farkas jácint az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő

Farkas Jaacutecint

Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegban rejlő kiteljesedeacutesi lehetőseacutegek

Betekinteacutes a fogalom jelenteacutesvilaacutegaacuteba

2

Kommunikaacutecioacute eacutes Szocioloacutegia Inteacutezet

Teacutemavezető Karaacutecsony Andraacutes CSc

copy Farkas Jaacutecint 2021

3

Budapesti Corvinus Egyetem

Szocioloacutegia eacutes Kommunikaacutecioacutetudomaacuteny Doktori Iskola



doktori eacutertekezeacutes

Farkas Jaacutecint

Budapest 2021

4

5

Tartalom

Aacutebra eacutes keacutepjegyzeacutek __________________________________________________ 7

Mottoacutek ____________________________________________________________ 8

Bevezeteacutes __________________________________________________________ 9

A moacutedszertanroacutel ___________________________________________________ 26

Az egzisztenciaacutelis emberkeacutepről _______________________________________ 45

A forraacutesvideacutek szimbiotikus embereacutetől az akadaacutelyai rabjaacutevaacute vaacuteloacute

egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberig __________________________________ 52

A leacutetezeacutestől oumlnmagaacutet elvaacutelasztoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberről _________________ 54

Az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekről ___________ 61

A forraacutesvideacutek eredete ________________________________________________________ 65

Bepillantaacutes az eacuteletfilozoacutefia tapasztalati kaleidoszkoacutepjaacuteba ____________________________ 73

A filoszkoacuteproacutelhellip ____________________________________________________ 81

Filoszkoacutepos vizsgaacuteloacutedaacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacuteban ________________________ 92

A katedra mint a fogalmi kiterjeszteacuteseink Bergson-i eacutes Jaspers-i proacutebaacuteja ________________ 94

Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben __________ 96

A gyűjtoumlgeteacutestől az eacutelmeacutenyvadaacuteszatig ___________________________________________ 96

Megjelennek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek _______________________________________ 96

A szakmai eacutes a koumlzbeszeacuted szintjeacuten eacutertett akadaacutelymentesiacuteteacutesi keretekről eacutes sziacutenesiacuteteacutesuumlkről ___ 98

A totaacutelis akadaacutelymentesseacuteg ___________________________________________________ 100

Az eacuteletfilozoacutefia mint az ismeretek goacutercsoumlve ______________________________________ 102

Lehetseacuteges kiuacutet az elidegenedő eltaacutergyiasuloacute eacutelmeacutenyek infernoacutejaacuteboacutel __________________ 103

Az uumlresseacuteg teljesseacuteget nyuacutejtoacute eacutelmeacutenyvilaacutega ______________________________________ 104

Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fentarthatoacutesaacuteg

multidiszciplinaacuteris illetve boumllcseleti dimenzioacuteiba _______________________ 107

Eacuteletfilozoacutefia szempontuacute megkoumlzeliacuteteacutesek ________________________________________ 108

Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mint az utazoacute ember egyik meghataacuterozoacute tulajdonsaacutega ___ 111

Az eacuteletboumllcselet eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak koumlzoumls dimenzioacuteiroacutel a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll __ 113

A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg kapcsoloacutedaacutesi teruumlletei a turizmusban _________ 115

Boumllcseleti utazaacutestudomaacutenyi eacutes fenntarthatoacutesaacutegi koumlvetkezteteacutesek _____________________ 121

A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai 123

Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő eligazodaacuteshoz 123

6

A haacuteloacutezatok eacuteletvilaacutegot leiacuteroacute felteacuterkeacutepező eacutes megvaacuteltoztatoacute mivoltaacuteroacutel ________________ 123

Az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg akadaacutelygeneraacuteloacute mivoltaacutenak veszeacutelyeiről ____________ 127

Az eacuten a mi eacutes a szemeacutelyiseacuteg koumlrbeutazaacutesa a Buddha taniacutetaacutesai nyomaacuten ________________ 131

Az ismeret aacutetadaacutesa vagyis a keacutepzeacutes mint a haacuteloacutezatok feleacutepuumlleacuteseacutenek egyik origoacuteja ________ 134

Biacutezunk benne hogy fel is hangzoacute konkluacutezioacutek ___________________________ 138

Irodalomjegyzeacutek __________________________________________________ 143

Magyar nyelvű művek ______________________________________________________ 143

Idegennyelvű irodalom ______________________________________________________ 152

Interneten eleacuterhető idegen eacutes magyar nyelvű irodalom _____________________________ 153

Roumlvidiacuteteacutesek _______________________________________________________________ 158

Rendhagyoacutean akadaacutelymentesseacutegi szellemiseacutegű koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes eacutes veacutegszoacute

immaacuter egyesszaacutem első szemeacutelyben ___________________________________ 159

Melleacuteklet _________________________________________________________ 162

Karl Jaspers Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides Plotinus Lao-tzu

Nagarjuna v2_____________________________________________________________ 162

7

Aacutebra eacutes keacutepjegyzeacutek

Aacutebraacutek

1 Fenner-diagramm

2 Funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes 65 eacutev felettiek Magyarorszaacutegon

3 Funkcionaacutelisan fogyateacutekos emberek prognosztizaacutelt utazaacutes megvaloacutesulaacutesai

4 Az eacuteletfilozoacutefia leacuteteacutertelmezeacutesi dimenzioacutei egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutesben

leacutevő szfeacuteraacutekkeacutent

5 A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai kuumlloumlnaacutelloacute szfeacuteraacutek koumlzoumls hal-

mazakeacutent

6 A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai egymaacutesba illeszkedő szfeacuteraacutek

reacuteszekeacutent

7 A leacutegiutasok szaacutema reacutegioacutenkeacutent millioacute fő

8 Az eacuten haacuteloacutezatos struktuacuteraacuteja

9 A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban

Keacutep

1 Koumlnyvmalom

8

Mottoacutek

Ornithorhynchus paradoxus vagyis bdquoMadaacutercsőrű paradoxonrdquo

A tudaacutes legnagyobb ellenseacutege nem a tudatlansaacuteg hanem a tudaacutes illuacutezioacuteja

S Hawking

Hogy a gyerekek nem tudjaacutek mit akarnak abban minden nagy tudomaacutenyuacute taniacutetoacute- eacutes

hopmester egyeteacutert hogy azonban felnőttek is gyermek moacutedra taacutemolyognak ezen a

foumlldoumln eacutes mint azok eacuteppuacutegy nem tudjaacutek honnan joumlnnek eacutes hovaacute mennek hogy eacutepp-

oly keveacutesseacute cselekszenek igaz ceacutelok szerint s eacuteppuacutegy keacutetszersuumllttel eacutes kalaacuteccsal eacutes

nyiacuterfavesszővel kormaacutenyozzaacutek őket azt senkinek sem iacutezlik elhinni pedig uacutegy veacutelem

keacutezzelfoghatoacute igazsaacuteg

Goethe

Az embernek keacutet nagy teacutevedeacutese van

Az egyik hogy valoacutesaacutegnak tartja azt ami nem az

A maacutesik hogy nem tartja valoacutesaacutegnak azt ami az

XIV Dalai Laacutema

hellipminden filozoacutefiai keacuterdezeacutes ott veacutegződik ahonnan ered s ahovaacute visszateacuter

hellipa filozoacutefia leacutenyege szerint sohasem koumlnnyiacuteti meg mindig csak megneheziacuteti dolgo-

kat A megneheziacuteteacutes visszaadja a dolgoknak a leacutetezőknek a suacutelyaacutet (a leacuteteacutet)

Martin Heidegger

hellip a filozoacutefia halaacutela sosem foglalkoztatott hellip A filozoacutefiaacutenak van egy feladata ami

mindig időszerű marad fogalmakat fejleszteni

G Deleuze

Ahelyett hogy uralni akartaacutek volna a leacutetezeacutest India eacutes Kiacutena filozoacutefiaacutei inkaacutebb a leacutettel

valoacute viszonyunk visszhangjai eacutes rezonanciaacutei akartak lenni A nyugati filozoacutefia meg-

tanulhatja tőluumlk hogyan lehet megtalaacutelni a leacutettel valoacute viszonyt azt a kiinduloacute helyze-

tet melyben megszuumlletett hogyan lehet felmeacuterni azokat a lehetőseacutegeket melyektől

azaacuteltal hogy bdquonyugatiakrdquo lettuumlnk elzaacutertuk magunkat eacutes hogyan lehet uacutejra megnyitni

őket

Merleau-Ponty

Nincs felteacuteteles hataacutes

Hataacutes mely felteacutetlen lenne nincsen

Hataacutestalan felteacutetelek nincsenek

De hataacutesosak sem

Naacutegaacuterdzsuna

9

Bevezeteacutes

A doktori eacutertekezeacutes a koumlvetkező ceacutelt tűzi ki a fogyateacutekossaacuteg1 eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes

koumlzismert fogalomtaacutersiacutetaacutesait egy alapvetően toumlbbdimenzioacutes filozoacutefiai haacuteloacuteba szőve

igyekszik kiterjeszteni bdquoa teacuter a leacutet eacutes az idő minden iraacutenyaacutebardquo Mindezt azeacutert tartjuk

elengedhetetlenuumll fontosnak eacutes a taacutersadalmunk szempontjaacuteboacutel koumlzeacutep- eacutes hosszuacutetaacutevon

hasznosnak mert ndash mint az alaacutebbiakboacutel is kiolvashatoacute lesz ndash a tudomaacutenyos eacutes koumlznapi

diskurzusokban hasznaacutelva a fenti fogalompaacuterhoz eacutes a hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute eacutertelmezeacutesi

tartomaacutenyokhoz ndash minden eddigi joacuteszaacutendeacutek szakmai toumlrekveacutes elleneacutere ndash az esetek tuacutel-

nyomoacute toumlbbseacutegeacuteben negatiacutev eacutertelmezeacutesi keretet taacutersul (Kaacutelmaacuten Koumlnczei 2010)

A szerző szuumlleteacutese oacuteta mozgaacuteskorlaacutetozott az idegrendszeri elvaacuteltozaacutesok koumlvet-

kezteacuteben olvasaacutesi eacutes iacuteraacutesi neheacutezseacutegekkel is eacuteli a mindennapjait Ennek koumlvetkezteacuteben

archivaacutelva lettek azok a vaacutegatlan elektronikus hang- eacutes keacutepanyagok melyek a megal-

kotaacutes soraacuten a legkuumlloumlnboumlzőbb helyzetekben keacuteszuumlltek amelyeket az eacuterdeklődő olva-

soacutek rendelkezeacuteseacutere tudjuk bocsaacutetani erre iraacutenyuloacute keacutereacutes eseteacuten Meggyőződeacutesuumlnk

hogy mindezek segiacutethetik a szoumlveg megeacuterteacuteseacutet A diszlexia eacutes a diszgraacutefia2 egyik kiacute-

seacuterő jelenseacutege az idegen nyelvek elsajaacutetiacutetaacutesa soraacuten jelentkező rendkiacutevuumlli neheacutezseacutegek

A diszlexia eacutes a diszgraacutefia az olvasaacutesi eacutes az iacuteraacutesi reacuteszkeacutepesseacuteg zavarok latin elneve-

zeacutesei Ezek lehetnek aacutetmenetiek eacutes veacuteglegesek Esetemben a felsőoktataacutesi tanulmaacute-

nyaim soraacuten diagnosztizaacuteltaacutek mindkettőt eacutes a veacuteglegesseacuteguumlket szinteacuten megaacutellapiacutetot-

taacutek

Viszonylag ritkaacuten fordul elő hogy a keacutet reacuteszkeacutepesseacuteg zavara egyuumltt jelentkezik ami

tovaacutebb neheziacuteti az idegennyelvek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak keacutepesseacutegeacutet is A logopeacutedusok eacutes a

teruumlletre specializaacuteloacutedott szakorvosok egyaraacutent kutatjaacutek a pontos idegrendszeri eacutes

1 bdquoValamilyen testi eacutesvagy pszicheacutes funkcioacute struktuacutera műkoumldeacutesbeli akadaacutelyozottsaacutegakorlaacutetozottsaacutega

miatt teveacutekenyseacutegeacuteben cselekveacuteseacuteben taacutersadalmikoumlzoumlsseacutegi reacuteszveacuteteleacuteben akadaacutelyozott

(mozgaacuteskorlaacutetozott laacutetaacutes- hallaacutes- beszeacutedseacuteruumllt eacutertelmileg akadaacutelyozott eacuterzelmi seacuteruumlleacutest mutatoacute

szemeacutely autista szervaacutetuumlltetett) egyeacuten aki az aacutellapotaacutehoz igazodoacute sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeket eszkoumlzoumlket

eljaacuteraacutesokat segiacutetseacuteget igeacutenyelrdquo (Benczuacuter M-neacute) A fogalomhasznaacutelat maacutera neacutemileg megvaacuteltozott

peacuteldaacuteul az eacutertelmi fogyateacutekossaacutegot inkaacutebb mentaacuteliskeacutent emliacutetjuumlk de paradigmavaacuteltaacutes ndash megiacuteteacuteleacutesuumlnk

szerint ndash a szaacutemos pozitiacutev vaacuteltozaacutes elleneacutere azoacuteta sem toumlrteacutent ezen a teruumlleten

Forraacutes

httpwwwjgypkhutamop15etananyag_htmlRekreacio_IIIii22_a_fogyatkossg_fogalmahtml

Megtekintve 20200303) 2 Laacutesd httpjanusttkptehutamoptananyagoktukacs_ink_intdocbookar01s42html (Megtekintve

20200303)

10

mozgaacutesszervi oumlsszefuumlggeacuteseit a kialakult tuumlnetek valamint a lehetseacuteges teraacutepiaacutek moacuted-

jait is Ebben a konkreacutet szituaacutecioacuteban arra szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet hogy az

olvasaacutesi neheacutezseacutegek reacuteszben egy autodidakta moacutedszer segiacutetseacutegeacutevel az eacutevek soraacuten

sokat fejlődtek de az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg nem tudott ezzel leacutepeacutest tartani Az emliacutetett olvasaacutesi

keacuteszseacutegek javulaacutesaacutehoz veacutelemeacutenyuumlnk szerint nagyban hozzaacutejaacuterult egy meacuteg BA-s ta-

nulmaacutenyok elejeacuten Porosz Tiborral folytatott beszeacutelgeteacutes pozitiacutev felhajtoacuteereje is En-

nek az volt a leacutenyege hogy a keacutesőbbi mentorom nem mosolyogta meg a keacuterdeacutesemet

miszerint hogyan vaacutelhatok filozoacutefussaacute A vaacutelasz iacutegy hangzott bdquoEgyszerűen sokat kell

olvasnod vagy iacutegy vagy uacutegyhelliprdquo Mindezek nyomaacuten sikeruumllt egy olyan memorizaacutelaacutesi

gyakorlatot elsajaacutetiacutetani ndash kivaacuteltva ezzel a jegyzeteleacutest ndash ami a keacutesőbbiek soraacuten ismer-

teteacutesre keruumllő sajaacutetos hermeneutikai kutataacutes moacutedszertannak nem csak az alapjaacutet keacute-

pezi de veacutelemeacutenyuumlnk szerint lehetőveacute tette azt is hogy az uacutegynevezett hermeneutikai

koumlrt kiterjesszuumlk az aktiacutev szoacutebeliseacutegre

A szoumlvegben gyakran hasznaacuteljuk az egyes gondolatkoumlroumlkre valoacute visszautalaacutest Ez egy-

reacuteszt az olvasaacutesi neheacutezseacuteg kompenzaacutelaacutesaacutera kidolgozott technikaacutenak koumlszoumlnhető em-

leacutekezeacutest segiacutető bdquoeszkoumlzrdquo Maacutesreacuteszről a buddhista hagyomaacutenyban megszokott gyakori

ismeacutetleacutesek hasznaacutelataacutenak mintegy a modernkori kiacuteseacuterlete is

Itt szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet arra hogy a disszertaacutecioacute szoumlvegeacutenek elkeacuteszuumllte

egyfajta akadaacutelymentesseacutegi demonstraacutecioacute is hiszen a szoumlvege jegyzetek neacutelkuumll lett

lediktaacutelva Az eluumlteacutesek eacutes a koumlzpontozaacutesi hibaacutek tehaacutet abboacutel adoacutednak hogy sok helyen

utoacutebb kiegeacutesziacutetettuumlk eacutes aacutetstrukturaacuteltuk sajaacutetkeacutezzel a begeacutepelt szoumlveget mint peacuteldaacuteul

itt is A fogalmazaacutes eacutes szoumlvegformaacutezaacutes sajaacutetossaacutegai iacutegy peacuteldaacuteul a hosszuacute mondatok

alkalmazaacutesa eacutes a szoacuteszerinti ideacutezetek megszokottoacutel elteacuterő hasznaacutelataacutenak illetve a be-

kezdeacutesek sajaacutetos igaziacutetaacutesa hasznaacutelata a szoacutebeliseacuteg jelenleacuteteacutet eacutes alkalmazaacutesaacutet tuumlkrouml-

zik Mindezeknek az egyik alapoka a reacuteszben autodidakta moacutedon elsajaacutetiacutetott szoumlveg-

olvasaacutesi memorizaacutelaacutesi eacutes eacutertelmezeacutesi moacutedszeruumlnk Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute moacutedon

formaacutezott 11-es betűmeacuterettel szedett aacuteltaluk koumlztesnek uacutetelaacutegazaacutes-jelzőnek nevezett

szoumlvegdobozok eacutes az őket koumlrbefutoacute szaggatott vonalak melyek a kapcsoloacutedaacutesi pon-

tokat ill a reacuteszben elkuumlloumlniacutethetőseacuteget egyaraacutent hivatottak jelezni gyakorta elő fognak

fordulni az alaacutebbi oldalakon Az uacutetjelzők tovaacutebbi funkcioacuteval is biacuternak hasonlatosak

a maacuter emliacutetett ciklikusan visszateacuterő ismeacutetleacutesekeacutehez Oly moacutedon ahogyan a szoacutebeli

eszmecsereacutek nyomaacuten kialakuloacute gondolatszoumlveacutesben gyakran laacutetszoacutelag elteacuteruumlnk az ad-

digi bdquofősodortoacutelrdquo de ez aacuteltalaacuteban laacutetens jelleget oumllt tekintve hogy eacuteppen ezek az el-

kanyarodaacutesok segiacutetenek hozzaacute a mondanivaloacute pontosabb eacutes tartalmasabb megfogal-

mazaacutesaacutehoz Tehaacutet uacutegy is mint uacutetjelzők eacutes az el-nem-gondoltak jelentőseacutegeacutere toumlrteacutenő

utalaacutesokkeacutent alkalmazzuk ezt a sajaacutetos bdquoformulaacutetrdquo (Heidegger 2003)

11

bdquoA gondolkodaacutes el-nem-gondoltja [Ungedacht] nem a gondolkodaacutest kiacuteseacuterő

hiaacutenyossaacuteg [hellip] Mineacutel eredetibb egy gondolkodaacutes el-nem-gondoltja annaacutel

gazdagabbaacute vaacutelik Az el-nem-gondolt a legmagasabb rendű adomaacuteny amit nyuacutejtani

keacutepes egy gondolkodaacutes (Heidegger)rdquo (Lengyel 2012 p 239)

Megjegyezzuumlk a fentiek kapcsaacuten hogy a neacutemet filozoacutefus tudomaacutenyos gondolkodaacutest

boumllcseletileg elutasiacutetoacute vagy figyelembe nem vevő szemleacutelete innen is eredhet To-

vaacutebbaacute a bdquomoacutedszertanaacuterardquo jellemző tekinteacutely eacutes fogalmi determinaacutecioacutekra vonatkozoacute

elutasiacutetaacutes ndash mely az alkotoacutei korszaka maacutesodik feleacutere kristaacutelyosodik ki (Feheacuter M 1995)

ndash mintegy ontoloacutegiai anarchizmuskeacutent is eacutertelmezhető3 Ez is inspiraacutelt bennuumlnket

hogy a maacuter joacutelismertnek veacutelt fogalmakat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket merőben uacutej szempontok

szerint analizaacuteljuk eacutes ha szuumlkseacuteges illetve lehetseacuteges gyoumlkeresen uacutej kontextusokba

aacutegyazzuk

Előre is koumlszoumlnjuumlk tehaacutet az ilyen tiacutepusuacute munkaacuteknaacutel megszokott eacutes előiacutert beszeacutedhasz-

naacutelattoacutel elteacuterő megfogalmazaacutesmoacutedokeacutert eacutes stiacutelusjegyekeacutert tanuacutesiacutetott tuumlrelmuumlket eacutes

megeacuterteacutesuumlket Ezek ebben az oumlsszefuumlggeacutesben a szoacutebeliseacuteg eacutes az iacuteraacutesbeliseacuteg hataacuter-

mezsgyeacutejeacutenek mementoacutei is hiszen elteacuterő eacutertelmezeacutesi iacuteveket hasznaacutelunk az egyes szouml-

vegreacuteszek koumlzoumltti aacutetkoumlteacutesek eacutes hangsuacutelyok iacuteraacutesban toumlrteacutenő jeloumlleacuteseacutere

Ez a sajaacutetos koumlzpontozaacutesi eacutes szoumlvegbeosztaacutesi metoacutedus sem peacutelda neacutelkuumll aacutelloacute Talaacutel-

kozunk vele toumlbbek koumlzoumltt a klasszikus tibeti nyelv eseteacuteben ndash ahol ennek a moacutedszer-

nek a gyakorloacutei a Buddha eredendően szoacutebeli taniacutetaacutesaacutenak tovaacutebbadaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben

alakiacutetottaacutek aacutet a tibeti nyelv szerkezeteacutet4 Ebben mondjuk a koumlzpontozaacutes hasznaacutelata

nem a latin aacutebeacuteceacutevel leiacutert nyugati szoumlvegek grammatikai szabaacutelyait koumlveti hanem a

beszeacutelő levegőveacutetele meacutelyseacutegeacutenek a jelzeacuteseacutere szolgaacutel5

Mint laacutethatjuk tehaacutet a szoacutebeliseacuteg eacutes az iacuteraacutesbeliseacuteg a mi kultuacuterkoumlruumlnkben egyeacutertelmű-

nek tűnő elvaacutelasztaacutesa a vilaacuteg egy maacutesik taacutejaacuten koumlzel sem ennyire nyilvaacutenvaloacute

Erre a sajaacutetossaacutegra egyik mentor teacutemavezetőm Veacutegh Joacutezsef hiacutevta fel a figyelmemet

anno a Tan Kapuja Buddhista Főiskolaacuten tartott egyeacuteni tibeti nyelvoacuteraacutek soraacuten Sajnos

magaacutet a nyelvet tanaacuter uacuter maximaacutelis segiacutetőkeacuteszseacutege elleneacutere sem sikeruumllt elsajaacutetiacutetani

de a moumlgoumltte meghuacutezoacutedoacute gondolatisaacutegot talaacuten igen

3 Erről a mereacutesznek tűnő megaacutellapiacutetaacutesroacutel a keacutesőbbiekben egy reacuteszletes tanulmaacutenyt szaacutendeacutekozunk oumlsz-

szeaacutelliacutetani Karaacutecsony Andraacutessal 4 Az iacutegy leacutetre hozott tibeti nyelvet bdquouacutej nyelvrdquo-nek vagy bdquoDharma-nyelvrdquo-nek nevezteacutek Az uacutej nyelv

(Beyer 1992 p 29) 5 A tibeti iacuteraacutesban egy vonaacutessal (t shad) jelzik a levegőveacutetel egyseacutegeacutet A bekezdeacutes vagy mondat veacutegeacuten

kettő ilyen jel szerepel a szoumlvegegyseacuteg lezaacuteraacutesaacutera neacutegy ilyen szolgaacutel (Beyer 1992 pp 61-52)

12

Termeacuteszetesen a disszertaacutecioacuteban a magyar nyelv szabaacutelyait igyekszuumlnk betartani ndash

amennyire tőluumlnk telik Ezeacutert is ndash szinteacuten formabontoacute moacutedon ndash itt is koumlszoumlnetet mon-

dunk Petykoacute Csillaacutenak aki aacuteldozatos munkaacuteval igyekezett a veacutegső vaacuteltozatott nyelv-

helyesseacutegileg helyreigaziacutetani

A meacuteg iacutegy is fellelhető hiaacutenyossaacutegok a szerző fogyateacutekossaacutegainak mementoacutei

Mindezekkel egyuumltt a doktori eacutertekezeacutes bibliograacutefiaacutejaacuteban eacutes magaacuteban a fő szoumlvegben

is megjelennek a szuumlkseacuteges angol nyelvű hivatkozaacutesok Ezzel szorosan oumlsszefuumlggő

moacutedon a soron koumlvetkező moacutedszertani fejezetben bemutataacutesra keruumllő alapvetően her-

meneutikai kutataacutes elsősorban magyar nyelvű koumlnyvek eacutes tanulmaacutenyok nyomaacuten keacute-

szuumllt A majdan toumlbbiacutezben emliacuteteacutesre keruumllő szoacutebeli akadaacutelymentesiacuteteacutesre tett kiacuteseacuterlet

reacutesze hogy a nyelvi neheacutezseacutegek aacutethidalaacutesa eacuterdekeacuteben a teacutemavezetővel eacutes a mentor-

teacutemavezetőkkel folytatott beszeacutelgeteacutesek reacuteszeacutet keacutepezteacutek a szaacutemomra nehezebben eacutert-

hető idegennyelvű irodalomroacutel folytatott diskurzusok sorozatai is6 Ez a megszokottoacutel

talaacuten elteacuterő szoacutebeli diskurzusokon alapuloacute szoros egyuumlttműkoumldeacutes indokolja hogy a

dolgozat toumlbbes szaacutem első szemeacutelyben iacuteroacutedik Utalva ezzel is a szoacutebeliseacuteg kituumlntetett

helyeacutere eacutes akadaacutelymentesseacutegre toumlrekvő szellemiseacutegeacutere

Vagyis az akadaacutelymentesseacuteg eacutertelmezeacutesuumlnk szerint olyan emberi teveacutekenyseacuteg meg-

valoacutesulaacutesa ami leginkaacutebb eszmei eacutes szellemi tulajdonsaacutega lehetőseacutege az embernek

Miacuteg az akadaacutelymentesiacuteteacutes a koumlrnyezetuumlnk bdquotechnikai aacutetalakiacutetaacutesaacutetrdquo jelenti elsősorban

Erre joacute peacutelda a szavak betűkbe foglalaacutesa majd az olvasaacutes elneacutemulaacutesa (Demeter 2002)

Az iacuteraacutes kialakulaacutesa az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacutejeacutet szolgaacutelta majd a toumlmeges sokszo-

rosiacutetaacutes megjeleneacuteseacutevel laacutetszoacutelag akadaacutelymentesiacuteteacutesseacute alakult (McLuhan 2001)

Azonban eacuteppen ezaacuteltal meglaacutetaacutesunk szerint akadaacutelyteremtőveacute is vaacutelt

6 Az idegennyelvi neheacutezseacutegek aacutethidalaacutesban is nagy segiacutetseacuteget nyuacutejtott Horn Andraacutes weboldala is ami

nem csak a Heidegger Jaspers viszony tovaacutebb aacuternyalaacutesaacuteban volt a segiacutetseacuteguumlnkre hanem az hozzaacutesegiacute-

tett bennuumlnket filozoacutefiai antropoloacutegiai jellegű kutataacutesunk egyik legfontosabb ndash magyarul nem eleacuterhető

ndash forraacutesanyagaacutehoz is Ugyanis Michael Landmann A filozoacutefiai antropoloacutegia alapjai ciacutemű munkaacutejaacutenak

haacuterom koumlzponti fejezete is eleacuterhető az oldal alaacutebbi linkjeacuten keresztuumll httpnemetfilozofiahu

Megtekintve 20200304)

13

Itt tartjuk szuumlkseacutegesnek első iacutezben roumlgziacuteteni hogy a disszertaacutecioacute megalkotaacutesa soraacuten

nem a filozoacutefiatoumlrteacutenet maacutesodlagos műveire eacutes a kivaacuteloacute kolleacutegaacutek eacutertelmezeacutesire taacutemasz-

kodtunk7 Igaz felhasznaacuteltuk a rendkiacutevuumll eacuterteacutekes segiacutetseacuteguumlket a koumlvetkezőkben meg-

fogalmazott diszkurziacutev jellegű moacutedszer szerint Filozoacutefia diskurzust magukkal az ideacute-

zett boumllcselőkkel kiacutevaacutenunk folytatni A veacutelemeacutenyeiket eacutes vizsgaacuteloacutedaacutesaikat egymaacutessal

eacutes a sajaacutet megaacutellapiacutetaacutesainkkal is paacuterhuzamba aacutelliacutetva vagy azokat uumltkoumlztetve igyek-

szuumlnk bizonyiacutetani felveteacuteseink tudomaacutenyos eacutes boumllcseleti helyeacutenvaloacutesaacutegaacutet

A dolgozat boumllcseleti beaacutegyazottsaacutega szinteacuten toumlbbiraacutenyuacute mely nemcsak a filo-

zoacutefiatoumlrteacutenet toumlbb korszakaacuteba enged ndash első pillantaacutesra talaacuten eklektikusnak tűnő ndash be-

tekinteacutest hanem az uacutegynevezett keleti eacutes nyugati eacuteletboumllcseleti hagyomaacutenyok talaacuten

keveacutesbe ismert ndash aacuteltalunk bdquofogyateacutekossaacuteg-specifikusnakrdquo ndash nevezett taniacutetaacutesait hiacutevja

elsődlegesen segiacutetseacuteguumll Ezt annak ismereteacuteben eacutes eacuteppen ezeacutert tesszuumlk iacutegy mert a fo-

gyateacutekossaacuteg filozoacutefiai eacutertelmezeacutese eacutes vizsgaacutelata a huszadik szaacutezad koumlzepeacutetől napjain-

kig szinte kizaacuteroacutelagosan a szakboumllcselet teruumlleteire korlaacutetozoacutedik Elsősorban a taacutersa-

dalom8 a jog eacutes a feminista filozoacutefia fogadta be az eacuterintett emberek taacutersadalmi beil-

leszkedeacuteseacutevel kapcsolatos problematikaacutekat vizsgaacuteloacute gondolkodoacutek egyre gyarapodoacute

koumlreacutet Iacutegy peacuteldaacuteul egy maacuteig sokat ideacutezett eacutertekezeacutesben a koumlzoumls emberi igeacutenyekre eacutepuumllő

koumlzpolitika filozoacutefia kialakiacutetaacutesaacutenak igeacutenyeacutere hiacutevja fel a figyelmet Scotch R K eacutes K

Schriner mely aacuteltal a speciaacutelis megkoumlzeliacuteteacutes esetleg feloldhatoacute de a legfontosabb sze-

rintuumlk hogy a taacutersadalmi befogadaacuteshoz vezető moacutedszerek jobban kanalizaacutelhatoacutekkaacute

vaacuteljanak

Mi uacutegy gondoljuk hogy pedaacutelul az eacuteletfilozoacutefia illetve egzisztenciaacutel-filozoacutefia nem

utolsoacute sorban pedig a toumlrteacuteneti Buddha boumllcseleti gondolatvilaacutegaacutenak ebbe az iraacutenyba

7 Itt peacuteldaacuteul a Heidegger eacutes a Wittgenstein keacutepviselt boumllcseleti aacutellaacutespontok oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera

szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet az alaacutebb jelzett művek segiacutetseacutegeacutevel

Lee Braver Groundless Grounds (2012) A Study of Wittgenstein and Heidegger MIT Press

Nyiacuteri JC (1992) Heidegger and Wittgenstein In Tradition and Individuality Springer

David Egan (2019) The Pursuit of an Authentic Philosophy Wittgenstein Heidegger and the

Everyday Oxford University Press A műveket nem tuumlntettuumlk fel az irodalomjegyzeacutekben mert a

kutataacutesunkban nem toumlrteacutentek beemeleacutesre

Jaspers eacutes Heidegger viszonyaacutet pedig elsőkeacutezből a keacutet eacuterintett aacuteltal koumllcsoumlnoumlsen megfogalmazott

leiacuteraacutesaik alapjaacuten is megismerhetjuumlk 8 Laacutesd httpsplatostanfordeduentriesdisability Megtekintve 20200303)

A reacutegebbi korok boumllcselői ndash teruumlleti behataacuteroltsaacutegtoacutel fuumlggetlenuumll ndash gyakran foglalkoztak az ember

veacutegesseacutegeacuteből fizikai adottsaacutegaiboacutel stb szaacutermazoacute haacutetraacutenyos helyzeteacutevel Gondoljunk itt peacuteldaacuteul a

saacutenta Epikteacutetoszra a sztoikus gondolkodoacute gyakran tekintett az emberre ma uacutegy mondanaacutenk

fogyateacutekos leacutenykeacutent Mint ahogy a buddhista filozoacutefia de maga az alapiacutetoacute Saacutekjamuni Buddha taniacutetaacutesa

sem neacutelkuumlloumlzi ezt az aspektust

14

toumlrteacutenő kiterjeszteacuteseacutevel egy reacutegi adoacutessaacutegot toumlrleszteacuteseacutebe fogunk amit a boumllcselet

ezidaacuteig felhalmozott a fogyateacutekossaacutegok eseteacuteben

bdquoPolitika ciacutemű műveacuteben pedig egyenesen azt iacuterja hogy ami a gyermekek kiteveacuteseacutet

illeti szuumllesseacutek toumlrveacuteny arroacutel hogy bdquodeformaacuteltrdquo gyermekek ne eacutelhessenek A fogyateacute-

kossaacuteggal eacutelő emberről alkotott veacutelemeacutenye szerint az ilyen leacutenynek baacuter keacutepes az eacutesz-

leleacutesre keacutepes felfogni bizonyos dolgokat azonban nem sajaacutetja az igazi eacutesz a froneacutezis

Maacuterpedig az eudaimonia (a boldogsaacuteg az oumlroumlm) eleacutereacutese csakis a froneacutezis alapjaacuten

lehetseacuteges Ezeacutert a termeacuteszettől fogva rabszolga meacuteg ember de csoumlkkent keacutepesseacutegucirc

ember hasonliacutet a haacuteziaacutellatra Ezeacutert joacute eacutes hasznos ha szolgasorba keruumllrdquo (Koumlnczei

2009 p 9)

A tanulmaacutenykoumltet illetve fogalomtaacuter taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutesra oumlsztoumlnző eacutes an-

nak aspektusaira koncentraacuteloacute mivolta azt gondoljuk nem tette lehetőveacute hogy ezen

szűk keresztmetszeten kiacutevuumll meacutelyebben kifejteacutesre keruumlljenek az iacuteraacutesműben szerepelő

maacutes boumllcselőknek ndash peacuteldaacuteul a fenti ideacutezet szerzője Arisztoteleacutesz gondolatvilaacutega sem

keruumll bővebben goacutercső alaacute ndash az emberi fogyateacutekossaacutegokkal kapcsolatos akaacuter implicite

is megfogalmazott gondolatai Iacutegy ndash mint az előszoacute veacutegeacuten megjegyzik a szerkesztők

ndash ebben a kiadvaacutenyban Michel Foucault sem kapott szoacutecikket sem A francia kortaacuters

filozoacutefus a sajaacutet vizsgaacuteloacutedaacutesunkhoz elsősorban a szoacutebeliseacutegnek a tudomaacutenyos eacuteletben

toumlrteacutenő rehabilitaacutecioacutejaacuteroacutel is szoacuteloacute ndash Collegravege de France-ban tartott ndash A diskurzus rendje

ciacutemű szeacutekfoglaloacute beszeacutede okaacuten keruumllt be (Foucault 1998 pp 50-75) Baacuter tudjuk hogy

a testi eacutes mentaacutelis hiaacutetusok teruumlleteacutenek taacutersadalmi elfogadaacutesa eacutes megeacuterteacutese teruumlleteire

is maradandoacute hataacutest gyakorolt9

Uacutegy laacutetjuk hogy Hadas Mikloacutes (2003) A modern feacuterfi szuumlleteacutese ciacutemű munkaacutejaacuteval ndash

baacuter egy merőben maacutes perspektiacutevaacutet hasznaacutelva mint Foucault ndash jelentősen hozzaacutejaacuterult

egy nyitottabb eacutes befogadoacutebb taacutersadalmisaacuteg megvaloacutesulaacutesaacutehoz a megmerevedett sze-

rep sztereotiacutepiaacutek bemutataacutesa eacutes azok lebontaacutesa aacuteltal

9 Laacutesd Foucault (2014)

15

Jogos keacuterdeacuteskeacutent vetődhet fel hogy egy taacutersadalomtudomaacutenyi centrumuacute doktori

iskola hallgatoacutejakeacutent mieacutert is egy alapvetően eacuteletfilozoacutefiai10 antropoloacutegiai eacutes a Naacutegaacuter-

dzsuna11 neveacutevel feacutemjelzett buddhista uumlresseacutegfilozoacutefiai12 megkoumlzeliacuteteacutesű kutataacutes ered-

meacutenyeacutet kiacutevaacutenja letenni a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg asztalaacutera

Ez a helyzet Umberto Eco (1999) Kant eacutes a kacsacsőrű emlős ciacutemű koumlnyveacuteben vaacutezolt

szituaacutecioacutera emleacutekeztet bennuumlnket mely egyuacutettal inspiraacuteloacutean is hat raacutenk Ugyanis a

Kant idejeacuteben meacuteg sehovaacute sem besorolhatoacute leacuteny igen nagy fejtoumlreacutest okozott az Auszt-

raacutel Aacutellattani Inteacutezet igazgatoacutejaacutenak Erről aacuterulkodik az első elnevezeacutese is a bdquofőhősnekrdquo


A Taacutersadalmi Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola multidiszciplinaacuteris szellemiseacutegű13 Iacutegy

remeacutenyeink szerint ez az eacutertekezeacutes joacutel illeszkedik az iskola alapiacutetoacuteja Horaacutenyi Oumlzseacuteb

gondolatvilaacutegaacutehoz igazodva a mindennapjainkat jelentősen meghataacuterozoacute koumlzoumlsseacuteg-

eacutepiacutető eacutes sok esetben azt erodaacuteloacute kommunikaacutecioacutes bdquoműkoumldeacutesekrdquo lehető legszeacutelesebb

felteacuterkeacutepezeacuteseacutet eacutes megeacuterteacuteseacutet szolgaacuteloacute tudomaacutenyos munkaacutek soraacuteba Karl Jaspers neacute-

met eacuteletfilozoacutefus ndash a dolgozatban az egzisztenciaacutelis- eacutes eacuteletboumllcseletet azonos moacutedon

eacutertelmezzuumlk baacuter tudjuk hogy maga Jaspers is elvaacutelasztotta egymaacutestoacutel a keacutet megkoumlze-

liacuteteacutest de veacutelemeacutenyuumlnk szerint a neacutemet gondolkodoacute aacuteltal emliacutetett ugraacutest a heacutetkoumlznapi

leacutetezeacutes eacutes az egzisztaacuteloacute szemleacutelődeacutes koumlzoumltt csak abban az esetben tudjuk megtenni ha

annak alapjaacutet az eacuteletfilozoacutefia gyakorlatai megteremtik a mindennapokban ndash filozoacutefiai

oumlneacuteletrajzaacuteban eacutes szinte valamennyi munkaacutejaacuteban a filozoacutefia alap feladataacuteul a kommu-

nikaacutecioacutet nevezi meg

10 Mely maacutera tulajdonkeacuteppen elfelejtődoumltt a nyugat-euroacutepai koumlroumlkben Eacuteszak-Amerikaacuteban pedig

igazaacuteboacutel gyoumlkeret sem tudott ereszteni 11 Naacutegaacuterdzsuna a II szaacutezadi indiai buddhista filozoacutefus a Naacutelanda-i egyetem egykori apaacutetja az

uumlresseacutegfilozoacutefia iskola alapiacutetoacuteja A buddhizmusban a maacutesodik Buddhakeacutent is tisztelik A bdquobuddhista

koumlzeacutepuacutetrdquo filozoacutefiaacutejaacutenak (sz madhjamaka) az első mestere 12 Az uumlresseacutegtan filozoacutefiai iskolaacuteja szerint a dolgok csak egymaacutest felteacutetelezve leacutetezhetnek Ezeacutert semmi

sem aacutell meg oumlnmagaacuteban a dolgok ilyen eacutertelemben uumlresseacuteg termeacuteszetűek A dolgok relativitaacutesaacuteval

szemben az eacuterzeacutekszervvel tapasztalhatoacute forma konkreacutetsaacutegaacutet helyezi azeacutert hogy az adott taacutergy mibenleacutete

taacuteruljon fel a folyamatban eacutes ne olvadjon bele egy aacuteltalaacutenos oumlnvaloacute leacutetező fogalmaacuteba (Vouml Whitehead

2001) A taacutergyak eacutes az uumlresseacuteg mindig csak egy-egy konkreacutet eacuteppen tapasztalt taacutergy viszonylataacuteban

vizsgaacutelhatoacute 13 Az időkoumlzben bekoumlvetkezett szervezeti aacutetalakulaacutes soraacuten a Taacutersadalmi Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola

melybe e sorok iacuteroacuteja felveacutetelt nyert a Szocioloacutegia Doktori Iskolaacuteval fuzionaacutelt azonban a Szocioloacutegia

eacutes Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola is a jelzett nyitott szellemiseacuteget keacutepviseli

16

bdquo1 A filozoacutefia helyzete a koumlvetkező nem leacutetezik az Egeacuteszben rejlő egyetlen Igazsaacuteg

hanem sokfeacutele toumlrteacuteneti alakban jelenik meg az igazsaacuteg Ezeacutert nem valoacutesiacutethatoacute meg

hogy uacutegy joumljjoumln leacutetre a minden embert magaacuteban foglaloacute koumlzoumlsseacuteg hogy egy eacutes egyet-

len igazsaacuteg mellett szaacutelljanak siacutekra ez a koumlzoumlsseacuteg csak a kommunikaacutecioacute koumlzegeacuten ke-

resztuumll joumlhet leacutetre A filozoacutefiai logika feladata hogy ezt a meacutediumot tudatosan eacutes a

lehető legjobban a rendelkezeacutesuumlnkre bocsaacutessa s ezen kiacutevuumll raacutemutasson egzisztenciaacute-

lis bizonyossaacutegunk eacutertelmeacutere A filozoacutefiai logika egyreacuteszt felismeri a felteacutetlen kommu-

nikaacutecioacutes szaacutendeacutek megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak felteacuteteleit maacutesreacuteszt felismeri a kommunikaacutecioacute

megszakiacutetaacutesaacutenak formaacuteit ezek eacutertelmeacutet eacutes koumlvetkezmeacutenyeitrdquo (Jaspers 1998 p 95)

Ez oumlnmagaacuteban talaacuten eleacutegseacuteges igazolaacutesa mindazoknak az eacuteszreveacuteteleknek amelyeket

a fenti bekezdeacutesben a keacutepzeacutes kontextusaacuteban megjegyeztem a diszciplinaacuteris beaacutegya-

zottsaacuteg vonatkozaacutesaacuteban Tovaacutebbaacute Gilles Deleuze boumllcseleti programja eacutes ajaacutenlaacutesa is

ide illeszkedik miszerint a jelenkor filozoacutefusainak az egyik feladata uacutej fogalmak meg-

alkotaacutesa eacutes ezzel uacutejabb keacuterdeacutesek felveteacutese (Deleuze 1994) Baacuter toumlbb esetben szembe-

aacutelliacutetjaacutek a Deleuze-i14 gondolkodaacutest Martin Heidegger munkaacutessaacutegaacutenak idevonatkozoacute

bdquofeladat-megaacutellapiacutetaacutesaacutevalrdquo mely az eredet teruumlleteacutere toumlrteacutenő visszavezeteacutest nevezi

meg a fogalmak eredeti jelenteacuteseacutenek bdquolelőhelyeacuteuumllrdquo (Heidegger 2019) de mi ettől elteacuterő

aacutellaacutespontot alakiacutetottunk ki

Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez a keacutet aacutellaacutespont ha nem is kiegeacutesziacuteti egymaacutest de

mindenkeacuteppen megfeacuter egymaacutes mellett eacutes iacutegy a poacutelusaik sem ellenteacutetesek Ezzel a kis

iacutezeliacutetővel kiacutevaacutenjuk jelezni a dolgozat sajaacutetos megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjaacutet mely a kuumlloumlnboumlző

nemzetiseacutegű boumllcselők pszicholoacutegusok szocioloacutegusok vallaacutesi gondolkodoacutek stb kon-

textusba helyezeacuteseacutet is jelenti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az alapkoncepcioacutek aacutelliacutetaacutesok

meghataacuterozaacutesok ezen jeles szemeacutelyiseacutegek valamelyikeacutetől szaacutermaznak Sok esetben

ők jelentős kuumlloumlnbseacutegekre mutatnak raacute a leacutetezeacutes keacuterdeacuteskoumlreacuteben

Biacutezunk benne hogy kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyos illetve boumllcseleti szceacutenaacutekboacutel szaacuter-

mazoacute megaacutellapiacutetaacutesok eacutes uacutetmutataacutesok az eacutertekezeacutes veacutegeacutere meacutegiscsak koumlzel azonos

iraacutenyba fognak konvergaacutelni Ezt az iraacutenyt pedig az alaacutebbi neacutegy a tovaacutebbiakban beve-

zeteacutesre keruumllő kulcsfogalom jeloumlli ki

14 A dolgozatban a boumllcselők gondolkodoacutek neveinek leiacuteraacutesaacutenaacutel azeacutert vaacutelasztottuk ezt a formaacutet hogy

jelezzuumlk aktiacutev partnerinkkeacutent uacutetmutatoacuteinkkeacutent eacutes bizony vitapartnerkeacutent is tekintuumlnk Raacutejuk Nem pedig

betűkbe zaacutert holtak eacutelettelen mementoacuteikeacutent

17

egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg

akadaacutelymentesiacutető ember

egzisztenciaacutelis eacuterettseacuteg eacutes eacuteberseacuteg

szimbiotikus eacutes alkalmazkodoacute ember

A fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes15 mint maacuter emliacuteteacutesre keruumllt a heacutetkoumlz-

napi diskurzusok reacuteszeacutet keacutepezik mind az akadeacutemiai eacuteletben mind pedig a heacutetkoumlznapi

eacuteletuumlnkben A disszertaacutecioacute nem kiacutevaacuten eacuterdemben reflektaacutelni a fogyateacutekossaacutegtudo-

maacuteny16 idevonatkozoacute aacutelliacutetaacutesaira Ezek a fogyateacutekossaacuteg ndash eacutes veacutelemeacutenyuumlnk tovaacutebbaacute ta-

pasztalataink szerint egyaraacutent az akadaacutelymentesiacuteteacutes ndash eseteiben is a taacutersadalmi felelős-

seacuteget nevezik meg egy ok-okozati oumlsszefuumlggeacuteskeacutent

bdquoA fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny a taacutersadalmak politikaacuteit eacutes gyakorlataacutet vizsgaacutelja hogy job-

ban megeacutertsuumlk a fogyateacutekossaacuteggal kapcsolatos ndash sokkal inkaacutebb taacutersadalmi mint testi ndash

tapasztalatokat A fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyt mint diszcipliacutenaacutet azzal a ceacutellal fejlesztetteacutek

ki hogy a kaacuterosodaacutes jelenseacutegeacutet kibogozza a miacutetoszoknak az ideoloacutegiaacuteknak eacutes a stigmaacute-

nak abboacutel a haacuteloacutejaacuteboacutel ami raacuteborul a szociaacutelis interakcioacutekra eacutes a taacutersadalompolitikaacutera

E tudomaacutenyaacuteg megkeacuterdőjelezi azt az eszmeacutet amely uacutegy tekint a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő

emberek gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi staacutetuszaacutera eacutes a szaacutemukra kijeloumllt szerepekre mintha

azok a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek aacutellapotaacutenak elkeruumllhetetlen koumlvetkezmeacutenyei lenn-

eacutenek A Fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 1998rdquo

(Fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi Tanulmaacutenyok I 2009 a koumltet mottoacuteja)

Tisztaacutebban megfogalmazva azeacutert leacutetezik meacuteg a mai napig is a fogyateacutekossaacuteg mert

a jelenkori taacutersadalmak nem keacutepesek egy teljesen akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacute-

saacutera leacutetrehozaacutesaacutera (Koumlnczei Hernaacutedi 2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny az aacutelliacutetaacutesai-

ban17 ha ki is mondja hogy mindannyian fogyateacutekosok vagyunk azonban ezt kizaacuteroacute-

15 bdquoAz akadaacutelymentesiacuteteacutes azon teveacutekenyseacutegek oumlsszefoglaloacute neve amelyek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők

szaacutemaacutera igyekeznek biztosiacutetani a felteacuteteleket az aacutellapotuk miatt keletkezett haacutetraacutenyaik kikuumlszoumlboumlleacuteseacutere

Ceacutelja olyan koumlruumllmeacutenyek biztosiacutetaacutesa amelyek lehetőveacute teszik szaacutemukra az oumlsszes teveacutekenyseacuteg

elveacutegzeacuteseacutet amelyben akadaacutelyoztatva lehetnek Az akadaacutelymentesiacuteteacutes formaacutei koumlzeacute tartozik az eacutepiacutetett

koumlrnyezet tudatos kialakiacutetaacutesa vagy aacutetalakiacutetaacutesa a laacutetaacutesseacuteruumllteknek a taacutejeacutekozoacutedaacutes biztosiacutetaacutesa a

hallaacutesseacuteruumlltek segiacuteteacutese valamint az informaacutecioacutes eacutes informatikai taacutejeacutekozottsaacuteg elősegiacuteteacuteserdquo A

vonatkozoacute jogszabaacutelyi rendelkezeacutesek hivatalos oumlsszefoglalaacutesa Forraacutes httpscuttlyDy6oUFU (Meg-

tekintve 20200303) 16 A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny kifejezeacutest a Hernaacutedi Koumlnczei (2015 p 6) tanulmaacuteny alapjaacuten hasznaacuteljuk 17 Laacutesd Taylor Jim (2014) Foumlldes (2002)

18

lagosan az emberek kuumlloumlnboumlző mentaacutelis fizikaacutelis vagy taacutersadalmi keacutepesseacutegeinek le-

hetőseacutegeinek egymaacuteshoz keacutepest hierarchikus viszonyaacuteban teszi meg (Hernaacutedi 2015)

Peacuteldaacuteul egy hegymaacuteszoacute fizikaacutelis aacutellapota egy aacutetlagos sakkjaacuteteacutekos hasonloacute adottsaacutegai-

hoz keacutepest bdquomagasabb rendűnekrdquo minősuumll mert ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban az egeacutesz-

seacuteg eacuterteacutekmeacuterője az izomtoumlmegek araacutenya eacutes a fizikai kondiacutecioacute bdquotoumlkeacuteletesseacutegerdquo

A fent emliacutetett fizikaacutelis eacutes mentaacutelis keacutepesseacutegek nem csak egymaacuteshoz keacutepest eacuterteacute-

kelődnek fogyateacutekossaacutegnak hanem a vaacutegyott toumlkeacuteletesseacuteg bdquoel-nem-eacuterhetőseacutegirdquo me-

mentoacutejakeacutent hasznaacuteljaacutek a koumlzoumls haacutetraacutenyunkat ahol a fogyateacutekos emberek a paradox

peacuteldaacutek arra hogy az egeacuteszseacutegesek sem keacutepesek eleacuterni a toumlkeacutely aacutellapotaacutet Erről az aacutella-

potroacutel azonban csak annyit sejthetuumlnk hogy az abszoluacutetumok dimenzioacutejaacuteban vanhellip

A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny szokaacutesos korszakolaacutesaacutera18 taacutemaszkodva a paradigma-

vaacuteltaacutesokat ndash neacutemi moacutedosiacutetaacutessal ndash az alaacutebbi kronoloacutegia sorrend menteacuten kristaacutelyosiacutetottuk

ki

Bioloacutegiai determinaacutecioacute (50-60-as eacutevek)

A magas szintű orvostudomaacuteny mindenhatoacutesaacutegaacuteba vetett hit elveszteacutese (70-80-

as eacutevek)

A taacutersadalmisaacuteg nem kieleacutegiacutető hozzaacuteaacutellaacutesa (90-es eacutevektől)

A technikai akadaacutelymentesiacuteteacutes hiaacutenya (2000-es eacutevektől)

Az eacutertekezeacutes jelenteacutesvilaacutega betekinteacutest adoacute eacutes fogalmakat bőviacutető ceacutelja neacutemi me-

reacuteszseacuteget eacutes legalaacutebb ennyi nyitottsaacutegot bdquokoumlvetelrdquo az olvasoacutetoacutel azeacutert hogy az utoacutebbi

eacutevtizedekben kiemelkedő eredmeacutenyeket felmutatoacute fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi kutataacutesok

akadaacutelymentesiacuteteacutesi eszkoumlzekeacutent is tudjon szolgaacutelni Eacutertjuumlk ezalatt azt a boumllcseleti szaacuten-

deacutekot hogy bizonyosodjon be a mindannyiunkat eacuterintő egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg

voltakeacuteppen kiteljesedeacutest is rejtő mivolta Ez a filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutes figyelemmel

van arra az akaacuter explicit akaacuter implicit moacutedon megjelenő dichotoacutemiaacutera amely az

egeacuteszseacuteges versus fogyateacutekos fogalompaacuter mintegy kiacuteseacuterőjelenseacutege A fogyateacutekossaacuteg-

tudomaacuteny mai napig is kuumlzd ezzel a dualista fogalmi szembeaacutelliacutetaacutessal s ennek felol-

daacutesaacutera meggyőződeacutesuumlnk szerint maacuteig sem keacutepes

18 Laacutesd Hernaacutedi (2015)

19

A fogalombőviacuteteacuteshez eacutes tisztaacutezaacuteshoz stb a disszertaacutecioacuteban toumlbbek koumlzoumltt Ludwig

Wittgenstein filozoacutefiaacutejaacutenak a fogalomalkotaacutesra eacutes a fogalomhasznaacutelatra vonatkozoacute aacutel-

liacutetaacutesait eacutes gyakorlatait is igyekszuumlnk alkalmazni19 (Wittgenstein 1998)

Mindez egyfajta kreatiacutev rombolaacutesnak is tűnhet20 mint ahogy bizonyos szempont-

boacutel annak is szaacutenjuk Azonban hasonlatosan az uumlresseacutegfilozoacutefia ndash keacutesőbbiekben kifej-

tett ndash alapveteacuteseihez amely az eacutenkeacutep illuacutezioacute jellegeacutet bizonyiacutetja e dolgozat is azt ceacutelt

szolgaacutelja hogy hozzaacutejaacuteruljon egy olyan fundamentum jelenbeacuteli feltaacuteraacutesaacutehoz eacutes ha

szuumlkseacuteges megkonstruaacutelaacutesaacutehoz amely minden ember eacutes eacutelőleacuteny koumlzoumls forraacutesvideacuteke

A dolgozat tehaacutet a koumlvetkező kulcsfogalmak21 be-eacutes felmutataacutesaacuteval illetve a hoz-

zaacutejuk elvezető uacutettal ismerteti meg a tisztelt olvasoacutet eacutes a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteget

szimbiotikus-alkalmazkodoacute-ember

egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos eacutes akadaacutelymentesiacutető ember

egzisztenciaacutelis hasiacutetaacutes

emberseacutegfelejteacutes

forraacutesvideacutek

intuitiacutev-uumlresseacutegtermeacuteszetű eacutes uacutejat leacutetrehozoacute gondolkodaacutes

egyesiacutető szemleacutelődeacutes filoszkoacutep filoszkoacutepikus szemleacutelődeacutes metaviduum

kifejtő-diskurzuscentrumuacute hermeneutika

hermeneutikai goumlmb

egzisztenciaacutelis-praxiskommunikaacutecioacute

Ez az uacutet magaacuten viseli annak a sajaacutetos moacutedszertannak a jegyeit melynek menteacuten

az eacutertekezeacutes keacuteszuumllt A jelen doktori teacutezis kutataacutesmoacutedszertanaacutenak az egyik eleme a

19 Bodnaacuter Jaacutenos Kristoacutef A hallgataacutes radikalitaacutesa ndash koumlzeliacuteteacutesek a wittgeinsteini gondolatrendszer

terapikus olvasataacutehoz ciacutemet viselő 2012-ből szaacutermazoacute PhD eacutertekezeacutese megerősiacutetetett bennuumlnket abban

hogy az elsősorban nyelvfilozoacutefuskeacutent bdquonyilvaacutentartottrdquo Wittgenstein munkaacutessaacutega eacutertelmezhető akaacuter

teraacutepiakeacutent vagy eacuteletboumllcseletkeacutent is Ebből kiindulva a disszertaacutecioacute egyfajta sajaacutetos hermeneutikai

megkoumlzeliacuteteacutese lehetőveacute teszi a bevont gondolkodoacutek antropoloacutegiai-filozoacutefiai eacutes eacuteletfilozoacutefiai

uumlzeneteinek oumlsszegyűjteacuteseacutet a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll (Bodnaacuter 2012) 20 Heidegger sajaacutet kifejezeacutese (szoacute szerint bdquodestrukcioacuterdquo) a Leacutet eacutes idő ciacutemű műveacuteből ami nem teacutevesztendő

oumlssze a Derrida-feacutele dekonstrukcioacute fogalmaacuteval ami egy fajta vaacutelasz Heidegger gondolataira (Nyiacuterő

2012) 21 Az esszenciaacutelis fogalmak koumlzuumll azok amelyek tartalmi suacutelyuknaacutel fogva direktebb moacutedon is erősiacutetik

az eacutertekezeacutes koumlzponti bdquouumlzeneteacutetrdquo ndash az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg kiteljesedeacutesi lehetőseacutegeit ndash egy

kuumlloumln fejezetben reacuteszletesebb kifejteacutest is kapnak Tovaacutebbaacute valamennyit folyamatosan hasznaacutelni fogjuk

mindazon helyeken ahol megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint alaacutetaacutemasztjaacutek aacutelliacutetaacutesainkat Illetve demonstraacutelni kiacutevaacutenjuk

veluumlk azt a folyamatot ahogy egyre meacutelyebb reacutetegiek taacuterultak fel kutataacutes valamint a szoumlveg

megszuumlleteacutese soraacuten

20

Hans-Georg Gadamer (2000 2003) neveacutehez leginkaacutebb koumlthető hermeneutikai vizsgaacute-

loacutedaacutes kiterjesztett eacutertelmezeacutese

bdquoAz alaacutebbiakat arra tett kiacuteseacuterletkeacutent tekintseacutek eacuterveacutenyesnek hogy a gondolat goumlroumlg

klasszikusait ez egyszer maacuteskeacutent olvassuk ne a modernseacuteg kritikai foumlleacutenyeacuteből kiin-

dulva amely modernseacuteg uacutegy hiszi hogy egy veacutegtelenuumll kifinomult logika birtokaacuteban

tuacutelhaladta a reacutegieket hanem ama meggyőződeacutes alapjaacuten hogy a bdquofilozoacutefiardquo vaacuteltozat-

lanul esemeacutenyszerűeacuten meguumltkoumlztető tapasztalata maradt az embernek ami őt mint

embert kituumlnteti s hogy ebben nincs előreleacutepeacutes hanem csak reacuteszesuumlleacutes Hogy ez meacuteg

egy olyan civilizaacutecioacutera is eacuterveacutenyes amelyet mikeacutent a mieacutenket a tudomaacuteny alakiacutetott

ki - hihetetlenuumll hangzik eacutes meacutegis szaacutemomra igaznak tetszikrdquo (Gadamer 2000 p 13)

A neacutemet boumllcselő a fenti gondolattal eacutes bdquovizsgaacuteloacutedaacutesi ajaacutenlaacutessalrdquo zaacuterja A filozoacutefia kez-

dete ciacutemű koumlnyveacutet Ezt a Gadamer-i megkoumlzeliacuteteacutest mi valamennyi boumllcseleti szemleacute-

letmoacuted eseteacuteben alkalmazzuk a jelen disszertaacutecioacuteban is

Ez egyuacutettal mintegy akadaacutelymentesiacutető kutataacutesi moacutedszerkeacutent is debuumltaacutel Ennek

leacutenyege hogy a fogalmak eacutes az azokat tartalmazoacute iacuteraacutesművek jelenbe toumlrteacutenő beeme-

leacutese eacutes organizaacutelaacutesa nemcsak a szerző internaacutelt eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyaacutet hasznaacutelja ha-

nem egy jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli kommunikaacutecioacutes helyzetet is alapvetőnek tekint

Tehaacutet a vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten arra is toumlrekszuumlnk hogy a muacuteltra a jelenre eacutes nem utolsoacute-

sorban a jelen toumlrteacuteneacuteseibe folyamataiba uacutegy tudjunk bdquoegyidőbenrdquo betekinteni hogy

hermeneutakeacutent valoacuteban reorganizaacutelhassuk a betoumlmoumlriacutetett informaacutecioacutekat Abboacutel iacutegy

aktiacutev ismeretet (tudaacutest) generaacutelva

Tehaacutet a vizsgaacutelat taacutergyaacutera nem mint algoritmikus adathalmazra tekintuumlnk ha-

nem uacutejra alkotjuk azt a szerző(k) alkotoacute(k) eacutes a beszeacutelgető ill vitapartnerek segiacutetseacute-

geacutevel Hasonloacutean mint manapsaacuteg a haacuteromdimenzioacutes nyomtataacutes a taacutergyakat Iacutegy nem

csak ki eacutes visszatoumlmoumlriacutetjuumlk (uacutejraiacuterjuk) hanem hagyjuk hogy hasson eacutes műkoumldjoumln ez

a reacutegi-uacutej ismeret az itt eacutes mostban Akaacuter teljesen maacutes szerkezetű horizontokat is eacuteletre

hiacutevva

Uacutegy laacutetjuk a szoacutebeli praxis kommunikaacutecioacute tehaacutet nem szimplaacuten mintegy csak

bezaacuterja a hermeneutikai koumlrt hanem goumlmbeacute alakiacutetja alakiacutethatja azt A horizont oumlssze-

olvadaacutes ekkor szuumlkseacutegtelenneacute vaacutelik Mindazonaacuteltal a Gadamer-i keacutetsiacutekkal szemleacutelte-

tett laacutetoacutehataacuter-fuacutezioacute hermeneutikai koumlr hasonlata mint az egyik lehetseacuteges ceacutel magaacutetoacutel

eacutertetődő moacutedon joacutel demonstraacutelja a neacutemet boumllcselő toumlrekveacuteseit (Gadamer 1994)

21

A hermeneutikai goumlmb esteacuteben viszont a horizontok koumlzoumltti laacutetszoacutelagos kuumlloumlnbseacutegek

eltűnnek feladoacutednak eacutes a viszonylagossaacuteguk egyeacutertelműveacute vaacutelik 22

Csikoacutes Ella hiaacutenypoacutetloacute koumlnyveacuteben Eacutelő gondolkodaacutes - A folyamatfilozoacutefia klassziku-

sai Hegel eacutes Whitehead a koumlvetkezőt gondolatot ideacutezi Schroumldingertől bdquoEacuterezzuumlk

hogy csak most kezduumlnk eleacuteg megbiacutezhatoacute anyagot oumlsszeszedni ahhoz hogy minden

ismeretuumlnket egyseacuteges egeacutesszeacute olvasszuk maacutesreacuteszt azonban szinte lehetetlenneacute vaacutelt

hogy egyetlen agy toumlbbet legyen keacutepes aacutetfogni belőle mint egy kicsi specializaacuteloacutedott

reacuteszeacutet

A dilemmaacuteboacutel nem laacutetok maacutes kiutat koumlzuumlluumlnk valakinek vaacutellalkozni a kell a teacutenyek

eacutes elmeacuteletek szinteacuteziseacutere noha egyeseket ezek koumlzuumll csak maacutesodkeacutezből eacutes toumlkeacuteletlenuumll

ismer eacutes fennaacutell a kockaacutezat hogy bolondot csinaacutelunk magunkboacutelrdquo (Csikoacutes 2008 p

31)

A szerző uacutegy interpretaacutelja az osztraacutek gondolkodoacute veacutelekedeacutest mint a XX szaacutezad egyik

toumlrekveacuteseacutet mely egy metaelmeacutelet megalkotaacutesaacutet laacutetja szuumlkseacutegszerűnek

A magunk reacuteszeacuteről Schroumldinger mondanivaloacutejaacuteban a hermeneutikai goumlmb bdquoelőkeacutepeacutetrdquo

laacutetjuk kirajzoloacutedni

Tudvaacuten hogy a goumlmb az emberi tudaacutes teljes eacutes aacutellandoacutean (uacutejra)formaacuteloacutedoacute kaacutenonjaacutet is

szimbolizaacutelja Ahol a felsziacutenen kirajzoloacutedoacute ismeret-bdquomintaacutezatokrdquo aacutellandoacute kapcsolat-

ban vannak a goumlmb belső tereacuteben zajloacute vizsgaacuteloacutedaacutesi folyamatokkal Mindezek koumllcsouml-

noumlsen fuumlggenek is egymaacutestoacutel ezaacuteltal a goumlmb szimbolikaacuteja betekinteacutest enged az uumlres-

seacutegszemleacutelet műkoumldeacuteseacutebe is Minthogy a szerző(k) alkotoacute(k) gondolkodoacute(k) eacutes a her-

meneutaacute(k) mint bdquoegymaacutes felteacuteteleirdquo is reacuteszt vesznek a folyamatban A Gadamer-i her-

meneutikailag nyitott eacutes keacutepzet tudat (2003) tehaacutet ebben a toumlbbdimenzioacutes modellben

is elengedhetetlen felteacutetele a sikeres vizsgaacuteloacutedaacutesnak illetve a boumllcseleti a diszciplinaacute-

ris eacutes a kulturaacutelis hataacutermentesseacuteg elfogadaacutesaacutenak Ez utoacutebbi ismeretszerzeacutesi felteacutetelneacutel-

kuumlliseacuteg eacutes mindennemű kutataacutesi-tekinteacutely eacutes moacutedszer kizaacuteroacutelagossaacutegaacutet elutasiacutetoacute de

minimum zaacuteroacutejelbe tevő megkoumlzeliacuteteacutesmoacuted okaacuten a hermeneutikai goumlmboumlt Feyerabend-

22 Sajnaacutelatos moacutedon a disszertaacutecioacute terjedelmi keretei nem teszik lehetőveacute a horizont eacutes a Kuhn-i

paradigmaacutera vonatkozoacute reacuteszben azonos meglaacutetaacutesaink bővebb kifejteacuteseacutet valamint peacuteldaacuteul a

hermeneutikai goumlmb eacutes a filoszkoacutep koumlzoumltti szimbiotikus kapcsolat reacuteszletesebb taacutergyalaacutesaacutet sem

Ezen oumlsszefuumlggeacutesről mintegy kedvcsinaacuteloacutekeacutent annyit mondunk hogy veacutelemeacutenyuumlnk szerint a filoszkoacute-

pikus vizsgaacuteloacutedaacutes eacutes a toumlredezettseacutegmentes hermeneutikai szemleacutelet alkalmazhatoacutesaacutegaacutenak egyik alap-

felteacutetele a kutatoacuteiindividuum időleges feladaacutesa az uacuten metaviduum-aacutellapotba toumlrteacutenő beleoldoacutedaacuteseacutert

bdquocsereacutebenrdquo

22

goumlmbkeacutent is aposztrofaacuteljuk Mivel a konstrukcioacute kialakiacutetaacutesaacutehoz a legtoumlbb inspiraacutecioacutet

az emliacutetett kivaacuteloacute boumllcselő A moacutedszer ellen ciacutemű koumlnyveacuteből meriacutetettuumlk (Feyerabend

2002)

Amikor tehaacutet peacuteldaacuteul a dolgozat moacutedszertani fejezeteacuteben reacuteszletesebben kifej-

teacutesre keruumllő hermeneutikai koumlr bezaacuterulaacutesaacutenak lehetseacuteges uacutejszerű moacutedjaacutet ismertetjuumlk

akkor az emliacutetett goumlmb majdani leacutetrejoumltteacutere is gondolunk

Iacutegy a maacuter emliacutetett gyakran alkalmazott ismeacutetleacutesek szinteacuten egy uacutejabb hathatoacutes indokot

kapnak Hiszen veacutelemeacutenyuumlnk szerint az ismeacutetleacutesek a fentebb emliacutetett reorganizaacutecioacutes

gyakorlat mintegy keacutezhezaacutelloacute23 eszkoumlzei is azonban erről a bizonyos goumlmbnek a feluuml-

leteacuteről vagy annak belsejeacuteből raacutejuk tekintve csak laacutetszoacutelagosak az uacutejra előfordulaacutesok

a leiacutert szavak eacutes mondatok szintjeacuten Azonban a funkcioacutejuk hasonloacute mint az eacutelő be-

szeacutedben a hangsuacutely-eltoloacutedaacutesokeacute Ezek aacuteltal az emberek gondolkodaacutesa aacutellandoacute stimu-

lusnak van kiteacuteve hogy a maacuter ismertnek tetsző fogalmakat eacutes szituaacutecioacutekat uacutejra eacutes uacutejra

eacutertelmezve a leacutet folyamatjellegeacutet se vesziacutetseacutek szem elől (Vouml 1 aacutebra Fenner-diag-

ramm)

Ezeacutert keacuterjuumlk a tisztelt olvasoacutekat ha ismeacutetleacutesekre bukkannak a szoumlvegben ndash erre lesz

moacutedjuk bőven ndash olvassaacutek fel hangosan ezeket az ugyanolyannak laacutetszoacuterdquo bekezdeacutese-

ket

A dolgozat kuumlloumln fejezetben taacutergyalja az elmuacutelt eacutevek soraacuten feltaacutert ndash a hallgatoacutei

korszakboacutel is szaacutermazoacute ndash turizmustudomaacutenyi kapcsolatot Az emliacutetett fejezetbe integ-

raacutelaacutesra keruumllő tanulmaacutenyok szoumlveghelyein keresztuumll bemutatja annak az aacuteltalunk al-

kotott filozoacutefiai fogalomcsoportnak bdquoevoluacutecioacutejaacutetrdquo is melyről a fentiekben maacuter ejtet-

tuumlnk szoacutet Ezt koumlvetően ndash mint ahogy azt maacuter emliacutetett dolgozatok24 szoumlvegeiben is

koumlvetkezetesen alkalmaztuk ndash az utazoacutei leacutettel kapcsolatos vizsgaacuteloacutedaacutest az utazaacutes tudo-

maacutenyakeacutent fogjuk emliacuteteni uacutegy is mint a dolgozatban paacuterbeszeacutedeacutebe vont filozoacutefusok

egyik kedvelt metaforaacutejaacutet Ez a leacutetezeacutesben valamilyen moacutedon jelenleacutevő ndash sodroacutedoacute zu-

hanoacute teacutevelygő hajoacutezoacute ndash ember milyenseacutegi hasonlata is

23 Laacutesd Heidegger (2019) 24 Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben (Farkas 2019)

Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris dimenzioacuteiba

(Farkas Petykoacute 2019)

A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai eacutes egzisztenciaacutelfilozoacutefiai

jelenteacutesvilaacutegai (Farkas 2020)

Az felsorolaacutesban szereplő első kettő a jelzett fejezetbe integraacutelt tanulmaacuteny ndash lektoraacutelaacutes utaacuteni de nem

a nyomtataacutesban megjelent szoumlveg ndash toumlbb helyen moacutedosiacutetott illetve aacutetdogozott verzioacuteja A harmadik

pedig befogadaacutes alatt aacutell

23

Buddha maga toumlbbszoumlr is hasznaacutelja taniacutetaacutesaiban az utazaacutes hasonlataacutet vagy metaforaacutejaacutet

A legtoumlbbszoumlr arra utal hogy egy szeacutelesebb perspektiacutevaacuteban laacutetjuk meg a segiacutetseacutegeacutevel

honnan joumlvuumlnk eacutes hovaacute tartunk Ritkaacutebban de fajsuacutelyosabban az akadaacutelyok meghala-

daacutesaacutenak az uacutetjaacutera utal amelyben az a fontos hogy a probleacutema megoldaacutesaacutehoz az ember

uacutetjaacutenak egy aacutellomaacutesakeacutent kezeli azt az akadaacutelyt amelybe beleuumltkoumlzik Ilyenek pl Az

elvonultsaacuteg gyuumlmoumllcsei (Samannyaphala szutta DN 2) Keacutevattaacutenak adott taniacutetaacutes (Keacute-

vatta szutta DN 11) Loacutehiccsaacutenak adott taniacutetaacutes (Lohiccsa szutta DN 12) Az Assza-

puraacuteban folytatott beszeacutelgeteacutes (Mahaacute Asszapura szutta MN 39)

Az utazaacutes kontextusba helyezeacuteseacutevel alaacutetaacutemasztani igyekszuumlnk tehaacutet ndash e disz-

szertaacutecioacute aacuteltal is ndash a vizsgaacuteloacutedaacutesunk sajaacutetos eacuteletfilozoacutefiai eacutes hermeneutikai megkoumlze-

liacuteteacutesmoacutedjaacutenak multidiszciplinaacuteris leacutetjogosultsaacutegaacutet eacutes akadaacutelymentesiacutető jellegeacutet Mind-

emellett fontosnak tartjuk hogy ezek a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok mind a moacutedszertanuk-

ban mind a gyakorlati alkalmazaacutesukban a szoacutebeliseacutegen eacutes a jelenleacuteten alapszanak

Ezek toumlbb esetben kiaacutelltaacutek maacuter a tudomaacutenyossaacuteg eacutes a katedrai aacutetadhatoacutesaacuteg25 proacutebaacuteit

de az igazi megmeacuteretteteacutesuumlk ezen iacuteraacutesmű eacutes a hozzaacutekapcsoloacutedoacute eacutes kiemelt jelentőseacuteg-

gel biacuteroacute szoacutebeli veacutedeacuteseken fog megtoumlrteacutenni

A disszertaacutecioacute tehaacutet minden tekintetben magaacuten viseli azokat a jegyeket melyek

az akadaacutelymentesiacutető ember heacutetkoumlznapjait jellemzik vagyis mind oumlnmaga az ember

mind pedig a leacutetezeacutesben őt koumlruumllvevő taacutersai egyuumlttes teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően

tudjaacutek eacutertelmezni ndash eacutes biacutezunk benne koordinaacutelni ndash a Heidegger-i26 leacutetbe zuhanaacutes sok

esetben traumatikus eacutelmeacutenyeacutet (Heidegger 1988)

Az eacutertekezeacutes tekinthető mindezek alapjaacuten egy szoacutebeli fogalomeredet eacutes foga-

lomalkotaacutes posztmetafizikai jellegű leirataacutenak is Ez a laacutetszoacutelagos ambivalencia koumlny-

nyedeacuten feloldhatoacute ha peacuteldaacuteul az Ong-i szoacutebeliseacuteg-eacutertelmezeacutes keacutet sarokpontjaacutet - a cir-

kularitaacutest eacutes szituacionalitaacutest - tartjuk szem előtt (Ong 2002 2010) E posztmodern

25 A fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek eacuterdekveacutedelmi szervezetei ndash hazai eacutes nemzetkoumlzi szinten ndash egyaraacutent

hangsuacutelyozzaacutek annak szuumlkseacutegesseacutegeacutet hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a kapcsoloacutedoacute fogalmak ismeretek eacutes

szituaacutecioacutek ismeretaacutetadaacutesi folyamataiban (is) elengedhetetlen az eacuterintettek jelenleacutete szerepvaacutellalaacutesa Ezt

a hitelesiacutető szerepet is igyekszem betoumllteni amikor toumlbbszoumlroumlsen is eacuterintett mivoltomban oktatoacutekeacutent

teveacutekenykedem Ez az autentikussaacutegi kisugaacuterzaacutes kell hogy jellemezze az egzisztenciaacutelis filozoacutefiaacutet

gyakorloacute embert is ahogy erre Jaspers is utal (Jaspers 2008) 26 Itt szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet hogy a vizsgaacuteloacutedaacutesba bevont filozoacutefusok gondolkodoacutek neveinek

fenti iacuteraacutesmoacutedja tudatosan teacuter el a nyelvtanilag helyes formaacutetoacutel Ennek oka hogy mint a diskurzusban

reacutesztvevő beszeacutelgető partnerekre tekintuumlnk raacutejuk

24

jegyeket is magaacuten viselő - eacuteletfilozoacutefiai jellegű eacutertekezeacutes olvasaacutesa eacutes eacutertelmezeacutese so-

raacuten

A fentiek okaacuten sem laacutettuk el a fejezeteket sorszaacutemozaacutessal ezzel is jelezni kiacutevaacutenjuk

hogy nem a tudomaacutenyossaacuteg főaacuteramaacuteban megszokott lineaacuteris feleacutepiacuteteacutes menteacuten haladtuk

a megalkotaacutes soraacuten

Arra toumlrekedtuumlnk hogy a fejezetek oumlnaacutelloacute egyseacutegeacutent eacutes is eacutertelmezhetőek legyenek27

Tovaacutebbaacute akaacuter egy-egy oumlnaacutelloacute reacutesz kihagyaacutesa vagy felcsereacuteleacutese aacuteltal is eacutertelmezhető

legyen a mondanivaloacute

A toumlbb iacutezben emliacutetett relatiacuteve gyakori ismeacutetleacutesek tehaacutet ezen oumlnaacutelloacute eacutertelmezhetőseacutegi

nem hierarchikus megkoumlzeliacuteteacutes esteacuteben is indokoltak Illetőleg ha a lineaacuteris szerkezet-

hez szokott moacutedtoacutel elteacuterően (uacutejra)olvassuk a fejezeteket eacuterzeacutekelhetjuumlk hogy nem tar-

talmaznak a bdquomegszokottnaacutelrdquo toumlbb konkreacutet ismeacutetleacutest eacutes visszautalaacutest

bdquoA gondolkodaacutes egyetlen dolga a leacutetnek ezt a maradandoacute eacutes maradaacutesaacuteban az em-

berre vaacuteroacute eljoumlveteleacutet uacutejra eacutes uacutejra szoacutehoz juttatni Ezeacutert mondjaacutek a leacutenyeges gondol-

kodoacutek mindig ugyanazt Ez azonban nem azonost jelent Persze ezt is csak annak

mondjaacutek aki keacutesz arra hogy veacutegiggondolja őket Azaacuteltal hogy a gondolkodaacutes toumlr-

teacutenetileg emleacutekezve tekintettel van a leacutet kuumlldeteacuteses sorsaacutera maacuter a valamire

rendelő-houmlz koumltoumltte magaacutet mely a sorsnak felel meg Az azonosba valoacute menekveacutes

veszeacutelyte-len A veszeacutely ott van ahol mereacuteszen belebocsaacutetkozunk a viszaacutelyba hogy

ugyanazt mondjuk A keacuteteacutertelműseacuteg eacutes a puszta perlekedeacutes fenyeget

A leacutetet mint az igazsaacuteg kuumlldeteacuteses sorsaacutet eacuterintő s annak megfelelő mondaacutes a

gondol-kodaacutes legelső toumlrveacutenye nem pedig a logika szabaacutelyai melyek csak a leacutet

toumlrveacutenyeacuteből vaacutelhatnak szabaacutellyaacuterdquo (Heidegger 1994 p169)

bdquoA szocioloacutegus teljes meacuterteacutekben filozoacutefiaacutet művel amikor nem pusztaacuten a teacutenyek meg-

aacutellapiacutetaacutesaacutera hanem azok megeacuterteacuteseacutere is toumlrekszik Az eacutertelmezeacutes pillanataacuteban maacuter ő

maga is filozoacutefus Ez pedig azt jelenti hogy a hivataacutesos filozoacutefust nem diszkvalifikaacutel-

hatjuk azeacutert mert uacutejra eacutertelmezi azokat a teacutenyeket melyeket nem sajaacutet maga figyelt

meg ha ezek a teacutenyek neki maacutest eacutes toumlbbet mondanak mint amit a tudoacutes laacutetott ben-

nuumlk Ahogyan Husserl mondta a fizikai dolog eidetikaacuteja nem a fenomenoloacutegiaacuteval

kezdődoumltt hanem Galileivel Ez megfordiacutetva is igaz a filozoacutefiaacutenak joga van Galileit

olvasni eacutes eacutertelmeznirdquo (Merleau-Ponty 2003 p55)

27 Mindezekkel egyuumltt a dolgozat akadaacutelymentesebb kezeleacuteseacutet elősegiacutetendő egyes fejezetek veacutegeacuten

utalunk azoknak a koumlvetkező szakasszal fennaacutelloacute kapcsoloacutedaacutesi pontjaira

25

bdquoPhaidroszt egyeacutebkeacutent joacutemagam is olvastam s nekem uacutegy tűnik hogy pontosan ez

az amit Platoacuten is akart - bdquoeleven szoacutevaacuteltaacutestrdquo ahogyan ő nevezi egy ilyesfajta esz-

mecsere s nem pedig ennek valamifeacutele leegyszerűsiacutetett kivonata hataacuterozza meg a

tu-daacutest hellip

A tudaacutes persze nem magaacuteban a dialoacutegusban rejlik hanem abban a vitaacuteban amiből

is a dialoacutegus kibomlik eacutes amire a vita reacutesztvevője visszaemleacutekszik majd ha a dialoacute-

gust olvassa Eacuten tehaacutet amondoacute vagyok hogy ndash legalaacutebbis ebben a vonatkozaacutesban ndash

Platoacuten nagyon is korszerű (Feyerabend 1999 p 17)

bdquoAz emberi teljesseacutegre vonatkozoacute megismereacutes mindig csaloacutekaacutenak bizonyul eacutes a laacutet-

szat azaacuteltal joumln leacutetre hogy egy szemleacuteletmoacutedot egyetlennek egy moacutedszert univerzaacute-

lis moacutedszernek tekintuumlnk Az elv hogy mindig legyuumlnk biztosak a megismereacutes moacutedjaacute-

ban azaacuteltal hogy a sajaacutetos moacutedszert tudatosiacutetjuk megszabadiacutetja az embert a totaacutelis

tudat teacuteves felteacutetelezeacuteseacutetőlrdquo (Jaspers 1998 p 28)

A fenti ideacutezetekből kirajzoloacutedhat egyfajta sajaacutetos szemleacuteletmoacuted az ismeacutetleacutesek szere-

peacutetől a szoacutebeliseacuteg fontossaacutegaacuten aacutet a sajaacutetos moacutedszertani megkoumlzeliacuteteacutesek hasznaacutelataacuteig

Uacutegy gondoljuk a bevezeteacutes oumlnmagaacuteban alkalmas arra hogy az eacutertekezeacutes teacutezisoumlsszefoglaloacutejaacute-

nak szerepeacutet is betoumlltse Uacutegy ahogyan a buddhista filozoacutefia tibeti eacutes szanszkrit nyelvű szoumlve-

geiben ez maacuteig is iacutegy van

26

A moacutedszertanroacutel

A dolgozat egy elmeacuteleti vizsgaacuteloacutedaacutes eredmeacutenyekeacutent szuumlletett A kutataacutes moacutedszertana

elsősorban a filozoacutefiai hermeneutika Enneacutel keveacutesbeacute meghataacuterozoacute de koumlzel sem

marginaacutelis moacutedon az ismeretelmeacuteletet illetve az ontoloacutegia gyakorlataacutet is segiacutetseacuteguumll

hiacutevja Mint ahogy a buddhista uumlresseacutegfilozoacutefiaacutenak a valoacutesaacuteg aacutellandoacutetlan eacutes

szubsztancia neacutelkuumlli termeacuteszeteacutere raacutemutatni igyekvő szemleacuteleteacutet szintuacutegy Ez a mi

neacutezőpontunkboacutel hasonliacutet ahhoz ahogyan A N Whitehead a Folyamat eacutes valoacutesaacuteg

ciacutemű főműveacutenek a teacutemaacutejaacutet kifejti illetve amit a fogalomalkotaacutes termeacuteszeteacuteről mond

bdquoIacutegy a taacutergyalaacutes egyseacutege a seacutema eacutertelem eacutes relevancia szerinti kifejlődeacuteseacuteben eacutes nem

a reacuteszleges teacutemaacutek egymaacutesra koumlvetkező taacutergyalaacutesaacuteban keresendő Az idő a teacuter az eacutesz-

leleacutes eacutes az oksaacuteg elmeacutelete peacuteldaacuteul uacutejra eacutes uacutejra visszateacuter ahogyan a kozmoloacutegia kifej-

lődeacutese előrehalad E teacutemaacutek minden egyes visszateacutereacuteskor uacutej feacutenyt vetnek a seacutemaacutera

vagy valamilyen uacutej megvilaacutegiacutetaacutest nyernek Amennyiben a vaacutellalkozaacutes eleacuteri ceacuteljaacutet

veacuteguumll nem maradhat magyaraacutezatra vaacuteroacute probleacutema a teacuter-időt az ismeretelmeacuteletet vagy

az oksaacutegot illetően A seacutemaacutenak ki kell fejlesztenie mindazokat a generikus fogalmakat

amelyek a dolgok baacutermilyen lehetseacuteges egymaacutessal valoacute oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacutenak a kife-

jezeacuteseacutere adekvaacutetrdquo (Whitehead 2001 p 10)

A kommunikaacutecioacute tudomaacutenyaacutenak eacutes a filozoacutefiaacutenak a viszonyaacuteroacutel koumlnyvtaacuternyi irodalom

aacutell rendelkezeacutesre Ugyaniacutegy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a szakfilozoacutefiaacutek kontextusai is bőseacute-

gesen kifejteacutesre keruumlltek az elmuacutelt haacuterom eacutevtizedben Jelen munka egy olyan sajaacutetos

karakterisztikaacutejuacute megkoumlzeliacuteteacutest eacutes kutataacutesmoacutedszertant igyekszik relevaacutens moacutedon be-

mutatni mely felhasznaacutelja az emliacutetett tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedokat Azonban

alapvetően egy uacutej tiacutepusuacute kaleidoszkoacutep jellegű28 vizsgaacutelati eacutes tematizaacutelaacutesi moacutedra kon-

centraacutel

Elsősorban a Gadamer-i hermeneutikai koumlr reacuteszbeni kiterjeszteacutese eacutes uacutejragon-

dolaacutesa adja a kutataacutesmoacutedszertan gerinceacutet ahol is az uacutegynevezett horizont oumlsszeolva-

daacutes mint tudati eacutes filozoacutefiai esemeacuteny leacutetrejoumltteacutehez elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges a je-

lenleacuteten alapuloacute szoacutebeli eacutertelmező vita

28 Mentor-teacutemavezetőm Porosz Tibor buddhista filozoacutefustoacutel szaacutermazik az elnevezeacutes mely utal a

megleacutevő ismeretek felhasznaacutelaacutesaacutera de azok uacutej kontextusba helyezeacuteseacutere valamint uacutej kapcsoloacutedaacutesi

pontok leacutetrejoumlveteleacutere egyaraacutent Tovaacutebbaacute a gondolkodaacutes eacutes ezzel szoros oumlsszefuumlggeacutesben a fogalmak

uacutejra eacutertelmezeacuteseacutere az alkotaacutes folyamatjellegeacutere eacutes mindezek uacutejra eacutes uacutejra felfedezeacuteseacutere is utal

27

Gadamer egyreacuteszről tovaacutebbgondolta a heideggeri leacuteteacutertelmezeacutesi modellt iacutegy a

Leacutet eacutes idő ciacutemű opus hermeneutikai tartalmaacutet eacutes uacutetmutataacutesait is Eacutertelmezeacutesi kereteacuteben

kiemelkedő szerepet jaacutetszik az iacuteraacutesművek eacutes a keacutepzőműveacuteszeti alkotaacutesok mondandoacute-

jaacutenak jelen pillanatban toumlrteacutenő bdquoeacuteletre kelteacuteserdquo (Gadamer 1994) Az originaacutelisnak ne-

vezhető hermeneutika pszicholoacutegiai eacutes toumlrteacutenelmi megkoumlzeliacuteteacuteseacutet ndash melynek alapjait

Friedrich Schleiermacher (1768-1834) fektette le ndash kicsereacutelte kivaacuteltotta a szerzővel

alkotoacuteval toumlrteacutenő aktiacutev toumlrteacuteneti diskurzusra

A szoacutebeliseacuteget Gadamer kiemelkedő fontossaacuteguacutenak tartja Igazsaacuteg eacutes moacutedszer29

ciacutemű főműveacuteben de elsősorban nem a jelenleacuteten alapuloacute aktiacutev diskurzusroacutel tesz em-

liacuteteacutest hanem inkaacutebb egyfajta belső kommunikaacutecioacuteroacutel Egyuacutettal fontosnak eacutes szuumlkseacuteg-

nek tekinti a hermeneutikai szituaacutecioacutek szoacutebeli eacutertelmezeacuteseit de ezt a moacutedszert nem

tartja elsődlegesnek Az bdquoolvasoacute tudatrdquo kontextusaacuteban erről iacutegy veacutelekedik

bdquoAz olvasoacute tudat szuumlkseacutegkeacutepp toumlrteacuteneti eacutes a toumlrteacuteneti hagyomaacutennyal szabadon kom-

munikaacuteloacute tudat Ezeacutert nem jogtalan ha a toumlrteacutenelem kezdeteacutet Hegelhez hasonloacutean a

hagyomaacutenyozaacutesra eacutes az bdquoemleacutekezeacutes tartoacutessaacutegaacuterardquo iraacutenyuloacute akarat keletkezeacuteseacutevel

azonosiacutetjuk Ugyanis az iacuteraacutesbeliseacuteg nem puszta veacuteletlen vagy jaacuteruleacutek mely minőseacutegi-

leg semmit sem vaacuteltoztat a szoacutebeli hagyomaacutenyozaacutes folyamataacuten A fennmaradaacutes aka-

raacutesa a tovaacutebb tartaacutes akaraacutesa persze iacuteraacutes neacutelkuumll is fennaacutellhat De csak az iacuteraacutesos ha-

gyomaacuteny szakadhat el az elmuacutelt eacutelet maradvaacutenyainak puszta fennmaradaacutesaacutetoacutel me-

lyeknek leacutete - kiegeacutesziacutetve - leacutetre enged visszakoumlvetkeztetnirdquo (Gadamer 2003 p 433)

