználásáért.

EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS_tréninganyag_final_HU_(1)_JAV.indd 1 2015.02.06. 13:13:09

www.ewcinfo.eu


www.ewcinfo.eu

3 www.ewcinfo.eu

TARTALOM

A 2009/38/EK IRÁNYELV TÖRTÉNETE .............................................................. 4

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA? ................................................................................... 5

MELY MUNKÁLTATÓKNÁL HOZHATÓ LÉTRE EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS? ... 7

KI LEHET KEZDEMÉNYEZŐ? ............................................................................ 7

A KÜLÖNLEGES TÁRGYALÓ TESTÜLET .......................................................... 9

ELŐZETES TÁRGYALÁSOK ............................................................................. 11

A TÁRGYALÁSOK KÉT LEHETSÉGES KIMENETELE ..................................... 11

MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS LÉTREHOZÁSÁRÓL ......... 12

A MÁSODLAGOS, TÖRVÉNYI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA ......................... 13

AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCSOK MŰKÖDÉSE ÉS TÍPUSAI .......................... 16

AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCSOK A SZÁMOK TÜKRÉBEN ............................. 19

HASZNOS LINKEK ............................................................................................ 22

3


4 www.ewcinfo.eu

A 2009/38/EK IRÁNYELV TÖRTÉNETE Az európai belső piac működése együtt járt a vállalkozások koncentrációjával, a több országot érintő vállalategyesülésekkel, vállalatfelvásárlásokkal, vegyes vállalatok létrehozásával. Éppen ezért szükségessé vált, hogy a több tagállamban működő vállalkozások is tárgyaljanak a munkavállalók képviselőivel. Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó uniós szabályozás célja tehát az volt, hogy biztosítsa a munkavállalóknak a munkáltatói döntésekben való részvétel lehetőségét azokban az esetekben is, amikor azok külföldön, a nemzetközi (uniós) szinten tevékenykedő vállalkozások keretében születnek. Bár az első uniós kezdeményezések az 1970-es évekre tehetők, de az első uniós jogszabály a Tanács 1994. szeptember 22-i 94/45/EK irányelve a közösségi szintű vállalatokban és vállalatcsoportokban az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról. Az irányelv abból a felismerésből született, hogy a tagállamokban a tájékoztatás és a konzultáció szabályai gyakran nem álltak összhangban a vállalkozások nemzetfeletti szerkezetével, és ez a különböző tagállamokban foglalkoztatott munkavállalók közötti egyenlőtlen bánásmódhoz vezetett. Hasonlóképpen rendezni kívánta az irányelv azt az esetet is, amikor a vállalkozás az Unión kívüli székhellyel működik. Ennek érdekében az irányelv két lehetséges megoldást tartalmazott: Európai Üzemi Tanács létrehozását, illetve más, a célnak megfelelő eljárás kialakítását tette lehetővé. Az első irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásoknak csupán 36 %-ában hoztak létre Európai Üzemi Tanácsot. Az irányelv gyakorlati alkalmazása során különböző problémák merültek fel, például a transznacionális információhoz és konzultációhoz való jog nem volt elég hatékony, mivel a vállalatok átszervezése, fúziók és felvásárlások esetén nem tájékoztatták megfelelően az Európai Üzemi Tanácsokat, illetve nem folytattak velük megfelelő konzultációt. Az első irányelvet ezért módosították: így született meg az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i, az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2009/38/EK irányelve. A második irányelv célja az volt, hogy biztosítsa a munkavállalók hatékony tájékoztatását és a konzultációt, növelje az Európai Üzemi Tanácsok számát, valamint megoldja az első irányelv gyakorlati alkalmazása során felmerülő problémákat. 4


4 www.ewcinfo.eu

A 2009/38/EK IRÁNYELV TÖRTÉNETE Az európai belső piac működése együtt járt a vállalkozások koncentrációjával, a több országot érintő vállalategyesülésekkel, vállalatfelvásárlásokkal, vegyes vállalatok létrehozásával. Éppen ezért szükségessé vált, hogy a több tagállamban működő vállalkozások is tárgyaljanak a munkavállalók képviselőivel. Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó uniós szabályozás célja tehát az volt, hogy biztosítsa a munkavállalóknak a munkáltatói döntésekben való részvétel lehetőségét azokban az esetekben is, amikor azok külföldön, a nemzetközi (uniós) szinten tevékenykedő vállalkozások keretében születnek. Bár az első uniós kezdeményezések az 1970-es évekre tehetők, de az első uniós jogszabály a Tanács 1994. szeptember 22-i 94/45/EK irányelve a közösségi szintű vállalatokban és vállalatcsoportokban az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról. Az irányelv abból a felismerésből született, hogy a tagállamokban a tájékoztatás és a konzultáció szabályai gyakran nem álltak összhangban a vállalkozások nemzetfeletti szerkezetével, és ez a különböző tagállamokban foglalkoztatott munkavállalók közötti egyenlőtlen bánásmódhoz vezetett. Hasonlóképpen rendezni kívánta az irányelv azt az esetet is, amikor a vállalkozás az Unión kívüli székhellyel működik. Ennek érdekében az irányelv két lehetséges megoldást tartalmazott: Európai Üzemi Tanács létrehozását, illetve más, a célnak megfelelő eljárás kialakítását tette lehetővé. Az első irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásoknak csupán 36 %-ában hoztak létre Európai Üzemi Tanácsot. Az irányelv gyakorlati alkalmazása során különböző problémák merültek fel, például a transznacionális információhoz és konzultációhoz való jog nem volt elég hatékony, mivel a vállalatok átszervezése, fúziók és felvásárlások esetén nem tájékoztatták megfelelően az Európai Üzemi Tanácsokat, illetve nem folytattak velük megfelelő konzultációt. Az első irányelvet ezért módosították: így született meg az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i, az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2009/38/EK irányelve. A második irányelv célja az volt, hogy biztosítsa a munkavállalók hatékony tájékoztatását és a konzultációt, növelje az Európai Üzemi Tanácsok számát, valamint megoldja az első irányelv gyakorlati alkalmazása során felmerülő problémákat.

5 www.ewcinfo.eu

A 2009/38/EK irányelv szerint két lehetőséggel lehet élni:

a) Európai Üzemi Tanács, mint intézményes munkavállalói érdekképviseleti szerv létrehozása: Ezzel a megoldással a transznacionális vállalkozás vezetésén kívüli képviseleti szerv jön létre, amely az érintett vállalkozás vagy vállalkozáscsoport vezetésével rendszeresen tartandó üléseken, illetve tárgyalásokon gyakorolja a munkavállalók érdekképviseletét szolgáló jogait.

b) A tájékoztatáshoz és a tárgyaláshoz való jog gyakorlása a munkavállalói és a munkáltatói oldal megállapodásával kialakított, egyedi módon.

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA? Az irányelv célja, hogy erősítse a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát transznacionális kérdésekben a közösségi szintű vállalkozásoknál, vállalkozáscsoportoknál. Ezt a célt az irányelv alábbi fogalmai alapján lehet értelmezni:

Tájékoztatás: a munkáltató a munkavállalók képviselőinek adatokat ad át annak

érdekében, hogy megismerhessék és megvizsgálhassák az adott témát. A tájékoztatás megfelelő időben, módon és tartalommal történik, ami lehetővé teszi a munkavállalók képviselőinek a lehetséges hatás alapos elemzését és szükség esetén konzultáció előkészítését a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport illetékes szervével.

Konzultáció: a munkavállalói képviselők és a központi irányítás, illetve bármely,

megfelelő vezetési szint közötti párbeszéd és véleménycsere olyan időben, módon és tartalommal, ami lehetővé teszi a munkavállalók képviselőinek, hogy a vezetés felelősségének sérelme nélkül a konzultáció tárgyául szolgáló javasolt intézkedésekről kapott információk alapján, ésszerű időn belül, a közösségi szintű vállalkozáson, vagy vállalkozáscsoporton belül figyelembe vehető véleményt alkossanak.

