Hitvilág, szokások

Finnugor népek és nyelvek5. óra

2010.03.18.

Manysik• 18. sz. óta formálisan keresztények, de animizmus,

sámánizmus, totemizmus, gazdálkodás kultuszai• a világ hármas tagolása• Korsz Torem – nem ismerhető• Numi Tórem (Tórum) – a főisten, ő teremtett minden lényt:

a vízimadár felhozta a földet a világóceánból, lovai vannak, égi palota

• először otir harcosok, menkv erdei óriások (a Por frátria rokonai), végül az embereket

• Ort-Iki/Mir-szuszne-hum/Szornyi-han-iki – a Világügyelő férfiú, NT legkisebb fia, a földi ügyek irányítója, a legtöbb áldozat neki, a többi istennek is ő közvetít

• az égben a Viharisten, NT fivére, mamutszarvú rének• Napistennő, Hotal-ekva – csak éjjel van otthon, a napsugár

a hajszála

Manysik• középső, földi rétegben: Kaltes’-ekva, NT nővére/felesége, a

nők védelmezője, különösen a terheseké; letaszították, mert kapcsolata volt Kul-otirral, az Alvilág urával; egyesek szerint ő dönt a sorsról; székhelye: Kaltasa, zarándoklatok

• Középső világ: Naj-ekva, a Tűzistennő, főleg ételáldozat; tabuk: pl. ne köpj, ne káromkodj!

• helyi, közösségi, családi és egyéni védőszellemek• nemzetségi védőszellemek régen állat alakúak (jávor, sas,

fülesbagoly), biz. állatok mediátor szerepűek• Tapal-iki, betegség terjedését akadályozza, a rének

elosztója, uralkodója• családi/egyéni: bábuk; fa-férfi, textil-női – gondoskodni kell

róluk• egyéni segítők pl. kövek, bronzból készült dolgok• Alvilág: Kul-otir, betegségek, gonosz szellemek ura,

állatáldozat• Kórfejedelem, a betegségek terjesztője

Manysik• többféle sámán (tunguz er. ‘varázsló’):• näit: klasszikus sámán, női v ff, feladatok:

gyógyítás, jóslás, közösségi áldozatok levezetése• sätep k’um: ráolvasással gyógyít• pupi kastene k’um: bálványidézó, megidézi az

istenséget v szellemet, pl. a medveünnepen• kajne kum: énekkel varázsló sámán• kasp äitäm: jósok, gyógyítottak is• musträn-k’um: gonosz, rontó sámánok• sámándob, utazás; láda, fejsze, kés segítségével is

tudott varázsolni• sámánbetegség, örökletes biz. vezető családoknál

Manysik• reinkernáció, férfi öt, nő négy lélek lil,

lélegzetlélek, isz, árnyéklélek, urt, az alvilágba kerülő, álomlélek, 5. az erő– ehhez kapcsolódó számmágia

• születés külön házban, köldökanya, vivőanya• névvel kapcsolatos tabuk• házasság: rénes bot, hozomány, új helyen

férfiakkal kapcsolatos tiltások• halottkultusz: régen csónak, majd koporsó dél-

észak v kelet-nyugat• kiengesztelés, emelgetéses módszer, fordított

világkép, a halott látogatása• medveünnep, varjúünnep

Hantik• az istenségek azonosak, Kaltes’-enkva neve Anki

Pugosz• vannak dobos és dob nélküli sámánok – ezek álomfejtő

gyógyítók (vannak mesével és kézzel gyógyítók is)• különbség a dobos és a galócás sámán között• dob: áldozati rén és szent ligetből való

erdei/cirbolyafenyő, Y fogó, hat pénzérme, bal kéz, verő fából, rénprémmel, hátasállat, tabuk, kiv. keleten

• szüléssel kapcsolatos tabuk, mint a manysiknál; placenta elhelyezése az erdőben, mert kapcsolatban van a gyerekkel; tisztítószertartás; a tűz nem aludhat ki; ősök vándorlása az újszülöttbe; gyermekek segítő szelleme; munkára szoktatás játékosan, de igen korán

Hantik• kb. 3 éves korban szertartás a babakor végének

tiszteletére; nincs büntetés, nincs magyarázat• lányok 16-17, fiúk 17-18 évesen házasodtak, régen

többnejűség, levirátus ismert• esküvő: tél, kora tavasz, lánykérés, vőlegény nélkül,

bot és kendő, menyasszonypénz; az újasszonyt csak a pénz teljes kifizetése után lehetett elvinni; a lánynál kezdődött a szertartás, a fiúnál végződött; elkerített sarok, a szán a hozomány része