Mieacutert fontos a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli vita egy a kettőezer-huacuteszas eacutevekben

iacuteroacutedoacute tudomaacutenyos műben

A boumllcseleti kontextus okaacuten paacuter mondatban szuumlkseacuteges oumlsszefoglalni mi a szoacutebeliseacuteg

helye eacutes szerepe a hermeneutika eacutes a tudomaacutenyossaacuteg kontextusaacuteban 30

29 Gadamer a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute forraacutesok alapjaacuten nem tudhatott arroacutel hogy a buddhista hagyomaacuteny

egy ilyen aktiacutev hermeneutikai diskurzust hasznaacutel amelyet ők is bdquobelsőnekrdquo neveznek de a kifejezeacutes

eacuterveacutenyesseacutegeacutet kiterjesztik a vitaacuteban reacutesztvevő eacutes keacutepviselt koumlzoumlsseacuteg tagjaira 30 Szoacutekrateacutesz (illetve gyakorlatilag ndash a Phaidroszban ndash Platoacuten) az iacuteraacutesbeliseacuteg elterjedeacuteseacutet az egeacutesz

emberi kultuacuteraacutera neacutezve rendkiacutevuumll kaacuterosnak tekintette mivel Platoacuten taniacutetoacutemestere uacutegy gondolta hogy az

emberi szoacute eacutes iacutegy a kommunikaacutecioacute jelenti mintegy a kultuacutera fejlődeacuteseacutenek eacutes tovaacutebb eacuteleacuteseacutenek zaacutelogaacutet

(Platoacuten 2005 pp 96-97) Ezen boruacutelaacutetoacute megaacutellapiacutetaacutesok hermeneutikai eacutes szaktudomaacutenyos

igazsaacutegtartalmaacuten korunkban persze lehet ndash mi toumlbb a veacutelemeacutenyuumlnk szerint szuumlkseacuteges is lenne ndash szakmai

vitaacutekat folytatni ezeket szoacutebeli moacutedon is lebonyoliacutetani

28

Az eacutertekezeacutes speciaacutelis hermeneutikai moacutedszertana eacutes annak keretei nem teszik lehe-

tőveacute ndash eacutes meglaacutetaacutesunk szerint szuumlkseacutegesseacute sem ndash egy oumlnaacutelloacute filozoacutefiatoumlrteacuteneti fejezet

vagy konkreacutet boumllcselők munkaacutessaacutegaacutet reacuteszleteiben taglaloacute fejezet(ek) megiacuteraacutesaacutet

Itt elsősorban Walter Ong (2002 2010) Ropolyi Laacuteszloacute (2014) Nyiacuteri Kristoacutef (1998

2002) eacutes Feheacuter M Istvaacuten (2008) munkaacutessaacutegaacutera taacutemaszkodunk

Tehaacutet a maacutesodik szoacutebeliseacuteg31 zoumlmeacuteben itt meacuteg csak lehetőseacutegkeacutent felvaacutezolt akadaacutely-

mentesiacutető aspektusait is integraacutelni igyekszuumlnk a kulcsfogalmakat bemutatoacute fejezet-

ben32 Ezt az integraacutecioacutet leginkaacutebb uacutegy igyekszuumlnk alkalmazni mint az alkotaacutes folya-

mataacuteban hasznaacutelt uumlgyes eszkoumlzoumlket33

Meglaacutetaacutesunk szerint az aacuteltalunk a fentiekben megfogalmazott szoacutebeliseacutegben rejlő aka-

daacutelymentesseacutegi potenciaacutekat illetve a szoacutebeliseacuteg nem kizaacuteroacutelagos de kiemelkedően

fontos szerepeacutet peacuteldaacuteul a mai kor vizsgaacuteloacutedaacutesaiban eacutes tudomaacutenyos diskurzusaiban

Feyerabend szavaival laacutetjuk a legjobban oumlsszefoglalhatoacutenak

bdquoPlatoacuten azt gondolta hogy az ideaacutek eacutes az eacutelet koumlzoumltti szakadeacutek aacutethidalhatoacute a dialoacute-

gussal - nem egy iacuterott dialoacutegussal ami szaacutemaacutera csupaacuten muacuteltbeli esemeacutenyek felsziacutenes

oumlsszegzeacuteseacutet jelentette hanem egy kuumlloumlnboumlző haacutetteacuterrel rendelkező emberek koumlzoumltt folyoacute

valoacutedi szoacutebeli paacuterbeszeacuteddel Eacuten is uacutegy gondolom hogy egy dialoacutegus az eacutertekezeacutesneacutel

toumlbbet taacuter fel Tud eacuterveket nyuacutejtani Meg tudja mutatni hogy milyen hataacutest gyakorol-

nak az eacutervek a kiacutevuumllaacutelloacutekra vagy a kuumlloumlnboumlző iskolaacutekhoz tartozoacute specialistaacutekra exp-

licitteacute teszi azokat a zavaros befejezeacuteseket amelyekkel egy eacutertekezeacutes vagy egy koumlnyv

veacutegződik eacutes ami a legfontosabb demonstraacutelni tudja az eacutelet legszilaacuterdabbnak veacutelt ele-

meinek kimerikus termeacuteszeteacutet A dolog haacutetraacutenya hogy mindez papiacuteron toumlrteacutenik nem

pedig eacutelő emberek tettei nyomaacuten a szemuumlnk laacutettaacutera Uacutejra csak arra invitaacuteljaacutek tehaacutet az

embert hogy reacuteszt vegyen egyfajta steril teveacutekenyseacutegben maacutes szoacuteval hogy pusztaacuten

gondolkodjon S iacutegy uacutejra elkeruumlljuumlk a gondolatok tapasztalatok eacuterzelmek nagy csa-

taacuteit azokat a csataacutekat amelyek valoacuteban alakiacutetjaacutek az eacuteletuumlnket beleeacutertve a bdquotisztardquo

31 Ropolyi szerint a hazaacutenkban koumlzismerteacute vaacutelt eacutes gyakran hasznaacutelt Ong-i bdquomaacutesodlagos szoacutebeliseacutegrdquo

kifejezeacutes helyett a bdquomaacutesodik szoacutebeliseacutegrdquo jobban illeszkedik a kanadai filozoacutefus gondolatvilaacutegaacutehoz

(Ropolyi 2014) Ezzel egyeteacutertve a keacutesőbbiekben is ekkeacuteppen fogunk erre utalni 32 A napjainkban viharos gyorsasaacuteggal terjeszkedő keacutepi de inkaacutebb audiovizuaacutelis megkoumlzeliacuteteacutesek

akadaacutelymentesiacutető vagy eacuteppen akadaacutelygeneraacuteloacute szerepeiről ndash sajnaacutelatos moacutedon ndash csak igen marginaacutelis

moacutedon lesz moacutedunk utalni a szoumlvegben amiben a hely eacutes kompetenciaacuteim hiaacutenya is szerepet jaacutetszik 33 A mahaacutejaacutena buddhizmus aacuteltal hasznaacutelt a buddhai taniacutetaacutest kuumlloumlnboumlző emberek leacutenyek szaacutemaacutera

magyaraacutezoacute tanaacutetadaacutesi formaacutek melyek a befogadoacute bdquoigeacutenyeihezrdquo igazodnak Iacutegy első pillantaacutesra sokszor

ellentmondaacutesba keruumllnek az alaptaniacutetaacutesokkal de mindig kideruumll hogy a hosszabb taacutevuacute ceacutel eleacutereacutese

eacuterdekeacuteben megengedhető tudatos elteacutereacutesről volt szoacute (Tatz 1994)

29

tudaacutest is A goumlroumlgoumlknek meacuteg volt egy olyan inteacutezmeacutenye amely helyt adott e konfron-

taacutecioacuteknak ndash a draacutema Platoacuten elvetette a draacutemaacutet s ezzel maga is hozzaacutejaacuterult a kultuacute-

raacutenkat olyannyira meghataacuterozoacute logomaacutenia eluralkodaacutesaacutehozrdquo (Feyerabend 1999 pp

231- 232)

Deleuze gondolata mely az eacutertekezeacutes egyik mottoacutejaacutevaacute is vaacutelt a filozoacutefia lehet-

seacuteges helyeacutet eacutes feladataacutet olyan eacutertelemben mutatja meg hogy a heideggeri megaacutellapiacute-

taacutesok miszerint a filozoacutefia eleacutert a veacutegstaacutediumaacuteba34 nem aacutelljaacutek meg maradeacutektalanul a

helyuumlket

bdquohellip a filozoacutefia halaacutela sosem foglalkoztatott hellip A filozoacutefiaacutenak van egy feladata ami

mindig időszerű marad fogalmakat fejleszteni hellip A filozoacutefiaacutenak bizonyaacutera mindig

megvoltak a maga rivaacutelisai hellip Ma ilyen az informatika a kommunikaacutecioacute a marke-

ting hellip A filozoacutefia kicsinynek eacutes egyeduumllaacutelloacutenak eacuterzi magaacutet ilyen hatalmakkal szem-

ben aacutem ha halnia kell akkor csakis azeacutert mert halaacutelra neveti magaacutetrdquo (Deleuze

1994 pp 155-156)

A magunk reacuteszeacuteről uacutegy laacutetjuk a francia boumllcselő nem leneacutezi az emliacutetett tudomaacutenyo-

kat mint inkaacutebb a boumllcselet megteacutepaacutezott becsuumlleteacutet szaacutendeacutekozik visszaaacutelliacutetani a maga

sajaacutetosan gondolkodaacutesra oumlsztoumlnző moacutedjaacuten

Olyannyira nem hogy a fő bdquokuumlldeteacuteskeacutentrdquo megjeloumllt fogalomalkotaacutes menteacuten

akaacuter a sokadik viraacutegzaacutesaacutet is megeacutelheti a boumllcselet Meggyőződeacutesuumlnk hogy Heidegger

az alkotoacutei korszakaacutenak maacutesodik feleacuteből szaacutermazoacute munkaacuteiban sem a filozoacutefia teacutenyle-

ges veacutegeacuteről beszeacutel hanem inkaacutebb a szakfilozoacutefiaacutek veacutegaacutellapotaacuteroacutel ndash amelyek azeacutert is

vesziacutetik el leacutetjogosultsaacutegukat ndash mert a szaktudomaacutenyok empirikus eacutes pozitivista főaacutera-

maacutehoz igyekeznek magukat besorolni Iacutegy a filozofaacutelaacutes elvesziacuteti vagy elvesziacutetheti azt

a Jaspersneacutel is megjelenő sajaacutetos tulajdonsaacutegaacutet mely az uacutegynevezett igazsaacutegok sok-

sziacutenűseacutegeacutet helyezi előteacuterbe (Jaspes 1996)

A Heidegger eacutes Husserl 35 koumlzoumltti neacutezetelteacutereacutes egyik uumltkoumlzeacutesi pontja eacuteppen a

tudomaacuteny eacutes a filozoacutefia sajaacutetos viszonyaacutenak elteacuterő eacutertelmezeacutese koumlruumll alakult ki

34 Laacutesd Heidegger (1994 pp 255-277) 35 Mindkeacutet boumllcselő munkaacutessaacutegaacuteban fontos szerepet toumlltoumltt be a szoacutebeliseacuteg

Mint tudjuk Heidegger kiadott műveinek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege az egyetemi előadaacutesainak eacutes beszeacutedeacuteinek

leirata Ez ugyaniacutegy igaz Arisztoteleacutesz Metafizika ciacutemű opusaacutera is melyet az egykori hallgatoacutei jegyeztek

fel akiknek volt alkalmuk a mestertől szemeacutelyesen elsajaacutetiacutetani a boumllcsesseacuteg szereteteacutet

30

(Schwendtner 2003 p 56) Husserl mintegy bdquotiszta tudomaacutenyrardquo illetve annak lehető-

seacutegeacutere tekintett a filozoacutefia joumlvője biztosiacuteteacutekakeacutent Heidegger ezzel ellenteacutetben uacutegy

veacutelte hogy a boumllcseletnek mint minden szaktudomaacuteny bdquokiaacuteradaacutesi teruumlleteacutenekrdquo nem

kell az aacuteltalaacutenos igazsaacutegokra eacutes azok bizonyiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel leginkaacutebb az empiacuteriaacutekra taacute-

maszkodoacute szakdiszcipliacutenaacutek soraacuteba tagoloacutednia36 (Heidegger 1994)

Aacutellaacutespontunk szerint a rugalmasabb Heidegger-i megaacutellapiacutetaacutesok menteacuten ha-

ladva egy viszonylagos bdquofegyvermentes oumlvezetrdquo kialakiacutetaacutesa lehet a megoldaacutes melyről

toumlbbek koumlzoumltt Jaspers is gyakran elmeacutelkedett kuumlloumlnoumls tekintettel a felvilaacutegosodaacutest kouml-

vető pozitivizmus teacuterhoacutediacutetaacutesaacutera37

Mindezekre csupaacuten azeacutert hiacutevtuk fel a figyelmet mert a Gadamer-i hermeneu-

tika maacuter emliacutetett tematikus oumlsszefoglalaacutest adoacute Igazsaacuteg eacutes moacutedszer ciacutemű programadoacute

iacuteraacutesműve maacuter a ciacutemeacuteben is utal erre a sajaacutetos territoriaacutelis jellegű vitaacutera mely a filozoacute-

fia eacutes a szaktudomaacutenyok koumlzoumltt zajlik Vagyis a tudomaacutenyos igazsaacutegokra mint moacuted-

szerekre utal azzal szemben amit az uacutegynevezett tudomaacutenyos igazsaacuteg sugall az az

alkalmazott vizsgaacutelati moacutedszerei aacuteltal veacutel eljutni a valoacutesaacuteg caacutefolhatatlan leiacuteraacutesaacutehoz

Az eacutertekezeacutes moacutedszertana a hermeneutika mintegy tovaacutebbgondolaacutesan tuacutel kie-

geacuteszuumll a buddhista ismeretelmeacutelet eacutes filozoacutefia oktataacutesi gyakorlataacutenak toumlbb mint keacutetezer

eacutevre visszatekintő eacutelő jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeliseacuteg vitakultuacuteraacutejaacutenak az euroacutepai kul-

tuacuterkoumlrbe toumlrteacutenő beemeleacuteseacutevel

Fontosnak tarjuk annak a teacutenynek a kiemeleacuteseacutet hogy a toumlrteacuteneti Buddha szoacutebeli taniacute-

taacutesai eacutes elmeacutelyuumlleacutes gyakorlatainak mintegy oumltvoumlzeteacuteből kialakult bdquomegismereacutes gya-

Husserl pedig iacutegy fogalmaz a sajaacutet munkaacutessaacutega idevonatkozoacute termeacuteszeteacuteről bdquoOumln nem tudja hogy 1905-

ben Berlinben Dilthey-el folytatott neacutehaacuteny beszeacutelgeteacutes (s nem Dilthey iacuteraacutesai) jelentett aztaacuten impulzust

szaacutemomra amely a L(ogische) U(ntersuchungen) Husserljeacutet az rsquoIdeenrsquo Husserljeacutehez vezetterdquo (1929 06

27 BW 6 275 o a Dilthey-hataacuteshoz vesd oumlssze meacuteg Kern 1973 XLIV o)

A leveacutelreacuteszlet fordiacutetaacutesa Schwendtner Tibortoacutel szaacutermazik (Schwendtner 2008 p 56) 36 A szaktudomaacutenyok teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteroacutel eacutes az ebben rejlő veszeacutelyekről pl Nietzsche Vidaacutem tudomaacuteny ciacutemű

munkaacutejaacuteban olvashatunk A neacutemet gondolkodoacute megaacutellapiacutetaacutesai arra vonatkoznak hogy a magaacutet

istenkeacutent definiaacuteloacute ember a tudomaacutenyra uacutegy tekint mint a megistenuumlleacutese bizonyiacuteteacutekaacutera Iacutegy a

preszoacutekratikus filozoacutefusok korszakaacutenak lezaacuterultaacutet tekinti a filozofaacutelaacutes ha nem is veacutegeacutenek de hanyatlaacutesa

kezdeteacutenek mindenkeacuteppen A Szoacutekrateacutesz előtti bdquoigazi filozoacutefusokrdquo meacuteg a leacutetből nyert koumlzvetlen

ismeretek alapjaacuten tetteacutek megaacutellapiacutetaacutesaikat ezt koumlvetően azonban a leacutetről kezdett beszeacutelni az ember

aacutelliacutetja Nietzsche (Nietzsche 2018) 37 Egyre gyorsuloacute vilaacutegunkban ahol a tudomaacutenyok hataacuterai egyre inkaacutebb jelentőseacuteguumlket vesztik

elengedhetetlenuumll szuumlkseacutegesseacute vaacutelt egy olyan koumlzoumls iraacutenyokba mutatoacute platform kommunikaacutecioacutes

mezsgyeacutejeacutenek a kimunkaacutelaacutesa amely relatiacutev letaacutemaszkodaacutesi pontokat generaacutel mindannyiunk szaacutemaacutera

Ez pedig a filozoacutefia eacutes a tudomaacutenyok szoacuteteacuterteacuteseacutevel vaacutelhat valoacutera (Jaspers 1990)

31

korlatardquo (sz pramaacutena) csak reacuteszben feleltethető meg a nyugati filozoacutefia episztemo-

loacutegiaacutejaacutenak Ennek oka leginkaacutebb abban keresendő hogy a buddhista filozoacutefia isme-

retelmeacuteleteacuteben nem vaacutelaszthatoacutek szeacutet a meditaacutecioacutes- eacutes az eacuterzeacutekszervi tapasztalaacutesok

Ezeket kapcsolja oumlssze a buddhista megismereacutes gyakorlata (Veacutegh 2009b)

Ez a szoumlvegelsajaacutetiacutetaacutesi pontosabban fogalmazva bdquo(taniacutetoacute)beszeacutedfelideacutezeacutesi technikardquo

az indiai eacutes buddhista iacuteraacutesbeliseacutegben maacuteig fellelhető Ebben a kultuacuterkoumlrben az iacuteraacutes so-

hasem szakadt el a szoacutebeliseacutegtől hasonlatos tehaacutet a Szoacutekrateacutesz bdquoemleacutekeztetőrdquo funkci-

oacutejaacutehoz amelyet Platoacuten a Phaidrosz dialoacutegusaacuteban emleget (Platoacuten 2005 pp 96-97) s

amely iacutegy nem szuumll feledeacutest Ez a bdquobuddhista dialektikardquo eacuteppen azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy az iacuteraacutes megmaradjon a szoacutebeliseacuteg hataacuteraacuten Abban az eacutertelemben hogy a reacutesztve-

vőktől megkiacutevaacutenja hogy pontosan emleacutekezzenek az elhangzott szoumlvegre Ezeacutert min-

den ilyen filozoacutefiai diskurzus vagy bdquoneacutezeteket uumltkoumlztetőrdquo tapasztalatcsere a beszeacuted

memorizaacutelaacutesaacuteval kezdődoumltt ami keacutesőbb a lejegyzett iacuteraacutesos szoumlveg szoacutebeliveacute teacutetelekeacutent

funkcionaacutelt Az adott ember memorizaacutelaacutesi keacutepesseacutegeacutet meghaladoacute szoumlvegekneacutel jelent

meg a szoumlveg meacutelystruktuacuteraacutejaacutet toumlbb dimenzioacuteban is tuumlkroumlző analitikus tartalomjegy-

zeacutek Ez azzal tudta poacutetolni az egeacutesz szoumlveg memorizaacutelaacutesaacutet hogy egyfajta hipertextteacute

vaacuteltoztatta az alapszoumlveget eacutes a kulcsszavak pontos eleacuterhetőseacutegeacutet kapcsolatrendszereacutet

roumlgziacutetette tette hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes ennek segiacutetseacutegeacutevel szabad navigaacutelaacutesi lehetőseacuteget

biztosiacutetott az iacuterott szoumlvegben Iacutegy nem csoda hogy a tibetiek ilyen teacuteren keacutepzett fele

a kilencvenes eacutevek koumlzepeacuten zoumlkkenőmentesen be tudott leacutepni a digitaacutelis iacuteraacutesbeliseacuteg

koraacuteba mikoumlzben a kolostori oktataacutesban tovaacutebbra is művelik a hagyomaacutenyos elsődle-

ges szoacutebeliseacuteg megőrzeacuteseacutet38

A Gadamer-i hermeneutika tulajdonkeacuteppen reacuteszben illeszkedik a fenti moacutedszer

leacutenyegi elemeacutehez vagyis az elemzőknek ki kell egeacutesziacuteteniuumlk a felsziacutenre hozott infor-

maacutecioacutetoumlredeacutekeket az iacuteraacutesműről műalkotaacutesroacutel alkotott sajaacutet veacutelemeacutenyuumlkkel de eacuteletta-

pasztalataikkal is amik alatt konkreacutet pillanatnyi szituaacutecioacutekat is eacutert Iacutegy teacuteve azokat

eacutelőveacute (Olay-Ullmann 2011 pp 129-141)

Ebben az eacutertelemben uacutegy laacutetjuk hogy az aktiacutev gondolkodaacutes boumllcselkedeacutes szuumlkseacuteges-

seacutegeacutet hangsuacutelyozza ki Gadamer amivel egyreacuteszről a Heidegger-i ndash aacuteltalunk foga-

lomeredet vizsgaacuteloacutedaacutesnak elnevezett ndash program toumlrekveacuteseire is reflektaacutel Maacutesreacuteszről

38 Bővebben laacutesd az Institute of Buddhist Dialectics angol honlapjaacutet IBD (2020)

32

tuacutelmutat a boumllcselet csak szoumlvegeken keresztuumlli ndash eacutes azoknak az uacutejabb szoumlvegekbe toumlr-

teacutenő roumlgziacuteteacuteseacutenek ndash gyakorlataacuten ami maacuteig is jellemzi a nyugati vilaacuteg boumllcseleteacutet

Heidegger ezzel kapcsolatosan konkreacutetan beszeacutel a szoacutebeliseacuteg eacutes a jelenleacutet kapcsolataacute-

roacutel peacuteldaacuteul a keacutesői korszakaacuteboacutel szaacutermazoacute Leveacutel a humanizmusroacutel c műveacuteben mely-

nek uumlzenete tulajdonkeacuteppen konkreacutetan alaacutetaacutemasztja az eacutertekezeacutesuumlnk boumllcseleti toumlrek-

veacuteseit eacutes annak sajaacutetos moacutedszertanaacutet

bdquoMaacuter reacuteg tuacutelontuacutel reacuteg partra vetett a gondolkodaacutes Nevezhetjuumlk-e bdquoirracionalizmus-

nakrdquo azt a faacuteradozaacutest mely a gondolkodaacutest ismeacutet sajaacutet koumlzegeacutebe kiacutevaacutenja hozni

Persze leveleacutenek ezen keacuterdeacutesfelteveacutesei koumlnnyebben tisztaacutezhatoacuteak lenneacutenek egy koumlzvet-

len beszeacutelgeteacutes soraacuten Iacuteraacutesban a gondolkodaacutes koumlnnyen veszt hajleacutekonysaacutegaacuteboacutel Aacutem

legfőkeacuteppen a taacutergyteruumlletre jellemző toumlbbdimenzioacutessaacutegot neheacutez megtartani A gon-

dolkodaacutes szigoruacutesaacutega ellenteacutetben a tudomaacutenyokkal nem pusztaacuten a fogalmak mester-

seacuteges azaz technikai- teoretikus egzaktsaacutegaacuteban aacutellrdquo (Heidegger 1994 p 119)

A fenti megjegyzeacutesek alapjaacuten nem iacuteraacutesműről beszeacuteluumlnk hanem bdquohibernaacutelt koumlz-

leacutesrőlrdquo amelyet eacuteletre kelt a beszeacutelő de előszoumlr meacuteg biztosan nem eacutert A sajaacutet elkeacutep-

zeleacutese vagy modellje egy hermeneutikai uacutetmutataacutest adoacute hagyomaacuteny keretein beluumll

tudja aacutethidalni az egyes szoumlvegek eseteacuteben 2500 eacuteves nyelvhasznaacutelat eacutesvagy akaacuter

nyelvcsalaacutedbeacuteli kuumlloumlnbseacutegeket (Fenner 1990 pp 1-28 Veacutegh 2009b pp 111-114) (1

aacutebra)

33

1aacutebra Fenner-diagramm

(Veacutegh 2009b)

Az aacutelliacutetaacutesok eacutes ellenveacutelemeacutenyek (kuumlloumlnboumlző neacutezetek) ugyanannak a konkreacutet informaacute-

cioacutecsomagnak a pontos eacutes ellentmondaacutesmentes bdquokitoumlmoumlriacuteteacuteseacutetrdquo szolgaacuteljaacutek Csak egeacute-

szen konkreacutet alapra tekintve lehet a kuumlloumlnboumlző neacutezőpontokat egybevetni egyeztetni

Ha a jeloumllt nem ugyanaz logikailag keacuteptelenseacuteg eacutertelmetlen a paacuterbeszeacuted hiszen a ki-

jelenteacutesek nem ugyanarra vonatkoznak Majd ezeket egy nyilvaacutenos vita soraacuten meg kell

tudni veacutedeni vagy el kell tudni engedni

Rendkiacutevuumll fontos hogy az elengedeacutes eacutes az elfojtaacutes koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget tisztaacuten laacutessuk

tovaacutebbaacute azt a folyamat jelleget amely uacutegy tekint a lezaacutert vitaacutera mint ami a valoacutesaacuteg-

eacuterzeacutekeleacutesek egy adott pillanataacutenak koumlzoumls eacuterteacutekeleacuteseacutere tett erőfesziacuteteacutes Ezeacutert a kuumlloumln-

boumlző laacutetaacutesmoacutedok ndash sikeres vita eseteacuten ndash kialakuloacute konszenzusa sem egy veacutegleges oumln-

magaacuteban megaacutelloacute teacutenyt vagy teacuteny halmazt roumlgziacutetenek hanem csupaacuten a leacutetezeacutes koumlzoumls

aspektusaacutenak egy uacutejabb aacuternyalataacutet fedi fel a vaacutellalkozoacute szellemű vitapartnerek szaacute-

maacutera Ez az oppoziacutecioacute felteacutetelezi az elengedeacutes vagyis a szubsztanciaacutelis igazsaacutegokban

valoacute hit mellőzeacuteseacutenek keacutepesseacutegeacutet

34

Az elengedeacutes csak akkor lehetseacuteges ha mindent megtettek a hangzoacute szoumlveg

megeacuterteacuteseacutenek az eacuterdekeacuteben39 Ez esetben ez magaacutetoacutel megy hiszen minden egyes kuuml-

loumlnboumlző neacutezet ugyanannak a dolognak az egyik aspektusa De a teacuterbeli keacutep a tudatban

eacuterdekes moacutedon nem az iacutegy kapott mineacutel toumlbb keacutep egymaacutesba illeszteacuteseacutevel joumln leacutetre

hanem mint a teacuterlaacutetaacutes eseteacuteben a keacutet keacutep laacutetoacuteszoumlg kuumlloumlnbseacutegeacuteből a tudatunk megte-

remti a teacuterlaacutetaacutes lehetőseacutegeacutet uacutegy az indiai boumllcseleti vitaacuteban is a valoacutesaacuteg illuacutezioacutementes

laacutetaacutesa a neacutezetek kuumlloumlnbseacutegeacuteből joumln leacutetre egy belső kiegyenliacutetődeacutes folyamataacuteban

A vitaacutenak ebben az olvasatban tehaacutet nincs klasszikus győztese maga a vita megvaloacute-

sulaacutesa eacutes az abboacutel levont koumlzoumls tanulsaacutegok minden reacutesztvevő feacutel szaacutemaacutera ugyanolyan

suacutellyal biacuternak

A disszertaacutecioacutet olvasoacutek eacutes a remeacutenybeli vitapartnerek dolgaacutet tovaacutebb neheziacutetve

a Henri Bergson filozoacutefiaacutejaacutenak magvaacutet jelentő intuitiacutev eacutertelmezeacutes eacutes boumllcseleti moacuted-

szertan ndash vagy ahogy mi sziacutevesebben nevezzuumlk vizsgaacuteloacutedaacutes ndash elemeivel eacutes eszkoumlzei-

vel is dolgozunk dolgoztunk40

Előzetesen megjegyezzuumlk Bergson az intuiacutecioacute filozoacutefiai eacutertelmezeacutese kapcsaacuten az em-

leacutekezeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutere is felhiacutevja a figyelmet E szerint az emleacutekezeacutes egyreacuteszről az

arra valoacute emleacutekezeacutes keacutepesseacutege hogy az oumlsztoumlnoumlk eacutes a kognitiacutev keacutepesseacutegek hogyan

műkoumldnek egyuumltt Illetve mennyire nem oumlnaacutelloacute adottsaacutegai eacutes keacutepesseacutegei az embernek

Tovaacutebbaacute az emleacutekezeacutes tudatosiacutetaacutesaacuteval szert tehetuumlnk arra a keacutepesseacutegre ami aacuteltal az

oumlsztoumlnoumlk racionalizaacutelhatoacutek a gondolkodaacutes eacutes alkotoacute keacutepesseacuteg pedig oumlsztoumlnoumlsseacute vaacutel-

nak Ezt eacutertjuumlk mi intuiacutecioacute alatt az emleacutekezeacutes keacutepesseacutege az egzisztenciaacutelis hasadaacutes

előtti aacutellapotokra Mindezekről a keacutesőbbiekben reacuteszletesen fogunk beszeacutelni

Bergson ezzel iacutegy ismertet meg bennuumlnket A koumlzvetlen megfigyeleacutes hasztalanul

mutatja hogy eszmeacutelő leacutetuumlnknek alapja emleacutekezeacutes azaz a muacuteltnak belenyuacutelaacutesa a je-

lenbe szoacuteval hateacutekony eacutes megfordiacutethatatlan tartam Az okoskodaacutes hasztalan bizo-

nyiacutetja hogy mineacutel jobban taacutevolodunk a kimetszett taacutergyaktoacutel s a tudomaacuteny eacutes joacutezan

eacutesz szerint elszigetelt rendszerektől annaacutel inkaacutebb oly valoacutesaacuteggal van dolgunk mely

belső hajlamaiban mindenestuumll vaacuteltozik mintha valami muacuteltat gyűjtő emleacutekezet

tenneacute szaacutemaacutera lehetetlenneacute a visszafordulaacutest (Bergson 1930 p 21)

39 Hasonloacutekeacuteppen ahhoz ahogy Pető-moacutedszer eseteacuteben a konduktor jelenleacutete kell ahhoz hogy a leendő

mozdulatok leacutetrehozaacutesaacutehoz a mozgaacutesseacuteruumllt minden tőle telhetőt megtegyen Mert csak ez utaacuten a teljes

elengedeacutes utaacuten feacuter hozzaacute a proacutebaacutelkozaacutesaival leacutetrehozott uacutej keacutepesseacutegeihez (Haacuteri 1997) 40 Ez az intuiacutecioacute az indiai rendszerben a tudat eacuterzeacutekszervi funkcioacutehoz tartozik amelyben maacutesok tudataacutet

is eacuterzeacutekelheti nem csak a sajaacutet belső vilaacutegaacutet laacutethatja mint egy harmadik szemkeacutent Iacutegy ez az a belső

laacutetaacutes intuiacutecioacute amely a neacutezetek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek alapjaacuten megtalaacutelja az illuacutezioacutek moumlgoumltt a valoacutesaacutegot

uacutegy ahogyan az csakugyan van (Tenzin 2010)

35

Ez a kutataacutesmoacutedszertani elem a filozoacutefusok koumlzoumltt legalaacutebb akkora meguumltkoumlzeacutest kelt

a mai napig mint amekkoraacutet a termeacuteszet-eacutes taacutersadalomtudomaacuteny művelői szaacutemaacutera

Demeter Tamaacutes A fogalmi intuiacutecioacute veacutedelmeacuteben ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban veacutedelmeacutebe veszi

ezt az eacutertelmezeacutese szerint is igazolhatoacute eacutes hasznos boumllcseleti moacutedszert eacutes keacutepesseacuteget

S mivel egyaacuteltalaacuten nem hivatkozik Bergsonra de annaacutel toumlbbszoumlr az aacuteltalunk szinteacuten a

vizsgaacuteloacutedaacutesi diskurzusainkba bdquomeghiacutevottrdquo Wittgensteinre

bdquoA filozoacutefia kognitiacutev eacuterteacuteke ndash Naacutenayval eacutes a kiacuteseacuterleti filozoacutefusokkal ellenteacutetben ndash neacute-

zetem szerin azon muacutelik tehaacutet hogy milyen fogalmi oumlsszefuumlggeacuteseket tud feltaacuterni mert

mint Wittgenstein (1992 sect 122) mondja bdquoAz aacutettekinthető aacutebraacutezolaacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutevel

joumln leacutetre a megeacuterteacutes amely eacuteppen azt jelenti hogy raquolaacutetjuk az oumlsszefuumlggeacuteseketlaquo Ezeacutert

olyan fontos hogy koumlztes tagokat talaacuteljunk illetve kitalaacuteljunkrdquo Ez a munka ndash azaz a

kuumlloumlnboumlző fogalmisaacutegokon aacutetszűrve laacutetott eacutes ezeacutert toumlredezett vilaacutegunkban kuumlloumlnboumlző-

keacuteppen biacuteraacutelhatoacutek ndash eacutes veacutegső soron kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen vallanak kudarcot Hogy azon-

ban ki melyiket fogadja el olyannak amely a fogalmi feszuumlltseacutegeket veacutedhető moacutedon

kezeli eacutes az oumlsszefuumlggeacuteseket laacutettatoacute moacutedon taacuterja fel ndash nos mindez veacutegső soron intuiacutecioacute

keacuterdeacuteserdquo (Demeter 2012)

Ezzel nem csupaacuten abban erősiacutetett meg bennuumlnket hogy az intuiacutecioacute eseteacuteben relevaacutens

a gondolkodaacutesunk de abban is hogy a fogalom kiterjeszteacuteseacutere tett javaslatunk moacuted-

szertana sem peacutelda neacutelkuumll aacutelloacute meacuteg ebben az oumlsszefuumlggeacutesben sem

Ennek leacutenyege az az emleacutekezeacutes amely a leacutet a teacuter eacutes az idő koumlzeacutep neacutelkuumlli kouml-

zeacuteppontja ahonnan eacutes ahovaacute a kutatoacute elme visszateacuter eacutes az eacuteppen aktuaacutelis vizsgaacuteloacutedaacutes

keacuterdeacuteseire ha eacuteberen figyel vaacutelaszokat kaphat A vizsgaacuteloacute ezeket a vaacutelaszokat az ak-

tualitaacutesba beemeli azokat maacuter mint bdquoempirikusrdquo teacutenyt teacutenyeket kezeli eacutes ezekből

aacutelliacutetja oumlssze a sajaacutet konstrukcioacutejaacutet (Bergson 1910 1987 2012 Deleuze 2010) Azon-

ban ndash eacutes itt joumln a Bergson-i filozoacutefia paradoxona vagy ha uacutegy tetszik archimedesi

pontja ndash ezen aacutelliacutetaacutesok vagy ha uacutegy tetszik teacutenyek a pillanatnyisaacutegban leacuteteznek tehaacutet

egyszerűen nem aacutellhatjaacutek ki a tudomaacutenyossaacuteg megismeacutetelhetőseacutegi klauzulaacutejaacutet41

Mindezek nem eliminaacutelni szaacutendeacutekoznak a filozoacutefiaacuteboacutel kiaacuteradt szakdiszcipliacute-

naacutek valoacuteban bdquovilaacutegrengetőrdquo eredmeacutenyeit csupaacuten raacutevilaacutegiacutetanak az emberi keacutepesseacutegek

41 Karl Popper falszifikaacutelhatoacutesaacutegi teacutetele kiacuteseacuterletkeacutent is tekinthető ennek maacuter-maacuter dogmaacutevaacute merevedett

keacutenyszernek a feloldaacutesaacutera de csak reacuteszsikereket tudott eleacuterni mert a tudomaacutenyfilozoacutefiai mező

toumlmegvonzaacutesa ebben megakadaacutelyozta Laacutesd Popper (1997)

36

veacutegesseacutegeacutere eacutes az ebből koumlvetkező fogalomalkotaacutesi metoacutedusok uumlresseacuteg-termeacute-szeteacutere

Az uumlresseacuteg (sz suacutenjataacute) kifejezeacutes nem arra vonatkozik hogy egy adott jelenseacuteg a re-

lativitaacutesa miatt elveszteneacute az eacuterteacutekeacutet hanem eacuteppen az adott jelenseacuteg pontos helyeacuterteacute-

keacutenek a megaacutellapiacutetaacutesaacutera szolgaacutel (A matematikaacuteban a helyeacuterteacutek-fogalom a zeacuteroacute az in-

diai suacutenja szoacuteboacutel ered)42 A helyeacuterteacutek miatt soha nem lehet negligaacutelni az ottleacutevő konk-

reacutet jelenseacuteget Az uumlresseacuteg ennek az ottleacutetnek a helyeacuterteacutekeacutet adja meg ennek a relativi-

taacutesaacutet fejezi ki hogy az eacuterteacuteke oumlnmagaacuteban nulla de a viszonyiacutetaacutesi pont(ok) fuumlggveacutenyeacute-

ben sokfeacutele eacuterteacuteket felvehet43

Tehaacutet az elkoumlvetkezendő fejezetekben reacuteszletesen kifejtett uacutejszerű gondolatvi-

laacutegok eacutes a remeacutenyeink szerint ezeket tuumlkroumlző fogalmak megalkotaacutesa illetve leacutetrejoumltte

az előbbiekben vaacutezolt heterogeacuten a hataacuterokat eacutes a paradigmaacutekat oumlnmagukban keveacutesbeacute

tisztelő folyamat eredmeacutenyekeacuteppen joumlttek leacutetre Az a fajta multi- illetve esetenkeacutent

transzdiszciplinaritaacutes vagy pluralitaacutes melyet a nemreacutegiben elhunyt Steven Hawking

az emberiseacuteg eacutes vele egyuumltt a tudomaacuteny eacutes a boumllcselet tuacuteleacuteleacuteseacutenek zaacutelogakeacutent nevezett

meg koumlzponti szerepet toumllt be a disszertaacutecioacute gondolatvilaacutegaacutenak alakulaacutesaacuteban (Haw-

king 2018)

Az eacutertekezeacutes a filozoacutefiai antropoloacutegia egyes megaacutellapiacutetaacutesait is segiacutetseacuteguumll hiacutevja

azzal a megkoumlteacutessel hogy az emberre vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait nem kizaacuteroacutelagosan

ennek a boumllcseleti aacutegnak a vektorai menteacuten helyezi el

Keacutet kulcsfontossaacuteguacute szerző munkaacutessaacutegaacutera kiacutevaacutenjuk felhiacutevni a figyelmet akik

e taacutergykoumlrben maacuteig inspiraacuteljaacutek a gondolkodaacutesunkat ők Polaacutenyi Kaacuteroly eacutes Peter Kro-

potkin Az aacuteltaluk bevezetett reciprocitaacutes eacutes a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg elve a keacutesőbb kifej-

teacutesre keruumllő szimbiotikus-alkalmazkodoacute ember-fogalom bdquomanifesztaacutecioacutejaacutehozrdquo segiacutető

alapveteacutesek

Az ember helye eacutes szerepe a vilaacutegban rendkiacutevuumll fontos kiindulaacutesi pontkeacutent sze-

repel a dolgozatban Eacuteppen ezeacutert le kell szoumlgezni hogy a homo sapiens eredeteacutere vo-

natkozoacute akaacuter vallaacutesi akaacuter tudomaacutenyos vitaacuteban nem kiacutevaacutenunk aacutellaacutest foglalni

A buddhai taniacutetaacutes eacutes filozoacutefia fajsuacutelyos jelenleacutete ezt a toumlrekveacutest nem csorbiacutetja

tudvaacuten hogy a buddhizmus eacutertelmezeacuteseacuteben semmifeacutele teremtő istenseacuteg nincs A Scho-

penhauer aacuteltal megfogalmazottak ekkeacutent is eacutertelmezhetők a buddhizmus az első val-

laacutesokon tuacuteli vallaacutes (Schopenhauer 2007)

42 Laacutesd Sain Maacuterton bdquoNincs kiraacutelyi uacutetrdquo ciacutemű matematika-toumlrteacuteneteacutenek az indiai fejezeteacutet (Sain 1986

pp 351-361) 43 Laacutesd meacuteg Fenner (1990) pp 35-45 Feheacuter (1997) pp xi-xii Garfield (1995) pp 88-96

37

Az emliacutetett buddhai taniacutetaacutes eacutes a koumlzel keacutetezeroumltszaacutez eacutev alatt koumlreacute eacutepuumllt boumllcse-

leti eacutes keacutepzeacutesi rendszerek fennmaradaacutesaacutenak zaacuteloga hagyomaacutenyvonalak leacutetrehozaacutesa eacutes

bdquoeacuteletben tartaacutesardquo Ennek a leacutenyege hogy a mester eacutes taniacutetvaacuteny viszony toumlbb mint oumltven

generaacutecioacuten keresztuumll hitelesen lekoumlvethető 44

A disszertaacutecioacute mind a moacutedszertanaacuteban mind az akadaacutelymentesiacutető jellegeacuteben

jelentősen eacutepiacutet nem csak a buddhista ismeretaacutetadaacutes verbalitaacutesaacutera hanem a nyugati fi-

lozoacutefia vilaacutegaacuteban maacutera talaacuten keveacutesbeacute ismert eacutes elfogadott de meacuteg mindig eacutelő szemeacute-

lyes jelenleacutetet is megkoumlvetelő szoacutebeli beszeacutelgeteacutesekre eacutes vitaacutekra 45 Ez a moacutedszer az

indiai buddhista egyetemek 46 oktataacutesi gyakorlataacuteban a mai napig koumlzponti szerepet

jaacutetszik mindemellett termeacuteszetesen az iacuteraacutesbeliseacuteg kriteacuteriumai is jelen vannak mint

ahogy maacuter az alapiacutetaacutesok idejeacuteben akaacuter ezerkilencszaacutez eacutev taacutevlataacuteban is hasonloacute volt a

keacutepzeacutes tematikaacuteja (IBD 2020)

A keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr hivatkozott XIV Dalai Laacutema (t) gese fokozattal

rendelkező filozoacutefus47 aki nyugati eacutertelemben egy PhD fokozattal rendelkező bdquokutatoacuterdquo

is (Tenzin 1999 Tenzin 2005a) Ezen fokozat megszerzeacuteseacutenek felteacutetele peacuteldaacuteul egy

hosszuacute akaacuter egeacutesz napos ndash nem oacuteraacutekban szaacutemolnak ha egyaacuteltalaacuten szaacutemoljaacutek az időt

ndash nyilvaacutenos szoacutebeli vita ahol a buddhista filozoacutefia legkivaacuteloacutebb szerzetes tudoacutesai eacutes

valamennyi eacuterdeklődő keresztkeacuterdeacuteseket tesz tehet fel a jeloumllt szaacutemaacutera Ha a vita eacutegeacuten

uacutegy iacuteteacutelik meg a bdquoprofesszorokrdquo eacutes nagymesterek hogy sikeresen megfelelt a feltett ndash

sok esetben direkt provokatiacutev keacuterdeacutesekre ndash a buddhista filozoacutefia elismert bdquokutatoacutejaacutevaacuterdquo

avatjaacutek a jeloumlltet

A fentiek nyomaacuten tovaacutebb erősoumldoumltt azon elhataacuterozaacutesunkba vetett bizalmunk

hogy a maacuter jelzett moacutedon az eacuterdeklődő olvasoacutek szaacutemaacutera eleacuterhetőveacute tegyuumlk mindazon

44 Japaacuten egyik legelterjedtebb zen buddhista hagyomaacutenyvonalaacuten a (j) szoacutetoacuteban Buddhaacutetoacutel sorra veszik

a mester eacutes taniacutetvaacuteny laacutencolat tagjait eacutes az 1280-ban meghalt Edzsoacute mesterrel (1198-1280) az 52

generaacutecioacutenaacutel tartottak (Hixon 1995 pp 249-252) 45 Az euroacutepai filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben Szoacutekrateacutesz neveacutet szoktuk leggyakrabban emliacuteteni mint aki a szoacutebeli

taniacutetaacutes megtestesiacutetője de mind a preszoacutekratikusnak nevezett korszak gondolkodoacutei mind pedig a

keacutesőbbi időszak boumllcselői koumlzoumltt toumlbben a verbaacutelis tudaacutesaacutetadaacutes eacutes -formaacutelaacutes mesterei voltak Iacutegy a

sztoikus filozoacutefust Epikteacutetoszt de a Platoacuten-taniacutetvaacuteny Arisztoteleacuteszt is emliacutethetjuumlk akinek a legtoumlbbet

ideacutezett műveacutet a Metafizikaacutet reacuteszben egykori taniacutetvaacutenyai mentetteacutek meg a feledeacutestől a goumlroumlg boumllcs

egyetemi előadaacutesainak leiratai alapjaacuten (Arisztoteleacutesz 1936 pp 7-16 Arisztoteleacutesz 1992 pp xxx-xxxi) 46 Peacuteldaacuteul a Naacutelanda-i egyetem viraacutegkoraacuteban toumlbb 10 000 hallgatoacuteja volt (Mookerji 1989 pp 557-585)

ndash az akkor ismert vilaacuteg tulajdonkeacuteppen minden taacutejaacuteroacutel eacuterkeztek a tanulni vaacutegyoacutek ndash akiket 2000 filozoacutefus

buddhista szerzetes taniacutetott Ennek a szellemi koumlzpontnak volt az apaacutetja az eacutertekezeacutesuumlnk egyik kulcs

figuraacuteja Naacutegaacuterdzsuna47 A XIV Dalai Laacutema gese fokozat megszerzeacuteseacuteről keacuteszuumllt korabeli fekete-feheacuter felveacutetel ndash az alaacutebbi

hivatkozaacutesnaacutel eleacuterhető ndash mely egy nem kevesebb mint tizenheacutet eacuteves egyetemi szinten veacutegződő keacutepzeacutes

zaacuteroacuteakkordja is volt youtube (1958)

38

hang- eacutes keacutepanyagokat melyek az elmuacutelt eacutevekben a dolgozat megalkotaacutesa soraacuten keacute-

szuumlltek Ezek reprezentaacuteljaacutek a filozoacutefiai munkaacutenk velejeacutet adoacute koumlzoumls gondolkodaacutesok

beszeacutelgeteacutesek eacutes szakmai vitaacutek megtermeacutekenyiacutető ndash eacutes nem melleacutekesen akadaacutelymen-

tesseacutegi ndash erejeacutet Eacutes a tudomaacutenyos anyagok megalkotaacutesa soraacuten maacutera talaacuten elfeledni veacutelt

de veacutelemeacutenyuumlnk szerint ennek elleneacutere megkeacuterdőjelezhetetlen szerepeacutet

A Heidegger-i filozoacutefiai program kulcsfontossaacuteguacute pontja48 a fogalmaink hasz-

naacutelata soraacuten az azokra rakoacutedott legtoumlbb esetben őket az eredeti eacutertelmuumlktől elteacuteriacutető

sztereotip reacutetegek eltaacutevoliacutetaacutesa (Feheacuter M 1995) A neacutemet gondolkodoacute alkotoacutei korsza-

kaacutenak maacutesodik feleacuteben keacuteszuumllt egy maacuteig relevaacutens eacutes viszonylagosan sokat ideacutezett mű

melynek magyar ciacuteme Uacutetban a nyelvhez49 Ez egy beszeacutelgeteacutes majdnem szoacute szerinti

leirata melyet Tezuka Tomio nevű japaacuten professzorral folytatott Heidegger eacutes mely-

nek az lett az egyik veacutegkoumlvetkezteteacutese ndash a beszeacutelgeteacutes nyelve egyeacutebkeacutent a neacutemet volt

ndash hogy egy idegen nyelv didaktikus elsajaacutetiacutetaacutesa oumlnmagaacuteban egyfajta sematikus isme-

rethalmazt eredmeacutenyez eacutelőveacute magaacutet a nyelvet a szoacutebeli diskurzusok teszik

Az iacuteraacutesbeliseacuteg eacutes a tudomaacutenyossaacuteg tulajdonkeacuteppen ekvivalens bdquoleacutetezőkrdquo a vi-

laacutegunkban Ong Ropolyi eacutes valamennyi szoacutebeliseacuteggel foglalkozoacute gondolkodoacute ezt el-

ismeri de hozzaacuteteszik hogy az iacuteraacutesba foglalt gondolatok eacutes tudomaacutenyos aacutelliacutetaacutesok

mintegy holt tudaacuteskeacutent toumlltik meg a koumlnyvtaacuterak eacutes manapsaacuteg a vilaacuteghaacuteloacute virtuaacutelis

koumlnyvespolcait50 (Ropolyi 2006) Tehaacutet ha az aacuteltalunk ismert vagy ismerni veacutelt em-

beri toumlrteacutenetiseacuteg időbeliseacutegeacutet egy egyenesen aacutebraacutezoljuk eacutes az egyenest keacutet fontos is-

meretaacutetadaacutesi reacuteszre osztjuk a szoacutebeliseacuteg ennek toumlbb mint keacutetharmadaacutet teszi ki (Ong

2010) Ez a doumlbbenetes dominancia a jelenkor elvaacuteraacutesainak eacutes gyakorlataacutenak ismeret-

eacuteben foumll sem tűnik szaacutemunkra hiszen a tudomaacutenyos művek alkotaacutesa szinte kizaacuteroacutelag

iacuteraacutesban toumlrteacutenik Pedig rendelkezeacutesuumlnkre aacutellnak mindazon adatroumlgziacuteteacutesi technikaacutek me-

lyek segiacutetseacutegeacutevel eleacuterhetőveacute tehetők a tudoacutesok gondolkodoacutek gyakorlati szinten toumlr-

teacutenő kommunikaacutecioacuteja Mindezek nemcsak inspiraacuteloacute hataacutesuacuteak de az eacuterdeklődő szak-

emberek reacuteszeacutere esetenkeacutent toumlbb informaacutecioacuteval szolgaacutelnak szolgaacutelhatnak mint mond-

juk egy Jaspers-koumlnyv elolvasaacutesa

48 Erről a konkreacutet fogalmakat taglaloacute fejezetben reacuteszletesebben is fogunk szoacutet ejteni 49 Az iacuteraacutest magyar nyelvre lefordiacutetoacute Tillmann Joacutezsef Attila az alaacutebbi internetes hivatkozaacuteson eleacuterhető

tanulmaacutenya segiacutetseacuteguumlnkre lehet abban hogy a Heidegger-i eacuteletműben fellelhető bdquojapaacuten eacutes buddhistardquo

hataacutest jobban megeacuterthessuumlk

httpsfiloszofiawordpresscom20170923tillmann-j-a-tul-a-technikai-tajon-heidegger-es-japan

(Megtekintve 20200303) 50 Vouml McLuhan (2001)

39

A felkeacuteszuumlleacutes soraacuten kifejezetten foacutekuszaacuteltunk peacuteldaacuteul a keacutet kiemelkedően fontos a

kutataacutesi diskurzusunkba bevont gondolkodoacute Heidegger eacutes Jaspers interneten eleacuter-

hető audiovizuaacutelisan roumlgziacutetett interjuacuteinak vagy elhangzott beszeacutedeiknek a felkutataacute-

saacutera eacutes az ezekből kinyerhető boumllcseleti tartalom integraacutelaacutesaacutera a sajaacutetos fogalomalko-

taacutesi folyamatba Felhiacutevjuk a figyelmet Vileacutem Flussernek Az iacuteraacutes Van-e joumlvője az

iacuteraacutesnak ciacutemű munkaacutejaacutera aki ebben arra is felhiacutevja a figyelmet hogy a reacutegi korok

nagy gondolkodoacutei uacutegy mint peacuteldaacuteul Homeacuterosz Arisztoteleacutesz Goethe talaacuten jobb neacute-

ven is vetteacutek volna ha taniacutetaacutesaikat beszeacutelgeteacuteseiket a ma ismert moacutedok valamelyikeacute-

nek segiacutetseacutegeacutevel roumlgziacutethetik (Flusser 1997)

Mi a magunk reacuteszeacuteről a tapasztalataink alapjaacuten azt tudjuk kijelenteni hogy toumlbb mint

hasznosak ezek a reacutegi felveacutetelek amelyeket moacutedunkban aacutell megneacutezni eacutes meghall-

gatni

A maacuter emliacutetett diszlexia eacutes diszgraacutefia okaacuten az idegen nyelvek elsajaacutetiacutetaacutesi keacutepesseacutege

szaacutemunkra rendkiacutevuumll megterhelő szakorvosilag igazolt moacutedon maacuter-maacuter lehetetlen

ennek elleneacutere az angol nyelv elsajaacutetiacutetaacutesa soraacuten majdhogynem teljesen autodidakta

moacutedon kidolgozott moacutedszer sikeresseacutegeacutehez az angolul feliratozott online anyagok

nagy segiacutetseacuteget nyuacutejtottak

youtube (1950) youtube (1963) youtube (1968) youtube (1969) Ezek a felveacutetelek is

helyet kaptak a teacutezisuumlnk melleacutekleteacuteben a fentebb jelzett moacutedon eacutes okokboacutel

Oumlsszefoglalva a Gadamer-i hermeneutika moacutedszertanaacutet vezeacuterfonalkeacutent hasz-

naacutelva egy olyan szoumlveg- eacutes diskurzus-eacutertelmezeacutesi moacutedszertan menteacuten haladtunk az al-

kotaacutes soraacuten mely magaacuten hordozza a tudomaacutenyossaacuteg elvaacuteraacutesainak megfelelő hazai eacutes

kuumllfoumlldi kitekinteacutest valamint a szaacutendeacutekaink szerint akadaacutelymentesiacutetőnek is szaacutent szoacute-

beliseacuteg bizonyos eacutertelemben vett rehabilitaacutecioacutejaacutenak jegyeit is

Az emliacutetett nyugati kultuacuterkoumlrben az eacuteletfilozoacutefiai bdquoelfeledeacutesrdquo egyik oka veacutelel-

mezhetően az a filozoacutefiai hasadaacutes amely nyugaton meghonosodott ismeretelmeacutelet eacutes

a Heidegger aacuteltal uacutejra bevezetett ontoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes koumlzoumltt huacutezoacutedik (Feheacuter

M1998)

Koraacutebban maacuter beszeacuteltuumlnk a buddhista megismereacutes gyakorlataacuteroacutel is amelyhez a nyelv-

filozoacutefiai megalapozottsaacutega miatt Heidegger koumlzelebb aacutell mint a nyugati episztemo-

loacutegusok Ez Agoacutecs Tamaacutes Buddhista ismeretelmeacutelet ciacutemű jegyzeteacutenek bevezetőjeacuteben

uacutegy jelenik meg mint az ontoloacutegia eacutes episztemoloacutegia egyseacuteges szemleacutelete a buddhiz-

musban vagyis a Buddhaacutet koumlvető gondolkodoacuteknaacutel a leacutetező (sz szat) eacutes a megisme-

rendő (sz dzsnyeacuteja) szinonimaacutek (Agoacutecs 2002 p 14 Dreyfus 1997 pp 48-51)

40

Az eacuteletfilozoacutefia bdquoelfeledeacuteseacutenekrdquo tovaacutebbi oka egy toumlbb eacutevszaacutezados vitaacuteban lel-

hető fel mely maacuteig eacutel a boumllcselettel foglalkozoacutek koumlreacuteben mely eacutertelmezeacutesuumlnk szerint

hasonlatos a szubjektum eacutes objektum tovaacutebbaacute a fogyateacutekossaacuteg eacutes egeacuteszseacuteg koumlzoumltti

mesterseacuteges differenciaacuteloacutedaacuteshoz A dolgozat mondanivaloacuteja eacutertelmezhető ontoloacutegiai

centrumuacutekeacutent de megjegyzendő hogy az ismeretelmeacutelet a logika eacutes a transzcenden-

taacutelis megkoumlzeliacuteteacuteseknek a buddhista filozoacutefiaacuteban hasznaacutelatos moacutedszertanait is alkal-

mazza Fontosnak tarjuk megjegyezni hogy ezek a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesi moacutedszerek

nincsenek egymaacutestoacutel eacutelesen elhataacuterolva a buddhista boumllcselet gyakorlataiban51 Meg-

laacutetaacutesunk szerint Jaspers eacutes a keacutesői Heidegger munkaacutessaacutegaacutenak szintetizaacuteloacute jellege is

ebbe az iraacutenyba mozdul el

Karl Jaspers filozoacutefiai munkaacutessaacutegaacutenak kiemelkedően fontos teruumllete a transzcenden-

ciaacuteval kapcsolatban megfogalmazott eszmefuttataacutesok sorozata Ennek egyetlen ele-

meacutere koncentraacutelunk ez pedig a jelenben időzeacutes tudatossaacutega Jaspers uacutegy gondolja az

ember egzisztaacutelni azaz a leacutetezeacutes teljes spektrumaacutet eacuterzeacutekelni eacutes azzal eggyeacute vaacutelni csak

abban az esetben keacutepes ha a tudataacutet nyitva tartva az adott pillanat minden toumlrteacuteneacuteseacutet

keacutepes eacuterzeacutekszervileg eacutes tudatilag is felfogni elemezni eacutes mindezekből a koumlvetkezte-

teacutesek levonaacutesa aacuteltal egy egyseacutegaacutellapotboacutel szemleacutelni a vilaacutegot (Jaspers 2000)

Ez a gyakorlat nyitja meg az utat a transzcendencia uumlzeneteinek felfogaacutesaacutera eacutes befo-

gadaacutesaacutera ami lehetőveacute teszi az ember szaacutemaacutera a leacutetezeacutes eacutertelmeacutenek eacutes bdquolegbelsőrdquo tar-

talmainak eleacutereacuteseacutet Mindezek nagyon hasonlatosak a Buddhaacutenak a jelen eacuteber tudatos-

saacutegaacutet megtapasztaloacute aacutellapotaacutehoz (Nyanaponika 1994)

Azt a kuumlloumlnbseacutegteacutetelt azonban mindenfeacutelekeacuteppen meg kell emliacuteteni hogy a neacutemet

gondolkodoacute egy nem antropomorf szervező erővel toumlrteacutenő kommunikaacutecioacute lehetőseacutegeacutet

is belelaacutetja az egzisztaacutelaacutes aacuteltala definiaacutelt gyakorlataacuteba Miacuteg a buddhista eacuteberseacuteggya-

korlatok ndash fuumlggetlenuumll attoacutel hogy peacuteldaacuteul a tibeti iskolaacutek eseteacuteben bizonyos szimbo-

likus istenseacutegek segiacutetseacutegeacutet elismerik a meditaacutecioacutek kuumlloumlnboumlző formaacuteiban eacutes szintjein ndash

ceacutelja eacuteppen annak eleacutereacutese hogy baacuterminemű kuumllső entitaacutes neacutelkuumll raacuteeacutebredjen az ember

oumlnmaga eacutes a vilaacuteg dolgainak uumlresseacuteg termeacuteszeteacutere

51 Ezzel kapcsolatban laacutesd Peter Fenner eacutes Georges Dreyfus műveit akik első keacutezből szaacutemolnak be az

indo-tibeti kolostoregyetemek mai gyakorlataacuteroacutel (Fenner 1990 Fenner 1995 Dreyfus 1997) szeret-

neacutenk utalni tovaacutebbaacute egy Thubten Jinpa nevű szerzetesre a buddhista-tudomaacutenyos paacuterbeszeacutedek tibeti

tolmaacutecsaacutera aki uacutegy doktoraacutelt nyugaton hogy gyakorlatilag a kolostori filozoacutefia keacutepzeacuteseacutenek anyagaacutet

dolgozta ki a nyugati koumlvetelmeacutenyeknek megfelelően (Jinpa 2006)

41

Tehaacutet a kutataacutes kezdeteacuten nyilvaacutenvaloacutenak laacutetszoacute ellenteacutet a keacutet boumllcseleti vizsgaacute-

loacutedaacutesi moacutedszer ndash az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet ndash koumlzoumltt a Bergson-i fokozatbeacuteli ndash

peacuteldaacuteul az eacuteletstruktuacuteraacutek termeacuteszeteacuteben megnyilvaacutenuloacute kuumlloumlnbseacutegteveacutes ndash metoacutedusaacute-

nak a jelen kontextusba beemelt tovaacutebbgondolaacutesaacuteval aacuteteacuterteacutekelődoumltt

A Bergson aacuteltal bevezetett fundamentaacutelisnak laacutetszoacute kuumlloumlnbseacutegteacutetelről van szoacute ndash mely-

ről Deleuze is toumlbb esetben uacutegy beszeacutel mint a Bergson-i filozoacutefia egyik kiemelkedő

jelentőseacutegű bdquofelfedezeacuteseacuterőlrdquo A moacutedszer leacutenyegeacutet a feloldoacutedoacute cukor peacuteldaacutejaacuten szem-

leacuteltethetjuumlk A feloldoacutedoacute cukor uacutegy tűnik magaacuteban a termeacuteszetben ndash a dolgok leacutenyegi

valoacutejaacuteban ndash veacutegbemenő vaacuteltozaacutesokra utal holott csupaacuten a fizikai teacuterben lezajloacute folya-

matok fokozatbeacuteli moacutedosulaacutesaacuteroacutel van szoacute eacutes az eacuterintett anyagok vaacuteltozaacutesaacutet pusztaacuten

kiacutevuumllről szemleacuteljuumlk

bdquoMindig a tartam a termeacuteszetbeli kuumlloumlnbseacutegek helye eacutes koumlzege eacutes maga sem maacutes

mint ezek oumlsszesseacutege eacutes sokasaacutega egyeduumll a tartamban talaacutelunk termeacuteszetbeli kuumlloumlnb-

seacutegeket - a teacuter pedig csupaacuten a fokozatbeli kuumlloumlnbseacutegek helye koumlzege eacutes oumlsszesseacutegerdquo

(Deleuze 2010 p 37)

Aacutellaacutespontunk szerint eacuterdemi azaz termeacuteszetbeni vaacuteltozaacutest akkor vagyunk keacutepesek eacuter-

zeacutekelni eacutes esetlegesen kivaacuteltani ha keacutepesseacute vaacutelunk arra hogy ne csak koumlrbejaacuterjuk ndash a

fenti esetben nyelvuumlnkkel eacuterzeacutekeljuumlk ndash vizsgaacutelatunk taacutergyait eacutes eacuteszrevegyuumlk vaacuteltozaacute-

saikat hanem a Bergson aacutelltat javasolt belemeruumlleacutes keacutepesseacutegeacutet is elsajaacutetiacutetjuk

bdquoAz eacutertelem a maga alkotta tudomaacuteny reacuteveacuten egyre teljesebben szolgaacuteltatja a fizikai

műkoumldeacutesek titkait az eacuteletről nem hoz nem is akar hozni egyebet mint annak fordiacutetaacute-

saacutet a tehetetlenseacuteg nyelveacuten Koumlrbejaacuterja s kiacutevuumllről vesz roacutela lehetőleg sok foumllveacutetelt

magaacutehoz vonja ahelyett hogy belemeruumllne De az eacuteletnek belsejeacutebe vinne bennuumlnket

az intuiacutecioacute akarom mondani az eacuterdekmentesseacute vaacutelt oumlnmagaacutera eszmeacutelő oumlsztoumln mely

visszafordulhat taacutergya feleacute eacutes taacutegiacutethatja hataacutertalanulrdquo (Bergson 1987 p 163)

Ez a megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted nagymeacuterteacutekben hozzaacutejaacuterult peacuteldaacuteul az egzisztenciaacutelis fogya-

teacutekossaacuteg-fogalmunk forraacutesvideacutekeacutere toumlrteacutenő eljutaacuteshoz Olyan boumllcseleti elemzeacutesi le-

hetőseacutegkeacutent tekintetuumlnk raacute eacutes akkeacutent is hasznaacuteljuk Deleuze moacutedszereacutet mint amely

első pillantaacutesra felerősiacuteti ugyan a megszokott dichotoacutem laacutetaacutesmoacutedot de mineacutel inkaacutebb

belemeruumlnk vizsgaacutelatunk taacutergyainak belvilaacutegaacuteba uacutejabb eacutes uacutejabb eacutertelmezeacutesi eacutes szel-

lemi lehetőseacutegek taacuterulnak fel előttuumlnk a leacutetezők egyseacutegtermeacuteszeteacutere raacutevilaacutegiacutetva mely

az aacutellandoacute vaacuteltozaacutes tengelyeacuten mozog

42

Vagyis a laacutetszoacutelag ellenteacutetes termeacuteszetű ontoloacutegia eacutes ismeretelmeacutelet egyaraacutent a leacutetezeacutes

feltaacuteraacutesaacutera iraacutenyuloacute emberi teveacutekenyseacuteg egy-egy formaacuteja melyek nem annyira kuumlloumln-

boumlznek egymaacutestoacutel mint amennyire a nyugati filozoacutefusok koumlzuumll ezt toumlbben hangsuacutelyoz-

taacutek (Pl Kant Husserl eacutes Heidegger)

Az eacutertekezeacutes moacutedszertana metaforikusan a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterhatoacute le egy

hegycsuacutecsra toumlbbfeacutelekeacuteppen feljuthatunk az egyik oldalroacutel viszonylag koumlnnyen jaacuter-

hatoacute eacutes kieacutepiacutetett oumlsveacutenyek segiacutetenek nekuumlnk a maacutesik oldalon hoacuteviharokkal lavinaacutekkal

eacutes egyeacuteb termeacuteszet adta neheacutezseacutegekkel kell megkuumlzdenuumlnk a csuacutecs meghoacutediacutetaacutesaacuteeacutert Ez

a hasonlat Patsch Ferenc (2016) hermeneutikai munkaacutejaacuteban is megjelenik annak il-

lusztraacutelaacutesaacutera hogy egy eacutertelmezeacutessel foglalkozoacute boumllcselő szaacutemaacutera ugyanannyira fon-

tosak a reacuteszletek mint maga az egeacutesz aminek a jelenteacutesvilaacutegaacutet igyekszik felderiacuteteni

Azonban tisztaacuteban kell lennie azzal hogy az adott hegy akaacuter naproacutel napra akaacuter eacutev-

szakroacutel eacutevszakra vagy vilaacutegkorszakroacutel vilaacutegkorszakra maacutes-maacutes arcaacutet mutatja szaacutemaacutera

ez azonban nem kell hogy kedveacutet szegje hiszen mint maacuter mondtuk az eacuteletfilozofaacutelaacutes

ceacutelja sem a nagy aacuteltalaacutenos igazsaacuteg vagy igazsaacutegok kimondaacutesa vagy megtalaacutelaacutesa ha-

nem az oda vezető uacutet utak felteacuterkeacutepezeacutese Viszont egyben az egeacuteszet az utakat eacutes a

hegyet csak a csuacutecsra feleacuterve fogja laacutetni Az odavezető utak eacutes kereszteződeacutesek hely-

eacuterteacuteke csak a csuacutecs szempontjaacuteboacutel lesz megaacutellapiacutethatoacute

Mindez egyuacutettal uacutej fogalmak megalkotaacutesaacutet is eredmeacutenyezheti Amelyek egyreacuteszről a

koumlzismertnek veacutelt fogalmak eredeti jelenteacutesvilaacutegaacutenak feltaacuteraacutesi kiacuteseacuterleteacutet jelentik to-

vaacutebbaacute mindezek uacutejrakombinaacutelaacutesaacutet de termeacuteszetesen akaacuter teljesen uacutej meghataacuterozaacutesok

megfogalmazaacutesaacutehoz is elvezethetnek52

Vizsgaacuteloacutedaacutesunk kutataacutesmoacutedszertanaacutet a filozoacutefiai hermeneutika nyuacutejtja to-

vaacutebbaacute annak alapvetően szoacutebeli centrumuacute jelenleacuteten alapuloacute eacuteppen ezeacutert kommuni-

kaacutecioacutes orientaacutecioacutejuacute eacutes boumllcseleti vitaacuten alapuloacute kiterjeszteacutese melyben az uumlresseacuteg filo-

zoacutefiaacuteja eacutes az egzisztenciaacutelis filozoacutefia szemleacuteletmoacutedja egyaraacutent kulcsszerepet toumllt be

A jelzett vizsgaacuteloacutedaacutesi megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjaink nyitottsaacutegaacutet hitelesiacutető eacutes a kizaacuteroacutelagos

megaacutellapiacutetaacutesok leacutetjogosultsaacutegaacutet ndash hozzaacutenk hasonloacutean elutasiacutetoacute ndash attitűdoumlkkel talaacutelko-

zunk az alaacutebbi keacutet meghataacuterozoacute gondolkodoacutetoacutel Maurice Merleau-Pontytoacutel eacutes Werner

Heisenbergtől szaacutermazoacute summaacutezatokban

52 Ropolyi (2016) Technotudmaacuteny eacutes filotudomaacuteny ciacutemű tanulmaacutenya reacuteszletesen elemzi az ilyen tiacutepusuacute

uacutej fogalommegkoumlzeliacuteteacutes eacutes -alkotaacutes boumllcseleti dimenzioacuteit Peacuteldakeacutent emliacutetve Bruno Latour a francia

szaacutermazaacutesuacute tudomaacutenyfilozoacutefus munkaacutessaacutegaacutet

43

Valoacutejaacuteban tehaacutet nem lehet szoacute arroacutel hogy megoldjuk az ember probleacutemaacutejaacutet csak

arroacutel hogy az embert mint probleacutemaacutet iacuterjuk le Innen a felfedezeacutes neacutelkuumlli kutataacutes a

zsaacutekmaacuteny neacutelkuumlli vadaacuteszat gondolata ami nem egy dilettaacutens fogyateacutekossaacutega

hanem az ember leiacuteraacutesaacutenak egyetlen helyes moacutedszere A vilaacuteg nem maacutes mint a

kutataacutes iskolaacuteja (Merleau-Ponty 2003 p159)

bdquoValoacutesziacutenűleg aacuteltalaacutenos igazsaacuteg hogy az emberi gondolkodaacutes ott fejlődik a

leglaacutetvaacute-nyosabban ahol keacutet elteacuterő gondolkodaacutesmoacuted keruumll egymaacutessal kapcsolatba

amelyek-nek gyoumlkerei talaacuten egeacuteszen kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekboacutel erednek eacutes amelyek

kuumlloumlnboumlző időben vagy kuumlloumlnboumlző kulturaacutelis koumlzegben esetleg teljesen elteacuterő

vallaacutesi hagyomaacutenyok koumlzoumltt keletkeztek Enneacutelfogva ha e gondolkodaacutesmoacutedok

talaacutelkoznak azaz ha legalaacutebb annyi koumlzuumlk van egymaacuteshoz hogy egy igazi

koumllcsoumlnhataacutes joumlhet leacutetre koumlzoumlttuumlk akkor remeacutenykedhetuumlnk hogy annak uacutej eacutes

eacuterdeklődeacutesre szaacutemot tartoacute fejlődeacutes lesz az eredmeacutenyerdquo Werner Heisenberg (Cappra

2000 p9)

A Heisenbergtől szaacutermazoacute ideacutezet Fritjof Capra A fizika Taoacuteja - A modern fizika eacutes a

keleti miszticizmus koumlzoumltti paacuterhuzam feltaacuteraacutesa ciacutemű koumlnyveacutenek mottoacutejakeacutent is szol-

gaacutel Ez mű ndash nem marginaacutelis megjegyzeacutes ndash az egyik forraacutesa lehet az un keleti eacutes

nyugati boumllcseleti eacutes tudomaacutenyos vilaacuteg paacuterhuzamaiba is belegondoloacutek szaacutemaacutera

Ezen megaacutellapiacutetaacutesok eacutes gyakorlati szempontok alapjaacuten alkottuk meg az egzisztenciaacute-

lis-praxiskommunikaacutecioacute fogalmaacutet mint a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesunk egyik lehetseacuteges

ndash a kommunikaacutecioacutetudomaacutenyaacuteban is ndash hasznosiacutethatoacute eredmeacutenyeacutet

Mint a bevezeteacutes elejeacuten jeleztuumlk a Jaspers-i bdquofilozoacutefia mint a kommunikaacutecioacute egyik

formaacuteljardquo-definiacutecioacute eacutes bdquoprogram-meghataacuterozaacutesrdquo menteacuten laacutetjuk egyfelől integraacutelhatoacute-

nak eacutertekezeacutesuumlnket mondanivaloacutejaacutet a doktori iskolaacutenk egyik meghataacuterozoacute tudomaacute-

nyos paradigmaacutejaacuteba Azonban a fenti boumllcseleti diskurzusmoacuted definiacutecioacutenk egyik for-

raacutesa Communication as Perspectives on Theory tanulmaacutenykoumltetben megjelent

Communication as relationality ciacutemű tanulmaacutenya A szerző Celeste M Condit a

nyugati filozoacutefia kommunikaacutecioacute felfogaacutesaacutenak vaacuteltozaacutesain keresztuumll igyekszik iga-

zolni azon aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint a kommunikaacutecioacute egyreacuteszről kapcsolatok heterogeacuten haacute-

loacutezatakeacutent is felfoghatoacute maacutesreacuteszről pedig folyamatkeacutent is eacutertelmezhető

Mindkeacutet megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted szaacutemunkra toumlbb mint elfogadhatoacute mert a fogyateacutekossaacuteg-

gal eacutes akadaacutelymentesseacuteggel kapcsolatos boumllcseleti fogalom-kiterjeszteacutesi javaslatunk

oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute mind a taacutersadalmi eacutes egyeacuteni kapcsolatok alakulaacutesaacuteval mind

44

pedig a leacutet a leacutetezeacutes eacutes az eacutelet aacuteltalunk vallott folyamat-szemleacuteleteacutevel Aczeacutel Petra

hiacutevta fel a figyelmet erre a lehetseacuteges oumlsszefuumlggeacutesre az aacuteltala tartott kommunikaacutecioacute-

elmeacuteleti kurzus kereteacuteben iacutegy meacutelyiacuteteni tudtuk ezzel a tudaacutestaacuterunkat eacutes a vizsgaacuteloacutedaacute-

sunk interdiszciplinaacuteris beaacutegyazottsaacutegaacutet

Ezen kurzus eredmeacutenye tovaacutebbaacute az alaacutebbi ontoloacutegiai talapzatuacute kommunikaacutecioacute-meg-

hataacuterozaacutesunk is mely arra vonatkozik amit szaacutemunkra jelent ez a bdquoleacutetezeacutesi moacutedrdquo A

leacutetezeacutesben ndash eacuteletben ndash rejlő pontencialitaacutesokat a kommunikaacutecioacute aacuteltal keacutepes megta-

pasztalni az ember Iacutegy keacutepes azokat eacutertelmezni eacutes esetenkeacutent az aktualitaacutesba is be-

emelni

Ezt az első raacuteneacutezeacutesre eklektikusnak tűnő boumllcseleti uacutet- eacutes fogalomkereseacutesi va-

lamint jelenteacutes-bdquotisztiacutetaacutesirdquo ndash eacutes ahol lehetseacuteges kiterjeszteacutesi ndash moacutedszert a tovaacutebbiak-

ban uacutegy is definiaacuteljuk majd mint a kifejteacutes filozoacutefiaacuteja

45

Az egzisztenciaacutelis emberkeacutepről

Uacutegy a tudomaacutenyok teruumlleteacuten mint a heacutetkoumlznapokban az ember gondolkodoacute

mivoltaacutet szoktuk leginkaacutebb emlegetni mint olyan sajaacutetos tulajdonsaacutegot mely a boly-

goacutenkon eacutelő valamennyi leacutetformaacutetoacutel megkuumlloumlnboumlzteti A homo sapiens sapiens azon-

ban nem kizaacuteroacutelag gondolkodoacute leacutenyt jelent mivel ez a koumlzismert latin elnevezeacutes az

embert a termeacuteszetbe mintegy belekoacutestoloacute leacutetezőkeacutent is definiaacutelja

Erről bővebben taacutejeacutekozoacutedhat az olvasoacute az Antropoloacutegia az ember halaacutela utaacuten ciacutemű

koumlnyvben ahol elsősorban implicit moacutedon jelenik meg az ember eacutes a termeacuteszet kouml-

zoumltti viszony azon olvasata miszerint a homo sapiens nem csak gondolkodik a koumlr-

nyezeteacuteről hanem abba mintegy bdquobele is koacutestolrdquo (Kamper Wulf 1998)

A sajaacutet magunk alkotta ndash fentebb maacuter emliacutetett ndash fogalmakat taglaloacute keacutesőbbi fejezet

egyik eleme lesz az uacutegy nevezett szimbiotikus emberkeacutep felvaacutezolaacutesa mely szorosan

oumlsszefuumlgg a gondolkodoacute embernek az imeacutent roumlviden jellemzett toumlbbeacutertelmű jelenteacutes-

vilaacutegaacuteval

Mi ez utoacutebbi uacuteton koumlzeliacutetjuumlk meg az ember fogalmaacutet vagyis egy olyan entitaacutes

eredeteacutet kutatjuk aki amellett hogy keacutepes gondolkodni a gondolkodaacutes aacuteltal keacutepes

peacuteldaacuteul eszkoumlzoumlket is leacutetrehozni koumlrnyezeteacutenek segiacutetseacutegeacutevel illetve annak jelentős aacutet-

alakiacutetaacutesaacuteval sőt az utoacutebbi eacutevtizedekben annak egyenesen annak kizsaacutekmaacutenyolaacutesaacute-

val53

Az uacutegynevezett bdquobelekoacutestolaacutesrdquo szinte szoacute szerint eacutertendő ebben az esetben ez-

zel kiacutevaacutenjuk jelezni hogy az ember nem a termeacuteszet felett aacutelloacute fuumlggetlen leacutetező nem

kifosztja azt hanem keacuter eacutes kap is bdquomintaacutekatrdquo abboacutel a vilaacutegboacutel melynek ő maga is el-

vaacutelaszthatatlan reacutesze Veacutelemeacutenyuumlk ez a terminus remekuumll koumlrbe iacuterja a Heidegger eacutes a

Jaspers aacuteltal egyaraacutent megfogalmazott sajaacutetos raacutenk jellemző teveacutekenyseacuteget vagyis

azt ahogyan a leacutetezeacuteshez viszonyul vagy viszonyulhat a homo sapiens

53 Petykoacute Csillaacuteval koumlzoumlsen iacutert tanulmaacutenyunk ndash Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a

fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris dimenzioacuteiba (Farkas Petykoacute 2019) ndash egyik koumlzponti mondanivaloacuteja

az utazaacutestudomaacuteny fenntarthatoacutesaacutegi dimenzioacutejaacutenak eacuteletfilozoacutefiai kontextusba helyezeacutese Itt

megfogalmaztuk hogy a zabolaacutetlan nem tudatos fejleszteacutesi strateacutegiaacutek eacutes azok megvaloacutesulaacutesa sok

esetben kizsaacutekmaacutenyolja nem csak otthonul szolgaacuteloacute bolygoacutenkat hanem bennuumlnket embereket is Ennek

a folyamatnak a veszeacutelyeit csak most kezdjuumlk csak eacuterzeacutekelni

46

Nyiacuteri Tamaacutes ezt ekkeacuteppen fogalmazza meg

bdquoA filozoacutefiai antropoloacutegia alapvető belaacutetaacutesa eacutes szempontja hogy nem adhatoacute soha

veacutegleges vaacutelasz az ember keacuterdeacuteseacutere hellip A termeacuteszet feacutelkeacutesz aacutellapotban bocsaacutetotta

uacutetjaacutera az embert s neki kell befejeznie oumlnmagaacutet

hellip Az ember oumlnmagaacutet teremti (creacuteation de soi par soi) mondja Bergson

(Nyiacuteri 2015 p 9 12)

Akaacuter sodroacutedik akaacuter a jelen pillanatban toumlkeacuteletesen stabil tudattal szemleacutelődik egy

olyan viszonyban bdquoaacutellrdquo a leacutettel hogy oacutehatatlanul reacuteszese is annak vagyis bdquoa mintaveacute-

telrdquo folyamatosan megvaloacutesul

Mindezeket azeacutert volt fontos a fejezet elejeacuten leszoumlgezni mert aacutellaacutespontunk sze-

rint peacuteldaacuteul az Arnold Gehlen aacuteltal megfogalmazott paradigma szerint az ember azeacutert

hozza leacutetre a kultuacuteraacutet eacutes a taacutersadalmat mert mintegy az eacutelővilaacuteg toumlbbi szereplőjeacutehez

keacutepest haacutetraacutenyokkal kuumlzd s ezen haacutetraacutenyok leginkaacutebb a fizikumaacutenak sajaacutetossaacutegaiboacutel

ndash gyengeseacutegeiből ndash adoacutednak (Gehlen 1976) Ehhez kapcsoloacutedoacutean Polaacutenyi Kaacuteroly re-

ciprocitaacutes-elmeacutelete joacutel illeszthető amennyiben az egymaacutesnak toumlrteacutenő segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes

mint sajaacutetosan emberi teveacutekenyseacuteg szuumlkseacutegszerűseacutegeacutevel (Polaacutenyi 2004) Mint ahogy

Kropotkin54 szerint a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg oumlsszeilleszkedik a taacutersadalmisaacuteg mint evoluacute-

cioacutes mozgatoacuterugoacute a sajaacutet nemuumlnkre is jellemző tulajdonsaacuteg (Kropotkin 1908)

Mindezekből koumlvetkezően a leacutet elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacutet keacutepező ember szemleacuteli ala-

kiacutetja napjainkra pedig radikaacutelisan aacutetrendezni veacuteli a szinteacuten maacutera tőle fuumlggetlennek

definiaacutelt leacutetkoumlrnyezetet55

Ez a fejezet reacuteszleteiben nem fogja taacutergyalni a koumlvetkező aacuteltalunk emberi alap-

tulajdonsaacutegkeacutent meghataacuterozott akadaacutelymentesiacutető keacutepesseacuteget de az elkoumlvetkezendő

bekezdeacutes meacutegis oacutehatatlanul bepillantaacutest enged az akadaacutelymentesiacutető ember egziszten-

ciaacutelis fogalomhalmazaacuteba annak eacuterdekeacuteben hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes az akadaacutely-

mentesseacuteg-alkalmazkodaacutes koumlzoumltti boumllcseleti kuumlloumlnbseacuteget meacuteg inkaacutebb eacuterzeacutekeltetni tud-

juk

54 Csaacutenyi Vilmos az evoluacutecioacutes rendszerekről szoacuteloacute koumlnyveacuteben mint tudomaacutenyosan alaacutetaacutemasztott

alternatiacutevaacutet emliacuteti az orosz termeacuteszettudoacutes eacutes filozoacutefus fent ideacutezett evoluacutecioacutes gondolatmeneteacutet (Csaacutenyi

1988) 55 A leacutetkoumlrnyezet eacutes a leacutet az eacutertelmezeacutesuumlnk eacutes szoacutehasznaacutelatunk szerint ekvivalens fogalmak csupaacuten az

akadaacutelymentesseacuteg eacutes akadaacutelymentesiacuteteacutes plasztikusabb eacutes talaacuten eacuterthetőbb szoumlvegkoumlrnyezeteacutenek ceacuteljait

szolgaacutelja

47

A leacutetkoumlrnyezet alakiacutetaacutesa az emberi leacutenyek megkeruumllhetetlen keacutepesseacutege eacutes egy-

ben tuacuteleacuteleacutesi zaacuteloga is (Horvaacuteth 2019) Hogy ez a teveacutekenyseacuteg mikeacutent vaacutelik a keacutesőbbi-

ekben az alkalmazkodaacutesboacutel bdquoakadaacutelymentesiacuteteacutesseacuterdquo ahhoz fel kell vaacutezolnunk egy

olyan emberkeacutepet amely a fent maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett leacutetbeli integritaacutesaacuten tuacutel rendelke-

zik egy megismereacutesi keacutepesseacutegeacuteből adoacutedoacute oumlnreflexiacutev keacuteppel mely nem maacutes mint a

sajaacutet halandoacutesaacutegaacutenak bdquoidőbe vetettseacutegeacutenekrdquo felismereacutese

Vagy eacuteppen ennek a sajaacutetos leacutetezeacutesbeli aacutellapotnak az elfedeacuteseacutere elfeledeacutesre tett tuda-

tos eacutes tudattalan cselekveacutes mintaacutezatokkal bdquokompenzaacuteljardquo a veacutegesseacuteg eacutes az egymaacutesra-

utaltsaacuteg első pillantaacutesra talaacuten keacutetseacutegbeejtő mivoltaacutet

Heidegger ezt a sajaacutetos emberi reakcioacutet ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint akadaacutelymentes-

siacuteteacutesi keacutenyszert ndash a tehermentesiacuteteacutes fogalmaacuteval jellemzi Az aacuteltala akaacuterkinek (das Man)

nevezett ember pontosan azeacutert vaacutelik jellegtelenneacute mert a jelenvaloacuteleacutetet mintegy kime-

reviacutetve uacutegy alakiacutetja aacutet a koumlrnyezeteacutet a sajaacutet bdquobiztonsaacutegardquo eacuterdekeacuteben hogy baacutermi eacutes

baacuterki eacuteppen ezeacutert oumlnmaga is helyettesiacutethetőveacute vaacutelik Illetőleg a jelenvaloacuteleacutetet a leacutettel

ezaacuteltal teacutevesen azonosiacutetja (Heidegger 2019 Marosaacuten 2004)

Ezekből kiindulva talaacuten nem felelőtlenseacuteg kijelenteni hogy az akadaacutelymente-

siacuteteacutes valoacuteban minőseacutegileg maacutes kategoacuteriaacutet keacutepez az ember a jelevaloacute leacutete eacutes a leacutet viszo-

nyaacuteban mint az alkalmazkodaacutessal szinonim majdan bemutataacutesra keruumllő egzisztenciaacute-

lis akadaacutelymentesseacutegi eszme

Karl Jaspers szinteacuten behatoacuten foglalkozik az ember eacutes a leacutetkoumlrnyezete viszonyai-

val melyek oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a fenti Heidegger-i eacutes Marosaacuten-i megaacutellapiacutetaacutesok-

kal is Jaspers uacutegy fogalmaz az ember vilaacutegban betoumlltoumltt helyeacutevel kapcsolatosan hogy

baacuter gondolkodoacute eacutes reacuteszben előrelaacutetoacute a heacutetkoumlznapokban ezek a keacutepesseacutegek csak reacutesz-

ben domborodnak ki Uacutegyis fogalmazhatunk a mindennapi eacutelet sodraacutesa feladatai stb

koumlvetkezteacuteben mintegy bdquoautomata uumlzemmoacutedbanrdquo eacuteluumlnk csak az aacuteltala hataacuterhelyzetnek

nevezett szituaacutecioacutekban vaacutelik vilaacutegossaacute mindannyiunk szaacutemaacutera az emberi eacutelet koumlrnye-

zetnek valoacute kitettseacutege a muacutelandoacutesaacutega eacutes keacutetseacutegbeesettseacutege

bdquoBizonyosodjunk meg emberi helyzetuumlnkről Mindig szituaacutecioacutekban vagyunk A szitu-

aacutecioacutek vaacuteltoznak alkalmak kiacutenaacutelkoznak Ha elmulasztjuk őket nem teacuternek vissza Ma-

gam is dolgozhatom a szituaacutecioacutek megvaacuteltoztataacutesaacuten De vannak olyan szituaacutecioacutek me-

lyek leacutenyeguumlkben megmaradnak meacuteg akkor is ha pillanatnyi megjeleneacutesuumlk maacutessaacute

lesz eacutes mindent legyőző hatalmuk faacutetylakba burkoloacutezik meg kell halnom szenvednem

48

kell harcolnom kell a veacuteletlennek alaacutevetettje vagyok elkeruumllhetetlenuumll veacutetkezem

Megleacutetuumlnk ezen alapszituaacutecioacuteit nevezzuumlk hataacuterszituaacutecioacutenak A csodaacutelkozaacutes eacutes a keacutetel-

kedeacutes ezeknek a hataacuterhelyzeteknek a felismereacutese (Jaspers 1996 p 20)

