doktori disszertÁciÓ mai fiatalok argumentÁciÓs kultÚrÁja
TRANSCRIPT
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ
MAI FIATALOK
ARGUMENTÁCIÓS KULTÚRÁJA
REMECZKINÉ TOMA KORNÉLIA
2015
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Doktori Disszertáció
Remeczkiné Toma Kornélia
Mai fiatalok argumentációs kultúrája
Nyelvtudományi Doktori Iskola
Dr. Bárdosi Vilmos CSc, egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetője
Alkalmazott nyelvészet doktori program
Dr. Gósy Mária DSc, egyetemi tanár, a program vezetője
A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk:
A bizottság elnöke: Dr. Adamik Tamás DSc, professor emeritus
Hivatalosan felkért bírálók: Dr. Bóna Judit PhD, egyetemi docens
Dr. Pethő József PhD, főiskolai tanár
A bizottság további tagjai: Dr. Raátz Judit PhD, főiskolai tanár, a bizottság titkára
Dr. Zimányi Árpád CSc, főiskolai tanár
Dr. Domonkosi Ágnes PhD, főiskolai tanár (póttag)
Dr. Benczik Vilmos PhD, főiskolai tanár (póttag)
Témavezető és tud. fokozata: Dr. Adamikné Jászó Anna DSc, professor emeritus
Budapest, 2015
ADATLAP
a doktori értekezés nyilvánosságra hozatalához
I. A doktori értekezés adatai
A szerző neve: Remeczkiné Toma Kornélia
MTMT-azonosító: 10024745
A doktori értekezés címe és alcíme: Mai fiatalok argumentációs kultúrája
DOI-azonosító: 10.15476/ELTE.2015.151
A doktori iskola neve: Nyelvtudományi Doktori Iskola
A doktori iskolán belüli doktori program neve: Alkalmazott nyelvészet
A témavezető neve és tudományos fokozata: Dr. Adamikné Jászó Anna DSc, professor
emeritus
A témavezető munkahelye: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
II. Nyilatkozatok
1. A doktori értekezés szerzőjeként
a) hozzájárulok, hogy a doktori fokozat megszerzését követően a doktori értekezésem és
a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban.
Felhatalmazom az ELTE BTK Doktori és Tudományszervezési Hivatal ügyintézőjét,
Manhercz Mónikát, hogy az értekezést és a téziseket feltöltse az ELTE Digitális
Intézményi Tudástárba, és ennek során kitöltse a feltöltéshez szükséges nyilatkozatokat.
b) kérem, hogy a mellékelt kérelemben részletezett szabadalmi, illetőleg oltalmi
bejelentés közzétételéig a doktori értekezést ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi
Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban;
c) kérem, hogy a nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést
a minősítés (dátum)-ig tartó időtartama alatt ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi
Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban;
d) kérem, hogy a mű kiadására vonatkozó mellékelt kiadó szerződésre tekintettel a
doktori értekezést a könyv megjelenéséig ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi
Könyvtárban, és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban csak a könyv bibliográfiai
adatait tegyék közzé. Ha a könyv a fokozatszerzést követőn egy évig nem jelenik meg,
hozzájárulok, hogy a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az
Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban.
2. A doktori értekezés szerzőjeként kijelentem, hogy
a) az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba feltöltendő doktori értekezés és a tézisek
saját eredeti, önálló szellemi munkám és legjobb tudomásom szerint nem sértem vele senki
szerzői jogait;
b) a doktori értekezés és a tézisek nyomtatott változatai és az elektronikus adathordozón
benyújtott tartalmak (szöveg és ábrák) mindenben megegyeznek.
3. A doktori értekezés szerzőjeként hozzájárulok a doktori értekezés és a tézisek
szövegének Plágiumkereső adatbázisba helyezéséhez és plágiumellenőrző vizsgálatok
lefuttatásához.
Kelt: Budapest, 2015. november 11.
________________________________
a doktori értekezés szerzőjének aláírása
Köszönetnyilvánítás
Hálás szívvel köszönöm Adamikné Jászó Anna Professzor Asszonynak, hogy bevont a
retorikai kutatócsoport munkájába, így lehetőségem volt tudást és tapasztalatot szerezni
abban a témában, amely doktori disszertációm alapjául szolgált. Adamikné Jászó Anna
példaértékű emberi és szakmai támogatásával hitet adott a fokozatszerzéshez.
Köszönettel tartozom munkahelyi vezetőimnek a támogatásukért, Dr. H. Varga Gyula
főiskolai tanárnak az oktatói terhekben való áldozatvállalásáért, Stumpfné Oláh Etelka
könyvtárosnak a szakirodalmak elérésében nyújtott segítségéért, és Dr. Stókáné Palkó
Mária főiskolai docensnek az értekezés küllemének esztétikussá tételéért.
Köszönöm a disszertációt elővéleményező opponenseknek: Dr. Bóna Judit egyetemi
docensnek és Dr. Sólyom Réka egyetemi adjunktusnak, hogy véleményükkel megtiszteltek
a kutatóműhelyi vitán. Köszönöm szépen Dr. Bóna Judit egyetemi docensnek és Dr. Pethő
József főiskolai tanárnak, hogy munkám alapos vizsgálata után megfogalmazták hivatalos
bírálatukat és szakmai javaslataikkal hozzásegítettek értekezésem megvédéséhez és a
doktori fokozat megszerzéséhez.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés........................................................................................................................... 8
1.1. Problémafelvetés és célkitűzés ................................................................................... 8
1.2. Anyag és módszer..................................................................................................... 20
1.3. Hipotézisek ............................................................................................................... 29
2. A retorikai szituáció a mai fiatalok szónoki beszédében ........................................... 31
2.1. A vizsgálat tárgya és célja ........................................................................................ 31
2.2. A retorikai szituáció a klasszikus és a modern retorikákban.................................... 31
2.3. Retorikai szituációk a szónokversenyeken ............................................................... 35
2.3.1. Szerepszituáció .................................................................................................. 36
2.3.2. Aktuális (verseny)szituáció ............................................................................... 40
2.3.3. Beazonosíthatatlan szituáció ............................................................................. 41
2.4. Szükséglet................................................................................................................. 42
2.4.1. Szükséglet a szerep- és versenyszituációkban................................................... 45
2.5. Hallgatóság ............................................................................................................... 50
2.6. Kényszerek, korlátok ................................................................................................ 58
2.7. Első tézis................................................................................................................... 59
3. Mai fiatal szónokok beszédének szerkezeti elemzése ................................................. 60
3.1. A vizsgálat tárgya és célja ........................................................................................ 60
3.2. Retorika és szerkesztéstan ........................................................................................ 60
3.3. Az ügyek etikai milyensége...................................................................................... 64
3.4. A beszédfajták .......................................................................................................... 66
3.5. A szónoki beszéd részei............................................................................................ 71
3.5.1. A bevezetés........................................................................................................ 79
3.5.1.1. A bevezetés a mai fiatal szónokok beszédében.......................................... 81
3.5.2. Az elbeszélés ..................................................................................................... 89
3.5.2.1. Az elbeszélés a mai fiatal szónokok beszédében........................................ 91
3.5.3. A kitérés............................................................................................................. 94
3.5.3.1. A kitérés a mai fiatal szónokok beszédében............................................... 94
3.5.4. A tétel ................................................................................................................ 97
3.5.4.1. A tétel a mai fiatal szónokok beszédében................................................... 98
3.5.5. A bizonyítás és a cáfolás ................................................................................. 101
3.5.5.1. A bizonyítás és a cáfolás a mai fiatal szónokok beszédében.................... 104
3.5.6. A befejezés ...................................................................................................... 107
3.5.6.1. A befejezés a mai fiatal szónokok beszédében......................................... 108
3.6. A legjobb szerkezetű beszéd díját elnyerő szónokok beszédének elemzése .......... 112
3.7. Második tézis.......................................................................................................... 116
4. Az érvelés és a stílus vizsgálata az Y és Z generációs szónokok beszédeiben......... 117
4.1. A vizsgálat tárgya és célja ...................................................................................... 117
4.2. Kényszerek, korlátok mai fiatal szónokok beszédében .......................................... 118
4.2.1. Belső érvek ...................................................................................................... 119
4.2.2. Külső érvek...................................................................................................... 124
4.3. Az érvforrások a mai fiatalok szónoklataiban ........................................................ 129
4.4. A jelenlévőség megteremtésének nyelvi eszközei a fiatalok beszédeiben ............. 133
4.5. Retorikai elemzések................................................................................................ 139
4.5.1. Boros Emőke beszédének elemzése ................................................................ 141
4.5.2. Maricza Andrea beszédének több szempontú elemzése.................................. 147
4.5.3. Győrffy Kinga beszédének retorikai elemzése................................................ 152
4.5.4. Bölkei Zsolt beszédének retorikai elemzése.................................................... 156
4.5.5. Eke Csilla beszédének elemzése ..................................................................... 161
4.5.6. Lőte Zsuzsa beszédének elemzése................................................................... 164
4.5.7. Tóth Enikő tévéfüggőségről szóló szónoki beszédének elemzése .................. 168
4.5.8. Miklós András szónoki beszédének elemzése................................................. 171
4.5.9. Kantár Balázs szónoki beszédének elemzése .................................................. 174
4.5.10. Pölcz Ádám szónoki beszédének elemzése................................................... 177
4.5.11. Merzsa Ildikó beszédének retorikai elemzése ............................................... 180
4.6. Harmadik tézis........................................................................................................ 183
4.7. Negyedik tézis ........................................................................................................ 184
4.8. Ötödik tézis............................................................................................................. 184
4.9. Hatodik tézis ........................................................................................................... 184
5. Kitekintés...................................................................................................................... 185
6. Irodalom ....................................................................................................................... 187
7. Mellékletek ................................................................................................................... 197
1. Bevezetés
„Legyünk, amivé lehetünk.”1
Baltasar Gracián
1.1. Problémafelvetés és célkitűzés
A szónoklattan elmélete és gyakorlata az ókortól kezdve napjainkig élő tudáskincs,
amelynek megszerzésére minden művelt, igényes ember törekszik, kutatására, vizsgálatára
pedig az arra elhivatottak. A klasszikus retorikai ismeret megújult a 20-21. században.
Megújulását hazánkban elősegítette, hogy az ezredforduló után klasszikus retorikák sora
jelent meg korszerű magyar fordításban2; a fordítások nyomán elérhetővé vált a külföldi
kutatások nagy mennyiségű anyaga3; összefoglalások, retorikaelméleti tanulmányok4
jelentek meg; retorikai programot indítottak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A
retorikaelmélettel párhuzamosan a retorikai gyakorlat is újjáéledt, fellendült. Például
ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA az 1999-ben indított komplex retorikai programmal5, elméleti
munkásságával6 és elemzési példáival7 ráirányította a figyelmet a modern retorika egyik
irányzatára, a retorikai elemzésre.
