helyi nevelési program 2010

Helyi Nevelési Program

2010.

HELYI NEVELÉSI PROGRAM SZONEK BÜKKÖSDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA TAGINTÉZMÉNYE

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ………………………………………………………………….. . 3. 1.1. Helyi nevelési programunk alapelvei ………………………………. 4. 1.2. Óvodánk története……………………………………………………… 5. 1.3. Helyzetelemzés…………………………………………………………. 6. 2. ÓVODÁNK EGYÉNI ARCULATA…………………………………………. 8. 2.1. Kompetencia alapú óvodai programcsomag beépítése………. . 8. 2.2. Innovációink, jó gyakorlataink………………………………………. 9. 2.3. „Magyar Mozgáskotta” módszer alkalmazása a mozgásfejlesz- tés szolgálatában……………………………………………………….

10.

3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI……………………… 11. 3.1. Személyi feltételek……………………………………………………… 11. 3.2. Tárgyi feltételek…………………………………………………………. 13. 3.3. Napirend …………………………………………………………………. 14. 3.4. Hetirend…………………………………………………………………. .. 15. 3.5. Óvodánk kapcsolatrendszere………………………………………… 18.

3.5.1. Óvoda-család……………………………………………………. 18. 3.5.2. Az iskola és az óvoda kapcsolata……………………………... 19. 3.5.3.Kapcsolattartás szakszolgálati és kulturális intézményekkel... 20. 3.6. Inkluzív, befogadó pedagógiai szemléletünk………………… 22.

4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI…………………………………….. ..

23.

4.1. Játék ……………………………………………………………………… 23. 4.2. Vers, mese, drámajáték………………………………………………… 25. 4.3. Ének, zene, énekes játék………………………………………………. 27. 4.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka ………………………………………. 29. 4.5. Mozgás………………………………………………………………….. . 31. 4.6. A külső világ tevékeny megismerése………………………………. 33.

4.6.1. A környezet megismerése, védelme………………………… .. 33. 4.6.2. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése…… 35.

4.7. Munka jellegű tevékenységek………………………………………… 36. 4.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás………………………… .. 38.

4.8.1. Játékba integrált fejlesztés……………………………………... 38. 4.8.2. Játékos tevékenységek rendszere…………………………….. 38.

5. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE………………… 40. 5.1. Testi fejlettség, mozgás……………………………………………….. 40. 5.2. Szociális magatartás……………………………………………………. 41. 5.3. Értelmi fejlettség, kommunikációs képesség……………………… 41. 1. sz. melléklet: Eszközjegyzék………………………………………………….

42.

2


1. BEVEZETŐ A Helyi nevelési programunk a módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és a kompetencia alapú óvodai programcsomag beépítésével került kidolgozásra a helyi, környezeti, partneri igények, szükségletek felmérésével, figyelembe vételével. A program elkészítésekor figyelembe vettük a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit. Alkalmazkodik a gyermek életkori sajátosságaihoz: a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerésében, elsajátításában, kulturális hagyományok átörökítésében, fejlesztésében; fejleszti, ápolja a kisebbségi hagyományokat, szokásokat. Óvodai nevelésünkben érvényesülnek a különböző innovatív pedagógiai törekvések, módszerek és az ezekhez kapcsolódó eszközök alkalmazása. Óvodánkban különféle tartalmakkal „jó gyakorlatok” kerültek kidolgozásra, átadhatóvá és nyilvánossá tettük más intézmények számára is. / pl: „Ügyes Mancsok” -Agyagozástól a fazekasságig, „Egészségedre” témahét, „Ősz kincsei” témahét, „Mackóvilág” projekt, „Luca, a boszorkány” témahét, „Kék bolygó” projekt, „Átkaroló”-óvodai beilleszkedést segítő program. / „Jó gyakorlatok”-at veszünk át más intézményektől, amelyeket beépítünk helyi nevelési programunkba, ill. megjelennek a napi gyakorlatba. /pl.:IKT-tanulói laptop program, drámapedagógia /

3


1.1.Helyi nevelési programunk alapelvei

• Elsődlegesnek tartjuk a gyermekek egyéni megismerését, személyes igényeik, szükségleteik kielégítését.

• A gyermekek személyiségfejlődését az életkornak megfelelően játékkal, mozgással,

sokféle élményt, tapasztalatot nyújtó tevékenységi lehetőség biztosításával segítjük.

• Valamennyi nevelési területet átfogják az interkulturális és multikulturális tartalmak: irodalom, zene, tánc, vizualitás, azaz a művészetek.

• Nagy figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű, a hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzetű, migráns gyermekek integrált nevelésével esélyegyenlőségük előmozdítása.

• A gyermekek egyéni sajátosságaira, érdeklődésére építjük képességeik fejlesztését,

nevelőmunkánk központi eleme az egyéni bánásmód és a gyerekek differenciált fejlesztése.

• A gyermekek aktivitását és önállóságát ösztönözzük.

• Kiemelt figyelmet fordítunk az értelmi, a testi, a kommunikációs képességek és a

szociális kompetenciák fejlesztésére.

• Rugalmas életszervezésünk biztosítja a gyermekek egyéni, kiscsoportos és csoportban történő tevékenykedését.

• Lehetőséget nyújtunk az önálló és az együttműködést kívánó tanulási szituációkra.

• Egységes gyermek megismerési program felhasználásával, rendszeresen

figyelemmel kísérjük, követjük a gyermekek fejlődését az óvodába lépés előtt és után / lásd.:„Átkaroló” –saját fejlesztésű óvodai program/

• A hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű

gyerekek differenciált fejlesztését és a tehetségnevelést egyaránt fontosnak tartjuk.

4


1.2. Óvodánk története

Az 1910-es, 1920-as évekből valók az első óvodai emlékek. Ekkor a faluban un. nyári óvoda működött. Létrejöttét elsősorban Jeszenszky Ferencné (szül. Kántorjánosi Mándy Thyra) szorgalmazta, hiszen így a cselédség női tagjai is aktívan részt tudtak venni a mezőgazdasági munkákban. 1920-1950 között az egyre növekvő gyermeklétszám nagyobb helységet és hozzáértő pedagógusok jelenlétét kívánta meg, mely egy óvoda megnyitását segítette elő a faluban. A kastély területén nem találtak erre alkalmas épületet, ezért Jeszenszky Ferenc 1920-1923 között egy önálló épület megépítését szorgalmazta, mely kizárólag óvodai célokat szolgált. A család gondoskodott a következő játékszerekről: rongylabdák, rongybabák, fa-építőelemek, hinták, homokozó és a hozzátartozó játékszerek. Sok időt töltöttek a gyermekek a szabadban, általában a templom előtti téren. Énekeltek, játszottak és mesét hallgattak. A nagyobbak kézimunkáztak is, a fiúk fűrészporral kitömött labdákkal fociztak. Szalmazsákokon aludtak délutánonként, de nem az óvoda épületében, hanem a vele szomszédos tűzoltósági épületben. Az óvoda jelenlegi épülete (Ságvári Endre utca) 1900 előtt épült. Eredetileg paraszti lakóház volt, később kocsma, majd bolt. Óvodai célra 1958-ban vették igénybe. Az épület egy része vályog, a többi kő, tégla. Az óvodát 1971-ben bővítették még egy csoport számára létesített helységgel. Az óvoda neve többször is változott: 1958 -1959: Bükkösdi Napközi 1960 -1962: Napközi Otthonos Óvoda 1963 -1967: Állami Óvoda 1968 -1969: Területi Napközi Otthonos Óvoda 1970 -1977: Állandó Óvoda 1978 -1997: Napközi Otthonos Óvoda 1997-2008 július 1: Körzeti Óvoda 2008 július 1-től SZONEK Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye

5


1.3. Helyzetelemzés

Lakóhelyünkön a mi óvodánk az egyetlen, melybe a négy község ( Cserdi, Helesfa, Dinnyeberki) gyermekei járnak így a szülők szabad óvodaválasztása nem realizálódhat. Szeretnénk olyan feltételeket, fejlesztési lehetőségeket kínálni, melyek által a szülők és gyermekeik elégedettek lehetnek. Élményekben gazdag, érzelmi biztonságot adó környezetet igyekszünk kialakítani, ahol a gyermekek egyéni ütemű személyiségének fejlődése biztosított, korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazásával és programok beépítésével .A negatív előjelű társadalmi változások, a nagyfokú munkanélküliség, az elszegényedés hatásai érezhetőek a településünkön élők körében is,mindezen befolyásoló tényezők hatással vannak a családok, benne a gyermekek életére is. Sok gyermek nem rendelkezik megfelelő szintű szociokultúrális háttérrel nem megfelelő higiénés környezetben él. Ingerszegény, szociális és művelődési, nyelvi hátrányok, azaz szociális depriváció jellemzi gyermekeink többségét. A családok nagy százaléka nem dolgozik. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek többsége rossz állagú lakásokban él. A szülők többsége alacsony iskolázottságú, munkanélküli, sokan közülük nagycsaládosak és a gyermekvédelmi kedvezmény illetve a rendszeres szociális segély az egyetlen jövedelemforrásuk. A gyermeknevelési szokásokban gyakran megfigyelhető a következetlenség, a tartós érzelmi melegség, a szigorú időbeosztás teljes hiánya, szokás és értékrendbeli különbségek Az alacsony iskolázottság gyakori hátráltató tényező. Pénzforrást a családok számára a gyermekneveléssel összefüggő jövedelmek, kiegészítő, nem rendszeres, alkalmi munkák, támogatások, segélyek jelentenek. A szociokulturális hátrányok mellett részképesség zavarokkal is küzdenek, melyek a későbbiekben, tanulási nehézségekhez (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb.), vezethetnek. A gyermekek közül kevesen élnek elfogadható körülmények között. Az óvodába lépéskor elvégzett szintfelmérések eredményei alapján, a családlátogatások során, tapasztalt körülmények és a cigánygyermekek óvodai életbe való beilleszkedése, iskolába lépésükkor értelmi, érzelmi, szociális fejlettségük még mindig sok esetben elmarad a többi beiskolázandó kisgyermek fejlettségi szintjétől. A szülőkkel való korai együttműködés, kapcsolattartás igen fontos: meg kell győznünk a szülőket arról, hogy gyermekeik fizikai és mentális egészségét nem fenyegeti veszély, a gyermekek az óvodában biztonságban vannak, illetve arról is, hogy nem a család, a család szokásai ellen, hanem velük együtt szeretnénk nevelni őket. Biztosítjuk, a településpolitikai célkitűzések egészségügyi, szociális és kulturális téren való érvényesítését annak érdekében, hogy egészséges körülmények között a szociális hátrányok csökkentése mellett kulturális értékeket közvetítsünk. Óvodánk az önkormányzatok által fenntartott, gazdaságilag részben önálló intézmény, ahol 3 csoportban esztétikus, igényesen kialakított környezetben folyik a gyermekek gondozása, nevelése, fejlesztése. Jelenleg óvodánk férőhely száma 75 fő.