A leacutet egyik bdquooumlsszetevőjerdquo tehaacutet az ember aki egy rendkiacutevuumll komplex leacuteny

rendkiacutevuumlli lehetőseacutegekkel de legalaacutebb ennyi fogyateacutekossaacuteggal is biacuter Nietzsche ember

ideaacutelja az emberfeletti ember eacuteppen arra valoacute reflektaacutecioacutekeacutent is eacutertelmezhető hogy ez

a rendkiacutevuumlli oumlsszetettseacuteg eacutes egymaacutesnak laacutetszoacutelag szembe feszuumllő potencialitaacutes-aktua-

litaacutes feszuumlltseacuteg hogyan oldhatoacute fel szaacutemunkra (Nietzsche 2000)

Az Uumlbermensch az euroacutepai filozoacutefiatoumlrteacuteneteacutenek egyik legvitatottabb eacutes ezaacuteltal leg-

toumlbbet elemzett fogalma A magunk reacuteszeacuteről ehhez annyit tenneacutenk hozzaacute hogy eacutertel-

mezhető az oumlnmaga egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteval tisztaacuteba keruumllt leacutenykeacutent aki

ezen hiaacutetusai felett uacutegy arat győzelmet hogy a sajaacutet kiteljesedeacuteseacutere fordiacutetja azokat

Tehaacutet a nietzschei bdquonemesrdquo kuumlzdelem azt jelkeacutepezi hogy ez a fogyateacutekossaacuteg aacutellandoacute

kontrollt kiacutevaacuten maacuter csak a megeacuterteacutese eacuterdekeacuteben is Ez oumlsszeegyeztethető lehet Eck-

hart Mester magyaraacutezataival A bdquoleacutelekben szegeacutenyekrdquo kifejezeacutest a belső leacutelekben sze-

geacutenyseacuteggel a buddhista ragaszkodaacutesmentesseacutegnek megfelelő fogalommal magya-

raacutezza (Beszeacutedek 1988 pp 53-57) eacutes a neacutemet nyelvű beszeacutedeacuteiben kuumlloumln kiteacuter a nemes

emberre (edeln Menschen) aki maacuter a foumlldoumln meacuteltoacute Isten Orszaacutegaacutera (Ekhart 1993 pp

113-123) Tehaacutet Eckhart Jeacutezus-i gondolatkeacutent fogalmazza meg hogyan lesz a foumlldi

vilaacuteg toumlkeacuteletlen lakoacutejaacuteboacutel fogyateacutekossaacutegait lekuumlzdve Isten Orszaacutegaacutenak lakoacuteja

Itt keacutenyszerűen eleacuterkezuumlnk az ember eacuterteacutekeleacuteseacutehez mely rendkiacutevuumlli oacutevatossaacute-

got koumlvetel meg reacuteszuumlnkről A koumlruumlltekinteacutes legfőbb oka nem esősorban valamifeacutele

feacutelelem a lehetseacuteges feacutelreeacuterteacutesekről mint inkaacutebb annak a szaacutendeacuteka hogy minden ol-

vasoacute eacutes eacuterdeklődő szaacutemaacutera vilaacutegossaacute vaacuteljon sem negatiacutev sem pozitiacutev eacutertelemben nem

kiacutevaacutenjuk megvaacuteltoztatni a kialakult emberkeacutepeket A maacuter szinteacuten emliacutetett kaleido-

szkoacutep hasonlatot segiacutetseacuteguumll hiacutevva egy olyan uacutejonnan oumlsszeaacutelloacute sziacutenskaacutelaacuteval igyek-

szuumlnk gazdagiacutetani az emberi nemről ez idaacuteig kialakiacutetott jelenteacutesvilaacutegokat biacutezunk

benne hogy ezaacuteltal uacutej lehetőseacutegek nyiacutelhatnak meg akaacuter a tudomaacutenyos akaacuter a heacutetkoumlz-

napi diskurzusokban

A Heidegger-i leacutetfelejteacutes eacutes az annak elfelejteacuteseacuteről iacutert gondolatok eacutes a maacuter em-

liacuteteacutesre keruumllt bdquoLeveacutel a humanizmusroacutelrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban megfogalmazottak elemzeacutese

49

nyomaacuten jutottunk el arra a megaacutellapiacutetaacutesra hogy jelen korunkban kialakult az uacutegyne-

vezett emberseacutegfelejteacutes aacutellapota (Heidegger 2019 1994 p 123) Ez a mi emberkeacutepuumlnk

szempontjaacuteboacutel azt jelenti hogy megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint az embert a toumlbbi leacutetezőtől alap-

vetően megkuumlloumlnboumlztető elemző eacutes alkalmazkodoacute keacutepesseacutegei eseteacuteben jelentős deficit

alakult ki

Itt fontosnak tartjuk megjegyezni ebben a sajaacutetos uacutetelaacutegazaacutesi formaacuteban hogy a felej-

teacutest eacutes az emleacutekezeacutest keacutet nem determinaacutelt eacuteppen ezeacutert nem aacutetjaacuterhatatlan kategoacuteriaacutera

bdquoosztjukrdquo Szimbiotikus eacutes szelektiacutev emleacutekezeacutesre ill egocentraacutelis eacutes termeacuteszetes felej-

teacutesre

Ezek leacutenyege hogy a keacutet-keacutet kategoacuteria koumlzuumll a tiacutepusok maacutesodik tagjai bdquooumlnműkoumldőekrdquo

az elsők viszont megismereacutest eacutes erőfesziacuteteacutest igeacutenyelnek Vagy a megszuumlnteteacutesuumlk

vagy az elsajaacutetiacutetaacutesuk okaacuten Raacuteadaacutesul a felejteacutes eacutes az emleacutekezeacutes ezek aacuteltal semlegesiacutet-

heti vagy felerősiacutetheti egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg vonaacutesait

Mint maacuter utaltunk raacute Bergson az emleacutekezeacutes keacutepesseacutegeacutenek kiteljesedeacuteseacuteben laacutetja az

intuitiacutev gondolkodaacutes elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet Ezt erősiacuteti meg Czeacutetaacuteny (2019) A

transzcendentaacutelis probleacutema - Haacuterom szinteacutezis harca egy konzisztens valoacutesaacutegeacutert ciacutemű

koumlnyveacutenek Bergsonroacutel eacutes Deluzeroacutel iacutert fejezeteiben

Ennek nyomaacuten uacutegy laacutetjuk hogy valamennyi szimbiotikus ndash a kapcsoloacutedaacutesi pontok

teljes haacuteloacutejaacutera valoacute visszaemleacutekezeacutest eacutertjuumlk ezalatt ami minden emberrel eacutes leacutennyel

oumlsszekoumlt bennuumlnket ndash emleacutekuumlnk eleacuterhető csak eacuteppen a felejteacutes pozitiacutev eacutertelemben vett

tehermentesiacutető azaz termeacuteszetes műkoumldeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben nem roppan oumlssze

alatta a tudatunk Ha azonban a maacuter a fentebb emliacuteteacutesre keruumllt Jaspers-i automata

uumlzemmoacutedban műkoumldik az ember vagyis az emleacutekezeacutese (szelektiacuteven) eacutes a felejteacutese

(egocentraacutelisan) egyre taacutevolabb keruumlluumlnk az alkalmazkodoacute embervoltunktoacutel eacutes szim-

biotikus mivoltunk jelenben toumlrteacutenő megvaloacutesiacutethatoacutesaacutegaacutetoacutel Ez a helyzet mivel az

emberseacutegfelejteacutes egyfajta ontoloacutegiai eacutes episztemoloacutegiai amneacuteziakeacutent eacutes vakfoltkeacutent is

eacutertelmezhető a szelektiacutev emleacutekezeacutes eacutes az egocentraacutelis felejteacutes tengelyei menteacuten Nem

aacutell moacutedunkban tovaacutebbmeacutelyiacuteteni az emleacutekezeacutes-felejteacutes struktuacuteraacuteiroacutel szoacuteloacute veacutelekedeacutese-

inket mert az szeacutetfesziacuteteneacute a disszertaacutecioacute kereteit Azonban biacutezunk benne ez a roumlvid

bdquoiacutezeliacutetőrdquo hozzaacutejaacuterul az emberseacutegfelejteacutes tartalmaacutenak tisztaacutebban laacutetaacutesaacutehoz is

Elsősorban a felvilaacutegosodaacutes eacutes az ipari forradalom hataacutesaira kialakult individu-

aacutelis szemleacutelet volt az amely mintegy szeacutetfesziacutetette napjainkra pedig szemmel laacutetha-

50

toacutean atomizaacutelta az emberi leacutetezeacutest meghataacuterozoacute eacutes veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyaacuteltalaacuten

lehetőveacute tevő fundamentumokat melyek koumltő anyaga az emberek koumlzoumltti oumlsszetartaacutes

magaacutetoacutel eacutertetődő mivoltaacuteban keresendő (Byung-Chul 2019)

Az ember eacutelettani eacutertelemben nem tud nem ember lenni de meglaacutetaacutesunk

szerint a leacutetezeacutese keacutepes olyan meacuterteacutekben bdquoleegyszerűsoumldnirdquo ami a fent emliacutetett

leacutetfelejteacutesnek egy olyan dimenzioacuteja amiben az ember maacuter elfelejti a Kierkegaard-i

(1986) keacutetseacutegbe-eseacutest is vagy a Jaspers-i hataacuterhelyzet-felismerő keacutepesseacutegeacutet is

(Jaspers 2008) Buddhista terminoloacutegiaacuteval eacutelve pedig az eacutelet ki nem eleacutegiacutető voltaacutet

(p dukkha) meacuteg nagyvonalakban sem keacutepes eacuterzeacutekelni az ember (Porosz 2012)

Eacuteppen ezeacutert keveacutes kiveacuteteltől eltekintve a leacutetezeacutes eacutes a koumlzte kialakult hasadaacutesra ndash ami

a sajaacutet eacutertelmezeacutesuumlnkben Jaspers nyomaacuten hasiacutetaacutest jelent amit maga az ember hoz

leacutetre folyamatosan ndash mint termeacuteszetes aacutellapotra tekint az individuum (Raacutehula 2014

pp 143-148)

A magaacutetoacutel eacutertetődő eacutes az emberi nemre ahogy valamennyi leacutetezeacutesbeli taacutersaacutera

ndash legyenek azok akaacuter a legegyszerűbb egysejtű eacuteletformaacutek vagy akaacuter az eacutelettelen kő-

darabok eacutes homokszemek is ndash jellemző egyedi vonaacutesokra tulajdonsaacutegokra stb az

egyeacuten uacutegy tekint a fent emliacutetett mesterseacuteges elkuumlloumlnuumlleacutese koumlvetkezteacuteben mint

valamifeacutele fogyateacutekossaacutegokra Az individuum maacutera oumlnmagaacutet is feledni laacutetszik

igyekezve megfelelni a technikai civilizaacutecioacutera jellemző termeleacutesi eacutes fogyasztaacutesi

keacutenyszernek amely a kuumllvilaacuteg taacutergyainak eszkoumlzeinek eacutes nem utolsoacute sorban az

egeacuteszseacuteget bdquogaran-taacuteloacute eacutes lehetőveacute tevőrdquo szerek birtoklaacutesaacutenak soha meg nem szűnő

ingerleacuteseacutevel tartja sakkban az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekossaacute vaacutelt embert (Fromm

2012)

Uacutegy laacutetjuk tehaacutet hogy az emberi leacutenyek nagy csalaacutedja folyamatosan elfeledi

eacutes elengedi azt a lehetőseacuteget ami jelen tudaacutesunk szerint a foumlldoumln őt egyeduumllikeacutent

jellemzi vagyis a maacutessaacuteg felismereacuteseacuteben eacutes kiaknaacutezaacutesaacuteban rejlő lehetőseacutegeket Abba

a hitbe ringatja magaacutet hogy a termeacuteszet eacutes iacutegy a leacutetezeacutes uraacutevaacute is vaacutelt az elmuacutelt szűk

kettő eacutevszaacutezad soraacuten A Nietzsche aacuteltal megaacutellapiacutetott a sajaacutet maga aacuteltal elkoumlvetett

istengyil-kossaacuteg aacuteldozataacutevaacute vaacutelik (Nietzsche 2003) Ezt uacutegy eacutertelmezzuumlk hogy

elvesziacuteti a sajaacutet magaacuteban rejlő szellemi keacutepesseacutegek felhasznaacutelaacutesi lehetőseacutegeacutet vagyis

azt hogy a leacutetezeacutes reacuteszesekeacutent oumlnmagaacutet eacutes ezzel a sajaacutet maga aacuteltal alkotott

koumlzoumlsseacutegeket is jobbaacute tegye Iacutegy az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutetől folyamatosan

eltaacutevolodik holott az nem a taacutevoli muacuteltban vagy a meacuteg be sem koumlvetkezett joumlvőben

talaacutelhatoacute hanem eacuteppen a jelen pillanatokban

51

Uacutegy laacutetjuk hogy az a buddhista meditaacutecioacute amellyel Saacutekjamuni Buddha eleacuterte

a megvilaacutegosodaacutest a szatipatthaacutena eacuteppen ennek a tudatos jelenleacutetnek a gyakorlata

Vagyis Buddha azzal eacuterte el a megszabadulaacutest hogy meg tudott maradni az itt eacutes

mostban eacutes nem szűkiacutetette be a tudataacutet nem akadaacutelyozta a tudataacutet az eleacutegedetlenseacuteg

iacutegy akadaacutelytalanul laacutethatta a jelenseacutegek koumlzoumltti okok eacutes felteacutetelek rendszereacutet amelyet

a koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutesben valoacute keletkezeacuteskeacutent (sz pratiacutetja szamutpaacuteda) iacutert le amit Naacutegaacuter-

dzsuna az uumlresseacuteggel azonosiacutet56 (Garfield 1994)

56 Jaspers egzisztaacuteloacute embere is hasonloacute ahogy mi nevezzuumlk eacuteber tudataacutellapotban eacutes a jelen pillanataacuteban

időzik Ennek a fenntartaacutesaacutehoz aacutellandoacute koncentraacutecioacutera van szuumlkseacuteg a neacutemet boumllcselő szerint (Jaspers

2005)

52


egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberig

A dolgozat eddigi fejezetei igyekeztek feltaacuterni a bevezeteacutesben felsorolt aacuteltalunk bőviacute-

tett eacutes esetenkeacutent uacutejonnan alkotott fogalmakhoz vezető boumllcseleti utakat tovaacutebbaacute an-

nak sajaacutetos moacutedszertanaacutet ndash a hierarchikus seacutemaacutekat keruumllő ndash jellegeacutet

Ebben a fejezetben a jelzett fogalmak konkreacutetabb kifejteacuteseacutet taacuterjuk az olvasoacute eleacute azzal

a megjegyzeacutessel hogy semmikeacuteppen sem akarjuk a lentebb megfogalmazott aacutelliacutetaacuteso-

kat eacutes megkoumlzeliacuteteacuteseket veacuteglegeskeacutent beaacutelliacutetani Csatlakozunk Jaspers bdquoprogramjaacute-

hozrdquo melynek a mondanivaloacuteja eacutes uumlzenete egyszerű a boumllcselet uacutetjaacuten jaacuteroacute ember nem

a kategorikus kijelenteacutes eacutes igazsaacuteg megfogalmazaacutesaacutera kell hogy toumlrekedjen mint in-

kaacutebb a leacutetező eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumltt folyvaacutest felmeruumllő keacuterdeacuteseket kutatja ndash s benne oumln-

magaacutet is uacutejra meg uacutejra ndash megfogalmazza az emberi nyelv igencsak korlaacutetozott moacutedjaacuten

(Jaspers 2000)

Martin Heidegger munkaacutessaacutega soraacuten toumlbbszoumlr szisztematikusan megfogal-

mazza azon aacutellaacutespontjaacutet miszerint a modern ember az elmuacutelt eacutevezredek soraacuten egyre

inkaacutebb eltaacutevolodik az aacuteltala eredetinek mondott aacutellapottoacutel Ez nem egy foumlldrajzi helyet

vagy az univerzum valamelyik konkreacutet pontjaacutet jelenti hanem azt az emberi szellem

aacuteltal eleacuterhető aacutellapotot amelyből peacuteldaacuteul a preszoacutekratikus filozoacutefusok szemleacutelteacutek a

leacutetet mint leacutetezőt (Heidegger 1994 2019)

Tehaacutet ekkor meacuteg az ember uacutegy alkotta meg a koumlruumlloumltte leacutevő vilaacutegroacutel a bdquoleiacuteraacutesaacutetrdquo eacutes az

ezt megjeleniacutető magyaraacutezoacute stb fogalmait hogy a leacutetező termeacuteszeteacuteből indult ki ami-

nek oumlnmaga is reacutesze volt Jaspers Bergson Kropotkin Nietzsche eacutes Naacutegaacuterdzsuna

meglaacutetaacutesunk szerint ndash hasonloacutean az előbb emliacutetett neacutemet gondolkodoacutehoz ndash ezt a

bdquomoacutedszertrdquo alkalmazta a sajaacutet boumllcseleti fogalomrendszereacutenek megalkotaacutesa soraacuten

A kutatoacute eacutes alkotoacutemunka soraacuten megeacutertettuumlk ennek az eredet feltaacuteraacutesaacutera iraacute-

nyuloacute filozoacutefiaacutenak jelentőseacutegeacutet eacutes rendkiacutevuumlli erejeacutet a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymen-

tesseacuteg aacutet- eacutes uacutejraeacutertelmezeacuteseacutenek viszonylataacuteban A keacutet aacuteltalaacutenossaacutegban hasznaacutelt foga-

lomra oly sok sztereotip eacutes tudomaacutenyos determinaacutecioacutes reacuteteg rakoacutedott eacutes rakoacutedik folya-

matosan amelyek az eacutertelmezeacutesi eacutes szellemi vizsgaacuteloacutedaacutest meacuteg egyeseacutevel is jelentősen

megneheziacutetik de oumlsszesseacutegeacuteben oumlsszeadoacutedva azutaacuten kuumlloumlnoumlskeacuteppen akadaacutelyozzaacutek

Bergson toumlbbszoumlr emliacutetett intuitiacutev filozoacutefiai moacutedszertana veacutelemeacutenyuumlnk szerint

nem csak azeacutert keveacutesbeacute hasznaacutelatos vizsgaacuteloacutedaacutesi moacuted meacuteg a szakboumllcseleti koumlroumlkben

53

is mert az intuiacutecioacutehoz legalaacutebb annyi feacutelreeacuterteacutes tapad(hat) mint a Jaspers-i transzcen-

denciaacutehoz57 vagy az aacuteltalunk vizsgaacutelt fogyateacutekossaacuteghoz Hanem azeacutert is mert az

eacuteletbe valoacute bele meruumlleacutes eacutertelmezeacutesuumlnk szerint eacuteppen a Heidegger-i eredeti aacutellapotba

toumlrteacutenő uacutejra bejutaacutest jelenti amely empirikusan de meacuteg az ismeretelmeacutelet goacutercsoumlveacute-

vel sem igazolhatoacute vizsgaacutelhatoacute Mint fentebb maacuter utaltunk raacute a buddhista megismereacutes

gyakorlata (a bdquobuddhista episztemoloacutegiardquo) viszont vissza tud vezetni az eredethez mi-

vel a leacutetezőket (sz szat) megismerhetőkkeacutent (sz dzsnyeacuteja) kezeli (Agoacutecs 2002 1-

18) de maacutes eacutertelemben mint a nyugati filozoacutefiai eacutes tudomaacutenyos tradiacutecioacute Ennek az itt

eacutes mostnak ami az eredet a kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel eacutes elgondolhatatlansaacutegaacuteroacutel beszeacutel

veacutegig Naacutegaacuterdzsuna a Koumlzeacutepuacutet alapverseiben (Feheacuter 1997 Garfield 1995) eacutes neacutezetuumlnk

szerint erről van szoacute a buddhista pramaacutena iskola koumlzvetlen tapasztalaacutes-fogalmaacuteban is

(Agoacutecs 2002 pp 32-49)

Jaspers gondolatvilaacutegaacutet megismerve arra a koumlvetkezteteacutesre jutottunk hogy az

aacuteltala hataacuterhelyzetnek nevezett szituaacutecioacutek ndash suacutelyos betegseacuteg egy hozzaacutetartozoacute halaacutela

vagy a sajaacutet halandoacutesaacutegunkboacutel fakadoacute keacutetseacutegbeeseacutes stb ndash is tekinthetők az eredettel

valoacute kapcsolatba keruumlleacutesnek illetve ami meacuteg fontosabb ezeket a szituaacutecioacutekat teacutenyle-

gesen meg is eacutelhetjuumlk uacutegy hogy bennuumlk eacutes aacuteltaluk az eredettel kapcsoloacutedunk oumlssze

ismeacutet (Jaspers 1992 1998)

A pszichiaacuteterből magaacutet filozoacutefussaacute keacutepző neacutemet gondolkodoacute maacutesik originaacutelis ndash de az

előzőekkel szorosan oumlsszefuumlggő ndash sajaacutet fogalma a tengelykor amely egy olyan toumlrteacute-

neti perioacutedust oumllel fel amikor Euroacutepaacuteban Szoacutekrateacutesz a Koumlzel-Keleten Zarathusztra a

Taacutevol-Keleten pedig a Buddha Lao-Ce Konfucius leacutepett ki az emberiseacuteg szellemi

sziacutenpadaacutera eacutes onnan adta maacuteig is eacuterveacutenyes szoacutebeli taniacutetaacutesait E korszak utolsoacute kiemel-

kedő alakjakeacutent Jaspers Jeacutezust nevezi meg (Jaspers 2008) Vele zaacuterul le az emberiseacuteg

ez idaacuteig utolsoacutenak tekintett nagy szellemi katarzisaacutenak kora

Itt hiacutevjuk fel a figyelmet Jaspers egyik angol nyelven megjelent koumlnyveacutere Anaximan-

der Heraclitus Parmenides Plotinus Lao-Tzu Nagarjuna (from Great Philosophers

2) mely a tengelykor nagy gondolkodoacuteinak aacutelliacutet emleacuteket a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll

(Jaspers 1975) Ebben egy kuumlloumln fejezetet szentel az eacutertekezeacutesben kulcsszerepet jaacutetszoacute

57 Az filozoacutefiai intuiacutecioacute eacutes a Jaspers-i transzcendencia kapcsaacuten megjegyezzuumlk hogy az

irodalomjegyzeacutekben megtalaacutelhatoacute ndash egyeacutebkeacutent a dolgozatban toumlbb esetben hivatkozott ndash Deleuze aacuteltal

iacutert A bergsoni filozoacutefia eacutes a Jaspers (2005) aacuteltal jegyezett A transzcendencia rejtjelei ciacutemű munkaacutek

segiacutetseacuteget nyuacutejthatnak az olvasoacutek szaacutemaacutera e keacutet valoacuteban nehezebben megeacuterthető fogalom

jelenteacutesvilaacutegaiban valoacute eligazodaacutesban (Deleuze 2010 Jaspers 2004 2005)

54

Naacutegaacuterdzsuna szemeacutelyeacutenek A koumlnyv ezen reacuteszeacutet Szaboacute Lilla csoporttaacutersam fordiacutetotta

le szaacutemunkra Ez oacuteriaacutesi segiacutetseacuteget jelentett kuumlloumlnoumlsen azeacutert mert a kutataacutes ezen idő-

szakaacuteban az angol nyelv ismereteacutenek hiaacutetusai sokkal jelentősebbek voltak esetuumlnk-

ben mint mostansaacuteg Uacutegy laacutetjuk ez momentuma az elmuacutelt eacuteveknek joacutel alaacutetaacutemasztja

azon aacutelliacutetaacutesunkat hogy az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacutejeacutet a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a re-

ciprocitaacutes forraacutesa taacuteplaacutelja A koumlnyvfejezet magyar nyelvű szoumlvegeacutet a fordiacutetoacute hozzaacutejaacute-

rulaacutesaacuteval vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll hozzaacutefeacuterhetőveacute tesszuumlk dolgozat melleacutekletei koumlzoumltt Alaacute-

taacutemasztani szaacutendeacutekozva ezzel is azon meggyőződeacutesuumlnket hogy az akadaacutelymentes

gondolkodaacutes eacutes cselekveacutes a tudomaacuteny eacutes a boumllcselet vilaacutegainak is szimbiotikus alko-

toacutereacutesze

A tengelykorszak uumlzeneteacutere hasonloacute moacutedon tekintuumlnk mint Naacutegaacuterdzsuna filo-

zoacutefiaacutejaacutenak arra a toumlrekveacuteseacutere hogy felideacutezze eacutes uacutejra hozzaacutefeacuterhetőveacute tegye Buddha ta-

niacutetaacutesainak eredeti mondanivaloacutejaacutet Az aacuteltala alapiacutetott madhjamaka iskola uumlresseacuteg fo-

galma uacutejkeacutent tűnt fel Naacutegaacuterdzsuna koraacuteban de a mester raacutenk maradt ndash versekbe szedett

ndash taniacutetaacutesaiboacutel kideruumll hogy a fogalom jelenteacutes vilaacutegaacutenak eredete Saacutekjamuni Buddha

alaptaniacutetaacutesaiboacutel szaacutermazik58 A legelső tanbeszeacutedben (sz szuacutetra) megnevezett koumlzeacutep-

utat (p maddzshimaacute patipadaacute) fogalmazza meg uacutejra

A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll a fenti hermeneutikai uacuteton jutottunk el az aacuteltalunk

megalkotott forraacutesvideacutek kifejezeacutes konkretizaacutelaacutesaacuteig de itt meg kell jegyezni hogy a

folyamatban legalaacutebb olyan fontos szerepet jaacutetszott a melleacutekletben megtalaacutelhatoacute digi-

taacutelisan roumlgziacutetett beszeacutelgeteacutesek megtermeacutekenyiacutető miliője mint a forraacuteskeacutent megjeloumllt

iacuteraacutesművek mondanivaloacutejaacutenak feldolgozaacutesa

A leacutetezeacutestől oumlnmagaacutet elvaacutelasztoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberről

Mint tudjuk a vilaacuteg lakossaacutegaacutenak koumlzel 6-a olyan maradandoacute laacutetaacutes hallaacutes mentaacutelis

autisztikus mozgaacutesszervi vagy halmozott fogyateacutekossaacutegban szenved amely megaka-

daacutelyozza őket a taacutersadalmisaacutegban valoacute aktiacutev ndash eacutes legtoumlbb esetben oumlnaacutelloacute eacuteletvitelben is

ndash kialakiacutetaacutesaacuteban59

58 Egykori főiskolai tanaacuterom a koumlzelmuacuteltban elhunyt Feheacuter Judit fordiacutetaacutesaacuteban jelent meg az alaacutebbi

koumltet Naacutegaacuterdzsuna - A mahaacutejaacutena buddhizmus mestere ciacutemmel Ez a hiaacutenypoacutetloacute mű a kutataacutes soraacuten

mintegy uacutetjelzőkeacutent szolgaacutelt szaacutemunkra (Feheacuter 1997) 59 Erről reacuteszletesebben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutet vilaacutegszinten elősegiacuteteni

szaacutendeacutekozoacute ENSZ egyezmeacuteny szoumlvegeacuteből az alaacutebbi linken taacutejeacutekozoacutedhat az eacuterdeklődő

httpsnetjogtarhujogszabalydocid=a0700092tv (Megtekintve 20200303)

55

Arra maacuter toumlbbszoumlr is utaltunk az eddigiekben hogy az eacuteletfilozoacutefia kontextu-

saacuteban szaacutemunkra egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a fogyateacutekossaacutegnak a heacutetkoumlznapi eacutertelem-

ben hasznaacutelt moacutedjai egyszerűen nem fedik le a leacutet eacutes a leacutetezeacutes rendkiacutevuumll szeacuteles eacutes meacutely

eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyait melyek az emberek szaacutemaacutera lehetőseacutegkeacutent rendelkezeacutesre aacutell-

nak A fogyateacutekossaacuteg mint oumlnaacutelloacute fogalom etimoloacutegiailag eacutes nyelveacuteszetileg egy szak-

mai bdquocsemegerdquo lehet a hozzaacuteeacutertőknek Mi a magunk reacuteszeacuteről ezen olvasatok eseteacuteben

nem rendelkezuumlnk megfelelő szakmai felkeacuteszuumlltseacuteggel Ezt azeacutert jegyeztuumlk meg mert

a soron koumlvetkező fogalombőviacuteteacutesi eacutes elmeacutelyiacuteteacutesi kiacuteseacuterlet leiacuteraacutesa nyelveacuteszeti keacuterdeacutese-

ket nem fog eacuterinteni60

Tovaacutebbaacute osztjuk Heidegger alaacutebbi a filozoacutefiaacutera vonatkozoacute bdquofeladatkijeloumllőrdquo aacutellaacutespont-

jaacutet melyben eacutelesen elvaacutelasztja a keacutet vizsgaacuteloacutedaacutesi moacutedot egymaacutestoacutel

bdquoEmellett a bdquoszubjektumrdquo eacutes az bdquoobjektumrdquo a metafizika teacuteves elnevezeacutesei mely a

nyugati bdquologikardquo eacutes bdquogrammatikardquo formaacutejaacuteban kezdettől fogva kisajaacutetiacutetotta magaacutenak

a nyelv interpretaacutecioacutejaacutet Hogy mi rejtezik ebben a folyamatban azt ma meacuteg csak eacutepp-

hogy sejteni kezdjuumlk A nyelvet kiszabadiacutetani a grammatikaacuteboacutel eacutes utat nyitni neki egy

eredendőbb leacutenyegszerkezet feleacute ez a gondolkodaacutesra eacutes a koumllteacutesre vaacuterrdquo (Heidegger

1994 pp 118)

Tehaacutet abboacutel a keacuterdeacutesből indultunk ki hogy a forraacutesvideacutektől eltaacutevolodott ember

mikeacutent eacutertelmezheti az eddigiekneacutel helyesebben a sajaacutet ontoloacutegiai ismeretelmeacuteleti eacutes

transzcendens dimenzioacutekat is feloumllelő leacutetmegismereacutesi lehetőseacutegeit

A filozoacutefiai diskurzusokat a fenti keacuterdeacutesek tuacutelzaacutes neacutelkuumll kijelenthető eacutevezredek oacuteta

mozgatjaacutek

A magunk reacuteszeacuteről mint maacuter utaltunk raacute egyik kategorikus megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted mellett

vagy ellen sem kiacutevaacutenunk aacutellaacutest foglalni Arra toumlrekszuumlnk hogy egy olyan szinteacutezist

60 Mindezzel egyuumltt ki kell emelnuumlnk hogy Benczes Reacuteka eacutes Koumlvecses Zoltaacuten koumlzoumls koumlnyve (Kognitiacutev

nyelveacuteszet) mely toumlbbek koumlzoumltt a keretezeacutes-elmeacutelet rejtelmeibe igyekezett bevezetni az olvasoacutet rend-

kiacutevuumll nagy segiacutetseacuteguumlnkre volt a keacutepzeacutes soraacuten Kuumlloumlnoumlskeacuteppen ki kell emelnuumlnk a koumlnyv kategorizaacutecioacute-

elmeacuteletekről iacutert fejezeteacutet annak is a prototiacutepusok elmeacuteleti fejtegeteacuteseiben nyuacutejtott ndash a merev fogalmi eacutes

grammatika neacutezeteket elvető aacuteltaluk nyelveacuteszetileg keretezett ndash Wittgenstein-eacutertelmezeacutest Ezek a fej-

tegeteacutesek nagyban hozzaacutejaacuterultak kulcsfogalmaink bdquotisztaacutebbrdquo megfogalmazaacutesaacutehoz eacutes biacutezunk benne

hogy ezen fogalmak tudomaacutenyos igazolhatoacutesaacutegaacutehoz is (Benczes Koumlvecses 2010) valamint vouml

(Roach Lloyd 1978)

56

vaacutezoljunk foumll ndash ha nem is teljes reacuteszletesseacuteggel ndash ami az euroacutepai eacutes eacuteszak-amerikai

boumllcseletben nem megszokott de a buddhai filozoacutefiaacuteban teljesen elfogadott61

Mindezekből koumlvetkezik hogy az abszoluacutetumok hierarchiaacutek eacutes a dualitaacutesok

menteacuten elrendezett leacutet eacutes leacutetezeacutes leiacuteraacutesok tehaacutet a megalkotott fogalmak eacutertelmezeacutesuumlnk-

ben a legtoumlbb esetben eltaacutevoliacutetanak bennuumlnket a valoacutesaacutegtoacutel Optimistaacutebban megkoumlze-

liacutetve aacutellandoacute eacutes aacutettoumlrhetetlenek tűnő falakat hoznak leacutetre az ember eacutes a valoacutesaacuteg koumlzoumltt

(Heidegger 1988) Ebből koumlvetkezőleg a fogyateacutekossaacuteg kifejezeacutes egzisztenciaacutelfilozoacute-

fiailag a Jaspers neveacutehez fűződő hasiacutetaacutes koumlvetkezmeacutenyekeacutent kialakuloacute aacutellapot leiacuteraacutesa-

keacutent is eacutertelmezhető

Jaspers eacutertelmezeacuteseacuteben a szubjektum eacutes az objektum mesterseacuteges szeacutetvaacutelaacutesnak koumlvet-

kezteacuteben az ember hol az egyik hol a maacutesik perspektiacutevaacuteba igyekszik magaacutet belehe-

lyezni Eacutes ez az oumlnmagaacuten elkoumlvetett erőszak tovaacutebb hasiacutetja ezt az egyeacutebkeacutent is kritikus

koumlvetkezmeacutenyeket rejtő sajaacutetosan duaacutelis leacutetaacutellapotot62 (Jaspers 2008)

Itt kell szoacutet ejteni Jaspersnek a fenti igencsak sok kockaacutezatot rejtő leacutetszemleacuteleti aacutellapot

feloldaacutesaacutera tett javaslataacuteroacutel mely nem maacutes mint az aacutetfogoacutenak nevezett aacutellapot Eacutertel-

mezeacutesuumlnk szerint a neacutemet filozoacutefus ennek az eleacutereacutesi- eacutes fenntartaacutesi moacutedjaacutet eacutes szuumlkseacute-

gesseacutegeacutet taglalja szinte valamennyi munkaacutejaacuteban Ennek leacutenyegi elemei a koumlvetkezők

a szubjektum eacutes az objektum koumlzoumltt mintegy hidat szuumlkseacuteges eacutepiacuteteni a leacutetben valoacute el-

igazodaacutes eacutes relatiacutev stabilitaacutes eleacutereacutese eacuterdekeacuteben Ez a hiacuted koumlti oumlssze a keacutet perspektiacutevaacutet

eacutes ez az eacutepiacutetmeacuteny a kommunikaacutecioacute elemeiből aacutell oumlssze (Nyiacuteri 2015)

Uacutegy tekintuumlnk tehaacutet a fogyateacutekossaacuteg eacutes az egeacuteszseacutegesseacuteg egymaacutessal szembe

aacutelliacutetaacutesaacutera mikeacuteppen a sajaacutet leacutetezeacuteseacutenek aacutellandoacutean vaacuteltozoacute termeacuteszeteacutet elfogadni nem

tudoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember oumlnmeghataacuterozaacutesi keacutenyszereacutere

Előre bocsaacutejtjuk nem caacutefolni igyekszuumlnk a testi eacuterzeacutekszervi mentaacutelis vagy

mindezek halmazatakeacutent fennaacutelloacute fogyateacutekossaacutegok leacutetezeacuteseacutet csupaacuten mindezeket az

emberi veacutegesseacutegből szaacutermazoacute tulajdonsaacutegokkeacutent eacutertelmezzuumlk Annyiban osztjuk a fo-

gyateacutekossaacutegtudomaacuteny erre vonatkozoacute aacutellaacutespontjaacutet a taacutersadalmi akadaacutelyozottsaacuteg eseteacute-

ben hogy a felsorolt maradandoacute vagy aacutetmeneti aacutellapotok valoacuteban gaacutetolhatjaacutek az eacuterin-

tett emberek boldogulaacutesaacutet a sajaacutet koumlrnyezetuumlkben

61 A maacuter emliacutetett Thubten Jinpa is elmondja doktori eacutertekezeacuteseacutenek moacutedszertani reacuteszeacuteben hogyan

viszonyul Congkapaacutehoz rendje alapiacutetoacute mestereacutehez valamint hogy Congkapa hogyan kapcsoloacutedik az

indiai buddhista hagyomaacutenyhoz eacutes hogyan lesz iacutegy toumlretlen a laacutencolat (Jinpa 2006 pp 12-26) 62 Vouml Heidegger (2003 pp 26-28)

57

Nem tudjaacutek vagy csak igen neheziacutetett koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt tudjaacutek betoumllteni a taacutersa-

dalmi szerepeiket ezeacutert elneveztuumlk funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegnak a fogyateacutekossaacutegok

bdquoklasszikusrdquo besorolaacutesait

Ferdinaacutend Toumlnnies gondolatvilaacutega a taacutersadalmak szerveződeacuteseacuteről reacuteszben

megerősiacuteti sajaacutet aacutellaacutespontunkat igaz sem explicit sem implicit moacutedon nem emliacuteti az

ember uacutegymond fogyateacutekossaacutegait A neacutemet tudoacutes veacutelemeacutenye szerint az ember a ter-

meacuteszet reacutesze volt egykor koumlzoumlsseacuteget alkotott azzal eacutes embertaacutersaival Majd fokozato-

san bdquoművilegrdquo leacutetrehozta az egyre bonyolultabbaacute vaacuteloacute mesterseacuteges taacutersadalmi beren-

dezkedeacuteseket (Toumlnnies 1983) Ebből fakadoacutean aztaacuten egyre jobban eltaacutevolodtak egy-

maacutestoacutel a koumlzoumls emberi eacuterdekek eacutes eacuterdekek Iacutegy tulajdonkeacuteppen egyfajta elidegenedeacutesi

formaacutet vaacutezol fel Toumlnnies Azonban a termeacuteszetes aacutellapotboacutel a mesterseacuteges feleacute vezető

utakat ő mint egy evoluacutecioacutes folyamatkeacutent iacuterta le de ez a megaacutellapiacutetaacutesa maacuter jelentősen

elvaacutelik az aacuteltalunk vaacutezolt gondolatvilaacutegtoacutel

Karaacutecsony Andraacutes eacutes Pokol Beacutela (2011) a Paradigmaacutek erőtereacuteben (Roumlgziacutetettseacutegszel-

lemiacutetettseacuteg ndash adaleacutekok a taacutersadalom eacutertelemteli feleacutepiacutetettseacutegeacutehez) ciacutemű koumltetuumlkben

reacuteszletesen elemzik a Toumlnnies-i koumlzoumlsseacutegi modellt eacutes az ezzel ellenteacutetes aacutellaacutesponton

aacutelloacute Scheler-i mesterseacuteges taacutersadalmisaacuteg paradigmaacutet A magunk reacuteszeacuteről uacutegy gondol-

juk mindkeacutet megkoumlzeliacuteteacutes eredmeacutenyezheti a gyakorlatban a forraacutesvideacutek eleacutereacuteseacutet de

az attoacutel valoacute tovaacutebbi elszigetelődeacutest is Amennyiben az ember felismeri oumlnmaga leacutet-

beacuteli fogyateacutekossaacutegaacutenak reacuteszbeni feloldaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal uacutejra jelen-

valoacutevaacute vaacutelik szaacutemaacutera szellem kiaacuteradaacutesi teruumllete Ha azonban tovaacutebbra is a sajaacutet veacuteg-

leteinek eacutes technikai oumlnisteniacuteteacuteseacutenek rabja marad marginaacutelis keacuterdeacutesseacute zsugorodik

hogy a taacutersadalom ami koumlruumll veszi eacutes aacutethatja mikeacuteppen joumltt leacutetre Mert ebben az eset-

ben egyet kell eacutertenuumlnk Nietzscheacutevel miszerint esetenkeacutent az ember van a legna-

gyobb veszeacutellyel oumlnmagaacutera (Nietzsche 2000 2018)

Gehlen eacutertelmezeacuteseacuteben mint maacuter roumlviden utaltunk raacute az ember azeacutert keacutenysze-

ruumllt a taacutersadalmisaacuteg eacutes a kultuacutera leacutetrehozaacutesaacutera mert a testi adottsaacutegai messze elmarad-

tak a koumlrnyezeteacuteben eacutelő aacutellatokeacutetoacutel illetve a testfeleacutepiacuteteacuteseacuteből adoacutedoacutean nem volt keacutepes

hosszuacutetaacutevon tuacuteleacutelni peacuteldaacuteul az időjaacuteraacutes viszont tagsaacutegaiboacutel adoacutedoacute koumlrnyezeti vaacuteltozaacute-

sokat (Gehlen 1976)

58

Adler ezt mintegy kiegeacutesziacutetve uacutegy laacutetja hogy a taacutersadalmi haladaacutes toumlrteacutenete egyebek

mellett arroacutel szoacutel hogy hogyan műkoumldtek egyuumltt az emberek hogy fogyateacutekossaacutegai-

kat bizonyos keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet lekuumlzdjeacutek (Adler 1998)

Amit Toumlnnies Gehlen eacutes Adler ndash a mi eacutertelmezeacutesuumlnk szerint leacutetelmeacuteleti dimenzioacuteboacutel

szemleacutelve legalaacutebbis ndash meacuteg nem mond ki Jaspers tulajdonkeacuteppen megteszi helyettuumlk

a Mi az ember ciacutemű koumlnyveacuteben

bdquoAz ember az aacutellathoz keacutepest akaacuter fogyateacutekos is lehetrdquo (Jaspers 2008 p 163)

Alfred Adler pszicholoacutegiai aspektusboacutel koumlzeliacutetette meg a fogyateacutekossaacuteg mind-

annyiunkra vonatkoztathatoacutesaacutegaacutet Az Eacuteletismeret ciacutemű koumlnyveacuteben egy oumlnaacutelloacute fejezetet

szentel az ember keacutepesseacutegeiből adoacutedoacute korlaacutetozottsaacutegainak bemutataacutesaacutera Hasonloacutean

Gehlen aacutellaacutespontjaacutehoz a szerző uacutegy veacutelekedik hogy az emberi kreativitaacutes eredmeacutenyei

ndash ideeacutertve a nyelvek kialakulaacutesaacutet eacutes hasznaacutelataacutet63 ndash szinte egytől-egyig az emberi leacute-

nyek fogyateacutekossaacutegaiboacutel gyengeseacutegeiből koumlvetkező alkalmazkodaacutesi keacutenyszer ered-

meacutenyei Adler az emliacutetett koumlnyveacutenek ominoacutezus fejezeteacuteben iacutegy beszeacutel erről

bdquoA taacutersadalmi haladaacutes toumlrteacutenete egyebek koumlzoumltt arroacutel szoacutel hogyan műkoumldtek egyuumltt

az emberek hogy fogyateacutekossaacutegaikat bizonyos keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet lekuumlzdjeacutek Min-

denki tudja hogy a nyelv taacutersadalmi viacutevmaacuteny de kevesen vannak tisztaacuteban azzal

hogy az egyes ember gyengeseacutege toumlkeacuteletlenseacutege volt e viacutevmaacuteny szuumllőanyjardquo (Adler

1998 p 23)

Mindhaacuterom gondolkodoacute megerősiacutetett bennuumlnket abban hogy a funkcionaacutelis eacutes

az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg szuumlkseacutegszerűen szeacutetvaacutelasztandoacute emberi leacutetmoacuted A fi-

lozoacutefiai antropoloacutegia az ember eacutes aacutellatvilaacuteg koumlzoumltti oumlsszehasonliacutetaacutesait ezen neacutezőponton

keresztuumll fogalmazza meg A gondolkodoacute ember a legtoumlbb esetben alul marad a ter-

meacuteszeti koumlrnyezetben megtalaacutelhatoacute leacutetbeacuteli taacutersaival szemben ha a tuacuteleacuteleacuteshez szuumlkseacute-

ges testi eacutes bioloacutegiai adottsaacutegok jelentik az oumlsszehasonliacutetaacutes alapjaacutet (Horvaacuteth 2019)

63 Erről a keacutesőbbiekben meacuteg bővebben fogunk eacutertekezni mert az akadaacutelymentesiacutető emberről alkotott

fogalmunkhoz valoacute eljutaacutes kapcsaacuten ez komoly jelentőseacuteggel biacuter

59

Olvasatunkban az ember egy olyan leacutetező aki a termeacuteszetbe szuumlletve azzal

szimbioacutezisban eacutelve kezdte meg eacutelőhelye eacutes oumlnmaga megismereacuteseacutet Az eacuteletben mara-

daacutesaacutenak a felteacutetelei eleve adottak voltak a megjeleneacutese pillanataacutetoacutel Ha nem iacutegy lenne

ez a dolgozat sem iacuteroacutedott volna meg

Eacutertelmezeacutesuumlnkben a noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg tagjai ugyanuacutegy mint mi emberek is men-

tesek a toumlkeacuteletesseacuteg de a toumlkeacuteletlenseacuteg aacutellapotaacutetoacutel egyaraacutent A dolgozat keretei nem

teszik lehetőveacute annak reacuteszletes kifejteacuteseacutet hogy a Buddha taniacutetaacutesaacuteban az ember eacutes a

koumlrnyezete koumlzoumltti mesterseacuteges kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem leacutetezik Termeacuteszetesen a nyilvaacuten-

valoacute kuumlloumlnboumlzőseacutegek a taniacutetaacutesban megjelennek de ezek csak azeacutert vannak kiemelve

adott helyeken hogy raacutevilaacutegiacutetsanak az ember egyeduumllaacutelloacute lehetőseacutegeacutere amely meg-

kuumlloumlnboumlzteti őt minden bolygoacutenkon talaacutelhatoacute eacuteletformaacutetoacutel vagyis keacutepesseacute vaacutelhat a

leacutetezeacutes eacutes oumlnmaga megismereacuteseacutere Ezaacuteltal pedig a szenvedeacutesek koumlrforgaacutesaacuteboacutel valoacute

megszabadulaacutesra

A Toacuteth Tamaacutes kolleacutegaacutemmal koumlzoumlsen iacutert The terminologies of two religious leaders

Rhetoric about communities in Pope Francis and Dalai Lamas tweets ciacutemű tanul-

maacutenyunk melyben elemezzuumlk a Dalai Laacutema eacutes Ferenc Paacutepa twitteres kommunikaacuteci-

oacutejaacutet (Toacuteth Farkas 2019) Ebből az is kideruumll hogy a buddhista vezető a leiacutert moacutedon

eacutertelmezi a Buddha taniacutetaacutesaacutet az emberi leacutenyek az aacutellatok a noumlveacutenyek de meacuteg az

eacutelettelen termeacuteszeti keacutepződmeacutenyek koumlzoumltt fennaacutelloacute megbonthatatlan kapcsolatroacutel

Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a gondolkodoacute ember meghataacuterozaacutessal paacuterhuzamosan eacutes

azzal egyeneacuterteacutekűen az embert szimbiotikus embernek is nevezhetjuumlk Ez a vele szuuml-

letetten egyseacutegleacuteny potencialitaacutes formaacutejaacuteban hordozta magaacuteban az egzisztenciaacutelis fo-

gyateacutekossaacuteghoz kapcsoloacutedoacute tulajdonsaacutegokat Ekkor meacuteg akadaacutelymentesiacutetőnek sem

volt nevezhető tudvaacuten hogy a termeacuteszettel oumlsszefonoacutedott leacutetezeacutese nem akadaacutelyok ku-

sza haacuteloacutejakeacutent tekintett a koumlrnyezeteacutere hanem mint az eacutelet vele jaacuteroacute tulajdonsaacutegakeacutent

alkalmazkodott hozzaacute

Kropotkin evoluacutecioacutes elmeacutelete raacutemutat ndash igaz az aacutellatvilaacuteg tagjainak megfigye-

leacutesein keresztuumll ndash az egyuumlttműkoumldeacutes mint toumlrzsfejlődeacutesi alapmotiacutevum megkeruumllhetet-

lenseacutegeacutere (Kropotkin 1908)

Az elmuacutelt eacutevek soraacuten a kutataacutes folyamataacuteban az orosz szaacutermazaacutesuacute geograacutefus filozoacutefus

munkaacutessaacutega gyakori teacutemaacuteja volt a szoacutebeli diskurzusoknak Ezek neacutelkuumll az ember he-

lyeacutere eacutes szerepeacutere vonatkozoacute kategorikus megaacutellapiacutetaacutesok nem oumllthettek volna testet

60

Mint ahogy Polaacutenyi Kaacuteroly reciprocitaacutes elmeacutelete is hasonloacute moacutedon keruumllt a vizsgaacuteloacute-

daacutesunk homloktereacutebe

Kropotkin eacutes Polaacutenyi elmeacuteletei keacutez a keacutezben jaacuternak ha a Gadamer-i hermene-

utikai moacutedszer tudaacuteshorizontokra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait vesszuumlk alapul Ez ki-

mondja hogy peacuteldaacuteul egy szoumlveg eacutertelmezeacutese toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesben folyik eacutes ami-

kor a szerző aktuaacutelis mondanivaloacutejaacutet sikeruumll bdquoeacuteletre keltenirdquo az aktuaacutelis jelen pillana-

taacuteban az eacutertelmezeacutesi horizontok oumlsszeolvadaacutesa joumln leacutetre (Gadamer 2003)

Uacutegy gondoljuk ez a horizontoumlsszeolvadaacutes hateacutekonyabban eacuterhető el ha nem

csak a gondolataink szintjeacuten igyekszuumlnk eacuteletre hiacutevni peacuteldaacuteul az iacuteraacutesban megőrzoumltt fi-

lozoacutefiai mondanivaloacutet hanem a tudatunkban megfogalmazoacutedott keacuterdeacuteseket aacutelliacutetaacuteso-

kat eacutes veacutelemeacutenyeket szoacuteban is kifejezzuumlk olyan emberek taacutersasaacutegaacuteban akik az adott

teacutema iraacutent eacuterdeklődnek vagy abban eacuterintettek valamilyen moacutedon64

Visszakanyarodva a Kropotkin eacutes a Polaacutenyi aacuteltal kidolgozott elmeacuteletek egy-

maacutest kiegeacutesziacutető mivoltaacutera laacutetni eacuterdemes hogy mindkeacutet filozoacutefus a maga teruumlleteacuten ndash

pontosan az empirikus vizsgaacutelataik eredmeacutenyei nyomaacuten ndash arra az eacuteletfilozoacutefiailag is

alaacutetaacutemaszthatoacute megaacutellapiacutetaacutesra jutott hogy az ember egyuumlttműkoumldő keacutepesseacutege nem ki-

zaacuteroacutelag a fennmaradaacutesa eacuterdekeacuteben utoacutelag kifejlődoumltt tulajdonsaacutegok egyike hanem leacute-

tezeacuteseacutenek mintegy ontoloacutegiai fundamentuma Ez egeacutesz egyszerűen a keacutet szem keacutet fuumll

keacutet keacutez stb koumlvetkezmeacutenye Ezek egyuumlttműkoumldeacutese neacutelkuumll (bdquonem tudja a jobb keacutez

mit csinaacutel a balrdquo) az ember eacuteletkeacuteptelen lenne (Katona 2014)

A koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a reciprocitaacutes tehaacutet veacutelemeacutenyuumlnk szerint az embert

szellemi eacutertelemben is leacutetrehozoacute a vilaacutegunkat meghataacuterozoacute attitűdoumlk oumlsszesseacutege

Mindezek akaacuter reacuteszleges elfeledeacutese alapjaiban vaacuteltoztatja meg korunk individuumait

Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez a felejteacutes aacutellapot a fentebb emliacutetett Heidegger-i leacutet-

felejteacutes felejteacuteseacutenek egy uacutejabb fokozata vagy aacutellomaacutesa Emberreacute vaacutelni nem egy evoluacute-

cioacutes leacutepcsőfok eleacutereacutese vagy az oda valoacute ugraacutes megvaloacutesiacutetaacutesa enneacutel joacuteval toumlbbről van

szoacute Az emberreacute vaacutelaacutest egy soha le nem zaacuteruloacute folyamatkeacutent eacutertelmezzuumlk amely a

keacutetseacutegtelen szuumlkseacuteges toumlrzsfejlődeacutesi eacutes bioloacutegiai attitűdoumlkoumln kiacutevuumll sok-sok szellemi

erőfesziacuteteacutest is megkiacutevaacuten tőluumlnk

64 A maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett forraacutesvideacutekre valoacute eljutaacutes egyik moacutedjakeacutent tekintuumlnk a hermeneutikai koumlrnek

ebben a bekezdeacutesben vaacutezolt szoacutebeliseacutegre eacutes a jelenleacutetre egyaraacutent komoly hangsuacutelyt helyező gyakorlati

moacutedszertanaacutera

61

A mindannyiunkra egyaraacutent jellemző egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg egyreacuteszről

tehaacutet egy hasiacutetaacutesi folyamat eredmeacutenye ennek egyik manifesztaacutecioacuteja a funkcionaacutelis fo-

gyateacutekossaacuteg szembe aacutelliacutetaacutesa egy elkeacutepzelt egeacuteszseacuteges ember ideaacutellal Maacutesreacuteszről az

emberfelejteacutes egyenes koumlvetkezmeacutenye Ennek haacuterom aspektusaacutet emeljuumlk ki Az első a

koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a reciprocitaacutes elveacutenek eacutes gyakorlataacutenak fokozatos elfelejteacutese A

maacutesodik az emberreacute vaacutelaacutes veacuteglegesseacute vaacutelaacutesaacutenak hite65 A harmadik pedig a buddhista

filozoacutefiaacuteban ismert dukkha eacutelmeacuteny fel nem ismereacutese

Ami roumlviden annyit tesz hogy az ember egyre inkaacutebb keacuteptelen fel- eacutes elismerni a leacute-

tezeacutes ki nem eleacutegiacutető voltaacutet

A koumlvetkező fejezetben az akadaacutelymentesiacutető ember fogalmaacutenak kifejteacutese kap-

csaacuten ez utoacutebbi haacutermas tagolaacutes jelenti majd a kiinduloacutepontot

Az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekről

Ezt megelőzően az olvasoacutek eleacute taacutertuk a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes az egzisztenci-

aacutelis fogyateacutekossaacuteg koumlzoumltti aacuteltalunk ontoloacutegiainak nevezett kuumlloumlnbseacutegről megfogalma-

zott aacutellaacutespontunkat Ebben a fejezetben a mindennapjainkban akadaacutelymentesiacuteteacutesnek

nevezett elsősorban technikai aacutetalakiacutetaacutesokat felteacutetelező emberi teveacutekenyseacuteg boumllcseleti

olvasatairoacutel fogunk beszeacutelni

Azt maacuter megaacutellapiacutetottuk hogy az emberi leacutenyek sajaacutetos fizikai eacutes tudati fel-

eacutepiacuteteacutesuumlkneacutel fogva keacutenytelenek a taacutersadalmisaacuteg eacutes a kultuacuteraacuteik megszervezeacuteseacutere mint

ahogy ezt Gehlen eacutes Adler is kifejtetteacutek Mi ezt az aacutellaacutespontot ugyan osztjuk de azt is

hozzaacutetesszuumlk az emberi fogyateacutekossaacutegok aacuteltal mozgatott ilyen tiacutepusuacute teveacutekenyseacutegek

eacuteppen hogy katalizaacutetorai az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegnak S ennek egyik bdquoeredmeacute-

nyerdquo a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegok majdhogynem deacutemonizaacutelaacutesa

Tovaacutebbhaladva a fogalomelemzeacutes eacutes -alkotaacutes eacuteletfilozoacutefiai oumlsveacutenyein magaacutetoacutel

eacutertetődő moacutedon az akadaacutelymentesiacuteteacutes akadaacutelyaiba uumltkoumlztuumlnk (Fentebb maacuter utaltunk a

Heidegger-i tehermentesiacuteteacutes bdquokoncepcioacuterdquo kapcsaacuten ennek az ontoloacutegiai jelentőseacutegeacutere)

Maacuter az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg kifejteacutese soraacuten is felmeruumllt annak a lehetőseacutege

hogy megvizsgaacuteljuk az akadaacutelymentesiacuteteacutesre keacutenyszeruumlltseacuteg keacuterdeacuteseacutet Napjainkra nyil-

vaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy eacuteppen a technikai fejlődeacutes koumlvetkezteacuteben uacutejabb eacutes uacutejabb akadaacute-

lyokat eacutes gaacutetakat teremtuumlnk magunk koumlreacute (Byung-Chul 2019)

65 Ez szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutell a koumlvetkező fejezetben reacuteszletesen taacutergyalt akadaacutelymentesiacuteteacutes

toumlbbarcuacutesaacutega Itt csak annyit jegyzuumlnk meg hogy a sokszor emliacutetett emberi gyengeseacuteg okaacuten kialakiacutetott

modern eacuteletforma paradox moacutedon sok esetben mintha eacuteppen a megalkotoacutei ellen kezdene fordulni

62

Az emberi eacuteletre mint szimbiotikus leacutetezeacutesre tekintuumlnk elsősorban ahogyan

erre maacuter toumlbb esetben is utaltunk Ennek az egyik jellegzetesseacutege hogy az ember al-

kalmazkodik a koumlrnyezeteacutehez eacutes ez az idomulaacutes csak annyi vaacuteltoztataacutesi igeacutennyel biacuter

amennyi minden eacuterintett leacutetteacutenyező szaacutemaacutera biztosiacutetja a fennmaradaacutest Eacutertjuumlk ez alatt

peacuteldaacuteul az eacuteletkoumlrnyezet alakiacutetaacutesaacutenak olyan formaacuteit amelyek eseteacuteben a lakoacutekoumlrnyezet

kialakiacutetaacutesa minimaacutelis kaacuterokozaacutessal jaacuter66 (Schumacher 1991)

A vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten a Heidegger-i bdquofogalomtisztiacutetaacutesrdquo nyomdokain jaacuterva

egyre meacutelyebbre aacutestunk az akadaacutelymentesseacuteg eredeti jelenteacutesei utaacuten kutatva

Ezen a felfedező uacutetnak az egyik aacutellomaacutesa volt hogy megismerjuumlk Erich Fromm mun-

kaacutessaacutegaacutet mondanivaloacutejaacutet pedig integraacuteljuk e taacutergykoumlrben

Fromm A szeretet műveacuteszete ciacutemű munkaacutejaacuteban a szeretetről eacutes emoacutecioacutekroacutel olyan oumlsz-

szefuumlggeacutesekben beszeacutel melyek a koumlnyv megjeleneacuteseacutet koumlvetően nagy viacutezhangot vaacutel-

tottak ki a tudomaacutenyos eacutelet koumlreiben ugyanuacutegy mint a laikus olvasoacutekban

Akkeacutent koumlzeliacutet a szeretet vilaacutegunkban valoacute megjeleneacuteshez eacutes a leacutetezeacutesben be-

toumlltoumltt szerepeihez mintha az a racionalitaacutessal toumlkeacuteletes harmoacuteniaacuteban műkoumldve tudnaacute

csak felfedni igazi arcaacutet (Fromm 2012)

Hozzaacute tesszuumlk a Dalai Laacutema is hasonloacutean fogalmaz a taacutersadalmi felelősseacuteguumlnkről

szoacuteloacute vele keacuteszuumllt interjuacutekat oumlsszefoglaloacute koumltetben Szerinte a szeretetneacutel keveacutes logi-

kusabb dolog a vilaacutegon (Tenzin 2005b Goleman 2015)

Az imeacutent emliacutetett gondolatvilaacuteg doumlbbenetes inspiraacuteloacute erővel hatott arra hogy

tisztaacutebban megeacutertsuumlk megeacuteljuumlk eacutes jelen esetben iacuteraacutesban megfogalmazzuk mieacutert is

tartjuk kardinaacutelis jelentőseacutegűnek az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető em-

ber koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket

A keacutet emberi teveacutekenyseacuteg koumlzoumltt laacutetszoacutelag nincs nagy kuumlloumlnbseacuteg Hiszen mindkeacutet eset-

ben az ember azeacutert nyuacutel bele a termeacuteszetes koumlrnyezete adott szerkezeteacutebe hogy bizto-

siacutetsa maga eacutes taacutersai eacuteletben maradaacutesaacutet korunkra pedig ebben egyre inkaacutebb a keacutenyelmi

szempontok vetteacutek aacutet az iraacutenyiacutetoacute szerepet

Azonban mi uacutegy laacutetjuk a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg az eacuterzelmekről eacutes az eacuteszszerűseacutegről

felvaacutezolt gondolatmenet alapjaacuten eacutelhető aacutet a legjobban

66 Meggyőződeacutesuumlnk hogy a Schumacher aacuteltal felvaacutezolt bdquobuddhista koumlzgazdasaacutegtan alapteacuteteleirdquo

oumlsszhangba hozhatoacutek a jelenkor ndash az eacutelet minden teruumlleteacutere kiterjedő ndash technoloacutegiai eacutes gazdasaacutegi

fejleszteacuteseivel Azonban ehhez az is szuumlkseacuteges hogy raacuteeacutebredjuumlnk nem minden akadaacutelymentesiacutető

teveacutekenyseacuteguumlnk pozitiacutev veacutegkimenetelű

63

Az hogy mikeacutent definiaacutelunk egy-egy fogalmat eacutes ezeket milyen eacuterteacutekhierar-

chiaacuteba rendezzuumlk sok esetben egy aacutethagyomaacutenyozott szociaacutelpszicholoacutegiai eacutes szocio-

kulturaacutelis keretrendszer kontuacuterjai menteacuten tesszuumlk Ezen muacutelik tovaacutebbaacute az is hogy fel-

ismerjuumlk e leacutetezeacutesuumlk folyamat jelleacutegeacutet eacutes az ebből fakadoacute a fogalmainkra is hataacutest gya-

korloacute flexibilitaacutesi teacutenyezők sokasaacutegaacutet (Kolakowski 2012)

Termeacuteszetesen ennek a fajta automatizaacutelt reakcioacute mechanizmusnak megvannak az elő-

nyei eacutes a heacutetkoumlznapokban sok esetben szuumlkseacuteges is ezen begyakorolt reakcioacuteknak az

alkalmazaacutesa

Esetuumlnkben azonban vilaacutegosan szuumlkseacuteges laacutetni hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutest (is) maacuter-

maacuter a sztereotiacutepiaacutek szintjeacuten hasznaacuteljuk ndash tehaacutet nem eacutertelmezzuumlk ndash az adott teveacutekeny-

seacutegre raacutemutatoacute fogalmat

Fromm hasonloacute moacutedon vilaacutegiacutet raacute a szeretet ndash szerinte eacutes szerintuumlnk is ndash fogyasztaacutesi

cikkeacute toumlrteacutenő alkalmazaacutesaacutera lebutiacutetaacutesaacutera

bdquoAz emberek azt hiszik hogy szeretni egyszerű csak a megfelelő taacutergyat neheacutez meg-

talaacutelni a szeretetuumlnkhoumlz vagy a szeretteteacutesuumlnkhoumlz Ennek a beaacutelliacutetottsaacutegnak kuumlloumlnfeacutele

okai vannak eacutes mindegyik a modern taacutersadalom fejlődeacuteseacuteben gyoumlkerezik Az egyik ok

az a nagy vaacuteltozaacutes amely a huszadik szaacutezadban a szeretet taacutergyaacutenak kivaacutelasztaacutesa

tekinteteacuteben veacutegbement (hellip) A szeretet teveacutekenyseacuteg nem passziacutev eacuterzelem nem bele-

esuumlnk hanem helytaacutellunk benne Legaacuteltalaacutenosabban uacutegy iacuterhatjuk le a szeretet cse-

lekvő jellegeacutet hogy szeretni elsősorban annyi mint adni nem pedig kapni (hellip) Az

aacutecstanonc előszoumlr azt tanulja meg hogyan kell gyalulni a faacutet a kezdő zongorista a

skaacutelaacutekat gyakorolja a zen iacutejaacuteszatban az inaskodaacutes leacutegzőgyakorlatokkal kezdődik Aki

mester akar lenni annak raacute kell szaacutennia az egeacutesz eacuteleteacutet de legalaacutebbis ehhez kell iga-

ziacutetania Az ember szemeacutelye eszkoumlzzeacute vaacutelik a műveacuteszet gyakorlaacutesaacuteban eacutes azoknak a

sajaacutetos funkcioacuteknak az eacuterdekeacuteben kell karbantartani amelyeknek meg kell felelnie A

szeretet műveacuteszeteacutere neacutezve ez azt jelenti hogy aki benne mester akar lenni annak

előszoumlr is gyakorolnia kell a fegyelmet a koncentraacutecioacutet eacutes a tuumlrelmet eacutelete minden

szakaszaacutebanrdquo (Fromm 2008 p 2 14 64)

Fromm pszicholoacutegiai eacutes boumllcseleti vilaacutegkeacutepeacutenek kiteljesedeacuteseacutehez elvitathatatlan moacute-

don hozzaacutejaacuterultak a zen-buddhizmussal eacutes annak egyik beavatott kivaacuteloacute boumllcselőjeacutevel

a japaacuten Daisetz Teitaro Suzuki buddhista filozoacutefus professzorral toumlrteacutenő megismerke-

deacutes eacutes a kettejuumlk aacuteltal folytatott szenvedeacutelyes szoacutebeli vitaacutek Fromm maga avat be

64

bennuumlnket ebbe a folyamatba eacutes az idővel kialakuloacute emberileg is elmeacutelyuumllt baraacuteti kap-

csolatuk koumllcsoumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző mivoltaacuteba Peacuteldaacuteul a kettejuumlk aacuteltal iacutert Zen-budd-

hizmus eacutes pszichoanaliacutezis ciacutemű munkaacutejukban (Fromm Suzuki 1995)

A lebutiacutetaacutes erős kijelenteacutes de aacutellaacutespontunk szerint sajnaacutelatos moacutedon helyeacutenvaloacute Arra

szeretneacutenk ezzel raacutemutatni hogy pont az eacuteszszerűseacutege veszik el az emberi leacutetezeacutes

egyik legszebb eacutes legfontosabb kiteljesedeacutesi lehetőseacutegeacutenek (Byung-Chul 2019)

Hasonloacute moacutedon az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti

elteacutereacutesekhez egy olyan differencia alakult ki amely meggyőződeacutesuumlnk szerint nem ma-

gaacutetoacutel eacutertetődő oumlnmagaacuteban nem leacutetező kuumlloumlnbseacutegek leacutetrejoumltteacutet eredmeacutenyezte

Az alkalmazkodoacute ember ndash hasonloacutean az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteghoz ndash magaacuteban

hordozta az akadaacutelymentesiacutető keacutepesseacuteget Csakhogy amikor konkreacutetan ndash fogalmaz-

zunk iacutegy ndash felciacutemkeacutezi a teveacutekenyseacutegeit eacutes azokat fuumlggetlen bdquoentitaacuteskeacutentrdquo osztaacutelyozza

egyre eacutes egyre taacutevolabb keruumll a leacutetezeacutestől eacutes a leacutettől (Wittgenstein 1989)

Akadaacutelyok sokasaacutegaacutet laacutetja meg ekkor a termeacuteszetben eacutes a maga legszűkebb

koumlrnyezeteacuteben egyaraacutent

Iacutegy alakul aacutet az eacuterzelem eacutes az eacutertelem logikus szimbioacutezisa67 emoacutecioacutek eacutes racionaacuteleacutek

halmazaivaacute (Fromm 2002) Mint ahogy napjainkra a technikai civilizaacutecioacute minden keacutep-

zeletet feluumllmuacuteloacute viacutevmaacutenyai vagy a taacutersadalmi inteacutezmeacutenyrendszerek egy globaacutelis aka-

daacutelypaacutelyaacutevaacute alakultak aacutet

Kategorikus aacutelliacutetaacutesaink moumlgoumltt azonban eacuteppen a veacutegletesseacutegeket sugalloacute kom-

munikaacutecioacutes eacutes uumlzleti szoacutecsoumlvek mondandoacuteja ellen kiacutevaacutenunk szoacutet emelni Azt aacutelliacutetjuk

hogy az akadaacutelymentesiacutető ember eleacuterheti uacutejra az alkalmazkodoacute ember aacutellapotaacutet mint

ahogy az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember előtt is nyitva aacutell az uacutet hogy uacutejra szim-

biotikus leacutenyeacuteveacute vaacuteljon a leacutetezeacuteseacutenek

Ez pedig mindkeacutet esetben uacutegy eacuterhető el aacutellaacutespontunk szerint ha a maacuter szinteacuten roumlviden

ismertetett forraacutesvideacutek uacutejra eleacuterhetőveacute vaacutelik szaacutemaacutera

A koumlvetkező fejezetben a forraacutesvideacutek-fogalom eredeteacutet ismertetjuumlk

67 Megjegyezzuumlk Fromm (2002) a szimbioacutezis fogalmaacutet eacutes gyakorlataacutet a sajaacutet individualitaacutes eacutertelmezeacute-

seacuteben ndash veluumlnk laacutetszoacutelag ellenteacutetesen ndash negatiacutev eacutertelemben hasznaacutelja mivel uacutegy eacuterteacutekeli hogy az indi-

vidualitaacutesaacutet elnyert modern ember ndash az esetek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacuteben ndash nem tud eacutelni ezen uacutej szabadsaacuteg-

formaacuteval Ezeacutert ndash gondolja Fromm ndash a szimbioacutezis valamilyen formaacuteban bdquoraacutefonoacutedikrdquo bizonyos embe-

rekre eacutes mintegy elsziacutevja tőluumlk az energiaacuteikat

Uacutegy gondoljuk a gondolatmenete helytaacutelloacute az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg szempontjaacuteboacutel is mi vi-

szont ezt mint parazitai műkoumldeacutest definiaacuteljuk a Michel Serres-i (2007) eacutertelmezeacutest alapul veacuteve

65

A forraacutesvideacutek eredete

Biacutezunk benne hogy az eddig leiacutertakboacutel kideruumll az olvasoacutek szaacutemaacutera hogy az elmuacutelt

eacutevek kutatoacute munkaacuteja eacutes az arroacutel folytatott diskurzusok egy olyan boumllcseleti konstruk-

cioacutet eredmeacutenyeztek aminek egyik jellegzetesseacutege a hivatkozott gondolkodoacutek eacutelmeacuteny-

vilaacutegaacutenak eacutes az abboacutel fakadoacute aacutelliacutetaacutesaiknak az uacutejboacuteli eacuteletre hiacutevaacutesi szaacutendeacuteka Tovaacutebbi

ceacutelunk volt hogy bizonyiacutetsuk az eacuteletfilozoacutefia gyakorlati alkalmazhatoacutesaacutegaacutet egy nem

boumllcseleti centrumuacute tudomaacutenyos koumlzegben

Mindezekhez azonban veacutelemeacutenyuumlnk szerint a legjelentősebb leacutepeacutest a forraacutesvideacuteknek

elnevezett gyakorlati megkoumlzeliacuteteacutes kikristaacutelyosodaacutesa jelenti

A moacutedszertani fejezetben jeleztuumlk az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet koumlzoumltti az

euroacutepai kultuacuterkoumlrben jelentősnek veacutelt kuumlloumlnbseacuteg szaacutemunkra nem ennyire egyeacutertelmű

mivoltaacutet

Peacuteldaacuteul Heidegger eacutes Jaspers munkaacutessaacutegaacutenak nyomaacuten betekinteacutest nyerhet az eacuterdek-

lődő abba a vilaacutegba melyben a leacutetezeacutes eacutes a leacutet duaacutelis szemleacutelete ha reacuteszben is de

feloldaacutesra keruumll mint egy az eredet videacutekeire esetleges visszatalaacutelaacutesunk vagy az aacutet-

fogoacuteban toumlrteacutenő időzeacutesuumlnk aacuteltal Mindkeacutet gondolkodoacute kapcsolatba keruumllt az aacuteltalunk

kutataacutesi vezeacuterfonalkeacutent eacutertelmezett buddhista filozoacutefiaacuteval

Heidegger eacutes a buddhista filozoacutefia kapcsolataacutet az alaacutebb jelzett műveikben alaposan

kielemezteacutek a teruumlletet kutatoacute kolleacutegaacutek az elmuacutelt eacutevek soraacuten A teljesseacuteg igeacutenye

neacutelkuumll az alaacutebbi munkaacutekra szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet ebben a taacutergykoumlrben

Reinhard May Heideggers Hidden Sources East-Asian Influences on his Work

Routledge 1996 Graham Parkes (ed) Heidegger and Asian Thought University of

Havaii Press 1987 David Storey ZEN IN HEIDEGGERrsquoS WAY Journal of East -

West Thought 68

Jaspers eseteacuteben annyit kiacutevaacutenunk megjegyezni hogy ő maga vaacutezolja foumll a

kapcsolataacutet ezzel a gondolatvilaacuteggal peacuteldaacuteul a Filozoacutefiai oumlneacuteletrajz ciacutemű

koumlnyveacuteben A Maacutesodik Vilaacuteghaacuteboruacutet a filozoacutefus feleseacutegeacutevel egyuumltt Neacutemetorszaacutegban

eacutelte aacutet eacutes a viszontagsaacute-gok mintegy tuacuteleacuteleacutesi moacutedjaacutet toumlbbek koumlzoumltt a nem euroacutepai

filozoacutefusok munkaacuteinak szisztematikus megismereacuteseacuteben talaacutelta meg

68 Storey doktori eacutertekezeacutese az alaacutebbi ciacutemen eacuterhető el

httpswwwcppedu~jetDocumentsJETJet5Storey113-137pdf (Megtekintve 20200303)

66

Paacuter gondolat erejeacuteig visszakanyarodunk Schopenhauer maacuter ideacutezett gondolatvi-

laacutegaacutehoz Ennek interpretaacutecioacuteja soraacuten a buddhizmust egy olyan vallaacuteskeacutent iacutertuk le mely

tuacutel van az eddig ismert vallaacutesokon Ennek az a jelentőseacutege a forraacutesvideacutek fogalmunk ndash

melynek mint maacuter utaltunk raacute az eredete egyreacuteszről a Heidegger-i eredet eacutes a Jaspers-

i aacutetfogoacuteban keresendő ndash eacutertelmezeacuteseacutenek szempontjaacuteboacutel az hogy raacutevilaacutegiacutet annak foumlld-

rajzi teacuterbeli koordinaacutetaacutekhoz nem koumlthető leacutetezeacutesbeli helyeacutehez eacutes moacutedjaacutehoz mint az a

buddhai taniacutetaacutesboacutel is koumlvetkezik

Peacuteldaacuteul amikor gyakorloacute amikor eleacuteri a megvilaacutegosodaacutes aacutellapotaacutet mentesseacute vaacutelik

minden vaacutegytoacutel eacutes az eacutelethez őt hozzaacute laacutencoloacute valamennyi tudati szennyeződeacutestől (Po-

rosz 2012 Buddha eacutes Nibbaacutena ciacutemszavai pp 55-57 145) Ekkor doumlnteacutesi helyzetbe ke-

ruumll a megvilaacutegosodott leacuteny hogy a halaacutelaacutet koumlvetően uacutejra testesuumll-e eacutes tovaacutebb mun-

kaacutelkodik minden leacutetezeacutesbeli taacutersa megvilaacutegosodaacutesa eacuterdekeacuteben vagy beleacutep az uacutegyne-

vezett Nirvaacutenaacuteba (Veacutegh 2009a)

A Buddha halaacutelaacutet koumlvetően az elmuacutelt eacutevszaacutezadok soraacuten kialakuloacute filozoacutefiai iraacutenyzatok

a Nirvaacutena eacutertelmezeacuteseacuteben nagyreacuteszt egyeteacutertettek69 Naacutegaacuterdzsuna boumllcseleteacuteben uacutegy

jelenik meg a bdquomegvilaacutegosodottak otthonardquo mint ami nem vaacutelik el az uacutegynevezett

(sz) Szamszaacuteraacutetoacutel ndash ami nagyon leegyszerűsiacutetve a foumlldi szenvedeacutesekkel teli leacutetforga-

tag sziacutenhelye ndash vagyis a foumlldi vilaacutegtoacutel Ami elvaacutelaszt bennuumlnket a (sz) Nirvaacutenaacutentoacutel

az nem maacutes mint a sajaacutet magunkban gyoumlkerező tudatlansaacutegunk Meacuteg sok elsősorban

negatiacutev definiacutecioacuteja van a Nirvaacutenaacutenak vagyis uacutegy proacutebaacuteljaacutek meghataacuterozni hogy azt

soroljaacutek fel milyen tulajdonsaacutegai nincsenek

Naacutegaacuterdzsuna tehaacutet igyekszik mindenki szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacutevaacute tenni hogy a

megvilaacutegosodaacutes aacuteltal nem egy uacutej paradicsomi leacutetsiacutekra keruumlluumlnk hanem a heacutetkoumlznapi

valoacutesaacutegot leszuumlnk keacutepesek sziacutenről-sziacutenre laacutetni70

Az egyeacuten felelősseacutege a konkreacutet bdquoveacutegsőrdquo doumlnteacutesek eseteacuteben meghataacuterozoacute erővel biacuter

azonban nagyon fontos a koumlzoumls doumlnteacutes eacutes felelősseacuteg is

69 A magyaraacutezatok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre e dolgozat keretei koumlzoumltt nincs moacutedunk reacuteszletesebben kiteacuterni

A teacutema iraacutent eacuterdeklődők az irodalomjegyzeacutekben bőseacutegesen talaacutelnak forraacutesanyagot ezzel kapcsolatosan

is Peacuteldaacuteul Porosz (2019) 70 Naacutegaacuterdzsuna a Draacutegakőfuumlzeacuter 1 fejezeteacutenek 57 verseacuteben ezt mondja Ki azt vallja bdquonincsrdquo rossz

leacutetbe keruumll Ki azt vallja bdquovanrdquo joacute leacutetbe keruumll Aacutem aki nem fuumlgg e kettőtől Mert ismeri a valoacutet

megszabadul (Feheacuter 1997 pp 218-219) valamint vouml Jaspers (1975)

67

Mindezek feacutenyeacuteben talaacuten maacuter jobban eacuterthető annak megaacutellapiacutetaacutesnak az esszenciaacuteja

mely a buddhizmus kapcsaacuten egy olyan vallaacutesra hiacutevja fel a figyelmet amely semmilyen

formaacuteban sem veszi le az ember vaacutellaacuteroacutel a terhet eacutes a felelősseacuteget sem

Amikor Jaspers kapcsaacuten a tengelykor fogalmaacutet roumlviden ismertettuumlk a toumlrteacutene-

lem nagy alakjai koumlzoumltt a Buddhaacutet is megemliacutetettuumlk A neacutemet filozoacutefusnak az egzisz-

taacuteloacute aacutellapotra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesai az eacuteberseacuteg a tudatossaacuteg eacutes a koncentraacutecioacute haacuter-

massaacutegaacutenak egyuumlttes megleacuteteacutet hangsuacutelyozzaacutek annak eacuterdekeacuteben hogy a leacutetezeacutes jelen

pillanataacuteban tudjon maradni az ember Ez az aacutellapot doumlbbenetes moacutedon hasonlatos a

buddhista meditaacutecioacutek aacuteltal eleacuterhető tudataacutellapothoz

Jaspers szerint ebben a nyitott eacutes beacutekeacutes bdquoidőzeacutesbenrdquo megnyiacutelnak a transzcendencia

csatornaacutei eacutes az ember keacutepesseacute vaacutelik a leacutetezeacutes legoumlsszetettebb reacutetegeiből szaacutermazoacute in-

formaacutecioacutek felfogaacutesaacutera mi toumlbb az azokkal valoacute aktiacutev kommunikaacutecioacutera is Jaspers sze-

rint mindannyiunk szaacutemaacutera eleacuterhető ez a leacutetezeacutesi moacuted mint ahogy lehetőseacuteguumlnk nyiacutelik

a vilaacuteg belső struktuacuteraacuteinak megismereacuteseacutere A heacutetkoumlznapokban hasznaacutelt fogalmaink

eredete is nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik (Jaspers 2005)

Heidegger maacuter szinteacuten roumlviden emliacutetett bdquofogalomtisztiacutetaacutesirdquo programja az ere-

dethez valoacute visszatalaacutelaacutesban csuacutecsosodik ki Eacutertelmezeacuteseacuteben a Szoacutekrateacutesz előtti goumlroumlg

filozoacutefia gondolkodoacutei meacuteg keacutepesek voltak a vilaacutegroacutel olyan ismereteket szerezni me-

lyek magaacuteboacutel a vilaacutegboacutel szaacutermaztak (Heidegger 1994)

Veacutelemeacutenye szerint az ekkor alkotott bdquovilaacutegleiacuteraacutesokrdquo a valoacutesaacutegroacutel szoacuteltak eacutes az euroacutepai

filozoacutefia akkor teacutert le a helyes uacutetroacutel amikor Platoacuten eacutes Arisztoteleacutesz nyomaacuten az ideaacutek

majd a metafizika absztrakt uacutetjait vaacutelasztotta

Tehaacutet az eredet videacuteke Heidegger szaacutemaacutera sem egy konkreacutet idő vagy teacuterbeli koordinaacuteta

valahol a taacutevoli muacuteltban hanem az ember szaacutemaacutera eacuteppen a jelen pillanatban eleacuterhető

boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesra lehetőseacuteget adoacute nem duaacutelis leacutetaacutellapot

A Wittgenstein-i filozoacutefia hasonloacute koumlvetkezteteacutesekre jut melyeket a nyelv

hasznaacutelataacutenak vaacuteltozaacutesain keresztuumll igyekszik bemutatni

Itt tartjuk indokoltnak megemliacuteteni hogy Wittgenstein munkaacutessaacutegaacutenak is fontos reacutesze

a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeliseacuteg Az erről keacuteszuumllt tanulmaacuteny egy olyan hataacutesmechaniz-

musroacutel is beszaacutemol ndash a Ludwig Wittgenstein eacutes Piero Sraffa aacuteltal folytatott beszeacutelge-

68

teacutesekről elmeacutelkedve ndash amelyben a szemeacutelyes jelenleacutet eacutes a szoacutebeliseacuteg megtermeacuteke-

nyiacutető hataacutesait kiemelkedően fontosnak eacutes gyuumlmoumllcsoumlzőnek eacuterteacutekeli a szerző a neacutemet

filozoacutefus eacutes az olasz koumlzgazdaacutesz munkaacutessaacutegaacutera neacutezve (Sinha 2009)

Aacutellaacutespontunk szerint Wittgenstein alapvetően egy negatiacutev folyamatot ismer fel mely-

nek eredmeacutenyekeacuteppen az ember maacuter nem jaacutetszik a nyelvvel eacutes a leacutetezeacutessel hanem

pusztaacuten analizaacutelni proacutebaacutelja azt roumlgzuumllt metoacutedusai alapjaacuten mintegy akaacuter tudomaacutenyos

kalodaacuteba is zaacuterva azokat eacutes a sajaacutet tudataacutet is Ezt egy matematikus peacuteldaacutejaacuteval illuszt-

raacutelja a neacutemet boumllcselő melyet Szaboacute Imre Laacuteszloacute Wittgenstein filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesai

a privaacutetnyelvről ciacutemű tanulmaacutenyaacuteboacutel emeluumlnk aacutet a dolgozatunkba

bdquoGondoljuk el a tuumlrelemjaacuteteacutek reacuteszeinek fizikai tulajdonsaacutegait uacutegy hogy ne tudjanak

a keresett helyzetbe jutni De nem azeacutert mert ellenaacutellaacutest eacuterzuumlnk ha ebbe a helyzetbe

akarjuk hozni őket hanem egyszerűen minden maacutessal proacutebaacutelkozunk csak azzal nem

eacutes a darabok veacuteletlen folytaacuten sem jutnak ebbe a helyzetbe Ez a helyzet uacutegyszoacutelvaacuten ki

van zaacuterva a teacuterből Mintha egy raquovakfoltlaquo volna itt mondjuk az agyunkban Eacutes vajon

nem iacutegy van amikor azt hiszem hogy minden lehetseacuteges helyzetet kiproacutebaacuteltam eacutes ezt

az egyet ndash mintegy megbabonaacutezva ndash mindig elneacuteztem Nem mondhatjuk-e az aacutebra

amely neked a megoldaacutest megmutatja vaksaacutegot kuumlszoumlboumll ki vagy hogy megvaacuteltoz-

tatja geometriaacutedat Uacutegyszoacutelvaacuten a teacuter uacutej dimenzioacutejaacutet mutatja (Mintha az ember egy

leacutegynek mutatnaacute meg a kiutat a palackboacutel (BGM 55-56 o)rdquo (Szaboacute 2001 pp 336-

337)

Ezt a hasonlatot mi uacutegy eacutertelmezzuumlk hogy a vizsgaacuteloacutedaacutest veacutegző ember egy idő utaacuten

maacuter eacuteszre sem veszi hogy egy szűk sajaacutet maga aacuteltal alkotott fogalmi labirintusban

teacutevelyeg mert az uacutetvesztő falai bdquoaacutetlaacutetszoacutekrdquo

Aacutellaacutespontunk szerint Wittgenstein szinteacuten az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutenek uacutejra el-

eacutereacutesi igeacutenyeacuteről beszeacutel amikor tulajdonkeacuteppen egyfajta boumllcseleti kiszabadulaacutest kezde-

meacutenyez a megcsontosodott seacutemaacuteinkboacutel

A buddhai taniacutetaacutes kapcsaacuten maacuter emliacuteteacutesre keruumllt Eckhart Mester alaacutebbi preacutedikaacute-

cioacutejaacutenak reacuteszlete mely uacutegy laacutetjuk ismeacutet csak bizonyiacutetja hogy a forraacutesvideacutek fogal-

munk eszmeacuteje vallaacutesi boumllcseleti időbeli foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti siacutekoktoacutel fuumlggetlenuumll je-

len volt az emberi gondolkodaacutesban

69

bdquoSzent Paacutel mond egy mondatot bdquoAmi vagyok az Isten kegyelme aacuteltal vagyokrdquo Uacutegy

tetszik maacutermost ez az eacuten beszeacutedem itt foumlloumltte aacutell kegyelemnek leacutetnek eacutertelemnek

akaratnak eacutes minden vaacutegynak is ndash akkor Szent Paacutel szava hogyan legyen igaz Erre

azt lehet vaacutelaszolni hogy Szent Paacutel szavai igazak az hogy Isten kegyelme benne le-

gyen szuumlkseacuteg volt mert Isten kegyelmeacutenek hataacutesa volt benne az hogy az esetlegesseacuteg

szuumlkseacuteg volt mert Isten kegyelmeacutenek hataacutesa volt benne az hogy az esetlegesseacuteg leacute-

nyeggeacute toumlkeacuteletesedett Mikor a kegyelem beveacutegeztetett s műveacutet befejezte akkor Paacutel az

maradt ami volt

Ezeacutert mondjuk annyira szegeacutenynek kell lennie az embernek hogy ő se legyen benne

se legyen helye Istennek ahol műkoumldni tudna Amiacuteg az ember helyet őriz magaacuteban

kuumlloumlnboumlzőseacuteget őriz Ezeacutert keacuterem Istent hogy fosszon meg bdquoIstentőlrdquo mert leacutenyegi

leacutetem Isten foumlloumltt valoacute amennyiben Istent a teremtmeacutenyek kezdeteacutenek tekintjuumlk Isten-

nek oumlnnoumln leacuteteacuteben ugyanis ahol Isten foumlloumltte van leacutetnek eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegnek ott eacuten

magam voltam magamat akartam s magamat ismertem foumll hogy ezt az embert meg-

teremtsem S ezeacutert vagyok oumlnmagam forraacutesa leacutetem tekinteteacuteben amely oumlroumlk de nem

keletkezeacutesem tekinteteacuteben amely időbeli s ezeacutert vagyok meg nem szuumlletett eacutes szuumlle-

tetlenseacutegem meacuterteacutekeacuteben nem halhatok meg soha Szuumlletetlenseacutegem meacuterteacutekeacuteben voltam

oumlroumlkkoumln vagyok most eacutes leszek oumlroumlkkoumln-oumlroumlkkeacute Ami szuumlletettseacutegem szerint vagyok

az meg fog halni eacutes semmiveacute fog vaacutelni mivel halandoacute ezeacutert el kell enyeacutesznie az idővel

egyuumltt Az eacuten szuumlleteacutesemben szuumlletett meg minden dolog s eacuten voltam forraacutesa magam-

nak eacutes minden dolognak s ha uacutegy akartam volna akkor nem lenneacutek eacuten sem eacutes nem

lenne semmi maacutes sem ha viszont eacuten nem lenneacutek akkor nem volna Isten sem hogy

Isten bdquoIstenrdquo annak eacuten vagyok a forraacutesa ha eacuten nem lenneacutek akkor Isten nem lenne

bdquoIstenrdquo Tudni ezt nem szuumlkseacuteges

Egy nagy taniacutetoacutemester azt mondja hogy aacutettoumlreacutese nemesebb mint kiaacuteradaacutesa s ez iacutegy

igaz Mikor Istenből kiaacuteradtam akkor minden iacutegy szoacutelt Isten van Ez azonban engem

nem tehet boldoggaacute mert ebben teremtmeacutenykeacutent ismerek magamra

(Eckhart 1988 pp 56-57)

A sort folytathatnaacutenk Nietzsche Kropotkin vagy Polaacutenyi munkaacuteinak elemzeacuteseacutevel me-

lyek tovaacutebb meacutelyiacuteteneacutek azt a boumllcseleti eacutes tudomaacutenyos ismeretanyagot amelyek aacuteltal

sikeruumllt megalkotnunk a forraacutesvideacutek elnevezeacutesű fogalmat eacutes annak eszmei vilaacutegaacutet