• a nászéjszaka után az újasszony bemutatása a védőszellemeknek; keleten közös fekhely, közös tea

• az esküvő után visszalátogattak a lány szüleihez, ők is vittek ajándékot

Hantik• ha természetes halál, akkor lejárt az ideje, vagy a gonosz

szellemek okozták; a halál a lélegzetlélek eltávozásával áll be; halott szájába követ, testét piros fonallal; a gyászolók hajukat-arcukat marták, ma nem

• tűz 4-5 napig, virrasztás, mese, ravatal a házban, koporsón Nap- és Holdszimbólum

• személyes tárgyakat a halott mellé, csak fordítva• irtiszieknél öregasszony befűzött cérnával kísérte ki a halott

lelkét a házból• a halottat kikérdezték, h mit szeretne, állatáldozat, madár

alakú fejfa a 20. sz-ig, sámán ruháját dobját az erdőbe temették

• temetés: főzés, a sír feletti házikóba ételt, a sír mellett szán, asztalka, a rént feláldozták, a kedvenc kutyát is

• északon a halott figurája, ittarma, etették, altatták, stb 4-5 szakrális évig (fél év); emlékünnepek; gyászidő 4-5 év, kifordított kendő

Komik• duális világkép: Jen (jó), Omöl/Kul (gonosz) a

világtojásból, hattyú alak, ők hozták föl a vízből a földet; két világ, a gyantafolyó választja el a miénktől; hegyek, tüzes folyó, körmök gyűjtése

• első lélek:lov, árnyéklélek: ord, ort• minden természeti erőnek/állatnak/növénynek

ordja• esküvő: ált. 3 napos, a menyasszony kikérése,

menyasszonypénz, néha valódi vagy álszöktetés, de templomi szertartás is

• lányos háznál akadály; lány siratókat a fürdőházban; rituális fonás, mosdatás, a vőlegény szappanát megőrzi; elkendőzve; elrejtőzik; rokonok áldása; templom – pravoszláv; a pár fektetése; 1 év után befogadják a lányt

Komik• első gyermek – új társ-i szerep, a meddőség

ártás, terhes nő védelme: tű, kereszt, fejdísz, lábra kötött öv

• nem mehetett temetőbe, nem nézhetett halottra, nincs hajvágás, nem érhetett a férfi tárgyaihoz, nem játszhatott kisgyerekekkel

• ha a fogantatáskor Hold: kislány, ha felkelő Nap: fiú lesz; ha békát látott: fiú, ha gyíkot: lány

• minden nőnek kell bábáskodni, szülés: istálló v fürdőház, nehéz szülésnél minden csomót kikötni, a köldökzsinórt orsón vagy puskán vágták el

• kifüstölés, 3-7 napig a fürdőházban, keresztelés otthon v templomban, ált. két név, keresztszülők

• a fogak megjelenésével sok tiltás megszűnt

Komik• koporsó már az életükben, öltözet: fehér, kifordított• léleknek vizet, tükrök letakarása, párosan a

mosdatók• a bajok megmaradnak: szemüveg, bot, ennivaló,

eszközök; ruháját elégették, temető a folyón túl• búcsú, siratok, megkerülés, halott lélek 40 napig • 3.,7.,9. és 40. napon emlékünnep, tor, halott

meghívása• lélektörölköző, utolsó ünnep 1 év múltán• ősök kultusza: az élők függnek tőlük, mezőgazdasági

munkák végén megvendégelés, min. négyszer, vagy ha az ős megjelenik és éhségre panaszkodik; ha nem törődnek vele, betegség

• vallási szinkretizmus

Udmurtok• 3 esküvő: születés (világgal eljegyzés), menyegző, halál

(eljegyzés a földdel)• terhes nők tabui: tilos átlépni a vízhordó rudat, nem áshat

sírt, nem ajánlott temetésre menni• szülés fürdőházban, bába adta első név, köldökzsinórt

kívánságot jelentő tárgyakkal eldugták, párna alá ollót, a nő hagymát rejtett a zsebébe; születés ünnepe; nincs verés

• lánykérés: „vizit”, kiv. ha szegetlen kerek kenyér az asztalon, akkor rögtön igent lehetett mondani; ha a lány apja vett a dohányból, kitűzhették az eljegyzést

• hozomány, menyasszonypénz; esküvő két részből (s’uan és jaraszon)

• menyasszonynál, kérők vezetője, előénekes – töro; lakoma, éneklés; összes apaágú rokont meg kellett látogatni

• a hozomány elviteléért fizetni kellett a lány rokonainak, fiús háznál lány elé egy párnát dobtak, megmutatták a kualát, délen imát mondtak és kásával etették

Udmurtok• jaraszon: a lány szülei a fiúhoz, ott zajosak; fürdetés, tkp.