6


Nevelési programunkat továbbfejlesztettük a kompetencia alapú nevelés megvalósítását segítő óvodai programcsomag beépítésével 2009. szeptemberétől 1 óvodai gyermekcsoportban a TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” c. pályázati program keretében. A helyi nevelési programunk nevelési terveihez illesztettük a Kompetencia alapú óvodai program tématerveit. A pályázati program keretében az óvodapedagógusok olyan továbbképzéseken vettek részt, melyeken elsajátították a korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazását, az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tevékenységszervezést, a kooperatív technikákat. 2010/2011-es nevelési év szeptemberétől mindhárom gyermekcsoportban a kompetencia alapú óvodai program elemeinek beépítését tervezzük; mindezt kiegészíti a sikeres TIOP pályázat által elnyert interaktív asztal és az ehhez kapcsolódó IKT tevékenységek beépítése a mindenkori nagycsoportban.

7


2. ÓVODÁNK EGYÉNI ARCULATA Óvodánkban komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. Az egyéni szükségleteknek megfelelő fejlesztés kellő időpontban folyik, optimális szinten, minőségben és mennyiségben. Így elsősorban individualizált és részben egyénre szabott formát, valamint kooperatív tevékenységszervezést, projektmódszert és csoportmunkát helyezzük előtérbe. Óvodánkban nevelkedő minden gyermek számára biztosított, hogy a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető leginkább tudjon kibontakozni. . 2.1. Kompetencia alapú óvodai programcsomag beépítése A helyi nevelési programunk tematikus tervéhez illesztettük a Kompetencia Alapú Óvodai Program tématerveit. A programcsomag bevezetése, alkalmazása és fenntartása a 2010/2011-es nevelési évtől mindhárom óvodai csoportban biztosított, óvodapedagógusaink folyamatos képzésekkel és az önképzés lehetőségével élve sajátítják el a kompetencia alapú óvodai nevelés módszertanát. Hosszabb távú, általános célok: Hosszú távú célunk a programcsomag bevezetésével hozzájárulni a községek gyermekeinek életen át tartó tanulásának megalapozásához, ezáltal a képzettségi szint javításához, a munkanélküliség, a szegénység csökkentéséhez.

• az egész életen át tartó tanulás fontosságának tudatosítása • a gyermekek általános képzettségi szintjének javítása, ezáltal a foglalkoztatottsági

szint javítása

• a hátrányos helyzetből adódó leszakadás csökkentése

• a társadalmi beilleszkedés elősegítése

• környezettudatos magatartás kialakítása

• a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása, új szervezési eljárások bevezetése, projekt pedagógia alkalmazása, témahét megvalósítása, tevékenységközpontú pedagógiák megismerése és alkalmazása, hatékony gyermek megismerési technikák használata a pedagógiai munkánkban.

8


Rövid távú konkrét célok: A programcsomag sikeres beillesztéshez és alkalmazásához folyamatosan beszerzésre kerülő eszközök, játékok használatával óvodánkba járó gyermekek több és szélesebb körű ismerethez juthatnak, ami segíti egyéni kompetenciáik fejlődését. Célunk, hogy az intézménybe járó gyermekek 100 %-a hozzájuthasson e lehetőségekhez, hiszen többségük erősen ingerszegény környezetben él. Feladataink:

• Helyi innovációk megvalósítása, tovább fejlesztése és beépítése helyi programunkba. 2.2. Innovációink, jó gyakorlataink

Innováció megnevezése

Innováció időkerete

Innováció időbeli

elhelyezése

„Ősz kincsei” témahét

1 hét OKTÓBER

„Egészségedre” témahét

1 hét NOVEMBER

„Luca, a boszorkány” témahét

1 hét DECEMBER

„Mackóvilág” projekt

3 hét FEBRUÁR

„Kék bolygó” projekt

4 hét MÁRCIUS-ÁPRILIS

„Ügyes Mancsok” – Agyagozás

és fazekasság az óvodában.

„Átkaroló”- óvodai beilleszkedést segítő program.

Folyamatosan. FOLYAMATOS

Innovációink, „jó gyakorlataink” részletes kidolgozása elektronikus és papír formátumban intézményünk dokumentációs tárában megtalálható, ill. a www.educatio.hu szolgáltatói kosarába feltöltésre kerültek.

9

http://www.educatio.hu/


2.3. „Magyar Mozgáskotta” módszer alkalmazása a

mozgásfejlesztés szolgálatában

A Mozgáskotta Módszer jól beilleszthető a helyi sajátosságokkal rendelkező óvodák mindennapjaiba, ezért 2008/2009-es nevelési évtől alkalmazzuk. Mozgásos tevékenységbe integráltan, komplex módon jelennek meg a különböző fejlesztési területek. A széleskörű, játékos fejlesztési formák megteremtik annak lehetőségét, hogy minden gyermek sikerélményhez jusson, ami további motivációs bázisul szolgál. A program újszerűsége: Eredményesen használható sajátos eszközrendszert teremtett a mozgás-és személyiségfejlesztés óvodai nevelésbe ágyazható tevékenységeinek. Célja:

• A gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, a szomatikus, pszichikus, szociális harmónia megélésének biztosítása.

• Egészséges és jól fejlett személyiségstruktúra kialakítása, tervszerű fejlesztéssel. • A gyermekek eltérő adottságaiból és fejlődési üteméből adódó – elsősorban

pszichológiai jellegű hátrányok kompenzálása. • Lehetőséget ad a módszer alkalmazása az óvodapedagógusok szakmai

kreativitásának kiteljesedésére.

Feladata:

• A mozgás és játék központi pillérként jelenjen meg a gyermekcentrikusság, az életkori sajátosságok ismerete mellett.

• A módszer alkalmazásakor a fokozatosság elve, az egymásra épülés elve, és az ismételhetőség elve legyen meghatározó.

• A tevékenységek tervezésébe, szervezésében, vezetésében érvényesüljön a rugalmasság.

/ Lásd bővebben: www.mozgaskotta.hu /

10

http://www.mozgaskotta.hu/


3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI A személyiség minden oldalú fejlesztése csak optimális feltételek mellett történhet, melynek személyi és tárgyi feltételei intézményünkben biztosítva vannak. Az óvodapedagógusok közül többen rendelkeznek speciális ismeretekkel, amelyek segítik a különleges nevelési elvárásoknak való megfelelést. / Sindelar program, népi kismesterségek oktatói ismeretek, kompetencia alapú nevelés, drámapedagógia, hatékony tanuló megismerési technikák, IKT alkalmazása, DIFER programcsomag alkalmazása, SNI gyermekek együttnevelése, stb./ Személyi és tárgyi környezetünk megfelelő és folyamatosan javítható, újítható. 3.1. Személyi feltételek Óvodánkban homogén gyermekcsoportokat alakítunk ki, a gyermekek életritmusa, érdeklődése, terhelhetősége miatt. Elfogadjuk az olyan heterogén csoportszervezést is, amely a közeli korosztályokból tevődik össze. A korcsoportba sorolás legfontosabb szempontja óvodánkban a biológiai életkor. /Az itt felsorolt személyi feltételeink a 2009/ 2010 –es nevelési év adatait tükrözik, de ezekben az adatokban a fenntartó kezdeményezésére folyamatos változás történhet/. 3.1.1. Óvodapedagógusok

A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, közvetlen segítője a dajka.

Óvodánkban jelenleg 6 fő óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel, ebből 4 fő főiskolai, 2 fő óvónői szakközépiskolai végzettséggel.

• tagintézmény vezető-helyettes: 1 fő, • szakmai vezető és munkaközösség vezető: 1fő, • gyermekvédelmi felelős: 1 fő.

A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen az óvodapedagógus kreativitása, a képességfejlesztési szintek és az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Elvárásaink az óvodapedagógusok felé:

• Szakmai tudása, nevelői attitűdje garancia a program által megkívánt, megváltozott pedagógiai szemlélet közvetítésére.

• Elfogadja azt, hogy az óvodáskorú gyermek érzelmileg motiváltan alkalmazkodik a

környezetéhez, és erre óvodapedagógusként tudatosan épít.

• Elfogadja azt is, hogy a gyermekeknél az érési különbség nemcsak testi és intellektuális téren mutatkozik meg, hanem a szociális érettség vonatkozásában is.

• Módszertani kultúrájának gazdag választékát tudja alkalmazni a szociális és egyéni

nevelés során, segítve ezzel a gyermeket a szociális személyiséggé válás folyamatában.

11


• Segíti a gyermeket abban, hogy személyiségfejlődésében óvodás évei alatt olyan változás következzen be, aminek következtében eljuthasson olyan szintre, mely alkalmassá teszi őt az iskolai feladatok teljesítésére.

• Megérti és ellensúlyozza a családi környezetből eredő kedvezőtlen, fejlődés gátló

tényezőket, és adott esetben tudatosan alkalmazza azokat a nevelői ráhatásokat, amelyek segítik a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség, aktivitás kibontakozását.

A továbbképzéseken szerzett sokféle szakmai ismeret, speciális pedagógiai eljárások, módszerek segítik a nevelőmunka és a gyerekek fejlesztésének eredményes megvalósítását.

3.1.2. Óvodai dajkák Szakmailag képzett dajka 4 fő, ebből 3 fő tölt be dajkai állást. Elvárásaink az óvodai dajkák felé:

• Gyermekekkel magatartása szeretetteljes, türelmes, halk, modellértékű. • Ismeri az adott csoport szokás-szabályrendszerét.

• Az óvodapedagógusok irányítása mellett segíti folyamatosan a gyermekeknél a

helyes szokások kialakítását / játék, viselkedés, gondozás, étkezés, munka./

• Óvodapedagógusaink által végzett pedagógiai-módszertani kompetencia alapú ismereteiket belső továbbképzés keretében vegyék át.

• Legyen mobilizálható, aktivizálható.

• Biztosítja a tiszta higiénés feltételeket az óvoda külső és belső tereiben.

• Az egészséges életmód területén figyelembe veszi a gyermekek egyéni fejlettségét.