Neacutehaacuteny dologgal szeretneacutenk kiegeacutesziacuteteni az eddigieket annak eacuterdekeacuteben hogy

az esetleges feacutelreeacuterteacutesek mineacutel inkaacutebb elkeruumllhetőek legyenek Toumlbbszoumlr utaltunk raacute

sem teacuterbeli sem időbeli koordinaacutetaacutek megleacuteteacutehez nem koumltjuumlk a forraacutesvideacutek eleacutereacuteseacutenek

moacutedjait eacutes lehetőseacutegeit

70

Az egzisztenciaacutel-filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben gyakran felbukkanoacute keacuterdeacutes hogy hol talaacutelhatoacute

az eredet videacuteke Heidegger eacutes Jaspers egyaraacutent arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy sem

nem az emberen beluumll sem pedig azon kiacutevuumll

Heidegger (1988) arra is raacutemutat a műalkotaacutesok szemleacuteleacutese kapcsaacuten hogy szellemi

erőfesziacuteteacuteseket kell tenni az eredet uacutejraeleacutereacuteseacutere Jaspers (2000) erre egzisztenciaacutelis

gyakorlatot is felkiacutenaacutel

Meggyőződeacutesuumlnk hogy az emliacutetett egzisztenciaacutelis gyakorlat legalaacutebb annyira nehezen

kivitelezhető mint a Heidegger-i pusztaacuten filozoacutefiai eacutes intellektuaacutelis erőfesziacuteteacutes

Ha azonban Heidegger alkotoacutei korszakaacutenak maacutesodik feleacutere foacutekuszaacutelunk ndash ezt nevezik

fekete erdei remeteseacutegnek is ndash megaacutellapiacutethatjuk hogy ebben az időszakban a gondol-

kodoacute egyre inkaacutebb a gyakorlati szempontok figyelembeveacuteteleacutere is nagy hangsuacutelyt he-

lyezett71

Aacutellaacutespontunk szerint a forraacutesvideacutek fogalma jobban kifejezi azt az egzisztenci-

aacutelis szituaacutecioacutet melyben feltaacuterulnak a leacutet eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumls eddig eleacuterhetetlennek laacutetszoacute

reacutegioacutei Ez a leacutethelyzet nem csinaacutel az emberből bdquoszuperleacutenytrdquo hanem egyszerűen egy

olyan laacutetaacutesmoacuted eleacutereacutese eacutes fenntartaacutesa ami aacuteltal peacuteldaacuteul a szimbiotikus eacutelet magaacutetoacutel

eacutertetődőveacute vaacutelik

A forraacutesvideacutek a fentiek eacutertelmeacuteben mindig is eleacuterhető volt szaacutemunkra csupaacuten ahogy

Heidegger fogalmaz a szokaacutesok eacutes a heacutetkoumlznapisaacuteg rabjaivaacute vaacuteltunk72 Roumlviden egy

laacutebjegyzet erejeacuteig maacuter beszeacuteltuumlnk arroacutel hogy Jaspers a heacutetkoumlznapisaacutegboacutel a tisztaacuten eg-

zisztenciaacutelis bdquoleacutetsiacutekrardquo toumlrteacutenő megeacuterkezeacutest egy ugraacutessal tartotta megvaloacutesiacutethatoacutenak

Ebbe az aacutellapotba valoacute bepillantaacutest a hataacuterhelyzet-szituaacutecioacutek megeacuteleacutese aacuteltal baacuterki szaacute-

maacutera eleacuterhetőnek veacuteli a gondolkodoacute (Jaspers 1992 1996 2000)

Ez a metafora nagymeacuterteacutekben taacutemaszkodik Heideggernek az autentikus eacutes a nem au-

tentikus leacutetezeacutesre vonatkozoacute analitikaacutejaacutera (Heidegger 2019) Mi ezt uacutegy eacutertelmezzuumlk

hogy a heacutetkoumlznapok soraacuten az emberi viselkedeacutesmintaacutek egy joacutel megszokott eacutes bejaacuteratott

sablon szerint műkoumldnek Ezen olvasat szerint tehaacutet a nem autentikus leacutetmoacutedot a leacutet eacutes

a leacutetezeacutes koumlzoumltt hasiacutetaacutest illetve hasadaacutest leacutetrehozoacute előbb emliacutetett eacuteletgyakorlat73 ge-

neraacutelja

71 Az alaacutebbi linken megtekinthető egy roumlvid beszeacutelgeteacutes a neacutemet filozoacutefus fent emliacutetett maacutesodik alkotoacutei

korszakaacuteboacutel melyet egy buddhista szerzetessel folytat Arroacutel folyik a diskurzus hogy a buddhai taniacutetaacutes

filozoacutefiai mondanivaloacutejaacutet mikeacutent eacutertelmezi Heidegger (Youtube 1963) 72 Gondolunk itt peacuteldaacuteul Heidegger sajaacutetos a Platon-i ideaacutekkal kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutesaira (Heidegger

1994 p 78) 73 Az elmuacutelt eacutevek soraacuten gyakori teacutemaacuteja volt a teacutemavezetőimmel oktatoacuteimmal eacutes a filozoacutefiai teacutemaacutek iraacutent

eacuterdeklődő beszeacutelgető partnereinkkel folytatott diskurzusoknak az egyre keveacutesbeacute analitikus emberi

71

E keacutet egymaacutest kiegeacutesziacutető ontoloacutegiai termeacuteszetű filozoacutefiai moacutedszer szaacutemunkra akkor

vaacutelt a gondolataink igazi katalizaacutetoraacutevaacute amikor a Bergson-i intuitiacutev boumllcselettel kap-

csolatba keruumlltuumlnk Bergson mint maacuter utaltunk raacute keacutetfeacutele vilaacuteg-megismereacutesi moacutedot

kuumlloumlnboumlzetett meg Az egyik az eacuterzeacutekszerveinkkel műszereinkkel stb vizsgaacutelhatoacute je-

lenseacutegek vilaacutega ezt mi ismeretelmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutesnek nevezzuumlk A maacutesik egy onto-

loacutegiai jellegű analiacutezis amire akkor keruumll sor ha maacuter megtoumlrteacutent bdquokuumllsőrdquo vizsgaacutelatok

eredmeacutenyeinek logikai jellegű kieacuterteacutekeleacutese (Bergson 1910 1987 2012) Ez az uacutegy

nevezett belemeruumlleacutes aacuteltal tud leacutetrejoumlnni azaacuteltal hogy a vizsgaacuteloacutedoacute tudatilag eggyeacute

vaacutelik a vizsgaacutelata taacutergyaacuteval A legnagyobb tudomaacutenyos eredmeacutenyek mint peacuteldaacuteul

Newton aacuteltal felfedezett gravitaacutecioacutes toumlrveacutenyek vagy Stephen Hawking fekete lyukak

leacutetezeacuteseacutet igazoloacute szaacutemiacutetaacutesai moumlgoumltt egyaraacutent egy Bergson-i belemeruumlleacutes-eacutelmeacuteny aacutell

legalaacutebbis veacutelemeacutenyuumlnk szerint Newton74 sajaacutet elmondaacutesa szerint gyakorta megfi-

gyelte almafaacutei eacuteleteacutet eacutes a lehulloacute gyuumlmoumllcsoumlkkel szinte eggyeacute tudott vaacutelni (Christi-

anson G E 2005 27) Mintegy megeacutelte a gravitaacutecioacute műkoumldeacuteseacutet erre emleacutekeztetett

bennuumlnket az alma eacutes a tudoacutes fejeacutenek talaacutelkozaacutesa

Hawking pedig eacuteppen a suacutelyos mozgaacutesseacuteruumlltseacutegeacutet nevezte meg mint a beleereszkedő

keacutepesseacuteg bdquoleacutetraacutejaacutetrdquo Elmondta hogy a mozgaacuteskeacuteptelenseacutege miatt ki kellett dolgoznia

egy moacutedszert a hosszuacute aacutelmatlanul toumlltoumltt eacutejszakaacutek elviselhetőbbeacute teacuteteleacutere

Kiacuteseacuterleteket tett arra hogy a napkoumlzben elveacutegzett szaacutemiacutetaacutesait a keacutepzelőereje segiacutetseacuteg-

eacutevel magaacuteban az univerzumban ellenőrizze Utazaacutesokat tett tehaacutet az űr meacutelyeacutere az aacutel-

tala oly szeretett fekete lyukak birodalmaacuteba (Hawking 2018)

A fenti keacutet konkreacutet peacutelda talaacuten elegendő arra hogy belaacutessuk a filozoacutefia eacutes a

tudomaacutenyok viszonya koumlzel sem a kibeacutekiacutethetetlen ellenteacutetek sorozataiboacutel aacutell

Uacutegy laacutetjuk a forraacutesvideacutek az emberi szellem kiaacuteradaacutesi dimenzioacuteja ahonnan a tudomaacute-

nyossaacuteg analitikus eacutes aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyszerűseacutegek leiacuteraacutesaacutera toumlrekvő motivaacutecioacuteja ered

eacutes a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutes leacutetezeacutest megvilaacutegiacutetoacute laacutengja pedig taacuteplaacutelja magaacutet75

leacutethozzaacuteaacutellaacutes elemzeacutese A buddhai taniacutetaacutes egyik ceacutelkitűzeacutese az hogy raacuteeacutebressze az embereket arra a

keretekhez roumlgziacutetett eacuteletvitelnek a veszeacutelyeire amelyeket mi egy siacutenen haladoacute jaacutermű igencsak korlaacutetos

lehetőseacutegeivel szoktunk szemleacuteltetni 74 A fizika nagy geacuteniuszaacutenak eacuteletműveacuteről talaacuten kevesen tudjaacutek hogy a fizika eacutes a matematika annak

csak mintegy 30-aacutet tette ki Newton eacuteletideje java reacuteszeacutet az alkiacutemia megismereacuteseacutenek eacutes a vele

kapcsolatos kiacuteseacuterleteinek szentelte Mint oumlneacuteletrajzaacuteboacutel kideruumll az ilyen tiacutepusuacute munkaacutejaacutenak

eredmeacutenyeit is papiacuterra vetette ezeket azonban keacutesőbb megsemmisiacutetette de ezek napjainkra bdquomeacutegisrdquo

megkeruumlltek (Christianson G E 2005 56) 75 Ez a leiacuteraacutes sokakat emleacutekeztethet Descartes fa-hasonlataacutera melyben a tudomaacutenyt a francia filozoacutefus

egy eacutelő faacutehoz hasonliacutetja melynek a gyoumlkerei a metafizika talajaacuteboacutel sziacutevjaacutek foumll az eacuteltető nedveket A

noumlveacuteny toumlrzseacutet a mai eacutertelemben vett termeacuteszettudomaacutenyok miacuteg a koronaacutejaacutet aacutegait eacutes leveleit a

szaktudomaacutenyokat alkotjaacutek (Descartes 1998 p 16) Mi azonban ezt maacuteskeacutepp laacutetjuk kuumlloumlnoumls tekintettel

72

Jaspers a boumllcselet eacutes a tudomaacuteny viszonyaacutet az egyetem eszmeacutejeacuteről iacutert tanul-

maacutenyaacuteban a koumlvetkezőkeacutepen fogalmazza meg

bdquoA tudomaacuteny hataacuterairoacutel nyert tapasztalat eacutes a hataacuterok termeacuteszeteacutebe valoacute betekinteacutes

utat nyit a gondolkodaacutes egy egeacutesz maacutesfajta eacutertelme előtt Leacutetezik ugyanis az a fajta

gondolkodaacutes is melynek nem konstruktiacutev eleme a keacutenyszeriacutető aacuteltalaacutenos-eacuterveacutenyűseacuteg

hanem olyan tartalmakat nyilvaacuteniacutet ki melyek az eacuteletet hordozzaacutek

Ez a gondolkodaacutes oumlnmagam eacutes a leacutet alapjaacuteba hatol be de nem megismerveacuten hanem

megvilaacutegiacutetvaacuten azt A keacutenyszeriacutető erejű eacutes aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű tudomaacuteny kutatoacute eacutes felfe-

dező a jelenseacutegek tartomaacutenyaacutera korlaacutetozoacutedik A tudomaacuteny ezen eacutertelmeacutevel szemben

leacutetezik a gondolkodoacute belaacutetaacutes egy szeacutelesebb fogalma s ezt a tudomaacuteny ndash amennyiben

nem csereacutelődnek fel egymaacutessal ndash maga is elismerheti mint a gondolkodva megvilaacutegiacute-

tott leacutet tudomaacutenykiegeacutesziacutető s alkalmasint hordozoacute feleacutet Ez a gondolkodaacutes nem tartozik

a tudomaacutenyhoz hanem sajaacutet eredeteacuteből igazolja leacutetezeacuteseacutetrdquo (Jaspers 1990 p 213)

Mint laacutethatjuk a neacutemet gondolkodoacute igyekszik egy egeacuteszseacuteges egyensuacutelyt kialakiacutetani

a tudomaacutenyos moacutedszertanok ndash leginkaacutebb elemző eacutes ebből koumlvetkezőleg empirikus bi-

zonyiacutethatoacutesaacutegra toumlrekvő ndash mivolta eacutes a filozoacutefiaacutenak magaacutera a leacutetre keacuterdező eacutes azt meg-

vilaacutegiacutetani szaacutendeacutekozoacute vizsgaacuteloacutedaacutesa koumlzoumltt

A mi vizsgaacuteloacutedaacutesunk is hasonloacute toumlrekveacutesek menteacuten halad meacuteg akkor is ha touml-

keacuteletesen tisztaacuteban vagyunk sajaacutet magunk szellemi keacutepesseacutegeinek korlaacutetaival Uacutegy te-

kintuumlnk az elmuacutelt eacutevekre mint egy oacuteriaacutesi lehetőseacutegre aminek egyik gyuumlmoumllcse hogy

a fentiekben emliacutetett geacuteniuszok mintegy beszeacutelgető partnerekeacutent lehetőseacuteget kaptunk

az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutere toumlrteacutenő aacutetmeneti beleacutepeacutesre

A soron koumlvetkező fejezet reacuteszletesebben foglalkozik azzal az eacuteletfilozoacutefiai ka-

leidoszkoacuteppal melynek ezersziacutenűseacutege az eddig bemutatott eacutes alkalmazott hermeneu-

tikai kutataacutesboacutel tovaacutebbaacute a sajaacutet leacutetezeacutesi tapasztalatainkboacutel keveredik ki folyamatosan

arra a maacuter oly sokszor emliacutetett toumlrekveacutesuumlnkre hogy a hierarchiaacutekba rendezett vilaacutegkeacutep-modellek mellett

egy spektraacutelis gondolkodaacutesmoacuted is reacutesze legyen a tudomaacutenyos eacutes boumllcseleti vilaacutegkeacutepnek

73

Bepillantaacutes az eacuteletfilozoacutefia tapasztalati kaleidoszkoacutepjaacuteba

Amikor az ember kapcsolatba keruumll a boumllcsesseacuteg szereteteacutevel eacutes mintegy elhiacutevaacutest eacuterez

Atheacuteneacute Istenasszony kedvelt elfoglaltsaacutega iraacutent meacuteg nem tudja eldoumlnteni mit is kezd-

jen ezzel a teljes embert kiacutevaacutenoacute vilaacutegeacutertelmezeacutesi kavalkaacuteddal (Nietzsche 2003)

Az elmuacutelt eacutevek soraacuten gyakran hangzott el az a keacuterdeacutes hogy az aacuteltalunk vizsgaacutelt

kulcsfogalmak koumlreacute szerveződő filozoacutefiai centrumuacute megkoumlzeliacuteteacutes vajon kiaacutellja-e a tu-

domaacutenyossaacuteg proacutebaacutejaacutet

Meggyőződeacutesuumlnk hogy a vaacutelasz egyeacutertelműen igen meacuteg akkor is ha keveacutesbeacute meg-

szokott moacutedon koumlzeliacutetuumlnk a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg teacutemakoumlreacutehez

problematikaacutejaacutehoz Egy koumlzelmuacuteltban lezajlott filozoacutefiai disputa76 alkalmaacuteval Fokasz

Nikosz miutaacuten elolvasta a disszertaacutecioacute teacutemaacuteival kapcsolatos roumlvid oumlsszefoglaloacutenkat a

koumlvetkező tartalmuacute megjegyzeacutessel indiacutetotta a diskurzust Uacutegy gondolja hogy a felve-

teacuteseink toumlbb mint eacuterdekesek de a sajaacutet veacutelemeacutenye szerint ez inkaacutebb szeacutepirodalmi ka-

tegoacuteria mintsem egy tudomaacutenyos gondolkodaacutes bdquoleiratardquo A professzor uacuter veacutelemeacutenyeacutet

arra alapozta elsősorban hogy a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegban valoacute eacuterintettseacutegem eacutes

a szemeacutelyes eacutelmeacutenyvilaacutegom mondanivaloacutejaacutet nem biztos hogy el tudom vaacutelasztani a

tudomaacutenyos munkaacutek objektivitaacutest igeacutenylő laacutetaacutesmoacutedjaacutetoacutel A beszeacutelgeteacutes soraacuten uacutegy

gondoljuk sikeruumllt őt eacuterveinkkel meggyőznuumlnk arroacutel hogy ndash az elismert termeacuteszet- eacutes

taacutersadalomtudomaacutenyban egyaraacutent jaacuteratos kutatoacute tudomaacutenyossaacutegra vonatkozoacute kriteacuteriu-

main tuacutel is ndash leacuteteznek olyan boumllcseleti moacutedszerek amelyek az akadeacutemiai vilaacuteg kutatoacutei

szaacutemaacutera is elfogadhatoacute eredmeacutenyeket produkaacutelnak Haacutelaacutesak vagyunk Fokasz Nikosz-

nak ezekeacutert a joacutel hangsuacutelyozott eacutes egyaacuteltalaacuten nem seacutertő megaacutellapiacutetaacutesaieacutert mert ezek

neacutelkuumll a disszertaacutecioacute eacutes a moumlgoumltte aacutelloacute vizsgaacuteloacutedaacutes igencsak fogyateacutekosabbra sikeruumllt

volna veacutelemeacutenyuumlnk szerint

Ismeacutet csak Karl Jaspers gondolatvilaacutegaacutera taacutemaszkodunk amikor a szemeacutelyes

eacutelmeacutenyvilaacuteg elvitathatatlan szerepeacutere hiacutevjuk fel a figyelmet az uacutegynevezett objektivi-

taacutes-kriteacuterium leacutetjogosultsaacutega kapcsaacuten

76 A disszertaacutecioacute melleacutekleteacuteben megtalaacutelhatoacute az a felveacutetel is amely erről a rendkiacutevuumll eacuterdekfesziacutető eacutes

inspiraacuteloacute disputaacuteroacutel keacuteszuumllt

74

bdquoEacuteletem minden elhataacuterozaacutesaacutet egy alapvető teacutenyező befolyaacutesolta Gyermekkorom oacuteta

organikus betegseacutegben szenvedtem (houmlrgőtaacutegulatban eacutes maacutesodlagos sziacuteveleacutegtelen-

seacutegben)rdquo hellip bdquoElolvastam R Virchow egyik tanulmaacutenyaacutet amelyben reacuteszletesen le-

iacuterta betegseacutegemet eacutes a vaacuterhatoacute prognoacutezist akik ebben a betegseacutegben szenvednek leg-

keacutesőbb eacuteletuumlk harmincadik eacuteve taacutejaacuten az aacuteltalaacutenos elgennyesedeacutes koumlvetkezteacuteben el-

pusztulnak Megeacutertettem hogy mire iraacutenyul a kezeleacutes Lassankeacutent megtanultam a

moacutedszereket amelyeket reacuteszben eacuten magam talaacuteltam kirdquo hellip bdquoA betegseacutegben megma-

radoacute egeacuteszseacuteg sokkal tudatosabb sokkal boldogiacutetoacutebb lesz szinte azt is mondhatnaacutenk

egeacuteszseacutegesebb lesz a normaacutelis egeacuteszseacutegneacutel Betegseacutegem koumlvetkezmeacutenye volt tovaacutebbaacute

egy belső tartaacutes amely meghataacuterozta munkaacutem moacutedjaacutet Az aacutellandoacute megszakiacutetaacutesok mi-

att koncentraacutelnom kellett az eacuteletet ha eacutertelmesen akartam leeacutelni Arra keacutenyszeruumlltem

hogy lazaacutebban kezeljem a tanulmaacutenyaimat a leacutenyeget ragadjam meg a hirtelen oumltle-

tet eacutes a vaacutezlatossaacuteg gyorsasaacutegaacutetrdquo (Jaspers 1998 p 12 p 13 p 14)

A fentiek kapcsaacuten felhiacutevjuk a figyelmet Jaspers (1986) Van Gogh ciacutemű munkaacutejaacutera

Ebben a szerző oly moacutedon mutatja be a holland festő zseni ndash ma uacutegy nevezzuumlk ndash

mentaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteboacutel adoacutedoacute bdquoleacutetlaacutetaacutesmoacutedrdquo lehetőseacutegeit hogy azok első pillan-

taacutesra hiaacutenyossaacutegoknak tűnnek de ha figyelmesebben elemezzuumlk azokat akkor egyuacutet-

tal kiteljesedeacutesi lehetőseacutegekkeacutent is megmutatkoznak

Igaz a fenti ideacutezet elsősorban a maacuter emliacutetett hataacuterszituaacutecioacutek eacuteletuumlnkben betoumll-

toumltt funkcioacuteira hiacutevja fel a figyelmet de veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is inspiraacuteljaacutek a kuta-

toacutet hogy gondolja veacutegig sajaacutet vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteban eacutes a tudata aacuteltal folyamatosan formaacutelt

szerepeacutet szerepeit illetve mindezek vaacuteltozaacutesait Tovaacutebbaacute a hermeneutikai jellegű ku-

tataacutesok szempontjaacuteboacutel rendkiacutevuumlli fontossaacuteguacute szituaacutecioacutek kulcsfontossaacuteguacute jelentőseacutegeacutet

is kiemeli eacutelesebb megvilaacutegiacutetaacutesba helyezi a neacutemet gondolkodoacute77

Epikteacutetosz neveacutet csupaacuten keacutet roumlvid megjegyzeacutes erejeacuteig emliacutetettuumlk ezidaacuteig Most

uacutegy gondoljuk eljoumltt az ideje hogy ebben a sajaacutetos tematikaacutejuacute fejezetben bővebben

bevonjuk őt is a diskurzusunkba

77 Tulajdonkeacuteppen a Heidegger eacutes Husserl koumlzoumltti fenomenoloacutegiai vitaacutera adott sajaacutetos Jaspers-i vaacutelaszt

is megtalaacuteljuk ebben a gondolatmenetben Mint tudjuk a keacutet geacuteniusz koumlzoumltt abboacutel pattant ki a boumllcseleti

neacutezetelteacutereacutes hogy leacutetrehozhatoacute-e olyan szituaacutecioacute amikor a tudataacutet mintegy zaacuteroacutejelbe tudja tenni a

gondolkodoacute eacutes vizsgaacuteloacutedoacute ember avagy sem Husserl veacutelemeacutenye szerint csak ez a bizonyos

bdquozaacuteroacutejelbeteacutetelrdquo garantaacutelja a vilaacuteg eacutes iacutegy a leacutetezeacutes eacuterteacutekmentes megismereacuteseacutet Heidegger ezzel szemben

uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy eacuteppen ennek az ellenkezőjeacutere van szuumlkseacuteg vagyis a vizsgaacuteloacutedoacute ember

toumlkeacuteletesen nyitott tudataacutellapotaacutera amely aacuteltal a leacutetező neacutezőpontjaacuteboacutel elemzi a leacutetezeacutest Vagyis a leacutetező

eacutes a leacutet nem vaacutelaszthatoacute szeacutet egymaacutestoacutel eacutes ennek bizonyiacutetaacutesaacutera kizaacuteroacutelag a leacutettel uacutejra egyesuumllő emberi

tudat keacutepes (Schwendtner 2011)

75

Meggyőződeacutesuumlnk hogy az ő munkaacutessaacutega is bizonyiacutetoacute erejű abban az olvasatban

amely a szemeacutelyes leacuteteacutelmeacutenyek tudomaacutenyos alkotaacutesokban betoumlltoumltt szerepeire vonat-

kozoacute fenti aacutelliacutetaacutesainkat alaacutetaacutemasztja A goumlroumlg Sztoa maacutesodik korszakaacutenak egyik leg-

kiemelkedőbb filozoacutefusa rabszolgaacuteboacutel lett szabad boumllcselő a maacuter emliacutetett saacutentasaacutegaacutet

annak koumlszoumlnhette hogy egykori tulajdonosa gyermekkoraacuteban rettenetes moacutedon el-

verte (Epikteacutetosz 2014)

Epikteacutetosz keacutezikoumlnyvecskeacutejeacutenek elejeacuten az alaacutebbi mottoacutet talaacuteljuk

bdquoSzolgaacutenak szuumlleteacutek s nyomoreacuteknak s mint amaz Iros Koldusnak ndash s engem kedvel az

eacutegi seregrdquo (Epikteacutetos 1942)

Filozoacutefiaacutejaacuteban dominaacutens vonaacutes az a klasszikusan eacuteletfilozoacutefiai szemleacutelet eacutes gyakorlat

miszerint az ember eacuteleteacuteben rendkiacutevuumll keveacutes olyan dolog van ami kizaacuteroacutelag a sajaacutet

befolyaacutesa alatt aacutell Peacuteldakeacutent a sajaacutet hozzaacuteaacutellaacutesunkat emliacuteti ndash a vilaacutegban zajloacute eacutes raacutenk

hatoacute dolgokra eacutes toumlrteacuteneacutesekre adott reakcioacuteink vonatkozaacutesaacuteban ndash a goumlroumlg gondolkodoacute

A sajaacutet funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegaacutera uacutegy tekint mint ami raacutemutat azon dolgok eacutes ese-

meacutenyek halmazaacutera amelyekre nem biacuter doumlntő befolyaacutessal Tehaacutet a testi adottsaacutegait el-

fogadni keacutepes emberkeacutent tűnik foumll szaacutemunkra a sztoikus filozoacutefus Mi toumlbb a boumllcse-

lete egyik kuacutetfeje eacuteppen a sokat emlegetett saacutentasaacutega azaz uacutegyis fogalmazhatunk a

fogyateacutekossaacutegaacuteban rejlő lehetőseacutegeket az egzisztenciaacutelis egeacuteszseacutege eacuterdekeacuteben kiak-

naacutezta

Toumlbb olyan taniacutetvaacutenyai aacuteltal lejegyzett beszeacutelgeteacutes maradt raacutenk amelyben eacutep-

pen arra hiacutevja fel az őt hallgatoacutek figyelmeacutet hogy a testi egeacuteszseacuteg megőrzeacutese elkeacutepzel-

hetetlen egy stabil vilaacutegkeacuteppel rendelkező de ezzel egyuumltt rendkiacutevuumll fogeacutekony eacutes eacuteber

tudatstruktuacutera megleacutete neacutelkuumll78

A most koumlvetkező gondolatiacutevnek a felvaacutezolaacutesa előtt fontosnak tarjuk roumlgziacuteteni

hogy a majd megjelenő paacuterhuzamossaacutegok a kuumlloumlnboumlző boumllcseleti iskolaacutek eacutes iraacutenyzatok

tudatossaacutegra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesai kapcsaacuten nem valamifeacutele fuacutezioacute iraacutenyaacuteba mutat-

nak Hanem mind az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mind pedig a forraacutesvideacutek eseteiben

felsejlő lehetseacuteges koumlzoumls szellemi pontokat kiacutevaacutenjaacutek reacuteszben koumlruumllhataacuterolni

78 Ez volt az a pont anno a Tan Kapuja Buddhista Főiskola felveacutetelijeacuten amelyre hivatkozva megjelent

a jelenlegi dolgozatban is taglalt aacutellaacutespontunk első gondolatszikraacuteja Mely szerint a tudatossaacuteg

keacutepesseacutegeacutenek kifejleszteacutese peacuteldaacuteul a buddhai eacutes a sztoikus filozoacutefiaacuteban elsődleges fontossaacuteguacute s ez

mintegy hidat is keacutepezhet a keacutet eacuteletgyakorlat-centrikus gondolatvilaacuteg koumlzoumltt

76

Nietzsche Heidegger eacutes Jaspers egyaraacutent a goumlroumlg filozoacutefiai gondolkodaacutesban

bekoumlvetkezett toumlreacutesvonalra helyezi el az uacutegynevezett euroacutepai vagy nyugati boumllcselet

negatiacutev eacutertelemben vett archimeacutedeszi pontjaacutet (Nietzsche 2018 Heidegger 2019

Jaspers 1996) Ez pedig nem maacuteshol talaacutelhatoacute mint a maacuter emliacutetett preszoacutekratikus gon-

dolkodoacutek korszakaacutenak a veacutegeacuten

Mindhaacuterom nagy gondolkodoacute filozoacutefiaacutejaacuteban megtalaacuteljuk annak nyomait hogy a veacutele-

meacutenyuumlk szerint mintegy boumllcseleti aranykornak tekinthető korszak azeacutert volt paradi-

csomi aacutellapot az emberiseacuteg eacuteleteacuteben mert az akkor eacutelő gondolkodoacutek meacuteg nem gaba-

lyodtak bele a sajaacutet intellektusuk poacutekja aacuteltal ndash a gondolataik eacutes a fogalmaik szaacutelaiboacutel

ndash szőtt szellemgyilkos haacuteloacutejaacuteba

Az eddigiek alapjaacuten ismeacutet csak biacutezunk benne hogy nyilvaacutenvaloacute az a szaacutendeacute-

kunk miszerint az eddig kontextusba bevont gondolkodoacutek munkaacutessaacutegaacutera uacutegy tekin-

tuumlnk mint egy bőseacuteges tudaacutestaacuterra eacutes festeacutekpalettaacutera Amelyből kiemelhetők eacutes kike-

verhetők azok az elemek eacutes sziacutenek amelyek segiacutetseacutegeacutevel eacutelőveacute tehetők az aacuteltalunk

koumlrvonalazott jelenteacutesvilaacutegok

A filozoacutefiai gondolatoknak ilyen tiacutepusuacute felhasznaacutelaacutesa oumlnkeacutenyesnek tűnhet az olvasoacutek

szaacutemaacutera azonban mi uacutegy gondoljuk hogy a Heidegger-i Jaspers-i Gadamer-i Kro-

potkin-i Bergson-i eacutes nem utolsoacute sorban a Naacutegaacuterdzsuna-i boumllcseleti bdquoprogramokrdquo ezt

a kutatoacutei magatartaacutest toumlbb mint el is vaacuterjaacutek tőluumlnk

Peacuteldaacuteul Naacutegaacuterdzsuna taniacutetaacutesainak mondanivaloacuteja is ebbe az iraacutenyba mutat hiszen mint

tudjuk egeacuteszen a tankerekeacutenek megforgatoacutejaacuteig vezeti vissza sajaacutetos antiszubsztanciaacute-

lis boumllcseleteacutenek gyoumlkereit A Draacutegakőfuumlzeacuter (Feheacuter 1997 pp 190-237 Nāgārjuna

1975 pp 15-111) ciacutemű munkaacutejaacuteban teljesen heacutetkoumlznapi helyzetekre eacutepiacutetve ad tanaacutecso-

kat az akkori uralkodoacutenak de ezt uacutegy teszi hogy mondanivaloacutejaacutenak boumllcseleti eacutele nem

szenved csorbaacutet Tehaacutet a Buddha originaacutelis taniacutetaacutesait gondolja uacutejra az adott taacutersadalmi

gazdasaacutegi eacutes toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesekben Azaz a sajaacutet eacutertelmezeacutesuumlnk szerint

Gadamer-i hermeneutikai filozoacutefiaacutet is megvaloacutesiacutetotta a nagy indiai gondolkodoacute

Uacutegy gondoljuk eleacuterkezett az ideje hogy arra az oumlsszefuumlggeacutesre is felhiacutevjuk a

figyelmet mely a kutataacutes soraacuten uacutegy kristaacutelyosodott ki mint a gondolatvilaacutegunk egyik

meghataacuterozoacute momentuma Ez pedig az emberi tudat szerepe a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacute-

sokban ami a Heidegger Jaspers eacutes Naacutegaacuterdzsuna koumlreacute csoportosiacutetott gondolkodoacuteink-

naacutel szinteacuten kiemelkedő jelentőseacutegű

77

Mi a tudatroacutel eacutes az eacuten-keacutepről is hasonloacutean gondolkodunk mint azt a buddhista filozoacute-

fiaacuteban teszik kisebb-nagyobb elteacutereacutesekkel az ezzel foglalatoskodoacute gondolkodoacutek En-

nek leacutenyege nagyon leegyszerűsiacutetve a koumlvetkező Az emberi tudat nem egy oumlnmagaacute-

ban leacutetező entitaacutes ndash mint erre maacuter leginkaacutebb implicit moacutedon utaltunk az uumlresseacuteg de-

finiaacutelaacutesaacutenaacutel is ndash hanem folyamatosan vaacuteltozik leginkaacutebb a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek

tapasztalaacutesok eacutes az erre adott emberi vaacutelaszok fuumlggveacutenyeacuteben79

A Buddha azon az aacutellaacutesponton volt ndash elteacuterően a tengelykor toumlbbi nagy alakjaacutetoacutel eacutes a

hazaacutejaacuteban Indiaacuteban bdquoőshonosrdquo brahmanikus vallaacutes papjaitoacutel is ndash hogy nem leacutetezik

sehol az egeacutesz univerzumban iacutegy magaacuteban az emberben sem egy olyan aacutellandoacutesaacuteg

mely minden egyeacuteb felteacuteteltől fuumlggetlenuumll tudna leacutetezni Aacutetmannak nevezik a hindu

vallaacutesban ezt az bdquoeacutenmagotrdquo mely hituumlk szerint az ember halaacutelaacutet koumlvetően is vaacuteltozatlan

aacutellapotban tovaacutebb vaacutendorol egy uacutej testbe

A Buddha a megvilaacutegosodaacutes aacutellapotaacuteba eacuterkezve ndash melyet az aacuteltala kidolgozott eacutes al-

kalmazott meditaacutecioacutes moacutedszer80 aacuteltal tudott eleacuterni ndash megtapasztalta a fentebb emliacutetett

eacutentelenseacuteget81 Ezeacutert is nevezzuumlk a buddhai taniacutetaacutest gyakorlati eacutes boumllcseleti uacutetnak egy-

araacutent

Jaspers eacutes Heidegger egzisztenciaacutelfilozoacutefiai teacuteziseinek roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa

alkalmaacuteval jeleztuumlk azt a kuumlloumlnbseacuteget amely veacutelemeacutenyuumlnk szerint rendkiacutevuumll markaacutens

a kettejuumlk viszonylataacuteban Heidegger baacuter toumlkeacuteletesen laacutetta az absztrakt gondolkodaacutes-

ban eacutes szakfilozofaacutelaacutesban rejlő veszeacutelyeket gyakorlati utat nem jeloumllt ki az őt koumlvető

filozoacutefusok szaacutemaacutera Mindezekkel egyetemben veacutelemeacutenyuumlnk szerint a neacutemet filozoacute-

fust hamisan vaacutedoljaacutek azzal hogy az embert egy olyan leacutenykeacutent vaacutezolja aki akkor tud

a leacutetezeacutese aacuteltal a leacutetről valoacutesaacutegos vagy ahhoz koumlzeli keacutepet alkotni ha oumlnmagaacutera figyel

Heidegger (2019) ugyanis valoacuteban oumlnleacutetnek nevezi A leacutet eacutes időben peacuteldaacuteul az emberi

79 A dolgozat utazaacutessal kapcsolatos koumlvetkező fejezeteacuteben a haacuteloacutezatok kapcsaacuten iacutert ndash befogadaacutes alatt aacutelloacute

ndash A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai -

Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő eligazodaacuteshoz ciacutemű ndash

tanulmaacutenyunk is oumlnaacutelloacute alfejezetkeacutent jelenik meg (Farkas 2020) Ebben megtalaacutelhatoacute egy aacutebra a buddhai

eacutertelemben vett eacuten-keacutepről eacutes itt annak kifejteacuteseacuteről is bővebben olvashatunk80 Ennek paacuteli nyelvű elnevezeacutese a maacuter fentebb hivatkozott szatipatthaacutena A gyakorlat leacutenyege hogy a

meditaacuteloacute egy olyan tudataacutellapotba keruumlljoumln amikor az eacuterzeacutekszervei aacuteltal a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek

eacutes a belvilaacuteg reakcioacutei vaacutelaszai stb ndash vagyis a tudat műkoumldeacutese ndash ne vaacutelasztoacutedjanak el egymaacutestoacutel Abban

az eacutertelemben hogy a kuumlloumlnboumlző testeacuterzetek eacutes a veluumlk szorosan oumlsszefuumlggő mentaacutelis toumlrteacuteneacutesek koumlzoumltt

az elme aacuteltal generaacutelt suacutelyponti kuumlloumlnbseacutegek fel tudjanak oldoacutedni Ezaacuteltal fel eacutes eloldoacutedaacutes aacuteltal az

eacutentelenseacuteg aacutellapota egy absztraktnak tűnő szintről a tapasztalatok taacuterhaacutezaacuteba keruumll (Porosz 2012)81 A Buddha a maacutesodik taniacutetoacutebeszeacutedeacutet oumlt nappal az első utaacuten bdquoa nem eacuten ismertetőjegyeirőlrdquo adta ez a

Anattalakkhana szutta (SN 2259)

78

leacutet megvaloacutesulaacutesaacutet de azonnal hozzaacute is teszi hogy ez csak abban az esetben tud eg-

zisztenciaacutelis eacutertelemben teljes eacuterteacutekű lenni ha a leacutetezeacutese soraacuten valamennyi entitaacutessal

oumlsszhangba tud keruumllni a gondolkodoacute leacuteny A neacutemet filozoacutefus szerintuumlnk zseniaacutelis

gondolata mely szerint a leacutetező leacutetezik erre is utal (Heidegger 1994 p 86)

Jaspers mint raacutemutattunk gyakorlati uacutetkeacutent is tekintett az egzisztaacutelaacutes aacutellapotaacutera Egy-

reacuteszről ez tekinthető a Heidegger-i ontoloacutegiai program tovaacutebbgondolaacutesaacutenak illetve

egy sajaacutet boumllcseleti program sarokpontjaacutenak egyaraacutent

Nem szeretneacutenk laacutendzsaacutet toumlrni egyik veacutelemeacuteny mellett sem mindkettőnek laacutetjuk a re-

alitaacutesaacutet eacutes a kontinentaacutelis filozoacutefiaacutera gyakorolt uumldvoumls hataacutesait A disszertaacutecioacute uacutej fogal-

mai megalkotaacutesa eacutes aacutetgondolaacutesa soraacuten az emliacutetett Jaspers-i gyakorlatcentrikus filozo-

faacutelaacutes-fogalom egyreacuteszről meglaacutetaacutesunk szerint joacutel rezonaacutel a buddhai filozoacutefia szinteacuten a

praktikumot is magaacuteba integraacuteloacute szemleacuteleteacutere Maacutesreacuteszről a transzcendencia eacutes az aacutet-

fogoacute meacutelyebb megeacuterteacutese aacuteltal az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes a szimbiotikus leacutetaacutel-

lapot koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget is ennek koumlszoumlnhetően tudtuk kidolgozni

Mint tudjuk a Jaspers-i boumllcseletben kulcsszerepet toumllt be az aacutetfogoacute leacutetaacutellapotaacutet leiacuteroacute

gondolatok halmaza Maacuter szoacutet ejtettuumlnk roacutela hogy a neacutemet gondolkodoacute a szubjektum

eacutes az objektum koumlzoumltt taacutetongoacute reacutest az aacutetfogoacuteval igyekszik aacutethidalni eacutes hozzaacute teszi

hogy ez az oumlsszekoumltő aacutellapot peacuteldaacuteul lehetőseacuteget ad a transzcendencia rejtjeleinek eacuter-

zeacutekeleacuteseacutere illetve megfejteacuteseacutere (Jaspers 2005) Talaacuten ez Jaspers filozoacutefiaacutejaacutenak legne-

hezebben eacuterthető eacutes eacuteppen ezeacutert a legvitatottabb pontjai is Szaacutemunkra ez azeacutert eacuterdekes

eacutes egyben meghataacuterozoacute momentum is mert azt gondoljuk ebben semmi bonyolultsaacuteg

eacutes misztika sincs

A transzcendenciaacutera uacutegy tekintuumlnk mint a forraacutesvideacutek hataacutervideacutekeacutere Maacuter eacuter-

zeacutekelhető laacutethatoacute hallhatoacute tapinthatoacute stb a tuacuteloldal minden rezduumlleacutese de meacuteg nem

leacuteptuumlnk be a lassan-lassan feledeacutesbe meruumllő videacutekre mert a legtoumlbb esetben azt nem

tartjuk maacutesnak a sajaacutet szellemi siacutekunkhoz keacutepest

Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez nem pusztaacuten egy filozoacutefiai absztrakcioacute metaforikus leiacuteraacutesa

hanem a leacutetezeacutesnek olyan megtapasztalaacutesa amelyről peacuteldaacuteul Heidegger eacutertekezik a

leacutetfelejteacutes eacutes annak az elfelejteacutese oumlsszefuumlggeacuteseit elemezveacuten (Feheacuter 1995 Heidegger

2019)

Napjaink boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesainak tuumlkreacuteben talaacuten nem tűnik irrelevaacutensnak ha azt

aacutelliacutetjuk Jaspers Heidegger eacutes Naacutegaacuterdzsuna egyaraacutent arra is felhiacutevja a figyelmuumlnket

hogy a pusztaacuten intellektuaacutelis eacutes logikai elemzeacutesi eacutes elmeacuteletalkotaacutesi filozofaacutelaacutes legin-

kaacutebb a felejteacutes szolgaacutelataacuteban aacutell

79

Annak eacuterdekeacuteben hogy a fenti igen kategorikus kijelenteacutesuumlnket valoacutedi tarta-

lommal toumlltsuumlk meg Jaspers aacutetfogoacuteval kapcsolatos gondolatvilaacutegaacutera vonatkozoacute okfej-

teacutesuumlnket a koumlvetkezővel javasoljuk kiegeacutesziacuteteni Veacutelemeacutenyuumlnk szerint az aacutetfogoacute eacutepp-

hogy leszűkiacuteti a neacutemet filozoacutefus mondanivaloacutejaacutet eacutes aacuternyeacutekot vet az egzisztenciaacutelis fi-

lozofaacutelaacutesra Mivel az objektum eacutes a szubjektum kettőseacutegeacutet mint maacuter utaltunk is raacute

adottnak aacutelliacutetja be meacuteg akkor is ha Jaspers ezt a kettőseacuteget oumlnmagaacuteban nem tartja

termeacuteszetesnek eacutes magaacutetoacutel eacutertetődőnek (Jaspers 1996 2008) Uacutegy laacutetjuk a mesterseacute-

gesen elvaacutelasztott leacutetszemleacuteleti moacutednak nem az aacutethidalaacutesaacutera van szuumlkseacuteg hanem azok

fokozatos oumlsszefonaacutesaacutera Talaacuten az egykor paacutelyaacutejaacutet pszichiaacuteterkeacutent kezdő Jaspers sem

venneacute zokon ha a koumlvetkező orvosi peacuteldaacuteval igyekezneacutenk meggyőzni őt aacutellaacutespontunk

helyesseacutegeacuteről Vegyuumlnk egy trauma koumlvetkezteacuteben hataacuterhelyzetben leacutevő laacutebaacuten oacuteriaacutesi

sebbel szenvedő embert Ha segiacutetuumlnk az emberi szervezetnek eacutes kitisztiacutetjuk a sebet

fixaacuteljuk a veacutegtagot eacutes folyamatosan gondoskodunk a beteg ellaacutetaacutesaacuteroacutel biacutezhatunk ab-

ban hogy a seb előbb-utoacutebb minden egyeacuteb segiacutetseacuteg neacutelkuumll oumlsszeforr Azonban a meg-

maradoacute heg illetve a belső roumlgziacuteteacutesek hiaacutenya koumlvetkezteacuteben esetleg haacutetra maradoacute moz-

gaacutesfunkcioacute-kieseacutes koumlvetkezteacuteben a beteg feleacutepuumlleacuteseacutet koumlvetően feacutelig-meddig idegen-

keacutent tekinthet arra a veacutegtagra mely a balesetet koumlvetően az ő egyik legtermeacuteszetesebb

taacutemasza volt

Teacutetelezzuumlnk fel egy hasonloacute szituaacutecioacutet azzal a kuumlloumlnbseacuteggel hogy rendelkezeacutesuumlnkre

aacutell a modern baleseti eacuter- eacutes idegsebeacuteszet valamennyi eszkoumlze eacutes az azokat alkalmazni

eacutes felhasznaacutelni keacutepes szakemberek egyaraacutent A beteg a szakszerű ellaacutetaacutest koumlvetően

minimaacutelis eszteacutetikai elvaacuteltozaacuteson tuacutel folytatni tudja addigi eacuteleteacutet

Tehaacutet az aacutetfogoacute mint gyoacutegyulaacutesi folyamat mindkeacutet esetben megnyilvaacutenul azonban a

maacutesodik esetben valoacuteban szinte maradeacutek neacutelkuumll eltűnik a mesterseacuteges szeacutetvaacutelasztaacutes

Megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint a fenti peacuteldaacutek alapjaacuten a Jaspers-i aacutetfogoacute egzisztenciaacutel-filozoacutefiai

eacutertelemben oumlsszefonoacute eacutes reintegraacuteloacute aacutellapotban teljesedik ki

Ez az oumlsszefonoacutedaacutes a buddhai filozoacutefia integraacutens reacutesze mint azt maacuter toumlbbszoumlr

kuumlloumlnboumlző kontextusokba helyezve jeleztuumlk igaz ezt ilyen moacutedon nem mondtuk ki

Ebben a kultuacuterkoumlrben tehaacutet nem vaacutelik szeacutet a filozoacutefiai elmeacutelkedeacutes eacutes a meditaacutecioacutes

szemleacutelődeacutes tapasztalati vilaacutega Sőt mi toumlbb eacuteppen a kettő laacutetszoacutelag egymaacutestoacutel teljesen

kuumlloumlnboumlző vilaacuteg-megismereacutesi moacuted egyseacuteget teremtő mivoltaacutenak a megeacuterteacutese eacutes eleacutereacutese

a ceacutel A disszertaacutecioacute kereteit az aztaacuten veacutegkeacutepp szeacutetfesziacuteteneacute ha a toumlrteacuteneti Buddha aacuteltal

80

bdquokikiacuteseacuterletezettrdquo majd a gyakorlatban is sikeresen alkalmazott szatipatthaacutena eacutes vi-

passzanaacute82 meditaacutecioacutes moacutedszerek reacuteszletesebb boumllcseleti oumlsszefuumlggeacuteseit is kifejteneacutenk

Ezen a helyen csak annyit jegyzuumlnk meg a Buddha keacutet emliacutetett moacutedszereacutevel kapcso-

latban hogy az oumln- eacutes leacutetmegismereacutes oumlsszekapcsolaacutesaacutenak ha tetszik oumlsszefonaacutesaacutenak

eacutes keacutesőbbi egybeforraacutesaacutenak eszkoumlzekeacutent tekintuumlnk azokra

82 A sajaacutet tapasztalatainkat is segiacutetseacuteguumll hiacutevva roumlviden azt mondhatjuk hogy a (p) vipasszanaacute az az

elmeacutelyuumlleacutes gyakorlat mely a maacuter emliacutetett (p) szatipatthaacutena eacutelmeacutenyvilaacutegaacutet mintegy elemző moacutedon

rendezi a gyakorloacute tudataacuteban A XIV Dalai Laacutema is rendszerint paacuterban emliacuteti a keacutet meditaacutecioacutes formaacutet

termeacuteszetesen hierarchikus kuumlloumlnbseacutegteacuteteltől mentesen A vallaacutesi vezető a (p) vipasszanaacutet analitikus

meditaacutecioacutekeacutent is aposztrofaacutelja (Youtube (2012a)

81

A filoszkoacuteproacutelhellip

Itt fogjuk ismertetni az aacuteltalunk filoszkoacutepnak83 nevezett egzisztenciaacutel-filozoacutefiai vizs-

gaacuteloacutedaacutesi eszkoumlzuumlnket mely a Heidegger-i Jaspers-i Bergson-i Naacutegaacuterdzsuma-i eacutes a

Kropotkin-i boumllcselet tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutent vaacutelt szaacutemunkra eleacuterhetőveacute

Uacutegy gondoljuk hogy az eacuteletfilozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok eacutes az abboacutel levezethető koumlvetkez-

teteacutesek tudomaacutenyos kutataacutesokkal valoacute oumlsszevethetőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseiben az elmuacutelt

hosszuacute időszakban sok-sok akaacuter tudomaacutenyfilozoacutefiai eacutertelmezeacutes is elismeri a maacuter em-

liacutetett Jaspers-i megkoumlzeliacuteteacutes leacutetjogosultsaacutegaacutet vagyis azt hogy a filozoacutefiaacutenak elsősor-

ban a leacutet olyan teruumlleteire van lehetőseacutege bevilaacutegiacutetani melyek ezidaacuteig ismeretlenek

felteacuterkeacutepezetlenek voltak a szaacutemunkra Ezt a keacutesőbbiekben a tudomaacutenyos kutataacutesok

reacuteszleteiben is feltaacuterhatjaacutek (Jaspers 1990)

Mindezek nyomaacuten jutottunk arra az intuitiacutev koumlvetkezteteacutesre hogy az eacuteletfilo-

zoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok pontosabbaacute teacuteteleacutehez szuumlkseacuteg van egy szellemi kutatoacuteeszkoumlz

megalkotaacutesa Hosszas elmeacutelkedeacutes eacutes meacuteg toumlbb szakmai jellegű beszeacutelgeteacutes eredmeacute-

nyekeacuteppen jutottunk el a maacuter emliacutetett filoszkoacutepig

Az ide vezető hermeneutikai diskurzusok egyik kulcsszereplője eacutes beszeacutelgető partnere

Kropotkin volt Az orosz geograacutefus filozoacutefus maacuter eleve nagy hataacutest gyakorolt raacutenk az

egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember eacutes a szimbiotikus ember szellemi kereteinek leacutetre-

joumlveteleacuteben hiszen a maacuter emliacutetett alternatiacutevnak nevezett evoluacutecioacutes elmeacuteleteacutevel toumlbb

mint alaacutetaacutemasztotta gondolataink eacuteletkeacutepesseacutegeacutet a leacutetezők fogyateacutekossaacutegaacutet jellemző

aacutelliacutetaacutesainkkal kapcsolatosan (Kropotkin 1908)

Viszont legalaacutebb ekkora befolyaacutessal biacuter a Kropotkin-i gondolatvilaacuteg a filoszkoacute-

punk megalkotaacutesaacuteban Tudjuk hogy az orosz hercegi csalaacutedboacutel szaacutermazoacute nagy gon-

dolkodoacute a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegre ndash mint toumlrzsfejlődeacutesi hajtoacuteerőre ndash fiatal katonakeacutent esz-

meacutelt raacute ndash mikoumlzben taacutersaival kietlen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt igyekeztek felteacuterkeacutepezni Szi-

beacuteria jeges taacutejait Az itt szerzett eacutes dokumentaacutelt eacutelővilaacutegra vonatkozoacute megfigyeleacuteseit

illetve felfedezeacuteseit Kropotkin az egyseacuteges toumlrzsfejlődeacutesimoacuted tudomaacutenyos leiacuteraacutesaacutevaacute

formaacutelta

Azonban itt nem aacutellt meg a gondolatainak tovaacutebbszoumlveacuteseacuteben eacutes az empirikusan alaacutetaacute-

masztott zooloacutegiai alapuacute evoluacutecioacutes elmeacuteleteacutet a boumllcseleti vilaacutegkeacutepeacutebe is beemelte

83 Tudjuk hogy a szoacute eredetileg egy maacutera feledeacutesbe meruumllt a feacutenykeacutepeacuteszet hőskoraacuteban hasznaacutelt feacutem

keretet jelent Mi azonban erre egy sajaacutet magunk aacuteltal alkotott boumllcseleti vizsgaacuteloacute eszkoumlzkeacutent tekintuumlnk

hasonloacute moacutedon mint az emliacutetett kaleidoszkoacutepra Az elnevezeacutes egyreacuteszt a goumlroumlg bdquofiloszboacutelrdquo van mely

a filozoacutefiaacutera utal maacutesreacuteszt a kaleidoszkoacutepra utaloacute bdquoszkoacuteprdquo kifejezeacutesek oumlsszeilleszteacutesekből aacutell

82

Uacutegy gondolta az ember egyreacuteszt toumlbbre hivatott annaacutel mintsem egy taacutersadalmi eacutes

gazdasaacutegi mechanizmus oumlntudatlan fogaskereke legyen Maacutesreacuteszt az embert emberreacute

tevő alaptulajdonsaacutegakeacutent a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes eacutes elfogadaacutes ndash ez az aacutellatoknaacutel eacutes a leg-

uacutejabb kutataacutesok szerint a noumlveacutenyekneacutel is megfigyelhető tulajdonsaacuteg ndash magas szintű

tudatossaacutegaacuteban is keresendő (Wohlleben 2018)

A magunk reacuteszeacuteről hozzaacutetesszuumlk hogy ez a roumlvid Kropotkin-interpretaacutecioacutenk

joacutel illeszkedik a hivatkozott A faacutek titkos eacutelete ciacutemű koumlnyv mondanivaloacutejaacutehoz amely-

nek leacutenyege a koumlvetkező A szerző Kopotinkhoz hasonloacutean a sajaacutet megfigyeleacutesei alap-

jaacuten arra a megaacutellapiacutetaacutesra jutott hogy az erdő faacutei de tulajdonkeacuteppen az egeacutesz noumlveacuteny-

vilaacuteg folyamatosan kommunikaacutel egymaacutessal Meacuteghozzaacute kuumlloumlnboumlző vegyuumlletek kivaacute-

lasztaacutesaacuten keresztuumll melyeknek a maacutesikhoz valoacute eljuttataacutesaacuteban a szelet is igeacutenybe ve-

szik A kommunikaacutecioacutejuk ceacutelja hogy a koumlzoumls eacuteletteruumlket eacuterő veszeacutelyekről taacutejeacutekoztas-

saacutek egymaacutest tovaacutebbaacute a veszeacutelyzoacutenaacutetoacutel taacutevolabb eső taacutersaik felkeacuteszuumlljenek a szuumlkseacuteges

bioloacutegiai vagy fizikai veacutedekezeacutesre (Wohlleben 2018)

Szaacutemunkra a roumlviden oumlsszefoglalt koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg reprezentaacutecioacute toumlbb mint

bizonyiacutetoacute erővel hat a szimbiotikus leacutetezeacutes jelen valoacutesaacutegaacutera Az ember ugyanezen ter-

meacuteszet reacutesze volt egykor mint a nem is annyira titkos eacuteletet eacutelő faacutek eacutes noumlveacutenyek Attoacutel

hogy lehetőseacuteguumlnk nyiacutelt a kognitiacutev keacutepesseacutegeink kiaknaacutezaacutesa aacuteltal a termeacuteszet meacutelyebb

megismereacuteseacutere eacutes aacutetalakiacutetaacutesra ez meacuteg nem kellene hogy azt jelentse valamifeacutele uacutej-

keletű istenseacutegkeacutent a leacutet foumlleacute helyezzuumlk magunkat Nietzsche Zarathusztraacuteja is hasonloacute

veszeacutelyekre hiacutevja fel a figyelmuumlnket (Nietzsche 2000)

Visszakanyarodva tehaacutet a filoszkoacutep megalkotaacutesaacutehoz eacutes az ehhez nyuacutejtott Kro-

potkin-i segiacutetseacuteghez a fentiek alapjaacuten talaacuten nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az első ilyen

eszkoumlz prototiacutepusaacutet ndash a modernkorban legalaacutebbis ndash az orosz filozoacutefus hasznaacutelta első

iacutezben

Tudva hogy ez a szellemi kutataacutest segiacutető eszkoumlz a benne visszatuumlkroumlződő leacutetezeacutes-

mintaacutezatok analizaacutelaacutesaacutet abban segiacuteti hogy az evidensnek tűnő eacutertelmezeacutesi moacutedokat

egymaacuteson eacutes egymaacutestoacutel is keacutepes egyszerre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln is elfordiacutetani Ezt azonban

nem csak keacutet siacutekban haacuterom vagy akaacuter toumlbb dimenzioacuteban is el tudja veacutegezni

Aacutellaacutespontunk szerint iacutegy jaacuterhatott el Kropotkin herceg amikor a nagyon is gyakorlati

eacutelővilaacutegra vonatkozoacute megfigyeleacuteseit minden kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg neacutelkuumll a taacutersadalmi

folyamatokra eacutes a filozoacutefia vilaacutegaacutera egyaraacutent alkalmazhatoacutevaacute formaacutelta (Kropotkin

1908)

83

Termeacuteszetesen kritikakeacutent az uacutej boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesi eszkoumlzre vonatkozoacutean sok-sok

megaacutellapiacutetaacutes tehető mi ebből egyet emeluumlnk ki eacutes igyekszuumlnk erre adekvaacutet elleneacuterve-

ket felsorakoztatni

A fent hosszabban elemzett Kropotkin-i peacutelda a filoszkoacutep lehetseacuteges alkalmazaacutesaacutera

azeacutert sem kifejezetten joacute peacutelda mondhatjaacutek toumlbben mert egy termeacuteszettudomaacutenyos

megfigyeleacutesből filozoacutefiaivaacute alakiacutetott gondolatfolyam nem igeacutenyel ilyen tiacutepusuacute szel-

lemi eszkoumlzt

Mi uacutegy laacutetjuk igenis pontosan egy ilyen eszkoumlz adja a legnagyobb segiacutetseacuteget eacutes sza-

badsaacutegot a gondolkodoacute szaacutemaacutera ahhoz hogy a Heidegger-i boumllcseletből maacuter joacutel ismert

heacutetkoumlznapi eacutertelmezeacutesi kereteken tuacutel tudjunk tekinteni

Ehhez kapcsoloacutedoacutean megjegyezzuumlk hogy Jaspers boumllcselete ott kezdődik ahol a tu-

domaacuteny hataacuterai huacutezoacutednak A neacutemet gondolkodoacute veacutelemeacutenye szerint a tudomaacutenyossaacuteg

eredmeacutenyei maacuter az ő koraacuteban is elvitathatatlanok voltak de laacutetta azokat a veszeacutelyeket

melyek a tudomaacuteny tuacuteldimenzionaacutelt maacuter-maacuter vallaacutesi szintre emeleacuteseacuteből koumlvetkezhet-

nek (Jaspers 1990 2000)

Jaspers vilaacutegszemleacutelete kapcsaacuten meg kell jegyezzuumlk hogy nem egy vilaacutegban gondol-

kodott hanem a vilaacutegok sokasaacutegaacuteban (Jaspers 2005) A filoszkoacutep ezen olvasatban is

leacutetjogosultsaacutegot nyer hiszen egy olyan szellemi eszkoumlzkeacutent kezeljuumlk eacutes hasznaacuteljuk

amely ezen vilaacutegok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek oumlsszetettebb vizsgaacutelataacutera is lehetőseacuteget te-

remt

Hasonloacutekeacuteppen a szellemi filoszkoacutepot egyuacutettal a Bergson-i intuitiacutev moacutedszer

egyik kiegeacutesziacutető eszkoumlzeacutenek is tarjuk Tovaacutebbaacute ez az eszkoumlz a Naacutegaacuterdzsuna-i uumlresseacuteg-

tan jobb megeacuterteacuteseacutehez is hozzaacutejaacuterulhat amennyiben tudataacuteban vagyunk hogy a mester

az egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumlsen fuumlggeacutesben leacutevő bdquoleacutetezőkrdquo koumlzoumltti viszonyt csak uacutegy tartotta

megeacuterthetőnek eacutes alkalmazhatoacutenak a mindennapokban ha az azzal foglalatoskodoacute em-

ber egy szellemi bdquoszintugraacutestrdquo is veacutegre tud hajtani az intellektuaacutelis erőfesziacuteteacuteseken tuacutel

Az itt leiacutertak a mi eacutertelmezeacutesuumlnket tuumlkroumlzik mely ebben az oumlsszefuumlggeacutesben a madhja-

maka filozoacutefia nyugati kultuacuterkoumlrbe toumlrteacutenő reacuteszbeni integraacutelaacutesaacutet ceacutelozza Tudjuk hogy

a toumlrteacuteneti Buddha aacuteltal raacutenk hagyomaacutenyozott taniacutetaacutes eacutes boumllcselet az emliacutetett szellemi

szintugraacutest a meditaacutecioacutes gyakorlatok megvaloacutesiacutetaacutesaacuten keresztuumll tartja eleacuterhetőnek Ezt

semmikeacuteppen sem kiacutevaacutenjuk vitatni pusztaacuten emellett ndash a sajaacutet szociokulturaacutelis koumlze-

guumlnkben jobban eacuterthető ndash egy uacutejabb alternatiacutev megkoumlzeliacuteteacutesre hiacutevjuk fel a figyelmet

84

Az elkoumlvetkezendő fejezetben mint maacuter toumlbbszoumlr is utaltunk raacute az elmuacutelt eacutevek

kutataacutesainak egyik gyakorlati szempontboacutel is igen eredmeacutenyes szeleteacutet mutatjuk be

ez pedig az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutese

Az alaacutebbiakban reacuteszletesebben kifejtjuumlk a majdani maacutesodik a turizmustudomaacuteny vi-

laacutegaacuteba is bepillantaacutest adoacute alfejezet egyik meghataacuterozoacute aacutem bdquocsakrdquo implicite taacutergyalt

oumlsszefuumlggeacuteseacutet mely az inger informaacutecioacute ismeret - tudaacutes első pillantaacutesra koumlzoumltti fo-

kozatbeacutelinek tűnő de veacutelemeacutenyuumlnk szerint a folyamat soraacuten termeacuteszetbeniveacute aacutetala-

kuloacute kuumlloumlnbseacutegeacuteről alkotott veacutelemeacutenyuumlnket

Az emliacutetett maacutesodik alfejezet egy nemreacutegiben megjelent tanulmaacutenyunk minimaacutelisan

aacutetdolgozott szoumlvegeacuteből aacutell Ebben roumlviden szoacute esik erről a haacutermas alapvetően isme-

retelmeacuteleti jellegű felveteacutesuumlnkről Mely a Luhmann neveacutevel feacutemjelzett rendszerelmeacute-

let kapcsaacuten keruumllt az eacuterdeklődeacutesuumlnk tereacutebe (Luhmann 2010)

Teacutemavezetőm Karaacutecsony Andraacutes Luhmann-i gondolatvilaacuteg nemzetkoumlzileg elismert

szaktekinteacutelye egykor alkalma nyiacutelt szemeacutelyes ismeretseacuteget koumltni a kitűnő filozoacutefus-

sal eacutes reacuteszt venni egyetemi előadaacutesain is Ezeacutert első keacutezből tudtunk eacutes tudunk a mai

napig is eacutelő szoacuteban elmeacutelkedni eacutes eszmeacuteket csereacutelni erről a zseniaacutelis gondolatvilaacutegroacutel

Ha ezek a szemeacutelyes diskurzusok nem joumlhetneacutenek leacutetre biacutezvaacutest aacutelliacutethatjuk ez a fent

emliacutetett bdquofolyamataacutebrardquo eacutes a belőle szaacutermazoacute egzisztencia-filozoacutefiai koumlvetkezteteacutesek

nem gazdagiacutetanaacutek dolgozatunk koumlzponti mondanivaloacutejaacutet

Ezt azeacutert itt gondoltuk megtenni mert a kaleidoszkoacutep- eacutes a kifejteacutes-jellegű boumllcseleti

vizsgaacuteloacutedaacuteson alapuloacute megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket bemutatoacute fejezet veacutege ennek termeacuteszetesebb

keretet biztosiacutet

Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg haacuterom kulcsfogalom gyoumlkeacuterzeteacuteből taacuteplaacutelko-

zik Az egyik az emberseacutegfelejteacutes a maacutesik a szubjektum eacutes az objektum mesterseacuteges

(szeacutet)hasiacutetaacutesa a harmadik pedig az eacutelet ki nem eleacutegiacutető voltaacutenak fel nem ismereacutese vagy

ennek elbagatellizaacutelaacutesa

E taacutergykoumlrben fontosnak tartjuk hogy visszautaljunk a Deleuze-i (Deleuze 1988 De-

leuze Guattari 2010) haacuteloacutezati szerkezet centrumneacutelkuumlliseacutegeacutenek alkalmazaacutesaacutera az eg-

zisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg jelenteacutesvilaacutegainak megismereacutese eacutes mineacutel pontosabb meg-

fogalmazaacutesa soraacuten veacutegzett boumllcseleti toumlrekveacuteseinkben A haacuterom emliacutetett gyoumlkeacuterzet

85

oumlnaacutelloacutean is eacuteletkeacutepes relevaacutens filozoacutefiai eacuteletdimenzioacute de ha megengedjuumlk hogy egy-

maacutessal szellemi kapcsolatba leacutepjenek esetuumlnkben peacuteldaacuteul egy ilyen tiacutepusuacute emberkeacutep

forraacutesvideacutekeacuteuumll szolgaacutelhatnak

Ezen a helyen csak a legutoacutebbi aspektussal foglalkozunk mivel az első kettő felteacutetel az

ezt megelőző fejezetekben reacuteszletesebben maacuter kifejteacutesre keruumllt

Ugyan maacuter ismertettuumlk egy roumlvid megjegyzeacutes sor erejeacuteig a (p) dukkha fogalmaacutet me-

lyet a toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaacuteboacutel emeltuumlnk aacutet a kifejteacutes filozoacutefiaacutejaacutenak gondolatvilaacute-

gaacuteba E fogalom illetve sajaacutetos leacutetaacutellapot tartalmaacutet bizony a legtoumlbb esetben feacutelreeacuter-

telmezik a nyugati kultuacuterkoumlrben Aacuteltalaacutenossaacutegban bdquoszenvedeacutesteliseacutegrdquo-nek fordiacutetjaacutek

mi azonban ezt a fogalmat a Porosz84 (2012) aacuteltal hasznaacutelt eacutertelmezeacutes menteacuten tudtuk

integraacutelni jelen kutataacutesunkban Vagyis a leacutetezeacutes eacutelet ki nem eleacutegiacutető volta terminus

szerint mely veacutelemeacutenyuumlnk szerint bizonyos eacutertelemben neutraacutelisabb megkoumlzeliacuteteacutest

tesz lehetőveacute Ugyanis az első taniacutetoacute beszeacuted amit a tankereacutek megforgataacutesaacutenak is ne-

vezuumlnk valoacuteban feltaacuterja a leacutetezeacutes eacutes az eacutelet uacutegynevezett szenvedeacutesteli mivoltaacutet (Veacutegh

J 2009a) Azonban ez a megfogalmazaacutes bővebb kifejteacutes neacutelkuumll akaacuter a nihilizmus ha-

taacuterszituaacutecioacutejakeacutent is keretezheti a Buddha taniacutetaacutesaacutenak esszenciaacutelis tartalmaacutet

Mi eacuteppen ezeacutert a ki nem eleacutegiacutető volt tartalmisaacutega mellett eacuterveluumlnk annaacutel is

inkaacutebb mert a sajaacutet moacutedszertani megkoumlzeliacuteteacutesuumlnk arra is eacutepuumll hogy konkreacutet eacuteletszitu-

aacutecioacutekhoz tudjuk illeszteni a fogalomvilaacutegunk mondanivaloacutejaacutet Vagyis a szenvedeacutesteli-

seacuteget uacutegy eacutertelmezzuumlk mint ami annak koumlvetkezteacuteben joumln leacutetre ndash ebben az oumlsszefuumlg-

geacutesben ndash hogy olyan elvaacuteraacutesokat eacutes igeacutenyeket taacuteplaacutel az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos

ember a leacutet a leacutetezeacutes az eacutelet eacutes ezaacuteltal a teljes aacuteltala felfogni keacutepes vilaacuteg iraacutent ame-

lyek aacuteltal az ember oumlnmagaacutet generaacuteloacute soha veacuteget nem eacuterő bdquovaacutegyakozaacutes maacutetrixaacutebardquo

zaacuterja oumlnoumln leacutetezeacuteseacutet

A vaacutegyak vilaacutega eacuteppen hogy erősoumldni laacutetszik az ember akadaacutelymentesiacutető mi-

voltaacutenak eredmeacutenyekeacuteppen napjaink szinte koumlvethetetlenuumll gyors technoloacutegiai eacutes in-

gergazdag mesterseacuteges koumlrnyezete aacuteltal (Fromm Suzuki 1995 Fromm 2002)

Fromm eacuteppen ebben laacutetja a szeretet kiuumlresedeacuteseacutenek okaacutet de ugyanez elmondhatoacute Ko-

lakovszky-nak (1994) a Metafizika Horror ciacutemű koumlnyveacuteben

84 A 2012-ban megjelent A buddhizmus lexikona ciacutemű hiaacutenypoacutetloacute kiadvaacuteny reacuteszletesen foglalkozik a

jelzett fogalom tartalmi kifejteacuteseacutevel A lexikon egyeacutebiraacutent olyan betekinteacutesi lehetőseacuteget teremt a

Buddha taniacutetaacutesa iraacutent ndash akaacuter a legszofisztikaacuteltabb tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutessel biacuteroacute ndash kutatoacutek szaacutemaacutera is

melyre annak megjeleneacutese előtt magyar nyelven nem volt moacuted (Porosz 2012)

86

az emberi szellemi kiuumlresedeacutese kapcsaacuten kifejtett gondolatiroacutel is

Ezek nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jutottunk hogy a mindannyiunkra egyre nagyobb

meacuterteacutekben raacutezuhanoacute stimulusok ingerek ndash melyek immaacuter a nap 24 oacuteraacutejaacuteban eacuterik a

tudatunkat a legkoumlboumlzőbb technikai eszkoumlzoumlkkel teli koumlrnyezetuumlnkből ndash egyszerűen

nem teszik lehetőveacute az inger informaacutecioacute ismeret - tudaacutes folyamataacutenak a fokozatbeli

majd termeacuteszetbeli veacutegbemeneteleacutet A mennyiseacutegi elv eacuterveacutenyesuumll a minőseacutegi helyett

A soha veacuteget nem eacuterő vaacutegyakozaacutes a kuumllvilaacuteg taacutergyai eszkoumlzei stb iraacutent De ezzel

egyuumltt paradoxmoacuted a vaacuteltozatlansaacuteg hiuacute remeacutenyeacuteben ringatoacutezva ndash laacutetens moacutedon ndash el-

szakadunk a leacutetuumlnket fenntartoacute vaacuteltozaacutestoacutel Tehaacutet a leacutetezeacutes ki nem eleacutegiacutető volta immaacuter

keacutezzelfoghatoacutevaacute vaacutelik

De keacutenyelmes uumlgyet sem vetni e szakadatlan vaacuteltozaacutesra s keacutenyelmes csak akkor esz-

meacutelni raacute mikor maacuter eleacuteg vaskos arra hogy a testnek uacutej magatartaacutest a figyelemnek uacutej

beiraacutenyiacutetaacutest adjon Ebben a pillanatban azt talaacuteljuk hogy most aacutellapotot vaacuteltoztat-

tunk Az igazsaacuteg az hogy szuumlntelenuumll vaacuteltozunk eacutes hogy maga az aacutellapot maacuter vaacutelto-

zaacutes (Bergson 1987 p 8)

Vagy ahogy erről a keacuterdeacutes koumlrről Peter Watzlawickeacutek fogalmaznak a Vaacuteltozaacutes ndash A

probleacutemaacutek keletkezeacuteseacutenek eacutes megoldaacutesaacutenak elvei ciacutemű koumlnyvuumlkben

bdquoKavafisz goumlroumlg koumlltő Ithaka c koumlltemeacutenyeacuteben Imaacutedkozz hogy hosszuacute legyen az uacutet -

tanaacutecsolja a tengeri utazoacutenak - hogy utazaacutesod tele legyen kalanddal eacutes tapasztalattal

Mindig Ithakaacutera gondolj a megeacuterkezeacutes a sorsod de ne siesd el az utazaacutest az a

joacute ha eacutevekig tart Leacutegy egeacuteszen oumlreg mire horgonyt vetsz a szigetneacutel Eacutes Kavafisz

ismer egy nem utoacutepista megoldaacutest sosem laacutetott kikoumltőkbe teacutersz be s mindazzal gaz-

dagodva amit az uacutet adott ne vaacuterd Ithakaacutetoacutel hogy gazdaggaacute tegyen Ithakaacutetoacutel kaptad

a gyoumlnyoumlrű utat Ithaka neacutelkuumll nem indultaacutel volna el De Kavafisz boumllcs megbeacutekeacutelő

megoldaacutesa keveseknek adatik meg mert az utoacutepiaacuteba eacuterkezeacutes aacutelma riasztoacute is lehet a

kijoacutezanodaacutestoacutel valoacute feacutelelem miatt vagy mert ahogyan Hamlet mondja bdquoinkaacutebb tűrni

a jelen gonoszt mint ismeretlenek feleacute sietnirdquo (Watzlawick 2008 p 58)

Ugyanitt emliacutetik meg azt hogy a toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaacutenak egyik esszenciaacutelis meg-

aacutellapiacutetaacutesa mikeacutent manifesztaacuteloacutedott az aacuteltaluk vaacutezolt megoldaacutes leacutepeacuteseiben

87

bdquoA fentebb roumlgziacutetett elvekkel megkoumlzeliacutetve egy probleacutemaacutet egy neacutegyleacutepeacuteses eljaacuteraacutes

megfogalmazaacutesaacutehoz eacutes alkalmazaacutesaacutehoz jutunk A leacutepeacutesek a koumlvetkezők

1 a probleacutema vilaacutegos megfogalmazaacutesa konkreacutetumok segiacutetseacutegeacutevel

2 az eddigi megoldaacuteskiacuteseacuterletek vizsgaacutelata

3 az eleacuterendő konkreacutet vaacuteltozaacutes vilaacutegos megfogalmazaacutesa

4 egy olyan terv kidolgozaacutesa eacutes eacuteletbe leacutepteteacutese amely leacutetrehozza ezt a vaacuteltozaacutest

Joacuteval azutaacuten hogy ily moacutedon rendszereztuumlk megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket raacutejoumlttuumlnk hogy ndash min-

den előre megfontolt blaszfemikus rosszindulat neacutelkuumll - eltulajdoniacutetottuk a buddhiz-

mus neacutegy nemes igazsaacutegaacutet a szenvedeacutesről a szenvedeacutes eredeteacuteről a szenvedeacutes meg-

szuumlnteteacuteseacuteről valamint a szenvedeacutes megszuumlnteteacuteseacutehez vezető uacutetroacutel szoacuteloacute igazsaacutegokat

Jobban meggondolva ez nem is tuacutel meglepő mert a buddhizmus alaptaniacutetaacutesai leacutenye-

geacuteben gyakorlatiak eacutes egzisztenciaacutelisakrdquo (Watzlawick 2008 p 93)

Az imeacutent leiacutert tendencia a mi veacutelemeacutenyuumlnk szerint is egyfajta szellemi kieacutegeacuteshez il-

letve kiuumlresedeacuteshez vezet85 (Nagarjuna 1975 Kolakowski 1992 Fromm Suzuki

1995 Fromm 2002 Byung-Chul 2019)

Az hogy az ingerből informaacutecioacutet tudjon formaacutelni az ember abboacutel pedig a tudaacutes birto-

kaacuteba jusson le kell lassiacutetania a tudataacuteba eacuterkező ingerzuhatagot Szelektaacutelnia kell az

ingerek koumlzoumltt aszerint hogy mi az amire szellemileg valoacuteban szuumlkseacutege van Ekkor

azok informaacutecioacutevaacute alakulnak aacutet aacutellnak oumlssze Majd a tudat meacutelyebb reacutetegeivel kap-

csolatok sokasaacutega alakulhat ki eacutes olyan oumlsszekoumltteteacutesek joumlhetnek leacutetre ndash s ezek uacutejabb

eacutes uacutejabb oumln- eacutes eacutelet-megismereacutesi moacutedok kidolgozaacutesaacutera inspiraacutelhatnak ndash amelyek el-

vezetnek az ismeretek-tudaacutes forraacutesvideacutekeacutere

Uacutegy laacutetjuk Naacutegaacuterdzsuna Jaspers Bergson eacutes Heidegger is beszeacutel erről persze mind-

egyikuumlk a maga toumlrteacuteneti eacutes szociokulturaacutelis kontextusaacuteban

Mindezen koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutera azaacuteltal nyiacutelt lehetőseacuteguumlnk hogy a jelzett

művek eacutes szerzőik gondolatvilaacutegaacuteroacutel az elmuacutelt eacutevek soraacuten sok-sok oacuteraacutenyi beszeacutelgeteacutest

folytattunk teacutemavezetőimmel de a PhD keacutepzeacutes kereteacuteben veacutegzett oktatoacutei tevekeacutenyseacute-

85 Laacutesd meacuteg Hannah Arendt eacutes Karl Jaspers (2015) A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese - Szervezett bűnoumlsseacuteg eacutes

egyetemes felelősseacuteg ciacutemű koumlteteacutet A koumltet raacuteeső reacuteszeacuteben ndash A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese fejezeteiben mely az

előadaacutesainak a leiratai alapjaacuten iacuteroacutedott ndash Jaspers szinte veacutegig azt sugallja hogy az ember egyeacutenileg eacutes

kollektiacuteve is egyre taacutevolabb fog sodroacutedni a szellem forraacutesvideacutekeacutetől ha nem tanul peacuteldaacuteul a II

Vilaacuteghaacuteboruacuteban betoumlltoumltt aktiacutev vagy passziacutev szerepeiből Illetve nem eacutebred fel a technikai

civilizaacutecioacutejaacutenak laacutezaacutelmaacuteboacutel melynek eacuteppen az a legnagyobb veszeacutelye hogy az ember taacutergyaacutevaacute vaacutelik a

sajaacutet maga kreaacutelta vilaacutegaacutenak

88

guumlnk soraacuten is gyakorta előkeruumllt ez a fajta oumlnmagaacutet generaacuteloacute vaacutegyhajhaacuteszoacute emberi at-

titűd A legtoumlbb esetben ezek nem akaratlagos leacutetezeacutesi reakcioacutek eacutes eacuteppen ezeacutert nem

rendeluumlnk hozzaacutejuk semminemű peacuteldaacuteul moraacutelis eacuterteacutekhierarchiaacutet sem A diaacutekok86 eacutes

a segiacutetseacuteguumlnkre leacutevő kivaacuteloacute oktatoacute eacutes kutatoacute kolleacutegaacutek egyaraacutent jelentős meacuterteacutekben hoz-

zaacutejaacuterultak a diskurzusokban valoacute aktiacutev reacuteszveacutetel aacuteltal hogy a peacuteldakeacutent emliacutetett haacuterom

egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegi csomoacutepont felteacuterkeacutepezhető legyen illetve a mindezekre

eacutepuumllő fogalomhaacuteloacute eacutelettel teljen meg

Iacutegy hasznaacuteltuk a vizsgaacuteloacutedaacutesunk soraacuten az elmuacutelt eacutevekben a szellemi kutatoacuteeszkoumlzuumln-

ket termeacuteszetesen ezek csak bdquoiacutezeliacutetőuumllrdquo szolgaacuteltak arra hogy bemutassuk a filoszkoacutep

műkoumldeacuteseacutet eacutes filozoacutefiai akaacuter tudomaacutenyos hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutera is javaslatot tegyuumlnk

A fejezetet lezaacuteroacute gondolatmenetuumlnk talaacuten a dolgozat egyik legvitatottabb vagy

legkeveacutesbeacute elfogadott reacuteszeacutet fogja keacutepezni Ennek elleneacutere elengedhetetlennek gon-

doljuk a maacuter szinteacuten emliacutetett meditaacutecioacutes eacutelmeacutenyvilaacuteg tapasztalataiboacutel szaacutermazoacute isme-

retek roumlvid oumlsszefoglalaacutesaacutet Tulajdonkeacuteppen a sokat emlegetett filoszkoacutep bdquofelfedezeacuteseacute-

hezrdquo is nagyban hozzaacutejaacuterultak az emliacutetett eacutelmeacutenyek

Jaspers (2000) A filozoacutefiai gondolkodaacutes alapgyakorlatai ciacutemű koumlnyveacuteben javaslatokat

fogalmaz meg arra vonatkozoacutean hogy az egzisztaacutelaacutes tovaacutebbaacute a filozoacutefiai fogalomal-

kotaacutes eacutes a szaacutemaacutera legalaacutebb ennyire fontos boumllcseleti keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa mi-

lyen szellemi gyakorlatok segiacutetseacutegeacutevel vaacutelik eleacuterhetőveacute A transzcendencia kapcsaacuten

maacuter emliacuteteacutest tettuumlnk arroacutel hogy a neacutemet boumllcselő filozoacutefiai programjaacutenak egyik legne-

hezebben eacuterthető eacutes ezaacuteltal kivitelezhető keacuterdeacutese eacutes megvaloacutesiacutetaacutesa a transzcendencia

rejtjeleinek olvasaacutesa eacutes az ezt lehetőveacute tevő egzisztaacuteloacute leacutetaacutellapotba keruumlleacutes eacutes az abban

maradaacutes fenntartaacutesa

Meggyőződeacutesuumlnk hogy Jaspers azaacuteltal vaacutelt korunk egyik legmeghataacuterozoacutebb filozoacutefu-

saacutevaacute hogy az egzisztenciaacutelis filozoacutefiaacutet egyreacuteszről aacutellandoacute intellektuaacutelis erőfesziacuteteacutesre

alapozta maacutesreacuteszről egyfajta eacuteletgyakorlat veacutegrehajtaacutesakeacutent eacutertelmezte A tudatossaacuteg

szaacutemaacutera kiemelkedő jelentőseacutegű alapfelteacutetelkeacutent szerepel ebben az eacutertelmi eacutes szellemi

gyakorlatban (Jaspers 2000 2004)

86 Az oktatoacutei gyakorlat soraacuten nagyleacutetszaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg előtt nyiacutelt lehetőseacutegem az uacutej fogalmak

folyamatos ismerteteacuteseacuten tuacutel azok elmeacutelyiacuteteacuteseacutere azaz boumllcseleti kapcsoloacutedaacutesi pontjaik szaacutemaacutenak

noumlveleacuteseacutere is Erről reacuteszletesebben a koumlvetkező fejezet idevonatkozoacute alpontjaacuteban reacuteszletesebben is

fogunk beszeacutelni Itt arra hiacutevjuk fel a figyelmet hogy az emliacutetett hallgatoacutesaacuteg nem veacuteletlenuumll lett

diaacuteksaacutegkeacutent aposztrofaacutelva mivel a hallgatoacute kifejezeacutes eacutertelmezeacutesuumlnkben egy passziacutev attitűdoumlt felteacutetelez

A Jaspers (1990) aacuteltal megfogalmazott egyetemi eszmeacutenykeacutep eacutes a maacuter szinteacuten emliacutetett buddhista

keacutepzeacutesi formaacutek egyaraacutent megerősiacutetenek bennuumlnket ezen toumlrekveacutesuumlnk helyeacutenvaloacutesaacutegaacuteban

89

Hasonloacute moacutedon mint a Bergson-i intuitiacutev vizsgaacuteloacutedaacutes eseteacuteben amikor is ndash

meglaacutetaacutesunk szerint ndash meglehetősen a fentiekkel rokoniacutethatoacutean egy olyan egybeolva-

daacutes-eacutelmeacuteny joumln leacutetre a vizsgaacuteloacute eacutes a vizsgaacutelat taacutergya koumlzoumltt mely egyszerűen nem ala-

kulhat ki a jelen pillanatban időzeacutes tudatossaacutega neacutelkuumll (Bergson 1910 1987 Deleuze

2010)

Az elmuacutelt oumlt eacutev soraacuten az eacuteletviteluumlnk elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacutet keacutepezi a fentebb

ismertetett szatipatthaacutena eacutes vipasszanaacute meditaacutecioacutes gyakorlat Az ebből meriacutetett isme-

ret- eacutes eacutelmeacutenyanyag bemutataacutesaacutera nincs moacuted maacuter csak azeacutert sem mert meglaacutetaacutesunk

szerint a szociokulturaacutelis eacutes tudomaacutenyos koumlzeguumlnk szaacutemaacutera idegen Azonban mint peacutel-

daacuteul a fentebb ideacutezett Capra (2000) eacutes Porosz (2018b) kifejezetten fontosnak eacutes alkal-

mazhatoacutenak nevezi a meditaacutecioacutes eacutelmeacutenyek implikaacutelaacutesaacutet akaacuter a tudomaacutenyosan rele-

vaacutensnak minősiacutetett megaacutellapiacutetaacutesok forraacutesai koumlzeacute is

Keacutet dolgot azonban mindenkeacuteppen roumlgziacuteteni szeretneacutenk azzal a ceacutellal hogy a veacutelemeacute-

nyuumlnk szerint a nyugati vilaacutegban kialakiacutetott bdquouumlvegplafonrardquo felhiacutevjuk a figyelmet

A maacuter emliacutetett Pető moacutedszer tudomaacutesunk szerint meacuteg ezidaacuteig nem kutatott teruumllete a

moacutedszer sajaacutetos raacutevezeteacutesen alapuloacute gyakorlataacutenak a buddhista eacuteberseacuteg-meditaacutecioacutekkal

valoacute oumlsszehasonliacutetaacutesa Erről bővebben mind az alapkeacutepzeacutesben mind pedig a mester-

keacutepzeacutesben iacutert diplomamunkaacuteimban reacuteszletesen eacutertekeztem az akkori vizsgaacuteloacutedaacutesaim-

nak az egyik koumlzponti teacutemaacutejaacuteul ennek a paacuterhuzamnak a koumlrvonalazaacutesaacutet vaacutelasztottam

(Farkas 2014 2017)

A meditatiacutev eacutelmeacutenyek tudat tudomaacuteny eacutes vilaacutegunkat formaacuteloacute maacutera elvitatha-

tatlan szerepeiről a XIV Dalai Laacutema toumlrekveacuteseinek is koumlszoumlnhetően a vilaacuteg vezető

termeacuteszettudoacutesai napjainkban uacutegy beszeacutelnek mint arroacutel az emberi teveacutekenyseacutegről

mely a kutataacutesok perifeacuteriaacutejaacuteroacutel azok centrumaacuteba kell hogy keruumlljoumln Abboacutel a ceacutelboacutel

is hogy az emberi megismereacutes keacutepesseacutegeiről eacutes azok kiterjeszteacuteseacuteről ne csak a boumllcse-

leti esetleg a vallaacutesi ndash eddig szubjektiacutevnak nevezett ndash neacutezőpontjaiboacutel vonjunk le kouml-

vetkezteteacuteseket

Olvasatunkban ez a toumlrekveacutes eacutes termeacuteszettudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutes peacuteldaacuteul annak az

el- eacutes felismereacutese hogy Heidegger Jaspers Bergson eacutes nem utolsoacutesorban a fentebb

emliacutetett buddhista filozoacutefia-eacuteletvezeteacutesi gyakorlatok aacuteltal is szorgalmazott ndash igaz nem

teljesen szintetizaacutelhatoacute ndash bdquoprogramokrdquo ceacuteljai megvaloacutesiacutethatoacutek Vagyis peacuteldaacuteul a szub-

jektum eacutes az objektum koumlzoumltti mesterseacuteges toumlreacutes oumlsszeforrhat eacutes ez akaacuter a tudomaacute-

nyossaacuteg szigoruacute kriteacuteriumai szerint is alaacutetaacutemaszthatoacutevaacute vaacutelik (Fenner 1995)

90

Aacutellaacutespontunk szerint ndash szubjektiacuteve ndash megalapozottnak laacutetjuk mindezen szempontok

alapjaacuten hogy a filoszkoacutep valamint materiaacutelis eszkoumlztaacutersai mint mondjuk meditaacutecioacutes

folyamatok megismereacuteseacutet is segiacutető keacutepalkotoacute technoloacutegiaacutek (MR PET CT stb) joacutel

megfeacuternek egymaacutes mellett illetőleg koumllcsoumlnoumlsen igazoljaacutek a maacutesik leacutetjogosultsaacutegaacutet

A filoszkoacutep előkeacutepe lehet az 1 szaacutemuacute keacutepen laacutethatoacute bdquokoumlnyvmalomrdquo Ez az aacuteltalunk

vizsgaacuteloacutedaacutesi eacutes ismeretszerzeacutesi eszkoumlznek egyaraacutent tekintett szerkezet lehetőveacute teszi

hogy a hermeneuta akaacuter teljes meacuterteacutekben elteacuterő tartalmuacute koumlnyvekkel eacutes azok szerzői-

vel koumlzel egyidőben beszeacutedbe elegyedjen Uacutegy ahogy a kaleidoszkoacutep eacutes a filoszkoacutep

taacutercsaacutei sem egyfeacutele kristaacutelyboacutel bdquocsiszoloacutednak formaacuteloacutednakrdquo a koumlnyvmalmon forga-

tott koumlnyvek sem felteacutetlenuumll vagy hasonloacute tartalmuacuteak stiacutelusuacuteak stb

