EurOPEurOP

Európai Otthonteremtési ProgramEurópai Otthonteremtési Program

Növekedéskutató IntézetNövekedéskutató Intézet

Matolcsy GyörgyMatolcsy György

2004. június 9.2004. június 9.

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

1998 1999 2000 2001 2002 2003

Kész lakásokÉpítési engedélyek

A lakásépítés alakulása A lakásépítés alakulása 1998 és 2003 között1998 és 2003 között

Forrás: KSH

Az Orbán-kormány Az Orbán-kormány

otthonteremtési programjának elemeiotthonteremtési programjának elemei

Infláció ellenes, gazdaságfejlesztési politika.

• Bérlakás, nyugdíjasház, fecskeház építéséhez,• Telekkialakítás önkormányzatok számára pályázati úton,• Nyílászárok cseréje, napkollektor vásárlása,• Panelházak energiatakarékos felújítása,• Köztisztviselők számára kedvezményes lakásvásárlási lehetőség.

A jelzáloghitelezés törvényi feltételeinek létrehozásával, valamint állami tulajdonú jelzálogbank működtetésének biztosításával, jelzáloglevél kibocsátásával forrást teremteni a lakáscélú beruházások hiteleire. Kormányrendelettel új lakáspolitikai támogatási rendszer lépett életbe, mely általános és kiegészítő kamattámogatású lakáshiteleket nyújtott. Továbbra is biztosította a lakásépítési kedvezményt (ún. szocpolt). Visszaállította az építkezésekkel összefüggő ÁFA-visszaigénylést. SZJA kedvezményt nyújtott a hitelfelvevőknek. Állami programokat indított a Széchenyi-Terv keretén belül:

A Medgyessy-kormány lakáspolitikai döntéseiA Medgyessy-kormány lakáspolitikai döntései

Az adókedvezmény mértékét korlátozta.

A hitel felső keretét szűkítette új lakásnál éppúgy, mint a használtnál.

Kamattámogatás csökkentése az ügyfeleknél kevesebb támogatást és növekvő terheket eredményezett, hiszen a kamatok emelkedtek.

A lakástakarékpénztár adókedvezmény támogatása nőtt.

Szocpol. nőtt, megelőlegezhetővé vált.

Új lakásokhoz nyújtott Új lakásokhoz nyújtott támogatott hitelek alakulástámogatott hitelek alakulásaa

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

140000

160000

180000

200000

220000

240000

Szer

ződé

sek

össz

ege .

Mft

0

4000

8000

12000

16000

20000

24000

28000

32000

36000

40000

44000

48000

Szer

ződé

sek

szám

a, d

b.

Szerződések összege 2003Szerződések összege 2004Szerződések száma 2003Szerződések száma 2004

Forrás:Forrás: MNBMNB

0

50000

100000

150000

200000

250000

300000

350000

400000

450000

Szer

ződé

sek

össz

ege.

MFt

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

140000

160000

180000

Szer

ződé

sek

szám

a, d

b.Szerződések összege 2003Szerződések összege 2004

Szerződések száma 2003 Szerződések száma 2004

Forrás: MNBForrás: MNB

Egyéb lakáscélokat szolgáló Egyéb lakáscélokat szolgáló (használt lakásokhoz nyújtott) (használt lakásokhoz nyújtott)

támogatott hitelektámogatott hitelek

Az új lakásépítési engedélyek Az új lakásépítési engedélyek száma 2003-banszáma 2003-ban

Területi egység

A kiadott lakásépítési engedélyek száma Változás

(előző év azonos

időszaka=100)2002. I.-IV.n.é. 2003. I.-IV.n.é.

Budapest 10.219 11.847 115,9Többi város 24.083 31.785 132,0Községek 11.460 15.609 107,9Ország összesen 48.762 59.241 121,5

Forrás: Építési Piac 2004/2

„„Kivitelezési” idő rövidüléseKivitelezési” idő rövidülése

Év

Az építési engedélyek és a használatbavételi engedélyek kiadása között eltelt idő

1 éven belül

1 év 2 év 3 év 4 év 5 és több év

1998 11,0 28,7 20,0 17,3 10,1 12,9

1999 13,6 24,5 22,6 13,3 11,2 14,8

2000 14,3 33,4 15,8 12,3 7,6 16,6

2001 12,1 39,9 20,2 8,4 6,4 13,0

Forrás: KSH

Az építőipar éves növekedése Az építőipar éves növekedése Európában 2001-2004Európában 2001-2004

