Az ivóvíz, a tiszta, iható víz mennyisége szerte a világoncsökken a pazarlás és a talajvíz szennyezése miatt, az ivóvízfelhasználás viszont egyre növekszik. A világon közel egymilliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, évente 1,5 mil-lió gyerek hal meg a fertőzött ivóvíz miatt. Az ENSZ 2010-ben nyilvánította emberi joggá a tiszta ivóvízhez jutás jogát. Az ivóvízzel sajnos ennek ellenére pazarlóan bánunk: a ház-tartásokban minden célra ivóvizet használunk. Egy átlagosháztartásban az ivóvíz mennyiség mindössze 2%-át fordítjukivásra és főzésre, 7%-át mosogatásra, 38%-át tisztálkodásra.Ez háztartásunk ivóvíz felhasználásának 47%-a, valójábancsak ezekre a célokra szükséges feltétlenül az ivóvízminőségű víz. Ennek ellenére másra, így kerti öntözésre 2%-ot, takarításra, autómosásra 5%-ot, mosásra 13%-ot, WCöblítésre 33%-ot pazarolunk el a pótolhatatlan iható vízből.Ésszerű lenne, hogy azokra a célokra, amelyekre nem szük-séges ivóvíz minőségű víz, más minőségű vizet használjunk.

Országh József „TELESŐ” rendszere

Az esővíz háztartási célú felhasználásának legátfogóbb át-tekintését a magyar származású, Belgiumban élő, OrszághJózsef professzor kutatásaiból ismerhető meg. 2002

Szeptember 30-ig, amikor az Université de Mons-Hainaut(Belgium) nyugalmazott tanára lett, Országh József pro-fesszor ezen az egyetemen végezte tudományos kutatásait.15 éven keresztül Wallónia Vízügyi Kormánybizottságánaka tagja is volt, ahol a Föld Barátai (Friends of the Earth) bel-giumi szervezetét képviselte. Egyik kedvenc kutatási területea víz és a vízgazdálkodáshoz tartozó kérdések: vízellátás,vízhasználat, vízszennyezés, és végül a víztisztítás. Mind -ezeket a fenntartható fejlődés szempontjából vizsgálja éskezeli.

Az általa kidolgozott TELESŐ rendszerrel, ez a valóbanfelújítható vízforrás, földünk ivóvíz problémáját igen olcsónmegoldhatná, …csak alkalmazni kellene. A vízügyi szakem-berek negatív véleményén átlépve, nagyon hasznos rendsz-erét családok százezrei alkalmazzák most már évek óta –teljes megelégedettséggel.Országh tudományos eredményeitma még nemcsak a szakemberek nem értékelik, de még ahivatalnokok és a politikusok sem.

Az esővíz hasznosítása

Országh kutatási eredményeinek egy része vitatható:érdemes azonban megismerni a fenntartható vízgaz -dálkodás megvalósításának ezen újszerű módját (a szerk).Az alábbi rész letek az http://www.eautarcie.org honlaprólszármaznak.

Takarékoskodni kell-e a vízzel?

Minden hivatalos vízproblémákkal foglalkozó kampányfőleg a vízmegtakarításra hívja fel a figyelmet. A víz-takarékosságnak csak a jelenlegi központosítottvízgazdálkodási keretekben van némi értelme. Amint a célnem egy vízmonopólium minden áron való fenntartása,hanem a fenntartható vízgazdálkodás, könnyű kimutatni,hogy a nem központosított vízgazdálkodás ezt a problémátegészen másként veti fel. Hivatalos közegek és akörnyezetvédő egyesületek kiadványaiban csak a jelenték-telen és hatástalan vízmegtakarítási megoldások vannakjelen. Ezeket még a vízfogyasztás serkentésében érdekeltvízművek is javasolják, mert a fogyasztást – tehát abevételeket – egyáltalán nem veszélyeztetik. Illő tudni,hogy a jelenlegi európai törvényes keretekben a vízfo-gyasztás csökkentése állampolgári kötelezettségekkelellenkező, hazafiatlan cselekedet: minél kevesebb vizet fo-gyasztunk, annál kevesebb adót fizetünk a víztisztítás ál-lami költségeire. Közben szennyvizünket a csatornábaeresztjük. Ha valaki csak esővizet használ, pl. a TELESŐ

rendszerrel, a víztisztításra adót nem fizet, tehát adócsaló.Másrészt a legelemibb józanész – és a pénztárcánk,valamint a környezet érdeke is – azt írná elő, hogy a ter-mészetes víztartalékainkat kíméljük. Hogyan egyeztessüktehát össze környezetkímélő törekvéseinket állampolgárikötelezettségeinkkel? A hivatalos közegek által tanácsoltvíztakarékosságnak csak akkor van valami értelme, havárosi- vagy kútvizet fogyasztunk. Ez esetekben csökkent -jük a víztartalékainkra nehezedő nyomást. Ezzel szembenamint csak esővizet használunk és ésszerű módszer, atényállás egészen más. A tetőre eső vizet sajáthasználatunkra időlegesen eltérítjük, majd tisztítás után atalajnak visszaadjuk. Ez az esővíz természetes és ésszerűvégállomása. (A szennyvízcsatorna a természetes vízkör-forgás egy részét rövidre zárja.) Ha a tető elég nagy,legyünk takarékosak vagy tékozlók a vízzel, ennek sem akörnyezetre, sem a pénztárcánkra semmi behatása nem lesz.Ha a tető nem elég nagy, csak arra kell ügyelni, hogy avíztároló túl korán ki ne ürüljön.

Jelentéktelen víztakarékosság• Fogtisztítás és kézszappanozás közben elzárjuk a csapot.• Gyorsan zuhanyozunk a fürdőkádban való lubickoláshelyett.• Takarékos zuhanyfejet használunk; igaz ezekkel amosakodás kényelmetlen és tovább tart.• Téglát teszünk a vécé vízöblítőjének a tartályába, vagy

gazdaságos vízöblítőt vásárolunk.

Kissé jelentősebb víztakarékosság• Megjavíttatjuk a vécé folyó vízöblítőjét és a rongálttömítésű vízcsapokat.• A mosogató- és mosógépet csak telt szekrénnyel, ill. dob-bal indítjuk el.• A fürdővizünket kövezet- és padlómosásra, kertöntözésrehasználjuk.

Hatékony víztakarékosság

Ezt sem a hivatalos közegek, sem a vízművek nem taná -csolják: szükségük van a vízadó bevételre és a vízeladásából befolyó forgalomra. A leghatásosabb és leg-elegánsabb módszer a teljes esővíz felhasználás pl. aTELESÖ rendszerrel. A lakóházak tetejére hulló esővíz aháztartások ma felmért vízfogyasztásának kb a 80 száza-lékát teszi ki. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a fo-gyasztott víz negyede vagy harmada a vécén megykeresztül, megérjük azt, hogy a teljes esővíz felhasználásés a vécé felcserélése egy száraz toalettre milyen mértékbencsökkentené a háztartások nyomását a víztartalékainkra. Azévi csapadékmennyiségtől függően, a tető minden négy -zetmétere 600 - 1300 liter vizet gyűjt a víztárolóba. Azolvasó ebből könnyen kiszámíthatja a megtakarítható víz-mennyiséget. A Délalföldön például, ahol az évi csapadék

nem haladja meg a 600 millimétert, egy 10x10 méteres háztetejéről, egy 15 köbméteres tároló segítségével átlagosannapi 160 liter vízhozamra számíthatunk. Ez nem el-hanyagolható mennyiség. A vízöblítéses vécékiküszöbölésével a vízszükséglet 25 – 30%-al csökken. Egymegfelelő szűrőrendszer segítségével az esővízből kellemeslágy vizet nyerünk, aminek egy részét még ivásra is meglehet szűrni.

Csökkenteni a vízszennyezést

A víztisztítási szakemberek szerint, minél jobban szennyez-zük a vizet, a víztisztító állomás annál jobban működik –legalább is nagyobb hatásfokkal. Igaz, ezzel a környezetetnem kíméljük jobban. A vízszennyezés csökkentése tehát aszennyvízkezelő vállalatoknak egyáltalán nem érdeke,ellenkezőleg. Jó, ha a háztartások erősen szennyezik a vizet,így a víztisztító állomások a törvény által előírtkövetelményeknek könnyebben megfelelnek. Igaz, a sza-kemberek „elfelejtik” megmondani, hogy minél piszkosabba tisztítóállomásba befolyó víz, a folyóba kiöntött tisztítottvíz minősége annál rosszabb. Viszont a törvény a tisztítóál-lomások részére egy bizonyos tisztítási hatásfokot ír elő.Ha a berendezésbe csak kissé piszkos víz folyik be, atisztítási hatásfok a törvény által megengedett érték alácsökkenhet. Ezért állampolgári kötelességünk a vizet erősenszennyezni – még a környezetünk rovására is.

Addig, amíg a törvényhozó testület a vizet adóztatja és nema vízbe eresztett piszkot, a szennyezés csökkentése állam-polgári kötelezettségeinkbe ütközik. Lelkiismereti kérdés,hogy a környezetvédelmet, vagy a törvénytiszteletet helyez-zük-e az előtérbe.

Ha mégis a környezetkímélést választanánk, többlehetőségünk van a szennyezés csökkentésére, bár ezen atéren is van a „tessék-lássék” látszatmegoldás, vagy avalóban hatásos döntés.

A „tessék-lássék” megoldások

Ezeket tanácsolják nyakló nélkül az önkormányzatok és akülönböző környezetvédő egyesületek. Lássunk ezekbőlnéhányat:• A tele mosógépet a lehető legkevesebb mosóporralüzemeltessük.• Használjunk környezetkímélő („zöld”) mosó- és moso-gatószert.• Csökkentsük a mosó- illetve mosogatószerek használatátvízlágyító berendezés elhelyezésével.

Ruhamosás és környezetvédelem

A természetesen lágy esővíz használatával kevesebb szap-panra, mosó-, mosogató- és tisztítószerre van szükségünk.

Kemény, városi víz használatához képest ez sok esetben 60– 80 %-os szennyezés csökkenéshez vezethet.

A testi tisztaság fogalmán elgondolkozva, lehetőség van avízszennyezés további csökkentésére. A természetben ninc-senek csodák: minél tisztább ruhákat hordunk, a mosógép-pel annál jobban szennyezzük a folyókat. A jelenlegihelytelen szennyvízkezelési műszaki megoldások mellett atisztasági rögeszme környezeti súlya igen nagy. A szutykosruhaviselet és a patyolat rögeszme között kell megtalálni azarany középutat, amely környezetünket, egészségünket iskíméli és jó közérzetet biztosít.

