GYERMEKIRODALOM

A gyermekirodalom tárgya, forrása, rétegei •Eredetileg is gyermekeknek írt szövegek (Pinokkió, Alice csodaországban, Csudálatos Mary, Keménykalap és krumpliorr stb.) •Népköltészeti eredetű gyermekirodalom (Népdalok, népi mondókák, népmesék, népmondák stb.) •Eredetileg nem gyermekolvasóknak írt szövegek (Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, Robinson Crusoe, Don Quijote stb.) •Gyermekek által gyermekeknek írt szövegek (József Attila gyermekkori versei, egyéb gyermekírások gyermeklapokba) Nem a gyermekirodalom tárgya: •Gyermekekről szóló, nem gyermekeknek írt szövegek (Árvácska, Törless iskolaévei, A legyek ura stb.) •Gyermekek által írt, nem gyermekeknek szóló szövegek (Anna Frank naplója, Karinthy gyermekkori naplója stb.) •Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek (Ablakzsiráf, A világ és az ember stb.) A gyermekirodalom korcsoportjai

•0-2 év (dajkarigmusok)

•3-4 év (mondókák, rövid verses mesék)

•5-10 év „mesekor”

•11-12 meseregény, gyermekregény

•13-17 ifjúsági regények A gyermekirodalmi művek csoportosítása: 1. Prózai cselekményes szövegek 1/1. Kisepika: mesék, mondák. 1/2. Nagyepika: meseregény, gyermekregény, ifjúsági regény 2. Verses formájú szövegek 2/1. Lírai szövegek (gyermekversek) 2/2. Verses epikai szövegek (regék, verses mesék) 3. Mesedrámák

1

1/1. Kisepika

•Mese: Lineáris, egyszerű cselekmény, kis terjedelem, meghatározott szerkezet. Típushősök. Fantáziamű, ezt a meseindító formula is erősíti.

•Monda: A mesékre emlékeztet, de cselekményének, hőseinek hangsúlyozottan közük van a valóság valamely eleméhez. (Hiedelemmonda, eredetmonda, történelmi monda stb.) 1/2. Nagyepika, meseregény A XVIII. században alakult ki a mese és a regény ötvözeteként. Nagyepikai mű. Szerkezetileg összetett, több szálon futó cselekmény. Három változata van: a. „Meghosszabbított mese” A cselekmény fő része mesényi terjedelmű lenne, de az előzmények vagy következmények ismertetésével, betoldott epizódokkal meghosszabbítják a cselekményt. (Pl.: Végtelen történet) b. „Mesefüzér” v. „mese-pikareszk”. A történet egymással lazán összefüggő önmagukban önálló betétek, vagy kalandok sorozata. (Pl.: Süsü, Pom-pom meséi, Mazsola stb.) c. „Mese-példázat -nevelődés– vagy irányregény”. Szerkezetileg az előző kettőre emlékeztet, de a cselekmény egy előre sejthető végkifejlet, erkölcsi-pedagógiai irány felé halad. (Pinokkió, Momo stb.) 1/2. Nagyepika, gyermekregény Jellegzetes gyermek-életérzésekről, problémákról, vágyakról szóló nagyepikai mű. Megjelenési formái: •Fantázia-gyermekregény. Első látásra a meseregényekre emlékeztet, de középpontjában mégis a gyermekek állnak. (Tündér Lala, Harry Potter stb.) •Realisztikus gyermekregény. A történet fantáziagazdag, de mégis a valósághoz kapcsolódik, elvileg megtörténhetne. (Keménykalap és krumpliorr, A világ legszebb lovai stb.) Egyéb szempontok szerinti csoportosítási lehetőségek: •Olvasók neme szerint. Kalandregény-lányregény •Cselekmény szerint. Bandaregény (Keménykalap és krumpliorr, A Pál utcai fiúk, Emil és a detektívek), probléma-regény (A két Lotti, A világ legszebb lovai, Tündér Lala), vakációregény (Éljen a száműzetés, Vakáció a halott utcában), utaztató kalandregény (Május 35. Az emberke), nevelődés regény (Tüskevár, Harry Potter) Állatregény (Vuk) stb.

2

2/1. Lírai szövegek (gyermekversek) 1. Felnőttek adják át gyermekeknek: 1/a. Dajkarigmusok (legkorábbiak) -Kézjátékok, tenyércirógatók, csipkedők, ujjolvasók (pl. Ez elment vadászni…) -Járástanító, hintáztató rigmusok (Sétálunk, sétálunk… Hóc hóc katona…) -Önmegismerő mondókák (Ciróka-maróka…) -Rajztanító mondókák (Pont, pont, vesszőcske…) 1/b. „Szépirodalmi” gyermekversek (gyermekköltők irodalmi igényű gyermekversei) 2. Gyermekek mondják egymásnak: -Állatmondókák (Katalinka szállj el…) -Játékmondókák fogócskához, körjátékhoz (Hosszú lábú gólya néni… Ilyen cica mellett…) -Hónapsorolók (A január elöl jár…) -Kiszámolók (Ecc-pecc, kimehetsz…) 3. Halandzsaversek, ősszövegek stb. (Antanténusz… Süss fel nap…) 4. Csúfoló-és gúnyversek, makaronikus versek, paródiák, travesztiák… stb. (Árulkodó Júdás…; Petőfi Sándor gatyába’ táncol… ;Tónaludátusz… stb. 2/2. Verses epikai szövegek •Regék: tartalmilag a mondákra emlékeztetnek, de verses formájúak, és szereplőik gyakran tün-dérek. (Arany János: Rege a csodaszarvasról) •Verses mesék: A XIX. Században keletkeztek, az elbeszélő költemény, ill. a mesék összevoná-sából. Keletkezésükre hatottak a phaedrusi verses formájú fabulák is. Kezdetben népmesei alműfajok verses földolgozásai (pl. Arany: Rózsa és Ibolya) később mindenféle műmesei egyéni hősök lesznek főszereplőik. (pl. Kormos István: Vackor) A jó gyermekvers sajátosságai:

•Egyszerre auditív és vizuális (képgazdag, sok hangutánzó, hangulatfestő szó)

•Kötött de nem túl bonyolult a ritmusa (ált. rímes ütemhangsúlyos)

•Lehet halandzsa és nonszensz is

•Gyakori a líriko-epikusság (pl.: Petőfi: Arany Lacinak; A tintásüveg; Szeget szeggel)

3

Gyermekköltészetünk szerzői és korszakai •A „hivatalos” magyar gyermekirodalom megszületéséig (1820-1880-as évek): Vörösmarty Mihály: Petike; Petőfi Sándor: Arany Lacinak; Arany János: Juliska elbujdosása; Pósa Lajos: Cicaiskola stb. •A változó gyermekkép és a freudizmus korszaka (1910-1940-es évek): Móra Ferenc: Dider-gő király; Sétálni megy Panka; A csókai csóka; A cinege cipője; Zengő ábécé stb. Móricz Zsig-mond: A török és a tehenek; Iciripiciri stb. József Attila: Altató; Betlehemi királyok, Indiában, hol éjjel a vadak… stb. Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz; Esik a hó; Hangverseny stb. •A II. világháború utáni évek (önkényuralom és gyermekközpontú pedagógiai tendenciák; „elnémított” költőkből gyermekköltők (1950-es ill. korai 60-as évek): Pilinszky János: A nap születése stb. Zelk Zoltán: Mese a kiscsikóról…; Este jó… stb. Weöres Sándor gyermekköltésze-te (Pl. Bóbita c. kötet) •Kortársak (70-es 80-as évek): Kormos István: Vackor; Tamkó Sirató Károly: Tengereczki Pál; Bőrönd Ödön stb. Kányádi Sándor: Az elveszett követ; Csukás István: Sün Balázs 3. Mesedrámák •A mesék és a drámák összevonásából keletkeztek a XIX. században. (Dramatizált epikus szö-vegek.) •Előzményeik a misztériumdrámák voltak. (Hasonlóan mitikus eredetűek, mint a tündérmesék.) •Az első magyar mesedráma: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1830)– még nem gyer-mekek számára íródott. •Az első gyermekek számára íródott mesedráma: Benedek Elek: Többsincs királyfi (1899). Több népmeséből lett összeállítva, ill. az iskoladrámai hagyomány és Vörösmarty hatására íródott. •Benedek Elek utáni magyar mesedrámák: Szép Ernő: Az egyszeri királyfi (1914.); Tamási Áron: Ördögölő Józsiás (1952.); Weöres Sándor: Holdbéli csónakos (1971.); Sütő András: Ka-landozások Ihajcsuhajdiában (m.o –i kiadás: 1986.) stb. Népköltészet és gyermekirodalom

•Hazánkban a népköltészet iránt a XVIII. sz. végén, majd a XIX. sz. elején nő meg az érdeklő-dés. (Népies költők: Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Gvadányi József, Garay János. Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály)

•A gyűjtés a XIX. Sz. második felében indul meg. (Kriza János, Arany László, Benedek Elek)

•Műfajok: Líra: népdalok Dráma: betlehemes játékok, passiók Epika: népmese, népmonda, népballada

4

Mesetípusok I. •mítosz mítosztöredék tündérmese •példázat fabula novella novellamese

•állatmese •Tréfás mese •hazugságmese •legendamese •csalimese •formulamese

Mesetípusok II. •Pancsatantra (India, I. Kr.e.) Hazat afra (Perzsia VI. Kr.u.) Ezeregyéjszaka (Egyiptom X. Kr.u.) novellamese (Európa, keresztesek, XV. Kr.u.) A példázat-fabula-novella közötti különbségek

•példázat: tört. < tanulság

•fabula: tört. = tanulság

•novella: tört. > tanulság Fabulaszerzők 1. Aiszóposz (Aesopus) Phrígiai származású, görög író, A Kr. E. 6. sz. -ban (kb. 2.500 évvel ezelőtt) élt. Életéhez sok legenda fűződik, és meséivel hamarosan híressé vált, így felszabadítot-ták a rabszolgaság alól. Rövid meséinek szereplői állatok és szegény emberek. A mesékhez egy-két mondatos tanulság csatlakozik, ezeket későbbi korokban írták hozzá a művekhez. Aiszóposz meséit, Pesti Gábor már négyszáz évvel azelőtt lefordította magyar nyelvre. A kötet-ben Aiszóposzról szóló történeteket is közöl.

5

Fabulaszerzők 2. Phaedrus, Gaius Iulius (Kr.e. 15k.-Kr.u. 55k.) Ókori római meseköltő. Az Augustus által felszabadított trák rabszolga Fabulas Aesopiae (’Ai-szóposzi mesék’) című műve eredetileg 150 mesét tartalmazott öt könyvben. Költeményeinek jó része aiszóposzi fabulák verses átdolgozása, mint pl. A farkas és a bárány, A róka és holló, de találunk önálló meséket, anekdotákat (Tiberius és az udvaros rabszolga), mindennapi történeteket (novellákat) (Ephesusi özvegy), allegóriákat. Szatirikus társadalmi bírálata különösen fabuláiban jelentős. Célja a szórakoztatás és a tanítás, az utóbbit a versek elé helyezett tanulságokban foglalta össze. A modern európai mese az ő révén ismerte meg az aiszóposzi hagyományt. A szatírák kötelező versformájával, jambikus ritmusban írta meg aiszóposzi fabuláit Fabulaszerzők 3. Jean La Fontaine (1621-1695) A párizsi egyetemen folytatott orvosi, teológiai és jogi tanulmányokat. Iskolái befejezése után átvette apjának a Víz- és Erdőügyi Hivatalban betöltött tisztségét. 1647-ben megnősült, de házas-sága boldogtalan volt. 1658-ban elhagyta családját, és belevetette magát a párizsi irodalmi életbe. Első verseskötete: Adonis 1658. Fouquet, XIV. Lajos híres kincstárnoka pártfogolja. Eltartás és havi járadék ellenében évente négy verset kellett írnia. Mikor mentora börtönbe került, versekben állt ki mellette. 1683-ban a Francia Akadémia tagjává választották. 1668 és 1694 kö-zött írt meg Aesopus és Phaedrus által ihletett meséit. Ezek révén még életében hatalmas népsze-rűségre tett szert. XIV. Lajos kegyence lett, Nicolas Boileau Despréaux fölfedezője. Mivel nem tartotta meg a műfaji szabályokat, később B. támadja. La Fontaine írásai miatt sokszor szembekerült a katolikus egyházzal, de élete végén súlyos betegen végül megtért. Fabulaszerzők 4. Fáy András (1786-1864) Középnemesi származású, nagy műveltségű, gyakorlati ember. Az első magyar hitelintézet (Takarékpénztár) megvalósítója. Az első magyar biztosítót is ő alapítja. Ő írta az első magyar társadalmi regényt (A Bélteky ház), s írt fabulákat is. Fabulái megírásakor aktualizál, nem kapcsolódik az aiszóposzi hagyományhoz. Fabulagyűjteménye: Lúd és orr (in: Fáy András eredeti meséi és aphorizmái Bécs, 1820.) (További fabulaszerző még Heltai Gáspár és Pesti Gábor. Róluk adat a magyar gyermek-irodalom története c. részben)

6

Mítoszok és mesék hasonlóságai •Egyszerű szerkezet •A képzelet szüleményei •Lélekkel ruházzák föl az embereket és az állatokat (például: beszéd, házasság egymás közt stb.) A mítoszok és a mesék különbségei •A mítoszok •-régebbiek (az őskorban alakultak ki) •-örök igazságokat fejeznek ki •-primitív valóságmagyarázat •-a vallás alapvető elemük •-egyéniesített szereplőről szól •-a befejezés gyakran tragikus •-a jutalom az örökkévalóság

•A tündérmesék: •-fiatalabbak (a korai középkorban jelennek meg ) •-csodák és fantasztikum •-eltávolodnak a valóságtól •-másodlagos a vallási elem •- típusszereplőről szól •-a befejezése boldog •-a jutalom a boldog, de véges élet

A mese hatása az emberi pszichére (Bruno Bettelheim) • •Az emberi életet modellezi •Beavatási rítus •Közvetlen vágykielégítés (szex, az ellenség elpusztítása) •Szorongásoldás (boldog vég) A gyermek és a mesék (életkorok)

•4 éves korig: verses rövid szövegek,

•4-8 : mesék

•8 éves kor után: mítoszok, legendák, meseregények, gyermekregények

7

Az európai meseirodalom kialakulása 1. Charles Perrault (Párizs, 1628. január 12. - Párizs, 1703. május 15.) Francia költő, meseíró; a Francia Akadémia tagjaként meghatározó szerepet játszott a „régiek és újak” néven ismert irodalmi vitában. Főként a Lúdanyó meséi című könyvéről híres. Jogász. Kezdetben királyi építkezésekért felelős hivatalnok. 1660 körül tűnik föl könnyed hang-vételű verseivel és szerelmi lírájával, s ettől fogva az irodalomnak és a művészeteknek él. 1671-ben beválasztották a Francia Akadémia tagjainak sorába. Perrault azt a nézetet támogatta, mely szerint az emberi civilizációval együtt az irodalom is fej-lődik, így a régi antik irodalom szükségképpen közönségesebb és barbárabb, mint az újkori. Nagy Lajos kora (1687) című versében a klasszikus görög és római szerzők fölébe helyez olyan kortárs művészeket, mint Molière és Francois de Malherbe. A vitában legfőbb ellenlábasa a klasszicisták vezére, Nicolas Boileau Despréaux (Költészettan) volt, és végül is az utóbbi kerekedett felül. Perrault szerepe meghatározó a rögzült irodalmi hagyományok felszámolásában. Azért írta meséit, hogy saját gyermekeit szórakoztassa velük. Piroska és a farkas; Csipkerózsika; Csizmáskandúr; Kékszakáll (Forrás: Britannica Hungarica) Művei fabulává alakított tündérmesék. Az európai meseirodalom kialakulása 2. Jacob Ludwig Karl Grimm (1785-1863.) (Hanau-Berlin) Wilhelm Karl Grimm (1786-1859) (u.o.). Kilenc testvér, 8 fiú, 1 lány. Apjuk jogász, 1796 –ban meghal, Jacob lesz a családfő. Jacob jogász, Wilhelm irodalomtudós. 1810. Jacob nyelvészkedik, kapcsolat magyar nyelvészekkel is (Ipolyi A., Erdélyi János) 1811. Jacob első könyve: Ónémet mesterdalnokokról. Wilhelm fordítói munkát végez. 1812.: A Kinder – und Hausmärchen 1. kiadása 1815.: A Kinder – und Hausmärchen 2., átdolgozott kiadása. (hercegekből, grófokból királyfi, „farkasszívű anyákból” mostoha stb.) A mese -gyermekolvasmány! 1830. A göttingai egyetem előadói. 1840 –től halálukig Berlinben élnek, a Német Szótáron dolgoznak. (IV. Frigyes Vilmos meghívá-sára) Fontosabb műveik: 1811. Ónémet mesterdalokról; 1812-15. Gyermek- és háziregék; 1816. Német mondák; 1819-1837. Német nyelvtan; 1832. Német mitológia; 1834. Reinhart Fuchs; 1854. Né-met szótár.

8

Az európai meseirodalom kialakulása 3. Hans Christan Andersen (1805-1875) (Odense-Koppenhága) 1813-1864 „Dán aranykor”- szerencsétlen történelem, de gazdag kultúra (Norvégia, Schleswig-Holstein) Apja obsitos katona (napóleoni háborúk) anyja mosónő. Apja katonatörténetei és anyja népmeséi nagy hatást gyakorolnak rá. 1819. Koppenhágába utazik. Próbálkozások a színészettel. 1822. Tündérnap c. tragédiáját elutasítják, de Jonas Collin, a színház gazdasági igazgatója tanít-tatja. 1829. Első sikeres könyve: Vándorlás gyalogszerrel a Holmen-csatornától Amager szigetének keleti csücskéig címmel. 1830. Első szerelme, melynek tárgya Faaborg nevű diáktársa(!) vagy annak húga. 1833-35. Utazások Európában. (Fr. O., Svájc, Itália) 1835. A rögtönzőművész c. önéletrajzi regénye. Európai siker. Barátja H. C. Ørsted elolvassa A. meséit. „A rögtönzőművész híressé, a mesék viszont halhatatlanná tesznek téged”. Ugyanekkor jelenik meg Mesék gyermekeknek c. műve. Rossz kritika, de nagy közönségsiker. 1835-1843. Magánéleti, színházi kudarcok. Újabb utazások. (Összesen 30.) Világhír. 1852. A. átértékeli a „mese” fogalmát. „Történetnek” hívja írásait. 1864. Odense díszpolgárává avatja. Meséi: •Népmesei eredetűek: Borsószem-hercegkisasszony; A kiskondás; A lány, aki a kenyérre hágott; A tűzszerszám; A vadhattyúk •Meseszatírák: A kakas meg a szélkakas; A császár új ruhája; A szerencse sárcipői (mesenovel-la-füzér) •Tárgymesék (példázatok): A rendíthetetlen ólomkatona; A teáskanna; Az ezüst húszas •Tündérmesék: A kis hableány; Hüvelyk Linka (Pöttöm Panna), A Hókirálynő, A kis gyufaárus lány •Példázatos állatmesék: A nagy tengeri kígyó, A rút kiskacsa; A béka •Keleti tárgyú mesék: A repülő láda; A császár és a csalogány

9

Az európai meseirodalom kialakulása 4. Wilhelm Hauff (1802-1827.) (Stuttgart-Stuttgart) 1809. I. Frigyes Vilmos stuttgarti herceg, választó, koholt vádakkal letartóztatja édesapját. Az apa kiszabadul, de rövidesen meghal. Meghatározó élmény. Az özvegy két árva fiával Tübingenbe költözik. A nagypapánál óriási könyvtár. 1818 –tól egyetemi tanulmányok. (teológia, filozófia) 1824. Teológiai doktorátus. Nevelő Báró Hügel gyermekei mellett. Első irodalmi sikere egy paródia: Heinrich Clauren nevű „triviálromantikus” író nevén Holdbéli ember c. regény. Siker. C. bepereli, de már késő; hírnév. (A kiadók versengenek érte.) 1826-tól utazások sora. 1827 –től Stuttgartban a Morgenblatt c. Újság szerkesztője lesz. A görög forradalom hírére fölizgatja magát, és szívszélhűdést kap. Művei: Keleties modorban írt mesegyűjteményei a legismertebbek. (Mesék a műveltebb osztály fiai és leányai számára.) Mesealmanach 1. (még diákkorában); Mesealmanach 2. (Az alessandriai sejk, 1827.); A gólyakalifa; A kis Mukk története; A spessarti fogadó. A magyar gyermekirodalom története •1. A kezdet (XVIII. századig) Kezdetben nincsenek gyermekek szórakoztatására írt könyvek. Csupán pedagógiai megközelítés (pl. Comenius: Orbis Pictus, Erasmus János: Civilitas Morum –XVI. század) A gyermekek a felnőtt irodalmat olvassák. (Heltai Gáspár: Száz fabula, Gyergyai Albert: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról) •2. Első „öncélú” gyermekkönyvek (XVIII. sz. dereka) Nálunk: Bezerédj Amália: Flóri könyve (1840.) •3. A magyar gyermekirodalom „hivatalos” megszületése: Benedek Elek képviselőházi be-széde, 1888. (Benedek Elek-Pósa Lajos: Az Én Újságom; Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Sebők Zsigmond, Tutsek Anna) •4. „Nyugat-kor” (Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, Kosztolányi Dezső: Aranysárkány, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk stb.) •5. A „pangás” kora (1940 –es évek) (de: Fekete István, Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán) •6. A sztálinizmus kora (1950 –es évek) (Pilinszky János, Weöres Sándor) •7. A magyar gyermekirodalom „aranykora” (1960-80 –as évek) (Tamkó-Sirató Károly, Áprily Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Csukás István, Simai Mihály, Kormos István, Zelk Zoltán stb.) •8. A kultúra devalválódása (A 80 –as évek közepétől napjainkig)

10

A magyar gyermekirodalom története Kezdetek 1. Pesti Gábor (Gabriel Pannonius) (????-1542 k.) (Pest-???) Katolikus polgárcsalád. Erazmista, Janus Pannonius követője. Pap, majd udvari ember, Izabella királyné udvaronca. Legtöbb művét Bécsben adta ki. Művei: Négy evangélium (Novum testamentum); Aesopusi mesék (1536.) Nomenclatura sex linguarum, Latinae, Italice, Gallicae, Bohemicae, Hungaricae et Germanicae (1538.) A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 2. Heltai Gáspár (Kasper von Heltau) (1490 k.-1574) (Nagydisznód-Kolozsvár) Erdélyi szász család. 1536 –ban kezd magyarul tanulni. 1543. Wittembergai egyetem-lutheránus lesz. 1559. után református. 1560 –as évek unitárius (Dávid Ferenc hatására). 1550 –től Hoffgreff Györggyel együtt nyomdát alapít Kolozsvárott. 1559-től egyedül vezeti. A korabeli magyar könyvtermés 1/3 –át produkálja. Tudatosan formálja a magyar olvasóközönséget. Az első magyar nyelvű szórakoztató író. Ő írja az első összefüggően magyar nyelvű történelemkönyvet. Leghíresebb műve: a Száz fabula. Né-metről fordított aesopusi fabulák. Adaptációk. Főleg a tanulságot írja át. Művei: A reszegsegnek és tobzódásnac veszedelmes voltáról való Dialogus (1552.) Száz fabula (1566.); Ponciánus császár históriája (1572.) Chronica az Magyarocnac dolgairul… (1575.) A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 3. Gyergyai (Gergei) Albert (XVI-XVII.) Neve egyetlen fönnmaradt műve versfőibe rejtve őrződött meg. (História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról)

11

A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 4. Bezerédj Amália (1804-1837.) (Szentivánfa-Máriavölgye) Középbirtokos nemes család. Férje reformpolitikus, orsz. gyűlési követ. B.A. leghíresebb könyve a Flóri könyve (1836.) 1927 –ig 19 kiadást ért meg. Kislányának írta, vegyes tartalmú. (Képek, kották, versek, erkölcsi szentenciák, saját illusztrációkkal. Ifjúsági műve: Földesi estvék (1840.) A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 5. Petőfi Sándor (1823 -1849.) (Kiskőrös-Fehéregyháza) Nem volt gyermekköltő mindössze egy gyermekverset írt, Arany Lacinak c. amely Arany János hároméves kisfiának szól, és P. 1847 júniusi szalontai látogatása emlékét őrzi. Mégis számos kisebb-nagyobb műve gyermekirodalmi jelentőségű, mint pl. a János vitéz c. elbe-szélő költeménye. Még néhány gyermekverssé lett P. mű: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Szeget szeggel stb. A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 6. Arany János 1817 -1882. (Nagyszalonta-Budapest) Még kevésbé gyermekköltő, Mint Petőfi. Egyetlen gyermekvers-kísérlete: Juliska elbujdosása-töredékes maradt. Leányáról írta 1850 –ben, J. 8 éves korában. További gyermekirodalommá lett művei: Rózsa és Ibolya (1847. Verses mese-Petőfi hatására.) Családi kör (1851. Életkép.) Toldi (1846.) A trilógia I. része. (Elb. költ.) Toldi estéje (1847-48.) Toldi szerelme (1863-79.) A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 7. Gyulai Pál (1826-1909.) (Kolozsvár-Leányfalu) Költő, irodalomtörténész, kritikus. A XIX. sz. végének legbefolyásosabb irodalmi alakja. Az irodalmi élet csúcsára Arany segítségével jut el. Petőfiné húgát, Szendrey Máriát vette nőül. Gyermekverset keveset írt, de azok saját korában nagyon ismertek voltak.

12

A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 8. Jókai Mór (1825-1904.) (Komárom-Budapest) Műveit nem gyermekolvasóknak szánta, de sok írásából gyermek – ill. ifjúsági olvasmány lett. Főleg rövidebb lélegzetű, fantasztikus ill. népmesei-népmondai eredetű novellái, elbeszélései. Rövidebb művek: Népmesei –népmondai eredetűek: A tengerszem tündére; Az istenhegyi székely leány; Novellisztikus népszerű történelmi (ifjúsági) művek: A huszti beteglátogatók; Fulkó lovag; Regények: A kőszívű ember fiai; Egy magyar nábob; Kárpáthy Zoltán; És mégis mozog a föld; Az aranyem-ber; Fekete gyémántok; Egy hírhedett kalandor a XVII. századból… A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 9. Mikszáth Kálmán (1847-1910.) (Szklabonya-Budapest) A századvég legsikeresebb magyar írója. Kezdetben kisprózai írások, majd regények, de mindvégig írt novellákat. A gyermekirodalomba először gyermekeiről írt tárcái, majd két novelláskötetéből; a Tót atyafiak ill. a Jó palócok c. művekből kerültek be szövegek. Egyéb gyermek és ifjúsági irodalommá lett műveiből: Tavaszi rügyek (novella, ill. novelláskötet); Az én pohárom; A ló a bárányka és a nyúl; Egy va-dászpálya eleje és vége; A németke; stb. Ifjúsági regénye: A két koldusdiák „Kötelezők”: Beszterce ostroma; A gavallérok; Szent Péter esernyője A magyar gyermekirodalom története. Megszületés 1. Benedek Elek (1859-1929) (Kisbacon-U.o.) Székelyudvarhelyi református koll. Majd Pest, bölcsészkar. Újságíró. (pl. Pesti Hírlap) 1887-1892. Orsz. gyűlési képviselő. Híres interpellációja a gyermekirodalom érdekében: 1888. 1889. Pósa Lajossal megindítják az első magyar gyermeklapot. (Az Én Újságom) Sebők Zsigmonddal szerkesztik a Jó Pajtás c. ifjúsági lapot. B. írja a szerkesztői üzeneteket. 1900. A Kisfaludy - Társaság tagja. B. Népmesegyűjtései a leghíresebbek. Óriási a hatásuk a magyar meseirodalom nyelvére nézve. Népmeséit átdolgozza, átstilizálja, ill. saját szövegeket is illeszt közéjük. Híres íróként 1921 –ben, Trianon után hazatelepül, és újjászervezi a szétzilálódott erdélyi irodal-mi életet.

13

Benedek Elek művei: Gyermeklapok: Az Én újságom, Jó Pajtás, Cimbora Mesegyűjtemények: Magyar népmesék: Pl. Többsincs királyfi, Székely Tündérország (1885.), Világszép Nádszálkisasszony Külföldi mesegyűjtemények: Ezüst, Arany, Piros mesekönyv Saját mesék: Elek apó mesél Évikének Mondagyűjtemény: Magyar mese és mondavilág (1896.) Mesedráma: Többsincs királyfi (1899.) A magyar gyermekirodalom története. Megszületés 2. Pósa Lajos (1850-1914.) (Radnót-Budapest) Gyermekíró-költő, magyarnóta-szerző, újságíró. Tanárként végzett. Bolond Miska, Nemzeti Hírlap, Szegedi Napló c. újságok. (A SZ.N. –ót országos hírnevű lappá teszi. Mikszáth Kálmán, Sebők Zsigmond, Gárdonyi Géza is innen indulnak, két utóbbi az ifjúsági rovatból. 1886 –ban a Singer és Wolfner kiadó Gyermekversek c. kiadja ifjúsági műveit. 1889 –ben Pestre költözik, és Benedek Elekkel együtt kiadja az Én Újságom -at. Művei: Pósa Lajos költeményei (Szeged, 1883.) ; Tíz év alatt (Szeged, 1886.) Édes anyám (ver-sek, Budapest, 1897.) Száll az ének (Budapest, 1899.) Lidike (versek, Budapest., 1920.) A magyar nép kesergője (Budapest, 1921.)

14

A magyar gyermekirodalom története. Megszületés 3. Gárdonyi Géza (1863-1922) (Agárdpuszta-Eger)

• Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, édesanyja Nagy Terézia. • Középiskola: A sárospataki kollégiumban (1874–76), és a pesti Kálvin téri református

gimnáziumban (1876–78) • 1878-tól az egri érseki tanitóképzőben tanult. • Tanítóskodik: Karádon (1881–82), Devecserben (1882–83), Sárvárott (1883–84) és

Dabronyban (1884–85) • 1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát – házasságuk boldogtalan. • Újságok: Győrött munkatársa volt a Hazánknak, a Győri Közlönynek és a Győri Hírlap-

nak. 1886. Tanítóbarát című tanügypolitikai havilap, szerkesztője volt a Garabonciás Di-ák című győri élclapnak.

• Szegedi Hírmondónak (1899), a Szegedi Naplónak (1980–91) és az Arad és vidékének (1891)

• 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével, Feszty Árpád körképvállalatának titkára.

• 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892–97 között a Magyar Hírlap munkatársa. Ide zenei vonatkozású cikkeket is írt.

• 1892-ben különvált feleségétől. 1897-ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva.

• Gyermekirodalmi művei: • Egri csillagok 1899. (Pesti Hírlap folytatásokban) • A láthatatlan ember (1901) • Isten rabjai (1908) • Arany, tömjén, mirrha (1924) ifjúsági novellák. • Cifra mese; Lipp Tamás (mesék)

A magyar gyermekirodalom története. Megszületés 4. Móra Ferenc (1879-1934.) (Kiskunfélegyháza-Szeged) Tömörkény István utódja, mint író és mint múzeumigazgató-kutató. Földrajz-természetrajz szakos tanár, írói ambíciókkal. Tömörkény és Pósa viszik be az irodalomba. Régészeti ásatásokat vezet (honfoglalás-kori temetők), ill. a Szegedi Napló főszerkesztője lesz. Igazi írói karrierje Trianon után veszi kezdetét. Bár írt szociológiai ihletésű regényt (Ének a búzamezőkről) és menippeát (Hannibál feltámasztá-sa) elsősorban mint gyermek és ifjúsági író lett klasszikus. Művei: Gyermekirodalom: Az aranyszőrű bárány (elbeszélő költemény, Szeged, 1902.); Csilicsali Csalavári Csalavér (Szeged, 1912.); Dióbél királyfi (Bp., 1922); Nádihegedű (elb., Bp., 1927); Dióbél királykisasszony (Bp., 1935); Ifjúsági művek: Rab ember fiai (Bp., 1909); Mindenki Jánoskája (Bp., 1911); Kincskereső kis ködmön (Bp., 1918); Aranykoporsó (történelmi r., Bp., 1932)

15

A magyar gyermekirodalom története. Nyugat-kor 1. Móricz Zsigmond (1879-1942.) (Tiszacsécse-Budapest) Az első irodalmi sikerek előtt (1908. Hét krajcár) pályáját Az Újság c. folyóirat gyermekrovatá-nak újságírójaként kezdi. (1903-1909.) Tőle származik az Iciri-piciri, ill. A török és a tehenek c. verses mese is. Művei: Fillentő (novella) Erdő-mező világa (1908.) kibővítve: Boldog világ (1912.) állatmesék. Légy jó mindhalálig (1920.) Nem gyermekeknek szánta! A magyar gyermekirodalom története. Nyugat-kor 2. Karinthy Frigyes (1887-1938) (Budapest-Siófok) Bp-i kispolgári értelmiségi család. Csodagyermek. Első regényét 9 évesen írta, a második 14 éves korában jelenik meg. (Nászutazás a Föld közép- pontja felé) (Magyar Képesvilág, Csoór Gáspár.) Humoristaként ismert, pedig inkább filozófus-moralista. Sajátos véleménye volt a magyar gyer-mekirodalomról, a Pósa-féle iskola ellenfele. A gyermeket szerinte nem szabad koránál fogva lekezelni, ostobának nézni. Ezért Molnár Ferencet is bírálja. Új gyermekirodalmi nyelvhasznála-tot próbál bevezetni. Gyermekirodalmi művei ennek példái voltak. Tanár úr kérem (1916.); Micimackó (fordítás, 1935.); Egy komisz kölök naplója (fordítás)

Az első Micimackó-könyv a magyar könyvpiacon Írta: Karinthy Frigyes

Tulajdonképpen nem is illik, hogy Micimackónak a magyar gyermekirodalomba való ün-nepélyes bevonulásáról én számoljak be, aki a kaput kinyitottam számára, vagyis lefordítottam őt, helyesebben átültettem, ahogy mondani szokták. Praktikusabb is az volna, ha más írna róla, az legalább dicsérhetné a fordítót, amit én nem tehetek meg, pedig kedvem volna hozzá, mert mondhatom, hogy a magyar nyelven megjelent könyvet átolvasva, éppen úgy, vagy még jobban röhögtem és élveztem, mint amikor angolul került a kezembe. Hiába, más azért az, anyanyelven olvasni valamit, különösen, ha ilyen… bocsánat, most veszem észre.

Egyébként az Athenaeum kiadóhivatalában várakoztam éppen, szórakozottan lapozgatva

az angol könyveket, mikor kitűnő kollégámnak, a fiatal, de jólismert és népszerű Milne mester-nek Winnie-the-Pooh-ja kezembe került. Először a rajzocskák leptek meg, egyszerű és finom vonalaikkal, azután belekukkantottam a szövegbe. Az egyik oldal ilyenformán kezdődött:

„A kis Malac (Malacka) nagyot ugrott ijedtében, de ugyanakkor el is szégyellte magát

gyávaságáért, s hogy ne vegyék észre a dolgot, még egy párat ugrott utána s könnyedén megje-gyezte, hogy ilyenkor reggel szokta elvégezni mindennapi tornagyakorlatát."

16

Tyű, mondtam magamban, ez az én emberem. Hiszen ez az állatokat s még hozzá nem is igaziakat, csak játékállatokat, vagyis tárgyakat úgy látja és szólaltatja meg, ahogy titokban jóma-gam szoktam (csak nem merem mindig bevallani), hogy bennük van az ember, sőt sokkal őszin-tébben és igazabban bujkál bennük, mint ahogy a valódi nyilatkozik meg, különösen, ha az illető felnőtt, tehát nagyképű és fontoskodó. Úgy látszik, megtaláltam azt az embert, aki velem együtt megértené Cini fiamat, aki 5 éves korában könnyes szemmel állt meg a kirakat előtt egy letört lábú baba előtt és azt mondta „sze-e-egény" s hiába oktattam őt, fontoskodó felnőtt létemre (mentségemre legyen mondva, minden meggyőződés nélkül) hogy egy holt tárgyat nem lehet sajnálni, mert az nem érez és nem szenved.

Együltömben végigolvastam Winnie-the-Pooht (még most is hálás vagyok az igazgató úr-

nak, aki ilyen soká váratott) s félórán belül megállapodtunk a fordításban. Nekem, bevallom, különösen a versek tetszenek ebben a könyvben. Eredetiben ahhoz a

műfajhoz tartoznak, amit a boldog és ráérős angol irodalmár „nonsense poetry"-nek nevez, ma-gyarul, illetve pestiül "blődliző-költészetnek„ hívnám - a műnek az a lényege, hogy a „felnőtt és logikus" lélekszámára látszólag értelmetlen és irracionális gondolatokat és érzéseket úgy fejezze ki, hogy a dolgok lényege, a minden jelenség mögött ott rejtőző. álomszerűség, az álom kecses és csöppetre ésszerű józan lelke de mindig kómikus, tehát mindig józan ősvilága átüthessen rajta. Ennek a költészetnek olyan lángelmék voltak a művelői, mint a híres „Alice Csodaországban" szerzője, s a németek közt Morgenstern. Érdekes, hogy a gyerekek mindig szerették ezt a fajta költészetet: ők közelebb vannak ahhoz az ősvilághoz. Milne kitűnően játszik a hangszeren. Egy példa:

„Csütörtök este ujra itt a hideg Zúzmaraingben a bozót didereg Ilyenkor érzem, mi mélyen igaz Hogy az meg ez meg ez meg az." Tudni kell, hogy ezt a szép költeményt Micimackó szavalja, aki nagyon szereti a költésze-

tet, egy költő veszett el benne de kicsit ostobácska lévén, úgy segít magán, hogy a csattanónál valahogy elsikkasztja a gondolatot. Azonkívül nagyon a szívemhez nőtt, fordítás közben, a bána-tos csacsi, Füles alakja, aki fájdalmas mazochizmusban élvezi árvaságát, egy elérhetetlen boldog-ságról álmodozva az üres mézescsupor és a szétpukkant léggömb roncsai fölött. Na és a többi: Nyuszi, Kanga, Zsebibaba, Bagoly és Róbert Gida. Angyali társaság.

Micimackó megjelenését a magyar könyvpiacon szenzációnak érzem, mint mikor távoli

rokona, Mikimauz jelent meg először a filmen. Van is köztük valamit – ellentétes – vonatkozás. A rajzfilmek népszerű hőse a jelenségek világában való korlátlan szabadságot a fizika és élet tör-vényeinek fittyet hányó vágyálmot fejezi ki, - Micimackó inkább a komikusan és emberien pisz-mogó szorongást a valósággal szemben, amin nem lehet segíteni, alkalmazkodni kell hozzá.

S végre, a nagy kérdés, hogy mit szólnak majd hozzá a gyerekek, akiknek írták? Abból, hogy a tehetséges és művészösztönű felnőtteknek is tetszik, arra következtetek,

hogy a gyerekek száz százalékig meg fogják érteni. Nem hiszek az olyan gyermekirodalomban, amit magam ne olvasnék gyönyörűséggel. Nincs köztünk olyan nagy különbség, mint ahogy álta-

17

lában hisszük, a végtelenhez mérve igen rövid életünket. Vannak tények, amik életünk első évei-ben nyilvánvalóbbak, mint később: és ezek az igaziak.

Hogy is mondja Micimackó? „Erdei körökben az a nézet, Hogy a Mackó szereti a mézet. Ez nem afféle Szerény Vélemény, Ez tény, tény, tény!”

forrás: Pesti Napló, 1935. december 1. A magyar gyermekirodalom története. Nyugat-kor 3. Molnár Ferenc (1878 - 1952 ) (Budapest-New York) Nagypolgári család, genfi jogi diploma. Első színpadi siker: Doktor úr (1902.). Ekkor már íróként is elismert. Legsikeresebb, és egyetlen gyermekirodalmi műve: A Pál utcai fiúk (1907.) A testőr c. színda-rabja révén nyugaton is ismertté vált, egyre több időt tölt az U.S.A. -ban, majd a két világháború között végleg odatelepül. A Pál utcai fiúk: „Az ifjúsági irodalom egyik alapművének tartott regény 1907-ben jelent meg, s nem csak hazánk-ban, de a világon mindenütt nagy sikert aratott. Bulgáriától Dél-Koreáig nagyon sok nyelvre fordították le. Olaszországban például az irodalmi mítoszok közé emelkedett, az ottani zsebkönyv-tár sorozatban már a tizenharmadik kiadása is megjelent, épp csak nem kötelező tananyag. Első filmes feldolgozása is olasz. A józsefvárosban játszódó történet ugyanis olyan mondanivalóval rendelkezik, hogy azok számára is érthetővé válik, akik a Föld más területén élnek.”

18

A magyar gyermekirodalom története. Nyugat-kor 4. József Attila (1905-1937.) (Budapest-Balatonszárszó) Gazdag életműve gyermekverseket is tartalmaz. Említendő gyermekkorában írt kis költeménye (De szeretnék… 1916?); a Kertész leszek (1925.) Betlehemi királyok (1929.); Medvetánc (1932.); Indiában, hol éjjel a vadak… (1934-35.); valamint az Altató (1935). Altató (1935) Alkalmi vers, melynek megírására barátja, a Reménytelenül című versét megzenésítő Ottó Ferenc kérte föl (unokaöccse, Gellér Balázs első születésnapja alkalmából). Bár az Altató 1935 február-jában született, csak a Szép Szó 1938-as József Attila-emlékszámában jelent meg először. A me-seszerű körkép és az utolsó előtti versszak némiképp túlbonyolított metaforája után (a távolság mint ajándék, kapcsolatban azzal az ígérettel, hogy óriássá fog nőni a megszólított gyerek) egy-szerűségében is döntő érvnek szánja, hogy alszik már az anyuka is. Betlehemi királyok (1929) 1929 karácsonyára írta József Attila versét, amely a betlehemi pásztorjátékot imitálja. Egyfelől a gyermekversek hangján szól („kis juhocska mondta - biztos / itt lakik a Jézus Krisztus.”) és me-seszerű, másfelől népi-paraszti színezetű („afféle / földi király személye”). A megszólítások sor-rendje (Jézus Krisztus - Istenfia - Megváltó) összeolvasva görögül a „hal” keresztény életszimbó-lumát adja. A „szegényember”-versek nézőpontjából eleveníti fel a bibliai történetet. (Két olvasa-tú vers) A magyar gyermekirodalom története. A 40 –es évek 1. Fekete István (1900-1970) (Gölle-Budapest) Magyar gyermek-ifjúsági- és vadászíró. Forgatókönyvíróként is jelentős. Autodidakta. Gazdatisztként kezdte, a Nimród c. lapban közöl vadászírásokat. Első regényét a Gárdonyi Géza – Társaság pályázatára küldi. (A Koppányi aga testamentuma, 1936.) Ezt a Csí követi,s ez már állatregény. 1940 –től a Kisfaludy Társaság tagja. 1943 –tól haláláig Pesten élt. Itt készült el második nagy történelmi tárgyú regénye, a Hajnal Badányban. Több nagysikerű ma-gyar film forgatókönyvét írta meg. 1951 –ig hallgatásra kényszerítik ezután születik meg sok híres könyve. (Kele, Lutra, Bogáncs, Tüskevár, Vuk) A Tüskevárért 1965 –ben József Attila - díjat kap. A gyermekirodalom olvasóközönségéhez föntebb fölsorolt művei révén került közel. Ma –eredeti szándékai ellenére-inkább ifjúsági írónak tartják.

19

A magyar gyermekirodalom története. A 40 –es évek 2. Török Sándor (1904-1985.) (Homoróddaróc-Bp.) 1919 Brassóban, Fogarason tanul, a középiskolát abbahagyva fizikai munkákból él. 1922 színésznek áll. 1923 hírlapíró Kolozsvárott (Ellenzék, Újság), majd (1925) Temesváron (Temesvári Hírlap). 1929 a Szegedi Napló felelős szerkesztője. 1931 a Magyarság és Az Újság közli tárcáit, riportjait. 1938 a Petőfi Társaság tagja. 1945-48 a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely betiltásáig a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatja meg. 1951 a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-66 a Család és Iskola felelős szerkesztője, majd főszerkesztője. Főbb díjai: 1933 Baumgarten-díj, 1974 József Attila-díj, 1980 A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) Andersen-diplomája, 1984 Aranytoll-díj Művei (gyermekregényei): 1934 A felsült óriás és a kilenc csoda, mesekönyv ; 1939 Kököjszi és Bobojsza, 1945 Gilikoti, 1956 Csilicsala csodái; 1970 A varázsló, (Tóth Eszterrel); 1973 Hahó, Öcsi!; 1974 Hahó, a ten-ger! A magyar gyermekirodalom története. A 40 –es évek 3. Szabó Lőrinc (1900-1957) (Miskolc-Bp.) Költő-műfordító-hírlapíró. 1921 –től Az Est munkatársa. Babits és Tóth Árpád fölkarolják, ettől kezdve jó nevű szerzőnek számít. A 30 –as években megcsömörlik a világtól, ezt fejezi ki 1936 –ban megjelent Különbéke c. köte-te. Ebben jelennek meg első gyermekversei. Ezeket jó részt kisfiának, Lócinak írta, már 1933 –tól kezdve. Az 50 –es években is írt néhány gyermekverset – kényszerből. Gyermekversei: Versek a gyermekszobából (1933. Ciklus.): Hangverseny; Kicsi vagyok én; Hörpentő; A szél meg a nap; Esik a hó; Veszedelem Lóci-versek: A bagoly; A légy; Lóci elalszik; Lóci és a szakadék; Lóci lázadása; Lóci óriás lesz; Lóci verset ír; Téli este Kislányáról: Kis Klára csodálkozik

20

A magyar gyermekirodalom története. A 40 -es évek 4. Zelk Zoltán (1906-1981.) (Érmihályfalva-Bp.) Teljesen műveletlen és iskolázatlan ember volt, de tehetséges költő. „Munkásköltőként” indul, áttelepülése után a 20 –as években – József Attila hatására – megtanulja a versformákat. Felesége, Bátori Irén maga is írt gyermek- könyveket. Az 50-es években sztálinista hangütés, a rendszer gátlástalan kiszolgálása. 1956 –ban a felkelőkkel tart, ezért a 60-as évek elején kényszerhallgatás. A felesége halála alkalmából megírt Halott sirály c. verse után vált igazán nagy költővé. Élete során minden alkotói korszakában születtek gyermekversei, verses meséi. Gyermekversei: Este jó, este jó; Hová szaladsz, vízipók?; Párbeszéd; Tavaszi dal Verses mesék: Mese a kiscsikóról, akinek még nincs patkója; A három nyúl Kötetek: Gyermekbánat. [Versek] Bp., 1947; Négy vándor és más mesék. Bp. 1947; A három nyúl. [Mese] Bp. 1950.; Házi állataink. [Képeskönyv] Győrffy Annával. Bp. 1954.; Kecskére bízta a káposztát. [Mesék, versek] Bp. 1954.; Mese a kiscsikóról, akinek még nincs patkója. [Ver-ses mese kispajtásoknak] Bp. 1954; Tilinkó. [Mesék és versek gyermekek számára] Bp. 1955. A magyar gyermekirodalom története. A sztálinizmus 1. Pilinszky János (1921-1981.) (Bp.-Székesfehérvár) Katolikus meggyőződése, és II. világháborús katonai szolgálata miatt 1949 után nem publikálhat. Csak gyermekirodalmi művek írására kap engedélyt. Verses meséi Aranymadár címmel jelentek meg 1957 –ben. A nap születése címen újra kiadta őket 1972 –ben. Nem igazán gyermekek való művek; rejtett filozófiai tartalmuk miatt. Verses meséi: A naphajú királyleány; A madár és a leány; Aranymadár; Ének a kőszívű királyról; A nap születése; Kalandozás a tükörben; Ég és föld gyer-meke; A magyar gyermekirodalom története. A sztálinizmus 2. Weöres Sándor (1913-1989.) (Szombathely-Budapest) Csöngét tekinti szűkebb hazájának. Nyolc évesen verset ír, kilenc évesen Shakespeare-t olvas. Első verse 15 évesen jelent meg. A Nyugat c. lapban 19 évesen publikál először. Esztétikából doktorál a pécsi egyetemen, 24 évesen. A II. világháború után származása miatt el-némítják, Kodály Zoltán tanácsára kezd el gyermekverseket írni. Először Rongyszőnyeg c. ciklu-sának verseit „gyermekversesítette”. Gy. vers kötetei: Bóbita, 1955; Ha a világ rigó lenne, 1974 ; Tarka forgó. 120 vers az év 12 hó-napjára (Károlyi Amyval, Bp., 1958); Zimzizim (gyermekversek, Bp., 1969) Télország (verses képeskönyv, Reich Károly rajzaival, Bp., 1972); Hetedhét ország (verses képeskönyv, Károlyi Amyval, Bp., 1975); Mesedrámák: Holdbéli csónakos (1971.); Szent György és a sárkány (1972.)

21

A magyar gyermekirodalom története. Sztálinizmus 3. Tamkó-Sirató Károly (1905-1980.) (Tamkó-Budapest) Tizenkét éves korától verselt. Tizenhat éves, amikor megjelenik első, Ady - hatású verseskönyve, Az Élet tavaszán (1921). 1922-27 között Bp.-en jogot végzett. Ügyvédjelölt, könyvtáros volt. 1930-ban Párizsba utazott. Súlyos egzisztenciális gondok, utóbb betegség. 1933-ban a Cercle François Villon tagja –avantgarde törekvések. 1936-ban Párizsban –Kandinszkij és Arp aláírásával - kiadta a Dimenzionista Manifesztumot. Ezután idehaza az Orion Rádiógyár számára írt reklámszövegeket. Jógázik-meggyógyul. 1948 és 1960 között szinte kizárólagosan légzőrendszere alakításával és tapasztalatainak elméletté kovácsolásával foglalkozott. (Ne légy többé beteg! -kézirat) Avantgarde vonzódása miatt csak gyermekverseket publikálhat, ezek teszik híressé. A nyelvi humor és nagyfokú játékosság jellemzi őket (Avantgarde) Művei: Tengereczki Pál (gyermekversek, Bp., 1970); Pinty és Ponty (gyermekversek, Bp., 1972); Majomkönyv (1974); Tengereczki hazaszáll (gyermekversek, Bp., 1975); Szélkiáltó (gyermekver-sek, Bp., 1977); Medirám királylány mesélő kertje (mesék, Bp., 1982) A magyar gyermekirodalom története. Sztálinizmus 4. Kormos István (1923. - 1977.) (Mosonszentmiklós-Bp.) Költő, műfordító. 1950-ben lett az Ifjúsági, később Mó-ra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője. 1963-65-ben Párizsban él, a Seuil és a Gallimard kiadók munkatársa. 1955-ben és 1972-ben József Attila-díjat kapott. Korai verseire a népköltészet hat, Erdélyi József, Sinka István és Illyés Gyula –hatás. Az ötvenes években ő is hallgat. Gyermekversek és műfordítások. Népszerűek gyermekversei és verses meséi.

(Új magyar irodalmi lexikon) Leghíresebb közülük a Vackor-ciklus, egy medvebocsról, akit óvodába majd iskolába járatnak. Mintája talán Sebők Zsigmond Mackó Ura lehetett. Áprily Lajos, Illyés Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor voltak tanárai és példaképei. Gyermekkönyvek, verses mesék: Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról; A Pincérfrakk utcai cicák; Zöldbajusz Marci király-sága; A zsiráfnyakú cica; A pöttyös zöld lovacska bátyja; Ejhaj, csibekas; Az égig érő fa; A tréfás mackók; A repülő kastély; A muzsikás kismalac; Két bors ökröcske; Vackor világot lát; Vackor az első bében; Mesék Vackorról; A nyár gyerekei

22

A magyar gyermekirodalom története. Kortársak 1. Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) Budapesten született. Már a gimnáziumban verseket, műfordításokat ír, melyeket az iskolai lap közöl. Egyetemen magyart, latint, művészettörténetet tanult. Férje Lengyel Balázs író. (Ő szintén sok gyermekregényt írt, valamint gyermekújságot szerkesz-tett, illetve a gyermekirodalom kritikusa, elméletírója is volt.) 1946-ban jelent meg első verses-kötete, amelyért Baumgarten-díjat kapott. Az Újhold című folyóirat tagja volt. Az 1950-es években ő is csak műfordítóként és gyermekvers-íróként publikálhatott. Művei: Aranyecset, 1962; Lila fecske (1965), Mennyi minden (1975) Szökőkút (az előbbiek kibő-vített, összevont változata, 1984). Az általa teremtett Bors néni-figura különösen népszerű lett. Bors néni könyve, 1978; Felicián vagy a tölgyfák tánca, 1987 A magyar gyermekirodalom története. Kortársak 2. Bálint Ágnes (1922. Adony) József Attila díjas író - szerkesztő - dramaturg A Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége, számta-lan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregényírója, fordítója. Hat éves korától írt és rajzolt meséket, melyek 12 éves korától meg is jelentek. 14 éves korában folytatásokban közölték a FÁNNI, A MODERN TÜNDÉR című, első meseregé-nyét. 1941-ben jelent meg második; meseregénye, az ELVARÁZSOLT EGÉRKISASSZONY, majd 1942-ben a harmadik, CIMBORÁK címmel. 1942-43-ban nagyon sok rövidebb-hosszabb mesét írt, amelyek nagy része nem jelent meg még nyomtatásban. 1958. február 1-én belépett az újonnan alakult Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályára, ahol szerkesztő-dramaturgként kis híján harminc évig, 1986-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A TV hőskorában munkatársaival, Kelemen Endrével, Rockenbauer Pállal és Tarbay Edével ala-kították ki a magyar gyermek- és ifjúsági tévéműsorok kereteit. Bálint Ágnes a meseműsorok alapjait teremtette meg. Az ő ötlete alapján született meg a TÉVÉ-MACI, és a CICAVÍZIÓ monoszkópja. A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan felváltotta apró bábjelenetekkel. 1961-ben havonta egy-egy félórában jelentkezett a MI ÚJSÁG A FUTRIN-KA UTCÁBAN című bábsorozat, ezt követte a MAZSOLA, szintén bábsorozat, több folytatásban. A bábok nagy részét Lévai Sándor tervezte, Mazsola és Cicamica figuráját Bródy Vera alkotta. A bábfilmek után következtek a rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok: KUKORI ÉS KOTKODA, FRAKK stb.1968-ban indította útjára a KUCKÓ-t, amely az első környezetvédő mű-sorként a gyerekek természet- és sportszeretetét kívánta kibontakoztatni. 1969-ben Janikovszky Éva írt róla. Az ő nevéhez fűződik a MAGYAR NÉPMESÉk első csokorba gyűjtése, vagy a VIZIPÓK, CSO-DAPÓK sorozat, amely a gyerekeket megismerteti az élővilág olyan kevésbé közkedvelt egyede-ivel, mint a rovarok vagy a pókok.

23

Közben több mesét és mesejátékot írt a Magyar Rádió Ifjúsági osztályának - onnan indult el A SZELEBURDI CSALÁD - meséi jelentek meg a különböző gyermekújságokban (Kisdobos, Dör-mögő Dömötör), sokat fordított, és eközben számtalan meseregényt írt. 1962-től szinte évente jelentek meg könyvei a Móra könyvkiadónál: a MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN?, a MAZSOLA-könyvek, a FRAKK-kötetek, stb. A SZELEBURDI CSALÁD-ból és a HAJÓNAPLÓBÓL Palásthy György két ifjúsági filmet rendezett. 1982-ben 60 éves születésnapján Zay László köszöntötte az Élet és Irodalomban. Könyveit és mesesorozatait több nyelvre lefordították. Számos külföldi filmsorozat magyar szövege neki köszönhető (pl. Rumcájsz a rabló, Kacsa Kázmér kalandjai, Héraklész, Állatolimpia, Garfield stb.). Utolsó meseregénye a VÍZITÜNDÉR, VÍZIMANÓ 2000-ben jelent meg. Férje (Dr. Németh Sándor) 1989-ben meghalt, s ezt a csapás nem tudta feldolgozni. Visszavonult a maga zárt világába - most is ott él.

Forrás: http://balintagnes.hu/eletrajz.htm A magyar gyermekirodalom története. Kortársak 3. Szabó Magda (1917. Debrecen) Nemesi-értelmiségi család, felmenői közül többen is írogattak. Apja jogász volt, városi tanács-nok. Tanulmányait szülővárosában végezte a Dóczi Leánynevelő Intézetben. Egy tanára, Szondy György ifjúsági író már 11 éves korában felismerte tehetségét és igényes irodalomra szoktatta. Szülővárosában érettségizett 1935-ben és 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdok-tori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Val-lás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még abban az évben visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publi-kálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva sza-badfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Gyermek és ifjúsági művei: Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958); Bárány Boldizsár (verses mese, 1958); Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959); Sziget-kék (meseregény, 1959); Az őz (regény, 1959); Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961); Tündér Lala (gyermek-meseregény, 1965); Abigél (ifjúsági regény, 1970);

24

A magyar gyermekirodalom története. Kortársak 4. Csukás István (Kisújszállás, 1936.) Apja kovácsmester volt. A háború után egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett a békés-tarhosi zeneisko-lába – hegedűművész akart lenni. Menekülés is volt ez, mert a család nagyon elszegényedett, apjától elvették a kovácsműhelyt. Érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra. Ta-nulmányait nem fejezte be. Megjelentek első versei, írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál dolgozott. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa. 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője. Egy ideig szerkesztőbizottsági tag az Új Időnél, majd a Kölyök Magazinnál; 1993-ban a Piros Pont főszerkesztője – e rövid időszakok közben szabadfoglalkozású író. Korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonára találásáról számolt be. Későbbi veseinek meghatározó vonása az életszeretet. A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé. Nagy siker-rel mutatják be Ágacska című színdarabját, majd a többi színpadi művét. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet. Fontosabb díjai: József Attila-díj (1977, 1987), Andersen-díj (1985), Kossuth-díj (1999). (Forrás: digitalisakademia.hu) Műveiből: Mirr-Murr-sorozat: Egy szürke kiscsacsi (meseregény, 1967); Mirr-Murr, a kandúr (meser., 1969); Egy kiscsacsi története. Mirr-Murr kalandjaiból (mese, 1975); Oriza-Triznyák. Mirr-Murr kalandjaiból (me-sék, 1977); Pom Pom-sorozat: Szegény Gombóc Artúr (meser., 1979); Pom Pom meséi (meser., 1979); A radírpók (meser., 1979); Festéktüsszentő Hapci Benő (meser., 1980); A bátor Tintanyúl (meser., 1981); Madárvédő Golyókapkodó (meser., 1982); Civakodó cipőikrek (meser., 1983); Pom Pom főz (meser., 1985); Az óriástüdejű levegőfújó (meser., 1985); Pom Pom meghív uzsonnára (mesekönyv, 1986); Les-ből támadó ruhaszárítókötél (képes mesekönyv, 1986); Órarugógerincű Felpattanó (meser., 1987); A magányos szamovár (meser., 1988); Süsü-sorozat: Süsü a sárkány (meser., 1980); Süsü újabb kalandjai (meser., 1983); Süsü és a sárkánylány (meser.1987); Süsü csapdába esik (meser., 1988) A legkisebb Ugrifüles-sorozat: A legkisebb Ugrifüles (meser., 1985); A legkisebb Ugrifüles a városban (meser., 1985); Ugrifüles az illemtanár (mesekönyv, 1986) A nagy ho-ho-ho-horgász sorozatból: A nagy ho-ho-ho-horgász (képeskönyv, 1985); A nagy ho-ho-ho-horgászverseny (meser., 1987); A Főkukac csavarog (mesekönyv, 1988)

25

Egyéb mesék: Erdőben jártam (mesekönyv, 1968); Sebaj Tóbiás (mesekönyv, 1985); Kelekótya kandúrok (me-se, 1987); Hapci-rakéta a Hókuszpókusz szigetekre (meser.,1987); Sün Balázs (verses mese, 1990) Gyermekregényeiből: Pintyőke-cirkusz, világszám! (1971); Keménykalap és Krumpliorr (1973); Nyár a szigeten, (1975); Vakáció a halott utcában (1976); Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? (1978); Csicsóka és a moszkitók (1982) A magyar gyermekirodalom története. Kortársak 5. Lázár Ervin (1936, Bp. – 2006. dec. 22. Bp.) Édesapja Lázár István uradalmi intéző, édesanyja Pentz Etelka. A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán töltötte gyermekkorát. Egyetem: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészkar, újságíró szak. Eötvös Kollégium. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. Magyartanári diploma: 1961. A Dunántúli Napló s egyidejűleg a Jelenkor munkatársa volt. 1965-től Bp.,: Élet és Irodalom, tördelőszerkesztő ahol 1971 -től kezdve 1989-ig szabadfoglalko-zású író. A Magyar Fórum alapító tagja. Majd Magyar Napló, Pesti Hírlap, Magyar Nemzet. 1992 szep-temberétől a Hitel olvasószerkesztője. Hatvanévesen ment nyugdíjba. 1959-től 1994-ig tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. A Magyar Írószövetségbe 1969-ben lépett be, ahol választmányi tag volt. 1994-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tag-ja. Számára meghatározó a gyermekkor alapélménye. Stílusa filmszerű, „láttató”, dialógusai balladisztikusan tömörek. Nyelve egyéni, játékos, melyet sajátos humora, iróniája több jelentésré-teggel gazdagít. Írásainak középpontjában mindenkoron a morális értékek problematikája állt. Állandó illusztrátora: Réber László. Meséi példa nélkülien új, jellegzetes hangon szólalnak meg.

Forrás: GULYÁS ZSUZSa (http://www.neumann-haz.hu) Főbb munkái: A kisfiú meg az oroszlánok (1964) – meseregény; Csonkacsütörtök (1966) – elbeszélések; A fehér tigris (1971) – regény; Buddha szomorú (1973) – elbeszélések; A Hétfejű Tündér (1973) – mesék; Berzsián és Dideki (1979) - meseregény ; Gyere haza, Mikkamakka! (1980) – meseregény; Sze-gény Dzsoni és Árnika (1981) – meseregény; A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) – mesék; Tuvudsz ivígy? (1987) – elbeszélések; Bab Berci kalandjai (1989) – meseregény; A manógyár (1993) – mesék; Hét szeretőm (1994) – novellák; Csillagmajor (1996) – elbeszélések; Hapcikirály (1998) - mesék

26

A határon túli magyar gyermekirodalom A határon túli magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalom elidegeníthetetlen része a magyar irodalomnak. Trianon óta használt fogalom!!! A határokon kívüli magyar irodalmat kettősség jellemzi: egyfelől határozottan kötődnek az anyaországhoz, annak magyarságához, kultúrájához és irodalmához, másfelől kötődnek ahhoz az államhoz és környezethez, amely körülveszi őket. (Adott szellemi mozgástér, feladatvállalás.) A hazai, anyaországi irodalmat egyszerűen magyar irodalomnak hívjuk, a határainkon túli iro-dalom esetében a szükséges (szlovákiai, romániai, kárpát-ukrajnai, vajdasági) jelzőt használva jelöljük az adott irodalmat. Felvidék: 1993. január 1-jéig, Csehszlovákia kettéválásáig csehszlovákiai magyar irodalomról beszéltünk. Csehszlovákiában az 1948 decemberében megjelent Új Szó, az első magyar újság megjelenése a magyar nyelvi irodalmi-kulturális élet kezdetét is jelentette, ugyanakkor a gyer-mekirodalom fejlődését lapok és folyóiratok (Hét, Irodalmi Szemle) gyermekrovatai, továbbá gyermeklapok (Kis Építő, Tábortűz) segítették. A II. Vh. után mellőzés, de 1963 -ban a CSKP hivatalosan elítéli az 1945-48. közötti évek igazságtalanságait, ettől kezdve indulhat fejlődésnek a magyar nyelvű irodalmi élet. A kárpát-ukrajnai magyar nyelvű irodalom a határainkon túli magyar irodalmak között — a legfiatalabb és a legkisebb irodalom. A magyar irodalmi élet is később, az ötvenes évek elején ébredezik, elsősorban a Kárpáti Igaz Szó, A Kárpáti Kalendárium és Balla László irodalomszer-vezői és alkotói munkássága nyomán. A hatvanas évek közepén erőteljesebb fejlődés figyelhető meg, amelyben 1963-tól jelentős szerep jutott az Ungvári Egyetem magyar tanszékének. Erdélynek több évszázados történelme során rendkívül gazdag kulturális hagyománya és önálló szellemisége alakult ki. Szerepe az egyetemes magyar irodalomban is jelentős. Jellemző 1. a ha-gyomány vállalása és követése, 2. az újítás szükségessége. A vajdasági irodalomban is határkő: 1945. A háborút követően a magyar irodalmi élet a Híd c folyóirattal indul. Kezdetben sztálinista hangütés, de az 50 –es évek végétől nyitás. 60 –as évek: Képes Ifjúság egy fiatal nemzedék, avantgárd törekvések jellemzik 1964-től megje-lenő Új Symposion több alkotó, akik a vajdasági gyermekirodalmat képviselik. Néhány kortárs gyermekíró és köteteik: erdélyi: Csipike (Fodor Sándor) Kutyatej. (Palocsay Zsigmond, 1969.) — Borzoskata (Palocsay Zsigmond, 1983.) — Mikor Csíkban járt a török (Ferenczes István, 1969.) — Harmatjáték (Lászlóffy Aladár, 1980.) — Pimpimpóré (Szilágyi Domokos, 1976.) — Hóka-fóka fióka (Balla Zsófia, 1985.) — Búbocska (Orbán János Dénes, 2005.) felvidéki: Csikótánc (Gál Sándor) — Tikiriki-takarak (Simkó Tibor) — Hókuszpókusz (Keszeli Ferenc, 1987.) — Dióhintó (Kulcsár Ferenc, 1981.) vajdasági: Rokokokokó (Tolnai Ottó, 1987.) — Bájoló (Jung Károly, 1974.) — Szeptemberi út-ravaló (Fehér Ferenc, 1978.) — Égi laboda (Brasnyó István, 1971.) — Papírsárkány (Szűcs Ist-ván 1974.) kárpát-ukrajnai: Hinta-palinta (Szalai Borbála, 1973.) — Csipkebokor, csipkeág (Szalai Borbá-la, 1986.) — Tapsi-titkok (Balla László, 1973.) — Mosolykereső (Füzesi Magda, 1995.) — Bo-gárbál (Kecskés Béla, 1994.) — Tündérlesen (Weinrauch Katalin, 1997.)

Forrás: Komáromy Sándor (http://emil.alarmix.org/trezorbt/995komaromy.html)

27

Magyar Gyermeklapok A 18. század végén arra a felismerésre jutottak, hogy a gyermek nem „kicsi felnőtt” Az első gyermekkönyv: John Newbery: A Little Pretty Pocket- Book 1744. Az első gyermekfolyóirat: Jeanne-Marie Leprince de Beaumont: Le Magazin des Enfants. 1756. Felix Weiße: Kinderfreund c. lapja. (1775-1784)

Magyarország: Magyar Gyermekbarát 1843. Kolozsvár

Célkitűzése: az erényességre, erkölcsösségre való nevelés volt Szerk.: Szilágyi Ferenc

Fiatalság Barátja 1851. Pest Cél: . magyar nyelv és a nemzeti öntudat ápolása, a műveltség és a könyvek iránti érdek-lődés felkeltése. Életkori sajátosságok figyelembe vétele. Történeti és természettudomá-nyos írások is. Szerk.: Brassai Sámuel Szerzői: Arany János, Gyulai Pál, Győry Vilmos, Szilágyi Sándor.

Ifjúság Lapja 1853–1854. Pest Szerk.: Brassai Sámuel Szerzői: Tompa Mihály, Lévay József, Szász Károly stb.

Gyermekbarát 1861. Pest Alapítók: Heckenast Gusztáv és Szabó Richárd Méhecske 1867. Szerk.: Sz. Kalocsa Róza

Gyermek-világ 1868. (Majd még 1939.) Szerk.: Vachott Sándorné

Kis Lap 1871. Szerk.: „Forgó bácsi”, azaz Ágai Adolf „Képes gyermek-újság" új pedagógiai szemlélettel. Sok benne a fordítás. Kozmopolitiz-mus vádja. Kleine Leute címmel Lipcsében is megjelent, német nyelven.

Kis Tükör 1871. Szerk.: Márki József Az első gyermeklap, amely gyermekírásokat közöl.

Hasznos Mulattató 1872. Lányok Lapja 1875.

Szerk.: Dolinay Gyula főként a serdülőknek szóló, mintegy háromnegyed részében irodalmi lap de ismeretter-jesztő írások, földrajzi és természetrajzi közlemények, mindkettőben képrejtvények és tré-fás mesék is. A Lányok Lapja háztartási rovattal is kibővítve.

Az Én Újságom 1889–1944. Szerk.: „Pósa bácsi”, Pósa Lajos és „Benedek apó”, vagyis Benedek Elek Szerzői: Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Rákosi Viktor, Bródy Sándor, Sebők Zsigmond és Herman Ottó. Cél: Igényes gyermekszöveg, hazaszeretetre nevelés.

Zászlónk 1902–1948. Szerk.: Sík Sándor Cél: keresztény, tanító, nevelő, irodalmi lap.

28

Az Újság 1902- Szerk. :Páriss Pál Rajzoló: Honthi Nándor A z első magyar képregények egyike. Évike és Petike

Jó Pajtás 1909-1925 Szerk.: Sebők Zsigmond Nagyon népszerű gyermeklap! Jellegzetes szereplői: Kujon és Kaján, a két bohóc, Csutora Jancsi, a leleményes huszár-káplár, Dörmögő Dömötör

Tündérvásár 1925-1936 között. Szerk.: Baranyai Lajos, majd 1926 -tól „Margit néni”, Altay Margit volt. Szereplője: Lekvár Peti (az egyik legnépszerűbb gyermekhős. Szólásban is szerepel! Az egyik első magyar képregényhős.)

A szocializmus gyermeklapjai: Pajtás 1946-1989. Dörmögő Dömötör (óvodásoknak) 1957 –től Kincskereső 1971-től

Irodalmi folyóirat gyermekeknek. Szerk.: Darvas József, Fábián Zoltán, Kováts Miklós, László Gyula, Miklósvári Sándor, Szabó Ferenc és Tatay Sándor Jelenleg: Rigó Béla Határon túli gyermeklapok:

Vajdaság: Mézeskalács Újvidék, 1955-től, ill. Jópajtás c. hetilap 1958-tól.

Erdély: Napsugár Nagyvárad, 1957-től Cimbora (Sepsiszent-györgyön) Szivárvány, Szemfüles

Felvidék: Tücsök Pozsony 1991-től Cserkész, Tábortűz Őrség: Hírhozó Burgenland. Kárpátalja: Bóbita, Irka

29

A külföldi gyermekirodalomból 1. Miguel de Cervantes Saavedra (1547- 1616.) (Alcalá de Henares-Madrid ) Spanyol író, katona és kalandor. Hidalgó származású, sokfelé utazott, 1570 –től katonai szolgálat, a lepantói tengeri csatában is részt vett (törökök ellen-örökre lebénult a bal keze). Sp.-ba visszafelé algíri kalózok elfogják. Hazatérte után szerencsétlen házasság, balul sikerült vállalatok. Megfordul Sevillában, Valladolidban, majd Madrid. Többször is börtönbe kerül, legutoljára gyilkossági bűnrészesség vádjával (ártatlan volt). Utolsó regénye megírása után hat nappal halt meg. Leghíresebb regénye a Don Quijote. (I. rész: 1605. II. rész: 1615.) A Don Quijote óriási hatást gyakorolt a világirodalomra. A „búsképű lovag” alakját a világ min-den táján ismerik. Sir Walter Scott, Charles Dickens, Flaubert, Herman Melville, Dosztojevszkij, James Joyce, Jorge Luis Borges stb. Az „első modern regénynek” tartják.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Miguel_de_Cervantes_Saavedra Magyarországon Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma c. regényének főhőse, Pongrácz gróf szü-letett a Don Quijote hatására. Már saját korában is az „apródok kedvelt olvasmánya” volt. Később kihagyásokkal és rövidíté-sekkel több nyelven is megjelentek fiatalok, gyermekek számára készült összefoglalásai. A külföldi gyermekirodalomból 2. Daniel Defoe (Daniel Foe) (1660-1731 ) (London-u.o.) Angol író, újságíró, pamfletszerző Alacsony származású (egy gyertyamártó fia.) A nemesi hangzású „de” szócskát politikai célból vette föl. Gyermekkorában szemtanúja a londoni nagy pestisnek és a londoni tűzvésznek. Utaztató kalandregényeket ír. (Singleton kapitány, Moll Flanders) Leghíresebb műve: Robinson Crusoe élete és különös, meglepő kalandjai (1719.) Alapja egy újsághír: egy Daniel Selkirck nevű hajótöröttről. Defoe hőse, Robinson, kalandor, aki hajótörést szenved. Megszervezi az életét: egyedül sem sza-kad el a társadalomtól. A regény a természet felett úrrá levő, puritán-protestáns angol polgárról szól. Viszonylag hamar ifjúsági művé vált; erkölcsi-filozófiai részeit elhagyó összefoglalásokká dolgozták át a történetet. Óriási hatás, rengeteg utánzó. („Robinzonád” Pl. Jules Verne: Kétévi vakáció) Magyarországon pl. Szekér Joachim (ciszterci tanító szerzetes) dolgozta föl: A magyar Robinson, vagyis Újvári és Miskei magyar vitézeknek viszontagságai és azoknak e világ külömbféle részei-ben történt csodálatos esetei … (1808.) Tanítani és szórakoztatni akar.

30

A külföldi gyermekirodalomból 3. Jonathan 'Isaac Bickerstaff‘ Swift (1667-1745) (Dublin-U.o.) Író, újságíró, anglikán pap. Azon kevés angol protestáns egyike, akiket az írek nagyon kedveltek. Fiatalon Angliába kerül, ahol titkár és házitanító előkelő házakban. Megalázó helyzetek-vidékre költözik, lelkész lesz. Verseket ír, felfigyelnek rá az angol és az ír irodalmi körökben egyaránt. Irodalmi barátság Esther Johnsonnal. Esther nyolc-kilenc éves volt, amikor a elemi tudnivalókra oktatta. Asszonykorában ő lesz múzsája. Swift a műveiben Stellának nevezi. Levelek Stellához –első prózai műve. Első szatirikus műve A könyvek csatája. (szatíra és paródia.) Majd Hordómese - amelyet az író élete legjobb művének vallott mindvégig - a vallási vitákat figurázza ki. Mindegyik felekezet sértve érezte magát. Sikertelen politikai pálya után (a békepárti toryk oldalán áll) főesperesként visszatér Dublinba. Itt: Pamfletek - a nyomorgó, megalázott ír nép érdekében. Dublinban készült a Gulliver utazásai különböző népekhez - formáját tekintve hajós kalandre-gény, valójában parodisztikus társadalmi szatíra. (1726) Négy részből áll:

• Gulliver utazása Lilliputba • Gulliver utazása Brobdignagba • Gulliver utazása Laputába és Japánba • Gulliver utazása a nyihahák földjére (Houyhnhnms)

Az első két rész lett gyermekirodalmi olvasmánnyá. Azóta többször földolgozták, többen írtak új kalandokat történeteihez . Pl.: Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba ill. Capillária Szathmári Sándor: Kazohinia. Antiutópia (disztópia).

Forrás:http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag058.htm A külföldi gyermekirodalomból 4. Charles Dickens (1812-1870) (Portsmouth-London) 1814 – Édesapja Londonba költözteti a családot. 1824. Édesapja az adósok börtönébe kerül, ezért korán dolgoznia kell. 1827 –ben végleg abba kell hagynia iskoláit. 1828 - The Morning Herald alkalmazza, mint újságírót. Ettől kezdve haláláig az irodalomnak él. 1833 - A Dinner at Poplar Walk, Dickens' első szépirodalmi műve a Monthly Magazine –ben. 1837 - Pickwick Club. Óriási siker, népszerűség, anyagi jólét. 1838 - Oliver Twist 1842 – Dickens első látogatása az U.S.A. –ban Odaát még népszerűbb, mint Angliában. 1843 - A Christmas Carol (Karácsonyi ének) 1850 - David Copperfield- Dickens ezt tartja fő művének, életrajzi ihletésű. 1857 - Little Dorrit (A kis Dorrit)

31

Az Oliver Twist 1837/38-ban jelent meg – folytatásokban. Kezdettől fogva egyszerre felnőtt és gyermekirodalmi mű. Egy, a korban rendkívül divatos regénytípust emel benne magas irodalom színvonalra Dickens: a bűnügyi regényt. Az író szándékosan elkerüli a témában rejlő melodramatikus lehetőségeket, minden kalandosság ellenére aprólékosan realista rajzát adja a múlt század első fele angliai nyomorúságának. Eredetileg ellenpéldázat: „ellen-rablóregény” De a regény igazi, belső feszültsége a védtelen, kiszolgáltatott kisfiú és a gonoszság szembenállásából, küzdelméből adódik. A külföldi gyermekirodalomból 5. Carlo (Lorenzini) Collodi (1826-1890) (Collodi-Firenze) Gyermek- és ifjúkorának jó részét anyja szülőfalujában, Collodiban töltötte, innen későbbi írói név-választása. Egyházi iskolában tanult, de az olasz egységért folytatott küzdelem eltérítette a papi hivatástól. Önkéntesként harcol. Az Olasz Királyság létrejötte után, 1861-ben, egy ideig a firenzei prefektúrán a színházi cenzori bizottság tagja volt, közben négy vígjátékot és két regényt is írt, de ezek nem arattak különösebb sikert. Az 1870-es évek közepétől ismét témát váltott, figyelmét a gyermekirodalom kötötte le, bár soha nem nősült meg, s gyermekei sem voltak. Eleinte a francia Charles Perrault örökbecsű meséit (Piroska és a farkas, Csipkerózsika, Csizmás Kandúr) ültette át olaszra, majd hamarosan maga is teremtett mesefigurákat. 1876-ban jelent meg a Gianettino, majd két évvel később a Minuzzolo című kötete, amelyek két vásott csibész kalandjait elevenítették meg sok humorral és emberséggel. 1881-től a Giornale dei bambini című gyermekújság kezdte folytatásokban közölni a Storia di un burattino (Egy bábu története) című művét. Ennek főhőse Pinokkió, egy életre kelt fabábu, aki csibészségéből, önfejűségéből, engedetlenségéből következően számos keserves kaland árán ta-nulja meg, mit jelent embernek lenni. A mese végére igazi hús-vér kisfiúvá válik megalkotója, az idős Gepetto mester legnagyobb örömére. A mű már az első részektől óriási siker volt, s hamar népszerűvé tette alkotóját, ám az egyház felemelte szavát a mese ellen, mondván: „a lázadás szel-lemét közvetíti a gyanútlan ifjú olvasók felé”. A mű 1883-ban könyv alakban is megjelent Pinokkió kalandjai címmel, Eugenio Mazzanti illusztrációival. Bár készült színházi adaptációja is, elsősorban a filmesek fantáziáját mozgatta meg. Az első né-mafilmes feldolgozás már 1911-ben elkészült, Giulio Antamoro rendezésében. A mese Walt Disney figyelmét sem kerülte el, s 1940-ben megszületett minden idők egyik legsikeresebb raj-filmje is, amely azóta is gyerekek millióit bűvöli el csodás képi világával.

Forrás: MTI-Panoráma

32

A külföldi gyermekirodalomból 6. Lewis Carroll (1832 -1898) Eredeti neve: (Reverend Charles Lutwidge Dodgson) Leghíresebb művei: Alice Csodaországban és Alice Tükörországban. Tíz testvére volt, hét húga közül hatan hajadonok maradnak, ő sem nősül. Matematikatanár, a logika professzora Oxfordban a Christ Church-ben, költő és író. Tudós, de szójátékokat, bökverseket, rejtvényeket is publikált, és gyilkos paródiákat írt a kollégium és az ország vezetőiről. Anglikán lelkész volt, de nem szenteltette fel magát, mert az egyházi törvények megtiltották vol-na számára a színházba járást. Szenvedélyes fényképész-amatőr. Legkedvesebb időtöltése a kis-lányok fotózása. Carroll kislányokkal barátkozott, akikről listát vezetett. Csak gyermeklányok érdekelték. „Ahogy megnőnek, legtöbbször minden megváltozik” - írja idősebb korában egy le-vélben – „a szeretetteljes meghittség szokványos ismeretséggé változik, amikor találkozunk, ők mosolyognak, én meghajlok és ennyi…” Legkedvesebb fotómodellje a Christ Church dékánjának, Henry George Liddellnek Alice nevű, tízéves leánya volt, akinek családjából nővére, Lorina és húga, Edith neve is fennmaradt. Alice –ről mintázta leghíresebb gyermekkönyveinek hősnőjét. A külföldi gyermekirodalomból 7. Jules Gabriel Verne (1828—1905) (Nantes-Amiens) Ma ifjúsági írónak tekintik. A tudományos-fantasztikus regény — sci-fi egyik megteremtője. A romantikát ő fordítja természettudományos ábrándok és a valóság felé. Kereskedő középpolgári családban született, Lajos Fülöp, a „polgárkirály" idején. Amikor felserdül, előbb színházi vígjá-tékíró, majd banktisztviselő, üzletember lesz. Úgy mesél távoli tájakról, mintha maga is ott járt volna. Szenvedélyesen olvas a felfedezésekről és az egzotikus szokásokról. Izgatják az új tudományos felfedezések. Idősebb Dumas –tekinti mesterének. Először Edgar Allan Poe kalandregényét, az „Arthur Gordon Pym" –et folytatja, „A jégszfinx" címmel. Majd „Öt hét léghajón" következik. Romantikus utaztató kalandregények: „Grant kapitány gyermekei" ;„A tizenöt éves kapitány" „Nyolcvan nap alatt a Föld körül" Sci-fi: „Utazás a tenger alatt". (Némó kapitány története) „Utazás a Holdba" és folytatása, az „Utazás a Hold körül" Disztópia: „A Bégum ötszáz milliója" előbb ijesztő, majd szatirikus történet a megvalósított vi-lágpusztító csodafegyverről. Nevelődésregények (utaztató kalandregény formában): 1. „Két évi vakáció" — egy iskolai kiránduló hajó diákmenekültjeinek társadalmi élete az otthon-ná varázsolt puszta szigeten. (Golding ezzel polemizálva írja a Legyek urát.) 2. „A rejtelmes sziget". Magyar vonatkozású: „Sándor Mátyás". Hőse magyar úr, aki1849 után börtönből menekül. Sike-res szökése után álnévvel bosszút áll minden sérelemért. A téma hasonlít Dumas: „Monte Christo grófja" c. regényére. Verne maga is úgy dedikálta Dumas-nak, hogy a téma alapmozza-natait tőle vette. Rendkívül sikeres, világszerte ismert író már életében. 1892 –ben megkapja a becsületrendet.

Forrás: Hegedűs Géza http://www.literatura.hu/irok/real/verne.htm

33

A külföldi gyermekirodalomból 8. Edmondo de Amicis (1846-1908) (Oneglia-Bordighera) Olasz író, katonatiszt. 1866-ban részt vett a custozzai csatában. A következő évben átvette Firen-zében az Italia Militare c. katonai folyóirat szerkesztését. Ebben jelentek meg Bozetti della vita militare c. rajzai, melyek csakhamar egész Olaszországban híressé tették nevét. Leghíresebb mű-ve: Il Cuore (A szív), 400 kiadást ért a szerző életében; lefordították minden művelt nép nyelvére. Magyarul megjelent művei: A Szív, ford. Radó Antal (1894, 4. kiad. 1909); A bor és egyéb apró-ságok, ford. Tóth Béla (1897); Furio, ford. Elek Arthur (1907).

Forrás: Révai lexikon A szív példázatos gyermeknapló- és levélregény. Minden idők egyik legnépszerűbb, ám egyút-tal sokat bírált, sőt elvetett gyermekkönyve. Érzelmes, erősen didaktikus mű, szerzője meg akarja hatni olvasóit. Levelekből, naplóból "bevágott" elbeszélésekből áll össze. Egy harmadik elemista olasz kisfiú, Enrico iskolai és otthoni életét beszéli el a nemrégen egyesült Itáliában. Ez a sajátos, térben és időben meghatározott közeg teszi lehetővé, hogy erkölcsi és hazafias példázatok és ta-nulságok jelenjenek meg a műben. Kossuth és a magyar emigráció miatt számos magyar vonatkozása van. A külföldi gyermekirodalomból 9. Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens) (1835-1910) (Florida-Stormfield) Amerikai író és humorista. 1839-ben a család a Mississippi menti Hannibalba költözött. Itt nyüzsgő élet, matrózok, kereske-dők – kikötőváros. Gőzhajó-kormányos akar lenni. Nagy hatást tettek rá rabszolgájuk, Jenny me-séi. Tizenegy évesen édesapja halála miatt abba kellett hagynia tanulmányait. Több zűrös ügybe is belekeveredett és a börtönt is megjárta. Az ott eltöltött időszak azonban nem volt haszontalan számára: itt tanulta meg a történetmondás művészetét. Tizenhárom évesen a sajtóban dolgozik. Elsőbb nyomdász, majd 1851-től gépíró bátyja, Orion lapjánál, a Hannibal Western Union-nál. Tizenhat éves korától már rövid írásai is megjelennek. 1854-ben a Mississippi mentén utazgat. 1859-ben letette a kormányosi vizsgát, és így megvalósulhatott gyermekkori álma, gőzhajó-kormányos lett a Mississippin. A Polgárháború miatt ennek vége lesz. 1862, Territorial Enterprise riportere Itt 1863-tól cikkeit Mark Twain álnéven jegyzi, ami hajós nyelven azt jelenti, hogy két öl mélységű. 1864-től Kaliforniában élt, ahol számos újság tudósítójaként tevékenyke-dett. Twain legjobb műveit az 1870-es és az 1880-as években írta. 1876: Tom Sawyer kalandjai, (önéletrajzi elemek) 1882: Koldus és királyfi. 1889: Egy jenki Arthur király udvarában. (mikszáthi társadalomszatíra) 1884: Huckleberry Finn. (A T. S. k. folytatása) Az amerikai irodalomtudósok legjobb alkotásá-nak tartják. Különleges témáit humorral, és köznyelvi fordulatai ellenére költői nyelven dolgozta fel. Twain a beszélt nyelvben gyökerező, egyszerű és tiszta nyelvi világot teremtett. Az amerikai témák, hely-színek és a nyelv iránti érdeklődésével megelőzte kortársait. Később az amerikai irodalom olyan mesterei, mint Faulkner vagy Hemingway tartották példaképüknek.

34

A külföldi gyermekirodalomból 10. Lyman Frank Baum (1856-1919) (Chittennago [NY közelében]-Hollywood) Édesapja kádár, aki beszáll az olajüzletbe, és meggazdagodik. B. fiatalon elkezd újságokban megjelenni cikkeivel. A színház iránt érdeklődik. Első zenés játé-kát "The Maid of Arran" címmel 1881-ben publikálja. Apja halála után a család ide-oda hányódik. B. különböző újságokban próbálkozik. Több balul sikerült kísérlet után a Chicagói Evening Postnál talál munkát. Ezután utazó ügynök, s ekkor egy illusztrátorral (Maxfield Parrish) közösen kiadja első gyermekkönyvét Mother Goose in Prose (Lúdanyó meséi prózában) címmel, 1897 –ben. 1899. William Wallace Denslow illusztrátorral közösen kiadja a Father Goose, His Book. (Lúd-apó könyve) c. művét. Az év gyermekkönyve lesz. 1900. Elkészül leghíresebb műve, "The Wonderful Wizard of Oz"- Óz a nagy varázsló címmel. Ezúttal is Denslow-val dolgozik. 1902. A művet „felnőttesítik” és nagy sikerrel megy a Broadway –n. (1902-1911-ig 293 előadás!) 1902-1908. A gyermekolvasók követelésére B. megírja az Óz folytatásait. Ezek meglehetősen gyenge tucatművek. Pl. ilyen a The Marvelous Land of Oz (Óz csodaországa) (1904). 1908. A történetekből rádiójáték készül, majd 1910-ben négy rövid film is. 1910-től B. és családja Hollywoodban él. Házát máig Ozcot néven ismerik. Halála után utolsó könyve, a Glinda of Oz, Posztumusz jelenik meg 1920 -ban. A külföldi gyermekirodalomból 11. J. M. Barrie (Sir James Matthew, Baronet Barrie) (1860 – 1937) (Kirriemuir [Skócia] – London) Fiatalon Londonba költözött, és írni kezd. National Observer munkatársa. (Thomas Hardy, Rudyard Kipling, W. B. Yeats) A sikeres lesz. Az elegáns Kensington Gardens mellett vett házat magának. Kutyasétáltatás közben ismerkedett meg a Davis gyerekekkel, akiket szüleik halála után örökbe fogadott. Az öt fivér ihlette a Pán Péter-történet megírására. Első változat: 1902 (The Little White Bird című regényébe ágyazva.) Első színházi bemutató: 1904. (West End – a társaság krémje az előadáson.) Egyáltalán nem g 1928-ban 24 évvel az ősbemutató után elkészül a színdarab végleges változata. A téma szinte egész élete során izgatta az írót, több évtized alatt számos szövegváltozatát készí-tette el. A változatok, vázlatok összegyűjtését és koncepciózus összerendezését Andrew Birkin végezte el. Az általa megjelentetett vaskos kötet a filmkészítők számára is alapműnek számított. Néhány évvel a halála előtt, 1937-ben, Barrie a Pán Péter jogdíjából származó pénzt felajánlotta a londoni Great Ormond Street-i Kórháznak. Ez a kórház gyermekírók adományaiból épült. 1850 körül építtette Dr. Charles West, kifejezetten gyermekek gyógykezelére. A kezdetben 10 ágyas intézmény a szomszédban lakó Dickens ado-mányából megvette a mellette lévő ingatlant, így megduplázhatta férőhelyeinek számát. A jelen-leg 350 beteg gyerek ellátását biztosító intézet a legjobban felszerelt, legtöbb specialistát fölvo-nultató gyermekkórház Angliában.

35

A főbb szereplők: Peter Pan: Pan beszélő név. (Pán isten a mitológiában.) Az örök ifjúság jelképe. Valójában szomorú, gátolt és szorongásos egyéniség. U.i. nincs gyermekkora. Felnőtt szerepekbe kény-szerül. (Csapatvezér, majd „pótapa”.) Wendy: a serdülés elején lévő, realista gondolkozású kislány. Rivalizál Csingilinggel. Hook kapitány: szerepzavaros, szorongó figura, (Wendy papájával, Mr. Darlinggal szokták társítani, gyakran u.a. színész játssza.) Fél az öregedéstől, állandóan leplezni próbálja esendő-ségét, megerősítést követel.

Művek: THE LITTLE WHITE BIRD, 1902 (note: Peter Pan appeared first time) PETER PAN: OR THE BOY WHO WOULD NOT GROW UP, 1904 - Peter Pan - films: first movie version in 1924; Disney's animated movie in 1954; TV movie in 1976; Steven Spielberg's Hook in 1991, starring Dante Basco, Caroline Goodall, Dustin Hoffman, Bob Hoskins, Julia Roberts, Maggie Smith, Robin Williams; Peter Pan (2003), dir. by P.J. Hogan, starring Jeremy Sumpter, Jason Isaacs, Rachel Hurd-Wood, Ludvine Sagnier PETER PAN IN KENSINGTON GARDENS, 1906 WHEN WENDY GREW UP: AN AFTERTHOUGHT, 1908 PETER AND WENDY, 1911 THE PLAYS OF J.M. BARRIE (includes Peter Pan), 1928 Posztumusz: FIFTY YEARS OF PETER PAN, 1954 WHEN WENDY GREW UP, 1957

A külföldi gyermekirodalomból 12. Rudyard Kipling (1868-1935) (Bombay-London) Angol regényíró, novellista és költő. Az indiai Bombayban született. Metodista lelkész apja egy bombayi képzőművészeti iskola tanára, anyja Baldwin angol miniszterelnök nagynénje volt. Hatéves korában Angliába küldték tanulni. Előbb nevelőszülőknél nevelkedett, majd a Westard Ho- beli katonai kollégiumban tanult. Rossz látása miatt nem léphetett katonai pályára. Kollégiumi élményeiről szól Stalky és Tsa (1899)c. regénye 1882-ben visszatért Indiába, ahol újságíróként dolgozott. Itt jelentek meg első novellái és versei. 1889-ben Kipling Angliában telepedett le, ahol írásaival hatalmas sikert aratott. Igazán elismert költővé a Barrack-Room Ballads (Kaszárnyabal-ladák) című kötetével vált, mely 1892-ben jelent meg. A kötetben hagyományos modorban írt balladák és humoros, cockney-tájszólásban, katona-argóban megszólaló versek találhatók. Ugyanebben az évben megnősült, majd amerikai felesége vermonti birtokára költöztek. Itt írta A dzsungel könyvét (1894), és A dzsungel könyve második részét (1895), melyekben megszemélye-síti a természetet, és szinte emberi egyéniséggel ruházza fel a dzsungel vadállatait. A farkasok fölnevelte Maugli történetével Kipling azt tanítja, hogy az élet állandó küzdelem, amelyben a gyengébb áldozatul esik az erősebbnek, a dzsungel kegyetlen törvényéből azonban nem hiányzik a méltányosság és a szolidaritás sem. Az ember intelligenciájánál fogva legyőzi a természet erőit, de csak akkor, ha gondolkodása józan és kiszámított.

36

1899-ben Dél-Afrikában dolgozott haditudósítóként, és lelkes beszámolókat írt a búr háborúról. 1901-ben jelent meg legjobb regénye, a Kim. Ebben is, ahogy életművének nagy részében a fehér ember gyarmati uralmát magasztos küldetésként ábrázolja. 1907-ben megkapta az irodalmi No-bel-díjat. Az első világháborúban ismét lelkes haditudósításokat írt, majd miután fiát elvesztette a háborúban, regényben dolgozta fel fia alakulatának történetét. 1935. január 18-án halt meg Londonban. Önéletrajza, a Something of myself (Valamit magamról) halála után, 1937-ben jelent meg.

Forrás: http://www.mkk.huGyermek és ifjúsági művei: A dzsungel könyve 1-2. (1894-95) Állatmesék (Just so stories) (1902) A külföldi gyermekirodalomból 13. Selma Lagerlöf (1858-1940) (Mårbacka-uo.) Az egyik legolvasottabb svéd szerzőnő. Meseregényét, a "Nils Holgerson csodálatos utazásá"-t csak magyarul húsznál többször adták ki. Az irodalomtudomány díszdoktora, a Svéd Tudomá-nyos Akadémia tagja, s számos nagydíj és kitüntetés mellett a Nobel-díj birtokosa. Műveit több mint negyven nyelvre fordították. Földbirtokos nemesi család gyermeke. Apja és apai elődei magas rangú katonatisztek. Kezdetben alig tud járni. Egész életében biceg. Magántanuló volt. 24 éves korában egyedül marad, a családi vagyon elvész, S. L. Stockholmban tanítóképzőt végez. Egy lányiskolában tanít, de már megje-lennek versei is. Első jelentős műve: "Gösta Berling regéje" (Gösta Berlings saga). (1893)-Óriási siker, anyagi jólét, 33 éves korában befejezi a tanítói munkát. 41 évesen visszavásárolja a birtokot. Utazgat: Olaszország, Egyiptom, Szentföld (Jeruzsálem). Mélyen hívő, vallásos ember. Az irodalomtudomány fő művének a "Jeruzsálem"-et tekinti. (1901-1902) Spiritiszta és vallásos indíttatású műve : „A halál kocsisa”, ebből a 30 –as években film is készül. (Forrás: http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag146.htm) Legismertebb könyve a "Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban" 1906-ban a svéd kormány pályázatot hirdetett egy olyan olvasókönyv megírására, amelyből a gyerekek megismerhetik hazájuk tájaik, hagyományait. Így született a ~ , ami saga-formában megírt áttekintés az ország földrajzáról, növény- és állatvilágáról. Központi témája a szépség, amely az írónő eszmevilágában esztétikai és etikai fogalom is egyben. A hős - bár törpe mesealak - figurájában az írónő mégis az igazi embert láttatja, akinek története a szülőhaza szeretetéről, az emberiességről szóló vallomás.

37

A külföldi gyermekirodalomból 14. Pamela Lyndon Travers Helen Lyndon Goff (1899- 1996) (Maryborough, Queensland, Australia-London) Ausztrál születésű. Fiatalon telepedett le Angliában. Leghíresebb műve a Mary Poppins (1934) A mely egy csak látszólag tipikus angol nevelőnőről szól. Mary külsőleg tökéletes minta-nurse, de valójában csodálatos képességei vannak. Esernyővel repül, be tud hatolni a képekbe, és bár látszólag mogorva, de szíve mélyén őszintén szereti a gondjára bízott gyerekeket. A mű sikeresen egyesíti magában az angol gyermekirodalom hagyományait (többükre, pl. a Lúdanyó meséire szó szerint is hivatkozik) és az önálló írói képi világot. A hétköznapi mélyén meghúzódó fantasztikum bevallottan megtermékenyítő hatással volt Joan Rollingra a Harry Potter megalkotásakor. Noha Travers nem gyermekeknek szánta volna művét, közöttük lett sikere, s a folytatásokat már nekik írta. A Disney-stúdió rendezésében, Julie Andrews főszereplésével 1964-ben zenés filmre vitt - és öt Oscarral jutalmazott - jó tündér világsiker lett. Műveiből: Mary Poppins (1934) (Csudálatos Mary) Mary Poppins Comes Back (1935) (Csudálatos Mary visszatér) Mary Poppins Opens the Door (1944) (Csudálatos Mary kinyitja az ajtót) Mary Poppins In the Park (1952) (Mary Poppins a parkban) Mary Poppins From A to Z (alphabet book) (1962) (Mary Poppins A-tól Z-ig) Mary Poppins In Cherry Tree Lane (1982) Mary Poppins and the House Next Door (1988) Mary Poppins In the Kitchen: A Cookery book with a Story (1991) Egyéb művek: Happy Ever After (1940) I go by Sea, I go by Land (1941) (önéletrajzi) The Fox at the Manger (1962) Friend Monkey (1971) A külföldi gyermek-irodalomból 15. Alan Alexander Milne (1882-1956) (Hampstead-Cotchford Farm, Sussex) Angol költő, regényíró, drámaíró és publicista. Apjának magániskolája volt, melynek tanára volt egy ideig H. G. Wells is, aki M. atyai jó barátja lett. M.matematikát tanult a cambridge-i Trinity College-ben. Miután 1903-ban diplomázott, úgy dön-tött, hogy író lesz. Esszéi és versei a híres angol élclapnál, a Punchnál és a Jame's Gazette-ben jelentek meg. 1906-tól a Punch segédszerkesztőjeként dolgozott. Első regénye, a Lovers in Lon-don (Londoni szerelmesek), 1905-ben jelent meg. Egyetlen fia, Christopher Robin 1920-ban szü-letett. M. 1924-ben Amikor még kicsik voltunk címen egy gyermekeknek szóló verseskötettel jelentke-zett.

38

1926-ban jelent meg leghíresebb műve, a Micimackó, melyet eredetileg fia számára írt, a törté-netben fia játékállatai elevenednek meg. Az I. világháború alatt a kanadai hadsereg hadnagya, Harry Colebourn,. Ontarióban, 20 dollárért megvett egy kis fekete nőstény medvebocsot egy va-dásztól, aki előtte megölte a medve anyát. Winnipeg-nek nevezte el szülővárosáról, amelynek rövid alakja Winnie lett. Winnie az ezred kabalaállata lett és Angliába ment a katonákkal. Amikor az ezredet Franciaor-szágba vezényelték át, a kapitánnyá előlépett Harry a medvét a Londoni Állatkertbe vitte megőr-zésre, majd 1919 decemberében véglegesen odaajándékozta. Winnie az állatkert népszerű tagjává vált és 1934-ig élt. A medve Róbert Gidának (Christopher Robin) is a kedvenc állata volt, és róla nevezte el saját játék mackóját is Winnie-nek, Winnie-the-Pooh-nak (Micimackónak). (A mackó eredeti neve Edward mackó volt). A Pooh név eredetileg egy hattyú neve volt, ahogy azt a "Amikor még kicsik voltunk" című könyv elején olvashatjuk. Micimackó nevű (Winnie-the-Pooh) játékmackót Christopher Robin Milne 1921-ben kapta az első születésnapjára. Füles (Eeyore) ugyanazon évben karácsonyi ajándék, Malacka eredetére (Piglet) már nem emlékezett vissza senki. A Bagoly (Owl) és a Nyuszi (Rabbit) nem plüss álla-tok, hanem Milne vidéki birtokán - Cotchford, Ashdown Forest, Sussex - a közeli erdő (A száz-holdas pagony) lakói voltak, mint Pooh, a hattyú is. Kanga, Zsebibaba és Tigris későbbi ajándé-kok. Micimackót és barátait jelenleg New York Nyilvános Könyvtárában őrzik. A Micimackó-könyvek Walt Disney lányainak is a kedvencei voltak és Disney ezért akarta meg-filmesíteni. 1961 június 16.-án Disney megvásárolta a Micimackó filmjogait Daphne Milne asz-szonytól. Az első film (Micimackó és a mézfa 1966) csak 26 perces volt. Disney az eredeti sze-replőket az amerikai ízlésnek megfelelően formálta. A film az USA-ban kedvező fogadtatást ka-pott, míg az angolok fanyalogtak. E. Sephard szerint a film „egy siralmas paródia”. Disney Ma-lackát átalakította ürgévé, mert úgy gondolta, hogy az amerikaiak az ~t jobban szeretik. A követ-kező Micimackó filmekben már Malacka is szerepelt.

Forrás:http://www.macibolt.hu/pic/winnie_history11.jpg A Hatévesek lettünk (1927) című kötetét a hatéves Christopher számára írta. 1928-ban megjelentette a történet folytatását, a Micimackó kuckóját. A Micimackó elképesztő sikert aratott. A legendát fiának volt a legnehezebb feldolgoznia. Christopher az 1975-ben megje-lent, A Róbert Gida emlékei: a Milne-ház és lakói című önéletrajzi regényében próbálta feltárni apjával való kapcsolatát. Visszaemlékezéséből megtudhatjuk, hogy az apa, aki ezeket a csodála-tos történeteket írta, fia számára egész életében megközelíthetetlen volt.

39

A külföldi gyermekirodalomból 16. Antoine Roger de Saint-Exupery (1900 – 1944) (Lyon-Földközi-tenger) A régi francia nemesi családból származó hivatásos pilóta, majd felderítő pilóta az irodalmat csupán másodsorban műveli. Regényei inkább naplószerű önvallomások. Kiemelkedik az Éjszakai repülés című kötet két darabja, A déli futárgép (1929) és az Egyedül a felhők felett (1931). Még a háború alatt jelent meg A kis herceg (1943) című, gyermekeknek és felnőtteknek szánt meséje (lásd: előszó!), saját illusztrációival. A boldogság, az élet értelmének keresése a század legkedveltebb irodalmi meséi között szerepel. „Kétfedelű” könyv, az egzisztencializmus eszméi-vel (elidegenedés, autentikus-inautentikus lét, abszurditás.) A regényben önéletrajzi elemek (korábbi kényszerleszállása ill. házassága) is megjelennek. (Pl. feleségét áll. e szavakkal jegyezte el: „szelídíts meg!...”) A külföldi gyermekirodalomból 17. John Ronald Reuel Tolkien (1892-1973) (Bloemfontien [Dél Afrika]-Bournemouth) Az oxfordi egyetemen az angolszász nyelv professzora 1925-1945-ig. az angol nyelv és irodalom professzora 1945-1959-ig, de neve a nagyközönség körében inkább írói és költői munkái miatt ismert. Számos tudományos munkája kapcsolódik a Beowulf, Sir Gawain és a Zöld Lovag témákhoz. Az „Inklings” („Tintanyalók”) irodalmi vitakörhöz tartozott és C. S. Lewis közeli barátja volt. Felesége, Edith Bratt volt Lúthien tündekirálynő modellje. (Beren és Lúthien.) Tolkien lelkes nyelvtudós: tizenöt mesterséges nyelvet alkotott (közülük a leghíresebbek A Gyűrűk Ura két tün-de nyelve, a quenya és a sindarin. Középfölde teljes kialakulását és történetét később ezekhez a nyelvekhez alkotta meg háttérként. A gyűrűk ura -ban több függelék is foglalkozik elképzelt vilá-ga nyelveinek leírásaival. Tolkien tucatnyi európai nyelvet beszélt folyékonyan, az óangol és kelta mellett franciául, spa-nyolul és germán nyelveken is. Személyes leveleiben megjegyezte, hogy a finn nyelvet különö-sen szép hangzásúnak tartja, és a Kalevala nagy hatással volt rá, mely bevallottan megjelenik A Szilmarilok (ld. Túrin Turambar) ill. A Gyűrűk Ura c. művében is.

40

Művei:1937 A hobbit / A babó (magyarul: 1975) 1949 A sonkádi Egyed gazda (középkori mese, nem Középföldén játszódik; magyarul: 1988; megjelent Giles, a sárkányok ura címmel is) 1954 A Gyűrű szövetsége, A Gyűrűk Ura 1. rész (magyarul: 1981) 1954 A két torony, A Gyűrűk Ura 2. rész 1955 A király visszatér, A Gyűrűk Ura 3. rész 1962 Bombadil Toma kalandjai és más versek a vörös könyvből (versek) 1964 A gyűrű nyomán – Fa és levél ( az On Fairy-Stories és a Leaf by Niggle egy könyvben) 1967 A woottoni kovácsmester (magyarul: 1994) Posztumusz: 1977. A szilmarilok (A Gyűrűk Ura előzményei; magyarul: 1991 szerk.: Christopher Tolkien) 1996. Az elveszett mesék könyve (Szerk.: C. Tolkien) 1998. A Gyűrű követése (szerk.: C. Tolkien)

• or elsüllyedése. Szauron Mordorban. Dagorladi csata-Szauron eltűnik. A tolkieni világegyetem, világkép: A történetek előzményeit Az elveszett mesék könyvéből és a Szilmarilokból ismerhetjük meg.

I. Óidők (Első kor) Ilúvatar (Eru) és az ainuk (valák) zenéje. A világegyetem, a Föld teremtése. Manwë vezetői ha-talmat kap. Melkor (Morgoth) első pusztításai. Melkor jégoszlopai. Valinor fölépítése. A két cso-dafa (Lindeloksë és Szilpion) ültetése. Melkor leláncolása. Az eldák ébredése. A csodafák tönk-retétele. Világtájak: Nyugat (Nûme) Valinor. Kelet (Oronto) Nagy földek (Nori Landar). (Közép-földe is.) Dél: Ungwe-liant/Ungoliant (Elemésztő Pók – Móru) Észak: Utumno ill. Dor Lómin. (Melkor) A Nap és a Hold teremtése. Az idő szövése. Az ember ébredése. Az orkok és a törpök megjelenése. A „Számtalan könny csatája”. Melkor (Morgoth) erősbödése. Nagy Csata-Morgoth legyőzése Valinor és a noldák segítségével. (Nolda, Sinda-Elda) Númenor alapítása.

II. Másodkor Az istarok (mágusok) feltűnése. (Eredetileg öt. Szarumán, Gandalf, Radagast, Alatar, Pallando. Maiák –a valákat szolgáló alsóbb istenek, mint Szauron.) Szauron (morgoth szolgája) ármányai. Szürkerév megalapítása. Gyűrűkovácsolás. Szauront elfogja Númenor. Ar –Pharazôn megostro-molja Valinort. Númen

III. Harmadkor Északi és Déli királyság alapítása, virágzása, pusztulása. A periannathok (hobbitok) első említé-sei. Törpök és Orkok csatái. Fehér Tanács. Szméagol (Gollam) megszerzi a Gyűrűt. Szauron Dol Goldurban. Gandalf kiűzi. Gondor királya elbukik. Helytartók. Sárkányok felbukkanása. (pl. a nagy Szmóg). Megye első szereplése, a Gyűrű Bilbóhoz kerül. (Lásd: A Hobbit.) A Gyűrűháború (Lásd: A Gyűrűk Ura)

IV. Negyedkor A dúnadánok királysága újra hatalmas. Az ember lesz az uralkodó faj. A Gyűrűőrzők és tündék áthajóznak Valinorba, a hobbitok, törpök, orkok stb. lassan visszaszorulnak, eltűnnek.

V. Utolsó idők kora A jövő. Melkor elpusztítja a napot és a holdat, a naphajó leányának Urwendinek a szerelmese, Manwë fia, Lionwë, elpusztítja a Világot és Melkort. De Ilúvatar a Valákkal, Tündékkel, Embe-rekkel újraszövi a világot.

41

Istenek: Ainuk - istenek Valák - olyan ainuk, akik Eá-ban a (teremtésben) közreműködtek, ezért Eá-hoz kötődtek, valák lettek; ők a Világ Erői Maiák - olyan ainuk, akik nem annyira hatalmasak, mint a valák, a valák hűbéresei, akár meg is lehet ölni őket. Eru (Ilúvatar) - Az Egy - ő a főisten, aki Ilúvatar Gyermekeit: az ainukat, valamint a tündéket és az embereket teremtette. (a világot (Ardát, azaz Eát) az ainukkal közösen, a Nagy Muzsikában "tervezte" meg, majd meg-teremtette (ea - legyen)) Melkor (Morgoth) - ő a főgonosz, a "bukott angyal," a tűz és a dermesztő jég ura Manwë (Sulimo) - Szelek ura, A Valák Királya, a sasok fejedelme Varda (Elbereth) - Csillagok királynője (A Taniquetil csúcsán laknak, az Oiolossén) Ulmo - Vizek Ura, a híres kagylókürtje: Ulumúrin (tenger mélyén lakik) Aulë - Minden Anyag ura, A Föld Királya Yavanna (Kementári) - A Gyümölcsadó, A Föld Királynője (Valimar) a Feantur ikrek: Námo(idősebb) és Irmo Námo (Mandos) - Holtak Házának őrzője, Valák ítéletmondója Vaire - A Takács, belesző kelméjébe mindent, ami az idő kezdetétől volt és történik (Mandos csarnokaiban laknak) Irmo (Lórien) - Látomások és álmok Ura Este - Sebek és Bánatok Gyógyítója (valinori Lórien) Nienna - Bánat, Bölcsesség és Könyörületesség úrnője (Feanturok nővére) (egyedül él, Valinor legnyugatibb részén lakik) Tulkas (Astaldo) - A Vitéz Nessa - Valinor zöld pázsítján táncol (Oromë húga) (a Valaquenta csak ennyit jegyez meg róla, nem tudni, minek az istennője) Oromë (Aldaron,Tauron(sinda)) - A Valák Vadásza, Erdők Ura lova: Nahar, kürtje: Valaróma Vána - Az Örökifjú (Yavanna húga) (Valimar) Főbb maiák: Ilmare - Varda szolgálóleánya (Valimar) Eonwë - Manwe zászlóhordozója és hírnöke (Valimar) Ossë - Ulmo hűbérese, a Tengerek Ura (Ulmo az összes vízé), a vad tengert kedveli, sose merül le a mélybe, a partközelben marad Uinen - hitvese, ő csillapítja Osse vadságát (ezért imádkoznak hozzá a tengerészek) (Valimar)

42

Melian - Vána és Este szolgálója (Lórienben lakott, míg Középföldére nem ment, ahol Thingol felesége lett) Olórin - maiák legbölcsebbike (a harmadkor végén Középföldére ment, ott Mithrandir és Gandalf volt a neve) Szauron - Morgoth hadnagya (Korábban Thangorodrin, majd Középfölde, Dol-Goldur, Barad-dur) Forrás: http://csirke.inf.elte.hu/tolkien/kozep.html Szauron története:

Ainu, Aulë egyik maiája. Melkor még az Első Kor elején elcsábította, szolgái vezérévé tette. Szauron akkor az első sorban küzdött a valák és az eldák elleni harcban. Miközben Melkor Utumnóban volt, Szauron Angbandot tartotta; sikerült elkerülnie, hogy a Nagy Csata során elfog-ják. Amikor Melkor visszatért Középföldére a szilmarilokkal, Szauron Angbandban csatlakozott hozzá, sőt, maga irányította azt a háborút, amit Melkor indított az emberek megrontásáért, feléb-redésük után. Angband ostroma után előmerészkedett, hogy biztosítsa Melkor délnyugati frontját. 457-ben elfoglalta Minas Tirithet Tol Sirionnál, zsúfolásig megrakta vérfarkasokkal, és Nyugat-Beleriandra szabadította a pusztító ork hordákat. Néhány évvel később elfogta Gorlimot, és bű-bájjal rávette, hogy árulja el Barahir törvényen kívülijeit - ezzel megszerezte Dorthoniont. 466-ban elfogta Finrodot és Berent. Varázspárbajban legyőzte Finrodot, pincebörtöne mélyén végzett vele és tündéivel, de nem sokkal később utolérte a bosszú: megjelent a Beren megmentésére ér-kező Lúthien és Huan.

Miután Huan végzett a farkasokkal, Szauron farkas-alakot öltött, és megküzdött a kutyá-val. Nem bírt Huan erejével és Lúthien mágiájával, ezért feladta a tornyot, és vámpíralakban Taur-nu-Fuinba menekült. Az Első Kor hátralevő részében ott is maradt iszonyatos, ám tétlen hatalomként. A Nagy Csata után fejet hajtott Eonwë előtt, de azt a választ kapta, hogy térjen visz-sza Amanba, ahol a valák ítélőszéke elé áll. Habár megbánása akár őszinte is lehetett, büszkesége nem engedte, hogy ennyire megszégyenítsék, és elrejtőzött valahol Középföldén. Mk. 500 körül kezdte ismét megmutatni magát, és 1000-re elegendő erőt gyűjtött össze ahhoz, hogy megvesse a lábát Mordorban, és nekifogjon Barad-dur felépítésének. Az ezer Sötét Esztendő során az embe-rek számos faját megrontotta. Annatar néven, szépséges testben, több tünde-csoportot elcsábított, nevezetesen az eregioni Gwaith-i-Mírdaint is. Képességei és a nolda találékonyság, mindkét fél-nek a hasznára vált, és 1500 körül közösen nekiláttak kikovácsolni a Hatalom Gyűrűit, amivel Szauron le akarta igázni a Szabad Népeket. Hatalma legnagyobb részét az Egy Gyűrűbe zárta, amivel aztán befejezte Barad-dûr építését. Amikor az eregioni Celebrimbor rájött az álnokságra, erőszakhoz folyamodott. Ezzel kezdetét vette a tündék és Szauron háborúja (1693-1700), amely során Szauron elpusztította Eregiont és lerohanta Eriadort, de a Középföldére érkező Gilgalad és a númenori Tar-Minastir flottája végül legyőzte.

Ezután nyíltan megmutatkozott a világ előtt, elkezdte zászlaja alá gyűjteni az orkokat és Morgoth egyéb szörnyetegeit, és (különösen keleten) hatalmas területeket hajtott uralma alá az erőszak és a rettegés erejével. Vazallusait minden jel szerint áttérítette Melkor hitére, mert urához örökké hűséges maradt. Határtalan gőgjében Minden Emberek Királyának nevezte magát, vagyis egy szintre emelte magát Númenor uralkodóival. 3262-ben Ar-Pharazón hatalmas sereggel szállt partra Umbarnál, Szauront viszont csapatai magára hagyták, ezért kénytelen volt megadni magát Ar-Pharazónnak, aki magával vitte Númenorba. A következő ötven évben olyan sikeresen ki-használta a númenoriak haláltól való félelmét, hogy azok végül megtagadták a valákat, és Melkort imádták. Addig mesterkedett, míg meggyőzte ArPharazónt, hogy ha halhatatlan akar

43

lenni, foglalja el Amant. Meglepetésére a valák megidézték Ilúvatart. Númenor borzalmas pusz-tulásának Szauron teste is áldozatul esett, azután kizárólag ocsmány testben járhatta a világot. Visszatért Mordorba és csapatai élére állt.

3429-ben megtámadta Gondort, elfoglalta Minas Ithilt, és elpusztította a Fehér Fát, Aman Fényének gyűlölt szimbólumát. 3434-ben azonban az Utolsó Szövetség erői a dagorladi csatában legyőzték, és bevették Barad-durt. 3441-ben, az Utolsó Csatában, az Orodruin lejtőin Gil-galad és Elendil seregei térdre kényszerítették, de sikerült végeznie mindkét ellenfelével. Isildur levágta az ujját és elvette tőle a Gyűrűt. A Harmadkorban, a hatalma alapját jelentő Egy Gyűrű nélkül, rendkívül óvatos volt. Két célt tűzött ki maga elé: meggyengíteni a dúnadán királyságokat - anél-kül, hogy jelentős válaszlépéseket kockáztatna -, illetve visszaszerezni az Egy Gyűrűt. Ez utóbbit nehezítette, hogy semmit sem tudott a Gyűrű sorsáról, amit Isildurnak el kellett volna pusztítania. Miután Hk. 100 körül ismét gyarapodni kezdett az ereje, elleplezte igaz valóját: Varázslóként, vagy Dol Guldur varázslójaként ismerték. Mivel Mordorra Gondor felügyelt, Szauron Dol Guldurban húzódott meg. Északra küldte a nazgulok urát, ahol megalapította Angmart. Délen Gondor ellen uszította a haradiakat és a keletlakókat.

Az 1636-os Fekete Vész után - amit lehet, hogy ő bocsátott a vidékre -, Gondor figyelme lankadni kezdett, így a nazgulok visszamentek Mordorba, és előkészítették Szauron hazatérését. 2002-ben a nazgulok elfoglalták Minas Ithilt, és ezzel sikerült egy palantírt szerezniük uruknak. Ezzel ő később szolgájává tette Szarumánt, és becsapta II. Denethort. 2063-ban Gandalf Dol Guldurba ment, hogy megtudja, kicsoda valójában a Boszorkánymester, de Szauron keletre me-nekült. 2460-ban, megújult erővel tért vissza Dol Guldurba, és tervein dolgozott egészen 2941-ig, amikor a Fehér Tanács kiűzte onnan. Önként visszament Mordorba, ahol nyíltan megmutatta ma-gát: újraépítette a Barad-dûrt, és elkezdett felkészülni a Nyugat meghódítására. Úgy tervezte, orkok, trollok, haradiak, keletlakók, és még náluk is iszonytatóbb lények alkotta, roppant seregei-vel lerohanja Gondort, és az északi, kisebb királyságokat.

Habár az Egy Gyűrű nem volt a birtokában, puszta létezése elegendő erőt adott neki ah-hoz, hogy összezúzza a Nyugatot. Erre Gandalf és Elrond is rájött, és tudták, hogy egyetlen mó-don lehet csak legyőzni: ha elpusztítják a Gyűrűt. Zsákos Frodó vállalkozott a küldetésre, és Szauron szolgáit elkerülve - akik mind őt és a Gyűrűt keresték -, eljutott a Végzet-katlanig, és megsemmisítette a Gyűrűt. A nazgulok elpusztultak és Szauron annyira meggyengült, hogy soha többé nem volt képes alakot ölteni. Lehetetlen feladat lenne felsorolni Szauronnak, a hazugságok és az árulás mesterének összes tervét, ezért most mindössze egy kurta áttekintés következik. Szauron egyéb mesterkedései között megtalálhatjuk a Fekete Beszéd megalkotását; legerősebb szolgái, a nazgûlok megteremtését (akiket a Kilenc Gyűrű hatalmával hajtott örök szolgaságba); és az olog-haiok, sőt, talán még az uruk-haiok kitenyésztését.

Miután Númenor pusztulásakor a teste is megnyomorodott, emberi alakot öltött: bőre fe-kete volt és izzott a forróságtól. A Harmadkorban leggyakrabban a félelmetes, örökké kutató Szem képében jelentkezett. A Szauron név a korábbi quenya alakból, a Thauronból származik, a sindák Kegyetlen Gorthaurnak nevezték. Más néven: Szauron; az Álnok; a Föld Ura (a Másod-korban); az Ellenség; a Mester; a Sötét Hatalom; a Sötét Úr; Mordor Ura; Mordor Sötét Ura; a Fekete Föld Hatalma; a Fekete Mester; a Barad-dûr Ura; a Sötét Torony Ura; a Soha Le Nem Hunyt Szem és a Gonosz Szem. Hívták még Névtelennek; Névtelen Szemnek vagy egyszerűen úgy, hogy Ő. Másképpen: A Gyűrűk Ura; a Gyűrű Ura; a Gyűrűkészítő.

Forrás: http://agyurukura.uw.hu/

44

A külföldi gyermekirodalomból 18. Clive Staples Lewis (1898– 1963.) (Belfast, Írország – Oxford, Anglia) XX. századi író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológiai művek írója; J.R.R. Tolkien-hoz ha-sonlóan, őt nevezzük a modern kori gyermek-fantasy megalkotójának. C. S. Lewis a „Jack” becenevet kapta kisfiúként, mert szerette ennek hangzását. Ettől kezdve közeli barátai és családja e néven nevezte. Anyja 1908-ban meghal, ettől kezdve különféle isko-lákba küldték szerte Angliában. 1913 körül Oxfordban elhagyta gyermeki keresztény hitét. 1929-ben teistává (hívővé) vált: „In the Trinity Term of 1929 I gave in, and admitted that God was God, and knelt and prayed…” Végül 1931-ben tért vissza a kereszténységhez. Megtérésében fontos szerepe volt J. R. R. Tolkiennel és egy másik barátjával folytatott beszélgetésnek. 1925-54 között a Magdalen College-ban működött, mint végzett ösztöndíjas és tanulmányvezető tanár. 1954-ben Cambridge-ben lett a középkori és reneszánsz irodalom professzora. Keresztény írásai: A The Problem of Pain (A szenvedés problémája), a The Screwtape Letters (Csűrcsavar levelei), a Mere Christianity („Puszta kereszténység”, magyarul Keresztény vagyok!), a The Four Loves („A négy szeretet”, magyarul A szeretet négy arca) és a posztumusz Prayer: Letters to Malcolm (Imádság: Levelek Malcolmhoz) Földolgozások, fordítások: A Disney stúdió a közelmúltban dolgozta fel a Narnia krónikái regényciklusból Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény c. kötetet. (A kötet magyarul megjelent 1988-ban, K. Nagy Erzsé-bet fordításában, Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény címmel, majd 2005-ben újból kiadták, új - a félrefordításokat javító és az 1988-as kiadásból kihagyott részeket is tartal-mazó - fordításban).

• Lewis kései és tragikus szerelmének történetét dolgozta fel Richard Attenborough 1993-as Árnyékország c. filmje, melyben Lewist Anthony Hopkins alakította.

• Egyéb művei: Sci-fi (Űr-trilógia ) • Out of the Silent Planet (1938); A csendes bolygó (1986) • Perelandra (1943); Perelandra (1995) • That Hideous Strength (1946) • Fantasy (gyermekirodalom) Narnia Krónikái

Egyes magyarázói szerint keresztény, valójában inkább hermetikus-rózsakeresztes szimbolikájú. Emlékeztet Valentine Andreae: A hermetikus románc, avagy a Kémiai mennyegző, írta holland nyelven Christian Rosenkreutz (1616.) Lásd pl.: Kurt Seligmann: Mágia és okkultizmus az euró-pai gondolkodásban

• 1. The Magician's Nephew (1957); A varázsló unokaöccse (1996, 2005) • 2. The Lion, the Witch and the Wardrobe (1952); Az oroszlán, a boszorkány és a különös

ruhásszekrény (1988, 2005) • 3. The Horse and His Boy (1956); A ló és kis gazdája (1988, 2005) • 4. Prince Caspian (1953); Caspian herceg (1988, 2005) • 5. The Voyage of the Dawn Treader (1954); A Hajnalvándor útja (2006) • 6. The Silver Chair (1955); Az ezüst trón (1993, 2006) • 7. The Last Battle (1958); A végső ütközet (1997)

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/C

45

A külföldi gyermekirodalomból 19. Erich Kästner (1899-1974) (Drezda-München) Nem egyszerűen meseíró, hanem lírikus, drámaíró, esszéista és regényíró. Kisiparos család. Édesanyja, aki kényszerházasságot kötött apjával, fia révén akart alacsonnyá vált társadalmi pozíciójából kitörni. (Magántanárok, zongora – fia kedvéért még kerékpározni is megtanul.) A kényszerházasság oka az volt, hogy teherbe esett a családja zsidó származású házi-orvosától. Erich vér szerinti apja nem Emil Kästner volt. 1913. Drezdai Tanárképző Szeminárium. Utána tanító lesz. Besorozzák. A hadseregben szívbe-tegséget kap. Leszerelés után beiratkozik a lipcsei egyetemre, német és színháztudomány szakok-ra. 1922 –től kezdve újságírás. Leipziger Tageblatt, Der Drache (vicclap-szatírák!), Beyers für Alle (családi lap-gyermekírások!) Neue Leipziger Zeitung stb. 1925. Diplomás, és a filozófia doktora lesz. 1927 –től Berlinben él. Itt szatirikus verseivel sikert arat. 1929. Emil és a detektívek. (Edith Jacobsohn a Weltbühne kiadója, és mindemellett a hírneves Williams & Co gyerekkönyvkiadó tulajdonosnője szerződést ajánl K.-nek, hogy próbálkozzon meg egy gyermekkönyv megírásával. Egyébként K. édesapját hívták Emilnek.) Óriási siker. Meg is filmesítik, még a következő évben. Újabb siker. A nácik uralomra kerülése után betiltják, gyermekkönyvek írásából, fordításokból él. (Nem me-nekült el, bár ha a nácik megtudják, hogy fézsidó, koncentrációs táborba kerül.) Az 1943 -ban nagy sikert aratott Münchausen c. film forgatókönyvét ő írhatja. A háború után erkölcsi vita Thomas Mann -nal a német nép bűnösségéről. Sikeres író, de fokoza-tosan elcsöndesedik.

Forrás: Szekér Nóra (http://www.communio.hu/vigilia/2001/7/kastner.html) Gyermekirodalmi műveiből: Emil és a detektívek (1929) - Emil és a három iker (1933) A repülő osztály (1933) Három ember a hóban (1934) A két Lotti (1949) Az állatok konferenciája (1950) Május 35. (1952) Emberke (1963) - Emberke és Kislány (1967)

46

A külföldi gyermekirodalomból 20. Astrid Lindgren (Astrid Emma Emilia Ericsson) (1907-2002) (Vimmerby-Stockholm) Svéd ifjúsági írónő. Szülei parasztok voltak. Sokat meséltek, később pedig olvasásra bíztatták gyermekeiket. A gyerekek a farmon szabadon kószálhattak, szüleik igyekeztek minél kevésbé korlátozni őket. Astrid tizennyolc éves korában teherbe esett. A családi konfliktus elől Stock-holmba menekült, ahol tisztviselőnek tanult. Miután megszületett fia, Lars, nevelőintézetbe adta. Szülei azonban végül közbeavatkoztak, és unokájukat hazavitték. Stockholmban Lindgren tisztviselőként helyezkedett el. 1931-ben férjhez ment Sture Lindgrenhez. Két gyerekük született, akiknek Lindgren rengeteget mesélt. Különösen gyakran betegeskedő kislányának, Karinnak. Ezekből készült a Harisnyás Pippi kislánya tizedik születés-napjára. A mesék főhőse, egy kilencéves árva kislány, Harisnyás Pippi egyedül él majmával és lovával. A szeplős, vörös copfos, csibész Pippi rendetlen, felemás zoknikban jár, tehát elvet min-denféle társadalmi konvenciót. Saját szabadsága a lehető legfontosabb számára. Emberfelettien erős, és repülni is tud. A regényt Lindgren megpróbálta megjelentetni, de első próbálkozása nem járt sikerrel. Végül 1945-ben sikerült kiadnia a kötetet, mely a gyerekeknél hatalmas sikert aratott. A kritikusok vi-szont fanyalogva fogadták, kifogásuk: "nem példakép, nem kínál erkölcsi magaslatot, és meghat-ni sem akar, csupán azokra az alapvető igényekre válaszol, amelyekre a gyerekeknek szükségük van, hogy magukévá tegyék a világot". A kritikusok támadásai ellenére Harisnyás Pippi hamaro-san világszerte népszerűvé vált, eddig összesen hatvan nyelvre lefordították. Lindgren később két további könyvet írt Pippiről: Harisnyás Pippi hajóra száll (1946), Harisnyás Pippi a Déltengeren (1948). A Pippi történetekből később számos film is készült. 1963-ban jelent meg az írónő Juharfalvi Emil című regénye, melynek főhőse Emil, az ötéves örök rosszcsont kisfiú hamarosan Pippihez hasonló népszerűségre tett szert Az írónő további mű-veiben, Az ifjú mesterdetektívben (1946), Az Oroszlánszívű testvérekben (1973), vagy a Rabló lányában (1981) is olyan gyerekeket ábrázol, akiket minden kényszer nélkül nevelnek, és szaba-don álmodhatnak. Könyveinek sikerében fontos szerepet játszottak Ilon Wikland illusztrációi. Fantázia-meseregénye, mely probléma gyermekregény egyben: Mio, édes fiam (Mio, min Mio-1964) egy bántalmazott árva kisfiúról szól, akiről kiderül, hogy édesapja él, és Fantáziaország királya. A Harry Potter egyik elődjének is tekinthető. Lindgren népszerűségét kihasználva politikailag is aktívvá vált. A hatvanas években tiltakozott a Vietnámi háború ellen, a nyolcvanas években pedig küzdött a gyermekek jogaiért és a farmokon tenyésztett állatok életkörülményeinek javításáért. Az állatok életkörülményeit szabályozó, 1988-ban elfogadott törvény Lex Astridként vonult be a köztudatba. Lindgren nemcsak írónőként tett sokat az ifjúsági irodalomért. 1946-1970 között egy kiadó szer-kesztőjeként sok fiatal tehetséges író indulását segítette, és sok kiváló külföldi gyermekkönyv megjelentetésében közreműködött. Az ő közbenjárására jött létre a gyermekek számára létreho-zott stockholmi Junibacken Múzeum, mely a svéd főváros egyik legfőbb nevezetessége.

(Forrás: http://www.mkk.hu/szerzo.jsp?authorID=16674)

47

A külföldi gyermekirodalomból 21. Michael (Andreas Helmut) Ende (1929-1995) (Garmischer-Partenkirchen-Stuttgart) Michael apja révén már korán kapcsolatba került a képzőművészek és az írók világával. Apja társaságába tartozott többek között Bertolt Brecht és Paul Klee. Ebben az időben ismerkedtek meg a Büchner családdal és a festő Fantival, aki sok történetet tu-dott mesélni. Állítólag Michael tőle tanult meg történeteket elbeszélni. Szülei veszekedései miatt olyan barátokat keresett, akik segítettek neki elfelejteni a mindennapi megpróbáltatásokat. Ilyenek voltak Willi, egy szivarkereskedő fia. 1937-ben meghalt Willi. Ende ekkor szembesült először a halállal. Willi testessége és barna haja Bastian (Bux Barnabás) figurá-jában éledt fel ismét a Végtelen történet-ben. A II. világháborúban katonaszökevény és ellenálló. 1947 óta publikál rendszeresen. Egy évig színészkedett, de kudarcok érték, ezért elhagyta a szín-padot. 1955. Az első siker. Kis halak c. kabaréjelenet. Gyermekirodalmi műveiből: 1957-ben, grafikus barátja javaslatára született meg a Gombos Jim, amely után egyedül a Thienemann Kiadó érdeklődött. A kézirat túl terjedelmes volt, ezért két kötetben jelent meg. Az első Gombos Jim és Lukács, a masiniszta (Jim Knopf und Lukas, der Lokomotivführer) cím-mel 1960-ban. 1962, II. rész: Gombos Jim és a rettegett 13 (Jim Knopf und die wilde 13) 20 nyelvre fordították le. Anyagi függetlenség. 1972. Momo. Nagy siker, az NDK –ban betiltják. 1979. Végtelen történet. Azonnal óriási siker. Az első filmet bepereli. Pervesztés. 1989. Sátánármányosparázsvarázs-pokolikőrpuncspancslódító-bódítóka (Der satanarchäolügenialkohöllische Wunschpunsch) Ez is bestseller.

48

A külföldi gyermekirodalomból 22. Joanne Kathleen Rowling (1967. Chipping Sodbury) 4 éves korában Winterbourne-be költöztek. Itt a szomszédban két testvér lakott (egy kisfiú és egy kislány), akiknek a vezetékneve Potter volt. Imádta a fantasztikus történeteket, melyeket édesapja olvasott fel neki vagy amit már ő olvasott. Kedvencei voltak: Kenneth Grahame: The Wind in the Willows (Magyarországon a Békavári ura-ság c. film), C. S. Lewis: The Chronicles of Narnia (film: Walt Disney Studios, 2005. karácsony), de a leg-kedvesebb könyve Elizabeth Goudge: The Little White Horse-a volt. Már kiskorában történeteket mesélt két évvel fiatalabb húgának. Első történetét, mely egy Nyúl nevű nyúlról szól, amelyben szerepelt egy nagy méhecske, akit Ms. Méhecskének hívtak, mind-össze öt vagy hatéves korában írta. Tanulmányok: 1983- ban az Exeter Egyetem (Dél-Anglia) francia klasszika-filológia Eközben egy évig Párizsban is tanult. Első munkahely: London, Amnesty International, titkárnő. Munka-időben történeteket gépel. 1990 nyarán sokat utazott a Manchesterből Londonba tartó vonaton, és ekkor fogalmazódott meg benne az ötlet egy fiúról, aki varázsló, de ezt nem tudja, és egy varázslóiskolába fog járni. 1991-ben kilép munkahelyéről és Oportóba (Portugália) költözik, ahol angolt tanít. 1992. október 16.-án férjhez ment Jorge Aranteshez, aki a hadseregben szolgált (később egy té-vénél dolgozott), és 1993. július 27.-én megszületett lányuk, Jessica Rowling Arantes. Férjétől azonban hamarosan elvált. Később visszautazott Angliába, ahova 1994 karácsonyán érkezett meg. Skóciába, Edinburgh-ba költöztek. Egy tanári állást szeretett volna kapni, de előtte be akarta fejezni könyvét. Hogy ne a nyirkos, fűtetlen lakásban legyenek, Rowling lányával egész napját egy kávéházban töltötte, itt fejezte be Harry Potter történetét. Nehéz helyzetében a Skót Művé-szeti Tanácstól kért támogatást, amit meg is kapott, mikor a könyvét befejezte. Ezután kiadót keres, de sorban elutasítják. Végül Londonban talált egy ügynököt (Christopher Little), akinek sikerült eladnia 1996 augusztusában a Harry Potter és a bölcsek köve (Harry Potter and the Philosopher's Stone) kéziratát az angliai Bloomsbury Children's Books kiadónak, kb. 4000 dollárért. A könyv 1997 júniusában jelent meg Angliában. Az írónő sokáig azt gondolta, hogy nem fogják felfedezni. Tévedett, 1997-ben elnyerte a British Book Awards Children's Book of the Year és a Smarties Book Prize Gold Medal for ages 9-11 díjakat. Néhány hónappal később a Bologna Children's Book Vásáron, Arthur Levine, a Scholastic Books szerkesztő-igazgatója megvásárolta az amerikai kiadási jogokat 105 000 dollárért. Az írónő ekkor felmondta tanári állását, hogy minden idejét a Harry Potter-sorozat írásának szentelhesse. 2000-ben a Warner Brothers megvette a sorozat filmjogait.

49

Könyvek: 1. könyv: Harry Potter and the Philosopher's Stone; Anglia, 1997. június. Harry Potter and the Sorcerer's Stone; USA, 1998. szeptember. Harry Potter és a bölcsek köve; Magyarország, 2002. 2. könyv: Harry Potter and the Chamber of Secrets; Anglia, 1998. július. USA, 1999. június. Harry Potter és a Titkok kamrája; Magyarország, 2002. 3. könyv: Harry Potter and the Prisoner of Azkaban; Anglia, 1999. július 8. USA, 1999. szep-tember. Harry Potter és az azkabani fogoly; Magyarország, 2002. 4. könyv: Harry Potter and the Goblet of Fire; Anglia, 2000. július. USA, 2000. július. Harry Potter és a Tűz Serlege; Magyarország, 2002. 5. könyv: Harry Potter and the Order of the Phoenix; Anglia, 2003. június 21. USA, 2003. június 21. Harry Potter és a Főnix rendje; Magyarország, 2003. december 5. 6. könyv: Harry Potter and the Half-Blood Prince; Anglia, 2005. július 16. USA, 2005. július 16. Harry Potter és a félvér herceg; Magyarország, (előreláthatólag) 2006 tavasza Egyéb könyvek: A kviddics évszázadai; (Quidditch Through The Ages) 2001. március 12. Le-gendás állatok és megfigyelésük; (Fantastic Beasts and Where to Find Them) 2001. március 12.

50