A rendszerváltás nemcsak a történelemben jelöli új korszak kezdetét
Magyarországon, hanem a nyelvtörténetben is. A legújabb magyar nyelvtörténeti korszak
kezdete egybeesik a hazai retorika reneszánszának kezdetével. Ugyanis 1999-ben hirdették
meg az imént említett komplex retorikai programot; érezhetően fellendült a hazai retorikai
kutatás; s mindezzel egy időben a köz- és felsőoktatásban újra helyet kapott és
megerősödött a retorika. Retorikai képzést indítottak be számos helyen, például az 1999-től
induló Szent Ignác Szakkollégiumban; az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az Eötvös
Collegiumban 2002-2003-ban; 2006-tól a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a
Korányi Frigyes Szakkollégiumban (Meggyőzni tudni kell vitakészség-fejlesztő tréning és
1 GRACIÁN é. n. 6. http://mek.oszk.hu/01900/01922/01922.htm (2015. május 25.) 2 A megjelenés időrendjében, például CHR; Arisztotelész, Rétorika; Szónoklattan; CÖM. 3 A megjelenés sorrendjében például CORBETT - CONNORS. 1965/ 1999; BITZER 1968; PERELMAN 1982. 4 például ADAMIK - A. JÁSZÓ - ACZÉL, Retorika; ÚR; RL; ADAMIKNÉ JÁSZÓ 2012; KMR 5 A retorika a társadalomban – a társadalom a retorikában konferencia és az országos egyetemi-főiskolai Kossuth-szónokverseny megalapítása 1999-ben. Az alapítók: Adamikné Jászó Anna és Grétsy László. Hosszú távra terveztek, ezt bizonyítja, hogy tematikus tervet készítettek a konferenciákat illetően. 6 például A retorikai szövegelemzés. In: OMJ 445-53; A „retorikai elemzés” fogalmának meghatározása a Retorikai lexikon 1029-31. oldalán; CORBETT, EDWARD P. J., Irodalmi művek retorikai elemzései. Fordította A. JÁSZÓ ANNA. In: RÚR 2012: 83-98. 7 pl. a KMR oldalain
a Stílus maga az ember protokoll- és retorikai kurzus); 2012-ben ACZÉL PETRA, BALÁZS
GÉZA és VESZELSZKI ÁGNES megalapította a Retorikai és Kommunikációs Akadémiát8;
Retorika Műhely indult a Budapesti Corvinus Egyetemen a Magatartástudományi és
Kommunikációelméleti Intézet gondozásában9. A retorikai kurzusok mellett versenyeket
hirdettek a köznevelési és a felsőoktatási intézmények, az önkormányzatok, a szakmai
szervezetek stb. tehetséges fiatal szónokok felkutatása céljából, például Középiskolások
Országos Kossuth Szónokversenye; a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az Eötvös
Loránd Tudományegyetem évek óta meghirdeti az Eötvös József országos középiskolai
szónokversenyt a 9-11. évfolyamos diákok részére10; az evangélikus gimnáziumok is
évente megrendezik szónokversenyüket; Miskolc Város Ifjú Szónoka verseny 2008-tól
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Miskolci Egyetem Állam- és
Jogtudományi Kara szervezésében11.
A közoktatásban-köznevelésben tehát feladat a diákok érveléstechnikájának,
vitakultúrájának a kialakítása és fejlesztése. A hatályos Nemzeti alaptantervben12 a
közműveltségi tartalmak között megjelennek a retorikai ismeretek is.13 Az alaptantervben
elvárás az alsó tagozaton a saját vélemény megfogalmazása, az 5-6. évfolyamon pedig már
a saját vélemény érvekkel való alátámasztása. A 9-12. évfolyamos diákoknak együtt kell
működniük a csoportos beszélgetésben, vitákban; fel kell ismerniük a manipulációs
szándék(ok)at, a hibás következtetéseket és a megalapozatlan ítéleteket. A kerettanterv a 8 „Az RKA célkitűzése, hogy a legkiválóbb, leghitelesebb előadókkal, megalapozó és műveltséget adó ismeretekkel, értékközvetítő igényességgel, komplex prémiumképzést nyújtson a kommunikáció és a nyilvános megszólalás területén.” http://www.retorikaakademia.hu/ 9 „A műhely célja, olyan kommunikációs szakemberek speciális képzése, akik helyt tudnak állni a nyilvános beszéd bármely műfajában. A műhelybe felvételt nyert hallgatók megtanulják a szónoki mesterség, a közszereplés és a prezentációs technikák mesterségét, jártasságot szereznek a vélemény-képviseletben, vitában, szóvivői feladatokban.” http://kozgaz.bcehok.hu/retorikamuhelyfelvetelthirdet (2015. szeptember 4.) 10 lásd http://www.eotvos-verseny.hu/ (2015. szeptember 4.) 11 http://jogikar.uni-miskolc.hu/miskolc-varos-ifju-szonoka (2015. szeptember 4.) 12 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 13 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: Hallás utáni értés: beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés, manipuláció); érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd, nyelvi és nem nyelvi kódok, kulturális, magatartásbeli jellemzők; beszélt nyelvi szövegek kommunikatív, retorikai jellemzői. Monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása. Olvasás, az írott szövegek megértése: Szövegelemzési eljárások: eltérő kommunikációs célú szövegtípusok nyelvi, szerkezeti, szöveghasználati jellemzői; közlési és olvasási funkciók, retorikai eljárások; logikai kapcsolatok, koherenciateremtő elemek; szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások; szövegek retorikája és stíluselemei. Írás, szövegalkotás: Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép; szövegek (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, szónoki beszéd, vita, önéletrajz, kérvény, motivációs levél, elektronikus műfajok) kommunikációs és műfaji jellemzői, szabadírás; nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai-stilisztikai ismeretek alkalmazása. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről: Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás, érvtípusok, cáfolat, bizonyítás.
9
gimnáziumok 9-12. évfolyama számára14 előírja a hétköznapi és közéleti szövegek
elemeztetését, az ilyenek megalkotásában való jártasság biztosítását, a kritikus
gondolkodás fejlesztését, a manipuláció elleni felvértezést.
A köznevelés különböző szintjein tanuló diákok retorikai ismeretszerzésére
irányuló követelmények tehát kidolgozottak. Kérdés azonban, hogy a magyar nyelv és
irodalom szakos tanárok milyen retorikai ismeretekkel rendelkeznek, mit és hogyan adnak
át a tanítványaiknak. Személyes tapasztalatunk, hogy az X generációhoz tartozó magyar
nyelv és irodalom szakos egyetemi hallgatók retorikát nem tanultak, anyanyelvi tantárgy-
pedagógiai képzésük pedig rövid időtartamú, szintetizáló jellegű, és alapvetően elméleti
jellegű volt (például A magyar nyelvtan tanításának módszertana című kurzus, KLTE,
1996/1997-es tanév I. félév). Érveléstechnika és logika kurzus hiányában tehát magukra
maradtak saját és tanítványaik érveléskultúrájának kialakításában, fejlesztésében. Az Y
generáció egy szűkebb csoportjának viszont már volt ilyen kurzusa, például 2010-ben a
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai
Karán.15 A kétszintű érettségi 2005. évi bevezetése, – amelyben az érveléskultúrának
fokozott jelentősége van, – ráirányította a figyelmet a magyartanárok retorikai
képzettségének hiányosságára. Az ennek pótlására felmerülő igényeket a felsőoktatási
intézmények és a felnőttképzésre specializálódott intézmények igyekeztek kielégíteni
továbbképzések, tréningek meghirdetésével, például Retorika, érveléstechnika tréning16;
Érvelés- és tárgyalástechnika, retorika, nyilvános beszéd továbbképzés17; Anyanyelvi
kompetenciák fejlesztése tréning18; szakmai továbbképzés az Eötvös József Országos
Középiskolai Szónokverseny északkelet-magyarországi regionális fordulóján.
Mivel az ember sorsa múlhat azon, hogy meggyőzően tud-e beszélni, és hogy
felismeri-e, ha valaki manipulálni akarja a beszéd által, bizonyos, hogy szükség van az
ókoriaktól kezdve fölhalmozott retorikai tudásra, tapasztalatra, jártasságra, attitűdre, amely
alkalmassá teszi az embert, hogy a különböző retorikai szituációkban szónokként és
hallgatóként helytálljon. A mai fiatal generációkat – az Y generáció 1976/ 1980/ 1982-
1995 között született19, a Z generáció pedig 1996 után – tehát be kell vezetni a jó beszéd
14 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. melléklete 15 https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT419021/ (2015. szeptember 4.) 16 http://www.treningakademia.hu/retorika-ervelestechnika-nyilt-treningek.html (2015.szeptember 4.) 17 http://www.felnottkepzes.bme.hu/kepzes.php?kpzs_id=360 (2015. szeptember 4.) 18 http://www.pk.ke.hu/oktatas/kepzesek/tanfolyamok-treningek (2015. szeptember 4.) 19 Szakirodalmanként eltérő datálással találkozhatunk.
10
tudományába (a retorika szűkebb meghatározása) és a prózai műfajok elméletébe (a
retorika tágabb értelmezése). Hogy erre a feladatra alkalmassá váljanak a pedagógusok,
megítélésünk szerint meg kell jelennie képzési tantárgykínálatukban kötelező, alapozó
jelleggel a logika és érvelés kurzusnak. Ez elsősorban a pedagógusképzésre vonatkozó
képzési és kimeneti követelmények kidolgozóin, a szakfelelősökön és a felsőoktatási
mintatantervek fejlesztőin múlik.
Egy a fogalmazási képesség vizsgálatára irányuló kutatás mutatott rá 2001-ben,
hogy a diákok szövegeinek átlagos, globális színvonala a 6. évfolyam után nem változik az
életkor függvényében.20 Ennek a problémának a megszüntetéséért az eltelt közel másfél
évtized alatt és jelenleg is sokat tettek, tesznek az oktatáskutatók, a pedagógusok stb.
Munkájukat a hatályos oktatási-nevelési követelményrendszerek21 támogatják, hiszen
rögzítik a szövegalkotási képesség22 fejlesztéséhez kapcsolódó kimeneti követelményeket.
A megoldást segíthetik azok a felmérések, kísérletek stb., amelyek a jelenség körébe
tartozó további problémák felkutatását tűzik ki célul, és javaslatokat is megfogalmaznak.
Több kutató is megállapította, hogy a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalok
szövegalkotási és fogalmazási képességéről alig van információnk.23 Ennek az egyik
lehetséges okára CSÁKBERÉNYINÉ TÓTH KLÁRA mutatott rá: „a kognitív pszichológiai, a
nyelvészeti, a szociológiai és a metodikai szálak olyan sokféleségben és olyan szoros
kapcsolatban jelennek meg egy-egy írásműben, hogy nehezen található hiteles kutatási
módszer a jellemzők felderítésére. Közismert, hogy a mérés lebonyolításának feltételei, a
vizsgálat alanyának pillanatnyi állapota és a kiadott feladatok egyaránt befolyásolják a
mérés eredményét.”24 A nehézségek ellenére mégis egyre többen végeznek 2000 óta a
tanulók írásbeli szövegalkotási képességére irányuló felmérést, kísérletet. A továbbiakban
áttekintjük azokat a felméréseket, amelyek az Y és a Z generáció írásbeli szövegalkotási
képességére irányultak, mert a mai fiatalok szónoki beszédére vonatkozó hipotéziseinket 20 MOLNÁR – VIDÁKOVICH – CS. CZACHESZ 2001: 24–30. 21 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet; 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről 22 A Nemzetközi Iskolai Eredménykövető Társaság (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) szakértői szerint az írásbeli kifejezés képessége „a nyelvi, gondolkodási és együttműködési képességnek, valamint olvasás- és írástechnikai készségeknek olyan kommunikációs feladatok megoldására szerveződött együttese, amelyekben a közlő a címzettet írott közleménye útján tudja befolyásolni”. KÁDÁRNÉ FÜLÖP 1990: 19. 23 MOLNÁR 2009; SZILASSY 2014. 24 CSÁKBERÉNYINÉ TÓTH 2011. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=301 (2015. szeptember 26.)
11
nagy részben ezekre alapozva fogalmazhatjuk meg. Azoknak a diákoknak az írásbeli
szövegalkotási képességére vagyunk kíváncsiak, akik 1999–2013 között a tizennyolcadik
életévet betöltve benevezhettek az országos Kossuth-szónokversenyre szónokolni. Ők
1981-ben vagy utána születtek, vagyis az Y generáció tagjai. Az 1981-ben született
gyerekek 1987–1999 között végezték általános iskolai és középiskolai tanulmányaikat,
felsőoktatási intézménybe pedig a rendszerváltás környékén és utána járhattak. Tehát
azokat a szövegalkotásra irányuló vizsgálatokat és eredményeket tekintjük át, amelyek
1987 után készültek.
A/ A hazai közoktatásban-köznevelésben tanulók körében végzett felmérések
A.1. Országos szintű fogalmazásvizsgálatok
A.1.1. 1983 májusában a Nemzetközi Iskolai Eredménykövető Társaság (IEA)
kezdeményezésére egy nemzetközi kutatás részeként az egész országra kiterjedő
fogalmazásvizsgálatot végeztek hazánkban, 8. osztályosok és IV. évfolyamos gimnazisták
körében. (Akik 1983-ban tizennégy évesek voltak, az 1999-ben meghirdetett Kossuth-
szónokversenyre még éppen benevezhettek.) A fogalmazásvizsgálat hátteréről,
feladatrendszeréről, a vizsgálatról, a fogalmazások színvonaláról KÁDÁRNÉ FÜLÖP JUDIT
számolt be Hogyan írnak a tizenévesek? Az IEA-fogalmazásvizsgálat Magyarországon
című könyvében. A vizsgálatban az egyik feladat érvelés volt, amelyben a tanulók
választhatták meg a szövegműfajt és a témát is. A fogalmazásokat összbenyomás, tartalom,
szerkezet, hangnem/stílus és nyelvhelyesség alapján pontozták.25 Mindkét korosztályban
ez a feladat sikerült a leggyengébben. KÁDÁRNÉ szerint ennek az oka, hogy „a meggyőző
bizonyítás, illetve cáfolás felépítésének módját nem tanítjuk”.26 A dolgozatok szerkezet
szempontjából voltak a leggyengébbek. A szerző javaslata: a fogalmazási képességet
felépítő komponenseket (rögzítés, társas interakció, a gondolkodás készségei, nyelvi
készségek) gyakoroltassák be a pedagógusok az iskolában.
A.1.2. A Fővárosi Pedagógiai Intézet Értékelési Csoportja 2000–2003 között anyanyelvi
méréssorozatot végzett. A mérés egyik területe a szövegalkotás volt. Vizsgálták többek
között, hogyan tudják a 9–10. évfolyamos gimnazisták és szakközépiskolások érvekkel
indokolni a saját véleményüket, valamint hogyan tudják alkalmazni a szövegalkotásban a
nyelvi-nyelvtani ismereteiket. Az eredmények szerint a gimnáziumi osztályok
25 KÁDÁRNÉ FÜLÖP 1990: 113. 26 i. m. 115.
12
szövegalkotási teljesítménye jobb volt, a személyes véleményüket is igényesebben
fogalmazták meg, mint a szakközépiskolások. Összességében sok tanulónak nehézséget
okozott az indoklás, az érvelés megfogalmazása. FORGÁCS ANNA szerint „a szövegalkotás
technikáinak és módszereinek hatékony és eredményes megtanítása a tanulók több mint
felénél nem sikerül megfelelően a közoktatásban eltöltött tizenkét év során”.27 FORGÁCS
hangsúlyozta, hogy az érvelés technikájának tudatos alkalmazását a művelt köznyelv
használatával együtt kell megtanítani és megkövetelni.28
A.1.3. 2002-ben az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont szakemberei
megvizsgálták a magyar nyelv és irodalom érettségi dolgozatokat.29 Az eredmény
elkeserítő volt: a dolgozatoknak átlagosan 50%-ában komolyabb szövegalkotási
hiányosságok (szerkezeti egysége aránya, a gondolatmenet logikája, nyelvi
kapcsolóelemek megléte) mutatkoztak.
A.2. Regionális vizsgálatok
A.2.1. MOLNÁR EDIT KATALIN 1996-ban közölt tanulmányában „eszembe jut –
kimondom” jelenségnek nevezte, amikor a diákok a saját nézőpontjukból készítik
fogalmazásaikat, ezért az mások számára nehezen érthető.30 Ezeken a fogalmazásokon a
spontán beszéd erős hatása mutatkozik: sok a befejezetlen mondat, a kusza gondolatmenet,
a hanyag megfogalmazás, a beszélt nyelvi szóhasználat. MOLNÁR 2000-ben szegedi
általános iskolás és középiskolás tanulók körében végzett felmérést. Következtetéseiből
megtudjuk, hogy a leszakadó hetedikesek (csak a szakképzésben továbbtanuló)
fogalmazási teljesítménye nagymértékben lemarad; a tanulók fogalmazási képességének
fejlődési üteme elmarad gondolkodásuk fejlődési ütemétől.31
A.2.2. NAGY ZSUZSANNA százhuszonnyolc Csongrád megyei, 11. évfolyamos
szakközépiskolás tanuló szövegalkotási képességének fejlettségét, szövegtani ismereteik
mélységét, valamint a közöttük lévő összefüggéseket kutatta. A szövegalkotási képességet
levélírási feladattal (az IEA-felmérés feladatainak egyike) mérte. Az IEA-felmérés
27 FORGÁCS A. 2004: 9. 28 i. m. 8. 29 PÁLA 2003. 30 MOLNÁR 1996: 149. 31 MOLNÁR 2000: 58.
13
szempontrendszere alapján vizsgálta a tanulói megoldásokat.32 Emellett tizenkét feladatból
álló tudásszintmérő teszttel vizsgálta a diákok szövegtani ismereteit. „Az eredmények
szerint a pontosabb szövegtani ismeretekkel rendelkező tanulók hatékonyabb szöveget
alkotnak társaiknál”.33 Az ismeretre és alkalmazására irányuló vizsgálatból kiderült, hogy
a diákok tisztában vannak a jó szöveg kritériumaival, de nem alkalmazzák a szövegalkotás
során az ismereteiket.34
A.2.3. VALLENT BRIGITTA 2008-ban tette közzé Beszélt nyelvi hatások a középiskolások
fogalmazásaiban című tanulmányát. 9. évfolyamos gimnazisták (harminchat fő, hetvenkét
fogalmazás) által írt elemző jellegű szövegeket vizsgált. A vizsgálat szempontjai: a
fogalmazások terjedelme, mondatszerkesztési sajátosságok, fogalmazási problémák
(grammatikai hibák, nyelvhelyességi tévesztések, stilisztikai problémák, helyesírás).
Megállapította, hogy „a lányok átlagosan többet írtak,… viszont… kevésbé összetettek a
mondataik”. „A fogalmazási hibák közül a stilisztikai hiba a legtöbb, a grammatikai jelenik
meg legritkábban.” Összességében a fiúknak gyakrabban vannak fogalmazási nehézségei.
A helyesírásban „igen nagy az egyének közötti eltérés”; „sokkal nagyobb problémát okoz a
fiúknak, mint a lányoknak”.35 „A fogalmazási nehézségekkel küzdő diákok általában sok
helyesírási hibát is ejtenek.”36
A.2.4. MAJOR HAJNALKA 2010-ben egy vidéki középiskola 9. és 12. évfolyamos diákjai
körében (kísérleti és kontrollcsoport) végzett kísérletet. Azt vizsgálta, „hogyan módosítja a
tanulók érvelő fogalmazásainak színvonalát a főbb érvtípusok elsajátítása”.37 MAJOR
rámutatott, hogy a korábbi évtizedekben végzett vizsgálatok során a szakemberek eltérő
szempontsorokat dolgoztak ki a szövegalkotás színvonalának mérésére.38 Ő a BARANYAI–
LÉNÁRT-féle és a KERNYA RÓZA által alkalmazott szempontok alapján vizsgálta az írásbeli
fogalmazásokat. A kísérlet elején és végén érvelő fogalmazást íratott a fiatalokkal. A
közben eltelt időben pedig megismertette a kísérleti csoport tagjaival a leggyakoribb
32 Az 1983-as IEA-fogalmazásvizsgálat feladatai: „kerékpár, személyleírás, kimentés, állás, élményérvelés, esszé, tanács”. Minden munkát hat szempont szerint ötfokú skálán osztályoztak. Szempontok: először összbenyomás, majd hat analitikus szempont: tartalom, szerkesztés, stílus, nyelvhelyesség, helyesírás, külalak (KÁDÁRNÉ FÜLÖP 1990: 47, 63). 33 NAGY ZS. 2009a. 34 NAGY ZS. 2009b. 35 VALLENT 2008: 201. 36 i. m. 203. 37 MAJOR 2011a: 89. 38 például BARANYAI – LÉNÁRT 1959, OROSZ 1972, KERNYA 1988, IEA-mérések (KÁDÁRNÉ FÜLÖP 1990), holland minta (HORVÁTH 1998).
14
érvtípusokat és a leggyakoribb érvelési hibákat. Ezenkívül minden kísérletben részt vevő
tanulónak el kellett olvasnia egy társa érvelését, majd tanácsokat kellett adnia, valamint
minden diáknak javítania kellett a saját dolgozatát a tanártól kapott szempontsor
segítségével. MAJOR megállapításai:
• a gondolatmenet relevanciája: az első mérésnél a sok hiba oka, hogy a tanulók nem
figyeltek a feladatra, sokan csak általánosságban írtak. A 9. évfolyamosok
dolgozatának 40%-ában megtört a gondolatmenet. A második mérés jobb
eredményekkel zárult.
• a gondolatmenet egyenessége: a legsúlyosabb hiba az alap (amelyre a résztartalmak
felépülnek) hiánya volt. A leggyakoribb hiba a gondolatmenet kitérülése.
• a gondolatmenet megszakítatlansága: az első mérésben egyik dolgozat sem volt
hézagmentes. A második mérésben a jó képességű végzős csoport jobb eredményt
ért el.
• a gondolatmenet előremozgása: a legtöbb előremozgó gondolatmenet a jobb
képességű végzős diákok munkájában fordult elő. A legtöbb hibát az előrenyúlás és
az ismétlés okozta.
• a bevezetés és a befejezés típusa, kettejük kapcsolata (konvergencia): gyakran
elmaradt a bevezetés a kísérleti kilencedikes csoportban, és előfordult a
kontrollcsoportban, valamint a gyengébb végzősöknél is. A második mérésnél a
kísérleti csoport jobb eredményt ért el. A leggyakoribb az előkészítő bevezetés volt.
Befejezésként leggyakrabban a reflexió, a személyes állásfoglalás szerepelt. A
kísérleti csoport a befejezés terén is jobb eredményt ért el a második mérésben. A
konvergencia a legjobb csoportban is csak a dolgozatok negyedére volt jellemző. A
bizonyítás szerkezete sajnos a legtöbb dolgozatban nem érvényesült az első
mérésben, a másodikban javulás mutatkozott.
• érvtípusok: mindegyik speciális érvforrásra talált példát a kutató. A külső
érvtípusokat nem használták sűrűn a diákok, de mindegyik altípusra volt példa.
Magas volt a viszonyokból származtatott érvek száma. Gyakori volt még a
körülményekből (személyek/ dolgok, jövő/ múlt tényei) származtatott érv is. A
kísérleti csoportban a második mérésben nőtt az összehasonlításon alapuló érvek
száma. Legritkább a meghatározáson alapuló érv volt.
15
• érvelési hibák: minden csoportban a hibás ok-okozat, a hibás nyelvi megformálás és
a hibás általánosítás fordult elő leggyakrabban. Legkevésbé a nyelvi
megfogalmazásból adódó hibák száma csökkent a második mérésben.
MAJOR HAJNALKA kísérletével rámutatott, hogy a követelményrendszer lépésekre bontása
és a tudatos gyakoroltatás pozitív hatású az érvelés színvonalára.39
Az említett szerző tizenkét emelt szintű magyar nyelv és irodalom írásbeli
dolgozatban is megvizsgálta az érvelő szövegeket. STEPHEN TOULMIN filozófus 1958-ban
közölt érvelési modelljét40 fölhasználva megállapította, hogy a diákok érvei leggyakrabban
tényeket és állításokat tartalmaznak, ezek azonban sokszor nem kapcsolódnak egymáshoz.
A leggyakoribb érv a körülményekből (személyek/ dolgok) származott. A leggyakrabban
és a legkönnyebben az ok-okozati és az ellentmondáson alapuló érveket használták a
vizsgázók. A legtöbb érvelési hibát a gondolkodási műveletek nyelvi megfogalmazása
okozta. Gyakori volt a hibás ok-okozati viszony, a hibás általánosítás és a hibás definíció.
Problémát okozott a meghatározás, az osztályozás, és előfordult hibás anyagból levont
következtetés is. MAJOR két feladat megoldásában (érvelés, műelemzés) is megvizsgálta a
gondolatmenet szerkesztettségét, a BARANYAI–LÉNÁRT-féle logikus vonásokat.
Tapasztalatai szerint voltak, akik nem a feltett kérdésre adtak választ a dolgozatban.
Keveseknek sikerült maradéktalanul kitartani az állásfoglalásuk mellett és bizonyítani azt,
vagy cáfolni az ellenvéleményt. Mindkét feladattípusnál a megszakítatlanság okozta a
legnagyobb problémát. Mindegyik dolgozat hézagos, a fiatalok felvetették a gondolatot, de
nem fejtették ki alaposabban, pedig ez a közlő feladata. A konvergencia mutatói a
reflektáló feladatban jobbak, mint a műelemzésekben. A részek összefüggésének jelöltsége
is a reflektáló feladatban mutatható ki inkább. MAJOR rámutatott, hogy a diákok számára
világosabb retorikai szituáció befolyásolja a szerkesztettséget.41
A.2.5. SIMON VIKTÓRIA 2014-ben azt a napjainkra jellemző jelenséget vizsgálta, hogy az
írott beszédben is egyre inkább kimutathatók az élőbeszédre jellemző sajátosságok. A
kettőszázhatvanöt főtől (9. és 11. évfolyamos diákok) nyert anyagban, a helyesírást, a
nyelvhelyességet és a stílust vizsgálta, elsősorban az írva csevegés sajátosságait
figyelembe véve. Megállapította, hogy létrejöhet kódkeverés az internetes nyelvhasználat
normarendszere és a hagyományos nyelvi rendszer szabályszerűségei között helyesírási,
39 MAJOR 2011a: 90–1, 106. 40 KMR 240–1. 41 MAJOR 2011b. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=344 (2015. szeptember 4.)
16
grammatikai, stilisztikai és formai tekintetben egyaránt. A jelenség leginkább a lazább,
kötetlenebb kommunikációs szituációkban (pl. baráti körlevél) tapasztalható. Az
anyanyelv-pedagógusoknak tehát meg kell tanítaniuk a kódváltás alkalmazását.
A bemutatott felmérések és eredmények alapján feltételezzük, hogy a felsőfokú
tanulmányokat végző hallgatók körében is komoly szövegalkotási hiányosságokkal
szembesülnek az oktatók.
B/ Felsőoktatásban végzett vizsgálatok
B.1. VERBÁSZI JUDIT 2005-ben szakdolgozat keretében vizsgálta az országos Kossuth-
szónokversenyen szónokló fiatalok beszédében a szóképeket és funkciójukat. A vizsgálat
tárgya az első öt szónokversenyre készített száznyolcvanhét beszéd volt. Megállapította,
hogy a szónokok a szóképek közül gyakorisági sorrendben az alábbiakat használták:
metafora, megszemélyesítés, szimbólum, szinekdoché, szinesztézia, metonímia, allegória.
Igen gyakran használták a jelenlévőség lehetőségei közül a hasonlatot. Az eredményekből
azt a következtetést vonta le VERBÁSZI, hogy a trópusok a mai szónokok lehetőségei és
eszközei közé sorolhatók.
B.2. MOLNÁR EDIT KATALIN 2009-ben huszonhét negyedéves egyetemi hallgató
elektronikusan benyújtott szemináriumi dolgozatában azt vizsgálta, „tudnak-e olyan jól
fogalmazni…, hogy írott dolgozataik a tudásuk megítélésének alapját képezhessék”.
Minden dolgozatot nyolc szempont alapján tekintett át. Ezek: 1. feladatértelmezés, 2.
megismerési mód, 3. cél, 4. források, 5. tartalmi tudás, 6. elrendezési stratégia, 7. lépések,
8. eredmény. Az eredmények alapján a hallgatókat három csoportba sorolta:
felkészületlenek (10%), kompetens alkalmazók (10%), éppen tanulók (80%).
Megállapította, hogy a vizsgálatba bevont hallgatók döntő többsége „nem jutott el arra a
szintre, hogy egyértelműen bizonyítani tudja a tudását egy elemzést kívánó írásbeli
feladattal, sőt a tanulási folyamatát sem tudja hatékonyabbá tenni ennek segítségével”.
Ennek oka lehet többek között, „hogy a tanulási helyzet lehetséges céljait a diákok
homályosan érzékelik; a kommunikációjuk énközpontú; a célkitűzés, a tartalom feltárása
és elrendezése, a szöveg és a fogalmazási folyamat monitorozása terén nagy
hiányosságokkal küzdenek”.42
42 MOLNÁR 2009. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=138 (2015. szeptember 4.)
17
B.3. SZILASSY ESZTER 2012-ben a Zsigmond Király Főiskolán tanuló százhuszonnégy
elsőéves hallgató körében végzett szövegalkotási szintfelmérésről számolt be.
Hangsúlyozta, hogy a vizsgálat körülményei hatással vannak a teljesítményre;
kulcsfontosságú az életszerű, az adott korcsoport életkori sajátosságainak, valamint az
adott képzési szint elvárásainak és a céloknak megfelelő szövegalkotási feladat.43 A
vizsgált fiataloknak egy fiktív álláshirdetésre kellett jelentkezniük, egy önéletrajzot vagy
motivációs levelet kellett írniuk. Ezzel a feladattal a funkcionális íráskészséget is
vizsgálták. A második feladat egy laikusoknak szóló rövid ismeretterjesztő vagy
véleménykifejtő próbacikk megírása volt választható témákból. Ennek az értékeléséhez az
IEA-fogalmazásvizsgálat és az ennek nyomán kialakuló érettségidolgozat-értékelés
szempontjait44 használták föl. A vizsgálat azt mutatta, hogy a diákok szövegalkotási
készségei elsősorban a stílus és a nyelvhelyesség területén mutatnak komoly
hiányosságokat.
Míg a középkori társadalom kevés teret biztosított a szónoklásnak a templomi
prédikáción kívül, addig az ókori politikai helyzet és társadalmi berendezkedés életre
keltette, a legújabb kori (1958-tól45) pedig újjáalakította, modernizálta a retorikát. Az
utóbbi negyedszázadban – tapasztalatunk szerint – egyre többen léptek a közélet
nyilvánossága elé szónokolni úgy, hogy egy részük nem is kapott ehhez szükséges és
megfelelő felkészítést. E hiány pótlására GRÉTSY LÁSZLÓ és ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA (az
Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kara Magyar Nyelvtudományi
Tanszékének46 oktatói) 1999-ben megalapították A retorika a társadalomban – a
43 vö. KÁDÁRNÉ FÜLÖP 1990: 23. 44 1. összbenyomás: a mondanivaló, a nyelvi megformálás és a külső alak minőségi jellemzőinek különválasztása nélkül adandó minősítés; 2. tartalom: a szöveg mondanivalója az alapján, hogy a szöveg a feladatban kitűzött kommunikációs cél szempontjából elegendő, kellően kifejtett, hiteles és lényeges információkat közöl-e; 3. szerkezet: a fogalmazás egységes, kellően kifejtett írásmű-e, érzékelhető-e benne a témához és a műfajhoz illő előrehaladás, szerkesztési elv; az író betartja-e az elemi szövegszerkesztési szabályokat, elveket, fogalmazása tartalmilag összefüggő-e (koherens), belső utaló elemek által áttekinthető-e (szövegszerű); 4. stílus (avagy hangnem): a választott stílusregiszter mennyire felel meg az adott kommunikációs helyzetnek, és a fogalmazás mennyire követi az általános, illetve a műfajspecifikus stílusnormákat. A stílus egyenletessége (stílustartás) és változatossága is számít. 5. nyelvhelyesség: a tanuló mennyire igazodik az írott köznyelv grammatikai és tagolási szabályaihoz (egyeztetés, írásjelhasználat). 45 CHÄIM PERELMAN és LUCIE OLBRECHTS-TYTECA La nouvelle rhétorique. Traité de l’argumentation című retorikájának megjelenése Párizsban. A szakirodalom ettől a dátumtól új retorikai korszak kezdetéről beszél. 46 Az évek során változott a konferenciát és szónokversenyt meghirdető szervezeti egység neve az egyetemi szervezeti átalakítások miatt: 1999-2002 között az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, 2002-2007 között az ELTE BTK Főiskolai Magyar Nyelvtudományi Tanszéke (2003. szeptember 1-jétől az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának Magyar Nyelvtudományi Tanszéke az
18
társadalom a retorikában konferenciát, valamint az országos egyetemi-főiskolai Kossuth-
szónokversenyt. Hosszú távra terveztek, már az első versenyfelhívásban közzétették, hogy
a konferenciákat a jövőben tematikusan szeretnék megtervezni.47 Céljuk volt, hogy
újraértelmezzék a retorikát, meghatározzák a feladatát, megkeressék a helyét modern
világunkban és a nyelvtudomány sok régi és új diszciplínája között48; felkészítsék a
fiatalokat a közéleti, szakmai, pedagógiai szerepekre; emeljék komplex nyelvhasználatuk
színvonalát, mindezt hagyománnyá tegyék49; segítsék a középiskolában és a
felsőoktatásban a retorika tanítását, retorikai műhelyeket teremtsenek.
Munkánkban abból a szükségletből indultunk ki, amelyet ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA
fogalmazott meg 2004-ben: „szükség volna a publikált beszédek és a videofelvételek
elemzésére annak érdekében, hogy a versenybeszédek segítségével megállapítsuk korunk
igényeit, s a retorikai jelenségekre, friss, mai és a szó szoros értelmében fiatal példákat
tudjunk adni”.50 Értekezésünkkel tehát hiány kielégítésére vállalkozunk, valamint
hipotéziseink igazolására azzal a megszorítással, hogy az értekezés keretei között csak a
publikált beszédek elemzését végezhettük el, elsősorban az írott és az elhangzott beszédek
vizsgálatának eltérő módszerei miatt, másodsorban terjedelmi okokból. Arra vagyunk
kíváncsiak, hogyan érveltek a Kossuth-szónokversenyen szónokló magyar fiatalok (a
határon túliak is) 1999−2013 között, azaz milyen az Y és a Z generáció szónokainak az
érvelési eszköztára és érvelésének természete. Arra is választ adunk, mit tehetnek a
pedagógusok annak érdekében, hogy a mai fiatalok érvelése hatékonyabb legyen. A
kutatás és eredménye különösen a gyakorlati érvelést vizsgálók és az anyanyelv-
pedagógusok számára nyújthat fontos felismeréseket, amelyeket beépíthetnek az érvelés
tanításának módszertanába. Célunk még a retorikai tehetséggondozás értékeinek,
eredményeinek bemutatása, ezáltal megerősítése is. ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi Főiskolai Tanszéke nevet kapta), 2008-ban az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszéke, 2009-2013 között a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, amely társszervezeti egységként már 2004-től szerepel. Az évek múlásával társszervezők is megjelentek a főszervező mellett: 2000-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az Anyanyelvápolók Szövetsége, 2003-ban egyszeri alkalommal az ELTE Fonetikai Tanszéke, 2009-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata, 2013-ban a Rákóczi Szövetség. A rendezvény alapítói: Grétsy Lászó és Adamikné Jászó Anna. Grétsy László kolléganőjét, Adamikné Jászó Annát az egész rendezvénysorozat megálmodójaként nevezte meg egy alkalommal (RÚR 2001: 170). Adamikné Jászó Anna munkájáért 2008-ban átvehette az Év Nyelvművelője díjat (SZILASSY 2010). A két főszervező mellett megjelentek a társzervezeti egységek vezetői is: 2003-ban Gósy Mária tanszékvezető, 2004-2008 között Kiss Jenő intézetvezető egyetemi tanár, 2009-2013 között Juhász Dezső intézetigazgató egyetemi tanár, 2009-2013 között Balázs Géza tanszékvezető egyetemi tanár, 2009-2013 között Raátz Judit főiskolai tanár, 2013-ban Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. 47 RÚR 2000. Függelék 48 i. m. 7. 49 i m. 219. 50 RÚR 2004: 18.
19
1.2. Anyag és módszer
„…ha egyetlen Cicerót vagy Kossuthot vagy Deákot
adnak majd ezek a versenyek országunknak,
már megérte. Nem is beszélve arról a tapasztalatról,
melyet mi, tanárok nyerünk, s átadhatunk tanítványainknak,
a következő nemzedékeknek”51
A. Jászó Anna
Népszerű kutatási téma az Y és a Z generáció vizsgálata. Ennek az egyik
magyarázata az lehet, hogy míg a kutatók az idősebb generációk között folytatólagosságot
észleltek sok tekintetben, manapság inkább szakadozottságról beszélnek a generációk
között, és ennek okai, valamint megnyilvánulási formái vizsgálatra sarkallják őket. Persze
az ún. generációs szakadék problémája régóta ismert jelenség.
A generációk egymástól való elhatárolása nehéz, mert sokféle számítással
találkozhatunk a szakirodalmakban. Például az Y generációhoz általában az 1976–1995
között, mások az 1982 után születetteket sorolják.52 A generációk egymástól való
elkülönítésének az egyik alapja az internettel való találkozásuk. KULCSÁR ZSOLT Az
integratív e-learning felé című e-bookjában a Generációk című ábrán53 (1. ábra) a 20–21.
században született digitális generációkat mutatja be. A bal oldalon látható ember
természetes mivoltában jelenik meg, jobb oldalon fent azonban egy gépember képét
láthatjuk, amelyből arra következtethetünk, hogy a jelenlegi negyedik kommunikációs-
technológiai korszakban szinte mindent áthat a számítógépesítés, a gépember is ezáltal kel
életre. A veterán generációtól a Z generációig mindenkinek meghatározza az életét a
számítógépes környezet, csak más-más mértékben.