A mosó- és mosogatógép egy nagyon keserves és nehézmunkától kíméli meg a háziasszonyt. Fél évszázaddalezelőtt a havi nagymosás két napi keserves munkát igényelt.Nem is beszélek a mángorlóról és faszenes vasaló által oko-zott fejfájásról. A háztartási gépek megjelenése egy valósá-gos forradalom volt és nagyban hozzájárult a nőkegyenjogúságához. Megjavította az utca emberének a vise-letét is. Viszont a személyi tisztaság ellensúlyakéntmegjelenő vízszennyeződés és az elektromos energiaigényaz érem másik oldala. Pasteur tudományos munkáira alapo-zott, a piszoktól és a baktériumoktól való rögeszmésfélelem egy olyan helytelen és tudománytalan félre -csúszáshoz vezetett, aminek a környezeti súlya igen nagy.Ezt a teljesen irracionális félelmet a gyógyszer- és a vegyi-

par nagyon ügyes reklámkampányokkal táplálja. Az ebbőleredő környezetrombolás természetesen sem a gyógyszer-ill. vegyipar, sem a víztisztító vállalatok gondja,ellenkezőleg: minél nagyobb a különböző szerek fo-gyasztása és az ezzel járó szennyezés, annál több pénztlehet keresni a víztisztítással és az ebből eredő hulladékokkezelésével.

Ebből az ördögi körből az egyén csak a tisztaságról alkotottképének a módosításával tud kilépni. Ez természetesen nemjelenti azt, hogy a környezet hatásos védelméhez ezentúlszutyokban kell élni. Sok háztartásban a mosógép napontatöbb órán keresztül működik. Indokolt-e ez? Kánikulaidőszakokon kívül az egy napig hordott inget feltétlenül kikell-e mosni? A patyolat tiszta viselet, vajon nem egy rek-lámok által sugallt felfogás?

Izzadságunk mennyisége és szaga táplálkozási, öltözködésiés fűtési szokásainktól függ. A ruhanemű által felvett izzad-ságban lévő illó anyagok adják a kellemetlen szagot. Illótulajdonságaiknak köszönhetően ezek az anyagokszellőztetéssel nagyrészt a ruhákból eltávolíthatók. Az estelevetett és éjjelre az erkélyre kiakasztott ing reggelre meginttiszta szagú. Ha ezt a inget két napig hordjuk egy helyett,az már a mosásból származó szennyezést a felére csökkenti.Célszerű ruhát váltani amikor munkából, iskolából hazajöt-tünk. A levetett ruhákat ki kell szellőztetni.

Vásárlásnál részesítsük előnyben a természetes rostokból,pamutból, lenből, kenderből, gyapjúból készítettruhaneműt. A műanyag rostokból készített ruhákban kön-nyebben izzadunk. Kerüljük a környezetet jobbanszennyező oldószeres, száraz tisztítást is.

A legtöbb mosószerben lévő illatosító anyag változatlanulmegy át a víztisztító állomásokon. A halak legszívesebbenmellőznék ezeket a szereket. Van olyan illatszer is, amelyika halak nemi életét zavarja. Sajnos a kereskedelembenegyre kevesebb illatszer nélküli mosópor kapható. Vásár-lásnál részesítsük előnyben a természetes illó olajokkal il-latosított mosószereket. A legjobb az illatosító szereket nemtartalmazó (vagy igen keveset) mosóporok használata.

A mosószerekhez adott szövetpuhító, fertőtlenítő és fehérítőanyagok is átmennek a víztisztító berendezéseken. A ter-mészetes vízi környezet ezeket is szívesen nélkülözné. Ezeka fenntartások természetesen csak akkor érvényesek, havizünket csatornába, ill. hagyományos egyéni víztisztítóberendezésbe öntjük. Ha szappanos, tehát fekáliát nem tar-talmazó, vizünket szikkasztóba eresztjük, öntözésrehasználjuk, vagy a talajba szivárogtatjuk, bármilyen mosó-vagy mosogatószert használunk, annak környezeti behatásateljesen elhanyagolható. A szikkasztó gödrök üzemen kívülhelyezése és a háztartási (szappanos) szennyvíz „korszerű”tisztítása tudományosan indokolatlan, de felmérhetetlen

környezeti károkhoz és nagy kiadásokhoz vezet. Csak afekáliás víz szikkasztóba eresztését kell igen szigorúanmegtiltani.

Ivóvizünk és a vízszennyezés

A jól megválasztott ivóvíz is csökkenti a környezetszen-nyezést. A palackozott ásványvizek fogyasztása a műanyagpalackok millióit dobja a szeméttelepre. Az üvegbetétesmegoldás alig jobb, mert a visszaszolgáltatott üvegek szál-lítása energiát igényel, kimosása és fertőtlenítése pedig avizet szennyezi.

Amikor városi vizet iszunk, a környezetet kevésbé szennyez-zük. Ellemben azt sem szaban figyelmen kívül hagyni, hogyegy köbméter víz elosztása a városi hálózatban, közepesenegy kilowattóra elektromos energiát igényel. A házi esővízhasznosítás energiamérlege sokkal kedvezőbb. A városi vízfogyasztásának egészségügyi következményei is vannak.Mint ahogy azt a következőkben látni fogjuk, a törvényesenszavatolt ivóvíz hosszútávú fogyasztása sok esetben nemártalmatlan az egészségre. Különös figyelmet fogunk szen-telni a klórozásból eredő lassú és alattomosegészségkárosodásnak.

Akinek csak városi víz áll a rendelkezésére, igén jóminőségű, úgynevezett „éltető” vizet csak egy házi, fordí-

tott ozmózis rendszerrel tud előállítani. Sajnos egy ilyenberendezés legalább 400 €-ba kerül. Ezzel szemben olyanvizet ad, amelyik egyenértékű a legjobb palackozottásványvizekkel. Ha ilyen víz rendszeres vásárlásához viszo -nyítjuk, a fordított ozmózis berendezésbe befektetett összegigen hamar megtérül. Ismervén a klórozásból eredő súlyosegészségkárosodást, az ozmózisra elköltött pénz jó helyrebefektetett tőke. Hosszútávon a család orvosi- és gyógy -szer költségeit csökkenti. Ennek a készüléknek a környezetibehatása elhanyagolható.

Minimális környezetkárosodást és maximális minőséget azesővíz mikroszűrésével érjük el. Ilyen berendezések márMagyarországon is kapható. Én 5.000 forintért vásároltamegyet 2003-ban egy orvosi segédeszközöket árusító boltban.Kb. 20.000 forintért ma is hozzá lehet jutni. Aktív szénneltöltött mikronos likacsú, kerámia szűrőt kell kérni. Akerámia az esővízben lévő baktériumokat kiszűri, amíg azaktív szén a víz ízét javítja, valamint a vízböl kivonja aszerves, mérgező szennyesést is. A későbbiekben még rész -letesen visszatérek az esővíz szűrésére.

A legolcsóbb „éltető víz” a háztartásban

Ivóvíz előállítására nagyon ajánlom még a fordított ozmózisrendszert. Egy ilyen szűrővel mind a városi vízből, mindaz esővízből nagyon előnyösen és olcsón lehet éltető vizet

házilag készíteni. A szűrt víz a legjobb palackozottásványvizek minőségével egyenértékű. Ha a berendezésbefektetett pénz visszatérülését (idegen szóval: amortizálását)a palackozott víz árával számítjuk, a fordított ozmózisberendezés ára néhány hónapon belül visszatérül. Sajnos, akereskedelemben található fordított ozmózis berendezésekára nagyon magas (300 - 1200 €). A bennük lévő szűrőelem(membrán) világszerte csak egy vagy két üzemben készülés mindenütt azonos minőségű. A kereskedelemben ivóvízelőállítására forgalmazott berendezések ára nagyon külön-bözik, bár a szűrt víz minősége minden esetben azonos.

Nem régen találtam az interneten egy igen jó minőségűozmózis rendszert 56 €-ért. Az alacsony ár annakköszönhető, hogy a készüléket, bár azonos minőségűivóvizet ad, nem ivóvíz előállítására, hanem akvári-umokhoz árulják. A készülékhez a szokásos víztartályt semadják, ami szintén csökkenti az árat. A készülék óránként 2liter ivóvizet termel. A szűrt víz tárolására egy 5 vagy 10literes palackot (vagy köcsögöt) kell tehát rendszeresíteni.Vigyázat, nem szabad a berendezést szűrés közben hosszúidőre „elfelejteni”. Nyomás alatt tároló tartály hiányában(amit különben egy vízvezeték szerelő utólagosan is beépít -het), a palack (vagy köcsög) megtelik és a továbbiakbanszűrt víz a lakásban szétfolyik. Ezt elkerülendő, lehetségesa tároló palackot pl. a fürdőkádban, vagy a konyhai moso-gatóban elhelyezni. Viszont kár a szűrőelemet a csatornába

kiöntött vízre pazarolni.Minden liter szűrt víz után akészülék 4 liter vizet enged a lefolyóba, amivel a membrántöblíti. Esővíz szűrésekor az öblítő vizet a beton víztárolóbatanácsos visszavezetni. Fontos megjegyzés: A fordítottozmózison semmilyen baktérium, vírus, vagy másszennyező anyag nem mehet át: ez egy fizikai lehetetlenség.

Az esővíz minőségéről

A legtöbb, az esővíz minőségével kapcsolatos, széles kör-ben terjesztett vélemény egy helyes laboratóriumi vizsgálatután szétfoszlik. A következőkben ezeket, a sokszor csakúgy felvetett, felületes véleményeket vizsgáljuk meg.Mielőtt a víztárolóba kerül, az esővíz a légkörben bizonyosvegyi tulajdonságokat vesz fel. Ezek egy része természeteselváltozás, a másik része a légszennyezés következménye.A legszembetűnőbb elváltozás az esővíz savas jellege.

A levegő természetes széndioxid tartalma miatt, az esővízmég légszennyezés nélkül is savas kémhatású. pH értéke 5és 6 között van. A természetes széndioxid (CO2), ill. szénsav(H2CO3) mellett a levegő gyakran tartalmaz más, savaskémhatású, a szennyezésből eredő gázokat. A kőolaj éskőszén magas hőmérsékletű elégetésénél különböző nit -rogénoxid molekulák kerülnek a levegőbe. Ezeketgyűjtőnevükön NOx elnevezéssel illetik. Ezekhez adódikmég a kéntartalmú energiahordozók égetésekor felsz-

abaduló kéndioxid (SO2), ami az esővízben kénessav(H2SO3) formájában oldódik. A nitrogénoxid a vízzelsalétromos savat (HNO2) képez. A kénes- és salétromos sava levegő oxigénjével egyesül és kénsavat (H2SO4), ill.salétromsavat (HNO3) alkothat. Erősen szennyezettlevegőben az eső pH értéke ezek miatt 4 alá is süllyedhet.A savas kémhatású esővíz a mészkőből épült műemlékeketerősen rongálja, de a fenyves erdők is megsínylik a be-hatását. Ezzel szemben a savas jelleg az esővíz felhasználásszempontjából egy nagy előnynek számít. Ha a begyűjtöttesővíz nem lenne savas, felhasználás előtt vegyileg kezelnikellene.