Oumlsszefoglalva a filoszkoacutep a szellemi kutataacutes keacutezhez aacutelloacute87 eszkoumlzeacuteveacute vaacutelt A

kaleidoszkoacutephoz keacutepest ndash ami mintegy technikai segeacutedeszkoumlzkeacutent funkcionaacutelt ese-

tuumlnkben a vizsgaacuteloacutedaacutesunk korai szakaszaacuteban ndash termeacuteszetbeni vaacuteltozaacuteson esett aacutet a

Bergson-i eacutertelmeacuteben is Peacuteldaacuteul egy a mienkeacutehez hasonlatos vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten a her-

meneutikai taacutercsaacutek immaacuter nem igeacutenyelnek ki eacutes behelyezeacutest mintegy oumlnmaguk forog-

nak egymaacuteson eacutes egymaacutesba oumlsszefuumlggeacutesek eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegek szaacutemtalan soraacutet taacuterva

fel

A filoszkoacutep a leacutet folyamatjellegeacutebe enged bepillantaacutest a hasznaacuteloacutejaacutenak De uacutegy hogy

nem szuumlkseacuteges meacuteg viszonylagos szubsztanciaacutekkaacute sem mereviacuteteni a folyamat ese-

meacutenyeit A koumlvetkező aacutellapot a filoszkoacutepikus ember ahol az eszkoumlz eacutes a hasznaacuteloacute maacuter

nem kuumlloumlnboumlzik az objektum eacutes a szubjektum hasiacutetott aacutellapota heg neacutelkuumll oumlsszeforr

A filoszkoacutepikus ember a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll a koumlvetkező tulajdonsaacutegokkal biacuter

egzisztenciaacutelisan eacuterett

egzisztenciaacutelisan eacuteber88

87 Laacutesd Marosaacuten (2004) 88 Ez a keacutet leacutetviszonyulaacutes az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg lehetseacuteges feloldaacutesa Rokoneacutertelmű a toumlbb

iacutezben emliacutetett szimbiotikus ember fogalmaacuteval A disszertaacutecioacute keretei sajnaacutelatos moacutedon nem teszik

lehetőveacute a keacutet fogalom reacuteszletes kifejteacuteseacutet Biacutezunk benne hogy erre a keacutesőbbiekben meacuteg lehetőseacuteg

nyiacutelik

91

1 keacutep Koumlnyvmalom

In Ramelli Agostino Le diverse et artificiose machine del Capitano Agostino

Ramelli Figure CLXXXVIII (1588)

92

Filoszkoacutepos vizsgaacuteloacutedaacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacuteban

Mint ahogyan a dolgozat ezt megelőző fejezeteiben toumlbbszoumlr emliacutetettuumlk a kutataacutes so-

raacuten alkalmunk nyiacutelt az utazaacutes tudomaacutenyaacuteval toumlrteacutenő oumlsszehangoloacutedaacutesra Eacutertjuumlk ez alatt

annak a lehetőseacutegeacutet hogy a koumlzponti szerepet betoumlltő uacutej gondolati konstrukcioacuteinkat

egy szaktudomaacuteny bdquokeretrendszereacutebenrdquo megmeacuteressuumlk

Az maacuter-maacuter banaacutelis megaacutellapiacutetaacutes hogy a filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben az utazaacutes metaforaacuteja

szinte valamennyi gondolkodoacute repertoaacuterjaacuteban megtalaacutelhatoacute

A Jaspers-i filozoacutefiaacuteban eacutertelmezeacutesuumlnk szerint ahhoz hogy az ember eljuthas-

son az egzisztaacutelaacutes oumlnkiteljesiacutető aacutellapotaacuteba egy belső eacutes kuumllső utazaacutest magaacuteban foglaloacute

szellemi felfedező uacuteton kell reacuteszt vennie (Jaspers 1992)

Mint ahogy a Heidegger-i ontoloacutegia is megkoumlzeliacutethető egyfajta utazaacutesi transzformaacutecioacute

megvaloacutesiacutetaacutesa aacuteltal (Heidegger 1991) Uacutegy laacutetjuk hogy a maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett leacutetbe

zuhanaacutes ndash egy itt nem reacuteszletezett ndash intellektuaacutelis eacutes emocionaacutelis tengelyű emberi cse-

lekedetsorozat eredőjekeacutent megszuumlntethető Vagyis aacutetalakiacutethatoacute egy leacutetezeacutesbeli uta-

zaacutessaacute amikor is a leacutet eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumltti mesterseacuteges hasiacutetaacutes koumlvetkezteacuteben kialakult

szellemi szakadeacutek oumlsszeforr Tulajdonkeacuteppen ekkor leacutepuumlnk a maacuter szinteacuten sokat emle-

getett forraacutesvideacutek elfeledett teruumlleteire

Utaltunk raacute az előzőekben hogy Jaspers a filozoacutefia kezdeteit a mindenkori je-

lenben a tudomaacuteny akkor ismert bdquokuumllsőrdquo hataacuteraira helyezi Ez veacutelemeacutenyuumlnk szerint azt

is jelenti hogy mind a keacutet sajaacutet magaacutet oumlnaacutelloacutenak definiaacuteloacute emberi teveacutekenyseacutegnek fo-

lyamatosan figyelnie kell egymaacutesra Ez a megfigyeleacutesi moacuted azonban nem a maacutesik

gyenge pontjainak felteacuterkeacutepezeacuteseacutere kell hogy iraacutenyuljon mint inkaacutebb arra hogy a sa-

jaacutet perspektiacutevaacutekboacutel szaacutermazoacute eredmeacutenyeit koumllcsoumlnoumlsen a maacutesik rendelkezeacuteseacutere bo-

csaacutessa (Jaspers 1990)

Ezek menteacuten haladva talaacuten nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az eddig kifejtőnek vagy ka-

leidoszkoacutep moacutedszerűnek nevezett filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesunk meacuteg egy jelzővel kiegeacute-

sziacutethető ez pedig az alkalmazhatoacute boumllcselet

Sokak szaacutemaacutera talaacuten vitathatoacute az alaacutebbi aacutelliacutetaacutesunk a hermeneutikai koumlr aacutelta-

lunk javasolt szemeacutelyes jelenleacutetet igeacutenylő szoacutebeli kommunikaacutecioacutera eacutepuumllő bdquoeacuteletre

hiacutevoacuterdquo kiegeacutesziacuteteacutese akkor nyeri el a neki szaacutent helyet a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesok taacuterhaacute-

zaacuteban ha az itt megfogalmazott aacutelliacutetaacutesok fogalmi pontosiacutetaacutesok teljesen uacutej megkoumlze-

liacuteteacutesek akaacuter a tudomaacutenyos gyakorlat teruumlletein is alkalmazhatoacutekkaacute vaacutelnak

93

Ezen aacutelliacutetaacutesunk tehaacutet meggyőződeacutesuumlnk szerint oumlsszefeacuter valamennyi eddig ideacutezett eacutes

dialoacutegusba bevont filozoacutefus eacutes gondolkodoacute raacutenk hagyomaacutenyozott mondanivaloacutejaacuteval

Mint maacuter azt is toumlbb esetben a lehető legtoumlbb kontextusban igyekeztuumlnk felvaacutezolni

ennek a gyakorlatorientaacutelt boumllcseletnek a megvaloacutesiacutetaacutesa a Buddha aacuteltal megalapozott

filozoacutefia sajaacutetossaacutega a taniacutetaacutesa kezdeteacutetől (Tenzin 1999 Tenzin 2005a Fenner 1995)

Mint maacuter toumlbb iacutezben is utaltunk raacute a tudomaacutenyos eacuteletben napjainkban talaacuten

meacuteg szokatlan hogy a szemeacutelyes eacuteletszituaacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute tapasztalatok ilyen meacutely-

seacutegig bekeruumlljenek egy doktori disszertaacutecioacute mondanivaloacutejaacuteba Maacuter a ciacutemben is jelezni

kiacutevaacutentuk hogy az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg jelenteacutesvilaacutegainak felfedezeacutese a tudo-

maacutenyossaacuteg szikaacuteran objektiacutev toumlrekveacutesein tuacutelmutat Ezt bővebben kifejtettuumlk az eddigi

fejezetekben itt azeacutert hiacutevjuk fel erre uacutejra a figyelmet mert a soron koumlvetkező alfeje-

zetekben megjelenő ndash a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg aacuteltal maacuter megkritizaacutelt eacutes befogadott ndash

tanulmaacutenyok oacutehatatlanul hordoznak magukban egyfajta szemeacutelyes eacuterintettseacutegből fa-

kadoacute tapasztalati esszenciaacutekat89

Tehaacutet a maacuter szinteacuten emliacutetett soron koumlvetkező alfejezetek az uacutegynevezett tudo-

maacutenyos alkalmazhatoacutesaacutegi proacuteba elemei melyek egyuacutettal a funkcionaacutelis fogyateacutekos-

saacuteggal eacutelő emberekre vonatkozoacute szaacutemszerű adatokkal is szolgaacutelnak mindazok szaacute-

maacutera akik esetleg hiaacutenyoltaacutek az eacuterintettekre vonatkozoacute statisztikai kimutataacutesokat a

disszertaacutecioacuteboacutel Bemutatjaacutek tovaacutebbaacute az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg az akadaacutelymen-

tesiacutető ember a szimbiotikus ember eacutes az alkalmazkodoacute ember fogalmaink ndash a Kropot-

kin-i eacutertelemben vett ndash egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen segiacutető bdquoevoluacutecioacutes fejlődeacuteseacutetrdquo is Veacuteguumll

de nem utolsoacute sorban peacuteldaacutekat sorakoztatnak fel a toumlbbszoumlr emliacutetett filoszkoacutep gyakor-

lati alkalmazaacutesaacutera is

89 Megjegyezzuumlk hogy a multidimenzionaacutelis eacutes multidiszciplinaacuteris paradigmaacutek a jelen korunkban egyre

nagyobb teret hoacutediacutetanak maguknak szerte a vilaacutegon (Ropolyi 2016) Ehhez kapcsoloacutedoacutean a

fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny azon toumlrekveacuteseacutet eacutes megaacutellapiacutetaacutesaacutet tartjuk iraacutenyadoacutenak mely szerint a

funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelőkről folytatott akaacuter tudomaacutenyos kutataacutesok eacutes diskurzusok akkor

vaacutelnak hitelesseacute ha maguk az eacuterintettek a sajaacutet tapasztalataik integraacutelaacutesa reacuteveacuten is autentikus tagjaivaacute

vaacutelhatnak a vizsgaacuteloacutedoacutek koumlzoumlsseacutegeacutenek(Szauer 2010)

Ez a rendkiacutevuumll előremutatoacute toumlrekveacutes eacutes egyre inkaacutebb teret nyerő kutataacutesmoacutedszertani elem veacutelemeacutenyuumlnk

szerint toumlbb mint rokoniacutethatoacute peacuteldaacuteul az Epikteacutetoszroacutel iacutert gondolatainkkal mint ahogy a Jaspers-i

egzisztenciaacutel-filozoacutefiai gyakorlat sajaacutet eacutelmeacutenyvilaacutegot megkeruumllhetetlenneacute tevő klauzulaacuteival is

Heidegger hasonloacutean az emliacutetett gondolkodoacutekhoz kiemelkedően fontosnak tartja a szemeacutelyes

leacutetezeacutesből szaacutermazoacute tapasztalatok egybeveteacuteseacutet a toumlbbi taacutersunk hasonloacute eacutelmeacutenyeivel eacutes az abboacutel szuumllető

bdquovilaacutegkonstrukcioacutekkalrdquo

94

A katedra mint a fogalmi kiterjeszteacuteseink Bergson-i eacutes Jaspers-i proacutebaacuteja

Szoacutet kell ejtenuumlnk veacutegezetuumll a kutataacutesi szakasz soraacuten szerzett oktataacutesi tapasztalataink-

roacutel is melyeknek javareacutesze az utazaacutes vilaacutegaacutenak alap- eacutes mesterszintű szakemberkeacutep-

zeacuteseacuteből szaacutermazik Első iacutezben a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg aacuteltalunk klasszikusnak ne-

vezett megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjairoacutel ejtuumlnk paacuter szoacutet mely szorosan kapcsoloacutedik a fogyateacute-

kossaacutegtudomaacuteny maacuter emliacutetett toumlrekveacuteseacutehez Ezt egyszerűen bdquosemmit roacutelunk neacutelkuuml-

luumlnkrdquo gyakorlatnak nevezzuumlk90

Az akadaacutelymentesiacuteteacutes fogalomkoumlreacutenek taacutersadalmi beaacutegyazottsaacutegaacutet joacutel jellemzi ndash mint

arroacutel fentebb maacuter bővebben is iacutertunk eacutes ezt alaacutebb is megtesszuumlk uacutejabb fogalmi eacutes leacutet-

kontextusokba helyezve azt ndash hogy a teveacutekenyseacuteget az emberek koumlzel 100-a a fizi-

kai eacuteletkoumlrnyezetuumlnk aacutetalakiacutetaacutesaacuteval illetve annak szuumlkseacutegszerűseacutegeacutevel azonosiacutetja

Ami meacuteg enneacutel is eacuterdekesebb szaacutemunkra hogy a legtoumlbb esetben a mobilitaacutes koumlzle-

kedeacutes tehaacutet a mozgaacutes akadaacutelyainak elhaacuteriacutetaacutesakeacutent azonosiacutetja azt a taacutersadalom91

Nincs ez maacuteskeacutepp az utazaacutes vilaacutegaacuteban sem igaz erre vonatkozoacute empirikus ku-

tataacutest nem veacutegeztuumlnk az elmuacutelt koumlzel haacuterom eacutev oktatoacutei gyakorlata soraacuten Azonban a

Szauer neveacutehez fűződő tanulmaacuteny megaacutellapiacutetaacutesait visszaigazolva laacutettuk eacutes laacutetjuk a mai

napig is a kuumlloumlnboumlző felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyekben szerzett tapasztalataink alapjaacuten

Tovaacutebbi fontos elem ha maacuter a klasszikus megkoumlzeliacuteteacutest emliacutetettuumlk hogy a maacuter szinteacuten

egy maacutesik oumlsszefuumlggeacutesben meacutelyebben kifejtett fogyateacutekossaacuteg-eacutertelmezeacutes mennyire

oumlsszeforrt az akadaacutelymentesiacuteteacutes gyakorlataacuteval illetve annak elveivel (Szauer 2010)

Rendkiacutevuumll eacuterdekes funkcionaacutelisan fogyateacutekos oktatoacutekeacutent megfigyelni azt hogy a hall-

gatoacutesaacuteg mennyivel nyitottabban aacutell a fogyateacutekossaacuteg keacuterdeacuteseacutehez ha az manifeszt moacute-

don megjelenik szaacutemaacutera tovaacutebbaacute ha a keacuterdeacuteskoumlroumlkről egy sokkal szeacutelesebb spekt-

rumuacute keacutepet tudunk felvaacutezolni

Tovaacutebbaacute lehetőseacuteguumlnk nyiacutelt arra hogy az aacuteltalunk alkotott uacutej fogalmak eacutes a

hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute ndash biacutezunk benne hogy nem hasznaacutelunk tuacutelzoacute jelzőt ndash szemleacutelet-

vaacuteltaacutesra lehetőseacuteget adoacute tartalmak bdquoteszteleacuteseacutererdquo mikoumlzben ezeket a fogalmakat eacutes

tartalmakat koumlruumlljaacutertuk kiacutevuumllről szemleacuteltuumlk majd beleacutejuumlk ereszkedtuumlnk92 Azt tudjuk

90 Eacutertelmezeacutesuumlnkben melyben termeacuteszetesen szerepet jaacutetszik az a speciaacutelis eacutelethelyzet melynek

koumlvetkezteacuteben az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja mozgaacutesfogyateacutekossaacutega reacuteveacuten jaacuter-kel a heacutetkoumlznapokban Gondolunk itt

a koumlvetkezőkre a semmit roacutelunk neacutelkuumlluumlnk elve az nem kizaacuteroacutelag a doumlnteacuteshozatalok soraacuten kell hogy

eacuterveacutenyesuumlljoumln hanem az eacutelet valamennyi teruumlleteacutere kiterjeszthető Eacuteppen ezeacutert inkaacutebb ezt uacutegy nevezzuumlk

hogy amit csak lehet koumlzoumlsen valoacutesiacutetsuk meg 91 Laacutesd peacuteldaacuteul httpakadalymentescom (Megtekintve 20200303) 92 Laacutesd Bergson (2012) eacutes Jaspers (1990)

95

biztosan kijelenteni hogy a hallgatoacutek az elveacutegzett peacuteldaacuteul projekttervezeacutesi feladatok

megvaloacutesiacutetaacutesa soraacuten rendkiacutevuumll rugalmasan eacutes nyitottan kezelteacutek a fogalmi spektrum-

bőviacuteteacutesek eacutes vizsgaacuteloacutedaacutesimoacutedok hozadeacutekait Egy olyan mesterszakos szakdolgozat93

is szuumlletett a Budapesti Gazdasaacutegi Egyetemen melynek koumlzponti mondanivaloacuteja a

funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek infokommunikaacutecioacutes hozzaacutefeacutereacuteseacutenek vizsgaacute-

lataacutera foacutekuszaacutelt Arra is kitekintett peacuteldaacuteul hogy a szolgaacuteltatoacutei weboldalak akadaacutely-

mentesseacutegi taacutejeacutekoztatoacute szintje milyen meacuterteacutekű

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet e roumlvid gondolatsorral csupaacuten illusztraacutelni szerettuumlk volna

azt hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg eacuteletfilozoacutefiai termeacuteszetű megkoumlze-

liacuteteacutese alkalmazhatoacute a felsőoktataacutesi keacutepzeacutesek utazaacutestudomaacutenyi teruumlleteire Uacutegy laacutetjuk

ezen tuacutelmenően egyfajta kommunikaacutecioacutes alkalmazhatoacutesaacutegi proacutebaacuten is aacutetesett a kaleido-

szkoacutep vagy kifejteacutes-boumllcseleti megkoumlzeliacuteteacutesuumlnk Tudjuk hogy meacuteg az utunk elejeacuten jaacute-

runk de az utazaacutes tudomaacutenya mint egy joacutel felkeacuteszuumllt idegenvezető segiacutet bennuumlnket

abban hogy a filozoacutefiai ceacutelkitűzeacuteseinket legalaacutebb reacuteszben alaacute tudjuk taacutemasztani a gya-

korlatban

A soron koumlvetkező haacuterom fejezet a bevezeteacutesben emliacutetett utazaacutestudomaacutenyi

vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten papiacuterra vetett tanulmaacutenyok aacutetdogozott verzioacutein keresztuumll igyek-

szik bemutatni a boumllcseleti jellegű uacutej fogalmak gyakorlatba uumllteteacuteseacutenek evoluacutecioacutejaacutet

Az ismeacutetleacutesek tehaacutet itt meacuteg inkaacutebb előfordulnak Azonban azt is eacuterzeacutekeltetni igyek-

szuumlnk veluumlk hogy valoacutes uacutet- eacutes folyamatjelzők is raacutemutatva a fogalmi haacutetteacuter fokozatos

bővuumlleacuteseacutere is Ezt szolgaacutelja a tanulmaacutenyok időrendi sorrendben toumlrteacutenő szerepelteteacutese

Viszont jelezni kiacutevaacutenjuk ez csak kronoloacutegiai eacutes nem hierarchikus felsorolaacutes

93 Maacuter a Mező Nikoletta aacuteltal keacutesziacutetett diplomadolgozat ciacuteme is uacutegy gondoljuk magaacuteeacutert beszeacutel Az

informaacutecioacutek hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek centraacutelis jelentőseacutege az akadaacutelymentes turizmusban

96

Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben

Az ember sajaacutetos adottsaacutegainaacutel fogva nem csak passziacutev reacutesztvevője a termeacuteszet eacutes a

koumlzte zajloacute folyamatoknak hanem egyre nagyobb meacuterteacutekben (aacutet)alakiacutetoacuteja is azoknak

(Gehlen 1976) Gondoljunk csak arra hogy őseink egyik legmeghataacuterozoacutebb bdquotalaacutelmaacute-

nyaacutenakrdquo a kereket tartjuk melynek segiacutetseacutegeacutevel előszoumlr a terheik mozgataacutesa vaacutelt egy-

szerűbbeacute majd a domesztikaacutecioacute aacuteltal ndash az aacutellatok erejeacutenek igeacutenybeveacuteteleacutevel kiaknaacutez-

hatoacutevaacute vaacutelaacutesaacuteval ndash a megtett taacutevolsaacutegok is jelentősen noumlvekedtek

Iacutegy a gondolkodoacute ember felismerte sajaacutet biologikumaacuteboacutel eredő korlaacutetait eacutes akadaacutelyo-

zottsaacutegaacutet azokat igyekezett kognitiacutev keacutepesseacutegeinek segiacutetseacutegeacutevel aacutetleacutepni eacutes mentesiacute-

teni Manapsaacuteg ezt a teveacutekenyseacuteget akadaacutelymentesiacuteteacutesnek nevezzuumlk

A gyűjtoumlgeteacutestől az eacutelmeacutenyvadaacuteszatig

Az utazaacutes viszont eredendően a leacutetfenntartaacutes eacuterdekeacuteben kifejtett helyvaacuteltoztataacutesi

szuumlkseacutegszerűseacutegből napjainkra leginkaacutebb ndash de koumlzel sem kizaacuteroacutelagosan ndash eacutelmeacuteny-

szerző eacutes -generaacuteloacute teveacutekenyseacuteggeacute vaacutelt Mindez emocionaacutelis attitűdoumlkkel is kiegeacuteszuumll

az utazoacutek kifejezett toumlrekveacutese egy boldogabb a heacutetkoumlznapitoacutel elteacuterő aacutellapot leacutetreho-

zaacutesa megeacuteleacutese (Michalkoacute 2010)

Megjelennek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek

A helyvaacuteltoztataacutes uacutej dimenzioacutejaacutenak kialakulaacutesaacuteval a reacutesztvevők szaacutemaacutenak drasztikus

emelkedeacutese prognosztizaacutelhatoacute volt Michalkoacute (2011) szerint eacutes ebből kifolyoacutelag az eacutel-

meacutenyszerzeacutesre vaacutegyoacute szaacutezmillioacutek koumlzoumltt megjelentek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacute-

lyek is

Mint az alaacutebbi aacutebraacuten majd laacutethatjuk a magyarorszaacutegi oumlsszlakossaacuteg koumlzel 5-aacutet teszi

ki a fogyateacutekos emberek taacutersadalmi csoportja A nemzetkoumlzi szakirodalom tovaacutebbaacute a

vonatkozoacute ENSZ eacutes Unioacutes akadaacutelymentesiacuteteacutesi ajaacutenlaacutesok illetve direktiacutevaacutek a 65 eacutev fe-

lettieket a fogyateacutekossaacuteggal eacutelőkkel egy bdquohalmazbardquo tartozoacutekeacutent jeleniacutetik meg

Elgondolkodtatoacute hogy a kismamaacutek eacutes csecsemőiket gondozoacute nevelő csalaacuted-

tagok vagy az aacutetmenetileg szinteacuten bdquoakadaacutelymentesiacuteteacutesre szoruloacuterdquo ndash betegseacuteg vagy tra-

uma aacuteltal eacuterintetteacute vaacutelt ndash embertaacutersaink csak marginaacutelisan jelennek meg a fenti jogi

97

szabaacutelyozaacutesokban A fogyateacutekossaacuteg előfordulaacutesaacutenak tekinteteacuteben hazaacutenk a vilaacutegaacutetlag-

nak megfelelő saacutevban helyezkedik el (2aacutebra)

2 aacutebra A fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes 65 eacutev felettiek Magyarorszaacutegon

Infoszolg2011 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes Piktogram thenounproject

A nemzetkoumlzi statisztikaacutek a vaacuterhatoacute bdquofogyateacutekossaacuteg aacuteltal eacuterintettrdquo utazaacutesok tekinteteacute-

ben a koumlvetkezőket mutatjaacutek (3aacutebra)

3 aacutebra A fogyateacutekos emberek prognosztizaacutelt utazaacutes-megvaloacutesulaacutesai

Infoszolg Enterprise amp Industry Magazine 20142 piktogram thenounproject

98

Tehaacutet mint laacutethatoacute az akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacutesa aacuteltal jelentősen noumlvekedni

fog az arra bdquoraacuteszoruloacuterdquo utazoacutek szaacutema euroacutepai viszonylatban Nem nagy mereacuteszseacuteg ki-

jelenteni ez valamennyi fogadoacute orszaacuteg tekinteteacuteben igaz lehet tekintet neacutelkuumll annak

kontinensbeacuteli elhelyezkedeacuteseacutere

A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny jelenlegi aacutellaacutespontja szerint a fogyateacutekossaacuteggal

eacutelők laacutethatatlansaacutegaacutenak egyik oka a taacutersadalmi koumlrnyezet akadaacutelyokkal teli volta

(Koumlnczei 2015) A gondolatmenet a koumlvetkezők menteacuten vaacutelik vilaacutegossaacute a szaktudo-

maacuteny aacutelliacutetaacutesa miszerint a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek azaacuteltal szenvednek ndash a leg-

toumlbb esetben maradandoacute ndash haacutetraacutenyokat bdquoeacuteprdquo taacutersaikhoz keacutepest hogy a jelenkori taacutersa-

dalmi szerveződeacutesek csak reacuteszben keacutepesek a mindenki szaacutemaacutera egyenlő eseacutellyel hoz-

zaacutefeacuterhető eacutes biztonsaacutegosan hasznaacutelhatoacute koumlrnyezet kialakiacutetaacutesaacutera Ezen aacutelliacutetaacutesok hal-

maza csak reacuteszigazsaacutegokat tartalmaz a hiaacutetusok kitoumllteacuteseacutere a fejezet maacutesodik reacuteszeacuteben

teszek kiacuteseacuterletet A turizmus teacuternyereacutese a laacutethatatlansaacutegi faktor ellen is hat mint ahogy

a szociokulturaacutelis koumlrnyezet minden teruumlleteacutere kiterjedő pozitiacutev hataacutesokat is generaacutel

A szakmai eacutes a koumlzbeszeacuted szintjeacuten eacutertett akadaacutelymentesiacuteteacutesi keretekről eacutes

sziacutenesiacuteteacutesuumlkről

A heacutetkoumlznapi kommunikaacutecioacute szintjein aacuteltalaacuteban az emberek ha az akadaacutelymentesiacuteteacutes

szoacuteba keruumll akkor javareacuteszt a mozgaacutesfogyateacutekossaacuteggal eacutelők szaacutemaacutera kialakiacutetott raacutem-

paacutekra asszociaacutelnak az esetek kis szaacutezaleacutekaacuteban a bdquoberregőrdquo gyalogaacutetkelőhelyeket em-

liacutetik (Szauer 2010)

Enneacutel azeacutert joacuteval toumlbbről van szoacute mint ahogy a maacuter ideacutezett Koumlnczei gondolatboacutel is

kiolvashatoacute Egy olyan komplex egyeacuteni eacutes koumlzoumlsseacutegi teveacutekenyseacuteghaacuteloacute rajzoloacutedik ki

melynek csomoacutepontjain kell hogy kikristaacutelyosodjon egy mindannyiunk szaacutemaacutera ndash le-

hetőseacuteg szerint koumlzvetlen eacutes folyamatos kuumllső segiacutetseacuteg neacutelkuumll ndash hasznaacutelhatoacute em-

beri(bb) koumlrnyezet Termeacuteszetesen a koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk eacutes szituaacutecioacutek zavartalan

hasznaacutelataacutenak kialakiacutetaacutesa valoacuteban fontos eleme ennek az oumlsszetett folyamatnak de

koumlzel sem kizaacuteroacutelagos prioritaacutest eacutelvez

Az ENSZ bdquoA fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek jogainak eacutes lehetőseacutegeinek bizto-

siacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute egyezmeacutenyeacutebenrdquo94 toumlrekszik az akadaacutelymentesiacuteteacutes tekinteteacuteben is ho-

lisztikus eacutes nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy transzdiszciplinaacuteris megkoumlzeliacuteteacutesre S hogy a

94 Hazaacutenkban a 2007 eacutevi XCII toumlrveacuteny a Fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacutelyek eacutes az ahhoz kapcsoloacutedoacute

Fakultatiacutev Jegyzőkoumlnyv aacuteltal integraacuteloacutedott a jogrenduumlnkbe

99

gyakorlatban is megvaloacutesulhasson mindez oumlsztoumlkeacutelni kell a ratifikaacuteloacute orszaacutegok doumln-

teacuteshozoacuteit civil aktivistaacuteit tudoacutesait stb ezen a teacuteren

A turizmus tudomaacutenya eacutes valamennyi eacuterintett szakember ezaacuteltal mintegy meg-

hiacutevaacutest kapott abba a koumlrbe melynek koumlzoumlsen vaacutellalt feladata tuacutelmutat a foumlld lakossaacute-

gaacutenak 5-6-aacutet95 kitevő eacuterintett emberek eacuteletkoumlruumllmeacutenyeinek esetuumlnkben eacutelmeacutenyszer-

zeacuteseacutenek javiacutetaacutesaacuten eacutes annak lehetőveacute teacuteteleacuten Oumlnmagaacuteban a maacuter emliacutetett 5-6-os po-

pulaacutecioacutes raacuteta is elkeacutepesztő szaacutemot jelent de ha belegondolunk azon egyszerű teacutenybe

hogy az esetek toumlbbseacutegeacuteben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő ember aacutellandoacute segiacutetseacutegre szorul

ezt a szaacutemot minimum megduplaacutezhatjuk

Most azonban nyissuk nagyobbra felteacuterkeacutepező tudatunkat Az utazaacutes eacutes utazaacutes-

szervezeacutes vilaacutegaacuteban eacuteppuacutegy mint a mindennapokban egyre toumlbb eacutes toumlbb informaacutecioacute

vesz koumlruumll bennuumlnket mi toumlbb egy eacutelmeacutenyszerző roumlvidke kiraacutendulaacutes megszervezeacutese

lassan elkeacutepzelhetetlen az eacuteletuumlnk reacuteszeacutet keacutepező infokommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk hasz-

naacutelata neacutelkuumll

Maacutera termeacuteszetesseacute vaacutelt peacuteldaacuteul a szaacutellaacutes- vagy eacutetteremfoglalaacutes megvaloacutesiacutetaacutesa egyet-

len valoacutes emberi kommunikaacutecioacutes aktus veacuteghezvitele neacutelkuumll Tehaacutet az online foglalaacute-

sok eseteacuteben peacuteldaacuteul az algoritmus bdquobeszeacutelrdquo a szolgaacuteltataacutest megrendelővel Ez ameny-

nyire oumlrvendetes ndash hiszen akaacuter akadaacutelymentesiacutetőnek is nevezhető eacutes fejlődeacuteskeacutent defi-

niaacutelhatoacute ndash legalaacutebb annyi akadaacutelyt is teremt Ebből az aspektusboacutel neacutezve kirajzoloacutedik

egy horizontaacutelis eacutes egy vertikaacutelis bdquoesemeacutenyhorizontrdquo-bővuumlleacutese az akadaacutelymentesiacuteteacutes

fogalmaacutenak ami ezaacuteltal vaacutelhat akadaacutelymentesseacuteggeacute

Az utazoacutek szaacutemaacutenak aacuteltalaacutenos eacutes robbanaacutesszerű noumlvekedeacutese az akadaacutelyok gaacute-

tak szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel is egyuumltt jaacuter A heacutetkoumlznapi eacutelet reacuteszeacuteveacute vaacutelnak az utazoacutek

ami akaacuter zavaroacute is lehet gondoljunk peacuteldaacuteul a buliturizmus robbanaacutesszerű elterjedeacute-

seacutere Budapest belvaacuterosaacutenak bizonyos keruumlleteiben Ezt a folyamatot Michalkoacute

(Michalkoacute Raacutetz 2019) magyarul bdquototaacutelis turizmusnakrdquo nevezi tőle aacutetveacuteve a fogalom-

alkotaacutes Ariadneacute fonalaacutet az akadaacutelymentesseacuteg is totaacutelissaacute kell hogy vaacuteljon neacutehaacuteny

eacuteven beluumll a szolgaacuteltatoacutek kiacutenaacutelataacuteban ezaacuteltal a nem akadaacutelymentesseacutegnek kell szuumlk-

seacutegszerűen megjelennie

95 Az alaacutebbi hivatkozaacuteson keresztuumll taacutejeacutekozoacutedhatunk erről reacuteszletesebben illetve arroacutel is

informaacutecioacutekhoz juthatunk hogy mieacutert is bdquocsaloacutekardquo a hazai nagyaraacutenyuacute csoumlkkeneacutes ebben a szegmensben

Forraacutes httpscuttlyky6U6pC (Megtekintve 20200303)

100

A totaacutelis akadaacutelymentesseacuteg

Haladjunk tovaacutebb az inkaacutebb a cyberteacuterbe keruumllő bdquoperszonaacutelis utazaacutesszervezeacutesrdquo szuper-

sztraacutedaacuteja menteacuten96 Az magaacutetoacutel eacutertetődő ndash legalaacutebb is anyabolygoacutenk neacutemely reacutegioacutejaacute-

ban ndash hogy az internetes feluumlletek minden fogyateacutekossaacuteggal eacutelő ember szaacutemaacutera fuumlg-

getlenuumll annak milyenseacutegeacutetől eleacuterhetőek koumlnnyen kezelhetőek eacutes eacuterthetőek legyenek

Az infokommunikaacutecioacutes hozzaacutefeacuterhetőseacuteg koumlzel sem a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek

kizaacuteroacutelagos eacuterdekeacuteből eacutes igeacutenyeacuteből fakad Az időskoruacuteak vagy a kisgyermekkel utazoacutek

egyaraacutent kellő biztonsaacuteggal kell tudjanak navigaacutelni ezeken a feluumlleteken Banaacutelisnak

tűnhet a kijelenteacutes miszerint minden ember elvaacuteraacutesa maacutes eacutes maacutes de az koumlnnyen be-

laacutethatoacute hogy sokan vagyunk akik az aacuteltalaacutenossaacutegokon tuacutel valoacuteban maacutes igeacutenyekkel eacutes

ezzel oumlsszefuumlggeacutesben maacutes lehetőseacutegekkel biacuterunk (Kahneman 2013)

A fentiekből maacuter kiolvashatoacute az hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes folyamata koumlzel sem csu-

paacuten technoloacutegiai eacutes materiaacutelis siacutekra korlaacutetozoacutedik Eacuterdemes belegondolni hogy ez a

folyamat a bioloacutegiai sajaacutetossaacutegokon tuacutel kognitiacutev eacutes emocionaacutelis teruumlletekből is ered

Oumlnmagaacuteban a hozzaacutefeacuterhető koumlrnyezet kialakiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute szaacutendeacutek szaacutermazhat az

emberek iraacutenti empaacutetia eacuterzeacutesvilaacutegaacuteboacutel de ugyaniacutegy egyfajta megteacuteruumllő uumlzleti befekte-

teacutes szikaacuteran logikus gazdasaacutegi aspektusaacuteboacutel is

Mindkeacutet esetben sok-sok ember egyuumlttműkoumldeacuteseacutere van szuumlkseacuteg az elhataacuterozott vaacuteltoz-

tataacutesok aacutetalakiacutetaacutesok veacutegrehajtaacutesaacutera Ez a taacutersadalmi egyuumlttműkoumldeacutesi modell vezet el

bennuumlnket egy sokkal meacutelyebb reacuteteg feltaacuteraacutesaacutehoz az akadaacutelymentesiacutető emberi teveacute-

kenyseacuteg teljesebb megeacuterteacutese feleacute

Akaacuter a koumlzoumlsseacutegeacutepiacuteteacutes akaacuter az uumlzleti befekteteacutesek vilaacutega felől koumlzeliacutetuumlnk koumlz-

ponti teacutemaacutenkhoz megkeruumllhetetlen feltenni a keacuterdeacutest hogy kizaacuteroacutelag a fogyateacutekos

emberek eacutes hozzaacutetartozoacuteik bdquobeluumlgyerdquo-e az akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacutesa

Mint ahogy azt Schumacher (1996) is megfogalmazza a fenntarthatoacute taacutersadalmi eacutes

gazdasaacutegi fejlődeacutes maacutera elengedhetetlen gondolati haacutettereacutet kell hogy keacutepezze a lehető

legtoumlbb embertaacutersunk szaacutemaacutera eleacuterhető ndash az anyagi javak megszerzeacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet

megteremtő munkafolyamaton tuacutelmutatoacute ndash belső eacuterteacuteket is teremtő teveacutekenyseacutegnek eacutes

eacutelmeacutenyszerzeacutesi lehetőseacutegnek is Ebből koumlvetkezik peacuteldaacuteul a munkafolyamatok lehető-

seacuteg szerinti totaacutelis akadaacutelymentesiacuteteacutese melyre remek lehetőseacutegeket nyuacutejt a turizmus

96 Hely hiaacutenyaacuteban erre a bdquoklasszikusrdquo komplex akadaacutelymentesiacuteteacutesi igeacutenyű teruumlletre foacutekuszaacutelunk

101

egyre bővuumllő haacutetorszaacutega Iacutegy maacuteris nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy a nyolcvanas kilencve-

nes eacutevek eseacutelyegyenlőseacuteg-koumlzpontuacute gondolkodaacutesmoacutedjaacutet szuumlkseacutegszerűen meg kell ha-

ladnunk egy aacuteltalam szintkiegyenliacutetőnek nevezett teveacutekenyseacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa aacuteltal

Ez a skandinaacutev orszaacutegok gyakorlataacuteban maacutera mindennapossaacute vaacutelt a leacutenyege

pedig a koumlvetkező olyan taacutersadalmi szociaacutelis oktataacutesi eacutepiacutetett koumlrnyezeti stb felteacutetel-

rendszert kell leacutetrehozni fenntartani eacutes fejleszteni ahol minden ember maximalizaacutelni

tudja a benne rejlő pontencialitaacutesokat (Adler 1998) Ez nem elsősorban a szaacutemaacutera tett

koumlnnyiacuteteacutesek kedvezmeacutenyek eacutes feacutelretekinteacutesek stb aacuteltal eacuterhető el hanem peacuteldaacuteul az

utazaacutesi felteacutetelek ilyen moacutedon toumlrteacutenő kialakiacutetaacutesaacuteval ami oumlnmagaacuteban lehetőveacute teszi a

mindenki aacuteltal megvaloacutesiacutethatoacute akadaacutelytalan bdquooumlnerősrdquo hasznaacutelatot Tehaacutet maacuter műkouml-

dőkeacutepes ndash igaz nem hibaacutetlan ndash gyakorlati peacutelda is rendelkezeacutesuumlnkre aacutell a totaacutelis aka-

daacutelymentesiacuteteacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak akadaacutelyokkal teli kitaposandoacute oumlsveacutenyeacuten

Iacutegy biacutezhatunk benne hogy a joumlvő turisztikai szakemberei szaacutemaacutera evidenciaacutevaacute

vaacutelik nem csak a leacutetezeacutes valamennyi dimenzioacutejaacutera kiterjedő ndash maacutera alapvető szuumlkseacuteg-

letteacute vaacutelt ndash eacutelmeacutenyszerzeacutesi utazoacutei igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacutenek a megszervezeacutese eacutes bizton-

saacutegos lebonyoliacutetaacutesa hanem teveacutekenyseacuteguumlk elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacuteveacute vaacutelik az akadaacutely-

mentesiacutető gondolkodaacutes is

Annak eacuterdekeacuteben hogy a maacuter emliacutetett totaacutelis turizmus a turisztikai termeacutekek taacuterhaacutezaacutet

ne szakiacutetsa szeacutet szuumlkseacutegesseacute vaacutelik az utazaacutes diszcipliacutenaacutejaacutenak tovaacutebbi spektraacutelis kiter-

jeszteacutese Hasonloacutean a Deleuze-i leacutetszerveződeacutesi modellhez mely nem egy koumlzpontboacutel

szeacutetaacutegazoacute szerveződeacutesi struktuacuterakeacutent hanem inkaacutebb egy szaacutemtalan csomoacutepontboacutel aacutelloacute

haacuteloacutezatkeacutent eacutertelmezi peacuteldaacuteul a taacutersadalmi a tudomaacutenyos eacutes a boumllcseleti folyamatok

szerveződeacuteseacutet (Deleuze 1988)

Ahhoz hogy a fentiekben vaacutezolt turisztikai termeacutekszemleacutelet ne csak uumlres gon-

dolatok sziacutenes halmaza legyen a koumlvetkező reacutesz kiacutevaacuten gondolati taacutempontokat vagy

ha uacutegy tetszik filozoacutefiai akadaacutelymentesiacutető de meacuteg inkaacutebb akadaacutelymentesseacutegi eszmeacute-

ket is magaacuteban foglaloacute tartalmakat nyuacutejtani

102

Az eacuteletfilozoacutefia mint az ismeretek goacutercsoumlve

Mint a fejezet bevezeteacuteseacuteben maacuter emliacuteteacutesre keruumllt az utazaacutes mint napjainkban első-

sorban eacutelmeacutenyszerző teveacutekenyseacuteg gyoumlkerei az ember eacutes az emberiseacuteg kialakulaacutesaacutenak

koraacuteboacutel erednek Ami őseink szaacutemaacutera a tuacuteleacuteleacuteseacutert zajloacute szakadatlan kuumlzdelem eszkoumlze

volt maacutera a szabadidő eltoumllteacuteseacutenek egyik elengedhetetlen eszkoumlzeacuteveacute alakult aacutet

Hasonloacute folyamat jaacutetszoacutedott le az emberek aacuteltal keacutesziacutetett eszkoumlzoumlk eseteacuteben gondol-

junk itt a kereacutek feltalaacutelaacutesaacutenak kardinaacutelis jelentőseacutegeacutere peacuteldaacuteul Ez amellett hogy je-

lentős segiacutetseacuteget nyuacutejtott az eacutelelmiszerek hasznaacutelati taacutergyak stb koumlnnyebb mozgataacute-

saacutera nagyobb teruumlletek bejaacuteraacutesaacutet is lehetőveacute tette a vaacutendorloacute ősoumlk szaacutemaacutera A segiacutetseacute-

get nem kizaacuteroacutelag a technikai eszkoumlzoumlk praktikus hasznaacutelhatoacutesaacutegaacuteban eacuterthetjuumlk ha-

nem a megalkotaacutesukhoz vezető kognitiacutev fejlődeacutesben is melyek aacuteltal őseink a fejlődeacutes

uacutetjait szaacutemunkra kitapostaacutek Ebből egyszerűen az is koumlvetkezik hogy a homo sapiens

nem csak gondolkodoacute a vilaacutegba eacutes termeacuteszetbe bdquobelekoacutestoloacuterdquo hanem akadaacutelymente-

siacutető leacutenynek is tekinthető

E nagyon roumlvid antropoloacutegiai kitekinteacutes utaacuten forduljunk az eacutelet- eacutes egziszten-

ciaacutelfilozoacutefia eacutelmeacuteny- eacutes tudaacutesvilaacutega feleacute

Az aacuteltalunk emliacutetett eacutes eacutertelmezeacutesuumlnkben egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező filozoacutefiai

megkoumlzeliacuteteacutesek elsődleges feladata ndash Jaspers nyomdokain haladva ndash nem a vilaacuteg tel-

jesseacutegeacutenek megismereacutese hanem annak felteacuterkeacutepezeacutese hogy a folyamatosan vaacuteltozoacute

leacutet mikeacutent mutatkozik meg a benne eacutes a vele eacutelő ember szaacutemaacutera (Jaspers 2000 2008)

A Jaspers-i gondolat akaacuter az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak jelmondata is lehetne hiszen raacutemu-

tat annak aacutellandoacute vaacuteltozaacutesaacutera eacutes a benne rejlő egyeacuteni eacutes taacutersadalmi potencialitaacutesok ki-

meriacutethetetlen taacuterhaacutezaacutera

Korunkban amikor az utazaacutes maacuter szinte leacutetszuumlkseacutegletteacute vaacutelt azaz egy olyan teveacutekeny-

seacuteggeacute amely akaacuter hatalmas taacutevolsaacutegok aacutetszeleacutese aacuteltal az aacutellandoacute mozgaacutesban leveacutest

szolgaacutelja eacutes demonstraacutelja aacutelliacutethatjuk hogy a toumlmegjelenseacuteg formaacutejaacutet oumllti

Az utazaacutesok doumlntő haacutenyada a statisztikai adatok tanulsaacutega szerint szabadidő eltoumllteacutesi

szaacutendeacutekoltsaacuteguacute Eacuterdemes szakemberkeacutent belegondolnunk abba keacutepesek vagyunk-e az

egyre nagyobb szaacutemban jelenleacutevő turistaacutek szaacutemaacutera valoacuteban eacutelmeacutenyduacutes termeacutekpalettaacutet

oumlsszeaacutelliacutetani Eacutelmeacuteny alatt az eacuteletfilozoacutefusok olyan interakcioacutekat esemeacutenyeket eacutes

eacuteletszituaacutecioacutekat eacutertenek melyek a leacutetezeacutes mindennapos teveacutekenyseacutegeinek koumlreacuteből idő-

legesen keacutepesek kiemelni a benne szereplő embereket eacutes olyan benyomaacutesok kognitiacutev

eacutes emocionaacutelis bdquomegeacuteleacutesekrdquo reacuteszeseiveacute tenni őket melyek aacuteltal a vilaacutegunkroacutel alkotott

103

keacutepuumlk sziacutenesebbeacute bdquomeacutelyebbeacuterdquo vaacutelik Ez a folyamat hasonlatos ahhoz amit Eliade a

vallaacutesos uumlnnepek a heacutetkoumlznapitoacutel elteacuterő magasabb szintű aacuteteacuteleacutese kapcsaacuten fejt ki a

szent eacutes a profaacuten eacuteleteacutelmeacuteny tekinteteacuteben (Eliade 2009)

Az ember immaacuteron az akadaacutelymentesiacuteteacutesi keacutepesseacutege reacuteveacuten a Foumlld fizikai tereacute-

ben rendkiacutevuumll roumlvid idő alatt keacutepes nagy taacutevolsaacutegokat megtenni Azonban a reacutegen vaacute-

gyott repuumlleacutesi keacutepesseacuteg mindennapossaacute vaacutelaacutesaacuteval sem keacutepes kieleacutegiacuteteni az ősidők oacuteta

benne munkaacuteloacute kiacutevaacutencsisaacutegaacutet eacutes vaacutegyvilaacutegaacutet Az eacutelmeacutenyek folyamatosan bővuumllő taacuter-

haacuteza mintha eacuteppen ellenkező hataacutest vaacuteltana ki a fentebb emliacutetett eacuteletfilozoacutefiai eacutelmeacutenyre

vetiacutetve

Az ember mint akadaacutelymentesiacutető leacuteny ekkeacuteppen is keacutenytelen szembesuumllni azon fo-

gyateacutekossaacutegaacuteval mely a veacutegesseacutegeacuteből eacutes az eacutelet kieleacutegiacutetetlen voltaacuteboacutel egyaraacutent fakad

Ez magyaraacutezhatoacute a totaacutelis turizmus eljoumlveteleacutevel de talaacuten azzal is hogy nem meacutelyiacute-

tettuumlk el kellőkeacuteppen a tudaacutesunkat a belső mozgatoacuterugoacuteink ismerete tekinteteacuteben Eb-

ben nekuumlnk szakembereknek ndash eacuterkezzuumlnk a szaktudomaacutenyok vagy a filozoacutefia teruumlle-

teacuteről ndash megkeruumllhetetlen felelőseacuteguumlnk van tudvaacuten hogy a termeacutekek melyeket kiacutenaacute-

lunk csak reacuteszben tudjaacutek kieleacutegiacuteteni az utazoacutei igeacutenyek teljes palettaacutejaacutet Ebben ismeacutet

csak segiacutetseacuteguumlnkre lehet az eacuteletfilozoacutefusok eacutevezredekre visszanyuacuteloacute tudaacutesa mely

koumlzel sem korlaacutetozoacutedik az oumlreg kontinensuumlnkre eacutes Eacuteszak-Amerikaacutera

Lehetseacuteges kiuacutet az elidegenedő eltaacutergyiasuloacute eacutelmeacutenyek infernoacutejaacuteboacutel

Mint maacuter utaltunk raacute az utazoacutek a heacutetkoumlznapjaik bdquotaposoacutemalmaacuteboacutelrdquo fizikailag is kileacutep-

nek egyre nagyobb szaacutemban szaacutemukra teljesen idegen kultuacuteraacutekkal keruumllnek aktiacutev kap-

csolatba Ez első hallaacutesra akaacuter elő is segiacutethetneacute a felvilaacutegosodaacutes egyik alapeszmeacutenyeacutet

a neacutepek beacutekeacutes egymaacutes mellett eacuteleacutese ideaacuteljaacutenak megvaloacutesulaacutesaacutet

Azonban a heacutetkoumlznapokban ndash eacutertve ez alatt az utazaacutes vilaacutegaacutenak mindennapjait ndash azt is

tapasztaljuk hogy az elkeacutepesztő embertoumlmeg megjeleneacutese a vilaacuteg legkuumlloumlnboumlzőbb taacute-

jain nem csak a maacuter oly sokszor emliacutetett valoacutes eacutelmeacutenyszerzeacutest teszik lehetetlenneacute de

magukat a laacutetnivaloacutekat is olyan eroacutezioacutes nyomaacutesnak teszik ki mely joacutecskaacuten vetekszik

az idő vasfogaacuteval

Immaacuteron tehaacutet nem csak az utazaacutes folyamataacutenak akadaacutelyait kell minden eacuterintett

szaacutemaacutera elhaacuteriacutetani hanem maga a turisztikai teveacutekenyseacuteg kvaacutezi a turizmus teremti

meg a sajaacutet akadaacutelyait Peacuteldaacuteul a repuumllőterek terheltseacutegeacutenek noumlvekedeacuteseacutevel a koumlrnyező

104

teruumlletek infrastruktuacuteraacutejaacutera nehezedő nyomaacutes sok esetben a koumlzoumlsseacutegi koumlzlekedeacutes heacutet-

koumlznapi hasznaacutelataacutet is megneheziacuteti vagy akaacuter ellehetetleniacuteti azt Ezek okaacuten a totaacutelis

akadaacutelymentesiacuteteacutes uacutejabb erős gyakorlati szuumlkseacutegszerűseacuteggel megerősiacutetve keacuter magaacutenak

leacutetjogosultsaacutegot S itt maacuter koumlzel sem a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes segiacutetőik mozgaacutesaacutenak

eligazodaacutesaacutenak stb tereacuteben mozgunk

Az akadaacutelyok mint laacutethatoacute folyamatosan uacutejratermelik oumlnmagukat paradox

moacutedon eacuteppen az ember akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacutegeacutenek egyik eredmeacutenyekeacuteppen

(Adler 1998) Baacutermennyire is robbanaacutesszerű a turizmus fejlődeacutese vilaacutegszerte az utazaacutes

iraacutenti igeacuteny is egyfajta korlaacutet tekintve hogy a megvaloacutesulaacuteshoz szuumlkseacuteges anyagi erő-

forraacutesok tudati gaacutetak (eacutertve itt az egyre sokasodoacute rizikoacutefaktoroktoacutel terrorizmustoacutel

betegseacutegektől informaacutecioacutehiaacutenytoacutel ndash torzulaacutestoacutel vagy az akadaacutelymentesiacuteteacutes hiaacutenyaacutetoacutel

valoacute veacutelt vagy reaacutelis feacutelelmek) előteremteacutese vagy lekuumlzdeacutese nem annyira magaacutetoacutel eacuter-

tetődő folyamat

Az uumlresseacuteg teljesseacuteget nyuacutejtoacute eacutelmeacutenyvilaacutega

A modernkori eacuteletfilozoacutefia ndash hasonloacutean az indiai Naacutegaacuterdzsuna neveacutevel feacutemjelzett uumlres-

seacutegfilozoacutefiai iskola taniacutetaacutesaihoz mely szerint a dolgok csak egymaacutest felteacutetelezve leacutetez-

hetnek ezeacutert semmi sem aacutell meg oumlnmagaacuteban a dolgok uumlresseacutegtermeacuteszetűek ndash a szub-

jektum eacutes az objektum laacutetszoacutelagos kettősseacutegeacutenek feloldaacutesaiban laacutetja egy kiegyensuacute-

lyozott eacuteletet eacutelni tudoacute ember keacutepeacutenek lehetőseacutegeacutet

Fontos laacutetni hogy a Jaspers aacuteltal lebegőnek nevezett tudataacutellapot ami a tapasz-

talatszerzeacutesre eacutes a koumlrnyezetuumlnkkel veacutegzett folyamatos interakcioacutekra utal egyuacutettal tuacutel

is leacutep ezeknek az interakcioacuteknak aacuteltalaacutenosan vagy akaacuter tudomaacutenyosan vizsgaacutelt moacuted-

jain eacutes megaacutellapiacutetaacutesain Mintegy oumlnmaga reacuteszeacuteveacute teacuteve az eacutelmeacutenyeket eacutes tapasztalato-

kat ezekben eacutes ezekkel egyuumltt lebeg minden koumltoumlttseacutegektől mentes felfedezőjekeacutent a

vilaacutegaacutenak (Jaspers 1998 p 50) Ez a szemleacutelet veacutelemeacutenyuumlnk szerint alkalmazhatoacute a

turisztikai termeacutekek tartalmasabbaacute teacuteteleacutenek szempontjaacuteboacutel meacutegpedig az idegenfor-

galmi laacutetvaacutenyossaacutegok tematikus csomagokba rendezeacuteseacutenek szempontjai koumlzoumltt esetle-

gesen megjeleniacutethető bdquokoumlzoumlsseacutegi toumlrteacuteneti esemeacutenyekre emleacutekeztető ndash akaacuter szemeacutelyre

is szabott ndash programelemek kidolgozaacutesa eacutes hangsuacutelyozaacutesa aacuteltal

Gyakran egysiacutekuacutenak mutatjaacutek be az egzisztenciafilozoacutefia ezen bdquoeacuteletmegismerőrdquo fogal-

maacutet melyet csak eacutes kizaacuteroacutelag egy elmeacuten beluumlli utazaacuteskeacutent prezentaacutelnak ami csak ke-

veseknek adatik meg (Jaspers 1998) Holott koumlzel sem erről van szoacute Jaspers Heideg-

ger eacutes Deleuze is a vilaacuteg fizikai tereacuteben toumlrteacutenő folyamatos jelenleacutetet eligazodaacutest eacutes

105

eacuteleteacutelmeacutenyek jelenben toumlrteacutenő megeacuteleacuteseacutet ugyanuacutegy a kiteljesedeacutes eacutes a helyes oumlnrefle-

xioacute leacutetrejoumltteacutenek egyik felteacutetelhalmazakeacutent hataacuterozzaacutek meg

A maacuter emliacutetett szubjektum (utazoacute utazni vaacutegyoacute ember) eacutes az objektum (vilaacuteg

termeacuteszet eacutes az embertaacutersak kulturaacutelis koumlzegei) laacutetszoacutelagos dualitaacutesa belső eacutes kuumllső

feszuumlltseacutegek forraacutesa is a belső vilaacutegunk keacutepei eacutes a kuumllvilaacuteg toumlrteacuteneacutesei ugyanis ritkaacuten

keruumllnek oumlsszhangba Ennek feloldaacutesaacutera tehet kiacuteseacuterletet az utazaacutes megvaloacutesulaacutesa eacutes az

aacuteltala generaacutelt eacutelmeacutenyek sokasaacutega A vilaacutegroacutel alkotott ndash sok esetben maacutesodlagos for-

raacutesokra taacutemaszkodoacute ndash elkeacutepzeleacuteseink a valoacutes tapasztalatok aacuteltal leacuteteacutelmeacutenyekkeacute vaacutelhat-

nak Ez a jaspersi gondolati haacutezakat szelenceacuteket eacutes tokokat (Gehaumluse) mintegy fel-

toumlrő leacuteteacutelmeacutennyel rokoniacutethatoacute mely egy olyan folyamatra mutat raacute ami aacuteltal az em-

beri tudat kettősseacuteg-tapasztalaacutesa ndash leacutetezik az eacuten eacutes a mi eacuten eacutes a vilaacuteg ndash is feloldhatoacute

de legalaacutebbis időlegesen bdquofelfuumlggeszthetőrdquo (Olay-Ullmann 2011 pp 129-141) Ese-

tuumlnkben ez a turista megvaloacutesuloacute utazaacutesa az oumltlet megszuumlleteacuteseacutetől a hazaeacuterkezeacutesig be-

zaacuteroacutelag

Az utazni vaacutegyoacute ember tehaacutet sokkal inkaacutebb egy oumlnmagaacutet eacutes a vilaacutegot egyaraacutent

megismerni felteacuterkeacutepezni igyekvő leacuteny meacuteg akkor is ha ennek a keacuteszteteacutesnek sok

esetben nincs tudataacuteban Mindezek megvaloacutesulaacutesa egy akadaacutelymentesiacutető komplex fo-

lyamat nagyon is joacutel megfigyelhető eacutes leiacuterhatoacute reacutesze

Ebben kell hogy segiacutetseacuteget nyuacutejtsanak a turizmus teruumlleteacuten dolgozoacute szakemberek is

Iacutegy hozzaacutejaacuterulva nem csak az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutehez hanem az ember

szenvedeacutesteli ezeacutert ki nem eleacutegiacutető leacutetezeacuteseacutenek okaacuten kialakuloacute ndash mindannyiunkban

benne rejlő ndash hiaacutetusok eacutes akadaacutelyok felismereacuteseacutehez (Farkas 2017) Az aacuteltaluk kiacutenaacutelt

termeacutekek mint gyoacutegyiacuter is hozzaacutejaacuterulhatnak a koumlzoumls fogyateacutekossaacutegaink aacutetmeneti bdquoke-

zeleacuteseacutehezrdquo

A leiacutertak laacutetaacutesmoacutedot szeacutelesiacutető szaacutendeacutekoltsaacutegaacutenak mintegy eszenciaacutejakeacutent aacutell-

jon itt Naacutegaacuterdzsuna Draacutegakőfuumlzeacutereacutenek97 kettő versszaka Veacutegh Joacutezsef fordiacutetaacutesaacuteban

(Veacutegh 2009 p 105) Ahol a koumlrbecsoacutevaacutelt uumlszoumlk jeleniacuteti meg a taacutevolboacutel oumlnmagaacutetoacutel le-

begni laacutetszoacute tűzkarikaacutet melyhez ha koumlzelebb mereacuteszkeduumlnk az eacutejszakaacuteban akkor

doumlbbenuumlnk raacute hogy gyermekek poumlrgetnek egy paraacutezsloacute veacutegű fadarabot (Farkas 2017)

Biacutezom benne iacutegy leszuumlnk az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg

97 Az indiai filozoacutefus vilaacutegi buddhista gyakorloacutek szaacutemaacutera iacutert filozoacutefiai tartalmuacute uacutetmutatoacute

versgyűjtemeacutenyeacutenek neve (Feheacuter 1997)

106

nagyon is mindannyiunkra jellemző eacutes leacutenyuumlnkből eredő fogalmaival melyek első pil-

lantaacutesra akaacuter reacutemisztőnek is tűntek

Ez a haacuterom uacutet egymaacutestoacutel fuumlggő ok eacutes okozat

Kezdet koumlzeacutep eacutes veacuteg neacutelkuumll

A koumlrbecsoacutevaacutelt uumlszoumlkhoumlz hasonloacutean

Poumlrgeti a leacutetforgatag kerekeacutet

Mert az eacutenkeacutep nem aacutellhat oumlssze sem magaacuteboacutel

Sem maacutesboacutel sem mindkettőből

Eacutes a haacuterom időből sem ezeacutert vele egyuumltt

Megszűnik a tett s leacutetesuumlleacutes is (Naacutegaacuterdzsuna Draacutegakőfuumlzeacuter 130-37)

107


multidiszciplinaacuteris illetve boumllcseleti dimenzioacuteiba

Az bdquoutazaacutes metaforaacuteja a filozoacutefia vilaacutegaacutenak egyik legkedveltebb hasonlata volt akaacuter

az oacutekori goumlroumlg akaacuter keleti a filozoacutefusok koumlreiben Ez a gondolati iacutev nem szakadt meg

jelen korunkra sem s mint laacutetni fogjuk az egzisztenciaacutelfilozoacutefusok is előszeretettel

hasznaacuteljaacutek az utazaacutes legkuumlloumlnboumlzőbb hasonlatait boumllcseletuumlk bdquovaloacutedisaacutegaacutenakrdquo alaacutetaacute-

masztaacutesa eacuterdekeacuteben Egyreacuteszről tehaacutet az iraacutentuk tanuacutesiacutetott tisztelet maacutesreacuteszről a ceacutel-

keacutent kitűzoumltt fogalmi keret-bőviacuteteacutes jobban eacuterthetőseacutege eacuterdekeacuteben ndash mint arra a beve-

zeteacutesben maacuter utaltunk ndash szinonimakeacutent fogjuk hasznaacutelni az utazaacutes tudomaacutenya kifeje-

zeacutest a maacuter megszokott turizmustudomaacuteny szoacuteoumlsszeteacutetellel

Az eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutes a nyugat-euroacutepai maacutera feledeacutesbe meruumllt az

eacuteszak-amerikai gondolatkoumlrben pedig joacuteszerivel nem vaacutelt ismertteacute Karl Jaspers vagy

Martin Heidegger neve sokak szaacutemaacutera ismerősen csenghet mindkettőjuumlk eacuteletműve

meghataacuterozoacute a filozoacutefia XX szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben Az ő munkaacutessaacuteguk nyomaacuten kije-

lenthető hogy a boumllcsesseacuteg szereteteacutenek nagyon is gyakorlati ha tetszik heacutetkoumlznapi

olvasata is a rendelkezeacutesuumlnkre aacutell

Jogosan vetődhet fel a keacuterdeacutes hogy az utazaacutes-turizmus tudomaacutenyaacutenak szuumlk-

seacutege van-e egy uacutejabb megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedra kuumlloumlnoumls tekintettel annak eacuteletfilozoacutefiai jel-

legeacutere Uacutegy gondoljuk a vaacutelasz egyeacutertelműen igen hiszen az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes a

fenntarthatoacutesaacuteg fogalmi kereteinek kiemeleacutese a bdquofizikai teacuterbőlrdquo az emliacutetett boumllcseleti

haacutetteacuter ismerete neacutelkuumll nem vagy sokkal nehezebben joumlhetett volna leacutetre

Vizsgaacuteloacutedaacutesunk keacutet meghataacuterozoacute tengely menteacuten vizsgaacutelja az utazoacutei magatar-

taacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes a fogyateacutekossaacuteg eacutes nem utolsoacute sorban a fenntarthatoacutesaacuteg

keacuterdeacuteskoumlreit Az eacuteletfilozoacutefiai tartalmak kutataacutesmoacutedszertana a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok

hermeneutikai iraacutenyaacutet koumlveti mely a nyugati kultuacuterkoumlrben elsősorban Martin Heideg-

ger eacutes Hans-Georg Gadamer neveacutehez fűződik A feacutelreeacuterteacutesek elkeruumlleacutese veacutegett megje-

gyezzuumlk hogy ez az eacutertelmezeacutesi moacutedszer koumlzel sem a leiacutert szoumlvegek bdquoeacuteletre kelteacuteseacuterőlrdquo

szoacutel csupaacuten hanem az emberi teveacutekenyseacuteg szinte valamennyi volumeneacutere kiterjeszt-

hető Ezt a kutataacutesi formaacutet kiegeacutesziacutetettuumlk meacuteg a Karl Jaspers eacutes a Naacutegaacuterdzsuna neveacutehez

fűződő eacuteletfilozoacutefiai gyakorlatorientaacutelt leacuteteacutertelmezeacutesi moacutedszerek alkalmazaacutesaacuteval

Vizsgaacuteloacutedaacutesunk maacutesodik tengelyeacutet a turizmus teruumlleteacuten veacutegzett elemzeacutesek adtaacutek me-

lyek reacuteveacuten betekinteacutest nyertuumlnk a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg fogalmaacutenak

eacutertelmezeacuteseacutebe az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak vezeacuterfonalaacuten haladva

108

Eacuteletfilozoacutefia szempontuacute megkoumlzeliacuteteacutesek

Oumlrvendetes moacutedon az akadaacutelymentesiacuteteacutes mint koumlrnyezet aacutetalakiacutetaacutesi teveacutekenyseacuteg

egyre ismertebb eacutes elfogadottabb nemcsak Euroacutepaacuteban de a vilaacuteg szinte valamennyi

teruumlleteacuten is Sajnos azonban egyelőre főkeacutent a fogyateacutekossaacuteg kiacuteseacuterőjelenseacutegeacutet eacutertjuumlk a

fogalom alatt (Kaacutelmaacuten Koumlnczei 2002) Ezt nem győzzuumlk eleacutegszer hangsuacutelyozni az

eacutertekezeacutesben eacutes a szoacutebeli diskurzusok alkalmaacuteval

Mi akik az utazaacutes vilaacutegaacutenak felteacuterkeacutepezeacuteseacuteben koumlzoumlsen gondolkodunk eacutes te-

veacutekenykeduumlnk egyre inkaacutebb raacuteeszmeacuteluumlnk hogy enneacutel sokkal toumlbbről van szoacute Gehlen

(1976) megfogalmazaacutesa szerint az ember hiaacutenyleacuteny s ennek koumlvetkezteacuteben mintegy

raacutekeacutenyszeruumllt hogy leacutetrehozza az emberi kultuacuteraacutet Mint ebből laacutetszik a filozoacutefiai ant-

ropoloacutegia fontos keacuterdeacutesnek tekinti az ember sajaacutetos helyzeteacutet a toumlbbi eacutelőleacutenyhez keacute-

pest oumlnmagaacuteban sebezhető mivoltaacutet Adler (1998) kuumlloumln fejezetet szentel Az eacuteletisme-

ret ciacutemű koumlnyveacuteben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek elfogadaacutesaacuteval kapcsolatos neheacutez-

seacutegeknek de sorai koumlzuumll kiolvashatoacute hogy egyfajta lehetőseacutegkeacutent is tekint a fizikai

mentaacutelis eacuterzeacutekszervi stb seacuteruumlleacutessel eacutelő emberekre Lehetőseacutegkeacutent arra hogy jobban

megismerjuumlk sajaacutet korlaacutetainkat hogy azokat mineacutel inkaacutebb kitaacutegiacutetani legyuumlnk keacutepesek

Eacuterdekes lehet ebben az oumlsszefuumlggeacutesben is a Kropotkin-i gondolatvilaacuteg roumlvid

felideacutezeacutese ugyanis az orosz geograacutefus eacutes filozoacutefus szibeacuteriai utazaacutesai eacutes hosszuacute ott tar-

toacutezkodaacutesa soraacuten empirikus bizonyiacuteteacutekok szaacutezain keresztuumll igazolta aacutelliacutetaacutesai valoacutesaacuteg-

tartalmaacutet miszerint az evoluacutecioacute nem elsősorban a fajok koumlzoumltti versengeacutesen harcon

keresztuumll teljesedik ki hanem az aacuteltala koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegnek nevezett gyakorlaton

keresztuumll (1924) Mint ahogy Polaacutenyi (2004) reciprocitaacutes elmeacutelete is arra keacutesztet ben-

nuumlnket hogy az emberre uacutegy is tekintsuumlnk mint segiacutetseacutegre eacutes egyuumlttműkoumldeacutesre szoriacute-

tott leacutetformaacutera98

Az utazaacutes az ember egyik legősibb teveacutekenyseacutege Őseink meacuteg gyakran keacuteny-

szerből jaacutertaacutek be a koumlruumlloumlttuumlk leacutevő teruumlleteket amikor is nem elsősorban a megismereacutes

hanem a tuacuteleacuteleacutes keacutenyszere hajtotta őket Sokezer eacutev keacutenyszerű utazoacutei leacuteteacutenek tanulsaacute-

gai beeacutepuumlltek az emberiseacuteg kultuacuteraacutejaacuteba mintegy generaacuteltaacutek eacutes generaacuteljaacutek a korunkban

kicsuacutecsosodoacute technikai civilizaacutecioacutet is Adler eacutes Kropotkin uacutegy eacutertelmezte a fent reacutesz-

letezett egyuumlttműkoumldeacutesi szuumlkseacutegleteket hogy azok neacutelkuumlloumlzhetetlen komponensei nem

98 Eacuterdemes oumlsszevetni a keacutet gondolkodoacute segiacutetseacutegre eacutes egyuumlttműkoumldeacutesre mint evoluacutecioacutes mozgatoacuterugoacutera

vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait Charles Darwin Az ember szaacutermazaacutesa eacutes a nemi kivaacutelasztaacutes ciacutemű koumlnyveacute-

ben a bdquocsoportszelekcioacuterdquo-roacutel megfogalmazott gondolatainak a tartalmaacuteval (1961)

109

csak a leacutetfenntartaacutesnak de magaacutenak az emberreacute vaacutelaacutesnak is Manapsaacuteg az utazaacutes java-

reacuteszben az eacutelmeacutenyszerzeacutes eacutes a boldogsaacutegkereseacutes egyik eszkoumlze (Michalkoacute 2010) Ezt

lehetne akaacuter uacutegy is eacutertelmezni hogy a fentiekben taglalt szuumlkseacutegszerű utazaacutes eacutes egyuumltt-

műkoumldeacutesi almotiacutevum maacutera maacuter csak marginaacutelis szerepet jaacutetszik a vilaacutegot bejaacuteroacute em-

berszaacutezmillioacutek motivaacutecioacutes palettaacutejaacuten

Azt aacutelliacutetjuk hogy a ma leacutetrejoumlvő utazaacutesok indikaacutetoraiban legalaacutebb olyan suacutellyal

van jelen az emberben rejlő egyuumlttműkoumldeacutesi hajlandoacutesaacuteg eacutes szuumlkseacutegszerűseacuteg tovaacutebbaacute

a felfedezeacutes eacutes a kommunikaacutecioacute vaacutegya mint őseinkneacutel Termeacuteszetesen ezek kiegeacuteszuumll-

tek a maacuter emliacutetett eacutelmeacutenyszerzeacutes eacutes boldogsaacutegkereseacutes dimenzioacuteival eacutes ezek eacutertelmez-

hetők egy eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesből eredő leacutetbeacuteli uacutetkereseacutes mindannyiunkban

megleacutevő ha nem is minden esetben tudatosuloacute vaacutegyaacuteval (Jaspers 2008)

Mint laacutethatoacute az akadaacutelymentesiacutető ember (Farkas 2019) fogalma egy olyan ter-

meacuteszetes emberi tulajdonsaacutegot eacutes adottsaacutegot hordoz eacutes jeloumll mely nem a maacuter emliacutetett

bdquoklasszikusrdquo akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg csupaacuten hanem az ember alapvető tulaj-

donsaacutega

Az ember tehaacutet akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacutegeacutenek is koumlszoumlnheti jelenlegi

technikai eacutes kulturaacutelis eredmeacutenyeit s mindezeket az egyuumlttműkoumldeacutesi keacutepesseacutege neacutelkuumll

nem eacuterhette volna el Aacutelliacutetaacutesunk szerint az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes a fenntarthatoacutesaacuteg eacuter-

telmezeacutesdimenzioacuteinak kiterjeszteacutese kiemelt szerepet kell hogy kapjon a turizmus

fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eacutes eacutesszerűsiacuteteacuteseacutenek elkeruumllhetetlen tovaacutebbgondolaacutesaacutenak a vonat-

kozaacutesaacuteban is

A koumlvetkezőkben neacutezzuumlk meg reacuteszletesebben hogyan kapcsoloacutedik egymaacuteshoz

az eacuteletfilozoacutefiai eacutelmeacutenyvilaacuteg eacutes az utazaacutes tudomaacutenya

Oumlroumlk keacuterdeacutes ndash foumlldrajzi elhelyezkedeacutesuumlnktől eacutes kulturaacutelis beaacutegyazoacutedaacutesunktoacutel

fuumlggetlenuumll ndash mieacutert is vagyunk itt a Foumlldoumln illetve mikeacuteppen toumllthetjuumlk ki a rendelke-

zeacutesuumlnkre aacutelloacute eacuteletidőnket A vallaacutesok filozoacutefiai iskolaacutek majd keacutesőbb a szaktudomaacute-

nyok eacutes szakfilozoacutefiaacutek kart karba oumlltve igyekeznek vaacutelaszokat talaacutelni a feltett keacuterdeacute-

sekre Az aacuteltalunk preferaacutelt egzisztenciaacutelfilozoacutefiai boumllcseleti iraacutenyzat is kiacuteseacuterletet tesz

erre de mint ahogy Bergson (2012 p 68) megfogalmazza a boumllcselő feladata abban

aacutell hogy leginkaacutebb szoacuteban valoacutedi keacuterdeacuteseket eacutes valoacutes kritikaacutet fogalmazzon meg az

ember eacutes nem kizaacuteroacutelag az eacutertelem olvasataacuteboacutel A leacutetezeacutesre vonatkozoacutean eacutes a leacutetezeacutes

konkreacutet bdquooumlsszetevőiberdquo belemeruumllve azokboacutel kiindulva alkosson fogalmakat eacutes elmeacute-

leteket melyek soha nem lehetnek veacuteglegesek eacutes merevek

110

Hermeneutikai kutataacutesmoacutedszertanunk kitűnően illeszthető ehhez a fogalom- eacutes

elmeacuteletalkotaacutesi moacutedhoz melynek sarkalatos pontja esetuumlnkben a vizsgaacutelt emberi uta-

zoacutei teveacutekenyseacuteg felteacuterkeacutepezeacutese Ez a Gadameri-i (2003) vizsgaacuteloacutedaacutes alapveteacuteseacutet is

szem előtt tartja miszerint az adott vizsgaacuteloacutedaacutes alaacute vont leacutetteveacutekenyseacuteg egy konkreacutet

taacutersadalmi eacutes szociokulturaacutelis kontextus eredmeacutenye vagyis nincsenek merev oumlroumlk

szubsztanciaacutelis igazsaacutegok a vilaacutegunkban Tehaacutet az utazaacutes eacutes annak fenntarthatoacutesaacutega

egy uacutejrafelfedezeacutesi soha meg nem szűnő emberi folyamat ami sajaacutet korunk taacutersa-

dalmi kommunikaacutecioacutes eacutes gazdasaacutegi eacuteletszoumlveteacutebe illeszkedő moacutedon vizsgaacutelandoacute

Az 1920-as eacutevek elejeacuten koumlzepeacuten egyre markaacutensabban megfogalmazoacutedott az

az aacutellaacutespont miszerint az ember eacutes a kultuacuteraacuteja eljutott abba a technikai fejlettseacutegi aacutella-

potba hogy az eredendően termeacuteszeti staacutetusza kulturaacutelis centrumaacutevaacute alakult aacutet ami

annyit jelent hogy immaacuter bdquofelette aacutellrdquo a termeacuteszetnek nem fuumlgg tőle sőt mi toumlbb

annak alakiacutetoacutejaacutevaacute is vaacutelt Uacutegy gondoljuk ez a kisseacute materialistaacutenak hatoacute megaacutellapiacutetaacutes

akaacuter csak a tagadhatatlan kliacutemakatasztroacutefa aacuternyeacutekaacuteban toumlbbszoumlroumlsen is megdőlt eacutes

egyeteacutertuumlnk Jaspers azon gondolataacuteval miszerint az ember szimbiotikus viszonya az

anyabolygoacuteval eacutes taacutegabb eacutertelemben az annak otthont adoacute univerzummal letagadha-

tatlan (Jaspers 1996)

Ezen aacutelliacutetaacutes majdnem toumlkeacuteletesen megegyezik a buddhista filozoacutefia alapvető

taniacutetaacutesaival melyek egeacuteszen a Buddha taniacutetaacutesaiig eacutes az Euroacutepaacuteban egyre inkaacutebb is-

mertteacute vaacuteloacute II szaacutezadi indiai filozoacutefus Naacutegaacuterdzsuna gondolatisaacutegaacuteig is visszavezet-

hetők

A gondolkodoacute ember tehaacutet legalaacutebb annyira fuumlggoumltt a toumlrteacutenetiseacuteg kezdeteacutetől

fogva az őt koumlruumlloumllelő eacutes fenntartoacute termeacuteszettől mint a tuacuteleacuteleacuteseacutet biztosiacutetoacute kiemelkedő

kognitiacutev keacutepesseacutegeitől eacutes a testi adottsaacutegaiboacutel adoacutedoacute egyuumlttműkoumldeacutesi eacutes egyuumltteacuteleacutesi

leacutetmoacutedjaacutetoacutel A felnőtt ndash nevezzuumlk ez esetben bdquoemberspecifikusrdquo ndash viselkedeacutesnek a fok-

meacuterője lehet peacuteldaacuteul ennek a koumllcsoumlnoumls eacutes feloldhatatlan egymaacutesrautaltsaacutegnak a felis-

mereacutese valamint fenntarthatoacutesaacutegi felteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa aacutepolaacutesa eacutes gondozaacutesa

Mindezekhez szervesen illeszkedő moacutedon utazoacute leacuteny is az ember aki teveacutekenyseacutege

soraacuten valoacuteban a homo sapiens kifejezeacutes egy keveacutesseacute ismert kontextusa eacutertelmeacuteben be-

lekoacutestoloacute leacutenye is a leacutetezeacutesnek

Kis mereacuteszseacuteggel tovaacutebb szőve a vizsgaacuteloacutedaacutes filozoacutefiai szoumlveteacutet azt is kijelent-

hetjuumlk hogy a gondolkodoacute belekoacutestoloacute eacutes utazoacute tulajdonsaacutegokkal eacutelő ember legalaacutebb

ennyire akadaacutelymentesiacutető leacutetező is Emleacutekezzuumlnk arra hogy a tanulmaacuteny elejeacuten az

utazaacutest az utazoacutei leacutetformaacutet uacutegy is emliacutetettuumlk mint keacutenyszerpaacutelyaacutet őseink szaacutemaacutera Ez

111

oumlnmagaacuteban is igazolja hogy az ember folyamatosan szembesuumllt az eacuteletben maradaacutesa

soraacuten eleacutebe keruumllő akadaacutelyokkal Bizonyos esetekben akadaacutellyaacute vaacutelhatott egy adott

foumlldrajzi teruumllet noumlveacuteny- eacutes vadaacutellomaacutenyaacutenak meggyeacuteruumlleacutese Tehaacutet a helyvaacuteltoztataacutesi

keacutenyszer egyfajta akadaacutelymentesiacuteteacutesi fajfenntartaacutesi moacutednak is tekinthető mint ahogy

a keacutesőbbiekben megalkotott ndash egyik legfontosabb talaacutelmaacuteny a ndash kereacutek is besorolhatoacute

a fenti kategoacuteriaacuteba

Iacutegy az akadaacutelymentesiacutető ember szembesuumllt sajaacutet korlaacutetaival ha uacutegy tetszik fo-

gyateacutekossaacutegaival is Gehlen (1976) ezt uacutegy eacutertelmezte hogy a kultuacutera kialakulaacutesa in-

nen is ered vagyis az ember aacutellatokhoz keacutepesti gyenge fizikaacutelis eacutes bioloacutegiai bdquofegyver-

mentesseacutegerdquo mintegy termeacuteszetes moacutedon leacutetrehozta az egyuumlttműkoumldeacutes alaprajzaacutet

melyből napjainkig is eacutepuumll (ha nem is annyira szeacutepuumll) az emberi kultuacutera

Mindezek eacutertelmeacuteben az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg eacutes a fenntarthatoacute eacutelet-

teacuter kialakiacutetaacutesa eacutes folyamatos adaptaacutelaacutesa az aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez egyaacutel-

talaacuten nem a modern technikai bdquovaraacutezslatrdquo vilaacutegaacuteban eacutelő ember talaacutelmaacutenya

Ennyi kitekinteacutes utaacuten nyissunk egy uacutej utat vizsgaacuteloacutedaacutesunkban eacutes jaacuterjuk koumlrbe

ndash amennyire a szűkoumls keretek engedik ndash a jelenkor bdquoutazaacutesi keacutenyszereacutebenrdquo rejlő lehe-

tőseacutegeket melyek remeacutenyeink szerint uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik az utazaacutes a fogyateacute-

kossaacuteg a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes talaacuten nem is annyira joacutel ismert fo-

galmait

Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mint az utazoacute ember egyik meghataacuterozoacute

tulajdonsaacutega

Mint a koumlvetkezőkben reacuteszletesen kifejtjuumlk ndash az eacuteletfilozoacutefia eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacute-

nak kontextualizaacutelaacutesa aacuteltal ndash az ember joacute esetben ismereteket eacutes eacutelmeacutenyeket szerez az

utazaacutesai alkalmaacuteval De vajon szembesuumll-e a sajaacutet egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteval

eacutes akadaacutelymentesiacutető leacutenyeacutenek ilyen aspektusaival (Farkas 2019)

Ehhez elsőkeacutent szuumlkseacutegesnek laacutetjuk kifejteni mit is jelent az egzisztenciaacutelis

fogyateacutekossaacuteg fogalma illetve mieacutert fontos ezt az utazaacutes kontextusaacuteba belehelyezni

Napjaink hazai eacutes nemzetkoumlzi turisztikai eacutes gazdasaacutegi teveacutekenyseacutegeacutenek terve-

zeacutese eacutes szabaacutelyozaacutesa kapcsaacuten a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek eacutes segiacutetőik akadaacutelymentes

eacuteletfelteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa kiemelt prioritaacutest eacutelvez Gondoljunk csak arra hogy a

2014-es eacutes a 2016-os eacutevet az UNWTO a segiacutetseacuteggel eacutelők eacuteveacutenek jegyeacuteben eacutelte meg

112

(Michalkoacute 2016)99 Azonban mint maacuter utaltunk raacute eacutes biacutezunk benne a sorainkboacutel is

kiolvashatoacutevaacute vaacutelik a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes eseteacuteben alapvetően

maacutest eacutes maacuteshogy is gondolunk mint peacuteldaacuteul a fogyateacutekossaacuteg tudomaacuteny igen innovatiacutev

fogalomkeacuteszleteacuteből koumlvetkezik

Joggal eacutertelmezik Koumlnczeieacutek uacutegy a modern taacutersadalmak fogyateacutekossaacuteg definiacute-

cioacuteit mintha azok egyfajta szocialitaacutesbeli hiaacutetusok volnaacutenak melyek elsősorban abboacutel

adoacutednak hogy a taacutersadalmi berendezkedeacutesek technikailag eacutes jogilag meacuteg nem eleacuteg

fejlettek ahhoz hogy a funkcionaacutelis eacutes tartoacutes fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek ndash kik a

vilaacuteg lakossaacutegaacutenak mintegy 5-6 -aacutet teszik ki ndash szaacutemaacutera kellően kidolgozott eacutes meg-

valoacutesiacutetott akadaacutelymentes bdquoegyenlő eseacutelyűrdquo koumlrnyezetet hozzanak leacutetre (Kaacutelmaacuten

Koumlnczei 2002)

A fogyateacutekossaacuteg aacuteltalunk roumlviden bemutataacutesra keruumllő kiterjesztett eacutes toumlbb uacutej

dimenzioacuteba is belehelyezett modellje eacutertelmeacuteben az ember ndash ha ezt sokszor le is ta-

gadja ndash keacutenytelen szembesuumllni a fogyateacutekossaacutegaival (testi eacuterzeacutekszervi mentaacutelis vagy

halmozott tehaacutet funkcionaacutelis) melyek a toumlbbseacutegeacuteben nyilvaacutenvaloacute akadaacutelyozottsaacutegain

messze tuacutelmutatnak viszont a leacutetezeacutes szereplőjekeacutent egyetlen embertaacutersunk sem men-

tesuumllhet hataacutesaik aloacutel

Egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegunk haacuterom fogalom- eacutes tulajdonsaacutegcsoport roumlvid

felvaacutezolaacutesa aacuteltal vaacutelik nyilvaacutenvaloacutevaacute

Az ember tisztaacuteban van foumlldi leacuteteacutenek veacutegesseacutegeacutevel eacuteppen ezeacutert keres aacutellandoacute-

nak tűnő kapaszkodoacutekat egy folyton vaacuteltozoacute eacutes aacutetalakuloacute vilaacutegban Az aacutellandoacute

vaacuteltozaacutest vagy nem ismeri fel vagy azt oumlnmaga elől is eltagadja ezzel sok

egyeacuteb mellett jelentős akadaacutelygeneraacutelaacutest hajt veacutegre

Majdnem ugyanez a helyzet a leacutetezeacutes ki nem eleacutegiacutető voltaacutenak fel nem ismereacutes-

eacutevel Ezt a buddhista filozoacutefia a dukkha fogalommal segiacutetseacutegeacutevel mutatja be

melynek leacutenyege hogy a kellő eacuteberseacuteg hiaacutenya eacutes a tudatlansaacuteg fennaacutellaacutesa okaacuten

az ember folyamatosan ragaszkodik olyan aacutellandoacute megfoghatoacute eacutes biztos pon-

tokhoz az eacuteletben melyek aacuteltal csoumlkkenthetőnek veacuteli a belső feszuumlltseacutegeit

Maacuterpedig ilyenek a Buddha taniacutetaacutesaacutenak eacutertelmeacuteben nem leacuteteznek

99 A 2014-es eacutev jelmondata bdquoCommunity buildingrdquo 2016-os eacuteveacute pedig bdquoTourism for Allrdquo ezekkel is

raacutemutatva az eacuterintett emberek hozzaacutefeacutereacutesi szuumlkseacutegleteire valamint azok megvaloacutesiacutethatoacutesaacutegaacutera

113

A Heidegger aacuteltal bevezetett leacutetfelejteacutes eacutes annak az elfelejteacutese egy uacutejabb laacutenc-

szemmel bővuumll melyet emberseacutegfelejteacutesnek nevezuumlnk

Tehaacutet ezek a nagyon is emberi tulajdonsaacuteghalmazok nem ndash a fogyateacutekossaacuteg tudo-

maacutenya aacuteltal is definiaacutelt ndash testi mentaacutelis vagy szenzuaacutelis keacutepesseacutegeink eacutes adottsaacutegaink

maacutessaacutegaacutenak szempontjaira helyezik a hangsuacutelyt hanem a mindannyiunkban potenci-

aacutelisan megleacutevő fentebb reacuteszletezett alaptulajdonsaacutegokra Mint ahogy a maacuter szinteacuten

emliacutetett akadaacutelymentesiacuteteacutesi adottsaacutegaink eacutes keacutenyszerűen kialakult ilyen keacutepesseacutegeink

sem a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg ma (koumlz)ismert doktriacutenaacuteira kiacutenaacuteltak eacutes kiacutenaacutelnak el-

sődlegesen megoldaacutest eacutes ahogyan ezek az adottsaacutegok eacutes keacutepesseacuteg nem adnak gyoacutegyiacutert

az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg tudatot bdquofesziacutetőrdquo mivoltaacutera sem

Az eacuteletboumllcselet eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak koumlzoumls dimenzioacuteiroacutel a teljesseacuteg igeacutenye

neacutelkuumll

Az utazaacutes boldogiacutet mondja Michalkoacute (2010) Az utazaacutes boldogiacutethat mondjuk mi Hei-

degger uacutegy definiaacutelja A leacutet eacutes idő ciacutemű főműveacuteben az emberi leacutetezeacutes mivoltaacutet hogy az

ismeretlenseacutegből az ismeretlenseacutegbe tartoacute leacuteny mintegy belezuhan a leacutetezeacutesbe az eb-

ből koumlvetkező sodroacutedaacutes-eacutelmeacutenyt ellensuacutelyozandoacute leacutetrehozza a nyelvet mint a leacutet haacutezaacutet

(Heidegger 2019) Ez a folyamat reacutemisztőnek tűnik maacuter csak azeacutert is mert ekkeacutent is

van megfogalmazva Hogyan tudjuk ezt a koordinaacutelatlan zuhanaacutest eacutes sodroacutedaacutest valoacute-

ban minőseacutegi utazaacutessaacute transzformaacutelni eacutes iacutegy valoacuteban boldogiacutetoacutevaacute tenni az ember bdquoha-

joacutezaacutesaacutetrdquo eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt A leacutet haacuteza Heidegger szerint a nyelv Segiacutet nekuumlnk relatiacutev

biztonsaacutegot teremteni a folyamatos vaacuteltozaacutesok leacutetoacuteceaacutenjaacuten

