gyógyszerészettörténet · paulinus volt, jelezve azt, hogy gyakran a rend munká-ját elôször...

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ FOLYÓIRAT

A hagyományok orzoje

GyógyszerészettörténetÁRA: 4200 FT VI. ÉVFOLYAM • 3–4. SZÁM • 2008. NOVEMBER

2008. NOVEMBER 3Gyógyszerészettörténet �

Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelôs kiadó: Fári IstvánKiadó és szerkesztôség: 1146 Budapest, Dózsa Gy. út 19. ✉ 1437 Bp. 70. Pf. 275Telefon: (1) 467-8070 Fax: (1) 363-9223 Internetelérhetôség: www.patikamagazin.hu • www.galenus.huFôszerkesztô: dr. Szarvasházi Judit • Tervezés és tipográfia: © Stefan GeorgeMunkatárs: Kocsis János • Korrektor: Szôke HajnalkaSzerkesztôség: telefon: (1) 467-8070 • E-mail: [email protected]ési vezetô: Újvári Hajnalka • Hirdetésfelvétel: (1) 467-8063, (1) 467-8064 Kiadó: telefon: (1) 467-8060 • E-mail: [email protected] • Szedés, tördelés: szerkesztôség. Nyomdai elôállítás: Arrabona Print Nyomda Kft. Gyôr, Bagoly utca 7. • Felelôs vezetô: Ványik LászlóTerjesztés: Elôfizetés útján. • Megrendelhetô a kiadóban • Ára: 2100 FtMegjelenik negyedévente. • ISSN 1785-0924 • Minden jog fenntartva!

Gyógyszerészettörténet

Galenus Kiadó, a hagyományok ôrzôje!

TartalomIrgalmas rendi gyógyszertárak magyar földön4. oldal

A Kígyóhoz címzett gyógyszertár8. oldal

Már Szolnokon is „Megváltó”10. oldal

Gyógyszerészi szolgálat13. oldal

Patikusok a Tátra alján16. oldal

Carl Spitzweg, a festô-gyógyszerész(1808–1885)20. oldal

Monográfia a citromfélékrôl21. oldal

Úti élmények22. oldal

Fûben, fában, patikában24. oldal

Védett gyógyszerek27. oldal

Gyógyszerész ex librisek30. oldal

Goethe és a gyógyszerészet32. oldal

Dr. Kátai Gábor (1831–1878)33. oldal

Than Károly (1834–1908)34. oldal

A neves gyógyszerésztörténész36. oldal

Egy gyógyszergyár története38. oldal

Szent Kozma és Damján40. oldal

Országos Rozsnyay-ünnepségek43. oldal

Dr. Kóczián Géza emlékülés47. oldal

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem48. oldal

Kolozsvár és az egyetem50. oldal

Események, kiállítások, rendezvények51. oldal

Alkímia és alkimisták52. oldal

A pestis54. oldal

A védônôi szolgálat56. oldal

Neves magyar gyógyszerész-évfordulók 2008-ban58. oldal

Recept61. oldal

Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság62. oldal

A Galenus Gyûjtemény gyarapodása62. oldal

GyógyszerészettörténetTUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ FOLYÓIRAT

Címlap: Egy tábori kórház gyógyszerésze, 1942. szeptember 20. Haditudósító felvétel. A Hadtörténelmi Levéltár gyûjteményébôl való.

VI. ÉVFOLYAM 3–4. SZÁM4 Gyógyszerészettörténet �

A reformáció térhódítása után újjárendezôdött katolikusegyház megerôsödését az „új típusú” szerzetesrendekmegjelenése is jelképezi: a jezsuiták és a piaristák elsô-sorban az oktatás új alapokon történô megszervezését te-remtették meg, míg a beteg- és szegénygondozás vonat-kozásában új arculat kiformálása az irgalmas rend, az Iste-nes Szent János nyomdokain haladó betegápoló testvérektevékenységéhez kapcsolódik.

C IUDAD JÁNOS (1495–1550) – 1630-ban VIII. SÁNDOR

pápa szentté avatta –, pásztorból lett katona a tö-rökök ellen harcolva megfordult hazánk terüle-

tén is, de 1520-ban leszerelt. Ezután fegyverkereskedô,majd Granadában könyvárus lett, ahol AVILAI SZENT JÁNOS

prédikációi nyomán más életet válasz-tott: beállt betegápolónak, majd1530-ban szegény betegek gyógyítá-sára egy házat bérelt ki és többedmagá-val a granadai püspöktôl engedélyt kért abetegápoló egyesület alapítására. A JÁNOS

testvér köré gyülekezôk még nem szerzete-si szabályzat szerint éltek, majd halálaután a betegápoló testvérek ANTAL MÁR-TONT választották meg vezetôjüknek,aki az irgalmas közösség tevékenysé-gét kiterjesztette Granada hatá-rain túlra is. A betegápoló egyesü-let 1572. január 1-jétôl pápai enge-déllyel – SZENT ÁGOSTON reguláit kö-vetve – szerzetesrendként mûködhetett. Már1586-ban, Spanyolországban 18 kórházuk és pati-kájuk volt. Az irgalmas rendet 1611-ben V. PÁL pápavégleg szerzetesrenddé nyilvánította, amelynek célja vallá-si és nemzetiségi különbség nélkül a betegek ingyenesgyógyítása és ápolása lett. A rend tagjait betegápolókká,kisebb létszámban gyógyszerészekké, orvosokká és lelké-szekké képezték ki. A XVII. század közepén már Európatöbb országában mûködtek, a XIX. század végén márAmerikában 30, Afrikában 40, Ausztráliában 10 kolostor-ral és kórházzal rendelkeztek.

A XVII. század elején német és osztrák földönLICHTENSTEIN KÁROLY herceg telepítette le az irgalmas ren-det, 1605-ben az alsó-ausztriai Feldsbergben kolostort éskórházat szerveztek, ahonnan irányították a magyar és a német tartományok felé a terjeszkedést. Az irgalmas ren-det LUBOMIRSKI herceg 1635-ben lengyel földön, a történe-ti Magyarország területén SZELEPCSÉNYI GYÖRGY esztergomiérsek 1670-ben, Pozsonyban telepítette le, ahol 1699-benrendházat építettek. Itt mûködött ideiglenes kórházuk is,amelyet 1723-ban 100 ágyas kórházzá építettek át.

III. KÁROLY, MÁRIA TERÉZIA és II. JÓZSEF – a felvilágosultabszolutizmus szellemében – az állam legfontosabb fel-

adatai közé emelte a közegészségügyet, a betegellátást, azorvosképzést, az orvosi igazgatást, errôl törvényeket is al-kottak. Ebbe illeszkedett be a betegápoló rendek (irgalma-sok, Szent Erzsébet Apácarend) letelepítése, intézményeikanyagi támogatása is. Az irgalmasok valóban uralkodói tá-mogatással sorra telepedtek le a püspöki székhelyeken, il-letve a jelentôs királyi birtokokon. Az irgalmas rendiek1726-ban Egerben, 1737-ben Temesváron, 1757-ben Pá-pán, 1760-ban Kismartonban és Nagyváradon, 1763-banVácon, 1776-ban Szakolcán, majd 1836-ban Szatmárbantelepedtek le.

Lényegében ennél több kolostorral és kórházzal nemrendelkeztek, bár e sort kiegészítette késôbb Szepes-

váralja, amely különleges történet a rend történeté-ben. Az elôbbi helyeken megtelepedett irgalmas

rendházak 1856-ig a bécsi tartomány-hoz tartoztak, csak ezután alakultmeg az irgalmas rend magyar tar-

tománya. Szepesváralján 1650-ben te-lepítette le az irgalmasokat STANISLAW

LUBOMIRSKI lengyel herceg, amely városZSIGMOND király által a lengyel királynak el-zálogosított Szepességi városok egyikevolt. Ez a hely a lengyel koronához és

az irgalmasok lengyel tartományához(Krakkó) tartozott, 1730-ban került

át a bécsi tartományhoz, 1856után a magyar tartomány része

lett, de Zágráb is, hiszen Horvátor-szág a magyar királyság része volt.

PozsonyAz „irgalmas patikák” mindegyikét a rend jelképe, a grá-nátalma után a Gránátalmához címezték, megnyitásukegyben a rend megtelepedését is jelentette. E patikák álta-lában nyilvánosak voltak, fôleg azután, ha már a kórházu-kat is felépítették. A letelepedést és helyzetük megszilárdu-lását jelentette valamelyik közintézménynek (kórháznakvagy gyógyszertárnak) a megnyitása. Pozsonyban a SZELEP-CSÉNYI GYÖRGY érsek által adományozott ideiglenes épület-ben, 1672-ben megnyitották a kb. 20 ágyas kórházukat,1673-ban pedig nyilvános gyógyszertárukat, amely szerze-tes gyógyszerészének a nevét nem ismerjük. Ez az épület ésa gyógyszertár 1673. július 23-án tûzvész áldozata lett,amikor TÖKÖLY IMRE csapatai feldúlták Pozsony városát ésfelgyújtották azt. I. LIPÓT császár a kórház és a gyógyszer-tár újjáépítésére külön segítséget nyújtott, 1686-ban – egynagyobb helyiségben – újra megnyitották, de csak ideigle-nes jelleggel, mert 1699-ben RABEL FÜLÖP házfônök, a koregyik jeles szerzetes gyógyszerésze új berendezéssel egy jó-val nagyobb helyiségbe helyeztette át. A felvilágosult ab-szolutizmus egészségügyi politikája nyomán 1723-ban

Irgalmas rendi gyógyszIrgalmas rendi gyógysz

1.

Pa

tik

atö

rté

ne

t


az irgalmasok 100 ágyas kórházat építtettek Pozsonyban,amely épületben, 1728-ban új patikát nyitottak meg. A ré-gi gyógyszertárat is tovább mûködtették. Bizonyos feszült-séget jelentett, hogy a helytartótanács 1736-ban elrendel-te, hogy az irgalmasok patikáját a városi fôorvos ellenôriz-ze. Ez a bizalmatlanság hamarosan feloldódott, mivel mégebben az évben a helytartótanács megkérte az irgalmaso-kat, hogy az idôközben megszûnt két világi gyógyszertárgyógyszeranyagát vegyék át és a város költségén biztosítottfizetéssel két világi patikust is alkalmazzanak. Az észszerûmegoldás az volt, hogy a két világi patikát az irgalmasoktovább mûködtették világi személyzettel, majd alkalmasidôben eladták magánszemélyeknek.

A pozsonyi irgalmas gyógyszertár 1919-ig a magyar tar-tományhoz tartozott, 1950-ben szûnt meg.

EgerEgerben a rendházat és a vele egybe-épült kórházat 1726-ban ERDôDY GÁ-BOR érsek alapította. A kórház utcai ol-dalán 1728-ban nyílt meg a gyógyszertár,amely a jezsuiták patikája (1714) után Egermásodik gyógyszertára lett. Az irgalmaspatika

olyan kis helyiségben mû-ködött, hogy az utca felôl

egy ablakon keresztül szolgál-ták ki a betegeket. Ez az állapot

csak 1869-ben szûnt meg, ami-kor a kórház átépítésével új és

nagyobb helyiséget kapott ésAKANTISZ TIMOTHEUSZ gyógy-szerész elképzelései szerint

alakult át a patika. Sajnos azirgalmaskórház és -patika igen

elônytelen helyen feküdt, mert azEger patak hirtelen áradásai gyakranelöntötték az épület alsó szintjét, ígya patikát is. Például 1813-ban, 1850-ben és 1878-ban olyan áradás volt,hogy mindegyik levonulása után a patikát újra kellett berendezni.

A legutolsónál az ár teljesen elöntötteés így ideiglenesen a gyógyszertár a kór-

ház elsô emeletén mûködött. Az egri irgalmasokhoz fû-zôdik a híres „egri víz” gyártása, amely ugyan a jezsuitapatika szigorúan ôrzött titka volt, olyannyira, hogy mégaz egri jezsuiták kassai rendtársaiknak sem árulták el. A je-zsuita rendet 1772-ben feloszlatták, s ekkor az egri irgalmas-kórházba került az utolsó egri jezsuita gyógyszerész, NENSSEL

JAKAB testvér, aki a titkot leírta és átadta az irgalmasok-nak. Ettôl kezdve az irgalmasok gyártották és forgalmaz-ták az egri vizet, amely számos nemzetközi kiállításonarany érmet nyert. Ez indította el a XX. század elején a gyártás jogáért azt a pert, amit végül az irgalmasok nyer-tek meg, és ebben ZÖLDESI BALÁZS szerzetes-gyógysze-résznek volt jelentôs érdeme. A rend feloszlatása után a gyógyszertárat államosították, és védett patikaként mû-ködött tovább.

ertárak magyar földönertárak magyar földön

2.3.

4.

5.


SzepesváraljaSzepesváralja irgalmaskórháza és gyógyszertára 1650-benkezdte meg mûködését, elsôsorban a krakkói provinciá-hoz tartozó lengyel szerzetesek látták el itt a gyógyításfeladatait. Maga a kórház 40 ággyal rendelkezett, gyógy-szertára is kisebb forgalomra épült fel. Sajnos az egész in-tézményt az 1794. augusztusi nagy szepesváraljai tûzvészteljesen elpusztította, csak 1810-ben nyílt meg újból.1919 után a szlovákiai új tartományhoz került, az 1950-esévek elején államosították.

TemesvárTalán a „legmozgalmasabb” történettel a temesváriirgalmaspatika rendelkezik: az irgalmasokat III. KÁROLY

1737-ben telepítette le a városba, ahol már abban az év-ben megnyílt a kórház és a nyilvános gyógyszertár aNepomuki Szent János Egyesület épületében. A gyógy-szertár elsô gyógyszerésze és a rendház perjelje TEMMEL

PAULINUS volt, jelezve azt, hogy gyakran a rend munká-ját elôször a gyógyszertáron keresztül ismerte meg a he-lyi lakosság. Ez Temesváron még jobban érvényesült, hi-szen a város elsô nyilvános gyógyszertára lett. 1738-bankitört a négy évig dühöngô pestisjárvány, amelynekmegfékezésében az irgalmasok is kivették részüket. A te-mesvári irgalmas rendi közösség 10 tagjából hatan meg-haltak a járványban, akiket a bécsi tartományfônökségazonnal pótolt, de újabb négy halálos veszteség érte a rendet. A rend tekintélye talán sehol nem volt akkora,mint Temesváron, bár nyilvános jellegét 1765-ben – a ka-tonai gyógyszertár megszervezésével – elveszítette, kór-házi patikaként mûködött tovább, de ettôl függetlenülforgalma nem csökkent. Nyilvános jellegét 1828-banvisszakapta, 1849-ben, a szabadságharc idején, amikor a honvédsereg megostromolta Temesvárt, egy tüzérségilöveg eltalálta a rendházat és összetörte a patika beren-dezését, sôt a mennyezet is leszakadt. A patika újbólcsak 1853-ban nyílt meg, amelyet 1928-ban – teljesen mo-dern körülmények között – a rendház másik szárnyábahelyeztek át. Sajnos ezt is államosították az 1940-esévek végén, így állami tulajdonba került.

PápaTalán a legkisebb irgalmaspatika mûködött Pápán 1757-tôl, amikor ESZTERHÁZY KÁROLY egri érsek és fivére, ESZTER-HÁZY FERENC gróf letelepítették ôket a kis dunántúli város-ban. Kis ágyszámú kórházat (20 ággyal) alapítottak,amelyhez kórházi patikát is szerveztek. E patika soha nemvolt nyilvános, mindig a kórházban ápoltak rendelkezésé-re állt vagy a házfônök által felvett rendeléseket készítettékel benne. A rendház négy szerzetessel kezdte meg mûkö-dését, létszámuk soha nem haladta meg a 10–12-t, deezek közül egy mindig gyógyszerész volt. Magyar gyógy-szerész testvért csak az 1860-as évektôl ismerünk, addigmindig a bécsi rendházból küldtek ide patikust. A rend1950. évi feloszlatásakor is a gyógyszertár kórházi patika-ként mûködött.

KismartonAhogyan Pápán és Egerben, úgy a kismartoni irgal-maskórház is az Eszterházy családnak köszönhette letelepí-tését. 1760-ban ESZTERHÁZY ANTAL – KÁROLY és FERENC uno-kafivére – kezdeményezte Bécsben az irgalmasok kismarto-ni letelepítését. Részükre megfelelô épületet és pénzössze-get biztosított, és a késôbbiekben is az ESZTERHÁZY hercegeknagylelkû és bôkezû kegyuraknak bizonyultak. Talán a leg-jobban felszerelt kórház és gyógyszertár mûködött Kismar-tonban. A szerzeteseknek nem voltak anyagi gondjaik, ígyminden figyelmüket fogadalmuk teljesítésére összponto-síthatták. Híresek voltak a kismartoni irgalmasok ingyenesrendelései, sôt a szegény betegeknek mindig ingyen szol-gáltatták ki a gyógyszereket. Talán a kegyurak, az ESZTER-HÁZY hercegek felé volt az „gesztus”, hogy 1856-ig, az önál-ló magyar irgalmas provincia megalakulásáig csak magyarszerzetesek voltak, szemben Pápával, ahol német ajkú ba-rátok éltek. Ez a patika 1919 után ismét az osztrák tarto-mányhoz tartozott, és folyamatosan mûködik napjaink-ban is. Sajnos a határok újbóli meghúzása után a bécsiosztrák tartomány elöljárói nem éppen irgalmasokhozméltó módon távolították el a magyar szerzeteseket.

NagyváradNagyváradon GYÖNGYÖSSY GYÖRGY nagyváradi kanonoktelepítette le az irgalmas szerzeteseket, akik szerény körül-mények között kezdték meg mûködésüket. Feltehetôen –PAÁL GÁSPÁR ôrkanonok örökségének átadása után – kerül-hettek jobb körülmények közé és nyithatták meg a kibôví-tett kórházuk utcai frontján gyógyszertárukat. A kórház ésa gyógyszertár valóban közmegelégedésre mûködött, bárTrianon után – rendi utánpótlás hiánya miatt – világi sze-mélyre bízták a gyógyszertár vezetését. Az államosítás utánteljesen világi kézre került a patika is.

PécsPécsen – szemben a többimás mûködési színtérrel –világi kezdeményezésre te-lepedtek meg az irgalma-sok: 1796-ban KRAUTSACK

JÁNOS GYÖRGY tímár- és molnármester jelentôs összegû ala-pítványt tett, hogy segítse az irgalmasok pécsi megtelepedé-sét. Ezt az alapítványt növelte 1859-ben SZENTMIKLÓSSY JÁNOS

pécsi polgár is, amely pénzbôl és közadományozásból épültfel a rendházzal egybeépült kórház és a gyógyszertár, amelycsak 1929-tôl volt nyilvános. A pécsi szerzetesi gyógyító in-tézmény soha nem volt a legnagyobb irgalmaskórház, de a város mindig magáénak vallotta és anyagilag támogatta.Ennek köszönhetô, hogy 1871-ben átépítették a gyógyszer-tárat. Neogótikus berendezését az államosítás után védettényilvánították, majd a patika bezárása után más gyógyszer-tárba helyezték át. A rendszerváltozás után itt indult meg a rend újjászervezése, amelynek elsô lépcsôjében megnyitot-ták (világi személyzettel) a gyógyszertárat, és fokozatosanvisszavették a kolostort.

6.

Pa

tik

atö

rté

ne

t


SzakolcaA felvidéki Szakolcán BATTHYÁNY JÓZSEF esztergomi érsekkezdeményezésére az 1772-ben feloszlatott jezsuitarendházat és gyógyszertárat, valamint templomot átad-ták az irgalmasoknak, akik addig kórházi háttér nélkülmûködtették a patikájukat. A kis létszámú szerzetesi kö-zösség a díszes barokk patikában betöltötte a városigyógyszertár összes feladatát. Az irgalmas testvérek sze-génygondozással és házi betegápolással, valamint foghú-zással foglalkoztak. Trianon után a rendház a cseh irgal-mas tartományhoz került.

VácVácon uralkodói és püspöki akaratból telepedtek meg az ir-galmasok, ahol MIGAZZI érsek ugyan 1744-ben 24 ágyas kór-házat alapított, de az 1760-as évekre már csak 10 ággyal mû-ködött. A városnak nem volt gyógyszertára, a püspök orvosalátta el Vác orvosi teendôit. MÁRIA TERÉZIA 1763. évi látoga-tása alatt kérte a püspöktôl a rend letelepedésének engedé-lyezését, amit a város megkapott. 1764-tôl vannak adatok azirgalmaspatika mûködésérôl, BALÁZS és SZILVESZTER gyógy-szerész barátok tevékenységérôl. A kórház felépítésére telket,az uralkodótól pénzt kaptak, amely épület olyan jónak bizo-nyult, hogy az érsek papi szeminárium céljaira elfoglalta, ígyújabb telket és anyagi segítséget kaptak. A rendház földszint-jén mûködô patikáról 1772-bôl is van adat, legalábbis a Pestvármegye helytartótanácsnak elküldött jelentésében ez sze-repel. A kórház épülete 1780-ban készült el, amelyben egy60 ágyas intézményt mûködtettek, és ennek része volt a gyógyszertár. Az épület építkezését KREUZ ABDON JÁNOS

seborvos perjel irányította, aki egyben a város orvosi tisztsé-gét is ellátta, amiért évente 200 forintot kapott tisztelet-díjként. A helytartótanács egészségügyi osztályának, illetveaz országos fôorvos hivatalának megszervezése után a világiés az egyházi ügyeket az egészségügy területén szétválasztot-ták. Így 1787-tôl KISVÁRDAY FERENC, Bécsben oklevelet szer-zett orvos lett Vác városi orvosa, aki azonnal javasolta egypolgári gyógyszertár megnyitását is. Ez természetesen nemtetszett az irgalmasoknak, akik már KISVÁRDAY FERENC „szín-re lépését” sem nézték jó szemmel. 1794-ben viszont valóditettlegességgé fajult az irgalmas patikusok és KISVÁRDAY ellen-téte: a patikájukba betérô városi orvost (aki különben meg-jegyzést tett lassúságukra) kipofozták a patikából. A kölcsö-nös feljelentés után az ügyet elsimították. 1805-ben meg-nyílt egy világi patika is, de ez 1808-ban tönkrement és az ir-galmasok átvették annak kezelését is.

BudaAz irgalmasok Budán hivatalosan 1805-ben telepedtek meg,de kórházukat és egyben gyógyszertárukat is 1815-ben nyi-tották meg, amely lényegében a mai kórházépület helyénmûködött. Ahogy a kórház, úgy a gyógyszertár is egy adottkörzet betegellátását biztosította, biztos anyagi forrásokraépítette fel sokoldalú tevékenységét. 1905-ben a régi épüle-tet fokozatosan lebontották, helyébe modern épületet emel-tek, amelyben megújították gyógyszertárukat. A szakmai kö-

vetelményeknek megfelelô raktárakat, gyógyszerkészítô he-lyiségeket telepítettek. Neogótikus berendezése illeszkedett akórház stílusához is. 1950-ben államosították, a patikát be-zárták, értékes patikai bútorzatát elpusztították. A helyénugyan egy kórházi gyógyszertár mûködött, de az nem voltnyilvános forgalmú patika. A rend tulajdonjogának hely-reállítása (2000) után két évvel az irgalmasok megnyitottákegykori patikájukat az eredeti helyen, világi személyzettel, dea nyilvános közforgalmi jogot csak 2006-ban kapták vissza.

SzatmárHÁM JÁNOS püspök 1834-ben telepítette le a rendet Szatmár-ban, ahol a patika csak 1839-ben nyílhatott meg, mivel ahelyi gyógyszerészek minden hivatalos fórumon tiltakoztakaz irgalmaspatika ellen. Sajnos a kórház és a gyógyszertármûködtetéséhez kevés anyagi forrás állt rendelkezésre, ígygyakran kellett gyûjtéseket szervezni. Éppen a gyógyszertárvolt a legfontosabb anyagi bázis az irgalmasintézményekfenntartására. Trianon után nehéz helyzetbe kerültek, mertminden anyagi forrást a román állam államosított, és csakmagyarországi segítséggel tudtak mûködni. A második vi-lágháború után a rendet feloszlatták, a gyógyszertár államikezelésbe került át.

Dr. Kapronczay Károly PhD,Semmelweis Orvostudományi Egyetem,

egyetemi magántanár;Semmelweis Orvostudományi Múzeum,

Könyvtár és Levéltár,c. fôigazgató

Freskó: Gránátalma; Irgalmasrend Gránátalma Gyógyszertár, Pécs. Fotó: ifj. Grabarits IstvánEgri víz szórólap. Magyar/német nyelvû (Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,Könyvtár és Levéltár, Budapest)Patikai készítmény. Kobaltkék üveg domború felirattal: Egri víz / Irgalmasok/ gyógytárából / Egerben. Fotó: Lónyainé Nagy Éva (Dobó István VármúzeumIparmûvészeti Gyûjtemény, Eger) Portál. Irgalmas kórház. 1823. Rézmetszet. 28x35 cm. Az utcai gyógyszervásárlókat a tetôvel védett ablaknál szolgálták ki. Fotó: Lónyainé Nagy Éva (Dobó István Vármúzeum, Iparmûvészeti Gyûjtemény, Eger)Rézmozsár. Kórház, Eger, alapítva: 1728. Fotó: Lónyainé Nagy Éva (Heves Megyei Önkormányzat, Markhot Ferenc Kórház, Eger)Porkapszula. Pécs, Irgalmasrend Gránátalma GyógyszertárIsmert neve: Hungaria Patika. Jelenlegi neve: Gránátalma Patika. Jelenlegi helye: Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. Budapest II., Frankel Leó út 17–19.

2.

3.

7.

4.

5.

6.

1.

7.


Kígyó Patika, Szolnok, 1910

Szolnok város területének nagy részét már lefedték az1910-ig megnyitott gyógyszertárak. De nyugodtan mond-hatjuk, ez a belváros és annak szoros környéke volt. A te-lepülés ritkábban lakott, elnyúltabb területei egészségügyiszolgáltatás szempontjából kevésbé voltak ellátottak. Ígyfelmerült az igény újabb szolnoki gyógyszertár alapítására.

Ahatalmas területen fekvô MÁV Jármûjavító, a Gôz-fûrészgyár és ôrlômalom telepei, a Tisza folyó feléa Hungária gôzmalom, a református és katolikus

temetô és a városi kórház alkotta hatalmas terület, annaklakott környéke azonban továbbra is fehér folt maradt azellátottság szempontjából. A vasúti sínek, az indóház és aTószeg felé vezetô út hatalmas háromszöge zárta közreazokat az apró, kicsiny, zártkertes házakat, melyek a vas-utasok és a vasutat kiszolgáló iparosok kolóniáját képez-ték, azt a lakótelepet, ahol vasutas- és iparosnemzedékektucatjai születtek és nôttek fel.

Ha valaki mégis gyógyszerre kényszerült, a legközelebbigyógyszertár a Vörös Kereszthez címzett volt a Tomoryúton, amihez útba esett az indóháznál található Kleinkorcsmája, ahol megpihenhetett a gyógyszerért vándorló.

Eljött tehát az idô, amikor a kerület népességéhez, a vá-ros MÁV-os lakosságának rohamos szaporodásához mértigények lehetôvé tették egy újabb személyi jogos gyógy-szertár létrehozását. Ez volt a Kígyóhoz címzett patika,melyet 1910. október 19-én nyitottak meg. Mindez akkortörtént, amikor a MÁV Millennium Kultúrházában sûrûnfellépett a helyi dalkör, és táncolni tanult meg a kor dalla-mára sok-sok fiatal. A kiegyensúlyozott boldog idôk kor-szaka volt.

A belügyminiszteri engedély alapján a szolnoki kórházés a temetô közötti részen lehetett csak megoldani a pati-ka felállítását. A város erre a célra egy sarki telken engedé-lyezte építését, a Szolnoki malommal átellenben. Az épü-let a fôúton (ma Temetô út) és a mellékutcában (ma Pin-tér utca) egyenlô területi mértékben épült ki. A törtvonalúsarki részén volt a patika bejárata, mely a malomra nézett.Az épületben kapott helyet maga a gyógyszertár, valaminta kiszolgáló helyiségek és a személyi lakrész. Az épület

A Kígyóhoz címzett A Kígyóhoz címzett P

ati

ka

tört

én

et

1.


belsô, közrezárt része képezte a belsô udvart. Elsô tulajdo-nosa SCHWEMMER MIKSA volt 1910-tôl egészen 1919-ig.Sajnos nem bukkantam rá, hogy ki volt ô valójában, hon-nan jött és hová távozott. A patika gyakornokaSZTOJALOVSZKY BÉLA volt. „Boldog szép idôk!” Így emlegetteezt a kezdeti idôszakot sok helytörténész, pedig a környékkorcsmái, ahol igen csak sûrûn mártották egymásba a késtvagy verték be egymás koponyáját a helyi legények, sokmunkát adtak a hajnalban riasztott helyi gyógyszerésznek.Mert hogy közelben orvos nem lévén, maradt a patikáriusuram, ugye, ô is orvosos ember.

Még SCHWEMMER mûködése alatt, annak utolsó évében– 1919-ben –, a gyógyszertárat áthelyezték a Tomory út53. szám alá, a Teher pályaudvar városi oldalára, az úgy-nevezett hármas sorompó mellé – telefon 405 –, itt mûkö-dik még a mai napon is (hivatkozva a 16297/33739 XVI-683 – 7887/1919 levéltári iratokra). Nem tudni, hogy adöntésnek mi volt az oka, de végrehajtották, a gyógyszer-tár tehát költözött.

A régi épület sorsa ezzel mondhatni megpecsételôdött.Azóta volt már magánház, tanácsi tulajdon, volt benne le-téti könyvtár az ’50-es években és mûködött pártirodakéntis, de orvosi rendelôként is megállta a helyét, ugyanúgy,mint vegyesboltként. Ma osztott részben magántulajdon,és nem mondhatni, hogy valami jó állapotban van, semkívül, sem belül. A régi bejáratot befalazták, de lomboktólrejtett homlokzata és csúcsdíszei sejtetik az épület valami-kori szépségét és funkcióját.

Az új épület is sarkon helyezkedik el. Sarki törtrészénvan a bejárata és mindkét irányban, azonos elosztásbanfoglalja a teret. Az épület érdekessége, hogy az eredeti és ké-sôbb eredetiben felújított stukkóin szôlôlevelek és szôlô-fürtök találhatók, aminek feltételezhetôen nem sok közevolt a gyógyszertárhoz. Elképzelhetô, hogy a valamikori tu-lajdonosnak volt valamelyest némi köze a szôlészethez.

Az alapító tulajdonos távozását, illetve az átköltözéstkövetôen BôHM IMRE gyógyszerész vette át a patika vezeté-sét, de csak egy évre, és 1920-ban már tovább is állt. Ôró-la sem szól vagy emlékezik meg egyetlenegy irat vagy do-kumentum sem. Nem lehet tudni, hogy honnan jött éshová távozott.

Ekkor jött KOCZKA PÁL gyógyszerész, aki 1920-tól egészenaz államosításig, azaz 1950-ig vezette a gyógyszertárat.

KOCZKA PÁL gyógyszerész 1896-ban született Jászapáti-ban. Szolnokra 1913-ban, 17 éves korában került. Okleve-lét 1920-ban, 24 éves korában szerezte Budapesten. Aztánkövetkezett a mélyvíz, amikor belügyminiszteri enge-déllyel 1920-ban átvette a szolnoki Kígyóhoz címzettgyógyszertárat BôHM IMRÉTôL. A gyógyszertár a Kereskedel-mi Munkásbiztosító Pénztár, a Magyar Államvasutak éssok más intézmény gyógyszerszállítója volt.

Késôbb, az elsô világháborúban KOCZKA a 68. gyalogez-red kötelékében harcolt a román fronton, majd fogságba

esett. A koronás arany érdemkereszt tulajdonosa lett. Az1930-as években vármegyei törvényhatósági bizottsági tag-nak, az Országos Gyógyszerész Egylet választott tagjánaknevezték ki. Felesége KELLNER ERNESZTIN volt, leányát OTTI-LIÁNAK hívták. Apósa KELLNER GYULA (Bp., 1871. április 11.– Szolnok, 1940. június 28.) maratoni olimpikonunk,nyomdatulajdonosként dolgozott és ugyancsak Szolnokonlakott. Sírja a szolnoki református temetôben található.

KOCZKA PÁL megélve, átélve az elsô világégést, a gazda-sági válságot, az utolsó békeéveket, majd a rettegés idôsza-kát a második világháború elôtt, az államosítást mintszakmai Trianont, hosszú éveken keresztül, idôsen is dol-gozott, majd 1971. március 20-án hunyt el. Sírja a szolno-ki római katolikus temetôben található.

A Szolnok Megyei Néplap 1971. március 24-én, a 8. ol-dalon megjelent keretes gyászhíre:

„… Koczka Pál aranydiplomás gyógyszerész 75 éves korábanmárcius 20.-án hirtelen elhunyt. Temetése március 24.-én dél-után fél 4 órakor lesz …”

Itthagyta az árnyékvilágot – Isten nyugosztalja. A Kígyó-hoz címzett gyógyszertár pedig tovább mûködik, és remél-jük, hosszú éveken át szolgálja majd még a betérô betegeket.

Berta Ferencgyûjteménykezelô,

Damjanich János Múzeum Történeti Osztály,Szolnok

gyógyszertárgyógyszertár

1.2.3.

A gyógyszertár eredeti, szebb napokat is látott épületeA gyógyszertár 1919-ben elfoglalt új épületePapírkapszula

2.

3.


Megváltó Gyógyszertár, Szolnok 1893(?)

Kérdôjelekkel teli a Megváltó Gyógyszertár keletkezése éskezdeti éveinek története. A szerzô alapos kutatás ered-ményeképpen próbál választ adni a kérdésekre.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye elsô alispánjának,SIPOS ORBÁNNAK a bizottsági közgyûléshez intézettrendszeres, hosszú éveken keresztül nyomtatásban is

megjelenô, évrôl évre aktuális, írásos jelentésében – jelenaktuális évben, 1881-ben – a következôkrôl számolt be.

„A közegészségügyi bizottság a lefolyt félévben csupán egy-szer tartott ülést, gyógyszertár engedélyezési ügyben adandó vé-leményezés végett.” – Ugyanezen írás késôbbi soraiban megis magyarázza a leírtakat.

„A lefolyt évben egy új gyógyszertár sem állíttatott fel, semreál, sem személyi jogú nem adatott el. Szolnokon HoránszkyIstván gyógyszerész elhalván, gyógyszertárát Kecskési Tivadarokleveles gyógyszerész haszonbérbe kivette.”

Igen, mindez így történt. Az adott idôszakban mind-össze két gyógyszertár volt a városban. Az egyik, az elsô, azIsteni Gondviseléshez címzett, a HORÁNSZKY család vezeté-sével. A másik, azaz a második, a Tomory út 1. szám alattlétezô Vörös Kereszthez címzett, BOÁR GYÖRGY üzemelte-tésében.

Egyes, nyomtatásban is megjelent kutatás az 1876-osesztendôre hivatkozik, mint a Megváltó Gyógyszertár meg-nyitásának dátumára. Sajnos ez nem lehetséges, mert ak-kor ez lett volna a második gyógyszertár Szolnokon. Máspublikációk – talán nem ismerve a városi épületek törté-netét – a Szapáry utca elsô felére, a Nemzeti Szálloda mel-lé helyezték, ám akkor sem stimmel az évszám. Ugyanis a Nemzeti 1893–95 között épült. Késôbb hivatkozom ku-tatásokra, melyek a Nemzeti bal oldalára helyezik ezen in-tézmény alapító helyét. Tehát át kell gondolni, hogy mi-kor is jött létre és nyitott a nagyközönség, a betegek, szen-vedôk felé a Megváltóhoz címzett gyógyszertár. A továb-

biakban remélhetôleg megnyugtatóan olvasható, hogy a történelmi „szóbeszéd” és a közvetett tények mennyiresegítik a reális, dokumentatív lehetôség megoldásait.

A Megváltóhoz címzett gyógyszertár alapvetôen személyijogos gyógyszertár volt. Sajnos iratok, dokumentumok hiá-nyában, melyet a történelem viharai megannyi iránybanszétfújtak – ha hinni lehet a szájhagyománynak és az átté-teles visszaemlékezéseknek, mint már jeleztem –, elôször a Szapáry úton, a Nemzeti Szálló mellett, annak bal oldalánkapott helyet, egy földszintes épületben. Mindez az1893–95 közötti években történhetett, ugyanis ekkor adtákát – illetve építették – a Nemzeti, vagy más néven FodorSzállodát, a Szapáry utca és egyben a város ékességét. Sajátvillamos világításával, saját termálfûtésével, artézi kútjával –melyet még ma is irigyelhetünk. A gyógyszertár tulajdonosaZS. MÁRTON ISTVÁN volt. Sajnos erre a tényre egy-két kivétel-lel csak az elkallódott iratok között találhatnánk rá, de az1914-es és az azt követô zaklatott évek, a megszálló katonákmelegedésére használt levéltári iratok adhatnának pontosválaszt. Sajnos ez már lehetetlen vállalkozás.

Már Szolnokon is „MMár Szolnokon is „M

1.

2.

Pa

tik

atö

rté

ne

t


A továbbra is ZS. MÁRTON ISTVÁN tulajdo-nában lévô gyógyszertár mindjárt a kezdetiidôkben átköltözött a Baross utca 1. számalá, pontosabban a Szapáry és a Baross ut-ca sarkára – mint Baross utca 1. szám, mi-vel az épület fôbejárata a Baross utca feléesett –, amirôl az 1896-os hivatalos városijelentés is beszámol. A család és örököseik1919-ig tudhatták magukénak a gyógy-szertárat, de mindeközben sok mindentörtént. Többek között egymást váltották a bérlôk és az üzemeltetôk. Ezen idô alattrendszeresen jöttek a városba a színi társu-latok. Még mindig a Tiszáról hordták a vi-zet, megtörtént a századforduló és megalakult a szolnokimûvésztelep.

Az, hogy valójában a tulajdonos mûködtette-e a gyógy-szertárat, vagy már a századforduló elôtt is volt bérlôje,sajnos nem egyértelmû, de mint elsô bérlô, SZIVER ÁRPÁD

neve merült fel, aki a gyógyszertár kezelôje volt az 1900-asévekben. Ô volt az, aki ALEXANDER JÁNOSNAK adta át a ke-zelési jogot az 1900-as évek legelején. A gyógyszertár bú-torzatát 1902-ben a „Steinbuch Ármin” cég szállította, denem kizárt, hogy már egy lehetséges felújításról vagy bú-torcserérôl volt szó, ami ALEXANDERRÔL el is képzelhetô.

Ôróla már tudjuk, hogy a Vörös Kereszt Gyógyszertáratbérelte és éppen ezekben az években merült fel benne a gondolat, hogy féltvén a patikát és annak forgalmát –miután a tulajdonos el kívánta adni az épületet –, új hely-re kívánta azt költöztetni. Aztán mégis úgy döntött, hogyinkább a Vörös Kereszt marad a Tomory úton – és ô megy.

Egy, a Szolnok Megyei Levéltárban fellelhetô okirat sze-rint, a Megváltóhoz címzett gyógyszertár ALEXANDER JÁNOS-RÓL ELEK MIHÁLYRA ruházódott át – belügyminiszteri enge-déllyel –, 1905-ben.

Mûködésérôl egy keretes hirdetés tesz tanúbizonyságot.

Hirdetés„Köszvény-szesz. Köszvény, rheuma, hátfájás és más fáj-dalmak ellen, a legrövidebb idô alatt gyógyít. Ára kis pró-ba üvegcsében 1.20 korona.

„Megváltó”-fluid és „Megváltó”-por. Évek hosszú soránnyert tapasztalatok alapján elôállítva füvek, gyökerekösszetört részeibôl. A kettô együtt a legmakacsabb gyomor-bajt gyógyítja. Ára külön-külön 60 fillér. Ajánlja Elek Mi-hály gyógyszertára a „Megváltó”-hoz Szolnokon.”

Négy év elteltével a helyi, Jász-Nagykun-Szolnok megyeiLapok 1909. augusztus 1-jei számában a következô négy-soros jelent meg ugyancsak a „Hírek” rovatban:

„Gyógyszertár átruházás: Szolnokon a gr. Szapáry utca sar-kán lévô Elek Mihály által Veres Barnára való átruházást a m.kir. Belügyminisztérium jóváhagyta.”

Így hát VERES a gyógyszertár bérlôje, egészen kerek egyévig, 1910-ig. Ekkor következett NÉMETH OSZKÁR, aki 1911-ben – ugyancsak egyévi jelenlét után – átruházta a gyógy-szertár bérleti jogát STEINER OSZKÁR helyi lakosra (STEINER a

2540-es helyrajzszámon lévô épületben lakott, amiéppen a Baross utca 1. számnak felelt meg, azaza Megváltó Gyógyszertár épülete). A ház lakha-tó bérleményeibe, az emeleti részhez, a Barossutcáról nyíló fôbejáratról lehetett feljutni, ami agyógyszertár jobb oldali részén volt. Az épületmég ma is áll. 1913. december 21-én a Függet-len Lap 6. oldalán – STEINER OSZKÁR legnagyobbbánatára – a következô történések kaptak széleskörû nyilvánosságot.

„Nagy riadalom volt a közelmúlt napok egyikéna Szapáry utca sarkán lévô gyógyszertárban. Labo-ratóriuma egyik részében valami lakatosmunkánfáradozott két lakatos legény. Az egyik állványhoztámasztott létrán kuporgott mind a kettô. Egy-szercsak az állvány leszakadt, a létra utána süllyedt

és egy nagy csomó gyógyszeres üveget szétzúzott. Mindenféle or-vosság szanaszét folyt. Nagy tömeg lysoform szabadult ki ésdesinficiált lakatost, laboratóriumot, mindent. Azóta folytonszellôztetnek.”

A következô bérlô NAGY IMRE volt, aki 1918-ban vette áta bérleti jogot, és mit ad isten, ugyancsak egy évre, 1919-ben távozott.

NAGY IMRE gyógyszerész 1895-ben született Nagy-körûben. Oklevelét 1917-ben Kolozsvárott szerezte,a következô évtôl mint friss diplomás már a Megvál-tóhoz címzett gyógyszertárat irányította. Az 1920-asesztendô már Budapesten találta a Szent GyörgyGyógyszertár bérlôjeként. Az ellenforradalom utánhalálraítélték, de sikerült megszöknie. Szülei mártír-halált haltak. Felesége FUNK KLÁRA volt.

A gyógyszertár bérleti jogának átruházása NAGY IMRÉRÔL

LASSÁNYI JENÔRE 1919-ben történt meg.

A LASSÁNYI család a legöregebb magyar vármegyébôl,Nyitra vármegyébôl, pontosabban Nagytapolcsánytelepülésrôl került az Alföldre. A család Kisújszállá-son telepedett le, ahol az apa, LASSÁNYI JÓZSEF még az1914-es összeírás szerint gyógyszertárat mûködtetett,egészen haláláig. (Rajta kívül ebben az idôben mégkét gyógyszerész dolgozott a városban: JANTÓ TIVADAR

és WEISBERGER MIKLÓS.) A fiú, azaz a mi gyógyszeré-szünk, LASSÁNYI JENÔ, 1886-ban Kisújszálláson láttameg a napvilágot. Diplomáját 1909-ben, a budapes-ti egyetemen vehette át. Ugyanitt folytatta gyakor-latait, majd 1919-ben vette át Szolnok városában a Megváltó Gyógyszertárat.

Ez nem éppen a legbékésebb és legvirágzóbb idô volt.LASSÁNYI késôbb megnôsült, BRAYER RÓZSI úrhölgytôl kétgyermeke született, VERA és GYÖRGY. VERA leányuk ugyan-csak a gyógyszerészhivatást választotta. Tíz év alatt felfut-tatta a gyógyszertárat. Az 1928-as Polgármesteri Jelentésben

egváltó”egváltó” 3.


a legtöbb adót fizetôk listáján, az 51. helyen LASSÁNYI JENÔ

gyógyszerész állt. Közben, 1926-ban a Hôsök szobrávala 14-es hôsi halottakra emlékeztek, melyhez nem kis mér-tékben gyógyszerészünk is hozzájárult. Aztán megint köl-tözött a gyógyszertár. Az eddig vele szemben lévô, a század-forduló földszintes üzletsorát, azok egymást túlharsogófestett tábláival – kiváltképp TISZA ISTVÁN Borbély és Fod-rász festett bádogtábláit, melyeken hegyesre pödört bajszúmarkáns férfiarc nézett vissza az utca emberére – 1929-ben felváltotta a kor divatjának megfelelôen neobarokkstílusban épült kétemeletes Nerfeld-palota. Ennek az épü-letnek a törtvonalában, a földszinten kapott helyet a por-tál felirata szerint az Apotheka, azaz a Megváltóhoz cím-zett gyógyszertár. A reprezentatív épület homlokzatánakdísze, éke volt a kiugró erkély, négy nôi szoborral. A gyógy-szertár mellett minden kereskedô igyekezett a földszintiüzletsorban helyet kapni vállalkozásának, hisz a város leg-forgalmasabb részén kínálhatta portékáját. Itt volt a Kris-

tály Cipôáruház, a Meinl Kávébolt és a városszerte köz-kedvelt virágüzlet.

Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Címtárá-ban (1932–34.) a következô keretes reklám jelent meg:

„A legjobb arc és kézfinomító Vera Violetta arckenôcs fôrak-tára Lassányi Jenô gyógyszertára. Szolnok, Nerfeld palota.Telef. 36.”

A következô változás 1942-ben történt. LASSÁNYI JENÔNÉ

és ERNSZT MIKLÓS együtt vezették a gyógyszertárat.

ERNSZT MIKLÓS okleveles teljes jogú gyógyszerész. Dip-lomáját 1929. december 17-én Szegeden vehette át.

A közös vezetést követôen 1947. január 24-tôl önállókezelôje lett a gyógyszertárnak.

LASSÁNYI VERA, a késôbbi ERNSZT MIKLÓSNÉ, aki követteapja foglalkozását, elôször gyakornokként dolgozott férjemellett 1950-ig, az államosításig, majd együtt irányítottáka Megváltóhoz címzett gyógyszertárat, a Ságvári út 2. számalatt. Túlélve az államosítást, és az azt követô átszervezé-seket, egészen 1954-ig mûködött a patika. További létét azépület egész földszintjén kialakított Centrum Alföldi Áru-ház akadályozta meg, így végleg megszûnt a Megváltó.Maga az épület 1976-ig állt, amikor is egy tûzeset után le-bontották.


Damjanich János Múzeum,Szolnok

Receptboríték Számolócédula; Lysoform reklámKozmetikai tégely„Megváltó”, Baross utca 1., az 1910-es évek végén A Lassányi Patika 1929-ben

1.2.3.4.5.

4.

5.

Pa

tik

atö

rté

ne

t


A Magyar Kir. Honvédség a második világháborúban1938-tól megkezdôdött a M. Kir. Honvédség nagyarányúminôségi és mennyiségi fejlesztése, amelyre a blediegyezmény adott lehetôséget. Ekkor az addig rejtett mó-don mûködô katonai alakulatok tevékenysége nyitottávált, és bevezették az általános védkötelezettséget is.1941-re a fejlesztések eredményeképpen a honvédséglétszáma meghaladta a 170 000 fôt, amely 1944 ôszére1 000 000 fôre emelkedett.

Afordulópontot a Magyarország és a Szovjetunió kö-zött beállt hadiállapot jelentette. A Magyarországáltal deklarált hadiállapot nyomán 1941. június

28-án a honvédség szárazföldi csapatai átlépték a ma-gyar–szovjet határt. Ettôl a naptól kezdve a honvédséggyógyszerész tisztviselôi is nehezebb feladat elé kerültek.A harctéren lévô tábori, valamint a hátországban lévô hely-ôrségi és hadikórházakban megjelentek az elsô sebesül-tek, fokozatosan nôtt az ellátásra szorulók száma. Ez elsô-sorban a tábori kórházak gyógyszerészeire rótt nagyobbterhet, hiszen ezen intézmények gyógyszertáraiban csu-pán 1-2 gyógyszerész szolgált. Elsôdleges feladatuk volta hozzájuk utalt intézmények (csapatok) részére a szüksé-ges gyógyszereket az érvényben lévô magyar gyógyszer-könyvben elôírt módon elkészíteni, készletben tartani ésa hatályos szabályok szerint kiadni.

A kórházi gyógyszertárak kezelésébe tartoztak a gyógy-szerek, a kémlôszerek és az üzemi eszközök. A kötelezôentartandó gyógyszerek jegyzékét a honvédség számára ké-

szült gyógyszerárszabás tartalmazta. Az 1941-ben kiadottszolgálati utasítás szerint „a gyógyszerek gyógycélokra, agyógyszervegyészeti készítmények az összetett gyógyszerek elôál-

Gyógyszerészi szolgálatGyógyszerészi szolgálat

2.1.

3.

Pa

tik

ust

ört

én

et

VI. ÉVFOLYAM 3–4. SZÁM14 Gyógyszerészettörténet �P

ati

ku

stö

rté

ne

t

lítására és fertôtlenítésére, a kémlôszerek pedig a gyógyszerekmegvizsgálására szolgálnak”.

A gyógyszertár mûködéséért a gyógyszertár vezetôje fe-lelt, aki közvetlenül a kórház parancsnokának volt aláren-delve. Ô ellenôrizte a gyógyszerkiadást, a szükséges gyógy-szerek utánpótlását. Vezette az elôírt leltárakat, intézte agyógyszertár levelezését. Különösen megterhelô feladatotjelentett az egyszemélyes gyógyszertárak mûködtetése. Eb-ben az esetben a gyógyszerügyi szolgálattal kapcsolatosösszes teendô a gyógyszerészre hárult. A gyógyszerészekmunkáját elsôsorban a minden nagyobb gyógyszertárhozbeosztott altiszt (laboráns) segítette. Ô ellenôrizte a segéd-személyzet munkáját, amely a szükséges házimunkát, il-letve az ügyeletes gyógyszerész személyi kiszolgálását vé-gezte. A helyôrségi kórházak gyógyszertáraihoz általábankét segéderô tartozott. A tábori kórházaknál azonban csakegy segéd dolgozott. A gyógyszerellátást a HonvédelmiMinisztérium biztosította. Gyógyszerhiány vagy rendkívü-li sürgôsség esetén – a kórházparancsnok engedélyével –a gyógyszereket közvetlenül a gyógyáru-kereskedôtôl, vagya polgári gyógyszertártól is megvásárolhatták.

Az alábbi gyógycélokat szolgáló cikkeket a gyógy-szertárak maguk szerezték be: ásványvíz, citrom, cu-kor, faggyú, gipsz, gyógycélú jég, konyhasó, égetettmész, orvosi nadály, szódavíz.

Az úgynevezett gyógyborok a különleges gyógyszerekközé tartoztak. Beszerzésük egyedi eljárás alapján volt le-hetséges.

A fent említett egészségügyi intézmények mellett a hon-védség bakteriológiai állomásai, egészségügyi szeroszlo-pai, kórházvonatai, kórházhajói is foglalkoztattak gyógy-szerészeket. Minden állomáshoz két gyógyszerészt osztot-tak be. Az ô munkájuk inkább kutatói, illetve vegyészivolt. Az egészségügyi szeroszlopok vezetôi is gyógyszeré-szek voltak. A szeroszlopok 54 tonna egészségügyi anya-got befogadó raktárait is gyógyszerészek kezelték, raktár-fônöki beosztásban. A kórházvonatokon, a fertôtlenítô- és

fürdôvonatokon, valamint a kórházhajókon egy gyógysze-rész dolgozott. Ôk egyenként 400–500 fô gyógyszerellátá-sát szervezték.

1942 szeptemberében a honvédség hivatásos gyógysze-részeinek elnevezése megváltozott. Az addigi gyógyszerészfôtisztviselôk fôgyógyszerészek lettek, a gyógyszerész tiszt-viselôk, illetve segédtisztviselôk megnevezése pediggyógyszerész, illetve segédgyógyszerész lett. Ekkor össze-

6.

4. 5.


sen 66 hivatásos gyógyszerésze volt a magyar haderônek.1944 ôszén a hivatásos gyógyszerészi kar már 69 fôbôlállt. Tisztviselôi státuszuk megszûnt. Katonaállománybaléptek. Ennek megfelelôen katonai rendfokozatot kaptak,amely a következôképp alakult:

Létszám Rendfokozat

1 gyógyszerügyi ezredes

2 gyógyszerügyi alezredes

25 gyógyszerügyi ôrnagy

9 gyógyszerügyi százados

31 gyógyszerügyi fôhadnagy

1 gyógyszerügyi hadnagy

A világháborúban súlyos károk érték a honvédséggyógyszerészi szolgálatát is. Az intézményi hálózat fel-bomlott, az egészségügyi felszerelés és a gyógyszerkészletjava a kitelepülés következtében Németország területénvolt, illetve megsemmisült. A gyógyszerészek nagy részehadifogságba vagy az ország területén kívülre került.

Dr. Kiss Gáborfôlevéltáros,

Hadtörténelmi Levéltár,Budapest

Pharmacist Service in the Hungarian Royal „Honvéd” Army during the WW IIThe quantitative and qualitativeprogress of the Hungarian Royal„Honvéd” Army was started from1938. So the pharmacist clarks hadto perform their task under moredificult circumstances. They servedtill the end of the war, as long astheir organization didn’t changeddisintegrated.

7.

8.

1. Gyógyszerárszabás fedôlapja, 19432. Gyógyszerárszabás, 19433. A m. kir. 526. hadikórház gyógyszertárának gyógyszerigénylése,

1942. december4. Szolgálati utasítás fedôlapja, 19415. Szolgálati utasítás, 19416. A Gyógyszerészi Szemle szerkesztôjének levele

a honvédelmi miniszterhez, 1942. január 12.7. Egy tábori kórház gyógyszerésze,

1942. szeptember 20. Haditudósító felvétel8. Adolf Hitler által a m. kir. Honvédségnek adományozott

Ju-52-es sebesültszállító repülôgép gyógyszertára, 1942. október 8. Haditudósító felvétel

Az illusztrációk a Hadtörténelmi Levéltár, a Hadtörténeti Múzeum és a Hadtörténeti Könyvtár gyûjteményeibôl valók.


A következôkben a Szepesség, pontosabban az egykoriSzepes megye gyógyszerészeirôl, gyógyszertárairól köz-lünk adatokat a kiegyezéstôl a Monarchia felbomlásáig ter-jedô fél évszázadból. Ezeknek az adatoknak jó részenyomtatásban már megjelent, eddig is ismert volt; mi csu-pán összegerebeneztük, s most az eddigiektôl eltérô, re-ményeink szerint új szempontoknak megfelelôen csopor-tosítva és kommentálva tárjuk az olvasó elé.

Szepes megye a történelmi Magyarország északi hatá-rán, 3654 négyzetkilométeren terült el. Az 1910-esnépszámlálás ezen a kis területen 172 867 fôrôl

szólt – meglehetôsen vegyes lakossággal. A vidéket, már-mint a falvak többségét szlovákok, illetve rutének lakták,a városok és a nagyközségek (kilenc rendezett tanácsú vá-ros, 18 nagyközség) többsége német nyelvû volt, jelentôsmagyar polgársággal, értelmiségi réteggel.

A nemzetiségi megoszlás a megyében (százalékarány-nak megfelelôen) a következôképp alakult: szlovák56%, német 22%, magyar 10,4%, rutén 7,1%, egyéb2,5%.

A Sziléziából még jóval a tatárjárás elôtt betelepített cip-szerek, mármint a szepesi szászok, valamint a valamivel ké-sôbb a megye déli részén, a hét szepesi bányavárost megala-pító, szintén német telepes gründlerek – erdélyi fajtestvéreik-kel, a szászokkal szöges ellentétben – mindig jó magyarok-nak bizonyultak. Bár becsületes cipszer nevüket (Faix,Genersich, Greb, Scherfel, Teutsch stb.) soha nem jutotteszükbe magyarosítani, de kétségtelen, hogy magyarul érez-tek, s többségük beszélt is ezen a – számukra egyébkéntegyáltalán nem könnyû – nyelven. Gyerekeiket cserediák-ként hagyományosan az Alföldre küldték „magyar szóra”.1848–49-ben pedig egy emberként álltak ki a magyar ügymellett. Az I. világháború utáni impériumváltozás során pe-dig sokan a lábukkal szavaztak: a budapesti Szepesi Szövet-ség a két világháború között megközelítôleg 3000 fôt szám-lált, jobbára menekült cipszer értelmiségieket.

A Szepesség németajkú városai a gyógyszertárellátás te-kintetében a kezdetektôl a legjobbak közé tartoztak Ma-gyarországon. A legelsô hazai patika is itt nyílt meg, jele-sen Lôcsén – 1503-ban. 1888-ban a megyében 21 gyógy-szertár mûködött, ezek közül 12 reáljogú, 6 személyi jo-gos, 2 fiók-, 1 házi és 1 kézi gyógyszertár volt. A századfor-dulón, pontosabban 1902-ben két házi gyógyszertár léte-zett, mindkettô bányapatikaként. Az egyik az ALBRECHT fô-herceg örököseinek tulajdonában levô Bindt bányatelepen1,a másik pedig a Kotterbachi Bányatársulat kezelésében2.

A szepességi patikákkal kapcsolatban az említett elsô nyi-tást követôen négy nagyobb alapítási hullámról beszélhe-

tünk. Az 1600-as években két helyen nyílt három gyógyszer-tár: Késmárkon (1680), valamint Szepesváralján kettô is azirgalmasok rendházában, nem sokkal rá pedig a városban.

Gyógyszertárak Szepesben (a kezdetektôl 1918-ig)Helység Alapítás éve ElnevezésAlsótátrafüred 1893 Arany KoronaFelka 1789 PelikánGölnicbánya 1762 Arany OroszlánIgló 1753 Arany Oroszlán3

1789 Jó PásztorKésmárk 1680 Magyar Korona

1765 Arany SzarvasKrompach/Korompa 1875 Magyar Korona

1912 MegváltóLeibic 1893 Szt. István KirályLôcse 1503 Oroszlán

1805 KígyóLubló 1845 Szt. MiklósMerény 1877 Magyar KoronaÓtátrafüred 1893 név nélkülPodolin 1717 GólyaPoprád 1893 Magyar Korona

1789Szepesbéla 1828 Magyar KirálySzepesófalu 1856 SzentháromságSzepesolaszi 1842 Magyar KoronaSzepesszombat 1844?

1894 ÔrangyalSzepesváralja 1690 Gránátalma

1668 MegváltóSzomolnok 1750 Szûz MáriaÚjegyház 1874 Fekete Sas

Az irgalmasok magyarországi megjelenése egyébkéntis megér egy misét. Miután ZSIGMOND királyunk1412-ben Lengyelországnak az eredeti 24 szepesiszász városból 13-at 40 ezer prágai garasért elzálogo-sított4, ezeket ettôl fogva – egészen Lengyelország el-sô felosztásáig – a LUBOMIRSKI hercegek igazgattákKrakkóból. Az irgalmas rendet az egyik LUBOMIRSKI

herceg telepítette le itt nálunk 1740-ben. A(z ingye-nes) betegápolást felvállaló rend hazai rendházaielôbb az osztrák, késôbb a lengyel, végül az 1850-ben önállósuló magyarországi provinciához tartoz-tak, s a millennium évében az irgalmasoknak már 13kolostora volt az országban.

Az itteni kolostor mellett tízágyas kórház és kétfôs sze-mélyzettel (okleveles fô- és beosztott gyógyszerész testvér-rel) gyógyszertár mûködött. WOLTNER MIHÁLY három évti-zeden át töltötte be a vezetô gyógyszerészi tisztet. A sze-pesváraljai irgalmasok közül többen az egyletben is aktívszerepet vállaltak.

Az alábbi táblázat a kérdéses idôszak ismert szepes-váraljai gyógyszerész testvéreinek nevét és körülbelüli mû-ködési idejét tartalmazza.

Patikusok a Tátra aljánAdalékok a Szepesség gyógyszerészettörténetéhez

Patikusok a Tátra aljánP

ati

ku

stö

rté

ne

t


Név Idôszak Egyéb adatAkantisz Timothé 1868–870Friesz Odoricus 1867 †1868Gyárfás Servatius 1877 k.König Levin 1870 k.Kunfalvy György 1886–87 k.Manderla Beneventura 1867–68Schramek Hermenegild 1871–72 k.Stepanik Fábián 1880 k.Weisz János 1889 k.Woltner Mihály 1886–1918 k.Zsiska Celesantius 1882 k.

A második nagy patikaalapítási korszaknak a XVIII. századmásodik fele mondható, ami egyébként megfelelt az or-szágos „trendnek”. Ekkor hat (a század elején csupán egy)gyógyszertár nyílt Szepesben. A következô hullámban, aXIX. század elsô felében, illetve közepén további öt. Mind-ezek persze kivétel nélkül helyi, vagyis cipszer ’gründlerek’vállalkozásaiként jöttek létre. Más nemzetiségû (értsd: ma-gyar) tulajdonosokkal, bérlôkkel, kezelôkkel csupán azutolsó hullám során, a XIX. század utolsó harmadában ta-lálkozunk.

A század végén hatalmas fejlôdésnek indultak a tátraaljiüdülôk: a Tátrafüredek, Tátralomnic rohamosan kezdtekkiépülni. Itt igen jó klientéliára lehetett számítani, de csaka nyári fôszezonban. Ezért itt két patika is nyitott gyorsegymásutánban. 1893-ban Alsótátrafüreden nyitotta megGRÉB JÁNOS felkai patikus fiókgyógyszertárát. GRÉB nemvéletlenül nyitott itt patikát – villáját is itt építette fel nemsokkal korábban. CSATÁDY ARTÚR a szomszédos – és régeb-bi alapítású, jóval nagyobb és persze elôkelôbb – Ótátra-füreden, a Hygiea épületben üzemeltette nyaranta gyógy-szertárát. Nincs adatunk arról, hogy pontosan mikortól.

Külön kell szólni a patikaáthelyezésekrôl, amelyek afenti képet mindenképpen árnyalják, de egyben akár ne-hezen átláthatóvá is tehetik, különösen, ha tekintetbevesszük a szepesi – elsôsorban a tátraalji – cipszer szakmaiés társadalmi közeg kapcsolódásait, fölöttébb bonyolultszociometrikus hálóját is. Mindennek felderítése mindenbizonnyal, s minden szempontból emberes, sôt többem-beres feladat.

A fentiekkel kapcsolatban csupán csak példaként emlí-tem meg, hogy Szepesszombat két önálló gyógyszertárát isáthelyezték a XIX. század folyamán: az egyiket 1844-benFelkára, s helyette még ugyanabban az évben másikat nyi-tottak, a másikat viszont 1893-ban Poprádra, hogy aztána rákövetkezô évben a helyén új patika nyíljon.

A szepesi patikusok mindig is a legjobban szervezettekközé tartoztak. És a legelsôk közé. Egyesületüket már1863-ban be akarták jegyeztetni, akkor azonban még –nyilvánvalóan politikai meggondolásokból – a kormány-zat nem hagyta jóvá alapszabályukat. A Szepesi Orvos-Gyógyszerész Egyesület végül is a kiegyezés évében alakultmeg. A szakmai testület 60–70 fôs létszámmal mûködött,mintegy 12–15 gyógyszerésszel. A millennium évében azegyesület 65 tagot számlált (ismert gyógyszerésztagok:CORNIDESZ KÁROLY, DUFFEK FRIGYES, GÄRTNER KÁLMÁN,GENERSICH JÓZSEF, GRÉB JÁNOS, MOLITER BÉLA, NOSZ LAJOS,REICHELT LEO, SZAUER JÓZSEF, WOLTNER MIHÁLY), 1903-bana taglétszám 73 fô volt, ebbôl 56 orvos, 16 gyógyszerész és

egy magánzó. Az egyesület éves közgyûlésein a gyógysze-részkollégák rendszeresen szerepeltek elôadással, felolva-sásokkal.

A szepesi gyógyszerészek társadalmi tevékenysége kap-csán óhatatlanul részletesebben kell szólnunk az 1873-ban alapított Magyarországi Kárpátegyesület keretébenvégzett munkáról. A tátrai üdülôtelepek és a turizmus fej-lesztésében múlhatatlan érdemeket szerzett MKE tevé-kenységében a kezdetektôl fogva tevékenyen részt vállaltszámos szepesi patikus, közülük BOROSTYÁNI FERENC lôcsei(tagságának kelte 1873), GENERSICH KÁROLY késmárki(1873), GRÉB JÁNOS szepesszombati (1874), IGNATOVICS

ANTAL lublói (1875), SCHELLE EDE szepesszombati (1875),SCHERFEL KORNÉL késmárki (1875), STEPHANY JÁNOS szepes-bélai (1873) és SZOPKO ALFRÉD krompachi (1873) patiku-sokat említhetjük a legelsôk között.5

A legismertebb, mármint országosan legismertebb sze-pesi gyógyszerész kétségkívül CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR

(1853–1919). Kár, hogy tévesen. Az az igazság ugyanis,hogy CSONTVÁRY szepesi patikussága csupán mítosz.CSONTVÁRY nem mondható szepesi gyógyszerésznek, leg-feljebb szepesi származásúnak, annak is legfeljebb család-ja kapcsán6. CSONTVÁRY a Sáros megyei Kisszebenben szü-letett, s csupán csak gyakornoki idejét töltötte Iglón. Mi-után Budapesten 1876-ban megszerezte diplomáját, Eszé-ken, majd a Nógrád megyei Gácson volt gyógyszertára –ez utóbbi helyen 1884-tôl tíz éven át mûködött. Ezt köve-tôen viszont – festôi elhivatottsága jegyében – itteni pati-káját elôbb bérbe adta, majd végleg eladta.

A szepesszombati GENERSICH-dinasztia tagjai közöttszámos orvost és gyógyszerészt találunk. KorszakunkbanGENERSICH JÓZSEF és KÁROLY mûködött gyógyszerészként.Az apa, ALEXANDER KRISZTIÁN a városi gyógyszertár tulajdo-nosa és kezelôje volt; üzletét JÓZSEF vitte tovább.

GENERSICH JÓZSEF az MKE igen aktív tagjának bizonyult.Többek között ô volt a TÖMB (Tátrai Önkéntes Mentô Bi-zottság), a tátrai mentôk szepesszombati körzetének veze-tôje. A városkában mûködött a Tátrakórház, ide hozták bea súlyos balesetet szenvedett turistákat, sielôket.GENERSICH sajátos szokása volt gyógyszertárának áthelye-zése; patikáját Szepesszombatról elébb Felkára, majd on-nan Poprádra vitte át, kapcsolatainak hála az új helyekenkülönösebb gond nélkül nyithatott új üzletet.

GENERSICH KÁROLY is jócskán kivette részét az MKE te-vékenységébôl: az egyesület poprádi múzeumának cus-tosaként mûködött alapításától egészen 1882-ig. Az or-vos-gyógyszerész egyletnek is aktív tagja volt, az egylet1881-es késmárki vándorgyûlésén pl. „A magyar és oszt-rák gyógyszerkönyv összehasonlítása” címmel tartott elô-adást.7

A tátraalji üdülôtelepeken ’mentôhelyek’ mûködtek, azegyik pl. az ótátrafüredi nagyszálló épületében, DR. GÁMÁN

BÉLA igazgató fôorvos vezetésével. Helyettese, DR. CSATÁDY

ARTÚR az itteni gyógyszertár vezetését is ellátta. A többi el-sôsegélyhelyen a fürdôigazgatóság árusított gyógyszereket,kötszereket – a TÖMB számlájára.

A nagylomnici származású GRÉBEK között számosgyógyszerészt találunk. Az 1880-ban született ALADÁR

pozsonyi gyógyszerészként hunyt el 1916-ban. GÉZA


(1875–1937) építészmérnök, GYULA (1881–1944) azaszódi gimnázium latin–német tanára lett.

Apjuk, GRÉB JÁNOS Szepesszombaton (a kisváros maPoprád egyik kerülete) volt gyógyszerész – és egyben vál-lalkozó. Jellemzô rá, hogy az Orvos-Gyógyszerész Egyesü-let 1878-as, poprádi vándorgyûlésén „Gyógyszerészetimellékipar” címmel tartott elôadást. Természetesen sajáttapasztalatai alapján.

Szepesszombat határában, a Poprád és a Felka egybefo-lyásánál, 683 méter tengerszint feletti magasságon, ne-gyedórányi távolságra a várostól alapította meg ’vízgyógyintézetét’, amely aztán „Gréb-park” néven vonult be a köz-tudatba és az annalesekbe. Az ötholdnyi területen GRÉB –ma úgy mondanánk – zöldmezôs beruházásként hoztalétre 3-4 kis házból, vendéglôbôl és fürdôházból álló üdü-lôtelepét, összesen 18 szobával. A fürdôházban meleg ká-das fürdôk és zuhanyok jelentették a hydroterápiát.

GRÉB park-szanatóriumának újdonsága nem a vízkúra,hanem a mellbetegeknek ajánlott savó- és kefirkura volt. A savó a juhtúró készítésénél visszamaradó, magas tápérté-kû folyadék, amelyet aztán emberi fogyasztásra kifôznek.A savóval korábban malacokat hizlalt a báca, GRÉBNÉL apáciensek felerôsítésére szolgált. Napi három alkalommal– a napi három fejés ehhez mindenkor friss savót biztosí-tott. A kúrát természetesen csupán bentlakással, panzió-alapon lehetett végigcsinálni. Az élelmes gyógyszerész-vál-lalkozó a kuráciusok mellé egy fiatal gyakorló orvost isszerzôdtetett, jelesen – a szintén cipszer – SAX ÁGOSTOT.

A felkai SCHERFEL V.(ILMOS) AURÉL (1835–1895) szinténgyógyszerészdinasztiából származott. AURÉL Rozsnyón jártgimnáziumba, majd 14 évesen Bécsben botanikát és ké-miát hallgatott, de végül is gyógyszerész lett. Gyógysze-részdiplomáját 1855-ben kapta kézhez. Apja, JONATÁN

gyógyszertárát vezette egészen 1891-ig.Behatóan foglalkozott botanikával és kémiával. Ami az

elôbbit illeti, a Magas-Tátra növényvilágának egyik legala-posabb kutatójaként tartják számon. Flora medicinalis sce-pusiensis c. munkáját 1874-ben fejezte be. Az MKE megvá-sárolta a kéziratot és tervezte is kiadását, erre azonban saj-nos, nem került sor8. Az 1875-ös párizsi nemzetközi föld-rajzi kiállításon az általa gyûjtött herbáriumával kitüntetôoklevelet nyert9. Háza kertjében kisebb arborétumot alakí-tott ki – ez idôvel igazi turistalátványosságá vált.

Tudományos munkásságának fontos részét alkotják avízelemzések, amelyeket 1855-tôl folyamatosan végzett,elôbb REDTENBAACHER nevû tanárának laboratóriumában,majd saját eszközeivel. A tátrafüredi gyógyvizekrôl – töb-bek között a Castor és Pollux forrásról – készített elemzé-seit mindmáig jegyzi a szakirodalom.

Két éven át töltötte be városa polgármesteri tisztét. Meg-alapította – az MKE keretében – a Tátra Múzeumot, amely-nek elsô igazgatójaként is tevékenykedett. Az evangélikusegyház presbitereként munkálkodott hét éven át (1860–86 között), továbbá az evangélikus egyházi iskolák fel-ügyelôjének tisztét is ellátta – kisebb megszakításokkalmegközelítôleg két évtizeden át.

Fia, GYÖRGY, apja hivatását kívánta folytatni. Azonbandiplomája kézhezvételét követôen nem sokkal, háromnappal hazatérését követôen, 1888 októberében járványos

betegség következtében hirtelen elhunyt. Apja 1891-beneladta patikáját és nyugdíjba vonult. Még négy évet élt:1895-ben, egy növénygyûjtô kirándulás során szerzettmeghûlés nyomán kialakult kétoldali tüdôgyulladásbanmeghalt. Hatvanévesen, napra pontosan születése napján,április 23-án. Emlékbeszédet kollégája, CORNIDES KÁROLY

tartott felette.10

A CORNIDES család számos érdekeltséggel – és kiválókapcsolatokkal – bírt a Szepességben. Iglón konzervgyá-ruk volt (Cornides und Komp.)11

CORNIDES KÁROLYNAK Felkán volt gyógyszertára, amelyeta millenniumtól a tízes évek végéig(?) vezetett.

Az iglói NOSZ LAJOS 1862. október 23-án született. Kö-zépiskoláit városában, majd Miskolcon végezte, Budapes-ten szerzett gyógyszerészoklevelet 1886-ban. Az egyévesönkéntes katonai szolgálatot követôen átvette a szomol-noki Frenda-féle gyógyszertár vezetését benôsülve a csa-ládba (felesége FRENDA MALVIN). 1894-ben megvetteGÄRTNER jól menô patikáját, amelyet visszavonulásáig,1901-ig vezetett. Az MKE iglói osztáyának a pénztárosa-ként is tevékenykedett, illetve ellátta a város ÖnsegélyzôEgyletének pénztárosi tisztét is.12

Egyébként 1902-ben a Magyarországi GyógyszerészEgyletnek 24 járása volt.

A szepesi gyógyszerészek névsora (1867–1918)13

Név Tevékenység helye Idôszak Egyéb adatAugisztiny Gyula Szepesváralja 1870–80 k.Bachlik József Szepesolaszi 1886–1887 k.Binder Ágoston Újegyház 1899 k.Bogsch Károly Késmárk 1886 k.Borostyány Béla14 Lôcse 1873–80 k.Brujmann Ede Gölnicbánya 1867 k. †1868Cornides Károly Felka 1896–1903 k.Csatády Artúr Ótátrafüred 1895–1910 k.Csatkó József Gölnicbánya 1870 k.–1884Duffek Frigyes Lôcse 1889–1897 k.Faigel Károly Szepesófalu 1907–1918 k.Faix József Podolin 1886–1899 k.Faix Róbert Podolin 1889–1902 k.Fáy Kiss Rezsô Podolin 1914–1918 k.Fest Béla Igló (Arany Oroszlán) 1902–1907 k.Fleischer Samu Merény 1899 k.Fodor Károly Gölnicbánya 1907–1918 k.Fremda József Szomolnok 1886–1889 k.Friedmann Arnold Igló (Jó Pásztor) 1907–1918 k.Gallé Andor Szomolnok 1899 k.Gärtner Kálmán Igló 1874–1904 k.Genersich József Szepesszombat 1886–1918 k.Genersich Károly Szepesszombat 1873–1903 k.

Késmárk (Aranyszarvas) 1902 k.Genszky István Felka 1900 k.

Ótátrafüred 1900 k.Gréb János Szepesszombat/Poprád 1874–1907 k.Honthy Sámuel Merény 1877–1882 †1882Ignátovics Antal Lubló 1899 k.Iszkray Gy. Szepesófalu 1875–1888 k.Jankovich József Igló 1889–1890 k. †1891Jureczky Lajos Késmárk 1867 k. †1868Jureczky Kálmán Lôcse 1914–1918 k.Kaczián Sándor Szepesváralja 1914 k.Kalmár Bertalan Igló 1867 k. †1887Keresztély Antal Szepesolaszi (Magyar Kor.) 1902 k.Keresztély Nándor Szepesolaszi 1899–1900 k.Kolbay Alajos Szepesváralja 1902–1907 k.

Pa

tik

ust

ört

én

et

Konhauser Gyula Késmárk (Magyar Korona) 1918 k.Kovács Kálmán Szepesolaszi 1907 k.Kovácsi Béla Korompa (Megváltó) 1918 k.Krivácsy Géza Lubló 1886–1889 k.Lamboy Károly Krompach/Korompa 1897–1907 k.Lázár József Igló 1899–1903 k.Lenhardt Ferenc Szepesófalu 1889–1902 k.Libertiny Irma (tul.) Igló 1899–1905 k.Lukinich Imre Leibic 1902 k.Mattusch János Szepesolaszi 1890–91Mátyus Endre15 Lôcse 1885–1889 k.Ö. Mátyus Endréné t. Leibic 1893–1902 k.Mikszád Lajos Leibic 1907 k.Molitor Béla Lôcse 1894–99 k.Molnár Lipót Késmárk 1882 k.–1888Müllschitzky József Lôcse 1886–1887 k.Münszter Sándor Igló (Jó Pásztor) 1901–02 k.Nosz Lajos Igló 1894–99 k.Dr. Palubinyi Vilmos Szepesbéla 1867–1872 k.Posewitz Ede Gölnicbánya 1867–1872 †1872Posewitz Vilmos Szepesolaszi 1867–1872Preysz Károly Szomolnok 1872–73 k.Reichelt Leó Késmárk 1888–1896 k.Reisner Gyula Késmárk (Magyar Korona) 1889–1902 k.Römer Nándor Késmárk 1888 k.Ritók Hedvig Szepesolaszi 1918Schelle Ede Szepesszombat 1874 k.Scherfel Aurél Felka 1867–1895 †1895Scherfel Kornél Szepesszombat 1874 k.Schmôr Kornél Igló 1901–1904 k.Schulek Béla Lubló 1888 k.Schwartz Sándor Szepesbéla 1902–1918 k.Soket Viktor Szepesváralja 1899 k.Somogyi László Fer. Leibic 1918 k.Stephány János Szepesbéla 1872–86Suján Gusztáv Krompach 1886–1888 k.

Szepesolaszi 1889–1900 k.Szalai Miklós Igló (Arany Oroszlán) 1914 k.Szauer József Szepesváralja 1896 k.Székán László Szepesolaszi 1914–1918 k.Szenczy Gábor Késmárk (Arany Szarvas) 1907–1918 k.Szopkó A16. Szepesolaszi 1870–1882Teichner Gyula Poprád 1914–1918 k.Teleki Béla Gölnicbánya 1885–1900 k.Telléry János Szepesváralja 1900 k.Teutsch Frigyes Újegyház 1886–1889 k.Tirscher Gusztáv Igló 1867–1873 †1873Tirtsch István Szepesváralja 1867–1883 †1883Tunner János Szepesbéla 1888–99 k.Weisz János Szepesváralja 1881–1891

Dr. Balázs Károlyszakíró

IRODALOMDénes Ferenc: Tájékoztató a magyarországi Kárpátvidéken utazók

számára. A Magyarországi Kárpátegyesület kiadványa. Lôcse–Igló, 1888.

Igló Könyve. A „Szepesi Lapok” huszonöt éves fennállásának em-lékére. Kiadta Telléry Gyula. Szepesi Lapok Nyomdavállalat,Igló, 1909.

Lorx Sándor: A Szepesi orvos-gyógyszerészeti egylet 25 évi mûködésé-nek vázlata. 1867–1892. Reiss József könyvnyomdája, Lôcse1893.

Róth Márton–Lôvy Mór: A Szepesi Tanító-Egyesület 60 éves története.Az egyesület kiadása. Igló, 1896.

Scherfel W. Aurél: A tátrafüredi édes víz. In: MagyarországiKárpátegyesület Évkönyve. I. évf., Kassa, p. 118–139.

Szepesi Emlékkönyv a magyar orvosok és természetvizsgálók 1888.augusztus 23–28-án Tátrafüreden tartott XXIX. Vándorgyûlésének

alkalmából. Szerk. dr. Demkó Kálmán, dr. Roth Samu, SvábyFrigyes. Szepes-Váralján, 1888, p. 287–288.

Dr. Szontágh Miklós: A Magas Tátra és hegyvidéke különös tekintet-tel a tátravidéki fürdôkre és nyaralóhelyekre. Újtátrafüred Gyógy-fürdô saját kiadása. Újtátrafüred, é. n. (1895).

Dr. Vigyázó Ferenc–Hefty Gy. Andor: A Magas Tátra részletes ka-lauza 1–7. köt. „Turistaság és Alpinizmus” kiadása, Budapest1917.

Évkönyvek (életrajzi) lexikonok, adattárak GYAL Gyógyszerészi Almanach I. évf. 1895.GYÉ Gyógyszerészek Évkönyve 1886–1910.GYÓNA Gyógyszerészek Naptára 1907. Kiadja a Központi

Gyógyszertári Iroda mint a „Gyógyszerészi Értesítô”kiadóhivatala. Neuwald Illés utódai, Budapest é. n.

GYÓZSE Gyógyszerészek Zsebnaptára 1900–1918.MKEÉ Magyarországi Kárpátegyesület évkönyvei 1873–

1918.SZINNYEI Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV.

köt. (Reprint). MKKE, Budapest 1891–1914.SZMODITS Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek ke-

gyeleti adattára. Dictum, Budapest 2003.SZOGY A szepesi orvos-gyógyszerész egylet évkönyvei

1896–1904. Késmárk, 1897–1905.SBS Slovensky’ Biograficky’ Slovník I-VI. Zväzok. Matica

Slovenska 1986–1990.WET Wielka Encyklopedia Tatrzan’ska. Zofia Radwan’ska-

Paryska–Witold Henryk Paryski. WydawnictwoGórskie, Poronin, 2004.

JEGYZETEK1 A telepet 1900-ban a Felsôsziléziai Vasipar Rt. szerezte meg.

A foglalkoztatottak számáról nincs adat. Igló Könyve, p.255–256.

2 A kérdéses bányát 1895-tôl a Witkovitzi Bánya- és Vaskohó-Társulat birtokolta, s a századforuló táján mintegy 700 mun-kást foglalkoztatott. Igló Könyve, p. 251–252.

3 A gyógyszertár 1914-ben az Érsekújvári Takarékpénztár tulaj-donában volt. GYÓZSE 1914.

4 Beleértve a lublói várat és királyi uradalmat.5 MKEÉ, III. évf. Lôcse, 1876, p. 45–83.6 Szmoditsnál a születési hely, a sárosi Kisszeben tévesen Árva

megyeinek van feltüntetve. SZMODITS p. 51. Családjáról pe-dig megjegyeznôk, hogy nem cipszer, hanem lengyel szárma-zású. Tivadar apja gyógyszerész volt.

7 Elhangzott 1881. október 11-én. GYÉ 1882. p. 18. Nem talál-tuk nyomát, hogy az elôadás nyomtatásban is megjelent volna.

8 A kézirat a II. világháború végén elveszett.9 Herbáriumát az MKE standján állították ki. Ugyanitt mutatták

be id. Divald Károly Tátra-fotóalbumát is. MKEÉ III. évf.,1876, p. 4.

10 Megjelent az MKEÉ millenniumi számában, p. 23–27.11 Igló Könyve, id. mû p. 243–244.12 Ibidem, p. 184.13 A lista elsôsorban a Gyógyszerészek Évkönyve és a Magyaror-

szági Kárpátegyesület köteteiben (1873–1918) található ada-tokat tartalmazza, de elkészítéséhez több más nyomtatott for-rást is igénybe vettünk (SZINNYEI, GULYÁS, SBS, WET stb. L.az Irodalomnál). Az adatgyûjtés azonban koránt sem tekinthe-tô teljes körûnek, s ennek megfelelôen a lista kiegészítéséhez,pontosításához további (mindenekelôtt levéltári) kutatásokralenne szükség. A kérdéses levéltári anyag a szlovákiai LôcseiKörzeti Levéltárban (SOBA Levoca) található.

14 A forrásokban (két alkalommal) Ferenc néven is szerepel. El-képzelhetô, hogy fivérekrôl van szó.

15 Az MKEÉ (1891) András néven említi, az egyesület pénztáro-saként.

16 A GYÉK-ben Aladár, az MKEÉ-ben Alfréd keresztnévvel szere-pel.



Szobám falát egy festmény fekete-fehér rézkarcmáso-lata díszíti. Címe: „A könyvmoly”. A kép eredetijétCarl Spitzweg festette.

CARL SPITZWEG kétszáz esztendeje, 1808. február 5-én szü-letett a bajorországi Unterpfaffenhofenben, jómódú textil-kereskedô családban. Apja, SIMON, üzleti sikereinek köszön-hetôen 1804-ben nyerte el a müncheni polgárjogot. CARL

bátyja, SIMON a családi üzletben tevékenykedett, öccse,EDUARD pedig orvos lett. CARLNAK a gyógyszerészi pályát je-lölte ki erôs akaratú apjuk. 1819-ben a három fiú elveszí-tette édesanyját, FRANZISKA SCHMUTZERT. Apjuk hamarosanújból megnôsült, korábbi sógornôjét vette feleségül.

A gimnázium sikeres elvégzése után, 1825-ben CARLT –korán megmutatkozó mûvészi hajlamai ellenére – apjaMünchenbe küldte, ahol 1829 márciusáig a bajor királyiudvari gyógyszertárban DR. FRANZ XAVER PETTENKOFER fô-gyógyszerész irányítása alatt kellett inaskodnia. Mielôttazonban CARL tanulóéveit befejezhette volna, 1828-banapja hirtelen elhunyt. Bár a rá nehezedô atyai – mint ô ne-vezte, „übervateri” – nyomás a tragikus esemény eredmé-nyeképpen megszûnt, CARL mégis folytatta megkezdett pá-lyáját. Elôbb Straubingban az Oroszlán Patikában dolgo-zott hét hónapig, és küzdött szüntelenül zsémbes princi-pálisával, FRANZ XAVER ATTENHAUSERREL, majd 1830-ban amüncheni egyetemen hozzáfogott gyógyszerészeti, bota-nikai és kémiai tanulmányaihoz is. Fôtárgyai mellett ás-ványtant, fizikát és állattant is hallgatott. Gyógyszerésziképzését 1832-ben kitüntetéssel fejezte be, elméletbôl ésgyakorlatból egyaránt kiváló „színegyes” eredménnyel.Még ebben az évben szakított azonban kényszerû hivatá-sával. Mivel idôközben hozzájutott örökségéhez, úgy dön-tött, végleg a festészetnek szenteli életét. Döntésében rész-ben eredendô hajlama és ragyogó tehetsége, részben aStraubingban megismert mûvészvilág (maga is gyakran lé-pett föl színielôadásokban és daljátékokban) játszott fô-szerepet. SPITZWEG tehát legénylakást bérelt München mû-vésznegyedében, nagy lendülettel hozzáfogott a festéshezés rajzoláshoz, 1835-ben pedig belépett a müncheni Mû-vészeti Egyletbe is. Rendszeres rajztanulmányokat azon-ban sosem folytatott. Inkább az utazgatást választotta.

1839 és 1852 között bejárta Dalmáciát, Észak-Itáliát,Párizst, Londont, Hollandiát és Németország fontosabbvárosait. Idôközben a rendkívül népszerû Fliegende Blätternevû folyóiratban közölt karikatúrákat, és megrendelés-re is sokat dolgozott. Az ötvenes évekre hazájában mársikeres, közkedvelt grafikusnak és festônek számított:1865-ben a Mihály-renddel tüntette ki a bajor király,1868-ban pedig a Bajor Akadémia választotta tiszteletbelitagjának. Családot, talán nem túl elônyös külseje miatt,sosem alapított. Idôs korában visszavonult a társaságból,mert érrendszeri betegségek kínozták. 1885. szeptember

23-án, foteljében, olvasás közben érte a halálos szélütés.77 éves volt ekkor. Münchenben, az úgynevezett déli te-metôben helyezték végsô nyugalomra.

SPITZWEG fél évszázados mûvészi pályája során többmint 1500 képet alkotott, ezekbôl négyszázat még életé-ben sikerült eladnia. (Állítólag mostohaanyja másodikférje, HERMANN NEUERNDT tanította ki a mûvészeti me-nedzsment mesterfogásaira.) Különösen a jómódú polgár-ság kedvelte HEINE írásaira emlékeztetô, ironikusan érzel-mes stílusát, tökéletes rajzkészségét, optimista világszem-léletét és közérthetô témáit. Késôbb, a XIX. század végén,az izmusok divatjának idején éppen ezeket a tulajdonsá-gait vetették szemére – a nácik és a kommunisták egyenestkiátkozták – úgyhogy hosszú idôn át kegyvesztetté vált,csupán a 60-as évektôl emelkedett újra az ázsiója. Ma márazonban egy-egy eredeti Spitzwegért a nyugati aukciókonismét vagyonokat adnak az értô mûgyûjtôk.

A gyógyszerészettörténet szempontjából különösen ér-dekes, hogy elsô karikatúráit a straubingi patikában alkot-ta: vevôkrôl, képzelt és valódi betegekrôl, szegényekrôl ésgazdagokról, a jellegzetes biedermeier német kisváros re-mek egészségügyi dokumentációját hagyva ekképpen azutókorra. Képein a környezet, a miliô mindig összhang-ban áll az ábrázolt figurával, a tárgyak, a fények és az árnyé-kok szinte a modell legbensôbb lényének kivetülései: e tar-talmas képeken semmi nem véletlen, minden mozzanat-nak szerep jut. Sokszor évek óta ismert grafikákon, festmé-nyeken is felfedezhetünk valami bájosan ironikus aprósá-got, utalást vagy tréfát, amely eddig elkerülte figyelmünket.

SPITZWEG gyógyszerészi tanulmányainak nem csupán azemberek megismerése és megfigyelése terén látta hasznát:állítólag kémiai és ásványtani képzettségének köszönhe-tôen maga volt képes elôállítani festékeit, különös, jelleg-zetes színeit. Ám gyógyszerészi képzettsége és e hivatásgyakorlata abban a pontosságban, egzaktságban is nyilvánfontos szerepet játszott, amely munkáinak egyik fô jellem-zôje és védjegye. Gyógyszerészi és mûvészi munkájánakösszefüggéseirôl CHRISTA HABRICH és SIEGFRIED WICHMANN

adott ki 2004-ben, egy ingolstadti kiállítás alkalmával ki-váló monográfiát.

SPITZWEG kétségkívül nem tartozik a festészet legna-gyobbjai közé, ám festményeinek, rajzainak minôsége,technikai tökéletessége, és nem utolsósorban alkotójuk-nak a képek mögül felsejlô emberi és emberszeretô mo-solya bizonyára megvédi életmûvét a mûvész legna-gyobb ellenségétôl, az avulástól. A képei iránt az elmúltfél évszázadban tapasztalható növekvô érdeklôdéslegalábbis erre ad reményt.

Magyar László András,Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár

Carl Spitzweg, a festô-gyógyszerész(1808–1885)

Carl Spitzweg, a festô-gyógyszerész(1808–1885)

Pa

tik

ust

ört

én

et


Acitrom mindennapi táplálkozásunk megszokott,kedvelt, elengedhetetlen része. Kifacsart levét szom-jat oltó kellemes üdítôként isszuk, különbözô éte-

lek, saláták, sütemények ízesítésére szolgál, reszelt héja kel-lemes aromát és illatot ad süteményeknek, krémeknek. A kulináris élvezeten túl azonban nem feledkezhetünk elgyógyászati hatásáról sem, amelynek bizonyos vonatkozá-sait már a XVI–XVII. században megtapasztalták.

A növényt állítólag már az idôszámítás kezdete elôtttermesztették a perzsák, arab kereskedôk közvetítésévelkerült Európába, ahol mintegy nyolcszáz éve honosodottmeg a mediterrán éghajlatú területeken. Alkalmazták mér-gezések ellenszereként, kígyómarás ellen, rájöttek vérzés-csillapító, sebösszehúzó hatására, ajánlották szívbetegek-nek, vizelethajtóként és izzasztóként adagolták, a rene-szánsz idején úgy vélték, hogy gyógyítja a pestist. Az 1600-asévekben egy újabb tulajdonságát kezdték gyanítani, még-pedig azt, hogy a citromlé gyógyítja, illetve megelôzi askorbutot. A több hónapos tengeri utak egyoldalú táplál-kozásának következtében fellépô skorbut ugyanis komolylétszámú megbetegedést, sôt halálozást okozott a haderô-nél és a kereskedôk soraiban egyaránt, ezért ennek a ter-mészetes gyógymódnak a sikeres bebizonyítása igen nép-szerûvé és keresetté tette a gyümölcsöt.

Rómában, 1646-ban jelent meg pompázatos illusztrá-ciókkal egy sienai jezsuita botanikus minden addigi isme-retet összegzô munkája a citrusfélékrôl. GIOVANNI BATTISTA

FERRARI: Hesperides, sive De malorum aureorum cultura et usucímû könyvérôl van szó.

FERRARI 1584-ben született Sienában, 1602-ben lépettbe a római jezsuita rendbe. Tanulmányairól és életútjárólis igen keveset tudunk. Botanikai és nyelvészeti munkássá-gával tûnt ki elsôdlegesen, 21 éven át a héber nyelv és a re-torika professzora volt a római egyetemen, de természete-sen kiválóan tudott ógörögül és latinul is. 1622-ben latin-szír szótárat adott ki, 1627-ben pedig egy retorikai kézi-könyvet. A növénykedvelô FERRARI annak a BARBERINI bí-borosnak a köréhez tartozott, aki különleges, egzotikusnövényekkel betelepített botanikus kertjérôl is ismert volt.Feltételezhetô, hogy botanikai témájú könyvei megírásá-ban FERRARI segítségére volt a Hortus Barberini gyakori lá-togatásának lehetôsége is. 1655-ben, szülôvárosában,Sienában halt meg.

Már az 1632-ben megjelent De Flora Cultura c. mûve isnagy feltûnést keltett szakszerûségével, alaposságával, gyö-nyörû illusztrációival. Utóbbival kapcsolatban jegyezzükmeg, hogy a metszeteket készítô mûvészek között volt azelsô ismert rézmetszônô, ANNA MARIA VARIANA.

FERRARI volt az elsô, aki ilyen teljes, átfogó, ám mégisminden részletre odafigyelô összeállítást készített a citrom-félékrôl, bemutatva különbözô fajtáit tudományos értékû

botanikai leírást ad róluk. A szerzô beavat a gyümölcs ter-mesztésének mesterfogásaiba, a citromkertek, lugasok lét-rehozásának rejtelmeibe, a termés károsodás nélküli szü-retelésébe stb. Természetesen nem maradhat el az ókorimitológiát idézô bevezetés, vagyis a címben már jelzett,Hesperidák által nevelt és ôrzött aranyalmás kert leírása.

A citrommonográfia képei is a mûvészi igényesség je-gyében készültek, a kor legjelentôsebb metszôit kérték fela munkára: CORNELIS BLOEMAERT, NICOLAS JOSEPH

FAOUCAULT, PIETRO DA CORTONA, ANDREA SACCHI, PIETRO

PAOLO UBALDINI, PHILIPPE GAGLIARI, GUIDO RENI és folytat-hatnánk a névsort. A gyümölcs különbözô fajtáit bemuta-tó, életnagyságú botanikai metszeteket a kerti munkát áb-rázoló képek, illetve mitológiai tárgyúak egészítik ki.FERRARI természetesen nem feledkezett el a gyógyászati al-kalmazás leírásáról sem: a kötetben megtalálhatók a cit-romfélék virágából és gyümölcsébôl készíthetô gyógysze-rek, amelyeket különös hangsúllyal ajánl a szerzô a skor-but megelôzésére, illetve terápiájaként.

Az ismertetés alapja a Hesperides, sive De malorum aureo-rum cultura et usu. Libri Quatuor címû, Rómában, HERMANN

SCHEUS nyomdájában, 1646-ban megjelentetett kötet,amely a munka elsô kiadása.

Dr. Kapronczay Katalinfôkönyvtáros,

Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár, Budapest

Kö

nyv

ritk

asá

g

Monográfia a citromfélékrôlMonográfia a citromfélékrôlG. B. Ferrari: Hesperides…, Róma, 1646


L EONARD RAUWOLFF német orvosés utazó – Rauwolfia növény-család – hipertónia elleni gyógy-

szer. De milyen magyar vonatkozásalehet mindennek?

„Kevés olyan gyógynövény van, amelynagyobb feltûnést váltott ki a modern me-dicinában, mint a Rauwolfia” – írta

1960-ban az osztrák RENÉE GICKLHORN

orvostörténész, miután 1952-ben egyfontos alkaloidapreparátumot (areserpint) állítottak elô a Rauwolfianövénybôl, amely a szív- és a magas-vérnyomás-betegségek gyógyszeres te-rápiájának fontos fejezetét nyitottameg.

Az Apocynaceae családhoz tartozóRauwolfiának mintegy 120 fajtája is-mert, fôként Ázsiában honos, de bi-zonyos fajtái Afrikában és Ameriká-ban nônek. A Rauwolfia serpentina(magyarul kígyógyökér) elsôsorbanIndiában, Jáván, Szumátrán, Thaiföl-dön élô örökzöld, átlagosan egy métermagasra nô. A Rauwolfia canascensegyedei azonban képesek 4–5 métermagas törzsükön három méter átmé-rôjû levélkoronát hajtani, az afrikaiRauwolfia vomitoria pedig 5–6 métermagasra, sôt nemegyszer 10–12 méte-resre is megnô. A növénynek a gyöke-rét, az ún. kígyógyökeret használjákfel gyógyászati célra. Az indiaiakmintegy 3000 éve alkalmazzák elme-baj, holdkórosság és különféle idegieredetû panasz gyógyítására, így töb-bek között álmatlanság ellen, de a ré-gi írások szerint a kígyómarást is ered-ménnyel kezelhetjük vele.

No, de ki is volt az a nevezetes RAU-WOLFF doktor, aki életében biztosannem gondolta, hogy a kalandos uta-zásai során összegyûjtött sok-sok nö-vény közül valamelyiket halála utántöbb mint száz évvel róla fogják elne-vezni.

LEONHARD RAUWOLFF egy augsburgikereskedô fiaként született, feltehe-tôen 1540 körül, az év pontosan nemismert. 1554-ben kezdte el felsô szin-tû tanulmányait a tübingeni egyete-men, de szülei tanácsát követve másországok híres egyetemeit is felkeres-te. Visszaemlékezéseiben is kiemelteaz orvosképzésben kimagasló olaszés francia egyetemek hatását és sze-repét orvosi ismeretei gyarapításában.1562-ben szerezte meg orvosdoktorioklevelét Valence-ben, de további ta-nulmányi utakra ment. Montpellier-ben a híres RONDELET tanítványakéntnagy lépéseket tett a botanika terén,1563-ban kezdett itáliai útjának állo-másai Párma, Firenze, Bologna és Ve-rona voltak. Eközben már elkezdtehatalmas herbáriumának gyûjtését,majd Luzern, Basel és a Schwarzwald

Kö

nyv

ritk

asá

g

Úti élményekÚti élményekL. Rauwolff: Aigentliche Beschreibung der Raiss..., Launingen, 1582


útvonalon hazaindult.Ez utóbbi utazás értékesszellemi élménye a CON-RAD GESNERREL való sze-mélyes találkozása volt.Németországba való visz-szatérte után elôszörAugsburgban telepedettle, ahol 1565-ben meghá-zasodott, majd hamaro-san egy botanikus kertetalapított. Egy ideig Aich-bachban, majd Kemp-tenben praktizált, 1570-tôl pedig újból Augs-burgban dolgozott városi orvosként.Önéletírásából megtudjuk, hogy abotanika iránti nagy szeretete, vala-mint az a kívánsága, hogy a legfonto-sabb egzotikus gyógynövényeket össze-gyûjtse, egyre inkább érlelte benne anagy utazás tervét. Kereskedô sógoraszéles körû kapcsolatokkal rendelke-zett, amely fontos támasz lehetett egysok veszéllyel járó úton. Ilyen elôz-mények után szállt hajóra RAUWOLFF

Marseille-ben 1573. május 1-jén egyulmi kereskedô, ULRICH KRAFFT társa-ságában. Elsô úti céljuk Tripoli volt.Az idegen környezet, az ismeretlenemberek és fôként a nyelv megtanulá-sa érdekében ittmaradtak egy hóna-pig, majd Aleppo következett. A ne-hézségek láttán RAUWOLFF megváltoz-tatta eredeti útitervét és örmény keres-kedônek adva ki magát folytatta útjátBagdadba, elgondolása szerint innenakart továbbhajózni Indiába. Ekkorkapta a hírt, hogy barátja – akit hátra-hagyott – török fogságba esett, ezértvisszatért Aleppóba, hogy megpróbál-ja bajba jutott barátját kiszabadítani,de hiába. 1575-ben egy holland utazótársaságában rövid idôt Jaffában és Je-ruzsálemben töltött, majd újabb kí-sérletet tett barátja megmentésére,szintén sikertelenül. 1575 novembe-rében csüggedten indult haza, és1576 februárjában már Augsburgbanvolt. Mint világlátott embert nagymegbecsüléssel fogadták és megbíz-ták a pestiskórház vezetésével. Feleke-zeti viták miatt azonban újból elhagy-ta szülôvárosát és 1588-ban áttelepe-dett Linzbe. Az ismét fenyegetôvé vá-ló török seregek megállítására indulóosztrák haderôvel RAUWOLFF is útrakelt – valószínûleg tábori orvosként–, így jutott el Magyarországra, életé-

nek utolsó helyszínére.1596-ban, egy Hatvankörnyéki katonai tábor-ban, feltehetôen dizen-téria következtében haltmeg.

Utazásainak kalandostörténetét még életébentöbbször kinyomtatták,ami a nagy érdeklôdéstigazolja (Aigentliche Be-schreibung der Raiss…címmel). Könyve elôsza-vában arra utal RAUWOLFF,hogy az utazás során

részletes naplót vezetett, ez segítettenéhány év múltával a könyv megírá-sában. Elôször 1582-ben adták kiLauningenben, még ugyanebben azévben Frankfurt am Mainban, CHRIS-TOPH RABEN nyomdájában is készültegy utánnyomás (egyes késôbbi véle-mények szerint „kalózkiadás”), majd1583-ban és 1584-ben egy-egy újabb.A XVII. század során is több ízben ke-rült az érdeklôdôk kezébe, ezek né-melyike azonban nem a teljes szöve-get adta közre, sôt plagizált változat-ról is tudunk. Mindez a könyv értékétnem csorbítja, hiszen a rendkívül le-bilincselôen elmesélt, olvasmányosanmegírt történet minden mozzanataigaz és megélt volt, a XVI. századi ti-tokzatos Közel-Kelet mindennapjaitmutatta be a tudományos értékekentúlmenôen. A szerzôi elôszó ismétel-ten a botanika szeretetét, a gyógynö-vények gyógyászati értékét emeli ki.RAUWOLFF tisztelettel emlékezett nem-csak azokra a korábban élt tudós or-vosokra, akik eredménnyel alkalmaz-ták a gyógynövényes terápiát, hanemitáliai és franciaországi egyetemi ta-nulmányaira is, hiszen a botanikairánti érdeklôdését az itteni pro-fesszoroknak köszönhette. Abbeli re-ményét is megfogalmazta, hogy a pa-tikusok és az orvosok haszonnal fog-ják olvasni a sokféle gyógynövény be-mutatását. (Fûzzük hozzá, hogy az1583-as kiadáshoz 42 szép kivitelû fa-metszet csatlakozott.) A gyógynövé-nyek mellett az élvezeti növényeketsem hagyta figyelmen kívül, hiszen azelsô könyv (a Tripoliban és Aleppó-ban töltött idô leírása) hosszasan tár-gyalja a banán, a cukornád, a datolyaés a kávé jellemzôit, utóbbinál jegyez-zük meg, hogy RAUWOLFF írta le elô-

ször a kávé gyógyászati erejét, mind-eközben többször hivatkozik DIOSCO-RIDESRE, CLUSIUSRA, RONDELETUSRA. Útiélményeinek elmesélése során kitûnikaz író orvos volta, hiszen semmiféleorvosi vonatkozású dolog, sem a terü-leten elôforduló betegségek, sem az al-kalmazott gyógymódok, sem a gyógy-vizek és fürdôk nem kerülik el a fi-gyelmét. Bemutatja a lakosság ételeit,italait, életmódját, szokásait, sôt ér-deklôdéssel és hozzáértéssel ismertetia politikai viszonyokat és a kereske-delmi életet is. Ismertetésünk alapjaaz 1582-es frankfurti kiadás, amelynégy könyvben (fô fejezetben) tartal-mazza az úti élményeket. Az elsô Szí-ria, Júdea, Arábia, Mezopotámia, Ba-bilon, Asszíria és Örményország, a má-sodik Aleppo, Bagdad és Libanon, a harmadik Tripoli, Szíria, Jeruzsálemés „a tejben-mézben fürdô” Szentföldbemutatása. A szentföldi élmények kö-zött fontosnak tartotta a többféle val-lás jelenlétének megfigyelését.

RAUWOLFF rendkívül értékes herbá-riuma elôször a bajor hercegi könyv-tár tulajdonában volt, majd ISAAC

VOSSIUS (1618–1689) Hollandiábavitte, ma a leydeni egyetem könyvtá-rában található. A herbárium 300 nö-vényét LAURENTIUS THEODORUS GRO-NOVIUS (1730–1777) írta le 1755-bena Linné-féle rendszer alapján. RAU-WOLFF utazásai során nyitott szemmelfogadta be a környezô világ szépsé-geit, így tulajdonában volt az egyiklegértékesebb XVI. századi porcelán-gyûjtemény.

Mai tudásunk szerint az értékesgyógynövényt elôször CHARLES PLU-MIER (1626–1704) nevezte Rauwolfiá-nak a Párizsban, 1703-ban megjelentNova plantarum americanum generacímû mûvében.

Dr. Kapronczay Katalinfôkönyvtáros,

Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár,Budapest

Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár1023 Budapest, Török u. 12.Tel.: (1) 212-5368, (1) 212-5421Fax: (1) 212-5438Nyitva tartás: H–Cs: 9.00–19.00 óráig, K–Sz: 9.00–17.00 óráig, P: 9.00–16.30 óráig.


avagy: emlékek egy patikáriuskönyvespolcárólA mágikus gyógymódokon túl a tanyasi, népi gyógyászatigen figyelemreméltó, közvetlen környezetben fellelhetôtermészetismeretrôl, praktikus szemléletrôl tett tanúbi-zonyságot. A folyamatosan – évszázadok alatt – megszer-zett tapasztalat nemzedékrôl nemzedékre szállt.

Egy bizonyos kor után az ember jobban, élesebbenemlékszik a régmúltra, mint a belátható idôre,mondjuk az elmúlt hétre. Emlékszem, hogy a tízes

éveim elején milyen elánnal szedtük nagy zsákokba aZagyva-part árterében a kamillát, ôsszel a gesztenyét – mi-kor még volt szelídgesztenye –, vagy madzagon lógó szu-rokgolyóval csaltuk csapdába a hatalmas keresztes póko-kat a védôgát oldalában (azóta irtózom a pókoktól), éstuszakoltuk a családi gyufásdobozba. Vittük a patikába!Mindig útba esett az Öreg patika vagy a Korona, a nagyszabad rét és a házunk között. Kellemes zsebpénz volt cu-korkára, strandra, vagy éppen fagylaltra. Mit tudtunk mi agyógynövényekrôl, a paraszti, szegény ember gyógyászatá-ról. Semmit. Ott volt nekünk anyánk házipatikája, vagynagyanyánk bölcs tapasztalása. Tudtuk, hogy mit kellszedni, csak azt nem, hogy az mire volt jó. Pedig a meg-annyi lehetôség ott volt a szemünk elôtt, csak le kellettvolna hajolni értük. Mert ki ne olvasott volna a varázslá-sokról, a ráolvasásokról, hogy csak elmondta a megfelelômondókát a „fekete cigányasszony”, és már meg is gyó-gyult a mesebeli kisasszony. Legalábbis ahogy bennünkmegmaradt.

Varázslat, aztán ellenvarázslat. Mindez a vallásos cselek-mények félremagyarázott, de legalábbis öncélúan gyógyí-tásra hasznosított misztikus, vagy misztikussá tett alkalma-zásai. Vagy az egyszerû ráolvasások, melyekre ôsi tálto-sainknak és jósnôinknek minden bizonnyal voltak bizo-nyos megszokott, sûrûn használt formuláik, amivel gyó-gyítottak. Tapasztalás, kuruzslás? Emlékezzünk újra mese-világunkra, ahol még a vadalma is mesébe illô gyógyulásthozott – olykor-olykor. Valójában torok, száj, orr sebese-désére használták, de ma már nem gyógynövény.

Mindemellett azonban a ráolvasás, a kiolvasás, a babo-nák nagy tömegeket mozgósítottak mint a tradicionálishit világának a múltban gyökerezô formulái. DR. FEKETE

LAJOS kisújszállási jászkun fôorvos iratai közt a következôfeljegyzésekre bukkanhatunk: „… a kuruzsló a hideglelésbenszenvedô beteget elküldi a bodzafához: »Jó napot, bodzafa! Ven-déget hoztam neked, harmadnapos hideglelést, itt egyen meg afene vele együtt, te reád hagyom, többé vissza se nézek.« Na, éselmarad a hideglelés. Van, akinek a torka fáj? Térdeljen le aföldre háromszor egymás után és mondja: »Édes anyám, föld!

Teneked mondom! Torkom fáj!« S csókolja meg a földet három-szor, mondjon el egy miatyánkot, és meg fog gyógyulni.”

De a tanyai orvoslatok sem voltak különbek, ám itt márvalamelyest többszöri, generációs tapasztalatokra is épí-tettek. Darázscsípést pálinkával kentek be. Daganatra,szemfájásra jó volt a fokhagyma, ami a gyomorrontáskor,vagy csak a sima gyomorfájáskor is nélkülözhetetlennekbizonyult. Mindemellett a kígyó jelenléte is sok segítségetnyújtott, melyet a ház homlokzatán, faragott vagy festettformájában jelöltek meg.

A népoktatásnak, az iskolák létrehozásának, az általá-nos analfabétizmus kezdeti felszámolásának, az egyletek,közösségek létrehozásának nagy jelentôsége volt, hogy aszellem ilyen irányú nyitottsága szélesedjen. Egyre többenfordultak szakemberhez, legfôképpen a helyi, településigyógyszerészekhez. Ott szinte mindenre volt gyógyír.

A régmúlt rendszeresen elôtörô járványai, különösképpa pestis miatt a települések arra törekedtek, hogy legalábbborbélyorvost vagy seborvost (felcsert, kirurgust) fogadja-nak. Nem is beszélve a képzett bábaasszonyokról.

1.

Fûben, fában, patikábanFûben, fában, patikábanK

ön

yvri

tka

ság


Betegség, betegség hátán a szegény, tudatlan környezet-ben. Ám a betegségbôl való kiolvasás is egy igen hatékonydolog volt. A nyavalyatörôs betegnél megszólították a be-tegséget és elátkozták. – „Szemétdombon dögölj meg, a mikutyánk egyen meg.” Aztán megint jött egy miatyánk és le-zárult a szertartás.

Valójában mi is ez a nyavalya? A Magyar Mithologia cí-mû könyv (melyet IPOLYI ARNOLD írt) rossz tulajdonsággal,egy különös betegség tartalmával ruházza fel a palóc (nyo-volya) tájszót. Mert valójában egy közönséges nyavalyátkönnyebb eltûrni az emberi testnek és szellemnek, mintegy csúnya nevû betegséget – a nyavalya essen belé. És ittvan a fene, a guta és a mirigy szavaink, melyek közül talána legfélelmetesebb a mirigyes halál, azaz a pestis.

Aztán voltak az úgynevezett kenôasszonyok, akik kám-foros olajjal, szesszel, repülôzsírral masszíroztak. A furfan-gosabb kuruzslók kenôccsel dolgoztak, amiknek igencsakcikornyás neveket adtak, mint; szúnyogzsír, majomzsír,medvezsír, zôd zsír, nyúlháj – persze valójában mindegyi-ket a legutóbb leszúrt szegény disznó szolgáltatta. Ma mársomolygunk mindezen, de a hit, mint oly sokszor, csodák-ra képes. Na meg a gondos ápolás.

Valójában a szükség vitte rá az igencsak szegény, borjú-szájú ingû, bôgatyás parasztembert, hogy pénz híján (amioly ritkán volt a birtokában), a közvetlen környezetébenkeresse a megszerezhetô orvosságot. A ház körül a kert-ben, a földeken vagy a háztartásban fellelhetôket.

Az egyre mélyülô tudás fennmaradására garancia voltaz, hogy majd minden parasztcsaládban, közösségbenvolt legalább egy valaki, aki ismerte a gyakori betegségekgyógyításának a módját, de legalábbis az alkalmas füvet.A nyári és ôszi nagymunkák során, a megerôltetéstôl gyak-ran bedagadt a láb. Fôztek egy maréknyi ürömfüvet, ab-ban áztatták a fájós lábat, vagy éhnyállal kenegették a cso-mós inakat, vagy szappanos keserûlaput kötöttek rá. Éjsza-kánként pedig ecetes-hagymás dunsztkötést raktak a fájótestrészre. Az utóbbit még az én nagyanyám is alkalmaztanagyapám fáradt kezeire. De sokszor a megfázás is gátoltaôket a mezôgazdasági munkában. Köhögés, hidegrázás.A köhögésre jó a bodzavirág vagy a fôtt kukorica leve, amézes torma, a keserû pemetefû. Vagy a székfûvirágból,netán napraforgó magvából való tea forró használata.Ahol azonban növényismerô ember nem volt a közvetlenkörnyezetben, akkor is csak ritkán fordultak tanácsért azorvoshoz, hanem legtöbb esetben a patikushoz, merthogy megfizetni nem tudták a drága gyógyszereket, de an-nál többet ért a gyógyító tanács. A korabeli halotti bizo-nyítványokban szereplô betegségek, mint a diagnosztizálthalál oka miatt, az orvos mellett a gyógyszerész jelenléteis egyre fontosabbá vált, még ha sokáig e két gyógyítótisztséget egyugyanaz személy töltötte is be. Mert a béllob,forróláz, gyermekágy, gyermekszáradás (kiszáradás), has-menés, láz, idétlen és halvaszülés, ínláz, kelevény, köhö-gés, hurut, mell-vízkór, sárgaság, skarlát, alultápláltság, to-rokgyík, tüdôvész, vérhas szerepeltek az elsô helyen. Ésmég nem is volna vége a sornak. Hiába volt a parasztem-ber bújára, bajára a már említett legfontosabb szer: a pá-linka – mindenre azért az sem volt jó. Ámbár, ha belegon-dolunk, hogy jóval a C-vitamin ismerete elôtt a hideglelés

ellen a legjobb orvosságnak az izzasztó paprikás pálinkabizonyult… Nem csodálható, hogy minden háznál tartot-tak pálinkát, mert soha sem lehetett tudni… De jó volt avágott, állat harapta sebre, parasztember bújára, bajára, demég bánatára is.

A rá- és kiolvasásra a mai kor emberfiának talán a leg-mókásabb a nátha ráolvasásos gyógyítása, ami így hang-zott: „Fakó csikó, kenderhám, neked adom a náthám!” – s akihamarabb köpött háromszor, az megmenekült a náthától.Ám volt ennél durvább, sértôbb megfogalmazás is, ami amélyebben vallásos katolikus lakosság körében nem voltéppen népszerû, de ha hatott, hát legyen. A szolidabbráolvasások közé tartozott a bôrbetegséget gyógyító ráol-vasás.

„Midôn Jézus a földön járt,Volt egy igaz gazda és egy hamis gazdaasszony.Vetett neki gyékényágyat, kôpárnátAmin Jézus nem nyugodottEz a támadás úgy ne nyugodhassonOszlassa el az Atya, Fiú, Szentlélek…”

Nem voltak elkerülhetôk a tragikus véget ért történéseksem, hisz azok is hozzátartoztak ezen hiedelemvilág gyö-kereihez, ami hitében nemigen volt elválasztható a népigyógyászattól. Ha például túl korán került a napvilágra agyermekáldás gyümölcse, vagy ha testileg esetleg más mó-don volt fogyatékos, elsôdlegesen a bábára gyanakodtak amegrémült szülôk és a rokonság. Elcserélte! A jól beváltvisszaváltásra a forró kemencébe való bújtatás volt a be-vett gyakorlat. A kísérlet természetesen nagyon sok eset-ben tragédiával végzôdött. Ha nem a fulladás végzett aszerencsétlen gyerekkel, akkor az égési sérüléseibe halt be-

2.


le. De ilyen volt a szamárköhögés is, amire aztán a mérhe-tetlen ötlettôl vezérelt lehetôségeknek csak a beszûkült el-me szabott határt.

KÁTAI GÁBOR, a régi Nagykun Kerület fôorvosa nemcsakkutatásaival és azok közreadásával, hanem sok ismeretter-jesztô írásával a mindenkori ártó babonaság ellen szólaltfel, ami saját korában nem kis eredménynek számított.Ám aligha mondhatjuk, hogy a köznép körében táptalajratalált a felvilágosult elme elhintett magja.

A remény könyvespolcaKutatásaim során sokszor találkoztam azzal a ténnyel,mert tény, hogy egy gyógyszerész mindig is megbecsültpolgára volt az adott településnek. De nem szólt még afáma az emberrôl, annak családjáról, a kultúrát, a tudo-mányt szeretô – a lokálpatrióta, a környezetében meg-becsült és mélyen tisztelt hétköznapi emberrôl, a gyógyí-tóról, aki általános mûveltségének, folyamatos szakmaitájékozottságának tükre volt dolgozószobájának könyves-polca. A szépirodalom, a bôrbe kötött nemzeti, a polgá-ri értékrendet megtestesítô könyvek mint szellemi táplá-lék a léleknek, na meg a Biblia. De nem hiányozhattak aszakmai fejlôdést segítô könyvek sem. Talán megbecsültkönyv volt a mesterszállási gyógyítókönyv kézzel másoltlapjaival (mely mû közel állt a népi mentalitáshoz, a né-pi gyógyító gyakorlathoz, ezért is tehetett szert nagy nép-szerûségre, hogy még évszázadok után is fel-felbukkant).De a füvészkönyv minden bizonnyal, mint a gyógyító le-hetôségek egyik tára, hisz önállóan és alapanyagként isjelen voltak a gyógynövények a gyógyszertárban. A gyógy-szerész gyógyulást adott, ha szakavatott tanácsot adott

mindazoknak, akik filléres gondokkal küzdve tértek be apatikába egy-egy elhúzódó betegség végett. Elítélve a ku-ruzslás adta kenôcsírt, de nem lebecsülve a fûben-fában,na meg a könyvben lévô gyógyírt, tanácsait személyreszabva ingyen adta.

Ennélfogva jut eszembe DIÓSZEGI SÁMUEL, a reformátuslelkész, a nagy tudású botanikus, aki 1761. január 5-énszületett (igaz, más források születése évét 1760. decem-ber 29-ére teszik). Ám mindez gondolkodásához és mun-kásságához mérten igen csekély probléma, mondhatni lé-nyegtelen. A debreceni teológia elvégzése után Hajdúbö-szörményben vállalt tanítói állást. Mindez 1784-ben tör-tént. Valamivel késôbb, Kecskeméten idôzött és töltött bekisegítô tanári állást, mondhatnánk azt is, hogy szolgála-tot. Mert számára ez az volt. 1787-ben folytatta természet-tudományi tanulmányait a göttingeni egyetemen. Fel-hagyva a tanítással, lelkészi hivatása mellett elköteleztemagát a növények kutatásával és rendszerezésével. Elôször1789-ben Hajdúnánáson, majd 1793-ban és 1803-banHajdúböszörményben lelkészi tevékenységet folytatott.Mindemellett a természettel, annak növényi világával fog-lalkozott. Hat évvel késôbb, 1809-ben már esperes, majdegyházkerületi fôjegyzô lett.

Ezért nemigen hiányzott a valamit is magára adó gyógy-szerész polcáról DIÓSZEGI SÁMUEL gyógyító kötete sem.Az Orvosi Fûvész Könyv 1813-ban jelent meg elsô könyvé-nek folytatásaként, mint a Magyar Fûvész Könyv Praktika ré-sze alcímmel. A könyvet a nagyváradi királyi könyvellenôr-zô részérôl ANTONIUS SZERDAHELYI mint kerületi könyvel-lenôr „revizionálta”. Nem éppen hálás munkáját 1812.október 28-án fejezte be. E munka valójában KÁTAI GÁBOR

szellemében készült, csak születése elôtt alig húsz évvel,hisz a szerzô a következô mondatot tétette az elsô oldalra:„A’ Fûvészek és Nemfûvészek számára készült, és közhasznave-hetôvé tétetett.”

Bevezetôjében – melyet 1813. május 1-jén fejezett be –egyértelmûen jelzi, hogy ebben a könyvben nem az a kér-dés, hogy „Meljik betegséget mivel kell gyógyítani? Hanem ez:Meljik Plántának, minémû ereje van és mitsoda nyavajákbanlehet hasznos?”

A ma korának tanulságul álljon itt egy rövid idézet köny-vének 330. oldaláról, ahol a 601. rendbe állított komlórólígy ír.

„… nem tsak a Serfôzésre, hanem a’ kenyérhez való kovászkészítésre is hasznát veszik; egyszersmind pedig a’ Sernek máso-dik megforrását, vagy etzetesedését, (a’ mind hiszik) akadályoz-tatja, tartóztatja.

Tavasszal, a’ Komló gyenge jövéseit Spárga módra eszik, ésez jó vizellethajtó, és a’ tsípôs vért tisztítja.

Összetört leveleivel, a’ fitzamodott tagot borogatni hasznos.”Mert nem mindig borban az igazság.



Kö

nyv

ritk

asá

g

1.2.3.

Orvosi füvészkönyv 1813Haiszler György orvosi munkája 1801Zay Anna Herbáriuma 1766

3.

2008. NOVEMBER Gyógyszerészettörténet �27

A védjegy a gyógyszerészetben

Az ókori Rómában a gyógyszerek többségét pasztil-la formájában készítették. A pasztillákba a gyógy-szerész a saját bélyegzôjét ütötte be, amelyen álta-

lában valamilyen ábra, illetve a szernek és készítô-jének a neve szerepelt. De különbözô más cikkeket,egyebek közt kozmetikumokat is elláttak a fentiek-nek megfelelô, benyomott feliratokkal, így pl. azásatások során elôkerült fogporos tégelyen a kö-vetkezôt lehet olvasni: Qu. Carmini QuintilianiDialepidos. Tulajdonképpen ezek a római pasztil-lák és egyéb jelzett termékek tekinthetôk a véd-jegy elôfutárainak a gyógyszerészet területén.

Magyarországon „az ipari és kereskedelmiáruvédjegy” kérdését az 1853. évi császári nyíltparancs rendezte elsô alkalommal, mégpedig a bi-rodalom teljes területére kiterjedô érvényes-séggel. Ez a szabályozás maradt ér-vényben egészen a század utolsóévtizedéig, amikor is – az iparvé-delem részeként – megszületett akülön, hazai szabályozás, jelesen az1890. évi II. tc. keretében. A követke-zô nyolcvan évben aztán már csak ki-sebb módosításokon esett át. A kérdé-ses törvény elsô paragrafusa a követ-kezôképp határozta meg a védjegyfogalmát:

„Védjegyek alatt a jelen törvény ér-telmében oly jelvények (jegyek, vignettákés effélék) értendôk, melyek a kereskedelmiforgalomra szánt készítményeknek és áruknak más hasonlókészítményektôl és áruktól való megkülönböztetésére szolgál-nak.” A meghatározás pontos, szabatos – és mindmáig ér-vényes.

A törvény a továbbiakban úgy rendelkezett, hogy ha va-laki kizárólagos használatra tart igényt védjegyével kap-csolatban, akkor azt – megfelelô illeték ellenében – lajst-romoztatnia kell az erre illetékes hivatalnál. Ennek fejé-ben viszont védelem illeti meg.

A törvény rendelkezései szerint nem lajstromoztathatókaz erkölcstelen vagy botrányt okozó, valamint az olyanvédjegyek, amelyek „kizárólag Ô Felségeik, vagy a királyi csa-lád valamelyik tagjának arcképébôl állnak”, továbbá megta-gadható a lajstromozás mindazon védjegyektôl, amelye-ken a magyar állam vagy valamely közhatóság címere sze-repel. Ez utóbbi esetben azonban – elôzetes engedélyezte-tés alapján – kivételek tehetôk.

Nem vehetôk fel a lajstromba olyan védjegyek sem,amelyek „a tényleges üzleti viszonyoknak vagy a valóságnakmeg nem felelô, és a fogyasztó közönségnek tévedésbe ejtésérealkalmas feliratokat vagy adatokat tartalmaznak”.

Fontos rendelkezése volt a törvénynek, miszerint egynévre több védjegyet is be lehetett jelenteni, akár ugyan-azon árunem esetében is. A vállalat eladásakor, tulajdon-változás esetén a védjegy az új birtokosra szállt át.

A védjegyügy módosítására és kiegészítésére az 1895.évi XLI. tc. keretében került sor. Ekkortól vált lehetségessé

a szóvédjegyek alkalmazása, továbbá részletesen sza-bályozták az addig sok jogértelmezési vitáraadó területet, nevezetesen azt, hogy milyenjelek lajstromozhatók. Az új törvény bizo-nyos – korlátozott – védelmet biztosított a

lajstromozatlanul használtvédjegyek számára is.

Létrehozták az ún. Véd-jegytanácsot, amelynek a véd-jegylajstrom vezetésén kívülelsôsorban véleményezô ésdöntés-elôkészítô szerepetszántak. A Védjegytanács

elôbb a kereskedelmi minisz-ter, késôbb (1899-tôl) a Szaba-dalmi Hivatal elnökének irá-nyítása és felügyelete alatt állt,

amikor is a szervezet kere-tén belül felállították anagyfokú önállósággalrendelkezô Védjegyosz-tályt. Ide helyezték átegyébként az addig a

Kereskedelmi Miniszté-riumban a védjegyügyekkel

foglalkozó tisztviselôket is.A lajstromozást a késôbbiekben számos

át- és újraszervezést követôen a hangzatos el-nevezésû Magyar Központi Védjegylajstromo-

zó Hivatal végezte, mégpedig a Kereskedelmi és Iparka-marák által felterjesztett védjegylajstrom-kivonat alapján.A lajstromba vételhez a nyomdai kliséket is mellékelnikellett – ezek azonban a második világháború zûrzavará-ban elvesztek, az iparág pótolhatatlan veszteségére és a ku-tató legnagyobb bánatára.

Az 1895-ös törvény arról is rendelkezett, hogy külföl-diek hazánkban védjegyoltalomban csak akkor részesül-hetnek, ha ezzel kapcsolatban itteni képviselôt neveznekmeg. Itt jegyezzük meg, hogy a Monarchiában ekkor márközponti védjegylajstromozás mûködött. A védjegysta-tisztika szerint az utolsó békeévben Ausztriában 7753,Magyarországon 1185 védjegyet jegyeztek be. Összeha-sonlításként: ugyanebben az évben a Német Birodalom-ban 32 115 védjegy bejegyzésére került sor.

Több külföldi nagy cég – költséget és fáradságot nemkímélve – védjegyét a szokásosnál jóval nagyobb méret-ben, szinte az árucímke teljes felületét kitöltô reklámgrafi-kaként használta. Erre kiváló példa a híres sarkkutatóról,

Védett gyógyszerekVédett gyógyszerek

1.

Re

klá

mh

ord

ozó

k

VI. ÉVFOLYAM 3–4. SZÁM28 Gyógyszerészettörténet �R

ek

lám

ho

rdo

zók

Scott kapitányról elnevezett emulzió (csukamájolaj) véd-jegye (illusztráció). A cég nálunk is nagy reklámkampánytfolytatott az 1900-as évek elején; mind az országos, mindpedig a vidéki lapok tele voltak hirdetéseivel1.

A hazai bejegyzett védjegyek aránya évenként változott.Miután nem csupán áruvédjegyrôl, hanem cégvédjegyrôlis beszélünk, a gyógyszeripar és -kereskedelem néhányszázaléknyi éves részesedése az új bejegyzések területéntermészetesen nem tükrözi az új gyógyszerek arányát, márcsak azért sem, mert akkoriban még a levédés nem jártautomatikusan együtt a piacra dobással.

A lajstromba vett védjegyeket 1896-tól a SzabadalmiKözlönyben hirdették ki. A Monarchia országainak véd-jegyügyét szabályozó, összehangoló rendelet megszületé-sére azonban még több mint egy évtizedet kellett várni. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 108152/907. sz., „akölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az ô Felségeuralkodása alatt álló többi országgal való szabályozása tárgyá-ban Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerzôdésXVII. cikke” végül rendet teremtett ezen a téren is2.

A részletes szabályozás ellenére természetesen bôvenakadtak viták, sôt botrányok a védjegyhasználattal kapcso-latban. A szóvédjegyek terén elhíresült az Antitussin-vita,amely végül is – a kereskedelemügyi miniszter 1909. ja-nuár 29. 76/9909. sz. rendelete értelmében – törlésre ke-rült a listáról. A kérdéses védjegyet Kassán jegyezték be(336. sz. alatt) még 1904 decemberében.

A védelem megvonására a minisztériumi döntés indok-lása szerint azért került sor, mert az „Antitussin kifejezés …szándékolt értelme szerint ugyanis két részbôl áll az’anti’ ellen és a ’tussin’ szóból, a mely köhögést je-lent, úgy hogy egészében köhögés elleni szert, illet-ve anyagot jelentvén, mint ilyen, az árúnak minô-ségét jelzik.”

Hasonló sorsra jutott (K. M. 1909. május3. 38/1909. sz. rend.) az Eulaxan hashajtó. A védjegy tulajdonosa azzal védekezett,hogy gyártmányának neve eszmei szó, mi-után elsô tagja görög, második része viszontlatin, ráadásul a két részt a nyelvtani szabá-lyokkal ellentétes módon rakták össze, s így tulajdonképpen jelentése sem lehet.A minisztérium, bár az érvelést méltányol-ta, a terméket mégis csak törölte a véd-jegylajstromból. Az Eulaxan azért perszetovábbra is dolgozhatott, de most mártörvényes védelem nélkül.

Az egyik leghangosabb botrány azAspirinnel kapcsolatban robbant ki.A kérdéses, vény nélkül is kiszolgál-tatható gyógyszert a Bayern 18973.sz. alatt lajstromoztatta Budapesten(1899. IV. 19.), s az igen hamar rend-kívül keresett cikké vált. A sokáighúzódó per mögött természetesena gyártó és a gyógyszerészek köztianyagi ellentétek álltak. Rendesenugyanis az történt, hogy az aszpi-rint kérô vevônek a gyógyszeré-

szek nem a gyári terméket, hanempor alakú, saját készítésû – acidum-acetylo-salicilicumot tartalmazó – ter-méküket szolgálták ki, hiszen az is’aszpirin’. A vevôk többsége viszont ra-gaszkodott az ’igazi’, mármint a tablet-tás Bayer-aszpirinhez.

A pert végül a Bayer nyerte, a védjegytörlésére több gyógyszerész által jegyzettcsoportos keresetet elutasították (K. M.

1911. január 6. 1052/1910. sz. rend.). A Bayer egyébként is rendkívül sikeresen

védte magát. Így például hiába születettrendelet, miszerint a vörös kereszt többénem lajstromoztatható (43/1909. K. M.), az-zal a kompromisszumos döntéssel megfejel-ve, miszerint „a vörös kereszt ábrája feketeszínben megújítható” (1909. november 26.1445/1919), majd hiába erôsítette meg az ál-talános tilalmat az 1913. évi június 6-án kelt812/1913 sz. K. M.-rendelet („a vörös kereszt-hez hasonló ábra védjegyül nem használható”),s hiába törölte ennek értelmében a lajstromból a24.065. sz. védjegyet, a Bayer-kereszt mindvégigtartotta magát, jóllehet nyilvánvalóan vörös(mégpedig borvörös) volt – a gyár jogászainak ér-velése szerint semmiképp sem hasonlított a tilal-mazott ábrázoláshoz.

2.

3.


A jogosulatlan használat és a plágium között hajszálvé-kony a (jogi) határ. De néha átjárható. A Dr. Bayer ésTársa-féle hashajtó szecessziós stílusú, máig igen látvá-nyos és hatásos – mármint grafikaireklám-értelemben vetthatást feltételezve – védjegyét termékének egyik terjesztô-je, a fôvárosi Angyal Gyógyszertár úgy ’vette kölcsön’ 1908körül, hogy a dologból végül is nem lett per (ill.); a felekmegbeszélték a dolgot egymás közt.

Számos vitára adott okot a kombinatív, vagyis a szöve-get és ábrát egyszerre tartalmazó védjegyek megítélése, kü-lönösen, ha azonos nevû termékrôl volt szó, mint pl. a ko-lozsvári kereskedelmi és iparkamaránál 1907. novemberhó 18-án 98. sz. alatt lajstromozott szappantermék védje-gyének törlésére indított kereset esetében – amelyet egyéb-ként a bíróság elutasított.

A védjegybitorlási perek idôvel nagyon elszaporodtak,olyannyira, hogy a kereskedelmi miniszter külön határo-zattal látta jónak (45/1913. sz. hat.) szabályozni a kérdést,melyben kimondja, hogy „az olyan védjegy, amely szavakbólés ábrai alkatrészekbôl áll, a maga egészében, még pedig össz-benyomása szerint bírálandó el. Az a körülmény, hogy egyikvagy másik alkatrésze a védjegyoltalomra alkalmatlan, nem ele-gendô ok arra, hogy a védjegy töröltessék.”

Különösen érdekes az idézett határozatnak a gyógysze-részszimbólumok használatára vonatkozó megállapítása,miszerint: „Az ábrás védjegyen látható Aesculapnak, a kígyós bot-nak és a Hygiea csészének képét, szappanárúk vagy piperecikkekmegjelölésére szolgáló védjegyekben lefoglalni nem lehet; miutánezek a jelvények ember-emlékezet óta gyógyszerészeti jelvények ésmint ilyenek, gyógyszertárak ajtaján és prospektusain láthatók;minélfogva azok mindenki által használható szabad jelzések.”

Mindez persze korántsem tartotta vissza az ádáz kon-kurenciaharcot vívó felek egy részét attól, hogy egymástermékeit – és védjegyeit – elorozzák. GÖLLNER BARNABÁS

váci gyógyszerész a jelenség kapcsán a GyógyszerészetiHetilap 1931. évfolyamában Védjegyzett gyógyszerek és agyógyszerészek címû cikkében annak a meggyôzôdésénekadott hangot, hogy „A gyógyszerészt képzettségének magasfoka, társadalmi állása, foglalkozásának kifejezetten bizal-mat kivánó jellege, oly magas ethikai szintre helyezik, amelykizárja azt, hogy törvényben vagy szabályban tiltott tevékeny-séggel próbálkozzék”.

GÖLLNER kiváló szakember, jó közíró és kétségtelenülmagasfokú erkölcsiséggel rendelkezô kolléga volt, viszontrossz emberismerô, amint azt a védjegyperek meglehetô-sen gyakori elôfordulása is mutatta.

A mostani helyzetrôl nem tudunk beszámolni, miutánilyen statisztika az utóbbi ötven évben nem készült. De azaz érzésünk, hogy az emberi természet azóta sem sokatváltozott.

A védjegyüggyel kapcsolatos fontosabb hazai törvé-nyek a kezdetektôl 1948-ig1890: II. tc. a védjegyek oltalmáról.1895: XLI. tc. A védjegyek oltalmáról szóló 1890. II: tc.módosításáról és kiegészítésérôl.1913: XII. tc. A találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvényeknek az ipari tu-lajdon védelmére az 1911. évben létrejött nemzetközimegegyezések folytán szükséges módosítása és kiegészí-tése tárgyában.1920; XXXV. tc. a védjegyügynek a Szabadalmi Bíróság-hoz való utalásáról (viszont meghagyja a kamaráknál a lajstromozást).1921: XIII. tc. A védjegyek oltalmáról rendelkezô törvé-nyek módosításáról és kiegészítésérôl.1932: XVII. tc. A találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvények egyes rendelke-zéseinek módosításáról és kiegészítésérôl.1942.20.700/1948. Ip. Min. rendelet a védjegyeljárások újrendjérôl.


IRODALOM

Dr. Göllner Barnabás: Védjegyzett gyógyszerek és a gyógyszeré-szek. Gyógyszerészeti Hetilap, 1937. p. 60–61.

Magyar iparvédelmi dokumentumok a régmúltból. Magyar Szabadal-mi Hivatal, Budapest, 1998.

Szász János: Védjegyjogi Döntvénytár I–II. Athenaeum, Budapest,1912.

Védjegyügyi határozatok. Szabadalmi Közlöny, 1913. 6. sz. p.260–261.

JEGYZETEK1 Az emulziót elsôsorban szoptatós anyáknak ajánlották:„Szoptató anyák tejük hatását csak növelik és gyarapítják aScott-féle Emulsio használata által. Ceglédi Hírlap IV. évf. 1908.43. sz.2 A gyógyszeripari termékek védjegyeivel kapcsolatos kutatásoksorán a legjobban használható kézikönyv minden bizonnyaldr. Szász János fôorvosi ügyvéd hatalmas, kétkötetes munkája,amely a maga nemében nemcsak kiváló monográfia, hanemközli az összes vonatkozó törvényt, rendeletet is, továbbá má-sodik kötete tulajdonképpen teljes védjegylista a legfontosabb(a kezdetektôl, vagyis 1895-tôl 1910-ig terjedô idôszakra érvé-nyes) elsô tizenöt évbôl.

Magyar védjegyek egészségügyi termékekenTermékismertetôSzignatúraReklámboríték

1.2.3.4.

4.

Re

klá

mh

ord

ozó

k


Az ex libris a kisgrafika egyik legérdekesebb, legszemélye-sebb jellegû, de ugyanakkor – azt hiszem, ezt bátran hozzá-tehetjük – mûvészi szempontból egyik legnehezebb ága.

Az ex libris vagy könyvjel, könyvtárjegy a könyv tu-lajdonjogát, tulajdonosát illetôen tájékoztat. Magaaz elnevezés latin eredetû: ex libris „xy” vagyis va-

lakinek „a könyveibôl” értelemben használatos. A szövegmellett természetesen elsôrendû fontossággal bír a hozzákapcsolódó kép, ábra, amelynek mindenkor utalnia kell atulajdonos személyére, foglalkozására, netán jellemzô tu-lajdonságára, kedvtelésére. Mindezt a mûvésznek aránylagkis felületen kell megoldania.

Irodalmi hasonlattal élve a könyvjegy olyan, mint azepigramma: tömör és rendkívül kifejezô. Legalábbis ilyen-nek kell lennie – és az esetek többségében, történeténekmintegy fél évezrede során ilyen is maradt.

Az ex libris helye a könyvben hagyományosan az elül-sô borító belsô oldalán van. Vagy az ex libris gyûjte-ményben. Mert hiszen a könyvjelek egy jelentôs részemár eleve erre a célra készült (különösen gyûjtésük fény-korában, a századfordulótól a második világháborúigterjedô idôszakban), és ennek megfelelôen soha nem lá-tott könyvet.

A könyvjel gyûjtésének hagyományos módja ugyanisaz, hogy az elszánt gyûjtô többféle ex librist készíttet ma-gának, lehetôleg persze ismert grafikusokkal és különbözôtechnikákkal (rézmetszet, rézkarc, fametszet stb.), és aztánezeket cseréli a gyûjtôtársakkal. Ismert, hogy nagy gyûjtôkakár húsz-harminc mûvésznek is adtak megbízást, s sajátex libriseik száma jóval meghaladta a félszázat. Lehet per-sze régi könyvek kötéstábláiról is leáztatni érdekes, kívá-natos darabokat, de ez rendszerint a kötés tönkretételéveljár, és egyébként is, még az elôzô módszernél is költsége-sebb megoldást jelenthet.

Az ún. „szakmai ex librisek” – és melyik nem az? – (or-vosok, ügyvédek, építészek stb. könyvjegyei) ily módonegyben külön-külön gyûjtési területet is jelentenek. Gyûj-teni természetesen sokféleképpen, különbözô, sôt a lehe-tô legkülönbözôbb megközelítéssel, mint pl. a grafikusmûvész, egy adott ország, régió, város vagy akár csak vala-milyen motívum szerint lehet.

Gyógyszerész ex libris alatt értjük nem csupán a patiku-sok, illetve a gyógyszerészeti iparban és a rokon területe-ken jeleskedôk könyvjegyeit, hanem ide soroljuk a szak-írókét és a gyógyszerészettel egyébként szoros kapcsolat-ban állókét. A lista így már tekintélyes: becslésünk szerintmegközelítôleg kétszázra rúg.*

Címke és gumipecsétA hazai gyógyszerész ex libris története az idôk homá-lyába vész. Konkrétabban: még nem igazán ismert. Kez-detben vala a címke és a gumipecsét. A korai, exlibris-elôfutárnak tekinthetô címkék közül megemlíthetjükMITTERDORFER GUSZTÁVÉT 1863-ból. Valamivel késôbb az-tán megjelentek az elsô gumipecsétek, többek között aMagyarországi Gyógyszerész Egyesületé. De ekkoribanmagánosok is elôszeretettel használtak ilyen – a tulajdo-nos nevét, foglalkozását, s ezenkívül legfeljebb némi nö-vényi, indás díszítményt tartalmazó – gumipecsétet.Ilyennel élt többek között a miskolci BARUCH SÁNDOR, dea jónevû fôvárosi (óbudai) gyógyszerész, a GyógyszerészEgylet érdemes elnöke, ZBORAY BÉLA is, továbbá sokanmások. A gumipecsétes ex libris e körben sokáig, egészenaz 1930-as évekig használatban maradt.

A mûvészi kivitelezésA mindenképpen elegánsabb, stílusosabb, és persze jóvalköltségesebb változat, a grafikusmûvész által tervezett exlibris használata a szakmában igazából a két világháborúközti években terjedt el. Természetesen párhuzamosan ahazai gyûjtés megerôsödésével, de nem kis részben presz-tízsmeggondolásokból. A saját ex libris ekkoriban az értel-miségi foglalkozásúak, illetve a tanultabbak körében stá-tusszimbólum szerepet is játszott.

A foglalkoztatott grafikusok sorában jó nevekkel találko-zunk: BARTOS LAJOS, HARANGHY JENÔ, STERBENZ KÁROLY egy-aránt szerepel a listán. Megjegyzendô viszont, hogy az alkal-mazott technikák között csak a legritkább esetben tûnik fel amár akkoriban is drágának mondható rézmetszet vagy réz-karc, általában fametszetrôl vagy (nyomdai) klisérôl van szó.

A gyógyszerészattribútumok természetesen majd min-den árbázoláson feltûnnek, így az obligát kígyó, mozsárvagy retorta kevés patikus ex librisrôl hiányozhat.

Akadnak azonban nem szokványos megoldások is.Ezek közül az egyik legmeglepôbb kétségkívül a legérdeke-sebb a Gyógyszerész Egyesület könyvjele. A képen egykecskebak látható, amint éppen öklelni készül. Ellenfele ahíd alatt kushadó, kaszás halál, aki az óvatlan utazóraacsarkodik. Bátor kecskénk, aki a halálnak is nekimegy,persze nem akármilyen állat: úgynevezett bezoárkecske(Capra aegagrus). A szó, bezoár, perzsa eredetû és annyittesz, mint ellenméreg.

A bezoárkecske rövid farkú, Perzsiában, a Kaukázusbanés Kisázsia egyes területein (elsôsorban Anatóliában), va-

Gyógyszerész ex librisekGyógyszerész ex librisek

* A cikkünk szempontjából releváns H. Bele Balassa gyûjteményben a kö-vetkezô exlibris-tulajdonosok szerepelnek: Baruch Sándor (gumipecsét),Frankl Antal (Visontay, 1830 k.), Frankl József (Bartos Lajos, 1934), G. László (Nemes Irma, Marosvásárhely, 1920), Horváth Jenô (ismeret-len, 1935 k.), Issekutz Magda (Haranghy, 1936 k.), Légrády Erzsébet (Pa-

lotás Ella, 1930), Liptai Jenô (Haranghy Jenô, 1935 k.), MagyarországiGyógyszerész Egyesület (ismeretlen, 1920 k.), Mendlikné Palásti Andrea(Sterbenz Károly, 1972), Mitterdorfer Gusztáv (címke, 1863), SpergelyBéla (ismeretlen, 1930 k.), Weisz Gizella (Mártha, 1935 k.), Zboray Béla(gumipecsét, 1890 k.).

Ku

rió

zum

ok


lamint Kréta szigetén honos fajta, amely mindenekelôttarról híres, hogy gyomrában és belében gyakran találha-tók úgynevezett „bezoárkövek”, vagyis szôrbôl és epébôlálló képzôdmények.

Tegyük mindjárt hozzá, hogy hazánkfia, FISCHER DÁNIEL

(1695–1746) evangélikus lelkész, vegyész és mineralógus,a Felvidék kiváló és népszerû orvosa, aki természetesengyógyszerészettel is foglalkozott; szintén ismerte és alkal-mazta a bezoárt.

Hogy aztán a kérdéses ex librisen látható bak késmárkizerge-e, avagy csak közönséges bezoárkecske, azt az ábrá-zolás alapján nehéz lenne eldönteni, de bízzunk benne,hogy FISCHER dicsô barmáról van szó.

G. LÁSZLÓ marosvásárhelyi patikus szecessziós könyvje-lét NEMES IRMA tervezte. Természetesen nem hiányozhat-tak róla a hagyományos (vöröskereszt, mozsár a kí-gyóval) szimbólumok, de a grafikus stilizáltszökôkutat (az élet kútja) is tervezett a vi-rágdísz mellé. A grafika már az impéri-umváltást követôen készült, így érthetôa Targu Mures jelzés.

A két világháború közti években jóidôk jártak az exlibris-gyûjtôkre. Ek-koriban két gyûjtôegyesület is léte-zett (egyikük a fôvárosban, a másikDebrecenben), de egyébként is szépszámban születtek megbízások, töb-bek között gyógyszerészek részérôl is.

HORVÁTH JENÔ, aki 1911-tôl vezettepatikáját a Szt. Rókus Kórházban, a hábo-rú után átpártolt a Szt. István Kórházhoz. Exlibrise már itteni mûködése alatt készült a har-mincas évek közepe táján.

A szegedi FRANKL gyógy-szerészdinasztia tagjai, ne-vezetesen ANTAL és JÓZSEF ishasználtak könyvjelet; JÓ-ZSEF többfélét is. Két ex lib-risét BARTOS LAJOS készítetteaz 1930-as évek közepén, aharmadik, jóval szerényebb– és valószínûleg korábbi –könyvjelének tervezôje is-meretlen, de valószínûlegHARANGHY JENÔ volt.

Bizonyosan HARANGHY JE-NÔ tervezte LIPTAI ALBERT, aFôvárosi Gyógyszerüzem

igazgatója ex lib-risét, szintén az 1930-as évek közepe táján.

A „klasszikus” kompozíció nem nélkülözia csendes humort; a kolléga töprengô

arckifejezése sok mindent elárul, azegyik retortába helyezett nyitottsportkocsi is magáért beszél. A lapráadásul szignált, ami fontos érték-növelô tényezô a gyûjtôk szemé-ben.

Jóllehet sokak szerint a Guten-berg-galaxis manapság zsugorodó-

ban van, mi mégis csak bízunk ben-ne, hogy e galaxis kicsiny, de annál fé-

nyesebb csilla-ga nem tûnik

el a horizontról.Hiszen ex librisek – ter-

mészetesen gyógyszerész exlibrisek – manapság is készül-nek, ha nem is olyan nagy számban, mint valamikor. Ésadja a teremtô – és persze a megrendelô –, hogy továbbrais készüljenek.


IRODALOM1. A Pastinszky Antiquarium XXI. (Ex libris) árverési katalógusa. Bu-

dapest, 2005.2. Dr. Kapronczay Károly: Adatok a magyarörmény orvosok és gyógy-

szerészek történetéhez. Magyar-Örmény Könyvtár 8. Budaörs,2002.

3. Jobst Ágnes: Ex Libris medicinae. Az orvosi hivatás szimboli-kája orvosi könyvjegyeken. In: Orvostörténeti Közlemények149–157. sz. (1996), p. 149–164.

4. Dr. Szathmáry László: A magyar iatrochemikusok. In: A Ma-gyar Gyógyszertudományi Társaság Értesítôje, IX. évf. (1933) 5.sz., p. 297–320.

Dr. Horváth Jenô ex libriseFrankl Antal ex librise Légrády Erzsébet ex librise Zboray Béla ex librise

2.3.4.

1.

2.

1.

3.

4.

VI. ÉVFOLYAM 3–4. SZÁM32 Gyógyszerészettörténet �K

uri

ózu

mo

k

Goethe és a gyógyszerészetGoethe és a gyógyszerészet

Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832)Ginkgo biloba. Fotó: Kerekes György

1.2.

A jövô évben ünnepeljük Goethe, a világirodalom egyikköltôóriása születésének 260. évfordulóját. Frankfurt amMainban született 1749. augusztus 28-án és Weimarbanhalt meg 1832. március 22-én. Élete során szoros kap-csolatot tartott fenn kora számos jelentôs, tudós gyógy-szerészével.

J OHANN WOLFGANG VON GOETHE jómódú polgárcsalád-ban született, mely az általános mûveltségre való ne-velés adományát tudta biztosítani számára a diákévei

során. Elôször jogot tanult Lipcsében, majd Strassbourg-ban folytatta tanulmányait, ahol nagy hatással volt ráHERDER, aki felnyitotta az ifjú növendék szemét a német

Volkslied (népdal) örök-ségére ugyanúgy, mintSHAKESPEARE nagyságára.A német romantikus iro-dalmi, szellemi forrada-lom ún. Sturm und Drang(Vihar és vágy) mozgal-mának egyik kiemelke-dô élharcosaként GOE-THE rábeszélte AUGUST

SCHLEGELT, hogy SHAKES-PEARE drámáit fordítsa lenémet nyelvre. Végül ki-lenc kötetben adták ki a mûveket az 1797-tôl1801-ig terjedô idôszak-ban. 1773-ban GOETHE

megírta elsô jelentôsdrámáját, a Götz von

Berlichingent, majd ezt követte 1774-ben a Werther utazá-sai címû mûve. Az 1792 és 1794 közötti életszakaszábanGOETHE depresszióssá vált, és alig írt valamit. Akkortájt ta-lálkozott FRIEDRICH SCHILLERREL, a nagy költôvel és dráma-íróval. Ôszinte barátság szövôdött köztük, ami GOETHÉT

arra ösztönözte, hogy 1795-ben megírja egyik legnagyobbmûvét, Az ifjú Werther szenvedéseit. A kölcsönös baráti sze-retet lobogása 1805-ig tartott, amikor SCHILLER tüdôvész-ben elhunyt.

A német alkimista, csillagjós és csillagász, DR. JOHANNES

FAUST (1480–1536) szelleme, úgy tûnik, egész életében kí-sértette GOETHÉT, már strassbourgi tartózkodása elôtt is. A költôfejedelem 1808-ban jelentette meg fômûve, a Faustelsô részét, míg a második rész kiadására csak 1832-benkerült sor.

GOETHE jogászként csak rövid ideig dolgozott Frankfurt-ban, majd 1775-ben Weimarba hívták, ahol végül is KARL

AUGUST, Saxe-Weimar új uralkodóhercege államminiszterelett. A herceg nagyrabecsülése jeléül 1793-ban egy házat isépíttetett a számára.

GOETHE gyógyszerészetet JOHANN WOLFGANG DOEBEREINER

(1780–1849) irányítása alatt tanult (a mester a kémia pro-fesszora volt Jénában, és megalkotta a periódusos rendszeregyik elôfutárát). A költô a materia medicával kapcsolatos is-mereteit a weimari udvari gyógyszerésznél sajátította el. Ké-miai és természettudományos tanulmányait pedig olyan hí-res német gyógyszerészeknél folytatta, mint SPIELMANN,BUCHHOLZ és HOFFMAN. 1822-ben az Északnémet Gyógysze-részszövetség tiszteletbeli tagjává választotta. A Hermannund Dorothea címû költeményében (1797) GOETHE egyszimpatikus, agglegény gyógyszerész portréját rajzolja meg,aki tanácsokat ad a vendéglôs fiának, HERMANNAK, DOROTHEA

iránt érzett titkos szerelmével kapcsolatban. DOEBEREINER professzor egy életre szólóan felkeltette

GOETHE érdeklôdését az alkímia iránt.Az irodalmon kívül a költôfejedelem lelkesedett a tudo-

mányos érdekességek kutatásáért is. Felfedezett egy felsôállcsontok közötti, csökevényes csontot, és a növények fej-lôdésével kapcsolatos elképzelései DARWIN és WALLACE szá-mára egyengették az utat. Optikai felfedezései új színelmé-let megszületését eredményezték.

Számos nôalak is meghatározta GOETHE életét. Ezek kö-zül Strassbourgban beleszeretett FRIEDERICKE BRIONBA, egylelkész lányába, majd 1788-ban találkozott CHRISTIANE

VULPIUSSZAL, aki szeretô élettársa lett. Intellektuálisan nemvoltak ugyan azonos szinten, mégis, CHRISTIANE sokat segí-tett neki mûvészi és magánélete kibontakoztatásában, míg1806-ban összeházasodtak.

Tom WilsonForrás: The Pharmaceutical Journal

2.

WOLFGANG GOETHE

Ginkgo biloba

E keletrôl gondjaimrabízott fának levelea tanult fôt okosítja,titkát fejtetvén vele.

Egyetlen élô levélkétlátunk kettéválva mi?Vagy kettôt, mik eltökélték:egynek fognak látszani?

E kérdésre, mit megoldottElmém, választ így adok:Nem sejteti-e dalom, hogyegy s mégis kettôs vagyok?

Kálnoky László fordítása

1.


Az orvos, okleveles gyógyszerész Karcagon született1831. október 4-én. Apja a következô sorokat je-gyezte fel fia születésekor: „1831dik Esztendôben vólt

a Pestis, kezdôdött Augusztus elején és igen sûrûn haltak Szep-tember utólyáig […] Gábor fiam született abban az esztendô-ben, octóber 4dik napj. Meghaltak pedig a pestisben ezerhárom-száztizennyolcan.”

Sajnos KÁTAI nagyon fiatalon, 47 évesen, 1878. február28-án hunyt el.

Egyszóval Karcagon született, ám a család feje – kis-kö-zepes vagyonú földmûves volt –, aki fiát is földmûvesnekszánta, a kisparaszti gazdaságában a gyenge fizikumú fiú-nak azonban nem vette hasznát. Szerencsére nagyon ko-rán beigazolódott, hogy fia sorsáról másként kell tervez-nie. Anyja neve VINCE SÁRA. Állítólag – az emlék így tartja–, amikor az anyja hároméves leányát a Miatyánkra taní-totta, azt hamarabb megtanulta az állandóan ott sürgô-forgó kétéves kis GÁBOR, amikor pedig négyéves volt, min-denki meglepetésére már folyékonyan olvasott.

És mily szerencse, amikor a gyermek betöltötte 14. élet-évét (12 éves koráig járt iskolába), Karcag híres gyógyszeré-sze, HOLLAY JÓZSEF (az 1829-ben alapított patikátWEINZIERLTôL vette át 1839-ben) éppen gyakornokot kere-sett. Így a fiú beállt a helyi Hollay Gyógyszertárba laboráns-nak. HOLLAY felismerte istenadta tehetségét, így szíves taní-tása, szellemének csiszolása folytán (pallérozva latin nyelv-tudását), az 1851 ôszén induló gyógyszerészi tanfolyammegkezdôdésével KÁTAI GÁBOR Pest-Buda felé vette az útját.Tanulmányai mellett MATTA LÁSZLÓ gyógyszertárában dol-gozott saját maga fenntartásáért. Oklevelét Bécsben szerez-te meg, ahol tanárai legnagyobb csodálkozására latin nyel-ven vizsgázott, 1853-ban. Ezt követôen HOLLAY JÓZSEF özve-gye visszahívta Karcagra a patika vezetôjének. Éveken át voltgyógyszerész Karcagon, de végigszolgálta Törökszentmik-lós, Szolnok, Tiszafüred és Szentes gyógyszertárait is. A ka-landozások után, 1856 ôszén beiratkozott az orvostudomá-nyi karra Budapesten. Tanulmányi és megélhetési költségeitelôkelô családoknál vállalt házitanítói jövedelmébôl fedez-te, valamint CSAPLICZKY LILLA nônevelô intézetében magyartés irodalmat tanított. Közben, 1857 óta az Orvosi Hetilaphasábjain írt figyelemre méltó cikkeket. 1857-ben csatlako-zott az 1857. június 4-én megindult Orvosi Hetilap szerzôigárdájához. Több mint 100 cikke jelent meg. 1858. június19-én a Természettudományi Társulat rendes tagjainak so-rába választotta. Az orvosi egyetemen 1861. március 22-énmegszerezte diplomáját. Ezt követôen a kunok megválasz-tották fôorvosuknak. Késôbb megvált a gyógyszerészfoglal-kozástól. Ettôl függetlenül a gyógyszerészhallgatók részéretankönyveket írt és köteteket szerkesztett, könyvtárat rende-zett be. Eközben másodmagával látta el az akkor 14 és félezres lakosú település gyakorló orvosi teendôit. Majd pedigegyedül a jászkun kerület fôorvosi teendôit, 1861. március13-ától. Amikor viszont az egészségügyet sértô, az ország-gyûlést feloszlató rendeletet kihirdették, KÁTAI önként le-

mondott az állásról. A kunok, tettének helyeslésére, 2000forintot ajánlottak fel egy régen dédelgetett nyugat-európaitanulmányútjára. Így bejárta Németország akkor kórházai-ról híres városait, valamint Londont és Párizst. Tanulmá-nyozta azok felszerelését, a bennük folyó munkát, Párizs-ban az egyetemi képzést, továbbá az orvosi kar nagyszerûszemléltetôeszközeit. Elôadásokat hallgatott, érdekelte azorvostudomány és a természettudomány minden új vívmá-nya. 1861 decemberében – külföldi utazása közben – súlyo-san megbetegedett (majd három évig szervi szívbaja volt),ez a betegség vezetett késôbb a korai halálához. 1862-benvisszatért Karcagra, ahol magángyakorlatot folytatott, majd1865-ben ismét Pestre ment, ahol megjelent a Növénytankülönös tekintettel a gyógyszerismérvre címû könyve. KÁTAI eb-ben legbôvebben a kininrôl mint a malária gyógyszerérôl ír.Ebben az idôben a Gyógyászat címû folyóiratban is publikál-ta cikkeit. Ô lett a Természettudományi Társulat elsô titkára1865-ben, de két évre rá, 1867-ben ettôl a tisztségtôl is meg-vált. Mindemellett tagja volt az Országos Egészségügyi Ta-nácsnak is. Az 1868-as esztendô már ismét Karcagon talál-ta. 1869-ben megnôsült és feleségül vette POROSZLAI LÁSZLÓ,Debrecen város tanácsnokának leányát, KATALINT (1848–1877). Az 1873-as kolerajárvány alkalmával a kormányPest megye, Kecskemét város, Heves megye tiszántúli részé-re, a Nagy- és Kis-Kunság területére kormánybiztosul ne-vezte ki. Ennek a megbízatásnak megfelelôen július 25-tôlszeptember 13-ig mindig utazott. A heves-nagy-kunsági re-formátus egyházmegye, melynek elôbb tanácsbírája volt,1877-ben segédgondnokává választotta. 1878-ban költö-zött Szolnokra. Az év februárjának 24. napján Kunszent-mártonban sorozóbizottsági feladatokat látott el. Itt érte azagyi embólia. Február 28-án halt meg. Március 2-án temet-ték el Karcagon. Leánygyermeke, GABRIELLA (1870–1908)sajnos gyengeelméjû volt. Fiát, ELEMÉRT (1871–1872) egy-évesen szólította magához az Úr.

2362 kötetbôl álló hagyatékát – melyben rendkívülikönyvritkaságok (hungaricumok) is fellelhetôk voltak –MAGYARI KOSSA SÁMUEL, Tápiószentmártoni földbirtokosvette meg.

Több tudományos társulat és intézet tagja volt: MagyarFöldtani Társulat, Országos Kertészeti Társulat, BirodalmiFöldtani Intézet, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Bi-har Megyei Orvos-Gyógyszerész Egylet.

Publikációi megjelentek: az Orvosi Hetilap, Gyógyszeré-szeti Hetilap, Magyar Ember Könyvtára, Gyógyászat, KertiGazdaság, Vasárnapi Újság, Hon, Természet, Fôvárosi Lapokés több vidéki lap hasábjain.

Véleménye szerint a nép anyagi jólétének emelése, amûveltség megszerzése, az egészségesebb életmód eléréseaz egyik legfontosabb nemzeti kérdés.



Dr. Kátai Gábor (1831–1878)Dr. Kátai Gábor (1831–1878)

A g

yóg

ysze

rész

et

na

gyj

ai


Az elsô magyar kémiaprofesszorAz Országos Mûszaki Múzeum Vegyészeti Múzeumában,Várpalotán Than Károly emlékére centenáriumi kiállítástszerveztek. A leporelló szövegét az alábbiakban közöljük.

T HAN KÁROLY 1834. december 20-án született Óbe-csén. A gimnázium elsô hat osztályát négy városbanvégezte. Még 15 éves sem volt, amikor részt vett a

szabadságharcban. A fegyverletétel után gyógyszerészse-gédként dolgozott, majd 1853-ban gyógyszerészgyakor-noki vizsgát tett. Szegeden fejezte be gimnáziumi tanul-mányait, 1855-ben érettségizett.

Egyetemi tanulmányait 1855-ben a bécsi egyetem or-voskarán kezdte meg, majd 1857-ben a bölcsészkaronfolytatta. 1858-ban az orvoskaron szerezte meg a „doctorchemiae” gyógyszerészdoktori fokozatot.

REDTENBACHER, a kémia professzora maga mellé vettetanársegédnek, majd támogatásával elnyerte a bécsi kul-tuszminisztérium ösztöndíját külföldi tanulmányútra.Heidelbergben BUNSEN, Párizsban WURTZ laboratóriumá-ban dolgozott, és több párizsi intézetet keresett fel. Bécsbevisszatérve 1860-ban magántanári képesítést szerzett,gyógyszerészi kémiából és analitikai kémiából hirdetettmeg elôadásokat.

THANNAK Bécs csak átmenet volt pályája kezdetén.1860-ban a pesti egyetemen a magyar nyelv visszanyertejogait. A bölcsészkarra, a megüresedett kémia tanszékrehelyettes tanárnak az alig 25 éves THAN KÁROLYT hívtákmeg 1860 októberében, majd 1862 júliusában nyilvánosrendes tanárrá nevezték ki.

THAN mûködését még a régi orvosi kar épületében lévôintézetben kezdte meg, amely egyre kevésbé volt alkalmasaz oktatás ellátására és a laboratóriumi, gyakorlati mun-kák elvégzésére.

THAN már 1862-ben kezdeményezte egy új vegytani in-tézet építését. Közremûködésével és tervei alapján épültfel 1872-re a Tudományegyetem akkor igen korszerû ké-miai épülete a Trefort-kertben.

THAN pedagógiai és szervezôi munkássága mellett jelen-tôs tudományos és irodalmi tevékenységet fejtett ki, meg-közelítôleg 120 közleménye és 10 könyve jelent meg.

Az MTA-nak 1860-ban levelezô, 1870-ben rendes tagja,majd az igazgatótanácsnak tagja lett.

1887-ben az Akadémia III. Matematikai és Természet-tudományi osztálya elnöki tisztségével bízták meg, melyet20 éven keresztül töltött be. THAN már 1882-ben bekap-csolódott az osztály folyóirata, a Mathematikai és Termé-szettudományi Értesítô szerkesztésébe. Javaslatára indultmeg a Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichteaus Ungarn c. folyóirat, amely a magyar dolgozatok nem-zetközi megismertetését volt hivatott szolgálni.

A g

yóg

ysze

rész

et

na

gyj

ai

Than Károly (1834–1908)Than Károly (1834–1908)

1.

2.


A budapesti tudományegyetem bölcsészkarának dékán-ja volt 1866–67-ben, 1875–76-ban pedig az egyetem rek-torává választották.

A Természettudományi Társulatnak 1859-tôl tagja,1862-tôl alelnöke, 1872-tôl 1880-ig elnöke volt. 1892-ben a társulaton belül megalapított chemiai-ásványtaniszakosztály elnöki tisztét látta el haláláig. 1895-ben kez-deményezésére és anyagi támogatásával jött létre a MagyarChemiai Folyóirat, az egyik elsô, de maradandó értékû ma-gyar nyelvû kémiai szaklap. THAN KÁROLY sok egyesületnekvolt a tagja.

A kémiának (a szerves ké-mia kivételével) majd mindenágát mûvelte. Nevéhez fûzôdikkét, máig használt analitikaimérôoldat faktorbeállító anya-gának, a kálium-bikarbonát-nak és a kálium-bijodátnak(Than-só) a bevezetése. Ô java-solta elsônek az elemzésekeredményének „ionformában”való megadását, 20 évvel azionelmélet megszületése elôtt.Felfedezte a karbonil-szulfidot,amelynek tulajdonságát és fizi-kai állandóit meghatározta, ésszámos ásványvízben kimutat-ta jelenlétét. Elsôként foglalkozott hazánkban színkép-elemzéssel. Elsôként definiálta egzaktul a gázok moltérfo-gatának fogalmát. Kutatásaihoz, vizsgálataihoz számoskészüléket szerkesztett, készíttetett. Tudományos tevé-kenysége mellett gyakorlati kérdésekkel is foglalkozott, pl.a fôváros vízellátásával kapcsolatos vizsgálatokkal, köz-egészségügyi problémákkal (pestisjárvány idején), továb-bá a gázvilágítás során bekövetkezett gázrobbanások ki-vizsgálásával.

Kimagasló érdemei voltaka Magyar Gyógyszerkönyv létre-hozásában, szerkesztésében.A tanítást is élethivatásánaktekintette. Kidolgozta ésmegszervezte a hallgatók gya-korlati képzését, ehhez adtaki a Feladatok könyve c. segéd-anyagot. Elôadásaiban vilá-gos okfejtéssel és kísérletek-kel vezette be hallgatóit a tu-dományos gondolkodásba. A tanítást szolgálta a Qualita-tív chemiai analysis c. könyveis, amelyben az analitikai fo-lyamatokat – nemzetközilegis elsôként – az elektrolitos disszociáció és az ionelméletalapján magyarázza.

A tudomány legújabb fejlôdésérôl megtartott elôadá-sait Az elméleti kémia újabb haladásáról c. könyvében tetteközzé.

Kimagasló értéke és jelentôsége volt a Kísérleti chemiaelemei c. tankönyvének.

Tudományos és közéleti munkásságát külföldi és hazaitudományos egyesületek, valamint a kormány is kitünte-tésekkel ismerték el.

1908-ban ment nyugdíjba, pár hét múlva, július 5-énhalt meg Budapesten. Fábián Éva

fômúzeológus1.2.3.4.5.6.

Than Károly 26 évesenA Budapesti Tudományegyetem Kémiai IntézeteThan Károly könyve a kézjegyévelThan-féle elektrolizáló készülék és bürettaThan Károly iskolai bizonyítványaThan Károly idôskori képe

3.

4.

6.

5.

A képek forrásai: Országos Mûszaki Múzeum Vegyészeti Múzeuma, Várpalota


Dr. Hegedüs Lajos (1901–1988)

Dr. Hegedüs Lajos gyógyszerésztörténészre emlékezünkhalálának 20. évfordulóján.

Budapesten született 1901. augusztus 25-én. Ez ép-pen Lajos-napra esett, így nyerte el a LAJOS nevet.Apja, HEGEDÜS KÁROLY MÁV-fôtanácsos volt. A csa-

ládjában több gyógyszerész mûködött. A keresztapja,TOMBOR VIKTOR zsolnai gyógyszerész, az unokatestvére pe-dig DR. TOMBOR JENô budapesti gyógyszertár-tulajdonos, akésôbbi honvédelmi miniszter volt. Édesanyja testvére,ÁCS MIHÁLY elôbb a Fejér megyei Csákvár, majd a Hevesmegyei Parádsasvár gyógyszerészeként mûködött. HEGE-DÜS TIBOR színmûvész és rendezô a bátyja volt. Az elemiiskolai tanulmányait a fôvárosi Hernád utcai, az Aréna úti,majd pedig a krisztinavárosi Attila u.-i iskolákban végezte.Az I. kerületi Állami Gimnáziumban tanult. Már harma-dik gimnazista korától kezdve írogatott, szavalt, sôt mégdiáklapot is szerkesztett. Egy Habsburg-ellenes novellát írt1919-ben Sakkjáték címmel. Sajnos ezek 1944-ben egybombatámadás következtében mind elégtek. Még 1919-ben belépett a RADANOVITS testvérek budai Segítô MáriaGyógyszertárába gyakornoknak. Ekkor még újságíró akartlenni. Ezért beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemjogi karára. De a szülei és a rokonai rábeszélték ôt, hogy agyógyszerészi pályán maradjon. Elvégezte a gyakornokitanfolyamot és 1922-ben tirocinális vizsgát tett. Továbbta-nult a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Mint egyete-mi hallgatót megválasztották a Segély- és Önképzô Kör el-nökévé. Felkarolta aszegény és mene-kült társait. A tanu-lás mellett még ét-kezési lehetôséget isbiztosított egy márrégen elhagyott, ki-tört ablakú pincehe-lyiségben. Ezt rend-be hozatta és még afûtést is megoldotta.Még egyetemi pro-fesszorok is tartot-tak itt külön elô-adásokat. A volt év-folyamtársaival a ha-láláig szoros barát-ságban maradt. APázmány Péter Tu-dományegyetemen1924-ben szerzettgyógyszerészi okle-velet. A pályáját

DR. DEÉR ENDRE fôvárosi Jó Pásztor Gyógyszertárábankezdte. Itt nemcsak a fônökétôl, hanem a fiától, DR. DEÉR

ENDRE juniortól is sokat tanult. Az orvosi karon négy sze-mesztert hallgatott a napi munkája mellett. Minden sza-bad idejét az egyetemen töltve DR. MÁGÓCSY DIETZ SÁNDOR

egyetemi tanár meghívta ôt doktorandusznak. A hazaiMarrubium fajok vizsgálata értekezésével 1927-ben gyógysze-részdoktori oklevelet szerzett.

Sikeresen letette 1928-ban az approbációs vizsgát. Az évoktóberétôl 1932-ig a fegyverneki Megváltó Gyógyszertáratbérelte. Visszatérve a fôvárosba alkalmazottként dolgozottaz Opera, a Fortuna, a Magyar Király, a Haller, a SzentGyörgy és az Isten szeme gyógyszertárakban.

Miért dolgozott ilyen sok helyen? Abban az idôben agyógyszerészek a Magánalkalmazottak Biztosító Intéze-téhez tartoztak. A betegbiztosítás alapja a munkáltatóés a dolgozó által fizetett 11-11% volt. A tulajdonosokennek a megfizetését el akarták kerülni. Akkor a három-napos betegségre még nem fizettek táppénzt. Így napinégy órára szívesebben alkalmaztak pendlizôket, hogyne kelljen utánuk adózni. Ha valaki jó munkaerô volt,az két gyógyszertárban mûködhetett. Délelôtt a kórháziés az OTI-rendelések adtak munkát a gyógyszerészek-nek. A délutáni órákban pedig a magánorvosok recept-jeit készítették el.

A vegyész felesége iparengedélye alapján 1942-ben megvá-sárolta a Knapp és Társa Illóolajgyárat, valamint aRealchemia vegyészeti üzemet. Ezeket egymástól függetle-nül vezették. Itt likôröket, mosószereket és ruhafestékeket

A neves gyógyszerésztörténészA neves gyógyszerésztörténészA

gyó

gys

zeré

sze

t n

ag

yja

i


gyártottak. 1944 tavaszán a frontra került HEGEDÜS hadap-ródjelölt ôrmesterként mint a 101. szeroszlop orvosi mû-szer- és kötszerrészleg vezetôje. Sikerült Budapesten ma-radnia. A jó szervezôképességeire és ta-lálékonyságára hamar felfigyeltek. Így1945-ben, a II. világháború befejezôdé-se után megbízták a Rókus kórház Bu-dán elrejtett gyógyszer- és kötszerkészle-tének átmentésére. Az újonnan alakultfôvárosi Népjóléti Kormánybiztossággyógyszerészeti osztályát vezette 1945.március 15-tôl. Így részt vett a budapes-ti Richter és Wander gyógyszergyárakromeltakarításában és újraindításában.Ezt követôen a Terla Gyógyszerész Szö-vetkezet országos szervezôjeként mûkö-dött. Az elfekvô gyógyszerkészletek fel-tárása és másutt történô értékesítése volta feladatköre. A budapesti OktogonGyógyszertár vezetôje volt 1947–1949között, majd a Szent Imre Gyógyszertáralkalmazottja lett 1950 elejétôl.

A Honvédelmi Minisztérium Egész-ségügyi Szolgálata keretén belüli vényel-lenôrzô csoport vezetôje volt 1952–1956 között. Itt egykatonai gyógyszerrendelési útmutatót állított össze aretaxátoroknak. Ismét a tára mellé állt 1956 augusztusá-ban. Alkalmazottként dolgozott a zuglói Ôrangyal, a Mú-zeum, végül a Kígyó gyógyszertárakban. Ismét a jó szerve-zôképességét kamatoztathatta 1960-tól a SZOT Társada-lombiztosítási Fôigazgatósága Egészségügyi Fôosztálya fô-elôadójaként. Nagyon széles körû szakmai látókörrel ren-delkezett. Ezért kiválóan hasznosította a szakmai tudását.A munkásságát emlékéremmel ismerték el. Nyugdíjba vo-nult 1962-ben. De nyugdíjasan a SZOT Egészségügyi Fô-igazgatóságán tovább dolgozott, majd az MHSZ keretébenvállalt adminisztrációs feladatot.

Az életpályáján megismerte a gyógyszerészkiválóságo-kat, sôt több kortársával rendszeres szakmai kapcsolatbanvolt. Így jól kamatoztatta a szakmai és a gyógyszerésztör-téneti ismereteit. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumtudományos munkatársa és a Magyar Gyógyszerészeti Tár-saság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának szervezôtit-kára volt 1971-tôl. Megalapította és szerkesztette 1972-tôla szakosztály idôszakos tudományos folyóiratát, a Gyógy-szerésztörténeti Diáriumot. E nívós kiadványnak 1975 vé-géig 14 száma jelent meg. Ez ma becses ritkaság, mert márcsak nagyon elvétve bukkan elô belôle egy-egy szám az an-tikváriumainkban.

DR. HEGEDÜS LAJOS elsôsorban életrajzkutató volt. Kö-zel száz magyarországi gyógyszerész kiválóság életútját,munkásságát írta meg. Ezek a Magyar Életrajzi Lexikon III.és IV. kötetében jelentek meg. ERNYEY JÓZSEF, DR. KÁTAI GÁ-BOR és KAZZAY SÁMUEL életrajzát a levéltári kutatásai és amég élô hozzátartozók közlései alapján jelentette meg.Sokat foglalkozott gyógyszertörténettel és a gyógynövé-nyek alkalmazásának múltjával. Így ôsi gyógyszerek, a Ma-gyar Királyné Vize és a Pulvis pannonicus ruber történetétkutatta. Ez utóbbi munkájában a drágakövek gyógyhatásá-

ról értekezett. Felismerte a természetes gyógymódok, így afürdôzés és a gyógyteák fogyasztásának jelentôségét. Be-mutatta a régi hazai patinás patikákat. Fontosnak tartotta

a levéltári kutatásokat. Így az OrszágosSzéchényi Könyvtár Kézirattárában, aTermészettudományi Múzeum Növény-tárában is sokat kutatott. Feltárta ERNYEY

JÓZSEF hatalmas kéziratanyagát. Többszáz cikke jelent meg a szaklapokban,népszerû tudományos és kulturális heti-lapokban, valamint napilapokban.

Legjelentôsebb mûve volt, hogy új-jáélesztette 1978-ban az elôször 1941-ben alakult Magyar GyógyszerészetPantheon Bizottságot, melynek elsô el-nöke volt. DR. ZBORAY BERTALANNAL

1985-ben megírta a Magyar Gyógyszeré-szet Pantheonja címû 144 híresség rövidéletrajzát tartalmazó fényképes munkát.Sajnos ez a kéziratos munka csak 25 pél-dányban jelent meg. Ezt néhány na-gyobb könyvtár megvásárolta. Idôskorá-ban a fáradtságot nem ismerve mindentmegmozgatott egy-egy szakmai cél érde-

kében. Tevékenysége fôleg a Semmelweis OrvostörténetiMúzeum Ernyey József Gyógyszerészettörténeti Könyv-tárához kapcsolódott. Itt számos fiatal gyógyszerészt,asszisztenst nevelt a szakma- és a hivatásszeretetre. Segítet-te ôket a doktori értekezéseik, szakdolgozataik elkészítésé-ben. Számos hazai és külföldi kongresszuson, elôadóülé-sen tartott elôadást. Még az egészségügyi szakiskolák diák-jai is szívesen hallgatták az olykor humoros történeteket istartalmazó felolvasásait. A gyógyszerésztörténeti munkás-ságát 1986-ban miniszteri dicsérettel ismerték el. A Sem-melweis Orvostudományi Egyetemen 1974-ben arany, majd1984-ben gyémánt diplomával jutalmazták az eredményesszakmai munkásságát.

Élete utolsó heteiben is sokat tevékenykedett, mert mégszámos terve volt. Sajnos ezeket már nem fejezhette be,mert váratlanul a sors közbeszólt… Egy hirtelen fellépettsúlyos betegségében is az újabb cikkein dolgozott. Sajnosezek már posztumuszként jelentek meg, mert 1988. augusz-tus 4-én egy budapesti kórházban elhunyt. Hamvasztásutáni búcsúztatása szûk családi körben történt a budapestiÓbudai temetôben. Értékes munkásságát elismerve a Gyógy-szerész Pantheon Bizottság új elnöke, DR. ZBORAY BERTALAN

javaslatára 1992-ben felvettük ôt a Pantheonba. E sorokírója nagyon sokat köszönhet a mindig segítôkész LAJOS

bácsinak. Példaképekre ma is szükségünk van nemcsak a gyógy-

szerellátásban, hanem a tudomány mûvelésében is. „Ebbôlmerít… ambíciót a pályára lépô, ez ad önbizalmat és öntudatota pályán lévôknek és ez biztosítja a kívülállók részérôl is a fog-lalkozás megbecsülését” (DR. SCHULEK ELEMÉR). Ezért tevé-kenysége és életpályája a jelen nemzedékünknek is köve-tésre méltó.

Szmodits Lászlógyógyszerészettörténész

A g

yóg

ysze

rtá

rak

há

tte

re VI. ÉVFOLYAM 3–4. SZÁM38 Gyógyszerészettörténet �

Biogal 1952–2004

Kiadja : Teva Gyógyszergyár Zrt.Felelôs kiadó: Hegedûs LajosISBN 978 963 06 49667270 oldal, kemény kötésben, sok színes képpel illusztrálva

A kötet történetírói – élükön dr. Arany Sándor nyugalma-zott vezérigazgatóval – nagy ívû vállalkozásukkal Debre-cen legnagyobb ipari létesítményének kialakulását, profil-ját és eredményeit mutatják be.

A kezdetek

Aszázad elején REX FERENC kért és kapott engedélyt a várostól gyógyszerárú készítésére és forgalmazá-sára, s ezzel sikerült biztosítani a térség gyógyszer-

ellátását. A dr. Rex Chemiai Gyár és Gyógyáru Nagykeres-kedés termelésének legfontosabb részét a galenikumok ésa neogalenikumok (injekciók, kenôcsök, tabletták) adták,de kozmetikumok gyártásával is foglalkoztak.

Ezután 1951-ben a Népgazdasági Tanács 230/10/1951számú határozata kimondta: Hajdúsági Gyógyszergyár elne-vezéssel vállalatot kell alapítani Debrecenben az antibioti-kumgyártás érdekében. Igen kedvezô környezetben, a deb-receni nagyerdôben építették fel a gyógyszergyárat. Az ere-detileg 2000 kg penicillin termelésére épített gyár 1954-ben már 4400 kg penicillin gyártására volt képes. Az alkal-mazottakat a mezôgazdaságból verbuválták, de sok – a kornormái szerint – „bukott ember” is belépett a munkavál-lalók közé. Volt ott például cukrász, tímár, szappanfôzô,jogász, tanár, különleges megbízatású politikai ügyész, sôttermelôszövetkezeti párttitkár is. Ám ezek az emberek egyigen jó szellemû csapattá kovácsolódtak, egymást segítve,szakmailag jelentôsen fejlôdve szolgálták a gyógyszergyár-tás magasztos ügyét!

A penicillint fermentációval állították elô, ennek a technológiáját a szerzôk olvasmányosan, jól követhe-tôen írták le.

1960. január 1-jén a Debreceni Gyógyszergyár és a Haj-dúsági Gyógyszergyár összevonásával alakult meg a BiogalGyógyszergyár. Nevében együtt jelent meg a hagyomá-nyos és az új gyógyszergyártási technológia: a BIO a bio-szintetikus fermentációra, a GAL a galenusi készítmények-re utal. Az „új” gyár vezetésére a Hajdúsági Gyógyszergyárvezetôi: PATKOVSZKY IMRE igazgató és SÁRDY LÓRÁNT fômér-nök kaptak folytonossággal megbízást. Az új tablettaüzem1964-ben indult, a vállalat által termelt két penicillin-alapanyagú tabletta, a G-penicillin-DBED hatóanyagú Bea-cillin és a V-penicillin tartalmú Vegacillin tabletta elôállí-tása itt történt. A 60-as évek közepén kezdtek foglalkozni adextrán gyártásával, amely ugyancsak fermentációs termék

volt és „haditechnikai” jelentôséggel bírt. A klinikai frak-ciójú dextrán pulvisból állították elô a Plasmodex infú-ziót, ezzel sikerült ennek a nagy jelentôségû készítmény-nek a hazai elôállítását biztosítani. A könyv egyes fejezeteia vállalat különbözô idôszakának jellegzetes eseményeitmutatják be.

1968–1974-et a hatékonyságnövelése jellemezteA neomycinüzem kapacitása növelésének és a termékpa-letta jelentôs bôvítésének (újabb gyógyszeralapanyagokelôállítása, állattápszerek, takarmányadalékok, galenusikészítmények, gyógyászati és ipari tapaszok stb.) idôszakavolt ez.

Az 1975–1984-es intervallumEzt az idôszakot a korszerûsödés útjának nevezték el aszerkesztôk. Ebben az idôszakban jelentek meg a svájcicégek licenctermékei, a Zyma Fenistil, Venoruton és aCiba-Geigy Voltaren és Hygroton gyógyszerek. De ekkorkerült sor a munkaszervezés, a munkamenet racionali-zálására is. A Biogal cég szerzôdést kötött az angol MetraCounsulting Group céggel a szervezési módszerek átvé-

Egy gyógyszergyár történeteEgy gyógyszergyár története

1.


telére. Az angolok vállalták jelentôs létszám-megtakarí-tás mellett a termelés hatékonyságának mintegy 25%-osnövelését. Ez a vállalat irányításának jelentôs lépésevolt, bár az elképzelések nem teljesen váltak be, és igennagy ellenállásba ütköztek.

1981 karácsonya elôtt sikerült piacra dobni az elsôHelia-D krémet, amely a magyar kozmetikumok közöttigen nagy sikert aratott. Tégelyeit SZÁSZ ENDRE-design dí-szítette!

Az 1985–1990-es éveket a világ-banki beruházások fémjeleztékKiépült az erythromycingyártás teljes vertikuma, a kúp,a kapszula és injekció gyógyszerformák. A fermentációstermékek sorában továbbra is ott szerepelt a penicillin,a neomycin, a tobramycin és az apramycin is.

A kilencvenes évek elején történt meg a privatizáció elô-készítése, a gyár iránt több külföldi nagyvállalat érdeklô-dött, végül is 1995. november 24-én a Teva Ltd.-vel írtákalá a privatizációs megállapodást. Az izraeli tulajdonos át-vette a Biogal szakmai vezetését, a kipróbált, sikeres veze-tôk a Teva szakembereinek segítségével zökkenômentesenhajtották végre az átalakítást.

A magyarországi szervezetek integrációja Ebben a fejezetben olvashatunk egy igen jelentôs lépés-rôl, miszerint 2004. december 1-jével a Biogal Rt. felvet-te a Teva Gyógyszergyár Rt. nevet, és 2005 január 1-jévela Humán Rt. és a Humanpharma Kft. a Teva Gyógyszer-gyár Rt.-be integrálódott. HEGEDÛS LAJOS vezérigazgatóirányításával a Teva egyik legnagyobb és legfontosabbgyártója lett a nagy múltú debreceni gyógyszergyár. Nagysikernek számított, amikor piacra léphettek az elsô sajátgenerikus készítményükkel, a Lisonoprillal, amelyet aztána Simvastatin, a Ramipril és még sok más termék követett.

Itt szeretné kifejezni a recenzens a mélységes megelége-dettségét a könyv szerkesztését és szakmai-történeti anya-gát illetôen. Az egyes fejezeteket korabeli fotográfiák ésa gyár kiemelkedô jelentôségû szakembereinek véleményegazdagítja. A szerzôk a történéseket a kor társadalmi ésgazdasági viszonyainak igen részletes és pontos bemutatá-sán keresztül írták meg.

Tekintélyes részt ölel fel a különbözô szakmai területekbemutatása; az alapanyaggyártás, a gyógyszergyártás is-mertetése gyógyszerformák szerint, a gyógyhatású termé-kek karrierjérôl is olvashatunk, de nem maradt ki a gyó-gyászati tapaszok, a mezôgazdasági termékek, a kozme-tikai termékek ismertetése sem. A kutatás-fejlesztés többévtizedre visszanyúló története is igen izgalmas, érdekes éstanulságos olvasmány. A debreceni gyár megalakulása ótatámaszkodott a hazai tudományos életre, különösképpena DOTE Gyógyszertani és Biológiai Intézetére, de komolysegítséget kaptak a Kossuth Lajos Tudományegyetem Szer-ves Kémiai és Biokémiai tanszékeitôl is. Nyomon követ-

hetjük a gyár egyik legfontosabb tevékenységét, a minô-ség-ellenôrzés és minôségbiztosítás kiépülését, fejlôdését.

A szerkesztôk figyelme mindenre kiterjedt, ami egygyárban fontos, például a mechanikai fôosztályra, az ener-giaszolgáltatásra, a kereskedelemre, a munka-, a tûz- ésa környezetvédelemre. A humánpolitika és a szakképzésmellett az informatika beépítése, igénybevétele nélkül márelképzelhetetlen egy gyár mûködése.

A pompás kiállítású kötetet az Ami még emlékezetes cí-mû fejezet zárja, ebben a debrecenieket jellemzô színes,sokoldalú, nemegyszer vidám rendezvényekbe kaphatunkbetekintést.

A gyár kiváló eredményeihez számos gyógyszerészvég-zettségû munkatárs járult hozzá. A könyv megjegyzései,életrajzai alapján megkísérlem felsorolni kollégáinkat. HE-GEDÛS LAJOS vezérigazgató és PALLÓS LÁSZLÓ kereskedelmiigazgató a jelenkor menedzsmentjének kiemelkedô tagjai,egyetemi tanulmányukat Budapesten végezték. Az egykorigyógyszergyártók: REX FERENC, MURAKÖZY LÁSZLÓ és GRÓSZ

NAGY FERENC gyógyszerészek voltak. A Biogal gyógyszeré-szei: DR. MEDGYESI FERENCNÉ, Budapest; DR. MUCSI IMRE,Szeged; DR. KOVÁTS KÁROLY, Szeged; DR. VARGA PÁL (1931-ben gyakornokként kezdte munkáját); DR. BACSA GYÖRGY,Szeged; FERENCZIK MÁRIA Budapest; DR. KOVÁCS ISTVÁN,Szeged.

A Történeti kronológia jóvoltából évrôl évre figyelemmelkísérhetjük a fontos eseményeket.

A kötet HEGEDÛS LAJOS vezérigazgató Utószavával zárul.A több mint harmincéves gyógyszergyártási tapasztalattalrendelkezô szakember mélységes elismerését fejezi ki a deb-receni alkotógárda eredményeiért.

Élvezet lapozgatni és olvasni ezt a remek kiadványt,amely a magyar gyógyszergyártásnak egy igen jelentôs bá-zisát mutatja be, olyan szerzôk munkája nyomán, akiknekélete elválaszthatatlan a Biogaltól, akik tudásukkal, tehet-ségükkel jelentôsen hozzájárultak a debreceni gyógyszer-gyártás sikeréhez.

Dr. Stampf György,Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet

Számla; Rex Gyógyszervegyészeti Gyár (Galenus Gyûjtemény)Hirdetés. Gyógyszerészek zsebnaptára 1934 (Galenus Gyûjtemény)Hirdetés. Gyógyszerészek zsebnaptára 1939 (Galenus Gyûjtemény)

1.2.3.

3.2.

S ZENT KOZMA és DAMJÁN, az orvosok és a patikusokmai napig népszerû patrónusainak alakja a legen-dák homályába vész. Jóformán csak annyi bizonyos

róluk, hogy Kilikiában fejeztette le ôket LYSIAS helytartó adiocletianusi keresztényüldözés során, feltehetôen Kr. u.303 körül.1 Mûködésük és vértanúhaláluk legfontosabbközépkori forrásai JACOBUS DE VORAGINE Legenda aurea cí-mû munkája, illetve a nyelvtörténeti szempontból is ki-emelkedô Érdy-kódex.

A korai keresztény idôktôl a szent mindenekelôtt Krisz-tus követôje, aki erényeivel a Megváltót jeleníti meg azembereknek. Az Istenhez való közelséget ábrázoló életraj-zok, feljegyzések a kutatás szempontjából az adottszent(ek) kultuszának kialakításáról is szólnak.2 Írásom-ban azt kívánom felvázolni, miért azonosulhattak tiszte-lôik a testvérpárral a XIV–XV. században, s mi gátolta tisz-teletük végleges meggyökeresedését a trentói zsinat utánikatolikus Európában.

Röviden, a teljesség igénye nélkül utalnom kell arra,hogy a két szent a középkori Magyarországon is nagy tisz-teletnek örvendett. Rekeszzománc-ábrázolásaik megjelen-nek a corona greca felületén, azaz a Szent Korona alsó ré-szén is. A keleti egyházban a szent ikerpárt a kezdetektôlfogva anargüroi elnevezéssel illették, amelynek jelentése„nincstelenek”, „pénztelenek”.3 Az ingyen gyógyítás, segít-ségnyújtás krisztusi eredetû parancsa, az evangéliumi sze-génység4 nyomán jeles bizantinológusunk, MORAVCSIK

GYULA úgy értelmezte KOZMA és DAMJÁN jelenlétét az éksze-ren, mint az önzetlen égi tudományok megtestesítôit, akikarcukkal is a Megváltó felé tekintenek.5 Meglátásom sze-rint azonban értelmezhetô alakjuk az idoneitas, vagyis aközépkori királytükrök és legendák által hangsúlyozott„alkalmasság” védelmezôiként is. E fogalom a XI–XII. szá-zadban már egyértelmûen a testi egészséget is jelentette,elegendô itt a lovagkirályok kultuszára utalni.6

BÁLINT SÁNDOR az Ünnepi kalendárium lapjain részlete-sen felsorolja, mely települések helynevei ôrizték megKOZMÁT és DAMJÁNT, illetve milyen további kápolnák, apát-ságok, templomok álltak vagy állnak oltalmuk alatt.7

Utóbbiak közül e helyen Zalaszántóra hívom fel a figyel-met: a falu jelenleg is álló templomát 1236-ban említi elô-ször oklevél. A déli fal nyugati részérôl elôkerült kora gó-tikus ablaka azt bizonyítja, hogy a közösségnek a XIV. szá-zadban anyagi lehetôsége, igénye is volt arra, hogy a szenttestvérek által pártfogolt épület kiegészüljön, megszépül-jön.8 A XV. században SZENT KOZMA és DAMJÁN itteni temp-lomának plébánosa már azt is megengedte magának –több más zalai kollégájával együtt –, hogy a tized összegé-bôl a veszprémi káptalannak járó negyedet visszatartsamaga és temploma javára.9

A két orvosszent európai tiszteletének központjaJUSTINIANUS kelet-római császár Konstantinápolyából ván-dorolt Itáliába, egészen pontosan a római Szent Kozmaés Damján-bazilikába, amelyet a Liber Pontificalis szerintIV. FÉLIX pápa kapott NAGY THEODERIKTôL. A Forum Roma-numon álló épület a hosszanti, egyapszisos, de oldalhajónélküli, monumentális bazilika típusának elôkelô példá-ja.10 A bazilika Romulus egykori templomának romjairaépült, pontosan szemben a dioszkurok egykori szentélyé-vel, amely a Kr. u. VI. században még állt. Az antikvitásbólismert ikrek (a görög mitológiában KASZTÓR és POLYDEU-KÉSZ, a rómaiban CASTOR és POLLUX névre hallgatnak) he-lyét meglátásom szerint szimbolikusan és a gyakorlatbanis KOZMA és DAMJÁN töltötték be a keresztény Itáliában, en-nek bizonyítékaira még visszatérek.

A szent testvérpár tagjai a középkor folyamán a gyógyí-tással, gyógyszerészettel foglalkozó mûvek lapjain is elô-fordultak. A francia HENRI DE MONDEVILLE, aki 1296-tól IV.(SZÉP) FÜLÖP udvari sebészorvosa volt, 1306-ban

VI. ÉVFOLYAM 3–4. SZÁM40 Gyógyszerészettörténet �A

ke

zde

tek

Szent Kozma és DamjánSzent Kozma és DamjánMegjegyzések az ikerpár középkori kultuszához

Szent Kozma és Damján a zalaszántói templom oltárképén. Fotó: Jakab Péter


Chirurgia címmel latin nyelvû orvosi kézikönyvet állítottössze.11 A bevezetésben a szerzô, mielôtt rátérne GALÉNOSZ

De ingenio sanitatis címmel latinra fordított alapmûvénektaglalására, KRISZTUS, SZÛZ MÁRIA, SZENT KOZMA és DAMJÁN,valamint a király és gyermekei oltalmába ajánlja magát,ebben a sorrendben.12 Ez alapján valószínûsíthetô, hogyHENRI DE MONDEVILLE tagja volt a Szent Kozma és Damján-társaságnak Párizsban. E „szakmai kollégium” alapításátFRANCOIS QUESNAY 1744-ben még IX. (SZENT) LAJOS király-hoz kapcsolta, DANIELLE JACQUART újabb kutatásai és a de-dikáció miatt valószínûbb, hogy SZÉP FÜLÖP lehetett az ala-pító. A társaság tagjai közül kilencen álltak az uralkodószemélyes szolgálatában, köztük MONDEVILLE. A KOZMA ésDAMJÁN által pártfogolt mindenkori királyi sebész megbe-csültségét, jogos büszkeségét támaszthatja alá, hogy 1311-tôl egy királyi rendelet értelmében csak az ûzhette a sebé-szi mesterséget, akinek a király által kinevezett bizottság(a korabeli orvosi kamara) erre engedélyt adott.13

HENRI DE MONDEVILLE kortársa és kollégája, a genovaiGALVANO DA LEVANTO a Krisztust méhében hordozó és vi-lágra szülô SZÛZ MÁRIÁRÓL írt teológiai traktátust. Érteke-zésében kiemelt helyen szerepel LUKÁCS evangélista, SZENT

PANTALEON, DAMASZKUSZI JÁNOS, továbbá KOZMA és DAMJÁN,akik bár alapvetôen a test gyógyítói voltak foglalkozásuk-ra nézve, mégis a Legfôbb Orvos, Krisztus szolgálói lettekmég életükben. JOSEPH ZIEGLER véleménye szerint a késôközépkorban az orvoslás és a teológia összekapcsolása azorvosi fakultásokon érte el a legmagasabb szintet, minde-nekelôtt Bologna, Párizs és Montpellier egyetemein, eh-hez a magam részérôl feltétlenül hozzásorolom mégSalernót is. ZIEGLER úgy véli, az orvos teológusok révénmetaforák, szófordulatok, nyelvi eszközök kerültek át ateológiai irodalomba, lényegében ezekbôl áll GIOVANNI DI

SAN GIMIGNANO Summa de exemplis et rerum similitudinibuscímû gyûjteménye, ha úgy tetszik, „szakszótára”.14

Ezek alapján úgy tûnik, hogy az orvoslás és a gyógysze-részet késô középkori társadalomtörténete nagyban hoz-zájárult KOZMA és DAMJÁN tiszteletének életben tartásához,különösen ott, ahol létrejött orvosokat, sebészeket, felcse-reket tömörítô céh vagy konfraternitás. Firenze talánlegôsibb és legbefolyásosabb céhe az Arte dei Medici eSpeziali volt. Meglepô módon a városban gyakorlatilagnem mûködött Szent Kozma és Damján-testvérület, mitöbb, RAFFAELE CIASCA már 1927-ben kimutatta GIOVANNI

VILLANI nyomán, hogy a firenzei orvosok legnagyobb ün-nepe júniusban, Szent Barnabás napján volt, amelyhez acéhtagoknak meglepôen komoly összegekkel kellett hoz-zájárulniuk (1363-ban 10, 1364-ben 35, 1403-ban pedig50 forinttal).15

KOZMA és DAMJÁN reneszánszkori kultuszától elválaszt-hatatlan a Medici család története. 1436-ban IV. JENôpápa arra utasította a firenzei szilvesztriánus szerzeteseket,hogy adják át a San Marco-kolostort a közeli Fiesolébôl ér-kezô domonkosoknak. A kolostort és a templomot újraberendezô szerzetesek fô támogatója COSIMO DE MEDICI

volt. 1438 és 1443 közötti idôre datálja a legújabb kutatásazt az oltárképet, amelyet COSIMO megbízásából GUIDO DA

PIETRO, ismertebb nevén FRA ANGELICO készített a San Mar-co számára.16

Az alkotás középpontjában SZÛZ MÁRIA trónol, ölében aGyermekkel, az árkádíves trón két oldalán pedig szenteksorakoznak. Az elôtérben térdelô testvérek közül KOZMA anézô irányába tekint, míg DAMJÁN nekünk háttal, s levettfejfedôvel hódol az Istenszülônek és Jézusnak. A szentekelhelyezése, illetve a kép felsô részén az arany függönyökazt a benyomást erôsítik, hogy egy mennyei szférába he-lyezett udvari jelenetet látunk.17 Az oltárkép predelláján amester nyolc jelenetben ábrázolta SZENT KOZMA és DAMJÁN

történetét. Az újkorban a világ legkülönbözôbb múzeumigyûjteményeibe szétszóródott együttes részletesen bemu-tatja az ikerpár, valamint további három testvérük,ANTIMUS, LEONTIUS és EUPREPIUS kínzását és halálát: az ötfiatalember túlélte a folyóba vetést, a máglyát és a kereszt-re feszítést is, végül lefejezték ôket. A keresztrôl kínzóikravisszahulló kövek (kínzóeszközök) egy ikonográfiai ván-dormotívum részei feltételezésem szerint: a népszerû ka-tonaszent, SEBESTYÉN – nem mellesleg szintén a gyógyítókvédelmezôje – legendájában a rá kilôtt nyilak pattannakvissza a hóhérokra, pribékekre. Az említett predellaképekegymás mellett helyezkedtek el, középen azonban egyPIETÀ osztotta két részre a magát a legendát ábrázoló dara-bok sorát.18

SZENT KOZMA és DAMJÁN legismertebb és egyben leg-furcsább csodatétele elkülönülve, a sorban utolsókéntkövetkezett.19 A történet szerint egy amputálást, s vele abiztos halált váró római pap számára egy közeli temetô-bôl egy elhunyt etióp férfi sötét színárnyalatú lábát he-lyezték fel a testvérek, megmentve a beteg életét. Való-színûleg nem véletlen, hogy a pap neve JUSTINIANUS a le-gendában, aki a Szent Kozma és Damján-templombanszolgált, a temetô pedig a Forum Romanumhoz vi-szonylag közeli San Pietro in Vincoli-templom mögöttvolt. A csodás gyógyítás kiemelését a kronológiai sor-rendbôl KOZMA és DAMJÁN csodatévô erejének hangsú-lyozásával magyarázom.

Mind a MEDICIEK névadási szokásaiban, mind a keresz-tény hagyományban a testvérek közül KOZMA tiszteletevolt az erôsebb. A predellaképek közül az elsô azt a jelene-tet ábrázolja, amikor egy PALLADIA nevû özvegyet ingyenmeggyógyít a két testvér, majd továbbmennek, de DAMJÁN

végül némi pénzt elfogad az asszony hosszas unszolására,Istennek tett adományként. Ezt megtudva testvére irtóza-tos haragra gerjed, s meghagyja ismerôseinek, hogy halá-luk után ne közös sírgödörbe helyezzék DAMJÁNNAL. KOZ-MÁT csak röviddel vértanúhalála elôtt „bírja jobb belátás-ra” Jézus; a megbocsátás tényét a mártíromság után csodásmódon egy teve közli a temetést végzô rokonokkal, így vé-gül a két testvér mégiscsak együtt nyugodhat.20

Úgy gondolom, hogy a legenda Palladia-története meg-lehetôsen emlékeztet egy ószövetségi jelenetre. GIEZI

(Géházi), ELIZEUS próféta szolgája az ingyen meggyógyí-tott századostól, NAÁMÁNTÓL pénzt és ruhát fogad el, ezértmestere ráragasztja a katona lepráját.21 Bár a keresztény le-gendában DAMJÁN jóhiszemûen cselekedett, s nem önzôokból fogadta el az ajándékot, tettéért (ideiglenesen)mégis bûnhôdnie kellett. A két testvér tehát egymástól el-választhatatlan volt, de mégsem egészen egyenrangú. Eza felállás számos antik mitológiai elôképpel bír, itt térek


vissza a korábban említett dioszkurok példájához, akikközül az egyik isten, a másik halandó volt.

COSIMO MEDICI nem tett mást, mint saját védôszentjét,SZENT KOZMÁT kiemelte a testvérpárból.22 Meggyôzôdésemszerint unokája, LORENZO MEDICI azonban újra is értel-mezte, erôs antik felhanggal. A PAZZIK nevéhez fûzôdômerényletet (1478) követôen életben maradt („Pollux”),ellenben testvére, GIULIANO meghalt, s az árnyékvilágba tá-vozott („Castor”). A gyilkosságot követô években, sôt év-tizedekben egész sor olyan irodalmi és képzômûvészetimûalkotás született, amely teljesen egyértelmûen az antik-keresztény testvérkultusz jegyében ábrázolja a két MEDICIT.Ennek legmonumentálisabb megnyilvánulásai mindenbizonnyal MICHELANGELO Medici-síremlékfigurái a firenzeiSan Lorenzo Medici-kápolnájában.23 GIULIANO és LORENZO

antikizáló, a halál felett „triumphust ülô” szobrai közül azelôbbi SZÛZ MÁRIA szobra felé tekint, akinek a két oldalánKOZMA és DAMJÁN áll.24

Továbbra is tarthatónak vélem korábbi álláspontomat,amely szerint a sikeresen túlélt merénylet és a megtorlásremek lehetôség volt LORENZÓNAK arra, hogy halott testvé-re emléke mögé bújva, „Polluxként” ideológiát találjon sa-ját kultuszához és egyeduralmi törekvéseihez Firenzé-ben.25

KOZMA és DAMJÁN tisztelete nézetem szerint, a rendelke-zésemre álló források és adatok alapján a kora újkorbanindult hanyatlásnak. Jelei közé sorolom, hogy hivatalosansosem kerültek be a 14 segítôszent névsorának egyik variá-ciójába sem, s erôsen megkérdôjelezte létjogosultságukata trentói zsinat is. Orvosszentbôl igen sok volt, a mediku-sok általános patrónusai mind a mai napig LUKÁCS, SEBES-TYÉN és RÓKUS is, hogy csak a legfontosabbakat említsem.Utóbbi kapcsán megkockáztatható, hogy a XVII–XVIII.századi nagy háborúk során újra akut problémává válópestis ellen oltalmat nyújtó szentek (SEBESTYÉN, RÓKUS,ROZÁLIA, BORROMEI KÁROLY) népszerûsége egyszerûen túl-nôtt a kilikiai ikrekén.

SIGISMUNDUS FERRARIUS – másként FERRARAI ZSIGMOND –,a domonkosok magyarországi rendtörténetének XVII. szá-zadi összegzôje írta le a következô történetet. Egy gyerme-két elvesztô házaspár SZENT KOZMÁHOZ és DAMJÁNHOZ for-dult segítségért. A testvérek végül feltámasztották a kisfiút,de „csak” SZENT DOMONKOS közbenjárásával.26 DOMONKOS

szerepeltetése akár magyarázható FERRARIUS elfogultságá-val saját rendje iránt, akár nem, a legenda szöveghagyo-mánya az „orvosi diploma” nélküli Domonkost már na-gyobb erôvel ruházta fel, mint a vértanú testvéreket.

SZENT KOZMA és DAMJÁN kultuszának fôbb fázisai értel-mezésem szerint tehát a következôk: a keleti liturgiából anyugati kereszténységbe átkerült szent testvérpár tiszteletea késô középkorban volt a legerôsebb, tetôpontja pedig vi-tathatatlanul a MEDICI család irányította Firenzében volt aXV. században. Az all’antica hagyomány feléledésével, azantik mondakincs erôteljesebbé válásával alakjuk többponton érintkezett ókori görög és római félistenekkel, hé-roszokkal. A trentói zsinat (1545–1563) után ezt az egyreinkább folklorizálódó – ráadásul voltaképpen keleti ere-detû – kultuszt a katolikus egyház nem legitimálta. Innenvette kezdetét a két orvosszent tiszteletének elhalványulá-

sa. Szerencsére KOZMA és DAMJÁN alakja nem tûnt el véglega keresztény kultúrkörbôl, legendájuk mind a mai napigközvetíti számunkra az önzetlen szakmai és emberi hoz-záállást, amelyre éppen korunk Európájában nagy szükségvan.

Jakab Péteregyetemi hallgató (ELTE BTK),

középiskolai tanár

JEGYZETEK1 White, Kristin E.: Szentek kislexikona. Budapest, 1999. 155.2 Sághy Marianne: Isten barátai. Szent és szentéletrajz a késô antik-

vitásban. Budapest, 2005. 26.3 Moravcsik Gyula: A magyar Szent Korona a filológiai és törté-

neti kutatások megvilágításában. In Serédi Jusztinián (szerk.):Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évforduló-ján. Budapest, 1938. 675–785. 686.

4 „Ne hordjatok se erszényt, se tarisznyát, se sarut” (Lk 10, 4).5 Moravcsik, i. m. 686.6 Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Buda-

pest, 2000. 154. 7 Szintén ô tesz arról említést, hogy a Budára költözött nagy-

szombati egyetem orvosi kara minden évben ünnepi szentmi-sét celebráltatott tiszteletükre. – Bálint Sándor: Ünnepi kalendá-rium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európaihagyományvilágából. 2. kötet. Budapest, 1977. 303.

8 Csak Zala megyében három templom védôszentje volt Kozmaés Damján. – Kozák Károly: A zalaszántói templom feltárása éskörnyékének középkori története. Archaeológiai Értesítô 1962,204–220. 205.

9 Holub József: Zala megye története a középkorban. Pécs, 1929.396.

10 Krautheimer, Richard: Early Christian and Byzantine Archi-tecture. New Haven–London, 1986. 41–42.

11 Ennek elôzménye 1296-ban a milánói Lanfranco mesterChirurgia magna címû, hasonló gyûjteménye volt. – Jacquart,Danielle: Medical practice in Paris in the first half of the four-teenth century, in García-Ballester, Luis–French, Roger–Arrizabalaga, John–Cunningham, Andrew eds.: Practical medi-cine from Salerno to the Black Death. Cambridge, 1994. 186–207. 189.

12 Jacquart, i. m. 190.13 Jacquart, i. m. 188.14 Ziegler, Joseph: Medicine and Religion c. 1300: The Case of

Arnau de Villanova. Oxford, 1998. 150.15 Ciasca, Raffaele: L’Arte dei Medici e Speziali nella Storia e nel

commercio fiorentino dal Secolo XII al XIV. Firenze, 1927.253–254.

16 Rubin, Patricia Lee: Images and Identity in Fifteenth-CenturyFlorence. New Haven–London, 2007. 187. o.

17 Rubin, i. m. 187.18 Pope-Henessy, John: Angelico. Firenze, 1981. 50.19 Baldini, Umberto: L’opera completa dell’Angelico. Milano, 1970.

102.20 Az Érdy-kódexbôl szó szerint is idéz Bálint, i. m. 301.21 2 Kir 5, 20–27.22 A firenzei Santa Croce-templomban a ferenceseket támogató

Cosimo lelki üdvéért minden héten szentmisét mutattak be.Trexler, Richard: Public Life in Renaissance Florence. Ithaca–London, 1991. 423.

23 E szobrászati mûfaj fejlôdésérôl átfogó képet ad: Panofsky,Erwin: Tomb Sculpture. Its Changing Aspects from Ancient Egyptto Bernini. London–New York, 1992.

24 Trexler, i. m. 550.25 Korábban: Jakab Péter: A „Pazzi-átok”. Kísérlet egy 15. századi

firenzei összeesküvés társadalomtörténeti aspektusainak megra-gadására. In Korall 28–29. (2007. szeptember) 167–196. 189.

26 Bálint, i. m. 302.

A k

ezd

ete

k


Me

ge

mlé

ke

zés

Rozsnyay Mátyás, a magyar gyógyszerészet kiválósága175 évvel ezelôtt, 1833. május 14-én született Szabadszál-láson. A jeles évforduló alkalmából négy település vezetôi-nek és a Sakk-kultúráért Alapítvány tagjainak összefogá-sából rendezvénysorozat kezdôdött, ahol megemlékeztekRozsnyayról, a gyógyszerészrôl, a sakkíróról, a borászrólés a fényképészrôl.

Aprogramok elsô állomása 2008. április 5-én a szü-lôváros, Szabadszállás volt. A rendezvény fôvéd-nökéül sikerült megnyerni DR. LOMNICZI ZOLTÁNT,

a Legfelsôbb Bíróság elnökét. Védnökök voltak:DR. BALÁZS SÁNDOR polgármester, Szabadszállás,SZÜCS SÁNDOR polgármester, Zomba,HORVÁTH ISTVÁN polgármester, Szekszárd,BOGNÁR LEVENTE alpolgármester, Arad.

Az ünnepségsorozat elôkészítô bizottságában részt vettDR. GRABARITS ISTVÁN gyógyszerész is.

Az emlékünnepség a József Attila Közösségi Ház galé-riájában megrendezett Rozsnyay-kiállítás megnyitásávalindult, ahol DR. BALÁZS SÁNDOR polgármester kedves sza-vakkal mutatta be a tárgyi emlékeket.

A színházteremben a jubileumi ünnepség résztvevôitDR. LOMNICZI ZOLTÁN köszöntötte, majd DR. NÉMETH JÓZSEF

alapítványi elnök megtartotta megnyitóbeszédét. Mi semjellemzô jobban ROZSNYAY káprázatos sokoldalúságára,mint hogy igen gazdag munkásságának méltatására négyelôadó vállalkozott.

DR. STAMPF GYÖRGY bemutatta a gyógyszerészt, a kinin-tannát feltalálóját, korának kiemelkedô felkészültségûgyógyszertechnológusát és analitikusát.

BOTTLIK IVÁN nagy szeretettel emlékezett meg a kiválósakkíróról.

BIRKÁS MENYHÉRT borlovag, a Birkás-pincészet igazgató-ja az eredményes borászra emlékezett. Az ünnepség tiszte-letére pincészetébôl díszüvegben került ki a szabadszállá-si cabernet franc típusú igen finom bor.

SOMOGYI GYÖRGY a fotográfusról emlékezett meg,megidézve ROZSNYAY gondolatait is.

Ezután az ünneplô közönség a városháza elôtti térre vo-nult, ahol DR. LOMNICZI ZOLTÁN és DR. BALÁZS SÁNDOR meg-koszorúzták ROZSNYAY mellszobrát – amelyet 1981-ben aMagyar Gyógyszerészeti Társaság megyei szervezete állítta-tott fel – és DR. ZALAI KÁROLY MGYK-fôtitkár mondott ava-tó beszédet.

Országos Rozsnyay-ünnepségekOrszágos Rozsnyay-ünnepségek

1.

VI. ÉVFOLYAM 3–4. SZÁM44 Gyógyszerészettörténet �M

eg

em

lék

ezé

s

A Harcsár utca 6. szám alatt, ROZSNYAY szülôházának fa-lán DR. NÉMETH JÓZSEF avatta fel az emléktáblát.

Az emelkedett hangulatú ünnepség a Városháza díszter-mében rendezett fogadással zárult. Az elôadók szép aján-dékként megkapták TÓTH SÁNDOR: Szabadszállás múltjábólcímet viselô, nagy gondossággal összeállított helytörténetimonográfiáját.

Zomba, Szekszárd, Arad is készül megünnepelni egy-kori híres lakóját. A magyar gyógyszerészek sohasem fe-lejtik el az ünnepelt máig is példás életútját. Errôl többekközött az évente megrendezésre kerülô ROZSNYAY MÁTYÁS-RÓL elnevezett elôadói versenyek gondoskodnak.

Ezúttal is hálás köszönet illet mindenkit, aki áldo-zatos munkával, nagy körültekintéssel és szakértelem-mel lehetôvé tette ezt az emelkedett hangulatú meg-emlékezést!

A gyógyszerészi méltatásIgen tisztelt elnök úr, igen tisztelt polgármester úr, kedveshölgyeim és uraim!

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnökségé-nek üdvözletét szeretném önöknek tolmácsolni a városhíres szülöttje, ROZSNYAY MÁTYÁS születésének 175. évfor-dulója alkalmából rendezett ünnepségen. MAROSJÁRAI

ROZSNYAY MÁTYÁS 1833. május 14-én született Szabadszál-láson. A családja régi székely eredetû. Az 1582. évbenROZSNYAI DÁVIDNAK Lengyelországban szerzett érdemeiértBÁTHORY ISTVÁN fejedelem címeres nemeslevelet adomá-nyozott és 1590-ben a család BÁTHORY ZSIGMONDTÓL

Marosjárában egy udvartelket kapott; azóta használják amarosjárai elônevet. A család másik alapítójának azt aROZSNYAI DÁVIDOT tekintik (1641–1718), aki Marosvásár-helyt gondos nevelésben részesült, és APAFI fejedelem ud-vari embere, késôbb török követ lett.

ROZSNYAY MÁTYÁS atyja, ROZSNYAY JÁNOS Szabadszállásfôbírója volt. Elemi iskoláit szülôvárosában, középiskoláita kecskeméti református kollégiumban végezte. Rövid ideiga bécsújhelyi katonai akadémia hallgatója volt. A sza-badságharc kitörése miatt ezt otthagyva szerencsénkre a gyógyszerészi pályát választotta. Egyetemi tanulmányaitPesten kezdte, majd Bécsben folytatta és fejezte be. Kecs-keméten ID. KATONA ZSIGMOND gyógyszertárában volt se-géd, akinek hatása érzôdik ROZSNYAY széles körû érdeklô-désén és munkásságán. Késôbb a szabadszállási gyógy-szertár kezelôje lett. Itt írta és 1860. január 9-én jelentettemeg a Sakkjáték elemei, vezérfonal a sakkjáték megtanulásá-hoz címû füzetet, amely a sakkozásról szóló elsô magyarnyelvû munka!

1861-ben Zombán gyógyszertári jogosítványt nyert, ittfényképészeti mûterme is volt. Tehát ROZSNYAY már fiatalkorában tanújelét adta igen sokrétû érdeklôdésének. Zom-bán kezdte a kinal (kinin)-cukorkák gyártását, amelynekeredménye lett a híres semleges kinintannát elôállítása ésa belôle készült gyógyszer forgalmazása.

A kinin természetes alkaloid, amely láz- és fájdalom-csillapító, gyulladáscsökkentô, és 1820-tól 1920-igez volt a Plasmodium falciparum okozta maláriaegyetlen hatásos gyógyszere! Késôbb használatát ki-szorították más, hatékonyabbnak talált molekulák,ám mióta a malária kórokozója kezd ellenállóvá vál-ni a szintetikus szerekkel szemben, a kinin népszerû-sége újra növekszik. Jó példa erre, hogy a legújabbkiadású VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben, amelyet a IV.Európai Gyógyszerkönyv analógiájára szerkesztettek,a klorid és a szulfát sója is hivatalos Chinini hydro-chloridum és Chinini sulfas néven. A kinint kis meny-nyiségben tonikok és vermutok ízesítésére is hasz-nálják.

A szer egyik igen elônytelen tulajdonsága a borzasztóankeserû íze, amely terápiás adagban bevételét szinte elvi-selhetetlenné teszi! Ezen sikerült ROZSNYAYNAK segítenie,aki zseniális módon a csersavval kombinálta a szert,amely így elvesztette rossz ízét, de megtartotta terápiáshatékonyságát! A kinintannát sikere tette lehetôvé, hogy1874-ben megvegye Arad „Szentháromsághoz” címzettreáljogú gyógyszertárát, amely a kor igényeihez képest a legmodernebben berendezett és felszerelt gyógyszertárvolt. Az épület földszintjén helyezkedett el maga a gyógy-szertár, az elsô emeleten pedig egy jól gépesítettgalenusi labor mûködött, ahol nagyobb tételben készül-tek a különféle medicinák, de megtalálhatók voltak itt a gyógyszervizsgálathoz szükséges különféle mûszerekis. A kinintannát készítményein kívül gyógycukorkákat,zselatinkapszulákat és többféle gyógybort gyártottROZSNYAY, aki korának elismert gyógyszertechnológusaés analitikusa volt.

2.


Termékeivel nagy sikerrel szerepelt kül- és bel-földi kiállításokon. A brüsszeli egészségügyikiállításon (1876), a párizsi világkiállításon(1878) és Bécsben (1883) arany- és bronz-éremmel jutalmazták kinintartalmú készítmé-nyeit. A csersavas kinin elôállítását köz-kinccsé tette; a MAGYAR GYÓGYSZERKÖNYV elsôkiadásának pótkötetében már hivatalossávált, és a második kiadástól kezdôdôenegészen az 1954-es ötödik kiadásban isszerepelt Chininum tannicum insipidumRozsnyay néven. Ez önmagában is párjátritkító dolog volt, hogy valaki még éle-tében bevonuljon a gyógyszerkönyvi hi-vatalos anyagok nevezékébe! Ebben a formájában a roppant értékes hatóanyagot gyermekgyógyszerekben islehetett alkalmazni.

ROZSNYAY igen sikeres ember volt! Aradon aktív szere-pet vállalt a város gazdasági és kulturális életében. A szô-lôtermelésben, a boranalízisben és a növényvédôszer-ku-tatásban is jelentôs szerepet vállalt. Analíziseivel bizonyí-totta, hogy a hazai borok kiválók. Ötféle gyógyborkészít-ményével nagy szakmai és gazdasági sikereket ért el.

A XIX. század patikája lényegesen különbözött a mai-tól. Régen, amikor a gyógyszergyártás még nem volt iparijellegû, a gyógyszertárak szinte mint egy kis üzem mûköd-tek, ahol a víz desztillálásától kezdve a tinktúrák, tapa-

szok, pilulák, tabletták készítéséig sok mindennel kellettfoglalkozni. A patikusok anyagismerete igen kiváló volt,sôt egyes alap- és segédanyagok elôállítását is sikeresen eltudták végezni.

ROZSNYAY MÁTYÁS a Magyar Orvosok és Természetvizs-gálók évente megtartott vándorgyûlésein 1863-tól haláláigrendszeresen részt vett, és ott különféle témákból elôadá-sokat tartott (a fényképészet legújabb haladásáról, a rob-banó- és öldöklôszerekrôl, a gyógyborokról, a kínai készít-ményekrôl stb.) 1871-ben tagja lett az országos választ-mánynak, majd a járási igazgató tisztségét töltötte be.

ROZSNYAY szakirodalmi tevékenysége nem merült ki a vándorgyûlések munkálataiban, számos jelentôs cikkejelent meg a szaklapokban.

Fáradhatatlan volt a gyógyszerészképzés megreformálá-sában is. A Magyar Gyógyszerész Egyesület mozgalmat in-dított, hogy az egyetemi képzést megelôzôen gyakornokivizsgát kelljen tenni a hat gimnáziummal gyógyszertárbabeállt és legalább hároméves gyakorlatot folytató pálya-kezdôknek. Az egységes képzés érdekében pedig 1888-banmegindították a gyakornoki tanfolyamot, amit miniszterirendelet is nyomatékosított. A gyakornokok számára pá-lyázatot írt ki ROZSNYAY, a nyertes számára 100 aranyfran-kos pályadíjat tûzött ki, azt a pénzt ajánlotta fel erre a cél-ra, amelyet Fiuméban az íztelen kinintannát pályázatávalnyert el. A gyakornokok pályázata akkor nem szabadonválasztott témákból állt, hanem maga ROZSNYAY által elôírthat kérdést kellett írásban megválaszolni. Az eredményt azegyesület 1888. évi közgyûlésén hirdették ki, az elsô díjatNÉKÁM BÉLA (DR. MOLNÁR NÁNDOR budapesti gyógyszerészgyakornoka) nyerte el.

ROZSNYAY MÁTYÁS 1895. augusztus 5-én hunyt el Ara-don. Egy év múlva felállított síremlékére ezt a szöveget

vésték: „Kartársaik közül a legkiválóbbnak, a szorgalom,és a tudás mintaképének.”A ROZSNYAY nevével fémjelzett versenyek

mindmáig fennmaradtak, és a gyógyszer-tárakban dolgozó fiatal gyógyszerészek

legrangosabb seregszemléjévé váltak. A ver-senyek újkori történetéhez tartozik, hogy

1965-ben DR. RAGETTLI JÁNOS fôgyógyszerészjavaslatára három megye összefogásából, Ba-

ranya, Békés, Gyôr-Sopron részvételével ala-kult ki a versenyek mai formája, aminek lénye-

ge, hogy ez már egy elôadói verseny, amelynektémája a gyógyszertári gyógyszerészet szakmai

kérdéseinek feldolgozása, javaslatok tétele, újeredmények bemutatása. A gyógyszertári gyógy-

szerkészítés ma is szép hivatásunk egyik fontos tevékeny-sége, hiszen a beteg emberek számára lehetôvé teszi azindividuális gyógyszerelést. Az így elôállított termékek a gyáriaknál lényegesen olcsóbbak, és fôleg a gyermek-és a bôrgyógyászatban kiemelkedô jelentôséggel bírnak.A Rozsnyay-versenyek keretében évrôl évre megismerked-hetnek a fiatalok a névadó életpályájával, és errôl a magas,elismerésre méltó tevékenységrôl az egyetemi oktatás ke-retében is megemlékezünk!

A XXI. században a patikák mûködése több szempont-ból is átalakult. Ezek az egészségügyi intézmények újra

3.

4.


magánkézbe kerültek, így a gyógyszerésznek elemi érdekea gazdasági-vállalkozási kérdésekkel való foglalkozás. Je-lentôs szerephez jutott a gyógyszerészi gondozás, amineklényege röviden a gyógyszertárba betérô betegek különbö-zô egészségügyi problémáival – mint a hipertónia, a dia-betes mellitus stb. – való magas szintû foglalkozás. Ma mára gyógyszerkincs jelentôs hányada orvosi vény nélkülmegvásárolható a gyógyszertárakban, azonban ezekhezkapcsolódó szakmai információ hiányában súlyos egész-ségkárosodások léphetnek fel, amit a gyógyszerészi tanács-adás képes elhárítani. Ezek a kérdések mind tükrözôdneka Rozsnyay-versenyek során. A versenyekbe már több évti-zede bekapcsolódott mind a tizenkilenc megye gyógyszer-tári központja, illetve a rendszerváltozás óta a magánpati-kákban, valamint a kórházi, klinikai gyógyszertárakbandolgozó fiatalok legjobbjai.

A versenyre májusban kerül sor, a helyszín minden év-ben más és más. Ez a verseny a Magyar Gyógyszerésztudo-mányi Társaság legrangosabb eseményeinek egyike, ahol arésztvevôk megemlékeznek ROZSNYAY munkásságáról is.

Végezetül szeretném feleleveníteni, hogy Szabadszálláshazánk legrégebbi települései közé tartozik, hiszen már1279-tôl olvashatunk róla Szombatszállásként, jelenleginevén a XV. századtól ismert. A dinamikusan fejlôdô Sza-badszállás 1820-ban kapott mezôvárosi rangot. Hagyo-mányôrzô tevékenységük határainkon túl is jól ismert.

József Attila gyönyörû versében olvashatjuk: „Utoljára Szabadszállásra mentem,

a hadak vége volts ez összekuszálódott Budapestenkenyér nélkül, üresen állt a bolt.A vonattetôn hasaltam keresztben,hoztam krumplit; a zsákban köles volt már; neked, én konok, csirkét is szereztem

s te már seholse voltál.”(Kései sirató)

Bizony hányszor, de hányszor fordultunk és fordulunka vidékhez, mikor mi ott fent Pesten bajban voltunk ésvagyunk.

ROZSNYAY MÁTYÁS a magyar gyógyszerészet legfényesebbcsillagai közé tartozik. Személyisége, életútja többek kö-zött összemérhetô KABAY JÁNOSÉVAL, aki a mákszalmábólextrahált morfint, valamint KAZAY ENDRÉÉVEL, aki fiatalonösszeállította négykötetes, magyar nyelvû gyógyszerészetilexikonát! Ôket az egész magyar kultúrtörténet kimagaslóegyéniségeiként tiszteljük.

Kérem, fogadják hálás köszönetemet ezért a munkássá-gához méltó, nagy körültekintéssel megrendezett ünnepé-lyes megemlékezésért!

Dr. Stampf György

A sokoldalú RozsnyayA múlt század ötvenes éveiben, de még késôbb is az aradimagyarok még mindig a „Rozsnyay-patikába” jártak re-ceptjeiket kiváltani. Ez korábban sem zavarta KÁLMÁN

LAJOST, a gyógyszertár államosítás elôtti utolsó tulajdono-

sát, ROZSNYAY unokáját. Gondolom, amíg tehette, maga isápolta ezt a nagyapja nevét tovább vivô aradi hagyomány-ôrzést.

Hallottam arról is, hogy a patika feletti emelet lakói,a ROZSNYAY kisasszonyok, ILONA és ETELKA az aradi ma-gyarok által kedvelt kölcsönkönyvtárat mûködtettek.

A patikában gyakran megfordultam, mert két diákunkédesapja, TÜDÔS JÁNOS gyógyszerész úr recept nélkül is ki-szolgált, és ha nem volt módomban orvoshoz menni, ma-ga „írta” fel a megfelelô patikaszert.

A Zombán felemelkedô, Aradon kiteljesedô és befeje-zôdô életmû felidézésére ROZSNYAY MÁTYÁS születésének175. évfordulója kínál alkalmat.

Mit is kapcsolhatunk visszaemlékezésünkben a sokolda-lú gyógyszerész életéhez? Nem fontossági, nem is idôrendi,inkább önkényesnek mondható sorrendet választottam.

A sakkSegédgyógyszerészként a kémia mellett érdeklôdése a sak-kozás felé fordult. Magyarországon volt múltja a sakknak,de a magyar nyelvû sakk-könyv hiányzott.

Megjelentette A sakkjáték elemei, vezérfonal a sakkjátékmegtanulására címû füzetet (1860. január 9.). Ez egy „ma-gyarított” munka, LANGE Leitfaden für Schachspiler címûkönyvének a fordítása. ROZSNYAY magyar sakkszavakat is al-kotott: elsáncolás, haladtában ütés, párhuszárjáték, csel…

A borászatKecskeméti „conditiós” ideje alatt barátságot kötött ID. KA-TONA ZSIGMOND gyógyszerésszel, szôlôsgazdával és gyü-mölcskertésszel. Tôle tanulta a szôlômûvelést és a borá-szatot. kapcsolatuk idôtállónak bizonyult, ROZSNYAY Arad-ra történô távozása után sem szakadt meg.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók évente tartottvándorgyûlésein ROZSNYAY gyakran szerepelt elôadással eb-ben a témakörben. Így 1875-ben Elôpatakon a XVIII. ván-dorgyûlésen a Szulfonkarbonsavas és xantogénsavas káli címalatt értekezett. Ezeket a vegyületeket, mint a phyloxéra el-leni hatásos anyagokat tárgyalta. Utalt a két vegyületbôl ke-letkezô szén-diszulfid (szénkeneg, CS2) hatására.

A Temesváron és Buziásfürdôn 1886-ban tartott XXIV.vándorgyûlésen a gyógyborokról tartott elôadást, s igen-csak elkeseredetten szólt arról, hogy a magyar gyógyszer-könyvek a spanyol malagabort tették hivatalossá, pedig atokaji – a borok királya, a királyok bora – sokkal inkábbmegfelelne.

A vörösborok között a ménesi kadarkát tette az elsôhelyre.

Már jóval korábban, a Gyógyszerészeti Hetilapban is érte-kezett a gyógyborokról. Feltette a kérdést: „A MagyarGyógyszerkönyvben miért szerepel a malagabor, amelyrôl nemtudnak mást írni, minthogy kellemes illatú valódi bor, melycserenyt sem, ártalmas fémeket sem tartalmaz?”

A Magyar Gyógyszerkönyvvel szembeállította az ameri-kait, amely a Vinum tokajenset ajánlja használatra.

A tokaji bor az 1836-os Pharmacopea Austriacában is ésaz 1842-es supplementumban is szerepelt.


A továbbiakban ezeket írta: „Ha az egri, budai, szekszár-di híres vörösborokra itt bôvebben ki nem terjeszkedek is, csaka valamikor szintén világhírû ménesi aszút említem meg, mely– mint természetes erjesztés által készült vörös aszú – valóbanunicum a maga nemében.”

Némi megkésett elégtételt szolgáltatva a borászROZSNYAYNAK írjuk le: újra van hírnévre szert tett ménesiaszú. Ha magát az aszú elnevezést nem is használhatják, aménesi kadarkából készült Cadarissima ugyanazt „tudja”,mint világhírû elôdje.

ROZSNYAY MÁTYÁS Kuvinban (Aradkövi) szôlôt vásárolt.Családja már tavasszal kiköltözött a kuvini kolnába és ottis maradt szüretig. ROZSNYAY 1892-ben Brassóban utoljáraszerepelt elôadással.

A ferro-kálium tartaricum crystalisatumról (kristályos vasII.–káliumtartarát) értekezett és egy olyan igazságot fogal-mazott meg, amit a jó borászok ma is tekintetbe vesznek:a (gyógy)borok készítéséhez csak olyan kémiai szereketszabad használni, amelyek a borban találhatókkal rokon-ságban vannak.

Az Alföld és a Délmagyarország 1890-ben Aradon rende-zett meg egy „általános” kiállítást. Ezen ROZSNYAY mintborász és gyógyszerész vett részt. Díszoklevelet és államiaranyérmet kapott.

A fényképészetSokoldalú érdeklôdését igazolja a fényképészettel valókapcsolata. Zombán, gyógyszertárában fényképészetet ismûködtetett.

Az ott készített fényképek hátlapján a mellékelt emblé-ma látható.

Nem volt vizsgázott fényképész, talán még iparenge-déllyel sem rendelkezett, de ismerte a fényképezés elméle-ti és gyakorlati oldalát is.

Az 1869-es fiumei vándorgyûlésen, amelyen kininké-szítményéért átvette a neki ítélt pályadíjat, a Fényképészetlegújabb haladása címmel értekezett. Beszélt a papírra és azüvegre való fényképezés technikájáról. „Megjósolta”, hogya fényképek a könyvekbôl ki fogják szorítani a rajzokat.

Részlet a Csanádi János, Réhon József: Ahol a patikaáll… c. könyvbôl (Arad, 2008.)

Számla két oldala Rozsnyay Mátyás gyógyszertárából(Galenus Gyûjtemény)Rozsnyay saját kezû feljegyzése gyermekeik születési és halálozásidátumaival (Csermánszky Judit, R. M. unokája)A gyógyszerkönyvi cikkelyLevélzáró bélyeg. Ch. J. Blase: Magyar levélzáró és parafilatéliai bélyegek.Annotált és illusztrált katalógus. É. n. [2000]

1.

2.

4.3.

Dr. Kóczián Géza emlékülés

AMagyar Gyógyszerésztudományi Társaság, aMagyar Gyógyszerésztörténeti Társaság és a Magyar Orvostörténelmi Társaság Népi Orvos-

lási Szakosztálya a 20 éve elhunyt DR. KÓCZIÁN GÉZA

gyógyszerész, etnobotanikus tiszteletére emléküléstrendezett 2007. december 7-én az OrvostörténetiKönyvtárban.

Minden elôadó barátként emlékezett kivételes kva-litásaira (szorgalom, nem mindennapi nyelvtudás,humorérzék) és méltatta a szaktudományoknak tettszolgálatait.

KÓCZIÁN GÉZA térben (Csurgó és a Gyimes völgye1000 km-re van egymástól) és idôben egyaránt nagyutat járt be.

A program a megnyitó, bevezetô gondolatokkal kez-dôdött: PROF. DR. ERÔS ISTVÁN, a Magyar Gyógyszerész-tudományi Társaság elnöke, valamint DR. KAPRONCZAY

KÁROLY, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv-tár és Levéltár c. fôigazgatója tolmácsolásában.

Elôadások:Kóczián Géza szerepe a Magyar Orvostörténelmi Társa-

ság Népi Orvoslási Szakosztályában – DR. GRYNAEUS TAMÁS

elnök (Magyar Orvostörténelmi Társaság Népi Orvoslá-si Szakosztálya, Budapest).

Kóczián Géza tudományos munkásságának jelentôsége –PROF. DR. SZABÓ LÁSZLÓ GYULA (Pécsi Tudományegye-tem, Általános Orvostudományi Kar FarmakognóziaiIntézete, Pécs).

Kóczián Géza doktori disszertációja és a mosonmagyar-óvári Növénytani Tanszék – PROF. DR. CZIMBER GYULA

(Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezôgazdaság- ésÉlelmiszertudományi Karának Növénytani Tanszéke,Mosonmagyaróvár) – Ezt akadályoztatás miatt szinténPROF. DR. SZABÓ LÁSZLÓ ismertette.

Kóczián Géza, mint egyetemi évfolyamtárs – PROF. DR.LIPTÁK JÓZSEF egyetemi tanár (Budapest).

Kóczián Géza Nagyatád díszpolgára – GARA ISTVÁN

gyógyszerész (Nagyatád).Kóczián Géza etnobotanikai disszertációjának tudomá-

nyos értéke – DR. BABULKA PÉTER tudományos igazgató(Budapest).

Elhangzott még DR. LÁRENCZ LÁSZLÓ magnófelvétele,amelyen KÓCZIÁN GÉZA a családi múltjáról és életpályá-járól vallott.


A gyógyszerészképzés hazánkban címmel jelent meg anégy cikkbôl álló sorozat elsô része. Ez és a következô kétközlemény a konkrét egyetemek történetével foglalkozik.

Az elôzô folyóiratban leírt gyógyszerészképzés álta-lános bemutatásán túl a nagy képzôhelyek történe-tével kívánok tisztelegni az alma materekbôl kike-

rült szakemberek nevében. Ezzel kívánom szemléltetni,hogy nemcsak a tudomány fejlôdött, hanem a képzés is. A hely, ahová a végzett diák is tisztelettel lép be.

Jellemzô, hogy az egyetemalapítás gondolata mindenföllendülés, minden nagyot akarás kapcsán újra meg újrafölmerült hazánkban. Budapestet már földrajzi fekvése ishivatottá tette arra, hogy az ország életében mint mûvelô-dési idegközpont és mint egyetemi város vezetô szerepetjátsszon.

Budapestnek mint egyetemi városnak a múltja egészena XV. századig nyúlik vissza. Az elsô egyetemet ÓbudánZSIGMOND király alapította négy fakultással 1389-ben, me-lyet IX. BONIFÁC pápa bullája is megerôsített. Az óbudaiSZENT PÉTERRÔL elnevezett egyház prépostja lett az egye-tem rektora, és a tanárokat is ezen egyház préposti éskanonoki javadalmaiból fizették. XXIII. JÁNOS pápa 1410-ben kelt bullája felruházta mindazokkal a privilégiumok-kal, melyekkel a párizsi, az oxfordi és a bolognai fôiskolákrendelkeztek. ZSIGMOND – MAKRAI BENEDEK lázadása miatt– 1403-ban még meg akarta szüntetni az egyetemet, áminkább megújította, és így 1414–1418 között számottevôintézetté fejlôdött nemzetközi viszonylatban is. A királyhalála után rövidesen sajnos az egyetem mûködése meg-szûnt.

MÁTYÁS király 1465-ben II. PÁL pápától kért engedélyt,hogy Pozsonyban állíthasson fel egyetemet. Mivel nemjárt sikerrel, ezért tíz évvel késôbb már nem vidéken, ha-nem a fejedelmi székvárosban, Budán kívánt egyetemetalapítani. VITÉZ JÁNOS kezdeményezésére megalakult azAcademia Istropolitana, melyet céltudatos városfejlesztôprogram alapján nagyszerû építkezésekkel és hatalmaskönyvtár megteremtésével igyekezett országos jelentôsé-gû, vezetô szellemi központtá tenni. Az egyetemet a budaiDomonkos-kolostorban helyezte el és két fakultással (teo-lógia, bölcsészet) indította be. A király válogatta össze atanárokat és azok fizetésérôl, sôt a tanulók ellátásáról is ôgondoskodott. A nagy király halálával a könyvtár részéretörtént vásárlások, az egyetemi építkezések és a szervezésimunkálatok is félbeszakadtak. A JAGELLÓK uralkodása alattlassan a domonkosok tulajdonába került az egész és átala-kult teológiai fôiskolává, így mûködött 1541-ig (Buda tö-rök kézre kerüléséig).

Mai egyetemeink története csak a XVI. században kez-dôdött el OLÁH MIKLÓS nagyszombati fôiskolájával(1555), melyet PÁZMÁNY PÉTER, a nagy egyházfejedelem1635-ben emelt egyetemi rangra. Kijelentvén, ha az ország

a török alól felszabadul, az egyetem az esztergomi egyház-megye területén lévô más városba is áthelyezhetô (Budáragondolt). PÁZMÁNY egyetemét II. FERDINÁND császár és ki-rály megerôsítette és felruházta mindazokkal a jogokkal éskiváltságokkal, amelyek a birodalom többi egyetemét ismegillették. A nagyszombati egyetemet ünnepélyesen1635. november 13-án nyitották meg, az elôadásokat pe-dig a következô esztendôben kezdték el. 1667-ben LÓSY ésLIPPAY GYÖRGY prímások közremûködésével jött létre a jo-gi kar. A nagyszombati egyetemi építkezések zárókövét az1753–55-ben emelt csillagvizsgáló alkotta.

MÁRIA TERÉZIA a gróf PÁLFFY MIKLÓS vezette bizottság ja-vaslatára 1769. november 7-én a helytartótanácsnak keltrendeletével az egyetemi képzést kibôvítette az orvosi kép-zéssel, melyet öt professzorral indítottak meg 1770-ben.A királynô születésnapján, 1772. május 12-én az egyetemúj hajlékba költözött, és ebben az évben az orvosi kar ha-táskörét kiterjesztették a gyógyszerészekre is, ezzel megin-dult a gyógyszerészek egyetemi képzése.

MÁRIA TERÉZIA csakhamar belátta, hogy az egyetem nemtud kellôképpen mûködni Nagyszombaton, ezért elôszörEsztergomba, majd Vácra, ezután Egerbe kívánta áthelyez-ni. Az 1777-ben kihirdetett STÖRCK-féle Ratio educationis atanügy egész szervezetét átalakította. Ennek értelmében azegyetemet STÖRCK az ország középpontjába kívánta áthe-lyezni, mely mellett szólt, hogy Buda városi vezetôsége afûvészkert céljaira alkalmas területet és anyagi támogatástígért. Így PÁZMÁNY alkotása és az ország fôvárosa egymás-rautaltságuk tudatában, ezekben az idôkben örök idôkreeljegyezték egymást. MÁRIA TERÉZIA 1777. február 10-én je-lölte ki a várpalotát az egyetem székhelyéül, melynek át-költözése ez év szeptemberében zajlott le. Az egyetemet cí-merrel és hiteles pecséttel ajándékozta meg. A királynô el-rendelte, hogy csak olyanok oktathatnak, akik tudomá-nyosságuk és tanításuk által nemzetközi hírnevet szereztek.

II. JÓZSEF tisztában volt vele, hogy a tanári hivatássalegyütt járó kivételes életigény nem irigylésre méltó, ha-nem súlyos kötelesség. Ezért a tanárok külföldi tanul-mányútjait anyagilag is kész volt támogatni, és 1784-benáthelyeztette az egyetemet Pestre.

FERENC uralkodása alatt, 1802. január 23-án a kancellár-hoz írott levelében az egyetem és a fôváros kapcsolatátvégérvényesen szentesítette. Az 1806-i, második Ratio edu-cationis intézkedéseinek hatására az egyetem és a tanárokegész mûködését a legszigorúbb állami felügyelet és el-lenôrzés alá helyezte (egyetemi elnökség), mellyel azegyetem fejlôdését megbénította. Az egyetem nemcsak ön-kormányzati önállóságát, hanem politikai függetlenségétis egyszerre elvesztette.

Az 1848–49-es szabadságharc 48-i törvényhozás (XIX.T. c.) nemcsak nyelvében és berendezésében helyezte azegyetemet nemzeti alapokra, hanem a tanítás és a tanulásszabadsága elvének törvénybe iktatásával autonómiát ésfüggetlenséget is biztosított.

A budapesti Pázmány Péter A budapesti Pázmány Péter E

gye

tem

tört

én

et


Az abszolutisztikus kormányzat mindent elkövetett aszabadságharc leverése után, hogy a nemzeti nyelvétôlmegfossza az egyetemet, és a tartományi egyetemek szint-jére süllyessze. A hazai nyelv érvényesülését csak az 1860.októberi diploma tette újra lehetôvé. Ezen intézkedés nyo-mán 17 német tudós távozott az egyetemrôl.

A következô negyedszázad egyetemünk fejlôdésénekfénykorát hozta meg. Sorra épültek új épületek az egyetemintézetei számára. 1861-ben az 51 tanszékkel szemben1901-ben már 107 mûködött. 1900-ban adták át az egye-temközpont épületét.

Sajnos a XX. század az egyetem életében hanyatlást ho-zott. A válságot nem a szellemi, hanem az anyagi erôforrá-sok elapadása idézte elô, ezt tetézte még a két világháború.

Szabó Attilaszakgyógyszerész

IRODALOM1. Hekler Antal: A budapesti Pázmány Egyetem sorskérdései. Buda-

pest, 1931.2. Kempler Kurt: A magyarországi gyógyszerészet a századfordulón

1888–1914. Budapest, 1984. 126.3. Dr. Baradlai János és Bársony Elemér: A magyarországi gyógysze-

részet története. Budapest, 1930. 229.4. Mayer: Az orvostudomány története. Budapest, 1927. 138.

TudományegyetemTudományegyetem

1.

3.

4.2.

„Egy nemzet olyan magasan áll, mint egyetemei.”

(KAUTZ GYULA 1873-BAN ELHANGZOTT EGYETEMI BESZÉDÉBÔL)

A budai egyetem ünnepélyes megnyitása 1780. június 25-énIllusztráció; Gyógyszerészi almanach az 1942. évre (Galenus Gyûjtemény)A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem központi épülete a századfordulón; Mirkovszky Géza (1855–1890) akvarelljeReceptboríték; Angyal Gyógyszertár (Galenus Gyûjtemény)

1.

3.

4.

2.


Anépvándorlás gót, hun, avar törzseket ismer, ame-lyeket lenézôen a rómaiak barbároknak neveztek,de ez okozta a vesztüket is, mert az ismeretlenek

lekicsinylése idézte elô a római hatalom bukását. A ro-mokból a királyság elsô századaiban a beszivárgó magya-rok várat építettek Klusvár–Kulusvár–Kolozsvár helyiségnévvel. V. ISTVÁN királyunk 1270-ben szász vendégeket te-lepített be. 1312-ben még falu, de 1316-ban már KÁROLY

RÓBERT a városok közé sorolta. ZSIGMOND király a kereske-dôknek vám- és adómentességet adott. A valószínûlegFlandriából jött szászok hat embertöltô alatt nem tudtakmegfelelô vérutánpótlást kapni, így számuk egyre apadt akörnyezô területekrôl beszivárgó magyarokkal szemben,ezért MÁTYÁS király Kolozsvárnak már magyar bírát adott.Az unitárius JÁNOS ZSIGMOND alatt a város teljesen magyarjellegûvé vált. 1564-ben említették elôször a város felsô ré-szében lakó pár román családot. A város SZÉKELY MÓZES

1603-i ostromától szenvedte történelme során a legtöb-bet. 1709-ben a kuruc világ leáldozott Kolozsváron és aváros német kézre került. A JÁNOS ZSIGMOND alatti unitá-rius, késôbb egyre több református lakossághoz 1717-bena Kolozsvárra települô Fôkormányszék jezsuitákat telepí-tett be. A három vallási irányzathoz tartozó középiskolákbôven ontották a harcosokat az 1848–49-es szabadság-harc érdekében, akik a híres XI-es honvéd zászlóaljat al-kották. Az anyaországgal való egyesülést 1845-ben azUnió utcában lévô Reduot nevû épületben mondták ki.(Erdély mint független államforma ezzel véget ért. Ennekis volt köszönhetô, hogy az I. és a II. világháború utánnem lehetett önálló államként életre hívni, így mint Ma-gyarország területét vették figyelembe a magyarok meg-büntetése során.) A szabadságharc leverése után a város el-veszítette fôvárosi jellegét, és a valamirevaló hivatalokSzebenbe költöztek. Ennek ellenére 1873-ban megnyílta Ferenc József Tudományegyetem, így Budapest utánKolozsvár lett a magyarság legnagyobb és legerôsebb kul-turális vára. Az I. világháború után 1918. december 24-éndélelôtt a városba bevonultak a román hadsereg katonái.A magyarság gazdasági elszegényítése nyíltan és tervsze-

rûen folyt. 1925-ben a hírhedt Angelescu-féle törvény ér-telmében a kolozsvári középiskolákban 137 érettségizô-bôl öten mentek át. A hivatalokban mindenfelé ki voltfüggesztve a „Vorbiti numai romaneste” (Csak románul be-széljenek) feliratú tábla.

1940. szeptember 11-én délelôtt vonult be a magyarhonvédség, és egy idôre véget ért a román uralom. Sajnos1944-ben ismét román fennhatóság alá került a város, ésmára már megszûnt az egyetemen a magyar nyelvû okta-tás.

Kolozsváron az egyetemet 1872-ben alapították, az ál-lami és a felekezeti középiskolák folytatásaként és koroná-jaként, mely az erdélyi magyarság kultúrájának és tudo-mányos kiképzésének elômozdítására létesült. A városban1581-ben már létesült teológiai és bölcsészeti karral egye-tem (Báthory Egyetem), mely megközelítôleg egy évszáza-don át mûködött. Ugyancsak létesült jogi és sebészeti ki-rályi tanintézet, melyek a Ferenc József Tudományegye-tembe olvadtak. Amíg az egyetemnek a megnyitás éveibenmegközelítôleg 250–300 hallgatója volt, addig 1914-re2400 fôre emelkedett a létszám. Az 1918. december 24-iromán megszállást követôen 1919. október 29-tôl fogva aszûkebb egyetemi tanács KOLOZSVÁRY BÁLINT rektorral Ko-lozsváron maradt, és megkezdte az oktatást. A tanárok egyrésze pedig Budapestre menekült és a pozsonyi ErzsébetEgyetemrôl elmenekült tanári karral közösen Budapestennyitották meg a Ferenc József Egyetemet. SCHNELLER JÓZSEF

prorektor a világ valamennyi egyeteméhez küldött levelet,amelyben tiltakozott a kolozsvári egyetem szétverésénekés az ott maradt oktatók megalázásának ügyében. 1921.május 29-én a nemzetgyûlés XXV. törvénycikke alapjánideiglenes jelleggel a Ferenc József TudományegyetemetSzegeden helyezte el. Az 1940. augusztus 30-án történt bé-csi döntés értelmében Észak-Erdély, vele Kolozsvár isvisszakerült a Magyar Szent Koronához. A kolozsvári egye-tem 1940. október 24-én nyitotta meg újra kapuit a ma-gyarországi hallgatók elôtt, hogy 1944-ben ismét bezárjaés elszigetelje hosszú-hosszú idôre.

Az egyetemen olyan kiválóságok tanítottak, mint ID.JANCSÓ MIKLÓS, ID. ISSEKUTZ, SOÓ REZSô, IMRE SÁNDOR, devolt példa rá, hogy óraadó legyen akár középiskolai tanáris, pl. Hajdúnánásról ID. IGMÁNDI ZOLTÁN, akinek ásvány-gyûjteményét akármelyik egyetem ma is megirigyelhetné,pedig az a hajdúnánási Kôrösi Csoma Sándor Gimná-ziumban található. Ez azt jelzi, régen olyan nagy volt agimnáziumi tanár tudása, hogy az egyetemre nemcsak to-vábbképzésre járhatott, hanem akár óraadó is lehetett.

Szabó Attilaszakgyógyszerész

IRODALOM1. Kolozsvári útmutató. Kolozsvár, 1941.2. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tájé-

koztatója. Kolozsvár, 1942.

Kolozsvár és az egyetemKolozsvár és az egyetemE

gye

tem

tört

én

et

A kolozsvári egyetem központi épülete


VÉKÁS MAGDOLNA gyógyszerészi múltunk hivatott fotog-ráfusa. Pályája elsô évtizedében a Semmelweis Orvostör-téneti Múzeumban dolgozott. Itt szerzett jártasságávalkésôbb a Galenus Kiadó gyógyszerészettörténeti albu-maihoz, a Gyógyszerészettörténet címû tudományos isme-retterjesztô szakfolyóiratához és egyéb kiadványaihozszakavatottan fényképezi a tárgyakat, könyveket és doku-mentumokat.

Fotómûvészi tevékenységérôl adott számot a MaiManó Házban (Budapest-Terézváros, Nagymezô u. 20.)30 év címû visszatekintô kiállításán (2007. december18.– 2008. február 20.). Megcsodálhatták a Bizonytalanvallomás, 1987 címû 25 tételes, mondjuk így, fotóesszét.„Ennek a szokatlan hangvételû, az érzelmeket látványele-mekkel megidézô, a számára oly gyümölcsözô képzettársítá-sokra épülô munkának, amelyben a fényképeket verssorok(ehhez GUILLAUME APOLLINAIRE: Búcsú címû versét hasz-nálta fel) fogják keretbe, nem titkolt fôszereplôje maga a szer-zô, bizonyosság a sorozat végén megjelenô arcképe” – írjaGERA MIHÁLY.

Mások mellett a kiállításon régmúltbeli (1842) fény-képészeti eljárás – cianotípia – magas fokú mûvelése, akülönféle képhordozók (textília, merített papír) alkal-mazása, az évtizedek során megjelent önálló fotóalbu-mai jól jelezték a Vékás-életmû tartományait.

A húszéves Biblia Múzeum a mainzi Johannes GutengergUniversität Ószövetségi Tanszékének Csak szépek voltak?címû vándorkiállítását fogadta. Az ókori Palesztina korá-ban mutatja be a nôk életét, szokásait, eszközeit.

Fontos tárgykör a családi élet (egy nô életének állomá-sai, jogi és szociális helyzete, nô-férfi kapcsolat, gyermek-nevelés). A zene és a vallás vagy a szépítkezés melletthangulatos ismeretanyag a Nomen est omen c. rész e koraiidôben dívó tudatos névválasztás rendszere: miért lett azEsther (csillag) vagy a Susanna (lótuszvirág)? A régészetitárgyak, továbbá a makettek mellett láthatók élelmisze-rek, fûszerek, gyanták, balzsamok, gyümölcsök, valaminta textilfestés matériái is.

A kiállítás létrehozója WOLFGANG ZWICKEL professzor,aki a Genezáret-tó melletti ásatások egyik vezetôje.

A Dunamelléki Református EgyházkerületRáday Gyûjteményének Biblia Múzeuma1092 Budapest, Ráday u. 28.Tel.: 217-6321Nyitva tartás: 10–17 óráig naponta, hétfôn zárva.

Csillag a holló árnyékában, Vitéz János és a magyar humaniz-mus kezdetei címû kiállítás a bibliofil fôpap pályájának azindulását, a XV. századi mûvelôdéstörténetben betöltöttszerepét, a Corvina Könyvtár létrejöttének elôsegítését,

valamint mecénási tevékenységét mutatta be, ezenkívüljelentôs hangsúlyt kapott az általa felhalmozott könyv-gyûjtemény is.

A kiállításon egy gazdagon illusztrált kódexoldal színeiszemléltették a gyógyszerészet szerepét. Miszerint: „A pa-tikában nemcsak gyógyszereket, hanem festékanyagokat isárultak. – Lapis lazuli nevû kôbôl készült a legdrágább kék, azultramarinkék. Sárga: sáfrányból vagy sáfrányos szeklicébôlvonták ki. Vörös: festôbuzérból keverték. Tinta: tölgyfagu-bacsból vagy kökénykéregbôl nyerték. Zöld: bodza és bengeérett bogyóit használták. Arany: valódi, nagyon vékonyanhengerelt aranyréteget ragasztottak rá.”

Ráébresztettek a kódexremeklések, hogy még itt isüzenetet találunk, adatot kapunk a gyógyszerészet na-gyon távoli múltjából.

Országos Széchényi Könyvtár1827 Budapest, Budavári Palota F épület.Telefon: (1) 224-3700.Nyitva tartás: K–Sz: 10.00–20.00 óráig.www.oszk.hu

Gyönyörködtetô és tanulságos volt a Szépmûvészeti Mú-zeumban A Mediciek fénykora/Élet és mûvészet a reneszánszFirenzében címû tárlat. Itt is fellelhetôk voltak az orvosi-gyógyszerészi vonatkozások: Firenzében céhüket „Medi-ci e Speziali”-nak hívták, a festôk is hozzájuk tartoztak,mivel a festékeket hasonló kémiai anyagokból készítet-ték, mint az orvosságokat. A MEDICI család címerébenlabdacsok szerepelnek, de megtalálható volt a kiállításona XV. századi majolika orvosságos edény is. A 60 olaszgyûjteménybôl származó megközelítôleg 200 mûtárgyképezte az alapot, s ehhez társult a dekoráció. Mozivá-szon méretû falkárpit és arannyal kiegészített aprócsontfaragvány, kelengyeláda, épületek korabeli élethûmakettjei, láncra fûzött, kézzel írt kódexek, firenzeiaranyforintok és többek között FRA ANGELICO, LEONARDO,BOTTICELLI munkái…

Szépmûvészeti Múzeum1146 Budapest, Dózsa György út 41.1396 Budapest, 62. Pf. 463Telefon: (1) 469-7100Fax: (1) [email protected] tartás: K–V: 10.00–18.00 óráig (pénztár: 10.00–17.00 óráig).Cs.: a múzeum + rendezvények alkalmával: 10.00–22.00 óráig(pénztár: 10.00–21.00 óráig).H: zárva.

Események, kiállítások, rendezvények


Az alkimisták örök emberi kívánságokat szerettek volnamegvalósítani: gazdaggá válni, bölcsességet szerezni ésmegtartani az egészséget. Ehhez kutatták az aranykészítésmódszereit, keresték a mindent nemesítô bölcsek kövét ésmindent kipróbáltak az életet meghosszabbító életelixírelôállítására. Mondanivalójukat képekkel, szimbolikus raj-zokkal igyekeztek érdekesebbé, szemléletesebbé tenni.

Az alkímia születése a hellenisztikus kultúra létrejöt-tével kapcsolódik össze, amelynek legjelentôsebbközpontja az egyiptomi Alexandriában alakult ki.

Az alexandriai nagy könyvtár, a Muszeion vonzotta a világminden részébôl a tudósokat, filozófusokat. Számos esz-meáramlat találkozott és olvadt itt egybe. Ebben a nagy ol-vasztótégelyben jött létre az alkímia, egyesítve magában agörög filozófiát, a keleti miszticizmust és az egyiptomianyagismeretet. Az alexandriai kémikusok nagy találé-konysággal készítettek kemencéket, bepárlókat, víz- és ho-mokfürdôket, olvasztóedényeket, tégelyeket és sok, ma ishasználatos kémiai eszközt.

Az iszlám vallás megszületése, majd az arab hódításokután arab közvetítéssel, Spanyolországon keresztül jutottel az alkímia a nyugat-európai országokba, majd késôbbMagyarországra is. I. sz. 800–1300 között az alkimistáksokat javítottak a desztilláció mûveletén, legnagyobb ered-ményük azonban az ásványi savak, a kénsav, a salétrom-sav, a sósav, sôt a királyvíz felfedezése volt.

Az alkímia ma is érdeklôdést kelt az emberekben, akikmindig vonzódnak a titokzatos, kissé misztikus dolgokiránt, holott jól tudják, hogy az aranycsinálás az alkimis-ták elképzelte módon nem valósítható meg.

Ese

mé

nye

k

Alkímia és alkimistákAlkímia és alkimisták

1.

2.

„Alkimista mûhely” kiállítás a Vegyészeti Múzeumban


A várpalotai várban mégis azért rendeztünk „Alkimistamûhely” kiállítást, mert egyrészt ki szeretnénk használni eztaz érdeklôdést és vonzódást, és szeretnénk, ha a látogatóka kiállításon, mint egy jelképes kapun átlépve továbbindul-nának a valódi természettudományok, így a kémia megérté-se, megkedvelése felé. Másrészt a régi várépület ódon falai-val, történelmi múltjával szinte kínálja a lehetôséget a rég-múlt titokzatos tudományának bemutatásához.

Sajnos az alkimisták eszközei (agyag-, kerámiaedények)az évszázadok során legnagyobbrészt megsemmisültek,így a kiállítás tárgyai irodalmi források alapján elôállítottmásolatok. Az alkimista laboratóriumból nem hiányoz-hattak a plafonról lelógó kitömött állatok, hüllôk, kroko-dilok vagy az elmaradhatatlan bagoly.

A tárgyak mellett szimbolikus ábrák, a desztillációt be-mutató alkimista rajz és néhány alkimista képe, pl.BÁNFFY-HUNYADY JÁNOS portréja látható, aki a XVII. századelején a londoni Gresham College-ben mûködött.

Próder Istvánfômuzeológus,

Országos Mûszaki Múzeum Vegyészeti Múzeuma, Várpalota

1.2.3.4.5.6.

Alkimista mûhely, kiállításmegnyitóSzimbolikus kép: A Bölcsek köve meghosszabbítja az életetSzimbolikus kép: Király (arany), lovag (higany)Bánffy-Hunyady János portréjaA kiállítás részleteAlkimista rajz. Szathmáry László hagyatéka a múzeum gyûjteményébôl:desztilláció (kemence, retorta, szedô)

Fotó: Próder István

3.

4.

5.

6.


Felfoghatatlan pusztulással járó katasztrófák okaira, lefo-lyására, gazdasági és társadalmi következményeire emlé-keztetett a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Démoniragály: A pestis címû kiállítása. Rendezte és a forgató-könyvet írta: Horányi Ildikó és Magyar László András.

Elôszó

Az emberiség története – sok egyéb jellegzetességmellett – mikroorganizmusok és emberek örökharca a túlélésért, amelyben hol az egyik fél, hol a

másik arat átmeneti gyôzelmet. Többnyire elkerüli nem-csak a történelem iránt érdeklôdôk, hanem a történészekfigyelmét is ennek súlyossága. Idézzünk fel két egymástólidôben és térben távoli példát! A dél- és közép-amerikaikontinens ôslakossága nem a konkvisztádorok kegyetlen-sége folytán szenved totális demográfiai katasztrófát aXVI. század elején, alig öt évtized leforgása alatt, hanemazoknak az eurázsiai és észak-afrikai baktérium- és vírus-törzseknek köszönhetôen, amelyekkel szemben az addigelzártságban élô tengerentúli bennszülöttek védtelennekbizonyultak. A napóleoni Grande Armée pusztulása az1812-es orosz hadjáratban (amelyben a hadba induló kö-zel 600 ezer katonából alig 2000 tér vissza Európába)nemcsak az idôjárásnak és az élelmiszerhiánynak tulaj-donítható (hiszen erre a francia hadsereg számított ésfelkészült), hanem elsôsorban az orosz földön gya-kori tífusz- és az ekkor már ötven éve jelen lévôkolerabacilus gyengítette le, és taszította halál-ba a világ akkori leghatalmasabb és legjobbanvezetett hadseregét.

A történelem ezernyi arca közül a népese-déstörténet és a járványok története az utóbbiévtizedekben vált egyre gyakrabban kutatottés egyre jelentôsebb témává. Hiszen néhányezer éves történelme során az emberiségugyan uralma alá hajtotta a többi élôlényt,de a mikroorganizmusok (baktériumok,gombák, archaeák, protisták) és az újabbanélettelennek tartott szubmikroszkopikus ré-szecskék, a vírusok és prionok támadásaivalnem mindig tud megbirkózni. „Vajon nem eza gigantikus küzdelem-e végeredményben azemberiség valódi, lényegi történelme?” –tette fel a kérdést a XX. század egyik legna-gyobb iskolateremtô történésze, FernandBraudel az 1980-as években. S ha napjaink-ban, a bôséges élelmiszer-termeléssel rendel-kezô fejlett országok magasan szervezett köz-egészségügyi rendszerei számára is hatalmas ki-hívást jelenthet egy új influenzavírus, az AIDSvagy éppen az Ebola pandémiája, sejthetô, hogy

egy hasonlóan agresszív betegség milyen hatást gyakorol-hatott azokra a korokra, melyekben az élelmiszer-termelésingadozott, az éhínség Európa leggazdagabb országaibanis évtizedes gyakorisággal pusztított, a modern orvostudo-mány csupán elsô bizonytalan lépéseit tette a biológia ésa kémia talaján, a közegészségügyi gondolkodás és szerve-zés pedig legfeljebb nyomokban volt jelen egy-egy maga-sabb mûveltségû régióban.

Nemcsak a természeti népek, hanem a magasan szerve-zett civilizációk mindennapjai számára is egészen a XVIII.század derekáig ugyanis a váratlan és tömeges pusztulásveszélye az élet részét alkotta. A modern kor egyik mar-káns jellemzôje, hogy ennek félelmétôl, víziójától megsza-badult, ami aztán természetes módon gyakorolt hatást azemberi kapcsolatokra, az erkölcsre, a hitre, a családra, a fe-lelôsségvállalásra, az összetartozásra és a halálhoz való vi-szonyra. A modern kor elôtti ember világképének, min-dennapjainak megértéséhez így nélkülözhetetlen figye-lembe venni a tömeges pusztulás konstans félelmét, en-nek okait, alapját, összetevôit és eseményeit, és perszefeloldási kísérleteit. Utóbbi része volt az életmód átszerve-zése, az egészségügyi rendszabályok kialakítása, valaminta kutatás, a tudomány, a gondolkodás és a mentalitás te-rületén végbement megannyi változás.

Noha a latin „pestis” szó eredetilegmindenfajta járvány gyûjtôneve volt,

a XIV. századtól az európainyelvekben csupán a Yer-sinia pestis által okozottkór terminusává vált.Ennek oka az egészkontinensre kiterje-

dô járvány okoztasokkban keresendô.Az 1347–50 közötti

járvány átlagosan azeurópai népesség egyhar-

madát pusztította el, de ahalálozás Itáliában, Szicíliá-

ban, Franciaország egyes ré-szein és Dalmáciában 50–70%

körül mozgott. Gondoljunkcsak bele, mit jelentene szá-

munkra, ha a mai Magyarországnépességébôl 3–7 millió embert

veszítenénk el békeidôben – egy-másfél év leforgása alatt! Európa a

népességcsökkenést nehezen heverteki, volt ahol évtizedek, máshol évszá-

zadok teltek el, mire újra elérte korábbilélekszámát.

A pestis jelenléte ugyanakkor nemszûnt meg, bár a túlélôk zöme (és így

utódaik) bizonyos korlátolt védettségetszereztek a kórokozó támadásaival szem-ben, azonban a kórokozóknak is megvan

a saját történetük: változnak, mutálód-nak. Nyugat-Európában a XVIII. század

elejéig, Magyarországon a XX. század kö-

A pestisA pestis

1.

Ese

mé

nye

k


zepéig, Észak-Afrikában az 1940-es évekig a pestisjárványok 15–20 éves gyakorisággal is-métlôdtek, noha pandémiává már nem tud-tak alakulni. A pestis többek között például1629–31 között Lombardiában, Velencébenés Észak-Itália más részein, majd 1664–65-benLondonban és Dél-Angliában vagy 1720–21-ben Marseille-ben okozott ijesztô pusztítást. In-diában és Kínában az utolsó számottevô jár-vány 1959-ben ért véget 12 millió ember várat-lan halálát hozva magával.

Nincs pontos válasz arra a kérdésre, hogymi okozta a pestisjárványok eltûnését, in-kább különféle okok csoportjairól beszél-hetünk. Az egyik vélekedés szerint nem-csak a népesség mind nagyobb számaszerez védettséget a fertôzéssel szem-ben, hanem maga az eredeti kórokozóis változik, talán gyengül. Egy másik né-zet szerint a pestis baktériumát hordozóbolha az ôshonos, apróbb termetû, feketevándorpatkányon élôsködött (Mus rattusrattus), amelyet a XVII. század közepétôl ki-szorított a nagyobb termetû és életképesebbbarna házipatkány (Rattus norvegicus), s így avírushordozó állat kiszorult az ember közelségé-bôl. Ennek végsô soron politikai oka volt: a Rattusnorvegicus ôshazáját, Norvégiát uraló Dán Királyság a har-mincéves háborútól kezdve növekvô politikai szerepet ját-szott a kontinens életében.

A XVII. század közepétôl ugyanakkor megváltoztak aházépítés technikái: a vályog- vagy favázas házakat felvál-tották a téglaépületek, csakúgy, mint a korábbi zsúpfede-let a pala-, illetve égetett cseréptetôk. Márpedig a patkánykedvelt emberközeli lakhelye a tetôzetben (a gabonát pad-lásokon tartották), illetve a falakban kirágott járatokban

volt. Ennek a magyarázatnak persze ellent-mond az itáliai helyzet, ahol a kôbôl és tég-

lából épült házak építési gyakorlata a XIV.században is általános volt.

További lényeges változást jelentett a táp-lálkozási szokások átalakulása, mely Nyugatonaz 1710–1750 körüli idôkben, Közép-Európá-ban az 1820-as évektôl figyelhetô meg, s az éh-ínségek fokozatos megszûntét hozza magával.A XVIII. század elején ugyanis, de csak ekkor in-

dul meg az amerikai eredetû, nagy tápértékûnövények (burgonya, kukorica) tömeges ter-

mesztése, mely gyorsan a takarmányterme-lés növekedéséhez vezetett, s így nemcsaka rostokban és szénhidrátban, hanem ál-lati fehérjékben is jóval gazdagabb ét-rend vált mindennapossá. A kérdés per-sze nem az, hogy egy éhezô ember kap-ja-e meg inkább a betegséget, hanem az,hogy egy növekedésben lévô gyermek

szervezete elegendô mennyiségû és minô-ségû élelemhez jut-e, s így erôsebb ellen-

álló képességgel rendelkezik-e majd felnôtt-korában, valamint hogy a táplálkozási szoká-

sok átalakulása mikor ölt tömeges méreteket.Létezett azonban három olyan tudatosan lét-

rehozott tényezô, mely a járványok megakadályozásá-ra szolgált: a Raguzában kiötlött karantén intézménye,melyet tengerentúlról érkezô hajók számára tettek kötele-zôvé a XIV. század végétôl, illetve az ennek mintájára aXVI. században kialakított cordon sanitaire rendszer, amelya szárazföldi közlekedést zárta le járvány idején. A harma-dik tényezô pedig, az a lassú folyamat, amely a városi,majd országos egészségügyi rendszabályok halmazát je-lentette: az ivóvízzel, szennyvízzel, árnyékszékrendszerek-kel, piactartással foglalkozó rendelkezések többé-kevésbélogikailag koherens csoportja, melyet a XVII. századtól„politia medica” (orvosrendészet) néven ismer az orvos-történet és a kormányzattörténet. Érdekessége mindennekaz, hogy noha az orvostudomány adekvát magyarázattal abubópestis vagy tüdôpestis betegségének okáról és gyógy-módjáról a Yersinia pestis azonosításáig, azaz 1894-ig nemrendelkezett, az európai civilizáció azonban a XVIII–XIX.századra mégis képes volt olyan viszonyokat teremteni,melyek a betegség terjedését lokalizálták, megakadályoz-ták, és végsô soron megszüntették.

Kiállításunk ezt az összetett jelenséget, a betegségrôlszóló különféle magyarázatokat, értelmezéseket, a pestis-járványok hatását, szellemi, mentalitásbeli következmé-nyeit, a félelmet és a reményt, a kétségbeesést és a küzdel-met kívánja a látogató elé tárni.

Varga Benedekfôigazgató-helyettes,

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

Straub, Philipp Jakob (1706–1774) iskolája: Szent Rókus 1760–1770körül. Festett fa, 66/71 cmFajansz bokály. Magyarország, Stomfa, 1810–1820 körülMária Terézia járványügyi rendelete. Bécs, 1766. – 4 p., latin

2.3.

1.

2.

3.

56 Gyógyszerészettörténet � VI. ÉVFOLYAM 3–4. SZÁM

Múlt, jelen és jövôAz ember alapvetô értéke az élet és az egészség.A magatehetetlen újszülött az anyja, a családja és a társa-dalom segítsége nélkül életképtelen. Ebben az életsza-kaszban a csecsemônek és az anyának a segítségére len-ni a legnemesebb hivatások egyike. Erre vállalkozik min-denki, aki a védônôi hivatást vállalja. Ez az élethivatás azemberi sorsok iránti érdeklôdést, magas erkölcsi érzéket,empátiát, önzetlen segítséget, elôzékenységet, a közösségszükségleteit szolgáló tevékenységet jelent. A népegész-ségügyben dolgozó védônô elsôsorban az anya-, a csecse-mô- és a gyermekvédelem területén fejti ki tevékenységét.

A 90 éves védônôi szolgálattörténeteA védônôi tevékenységnek több szálon futó elôzményeivoltak.

A bábamesterség nyomait már a középkorbanmegtaláljuk, majd a XVI–XVIII. századtólmûködésüket orvosi felügyelet alatt foly-tatták.

A második vonulat a XIX. századbanelkülönülô gyermekvédelem. Az orvos-történet az elsô gyermekbetegséget ellá-tó kórház megalakulásától (Párizs –1802) számítja a csecsemô- és gyermek-védelem mûködését. Hazánkban 1836-ban létesítette SCHÖPF-MÉREI ÁGOSTON

az elsô – beteg gyermekeket ellátó –kórházat. Ezt követôen ID. BÓKAI JÁNOS,a pesti egyetem elsô gyermekorvos pro-fesszora és IFJ. BÓKAI JÁNOS, HEIM PÁL

egyetemi tanárok fejlesztették továbba beteg gyermekek kórházi kezelését. A múlt század második felében a kultu-rált országokban felfigyeltek a csecse-môk „értékére”, ennek hatására elsôkéntFranciaországban megindult a csecsemôhalandóság ellenitervszerû küzdelem. Hazánkban a XX. század elején a cse-csemôhalandóság 200% körül mozgott. Az állam szórvá-nyos intézkedése mellett társadalmi kezdeményezésekkeltalálkozhatunk. Ilyenek voltak a szabadkômûves páho-lyok terhesvédelmi javaslatai és az 1908-ban megalakultAnya-csecsemôvédô Egyesület tevékenysége.

A harmadik történelmi vonulat, amely a védônôi mun-kához vezetett, az elhagyott gyerekekkel való állami törô-dés volt. Magyarországon 1901-ben jelent meg az elsôgyermekvédelemrôl szóló törvény. Az egészséges gyerme-

kek védelmének gondolata hazánkban elôször FODOR

JÓZSEF iskola-egészségügyi törekvéseiben jelent meg a szá-zadfordulón.

Az elsô világháború kitörésének évében az emelkedôcsecsemôhalálozás megfékezése érdekében MADZSAR JÓ-ZSEF, nagy szociális érzékkel megáldott orvos hatvan ön-kéntes védônôvel terheseket látogatott, tanácsokat adott,szociális segélyeket intézett, szülônôk kórházi elhelyezésétbiztosította. Munkájában támaszkodott az OrszágosAnya, Csecsemôvédô Egyesületre. 1915-ben berendezte azelsô budapesti szülôotthont és ezzel lerakta az általa szer-vezett, Stefánia fôhercegnô védnöksége alatt álló OrszágosStefánia Szövetség alapjait. Ebbôl a szervezetbôl bontako-zott ki a magyar csecsemôvédelem országos hálózata, ésez tekinthetô a védônôi munka bölcsôjének.

E korszak szakszervezeti törekvései között is szerepel azanya- és gyermekvédelmi intézkedések sürgetése. A gyer-mekvédelem területén átfogó, egységes törvények megal-kotását, kellô számú és jól képzett védônôk munkába ál-lását, szülôházak létesítését és az iskolaorvosi intézményországos rendszeresítését követelték. A társadalmi igénynyomán az anya- és csecsemôvédelmet 1917-ben minisz-

teri rendelet nyilvánította állami feladattá. Az el-sô világháborút követô években a hadiárvák,

a hadiözvegyek, a létminimum alatt tengô-dôk nagy száma miatt fokozódott a társa-dalmi nyomás: 1920-ban már 56 védô-intézet létesült az ország különbözô vá-rosaiban.

A Stefánia Szövetség munkája nyo-mán a gondozásba vett csecsemôk kö-zött a halandóság jóval alacsonyabb voltaz országos átlagnál. Sajnálatos, hogy te-vékenységük szûk körû volt, viszonylagkevés anyára és csecsemôre terjedt ki.

A Stefánia Szövetség 1940-ig tevé-kenykedett a városokban, amikor isbeolvadt az Országos EgészségvédelmiSzolgálatba.

Az anya- és gyermekvédelmi munká-nak és ezzel együtt a védônôi tevékenység-nek új irányt szabott 1925-ben a Rocke-

feller-alapítvány támogatásával az Országos Közegészség-ügyi Intézet megalakulása. Az intézet vezetését JOHAN BÉLA

egészségügyi államtitkárra bízták. Az országban végzettfelmérések azt mutatták, hogy elsôsorban az anya- és cse-csemôvédelem, a tuberkulózis és az iskola-egészségügy te-rületén van szükség fokozott egészségvédelmi tevékeny-ségre. Ennek megvalósítása érdekében mintajárásokatszerveztek, ahol védônôi szolgálatot, iskolafogászatot, tü-dô- és nemibeteg-gondozókat hoztak létre, és rendszeres-sé tették az egészségügyi felvilágosítást. A munkához jólfelkészült szakemberekre volt szükség, ezért az OKI kereté-

Avédônôi szolgálatAvédônôi szolgálatR

ok

on

sza

km

ák

ról

1.

2008. NOVEMBER Gyógyszerészettörténet �57ben létrehozták a Védônôi-Ápolónôi Iskolát, ahola védônôk hároméves elméleti és gyakorlatiképzés után nyertek oklevelet. Nevük ekkorZöldkeresztes egészségügyi védônô volt.Munkájukat a „körorvos” munkatársa-ként, annak szakmai felügyelete alatt lát-ták el. Munkájuk kifejezetten megelôzôjellegû volt. Ellátták az anya- és csecse-môvédelmi, valamint az iskola-egész-ségügyi feladatok mellett a gümôkóro-sokat, a nemi betegeket, a szegény bete-gek otthoni ápolását és a rászorultakszociális gondozását is. Munkamódsze-rük alig különbözött a mai védônô mód-szerétôl, legfôbb feladatuk a tanácsadás ésaz otthonukban történô családlátogatásvolt.

A védônôi hálózat kialakulását társadalmiigény kényszerítette ki. Az egészségvédelemben járat-lan, a csecsemôgondozásban, ápolásban tudatlan anyák, ta-nácstalan fiatal asszonyok magánháziorvost nem tud-tak fogadni, a védônôi szaktanácsadás iránti igény ígyegyre kifejezettebb lett. Az aggódó kismamáknak alegelemibb higiéniás ismereteket, ételkészítésitudnivalókat, a csecsemôtáplálás és -szopta-tás módját, a csecsemô és kisded gondozását,nevelését oktatták a védônôk.

A második világháborút követô évek-ben átmenetileg szinte csôdbe került avédônôi gondozómunka. 1950-ben azegységes gyógyító-megelôzô ellátás szük-ségességét rendeletbe foglalták. A rende-let megjelenésétôl kezdve a védônôk be-kapcsolódtak az orvosok betegellátó te-vékenységébe, az orvosok pedig az egész-séges gyermekek gondozásába. A gyakor-latban azonban a védônôi munka köz-pontjában továbbra is a családlátogatás so-rán végzett prevenció maradt. 1953 után sokolyan utasítás jelent meg, amely az anya-, a cse-csemô- és gyermekvédelem minôségi javítását cé-lozta. Ezek közül a legjelentôsebbek: a védônôk és aszülésznôk terhesgondozási munkájáról és a veszélyezte-tett csecsemôk fokozottabb gondozásáról szóló utasítás,amelyek mindegyike kiemeli a védônô felelôsségét, meg-határozza feladatait. Az egészségügyi miniszter 1961-benutasításban szabályozta a körzeti védônôk mûködését. En-nek értelmében a védônô a terhesek, a gyermekágyasanyák, a csecsemôk és a kisgyermekek gondozását végzi,együttmûködik a területén levô gyermekintézményekkel,részt vesz a népbetegségek elleni küzdelemben. Az isko-la-egészségügyi munkát végzi, ahol ezt rendelet elôírja. E munka fogalomköre az évek során jelentôsen tágult. Az1953-ban bevezetett szülési szabadság, az 1967 óta hozzá-kapcsolódó gyermekgondozási segély, 1985 óta pedig agyermekgondozási díj javította az anya- és gyermekvédel-met, így a védônôk munkája is megváltozott. Az anyákhosszú idôre való kilépése a munkakörükbôl több idôtenged a gyermek gondozására, nevelésére.

Az 1989-es társadalmi, gazdasági, politikaiátalakulás ismét újabb viszonyokat teremtett

a családban és az anya-, csecsemôvédelem-ben. Felerôsödtek az átmenet gazdasági ne-hézségei, fokozódott a létbizonytalanság,a munkanélküliség. Mindez visszahatotta szülési kedvre, a gyermekvédelmi in-tézmények kihasználtságára (bölcsôdék,óvodák létszámcsökkenése, a napközisétkeztetés visszaszorulása). Várhatóanfelerôsödik ezzel a védônôi munka szo-ciális tartalma, megnônek a családsegítôfeladatok, fokozott gondozást igényel-

nek a deviánsok, a káros szenvedélyekrabjai, a felelôtlenül kockázatot vállalók.

A védônôi munka sohasem merült ki pusz-tán egészségügyi jellegû problémák és felada-

tok megoldásában, mindig kapcsolódott hozzászociális tevékenység is.

A védônôi munka módszere alapvetôen a gondozás ésa tanácsadás. A védônô feladata, hogy folyamatos megfi-

gyelésen alapuló tanácsadással és egészségnevelésselmegelôzze az egészségkárosodások kialakulását,

segítse a gondozottak és a közösségek zavarta-lan, harmonikus fejlôdését, egészséges élet-módjuk alakítását. Gondozómunkája közbena védônô felfigyel a családban elôforduló za-

varokra, krízishelyzetekre, és igyekszikazok feloldásához segítséget nyújtani.

A világ nagyot változott az utóbbi tízévben, a technika fejlôdése ablakot nyi-tott a világra, ez lehetôséget ad a gyorsinformációáramlásra. A felnövekvô nem-zedék sokkal tudatosabban keresi a szá-mára legmegfelelôbb egészségügyi ellá-tást, így a védônôi társadalom is kényte-

len megújulni. A mai védônô szolgáltatástnyújt, ennek keretében igény szerint végzi

látogatásait a családoknál, egészségneveléstvégez az iskolában, az óvodában, önálló tanács-

adást tart a várandósoknak, a szülôknek, részt vesza nôvédelem új és fontos feladatainak ellátásában. Nyi-

tott kell legyen minden új irányzatra, mert csak úgy tud hi-telesen véleményt mondani, ha ismeri azok hasznos vagykáros voltát. Munkaideje egy részét közösségi egészség-nevelésre fordítja, a lakossági igényeknek megfelelôen(kismamaklub, baba-mama klub, menopauzaklub stb.).A kuriózumnak tartott családlátogatás maradt továbbra isa gondozás fô módszere. A változás napjainkban megyvégbe, reméljük, a lakosság és a népegészségügy megelége-désére ünnepelhetjük majd a 100. évfordulóját a szolgálatfennállásának.

Csôsz Katalin,a MESZK Országos Védônôi Tagozat

vezetôje

Emléktábla; Wagner Viktória szociális testvér és védônôVédônôi szolgálat érem Védônô érem

1.2.3.

2.

3.


500 éve• 1508. IX. 1-jén született JOÓ FERENC (†1579) gyógysze-rész, orvosdoktor, egyetemi tanár. Wiener-Neustadtbanvolt gyakornok. A tirocinális vizsgát letéve egy bécsigyógyszertárban mûködött. Néhány év múlva a lipcsei ésa wittenbergi egyetemen folytatta a tanulmányait, ahol or-vosdoktori oklevelet szerzett. Berlinbe költözött 1542-ben, ahol ismét gyógyszertárban dolgozott. Egy évvel ké-sôbb a güstrowi gyógyszertár tulajdonosa és a város fôor-vosa lett. Késôbb, 1559-tôl a greifswaldi egyetem tanára-ként gyógyszerészetet és orvostudományt oktatott. A bôr-gyógyászat terén a rühatka és a luesz gyógyítására China-és Sarsaparilla-gyökeret rendelt. Latin nyelvû munkái csaka halála után jelentek meg.

225 éve• 1783. III. 20-án született CZUKOR JÁNOS (†1868) gyógy-szerész, kertészeti szakíró. A pesti tudományegyetemen1808. XI. 10-én gyógyszerészi oklevelet szerzett. A pestiKígyó Gyógyszertárban kezdte a pályáját. Az 1820-as évekelejétôl a hódmezôvásárhelyi Szentháromság Gyógyszer-tárat bérelte, melynek 1825-tôl a tulajdonosa volt. Az1831. évi kolerajárvány idején orvosként is mûködött. A gyógyszertárát 1857-ben eladta. Ezt követôen tudomá-nyos megfigyeléseket végzett és kertészeti szaklapokbapublikált.

175 éve• 1833. III. 27-én született DR. SZABÓ GYULA (†1905)gyógyszerész, gyógyszerészdoktor, borász. Eperjesen voltgyakornok. A bécsi tudományegyetemen 1855-ben gyógy-szerészi, 1856-ban pedig gyógyszerészdoktori okleveletszerzett. Megvásárolta 1859-ben a miskolci Kígyó Gyógy-szertárat, melynek 1893-ig volt a tulajdonosa. A Ma-gyarországi Gyógyszerész Egyesület alapítója és miskolcijárási igazgatója volt. Apja révén sokat foglalkozott a bo-rászattal. A bor kezelésével ismerte fel a pasztôrözést. Bo-raival 1894-ben Antwerpenben nagydíjat nyert. A millen-niumi kiállításon királyi tanácsosi címmel tüntették ki.Síremléke a miskolci Deszka temetôben van.

• 1833. IV. 1-jén született PILLICH FERENC senior (†1902)gyógyszerész, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület já-rási elnöke. Nemzetôrként részt vett 1848-ban a pákozdiés az ozorai csatában. Sümegen volt gyakornok. A bécsitudományegyetemen 1856-ban gyógyszerészi okleveletszerzett. Alkalmazottként MATTA LÁSZLÓ pesti LipótvárosiGyógyszertárában dolgozott. Majd 1867–1878 között aszombathelyi Szentlélek Gyógyszertár tulajdonosa volt. Itta Magyarországi Gyógyszerész Egyesület járási elnöke tisz-tét is betöltötte. A fôvárosban elôbb 1878-tól a Magyar Ki-rály, majd 1884-tôl a Szerecsen Gyógyszertár tulajdonosavolt. Temesvárra költözött 1894-ben, ahol rövid ideig aSzentháromság Gyógyszertár élén állt. Élete utolsó évei-ben a simontornyai Szerecsen Gyógyszertár tulajdonosa

volt. Fiát, DR. PILLICH FERENC juniort is a gyógyszerészi pá-lyára nevelte. Sírja a simontornyai temetôben van.

• 1833. V. 14-én született ROZSNYAY MÁTYÁS (†1895)gyógyszerész, feltaláló. A szabadszállási Isteni GondviselésGyógyszertárban volt gyakornok. A bécsi tudományegye-temen 1855-ben szerzett gyógyszerészi oklevelet. Szege-den, majd Kecskeméten volt alkalmazott. Majd a szabad-szállási gyógyszertárat bérelte. Gyógyszertári jogosítványtnyert 1861-ben a Tolna megyei Zombán. Az Isteni Gond-viselés Gyógyszertárában dolgozta ki az íztelen, csersavaskinin elôállítását, mellyel 1869-ben pályadíjat nyert. A ké-szítményével sikeresen gyógyították a beteg gyermekeket.A Chininum tannicum insipidum nemcsak a magyar, hanemtöbb külföldi gyógyszerkönyvben is hivatalos volt. Megvá-sárolta 1872-ben az aradi Szentháromság Gyógyszertárat,ahol különféle galenikumot készített. A MagyarországiGyógyszerész Egyesület IV. járásának alelnöke volt. Az 1965óta évente megrendezett Rozsnyay-emlékverseny a fiatalgyógyszerészek tudományos ambícióinak kibontakoztatá-sát szolgálja. Sírja az aradi köztemetôben van.

150 éve• 1858. VIII. 3-án halt meg NENDTVICH TAMÁS (?1782)gyógyszerész, botanikus. Elôbb Debrecenben, majdMAUKSCH TÓBIÁS kolozsvári Szent György Gyógyszertárá-ban volt gyakornok. A pesti tudományegyetemen 1800-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet. Pesti alkalmazotti éveiután, 1805-ben megvásárolta a pécsi Arany Sas Gyógyszer-tárat, melynek haláláig tulajdonosa volt. A napóleoni há-borúk idején a gyógyszerhiány enyhítésére megszervezte alegfontosabb gyógynövények termesztését. Jelentôs flóra-kutató volt. Felkutatta Baranya és Szlavónia flóráját. DR.SADLER JÓZSEF professzorral együtt ôk fedezték fel a Mecsek-ben talált zergevirágot (Doronicum caucasicum). Lepkéketis gyûjtött. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagy-gyûlésén elhangzott négy elôadása nyomtatásban is megje-lent. Sírja a pécsi köztemetôben van.

125 éve• 1883. II. 20-án született DR. DARVAS FERENC (†1934)gyógyszerész, gyógyszerészdoktor, a Gyakornoki Tanfolyamvezetô tanára, a Gyógynövényforgalmi Iroda igazgatója.A forrói Magyar Király Gyógyszertárban volt gyakornok.A budapesti tudományegyetemen 1907-ben gyógyszerészi,1911-ben gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. Elôbb aGyakornoki Tanfolyam asszisztense, majd 1912–1918 kö-zött vezetô tanára volt. Az I. világháborúban fellépett növek-vô gyógyszerhiány enyhítésére, a gyógynövénytermesztés és-gyûjtés fokozására az 1918-ban alapított Gyógynövényfor-galmi Iroda igazgatójává nevezték ki. Megalapította és szer-kesztette az iroda lapját, a Herbát. A Tanácsköztársaság ide-jén a felállítandó Gyógyszerészi Fôiskola igazgatójának jelöl-ték, mely már nem jöhetett létre. A Mûegyetem közgazdasá-gi karán DR. AUGUSTIN BÉLÁVAL gyógynövény-termesztési

ANNO...Neves magyar gyógyszerész-évfordulók 2008-banNeves magyar gyógyszerész-évfordulók 2008-ban


elôadásokat tartottak. Gazdasági fôtanácsosi címet kapott1924-ben. A Kertészeti Lapok és az Új Barázda folyóiratokatszerkesztette 1926-tól. Több könyve és mintegy száz közle-ménye jelent meg a szaklapokban.

• 1883. VII. 3-án született HÛVÖS LÁSZLÓ (†1972) gyógysze-rész, szobrászmûvész. A budapesti tudományegyetemen1906-ban gyógyszerészi oklevelet szerzett. Gyógyszertári jo-gosítványt szerzett 1912-ben a fôvárosi Garay téren. A Ga-ray gyógyszertárának 1948-ig volt a tulajdonosa. A gyógy-szerész KARLOVSZKY GEYSA bátyjánál, KARLOVSZKY BERTALAN-NÁL és FERENCZY KÁROLYNÁL festészeti tanulmányokat folyta-tott. Párizsban AUGUSTE RODINNNÉL szobrásznak tanult. Azitt készült Szent Kristóf-szobrával elismerést szerzett. Haza-térve portrészobrászként mûködött. A Beethoven- és Pucci-ni-szobrai a budapesti Operaházban vannak. A Wodianer-emlékmû a budapesti János Kórház kertjében, a Medvetán-coltató a Magyar Nemzeti Galériában található. Az AnyaiSzeretet szobra a budai Vérhalom téren áll. Az Ernst Mú-zeumban 1934-ben volt az elsô önálló kiállítása. Elhagytaaz országot 1948-ban és Svédországon keresztül haladvaNew Yorkban telepedett le. Itt is fôleg portrékat mintázott amûtermében.

• 1883. VIII. 1-jén született DR. WÉBER DEZSÔ (†1952)gyógyszerész, bölcsészdoktor, a Gyakornoki Tanfolyamvezetô tanára, egyetemi magántanár. DR. DEÉR ENDRE se-nior budapesti Jó Pásztor Gyógyszertárában volt gyakor-nok. A budapesti tudományegyetemen 1905-ben gyógy-szerészi, majd a berni egyetemen dr. Alexander Tschirchprofesszornál 1907-ben bölcsészdoktori oklevelet szer-zett. Hazatérve 1908–1910 között a Szôlészeti Kísérleti Ál-lomáson mûködött. A Gyakornoki Tanfolyam assziszten-se volt 1907-tôl, majd vezetô tanára lett 1920-tól. KözbenKASZTNER SÁNDORRAL 1915-ben megvásárolta a budapestiSzent Család Gyógyszertárat, melynek az államosításigvolt tulajdonosa. Az Országos Közegészségi Tanács tagjalett 1931-ben, így szorosabb kapcsolatba került az egye-temmel. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület tanügyibizottságának elnöke volt 1936-tól. „A bevezetés a gyógy-szerészi hivatásba” tárgykörben egyetemi magántanárráhabilitálták 1941-ben. Tudományos munkásságát a II. vi-lágháború után már nem folytathatta, ezért csak a gyógy-szertárában dolgozott.

• 1883. X. 6-án született BORBÉLY JÓZSEF (†1945) gyógysze-rész, a Szegedi Gyógyszerész Testület fôtitkára, majd elnöke.A budapesti tudományegyetemen 1907-ben gyógyszerészioklevelet szerzett. VÁRADY LAJOS szentesi Hajnal Gyógyszer-tárában kezdte a pályáját. Gyógyszertári jogosítványt nyert1913-ban Szegeden. A Remény Gyógyszertárnak a haláláigvolt tulajdonosa. Amikor a kolozsvári egyetem 1921-benSzegedre került, a gyakornoki vizsgálóbizottság tagja lett.Hamar bekapcsolódott a szakmai közéletbe. A Magyaror-szági Gyógyszerész Egyesület Szegedi Gyógyszerész Testüle-tének elôbb a titkára, majd az elnöke volt.

• 1883. XII. 15-én halt meg FAUSER ANTAL (*1816) gyógy-szerész, mineralógus, a Pest-Budai Gyógyszerész Testület

elnöke. A pesti Megváltó Gyógyszertárban volt gyakornok.A pesti tudományegyetemen 1834-ben szerzett gyógysze-részi oklevelet. Több pesti gyógyszertárban mûködött.Megvásárolta 1856-ban a pesti Szent Terézia Gyógyszertá-rat, melynek haláláig volt tulajdonosa. Érdeklôdése mindjobban az ásványtan felé fordult, de még növényeket isgyûjtött. A Zólyom megyei Úrvölgyben egy neki még új-nak tetszô ásványt fedezett fel, mint az Epsomit ismeretlenváltozatát. A német Breitman ezt elemezte és fauseritneknevezte el. Ezzel megörökítette a nevét az ásványtanban.A Pest-Budai Gyógyszerész Testület elnökeként 1867-tôljelentôs szakmai közéleti munkát végzett. Késôbb a fia,DR. FAUSER GÉZA (1861–1934) volt a gyógyszertára tulaj-donosa. Sírja a budapesti Fiumei úti temetôben van.

100 éve• 1908. IV. 3-án halt meg PINTÉR PÁL (*1851) gyógysze-rész, a Budapesti Gyógyszerész Testület titkára. DR. CSÁTHI

SZABÓ ISTVÁN miskolci Magyar Korona Gyógyszertárábanvolt gyakornok. A pesti tudományegyetemen 1871-benszerzett gyógyszerészi oklevelet. Néhány éves alkalmazot-ti munkáját követôen a geszthelyi, majd a felsôbalogigyógyszertár tulajdonosa volt. A fôvárosban 1882-tôlelôbb a Szent László Kórház, majd a Szent István Kórházgyógyszertárát vezette. A Budapesti Gyógyszerész Testülettitkárává választották 1884-ben. Nagy érdemei voltak aMagyar Gyógyszerészek Nyugdíjintézete létrehozásában.TISZA KÁLMÁN miniszterelnök és belügyminiszter 1886-ban hagyta jóvá az alapszabályzatot és az intézet meg-kezdte a mûködését. A Magyarországi Gyógyszerész Egye-sület I. járásának jegyzôje is volt. Élete végén, 1905-bengyógyszertári jogosítványt nyert Budapesten. A NapGyógyszertár tulajdonosa volt haláláig.

• 1908. VII. 5-én halt meg DR. THAN KÁROLY (*1834) ké-miai doktor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Aka-démia levelezô, majd rendes tagja. Tüzérmesterként szol-gált az 1848/49. évi szabadságharcban. KISS FERENC kôrös-ladányi, SIMONIDESZ FERENC hódmezôvásárhelyi gyógy-szertárában volt gyakornok. A gyakornoki vizsgát 1853-ban tette le. Ezt követôen ROHRBACH ANTAL szegedi gyógy-szertárában volt segéd. A bécsi egyetemen 1855-tôl orvos-tudományt, 1857-tôl a bölcsészkaron gyógyszerészetet,kémiát tanult, melyekbôl doktori szigorlatot tett. Kémiaidoktori oklevelet szerzett 1858-ban. Ösztöndíjjal tanult ésdolgozott BERTHELOT, KIRCHOFF, BUNSEN és WÜRTZ pro-fesszoroknál. A bécsi egyetem tanársegédje lett. A gyógy-szerészi kémia és a kémiai analízis egyetemi magántanárá-vá habilitálták 1860-ban. Ez év ôszén a pesti egyetem ké-miai tanszékére került. Nyilvános rendes tanár lett 1862-ben. A Magyar Tudományos Akadémia levelezô tagjává1860-ban, majd 1870-ben rendes taggá választották. Az I.és a II. Magyar Gyógyszerkönyv fôszerkesztôje volt. A Ki-rályi Magyar Természettudományi Társulat elnökének tisz-tét töltötte be 1872–1880 között. Felfedezte a harkányigyógyvízben a karbonil-szulfidot. Jóval ARRHENIUS elôtt ja-vasolta a minôségi elemzések iononkénti csoportosításbantörténô megadását. Bevezette a faktorozásban a kálium-hidrogén-karbonátot és a kálium-hidrogén-jodátot. A fizi-


kai-kémiai kutatásaival is jelentôs tudományos eredménye-ket mutatott fel. Jelentôsen hozzájárult a magyar kémiaiszaknyelv kialakításához. Sírja a budapesti Fiumei úti teme-tôben van.

• 1908. XI. 1-jén halt meg GERBER ÖDÖN senior (*1837)gyógyszerész, gyümölcs- és szôlôtermesztô. A bécsi tudo-mányegyetemen 1860-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet.A szinyérváraljai Megváltó Gyógyszertárban kezdte a pályá-ját, melynek 1874-tôl tulajdonosa volt. A gyakornokképzésfontosságára terjedt ki a figyelme és ezért cikksorozatokbanadott jó tanácsokat a pályakezdôknek. A szakmai közéletproblémái is foglalkoztatták, így a gyógyszerészsegédekmozgalma, a nyugdíjintézet és a gyógyszerészotthon ügye.A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület 11. járásának alel-nökévé választották meg 1886-ban. Ápolta a neves elôdökemlékét. Jelentôs érdemeket mutatott fel még a hazai gyü-mölcs- és szôlôfajták nemesítésével is.

75 éve• 1933. III. 20-án született ALTORJAY (ADLER) SÁNDOR

(†1979) gyógyszerész, festô. A Budapesti Orvostudomá-nyi Egyetemen 1957-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett.A pályánkon csak rövid ideig mûködött. A Magyar Képzô-mûvészeti Fôiskolán tanult HINCZ GYULA, FÓNYI GÉZA, BAR-CSAY JENÔ növendékeként. Szigligeten 1965-ben telepedettle. A szürnaturalizmus és a pop-art hatású jelentôs alkotá-sai (Süllyedjetek felfelé, Integetô) után egyedi csorgatásostechnikával készült irizáló színvilágú, amorf lényeket fel-vonultató képeket készített (Totyog-gráf sorozat). Élete vé-gén hatalmas, drámai méretû kompozíciókat alkotott(Sugárhajtású koporsó, Poliskizoid aleatorikus montázs).A mûvészi hagyatékát a Veszprém megyei diszeli ElsôMagyar Látványtár ôrzi.

• 1933. III. 26-án halt meg DR. SZKALLA LÁSZLÓ senior(*1871) gyógyszerész, az Okleveles Gyógyszerészek választ-mányi tagja. Apja, SZKALLA ANTAL (†1896) budapesti SzentJózsef Gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudo-mányegyetemen 1893-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet.Apja halála után a családi patika tulajdonosa lett. Az Okle-veles Gyógyszerészek Országos Szövetsége fôvárosi választ-mányi tagjaként jelentôs közéleti munkát végzett. A Kis Aka-démia elôadásait is gyakran látogatta. Fiát, SZKALLA LÁSZLÓ

juniort (1906–1981) is a gyógyszerészi pályára nevelte. Sírjaa budapesti Fiumei úti temetôben van.

• 1933. V. 10-én halt meg ZOLTÁN BÉLA (*1868) gyógysze-rész, a Budapesti Gyógyszerész Testület tanügyi bizottságá-nak és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesületnek elnöke.Ungváron, majd Gyöngyösön volt gyakornok. A budapestitudományegyetemen 1889-ben szerzett gyógyszerészi okle-velet. Alkalmazotti évei után egy ideig az alpári ÔrangyalGyógyszertár tulajdonosa volt. A budapesti Szûz MáriaGyógyszertár tulajdonosa volt 1898-tól haláláig. Ezt a fôvá-ros egyik legjobb gyógyszertárává fejlesztette. Számos sajátkészítményét is forgalmazta. A Budapesti Gyógyszerész Tes-tület tanügyi bizottságának és 1918–1919-ben a Magyaror-szági Gyógyszerész Egyesületnek az elnöke volt. A Tanács-

köztársaság Népbiztossága ôt bízta meg az utánpótlástól el-vágott ország gyógyszerellátásának megszervezésével. Halálaután az egyik unokaöccse, ZOLTÁN GYÖRGY volt a gyógyszer-tára tulajdonosa. Sírja a Rákoskeresztúri izr. temetôben van.

• 1933. VIII. 20-án halt meg DR. DEÉR ENDRE junior(*1897) gyógyszerész, gyógyszerészdoktor. Apja, DR. DEÉR

ENDRE senior budapesti Jó Pásztor Gyógyszertárában voltgyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1919-bengyógyszerészi, 1923-ban pedig gyógyszerészdoktori okle-velet szerzett. A családi gyógyszertárban mûködött. Apjá-val együtt részt vett a IV. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesz-tésében. Gyógyszertechnológiai témákról írta a publiká-cióit. Tragikus vasúti baleset áldozata lett.

25 éve• 1983. I. 3-án halt meg LÁZÁR JENÔ (*1906) gyógyszerész,vállalati fôgyógyszerész, az Egészségügyi MinisztériumGyógyszerészi és Mûszerügyi Fôigazgatóságának, majd aGyógyszerészeti Fôosztálynak a vezetôje. A szegedi egyete-men 1930-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet. Több vidé-ki gyógyszertárban mûködött. A fôvárosi OTI gyógyszertárvezetôje volt 1945 után. A Csongrád megyei GyógyszertárVállalat fôgyógyszerésze volt 1952-tôl, majd a Pest megyeifôgyógyszerészi teendôket is ellátta. Elôbb 1967-tôl azEgészségügyi Minisztérium Gyógyszerészi és MûszerügyiFôigazgatóságának, majd a Gyógyszerészeti Fôosztálynaka vezetôje volt. Az Országos Szakgyógyszerész-képesítôVizsgabizottság elnöke is volt. Magas beosztásaiban sohanem szakadt el a gyógyszerészet gyakorlati problémáitól.

• 1983. III. 23-án halt meg BARANYAI AURÉL (*1903)gyógyszerész, gyógyszerésztörténész, gyógynövénykutató.A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1925-ben szerzettgyógyszerészi oklevelet. Egy évvel késôbb telepedett le Pé-csett. Elôbb a Petôfi, majd az Arany Sas Gyógyszertárbanmûködött. Felkutatta Baranya megye gyógynövényflórá-ját. Gyógynövény-nemesítéssel is foglalkozott. A Mecsek-ben termô Vinca minor begyûjtésével hozzájárult a Kôbá-nyai Gyógyszerárugyárban DR. SZÁSZ KÁLMÁN kutatásaihoz.Ennek eredménye volt a Devincan és a Cavinton beveze-tése. Nemcsak Baranyában, hanem az Ormánságban isgyûjtötte a népi gyógyászat emlékeit. Ezzel olyan sikert értel, hogy ezáltal indult meg Dél-Dunántúlon a népi orvos-lás további rendszeres kutatása. Feldolgozta a megyegyógyszerésztörténetét és kultúrtörténetét. Gyógyszertör-ténettel is sokat foglalkozott. Megközelítôleg 100 publiká-ciója jelent meg. Tudománynépszerûsítô cikkeket is írt.Munkahelye, az Arany Sas Gyógyszertár falán 2003-banemléktáblát lepleztek le az emlékezetére. Sírja a pécsi köz-temetôben van.

• 1983. IV. 23-án halt meg DR. DURAY GYULA (*1920)gyógyszerész, fôelôadó, szakfelügyelô. A budapesti Pod-maniczky Gyógyszertárban volt gyakornok. A PázmányPéter Tudományegyetemen 1942-ben szerzett gyógyszeré-szi oklevelet. Pályáját a budapesti Katonai Kórház gyógy-szertárában kezdte. A II. világháború befejezôdése után félévig hadifogságban volt. Hazatérve ismét a Podmaniczky


Gyógyszertárban mûködött. A MÁV-kórház gyógyszertárá-ba került 1946-ban. Majd a MÁV Központi EgészségügyiHivatala gyógyszerügyi fôelôadója lett. Késôbb a Pest Me-gyei Gyógyszertári Központ szakfelügyelôje, majd vezetôszakfelügyelôje volt. Gyógyszerészdoktori oklevelet szer-zett 1967-ben. Pest megyében az egészségügyi felvilágosí-tó munka úttörôje lett. A megyei Vöröskereszt vezetôségitagja és a Tudományos Ismeretterjesztô Társulat egészség-ügyi szakosztályának elnökhelyettese volt. Urnasírja a bu-dapesti Farkasréti temetôben van.

• 1983. V. 7-én halt meg DR. FORRAY TIBORNÉ BISELL ALICE

(*1914) gyógyszerész, szakfelügyelô, az Országos Gyógy-szerészeti Intézet igazgatóhelyettese. A Pázmány Péter Tu-dományegyetemen 1939-ben szerzett gyógyszerészi okle-velet. Elôbb közforgalmú gyógyszertárakban dolgozott. Azállamosítás után elôbb gyógyszertárvezetô volt. Elvégeztea szakfelügyelôi tanfolyamot és a fôvárosi gyógyszertára-kat ellenôrizte. A Gyógyszertári Központ GyógyszerészetiOsztályának vezetôje volt. Az Országos GyógyszerészetiIntézet Gyógyszerészeti Osztályát vezette 1963-tól, de el-látta még az intézet igazgatóhelyettesi teendôit is. Nyug-díjba vonulása után, 1971-tôl is részt vett a gyógyszerész-továbbképzés és -szakképzés szervezésében.

• 1983. XI. 28-án halt meg DR. FRÖHLICH ANDRÁS (*1912)gyógyszerész, gyógyszerészdoktor, egyetemi adjunktus.Egyetemi tanulmányait még a kolozsvári egyetemen kezd-te, majd a szegedi egyetemen 1942-ben szerzett gyógysze-részi oklevelet. DR. DÁVID LAJOS egyetemi tanár mellett aszegedi Gyógyszerészeti Intézet és az Egyetemi Gyógyszer-tár munkatársa lett. Gyógyszerészdoktori oklevelet szer-zett 1947-ben. Az Egyetemi Gyógyszertár vezetôjévé ne-vezték ki adjunktusként. A tudományos kérdések mellettfontosnak tartotta a gyakorlati feladatok megoldását. Szá-mos új készítményt vezetett be a gyógyításba: antibakte-riális nitro-furazon-készítmény urológiai célra, nitrofuran-toin-Na injekció, különbözô alapanyagú érzéstelenítô sze-rek. A tudását az oktatásban is hasznosította. Sírja a szege-di Belvárosi temetôben van.

Szmodits Lászlógyógyszerészettörténész

IRODALOM1. Gyógyszerészet, 386–388. (1964). 2. Szinnyei J.: A magyar írókélete és munkái. II. kötet, 563–564. (1891). 3. Gyógyszerészet,99–102. (1983). 4. Veszprém megyei Életrajzi Lexikon, 406–407.(1998). 5. Boros I., Zboray B.: Zomba község neves gyógyszerésze,Rozsnyay Mátyás élete és munkássága. Budapest–Szekszárd (1975).6. Gyógyszerészet, 225. (1983). 7. Gyógyszerészet, 187–190. (1984).8. Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet, 325. (1981). 9. Gyógyszerészet,227. (1985). 10. Habermann G.: Személyi adattár a Szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, 34. (1993). 11. A Magyar Gyógysze-résztudományi Társaság Értesítôje, 341–364. (1938). 12. Gyógyszeré-szi Közlöny, 625–626. (1908). 13. Szabadváry F.: Than Károly. Bp.(1972). 14. Gyógyszerészi Értesítô, 881. (1908). 15. Révai Új Lexi-kon. I. kötet, 403. (1996). 16. Gyógyszerészi Közlöny, 97. (1933).17. Gyógyszerészi Közlöny, 219. (1933). 18. A Magyar Gyógyszerész-tudományi Társaság Értesítôje, 425. (1933). 19. Gyógyszerészet,152–153. (1984). 20. Gyógyszerészet, 350. (1983). 21. Gyógyszeré-szet, 350–351. (1983). 22. Gyógyszerészet, 351. (1983). 23. Gyógy-szerészet, 153. (1984).

Bíró Mátyás (Budapest) küldte be szerkesztôségünkbe azáltala talált receptet a mellékelt kiadványból.

ReceptRecept

A Galenus Gyûjtemény gyarapodásaPROF. DR. WOLF-DIETER MÜLLER-JAHNCKE, a NemzetköziGyógyszerészettörténeti Akadémia (AIAP) elnöke: a Nem-zetközi Gyógyszerészettörténeti Társaság forráskiadvá-nyainak, illetve gyógyszerészettörténeti kongresszusainak28 kötetét ajándékozta a Galenus Gyûjteménynek. A neve-zett gyógyszerészettörténet-tudományi kézikönyvek 1953-ban indított ún. új folyamagyógyszeripari vállalatok ésgyógyszerészi testületek támo-gatásával jelentek meg Stutt-gartban.

DR. DÖRNYEI SÁNDOR könyv-táros, bibliográfus: Gyógyszer-(korai Aspirin, Panacodinstb.) és gyógyvízreklámok(Polena, Krondorf, Marien-bad), és egyéb, gyógyszerek-kel kapcsolatos aprónyomtat-ványok.

VISNYEI ISTVÁN mûkereskedô – Issekutz B.: Gyógyszer-tan. Méregtan, Gyógyszerrendelés. 1955.

SZENTÁGOTHAI JÁNOS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÔ ISKOLA: Régieszközökkel bôvítette gyûjteményünket – Schulek-féle gôz-fazék, drazsírozó üst, asztali kúpprés (Engler), infundibu-lum, asztali tablettá-zógép, pH-mérô ké-szülék, fagyáspont-mérô, automata bü-retta, vízfürdô.

DR. HERMECZ IST-VÁN: Esti beszélge-tés, Magyar gyógy-szerkutatók portréic. kötet.

DR. BALÁZS KÁROLY:Postabélyegekkel de-korált Purgó-reklám.

Múzeumi le té tFORGÓ IGNÁCNÉ tanár:Pulfrich-fotométer.Igazi régiség, megkö-zelítôleg százéves.

VI. ÉVFOLYAM 3–4. SZÁM62 Gyógyszerészettörténet �E

gye

süle

ti h

íre

kT

ám

og

ató

k

KözgyûlésA közgyûlésre az Orvostörténeti Könyvtár olvasótermé-ben, 2008. április 17-én került sor. DR. GRABARITS ISTVÁN

2007. évi, írásban elkészített beszámolójának fôbb voná-sait – az elnök távollétében – DR. KAPRONCZAY KÁROLY, a tár-saság alelnöke terjesztette elô.

Messzemenô következtetésekre alkalmas biztató körül-ményt jelent a fiatal tagok magas létszáma és a változatlanérdeklôdésük.

A múlt esztendô egyéb eseményeirôl, az aktualitásokrólés a tervekrôl DR. KAPRONCZAY KÁROLY alelnök és DR. DOBSON

SZABOLCS, a társaság titkára tájékoztatta a tagságot.A Sevillában (2007. szeptember 19–22.) rendezett 38.

Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Kongresszuson DR.DOBSON SZABOLCS képviselte a társaságot, ahol Relationshipof culture and changing structure of pharmacy in a Central-eastern European country, Hungary between 1990–2007 cím-mel elôadást tartott. A kongresszus idejében tartott IGGPvezetôségi ülésen DR. DOBSON SZABOLCSOT bízták meg anemzetközi társaság hírlapja, a News Letter szerkesztésével.

Elôrehaladott készültségbe jutott a társaság honlapja. Cí-me: www.gyogyszeresztortenet.hu. A honlapot folyamato-san töltik fel szakmai anyagokkal. A honlappal kapcsolatbanmindenféle észrevételt, szakanyagot, fényképet stb. szívesenvesznek, amit levelezési címükre – dr. Grabarits István, H-6300 Kalocsa, Szent István király út 57. Tel./fax: (78) 466-895. E-mail: [email protected] – kérnek eljuttatni.

A közgyûlést követôen került sor a Szigetváry FerencEmlékérem átadására SZMODITS LÁSZLÓ részére. Az immármajd’ négy évtizedes fáradhatatlanul és magas színvona-lon végzett munkát ismerték el a díjjal.

A kitüntetett elôadást tartott Emlékezés Than Károly halá-lának centenáriumán címmel.

Majd DR. KAPRONCZAY KÁROLY történeti áttekintése és azalapelvek tisztázása hangzott el Lexikonszerkesztés és a gyógy-szerésztörténet címmel.

Magyar GyógyszerésztörténetiTársaságMagyar GyógyszerésztörténetiTársaság

Az ember és a természet a gyógyszerészetben címû kiadvány át-

fogó képet alkot a bibliai idôktôl kezdôdôen a középkoron át

a XX. századig a gyógyszerészetben használatos, általunk ismert

vagy kevésbé ismert állati és növényi anyagok felhasználásáról.

Rámutat a gondolkodásban, a szemléletben, a filozófiában és a

gyakorlatban végbemenô változásokra is. Napjaikban újra re-

neszánszát élik a népi gyógyászatban használatos, természet

adta anyagok által gyógyító módszerek. Pontosan mikor és

mire használták a fokhagymát, az aloét vagy a mandragórát?

Ma mely anyagok alkalmazása népszerû? Ilyen és ehhez ha-

sonló kérdésekre ad választ, hasznos információt ez a kiad-

vány mindenki – szakember és laikus – számára egyaránt.

Egy spanyol közmondás úgy tartja:

Ha van egy kerted meg egy forrásod,

akkor egy egész várost elláthatsz gyógyszerrel.

A GYÓGYSZERÉSZEK KIADÓJA

Dr. Szarvasházi Judit:

Az ember és a természet a gyógyszerészetben

1146 Budapest, Dózsa György út 19. IV/2.1437 Bp. 70., Pf. 275

Tel./fax: (1) 467-8060, fax: (1) 363-9223E-mail: [email protected]

www.galenus.hu

TUDOMÁNY • HAGYOMÁNY • OLVASMÁNY

Kemény fedeles, cérnafûzött, jelzôszalaggal,

védôborítóval ellátott színes illusztrált könyv.

Terjedelem: 144 oldal, formátum: 240x 333 mm.

* Az összeg tartalmazza az 5% áfát.

(Az ár a csomagolási és postaköltséget

nem tartalmazza.)

A könyv megrendelhetô a Galenus Kiadónál.

Ára: 6900 Ft*

ARANYKÉPEK A GALENUS KIADÓTÓL

Aranyozza be napjait!A rövid idô alatt igen népszerûvé vált, 23 karátos aranylemezre nyomtatott képeink legújabb kollekciójátnyújtjuk át Önnek. A finom, diszkrét, miniatûr faliképekkel exkluzív üzleti ajándékot, igényes dekorációt

kínálunk a gyógyszerészek számára. A képek összeállításánál is a gyógyszerészek ízlésvilágát tartottuk szem elôtt. Egyedi kivitelezésû képeinkkel továbbra sem találkozhat üzletekben, kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. Csak a Galenus Kiadónál rendelhetôk!

Mocsári gólyahír

Cserna Károly

(1867–1944) vízfestménye.

Jelenleg a budapesti

Kiscelli Múzeumban

látható. Bal háttérben

a Gellérthegy, a jobb oldali

(Kígyó) utca hátterében

a piarista épület látszik.

A kôszegi Arany Egyszarvú

Patikaház jezsuita officinabútor-

zatának olajfestménye díszes

faragott keretben.

Az elôzô évek-

ben megjelent

képeinkbôl

rendelhetôk

még az itt

láthatók.

Caltha palustris

Kerekes György természetfotós

felvételének reprodukciója.

Szent Kozma ésSzent Damján

Porcelántégely HygeiaArany Egyszarvú

Patikaház Aszklépiosz – táramérleg

Patikaportál

3950 Ft*

+áfa

Aranyozza be napjait!

EXKLUZÍV KÉPEINKET MEGRENDELHETI A KIADÓNÁL:

H-1146 BUDAPEST, DÓZSA GYÖRGY ÚT 19. 1437 BP. 70. PF. 275 TEL.: (1) 467-8060 FAX: (1) 363-9223 • SZERKESZTÔSÉG: (1) 467-8070. E-MAIL: [email protected] BANKSZÁMLASZÁM: CIB 10700024-04924904-51100005

* Plusz csomagolási és postaköltség.

gyógyszerészettörténet · paulinus volt, jelezve azt, hogy gyakran a rend munká-ját elôször...

Documents