A némafilm koraKommunikációelmélet

Médiatörténeti kiselőadás

Készítette: Facskó Anett (GS412I)mozgóképkultúra és médiaismeret tanár MA szak,I. évfolyam, levelező tagozat Oktató:

Dr. habil. Forgó Sándor tanszékvezető, főiskolai tanár

Eger, 2012.

A mozgás rögzítése a kezdetek kezdetén:

- Kína: árnyjátékok- Egyiptom: freskók, a mozgás illúziója- Görögország: Ptolemaiosz, az emberi szem tökéletlen, a gyors

mozdulatok összeolvadnak

Megjelennek az első optikai játékok az 1800-as években:

- Plateau: fenkisztoszkóp (életkerék)- W.G. Horner: zoetróp- C.É. Reynaud: praxinoszkóp

1. A film őskora

A mozgófényképszínház, azaz a mozi kezdetei:

- 1895.: a Lumiére-fivérek nem csak rögzíteni akarták a mozgást, hanem eljuttatni a nagyközönséghez is.

- 1895. december 28.: az első vetítés a párizsi Grand Café-ban, amely megosztotta a közönséget. - megalkották a kinematográfot, amely egyszerre volt:

- felvevőkamera- másolóberendezés- vetítőszerkezet

Az első filmek -az élet pillanatait emelték ki:

- A vonat érkezése- A kisbaba reggelije- A megöntözött öntöző- A munkaidő vége

A későbbi fejlődések:

- megjelenik a fikciós film: kitalált történetek- George Meliés: Utazás a Holdba – fantasztikum világa- megalakulnak az első filmvállalatok:

- Edison-Biograph-Vitagraph

Az ,,igazi” film kialakulása:

- megmozdul a kamera- kifejezettebb színészi játék

- valósághű ábrázolás- irreális, képzeletbeli világ- megjelennek az első műfajok:- western- burleszk- melodráma

A western:

- meghatározó filmműfaj- amerikai eszményeket és életideálok- pozitív, magányos hős kultusza- száguldás, rohanás, harc- a jó győzelme- irodalomból ihletett hősök, helyzetek

- Porter: A nagy vonatrablás- Ford: A hatosfogat

A burleszk:

- nincsen irodalmi alapja- filmre teremtett műfaj- az élet lényege, jelenségei, küzdelmei, konfliktusai humoros formában- geg: ötlet, poén, csattanó- helyzetkomikum: a humor forrása az esemény

- jellemkomikum: karakter vagy személy az irónia tárgya

- Charlie Chaplin: Aranyláz- Buster Keaton: Pókerarc- Stan és Pan

A melodráma:

- érzelmes, tragikus, drámai események- az érzelmek a középpontban vannak- hierarchikus különbségek nincsenek- a 20-as évek műfaja- szerelmi történetek elsősorban- emberi sorsok, akadályok a kibontakozás előtt- tragikus női sorsok megformálója: Greta Garbo

2. Az amerikai némafilmGriffith – Türelmetlenség (1916):

- a Brüsszeli 12-ben 7. helyezett- Griffith összegezte mindazt, amit a film eddig elért, amire képes- 4 különböző szálat kapcsol össze – 4 variáció egy alaptémára, ami a türelmetlenség- a rendező szerint az embereknek a türelmetlenség a végzetük- több történetet mond el- tud a rendező szerkeszteni, itt jelenik meg a dramaturgia- tud jellemrajzot adni, vagyis élő karaktereket adni, akik hitelesek- megjelenik először a párhuzamos montázs- szuperprodukció volt

Erick von Stroheim: A gyilkos arany (1926):

- a Brüsszeli 12-ben 6. helyezett- bemutatja, hogy hogyan vetkőzik ki önmagából az ember bizonyos kapzsiságok miatt- túl naturalisztikus, részletes, pepecselős film- a kor alaptémája: meggazdagodás, feltörekvés- a film alapját adó regény megtörtént események alapján készült- a főhős ellenszenves figura, akiből fokozatosan törnek elő a negatív jellemek

Az amerikai burleszk:

- az élet nagyobb összefüggéseit is képes megjeleníteni- a némafilm klasszikus műfaja, a vizuális megoldások érdekesek, mindent csak képekben beszél el, inzertek nélkül is megérthető

A komikum: - hiba- kontraszt- mechanizmus(bizonyos dolgok túlhalmozása)

A hiba változatai:- szokatlan- furcsa- a hagyományostól elütő- a nem megfelelő- a rút (de nem gúnyolódva)

A komikum hordozóanyagainak 3 forrása:- alak forma (öltözködés, fizikum)- mozgás (gesztusok, járás)- az emberi jellem, a karakter

Helyzetkomikum: a helyzet, a szituáció a humoros.Jellemkomikum: a karakter magatartása kerül előtérbe.