Európai Unió Közép és Kelet-Európa

2001* 2002 2003 2004 2001* 2002 2003 2004

Új lakásépítés - 4,2 -2,0 -0,4 1,0 -3,8 -5,3 2,5 7,4

Nem lakáscélú építés 1,7 -0,7 0,0 1,1 - 4,7 -3,7 1,9 6,1

Általános mérnöki munka és mélyépítés

2,6 2,9 4,1 2,4 -0,9 0,8 8,9 11,9

Lakásfelújítás és modernizáció

1,2 1,8 1,9 1,9 0,9 0,0 3,1 4,6

Általános épület felújítás és modernizáció

0,8 1,8 2,2 2,0 -1,0 0,6 6,2 6,8

Építőipar összesen 0,2 0,6 1,4 1,6 -2,4 -1,8 4,3 7,4

* tényForrás: Soeren Jensen (Copenhagen Institut for Futures Studies):The Outlook for European Construction towards 2004.

A nemzetgazdaság (NG) A nemzetgazdaság (NG) és az építőipari ágazat (ÁG) 2004-benés az építőipari ágazat (ÁG) 2004-ben

Forrás: Növekedéskutató Intézet

Megnevezések NG(MdFt)

ÁG(MdFt)

ÁG(Ng arányában)

GDP piaci áron (az ág esetén halmozott) 18.735 1.836 9,8

Export (az ág esetén halmozott) 14.464 144 1,00

Import (az ág esetén halmozott) 15.301 465 3,04

100 MdFt végső felhasználásra jutó piaci áras GDP értéke és aránya

55 72 131

100 MdFt végső felhasználásra jutó halmozott import értéke és aránya

45 28 61

ÁKM-termelési oldal*ÁKM-termelési oldal*1 2 . . . . . . Építőipar . . . Szállítás 212...

Építőipar

. ..

Szállítás

.

.

.

21

* kb. 2000 adat évente* kb. 2000 adat évente

Forrás: Növekedéskutató IntézetForrás: Növekedéskutató Intézet

ADAD

ADAD

KAPKAP KAPKAP

A főszereplők halmozott részesedése a végső felhasználás értékébőla 2004. évi elemzés szerint

024681012141618202224262830323436384042444648505254565860

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Építőipar

%

Államháztartás (adók és járulékok)

Külföld (importköltség)

Egyén (nettó munkabér)

Vállalkozás (nettó nyereség)

Forrás: Növekedéskutató Intézet

A gazdasági szereplők részesedése A gazdasági szereplők részesedése az épített ingatlan értékébőlaz épített ingatlan értékéből

37%

63%

ÁllamháztartásTöbbi gazdasági szereplő

Forrás: Növekedéskutató Intézet

Költségvetési pozíció Költségvetési pozíció és és

állami lakásépítési támogatásokállami lakásépítési támogatások Ft

* Multiplikátor = 1,1

Forrás: Növekedéskutató IntézetForrás: Növekedéskutató Intézet

Állami támogatás

Vállalkozói és családi befektetés

Teljes befektetés

Költségvetési bevétel

100 - 100 37

100 200 300 111*

Évi 10 ezer új lakás Évi 10 ezer új lakás 1%-os 1%-os

GDP növekedést hozGDP növekedést hoz

Évi 10 ezer új lakás Évi 10 ezer új lakás 30 ezer 30 ezer

új főállású munkahelyet teremtúj főállású munkahelyet teremt

Évi 10 ezer új lakásÉvi 10 ezer új lakás90 milliárd forint 90 milliárd forint

többlet költségvetési bevételt hoztöbblet költségvetési bevételt hozForrás: Növekedéskutató IntézetForrás: Növekedéskutató Intézet

Az építőipari tevékenység Az építőipari tevékenység import igényességeimport igényessége

Gazdasági tevékenység Import igényesség

Relatív import

igényesség

Nemzetgazdaság 45 100Építőipar 28 61

%-ban

Forrás: Növekedéskutató Intézet

Évi 10 ezer új lakás (csak)

240 millió euróval növeli a külkereskedelmi mérleg deficitet

Forrás: Növekedéskutató Intézet

Lakással való elégedettség Lakással való elégedettség és annak okaiés annak okai

Elégedettek Elégedetlenek

71 % 29 %

Kb. 1 millió háztartás

32%

38%

20%

3%

7%

0% 10% 20% 30% 40%

környék

lakás: felfelé mobil

lakás: lefelé mobil

családi ok

munkahely

Forrás: KSH felmérés, 2003.