Az esővízben lévő szén-, salétrom- és kénsav a víztárolóbana betonból bázikus elemeket old ki. Ez a semlegesítési reak-ció kalcium, magnézium, nátrium és kálium ionok mellettbikarbonát, karbonát, szulfát és nitrát ionokat juttat a vízbe.Az így feloldott ásványi sók több, mint 90 százalékakalcium bikarbonát [Ca(HCO3)2]. A nitrát ionok átlagoskoncentrációja 3 és 5 mg/liter között van. Az ivóvízben amegengedett legnagyobb érték 50 mg/liter nitrát. A beton-ból kioldott ásványi sók szükségesek a felhasznált víz jó bi-ológiai tulajdonságához. A nap által desztillált, a tetőre esővíz, bár savas, ásványi sókat csak nyomokban tartalmaz.Ilyen formában háztartási használatra alkalmatlan. A beton-tárolóban történő semlegesítés tulajdonképpen a kezeléselső lépése. A víz semlegesítése következtében az ásványi

sótartalom közepesen 80 mg/liter értékre emelkedik. Ebbőla mészkő kb. 30 mg/litert tesz ki. A tárolt víz tehát lágymarad. A betontároló tulajdonképpen nem más, mint egyföldalatti sziklás természetes víztároló üreg utánzata. Ebbőla megállapításból két alapvető adatot lehet megjegyezni:Gyakorlati tanácsok egy házi esővízhasznosító rendszermegvalósítására.

Az alábbiakban közölt adatok és tanácsok csak a TELESŐ(Országh rendszere – a szerk.) rendszer elhelyezéséreérvényesek. Más rendszerek elhelyezésénél az itt megadotttanácsok rossz megoldásokra vezetnek, de ennek a fordí-tottja is igaz: más rendszerekre vonatkozó tanácsok aTELESŐ rendszer elhelyezésénél jelentős többletkölt-ségeket vonnak maguk után.

A TELESŐ rendszer elhelyezése csak jól átgondolt tervekalapján ajánlott. Ehhez mindenekelőtt a jelen honlapesővízhasznosítással foglalkozó fejezeteit kell igen fi-gyelmesen elolvasni, építkezés esetén a tervező építésszel,a tervek elkészítése előtt elolvastatni. Az esetlegeskérdésekre, villámpostán válaszolok. A rendszer helyeshasználata érdekében igen fontos az esővíz minőségévelkapcsolatos elméleti részeket is elolvasni.A rendszer es-etleges hibáit több mint 30 éves tapasztalat alapján sikerülta minimumra csökkenteni. A használók százainak a megfi-gyelései és megjegyzései alapján mondhatjuk, hogy az eset -

leges problémák megelőzése egyszerű, de a legtöbbet a ter-vek helyes kidolgozásával kerülhetjük el. Az esővíztárolóés a hozzávaló bekötések elhelyezése a ház terveit is mó-dosíthatja. Az utólagos módosítások nagy többletköltségetvonzanak. Ismételjük, hogy a tároló nem más, mint egy föl-dalatti vizes barlang mesterséges utánzata, amiben az esővízjó állapotban megmarad. Ehhez nagyon fontos a tároló földalá helyezése. Az esővíz savasságát csak beton-, tégla-,vagy mészkő falak biztosítják. Műanyag- vagy fémestárolóban a víz nagy valószínűséggel megposhad.

Felhasznált anyagok a tetőhöz és ereszekhez

Tetőfedésre olyan anyagokat használjunk, amelyek a vízminőségét nem rongálják. Ide tartozik a hagyományos,lehetőleg zománcozott, cserép, hogy a moha ne ragadjonrá, a természetes palakőből készített tető is nagyon jó, nemis szólva az üvegtetőről. Az esővíz minőségének szenteltfejezet fenntartásait figyelembe véve, a cinkből készült tetőis megfelel. A mesterséges pala, a horganyzott bádog és aműanyagtető is, bár némi fenntartásokkal, megfelel.Ereszeket cinből, horganyzott bádogból, rozsdamentes acél-ból, műanyagból, valamint égetett cserépből is lehetkészíteni. Ha a meglévő tető nem megfelelő anyagból van,az a víz szűrését megnehezítheti. Ez természetesen nem je-lenti azt, hogy a tetőfedést újra kell kezdeni. A nemmegfelelő tető anyagra mindig van valamilyen szűrési

megoldás – rendszerint sekély többletköltséggel.

A réz, az ólom és az alumínium

Ezekből a mérgező fémekből tetőt lehetőleg nekészíttessünk. A réz és az ólom a savas eső vizében gyengénoldódik és mint nemkívánatos anyag a tárolt vízben is meg-jelenik. Ha a nehézfémek esetében a legkisebb kételymerülne fel, jobb a vizet a kérdéses fémre elemeztetni. Egyilyen részleges elemzés nem kerül sokba. Ha a mért kon-centráció az ivóvíz normáit meg is haladja, a begyűjtöttvizet, iváson és főzésen kívül minden másra lehet használni– veszély nélkül. Ilyenkor ivásra és főzésre a szokásoskerámia mikroszűrő helyett, a vizet egy fordított ozmózisrendszerrel kell előállítani.

A fazsindelyes tető

Hegyvidékeken gyakran hasznának ilyen tetőfedő anyagot.Sajnos a fatető esővíz begyűjtésére nem nagyon alkalmas.A ráhulló víz egy részét a fa visszatartja és az eső végénelpárologtatja: gyengén szitáló esőből kevesebb jut atárolóba. Az ilyen tetőt használók a veszteséget 5%-ra be -csülik. A legnagyobb gondot azonban a begyűjtött vízminősége okozza. A fában lévő illó olajok és a lignin avíznek barna színeződést adnak. Az évek folyamán ez aszíneződés fokozatosan csökken, végül halvány sárgáról 5

– 6 év után színtelenné válik. A barna szín oka a vízbenlebegő (szuszpenziós) szilárd szerves anyagok, amelyek abaktériumok robbanásszerű szaporodásához vezetnek. Sze -rencsére ezek a baktériumok az egészségre nem károsak.Viszont barna vízben fürödni nem kellemes. Türelmesen kikell várni a zsindelyek öregedését, amikor a begyűjtött vízvégre tiszta lesz.

Mesterséges tetőfedő anyagok

Lehetőleg kerüljük a könnyű mesterséges tetőfedőanyagokat, mint a cserepeket utánzó olcsó műanyag burko-latot. Több használó panaszkodott a víz „gumi” szaga miatt,amit még az aktívaszén szűrő is nehezen tud kivonni. Agyakran felújítandó aktívaszén szűrőelemek ára miatt többcsalád lemondott az esővíz használatáról – mégvécéöblítésre is. Más használók viszont az ilyen tetőről tel-jesen szagtalan vizet gyűjtenek be. A tetőfedő anyagminőségi különbségei feltehetően a gyártó cégtől függenek.Olcsó és könnyű műanyag tetőknél jobb tehát ebben az ügy-ben a kereskedőt megkérdezni. Kátrány és bitumen alapútetőknél a kellemetlen szag egy – két év alatt eltűnik. Addigviszont a víz csak kertlocsolásra alkalmas.

A tetőfedő anyagok gyártása nagyon gyorsan fejlődik. Szá-mos levelezőm számolt be sikeres TELESŐ rendszerről újtetőfedő anyagokkal, mint az EPDM (etilén propilén dién

monomer), TPO (termoplasztik poliolefin), vagy még a jóöreg PVC (polivinil klorid). Az ilyen tetőkről begyűjtöttvíz, bár szagtalan, nem tudjuk milyen anyagok(monomerek, katalizátorok, festékek, stb.) oldódhatnak beróluk a vízbe. Erről tanulmány tudtommal még nem készült.Nem tudjuk azt sem, hogyan viselkednek ezek az anyagokaz öregedés alatt, valamint a nap ultraibolya sugarainak ahatására. Jobb tehát az óvatosság, ami nem jelenti azt, hogyezeket az olcsó és könnyű anyagokat eleve elvessük. Akockázati tényező a használónak kedvez: nagyon kicsiannak a valószínűsége, hogy a beoldott nemkívánatosanyagok még külsőleges használatnál is gondot okoznának– kivéve az allergiában szenvedőknek. Az ivóvízelőállításánál a kerámiaszűrőben lévő aktívaszén betétezeket a nemkívánatos anyagokat megköti. Óvatosságbólnem árt a nem ivásra szánt vizet is egy külön aktívszénnelszűrni. A szűrőelemek rendszeres cserélése a víz önköltségiárát megemeli. Amint azt már említettem, a nem helyesenkiválasztott tetőfedő anyag, a szűrésnél többletköltséggel jár.

Lapos és gyepesített tető

Betonburkolatú lapos tető nagyon megfelel, kivéve, harendszeresen járnak rajta, mint egy teraszon. A gyepesítetttetőt jobb elfelejteni. Ilyen tetőkről esővizet begyűjteninagyon körülményes. Nem is beszélek a vízhatlansági prob-lémákról és a megerősített (költségesebb) tetőszerkezetről,

amit az ilyen tető megkíván. A növények kisebb záporokvizét egyszerűen elpárologtatják: a víz nem kerül a tárolóba.Nagyobb esők egy része begyűjthető, de a víz minőségenagyon rossz. A barna színű víz, ami a tárolóba kerül, nagymennyiségű humuszt tartalmaz szuszpenzió formájában. Eza baktériumok eszményi táptalaja. A szűrők nagyon gyorsantelítődnek és az elemeket gyakran kell cserélni. A nyert vízönköltségi ára magas.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyepesített-és/vagy lapos tető elhelyezése egy nagyon értékes lakhatótérfogatot szüntet meg: a padlásteret. Ez utóbbi mégkésőbbi használatra szánt lomok, vagy kevésbé használt tár-gyak tárolására is kitűnő. Amikor a család megnövekedik,a padlásteret viszonylag szerény költséggel lakhatóvá lehettenni. Lapos tető esetén erről le kell mondani.