áldozat a víziszellemnek, lófej/láb áldozat• halott lelkének nyílást hagytak, amíg a házban, nem szabad

szúró szerszámot használni, fürdetést idősek• ablakpárkányra ételt-italt a léleknek, de ruháit elégették –

kettősség: tisztelték és félték őket• temetés után tisztító tűz, fürdés• itt is különbség a halottak és az ősök kultusza között• őszi szántás előtt, tavaszi vetés előtt áldozat• agrárkultusz: vozsodür ‘átmeneti idő’ télen, amikor tilos

dolgozni, karácsony (alakoskodás), vízkereszt, márc. elején húshagyó hét vöj dür, húsvétkor ártó szellemek ellen, tavaszköszöntő guzsdor, nyáron bulda, nyári napforduló gerber, júl. 20-a Illés nap, dec. elején családi szertartás

• istenek: három főisten – Inmar, Kuaz, Küldüszin; házi szellem – Korka Murt, ház körüli szellem – Gid Murt, Muncso Murt, víz Vu Murt és erdő Nyulesz Murt/Nyunya szellemei

Marik• istenek: vallási szinkretizmus, kereszténység 18. sz-ra• Jumo és Keremet, aki kacsa, felhozza a vízből a földet, egy

részét elrejti, ebből a hegyek; özönvíz – Keremet elbújt Noé feleségének szoknyája alá

• K.tanította az embereket pálinkát főzni; a Jumo csiholta szikrából angyalok, K-éből sátánok lettek; J letaszította K-et az égből engedetlensége miatt

• 3 szféra: égi:• J. a főisten• közvetítő Pujurs-jumo, minden ember sorsát beírja egy

könyvbe és Piljambar (ő védi az embereket a gonosztól, ő közvetíti az imákat, és más istenek parancsait)

• Erge-pujus-jumo, a gyermekadó (a házaspárok szeretetét ügyeli, megszünteti az impotenciát)

• Küdürcs-jumo, a mennydörgés istene• Jumon ava – J. felesége, a 2. legfontosabb isten

Marik• női tulajdonságú istenek: Vid-ava, vízanya fehér ruhás

öregasszony• Mardezs-ava, szélanya, megóvja a gabonát a széltől• Tul-ava, tűzanya, tűzvész ellen• Mlande-ava, földanya, minden élőt ő táplál, szent fája a luc,

fekete tehenet kap; Paszu-ava, a mezők anyja• Tó anyó, a Magasságos ég anyja, Jószág anyja, Gyarapodás

anyja• Perke-ava, a gazdagság anyja, bőkezűeknek elégedettséged

ad, állata a pej kanca• földi szellemek/anyók-apók: mezei, csűr őrző, istálló• on v han ‘uralkodó’: Tengizs-on, tengeré; Kecs-on, napé; Tülzi-

on, holdé; Kinde-perke-on, gabonáé, Müks-on, méheké• Kava, Kaba a sorsisten• áldozni: kudoban, szántón, pataknál, szent ligetben,

temetőben• választott áldozópapok, kartok; áldozati állatok próbája,

guszlival zenéltek, füstölték az állatot

Mordvinok• naptári ünnepek: karácsonykor, vízkeresztkor,

farsang idején és húshagyó kedden kultikus lovaglás, feltehetően ezzel próbáltak hatni a természeti erőkre, a nap járásának utánzásaával

• a tavaszi szántás előtt az eke ünnepe, földműveléssel kapcsolatos istenek meghívása, megvendégelése

• áldozati szertartás vetés és aratás után, a mezei munkák végeztével; ilyenkor gyakran áldoztak Vegy-avának, vízanyának

• aratáskor egy marék kalászt hagytak a mezőn, egy friss kenyeret, zabot és kölest tettek mellé; aratókoszorú kötése, táncmulatság

