a székelyföldi természeti és kulturális örökség fenntartható turisztikai hasznosítása

Magyar Regionális Tudományi Társaság III.vándorgyűlése Regionális fejlődés a Kárpát-medencében. Tudományos konferencia

Sopron, Hotel Szieszta, 2005. Nov. 24-26.

A székelyföldi természeti és kulturális örökség

fenntartható turisztikai hasznosítása

(szempontok egy székelyföldi turizmus-stratégiához)

Horváth Alpártanársegéd - Babes-Bolyai Tudományegyetem, Gyergyószentmiklósi Kirendeltség

PhD hallgató - PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

[email protected]

Székelyföld - történeti-kulturális régió

Regionalizálási módozatok:

Benedek J. (2000): • pozitív-tudományos• normatív-formális • szimbolikus-informális

Székelyföld – történeti-kulturális régió

A régió

Faragó L. (2005. 189.)

• absztrakció - idea, tudáselem, reprezentáció, konceptus, nyelvi eszköz,metafora

• klasszifikáció - térhasználati és megismerési egység, tudományos elemzés és rendszerezés terméke

• konkrét realitás - ontológiai kategória, önálló entitás, abszolút tér-idő formáció, reprezentáció, valóságelem, tapasztalat, intézmény, bürokratikus eszköz


• Székelyföld - régió-reprezentáció:1. absztrakcióként: a nyelv segítségével diskurzus során

alakuló értelmezés

2. konkrét realitásként: a lehetséges értelmezések közül az egyik lehetséges és elfogadott megoldás megjelenése az intézményi valóságban


• Történeti régió: a magyarság kárpát-medencei jelenlétének körülményei között formálódott területi entitássá, székely székek sajátos jogállása

• Kulturális régió: kultúra által közvetített értéktartalmak révén őrizte és erősítette meg identitását, a helyi közösségek székely-magyar identitástudata és a magyar nemzetrészekkel való kommunikáció révén erősítve

• Székelyek földje - székely nemzet (rendi nemzetfogalom erős regionális identitás-elem) magyar kultúrnemzet része


• A Székelyföld – legitimációs térként jelenik meg a romániai és a magyar-magyar közéleti és politikai diskurzusban

• két kvázikonkurrens Székelyföld-fogalom:1. történeti Székelyföld - autonómia mozgalom (SZNT-MPSz)

2. Székelyföldi Fejlesztési Régió - (RMDSz) - a jelenlegi területi-közigazgatási középszintre a 3 megye – Maros, Hargita és Kovászna megye – a NUTS 2-es Közép régión belül

Székelyföld – sajátos területi entitás Romániában

Székelyföldi Fejlesztési Régió- programrégió, területrendszer, melyre területi és ágazati

stratégiák kidolgozása vetődik fel?

Területrendszer (Rechnitzer J. 1998. 241.):

- “különböző szempontok szerint körülhatárolható

- sajátos adottságokkal rendelkező terület (…), amely valamilyen szinten rendelkezik jogosítványokkal

- arra, hogy saját fejlődését, vagy annak bizonyos elemeit meghatározza,

- s annak megvalósításához eszközöket és intézményeket képes mobilizálni”

Székelyföldi Fejlesztési Régió- magába foglal székelyföldi és nem-székelyföldi területeket,

területi közösségeket és döntéshozókat

- az etnikai jelleg a Székelyföld megnevezés mellett nem küszöbölhető ki

eddigi fejlemények a régióépítés kapcsán:

-a magyar döntéshozók együttműködési megnyilvánulásai,

- a többségi nemzet részéről bizalmatlansági egnyilvánulások, szeparatizmus vádja, a nemzetállam szuverenitásának megsértésének gyanúja

- a székelyföldi területek viszonylagos belső kohéziója, helyi és regionális identitások (sztereotípiák, mítoszok éltetése, autonómia-eszme társadalmi támogatottsága)

A (kvázi)történeti Székelyföld – az egykori székek egy része, vagy a szereplők együttműködése által formálódó SZFR - regionalizmus-program,

tömbben élő kisebbség önvédelmi, érdekérvényesítési programja?

Turizmus a Székelyföldön- a domináns külföldi vendégkör Magyarországról érkezik

- jellegzetes programkínálat: Erdély- és/vagy Székelyföld-körutak (szervezett és önszerveződő utazások) célpontjai természeti-táji látványosságok, történelmi, néprajzi, vallási, kulturális attrakciók, székely falu, a székely emberről, közösségről élő képzetek (mentalitás, attitűd) “kötelező látnivalók”

- székelyföldi turisztikai szolgáltatók többsége magyar, piaci orientációja szinte egyoldalúan magyarországi vendégekre irányul

- híd-szerep felismerése:

- a Székelyföld a román vidékek meglátogatásának bázisa lehet, Románia magyarországi promóciójának a romániai magyarok lehetnek a pillérei

- a belföldi turizmus éledezése - Székelyföld a romániai régiók versenyében (a nem-kultúrspecifikus kínálatban)