Az azbeszt tető problémája

Régebben a mesterséges pala zsindelyekbe azbesztet is kev-ertek, amit «Eternit» néven árultak. Ma már az ilyen zsin-delyek gyártása és elhelyezése tilos. A régi mesterségespalatetőkről begyűjtött víz azbesztet nyomokban tartalmaz,amit még a kerámia mikro-szűrő sem szűr ki. Akik ilyentetőkről gyűjtik az esővizet, eddig nem találkoztakkülönösebb egészségi problémával. Az azbeszt mérgezőhatása lenyelés esetén nem bizonyított. Az

emésztőrendszeren minden kár okozása nélkül átmegy.Ezzel szemben az azbeszt, belégzéssel bizonyítottantüdőrákot okozhat. Jobb tehát az azbeszt tető padlás terébennem tartózkodni. Akik félnek az azbeszt esetleges mérgezőhatásától, ivóvizüket kerámia mikro-szűrő helyett fordítottozmózissal állítsák elő.

Vízhatlanító szerek a tároló falaira

Munkatársam, a kanadai építész André Leguerrier, áttanul-mányozta a kereskedelemben található vízhatlanító sze -reket, amelyeket víztároló medencéhez használnak.Jelenleg egyre több ilyen anyagot árulnak, amelyeket atároló belső falaira rá lehet kenni. Sajnos egyetlen gyártócég sem tudta szavatolni az anyag sav semlegesítőképességét. Egy esővíztárolóban a víz savasságát feltétlenülsemlegesíteni kell. Több levelezőm visszajelzése szerint,azok a kenhető anyagok, amelyek a vízhatlanítópolimereken kívül még cementet is tartalmaznak, képesekaz esővizet semlegesíteni. Nagyobb tároló építésénél jobbtehát a tervezett anyagot először kipróbálni. Erre egy teknőtkell szerezni, aminek belsejére a tervezett vízhatlanítóanyagot rá lehet kenni és esővizet tárolni benne. Ha azesővíz néhány óra után semleges lesz, az anyag megfelel.A próbához vagy pH-mérő, vagy indikátor papír szükséges.

Az ereszcsatornák tervezése és karbantartása

A tetőre hulló faleveleket az ereszcsatorna lefolyó csövérehelyezett ráccsal vissza lehet tartani. Egyesek vékonydrótrácsot helyeznek (kb. 5-8 mm-es lyukakkal) az eresz -csatorna fölé a teljes hosszon. Ez is visszatartja afaleveleket, de az esetleges döglött madarakat is. A rácsokatés az ereszeket évente legalább kétszer – tavasszal és az őszvégén – ellenőrizni kell. Szükség esetén az ereszekből aport vagy iszapot el kell távolítani. A kereskedelemben alefolyócsőbe helyezhető levélszűrőket is árulnak. Az elhe-lyezésüket a dugulás veszélye miatt nem nagyon ajánlom.Részleges duguláskor a lefolyó víz egy része elvész és nemjut a tárolóba. A ház terveinek az elkészítésénél figyelembekell venni az ereszek karbantartását is. Az ereszekhez létrá-val könnyen hozzá kell tudni férni.

A tetőről lejövő víz előszűrése

Az ereszcsatornából kifolyó vizet, mielőtt az a tárolóbakerül, a legnagyobb szennyeződésektől jobb megszabadí-tani. Erre az egyik leghatásosabb eszköz az ereszcsatornaalá helyezett műanyag szűrőkosár amit egy műanyagvízelosztó tartályba kell elhelyezni. A kosarat a tartályból,kiürítésre rendszeresen ki kell emelni. Van aki beton-tartályba helyezett homokszűrőt használ, ami nagyon hatá-sos, viszont elég drága.

Árulnak még 100 mikronos likacsú falevél szűrőt is,aminek a szűrőeleme egy műanyag szivacspárna. Ezt aszűrőt minden nagyobb zápor után tisztítani kell. Nagyonporos és száraz vidékeken néha hetekig, sőt hónapokig nemesik az eső. A száraz időszak utáni első zápor nagymennyiségű port vihet a tárolóba, ahol az, iszap formájábanlerakódik. Ide nem felesleges minden lefolyócső alá egy kb.50 literes, jó fedett, ülepítő medencét elhelyezni. A túl-folyót, amit a tároló felé menő csőre rákötünk az ülepítőben,egy lefelé fordított könyökcsővel látjuk el. Ez akadályozza meg a vízen úszó szennyeződések továbbjutását. A rág -csálók és a békák behatolásának a megakadályozására, azülepítő fedelét gondosan le kell zárni.

A száraz évszak utáni első zápor által szállított por tárolóbajutását egy nagyon ötletes, gémeskút szerű szerkezettel meglehet akadályozni. Egy jó barkácsoló ezt el is tudjakészíteni. Az eresz lefolyó melletti szakaszába egy kb. egyméteres mozgó szakaszt kell beépíteni. Ez az eresz szakaszegy vízszintes tengelyen fordulva lefelé billenhet, vagyvissza mehet az eredeti helyére. A mozgó ereszt egy vizeshordóba helyezett úszó mozgatja fel vagy le. Felsőhelyzetben, amikor a hordó tele van vízzel, a mozgó eresza rendes helyén van: a víz a tárolóba ömlik. Amikor a hordóüres, az úszó az ereszt lehúzza és az esővíz a hordóbafolyik. A száraz évszak alatt a hordót ki kell üresíteni. Azelső zápor eleje, a tető és az ereszek porát a hordóba önti.

Amikor a hordó megtelik, az úszó a mozgó ereszt újra arendes helyére tolja, és a tárolóba már tiszta víz ömlik. Eza megoldás hatásos, de figyelmet igényel. Ha elfelejtjük ahordót kiüríteni a rendszer mintha ott sem lenne: nemműködik és a por csak a tárolóba kerül. Szerintem alefolyók alá helyezett ülepítők, vagy szűrő kosarak és egyjó derítő medence minden esetben jó eredményt ad. Igaz azülepítőket rendszeresen ki kell kotorni, a szűrő kosarakatpedig megtisztítani. Sok háztartásban a víz közvetlenül aderítő medencébe folyik. Ez is jó megoldás, bár nagyonporos vidékeken a por bekerülhet a tároló medencébe ésonnan a szűrőelemekbe, amelyeket kissé gyakrabban kellkarban tartani, ill. cserélni.

Az esővíztároló helyes méretezése

A tároló méretezésénél követnek el legtöbben hibákat. Akiknem gondolkoznak a helyes méreteken, tárolójukat mindigtúl kicsire méretezik. Az ilyen tároló vízzel gyorsan megte-lik és esős időben a túlfolyón sok víz vesz kárba. A túl-folyón elveszett víz viszont száraz időben nagyon hiányoznifog. A helyes méretezés annál is inkább fontos, mert utóla-gos kijavítása nagyon sokba kerül. Eszményi esetben aházat már úgy tervezik, hogy az adott lehetőségekhezképest tetőfelülete a lehető legnagyobb legyen: nagy tető =sok begyűjtött esővíz és ennek az állításnak a fordítottja isigaz.

Sokan azt hiszik, hogy a tárolót a család nagyságához kelligazítani. Ez csak akkor helyes, amikor a tető igen nagy:több vizet «termel», mint a család szükséglete. Ilyenkorcsak akkora tároló kell, ami a szükségleteket kielégíti. Azesetek túlnyomó többségében a tető túl kicsi ahhoz hogy acsalád teljes vízszükségleteit fedezze.

Egy másik, igen gyakori tévedés azt hinni, hogy a tárolóméretei az évi csapadékmennyiséggel arányosak. Ennekpontosan a fordítottja az igaz: minél aszályosabb egy vidék,annál nagyobb tárolóra van szükség. Még hozzáadnám:nem folytonos használat esetén (nyaralók, hétvégi házak),a tároló nagyobb, mint állandóan lakott családi házaknál. Állandó használat mellett, mérsékelt égöv alatt, a tároló tér-fogata kizárólagosan a tető felületének a vízszintesvetületétől függ. Kiszámítása egyszerű: minden nézetmétervízszintes tetővetülethez legalább 150 liter tároló térfogatszükséges. Például egy 10x10 méteres (100 m²-es) családiházhoz egy legalább 15 m³-es tárolót kell építeni. Ez a tér-fogat a tároló- és az derítő medence együttes térfogata. Ter-vezésnél a kapott értéket mindig felfelé kell kikerekíteni.Betonból, téglából, vagy mészkövekből épített tárolók es-etében a derítő medence az össztérfogat kb. egy ötöd részét(20%-át) foglalja el. Nyugat-Európában az előregyártottbeton tartályok olcsóbbak, mint az épített tárolók. Mag-yarországon még (2010-ben) az épített tárolók az olcsóbbak.Előregyártott tárolók elhelyezésénél a számított térfogatot

több, kisebb méretű tároló sorozatba való összekötésével isel lehet érni. Például egy 120 m² alapterületű házhozelméletileg 18 m³ tárolótérfogat szükséges. Ezt egy 10+5+3m³-es tárolók egybekapcsolásával el is lehet érni. Ebben azesetben a tetőről lefolyó vizet a 3m³-es tárolóba vezetjük,ami a derítő medence lesz. Innen folyik a víz a másik kéttárolóba. Biztonságosabb azonban a rendszert kissétúlméretezni és 10+5+5 m³-es tárolót elhelyezni.

Régebben 100 m² tetőhöz csak 14 m³ tárolótérfogatot tanác-soltam. Ezt a számot az évi csapadékeloszlás alapján,egyenletes fogyasztást feltételezve, számítógépes model -lezéssel számítottam ki. Ez több mint 20 évig 1980-tól2000-ig jól bevált. Az utóbbi évtizedben sok család tapasz-talata alapján, feltehetően a csapadékok más eloszlása miatt,a 14 m³ tároló térfogat kicsinynek bizonyult.

Több tároló elhelyezésénél a víz az egyikből a másikbafolyik. Az összekötő csövet jobb a tároló felső részére tenni1 – 2 cm-rel a túlfolyás szintje alá. Az esetleges föld-mozgásból eredő csőtörések elkerülése végett, jobb azösszekötő csöveket hajlékonyra tervezni. Egy vastaggégecső erre a használatra megfelel. Felső átvezetésnélminden tárolóba külön szívócsövet kell elhelyezni, amitelzáró csapokkal felszerelt csőrendszer köt össze a házi szi-vattyú teleppel. Van aki az összekötő csöveket a tárolókaljára szerelteti. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy

a különböző tárolókban a közlekedő edények törvénye sz-erint, a víz szintje kiegyenlítődik s így egyetlen szívócsővelüzemel az összes tároló. Az elrendezés hátránya azösszekötő cső repedése esetén, az összes tárolóban lévő vízelveszítése.