51 RÚR 2004: 19. 52 TARI 2010: 23. 53 KULCSÁR é. n. 9. http://crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-integrativ-e-learning-fele.pdf (2015. július 25.)
20
1. ábra
KULCSÁR ZSOLT: Generációk
Míg az első Kossuth-szónokversenyt a pedagógusképző intézmények nappali
tagozatos hallgatói számára hirdették meg, a második versenybe már bekapcsolódhattak a
joghallgatók és a 18-30 éves fiatalok is. Tehát 2000-től az 1969-1981 között született
fiatalokat (az X és Y generáció tagjait) invitálták a versenyre. 2002-2013 között összesen
negyvenkilenc középiskolás diák versenyzett a 18-30 év közöttiekkel. Ők zömében az Y
generáció tagjai. A 2014-es rendezvényre már benevezhettek a Z generáció tagjai is, akik
abban az évben betöltötték a tizennyolcadik életévüket. A verseny életében eltelt másfél
évtized alatt tehát generációváltás következett be, bár a legtöbb versenyző az Y
generációba tartozott a vizsgált időszakban. A versenyzők összlétszáma a másfél évtized
alatt hatszáznyolcvanöt fő volt. Évente huszonöt-hatvanegy fő között mozgott, ahogy ezt a
2. ábra mutatja. 2006 után azonban csökkent a létszámuk. Ezt azzal magyarázzuk, hogy
2006-ban a 18-31 éves hallgatók létszáma országosan több mint negyvenötezer fővel
csökkent.54 Kevesebb hallgatói létszám esetén pedig kisebb az esélye a pedagógusnak,
hogy versenyzésre alkalmas szónokjelöltet találjon. Tehát a hallgatói létszám csökkenése,
hatással van a versenyeztetésre, a tehetséggondozásra. A versenyzők összlétszáma azonban
kiemelkedő a retorikai tehetséggondozás szempontjából. Maga a műfaj pedig hiánypótló az
anyanyelvi versenyeket figyelembe véve.
54 BERDE 2013. 91: 1. 64. http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2013/2013_01/2013_01_057.pdf 2013. (2015. szeptember 4.)
21
2. ábra
Az országos egyetemi-főiskolai Kossuth-szónokverseny versenyzőinek létszáma
1999−2013 között
Az 1999−2013 között megrendezett szónokversenyekre a fiatalok nyolcvanöt
intézmény képviseletében harminchárom magyar, nyolc romániai, három szlovákiai, két
szerbiai, egy ukrajnai és egy csehországi településről érkeztek. A legtöbb versenyző
(harminc-ötven fő között) egy magyar (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és egy határon
túli magyar egyetemről (Babes-Bolyai Tudományegyetem) érkezett. Ezeknek az
intézményeknek a hallgatói nyerték a legtöbb díjat. Voltak olyan intézmények, amelyek
mindegyik versenyen képviseltették magukat, esetleg egy-két kivétellel.55 Ezek részletes
bemutatását A versenyzők létszáma és az általuk képviselt intézmények című 1. melléklet
tartalmazza.
Másfél évtized alatt százhetvenkettő felkészítő tanár, szakember működött közre az
ifjú szónokok kinevelésében. Ennek részleteiről a Felkészítő tanárok és versenyzőik
létszáma című 2. melléklet tájékoztatja a Kedves Olvasót. A kiemelkedő létszámú
(tizenhat-negyvenegy fő) diákot versenyeztető tanárok nevét illőnek tartjuk itt
megemlíteni: Aczél Petra (negyvenegy fő), Zs. Ambrus Ágnes (huszonkét fő - határon
túli), Szitás Benedek (tizenkilenc fő), Jancsó Miklós (tizennyolc fő - határon túli).
55 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Károli Gáspár Református Egyetem, Konstantin Filozófus Egyetem, Miskolci Egyetem, Nyíregyházi Főiskola, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Protestáns Teológiai Intézet, Újvidéki Egyetem, Ungvári Nemzeti Egyetem
22
Az országos szónokverseny kétfordulós. Először az előre megadott kötelező
témában elkészített beszédet (maximum hat perc) kellett papír nélkül elmondani. A
második versenynapon pedig a rögtönzött beszédek (maximum három perc) hangzottak el.
1999-ben még az előre megírt beszédet két változatban (pró és kontra) kellett elkészíteni, s
a helyszínen sorsolták ki, hogy a versenyzőnek melyiket kell elmondania. A továbbiakban
csak egy változatot kellett készíteni, s azt adathordozón a szerkesztők számára eljuttatni,
hogy A régi-új retorika című konferenciakötetekben (a továbbiakban RÚR) közzétehessék.
Kezdetben csak a legjobbnak tartott beszédeket publikálták, 2002-től már minden
versenyző beszédét. A tizenöt kötetben összesen hatszázharminchat szónoki beszédet
találunk (3. ábra). Ezt a kincsesbányát szeretnénk vizsgálatunk során feltárni.
3. ábra
A régi-új retorika könyvsorozatban közölt szónoki beszédek száma
A versenyzők maguk határozták meg, hogy kötelező beszédüket milyen
közönségnek szánták: politikusoknak, minisztériumi tisztviselőknek, szülőknek,
kortársaknak stb. 2002-től sajátos szituációt is választhattak, amelyet a beszéd megkezdése
előtt közölniük kellett. 2011-től kérték a versenyzőket, hogy határozzák meg az általuk
elmondott beszéd fajtáját (törvényszéki, tanácsadó, bemutató) és a szituációt, és előre
közöljék a zsűrivel és a közönséggel, de ezt elenyésző létszámban tették meg. Úgy
érezzük, szükséges lenne ezt határozottan számon kérni a zsűrinek, mert a szónoki
beszédekben a retorikai szituáció elemzése során rádöbbentünk, hogy több szónok nem
tudta kit és miről akart meggyőzni. Valamint többen nem is a kiírt beszédtémát avatták
üggyé, hanem másról beszéltek vagy éppen magánjellegű, nem a nyilvánosságra tartozó
23
beszédet mondtak. Hangsúlyoznunk kell, hogy a versenyszituáció nem igazi szónoki
helyzet, mert a szónok a retorikában való jártasságát szeretné bizonyítani, nem az
igazságról akar meggyőzni; a hallgatóságban pedig ott ül a zsűri, amely „vizsgáztatja” a
szónokot. A lényeg azonban az ókortól napjainkig változatlan: az egyik fél bizonyítani
szeretne, a másik fél pedig nyitott ennek befogadására.
A következőkben felsoroljuk a kötelező beszédek témáit56, hiszen az ezekre
reflektáló írott beszédeket vizsgáljuk. A legtöbb versenytéma klasszikus magyar költőktől,
íróktól származott, míg 2013-ban egy kortárs magyar költő verssorai sarkallták beszéd
megírására a fiatalokat. Emellett egy-egy gondolkodó, politikus, író, kritikus papírra vetett
sorai is életre keltek az aktualizálással. Egy szólással (családban marad) kombinált kérdés
mai magyar társadalmi problémát érintett. Úgy véljük, a témákból az utókor következtetni
tud majd arra, hogy a 21. század elején milyen kérdések foglalkoztatták az értelmiséget,
miben láttak veszélyt, fenyegetettséget, mi okozott problémát az embereknek, köztük az Y
és a Z generációnak.
A kötelező beszédtémák:
1. verseny: Szükséges-e a harmadik évezredben a retorika?
2. verseny: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” (Vörösmarty Mihály: Gondolatok a
könyvtárban)
3. verseny: „Mi az, mi embert boldoggá tehetne?/ Kincs? hír? gyönyör?...” (Vörösmarty
Mihály)
4. verseny: A hölgyek „játszva többet tehetnek, mint küzdve mi; ők egy körtánccal a
magyar táncot, egy dalocskával a magyar népdalt, egy beszélgetéssel a magyar nyelvet
divattá tehetik. Divat hatalmasabb, mint logika.” (Kossuth Lajos: Hivatás. Pesti Hírlap,
1841. február 17.)
5. verseny: „Változik a világ: gyengül, ami erős,/ És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt”
(Arany János: Toldi estéje)
6. verseny: „Magyar vagyok. Mi mostan a magyar…” - Európában? (Petőfi Sándor:
Magyar vagyok)
56 A verseny kezdetétől KOLTÓI ÁDÁM főiskolai docens (ELTE) válogatta össze és kínálta föl a zsűri számára a szónokversenyek témajavaslatait. A zsűri ezek közül választott. Azokat a témákat, amelyeket nem választottak, KOLTÓI ÁDÁM közzétette a 2009-es konferenciakötetben (RÚR 216-222). Segítségként ajánlotta a tanároknak, felkészítőknek, leendő versenyzőknek, „mindazoknak, akik rétori szárnyaikkal próbarepülésekre készülnek” (i. m. 216).
24
7. verseny: „asszonyférfi…, férfiasszony…/ Kicsaptál lágy nemedből” (Kisfaludy Sándor:
A boldog szerelem) Milyen (legyen) a nő szerepe – ma?
8. verseny: „Minden órádnak leszakaszd virágát; S élj az idővel!” (Berzsenyi Dániel:
Barátomhoz)
9. verseny: „Csendesen, feltűnés nélkül halt meg a magánügy, a világ egyre növekvő
robaja közben” (Bálint György: A magánügy halála) - Közügyünk a magánügy?
10. verseny: A családban marad - a jövőnk?
11. verseny: „miért nő a fü, hogyha majd leszárad?/ miért szárad le, hogyha újra nő?” - S
így van értelme? (Babits Mihály: Esti kérdés)
12. verseny: „Ha mindig csak megértek, hol maradok én?” (Szabó Lőrinc: Az Egy álmai) -
Hol vannak az együttérzés, a türelem, az önfeladás határai?
13. verseny: Van igazság? - „Az igazság kutatása súlyos erőfeszítést követel tőlünk, s ha
megtaláltuk, még súlyosabbat ró ránk.” (Francis Bacon: Az igazságról, első esszé)
14. verseny: Ellenfelem van, tehát én is ellenfél vagyok…/ Hogyan lehet meggyőzni vagy
legyőzni - önmagamat is?
15. verseny: „Az egész világ egy linkgyűjtemény,/ az emberek, a tárgyak benne linkek”
(Varró Dániel) - Hálózatok rabságában élünk?
A fiatal szónokok munkáját a verseny meghirdetői és támogatói (lásd A Kossuth-
szónokversenyek támogatói című 3. mellékletet) sokféle díjjal honorálták. Az I-III.
helyezés mellett a zsűri különdíjakat is kiadott. 2005-től a legjobb női versenyző
megkaphatta a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége által alapított Gulácsy Irén-díjat; a
legszebben beszélő versenyző pedig a Magyar Rádió díját. 2006-tól a legjobb határon túli
versenyzőnek a Rákóczi Szövetség ítélt oda díjat; az ë hang ejtéséért és a helyes beszédért
pedig a Bárczi Géza Alapítvány. 2010-től a Leghumorosabb szónok díját is megkaphatta
egy-egy versenyző. 2011-től a leggazdagabb szókincsű szónokot a Tinta Könyvkiadó
díjazta, a leghatásosabb beszédért a Kossuth Szövetség; a legjobb szerkezetű beszédért
pedig a Chronos Kiadó díját lehetett elnyerni. Vizsgálatunkat a díjazott és a nem díjazott
beszédekre egyaránt kiterjesztettük, a retorikai jelenségekre közöltünk példákat díjazott és
nem díjazott beszédekből is. A beszédek szerkezeti vizsgálatában figyelembe vettük, hogy
a legjobb szerkezetű beszédeket a Chronos Kiadó díjazta. A 3.6. alfejezetben
megvizsgáltuk, miért jó szerkezetűek ezek a beszédek.
A száznyolcvannégy díjazott versenyzőről (lásd a Díjazott versenyzők című 4.
mellékletet) elmondható, hogy közülük többen évről évre megjelentek a versenyeken,
25
kamatoztatva az előző versenyekre való felkészülésben, szónoklásban megszerzett
tapasztalataikat. Voltak, akik többször is nyertek díja(ka)t, névsorukat lásd a Többször
díjazott versenyzők című 5. mellékletben. Az érvelés és a stílus vizsgálatát javarészt
ezeknek a versenyzőknek a beszédeire terjesztettük ki, mert azt feltételeztük, hogy a
tapasztalatszerzés, az ismeretek elmélyülése, begyakorlottsága megmutatkozik a
beszédükön.