A leacutet haacuteza kifejezeacutes jelenteacutese a nyelven tuacutel kiterjeszthető arra a szűkebb koumlr-

nyezetre is ahol az ember a mindennapjait meg- eacutes leeacuteli Megtett utazaacutesaink soraacuten

gazdagszik a vilaacuteg- eacutes leacutetismeretuumlnk a kommunikaacutecioacutes keacuteszletuumlnk eacutes ha sok esetben

tudattalanul is a nyelvismeretuumlnk Raacuteadaacutesul nem elhanyagolhatoacute moacutedon szembesuuml-

luumlnk a szociaacutelis staacutetuszunkkal is mely a maacuter emliacutetett fennmaradaacutesi keacutenyszeruumlnkből eacutes

oumlsztoumlnuumlnkből ered

A leacutetuumlnk haacutezaacutenak berendezeacutese eacutes komfortossaacute teacutetele joacute esetben egy eacuteleten aacutet

zajlik Napjainkban akaacuter tekinthetuumlnk uacutegy oumlnmagunkra mint a vilaacuteg pozitiacutev uacutejrafelfe-

dezőire akik az egyik oacuteraacuteban meacuteg Roacutemaacuteban reggeliznek az ebeacutedet viszont maacuter Praacute-

gaacuteban fogyasztjaacutek el a vacsoraacutejukat pedig akaacuter Budapesten a sajaacutet lakaacutesukban keacutesziacute-

tik el Ez oumlnmagaacuteban egy csodaacutelatos lehetőseacuteg de csak lehetőseacuteg az ismeret elmeacutelyiacute-

114

teacutesre ha kialakul az ehhez szuumlkseacuteges motivaacutecioacute Az utazaacutesi teveacutekenyseacutegben a rendel-

kezeacutesuumlnkre aacutelloacute koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk eacutes szolgaacuteltataacutesok a mi eacutertelmezeacutesuumlnk szerint

akadaacutelymentesiacutető eszkoumlzoumlk is

Mint tudjuk Jaspers a filozoacutefia alapfeladatakeacutent a kommunikaacutecioacutet nevezte

meg mely toumlbb iraacutenyban zajlik iacutegy oumlnmagunk eacutes a kuumllvilaacuteg szereplői koumlzoumltt valamint

oumlnmagunk belső vilaacutegaacuteval is (Jaspers 2000) A tudatos utazoacutevaacute vaacutelaacutes tehaacutet egy kom-

munikaacutecioacutes dimenzioacutevaacuteltaacuteson keresztuumlk keacutepzelhető el talaacuten a legegyszerűbben Itt

Luhmann (2010) nyomaacuten bevezetjuumlk az irritaacutecioacute az informaacutecioacute eacutes az eacutelmeacuteny haacutermas

eacutertelmezeacuteseacutet mely nem elsősorban hierarchikus viszonyt felteacutetelez hanem azt igyek-

szik prezentaacutelni hogy a vilaacutegunkat egyre sűrűbben aacutetszoumlvő informaacutecioacutesnak nevezett

haacuteloacute elsősorban ingergeneraacuteloacute szerepet toumllt be Ebből a tudatossaacuteg fuumlggveacutenyeacuteben ala-

kul ki valoacutes informaacutecioacute eacutes ebből az eacutertelmezeacutesi kognitiacutev csomagboacutel generaacuteloacutedhatnak

az eacutelmeacutenyek Abban hogy mikeacutent alakul az inger informaacutecioacutevaacute majd esetleg eacutelmeacuteny-

nyeacute a kommunikaacutecioacutes teveacutekenyseacuteg centraacutelis szerepet jaacutetszik

Azt aacutelliacutetjuk hogy az egyre neacutepszerűbbeacute vaacuteloacute utazaacutesi teveacutekenyseacuteg kellő eacutes nem

tuacutel nagymeacuterteacutekű tudati erőfesziacuteteacutessel arra is lehetőseacuteget kiacutenaacutel hogy a leacutetezeacutesuumlnk meg-

ismereacuteseacutebe eacutes sajaacutet akadaacutelyozottsaacutegunk eacutes segiacutetseacutegre szorultsaacutegunk vilaacutegaacuteba is bete-

kintsuumlnk

Ez az utazoacutei teveacutekenyseacuteg nevezhető hermeneutikai eacutertelmező felfedező tuacuteraacute-

nak is mely egyfajta valoacutesaacuteg visszacsatolaacutest eredmeacutenyezhet az utazaacutes megvaloacutesulaacutesa

soraacuten Hiszen mint a statisztikaacutek alaacutetaacutemasztjaacutek az esetek toumlbbseacutegeacuteben maacutera az online

feluumlletek vizuaacutelisan professzionaacutelis aacutem emberileg igencsak rideg vilaacutegaacuten keresztuumll va-

gyunk keacutenytelenek megszervezni a remeacutenyeink szerint valoacutes eacutelmeacutenyeket nyuacutejtoacute mo-

dernkori kalandozaacutesainkat Mindezek megvaloacutesulaacutesa egy olyan belemeruumlleacutes a valoacute-

saacuteg szoumlveteacutebe ami aacuteltal valoacuteban keacutepet kaphatunk arroacutel hogy az elkeacutepzelt (leiacutert fotoacutek-

kal eacutes videoacutekkal alaacutetaacutemasztott) csodaacutelatos helysziacuten mennyi de mennyi olyan tulajdon-

saacutegot hordoz melyről meacuteg csak elkeacutepzeleacutesuumlnk sem volt Sok esetben fel sem tűnik

hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes megvaloacutesulaacutesa tulajdonkeacuteppen az aacuteltalunk megvaacutesaacuterolt

utazaacutesi toumlrteacuteneacutes oumlsszesseacutegben

Jaspers eacuteletfilozoacutefuskeacutent rendkiacutevuumll fontosnak tartotta az ember kommunikaacute-

cioacutes adottsaacutegainak keacutepesseacutegeinek maximaacutelis megismereacuteseacutet eacutes azok toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutet

(Jaspers 2008) De legalaacutebb ennyire fajsuacutelyosnak tekintette a Bergson-i eacutes a Naacutegaacuter-

dzsuna-i filozoacutefiaacuteban is kiemelt helyet elfoglaloacute megismereacutesi folyamatot melynek leacute-

nyege hogy a leacutetezeacutes konkreacutet tapasztalati megismereacutese aacuteltal folyamatosan alakiacutetsuk ki

115

eacutes aacutet azt a fogalmi keretrendszert amivel leiacuterjuk a koumlruumlloumlttuumlnk leacutevő vilaacutegot Tehaacutet az

utazaacutes eacutes az utazoacute szimbiotikus moacutedon csereacutel eszmeacutet toumlbbek koumlzoumltt a leacutetezeacutesuumlnk fel-

teacuteteleiről iacutegy az ezersziacutenű emberi kultuacutera uumlresseacuteg termeacuteszetű kuumlloumlnbseacutegeiről eacutes azok-

nak ndash a szuumlkseacuteges felteacutetelek fennaacutellaacutesa eseteacuten ndash a legbelsőnket is eleacuterő iacutegy a szemeacute-

lyiseacuteguumlnket is formaacuteloacute erejeacuteről (Tenzin 2005b) Ez egy oumlsszetett meacutegis koumlnnyen meg-

eacuterthető eacutes megeacutelhető tudatműkoumldeacutesi folyamat Ilyen eacutertelemben beszeacutel erről a XIV

Dalai Laacutema is amikor azt fejtegeti hogy a valoacutesaacuteg oumlnmagaacuteban hordozza a vaacuteltozaacutest

jobban mondva a vaacuteltozaacutes reacutesze eacutes tuumlkre (4aacutebra)

4 aacutebra Az eacuteletfilozoacutefia leacuteteacutertelmezeacutesi dimenzioacutei egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumls fuumlg-

geacutesben leacutevő szfeacuteraacutekkeacutent

Farkas - Petykoacute (2019)

A kicsi szeacutep ciacutemű koumlnyvet bdquozoumlldrdquo eacutes buddhista koumlzgazdasaacutegi uacutetmutatoacutekeacutent is

szoktaacutek definiaacutelni Schumacher (2014) mondanivaloacuteja oumlsszecseng a fent emliacutetett tu-

datos gondolkodaacutesi eacuteletszemleacuteleti eacutes eacuteletvezeteacutesi moacutedokkal Ez a koumlnyv gondolati ro-

konsaacutegot mutat tovaacutebbaacute a soron koumlvetkező a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az annak szerves reacute-

szeacutet keacutepező akadaacutelymentesiacuteteacutesi teveacutekenyseacuteg oumlsszefuumlggeacuteseibe bepillantaacutest adoacute tanul-

maacutenyfejezetuumlnk uumlzeneteivel is

A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg kapcsoloacutedaacutesi teruumlletei a turizmusban

Aacutettekintve a vilaacuteggazdasaacuteg globaacutelis jellemzőit biztosan aacutelliacutethatjuk hogy a fejlődeacutes

egyik kulcsteacutenyezője a turizmus ipar noumlvekedeacutese Igazoljaacutek ezt a joacutel ismert statisztikai

adatok a nemzetkoumlzi turistaeacuterkezeacutesek szaacutema 2017-ben 7-kal nőtt ezzel a nemzet-

koumlzi turistaacutek szaacutema meghaladta az 13 milliaacuterd főt A nemzetkoumlzi turizmus 16 billioacute

dollaacuter exportbeveacutetelt generaacutelt a vilaacuteg GDP-jeacutenek 10-aacutet adta valamint a vilaacutegon min-

den 10 munkahelyből egyet a turizmus aacutegazat biztosiacutetott (UNWTO 2018) Impozaacutens

116

szaacutemok Kiegeacutesziacutetve ezeket az adatokat a prognosztizaacutelt noumlvekedeacutesi jellemzőkkel az

aacutegazat gazdasaacutegi eacutertelemben vett jelentőseacutege vitathatatlan

A vilaacuteggazdasaacutegban jaacutetszott szerepe mellett azonban laacutetni eacutes eacutertelmezni kell a

turizmus tovaacutebbi hataacutesait is Ez a hatalmas volumenű aacutegazat rendkiacutevuumlli hataacutest gyakorol

a termeacuteszeti koumlrnyezet aacutellapotaacutera ami kiemelten eacuteszrevehető peacuteldaacuteul azokban a desz-

tinaacutecioacutekban ahol a turizmus toumlmegjelenseacutegkeacutent mutatkozik meg A termeacuteszeti koumlr-

nyezetre gyakorolt kaacuteros hataacutesokat a rombolaacutes meacuterteacutekeacutet az egyes desztinaacutecioacutekban

hosszuacute ideje nyomon koumlvetik a szakemberek Az utazaacutesok szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel

folyamatosan noumlvekszik a koumlzlekedeacutes volumene a vilaacutegon eacutes a koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk

aacuteltal kibocsaacutetott kaacuteros anyagok pedig egyre fokozoacutedoacute terhet jelentenek az oumlkosziszteacute-

maacutera A koumlzlekedeacutes egy igen szaacutemottevő reacuteszeacutet tehaacutet a noumlvekvő turizmus generaacutelja

(Puczkoacute ndash Raacutetz 2003) iacutegy az aacutegazat szerepe jelentős a koumlrnyezeti terheleacutesek noumlveke-

deacuteseacuteben A kedvező termeacuteszeti adottsaacutegok viszont az egyik legfontosabb vonzerőt je-

lentő csoportot keacutepviselik a turizmusban melynek koumlvetkezteacuteben az utazaacutesi ceacutelpontok

kivaacutelasztaacutesakor kiemelkedő szerepuumlk van A termeacuteszeti vonzerők noumlvekvő utasforgal-

mat generaacutelnak eacutes ez noumlvekvő terheleacutest jelent a termeacuteszeti koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel

A kialakuloacute toumlmegjelenseacutegek egyre toumlbbszoumlr vetik fel a korlaacutetok bevezeteacuteseacutenek eacuterveit

a felelős gondolkodaacutes igeacutenyeacutet a termeacuteszeti eacuterteacutekek veacutedelme eacuterdekeacuteben

Van azonban a turizmusnak egy tovaacutebbi nehezebben meacuterhető hataacutesa amit

vizsgaacutelni kell meacutegpedig a taacutersadalomra gyakorolt hataacutes Az utazaacutes a vilaacuteg megisme-

reacutese az eacutelmeacutenyszerzeacutes eacuteletuumlnk reacuteszeacuteveacute vaacutelt Hozzaacutesegiacutet az eacuteletminőseacuteg javulaacutesaacutehoz

megteremti az egyeacutenek szaacutemaacutera a vaacuteltozatossaacutegot kizoumlkkent a heacutetkoumlznapok munka-

meneteacuteből eacutes ezzel lehetőveacute teszi a szellemi eacutes a fizikai regeneraacuteloacutedaacutest egyaraacutent So-

kak szaacutemaacutera jelent ez vonzoacute alternatiacutevaacutet a szabadidő eltoumllteacuteseacutere Iacutegy tehaacutet ha minden

szuumlkseacuteges felteacutetel teljesuumll (szabad rendelkezeacutesű joumlvedelem szabadidő motivaacutecioacute) uacutetra

keluumlnk A koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk fejlődeacutese eacutes elterjedeacutese valamint az infokommunikaacute-

cioacutes lehetőseacutegek bővuumlleacutese szinte robbanaacutesszerű vaacuteltozaacutest ideacutezett elő a turizmusban

Egyre toumlbb eacutes toumlbb ember szaacutemaacutera tette eleacuterhetőveacute az utazaacutest mikoumlzben egyre toumlbb eacutes

toumlbb desztinaacutecioacute vaacutelt eleacuterhetőveacute eacutes a desztinaacutecioacutekroacutel a szolgaacuteltataacutesokroacutel a koumlzleke-

deacutesi lehetőseacutegekről egyre toumlbb informaacutecioacute vaacutelt hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes koumlnnyen eleacuterhetőveacute

Az utazoacutek eacutes az utazaacutesok szaacutemaacutenak nagy uumltemű noumlvekedeacutese viszont az urbanizaacutelt te-

rekben is toumlmegjelenseacutegeket eredmeacutenyezett

117

A fenti megfontolaacutesok alapjaacuten a turisztikai aacutegazatot a koumlvetkezőkkel jellemez-

hetjuumlk egyfelől kimagasloacute gazdasaacutegi eredmeacutenyekről kell beszeacutelnuumlnk maacutesfelől a ter-

meacuteszeti koumlrnyezet fokozott eacutes sokszor tuacutelzott igeacutenybeveacuteteleacuteről valamint egyre toumlbb

ceacutelaacutellomaacutes eseteacuteben toumlmegesseacutegről eacutes toumlmegjelenseacutegekről A sok pozitiacutevum mellett

megmutatkozoacute eacutes maacuter felismert negatiacutev hataacutesok kutatoacutekat eacutes kutataacutesokat inspiraacuteltak

munkaacutera Ezeknek a kutataacutesoknak ez egyik fontos eredmeacutenye a fenntarthatoacutesaacuteg foga-

lomkoumlreacutenek eacutertelmezeacutese a turizmus keretein beluumll

A fenntarthatoacute turizmus a fenntarthatoacute fejlődeacutes elveacuten alapszik melynek leacute-

nyege hogy a kitűzoumltt gazdasaacutegi noumlvekedeacutesi ceacutelokat oumlsszefuumlggeacuteseiben kell vizsgaacutelni

azaz figyelemmel kell lenni a koumlrnyezeti eacutes a szocioloacutegiai hataacutesokra is (Brundtland-

jelenteacutes 1987) Az eacutevek soraacuten a fenntarthatoacute fejlődeacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi-koumlrnyezeti

teacuterben valoacute elhelyezeacuteseacutenek eacutertelmezeacutese is finomodott Koraacutebban a gazdasaacutegi eacutes a taacuter-

sadalmi fejlődeacutest valamint a koumlrnyezetveacutedelmet kuumlloumln szfeacuteraacutekkeacutent kezelteacutek amelyek

koumlzoumls halmazaacuteban jeleniacutethető meg a fenntarthatoacute fejlődeacutes Maacutera azonban az a megkouml-

zeliacuteteacutes vaacutelt elfogadottaacute hogy a termeacuteszeti koumlrnyezet ad otthont a taacutersadalomnak mely-

nek egyik teveacutekenyseacutege a gazdasaacuteg fenntarthatoacute fejleszteacutese kellene hogy legyen (Raf-

fay Marton 2018) Az egyes szfeacuteraacutek tehaacutet inkaacutebb egymaacutesba illeszkednek (5aacutebra)

5 aacutebra A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai kuumlloumlnaacutelloacute szfeacuteraacutek koumlzoumls hal-

mazakeacutent


Michalkoacute (2003) szerint a turizmus fenntarthatoacutesaacutega kettős a vonzerők meg-

őrzeacuteseacutet uacutegy kell megoldani hogy koumlzben biztosiacutetjuk a turizmus vaacutellalkozaacutesainak sike-

resseacutegeacutet is A fenntarthatoacutesaacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa a turizmusban bonyolult feladat melynek

soraacuten nem elegendő egyszerűen a nemzetkoumlzi szervezetek ajaacutenlaacutesait teljesiacuteteni A fo-

lyamatot tovaacutebb kell vinni fel kell vetni a turizmus valamennyi szereplőjeacutenek tuda-

tossaacutegaacutet eacutes felelősseacutegeacutet is

118

A fenntarthatoacute fejlődeacutes elve egyuacutettal azt is magaacuteban foglalja hogy a rendszer-

oumlsszefuumlggeacutesek koumlvetkezteacuteben a ceacutelok kitűzeacutesekor tiszteletben kell tartani bizonyos

korlaacutetokat eacutes strukturaacutelis bdquoleacutetezeacutesbelirdquo szimbiotikus sajaacutetossaacutegokat is (Fleischer

2014) (6 aacutebra)

6 aacutebra A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai

egymaacutesba illeszkedő szfeacuteraacutek reacuteszekeacutent


A turizmus fejleszteacutese eacutes a megfelelő korlaacutetok eacuterveacutenyesiacuteteacutese a fenntarthatoacute fej-

lődeacutes eacuterdekeacuteben nehezen oumlsszeegyeztethető koumlvetelmeacutenyek Ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet se-

giacuteti az a szemleacuteletmoacuted eacutes magatartaacutesi forma amit a felelősseacutegteljes turizmus fogalom-

koumlre keacutepvisel A felelősseacutegteljes turizmus az egyeacuten eacutes a taacutersadalom felelősseacutegvaacutellalaacute-

saacuten keresztuumll szemleacuteli a fenntarthatoacute fejlődeacutes lehetőseacutegeit (Happ 2014)

A turizmusfejleszteacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutehoz ugyanakkor szemleacuteletvaacuteltaacutesra van

szuumlkseacuteg minden szereplő reacuteszeacuteről a turistaacutek a ceacutelteruumlletek iraacutenyiacutetoacutei valamint a szol-

gaacuteltatoacutek reacuteszeacuteről egyaraacutent A teveacutekenyseacutegek menteacuten minden esetben meg kell jelennie

a tudatossaacutegnak eacutes a felelősseacutegvaacutellalaacutesnak A fogyasztoacutei szokaacutesok megvaacuteltoztataacutesaacuteval

a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok eacuterteacutekrendjeacutenek a fenntarthatoacutesaacuteg elveihez valoacute koumlzeliacuteteacute-

seacutevel valamint a szolgaacuteltatoacutek joacutezan oumlnkorlaacutetozaacutesaacuteval meacuteg a toumlmegturizmus is felelős-

seacutegteljesebbeacute tehető (Michalkoacute 2003)

A kutataacutesok reacuteveacuten tehaacutet megfogalmazaacutesra keruumlltek a legfontosabb alapelvek a

turizmus fenntarthatoacute fejlődeacutese eacuterdekeacuteben valamint kiemeleacutesre keruumlltek olyan fogal-

mak amelyek a felteacuteteleit keacutepezik ennek a fejlődeacutesnek Ezek a fogalmak a tudatossaacuteg

eacutes a felelősseacutegvaacutellalaacutes

119

A fenntarthatoacute fejlődeacutes kereteacuteben azonban nem esett meacuteg szoacute egy leacutenyeges

alapelvről a bdquoTurizmus mindenkinekrdquo (Tourism for all) elveacuteről A Turizmus Vilaacuteg-

szervezete (UNWTO) a Turizmus Globaacutelis Etikai Koacutedexeacutenek 7 cikkelyeacuteben megfo-

galmazza a turizmushoz valoacute jog elveacutet eacutes benne az eseacutelyegyenlőseacuteg biztosiacutetaacutesaacutenak

fontossaacutegaacutet A fogyateacutekossaacuteggal eacutelők szaacutemaacutera az eseacutelyegyenlőseacuteget az igeacutenybe vehető

szolgaacuteltataacutesok akadaacutelymentesseacutege jelenti

Az akadaacutelymentesseacuteget azonban mi a tanulmaacuteny szerzői ndash ahogy azt a filozoacute-

fiai megkoumlzeliacuteteacutesben maacuter jeleztuumlk ndash a szokaacutesostoacutel elteacuterő moacutedon eacutertelmezzuumlk

A hazai gyakorlatban a megkeacuterdezettek az akadaacutelymentesiacuteteacutes fogalma alatt aacutel-

talaacutenosan a fizikai korlaacutetok csoumlkkenteacuteseacutet illetve megszuumlnteteacuteseacutet eacutertik ndash ahogy azt a

filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben is eacuterzeacutekeltettuumlk ndash jellemzően eacutepiacuteteacuteszeti tervezeacutesi eacutes kivite-

lezeacutesi megoldaacutesokkal Raacuteadaacutesul ezen beluumll is leginkaacutebb a mozgaacuteskorlaacutetozottak koumlzle-

kedeacutesi felteacuteteleinek megteremteacuteseacutere gondolnak pedig nem csak őket eacuterintik nem csak

az ő mozgaacutesukat korlaacutetozzaacutek a megleacutevő akadaacutelyok Ezek az akadaacutelyok ugyanuacutegy kor-

laacutetozzaacutek peacuteldaacuteul az idős emberek a babakocsival koumlzlekedő kisgyermekes anyukaacutek

vagy a csalaacutedok de meacuteg a kismamaacutek mozgaacutesaacutet is

A hivatalos szervezetek termeacuteszetesen pontosabban fogalmaznak bdquoAz aka-

daacutelymentes turizmus a mindenki szaacutemaacutera egyenlő moacutedon eleacuterhető turizmust jelenti

amely fizikai illetve eacutertelmi keacutepesseacutegeiben akadaacutelyozottak szaacutemaacutera is eleacuterhetőveacute eacutes

eacutelvezhetőveacute teszi az eacutep taacutersadalom utazoacuteinak kiacutenaacutelt turisztikai szolgaacuteltataacutesokatrdquo

(MTUuml 2017) Az akadaacutelymentes turizmust turisztikai termeacutekkeacutent eacutertelmezve a ceacutelcso-

portok meghataacuterozaacutesaacutenaacutel maacuter megjeleniacutetik azokat a taacutersadalmi csoportokat akik eacutelet-

helyzetuumlkneacutel vagy eacuteletkoruknaacutel fogva eacuterintettek az akadaacutelymentes szolgaacuteltataacutesok kiacute-

naacutelataacutenak kialakiacutetaacutesaacuteban A hivatalos megfogalmazaacutes baacuter valoacuteban toumlrekszik formaacutelis

leiacuteraacutest adni meacutegis furcsa felhangot kap az bdquoeacutep taacutersadalomrdquo kifejezeacutes miatt Joacutel laacutettatja

azt az elkuumlloumlnuumlleacutest elkuumlloumlniacuteteacutest ami eacuterzeacutekenyen eacuterinti a fogyateacutekossaacuteggal eacutelőket eacutes

egyben figyelmen kiacutevuumll hagyja a tovaacutebbi eacuterintetteket Veacutelemeacutenyuumlnk szerint toumlbbek kouml-

zoumltt ezeacutert is fontos lenne az akadaacutelymentesseacuteg fogalmaacutenak aacuteltalunk felvaacutezolt kiterjesz-

teacutese

A Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2030 maacuter hozzaacutefeacuterhető turizmusroacutel

beszeacutel melynek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet a horizontaacutelis ceacutelok koumlzeacute emelteacutek Ceacutel a fizikai eacutes az

infokommunikaacutecioacutes akadaacutelymentesiacuteteacutes (MTUuml 2018)

120

Az utazaacutesban eacutes a turizmusban kulcsfontossaacuteguacute az informaacutecioacutekhoz valoacute hoz-

zaacutefeacutereacutes A vizsgaacutelatok sajnos azt mutatjaacutek hogy a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők nagysaacutegren-

dileg nagyobb időt kell toumlltsenek az utazaacutes megtervezeacuteseacutevel mint a nem fogyateacutekos-

saacuteggal eacutelők mivel nem aacutell rendelkezeacutesuumlkre megfelelő minőseacutegű eacutes mennyiseacutegű infor-

maacutecioacute a szolgaacuteltataacutesokroacutel Az akadaacutelymentesseacutegről valoacute taacutejeacutekoztataacutes egyeacutertelműen

megnoumlvelneacute az utasok szaacutemaacutet aacutelliacutetja a European Travel Council egy tanulmaacutenya (UN

2016)

Hozzaacutefeacuterhető turizmus teacutemakoumlrben az Euroacutepai Bizottsaacuteg Vaacutellalkozaacutespolitikai

eacutes Ipari Főigazgatoacutesaacutega ezidaacuteig haacuterom tanulmaacutenyt publikaacutelt100 Ezek a tanulmaacutenyok

elemzik az Unioacute hozzaacutefeacuterhető turizmusaacutenak gazdasaacutegi oldalaacutet valamint vizsgaacuteljaacutek a

szegmens utazaacutesi szokaacutesainak alakulaacutesaacutet 2012-ben az Euroacutepai Unioacute koumlzel 50 millioacute

fogyateacutekossaacuteggal eacutelő lakosa 1696 millioacute egy naposnaacutel hosszabb utazaacutest bonyoliacutetott le

ami jelentős gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenykeacutent eacuterteacutekelhető (Mező 2018) A kutatoacutek szerint az

akadaacutelymentes turizmus megvaloacutesulaacutesaacutenak haacuterom fő akadaacutelya van a fizikai hozzaacutefeacute-

reacutest akadaacutelyozoacute teacutenyezők a szemleacuteletbeli eacutes a hozzaacuteaacutellaacutessal kapcsolatos probleacutemaacutek

valamint az informaacutecioacute hiaacutenya (Eichorn Buchalis 2011)

Mindez azt mutatja hogy nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren reacuteszletesebb elemzeacutesek eacutes pon-

tosabb ismeretek aacutellnak rendelkezeacutesre az akadaacutelymentes turizmussal kapcsolatban

mint a hazai gyakorlatban A filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben leiacutertakhoz hasonloacute gondolat-

menettel azonban meacuteg nem talaacutelkoztunk A fenntarthatoacutesaacuteg olvasataacuteban is uacutegy gon-

doljuk elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges kiterjeszteni ezen alapvető emberi teveacutekenyseacuteg

eacutertelmezeacutesi horizontjaacutet Meggyőződeacutesuumlnk hogy a fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutes az akadaacute-

lyok felteacuterkeacutepezeacutese majd azok elhaacuteriacutetaacutesa elvaacutelaszthatatlan eacutes nem hierarchikus kap-

csolatban illetve viszonyban aacutellnak egymaacutessal

A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes olyan moacutedon fuumlgg egymaacutestoacutel mint

a maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett szimbiotikus ember eacutes koumlrnyezet koumlzoumltti kapcsolat Akadaacutely-

mentesiacuteteacutesre nem csak a fizikai szuumlkseacutegletek illetve a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg

okaacuten van szuumlkseacuteg101 hanem ndash eacutes ezt legalaacutebb annyira fontosnak tartjuk ndash az emberi

teveacutekenyseacuteg koumlrnyezeti eacutes taacutersadalmi hataacutesainak sok esetben erodaacuteloacute mivolta okaacuten is

100 Skills and training needs to improve accessibility (2014) Economic impact and travel patterns ac-

cessible tourism (2014) Supply of accessible tourism services in Europe (2015) 101 Eacuteppen ezeacutert hazai eacutes a nemzetkoumlzi ide vonatkozoacute ajaacutenlaacutesok eacutes jogszabaacutelyok felemaacutes keacutepet mutatnak

hiszen javareacuteszt a fizikai koumlrnyezet eleacuterhetőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutet hangsuacutelyozzaacutek uacutegy mintha ezek

oumlnmagukban megaacutelloacute entitaacutesok volnaacutenak egy modern kori taacutersadalomban

121

Azaz mindenekelőtt fel kell ismernuumlnk azt a paradoxont mely a fenntarthatoacutesaacuteg taacutersa-

dalmi koumlrnyezetre gyakorolt hataacutesaiban rejlik Az innovaacutecioacutek koumlrnyezeti terheleacutest is

jelentenek eacutes adott esetben a laacutetszoacutelagos fejlődeacutes sok olyan eacuteletminőseacutegbeli probleacutemaacutet

generaacutel melyek klasszikus moacutedon nem tekinthetők akadaacutelyoknak pedig haacutet a veacutele-

meacutenyuumlnk szerint azok A tanulmaacuteny keretei a teacutema tovaacutebbi kifejteacuteseacutere nem adnak le-

hetőseacuteget de biacutezunk abban hogy a filozoacutefiai dimenzioacute eacutes a fenntarthatoacutesaacutegroacutel iacutert tu-

rizmus szakmai gondolatok oumlsszesseacutegeacuteben mintegy gondolateacutebresztőkeacutent funkcionaacutel-

nak eacutes tovaacutebbi tanulmaacutenyok szuumllethetnek ebben a taacutergykoumlrben

Boumllcseleti utazaacutestudomaacutenyi eacutes fenntarthatoacutesaacutegi koumlvetkezteteacutesek

Az eacuteletfilozoacutefia sajaacutetos kutataacutesi formaacuteja ndash vagyis a leacutetezeacutesuumlnket az aktuaacutelis idő eacutes toumlr-

teacuteneti pillanataacuteban eacutertelmezni szaacutendeacutekozoacute ndash hermeneutika kereteinek e tanulmaacutenyban

megkezdett kiterjeszteacutesi kiacuteseacuterlete tovaacutebbaacute a vizsgaacuteloacutedaacutesunk maacutesik centrumaacutet adoacute

fenntarthatoacutesaacutegi elemzeacutes kvalitatiacutev kutataacutesmoacutedszertana egyuumltt uacutegy gondoljuk hogy

kiaacutellja a tudomaacutenyossaacuteg kiraacutelyviacutez proacutebaacutejaacutet

Biacutezunk abban hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes uacutejszerű eacutertelme-

zeacutesi kereteinek sikeruumll helyet talaacutelniuk a heacutetkoumlznapi eacutes a diszciplinaacuteris diskurzusokban

egyaraacutent

Napjainkra az utazaacutes tudomaacutenya a taacutersadalmi a boumllcseleti a gazdasaacutegi probleacute-

maacutek eacutes lehetőseacutegek felteacuterkeacutepezeacuteseacutenek egyik multidiszciplinaacuteris konvergencia pontjaacutevaacute

vaacutelt Ennek jegyeacuteben iacuteroacutedott ez a sok esetben a konvencionaacutelis hataacuterokat aacutethaacutegoacute tanul-

maacuteny melyben elsősorban nem vaacutelaszokat szaacutendeacutekoztunk megfogalmazni az aktuaacutelis

(leacutet)toumlrteacuteneacutesekre mint inkaacutebb uacutej keacuterdeacutesekkel kiacutevaacutentuk gazdagiacutetani a leacutetezeacutes soha be

nem telő uacuteti koumlnyveacutet

Az utazaacutes tudomaacutenya eleddig csak leginkaacutebb laacutebjegyzetek szintjeacuten tesz emliacute-

teacutest a tudatos belegondoloacute s ezaacuteltal felelősseacutegteljes utazoacutei utaztatoacutei befektetői to-

vaacutebbaacute taacutersadalomszervezeacutesi eacutes iraacutenyiacutetoacutei magatartaacutes elveinek felsorolaacutesaacuteroacutel Azonban

őszinteacuten remeacuteljuumlk a fenti sorainkkal ha szereacuteny meacuterteacutekben is de hozzaacute tudunk jaacuterulni

hogy a főfejezetek szintjeacutere emelkedjenek ezek a jelenleg megjegyzeacutesszaacutemba vett aacutem-

baacuter veacutelemeacutenyuumlnk szerint centraacutelis jelentőseacutegű fogalmak eacutes gyakorlati tennivaloacutek il-

letve azok kifejteacutesei

122

A bemutatott ndash keleti eacutes nyugati ndash boumllcseleti eacutelmeacuteny- eacutes tudaacutesmorzsaacutekboacutel kouml-

vetkezőleg bizakodunk abban hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a kommunikaacutecioacute tudomaacutenya

tovaacutebbaacute az eacuteletboumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutes is helyet talaacutelhat magaacutenak az utazaacutes tudomaacutenyaacute-

nak soksziacutenű ernyője alatt

123

A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai

A haacuteloacutezatokroacutel valoacute gondolkodaacutes illetőleg a haacuteloacutezatokba szerveződő emberi teveacute-

kenyseacuteg eacutertelmezeacuteseacutenek modernkori tudomaacutenya koumlzel egy idős a turizmus illetve uta-

zaacutes tudomaacutenyaacuteval

A haacuteloacutezatosodaacutesra uacutegy tekintuumlnk mint a leacutetezeacutes alapstruktuacuteraacutejaacutet meghataacuterozoacute ndash igaz

aacutellandoacutean alakuloacute eacutes vaacuteltozoacute ndash szerveződeacutesi modellre hasonlatos moacutedon a fogyateacutekos-

saacutegroacutel eacutes az akadaacutelymentesseacutegről szoacuteloacute eacutertelmezeacutesuumlnkhoumlz (Farkas 2019)

Az akadaacutelymentesiacutető ember alkalmazkodaacutesi keacutepesseacutegeinek hiaacutenyait a haacuteloacutezatokba

szerveződeacutes reacuteszben kitoumlltheti azonban ez sem tudja mentesiacuteteni az embert egziszten-

ciaacutelisan fogyateacutekos mivoltaacutetoacutel (Farkas Petykoacute 2019)

Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő

eligazodaacuteshoz

Barabaacutesi Albert-Laacuteszloacute klasszikussaacute vaacutelt Behaacuteloacutezva ciacutemű koumlnyveacuteben reacuteszletesen

elemzi az emberi eacutelet valamennyi teruumlleteacutet aacutetszoumlvő eacutes szinte organikusan fejlődő haacuteloacute-

zatok kialakulaacutesaacutenak eacutes műkoumldeacuteseacutenek struktuacuteraacuteit (Barabaacutesi 2013)

Az emliacutetett iacuteraacutesmű megjeleneacutese oacuteta szaacutemtalan hosszabb eacutes roumlvidebb eacutertekezeacutes jelent

meg a teacutemaacuteban maga a szerző is toumlbb helyen meacutelyiacutetette eacutes tovaacutebb eacutertelmezte a sajaacutet

eacutes kutatoacutecsoportja aacutelliacutetaacutesait eacutes eredmeacutenyeit A tudomaacuteny szinte valamennyi teruumlleteacutere

integraacutelhatoacutenak tartja a haacuteloacutezatosodaacutes paradigmaacuteit de a filozoacutefia kivaacuteltkeacutepp az eacuteletfi-

lozoacutefia vilaacutegaacutera vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesok legfoumlljebb indirekt moacutedon lelhetők foumll a

kapcsoloacutedoacute szakirodalomban eacutes a kutataacutesokban

Jelen fejezetreacuteszben arra teszuumlnk roumlvid kiacuteseacuterletet hogy a haacuteloacutezatok-egyuumlttmű-

koumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai eacutertelmezeacutesi kereteit s azok utazaacutestudomaacutenyi eacutes nem utolsoacute sor-

ban akadaacutelymentesseacutegi kapcsoloacutedaacutesi csomoacutepontjait nagyvonalakban aacutebraacutezoljuk

A haacuteloacutezatok eacuteletvilaacutegot leiacuteroacute felteacuterkeacutepező eacutes megvaacuteltoztatoacute mivoltaacuteroacutel

Az utazaacutes toumlmegjelenseacuteggeacute vaacutelaacutesa napjainkra koumlztudottaacute vaacutelt Mi akik ezzel a jelen-

seacuteggel behatoacutebban foglalkozunk azzal is tisztaacuteban vagyunk hogy ennek mind a taacutersa-

dalmi-gazdasaacutegi mind a technikai felteacutetelek jelentős megvaacuteltozaacutesa az egyik generaacute-

tora102 (Michalkoacute 2016)

102 Erről reacuteszletesebben a megjeloumllt szakirodalomban is taacutejeacutekozoacutedhat az eacuterdeklődő a tanulmaacuteny keretei

illetve koumlzponti mondanivaloacuteja nem teszi lehetőveacute de meacuteg szuumlkseacutegesseacute sem ennek bővebb kifejteacuteseacutet

124

Ebben az eszmefuttataacutesban arroacutel a baacuter kutatott de keveacutesbeacute preferaacutelt megkoumlzeliacuteteacutesről

fogunk bővebben szoacutet ejteni mely neacutelkuumll az utazaacutesok nem vaacutelhattak volna gazdasaacutegi

huacutezoacuteaacutegazattaacute eacutes iacutegy maga az utazaacutes tudomaacutenya sem vaacutelhatott volna oumlnaacutelloacute diszcipliacute-

naacutevaacute Az amiről a vizsgaacuteloacutedaacutesunk szoacutel pedig nem maacutes mint a haacuteloacutezatosodaacutes eacutes az

annak egyik fundamentumaacutet adoacute akadaacutelymentesiacuteteacutesi szuumlkseacutegszerűseacuteg eacuteletfilozoacutefiai

analitikaacuteja

Gondoljunk bele hogy napjaink utazoacutei a kipattanoacute utazaacutesi szaacutendeacutektoacutel egeacuteszen

a hazaeacuterkezeacutes pillanataacuteig a bdquofelfedező uacutetjaikatrdquo az internet segiacutetseacutegeacutevel a vilaacuteghaacuteloacuten

keresztuumll szervezik meg

Mi toumlbb az eacutelmeacutenyeik kommunikaacutecioacutes platformja ndash eacutes joacuteszerivel eacuteletteruumlk is ndash az in-

formaacutecioacutes szupersztraacuteda103 lett (Aczeacutel 2016)

Itt nem veacuteletlenuumll fogalmaztunk uacutegy hogy elvaacutelasztottuk az internet eacutes a vilaacuteghaacuteloacute

legtoumlbb esetben oumlsszemosott fogalmait mert mint Barabaacutesi is utal raacute a kettő nem

ugyanaz (Barabaacutesi 2017)

Az internet egy olyan haacuteloacutezat ahol szaacutemiacutetoacutegeacutepek fizikailag vannak oumlsszekoumltve miacuteg a

vilaacuteghaacuteloacute enneacutel sokkal oumlsszetettebb moacutedon egy informaacutecioacute aacuteramlaacutesi eacutes koumlzlekedeacutesi

haacuteloacutezat mely folyamatosan terjeszkedik bővuumll Ezt kiemelten fontosnak tartottuk

megjegyezni mert az alaacutebbi gondolatmenet szempontjaacuteboacutel koumlzponti jelentőseacutegű mon-

danivaloacutet jelez előre

A vilaacuteghaacuteloacute kialakulaacutesa eacutes doumlbbenetes sebesseacutegű eacuteletszoumlvetbe toumlrteacutenő integraacute-

cioacuteja alapjaiban kezdi megvaacuteltoztatni a vilaacutegunkat

Arra is szeretneacutenk raacuteiraacutenyiacutetani az olvasoacute figyelmeacutet hogy a vilaacutegunk kifejezeacutes ez

esetben valoacuteban a gloacutebuszon eacutelő emberi leacutenyek vilaacutegaacutet takarja eacutes nem kiacutevaacuten megje-

leniacuteteni sem Nyugat-koumlzpontuacute sem pedig Euroacutepa centrumuacute vilaacutegkeacutepet Ez ugyanis ndash

egyszerűen fogalmazva ndash hamis keacutepet festene a gloacutebuszunk valoacutes taacutersadalmi gazda-

saacutegi vagy boumllcseleti bdquoerőforraacuteseloszlaacutesaacuteroacutelrdquo E vonatkozaacutesban tovaacutebbi toumlrteacutenelmi

szocioloacutegiai politikai eacutes gazdasaacutegi ismeretanyagot talaacutelunk Boumlroumlcz Joacutezsef (2018)

Az EU eacutes a vilaacuteg Kritikai elemzeacutes ciacutemű koumlnyveacuteben

103 Az elmuacutelt eacutevek soraacuten rendkiacutevuumll oumlsszetett kutataacutesok folytak ndash melyek a mai napig is tartanak ndash a

tudomaacutenyos eacutelet legkuumlloumlnboumlzőbb teruumlletein iacutegy a kommunikaacutecioacutes kutatoacutek műhelyeiben is arra

vonatkozoacutean hogy az emberek az őket eacutert benyomaacutesok eacutelmeacutenyek stb megeacuteleacuteseacutenek sziacutentereacuteuumll a

koumlzoumlsseacutegi meacutediumok feluumlleteit vaacutelasztjaacutek (Meacuterő 2010)

125

A koumlvetkező alfejezetben taacutergyalt fogyateacutekossaacuteg eacutes akadaacutelymentesseacuteg mint a haacuteloacuteza-

tosodaacutes koumlvetkezteacuteben tapasztalhatoacute gyakorlati koumlvetkezmeacutenyek eacutertelmezeacuteseacutenek

eseteacuteben laacutetni fogjuk a keacutet fogalom taacutergyalaacutesi moacutedjai koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek az uacutegy-

nevezett nyugati eacutes a buddhista filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben első pillantaacutesra oumlsszekoumlt-

hetetlennek tűnnek de ez koumlzel sem ennyire egyeacutertelmű

Egyreacuteszről a korlaacutetlansaacuteg illuacutezioacutejaacuteval kecsegteti a digitaacutelis vaacutendorokat maacutes-

reacuteszről egyfajta cyberboumlrtoumlnbe is zaacuterhatja őket (Ropolyi 2006)

Ezen boumlrtoumln falai eacutes raacutecsai azonban nem a kuumllvilaacutegban talaacutelhatoacuteak hanem inkaacutebb a

tudatot eacuterő szuumlntelenuumll ingerek lavinaacuteja aacuteltal ostromlott belvilaacutegban (Farkas Petykoacute

2019)

A haacuteloacutezatok mint tudjuk nem kizaacuteroacutelag ember alkotta bdquoleacutetezőkrdquo maga a bio-

loacutegiai eacutertelemben definiaacutelt eacutelet is haacuteloacutezatok bonyolult szoumlveteacuteben lezajloacute folyamatok

eredmeacutenyekeacutent is leiacuterhatoacute (Barabaacutesi 2013)

A francia filozoacutefus Gilles Deleuze eacuteletműveacutenek egyik jelentős boumllcseleti konvergen-

ciaponthalmaza ha uacutegy tetszik haacuteloacutezati csomoacutepontja egy olyan gondolkodaacutesi rendszer

leiacuteraacutesa amiben a leacutetezeacutes vagy az aacuteltala ndash ezzel szinonimakeacutent hasznaacutelt eacutelet ndash egy aacutel-

landoacutean vaacuteltozoacute koumlzponti gyoumlkeacuterzet neacutelkuumlli noumlveacutenyre emleacutekeztet ahol az organizmus

leacutetfenntartaacutesaacutenak alapfelteacutetele az izolaacutelhatoacute csomoacutepontok koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes

Azonban egyetlen ilyen bdquoidegkoumlzpontrdquo sem toumllt be a toumlbbi taacutersaacutehoz keacutepest koumlzponti

szerepet (Deleuze Guattari 2013)

A Deleuze-i modell abboacutel a szempontboacutel alapvetően a Bergson-i filozoacutefiaacutera

eacutepuumll hogy egyik koumlzponti keacuterdeacutese az hogy az ember vilaacutegot szemleacutelő eacutes aacutetalakiacutetoacute

mivolta ndash azaz a rendszer reacuteszeacutet keacutepező ember lehetseacuteges szerepei ndash mikeacutent eacutertelmez-

hető eacutes az hogyan vaacuteltozik akaacuter pillanatroacutel pillanatra A vilaacutegot alakiacutetoacute eacutes szemleacutelő

emberi teveacutekenyseacuteg vizsgaacutelati moacutedszerei egyben ndash eacutertelmezeacutesuumlnk szerint paradox moacute-

don ndash az akarat szabadsaacutegaacutenak hataacuterai is Az emliacutetett paradoxon az emleacutekezeacutesre valoacute

keacutepesseacuteg eacuteletben tartaacutesa vagy uacutejra elsajaacutetiacutetaacutesa aacuteltal oldhatoacute fel Bergson intuitiacutev szem-

leacuteletmoacutedja eacutes gyakorlata az emleacutekezeacutes dimenzioacuteiba toumlrteacutenő belemeruumlleacutes keacutepesseacutegeacutenek

az elsajaacutetiacutetaacutesaacuteval is jaacuter (Bergson 2012 p 61)

Ez valoacutedi akarati eacutes cselekveacutesi szabadsaacutegot is ad az embernek mert az emleacutekek felho-

zaacutesa a tudatos szintre uacutetjelzőkeacutent szolgaacutel a jelen alakiacutetaacutesaacutehoz eacutes uacutejrafelfedezeacuteseacutehez

(Deleuze 2010) Tehaacutet a Deleuze-i vilaacutegkeacutep centraacutelis pontokat neacutelkuumlloumlző szerveződeacutesi

126

moacutedja a Bergson-i intuitiacutev moacutedszerhez hasonlatos amely nem koumlti konkreacutet minőseacutegi

szintekhez az eacuteletmegismereacutest

Ehhez a boumllcseleti iacutevhez eacutes bdquomoacutedszertanhozrdquo mintegy termeacuteszetesen illeszke-

dik a Barabaacutesi aacuteltal alapműnek tekintett Karinthy esszeacute gondolatvilaacutega Ebben az iacuteroacute-

gondolkodoacute intuitiacutev moacutedon bizonyiacutetja azt az aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint legfoumlljebb oumlt szemeacute-

lyes kapcsolat szuumlkseacuteges ahhoz hogy az akkor a foumlldoumln eacutelő cirka 15 milliaacuterd ember

baacutermelyike oumlsszekapcsolhatoacute legyen egymaacutessal104 (Barabaacutesi 2013)

A nagy magyar iacuteroacute intuitiacutev intelligenciaacutejaacutenak briliaacutens gondolatai a haacuteloacutezatelmeacutelet aka-

deacutemiai tudomaacutennyaacute vaacutelaacutesaacuteval szinte egyidőben empirikus bizonyiacutetaacutest is nyertek

A haacuteloacutezatelmeacutelet jelenlegi paradigmaacuteinak soraacuteban a skaacutelafuumlggetlenseacuteg a meg-

hataacuterozoacute tulajdonsaacuteg Ez azt jelenti hogy a szinteacuten magyar szaacutermazaacutesuacute Reacutenyi Alfreacuted

eacutes Erdős Paacutel matematikus paacuteros neveacutehez fűződő a 60-as eacutevekben megalkotott a veacute-

letlen elveacuten szerveződő haacuteloacutezatok helyeacutebe a skaacutelafuumlggetlenseacuteg mint szerveződeacutesi elv

leacutepett vagyis eszerint kituumlntetett csomoacutepontok koumlreacute szerveződnek a haacuteloacutezatokat alkotoacute

bdquoreacuteszegyseacutegekrdquo105 Peacuteldaacuteul ezek a centrumok az informaacutecioacutek hordozoacutei amelyek mint-

egy gravitaacutecioacutes koumlzpontkeacutent is műkoumldnek

Tehaacutet a veacuteletlenszerűseacuteg alapvető eacutes oumlnmagaacuteban megaacutelloacute szervezeacutesi elvkeacutent ki-

zaacuterhatoacute Ha az előzőekben kifejtett metoacutedust az utazaacutes vilaacutegaacutera vetiacutetjuumlk laacutethatoacutevaacute vaacutelik

peacuteldaacuteul hogy az informaacutecioacutek birtokosai akarva vagy akaratlanul de befolyaacutest gyako-

rolnak mindazon potenciaacutelis keresőkre akik peacuteldaacuteul az eligazodaacutes eacuterdekeacuteben egy szaacute-

mukra idegen orszaacutegban keresik a szaacutemukra megfelelő eacutetkezeacutesi szolgaacuteltataacutest nyuacutejtoacute

vaacutellalkozaacutest Ezek akaacuter manifeszt csomoacutepontkeacutent is definiaacutelhatoacutek egy haacuteloacutezati struk-

tuacuteraacuteban Hogy mennyi kapcsoloacutedaacutesi pontot tud generaacutelni mondjuk egy kockaacutes abro-

szos eacutetterem az egy nagyobb haacuteloacutezati struktuacuteraacuteba toumlrteacutenő integraacuteltsaacutegaacutetoacutel fuumlgg első-

sorban

104 A Karinthy aacuteltal bdquovizionaacuteltrdquo haacuteloacutezati modell akaacuter az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak egyik mottoacutejakeacutent is

felhasznaacutelhatoacute tekintettel arra hogy az emberek kapcsolatteremteacutesi eacutes vilaacutegmegismereacutesi vaacutegya meacuteg

hatvaacutenyozottabb erővel biacuter napjainkban mint az 1920-as eacutevekben 105 A skaacutelafuumlggetlen haacuteloacutezatok műkoumldeacutesi modelljeacutenek ezen megkoumlzeliacuteteacutese termeacuteszetesen szaacutemtalan

kiacutevaacutennivaloacutet hagy maga utaacuten ha egy haacuteloacutezatkutatoacute szakember bdquoszemuumlvegeacutenrdquo keresztuumll olvassuk az erről

szoacuteloacute sorokat Azonban ez a filozoacutefiai centrumuacute vizsgaacuteloacutedaacutes alapjaacuten keacuteszuumllt szoumlveg nem a

haacuteloacutezattudomaacuteny iraacutent szakmai eacuterdeklődeacutest mutatoacute embereknek keacuteszuumllt elsősorban baacuter hozzaacutetesszuumlk

sziacutevesen veszuumlnk minden olyan kritikai megjegyzeacutest javaslatot mely tovaacutebb meacutelyiacuteti boumllcseleti

kutakodaacutesaink veacuteg neacutelkuumlli haacuteloacutezati teacuterkeacutepeit

127

Ennyit gondoltunk roumlviden megfogalmazni a haacuteloacutezat az utazaacutestudomaacuteny eacutes az

eacuteletfilozoacutefia kapcsoloacutedaacutesi pontjairoacutel A koumlvetkezőkben a bevezeteacutesben is emliacutetett aka-

daacutelymentesiacutető eacutes -generaacuteloacute boumllcseleti olvasat reacuteszleges kifejteacuteseacutere keruumll sor de mindez

az utazaacutes vilaacutegaacutenak multidiszciplinaacuteris keretei koumlzoumltt is eacutertelmezhető marad

Az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg akadaacutelygeneraacuteloacute mivoltaacutenak veszeacutelyeiről

Az akadaacutelymentesiacuteteacutest aacuteltalaacuteban az eacuteletuumlnkre pozitiacutev hataacutest gyakorloacute ndash elsősorban a

fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek eacuterdekeacuteben kifejtett ndash konkreacutet teveacutekenyseacutegkeacutent szoktuk

meghataacuterozni

A fent emliacutetett fogalomeacutertelmezeacutesi keretek eacutes dimenzioacutek ndash eacuteletboumllcseleti eacutes hermene-

utikai szempontuacute kiterjeszteacutese ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyaraacutent eacuterintik a haacuteloacutezatok va-

lamint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes a fogyateacutekossaacuteg teruumlleteit

Ez az alaacutebb koumlvetkező első olvasatra talaacuten furcsaacutenak hatoacute hermeneutikai alapuacute

aacutemde eacuteletfilozoacutefia termeacuteszetű elemzeacutes ndash melyet vizsgaacuteloacutedaacutesnak is nevezuumlnk ndash eacutes eacutertel-

mezeacutesi moacuted az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak teruumlleteacutetől idegennek tűnhet de meggyőződeacute-

suumlnk hogy ismeacutetelten bizonyiacutetani tudjuk annak leacutetjogosultsaacutegaacutet

Roumlviden felhiacutevjuk a figyelmet arra a vitaacutera mely a 19 szaacutezad veacutegeacuten eacutes a 20 szaacutezad

elejeacuten csuacutecsosodott ki amikor is a filozoacutefiaacutek uacutegymond szakosodni kezdtek egysze-

rűen kifejezve leacutetre joumlttek a szakboumllcseleti bdquoaacutegakrdquo Ezen folyamat ellen emelte foumll

szavaacutet a Martin Heidegger (1994) eacutes Karl Jaspers (1996) is

A keacutet neacutemet filozoacutefus ndash hasonloacutean az euroacutepai kontinens toumlbb kortaacuters gondolkodoacutejaacute-

hoz akikről hely hiaacutenyaacuteban nem tudunk emliacuteteacutest tenni ndash a boumllcselet guacutezsba koumlteacutese-

keacutent eacutertelmezte peacuteldaacuteul a Husserl neveacutehez fűződő toumlrekveacutest ami a filozoacutefiaacutet szigoruacute

tudomaacutenykeacutent igyekezett meghataacuterozni eacutes elismertetni

A magunk reacuteszeacuteről is a Heidegger-i eacutes Jaspers-i bdquotisztaacuten filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesrdquo

mellett foglalunk aacutellaacutest meacuteg akkor is ha eacuteppen ez aacuteltal igyekszuumlnk bizonyiacutetani hogy

az eacuteletboumllcselet meg tud aacutellni a bdquosajaacutet laacutebaacutenrdquo a tudomaacutenyos vilaacutegban Mindezt uacutegy

tudja megtenni hogy sem a sajaacutet identitaacutesa sem pedig a tudomaacutenyos bdquoobjektivitaacutesrdquo

felteacutetelei nem vaacutelnak fogyateacutekossaacute

Induljunk ki abboacutel a hipoteacutezisből hogy a haacuteloacutezatok szerveződeacuteseacutenek műkoumldeacute-

seacutenek eacutes a leacutetezeacutest aacutetszoumlvő mivoltaacutenak megeacuterteacutese aacuteltal koumlnnyebben el tudunk igazodni

128

a minket koumlruumllvevő vilaacutegban Mi toumlbb teleoloacutegiai jellegű teveacutekenyseacuteguumlnk is ponto-

sabbaacute vaacutelhat legalaacutebbis ilyen olvasata is van a haacuteloacutezatkutatoacute szakemberek munkaacutessaacute-

gaacutenak (Barabaacutesi 2017)

Azt aacutelliacutetjuk ennek nyomaacuten hogy az akadaacutelymentesiacutető ember tulajdonkeacuteppen a kutatoacute-

munkaacutejaacuteval felkutatja a vilaacuteg akadaacutelyozoacute teacutenyezőit rendszereket alkot de generaacutelja is

az unos-untalan felbukkanoacute oumlnmagaacutet gaacutetloacute teacutenyezőket

Gondoljunk bele az utazaacutes vilaacutegaacutenak veacuterkeringeacuteseacutet biztosiacutetoacute ndash a helyvaacuteltozta-

taacutest a gloacutebuszunkon maacutera tulajdonkeacuteppen a bolygoacutefelsziacuten baacutermilyen iraacutenyaacuteba lehetőveacute

tevő ndash leacutegikoumlzlekedeacutes haacuteloacutezatos mivoltaacutenak egyre oumlsszetettebb termeacuteszeteacutebe106

Laacutetva a peacuteldaacuteul a lakoacute gazdasaacutegi politikai koumlruumllmeacutenyekre gyakorolt terheleacutes

doumlbbenetes meacuterteacutekeacutet (Borgar et al 2013) az alaacutebbi koumlvetkezteteacutesekre jutottunk

(7aacutebra)

7 aacutebra A leacutegiutasok szaacutema reacutegioacutenkeacutent millioacute fő

Turizmus online (2019)

Az informaacutecioacutes technoloacutegia eacutes az automatizaacutelaacutes rohamos leacutepteacutekű fejlődeacuteseacutevel nem tart

leacutepeacutest a koumlrnyezettudatossaacuteg eszmeacutejeacutenek fejlődeacutese eacutes annak megvaloacutesiacutetaacutesa

Az eredendően felvaacutezolt a haacuteloacutezati modellek szempontjaacuteboacutel kulcsfontossaacuteguacute bdquogiga

repuumllőterekrdquo exponenciaacutelisan noumlvekvő bdquoszabad gyoumlkeirdquo ndash ezek alatt azokat a kapcso-

loacutedaacutesi pontokat eacutertjuumlk melyeken keresztuumll a kisebb befogadoacute keacutepesseacutegű leacutegikikoumltők

eleacuterhetőveacute vaacutelnak ndash egyuacutettal a haacuteloacutezatok legsebezhetőbb pontjaivaacute is vaacutelnak Gondol-

106 Barabaacutesi koumlnyveiben tanulmaacutenyaiban valamint az ideacutezett internetes hivatkozaacuteson keresztuumll

megtekinthető tudomaacutenyos előadaacutesaacuteban is toumlbbek koumlzoumltt pont a leacutegi koumlzlekedeacutes haacuteloacutezataacutenak elemzeacutese

reacuteveacuten igazolja a skaacutela fuumlggetlen szerveződeacutesi modell tudomaacutenyos relevanciaacutejaacutet (youtube 2016)

129

junk itt peacuteldaacuteul izlandi Eyjafjalla vulkaacuten kitoumlreacuteseacutere 2010-ben amely Euroacutepa nagy reacute-

szeacuten megbeacuteniacutetotta a leacutegi forgalmat felhiacutevva ezzel a figyelmet a centrum leacutegikikoumltők

sebezhetőseacutegeacutere is

A mi eacutertelmezeacutesuumlnkben tehaacutet amennyit akadaacutelytoacutel mentesiacutetenek bennuumlnket ezek a cso-

moacutepontok legalaacutebb annyi akadaacutelyt leacutetre is hoznak a vilaacutegban

Vagyis mint remeacutenyeink szerint a fenti sorokboacutel kiolvashatoacute a statikus foga-

lomhasznaacutelat eacutes vilaacutegot eacutertelmező szemleacutelet elleneacuteben egy folyamat-iraacutenyultsaacuteguacute

megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedot vizsgaacuteloacutedaacutesi koumlzeget javaslunk alkalmazni Ez nem kizaacuteroacutelag a

boumllcselet eacutertelmezeacutesi dimenzioacuteinak sajaacutetos ismertető jegye hanem a leacutetezeacutes valameny-

nyi fizikai eacutes szellemi dimenzioacutejaacutera is kiterjeszthető

A filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi vitaacutek maacuteig nem eldoumlntoumltt keacuterdeacutese hogy peacuteldaacuteul esetuumlnkben

az egzakt matematikai teacutetelekkel bizonyiacutetott haacuteloacutezatosodaacutesi moacutedok leiacuterhatoacutek-e onto-

loacutegiai vagy ismeretelmeacuteleti fogalmakkal A bekezdeacutesben emliacutetett folyamatszemleacutelet

veacutelemeacutenyuumlnk szerint aacutethidaloacute megoldaacuteskeacutent alkalmazhatoacute ha nem is a keacuterdeacutes veacutegle-

ges eldoumlnteacuteseacutere ndash ami egyeacutebkeacutent pontosan a leacutetszemleacuteletet meghataacuterozoacute folyamat

jelleg okaacuten eleve nem lehet relevaacutens elvaacuteraacutes ndash de joacute kiindulaacutesi pontot jelent arra

hogy a keacutet boumllcseleti bdquomoacutedszertanrdquo koumlzoumltt feloldhatatlannak veacutelt ellenteacutetet minimum

semlegesiacutetse Jaspers munkaacutessaacutega akaacuter ilyen moacutedon is eacutertelmezhető tudvaacuten hogy a

neacutemet gondolkodoacute Heidegger hasonloacute toumlrekveacuteseit tovaacutebbgondolva a filozoacutefiai hitet

felvaacutezoloacute munkaacuteiban eacutes az azokat ismertető egyetemi előadaacutesaiban az ismeretelmeacute-

let eacutes az ontoloacutegia bdquooumlsszebeacutekiacuteteacuteseacutererdquo is javaslatokat fogalmaz meg (Jaspers 2004)

A haacuteloacutezatok bdquoeacutelettanaacutenakrdquo kutataacutesa tehaacutet egyreacuteszről ismeretelmeacuteleti munka

maacutesreacuteszről ontoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutes is

Ismeretelmeacuteleti abban az eacutertelemben hogy az utazaacutesok fizikai megvaloacutesulaacutesi moacutedjai-

nak eacuterzeacutekszervekkel lekoumlvethető vaacuteltozaacutesait eacutes ezek technikai fejlődeacutesi iraacutenyait vesz-

szuumlk boumllcseleti goacutercső alaacute Gondolunk itt peacuteldaacuteul a leacutegikoumlzlekedeacutesi folyoacutesoacutek eacutes cso-

moacutepontok digitalizaacutelt feldolgozaacutesaacutenak egyre elterjedtebb moacutedjaira Ezek mind az uta-

zoacutek mind pedig a kutatoacutek szaacutemaacutera uacutej perspektiacutevaacutekat nyitnak

Ontoloacutegiai is viszont abban az eacutertelemben hogy a vizualizaacutelt akaacuter haacuteromdimenzioacutes

modellek eacutertelmezeacutesi analitikaacuteja szemmel nem laacutethatoacute organikus jelleget is takar

A modernkor filozoacutefiai vilaacutegaacuteban elsősorban Bergson neveacutehez fűződik az a

gondolat hogy mindenekelőtt a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacuteban kell elmeruumllnuumlnk eacutes ez jelenti

130

az alapfelteacutetelt ahhoz hogy olyan informaacutecioacutek birtokaacuteba jussunk melyek azutaacuten keacute-

sőbbi alkalmasint empirikus megaacutellapiacutetaacutesaink koumlvetkezteteacuteseink neacutelkuumlloumlzhetetlen

alapfelteacuteteleikeacutent is tudnak szolgaacutelni Vagyis leacutetelmeacuteleti azaz ontoloacutegiai ismeretek

neacutelkuumll a vizsgaacutelat alaacute vont bdquoleacutetreacuteszrdquo taacutergy de meacuteg az absztrakt fogalmak is megismer-

hetetlenek (Bergson 1910 1987 2012) Ez a moacutedszer a maacuter fent emliacutetett filozoacutefiai

intuiacutecioacute egy maacutesik olvasata Mindezek alapjaacuten talaacuten eacuterthetőbbeacute vaacutelik Deleuze azon

aacutelliacutetaacutesa hogy a bergsoni filozoacutefiai intuiacutecioacute mint boumllcseleti moacuted kidolgozottsaacutegaacutet eacutes

hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet tekintve a nyugati filozoacutefia egyik legkieacuterleltebb bdquomoacutedszertanardquo (De-

leuze 2010)

Ropolyi (2016) technotudomaacutenyroacutel eacutes filotudomaacutenyroacutel iacutert tanulmaacutenyaacuteban ha-

sonloacute moacutedon jaacuter el mint ahogy mi az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet szembenaacutellaacutesaacutenak

feloldaacutesa eseteacuteben Uacutegy laacutetjuk a haacuteloacutezattudomaacuteny moacutedszertana de leginkaacutebb akaacuter a

heacutetkoumlznapok szintjeacuten is hasznosiacutethatoacute megaacutellapiacutetaacutesai implicite tartalmazzaacutek ezt a sem-

legesiacutető szaacutendeacutekot Mi akik az utazaacutes vilaacutegaacuteba beleereszkedve azzal joacute esetben azzal

eggyeacute is vaacutelva uacutejra eacutes uacutejra annak felsziacuteneacutere is emelkeduumlnk ezen utazaacutesunk soraacuten ta-

pasztaljuk mind a haacuteloacutezatok leacuteteacutet mind pedig azok uumldvoumls eacutes keveacutesbeacute hasznos konkreacutet

hataacutesait Azaz az akadaacutelymentesiacutető emberi mivoltunk uacutejabb igazolaacutesakeacutent is tekinthe-

tuumlnk a sajaacutet munkaacutenkra eacutes eredmeacutenyeinkre is

Annak eacuterdekeacuteben hogy a dolgozat filozoacutefiai jellegű jelenteacutesvilaacutegaacutet eacutes aacutelliacutetaacutesait

meacuteg inkaacutebb be tudjuk mutatni eacutes alaacute tudjuk taacutemasztani a koumlvetkező fejezetben a budd-

hista filozoacutefia haacuteloacutezatszemleacuteletű vilaacutegaacuteba kalauzoljuk el az olvasoacutet azzal a szigoruacute

uacutetikoumlnyv bejegyzeacutessel hogy ez a roumlvid bdquoturisztikai eacutelmeacutenyrdquo csak kedvcsinaacuteloacute hiszen

a buddhai taniacutetaacutes nyomaacuten kialakult boumllcselet toumlbb mint 2500 eacutevre tekint vissza Ezeacutert

ha szaacutendeacutekunkban aacutellna sem tudnaacutenk teljes keacutepet ha uacutegy tetszik haacuteloacutezati kapcsolati

seacutemaacutet felvaacutezolni csupaacuten arra teszuumlnk kiacuteseacuterletet hogy a nyugati centrumuacute gondolko-

daacutesi sztenderdek melleacute ndash hierarchia-mentesen ndash uacutejabb olvasatok hataacuterpontjaira is raacute-

mutatunk

131

Az eacuten a mi eacutes a szemeacutelyiseacuteg koumlrbeutazaacutesa a Buddha taniacutetaacutesai nyomaacuten

Az előzőekben maacuter utaltunk raacute hogy a haacuteloacutezatokba szerveződő eacutes ekkeacutent aacutebraacutezolhatoacute

eacutelet- vilaacutegfelfogaacutes akaacuter toumlbb ezer eacutevvel ezelőttre is visszavezethető az emberiseacuteg toumlr-

teacuteneteacuteben Mint maacuter emliacutetettuumlk a haacuteloacutezatok tudomaacutenya napjainkban egyre meacutelyebben

eacutes meacutelyebben teacuterkeacutepezi fel az egymaacutessal szorosan vagy lazaacutebban egyuumlttműkoumldő leacutetdi-

menzioacuteinkat

E fejezetben egy mereacutesz felfedezőuacutetra kalauzoljuk el az olvasoacutet aki vaacutellalja

annak kockaacutezataacutet hogy belebuacutejik egy olyan utazoacute bakancsaacuteba akitől az utazaacutesszerve-

zők felteacutetlen bizalmat keacuternek de koumltelezettseacuteget vaacutellalnak arra is hogy baacuter fizikai ve-

szeacutelybe nem sodorjaacutek a tudataacutet viszont igencsak megerőltető szellemi kalandtuacuteraacuten ve-

zetik veacutegig

Ezzel toumlbb ceacutelunk is ndash biacutezunk benne ndash teljesuumll vagyis a tudatos utazaacutesszervezeacutesre eacutes

ezaacuteltal az eacutelmeacutenyfeldolgozaacutesra is peacuteldaacutekkal tudunk szolgaacutelni (Michalkoacute ndash Raacutetz 2019)

A Michalkoacute aacuteltal boldogiacutetoacutenak nevezett utazaacutes eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyait tovaacutebb kiacutevaacuten-

juk bőviacuteteni mert mint a kutatoacutetoacutel tudjuk hogy az utazaacutes csak abban az esetben tesz

bennuumlnket boldoggaacute ha aktiacutevan ndash tehaacutet tudatosan ndash teszuumlnk ennek eacuterdekeacuteben

(Michalkoacute 2010a)

Ha felideacutezzuumlk a megelőző fejezetben megtalaacutelhatoacute ndash a leacutegikoumlzlekedeacutesben reacuteszt

vevő utasok szaacutemossaacutegaacutet eacutes hovatartozaacutesaacutet bemutatoacute ndash diagrammot laacutethatjuk hogy az

euroacutepai eacutes az eacuteszak-amerikai utazaacutesok szaacutema meacuteg mindig dominaacutel de peacuteldaacuteul az Aacutezsi-

aacuteban eacutelő embertaacutersaink utazaacutesi kedveacutenek noumlvekedeacutese ezt a tendenciaacutet lassan megfor-

diacutetja Mi nem pusztaacuten szaacutemadatokkeacutent tekintuumlnk a diagrammokat feleacutepiacutető individuu-

mokra hanem igyekszuumlnk minden esetben az embereket laacutetni ezen adatsorok vagy ha

uacutegy tetszik adathaacuteloacutezatok moumlgoumltt

Nem veacuteletlenuumll hasznaacuteltuk az individuumok kifejezeacutest mert utalni szaacutendeacuteko-

zunk az alaacutebbiakban bemutataacutesra keruumllő buddhista taacutersadalmi szemleacuteletre eacutes az ezzel

szorosan oumlsszefuumlggő eacutenkeacutepre A Buddha taniacutetaacutesa minden ellenkező veacutelemeacutennyel

szemben igenis tartalmaz a taacutersadalomra mint termeacuteszetes egyuumltteacuteleacutesi moacutedra vonat-

kozoacute megaacutellapiacutetaacutesokat mi toumlbb konkreacutet taniacutetaacutesokat is A nyugaton megszokottoacutel elteacute-

rően azonban sem nem organicista sem pedig egyfajta szerződeacutesen alapuloacute modellt

nem tart elfogadhatoacutenak Az ember termeacuteszetes eacutes ezaacuteltal a fennmaradaacutesaacutet biztosiacutetoacute

aacutellapotkeacutent tekint az emberek taacutersulaacutesaacutera Peacuteldakeacutent az uacutejszuumlloumltteket emliacuteti a megvilaacute-

gosodott taniacutetoacute vagyis a vilaacutegba megeacuterkező kisgyermek eacuteletben maradaacutesi felteacutetele a

132

termeacuteszetes taacutersadalmisaacuteg Az anya eacutes az őt koumlruumllvevő emberek biztosiacutetjaacutek szaacutemaacutera az

eacuteletben maradaacutes eacutes a fejlődeacutes felteacuteteleit mindenfeacutele megaacutellapodaacutes vagy hierarchikus

megfeleleacutesi keacutenyszer neacutelkuumll (Porosz 2018a)

Ezzel koherens moacutedon oumlsszefuumlgg az ember szemeacutelyiseacutegeacutenek eacutes ezaacuteltal a vilaacuteg-

ban betoumlltoumltt helyeacutenek eacutertelmezeacutese Az euroacutepai kultuacuterkoumlrben a modernkor ndash konkreacutetan

a felvilaacutegosodaacutes ndash szellemi termeacuteke az individuum mely a fuumlggetlenuumll eacuterveacutenyesuumllni

keacutepes egyeacutent keacutepzeteacutet jelenti a szoumlveguumlnk ezen kontextusaacuteban

A buddhizmus boumllcseleti megkoumlzeliacuteteacutese szerint abszoluacutet fuumlggetlenuumll leacutetező entitaacutesok

egyaacuteltalaacuten nem leacutetezhetnek iacutegy a mindentől eacutes mindenkitől fuumlggetlen ember fogalma

sem aacutellja meg a helyeacutet Meacuteg az emberi civilizaacutecioacuteboacutel kivonult remete sem keacutepes eacutelet-

ben maradni ha peacuteldaacuteul a testeacutenek energiaigeacutenyeacutet nem tudja fedezni a koumlrnyezeteacuteből

Tehaacutet a haacuteloacutezatfuumlggetlen leacutetezeacutes lehetetlenseacutegeacutenek teacutetele ha nem is ebben a formaacuteban

de kimondaacutesra keruumll e taacutevol-keleti taniacutetaacutesban

A Buddha taniacutetaacutesnak egyik legtoumlbbet vitatott de legalaacutebbis a nyugati kultuacuter-

koumlrben feacutelreeacutertett aacutelliacutetaacutesa az eacutentelenseacuteg vagy az aacutellandoacutetlansaacuteg vilaacutegszemleacutelete Ez a

tapasztalati uacuteton107 megszerzett tudaacutesboacutel fakadoacute leacutetszerkezeti leiacuteraacutes minden az univer-

zumot alkotoacute elemre mikro- eacutes makroszintű megnyilvaacutenulaacutesaacutera egyaraacutent jellemző tu-

lajdonsaacuteg Ez az aacutellandoacutesaacuteg neacutelkuumlli aacutellapot reacutemisztő lehet az aacutellandoacute kapaszkodoacutekat

eacutertelmezeacutesuumlnkben akadaacutelymentesiacuteteacutesi eszkoumlzoumlket igeacutenylő eacutes kreaacuteloacute ember szaacutemaacutera

Uacutegy gondoljuk ez csak az egyik lehetseacuteges koumlvetkezteteacutes a sok koumlzuumll meggyőződeacute-

suumlnk hogy eacuteppen a reacutemuumllet ellenkezője is megeacutelhető azaacuteltal ha az aacutellandoacutetlansaacutegra a

leacutet megismereacuteseacutenek egyik eszkoumlzekeacutent tekintuumlnk

Az alaacutebbi Porosz Tibortoacutel aacutetvett aacutebraacuteval kiacutevaacutenjuk szemleacuteltetni fenti aacutelliacutetaacutesainkat azaz

az emberi tudat laacutetszoacutelagos koumlzpontjaacuteban aacutelloacute uumlresseacuteg termeacuteszeteacutet (Farkas 2017)

(8aacutebra)

107 Gondolunk itt a buddhai gyakorlatkoumlzpontuacute bdquoutazaacutesrardquo melynek koumlzlekedeacutesi eszkoumlzei a meditaacutecioacutes

gyakorlatok szeacuteles skaacutelaacutei Azaz az oumln- eacutes vilaacutegmegismereacutes nem meruumll ki sem a gondolati

absztrakcioacutekban sem pedig a vilaacuteg feltaacuteraacutesaacutenak tudomaacutenyos moacutedszertanaiban Mindezeket nem hagyja

figyelmen kiacutevuumll a buddhista gyakorloacute de a megismereacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutenek kiemelkedően fontos

eszkoumlzekeacutent hasznaacutelja a meditaacutecioacutet Ez ebben az eacutertelemben olyan befeleacute fordulaacutesra utal ahol a tudat

lecsendesedeacutese aacuteltal a kuumllvilaacutegroacutel megszerzett ismeretek integraacuteloacutednak a belső vilaacutegba (Nyanaponika

1994)

Megjegyezzuumlk peacuteldaacuteul hogy a kereszteacuteny vallaacutesi gyakorlatban sem ismeretlen a meditaacutecioacute gyakorlati

alkalmazaacutesa az istenseacuteggel toumlrteacutenő kommunikaacutecioacute illetve szellemi egyesuumlleacutes eacuterdekeacuteben (Jaacutelics 2019)

133

8 aacutebra Az eacuten haacuteloacutezatos struktuacuteraacuteja

Farkas (2017)

Mint laacutethatjuk az eacuten nem oumlnmagaacuteban a semmiben lebeg hanem a forma eacuterzeacutes

eacuteszleleacutes eacutes keacuteszteteacutes mintegy haacuteloacutezati centrumakeacutent aacutebraacutezolhatoacute eacutes ezzel oumlsszefuumlggeacutes-

ben ndash az eacuten ilyen jellegű aacutebraacutezolaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben ndash az bdquoelemekrdquo koumlzoumltt leacutevő kapcso-

latokat is felvaacutezoltuk Iacutegy egyreacuteszről elmondhatjuk hogy mindegyikuumlk kapcsolatban

aacutell a maacutesikkal de ez az oumlsszekoumltteteacutes-rendszer nem alkot hierarchikus struktuacuteraacutet Maacutes-

reacuteszről a test eacutes a tudat olyan haacuteloacutezatos jellegű oumlsszefonoacutedaacutesaacutet is modellezi amiben

peacuteldaacuteul a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek feldolgozaacutesa eacutes az azokra adott tudati reakcioacutek

mintegy rezgeacutese hatja aacutet a bdquorendszertrdquo Ezen hataacutesok eacutes az azokra adott vaacutelaszok kouml-

vetkezteacuteben alakul ki az eacuten-keacutep de mivel a kuumllvilaacuteg eacutes a belvilaacuteg folyamatos oumlssze-

hangolaacutesa zajlik ezeacutert az eacutent generaacuteloacute oumlsszetevők haacuteloacutezatban betoumlltoumltt szerepe markaacuten-

san szituaacutecioacutefuumlggő108 (Tenzin 1998)

A fent vaacutezolt haacuteloacutezatos szerkezetű eacutes műkoumldeacutesű tudatmodell kiterjeszthető az

utazaacutes tudomaacutenyaacutenak napjainkban egyre inkaacutebb előteacuterbe keruumllő a bdquotudatos utazaacutesszer-

vezeacutes tudatos utazoacutekrdquo koncepcioacutejaacutera (Michalkoacute ndash Raacutetz 2019) Oly moacutedon hogy a vaacute-

gyott uacuteticeacutel eleacutereacuteseacutehez eacutes az ott tartoacutezkodaacutes soraacuten fokozottan hatoacute uacutej ingerek toumlmegeacute-

nek valoacutes eacutelmeacutennyeacute alakiacutetaacutesaacuteban felhasznaacutelhatoacutevaacute vaacutelik

Ha az utazoacutera az utazaacutes haacuteloacutezati centrumakeacutent tekintuumlnk eacutes oumlsszekoumltjuumlk mind-

azon pontokkal melyek az adott desztinaacutecioacuten toumlrteacutenő tartoacutezkodaacutesa soraacuten vele kapcso-

latba keruumllt eacutelmeacutenyekre mutatnak egy bonyolult haacuteloacutezat seacutemaacuteja vaacutezoloacutedik fel Mind-

ezen kapcsoloacutedaacutesi pontok egyeseacutevel is hatnak az emberre de ami az olvasatunkban

fontosabb ingertengerkeacutent veszik koumlrbe őt

108 Magaacutetoacutel eacutertetődő moacutedon a tudat az eacuten eacutes a test egymaacutest koumllcsoumlnoumlsoumln felteacutetelező leacutetrehozoacute eacutes erodaacuteloacute

műkoumldeacuteseacutenek jelen felvaacutezolaacutesa rendkiacutevuumll elnagyolt Csupaacuten annyit jelzuumlnk e roumlvid oumlsszefoglaloacuteval

hogy a haacuteloacutezatok jelenleacutete eacutes tanulmaacutenyozaacutesa ha nem is a szoacute mai eacutertelmeacuteben de maacuter eacutevezredekkel

ezelőtt foglalkoztatta a gondolkodoacutekat

134

Ahogy a viacutezben meg kell tanulnunk eacuteletben maradni az uacuteszaacutes segiacutetseacutegeacutevel uacutegy ebben

a stimulusokkal teli koumlzegben is el kell tudjunk igazodni Pontosan a folyamatosan

vaacuteltozoacute eacutenuumlnk egeacuteszseacutegeacutenek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben El kell sajaacutetiacutetanunk a haacuteloacutezatboacutel

beeacuterkező bdquoinformaacutecioacutekrdquo osztaacutelyozaacutesi keacutepesseacutegeacutet uacutegy hogy ideacutezőjelek neacutelkuumlli valoacutes

tartalmat adoacute informaacutecioacute legyen belőluumlk (Goleman 2005)

A Michalkoacute aacuteltal felvaacutezolt miliő fogalomvilaacutegaacutehoz is kapcsoloacutedik a leiacutert tuda-

tossaacute vaacutelaacutesi seacutema mert mint tudjuk a miliő-eacutelmeacuteny kialakulaacutesaacutehoz nagyban hozzaacutejaacute-

rul az utazoacute belső vilaacutegaacutenak aktuaacutelis aacutellapota (Michalkoacute 2010b)

Az utazaacutes vilaacutegaacutenak szakemberei veacutelemeacutenyuumlnk szerint el kell sajaacutetiacutetsaacutek azon

keacutepesseacutegeket is melyek aacuteltal segiacutetseacuteget tudnak nyuacutejtani az utazoacutek egyre nagyobb touml-

megeinek hogy az ember ne csak turistaacutek egyre nagyobb bdquohordaacutejakeacutentrdquo bolyongjon

az egyre szaporodoacute csaacutebiacutetaacutesok gloacutebusznyi pusztaacutejaacuten hanem tudatos utazoacutekeacutent felfe-

dezője legyen a kuumllvilaacutegnak eacutes oumlnmaga belső univerzumaacutenak egyaraacutent

Az ismeret aacutetadaacutesa vagyis a keacutepzeacutes mint a haacuteloacutezatok feleacutepuumlleacuteseacutenek egyik origoacuteja

Az előzőekben azzal zaacutertuk sajaacutetos megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket hogy a turista eacutes az utazoacute kouml-

zoumltti kuumlloumlnbseacuteget fokozatbelinek109 aacutelliacutetottuk be A tanulmaacuteny jelenlegi zaacuteroacutefejezeteacute-

ben ezt a kuumlloumlnbseacutegteveacutest termeacuteszetbelikeacutent aacutebraacutezoljuk vagyis olyan leacutenyeges fejlő-

deacutesi iacutevet rajzolunk fel ami az emberi szellem vilaacutegaacuteban zajlik le eacutes ezaacuteltal a leacutetezőkkel

eacutes a leacutettel kapcsolatosan az eddigiekneacutel sokkal meacutelyebb kapcsolatok kialakulaacutesaacutehoz

vezet

Az bdquoeacutenrdquo eacutes a bdquomirdquo koumlzoumltt laacutetszoacutelagosan huacutezoacutedoacute ellenteacutetek uacutegy is eacutertelmezhetők

mintha kuumlloumln haacuteloacutezatokkeacutent leacutetezneacutenek eacutes a kapcsoloacutedaacutesi pontok csak az esetlegesseacutegi

bdquotoumlrveacutenyekrdquo menteacuten szerveződneacutenek Uacutegyis fogalmazhatunk hogy az individuum laacutet-

szoacutelagosan aacutellandoacute centruma ndash az eacuten egyik formaacuteja az ego ndash mintha oumlnkeacutenyesen doumln-

teneacute el mikor eacutes milyen formaacuteban eacutepiacutet ki eacuterintkezeacutesi feluumlleteket az őt koumlruumllvevő em-

bertaacutersaival

Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a buddhista filozoacutefia egyik legfontosabb taniacutetaacutesa segiacutetseacute-

guumlnkre lehet hogy ezt a markaacutensnak tűnő ellenteacutetet bdquoeacutenrdquo eacutes bdquomirdquo koumlzoumltt feloldjuk Ez

109 A Bergson-i filozoacutefia egyik leacutetelmeacuteleti fogalompaacuterja a fokozatbeli eacutes a termeacuteszetbeli kuumlloumlnbseacutegek

hataacuterozott elvaacutelasztaacutesa (Bergson 1910 1987) Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben ezzel azt jelezzuumlk hogy a

laacutetszoacutelag csak fogalmi kategoacuteriaacutek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteveacutes az utazoacute eacutes a turista koumlzoumltt az eacutelet

szempontjaacuteboacutel minőseacutegi differenciaacutet is takar

135

a taniacutetaacutes pedig a fuumlggő keletkezeacutes vagyis az a szemleacutelet mely igyekszik teljesen eacutert-

hetően bizonyiacutetani hogy mi emberek egy olyan haacuteloacutezat reacuteszesei eacutepiacutetői eacutes nem keveacutes

esetben annak rongaacuteloacutei is vagyunk (Porosz 2018b)

Minden teveacutekenyseacuteguumlnk oumlsszefuumlgg az alaacutebbi aacutebraacuteban feltuumlntetett haacuteloacutezati cso-

moacuteponttal melyek ugyan egy ember leacutetezeacutese oksaacutegi viszonyainak haacuteloacutezati teacuterkeacutepekeacutent

olvashatoacute de aacutelliacutetaacutesunk szerint eacuteppen az oumlsszetettseacutege eacutes a szellemiseacutege mutatja meg

mennyire raacute vagyunk utalva a bennuumlnket koumlruumllvevő valamennyi leacutetezőre

9 aacutebra A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban

Porosz (2018b)

Mi akik az utazaacutestudomaacuteny vilaacutegaacutenak reacuteszesei vagyunk ndash fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az

iskolapadban uumlluumlnk a katedraacuten aacutellunk vagy eacuteppen adatokat elemző kutatoacutekeacutent teveacute-

kenykeduumlnk ndash felelősseacuteggel tartozunk azokeacutert az emberekeacutert akiknek maacutera leacutetformaacute-

jaacutevaacute vaacutelt az utazaacutes

Tehaacutet mint azt fentebb elmondtuk a tudomaacutenyaacutegunk szakemberkeacutepzeacuteseacutenek

szellemiseacutegeacutet szuumlkseacutegszerűen aacutet kell jaacuternia a tudatos vilaacuteglaacutetaacutes eacutes szakmai szervező-

keacutepesseacuteg igeacutenyeacutenek eacutes keacutepesseacutegeacutenek Mindezek egyik mozgatoacuterugoacuteja veacutelemeacutenyuumlnk

szerint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes folyamatainak ismerete Ezzel

szoros oumlsszefuumlggeacutesben a fogyateacutekossaacuteg perspektiacutevaacuteinak meacutelyebb megeacuterteacutese is szuumlkseacute-

ges

136

A XIV Dalai Laacutema szaacutemos tudomaacutenyos konferencia eacutes bdquokerekasztal-beszeacutel-

geteacutesrdquo kezdemeacutenyezője eacutes reacutesztvevője110 volt az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutegy ahogyan

napjainkban is az

Az elmuacutelt eacutevben az Uacutej Nemzeti Kivaacuteloacutesaacutegi Program oumlsztoumlndiacutejasakeacutent szaacutemos felveacutetelt

megtekintettem eacutes elemeztem ebben a taacutergykoumlrben

Az utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes nem utolsoacute sorban a haacuteloacutezatszer-

veződeacutesi szemleacutelet megjeleneacuteseacutet vizsgaacuteltuk az audiovizuaacutelis anyagokban Az a sokak

szaacutemaacutera talaacuten meglepő eredmeacuteny taacuterult eleacutenk ndash a toumlbb mint huacuteszoacuteraacutenyi felveacutetel feldol-

gozaacutesa aacuteltal ndash hogy a Dalai Laacutema ezeket a fogalmakat explicit moacutedon egyaacuteltalaacuten nem

hasznaacutelja Ennek elleneacutere a mondanivaloacuteja oumlnmagaacuteban akadaacutelymentesiacutető jellegű eacutes a

fogyateacutekossaacutegaink bdquofelsorolaacutesardquo sem marad el csakhogy ezeket a leacutetezeacutest alkotoacute ala-

kiacutetoacute eacutes fenntartoacute szimbiotikus haacuteloacutezat meg nem ismereacuteseacuteből szaacutermaztatja

Az eddig papiacuterra vetett gondolatokat illetve filozoacutefiai jellegű elemzeacuteseket eacutes a

belőluumlk szaacutermazoacute koumlvetkezteteacuteseket gondolateacutebresztőknek szaacutenjuk Alapvető ceacutelunk

volt hogy a haacuteloacutezatosodaacutest eacutes annak kutataacutesaacutet egy olyan eacuteletfilozoacutefiai modellbe aacutegyaz-

zuk amelynek a gyoumlkerei eacutevezredekkel ezelőttre is visszanyuacutelnak

Az utazaacutestudomaacuteny jelentőseacutege maacuter akkor is elvitathatatlan ha csak a turisz-

tika gazdasaacutegi mutatoacuteinak nagysaacutegrendjeacutet vesszuumlk alapul (Raacutetz 1999)

Meggyőződeacutesuumlnk hogy hibaacutet koumlvetnek el azok kutatoacutek eacutes oktatoacutek akik az utazoacutekra

olyan statisztikai adatokkeacutent tekintenek amelyek csupaacuten beveacuteteli forraacutest vagy kiadaacute-

sokat generaacutelnak A haacuteloacutezatok aacuteltalunk javasolt szemleacuteleacuteseacutenek multistrukturaacutelis eacutes eacutelet-

filozoacutefiai foacutekusza eacuteppen azt szaacutendeacutekozik bizonyiacutetani hogy ami az egyik neacutezőpontboacutel

csomoacutepont az egy maacutesik perspektiacutevaacuteboacutel bdquoegyszerűrdquo informaacutecioacutet aacutetadoacute koumlzeg

Amennyiben csak egy roumlgziacutetett tudati helyzetből azaz kiacutevuumllről proacutebaacuteljuk ele-

mezni a leacutet eacutes a leacutetezeacutes sokdimenzioacutes aacutemde aacutellandoacute koumlzeacuteppontoktoacutel mentes haacuteloacutezatait

koumlnnyen az akadaacutelyok uacutetvesztőjekeacutent eacutertelmezhetjuumlk azokat melyeket persze szuumlk-

seacutegszerűen akadaacutelymentesiacutetenuumlnk is kell Viszont ha keacutepesseacute vaacutelunk beleereszkedni

110 A feltuumlntetett az irodalomjegyzeacutekben eleacuterhető internetes hivatkozaacutesokon keresztuumll bepillanthatunk

abba a kuumlloumlnleges miliőbe amelyet a vallaacutesi vezető a meghiacutevott vendeacutegek eacutes a hallgatoacutesaacuteg egyuumltt

teremtettek kvaacutezi haacuteloacutezatokat eacutepiacutetve nem csak a messzi taacutejak tudoacutesai eacutes filozoacutefusai koumlzoumltt hanem a

laacutetszoacutelag szoumlgesen ellenteacutetes neacutezőpontok koumlzoumltt is (youtube 2013a yuotube 2013b youtube 2012a

youtube 2012b youtube 2010)