3.1.3. Egyéb munkakörben foglalkoztatottak Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma jelenleg: 4 fő

• szakácsnő 1 fő, • konyhalány 1 fő, • élelmezésvezető 1 fő 0.5 status helyen, • fűtő 1 fő 0.5 status helyen.

12


3.2. Tárgyi feltételek Udvarunk tágas, füves – homokos - kavicsos területekkel szabdalt. A gazdagon felszerelt külső térben változatos mozgásfejlesztő játékokkal rendelkezünk, mely minden évszakban sokféle játékra, mozgásra ad lehetőséget a gyerekeknek. Udvari játékaink megfelelnek az Európai Uniós előírásoknak. A magunk ültette fák, biztosítják a gyerekek számára az árnyékot a nyári melegben. Óvodánkban a gyermekek sokféle tevékenységet végezhetnek a nap folyamán. Ebben az óvodai környezetben a gyermek szabadon mozog, játszik, alkot, sokat tevékenykedik, jól érzi magát. Az intézmény tárgyi feltételei, felszereltsége a pályázati, a szponzori és a fenntartói támogatás eredményeként törekedünk a kötelező eszköz- és felszerelés jegyzék követelményeihez való megfelelésre. A tornaszoba kialakítása folyamatban van. Az épület, a bútorzat és a játékeszközök folyamatosan kerülnek felújításra, cserére. Minden alkalmat, pályázati lehetőséget megragadunk eszközbővítésre, fejlesztésre. Bútoraink, eszközeink újak, esztétikusak, a gyermekek igényeihez és méretéhez igazodnak. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon, helyen és biztonságuk figyelembevételével helyezzük el. Az óvodai nevelést segítő könyvek, kiadványok, újságok folyamatosan kerülnek beszerzésre, bővítve ezzel is a már meglévő szakmai könyvtár anyagát. A kompetencia alapú óvodai program beépítéséhez és megvalósításához szükséges eszközök a TÁMOP.3.1.4. pályázatnak köszönhetően részben beszerzésre kerültek, ill. a további hiányzó eszközeink beszerzései prioritást élveznek. Az óvoda egyidejűleg biztosít megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, továbbá teremt lehetőséget a szülők fogadására. Intézményünkben az iroda és a nevelői szoba ad lehetőset a szülők fogadására.

A 3 gyermekcsoport számára 3 foglalkoztató teremben összesen 75 férőhelyet tudunk biztosítani. Óvodánkban minden csoportszobához öltöző, mosdó tartozik, így a helyiségek könnyen átláthatók, jól kihasználhatók a nap folyamán. A csoportok rendelkeznek sokféle, változatos, a képességfejlesztéshez szükséges fejlesztő eszközökkel, játékokkal.

A gyermekek étkezését az óvodában működő konyha biztosítja. Fejlesztőszobánk nyugodt körülményeket biztosít a logopédia, és az egyéni illetve kiscsoportos fejlesztő foglalkozások számára. /Lásd: Eszközjegyzék/

13


3.3. Napirend Intézményünk napirendje rugalmas, lehetőséget biztosít előre nem tervezett, a gyermekek személyiségfejlődését szolgáló események, programok beépítésére. A folyamatos napirend a gyermekek kiegyensúlyozott életritmusának alapja, lehetővé teszi az egyéni tempó teljesítőképesség, egyéni igény szerinti tevékenységet. A legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a szabadjáték és mozgás kapja, ebbe illeszkednek a gondozással kapcsolatos teendők, a képességfejlesztés a gyermekek mindennapos tevékenységei. Az egész nap folyamán biztosított a gyermekek számára a megfelelő hely és eszköz a játékra és a mozgásos tevékenységre; csoportszobában, tornaszobában, udvaron. A gyermekek az adott időn belül maguk dönthetik el, hogy mikor, milyen tevékenységet választanak, azt hol és mikor fejezik be. A több színteres tevékenység lehetővé teszi, hogy a gyermekek életkoruknak, fejlettségi szintjüknek, egyéni igényeiknek, érdeklődésüknek megfelelően csoportszobában, az udvaron saját döntésük alapján együtt, kisebb nagyobb csoportokban vagy elkülönülten tevékenykedjenek. Napirendünkben az étkezések részben folyamatosak. A folyamatos reggeli és uzsonna lehetőséget biztosít a gyereknek, hogy egy adott időintervallumon belül, maga határozza meg étkezésének időpontját. A felnőtteknek természetesen oda kell figyelniük, hogy a gyerekek étkezése ne maradjon el. Biztosítjuk a délutáni pihenés után a folyamatos ébredést, felkelést, hazabocsátást.

Idő Tevékenység

6 00 - 8 00 Gyermekek fogadása. Szabadjáték, egyéni képességfejlesztés, tapasztalatszerzés, mindennapi mozgás

8 00 - 1145

Reggeli folyamatos szervezésben, tisztálkodás Szabadjáték, játékba integrált tanulás, tevékenységben megvalósuló tanulás, egyéni képességfejlesztés, tapasztalatszerzés, mindennapi mozgás, játék az udvaron, séta, kirándulás

1145 - 1430

Ebéd, tisztálkodás Álomba ringató mesélés, délutáni pihenés, folyamatos ébredés, szabad játék

1430 -1700 Uzsonna folyamatos szervezésben, tisztálkodás Szabadjáték, egyéni képességfejlesztés, tapasztalatszerzés, mindennapi mozgás, játék az udvaron, folyamatos hazamenetel

14


3.4. Hetirend A napirendhez hasonlóan a hetirend is a folyamatosságot, rendszerességet, a nyugalmat segíti elő. Összeállításánál ügyeltünk arra, hogy elegendő idő jusson a gyermeki tevékenységekre: a szabad játék, mozgás, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghatározására, kipróbálására. A drámajáték, a drámagyakorlatok az adott témának és a komplex felhasználási lehetőségeknek megfelelően minden nap a kínált tevékenységek között szerepelnek. Hetirend kialakításának alapelvei:

• Minden korcsoportban naponta lehetőséget biztosítunk a spontán, vagy szervezett formában a tornának, játékos mozgásoknak a csoportszobában vagy a szabad levegőn.

• A mindennapos dalolás, zenehallgatás, mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének

elmaradhatatlan eleme.

• A tanulás folyamata az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben az óvodapedagógus által kezdeményezett, szervezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg.

Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. A gyermekek egészséges fejlődéséhez, személyiségük sokoldalú fejlesztéséhez megfelelő időtartamú tevékenységformákat tervezünk. A napirendet és heti-rendet az óvodapedagógusok a saját óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével határozzák meg. A csoportban dolgozó óvónők együtt tervezik meg a tevékenységek rendjét. Az egyéni fejlesztéshez az óvodapedagógusok átfedési ideje ad lehetőséget, amelynek hatékony kihasználása a két óvónő összehangolt együttműködésével lehet eredményes. A gyermekcsoportok napi-és heti rendje a csoportnaplókban kerülnek rögzítésre. Ennek célja, hogy a gyermekeknek a megfelelő feltételek biztosítása mellett lehetőségük nyíljon arra, hogy a meglévő fejlettségi szintjükről, egyéni tempójukban haladva fejlődjenek, az optimális szint elérése érdekében.

15


3.4.1. Hetirendünk a nevelési évben két részre bontott:

a. Szeptember1-től május 31-ig Kötelező tevékenységek:

• Mozgás, testi nevelés

• mindennapi mozgás (azokon a napokon, amikor nincs más mozgástevékenység)

• A drámajáték, a drámagyakorlatok, beszélgető körök a rajzolás, mintázás - agyagozás, kézimunka, éneklés, Interaktív asztal használata mindennapos tevékenységként van jelen.

Szabadon választható tevékenységek a hét minden napján:

• játék • munka jellegű tevékenységek • rajzolás, mintázás, kézi munka • vers, mese, irodalmi nevelés • ének, zene, énekes játék, zenei nevelés • külső világ tevékeny megismerése

Hetirend

szeptember 1-től május 31-ig

Kötelező tevékenység Szabadon választható tevékenység

Tevékenység ideje

Tevékenység megnevezése

Tevékenység ideje Tevékenység megnevezése

A hét meg-

határo-zott

napján

Heti egy alkalom

Mozgás, testi nevelés

A hét minden napján

Játék Munka jellegű tevékenység Mese-vers

Rajzolás, mintázás, kézi munka

A hét minden napján Mindennapi mozgás

Nincs meghatározott napja

(a gyermekek spontán érdeklődése alapján,

gyermek vagy óvodapedagógus

kezdeményezésére).

Ének, zene, énekes játék

Környező világ

tevékeny megismerése

16


b. június 1-től augusztus 31-ig.

• Kötelező a mindennapi testnevelés a gyermekek által ismert mozgás-anyagra

alapozva. • Egyéb tevékenységek szervezése a gyermekek érdeklődéséhez, és a napi

időkerethez igazodik. • A gyermekek tevékenységeik során eddig megszerzett ismereteinek –

spontán érdeklődés alapján – gyakorlása, gazdagítása.

Hetirend június 1-től augusztus 31-ig

Kötelező tevékenység Szabadon választható tevékenység

Tevékenység ideje


Tevékenység ideje


A hét minden napján Mindennapi mozgás

Nincs

meghatározott napja

(a gyermekek spontán

érdeklődése alapján, gyermek

vagy óvodapedagógus kezdeményezé-

sére).

Játék Munka jellegű tevékenység Mese-vers Rajzolás,

mintázás, kézi munka

Ének, zene, énekes játék

Környező világ tevékeny

megismerése

A gyermekek egyéni képességfejlesztése ugyanolyan hangsúlyt kap a nyári időszakban, mint a nevelési év egyéb időszakában.

17


3.5. Óvodánk kapcsolatrendszere 3.5.1. Óvoda-család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Az óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok nevelési sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

A Helyi Óvodai Nevelési Programunk nyitott óvodaképének megfelelve a családok bevonásának hatékony megvalósításával a partnerközpontú működés megvalósul, az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.