A zsűri munkájában tizenhét fő vett részt másfél évtized alatt. Névsorukat A zsűri
tagjai 1999-2013 között című 6. melléklet tartalmazza. Értékelő munkájukat a verseny
kezdete óta azonos szempontok alapján végezték: „a szöveg tartalma, tudása, hangosítása,
előadása, az előadó magatartása”. Mindegyik szempontra tíz, összesen ötven pontot
lehetett adni.57
A rendezvények dokumentumait a szervezők-szerkesztők a már említett A régi-új
retorika című könyvsorozatban tették közzé évről évre, hogy a nyomtatott betű révén
minél szélesebb közönséghez eljuthasson az üzenete, ezáltal a hatása megsokszorozódjék.
Szép hagyomány, hogy az egymást követő rendezvényen ismételten részt vevő versenyzők,
felkészítő tanárok ajándékba kapták az előző konferencia és szónokverseny anyagát
tartalmazó kötetet. A kötetek többségében az alábbi sorrendben megszerkesztett
fejezetekkel találkozunk: szerkesztői előszó; megnyitó beszéd58; köszöntő59; A retorika a
társadalomban - a társadalom a retorikában konferencia előadásai; tanulmány(ok); az év
beszéde(i); a Kossuth-szónokverseny beszédei; a versenyzők beszédének elemzése;
tanulságok és kitekintések vagy zárszó tanulságokkal vagy zárszó; függelék, később a
verseny dokumentumai címmel.
A kötelező, többségében díjazott beszédek retorikai elemzésére a szervezők ötven
szakembert kértek föl az évek során. „…A tanulmányok és az elemzések íróiból, a
57 RÚR 2000: 7. 58 (Meg)nyitó beszédet mondtak: Dr. Pokorni Zoltán oktatási miniszter (1999-2000; 2001-ben a Fidesz elnöke); Dr. Németh András, az ELTE TFK főigazgatója (1999-2002); Dr. Druzsin Ferenc, az ELTE rektorhelyettese (2001-2003, 2004-2005 között rektori tanácsadóként); Dezső Tamás, a BTK dékánja (2006-2008, 2013); Juhász Dezső, a BTK intézetvezető egyetemi tanára (2009); Orlovszky Géza, a BTK dékánhelyettese (2009-2010; 2013); Károly Krisztina, a BTK dékánhelyettese (2011-2012). 59 Köszöntőt mondtak: Kiss Jenő, a BTK intézetvezető egyetemi tanára, A. Jászó Anna tanszékvezető főiskolai tanár (2003); Déri Balázs, a BTK dékánhelyettese (2004); Kiss Jenő, a BTK intézetvezető egyetemi tanára (2005-2007); Juhász Dezső, a BTK intézetvezető egyetemi tanára (2008-2013).
26
versenyzők felkészítőiből… felállt egy retorikai kutatócsoport…”.60 A csoport azon
tagjainak névsorát, akik tíz-tizenöt éven keresztül elemeztek, érdemesnek tartjuk e helyen
is felsorolni: ROZGONYINÉ MOLNÁR EMMA, SZIKSZAINÉ NAGY IRMA, KOLTÓI ÁDÁM, L.
ACZÉL PETRA, V. RAISZ RÓZSA, R. TOMA KORNÉLIA, SZITÁS BENEDEK, ANTAL SÁNDOR. A
szónoki beszédeket elemző tanárok című 7. mellékletben kollégáik névsora is olvasható. A
mellékletből kitűnik, hogy az elemzés munkafázisában is megjelent egy fiatalabb
generáció, amelynek tagjai a tapasztalt kollégáktól megtanulva a retorikai elemzést,
párhuzamosan végzik velük a feladatokat.
A kötetekben közölt előre megírt szövegek és azok elemzései kitűnő alapanyagai a
retorikai vizsgálatnak, és eredményeket szolgáltatnak az elmélet és a gyakorlat számára
egyaránt. Ugyancsak hasznosak lehetnek a versenyről készített videofelvételek.
Arisztotelész Rétorika című munkájában ugyanis hangsúlyozta, hogy „e beszédek stílusa a
szónoki emelvényhez illik; ezért ha a szónoki előadásra szánt beszédet megfosztják az
előadás körülményeitől, nem fejti ki sajátos hatását, és együgyűnek tűnik”.61 A felvételek
által tehát lehetővé válik, hogy az utókor az előadás körülményeit is megvizsgálhassa,
összevethesse a versenyzők előre megírt és a közönség előtt elmondott beszédét stb.
Megfigyelhető, hogy korábban az elemzők csak elvétve támaszkodtak a videofelvételekre
(pl. ERDEI IVÁN, Benedek Fülöp beszédének és előadásának kommunikációs elemzése62),
2012-től azonban egyre többen fölhasználták az elemzés során, sőt például FERCSIK
ERZSÉBET csak a videofelvétel alapján elemezte Lestyán Attila (II. helyezett,
Közönségdíjas, a Leghumorosabb szónok díja) beszédét: „Az alábbiakban az élőszóban
elhangzott, rövidebb változattal foglalkozom.”63 Felmerülhet a Tisztelt Olvasóban a
kérdés, hogy miért szükséges egy doktori disszertációt szentelni A régi-új retorika
sorozatban publikált versenybeszédek elemzésére, ha abban a beszédek egy részét már
elemezték. Azt válaszolhatjuk, hogy egyrészt azért, mert az elemzések nem egységes
szempontok szerint készültek, másrészt azért, mert nem mindegyik beszédet elemezték
szakemberek, harmadrészt azért, mert minden elemző arra a beszédre fókuszált, amelynek
elemzését feladatul kapta, ezért áttekintő, összegző elemzés64 eddig nem született.
60 ADAMIKNÉ JÁSZÓ, RÚR 2004: 18. 61 1413b 62 RÚR 2000: 124-6. 63 RÚR 2013: 131. 64 Tanulmányok, amelyek a verseny idején születtek és részeredményeket mutatnak be: FERCSIK ERZSÉBET, A bevezetésről a kommunikációs funkciók szempontjából a régi és új retorikák alapján (RÚR 2001: 177-186); VERBÁSZI JUDIT, Szóképek a versenybeszédekben (In: RÚR 2005: 89-106); NAGYNÉ MARKÓ JULIANNA, “A megjelenéstől a levonulásig” (Észrevételek az eddigi szónokversenyek előadóiról) (In: RÚR 2008: 37-41).
27
A Kossuth-szónokverseny jelentősége abban áll, hogy a mai fiatalok retorikai
tehetséggondozását nagy létszámban és országos, Kárpát-medencei hatósugárban
biztosítja. Másfél évtizede motiválja a köz- és felsőoktatásban tanulókat és tanáraikat,
oktatóikat, hogy foglalkozzanak a retorikaelmélettel, és ismereteiket alkalmazzák a
gyakorlatban. 1999-2013 között a szónokverseny szervezői, a retorika konferencia előadói,
a szónokló versenyzők, a felkészítő tanárok, a zsűri, a díjazott versenyzők beszédeit
elemző tanárok, a támogatók több mint ezren járultak hozzá a retorikai hagyomány
megőrzéséhez és a retorikai gyakorlat megújításához.65
A vizsgálat során alkalmazott módszereink, eljárásaink:
Anyaggyűjtés A régi-új retorika könyvsorozat első–tizenötödik kötetéből.
Értekezésünkben, - ahogy korábban megfogalmaztuk - az írásbeli és a szóbeli szövegek
vizsgálatának eltérő szempontjai, módszerei miatt, valamint terjedelmi okokból csak a
kötelező témából előre megírt szövegváltozatot vizsgáljuk. A teljes vizsgálandó korpusz a
tizenöt kötetben közölt hatszázharminchat beszéd. Ezekre a dolgozatban „RÚR évszám:
oldalszám” megjelöléssel hivatkozunk. Az elemzett beszédek szerzőit megneveztük, és
amennyiben helyezést értek el és díjat kaptak, azt is feltüntettük.
A retorikai jelenségek vizsgálata mennyiségileg eltérő mintán zajlott. Ezt
rögzítettük az egyes vizsgálati szempontoknál A vizsgálat tárgya és célja fejezetcím alatt.
Az eltérő mennyiségű mintavétel oka elsősorban a megvalósíthatóság és a terjedelmi
kötöttség. Míg egyes szempontok vizsgálata reálisan, pontosan elvégezhető volt mind a
hatszázharminchat beszédben (pl. a retorikai szituáció), más szempontok vizsgálatánál ez a
követelmény csak kisebb mintán volt megbízhatóan teljesíthető. Például a szerkezeti
vizsgálatot százötvennégy beszéden, a tizenöt kötetben publikált beszédek 24%-án
végeztük el. A RÚR-sorozat első-ötödik. kötetében található száznyolcvanhat beszédet
átvizsgálva (a teljes minta 29,2%-a) állapítottuk meg, hogy a mai fiatal szónokok ismerik
az egyén és a társadalom életében fontos értékeket, és azok ápolására, őrzésére buzdítják
hallgatóságukat. Az érveléstechnika és a stílus vizsgálatát hatvankét szövegre, a
versenyekre többször visszatérő és többször díjazott versenyzők beszédeire korlátoztuk,
valamint további hét díjazott beszédre, amelyekről korábban elemzést készítettünk a RÚR
kötetek számára (összesen a teljes szövegminta 10,8%-a). Azt feltételeztük, hogy ezek a
65 Részletes kifejtése: TOMA, 2014.b 14-26.
28
beszédek megfelelő mennyiségűek és minőségűek e sokrétű és bonyolult szempontsor
szerinti vizsgálathoz.
Az adatok mennyiségi feldolgozásához, számszerűsítéséhez (lásd mellékletek),
statisztikai módszert alkalmaztunk. Ezáltal erősíteni kívántuk a szövegek elemzéséből
levonható következtetések hitelét.
Az adatokból készített ábrákat és táblázatokat mondanivalónk hitelesítésére és
szemléletesebbé tétele céljából készítettük.
Minden fejezet élén kijelöltük a vizsgálat anyagát és célját, a végén pedig
összegeztük a legfontosabb megállapításokat.
A retorikai elemzési módszert ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA szempontrendszere66
alapján alkalmaztuk.
Munkánkban díjazott és nem díjazott szónokoktól egyaránt közöltünk helyes és
hibás példákat a retorikai jelenségekre.
Örömteli, hogy szép számban vannak anyanyelvi versenyek, amelyeket évek,
évtizedek óta meghirdetnek.67 Ezek sorába illik az a retorikai rendezvény is, amelyet az
előzőekben bemutattunk. Korábban már néhányan összefoglalták a szónokversenyek
részeredményeit, például ACZÉL PETRA Kossuth retorikai konferencia és szónokverseny.
1999. november 12–13. és MÁTHÉ DÉNES Egyéniség a közéletben című írásukban. A
rendezvény életében eltelt hosszabb idő − másfél évtized − azonban most bennünket
ösztönzött arra, hogy vizsgálódjunk.
1.3. Hipotézisek
Hipotéziseinket az Y és a Z generáció szövegalkotási képességét vizsgáló
szakirodalmakra68, valamint személyes tapasztalatainkra alapozva fogalmaztuk meg.
Tapasztalatainkat az alábbiakból nyertük: a/ tanítványok felkészítése az országos Kossuth-
szónokversenyekre; b/ a versenyeken való személyes jelenlét, a szónoklatok meghallgatása;
c/ A retorika a társadalomban - a társadalom a retorikában konferenciákon való részvétel;
d/ A régi-új retorika sorozat köteteinek olvasása, retorikai elemzések készítése és
publikálása; e/ retorika tantárgy tanítása főiskolai hallgatóknak.
66 KMR 496–8. 67 SZILASSY 2010. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=279 (2014. január 16.) 68 KÁDÁRNÉ FÜLÖP 1990; MOLNÁR 1996, 2000, 2009; HORVÁTH 1998; PÁLA 2003; FORGÁCS A. 2004; VERBÁSZI 2005; VALLENT 2008, NAGY ZS. 2009a, 2009b; MAJOR 2011a, 2011b; SIMON 2014; SZILASSY 2014.