Transznacionális kérdés: minden olyan kérdés, amely a közösségi szintű

vállalkozást, vagy vállalkozáscsoportot összességében, illetve ennek két különböző tagállamban található legalább két telephelyét, vagy vállalkozáscsoportjához tartozó vállalkozást érinti.

5


6 www.ewcinfo.eu

MIÉRT JÓ AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS A MUNKAVÁLLALÓKNAK?

- a közösségi szintű vállalkozások dolgozói akkor is megfelelő tájékoztatást és részvételi lehetőséget kapnak, amikor az őket érintő döntés nem abban a tagállamban születik, amelyben őket foglalkoztatják.

- a munkavállalók mindig megkapják a közösségi szintű vállalkozások menedzsmentjétől a döntéshozatali folyamatokban a szükséges információkat.

- az Európai Üzemi Tanács formalizált keretet biztosít ahhoz, hogy a vezetés konzultáljon a munkavállalókkal, kikérje véleményüket a vállalat fejlődésével, s különösen a tervezett változtatásokkal kapcsolatosan.

- ez az intézményes keret a munkavállalók számára lehetőséget ad javaslatok, észrevételek becsatornázására, segíti a vállalatirányítási döntések befolyásolását.

- a munkavállalói részvétellel kialakított döntések, vállalati folyamatok hatékonyabb szervezeti működést eredményezhetnek, amely hozzájárulhat a munkavállalói jólét erősítéséhez.

MIÉRT JÓ AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS A MUNKÁLTATÓKNAK?

- az Európai Üzemi Tanács a transznacionális vállalati döntések kialakításának, kommunikálásának, elfogadtatásának intézményes mechanizmusa, amely biztosítja azokban a munkavállalók részvételét.

- a vállalatvezetés számára a munkavállalói részvétel kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb döntési folyamatot eredményezhet.

- a megfelelően tájékoztatott, a döntéshozatalba bevont munkavállalók fokozott alkalmazkodóképessége, rugalmassága erősítheti a szervezeti működés hatékonyságát.

- a döntéshozatalban résztvevő munkavállalók nyitottabbak a változások iránt és elkötelezettebbek az együttesen kialakított döntések végrehajtását illetően, mint azok, akiknek nincsen befolyásuk a munkájukat, foglalkoztatásukat közvetlenül érintő vállalati folyamatokra.

- a munkavállalói részvétel transznacionális intézménye a szervezeti hatékonyság és a versenyképesség erősítésének fontos eszköze lehet.

- működtetésével csökkenthetők a munkáltatói döntések lehetséges negatív hatásai, s ennek részeként a munkavállalók változásokkal szembeni természetes ellenállása, s növelhetők a konszenzusos, hatékonyabb szervezeti működés esélyei.

6


6 www.ewcinfo.eu

MIÉRT JÓ AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS A MUNKAVÁLLALÓKNAK?

- a közösségi szintű vállalkozások dolgozói akkor is megfelelő tájékoztatást és részvételi lehetőséget kapnak, amikor az őket érintő döntés nem abban a tagállamban születik, amelyben őket foglalkoztatják.

- a munkavállalók mindig megkapják a közösségi szintű vállalkozások menedzsmentjétől a döntéshozatali folyamatokban a szükséges információkat.

- az Európai Üzemi Tanács formalizált keretet biztosít ahhoz, hogy a vezetés konzultáljon a munkavállalókkal, kikérje véleményüket a vállalat fejlődésével, s különösen a tervezett változtatásokkal kapcsolatosan.

- ez az intézményes keret a munkavállalók számára lehetőséget ad javaslatok, észrevételek becsatornázására, segíti a vállalatirányítási döntések befolyásolását.

- a munkavállalói részvétellel kialakított döntések, vállalati folyamatok hatékonyabb szervezeti működést eredményezhetnek, amely hozzájárulhat a munkavállalói jólét erősítéséhez.

MIÉRT JÓ AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS A MUNKÁLTATÓKNAK?

- az Európai Üzemi Tanács a transznacionális vállalati döntések kialakításának, kommunikálásának, elfogadtatásának intézményes mechanizmusa, amely biztosítja azokban a munkavállalók részvételét.

- a vállalatvezetés számára a munkavállalói részvétel kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb döntési folyamatot eredményezhet.

- a megfelelően tájékoztatott, a döntéshozatalba bevont munkavállalók fokozott alkalmazkodóképessége, rugalmassága erősítheti a szervezeti működés hatékonyságát.

- a döntéshozatalban résztvevő munkavállalók nyitottabbak a változások iránt és elkötelezettebbek az együttesen kialakított döntések végrehajtását illetően, mint azok, akiknek nincsen befolyásuk a munkájukat, foglalkoztatásukat közvetlenül érintő vállalati folyamatokra.

- a munkavállalói részvétel transznacionális intézménye a szervezeti hatékonyság és a versenyképesség erősítésének fontos eszköze lehet.

- működtetésével csökkenthetők a munkáltatói döntések lehetséges negatív hatásai, s ennek részeként a munkavállalók változásokkal szembeni természetes ellenállása, s növelhetők a konszenzusos, hatékonyabb szervezeti működés esélyei.

7 www.ewcinfo.eu

MELY MUNKÁLTATÓKNÁL HOZHATÓ LÉTRE EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS? Közösségi szintű vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál:

Közösségi szintű vállalkozás: a tagállamokban működő, legalább 1000 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, amely legalább két tagállamban tagállamonként 150 munkavállalót foglalkozat. Közösségi szintű vállalkozáscsoport: a meghatározó befolyással rendelkező, ún. ellenőrző vállalkozás és az ellenőrzése alatt álló vállalkozások.

KI LEHET KEZDEMÉNYEZŐ?

Az Európai Üzemi Tanács létrehozatala, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítása a közösségi szintű vállalkozásoknál és vállalkozáscsoportoknál nem automatizmusként működik. Ezen eljárások kialakítása és/vagy testületek felállítása valamelyik fél kezdeményezéséhez kötött.

Kezdeményező lehet: - maga a központi vezetés, vagy

- a legalább két különböző tagállamban működő, legalább két vállalkozásnál vagy

telephelyen foglalkoztatott 100 munkavállaló, illetőleg e munkavállalók képviseleti szervei. Az egyes tagállami munkavállalói létszám nincs további korláthoz kötve, így akár az is elképzelhető, hogy az egyik tagállamból 1, a másik tagállamból 99 fő kezdeményezi – írásban – az Európai Üzemi Tanács létrehozatalát, vagy ugyanezt a célt szolgáló más eljárás kialakítását.

7


8 www.ewcinfo.eu

A központi vezetés saját kezdeményezésére, vagy legalább két tagállamban működő, legalább két vállalkozásnál vagy telephelyen foglalkoztatott 100 munkavállalónak, illetve e munkavállalók képviseleti szerveinek írásbeli indítványára tárgyalásokat kezdeményez Európai Üzemi Tanács létrehozására, vagy más, ugyanezt a célt szolgáló eljárás kialakítására, ha

a) a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport szerkezete jelentősen megváltozik (például vállalkozás szétválása), és a megállapodás nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést; illetve

b) több megállapodás is alkalmazandó, de ezek rendelkezései összeegyeztethetetlenek (például egyesülés vagy meghatározó befolyásszerzés miatt több megállapodás hatálya alá kerülnek a több tagállamban dolgozó munkavállalók).