Beilleszkedést segítő tervnek való megfelelés

Tartalma Formája

Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel

Családlátogatás Egyéni beszélgetések

Szülői értekezlet Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a

gyermekek fejlődéséről Az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek

megbeszélése

A gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése

Tájékoztatás - beszélgetés a szülőkkel, gyermekmunkák kihelyezése a szülői

tájékoztató táblákra

Szülői részvétel lehetőségeinek biztosítása a tevékenységek során

Nyitott óvodakép: projektek megvalósításában való szülői részvétel

Gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése

Egyéni beszélgetések

A családok szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak

feltárása

Egyéni beszélgetések

A tanulási, szociális és nevelési nehézségekkel küzdő gyerekek nevelését egyéni fejlesztési terv alapján végezzük. A befogadás elvei és folyamata az „Átkaroló” intézményi innovációnk szerint történik, mely a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretén belül került kidolgozásra. A befogadási időszak folyamatos és fokozatos a gyermekcsoportokban. / Lásd: „Átkaroló” óvodai program/

18


3. 5. 2. Az iskola és az óvoda kapcsolata Célunk, hogy az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentes legyen, hogy minél nagyobb esélyt adjunk a gyermekeknek a problémamentes iskolai élet megkezdéséhez, a komplex személyiségfejlesztés által. Helyi Nevelési Programunk segítségével a gyermekek személyisége olyan széleskörű fejlődést mutat, hogy bármilyen szakmai program alapján dolgozó iskolában képesek eredményesen helytállni. Mindezen feltételek megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködünk a helyi általános iskola tanítóival, nevelőtestületével. A közös programok, egyéb rendezvények hozzájárulnak gyermekeink sikeres iskolakezdéséhez. Az együttműködés formái:

• Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt.

• Kölcsönös látogatások, tapasztalatszerzések. • Szakmai tanácskozások, megbeszélések az alsó tagozatban tanító nevelőkkel

(pedagógiai, pszichológiai, módszertani témákban). • Szülői értekezleten való részvétel: a leendő első osztályos tanítók tájékoztatják az

iskolába készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzelésükről, az iskolába lépés teendőiről.

• Értekezletek, egymás rendezvényein, ünnepein való megjelenés.

19


3.5.3. Kapcsolattartás szakszolgálati és kulturális Intézményekkel

Tartalma

Formája

1.Védőnői hálózat, gyermekorvos: Az óvodai beíratás támogatása Korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás Egészségügyi tartalmú programok Eseti problémákban segítségnyújtás Egészségügyi szűrővizsgálatok, a fejlődés nyomon követése

Jelzőrendszer működtetése Esetmegbeszélés Védőnői fogadóóra az óvodában Súly, magasságmérés Védőnői egészségügyi szűrővizsgálatai Szakorvosi szűrővizsgálatok

2.Gyermekjóléti, Családsegítő Szolgálat: A családok szociális, mentális támogatása A szülők erőforrásainak feltárása

Adománygyűjtés (ruhák, játékok, könyvek) Kirándulások, táborok szervezése Rendezvényeken való részvétel biztosítása Szociális támogatás lehetőségeinek ismertetése Szociális ellátórendszerrel való közvetlen kapcsolattartás Jelzőrendszer folyamatos működtetése

3.A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés: A HHH gyermekek óvodai ingyenességének biztosítása

Szociális osztállyal való közvetlen kapcsolat felvétel a szülő érdekében Szociális felvilágosítás a támogatás lehetőségéről

4.Szakmai szolgáltatók: A gyermek fejlesztésében való kooperatív együttműködés. Pedagógusok továbbképzése. Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja

Esetmegbeszélések Problémamegoldó fórumok Fejlesztési terv közös kidolgozása Szakmai szakszolgáltatások biztosítása, tervezése, képzések lebonyolítása

5.Cigány kisebbségi önkormányzat: Az óvodai beíratásban való együttműködés A gyermekek hiányzásának csökkentésében való együttműködés A szülői programokkal való együttműködés Pályázati lehetőségek kihasználása a hhh gyermekek óvodai sikeressége jegyében

Konzultáció Közös családlátogatás Egyéni és csoportos megbeszélések Rendezvények együttes lebonyolítása Közös pályázat írása, eredményesség esetén megvalósítás

20


6.Civilszervezetekkel való együttműködés: Az óvodai beíratásban való együttműködés A gyermekek hiányzásának csökkentésében való együttműködés A szülői programokkal való együttműködés Pályázati lehetőségek kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége jegyében

Konzultáció Közös családlátogatás Egyéni és csoportos megbeszélések Rendezvények együttes lebonyolítása Közös pályázat írása, eredményesség esetén megvalósítás

7. Közművelődési intézményekkel való együttműködés(színház, mozi, közösségi ház, múzeumok,)

A különféle rendezvényeket a gyermekek - alkalmazkodva életkori sajátosságaikhoz - érdeklődésüket figyelembe véve látogathatják csoportosan a pedagógus vezetésével, vagy egyénileg a szüleikkel.

Óvodánk felkészült a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására, együttnevelésére, egyéni, differenciált fejlesztésére, ezáltal a gyermekek szociális hátrányaiból adódó lemaradások csökkennek.

A körzetbe járó HHH gyermekek teljes köre rendszeresen jár óvodába, egyéni fejlesztésük megvalósul, esélyegyenlőségük az iskolai évekhez biztosított.

21


3.6. Inkluzív, befogadó pedagógiai szemléletünk

Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul; az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Fontos értékünk a sokszínűség, amelyet nevelési programunk tükröz:

• Hátrányos helyzetű gyermekek integrációja

Az integráció szemlélete alapján nem a roma és a nem roma különbségekre helyezzük a hangsúlyt, hanem a hátrányos-és veszélyeztetett helyzetűekre, amely független a származástól, vagy az etnikai hovatartozástól.

• A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek integrációja

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

• SNI gyermekek integrációja Az SNI gyermekek sajátos nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek, mint bárki más. Az SNI gyermekeknek önmaguknak is kell cselekedniük önmagukért, a pedagógus a feltételek, megteremtésében segíthet. A gyermek bármely területen kiemelkedő teljesítményre is képesek lehetnek, ennek felismerése és gondozása kiemelten kezelendő. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek is teljes értékű ember:

• A migráns gyermekek inklúziója Migráns gyermekek befogadásakor feladatunk elsősorban az, hogy teremtsünk lehetőséget ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét, szokásait, ezzel egyidejűleg őrizzék meg saját identitásukat.

• Tehetséggondozás Az inklúzió során a „minden gyerek más” elve érvényesül. A fenti elvet követve az óvodai élet a maga kiegyensúlyozott, biztonságos, elfogadó légkörével hozza felszínre a tehetséges, kreativitást mutató gyermek adottságait, képességeit. Megfelelő neveléssel, tág teret és lehetőséget adunk, és a családdal együtt járulunk hozzá a tehetség csíráit hordozó gyermekek kreatív, újat teremtő felnőtté válásához. A tehetséggondozást a képesség gazdagítása útján valósítjuk meg Intézményünk célja, olyan nevelési rendszer működtetése, amely lehetővé teszi az óvodáskorú gyermekek sajátosságainak, egyéni fejlődési ütemének megfelelő személyiségfejlesztést, a kompetencia alapú nevelés megvalósítását. Nevelési eredményeink növelése érdekében, az egymástól tanulás lehetőségét kihasználjuk, szakmai felkészültségünket folyamatosan fejlesztjük. Nevelési programunk az élethosszig tartó tanulási képesség megalapozásának kulcskompetenciáit a nevelőmunka középpontjába helyezi.

22


4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 4.1. JÁTÉK Programunk a gyermeki játéktevékenységet tekinti a gyermeki tanulás szinte kizárólagos közegének. Jelentőségénél fogva a napirendben is erre biztosítjuk a legtöbb időt. A folyamatos, rugalmas óvodai napirendünk hosszú, egybefüggő időt ad a gyerekeknek játékra. A gyerekek számára a folyamatos játéklehetőség biztosított óvodába érkezéstől kezdve. Az elmélyült játék feltétele, hogy idő legyen az elképzelések megvalósítására. A hosszú, folyamatos játékidő biztosítja a játék kiteljesedését, amely így lesz örömszerző, feszültségoldó, fejlesztő. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység, a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus - szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában óvodapedagógusaink tudatos jelenlétükkel biztosítják az indirekt irányítás felelősségét. Óvodánkban kiemelt jelentőségű a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Óvodánk biztosítja a gyermekként való élés lehetőségét, vagyis a folyamatos, önfeledt, szabad játék gazdag feltételrendszerét. A gyermeknek a játék a legelemibb szükséglete, erre épít a programunk is, mely szem előtt tartja a játékba integrált tanulást. A szabad játék folyamatosságának érdekében elegendő időt hagyunk a játék befejezésére, az elmélyült játékot nem zavarjuk meg más tevékenység felkínálásával, és lehetőséget adunk a játék későbbi folytatására. A tevékenység célja:

• A tevékenységen keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése.

• Érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása.

• Szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása.

• A gyermek egyéni vágyainak, ötleteinek a sokféle játéktevékenység során történő kibontakoztatása.

23


Az óvodapedagógus feladata:

• A játékhoz szükséges optimális feltételek biztosítása.

• Az óvodás korban megjelenő játékfajták kibontakozásának segítése.

• Élményszerzési lehetőségek biztosítása.

• A játékban történő tanulás elősegítése a játék sajátosságainak tiszteletben tartásával.

Az óvodás korban megjelenő játékfajták kibontakozásának segítése, a gyermek szabadságának és az óvodapedagógus tudatos nevelő hatásának összehangoltsága következtében valósulhat meg eredményesen. A gyerekeknek joga van egyedül vagy társsal játszani, ha igényük van, félrevonulni. A szabad játékban megvalósulnak a gyerekek elképzelései, kijátsszák magukból a bennük lévő felszültséget. Óvodapedagógusaink szükség szerint segítik a színes játék kibontakozását adekvát ötleteikkel, modellértékű viselkedésükkel, empátiájukkal, együttműködésükkel. A játékban történő tanulás elősegítése a játék sajátosságainak tiszteletben tartásával történik. A tudatosan tervezett, gazdag tárgyi környezet és az aktivitást ösztönző légkör, a gyerekek tanulásának kimeríthetetlen lehetőséget ad. A játéklehetőségeket a képességfejlesztő játékok területén, saját készítésű eszközökkel bővítettük. Ezek a játékeszközök a tanulási képességet meghatározó funkciók fejlődésében speciális hatásúak. A saját tervezésű, készítésű játékok a gyerekek fejlettségéhez, érdeklődéséhez jobban igazodnak, így jól kiegészítik a kész fejlesztő játékokat. Sikerkritériumok A gyermek

• örömmel, önfeledten játszik. • képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni.

• építmény lemásolására képes.

• képes élményei eljátszására.

• szívesen vállal szerepet. • betartja a társas viselkedés elemi szabályait.

• szabályjáték során betartja a szabályokat.

• másokat is figyelmeztet a szabály betartására.

• egészséges versenyszellemben tevékenykedik.

