helyi nevelÉsi program“giai... · kialakítása már óvodás korban. ezért olyan témákat...
TRANSCRIPT
„TISZTELLEK TÉGED, FONTOS VAGY NEKEM, CSAKIS RÁD FIGYELEK, ÉS
SEGÍTEK NEKED, HA SZÜKSÉGED VAN A SEGÍTSÉGEMRE”.
HELYI
NEVELÉSI PROGRAM
5.
2 0 1 5
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
1
A KATICA ÓVODA BEMUTATKOZÁSA
Tagóvodánk az Egyesített óvodai Intézmény központi óvodája.
Itt van az intézményvezető és a gazdasági iroda székhelye.
Gyerekeink viszonylag jó szociális helyzetű családokból származnak, de nőtt a
hátrányos helyzetű, nevelőszülős és roma származású gyerekek száma.
Nevelőmunkánkat Nagy Jenőné: „Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel”
című alternatív program adaptációja alapján végezzük.
Szakmailag jól felkészült, emberi értékekkel bíró, kiegyensúlyozott légkörben
dolgozó óvónők és szakképzett dajkák biztosítják a gyerekek harmonikus
fejlődéséhez a szeretetteljes, nyugodt, családias légkört. Évek óta folyamatosan
részt veszünk továbbképzéseken, szakmai önképzés céljából szervezett magas
szintű belső munkaközösségeken. Óvodapedagógusaink közül öten szakvizsgával
rendelkeznek.
Az óvoda minden dolgozója azonos erkölcsi és nevelési értéket képvisel. A
nevelőmunkánk során a felnőtt – gyermek kapcsolatában a bátorító nevelés elveit
alkalmazzuk. Vezérgondolatunk:
„Tisztellek téged, fontos vagy nekem, csakis rád figyelek, és segítek neked, ha
szükséged van a segítségemre.”
Célunk:
Olyan gyerekeket nevelni, akik vonzódnak az élményekhez, a mesékhez, zenéhez,
az alkotó tevékenységekhez. Kialakul a tartásuk, önállóak, nyugodtak,
kiegyensúlyozottak, tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Szeretik városukat
és a környezetükben élő embereket.
Munkánk meghatározója a gyermekek mindenekfelett álló érdeke. Korunk
változásaihoz igazodva kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű
gyerekek számára. Ezért az etnikai és az integrációs programunkon belül egyéni
programot dolgoztunk ki számukra. Intézményünkben kiépített gyermekvédelmi
hálózat működik. A 2009/10-es tanévben beindítottuk a tehetséges
nagycsoportosaink számára a differenciált fejlesztő csoportokat. Óvodai szinten
évente 3-4 műhelyt működtetünk.
Óvodánkba a Bambi, Manó, Mackó és a Margaréta csoportba várjuk a
gyerekeket.
Mind a négy csoportunk osztatlan csoport.
A tágas, napfényes öltöző ad helyet az Ovi- galériának, ahol évszakonként
kiállításokat rendezünk művészeti alkotásokból. Az ünnepélyes megnyitón a
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
2
jellemzően püspökladányi kiállítók személyesen be. Az ünnepélyes megnyitón a
jellemzően püspökladányi kiállítók személyesen mutatják be, hogyan készítik
munkáikat. Egy-egy kiállítást az óvodapedagógusok vagy a meghívott vendégek
évszakzáró koncertjével fejezünk be.
A tornaszoba is ebben az épületben van, ahol sok, mozgásos játékot játszunk a
gyerekekkel. A csoportszobában láthatóvá tettük, hogy mi a művészetek
eszközeivel dolgozunk, ezért csoportjaink legnagyobb terét a mesesarok, az
alkotó rajzos terület és a zenei nevelés tere képezi. A 2007/2008-as nevelési évtől
alkalmazzuk a projekt pedagógiát, mint módszert a környezeti nevelésben. A
feldolgozott témák Püspökladányhoz kötődnek, mert fontosnak tartjuk, hogy
óvodásaink szeressék városunkat, alakuljon ki bennük érzelmi kötődés közvetlen
környezetük iránt.
A művészeti tevékenységeknek állandó helyük van az udvaron is. Nagyon sokat
tettünk az udvarunk esztétikus kialakításáért és hosszú évek alatt sikerült elérni
jelenlegi arculatát. Mozgásfejlesztő játékok, homokozók és a gyönyörű
többfunkciós faházunk biztosítja az udvari élet sokszínűségét, a gyerekek
mozgásigényének kielégítését.
Óvodánk eredményei:
- Szekció helyszínként fogadtuk 2005-ben a XI. Nemzetközi Esztétikai
Tanácskozás résztvevőinek egy csoportját.
- Óvodánk nevelőtestülete kapta 2005-ben a „Program magas színvonalú
megvalósításáért” díjat, melynek erkölcsi értéke által még
elkötelezettebbek lettünk.
- Bázisóvodaként az érdeklődőknek bemutatjuk programunkat, óvodánk
arculatát, valamint elért eredményeinket, szakmai munkánkat. Nincs olyan
intézményi program, melynek központi óvodarévén ne lennénk részesei.
Nagyon sok vendéget fogadtunk már az ország minden részéről, és büszkék
vagyunk arra, hogy valamennyien elismeréssel szóltak óvodánkról.
- Székhelye vagyunk a Sárréti Óvodák Egyesülete összejöveteleinek.
- 1997-ben került bejegyzésre a „Bajcsy-úti óvodásokért Alapítvány”
amelytől rendszeresen kapunk segítséget. Pedagógusaink a költségvetési
források mellett pályázatok írásával járulnak hozzá a szakmai és tárgyi
fejlesztésekhez.
- Elkészítettük a tájékoztató rendszerünket, melyet úgy alakítottunk ki, hogy
a szülők betekintést nyerhessenek gyermekeik mindennapjaiba, jól
ismerhessék az óvodában folyó munkát.
- Elkészítettük a befogadási tervünket az óvodai élet megkezdésének segítése
érdekében.
- Szeretettel és szakmai tudatossággal építjük kapcsolatainkat, örülünk, ha
partnereink elégedettek óvodánkkal.
- Testvéróvodai kapcsolatot alakítottunk ki a karcagi Táncsics úti
tagóvodával.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
3
- 2009-től óvodánk helyszínt biztosít az Óvodapedagógusok Országos
Kórusfesztiválja rendezvényének.
- 2012-ben óvodánk szekció helyszínt biztosított a Nyelvi Tehetségműhelyek
regionális bemutatkozásához.
Hagyományaink, ünnepeink:
Mihály napi vásár, szüret, Mikulás, Karácsonyi előkészületek, Március 15.,
húsvét, Anyák napja, névnapok, születésnapok ünneplése, évszakonkénti
kirándulás a Farkas- szigetbe, nagycsoportosok búcsúztatása. Közös
rendezvények a szülőkkel a Farsang, a Gyermeknap „ Katicák napja.
Felelősségteljes nevelőmunkánkhoz hitet adnak Kodály Zoltán szavai,
melyekből mindig tudunk erőt meríteni:
„ Az újabb lélektan meggyőzően fejti ki, hogy a nevelésben a 3-7 éves kor
sokkal fontosabb a következő éveknél. Amit ez a kor elront, vagy elmulaszt,
később helyrehozni nem lehet. Ezekben az években eldől az ember sorsa
jóformán egész életére.”
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
4
A NAPFÉNY ÓVODA BEMUTATKOZÁSA
Óvodánk Püspökladány központjában helyezkedik el. 1981-ben épült.
Négycsoportos óvoda, minden csoportszobához külön öltöző és mosdóhelyiség
tartozik. Csoportszobáink esztétikusak, színharmóniát árasztanak, ahol
elkülönített kuckók biztosítják a tevékenységek nyugodt végzéséhez a megfelelő
teret. Minden tevékenyégnek külön funkció-tere van.
Tornaszobánk kiváló lehetőséget biztosít a gyermekek mozgásszükségleteinek
kielégítésére. A tornaszerek beszerzésében folyamatos segítséget nyújt az
„Egészséges Gyermekekért Alapítvány”
Az óvoda kertjét örökzöldek, bokrok, virágok, kis halastó díszíti. Minden
művészeti tevékenyégnek, itt megtalálható az állandó helye. Több
mozgásfejlesztő udvari játék is található, melyeket pályázati és alapítványi
pénzből vásároltunk.
Munkánkat Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel”című
alternatív program adaptációja alapján végezzük.
Célunk olyan óvodai légkör megteremtése, ahol boldog, kiegyensúlyozott,
egészséges öntudattal rendelkező gyermekeket nevelünk, és amelyben a gyermek
és felnőtt egyaránt otthon érzi magát.
Vegyes életkorú csoportokban a bátorító nevelés elveit alkalmazva neveljük
gyermekeinket. Fontos nevelési feladatunk az erkölcsi, szociális, esztétika,
intellektuális érzelmek alakítása.
Nagy hangsúlyt fektetünk a művészeti nevelésre.
A 2007-2008-as nevelési évben bevezettük a projekt pedagógiát a környezeti
nevelésben. Igyekszünk olyan témákat feldolgozni, amelyek a gyerekek szűkebb
környezetének megismerésével, hagyományőrzéssel állnak kapcsolatban. E
folyamatba igyekszünk bevonni a családok támogatását /gyűjtőmunka,
élményszerzés/.
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által akkreditált Kiváló Tehetség Pont lett
intézményünk, így óvodánk is. Óvodánkban négy tehetségműhely működik;
Pántlika Táncház, Levelibéka Természeti Műhely, Futrinka Mozgás-műhely,
Színvarázs Kézműves-műhely, amelyekbe folyamatos megfigyelés útján
nagycsoportos korban kerülnek be a gyerekek.
Minden évszak elején új kiállítást rendezünk, amelyhez a tárgyakat helyi
művészek biztosítják számunkra. Törekszünk arra, hogy a galériában elhelyezett
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
5
tárgyak értéket közvetítő, ízlésformáló hatásúak legyenek. Fő szempontunk a
lokálpatriotizmus erősítése. Az évszaki galéria zárásakor az évszakhoz illő
koncerttel kedveskedünk a gyerekeknek.
1993-ban jött létre az Egészséges Gyermekekért Alapítvány a szülők és a
pedagógusok összefogásával, amellyel rendszeresen sikeresen pályázunk.
Az alapítvány jogosult az adók 1 %-os felajánlásainak fogadására, amely nagyban
segíti munkánkat.
Jeles napjaink:
- Mihály-napi vásár
- Mikulásvárás
- Adventi készülődés
- Farsang
- Húsvét
- Édesanyák köszöntése
- Nagyok búcsúja
Hagyományaink:
A szülőkkel közösen megrendezett családi nap, illetve óvodai szintű
kirándulások. Minden évszakban ellátogatunk városunk Arborétumába, ahol
megfigyeljük a természet változásait, az állatokat, a növényeket. Óvodásaink
minden évben sikeresen szerepelnek a Bene Gyula sportvetélkedőn, illetve
sokféle rajzpályázaton.
Óvodapedagógusainkra a jó szakmai felkészültség, a folyamatos önképzés, az új
iránti fogékonyság a jellemző, valamint minden óvónő részt vesz valamilyen
szakmai munkaközösségben is. Nevelőmunkánkat gyermekszerető, tapasztalt,
képzett dajkák segítik legjobb tudásuk szerint. Óvodánk főzőkonyhája fontos
szerepet tölt be a gyerekek egészséges táplálkozásában és a rendezvények
lebonyolításában.
"Azokért élünk, akiket szeretünk,
azokért, akik igaznak tartanak.
A jövőért élünk: a szépért s jóért,
amit tehetünk."
/Széchenyi István/
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
6
NYITNIKÉK ÓVODA BEMUTATKOZÁSA
Óvodánk Püspökladány kertvárosi részén, a Petri-telep központjában jól
megközelíthető helyen működik. „Nyitnikék”! Szeretjük ezt a nevet. A mi
elképzelésünk, s a szülők választása találkozott. A név tükrözi főbb
törekvéseinket: a nyitás igényét környezetünk felé, s a természetbarát szemléletet.
Óvodánk 4 csoportos. Csoportjaink osztatlanok, kihasználva a vegyes csoportban
rejlő lehetőségeket. Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív
program alapján dolgozunk.
Pedagógiai munkánkat meghatározza a társadalmi környezet, ahonnan a gyerekek
hozzánk érkeznek. Fő alapelvünk, hogy szeretetteljes, biztonságot adó, érzelem
gazdag óvodát teremtsünk, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy
tartást, önállóságot ad a gyermeknek. Az Óvoda minden dolgozója igyekszik
azonos erkölcsi, pedagógiai és nevelési értékrendet képviselni. A bátorító nevelés
elveit alkalmazva neveljük óvodásainkat. A befogadás időszakában nagy
törődéssel, tapintattal fordulunk kicsinyeink felé. Ovigalériánkban évszakonként
helyi művészek munkáit csodálhatják meg gyermekeink, személyes kapcsolatba
is kerülhetnek velük. Zárásként hangulatos évszak koncertet rendezünk.
Törekszünk a helyes táplálkozási szokások kialakítására, az új ízek
megkedveltetésére. Vitaminnapokat tartunk, gyógyteákat fogyasztunk. A
gyerekek edzettségét, állóképességét növeljük a mindennapi kocogással.
Óvodánkban Sóbarlang működik, amelynek jótékony prevenciós hatását
élvezhetik gyermekeink. Már évek óta kínáljuk a szülőknek és a gyerekeknek
„Egészség heti” programjainkat. A lelkesedés, aktivitás fokozódott, de a
legfontosabbnak a szemléletformálást tartjuk
Azt szeretnénk, hogy óvodásaink szeressék, ismerjék és óvják környezetük
természeti értékeit. Ezt a szemléletet tükrözi óvodánk külső, és belső környezete.
Csoportszobáinkban is biztosítjuk az elegendő alkalmat, helyet, eszközöket a
spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre. Udvarunk a környezeti
nevelés színtere, amely gazdag tevékenykedési lehetőséget kínál a gyerekeknek:
sziklakert, virágoskert, komposztáló, madáretető-itató. Tágas szép udvarunk
alkalmas a művészeti funkcióterek kialakítására és működtetésére. A külső világ
tevékeny megismerése, projekt rendszerű feldolgozása új lehetőségeket,
felfedezéseket kínál. Fontosnak tartjuk a lokálpatrióta érzelmek alakítását, a helyi
hagyományok megismerését, a jeles napok közel hozását gyermekeinkhez.
Jeles napjaink:- Föld napja, - Víz napja, - Madarak, Fák napja,- Állatok
világnapja.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
7
Bekapcsolódtunk a Madárbarát Óvodakert kezdeményezésbe. Munkánk
kiteljesedése az „Erdei óvoda” programunk a Farkas szigeti Jurta táborban. Már
19 éve él ez a szép hagyományunk. Elnyertük a „Zöld Óvoda” megtisztelő címet.
Ünnepeink; Mihály napi vásár, Mikulásvárás, Adventi készülődés,- teadélután,
Farsang, Húsvéti előkészületek, Anyák napja, Évzáró- nagycsoportosok
búcsúztatása, Gyermeknap. Gyermekeink az óvoda – iskola átmenet projektnek
köszönhetően büszkén, bátran mennek iskolába.
A szülőkkel jó partneri viszonyt alakítottunk ki. Ismerik, támogatják
törekvéseinket, részt vesznek rendezvényeinken, örömmel jönnek velünk
kirándulni minden évben.
Négy tehetséggondozó műhely – Barangoló, Ciróka, Körmönfont és Bokréta, -
működik óvodánkban.
Alapítványunk célja; Megteremteni az óvodás gyermekek egészséges testi és
szellemi fejlődésének feltételeit. Sikeres pályázataink segítik törekvéseink
megvalósulását.
„A meglepődés a csodálkozás a megértés kezdete…
A tágra nyitott szem előtt a világon minden figyelemre
méltó és csodálatos”.
/ Ortega y Gasset /
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
8
A MEZEIVIRÁG ÓVODA BEMUTATKOZÁSA
Óvodánk az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” óvodai program bázis -
óvodája.
A gyerekek többsége a magát roma kisebbséghez tartozónak valló családból
érkezik hozzánk. Óvodai nevelésünk sajátossága is ebből adódik, hiszen évek óta
zökkenőmentes a roma gyerekek integrációja. Itt az Újtelepen szinte egy
nagycsaládként él együtt cigány és magyar egyaránt.
Arra törekszünk, hogy a gyerekek együtt nevelkedve szeretetteljes, családias
légkörben éljék az óvodai mindennapjaikat s így tanulják meg egymást elfogadni.
A bátorító nevelés elveit alkalmazva neveljük az óvodásainkat, kiemelve a
bennük rejlő erősségeket és értékeket. A roma gyerekek magas száma miatt
etnikai programmal is dolgozunk. Minden évben sikeresen szerepelünk a roma
mesemondó versenyen óvodásainkkal. Ugyanígy magyar népmesemondó
délelőttön is sikerrel és szívesen szerepelnek a gyerekeink; Minden tavasszal a
város összes óvodása a mi óvodánkban nézhet meg egy népmese feldolgozást
tehetségműhelyes gyerekeink szülők és dolgozóink előadásában intézményi
gyereknap keretében.
Óvodásaink minden évben sikeresen szerepelnek a Bene Gyula sportvetélkedőn,
illetve sokféle rajzpályázaton.
Fő profilunk a mese-vers, dramatikus játékok. Óvodánkban a mese világa
összehozza nem csak a gyerekeket, hanem a magyar és a roma családokat is.
Ezért vált hagyománnyá óvodánkban a gyereknapi mese előadása főleg szülőkkel
és az óvoda dolgozóival.
A „megismerni, fejleszteni” elvet alkalmazva neveljük gyermekeinket. Így
érhetjük el, hogy az eltérő családi háttérrel rendelkező gyerekek önmagukhoz
képest fejlődhessenek, elfogadják egymást és önmagukat. Ezt a munkát segíti a
kijáró logopédus és a helyben dolgozó fejlesztőpedagógus is.
Fontos számunkra jó partneri kapcsolat kiépítése a szülőkkel. Tiszteletben tartjuk
a családi nevelés kulturális és emberi értékeit. Cserébe a szülők támogató és
elfogadó magatartását tapasztalhatjuk. Ünnepeink nagy része nyitott a szülők
előtt. Szívesen jönnek el rendezvényeinkre (gyereknap, farsang, galéria megnyitó,
évszakzáró koncert). Kirándulásainkat és élményszerzéseinket céltudatosan
szervezzük meg, annak figyelembe vételével, hogy éppen milyen környezeti
témát szeretnénk megismertetni a gyerekekkel. Fontos e folyamatban a
gyermekek érzelmi motiváltsága, hogy saját élményei által ismerkedjen a szűkebb
környezetével. E folyamatba igyekszünk bevonni a családok támogatását
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
9
/gyűjtőmunka, élményszerzés/. Fontos számunkra is a lokálpatriotizmus
kialakítása már óvodás korban. Ezért olyan témákat dolgozunk fel, amelyek a
gyerekek szűkebb környezetével állnak kapcsolatban március 15.-ét együtt
ünnepeljük a város összes óvodásával.
Jó kapcsolatot alakított ki óvodánk is az iskolákkal /Petőfi isk./. Jól működik az
óvoda- iskola átmenet projektje a „Bátran megyek iskolába”.
Jó kapcsolatot alakítottunk ki az Újtelepen a szomszédunkban működő Idősek
Otthonával. Hosszú távon is szeretnénk fenntartani ezt a jó kapcsolatot, a
különböző generációk közti jó viszony megőrzése miatt.
A gyermekeinkben szunnyadó kiemelt adottságokat óvodába lépésüktől kezdve
figyeljük, az 5. életévük betöltése után pedig tehetségműhelyekben vehetnek
részt. Ebben vezérlő alapelvünk, hogy:”Minden gyerek tehetséges valamiben”
Óvodánkban működő tehetségműhelyeink: Varázskezek kézműves műhely,
Varázskuckó meseműhely, valamint a Gingalló zenei műhely.
Óvodánk három osztatlan csoporttal működik. Csoportszobáink tágasak, szépek.
A dolgozóknak és a szülőknek köszönhetően sokat szépült óvodánk kívül - belül.
A csoportok saját öltöző,- és mosdóhelyiséggel ellátottak. Megépült fedett
teraszunk, amire már régóta vágytunk. Lehetőséget nyújt esős idő estén is a
levegőzésre. Óvodánk rendelkezik a szükséges helyiségekkel: öltözők, iroda,
fejlesztőszoba, tehetségműhelyek kuckói. A tárgyalóban fogadjuk a szülőket,
ideérkező vendégeinket, s itt nézzük meg az elkészült videó felvételeket a
gyerekekkel.
Óvodánkban már csak tálalókonyha működik, de a központból kihordott étel
minősége és mennyisége ugyanolyan kiváló s emellett egészséges és változatos.
Ovi - galériánk minden évszakban más és más értéket közvetít a szülők és a
gyerekek felé.
Óvodánk udvara szép és tágas, meglévő fajátékainkat szeretnénk még bővíteni.
Alapítványunk az „Újtelepi Óvodásokért Alapítvány” a bevételes
rendezvényekkel és pályázatok írásával segíti óvodánk fejlődését valamint a
tárgyi eszközök bővítését.
Sikerült jó testvéróvodai kapcsolatot kiépíteni a kengyeli Napsugár óvodával.
Hasznos szakmai napokat töltöttünk már együtt az ottani „testvéreinkkel”.
Óvodánk összes dolgozójára jellemző a szakma és a gyerekek szeretete, empátia,
a másság elfogadása és az innovatív szemlélet.
Ilyen feltételek mellett szeretnénk elérni, hogy az óvodáskor végére kialakuljanak
gyermekeinkben azok a képességek, amelyek lehetővé teszik számukra a sikeres
iskolakezdést s később az életben való eligazodásukat.
„ Azok akik napfényt csempésznek
Be mások életébe
Saját maguk sem fogják
Nélkülözni azt!”
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
10
A SZIVÁRVÁNY ÓVODA BEMUTATKOZÁSA
Óvodánk a város központjában a bölcsődével egy épületben, szép, csendes
környezetben található. Külső és belső esztétikája, komfortja jó feltételeket teremt
az idejáró gyermekek számára. Két óvodai csoportban működünk, melyek
otthonosak, alkalmasak arra, hogy az óvodás korú gyermekek napjaikat
tartalmasan töltsék itt el.
Négy szakképzett óvodapedagógus munkáját két szakképzett dajka segíti, az
egyéni fejlesztéseket fejlesztőpedagógus irányítja. Tálalókonyhánkon egy
konyhai kisegítő végzi a gyermekek ellátását, udvarunk rendezettségéről
karbantartónk gondoskodik.
Az óvodás gyermekeket családias légkörben, vegyes életkorú csoportokban
neveljük az „ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL” című
program alapján.
A gyermekek nevelése során maximálisan igyekszünk alkalmazni e program
szegmenseit szem előtt tartva a bátorító nevelés alapelveit. Hangsúlyt fektetünk
esztétikai, erkölcsi, szociális és intellektuális érzelmeik fejlesztésére. A program
alkalmazása során jelentős eredményeket értünk el.
Eszközellátottságunk jó, a csoportokban és az udvaron a művészeti
tevékenységek /ének, énekes játékok, rajz, mintázás, mese, vers/ számára
kialakított funkciósarkokban a gyerekek tartalmasan élik mindennapjaikat.
Óvodásaink harmonikus testi, lelki és szellemi fejlődéséhez elengedhetetlen az
egészséges életmódra nevelésük. Tornaszobánkat, udvarunkat évről évre az
„Egészséges Gyermekekért” Alapítvány anyagi támogatásával szereljük fel újabb
mozgásfejlesztő eszközökkel.
Az egészséges környezet alakítása mellett fontosnak tartjuk gyermekeink
fokozott mozgásfejlesztését, edzettségük, állóképességük növelését. Egészségük
megőrzése érdekében gyümölcsnapokat tartunk. Sokat tartózkodunk a szabadban,
mindennap kocogunk, sétákat, kirándulásokat szervezünk. A nagyokat vízhez
szoktatjuk.