29
A fentiek alapján az alábbi hipotézisek igazolására irányulnak vizsgálataink:
1. A retorikai szituáció elemeit kevés fiatal szónok tudatosítja magában. A szónokok
egy része nem jelöli ki sem a saját, sem hallgatósága szerepét a retorikai
szituációban. Ez károsan befolyásolja a beszéd minőségét (szerkezetét és stílusát,
hatékonyságát stb.).
2. A szónok a beszéd szerkezetével is érvel69, ha beazonosítja a képviselt ügy
milyenségét, tudatosan megválasztja a beszédfajtát, tekintettel van az ezeknek
megfelelő szerkezetre. Ezek hiányában a beszéd sérül, nem lehet elég hatékony. Az
Y és Z generációs szónokok egy része beszéde szerkezetével is érvel.
3. A mai fiatalok beszédében belső és külső érveket, speciális és általános
érvforrásokat egyaránt találunk. Oktatásuk-nevelésük jellegéből adódóan
valószínűleg gyakran hivatkoznak maximákra, tekintélyekre, érveiket többségében
a körülményekből és a viszonyokból merítik. A fiatalok érvei leggyakrabban
adatokat és állításokat tartalmaznak (l. TOULMIN érvelési modelljének
összetevői70), ezek azonban sokszor nem kapcsolódnak egymáshoz. A legtöbb
érvelési hibát a gondolkodási műveletek nyelvi megfogalmazása okozza.
4. A fiatal szónokok a jelenlévőség lehetőségei közül nyelvi képeket (leggyakrabban
szóképet és hasonlatot) és alakzatokat használnak gyakrabban. A többi lehetőség
ritka a beszédekben.
5. A választott stílusregiszter általában illik a szituációhoz (illőség elve), megfelel a
feladatnak, és a szónok következetesen végigviszi a szövegen. Előfordulhat
kódkeveredés a beszédekben. A nyelvhelyesség jó. A mondatszerkesztés a mai
köznyelvi, diáknyelvi mintákat követi.
6. A fiatal szónokok tisztában vannak a társadalom és az egyén életében fontos
értékekkel. Ezeket megnevezik és érvelnek mellettük beszédeikben.
69 KMR 303. 70 i. m. 241.
30
2. A retorikai szituáció a mai fiatalok szónoki beszédében71
2.1. A vizsgálat tárgya és célja
Ebben a fejezetben első hipotézisünk igazolására vagy elvetésére irányuló
vizsgálatot mutatjuk be. Áttekintjük, hogyan értelmezték a retorikai szituációt a klasszikus
és a modern retorikákban, majd ezek közül kiemeljük és bemutatjuk LLOYD BITZER
meghatározását72, amelyet mi is elfogadunk. Megvizsgáljuk, hogy a 18–30 év közötti
fiatalok figyelembe vették-e a beszéd elkészítése során a BITZER által megnevezett három
elemet [1. szükséglet (ang. exigence); 2. hallgatóság (ang. audience); 3. kényszerek (ang.
constraints)73], s ha igen, akkor mi(k) igazoljá(k) ezt a beszédükben. A vizsgálat a teljes
korpuszra, a RÚR első tizenöt kötetében publikált hatszázharminchat szónoki beszédre
irányult.
2.2. A retorikai szituáció a klasszikus és a modern retorikákban
A retorikai szituációt, a szónok tevékenységét meghatározó, befolyásoló helyzetet
már felismerték az ókorban. Illőségnek (gr. kairos, l. aptum) vagy a tárgyszerűség elvének
(gr. preopon, l. decorum) nevezték. Belső (esztétikai, stílusbeli) és külső (a körülmények
megkívánta személyi és tárgyi) illőséget különböztettek meg. A külső illőséggel
azonosították a retorikai szituációt.74 „Az illőség elve azt mondja ki, hogy a szónoknak
alkalmazkodnia kell közönségéhez, tárgyához, saját egyéniségéhez, de úgy, hogy mindig
érthető legyen, s mivel a szituáció úgy kívánja, beszélhet egyszerűen is, de igényes
köznyelven, a nyelvhelyesség szabályait betartva.”75
Arisztotelész a beszélő-tárgy-hallgató által meghatározott helyzetnek tekintette a
retorikai szituációt, amelyben a beszéd létrejöhet. „A beszéd három dologból áll össze: a
beszélőből, amiről beszél, és akihez beszél; a beszéd célja az utóbbira irányul, azaz a
hallgatóra.”76 „A filozófus” az említett három tényezőt figyelembe véve fogalmazta meg,
hogy „illő lesz a stílus, ha megfelel az érzelmeknek és a jellemeknek, és arányos a
tárggyal”.77 A szónoki beszéd fajait (tanácsadó, bemutató, törvényszéki) a szituációk
különbözősége alapján különítette el egymástól. Cicero a négy stíluserény (világosság,
71 TOMA 2015.b 33-55. 72 BITZER 1968: 1. 5-6. 73 i. m. 6-8. 74 RL, 2010: 1032. 75 A. JÁSZÓ, RÚR 2007: 119. 76 Arisztotelész, Rétorika 1358b 77 i. m. 1408a
31
nyelvhelyesség, ékesség, illőség) egyikeként említette az illőséget, amellyel kapcsolatban
megfogalmazta, hogy nem „felel meg egyetlen stílusnem minden ügynek, sem a
hallgatónak, sem a személynek, sem az időnek. […] A művészet és a természet dönti el,
hogy minden dologban mit lehet csinálni, hogy az illő legyen; ám azt, hogy mikor mi illik,
a bölcs belátás.”78 Quintilianus az illőséget tekintette a legszükségesebb stíluserénynek.
„…A szónoklat díszítése változatos és sokféle, és mindenhez más illik, azonban ha nincs
összhangban a témával és a szereplőkkel, nemcsak nem ékesíti a beszédet, hanem
egyenesen elrontja, és hatását az ellenkezőjére fogja fordítani. […] …kizárólag az beszél
illően, aki nemcsak arra vigyáz, hogy mit fejteget, hanem arra is, hogy mi illik.”79
A modern retorikakutatók közül az amerikai LLOYD F. BITZER adta a retorikai
szituáció legkidolgozottabb meghatározását A retorikai szituáció című esszéjében, 1968-
ban. Szerinte „a retorikai szituációt úgy lehet meghatározni, mint személyek, események,
dolgok komplexumát és viszonyokat, amelyek aktuális vagy potenciális szükségletet
alkotnak, amely teljesen vagy részben megszüntethető, ha a beszéd, beavatkozva a
szituációba, úgy kényszerítheti ki az emberi döntést vagy cselekvést, hogy a szükséglet
jelentős módosulását idézi elő”.80 A retorikai szituáció sajátosságai még:
a) „A retorikai beszéd egy szituációra adott válaszként jön létre.
b) A beszéd a szituációtól kapja meg retorikai jellegét mint válasz egy kérdésre, vagy
mint megoldás egy problémára.
c) A retorikai szituáció a retorikai beszéd szükségszerű feltételeként létezik.
d) Sok kérdés és probléma marad megválaszolatlanul és megoldatlanul,
hasonlóképpen sok retorikai szituáció keletkezik és múlik el anélkül, hogy
megnyilatkozásra késztetne.
e) A szituáció akkor retorikai, ha szükségessé tesz és felhív egy beszédre, amely képes
részt venni a szituációban, és ezáltal megváltoztatja annak jellegét.
f) A beszéd annyiban retorikai, amennyiben illő válaszként funkcionál arra a
szituációra, amely igényli és életre hívja.
g) Végül a szituáció kontrollálja a retorikai választ olyan értelemben, ahogyan a
kérdés kontrollálja a választ.”81
78 CÖM 444. 79 Szónoklattan 709-710. 80 BITZER, i. m. 6. 81 i. m. 5-6.
32
BITZER elmélete nagy hatással volt retorikaelmélettel foglalkozó kortársaira.
Többen kritizálták materialista felfogását, amelyben a szituáció valós, objektív, történeti
esemény, például KENNETH BURKE (1962/ 1969); RICHARD VATZ (1973); ALAN BRINTON
(1981); CAROLYN R. MILLER (1994). MILLER például feltételezte, hogy „ha a retorikai
szituáció nem materiális és objektív, hanem interszubjektív és szociális viszonyfogalom,
akkor a szükséglet sem az anyagi körülményekből következik, hanem a szociális tudás egy
formája, amely a célok, események, érdekek és tárgyak kölcsönös és összefüggést teremtő
értelmezéséből fakad”.82
A magyar retorikákban 2000 előtt ritkán tűnt fel a retorikai szituáció kifejezés.
Amennyiben mégis, a kommunikációból kiindulva határozták meg. VÍGH ÁRPÁD
kommunikációs alaphelyzetnek tekintette (vö. Arisztotelész), „amely minimálisan
feladóból (beszélőből), üzenetből (beszédből) és címzettből vagy befogadóból
(hallgatóból) áll, és amelyben a beszélő arra törekszik, hogy beszédével valamilyen hatást
gyakoroljon a hallgatóra, közelebbről valamilyen meggyőződést alakítson ki benne”.83 Ezt
a meghatározást emelte be retorikai tankönyvébe84 majdnem húsz évvel később GÁSPÁRI
LÁSZLÓ. WACHA IMRE a beszéd tárgyát, a megnyilatkozás eszméjét tárgyalva fogalmazta
meg, hogy „a szónoki, közéleti megnyilatkozás tulajdonképpen nem más, mint a valóság
egy-egy jelenségére, kérdésére vonatkozó gondolatok – partnerhez, a beszédhelyzethez és
még sok egyébhez illően – célszerű elrendezésben történő kifejezése.”85 SZÁLKÁNÉ
GYAPAY MÁRTA is kommunikációs helyzetként definiálta a retorikai szituációt: „a szónok
az üzenet küldője, a hallgatóság az üzenet vevője, aki azonban maga is küldhet verbális és
nem verbális jeleket a szónoknak. Amiről a szónok beszél, az a valóság egy része, és a
módszerek, amelyeket a meggyőzésben felhasznál, a kommunikációs stratégia eszközei.”86
Az ezredforduló után ADAMIK TAMÁS mutatta be A régi-új retorika 2001-es kötetében a
retorikai szituáció, az ügy milyensége, valamint a szónoki beszéd fajai és részei közötti
viszonyrendszert az eddigi kutatások eredményeit is áttekintve, összegezve.87 Rámutatott a
retorikai szituáció szerepére az érvelésben: „A retorikai szituáció […] létrehoz egy ügyet
(causa), amely tárgyul vagy Quintilianus szerint anyagul (materia) szolgál a szónok
számára, aki az ügy megoldására vállalkozva ezt az anyagot témává emeli. Ezt az anyagot,
azaz a beszéd indítóokát a szónok az intellectio, azaz a megismerés folyamatában tárja 82 ÚR 81. 83 VÍGH 1981: 509. 84 GÁSPÁRI, Retorika 6. 85 KRA 177. 86 SZÁLKÁNÉ GYAPAY 1999: 24. 87 RÚR 2001: 15-30.
33
fel.”88 A retorikai szituáció tehát az érvelés előfeltételét teremti meg, ugyanis
meghatározza:
• az ügy milyenségét/ fajtáját (tisztességes, becstelen, kétes, bonyolult, jelentéktelen),
• a beszéd fajtáját (tanácsadó beszéd, bemutató beszéd, törvényszéki beszéd),
• a szónoki beszéd részeit (bevezetés, elbeszélés, tétel, bizonyítás, cáfolás, befejezés,
kitérés).
„Azt, ami az egyszerű embereket és a képzett szakembereket valamilyen üggyel
kapcsolatban megszólalásra készteti, retorikai szituációnak, magyarul beszédhelyzetnek
nevezzük” – határozta meg a fogalmat ADAMIK TAMÁS a Retorika című tankönyvben.89 A
retorikai szituáció szócikkét is ő jegyzi a Retorikai Lexikonban. A fogalom meghatározása,
körülírása során LLOYD F. BITZER, ALAN BRINTON, MARTHA COOPER és ACZÉL PETRA
munkáira hivatkozott, és saját kutatásaira támaszkodott.90
ACZÉL PETRA Új retorika című művében áttekintette a retorikai szituáció
jelentéstörténetét Arisztotelésztől LLOYD F. BITZERen keresztül CAROLYN R. MILLERig. A
retorikai szituációt az „új-retorikák” egyike, a dialógus-retorika egyik összetevőjeként
nevezte meg, a retorikai cselekvés és a retorikai műfaj mellett.91 A ZENTAI-TÓTH-féle
„dialógus-modell”-t idézi, amely szerint a meggyőző kommunikációban a közlőtől a
befogadóhoz intézett üzenet dialógust hoz létre a közlő mondanivalója (kitűzött célok) és a
befogadó által azonosított célok között.92 Az üzenetek csak akkor lehetnek világosak,
egyértelműek, ha a közlő a kódoláshoz és a befogadó a dekódoláshoz ugyanazokat (vagy
hasonló) a szabályokat alkalmazza.93
ACZÉL PETRA és ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA elhatárolta egymástól a retorikai
kommunikációt és a retorikai szituációt.94 Felfogásuk szerint a retorikai kommunikáció a
közlés folyamatát modellezi, a retorikai szituáció pedig a beszéd köré épülő folyamatot
mutatja meg. A kettő kombinálódásával működik a nyilvános beszéd.
