Az ókori rómaiétkezési szokások

Készítette: Hárs Bianka

a vendéglátás Rómában fontos társadalmi eseménynek számított

Jellemző szokásaik voltak;a fogadott vendéget minden jóval elláttáktávozásakor ajándékkal kedveskedtek neki

A római vendégszeretet

a vendégbarátsággal való visszaélést a legnagyobb gyalázatnak tartották

Társadalmi eltérések

• Vagyonosabb rétegek

Pazarló lakomákÁltalában: több fogás gyakori az

előétel, főétel, desszert húsok (sertés-, borjú-,

birka-, baromfihúsok, vadak, énekesmadarak)

halételek gyümölcsök bor

• Szegényebb rétegek

Egyszerűbb étkekÁltalában: árpa-, búza-,

köleskásák, melléjük különböző mártások

saláták apróbb halak gyümölcsök bor

ÉtkezésekA rómaiak naponta háromszor étkeztek

1. Reggeli (Ientaculum)

• 6-7 óra között fogyasztották el• jellemzően egyszerű ételeket

reggeliztek• általában: gyümölcs, kenyér,

olajbogyó, sajt, esetleg mézes bor

2. Ebéd (Prandium)

• 11-12 óra körül került rá sor• már több fogásból állt

• többnyire kása vagy főzelékféle, gyümölcsök, halak, hideg és meleg húsételek, valamint must, mézes bor és méhser

• (esetleg az előző napi cena maradéka)

3. A nap főétkezése, a cena• késő délutáni órákban (kb. 3 körül kezdődött)

• jellemzően bőséges ételsor• módosabbaknál először étvágyserkentő

előételek (tojás, saláták, osztriga, olajbogyó, apró sós halak)

• utána több fogásból álló tényleges cena

• desszert (sajt, befőzött és friss gyümölcs, többnyire alma)

„A rejtélyek terme” Pompejiben(The Hall of Mysteries, Pompeii, 79 AD)

Az étkezés helyekorai időkben a ház központi helyiségében, az

átriumban folyta köztársaság korában külön ebédlőket építettek

a vendégek vacsora előtt kezüket és a lábukat megmosva, kényelmes heverőkön heverve ettek és

ittak a heverők 3 oldalról fogták körül az asztalt, a negyedik oldalt a tálalás és a közlekedés miatt szabadon hagytáka heverőket puha takarókkal fedték, párnákkal tették

kényelmesebbé és szebbé

Általános római ételek

Halételek

• sütve-főzve egyaránt szerették• tengeri és édesvízi halakat is ettek

• tengeri halból főleg makrélából készült a legkedveltebb mártás, a „garum”

pl.:angolna, lepényhal, tintahal, osztriga

Húsételek

• ezek voltak a főfogások• sok mindent ettek, pl.: disznó, juh,

szamár, nyúl, meztelen csiga, szárnyasok: baromfi, fácán, fogoly, pulyka, kacsa, liba, gólya, apró énekesmadarak„A fényűzéstől sorvad Mars ős

városa…A páva, melynek tolla arany babylon palást,numida gyöngytyúk és gallus kappan – ím! –ketrecben él, hogy ínyed csiklandozza majd,A gólya, messze tájak kedves vándoraa hűszívű, a karcsúlábú, cserregő,a télen száműzött, tavaszhozó madárdorbézoló nép serpenyőjén fészkel itt.”(Petronius)

Édességek

• nem ismerték a cukrot• mézzel vagy sűrített mustpárlattal

édesítettek • nem nagyon voltak

édesszájúak, csemegeként jobban kedvelték a gyümölcsöket

Gyümölcsök

• sok gyümölcsöt termesztettek és fogyasztottak

• sokat ők honosítottak meg (cseresznye, őszibarack, szelídgesztenye)

• alma, körte, szilva, cseresznye, szőlő, őszibarack, datolya, mandula, dinnye egyaránt megtalálható

• volt az asztalukon• körtéből: körtebort,

körteborecetet, mézben főtt körtét készítettek

Zöldségek

• termeltek vörös- és fehér céklát, több mint 12 féle salátát, articsókát, spárgát, tököt, uborkát, karalábét

• szerették a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse)

• különösen odavoltak a pörkölt csicseriborsóért

Italok

• vízzel hígított, különböző fűszerekkel ízesített borok

• kecsketej• árpából készült sör

Említésre méltó rómaiak• Marcus Gabius Apicius (Kr. u. 1. század)

• Lucius Licinus Lucullus (Kr. e. 118-57)

Érdekességek: