Eíınvıisııııı is ıırııiıisınıı uıvıııı

'ˇ ' ' ' Azormg M BanyáAz.afie8KházzzıiE ıııı,ıııınvıısııııı is ıııııııısııııı ıııılıııı „„„„„°;,zg“,„„„,„m„,;,„„„, sr °I' Szövetsége Tagjának Lapja

K00LAJ Szerkesztőség: Budapest V., Szabadság-tér 17., l]I. em. 306.ı ı ı ı Telefon: 127-084, 318-926.

ES HEoTLHı`A3-ERDöLUNDERDGAs-OIL AND GAS -_ PÉTROLE ET GAZ

TARTALOM

NAUMSKI MIRJANA Mélyfúrási cementek és cementezés bonyolult viszonyok között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161KATONA JÓZSEF Az algyői fúrások iszaptechnológiájának fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168GOMBOS ZOLTÁN A fóldgáztermelés lehetőségei az algyői mezőn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171SZABÓ MIKLÓS A gyorsulás változásának hatása a kapilláris nyomás centrifugás vizsgálatakor . . . . . . . . . . . 175SIMON PÁL-HÁGA LÁSZLÓ A Dunai Kõoıajipafi vaıızıaı ................................................... .. 181NÉMETH ANDRÁS Olajpolitika - olajdiplomácia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188KERTAI GYÖRGY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167

|N, 1, sAc0v| . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 174Egyesületi és szakosztályi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170Külföldi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174, 180, 187, 190, 192Kiadványok ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B-3H3 CO,[[EPJi(AI-11151 - AUS DEM INHALT- FROM THE CONTENTS . . . . . . . . . . 191

-il*

A SZÁM szERzõI:Goıvırıos ZOLTÁN okl. oızjmemõız, oszıaıyvezeıõ (Nagyaırõıai Kõoızj- és Fõıagázıefmzıõ vaıızıaı, szoın0ı<); HÁGA LÁszLódr. okl. vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa, főtechnológus (Dunai Kőolajipari Vállalat, Sázhalombatta); KATONAJÓZSEF okl. vegyészmérnők (Kőo1aj- és Földgázbányászati Kutató Laboratórium, Szolnok): NAUMSKI MIRJANA okl. bánya-mérnök (Industrija Nafte ,,NAFI`APLIN”, Zagreb); NÉMETH ANDRÁS dr. levéltáros, a tõrténettudományok kandidátusa(Országos Levéltá.r); SIMON PÁL dr. okl. vegyészmérnők, a kémiai tudományok kandidátusa, igazgató (Dunai Kőolajipari Válla-lat, Százhalombatta); SZABÓ MIKLÓS dr. okl. olajmérnök, tud. munkatárs (MTA Olajbányászati Kutató Laboratórium, Miskolc).

Az összefoglalásokat KOVÁCS KÁROLY (német, angol) és SZEGESI KÁROLY (orosz) fordították.A rajzokat BISZTRAY GÁBORNÉ és Könıvıöczı MIKLÓS kõszııeaz.

Index 25 154

Megjelenik havonta. - Egyes példányok ára: 12,- Ft.Egyszárnlaszárn egyesületi tagok részére: Nemzeti Bank 61.770

DÁNYÁSZATI Es KoHÁszATı LAPOKKŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ

Kiadja a Lapkiadó Vállalat, Budapest VTI., Lenin körút 9-ll. Telefon: 221-293.Fzıeıõs ızizaõ: SALA SÁNDOR igazgató

Terjeszti a Magyar PostaA folyóirat külföldre előfizethető: „Kultúra” P. 0. B. 149. Budapest 62.

68-5962 - Szegedi Nyomda

Főszerkesztő:BINDER BÉLASzerkesztők:MUNKÁCSI ZOLTÁN ez TILESCH LEÓSzerkesztő bizottság:ÁLLIQUÁNDER ODÓN zır.; ÁRÁNYOSSY ÁRPÁD; EAN ÁKOS aa;EENCZE LASZLO; BENEDEK FERENC; CSÁEÁ JÓZSEF; CSÁKÓDENES; GYULÁY ZOLTÁN zı;.; HEOEDŰS FERENC; HEıNEMÁNNZOLTÁN az; JELINEK TÁMASNE; KÁssÁ1 FERENC <ır.; KÁSSÁILAJOS; NÉMETH EDE; PÁTÁKI NÁNDOR; PÁTSCH FERENC;PECHY LÁSZLÓ, an; RÁCZ DÁNIEL; SZÁLÁNCZI GYÖRGY dr.;SZÁLÓKI ISTVÁN; SZÁVÁ NÁNDOR da; SZEGESI KÁROLY;SZILÁS Á. PÁL dr.: VÁJTÁ LÁSZLÓ di-_; VÁRGÁ JÓZSEF; VÁLYFERENC dr.; ZOLTÁN GYÓZÓ dr.

ıııinvıisınıı is ıtıııııisııııı ıııtıııt

l(OO|:AJ IES FOLDGAZ

Mélyfúrási cementek és cementezésbonyolult viszonyok között

A fúrási cementek kiválasztásának szempontjai. A Jugoszlá-viában kialakított 7-féle puccolánadalékos mélyfiirási cementtulajdonságai. A sikeres béléscső-cementezés elengedhetetlen sze-relvényei: béléscsőkaparók, béléscső-központositók, töltő sam, kételválasztó dugót tartó cementezőfej és azok szerepe, alkalmazásá-nak indoka. A turbulens áramlásra alapított cementezés szempont-jai és számitásának alapja. Magas hőmérsékletű és nagynyomásúkutak cementezésének szempontjai, iizemi tapasztalatai. lszap-veszteséges rétegeket átfedő béléscsőoszlop cementezésének tapasz-talatai a Dinaridákban. Nyomásos cementezési műveletek bélés-csövezett kutakban.

A cementezés fő céljának, vagyis a tárolórétegektökéletes elszigetelésének érdekében a gyűrűs teretjól kell cementtejjel kitölteni és a béléscsövet közpon-tosan kell elhelyezni.

A jugoszláviai gyakorlat igen nagy fontosságot tulaj-donít mind az előkészítési munkáknak, mind a bélés-cső-cementezés kivitelezésének.

A cementezés sikeres előkészítése érdekében az egyesfúrások következő műszaki adatait gyűjtik kí: a ter-melésre szánt és a többi áteresztő rétegek mélységét;a rétegnyomás nagyságát (ha ismert); a béléscsőrakatbeépítési mélységét; a cementpalást tervezett magas-ságát; a fúrólyuk kaliberszelvényét; agresszív vizekjelenlétét; a maximális statikus és öblítési hőmérsék-letet; a fúrás alatt fellépő iszapveszteséget és gázoso-dást; az öblítőfolyadék Teológiai tulajdonságait; alyukfejszerelvény kiképzését; az öblítőszivattyúk tel-jesítményét és a nyomóvezeték-rendszer paramétereit.

Ezeknek az adatoknak az elemzése után kiszámítjuka szükséges cementmennyiséget, kiválasztjuk a meg-felelő fúrási cementet, majd meghatározzuk a bélés-csőoszlop szerelvényeit, a cementezés módját és acementezéshez szükséges munkaeszközöket.

A fıirási cementek kiválasztása

A cementezés előtt a különböző osztályokba soroltCementek közül kiválasztjuk a fúrás viszonyainak és acementezés céljának megfelelő fúrási cementet.

NAUMSKI MIRJANA

A fúrási cementeket a gyakorlatunkban előfordulófúrási viszonyok és az API szabványok alapján hétosztályba Soroltuk; minden egyes osztály más és másfúrási viszonyoknak, de az API szabvány előírásainakis megfelelő cementfajta.

I. Gyorsan kötő cementek. Mindenféle cementezés-hez használjuk, maximum 30 C0 öblítési hőmérsékletig,ha folyadékveszteség nem várható. A cementtej faj-súlya 1,76 kp/dma, sűrűsödési ideje (thickening time)60-140 min, a cementkötési szünet ideje (WOC time)8-12 h. A gyors kötés és szilárdulás eredményekéntez a cement rendkívül alkalmas olyan fúrólyukakbéléscső-cementezésére, amelyekben a gázrétegek afelszín közelében vannak és így a cementezés utánfolyadékkitörés lehetséges. `

A gyors Sűrűsödés és szilárdulás a CaCl._~, és puccolánhozzáadásának eredménye. A fúrási cementekhez ada-golt természetes puccolán kötésgyorsító adalékkalmeggyorsítja a kötést, míg késleltető hozzáadása ese-tén lassítja a cementkeverék kötését. A puccolánt tar-talmazó fúrási cementek a kötésük alatt kis mennyi-ségű hőt termelnek, ami kedvező a gázrétegek elzá-rásánál azért, mert a cementtejben nem keletkeziknagyobb mozgás, és a gáz felfelé hatolásának lehető-ségei sem növekednek. A puccolán az agresszív vizek-kel szemben nagyfokú állékonyságot biztosít, a cement-keverék fajsúlyát csökkenti; a cement kifejezettenpuccolán tulajdonságokat vesz fel, csökken a cementáteresztőképessége, a cementkeverék viszkozitása, ésa cementezés ideje alatti megszakítások után a pucco-lános cementtejek, a szivattyúnyomás növelése nélkülkönnyen mozgásba hozhatók.

Miután a CaCl2 meglehetősen növeli a cementkeve-rék viszkozitását, az említett cement a puccolánonkívül viszkozitást csökkentő diszpergáló szert (ligno-szulfonátot) is tartalmaz. A három felsorolt cement-adalék csökkenti a vízkiválást. Az API szabványalapján ,,A cementkeverék víztartalmának meghatá-rozása” szerint végzett vizsgálatok során kétórásállás után semmiféle vízkiválást nem észleltünk, s aSzűrési vizsgálat eredménye ugyancsak kielégítő.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 1. (101. ) ëvfoıyanz 6. szztm 1968. jzõ„z`„s~ 161

Az I. keveréket kb. 1000 m mélységig alkalmazzuk.A II. jelű cementet mindenféle cementezéshez hasz-

nálják 60 C° maximális cirkulációs hőmérsékletig nor-mális fúrási viszonyok esetén. A sűrűsödési idő a hő-mérséklettől és a nyomástól függően 60-140 min,a cementtej fajsúlya 1,76 kp/dm3.

A II. jelű cement puccolánt, bentonitot és diszper-gáló szert tartalmaz és kb. 1500 m mélységig alkalmaz-zuk. Valamennyi mechanikai és fizikai vizsgálatánakeredménye teljes mértékben kielégíti az API szabvány-nak az említett viszonyokra előírt követelményeit.

A III. jelű cementet mindenfajta cementezéshez alkal-mazzuk, 85 C° maximális cirkulációs hőmérsékletig.Ha ehhez a fúrási cementhez 10-50% API F osztá-lyú Halliburton-cementet adagolunk, akkor 130 C°maximális cirkulációs hőmérsékletig alkalmazható.A sűrűsödés ideje 80-130 min, a cementtej fajsúlya1,71-1,76 kp/dm3, ami a víz-cement tényezőtől vagya Halliburton-cement adagolási mennyiségétől függ.

Ez a fúrási cement is puccolánt, bentonitot, disz-pergáló szert, de kötéslassítót is tartalmaz. Nagyfokúállékonyság az agresszív vizekkel szemben, a cementkőalacsony áteresztőképessége, továbbá kis vízleadás ésigen állandó térfogat (soundness test) jellemzi ezt acementet, amely teljesen kielégíti az API szabványnakaz említett viszonyokra vonatkozó követelményeit.A III. keveréket 3000 m mélységig alkalmazzuk.

A IV. osztályba sorolt cementek maximum 130 C°cirkulációs hőmérsékleten végzett mindenféle cemen-tezéshez alkalmazhatók. A IV. keverék vizsgálataimég folynak; az API szabványoknak megfelelően amagas hőmérsékleteknél ugyanis fokozottab óvatos-ság szükséges. A cementtejnek elegendő sűrűsödésiidővel, a cementkőnek nagyfokú szilárdsággal, kisáteresztőképességgel kell rendelkeznie. A rendkívülmagas hőmérsékleten bizonyos idő elteltével a nyomó-szilárdság bizonyos csökkenése (Strength retrogression)és a cementkő áteresztőképességének növekedése je-lentkezhet. Ezért különböző időtartamú vizsgálatokatkell végezni különböző hőmérsékleten és nyomáson.

Az igen bonyolult fúrási viszonyok között alkalma-zandó IV. jelű cement nagyobb mennyiségű kvarc-lisztet is tartalmaz, ami magas hőmérsékleten és nagynyomásnál a fúrási cementeknek nagymértékű sta-bilitást kölcsönöz. A kvarcliszt ezenkívül csökkentia víz-cement tényezőt, meghosszabbítja a sűrűsödésiidőt, fokozza a szilárdságot, az agresszív vizekkelszembeni állékonyságot és csökkenti az áteresztő-képességet. A viszkozitás további csökkentése, a sűrű-södési idő meghosszabbítása és a vízleadás csökken-tése céljából diszpergáló szert és kötéslassítót is ada-golunk ehhez a cementhez. A vízleadás csökkentéseés a cementkő térfogatának állandósítása céljábólezenkívül bentonitot is adunk a IV. keverékhez,amelyet olyan szakaszokban alkalmazunk, ahol magasa hőmérséklet és nagy a nyomás.

Az V. jelű osztályt képező könnyű puccolános fúrásicementet hideg fúrólyukban mindenfajta cementezés-hez alkalmazzák, ahol a cirkulációs hőmérséklet kb.30 C° és részleges vagy teljes iszapveszteség van (pl.a Dinaridákban). A cementtej fajsúlya 1,54-1,64kp/dma, ami a víz-cement tényezőtől, valamint aveszteség megakadályozása céljából adagolt inertanyag (celofánlapok) mennyiségétől függ.

Miután ezt a cementet hideg fúrólyukakban alkal-mazzuk, CaCl, gyorsítót adagolunk hozzá. A cement-hez még diszpergáló szert, gipszet és nagyobb Száza-lékban bentonitot is adunk. A bentonit fokozza avízhozzáadás lehetőségét, csökkenti a fajsúlyt és növelia cementtej térfogatát. A gipszet a cementkő szilárd-ságának fokozása céljából adagoljuk.

A könnyű puccolános fúrási cement teljes mértékbenmegfelel az említett viszonyokra vonatkozó API szab-vány előirásainak. Ezt a cementet az Adriai-tengerpartvidékén kb. 3500 m mélységig alkalmazzuk.

A VI. jelű latex cementet elsősorban nyomásos ce-mentezéshez és cementdugók elhelyezéséhez használ-juk, bonyolult viszonyok esetén. A hőmérséklettőlfüggően többféle tipusú latex cement van. Kb. 60 C0öblítési hőmérsékletig CaCl, gyorsítót is adagolunk.

Ennek a cementnek a fő összetevője a latex, amitközvetlenül a vízbe adagolunk (a víz térfogatának15%-a). A latex csökkenti a viszkozitást és növeli acementtej sűrűsödési idejét, ami lehetővé teszi a hosz-szabb idejű cementezést és kisebb besajtolási nyomást.A latex továbbá csökkenti a cementtej fajsúlyát ésvízleadását, a cementkő áteresztőképességét, és fokozzaa béléscsőrakat és a kőzetek mentén a kötési szilárd-ságot (mechanical and hydraulic bond Strength).Fokozza a cement állékonyságát agresszív vizekkelszemben és jó perforálhatósági tulajdonságokat biz-tosít.

A latex cement puccolánt is tartalmaz, és ez apuccolán cementek valamennyi felsorolt előnyét isbiztosítja. Ehhez a cementhez még gipszet és diszper-gáló szert is adagolunk. A gipsz növeli a cementtejszilárdságát, a diszpergáló szer viszont csökkenti annakviszkozitását. Ha hosszabb sűrűsödési idő szükséges,akkor a latex cementhez lassítót is adagolunk. Cement-dugók elhelyezéséhez, olyan fúrásoknál, ahol folyadék-veszteséggel számolhatunk, vagy a nyomásos cemente-zés első fokozatánál, ahol nagyobb mennyiségű ce-menttej szükséges, a veszteségek elkerülése végett ehheza cementhez kisebb mennyiségben celofánlapocskákatis adagolunk. A latex cement alkalmazása a gáz--olajtényező (GOR) javítása céljából a nyomásos cemente-zésnél, valamint a gázrétegeknek a többi rétegtől valóelszigetelése céljából cementdugók elhelyezésénél igenjó eredményeket ad.

A VII. jelű olajos cementet a rétegvizek behatolásá-nak elkerülése céljából végzett nyomásos cementezés-hez használjuk. A cement és a gázolaj aránya attóla nyomástól függ, amelynél a réteg az olajos cement-tejet befogadja. A cementtej felületi feszültségénekfokozása céljából a cementezési viszonyoktól függőena gázolajhoz DOC-3 vagy DOC-10 adalékot keverünk.

A gyakorlatban ez ideig igen eredményesnek bizo-nyult az olajos cementtejjel a víz-olaj vagy víz-gáztényező csökkentése céljából végzett cementezés.

A béléscsőszerelvények és a cementezés alattifelfelé áramlási sebesség tervezése

A béléscsőrakat szerelvényekkel való ellátása a be-építés céljától és a fúrólyukban uralkodó viszonyoktólfügg. A cementezést egy vagy több lépcsőben végzik.Ha a béléscsőrakat mögé nagy mennyiségű cementtej

162 KŐOLAJ És 1-`öLDGA'Z 1. (101.) évfolyam 6. szám 1968. jz1„z`„.»~

Szükséges, vagy ha a cementoszlop alja és a felső részeközött igen nagy a hőmérséklet-különbség, akkor acementezést két vagy több lépcsőben tervezzük. Ha afúrólyuk felső részében a gázos rétegek ilyen viszonyokközött vannak, akkor ez fokozza a két lépcsőben valócementezés szükségességét. A kétlépcsős cementezésakkor is tekintetbe jön, ha a nagy cementtejszükségletmellett a fúrólyuk alsó részében cementtejveszteségléphet fel.

A béléscsőoszlopnak kaparókkal, cementező saruvalés lépcsős cementező karmantyúval való ellátása abeépítés céljától függ. A termelési béléscsövekben alyukfalkaparókat és központosítókat a produktív réte-gekkel és egyéb a produktív képződményeket veszé-lyeztető áteresztő rétegekkel szemben helyezzük el.A kaparók és központosítók elhelyezése az egyesrétegsorok vastagságától és összetételétől függ. A kő-olaj és víz vagy víz és gáz kontaktussal szemben min-dig nagyobb Számú kaparó és központosító szükségeskb. 20 m hosszúságban. A rakat talpánál az első csőrenégy-öt kaparót és két központosítót építünk be.A produktív és a többi rétegekkel szemben kisszámúkaparót és központosítót építünk be (egy csőre egyközpontosító és egy kaparó), melyek a fúrólyuk kellőtisztítását is biztosítják.

A rakatnak kaparókkal való felszerelése a produk-tív rétegek alatt és fölött, a produktív képződményekelhelyeződésétől és a többi folyadéktól való esetlegeskárosodástól függ.

A központosítóknak egy-egy csőre eső száma afúrólyuk függőlegességétől és a rétegek elhelyezkedé-sétől függ.

Kaparók alkalmazása esetén úsztatósarukat és kar-mantyúkat alkalmazunk, és a béléscsőrakat beépíté-sekor azt felülről töltjük.

A termelési béléscsőrakatok beépítése során több-szöri öblítést végzünk. Kaparók alkalmazásakor azagyagrétegek alatt öblítünk (4-5-ször) a produktívrétegek fölött és között, valamint a fúrás alján, amikora béléscsőrakatot talpig beépítettük. Az öblítés alatta rakatot le és fel mozgatjuk. A cementezőfej be- éskicsavarását minél rövidebb idő alatt kell elvégezni.Az öblítést mindig lassan indítjuk, nehogy a produktívrétegek megsérüljenek (felrepedjenek). A béléscső-rakatot kis sebességgel engedjük le, ez a sebességproduktív rétegek esetleges sérülésveszélyétől függ.

A termelési béléscsőrakatok és a technikai béléscső-rakatok cementezéséhez három csatlakozóval ellátottcementezőfejet alkalmazunk az alsó és a felső dugóelhelyezésére.

A technikai és a vezető béléscsőrakatra jelenleg nemépítünk kaparókat.

Egyes bonyolult viszonyok esetében, az igen mélytechnikai béléscsőrakatok beépítésekor a rakatot nemfelülről töltjük öblítő folyadékkal, hanem alulról adıfferenciálsarun és a karmantyún keresztül.

Miután megállapítottuk a fúrási cement minőségét,3 cementtej térfogatát és a béléscsőrakatok szerelvé-nyeit, megkezdjük a cementezés kivitelezésének ter-vezesét.'Mindig abból az elvből indulunk ki, hogy a cemente-

Zest turbulens áramlással végezzük, amennyiben ezt afúrólyukban levő hidrodinamikai viszonyok megenge-dık, és amennyiben megfelelő számú és teljesítményűcementező aggregáttal rendelkezünk.

Először kiszámítjuk a v kritikus sebességet, illetve aturbulens áramláshoz szükséges minimális sebességet,amit a Reynolds-képletből számítunk ki, amibenRe=2l00.

Miután1 86v2`"'-QR ',-z -. _2l00,° K (96/D)"

a kritikus sebesség

2100Ki<9õ/D>fí 1129K'<9õ/Dr1,86 - Q Q

ahol

K' a folyadék konzisztencia mutatója, lb-s"'/ft2;n' a folyadék áramlási mutatója (dimenzió nélkül);D azon cső -átmérője, amelyben a folyadék áramlik,

inch;Q a folyadék fajsúlya, lb/gal;v a bemenő folyadék kritikus sebessége a cemente-

zés alatt, ft/S.

Az úgynevezett newtoni folyadéknál az n'= 1, és K'arányos a viszkozitással. Az anomális folyadékoknál,mint amilyen az öblítőfolyadék és a cementtej, az n'és K' értékeket Fann viszkoziméterrel vagy rotációsviszkoziméterrel való vizsgálat útján határozzuk meg.

A cső átmérőjére, amelyben a folyadék halad, átla-gos D értéket veszünk, amelyet úgy kapunk meg,hogy a fúrólyuk mért átlagos átmérőjéből kivonjuk abéléscsőrakat külső átmérőjének értékét.

Miután megállapítottuk a v kritikus sebességét, ki-számítjuk a cementte_i benyomásához szükséges szi-vattyúkapacitást, Q-t, bbl/min vagy 1/min értékben.

A szivattyú ily módon meghatározott kapacitásaés nyomása függvényében megállapítjuk a cemente-zéshez Szükséges cementező aggregátok számát. Eztbefolyásolja a cementtej mennyisége is.

Amennyiben nem ismerjük a bemenő folyadékegyes sebességei esetén a cementtej benyomásáhozszükséges nyomás nagyságát, akkor az a következőösszefüggések alapján számítható ki:

a teljes nyomás:

pteij = Aptelj +phidrnygy _phidrn_vb,

ahol:

Ap„,„ a teljes hidraulikus nyomásveszteség agyűrűs térben és a béléscsőrakatban,PSÍ;a hidrosztatikus nyomás a gyűrűs tér-ben, psi;hidrosztatikus nyomás a bélcsőrakat-ban, psi;teljes nyomás a cementező fejen, psi.

phidr ny gy

piıídr ny b

P161j

A Ap„,„- értéket az egyes hidraulikus veszteségekértékéből (Ap) Számítjuk ki a gyűrűs térben és a bélés-csőrakatban levő folyadék szakaszai szerint (különSzámítjuk a folyadék minden szakaszára).

A Ap hidraulikus veszteséget a következő képletszerint Számítjuk ki:

Ü I C 20AP 0,039 Ibo v f,

KŐOLAJ Es 1~`öLDoA'z 1. (101. ) e6f61y6m 6. szám 1968. jz1m`„; 163

ahol

L a cső hossza, láb;Q a folyadék fajsúlya, font/gallon;v a kritikus sebesség vagy az áramlási sebesség,

láb/S;f a Fanning ellenállási tényező (dimenzió nélkül);D a cső átmérője, hüvelyk.

Az f (Fanning-féle) ellenállási tényezőt a következőösszefüggés adja:

f = 0,00454 + 0,645 (Re) '°*"`

Béléscsőrakatok cementezése magas hőmérsékletés nagy nyomás esetén

Fúrásainkban a maximális Statikus hőmérséklet ál-talában 105 C°. A mi viszonyaink között az ún.„forró fúrások”-ban a maximális statikus hőmérsék-let 90 C°-nál magasabb, de a rétegnyomás általábana normál határok között van, kivéve a gázkutakat,ahol a nyomás Sokkal nagyobb.

Az utóbbi öt év alatt csak négy fúrólyukban voltrendkívül magas a statikus hőmérséklet (140-150 C0között). Két ilyen fúrásban a termelési béléscsőraka-tok (5" és 51/2") saruállása 3450, ill. 3385 m; két másikfúrásban pedig a 7” és 95/,," technikai rakatok beépítésimélysége 3169 és 3400 m. Mind a négy fúrásnál acementtejet magasan a béléscsőrakat saruja fölé nyom-tuk, S mindkét termelési rakatot, valamint a 95/3”-estechnikai béléscsőrakatot a magas hőmérséklet-kü-lönbség miatt két lépcsőben cementeztük. Vélemé-nyünk szerint ugyanis, ha a béléscső teteje és sarujaközött 50 C° hőmérséklet-különbség van, a cementezéstkét lépcsőben kell végezni. Ezenkívül a fúrások alsószakaszán levő nagynyomású gázrétegek is kétlépcsőscementezés mellett szóltak. Elvileg ugyanis mindigarra törekszünk, hogy a gázrétegek elsődleges cemen-tezéséhez használt fúrási cementnek minél rövidebbsűrűsödési és kötési ideje legyen. Azért, hogy az emlí-tett tulajdonságú fúrási cementet forró fúrásokbanalkalmazhassuk, a cementtej mennyiségének csökken-tésére törekszünk, hogy a benyomatást minél rövidebbidő alatt elvégezhessük.

Az első lépcső cementezéséhez III. típusú cementethasználtunk, melyhez 50% mennyiségben API F típusúHalliburton-cementet adagoltunk. A második lépcső-ben tisztán III. típusú cementkeveréket használtunk.Mindkét keveréknek 60-80 min sűrűsödési ideje volt.

A kétlépcsős cementezéshez használt szerelvény(lépcsős karmantyú) helyét a produktív rétegek hő-mérsékletétől és településétől függően választottuk ki.Arra törekedtünk, hogy az első lépcsőben a cementmielőbb megszilárduljon, és hogy a második lépcsőbenbenyomott cement alsó és felső pontja közötti hőmér-sékletkülönbség ne legyen nagy, mert az a cementtejkötési és megszilárdulási idejében rendkívül nagy elté-rést okozott volna.

A kétlépcsős cementezéshez használt karmantyúbecementezésének elkerülésére az első lépcsőhöz Szük-séges cementmennyiséget kaliber, mikrokaliber ésmikrolaterolog-kaliber diagramokkal pontosan Szá-mítjuk. Az első lépcsőben betáplált cement felsőszintje a kétlépcsős cementezéshez használt szerelvény

alatt 20-50 m-re van, ezzel a cementtej kiszámítotttérfogata 5-15%-kal csökkent. Ha feltételezzük, hogyaz első lépcsőben a cementezést turbulens áramlássalvégezzük, akkor a cementtej térfogatát 5--10%-kalcsökkentjük, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy azöblítőfolyadékot a gyűrűs térből, amelyet a cementtej-nek ki kell töltenie, nem lehet teljesen eltávolítani.

Az első lépcsőben végzett cementezés után a két-lépcsős cementezéshez használt szerelvényt azonnalműködésbe hozzuk és megindítjuk az öblítést azért,hogy a berendezést az esetleges cementtel való szennye-ződéstőllmegtisztítsuk. Ezután egy kicsit várunk, hogya cement megszilárduljon, majd mégegyszer cirkulá-ciót végzünk öblítőfolyadékkal (a fúrólyuk ellenőrzéseés lehűtése végett), majd rögtön megkezdjük a cemen-tezés második ütemét. `

Ahol a statikus hőmérséklet meghaladja a 90 C°-ot,már a termelési béléscsöoszlop beépítése előtt, teháta fúrás alatt, végezzük a hőmérséklet mérését. Terü-letenként csak két vagy három fúrásban Szükségesméréseket végezni. Ezek alapján diagramokat készí-tünk, amelyeken feltüntetjük a Statikus hőmérsékletet,az öblítési hőmérsékletet, az öblítőfolyadék be- éskimenő hőmérsékletét a mélység függvényében (I. azábrát), S ebből határozzuk meg a további fúrásokcirkulációs hőmérsékletét.

A statikus hőmérséklet és az öblítési hőmérsékletközötti eltérés a fúrólyuk átmérőjétől (lehűlési felület),a bemenő folyadék hőmérsékletétől, a folyadék áram-lási sebességétől és a geotermikus grádienstől függ.Igy például az egyik olaj mezőn, ahol az öblítőfolyadékfelszálló sebessége a fúrócsövek mögött Im/s-ot, asúlyosbítók mögött 1,5 m/S-ot tett ki, a statikus hő-mérséklet és a cirkulációs hőmérséklet közötti eltérés85/3” átmérőjű fúrólyuknál 27 C°, 75/3” átmérőjű fú-rásnál 22 C°, míg 61/8” átmérőjű fúrásnál 17 C° volt.Megállapítható, hogy a jugoszláviai viszonyok közt,ha a fúrócsövek mögött az öblítőfolyadék sebessége1-1,5 m között van, akkor a hőmérséklet-különbséga 85/,_," átmérőjű fúrásnál 24-28 C°-ot, a 75/B” átmérő-jű fúrásnál 22-24 C°-ot tesz ki. A geotermikus grá-diens általában 22-30 m.

Ezek szerint cirkulációs hőmérsékleten megvizsgáltés kielégítőnek talált cementnek a cementezés idejealatt nagyobb sűrűsödési ideje lesz, mert a cementtejfelszálló sebessége nagyobb az öblítőfolyadék leszállósebességénél. A cementtej nem vehet fel nagyobbmennyiségű hőt, és valamivel hidegebb is az állandókeringésben levő öblítőfolyadéknál.

A tapasztalataink azt mutatták, hogy a cirkulációshőmérsékletesés két óra idő (kb. három átfordulás)alatt beáll, és hogy ezután gyakorlati jelentőségűhőmérsékletesés nem észlelhető. A teljes hőmérséklet-esés 70 %-a az első 30 percben áll be, míg a fennmaradó30% a további másfél óra alatt.

Azt is észleltük, hogy a statikus hőmérsékletértékekközött eltérés van az utolsó cirkuláció után elteltleolvasási időtől függően. Igy például egy fúrólyukugyanazon mélységében mérték a statikus hőmérsék-letet, S ez 12 órai állás után 98 C°-ot, 28 óra után103 C°-ot és 45 óra után 109 C° -ot tett ki (l. az ábrát).Közvetlen ezután mértük a cirkulációs hőmérsékletetis, de ennek az értéke kétórai cirkuláció után mindigazonos, illetve mindhárom mérésnél 71 C° volt.

164 KOOLAJ És FÖLDGÁZ 1. (101. ) ëvfoıyam 6. szám 1968. ,`z1„z`m

53/fiÍJy.U*Őfr0š1`év f =1,5 m/s . „ asci/yosblló/rgy 5 Iaramlasi seb . „ „ gyűrűs ferébenvgy, ff, = 1.0 /77/s 'O furocso

' 1 ı I

750 I I I ' ..' .z „ ` J '

J f - I! 'bit ik J: ff ıKgyfsf __ 7 aramlasi selıg fiärséíëői 0 gyurus tereben130 sw' ft ˇ f

6 %` "' lyukalmero

720 4_5],0`bl. sziinef utánp_61'öb_/.szünelután \\-H A

770 \`-Ist 5

I I“_"l

mi

iii»o-*`Ü:-O,. -- HT) _-bzifesf SZ“”eTzf (Ö

7.-C°EŠCD ,28'0`b/. szi/'net tnfál-,gt

ff„~f

„..ıı-f

Hémérsékle\`.ICDCÍJQD

.. I[fe5l 5 -ÍTa mb

~ T-- ı90 - - zünet 12) „zzz-Db

50 „TDefflf"°

A0 -130 l_"~

20-Z

10 --~

à .60 _ r ' I "_-F .

..ı0"'Í:'f 'P J 'lliemenó "“ _?

I

__i.

I I I : l I I l I | ~ I1000 2000 2100 2200 2300 2400 2500 2000 2200 2800 2000

Lyulrmélység, l, m

Hőmérséklet-alakulás az IVA-4. fúrólyukban

Következésképpen, ha ismerjük a cirkulációs hő-mérsékletesést, akkor ugyanazon a mezőn mindentovábbi fúrólyukban csak a statikus hőmérsékletetmérjük, mégpedig mindig az utolsó cirkuláció utánieltelt azonos időben.

A vezető és technikai béléscsőrakatok cementezésea felszín közelében gázrétegeket harántoló fúrásokban

Mintegy öt évvel ezelőtt egyes mezőkön igen gya-koriak voltak a gázkitörések, közvetlenül a vezető éstechnikai béléscsőrakatok cementezése után, amit afelszínközeli rétegekben levő gáz okozott. A vezetőbéléscsőrakatok mélysége ezekben a fúrólyukakban150-300 m között, a gázrétegek mélysége 70-250 mközötti volt. A technikai béléscsőrakatokat 800-_1Ü00 m-ig építették be, a gázréteg 250-600 m-ig ter-Jfrdt. A cementtejet a kútszájig nyomták fel. A kitörésaltalában a rakat cementezése után 4-6 óra múlvakovetkezett be, ez volt az az idő, amikor a cementtejegzotermikus kötési folyamata megkezdődött. Abbanaz ıdőben a cementezéshez közönséges épitőipari port-1fl_H(_10ementet használtunk, amelynek hosszú sűrűsö-desı ideje, valamint hosszú kötési ideje volt és igenSokat kellett várni a cement megszilárdulásáig (WOCt1_f_Ü°), így tehát nagy volt a hőkiválás az egzotermikuskotési folyamat alatt.

Amióta ugyanazokon a mezőkön megkezdtük agyorsan kötő puccolán cement alkalmazását (I. típus),

az ilyen, cementezést követő kitörések elmaradtak.A közönséges portlandcementnek a kezdeti sűrűsödésiideje 4 vagy 6 óra; a cementkő megszilárdulásáig18-26 órát kellett várni. Ugyanakkor azonos feltéte-lek mellett az I. típusú cement sűrűsödési idejénekkezdete 1-2 óra; a megszilárdulásra 8-12 órát kellvárni. A tiszta portlandcementnél a sűrűsödési időbefejezéséig 7-10 óra, míg az I. cementnél 3 óratelik el.

Ebből az következik, hogy az I. cement alkalmazá-sakor a gáznak nincs ideje arra, hogy a folyékonycementtejet áttörje. Az egzotermikus kötési folyamatsorán a portlandcement nagyobb mennyiségű hőtfejleszt, mint az I. cement, így tehát még inkábbelősegíti, hogy a gáz áttörje a nem eléggé megszilárdultcementtejet.

A tapasztalat azt is megmutatta, hogy a felsoroltcementezések minőségét a cementtejnek a gyűrűs tér-ben való felszálló sebessége is befolyásolja. Ha azI. cement alkalmazásakor kb. 1,5 m/s-nál kisebb a fel-felé emelkedési sebesség, akkor cementezést követőkitörés nem fordul elő, de egy bizonyos idö múlvaa fúrólyuk száján gázbuborékok jelentkezhetnek.Ilyen esetben a gáz valószínüleg áttöri a visszamaradtöblítőfolyadékot, mert a cementtej nem töltötte kiegészen a béléscsőrakat -mögötti gyűrűs teret.

A fenti okok miatt arra kell törekedni, hogy a gáz-rétegeket fedő béléscsőrakatok cementezésekor a ce-menttej áramlása turbulens legyen.

KŐOLAJ ÉS FÖLDGĂZ 1. U01.) évfolyam 6. szám 1968. június 165

Olyan béléscsőrakatok cementezésénél, ahol a gáz-rétegek fölött kis vastagságú cementtej van, a gyűrűstérbe felülről sűrűbb cementtejet nyomunk be (I. ce-mentből yc ~ 1,9-2,0 kp/dma fajsúllyal). Ezt a be-táplálást rögtön a rendes cementezés befejezése utánvégezzük, abban az esetben, ha a fúrás szájában azelső cementtej megjelenik. A felülről betáplált cement-tej mennyisége általában 1000-(2000 l.

A nagyobb mélységű technikai béléscsőrakatokat- ha egyébként az I. cement megfelel, s a gázrétegeka fúrólyuk felső szakaszában vannak -, két lépcsőbencementezzük. Az első lépcsőben a cementtejnek minélrövidebb sűrűsödési és szilárdulási idejűnek kelllennie; a második lépcsőben I. cementet használunk.A kétlépcsős cementezéshez szükséges lépcsős kar-mantyú helyét a cirkulációs hőmérséklettől és a gáz-rétegek településétől függően határozzuk meg.

A béléscsőrakatok cementezése nagyfolyadékveszteséget okozó üreges képződményekben

A jugoszláviai gyakorlatban nagy problémát jelen-tett a béléscső-cementezés a Dinaridákban (Adria--vidék). A béléscsőrakatok beépítésekor a cirkulációteljesen vagy csak részlegesen megszűnik. A folyadék-veszteség a kb. 2500 m mélységben, egyes fúrásokban3500m mélységben lép fel. Még a viz is elfolyik.Egyes helyeken megállapították, hogy a fúrólyukak ésaz Adriai-tenger között összeköttetés van.

A cirkulációs hőmérsékleti maximum 27 C° (amaximális statikus hőmérséklet kb. 50 C°). Az elsőd-leges cementezés kérdésének ilyen bonyolult viszonyokmelletti megoldására elsősorban a cement problémá-ján lettünk úrrá. Ugyanakkor meg kellett oldani azon-ban a cementtej szükséges mennyiségének megbízhatókiszáınítását és meg kellett állapitani a legmegfelelőbbcementezési viszonyokat. A béléscső-cementezéshezhasznált fúrási cementnek igen kis fajsúlyúnak kelllennie, hogy nagyobb veszteség ne lépjen fel; elegendőszilárdsággal és az agresszív vizekkel szembeni állé-konysággal kell rendelkeznie (tengervíz). Ezt a céltszolgálja az előbbiekben leírt kis fajsúlyú puccoláncement.

A szükséges cementtejmennyiséget speciális mód-szerrel számitjuk ki. A teljes szükséges térfogat a tény-leges és a kiegészítő térfogatból tevődik össze. A ce-menttej tényleges térfogata az, amelynek ki kell töl-tenie a béléscsövek mögötti gyűrűs részt (HC), a kiegé-szítő térfogat az, amely elvész és megakadályozza atovábbi veszteségeket. A cementtej kiegészítő térfo-gatát a differenciális hidrosztatikus nyomás alapjánApc, a cementtejoszlop statikus nyomása p§, és azazonos vízoszlop magasságnak megfelelő nyomás pf.,',különbségeként számitjuk ki. Az említett hidroszta-tikus nyomáskülönbségből kapjuk a kiegészítő sza-kaszhosszat Aha, amelyet hozzáadunk a cementtejszükséges szakaszhosszához (h,,). A h„+Ah,, összegé-ből megkapjuk a cementpalást új, feltételezett tetejét(HL), ehhez az értékhez határozzuk meg a cementtejteljes térfogatát. Következésképpen a cementpalást új,feltételezett teteje a következő mélységben lenne:

Hé :' Hit _ (hc + Ahc):ı

ahol a cementtej kiegészítő szakasza

Ah, z ız,,I1-ÉI.if..A fúrás közbeni veszteséges folyadékszintet (Ah„„_m)

is figyelembe véve, a cementpalást tényleges helye

Hé = Hit _ (hc + Ahc + Ahveszt)

Az alkalmazott jelölések jelentése:H, a béléscsőrakat beépítési mélysége, m;hc a cementtej megadott szakaszának hossza a bé-

léscsőrakat mögött, m;Ah, a cementtej kiegészítő szakaszának hossza a bé-

léscsőrakat mögött, m;Ahmz, a folyadékoszlop hossza fúrás közben, m;

H, a cementtej (cementpalást) megadott tetejénekmélysége a béléscsöoszlop mögött, m;

H; a cementtej (cementpalást) feltételezett tetejé-nek mélysége a béléscsöoszlop mögött, m;

y„ az elhelyező folyadék fajsúlya, kp/dma;yc a cementtej fajsúlya, kp/dma;

HL' a cementpalást tényleges mélysége a béléscső-oszlop mögött, m.

Ezt a számítási módot a cementtej teljes térfogatá-nak meghatározására ez ideig hat béléscsőrakat ce-mentezésénél alkalmaztuk, amikor is a fúrás alatt avízöblítés teljesen vagy részben eltűnt. Négy rakatnálelvégeztük a cementezés minőségének ellenőrzését, azellenőrzés azt mutatta, hogy a cement teteje a szüksé-ges HC mélységben van. .

A Dinaridákban a béléscső-cementezés előírásait akönnyű puccolán fúrási cement veszteségi és minőségiviszonyaihoz alkalmazták. A cementtej betáplálásakora béléscsőrakatok mögé az említett viszonyok közöttlamináris áramlást célszerű biztosítani. A cementtejelső részéhez tömítőanyagot (celofán lapocskákat)kevernek és azt valamivel nagyobb bemenő sebesség-gel nyomják be (a technikai rakatoknál 1,5 m/s-nálnagyobb), azért, hogy a gyűrűs térben minél nagyobbmagasságot érjünk el és a fúrásban az esetleges na-gyobb veszteséges szakaszokat eltömjük. A benyomásta későbbiekben kisebb sebességgel végezzük, hogy acementtej további veszteségét elkerüljük. A cementtejkésőbbi szakaszai ugyancsak tartalmaznak tömítő-anyagot, azért, hogy a fúrás alsó részében a nagyobbveszteségeket elkerüljük.

A kezdeti gyors beadagolás során az öblítőkörrészlegesen helyreáll (még akkor is, ha előzőleg vízzelsem volt cirkuláció) anélkül, hogy a szivattyún anyomás változna. Ebből arra következtethetünk, hogya felszálló áramlás sebessége nagyobb a cementtej-veszteség mértékének megfelelő süllyedési sebesség-nél. Ha a betáplálási sebesség csökken, a részlegesenhelyreállt öblítőkör megszűnik, de a cementtej továbbibenyomása során jelentéktelen szivattyúnyomás mel-lett újra észlelhető részleges cirkuláció. Csökkent se-bességnél a további benyomás során a cirkulációegyre erősödik, amíg teljesen helyre nem áll. A fesz-mérő a végleges nyomást mutatja.

A béléscső-cementezés folyadékveszteséget okozórétegsorban szükségessé teszi a cementtető magassá-gának és a béléscsőrakat mögötti gyűrűs tér kitöltésé-nek ellenőrzését. A Dinaridákban az ellenőrzést há-

166 KOOLAJ És FÖLDGÁZ 1. (101.) ëtfazyam 6. szám 1968. jzizzizzs

romfajta méréssel végzik: hőmérsékletméréssel, radio-aktív méréssel és akusztikai méréssel (CBL és OS).Amikor a cementezés folyamán nagy veszteségek vár-hatók, és a cement emelkedési. magasságát azonnalkell mérni, radioizotópokat alkalmaznak, illetve radio-aktív méréseket végeznek, vagy mérik a hőmérsékletemelkedését a cementtejben. Az utóbbi időben akusz-tikai méréseket végeznek a béléscsőrakat cementezésiminőségének ellenőrzése végett.

Nyomásos cementezés csövezett fúrólyukakban

A nyomásos cementezést (squeeze cementing) álta-lában a következő célokból végezzük: béléscső-ce-mentezés javítása, a víz-olaj, víz-gáz tényező, vala-mint az olaj-gáz tényező csökkentése végett.

Az egyes cementezésekhez a fúrási cementet a ce-mentezés céljának megfelelően választjuk ki. Amikora produktív rétegekben a béléscsőrakat mögötti víz-behatolás megszüntetése céljából cementezünk, a hő-mérséklettől függően az I, II. vagy III. jelű cement-fajtát alkalmazzuk. Ha a gáz behatol a béléscsőrakatmögötti térbe, akkor latex cementtel cementezünk.Amint már említettük, a latex cementet az olaj-gáztényezők csökkentése céljából alkalmazzuk. A nyo-másos cementezéshez, a víz-olaj, vagy víz--gáz ténye-ző csökkentése céljából olajos cementtelcementezünk.

A nyomásos cementezéshez hosszabb sűrűsödésiidejű cementet kell használni, mint csövezett fúrásban.

Nagy figyelmet fordítunk a fúrási cementek vízle-adásának vizsgálatára. Arra törekszünk, hogy a víz-leadás kisebb, a cementtej dehidrálódási ideje pedig

minél hosszabb legyen. A gyors dehidrálódás a cement-tej gyorsabb sűrűsödését, a nyomás növekedését, abéléscsőrakat körüli cementpalást rétegződését okoz-hatja, így tehát a cementezés eredménytelen lehet.

A nyomásos cementezés módja a réteg áteresztő-képességétől, a cementezés céljától és a megengedettnyomástól függ; de mindenképpen arra kell törekedni,hogy a rétegződést elkerüljük. A kevéssé áteresztőrétegekben a cementezést megszakításos módszerrel(hesitation method) végezzük. Ezt a módszert a bélés-cső-cementezés nagy mennyiségű cementtejet igénylőjavításakor alkalmazzuk.

IRODALOM

[1] American Petroleum Institute: Oil-Well CementingPractices in the United States. New York, 1959.

[2] API RP 10 B, Eleventh edition, March 1962.[3] Naumski, M.-Orlovic, Busotinski cementi. Naftaplin

műszaki dokumentációja, 1964.[4] Ostroot, G. W.--Walker, W. A.: Improved compositions

for cementing wells with extreme temperatures. HalliburtonCo. Duncan, 1960.

[5] Slagle, K. A.: Rheological design of cementing operation.Journal of Petroleum Technology, 1962.

[6] Bleakley, W. B.: A really engineered cement job. TheOil and Gas Journal, 1962. febr. 12.

[7] Ludwig, N. C.-Pense, S. A.: Properties of portland cementpastes cured at elevated temperatures and pressures. Jour-nal of the American Concrete Institute, 27. 1956. 6.

[8] Saunders, C. D.--Walker, W. A.: Strengths of oil wellcements and additives under high temperatures well condi-tions. AIME, Petroleum Branch Meeting, San Antonio,1954.

[9] Műszaki dokumentáció. Naftaplin Vállalat - INA.[10] Naumski, M.: Primarna cementiranja kolona zastitnih cijevi

u Dinaridima. NAFTA, 1967. 7.

DR. KERTAI GYÖRGY1912-1968

Lapzárta után kaptuk a hírt, hogy szíve, mely évekóta jelezte a túlzott megterhelést, végül is megszűntdobogni: 1968. május ll-én meghalt dr. KERTAIGYORGY geológus, a Magyar Tudományos Akadé-mia levelező tagja, a Központi Földtani Hivatal elnöke.

A magyar kőolaj és földgáz szerelmese volt, s haszerkesztő bizottságunk munkájában _ éppen meg-rendült egészségi állapota miatt - már nem is tudottrészt venni, személye és munkássága elválaszthatatla-nul egybeforrt a magyar szénhidrogéniparral. Szinteaz egyetlen volt a pionírok közül, aki szakmai gya-korlati vonatkozásban is kezdettól fogva az első vonal-ban dolgozott - a szó szoros értelmében harcolt -annak a magyar szénhidrogén-kutatásnak, kőolaj- ésföldgáztermelésnek a felvirágoztatásáért, melynek böl-csőjét is ringatta, s melynek 30 évvel ezelőtt alig reméltkiterebélyesítésében elhatározó szerepe volt.

Gyulay Zoltán mondta Róla - Neki, oly találóan:„két végén égeted életed gyertyáját". Amikor a gyertyaígy gyorsabban elégett, amıg égett erősebb fényt sugár-zott, de kihunyva, nagyobb sötétséget is hagyott magaután.

Mi, akik ismertük színes, lobogó, nyugtalanul alkotóegyéniségét, emlékét kegyelettel és megértő szeretettelmegőrizzük!

B. B.il!

KERTAI GYÖRGY életútjáról, munkásságáróljövő számunkban emlékezünk meg; az Országos Föld-tani Hivatal halottjaként 1968. május 17-én 15 órakorkísértük ki utolsó útjára a Farkasréti temetőben.

KŐOLAJ És 1~`öLDGA'z 1. (101. ) afõıyzzm 6. szám 1968. ,`z:„z`„.f 167

Az algyői fúrások iszaptechnológiá-jának fejlődése*

Az algyői kutatási területeken mélyitett kutatőfürásokhoz ál-talában három ttpnsá öblitőiszapot használtak: a konoencionálisagyagos iszapot, az emulziós és a gipszes-sós öblitőfolyadékokat.A hagyományos öblítőiszap alkalmazásakor jelentkező nehézségektették szükségessé az áttérést az emulziós iszap technolágiájára,mely a kedvező viztartő képességet és a jobb hőtürést biztosította.Az elektromos lyukszelvényezésnél fellépő zavarok kiküszöbölésecéljából alkalmazták a 0,3-0,6 ohmm fajlagos elektromos ellen-állású gipszes-sós öblítőiszapot, mely egyéb kedvező tulajdonságaimellett biztosította a PS-szelvények kiértékelhetőségét. A háromiszapttpus költségeinek összehasonlitásáből megállapithatő, hogya gipszes-sós iszap költsége az algyői iszapköltségek átlagánmozog.

Az algyői szerkezet megismerésére lemélyített kuta-tófúrásoknál alkalmazott öblítőiszap-technológia azelmúlt időszakban igen nagy mértékű változásokonment keresztül. Az egyes kutatási időszakokban alkal-mazott öblítőiszap-technológiák szoros összefüggésbenvoltak és vannak a rétegtani körülmények egyre jobbmegismerésével.

Az öblítőiszap-technológia kialakulása szempontjá-ból három időszakot különböztethetünk meg, ezekalatt az alábbi iszaptípusokat használták:

l. hagyományos agyagiszapot és olajemulziós öblí-tőfolyadékot egymást követően;

2. emulziós öblítőiszapot, továbbá3. emulziós és gipszes-sós öblítőfolyadékot egy-

mást követően.E tanulmány időrendi sorrendben foglalkozik a

kutatás során alkalmazott öblítőiszap-technológiával,kitérve a felhasználáskor tapasztalt pozitív és negatívjelenségekre, melyek adott esetben eldöntötték a tech-nológia alkalmazhatóságát.

Az ismertetés befejező részében az egyes iszapféle-ségek alkalmazása során felmerült költségek elemzésétis elvégeztük.

l. A hagyományos iszapféleségek alkalmazása

Az 1965. június 20-án megkezdett algyői kutatásitevékenység során a kutak mélyítésére a szokásos öb-lítőiszap-technológiát alkalmazták, melynek lényege- a részletesebb ismertetést mellőzve - a kezdetimesterséges (bentonitos) iszap elkészítése után a fúrás

* Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Olaj-bányászati Szakosztálya által ,,Az algyői szénhidrogéntelepekmélyfúrási és müveléstechnolőgiai kérdései" címmel 1967. május31-június 1. között Szegeden megtartott vándorgyülésen el-hangzott előadás. (Szerk.)

KATONA JózsEF

folyamán kialakult természetes iszap paramétereinekbeállítása a megszokott vegyi kezeléssel.

Az iszap kondicionálását különböző foszfátfélesé-gekkel, majd a hőmérséklet növekedése miatt lúgosquebracho alkalmazásával és CMC-vel oldották meg.A fúrási tevékenység során azonban a jól diszpergálódóés nagy mennyiségben jelenlevő agyag és agyagmárgamiatt nagyfokú telítettség következett be, mely azöblítőiszap viszkozitásának és mozgási ellenállásánakigen nagy mértékű megnövekedését vonta maga után.

A tény illusztrálására közöljük az Algyő-5. fúrásdecember l-én 1616 m-ből vett iszapmintájának elem-zési adatait (ezek az adatok jellemzők a kezdeti idő-szakban használt öblítőiszapokra):

fajsúly, g/cm3 1,28;látszólagos viszkozitás, cP 42,0;plasztikus viszkozitás, cP 26,0;mozgási ellenállás, 0', din/cm” 90,8;mozgási ellenállás, 10', din/cm* 576;vízleadás, 7 at, 30', cm3 4,2;iszaplepény-vastagság, mm 1,0;PH 3;NaCl-tartalom, g/l 0,17;Ca* +, mg/l 105,4;MEH. me/l 0.00;homoktartalom, térf. % 6,0;viszkozitás (Marsh-tölcsérrel), s 67/30;szilárdanyag-tartalom, súly % 33.

Az itt közölt vizsgálati adatok szerint ezeknek aziszapoknak a viszkozitása, mozgási ellenállása nemvolt eredményesen és maradandóan csökkenthető azismert javítóanyagokkal a nagy agyagtelitettség miatt,így az esetek döntő többségében a homoktartalomtúlhaladta a 10%-ot, ami gyakran szelvényezési ésbéléscsövezési nehézségeket okozott. A fúrási tevé-kenység e kezdeti szakaszában az iszapkezelési javas-lat az volt, hogy első és legfontosabb szempontnaka szilárdanyag-tartalom csökkentésének kell lennie,ami biztosítani fogja a kedvező reológiai tulajdonsá-gokat. A vizes hígitás módszere végül is nem voltcélravezető megoldás, mert a megnövekedett víztartóképesség javítása nagy mennyiségű CMC-t igényelt.Ezenkívül az iszap feldúsulása agyaggal a gyors fúrásielőrehaladás miatt igen gyorsan bekövetkezett, emiattaz iszap jó tulajdonságait csak igen rövid időszakrasikerült állandósítani. A 95'/3”-es béléscsövezés nehéz-ségei továbbra is fennálltak, sőt a fúrószerszám több-ször meg is szorult.

168 KŐOLAJ És 1~`öLDoA'z 1. (101) afaıyam 6. szám 1968. jz1„z`„6

A fentiekben említett nehézségek kiküszöbölése cél-jából az iszaptechnológiát megváltoztattuk. A puszta-földvári mezőben sikerrel alkalmazott olajemulziósiszaptechnológia itt is megfelelőnek bizonyult.

2. Olajemulziós öblítőfolyadék alkalmazása

A béléscsövezési és szerszámmegszorulási problé-mák megszüntetése céljából a pusztaföldvári és puszta-szőlősi kutatási területen bevált olajemulziós iszapotalkalmazták Algyón is. Az olajemulziós iszap össze-tétele a következő volt:

quebracho, vun-kortán vagy Viscosol 0,5 % ;nátriumhidroxid 0,2-0,25 % ;CMC 0,2-0,3 % ;gázolaj 7,5-8,5 %.

A fenti összetételű iszapot, melynek kedvező visz-kozitása, mozgási ellenállása és kis vízleadása van, 14fúráshoz használták kísérletképpen és mindössze két.esetben jelentkezett nehézség a 95/,,"-es béléscsövezés-kor. E kedvező tapasztalat alapján előírtuk ezen iszap-féleségnek széles körű és általános használatát. Azolajemulziós iszaptechnológiát jelenleg is alkalmazzákaz algyői mezőben.

Az olajemulziós öblítőiszap készítése és javításasorán az iszapba nagy mennyiségű iszapjavító anyagotkeverünk, mely a tapasztalatok szerint erősen csök-kenti a folyadék fajlagos elektromos ellenállását. Azöblitőiszapok reológiai tulajdonságainak kedvező érté-ken való tartása, valamint a víztartó képességre előírtalacsony értékek nem teszik lehetővé az iszapjavítóanyagok mennyiségének oly mértékű csökkentését,mely a fajlagos elektromos ellenállás értékének kellőmagas szintjét biztosítaná. Ez a jelenség az esetek nagyrészében csökkentette vagy meggátolta az elektromosszelvényezés során kapott adatok kiértékelhetőségét.

A probléma megoldására két lehetőség volt:1. az iszap elektromos ellenállásának növelése;2. az iszap fajlagos elektromos ellenállásának nagy-

mértékű csökkentése.Az itt említett két lehetőség mindegyike a kis sótar-

talmú rétegvizek elektromos ellenállásától való ked-vező különbséget eredményezi.

Az első megoldást a laboratóriumi kísérletek alap-ján a gyakorlatban is megkísérelték és aránylag ked-vező eredményt kaptak. Ennek lényege az volt, hogya 20 C0-on 1,2-2,8 ohm m fajlagos elektromos ellen-állású iszapot relatíve nagy ellenállású édesvízzel hígí-tottuk (20-30%), mely: az ellenállást 3,8 ohm m-renövelte.

Ilyen körülmények között a PS-szelvényezés márkielégítő eredményt adott.

E módszer alkalmazása nem minden esetben lehet-séges, hiszen a kedvező iszapellenállás csak a szelvé-nyezés előtt áll be a megfelelő értékre; a lyuk lefúrásaalatt ez az iszapellenállás nincs végig meg. Problémaaz is, hogy a hosszú nyitott szakasz nem teszi lehetővéaz ilyen nagymértékű vizes hígítást (20-30%), mivela vízleadás így erősen megnövekszik. Az iszap javításasorán pedig újabb kis ellenállású vegyületek kerülnekaz öblítőfolyadékba.

A fent említett nehézségek miatt javasoltuk a fajla-gos elektromos ellenállás csökkentését.

.OP

3. A CaS0,-NaCl-os öblítőiszap technológiája

Az üzemi alkalmazást megelőző kísérletek részlete-zésének mellőzésével itt csak a végleges megoldástismertetjük.

A feladat az volt, hogy fúrástechnikailag is meg-felelő, 0,6-0,33 ohmm (20 C°) fajlagos elektromosellenállású öblítőfolyadékot kell készíteni.

A megoldást egy kombinált CaSO4-NaCl-tartalmúiszaptípus alkalmazása adta, melynek elkészítése azalábbi komponensek felhasználásával történik:

Viscosol 1,0%;NaOH 0,33 %;CaSO4 1,0% ;CMC 1,0%;NaCl 1,0-3,0%.

A fenti összetételű öblítőiszap tulajdonságai kielé-gítik mindazon igényeket, melyeket a fúrás műszaki,geológiai, valamint geofizikai szolgálata támaszt aziszappal szemben.

Példaként közöljük az Algyő--21. fúráshoz elkészí-tett gipszes-sós iszap vizsgálatait; ezt az iszapot afelsőpannóniai rétegek átfúrására használták:

fajsúly, g/cm3 1,24;látszólagos viszkozitás, cP 30,3;plasztikus viszkozitás, cP 35,0;mozgási ellenállás, 0', din/cm2 9,6;mozgási ellenállás, 10', din/cm2 61,6;vízleadás, 7 at, 30', ml 4,3;iszaplepény-vastagság, mm 0,5 ;PH. 9;Ca++, mg/l 1680;NaCl, g/l 13,3;ellenállás, 20 C° ohmm 0,51.

A mélyítés során az iszapfajsúly növelése is szüksé-gessé vált. Az 1,6 g/cm3-re növelt fajsúlyú iszap tulaj-donságai a következők:

fajsúly, g/cm” 1,60;látszólagos viszkozitás, cP 48 ;plasztikus viszkozitás, cP 42;mozgási ellenállás, 0', din/cm2 14,4;mozgási ellenállás, 10', din/cm2 38,4;vízleadás, 7 at, 30', cm3 2,5;iszaplepény-vastagság, mm 0,5;pH, 9,5;Ca"+, mg/1 1250;NaCl, g/l 30,25;ellenállás, 20 C° ohmm 0,311.

A fenti összetételű iszapot több fúráshoz használtákés megállapítható volt, hogy tulajdonságai jól szabá-lyozhatók, megfelelnek a követelményeknek és ígyhasználatát a sok egyéb kedvező tulajdonsága miatttovábbra is javasoljuk.

Afentiekben említett három öblítőiszap-típus alkal-mazásával kapcsolatban gazdaságossági összehason-lításokat is végeztünk, melyeknek eredményeit rövidenaz alábbiakban ismertetjük. Az összehasonlításhoz ateljes iszapköltségeket vettük alapul, melyekben aziszaphoz adott összes javítóanyag ára szerepel. Figye-

KOOLAJ És FöLDoA'z 1. (101. ) 6„f61yzz„z 6. szám 1968. június 169

lembe véve a kút mélységét, megadjuk a fajlagos (azegy lefúrt méterre eső) iszapköltségeket is.

Agyagiszapok esetébena teljes iszapköltség 130 000-700 000 Ft;a fajlagos iszapköltség 60-260 Ft/m.Olajemulziós iszapok esetében a költségek alakulása

az alábbi:a teljes iszapköltség 100 000-700 000 Ft;a fajlagos iszapköltség 100-200 Ft/m.Itt kell megjegyezni, hogy az újabban mélyített

2150 m-es fúrások olajemulziós iszapjának költségeiösszességükben és fajlagosan is kisebbek a nagyobbmélységűeknél. Ez a fúrási sebesség csökkenésével, azidő növekedésével és nem utolsósorban a megnöveke-dett hőmérséklettel magyarázható.

Így az ,,Algyő"-kőolajtelepekre mélyített fúrásokteljes iszapköltsége 80 000-100 000 Ft;

a fajlagos iszapköltségek pedig 40-80 Ft/m közöttváltoztak.

A gipszes-sós iszappal fúrt kutak iszapköltségeinekalakulása a következő képet mutatja:

a teljes iszapköltség 350 000-450 000 Ft;a fajlagos iszapköltség 120-170 Ft/m

között változott.A fentiekben ismertetett iszaptípusok tulajdonságait

és költségeit figyelembe véve, és az elért eredményeketvizsgálva megállapítható, hogy az algyői mezőben akisebb mélységű fúrások lemélyítésére az olajemulziós,a nagyobb mélységű fúrásokhoz a gipszes-sós öblítő-iszap alkalmazása a legcélszerűbb.

EGYESÜLETI És szAKoszTÁLY1 HÍREKAz Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek

Visontán, a Mátraaljai Szénbányák kultúrtermében 1968. május3-án 10 óra`i kezdettel tartott

választmányi gyűlésénEgyesületünk mintegy 200 tagja vett részt. Í

Afgyűlést - melyről részletesebben testvérlapunk, a BA-NYASZAT számol be -, 'az Egyesület elnöke, dr. GyulayZoltán nyitotta meg, ismertetve az „akadémiai” rangra 1770-benemelt selmecbányai Alma Mater 200. éves jubileumával kap-csolatos, 1970-ben rendezendő jubiláris ünnepségek programját,vázolva az évforduló jelentőségét.

Moharos Jenő főtitkárhelyettes beszámolt Egyesületünk életé-nek az 1967. április 26-27-én Pécsen tartott utolsó választ-mányi ülés óta eltelt időszaka alatti eseményeiről, melynekgyújtópontjában a Bányászati és Kohászati Lapok alapításának100 éves, továbbá az Egyesület fennállásának 75 éves jubileu-mával kapcsolatos 1967. szeptember 11-IS-ig tartott ünnep-ségek állottak. Ertékelte az egyes szakosztályok, bizottságokmunkáját; körvonalazta a szakmai folyóiratok kiadásával kap-csolatos megnövekedett anyagi terhek átvállalásának módját(ez év áprilisától havi 2,- Ft-os lapelőfizetési díjkiegészítés ré-vén): ismertette a jubileumi kiadványok megjelenését, ill. azokkészültségi fokát, majd határozati javaslatokat terjesztett elő.

Az Egyesület 1967. évi pénzügyi gazdálkodását - jóváhagyó-lag - dr. Fekete Sándor ismertette.

Dr. Halász Tibor okl. mérnök, a Mátraaljai Szénbányákigazgatója ,,Lignitkülfejtések szerepe a hazai bányászatban”címmel a hazánkban nagyüzemileg, korszerű gépekkel meg-indult külfejtéses müvelés technológiáját és gazdaságosságát vilá-gította meg. kihangsúlyozva a világ szénbányászatára a nemis távoli jövő energiaszűkében váró feladatokat.

Ebédszünet után Bóday Gábor egyesületi könyvtáros jelentésétfogadta el a választmányi gyűlés, majd számos értékes javaslat,indítvány, hozzászólás és bírálat hangzott el, melyek közülOvárı' Antal, a „KOHASZAT” főszerkesztője az egyesületi Lapokközös és mindenképpen megoldásra váró problémáit vázolta.

A határozati javaslatok elfogadása előtt kedves. színfoltja volta választmányi gyűlésnek a jelen levő három Schmidt Györgykohómérnök (nagyapa, apa és unoka) ünneplése.

A gyűlés után nem mindennapi élményt jelentett a.zNDK-bólbeszerzett hatalmas marótárcsás és merítéklétrás kotrókkal,hányóképzökkel és nagy sebességű szállítószalagokkal műveltThorez-kűlfejtés megtekintése.

B. B.

AzOMBKE Olajbányászati Szakosztályának 1968. április 26-ánaz Egyesület helyiségében tartott vezetőségi ülésén kijelöltük azEgyesület által ez évben a NAFTAPLIN vállalattal tanulmány-útcsere kapcsán Jugoszláviába kiküldendő tagjainkat, az egyesszakcsoportok igényei és a kiküldendők szűkebb szakmai érdek-lődési köre, beosztása alapján.

Megvitattuk az 1968. május 9-10-én Debrecenben, azArany Bika szállóban tartandó Vándorgyűlés-nek jövő számunk-ban részletesen ismertetendő programját, s a gyűlés technikailebonyolításának részleteit.

B. B.ıı:

1968. április 29-én az Egyesület helyiségében a WEATHER-FORD OIL TOOL CO. houstoni cég európai igazgatójaThomas Remp és főmérnöke, Dipl.-Ing. Fritz Langer ,,Béléscső-cementezési problémák” címmel érdekes, vetített képes előadásttartottak. F. Langer nemcsak a cég legújabb típusú béléscső-központosítóit, lyukfalkaparóit mutatta be, hanem összefüggé-sükben értékelte a béléscső-cementezés áramlástechnikai problé-máit, a lyukfaltisztítás mechanizmusát és utalt a kétdugós cemen-tezésben mindkét elválasztó dugó fontos szerepére. Érdekesüzemi eseteket mutatott be, amelyeknek során a cementkötésiszelvényezés tükrében értékelte a műveletet. A nagy érdeklődéstkeltett előadást élénk vita követte, mely folytatódott a jó hangu-latú állófogadás után is.

A. Ö.ııı

Jugoszláv testvérlapunk, a „NAFTA” szerkesztőbizottságánaknevében Ivo Steiner okl. bányarnérnök, főszerkesztő - szakmaikapcsolataink régi, közismert és magyarul is jól beszélő szorgal-mazója _ rendkívül meleg hangú, hosszú levélben üdvözölteszaklapunk megjelenését; részletesen kidolgozott, mindkét Lapés ezen keresztül is országaink szakembereinek továbbképzését,információját elősegítő cikkcseréket, a rendszeres személyes kap-csolatok kiszélesitését javasolva. A két ország határán húzódószénhidrogén-előfordulások kutatásával és feltárásával össze-függő azonos problémák rnindenképpen indokolják az igengyümölcsözően fejlődő jugoszláv-magyar kőolajipari együtt-működés továbbmélyítését.

B. B.

170 KŐOLAJ Es 1~`öLDGA'z 1. (101.) évfolyam 6. szám 1968. junius

A földgáztermelés lehetőségei azalgyői mezőn*

A tanulmány célja az algyői mezőben megismert és már rész-bg: feltárt igen jelentős gázkincs termelésbe állitásának és hasz-nosításának lehetőségeit vázolni. A gáztelepek termeltetésénekvizsgálatakor a hangsúlyt a gazdaságos, legnagyobb kihozataltbiztosító müvelés elérésére kell helyezni. Ehhez szükséges ismernia gáztelepek várható működési rendszerét, mely megbízhatóancsak bizonyos termeltetési idő után határozható meg.

A felsőpannóniai rétegsorban már megismert gáz-telepek mellett a nagy gázsapkájú olajtelepek jelentősgázkészlete csak az olajtelepek művelésének befeje-zése után hasznosítható. Számolni kell azonban etelepekből származó nagymértékű olajkísérőgáz-ter-meléssel is.

l. A földgáz-elôfordulások ismertetése

Az algyői mezőben az eddig lemélyített fúrások,kútvizsgálatok alapján a felsőpannóniai rétegsorbanhárom hidrodinamikailag különálló gáztelep, hat nagygázsapkájú olajtelep, két jelentéktelen készletű gáz-telep és négy, még határozatlan rétegtartalmú szén-hidrogéntelep különböztethető meg az OKGT Tudo-mányos Kutató és Fejlesztési Főosztálya által végzettföldtani feldolgozás szerint.

Az alsópannóniai rétegsorban több lencsés kifej-lődésű, s a fentiekhez viszonyítva kisebb jelentőségűszénhidrogéntelep mellett, jelentős gázfelhalmozódástörtént az alaphegységre települt konglomerátumban.A rendelkezésre álló kevés számú információ miatt azalsópannóniai szénhidrogéntelepekkel a tanulmánymég nem foglalkozik.

Az I. sz. gáztelep 6-12 m effektív vastagságúegyetlen homokkőből áll; közvetlenül az olajtelepekalatt helyezkedik el. A mező teljes területén meg-található. A gáztelepet peremi víztest határolja.

Jellemző adatai: gáz-vízhatár 1905 m tsza.; réteg-hőmérséklet 102 C0; rétegnyomás 200 at; átlagosPûrozitás 22%; a tapadóviz-telítettség 25%; földtanikészlet 5267-106 m3.

A II. sz. gáztelep 6-12 m efl`ektív vastagságú tároló,atflely egy, helyenként két homokkőből áll. A meződelı részén az Algyő-43., -44., -16., -12. kutak menténelmárgásodik, a többi oldalon peremi víz határolja.

Jellemző adatai: gáz-vízhatár 1930m tsza.; réteg-

_`_`_“---_._._

b _ * AZ Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Olaj-aıflya-§Ztıt1 'Szakosztálya által ,,Az algyői' szénhidrogéntelepek

gäelyfurası es müveléstechnológiai kérdései” címmel 1967. májush “Junıus 1. között Szegeden megtartott vándorgyülésen el-

aÜBZ0tt előadás. (Szerk.)

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 1. K101.) ëtfazyzzm 6. szám 1968. jún

GoMBos ZOLTÁN

hőmérséklet 103 C0; rétegnyomás 202 at; átlagosporozitás 22%; tapadóviz-telítettség 20%; földtanikészlet 6394- 106 m3.

A HI. sz. gáztelep 50--60 m összes vastagságú, többhomokkőből álló összlet, melynek egységes fázis-határa van, és jelenlegi ismereteink szerint egyetlenhidrodinamikai rendszernek tekinthető. E gáztelepcsak a mező ENY-i részén található meg; az Algyő-42.,-65. és a Tápe'-1. kutaktól DK-re elmárgásodott.A többi oldalon ez a gáztelep is peremi vízzel érint-kezik.

Jellemző adatai: gáz-vízhatár l984m tsza.; réteg-hőmérséklet 104 C°; rétegnyomás 208 at; átlagosporozitás 23%; a mélységgel csökkenő tendenciájú,átlagos tapadóviz-telítettség 20%; földtani készlet13 928- 106 m3.

A gáztelepekre vonatkozóan 1967 április végéig21 kapacitásvizsgálat történt. A vizsgálatok alkalmá-val végzett nyomásemelkedés-mérésekből számítottáteresztőképesség átlagos értéke az I. sz. gáztelepre253 md; a H. sz. gáztelepre 98 md; a IH. sz. gázte-lepre 77 md. Csaknem valamennyi mérésnél jelentősskinhatás mutatkozott; a produktivitási arány átla-gosan 0,4-0,85 között változott. A skinhatásból eredőnyomásveszteség egyes esetekben 50-150 ezer ma/naphozamnál elérte az 50-100 at-t is. 10 mm-es fúvókántörténő termeltetéskor a termelési depresszió csaknemminden esetben meghaladta a 10 at értéket. Más felső-pannóniai gáztelepekhez viszonyítva az algyői mezőgáztelepei viszonylag rossz áteresztőképességűeknekmondhatók. Ezt a tároló művelésének tervezésekor,a kúttelepítéskor figyelembe kell venni.

Kőzetmagokon levegővel végzett áteresztőképesség--mérések eredményei szerint az I. sz. gáztelep átlagosáteresztőképessége vízszintes irányban 222 md (18mérés); a II. sz. gáztelep átlagos áteresztőképességevízszintes irányban 743 md (5 mérés); a HI. sz. gáz-telep átlagos áteresztőképessége vízszintes irányban517 md (18 mérés). I

Meg kell jegyezni - amit az OKGT TKFF Aram-lástani és Kútvizsgálati Osztálya is hangsúlyozott -,hogy a rossz permeabilitású magszakaszok jelentősrészét még nem dolgozták fel, így a fenti értékeknélaz áteresztőképesség tényleges értéke valószínűleglényegesen kisebb. Igazolták ezt a nyomásemelkedés--mérések is.

A három gáztelep együttes készlete 25,6 milliárd m3.Az ismert algyői olajtelepek gázsapkakészlete, to-

vábbá a még ismeretlen rétegtartalmú telepek szabad-gázkészlete ez ideig pontosan még nem adható meg.

ius 171

Mégis, az eddig rendelkezésre álló adatok alapjánnem követünk el nagy hibát, ha lerögzítjük, hogy afelsőpannóniai korú gáz- és olajtelepek szabadgáz-készletének kereken 50%-a a gáztelepekben, 50%-apedig az olajtelepekben található.

2. A gáztermelési lehetőségek vizsgálata

Az algyői mező gázkincsének hasznosítására foko-zott ütemben l970-től kerülhet sor. Tervezett távlatiigények

1970-ben 600 millió m3;1973-ban 1200 millió ma;1975-ben 1300 millió ma;

(a jelenleg még ismeretlen készletre további 1000millió ma).

A gázigények kielégítésénél elsődleges szempont azolajkísérő gázok mindenkori teljes hasznosítása.A kezdeti években a gáztermelés jelentős részét azolajkísérő gázok adják; 1970-től azonban a gázigénydöntő része már csak a szabadgáztermelésből bizto-sítható. A várható olajkísérőgáz-termelés 1970-75után sem haladja meg a 200-300 millió m3/év értéket.

A szabadgázkészletnek kb. '50%-át kitevő sapka-gázok közvetlen termeltetésére csak az olajtelepekleművelése után kerülhet sor.

A gázsapka termeltetése mind a természetes energiá-val, mind a mesterséges energia-utánpótlással működőolajtelepeknél az olajkihozatal jelentős mérvű csök-kenését eredményezné. A gázsapka megcsapolása azolajtestben fokozná a rétegnyomás-csökkenést, snövelné a gázkiválást, továbbá az olajnak a gázsap-kába való elmozdulását idézné elő.

A gáz-olajhatár mentén történő vízbesajtolás esetén,a gáztermelés az olajkihozatal szempontjából meg-valósítható lenne, miután a gáz és olaj egymástól ellenne választva. Ebben az esetben azonban, a gáz-termelési ütemnek _ a rétegtérfogaton _ megfelelőtöbbletvízmennyiséget kellene a tárolóba besajtolninagyobb számú vízbesajtoló kúton, s a gázsapkaletermelése kedvezőtlen kihozatalt biztosító nagy-nyomású vízelárasztással valósulna meg.

Példaként megemlíthető, hogy teljes nyomásfenn-tartás esetén _ amidőn a kitermelt olaj egyenlő abesajtolt vízmennyiséggel _, lmillíó t/év termelésiütemhez 3250 mi*/nap besajtolási ütem tartozik. A gáz-sapka 1 millió m3/nap megcsapolása esetén viszonta besajtolandó többletvízmennyiség 5800 m3/nap. Anagynyomású vízelárasztás miatt, ha 5% kihozatal-csökkenéssel számolunk, s csak a Il. sz. olajtelepetvesszük figyelembe, a gázsapka megcsapolása 360 mil-lió m3 gáz elvesztését jelentené.

Gáztermelés tehát az egyes olajtelepek teljes lemű-veléséig _ ami várhatóan az 1980 utáni időszakraesik _, az olajjal termelt gáz mellett csak gáztelepek-ből várható. Az olajkísérő gáz alatt itt nemcsak olajbaneredetileg oldott gázt értünk, hanem a művelési mód-tól függően gázsapkából származó gázt is. Olaj-víz-határ mentén történő vízbesajtolás esetén, midőn akontúron a kezdeti nyomást tartjuk fenn, számolnikell az olajtest és a gázsapka bizonyos mérvű nyomás-csökkenésével. A csökkenés 'határesetben megköze-lítheti a depresszió értékét. Igy pl. 5 at depresszió

esetén az olajtest művelésekor a gázsapkának Í.mintegy 2,5 %-át letermeljük, mely az egész gázsapkafkészletre vetítve 700 millió m3-nek felel meg.

Gáz-olaj határ mentén végzendő vízbesajtoláskor-..ha a besajtolás a nagyobb olajkihozatal érdekében Erétegtalpon vett határ közelében történik _, a gáz,sapka számottevő része az olajtesthez záródik és.gázt az olajjal kitermeljük.

Vízbesajtolás nélkül, amennyiben a természetes viz.beáramlás sem jelentős, az olajtelep a gázsapka kitef.jedésével művelhető le. Ez esetben az előzőeknél mégfokozottabb ütemű gáztermeléssel kell számolni.

A jelen időszakban a legjobban ismert és jelentő;készletű, felsőpannóniai korú, I., II. és III. sz. gáz.telepek termeltetésére kell felkészülni. Ezt célozzák atelepekben elvégzett és elvégzendő réteg- és kútkapa.citás-vizsgálatok, valamint az Algyő-4. kútban terve.zett kútáram-összetétel vizsgálatai.

3. A gáztelepek termeltetésének szempontjai

A gáztelepek termeltetését a gazdaságosság és maxi-mális gázkihozatal szem előtt tartásával kell irányítani.A müvelés módját a tárolók energiarendszere határoz-za meg.

Energia-, illetve működési rendszer szempontjábólmegkülönböztetünk zárt és nyitott telepeket attólfüggően, hogy a gáztermelés döntő mértékben kime-rülés vagy víznyomás hatására történik.

A zárt telepeknek _ melyek jelentős kiterjedésűvíztesttel nem függenek össze _, csak saját nyomás-energiájuk van. Jellemző e telepekre a megcsapoláskövetkeztében jelentkező fokozatos kimerülés; a réteg-nyomás közelítően a kitermelt gázmennyiséggel ará-nyosan` csökken.

A nyomás változását a

:ffi _GP PfP Z, Z G Z, Z

egyenlet írja le, ahol

p a rétegnyomás;z az eltérési tényező;

G a kezdeti földtani készlet;GP a kitermelt gázmennyiség;

i a kezdeti feltételekre utaló index.

A zárt gáztelepek művelésekor a fő szempont 21kompresszorozás nélkül kitermelhető gázmennyiségnövelése, valamint a felhagyási nyomás csökkentésé-vel a teljes gázkihozatal növelése. Mindkét esetben 21feladat az adott kútfejnyomás mellett a minimálisanszükséges rétegnyomás biztosítása. A cél a kútban ésa rétegben létrejövő áramlási nyomásveszteség csök-kentése. Ez a megfelelő kútszerkezet megválasztásánkívül a kúthozamok csökkentésével érhető el. Az adottgázigény kielégítéséhez növelni kell a termelő kutakszámát, illetőleg több gáztelep esetén valamennyi gáz-telepet egyidejűleg kell termeltetni. A termelést úgykell szabályozni, hogy valamennyi gáztelep rétegnyo-mása azonos mértékben csökkenjen.

Ha a gáztelepeknek jelentős mérvű víznyomásukvan, a fentiekkel ellentétes művelési eljárást kell meg-valósítani.

172 KŐOLAJ ÉS FÖLDGÃZ 1. (101.) évfolyam 6. szám 1968. jániuS

víznyomásos gáztelepek kihozatala az alábbi fontostënyezőktől függ:

1, a víztároló sajátosságaitól;2, a maradék gáztelítettségtől;3, a gáztárolóba benyomuló víz térfogatos kiszorí-

tási hatásfokától;4, a gáztermelés ütemétől.

Adott tárolóparaméterek mellett a kihozatal a gáz-termelési ütem fokozásával növelhető. A termelésiütemnek azért van nagy jelentősége, mert befolyásolja3 gáztelep elvizesedési nyomását.

A pórusokból történő gázkiszorítás és térfogatos el-árasztás tökéletlensége folytán visszamaradt gáz meny-nyisége a nyomástól függ. Ebből következik, hogy alegkisebb kihozatalt teljes víznyomás esetén kapjuk.

Az irodalom szerint a termelési ütemtől függően akihozatal 45 %-tól 90%-ig terjedhet. Adott termelésiütem esetén a kihozatal annál kisebb, minél nagyobbaz eredeti rétegnyomás és minél kisebb az áteresztő-képesség.

A hajdúszoboszlói mező Szoboszló II. szintjére el-végzett számításaink szerint _ 1 millió ma/nap ter-melési ütemet alapul véve -, 50%-os termelésiütem--növeléssel 5% kihozatalnövekedés érhető el, az át-eresztőképesség nagy (400 md) értéke mellett is. Azalgyői mező gáztelepei esetén 5% vagy 10% kihozatal-változás l,2_2,5 milliárd m3-rel csökkentheti vagynövelheti a kitermelhető gázmennyiséget.

Az elmondottakból következik, hogy víznyomásostelepeknél a feladat a minél nagyobb termelési ütembiztosítása, amit az egyes gáztelepek egymás után tör-ténő termeltetésével érhetünk el.

Az algyői mezőben a gáztelepeket részben vagy teljesegészében peremi víztest határolja. A víztest kiterjedé-sére, nagyságára, s ezáltal a várható vízbenyomulásmértékére megfelelő adatokkal még nem rendelkezünk.

A víztest nagyságának megállapítására irányuló geo-lógiai kutatások mellett szükséges a vízbeáramlás mér-tékét, a várható nyomásváltozást termelési vizsgálatokalapján is meghatározni.

Célszerű kezdetben valamennyi gáztelepet termelés-be állítani, s ellenőrzött termelés mellett rendszeres,nagy pontosságú rétegnyomásmérést végezni.

A termelési adatok és a rétegnyomás-változás isme-retében számítható a vízbeáramlás, ellenőrizhető aföldtani készlet, előre jelezhető a tároló nyomásánakvárható alakulása, és meghatározható a kihozatal.

A számítások megfelelő pontossággal irodalmiadatok és az eddigi tapasztalataink alapján is _ akezdeti földtani készlet 5_l0%-ának kitermelése utánVégezhetők.

Ismert vízbeáramlás-számítási eljárások:§'chilthuis állandó állapotú áramlásra vonatkozó

modszere; a Van Everdingen_Hurst és a CarterTracy nem állandó állapotú áramlásra vonatkozómódszere.

A_ hajdúszoboszlói mezőben elvégzett számításokszerınt, a felsorolt módszerek alapján végzett számítá-50l< csaknem azonos eredményre vezettek.

'Viznyomásos gáztelepek nyomásváltozása jó pontos-Saggal előre jelezhető az anyagmérleg-egyenlet és aCarter_Tracy-féle vízbeáramlási egyenlet szimultánme80ldásával.

A számítási alapegyenlet:1p, = fí{-E, + ı/E§+4(G -G,,,)Kz„c„B},

ahol : C _ _ _ _ _[tDIl 1 _t.D(t'l_-- 1)]

n PD(ÍD„) _ ÍD(„-1)Pb(ÍD„) ,t_,_-,,, a dimenzió nélküli idő tetszőleges n idő-

pontban;B a Van Everdingen_Hurst-féle vízbe-

áramlási állandó;a dimenzió néküli nyomásesés, a di-menzió nélküli idő függvénye;a p„(t„,,) első derivátuma;

PD(ÍDzı)

pi'J(tDn)

K = -273, (a zérus index normál állapotot jelöl);0

En = + Wpn_ We(n-1)Il -'CnpI)ı (tDn):i _ CnBpí-

A kumulativ vízbenyomulást a

Won = We(n-1)[l _ Cnplils (tDrı)] + CDBAPJ

egyenlet adja, aholpr! = .pí _'.prı;

a p„ rétegnyomás egyerıletét G,,„ gáztermelés mellettt,, ıdőre megoldjuk ısmerve a megelőző időszakkumulativ vízbeáramlását _, s azután számitjuk We,kumulativ vízbeáramlást, majd ezt követően ismétp,, rétegnyomást és így tovább. A 2,, gázeltérési ténye-zőt nem ismerjük, ezért a megoldás sorozatos közelí-téssel történhet.

A maximálisan kitermelhető gázmennyiség a kezdetiföldtani gázkészletnél az elvizesedett terület maradékgázával, valamint a víz által ki nem szorított területenlevő gázmennyiséggel kisebb az alábbi egyenlet szerint:

S, 1-E p„,z.»1..1zgt p tmahol

S9, a maradék gáztelítettség;Ep a térfogatos elárasztási hatásfok;m index a felhagyási nyomásra vonatkozik.

A fenti számításokat elvégeztük a hajdúszoboszlóimező Szoboszló II. és III. szintjére. Eszerint ezeknél atelepeknél a felhagyási rétegnyomás 65_70 at alá nemesik, és a várható kihozatal 70%.

Megjegyzendő, hogy az Alföldön eddig valamennyitermelésbe állított felsőpannóniai gáztelepnek jelentősvíznyomása van. (Hajdúszoboszlói, pusztaföldvári, pusz-taszőlősi és a szandaszőlősi mezők.) E telepeknél azelérhető kihozatal a zárt telepek kihozatalánál lénye-gesen kisebb.

A gáztelepek működési rendszere meghatározza atelepek termeltetési sorrendjét, ezért a gáztermelő kút-hálózat végleges kialakítását az algyői mezőben csaka tárolók energiarendszerének ismeretében célszerűelvégezni. A termelés kezdeti szakaszában gáztelepen-ként 5-10 _ a szerkezet tetőrészén telepített _ kút agázigényeket biztonságosan kielégíti. Amennyiben agáztelepek víznyomásosnak bizonyulnak, a telepekegymás utáni termeltetése azonos kutakon át történ-het. Zárt telepek esetén egyidejűleg minden telep csakkülön kúton termelhet, s a szükséges kútszám az előb-bit meghaladja.

KŐOLAJ És 1~`ö1.DoA'z 1. (101. ) évfolyam 6. szám 1968. jz1„z`z„ 173

Vízbeáramlással számolva, a kutakat csak a szerke- IRODALOMzet tetőrészén célszerű telepíteni, míg zárt telepeknélaz egyenletes kútelhelyezés javasolható. Mindkét lehe- [1] OKGT Tudományos Kutató és Fejlesztési Főosztály: A,tőségnél a létrejövő igen nagy súrlódási nyomásvesz- algyői SZëHhid1'08čHtel6Pel< ÍÉIOÍŐHIÉFHÖRÍ VÍZSEÉIHÍH- 1961. . . . .. . . . „ .. 11L31_tesegek mıatt az egyszınteskutkıkepzes latszık elonyo [2] A L R_ G__Al_H . I R_ R H_ J" J.: Tsebbnek a ket termelocsoves ketszıntes kıkepzéssel Infggfãnce of Water Içfíšjgjfyin G; §'gã,';'„,0irS_ Jouçnalszemben. Petroleum Technology, 1965. XI.

z __ z ___* 7 ˇ T ý ___`--..._

KÜLFÖLDI HÍREK

N. I. SACOV1902-1968

1

A Moszkvai ,,I. M. Gubkin” Petrolkémiai és Gáz-ipari Főiskola nagynevű tudós professzora, a kiválópedagógus, Nahman Iszaakovics Sacov, 1968. február16-án hosszas betegeskedés után elhunyt.

N. I. Sacov 1902-ben született Bakuban. Miután1929-ben elvégezte a Moszkvai Bányászati Akadémiát,két évig a grozniji olajmezőkön dolgozott. 1931-benaz akkor újonnan létesített Moszkvai ,,I. M. Gubkin”Olajipari Főiskola alkalmazottja lett, és attól fogva

A román kőolajipar 1967. évi eredményeit a következő számokjellemzik:Kőolajtermelés 13 206 000 t(+ 3 %)Földgáztermelés 16 036 Mmi' (+ 13 %)Gázkoromgyártás 52 473 t (+ 37%)

(Erdöl-Dienst, 1968. 14. sz.)A Szovjetunió 1967-ben 2700 km hosszúságú kőolaj- és 5400 km

hosszúságú gázvezetéket épített.(ED, 1968. 13. sz.)

A Mannix Corp. ( Toronto, Kanada) cég 20 millió S étékbenszállít berendezéseket és automatikákat o Szovjetuniónak anyugat-szibériai olajmezök automatizálásához. A berendezésekfelszerelésében kanadai szakemberek is részt vesznek.

(ED, 1968. 16. sz.)

hosszú éveken át pedagógusként és tudósként folyıa.tott egész tevékenysége szorosan összeforrt a Főisko-lával. A tanársegéd N. I. Sacovot kitartó munkája,határtalan szakmaszeretete és tehetsége egyenes ívbena professzori katedrára emelték: mint a műszaki tudo-mányok doktora 1938-tól 1954-ig a ,,Kőolaj- és föld-gázkutak fúrása” tanszéket vezette.

Munkásságának termékeny évei alatt N. I. Sacova szakemberek százait képezte ki a mélyfúrás tudo-mányára, miközben mind a Szovjetunióban, mindpedig a külföld számos főiskoláján az ő tankönyveibőlés jegyzeteiből tanítják a hallgatókat a fúrási rezsimek,az öblítőfolyadékok, a kútszerkezetek stb. témakörei-ben. Mindig szenvedélyesen szállt síkra a tudománykiváló eredményeinek a gyakorlatba való átültetéséért.

Több éven át N. I. Sacov vezette a KőolajipariMinisztérium Műszaki Tanácsának szekcióját, s egyikkezdeményezője volt annak a törekvésnek, hogy aSzovjetunióban a kis átmérőjű fúrók használatáratérjenek át.

Korszakot nyitó pedagógiai és tudományos tevé-kenységéért számos elismerésben és kitüntetésben ré-szesült; köztük a Munka Vörös Zászlója érdemrend-del is kitüntették.

A kőolaj- és földgázipar dolgozói, a Főiskola pro-fesszorai, előadói és hallgatói N. I. Sacov személyébenfigyelmes, megértő embert, avatott pedagógust és aSzovjetunió határain túl is elismert tudóst vesztettekel, aki odaadóan szolgálta az egyetemi fiatalság neve-lésének, a szénhidrogénfúrási technológia és technikafejlesztésének ügyét.

Sz. K.

Néhány főbb adat a lengyel kőolajipar 1967. évi eredményei-ből:Kőolajtermelés 450 000 t (+ 12,4 96)Földgáztermelés 1 568 Mma (+ 13,9 96)Feldolgozás 4 098 000 t (+10,6%)

(ED, 1968. 17. sz.)Bulgária 1967-ben 499 000 t kőolajat termelt (+ 24 %), a finomí-

tók pedig S95 000 t benzint (+42 %), 940 000 t gázolajat (+ 14 %).és 1 468 000t fűtőolajat (+ 6%) állítottak elő.

(ED, 1968. 17. sz.)1968-tól kezdődően a La Revue Pétroliêre francia olajipari

szaklap egybevontan jelenik meg a Pétrole Informations c.lappal. Főcímként az utóbbi szerepel.

(ED, 1968. 14. sz.) Sz. K.

174 KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 1. (101.) ëvfzııyam 6. szám 1968. jzin.-'us

A gyorsulás változásának hatása Ia kapilláris nyomás centrifugásvizsgálatakor

A dolgozat kimutatja, hogy egy centrifuga erőterébe helyezettporózus mintában a kapilláris nyomás eloszlását másodfokúegyenlet írja le. Erzékelteti a radiális irányban változó gyorsuláshatását a telitettségi profilokra, és rámutat arra, hogy a centri-fugával nyerhető kapilláris nyomás görbéje mindig a ténylegesgörbe alatt fog húzódni. Vizsgálta, hogy az rı/r2 arány hogyanbefolyásolja a centrifugával nyert kapillárisnyomás-görbe alakját,különböző póruseloszlású minták esetén.

A dolgozat olyan kiértékelési eljárást mutat be, amely figye-lembe veszi a radiális irányban változó gyorsulást is, a centri-fugával nyert adatok feldolgozásánál.

A centrifugás kapillárisnyomás-vizsgálatok elter-jedése szükségessé teszi e módszer minden részkér-désének tanulmányozását. Egy korábbi dolgozatban[1] megkíséreltünk támpontokat adni a centrifugába he-lyezett porózus minták telítettségeloszlásának meghatá-rozásához különböző fordulatszámok esetén, továbbáarra nézve, hogy az eredmények értékelését hogyanlehet pontosabbá és egyszerűbbé tenni. Ezek az elem-zések azonban arra a szokásos feltevésre alapultak,hogy a kapilláris nyomás értéke a centrifugába helye-zett porózus mintában lineárisan változik. Ez a fel-tétel szigorúan soha sem teljesül. E dolgozat enneka hatását vizsgálja a centrifugával nyert kapilláris-nyomás-görbékre.

A kapilláris nyomás eloszlásának vizsgálata

Nézzük meg, hogyan vezethető le a kapilláris nyo-más eloszlásának egyenlete, egy, a centrifuga erőterébehelyezett porózus mintában. Ismeretes, hogy a gyor-sulás állandó szögsebesség mellett a forgási tengelytőlmért távolságtól függ. Ha a minta alsó felületét rı*távolságban rögzítjük a forgási tengelytől (1. ábra),É gyorsulást a minta mentén az alábbi egyenlet fejezi

ıa = co2r2 - oJ2h.

MiveldP,, = aAQ dh,

ezértlı

PC = f (cozrz - co2h) AQ dh.Ü

"' Az [1, 2, 3, 4] dolgozatok jelöléseitől e dolgozatéi kissé eltér' 0 0,5 1,0 1,5nek; így jobban megfelelnek az SPE által javasolt jelöléseknek.L.: JELÖLESEK.

I szABo MIKLÓS

Az integrálást elvégezve:

z 11'PC = cu rzh- Í AQ. (1)

1-.z zz zzz fi _ zı5}

Ís\\\\\\\\\\\\s

1

P .

ı ~ F- -WMinta _

L. ..-b `I I db J

I. ábra. Porózus minta a centrifugaerőterében, a dolgozat jelöléseivel

Ha az (1) egyenletbe a h = r, -rl kifejezést helyette-sítjük, az (1) egyenlet átalakul a szokásos `

P... = watt-f=;>"_§ (2)egyenletté, amely a minta tetején fellépő maximáliskapilláris nyomást adja. Látható, hogy a vizsgált htávolságon belül a kapilláris nyomás eloszlását másod-fokú egyenlet írja le. A 2. ábra szemlélteti a kapillárisnyomás eloszlását a minta mentén különböző r, esetén,ha a minta tetején a kapilláris nyomás azonos. Azegyenes a minta mentén állandó gyorsulás feltétele-

ll: (af)1,0 I- -

\""°É”

\\\ 10M 20

_ 7 7 __ iv

H(cm) 2,0

2. ábra. Kapillárisnyomás-eloszlások egy 2 cm hosszú magban

KŐOLAJ És 1~`ÖLDoA'z 1. (101. ) ez-fatyzmz 6. szám 1968. j0z„`„z 175

Max. hiba0.5 *I _ ı -_ I IH 1 f I'

I - - II 'I

l. _ı I[MI -_fiI __ ___ l._ __ I__ __ __._.,_ _-.. .._.

L _I__

.____..__l.,_

ı0.3- e - - -ı 3 r

_.._ 7 _.._. ;.__ _._.|_ --._ _ _..1

I I I ' I I I0,1- I z --A -~ __--I-_

zése mellett kapott kapillárisnyomás-eloszlást mutatja.Jól látható, hogy csökkentve az rz-t, s ezzel arányosana fordulatszámot úgy megválasztva, hogy a mintatetején a kapilláris nyomás ne változzon, az egyenes-től való eltérés egyre nagyobb lesz. Látható, hogy alineáris kapillárisnyomás-eloszlástól való legnagyobbeltérés éppen a minta felezőpontjánál lesz, ami köny-nyen le ie vezethető:

ha _t1P„. == (D2 r2h- í-- rh AQ,

ÜAP _3. ábra. A kapilláris nyomás számításában jelentkező maximális Z 0 : (U2 (72 _ h `" V) AQ,

hiba az r,_/r, függvényében

lila)1,20. _ g « I

:ÉP__.1,00 - ,

0351 I _

I 1\\

..J--

I 1; /1; = 0,333\\\\`\ I

II "\` T

1 \ _ A .FL I

R Ha M.*Í H.0,16 - I "- z -

_ _ _ I Í:_`Í`ı..,„ B\

I I "~„

Í I őr

._._.___..i._.__.% I E S*0 0 0,75 0,50 ˇ 0,75 l,0

4. ábra. Egy inhomogén póruseloszlású minta kapillárisnyomás--görbéje

llăfatl__,_-- 10

4-_..-...P_-ır I.Iı-

4*".-'4-"' _.

fi'Iı -ff II

fff . -- itt8. ,z " = If/z2/ˇ | `* 39Ü I'“' L ' ' 11,0*I "K rr 1 fi __

----r./0-0.3881 -Í-0/fa-1.0 I0,1 I - - -- -08

I .\fifiÉ?ı`ı`i' _. I _ "M"“H1- - I .- _ v- - \`ı.-- " ` ` -Ü|6'_“ gr -\\\v \'á̀nv- _"

08 '1.\vIJ1Ü“ _. F I ..I`." I____ 02'jwmmgmwmmnm ~II, . szász:-:<<e._\.s:s`Ez===ı='s 2711.62 I II 0 2 4 0 0 10 I

5. ábra. A gyorsulás radiális irányú változásának hatása a telitett-ségi eloszlásokra

12' h cm,

. Í _!"vagyıs h = _.I 2A legnagyobb relatív hiba pedig:

1_fıAPEmešf. z H A _ Í2 (3)

Pc*-1 H '- .I._,I .I..;IIIlyenformán bármely maghosszúság és centrifuga-

fej-méret esetén korrelációba hozható a kapillárisnyomás számításában elkövetett maximális hiba. A (3)összefüggést ábrázolja a 3. ábra, amelyből világosankitűnik, hogy az elkövetett hiba annál kisebb, minélnagyobb az rı/r, értéke. A korábbi közleményekkelszemben, amelyekben különböző javaslatok szere-peltek a használandó rı/rz értékére [5, 6], e dolgozat a3. ábrát javasolja, amelyről rögtön leolvasható, hogya kívánt pontossághoz milyen rı/ra arányt célszerűhasználni.

Megjegyezhető, hogy a 3. ábra a valóságos kapil-láris nyomás számításában jelentkező maximális el-térésre jellemző függvényt adja a lineárishoz képest;a minta többi részében ez a hiba sokkal kisebb. Ezekután vizsgáljuk meg, hogy a valóságban létrejövőnem lineáris kapíllárisnyomás-eloszlás milyen hatássalvan a telítettségeloszlásokra, ill. a vizsgálati eredmé-nyek értékelésénél müyen korrekciókat kell alkal-maznunk.

A telitettségeloszlások vizsgálata a változó gyorsulásfigyelembevételével

Legyen egy minta kapillárisnyomás-görbéje a 4.ábra szerinti. Különböző fordulatszámok esetére a 4.és 5. ábrán látható módon határozhatjuk meg gra-fikusan a mintában létrejövő telítettségeloszlásokatkonstans gyorsulás feltételezése mellett, ill. a való-ságos_ viszonyoknak megfelelően.

A grafikus eljárás pontatlanságát kiküszöbölhetjük,ha számítással határozunk meg adott fordulatszámesetén a mintában egy tetszőleges P,-hez tartozóhelykoordinátát. Jelentse h a minta aljától mért távol-ságot addig a pontig, ahol a kapilláris nyomás Pc,akkor lineáris kapillárisnyomás-eloszlást feltételezve

P, ,LÉK, (4)

176 KŐOLAJ És FŐLDGÁZ 1. (101.) ëvfaıyzzm 6. szám 1968. jz1„z'„.I.~

jelentse ugyancsak h* azt a helykoordinátát, amely avalóságos viszonyoknak felel meg, akkor az (1) egyen-letból: É*

11+ z r,-1/rg-25-};"H_ (5)

A (4) és (5) egyenletből, valamint a 4. ábrán láthatólçapillárisnyomás-görbéböl megrajzolhatók a mintatelítettségeloszlásai konstans és radiális irányban vál-tozó gyorsulás mellett, különbözõ fordulatszámokesetére (5. ábra). E görbék integrálásával meg-rajzolható a P„„Š,„.,=f(P,,„,) görbe, amely a 6. ábránlátható. A felső szaggatott vonallal kihúzott görbe aa valóságos viszonyoknak felel meg.

Rá kell mutatni arra, hogy az 5. és 6. ábrát igen rosszr,/r2 arány mellett számítottuk ki, azért, hogy az el-térés szemléletes legyen. A 6. ábra grafikus difierenci-álása a 4. ábrán szaggatott vonallal kihúzott kapilláris-nyomás-görbét adja vissza. Mint látható, a valóságbanlétrejövő többletdeszaturáció miatt azonban a kapottkapillárisnyomás-görbe mindig a tényleges görbe alattfog elhelyezkedni úgy, hogy a küszöbnyomásnál a kétgörbe találkozik. Megfigyelhetõí az ábrából, hogy azolyan kapillárisnyomás-görbéknél, amelyek erősen in-homogén póruseloszlást reprezentálnak _ mint ami-lyen a 4. ábrán látható -, a centrifugás adatokból nyer-hető kapillárisnyomás-görbe _ még igen rossz rı/r2arány mellett is -, alig tér el a tényleges görbétöl.

A továbbiakban szabatos módszert kívánunk be-mutatni arra, hogyan lehet a nem lineáris kapilláris-nyomás-eloszlás hatását kivizsgálni a centrifugás ada-tok értelmezésénél.

Ismeretes, [l, 2, 5] hogy konstans gyorsulást fel-tételezve a minta mentén, érvényes az alábbi össze-függés:

Pam

P.„.S.. = Pa-+ fS..(P._.>z1P.. (6)PCT'

apcmsw _"í,_:m= - SW (P„„)- (7)

Az 5. ábrán látható, hogy a gyorsulás is változik aminta mentén, és a nedvesítő fázisra nézve mindig több-letdeszaturációval kell számolnunk. Nyilvánvaló tehát,h0gy a (7) egyenlet szigorú értelemben véve nem érvé-nyes. Ahhoz, hogy a (7) egyenlet érvényességét tovább-ra is fenntartsuk, egyenletünket ki kell egészíteni mégegy taggal, ami a többletdeszaturációval arányos és aPcm-től függ. Irhatjuk tehát, hogy

Pam

P.„.S.. = P..-+ fS.(P.)dP.+P.,„-z1S..(P.,.>. (8)PcT

illetve:

apcmšw __ ôPcm ' AŠw(Pcm)W _ Sw(Pcm)+ 8 Pcm “ -

M

Ha ismerjük egy minta kapillárisnyomás-görbéjét,H (3) egyenletben szereplõ AŠW =cp(P_,„,) függvény meg-határozható az alábbi módon.

Mint a (4) és (5) egyenletek ismertetésénél kitünt,bármely P,-hez tartozó helykoordináta a mintában

gm'*Šıw`l,J Í ~74 IP- l *T F 7 P

n--_?-.L.».1i__-_. -O--------Q-1 ---. , i -I

. , _ Í0,9 ___ __L_.___ I.. FF- Iiıılr -__

I' Í

_ Í 11 . 1 '.__._.,__ _ ,__ ,_ _ _ __ _ ._ -_

I IX

ll? _""-T_ T - -I--" --W' F/I 3-- “-

.__ _T_ _

I

-TÍ"\

\

a"==__"L"""ı'\`;`

__`ı

I

U5________ __ ___ ____ I _ fir=l~Ű_ ___.

__ __ __ A;/ri;-0333 _---;.,.č _

Olaj __,>( , _ __._.,___

\.

\

I I

_ Í '_,______.__.__. _/ __,- ___.

L\

'N\\

_.1.._-_._

ÍŠT/jl __ __4 0,8 12 1,8 g,,(.~„-f)'Ta __c::ı

6. ábra." A P„,,Š„,., = f(P,,,,,) függvény alakjának megváltozásarossz rı/r2 arány mellett

1

'\.

11'*H m

i5\\\0,08-

ýŰ, ~ R “ ~ I J r I I l ""1,0 0,8 0.6 0.4 8,..

7. ábra. A (lt + lt " )/Hértékek ábrázolása a telítettség függvényében

kiszámítható, bármely P,,„, esetén. A többletdesza-turáció nyilván a h-h+ értékekkel arányos:

h-h+ Pc rz rã 2P,,-FH `P,,;„H*+I/z?“F;„,Tz~ (10)

Ebben az egyenletben a H-val való osztás azért tör-tént, hogy telítettségi viszonyokat kapjunk. Adott P,,„,-hez, tehát konstans fordulatszám esetén, a AŠW többlet-deszaturácíót nyilván a (10) egyenlet integrálása adja,ha a (h-h+)H értékeket nem a különbözö P,-k,hanem az ugyanezen Pc-khez tartozó SW értékek függ-vényében ábrázoljuk. Mivel ismertnek tételeztük fela kapillárisnyomás-görbét, ez minden további nélkülmegtehetõ. Az 5. ábra felhasználásával különbözőP„,„-ek esetén ábrázolva a (h-h+)H értékeket, a 7.ábrán látható görbesereget nyerjük, és a konstansP„,„-hez tartozó görbék integrálása nyilván az ugyan-azon P„„-hez tartozó AŠW többletdeszaturácíót adja.Ilyenformán megrajzolható a AŠ,._,=(P„„) görbe is,amit a 8. ábra tüntet fel. Mint az ábrából kitűnik,

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÃZ 1. (I0l.) évfolyam 6. szám 1968. június 177

Ar.0.00f- , ~

.._.iii..

`_._.___i._l__.______:_______ I. __M___.. ._ _ I _________..

I I É,

__l=:ıã

C3.

I

.'=-'D._"`“='1

_...:W/0Og]

E:_„_" -Gb.._ E:_________ cu .=::___________i_CI: 2""*\ :J__ .:-~_________l"--3

:f => I I I___.-___1Š _ I___________________I___ _I ____

ı l__:-zica I"'-2)

L4 2,., (all

8. ábra. A többletdeszaturáció változása a P,,,,, függvényében

lbmˇČI Š-Wner* f I

I I(am I0,00 - .I _. -,_ .I

I I

0,06' _ \ ________Í,________ _______E __

0,04 I ~ .----A W --I_~Iãıë I

r i_ fe I ,0,02I,_____ __ __ , _ _ __ __ I _

0 I , _0 0.6~ L6 ?.4 8,2 R., (ar)

9. ábra. A P,,„,Š,,,= (P,,,,,) függvény ábrázolása a P,,,,, függvényé-ben

08.,,0,12 - -I-I - -

I

_, *_ I0,I0zz .,

__T__0,00 - ~

\°<Ilä*"SqU,Il6I ~

0,04.-z A ff A I ~ ~

0,02- I I

0 0,0 ' 1,0 `2,4 " 8,2 0„(zI)10. ábra. A telítettségben jelentkező eltérés a tényleges kapilláris-nyomás-görbétől a kapilláris nyomás függvényében, inhomogén

páruseloszlás esetén

ilyen rossz rl/ra arány mellett a többletdeszaturációmaximális értéke 6,6%, s ez az érték kb. P,_.„,=0,8at-nál jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy az átlagtelitett-ségben maximálisan ekkora az eltérés a konstans

gyorsulás feltételezése mellett kiszámítható S,,,-hezképest, azonban nem jelenti azt, hogy a kapilláris.nyomás-görbe meghatározásában is ugyanekkora ahiba. A kapillárisnyomás-görbe meghatározásakoı-fellépő hibát a (8) és (9) egyenletből állapíthatjuk meg,Abrázolnunk kell tehát az egyes P,,,„-ekhez tartozóP,,„, - AŠ,, értékeket a P,,„, függvényében (9.ábra). E gör..be tetszőleges pontjához húzott érintő iránytangensemegadja, hogy a tényleges kapillárisnyomás-görbéhezképest a valóságban kapott P,,„,S,,=f(P„„) görbeiránytangenséből számítható kapillárisnyomás-görbe,egy adott P, esetén, a telítettségben hány százalékkaltér el az eredeti kapillárisnyomás-görbétől. Ezt azeltérést mutatja a 10. ábra, amelynek segítségével szin-tén megrajzolható a 4. ábrán látható, szaggatott vonal-lal kihúzott kapillárisnyomás-görbe. Fel kell hívnunka figyelmet arra a körülményre, hogy a valóságbanlétrejövő P,_.„,Š,,,.,=f(P„„) görbének inflexiója van.A tárgyalt esetben P,,,,,=0,635 at-nál kapjuk azt ameredekséget, amely a nem redukálható víztelítettség-hez tartozik; a görbe további szakasza a nem redu-kálható viztelítettségre kisebb értéket ad, míg egyminimumot el nem ér, ezt követően ismét nagyobb S,,értékeket. Abban a pontban tehát, amelyben aP„„ Š,„,=f(P„„) görbének inflexiós pontja van, érjükel a legkisebb viztelítettséget. E görbe további szakaszaaz SW-re már nagyobb értéket ad, s aszimptotikusantart a tényleges nem redukálható víztelítettség általmeghatározott meredekséggel húzott egyeneshez.

A vizsgálatokat kiterjesztettük olyan kapilláris-nyomás-görbékre is, amelyek viszonylag homogénpóruseloszlást mutatnak. A ll. ábra olyan minta kapil-lárisnyomás-görbéjét mutatja, amelynek Pa,/PCTviszonya 2. Az ismertetett analizist a II. ábrán lát-ható kapillárisnyomás-görbére is elvégezve, a (h + h + )/Hgörbék a 12., a AŠ,,=(p(P,,„,) görbe a 13., a AS„,==č(P,,) görbe pedig a 14. ábrán látható. A 13. ábraSW értékei alig valamivel nagyobbak, mint a 8. ábránláthatók, a maximum helye közelitőleg 2P,,T-nél van.Ez utóbbi tény megegyezik a korábban kimutatottösszefüggéssel [l], mely szerint a h -kt értékek maxi-

pc Íölll0,4 7 rr

""'ıı.

Éııııı-.._.-___913 W, _ _ I__' zl

I I IÍ I I

“H̀

QTZI__ı.

ll-'-'__'P'-'-ı

I[L2 er

`--_ I~ıı..„`_

In.-ZÍM 11% m

Ü 1 _ _ _ rlL'Š=Üv333×/ “_ ar

Ü . z __ _ ` _ J-_I_ Z- z .sw0 0,2 0,4 0,6 0.8 1,0

11. ábra. Viszonylag homogén páruseloszlásá minta kapilláris-nyomás-görbéje, határozott P,,,,.-rel

178 KOOLAJ És FŐLDGÁZ 1. K101.) évfolyam 6. szám 1968. jzzzzfzzs

muma a minta felezőpontjánál van. Ha ugyanis akapillárisnyomás-görbe egy egyenes lenne, P„,,=2P,,Tértéknél érjük el, hogy a PCT-hez tartozó helykoordi-náta a minta felezőpontjában legyen. Minél jobbanközelíti meg tehát a kapillárisnyomás-görbe a vízszin-tes egyenest, azaz a teljesen homogén póruseloszlást,annál közelebb lesz a AŠ„,=(p'(P„,,) görbe maximum-pontjának helye a 2P,,~,„-hez. Erdekes viszont, hogy acentrifugás adatokból nyerhető kapillárisnyomás-gör-be eltérése a tényleges görbétől, a telítettségek abszo-lút számértékében nézve nagyobb, mint a 4. ábrávalkapcsolatban kimutatott. Mint a 11., ill. 14. ábránláthatjuk, maximálisan 26% eltérés tapasztalható, ez-után a centrifugával nyert görbe belesimul a ténylegeskapillárisnyomás-görbébe.

Az elmondottak általános érvényét mutatja a 15.ábra; itt egy olyan kapillárisnyomás-görbét láthatunk,amely aszimptotikusan közelíti meg a tovább nemredukálható telítettséget. A szaggatott vonallal ki-húzott görbe - amely centrifugás adatokból nyerhetőa korábban is rossznak választott rl/r2=0,333 aránymellett hasonló jelleget mutat, mint amit a 12.ábrán láthatunk. A mellékábrák is a korábbiakhozhasonló jelleget mutattak, ezért ezeket itt nem mutat-tuk be.

Fontos megjegyezni, hogy a 4., 11. és 15. ábránbemutatott és szaggatott vonallal kihúzott kapilláris-nyomás-görbéket, melyek centrifugás adatokból nyer-hetők, igen rossz, rı/r2 =0,333, arány mellett határoz-tuk meg. A 3. ábrából látható, hogy ha ezt az arányt0,8 vagy 0,9-re választjuk, a dolgozatban kimutatotthiba mintegy l/5, ill. l/10-ére csökken. Látható tehát,hogy rl/r2=0,9 arány mellett a centrifugával megha-tározott kapillárisnyomás-görbe a telítettség tekinteté-ben maximálisan 2,5 %-kal tér el a tényleges görbétől,homogén póruseloszlású minta esetén. Inhomogénpóruseloszlású mintáknál ez a maximális eltérés mégennél is kisebb lesz.

Megjegyezzük továbbá, hogy még rossz rı/ra aránymellett is -- ami hosszú magok vizsgálatánál fordulhatelő , vagy a talajfizikában alkalmazott kis átmérőjűforgórészek esetén, a tényleges kapillárisnyomás-görbeis meghatározható. Ha ugyanis a centrifugával nyert

H*H

0,12 _

I 0,10,08-F 0,5

0,044F3-

_ Q/1,, „P

0,007 " "I - I I 1 “ *rI“| I *"'

12. ábra. A (h + h)* /H értékek ábrázolása a telítettség függ-vényében viszonylag homogén páruseloszlás esetén

0 I_] Is 0,3 I j

pcm = 0,6 0,2 , I

S3 If; Š fi_..______ i .cr: J- P

Ü, E10-0.a1/_``````"`Í“I __0 - I-A A - I1 ` , `

1,0 00 0,0 0,4 0.,, 0~ _ _ L . z I `S„

A0,,0, I I II I r

0,075 ~ ~ tr ~~-~ -f ~- áfa------1:` U'-"'-.`:-

I

0.00 --1 ---« - -- ------I1r

0,020- - - --I ---~ - z -I -I

0 _ _ _ _ __ lémfatl0,1 0.? 0,3 0,4 0.5

13. ábra. A többletdeszaturáció változása a P,,,,, függvényében,viszonylag homogén póruseloszlás- esetén

00,., .0,0 I z , z z

I I I I I 1_ ı ___ _ _-.. .__ . . __ _ __ . _ 1 -- I

Ü|g____I_____________ __ .___ _, _:-i J

l

/*SQ

__`šh._`

,________ , _____ .._.-___ ..-__ _?

0,1, - r

I f I 'I 1

0,1 " 0,2 ˇ 0.0 *S 0.4 ˇ 0,0 1 000101)14. A tényleges kapillárisnyomás-gõrbétől a telitettségben jelent-kező eltérés a kapilláris nyomás függvényében, viszonylag homo-

gén páruseloszlás esetén

l-Hal)5:: cu

i_T___.. ._-._l_

“Í

@_5_ __ -__ _ _

0,4IíI z -pr -01 --

I 1 I

Q..A_

`Iı.`N4_

h

I'__"-ll-ııııııı-ıı- I

I II

Q-_ıı..,,`_"

'Iıı

. z z- _ fz I zz z _-.II I

.ııııı _.\\ I I*___-

0 0.2 1" 0,1 0,0 0.0 1,015. ábra. Viszonylag homogén póruseloszlású minta kapilláris-

nyomás-görbéje, amely aszimptotikusan tart az S...-hez

KŐOLAJ ÉS FÖLDGĂZ 1. {101.) étfolyam 6. szám 1968. június 179

kapillárisnyomás-görbéből meghatározzuk a (h - h +)/Hgörbéket, s ezekből a P„,, AS,,,=cp(P,,„,) görbét,grafikus diflerenciálással meghatározható a AS,,,==č(P,,) görbe is, amelynek értékeivel korrigálhatjuka centrifugával nyert kapillárisnyomás-görbét. Az ígykapott görbe szigorú értelemben véve nem egyezika tényleges kapillárisnyomás-görbével, de közepesenrossz rl/r2 arány mellett az eltérésigen kicsi, grafikusanalig kimutatható. Még nagyon rossz rı/r2 arány mellettis, a második közelítés után grafikusan alig kimutat-ható eltérést kapunk a tényleges kapillárisnyomás--görbétől.

Összefoglalás és következtetések

1. A gyorsulás nem konstans volta a centrifugábahelyezett magmintákban többletdeszaturácíóteredményez a nedvesítő fázisra nézve.

2. A többletdeszaturáció okozta hiba az adatokértelmezésénél jól megválasztott rı/r, arány mel-lett igen kicsi, alig nagyobb, mint magának acentrifugás módszernek a pontossága.

3. A többletdeszaturáció okozta hiba a kapillárisnyomás meghatározásában homogén póruselosz-lás esetén nagyobb, mint inhomogén póruselosz-lás esetén.

4. A P„„Š„„,=f(P„„,) görbe inflexiós, ez azonbancsak rossz rl/r, arány mellett észlelhető, ha apontokat megfelelő sűrűn választjuk meg.

5. Még igen rossz rı/r, arány mellett kapott centri-fugás kapillárisnyomás-görbe is átszámítható atényleges kapillárisnyomás-görbévé.

JELÖLÉSEKrı a minta tetejéig mért sugár cmrz a minta aljáig mért sugár cmr a minta közepéig mért sugár cm

a gyorsulásco szögsebességh a minta aljától mért tetszőleges

távolságh+ a minta aljától mért távolság,

ahol a valóságban a kapillárisnyomás P, cmkapilláris nyomás ata minta tetején fellépő kapillárisnyomás at

PCT küszöbnyomás atPai, a penduláris telitettséghez tartozó

nyomás ˇ ata radiális irányban csökkenő gyor-sulás okozta többletdeszaturáció,a minta átlagtelítettségébena radiális irányban csökkenő gyor-sulás okozta eltérés a centrifugávalkapott kapillárisnyomás-görbe te-lítettségi értékeibenvíztelítettséga fázisok közötti sűrűségkülönbség g/cm3

cm/s2l/s

cm

PcPCM

AŠ,.,

A8,,

S..Ae

IRODALOM[1] Szabó M.: Kapilláris nyomás mérésének néhány problémája

centrifugával végzett vizsgálatoknál. Bányászati Lapok, 99.10. (1966).

[2] Szabó Porózus minták telítettség- és kapillárisnyomás-eloszlásának számítása centrifugális erőtérben. MTA Olaj-bányászati Kutató Lab. kiadványa, 1966. _

[3] Szabó Kapilláris rendszerek együttes centrifugálása.MTA Olajbányászati Kutató Lab. kiadványa, 1966.

[4] Szabó Bestimmung der Kapillardruck-Sättigungsbezie-hung eines porösen Systems mit Zentrifugen. XVII. Berg-und Hüttenmännischer Tag. Freiberg, Juli 1966.

[5] Hassler, G. L.-Brunner, Measurement of CapillaryPressures in Small Core Samples. Trans. AIME, 160. 114.(1945).

[6] Slobod, R. L.-Chambers, A.-Prehn, W. L., Jr.: Use ofCentrifuge for Determining Coımate Water, Residual Oil,and Capillary Pressure Curves of Small Core SamplesTrans. AIME, 192. 127. (1951).

KÜLFÖLDI HÍREKAz USA csővezeték-hálózatának és szállítóeszköz-állományá-

nak fejlődését az 1962-1967. évi időszak alatt az alábbi táblázatszemlélteti.

Mennyiség Növekedés1967-ben 1961-hez

képest, %Olaj- és olajtermék-vezetékek, km 336 000Gázvezetékek, km 455 088Vasúti tartálykocsi, db 185 228Tankhajó, db 2 925Tankautó és nyerges vontató, db 81 300

Az 1965-1967. évi időszak alatt az USA-ban 36 672kmolaj- és olajtermék-vezetéket építettek 1137 mrd dollár költség-gel, amelyből 11248 km olajvezeték, 25 424 km pedig termék-vezeték volt.

5,019,19,5

14,28,3

(OGJ, 1967. 43.) SZ. K.

IP

A propángázzal táplált olimpiai fáklya igen jól bevált a Tokiótól Grenoble-ig tartó 7222 km-es távolságon, az eddig használszilárd tüzelőanyag helyett. Az olimpiai karavánt két propángáz-szakértővel és egy külön erre az alkalomra készített tankautóval egészítették ki. A propángáz-utántöltést két és fél órán'ként kellett megismételni. A síelők és motorosok hátán elhelye-zett fáklyatartó ezúttal megvédte öket attól a veszélytől, hogyégési sebeket kapjanak.

(ED, 1968. 16. sz.)Irán kőolajtermelése 1967-ben rekordértéket - kereken 130

mó tonnát -- ért el az 1966. évi 106 mó tonnával szemben. Mígkorábban az évi termelésnövekedési ráta 11 és 12% között moz-gott, az l967. évi elérte a 23 %-ot. Ez elsősorban az arab olaj ki-esésének köszönhető a majd három hónapig tartó izraeli bojkottalatt. (ED, 19%8. 7. sz.)

z. K.

180 KOOLAJ És FÖLDGÁZ 1. K101.) évfolyam 6. szám 1968. jz:„1„s

A Dunai Kőolajipari Vállalat | SIMON PÁL-_

A cikk részletesen ismerteti a magyar kőolajipar legnagyobbfeldolgozó-ipari létesitményét, a Dunai Kőolajipari Vállalatot.A szerzők foglalkoznak a gyár fejlesztési koncepciájával, ismerte-tik a fontosabb üzemek technológiai adatait és jellemző gépiberendezéseit. A gyár nemcsak a kőolajfeldolgozó-ipar kapacitá-sának lényeges növelését teszi lehetővé. de kıfejlesztik azokata katalitikus eljárásokat is, amelyek a korszerű követelményeknekmegfelelő motorhajtőanyagok előállításához szükségesek. Nagykapacitású kenőolajgyártó üzemek is szerepelnek a Dunai .Kőolaj-ipari Vállalat feldolgozási sémájában. A kenöolaj utáfinomitás,a legújabb fejlődésnek megfelelően, hidrogénezéssel történik.

A Dunai Kőolajipari Vállalat a hazai petrolkémiai ipar egyikbázisa lesz. Feladata: az aromás szénhidrogének és azok egyesszármazékainak előállítása.

A Dunai Kőolajipari Vállalatlétesítését a népgaz-daságnak a kőolajtermékek terén mutatkozó egyrefokozódó mennyiségi és minőségi igényei tették szük-ségessé.

A felszabadulás előtt a kőolajfeldolgozó ipar kapa-citása kb. 900 000 t/év volt. Ezt a kapacitást az akkorifinomitók a háborús körülmények között sohasemhasználták ki.

A népgazdaság ezen területén bekövetkezett roha-mos fejlődést mutatja az, hogy a kőolaj-feldolgozáskapacitása 1965-ben már elérte a 4 millió tonnát, és ajövőben is hasonló mértékű növekedés várható. (1970-ben 6,5 millió t). A mennyiségi igény elsősorban gáz-olajban, kenőolajokban és fűtőolajban jelentkezett. Azelkövetkező években új igénylőként lép fel a vegyipar.

A mennyiségi igénnyel párhuzamosan jelentkeztekaz egyre növekvő minőségi igények. A motorbenzinoktánszámát a gépkocsipark korszerűsödése következ-tében állandóan növelni kell. A gázolajüzemű belsőégésű motorok élettartamának növelése az eddiginélnagyobb mennyiségű kénmentes, illetőleg kis kéntar-talmú gázolaj előállítását teszi szükségessé. Javítanikell a kenőolajok dermedéspontját, színét és stabilitá-sát. Ezekben a főbb feladatokon kívül további minő-ségi igények jelentkeztek a kőolaj-feldolgozó iparbanelőállított többi terméknél is.

A megnövekedett igényeket a meglevő finomitóktovábbfejlesztésével csak részben lehetett megoldani.Ezért az eddigiektől méreteiben és technológiájábanis eltérő, korszerű nagyüzem létesítésére hoztak hatá-rozatot, mellyel nemcsak a pillanatnyi követelménye-ket elégíthetik ki, hanem megteremtik a lehetőséget afejlődés követelményeinek hosszabb távlatban valómegoldására is.

A Nehézipari Minisztérium az 1961. évben jóvá-hagyta a Dunai Kőolajipari Vállalat (továbbiakbanDKV) 3 millió t/év kőolaj-feldolgozásra vonatkozó

ıı

HÁGA LÁszLo

beruházási programját. Ennek alapján megkezdődötta létesítmény tervezése és kivitelezése. Közben újabbtanulmányokat végeztek a kőolaj termékek felhasználá-sának várható alakulásáról és sokoldalú mérlegelésalapján született meg 1964 végén az a határozat, hogyaz igények kielégítésére a DKV kőolaj-feldolgozó kapa-citását a vertikalitás egyidejű bővítése mellett 3 milliótonnával meg kell emelni.

Az építési munkákat a finomító területén 1961 végénkezdték meg. A 3 millió t/év kőolaj feldolgozásáraszolgáló létesítmények kivitelezését 1970 végéig, a6 millió t/év feldolgozására szolgáló létesítmények kivi-telezését pedig 1975 végéig kell befejezni. A jelen idő-pontban 4 termelő létesítmény üzemel és további 5termelő létesítmény áll kivitelezés alatt. A továbbitermelő létesítmények a tervezés vagy a tervezés-elő-készítés stádiumában vannak.

A technológia ismertetése

A technológia ismertetésénél az egyes üzemek közöttkapcsolódások szemléltetése végett a teljes (6 milliót/év kőolaj-feldolgozásra vonatkozó) kiépítés techno-lógiáját szerepeltetjük. A technológiai kapcsolatokataz 1. ábrán mutatjuk be.

Az alábbiakban a technológiák rövid ismertetésétadjuk.

A kőolaj vertikális -- több egymásután következőtechnológiai lépéséből álló - feldolgozásának elsőlépése a kőolaj frakcionált desztillációja. Ennek meg-valósítására az atmoszferikus és vákuum-lepárló iize-mek szolgálnak, amelyekben atmoszferikus desztillá-cióval történik a fehéráruk (benzin, petróleum, gáz-olaj) lepárlása, majd vákuum-desztillációval az atmosz-ferikus desztilláció fenéktermékének, a pakurának afeldolgozása paraflinos olajpárlatokra és gudronra.

A desztillációból származó benzin a benzinfrakcio-náló üzemben kerül további feldolgozásra. Ez az üzema benzint a feldolgozás következő lépését képező refor-máló üzemek igényeinek megfelelő forráshatárú pár-latokra választja szét: a 62-105 C0 forráshatárú pár-lat a benzol és toluol, a 105-l40C° forráshatárúpárlat a toluol és a xilolok, a 140-170 C° forráshatárúpárlat pedig a motorbenzin előállítására szolgáló üzemalapanyagát képezi.

A három reformáló üzem közül az első 20 at nyomás-sal a benzol-toluolpárlat, a másik 40 at nyomássala xilolpárlat reformálását végzi. A harmadik reformálóüzem a motorbenzint állítja elő.

KOOLAJ És FÖLDGÁZ 1. (101.) évfolyam 6. szom 1968. jaaiaz 181

U

K0011J _

.Ir110szfE01r0s- is

0lÁJ - Flilüllll

__I ,I 10111100111-,,

H{Nl[.l'lTE.l'

I ˇ 1 -:""' 'I--.. --. `-*_

' I 11101100 1.101 .us " `I 1=A0Arf1110ı010T1s mfluamm,

T

___ 11100111-nn11is

0008 6010ajak Petra 1101010 60100 Petreev20vjl

lijol'ml

'leva 0111'0- l'010p00e0s0k'̀ l.

'10

Q68I`.

F1000101'ˇ 0001'

AI'esvers:0 '01' 's0la'01' 0/0'01'-..._ "I-ıı.

011110 Parag100ck lt0i01`0l. IparI 'I-I-1. . ___

S000'álıı..

VV V rr! ÜVV ' V

10lr00110Eszr111Á011i IL

1100rrsıris , 11011 T001ris

-ıı

I

ilI

'

Ü*

I ,_ _- A I _0611110- , I H,,mJ.zmm.w l 002r11A1rc1001I10

I Z-ı...

-ı...

__00ar1 __P1`0a11 __r00'zI01000111110

7-' lZOH[fllIÁl0 BINZIN 0l'ÁPTA.l` EXTRA l-lĂlA.S'

00001000 0110110 - - 01111111-00111001100

7 Í 7 1

1 I gp ' th I az el "' j 7I„,„„m„(„,,3.I I010.rmt.r Kris- „,„„„,„,,„ 0Az01A.1-rr11- I0h011.I-11A11111111- I 0E11mv,- 0010111; , 012011110

A _--ı...0111ãff'11

'I

Hédernedespv010éj

F0001000par 200001011Š 5'000100011101'

0

ı-._

H..

- 111101-- `._ 0zErrÁ1AszT1ı0

I--..._ f

'--....

""I-ııI

"-ı-._

vv ~„I

Y

komponensei'

m1s1ıI1A1111101110- 1101111101 011111101110110110 srtrm

dI . .___I

110100000111- Parax0 E08010 10saranlıdr'd HaE0001000100 00020..<]: ..._-,I12100

-I-._.___

...___ "--... ---..

-".`.: "-ı-.._.,___

lillıq,'--... -Í""` -_"-1..... \-.. --...__

1. ábra. A Dunai Kőolajipari Vállalat feldolgozási folyamatának elvi vázlata 6 Mt/év kőolaj feldolgozásravaló teljes kiépítés esetén

A reformált benzol-toluol, valamint toluol xilolfrakció további feldolgozása aromás extraháló üzem-ben történik. Az aromás extraháló üzem az aromásszénhidrogéneket a nem aromás szénhidrogénektőldietilénglikollal végzett folyamatos, ellenáramú extra-hálással választja el. A kinyert aromásokat benzolra,toluolra és xilol-elegyre többlépcsős desztillációvalválasztják szét. A termékek közül a benzol részbenkésztermék, részben a maleinsavanhidrid gyártásánakalapanyagául szolgál, a toluol részben késztermék,részben motorbenzin-komponens, a xilol-elegy pedigtovábbi szétválasztásra kerül.

A xilol-elegyet az egyes izomérekre a xilol szétvá-lasztó üzemek választják szét. Az első üzemben nagyszétválasztó-képességű desztillációs oszlopokban vég-zett finom frakcionálással nyerik ki az ortoxilolt és azetilbenzolt. A második üzemben ~70 C° körüli hő-mérsékleten végzett oldószeres kifagyasztással választ-ják el a paraxilolt a metaxiloltól. Az ortoxilol a ftál-savanhidrid-gyártás alapanyaga, az etilbenzol kész-termék, a paraxilol késztermék (a dimetiltereftalátgyártásának alapanyaga), a metaxilol nagy oktánszá-mú motorbenzin-komponens.

A folyékony paraflint előállító üzem a gázolaj-kén-mentesítő üzemből származó kénmentes gázolajbólfolyékony normálparaflínok előállítását végzi. Ez azüzem a gázolajat alkotó szénhidrogének közül azegyenes szénláncúakat molekuláik eltérő alakja révénválasztja el az elágazó szénláncúaktól. Ez utóbbiakalacsony dermedéspontja következtében mély derme-déspontú gázolaj keletkezik, míg a kinyert folyékony

normálparaflinok a müanyaglágyító- és mosószeriparértékes alapanyagai.

A maleinsavanhidrid gyártása benzolnak vanádium-pentoxid katalizátoron levegővel való oxidációjávaltörténik. Melléktermékként fumársav keletkezik. Aftálsavanhidrid-üzem hasonló technológiával ortoxilolalapanyagot dolgoz fel.

A hidrokrakküzem feladata a lepárló üzemekbőlszármazó paraflinos olajpárlatok egy részének továbbifeldolgozása kis kéntartalmú és viszonylag alacsonydermedéspontú gázolajjá, turbina-üzemanyaggá ésmotorbenzin-komponenssé. A jelentős hidrogénfel-használással járó feldolgozást az alapanyagnak mint-egy 450 C° hőmérsékleten és 70 at nyomáson, katalizá-toron való átvezetésével és a keletkezett termékekdesztillációs szétválasztásával végzik. A hidrokrakk-üzem hidrogénszükségletének egy részét a reformálóüzemekben melléktermékként keletkező hidrogén fe-dezi, nagyobb részét hidrogénüzemben a földgáz viz-gőzös bontásával előállított hidrogén biztosítja. A hid-rokrakkolás során melléktermékként keletkező kén-hidrogént a kénkinyerő (Claus) üzem elemi kénné dol-gozza fel.

A hidrokrakküzemhez a közös hidrogénellátás révénkapcsolódó pentánizomerizáló üzem a különbözőtechnológiai üzemekből származó pentánfrakciókbólizopentánt állít elő, amely részben értékes petrol-kémiai alapanyag, részben nagy oktánszámú könnyűmotorbenzin-komponens.

A speciálbenzin-üzem az aromás extraháló üzemek-ből származó aromásmentes alapanyagból különféle

182 KŐOLAJ És 1-`ö1_D(;A'z 1. (101. ) éofotyam 6. szom 1968. jaafas

i11

1. kép. 1 Mr/év kapacitású atmoszferikus vákuumdesztillációsüzem

speciális célokat szolgáló benzineket (vegyvizsgáló ben-zin, extraháló benzin, középbenzin, foltbenzin, lakk-benzin) állít elő frakcionált lepárlás útján.

A lepárló, reformáló és hidrokrakküzemekben mel-léktermékként keletkező gázok feldolgozására a gáz-frakcionáló üzem szolgál, amely a propánban és bután-ban dús gázok mosóolajos abszorpciójával és a kompo-nensek nyomás alatti desztillációs elválasztásávalcseppfolyós propánt, butánt, propán-butánt, pentántés fütőgázt állít elő.

3. kép. Oldószeres parafÍ:`rımentesı'tŐ üzem. Oídószer-regenerálórész

A paraffinos olajpárlatok kenőolaj-előállításra szol-gáló része először Oldószeres finomításra kerül. Ezenfinomítás során távolítjuk el a kenőolajok - elsősor-ban stabilitás szempontjából - nemkívánatos alkotó-részeit. A finomítás után céltermékként jelentkezőparaffinos finomítvány a parafiñn eltávolítása végettOldószeres parafiínmentesítő üzemekbe kerül. Az oldó-szeres paraffinmentesítő üzemekből kikerülő mostmár finomított és paraflinmentesített - olajpárlatokata hidrogénező utófinomító üzemekben utófinomítják.Ezen üzemek célja elsősorban a szinjavítás és a meg-felelő színállandóság biztosítása.

A paraflínmentesítő üzemben melléktermékkéntnyert nagy paraflín-, illetőleg cerezintartalmú anyag-ból a parqfiín-előállító üzemben olajmentesitéssel ésfinomítással különböző paraffinokat, illetőleg cerezi-neket lehet előállítani.

Az atmoszferikus és vákuumdesztillációs üzemek-ben maradékként keletkező gudron részben fűtőolaj-ként, illetőleg fíítőolaj-komponensként kerül felhasz-nálásra, részben a propános bitumenmentesítő és abitumenüzem alapanyagát képezi. A propános bitu-menmentesítő üzemben a gudronból propánnal valókioldással nagy viszkozitású, értékes kenőolaj-gyártásialapanyagot lehet kinyerni. Az itt kapott alapanyagból

,.,.~.ı\'\I~fi'\Ő-z_.1" . .- ,,- .-„-r\-~W-'-«,.,.,.` ztãg; š.- _-z;_f,, , ,.._3,..,_.-....„..„. „.

2' MP- 2 Mt/év kapacitású atmoszferikus vákummdesztíllációsüzem szerelés közben 4. kép. Propónos bítumenmentesító' üzem. Készülékcsoport

KŐOLAJ És FŐLDGÁZ 1. U01.) évfolyam 6. szám 1968. jzzzzzm 183

a paraflinos olajpárlatok feldolgozásával azonos mó-don (oldószeres kenőolaj-finomítás, Oldószeres paraf-finmentesítés, hidrogénező utófinomítás) kenőolaj-komponenseket lehet előállítani. A különböző kenő-olaj-komponensekből megfelelő adalékolás, illetőlegkeverés után különböző ipari, motor- és speciálolajo-kat lehet előállítani.

A bitumenüzem alapanyaga a desztillációs maradék-ként jelentkező gudron és a propános bitumenmente-sítő üzemben kinyert bitumen. Ezekből a termékekbőlrészint oxidáció, részint keverés, illetőleg hígitás révéna legkülönbözőbb bitumenek állíthatók elő.

A technológiai üzemeket a kőolaj, a közbenső termé-kek és késztermékek tárolására szolgáló tartályparkok,üzemközi anyagvezetékek, továbbá a beérkező kőolajlefejtésére és a kiszállított termékek letöltésére szolgálóberendezések egészítik ki.

A DKV túlnyomó többségben olyan üzemeket éseljárásokat tartalmaz, amelyek technológiájuk vagykapacitásnagyságuk tekintetében elsők az országban.Ezek az üzemek a jelenlegi hazai színvonalhoz képestjelentős műszaki fejlesztést jelentenek, kapacitásuk ésműszaki színvonaluk, valamint az előállított termékekminősége megfelel a világszintnek.

A technológiák jelentős része szovjet típustervekenalapul. Az üzemek készülékeit, gépeit, szerelvényeit ésműszereit nagyobbrészt a Szovjetunió szállítja. Emellettjelentős mértékben használjuk fel a hazai és más szo-cialista országok iparának termékeit is. Tőkés orszá-gokból főként egyes speciális berendezések beszerzésetörténik.

Az üzem telepítése

A finomítót a Dunamenti Hőerőmű szomszédságá-ban telepítették és ennélfogva nagymértékű együtt-működést lehet megvalósítani a két vállalat között agőzellátás és fűtőolaj-ellátás vonatkozásában. A Duna-menti Hőerőmű látja el a finomítót gőzzel és a finomítólátja el a Dunamenti Hőerőművet fűtőolajjal. A fino-mító elektromosenergia-ellátása a Dunamenti Hőerő-művön keresztül történik.

A finomító a Duna közelében fekszik. Ez lehetővéteszi a hűtővízellátás és a keletkezett hulladékvizekelvezetésének gazdaságos megoldását, a feldolgozásrakerülő kőolaj, valamint a legyártott termékek egyrészének vízi úton való beszállítását, illetőleg elszállí-tását. A finomító fővasútvonal és főútvonal közelébenvan. Az üzemek és egyéb létesítmények finomítón belülitelepítését a 2. ábra szemlélteti.

Az üzemek telepítésénél nagymértékben alkalmaz-zuk a különböző berendezések szabadba telepítését.Csak a legkényesebb gépi berendezések (szűrődobok,nagy teljesítményű kompresszorok, műszerek) kerül-nek könnyű kivitelű épületekbe vagy egyes esetekbencsupán tető alá. Ez a megoldás az építési költségekcsökkentésén kívül üzembiztonsági okokból is előnyös.A nyitott telepítés kedvezőbb tűzrendészeti körül-ményeket biztosít, mert nagymértékben csökkenti tűz-veszélyes gőzök és gázok felgyülemlésének lehetőségét.

Az automatizálás foka szintén megfelel a korszerűszínvonalnak. A szabályozástechnika jelenleg rendel-kezésre álló eszközeinek felhasználásával az összesrészfolyamatokat automatikusan vezéreljük. Az alkal-

fil' ` E 2 [8/SJ I Felvonulási \

az-Q-Í rlzıfil:_er`-- 8 láreléázem ÍÜÍČP

i 2' í Í Í _ _ Í_ *ár

* “_ T ' rA*nr4lt81a'| lfsl lñzıflíl [tal 2? I l~4 ` igi 3 'ûzrurllzı r;ıeTA'trm}r 3 I

_. i -_~ `-'“-` 'fm-ızf ra-J ı zaltizzı ztı 1TA.-?TÁ'lVPA

EE I fegédlétesilményel | 'Í"' ziztnrpz-1"'-ı “Ö

_ _n- I i *_

_ _ -- -

__//^\ __-fípýýýı f-“"',",/Ó/ LÍ'

- iiOZ °" _

_z

2. ábra. A Dunai Kőolajipari Vállalat elrendezési terve 6 Mt/évkőolajfeldolgozásra való teljes kiépítés esetén

1 Maleinsavanhtdrtd üzem; 2 Ftálsavanhidrid üzem; 3 Csepp-folyósparaflíin-gyártó üzem; 4 Hidralakk; 5 3 Mt/év A V-desztı`l-láció; 6 Benzı`nfrakcı`0náló,` 7 Gázfrakcionáló; 8 Oldószeresparafiínmentest'tó',` 9 Aromás termelő-reformáló 1.; 10 Aromástermelő-reformáló 11.,' 11 Ortoxilol-, etı'lbenzOlgyártó,° 12 Para-xllolgyártó; 13 Aromás extraháló 1.; 14 Aromás extraháló Il.15 Gázolaj-kénmentesı'tő,° 16 Motorbenzín-reformáló; 17 2Mt/évA V-clesztt'lláct`ó; 18 Speciálbenzin-gyártó,` 19 1Mt/év A V-desz-tt`lláct`ó,' 20 Oldószeres parajffinmentesítő; 21 Paraflfngyártó;22 Bı`tumengyártó,` 23 Kénkínyerő (Claus) ,` 24 Propános bitumen-mentesítő; 25 Oldószeres kenőalaj-flnamító 26 Hídragénes kenő-

Olaj-finomító 27 Hídragértes kenőolaj-finomító és redesztilláló.

mazott műszerezési elv lehetővé teszi adatfeldolgozóés számítógépek utólagos beépítését.

A feldolgozásra kerülő kőolaj legnagyobb részekőolaj-távvezetéken érkezik a finomítóba, a készter-mékek legnagyobb részét terméktávvezetéken szállítjukel. Lehetőséget biztosítunk a különböző termékektankautóban, tartálykocsiban és uszályban való ki-szállítására is.

A finomító hűtővízigénye a teljes kiépítés után kb.28 em3/h. Ezen hűtővízmennyiség gazdaságos biztosí-tása és a Dunába visszavezetésre kerülő szennyvíz-

..-.;.> _' -_ _.`_ if' ""-É'-;~:-:-'_ zl;-\-:>'_'<-:;ıŠ':.='ff2`: 'šlrítw -:ifi-_;:Č`-Š; _'-":~iÃz._ _ :-Ši:Í."-'-vkf'_ §z_-t-_- ->„<-'*-=zfz5_'»-z-_ _- ë=<zf f-`>ãz`-.f-2-`“ -a`-`_ A' -1-'-`.”::'×1 ;I:'-:`-:_:::z- _..->.ç-_-_. „ z _-M-A-: -_-Q:-' <>vxr*-. -:V-_-. _'- -_ <:~. _._«1__~;.;:-:_ ;_+-_;ã.;- ,_„;R_;!\7:;.-.xp ;-.ı§.;'.Í,\-'çy_~;?-:-fı;._`_ -_ __ :;$1E:;:g;_:z:;:z __:;f_:-;r-_:§:~; ;____::___-,--_;,~;_§-45;_,`__<-g;;;:'- -_~z-_--:;5,z`:-1*-`-“_ _ "3_ı'_,,ă`__-:-;_ı;"-.__

»_;„.„;_- _ -:»_~:- -` " f~;-_§____~.-.\-__-_;&-` ` -` " ;;.'_„_ ` 1;_:;\_' « -'- ___,-__-_ _ g;:>:;`>;:-:-;-:=-_--:-:_` _-:-:-:-< zl?-_ ""tI;§_:;:-z»z-za.--z`_'~:'z:;-z__<`ez'=;§ *»~-ëfiã '-=~- - --:-::-:_-*»:<-`-_f-.96-_:~c-Š-Q. ___§E'A-if-'F _, .-.p:-::»:--.- _ .ı- - `

_--_-`-:7:z:-'-23:-_;::-'- `l'.-'T " "'-` ë?1`>i"-Š `1!`5l'°_-_"" -'É"~"'§`_ - _ - " -;~:3"'-3-*"_1`f` _ - Y- -'::-ŠŠ"Š`Či:`<-"Š-_ Í' _&l"'f{f»JE`.f!Í 7%,ı--_`:-:?:l:É~ŠÍ_5}l- - -;_{~:3:t-:-:-::~.-2537'-`?^f1:r-_- _ -:._ 'z`;`_:{_É_t_z`:_:;:-:-;;:f---.:__ ___^>_ :_' -___,_-;':-"<-:Az-:;_».'-íÍ*?:*>;;-1:.:» _ ,_._..-_:!.'f`:_:-_§_`,:_f_`- ` - _' .-.-:§'z-`-_-.-_j:».:-:-:+f4- :__-;-z»_ _ -»>` - ".\-:

"1*-1-`»:-:-1-1-'off--:-3f;".í:-:-:-'-:->" -__-"'7_'Í!^"' `- 'Í .};ı..;§.Í _- - __ _- `---J:-z-._ z:~5*-.-`-:-"1:ëÍ`-'3.'@>`7§!-'3'*`Íf-$'-Ű'-<'3'Í`§:§"'3"-` _ ' ` `_:"Í-.41-:_*.'Í"_flÍÍ:`<` 2' " "12' ˇ'-if '-:2': - _ " -.57\'ˇ?̀11?i_§.“ÍjÍ.-Šãfí-'I:-'Í 4-:l"._'_f-.I-:Í'El-:i_Í:š`->»_l>Í-`i_Í_i_k-'1l"`f;ZÉZŠJ:1:"""i:-ő:"-""'-!":5v-;`ã?::I3.»?':J;-___-»I-fái-*_-` - `-3:_'z;-_`_-.1z;z:z;-*az`1z§___32;-,_;" -_, ___,_-.>*_:-„__`êj_„--_<~_- --':” -` _ :<zL--_1zj_- -E9, _ 'j __ ___-_' -__,-_5*_f_~;_fz`;ı:?-",f?~“°_;;.;\-;;"* _'_-~-'__;z;_-_-;_;zf->çg_;;,_

* ._';;:r-`-» ' "r_`=:=-`-=-:_-_.-`z`>_-_:-__>>`z;_`?-" ::_ 2* ,=»E-115.;-_-:=z=:" 1” 2E'->`ı`Š=5=1=-"*`*f-`-f-`=-`»=z`š=:=E=:`z_=a:-_É*L-_:I.~:1E1š=:-::z-zëë=E=Eã;-;f ˇ'-:Q„._.,_, §.l_,;ä;-4 _,;:-:J-31' "-=`-"" W`--'1'-"Z3=á:i":-\14- ' `-*'_ _"`--§"i:-lű =`+:\š.`2vı-':-_1`-'_1:»_<:ı __ ˇ ' 7.-Li:i:f"ˇ_-:"»:1__-.i:i:ñ?:-:-:i:i:=:$õ:f:3:?F4--`~-:'__ `;.-:'- __ ___ -__-:1_.ı-gz=__;§._:_.;`;"--<-1;-fzg§z?.z _z__ı,,_;- :_ `-1:1.-:;Í',1:-3:;":>_2_I;1:;;-E-za,igi:-___;-;___,_ - - ___..__.__1}:I:_;:Dgia,_=-=.Iz=_;ss:§zg;ıI:!~=: -ző-_-Q;

_- 'T521-Š 'fái' ` _-" ` _- .?'.° 2; 'Š'f'- -_ lal* _-_-Q-";Í'Š5,`{5_-ˇ "15-'ZÍÍÍ-Í-` ';-`~Í°i'É--Í7- 3`=.?Í1É-:-:-YÍÉÍF-Í-z'-313-`ÍŠE:Š-;Ifi:ŠÍÉŠŠÍ75`3- -i.'<_ __-:;:_5zä»_-5* ~'-.ıjz-3:<ı:;:5$'_-=+;'-r_ , _-Y __č:-_- ,_ ":f;-š"`fs?'s-._ vfigâ,-_jz;',,a,`... __ __' ._ '_ gk- - ;„-_- __ _.--'_{ı,z__--,<-__ - _ __ ---_ __ _`___ ____- __ :__ _ .»_;;_ - - '_ - Š* _ -( : z _;-z.. z. :I _-li-_-1-1-2 :-:~>:-_-.`f»:;.;_:z~l'::P-- `-' _;-í'-` __ __ __? g:-Í'=`f_2;;.;'f\:(;;-,_lš'ã.„~'_ _- -: ˇ"-` __-_\'f__ _`__; _ l `_ `, _ __ : _.-.\Í__`_„1;-_'E _ " __-:Í-:`~'~' . : *F2:-: `-;-:-;-ˇ:1:3:`:3:2.\'-2,"_'-';„=

_ - 1:52; 'Á§1_;;`§§R-f<ˇ?.?ÉÍ_1: _J; 4:- _ _-ˇ z";II_I"f=";„ ` 1 -f 5+. _ ' - fi' '-" - :Í ""š-_ _ -A., - "`7- ` I ˇ ˇ' ' '_ 2`i'+':f?*§i:-_'«_121;~* §.v':Í-»-_«- _ fi- Y-.Í«`T.I' - ~"< :ˇIÍÍ-'P11-:f» Á - “F _ ÍÍ V* 'ii ' * i'f1Í"`ı§ '_ ' ` ._ Y- 'Í -.`::`.~1-'5_Í-_-E-_-~_Í_ _ .N _ _ _ _ 1,3* _4' _ _ _ _ _ _ _ ,_ _ _ _ ___ _ _ _ _ _ _ ~\ _ __ ' _-1,-_:->-L-` ' .-:-'~_->=:_-___z:»_ z - _- _- _ " .;`»:` ` ` ` " . -ˇ - `-:H4 'É _ _ -: 1-'_-:'_ _ z- z' _ : -`~` ::..i'3'.'f-'::_`-

f 7-- ":'ˇ . `9ăb_-_':ˇ' .Í:-:"1z--` 'Ü' É>ˇ{7Í"`.1:'Š. "-z "" ~ L. _ _ _--_ ñ"}`2<. _ " ,HQP-_. ˇ- "`:I: :`Í-""ˇ-1f\b'_~ı- 'Í *ff " *Í r__._ _: _ -_ __ ı--ı;:--tı"- ` J f`-.- _:_ _-1-:w_»:. : _ _--t-E;-:-._ -:- ;;:' `- R32 -'f- -`-"I _:2>-_-" 3!-K--_-;-:-;-`-->:-2--.:=` '“'~ "- "` R X'-'I'-.Q-_' ". :_ - /'Z`I`+".f' 5-l`-'ipfi-`-`».?.F~: -\"'_\'.-'_'1:?Q`1"§.\':?"- --_-_-Q -:ˇ '- _'E' "` _~ _':`_-12:-_ -'f:2 _ " `- - z ' _-18:*-' _- -':-gf-\ `,." *': _ !:1>l_'~'“"'-'-__- _. _- +1-ap-._„A `;, b,...._-z.,.-:1-_-_-.-'- _ -_-_.-__/-5:-4.4' f --'-_-_-f-.<-_ _; _ J'--..„_-„_-.z-_-__ - _ _ ._>___<-_ -_~_»;_- _ » »_ ' _ _.~__., .,,\ı;.-. "._~_-H.. ._ *_

-:-.+: -Z;-zi::". L-E.:-Š L1. A-:4-;~_L` " - S »f` '_ _-:` 22 -'R'-_-1-".~'_~ __ 1§z_.-2:1:-_ -:1_'~\;-“:«_- 2 _ __ .ˇ ' -7<*\ı' ,`-~.-ıı-.\-_- _l.:':.-.42; 1.2- _;,;,; »_-we _;_i_(|; `» 4,; Y- ` ' `- __, _ -93 -;-*_.>'~- -- ` -_.: `- _, :: '-`\ "\ :-35.-:->"-:-:-..._ va-'L -_ ",:§;a'»'I_-Ífsızgf ' 7:” '_ -'-"' _ : __-E L. ` 1 :-.<___.z_;:- _ 't ' ' ˇ ` j_?_ -_ -_;-1E!'_'z;_'-._ '33-:z *"'o ' Í".~ e .-..- « _ z _- _ q»- , .W _ - -- -_ - _ _ _ _- 1354- _ -»~,,_ -_ _ _ - "_ „z .--f ;_ -- -"`=.-'tt ._'-°"?-+z._ _ -_'_- _- _-:`-81 _-:gi ~*' ` _ _ - -„.z»_-:z=`_-»W `.'.-H” `* -_. __ _;--:af _ _` ` -' ” ._ `_- _`?_-Ő“"t _ _ ` J' '__ - _ _ `_ ___"':_ :-1̀. ' ' _` ' _` ˇ _- “___ -ˇ : I' - " ˇ -- , _ _`ˇ_1_"1;ı- `-.\_Š>"

_-.1-:_- H->->'„>_'_____ . ~ 5- _' ': -` rf. air, -- ~2 ' _ _'_z~I:-:`?_:T '- . ~. . . :Y-= ˇ.` _šši:§"f:`w!\":~í-:-_l.1:š-_-;'yí§A~..«`}l_ __ ._ -I-:_ I :I;3.;'z;:z!-Z_:;.f_-°;_____ __ __; 2_:;__4__.;';'<-`;: _ :_____;;_'__; ;z_;:_'-„„;:_;`_-2)..-__ _-_ ,.;- » ,_-_ -Ő 7- _; ;_----, _' -____ _ ___ -_ .-`-z_-»~'. -.;_z.-ı-`-:-" 1-:q_ı-i-.`-::.-;-_«; :_::-\`»`-_.-'+1 .la-_>, z f`_-_'-`-+--2--E-'-~`-_-D -_ - ""' ^' ,__ - ` ˇ' ' - -- J- ' _' z -:z_z` ` 1*, . . ;<,-_---11'_ - 31: 4"fiÉ:;:-:_ ';`_(_ 'g:_-;__;ı__ gi- ;:;:-:;_- -:-: 1„_e` :-;-.-_;1- E: __+;_ı '_ -„ J-1:2-; `»:;:-:;- 'O~. `- :-`-:-`-;zf-23:' _-\-: ` : - ' `- 1 -:-<-_-, 7- T - "2L:-f "-\\" -_* - " `- * __ _- _ - I _ _ -;-'- - -:-_-:G » I, -_._ .I-4: -_..-W'-_ ._ -_ 29- _ -_ . . _- ~ . _. _ . .»_. __, . . _ _ _ .K _ _ \-_ ._ .1\-\-.-.-:KW-A ,-.~_ As.-x-_-.-W.-\:f*»--'_ '+_ - _ -_ ı -*Q -_- _-1- - - f E _ - w * S -_ -"' ' ' - _ __! . -_ _ f. - -_-_:_ ~--\ .« _;_*$.\,-.-.-5)-._.i_..-_».~.~.-_-_-_-_ »___-_-__ _ ..,-_, _- _. _. -.-_\_-. „_- _ _. z.-z _... _. - _ « - _-_ zl. - - -„- `- '

l- - -Š--'\ fi "I F7:-:-. :- -:- - ___- Í ' 1 3_-1,-1- 'I “ ; ,`Z"”;t'i -' " i_"":Í^`_;!"` -_ _ \ ˇ. `f _' _ _ _ ˇ ˇ _' 71', "f§':" ' 'W-'-rf _ `- - - - . ' -`__ -'> __-`;'-`-'_ »- `- -_ [_ ` ;~ »_ ~ _ __ . _;_','-J _:`_ _ §_____:.« 7*' * ' :E _-_ \__-__ '_ _ _ s:„.«____» .-._- _-=.g_`-*§-__-..;___-_ç~-= - ı O- v;_;__- - .ni ~ ___; __::gı~"'>_-,&- _ _Š______,;._.`2 _-.._. Q-`. ` `- ` ` ` ~ ^ ` I : - .Z - `Z'Í:`«ˇ __ _- - `- ~ __ : -. - .- ` ` ` 'J' -7 __=. .IP-__ _ _ z:;_ _.l-_-.ga _ _1- 33- __ -: _-_"“{___„:z`z_:;_;.-__ı__;Í`-_ '-.;_` ` ___-352.; I _ - :_ _;-).fŠ:_:__;_::ıf:-;~__; -z,i;!_.-_ı;f"-_(_:_`-` _:-:-`;`z:;:§;~f_;:_l"j:-1;~ `;"-:-','_!7- ;;:If;_;`-1-.___:g: _- "- _- ; 3:Í`-'` __ ;'ˇ": ;,`_ z.;.;-.; ˇ? '3` ""i""'_» .R - C' ˇ ` -`1_' _L,.2:-_-f_`_»:-'._ ~ ' _ '-š«_„,__ ,_`s$,'__...____ı~_;.__.<__}__. ....39 _-_-f„ı`:'-.-2-:-9.;-.-.×._,„§§,,_. ___ »ZS _ -_ „___ ~ _ _~:-_._.;ã°__, Í.. __ __,.__,_1;~.___._____r___ __ _ _z__ _ _ iz __„,_______.__:____;§,___ ___ .__F 'px `-_ U.._-;:-z<..-.:-1::-:z-z::'iz:::i-3:-:-;:i_-__ _, - 1"`:-í.ë=:2z-:':E._z=_.-_ _- _ _ ._. ___: _ __ __ _______________________ ____ _ ._ _ _____ ;_________ _ » :-: `<_f '_-_-_-:- _;.-:-_-:_-:-__.-`-.;`: - š-.;~-5-l-ıä.-" -' *_ -"` I-:-iz!"-I-:-`~. . ~ _ _.--.-_-_ -' z-`« \ z-__ át 4-' `»;-` <-_-_-_-2-fn 4ı> -' `-1:-" -_ ~f- ' '*."-_ -';__-_`_ı_k .: `- '_ _~z> _ ___ _..s=z.=.;:ä»,?=".z-;'+:-"82:;ze;,;„_ -->=*=-`š*.,-§;§:`«;E::„°.tı=.-ız;~<:-zs-×=--.`~ız __: .;.>`?z~-_°_.9,;_f“>.- » -rfz:-ff.: 2'-A :za-`-_;5.-;I~_-_I- ' -ı'-' 'Š' 2%!-3:-:<o4<-:ı-é>-:ë'.j-"\fıı;-;-: ' «"-"f-I'~__2z ~`-_'-'F '_ `~ ,__ ?.;`-` : :-."_-_ -E: .-- :--_'- ` 3`*` - „_ .~„__;„--- f- zgzzgs-ı_;.`<-`=-___1_-z-z.-52;-g;Fz_;1;;_z>z,»_;e5z_:.`-`-z;._z_;;.:;f;_;__;,::;__.§ă.<+ffë;{.;.za_gE:;-fi-;za-«.fz;;~z.______;z`í`:-=f„z:„õäzE_`_z `. z.fz -_ -__-=_f-ke,-z«„_ __ _ _ .-*E-'-_-21 - -:I;f_->_z-_:>--' ,-I:_"` '>':1_=_ ~-`.z_2z;~-;r-- _ « `- __ _' - _` z _- _» J”__ _- ~ „___ _ v.. 44, -_ _- §._,._____4-___. - . _ _ _ -.-Z -__-:- -_ - _ 9:1* _- _-»--- 4-_-ı -_- ---- --- _ _ __ `- __- -K z---~> -»_ -< ~ --+ -` -- -* `f “ˇ ` ` .M » __--8-“_-1'~ ` '- - ` - _--`: - ~.<ız_,_._zfi:--2-:z.„.ız_

5. kép. 10 000 ma-es kőolajtároló tartály szerelés közben

184 KOOLAJ És FŐLDGÁZ 1. (101. ) évfolyam 6. szám 1968. _z`z;zz.«~z„

ä""*--..,___ _ ı.,`m~:`~:~.,___r

„M_.,..

meta:

6. kép. Fehéráru tankautó töltőállomás

mennyiség minimális értékre való csökkentése végetta finomítóban hűtőtornyok alkalmazásával cirkulációshűtővízrendszer létesül.

A párolgás és a szennyeződés koncentrálódásánakelkerülése végett elvezetett kisebb mennyiségű hűtő-vizet a Dunából vételezett vizzel pótolják.

A különböző technológiai folyamatokból származóolajos és részben vegyszeres szennyvizek tisztításáraolyan olajfogó és visszanyerő, valamint később bioló-giai szennyvíztisztító berendezés létesül, mely megaka-dályozza a Duna vizének elszennyeződését.

A villamos teljesítményszükséglet a teljes kiépítésután kb. 40 MW. Az energiaszükséglet biztosítása ahőerőmüvön keresztül az országos energiahálózatbavaló becsatlakozással történik. A fmomitón belülielektromos energiaelosztást elektromos fogadóállomásés kihelyezett elektromos alállomások biztosítják.

A technológiai üzemek és segédlétesítmények mun-kájának minőségi ellenőrzésére, a késztermékek minő-ségi vizsgálatára minőségellenőrző laboratórium léte-sül. A minőségellenőrző laboratóriumon kívül sorkerül kisebb létszámú kutatórészleg felállítására is,melynek fő feladata az üzemi problémák megoldásaés a piac minőségi igényeinek figyelemmel kísérése.

A már termelő berendezések főbb jellemzői

A jelen időpontig üzembe helyezett négy termelőlétesítmény főbb adatai a következők:

Atmoszferikus vákuumdesztillációs üzem

Tervezett kapacitás: 1 000 000 t/év kőolaj. Az üzemaz elmúlt időszakban tiszta csővezetéki szovjet és nagy-lengyeli kőolajjal kevert szovjet kőolajat dolgozott fel.AZ üzem által legyártott fehérárutermékeket motor-hajtóanyag-komponensként, a paraffinos olajpárlato-kat részben kenőolaj-gyártási alapanyagként, részbenkönnyü kénes fűtőolaj-komponensként, a gudrontkenőolaj-gyártási alapanyagként vagy erőművi fűtő-olajként használták fel. j

Az üzemben legyártott termékek és azok alap-anyagra számított hozama romaskinoi kőolaj feldolgo-Zásánál átlagosan az alábbiak szerint alakult:

Termékek

Tüzelőgáz . . . . . . . . . . .Cseppfolyós gáz . . . . . .Könnyűbenzin . . . . . . .Nehézbenzin . . . . . . . . .Gázolaj . . . . . . . . . . . . .Paraffinos könnyüpárlatParaflinos középpárlat .Paraflinos nehézpárlat _Gudron . . . . . . . . . . . . .

| Hozam alapanyagra számítva,

ı 5%

l`-JUJ ."°F°..°'°."".°\Š`°.!"'.1“`.F7

ızıLızı ÖČCDČČ-P-Pl

Í SÍO_33,O

Fajlagos energiafogyasztási adatok 1 t alapanyagravonatkoztatva:

Vizgőz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 50 -80 kgHütővíz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 6 _ 8 mi*Villamos energia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 3,5- 4,5 kWhFütőolaj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 1_5 -16 kg

A főbb készülékek adatait az 1. és 2. táblázat fog-lalja össze.

A desztillációs tomyok főbb adatai1. táblázat

_ ` z , g

Magasság Átmérő Tányérszámm m dbMegnevezés Nyomás

Előrepárló ; 30,7Atmoszfcrikus j 37,5Vákuum p 31,0

Stabilizáció 22,7

280038006400

1 600

3-4 atatmoszferikus

40 torr(toronytetőn)

7-9 at

2. táblázatA desztillációs üzemi csőkemencék főbb adatai

1=zıveu_ ' Hõmerseızıeı, c° Cső_Megnevezés hőmennyk Halfsfcıkv “ " " " felület,

106 kcajlh belépő F kilépő

Atmosz- \l4,0-16,0 74-76 li 130-200 280-300 850ferikus _ . .

Vákuum . . . 8,0-12,0 73-75 ` 250-270 365-380 1 S00

Propános bitumenmentesıto üzemıf ff

Tervezett kapacitás: 250 000 t/év gudron. Az üzema vákuumdesztillációnál előállított gudront dolgozzafel, nagy viszkozitású paraffinos maradékolajra ésbitumenre. A feldolgozás Oldószeres extrakció segit-ségével történik. Az üzem magában foglalja az Oldó-szer regenerálásához szükséges berendezéseket is.

Az üzemben legyártott termékek és azok alap-anyagra számított hozama romaskinoi kőolajból szár-mazó gudron feldolgozásánál a következő

Hozam alapanyagraTermékek átszámítva,

0Á.S

Paraflinos maradékolaj . . . . . . . . . . 27,0-3 3,0Bitumen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 5-72 5

0 1

j 9 5

A bitumenmentesítéshez használt oldószer: propán.Oldószerarány alapanyagra számítva 300-400 s %. Faj-

KŐOLAJ És FŐLDGÁZ 1. U01.) ëzifoıyam 6. szám 1968. június 185

lagos energiafogyasztási adatok lt alapanyagra vo-natkoztatva a következők:

Vízgőz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 650-800 kgHűtőviz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20- 30 maVillamos energia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5- 7 kWhFütőolaj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22- 24 kg

A főbb készülékek adatait a 3. és 4. táblázatoktartalmazzák.

3. táblázatA propános bitumenmentesítő üzem extrakciós tornyának

főbb adatai

Magasság, Atmérő, Nyomás, | ý Hőméfsélillšı gm mm at felül aıuı

17,1 l 2900 | 37-40 l 70-85 l 60-70

4. táblázatA propános bitumenmentesítő üzem csőkemencéjének főbb adatai

OOÖ

Felvett hőmennyiség, Hatásfok, Hőmérséklet' CD Csőfelület,0 9 ~~~~- ~

10 k°a”h Á' beıëpõ } kiıepõ

5,0-6,0 - 55-60 l 240-260 | 340

Oldószeres kenőolajfinomító üzem

Az üzem tervezett kapacitása paraffinos párlat fel-dolgozásnál 300000t/év, paraffinos maradékolaj fel-dolgozásnál 150 000 t/év.

Az üzem a kenőolaj-előállításra szolgáló atmoszfe-rikus-vákuumdesztillációs üzemben előállított paraf-finos párlatok és a propános bitumenmentesítő üzem-ben előállított paraffinos maradékolaj Oldószeres fino-mítására szolgál. Az Oldószeres finomítás során nyertfinomítvány képezi az Oldószeres paraflinmentesítőüzem alapanyagát; az extrakt fütőolaj-komponenskéntkerül felhasználásra. Az üzem magában foglalja azoldószer regenerálásához szükséges berendezéseket is.

Az üzemben legyártott termékek és azok alap-anyagra számított hozama romaskinoi kőolajból szár-mazó különböző alapanyagok feldolgozásánál a követ-kezők:

A főbb készülékek adatait az 5. és 6. táblázatbanfoglaljuk össze.

5. láblázaı

Az Oldószeres kenöolajfinomító üzem extrakciós tornyáııakfőbb adatai

__ 7_ _ _ 7 __ __...

' -~ Hőmérséklet, C°Magãfság, Atmero, | Nyomás I i l Wmm reıuı aıuı `

000 | atmoszferikus j 65-85 l 55-75

6. táblázaıAz Oldószeres kenőolajfinomító üzem csőkemencéinek főbb adatai

Felvett Hatásl-ok, ` Hőmérséklet, C° Csö-Megnevezés hőmennyiség % felület,

10'* kcal/h belépő | kilépő X m2

` 72-76 160-180|260-28072-76 j 190-200 250-27072-76 190-200 250-27072-74 ;§ 250-260 310-320

.Raflinát -Extrakt I. -Extrakt II.Extrakt III. 1 -

III

UıÍoouı uı1--JLA Í-„""'O\`Í.nuı

100290390200

Oldószeres parajfinmentesítő üzem

Az üzem a paraffinos finomítványok Oldószeres pa-raffinmentesítésére szolgál. Tervezett kapacitása: paraf-finos párlatfinomítvány feldolgozásánál 2- 137 000 t/év,paraffinos maradékolaj-finomítvány feldolgozásánál2- 109 000 t/év. A paraflinmentesítés során kapottparaflinmentes olaj befejező finomítás után kenőolaj-komponensként használható fel.

A paraflinmentesítés során kapott Olajtartalmú pa-raffin (gacs) a paraffingyártás alapanyagául szolgál.

Az Oldószeres paraflinmentesítés végrehajtása soránaz alapanyagot megfelelő arányban oldószerrel keve-rik, a teljes elegyedésig melegítik, majd az így kapottoldatot az elérni kívánt dermedéspont mértékénekmegfelelően -20 C°-ig, egyes esetekben -30 C°-ighütik. A lehűtött keverékből a kivált paraflinos anya-gokat szűrődobok segítségével szűrik le. Az üzemmagában foglalja az oldószer regenerálásához szük-séges berendezéseket is.

Az üzemben legyártott termékek és azok alapanyag-ra számított hozama romaskinoi kőolajból származóalapanyagok feldolgozásakor a következők:

Hozam alapanyagra számítva, 8%Termékek Wparaffinos paraffinos paraffinos

középpárlat nehézpárlat maradékolaj

Finomítvány . . . . 60-65 55-60 55-60Extrakt . . . . . . . . 34-39 39-44 39-44

Az Oldószeres finomításhoz használt oldószer: fenol.Oldószerarány alapanyagra számítva 150-300s%.

Fajlagos energiafogyasztási adatok 1 t alapanyagravonatkoztatva:

Paraffinos Paraffinos _Megnevezes párlat maradékolaj

feldolgozásakor

Vízgőz, kg . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200-300 400-500Hütőviz, mi' . . . . . . . . . . . . . . . . . 25-35 40-50Villamos energia, kWh . . . . . . . y 7-9 14-17Fütőolaj, kg . . . . . . . . . . . . . . . . ; 70-90 100-140

Termék Hozam alapaıä'/:gta szá mítva

Paraflinmentes olaj . . . . . . . . . . . . . . ` 70-75Paraflfin-, illetőleg cerezintartalmú

gacs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24-29

Az Oldószeres finoınításhoz használt oldószer: 30%aceton, 35% benzol és 35% toluol elegye. Oldószer-arány alapanyagra számítva 250-450 8%.

Fajlagos energiafogyasztási adatok 1 t alapanyagravonatkoztatva:

Párlatfinomít- Maradékolaj-Megnevezés vány finomítvány

feldolgozásakor feldolgozásakor

Vizgõz, kg ................ . . 1000-1200 1500-1700Hüiõviz, m9 .............. ._ 40-50 50-70Villamos energia, kWh . . . . . . . p 80-90 1 100-110

186 KŐOLAJ ÉS FÖLDGĂZ 1. (l01.) évfolyam 6. szám 1968. június

7. táblázatAz előállított fontosabb kenőolajok és kenőolaj-komponensek

Motorolaj-komponensek _ Sebességváltó-Jellemzők l ~ - z

közép nehéz l maradék---- ~ - ---- Orsóolaj olaj Gőzhenger-olaj

viszkozitás 20 ci-66, est . . . . . . . . . . _. - 1 -- Í - 1 30-45 - -Viszkozitás 50 C -on, cSt . . . . . . . . . . . . 20-24 -Viszkozitás 100 C°-on, cSt . . . . . . . . . . . . - 9-ll 18 felettViszkozitási index kb. . . . . . . . . . . . . . . . . + 85 + 85 j + 35

15 15 4'Dermedéspont, C° legalább . . . . . . . . . _ . - Í -Lobbanáspont, C° legalább . . . . . . . . . . .Conradson-szám, 8% legfeljebb . . . . . . _. -Szín ASTM legfeljebb . . . . . . . . . . . . . . .. pA szin befejező, finomítás nélküli termékekre vonatkozik.

Termelési tapasztalatok

Az első négy termelő üzemet a kivitelezés befejezésután igen rövid idő alatt sikerült üzembe helyezni.Az üzembehelyezés időtartama, a komplex próbákmegkezdésétől a hivatalos próbaüzemeltetés befejezé-séig, nem haladta meg átlagosan a másfél hónapot.Az üzemek már a próbaüzemeltetés alatt általábanelérték a tervezés során előírt kapacitás-, hozam-,minőség- és fajlagos energiafogyasztási értékeket.

A próbaüzemeltetés tapasztalatai, majd az azt köve-tően végzett ellenőrző technológiai számítások aztmutatták, hogy a tényleges termelési körülményeksorán mutatkozó szűk keresztmetszetek kisebb beru-házások végrehajtásával felszámolhatók és az üzemekkapacitása a tervezett érték fölé emelhető.