A gyermekek számára kialakított veteményes-virágoskert, az akvárium, a
madáretető lehetőséget nyújt a növények, állatok gondozásához.
Környezeti nevelésünkben alkalmazzuk a projektpedagógia elemeit. Óvodásaink
szűkebb és tágabb környezetüket közvetlen élmények és tapasztalatok szerzése
által fedezik fel, ismerik meg. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ismereteket
szerezzenek Püspökladány nevezetességeiről, hagyományairól, az itt élő emberek
életéről. Legyenek büszkék szülőföldjükre, ragaszkodjanak városukhoz.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
11
A gyermekek ízlésvilágát az ovigalériában kiállított alkotások, az évszaki
koncertek. Törekszünk arra, hogy megismerjék városunk képző- és
zeneművészeit.
Kiemelt szerepet kap a hagyományok ápolása, ünnepeink megtartása:
- Mihály nap, szüret
- Mikulásvárás
- Adventi készülődés /szülőkkel közösen/
- Farsang /családdal/
- Március 15.
- Húsvéti készülődés /szülőkkel/
- Anyák napja
- Gyermeknap /családdal/
A 2010-2011-es évtől kezdődően nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek
tehetséggondozására:
- a tehetségígéreteket gondozó műhely 5-6-7 éves korú gyermekek részére
biztosítja kivételes képességeik fejlesztését
- a tehetséggondozó műhely foglalkozásait tagóvodai szinten szervezzük
- a szülők egyetértésével minden gyermek abban a műhelymunkában vehet
részt, amelyben a két éves megfigyelés alapján tehetségígéretnek bizonyult
- a műhelyek vezetését speciális képzettségű óvodapedagógus végzi
Tehetségműhelyeink:
Izgő-mozgó testi- kinesztetikus, mozgás-mozgásos játék tehetségműhely
vezeti: Gyarmatiné Vona Irén
társpedagógus: Vargáné Lazányi Magdolna
Babszem Jankó anyanyelvi, mese, vers, dramatikus játék tehetségműhely
vezeti: Vargáné Mile Katalin
társpedagógus: Vargáné Rácz Katalin
„ Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.”
/Babits Mihály/
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
12
ÁRPÁD ÓVODA BEMUTATKOZÁSA
„ A gyermekek úgy éreznek, ítélnek
és cselekednek
Miként azt azoknál látják,
akiket szeretnek és becsülnek.”
/Wlassics Gyula/
Minden szülő, minden óvodapedagógus azt szeretné, ha a gyermeke magabiztos,
sikeres és boldog felnőtté válna az életben. Ez akkor válik valóra, ha mi a
legfogékonyabb kisgyermekkorban gondoskodunk az alapokról.
Az Árpád óvoda 2005-ben volt 100 éves, a mostani épület 1968-ban épült.
Nyugodt, zaj,- és pormentes környezetben helyezkedik el, könnyen
megközelíthető.
A kétcsoportos óvodánkban 4 óvodapedagógus, 2 szakképzett dajka és 1 konyhás
dolgozik. Közösségünk emberi kapcsolataira az egyenesség, nyíltság és egymás
elfogadása jellemző. Érdeklődésünket, beállítódásunkat tekintve jól kiegészítjük
egymást, megbízható, gyermekszerető emberek vagyunk.
Óvodánk nevelőtestülete úgy döntött, hogy szeretnénk és 2007 - ben beléptünk az
a Nagy Jenőné által írt „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című óvodai
programba. A program alappillére kettős: az érzelmekre épít és a gyermek
esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza. A
bátorító nevelés filozófiájára épít a nevelés során.
Célunk:
Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a
magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok
figyelembe vételével.
Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása,
elősegítése. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés
kialakítása.
Az óvodások testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-
szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálásának
segítségével.
Programunknak az egyéni fejlesztés az alapja. Kreativitást, gondolkodást
elősegítő tevékenységek révén lehetőséget ad az önkifejezésre, együttműködésre
nevel.
Óvodánk arculatának kialakításában a helyi népi kultúrára - hagyományokra
építettünk. Óvodánk belső tereiben Dorogi Márton püspökladányi néptanító által
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
13
összegyűjtött motívum jegyek köszönnek vissza. A különböző művészeti terekbe
beépítve is e stílusjegyek figyelhetőek meg.
Régi tárgyi emlékekkel tesszük sajátossá óvodai környezetünket, mely tárgyakkal
napi szinten találkozhatnak a gyerekek és szüleik. E használati tárgyakat a
mindennapi tevékenységeinkbe beépítve ismertetjük meg őket, ezáltal szorosabbá
válik a nemzedékek közötti kötelék. A célunk az idősek, hagyományaink iránti
tisztelet kialakítása, érdeklődés felkeltése régi kihalt mesterségek iránt.
Az óvodánkban működő „Meseerdő Alapítvány” nagyban hozzájárul óvodánk
arculatának alakításába, játék és eszközvásárlással, felmerülő egyéb költségek
fizetésével támogatja rendszeresen az óvodai munkánkat.
Pedagógusaink pályázatok írásával járulnak hozzá a szakmai és tárgyi eszközeink
bővítéséhez.
Programunkban kiemelt területként foglalkozunk a környezeti és az egészséges
életmódra neveléssel. Óvodánk ideális hely a természet megszerettetésére. Szép,
nagy, tágas, füves - fás udvarunkon adva van a lehetőség a sokféle tevékenységre,
játékos cselekvésre, tapasztalatszerzésre. Januárban nyílt „Egészség hetet”
tartunk. A gyermekekben erősödnek a pozitív érzelmek a környezetük, a
természet iránt, eközben alakul az egymáshoz való pozitív viszonyuk is. A város
óvodás gyermekei részére „Egészséges, mint a makk” címmel rajzpályázatot
hirdetünk meg minden évben.
Óvodánkban két tehetséggondozó műhely működik egy zenei „Csicsergő Fészek”
és egy mesei „Kicsi a bors, de erős”, amelyet a gyermekek legjobb adottságaira
építve szerveztünk. Ebben a két műhelyben minden 5 évet betöltött gyermek
lehetőséget kap arra, hogy az adottságaikat kibontakoztathassák. Minden gyermek
„Én –képe” fejlődik, mindenkiben az erős oldal erősítése által próbáljuk a
gyengébb oldalt fejleszteni. E két műhelyt felkészült óvodapedagógusok vezetik,
akik szívvel-lélekkel végzik e nehéz, de nemes munkát.
Óvodánk mindig nyitva áll az érdeklődők előtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a
szülőkkel való építő jellegű kapcsolatteremtésre. Ezeket segítik közös
programjaink: kirándulás az Arborétumba évszakonként, játékos vetélkedőket
szervezünk az Egészséghét és a Föld napja alkalmából; ahol a szülő és a gyermek
együtt oldja meg a feladatokat. A műhelyeink életébe is betekinthetnek, ezáltal
tapasztalatokat szerezhetnek gyermekük fejlődéséről. Ezzel teremtjük meg a
lehetőséget az együttgondolkodásra, a közös élményekre.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
14
A ZRÍNYI UTCAI FÉSZEK ÓVODA BEMUTATKOZÁSA
Tagóvodánk 1953-ban épült, a városban működő Óvóképző Intézet
mintaóvodájaként. Fekvése ideális, hiszen a város szívében található.
Két csoportos óvodánkban- méretéből is következően- meghitt, családias légkört
tudunk kialakítani, s ez az egyik vonzerőnk.
A csoportokba vegyes életkorú gyerekek járnak. Nevelési, gondozási
szempontból ez nagyon előnyös; ráadásul a testvérek, ismerősök együtt lehetnek a
szülők kívánsága szerint.
Mindennapjainkban a bátorító nevelés elveit alkalmazzuk. Amikor kell óvjuk,
védjük kicsinyeinket, de a kellő ismeretek elsajátítása után segítjük az önálló
tevékenykedésüket, a „fészken” kívül eső világ megismerését. Végül útjukra
bocsátjuk, de látogatóként visszavárjuk a már szárnyra kapott „fiókákat”
Óvodánk épülete ugyan régi, de belső környezete, berendezése, színvilága híven
tükrözi a Művészeti Program elveit. Mindennapi tevékenységeink során
kiemelkedő hangsúlyt fektetünk a három művészeti területre: képzőművészet,
zene, irodalom.
Ovi-galériánkban általában - 3 havonta (évszakonként) - helyi művészek képeit,
munkáit állítjuk ki. A megnyitóra meghívjuk a művészt, aki személyes
kapcsolatba kerül a gyerekekkel. A kiállítások bezárásaként Évszak-koncerteket
rendezünk, melyekre szintén helyi művészeket kérünk fel.
Hagyományaink:
családlátogatás
anyás beszoktatás
Mihály-napi vásár
György-napi vásár
gyermeknapi kirándulás
szalonnasütés
Ünnepeink:
Mikulás várás
Adventi készülődés
Farsang
Március 15.-e
Húsvéti készülődés
Anyák napja
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
15
Fészekelhagyó – Fiókaavató
Születés és névnapok
A Karácsony és a Húsvét megünneplése családi hagyomány, így óvodánkban
csak ráhangolódunk, felkészülünk az ünnepekre.
Megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről is, kiemelten Márc. 15.-ről. Ezen a napon
a város minden óvodása, óvodapedagógusa együtt ünnepel.
Minden évszakban ellátogatunk városunk Arborétumába, ahol megfigyeljük a
természet változásait, az állatokat, a növényeket. Az óvodán belüli és kívüli
környezetet, világot projekteken keresztül ismertetjük meg gyermekeinkkel.
Fontos feladatunk és egyben célunk az egészséges életmód szokásainak
kialakítása és megszilárdítása óvodánkban. A mozgásos játékokon és mindennapi
kocogáson kívül képzett láb,- és tartásjavító végzettségű óvodapedagógusunk is
foglalkozik gyermekeinkkel.
Tágas udvarunkon a művészeti tevékenységek végzéséhez megfelelő tereket is ki
tudtunk alakítani. Udvari játékaink körét pályázatok és alapítványunk
segítségével bővítettük.
Óvodánkban kis létszámú differenciált fejlesztőcsoportokban végezzük az 5.
életévüket betöltött gyermekek tehetséggondozását.
“Mert az ember – ezt egyre inkább hiszem – csak annyit ér és csak annyira
ember, amennyire meg tudja őrizni lelke egy zugában az örök gyermeket.”
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
16
A PÜSPÖKLADÁNYI EGYESÍTETT ÓVODAI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI
PROGRAMJÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE:
Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet értelmében, az
ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA alapján készült,
szem előtt tartva a 2011. évi CXC. törvényt a nemzeti köznevelésről és az 1993
évi LXXIX. Közoktatási törvényt valamint annak módosításait.
Ezen kívül programunk megfelel az alábbi törvényeknek, rendeleteknek:
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011.
évi CXC. törvény végrehajtásáról
2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi
CXC. törvény módosításáról
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
229/20012.(VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
30/2012. (IX.28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló
intézkedések
32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek
óvodai nevelésének irányelve
15/2013. (II.26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények
működéséről
17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének
irányelve
1997. tv. XXXI. törvény A gyermek védelméről és jogairól
185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a
pedagógus szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól
és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja
Továbbá figyelembe vettük Püspökladány Önkormányzata Képviselő-testületének
rendeleteit, és a város Fejlesztési tervét. A törvényi változásoknak megfelelően
átdolgoztuk intézményünk Alapító Okiratát és belső szabályzatainkat (SZMSZ,
Házirend).
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
17
I. NAGY JENŐNÉ: „ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK
ESZKÖZEIVEL” NEVELÉSI PROGRAM ADAPTÁCIÓJA
VISSZATEKINTÉS
Az 1996-ban megjelent Óvodai nevelés országos alapprogramja új feladat elé
állított bennünket. Megteremtette azt a lehetőséget, mely szerint az
óvodapedagógus szakmai önállóságra, pedagógiai nézeteinek alkotó
érvényesítésére, a családi kultúra figyelembevételére építhet. Megadatott az a
szabadságfok, ami hozzásegített bennünket ahhoz, hogy munkánkban
megvalósíthassuk önmagunkat, saját értékrendünk és ennek megfelelő céljaink
szerint alakíthassuk pedagógiai gyakorlatunkat.
1998-ban a választható programok közül két olyan program adaptációját
dolgoztuk ki, amely szemléletében közel áll hozzánk, a helyi viszonyokhoz
alakítva beilleszthető nevelési elképzeléseinkbe.
2003 óta az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című program
bázisóvodái vagyunk.
2010-ben Tehetségponttá váltunk. A tehetséggondozó munkához szükséges
képzéseket elindítottuk, kidolgoztuk tehetséggondozó rendszerünket és az
intézmény valamennyi tagóvodájában tehetséggondozó műhelyeket
működtetünk.
2012-ben AKKREDITÁLT KIVÁLÓ TEHETSÉGPONTTÁ VÁLTUNK
REGIONÁLIS HATÓKÖRREL
Eredményeink, amikre a jövőben építhetünk:
Az utóbbi években
sokat javult dolgozóink képzettségi szintje
bázisóvodai rangot kaptunk
óvoda –iskola átmenet programot működtetünk
etnikai kiegészítő programot működtetünk
működtetjük az integrációs kiegészítő programot
felvállaltuk sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését
javult tárgyi felszereltségünk
esztétikailag sokat javult óvodáink belső képe
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
18
javult az intézményi klíma
szemléletváltás következett be a dolgozóknál
a minőségi munka iránt elkötelezett minden dolgozónk
elkötelezettekké váltunk a művészeti program iránt
széleskörű kapcsolatrendszert építettünk ki
társ alkotói és megvalósítói lettünk a Nagy Jenőné által adaptált óvodai
tehetségmodell kiépítésének
Pedagógiai Programunk jelenlegi, ötödik változata a törvényi
kötelezettségeknek és az intézmény innovációinak figyelembevételével, a
nevelőközösség aktív részvételével készült.
Programunk alappillére kettős: az érzelmekre épít, és a gyermekek esztétikai
tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza.
A humor (HAHA), a felfedezés (AHA) és a művészet (AH) élményeivel
fejlesztjük a gyermekek kreatív gondolkodását.
E programmal a legjobb tudásunk és szándékunk szerint igyekszünk szolgálni a
püspökladányi óvodások érdekeit.
Szent kincs a gyermek teste-lelke,
Szeretni kell azt melegen,
és fölnevelni féltő gonddal,
hogy tiszta, jó, erős legyen.”
(Szelemér Ferenc)
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
19
1. NEVELÉSÜNK ALAPELVEI
szeretetteljes, biztonságot adó, érzelem gazdag óvodát teremtünk, ahol
a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy
gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó
egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a
gyereknek
Kiindulási pontjaink:
„TISZTELLEK TÉGED, FONTOS VAGY NEKEM, CSAKIS RÁD FIGYELEK, ÉS
SEGÍTEK NEKED, HA SZÜKSÉGED VAN A SEGÍTSÉGEMRE”.
Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével
nevelhető, fejleszthető
Nevelik, fejlesztik a társas kapcsolatok, az óvoda összes dolgozója
A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet
Szeretnénk elérni, hogy minden gyermek ismerje és tudja meg testi,
lelki, szellemi értékeit, de érzékelje azt is, hogy mik a hiányosságai. Ezt
fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.
A családi nevelésre építve, azt kiegészítve végezzük nevelő munkánkat.
Segítünk kialakítani a gyermekek érzelmi kötődését a környezetükben
élőkhöz, és városunkhoz, Püspökladányhoz.
Hagyományainkra építve, dalainkat, verseinket, meséinket tiszta
forrásból merítve szeretnénk gyerekeinket a gyökereinkhez
ragaszkodóvá nevelni.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
20
1.1. GYERMEKKÉPÜNK
Óvodáinkban a gyermeki személyiség kibontakoztatása során a tudatosan
tervezett, tevékeny mindennapok hatására a gyermekek olyan:
jó tartású, önálló, nyugodt, kiegyensúlyozott gyermekké válnak,
akik tisztelik és szeretik a másikat,
fogékonyak a művészetek iránt,
az élmények hatására
tudnak nevetni, felfedezni , csodálkozni.
1.2. ÓVODAKÉPÜNK
Óvodáinkban szeretetteljes, gyermekközpontú, családias légkört biztosítunk,
biztonságos, esztétikus környezetet alakítunk ki.
Kapcsolatainkban érthető, nyílt kommunikációra törekszünk, biztosítjuk tartalmi
munkánk külső megjelenítését.
Óvodáinkban - miközben teljesítjük az óvó-védő, szociális, nevelő-
személyiségfejlesztő funkciókat - a gyermekekben megteremtődnek az
iskolaérettséghez szükséges belső pszichikus feltételek
Bázisóvodai feladatainkat eddigi munkánkra alapozva, magas színvonalon látjuk
el.
Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében
az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai tevékenységeknek a
gyermeki személyiséghez kell igazodniuk.
integrációs program kidolgozásával és alkalmazásával kompenzáljuk a
hátrányát a rászoruló gyermekeknek
a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében
biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését; a
multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét
esélyegyenlőségi tervünket a fenntartói esélyegyenlőségi tervnek
megfelelően működtetjük
megteremtjük a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének
feltételeit
kidolgoztuk és alkalmazzuk az egyéni fejlesztés rendszerét
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
21
1.3. ÓVODAPEDAGÓGUS KÉPÜNK
Tradicionális szerepe az óvónőnek az óvó, védő, szerető szerep, az
értékközvetítő, a normakövető, és a tanító szerep.
Az elmúlt évek során új szerepek vállalása is szükségessé vált, ezek a játszó, a
közösséget kialakító, formáló szerep, amely közösségben az óvónő partnerként
van jelen.
Programunk magas színvonalú megvalósításához szükséges óvónői képességek,
kompetenciák:
műveltség
kiváló szakmai tudás, programismeret
gyermekismeret
kreativitás
önállóság
rendszerszemlélet
partnerközpontúság
tudatos tervezés
jártasság valamelyik művészeti területen
jártasság a digitális kultúrában
közösségi szerepvállalás
folyamatos megújulás
felkészülten és elhivatottan végzett integrációs és tehetséggondozói
tevékenység
Programunk szellemében:
„Az óvodapedagógus ismerje és tudja értékeit, de azt is tudja mik a hiányosságai.
Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.”
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
22
2. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ALAPVETŐ CÉLJA
Az óvodásaink nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének
elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és
az egyéni sajátosságok figyelembevételével.
Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének
biztosítása, elősegítése
A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása
2.1.ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATAINK
Az óvodás korú gyermekek testi és lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az
erkölcsi- szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek
differenciálódásának és az anyanyelvi fejlesztésnek a segítésével.
Az erkölcsi-szociális érzelmek alakítása
Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör
megteremtése.
Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös
tevékenység. A közös együttlétek, a szimbólumok, jelek erősítsenek meg
olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítő
készség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság,
szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség.
A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét,
alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását.
A gyermek-gyermek, felnőtt- gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív
érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok
kialakulását, az egészséges önérvényesítést, önértékelést. A gyermek legyen
képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a
rosszat.
Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés.
A szociális érzékenység kialakulása segítse a különbözőségek elfogadását.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
23
Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a
barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét,
szerepét a csoportban.
Az óvodapedagógus tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekek
önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére igényt érezzenek.
Esztétikai érzelmek alakítása
Egyéni igények figyelembe vételével esztétikus, higiénikus gondozás
biztosítása.
Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.
Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék
kialakulását.
Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben,
tárgyi, társadalmi környezetben egyaránt.
A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ezáltal
a gyermekekben erősödjön az élmény-befogadó képesség.
Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai
ítéletének.
A gyermekek legyenek képesek észrevenni a tárgyi- emberi- természeti
környezetükben a szépet és a csúnyát.
Az intellektuális érzelmek alakítása
Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a
tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott érzékeny
befogadását.
A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket –
az érzékelést, az észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást - ,
különös tekintettel a kreativitásra.
A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok
folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek
alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását.
A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását,
beszélő kedvét.
Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet, szeretet érzet, védettség
érzet – segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval,
mozgással, vagy vizuális eszközök segítségével kifejezhessék.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
24
3. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA
A nevelés célja A nevelés feladata
A nevelés keretei
Az egészséges életmód Érzelmi, szociális nevelés és
alakítása társas kapcsolatok
A tevékenységek kerete:
Hagyományőrzés,
Népszokások
Tevékenységformák
Játék, játékba integrált tanulás
Vers, mese, dramatikus játék
Ének, énekes játékok, zenehallgatás
Rajz, mintázás, kézimunka
Mozgás, mozgásos játék
A környezet megszerettetése
Munka jellegű tevékenységek
Az óvoda kapcsolatrendszere
Család, iskola, közművelődési
Intézmények mesterek, alkotók,
művészeti együttesek, szakmai egyesület
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
25
4. A NEVELÉSÜNK KERETE
4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA
Ez a fejezet tartalmazza a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet „Az egészséges
életmódra nevelés” fejezetének 128. § - 132. § -áig terjedő szakaszban előírt
egészségfejlesztő program elkészítésének kötelezettségét.
Az egészséges életmódra nevelés célja, a gyermekek egészséges életvitel-
igényének alakítása, testi fejlődésének elősegítése.
Feladatok:
- A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése.
- A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása.
- A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet
biztosítása.
4.1.1. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése
Az óvodában történő felvétel után igyekszünk rövid idő alatt minél alaposabban
megismerni a gyermekeket. Az első családlátogatás során a gyermekekről
anamnézist, szociokulturális feljegyzést készítünk. A gyermekek gondozásakor
megértő, meghitt viszony kialakítására törekszünk, őszintén, tapintatosan
közeledünk hozzájuk, így ők is elfogadnak bennünket.
A tagintézmények egészére kidolgozott egészségügyi és egészségmegőrző
szokásrendszert alkalmazunk.
A gyerekek gondozásában a dajkák felelős részvétele kiemelt jelentőségű.
A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami
minden egyéb tevékenységhez szükséges. A fokozatosság betartásával arra kell
törekednünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A
helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak
megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az egészségügyi szokások
pontos menetét a csoportban dolgozó dajka nénivel megbeszéljük az azonos
gyakoroltatás miatt. Valamennyi gyermek számára biztosítjuk a háromszori
étkezést. Törekszünk a változatosságra, a gyermekek életkorának megfelelő,
korszerű táplálkozásra. Az étkeztetések kulturált körülmények között zajlanak,
figyelembe véve a gyermekek egyéni, vagy életkori sajátosságait, egyéni
szükségleteiket. A folyamatossággal lehetőségeinknek megfelelően élünk.
A gyermekek tisztaság igényének kialakításához az alapvető feltételeket
biztosítjuk. A tevékenységeket bármikor, szükségletüknek megfelelően, önállóan
végezhetik (kézmosás, fogmosás, orrtörlés, WC-használata), ügyelünk itt is a
fokozatosság betartására. Az azonos elvek betartásával össze kell hangolni az
óvodai és a családi gondozási szokásokat.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
26
Az öltözködésnél a többrétegű öltözködés szükségességét hangsúlyozzuk. A
gyermekek ruházata legyen tiszta, ízléses, praktikus, az időjárásnak megfelelő.
Ezt önmaguk is igényeljék.
A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését változatos udvari
játékokkal, sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal, népi dalos játékokkal
is biztosítjuk. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket
egyénileg gyakorolják a sokféle udvari mozgásfejlesztő eszközön. Emellett
néhány perces szervezett mozgásos tevékenységeket is biztosítunk a gyermekek
számára, amely a mozgáskoordináció fejlesztését szolgálja. Napirendbe illesztve
szervezzük a kocogást.
Célkitűzésünk, hogy minden tagóvoda rendelkezzen tornaszobával.
A mindennapi mozgás után a gyermekeknek szükségük van hosszabb-rövidebb
ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket.
(szellőzés, csend, nyugalom).
Minden alkalommal mesével, altatóval csendesítjük el, nyugtatjuk meg a
gyermekeket. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, az alvást nem
erőltetjük. Lehetővé tesszük, hogy folyamatosan felkelhessenek és csendben
tevékenykedjenek. Az iskolába felvett gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra,
hogy a nyári hónapokban, csak akkor pihenjenek le, ha igényük van rá. Ezzel is
segítjük őket előkészülni a kisiskolások napirendje szerinti életre.
A csoportszobában biztosítjuk a megfelelő páratartalmat párologtatók
elhelyezésével. A beszűrődő erős napfény ellen sötétítő függönyöket teszünk az
ablakokra.
4.1.2. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása:
Az óvodában megbetegedett gyermek szüleit azonnal értesítjük, megérkezésükig
a gyermeket különös gondoskodásban részesítjük. A fertőzések elterjedését a
gyakori szellőztetéssel, edzéssel, saját tárgyak használatával igyekszünk
elkerülni.
Az egészségügyi problémákat (ágybavizelés, gerinc-deformitás, lúdtalp, stb.)
tapintatosan kezeljük, igyekszünk a szülőkkel közösen megbeszélni, a megfelelő
segítséget megadni. Az egészségük megőrzéséhez fontos, hogy edzettek
legyenek., ezért minden időszakban sokat tartózkodunk friss levegőn,
futkározhatnak, szabadon mozoghatnak, mindenki maga dönti el, hogy mennyit.
A hanyag tartás, a gerinc-deformitás, a lúdtalp megelőzése érdekében prevenciós
fejlesztő tornagyakorlatokat alkalmazunk. Jó időben lehetőség van arra, hogy
mezítláb játszhassanak az udvaron.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
27
A víz edzőhatását a pancsoló medencékben, illetve az udvarra kitett kádakban
érezhetik. A nagy csoportosok – lehetőség és szülői igény szerint – uszodába
járhatnak, ahol a víz megszerettetését, a vízhez szoktatást segítjük, vízi játékokat
ismertetünk meg.
A Nyitnikék óvoda prevenciós jelleggel megépített só szobáját használhatják
valamennyi tagóvoda gyermekei.
4.1.3 A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges
környezet biztosítása
Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának
szintjét. Lehetőségeinket figyelembe véve, igyekszünk olyan esztétikus,
színharmóniát árasztó, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően
befolyásolja a gyermekek életmódjának alakulását. Óvodáink udvarai sokféle
lehetőséget biztosítanak a változatos játéktevékenységekhez. Mindenhol van
napos, árnyékos, füves, betonos, és homokos játszó-rész. Az udvarokat
igyekszünk esztétikussá tenni bokrok, fák, virágok folyamatos ültetésével, ahol
lehetőség kínálkozik, veteményeskertek kialakításával. Törekvésünk, hogy a
fémből készült játékokat természetes alapanyagú mozgásfejlesztő eszközök
váltsák fel. A szabadban is lehetőséget adunk a különböző szerepjátékokra. Az
ivóvíz az udvaron is minden gyermek számára biztosított.
A csoportszobákat több funkció betöltésére tesszük alkalmassá. Kialakítjuk a
művészeti tereket. Minden csoportban van egy olyan sarok, amelyet az évszaknak
megfelelően rendezünk be, itt helyezzük el a séták során gyűjtött kincseket.
Az öltözők kialakításában törekszünk arra, hogy a gyermekek nyugodt
körülmények között tudnak öltözni-vetkőzni. A mosdóban megfelelő méretű
eszközök segítik a tevékenységek végzését. Minden gyermeknek jellel ellátott
fogmosó felszerelése, törölközője és fésűje van. Megfelelő szervezéssel kerüljük
a zsúfoltságot.
4.1.4 A fejlődés eredménye óvodáskor végére
Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni,
amikor azt szükségesnek érzik.
Önállóan használják a mosdót, a tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére
teszik azokat.
Köhögéskor, tüsszentéskor igénylik a zsebkendő használatát, helyesen fújják
ki az orrukat.
Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára.
Ismerik és tudják az evőeszközök helyes használatát.
Tudnak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból, eldöntve, hogy
mennyit tudnak elfogyasztani.
Étkezés közben halkan beszélgetnek.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
28
Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik,
bekötik.
Ruhájukat összehajtva a polcra teszik.
Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye, vigyáznak arra.
4.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK
A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek,
tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösség által a közösség
normáinak érvényesítésével.
Feladatok:
- Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a
beszoktatásból az óvodáskor végéig.
- A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának
kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek
formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.
- A sajátos nevelési igényű, különleges gondoskodást igénylő gyermekek
másságának elfogadására nevelés
- Lokálpatriotizmus megalapozása
4.2.1. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör
megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig
A gyermek elsősorban családban nevelődik, az óvoda folytatja és kiegészíti a
megkezdett nevelési folyamatot. Az első találkozás, annak emberi, érzelmi és
tárgyi környezete alapvetően befolyásolja a gyermek csoporthoz fűződő későbbi
kapcsolatát.
Az óvodás gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége.
Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért tartjuk nagyon fontosnak a
biztonságot nyújtó, derűs, nyugodt, családias légkör megteremtését, és
megtartását az óvodás kor végéig. Beiratkozáskor megkérjük a szülőket, hogy
hozzák magukkal a gyermeküket. Így információt szerezhetünk a gyermek- szülő
kapcsolatról, a gyermek családban elfoglalt helyzetéről.
A családból való kiszakadás, az anyától való elválás nehézségeit szeretnénk
megkönnyíteni a folyamatos beszoktatás lehetőségével. A beszoktatás elején
szükség szerint az édesanya is az óvodában lehet gyermekével, vagy az óvodában
eltöltött időt folyamatosan növelhetik, ha ez felel meg jobban a gyermeknek.
A régi óvodásokat felkészítjük az új gyermekek fogadására, „szeretetüzenetet” is
kapnak, ahogyan ezt az óvodánként elkészített beszoktatási terv szabályozza.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
29
Minden óvodában működtetünk olyan, több hetes projektet, amely megkönnyíti
az új óvodások befogadását.
A befogadás minden életkorban tapintatot, törődést igényel az óvoda valamennyi
dolgozójától. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok
alakulását. Mindehhez tevékenykedtető élet szükséges, ahol a közös élmények
biztosítják a gyermekek együttműködését, amely formálja az egymáshoz való
viszonyukat.
Az óvodapedagógus és a dajka az első számú modell, aki megszervezi a
gyermekek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas
kapcsolatok alakulnak. Az óvodapedagógus és a dajka modell hatása fejleszti a
gyermek viselkedés-kultúráját, segíti a másság elfogadását.
4.2.2. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű
kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és
megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása
érdekében
A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzi magát a
csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását segíti az óvoda felnőtt- és
gyermekközössége. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt.
A korlátokat úgy állítjuk, hogy az adott közösség meg tudjon felelni az
elvárásoknak. Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára
elérhetővé, vonzóvá tesszük egyéni sajátosságaik figyelembe vételével.
Bizalmas kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együttneveléshez.
A felnőtt-gyermek kapcsolatában fontos, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A
gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok
megjelölésével. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan határozzuk meg.
Ugyanakkor lehetőséget adunk a javításhoz.
A kapcsolat építése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes
perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének
meghallgatására, elfogadására.
A szocializáció szempontjából különös szerepe van a közös élményekre épülő
tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlétek, a közösen végzett munka
öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség,
lelkiismeretesség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat,
önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, felelősségtudatukat.
A gyermekek kezdetben érzelmileg, majd belátásuk alapján azonosulnak azzal az
értékrenddel, amelyet a felnőtt közvetít. Az azonosulás elősegíti a csoport
közösséggé formálódását. Egyre inkább szükségét látjuk, hogy a nehezen
szocializálható, lassan fejlődő gyermekkel pszichológus. logopédus foglalkozzon.
Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében vállaljuk a gyermekek befogadását.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
30
4.2.3. A felnőtt-gyermek viszonyában a következő elveket tartjuk fontosnak
1./ A felnőtt próbálja megérteni – elsősorban érzelmileg a gyermeket
2./ Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni.
3./ A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok,
szokások kialakításába.
4./ A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala.
5./ A felnőtt biztosítson a gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot, a
határok pontos megjelölésével, a többszöri "határátlépéseknél” vezessen be
konzekvenciákat.
6./ A felnőtt legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően
eredménytelennek érzi a befolyásolását.
7./ A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a
közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak.
8./ A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések
feldolgozása során.
9./ A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív én-
képe kialakulhasson. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél
többször örüljön a kisebb előrelépéseknek, fejlődésnek.
10./ Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán
keresztül.
11./ A felnőtt-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő előrevivő
megfogalmazás jelenjen meg. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs
megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő
a megbánás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás,
prédikálás.
12./ A gyermek viselkedés kultúráját fejlessze a felnőttek bizalom előlege és az a
szemlélet, amely a sikert észre véteti és a sikertelenséget segít elviselni.
13./ Tilalom helyett a felnőttek adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget,
hogy önálló döntéseket hozhassanak és változásra képessé váljanak.
14./ A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához.
A fenti célok megvalósításához a nevelőtestület által kidolgozott szokásrendszert
működtetünk.
4.2.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek másságának elfogadására nevelés
keretén belül különösen fontos a felnőttek modell szerepe. Meg kell tanítani
gyermekeinket arra, hogy szeretettel, elfogadással forduljanak a sajátos nevelési
igényű társaik felé is.
Segíteni kell a különleges bánásmód alkalmazásával a gyerekek beilleszkedését
társaik közé.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
31
4.2.5. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére
Ragaszkodnak az óvodájukhoz, a kisebbekhez, a felnőttekhez.
Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása.
Figyelmeztetés nélkül segítenek egymásnak.
A tevékenységben aktív résztvevők, képesek együttműködni.
A megkezdett tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján fejezik be.
Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek és a
gyermekek közléseit.
A társaikkal konfliktusos helyzetben egyezkednek.
Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel
fogadják. Óvodán kívül ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.
Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmaguk képességeiben.
Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre
4.3. A nevelés tervezésének elvei
1. Az utánzásos, minta és modellkövetéses viselkedés tanulás folyamatában
mindvégig az óvodapedagógus a főszereplő, aki magatartásával a legerősebb
hatást gyakorolja a gyermekekre
2. A tervezés tudatos és átgondolt folyamat, melynek előzménye a gyermekek
folyamatos és tudatos megfigyelése, megismerése
3. A szokástanulás tervét fél évre készítik el az óvodapedagógusok, időt hagyva a
szokások rögzülésére.
4. Vizuális jelekkel segítjük a szokások rögzülését, aminek eredménye rajzos
diagnosztikán a szülők számára is követhető.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
32
4.4. JAVASLAT A GYERMEKEK NAPIRENDJÉNEK
ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
időtartam Tevékenység
6:00 – 8:30
8:30 – 10:30
JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN
Személyes percek
Szabad játék
Játékba integrált tevékenységek:
Testápolási teendők
Folyamatos tízórai
Vers, mese, dramatikus játékok
Rajz, mintázás, kézimunka
Ének- zenei képességek fejlesztése
Személyes percek
Egyéni vagy kis csoportos részképesség-fejlesztés
Zenés- mozgásos percek (a kijelölt helyen)
J
Á
T
É
K
10:30 – 12:00 JÁTÉK A SZABADBAN –
Szabad játék
Mikro csoportos tapasztalatszerzések, séták
Énekes játékok az udvaron-csoport és óvoda szinten
Személyes percek
Mindennapi edzés, kocogás
Mozgásos játék óvodai szinten
J
Á
T
É
K
12:00 - 13:15 Ebéd
Testápolási teendők
13:00 – 15:00 Pihenés, altatás mesével, altatódallal
15:00 – 15:45 Testápolási tevékenységek
Uzsonna
15:45 – 17:00 JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN VAGY A SZABADBAN
Szabad játék
Személyes percek
Zenés- mozgásos percek
Egyéni vagy kis csoportos részképesség-fejlesztés
Tehetséggondozás kis létszámú differenciált fejlesztő
csoportokban (tehetségműhelyekben)
J
Á
T
É
K
A napirendi javaslat a különböző tevékenységek egymásra épülését mutatja,
ennek alapján minden csoportban az óvodapedagógusok dolgozzák ki a
gyermekek számára leginkább ideális napirendet, figyelembe véve
szükségleteiket, gondozásukra fordítható időszükségletet. Egész nap során
érvényesüljön a folyamatosság, rugalmasság.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
33
5. A PROGRAM TARTALMA
5.1. A tevékenységek kerete
5.1.1. Hagyományőrzés, népszokások:
Nevelőmunkánk fontos része az ünnepek sajátos hangulatának, a hozzá kötődő
hagyományoknak, szokásoknak a felelevenítése. Arra törekszünk, hogy az
ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségükben, mint
belső tartalmukban. Minden ünnepet egy hosszabb előkészület vezet be, amely
lehetőséget biztosít az érzelmi átélésre és gazdagon motivált tevékenységekre. A
gyermekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek és hogy mindennek
megvan a maga ideje. A várakozás a készülődés fokozza az ünnepekhez fűződő
érzelmeket, belső tartást ad, s ezáltal teljesedik ki a gyermekeink személyisége.
Ünnepeink megtartásánál figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk a családok
különböző felekezetekhez való tartozását.
5.2. A néphagyományőrzés tartalma az egyes tevékenységi formákban
Vers, mese, dramatikus játék:
- népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések, névcsúfolók, időjóslások
Ének, énekes játékok, zenehallgatás:
- mondókák, énekes játékok, népdalok, hangszeres népzene
Rajz, mintázás, kézimunka:
- fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés
A környezet tevékeny megszerettetése:
- találós kérdések, népi játékok, jeles napok, népszokások
Mozgás, mozgásos játékok:
- ügyességi és sportjátékok
5.3. Ünnepelhető jeles napok óvodáinkban
Az ősz jeles napjai: - Mihály nap (szeptember 29.)
- Szüret (Október 15-től)
A tél jeles napjai: - Advent (karácsonyt megelőző négy hét)
- Mikulás
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
34
- Karácsony
- Farsang (Vízkereszttől - Hamvazó szerdáig)
A tavasz jeles napjai: - Húsvéti előkészületek
- Május elseje
Az ünnepek megtartásának módjában a tagóvodák közössége dönt, az évek óta
kialakult hagyományoknak megfelelően.
5.4. A néphagyományőrzés jellegzetes tartalmai:
A természet változásait követő ünnepkörök mindig meghatározott
mondanivalóval jelennek meg. Minden jeles napot egy hosszabb előkészület előz
meg, amikor a gyermekek kíváncsiságára építve folyamatosan változatos
tevékenységeket biztosítunk. Ez a tevékeny készülődés, tervezgetés,
együttmunkálkodás, együttjátszás teszi az ünnepeket, jeles napokat izgalmassá,
örömtelivé.
- Mihály nap (szeptember 29)
A kisebbek megfigyelik a nagyok és a felnőttek betakarító munkáját, őszi
tevékenységét (zöldségfélék betakarítása, nem fagytűrő virágok becserepezése,
stb…). Megtapasztalják a természet változásait, hemperegnek az avarban,
irányítással kisebb gyűjtőmunkákat végeznek (termések, levelek, stb.)
megfigyelik, hogy mit készít a gyűjtött anyagokból az óvónő. Szívesen hallgatnak
állatokról népmeséket, mondákat, szép őszi népdalokat.
A nagyobbak megfigyelik az őszi időjárással kapcsolatos népi jóslatokat, találós
kérdéseket, közmondásokat, névcsúfolókat ismernek meg. Őszi munkát végeznek
az óvodában (levélsöprés, betakarítás, stb.). Segítséggel befőzik az őszi
gyümölcsöket, savanyúságot készítenek. Hosszabb sétákat, kirándulásokat
tesznek a Halas-tóhoz, a Farkas-szigetbe, a „kiserdő”- be, ahol gyűjtenek az ősz
kincseiből. Szívesen játszanak énekes népi játékokat, megismernek néhány
ügyességi-sportjátékot.
- Szüret (október 15-től)
A kisebbek megismernek néhány őszi gyümölcsöt (alma, szőlő, dió), ezekről
szóló mondókákat, éneket, verset hallgatnak meg. A nagyobbak részt vesznek a
szüreten, ahol bekapcsolódnak a szőlőszedésbe, préselésbe, a kisebbek a szőlő
szemezésébe. Kóstolgatják a mustot. Megismerkednek versekkel, mondókákkal,
ami a szőlőről, szüretről szól. Az óvónő segítségével szüreti mulatságot
szerveznek, melynek aktív részesei, énekelnek, szüreti népi játékokat játsszanak.
Lehetőség szerint almaszüretre, dióverésre mennek el.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
35
- Advent, Mikulás, karácsonyi:
A kisebbek megismerkednek az Advent jelképeivel (koszorú, adventi naptár).
Egyszerű fenyődíszeket, ajándékokat készítenek, segítenek a
mézeskalácssütésben. Megfigyelik a vízbe tett ágakat, a hajtatott búzát. A
nagyobbak segítenek az adventi koszorú, illetve naptár elkészítésében. Hajtatnak
ágakat (cseresznye, orgona, aranyvessző, stb.), Luca napján ültetnek búzát.
Mézeskalácsot sütnek, amit mindenki maga díszít ki. Készítenek fenyődíszeket,
ajándékokat és az ünnepi asztalra karácsonyi asztali díszeket. Tudnak a
Mikulásról és a Karácsonyról verseket, mondókákat, dalokat. Figyelik az
időjárását: bevált-e a Katalin-napi jóslat?
- Farsang: (vízkereszttől, hamvazó szerdáig)
Télbúcsúztató népszokás: A kisebbek egyszerű technikával díszítenek farsangi
szemüvegeket, kalapokat, álarcokat. Tréfás meséket, verseket hallgatnak,
rövidebb, egyszerűbb mondókákat tudnak. Ha kedvük van, jelmezbe öltöznek,
utánozzák az óvónő táncos mozdulatait. A játékokban a nagyobb társaikkal együtt
részt vesznek. A nagyobbak maguk készítik el álarcukat, szemüvegüket,
kalapjukat, különböző technikákat alkalmazva.
Farsangi dalokat, bálba hívogatókat tanulnak. Segítenek a csoportszoba
feldíszítésében. Jelmezbe öltöznek és bemutatkoznak társaiknak. Örömmel
táncolnak, versenyeznek az ügyességi játékokban. A szülőket bevonjuk a
jelmezkészítésbe, a teremdíszítésbe, az ünnepi sütemények elkészítésébe.
- Húsvéti előkészületek:
A kisebbek locsolóverseket tanulnak, az óvónő segítségével tojást festenek.
Feldíszítik a csoportszobájukat. A nagyobbak tavaszi ágakat gyűjtenek.
Mondókákat, verseket tanulnak a locsoláshoz. Tojást készítenek különböző
technikával (karcolás, viasz). A fiúk meglocsolják a lányokat és a csoportban
dolgozó felnőtteket.
- Május 1.
A természet virágba borulását, a tavasz érkezését ünnepeljük. Ezt a napot
vidámság, a kötetlenség jellemzi. A kisebbek segítik feldíszíteni a májusfát
szalagokkal. Közösen körbejárjuk a fát, tavaszi dalokat énekelgetünk. A nagyok
díszeket készítenek a fára és közösen feldíszítjük. Népdalokat, tavaszi dalokat
énekelünk.
Egyéb hagyományra épülő ünnepeink, rendezvényeink:
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
36
- Anyák napja: Csoportonként dallal, verssel, virágokkal, a gyermekek által
készített apró ajándékkal köszöntjük bensőséges ünnep keretében az édesanyákat
- Gyermeknap: óvodánként kerül megrendezésre.
- Nagycsoportosok búcsúztatója: a nagycsoportosokat elbúcsúztatják a kisebbek
az óvodától. A nagyok elbúcsúznak a kisebbektől, az óvoda dolgozóitól.
Útravalót kapnak az iskolai élet megkezdéséhez (tarisznya, ceruza, radír).
- Születés- és névnap: az ünnepelteket az egész csoport és az ott dolgozó felnőttek
köszöntik kedvenc dalukkal, versekkel, közösen elfogyasztják az ünnepi
süteményt, üdítőt, apró ajándékokkal kedveskednek az ünnepeltnek.
- Nemzeti ünnepek: megemlékezés szinten, életkoruknak megfelelő érzelmi
átéléssel, cselekvésen keresztül. Március 15-ét intézményi szinten ünnepeljük.
- Egészséghét megtartása a Nyitnikék és Árpád óvodában.
- Erdei óvoda program működtetése a feltételeknek megfelelően
- A természet jeles napjai: óvodánként más-más jeles napról emlékeznek meg a
csoportok, az évek óta kialakult hagyományoknak megfelelően.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
37
6. NEVELÉSÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI
6.1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS
A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért
végezett, önként választott gyermeki tevékenység. Ennek megfelelően a
gyermek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, hangsúlyozva a
játék önkéntességét, a gyermek önállósását, kezdeményezését, aktivitását. A
játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes
kíváncsisága, az önállóságra törekvés szándéka az alapja, erre épül a játékba
integrált tanulás.
A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek által
szabadon kezdeményezett, spontán játék elősegítése. Intellektuális,
mozgásos, szociális tapasztalatok és élmények többszöri átélésével a
gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása.
Feladatok:
- A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök,
tapasztalatszerzés, élmények)
- A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának,
minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe
vételével.
- A gyermekek beszédkészségének és a közösségi magatartásformáknak a
fejlesztése a játékban.
- A szűkebb és tágabb környezetben szerzett gyermeki benyomások
feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás
során.
6.1.1. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása
légkör: Alkotó kedvű légkört biztosítunk a gyermek számára, amelyben
szabadon dönthet: kivel játszik, milyen játékeszközt és témát választ, mennyi
ideig tart a játéka. A szabad játékban igyekszünk érvényesíteni a kulturált
viselkedés és magatartásformák normáit. Olyan derűs légkör kialakítására
törekszünk, hogy mindenki érezze a társa szeretetét, a továbbjátszás biztos
tudatát.
hely: A játszóhelyet a gyermekekkel közösen úgy alakítjuk ki, hogy
figyelembe vesszük az óvoda sajátosságait, az adott csoport gyermekei mit
szeretnek játszani, illetve mivel szeretnek foglalatoskodni.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
38
Állandó és variálható kuckókat és sarkokat hozunk létre. Esztétikus, meghitt
mesesarkot alakítunk ki, amely egyúttal színtere lehet a dramatizálásnak és a
bábozásnak is. Itt kap helyet az kellékek kincses ládája is. Állandó helyet
alakítunk ki a rajzolásnak, festésnek, tárgykészítő népi játékoknak. Az ehhez
szükséges kellékek, anyagok, eszközök mindig rendelkezésre álljanak a
gyermekek számára. A séták során összegyűjtött tárgyak, termések,
növények, stb. a kincseket őrző sarkokban kapnak helyet, amit a
gyermekek alakítanak, rendeznek.
Az udvaron a játéktér lényegesen megnő. Ennek megfelelően a gyermekeket a
nagymozgásos játékokra ösztönözzük (mozgásos, ügyességi, sport,
közlekedési játékok feltételeinek megteremtése). Az időjárás függvényében
lehetővé tesszük, és segítjük a művészeti tevékenységek kibontakozását,
megfelelő sarkot elkülönítve az udvar valamelyik részén.
idő: Folyamatos napirenddel biztosítjuk több órán keresztül a szabadon
választott játéktevékenységet, melyet csak az étkezések, az önkiszolgáló
tevékenységek és a pihenés szakít meg. Így a gyermekek szinte egész nap
játszanak. A napi élet megszervezésénél arra törekszünk, hogy minél több idő
jusson az udvari játéktevékenységre.
eszköz: Igyekszünk a játékhoz olyan eszközöket biztosítani, melyek ízlésesek,
praktikusak, fejlesztik a gyermek esztétikai érzékét és kreativitását, valamint
felkeltik a gyermekek érdeklődését, kedvet csinálnak a játékhoz. Fontos, hogy
az eszközök megfeleljenek a gyermekek életkori sajátosságainak,
balesetmentesek legyenek. A különleges gondoskodást igénylő gyermekek
részére speciális játékeszközöket szerzünk be. illetve készíttetünk.