A fentiek szerint a gyakorlatban, ha a szakszervezet kezdeményezni kívánja Európai Üzemi Tanács létrehozását, akkor legalább még egy másik tagállamban működő leányvállalatot vagy telephelyet, illetőleg az ott működő munkáltatói érdekképviseletet vagy ennek hiányában munkáltatói közösséget kell megkeresnie annak érdekében, hogy a kezdeményezést megtehesse. Önmagában egy tagállamban lévő két vagy több telephely az Európai Üzemi Tanács felállítását kezdeményezheti ugyan, de egy ilyen kezdeményezésnek a központi vezetés nem köteles eleget tenni. További feltétel, hogy legalább 100 munkavállaló álljon a kezdeményezés mögött, akár szakszervezeti tagként, akár aláíró, közvetlenül kezdeményező munkavállalóként. Ez a létszám a két vagy több telephelyen foglalkoztatottakra együttesen vonatkozik. Abban az esetben tehát, ha valamely tagállamban több vállalkozás vagy telephely működik, és ezek közül valamelyik nem kíván csatlakozni a kezdeményezéshez, ez önmagában nem akadály, amennyiben a fenti feltételek ettől függetlenül teljesülnek. A kezdeményezés tartalmát a jog nem írja elő, de annak értelemszerűen az Európai Üzemi Tanács létrehozására irányuló szándékot, a központi vezetés intézkedésének kérését, valamint a fenti körülmények igazolását kell tartalmaznia.

8


8 www.ewcinfo.eu

A központi vezetés saját kezdeményezésére, vagy legalább két tagállamban működő, legalább két vállalkozásnál vagy telephelyen foglalkoztatott 100 munkavállalónak, illetve e munkavállalók képviseleti szerveinek írásbeli indítványára tárgyalásokat kezdeményez Európai Üzemi Tanács létrehozására, vagy más, ugyanezt a célt szolgáló eljárás kialakítására, ha

a) a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport szerkezete jelentősen megváltozik (például vállalkozás szétválása), és a megállapodás nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést; illetve

b) több megállapodás is alkalmazandó, de ezek rendelkezései összeegyeztethetetlenek (például egyesülés vagy meghatározó befolyásszerzés miatt több megállapodás hatálya alá kerülnek a több tagállamban dolgozó munkavállalók).

A fentiek szerint a gyakorlatban, ha a szakszervezet kezdeményezni kívánja Európai Üzemi Tanács létrehozását, akkor legalább még egy másik tagállamban működő leányvállalatot vagy telephelyet, illetőleg az ott működő munkáltatói érdekképviseletet vagy ennek hiányában munkáltatói közösséget kell megkeresnie annak érdekében, hogy a kezdeményezést megtehesse. Önmagában egy tagállamban lévő két vagy több telephely az Európai Üzemi Tanács felállítását kezdeményezheti ugyan, de egy ilyen kezdeményezésnek a központi vezetés nem köteles eleget tenni. További feltétel, hogy legalább 100 munkavállaló álljon a kezdeményezés mögött, akár szakszervezeti tagként, akár aláíró, közvetlenül kezdeményező munkavállalóként. Ez a létszám a két vagy több telephelyen foglalkoztatottakra együttesen vonatkozik. Abban az esetben tehát, ha valamely tagállamban több vállalkozás vagy telephely működik, és ezek közül valamelyik nem kíván csatlakozni a kezdeményezéshez, ez önmagában nem akadály, amennyiben a fenti feltételek ettől függetlenül teljesülnek. A kezdeményezés tartalmát a jog nem írja elő, de annak értelemszerűen az Európai Üzemi Tanács létrehozására irányuló szándékot, a központi vezetés intézkedésének kérését, valamint a fenti körülmények igazolását kell tartalmaznia.

9 www.ewcinfo.eu

A kezdeményezést a központi vezetéshez kell címezni, amely a közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetében az ellenőrző vállalkozás vezetését jelenti. Azt, hogy az adott vállalkozásnál milyen pozíció, fórum tölti be ezt a szerepet, a vállalkozásra vonatkozó nemzeti jog, illetve a vállalkozás belső szabályai határozzák meg és a vállalkozás nyilvános adatai alapján megállapítható. Az indítvány a belföldi vállalkozás vagy telephely vezetéséhez is előterjeszthető, ez esetben e vezetés felelős azért, hogy a kezdeményezést haladéktalanul továbbítsa a központi vezetéshez, az indítványtevő egyidejű tájékoztatása mellett. A központi vezetés az indítványról tájékoztatja valamennyi vállalkozását és telephelyét annak érdekében, hogy a kezdeményezéshez, ha kívánnak, csatlakozhassanak.

A KÜLÖNLEGES TÁRGYALÓ TESTÜLET Ha bármely fél kezdeményezi az eljárást, a tárgyalások megkezdése és lefolytatása érdekében létre kell hozni egy ún. különleges tárgyaló testületet. Ennek a testületnek a feladata, hogy megállapodást kössön a központi vezetéssel arról a testületről vagy eljárásról, amely a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgálja. A különleges tárgyaló testület tagjait az adott tagállamban alkalmazott munkavállalók számával arányosan választják meg vagy nevezik ki úgy, hogy minden tagállam számára az összes tagállamban alkalmazott munkavállalók számának minden 10 %-a vagy ennek hányada után egy helyet biztosítanak. A különleges tárgyaló testület tagjainak megválasztására vagy kijelölésére szolgáló módszert azoknak a tagállamok joga szerint kell meghatározni, amelyek területén a tagok megválasztandók vagy kinevezendők. Első lépésben meg kell határozni a kijelölendő tagok számát. A különleges tárgyaló testületben minden tagállam (az ottani összes vállalkozás, illetve telephely) számára az összes tagállamban alkalmazott munkavállalók számának minden 10 %-a után egy helyet kell biztosítani. A testületen belül a tagok megoszlása az adott tagállamban a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport által alkalmazott munkavállalók számával arányosan történik.

9


10 www.ewcinfo.eu

A magyar jog szerint az összmunkavállalói létszám jelentős hányadát foglalkoztató tagállamokból további tagok is küldhetők: - az összlétszám 25-49,99 %-a között foglalkoztató tagállamból további 1, - az 50-74,99 % közöttiből további 2, - a legalább 75 %-ot foglalkoztató tagállamból további 3 tagot. Az előbbi példában tehát az első tagállamból még 2, a másodikból még 1 tag delegálható, ami összesen 12 tagot jelent. Emellett tagállamonként legalább 1 póttagot is jelölni kell. A magyarországi tagok jelölését a magyar jog szerint kell elvégezni. Eszerint a jelölés az üzemi tanács (üzemi megbízott), a központi üzemi tanács (ha van ilyen), illetve a központi üzemi tanácsok (ha több is van) közösen jelölik. Ha valamely tagállami vállalkozásnál, telephelyen nincs üzemi tanács (üzemi megbízott), az itteni munkavállalók képviselőjét a jelölő gyűlésre meg kell hívni. A lengyel törvény (8. cikkely) szerint a munkáltatónál működő, a Munka Törvénykönyve 241. § szerint reprezentatívnak minősülő szakszervezet jogosult kijelölni a különleges tárgyaló testület tagjait. Ha nincs a munkáltatónál ilyen reprezentatív szakszervezet, akkor a tagokat a munkavállalók közvetlenül választják meg a törvény 9. §-ában leírt részletszabályok szerint. Ugyanezek a delegálási/választási szabályok alkalmazandók az Európai Üzemi tanács tagjainak kijelölésére/választására. A litván törvény (16. cikkely) szerint a különleges tárgyaló testület tagjait az adott munkáltatónál képviselettel rendelkező munkavállalói képviselet jelöli ki. Ugyanez a szabály alkalmazandó az Európai Üzemi Tanács tagjainak kijelölésére. A központi vezetés kötelezettsége, hogy a különleges tárgyaló testület megalakulásában aktívan közreműködjön. A különleges tárgyaló testület megalakításával, a tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi költség, továbbá a különleges tárgyaló testület munkájának megfelelő módon történő ellátása érdekében felmerült szükséges és indokolt költségek is a központi vezetést terhelik.