Székelyföld turizmus-stratégiája

• Alapelvek és vízió

• Cél

• Eszközök, intézmények, szereplők

• Programok


• Alapelvek:

• fenntarthatóság (környezeti, társadalmi-kulturális és gazdasági)

• marketingszemlélet

• helyi vezéreltség

• kettős integráció (Lengyel 1994, 2004): területi és ágazati integráció


Vízió:• A turizmus a Székelyföld településeinek, térségeinek gazdaságában

erősödő szerepet, jelentősebb multiplikátor-hatást vált ki, foglalkozató, jövedelemtermelő és tőkevonzó képessége révén

• a helyi természeti és kulturális erőforrásokra támaszkodik és hozzájárul azok védelméhez, kíméletes hasznosításához, kultúra-közvetítő szerepet tölt be

• a turizmus területi tervezésébe, desztinációs menedzsmentjébe és ellenőrzésébe a helyi szereplők (önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek) kiemelt szerepet kapnak

• A Székelyföld erős, kulturális tartalommal telített márkaként jelenik meg a nemzetközi és a belföldi piacon, mint a Kárpát-medence és Románia sajátos régiója, diverzifikált és minőségi kínálattal, erősítve a belső, regionális kohéziót

Természeti környezet Társadalmi környezet

Gazdasági környezetTechnológiai környezetPolitikai-jogi környezet

Kulturális környezet

MN SZ

VE

MA

I

KeresletKínálatTurisztikai piac

A turizmus rendszerének összetevői, azok kapcsolatai és a környezeti hatások

Forrás: Lengyel M. (1994) A turizmus általános elmélete. Budapest, KIT Képzőművészeti Kiadó. 47. o.; módosítva

A turizmus belső rendszere

marketing

turistaforgalom



• Cél: • a helyi közösségek életminőségének javítása

• a környezeti és örökségi értékek megőrzése

• a helyi gazdaság növekedése és diverzifikációja

• a régió autonómiájának és nyitottságának erősítése

• a romániai és ezen belül a székelyföldi magyarság ill. a többségi román nemzet kommunikációjának, kölcsönös elfogadásának, tiszteletének az erősítése


• Eszközök, intézmények- a megyei és települési önkormányzatok erősebb

kommunikációja, a turisztikai és rekreációs funkció beépítése a fejlesztési és rendezési dokumentumokba

- turizmusfejlesztésre szánt saját és külső források (előcsatlakozási, strukturális és kohéziós alapok, kormányzati és alapítványi pénzalapok) bevonása

- Székelyföldi Turizmusfejlesztési Konzorcium vagy más szakmai testület létrehozása (akár a formálódó Székelyföldi Fejlesztési Intézeten belül)


Programok (1):- turisztikai terméktípusok, turizmusformák szerinti

programok:

- egészségturizmus- wellness (üdülőhelyek)

- kulturális turizmus (városok, falvak)

- téli-sport és hegyi turizmus, aktív és kalandturizmus (üdülőhelyek, természetközeli helyszínek, korlátozottan természetvédelmi területek)

- falusi és ökoturizmus (vidéki térségek, természetvédelmi területek)


• Programok (2):horizontális, interszektoriális programok

- az általános és turisztikai infrastruktúra fejlesztése, területerndezés és településrendezés, táj és kertépítészeti beavatkozások, épített örökség védelme, természetvédelem szigorítása, közlekedésszervezés

- humánerőforrás-fejlesztés: a turizmusban dolgozók szakmai továbbképzése, a vállalati kultúra javítása

-desztinációmenedzsment és -marketing fejlesztése, a területi szereplők kínálatának integrálása

- részvétel a kormányzati programokban, az országos és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában

A megvalósítás feltételei

Alapozás a helyi sajátosságokra – térségi kommunikáció

- A térbeli viszonyrendszerek relativitása: nem objektíve meghatározott, hogy milyen térelemet kell megváltoztatni vagy éppen létrehozni

- A környezeti problémák megoldása sok esetben az egyéni és csoportos magatartásformák alakíthatóságától függ; fontos a közösség értékrendjének megismerése: nem egyenlő a megrendelő óhajával, célszerű azonosítani a fejlesztésben érintett célcsoportokat, azok igényeinek össze egyeztethetőségét

- Stratégiai jelleg: a tervdokumentum beépül a döntési-hatalmi struktúrákba, a tervezési folyamatban biztosított a nem kívánt hatások kiküszöbölése, adottak a visszacsatolás információáramlási és döntési feltételei

A stratégia fenntarthatóságának feltételei, a székelyföldi közösség szempontjából:

a szakszerűség – rendszerszemlélet, holizmus.

Lokalizmus - a helyi közösség természeti és kulturális öröksége védelmének alárendelődő értékválasztás, egyeztetés

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

[email protected]

a székelyföldi természeti és kulturális örökség fenntartható turisztikai hasznosítása

Documents