A derítőmedencében az ülepítőből jövő vízben lebegőszilárd szennyező anyagok a medence aljára iszap for-májában rakódnak le. Más, a víznél könnyebbszennyeződések, a víz felületén úsznak. Ezért kell a derítőtúlfolyóját, amelyik a tárolóba folyik, egy lefelé fordítottkönyökcsővel felszerelni, a derítő oldalán.

Milyen anyagból legyen a tároló?

A felhasznált víz minőségének a javítására olyan anyagokatkell kiválasztani ami az esővíz természetes savasságát sem-legesíti. Ezért kell mellőzni a műanyag és a fémes tárolótartályokat. Esővíztárolónak három anyag jöhet számításba:a beton, a malterral burkolt téglafal és a természetesmészkő.

A műanyagtárolók (PVC, polietilén, polipropilén) ezzelszemben sokkal olcsóbbak, könnyebben szállíthatók éselhelyezhetők, mint a betontárolók. 2009-ben egy kísérletetvégeztünk a PVC tárolók felhasználását illetően. Egy 80m²-es tetőről a vizet egy 1500 literes beton

derítőmedencébe vezettük. A derítőmedence túlfolyójánkijövő, teljesen semlegesített vizet, 5 darab 2000 literes föl-dalatti műanyag tartályba vezettük. Ezekben a tárolókbana víz azóta is megőrzi igen jó minőségét. A kisméretű betonderítőmedence műanyagtárolókkal összekötve bizonyul aleggazdaságosabb megoldásnak. A már meglévőműanyagtárolókba egy kötél segítségével, mészkődarabokkal teli, zsák hálókat lehet leereszteni. Itt ki kellkísérletezni azt a mészkő mennyiséget, amelyik elegendő asemlegesítésre.

A tároló vízhatlanná tétele

A tárolóba behatoló talajvíz, a begyűjtött esővíz minőségétnagyon ronthatja. Ezt elkerülendő, a tároló falainak a külsőfelét kátránnyal, vagy más vízhatlan anyaggal kell bekenni.A falak belső része viszont egy vékony, de igen sima maltervakolatot kap. Malter helyett egyesek korszerű, cementettartalmazó polimer vízhatlanító anyagokat használnak.Kerülni kell, a cementet (ami a vizet semlegesíti) nem tar-talmazó vízhatlan anyagokat.

Nagyon régi esővíztárolók

Régi várakban, katonai erődítményekben gyakrantalálkozunk több száz éves, mészkőből építettesővíztárolókkal, amelyekben a víz még mindig tiszta. A

múlt század elején épített brüsszeli házak pincéiben mindigvolt esővíztároló aminek vizét főleg tisztálkodásra ésmosásra használták. A mosókonyha (és sokszor a konyhais) mindig a pincében az esővíztároló mellett volt, aminekvizét úgy csapolták meg, mint egy hordót. Az esővíz egynagyméretű sárgaréz csapon folyt a kőből készültmosóteknőbe, vagy a melegítő rézüstbe. Érdemes megje-gyezni, hogy az általunk látogatott régi brüsszeli házakesővíztárolóinak a térfogata a tető felületéhez képest min-den esetben közel állt a fent javasolt értékekhez. Az 1930-as évek után mindenhová bevezették a városi vizet éselhitették a lakossággal, hogy az esővíz «nem higiénikus».Sok régi víztárolót vagy betemették törmelékkel, vagypincehelységgé alakították át. 1985 óta egyre több régivíztárolót restaurálnak és helyeznek újra működésbe. Abrüsszeli önkormányzat néhány éve anyagi támogatást isad ezekre a munkákra.

A francia Bretagne tartományban a kutak vize hagyo -mányosan rossz minőségű volt – még a vegyimezőgazdaság és az ipari sertéstenyésztés bevezetése előttis. Minden ház mellett volt egy földalatti, mészkőbőlkészült nagy esővíztároló. A lakosság ivásra is,évszázadokon keresztül ennek a vizét használta. Csak ajószágot itatták az ásott kutakból. Az 1950-es évektől ott isfokozatosan mindenhová bevezették a városi vizet. A házakvízhálózatra való bekötését kötelezővé tették annak el-

lenére, hogy a csapvíz a legtöbb városban és községbenigen rossz minőségű volt. Az ipari sertéstenyésztést nagyonkifejlesztették, aminek a következtében a hígtrágyából avíztartalékokban erős lett a nitrát szennyezés . Bretagne-ban 2000 óta egyre több TELESŐ rendszert helyeztek el,ami a hatóságok dühét váltotta ki. 2008-ban az esővízházon belüli felhasználását Franciaországban törvényilegbetiltották.

A víztárolóhoz használt beton minősége

A tároló betonjának minőségét illetően TELESŐ rendszerthasználók részéről gyakran kapok aggódó kérdéseket. Alegtöbb cementgyárban ipari- és háztartási szemetet,valamint szárított szennyvíztisztítási iszapot égetnek, amit«helyettesítő üzemanyagnak» neveznek. Felvetődik akérdés: vajon az üzemanyagban lévő mérgező anyagok nemkerülnek-e bele a gyártott cementbe és a tároló betonjábóla begyűjtött esővízbe? A kérdés jogos, ugyanis a cement-gyárak füstgázaiban gyakran jeleznek mérgező dioxin ve-gyületeket. Azonkívül a cementgyártásnál elégetetthulladékokban nehézfémek is lehetnek. A betonozáshozhasznált un. Portland-féle cementeket 1700°C-n égetik.Ilyen magas hőmérsékletet egyetlen szerves molekula sembír ki: széndioxiddá és vízzé ég. A nehézfémek egy részeezzel szemben a cementbe kerülhet. Szerencsére, ezen ahőmérsékleten a nehézfémek a cementbe vízben oldhatatlan

oxidok és szilikátok formájában épülnek be. A cement-gyárak füstgázaiban megfigyelt dioxinok a kéménybenlehűlt gázokban keletkeznek. Elemzési kampányaink alattegyetlen betontárolóból kiemelt vízmintában nem találtunkaz ivóvíz szabványait meghaladó mennyiségű nehézfémet.Városi vizekben, ezzel szemben még a törvény is megengedidőleges érték túllépést.

Előregyártott betontárolók

Előregyártott betontárolókat rendszerint hengeres, vagyovális-hengeres formában árulják. A rezgetett vasbeton ahasználatnak megfelel, bár néha kisebb módosításokhasznosak lehetnek. Ha a belső falak nem elég simák, mal-terral le lehet őket simítani. Nagyobb tárolókban hasznos a«padlózatot» a mélypontba helyezett zsomp kialakításávalmódosítani. Erre a témára még visszatérünk. Ügyelni kella lejárati nyílás nagyságára, amelyen még egy testes em-bernek is könnyen át kell férnie, még akkor is, amikor egylétrát is leeresztettünk a tárolóba. Az igen nehéz betonfedőnyílást, könnyebben felemelhető, erősített alumíniumlemezzel, vagy acéllemezzel kell helyettesíteni.

A tároló(k) elhelyezése

A tárolt víz minőségének a megtartásához, állandóhőmérséklet kell. Ezt csak a tároló eltemetésével lehet

elérni. Számos tervező a tárolót a ház melletti terasz alattépíti ki. Ha ez nem lehetséges, akkor a tárolót lehetőleg aház közelében kell elhelyezni. Tervezésnél ügyelni kell alefolyó csatornát és a tárolót összekötő cső helyez lejtésére.Ezt a csövet a fagytól nem kell védeni, mert csapadék esésidején kívül mindig üres. A benne lévő víz hőtehetetlenségemiatt, a tároló sem igényel különösebb fagyvédelmet.

A tárolót az épület alá is el lehet helyezni. Helye lehetőlegnem lakott helységek (garázs, kamra, mosókonyha, stb.)alatt van. Már létező épületeknél a tárolót pl. egy utólagmegépíthető mellékhelység (garázs, félszer, tűzifa raktár,kerti szerszámos faház, stb.) alá is el lehet helyezni. Atárolóknak a kerti pázsit alá való helyezésekor jó tudni,hogy egy 12 – 20 cm földréteg takaróra telepített gyep gy-orsan kiszárad: a másutt zöld pázsiton egy téglalap- vagykör alakú sárgás folt lesz. A tároló tervezésnél egy pót-be-folyót is elhelyezhetünk az esetleges, még építendő kertiépületek (félszer, üvegház, szerszámos, tűzifa tároló, stb.)tetejéről lefolyó víz utólagos begyűjtésére.

Egy, vagy sorozatba kötött több tároló?

Előregyártott betontároló elhelyezése egy kertben néha ne-hézségekbe ütközik. Pl. 20 vagy 30 köbméteres beton-tárolókat csak különleges, erre tervezett hatalmastehergépkocsik szállíthatják és elhelyezésükhöz nagy

darukra van szükség. Már beépített kertes városnegyedek-ben ilyen gépek ritkán hatolhatnak be a kertekbe. Ebben azesetben három lehetőség kínálkozik:1. A kertben kőművesekkel építtetünk egy tárolót. Ez eléggéköltséges megoldás.2. A tervezett tárolási térfogatot több, kisebb méretű beton-tároló sorozatba kötésével valósítsuk meg.3. Egy kisméretű beton- vagy téglatároló (amit derítőnekfogunk használni) megépítése után több, sorozatba kötött,2 – 3 köbméteres műanyag tárolót temetünk el, amelyekbena, derítőben semlegesített, vizet tároljuk. Ez a legolcsóbbmegoldás, de a célnak nagyon megfelel.

A tárolók felszerelése

A rendszer tervezésénél figyelembe kell venni a tervszerűés megelőző karbantartás (TMK) lehetőségét. A szívócsőátmérője legalább egy colos legyen. A végére egy úszó láb-szelepet helyezünk el. A tárolóban esetleg megjelenőszagok elkerülése végett, a vizet néha buborékok segít-ségével levegőztetni kell. Nem szabad tehát elfelejteni arendszer levegőztetéséhez szükséges szerelvények elhe-lyezését sem. Egy díszmedence buborékoltatóüzemeltetéséhez elektromos vezetékek és egy kapcsoló isszükséges. A buborékoltató szerkezetét közvetlenül atárolóba lehet elhelyezni, ekkor nem kell a levegőt vezetőcsövet kívülről a tárolóba vezetni. A buborékoltató

szórótányérját a tároló aljára kell tenni, lehetőség szerint acsapóajtó alá. Ez utóbbit kinyitva a szórótányér működéseellenőrizhető. Ha a buborékoltató berendezést nem ishelyezünk el, a tároló elhelyezésénél, jó a helyét és áramel-látását előre kialakítani.