10


10 www.ewcinfo.eu

A magyar jog szerint az összmunkavállalói létszám jelentős hányadát foglalkoztató tagállamokból további tagok is küldhetők: - az összlétszám 25-49,99 %-a között foglalkoztató tagállamból további 1, - az 50-74,99 % közöttiből további 2, - a legalább 75 %-ot foglalkoztató tagállamból további 3 tagot. Az előbbi példában tehát az első tagállamból még 2, a másodikból még 1 tag delegálható, ami összesen 12 tagot jelent. Emellett tagállamonként legalább 1 póttagot is jelölni kell. A magyarországi tagok jelölését a magyar jog szerint kell elvégezni. Eszerint a jelölés az üzemi tanács (üzemi megbízott), a központi üzemi tanács (ha van ilyen), illetve a központi üzemi tanácsok (ha több is van) közösen jelölik. Ha valamely tagállami vállalkozásnál, telephelyen nincs üzemi tanács (üzemi megbízott), az itteni munkavállalók képviselőjét a jelölő gyűlésre meg kell hívni. A lengyel törvény (8. cikkely) szerint a munkáltatónál működő, a Munka Törvénykönyve 241. § szerint reprezentatívnak minősülő szakszervezet jogosult kijelölni a különleges tárgyaló testület tagjait. Ha nincs a munkáltatónál ilyen reprezentatív szakszervezet, akkor a tagokat a munkavállalók közvetlenül választják meg a törvény 9. §-ában leírt részletszabályok szerint. Ugyanezek a delegálási/választási szabályok alkalmazandók az Európai Üzemi tanács tagjainak kijelölésére/választására. A litván törvény (16. cikkely) szerint a különleges tárgyaló testület tagjait az adott munkáltatónál képviselettel rendelkező munkavállalói képviselet jelöli ki. Ugyanez a szabály alkalmazandó az Európai Üzemi Tanács tagjainak kijelölésére. A központi vezetés kötelezettsége, hogy a különleges tárgyaló testület megalakulásában aktívan közreműködjön. A különleges tárgyaló testület megalakításával, a tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi költség, továbbá a különleges tárgyaló testület munkájának megfelelő módon történő ellátása érdekében felmerült szükséges és indokolt költségek is a központi vezetést terhelik.

11 www.ewcinfo.eu

ELŐZETES TÁRGYALÁSOK A központi vezetőség felelős a konzultáció előmozdításáért és viseli a tárgyalások költségeit. A tárgyalások során a különleges tárgyalótestület kérheti, hogy az általa kiválasztott szakértők segítsék a munkáját, akik között szerepelhetnek például uniós szintű munkavállalói szervezetek képviselői. Az ilyen szakértők és munkavállalói szervezeti képviselők a különleges tárgyaló testület kérésére tanácsadóként jelen lehetnek a tárgyalásokon. A különleges tárgyaló testület jogosult arra is, hogy a központi vezetés részvétele nélkül is tárgyaljon, álláspontja kialakítása érdekében. A központi és helyi irányítást, valamint a munkavállalók és a munkaadók illetékes európai szervezeteit – azokat a nemzetközi érdekképviseleti szervezeteket tehát, amelyekkel az Európai Bizottság konzultációt folytat – tájékoztatni kell az adott transznacionális vállalatnál, vállalatcsoportnál létrejött különleges tárgyaló testület összetételéről és a tárgyalások megindításáról (munkáltatók tájékoztatása: [email protected]; szakszervezetek tájékoztatása: [email protected]). E szervezetek (jelenleg 62 munkáltatói érdekképviseleti szervezet, 16 szakszervezet) listáját az Európai Bizottság hozza nyilvánosságra.

A TÁRGYALÁSOK KÉT LEHETSÉGES KIMENETELE A különleges tárgyaló testület a központi vezetéssel együttműködve határozza meg a létrehozandó Európai Üzemi Tanács hatáskörét, működési rendjét, vagy a konzultációs eljárás tartalmát. A tárgyalások eredményeként a felek megállapodhatnak:

a) Európai Üzemi Tanács létrehozásáról: annak feltételeit maguk megállapítva, vagy a nemzeti jogszabályra alapozva; vagy

b) egyedi egyeztetési mechanizmusról: például a vállalkozásnál vagy vállalkozáscsoportnál már meglévő konzultációs és tájékoztatási eljárást alkalmazva.

11


12 www.ewcinfo.eu

Ha a tárgyalások elakadnak, vagy ha a felek nem tudnak megállapodni eljárási kérdésekben, akkor a különleges tárgyaló testület 2/3-os többséggel dönthet úgy, hogy a megállapodás megkötését célzó eljárást megszünteti. Ilyenkor életbe lép egy 2 éves moratórium, vagy a felek által megállapított, ennél rövidebb határidő, ameddig újabb testület nem hívható össze.

MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS LÉTREHOZÁSÁRÓL

A különleges tárgyaló testület és a központi vezetés közötti megállapodásban kötelező rendelkezni az alábbi kérdésekről: - az Európai Üzemi Tanács jogköre, összetétele, megbízatásának ideje, vagy a

tájékoztatás és a konzultáció egyéb módja; - a közösségi szinten működő vállalkozás, vállalkozáscsoport azon telephelyei,

illetve vállalkozásai, amelyekre a megállapodás hatálya kiterjed, ideértve a tagállamok területén kívül lévő telephelyeket vagy vállalkozásokat;

- az Európai Üzemi Tanács összetétele, tagjainak száma, a póttagok száma, a tisztségek elosztása;

- az Európai Üzemi Tanács jogköre és a tájékoztatására, a vele való konzultációra vonatkozó eljárás rendje, valamint az Európai Üzemi Tanács jogkörébe tartozó transznacionális kérdéscsoportok;

- az ülések helyszíne, gyakorisága és időtartama; - az Európai Üzemi Tanács rendelkezésére álló pénzügyi, anyagi eszközök; - a megállapodás hatálybalépésének időpontja, időbeli hatálya, a megállapodás

módosításának vagy megszüntetésének módjai, és azok az esetek, amikor a megállapodást újra kell tárgyalni, továbbá a megállapodás újratárgyalása során követendő eljárás;

- szükség szerint az Európai Üzemi Tanácson belül létrehozott ügyvezető bizottság összetétele, kinevezési eljárása, feladatai és ülésezési rendje.

A magyarországi tagok választását a magyar jog szerint kell elvégezni. Az Európai Üzemi Tanács tagjainak és póttagjainak megválasztásával kapcsolatos feladatok lebonyolítása a 3 tagú, a munkavállalók által közvetlenül választott választási bizottság feladata.

12


12 www.ewcinfo.eu

Ha a tárgyalások elakadnak, vagy ha a felek nem tudnak megállapodni eljárási kérdésekben, akkor a különleges tárgyaló testület 2/3-os többséggel dönthet úgy, hogy a megállapodás megkötését célzó eljárást megszünteti. Ilyenkor életbe lép egy 2 éves moratórium, vagy a felek által megállapított, ennél rövidebb határidő, ameddig újabb testület nem hívható össze.

MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS LÉTREHOZÁSÁRÓL

A különleges tárgyaló testület és a központi vezetés közötti megállapodásban kötelező rendelkezni az alábbi kérdésekről: - az Európai Üzemi Tanács jogköre, összetétele, megbízatásának ideje, vagy a

tájékoztatás és a konzultáció egyéb módja; - a közösségi szinten működő vállalkozás, vállalkozáscsoport azon telephelyei,

illetve vállalkozásai, amelyekre a megállapodás hatálya kiterjed, ideértve a tagállamok területén kívül lévő telephelyeket vagy vállalkozásokat;

- az Európai Üzemi Tanács összetétele, tagjainak száma, a póttagok száma, a tisztségek elosztása;

- az Európai Üzemi Tanács jogköre és a tájékoztatására, a vele való konzultációra vonatkozó eljárás rendje, valamint az Európai Üzemi Tanács jogkörébe tartozó transznacionális kérdéscsoportok;

- az ülések helyszíne, gyakorisága és időtartama; - az Európai Üzemi Tanács rendelkezésére álló pénzügyi, anyagi eszközök; - a megállapodás hatálybalépésének időpontja, időbeli hatálya, a megállapodás

módosításának vagy megszüntetésének módjai, és azok az esetek, amikor a megállapodást újra kell tárgyalni, továbbá a megállapodás újratárgyalása során követendő eljárás;

- szükség szerint az Európai Üzemi Tanácson belül létrehozott ügyvezető bizottság összetétele, kinevezési eljárása, feladatai és ülésezési rendje.

A magyarországi tagok választását a magyar jog szerint kell elvégezni. Az Európai Üzemi Tanács tagjainak és póttagjainak megválasztásával kapcsolatos feladatok lebonyolítása a 3 tagú, a munkavállalók által közvetlenül választott választási bizottság feladata.

13 www.ewcinfo.eu

A MÁSODLAGOS, TÖRVÉNYI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA

A szubszidiárius (másodlagos, származékos) szabályok az Európai Üzemi Tanácsra vonatkozó, irányelvi alapokon nyugvó, kötelező törvényi rendelkezések. Ezeknek a nemzeti jogi (törvényi) szabályoknak az alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha - a központi vezetés és a különleges tárgyaló testület így határoz, - a központi vezetés a tárgyalások megkezdésére vonatkozó indítvány benyújtását

követő 6 hónapon belül a tárgyalások megkezdését elutasítja, - a felek a központi vezetés kezdeményezésétől, vagy a munkavállalók, illetve

munkavállalói képviseleti szervei indítványa benyújtásának időpontjától számított 3 év elteltével nem állapodtak meg a testület felállításáról vagy az eljárás kialakításáról, feltéve, hogy a különleges tárgyaló testület nem élt a joglemondás lehetőségével.

Ebben az esetben tehát nem a felek, hanem egy nemzeti jogszabály (törvény) rendezi a konzultáció kereteit. Ekkor annak a tagállamnak a nemzeti joga lesz az irányadó, ahol a központi irányítás található.

AZ IRÁNYELV HARMONIZÁCIÓJA – EGYES NEMZETI JOGSZABÁLYOK

MAGYARORSZÁGON az irányelv harmonizációja külön törvény elfogadásával történt. Ez az Európai Üzemi Tanácsok létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény. Ezt a törvényt a 2009/38/EK irányelv átvétele érdekében a 2011. évi CV. törvény 55-71. §-ai módosították. LENGYELORSZÁGBAN az Európai Üzemi Tanácsok szabályozása szintén külön törvényben, az Európai Üzemi Tanácsokról szóló, 2002. 05. 04-én életbe lépett törvénnyel valósult meg. A 2009/38/EK irányelv átültetését az Európai Üzemi Tanácsokról szóló törvény 2011. 08. 31-én elfogadott módosítása szolgálta. LITVÁNIÁBAN a IX-2031 számú, az Európai Üzemi Tanácsokról szóló külön törvénnyel valósult meg a nemzeti szabályozás, 2004. 02. 19. hatállyal. A módosított 2009/38/EK irányelv átvétele a 2004-ben elfogadott törvényt módosító XI-1507 számú, 2011. június 22-én történt.

13


14 www.ewcinfo.eu

Az irányelv melléklete határozza meg, hogy a másodlagos szabályok alkalmazásakor az Európai Üzemi Tanács konzultációs illetve tájékoztatáshoz való joga és hatásköre mire terjed ki, valamint hogy tagjait a munkavállalók választják saját soraikból a nemzeti szabályoknak megfelelően. Ilyenkor az Európai Üzemi Tanács tagjainak a meghatározásához ugyanazt a szabályt kell alkalmazni, mint a különleges tárgyaló testületnél: az adott tagállamban alkalmazott munkavállalók számával arányosan kell meghatározni az Európai Üzemi Tanács létszámát. Főszabályként az Európai Üzemi Tanács évente jogosult a központi vezetéssel ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetéről és annak alakulásáról. Tevékenységének koordinálására legfeljebb 5 tagú különbizottságot hozhat létre. Működésének költségeit, szakértők igénybe vételét a központi irányítást terheli. A transznacionális kérdések a következő témaköröket érintik: - a vállalkozás, vállalkozáscsoport struktúrája; - a vállalkozás, vállalkozáscsoport gazdasági és pénzügyi helyzete; - az üzleti tevékenység, termelés, valamint az értékesítés valószínűsíthető

fejlődése; - a befektetések helyzete és várható fejlődési iránya; - a szervezetet érintő lényeges változások; - új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetése; - foglalkoztatási helyzet és annak várható alakulása; - a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő rendkívüli körülmények,

úgymint: a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek, továbbá a termelés áthelyezése; vállalkozások vagy telephelyek összevonása vagy szétválása; vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentése, leépítése, bezárása vagy megszüntetése; csoportos létszámcsökkentés.

A munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő körülmények vagy döntések esetén különleges eljárási szabályok lépnek életbe. Például a vállalkozások vagy telephelyek áthelyezéséről, bezárásáról, illetve csoportos létszámcsökkentéséről a különbizottságot, ennek hiányában az Európai Üzemi Tanácsot kell tájékoztatni. A testület a tájékoztatáson túlmenően kérheti konzultáció megtartását. 14


14 www.ewcinfo.eu

Az irányelv melléklete határozza meg, hogy a másodlagos szabályok alkalmazásakor az Európai Üzemi Tanács konzultációs illetve tájékoztatáshoz való joga és hatásköre mire terjed ki, valamint hogy tagjait a munkavállalók választják saját soraikból a nemzeti szabályoknak megfelelően. Ilyenkor az Európai Üzemi Tanács tagjainak a meghatározásához ugyanazt a szabályt kell alkalmazni, mint a különleges tárgyaló testületnél: az adott tagállamban alkalmazott munkavállalók számával arányosan kell meghatározni az Európai Üzemi Tanács létszámát. Főszabályként az Európai Üzemi Tanács évente jogosult a központi vezetéssel ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetéről és annak alakulásáról. Tevékenységének koordinálására legfeljebb 5 tagú különbizottságot hozhat létre. Működésének költségeit, szakértők igénybe vételét a központi irányítást terheli. A transznacionális kérdések a következő témaköröket érintik: - a vállalkozás, vállalkozáscsoport struktúrája; - a vállalkozás, vállalkozáscsoport gazdasági és pénzügyi helyzete; - az üzleti tevékenység, termelés, valamint az értékesítés valószínűsíthető

fejlődése; - a befektetések helyzete és várható fejlődési iránya; - a szervezetet érintő lényeges változások; - új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetése; - foglalkoztatási helyzet és annak várható alakulása; - a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő rendkívüli körülmények,

úgymint: a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek, továbbá a termelés áthelyezése; vállalkozások vagy telephelyek összevonása vagy szétválása; vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentése, leépítése, bezárása vagy megszüntetése; csoportos létszámcsökkentés.

A munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő körülmények vagy döntések esetén különleges eljárási szabályok lépnek életbe. Például a vállalkozások vagy telephelyek áthelyezéséről, bezárásáról, illetve csoportos létszámcsökkentéséről a különbizottságot, ennek hiányában az Európai Üzemi Tanácsot kell tájékoztatni. A testület a tájékoztatáson túlmenően kérheti konzultáció megtartását.

15 www.ewcinfo.eu

A konzultáció alapja a központi vezetés által összeállított jelentés. A konzultációt úgy kell lefolytatni, hogy a munkavállalók képviselői tárgyalhassanak a központi irányítással és érdemi, indokolt választ kapjanak véleményükre. A konzultációs partnerek a különbizottságban: a) munkáltatói oldalon:

- a központi irányítás, vagy - a közösségi szintű vállalkozással vagy vállalkozáscsoport saját döntési jogkörrel

rendelkező egyéb megfelelő szintű vezetői.

b) munkavállalói oldalon: - a különbizottsági tag munkavállalói képviselők, és - a kérdéses ügyben közvetlenül érintett telephelyek és/vagy vállalkozások

választott Európai Üzemi Tanácsi tagjai.

c) a kiválasztott szakértők. A tagállamnak szabályozó szerepe lehet az alábbi másodlagos követelmények alkalmazásában: - a tájékoztató és a konzultációs tárgyalások elnöklési rendjének

meghatározásában; - költségvetési szabályok meghatározásában; valamint - a tanács tagjait a nemzeti joggal összhangban kell megválasztani, illetve

kinevezni.

15


16 www.ewcinfo.eu

AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCSOK MŰKÖDÉSE ÉS TÍPUSAI Az Európai Üzemi Tanácsoknak eltérő működési formái vannak, melyek függnek a vállalat, vállalatcsoport tevékenységétől, szervezetétől, hagyományaitól, az ott működő munkavállalói érdekképviseletek agilis fellépésétől, a központi vezetés együttműködési hajlandóságától. Az Európai Üzemi Tanácsok típusait a működés alábbi szempontjai szerint csoportosíthatjuk: Az Európai Üzemi Tanácsok működése alapján: - egyes Európai Üzemi Tanácsokban rendszeres konzultáció és tájékoztatás zajlik

a központi irányítás és a munkavállalói képviselők között, mások esetében ez évi egyetlen plenáris ülésen, gyakorta csak formálisan történik;

- a központi irányítás képviseletében gyakran a HR igazgatók tárgyalnak a munkavállalói képviselőkkel, akiket időnként az első számú vezető, valamint a felső vezetés további tagjai is elkísérnek;

- az Európai Üzemi Tanácsok gyakran működtetnek kisebb létszámú irányító bizottságot, végrehajtási jogkörökkel felruházva. A központi irányítás ugyanis szívesebben vonja be ezt a testületet a munkáltatói döntések meghozatalának folyamatába, mint a teljes Európai Üzemi Tanácsot;

- néhány Európai Üzemi Tanács tematikus vegyes bizottságokat is felállít, amely munkáltatói és munkavállalói tagokból áll.

Az Európai Üzemi Tanács tájékoztatása alapján: - az egyik véglet, amikor a központi vezetés csak a tervezett döntéssel kapcsolatos

minimumot osztja meg a munkavállalói képviselőkkel; - a másik, hogy a központi irányítás a munkavállalók képviselőit olyan teljes körű és

szakmailag megalapozott információkkal látja el, amely az üzleti folyamatok mögött meghúzódó döntések megértését is segítik, ezáltal a döntést legitimálják;

- a munkavállalói képviselők szerint a tájékoztatás tartalmilag kielégítő, de gyakran megkésett, így inkább a munkáltatói döntés végrehajtásáról, mintsem megelőzéséről vagy tartalmának módosításáról szól.

16


16 www.ewcinfo.eu

AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCSOK MŰKÖDÉSE ÉS TÍPUSAI Az Európai Üzemi Tanácsoknak eltérő működési formái vannak, melyek függnek a vállalat, vállalatcsoport tevékenységétől, szervezetétől, hagyományaitól, az ott működő munkavállalói érdekképviseletek agilis fellépésétől, a központi vezetés együttműködési hajlandóságától. Az Európai Üzemi Tanácsok típusait a működés alábbi szempontjai szerint csoportosíthatjuk: Az Európai Üzemi Tanácsok működése alapján: - egyes Európai Üzemi Tanácsokban rendszeres konzultáció és tájékoztatás zajlik

a központi irányítás és a munkavállalói képviselők között, mások esetében ez évi egyetlen plenáris ülésen, gyakorta csak formálisan történik;

- a központi irányítás képviseletében gyakran a HR igazgatók tárgyalnak a munkavállalói képviselőkkel, akiket időnként az első számú vezető, valamint a felső vezetés további tagjai is elkísérnek;

- az Európai Üzemi Tanácsok gyakran működtetnek kisebb létszámú irányító bizottságot, végrehajtási jogkörökkel felruházva. A központi irányítás ugyanis szívesebben vonja be ezt a testületet a munkáltatói döntések meghozatalának folyamatába, mint a teljes Európai Üzemi Tanácsot;

- néhány Európai Üzemi Tanács tematikus vegyes bizottságokat is felállít, amely munkáltatói és munkavállalói tagokból áll.

Az Európai Üzemi Tanács tájékoztatása alapján: - az egyik véglet, amikor a központi vezetés csak a tervezett döntéssel kapcsolatos

minimumot osztja meg a munkavállalói képviselőkkel; - a másik, hogy a központi irányítás a munkavállalók képviselőit olyan teljes körű és

szakmailag megalapozott információkkal látja el, amely az üzleti folyamatok mögött meghúzódó döntések megértését is segítik, ezáltal a döntést legitimálják;

- a munkavállalói képviselők szerint a tájékoztatás tartalmilag kielégítő, de gyakran megkésett, így inkább a munkáltatói döntés végrehajtásáról, mintsem megelőzéséről vagy tartalmának módosításáról szól.

17 www.ewcinfo.eu

Az Európai Üzemi Tanács hatásfokát befolyásoló tényezők szempontjából: - a transznacionális vállalat, vállalatcsoport szervezetében az Európai Üzemi

Tanács hatékony fellépését befolyásolja például a vállalat üzleti stratégiája, szervezeti felépítése, a központi irányítás országában működő munkaügyi kapcsolatok szintje, az Európai Üzemi Tanács számára biztosított erőforrások, vagy a központi irányítás székhelyén dolgozó és a leányvállalati munkavállalói képviselők közötti szakmai összhang (illetve annak hiánya);

- gyakori, hogy a munkavállalói képviselő elsősorban saját vállalatának munkavállalóit képviseli az Európai Üzemi Tanácsban, akár a vállalkozáscsoport többi tagállamban foglalkoztatott munkavállalói ellenében. Ennek oka lehet, hogy az egyes munkavállalói képviselők merőben eltérő munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező hátterű országokból érkeznek, illetve, hogy a vállalatcsoport szintjén az egyes tagállami leányvállalatok egymás versenytársaiként jelennek meg az egyeztetéseken. Mindez a központi vezetés részéről is az „oszd meg és uralkodj” politikájának alkalmazását vonhatja maga után.