• játékában elmélyült, kitartó.

• problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik.

24


4.2. VERS, MESE, DRÁMAJÁTÉK Az óvodai anyanyelvi-, irodalmi nevelés egymástól elválaszthatatlan, az óvodai élet egészét átható folyamat. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A kommunikációs képességek fejlődésének elősegítése az anyanyelvi és a drámajátékok felhasználásával elsősorban az óvónő által szervezett, külsőleg motivált, a gyerekek érdeklődésétől függően mikrocsoportos illetve csoportos helyzetben kommunikációs kezdeményezéseken történik. A közös játék idejét az óvónő naponta a gyerekek aktuális tevékenységéhez igazodva választja meg. Dallal, mondókával, mesével próbálja a gyerekek érdeklődését felkelteni az együttjátszásra. A gyerekek önállóan dönthetnek, hogy csatlakoznak-e a csoportos tevékenységhez, vagy távol maradnak. A bensőséges, közösségi együtt játszást célozzák meg, melyben a játszók, a gyerekek, érzelmileg és szellemileg egyaránt tapasztalatot gyűjthetnek. A tevékenység célja:

• A kisebbségi kultúrkincsből azon versek, mesék, mondókák közvetítése, amelyek a gyermekek identitását alakítják.

• A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes

nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása. • A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés

felkeltése.

• A kommunikációs képességek fejlődésének elősegítése, mások megértése, önmaguk kifejezése és együttműködésük alakítása érdekében.

• A gyerekek értelmi, érzelmi szükségleteinek kielégítésén túl az anyanyelvi

kompetenciáik fejlesztése Az óvodapedagógus feladatai: :

• Az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése (mondóka, vers, mese, bábjáték, dramatizálás).

• A kommunikációs képességek fejlődésének elősegítése az anyanyelvi és a

drámajátékok felhasználásával.

• A spontán kommunikációs helyzetek kihasználása. • Az önmegismerés és eligazodás a körülöttünk lévő világba.

• A felhasználandó irodalmi anyagok – kisebbségi nevelésnek megfelelő igényes

összeállítása, a magyar és a roma irodalmi anyagok aránya.

25


• A gyermekcsoport életkorának, nyelvi fejlettségének – melyet meghatároz a család szociokultúrális háttere -, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtsen, és irodalmi alkotásokat válasszon.

• Az irodalmi anyagot úgy válogassuk össze, hogy tartalmazzon mondókát, verset,

mesét, elbeszélést, folytatásos történetet.

• A napi tevékenység során többször is mondjunk - a helyzethez illő – mondókát, rövid verset.

• Teremtsünk alkalmat arra, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák

kedvelt meséiket.

• Adjunk lehetőséget a gyermekek által kitalált történetek elmondására is, vagy a már ismertek másfajta cselekményszövésére, befejezésére is.

• Beszédkultúránk legyen modellértékű a gyermekek számára.

Sikerkritériumok

• Szívesen részt vesznek, társak az óvónő énekes, improvizáló játékkezdeményezésében.

• Óvodáskor végére ismerjenek a gyerekek a kisebbség és a többség kultúrájából

verseket, meséket, mondókákat.

• Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit.

• Kérik a mesemondást, segítenek a feltételek megteremtésében.

• Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások.

• A folytatásos mesék szálait össze tudják kötni.

• A megkezdett mesét tudják folytatni.

• Kedvelt mesei motívumokat eljátsszák, lerajzolják.

• Beszédükben alkalmazzák a kedvelt mesei fordulatokat, a szereplők érdekes

szóhasználatát.

• Vigyáznak a könyvekre, a könyvespolcot rendben tartják.

• Véleményüket bátran, gátlások nélkül, megfelelő hangnemben mondják el.

• A hangokat tisztán ejtik.

• Utánozzák az olvasást, érdeklődnek a betűk iránt.

26


• Verbális képességeik, az összefüggő, folyamatos beszéd, az artikuláció, a beszédtisztaság és a nyelvtani alkalmazások fejlődnek, aktív szókincsük bővül, a szövegértés képességei megalapozódnak. • Fejlődnek szociális képességiek: az egymásra figyelés, az alkalmazkodás, valamint az együttműködés.

Funkcionális eszközök Meseládikó bábkészlet, DIFER hívókép és szókártya gyűjtemény, verses- mesés-mondókás könyvek, lapozgatók, bábok, óvónők és a gyermekek által barkácsolt kellékek, eszközök, szemléltető képek, tornaszerek, fejlesztő játékok, hangszerek, IKT eszközök, a csoportszoba berendezési tárgyai.

4.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK A zenei tevékenységek feltételeinek biztosítása hozzájárul, hogy az óvodai mindennapok természetes velejárója legyen a dalolás, a zene. A tevékenység célja:

• Az élmény átadása. • A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének formálása.

• Közös énekléssel, játékkal elősegíteni a gyerekek zenei hallásának, ritmusérzékének

fejlődését.

• Közösségi érzés fejlesztése.

• Ismerjenek meg a gyermekek a kisebbségi és a többség kultúrájából merített dalokat, táncmozgásokat, zenéket.

Az óvodapedagógus feladatai:

• A népi kultúra hagyományainak átörökítése. • A kisebbségi zenei anyanyelv, tánckultúra megalapozását szolgáló zenei élmények

biztosítása.

• Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő összeállítása.

• Ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a harmonikus, szép mozgás alakítása.

• A gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és

zenei készségfejlesztő játékokkal.

27


• A játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus, motiváló hatású,

élményt előhívó eszközök biztosítása.

• Az óvónő maga is örömmel vegyen részt a közös éneklésben, énekes játékban, maga is élvezi a tevékenységet.

• A Zenevarázs a hagyományos zenehallgatás és az ezzel egy időben történő

mozgásos kifejezés kombinációja, segíti a gyerekek fejlődési folyamatát.

A sajátos nevelést igénylő gyermekek fejlesztésében kiemelten fontos szerepet kapnak a népi énekes játékok és a hozzájuk kapcsolódó mozgás, hiszen sajátos módon fejleszti a gyermekek személyiségét, pozitív hatással van értelmükre, érzelmükre, képzeletükre, alakuló esztétikai ízlésükre. Sikerkritériumok

• Örömmel, szívesen játszik dalos játékokat. • Bátran énekel, akár egyedül is.

• Korához képest tisztán énekel.

• Zenei érzékenysége, fogékonysága életkorának megfelelő.

• Megkülönbözteti a zenei fogalompárokat: halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély….

• Mozgása esztétikus, ritmust követő.

• Auditív észlelése, megfigyelése, emlékezete és intermodalitása fejlett.

• Szívesen hallgat zenét.

• Képes érzékeltetni az egyenletes lüktetést.

• Felismeri néhány hangszer hangját.

• Maga is képes egyszerűbb hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum).

• Ismer népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat.

Funkcionális eszközök Jelkép, amely elindítja a képzeletet és könnyen kezelhető (pl. zöld ág, zászló). Olyan tárgy, ami a dal szövegének megértését segíti. Olyan tárgy, amely a népi játékhoz, mint hagyományos eszköz hozzátartozik (köcsög, kendő, kalap, bot, mázas cserép). A gyerekek ritmusjátszó hangszerei (dob, triangulum, cintányér, csörgődob, ritmusbot, stb.). Óvónő hangszere (furulya),IKT eszközök: magnetofon, CD-lejátszó, kazetták, lemezek.

28


4.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA A vizualitás egész életünket áthatja, a nevelés egészében érvényesülő folyamat. A világban, a társadalomban végbemenő dinamikus mozgás, fejlődés, a technika fejlettsége és fejlődése magas színvonalú vizuális kulturáltságot követel. Sokféle látásélmény befogadására és hasznosítására készítjük fel a gyermekeket.

A műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszközünk a gyermeki személyiség fejlesztése során. A gyermekek környezetükből spontán és óvodapedagógusaink által szervezett megfigyelések során sokféle ismeretet, élményt szereznek, melyek alkotásra késztetik őket. Az elkészült műveik folyamatosan díszítik óvodánk tereit, melyekből alkalomszerű, tematikus kiállításokat rendezünk, amely nyílt és mindenki számára megtekinthető. A tevékenység célja:

• A gyermekek szabad képi és plasztikai önkifejezésének elősegítése, esztétikai érzékenységük, igényességük alakítása.

• A kisebbségi kultúra szín- és formavilágának megismertetése.

• Ismerjenek kisebbségi szokásokat, hagyományokat, tárgyi értékeket (pl. agyagozás,

gyékényszövés, vesszőfonás…)

• A gyermekek azon képességeinek fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik őket a látható világ érzékelésére, felfogására, az információk közötti szelektálásra. Elsődleges szempont, hogy a gyermekek saját érzékelésük, felfogásuk alapján jussanak ismeretekhez.

• A legfontosabb, hogy a gyerek örömmel tevékenykedjen, újra és újra alkosson, próbálja megvalósítani elképzeléseit.


• A gyermekek alkotó tevékenységéhez szükséges feltételek biztosítása, megfelelő hely, idő és eszköz.

• Párhuzamosan végezhető mikro csoportos tevékenységként lehetőséget ad a szabad

alkotásra.

• A gyermekek ábrázoló tevékenységének fejődésének elősegítése.

• A helyes technika bemutatása a gyermekek számára,- mintaadás.

• Az ábrázolás eszközeit a gyermekek által elérhető helyen tartja.

• Adjon lehetőséget a gyermekek számára a műalkotásokkal való találkozásra, a rácsodálkozásra.

• Az alkotókedvet ötleteivel, javaslataival, egy-egy inspiráló eszközzel segítse.

29


• Támogassa a gyermekek kezdeményezését csoportos alkotásra.

• Mintázáshoz többféle anyagot is használjon (vizes homok, gyurma, agyag, gipsz), a mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növelje (termések, magvak, fűszerek, szárított és préselt növények).

• A csoportszoba, öltöző, mosdó és folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása

során formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét.

• Úgy alakítsa ki a gyermekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységet kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak.

• Biztosítson minél előbb eszközt, időt és helyet a művészeti tevékenységek

gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának.

• Nyújtson lehetőséget a vizuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására.

• Segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását.

Sikerkritériumok

• Élményeit képes megjeleníteni. • Bátran és szívesen használja az ábrázolás eszközeit.

• Szem-kéz mozgása összerendezett

• Ismeri a különböző technikákat, azokat képes alkalmazni.

• Megfelelő a finommotoros képessége, nem görcsös, biztos a vonalvezetése.

• Vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete, intermodalitása korának megfelelő.

• Szívesen alkot közösen a többi kisgyermekkel, ötletet, javaslatot ad.

• Ábrázolása során kitartó, akár több napon keresztül is képes egy „művén”

munkálkodni.

• Alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára.

• Szereti maga körül a harmóniát, a szépet, szívesen díszíti a környezetét.

• Képes a rácsodálkozásra.

Funkcionális eszközök Színes ceruza, zsírkréta, festékek (ujjfesték, vízfesték, tempera, üvegfesték, textilfesték, stb.), ecsetek, filctoll, ecsettálak, szivacshenger, többféle papír, ollók (jobb-és balkezes), agyag,( agyagégető kemence, fazekas korongozó gép, fülprés, íróka), ragasztó stift, folyékony ragasztó, tűzőgép, lyukasztógép, ragasztópisztoly, rafia, gyurma, só-liszt gyurma, gipsz, a gipsz megmunkálásához szükséges eszközök (keverőtálkák, keverőpálcikák, öntőformák), fonalak, szövőkeret, textíliák, termések, IKT eszközök.

30


4.5. MOZGÁS

Játékban gazdagabb, kötetlenebb, de fegyelmezett légkörű, kellő aktivitást biztosító, személyiségfejlesztés feladataihoz jobban igazodó foglalkozásmodellekben gondolkodunk. Az egész év folyamán a fontos a testnevelési játékok alkalmazása és lehetőségeinek kihasználása. E játék során megtanulnak egymás testi épségére vigyázni, más sikereinek örülni. Így ügyesednek, önbizalmuk nő és megalapozott bátorságra tesznek szert, hozzászoknak a szabályok betartásához és az önuralomhoz. A gyermekek állóképességének, kitartásának fejlesztése érdekében a testnevelési játékok tervezésénél az utánzó, futó-, fogó- és versenyjátékokat helyezzük előtérbe. A szabad játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. A gyermekek mozgásigénye különböző. Nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. A mozgásigény a gyermek életkori sajátossága, kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását is. A mozgásos szabályjátékok fejlesztik a mozgáskoordinációt, a motoros képességeket, segítenek tájékozódni a térben, a cselekvés helyszínén. Együttes mozgás esetén fejlesztik a szociális képességeket, az együttműködést, az egymásra figyelést, az udvariasságot, valamint a társas magatartást. A gyermekek motoros képességeinek, mozgásjártasságuk és mozgáskészségük fejlesztése a Magyar Mozgáskotta anyagával, módszerével egészül ki. A tevékenység célja:

• Az örömteli, mindennapos mozgás, a mozgáskedv fenntartása, megfelelő énkép kialakítása.

• Minden gyermek találja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának

legmegfelelőbb mozgástevékenységet.

• A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése.

• A harmonikus, összerendezett, nagy és kismozgások kialakításának elősegítése.

• A mozgással egyidejűleg a kognitív és a szociális funkciók fejlődésének és

kibontakozásának segítése.

31



• A kötetlen, szabad mozgás feltételeinek biztosítása. • Olyan feltételek megteremtése, amelyek elősegítik a gyermekek biológiai fejlődését,

növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodóképességét.

• A fokozatosság és türelem érvényesüljön a kiegészítő mozgástevékenység(ek) (pl. lovaglás) foglalkozásainak ráhangolásánál, azon való aktív örömteli részvételnél. Legfontosabb ebben az esetben is a pozitív érzelmi megerősítés.

• A csoportszobában és az udvaron is tegye lehetővé a gyermekek természetes

mozgásigényének kielégítését.

• Fejlessze az alapmozgásokat, a gyermekek fejlettségéhez igazodó feladatrendszerekbe integrált játékok gyakorlásával, a mozgások kombinációira lehetőséget adó játékok alkalmazásával.

• Tegye lehetővé az egészséges életmód szokásainak alakítását.

• Fejlessze a kezdeményező kedvet, önállóságot, bátorságot, kitartást, egymás

segítését, alkalmazkodóképességet, mások sikereinek elismerését.

• A mozgás megszerettetésében működjön együtt a családdal.

• Ügyeljen a balesetek megelőzésére.

• A rendszeres mozgással egy egészségesebb életvitel kialakítása.

• Az egyensúlyérzék fejlesztése szabad játékban.

• A mozgástapasztalatok bővítése sok gyakorlással, mozgáskészség alakításával.

• Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése.

Sikerkritériumok

• Összes szervük, szervrendszerük funkcionális tulajdonságainak javulása. • Vázizomzat sokoldalúan, arányosan erősödik, fejlődik.

• Motoros képességeik fejlődnek: kondicionális (első sorban állóképesség),

koordinációs (téri tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmuskészség), mozgékonyság, hajlékonyság.

• Kialakul a mozgásos cselekvések pontos és esztétikus kivitelezése. Mindezekkel

összefüggő elméleti ismereteik bővülnek.

• Ha a gyermekek jól érzik magukat a rendszeresen végzett – tudatosan irányított – szervezett keretek között végrehajtott sokirányú mozgásban, ha a mozgásról szerzett pozitív élményeik megerősödnek.

32


Funkcionális eszközök Magyar Mozgáskotta rendszer eszközei, IKT eszközök, tornapad, trambulin, tornakarika, ugrókötél, körkötél, labdák, lépegető henger, babzsák, udvari mászó rendszer és egyéb kültéri mozgásfejlesztő eszközök, gyűrűhinta, kötéllétra, játék futball kapu, körkötél, ugráló labda, tornabot. 4.6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 4.6.1. A környezet megismerése, védelme Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik és szeretik a természetet, fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt. Nevelésünk során megalapozzuk a természet megismertetésével a természet szeretetét, tisztaságának, szépségének védelmét. A tervezés keretét az évszakok és a kompetencia alapú programcsomagban a négy őselem köré szerveződő /Levegő, Tűz, Víz, Föld/ tevékenységek, ill. tématerv javaslatok adják. A külső világ megismerését az új módszerek (kooperatív technikák, témahét, projekt) tervszerű, tudatos alkalmazásával valósítjuk meg a nevelési év folyamatában. Célunk, hogy a környezetvédelem nevelésünk részévé váljon, beépüljön mindennapjainkba; mindezek figyelembevételével törekszünk a „Zöld Óvoda” cím elnyerésére. A tevékenység célja:

• A gyermekek szerezzenek olyan tapasztalatokat (szokások, szabályok, viselkedések), amelyek segítik az életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodást, tájékozódást, a felnőttekkel való kapcsolattartást.

• Az érzelmek, az érzelmi nevelés kiemelt szerepének hangsúlyozása, a

környezettudatos viselkedés- és magatartásformák a helyi adottságok tudatosítása a környezeti kultúrára nevelés fontossága, ennek kialakítása, valamint, az ehhez szükséges megfigyelő - és gondolkodásképesség fejlesztése.

• Cselekvési képességek, kompetenciák alapozása, illetve kialakítása.

• Érzelmi viszonyulások, érzelmi intelligencia formálása.

• Együttműködésre, toleranciára, felelősségtudatra való nevelés.

• Gyermekeink minél jobban ismerjék meg lokális (helyi) környezetüket.

• A gyermekek pozitív érzelmi viszonyának alakítása az emberi-, tárgyi világ értékei

iránt, a kisebbségi szokások, népviseleti hagyományok, tárgyi jellemzők megismertetése, azok tiszteletére, megbecsülésére nevelés.

• Kisebbségi identitástudat erősítése (ismeretterjesztő filmek, könyvek, folyóiratok segítségével).

33



• Viselkedésünkkel, cselekedeteinkkel alakítson ki egy igényszintet, egy környezetére figyelő, környezetét tisztelő magatartásformát.

• Biztosítsunk lehetőséget, hogy séták, kirándulások alkalmával olyan jellegű

élményekhez jussanak a gyerekek, amelyek lehetővé teszik számukra a közeli és távolabbi környezetükben végbemenő folyamatok meglátását.

• Biztosítsunk lehetőséget a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények

több szempontú felidézésére, feldolgozására.

• Segítsük az évszakok, hónapok, napok, napszakok körfolyamatának, ciklikusságának felismerését.

• Építsünk az óvodai életbe olyan hagyományokat, amelyek szebbé, gazdagabbá

teszik a gyermekek életét (pl.: Jeles napok, Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Takarítási Világnap, stb.)..

Sikerkritériumok

• A gyermekek megtanulnak, ügyelni a tiszta környezetre, kialakul természet iránti szeretetük, akkor nemcsak a növény- és állatvilág, hanem az emberek iránt is tapintatosabbak, megértőbbek lesznek.

• Igényükké válik környezetük tisztasága, szeretik és védik a természetet.

• A természet körforgásáról, az évszakok változásáról, jellemző jegyeiről elemi

ismeretekkel rendelkeznek.

• Gyakorolják és betartják a gyalogos közlekedés szabályait. A közlekedési eszközöket tudják csoportosítani (földi, légi, vízi).

• A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően ismerik és megnevezik.

• Felismerik az időjárás és a növények fejlődése közötti összefüggést.

• Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

• Szívesen vesznek részt kiránduláson, sétákon, kiállításon, rendezvényen.

34


4.6.2. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése A matematikai nevelés a többi tevékenységhez hasonlóan nem az ismeretek közlését jelenti, hanem játékos cselekvést, mely minden érzékszervüket bevonja a tapasztalatszerzésbe. A tevékenységek során alkalmazzuk az elemi megismerési módszereket: a megfigyelést, vizsgálatokat, összehasonlításokat, méréseket, kísérleteket. A matematikai nevelés feladataként a képességfejlesztést hangsúlyozzuk. Ehhez biztosítjuk az élményeket, fejlesztjük a problémamegoldó képességet. A könnyed, vidám, játékos tevékenységek kezdeményezése jellemzi a személyes tapasztalást, vizsgálódást, a kötetlen szemlélődést és a kötött szempontok alapján történő megfigyelést. Matematikai fogalmakkal, összefüggésekkel a mindennapi életben állandóan találkoznak, már az óvodába kerülés kezdetén is, így szinte természetes módon ismerkednek meg vele. A tevékenység célja:

• A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában a gyermekek igényeihez, képességeihez, ötleteihez igazodva.

• A gyermekek mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli-, tér-, és síkbeli szemléletének alakítása.


• Építsünk a gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére, önálló problémamegoldás iránti igényére.

• Fejlesszük a problémalátásukat, problémamegoldó képességüket, összehangolva a

csoport egészének fejlesztésével.

• Gondoskodjunk megfelelő eszközökről.