Ha ivóvizünket fordított ozmózissal állítjuk elő, a membránöblítő vizét vissza kell vezetni a tárolóba. Ki kell tehátalakítani a visszafolyó csövet. Egy tároló túlfolyóját a szen-nyvízcsatornára lehetőleg ne kössük rá. Onnan kellemetlenszagok és patkányok jöhetnek be. Állandó használatbanlévő, és helyesen méretezett tároló túlfolyója gyakorlatilagnagyon ritkán működik. Egy viszonylag kisméretűszikkasztó, Vagy szórógödör erre elegendő. Vigyázat, arágcsálók behatolásának a megakadályozására a túlfolyócsövére egy rácsot erősítünk.

Talán magától értetődő a dolog, de karbantartáshoz atárolóba le kell tudni menni. Van aki a tároló falába, már azépítésnél, fémlétrát erősít. A lejárat tehát elég nagy leszahhoz, hogy egy létra is elférjen, valamint egy személy alétrán egy vödörrel a kezében a tárolóból ki tudjon jönni. Atároló aljára, de csakis az aljára, olcsó sima burkolólapokathelyezünk, ami a karbantartást megkönnyíti. Így a tárolótisztítása nem lesz nehezebb, mint a konyha felmosása. Aszennyes mosó víz a tároló mélypontján elhelyezett zsomp-ban gyűlik össze, amit egy olcsó búvárszivattyú segít-

ségével a tárolóból kiemelünk. Ennek hiányában egy, pl. 10m³-es tároló tisztítása után, kb. 50 vödör szennyes vizet kelllétrán a tárolóból kicipelni.

A tároló csapóajtaját könnyűre kell kialakítani. Egy betonzárólap kiemeléséhez komoly izomerőre van szükség, ezérta csapóajtó sokkal könnyebb acél, vagy bordázottalumínium lemezből készül. Fogantyúja is könnyenkezelhető lesz. Nagyméretű tárolók karbantartásához amennyezetre jó egy vagy két vízhatlan lámpát erősíteni.Ezeket a lámpákat a házban elhelyezett, jelzőfénnyel felsze -relt, kapcsolóval lehet be- és kikapcsolni. Mennyezeti lám-pák hiányában, lábakkal a vízben, hordozható lámpákhasználata életveszélyes.

A ház belső vízvezeték berendezése

A házi szivattyútelep a vizet a házi vízvezetékbe nyomjabele a megfelelő (3 – 5 bár) nyomáson. Üzemeltetéséhezlegalább egy 350 wattos motor kell. A dugattyús szivattyúknagyon jól működnek de viszonylag drágák. Ezenkívül elégnagy, kb. 200 literes tartály kell a működésükhöz. Az isigaz, hogy egy ilyen nagy tartály egyenletesebbüzemeltetést biztosít, valamint az indításkor szükségesáramfogyasztási többletet is lecsökkenti: a gép csak ritkánindul be. A centrifugál szivattyúk olcsóbbak, bár ezek isjól működnek. Üzemeltetésükhöz egy 25 – 30 literes tartály

is elegendő, bár áramfogyasztásuk a tartály térfogatának anövekedésével csökken. Egy 200 literes tartály elhelyezésétaz áramfogyasztás csökkenése, néhány év alatt kifizeti.Amikor ivóvizünket nem kerámia mikro-szűrővel, hanemfordított ozmózissal állítjuk elő, a szivattyúhoz anyomáskiegyenlítő tartály elhelyezése kötelező. Ennekhiányában a szivattyú percenként többször is, igen rövididőre beindul, fogyasztása nagyon megnő, míg élettartamalecsökken. A kutakhoz használt búvárszivattyúk üze -meltetésére sajnos sem tapasztalatom, sem ismereteim ninc-senek. Csak azt tudom, hogy ilyen szivattyú csak 7 méternélmélyebb kutaknál elkerülhetetlen. Amikor városi vizethasználunk, házon belül egy félcolos csőrendszer elegendő.Amikor a ház vízellátását egy házi szivattyútelep végzi, egycolos csövek elhelyezése nagyon ajánlott. Több csapegyidejű kinyitásakor vékony csövekkel a nyomás a rend-szerben leesik.

Külön csővezeték a városi- és az esővíznek?

A mindenütt tanácsolt megoldás helyett, hangsúlyoznunkkell, hogy a TELESŐ rendszerben nincs szükség kétkülönböző vízvezeték rendszerre, ahol az egyikben csakeső-, a másikban csak városi víz folyik. Innen adódik az,hogy a rendszer használatához a házban már meglévővízvezeték, minden átalakítás nélkül használható. Mindenmás esővízhasznosítási rendszerhez kötelező két, egymástól

elválasztott csőrendszert kialakítani. A kereskedők általajánlott megoldások mindig jóval drágábbak és sokszorkevésbé hatásosak, mint az itt leírt rendszerben. Vásárláselőtt nagyon ajánlott a teljeskörű tájékozódás. Ha egykereskedő a TELESŐ rendszert nem ismeri, a tanácsaialapján kiépített berendezés mindig drágább lesz. Sokszorteljesen felesleges, vagy nem kihasznált drága kellékekvásárlására ösztönzi a vevőt.

A városi vízművek két csőrendszer kiépítését kérik.Elképzeléseik szerint az esővizet legfeljebb kertöntözésreés vécéöblítésre lehet csak használni. Néhány szakemberaz esővíz mosásra való felhasználását még elképzelhetőnektartja, bár nem tanácsolja. Így érthető az az állítás, ami sz-erint a TELESŐ rendszer elhelyezése a használó részérőlegy mélyreható gondolkodást igényel és egy újszerű filozó-fiai hozzáállást. Ismétlem: a TELESŐ rendszer egy igenszigorú tudományos elméleti és gyakorlati eljáráson alapul.A TELESŐ rendszerrel kilépünk az intézményesítettfelelőtlenség társadalmából és ivóvizünket felelősvízgazdálkodó módjára magunk állítjuk elő.

Amikor nincs elég esővizünk

Amikor a tető túl kicsi ahhoz, hogy az esővíz a család szük-ségleteit ellássa, a ház belső vízvezetékeinek a táplálását avárosi vízhálózatból kell kiegészíteni. Első lépésben a vécét

(ha mindenáron ragaszkodunk hozzá), a kerti- és a garázs-ban lévő csapokat állandó jelleggel rákötjük a városivízórára. Ezzel a döntéssel a család belső vízszükségleteit30 – 40%-al lecsökkentjük. Ilyen körülmények között azesővíz a szükségleteket nagyobb eséllyel fedezi. Ha ennekellenére sincs elég vizünk, más műszaki megoldásokkínálkoznak. A tárolóban lévő víz szintjét ekkor jobb fi-gyelemmel kísérni, hogy egyrészt ahhoz igazítsuk vízfo-gyasztásunkat, másrészt meghatározzuk a pót-vízforrásravaló áttérés időpontját.

Egy elektromos vízhiány jelző , elektromos vízszintjelzővagy légszintmérő segítségével mindenkor ismerjük a mégrendelkezésünkre álló víz mennyiségét. Ezeket aműszereket a konyhában, vagy bárhol a házban el lehethelyezni. A fűtőolaj tartályokban lévő folyadék szintjét islégszintmérő segítségével ellenőrzik. Esővíz tárolókban isez a legolcsóbb megoldás. A kereskedelemben 50 és 100 €között van az ára.

Akik szeretnek elektronikus műszerekkel és számítógéppeljátszani, a tárolóban lévő víz felméréséhez és a városi vízrevaló automatikus átváltáshoz elhelyezhetnek egy műszer -falat . Ez a megoldás természetesen igen drága. Egy olyanúszóhólyag segítségével, mint amilyen a vécéöblítőkbenvan, elektromos jelfogók segítségével automatikusan kilehet nyitni és bezárni azt a tároló túlfolyó szintje fölé

helyezett városi vízcsapot, amelyik esővízhiány esetén akövetkező záporig való fogyasztásra egy-két köbmétervárosi vizet enged a tárolóba. A legolcsóbb megoldás egynéhány méter locsolótömlő vásárlása, aminek a segítségévela vízóra melletti csapról vizet öntünk a tárolóba. A leg-elegánsabb és legcélszerűbb megoldást a vízművek szig-orúan tiltják. Ez nem más, mint a házi esővízhálózat vagyaz esővíz szivattyú telepére, vagy a vízórára való közvetlenrákapcsolása. Az átkapcsolást az egyik rendszerről amásikra két elzárócsap segítségével bármelyikvízvezetékszerelő könnyen és olcsón megoldja. Biztonságkedvéért, ilyenkor jobb a vízóra kimeneteli csövére egyegyirányú elzáró szelepet beépíteni. Ezzel megakadályoz-zuk a nem iható esővíz esetleges beáramlását a városivízhálózatba.

A nem ivásra szánt minőségű víz szűrése

A TELESŐ rendszert használó családok százezreinek többéves tapasztalata szerint a 10 mikronos szűrőből kijövő víz,iváson kívül mindenre, teljes biztonsággal használható.Tehát az un. «ártalmatlan» minőségű vizet 10 mikronosszűrővel lehet előállítani. Ezt a szűrőt egy 25 vagy 30mikronos szűrő után a házi szivattyútelepből kijövő csőrekell felszerelni.A levegőztetett tárolóból kiemelt vízben lebegő részecskék,a 10 mikronos szűrőt viszonylag gyorsan telítenék. Ezt

elkerülendő, tanácsos az említett szűrő elé egy 25 vagy 30mikronos szűrőt elhelyezni. A tároló álló vizében a bak-tériumok csomókba (micellákba) verődve vannak. Ezeknek,a több száz, baktériumot hordozó micelláknak az átmérője5 és 50 mikron között mozog. Ezért van az, hogy a 10mikronos szűrő annak ellenére, hogy a baktériumokátmérője mikronos nagyságrendű, a baktériumok egyjelentős részét már kiszűri. Vásárlásnál az eldobhatókkalszemben, helyezzük előnybe a mosható szűrőelemeket.

Az ivóvíz termelése a TELESŐ rendszerben.

Újdonság! A világ legfényűzőbb szállodáiban a pincér alegjobb ételekhez, palackozott tasmániai esővizet is ajánl-hat. A nagykereskedelemben a 7,5 deciliteres flaskából 12darab potom 60 dollárba kerül. A palackozó cég szerint ez,a kereskedelemben található legtisztább ivóvíz. (Ingyenesreklám!) Ivóvizet szállítani repülővel a világ másikoldaláról... Mit mond uram? «Széndioxid kibocsátás? Fenn -tartható fejlődés?» Az is igaz, hogy a TELESŐ rendszersegítségével azonos minőségű vizet ihat 0,03 euróértliterenként. A valóságban jobbat, mert a tasmániai vízgyakorlatilag nem tartalmaz ásványi sókat. Az általunkjavasolt szűrőrendszer a levegőből felvett szennyezéseketteljesen kiszűri. A TELESŐ rendszerben a házba csak egyvagy két csap szolgáltat ivóvizet. Ezek a csapok a kony-hában, a vendégszobában, vagy esetleg a fürdőszobában

vannak. Ez utóbbi nem ésszerű megoldás, ugyanis fog-mosásra az «ártalmatlan» minőségű (10 mikronos szűrőbőljövő víz) minden veszély nélkül megfelel. A többi vízcsap-tól megkülönböztetendő az ivóvizet egy hattyúnyakú ny-omós csap szolgáltatja.