17


18 www.ewcinfo.eu

MOL – EGY „MAGYAR” EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS PÉLDÁJA

Magyar példaként1 a MOL Nyrt. Európai Üzemi Tanácsa hozható fel, mint egyike a két olyan Európai Üzemi Tanácsnak, ahol a központi vezetés magyar székhelyű. A vállalkozáscsoportnak 13 európai országban van leányvállalata és telephelye, ebből 10 található az Európai Unióban. A foglalkoztatotti létszám hozzávetőlegesen 34.000 fő. A MOL Európai Üzemi Tanácsa 2004. június 17-én jött létre a MOL központi irányítás és a különleges tárgyaló testület 6 hónapig tartó tárgyalásainak eredményeként. Az Európai Üzemi Tanácsot 3 évre választják. Minden országból, ahol a MOL csoportnak leányvállalata vagy kirendeltsége van, legalább egy fő tagja az Európai Üzemi Tanácsnak. A 2010-től hatályos megállapodás szerint a MOL csoport vállalatainak, telephelyeinek munkavállalói létszáma, a nők-férfiak aránya, valamint az EUÜT törvény figyelembevételével, az Európai Üzemi Tanács tagjainak és póttagjainak száma 23 fő volt (Magyarország 8, Szlovákia 4 fő stb.). A MOL Európai Üzemi Tanácsának vezető tisztségei az alábbiak: elnök, elnök-helyettes, ügyvezető bizottsági tag, az ügyvezetőt távolléte esetén helyettesítő tag. Az Európai Üzemi Tanács ügyvezetése a különleges tárgyaló testület feladatát látja el a háromévente lebonyolítandó választáskor. Évente előre meghatározott napirendi pontok alapján ülésezik, ezen túlmenően szükség szerint további ad hoc üléseken tárgyal a központi vezetéssel, ezt előkészítő ülések előzik meg. Az ügyvezetés általában kéthavonta találkozik a központi irányítás képviselőivel, ahol áttekintik a MOL csoport munkavállalóit érintő témákat. Ezekről a megbeszélésekről az Európai Üzemi Tanács valamennyi tagját írásban tájékoztatják (magyarul és angolul). Két Európai Üzemi Tanácsi ülés között az ügyvezető testület tagjai havi rendszerességgel találkoznak. Ezeken a találkozókon a vállalatcsoport aktuális kérdéseit tárgyalják meg. Az Európai Üzemi Tanács ügyvezetésének a csoportot érintő kezdeményezéseiről az elnök körszavazás formájában kéri ki az Európai Üzemi Tanács tagjainak véleményét a döntéshozatal előtt. A javaslatok elfogadásáról vagy elutasításáról a felek közösen döntenek. Minden ülésről angolul és magyarul emlékeztető készül, amit minden Európai Üzemi Tanácstagnak eljutatnak, akiknek feladata tájékoztatni delegálóikat az elvégzett munkáról. A MOL Európai Üzemi Tanács ügyvezető testülete kapcsolatot tart a Felügyelő Bizottság munkavállalói tagjaival, a csoportszintű munkavédelmi bizottság tagjaival és a reprezentatív szakszervezetek vezetőivel, és részt vesz a MOL központi üzemi tanácsa ülésein.

1 Ásványi Zsófia: Az európai üzemi tanács - Részvétel, konzultáció és tájékoztatás az Európai Unió munkajogában, 2013, Pécs 18


18 www.ewcinfo.eu

MOL – EGY „MAGYAR” EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS PÉLDÁJA

Magyar példaként1 a MOL Nyrt. Európai Üzemi Tanácsa hozható fel, mint egyike a két olyan Európai Üzemi Tanácsnak, ahol a központi vezetés magyar székhelyű. A vállalkozáscsoportnak 13 európai országban van leányvállalata és telephelye, ebből 10 található az Európai Unióban. A foglalkoztatotti létszám hozzávetőlegesen 34.000 fő. A MOL Európai Üzemi Tanácsa 2004. június 17-én jött létre a MOL központi irányítás és a különleges tárgyaló testület 6 hónapig tartó tárgyalásainak eredményeként. Az Európai Üzemi Tanácsot 3 évre választják. Minden országból, ahol a MOL csoportnak leányvállalata vagy kirendeltsége van, legalább egy fő tagja az Európai Üzemi Tanácsnak. A 2010-től hatályos megállapodás szerint a MOL csoport vállalatainak, telephelyeinek munkavállalói létszáma, a nők-férfiak aránya, valamint az EUÜT törvény figyelembevételével, az Európai Üzemi Tanács tagjainak és póttagjainak száma 23 fő volt (Magyarország 8, Szlovákia 4 fő stb.). A MOL Európai Üzemi Tanácsának vezető tisztségei az alábbiak: elnök, elnök-helyettes, ügyvezető bizottsági tag, az ügyvezetőt távolléte esetén helyettesítő tag. Az Európai Üzemi Tanács ügyvezetése a különleges tárgyaló testület feladatát látja el a háromévente lebonyolítandó választáskor. Évente előre meghatározott napirendi pontok alapján ülésezik, ezen túlmenően szükség szerint további ad hoc üléseken tárgyal a központi vezetéssel, ezt előkészítő ülések előzik meg. Az ügyvezetés általában kéthavonta találkozik a központi irányítás képviselőivel, ahol áttekintik a MOL csoport munkavállalóit érintő témákat. Ezekről a megbeszélésekről az Európai Üzemi Tanács valamennyi tagját írásban tájékoztatják (magyarul és angolul). Két Európai Üzemi Tanácsi ülés között az ügyvezető testület tagjai havi rendszerességgel találkoznak. Ezeken a találkozókon a vállalatcsoport aktuális kérdéseit tárgyalják meg. Az Európai Üzemi Tanács ügyvezetésének a csoportot érintő kezdeményezéseiről az elnök körszavazás formájában kéri ki az Európai Üzemi Tanács tagjainak véleményét a döntéshozatal előtt. A javaslatok elfogadásáról vagy elutasításáról a felek közösen döntenek. Minden ülésről angolul és magyarul emlékeztető készül, amit minden Európai Üzemi Tanácstagnak eljutatnak, akiknek feladata tájékoztatni delegálóikat az elvégzett munkáról. A MOL Európai Üzemi Tanács ügyvezető testülete kapcsolatot tart a Felügyelő Bizottság munkavállalói tagjaival, a csoportszintű munkavédelmi bizottság tagjaival és a reprezentatív szakszervezetek vezetőivel, és részt vesz a MOL központi üzemi tanácsa ülésein.

1 Ásványi Zsófia: Az európai üzemi tanács - Részvétel, konzultáció és tájékoztatás az Európai Unió munkajogában, 2013, Pécs

19 www.ewcinfo.eu

AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCSOK A SZÁMOK TÜKRÉBEN

A működő Európai Üzemi Tanácsok száma közel 1050, míg a megállapodások száma körülbelül 1850 (a legutóbbi, 2013. novemberi adatok szerint). A működő Európai Üzemi Tanácsok számát illusztráló alábbi ábra mutatja, hogy a 94/45/EK irányelv hatályba lépését követően, 1996-ban megugrott a számuk, hiszen mindössze egy év alatt 400 új Tanács jött létre. 1999-2000 között ugyancsak jelentősen növekedett a számuk, amelynek az az egyszerű magyarázata, hogy ekkor terjesztették ki az irányelv hatályát az Egyesült Királyságra és Írországra. 2002-től az új testületek folyamatos, bár relatíve szerény növekedése tapasztalható.

1. számú ábra:

Forrás: ETUI EÜT adatbázis, 2013. novemberi adatok alapján.

Az Európai Üzemi Tanácsok lehetőségének kihasználtsága még mindig alacsony, mintegy 40 %-os, ami azt jelenti, hogy az irányelv hatálya alá tartozó transznacionális vállalatok kevesebb, mint felében jött létre. A magyarországi székhellyel rendelkező transznacionális vállalatok közül kettőben, a MOL-ban és a Wamsler SE-ben működik Európai Üzemi Tanács.

Működő Európai Üzemi Tanácsok (1985-2013)

0

200

400

600

800

1000

1200

1985

1989

1991

1993

1995

1997

1999

2001

2003

2005

2007

2009

2011

2013

Év

Műk

ödő

19


20 www.ewcinfo.eu

Az Európai Üzemi Tanácsok ágazatok szerinti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti. 2013-ban az 1048 Európai Üzemi Tanács mintegy 60%-a a fémiparban és a vegyiparban működött. További viszonylag jelentős hányaduk az élelmiszeriparban, valamint az építőiparban és faiparban található. Általánosságban megállapítható, hogy az Európai Üzemi Tanácsok tipikus terepe a hagyományos iparágakban, például a fémiparban működő vállalkozások, nagyobb vállalatmérettel és jelentősebb foglalkoztatott létszámmal, amely tényezők együttesen megkönnyítik az Európai Üzemi Tanácsok létrehozását.