• Teremtsünk olyan problémahelyzetet, amely motiválja a gyermeket.

• Az egyéni, páros és mikro csoportos foglalkoztatás alkalmával differenciáltan foglalkozzunk a gyermekkel.

• Kísérjük figyelemmel az egyes gyermekek munkatempóját.

• Gondolatainkat pontosan, érthetően fogalmazza meg, hogy a probléma felvetése

egyértelmű legyen a gyermek számára.

• Csak speciális matematikai kifejezéseket használjunk, de a gyermektől fogadjuk el a pontatlan megfogalmazást is, ha az a lényeget tükrözi.

35


Sikerkritériumok: • A tapasztalás, érzékelés, észlelés, megfigyelés területén képességeiknek

megfelelően fejlődjenek. • Legyenek képesek a jól ismert tulajdonságok szerinti válogatás folytatására, sorba

rendezés kiegészítésére

• Legyenek ismereteik a halmazokról. Halmazok képzése, összehasonlítása tulajdonságaik szerint, szétválogatása, bontása részhalmazokra. Halmazok elemeinek sorba rendezése, összemérése becsléssel, párosítással, másolással.

• Tudjanak azonosítani különféle helyzetekben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli

alakzatokat, különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat válogassanak szét.

• Legyenek ismereteik a tömeg, űrtartalom, mennyiség, hosszúság, szélesség,

vastagság, bőség fogalmak terén.

• Tudják követni a téri irányokat (alá, fölé, közé, mellé).

• Tudjanak tájékozódni a térben, és az egyszerű síkban ábrázolt világban.

Funkcionális eszközök: Óvodánk korszerű, sokoldalúan fejlesztő játékgyűjteménnyel rendelkezik, mely folyamatosan bővül, cserélődik. /pl.: Emberek világa, Növények világa, Állatok világa, Évszakok társasjáték, Kukatündér társasjáték, Gyerekek a világból társasjáték, Minimat elemei, építő- konstruáló játékok, lépegetős társasjátékok, stratégiai játékok, Colorama, Figurix, gyöngyfűző készlet, golyóvezető, golyós sorritmus, / növények ápolásának eszközei, az óvónők és a gyerekek által készített eszközök, udvari játékok, terepasztal homokkal és vízzel, időjárás állomás, bogárnézőkék, akvárium, IKT eszközök, DIFER fejlesztőfüzetek, a csoportszoba berendezési tárgyai.

4.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A gyermek mindennapi tevékenységének része a munka jellegű tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Ahogy ez a tevékenység az idők folyamán egyre önállóbbá válik (önkiszolgálás, megbízások önálló teljesítése), ez a gyermekek egyre magasabb fokú együttműködését igényli. Eközben természetes módon alakul a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolata. A mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információ és pontosabb tapasztalat birtokába jutnak az őket körülvevő világról. A munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez azáltal is, hogy megalapozódik a munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése, fontosságának és hasznosságának értelme.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek sok türelemmel, szeretettel körülvett légkörben jusson el a kezdeti öncélú tevékenységtől a közösségi élet, a másokért végzett tevékenység megértéséig, fontosságáig.

36


• Önkiszolgálás: a gyermek saját személyének kiszolgálása, – öltözködés,

tisztálkodás… – az egészséges életmód kialakítását segíti elő. Ennek tervezése, szervezése is ott történik. A gyermek, miközben önmagát ellátja, rengeteg tapasztalatot szerez.

• Óvodai közösségért végzett munka jellegű tevékenységek: Felnőtt munkájában

segítés, terítés, terem átrendezés, környezet rendben tartásához kapcsolódó tevékenységek.

• Alkalomszerű és rendszeres munka: az alkalomszerű munkákat, különösen az óvó

nénikkel, dajkákkal való munkálkodást, megbízatásokat nagyon szeretik a gyerekek. Örömmel teljesítik, mivel nem a szokás irányítja.

A tevékenység célja:

• Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során élje meg a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami a normák, kialakulásához vezet.

• A tevékenység során a gyermekek természetes módon reagáljanak a szükségletekre.

Az óvodapedagógus feladatai: • A felnőtt munkája motiválja őket, utánzásra készteti a gyermeket, ezért

természetesen nem munkaként, hanem játékként éli meg. A felnőtt munkája legyen példaértékű, motiváló hatású!

• Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezessük be, a munkafogásokat a gyermeknek

egyenként mutassuk meg. • A munka jellegű tevékenységek megszervezésénél vegyük figyelembe a csoport

összetételét (életkor, fejlettségi szint, szociokulturális háttér), ügyelnünk kell arra, hogy minden gyermeknek legyen feladata, de egyiket sem terheljük túl.

• Biztosítsunk a gyermekek számára a megfelelő munkaeszközöket (célszerűség,

méret), elegendő munkalehetőséget (amit csak tud, a gyermek végezze el), elegendő időt (ne kelljen sokat várni egymásra), megfelelő helyet (munkaeszközök elérhető helyen legyenek), megfelelő légkört!

• A gyermekek önálló, szükségletből fakadó munkavégzésének támogatása, a gyermekek próbálkozásainak segítése, a túlvédés és aktivitásuk fékezésének elkerülésével.

• Amire már a gyermek képes, ne végezzük el helyette.

37


Sikerkritériumok:

• Munkajellegű tevékenységük során társadalmi környezetükről is speciális ismereteket szereznek. A gyermekek megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű, helyes használatát.

• A munkavégzés pontosabbá, szervezettebbé válik a különböző észlelési formák

összekapcsolódásával.

• Közvetlen környezetüket rendben, tisztán tartják. Örömmel vegyenek részt a növények gondozásában, az udvarrendezésben, a teremdíszítésében, dekorálásában

• Helyben, időben, mozgásban képes alkalmazkodni társaihoz.

4.8. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A gyermek a családból kikerülve, az óvodába lépéskor kerül először közösségbe. Ez a közösség lesz a szocializáció színtere, ami nap, mint nap megújuló lehetőséget kínál a társas együttélés viselkedési formáinak, szokásainak elsajátítására. Az óvodai ismeretszerzésük két speciális formája, a játékba integrált fejlesztés és a játékos tevékenységek rendszere. Alapja az óvónőink és a gyermekek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége. 4.8.1. Játékba integrált fejlesztés Feladatunk a játéktevékenység személyiségformáló hatásának kiaknázása. A játékba integrált fejlesztés különösen a készségalakítás tekintetében hangsúlyos, a pszichikus funkciók fejlesztésében fejt ki pozitív hatást. A játék számtalan nevelő hatása révén segít minket nevelési céljaink megvalósításában. A közös játék kooperációt feltételez, a társakkal együtt kell működni, meg kell tanulni a szerepek felosztását vagy éppen a játékszabályt, és alkalmazkodni kell hozzá. Világos, mások által is érthető kommunikációra van szükség, megfelelő nyelvi és udvariassági formulákat alkalmazunk. Feladatunk, hogy a kezdeményezéseink során minden gyermek számára biztosítsuk a tevékenységhez egyénileg szükséges időt, differenciált bánásmód alkalmazásával optimális feltételeket teremtünk az egyéni fejlesztés számára. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a játékba integrált fejlesztés személyiségformáló, készségfejlesztő hatásait.

4.8.2. Játékos tevékenységek rendszere Az óvodai komplex tevékenységek rendszere tudatos tervező munkát igényel, hiszen az ismeretanyag feldolgozása a kisgyermek számára annál hatékonyabb, minél több érzékszervére hat, minél többoldalú tevékenység kapcsolódik hozzá.

38


A tanulási folyamat egyik oldala az óvodapedagógus által tervezett, szervezett, kezdeményezett tevékenységekben feldolgozott ismeretanyag. A hetente ritmikusan visszatérő tevékenységformák rendszere biztosítja a különböző fejlesztési tartalmak harmonikus egyensúlyát (heti rend). A gyermekből kiinduló, más időben vagy helyen szerzett tapasztalatok, érdeklődésének megfelelő tevékenységek, amelyek nem tervezhetőek, de feldolgozást igényelnek, a tevékenységbe integrálhatók. A tevékenységbe bekapcsolódó gyermekek érdeklődése, kérdései, ötletei, egyéni fejlettségi szintje, a pillanatnyi szituáció határozza meg, hogy a tervezetten kívül milyen fejlesztő hatások érvényesülhetnek még, milyen módon dolgozzák föl, járják körül az aznapi témát. Az óvodapedagógus maga választja ki azokat a tevékenykedtetési formákat, szervezeti kereteket, módszereket, amelyek a gyermekek differenciált fejlődését segítik elő.

A tanulás az óvodában a gyermeki kíváncsiságra épül. A differenciálás során az egyéni különbségeket vesszük figyelembe, biztosítjuk a különböző haladási ütemű gyermekek részére a rugalmas időkeretet és az egyénre szabott tevékenységeket. Cél:

• Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. • Minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a saját képességei szerint

fejlődjön.

• A többszintű differenciálás, az egyéni bánásmód elvének szem előtt tartása. Feladat:

• Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását.

• A használható ismeretek és tudásanyag elsajátítása, globális látásmód segítése.

• Tervszerű, tudatos felkészüléssel, változatos tevékenység kínálattal, hely, idő,

megfelelő számú, minőségű, és esztétikus eszközök biztosításával tegye lehetővé a gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre épülő, spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzést egyaránt.

• A gyermekek cselekvő aktivitásának, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató

tapasztalás lehetőségének biztosítása.

• Differenciált fejlesztés szervezeti formáinak megteremtése.

• Biztosítani a sérülés fokának, az egyéni képességeknek a figyelembevételével, a családi nevelést.

• A szakemberek által végzett fejlesztést kiegészítve a sajátos nevelést igénylő

gyermekek egyénre tervezett részvételét a megismerés folyamatában. • Módszerek folyamatos bővítése a sajátos nevelést igénylő gyermekek fejlesztése

érdekében is.