Különösen jelentős volt ez a kapacitásnövelés azatmoszferikus-vákuumdesztillációs üzem esetében,ahol többszöri kisebb átalakítással az üzem kapacitá-sát 50%-kal sikerült megnövelni. Ezen intenzifikálásokjelentős termékönköltség-csökkenést eredményeztek.

Az újonnan üzembehelyezett termelő létesítményeka különböző kőolajipari termékeknél jelentős minőség-javítást tettek lehetővé. A minőségjavulás főként akülönböző kenőolaj- és paraflintermékeknél jelent-kezett.

A 7. táblázat - az új üzemekben előállított fon-tosabb kenőolaj és kenőolajkomponens minőségi jel-lemzőjét ismerteti.

1 210 240* 0,23,0 4,5

- 30-38 p 40-57- 15 ` - 10 . - 10165 ` 230 . 300- 3,0 3,5

- 152500,44,0

Az új üzemekben elért, kedvező termékhozamérté-kek lehetővé tették az olajok finomítási fokának növe-lését. Ennek következtében csökkenő önköltség mellettis növelni lehetett az olajok viszkozitási indexét, javí-tani lehetett azok színét és stabilitását, ezenkívül olyancélokra is oldószeresen finomított olajokat hozhatunkforgalomba (gépolajok, kompresszorolajok, sebesség-váltó-olajok stb.), ahol az eddigi technológiák alkal-mazása mellett erre nem kerülhetett sor. Az oldó-szeresen finomított olajfajtáknál el lehetett hagyni aköltséges és nem korszerű kénsavas finomítást.

Az új üzemek beindítása lehetővé tette egyes - ígya már nem korszerű almásfüzitői és csepeli - kenő-olaj-előállító üzemek leállítását.

Gyakorlatilag teljesen be lehetett szüntetni az eddighazánkban elő nem állítható kenőolaj-komponensekimportját, sőt a minőségjavulás és az üzemek kapacitá-sának növelése lehetővé tette a kenőolajexport meg-indítását és egyre fokozódó mértékben való növelését.Az új üzemek lehetővé teszik eddig nem gyártott újolajok előállítását és forgalomba hozatalát (multigradeolajok). Az új olajfajták előállításával kapcsolatban akutatások folyamatban vannak.

Meg kell jegyezni, hogy a Dunai Kőolajipari Válla-latnál előállított kenőolaj-komponensek legnagyobbrészének derítőföldes befejező finomítását és adaléko-lását, valamint keverését jelenleg még a KomáromiKőolajipari Vállalat és a Dunai Kőolajipari VállalatCsepeli Telepe végzi."

KÜLFÖLDI HÍREK

A szén és a szénhidrogének szerepeaz USA energiaellátásában

1858 millió t 6000 kalóriás egyezményes tüzelőanyag évitcrmeléssel és egy főre eső 9,4t évi felhasználással az USAlényegesen megelőzi a többi országot. Az évi energiafelhasz-nálás átlagos növekedése az utóbbi években kb. 4,3%, de ebbenEl növekedésben voltak ingadozások is, 10%-os értékű jelenté-keny visszaesésekkel; ezek az ingadozások a szén rovásárakövetkeztek be. Az 1960-as évek elejétől kezdve azonban válto-zás történt, és a szénfelhasználás növekedési hányada megha-ladja a köolajét, sőt a földgázét is. A szén helyzete nemcsakabszolúte, de relatíve is javul.

_Az energiafelhasználás ilyen irányú alakulása nem az energia-Plac szabad játékának eredménye. Ha nincs államilag szabályo-zott kőolaj-behozatal, amely a Közel-Kelet olcsó olajának kor-látlan importját megakadályozta, a széntermelés emelkedése nemkövetkezett volna be, és az amerikai kőolajtermelés nagy része

sem lett volna konkurrenciaképes a külföldi olajjal szemben.Az energiamérleg másképpen alakult volna. Az amerikai energia-politika legfontosabb elve az ellátás függetlenségének biztosi-tása, ami nagyjából meg is valósul.

Az USA kőolajtermék-felhasználása más összetételű, minta többi államoké. A legnagyobb fogyasztás motorbenzinbenjelentkezik, a 'fűtőolaj csak másodrangú szerepet tölt be. Igya kőolajtermékeknek csak 30%-a az, amely közvetlenül vanversenyben a szénnel. A motorbenzin-fogyasztás az USA-ban1951-1965 közt 76 millió tonnával 196 millió tonnára emelke-dett, a fűtöolaj-fogyasztás viszont 32 millió tonnával 135 milliótonnára.

Az utóbbi években a szén inkább a földgáz-konkurrencianyomása alatt áll. A gázfelhasználás az utolsó 15 év alatt meg-kétszereződött, ami döntően földgázból adódott, mert a gáz-gyártás időközben vesztett jelentőségéből. Különösen a csepp-folyós PB-gáz terjedt el egyes fogyasztási szektorokban.

folytatás a 190. oldalon

KóˇOLAJ És 1-`öLDGA'Z 1. (101. ) azfozyzzm 6. szám 1968. j„'„z`„z 187

Olajpolitika - olajdiplomácia

,,...E háború döntő pillanatában, most az 1918. év kezdeténa világ a francia front legnagyszerűbb hadi müveletének lehetnetanúja, ha a francia hadsereg pillanatig sem forogna abban aveszedelemben, hogy elfogy a gépkocsik, repülőgépek és a gépe-sített tüzérség számára szükséges benzinje. A (hiány) lanyhaságe téren megbénítaná seregeink erejét és arra kényszeritene, hogygyalázatos békét kössünk...”1 táviratozta Clemenceau, Francia-ország miniszterelnöke Wilson elnöknek. Clemenceau táviratá-ban havi 100000t üzemanyagot kért azzal, hogy a háborúolyan kritikus szakaszába érkezett, amikor ,,...egy csepp petró-leum egy vércseppel ér fel...”2. A távirattal az addig nemzet-gazdasági szempontból fontos, a világpiacon az alku tárgyátés nagy nyereségek forrását képező olaj háborús stratégiai nyers-anyag rangjára emelkedett és egyúttal diplomáciai ütőkártyalett. .

Wilson elnök eleget tett Clemenceau kérésének és utasítottaa szállítástól vonakodó, de kőolajkészletekkel és szállítóflottávalis rendelkező Standard vállalatokat, hogy az Európában harcoló(angol, ausztrál, kanadai, amerikai, francia, olasz) hadseregeküzem- és kenőolaj-szükségletéről gondoskodjanak. Eppen akkor,amikor ,,...A nyugati front utolsó támadásának kezdetén, afrancia sereg egy pillanatig összeomlás előtt állt, mert elfogyotta petróleumja és a benzinje”:3 az üzemanyag-szállítmány, szinteaz utolsó órában, befutott Amerikából. A Standard tartály-hajóival egyszerre 170 000 t benzin és 40 000t egyéb olajfinomít-vány érkezett Franciaországba. Clemenceau idézett táviratábannem volt túlzás. Lord Carson a háború után megállapította,hogy az üzemanyaghiánnyal küzdő német hadsereggel szemben,,...a kőolajfolyamok vitték a szövetségeseket győzelemre...”. Azolajfolyam forrása pedig Amerikában, a Rockefeller érdekelt-ségű Standard vállalatok tulajdonában volt.

A háborús stratégiai nyersanyag-rangra került kőolaj ezutánaz első világháborút lezáró fegyverszüneti- és békeszerzödések“"megkötésekor is fontos szerepet játszott. Henry Berenger,Franciaország olajkormánybiztosa a világ feletti ellenőrzésretörekvő kormány tagjai előtt az olaj stratégiai szerepét és fontos-ságát hangsúlyozta: ,,Azé a világ, akiéaz olaj, mert az óceánona nehézolajjal uralkodik, a levegőben a túlfinomított olajjal,a földön a benzinnel és lámpaolajjal.” A francia tőkéseknekpedig azt bizonygatta, hogy az olaj birtokában embertársaikfölött is uralkodhatnak ,,annak a fantasztikus gazdagságnakaz alapján, amelyet az olaj ad, az a csodálatos anyag, amelyma drágább és áhítottabb, mint maga az arany."5 A világfölötti uralom biztosítékának vélt „olajforrásokért” olyan el-keseredett küzdelem kezdődött, ezúttal a győztesek között,amely a békekötés után „olajdiplomácia”“ formájában folytató-

1 Nauwelaerts L.: Harc a petróleumért. TemészettudományiKönyvkiadó. Budapest 1937. p. 41.

2 Nauwelaerts: id. m. p. 3.3 Nauwelaerts: id. m. p. 3.4 A fegyverszüneti szerződésben Törökországot kötelezték az

általuk elfoglalt Baku kiürítésére, amelyet azután az angolokszálltak meg. A Közel-Kelet olajban gazdag területein is Angliaés Franciország osztozkodott.

5 H. H. Wille: Hömpölygő arany. Táncsics-Gondolat. Buda-pest 1963. p. 154.

“ Az olajdiplomácia a szovjet olaj megszerzésére kezdett mű-ködni. Az 1922. április l0-én kezdődő genuai és az 1922. júniusihágai nemzetközi értekezleteken az olajkérdés volt a napirenden.

l NÉME_TH__ANDRÁs

dott és „olajháborúk”-hoz? vezetett. A ellentétek abból kelet-keztek, hogy a győztes Franciaország és Anglia nemcsak a voltellenfeleit kényszerítette - az idézett Clemenceau táviratbanjelzett - „gyalázatos békekötésre”, hanem ahol olajról voltszó, a győzelemhez hozzájáruló arnerikaiakat, olaszokat is ki-semmizték. Az osztozkodás eredményeképpen az angolok olaj-részesedése az 1917. évi 2,5 millió tonnáról 1922-re 19 milliótonnára emelkedett.

Az angol olajmonopóliumok elégedettségét Sir EdwardMackay bankár fogalmazta meg. A Közel-Kelet gazdag olaj-mezőinek megszerzésével úgy látta, hogy ,,az Egyesült Allamokterületén kívül minden ismert olajmező angol tulajdonban, angoligazgatás vagy ellenőrzés alatt van, vagy azt angol tőke finan-szírozza”, s arra következtetett, hogy az olajkérdésben „az an-golok helyzete megingathatatlan, s éppen most, amikor, az olajlett úrrá a pénzen és nem a pénz az olajon, az Egyesült Allamokolajforrásai kíapadóban vannak.”“ A háborús szállitásokon meg-gazdagodott ,amerikai monopóliumok előbb tiltakoztak, majdaz Egyesült Allamok kormányának, támogatásával harcot indí-tottak „jogaikért”. Az Egyesült Allamok római nagykövete- a génuai értekezlet idején - kormánya nevében kijelentette,,...ami a kőolajkérdést illeti, szolgáljon tudomásul az a meg-állapodás, hogy az amerikai kormány kötelességének tartja mindEurópában, mind bárhol másutt az amerikai alattvalók érdekeités tulajdonát megvédeni”.° Az Egyesült Allamok kormányánakállásfoglalása után az angol és a francia kormányok a sajátolajmonopólíumaik támogatására diplomáciai szervezetüket vet-ték igénybe. Az olajmonopóliumok érdekeinek diplomáciai sí.konvaló képviselete a legerősebb imperialista állam támogatásátélvező amerikai monopóliumoknak kedvezett.

Az Egyesült Államok kormányának támogatását élvező ameri-kai olajmonopóliumok ezután lépésről lépésre előnyomultak és1928-ra az angol és francia olajmonopóliumok a békeszerződé-sekkel nyert előnyüket elvesztették. Az olaj birtoklásáért küzdőamerikai és európai monopóliumok harcában új szakasz kezdő-dött. Az angol Shell és az Anglo Presian Oil Co. kezdeményezé-sére tárgyalásokat kezdtek .az amerikai Standard vállalatokkalés az 1928. szeptember 17-én aláírt „Vörös Vonal Egyezmény"-ben felosztották egymás között a közel-keleti olajlelőhelyeket.Ezt követően a Vörös Vonal Egyezményt aláíró angol és ameri-kai monopóliumok képviselőinek a franciá.kkal való megegye-zése következett: 1930. január 20-án Párizsban megkötötték a,,Memorandum az európai piacokról” egyezményt. Az egyez-ményhez a belga és a holland olajmonopóliumok is csatlakoztak,s ezzel az egyezményt aláíró tagok a kapitalista olajtermelés50%-át képviselő kartellba tömörültek. A kartell szervezésénekkövetkező állomása a romániai vállalatok csatlakozása volt:1931. májusában Bukarestben aláírták a ,,Románíai egyez-ményt”, s ezzel megalakult az egész kapitalista világot átfogóNemzetközi Olajkartell. A kartell alapító tagjainak kezdemé-

7 Az olaj monopóliumáért konkurrenciaharcban álló amerikaiStandard és az angol Shell vállalatok között a Dél-Amerikán,Bolivia és Paraguay határán felfedezett Gran Chacó-i olajmező-ért robbant ki az első nyílt olajháború, amelyet Bolívia hadse-rege az amerikai Standard, Paraguay hadserege az angol Shellérdekeiért vívott.

B H. H. Wilde: id. m. p. 155.° Child amerikai nagykövet 1922. május 11-én elhangzott

nyilatkozata. Nauwelaerts: id. m. p. 95.

188 KŐOLAJ És FÖLDGA'Z 1. (101.) afz-.-lyam 6. szám 1968. jzëzıizzs

nyezésére 1932. december 15-én létrejött ,,Az eladási egyezmény”,majd 1934-ben a ,,Memorandum az elvekről”, amelyben újtagok felvételét lezárták, a nem csatlakozottakkal szemben pedıgkíméletlen konkurenciaharcot határoztak el.1°

„___Így jött létre a Nemzetközi Olajkartell, ez a névtelen ésmisztikus szörny, mely törvényeket diktál a kormányoknak,megvásárolja a parlamenteket, mozgásba hozza a hadseregeketés olajdiplomáciát kényszerít a népekre.“11 A kartell két köz-ponttal működött. A londoni központ európai, afrikai és közel-keleti, a New York-i központ amerikai, ázsiai, óceániai és auszt-1-áliai hatáskörrel, az új vállalkozásokban pedig az egyezmények-ben meghatározott termelési, eladási, szállítási kvóta arányábanvettek részt. A leglényegesebbek az „Eladási egyezmény” felté-telei voltak: az olaj árát a legmagasabb önköltséggel termelőkelet-texasi mező termelési költsége alapján határozták meg.

Az olajkartellba tömörült monopóliumok között a verseny,a kíméletlen konkurencíaharc megszűnt, helyette - a kapita-lista termelés csaknem 70 %-ának birtokában , még kíméletle-nebb harcot kezdtek a kívülállók megsemmisítésére, a 30%megszerzéséért. Ez a harc a német és az olasz, valamint a sajáttermeléssel nem rendelkező skandináv és közép-európai orszá-gok, valamint Japán és Kína piacaiért folyt. Így a NemzetköziOlajkartell anélkül, hogy fasisztaellenes programja lett volna,szükségszerűen a fasiszta hatalmak érdekei ellen irányult. A kar-tell egyezményei hazánkat is érintették. A magyarországi piacfehérárú- (benzin, petróleum és Diesel-olaj) ellátását a romá-niai (főleg angol, belga, holland és francia érdekeltségű) vállala-tok, a kenő- és hengerolaj, valamint a speciális kenőolajokellátását az európai Standard vállalatok kapták meg. Az eladásikvótánál, illetve a piacok felosztásánál lényegesen nagyobbkihatású lett az a rendelkezés, amelynek értelmében a Nemzet-közi Olajkartell a közép-európai országok olajlelőhelyeinek fel-kutatására és kiaknázására közös vállalatot alapított. A Nemzet-közi Olajkartell ár- és üzletpolitikája, valamint a kartell érdekei-nek diplomáciai síkon történő képviselete arra kényszerítettea kartelltagsággal nem rendelkező, kenőolaj- és üzemagyagim-portra szoruló országokat, hogy olajérdekeiket kormányszintenképviseljék és a zsarolás, a megvesztegetés és diplomáciai nyomáselleni védekezésül saját olajpolitikát dolgozzanak ki.

Az egyes országok kormányaina-k az ipar, a mezőgazdaság-a közlekedés, a hadsereg és a lakosság folyamatos és zavartalanüzemanyag- és kenőolaj-ellátásának hazai termelésből vagy ked-vező feltételekkel importból történő fedezését célzó tervei képe-zik az illető ország olajpolitikáját. Az ország gazdaságpolitikájarészeként érvényesülő, de önállóan is ható olajpolitika lét-jogosultságát az olaj gazdasági fontossága és stratégiai jellegeindokolja és az sem tekinthető véletlennek, hogy a legrészlete-sebb olajpolitikát a német, japán és olassz fasiszta kormányokdolgozták ki.

Az olaj gazdasági jelentősége Magyarországon a robbanó-motorok feltalálása idején, a kőolajnak csaknem végtermékigvaló feldolgozásával és az olajfinomítványok sokoldalú - vilá-gító-, kenőolaj, üzem- és fütőanyagként való - hasznosításávaljelentkezett. A petróleumlámpa használata hazánkban - az-után, hogy az 1883-ban üzembe helyezett Magyar Fém- és Lám-Dagyár Rt. jó minőségű, olcsó petróleumlámpákkal árasztottael az országot - általánossá vált. Az évi petróleumfogyasztás1890-ben 67 800 tonnára emelkedett és a kb. 18 milliós országbanaz egy lakosra jutó fogyasztás már 3,89 kg volt. Ezt a mennyisé-get az országban működő finomitók sem mennyiségben, semminőségben nem tudták biztosítani és az import évről évrenövekedett. A hazai piac igényeinek megfelelő mennyiségű ésa forgalomba hozott olcsó lámpákhoz szükséges minőségű petró-leumigényt az 1882-ben három bankóriás - a Magyar ÁltalánosHitelbank, a bécsi Creditanstalt és a Rotschild Bank - tőkéjé-vel alakult Fiumei Kőolajfinomító Rt. új üzemek és vállalatoklétrehozásával igyekezett biztosítani.A növekvő igényeket azo-ban az 1883-ban megalakult Magyar petróleumipar Rt. Buda-Pesti gyárának üzembehelyezésével sem tudták kielégíteni., Az1886-ban alakult Berg Adolfés Társa budapesti gyárának üzembehelyezése is csak annyiban jelentett változást, hogy a petróleum-lgényt mennyiségileg hazai gyármányokból kielégítették ugyan,de a szükséglet mintegy 50%-át gyártó kisüzemek silány minő-

_1“ Bonyu Petrovszki: Az olajmonopóliumok. Kossuth Könyv-kıadó. 97.

11 Bonyu Petrovszki: id. m. p. 98.

séget hoztak forgalomba. A petróleum- és kenőolaj-behozatalcsökkenésével egyidőben a kőolaj-behozatal emelkedett és jelen-tős megterhelést jelentett az állam részére.

Magyarországi olajpolitika 1893-tól 1910-ig

A külkereskedelmi mérleg egyensúlyára törekvő és az önállómagyar ipar programját képviselő Wekerle-kormány kidolgoztaa hazai kőolajtermelés és -finomítás megvalósításának tervét.Wekerle Sándor miniszterelnök-pénzügyminiszter, hogy a jelen-tős kőolajimport kiadásaitól a kormány mentesüljön, hazaikőolajbányászat megvalósítására és a drágán vásárolt import-kőolajat alig 30-35 %-os hatásfokkal feldolgozó és silány petro-leumot előállító kisüzemek helyett modern nagyüzemet létesí-tett és átfogó olajpolitíkát fogadtatott el.12 A Wekerle-féleolajpolitika a gazdaságpolitikával összhangban, annak része-ként került kidolgozásra. A fő cél a hazai kőolajbányászatmegvalósítása volt, de első lépésként a modern nagyüzemifinomitók létesítését irányozta elő. Ennek érdekében az ipar-és vámtörvényekben biztosított kedvezmények mellett a telek-adományozás, a finomító üzem számára nélkülözhetetlen ipar-vágány és vasúti rakodó állami költségen történt kiépítése elég-ségesnek bizonyult. A korszerű finomítóipar kapacitása 1900-banmár fedezte, 1905-ben pedig 40 %-kal meghaladta a hazai szük-gégletet.

A Wekerle-kormány a hazai kőolajtermelés megvalósításáta Romániában sikeresen alkalmazott állami pénzsegély beveze-tésével remélte elérni. A román kormány az 1880-as évek végén- kézzel ásott, ácsolattal védett kutakból vödrökkel, legjobbesetben járgányhajtású szivattyúval termelő - az amerikai ésaz orosz olajmonopóliumokkal versenyre kényszerülő kőolaj-ipar átszervezése és a modern bányászati iparág megteremtéseérdekében nagy összegű állami támogatást helyezett kilátásba:korszerű gépi hajtású fúrószerkezettel rendelkező hazai és kül-földi tőkések számára minden lefúrt és béléscsövezett folyó-méterért 20 frank prémiumot fizetett. A lefúrt méterek utánfizetett -legtöbb esetben előlegként kiutalt - prémium hatására1890-től 1900-ig több mint 2000 -450 m-től 1300 m-ig hatoló -kutatófúrást és mintegy 1500 premizált termelőfúrást mélyítet-tek.1"-" A román kormány által kifizetett évi 1,5-1,6 milliófrank prémium olyan ösztönzőnek bizonyult, hogy Romániábanalig 10 év alatt a világpiacon is versenyképes kőolajiparszületett.

Wekerle miniszterelnök a kormány álláspontját az 1893. június13-án kelt, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatójánakcímzett levelében fejtette ki: „A hazai fogyasztó közönségreúgy, mint kifejlett kőolajfinomító iparunkra nézve fölötte fon-tos, hogy a nyersolaj az országban nyeressék...”. Ezt a „mostmár országos érdeket...” a kőolajkutatásra vállalkozók segé-lyezésére - állami költségvetésben - biztosított összeg fel-használásával kívánta elérni. Kifejtette azt is, hogy a kutatások,,...a geológiai viszonyok alapos tanulmányozásával kezdessenekmeg, a fúrólyukakat pedig alkalmas pontokon...”14 telepítsék.Utasította a Földtani Intézetet, hogy a kutatásra kijelölt terü-leteket tanulmányozzák és a tudományos vizsgálatok eredmé-nyeit térítés nélkül bocsássák a kutatók rendelkezésére. A magán-

1* A nemzetgazdasági szempontbó jelentős olaj hazai termelés-ből történő biztosítására kidolgozott olajpolitika 1893-tól 1949-igtöbbször változott és céljait tekintve két történelmi szakaszra,azokon belül időszakokra bontható. Az első történelmi szakasz-ban - 1893-tól 1937-ig - az olajpolitika legfőbb célja a hazaikőolajterrnelés megvalósítását; a második szakaszban - 1938-tól 1949-ig - a kőolajbányászati ipar megszervezését és a hazaiszükségleten túl az olajexport fokozását célozta. A gazdaság-politikai elveknek alárendelt olajpolitikában 1919-től a kül-politikai elgondolások és hatások érvényesültek. A magyaror-szági Ola_ipolitika céljait, módszereit és eredményeit tekintve azelső történeti szakaszban négy, a másodikban három. egymástólelhatárolható időszakot ölel fel.

1** Romániában az 1908-as évben a kőolajkutató és termelővállalatok saját költségükön több mint 1000 kutat, összesen81 880 fm-t fúrtak. Moniteur du Pétrole Rumain, 1910. évf.10. sz. - Bányászati és Kohászati Lapok. 1910. évf. 12. sz.

1' Németh András: A magyar kőola_ibányászat történeti doku-mentumgyűjteménye. Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. Kéz-irat I. k. p. 20-21.

KŐOLAJ ÉS FŐLDGĂZ 1. (101. ) évfolyam 6. szám`|.T1968. június 189

kezdeményezésen alapuló, állami támogatással folytatott kuta-tások irányításával Böckh Jánost bízta meg.

A kőolajkutatásra vállalkozó hazai és külföldi tőkések számárabiztosított, a mélyfúrás költségeit fedező állami segély hatásárafellendült a kutatás. A hazai és külföldi vállalkozók egymássalversenyezve lefoglaltak minden olajelőfordulás szempont-jából számba jöhető területet és 1908-ig több száz kézzelásott kút mellett, gépi erővel hajtott fútrószerkezettel 98 fúrást- ebből hármat 1000 méteren túl - mélyítettek. A kutatások-ban 26 vállalat vet részt - 13 külföldi és 13 magyar - és azolajkutatásokra összesen 6 millió koronát költöttek, de a sajáttőkéből származó kb. 2millió és az állami támogatást kitevő 4mil-lió koronával a folyamatos és gazdaságos kőolajtermelést mégsemsikerült megvalósítani. Kitünt, hogy a Galiciában és Romániábanfeltárt gazdag olajelőfordulások a Kárpátok belső övezetébennem folytatódtak, vagy - a Kárpátalján, Erdélyben és a Fel-vidéken - az ismert felszíni olajelőfordulások mentén feltéte-lezett olajrétegek felkutatásához más módszerek szükségesek.

A kőolajkutatások eredménytelensége és az elveszett államiés magánberuházások következtében a Wekerle-féle olajpoli-tikát sokoldalúan bírálták. A bírálók egy csoportja - a szén-bányászat hívei és támogatói - azt állították, hogy a kőolaj-kutatásra fordított beruházás felesleges pénzpocsékolás, merthazánkban gazdaságos kítermelésre érdemes kőolaj nem talál-ható. A szénfelhasználás egyeduralmát nemzetgazdaságilag hát-rányosnak, a hazai kőolajtermelés megvalósítását szükséges-nek ítélő közgazdászok és politikusok a sikertelenséget a zárt-kutatmányokkal való üzérkedésben, a kutatások irányításánakés a földtani tanulmányok hiányosságaiban, valamint az államitámogatásnak a feladathoz mért csekélységében látták. A vitátaz Osztrák-Magyar Monarchia imperialista politikáját támo-gató militarista csoportok fellépése döntötte el.

Az imperialista célokat képviselő militaristák és közgazdászokaz olaj rendkívül nagy gazdasági jelentőségével ekkor már tisz-tában voltak. Allásfoglalásukban szerepet kapott, hogy aMagyarországgal határos romániai területeken a fúrótornyokvalóságos erdeje magasodott és a kutakból évente több mintegy millió t kőolajat termeltek; a világ kőolajtermelése pedigaz 1890. évi 9847 ezer tonnáról 1908-ban 37 972 ezer tonnáraemelkedett, de ebből az Osztrák-Magyar Monarchia, és szövet-ségese Németország, csak évi 2500 ezer tonnával rendelkezett.

A kőolajtermelés lehetőségéröl, az olaj nemzetgazdasági jelen-tőségéről és a hazai kőolajtermelés megvalósításának legcélra-vezetőbb módszereiről csaknem egy évtizedes vitában 1908-ramár kialakult az a felfogás, hogy a magyarországi földtani viszo-

folytatás a 187. oldalrólA különböző energiafelhasználó területek szempontjából a

fejlődés az alábbi képet mutatja.A vasúti vontatásban a második világháború óta a Diesel-

-motorokra végrehajtott átállítás már régebben befejeződött smintegy 120 millió t évi veszteséget jelentett a szénpiac szem-pontjából. A vasútnál 1951 óta a fűtőolaj felhasználás is csök-kent.

Az egyéb ipari fogyasztóknál az 1947. évi 123 millió t maximum1959-ig 75 millió tonnára csökkent, azóta azonban ismét elérteaz évi 90 millió tonnát. A fűtőolaj-felhasználás ezen a fogyasz-tási területen évi 22-24 millió t között ingadozik. Az utóbbiévek többletenergia-fogyasztását főleg a földgáz fedezte, és1951-1966 közt 110 milliárd mí*-ről 250 milliárd mi'-re nőe terület fogyasztása. Ugyanez érvényes a kohászat vonatko-zásában is. Jelenleg az amerikai ipari energia felhasználása akövetkezőképp oszlik meg: földgáz 57%, feketeszén 31%, fűtő-olaj 12%.

A háztartási és mezőgazdasági fogyasztásnál a szén szerepea második világháború után erősen csökkent, sőt ez az irányzatmár az első világháború után is jelentkezett. A fűtőolaj-felhasz-nálás viszont 1951-1965 közt 55,8 millió tonnáról 91,6 milliótonnára növekedett. A földgáz térhódítása azonban még erő-sebb volt, és fogyasztása 1951-1965 között megkétszereződött.