• szinkretizmus pl. a szent ligetben a fákat ikonokkal díszítik fel, nekik is áldoztak

Vepszék• hitvilágukat őrzi a guzsalyok faragása: kör, rombusz,

madár, ló – ez ált. jegyajándék, védőszellemek• 12. sz-tól keresztények, ősi mesékben nyomok• természethívők, fák lelkében hittek, különleges formájú,

magas fák tisztelete• sokistenhit, agrárkultusz, nap és termékenység • erdő szelleme, tilos szemetelni, hangoskodni, vadászat előtt

imádkozni kellett, az ételt tisztelték• ház védőszelleme• áldozati ajándék pl morzsa, sörét, szög, ami neki nincs• nojd, gyógyító, révült (mint a sámán)• éjszaka van a lánykérés, a pár halas pirogot kóstol• halottsiratókkal kísérték a gyászmenetet, különben a halott

nem jut be a túlvilágra; a fiatal feladata a halott szórakoztatása; a koporsót mindig szánon vitték, meg kellett vásárolni a földet, mielőtt leengedték a koporsót

Vótok• nagyon korán áttértek a keresztény hitre, de

maradt néhány ősi elem is• források, érdekes formájú kövek kultusza• szent fák tisztelete• lókultusz• egyetlen saját ünnepi elem a közös sörfőzés

Izsórok• sokistenhit, a termékenység istenének és a fák tisztelete• védőszellemek: erdő, víz, tűzhely, ház, fürdőház – tőlük

függött az ember boldogulása, egyéni sikere, így étel-, ital- és tárgyáldozat

• siratókat énekeltek esküvőn és temetésen is• halottak egyrészt oltalmazók, de veszélyesek is• a régi nemzetségi temető a holtak falva, itt a holtak tovább

élnek, fenyvesekben, az ősi kultikus helyek helyén, újabbak a templom környékén

• fejfák fából/rézből ikonokkal, de szélkendők, ahányszor megemlékeztek a halottról, eredetileg azért, h a holt lelkek pihenhessenek rajtuk

• temetés után 2., 9., 20., 40. napon, 1 év után emlékünnep• ősök emlékére ünnep pünkösd előtti szombaton és ősszel

Demeter napján

Lívek• nagyon töredékesek az ősi hitvilág emlékei• folklórkincs alapján feltételezhető, h

sokistenhitűek• természethívők, Made, a földanya különös

tisztelete• ha telten, hosszú hajjal jelent meg az emberek

előtt, az bőséget ígért, ha soványan, az ínséget• Made húga Liiz, a tengeristennő, akitől az

emberek halászszerencséje függöt

Karjalaiak• születés - „előkészületek”: ha a fiatalok szülői

beleegyezés nélkül házasodnak, az a nő meddőségét okozhatja

• a nászéjszakát általában teliholdra időzítették, de az esküvőt követő három napon át tilos volt a testi kapcsolat, hogy minél jobban megismerjék egymást; a növő hold pozitív hatással van a magzatra

• a menyasszony ölébe fiút ültettek, hogy fia legyen, a pár lábai elé gabonat szórtak, hogy termékenyek legyenek

• meddőség ellen: kemencepadkán szeretkezni, nőnek köldökzsinórcsonkot magával hordani

• a nő akkor teljes jogú családtag, ha már szült

Karjalaiak• terhes nőnek tilos: hajat vágni, hajkefével fésülködni, temetőbe

v halott közelébe menni, megijedni, így nem mehetett egyedül erdőbe, nem nézhette meg egy állat levágását

• segítség nélkül, anyós segítségével, vagy bábával (boabó) • bábák a ’30-as évekig, idős parasztasszonyok, erkölcsi

feddhetetlenség, 3 napig a gyermekkel maradt, tisztítás: szappanal és sóval mosták a bába kezét, ajándékok, sokan ráolvasást is végeztek

• szülés fürdőházban v istállóban, mert ez növeli az állatszaporulatot; a fürdőházban a bába fűtött be, itt földön v padkán; hajon, ruhán lévő csomók kioldása; térdepelve, nehéz szülésnél kígyóbőrön átfolyatott víz

• köldökzsinór elkötése az anya hajszálával, elvágás anya v bába, a csonkot őrizték, a placentát északon az istállóban ásták el