- tapasztalatszerzés-élmény:
A játék tartalmának gazdagítása érdekében úgy szervezzük a gyermekek életét,
hogy minél több élményhez jussanak a nap folyamán, olyan tapasztalatokat
szerezzenek, amelyhez érzelmileg is kötődnek, tovább él gondolkodásukban,
megmozgatja képzeletüket.
6.1.2. A gyermek beszédkészségének fejlesztése játék közben
A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek
kialakítására. Bekapcsolódva a játékba, mintát adunk a nyelvi formák
alkalmazására. A hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín változtatásával
bemutatjuk, milyen színessé, árnyalttá tudjuk varázsolni beszédünket.
Nagyban elősegítik ezt a dramatikus játékok. Közvetlen beszédfejlesztő
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
39
lehetőséget kínálunk a különböző nyelvi játékokon keresztül, amelyek játékos
mozgásra, cselekvésre épülnek (hangutánzó játékok, légzési technikát segítő
játékok, szinonim kereső játékok, stb.). Ennek segítségével felismerjük és
javítjuk az egyes beszédelemek fejletlenségét. A bábjátékkal lehetőséget
adunk a hallgatag gyermek megszólaltatására.
6.1.3. Az óvónő játéksegítő módszerei
A játékban kiemelten fontos az óvónő szerepe, aki mindig rendelkezésre áll,
együttműködésre és segítségre kész, akihez bármilyen problémával
fordulhatnak a gyermekek. Ennek záloga a bátorító nevelés alkalmazása. A
gyermeki játékot figyelemmel kisérve, ha kérik, bekapcsolódunk a játékba és
együtt játszunk a gyermekekkel. Arra törekszünk, hogy hagyjuk a
gyermekeket tevékenykedni, de ha szükség van rá , modellnyújtó játszótársak
leszünk. Ha megakad a játék menete, ötleteket adunk, ha durvaság adódik, ha
veszélyeztetik egymás épségét, beavatkozunk. Játéksegítő metódusunk a
játéktevékenységtől és a gyermekek fejlettségétől függően alakul.
6.1.4. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül ugyanabban a
játéktémában együttesen részt venni.
Egyéni ötleteik alapján képesek bonyolult építményeket létrehozni.
Képesek kitalálni új szabályokat
Esetenként barkácsolást kezdeményeznek, amit felhasználnak más
játékokhoz
Igényükké válik a társakkal való együttjátszás, együttműködés.
Tiszteletben tartják a másik gyermek játékát, tevékenységét, személyét.
Kialakul a szabályok betartásának alapképessége.
6.2. JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS
Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. A gyermek
érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva, komplex tevékenységeket
szervezünk, melyen keresztül ismereteket szerez a természeti és társadalmi
környezetből. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy közben fejlődjön a gyermek
értelmi képessége (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,
képszerű szemléletes gondolkodás). A játék közben a gyermek problémák elé
kerül, feladatot kap és old meg. Gyakorolja, végiggondolja, hogyan lehet
valamit többféleképpen megoldani. Kialakul és fejlődik az önállósága, a
feladattudata, a kezdeményező, az alkotó és a szervezőképessége. Erre az
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
40
életkorra jellemző az utánzásos tanulási forma. Ezért fontos mindvégig az
óvónő modell nyújtása.
Az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányító tevékenységek a
játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak és odatérnek vissza, nincs közben
játék elrakás, a gyermekek a tevékenység befejezése után igényük szerint
visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Az ismeretek
bővítésének keretét , formáját alapvetően a kötetlen érdeklődésre alapozott
mikro- csoportos foglalkozások adják. A kisebb létszámból adódóan nagyobb
lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a differenciált foglalkozás
megvalósítására a gyermek fejlődési ütemének figyelembevételével. Az
integrált tanulásnak a kialakított szokás- és szabályrendszer, valamint a
napirend adja a keretét. Napirendünknek nincsenek merev határai nagyobb
teret kap a játék, ami összekapcsolja a gyermekek különböző tevékenységeit.
6.2.1. Javaslat a gyermekek heti rendjének elkészítéséhez
(3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas, csak az időkeret változik) HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK
délelőtti
játékba
integrált
tanulás
vers, mese,
dramatikus
játék
ének- zenei
képesség-
fejlesztés
vers, mese,
dramatikus
játék
rajz-
mintázás
kézimunka
vers, mese,
dramatikus
játék
vers, mese,
dramatikus
játék
vers, mese,
dramatikus
játék
mozgás,
mozgásos
játék
udvari
játékba
integrált
tanulás
énekes
játékok
a környezet
tevékeny
meg-
szerettetése
a környezet
tevékeny
meg-
szerettetése
a környezet
tevékeny
meg-
szerettetése
délutáni
játékba
integrált
tanulás
egyéni
fejlesztések
zenés,
mozgásos
percek
egyéni
fejlesztések
egyéni
fejlesztések
zenés-
mozgásos
percek
egyéni
fejlesztések
egyéni
fejlesztések
6.2.2. A szervezett tanulás formái
(A 3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas)
kötelező mozgás, mozgásos játék
énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek)
közvetve kötelező vers, mese, dramatikus játék
kötetlen rajz, mintázás, kézimunka
a környezet tevékeny megszerettetése
ének- zenei képességfejlesztés
egyéni fejlesztések
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
41
6.2.3. A szervezett tanulás munkaformái
frontális mozgás, mozgásos játék
Vers- mese- dramatikus játék
Zenés-mozgásos percek,
Énekes játékok
Futás, kocogás
mikrocsoportos Ének-zene
Rajz- mintázás- kézi munka
A környezet tevékeny megszerettetése
egyéni Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint
6.2.4. A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként
korosztály vers, mese,
dramatikus
játék
ének,
énekes
játék
rajz,
mintázás,
kézimunka
mozgás,
mozgásos
percek
zenés,
mozgásos
percek
a környezet
tevékeny
meg-
szerettetése
3-4
évesek
naponta
5-10 ’
heti 1x
10-15’
heti 1x
10-15’
heti 1x
10-15’
heti 2x
6’
heti 1x
10-15’
4-5
évesek
10-05’
15-20’
15-20’
15-20’
8’
15-20’
5-6-7
évesek
15-20’
30-35’
30-35’
30-35’
10’
30-35’
A 3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 35’
A 4-5 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 45’
Az 5-6-7 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 65’
6.2.5. A tanulás tervezésének elvei
1. A tervezés három hónapra szóló évszakprojektben történik, melynek minden
elemét nyilvánosságra hozzuk a tájékoztató táblákon.
2. A környezet tevékeny megszerettetése témáinak feldolgozása során
alkalmazzuk a projektpedagógia módszereit
3. A tervezést mindig anyaggyűjtés előzi meg
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
42
4. A tervezett anyag illeszkedik a csoportba járó gyermekek életkorához,
fejlettségéhez. Tükrözi a pedagógusok – a gyermeki személyiséget egységes
egészként szemlélő – magas színvonalú szakmaiságát.
5. A foglalkoztatási formák megválasztása szempontjából a hatékonyság a
legfontosabb szempont.
6. Az egyéni fejlesztés a nap bármely szakában megvalósulhat.
6.2.6. Követendő módszerek a tanuláshoz
A tanulás alapja a játék, kísérlet, felfedezés legyen.
Az ismeretszerzés folyamán támaszkodjunk a gyermekek egyéni
tapasztalataira és azokra építve fejlesszük képességeiket.
A világ megismerése szemléletes, konkrét módon történjen, azaz a
dolgokat közvetlen, élő kapcsolataiban szemléltessük a gyermekkel.
Építsünk a gyermek természetes kíváncsiságára, játékosságára.
Helyezzük előtérbe az együttműködést, az egymásra figyelést.
A gondolkodás, a probléma megoldás kerüljön előtérbe.
Segítő, biztató, ösztönző módon foglalkozzunk a gyermekekkel.
Az ellenőrzés eszköze a szisztematikus megfigyelés legyen, amit az
eseményekben aktívan résztvevőként végzünk.
Folyamatosan érzékeljük a gyermekek fejlődési ütemét és szintjét.
Mind a hátrányok kompenzálásához, mind a tehetséggondozáshoz a
tevékenységek széles körével való megismerkedés ad alapot, melyet nem
elkülönítve, hanem koncentráltan célszerű megoldanunk.
6.2.7. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez
Az értékelés alapelve: A gyermekek minden produktuma pozitív
megerősítendő elemeket is tartalmaz. Ezt kell kiemelni, a többiek számára is
megfogalmazni. Értékelésünk konkrét, differenciált és árnyalt legyen. A
tanulási folyamatokban kerüljük a büntetést, mert a gyermekek kíváncsiságát,
érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi. Az önálló feladatmegoldás
– önellenőrzés – önértékelésre való késztetés fontos eleme legyen
munkánknak.
A tanulási folyamatban is a bátorító nevelés elveit alkalmazzuk.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
43
6.3. VERS, MESE, DRAMATIKUS JÁTÉK
A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének
segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a
csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek
csengésével.
Feladatok:
- A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, elsősorban a magyar
népköltésből, népmesékből
- A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása
- A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a vers, mese, dramatikus
játékok segítségével.
6.3.1. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása
A népi mondókák, rigmusok, népmesék minden korosztálynak bőséges
kínálatot nyújtanak. Az óvónők feladata a művészi értékű irodalmi alkotások
igényes válogatása, megfelelő mélységű esztétikai élmény biztosítása.
A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból, legismertebb
költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. A választott
mesék cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik.
A 4-5 évesek tervezett mondókázásának anyagát népi mondókák,
névcsúfolók, halandzsa szerű kiolvasók alkotják. Szerepelnek vidám,
humoros versek, klasszikus és magyar költők ritmikus versei. A mesék közül
már bonyolultabb szerkezetű állatmeséket, népmeséket, dramatikus
népszokásokat választunk.
Az 5-6-7 évesek versanyaga különböző típusú népi mondókákkal,
kiolvasókkal gazdagodik. A környezetben gyakran elhangzó közmondásokkal
ismertetjük meg a gyerekeket. Alkalmanként lírai verseket is bemutatunk. Az
állatmesétől kezdve a cselekményesebb népmeséken, realisztikus meséken át
beépítjük a gyermekek mesetárába a klasszikus tündérmeséket, tréfás meséket
és a műmeséket. Folytatásokban meseregényeket is bemutatunk.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
44
6.3.2. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása
(mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok):
A mese kéthetes feldolgozása során, legyenek élvezői a mese dramatikus
feldolgozásának A meséket a gyermekek fokozatos bevonásával jelenítjük
meg. A bábokkal rövid improvizált jelenetek bemutatásával ismertetjük meg a
gyermekeket. A vers, mese, dramatikus játékokhoz kellékeket használunk,
ami elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a mesékhez való erős kötődés
kialakulását. Nagy élményforrás lehet az óvodai rendezvényeken az óvónők
és a nagycsoportos gyermekek bábjátéka, dramatikus játéka.
A kiscsoportos korú gyermekek ismerjenek meg 10-12 mondókát, és 10-14 új
mesét.
A 4-5 évesek igénylik, várják az óvónő meséit, játékukban mind gyakrabban
előfordul a mesélés, bábozás, rövid versek ismételgetése. Az új versek a
gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatukhoz kapcsolódnak. A
mesék mondanivalóját egy-egy közmondással is megerősítjük. Az óvónő
segítségével jelenítsenek meg meséket, rögtönözzenek bábjátékokat,
fejezzenek be megkezdett mese vagy bábjátékot.
A 4-5 éves gyermekek ismerjenek meg 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset, 10-14
új mesét.
Az 5-6-7 évesek minden adódó alkalommal ismételgessék a kiolvasókat,
rigmusokat, ismerkedjenek meg 4-5 újabb kiolvasóval. Alkossanak
rímjátékokat, játszanak rímes találós kérdésekkel. A 15-20 új vers bemutatása
kapcsolódjon a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulataihoz.
Ismételgessék az előző évben tanult verseket. A versek bemutatásánál
ügyeljünk a gondos, tiszta ejtésre, az értelemszerű hangsúlyozásra. Főleg a
délutáni pihenés alatt ismerkedjenek meg a gyermekek folytatásos mesékkel,
próbálják meg a mesék önálló befejezését, találjanak ki új meséket. A mese
cselekményét fejezzék ki mozgással, mimetikus játékkal. A meseszereplők
tulajdonságai alapján a pozitív személyiségjegyek megalapozása érdekében
újabb közmondásokkal ismertetjük meg a gyermekeket, melyek megerősítik a
mese vagy egy-egy szereplő erkölcsi mondanivalóját.
Az osztatlan csoportszervezésben a nevelési év folyamán 15-20 új mesét
hallanak a gyermekek. A mesélés naponta ismétlődő tevékenység, ehhez
nyugodt, meghitt körülményeket alakítunk ki. Két héten keresztül ugyanazt a
mesét hallják a gyermekek, hogy elmélyülhessenek az élményben, majd
eljátszhassák, megjeleníthessék a mesealakokat. Az élmény befogadásához
megfelelő hangulatot kell teremtenünk.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
45
6.3.3. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel,
dramatikus játékokkal
A mese, vers ismételgetése, bábozás és dramatikus játékok közben a
gyermekek elsajátítják a helyes kiejtést, a nyelvtanilag helyes beszédet. Ezek
a tevékenységek fejlesztik a nonverbális, metakommunikációs képességeiket
is. A mesékből, versekből sok új fogalmat ismernek meg. Ezeket és a
mesékben található népi szófordulatokat építsék be a mindennapi beszédbe.
A népi mondókák, nyelvi játékok segítségével tisztítható a magán és
mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja. A bábjátékban,
dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják a szabad
önkifejezésüket.
6.3.4. A fejlődés eredményei az óvodáskor végén
A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.
A mesehallgatást várják, igénylik.
Egyszerűbb meséket szívesen mesélnek, báboznak, és jelenítenek meg
dramatikus játékkal.
Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset, meghallgatnak 15-20 mesét.
Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással kifejezni.
Játékukban megelevenedik néhány kedvelt mesehőssel megtörtént dolog.
Gazdag fantáziavilággal, fejlett kreativitással rendelkeznek.
Vállalkozzanak a mesék – versek egyéni elmondására.
6.4. ÉNEK, ÉNEKES JÁTÉKOK, ZENEHALLGATÁS
A tevékenység célja: közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése,
hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai
fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez,
ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.
Feladatok:
- A felhasznált zenei anyagok igényes, életkoruknak és képességszintnek
megfelelő összeállítása.
- A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása.
- A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.
- A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal,
gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
46
6.4.1. A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és képességszintnek
megfelelő összeállítása
Az óvodai zenei anyag a magyar népzene hagyományaiból merít, ahol a nyelv
és a dallam tökéletes egységet alkot. Az óvodában megismertetett komponált
műzene ünnepekhez, évszakokhoz, állatokhoz, növényekhez kapcsolódik.
3-4 éves korban a gyermekeket főként ölbeli játékokkal ismertetjük meg.
Ezek oldják a szorongást, növelik a biztonságérzetet, erősítik a felnőtt-
gyermek szeretetkapcsolatot. A simogatók, ringatók, lovagoltatók biztosítják
a meghitt együttléteket. A dalos játékok közül az egyszerűbb
mozgásformákkal eljátszható, kisebb hangterjedelmű dalokat ismerhetjük
meg.
4-5 éves korban bővítjük a mondóka és dalanyagot. Megismertetjük a
gyermekeket a szerepcserés játékokkal és a bonyolultabb térformákkal, az
óvónők kreatívan újraalkotják a dalos játékok mozgásait. (hullámvonal,
csigavonal)
5-6-7 éves korban a dalos játékok mellett felhasználjuk a komponált műzenét
is. Bővítjük a dalanyagot. A zenehallgatási anyagba a klasszikus zenét és az
érzelmi hatású dalokat is bevesszük.
6.4.2. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása
A 3-4 éves gyermekekkel megismertetünk 6-8 mondókát, ölbeli játékot, 10-15
énekes játékot. A mikro-csoportos képességfejlesztéskor különbséget teszünk
a halk és a hangos között, felfigyeltetünk környezetünk zörejeire,
dallamjátszó hangszereink hangszínére. Játékos mozdulatokkal érzékeltetjük
az egyenletes lüktetést. Az igényes, főleg énekes zenei élményt nyújtó
zenehallgatási anyaggal fejlesztjük a gyermekek szépérzékét. A mindennapos
zenei élmény többféle tevékenységhez kapcsolódva jelenik meg.
4-5 éves korban 4-5 új mondókát, 12-15 új énekes játékot ismertetünk meg.
Képességfejlesztés alkalmával lehetőséget adunk az önálló éneklésre, a halk-
hangos, mély-magas zenei relációk önálló gyakorlására. Érzékeltetjük a lassú
és gyors közti különbséget. Jól ismert dalokat ismertetünk fel dúdolásról,
hangszerről. Megismertetünk néhány népi ritmushangszert, amelyek
használatával a gyermekek ismételhetik az egyenletes lüktetést,
ismerkedhetnek a motívumhangsúlyokkal, a mondókák és a dalok ritmusával.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
47
5- 6- 7 éves korban 4-7 új mondókát, 14-18 gyermekdalt és 3-4 alkalmi
műdalt ismertetünk meg a gyermekekkel. Bonyolultabb játékokat választunk:
kapus, hidas, párcsere, sorgyarapító. Ezek a játékok kiválóan alkalmasak a
közösségi szellem erősítésére. A dalos játékok éneklését összekötjük néhány
egyszerű tánclépéssel. A képességfejlesztési anyagban újként jelenik meg a
dallambújtatás. Szimbólumokat készítünk a jól ismert dalok felidézésére.
Egyéni éneklés során gyakorolhatják a gyermekek a tiszta, szép éneklést.
Felismertetjük az egyenletes lüktetést és a dalritmus közti különbséget.
Improvizációs gyakorlatokkal fejlesztjük a zenei alkotókészséget.
Ritmusvisszhanggal és motívumhangsúlyokkal fejlesztjük a zenei
formaérzéket. A zenei fogalom párokat differenciáltabban érzékeltetjük.
Visszhangjátékokkal fejlesztjük a gyermekek hallását. Lehetőséget
biztosítunk a ritmushangszerek folyamatos használatára. Az élő zenehallgatás
anyagának a kiválasztásánál főleg a magyar népdalkincsre támaszkodunk
(virágénekek, párosító, tréfás dalok), de megjelenítjük más népek dalait,
magyar komponált műzenét, altatódalokat és a klasszikus műzenét is.
Naponta hallgatnak a gyermekek altatódalokat.
6.4.3. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása
A zenei nevelés kötött és kötetlen formában valósul meg. A
képességfejlesztés az énekes játékoktól külön, kötetlen jelleggel, mikro-
csoportos formában, öt gyermek részvételével szervezzük meg. Így több időt
tudunk fordítani az egyéni képességek fejlesztésére. A kötött jellegű énekes
játékokat az udvaron, rossz idő esetén a délelőtti levegőztetés előtt a
csoportszobában játsszuk. Így biztosítjuk a játékok folyamatosságát. A
zenehallgatás anyaga szinte mindenféle tevékenységhez kapcsolódhat.
Évszakonként koncerteket szervezünk a gyermekek számára, ahol élőben
hallgathatnak hangszeres és énekes műveket.
Hetente egyszer az udvaron délelőtti játékidőben az óvoda nagycsoportosai
számára az óvónők énekes játékokat kezdeményeznek, hogy a bonyolultabb
szabályú, nagyobb hangterjedelmű játékokat is kedvükre játszhassák a
gyerekek.
6.4.4. A gyermekek nyelvi képességeink fejlesztése mondókákkal,
gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal
A gyermekdalok, mondókák segítik a helyes artikulációt és a pontos kiejtést.
A mondókák, énekek hanglejtése, hangsúlya, hangereje, ritmusa érezteti a
nyelv kifejezőerejének a szépségét. Az énekes játékok alkalmasak a
szókincsbővítésre is.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
48
6.4.5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat.
Élvezettel, figyelmesen hallgatnak zenét.
Feszültség nélkül képesek önállóan énekelni.
Ismerik és meg tudják különböztetni a zenei fogalom párokat.
Érzik az egyenletes lüktetést és a dalritmust.
Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.
6.5. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA
A tevékenység célja: A gyermekek élmény - és fantáziavilágának képi, téri
szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása,
kreativitásának fejlődése, esztétikai érzékenységük, szép iránti
nyitottságuk, igényességük alakítása.
Feladatok:
-A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.
-A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek, s azok
lehetőségeinek biztosítása.
-A tevékenységhez szükséges szervezeti formák megszervezése.
- Kreativitás fejlesztése
6.5.1. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése
Az alkotótevékenységhez méretben és minőségben megfelelő eszközöket
biztosítunk. A kiválasztásnál szem előtt tartjuk a praktikumot, a célszerűséget,
az esztétikumot. A gyermekek a festéshez, agyagozáshoz ruhájukat védő
köpenyt, védőkötényt használjanak. Ennek biztosításához kérjük a szülők
segítségét. Fontosnak tartjuk, hogy megfelelő hely legyen a tevékenységhez.
A munkaasztal helyét a csoportszobában úgy választjuk meg, hogy állandó
hely legyen, maximum hat gyermek egyszerre kényelmesen elférjen körülötte.
A különböző anyagokat, eszközöket úgy helyezzük el, hogy a gyermekek
bármikor hozzáférhessenek. Az eszközök önálló kezelése érdekében
megtanítjuk őket a helyes, biztonságos eszközhasználatra. A mindennapi
szabad játékban úgy teremtjük meg a feltételeket, hogy nyugodt légkörben
tudják alkotó vágyukat kipróbálni, elegendő időt biztosítva a tevékenység
befejezéséhez. A gyermekek figyelmét ráirányítjuk a környezet szépségére,
ezek változásaira. Megfigyeltetjük velük az ember alkotta tárgyakat, legyen
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
49
művészeti alkotás, vagy iparművészeti termék. Ilyen megfontolásból „Ovi-
galériát” alakítunk ki minden óvodában, melyet évszakonként változtatunk.
Az ovigaléria legyen a gyermekek számára ízlésformáló, szemet
gyönyörködtető beszélgető hely, ahol a műalkotások hangulati, formai,
színbeli elrendezéséről esik szó. Lehetőséget teremtünk számukra, hogy egy-
egy kiállítóval személyesen is találkozzanak. A gyermekek a szüleiknek is
megmutatják az ovigalériában kiállított alkotásokat.
6.5.2. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s
azok lehetőségének biztosítása
A csoportba kerülő 3-4 éves gyermekeknek biztosítjuk, hogy játékosan
ismerkedjenek meg az anyagokkal. Elindítjuk az esztétikum iránti
érzékenység és értékelő képesség kialakulását. Együtt gyönyörködünk a saját
alkotásokban, művészeti és népművészeti alkotásokban. A tevékenységeket a
képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendeljük. A képalakításhoz
megtervezzük a megfelelő technikák lehetőségét és biztosítjuk a különböző
eszközöket. Lehetőséget adunk a szabad témaválasztásra. Segítjük, hogy a
képalakítás megjelenjen festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, agyagba,
homokba karcolással, nyomottan. Felfedeztetjük a különböző tárgyak formáit,
alakzatait, megismertetjük a gyermekeket az anyagok alakíthatóságával.
Segítjük a gyermekek képalkotó képességének fejlődését. Megismertetjük a
kialakított mini galéria funkcióját, ahol folyamatosan figyelemmel kísérhetik
a saját és társaik alkotásait.
A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységét bővítjük. Ehhez a megismert
eszközökön kívül újabbakat biztosítunk (ceruza, kréta, filc, rost iron, stb.).