39


5. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A nevelési program megvalósítása során nem szabad megfeledkezni arról, hogy az egyes gyermekek között különbségek jelentkeznek. A hiányzások következtében előálló lemaradások, a gyermekek eltérő fejlődési üteme, illetve az azonos ismeretek, készségek elsajátításához szükséges erőráfordítás különbözősége az óvodai nevelés differenciáltabb szervezeti formáit igényli. A helyesen megválasztott formák az egyes gyermekek nevelésében jelentkező speciális igényekhez igazodnak. A gyermekek az óvoda tervszerű nevelőmunkájának folyamatában, fokról fokra magasabb fejlettségi szintre jutnak, elérve végül azt a szintet, amely optimális kiindulópontja az iskolakezdésnek. 5.1. Testi fejlettség, mozgás Hétéves korra megtörténik az „első alakváltozás”, a testarányok eltolódnak. A gyermek nyúlánkabb, fiúsabb, vagy lányosabb benyomást kelt. A megtanult mozgások tökéletesebbek, összerendezettebbek lesznek, jellemző a mozgáskombinációk megjelenése. A fejlődés - a fejlesztés segítségével - három fő irányt követ: a teljesítményjavulást, a mozgásvégrehajtás minőségét, pontosságát, az ismert mozgás kombinációját. A gyermekek ugyanazt a mozgást egyre több kombinációban és egyre több feladathelyzetben képesek felhasználni. Fejlettek a gyermekek motorikus képességei: • Kondicionális képességek: (a mozgásnak az energetikai feltételeit biztosítja) ezen

belül kiemelten az állóképesség, mely a fizikai megterheléseknél a szervezet biológiai egyensúlyát hosszú időre biztosítja. E képességek légzési és keringési funkciók fejlesztését is szolgálják.

• Koordinációs képességek: (jellegzetes elemét a szabályozási folyamatok alkotják)

térbeli tájékozódás - helyzet változtatás érzékelése és a mozgás megfelelő szabályozása, egyensúlyozó képesség, ritmus képesség (változó hangritmusok megragadása illetve egyszerű ciklikus mozgások ritmusának tartása). A mozgásfejlesztő játékeszközök rendszeres használatával fejletté válik a kéz finommotorikája.

A gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus fejlődést tükröz. Állóképesek, erősek, mozgásukban gyorsak, ügyesek, lazák, szervezetük ellenálló, egyszóval egészségesek.

40


5.2. Szociális magatartás A gyermekek képesek megfelelni bizonyos alkalmazkodási követelményeknek. Környezetükkel való kapcsolatrendszerük széleskörű. Nagy a nyitottságuk, közvetlenségük társaik és a felnőttek irányában. Szívesen vesznek részt - keresik is a lehetőséget - a közös tevékenységekben. Azonos korú társaikkal tartalmas kapcsolatot alakítanak ki. A tevékenységekben képesek a szerepek kiosztására, döntéshozásra. Saját maguk és társaik kiszolgálásában önállóak. Egymással és a felnőttekkel szemben udvariasak, türelmesek. Környezetük - óvodai - elvárásai egyre nagyobb szerepet kapnak cselekvéseik között, s mindezek fontosabbak és tudatosabbak lesznek.

• Teljesítményigény: a gyermekek tevékenységében egyre inkább elhatárolódik a játék a feladattól. Belső igényként jelentkezik, hogy elsajátítson valamit - egy készséget, ügyességet, tudást - és ezzel létrehozzon valamit.

• Kitartás: feladatvégzés közben figyelme kevésbé elterelhető, a véletlenszerű

ingereknek képes ellenállni. • Feladattudat: a kapott feladat elvégzését előbbre valónak tekinti minden más

tevékenységnél. Belső szükségletének kielégítését képes késleltetni. Pozitív emberi magatartás, társaikhoz való viszonyulás, segítőkészség, figyelmesség jellemzi személyiségüket. Kialakul az egészséges versenyszellem. A figyelem, türelem, kitartás, kudarctűrés, viselkedésükben is nyomon követhető. 5.3. Értelmi fejlettség, kommunikációs képesség Gazdag ismeretekkel rendelkeznek a többféle és több oldalról történő megtapasztalás segítségével. Mindezeket gondolati síkon is képesek megfogalmazni, kifejezni. Saját testükről szerzett információik széleskörűek. Magatartásukban erősen csökken a gondolkodás érzelmi telítettsége, előtérbe kerül az ismeretszerzés igénye. Megismerő funkcióik: érzékelés - tér és belső érzékelés, észlelés - térészlelés, térlátás - magas szintű. Óvodai és külső környezetben magabiztosan mozognak, könnyen teremtenek kapcsolatokat. Bátran kommunikálnak a felnőttekkel és társaikkal. Minden helyzetben képesek megértetni magukat. Tisztán, érthetően, választékosan beszélnek. Aktív szókincsük - a széleskörű tevékenységek segítségével - gazdag. Értik és használják a különféle metakommunikációs jelzéseket. Ennek fejlődéséhez a sokmozgásos tevékenységek nagymértékben hozzájárulnak. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

41


1. sz. Melléklet

Egyéb eszközeink a tevékenységek után, mint funkcionális eszközök találhatóak a helyi nevelési programunkban.

A SZONEK Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda eszközei és felszerelése

Mennyiségi mutatók Eszközök, felszerelések

Előírt Meglévő BeszerzendőI. HELYISÉGEK

csoportszoba Gyermekcsoportonként 1 3 0 tornaszoba Óvodánként 1 0 1 logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

Óvodánként 1 1 0

játszóudvar Óvodánként 1 1 0 óvodavezetői iroda Óvodánként 1 1 0 óvodavezető-helyettesi iroda

Óvodánként 1 0 0

gazdasági vezetői iroda Óvodánként 1 0 1 nevelőtestületi szoba Óvodánként 1 0 1 orvosi szoba Óvodánként 1 0 1 gyermeköltöző Óvodai csoportonként 1 3 0 gyermekmosdó, WC Óvodai csoportonként 1 3 0 Felnőtt öltöző Épületenként 1 1 0 elkülönítő szoba Óvodánként 1 0 1 főzőkonyha 1 0 felnőtt étkező Óvodánként 1 0 1 felnőtt mosdó Óvodánként 1 1 0 felnőtt WC 2 0 mosléktároló Óvodánként 1 0 1 szárazáru-raktár 1 0 földesáru-raktár 1 0 egyéb raktár 1 0 szertár Épületenként 1 0 1 II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Csoportszoba óvodai fektető Gyermeklétszám szerint 75 0 gyermekszék Gyermeklétszám szerint 85 0 gyermekasztal 14 0 fényvédő függöny 0 6 szőnyeg 8 0 játéktartó szekrény vagy polc

Csoportonként 2 6 0

Fektető tároló Csoportonként 1 3 0 élősarok állvány Csoportonként 1 0 3 hőmérő Csoportonként 1 1 2 óvodapedagógusi Csoportonként 1 0 3

42


asztal Felnőtt szék Csoportonként 2 0 6 eszköz-előkészítő asztal Csoportonként 1 o 3 textiltároló szekrény Csoportonként 1 3 0 edény- és evőeszköz-tároló szekrény


szeméttartó Csoportonként 1 3 0 Tornaszoba tornapad 2 0 tornaszőnyeg 2 0 bordásfal Csoportonként 2 0 6 óvodai többfunkciós mászó készlet


egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

3 gyermek foglalkoztatására

Részben rendelkezésre áll.

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba tükör 1 1 0 asztal 1 1 0 szék 4 4 0 szőnyeg 1 0 1 Játszóudvar kerti asztal Csoportonként 1 1 2 kerti pad Csoportonként 2 4 2 babaház Csoportonként 1 2 1 udvari homokozó Csoportonként 1 3 0 takaróháló Csoportonként 1 0 3 Óvodavezetői iroda íróasztal és szék 1-1 2 0 tárgyalóasztal 1 1 0 szék 2 5 0 telefon 1 1 0 könyvszekrény 1 1 0 iratszekrény 1 1 0 Óvodavezető-helyettesi, gazdasági vezetői iroda asztal 1 1 0 szék 1 1 0 iratszekrény 1 1 0 lemezszekrény 1 1 0 számítógépasztal és szék

1 1 0

telefon 1 1 0 fax 1 1 0 számítógép, nyomtató 1 1 0 Nevelőtestületi szoba fiókos asztal Pedagógusonként 1 0 6 szék Pedagógusonként 1 0 6 könyvszekrény 1 1 0 tükör 1 0 1 mosdókagyló 1 0 1 Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló, fogas

Gyermeklétszámnak megfelelően

75 0

43


öltözőpad Gyermeklétszámnak megfelelően

14 db 75 gyermek részére 14x6 részes

0

Gyermekmosdó, WC törülközőtartó Gyermeklétszámnak

megfelelően 75 0

falitükör Mosdókagylóként 1 0 9 hőmérő Helyiségenként 1 0 3 rekeszes fali polc fogmosó tartó


75 0

III.TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK egyéni tisztálkodó szerek


0 75

Tisztálkodó felszerelések

Mosdókagylóként körömkefe, szappantartó

0 9

fésűtartó Csoportonként 1 3 0 törülköző Felnőtt és gyermeklétszám

szerint 3-3 3-3 0

abrosz Asztalonként 3 1 2 takaró Gyermeklétszámnak

megfelelően 60 15

ágyneműhuzat, lepedő Gyermeklétszámnak megfelelően 3-3

0 225-225

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK szennyesruha-tároló Óvodánként 1 1 0 mosottruha-tároló Óvodánként 1 0 1 mosógép Óvodánként 1 1 0 centrifuga Óvodánként 1 0 1 vasaló Óvodánként 1 1 0 vasalóállvány Óvodánként 1 1 0 szárítóállvány Óvodánként 1 1 0 kerti munkaeszközök, szerszámok

Óvodánként 1-1 1 1

porszívó Óvodánként 1 1 0 V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei

Gyermekcsoportonként a gyerekek 30%-ának megfelelő mennyiségben /30%-17 gyermek/


Kompetencia alapú óvodai nevelést segítőeszközök további beszerzése szükséges.

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

Gyermekcsoportonként a gyerekek 30%-ának megfelelő mennyiségben /30%-17 gyermek/

1 készlet 2 készlet

ének, zene, énekes Gyermekcsoport, 1 készlet 2 készlet

44


játékok eszközei gyermeklétszám figyelembevételével

az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

Gyermekcsoportonként a gyerekek 30%-ának megfelelő mennyiségben /30%-17 gyermek


Kompetencia alapú óvodai nevelést segítő eszközök további beszerzése szükséges.

értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

Gyermekcsoport, gyermeklétszám figyelembevételével



ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök

Gyermekcsoport, gyermeklétszám figyelembevételével



a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok



munka jellegű tevékenységek eszközei



A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejátszó) 1 1 0 televízió 1 1 0 magnetofon Gyermekcsoportonként 1 3 0

diavetítő 1 2 0

vetítővászon 1 1 1 hangszer (pedagógusoknak


hangszer (gyermekeknek)

Gyermekcsoportonként a gyerekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

1 2

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések


45

helyi nevelési program 2010

Documents