• fontos a fiú, az újszülöttett az apa v anya ruhájába, ilyen lesz a kistestvér

• a gyerek mellé ollót v ikont a rontás ellen, a száját a bába az anya sarkához érintette, megkerülte az anya lábát – engedelmes

• védőszertartás: a bába vassal, kővel, tűzzel körbejárta őket

Karjalaiak• később ikon és füstölő is• szülés után 3-5 napig a fürdőben, a bába rituálisan fürdet, a vízzel

lányok, gyermektelenek mosakodtak• újszülött vizébe hamut szórtak, 3 ezüstpénzt (gazdagság), szögfejet

(házias), kölesszem (egészség)• É-on piros fonalat a baba csuklójára• 6 hétig tiltások: nem mehetett templomba, temetőbe, vendégségbe,

ha ment, fémtárgyat kellett vinnie• anyatejet csak az anya mosdatása után kaphatott, mindig kapott

vizet• mikor a nő visszatért a babát a küszöbre tették, neki át kellett

lépnie, a babát a kemencepadkára tette, mert a tűz oltalmazó• keresztelő 6 hét után, otthon, a bába is végezhette, nevet az apa

adott, keresztszülők fontos szerepe• baba első 6 hétben háncsdobozban, eztán bölcső, a készítője

tulajdonságait a gyerek örökölheti, védőeszköz: madárkarom, csont• a bölcsőt nem lehet üresen hagyni, seprőt tettek bele• egy évig nem lehetett ollóval körmöt vágni, 6 hétig hamuval kenték

a homlokát, ha kivitték, így védték a rontástól

Számik• sámán – noaide: orvoslás, jóslás, áldozati szertartás• a képesség öröklődik, de vannak kiválasztottak is (foggal,

burokban születik)• betegeskedés, a szajvók segítik őket ébren, álmukban• jojkát énekelve révültek, titkos nyelv• dob: É-on, kb. 40 cm, tojásdad, egy fából faragott,

domború; D-en: mint az obi-ugoroknál, kétféle ütő, révüléshez, másik jósláshoz; égerfával festettek rá; Nap, rénlegelő, leképezték a kúpsátor belsejének elhelyzkedését

• jóslás 2 gyűrűvel („béka”), állatokat v isteneket• a sámánok állattá tudtak változni és változtatni embereket• a számi sámánok harcoltak is egymással• a 17. sz-tól üldözték őket, és a réntartásra való áttérés is

elősegítette a sámánizmus visszaszorulását

Észtek• bábák segítségével szültek a fürdőházban, bábák:

ráolvasás, mágikus módszerek• szetuknál a halottat hordágyra fektették, azon

ravatalozták fel• a koporsót kézben vitték a falu határáig, akkor

rakták át szekérre• halotti tor a temetőben, sírhantra fehér terítő, rá

halas tésztát, melynek szélét levágták• 20 sz-ban: alkoholt is fogyasztottak a sírnál, pár

cseppet a halottnak adtak

Finnek• a medveünnep a legtovább fennmaradt vadászrítus• a medve egy felhőn született a Napnál, Holdnál,

ezüstláncon, aranybölcsőben eresztették le egy virágra• medveünnep két része: elejtése és a tor, népi énekek• előadták a medve származását, bizonygatták, hogy nem

vétkesek az elejtésében, kérték a szellemeket, hogy ne hagyja el őket a vadászszerencse

• medvevadászat előtt 2 napig a férfiak ünneplőben, nem dolgozhattak és sokat kellett enniük; a köznapi ruhájukat kifordítva viselték a vadászaton; kivették az ajtót és a résen mentek ki

• a medve közelében 9 fafajtából raktak tüzet, ezt át kellett ugrani, varázsigék, medveénekek, h a maci véletlenül pusztult el, elejtés

• kezet fogtak vele, megnyúzták, feldarabolták, hírmondók, lövöldözés

• medvemenyegző: párt választottak neki, a kopony az asztalon, esküvői menet vitte a csontokat az erdőbe, h újjászülethessen

Kötelező• a vizsgára egy nép hitvilágának, szokásainak

alapos ismerete követelmény (NB a vótok és a vepszék, az izsórok és a lívek együtt alkotnak egy tételt)

• mnyfi.elte.hu/finnugor – tananyag/finnugor népek és nyelvek/hitvilág

• Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, 2009.

• Ajánlott:• Csepregi Márta (szerk.), Finnugor Kalauz, 2. kiad.,

Bp., Panoráma, 2002.