A lakásállomány állapota: A lakásállomány állapota: az épületek 30-40%-a az épületek 30-40%-a

korszerűsítésre szorulkorszerűsítésre szorul

Forrás: KSH felmérés, 2003.

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

Budapest Megyeszékhelyek M.j.városok Többi város Községek Összesen

Belső WC hiánya Vízesedés Épület statikai hibája Substandard: WC, Víz,épületstatikai hiba

A lakásállomány megoszlása A lakásállomány megoszlása érték szerint (%)érték szerint (%)

0

5

10

15

20

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 110

85 %-a a lakásoknak,15 millió érték alatti

Forrás: KSH felmérés, 2003.

A kelet-európai országok alulbankosítottakA kelet-európai országok alulbankosítottak (bankrendszer mérlegfőösszege a GDP-hez képest) (bankrendszer mérlegfőösszege a GDP-hez képest)

Mérlegfőösszeg/GDP

243%

62,4% 64,1%

277%

50,4%65,0%

72,0%

103,0%120,7%

94,0%

119,2%

87,0%

0%

50%

100%

150%

200%

250%

300%

Lengyelország Magyarország Szlovénia Szlovákia Csehország EU átlaga

1998 2001

Forrás: MNB

A lakáshitel állomány aránya a A lakáshitel állomány aránya a GDP-hez képest jelentősen növekedettGDP-hez képest jelentősen növekedett

5,9%

8,8%

12,7%

2,2%

4,7%

8,2%

5,1%3,9%

3,2%3,1%

4,6%3,7%

1,4%1,1%1,3%1,6%

2,2%3,0%

0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

14%

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Lakossági hitelállomány / GDPLakáshitel állomány / GDP

Az Európai Unióban az ingatlanhitelek aránya a GDP-hez képest 40% körül alakul, így a felzárkózás csak középtávon valósulhat meg.Forrás: MNB

A lakossági hitelállomány felülmúlta a A lakossági hitelállomány felülmúlta a vállalati hitelek növekedési ütemétvállalati hitelek növekedési ütemét

0%

5%

10%

15%

20%

25%

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003-20%

-10%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%Lakossági hitelállomány aránya a vállalati és lakosságihitelállományban (bal skála)Lakossági hitelállomány növekedési üteme (jobb skála)

Vállalati hitelállomány növekedési üteme (jobb skála)

A gazdasági ciklus fellendülésével ez várhatón ismét visszafordul.

Forrás: MNB

A háztartások megtakarítási pozíciója 2003 A háztartások megtakarítási pozíciója 2003 közepén negatívba fordultközepén negatívba fordult

A háztartások nagymértékű hitelfelvétele következtében a nettó megtakarítói pozíció 2003-ban negatívba fordult, de a finanszírozási képesség csökkenése már 1999 közepén elkezdődött.

A háztartások követelései, tartozásai és nettó megtakarítási pozíciója (Mrd Ft) (konszolidált tranzakció alapján)

-100

0

100

200

300

400

500

600

1995

Q1

Q2

Q3

Q4

1996

Q1

Q2

Q3

Q4

1997

Q1

Q2

Q3

Q4

1998

Q1

Q2

Q3

Q4

1999

Q1

Q2

Q3

Q4

2000

Q1

Q2

Q3

Q4

2001

Q1

Q2

Q3

Q4

2002

Q1

Q2

Q3

Q4

2003

Q1

Q2

Q3

Q4

-150

-100

-50

0

50

100

150

200

250

300

350

400Pénzügyi eszközök {bal tengely}Kötelezettségek {bal tengely}Nettó finanszírozási képesség(+) / igény(-) = Eszközök - Kötelezettségek {jobb tengely}Trendvonal: Nettó finanszírozási képesség

Forrás: MNB

Egyensúlyi mozgástér*Egyensúlyi mozgástér*2004-2010 között2004-2010 között

Államháztartási deficit**

3-5%

Fizetésimérleg deficit

5-7%

Megtakarítások

2-4%

FDIs+

EU transzferek

5-7%* 3-5%-os éves inflációval

** EU pénzügyi transzferek költségvetési többlete nélkül

Forrás: Növekedéskutató Intézet