egy kis ismétlés - bme-gtk közgazdaságtan...

38
Egy kis ismétlés

Upload: others

Post on 29-Jan-2021

2 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • Egy kis ismétlés

  • Fogyasztói, termelői reakciók mérése

    Rugalmasság– pl. kereslet árrugalmassága– Mértékegységtől független mérőszám– Százalékos változások – elaszticitás (ε)

    Általánosan: két változó kapcsolata– Pontrugalmasság y=f(x) függvénynél:

  • Keresleti függvény rugalmassága

    • Keresleti fg. tényezői (független változók)- számszerűen méri a fogyasztókreagálását

    • Qi D=f(pi p1,… pj…, m)

    Saját ár kereszt-ár jövedelem

    rugalmasság

  • a keresett menyiségQD x% - os változásatényező % -os változása

    x

    A kereslet rugalmassága

    Hogyan reagál a vásárló a kereslet mennyiségét (Qx) meghatározó tényezők változására?

    Előjel: + vagy –• kapcsolat iránya - javak típusa

    Abszolút érték:• < 1 rugalmatlan kereslet

    • > 1 rugalmas kereslet

    • = 1 egységnyi rugalmasságú kereslet

  • Saját árrugalmasság

    a kereset t meny iség Q D x % - os változásaa jószág árának p % - os változása

    x, px

  • ÁRRUGALMASSÁG- ívrugalmasság

    • Ártartománybanmérünk

    D

    P1

    P2

    A

    B

    Q1Q2

    • Keresett mennyiség

    (Qx) %-os változása:

    • Ár (p) %-os vált

    Q (Q1 Q2 ) / 2

    Q

    Q2 Q1

    p ( p p ) / 2

    1 2

    2 1 p p p

    2 1 1 2 1 2

    Q2 Q1

    p1 p2 Q

    p1 p2

    Qx ,px p p Q Q p Q Q

    Qx

  • A kereslet árrugalmassága és a bevétel

    A kereslet árrugalmassága

    A jószág kereslete

    A bevétel alakulása

    1 árrugalmas árváltozással ellentétes

    irányú

    árcsökkenéskor nő

    árnövekedésnél csökken

    1 árrugalmatlan árváltozással megegyező irányú

    árcsökkenéskor

    csökken

    árnövekedésnél nő

    = 1 egységnyi

    árrugalmasságú

    Változatlan

    ekkor maximális

  • Jövedelemrugalmasság

    a kereset t meny iség Q D x % - os változásaa fogyasz tó jövedelmének m% - os változása

    x, m

  • Kereszt-árrugalmasság

    a kereset t meny iség Q D x % - os változásamásik jószág árának py% - os változása

    x, py

  • • Helyettesítés: minél több helyettesítő termék van, annál rugalmasabb

    • Időtáv: hosszú távon rugalmasabb!

    • Luxus versus létszükségleti javak

    • Javak árszintje

    Mitől függ az árrugalmasság?

  • Lineáris keresleti görbe – változó árrugalmasság

    p(Q)= a-bQ dQ( p) p 1 pdp Q b Q

    p

    Q

    a

    a/2

    >1

    =1

  • Állandó rugalmasságú keresleti görbe

    Q ( p ) ap

    (ahol rendszerint negatív!)

    p

    Q

    D

    p(Q)=a/Q

    egységnyi árrugalmas-ság bevétel állandó

    p1·Q1= p2·Q2= p3·Q3

  • Teszt feladatok a rugalmassággal4. Ha egy termék keresletének árrugalmassága 0, akkor

    a) árának növekedése esetén az eladók bevétele nőni fog

    b) a keresleti görbe egy függőleges egyenes

    c) a fogyasztók egyáltalán nem reagálnak az árváltozásra

    d) a fentiek mindegyike helyes

    e) az előző válaszok egyike sem helyes

    5. Ha egy termék keresletének árrugalmassága – 0,5, akkor árnövekedés esetén (ceteris paribus)

    a) az eladók bevétele nőni fog

    b) az eladók bevétele csökkeni fog

    c) a termék keresleti görbéje balra tolódik

    d) a fogyasztók fele annyit többet költenek a CD-kre, mint az árcsökkenés előtt

    e) a fentiek bármelyike előfordulhat

    6. Ha a sportcipők keresletének árrugalmassága –1,5 akkor az ár 6 %-os növelése esetén a keresett

    mennyiség

    a) 1,5 %-kal csökken

    b) 9 %-kal csökken.

    c) 4 %-kal csökken.

    d) 2,5%-kal csökken

    e) egyik sem helyes

  • Számítási feladatok a rugalmassággal

  • 10. Egy kiskereskedő kétféle dobozos üdítőitalt forgalmaz: narancsitalt és jeges

    teát. Jelenleg hetente 600 db narancsitalt, és 460 db jeges teát ad el, 175

    (narancs) ill. 130 (jeges tea) Ft/doboz egységáron. A forgalom növelése

    érdekében a kereskedő a narancsital árát 165 Ft-ra csökkentette, aminek

    következtében a narancsitalból eladott mennyiség heti 680 db-ra nőtt,

    ugyanakkor a jeges teából eladott mennyiség 440-re csökkent.

    a) Határozza meg a narancsital keresletének árrugalmasságát!

    b) Határozza meg a jeges tea keresletének a narancsital árára vonatkozó kereszt-

    árrugalmasságát!

    c) Megérte-e a feladat adatai alapján a kereskedőnek az árcsökkentés? (a bevétel

    alakulása szempontjából)

    11. Marketing szakemberek a videojátékok piaci keresletét a következő

    függvénnyel becsülték:

    Q(p) = 18000 – 4 p, ahol p a videojátékok ára (Ft/db), Q pedig a keresett

    mennyiségük (db). A jelenlegi a piaci ár 2500 Ft/db.

    a) Tegyük fel, a videojátékok ára 250 Ft-tal nő. Mekkora a kereslet saját

    árrugalmassága?

    b) Jól jártak-e az eladók az árnövekedéssel? Válaszát indokolja!

  • 12. Egy termék piacán két fogyasztó van: az egyik fogyasztó (inverz) keresleti

    görbéje: p=100 -0,2q, a másik fogyasztóé p=240-0,5q.

    a) Határozza meg a piaci keresleti függvényt!

    b) Mekkora a piaci kereslet árrugalmassága, ha a piaci ár 80?

    13. Egy termák piaci kínálata: Q(p) = 200 + 2,5p. A piacon érvényesülő

    árszinten a kínálat árrugalmassága 0,8 (pontrugalmasság).

    a) Mekkora a piaci ár?

    b) A kereslet változása miatt az ár 20 Ft-tal csökkent. Számítsa ki a kínálat

    árrugalmasságát az adott ártartományban.

    14. Egy jószág piacán a kereslet x(p)=90.000-ap, ahol p a jószág ára, a>0

    konstans. Jelenleg a piacon az ár 7500, amely mellett az árrugalmasság -

    1/3. Mekkora a értéke?

  • Vállalat kínálati magatartása

  • Gazdasági körforgás

    Termékek

    piaca

    fogyasztók vállalatok

    Termelési tényezők

    piaca

    vásárló

    vásárló

    eladó

    eladó

  • Vállalat a mikroökonómiában

    A vállalat egy profitmaximalizáló "fekete doboz", amely a termelési tényezőket (input) termékekké (output) alakítja (transzformálja).

    Termelés

    (transzformációs

    folyamat)

    INPUT(OK) OUTPUT(OK)

    Költségek Bevételek

    Profit

  • Vállalat a mikroökonómiában

    • Vállalat: racionális gazdasági szereplő

    • Célja: profit maximalizálása

    • Korlátok: piaci + technológiai

    • = TR - TC

    p x Q inputok

    mennyisége x ára

    outputpiac technológia inputpiac

  • Időtáv

    Mivel tud reagálni a vállalat a piac változásaira? Az időtáv befolyásolja!

    Mi változhat?

    Nagyon rövid táv

    Rövid táv Hosszú táv Nagyon hosszú táv

    Készletek változhat változhat változhat változhat

    Felhasznált munka mennyisége

    változhat változhat változhat

    Felhasznált tőke mennyisége

    változhat változhat

    Technológia változhat

  • A termelési függvény

    • inputok (termelési tényezők):

    tőke K

    munka L

    (föld A)

    • output: termék mennyiség Q

    • technológiai halmaz: megvalósítható input-outputkombinációk halmaza

    • termelési függvény kétváltozós esetben: K,L Q, Q = f(K,L)

    A termelési halmaz határa: különböző inputkombinációkkalelőállítható maximális kibocsátás

  • Hatékonyság

    • Technikailag hatékony termelés:

    egyik inputtényezőből sem használ fel felesleges mennyiséget

    • Gazdaságilag hatékony

    – Adott kibocsátás a lehető legkisebb költségekkel

    – Adott költségszint mellett a lehető legmagasabb kibocsátás

  • 24

    Technológiai korlát Input-output kapcsolatok

    erőforrások

    output

    Termelési halmaz:technikailag megvalósítható input-output kombinációk

    A lehetséges input-output kombinációk közül melyek tekinthetők hatékonyak?

  • Rövid távú termelési függvény

    K2K1

    L1L2

    Az egyik ráfordítás

    nagysága állandó.

    A görbék magassága függ az állandó input rögzített nagyságától.

    q(L, K1)

    q(L, K2)

  • Rövid távú (parciális) termelési függvény

    Az inputkombinációk és az általuk elérhető maximális kibocsátás közötti technikai összefüggést írja le.Q=f(K,L), ahol K rögzített

    Q

    L

  • Max. termelés

    Inflexiós pont

    Érintési pont

    Határtermék: egy egységgel változtatva a felhasznált input mennyiségét mennyivel változik meg az output

    Átlagtermék: egységnyi inputra jutó output

    MPL

    APL

    L

    MPLAPL

    L

    Q

    1. 2. 3. 4.