Segítjük őket, hogy az emberábrázolást, a környezetről, a tárgyakról, a
cselekményekről szerzett ismereteiket saját elképzelésük alapján jelenítsék
meg. A szándékos képalakító tevékenységüket erősítjük az élményeikhez
kapcsolódó megfelelő témákkal és azokhoz illeszkedő technikai lehetőségek
felkínálásával. Együtt gyönyörködünk a gazdag formákban, a színkeveréssel
alkotott színárnyalatokban. Játékukat maguk által készített eszközökkel
bővítik, ösztönözzük őket apró alkalmi ajándéktárgyak készítésére
(ünnepekhez kapcsolódóan). Segítségüket kérjük az eszközök
előkészítésében, elrakásában.
A mini galériát a gyermekek saját elképzeléseik szerint rendezgethetik.
Az 5-6-7 éves gyermekek a megismert eszközöket, technikákat bátran
használják képalkotó tevékenységükben. A technikai megoldásokat,
eszközlehetőségeket tovább bővítjük a még változatosabb képi megjelenítés
érdekében (viaszkarcok, lenyomatok, batikok, stb.).
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
50
Több alkalommal készítünk közös kompozíciókat. Témáikban megjelenítik
saját élményeiket, a mesékről, versekről, énekes játékokról, ünnepi és más
eseményekről. Az ünnepekhez kötötten ajándékkal kedveskednek szüleiknek,
az óvoda kisebbjeinek, a felnőtteknek. Segítségükkel különböző játékokat,
bábokat, kellékeket készítenek. Az ehhez szükséges anyagokat a szülők
segítségével gyűjtik össze. Közösen tervezzük meg környezetünk alakítását,
formálását. Az alkotó munkához szükséges eszközöket, anyagokat önállóan
készítik elő. Ellátogatnak kiállításokra, ahol műalkotásokkal ismerkedhetnek.
6.5.3. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása
Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Hetente
egy alkalommal tudatosan mikro- csoportos formában szervezünk kötetlen
formájú tevékenységeket. Ebben a szervezeti formában teremtjük meg annak
a lehetőségét, hogy minden gyermek megalkothassa az ajánlott eszközökkel
képi-plasztikai elképzelését. A tevékenységben egyszerre részt vevők kis
létszáma lehetővé teszi számukra az egyéni segítségnyújtást. A gyermekek
alkotó tevékenységükben megjelenítik saját egyéniségüket, érzelmüket,
vágyaikat, szorongásaikat, fantázia és élményvilágukat.
A foglalkozásokon két technika megajánlásával segítjük a gyermekek döntési
képességének fejlődését, és lehetőséget teremtünk általa a differenciáláshoz.
6.5.4. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
Képalakításban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.
A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek
egyéni alkalmazása.
Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak.
Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.
Téralkotásban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők.
Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.
Megfogalmazzák értékítéletüket.
Tökéletesedik a kéz finommozgása, a szenzomotoros koordináció, amely
előfeltétele az iskolai írástanulásnak.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
51
6.6. A MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK
A tevékenység célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának,
testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek
tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség
akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad
mozgáskedve.
Feladatok:
-A 3 - 6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok biztosítása.
-A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek
mozgásszükségletének kielégítése érdekében.
- Korrekciós, preventív mozgásos tevékenységek biztosítása
6.6.1. A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok biztosítása
A mozgás a gyermekek számára életszükséglet, jelentős szerepet tölt be
fejlődésükben.
Ezért lehetőséget biztosítunk számukra a szabad mozgás zavartalan
gyakorlására. A mozgásos tevékenységet, a mozgásos játékot, a mozgástér
kialakítását, az eszközök kiválasztását, mindig a gyermekek életkorához,
általános fejlettségéhez, a csoport összetételéhez, a fejlődés üteméhez
igazodva tervezzük. Kiemelt feladatként kezeljük a nagymozgások
fejlesztését (járás, futás, kúszás, mászás), melyhez az udvari tér és
mozgásfejlesztő eszközök adta lehetőséget használjuk ki.
A 3-4 éves gyermekek mozgásos tevékenysége során a nagymozgások
fejlődésének segítésére helyezzük a hangsúlyt. A kúszás, mászás, bújás,
egyensúlyozás gyakorlására minden kínálható alkalmat felhasználunk. Az
irányított mozgásos tevékenységek során fokozatosan kialakítjuk a
biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, az egymáshoz
való alkalmazkodást. Járás, futás közben begyakorolják a menetirány
betartását a különböző nagyságú, irányú lépéseket, a tempóváltást. Ezek után
jelennek meg a síkban elhelyezett akadályok, vonalak, alakzatok, kézi szerek,
különböző magasságú, szélességű tárgyak, melyek segítségével próbálhatják a
ki- és megkerülést, a fel- és lelépést, a ki- és belépést. Megismertetjük őket
egyszerű ugrásgyakorlatokkal (szökdelés, sorozatugrások, támaszugrások,
stb.). Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a törzsizomzatot erősítő
gyakorlatok végzésére csúszással, kúszással, mászással összefüggő
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
52
gyakorlatok. A talajtorna elemei közül a test hossztengelye körüli gurulással
próbálkozhatnak.
A különböző típusú mozgásos játékokhoz többféle kézi szert alkalmazunk
(babzsák, labda, stb.) A mozgásfejlesztő játékokat úgy választjuk meg, hogy
megfelelő nehézségi fokú legyen a gyermekek számára. A gyakorlatokat,
játékokat egyszerre mondjuk és mutatjuk, együtt mozgunk a gyermekekkel,
hogy követendő mintát nyújtsunk számukra.
A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában is hangsúlyt kap a
nagymozgások fejlesztése. Az irányított mozgásos játékban megjelennek az
összetettebb futásgyakorlatok (3-4 akadályon át történő futás,
tárgyhordozással való futás, stb.) Ebben a korban nagyobb hangsúlyt
helyezünk az egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem- kéz- láb összehangolt
működését segítő játékokra, játékos gyakorlatokra. A szabad mozgás és játék
során a szem- kéz- láb koordináció fejlődését segítjük labdajátékok,
ugróiskolák, kötéljátékok, megismertetésével is. Az irányított tevékenységek
során járás, futás közben gyakorolják a tempóhoz való igazodást, az oldalra és
hátrafele járást, a párokban járást, a testfordulatokat. A végrehajtott
mozgásformákat bővítjük az akadályok, eszközök síkban, térben való
mennyiségének, formájának, kiterjedésének változtatásával. Az ugrások sorát
a le- és felugrás, támaszugrás, mélyugrás és távolugrás megismertetésével
bővítjük. Az ugrásoknál figyelünk arra, hogy rugalmasan végezzék. A
dobásoknál próbálkoznak a távolba dobással, kiemelt szerepet kapnak a célra
irányított dobások. Rendszeresen végeztetünk velük labdagyakorlatokat,
melynek során gyakorolhatják a labda feldobását, elkapását, különböző
testhelyzetekben való gurítását. Gyakorolják a támaszgyakorlatokat talajon és
szereken. A csúszást, kúszást, mászást emelt akadályokkal, fordulatokkal
nehezítjük. A talajtornában megjelenik a guruló átfordulás és a kézen-állás
előgyakorlata.
Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikusabb.
Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek.
Ebben a korban az észlelés, az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére, a
finommotorika alakítására és a szabályjátékok gyakorlati alkalmazására
helyezzük a fő hangsúlyt. A kézi szerek használata rendszeressé válik (bot,
babzsák, szalag, kendő, stb.). Egyre több futógyakorlattal ismertetjük meg a
gyermekeket, melyeket sorverseny, váltóverseny, váltófutás közben
gyakorolhatnak. Megismertetjük a különböző tempójú futásokat (fokozódó,
gyors, lassú, stb.). Sorozatmozgásokat végeznek különböző magasságú,
távolságú akadályokon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas- és
távolugrást. A dobásgyakorlatok bővülnek (egy kezes, két kezes, alsó- felső
dobás célba, 2 méter magas kötél felett).
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
53
A labdagyakorlatokat járás, futás közbeni labdavezetéssel, párokban való
labdázással nehezítjük. A támaszgyakorlatokat nehezítjük (pókjárás, rákjárás,
talicskázás, stb). A talajtorna elemeit gyakorolják, kiegészülve a hátrafele
történő gurulóátfordulással, a kézenállással. A tanult gimnasztikai elemeket
párosan és társakkal együtt gyakorolják. A szabadban történő mozgásra
minden alkalmat kihasználunk. Hetente egyszer az óvoda nagycsoportosai
részére versenyjátékokat szervezünk.
Mindhárom korcsoportban nagy hangsúlyt fektetünk a láb - és tartásjavításra.
6.6.2. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás
szükségleteinek differenciált kielégítése érdekében
A gyermekek szabad mozgását a délelőtti és délutáni udvari játék és séta
során biztosítjuk. Az udvaron kezdeményezett mozgásos játékokba minden
gyermek érdeklődésétől függően kapcsolódhat be, maga dönthet a mozgás
mennyiségéről. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak
heti egy alkalommal szervezzük meg, különböző időkerettel az életkornak
megfelelően. Hetente legalább kétszer „zenés-mozgásos perceket” biztosítunk
a gyermekek számára, melynek gyakorlatait utánzásra épülő gimnasztikai
elemekből építjük fel.
Sokszínű, változatos és örömteli fizikai és érzelmi biztonságban zajló gyakorlási
formákat, játékokat alkalmazunk.
A gyermekek mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlődésének
segítésére helyezzük a hangsúlyt. A kúszás, mászás, csúszás, bújás gyakorlására
minden kínálkozó alkalmat felhasználunk. Nagy hangsúlyt fektetünk az
egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem –kéz - láb koordinációjának összehangolt
működését segítő játékokra, játékos gyakorlatokra. Ezáltal elősegítjük a térben
való tájékozódást. Kézi szerek alkalmazásával (bot, babzsák, szalag, kendő,
karika, labda stb.) alakítjuk finommotoros képességeiket. A mozgásos
tevékenységek során fokozatosan kialakítjuk a biztonságos együttmozgáshoz
szükséges alapvető szabályokat, az egymáshoz való alkalmazkodást.
Lehetőséget biztosítunk a párokban való együttmozgásra, páros gyakorlatok
végzésére.
A mozgásos játékok, tevékenységek rendszeres alkalmazásával erősítjük a
kondicionális képességeket, különösen az erőt és az állóképességet, melyek
befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését.
A mindennapi mozgást fejlesztő lehetőségeink az óvodában:
szabad „aktív” játéklehetőség / udvaron, szabadtéren, tornateremben,
csoportszobában/
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
54
irányított egyéb tevékenységek mozgáson keresztüli feldolgozása
kognitív, emocionális és szociális céllal / mozgáskoncepciók, zenés,
mozgásos percek, számok, formák, élőlények integrálása mozgásos
tevékenységekbe – mozgással tanulás/
irányított mozgásfoglalkozás / nagymozgásos, finommozgásos területen-
mozgástanulás/
választható tevékenységek – alkalomszerű mozgások / séta, úszás,
kirándulás, kerékpározás, szánkózás, korcsolyázás /
Korrekciós, preventív mozgásos tevékenységeket biztosítunk a felmerülő
problémák megelőzésére, javítására.
Mindhárom korcsoportban nagy hangsúlyt fektetünk a láb- és tartásjavításra,
komplex mozgásterápiát alkalmazunk egyéni fejlesztés formájában
fejlesztőpedagógus irányításával.
Az utánzásos mozgásfejlesztést / járásgyakorlat, gimnasztika/ zenével
gazdagítva alkalmazzuk
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy sokszínű, változatos, örömteli érzelmi
biztonságban zajló gyakorlási formákat alkalmazzunk, kedvező, támogató
tanulási légkörben.
A programunk szellemiségéhez illő komolyzenei műveket választunk,
melyeknek ritmusa, tempója, hangulata alkalmas a mozdulatsorok gyakorlására.
Széles repertoárral rendelkezünk az eszközhasználat terén, hangsúlyt fektetünk a
változatosságra, az esztétikumra, a minőségre.
Az utánzásos mozgásfejlesztés során alkalmazzuk a bátorító nevelés
nonverbális eszközeit, a humor feloldó, lazító hatását és lehetőséget
teremtünk a magasabb rendű érzelmek kibontakozására.
6.6.3. A fejlődés eredménye az óvodás kor végén
A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.
Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.
Betartják a játékszabályokat a versenyjátékok, ügyességi játékok
játszásakor.
Tudnak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan
végzik.
Mozgásuk összerendezett, harmonikus finommozgásra képesek.
Egyensúlyérzékük fejlett.
Képesek társaikkal együttműködni.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
55
6.7. A KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGSZERETTETÉSE
A tevékenység célja: a környezettudatos neveléssel a közvetlen és tágabb
környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának
kialakítása a természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt. A környezet
megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbéli, tér- és
síkbeli szemléletének alakítása.
Feladatok:
- A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása.
- Lokálpatrióta érzelmek alakítása
- A püspökladányi hagyományok megismerése, a hagyománnyal
rendelkező jeles napok közel hozása a gyermekekhez
- A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése
a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során.
6.7.1. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása
Az óvodába érkező gyermekeket esztétikus, szeretetet, melegséget sugárzó
környezetben fogadjuk, ezzel is elősegítve beilleszkedésüket, az óvoda
elfogadását, megszeretését.
A gyermekeket először az óvoda szűkebb környezetével ismertetjük meg,
később nyitunk a tágabb környezet felé is. Megfigyeltetjük a fákat, bokrokat,
virágokat, az évszakok, az erdő szépségeit, a színek árnyalatait.
Megismertetjük őket a növények fejlődésének feltételeivel. Az óvodában
ágakat hajtatunk, növényeket csiráztatunk és gondozunk. Albumot készítünk
az évszakok változásairól, ebbe közösen rajzolunk képeket.
Egyszerűbb kísérleteket végzünk növényekkel, vízzel, levegővel, talajjal,
hogy közvetlen tapasztalatokat szerezhessenek, és összehasonlításokat
tehessenek a gyerekek. Évszakonként elmegyünk a Farkas szigetbe, ahol
megismerkedhetnek a vadon termő ismertebb növényekkel, mezei virágokkal,
gyógyfüvekkel. A környezettudatos nevelés kapcsán tapasztalatokat
szerezhetnek a környezetük védelméről, a környezet esetleges
szennyeződéséről is. Az élményszerző séták során gyűjtjük a természet
kincseit, majd közösen osztályozzuk, és hasznosítjuk azokat. Megtapasztaljuk
az időjárás változásainak hatását a növények, állatok, emberek életében.
A mikro csoportos és kiscsoportos séták alkalmával megismerkedünk az
óvoda közelében lévő utcákkal, intézményekkel.
Vásárolhatnak a gyermekek a közeli boltokban, a piacon. A vásárolt
élelmiszereket feldolgozzuk és közösen elfogyasztjuk.
A város intézményei közül megismerkedünk a Múzeummal, a Művelődési
házzal, a könyvtárral, ellátogatunk más tagóvodákba és az iskolába.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
56
Megmutatjuk a gyermekek érdeklődésére számot tartó intézményeket
(Rendőrség, Tűzoltóság, Vasútállomás, Posta…)
Elmegyünk néhány gyermek családjához is. Beszélgetünk a családok
tagjairól, otthoni munkáikról. Elmegyünk néhány szülő munkahelyére is, s ott
beszélgetünk a foglalkozásukról.
A természetes élőhelyén megfigyeljük az állatokat. A gyermekek
megismerhetik életmódjukat, kicsinyeiket, gondozásukat és a hasznukat.
Lehetőséget teremtünk arra, hogy kerti munkát végezhessenek gyermekeink.
Segíthessenek a növények ültetésében, a veteményezésben, a termények
betakarításában.
Az élményszerző séták alkalmával gyakoroljuk a helyes gyalogos
közlekedést, ahol elsajátíthatják az alapvető szabályokat. Felismertetjük a
járműveket, összehasonlítást végeztetünk.
A környezet megismerése során is matematikai tapasztalatok, ismeretek
birtokába juttatjuk a gyermekeket. Ismereteket szereznek a gyerekek a
környezetünkben található formákról, nagyságbeli, mennyiségbeli
jellemzőikről. Segítjük térviszonyok felismerését, tér-sík- és
mennyiségszemléletük alakulását.
6.7.2. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása
A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében cselekvéses,
felfedeztető módon, közvetlen tapasztalattal és élményszerző udvari
megfigyelések, séták és kirándulások alkalmával történik a csoportok
kialakult hagyományainak, szokásainak megfelelően (mikro- és kis-
csoportokban). Évszakonként legalább egy alkalommal a Farkas-szigetben,
vagy a Halas-tónál szervezünk programokat a gyermekek számára.
A környezet tevékeny megszerettetése témaköreinek feldolgozása során
alkalmazzuk a projekt pedagógia módszerét.
6.7.3. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen
tapasztalat- és ismeretszerzés során
A gyermekek tapasztalatai nagyban szolgálják a szókészlet bővítését.
A gyermekekkel folytatott személyes beszélgetések során oda tudunk figyelni
minden gyermekekre, kérdéseiket meg tudjuk válaszolni. A séták során valós
élethelyzeteket élünk át így mód van a helyes köszönés, bemutatkozás,
megszólítás gyakorlására. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek
osszák meg egymással tapasztalataikat, meséljék el mit láttak, mindezt
összefüggően, értelmesen mondják el. Arra ösztönözzük Őket, hogy
tudakozódjanak, nyilvánítsanak véleményt.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
57
6.7.4. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk
nevét.
Tudják saját születési idejüket és helyüket.
Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak annak
szépségében, észreveszik a humoros helyzeteket.
A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, esztétikai
alkotásokat.
Ismerik a környezetünkben élő állatokat
Ismerik a környezetük növényeit, s azok gondozását.
Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a
közlekedési eszközöket.
A tárgyakat meg tudják számolni, legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani
mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.
Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező
névutókat.
Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól
érthető beszéd.
6.8. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK
A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan
attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek
pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség
teljesítését.
Feladatok:
- A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok
feltételeinek biztosítása 3-6-7 éves korban.
- A munkaeszközök használatának megtanítása
6.8.1. A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok
feltételeinek biztosítása 3-6-7 éves korban
Az óvodás korú gyermekek munkajellegű tevékenysége a
személyiségfejlesztés fontos eszköze. A játékból bontakozik ki és a cselekvő
tapasztalással elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Lehetőséget
adunk arra – kezdetben segítséggel -, hogy a gyermekek saját személyük,
illetve a csoport érdekében maguk végezhessenek olyan munkát, amelyre
képesek. A különböző munkafajtáknál ügyelünk arra, hogy a felnőtt
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
58
tevékenysége mintaértékű legyen a gyermekek számára, mind az eszközök
használatában, mind a munkafázisok sorrendjében. A tevékenységek
sorrendjét mutató folyamatábrák segítenek a gyermeknek az önálló
munkavégzésben.
A gyermekek munkához való pozitív viszonyának kialakulása érdekében
értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, konkrét, reális, vagyis a
gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést biztosítunk.
Mindhárom korcsoportnál fontosnak tartjuk az önkiszolgálást, testápolást,
öltözködést, étkezést, környezetgondozást.
A 3-4 éves gyermekek figyelemmel kísérik a csoportszoba növényeinek
gondozását, részt vesznek az akváriumi halak etetésében, az udvar rendben
tartásában. Ahol lehetőség van rá, a kiskert gondozásában, a falevelek
összegyűjtésében segítenek a felnőtteknek. A rend fenntartásáért végzett
szabályosan ismétlődő mindennapi munkába erejükhöz mérten bevonjuk őket
(szőnyeg felhajtása, székek elrendezése, játékok elrakása, stb.).
A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka,
amit csak akkor vezetünk be, ha a munkafolyamat menetét, fogásait az
önkiszolgáló tevékenység gyakorlása során már jól elsajátították. A dajka
nénikkel közös megállapodás alapján alakítjuk ki a naposi munka
cselekvésláncát. Az alkalomszerű, ismétlődő munkát irányításunkkal végzik
(eszközök kiosztása, összeszedése, öltöző, mosdó rendjének megőrzése).
Megtervezzük az egyéni megbízások lehetőségeit (információ közvetítése,
Kisebbek segítése az öltözőben, mosdóban, apró ajándékkészítés, a jeles
napok előkészítése, stb.). A gyermekek segítenek az élősarok gondozásában,
tevékeny részt vesznek az óvodaudvar tisztán tartásában (avargyűjtés, fű
összegereblyézés). Lehetőséget biztosítunk számukra az akvárium
gondozáshoz (etetik a halakat, lemossák a köveket, növényeket).
Irányításunkkal télen részt vesznek a madarak etetésében.
A gyermekek felelősségérzetének fejlesztése érdekében felelősi
megbízatásokat adunk.
Az 5-6-7 éves gyermekek önállóan végzik a naposi munkát. Közösen eldöntik
a munka megosztását, a szokásrendszernek megfelelően végzik azokat.
Alkalomszerű, egyéb munkákkal a gyermekeket önálló vállalkozások alapján
bízzuk meg, a gyakori elismerés, dicséret, ösztönző hatására építve. Segítenek
a csoportszoba díszítésében, takarításában, játékok lemosásában. Tevékeny
részt vesznek sütemények, saláták, befőttek elkészítésében.
Segítenek egymásnak az öltözködésben, cipőhúzásban. Nagyobb önállóságot
biztosítunk nekik az élősarok gondozásában, az udvar rendbetételében. Télen
gondoskodnak a madarakról gondozzák az akváriumot, ünnepekre apró
ajándékokat készítenek a kisebbeknek, szüleiknek, felnőtteknek.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
59
A gyermekek felelősségérzetének fejlesztése érdekében egyre szélesebb körű
felelősi megbízatásokat adunk, ezáltal a gyermek munkajellegű tevékenysége
kötelességteljesítés alakulásának eszköze, a saját és mások elismerésére
nevelés egyik formája.
6.8.2. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.
Felelősséggel és céltudatosan végzik a vállalt feladatokat.
Örülnek, ha kötelességüket teljesítik.
Önállóan igényesen végzik a naposi munkát.
Szívesen vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére.
Szívesen közreműködnek a növények- és állatok gondozásában.
Örömmel segítenek a kisebbeknek, társaiknak, a felnőtteknek.
Szeretnek meglepetést készíteni egymásnak, a szüleiknek, az óvoda
dolgozóinak, az iskolásoknak.
Kialakul bennük a környezetük tisztasága és esztétikuma iránti igény.
Az örömmel végzett munka során kialakul kitartásuk és felelősségtudatuk.
7. FELADATAINK A NEVELŐMUNKA DOKUMENTÁLÁSÁVAL
KAPCSOLATBAN
Heti rend- napirend összeállítása.
A gyermekcsoportok nevelési és tevékenységi terve.
Tervezési időkeret: nevelési terv félév
tevékenységi terv negyedév
eseményterv, szervezési munkák 1 hónap
Ez a dokumentum tartalmazza a csoportra differenciáltan vonatkozó szokás-
szabályrendszereket, a jeles napokhoz, évszakokhoz tervezett tevékenységi
témaköröket, az anyagokat és az eseményekkel járó szervezési munkákat,
értékeléseket.
A gyermekek mérési eredményeinek dokumentálása:
o Gyermektükör
o 5 éves emberrajz
o Diszlexia gyorsteszt
o Tervezett és spontán rajzos diagnosztikák
o Az integrációs programban részt vevők DIFER mérésének
eredménye, fejlesztő lapja
o Az etnikai programban részt vevők fejlesztő lapja
o Az egyéni fejlesztésben részt vevők fejlesztő lapja
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
60
Időkeret: folyamatos és a szabályzóknak megfelelően
Felvételi és mulasztási napló
Időkeret: folyamatos
Tartalma: Gyermekekre vonatkozó pontos adatok vezetése, hiányzások
kimutatása.
Etnikai programban részt vevő gyermekek fejlődési lapja
Időkeret: folyamatos
Tartalma: a gyermekek képességének szintje és az óvodapedagógus
fejlesztési tervei, értékelései
A SNI gyermekek fejlesztési lapja
Időkeret: folyamatos
Tartalma: az óvodapedagógus fejlesztési tervei, értékelései
A kiegészítő integrációs programban részt vevő gyermekek DIFER
mérései, és az erre épített fejlesztési tervek, és azok értékelése
Időkeret: folyamatos
Tartalma: a DIFER mérés eredménye, és az óvodapedagógus arra épülő
fejlesztési tervei, értékelései
A gyermekvédelmi munka tervezete és értékelése
Időkeret: folyamatos
Tartalma: jogszabályoknak megfelelően
A tehetséggondozás rendszerszerű működésének dokumentálása
Időkeret: folyamatos
Tartalma: a tehetséggondozó programban megfogalmazottaknak
megfelelően
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
61
II.