Ivóvíz (valóságban «éltető víz») előállítására kétlehetőségünk van: a kerámiás mikro-szűrő és a fordítottozmózis. A kettő közötti választás ízlésünktől és anyagi for-rásainktól függ. Ha esővizet (tehát nem városi vizet)szűrünk, mindkettő egyenértékű vizet ad. A fordítottozmózissal szűrt víz kevesebb ásványi sót tartalmaz (kb. 20mg/l), mint a mikro-szűrővel készített (kb. 50 mg/l).

A kerámia mikro-szűrő

A mikro-szűrős rendszerben három szűrőelem van: egy 5mikronos előszűrő, egy kerámia szűrő és egy aktívszénszűrő . A két utolsó elem legtöbbször egyetlen szűrő -elemben van. A kerámia szűrő 1 mikronnál kisebb likacsaina kórokozó baktériumok nem mehetnek át.

A mikro-szűrő rendszer elé tanácsos egy olcsó vízórát (<20€) beszereltetni, ami a szűrt víz mennyiségét méri. Akerámiaszűrőben lévő aktívaszén elnyelő képessége nemvégtelen. Esővíz (tehát nem klórozott városi víz) szűréseesetén a betét 20 000 – 25 000 liter vizet képes tökéletesen

szűrni. A vízóra segítségével pontosan tudjuk mikor kell aszűrőelemet kicserélni. Különböző elemzési kampányainkalatt, ahol a családoknál elhelyezett TELESŐ rendszerekminőségét ellenőriztük, soha nem találkoztunk olyan beren-dezéssel, amelyiknek az ivóvize nem felelt volna meg alegszigorúbb szabványoknak. Még az évek óta hanyagulkezelt és nem karbantartott berendezéseknél sem.

Hogyan ellenőrizzük a mikro-szűrő helyes működését?

Kisméretű likacsai miatt a kerámiaszűrő nagyon le -csökkenti a csap hozamát (meghosszabbítja egy korsómegtöltésének az idejét). Egy két deciliteres pohármegtöltése normálisan 15 – 30 másodpercig tarthat. Amikorez az idő megnő, ideje megtisztítani a kerámiaszűrőgyertyát. A szűrőházból való kivétel után aszűrőgyertyát folyó (ártalmatlan) víz alatt egy erre rendsze -resített kemény körömkefével, a ráragadt sikamlós állagúbiofilmtől megszabadítjuk. Visszaszerelésnél a szűrőelemeterőltetés nélkül kell a helyére csavarni. Ügyelni kell arra,hogy a törékeny kerámia meg ne repedjen. Másrészt jólvissza kell csavarni, hogy a víz szűrés nélkül ne kerülhessenpoharunkba.Ha, tisztítás után a csapból erős sugárban ömlik a víz, aszűrőelem nem működik. Vagy megrepedt a kerámia (ekkorki kell cserélni), vagy a szűrőelemet nem csavartuk visszarendesen a helyére. Az ivóvízellátás folytonosságát biztosí-

tani, jobb egy tartalék új szűrőelemet beszerezni. Bárnagyon ritkán, de előfordulhat, hogy a szűrőelemben lévőaktívaszén idő előtt telítődik. Ez csak rendkívül szennyezettkörnyezetben fordul elő. Szerencsére a telítési időpontotkönnyedén észleljük: néhány perc alatt, a szűrt víz erősen«beton ízűvé» válik. A telített szűrőelemben lévő szennyezőanyagok kibocsátása miatt, íze olyan lesz, mint a poc-solyából merített vízé. Ilyenkor a szűrőelemet ki kellcserélni.

Az aktívszén gyakorlatilag minden szerves szennyezőanyagot és szagot visszatart. Ezzel a víz ízét is nagyonjavítja. Hacsak erős dohányzással meg nem rongáltuk,ízlőszerveink érzékenyebbek az ivóvízben lévő szervesszennyező anyagokra, mint a legtöbb laboratóriumi elemzőműszer. Jó tudni azt is, hogy a vízben lévő klór,ízlelőszerveink működését gátolja. Az oldott klór acsapvízben lévő szerves szennyező anyagok ízét eltakarja.Még az elpusztított baktériumok mérgező endotoxinjainakaz ízét is. Emiatt van az, hogy a TELESŐ rendszerhasználata, nemdohányzó személyek többségének a szagló-és ízlelőszervét igen kiélezi. Ezek a személyek hihetetlenülkis mennyiségű szerves szennyező anyagot képesek vizük-ben ízlelni. Ivóvíz szempontjából rendkívül igényessé vál-nak, különösen a gyermekek és … a háziállatok. Amikor,valamilyen oknál fogva a családnak vissza kell időlegesentérni a városi víz fogyasztására, a tiszta vízhez szokott gyer -

mekek, a kutya és a macska inkább szomjazik, minthogyvárosi vizet igyon. Tapasztalat szerint, egy közepes méretűcsalád ivóvízszükségletét egy kerámiaszűrő legalább 5 évigbiztosítja. Találkoztam már 8 éve tökéletesen működőszűrőelemmel is.

A fordított ozmózis

Egy fordított ozmózis rendszerben a legfontosabbszűrőelem a membrán, ami még a vízben oldott ásványi sókmajdnem összességét is kiszűri. Esővíz szűrésekor a nyertvíz ásványi só tartalma 15 – 20 mg/l. A kerámiaszűrővelszűrt esővíz 60 – 80 mg/l, a legtöbb városi víz 600 – 1200mg/l ásványi sót tartalmaz. Ha az ásványi só tartalom 10mg/l alá menne, egy liter szűrt vízbe egy kávéskanál frissenfacsart citromlevet tegyünk.

Ha egy lakásban csak városi vizünk van, éltető minőségűvíz előállításának az egyetlen módja a fordított ozmózis.Nagyobb ásványi só tartalma miatt egy fordított ozmózisrendszer a városi vízben több ásványi sót hagy: kb. annyit,mint amennyi a kerámiaszűrővel kezelt esővízben van. Egyilyen, viszonylag drága, készülék megvásárolása nagyobbfigyelmet igényel. A kereskedelemben található készülékektúlnyomó többségében lévő membrán (a legfontosabbszűrőelem) egyetlen gyártó cégtől származik. Ebbőlkövetkezik, hogy a szűrt víz minősége, legyen az drága,

vagy olcsó készülék, mindig azonos lesz. A különbség aszűrőelemek «öltöztetésében» és a hozzáadott kellékekbenvan. Készüléket árulnak már több mint 1 000 €-ért is. Mosttaláltam interneten egy 1 800 eurós családi fordítottozmózis készüléket. A magas árat a rendszerhez adott (tel-jesen felesleges) szűrőelemekkel indokolják. Ezek akészülékek, műanyag gyanták segítségével, még a fordítottozmózis készülékből kijövő vízben lévő utolsó milligrammásványi sót is kivonják. A nyert vegytiszta víz fogyasztásahosszútávon káros az egészségre. Ezért javasolják ezek akereskedők zacskókban árult szabvány ásványi sók be-oldását a nyert vízbe. Néha automata sóbeoldó készüléketis javasolnak, ez még drágább.

Ezzel az eljárással, nem érthetek egyet. Az így készített víznem jobb minőségű, mint ami a legolcsóbb fordítottozmózis készülékből kijön. Nem is beszélek a bonyolultabbkészülék gyártásához felhasznált energiáról és a nyers -anyagokról. Ez az eljárás az Egyesült Államokból jött, ahola környezetrombolást még fokozzák az ilyen vizek 1 vagy4 gallonos palackokban való árusításával, amelyeket irodaivízelosztó készülékekbe helyezve, jéghideg vagy forró vizetszolgáltatnak.

Az aktívszénen kívül a fordított ozmózis után helyezettszűrőelemek teljesen feleslegesek, csak az árat emelik. Egyrendes fordított ozmózis rendszer három nélkülözhetetlen

elemből áll: egy 5 mikronos előszűrőből, egy membránbólés egy aktívaszén szűrőből. Használatát kényelmessé teszimég egy nyomáson tároló víztartály, aminek a segítségévelegy nyomógombos csapból szabadon folyik a szűrt víz.Ennek hiányában a cseppenként folyó szűrt vizet egy 5 –10 literes tartályba kell begyűjteni. Innen kerül a víz a kor -sóba.

Városi víz szűréséhez jobb a fordított ozmózis rendszermembránját egy aktívszén szűrővel óvni. A vízben lévőklór a membránt rövid idő alatt szétroncsolja. A nagyonkemény, sok vízkövet tartalmazó vizek szűrése is lecsök -kenti a membrán élettartamát. Városi vízben egy membránlegjobb esetben 3 évig tart. Esővízben a membrán élettar-tama meghaladja a 6 évet.

Egy jó fordított ozmózis készülék legfeljebb 60.000forintba (2011) kerülhet. Szerényebb anyagi forrásokkalrendelkező családok már 22.000 forintért + ÁFA (2011-ben)is vehetnek egy fordított ozmózis rendszert, amelyik sem-mivel sem ad gyengébb minőségű szűrt vizet, mint a leg-drágább berendezések (minden esetben jobbat, néha sokkaljobbat). Ez a készülék érzékeny trópusi halak részére fenn -tartott akváriumok vízellátására készült. Ennek követ -keztében nem rendelkezik, mint az ivóvíz szűrésére készültberendezések, egy nyomás alatt lévő tartállyal, amiből aszűrt víz egy csapon keresztül, állandóan rendelkezésre áll.

Ebből a rendszerből a víz cseppenként jön, amit egy 5 – 10literes tároló edénybe kell begyűjteni, ügyelve arra, hogy afőcsapot idejében zárjuk le, mielőtt a tele tartályból a vízkicsordulna. Az is igaz, hogy ezt a rendszert is lehet egynyo más alatt lévő tartállyal kiegészíteni, ami akereskedelemben könnyen kapható, kb. 50 €-ért + a besze -relési költségek. A fordított ozmózis készülékeket árulókereskedelemben megfigyelhetjük, hogy a készülékek általszűrt víz minősége az árral fordítottan arányos. A leg-drágább készülékek a beszerelt UV lámpás szűrővel már azegészségre esetleg ártalmas vizet szolgáltatnak.