    Termelési függvény szakaszai:1. gyorsuló termelés, MPL nő és MPL>APL2. lassuló termelés, MPL nő és MPL >APL3. lassuló termelés, MPL csökken és MPL 1

    Ha MPL=APL, akkor L =1

    3. és 4. MPL

  • A csökkenő hozadék

    Ha az egyik ráfordításból felhasznált a mennyiségét növeljük, miközben a többi ráfordítás szintjét rögzítjük, az össztermék (Q) növekedési üteme, azaz a határtermék (MP), előbb-utóbb csökkenni kezd.

  • Termelési függvény

    K L

    EE, DD és CC: szintvonalak, melyek mentén a kibocsátás nagyságaVáltozatlan(isoquantok)

    Hirshleifer 458.old.

  • Isoquant görbe – isoquant térkép Isoquant görbe:azonos termelési szintet biztosító inputkombinációk - tőke és munka helyettesíti egymást

    Isoquant térkép: isoquant görbék összességeQ(K,L) termelési függvény

    C

    A

    BQ2

    K

    L

    Q1Tőke- és munkafelhasználás aránya:

    Tőkeintenzív technológia - A

    Munkaintenzív technológia - B

  • A technikai helyettesítés határrátája

    (MRTS vagy TRS)K és L helyettesíti egymást Q változatlan

    A technikai helyettesítés aránya A és B között:

    K

    L

    MP

    MP

    L

    K

    A

    B

    Q2

    K

    L

    Q1

    KA

    KB

    LBLA

    KMPK

    LMPL

  • Technikai hatékonyság

    K

    L

    Túlzott tőkefelhasználás (MPK

  • Hosszú távú termelési függvény jellemzői

    • Skálahozadék, mérethozadék:– Amennyiben a ráfordításokat egyidejűleg azonos arányban

    növeljük, akkor hogyan változik a kibocsátás– Lehet növekvő, állandó, csökkenő

  • Rövidtávú termelési függvény

    16. Egy fix termelési tényező átlagterméke ott maximális, ahol

    a) a változó tényező átlagterméke maximális

    b) a változó tényező határterméke maximális

    c) az termelés maximális

    d) a fix tényező határterméke éppen nulla

    e) egyik sem a fentiek közül

    15. Abban a termelési tartományban ahol a termelés lassuló ütemben nő, ott

    biztos, hogy

    a) a munka határterméke negatív

    b) a munka határterméke nagyobb, mint az átlagterméke

    c) a munka átlagterméke csökken

    d) a tőke átlagterméke nő

    e) egyik előző válasz sem helyes

  • 17. Egy vállalat termelési függvénye: Q = 2LK. A vállalat rövid távon 10 egységnyi tőkét használ fel. a)ábrázoljuk a vállalat rövid távú (azaz K = 10-hez tartozó parciális) termelési függvényét! b) Amennyiben a vállalat 100 egységnyi kibocsátáshoz 6 egységnyi munkát használ fel, akkor hatékonynak tekinthető-e technikai értelemben a termelése? Válaszunkat indokoljuk! c) érvényesül-e az adott termelési függvénynél a csökkenő hozadék törvénye? Válaszunkat indokoljuk! d) Határozzuk meg a munka parciális rugalmasságát! értelmezzük a kapott eredményt!

    18. Egy vállalat termelési függvénye: Q = 4√KL. A vállalat által rövid távon felhasznált tőke mennyisége 25. a) Jellemezzük az átlagtermék és a határtermék viszonyát! Milyen következtetések vonhat´ok le ebből a parciális termelési függvény hozadékára vonatkozóan? b) Hány százalékkal kell emelni a felhasznált munka mennyiségét, ha a termelést 10 %-kal kívánjuk növelni ?

  • 19. Egy vállalat rövid távú termelési függvénye: Q = 90L+3L2−0,5L3, ahol L jelöli a termeléshez felhasznált munka mennyiségét. Töltsük ki az alábbi táblázatot a megadott termelési függvény alapján!

    L MPL APL Q εL

    A munka határtermékének maximuma

    A munka átlagtermékének maximuma

    A termelés maximuma

  • 20.

  • Hosszú távú termelési függvény21. Az isoquant görbék meredeksége negatív, ha

    a) a munka határterméke nagyobb, mint nulla és a tőke határterméke kisebb, mint

    nulla

    b) a munka határterméke kisebb, mint nulla és a tőke határterméke nagyobb, mint

    nulla

    c) mindkét termelési tényező határterméke nagyobb, mint nulla

    d) egyik előző válasz sem igaz

    22. Amennyiben MPK < 0 és MPL > 0 egy isoquant görbe mentén, akkor

    a) túlzott a tőkefelhasználás

    b) túlzott a munkafelhasználás

    c) fennáll a tőke és munka helyettesíthetősége

    d) a tőkét nagyobb arányban használják fel mint a munkát

    e) egyik válasz sem igaz a fentiek közül