137

a leacutetezeacutes haacuteloacutezataiba akkor raacuteeacutebreduumlnk arra hogy soha nem is tudtunk eacutes tudunk azo-

kon kiacutevuumll leacutetezni mert egyszerre vagyunk elemei alkotoacutei eacutes szemleacutelői az eacutelet koumlrfor-

gaacutesnak

138

Biacutezunk benne hogy fel is hangzoacute konkluacutezioacutek

Az aacuteltalunk keacutesziacutetett doktori eacutertekezeacutes igyekszik egy alapvetően boumllcseleti megkoumlze-

liacuteteacutesű konkreacutet fogalom-kiterjeszteacutesi javaslatokig elvezető vizsgaacuteloacutedaacutes rejtekuacutetjain veacute-

gig kalauzolni annak olvasoacuteit Az idegenvezeteacutest a fent emliacutetett iacuteraacutesi eacutes olvasaacutesi neheacutez-

seacuteg elleneacutere ezt eacuterthetően igyekszik kivitelezni Mindezen erőfesziacuteteacuteseken tuacutel magaacutetoacutel

eacutertetődő moacutedon a tudomaacutenyos eacuteletben elvaacutert minőseacutegi mutatoacuteknak is maximaacutelian

megfelelni szaacutendeacutekozik

Ezen ceacutelunk eleacutereacuteseacutehez azonban szuumlkseacutegesnek eacuterezzuumlk hogy mind a melleacutekletben el-

eacuterhető hang eacutes keacutepi anyagokba is hallgasson eacutes neacutezzen bele e sorok olvasoacuteja illetve a

Wittgenstein aacuteltal is preferaacutelt hangos felolvasaacutesi moacutedszert is alkalmazzaacutek legalaacutebb

egy-egy fejezet erejeacuteig

Erről eacutes az olvasaacutes uacutejra hangzoacutevaacute teacuteteleacutenek pozitiacutev eacutes persze a szerző veacutelemeacutenye

szerint negatiacutev hataacutesairoacutel eacuterteacutekes tudaacutesbővuumlleacutesre tehetuumlnk szert Demeter Tamaacutes Az

eszmeacutek tipograacutefiaacuteja - A Modern Filozoacutefia Kezdetei Kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti Neacutező-

pontboacutel ciacutemű koumlnyve aacuteltal bdquoMindez persze nem jelenti azt hogy akaacuter Kripke akaacuter

Wittgenstein oumlsszefuumlggeacutesbe hozta volna az olvasaacutes toumlrteacuteneti probleacutemaacutejaacutet a privaacutet

nyelv keacuterdeacuteseacutenek neheacutezseacutegeivel mindoumlssze csak arra utal hogy a probleacutema egyik

meacuterteacutekadoacute interpretaacutetora szerint Wittgenstein szaacutemaacutera az olvasaacutes - azaz a nyelv-

hasznaacutelat egyik toumlbb eacutertelemben valoacuteban relevaacutens moacutedja - ha nem is elvaacutelaszthatat-

lanul de mindenkeacuteppen szorosan oumlsszefonoacutedott egy akkoriban maacuter nyilvaacutenvaloacutean

szokatlanul excentrikus gyakorlattal Elemzeacuteseinek ilyen iraacutenyultsaacutega persze nyilvaacuten

oumlsszefuumlggeacutesben aacutell azzal az anakronisztikus vonzoacutedaacutessal hogy Wittgenstein maga is

előszeretettel vette ha hangosan felolvastak neki Vouml Drury (1984) 119 eacutes 126 o

rdquo(Demeter 2003 p 101)

A Demeter aacuteltal jegyzett iacuteraacutesmű recenzioacutejaacuteban olvashatunk egy roumlvid utalaacutest a vizs-

gaacuteloacutedaacutesunk szoacutebeli foacutekuszuacute voltaacutenak az egyik toumlrteacutenetileg feltaacutert analoacutegiaacutejaacuteroacutel

bdquoAhogy Ong eacutes maacutesok raacutemutatnak a szoacutebeliseacutegre meacuteg erősen taacutemaszkodoacute koumlzeacutepkori

filozoacutefiai rendszerektől nem vaacuterhatoacute el peacuteldaacuteul az a rendszeresseacuteg ami az uacutejkori fi-

lozoacutefiaacutet jellemzirdquo (Zempleacuten 2003 p 403)

E korban a tehaacutet boumllcselők (is) ndash eacutertelmezeacutesuumlnk szerint ndash az iacuteraacutesra mint a szoacutebeliseacuteg

segeacutedeszkoumlzeacutere tekintettek eacutes azt akkeacuteppen is hasznaacuteltaacutek

A vizsgaacuteloacutedaacutesunkat mi magunk kuumlloumlnboumlző elnevezeacutesekkel illettuumlk a fenti fejezetek-

ben Ilyen volt peacuteldaacuteul a kifejtő jelleg hangsuacutelyozaacutesa tovaacutebbaacute a kaleidoszkoacutepszerű

139

boumllcseleti eacutertelmezeacutes de mindezekneacutel talaacuten fontosabb a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli

diskurzusokra eacutepuumllő filozofaacutelaacutesi moacuted

Az Olay Csaba eacutes az Ullman Tamaacutes aacuteltal iacutert A kontinentaacutelis filozoacutefia a XX szaacutezad-

ban ciacutemű koumltetben Heidegger szoacutebeliseacuteg versus iacuteraacutesbeliseacuteg tovaacutebbaacute a mindezekkel

oumlsszefuumlggő szabad fogalomalkotaacutes eacutes boumllcseleti moacuted kapcsaacuten a koumlvetkezők aacutellnak

bdquoA Leacutet eacutes idő megjeleneacuteseacuteben kuumllső okok is koumlzrejaacutetszottak mivel Heidegger előtte

hosszabb időn keresztuumll nem publikaacutelt semmit eacutes erre rendes professzori kinevezeacute-

seacutehez szuumlkseacuteg lett volna Inteacutezmeacutenyes okokon tuacutel veacutelhetően van tartalmi alapja is

Heidegger idegenkedeacuteseacutenek a szoumlvegektől az eleven filozoacutefiai gondolkodaacuteshoz keacute-

pest a koumlzreadott szoumlvegek megmerevednek elvesztetteacutek azt az elevenseacuteget amely-

nek a neacutemet gondolkodoacute egzisztenciaacutelis jelentőseacuteget tulajdoniacutet Meggyőződeacutese sze-

rint a filozoacutefia feladata hogy az eacutelet eacuteleacuteseacutet hozzaacutesegiacutetse valamifeacutele oumlntisztaacutezaacuteshoz

koumlzelről kiacuteseacuterje eacutes ehhez keacutepest maacutesodlagosak a kutataacutesi eredmeacutenyekrdquo (Olay Ul-

lamm 2011 p 112)

A maacuter szinteacuten toumlbb esetben emliacuteteacutesre keruumllt szoacutebeliseacutegben eacutes a szemeacutelyes jelenleacutet-

ben rejlő megtermeacutekenyiacutető boumllcseleti erő Gadamer szaacutemaacutera is kiemelkedő volt hi-

szen mint tudjuk Heidegger taniacutetvaacutenyakeacutent bontogatta szaacuternyait (Olay Ullamm

2011 p 112)

A legfontosabbnak meacutegis azt tartjuk hogy az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes

az akadaacutelymentesiacutető ember fogalma felsziacutenre keruumllhetett ami aacuteltal lehetőseacuteg nyiacutelik

veacutelemeacutenyuumlnk szerint hogy a taacutersadalmi kommunikaacutecioacute terein a heacutetkoumlznapi eacutertelemben

hasznaacutelt előzőekben emliacutetett keacutet meg- eacutes elnevezeacutes olyan uacutej eacuteletfilozoacutefiai tartalmakkal

egeacuteszuumllhet ki amelyek aacuteltal a heacutetkoumlznapi diskurzusok negatiacutev konnotaacutecioacutei koumlzeacutep- il-

letve hosszuacutetaacutevon valoacuteban eacuterteacutekmentes mezőbe keruumllnek

Ez meggyőződeacutesuumlnk szerint azaacuteltal eacuterhető el leginkaacutebb hogy az egzisztenciaacutelis fo-

gyateacutekossaacuteg valamint az akadaacutelymentesseacuteg ndash nem mellesleg a funkcionaacutelis fogyateacute-

kossaacutegok sem ndash valamifeacutele eleacuterendő maxima iraacutenyaacuteba tartoacute termeacuteszetes vagy elrendelt

kiteljesedeacutesifolyamat megtoumlreacutesekeacutent eacutertelmezendők Minthogy a bdquotoumlkeacuteletes emberrdquo

vagy a bdquotoumlkeacuteletes vilaacutegrdquo eszmeacuteinek eleacutereacuteseacutet sem vaacuterhatjuk a bennuumlk rejlő lehetőseacutegek

feltaacuteraacutesa aacutelltal Eacuteppen ezen neacutezetek ellenkezőjeacutet szaacutendeacutekoztunk ndash az eddigi fejezetek-

ben ndash bizonyiacutetani Uacutegy hogy alapvetően hierarchia-mentes eacutes a koumlzoumlsseacuteg boumllcsesseacute-

geacutere foacutekuszaacuteloacute struktuacuteraacutekat igyekeztuumlnk feltaacuterni eacutes bemutatni amik gyoacutegyiacuterkeacutent eacutes vi-

gaszkeacutent egyaraacutent szolgaacutelhatnak mindannyiunk szaacutemaacutera

140

Boumllcseleti diskurzusunk eacutes vizsgaacuteloacutedoacute utazaacutesunk sok kiemelkedő gondolkodoacute

eacutes tudoacutes koumlzreműkoumldeacuteseacutevel valoacutesult meg Ez a felfedezeacutesekkel sokszor vitaacutekkal eacutes

bizony konstruktiacutev rombolaacutessal teli utazaacutes a jelen dolgozat megiacuteraacutesaacuteval biacutezunk benne

hogy eacuteppen hogy uacutej eddig nem ismert dimenzioacutek iraacutenyaacuteba mozdiacutet el bennuumlnket Tehaacutet

nem az toumlrteacutenik hogy befejeződik valami mint inkaacutebb egy uacutej vizsgaacuteloacutedaacutes veszi a kez-

deteacutet Ez fuumlggetlen attoacutel hogy mennyire lesz sikeres az aacuteltalunk javasolt uacutej jelenteacutes-

vilaacutegok eacutes megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok be- eacutes elfogadaacutesa a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg reacuteszeacuteről

A kivaacuteloacute magyar filozoacutefus houmllgyről Ancsel Eacutevaacuteroacutel ezidaacuteig meacuteg nem ejtettuumlnk

szoacutet Mondandoacutenk veacutege feleacute koumlzeledve ezt a hiaacutenyt felteacutetlenuumll poacutetolnunk kell mi leg-

alaacutebbis iacutegy gondoljuk Ancsel egy veacutekony aacutemde annaacutel tartalmasabb koumlnyveacutevel kez-

dődoumltt a Naacutegaacuterdzsuna eacutes a Jaspers aacuteltal mintegy kijeloumllt vizsgaacuteloacutedaacutesunk elmeacutelyiacuteteacutese

Ez a munka pedig nem maacutes mint Az aszimmetrikus ember ciacutemet viselő gondolatfuumlzeacuter

Ebben Ancsel Eacuteva azt az egyszerű megaacutellapiacutetaacutesaacutet jaacuterja koumlrbe miszerint az ember oumln-

magaacutenak koumlszoumlnheti hogy nem tudja a sajaacutet maga eacutes a leacutetezeacutese eacutes a leacutet koumlzoumltti viszonyt

szimmetrikussaacute tenni pedig erre minden lehetőseacutege eacutes keacutepesseacutege is adott Csak mint-

egy elfeledte ezen pozitiacutev adottsaacutegait mert mintegy beleszeretett a sajaacutet maga aacuteltal

formaacutelt aacutell oumlnarckeacutepbe (Ancsel 1989)

Ez az Ancsel-i interpretaacutecioacute veacutegig gondolva az elmuacutelt eacutevek kutakodaacutessal toumlltoumltt hosz-

szuacute napjait oacuteriaacutesi inspiraacutecioacutet jelentett mind az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegkeacutep mind

az akadaacutelymentesiacutető ember vilaacutegaacutenak koumlruumllrajzolaacutesaacuteban

A toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesa a fenti hataacutesnaacutel sokkal reacutegebbről van jelen a boumll-

cseleti vilaacutegkeacutepuumlnk formavilaacutegaacuteban Munkaacutenk soraacuten a diskurzusba bevonoacutedoacute boumllcse-

lők soraiban egyre toumlbben tűntek foumll olyanok akik szinteacuten kapcsolatba keruumlltek ezzel

a filozoacutefiai eacutes eacuteletvezeteacutesi gondolatvilaacuteggal Azzal egyuumltt uacutegy tűnik hogy ez a helyzet

hogy vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten ezt sehol nem fogalmaztuk meg minimaacutelis felteacutetelkeacutent a

leacutetezeacutesi eacutes az emberi viszonyokroacutel foumlltett keacuterdeacuteseink megvaacutelaszolaacutesaacutera felkeacutert vagy

egyszerűen megtalaacutelt gondolkodoacutekkal szemben Meggyőződeacutesuumlnk hogy az oly sok-

szor előkeruumllő filozoacutefiai intuiacutecioacute ebben a kontextusban is műkoumldeacutesbe leacutepett eacutes a segiacutet-

seacuteguumlnkre volt

A fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg egzisztenciaacutelfilozoacutefiai eacutes eacuteletfilozoacute-

fiai vizsgaacutelataacutera amennyire tudjuk ilyen aacuteltalunk vaacutelasztott nyilvaacutenvaloacute formaacuteban meacuteg

nem keruumllt sor A Jaspers-i hataacuterhelyzet a Heidegger-i leacutetben sodroacutedaacutes eacutes a Naacutegaacuter-

dzsuna-i nem-tudaacutes csak egy-egy peacutelda azon markaacutens boumllcselői megaacutellapiacutetaacutesokra me-

141

lyek aacutellaacutespontunk szerint ha kimondva nem is de bdquoa rejtjeleikrdquo megfejteacutese aacuteltal meg-

uumlzenteacutek hogy az egykor szimbiotikus ember aki alkalmazkodott nem csak a koumlrnye-

zeteacutehez eacutes taacutersaihoz de oumlnmagaacutehoz is maacutera egzisztenciaacutelisan fogyateacutekossaacute eacutes ebből

koumlvetkezően akadaacutelymentesiacutető leacutennyeacute alakult aacutet

Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes az emberseacutegfelejteacutes koumlzel sem azt jelenti a

szaacutemunkra hogy az alkalmazkodoacute ember negatiacutev tuumlkoumlrkeacutepe csupaacuten elfelejtette a ter-

meacuteszetes viszonyulaacutesi moacutedjaacutet a leacutethez eacutes a leacutetezeacutesbeli taacutersaihoz Mint ahogy az aka-

daacutelymentesiacutető ember sem aacuternyeacuteka az alkalmazkodoacutenak Ebben az esetben is a tudatos-

saacuteg aacutetalakulaacutesaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk Igaz ez a transzformaacutecioacute sem pozitiacutev iraacutenyba tart

Az alkalmazkodoacute ember mint maacuter utaltunk raacute toumlbb formaacuteban is magaacuteban hordozta

az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg potenciaacutejaacutet de ezt eacuteppen a szimbiotikus leacutetviszonyu-

laacutesa okaacuten nem emelte aacutet az aktualitaacutesok vilaacutegaacuteba

A fogyateacutekossaacuteg tudomaacutenya eacutertelmezeacutesuumlnk szerint a fentiek feacutenyeacuteben helyes

toumlrekveacuteseket fogalmaz meg a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg kapcsaacuten elvaacuterhatoacute koumllcsoumlnoumls

taacutersadalmi felelősseacuteg keacuterdeacuteseacuteben Valoacuteban mindannyiunk oumlnaacutelloacute doumlnteacutese de koumlzoumls fe-

lelőseacuteget generaacuteloacute leacutet- eacutes eacuteletviszonya is hogy mikeacuteppen viszonyul viszonyulunk egy

maacutesik embertaacutersunk fizikai szenzuaacutelis mentaacutelis esetleg halmozott funkcionaacutelis fo-

gyateacutekossaacutegaacutehoz Azonban ha a koumlztudatba pozitiacutev formaacuteban tudjuk eljuttatni ndash tehaacutet

felhasznaacutelva az egzisztenciaacutelis-praxis kommunikaacutecioacutet a mindennapokban is ndash az eg-

zisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mindannyiunkban megleacutevő teacutenyeacutet talaacuten arra is lehetőseacuteg

nyiacutelik hogy a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg ne egy idealizaacutelt uacutegymond egeacuteszseacuteges aacutella-

pot torzoacuteja legyen hanem ugyanolyan lehetőseacuteg a szimbiotikus ember aacutellapotaacutenak uacutejra

megeacuteleacuteseacutere mint baacutermelyik taacutersaacuteeacute a foumlldoumln Iacutegy a minden emberre eacutes leacutenyre jellemző

fogyateacutekossaacutegok ndash azok milyenseacutegeacutetől fuumlggetlenuumll ndash hozzaacutejaacuterulhatnak a leacutet eacutes a leacutetezeacutes

koumlzoumltti hasadaacutes oumlsszeforraacutesaacutehoz azaz valoacutes kiteljesedeacutesi lehetőseacutegekkeacute vaacutelhatnak

A toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaiboacutel az is kideruumll szaacutemunkra hogy a bdquotudat csoacutenakja

az emberi testrdquo (Tenzin 2005b) Hogy ez az utazaacutesi eszkoumlz mikeacuteppen uacuteszik vagy eacuteppen

iraacutenyiacutetaacutes neacutelkuumll milyen moacutedon sodroacutedik a leacutetezeacutesuumlnk aacutellandoacutean vaacuteltozoacute vizein az azon

muacutelik leginkaacutebb hogy a test eacutes a tudat szimbioacutezisa az eacuteberseacuteg segiacutetseacutegeacutevel hogyan

tudja iraacutenyiacutetani azt Ezzel keacutepesseacute vaacutelhat elfogadni a mulandoacutesaacutegaacuteban rejlő ndash eacutes ilyen

formaacuteban semmikeacuteppen meg nem ismeacutetelhető vagy el nem nyerhető lehetőseacutegekből

szaacutermazoacute ndash tapasztalatok felhasznaacutelaacutesaacutenak moacutedjait Tehaacutet integraacutelja eliminaacutelja fel

sem fogja vagy oumlnmagaacutetoacutel idegennek tekinti azokat eacutes iacutegy akaacuter oumlntudatlanul is rom-

bolja magaacutet eacutes leacutetezeacutesbeli taacutersait Rajta muacutelik hogy alkalmazkodoacute leacutennyeacute fejleszti-e

142

magaacutet eacutes a jelenben uacutejra eacutes uacutejra felfedezi a szelleme forraacutesvideacutekeacutet vagy akadaacutelyokkal

teli vilaacutegot vizionaacutel melyet ezektől folyton folyvaacutest mentesiacuteteni kell

A disszertaacutecioacutenkat Jaspers kommunikaacutecioacuteroacutel megfogalmazott gondolataival kezdtuumlk

Most hogy a veacutegeacutere eacutertuumlnk ndash legalaacutebb is aacutetmenetileg ndash a mondanivaloacutenknak szinteacuten

a neacutemet filozoacutefus gondolkodoacute segiacutetseacutegeacutevel zaacuterjuk eacutertekezeacutesuumlnket

Jaspers Egyetem eszmeacutelje ciacutemű munkaacutejaacuteban Immanuel Kantot ideacutezve a koumlvetkező

megaacutellapiacutetaacutest teszi az ember egzisztenciaacutelis mivolta megismerhetőseacutegeacutenek a tudomaacute-

nyos pozitivista megkoumlzeliacuteteacutesmoacuted szaacutemaacutera jelentkező korlaacutetairoacutel bdquoKant szavai ma is

eacuterveacutenyesek rsquoEgeacuteszen bizonyos hogy az organikus leacutenyt eacutes annak belső lehetőseacutegeit a

termeacuteszet puszta mechanikus princiacutepiumai alapjaacuten meacuteg eleacutegseacutegesen megismerni sem

vagyunk keacutepesek meacuteg keveacutesbeacute megmagyaraacutezni meacutegpedig oly bizonyos hogy baacutetran

aacutelliacutethatjuk az ember keacuteptelen akaacuter ilyen becsleacutest is veacutegezni vagy azt remeacutelni hogy

valaha is taacutemadhatna egy Newton aki akaacuter csak egy fűcsomoacute leacutetrejoumltteacutet meg tudnaacute

magyaraacutezni ama termeacuteszettoumlrveacutenyek szerint amelyeket semmifeacutele szaacutendeacutek nem rende-

zett oumlsszersquordquo (Jaspers 1990 p 226)

Ennek nyomaacuten meacuteg inkaacutebb eacuteletszerűveacute vaacutelnak az alaacutebbi a Jaspers-i emberkeacutepet oumlssze-

foglaloacute megaacutellapiacutetaacutesok melyek Nyiacuteri Tamaacutes Antropoloacutegiai vaacutezlatok ciacutemű koumlnyveacuteben

talaacutelhatoacutek bdquoAz emberi leacutet az ember folytonos oumlnmagaacutet teremteacutese hellip Az emberi leacutet

egyetlen helyes megkoumlzeliacuteteacutese az egzisztencia megvilaacutegiacutetaacutesa (Existenzerhellung)

Az egzisztencia kibontakozaacutesaacutet segiacuteti elő a szellemi kommunikaacutecioacuterdquo111 (Nyiacuteri 2015 p

27 p 28)

Osztjuk Karl Jaspers veacutelemeacutenyeacutet miszerint az ember a kommunikaacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel

sem vaacutellhat kiteljesedett leacutennyeacute de raacutelelhet aacuteltala a benne rejlő potencialitaacutesok eacutes ak-

tualizaacuteloacutedaacutesok hataacutertalansaacutegaacutera Tehaacutet nem vagyunk befejezett leacutetezők eacutes ez a be nem

fejezettseacuteg vagy lezaacuteratlansaacuteg eacuteppen a legnagyobb lehetőseacutege a leacutetezeacutesuumlnknek Mint

ahogy a koumlzoumls egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegunkra is iacutegy tekintuumlnk

111 Vouml Heidegger (2003 pp 11-48)

143

Irodalomjegyzeacutek

Magyar nyelvű művek

Aczeacutel P (2016) Mindigitaacutelis Az uacutej meacutedia tere In Hanga A (szerk) Kommunikaacute-

cioacutes terek 2016 T3 Kiadoacute DOSZ Budapest-Sepsiszentgyoumlgy pp 12-20

Adler A (1998) Eacuteletismeret Kossuth Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta S Nyiacuterő Joacutezsef

Agoacutecs T (2002) Buddhista ismeretelmeacutelet A Tan Kapuja Buddhista Főiskola

Budapest

Ancsel Eacuteva (1989) Az aszimmetrikus ember Kossuth Kiadoacute Budapest

Arendt H Jaspers K (2015) A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese - Szervezett bűnoumlsseacuteg eacutes egyetem-

es felelősseacuteg Kossuth Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Csejtei Dezső Juhaacutesz Anikoacute

Arisztoteleacutesz (1936) Metafizika Fordiacutetotta bevezeteacutessel eacutes magyaraacutezatokkal ellaacutetta

Halasy-Nagy Joacutezsef Dunaacutentuacutel Peacutecsi Egyetemi Koumlnyvkiadoacute eacutes Nyomda Peacutecs (Az

Akadeacutemia Filozoacutefiai Koumlnyvtaacutera)

Arisztoteleacutesz (1992) Metaphysica I Logos Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta a bevezeteacutest

eacutes a kommentaacutert iacuterta Ferge Gaacutebor

Barabaacutesi A-L (2013) Behaacuteloacutezva - A haacuteloacutezatok uacutej tudomaacutenya Helikon kiadoacute Kft

Budapest

Barabaacutesi A-L (2017) A haacuteloacutezatok tudomaacutenya Libri Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest

Benczes R Koumlvecses Z (2010) Kognitiacutev nyelveacuteszet Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest

Bergson H (1910) Bevezeteacutes a metafizikaacuteba Politzer Zsigmond eacutes Fia Koumlnyv-

kereskedeacutes Budapest Fordiacutetotta Fogarasi Beacutela

Bergson H (1987) Teremtő fejlődeacutes Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta

Dienes Valeacuteria

Bergson H (2012) A gondolkodaacutes eacutes a mozgoacute - Esszeacutek eacutes előadaacutesok LHarmattan

Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Deacutekaacuteny Andraacutes

Bodnaacuter J K (2012) A hallgataacutes radikalitaacutesa ndash koumlzeliacuteteacutesek a wittgeinsteini gondolat-

rendszer terapikus olvasataacutehoz PhD eacutertekezeacutes Debreceni Egyetem Humaacuten Tudo-

maacutenyi Doktori iskola Debrecen

Boumlroumlcz J (2018) Az EU eacutes a vilaacuteg - Kritikai elemzeacutes Pesti Kalligram Budapest

Fordiacutetotta Bereacutenyi Gaacutebor

Brundtland-jelenteacutes (1988) Koumlzoumls joumlvőnk A Koumlrnyezet eacutes Fejleszteacutes Vilaacutegbizottsaacuteg

jelenteacutese Mezőgazdasaacutegi Kiadoacute Budapest

144

Byung - C H (2019) A kieacutegeacutes taacutersadalma Typotex Elektronikus Kiadoacute Budapest

Fordiacutetotta Mikloacutedy Doacutera Simon-Szaboacute Aacutegnes

Capra F (2000) A fizika Taoacuteja - A modern fizika eacutes a keleti miszticizmus koumlzoumltti

paacuterhuzam feltaacuteraacutesa Tercium Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Pavlov Anna Dankoacute

Zoltaacuten

Csaacutenyi V (1988) Evoluacutecioacutes rendszerek ndash Az evoluacutecioacute aacuteltalaacutenos elmeacutelete Gondolat

Kiadoacute Budapest

Csikoacutes E (2008) Eacutelő gondolkodaacutes - A folyamatfilozoacutefia klasszikusai Hegel eacutes

Whitehead LrsquoHarmattan kiadoacute Budapest

Darwin Ch (1961) Az ember szaacutermazaacutesa eacutes a nemi kivaacutelasztaacutes Gondolat Koumlnyvki-

adoacute Budapest Fordiacutetotta Katona Katalin

Deleuze G Guattari F (2013) Mi a filozoacutefia Műcsarnok Budapest Fordiacutetotta

Farkas Henrik

Deleuze G (1988) Hume eacutes Kant Empirizmus eacutes szubjektivitaacutes Kant kritikai filo-

zoacutefiaacuteja Osiris Budapest Fordiacutetotta Ulmann Tamaacutes

Deleuze G (1994) A filozoacutefiaacuteroacutel (interjuacute ) In Pompeji 4 pp 155-156

Deleuze G (2010) A bergsoni filozoacutefia Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest

Demeter T (2003) Az eszmeacutek tipograacutefiaacuteja ndash A modern filozoacutefia kezdetei kommuni-

kaacutecioacuteelmeacuteleti neacutezőpontboacutel Osiris Kiadoacute-MTA-ELTE Kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti Kuta-

toacutecsoport Budapest

Descartes R (1998) A filozoacutefia alapelvei Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Deacute-

kaacuteny Andraacutes

Epikteacutetos (1942) Epikteacutetos keacutezikoumlnyvecskeacuteje vagyis a Stoikus Boumllcs Brevaacuteriuma

Oficcina Budapest Fordiacutetotta Saacuterosi Gyula

Epikteacutetosz (2014) Epikteacutetosz oumlsszes művei Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta a

jegyzeteket eacutes az utoacuteszoacutet iacuterta Steiger Korneacutel

Eckhart M (1988) Beszeacutedek Vaacutelogatta fordiacutetotta a jegyzeteket oumlsszeaacutelliacutetotta eacutes az

utoacuteszoacutet iacuterta Adamik Lajos Helikon Kiadoacute Budapest

Eckhart M (1993) Uacutetmutatoacute beszeacutedek T-Twins Kiadoacute Budapest Vaacutelogatta fordiacute-

totta eacutes az előszoacutet iacuterta Baacutenyai Ferenc

Eco U (1999) Kant eacutes a kacsacsőrű emlős Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Fordiacutetotta Gaacutel

Judit

Eliade M (2009) A szent eacutes a profaacuten Euroacutepa koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta

Bereacutenyi Gaacutebor

145

Farkas J (2014) Milyen utat kiacutenaacutel az oumlnmagaacutet megtalaacutelni szaacutendeacutekozoacute fogyateacutekos-

saacuteggal eacutelő euroacutepai embernek a buddhai taniacutetaacutes BA szakdolgozat TKBF Budapest

Farkas J (2017) A fogyateacutekossaacuteg mint eseacutely MA Szakdolgozat A Tan Kapuja

Buddhista Főiskola Budapest

Farkas J (2019) Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben

In Irimiaacutes A Jaacuteszbereacutenyi M Michalkoacute G (szerk) Innovatiacutev turisztikai termeacutekfej-

leszteacutes Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest

Farkas J Petykoacute Cs (2019) Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a

fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris eacutes boumllcseleti dimenzioacuteiba In Turizmus Bulletin

19(4)13-22

Farkas J (2020) A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes ha-

taacuterpontjai - Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlr-

teacutenő eligazodaacuteshoz Keacutezirat megjeleneacutes előtt

Feheacuter J (1997) Naacutegaacuterdzsuna a mahaacutejaacutena buddhizmus mestere Farkas Lőrinc Imre

Koumlnyvkiadoacute Budapest

Feheacuter M I (1995) Martin Heidegger Egy XX szaacutezadi gondolkodoacute eacuteletuacutetja Goumln-

coumll Kiadoacute Budapest

Feheacuter M I (1998) Heidegger eacutes a szkepticizmus Korona Nova Kiadoacute Budapest

Feheacuter M I (2008) Szoacutebeliseacuteg iacuteraacutesbeliseacuteg hermeneutika In Vilaacutegossaacuteg 20086

Feyerabend P (1999) Haacuterom dialoacutegus a tudaacutesroacutel Osiris Kiadoacute-Gond Alapiacutetvaacuteny

Budapest Fordiacutetotta Tarnoacuteczi Gabriella

Feyerabend P (2002) A moacutedszer ellen Atlantisz Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Mes-

terhaacutezi Mikloacutes Mikloacutes Tamaacutes Tarnoacuteczy Gabriella

Fleischer T (2014) A fenntarthatoacutesaacuteg fogalmaacuteroacutel In Koumlzszolgaacutelat eacutes fenntarthatoacute-

saacuteg Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem Budapest pp 9-24

Foucault M (1998) A fantasztikus koumlnyvtaacuter Pallas Stuacutedioacute-Attraktor Kft Budapest

Fordiacutetotta Romhaacutenyi Toumlroumlk Gaacutebor

Foucault M (2014) A rendellenesek - Előadaacutesok a Colleacutege de France-ban

(1974-1975)LHarmattan Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Berkovits Balaacutezs

Fromm E Suzuki D T (1995) Zen-Buddhizmus eacutes pszichoanaliacutezis Helikon Ki-

adoacute Budapest Fordiacutetotta Vaacuterady Szabolcs Gy Horvaacuteth Laacuteszloacute

Fromm E (2002) Menekuumlleacutes a szabadsaacuteg elől Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest Fordiacute-

totta Biacuteroacute Daacutevid

146

Fromm E (2008) A szeretet műveacuteszete Haacutetteacuter Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta

Vaacuterady Szabolcs

Flusser V (1997) Az iacuteraacutes Van-e joumlvője az iacuteraacutesnak Balassi Kiadoacute ndash BAE Tartoacutes-

hullaacutem ndash Intermedia Budapest Fordiacutetotta Tillmann Joacutezsef Attila Joacutesvai Liacutedia

Gadamer H-G (1994) A szeacutep aktualitaacutesa T-Twins Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta

Bonyhai Gaacutebor et al

Gadamer H-G (2000) A filozoacutefia kezdete Fordiacutetotta Hegyessy Maacuteria Simon

Attila Gadamer H-G (2003) Igazsaacuteg eacutes moacutedszer Osiris Kiadoacute Budapest

Fordiacutetotta Bonyhai Gaacutebor

Gehlen A (1976) Az ember Gondolat Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kis J

Goleman D (2005) Romboloacute eacuterzelmek - Hogyan legyuumlnk uacuterraacute rajtuk Beszeacutelgeteacute-

sek Őszentseacutege a Dalai Laacutemaacuteval Trivium Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Toacutetisz Andraacutes

Goleman D (2015) A joacutesaacuteg hatalma A dalai laacutema laacutetomaacutesa az emberiseacutegről Libri

Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Toacuteth Zsuzsanna

Happ Eacute (2014) Fenntarthatoacute turizmus eacutes felelősseacutegvaacutellalaacutes In Gazdasaacuteg eacutes Taacutersa-

dalom Journal on Economy and Society 20141 pp 90-101

Hadas M (2003) A modern feacuterfi szuumlleteacutese Helikon Kiadoacute Budapest

Haacuteri M (1997) A konduktiacutev pedagoacutegia toumlrteacutenete Mozgaacutesseacuteruumlltek Pető Andraacutes Ne-

velőkeacutepző eacutes Nevelőinteacutezete Budapest

Heidegger M (1988) A műalkotaacutes eredete Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-

totta Bacsoacute Beacutela

Heidegger M (1991) Uacutetban a nyelvhez Egy japaacuten eacutes egy keacuterdező paacuterbeszeacutedeacuteből

Helikon Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Tillmann Joacutezsef Attila

Heidegger M (1994) Koumlltőien lakozik az emberrdquo T-Twins Kiadoacute Budapest

Fordiacutetotta Bacsoacute Beacutela Heacutevizi Ottoacute Kocziszky Eacuteva Pongraacutecz Tibor

Heidegger M (2003) Uacutetjelzők Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Abraham

Zoltan Bacsoacute Beacutela Czegleacutedi Andraacutes Kocziszky Eacuteva Korcsog Balaacutezs Pongraacutecz

Tibor Tő-zseacuter Endre Vajda Kaacuteroly Vajda Mihaacutely

Heidegger M (2019) Leacutet eacutes idő Osiris Kiadoacute eacutes Szolgaacuteltatoacute Kft Budapest Fordiacute-

totta Angyalosi Gergely Bacsoacute Beacutela Kardos Andraacutes Orosz Istvaacuten Vajda Mihaacutely

Hernaacutedi I (2015) Probleacutemaacutes testek Nőiseacuteg szexualitaacutes eacutes anyasaacuteg testi fogyateacutekos-

saacuteggal eacutelőmagyar nők oumlnreprezentaacutecioacuteiban Debreceni Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem

Irodalomtudomaacutenyi Doktori Iskola Peacutecs

147

Horvaacuteth B (2019) A beteg bolygoacute A fenntarthatatlansaacuteg eacutes a betegseacuteg kultuacutertoumlrteacute-

nete Typotex Budapest

Jaspers K (1986) Van Gogh Helikon Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kardos

Peacuteter

Jaspers K (1990) Egyetem eszmeacuteje In Eacutesz Eacutelet Egzisztencia I Taacutersadalomtudo-

maacutenyi Koumlr Szeged pp 177-274 Fordiacutetotta Gaacutespaacuter Csaba Laacuteszloacute

Jaspers K (1992) Eacutesz eacutes egzisztencia In Eacutesz Eacutelet Egzisztencia 2-3 pp 343-430

Fordiacutetotta Boros Istvaacuten

Jaspers K (1996) Bevezeteacutes a filozoacutefiaacuteba Euroacutepa Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta

Szathmaacutery Lajos

Jaspers K (1998) Filozoacutefiai oumlneacuteletrajz Kiadoacute Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta

Bendl Juacutelia

Jaspers K (2000) A filozoacutefiai gondolkodaacutes alapgyakorlatai Farkas Lőrinc Imre

Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Szereacutemy Gyoumlrgy

Jaspers K (2004) A filozoacutefiai hit Attraktor Kiadoacute Goumldoumlllő Fordiacutetotta Csejtei

Dezső Juhaacutesz Anikoacute

Jaspers K (2005) A transzcendencia rejtjelei Kairosz Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest

Fordiacutetotta Szegedi Jaacutenos

Jaspers K (2008) Mi az ember Filozoacutefiai gondolkodaacutes mindenkinek Media

Nova Budapest Fordiacutetotta ifj Kőroumls Laacuteszloacute

Jaacutelics F (2019) Szemleacutelődő lelkigyakorlat Jezsuita Kiadoacute Budapest

Kahneman D (2013) Gyors eacutes lassuacute gondolkodaacutes HVG Kiadoacute Budapest Fordiacute-

totta Garai Attila Baacutenyaacutesz Reacuteka

Karaacutecsony A Pokol B (2011) A Paradigmaacutek erőtereacuteben Attraktor Maacuteriabesnyő

Katona F (2014) Az emberi keacutez kultuacutertoumlrteacutenete Medicina Koumlnyvkiadoacute Budapest

Kaacutelmaacuten Z Koumlnczei G (2002) A Taigetosztoacutel az eseacutelyegyenlőseacutegig Osiris Kiadoacute

Budapest

Kamper D Wulf C (1998) Antropoloacutegiai az ember halaacutela utaacuten Joacuteszoumlveg Műhely

Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Balogh Istvaacuten

Kierkegaard S (1986) Feacutelelem eacutes reszketeacutes Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-

totta Raacutecz Peacuteter

Kolakowski L (1992) Ha nincsen Isten Avagy a vallaacutesroacutel az Istenről az oumlrdoumlg-

ről a bűnről eacutes egyeacuteb nyugtalaniacutetoacute vallaacutesboumllcseleti keacuterdeacutesekről Euroacutepa Koumlnyvki-

adoacute Budapest Fordiacutetotta Paacutesztor Peacuteter

148

Kolakowski L (1994) Metafizikai Horror Osiris - Szaacutezadveacuteg Kiadoacute Budapest

Fordiacutetotta Orosz Istvaacuten eacutes Tarnoacuteczi Gabriella

Kolakowski L (2012) Mit keacuterdeznek tőluumlnk a nagy filozoacutefusok Typotex Kiadoacute

Budapest Fordiacutetotta Paacutelfalvi Lajos

Koumlnczei Gy Hernaacutedi I (2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny teacuterkeacutepei Eoumltvoumls Loraacutend

Tudomaacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Kar Budapest

Koumlnczei Gy Hernaacutedi I (2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny bdquoteacuterkeacutepeirdquo In Hernaacutedi

Koumlnczei Gy (szerk) A felelet keacuterdeacutesei koumlzoumltt Fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny Magyaror-

szaacutegon Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Főisko-

lai Kar Budapest

Kropotkin A P (1908) A koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg mint termeacuteszettoumlrveacuteny Atheneaum

Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Madzsar Joacutezsef

Lengyel Zs M (2012) Megeacuterteacutes a hataacuterokon Sematizmus eacutes vilaacutegeacutertelmezeacutes Hei-

degger Kant-interpretaacutecioacutejaacuteban In A maacutesik igazsaacutega Uumlnnepi koumltet Feheacuter M Istvaacuten

tiszteleteacutere pp 239-261

Luhmann N (2010) Oumlkoloacutegiai kommunikaacutecioacute Keacutepes-e felkeacuteszuumllni a modern taacutersa-

dalom az oumlkoloacutegiai veszeacutelyekre Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Brunczel

Balaacutezs

McLuhan M (2001) A Gutenberg-galaxis A tipograacutefiai ember leacutetrejoumltte Trezor

Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kristoacute Nagy Istvaacuten

Merleau-Ponty M (2003) A filozoacutefia dicseacuterete eacutes maacutes esszeacutek Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute

Budapest Fordiacutetotta Sajoacute Saacutendor

Meacuterő L (2010) Az eacuterzelmek logikaacuteja Tercium Kiadoacute Kft Budapest

Mező N (2019) Az Informaacutecioacutek hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek centraacutelis jelentőseacutege az aka-

daacutelymentes turizmusban Szakdolgozat BGE KVIK Budapest

Michalkoacute G (2003) A fenntarthatoacute fejlődeacutes oumlkoturisztikai aspektusai Magyarorszaacute-

gon Turizmus Bulletin 7eacutevf 4sz pp13-21

Michalkoacute G Raacutetz T (2019) Turizmus 30 - Taacutempontok a turizmustoumlrteacutenet leg-

uacutejabb koraacutenak megeacuterteacuteseacutehez In Kaacutetay Aacute Michalkoacute G Raacutetz T (szerk) Turiz-

mus 30 Kodolaacutenyi Jaacutenos Egyetem MTA CSFK Foumlldrajztudomaacutenyi Inteacutezet Magyar

Foumlldrajzi Taacutersasaacuteg Oroshaacuteza-Budapest pp 9-14

Michalkoacute G (2010) Boldogiacutetoacute utazaacutes MTA Foumlldrajztudomaacutenyi Kutatoacuteinteacutezet

Budapest

Michalkoacute G (2016) Turizmoloacutegia Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest

149

Michalkoacute G (2010b) Turisztikai teacuter desztinaacutecioacute miliő uacuteton a turizmus taacutersadalom-

foumlldrajzi eacutertelmezeacuteseacutenek uacutej dimenzioacutei feleacute In Faacutebiaacuten A (szerk) Paacuterbeszeacuted eacutes

egyuumlttműkoumldeacutes Teruumlletfejleszteacutesi Szabadegyetem 2006-2010 Nyugat-magyaror-

szaacutegi Egyetem Kiadoacute Sopron pp 227-244

Nietzsche F (2018) Vidaacutem tudomaacuteny ndash La gaya scienza Attractor Koumlnyvkiadoacute

Goumldoumlllő Fordiacutetotta Oacutevaacuteri Csaba

Nietzsche F (2000) Iacutegy szoacutelott Zarathustra Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta

Kurdi Imre

Nietzsche F (2003) Ecce homo Hogyan lesz az ember azzaacute ami Goumlncoumll Kiadoacute

Fordiacutetotta Horvaacuteth Geacuteza

Nyanaponika T (1994) A buddhista meditaacutecioacute sziacuteve - A Satipaṭṭhāna Sutta szoumlvege

eacutes kommentaacuterjai - A Buddha eacuteberseacuteg-uacutetjaacuten alapuloacute szellemi gyakorlatok keacutezikoumlnyve

Orient Press Budapest Fordiacutetoacute Pressing Lajos

Nyiacuteri K Szeacutecsi G Szerk (1998) Szoacutebeliseacuteg eacutes iacuteraacutesbeliseacuteg A kommunikaacutecioacutes

technoloacutegiaacutek toumlrteacutenete Homeacuterosztoacutel Heideggerig Aacuteron Kiadoacute Budapest

Nyirő M (2012) Filozoacutefia mint de(kon)strukcioacute Heidegger eacutes Derrida LHarmat-

tan Kiadoacute Budapest

Nyiacuteri T (2015) Antropoloacutegiai vaacutezlatok Corvnius Kiadoacute Budapest

Olay Cs Ullmann T (2011) Kontinentaacutelis filozoacutefia a XX Szaacutezadban Lrsquoharmattan

Kiadoacute Budapest

Ong J W (2010) Szoacutebeliseacuteg eacutes iacuteraacutesbeliseacuteg A szoacute technologizaacutelaacutesa AKI ndash Gondo-

lat Budapest Fordiacutetotta Kozaacutek Daacuteniel

Patsch F (2016) Hermeneutika A filozoacutefia joumlvője eacutes a joumlvő teoloacutegiaacuteja Jezsuita Ki-

adoacute Budapest

Platoacuten (2005) Phaidrosz Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Budapest Koumlvendi Deacutenes fordiacutetaacute-saacutet

aacutetdolgozta a jegyzeteket eacutes a kommentaacuterokat iacuterta Simon Attila

Polaacutenyi K (2004) A nagy aacutetalakulaacutes ndash Korunk gazdasaacutegi eacutes politikai gyoumlkerei

Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest

Popper K (1997) A tudomaacutenyos kutataacutes logikaacuteja Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest

Fordiacutetotta Petri Gyoumlrgy Szegedi Peacuteter

Porosz T (2012) A buddhizmus lexikona A Tan Kapuja Buddhista Főiskola

Budapest

Porosz T (2018) Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmus-

roacutel Gondolat Kiadoacute Budapest

150

Porosz T (2018a) A buddhizmus taacutersadalomszemleacuteleteacutenek alapvonalai In Porosz

T (szerk) Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmusroacutel

Gondolat Kiadoacute A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest pp 321-358

Porosz T (2018b) A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban In Porosz T

Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmusroacutel Gondolat Ki-

adoacute A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest pp 11-48

Porosz T (2019) A buddhista filozoacutefia kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese a theacuteravaacuteda iraacuteny-

zatban A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest

Puczkoacute L Raacutetz T (2003) A turizmus hataacutesai Aula Kiadoacute Kft Budapest

Raacutehula V (2014) A Buddha taniacutetaacutesa A Tan Kapuja Budapest Fordiacutetotta Toacuteth

Zsuzsanna

Raacutetz T (1999) A turizmus taacutersadalmi-kulturaacutelis hataacutesai Budapesti Koumlzgazdasaacutegtu-

domaacutenyi Egyetem Budapest

Ropolyi L (2006) Az Internet termeacuteszete Typotex Kiadoacute Budapest

Ropolyi L (2016) Technotudomaacuteny eacutes filotudomaacuteny In Paksi D (szerk) Emer-

gencia eacutes Tudomaacuteny LHarmattan Kiadoacute Budapest pp 163-204

Sain M (1986) Nincs kiraacutelyi uacutet Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kiss Istvaacuten

Schopenhauer A (2007) A vilaacuteg mint akarat eacutes keacutepzet Osiris Budapest

Fordiacutetotta Tandori Dezső Tandori Aacutegnes Tar Ibolya

Schumacher F E (1991) A kicsi szeacutep Koumlzgazdasaacutegi- eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Buda-

pest Fordiacutetotta Perczel Istvaacuten

Schwendtner T (2003) Szabadsaacuteg eacutes fenomenoloacutegia Tanulmaacutenyok Husserlről eacutes

Heideggerről LHarmattan Kiadoacute Budapest

Schwendtner T (2008) Husserl eacutes Heidegger Egy filozoacutefiai oumlsszecsapaacutes analiacutezise

LrsquoHarmattan kiadoacute Budapest

Schwendtner T (2011) Eljoumlvendő muacutelt - Genealoacutegia Nietzscheacuteneacutel Husserlneacutel eacutes

Heideggerneacutel LHarmattan Kiadoacute Budapest

SN 2259 (2015) Anattalakkhana szutta TKBF jegyzet keacutezirat Oumlaacute Veacutegh Joacutezsef

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest

Szaboacute I L (2001) Wittgenstein filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesai a privaacutetnyelvről In Magyar

Filozoacutefiai Szemle XLV 3 pp 361-398

Tenzin G (2005b) Egyetemes felelősseacutegtudat Trajan Koumlnyvműhely Budapest

Fordiacutetotta Szaacutentai Zsolt

151

Tenzin G (2010) Tibeti buddhizmus Kulcs a koumlzeacutepső uacutethoz Noran Libro Kiadoacute

Budapest Fordiacutetotta Vaacutencsa Isvaacuten

Toumlnnies Ferdinand (1983) Koumlzoumlsseacuteg eacutes taacutersadalom Gondolat Kiadoacute Budapest

Fordiacutetotta Bereacutenyi Gaacutebor Tataacuter Gyoumlrgy

Veacutegh J (2009a) Leacutetkereacutek ndash Bevezeteacutes a buddhista keacutepi aacutebraacutezolaacutesba Damaru

Kiadoacute Budapest

Veacutegh J (2009b) A pramaacutena buddhista fogalma avagy a buddhista megismereacutes tu-

domaacutenya eacutes gyakorlata In Csoumlrgő Szabados (2009) pp 107-125

Watzlawick P eacutes mtsai (2008) Vaacuteltozaacutes - A probleacutemaacutek keletkezeacuteseacutenek eacutes megoldaacute-

saacutenak elvei Animula Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta na

Whitehead A N (2001) Folyamat eacutes valoacutesaacuteg Kozmoloacutegiai eacutertekezeacutes Gifford elő-

adaacutesok az Edingburghi Egyetemen 1927-28 Typotex Kiadoacute Budapest Forditta

Foacuterizs Laacuteszloacute eacutes Karsai Gaacutebor

Wittgenstein L (1989) A bizonyossaacutegroacutel Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-

totta Neumer Katalin

Wittgenstein L (1998) Filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Fordiacutetotta

Neumer Katalin

Wohlleben P (2018) A faacutek titkos eacutelete - Mit eacutereznek hogyan kommunikaacutelnak Egy

rejtett vilaacuteg felfedezeacutese Park Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest Fordiacutetotta Balaacutezs Istvaacuten

152

Idegennyelvű irodalom

Aamaasa B Borken-Kleefeld J Petersa GP (2013) The climate impact of travel

behavior A German case study with illustrative mitigation options In Environ-

mental Science amp Policy 33273-282

Beyer Stephan V The Classical Tibetan Language State University of New York

Press Albany 1992

Christianson G E (2005) Oxford University Press New York

DN The Long Discourses of the Buddha A Translation of the Dīgha-NikāyaWis-

dom Publications Boston

Dreyfus G B (1997) Recognizing Reality Dharmakīrtirsquos philosophy and Its Tibe-

tan Interpretations State University of New York Press Albany

Fenner P (1990) The Ontology of the Middle Way Kluwer Academic Publishers

Dordrecht Boston

Fenner P (1995) Reasoning Into Reality A System-Cybernetics Model and Thera-

peutic Interpretation of Buddhist Middle Path Analysis Wisdom Publications Bos-

ton

Garfield J (1994) Dependent Arising and Emptiness of Emptiness Why Did Nagar-

juna start with causation In Philosophy East and West Volume 44 Nr 2 April

1994 pp 219250

Garfield J (1995) The Fundamental Wisdom of the Middle Way Nāgārjunarsquos

Mūlamadhyamakakārikā Translated and Commentary by Jay L Garfield Oxforfd

University Press New York Oxford

Hawking S (2018) Brief Answers to the Big Questions Bantam Books New York

Hixon L (1995) Living Buddha Zen Paul Brunton Philosophical Foundation by

Larson Publicatons Burdett (NY)

Husserl E (1994) Briefwechsel Band VI Philosophenbriefe Edited by Karl Schuh-

mann The Hague Netherlands Kluwer Academic Publishers

Jaspers K (1975) Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides

Plotinus Lao-tzu Nagarjuna v2 Mariner Books New York NY United Kingdom

Jinpa T (2006) Self Reality and Reason In Tibetan Buddhist Philosophy Tsong-

khaparsquos Quest for the Middle Way Routledge Curzon London and New York

153

Kern I (1973) Einleitung des Herausgebers In Edmund Husserl Zur Phaumlnomeno-

logie der Intersubjektivitaumlt Texte aus dem Nachlass Dritter Teil 1929-35 Edited by

Iso Kern The Hague Netherlands Martinus Nijhoff XV-LXX

Mookerji R K (1989) Ancient Indian Education Brahmanical and Buddhist Mo-

tilal Banarsidass New Delhi (1 kiadaacutes London 1947)

MN Majjhima Nikāya The Middle Length Discourses of the Buddha A New

Translation of the Majjhima Nikāya Translated from the Pāli Buddhist Publication

Society Kandy 1995

Nagarjuna (1975) The Precious Garland and the Song of the Mindfulness Harper

and Row Publishers New York Evanston San Francisco London

Ong W (2002) Orality and Literacy The Technologizing of the Word Routledge

London New York

Serres M (2007) The Parasite Univ Of Minnesota Press Minesota

Sinha A (2009)Sraffa and the Later Wittgenstein Contributions to Political Eco-

nomy Vol 28 Issue 1 pp 47ndash69

SN The Connected Discourses of the Buddha A New Translation of the Samyutta

Nikaya Translated by Bhikkhu Bodhi Wisdom Publications Boston

Tatz M (1994) The Skill in Means (Upāyakauśalya) sūtra Translated by Mark

Tatz Motilal Banarsidass Publishers Delhi

Tenzin G(1999) Consciousness at the Crossroads Conversations with the Dalai

Lama on BraIn Science and Buddhism Edited by Zara Houshmand Robert B Li-

vingston and B Alan Wallace Snow Lion Publications Ithaca (NY)

Tenzin G (2005a) The Universen a Single Atom How Science and Spirituality Can

Serve Our World Little Brown London

Toacuteth T Farkas J (2019) The terminologies of two religious leaders Rhetoric

about communities in Pope Francis and Dalai Lamas tweets In European Journal

of Science and Theology Vol15 No5 October 2019 pp 159178

Interneten eleacuterhető idegen eacutes magyar nyelvű irodalom

2007 XII toumlrveacuteny 2007 eacutevi XCII toumlrveacuteny

a Fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacutelyek jogairoacutel szoacuteloacute egyezmeacuteny eacutes az ahhoz kapcsoloacutedoacute

Fakultatiacutev Jegyzőkoumlnyv kihirdeteacuteseacuteről Online


154

Akadaacutelymentes (2020) Akadaacutelymentesiacuteteacutes honlap Megoldaacutesok akadaacutelymentes ter-

vezeacutes eacutes szaktanaacutecsadaacutes httpakadalymentescom (Megtekintve 20200303)

Demeter T (2012) A fogalmi intuiacutecioacute veacutedelmeacuteben In Magyar Tudomaacuteny 173 4

488ndash492 Online kiadaacutes wwwmatudiifhu20120412htm (Megtekintve

20200303)

Eichhor V Buchalis D (2011) Accessibility ndash A Key Objective for the Tourism In-

dustry In Buchalis D Darcy S (Eds) Accessible Tourism Concepts and Issues

Channel View Publications Bristol pp 46-61 httpswwwacade-

miaedu405445Accessible_Tourism_Concepts_and_Issues (Megtekintve

20200303)

European Commission (2014) Accessible Tourism The new frontier of the sector

Enterprise and Industry Magazine httpseceuropaeugrowthcontentaccessible-

tourism-new-frontier-sector-0_hu (Megtekintve 20200303)

FDSD (2019) What is sustainable development Foundation for Democracy and

Sustainable Development fdsdorg (Megtekintve 20200303)

Fenner P (2019) Peter Fenner honlapja httpswwwpeterfennercom (Megte-

kintve 20200303)

Forgoacute S (2011) Meacutediumismeret I

httpswwwtankonyvtarhuhutartalomtamop4250005_26_mediumisme-

ret_i_scorm_0433_az_ongfle_rsbelisgszbelisghtml (Megtekintve 20200303)

Foumlldes P (2002) Az egyeacuteni deficittől a taacutersadalmi felelősseacutegig ndash Beszeacutelgeteacutes Zaacutesz-

kaliczky Peacuteterrel Gyoacutegypedagoacutegia a koumlzoktataacutesban eacutes a taacutersadalomban In Uacutej Pe-

dagoacutegiai Szemle 20024 Online kiadaacutes httpsfolyoiratokohgovhuuj-pedagogiai-

szemleaz-egyeni-deficittol-a-tarsadalmi-felelossegig-beszelgetes-zaszkaliczky

(Megtekintve 20200303)

IBD (2020) Institute of Buddhist Dialectics Dharamsala httpswwwInstitute-

ofbuddhistdialecticsorg (Megtekintve 20200303)

Koumlnczei Gy (2009) Fogyateacutekossaacuteg-tudomaacutenyi fogalomtaacuter Eoumltvoumls Loraacutend Tudo-

maacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Kar Budapest Online kiadaacutes

httpmekoszkhu094000941009410pdf (Megtekintve 20200303)

Marosaacuten B (2004) Variaacutecioacutek az eacutelettoumlrteacutenetre Filozoacutefiai szemle 2004 4 szaacutem

Online kiadaacutes httpsepaoszkhu001000018600019marosanhtml (Megtekintve

20200608)

155

Michalkoacute G eacutes mtsai (2011) Turisztikai termeacutektervezeacutes eacutes fejleszteacutes Peacutecsi tudo-

maacutenyegyetem (PTE) Megtekintve Online kiadaacutes httposzkdkoszkhusto-

rage00012642dd1turisztikai_term__ktervez__s___s_fejleszt__spdf (Megte-

kintve 20200303)

MTA TK SZI (2013) A Nemzetkoumlzi eacutes hazai fogyateacutekospolitika a 21 szaacutezadban

MTA TK Szocioloacutegiai Inteacutezet Budapest Online kiadaacutes

httpwwwjgypkhutanszektarselmkotetekA20nemzetkozi20es20ha-

zai20fogyatekospolitikapdf (Megtekintve 20200303)

MTUuml (2017) Akadaacutelymentes turizmus httpsmtugovhucikkekakadalymentes-tu-

rizmus (Megtekintve 2020 0303)

MTUuml (2018) Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2030 httpsmtugovhucik-

kekstrategia (Megtekintve 2020 maacutercius 3)

Nyiacuteri K (2002) Keacutepek mint eszkoumlzoumlk Wittgenstein filozoacutefiaacutejaacuteban Vilaacutegossaacuteg 43

5ndash21 2002 httpwwwhunfihunyirinyiri_Vil_Wpdf (Megtekintve 2020 maacutercius

3)

Orszaacuteggyűleacutes Hivatala (2017) Akadaacutelymentes turizmus Inofojegyzet

httpswwwparlamenthudocuments101811202209Infojegyzet_2017_81_uta-

zasi_csomagokpdfd75520c8-6f65-4338-8d74-a0e849caa9d0 (Megtekintve

20200303)

Raffay Z ndash Marton G (2018) Fenntarthatoacutesaacuteg a magyar turizmusban ndash hozzaacuteaacutellaacutes

vagy marketingfogaacutes In Joacutezsa L Korcsmaacuteros E Seres Huszaacuterik E (szerk) 2018

A hateacutekony marketing ndash EMOK 2018 Nemzetkoumlzi Tudomaacutenyos Konferencia konfe-

renciakoumltete Selye Jaacutenos Egyetem Komarno

httpsemokhutanulmany-keresoc12a-hatekony-marketingpdf (Megtekintve

20200303)

Roach E Lloyd B B (eacute n) (1978) Cognition and Categorrization

httpwwwtamarabergcomteachIngFall_13papersCognitionampCategorizationpdf


Ropolyi L (2014) Maacutesodlagos szoacutebeliseacuteg vagy vizualitaacutes (eacute n)

httpswwwresearchgatenetpublication301892031_Masodlagos_szobeli-

seg_vagy_vizualitasdownload (Megtekintve 20200303)

Saacutendor K (2011) Olvasaacuteskutataacutes

156

httpswwwtankonyvtarhuhutartalomtamop4250005_06_olvasaskuta-

tas_scorm_111135_elsdleges_szbelisg_rsbelisg_msodlagos_szbelisghtml (Megte-

kintve 20200303)

Shephard St John Striphas (2012) Communication as Perspectives on Theory

Sage Publications h n Online kiadaacutes httpsksagepubcombookscommunica-

tion-as (Megtekintve 20200303)

Zempleacuten G (2003) - Demeter Tamaacutes Az eszmeacutek tipograacutefiaacuteja - A modern filozoacutefia

kezdetei kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti neacutezőpontboacutel Recenzioacute In Budapesti Koumlnyvszemle

(BUKSZ) 15 eacutevfolyam 2003 4 szaacutem

Online kiadaacutes httpwwwepahu000000001500032pdf10szemle03pdf (Megte-

kintve 20200303)

Szauer C eacutes mtsai (2010) Keacutepzeacutes eacutes komplex rehabilitaacutecioacute a fogyateacutekos emberek

taacutersadalmi Integraacutecioacutejaacutenak taacutemogataacutesaacuteeacutert A fogyateacutekos szemeacutelyek eseacutelyegyenlőseacute-

geacuteeacutert koumlzalapiacutetvaacuteny eacutes dobbantoacute projektje Oktataacuteskutatoacute eacutes fejlesztő Inteacutezet (OFI)

Online kiadaacutes httpsfolyoiratokofihuarticle-categorya-fogyatekos-szemelyek-

eselyegyenlosegeert-kozalapitvany-es-dobbanto-projektje (Megtekintve2019 0303)

UN (2016) Promoting accessible tourism for all wwwunorg (Megtekintve 2019

juacutelius 20

Taylor J (2014) We are disabled Online kiadaacutes Psychology Today

httpswwwpsychologytodaycomIntlblogthe-power-prime201404we-re-all-dis-

abled


Turizmus online (2019) Szaacutezmilliaacuterdos adoacuteelőnyben a leacutegikoumlzlekedeacutes

httpturizmusOnlinehukozlekedescikkszazmilliardos_adoelonyben_a_legikozle-

kedes (Megtekintve 20200303)

UNWTO (2018) Tourism Highlights 2018 Edition httpwwwe-unwtoorg (Meg-

tekintve 20200303)

Wassermann D (2016) et al Disability Definitions Models Experience

httpsplatostanfordeduentriesdisability (Megtekintve 2020 0303)

157

Youtube online hivatkozaacutesok

youtube (1950) Karl Jaspers on The Encompassing Online

httpswwwyoutubecomwatchv=IuOfaB8bABc (Megtekintve 2020 0303)

youtube (1958) OTNY The Office of Tibet New York The Religious Investiture of

His Holiness The Dalai Lama of Tibet Online httpswwwyo-

utubecomwatchv=hbnKkuYR3Jk (Megtekintve 2020 0303)

youtube (1963) Martin Heidegger Interview with a Monk Online

httpswwwyoutubecomwatchv=XcsBtl1SwuY (Megtekintve 2020 0303)

youtube (1968) Karl Jaspers Interview - A Self-Portrait Online

httpswwwyoutubecomwatchv=0UJ0F6UsOqo (Megtekintve 2020 0303)

youtube (1969) Martin Heidegger on Being Technology amp The Task of Thinking

Online

httpswwwyoutubecomwatchv=MtATDlUSIxI (Megtekintve 2020 0303)

youtube (2010) Nature of the Mind httpswwwyo-

utubecomwatchv=gO7RQi55asYampt=15s (Megtekintve 20200303)

yuotube (2012a) His Holiness the Dalai Lamas Openig Address at Science Dia-

logue In Japan httpswwwyoutubecomwatchv=0v2YOgRt6ck (Megtekintve

20200303)

youtube (2012b) Human Compassion College of William amp Marys Virgnia USA

httpswwwyoutubecomwatchv=NF6uQ24V9GQ (Megtekintve 20200303)

youtube (2013a) Day 1 AM - Mind amp LIfe XXVII - Craving Desire and Addiction

httpswwwyoutubecomwatchv=AQuXKRnYQJ0 (Megtekintve 20200303)

youtube (2013b) Day 1 PM - Mind amp LIfe XXVII - Craving Desire and Addiction

httpswwwyoutubecomwatchv=WZgx-6GOBAs (Megtekintve 20200303)

youtube (2016) Barabaacutesi Albert-Laacuteszloacute Behaacuteloacutezva ndash a haacuteloacutezatok csodaacutelatos vilaacutega

httpswwwyoutubecomwatchv=-tFgkmnANdY (Megtekintve 20200303)

158

Roumlvidiacuteteacutesek

DN Diacutegha nikaacuteja

eacuten eacutevszaacutem neacutelkuumll

j japaacuten

MN Maddzshima nikaacuteja

p paacuteli

SN Szamjutta nikaacuteja

sz szanszkrit

t tibeti

159


immaacuter egyesszaacutem első szemeacutelyben112

Mindenekelőtt paacuteromnak Anitaacutenak eacutes kislaacutenyaacutenak Noeacuteminek tartozom haacutelaacuteval ami-

eacutert az elmuacutelt eacutevekben segiacutetetteacutek a mindennapjaimat uacutegy megszervezni hogy szaacute-

momra a lehető legtoumlbb idő jusson a vizsgaacuteloacutedaacutesaim veacuteghezviteleacutere Majd most ma-

gaacutenak a disszertaacutecioacute szoumlvegeacutenek a megalkotaacutesaacutera Anita faacuteradhatatlanul geacutepelte a

nyakatekert mondataimat Neacutelkuumlle nem keacuteszuumllhetett volna el az eacutertekezeacutes

Mint ahogy teacutemavezetőm Karaacutecsony Andraacutes professzor uacuter szakmai taacutemoga-

taacutesa atyai kritikaacutei eacutes oacuteriaacutesi tuumlrelme neacutelkuumll sem Tudvaacuten hogy az alapvetően szoacutebeli

felkeacuteszuumlleacutes a megszokottnaacutel sokkalta toumlbb időt eacutes energiaacutejaacutet emeacutesztette fel Őszinteacuten

biacutezom benne a kapcsolat ami kialakult koumlzoumlttuumlnk a veacutedeacuteseket koumlvetően sem fog

megszakadni hiszen eacuteppen csak elkezdtem tanulni Tőle Professzor uacuter taniacutetvaacutenyaacutenak

lenni nagyobb megtisztelteteacutes mint az esetlegesen megszerzett fokozat vagy baacuter-

mely maacutes tudomaacutenyos eredmeacuteny

Mentorteacutemavezetőim Veacutegh Joacutezsef eacutes Porosz Tibor oly reacuteg aacutellnak maacuter mellet-

tem hogy nem is szaacutemolom az eacuteveket Azokat az oacuteraacutekat pedig amelyeket a keacutepzeacutes

vizsgaacuteloacutedaacutes eacutes a teacutezis szoumlvegeacutenek megalkotaacutesa soraacuten nekem aacuteldoztak maacuter baacutetorsaacute-

gom sincs bdquolajstromba vennirdquo Mindketten a Buddha taniacutetaacutesaacutenak nyomaacuten leacutetrejoumltt fi-

lozoacutefiai iskolaacutek meditaacutecioacutek eacutes eacuteletgyakorlatok kivaacuteloacute ismerői elismert szakeacutertői

Emellett a hiaacutetusaimhoz igaziacutetott ismeretelsajaacutetiacutetaacutes eacutes azok elmeacutelyiacuteteacuteseacutere kidolgozott

moacutedszerek bdquocsiszolaacutesaacuteban eacutes kalibraacutelaacutesaacutebanrdquo illetve alkalmazaacutesaacuteban is kulcsszere-

puumlk volt eacutes van

A doktori program első esztendejeacuteben Balikoacute Gyoumlrgy segiacutetett teacutemavezetőkeacutent

a kezdeti leacutepeacutesek megteacuteteleacuteben Uacutegy alakult az eacutelet hogy uacutetjaink szeacutetvaacuteltak azonban

tanaacuter uacuterra haacutelaacutes sziacutevvel gondolok mint Arisztoteleacutesz eacutes Platoacuten eacuteletműveacutenek kivaacuteloacute

ismerőjeacutere is

Hadas Mikloacutes professzor uacuter a doktori iskolaacutenk egykori vezetője azeacutert nem a

mentoraim koumlzoumltt keruumll emliacuteteacutesre mert Ő eacutes feleseacutege Hoyer Maacuteria ndash aki a tanulmaacute-

112 A disszertaacutecioacute tervezeteacutenek biacuteraacuteloacutebizottsaacutega aacuteltal javasolt nyelvi korrektuacuteraacuten a disszertaacutecioacute főszouml-

vege aacutetesett Ez Petykoacute Csilla oumlnzetlen eacutes enigmatikus munkaacuteja Ennek elkeacutesziacuteteacuteseacutert haacutelaacutes koumlszoumlnete-

met fejezem ki feleacute Keacutereacutesemnek megfelelően az aacuteltala elveacutegzet javiacutetaacutesok erre a fejezetre eacutes a fuumlgge-

leacutekben talaacutelhatoacute fordiacutetaacutesra nem terjednek ki

160

nyaim első időszakaacuteban mint konduktor is segiacutetette a munkaacutemat ndash mintegy a szel-

lemi befogadoacuteimmaacute vaacuteltak Hadas Mikloacutes professzor uacuter a boumllcseleti teacutemaacutejuacute megkoumlze-

liacuteteacutesemet felkarolta eacutes taacutemogatta taacutemogatja S ha szuumlkseacutegeacutet eacuterzi a legkemeacutenyebb kri-

tikaacutek aacuteltal is igyekezett eacutes igyekszik tudomaacutenyos eacuteletben valoacute helytaacutellaacutesomhoz hoz-

zaacutejaacuterulni

Boumlroumlcz Joacutezsef professzor uacuter globaacutelis szemleacutelete eacutes doumlbbenetes nyitottsaacutega az

ami a bdquotudomaacutenyosrdquo gaacutetlaacutesaimat veacutegkeacutepp feloldotta Mert a Naacutegaacuterdzsuna-i uumlresseacutegfi-

lozoacutefiaacutetoacutel a Kropotkin-i koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegen aacutet a Bergson-i intuiacutecioacuteban bdquomegmeriacutet-

kezverdquo a Heidegger-i fogalomeredet vizsgaacuteloacutedaacutes uacutetjait megjaacuterva eljutni a Jaspers-i

filozoacutefiai-kommunikaacutecioacute eacutes egzisztaacuteloacute aacutellapot megeacuterteacuteseacuteig sok-sok akadaacutelyt kellet

felismerni s akaacuter előrehaladaacutesi lehetőseacutegkeacutent is tekinteni raacutejuk

Aczeacutel Petra professzor asszony ebben a megeacuteleacutesi eacutes eacuteppen ezeacutert pozitiacutev folya-

matban nagy segiacutetseacutegemre volt van aki egy beszeacutelgeteacutesuumlnk alkalmaacuteval azt mondta

bdquoJaacutecint az akadaacutelyokra szerintem nem minden esetben kell elhaacuteriacutetandoacute feleadatkeacutent

tekinteni Meg kell neacutezzuumlk mikeacutent lehetnek a segiacutetseacuteguumlnkre adott szituaacutecioacutekbanrdquo

Ebben a szellemben folytak eacutes folynak a szakmai beszeacutelgeteacutesek Hrubos Ildikoacute pro-

fesszor asszonnyal a keacutepzeacutes elejeacutetől kezdődően Toumlbbek koumlzoumltt ezek eredmeacutenyekeacutent

sikeruumllt igazaacuten koherens moacutedon beemelni a dolgozat mondanivaloacutejaacuteba a Polaacutenyi feacutele

reciprocitaacutest

Az oktataacutesi publikaacutecioacutes eacutes kutataacutesi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten Petykoacute Csilla egye-

temi docenssel az elmuacutelt eacutevekben kialakult rendkiacutevuumll termeacutekeny koumlzoumls munkaacutelkodaacutes

ndash melynek eredmeacutenyekeacutent sikeruumllt toumlbbek koumlzoumltt elmeacutelyiacuteteni az utazaacutestudomaacutenyi is-

mereteimet is ndash akadaacutelymentes szellemiseacutegeacuteről a fentiek szintuacutegy elmondhatoacutek

Petykoacute tanaacuternő oktatoacutei gyakorlata eacutes nyitott befogadoacute szemeacutelyiseacutege oacuteriaacutesi segiacutetseacuteget

eacutes lehetőseacuteget teremtett hogy a katedra eacutes a kutataacutes szaacutemomra ismeretlen vilaacutega aka-

daacutelymentesiacuteteacutes helyett az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacuteljenek egyik forraacutesvideacutekeacuteveacute vaacutel-

jon

A vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten Toacuteth Tamaacutes hallgatoacutetaacutersam eacutes baraacutetom toumlbb mint taacutema-

szom volt nem csak a koumlzoumls angolnyelvű tanulmaacutenyunk elkeacutesziacuteteacuteseacuteben vaacutellalt gigan-

tikus toumlbbletmunkaacuteja hanem emberi eacutes kutatoacutei kvalitaacutesai aacuteltal is

Szaboacute Lilla csoporttaacutersam segiacutetseacutegeacutevel pedig sikeruumllt az akkor meacuteg lekuumlzdhe-

tetlennek laacutetszoacute ndash maacutera kezelhetőbbeacute vaacutelt ndash nyelvi neheacutezseacutegeket aacutethidalni Jaspers

angolul eleacuterhető Naacutegaacuterdzsunaacuteroacutel iacutert szoumlvege kapcsaacuten

161

Kaacutelmaacuten Laacuteszloacute baraacutetomra uacutegy is tekintek mint nyelvi akadaacutelymentesseacuteg eacutes a

koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes egyik reprezentaacuteloacutejaacutera Ő szinteacuten veacutegigkiacuteseacutert az utamon

Angol nyelvű publikaacutecioacutek szemelveacutenyek eacutes a dolgozat veacutegső verzioacutejaacutenak benyuacutejtaacutes-

aacutehoz elengedhetetlen teacutezisgyűjtemeacuteny fordiacutetaacutesa is a neveacutehez fűződik Tovaacutebbaacute maacuteig

az egyik angoltanaacuteromkeacutent is teveacutekenykedik

A sort folytathatnaacutem neacutev szerint mindazon oktatoacutekkal eacutes egyetemen dolgozoacute

kolleacutegaacutekkal akik mindent megtettek eacutes tesznek maacuteig is ndash ha esetenkeacutent eacuteppen a buuml-

rokratikus szabaacutelyok labirintusa akadaacutelyozza is Őket a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesban ndash hogy a

koumlzoumls munkaacutenk gyuumlmoumllcse beeacuterjen

Nem utolsoacutesorban pedig Eacutedesanyaacutemnak fejezem ki a haacutelaacutemat mert toumlretlenuumll

hitt eacutes hisz bennem eacuteletem első perceacutetől Holott a koraszuumlleacutes okaacuten beaacutelloacute oxigeacutenhiaacute-

nyos aacutellapot koumlvetkezteacuteben kialakult halmozott fogyateacutekossaacuteg kapcsaacuten azt tanaacutecsol-

taacutek Neki anno az orvosok hogy ne fecseacutereljen sok időt a fejleszteacutesemre Mondvaacuten

hogy uacutegysem tudok majd jaacuterni iacuterni eacutes olvasni sem megtanulni

Tehaacutet Oumlnoumlkre Raacutetok mint az akadaacutelymentesseacuteg szellemiseacutegeacutenek megtestesiacute-

tői vagy ha uacutegy tetszik a szimbiotikus-embereszmeacuteny valoacutesaacutegaacutenak bizonyossaacutegai-

keacutent is gondolok a haacutetraleacutevő utam utunk soraacuten

162

Melleacuteklet

Karl Jaspers Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides Plotinus

Lao-tzu Nagarjuna v2

Naacutegaacuterdzsuna (pp 115-130)

Fordiacutetotta Szaboacute Lilla

Koumlruumllbeluumll az időszaacutemiacutetaacutesunk előtti első eacutes nyolcadik szaacutezad koumlzoumltt egy olyan filozoacute-

fia nőtte ki magaacutet Indiaacuteban amely logikai operaacutecioacutekra (műveletekre ) eacutepuumll mind a

Hinduk (Nyaya iskola) mind a Mahayana Buddhista szektaacutekfelekezetek koumlzoumltt A

leghiacuteresebb Buddhista gondolkodoacute Nagarjuna volt [innentől N ndash Lilla] (koumlruumllbeluumll

az időszaacutemiacutetaacutesunk előtti maacutesodik szaacutezadban) Asanga Vasubandhu Dignaga Dhar-

makirti (hetedik szaacutezad) A szakirodalom nem eredeti formaacutejaacuteban jutott el hozzaacutenk

hanem keacutesőbbi munkaacutekban amely a filozoacutefiai buddhizmus alapvető szoumlvege lett kuuml-

loumlnoumlsen Kiacutenaacuteban

E vilaacutegban ahol az eacuteletmoacuted tudatos kifejezeacuteseacutenek moacutedja a dialektikus logika a Shu-

nyavadin a szekta ahova N tartozott vonta le a legradikaacutelisabb koumlvetkezteteacuteseket

azon felteacutetelezeacutesekből amelyek minden Buddhista felekezet szaacutemaacutera koumlzoumlsek Azt

taniacutetottaacutek hogy minden uumlres A dolgoknak csak pillanatnyi fantom leacutetezeacutesuumlk van

aacutellandoacute szubsztancia neacutelkuumll Koumlvetkezeacuteskeacutepp az igaz tudaacutes az Uumlresseacutegben rejlik Ezt

elkuumlloumlnuumlleacutessel sajaacutetiacutetom el vagyis olyan gondolkodaacutessal amely mentes a jelektől eacutes

a jeloumlleacutestől eacutes nem kavarja fel a hajlamossaacuteghajlandoacutesaacuteg vagy ceacutel Ezt a doktriacutenaacutet bdquoa

gyeacutemaacutentcsiszoloacutevaacutegoacute () Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegnekrdquo nevezzuumlk szinteacuten nevezhető a

koumlzeacutepuacutetnak (madhyamika) akoumlzoumltt a keacutet teacutezis koumlzoumltt melyek szerint az eacutelet leacutetezik eacutes

az eacutelet nem leacutetezik az uumlresseacutegnek (shunya vada) nincs leacutetezeacutese sem nemleacutetezeacutese A

Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg a konfliktustoacutel e valoacute teljes szabadsaacutegban rejlik

Ennek a filozoacutefiaacutenak az elmeacuteleteacutet keacutet koumlnyven ismerhetjuumlk meg a Prajnaparamitaacuteban

eacutes Nagarjunaacuteban Kiacutenairoacutel eacutes tibetiről fordiacutetottaacutek le őket az eredeti szanszkrit szoumlve-

gek elvesztek Ezek mellett a munkaacutek mellett figyelembe kell vennuumlnk egy paacuter reacutesz-

letet a bdquoNegyvenkeacutet fejezet szuacutetraacutejaacuteboacutelrdquo Keveacutes elkeacutepzeleacutesuumlnk van N-roacutel mint sze-

meacutelyről Csupaacuten uacutegy ismerjuumlk őt mint annak az extreacutem lehetőseacutegnek a keacutepviselőjeacutet

hogy a metafizikai eszkoumlzeivel meg lehet haladni a metafizikaacutet

A gondolat műveletei

1 A dharma az alapvető fogalom ebben a gondolkodaacutesban Minden leacutetezeacutes

dharma A dharma egy dolog egy attribuacutetum aacutellapot tartalom eacutes a tartalom

tudatossaacutega szubjektum eacutes objektum rend teremteacutes toumlrveacuteny eacutes doktriacutena

A moumlgoumlttes elkeacutepzeleacutes hogy bdquoa vilaacuteg tartalma nem egy megalapozott rend vagy

forma hanem rendezeacutes eacutes forma-adaacutes folyamata eacutes minden rendnek utat kell toumlrnie

egy maacutesik rendnek minden formaacutenak egy maacutesik formaacutenakrdquo (Oldenberg) Baacuter min-

163

den dharma fuumlggetlen a dharmaacutek listaacutezva vannak koumlruumllbeluumll 75 darab hogy kategoacute-

riarendszert formaacutezzanak A dharmaacutenak olyan sok jelenteacutesi van mint a mi Keleti

(Occidental) bdquoLeacutetezeacutesuumlnknekrdquo A szoacutet nem lehet lefordiacutetani mert a jelenteacutese mindent

feloumllel

2 Ennek a gondolkodaacutesnak a ceacutelja hogy ne bdquokoumltődjuumlnkrdquo a dharmaacutekhoz Azzal

hogy nem fogadom el őket nem eacutertem meg őket hogy elszabadulok tőluumlk

bdquoToumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegrerdquo jutok Koumlvetkezeacuteskeacutepp a Megvilaacutegosult (Bod-

hisattva) bdquo a kineacutezeten eacuterzeacutekeleacutesen fogalmakon formaacutekon tudaton kiacutevuumll aacutellrdquo

(Pr 37) A gyerekek eacutes a koumlzemberek ragaszkodnak a dharmaacutekhoz Baacuter a

dharmaacutek nem valoacutedik keacutepeket formaacutelnak roacuteluk Miutaacuten elkeacutepzelik őket az

emberek ragaszkodnak a neacutevhez eacutes a formaacutehoz Nem uacutegy mint a Megvilaacutego-

sult a tanulaacuteskor egy Bodhisattva nem tanul egyetlen dharmaacutet sem bdquoSzaacutemaacutera

a dharmaacutek maacutes moacutedon vannak jelenrdquo

Az elszakadaacuteshoz egy utolsoacute leacutepeacutes szuumlkseacuteges Felteacutetelezhetem hogy legalaacutebb a dokt-

riacutena leacutetezik hogy ennek az egy dharmaacutenak van leacutetezeacutese hogy a Buddha leacutetezett

hogy a Bohisattvaacutek akiknek a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg a birtokukban van leacuteteznek Ők

nem valoacutesaacuteg Nem ez is szinteacuten uumlres bdquoNem laacutetom azt a dharma Bodhisattvaacutet sem a

Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg nevű dharmaacutetrdquo (35-53) A Boumllcsesseacuteg toumlkeacuteletesseacutegeacutet nem tud-

juk eacuterzeacutekelni nincs jelen mint leacutetező dolog Mert nem beszeacutelhetuumlnk megjeleneacutesről

szemben azzal ami a megjeleneacutesnek a nem-eacuteszleleacutese se nem beszeacutelhetuumlnk tudatroacutel

ahol az eacuterzeacutekeleacutes fogalom eacutes forma nem tudatos Ez egy alapvető eacutes radikaacutelis elkeacutep-

zeleacutes hogy elvaacutelasszam magam minden dologtoacutel eacutes aztaacuten az elvaacutelasztaacutestoacutel hogy ne

ragaszkodjak semmihez

3 Ennek a gondolkodaacutesnak az eszkoumlze a dialektika ahogy azt az indiai logika

kifejlesztette Ez a dialektika oumlnmagaacuteban lehetőveacute teszi szaacutemomra hogy

megeacutertsem eacutes eleacuterjem a teljes elvaacutelasztaacutest Minden fogalmat lebont ezzel alaacute-

aknaacutezza az egy taacutergyra valoacute alkalmazaacutesaacutet Ezek az operaacutecioacutek amelyekben

Nagarjuna kuumlloumlnoumlsen lelemeacutenyes volt egyfajta doktriacutenaacutevaacute nőtteacutek ki magukat

Fejtsuumlnk ki egy paacuterat koumlzuumlluumlk

4

a) Minden megnevezeacutes eacutertelmetlen Amikor beszeacutelek felteacutetelezem hogy a

jelek (nimitta) amiket alkalmazok dolgokat bdquojeloumllnekrdquo Ha peacuteldaacuteul arroacutel

kiacutevaacutenok beszeacutelni hogy valamiveacute vaacutelunk eacutes eltűnuumlnk kuumlloumlnboumlző jeleket

kell kigondolnom De a megnevezeacutes eacutes a kuumlloumlnbseacutegteacutetel hibaacutesak A meg-

nevezeacutes eacutes a dolog amit megnevezuumlnk nem lehet egy eacutes nem lehetnek kuuml-

loumlnboumlzőek Ha egyek lenneacutenek a szoacute eleacutegne amikor azt mondjuk bdquotűzrdquo

Ha kuumlloumlnboumlzőek lenneacutenek nem lehetne megnevezeacutes a megnevezett dolog

neacutelkuumll eacutes fordiacutetva megnevezett dolog neacutelkuumll nem lehetne megnevezeacutes te-

haacutet nem lehetnek kuumlloumlnboumlzőek Tehaacutet a megnevezeacutes eacutes a megnevezett do-

log sem ugynazok sem kuumlloumlnboumlzőek tehaacutet az eacuten diskurzusomban

164

Ezek egyaacuteltalaacuten semmik De ha a megnevezeacutest tuumlkoumlrkeacutepnek nevezzuumlk mint egy

puszta keacutepet akkor az szinteacuten hamis Tehaacutet amit hibaacutes megnevezeacutes alatt gondolunk eacutes

megkuumlloumlnboumlztetuumlnk az igazaacuteboacutel nem leacutetezhet

Mivel a megnevezeacutes eacutes a megnevezett dolog nem lehet egy vagy kuumlloumlnboumlző

a megnevezett dolgok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek ndash mint a joumlveacutes eacutes a meneacutes a valamiveacute vaacute-

laacutes eacutes eltűneacutes ndash szinteacuten tarthatatlanok A jelek szerint eacutelni azt jelenti mint egy illuacutezi-

oacuteban eacutelni messze a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegtől De minden ember a jelek szerint eacutel

amikor a megjeleneacutes birodalmaacuteban eacutel ndash akaacuter ha azt hiszi hogy a bdquomegjeleneacutes egy jelrdquo

vagy hogy a bdquomegjeleneacutes uumlresrdquo amikor aszerint a felteacutetelezeacutes szerint eacutel hogy bdquoeacutelekrdquo

vagy bdquotudatos vagyokrdquo

A nyelv forraacutesai eseteacuteben nem tudjuk megkeruumllni a beszeacutedet jeloumlleacuteseken (jele-

ken) keresztuumll Minden mondat uacutejra behaacuteloacutez abba amiből menekuumllni proacutebaacuteltam

b) Bizonyiacuteteacutek alapjaacuten iacuteteacutelni mindent ami van eacutes ezzel egyidőben ami nincs

Minden aacutelliacutetaacutest bizonyiacutethatunk vagy caacutefolhatunk bizonyiacuteteacutekkal Peacuteldaacuteul az bdquoEltűneacutesrdquo

tarthatatlan mivel a vilaacutegban a dolgokat tűnhetetlennek tűnnek pl a rizs leacutetezik ma

mert mindig leacutetezett Mivel jelen van nincs bdquoeltűneacutesrdquo A bdquovalamiveacute vaacutelaacutesrdquo szinteacuten

tarthatatlan a vilaacutegon minden dolgot bdquoelőaacutelliacutetatlannakrdquo tekintuumlnk Eacutes ehhez hasonloacute

moacutedon a Destrukcioacute nem mivel a rizsnoumlveacuteny a magboacutel ered Mivel a valamiveacute vaacute-

laacutest eacuteszleljuumlk nincs destrukcioacute Vagy fordiacutetva Nincs oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg mert az oumlroumlkoumls

dolgok nem fordulnak elő a vilaacutegban a kihajtaacutesukkor a rizsmagok nem laacutethatoacutek Te-

haacutet az egyik dolgot a maacutesik utaacuten demonstraacutelja a bizonyiacuteteacutek a dolgok nem egyek

nem kuumlloumlnboumlzőek nincs joumlveacutes nincs meneacutes stb

Ez az elkeacutepzeleacutes azon a teacutenyen nyugszik hogy az oumlsszes kategoacuteria megtalaacutelhatoacute va-

lahol a vilaacutegban Ahelyett hogy azt keacuterdezzuumlk egyes kategoacuteriaacutek milyen esetben al-

kalmazhatoacutek eacutes milyen esetben nem a szerző megmutatja hogy bizonyos eacutertelemben

mindig alkalmazhatoacuteak aztaacuten abszoluacutet eacuterveacutenyesseacuteggel [validitaacutessal] ruhaacutezza fel őket

eacutes amikor abszoluacutet validnak tekinti őket koumlnnyen megcaacutefolja őket

c) Hogyan van megcaacutefolva a leacutet eacutes a nemleacutet A leacutetezeacutes van a semmi nincs

Nagarjuna visszautasiacutetja ezt a poziacutecioacutet csakuacutegy mint az aacutelliacutetaacutest hogy

semmi sem leacutetezik A koumlvetkező leacutepeacuteseket teszi mindegyik esetben uacutej teacute-

zist megfogalmazva amit megcaacutefol hogy teret engedjen egy uacutej teacutezisnek

amit szinteacuten megcaacutefol

i A dolgok fuumlggetlenuumll leacuteteznek Nem mivel fuumlggetlenuumll leacutetezni azt

jelenti hogy okok eacutes felteacutetelek neacutelkuumll joumln leacutetre valami Minden

dolog okoknak eacutes felteacuteteleknek koumlszoumlnheti a leacutetezeacuteseacutet Koumlvetke-

zeacuteskeacutepp semmi sem leacutetezik fuumlggetlenuumll minden valami maacuteson ke-

resztuumll leacutetezik

ii Ha nincs fuumlggetlen leacutetezeacutes akkor legalaacutebb maacutessaacuteg van Nem mert

mivel nincs fuumlggetlen leacutetezeacutes mi lenne a maacutessaacuteg forraacutesa Hiba

egy maacutesik dolog fuumlggetlen leacutetezeacuteseacutet maacutessaacutegnak nevezni Ha nincs

fuumlggetlen leacutetezeacutes nincs maacutessaacuteg

165

iii A fuumlggetlen leacutetezeacutes eacutes maacutessaacuteg neacutelkuumll is biztosan vannak dolgok

Ezlehetetlen Mert milyen leacutetezeacutes lehetseacuteges aneacutelkuumll hogy leacutetezeacutes

mint olyan lenne eacutes maacutessaacuteg neacutelkuumll

Koumlvetkezeacuteskeacutepp csak ott tarthatoacute fent a leacutetezeacutes ahol van leacutetezeacutes mint olyan eacutes kuuml-

loumlnboumlző leacutetezeacutes van

iv Akkor van nemleacutet Egyaacuteltalaacuten nincs Leacutetezeacutes neacutelkuumll nem lehet

nemleacutet Amit az emberek nemleacutetnek hiacutevnak az csak a egy leacutetezeacutes

maacutessaacutega Az oumltlet alapja annak a bemutataacutesa hogy mind a leacutet

mint a nemleacutet egyenlő meacuterteacutekben lehetetlenek

Ha van leacutetezeacutes mint olyan (fuumlggetlen leacutetezeacutes) a nemleacutete nem lenne Soha nem tud

valami ami oumlnmagaacuteban van maacutessaacute vaacutelni Ha igazaacuten leacutetezik valami ami magaacuteban

van akkor a maacutessaacuteg nem lehetseacuteges De ha nincs leacutetezeacutes mint olyan akkor mihez

keacutepest lehet maacutessaacuteg vagy nemleacutet Ebből az koumlvetkezik hogy mind a leacutet mind a

nemleacutet tarthatatlan Tehaacutet a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg koumlvetője nem kell hogy alapjaacutenak

tekintse a leacutetet eacutes a nemleacutetet nem kell felteacuteteleznie hogy a vilaacuteg oumlroumlk sem azt hogy

eltűnhet Azok akik a leacutetet mint olyan eacutes a maacutes-leacutetet leacutetnek eacutes nemleacutetnek tekintik

nem eacutertetteacutek meg Buddha taniacutetaacutesait Amikor a Buddha megcaacutefolja a leacutetet az embe-

rek hibaacutesan arra koumlvetkeztetnek hogy nemleacutetet felteacutetelez Amikor a Buddha megcaacute-

folja a nemleacutetet hibaacutesan joumln a koumlvetkezteteacutes hogy a leacutetet felteacutetelezi Valoacutejaacuteban

mindkettőt megcaacutefolta eacutes mindkeacutet neacutezetet el kell hagyni

d) A caacutefolaacutes technikaacuteja abboacutel aacutell hogy moacutedszeresen bemutatjuk hogy min-

den lehetseacuteges aacutelliacutetaacutest meg lehet eacutes kell caacutefolni bdquoA Sankhyas felteacutetelezi

hogy az ok eacutes okozat egy tehaacutet hogy megcaacutefoljuk ki kell jelenteni hogy

nem egyek A Vaisesikas felteacutetelezik hogy ok eacutes okozat kuumlloumlnboumlzőek te-

haacutet hogy megcaacutefoljuk őket jelentsuumlk ki nem kuumlloumlnboumlznekrdquo

Ezt a moacutedszert egy tipikus formulaacuteba kristaacutelyosodott amely abboacutel aacutellt hogy 4 lehe-

tőseacuteget vettek szaacutemba egyenkeacutent eacutes mindegyiket elutasiacutetottaacutek 1 valami van 2

nincs 3 van is meg nem is 4 nincs is eacutes nem is nincs Tehaacutet egy veacutegső eacuterveacutenyes aacutel-

liacutetaacutes minden lehetőseacutegeacutet kizaacutertaacutek

A koumlvetkezmeacuteny az hogy mindent megfogalmazhatunk negatiacutevan eacutes pozitiacutevan A

Buddha taniacutetott egy dolgot eacutes annak ellenteacuteteacutet is Nem csak az igaz eacutes hamis koumlzti el-

lenteacutet transzcendaacutelt hanem ennek az ellenteacutetnek az ellenteacutete is Veacuteguumll nem lehetseacute-

ges veacuteges aacutelliacutetaacutest tenni A neacutegy aacutelliacutetaacutest megismeacutetlik eacutes elutasiacutetjaacutek mindegyik dharmaacute-

hoz kapcsoloacutedoacutean Peacuteldaacuteul van veacuteg nincs veacuteg van eacutes nincs veacuteg a nem-veacuteg leacutetezik

eacutes nem leacutetezik Vagy a Nirvana utaacuten a Buddha leacutetezik nem leacutetezik leacutetezik is meg

nem is nem-leacutetezik eacutes nem nem-leacutetezik

e) Mit caacutefolunk A műveletet aacutellandoacutean ismeacuteteljuumlk de a tartalom kuumlloumlnboumlzik

ndash a gondolatmoacutedok veacutelemeacutenyek aacutelliacutetaacutesok roumlviden az indiai filozoacutefia ka-

tegoacuteriaacuteit megcaacutefoljaacutek Csak a laacuteng termeacuteszete fuumlgg attoacutel milyen uumlzem-

anyag eacuteg tehaacutet a megcaacutefolaacutes művelete attoacutel fuumlgg mit caacutefolunk Szaacutemos

166

kategoacuteria ezek koumlzuumll ismerős szaacutemunkra maacutesok nem de nem felejthetjuumlk

el hogy a fordiacutetaacutes elhomaacutelyosiacutetja a jellemzően indiai sziacutenezeteacutet azoknak a

fogalmaknak mint leacutet eacutes nemleacutet vaacutelni valamiveacute eacutes eltűnni oksaacuteg idő

anyag oumlnmaga stb

A doktriacutena oumlsszefoglaloacuteja

a) Keacutet igazsaacuteg van a faacutetyolozott vilaacutegi igazsaacuteg eacutes a legmagasabb igazsaacuteg Az

elfedett igazsaacuteg szerint a dharmaacuteknak van okuk A legmagasabb igazsaacuteg sze-

rint ok neacutelkuumllikeacutent foghatoacutek fel De a legmagasabb igazsaacutegot nem szerezhet-

juumlk meg az elfedett neacutelkuumll A Nirvanat nem eacuterhetjuumlk el a legmagasabb igazsaacuteg

neacutelkuumll Tehaacutet a Buddha doktriacutenaacuteja keacutet igazsaacutegtoacutel fuumlgg maacutesszoacuteval az igazat

csak a hamison keresztuumll eacuterhetjuumlk el De ezt az utat csak a megvilaacutegosodaacutes

segiacutetseacutegeacutevel jaacuterhatjuk be amelyet a legmagasabb igazsaacutegtoacutel eacuterhetek el Ennek

a megvilaacutegosodaacutesnak koumlszoumlnhetően megszűnoumlk gondolni is az inherensen

uumlres dharmaacutekra elfogadni a vilaacuteg illuacutezioacutejaacutet miacuteg amikor a dharmaacutekra gondo-

lok is eacutes reacuteszt veszek bennuumlk toumlbbeacute nem ragaszkodom hozzaacutejuk

b) Tehaacutet az egy keacutet igazsaacuteg eacutertelmeacuteben fogan meg De ez a felfogaacutes keacutet szem-

benaacutelloacute neacutezethet vezet minden dolog birtokol eacutes nem birtokol fuumlggetlen leacutetet

Ha a dolgok fuumlggetlenuumll leacuteteznek eacutes mint ilyen ok eacutes felteacutetel neacutelkuumll vannak

Nincs ok eacutes nincs okozat nincs cselekveacutes eacutes nincs cselekvő nincs valamiveacute

vaacutelaacutes eacutes eltűneacutes Ha a dolgokat nemleacutetezőnek tartjuk minden fantazmaacutevaacute vaacutel-

tozik N visszautasiacutetja mindezen neacutezeteket az bdquoUumlresseacutegrdquo javaacutera A dolgok

nem leacuteteznek oumlroumlkkeacute oumlnmagukban de ezzel egy időben semmik A leacutet eacutes a

nemleacutet koumlzoumltt vannak feacuteluacuteton de uumlresek Nincs olyan dharma ami fuumlggetle-

nuumll joumltt leacutetre tehaacutet minden dharma uumlres

N ezt a bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacutejaacutenak nevezi Szaacutemaacutera ez a legmeacutelyebb

igazsaacuteg kifejezeacutese De a megfogalmazaacutesaacuteban raacute van keacutenyszeriacutetve hogy olyan kifeje-

zeacuteseket hasznaacuteljon amelyek a sajaacutet moacutedszere szempontjaacuteboacutel nem megfelelőek mint

amikor oumlsszefoglalja a doktriacutenaacutet bdquoA valamiveacute vaacutelaacutes eacutes az eltűneacutes neacutelkuumll nem oumlroumlk

de nem roumlvidiacuteteacutes nem egy nem megkuumlloumlnboumlztetett joumlveacutes neacutelkuumll eacutes meneacutes neacutelkuumll aki

tudja a felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutest taniacutetani a fejlődeacutes fejlődeacutes lassuacute kihalaacutesaacutet azelőtt

meghajtom a fejemrdquo

A dolgok uumlresseacutegeacutenek bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesaacutebanrdquo valoacute neacutezete megmenti a szen-

vedeacutes meghoacutediacutetaacutesaacutenak valoacutesaacutegaacutet az uacutet valoacutesaacutegaacutet Ha lenne fuumlggetlen leacutetezeacutes nem

lenne leacutetrejoumlveacutes eacutes megszűneacutes Ami magaacuten keresztuumll leacutetezik nem tud leacutetrejoumlnni eacutes

oumlroumlkkeacute tart Tehaacutet ha van fuumlggetlen leacutetezeacutes semmi tovaacutebbi nem eacuterhető el semmi toumlb-

bet nem lehet tenni mert maacuter minden leacutetezik Ha lenne fuumlggetlen leacutetezeacutes az eacutelőleacute-

nyek diverzitaacutesmentesek lenneacutenek Nem lenne szenvedeacutes De ha a dolgok uumlresek

van valamiveacute vaacutelaacutes eacutes eltűneacutes cselekveacutes eacutes vminek az eleacutereacutese Ha megkeacuterdőjelezzuumlk

a dolgok uumlresseacutegeacutet megkeacuterdőjelezzuumlk azok aktualitaacutesaacutet a vilaacutegban A szenvedeacutes pon-

tosan azeacutert valoacutesaacuteg mert nem leacutetezik magaacuteban eacutes nem oumlroumlk

c) Ennek van egy lenyűgoumlző koumlvetkezmeacutenye amelyet tisztaacuten megfogalmaz

167

Ha semmi sincs hitelt eacuterdemlően nem kell-e kikoumlvetkeztetnuumlnk a nemleacuteteacutet a Budd-

haacutenak a doktriacutenaacutenak a tudaacutesnak a gyakorlat rituaacuteleacutejaacutenak a kongregaacutecioacutenak a szer-

zeteseknek a Sage-nek akik megvaloacutesiacutetottaacutek a ceacutelt A vaacutelasz hogy leacuteteznek az uumlres-

seacutegben ami sem leacutet sem pedig nemleacutet Buddha azeacutert leacutetezik mert van uumlresseacuteg Ha a

dolgok nem lenneacutenek uumlresek ha nem lenne valamiveacute vaacutelaacutes eltűneacutes eacutes szenvedeacutes

nem lenne Buddha nem lenne a szenvedeacutesről szoacuteloacute doktriacutenaacuteja a szenvedeacutes tagadaacutesa

eacutes szenvedeacutes tagadaacutesaacutenak uacutetja Ha a szenvedeacutes fuumlggetlenuumll leacutetezne nem lehetne meg-

semmisiacuteteni Ha az uacutet leacutetezne oumlnmagaacuteban nem lenne lehetseacuteges utazni rajta mivel az

oumlroumlkleacutet eleve kizaacuterja a mozgaacutest eacutes a fejlődeacutest Ha felteacutetelezzuumlk a fuumlggetlen leacutetet nincs

semmi maacuter amit eleacuterhetneacutenk Tehaacutet a Buddha az ő taniacutetaacutesa eacutes amit a taniacutetaacutesa eleacutert

mind uumlresseacutegben vannak Csak akkor laacutethatja meg az ember a B doktriacutenaacuteit a Neacutegy

Nemes Igazsaacutegot eacutes haladhatja meg a szenvedeacutest ha uacutegy laacutetja a dharmaacutekat hogy

azok leacutetrejoumltteacutet uumlresseacutegben hataacuterozza meg

Azok akik a B leacutenyegtelenseacuteg doktriacutenaacutejaacutet egy eacutervkeacutent fogjaacutek fel ugyanazon doktriacutena

ellen nem eacutertetteacutek meg Az eacuterveleacutesuumlk nem alkalmazhatoacute ha minden gondolat repre-

zentaacutecioacute eacutes leacutetezeacutes uumlresseacutegben van szemleacutelve Akik elfogadjaacutek az uumlresseacuteget elfogad-

nak mindent a vilaacutegit eacutes a transzcendenst Azoknak akik nem fogadjaacutek el az uumlresseacute-

get semmi sem elfogadhatoacute Azok akik a logikus seacutema 4 neacutezeteacutet megkuumlloumlnboumlztetik

csak elfedett igazsaacutegot laacutetnak Sokfeacutele reprezentaacutecioacute kiacutenozza őket Meacuteg mindig az al-

ternatiacutevhoz ragaszkodnak bdquoHa ez igaz a maacutesik hamisrdquo De azoknak akiknek a Touml-

keacuteletes Boumllcsesseacuteg szeme felnyiacutelt a 4 neacutezet eltűnik

Azoknak a szellemi szemeacutet akik felteacutetelezik h a Buddhaacutet olyan fejlődeacuteseken keresz-

tuumll neacutezik mint leacutet ndash nemleacutet oumlroumlk ndash nem oumlroumlk test ndash leacutelek stb seacutertetteacutek ezek a fejlő-

deacutesek Nem laacutetjaacutek jobban a B-t mint ahogy egy ember aki vaknak szuumlletett laacutetja a

napot De azok akik laacutetjaacutek a felteacuteteles vmiveacute vaacutelaacutest laacutetjaacutek a szenvedeacutest annak leacutetre-

joumltteacutet eacutes a megsemmisuumlleacuteseacutenek moacutedjaacutet vagyis az utat csakuacutegy mint az ember aki

szemekkel van felruhaacutezva a feacuteny miatt laacutethatja a dolgokat

I A doktriacutena jelenteacutese

i Taniacutethatoacutesaacutes Amennyiben univerzaacutelisan eacuterveacutenyeskeacutent reprezentaacuteljuk a

leacutet eacutes nemleacutethez koumltődő aacutelliacutetaacutesok megcaacutefolaacutesaacutenak moacutedszereacutet egy doktriacute-

naacuteval aacutellunk szemben Mint olyan ezt negativizmusnak vagy nihilizmus-

nak nevezzuumlk De ez helytelen Mivel amit ez a doktriacutena keres az eredeti

igazsaacuteg amely oumlnmagaacuteban nem vaacutelhat doktriacutenaacutevaacute Tehaacutet minden műve-

lete paradoxon aacutelliacutetaacutesokban veacutegződnek amelyek kioltjaacutek egymaacutest eacutes va-

lami maacutes feleacute mutatnak A B azt mondja az eacuten doktriacutenaacutem hogy azt a

gondolatot gondoljam amely gondolhatatlan hogy azt a tettet gyakorol-

jam amely nem-cselekveacutes azt a beszeacutedet mondjam amely kifejezhetet-

len eacutes hogy arra a diszcipliacutenaacutera keacutepezzenek amely a diszcipliacutena felett

aacutellrdquo (A 42 Fejezet szuacutetraacuteja 18)

ii

Valoacutejaacuteban a doktriacutenaacutet doktriacutenakeacutent mutattaacutek be mind szoacuteban mind iacuteraacutesban eacutes ezt

tuumlkroumlzteacutek a feladatok eacutes az etikai gyakorlat bdquo Egy Bodhisattva mindenekelőtt meg

168

kell hallania a Boumllcsesseacuteg Toumlkeacuteletesseacutegeacutet magaacuteeacutevaacute tenni azt eacuteszben tartania fel-

mondania tanulmaacutenyoznia terjesztenie demonstraacutelnia magyaraacuteznia eacutes megiacuterniardquo

(Pr 41)

A hallgataacutesnak eacutes tanulaacutesnak ezen folyamata amiacuteg maga az igazsaacuteg fellaacutengol egy

gondolkodaacutesi folyamat amely az egeacutesz embert magaacuteval ragadja A műveletek mint

olyanok nem hagynak semmit a helyuumlkoumln oumlsszekeverik az elmeacutet eacutes elszeacutediacutetik azt

Ennek megfelelően bdquoHa ezeknek a gondolatoknak a meghallaacutesakor nem aggoacute-

dikvaacutelik nyugtalannaacute eacutes nem ijed meg hellip ha egy ilyen doktriacutena jelenleacutetekor nem

suumlllyed bele a rettegeacutesbe ha az elmeacutejeacutenek a gerince nem toumlrik el hellip akkor ezt az em-

bert nem kellene a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg jegyeacuteben taniacutetanirdquo (Pr 35 77)

Ahogy a szoumlvegeket olvassuk laacutetjuk hogy a doktriacutenaacutek gyakorlatboacutel aacutellnak aacutellandoacute

ismeacutetleacutesből eacutes hogy ez az ismeacutetleacutes eacutes variaacutecioacutei egy sajaacutetos hangulatot ad amely azt

jelenti hogy tartsuk a doktriacutena tartalmaacutet Magaacutet a logikai elemet ritkaacuten fejtjuumlk ki tisz-

taacuten eacutes szisztematikusan A dialektika puszta listaacutek alakjaacutet veszi fel Ez talaacuten megfelel

a gondolkodaacutesmoacutednak Mivel ez a negatiacutev logika előkeacutesziacuteti az utat nem egy olyan

pozitiacutev raacutelaacutetaacutesra amelyet logika menteacuten fejtuumlnk ki hanem a neacutemasaacutegra neacutema

csendre amit egy maacutesik forraacutesboacutel toumlltuumlnk meg Itt minden eacuterveleacutes kioltja magaacutet

Ezt illusztraacutelja a szaacutemos anekdota (Hackmann utaacutenhoz kapcsoloacutedva) Bodhidharma

megkeacuterdezte a koumlvetőit mieacutert nem fejezteacutek ki a tapasztalatukat Minden vaacutelasz he-

lyes de mindegyik sorozat koumlzelebb hoz az eredeti igazsaacuteghoz Az első koumlvető azt

mondja hogy az eacutelmeacuteny nem kapcsolhatoacute a beszeacutelt szavakhoz baacuter ha arra instruaacutel-

taacutek oumlsszekapcsolta őket A maacutesodik A tapasztalat olyan mint a paradicsom de azon-

nal eltűnik eacutes nem kifejezhető A harmadik mivel minden leacutetező dolognak csak egy

keacutepzelt leacutetezeacutese van a tapasztalataacutenak tartalmaacutet ha szavakban oumlnteneacute csak puszta

illuacutezioacute eacutes uumlresseacuteg lenne A negyedik ahelyett hogy vaacutelaszolna meacutely tisztelettel a

mester eleacute leacutep eacutes csendben marad Az utolsoacute adta a legigazabb vaacutelaszt eacutes a paacutetriaacuterka

utoacutedja lesz ndash Vagy Bodhidharma Liang Wu Ti csaacuteszaacuterral beszeacutel A csaacuteszaacuter azt

mondja soha nem hagytam abba a templomeacutepiacuteteacutest elrendeltem a szent koumlnyvek

megiacuteraacutesaacutet az uacutej szerzeteseknek engedeacutelyt adtam hogy beleacutepjenek a kolostorokba

Mi az eredmeacutenyem ndash Egyaacuteltalaacuten semmi Ez mind csak aacuternyeacutek amely koumlveti a taacuter-

gyat eacutes valoacutedi leacutetezeacutes neacutelkuumll van ndash A csaacuteszaacuter Akkor mi az igazi eredmeacuteny ndash Ha

uumlresseacuteg eacutes nyugalom vesz koumlruumll eacutes elmeruumlluumlnk a gondolatokban Ezt az eredmeacutenyt

nem lehet vilaacutegi eszkoumlzoumlkkel eleacuterni

A csaacuteszaacuter Melyik a legfontosabb szent doktriacutena ndash Egy vilaacutegban amely teljesen

uumlres semmit sem nevezuumlnk szentnek ndash Csaacuteszaacuter Ki az aki konfrontaacutel engen ndash Nem

tudom

Felmeruumll a keacuterdeacutes ha nem talaacutelom nem eacuteszlelem nem laacutetom a Toumlkeacuteletes

Boumllcsesseacuteget milyen Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteget taniacutethatneacutek Vaacutelasz Gyakorolj olyan

moacutedon hogy a gyakorlaacutesban ne leacutegy buumlszke az illuminaacutecioacute elkeacutepzeleacuteseacutere Ez a gon-

dolat tiszta mert ez valoacutejaacuteban nem-gondolat De mivel a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg ezen

gondolata nemgondolat nemleacutetező A vaacutelasz A nemgondolatban nincs leacutetezeacutes vagy

nemleacutet tehaacutet lehetetlen megkeacuterdezni hogy a gondolat ami nemgondolat leacutetezik-e

(Pr 35)

169

2 A műveletek ceacutelja Ez a gondolkodaacutes megkoumlveteli hogy soha nem szabad ragasz-

kodnunk egy neacutezethez hanem szabadiacutetsuk meg magunkat minden aacutelliacutetaacutestoacutel hogy ne

taacutemaszkodjunk baacutermilyen dharmaacutera sem joacutezan (eacutertelmes) sem keacutezzelfoghatoacute dol-

gokra sem gondolatokra sem reprezentaacutecioacutekra minden magyaraacutezatot meg kell sem-

misiacutetenuumlnk mivel bdquoami meg van magyaraacutezva az nincs pontosan megmagyaraacutezvardquo

(Pr 149) Koumlvetkezeacuteskeacutepp Ne fogadjunk be alternatiacutev gondolkodaacutest szembenaacutelloacutek

koumlzoumltti doumlnteacutest hanem hagyjuk hogy a megkuumlloumlnboumlzteteacutesek eacuterveacutenyteleniacutetseacutek magu-

kat Nincs hataacuter nincs veacutegső megpiheneacutes csak a gondolat bukaacutesaacuten keresztuumll a gon-

dolat transzcendaacuteloacutedaacutesa egy toumlbb-mint-gondolattaacute a Boumllcsesseacuteg Toumlkeacuteletesseacutegeacuteveacute Az

uumlresseacuteg amelyhez a gondolkodaacutes reacuteveacuten eacuteruumlnk a nem-gondolhatoacute veacutegtelen jelenteacuteseacutet

fogja feleacutebreszteni

Tehaacutet a gondolkodaacutes a gondolatok aacutellandoacute megdoumlnteacuteseacuteveacute vaacutelik Mint olyan minden

aacutelliacutetaacutes abszurd Minden aacutelliacutetaacutes tagadja magaacutet De ez az oumlntagadaacutes felizziacutethatja az

igazsaacutegot Az eredeti igazsaacuteg csak uacutegy jelenhet meg ha tagadja magaacutet Tehaacutet az uacutet

egy igazsaacutegon keresztuumll vezet amely gondolaacutesakor nem igaz egy olyan igazsaacuteghoz

amely abban jelenik meg hogy megszűnik gondolatnak lenni Ez az eredeti igazsaacuteg

egy olyan gondolkodaacutes amelyet az aacutetmeneti igazsaacuteg eleacutegeacutese tart fent

De mi a nem-gondolat amelyet a gondolat valoacutesiacutet meg ez a felszabadulaacutes minden

felszabadulaacutest aloacutel A vaacutelasz megeacuterteni azt amit nem lehet megeacuterteni ami oumlnmagaacute-

ban nem megeacutertett mert maacuter nem lehet jelek alapjaacuten megeacuterteni (Pr 38) Amikor el-

eacuterkezett ahhoz a ponthoz a Bodhisattva bdquoszilaacuterdan aacutell a nem-aacutellaacutes eacutertelmeacutebenrdquo (Pr

48) bdquonem fog valahol aacutellni a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben a nem-aacutellaacutes moacutedjaacuten fog

aacutellnirdquo

Ennek a doktriacutenaacutenak a taniacutetoacuteja ellentmond magaacutenak akaacutermikor beszeacutel eacutes az ilyen oumln-

ellentmondaacutes egy szaacutendeacutekos moacutedszerreacute vaacutelik Baacutermilyen dharma szempontjaacuteboacutel keacuter-

dezve mindig tud kiutat talaacutelni Mert fuumlggetlen az oumlsszes dharmaacutetoacutel eacutes beszeacutedkor

nem keruumll ellentmondaacutesba a doktriacutenaacuteja esszenciaacutejaacuteval habaacuter ellentmond minden aacutelliacute-

taacutesnak meacuteg a sajaacutet magaacuteeacutenak is Koumlvetkezeacuteskeacutepp minden hamis aacutelliacutetaacutest igazolunk

mert az aacutelliacutetaacutes mint olyan mindig hamis

Ezt a gondolkodaacutest a koumlvetkezőkeacutepp eacutertelmezhetjuumlk a gondolkodaacuteson keresztuumll az

embert megbeacuteklyoacutezza a gondolat tartalma a dharmaacutek ez az oka annak hogy a leacutete-

zeacutes szenvedeacuteseacutebe esuumlnk Ugyanazon a gondolkodaacuteson keresztuumll de az ellenkező

iraacutenyban a gondolat tartalma feloldoacutedik A gondolat aacuteltal megbeacuteklyoacutezva a gondolat

fegyvereit alkalmazzuk hogy megsemmisiacutetsuumlk a beacuteklyoacuteit eacutes iacutegy behatoljunk a nem-

gondolat szabadsaacutegaacuteba

N arra toumlrekszik hogy a nem-gondolhatoacutet gondolja eacutes hogy kimondja a kimondha-

tatlant Tudja ezt eacutes megproacutebaacutelja nem-mondani amit maacuter kimondott Koumlvetkezeacutes-

keacutepp a gondolat oumlntagadoacute műveleteire teacuter raacute Az egyeacutertelmű logikai hibaacutek a szoumlve-

gekben csak reacuteszben olyan hibaacutek amelyeket ki lehet javiacutetani a toumlbbi logikailag szuumlk-

seacuteges amely annak a kiacuteseacuterletnek az eredmeacutenye hogy megtegyuumlk a lehetetlent

vagyis hogy kifejezzuumlk az abszoluacutet igazsaacutegot

170

N gondolkodaacutesaacuteban egyfelől talaacutelhatunk egy formaacutelis analoacutegiaacutet Platoacuten Parmenideseacute-

nek maacutesodik reacuteszeacutenek dialektikaacutejaacutehoz maacutesfelől a modern szimbolikus logikaacutehoz

(Wittgenstein) A szimbolikus logikaacutet alkalmazhatjuk a hibaacutek szisztematikus kijaviacute-

taacutesaacutenak eszkoumlzekeacutent amely az indiai szoumlvegekben mint Platoacuten Parmenideacuteszeacutenek

sokkal magasabban fejlett gondolkodaacutesaacuteban annyira zavaroacute a modern nyugatiak szaacute-

maacutera A logikai művelet amelyre az indiai szoumlvegek vannak hataacutessal csak alkalman-

keacutent eacuter el teljes eacuterthetőseacuteget Maacutesfelől az indiai filozoacutefusok csakuacutegy mint Platoacuten fel-

teszik a keacuterdeacutest mi a jelenteacutese ezeknek a teljesen logikai toumlrekveacuteseknek Csak Witt-

gensteinneacutel talaacutelom a gyanuacutejaacutet annak hogy mit jelenthet egy gondolatot vinni tiszta

hibaacutektoacutel mentes gondolatot addig amiacuteg megremeg A ma lehetseacuteges eacuterthetőseacuteg kouml-

zepette de ami puszta eacuterthetőseacutegtisztasaacutegkeacutent uumlres időtoumllteacutes marad amely meacutelyseacuteg

megfigyelhető az indiai szoumlvegekben mivel minden homaacutelyuk az oumlnreflexioacutera sar-

kallhat

3 A logika felhasznaacutelaacutesa az elemző elmeacutenek amely alternatiacutevaacutekban gondolkodik

az olyan fogalmak mint a mozgaacutes idő eacutes az Egy elkeacutepzelhetetlenek A nyugati vilaacuteg-

ban a logikus műveletek utaacuteni kutataacutes amelyekkel ezek a probleacutemaacutek mindig bizo-

nyos felteveacutesek alatt bizonyos meacuterteacutekig elsajaacutetiacutethatoacutek veacuteges tudaacutes hatalmas teruumlle-

teit nyitottaacutek meg amelyeken a veacutegtelen bizonyos alakban vagy bizonyos szemszouml-

gekből a veacuteges gondolkodaacutes eszkoumlzeacuteveacute vaacutelt

Indiaacuteban a legkopaacuterabb kezdemeacutenyezeacuteseket tetteacutek ezen probleacutemaacutek szaacutembaveacuteteleacutere

Ezek a kezdetek egy teljesen maacutes ceacutelt szolgaacuteltak a specifikus probleacutemaacutek megoldaacutesaacute-

hoz keacutepest (egy ok amely a mostani eacutevszaacutezadok kifinomult logikai raacutelaacutetaacutesboacutel szem-

leacutelve uacutejraeacuteleszthetők olyan eacutertelemeben amit ma nem laacutethatunk előre)

A műveletek amelyek megingatjaacutek az oumlsszes hataacuterozott aacutelliacutetaacutest hogy minden maacutesba

szembenaacutellaacutesba ellentmondaacutesba oszlik tehaacutet minden elhataacuterozaacutes eltűnik eacutes semmi-

lyen szempont nem aacutell szilaacutedrdan veacuteguumll vagy semmihez kell hogy vezessen vagy a

valoacutedi leacutetezeacutes imitaacutecioacutejaacutehaz meacuteg akkor is ha toumlbbeacute nem hiacutevhatjuk leacutetezeacutesnek

Maacuteskeacutent fogalmazva A veacuteg vagy egy jaacuteteacutekos nyugtalansaacutegaggodalom bdquoprobleacutemaacutek-

kalrdquo vagy egy elmeaacutellapot amely ezekben a moacutedszerekben megtalaacutelja a oumlnmagaeacuten

megeacuterteacuteseacutet eacutes aktualizaacutelaacutesaacutet amely a vilaacuteggal szembeni toumlkeacuteletes felsőbbrendűseacuteg

hozzaacuteaacutellaacutesa az oumlsszes dologtoacutel eacutes a sajaacutet leacutetezeacutesuumlnktől valoacute toumlkeacuteletes elszakadaacutes te-

haacutet toumlkeacuteletes felsőbbrendűseacuteg magunkkal szemben

Aacutezsiaacuteban ennek a gondolkodaacutesmoacutednak a laacutethatoacute megtestesuumlleacutese lehet egy

gyakorlat aacuteltal megerősiacutetett meditaacutecioacuteval toumlltoumltt monasztikus eacutelet vagy riacutetusok eacutes

kultuszok varaacutezslat eacutes gesztusok formaacutejaacutet veheti fel De a filozoacutefusok dialektikaacuteja

sem az egyiket sem a maacutesikat nem szolgaacutelta A ceacutelja ezeken a megtestesuumlleacuteseken be-

luumll negatiacutevnegaacuteloacute volt minden metafizika visszautasiacutetaacutesa mint egy maacutesik tudaacutesa

objektiacutev leacutetezeacutes magamtoacutel kuumlloumlnvaacutelasztva (mint a hindu rendszerben) eacutes pozitiacutev a

Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg elsajaacutetiacutetaacutesa amelyet nem-gondolatnak nevezhetuumlnk mert a

gondolaton keresztuumll toumlbb lett mint gondolat

4A metafizika ellen N elutasiacutetja a metafizikai gondolkodaacutest Visszautasiacutetja a vilaacuteg

teremteacuteseacutet akaacuter egy Isten aacuteltal (Isvar) akaacuter purusha aacuteltal idő aacuteltal vagy magaacutetoacutel

171

Szemben aacutell a koumltődeacutessel minden fix fogalmat illetően ndash az attribuacutetumokkaltulajdon-

saacutegokkal leacutetezeacutes mint olyannal atomokkal stb ellenzi a neacutezetet hogy minden meg

fog semmisuumllni eacutes a neacutezetet hogy minden oumlroumlk az oumlnmagaeacuten fogalmaacutet is elutasiacutetja

Az aacuteltal elutasiacutetott metafizika helyeacutebe ez a logikus gondolkodaacutes leacutep Brsquos alapvető

hozzaacuteaacutellaacutesaacutet az ontoloacutegiai keacuterdeacutesek elutasiacutetaacutesaacutet a megvaacuteltaacutes javaacutera eacutes a szuumlkseacuteges

igazsaacutegot ehhez a megvaacuteltaacuteshoz elviszi azok logikus konkluacutezioacutejaacutehoz A koraacutebbi on-

toloacutegiai spekulaacutecioacute tisztaacutezaacutessaacute vaacutelik a gondolat mozgaacutesaitoacutel amelyek kioltjaacutek egy-

maacutest

Az indiai filozoacutefia eacutevszaacutezadokon aacutet dolgozta ki gazdag logikaacutejaacutet De ezt a logikaacutet

koumlzmegvitataacutesra eacutes a vilaacutegi tudomaacutenynak szaacutentaacutek A tibeti szektaacutek meacuteg a keacutesőbbi eacutev-

szaacutezadokban is vilaacutegi diszcipliacutenaacutenak tekintetteacutek a logikaacutet (Stcherbatsky) De itt a lo-

gika az eredeti leacutetezeacutessel valoacute egyesuumlleacutes eszkoumlzeacutenek tűnik nem az ontoloacutegiai tudaacuteson

keresztuumll hanem egy folyamat aacuteltal amely magaacutenak a gondolatnak az oumlngyulladaacutesaacutet

jelenti

Ez a gondolkodaacutes csak megsemmisiacutetheti a metafizikai elkeacutepzeleacuteseket nem tudja elő-

aacutelliacutetani őket Nem talaacutel otthonra sem a vilaacutegban sem a transzcendencia toumlprengő vi-

laacutegaacuteban A metafizikai spekulaacutecioacute kihalt a mitikus gondolkodaacutes jelenteacutes neacutelkuumlli lett

De amiacuteg a vilaacuteg tart a metafizika eacutes a miacutetosz marad ezek az uumlzemanyagok amely-

ket oumlroumlkkeacute uacutejra kell fogyasztani

Stcherbatsky oumlsszehasonliacutetja a buddhista anti-metafizikai filozoacutefiaacutet a Vedanta metafi-

zikus filozoacutefiaacutejaacuteval Mindkettő elutasiacutetja a vilaacuteg valoacutesaacutegaacutet Habaacuter a buddhista vissza-

utasiacutetja a megjeleneacuteskineacutezetfeltűneacutes vilaacutegaacutenak a valoacutesaacutegaacutet ezen beluumll marad mert

ezen tuacutel kezdődik a vilaacuteg amely eleacuterhetetlen a raacutelaacutetaacutesunk szaacutemaacutera Maacutesfelől a veda-

nista csak azeacutert utasiacutetja vissza a megjeleneacuteskineacutezetfeltűneacutes vilaacutegaacutet hogy Brahman

igaz leacutetteacute megalapozza A buddhista azt mondja a tudaacutes nem felosztott csak a meg-

teacutevesztett szemuumlnk prezentaacutelja magaacutet a szubjektum eacutes objektum hasadaacutesa menteacuten

A vedanista azonban azt mondja az egeacutesz vilaacuteg egyszerű szubsztancia amely sosem

szűnik meg a tudat felosztaacutesa objektummaacute eacutes szubjektummaacute puszta illuacutezioacute

5 A Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg aacutellapota A konfliktustoacutel valoacute szabadsaacutegnak nevezik A

gondolkodaacutest amely mindig konfliktusban van tagad minden aacutelliacutetaacutest afeleacute a hely

feleacute iraacutenyiacutetjuk ahol megszűnik minden konfliktus ahol a konfliktusba nem keruumllő

bdquotartoacutezkodikrdquo (Pr 3654) A boumllcsesseacuteg keresőjeacutet ajaacutenljaacutekkiacutenaacuteljaacutek hogy bdquotartoacutekodjon

a konfliktusba nem keruumllőbenrdquo Milyen aacutellapot ez

Uacutegy jellemezhető amikor a munka el van veacutegezve eacutes a feladat be van fejezve a te-

her lehull ez a ceacutel A gondolatok szabadokkaacute vaacutelnak eleacuterjuumlk az iraacutenyiacutetaacutest minden

gondolatunk felett az elvaacutelasztott tudaacutesban amely magaacutet uralja A leacutetezeacutes bilincsei

eltűntek a szennyeződeacutesek lehullanak megszabadulunk a kiacutenzaacutestoacutel (Pr 34)

A szenvedeacutelyen eacutes a jelek becsapaacutesaacuten keresztuumll mindegyik dharma szenvedeacutest hoz

Ha eacuterzeacutekeljuumlk a szenvedeacutes uumlresseacutegeacutet legyőzzuumlk azt Most az ember eleacutert egy olyan

aacutellapotot ahol mind az illuacutezioacutetoacutel mind a gyoumltrelemtől szabad Ebben a toumlkeacuteletes beacute-

keacuteben nem szűnik meg leacutetezni a dharmaacutek uumlresseacutege de engem maacuter nem eacuterintenek

172

meg elvesztetteacutek a szoumlrnyűseacuteguumlket meacuterguumlket erejuumlket Az uumlresseacutegben figyelmes le-

szek arra amelyre a olyan jelek mint a szuumlleteacutes eacutes halaacutel nem alkalmazhatoacutek toumlbbeacute

valami mozdulatlanra amelynek minden joumlveacutes eacutes meneacutes elvesztette az eacutertelmeacutet

Ez a hozzaacuteaacutellaacutes nem az amit aacuteltalaacuteban szkepticizmuskeacutent ismeruumlnk A gondolat mű-

veleteinek amelyek az igaz eacutes hamis antimonjain tuacutel vezetnek vagyis a gondolaton

tuacutel a dogmatizmuson eacutes szkepticizmuson tuacutel is viszik őket Ha ezt negativizmusnak

hiacutevjuk nem laacutetjuk meg hogy itt az igen eacutes a nem is eltűntek Ha nihilizmusnak ne-

vezzuumlk elfelejtjuumlk hogy elvetettuumlk a kuumlloumlnbseacuteget a leacutet eacutes semmiseacuteg koumlzoumltt

Keacutepek illusztraacuteljaacutek hogy a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben a bdquoleacutetezeacutestrdquo hogyan tapasztal-

juk mint a vilaacuteg uumlresseacutegeacutet A Bodhisattva szaacutemaacutera minden dolog olyan mint a vissz-

hang nem gondolja őket nem laacutetja őket nem tudja őket (Pr 75) Uacutegy eacutel a vilaacutegban

mint bdquoaz uumlresseacuteg egy szellemvaacuterosbanrdquo (Nag 27) A dolgok illuzoacuterikuscsaloacuteka ter-

meacuteszete a teacutenyt hogy egyek eacutes hogy nem (eacutes hogy a neacutegy neacutezet egyikeacuteben sem fo-

gannak meg pontosan) oumlsszehasonliacutetjuk a varaacutezsloacute megtestesuumlleacuteseivel (amit Indiaacuteban

valoacutedinak tartanak) (Pr 46) a varaacutezsloacute egy uacutetelaacutegazoacutedaacutesnaacutel egy nagy toumlmegnyi em-

bert varaacutezsol elő eacutes aztaacuten uacutejra eltuumlnteti őket csakuacutegy mint a vilaacuteg Senkit sem oumllt

vagy semmisiacutetett meg a varaacutezsloacute tehaacutet aneacutelkuumll hogy megsemmisiacuteteneacute őket a Bod-

hisattva sokfeacutele leacutenyt eltuumlntet

A Bodhisattva tud laacutet eacutes elhisz minden dolgot egy fogalom aacuteltal amelyet sem a do-

log fogalma (dharma) sem a nem-dolog (adharma) nem tartalmaz A helyes hozzaacuteaacutel-

laacutest olyan eacuterneacute el aki teljesen el tudna magyaraacutezni olyan sorokat mint a koumlvetkező

A csillagok a soumlteacutetseacuteg egy feacuteny egy illuacutezioacute harmat egy buboreacutek egy aacutelom egy vil-

laacutemcsapaacutes egy felhőrsquo (Pr 157)

Ha megtartjuk ezt a hozzaacuteaacutellaacutest a vilaacutegi eacuterteacutekeket lebecsuumlljuumlk A Buddhaacutet ideacutezve bdquo

A szememben egy kiraacutely vagy herceg meacuteltoacutesaacutega nem toumlbb mint egy porszem a nap-

ban a szememben az arany kincsek eacutes eacutekszerek nem toumlbbek mint agyag eacutes csereacutepda-

rabok hellip a szemben a kozmosz ezer rendszere nem toumlbb mint a myrobalan [vmi

szilva ] gyuumlmoumlcse hellip a szememben (a Buddhizmus) rituaacutelis taacutergyai nem toumlbbek

mint egy halom eacuterteacutektelen kincs hellip a szememben a Buddhaacutek uacutetja nem toumlbb mint egy

viraacuteg laacutetvaacutenya hellip a szememben a Nirvaacutena nem toumlbb mint feleacutebredni az alvaacutesboacutel nap-

pal vagy eacutejjel hellip a szememben a (kuumlloumlnboumlző iskolaacutek) hibaacuteja eacutes igazsaacutega nem toumlbb

mint a hat saacuterkaacuteny jaacuteteacutekardquo (Hackmann)

Mondhatjuk-e azt hogy az ilyen boumllcsesseacuteg birtokosa nem laacutet maacutest csak a veacutegtelen

kifejezhetetlen semmit Hogy elmeruumllt a differenciaacutelatlan parttalan oacuteceaacutenjaacuteban He-

zitaacutelnunk kell A gondolkodoacute akinek ceacutelja a megvaacuteltaacutes a dharmaacutek beacuteklyoacuteitoacutel a felfo-

gaacutesunkon eacutes iacuteteacuteletuumlnkoumln kiacutevuumll esik bdquoNeheacutez koumlvetni az uacutetjaacutet mint a madarakeacutet a leve-

gőbenrdquo (Dhammapada 92) De az bizonyos hogy az eredeti gondolat megromlaacutesa-

keacutent a hiaacutebavaloacutesaacuteg eacutes jelenteacutektelenseacuteg hamar feltűnnek

6 A romlottsaacutegok [eredetiben perversions nem tudom ez-e a helyes] A vilaacuteghoz eacutes

oumlnmagunkhoz valoacute felsőbbrendű hozzaacuteaacutellaacutes feacutelreeacuterthetőveacute vaacutelik a Toumlkeacuteletes Boumllcses-

seacuteg uumlresseacutegeacuteben

173

Az uralkodoacute bdquouumlresseacutegrdquo nyitott minden beteljesiacuteteacutesre tehaacutet sosincs beteljesiacutetve az eacutelet-

ben eacutes sosincs veacutege Aki ezt a hozzaacuteaacutellaacutest veszi fel taacutevolboacutel szemleacuteli az eacuteletet taacutemo-

gatja a beteljesuumlleacutest de sosem enged neki elfogadja de sosem indiacutetja meg A jelen-

ben mindig azon tuacutel van a megeleacuteguumlleacutesben hataacutertalan eleacutegedetlenseacuteget tapasztal

amelyet csak azon birodalom visszatuumlkroumlződő sugaacuterzaacutesaacuteboacutel tapasztal amellyel szem-

ben minden veacuteges toumlrekveacutes meghiuacutesul Tehaacutet az aacutetmeneti vilaacutegban az ilyen hozzaacuteaacutel-

laacutes baacuter azt a forraacutesban leacutevő csend tartja fenn nyitott vagyis mobil aktiacutev eacuterdeklődő

de minden cselekveacutest egy sztenderd szerint fontolunk meg amely megsemmisiacuteti

azok valoacutejaacutet De ez az uumlresseacuteg megromolhat Ez akkor fordul elő amikor leacutetezeacutes el-

tűnik a semmi csendjeacuteben Aztaacuten a sajaacutet leacutetezeacutesem is oumlsszezsugorodik az idővel mert

minden beteljesuumlleacutest elutasiacutetok egy absztrakt beteljesuumlleacutes eacuterdekeacuteben amely magaacuteba

foglalja a leacutet-nemleacutetet uumlresseacuteget a csendet mint olyan Amikor az elkendőzoumltt igaz-

saacuteg uumlzemanyaga maacuter nincs jelen az eacutegeacutesi folyamat amely a Nirvaacutena veacutegtelen meacutely-

seacutegeacutebe vezet maacuter nem mehet veacutegbe Az uumlzemanyaggal egyuumltt a leacutetezeacutes valoacutesaacutega a

megeacuterteacutes nyelve is eltűnik a koumlvetkezmeacutenye a kommunikaacutelhatatlanba eseacutes

A megromlaacutes ezen lehetőseacutegeacutet nyugati eacutertelemben laacutetjuk Nagarjuna filozoacutefiai szoumlve-

gei a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg romlaacutesaacutet a sajaacutet gondolkodaacutesaacuteval oumlsszhangban iacuterjaacutek le

Mivel minden ami a toumlkeacuteletes boumllcsesseacuteg szempontjaacuteboacutel kimondott feacutelreeacuterteacutesre ad-

hat okot azonnal rosszul hasznaacuteljaacutek Koumlvetkezeacuteskeacutepp ha megszabadiacutetjuk az embere-

ket a generaacutecioacutek folyamaacuten az nem előrehaladaacutes a feacutelreeacuterteacutes vezet inkaacutebb romlaacuteshoz

Oumlsszesseacutegeacuteben a prognoacutezis nem kedvező

bdquo Buddha Nirvaacutenaacuteja utaacuten 500 eacutev utaacuten egy dharmaacuteban amely puszta utaacutenzaacutes miutaacuten

az emberek elmeacuteje fokozatosan unottaacute vaacutelik maacuter nem ismerik fel Buddha eacutertelmeacutet eacutes

csak a szavakhoz eacutes leiacutert karakterekhez ragaszkodnakrdquo (Nag II2) Hogyan toumlrteacutenik

mindez Hallanak eacutes beszeacutelnek az abszoluacutet uumlresseacutegről de nem eacutertik a forraacutesaacutet Olyan

szkeptikus gondolatokat fejeznek ki mint Ha minden uumlres hogyan tudjuk megkuuml-

loumlnboumlztetni a joacute eacutes a rossz koumlvetkezmeacutenyeit Ilyen keacuterdeacuteseket csak vilaacutegi szempont-

boacutel tudnak keacuterdezni mert a vilaacutegi szaacutemaacutera nincs kuumlloumlnbseacuteg a vilaacutegi eacutes abszoluacutet igaz-

saacuteg koumlzoumltt Maacutesszoacuteval amit spekulatiacutev eacutertelemben szaacutendeacutekozott azt ceacutelszerű tudaacutes-

keacutent eacutertelmezik A gondolat taacutergyiasiacutetaacutesaacuteval elvesztik az uumlresseacuteg doktriacutenaacutejaacutenak je-

lenteacuteseacutet mert mivel puszta logikai propoziacutecioacutekhoz ragaszkodnak olyan koumlvetkezte-

teacuteseket vonnak le amelyeknek semmi koumlze az uumlresseacuteghez Nem eacutertik meg hogy ah-

hoz hogy az uumlresseacutegbe beleeacutertseacutek a Buddhaacutet a doktriacutenaacutet a gyuumllekezetet az nem azt

jelenti hogy el kell őket utasiacutetani hanem hogy dharmaacutenak kell őket tekinteni eacutes

mint olyan egy felfuumlggesztett aacutellapotba kell hozni őket Az ilyen felfuumlggesztett aacutella-

pot csak akkor lehetseacuteges ha nem tekintjuumlk a reprezentaacutecioacutekat oumltleteket vagy pro-

poziacutecioacutekat abszoluacutetnak Ekkor koumlvetjuumlk az igaz utat a dharmaacuteban a szenvedeacutes eltű-

neacutese feleacute a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben Tehaacutet ha minden dologra uacutegy tekintuumlnk mintha

abszoluacutet leacutetezeacutes neacutelkuumlli lenne az a vilaacuteg eacutes oumlnmagunk legnagyszerűbb letisztaacutezaacutesa

De elvesztik ezt a feacutenyt azzal hogy a doktriacutena szavaacutehoz ragaszkodnak Ha nem uacutegy

tekintuumlnk a doktriacutenaacutera mint egy jelre indikaacutetorra hanem mint a tudaacutes egy taacutergyaacutera

elvesziacutetjuumlk a gondolatot

Hasznos ha a pontos doktriacutena foglalkoztat de veszeacutelyes is Amikor nem eacutertjuumlk pon-

tosan oumll Mert ha az uumlresseacuteget toumlkeacuteletlenuumll laacutetjuk azokat akik keveacutesbeacute eacutertik nem

csak hibaacutehoz vezeti hanem rombolaacuteshoz csakuacutegy mint a meacuterges kiacutegyoacutekha nem

174

megfelelően vannak kezelve a maacutegia eacutes a varaacutezslat ha nem megfelelően vannak ki-

vitelezve rombolaacuteshoz vezetnek (Nag I 151)

Amit az uumlresseacuteg veacuteguumll a populaacuteris Buddhizmusban jelent azt egy kiacutenai boumllcsesseacutegek

koumlnyve mutatja amelyet a 12 szaacutezadban iacutertak Ő aki eacuterti a testi dolgok uumlresseacutegeacutet

maacuter nem tulajdoniacutet jelentőseacuteget a veacutelemeacutenyeknek visszavonul minden cselekveacutestől

eacutes nyugodtan uumll gondolat neacutelkuumll (Hackmann)

7 A Koumlruumllvevő [Encompassing] eredeti tudata Ennek a fura gondolkodaacutesnak nincs

taacutergya tudaacutesa amelyet okokon eacutes teacutenyeken keresztuumll szerez A felteveacutese nem egy teacute-

zis hanem a Koumlruumllvevő amely figuratiacutev gondolkodaacuteson eacutes metaforaacutekon keresztuumll je-

lenik meg Minden elgondolaacutes elmeruumll egy olyan atmoszfeacuteraacuteban amely neacutelkuumll eltűn-

neacutenek Megvilaacutegiacutetjaacutek a gondolkozoacute felteacutetelezhető hozzaacuteaacutellaacutesaacutet amely neacutelkuumll keacutepte-

len lenne fenntartani ezt a gondolkodaacutest

Az alapvető neacutezetet laacutetszoacutelag logikus gondolkodaacutes uacutetjaacuten szerezzuumlk meg A szaacutendeacutek

hogy megsemmisiacutetsuumlk a logikaacutet a logikaacuteval eacutes iacutegy demonstraacuteljuk hogy a gondolko-

daacutes oumlnmagaacuteban illuacutezioacute hogy bizonyiacutetsuk hogy semmi sem bizonyiacutethatoacute semmi sem

kijelenthető eacutes a semmit szintjeacuten nem jelenthető ki

Mindezzel a logikai szuumlkseacutegeket felfedezzuumlk amelyeknek mint olyan eacuterveacutenyesseacutege

van De nem toumlbbek mint egy racionaacutelis jaacuteteacutek amellyel kapcsolatban meg kell keacuter-

deznuumlnk mieacutert jaacutetszuk

Ennek a gondolkodaacutesnak az aacutezsiai formaacutejaacuteban laacutetjuk a felsziacuteni keacutepet amely feacutelreve-

zet minket az eredethez diszkusszioacute soraacuten baacutermit jelent ki a maacutesik visszautasiacutetjuk

Jelen van a rombolaacutes dicsőseacuteges tudatossaacutega amely ellen semmi sem szaacutellhat

szembe Ugyanazokkal a veacutegtelenuumll ismeacutetlődő truumlkkoumlkkel minden amit mondunk

fenntarthatatlannak bizonyul Ezek moumlgoumltt a jaacuteteacutekos visszaeacuteleacutesek moumlgoumltt van az igaz

jelenteacutes vagyis hogy minden leacutetet eacutes nemleacutetet illető aacutelliacutetaacutest az egymaacutesnak nem el-

lentmondoacuteba kell transzcendaacutelni Minden gondolat oumlnmegsemmisiacuteteacuteseacutenek meg kell

szabadiacutetania minket valami maacutesra Ezt a valami maacutest beteljesiacutetheti a Joacutega magasabb

meditaacutecioacutes technikaacuteiban szerzett tapasztalat De a normaacutelis tudat szaacutemaacutera is eleacuterhető

Ahol az uumlresseacuteg aktualizaacuteloacutedik a dolgok a leacutet eacutes nemleacutet koumlzoumltt loacutegnak aztaacuten valami

olyan feleacute mutatnak amely kifejezhetetlen de teljes bizonyossaacuteggal tapasztaljuk

Ez a Koumlruumllvevő nem koumlruumlliacuterhatoacute mint empirikus pszicholoacutegiai aacutellapot de sejtethető

Schayer megkiacuteseacuterli hogy felvaacutezolja azzal hogy az eacuterzeacutekekre utal amelyekben bizo-

nyos szavakat eredetileg alkalmaztunk bdquoShunyata-trdquo (uumlresseacuteget) a meditaacutecioacutes aacutella-

potban alkalmazzuk (a Pali kaacutenonban) bdquoEacutes most hagyjuk hogy megpillantson egy

uumlres falut eacutes hogy minden haacutez amibe beleacutep elhagyatott kietlen eacutes uumlres eacutes legyen

minden taacutel amihez hozzaacuteeacuter uumlres eacutes tartalom neacutelkuumllirdquo Itt az ember eacutesszerűseacutegeacutet egy

uumlres faluhoz hasonliacutetjuk ez az uumlresseacuteg nem a leacutetezeacutes elutasiacutetaacutesaacutet jeloumlli hanem kouml-

zoumlnyt szellemtelenseacuteget eacuterzeacuteketlenseacuteget bdquoAnimittardquo (bdquopontos olyansaacuteg neacutelkuumllrdquo

bdquojeltelenseacutegrdquo) azt jelenti a Pali kaacutenonban nem ragaszkodni az eacuteszlelt dolgok tulaj-

donsaacutegaihoz nem a leacutetezeacutesuumlk elutasiacutetaacutesaacutet jelenti hanem egyfajta gyakorlati viselke-

deacutes amelyben a szerzetes mint egy figyelmes portaacutes elzaacuterja a hozzaacutefeacutereacutest az eacuterzeacute-

kelhető stimulusok elől amelyek feleacute aacuteramlanak bdquoMayardquo (varaacutezslat) azt jelenti hogy

175

oumlsszehasonliacutetjuk a vilaacutegot egy fantazmaacuteval mint a leacutet oumlnkeacutenyesseacutegeacutenek eacutes hiaacutebavaloacute-

saacutegaacutenak kifejezeacutese eacutes nem mint a valoacutesaacutegaacutenak elutasiacutetaacutesa Itt nem szabad elfelejte-

nuumlnk hogy az indiaiak valoacutesaacutegkeacutent tekintettek a keacutepekre visszhangokra eacutes aacutelmokra

A leacutetezeacutes nincs elutasiacutetva csupaacuten annak valoacutedisaacutega

8 A Buddhista felekezetek aacutettekinteacutese eacutes az oumlsszes doktriacutena veacutegső jelenteacutese

A Shunyavadinaacutek egy felekezet a sok koumlzuumll Ami koumlzoumls mindenkiben hogy a budd-

hista a megvaacuteltaacutesra toumlrekszik a szenvedeacutes ismerete eacutes a vilaacuteg valoacutesaacutegaacutenak jelenteacutekte-

lenseacutege Ezen a koumlzoumls alapon a valoacutesaacuteg ismereteacuteről valoacute elmeacutelkedeacutes szaacutemos veacutele-

meacutenyt eredmeacutenyezett

A kuumllvilaacuteg valoacutedi eacutes az eacuteszleleacutesen keresztuumll koumlzvetlen megismerhető (a Sarvastivadi-

naacutek) nem az eacuterzeacutekeleacutesen keresztuumll eacuteszleljuumlk de a leacutetezeacuteseacutere az eacuteszleleacutesen keresztuumll

koumlvetkeztethetuumlnk (a Sautrantikaacutek) csak a tudat bizonyos eacutes ennek a bizonyossaacutegnak

maga a tudat a forraacutesa csak a belső vilaacuteg valoacutes a szubjektum eacutes objektum koumlzoumltti

kuumlloumlnbseacutegnek nincs valoacutes leacutetezeacutese (a Yogacaraacutek) sem a kuumllvilaacuteg sem a belső vilaacuteg

nem ismerhető fel mint valoacutes fuumlggetlen leacutetező nincs kuumlloumlnbseacuteg a szubjektiacutev eacutes ob-

jektiacutev valoacutesaacuteg koumlzoumltt (a Shunyavadinaacutek akik koumlzeacute Nagarjuna tartozott)

Az bdquoepisztemoloacutegiairdquo szempontok ezen seacutemaacutejaacuteban felismerhetjuumlk az idealizmus eacutes

realizmus nyugati seacutemaacutejaacutet a racionalizmust eacutes empiricizmust a pozitivizmust eacutes ni-

hilizmust kuumlloumlnoumlsen utalva a kuumllvilaacuteg valoacutesaacutegaacutenak keacuterdeacuteseacutere De az effeacutele oumlsszeha-

sonliacutetaacutesok csak az indiai gondolkodoacutek aacuteltal befolyaacutesolt filozoacutefiai műveletek racionaacute-

lis melleacutektermeacutekeire vonatkoznak Eacutertelemszerűen az esszenciaacutelis nem fejezhető ki

megfelelően egy alakiacutethatoacute doktriacutena keretein beluumll Ez akkor lenne lehetseacuteges ha a

megvaacuteltaacutes eszkoumlze egy meghataacuterozott tudaacutes lenne De mivel minden tudaacutes a pozitiacute-

van megfogalmazhatoacute tartalmak eacutertelmeacuteben bdquoragaszkodaacutestrdquo jeloumll a megvaacuteltaacutes uacutetjaacutet

inkaacutebb minden tudaacutes oumlsszezuacutezaacutesaacuteban kell keresni a tudaacutes minden lehetőseacutegeacuteben eacutes

minden veacutelemeacutenyben

Minden vilaacutegi valoacutesaacuteg uumlresseacutege a forraacutes pozitiacutev leacutetezőjeacuteveacute vaacutelik ahonnan az ember

beleesett a joumlveacutes-meneacutesbe a gonoszba eacutes a vilaacuteg szenvedeacuteseacutebe eacutes amihez vissza kell

teacuternie Minden gondolkodaacutes eacutes minden leacutet-gondolat reacutesze az eseacutesnekbukaacutesnak Az

igaz gondolkodaacutes ceacutelja a visszateacutereacutes a gondolat kifejteacuteseacuteből a nemgondolkodaacuteshoz

Ami a gondolat kibontakozaacutesaacuten keresztuumll toumlrteacutent visszafordiacutethatoacute jobb gondolat aacuteltal

a gondolat felbomlaacutesaacuteban A veacutegső leacutepeacutes hogy eacuteszleljuumlk minden jel tehaacutet a nyelv

nem-igazsaacutegaacutet Ha megeacutertjuumlk hogy egy szoacute pusztaacuten egy jel igazi jelenteacutes neacutelkuumll a

szoacute eltűnik eacutes ez a megszabadulaacutes A tudat amely szenvedeacutest kreaacutelt az uumlresseacuteg for-

maacutelaacutesaacuten keresztuumll a sok vilaacutegba visszakeruumll a forraacutesaacutehoz

De a vilaacutegban meacuteg mindig marad doktriacutena nyelv az uumldvoumlzuumlleacutes uacutetjaacutenak taniacutetaacutesa a

gondolat ugyanazon gondolat aacuteltali felbomlasztaacutesa amely a gondolat bukaacutesaacutehoz ve-

zetett Koumlvetkezeacuteskeacutepp minden bepillantaacutes elleneacutere amit a filozoacutefus nyerhetne a sa-

jaacutet gondolkodaacutesaacuteba azzal hogy a gondolkodaacutest oumlnmegsemmisiacuteti nem tudja meg-

aacutellni hogy aacutellaacutest foglaljon ndash hacsak a neacutemasaacuteg szuumlkseacutegesseacutegeacutet komolyan veszi eacutes

minden diskurzus minden hallgataacutes minden kommunikaacutecioacute megszűnik Tehaacutet N aacutel-

laacutespontja a bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacuteja az uumlresseacuteg aacutellandoacute formulaacutejaacutevaacute

vaacutelt

176

A bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacutejaacutenak eacutertelme az hogy mivel minden egyszerre

leacutetezik eacutes nem leacutetezik minden felteacuteteles Mivel a Bodhisattva tudja ezt ő vaacutelik min-

den gondolat mestereacuteveacute eacutes semelyiknek sem rabszolgaacuteja A veacuteges gondolatok koumlzoumltt

mozog lebeg foumlloumlttuumlk eacutes ebben a felfuumlggesztett aacutellapotba sajaacutet magaacutet is beleveszi eacutes

a sajaacutet leacutetezeacuteseacutet Eacuten magam eacutes a gondolkodaacutesom a felteacutetele minden dolognak eacutes a

fantazmaacutenak amely ennek a vilaacutegnak a leacutetezeacutese A dharmaacutek ezen vilaacutega eacutes oumlnma-

gunk is felteacutetelesek vagyunk A felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutes folyamata egy olyan vilaacutegot

hoz leacutetre amelyben otthon gondoljuk magunkat eacutes ezzel egy időben szenveduumlnk a

veacuteg remeacutenye neacutelkuumll De a felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutes vilaacutegaacuten keresztuumll laacutetunk ideeacutertve

a megfogalmazott doktriacutenaacutet eacutes a megvaacuteltaacutest Az illuacutezioacute csoumlkken eacutes az amiről lehetet-

len beszeacutelni nyitva aacutell előttuumlnk

A doktriacutena a komp amely aacutetvisz bennuumlnket a leacutetezeacutes folyoacutejaacuten Ha eleacutertuumlk a maacutesik

partot a hajoacute felesleges Mivel a doktriacutena a vilaacutegi leacutetezeacutes elkeacutepzelt aacuteramaacutehoz tarto-

zik magunkkal vinni a maacutesik oldalra legalaacutebb olyan butasaacuteg lenne mint a hajoacutet a

vaacutellunkon cipelni ahogy elhagyjuk a partot hogy egy uacutej orszaacutegba leacutepjuumlnk A Sage

elhagyja az aacuteramba amelyik moumlgoumltte fekszik A doktriacutena hasznos arra hogy segiacutetsen

elmenekuumllnuumlnk de semmit nem eacuterhetuumlnk el azzal ha megtartjuk

Toumlrteacutenelmi oumlsszehasonliacutetaacutesok

Mikor gondolatok kuumlloumlnboumlző formaacuteit hasonliacutetjuk oumlssze az analoacutegiaacutek pusztaacuten kihang-

suacutelyozzaacutek a kuumlloumlnbseacutegeket a toumlrteacutenelmi tartalomban

A Dialektika A dialektika a gondolat mozgaacutesa az ellenteacuteten eacutes ellentmondaacuteson

keresztuumll de ez nagyon kuumlloumlnboumlző dolgokat jelenthet az ellentmondaacutesokon

keresztuumll hataacuterokhoz vezethet amelyekneacutel felfedi a szakadeacutekot de a nyiacutelt ho-

rizontot is a hataacuternaacutel talaacutelhatoacute helyzet a ceacutel eacutes az igeacuteny is lesz Ez zaacutert koumlroumlk-

houmlz vezethet amelyekben az ellentmondaacutesok egy szinteacutezisbe transzcendaacutelhat-

nak a gondolat folyamat oumlsszes aacutellomaacutesa egy eacutelő egyseacutegbe van integraacutelva

Elkeacutepzelhetjuumlk eacutes megvaloacutesiacutethatjuk mint valoacutesaacuteg amelyben a tagadaacutes mint

olyan pozitiacutev eredmeacutenyt hoz a tagadaacutes tagadaacutesaacuteval az uacutej automatikusan szuuml-

letik a negatiacutev gondolatboacutel eacutes cselekveacutesből

Ezek koumlzuumll a lehetőseacutegek koumlzuumll semelyik sem leacutetfontossaacuteguacute a buddhista dialektikaacute-

ban Itt a dialektika egy eszkoumlzzeacute vaacutelik amellyel a gondolat foumlleacute emelkeduumlnk a nem-

gondolhatoacuteba amely a gondolkodaacutes aacuteltal megbecsuumllve sem leacutetezeacutes sem semmi ha-

nem mindkettő egyenlő meacuterteacutekben baacuter meacuteg az ilyen kijelenteacutesekben is maradnak a

megeacuterteacutesuumlnkoumln tuacuteli elemek

Neacutemely esetben uacutegy tűnik Nietzsche megkoumlzeliacuteti ezt a moacutedszert Ő is megelőzi

hogy baacutermilyen poziacutecioacuteban megpihenjuumlnk Belehajiacutet minket az ellenteacutetek oumlrveacutenyeacutebe

eacutes neacuteha minden aacutelliacutetaacutest amit tesz annak ellenteacuteteacutevel tagad Ilyen moacutedon egy spirituaacute-

lis helyzetet kreaacutelt a modern vilaacutegban amelyet ő maga hozott leacutetre abban a hitben

hogy a legjobb moacuted arra hogy feluumllkerekedjuumlnk a nihilizmuson az hogy elvigyuumlk a

177

veacutegső koumlvetkezmeacutenyekig De Nietzsche aki aneacutelkuumll hogy szisztematikusan kidol-

gozta volna ezt a dialektikaacutet elkezdte eszkoumlzkeacutent alkalmazni az emberiseacuteg teljes fel-

szabadiacutetaacutesaacutera ezt a felszabadiacutetaacutest uacutegy keacutepzelte el mint egy leacutepeacutest de nem egy elgon-

dolhatatlan maacutessaacutegba hanem inkaacutebb vilaacutegi valoacutesaacutegba annak a teljes eacutes felteacutetel neacutel-

kuumlli birtoklaacutesaacutehoz amelyről azt gondolta hogy lehetőveacute teszi Amikor Nietzsche azt

mondta semmi sem igaz minden megengedhető arra toumlrekedett hogy megnyissa az

emberek elmeacutejeacutet nem egy olyan transzcendenciaacutera amelyet elutasiacutetott hanem a

foumlldre eacutes az ember felemelkedeacuteseacutere az ő sajaacutet foumlldi vilaacutegaacuteban sajaacutet magaacuten keresztuumll

eacutes magaacuten tuacutelndash tuacutel joacuten eacutes gonoszon

Mint a Buddhistaacutek Nietzsche megproacutebaacutelta ledoumlnteni az oumlsszes kategoacuteriaacutet Azt

mondta nincsen egyseacuteg nincs oksaacuteg nincs szubsztancia nincs szubjektum stb

Mindez hasznos fikcioacute talaacuten elengedhetetlen az eacutelethez

Nagarjuna szerint az oumlsszes dolog koumlzuumll semmi sem leacutetezik magaacuteban semelyik gon-

dolat vagy gondolat taacutergya nem igaz minden felteacuteteles Mindketten egyeteacutertenek

hogy nincs leacutetezeacutes minden puszta eacutertelmezeacutes De a gondolat azon formaacutejaacuteban amely

koumlzoumls bennuumlk a negatiacutev műveleteikben nagyon kuumlloumlnboumlző ceacutelokat fogalmaznak meg

Szaacutemunkra soha veacuteget nem eacuterő feladat hogy meghataacuterozzuk ezeknek a ceacuteloknak az

igaz termeacuteszeteacutet Nagarjuna eacutes a buddhistaacutek eseteacuteben a kijelentett ceacutel a Nirvaacutena eacutes az

uumldvoumlzuumlleacutes Nietzsche eseteacuteben ez a hatalomra valoacute toumlrekveacutes eacutes az akarat hogy egy

szuperembert ideacutezzen elő

B A leacutet szerkezete a kategoacuteriaacutek A buddhistaacuteknak van egy uacutegynevezett oksaacutegi

formulaacutejuk (a leacutetezeacutes alapvető kategoacuteriaacuteinak koumlre) A Yogacaraacutek egy bizo-

nyos ősi tudatban beszeacutelnek a meacuteg csiacuteraacutejaacuteban leacutevő tudatban akinek a kitaacuterul-

kozaacutesa magaacuteval hozza a vilaacuteg illuacutezioacutejaacutet Ennek az elkeacutepzeleacutesnek a kifejlődeacutese

megmutatja a termeacuteszeteacutet eacutes az alakjaacutet egy vilaacutegnak amely nem igazaacuteboacutel leacute-

tezik minden megjeleneacutesnek a szerkezete Ezt az indiai felfogaacutest a nyugati

idealizmushoz hasonliacutetjaacutek Eacutes valoacuteban Kant az egeacutesz vilaacutegot megjeleneacutes-

nekfeltűneacutesnek fogja fel amelynek formaacuteit a tudat kategoacuteriaacutei hataacuterozzaacutek

meg mint olyan Minden ismerhető objektumot a szubjektum aacutelliacutet elő nem a

leacutetezeacutese hanem a formaacuteja alapjaacuten Az uacutegynevezett transzcendentaacutelis idealiz-

mus egy szisztematikus seacutemaacutet alkotott erről a valoacutesaacutegroacutel amely a gondolat-

ban bontakozik ki

De az analoacutegia azonnal felfed egy kuumlloumlnbseacuteget Az indiaiak azeacutert hoztaacutek leacutetre ezt a

szerkezetet hogy megfosszaacutek a tudomaacutenyos ismeretet az igazaacutetoacutel mert az aacutelom eacutes

illuacutezioacute Kant kigondolta eacutes kifejlesztette a hasonloacute szerkezeteacutet azeacutert hogy igazolja a

tudomaacutenyos ismeretet a lehetseacuteges tapasztalat hataacuterain beluumll Szaacutemaacutera a vilaacuteg megje-

leneacutes nem illuacutezioacute Az idealistaacutek akik koumlvetteacutek Kantot nem uacutegy fogtaacutek fel ezeket a

kategoriaacutelis szerkezeteket mint amelyeket a megjeleneacutes behataacuterol hanem mint ma-

gaacutet az oumlroumlk igazsaacutegot mint Isten gondolatait Semelyik neacutezet nem koumlthető a budd-

hista gondolkodaacuteshoz A neacutemet idealistaacutek igazoljaacutek a vilaacuteg ismereteacutet eacutes a vilaacuteg cse-

178

lekveacuteseacutet miacuteg a buddhistaacutek ezzel ellenteacutetben a vilaacuteg elhagyaacutesa mellett aacutellnak ki a tu-

domaacutenyos ismeretek megtagadaacutesa mellett amelyre eredmeacutenytelenkeacutent tekintenek

mert alapvetően hamis visszautasiacutetjaacutek a cselekveacutest mint a vilaacuteg formaacutelaacutesaacutet amely

nem csupaacuten hiaacutebavaloacute de a fogsaacuteg egy aacutellapotaacuteban tart minket

C Uumlresseacuteg eacutes nyitottsaacuteg Az uumlresseacuteg megengedi a legnagyobb nyitottsaacutegot a

legnagyobb hajlandoacutesaacutegot hogy elfogadjuk a vilaacuteg dolgait mint egy kiindu-

loacutepontot amelyről egy nagy ugraacutest teszuumlnk A vilaacuteg dolgaival szembeni kouml-

zoumlny minden lehetőseacuteget nyitva hagy Ezeacutert toleraacutens a buddhizmus maacutes vallaacute-

sok eacuteletstiacutelusok vilaacutegneacutezetek iraacutent A buddhista uacutegy eacutel ezekkel mint alacso-

nyabb vilaacutegi igazsaacuteg kifejezeacuteseivel mind egyenlő meacuterteacutekben megfelelő mint

kiinduloacutepont a magasabb dolgok feleacute Ez a korlaacutetlan nyitottsaacuteg vonzza az em-

bereket A buddhizmus megnyerte Aacutezsiaacutet baacuter itt-ott elnyomjaacutek sosem folya-

modott erőszakhoz sosem erőltetett dogmaacutekat senkire A buddhizmusnak

nem volt vallaacutesi haacuteboruacuteja inkviziacutecioacuteja eacutes sosem vett reacuteszt egy szervezett

vallaacutes vilaacutegi politikaacutejaacuteban

A nyugati felfogaacutesnak van egy analoacutegiaacuteja erre a buddhista gondolkodaacutesmoacutedra amely

veacutegtelen nyitott mint uumlresseacuteg Mindkettő hallgat mindkettő tiszteli maacutesok veacutelemeacute-

nyeacutet De ez a kuumlloumlnbseacuteg a buddhista Sage uacutegy meg aacutet a vilaacutegon mint egy kacsa maacuter

nem lesz vizes Transzcendaacutelta a vilaacutegot azaacuteltal hogy eldobta Egy elgondolhatatlan

vilaacutegban keres beteljesuumlleacutest A nyugati embernek azonban az eacutertelem talaacutelja meg a

beteljesuumlleacuteseacutet nem az abszoluacutetban hanem magaacuteban a vilaacuteg toumlrteacutenetiseacutegeacuteben amelyet

a sajaacutet Existenziaacutejaacuteban gyűjt Csak a toumlrteacutenelmi felismereacutesben az azzal eggyeacute vaacutelaacutes-

ban talaacutelja meg a talajaacutet tudja hogy ez a szabadsaacutega forraacutesa eacutes a transzcendenshez

valoacute kapcsolata

D Elkuumlloumlnuumlleacutes Elkuumlloumlnuumlleacutes a vilaacutegtoacutel eacutes magamtoacutel a belső megszabadulaacutes

amelyet azzal eacuterek el hogy mindentől elkuumlloumlniacutetem magam mindentől ami

velem toumlrteacutenik a vilaacutegban eacutes minden eacuten magam csinaacutelok gondolok vagyok

egy forma amely nagyon kuumlloumlnboumlző moacutedokon oumllt testet

A Bhagavad Gita magasztalja a harcost aki koumlzoumlmboumls eacutes tartoacutezkodoacute marad heves

hősiesseacutege elleneacutere aki tudatosan jaacutetssza a jaacuteteacutekot eacutes energetikusan cselekszik mia-

latt minden cselekveacutest hiaacutebavaloacutenak tart Az Epikuroszban az alapvető hozzaacuteaacutellaacutes

vannak szenvedeacutelyeim de nem birtokolnak engem Szent Paacutelnaacutel uacutegy cselekszem eacutes

eacutelek ebben a vilaacutegban mintha nem lenneacutek ott Nietzsche az arisztokratikus leacutelek feacutem-

jelzeacuteseacutenek tekinti az oumlnmagunktoacutel valoacute elkuumlloumlnuumlleacutest

Az analoacutegia elleneacutere az elkuumlloumlnuumlleacutes formaacutejaacutet illetően a buddhistaacutek eacutes Nagarjuna

alapvető hozzaacuteaacutellaacutesa teljesen maacutes a hangsuacutely a szemeacutelytelenen van ahogy a vilaacuteg

koumlzoumlny taacutergya lesz az eacuten eloltoacutedik Az elkuumlloumlnuumlleacutesnek a forraacutesa nem az eacuten bdquomagam-

banrdquo van hanem egy transzcendens valoacutesaacutegban amely nem magam

179

A vilaacutegtoacutel valoacute elkuumlloumlnuumlleacutes minden nyugati formaacutejaacuteban az esszenciaacutelist keresik vala-

miben amely jelen van a vilaacutegban egy pontos eacuten uumlres szabadsaacutegaacuteban vagy egy eacuten-

ben amely toumlrteacutenelmi elmeruumlleacutes az oumlnazonosiacutetaacutesban magaacutera veszi a terheacutet annak

hogy sajaacutet magaacutenak adott mindazonaacuteltal veacutegtelenuumll felvilaacutegosiacutetja magaacutet eacutes az elmeacutel-

kedeacutesben eleacuteri az oumln-elkuumlloumlnuumlleacutest

Az aacutezsiai gondolkodaacutes neacutezőpontjaacuteboacutel az elkuumlloumlnuumlleacutes ezen formaacutei mindig toumlkeacuteletle-

nek lesznek mert mind megőriznek egy kapcsot a vilaacuteggal Nyugati szemszoumlgből az

aacutezsiai forma mindig uacutegy fog tűnni mintha menekuumlleacutes lenne a vilaacutegboacutel a hozzaacutefeacuterhe-

tetlenbe eacutes a nem kommunikaacutelhatoacuteba

2

Kommunikaacutecioacute eacutes Szocioloacutegia Inteacutezet

Teacutemavezető Karaacutecsony Andraacutes CSc

copy Farkas Jaacutecint 2021

3






Farkas Jaacutecint

Budapest 2021

4

5

Tartalom


Mottoacutek ____________________________________________________________ 8

Bevezeteacutes __________________________________________________________ 9





























6













Melleacuteklet _________________________________________________________ 162


Nagarjuna v2_____________________________________________________________ 162

7


Aacutebraacutek

1 Fenner-diagramm






mazakeacutent


reacuteszekeacutent




Keacutep

1 Koumlnyvmalom

8

Mottoacutek



S Hawking







Goethe




XIV Dalai Laacutema




Martin Heidegger



G Deleuze






őket

Merleau-Ponty






9

Bevezeteacutes



















taacutek











Forraacutes



20200303)

10





































11












aacutegyazzuk






















12






























13





















vaacuteljanak

















14










2009 p 9)


















15

































16

































17

































18













ki



as eacutevek)














19




































20



























hiacutevva






21








reacuteszeacutet




31)























22



2002)












ramm)



ket


















23


































24


raacuten
































25




tu-daacutest hellip















26
























centraacutel









27

































28



































29




231- 232)




helyuumlket






1994 pp 155-156)


















30




































31
































32



















aacutebra)

33


(Veacutegh 2009b)















34




































35

































36
















king 2018)








alapveteacutesek










37





































38


































39












gatni
















M1998)







40


































41















(Deleuze 2010 p 37)


















42


































43














2000 p9)




















44









emelni




45














vilaacutegaacuteval





val53













46



























juk





szolgaacutelja

47

































48





























napi diskurzusokban



49





alakult ki




teacutesre
























50













pp 143-148)










2012)












51










2005)

52













(Jaspers 2000)




















53



































54










toacutereacutesze























55

















1994 pp 118)





mozgatjaacutek










(Roach Lloyd 1978)

56

































57






























sokat (Gehlen 1976)

58



















1998 p 23)









59

































60

































61


































62


































63








alkalmazaacutesa

























64



































65












mivoltaacutet












West Thought 68








66
































67































68




















337)











69








maradt ami volt




















(Eckhart 1988 pp 56-57)








70












lyezett71

















neraacutelja






71





































72




























73






























74





































75



















naacutezta














76

































77
















araacutent




















78






























2019)





79


















taacutemasza volt















80











81




























formaacutelta







82

























iacutezben








1908)

83



ket felsorakoztatni




lemi eszkoumlzt













remt













84































85


































86






























87



































88




































89





2010)















(Farkas 2014 2017)














90

















fel











nyiacutelik

91




92

































93




































94


































95















korlatban










96





















lyek is








97









98

































99

































100
































101




























102


































103









vetiacutetve























104













tetődő folyamat





















105














zaacuteroacutelag



















106











107


































108


































109















donsaacutega



















110





















hetők














111



















galmait


tulajdonsaacutega











112











Koumlnczei 2002)





















113












neacutelkuumll





















114


















kintsuumlnk

















115

























116

































117



















mazakeacutent








118




2014) (6 aacutebra)




















119





























teacutese




120







2016)



























121

















egyaraacutent














122





123












eligazodaacuteshoz




















124






analitikaacuteja



























125










2019)























126

























sorban









127








meghataacuterozni























128












(7aacutebra)












129

































130









leuze 2010)


















mutatunk

131






menzioacuteinkat





zetik veacutegig























132

























(8aacutebra)







1994)



133


Farkas (2017)


























134




















vezet






bertaacutersaival







135









Porosz (2018b)










ges

136



napjainkban is az






























137



gaacutesnak

138


































139














lamm 2011 p 112)




2011 p 112)
















140


































141



































142





















27 p 28)







143







Budapest










Budapest






Dienes Valeacuteria










144





Zoltaacuten


Kiadoacute Budapest






Farkas Henrik



















Judit



145










19(4)13-22
























146


































147




Peacuteter








Bendl Juacutelia















Budapest








148










lai Kar Budapest








Balaacutezs















Budapest


149








Kurdi Imre












Kiadoacute Budapest




adoacute Budapest








Budapest



150











Zsuzsanna























151






Kiadoacute Budapest











Neumer Katalin



152






Press Albany 1992







Dordrecht Boston



ton



1994 pp 219250













153








Society Kandy 1995




London New York





















154





20200303)





20200303)







kintve 20200303)
















20200608)

155




kintve 20200303)











3)




20200303)






20200303)








156



kintve 20200303)








kintve 20200303)







juacutelius 20



abled






tekintve 20200303)



157












Online






20200303)









158




j japaacuten


p paacuteli


sz szanszkrit

t tibeti

159


























ismerőjeacutere is







160





zaacutejaacuterulni














reciprocitaacutest








jon







161


















162

Melleacuteklet





































163




feloumllel


























4











164










































165









































166




anyag oumlnmaga stb






































167








































ii



168



(Pr 41)

































tudom







(Pr 35)

169























aacutellnirdquo



















170













kallhat






























171








maacutest






jelenti




























172










































173














































174











































175











































vaacutelt

176








































177
































ban bontakozik ki









178







































179










3






Farkas Jaacutecint

Budapest 2021

4

5

Tartalom


Mottoacutek ____________________________________________________________ 8

Bevezeteacutes __________________________________________________________ 9





























6













Melleacuteklet _________________________________________________________ 162


Nagarjuna v2_____________________________________________________________ 162

7


Aacutebraacutek

1 Fenner-diagramm






mazakeacutent


reacuteszekeacutent




Keacutep

1 Koumlnyvmalom

8

Mottoacutek



S Hawking







Goethe




XIV Dalai Laacutema




Martin Heidegger



G Deleuze






őket

Merleau-Ponty






9

Bevezeteacutes



















taacutek











Forraacutes



20200303)

10





































11












aacutegyazzuk






















12






























13





















vaacuteljanak

















14










2009 p 9)


















15

































16

































17

































18













ki



as eacutevek)














19




































20



























hiacutevva






21








reacuteszeacutet




31)























22



2002)












ramm)



ket


















23


































24


raacuten
































25




tu-daacutest hellip















26
























centraacutel









27

































28



































29




231- 232)




helyuumlket






1994 pp 155-156)


















30




































31
































32



















aacutebra)

33


(Veacutegh 2009b)















34




































35

































36
















king 2018)








alapveteacutesek










37





































38


































39












gatni
















M1998)







40


































41















(Deleuze 2010 p 37)


















42


































43














2000 p9)




















44









emelni




45














vilaacutegaacuteval





val53













46



























juk





szolgaacutelja

47

































48





























napi diskurzusokban



49





alakult ki




teacutesre
























50













pp 143-148)










2012)












51










2005)

52













(Jaspers 2000)




















53



































54










toacutereacutesze























55

















1994 pp 118)





mozgatjaacutek










(Roach Lloyd 1978)

56

































57






























sokat (Gehlen 1976)

58



















1998 p 23)









59

































60

































61


































62


































63








alkalmazaacutesa

























64



































65












mivoltaacutet












West Thought 68








66
































67































68




















337)











69








maradt ami volt




















(Eckhart 1988 pp 56-57)








70












lyezett71

















neraacutelja






71





































72




























73






























74





































75



















naacutezta














76

































77
















araacutent




















78






























2019)





79


















taacutemasza volt















80











81




























formaacutelta







82

























iacutezben








1908)

83



ket felsorakoztatni




lemi eszkoumlzt













remt













84































85


































86






























87



































88




































89





2010)















(Farkas 2014 2017)














90

















fel











nyiacutelik

91




92

































93




































94


































95















korlatban










96





















lyek is








97









98

































99

































100
































101




























102


































103









vetiacutetve























104













tetődő folyamat





















105














zaacuteroacutelag



















106











107


































108


































109















donsaacutega



















110





















hetők














111



















galmait


tulajdonsaacutega











112











Koumlnczei 2002)





















113












neacutelkuumll





















114


















kintsuumlnk

















115

























116

































117



















mazakeacutent








118




2014) (6 aacutebra)




















119





























teacutese




120







2016)



























121

















egyaraacutent














122





123












eligazodaacuteshoz




















124






analitikaacuteja



























125










2019)























126

























sorban









127








meghataacuterozni























128












(7aacutebra)












129

































130









leuze 2010)


















mutatunk

131






menzioacuteinkat





zetik veacutegig























132

























(8aacutebra)







1994)



133


Farkas (2017)


























134




















vezet






bertaacutersaival







135









Porosz (2018b)










ges

136



napjainkban is az






























137



gaacutesnak

138


































139














lamm 2011 p 112)




2011 p 112)
















140


































141



































142





















27 p 28)







143







Budapest










Budapest






Dienes Valeacuteria










144





Zoltaacuten


Kiadoacute Budapest






Farkas Henrik



















Judit



145










19(4)13-22
























146


































147




Peacuteter








Bendl Juacutelia















Budapest








148










lai Kar Budapest








Balaacutezs















Budapest


149








Kurdi Imre












Kiadoacute Budapest




adoacute Budapest








Budapest



150











Zsuzsanna























151






Kiadoacute Budapest











Neumer Katalin



152






Press Albany 1992







Dordrecht Boston



ton



1994 pp 219250













153








Society Kandy 1995




London New York





















154





20200303)





20200303)







kintve 20200303)
















20200608)

155




kintve 20200303)











3)




20200303)






20200303)








156



kintve 20200303)








kintve 20200303)







juacutelius 20



abled






tekintve 20200303)



157












Online






20200303)









158




j japaacuten


p paacuteli


sz szanszkrit

t tibeti

159


























ismerőjeacutere is







160





zaacutejaacuterulni














reciprocitaacutest








jon







161


















162

Melleacuteklet





































163




feloumllel


























4











164










































165









































166




anyag oumlnmaga stb






































167








































ii



168



(Pr 41)

































tudom







(Pr 35)

169























aacutellnirdquo



















170













kallhat






























171








maacutest






jelenti




























172










































173














































174











































175











































vaacutelt

176








































177
































ban bontakozik ki









178







































179










4

5

Tartalom


Mottoacutek ____________________________________________________________ 8

Bevezeteacutes __________________________________________________________ 9





























6













Melleacuteklet _________________________________________________________ 162


Nagarjuna v2_____________________________________________________________ 162

7


Aacutebraacutek

1 Fenner-diagramm






mazakeacutent


reacuteszekeacutent




Keacutep

1 Koumlnyvmalom

8

Mottoacutek



S Hawking







Goethe




XIV Dalai Laacutema




Martin Heidegger



G Deleuze






őket

Merleau-Ponty






9

Bevezeteacutes



















taacutek











Forraacutes



20200303)

10





































11












aacutegyazzuk






















12






























13





















vaacuteljanak

















14










2009 p 9)


















15

































16

































17

































18













ki



as eacutevek)














19




































20



























hiacutevva






21








reacuteszeacutet




31)























22



2002)












ramm)



ket


















23


































24


raacuten
































25




tu-daacutest hellip















26
























centraacutel









27

































28



































29




231- 232)




helyuumlket






1994 pp 155-156)


















30




































31
































32



















aacutebra)

33


(Veacutegh 2009b)















34




































35

































36
















king 2018)








alapveteacutesek










37





































38


































39












gatni
















M1998)







40


































41















(Deleuze 2010 p 37)


















42


































43














2000 p9)




















44









emelni




45














vilaacutegaacuteval





val53













46



























juk





szolgaacutelja

47

































48





























napi diskurzusokban



49





alakult ki




teacutesre
























50













pp 143-148)










2012)












51










2005)

52













(Jaspers 2000)




















53



































54










toacutereacutesze























55

















1994 pp 118)





mozgatjaacutek










(Roach Lloyd 1978)

56

































57






























sokat (Gehlen 1976)

58



















1998 p 23)









59

































60

































61


































62


































63








alkalmazaacutesa

























64



































65












mivoltaacutet












West Thought 68








66
































67































68




















337)











69








maradt ami volt




















(Eckhart 1988 pp 56-57)








70












lyezett71

















neraacutelja






71





































72




























73






























74





































75



















naacutezta














76

































77
















araacutent




















78






























2019)





79


















taacutemasza volt















80











81




























formaacutelta







82

























iacutezben








1908)

83



ket felsorakoztatni




lemi eszkoumlzt













remt













84































85


































86






























87



































88




































89





2010)















(Farkas 2014 2017)














90

















fel











nyiacutelik

91




92

































93




































94


































95















korlatban










96





















lyek is








97









98

































99

































100
































101




























102


































103









vetiacutetve























104













tetődő folyamat





















105














zaacuteroacutelag



















106











107


































108


































109















donsaacutega



















110





















hetők














111



















galmait


tulajdonsaacutega











112











Koumlnczei 2002)





















113












neacutelkuumll





















114


















kintsuumlnk

















115

























116

































117



















mazakeacutent








118




2014) (6 aacutebra)




















119





























teacutese




120







2016)



























121

















egyaraacutent














122





123












eligazodaacuteshoz




















124






analitikaacuteja



























125










2019)























126

























sorban









127








meghataacuterozni























128












(7aacutebra)












129

































130









leuze 2010)


















mutatunk

131






menzioacuteinkat





zetik veacutegig























132

























(8aacutebra)







1994)



133


Farkas (2017)


























134




















vezet






bertaacutersaival







135









Porosz (2018b)










ges

136



napjainkban is az






























137



gaacutesnak

138


































139














lamm 2011 p 112)




2011 p 112)
















140


































141



































142





















27 p 28)







143







Budapest










Budapest






Dienes Valeacuteria










144





Zoltaacuten


Kiadoacute Budapest






Farkas Henrik



















Judit



145










19(4)13-22
























146


































147




Peacuteter








Bendl Juacutelia















Budapest








148










lai Kar Budapest








Balaacutezs















Budapest


149








Kurdi Imre












Kiadoacute Budapest




adoacute Budapest








Budapest



150











Zsuzsanna























151






Kiadoacute Budapest











Neumer Katalin



152






Press Albany 1992







Dordrecht Boston



ton



1994 pp 219250













153








Society Kandy 1995




London New York





















154





20200303)





20200303)







kintve 20200303)
















20200608)

155




kintve 20200303)











3)




20200303)






20200303)








156



kintve 20200303)








kintve 20200303)







juacutelius 20



abled






tekintve 20200303)



157












Online






20200303)









158




j japaacuten


p paacuteli


sz szanszkrit

t tibeti

159


























ismerőjeacutere is







160





zaacutejaacuterulni














reciprocitaacutest








jon







161


















162

Melleacuteklet





































163




feloumllel


























4











164










































165









































166




anyag oumlnmaga stb






































167








































ii



168



(Pr 41)

































tudom







(Pr 35)

169























aacutellnirdquo



















170













kallhat






























171








maacutest






jelenti




























172










































173














































174











































175











































vaacutelt

176








































177
































ban bontakozik ki









178







































179