Amikor egy kereskedő portékáját 80.000 forint felett árulja,jobb más üzletekben is érdeklődni. A fordított ozmózisrendszer «lelke» a membrán, Európa-szerte egyetlen gyártócégtől származik. A kereskedőnél figyelje meg azt is, hogya legdrágább és a legolcsóbb készülékekbe ugyanolyanmembránt szerelnek be. Különbségek csak a szűrőelemekettartalmazó műanyag tokok külcsínjében vannak (a belbecsugyanaz). Vásárlásnál válassza a legolcsóbb éslegegyszerűbb készüléket, aminek a karbantartását helybelimesterember végezheti.

Egy jó tanács: A készülékkel vásároljon egy zsebvezetőképesség mérőt is. Ennek segítségével igen egyszerűmegállapítani azt a pillanatot, amikor az elhasznált memb -ránt le kell cserélni. Városi víz szűrésével egy membrán kb.

három évet «él». Esővizet szűrve, élettartama 6 – 7 év islehet. Megjegyzés. A kereskedelemben árulnak vizesko-rsóra szerelhető henger alakú (sajnos eldobható) ioncserésszűrőket, amelyek a városi víz keménységének egy részét,a nitrát szennyezést, a nehézfémeket és a szerves szennyezőanyagokat kiszűrik. A nyert víz, bár jobb, mint a városi víz,gyengébb minőségű, mint a fordított ozmózissal előállítottvíz. Az így szűrt víz önköltsége (a városi víz minőségétőlfüggően) elérheti a 0,15 – 0,20 €-t literenként. A fordítottozmózissal szűrt víz, kb. 0,08 €/liter. A fent említettakvárium ozmózis rendszerrel kb. 0,02 €/l.

Összefoglaló:

Családi házban szinte kénytelenek vagyunk hasznosítani azesővizet: a háztetőről lefolyó esővizet nem vezethetjük aszennyvíz csatornába. Egy új családi ház építési költ-ségeinek átlagosan 20%-át teszi ki a tetőszerkezet, atetőhéjalás és a bádogos munka. Ez többmilliós tétel, amimindössze az esővíz távoltartását szolgálja. Ehhez képestössze is gyűjteni az esővizet, már töredék költség, igen nagyhozadékkal, hiszen jelentős mennyiségű ivóvíz helyettesítővizet kapunk „ajándékba”. A városi szennyvíztisztítók adottlakos számra (úgynevezett lakos egyenértékre), azaz közelállandó szennyvíz mennyiségre vannak méretezve. A bioló-

giai tisztítók érzékenyek a terhelés ingadozására - tehát hanagy mennyiségű csapadékvíz (több tízezer négyzetmétertetőfelületre lehullott eső - több ezer m3 viszonylag tisztaesővíz) egyszerűen kiöblíti a tisztítóműből a biológiaitisztítást végző baktériumokat. Egy ilyen káros öblítés utánhetekig tart az eredeti állapot visszaállítása, ezalatt aszennyvíz kevésbé tisztítottan kerül élővizeinkbe, akörnyezetünkbe – majd tulajdonképpen vissza, hozzánk…Az esővíz – egy Ausztráliában végzett vizsgálat szerint –minimális szűréssel még ivóvíznek is alkalmas. Hozzá kelltenni, hogy a vizsgált területeken a légszennyezés nagyonalacsony mértékű volt. Az esővíz a levegő CO2 tartalmamiatt a légszennyezés nélkül is savas kémhatású, kémhatása5-6 pH körül van.

Éves csapadékmennyiség Magyarországon

A nitrogén és kén tartalmú levegőszennyezés több reakciósorán salétromsavvá és kénsavvá alakul, ezért a szennyezettlevegőből hulló esővíz pH-ja 4 alá is csökkenhet. A savaskémhatású esővíz a föld alá, betonból épített víztárolókbankedvező átalakuláson megy át. Savas kémhatása miatt a be-tonból bázikus elemeket old ki, ásványi sókkal (főkéntkalcium bikarbonáttal) dúsul, ugyanakkor lágy marad. Aföldalatti beton víztároló szerencsésen utánozza a földalattitermészetes víztároló üregeket. A fémből, műanyagból

készült tárolókban ez a folyamat nem játszódik le, ígycélszerű az esőcsatornából az esővizet mészkőágyonkeresztül a tárolóba juttatni. Az összegyűjtött esővízminőségromlása nagyrészt a helytelen tárolás eredménye.A pincékben, műanyag tartályokban tárolt esővíz savasmarad, a változó hőmérséklet miatt pedig megposhad,használhatatlanná válik. A szabad levegőn tárolt esővíz vi -szont az algák elszaporodása miatt megzöldül, és szinténmegposhad. A kellemetlen szagok is megjelennek. A föl-dalatti beton, tégla vagy kő víztároló egy földalatti vízbar-lang mesterséges változata. Az ilyen tartályokban, sötétbenés állandó hőmérsékleten, a víz hosszú ideig friss és jóminőségű marad.

Az esővíz alacsony keménysége miatt a növények ön-tözésére alkalmasabb, mint a fúrt kutakból, vagy az ivóvízhálózatból származó víz. A lágy esővíz a növények szem-pontjából nemcsak élettanilag kedvezőbb. Esztétikaielőnyei is vannak, mivel a kemény vízzel öntözöttnövények leveleire kicsapódhatnak a benne oldott ásványianyagok, és csúnya fátyolos, szürkés színűvé tehetik a lom-bot. A növekvő vízszámlák miatt pedig egyre nagyobb ki-adást jelent a házhoz tartozó kertek öntözése.Magyarországon az átlagos évi csapadékmennyiség 550mm négyzetméterenként. Növényeink átlagos évicsapadékigénye évente 500 mm körül van. Az évescsapadék látszólag bőven fedezi az igényeiket. Azonban a

Esővíz hasznosítás sémája egy lakóházban

növények aktív állapotunkban, a tenyészidőszakban(áprilistól novemberig) igénylik leginkább a csapadékot,ebben az időszakban pedig átlagosan csak kb. 300 mm hul-lik négyzetméterenként. Ez négyzetméterenként 220 mmvízhiányt jelent. Ezt pedig valahonnan pótolnunk kell, s errelegalkalmasabb az összegyűjtött esővíz.

A WC öblítés a legnagyobb pazarlás: ennek kiváltásáratökéletesen alkalmas az esővíz. Az esővíz takarítási célokrais megfelel. Esővíz felhasználásával a háztartásban avezetékes vízfogyasztás a felére csökkenthető! Jelentősvízmennyiségről van szó. Egy átlagos, 100 m²-es családiház tetőfelületére évente átlagosan 78 m³ csapadék hullik.Ezzel bőven helyettesíthető egy 4 fős család WC-öblítésreés mosásra évente átlagosan elhasznált 50-60 m³ ivóvíz. Azesővíz összegyűjtésének, tárolásának, majd felhasználásá-nak vannak közvetett előnyei is. Kedvező hatás például,hogy a csapadékvíz összegyűjtése és időben széthúzott fel-használása révén késleltethető annak túl gyors lefolyása,így csökken a belterületek elöntésének veszélye is.

A csapadékvizet legcélszerűbb a házak tetejérőlösszegyűjteni. A tető anyaga is fontos tényező. A legjobb acserép és a műanyag tető. A fém tetőkből ionok oldódhatnakki, a betoncserepek esetében is beindulhatnak nemkívánatoskémiai reakciók. A palatetők nem ajánlottak, a bitumenestetők pedig elszínezik, szagosítják a vizet. A tetőről

összegyűjtött esővizet szűrni és tárolni kell. Komplettesővíz hasznosítást kínál például a Raurain berendezés:egyik típusa a kert öntözésére szolgál, egy másik WC-öblítéshez, mosáshoz és takarításhoz biztosít esővizet. Az

Egy esővízszűrő metszete

esővíz tisztítására különféle szűrőket gyártanak. Ezek tí-pustól függően a tároló tartályba, vagy a talajbatelepíthetők. Utóbbi megoldással a már meglévőciszternába gyűjtött esővíz tisztítható. Gyártanak kisebbméretű, úgynevezett ereszszűrőket, amelyek az ejtőereszcsa tornába építhetők be. Az esővíz fertőtlenítését agyűjtő tartályba helyezett kisteljesítményű UV-C lámpávaloldhatjuk meg. Egy 12W teljesítményű UV-C sugárzó 3 napalatt az ivóvíz esetében előírt mértékre csökkenti azesővízben található mikroorganizmusok számát.

A földalatti esővíztárolót több medencésre kell megépíteni.Az esővíz a durva mechanikai szűrést követően egy ülepítőmedencébe kerül, ennek térfogata egyötöde legyen atárolóénak. Az ülepítő medencét úgy kell kialakítani, hogyannak fedelét felemelve, azt könnyen ki lehessen néhatakarítani, a keletkező iszapot eltávolítani. A fedél jól zár-jon. Az algásodás elkerülésére az ülepítőben lévő vizet fénynem érheti. Az ülepítő medence túlfolyója a derítő tartálybafolyik. A derítő tartály vizét viszont a tárolóba önti. A derítőés a tároló összes térfogatát az összegyűjtésre használt tetővízszintes vetületéből kell kiszámítani: ez körülbelülmegfelel a ház alapterületének. Minden négyzetméter víz -szintes tető vetületre 140 liter tároló térfogat szükséges.Tehát pl. egy 10x10 méteres ház tetejéről lefolyó víznek 14köbméteres tároló (derítő és tároló medence összesen) tér-fogat szükséges. Ha ennél kisebbet építünk, esős

időszakban vizet veszítünk, jobb tehát inkább nagyobbratervezni a víztárolót, mint túl kicsire. A derítő a tároló tér-fogatának kb. az egyötöde legyen.

A sűrűn lakott, városias településeken az ingyen ren-delkezésünkre álló „égi áldást”, az esőt máig jobbárakellemetlenségként, műszaki problémaként kezeltük:beázások, vízelvezető árkok, csatornák építésénekkényszere. Ugyanakkor a fogyatkozó ivóvíz készletek, anövekvő vízdíjak és az ésszerűség is azt diktálja, hogyhasználjuk fel ezt a hatalmas és értékes vízmennyiséget,amely ráadásul sok célra alkalmasabb is a vezetékes víznél.

www.vgfszaklap.hu/cikkek.php?id=1455

www.eautarcie.com/Vizonellato/Bevezeto.htm

www.summatrade.hu/dp_regendieb_de_luxe.php

www.wisy.de/ger/produkte.htm