NEMZETISÉGI ÓVODAI
NEVELÉS
KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMJA
2 0 13
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
62
1. Helyzetelemzés
Intézményünkben a cigány gyermekek nagy száma indokolttá teszi, hogy a
Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveiben
megfogalmazottak alapján nagyobb odafigyeléssel tervezzük a
cigánygyermekek beilleszkedését, fejlesztését, integrálódását az óvodai
gyermekcsoportokba.
A kisebbségi óvodai nevelésünk formája:
Cigány kulturális nevelést folytató óvoda, melyben magyar nyelven folyik a
nevelés
2. A program célja
A 3-7 éves, többségében hátrányos és etnikai kisebbséghez tartozó
gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség
kibontakoztatásának elősegítése szeretetteljes, gyermekközpontú, a
másságot elfogadó légkörben, különös tekintettel az életkori, az egyéni
sajátosságokra és az eltérő fejlődési ütemre.
A kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok és szokások
ápolása és fejlesztése
A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi
érettség kialakítása úgy, hogy tudatosan építünk a cigány kultúra és a
többségi kultúra közötti különbözőségekre és hagyományokra.
3.Alapvető feladatok az óvodai nevelés keretén belül
Óvodáinkban a nemzetiségi óvodai nevelés a szülők igénye alapján magyar
nyelvű roma/cigány kulturális nevelés formájában valósul meg.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
63
Az óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza a roma/cigány kultúra, művészetek
és hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori
sajátosságaihoz igazodnak.
A kultúrák közötti különbségek elfogadására nevelés
A különbségek elfogadása szempontjából különös szerepe van a közös
élményekre épülő együttes tevékenységeknek. Az együttlétek, a közösen végzett
munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint a figyelmesség, az
együttérzés, a segítőkészség, önzetlenség.
A gyermekek kezdetben érzelmileg, majd belátásuk alapján azonosulnak azzal
az értékrenddel, amelyet a felnőttek közvetítenek.
Ahhoz, hogy elfogadják egymás kultúráját, szokásait, hagyományait, és a tárgyi
kultúrák értékeit, azokat előbb meg kell ismerniük.
A cigány/roma gyermekeket is nevelő csoportokban, a mindennapokban és a
rendezvényeken egyaránt teret és helyet biztosítunk a magyar és a cigány
néphagyományok, szokások megjelenésének.
A tárgyi kultúrák értékeit az Ovigalériákban, vagy a kiállító terekben is
megismerhetik a gyerekek.
A családok közötti kapcsolatok mélyülését szolgálják az óvoda által szervezett
óvodai és óvodán kívüli programok.
Mesélés, verselés
Az óvodai mesélés, verselés a cigány/roma gyermekek identitástudatának
lehetőségét is magában hordozza.
A hagyományokhoz kapcsolódó, - és részben helyileg az óvónők által
összegyűjtött, - köszöntőket, meséket és mondókákat használjuk a kultúra
értékeinek megismertetéséhez.
Lehetőségeink szerint egy-egy mese megismeréséhez autentikus előadót hívunk.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Csak a koruknak megfelelő tartalmú cigány népzenei anyagot tanítunk az
óvodában. Zenehallgatási anyagként autentikus zeneműveket is megismertetünk,
lehetőség szerint eredeti előadóval.
Fontos az otthonról hozott tánctudásukat elismerni; felismerni és felismertetni az
előadásban rejlő értékeket. A zenei ízlés és igényesség alakítása az óvoda
feladata.
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
Az óvodában törekszünk arra, hogy a szomatikus – motorikus – manuális
tehetség csírái a szokások, szabályok rögzítése, a technikák használatának
megismerése révén kifejlődhessenek.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
64
4. A TEVÉKENYSÉGEK RÖVID MÓDSZERTANI
ÖSSZEGZÉSE
4.1. JÁTÉK
A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért
végzett, önként választott gyermeki tevékenység.
A játékot elsősorban a gyermek egyéni és közös élményeinek újraéléseként
értelmezzük.
A játék jellemzői a cigánygyermekek körében:
- A nagycsalád és természet közelében élés hatásai motiválják.
- Játékukban erőteljesebben elkülönül az azonos nemű szülők utánzása, a
felnőttes viselkedés meghatározó a gyermekek játékában.
- Témaválasztásuk igen gazdag, főzés, étkezés, gyermekgondozás, papás-
mamás, csoportos utazás, ugrálás, futkározás, harci játék, labdajáték,
autózás, kártyázás.
- Szabálytudatuk-ismeretük kissé elmarad az életkori szinttől.
- Fejlett empátiás készséggel rendelkeznek.
- Kevés játékeszközt ismernek.
Feladatok:
Egyéni és közös élményszerzés után nyugodt légkör, elegendő hely, idő,
eszköz biztosítása a játékhoz
A játékeszközök használatának megismertetése
A gyermekek beszédkészségének, viselkedési kultúrájának alakítása,
szabálytudatuk kialakítása
4.1.1 Egyéni és közös élményszerzés után nyugodt légkör, elegendő hely,
idő, eszköz biztosítása a játékhoz
Olyan derűs légkör kialakítására törekszünk, hogy mindenki érezze a társa és a
felnőttek szeretetét, elfogadását, a továbbjátszás lehetőségét.
Állandó és variálható kuckókat és sarkokat hozunk létre. Az udvaron is
megteremtjük a lehetőségét annak, hogy mozgásos vagy szerepjátékokat
játszhassanak a gyerekek.
4.1.2. A játékeszközök használatának megismertetése
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
65
A gyermekek az óvodába érkezéskor a felnőttek és a többi gyermek
példájából tanulhatják meg a játék eszközök nevét és helyes használatát.
4.1.3. A gyermekek beszédkészségének, viselkedési kultúrájának
alakítása, szabálytudatuk kialakítása
A nap egész folyamán, így a játékban is fontos a felnőttek példaadása. A
kulturált viselkedés szabályainak betartásakor a pozitív megerősítést
alkalmazzuk.
A csoportban dolgozó felnőttek közös értékrendet és szabályrendszert
képviselnek. A közösen kialakított szabályok betartatása valamennyiük
feladata.
Szerepjátékban a felnőtt együttjátszásakor minden lehetőséget kihasználunk
az elvárható beszédstílus, és a megfelelő szókapcsolatok megtanítására.
JÁTÉKFAJTÁK
Mozgásos játékok:
A nagymozgások fejlesztésére az udvaron és a csoportszobában is biztosítunk
megfelelő eszközöket (pad, zsámoly, bordásfal, tornaszőnyeg, karika,
mászókötél). Sokféle mozgásos játékot tanítunk az eszközökhöz kapcsolódva.
A szem- kéz koordináció fejlesztéséhez (karika, kuglik, homokozó játékok,
különböző méretű gyöngyök, barkácsoló, ábrázoló eszközök)
Gyakorló játék: A ritmikus gyakorlás és megismerő tevékenység során
fejlesztjük a szem-kéz koordinációt, a dominanciát, a térérzéküket.
Szerepjáték: A szerep játék során lehetőség nyílik a feszültségek, belső
problémák kifejezésére, az átélt élmények újraélésére.
Szabályjáték: A játék örömét a szabályok pontos betartása erősíti.
Konstrukciós építőjáték: az egyéni ötletek, elképzelések megvalósítását
szolgálja, lehetőséget teremt a finommozgások gyakorlására, a gyermekek
kreativitásának megjelenésére
Barkácsolás: aktívan kapcsolódhatnak be a gyerekek a meghibásodott játékok
kijavításába, átérezve munkájuk eredményét, örömét.
Az általuk készített eszközök a játéktevékenység eszközévé válnak.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
66
A játéknál is mindig készen állunk az együttműködésre. Szükség esetén
bekapcsolódunk a játékba, együtt játszunk a gyermekekkel, segítjük a
különböző fejlettségű gyermekek együttjátszását.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
Változatos játéktevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük.
Megismerkednek a játékok építőelemek tulajdonságaival (szín, alak,
forma, nagyság), a velük való tevékenység során fejlődik finommozgásuk.
A játékban örömüket lelik, képesek egy játéktémát több napon keresztül is
játszani.
Kedvelik a szabályjátékokat, képesek a normák betartására.
Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési
szabályok.
4.2 JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS
Célja: rendelkezzenek a gyermekek életkoruknak megfelelő tapasztalattal a
társadalmi és természeti környezetükről
4.2.1 Mese, vers, báb, dramatikus játék
A tevékenység célja: pozitív személyiségjegyek megalapozása csodákkal teli
meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.
Jellemzők az etnikum körében:
A cigány-nyelv kevés absztrakt fogalmat tartalmaz
Kommunikációs zavarok tükröződnek, a két nyelv közül 3 éves korra
egyik sem tud igazán elmélyülni.
Hangszín, hanglejtés zavarai
Fokozott hangerő, beszédfegyelem hiányossága
Szó- és mondatszerkesztés bizonytalansága
Saját mondavilág
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
67
Feladatok:
Az óvodába járó cigánygyermekekkel megismertetjük saját mondaviláguk
értékes elemeit, bővítjük szókincsüket
Nyugodt, meghitt körülményeket alakítunk ki a meséléshez, dramatikus
játékokhoz
Az óvodába járó cigánygyermekekkel megismertetjük saját mondaviláguk
értékes elemeit, bővítjük szókincsüket
A szókincsgazdagítás lehetőségei a képolvasás, a hangutánzó játékok, a
mesedramatizálás és a bábozás. Nagy hangsúlyt fektetünk a mimetikus,
utánzó drámajátékokra, helyzetgyakorlatokra. Kezdetben a verbális önállóság,
bátorság fokozásához dialógusra épülő játékokat iktatunk be (pl. telefonálás,
felnőtt-gyermek között). Később a képalkotás, képi történet verbális
feldolgozása következik. Többjelentésű szinonim kifejezéseket tanítunk.
Az óvodai irodalmi nevelés a cigánygyermek identitástudatának lehetőségeit
rejti magában. A cigányság hagyománytisztelő nép, az ünnepeket szereti, az
ehhez kapcsolódó köszöntőket, énekeket igyekszünk szülőktől, nagyszülőktől
megismerni, összegyűjteni.
Az etnikai programmal dolgozók munkaközössége által összeállított mese és
mondókagyűjteményt használva biztosítjuk a cigány kultúra értékeinek
megismertetését.
Lehetőségeink szerint egy- egy mese megismeréséhez autentikus előadót
hívunk.
Nyugodt, meghitt körülményeket alakítunk ki a meséléshez, dramatikus
játékokhoz
Állandó helyet biztosítunk a mindennapi meséléshez, ceremóniákkal keltjük
fel a gyermekek érdeklődését.
A meséket több napon keresztül hallgatják a gyermekek.
A versek kiválasztása, bemutatása élményekhez kötődő. A gyakorlás egyéni
verseléssel, történik.
Az anyanyelvi és dramatikus játék tere a szabad önkifejezésnek és az
anyanyelvi szabályok alkalmazásának is.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
68
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat
A mesehallgatást várják, igénylik
Egyszerűbb meséket szívesen mesélnek, báboznak és jelenítik meg
dramatikus játékkal.
Játékukban megelevenedik néhány kedvelt mesehőssel megtörtént dolog
Ismernek cigány verseket, meséket
4.2.2 Mozgás, mozgásos játék
A tevékenység célja:
a gyermekek mozgásigényének kielégítése és a mozgás megszerettetése.
a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése.
az állóképesség, a kitartás és az akarat fejlesztése.
Etnikumra jellemző:
Testi képességek közül az állóképesség gyengébb.
Ügyességük, mozgékonyságuk feltűnően jó.
Ösztönösen sokat mozognak
Az ugrálás, a futás, a labdázás, a versenyjátékok különösen közel állnak
hozzájuk.
Feladatok:
Megfelelő mennyiségű szabad és szervezett mozgástevékenység
biztosítása.
Korrekciós, prevenciós mozgásos tevékenységek biztosítása
Megfelelő mennyiségű szabad és szervezett mozgástevékenység
biztosítása.
A rendszeres mozgás során fejlődnek a pszichikai, testi, értelmi és szociális
képességei, ennek eredményeképpen egészségesebb lesz a gyermek.
Különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy
minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatot.
A mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladata
beépíthető a testnevelés foglalkozásokba: az észlelés területéről az alaklátás, a
forma állandóság fejlesztése, térészlelés fejlesztése. A verbális fejlesztés
során a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
69
megnevezésére van mód. A cigánygyermekeknek fokozott a mozgásigényük,
ezért a mindennapos mozgás része a napirendünknek. A szabadban végzett
mozgások kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését,
teherbíró képességét, az egészség megőrzését, megóvását.
Korrekciós, prevenciós mozgásos tevékenységek biztosítása
A testnevelés foglalkozásokba beépítve prevenciós láb és tartásjavító
mozgásokat is végzünk.
Igény szerint külön szervezett foglalkozásokat is biztosítunk.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.
A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése,
összerendezett mozgása kialakul, fejlődik.
Betartják a szabályokat, versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor.
Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.
Jó fizikai állóképességű, teherbírású gyermekekké válnak.
4.2.3 Ének, zene, énekes játékok
A tevékenység célja: a gyermekek szeressék az éneklést, az énekes játékokat.
formálódjon ritmusérzékük, mozgáskultúrájuk, zenei hallását. jussanak minél
több autentikus zenei élményhez a gyermekek, formálódjon zenei ízlésük.
Etnikumra jellemző:
A cigány családok zenekedvelő családok.
Tiszta, szép éneklés, jó ritmusérzék.
Szeretnek énekelni, táncolni, az otthonról hozott tánclépéseket idegen
társaságban talpraesetten adják elő.
Sokat improvizálnak és jól utánoznak.
Táncaik jól begyakoroltak, nagyfokú önállóságot mutatnak.
Éneklésüket egyszerű – zenei – eszközökkel (kanál, kanna, stb.) kísérik.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
70
Feladatok:
Az óvodáskornak megfelelő tartalom biztosítása.
A zenei anyag igényes válogatása, zenei eszközök megismertetése.
Az óvodáskornak megfelelő tartalom biztosítása
Az óvodai zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak (gyermekdalok,
népdalok, mondókák, ünnepekhez kapcsolódó dalok). A cigány gyermekek
körében emeltszintű zenei nevelés és korai tehetséggondozás valósítható meg.
A zenei anyag igényes válogatása, zenei eszközök megismertetése
Csak a koruknak megfelelő tartalmú cigány népzenei anyagot tanítunk az
óvodában. Zenehallgatási anyagként autentikus zeneműveket is
megismertetünk, lehetőség szerint eredeti előadóval.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek mernek és tudnak egyedül énekelni, örömmel játszanak
énekes játékokat.
Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni, érzik az egyenletes
lüktetést, a dalok ritmusát.
Ismernek cigány népdalokat, rigmusokat
4.2.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka
A tevékenység célja:
Fejlődjön a gyermekek élmény- és fantázia világának képi szabad
önkifejezése.
Gazdagodjon a gyermekek tér- forma és színképzete, formálódjon esztétikai
érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük.
Az etnikum jellemzői:
hiányos tárgyi, eszközi feltételek otthon
fejlett képi kifejező erejük, gazdag, élénk, feltűnő a színhasználatuk
(komplementer színek)
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
71
határozott vonalvezetés, konvenciómentesség, jó kézügyesség
természet-közeliség
Feladatok:
Biztosítjuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit.
A szokások, szabályok rögzítése, a technikák használatának pontos
megtanítása.
Művészeti élmények biztosítása
Biztosítjuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit
Az óvodában törekedni kell arra, hogy az intellektuális tehetség ne nyomja el
a szomatikus – motorikus – manuális tehetség csíráit, mindazt, amiben inkább
a cigánygyermekek tűnnek ki. Gondoskodnunk kell azoknak a
cigánygyermekeknek a foglalkoztatásáról, akiknek otthon hiányosabbak a
tárgyi feltételei. Minél több féle eszközt, anyagot ismerjenek meg a gyerekek.
A szokások, szabályok rögzítése, a technikák használatának pontos
megtanítása
A tevékenységben egyszerre részt vevők alacsony létszáma lehetővé teszi az
egyéni segítségnyújtást.
Művészeti élmények biztosítása
Az elkészült gyermekmunkákat kiállítjuk a csoportszobában az erre kijelölt
helyen.
Alkalmanként az óvodában kiállított művekkel is megismertetjük
gyermekeinket. Az óvodapedagógusok rendszeresen látogatják a gyermekekkel
városban kínált művészeti kiállításokat.
Lehetőség szerint cigány származású művészek alkotásait is bemutatjuk.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
Képes a művészeti élmények befogadására és verbalizálására.
Az eszközöket készségszinten kezelik.
A megismert technikákat önállóan tudják alkalmazni.
Élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon jelenítik meg a képalkotásban.
Kedvelt színeiket érvényesítik, a téralkotásban ötletesek.
Emberábrázolásukban megjelenítik a részformákat is.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
72
4.2.5 Környezet tevékeny megismerése
Célja:
A gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő
természeti és társadalmi környezetből, életkoruknak megfelelő szinten.
Teljes biztonságban tájékozódjanak és igazodjanak el a környezetükben.
Formálódjon a gyerekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli
szemlélete
Az etnikum jellemzői:
Természet-közeliség tűz-víz, időjárás hatásait jól ismerik.
Feltűnő állatszeretet.
A gyermekek ház körüli munkája is hozzájárul az élő és élettelen
természet megtapasztalásához.
A természet és társadalom szabályait nem megtanulja, hanem
interiorizálja, hamarabb válik felnőtté. (pl. viselkedésben, öltözködésben).
Az óvodáskorú gyermekek matematikai érdeklődése és tudása kissé
egyoldalú, amire otthon szükség van, azt feltűnően jól, amire nincs azt
egyáltalán nem tudja.
Feladataink:
A közvetlen és tágabb környezet felfedeztetése
Pozitív érzelmi viszony kialakítása a lakóhelye, a szűkebb és tágabb
környezeti értékek iránt
Környezetvédő magatartásforma kialakítása
Matematikai érdeklődésük felkeltése
A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen
tapasztalat, ismerkedés során.
A közvetlen és tágabb környezet felfedeztetése
A cigány gyermekeknél más összefüggésekre tevődik a hangsúly a család, az
öltözködés, a tisztálkodás, az időjárás, az ünnepek témakörében. Új elemként
kerül feldolgozásra a cigányságról szóló alapismeret (népismeret). A közlekedés
témakörnél bővíteni kell a gyermekek közlekedési szabályismereteit, fogalmait.
A családból hozott hiedelmekkel, babonákkal óvatosan kell bánni, szerencsés a
családokkal együtt megoldani.
Pozitív érzelmi viszony kialakítása a lakóhelye, a szűkebb és tágabb
környezeti értékek iránt
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
73
Közvetlen tapasztalattal és élményszerző udvari megfigyelések, séták és
kirándulások alkalmával ismerkedek a gyermekek lakóhelyükkel, annak
nevezetességeivel.
Felhívjuk gyermekeink figyelmét a természeti és az ember alkotta szépségekre.
Megtanítjuk arra, hogy e szépségeket csak úgy tudjuk sokáig élvezni, ha
vigyázunk rájuk.
Környezetvédő magatartásforma kialakítása
Külön feladatunk a cigánygyermekek környezeti, esztétikai nevelése. Ez azért
fontos, mert pozitív példát otthon alig látnak, ezáltal nem tanulnak. Arra
neveljük őket, hogy ne szemeteljenek, óvják környezetük tárgyait, növényeit.
Ne rongáljanak! A gyermekek által igyekszünk formálni a szülők szemléletét.
Matematikai érdeklődésük felkeltése
A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a
gyermek. A matematikai kifejezések fokozatosan épülnek szókincsükbe.
Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, fejlődik tér, sík
és mennyiségfogalmuk. Feladatunk, hogy egyéni képességeiknek megfelelően
fejlesszük matematikai ismereteiket. Az ismerős területeket felszínre hozva kell
a gyermeket elvezetni az ismeretlen felé, nap mint nap, együtt élve a gyermekek
családi élményanyagával. A matematikai nevelésben állandó vizsgálódás tárgya
legyen, hogy a tárgyi világról a képi, a képiről a fogalmi, az elvontabb felé
milyen mértékben képes a gyermek elmozdulni. A játékos tartalmú vásárlás,
terítés, matematikai igazságtartalmában rejlő lehetőségeket felhasználjuk a
gyermek erkölcsi felfogásának megalapozására.
A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen
tapasztalat, ismerkedés során.
A séták során valós élethelyzetben gyakorolhatják a köszönést, megszólítást,
véleménynyilvánítást. A séták utáni megbeszélések jó alkalmat nyújtanak a
gyermekek szókincsének, nyelvi kifejező készségének fejlesztésére. Az
óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket a számukra nehéz
gyűjtőfogalmakkal, rászoktatni a gyermekeket, hogy élményeiket,
benyomásaikat merjék szóban kifejezni, tudjanak kérdezni. Sajátítsák el az
alapvető gondolkodási műveleteket (analízis, szintézis, összehasonlítás,
megkülönböztetés, stb.).
Nagy hangsúlyt fektetünk a névutók, irányok térben és maketten, síkban
történő begyakorlására.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
74
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek tudnak tájékozódni környezetükben
Ismerik az egyes évszakokat jellegzetességeivel
A növénygondozás legegyszerűbb műveleteit önállóan gyakorolják
Ismerik a háziállatokat, madarakat, bogarakat
Ismerik a közlekedési eszközöket, gyakorlottak az elemi közlekedési
szabályok betartásában
Tudnak tárgyakat számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani
mennyiségi, nagyság, forma, szín szerint
Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező
névutókat (pl. alá, fölé, közé, stb.)
4.2.6 Munkajellegű tevékenységek
Célunk: Alakuljanak ki a gyermekekben olyan készségek, tulajdonságok,
szokások, melyek pozitívan befolyásolják a környezethez való viszonyukat, közösségi kapcsolatukat, kötelességteljesítésüket.
Etnikumra jellemző:
Hamar megszokják az önkiszolgálást, jó kézügyességük átsegíti őket a
hiányos tapasztalatokon
A lányoknak modell értékű az anyuka, nagymama munkája
A fiúknak más jellegű modellt nyújt a család
Nincs kitartásuk a munkavégzés területén
Feladatunk:
Különböző munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek
biztosítása.
Munkaeszközök használatának megtanítása
Különböző munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek
biztosítása.
Az óvodában a munka játékos jellegű, amely áthatja a mindennapi
tevékenység egészét. Az önkiszolgálás, a naposság, a gyermek saját
személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében végzett munkák, vagy
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
75
kerti munka jelentsen tényleges munkavégzést a gyermekek számára. A
munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül választható.
A cigánygyermekek cselekvési kultúrája fejlettebb a többi gyermekénél,
mivel otthon kenyeret vág, eteti, itatja, tisztába teszi kisebb testvérét,
sepreget.
A gyermekeknek a munkavégzés alapképességei, szokásai az óvoda hatására
kialakulnak, ezért rajtuk keresztül próbálunk hatni a családokra. Próbáljuk
bevonni őket különböző óvodai feladatokba (udvar rendezése, társadalmi
munka).
Munkaeszközök használatának megtanítása
Vannak azonban a munkavégzésnek a családi modellből hiányzó elemei is,
ezért itt be kell tartani a fokozatosság és rendszeresség elvét, s ezeket a
játékba is gyakoroltatni kell (pl. saját törölköző, fogmosó felszerelés
használata).
A felnőttek és a gyermekek modell szerepe a munka területén kiemelkedően
fontos!