Az erőműveknél, amelyek tulajdonképpen a legnagyobb fo-gyasztók, erősen növekszik az igény; a szén ebben a vonatko-zásban mindig első helyen állt, s jelenleg is a széntermelés 50%-átaz erőművek veszik át. A nagymértékben erősödő erőmű-fel-használás lehetővé tette a szénbányák jobb kapacitáskihasználá-sát és a termelési költség csökkentését. Dacára a fűtőolaj és

rr

nyok mellett a hangsúlyt a kutatásra kell helyezni. A kutatáselsődlegességének elfogadtatása Wahlner Aladár, a Pénzügy-minisztérium Bányászati és Kutatási Szakosztálya vezetőjénekés a magyar bányaipar krónikásának érdeme. Wahlner Aladára kőolajkutatás elsődlegességéért folytatott harcában a Selmec-bányai Főiskola fiatal tanárainak érveit képviselte. Dr. BöckhHugó, a geológia professzora, dr. Papp Simon geológus, tanár-segéd a földtani kutatások elméletét, Böhm Ferenc, Papp Károlyés Zsigmondy István bányamérnökök a kutatófúrások mélyíté-sének módszereit a magyarországi viszonyoknak megfelelően,a kor tudományos ismereteinek színvonalán dolgozták ki. A ku-tatás elsődlegességének hangsúlyozása példa nélküli volt.A szomszédos Romániában az olajtároló rétegek elhelyezkedéseés mélysége nagyjából ismert volt, s ezért a hangsúlyt a bányá-szati ipar megszervezésére, a kőolajtermelés fokozására helyez-ték; a cári Oroszország gazdag felszíni és felszínközeli olajtele-pek kiaknázására berendezkedett kőolajiparában a finomító-ipar rendelkezett döntő befolyással; az amerikai kőolajipartkezdettől a kereskedelmi vállalatok irányították; az óceániaiszigetvilág olajlelőhelyeinek kiaknázására alakult angol-hol-land kőolajiparban a szállítás és értékesítés került előtérbe.A Magyarországon először felismert kutatás megszervezésénekfontosságából következett, hogy a kőolajipari ágazatok - ku-tatás, bányászat, szállítás, finomítás és értékesítés - összehan-golt, szervezett együttműködése csakis egy állami szerv irányí-tásával oldható meg.

A magántőkés vállalkozás befolyásolására az állami beavat-kozást a XIX. század végétől úgyszólván valamennyi országalkalmazta. Magyarországon az ipar megteremtése és az ipar-fejlődés biztosítása érdekében - az Ausztriával kötött vám-unió mellett - védővámrendszert csak nagyon korlátozottmértékben lehetett alkalmazni, helyette az új iparágat megho-nosító, üzemeket építő és iparcikket előállító hazai és külfölditőkés vállalkozások állami támogatását vezették be. Az államitámogatás azonban az ipar nem minden területén hozta mega kívánt eredményt. Az állam szempontjából lényeges olyaniparágak és üzemek létesítése, amelyekre sem a hazai, sema külföldi tőke nem vállalkozott, állami költségen történt. Ilyenvolt a diósgyőri vasmű, a győri ágyugyár, a budapesti mozdony-,vagon- és gépgyár stb. A hadianyaggyártó üzemek - közérdekűcélokat szolgáló bányák, kohók -létesítése és működtetése azállami monopólium szükségességének felismeréséhez vezetett.A hagyományos só- és dohánymonopólium mellett egy iparágvalamennyi ágazata működésének állami feladattá nyilvánitásátelőszőr a kőolajiparban látták szükségesnek.

földgáz erős konkurrenciájának, 1951-1965 között az erőműviszénfelhasználás 92,4 millió tonnáról 220 millió tonnára emel-kedett, míg a főldgázé 57,6 milliárd ma-ről 175,5 milliárd ma-re,a fűtőolajé pedig 11,6 millió tonnáról 18,1 millió tonnára. Ennekoka főleg az árvíszonyokban keresendő. Az olaj a legdrágább,jóllehet évről évre van bizonyos árcsökkenés. A földgáz áraviszont állandóan emelkedik, s 1962 óta drágább, mint a szén,amely önköltségcsökkentése révén a legelőnyösebb erőmű-fűtő-anyaggá lett.

Az acélipar szempontjából fontos kokszgyártás szénszükség-lete csökken, mert az olajtüzelés kombinációja és a gáznak anagyolvasztóknál való előretörése következtében az 1 t nyers-acél előállításához szükséges kokszfelhasználás 0,924 tonnáról,0,665 tonnára csökkent.

Az USA primerenergia-felhasználásának jövőbeli fejlődésétilletőleg különböző vélemények vannak. Óvatos becslés szerint1980-ra 2,7 milliárd t, és 2000-re 3,6 milliárd t egyezményestüzelőnyagra tehető az igény. Ennek a szükségletnek fedezésérea jelenleg ismert készletek aligha lesznek elegendőek. A kőolaj-és földgáztermelés feilődése nem ítélhető meg optimista módon.Vagy nagy behozatallal kell számolni, vagy pedig igénybe kellvenni pótlásra az ország belső lehetőségeit (olajpala, olajhomok,benzin szénből). Ennek következtében a szénnek - nagy kész-letei következtében - igen jó lehetőségei vannak. Ezt mutatjákazok a nagy beruházások is, amelyeket a benzinnek és a nagyfűtőértékű gáznak szénből való előállítására eszközölnek.

Más a helyzet a magenergiával. Ez még csak fejlődésénekkezdetén van s versenyképességét állandóan javítja. Jelenleg azUSA-ban 14 atomerőmű működik, 16 van építés alatt és 43

folytatás a 192. oldalon

190 KOOLAJ És FŐLDGÁZ 1. (101.) ez.-fõtyzzm 6. szám 1968. június

M Hay,-,,cRu, 1-opnsıü nnxcenepz Tamnoııaacuızıe ueıvıeıërrızııı ueMeı=ıTa3ıt rnyőoıcnx cıcııazouı D ocnoacııenııbıx ycno-ıınfıx . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..CTp.Acnekrm Eısıőopa Taivınonaatnnıx neıvtenron. Caoücrna 7Copı-01; nytnıonanonıztx Taıvınonaaıtnsıx neMeHToı3, pas-paõorannızıx 13 IOrocnaı3nn. Oőnaarenbnızre oõopytlona-Hun n nncrpytvıenrızı ,ann ycnetunoro nponeneirnn ne-Menrazca ıtonontt oőcaıınsrx Tpyő: cıtpeõıtn, nenrparopızr,çamoaanonnaıotunit õatuıvıaıt, neivıenrnpyıoruası ronoaicaC ,zinyivın pasnennrenbnmıvrn npoőıtaıvm n nx ponız, oőoc-noıaanne nx npnıvıenennn. Tolncn apennn nponenenna ne-Menraxca, oőocnonannoro Ha Typőyneırrnoıvr ,ıııanxtenunpac-mopa n ocnoıahr pac=ıeTa nponecca neıvıenraaca.Acnexrbı nponenernısı ueıvtenraxca n cıcnancnnax c Barco-Koü Teıvıneparypoü n nstcoxnm Jıannenneıvr, npoıazıc-nomzıe onızırsı. Onsırızı neıvtenraxta ıcononn oőcannısrx-_~py6, nepenpsınaionınx sonsı nornouıenna 13 Ilnnapnnax.Ilponenenne paőor no uemenrazcy non 11aı3nenneM 13 06-caxtennbıx cıtıaaxtnnax.

H, Kamona, niotcenep-xnıvınıtz Pa:ınııTııe Texnoııormı npn-roroısiıeiııuı r.ı`nıııııc'rızıx pacnıopoıı Jluııı õypeıuuı ıı paiíoııeAiırıısë . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .CTp.finn npononkn paanenoarrsıx cknaaıcnn 13 paüone Annsé,oõsmno npnıvıenniorcn rnnnncrsıe pacruopısr Tpex Tnnoıa:oőbnınsıe rırnnncrsıe pacrnopızı, amynncnonnsıe n rnnco-conensıe nporvnzınolınızıe pacrnopızı. Bcıan:-.nc ocnoxcneinm-ıvnt npnmenenneıvt oőıznınhıx rmnnıcrsnt pacrnopon, cranoneoőxonnıvrnnvr nepexon na npınvıenenne amynscnonnsıxpacrnopon, Koropnre o6ecne'nEn3aıoT neoőxonmvıyro ne-nn-mny Bonoornann n ntvreıor noıabmıeinıyıo Tepıvto-croüıcocrız. Ilnn ycrpauennst 3aTpY11HemErü, noaınnca-iouınx npn nponenennn anenrpoıtaporaııcnızrx pa6oTnpmvıensınnctz. rnnco-conensıe npoM1.n3o\rnL1e ncnnxocrnc yneJn»1rt„rM anekrpnlrecıtıvrıvt conpoTm3neH1«reM 0,3-0,6OMM, 1<oTop1.ıe npn npoitnx őnaronpnsırnızıx cnoiicrnaxo6ecne=nn3ann ınırepnpernpyeıvıocrr. Kaporaınmzrx rrn-arpaıvrm. Ha ocnonannn conocrannenna 3aTpaT Ha npn-roroanenne ykaaannnıx Tpex Tnnon pacrnopa, MozcnoycTaHoı3nTL, =1To aarparısr no rimco-conenızrıvr pacrnopaıvtKoneõnnrca Ha ypoıane cpennnx 3aTpaT na npnroronne-ime rJnn=1ncTı3ıx pacTı3opon B paüone Annsé.

3 1"oM6otu, nnınenep-Hetl:ıTsıHnK: Boıımoiıuaıocrıı Jıoőulınraaa na MecTopo7ı<,r|enıııı Annızë . . . . . . . . . . . . .CTp.B cTaTE„e paccMaTpnı3a1oTca Bo3Mo>1cnoc`i`n ıanona 13 arcc-nnyarannro n ncnonsaonannn oT1cpLrTLrx H nacrnanoy>Ke paauenannsrx snannrenbnbıx :3anacoı3 raaa 13 paüoneAımsé. l`lpn pacc1v1oTpem=n»r ycnnonii akcnnyarannnrasonızrx aanezteü ocnonnoe ıanmvranne neoőxonnıvtoYllensırb ılocrnxcenmo aıconoıvınsrnott paapaőorıcn, oőec-neannalotueii Mancnıvıanıznyio ra3ooT11a1ry. Ilnn aroroHeoőxotlnwto ı3Lını3nTE. pextmvı paõorsı raaoubrx saneııceii,Koropbıü nanexcno Moxtno onpenennrız Toınuto no nc-Teaemın onpeneneırnoro npeMeı=rn altcnnyararran.

l1`P. M. Caőo, nmkenep-netbrfınızrıtz Bnıımme ıısıvıeıaıeıınnYclsopeımn rrpn nccııenonaınnı ıcaıuınııııpnoro Jıannenııa nall0HTpmlıyı`e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..CTpB cTaTLe yıcaannaaercsı, Tro pacnpenenenne KannnnsıpnoroJlannennn 13 nopncroıvı oőpasne, naxonnmeıvtcn 13 noneCHH 1tenTpnd:ıyT11, onncsrnaercn ypanneinieıvı nropoü cre-rlenn. Hsnaraercn nnnnnne nsmennıolnerocsı 13 pannans-HOM nanpannennn ycıcopernrsı Ha npodınrm nacnmıeirnoc-TH H ykaaısrnaerca Ha To, ETO cnnmaeıvtan 13 uenrpntbyreRDHBan Kannnnnpnoro naıanennn Bcerna npoxorrnr namefllalcrmıeckoii Kpnıaoii. Ha oõpasttax c paanznvrn pac-Upeııeneimstıvın nop nccnenonanocıs nnnsınne coornome-HHH r,/r, na Koncbnrypanıno Kpnıaon Karrnnnııpnoro Jıan-JTGHHH, cnnıvraeıvıoii Ha uenrpntbyre.B cTaTE.e naraercsr Taıcoii cnocoõ onenıtn, ıcoropsrıvt npnOõpaõorrce nanıtsıx, nonynaeıvrsrx npn noıvromn nenrpn-(l1YI`H, npnnnıvıaerca ı3o ı3ı=nnv1a1rne n nsıvtenenne ycıcope-Han E paJıaa.Tn„noM narrpaı:-ınennn.

1

168

1

I

K. x. H., 11-p. 11. Illuzuon-K. x. H., 11-p. J1. Xaea: Jlyııaií-cıcım HedıTenepepaőaTız„n3a1oıuıııı 3aı3o,tı . . . . . . . . . . . .CTp.B crarse noııpoőno onncızınaercn caMoe Kpynnoe coopy-xcetıne no nepepaõorıte Hetbrn Benrepcıcoii necbranoit npo-1v1t„rn1.ueHHocTn-,llynaücknü HeclırenepepaõarsıaatolunüBanon. I/Isnaraiorcn Konuennnn no pasnnrnio aaıaona,npnnonncrn Texnonornaeckne nannsre ocnonnblx ycTa-Honoıc H xapattrepnste Texnonornaeckne oőopl/Jlonanna.,llannoe npennpnnrne cnocoõcrayer He Tonbko anaqn-Ternznoıvıy nonsnuennıo Mouınocrn necbrenepepa őarbı-Baıonıeü npombımneniıocrn, Ho 11 nocrponr Te Kara-Jnrrnaecıcne ycranonicn, ıcoropızıe Heoőxoiınıvıızr nna npo-naıaoncrna Moropnsıx Tonnna, ynonneruopntoiunx co-Bpeıvtenirbnw Tpeőoısannaıvı. B Texnonornaeckyro cxeivıy:ıanona ıarcniolienısr Taıorce ycranonıcn őonsutoü Mouınocrnnnn npon3ı3o11cTı3a cMa3O-ınısıx Macen. llooancrxa eMa-aolnnztx Macen nponsnonnrca Ha coapemennoıvr ypoı3Henyreıvr rnnporemtsaunn.,flynaücknü Hetlırenepepaőarbınaiouınií Banon 6y,neT on-Hoü ns 6a3 oTeLrecTı3eHHoı7t Hecbrexnmnuecxoit nporvisnu-nennocrn. Ero 3a1:1a=ta: nponanoncrno apoıvlarnfıecıcnxyrnenonoponon n Heıcoropnte nepnnarısı nocnennnx.

ëlë

Dipl.-Ing. Mtrjana Naumski: Tiefbohrzemente und Zemen-tieren unter komplízierten Verhältnissen _ . . . . . . . . . . . . SDie Gesichtspunkte der Wahl von Bohrzementen. DieEigenschaften der in Jugoslawien entwickelten sieben poz-zolanhaltigen Tiefbohrzementvarianten. Die unerläss-lichen Ausrüstungen eines erfolgreichen Futterrohr-zementierens sind: Futterrohrkratzer, Futterrohr-Zen-trierkörbe, ein Auffüllschuh, und ein Zementíerkopf, derzwei Trennstopfen trägt. Die Rolle dieser Ausrüstungenund die Ursachen deren Anwendung. Die Gesichtspunktedes auf der turbulenten Strömung basierenden Zemen-tierens, die Grundlagen deren Berechnung. Gesichts-punkte und Betriebserfahrungen des Zementierens vonSonden hoher Temperatur und hohen Druckes. Er-fahrungen mit dem Zementieren der die Spülungsverlusts-zonen überdeckenden Futterrohrtour in den DinarischenAlpen. Druckzementation in verrohrten Sonden.

Dipl.-Ing. József Katona: Die Entwicklung der Spültechno-logie bei den Bohrungen von Algyő . . . . . . . . . . . . . . .. SFür die Aufschlussbohrungen im Gebiet von Algyőwurden im allgemeinen drei Spülungstypen angewandt,u.zw.: die konventionelle Tonspülung, die Emulsions-spülung und die Gips-Salzspülung. Die bei Anwendungder konventionellen Spülung auftretenden Schwierig-keiten machten es notwendig, auf die Technologie derEmulsionsspülung zu übergehen, die eine günstigeWasserhaltung und eine bessere Wämeertragung ergab.Um die sich bei der elektrischen Formationsmessungzeigenden Störungen beseitigen zu können, wurde dieGips-Salzspülung mit einem spezifischen Widerstandvon 0,3 bis 0,6 Ohm m verwendet, die neben ihren sonsti-gen günstigen Eigenschaften die Auswertbarkeit der SP--Profile gewährte. Aus dem Kostenvergleich der drei Spü-lungen ist es zu sehen, dass die Kosten der Gips-Salz-spülung dem Durchschnitt der sich in Algyő ergebendenSpülkosten entsprechen.

Dipl.-Ing. Zoltán Gombos: Über die Möglichkeiten der Erd-gasförderung im Feld von Algyő . . . . . . . . . _. . . . . . .. SDer Beitrag schildert die Möglichkeiten der lnprodukti-onssetzung und Nutzung des im Feld von Algyő erfor-schten und z. T. schon erschlossenen, sehr bedeutendenErdgasreserven. Bei der Untersuchung der Produktionaus den Erdgas-Lagerstätten muss ein ökonomischerAbban angestrebt werden, der eine maximale Ausbeutegewährt. Dazu ist es erforderlich, das zu erwartende Wir-kungssystem der Erdgas-Lagerstätten zu kennen, das erstnach einer gewissenen Produktionsperiode zuverlãssigbestimmt werden kann.

KŐOLAJ És 1~`o'LDGA'Z 1. (101.) évfolyam 6. szám 1968. jz1„z`„s

1213 COl[EP}KAHI/IH AUS DEM INHALT FROM THE CONTENTS

181

161

168

171

191

Dr.-Ing. Miklós Szabó: Der Effekt der Beschleunigungsver- József Katona, Chem. Eng.: On the advance of the mudänderung bei der, mit einer Zentrifuge durchgeführten Un- technology used in the Algyő wells . . . . . . . . . . . . . . . . P 163

175tersuchung des Kapillardruckes . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. S Three types of muds have gene,-any been used fel. theDie Abhandlung beweist, dass in einem, in das Kraftfeld exploration wells drilled in the Algyő region: the con-einer Zentrifuge eingesetzten porösen Probestück, die ventional clay-base mud, the emulsion mud and the gyp-Verteilung des Kapillardruckes durch eine quadratische sum-salt mud. The difficulties arising from the use ofGleichung beschrieben wird.Sie veranschaulicht den Effekt traditional drilling mud made it necessary to changeder, in radialer Richtung veränderlichen Beschleunigung over to the technology of emulsion mud ensuring aauf die Sättigungsprofile, und weist darauf hin, dass die favourable water bearing capacity and a better thermo-Kennlinie mit einer Zentrifuge gewonnenen Kapillar- duric property. ln order to eliminate troubles in electricdruckes stets unter der effektiven Kennlinie verläuft. Es logging, gypsum-salt mud having a specific resistance ofwurde untersucht, auf welche Weise die Form der, mit 0,3 to 0,6 Ohm m has been used which, besides its othereiner Zentrifuge gewonnenen Kapillardruckkurve - bei advantageous features, permitted the evaluation of SP-Proben von verschiedener Porenverteilung - durch das -profiles, From the cost comparison of the three types ofV6l'l`lälÍl1ÍS fılfz beeinflustt wird. muds it can be stated that the cost of the gypsum-salt mudDas Elaborat legt ein solches Auswertungsverfahren vor, is near the average of the mud costs in Algyő.das - bei der Bearbeitung mit einer Zentrifuge gewon- _ _nenen Daten -, auch die in Radialrichtung veränderliche ZŰÍFŐH G0mÓ0Sz P611'- EHS-2 The POSSÍÜÍÍIÍIBS Of 1131111111 825Beschleunigung be!-üC](5iChtjgt_ [J!'0dllCifÍOII Íl'l file Algyő fifild . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . P 171

The author outlines the possíbilities of producing andutilizing the natural gas resources of considerable amount

Dr.-Ing. P. Simon, Kandidat der chemischen Wissen- 1633W" and .elfeedă pal-tlä dešell.°pedfi31the Algyő field'schaften-Dr.-Ing. L. Hága, Kandidat der chemischen en exammmg t e pre ue' “ty 0 e ges reservoirs”Wissenschaften: Die Donau-Erdölraffinerie . . . . . . . . .. S 181 Seeeiel Stress. must ee leie en .an exploiteeon methodDer Beitrag behandelt ausführlich die grösste Ver- ewmg a maximum yield' For the pm-pose lt IS necessary, _ _ , _ t h th h k l d f th t' tarbeıtungsanlage der ungarıschen Erdölındustrıe, dıe 0 eve a Ouroug nowe ge 0 e Opera mg sys em__ _ , , _ of the gas reservoirs to be expected. This, however, canI2°“a.u`Erd°ırafenerÉe' Die Elltwleldungskonzeptlonen only be determined reliably after a certain productionfur dıe Raflinerıe, dıe technologıschen Angaben und dıe. . . . . `od.charakterıstıschen Maschınenanlagen der wıchtıgsten penBetriebe werden besprochen. Die Raflinerie ermöglicht Dr. Miklós Szabó, Petr. Eng.: Effect of acceleration change

175nicht HUF eine Wesefltliche SÍCÍEHUUS del' KflD&ZÍtäÍ in centrifuga! examination of capillary pressure . . . . . .. Pder Erdölverarbeitungsindustrie, sondern es werdenauch katalytische Verfahren eingeführt, die zur Her-stellung den modernen Anforderungen entsprechenderKraftstoffe erforderlich sind. Das Verarbeitungsschemader Raflinerie enthält auch Schmierölblocks grosser Ka-pazität. Die Nachraffinierung der Schmieröle erfolgt -den neuesten Entwicklungen entsprechend -, durchHydrierung.Die Donau-Erdölraflinerie wird eine_ der Basen derungarischen petrolchemischen Industrie werden. IhreAufgabe ist aromatische Kohlenwasserstoffe und einigeDerivate derselben herzustellen.

The paper proves that in a porous sample put in the fieldof force of a centrifuge the distribution of capillary pres-sure is described by a quadratic equation. It demonstratesthe effect of acceleration changing radially on saturationprofiles, and points out that the capillary pressure curvegained by a centrifuge will always run under the actualcurve. It has examined, how the shape of the capillary pres-sure curve gained centrifugally is influenced by the rı/r,rate in samples with different por: distribution.The paper presents an evalution method, which also consi-ders acceleration changing in radial direction when proces-sing data gained by a centrifuge.

Dr. P. Simon, Candidate of Chemical Sciences-Dr. L.Hága, Candidate of Chemical Sciences: The Danubian

äe Refinery, Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _. P 181The paper gives a detailed description of the Danubian

_ _ Refinery which is the greatest refining plant of the Hun-ÍVÍFÍŰNŰ NGNNTSÍŰÜ MIÜIÜE E08-3 D991! W011 cements and garian oil industry. The development conceptions for the

cementafion under complex circumstances . . . . . . . . . . . P 161 plehh the teehnejegieaj date and the typieel mac]-linefiesViewpoints of selecting drilling cements. The properties of the most important units are dealt with. The plantof seven deep well cement variants containing Pozzolan makes possible not only an essantial increase of the refin-developed in Jugoslavia. Essential equipments for a suc- ing capacity, but also some catalytic procedures are beingcessful cementing job: casing scrapers, casing centralizers, introduced that are necessary to produce engine fuels infill-up shoes, a cementing head holding two separating conformity with modern requirements. The refiningplugs. The role of these equipments and the reason of scheme of the Danubian Refinery includes also lubricat-their use. The viewpoints of cementing based on tur- ing oil producing units of high capacity. Final refiningbulent flow and fundamental calculation principles. of lubricating oil is done by hydrogenation accordingViewpoints and experiences of high-temperature and to recent development.high-pressure well cementation. Experiences of cement- The Danubian Refinery will serve as a basis for theing casing strings overlapping lost circulation zones in the Hungarian petrochemical industry, Its task will be toDinaric Mountains. Squeeze cementing jobs in cased produce aromatic hydrocarbons and some of theirholes. derivatives.

folytatás a 190. oldalról _ fog a jövőben pozícióinak megtartására, főleg a szállítási költ-a tervezés stádiumában. 1967 elején a rendelkezésre álló kapaci- ségek csökkentése révén, mert a termelési költségeknél erre mártás 2000 MW volt, ami a tervek megvalósítása után 41000 kevés lehetőség van. Az új erőműveket éppen ezértaszénbányákMW-ra emelkedik. Becslés szerint 1980-ban az atomerőművek mellett építik, s az energia továbbítása nagyfeszültségű vezetéke-150 000 MW-ot fognak képviselni, ami az akkori energiaszük- ken történik.séglet 10%-át fogja fedezni. (Glückauf, 1968. 1. sz.)

A magenergia térhódítása főleg a szén legreményteljesebbterületén, az erőműveknél jelentkezik. De a szén is igyekezni H. F.

192 KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 1. (101. ) ëvfoıyzzm 6. szám 1968. jz1„z`„s

A MEXIKÓI 7. KŐOLAJIPARI VILÁGKONGRESSZUSON

1967 áprilisában részt vett magyar szakemberek a Nehéz-ipari Minisztéríum Műszaki Dokumentációs és Fordító Iroda(NIMDOK) gondozásában és szerkesztésében készült kiadvá-nyokban számolnak be a különböző szekciókban - általukszal-cmáik szerint legfontosabbnak -tartott előadásokról, de arendelkezésükre bocsátott referátumok alapján a kongresszusszinte egész keresztmetszetét ismertetik. A kötetenként mintegy200 oldal terjedelmű kiadványok:

Dr. Barlai Zoltán:SZÉNHIDROGÉN-KUTATAS (megjelent);

Dr. Bán Ăkos:SZÉNHIDROGÉN-BÁNYÁSZAT (ny0mzızıbzm);

Pécelt' Béla:KŐOLAJ-FELDOLGOZÁS (megjelent);

Dr. Freund Mihály:PETROLKÉMIA (megjelent).

E helyütt hívjuk fel olvasóink figyelrnét, hogy a NIMDOKkiadásában megjelenő bányászati tárgyú periodikus kiadványokszinte mindegyike bőségesen tartalmaz szénhidrogén-bányászatitárgyú aktuális ismertetéseket és tömörítvényeket.

A ,,oy0f„`„f0„„ácEõ KŐOLAJ És GÁZJPAR" c., dekaden-ként megjelenő kiadvány mintegy 60 külföldi folyóirat teljes,ill. részleges cimforditásait közli.

A Bányaıpart' Gazdasági Tájékoztató, valamint a Műszaki Új-donságok Bányaipar c., évenként 6-6 szánımál jelentkező Ici-advány a külföldi irodalom legújabb és hazai viszonyainkvonatkozásában aktuális cikkeinek, új módszereinek, beváltberendezéseinek teljesértékü tömörítvényeit tartalmazza, mig aBányaíparı' Szakirodalmí Tájékoztató C., átfogó témát részletesentaglaló kiadvány eddig megjelent szénhidrogén-bányászati tárgyúszámai:

l. A Nemzetközi Gázunió 1964. Hágai Kongresszusa.2. A 6. Kőolajipari Világkongresszus „Inter-Oil" Kiállltása.3. Kis átmérőjű fúrás. Kis átmérőjű kútkiképzés.4. Földgázok PVT-tulajdonságai.

Megjelenés előtt, részben már nyomdában:5. A Nemzetközi Gázunió 1967. Hambıırgi Kongresszusa.6. Fázisegyensúlyok és olajmérnöki alkalmazásuk.Az évente 4-6-szor megjelenő Gázipari Közlemények hazánk

rohamosan fejlődő gáziparának - elsősorban - technológiaikérdéseivel foglalkozik, értékes statisztikákat közöl a gázipaı'területéről.

A NIMDOK energia- és vegyipari tárgyú kiadványai - utób-biak különösen a kőolajfeldolgozás vonalán -, ugyancsak tágteret szentelnek a szénhidrogénipaı' problémáinak. B

B. .

Á

- gázfelhasználók

tését.

' feladatok elvégzését.

ORSZÁGOS KÖOLAJ- És GÁZIPARI TRöszT GÁZTECHNIKAI KUTATÓ` ÉS VIZSGÁLÖ ÁLLOMÁS (Budapest, XIII. Révész u. 27-31.)

i - gázkészülékeket és ipari gáztüzelésű berendezéseket gyártó vállalatok,

-- gázszolgáltató vállalatok, valamint

Í részére a következő szolgáltatásait ajánlja.

- Gáztüzelő-berendezésekkel és készülékekkel kapcsolatos kutatási és kísérleti feladatok elvégzését.l - Háztartási, kommunális és ipari gáztüzelő készülékek, berendezések, illetve azok elemeinek kifejlesz-

i - Központi fütések és berendezések gáztüzelésre átállításával kapcsolatos tervezési és üzembehelyezési

' - Gázkészülékek, gáztüzelő berendezések vizsgálatainak elvégzését és azokkal kapcsolatosméréseket.- Gázszakmai tanfolyamok, tudományos értekezletek rendezését.-- Gázfelhasználással kapcsolatos szabadalmi ügyek intézését.- Gázpropagandával kapcsolatos kiadványok tervezését és kiadását._ Gázfelhasználással kapcsolatos tanulmányok készítését, műszaki-gazdasági szakértői tevékenységet.1 _ I ı _? 4- S zl? I _ Íz

MlllllSUPER

| llll

Sl\Eıı

\-'

lll W/30Hun"

___.ı_-_;.ı_,,,m, A

A négyütemű motorokMINDEN IGÉNYÉT KIELÉGÍTŐkenőolajaTélen nyáron egyaránt használható!