2. számú ábra:


Ugyanakkor az Európai Üzemi Tanácsok létesítése korántsem csak a nagyvállalatokra jellemző. Az Európai Üzemi Tanácsok 37%-a ugyanis kisebb vállalatokban találhatók, ahol az alkalmazottak száma – az EGT területére vonatkozóan – 5000 főnél kevesebb. Második helyen, 36%-kal már valóban a nagy, 10.000 főnél többet foglalkoztató vállalatok állnak, míg a közepes méretű transznacionális vállalatokban az Európai Üzemi Tanácsok 16%-a található.

20


20 www.ewcinfo.eu

Az Európai Üzemi Tanácsok ágazatok szerinti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti. 2013-ban az 1048 Európai Üzemi Tanács mintegy 60%-a a fémiparban és a vegyiparban működött. További viszonylag jelentős hányaduk az élelmiszeriparban, valamint az építőiparban és faiparban található. Általánosságban megállapítható, hogy az Európai Üzemi Tanácsok tipikus terepe a hagyományos iparágakban, például a fémiparban működő vállalkozások, nagyobb vállalatmérettel és jelentősebb foglalkoztatott létszámmal, amely tényezők együttesen megkönnyítik az Európai Üzemi Tanácsok létrehozását.

2. számú ábra:


Ugyanakkor az Európai Üzemi Tanácsok létesítése korántsem csak a nagyvállalatokra jellemző. Az Európai Üzemi Tanácsok 37%-a ugyanis kisebb vállalatokban találhatók, ahol az alkalmazottak száma – az EGT területére vonatkozóan – 5000 főnél kevesebb. Második helyen, 36%-kal már valóban a nagy, 10.000 főnél többet foglalkoztató vállalatok állnak, míg a közepes méretű transznacionális vállalatokban az Európai Üzemi Tanácsok 16%-a található.

21 www.ewcinfo.eu

Az Európai Üzemi Tanácsok által kötött megállapodások országonkénti (alkalmazott jog szerinti) száma, illetőleg az országok közti különbségek alapján úgy tűnik, hogy a munkaügyi kapcsolatok nemzeti hagyományai és a korporatív vállalati kultúra számottevő hatással van a transznacionális konzultáció elterjedésére és intenzitására. A tagállamok között a megállapodások megoszlása jelentős különbségeket mutat, Európában Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság a legaktívabb.

3. számú ábra:

Forrás: ETUI, EÜT adatbázis, 2013. novemberi adatok alapján.

Az Európai Üzemi Tanácsok által létrehozott megállapodásokban rögzítik az intézmény fő céljait. Ezek szerint a túlnyomó többségük, kb. 60%-uk fő célja az irányelv szándéka szerinti információ és konzultáció biztosítása, és ugyancsak nagy hányadban (kb. 25 %) a véleménynyilvánítást és az észrevételek megfogalmazását szolgálják. Ezen túl számottevő hányaduk a javaslattételt is céljának tekinti, míg kisebb részük a konszenzus biztosítását, a tárgyalások elősegítését, valamint projektek kezdeményezését is célozza.

Megállapodások száma az alkalmazott jog szerint, 2013

050

100150200250300350400

Németország

Franciao

rszág

Egyesü

lt Kirá

lyság

Belgium

Holland

ia

Svédors

zág

Olaszo

rszág

Finnorsz

ág

Írorsz

ág

Dánia

Ausztr

ia

Norvégia

Spany

olorsz

ág

Luxe

mburg

Magya

rország

Cyprus

Görögo

rszág

Portug

ália

Cseh K

öztár

sasá

gIzl

and

21


22 www.ewcinfo.eu

HASZNOS LINKEK

Munkaügyi kapcsolatok, Európai Üzemi Tanács:

Európai Üzemi Tanácsok adatbázisa: http://www.ewcdb.eu/ Munkavállalói részvétel Európában: http://www.worker-participation.eu/ Kollektív szerződések európai adatbázisa: http://www.cbnarchive.eu/ Munkaügyi kapcsolatok obszervatórium: http://www.eurofound.europa.eu/eiro/ Európai foglalkoztatási és munkaügyi kapcsolatok glosszárium: http://www.eurofound.europa.eu/emire/ Európai munkaügyi kapcsolatok szótára: http://www.eurofound.europa.eu/areas/industrialrelations/dictionary/ LIGA Szakszervezetek: http://ewcinfo.eu http://liganet.hu Academy for European Works Councils: http://www.ewc-academy.eu/ Euro-workscouncil.net (hírlevelek): http://www.euro-workscouncil.net/en/a11.php

Európai szociális partnerek:

Szakszervezetek: http://www.etuc.org/ Munkáltatói szervezetek: http://www.businesseurope.eu/ http://www.ceep.eu/ http://www.ueapme.com/ Európai Szakszervezeti Intézet: http://www.etui.org/ Munkáltatók forrásközpontja: http://erc-online.eu/

Európai Uniós intézmények, testületek, jogszabályok:

Európai Bizottság: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=707&langId=en&intPageId=211 Európai Parlament: http://www.europarl.europa.eu/ Európai Tanács: http://www.consilium.europa.eu/ Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: http://www.eesc.europa.eu/ Európai Bíróság: http://curia.europa.eu/ Dublini Alapítvány (Eurofound): http://www.eurofound.europa.eu/ EU jogszabályok: http://eur-lex.europa.eu/

22


22 www.ewcinfo.eu

HASZNOS LINKEK

Munkaügyi kapcsolatok, Európai Üzemi Tanács:

Európai Üzemi Tanácsok adatbázisa: http://www.ewcdb.eu/ Munkavállalói részvétel Európában: http://www.worker-participation.eu/ Kollektív szerződések európai adatbázisa: http://www.cbnarchive.eu/ Munkaügyi kapcsolatok obszervatórium: http://www.eurofound.europa.eu/eiro/ Európai foglalkoztatási és munkaügyi kapcsolatok glosszárium: http://www.eurofound.europa.eu/emire/ Európai munkaügyi kapcsolatok szótára: http://www.eurofound.europa.eu/areas/industrialrelations/dictionary/ LIGA Szakszervezetek: http://ewcinfo.eu http://liganet.hu Academy for European Works Councils: http://www.ewc-academy.eu/ Euro-workscouncil.net (hírlevelek): http://www.euro-workscouncil.net/en/a11.php

Európai szociális partnerek:

Szakszervezetek: http://www.etuc.org/ Munkáltatói szervezetek: http://www.businesseurope.eu/ http://www.ceep.eu/ http://www.ueapme.com/ Európai Szakszervezeti Intézet: http://www.etui.org/ Munkáltatók forrásközpontja: http://erc-online.eu/

Európai Uniós intézmények, testületek, jogszabályok:

Európai Bizottság: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=707&langId=en&intPageId=211 Európai Parlament: http://www.europarl.europa.eu/ Európai Tanács: http://www.consilium.europa.eu/ Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: http://www.eesc.europa.eu/ Európai Bíróság: http://curia.europa.eu/ Dublini Alapítvány (Eurofound): http://www.eurofound.europa.eu/ EU jogszabályok: http://eur-lex.europa.eu/

www.ewcinfo.eu


www.ewcinfo.eu

Készült a LIGA Szakszervezetek és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége VS/2014/0041 azonosító számú, "Európai Üzemi Tanácsok alakításának elősegítése az új

tagállamokban a vállalati szintű szociális partnerek informálásával és képzésével” című projektjének keretében.


hogyan hozhatÓ lÉtre És mŰkÖdtethetŐ?

Documents