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek örülnek a közös munkának és szívesen végzik
Megtanulják használni a munkaeszközöket
Kialakul bennük a környezetük tisztasága és esztétikuma iránti igény
Kötelességüket, egyéni megbízásaikat szívesen teljesítik
Segítenek a kisebbeknek
Az örömmel végzett munka során kialakul kitartásuk és felelősségtudatuk
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
76
III. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK
NEVELÉSÉNEK ELVEI INTÉZMÉNYÜNKBEN
A szabályzó az alábbi jogszabályok figyelembe vételével készült:
- A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény;
- 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet;
- 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete
- 2015. évi LXIII. törvény
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés
kiterjesztése érdekében történő módosításáról
A kiemelt figyelmet igénylő gyermek:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,
Óvodáinkban ellátjuk a 3-7 éves kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált
fejlesztését, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek
és a kiemelten tehetséges gyermekek fejlesztését. A sajátos nevelési igényű
gyermek speciális fejlesztése a fogyatékosság típusának megfelelő szakképzett
szakember közreműködését igényli.
Felvállaljuk a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos;
valamint az autizmus spektrum zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkcióval
rendelkező gyermekek a többi gyermekkel együtt történő fejlesztését.
A sajátos nevelési igény megállapítása; a habilitációs, rehabilitációs célú
fejlesztés alapja az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye.
Általános elvek:
A Helyi Pedagógiai Programban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak
megvalósítására törekszünk a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is.
A nevelés hatására a sérült gyermekeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség,
az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
77
gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez
szükséges.
A sajátos nevelési igényű gyermek
Sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermekek definíciója a jelenleg hatályos
köznevelési törvény szerint:
„4. § [...] 25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges
bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos,
több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos
tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,"
A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált formában történő
fejlesztésének célja:
A nevelési programba foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba
kerüljenek úgy, hogy
az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődési üteméhez,
fejlesztésük számukra megfelelő területeken valósuljon meg,
a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,
a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai
váljanak az óvoda nevelési programjának tartami elemeivé.
A habilitációs, rehabilitációs ellátás elvei intézményünkben:
Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs
tevékenység olyan team- munkában kialakított és szervezett nevelési
folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermek igényeitől függő
eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi
szükségessé.
A sajátos nevelési igény a szokásos differenciálástól eltérő, nagyobb
mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását; illetve kiegészítő
fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú
eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy
a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az
eredményeket értékelő környezet segítse
a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának, autizmus spektrum
zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának jellege, súlyosságának
mértéke határozza meg
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
78
terhelhetőségét biológiai állapota befolyásolja.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljait minden esetben a
fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai –orvosi- pszichológiai
komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.
A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés elsősorban
gyógypedagógiai kompetencia, amely kiegészül a társszakmák terápiás
együttműködésével.
A sajátos nevelési igényű gyermek integrált formában történő fejlesztésének
feladatai:
a hiányzó, vagy sérült funkció helyreállítása, újak kialakítása
a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása
a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása
az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése
az egyes területeken kimagasló képességek felismerése, fejlesztése
A feladatellátás érdekében intézményünk
pedagógiai programjának készítésekor és a speciális tevékenységek
megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekek
fejlesztésének elveit
külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon
hátrányának leküzdéséhez
támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai
programokon, továbbképzéseken
Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a
foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető; melynek
eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:
A., Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs
szemlélet és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A
módszerek megválasztása alkalmazkodást jelent az egyéni fejlődési
sajátosságokhoz.
B., A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű
pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia,
hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező
óvodapedagógus
egyénre szóló módszereket, technikákat alkalmaz
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
79
a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat
beépíti
egy-egy nevelési helyzethez, probléma megoldásához alternatívákat keres
alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez
együttműködik a különböző szakemberekkel; javaslataikat beépíti a
pedagógiai folyamatokba.
Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását gyógypedagógus,
terapeuta segíti.
C., A gyermek fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb
pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező
szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttműködés során:
segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek
haladását
javaslatot tesz a módszerek alkalmazására, a módszerváltásra, a gyermek
igényeihez igazodó környezet kialakítására
segítséget nyújt a szükséges speciális eszközök kiválasztásában,
együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a
tapasztalataikat, észrevételeiket, javaslataikat
kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitációs sikerességét szolgáló ismeretek
átadásával
részt vesz a befogadó közösség felkészítésében
részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptálásában
A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés- specifikus fejlesztésének elvei,
feladatai az óvodai nevelés során:
Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek:
Az óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális
szempontok figyelembevételét kívánja az óvodai nevelés valamennyi területén.
A mozgáskorlátozott gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a hátrányok
csökkentése, megszüntetése; a szükséges egyénre szabott eszközök
használatának kipróbálása, megtanítása; mindig szem előtt tartva az önállóságra
nevelés elvét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és
terápia feladatait, valamint a mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe
kell beépíteni.
A látássérült gyermek:
A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek
esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való
alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
80
Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanulása, a tárgyak és helyük
megismertetése, a rendszeretet; a higiéné, különösen a szem és kéz
tisztántartása.
A látássérült gyermek gondolkodás, és beszédfejlődését a látáson alapuló
élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a
környezet vizuális megismertetése.
Hallássérült gyermekek fejlesztésének elvei:
A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata a nyelvi
kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. Az anyanyelvi-
kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik.
Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe kell
vonni a hallássérült gyermekeket. Az óvodai nevelés során arra kell törekedni,
hogy a hallássérült kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja
fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek
közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni.
Enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének elvei:
Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos
a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. Az integrált óvodai
nevelés keretében szükség szerint gondoskodunk a folyamatos gyógypedagógiai
megsegítésről.
Beszédfogyatékos gyermek fejlesztésének elvei:
Az óvodai nevelés, fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív
beszédhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés; a mozgás és
észlelési, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítás; az érzelmi élet
fejlesztése; speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és
kiscsoportos fejlesztési formában.
Az eredményes fejlesztés a logopédia módszereinek alkalmazásával valósulhat
meg.
Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek fejlesztésének elvei:
Az óvodai élet egész idejében használandó a fejlesztésre. A gyermekek
szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő
kialakítása, és a speciális módszerekben képzett fejlesztő asszisztens jelenléte
szükséges.
Az óvodai nevelés fő feladata, a kommunikációs, szociális és kognitív
habilitációs terápia.
Az óvodai nevelés fő céljai:
kommunikációs terápia
viselkedésproblémák terápiája
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
81
korai elemi készségek kialakítása (szobatisztaság, rágás-evés,
önkiszolgálás)
gondolkodási készségek terápiája
A fejlődés egyéb pszichés zavarával küzdő gyermek fejlesztésének elvei:
Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat a részképesség- zavarok
korrekciója és kompenzálása. További feladat megelőzni a
teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés
kialakulását, és megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges
készültséget.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
82
IV. KIEGÉSZÍTŐ INTEGRÁCIÓS PROGRAM
Az Integrációs Program alapjául szolgáló jogszabályok:
- Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. EMMI rendelet 173.§
- 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§. 12/b. pont
- Az Óvodai nevelés országos alap programja (363/2012. Korm. rendelet) l
Az Integrációs Program célja:
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének
előmozdítása
Hatékony védelem kialakítása a hátrányos megkülönböztetés ellen
Olyan gyermekközpontú és családorientált szemlélet alakítása, amely
alkalmas a kora gyermekkori fejlődés többirányú elősegítésére
Olyan szemlélet és módszerek tudatossá tétele, amellyel a hátrányos
helyzetből adódó lemaradások sikeresen ellensúlyozhatók.
A program alkalmazásában hátrányos helyzetűnek azok a gyermekek, akiket
családi körülményei, hátrányos helyzete miatt a jegyző védelembe vett, ill.
akinek rendszeres gyermekvédelmi jogosultságát a jegyző megállapította.
A hátrányos helyzetű gyermekek körében halmozottan hátrányos helyzetű az a
gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, ill. szülei legfeljebb az
iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezték be sikeresen.
(A szabály szerint az óvodás gyermekek esetében a gyermek három éves
korában kell vizsgálni a szülők iskolai tanulmányai befejezésének tényét, az
óvodáztatás további éveiben az ekkori nyilatkozat marad érvényben.)
A halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülés csak akkor változik meg, ha a
gyermek kikerül a hátrányos helyzetűek csoportjából.
1. Szervezési feladatok:
- Intézményünkben a teljes körű, lehetőleg 3 évig tartó óvodáztatásra
törekszünk.
- Az óvodába nem jelentkezett HHH gyermekeket felkeressük otthonukban,
hogy a szülőket tájékoztassuk az óvodáztatás előnyeiről.
- A csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a törvényi előírásokat, az
óvodai szabályzókat.
- A gyermekek elosztásánál figyelembe kell venni:
- az etnikai programot igénylő gyermekek számát
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
83
- sajátos nevelési igényű gyermekek számát
- HHH gyermekek számát
- tagóvodai szinten törekedni kell az arányos csoportlétszámra
- Különösen figyelünk a HHH gyermekek arányos elosztására. Egyes
tagóvodákban a csoportokon belül a HHH gyerekek aránya nem térhet el
egymástól 25 %-nál nagyobb mértékben.
- Az óvodáink városon belüli elhelyezkedése olyan, hogy a Katica, Fészek,
Napfény, Szivárvány, Árpád óvodák esetében az óvodák közötti arányos
elosztás is megoldható.
- A hiányzások minimalizására törekszünk. Az óvodapedagógusok kötelesek
az igazolatlanul hiányzó gyermekek szüleit felkeresni, hogy ösztönözzék
őket a gyermekük rendszeres óvodáztatására. A továbbiakban az intézményi,
a fenntartói és a törvényi szabályzók szerint kötelesek eljárni.
- Az óvodák nyitva tartását a szülők igényeihez alakítjuk.
- A nevelésmentes napokat olyan időpontra tesszük, amikor várhatóan
kevesebb problémát okoz a gyermekek elhelyezése (augusztus vége, iskolai
szünetek).
- A szülői értekezleteket munkaidő után tartjuk.
- A gyermekek fejlettségéről történő egyéni tájékoztatásra több időpontot
jelölünk ki, hogy a szülők kiválaszthassák a nekik legmegfelelőbb időpontot.
- A teljes akadálymentesítés jelenleg a Napfény óvodában van megoldva.
Felelős: intézményvezető
tagóvodavezetők
2. A nevelőtestület együttműködése
- A tagóvodákban az óvodapedagógusok havi rendszerességgel
esetmegbeszélést tartanak a közös feladatok megbeszélésére, értékelésére.
- A csoportokban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka,- szükség szerint a
fejlesztőpedagógus,- havi rendszerességgel megbeszélést tart a HHH
gyermekekről.
- Szükség esetén hospitálásokat tartanak tagóvodán belül, vagy más
tagóvodában az óvodapedagógusok.
- Évente legalább egyszer a nevelőtestület valamennyi tagja részvételével
értékeli a Program céljainak elérése érdekében tett lépéseket.
Felelős: tagóvodavezető
óvodapedagógusok
vezetőhelyettes
3. A pedagógiai munka kiemelt területei:
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
84
- Családlátogatáson ismerkedünk meg a gyermekekkel és családjukkal. A
„Gyermektükör” anamnézis részének kitöltésére kérjük meg a szülőket. Az
óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés történik.
- A gyermekek fogadása elsősorban a gyermekek igényeinek figyelembe
vételével történik, a szülőkkel történő megbeszélés alapján.
- Az óvodai Nevelési Programunk a mindennapi mesével, a dramatikus
játékok alkalmazásával, a „személyes percek” biztosításával a
kommunikációs nevelésre (szókincs, beszédértés) nagy hangsúlyt fektet.
- A bátorító nevelés alkalmazása, a lassított pedagógia az intézményes
nevelésbe illeszkedést segíti; a bizalom, az elfogadás, az együttműködés
légkörét teremti meg.
- A gyermekekkel szemben támasztott követelmények érthetősége
(folyamatábrák segítik a szokások rögzülését); valamint a cél elérésének a
számukra is érthető jelzése (rajzos diagnosztika) önbizalmat,
magabiztosságot ad gyermekeinknek.
- A művészi alkotásokkal való gyakori találkozás, valamint a gyermekek
fejlettségének megfelelő alkotómunka segít a gyermekeknek a saját
értékeik felismerésében, valamint a magasabb rendű érzelmeik
kibontakoztatásában.
- A szülőkkel való partneri együttműködést segítik az öltözőben elhelyezett
tájékoztató táblák.
Felelős: óvodapedagógusok
4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, a szociális
segítségnyújtással kapcsolatos munka
A gyermekek testi fejlődését nyomon követjük, évente kétszer regisztráljuk a
csoportnaplóban.
- Gyermekorvos, védőnő vizsgálja meg legalább évente egyszer a gyerekeket.
- Évente látási és hallási szűrővizsgálatot szervezünk a gyermekek számára.
- Szükség esetén szakorvosi (szemészet, fogászat, fülészet, ortopédiai)
vizsgálatot kezdeményezünk.
- Szülői értekezletekre alkalmanként meghívjuk a gyermekorvost, vagy a
védőnőt.
- A gyermekjóléti intézmények kezdeményezéseit az óvodában propagáljuk.
- A nyári óvodai szünet idejére a város által biztosított ingyenes ebéd
igénybevételéhez szükséges igényfelmérést elvégzik az óvodák.
- A szülők pénzbeli hozzájárulásával megvalósítható programok
megszervezésénél ügyelünk arra, hogy egyetlen gyermek se maradjon ki
belőle a szülők szegénysége miatt. Alapítványokat működtetünk,
pályázatokat írunk, hogy az arra befolyt pénzből fedezzük a kirándulásokat, a
rendezvények kiadását.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
85
Felelős: gyermekvédelmi felelősök
óvodapedagógusok
5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel.
- Kapcsolatot tartunk a gyermekjóléti és a családsegítő szolgálattal. A
gyermekvédelmi felelősök évente többször részt vesznek a közös
rendezvényeken, ahol a közös teendőkről beszélgetnek.
- A Polgármesteri Hivatal szociális irodájának a gyermekvédelemmel
kapcsolatos teendői ellátásában rendszeresen segítünk.
- Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy gyermekük egészségügyi
problémáival kapcsolatban a védőnőkhöz is fordulhatnak segítségért.
- Tájékoztatjuk a szülőket a Nevelési Tanácsadó tevékenységéről. Szükség
szerint javaslatot teszünk a gyermekek fejlesztésére.
- A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére együtt készítünk a Nev:
Tan. szakemberével fejlesztési tervet.
Felelős: óvodapedagógusok
6. Óvoda-iskola átmenet támogatása
- Az iskolaérettség megítélését segítik az óvodai szabályzók, amelyekről a
szülők tájékoztatást kapnak.
- Közös projektet működtetünk városunk általános iskoláival, ami a
gyermekek zökkenőmentes iskolakezdését segíti.
- A tanítók és óvodapedagógusok közös továbbképzése segít a közös nevelési
elvek elfogadásában.
- Az iskola és óvoda vezetés a HHH gyermekek arányos elosztása érdekében
az iskolai beiratkozás előtt megbeszélést tart.
- A gyermekek fejlődését 1 évig figyelemmel követjük az iskolában is.
Szükség szerint hospitálásokat, ill. megbeszéléseket tartunk.
Felelős: intézményvezető
intézmény vezető helyettes
projekt – összekötők
7. Szülőkkel való kapcsolattartás
- Minden szülővel személyes kapcsolatot alakítunk ki.
- Az új gyerekek befogadása a gyermek igényeinek megfelelően történik, a
„Befogadási terv”figyelembevételével.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
86
- A szülők a nevelési év folyamán bármikor kérhetnek gyermekük fejlődéséről
részletes tájékoztatást.
- Évente legalább egyszer az óvodapedagógusok kezdeményeznek
megbeszélést, ahol megmutatják az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseit, a
gyermek alkotásait, az elért eredményeket.
- A naponkénti találkozók alkalmat adnak a legfontosabb észrevételek
kicserélésére.
- A csoportok életébe,- előzetes megbeszélés után, - a szülők bármikor
betekintést nyerhetnek.
- A szülők számára valamennyi dokumentumunk hozzáférhető.
- A szülői értekezleteken lehetőséget teremtünk a gyermekneveléssel
kapcsolatos nézetek megismerésére. Ha erre igény van, a szülők számára
érdekesnek ígérkező témák előadóit is meghívjuk.
Felelős: óvodapedagógusok
8. Intézményi önértékelés
- A szülők és a gyermekek igényeit, elégedettségét illetve elégedetlenségét
kétévente mérjük, a folyamatos javítás érdekében.
- Az intézményi önértékelést az Országos Oktatási Integrációs Hálózat
ajánlása alapján is elvégezzük.
- Az intézményünk Integrációs Programjának eredményességét mérjük az
Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása figyelembevételével
- Az értékelés eredményeit dokumentáljuk az éves vezetői beszámolóban
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
87
V.
TEHETSÉGÍGÉRETEK
GONDOZÓI RENDSZERE
2 0 1 5
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
88
A TEHETSÉGGONDOZÁS TÖRVÉNYI HÁTTERE
Törvény a Nemzeti Köznevelésről 2011.évi CXC. 1§
„1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely
elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését,
készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati
tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos
fejlesztése révén, és ezáltal, erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a
magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős
állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi
leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.”
A törvény 47§(11) pontja a Nemzeti Tehetség Programra hivatkozva
meghatározza tehetséggondozás kereteit és céljait.
A pedagógus kötelezettségeit és jogait tartalmazó 62§ (1) pontja, meghatározza
a pedagógus feladatait:
„A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése,
oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja
szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása,
elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni
fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben
kötelessége különösen, hogy
a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek
személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek
érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek
egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális
helyzetét” és
c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges
tanulókat,”
(2011.évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 62§ Magyar közlöny, 2011
évi 162.szám)
Nemzeti Tehetség Program, 126/2008 (XII.4.) OGY. határozat
A Nemzeti Tehetség Program elfogadása innovációként ismeri el a
tehetséggondozást. A Nemzeti Tehetség Program stratégiai célja a tehetséges
gyermekek képességeinek kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
89
„A törvényi paragrafus megerősíti, hogy a nevelőtestületeknek,
óvodapedagógusoknak foglalkozni kell a tehetségnevelés elméletével és
gyakorlatával, hogy az óvodások minél teljesebb életet élhessenek az
óvodákban.”
A törvényi rendelkezések alapján egyértelmű, hogy az óvodai
tehetséggondozásnak helye és alapozó szerepe van a tehetségfejlesztésben.
A Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézményben a törvényi szabályozás
értelmezése után kiépítettük a kora gyermekkori tehetséggondozás rendszerét.
A TEHETSÉGGONDOZÓI TEVÉKENYSÉGÜNK ALAPELVEI:
Elfogadjuk, hogy minden gyermek lehet tehetséges valamiben
Speciális tehetség területek fejlesztését vállaljuk a teljes személyiség
kibontakoztatásával
Elkötelezettek vagyunk a tehetség gondozás magas színvonalú megvalósítása
mellett
A tehetséggondozás folyamatában mélyítjük a kapcsolatunkat a családokkal
Akkreditált Kiváló Tehetségpontként törekszünk minél szélesebb körű hálózat
kiépítésére
A TEHETSÉG GONDOZÓI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉNEK CÉLJA:
A kora-gyermekkori tehetséggondozás célja: a gyermek adottságainak minél
teljesebb kibontakoztatása, a tanulás utáni érdeklődésük felkeltése, valamint a
szülők megnyerése a kora gyermekkori tehetségígéretek támogatásához.
(Tóth, 2003)
a tehetséggondozás új szemléletének kialakítása
tehetség ígéretek kibontakoztatása városunk értékeinek tükrében
módszertani kultúránk gazdagítása a tehetséggondozás terén.
A TEHETSÉGGONDOZÁS FELADATAI:
1. Törvényi kötelezettség és a jogszabályok folyamatos követése
2. Elméleti, gyakorlati, szakirodalmi ismeretek bővítése
3. Humán erőforrások feltérképezése, továbbképzési terv áttekintése
4. Munkaközösség szervezése és működtetése
5. Tehetségterületenkénti csoportok alakítása és működtetése
6. Alapelvek, célok, feladatok meghatározása
7. Tehetséggondozói modell értelmezése
8. Személyi és tárgyi feltételek megteremtése
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
90
9. Szülők tájékoztatása
10. Tehetséggondozói dokumentumok elkészítése
TEHETSÉGGONDOZÓ MODELL ÉRTELMEZÉSE:
Mönks- Renzulli - Ceizel modell Nagy Jenőné által értelmezett változatát
választottuk intézményi modellnek:
(Nagyné, 2012)
Tehetséggondozó programok és dokumentumok értelmezése, elkészítése:
A 30 órás műhelymunka komplex tervezése:
célok, feladatok
a gyermek erős oldalának fejlesztését szolgáló játékok
a gyenge oldal fejlődését segítő játékok
a légkörjavítást, megőrzést segítő játékok
kiegészítő tevékenységek
tárgyi feltételek, eszközök
A tehetséggondozó foglalkozás felépítése, vázlata:
Kreatív keretcím
Fantázia-játék, felfedező-játék
Képességfejlesztő játékok (páros játékok)
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
91
Élmény- játék (kreativitás fejlesztése)
Értékelés (rajzos diagnosztika, szeretetbáb, önértékelés, páros
értékelés)
Szülők tájékoztatása
Hatásvizsgálat elkészítése
A MŰKÖDÉS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEINEK
BIZTOSÍTÁSA:
Az eredményesen működő tehetségprogramok alapja az elkötelezett szakember,
és a lelkes segítő. A hosszú távú és működőképes fenntartáshoz, szükség van a
társadalom és gazdaság meghatározó szereplőinek aktív, kölcsönös
együttműködésére, valamint a helyi döntéshozók támogatására.
(Mező – Kormos, 2012)
A személyi feltételek meghatározásakor, fontos szempont, hogy az
óvodapedagógus saját tehetségterületén kiemelkedően jó és aktív legyen. Az
intézményi továbbképzési tervben olyan képzési területeket kell meghatározni,
amelyek gyarapítják, színesebbé teszik a műhelyvezetők tudását és lehetőséget
adnak az adott témában való elmélyülésre, „mesterré válásra”.
Jól működik a gyakorlatban, hogy a tehetséggondozó műhelyek munkájában két
óvónő vesz részt. Az egyikük a műhely vezetője, a másik óvodapedagógus a
segítőtárs szerepét látja el. A segítő, ha szükséges helyettesíti a
tehetséggondozót. A műhelyvezető társa felel a foglalkozások rögzítéséért, fotó,
videó felvétel készítéséért. Segít a szülők tájékoztató falának elkészítésében, a
műhelyek szervezésében. Amennyiben nincs más feladata, teljes aktivitással
vesz részt a játékokban. (Pappné, 2013.)
Az óvodákban eltérőek a feltételek, de a cél, hogy minél több műhelynek legyen
saját tere. Ez a bensőséges „műhelyhangulat” megteremtése miatt nagyon
fontos. A szabad játék és a tervezett tevékenységek védelme miatt, a
tehetséggondozó foglalkozásokat minden esetben délután szervezzük. Az
időpontok a műhelyek működési rendjében vannak szabályozva.
TEHETSÉGAZONOSÍTÁS, BEVÁLOGATÁS DOKUMENTÁLÁSA:
Az óvodai csoportokban dolgozó óvónői ajánlások megismerése, valamint az
egyeztető esetmegbeszélések után a beválogatást minden esetben a
műhelyvezető tehetséggondozó óvodapedagógus végzi. A műhelyvezetők
meghatározott tehetségterületeken, a Ryans féle becslési skála segítségével, a
Gyermektükör és a Tehetségtérkép elemzésével válogatják be a gyerekeket a
speciális tehetséggondozó műhelyekbe. Minden tagóvodában a mérések
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
92
eredményei alapján szervezzük meg a gardneri tehetségterületeket lefedő
tehetséggondozó műhelyeket. Törekszünk arra, hogy a gyermekek átlagon felüli
adottságainak megfelelően, minden óvodában, valamennyi tehetségterületen
szerveződjön tehetségműhely.
A TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELYEK MŰKÖDTETÉSE:
Intézményünkben minden 5-7 éves korú gyermeknek biztosítjuk, hogy részt
vegyen egy 30 órás tehetséggondozó programban.
Intézményünk 7 tagóvodájában, 20 -24 tehetséggondozó műhelyben zajlanak a
30 órás tehetségígéreteket gondozó komplex programok.
Minden Gardneri tehetség területen biztosítunk fejlesztő programot a gyermekek
számára, alkalmazkodva a beazonosításra került átlagon felüli adottságokhoz.
Kora gyermekkori tehetségfejlesztő rendszerünkben az interperszonális és az
intraperszonális adottságok, képességek fejlesztése önállóan nem értelmezhető,
ezért mindkét terület fejlesztését beépítjük tehetséggondozó műhelyek
programjába.
HATÁSVIZSGÁLATOK ELKÉSZÍTÉSE:
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács hívta fel a figyelmet a hatásvizsgálat
fontosságára. A tehetségpontok a tehetségfejlesztő tevékenységüket
önkontrollos hatásvizsgálattal is kell, hogy szabályozzák és ellenőrizzék. Az
olyan tehetséggondozó folyamat, amely nincs hatásvizsgálattal alátámasztva,
nem tekinthető bizonyítottnak.(Balogh - Mező- Kormos, 2011)
A szülők tájékoztatása, az együttműködés lehetőségeinek keresése:
Az óvodai tehetséggondozásban az egyik legfontosabb cél a szülők megnyerése
a kisgyermekkori tehetségsegítés támogatásához. Minden év elején réteg szülői
értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a folyamatról. Célunk, hogy minél
hatékonyabban tudjuk bevonni őket a tehetséggondozó programba. Ennek
érdekében a szülőkkel, nagyszülőkkel közös műhelybörzéket, kiállításokat,
közös élményeket, lazító programokat szervezünk. Az évek során a szülők közül
sokan a tehetségügy támogatóivá váltak.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
93
TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELYEK ÓVODÁNKÉNT
(formanyomtatvány)
Óvoda
neve Műhely neve Műhely vezetője
Műhely
társvezetője
Résztvevő
gyermekek
száma
TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELY
MŰKÖDÉSI REND
3- 5 éves korig minden gyermeket megfigyelünk és regisztráljuk a
tehetség összetevőit
A Tehetséggondozó műhelyben az 5-6-7-éves korú gyermekek részére kis
létszámú, differenciált, fejlesztő csoportokban biztosítjuk az átlagon felüli
adottságok fejlesztését, figyelembe véve a gyenge pontok kiegyenlítését
is.
a tehetséggondozó munka 30 órás komplex program alapján történik
a tehetséggondozó műhely foglalkozásait tagóvodai szinten szervezzük
(kivétel külső programok)
a tehetséggondozó programban a gyermekek létszáma Max. 15 fő
a tehetséggondozó műhely munkája 30 foglalkozásból áll
a fejlesztés kis létszámú differenciált fejlesztő csoportban történik
a foglalkozásokat heti rendszerességgel, délután szervezzük
egy foglalkozás kb. 30-40 perc játékos fejlesztés
törekszünk az állandóságra:
ugyanaz az óvodapedagógus és társa tartja
ugyanazoknak a gyermekeknek
ugyanazon a helyszínen
minden gyermek abban a műhelymunkában vesz részt, amelyben a két
éves megfigyelés alapján tehetségígéretnek bizonyult
a műhely vezetését, hozzáértő, esetenként speciális képzettségű
óvodapedagógus végzi
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
94
egy műhelyvezető óvodapedagógus egy tehetséggondozó műhely
munkáját vezeti
a műhelymunkát vezető óvodapedagógus és segítője gondoskodik a
tevékenység kommunikálásáról
A TEHETSÉGGONDOZÁS FOLYAMATÁBAN KÖTELEZŐEN
HASZNÁLANDÓ DOKUMENTUMOK
1. Helyi Nevelési Program
2. Gyermektükör
3. Műhelynapló
4. Tehetségazonosítás szempontrendszere
5. Ryans - féle becslési skála beválogatási szempontjai
6. Működési rend
7. 30 órás komplex tehetséggondozó program
8. Munkaterv
9. Hatásvizsgálatok eredményei
SZEMPONTOK
A TEHETSÉGONDOZÓ MŰHELYEK
VEZETŐI ELLENŐRZÉSÉHEZ
1. DOKUMENTÁCIÓS MUNKÁJA
dokumentum megfelel hiányos megjegyzés
bemeneti mérések
jelenléti ív
munkaterv
30 órás program
működési rend
hatásvizsgálat
szülői tájékoztató
fotó/ videó dokumentáció
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
95
2. TÁRGYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA
feltételek megfelel hiányos megjegyzés
helyszín
időpont
bútorzat
fejlesztő eszközök
rajzos diagnosztika
kommunikációs tábla
mágikus báb
3. SZERVEZÉSI FELADATOK ELLÁTÁSA
feltételek megfelel hiányos megjegyzés
eszközök előkészítése
társ jelenléte
gyerek fluktuációja
időbeli korlátok megtartása
nyugodt feltételek
biztosítása
4. SZEMÉLYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA
feltételek megfelel hiányos megjegyzés
gyermekek motiválása
foglalkozás felépítése
kreatív feladatok
egyéni fejlesztés biztosítása
páros gyakorlatok
alkalmazása
„csoda” megteremtése
egyéni értékelés biztosítása
szülőkkel való kapcsolata
FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK:
1:…………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………….
2:…………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………….
3.:…………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
96
FELADATOK A HIÁNYOSSÁGOK JAVÍTÁSÁRA:
1:…………………………………………………………………………………
………………………
határidő:……………………………………………………..
2:…………………………………………………………………………………
………………………
határidő:……………………………………………………..
3:…………………………………………………………………………………
………………………
határidő:……………………………………………………..
Püspökladány,
----------------------- -------------------------
műhelyvezető segítő pedagógus
---------------------------
intézményvezető
(Pappné, 2011.)
TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELYEK A 2015-2016-OS NEVELÉSI ÉVBEN:
ÓVODA
TEHETSÉGGONDOZÓ
MŰHELY NEVE
TEHETSÉGGONDOZÓ
MŰHELY TÍPUSA
ÁRPÁD
1. CSICSERGŐ FÉSZEK
2. FÜRGE LÁBAK
ZENEI
TESTI- KINESZTETIKUS
FÉSZEK
3. BÜTYKÖLŐ
4. CÓK – MÓK
TÉRBELI- VIZUÁLIS
NYELVI
KATICA
5. KISOKOS
6. KISÜGYES
7. SZIVÁRVÁNYPALOTA
8. GINGALLÓ
LOGIKAI- MATEMETIKAI
TÉRBELI- VIZUÁLIS
NYELVI
ZENEI
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
97
MEZEIVIRÁG
9. VARÁZSKEZEK
10. VARÁZSKUCKÓ
11. LÓTI- FUTI
TÉRBELI- VIZUÁLIS
NYELVI
TESTI-KINESZTETIKUS
NAPFÉNY
12. FUTRINKA
13. PÁNTLIKA
14. SZÍNVARÁZS
15. LEVELIBÉKA
TESTI- KINESZTETIKUS
ZENEI- NÉPI
TÉRBELI- VIZUÁLIS
LOGIKAI- TERMÉSZETI
NYITNIKÉK
16. BARANGOLÓ
17. BOKRÉTA
18. KÖRMÖNFONT
19. CIRÓKA
LOGIKAI- TERMÉSZETI
ZENEI- NÉPI
TÉRBELI- VIZUÁLIS
ZENEI
SZIVÁRVÁNY
20. BABSZEM JANKÓ
21. IZGŐ- MOZGÓ
NYELVI
TESTI- KINESZTETIKUS
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
98
VI. GYERMEKVÉDELMI MUNKA ÓVODÁINKBAN
Az 1991 évi LXIV törvény – egyezmény a gyermekek jogairól- szellemében
a gyermekvédelmi munka hatékonyabbá tételére óvodáinkban jelentős
erőfeszítések történtek, a következők szerint kívánjuk gyermekvédelmi
munkánkat felépíteni, a törvényi előírások alkalmazásával összhangban.
Alapjogszabályok:
1. 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi
igazgatásról.
2. 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények
működéséről.
3. 1993. évi LXIV. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól.
4. 1992. LXIV. törvény a személyes adatok védelméről és közérdekű adatik
nyilvánosságáról.
5. 1949 évi XX. Törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya .
6. 1952 évi. IV. törvény A házasságról , a családról és gyámságról.
7. 1993. évi LXIV. Törvény A közoktatásról.
8. 1993. évi III. törvény. A szociális igazgatásról és szociális ellátottságról.
9. Törvényekhez kapcsolódó kormány és szakminiszteri rendeletek.
10. Az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény.
11. 2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és
óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról.
A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer, a gyermek, védelemhez való joga
A gyermekvédelem alapfogalmai
Gyermekvédelem:
A társadalom kultúra átadó és fejlesztő tevékenység része.
Biológiai, anyagi, egészségügyi, művelődésügyi, szociális, pszichés, jogi és
igazgatási feltételek komplex biztosításával segíti, intézményein keresztül
szervezi, hogy a felnövekvő nemzedékek pozitív természeti és szociokulturális
hatásban részesüljenek. Ennek eredménye, hogy az egyének elérhessék
személyiségfejlődésük felső határát, majd az érett felnőttséget.
Hátrányos helyzetű gyermek:
Az átlagosnál nehezebb körülmények között élő, környezeti ártalmaknak kitett,
de normálisan fejlett fiziológiailag nem sérült gyermek, aki gátolt abban, hogy
az adottságainak megfelelően fejlődjenek képességei.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
99
Veszélyeztetett helyzetű gyermek:
Az a gyermek, akinek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a
gondozó nem biztosítja.
Nehezen nevelhető gyermek:
Az a gyermek, akinek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de
enyhébb biológiai károsodás vagy pszichés sérülés miatt tanulmányi,
magatartási zavarokat mutat.
Deviánsviselkedés:
Társadalmi normák megsértése, elutasítása.
A fenti szempontok alapján valamennyi óvodapedagógus feladata a gyermekek
kiszűrése a negatív viselkedésformák alapján, és kezdeményeznie kell a
szükséges segítő intézkedéseket.
A segítés alapelvei:
1. Tiszteletben kell tartani más emberek értékeit, gondolkodását, szándékát,
egyéniségét, egyediségét és jogait.
2. Megkülönböztetés nélkül kell segítséget nyújtani.
3. Pedagógusként egyedül komplexebb problémákat nem vállalhatunk fel.
4. Számolnunk kell azzal, hogy véges a kompetenciánk.
5. Fokozottan érvényes ránk a titoktartás.
6. Folyamatosan tájékoztatni kell a segítséget igénylőt arról, hogy hol tart az
általa felvetett probléma megoldása, milyen stádiumban van.
7. Nem szabad vissza élni a segítséget kérő kiszolgáltatott helyzetével.
Speciális gyermekvédelmi feladatok:
1. Jelzőrendszerként funkcionálás:
Veszélyeztetettség, hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése,
nyilvántartása.
Családsegítővel környezettanulmány végzése (szükség esetén).
Gyermekvédelmi támogatások kezdeményezése.
Igazolatlan hiányzások jelzése.
Együttműködés más szakemberekkel: esetmegbeszélések
2. Kapcsolattartás a szülőkkel, a pedagógusokkal, a segítő intézményekkel:
Nevelési tanácsadó
Gyermekjóléti szolgálat.
Családsegítő szolgálat.
Önkormányzat.
Védőnői szolgálat.
Egészségügy.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
100
Civilszervezetek
Kisebbségi önkormányzat.
Óvoda, iskola.
3. Programok szervezése:
Prevenciós foglalkozások.
Első óvodai érettségi foglalkozások.
Szabadidős programok szervezése.
4. Tájékoztatás, és információközlés:
Szülőknek különféle szolgáltatásokról.
Pedagógusok tájékoztatása.
5. Egyéb:
Pályázatírás
Önképzés
A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak kötelezettsége:
A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer megszilárdítására, hatékony
koordinálására, kiemelt figyelmet fordítunk.
A Gyermekvédelmi törvény rögzíti a nem gyermekvédelmi feladatot ellátó, de a
gyermekvédelemhez kapcsolódó egyes szervek kötelező feladatát, jelzési és
együttműködési kötelezettségét.
A gyermekvédelemhez kívülről kapcsolódó egyes szervek számára a
Gyermekvédelmi törvény 17.§- a jelzési, együttműködési kötelezettséget állapít
meg. Ennek a jelzőrendszernek kell felismernie és jeleznie, ha gyermek
bántalmazását, elhanyagolását vagy egyéb veszélyeztetettségét észleli.
Ezek a szervek:
Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat,
a háziorvos, a házi gyermekorvos,
A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a
családsegítő szolgálat, a családsegítő központok,
A közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény,
nevelési tanácsadó.
A rendőrség,
Az ügyészség,
A bíróság,
A menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
A társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
101
A jelzőrendszer tagjai kötelesek:
Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti
szolgálatnál.
Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos
elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ezek a személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban
történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és
megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást
kölcsönösen tájékoztatni.
Minden szakterületnek a saját kompetenciája szerint kell meghatározni a
feladatait.
Valamennyi óvodapedagógus kötelessége a gyermekvédelem szem előtt tartása
és a gyermekvédelmi felelősökkel történő együttműködés.
Az alapvető tevékenységen túl természetesen a gyermekvédelmi felelősök az
elsődleges szakmai irányítók a gyermekvédelem területén.
VII. KAPCSOLAT RENDSZERÜNK
Az óvoda és a család
Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve segíti a gyermekek fejlődését. A
család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. A szülő tud legtöbbet
gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az
óvodapedagógusnak van olyan szaktudása és olyan korosztályi tapasztalata,
amely alapján hatékony segítséget tud nyújtani a gyermekek harmonikus
fejlesztése érdekében.
Az óvodák feladatai:
körültekintően szervezzük meg a szülőkkel együtt kialakítandó
együttműködés formáit, mely a folyamatos információ áramoltatást, a
szemléletformálást, az óvodánk tartalmi munkájának szakszerű
megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit, és a fejlődés
eredményét hivatott közvetíteni.
segítségül hívni a szülőket, nagyszülőket, hogy a választott értékeinket minél
magasabb szinten tudjuk teljesíteni
A kapcsolattartás formái:
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
102
családlátogatás
anyás beszoktatás
napi kapcsolattartás
szülői értekezletek
nyílt napok
tervezett, szervezett beszélgetések a gyermek fejlődéséről
a szülőkkel együtt szervezett ünnepek, kirándulások, kiállítások,
hangversenyek
igény és elégedettségi vizsgálatok
érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórumok (SZM vezetői találkozók)
AZ ÓVODA ÉS A BÖLCSŐDE
Az átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében olyan tartalmi kapcsolatot
építünk ki a bölcsődével, melynek során megismerhetjük, segíthetjük egymás
nevelőmunkáját.
Intézményünk szervezetileg egy egységet alkot a város bölcsődéjével, egy
épületben van a bölcsőde a Szivárvány óvodával. Ez a tény nagyban
befolyásolja az együttműködés kialakítását.
Az együttműködés formái:
látogatások
tapasztalatcserék
közös továbbképzések
közös nevelési értekezletek
közös ünneplések
óvodások ajándékozása a bölcsődés gyerekeknek
AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA
Elkészítettük és működtetjük az óvoda- iskola átmenet projekt tervét, melyet
évente felülvizsgálunk.
A kapcsolattartás formái:
látogatások
tapasztalatcserék
értekezletek
továbbképzések
előadások
egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel, közreműködés
közvetlen partneri kapcsolatok megbeszélése, tervezése, értékelése
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
103
INTÉZMÉNYÜNK EGYÉB KAPCSOLATAI
Tartalmi kapcsolatot alakítunk ki a
fenntartóval
a programunk szerzőjével
a programhoz kötődő egyesülettel
tehetséggondozó szervezetekkel, tehetségpontokkal, szakemberekkel
a képző intézményekkel, főiskolákkal
pedagógiai szakmai szolgáltató cégekkel
A Pedagógiai Szakszolgálattal, szakértői bizottságokkal
egészségügyi szakszolgálattal
gyermek és ifjúság védelmi intézménnyel
családsegítővel
kisebbségi önkormányzattal
művészeti iskolával
művelődési házzal
A partneri kommunikációs táblázatban rögzítettük a kapcsolattartók személyét
egyes partnereinkkel. Az összekötők szakemberként ápolják a gyermekek
nevelése érdekében szükséges együttműködést.
Partnereink elégedettségét és igényeit évente mérjük, szükség esetén intézkedési
tervet készítünk az együttműködés javítása érdekében.
VIII. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK
JEGYZÉKE
JÁTÉKOK A CSOPORTSZOBÁBAN ( CSOPORTONKÉNT)
NÉV FAJTÁJA DARABSZÁM
Konstrukciós játék 4-5 2-2
társas játék kirakó 2-3
logikai 2-3
memóriafejlesztő 2-3
Kártyák 2-3 1-1
Képdominó 1 1
Számdominó 1 1
Szerepjátékokhoz is főzőcskéhez, babázáshoz,
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
104
használható eszközök,
anyagok
orvososhoz…
Barkácsolás eszközei olló, tű, ragasztó,
dobozok…
Anyanyelvi játékok kézi tükrök 3-4
falitükör 1
JÁTÉKESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK AZ UDVARI JÁTÉKHOZ
(UDVAR RÉSZENKÉNT)
Az udvarokon legyen füves, betonozott, homokos, kavicsos rész.
Az udvar beépítése során ügyelni kell arra, hogy minden tevékenységnek legyen
megfelelő helye.
NÉV FAJTÁJA DARABSZÁM
Ivókút 1
Fajátékok nagy mozgások
gyakorlásához
2
létrák, mászókák 4-5 1-1
hálók, lógók, hinták 3-4 1-1
mobil padok 5-6
Művészeti tevékenységek
eszközei
3 5-6
Labdák 3 1-1
Homokozó játékok 6 5
MESE –VERS- DRAMATIKUS JÁTÉKHOZ HASZNÁLATOS
ESZKÖZÖK
NÉV FAJTÁJA DARABSZÁM
Mesekönyvek állatmesék 2-3
népmesék 5-6
klasszikus mesék 3-4
mai magyar írók meséi 2-3
verses meseregények 4-5
Rigmusok, közmondások
gyűjteménye
4 1-1
Magnó 1
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
105
CD-k, kazetták 10-15 1-1
Lámpák 3
a ceremónia eszközei 2-3 1-1
Párnák gyermekenként 1-1
Kosarak 2 2-2
leplek, textilek 8-10 1-2-3
Bábkészlet minimum 3
( sík, gyűszű, kesztyű…)
10-12
Bábparaván 1 1
ÉNEK- ÉNEKES JÁTÉK – ZENEHALLGATÁS ESZKÖZEI
NÉV FAJTÁJA DARABSZÁM
CD-k, kazetták 15 1-1
ritmus hangszerek 5 7-7
Dallamjátszó hangszerek 2 1-1
Barkácsolt
ritmushangszerek
3 7-7
RAJZ – MINTÁZÁS- KÉZIMUNKA
NÉV FAJTÁJA DARABSZÁM
Ceruzák különböző vastagságú és
puhaságú
4-4 doboz
Filctollak különböző vastagságú 2-2 doboz
Festékek vízfesték 6
tempera 2-3
üvegfesték 1-1
ruhafesték 1-1
Ecsetek különböző vastagságú 6-6
Ragasztó 1-1
Papírok különböző anyagú, színű,
vastagságú, formájú
10-10 ív
Gyurmák gyurma, lisztgyurma,
agyag
folyamatosan
Olló 2 6-7
Tű 2 6-7
Gyöngyök min. 3 állandóan
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
106
Hurkapálcák állandóan
Szövőkeret 2 2-2
fonalak, gyapjú 10 állandóan
Gyertyák csepegtetni, karcolni állandóan
Termések, dobozok 5-6 állandóan
MOZGÁSOS JÁTÉKOKHOZ HASZNÁLANDÓ ESZKÖZÖK
NÉV FAJTÁJA DARABSZÁM
Greswald- készlet óvodánként 1
Padok 1 3
Bady –Roll készlet 5-5
Labdák gumi 2 méretben 10-10
léglabda 10
óriás labda 3
marok labda 25
Karikák 2 25-25
Kötelek mászó 1
húzó 1
körkötél 1
ugráló 5-6
Botok 1 25
Babzsák 1 25
Szalagok 3 25-25
Barkácsolt kézi szerek 3 25-25
ZENÉS-MOZGÁSOS PERCEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES
ESZKÖZÖK
( A MŰVÉSZETI PROGRAMOT ADAPTÁLÓ ÓVODÁKBA)
NÉV FAJTÁJA DARABSZÁM
CD-k, kazetták 6 1-1
Szalagok 2 25-25
botos szalag 2 25-25
Zászló 1 25
Kendők 3 25-25
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
107
A KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSÉHEZ SZÜKSÉGES
ESZKÖZÖK
NÉV FAJTÁJA DARABSZÁM
Ismeretterjesztő és
tudományos könyvek
10 1-1
növény és állathatározó 1-1 1-1
Akvárium 1 1
Nagyítók 2 5-5
Távcső 1 1
Gyermek méretű
munkaeszközök
5 6-6
Madáretető 2 1-1
A KÖRNYEZETI NEVELÉS ESZKÖZEI
(TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PROGRAM)
NÉV FAJTÁJA DARABSZÁM
Mikroszkóp 1 1
Komposztáló 1 1
Hőmérő 1 1
Mérőedények 3 1-1
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
108
TARTALOMJEGYZÉK
I. „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív program
adaptációja
Tagóvodák bemutatkozása 1
Visszatekintés 18
1. Nevelésünk alapelvei 21
1.1. Gyermekképünk 22
1.2. Óvodaképünk 22
1.3. Óvodapedagógus képünk 23
1.4. Célrendszerünk 24
2. Nevelési programunk célja 234
2.1. Általános nevelési feladataink 24
2.1.1 Erkölcsi- szociális érzelmek alakítása 24
2.1.2. Esztétikai érzelmek alakítása 25
2.1.3. Intellektuális érzelmek alakítása 25
3. Programunk rendszerábrája 26
4. Nevelésünk kerete 27
4.1. Egészséges életmód alakítása 27
4.2. Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok 30
4.3. A nevelésünk tervezésének elvei 33
4.4. Napirend 34
5. A programunk tartalma 35
5.1. A tevékenységek kerete 35
5.2. Néphagyományok 35
5.3. Jeles napok 35
5.4. A néphagyomány ápolás tartalma 36
6. Nevelésünk tevékenységformái 39
6.1. Játék 39
6.2. Játékba integrált tanulás 39
6.2.1. Hetirend 42
6.2.2. A tanulás szervezésének formái 42
6.2.3. A szervezett tanulás munkaformái 43
6.2.4. A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként 43
6.2.5. A tanulás tervezésének elvei 43
PEDAGÓGIAI PROGRAM Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.
109
6.2.6. Követendő módszerek a tanuláshoz 44
6.2.7. A tanulási folyamatok értékelésének alapelvei 44
6.3. Vers, mese, dramatikus játék 45
6.4. Ének, énekes játék, zenehallgatás 47
6.5. Rajz, mintázás, kézimunka 50
6.6. Mozgás, mozgásos játék 53
6.7. A környezet tevékeny megszerettetése 56
6.8. Munka jellegű tevékenységek 58
7 Feladatok a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban 60
II. Etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésének kiegészítő
programja
62
III. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének elvei
intézményünkben
80
IV. Kiegészítő integrációs program 85
V. Tehetségígéretek gondozói rendszere
90
VI. Gyermekvédelmi munka az óvodánkban 94
VII . Kapcsolataink
97
VIII . Nevelőmunkát segítő eszközök jegyzéke 100
Tartalomjegyzék 104