Charlie Chaplin:

- 1889. április 16-án született Londonban, egy napon Adolf Hitlerrel- cirkuszi múlttal rendelkezik- eleinte rövid burleszkekkel kezdte- legfontosabb világszemlélete: a kisemberek előtérbe kerülése- a lényeg a boldogságkeresés, de nem a karrierről van szó- állandó jegyei:

- keménykalap- buggyos nadrág- sétapálca- hatalmas cipő- jellegzetes, kacsázó mozgás

Charlie Chaplin – Az aranyláz (1925):

- a Brüsszeli 12-ben 2. helyen álla film egyfajta tükröt állít a kor elé, a Gyilkos aranynak épp az ellentéte- hosszú, pontosan kimért gegek jellemzik a filmet- tantológia: mikor valaki ugyanazt mondja újra és újra és újra- hirdeti, hogy bárki számára elérhető a boldogság- a filmet 1926-ban mutatták be először, aztán újraforgatta Chaplin

Buster Keaton:

- a műfaj másik nagy klasszikusa- míg Chaplint az érzelmek vezérlik, Keaton inkább a racionálisabb, a logika embere- védjegye a fapofa, a pókerarc- jellemzi a realista helyzetfelismerés

Stan és Pan:

- a kontrasztok a humor tárgyai- klasszikus páros- törni, zúzni, elpusztítani, rombolni

- csak a film volt az egyetlen művelődési, kikapcsolódási lehetőség- politikai befolyásolás ideális eszköze – propaganda- filmek előtti kötelező híradóvetítés- nagy becsben tartott művészet volt a film- az akkori élet kritika nélküli bemutatása, az adott rendszer támogatása- a szovjet filmművészet nem a nulláról indult

- a Brüsszeli 12-ben 3 alkotás is ékeskedik:- Eizenstein: Patyomkin páncélos (1925)- Pudovkin: Anya (1926)- Dovzsenko: A föld (1930)

3. A szovjet némafilm

Eizenstein:

- zsidó családból származott, és mérnöki pályára készült- az egész világon lelkesen fogadták, Amerikába is eljutott- Sztálin gyűlölte őt – sok keserűségben és megaláztatásban volt része- első tevékenysége a rendezés volt- második tevékenysége az elméleti munkásság volt, sokat írt filmekről - harmadik tevékenysége a pedagógiai munkásság volt- rengeteget utazott, sok nyelven beszélt- megteremtette a montázs fogalmát: szerkesztés, összeállítás- jelentős filmjei:

- Patyomkin páncélos- Jégmezők lovagja- Rettegett Iván trilógia

Eizenstein: Patyomkin páncélos (1925):

- a Brüsszeli 12-ben 1. helyen áll- az 1905-ös forradalom 20 éves fordulójára készült a film, rendelésre- a film az ellenállásról szól- hirdeti, hogy nem szabad eltűrni az elnyomást- az ábrázolás középpontjában a kollektív hős áll: a tömeg- nem színészekre, hanem típusokra volt szükség- az emberi arcokon az emberi sorsok tükröződnek- a film ritmusa is tudatosan komponált- ezt a filmet tiltották be a legtöbb helyen

Pudovkin:

- fő műve az Anya (1926)- konformista volt, a bolsevizmus híve – támogatták- alkalmazkodó művész volt – sok kitüntetést kapott- kevés, de jó filmeket készített – sablonosak, propaganda-jellegűek voltak

- további filmjei:- Szentpétervár végnapjai - Dzsinkiszkán utóda- Visszatért szerelem

Pudovkin: Az anya (1926):

- a Brüsszeli 12-ben 8. helyezett- szocialista-realista mű- nem csak kritizál, hanem megmutatja a megoldást is- bizonyos helyzetekben a szemlélődő is aktívvá, harcossá válhat- emberekre, személyekre koncentrál- a film középpontjában: az anya jellemfejlődése- hangulati hullámzások jellemzik- párhuzamos sorsok- kisrealista módszerek

Dovzsenko:

- ukrán származású, a forradalom és a bolsevik politika híve volt- diplomáciai pálya – sok konfliktusa volt a hatalommal, mert próbálta a népét védelmezni- ukrán-szovjet ellentétből fakadtak a vitái- jelentős filmje: Arzenál

Dovzsenko: A föld (1930):

- a Brüsszeli 12-ben 10. helyezett- falusi viszonyokról, változásokról szól- megmutatja Ukrajna tájait, embereit – emelkedett lírai képek- örök körforgás – születés és a halál – az élet rendje- a Föld ereje nem a témájában, hanem filozófiai jelentésében van- költőiség ereje megjelenik

Dziga Vertov:

- a dokumentumfilm klasszikusa volt- szerinte a játékfilm manipuláció – elvetette- dokumentumfilm sajátos módszerei- filmszem – hitelesen, pontosan ábrázolni- az élet, a világ dolgait, összefüggéseit jeleníti meg- sajátos nézőpont- Kinopravda módszer- jelentős filmje: Ember a felvevőgéppel, 1929

A német expresszionizmus:

- a latin expressio (kifejezés) szóból ered- A 20. század elején bontakozott ki- új kifejezési formák, új kifejezési képességek- látomásos világ – nem realista ábrázolás- belső szorongás kinyilatkoztatása- dehumanizáló világ – bizonytalanság, feszültség- jelentős a festészetben, színházban, irodalomban, építészetben, filmművészetben- az 1910-es évek végén a film is expresszionista hatás alá került

- jelentős képviselői: - Wiene- Fritz Lang- Murnau

4. A német némafilm

Wiene: Dr. Caligari:

- a Brüsszeli 12-ben az utolsó helyen áll- a film címének jelentése egy név, amely a caligarizmusra, a császárságra utal- nincsen semmilyen lélektani motiváció- egy őrült vízióját, látomásait láthatjuk- a társadalomkritikai szerep is elillan- rögeszme megelevenedése a folyamat- bizonytalan világ – horrorisztikus esemény- sötét sikátorok, mellékutcák, kusza házak, félhomály - megfestett díszletek- színpadias, stilizált játék jellemzi- a film egy irányzat mintadarabja

A német kamarajáték:

- életigenlő filmek - hétköznapi helyzetek, eseménytelenség, konfliktusok- főhős: a hétköznapi, átlagos ember – lecsupaszított világ- nincsenek díszletek – minden eredeti, valóságos világ elemei- Berlin, a nagyváros bevonul a filmművészetbe – nagyvárosok hangulatai- a műfaj az olasz neorealizmus előhírnöke- a világ objektív módon való megjelenítése- a felvevőgép tudatos mozgatása- alapfilmek:

- Murnau: Az utolsó ember- Breier: Michael- Ruttman: Berlin, egy nagyváros szimfóniája- Fritz Lang: M, egy város keresi a gyilkost

- kísérletező mozgalom, irányzat- az avantgárd egy gyűjtőfogalom – izmusokkal- célja: a művészeti forma radikális megváltozatása- a film történetében nincsen akkora szerepe, mint a többi irányzatnak- szűkebb nézőréteg- a műveltebb, fogékonyabb közönségnek szól- Franciaországban uralkodó irányzat

- áramlatai:- szürrealizmus- impresszionizmus- dadaizmus- tiszta film

5. A francia avantgárd

Szürrealista áramlat:

- a 20-as évek elején jelent meg- megalapítója André Breton volt- ábrázolása álomszerű, megjelenítése tudatalatti, gyakran ateista- provokatív jelleg, metaforák, megkavart formák jellemzik- a tagadás szellemét hirdették

Luis Bunuel: Andalúziai kutya:

- rengeteg megfejthetetlen rejtvény- hagyományosság tagadása- a film címe is provokatív- sem andalúziai, sem egy kutyáról szól- fogalmi megszemélyesítés, asszociációk

Dadaizmus:

- kihívó ábrázolásmód- a szabadság hirdetése- szerintük a film a vizuális dadogással egyenlő- elvetik a formákat, kifordítják a tartalmakat- René Claire: Felvonásköz

Tiszta film (cinema pur):

- a mozgókép a lényeges az ábrázolásban- ne legyen cselekmény, történés, dráma, mese- Fernand Léger: Gépi balett

Dreyer: Jeanne D’Arc szenvedései:

- a Brüsszeli 12-ben a 4. helyezett- a realista filmek bizonyultak a legéletképesebbnek – valós ábrázolás- a francia történelem hiteles megjelenítése- témával való szellemi azonosulás fontos- a film felkérésre készült – nemzeti téma- hősi magatartás fejlődéslélektana- emberi portré – nem idealizált hősnő – igazi hős- eredeti helyszínek, egyszerű ábrázolásmód- számos premier plán alkalmazása – lélek legmélyének megmutatása

6. A magyar némafilm- első filmvetítés Magyarországon: 1896. május 10-én a Royal szálló kávéházában volt- az első sikeres kísérlet: A táncz (kinemaszkeccs)- szereplők közé tarozott Blaha Lujza és Fedák Sári - megjelenik a filmdráma és a filmvígjáték- Eger és Kolozsvár is bekapcsolódik a filmgyártásba- más műfajok: filmregény, népszínmű, versfilm, operettfilm- megalakul a Magyar Filmiroda, majd a Filmipari Alap- a Filmalapnak köszönhetően meglétesül a Hunnia Filmgyár R.T.- Balázs Béla – A látható ember - A film szelleme című művei jelentősek

Első hangos vígjátékok:

- Székely István - Hyppolit, a lakáj- Gaál Béla – Meseautó- Balogh Béla – Havi 200 fix

Első hangos melodrámák:

- Székely István – Lila akác- Székely István – Café Moszkva- Kalmár László – Halálos tavasz

- megindul a tömeggyártás – nemzeti filmgyártás- produceri rendszer – sztárrendszer- közkedvelt sztárok: Kabos Gyula, Csortos Gyula, Jávor Pál, Karády Katalin, Gombaszögi Ella

Köszönöm a figyelmet!

Eger, 2012.