A továbbiakban a retorikai szituációt úgy értelmezzük, mint a beszéd köré épülő
folyamatot, amelynek elemei: a szükséglet, a hallgatóság és a kényszerek. Ezeknek az
elemeknek a figyelembe vételét vizsgáljuk a szónoki beszédekben.
88 i. m. 18; vö. KIMR 27. 89 ADAMIK - A. JÁSZÓ - ACZÉL, Retorika 38. 90 RL 1031-3. 91 ÚR 79-81. 92 vö. ZENTAI - TÓTH 1999: 199. 93 i. m. 199-200. 94 ADAMIK - A. JÁSZÓ - ACZÉL, Retorika 267; KMR 75.
34
2.3. Retorikai szituációk a szónokversenyeken
Amint láttuk, az évről évre meghirdetett Kossuth-szónokverseny beszédtémái
kiemelkedően nagy létszámú fiatalt motiváltak szónoki beszéd megírására. A versenyeken
a beszédhelyzet nem volt valódi szónoki helyzet. Tisztában voltak vele a versenyzők, hogy
szakértők előtt „vizsgáznak”. A retorikai szituáció sajátossága volt még, hogy a
szónokoknak hónapokkal a verseny előtt megadott témából kellett beszédet írniuk. Elvárás
volt a szervezők, a zsűri és a retorikában jártas közönség részéről, hogy a fiatalok olyan
beszédet készítsenek, amely közérdekű kérdéssel foglalkozik, a nyilvánosság előtt
hangozhat el, az üzenet lényege általánosabb érvényű. Ezek az elvárások már az ókorban is
léteztek. A 20-21. században azonban további elvárásoknak is meg kellett felelniük a
fiataloknak: „témafelfogásában, stílusában legyen fiatalos; bátor, egyénítse, tegye
életkorszerűvé a retorika klasszikus szabályait, hagyományait. Ez szabad szemléletet,
nyelvi sokszínűséget, műfajismeretet és -gyakorlatot, az egyéniség tudatos vállalását teszi
szükségessé.”95 A klasszikusok szerint a szónok legfontosabb belső tulajdonságai: erkölcs,
tehetség, műveltség, szakértelem, gyakorlás. Ennek megfelelően a szónok a jelleme (gr.
éthosz), a hallgatóságában felébresztett érzelmek (gr. pathosz) és az ügynek a logikus
kifejtése (gr. logosz) által válik meggyőzővé.96 A 20-21. században akkor meggyőző egy
közszereplő, ha a közönség érzelmileg elfogadja, és hitelesnek, megbízhatónak tartja.97
Fontos még a testi vonzerő, a szeretetreméltóság, az elfogulatlanság, a szavahihetőség a
szociálpszichológiai kutatások szerint.98
A teljes retorikai szituációt nem adták meg a szervezők a versenyfelhívásokban. A
versenyzők maguk határozhatták meg, hogy kötelező beszédüket kiknek szánják: 2011-től
kérték a versenyzőket, hogy határozzák meg az általuk elmondott beszéd fajtáját és a
szituációt99, és előre közöljék a zsűrivel, valamint a közönséggel. Ám ezt egyre
kevesebben tették meg az évek múlásával. A hatodik verseny (2004) után 20% alatt
mozgott a retorikai szituációt közlő versenyzők száma, eltekintve a tizedik verseny
adatától.
95 KOLTÓI, RÚR 2006: 156. 96 RL 376. 97 NÉMETH 1999: 92. 98 KMR 38-9. 99 Az antik retorikai gyakorlatok (éthopoiiák és pathopoiiák) is arra bírták rá a szónokjelölteket, hogy „bújjanak más bőrébe, és bújtassák a hallgatóikat is új köntösbe.” (ACZÉL, RÚR 2012: 201.)
35
2.3.1. Szerepszituáció
A retorikai szituáció fajtáiról készült 4. ábráról leolvasható, hogy az első három
versenyen a beszédeknek csaknem a fele (45-52,6%) szerepszituációban/ fiktív
kontextusban/ „teremtett szituációban”100 hangzott el.
4. ábra
A retorikai szituáció fajtái és előfordulásuk arányai a szónokversenyeken
A mai fiatalok az alábbi szerepszituációkba képzelték magukat 1999-2001 között:
• képviselő felszólalása az országgyűlésben (hat beszéd); politikusoknak szóló beszéd
pontosabb meghatározás nélkül (két beszéd); megyei önkormányzati képviselőkhöz
szóló beszéd (egy beszéd), a Parlament Bizottságának tagjaként megtartott
nyitóbeszéd (egy beszéd), határon túli magyarként a képviselőkhöz szóló beszéd
(egy beszéd);
• különböző korú tanítványokhoz szóló beszéd (kilenc beszéd);
• szülői értekezleten pedagógustól elhangzó beszéd (hat beszéd);
• egyenrangú kommunikációs partnerhez szóló beszédek: diák a kortársaihoz (négy
beszéd), pedagógus beszéde a kollégáihoz nevelőtanácsi ülésen (egy beszéd),
menedzser a munkatársaihoz egy üzletkötés előestéjén (egy beszéd), Mme Geoffrin
párizsi szalonjában a barátnőkhöz szóló beszéd (egy beszéd), diák a ballagáson a
100 PETHŐ, RÚR 2006: 165.
36
ballagókhoz beszél (egy beszéd); korreferátum egy erkölcsfilozófiai konferencia
nyitó előadásához (egy beszéd);
• egy-egy beszéd született az alábbi szituációkban: a filoszoknak; egy új könyvkiadó
első lélegzetvételénél; gyászbeszéd egy könyv ravatalánál; a könyvtár
olvasótermében a kuratórium előtt, akik arról döntenek, hogy megmaradjon-e a
községi könyvtár; alapítvány alapító ülésén, az alapítvány védnökeként; saját könyv
bemutatóján az olvasóközönséghez; gyerekként és diákként a szülőkhöz és a
tanárhoz; Pallas Akadémia Kiadó nevében; klubban, munkanélküliek
összejövetelén, egykori munkanélküliként; egy társadalomtudományi értekezlet
vitaindító beszéde; társkeresők klubjában a sorstársakhoz
2001 után a szerepszituációk száma csökkent, kivéve a nyolcadik (2006) és a
tizedik versenyen (2008). E két alkalommal kissé emelkedett a teremtett szituációk száma.
2006-ban a beszédtéma egy Berzsenyi-idézet volt: „Minden órádnak leszakaszd virágát; S
élj az idővel!” Ez az alábbi fikciókra motiválta a versenyzőket: az egyetem hallgatói
önkormányzata nevében a tanévnyitón elhangzó beszéd/ indítóbeszéd a diákújságírók
televíziófüggőségről szóló konferenciáján/ az „Élj az idővel!” tanfolyam bevezető óráján/
szülői értekezlet/ barátnéimhez 1819-ben, egy késő őszi teadélutánon/ ma gyásznap van.
[…] kedves barátunk koporsója mellett állunk/ ünnepi beszéd kedvenc unokatestvérem,
Előd 18. születésnapja alkalmából egy nagy családi összejövetelen, ahol kisgyerektől 80 én
fölötti nagypapáig minden korosztályból vannak résztvevők/ idős bácsi lelkére beszél az őt
bosszantó suhancnak/ ünnepi beszéd a ballagáson. 2008-ban A családban marad – a jövő?
szólással kombinált kérdés volt a beszédtéma. Ezt a szónokok a következő sajátos
szituációkban tárgyalták: házasságkötés alkalma/ diplomaosztó előtt/ vitaindító
nagycsaládosok konferenciáján/ unokaöcs temetése/ öcs 18. születésnapja alkalmából
elmondott pohárköszöntő/ „Családban marad – a jövőnk?” című kerekasztal-beszélgetés
vitaindító beszéde/ adventi istentisztelet/ Mama-Papa torna/ 2008. október 23-a. 19 óra 56
perc. Ott ülök a kanapén, csöndben, magam/ törvényjavaslat elfogadása.
Az előbbiektől eltérő fiktív szituációk a versenyeken: fiatal pár a táncteremben/
vacsorához invitáló beszéd egy étterem megnyitása alkalmából/ Csehország felé, 1947-
ben/ szíveskedjenek meghallgatni egy naplórészletet/ egy Írországban élő magyar diák
szavai/ egy menyasszony kér szót a saját lánybúcsúztatóján/ fejvadász cég ügyvezető
igazgatója/ ötéves érettségi találkozón/ képzelt ország, államgazdasági csőd miatt a
nyugdíjasokat államtanácsi határozat alapján központokba zárják, mondja: a nyugdíjas
37
központokat felügyelő minisztérium vezetője, kb. 30 éves/ szülők iskolája/
gyóntatószékben, Párizs; Hallgatóság: gyóntató lelkész/ Kihirdetem a Városi Bíróság
ítéletét a Magyar Köztársaság nevében/ anya a gyermekéhez/ gyermek a szüleihez/ 2050-
ből visszatérve 2013-ba/ védőügyvéd beszéde.
A fenti áttekintés azt mutatja, hogy a szónokok által választott szerepszituációk
sokfélék voltak, és szinte ahány versenyző, annyiféle megközelítésben, kontextusban
tárgyalták a témákat. Hangsúlyoznunk kell, hogy a szerepszituációban szónokló
versenyzőknek is szónokolniuk kellett, nem pedig szerepjátékot játszaniuk. Volt ugyanis
olyan szónok, aki inkább színészi alakítást nyújtott, mint szónokolt.
Az alábbiakban (1. táblázat) három szerepszituációban elhangzott szónoki
beszédet vizsgálunk meg a retorikai szituáció elemei alapján, és abból a szempontból, hogy
a szónokokat milyen indítóokok késztették beszédre, milyen ügyet képviseltek, milyen
beszédfajtát választottak és milyen beszédrészekből áll a szövegük.
38
1. táblázat
A retorikai szituáció elemeinek megjelenése szónoki beszédekben Versenyzők
A reto- rikai szituáció elemei
Bugledich Attila101 különdíjas
G. Tóth Anita102 különdíjas
Juhász Márton103 a zsűri különdíjasa
szükséglet A beszéd címe: „Szükség van-e a retorikára a harmadik évezredben?” „…megpróbáljuk-e megállítani legértékesebb közös kincsünk, a magyar nyelv pusztulását? „Egy az állam által létrehozott Nemzeti Szónokképző Intézet felállításához kértem az önök támogatását.” „Egy olyan intézményről van szó, melyet már régen létre kellett volna hozni. […]
„Mi mostan a magyar orvos?” „Riasztó… hírek érkeznek nap mint nap a magyar egészségügyről.” „Európa számos országában tárt karokkal várják a magyar orvosokat.” „Biztatni jöttem, nem temetni.”
„Kénytelen vagyok közbelépni, mert a bíróság az Ügyész Úr érvei alapján teljesen hibás útra tévedhet, hisz egy jó szándékú, segítőkész, bátor embert akarnak elítélni.” „Tisztelt Ügyész Úr! Az ön által ejtett sebeket az én tisztem és kötelességem begyógyítani. Megteszem.”
hallgatóság „Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim!” (országgyűlés)
„Tisztelt Rektor Úr, Dékán Úr, Tisztelt Kari Tanács, Kedves Avatandó Kollégáim, Kedves Vendégeink!” (diplomaátadó ünnepi tanácsülés)
„Tisztelt Városi Bíróság!”; „Tisztelt Ügyész Úr! (bírósági tárgyalás)
kényszer, korlát Javaslatomat a Tisztelt Ház elutasította.” „…az ország jelenlegi helyzetében, amikor semmire sem jut elegendő pénz,…”
„…mivé kell lennie a magyar orvosnak ahhoz, hogy a magyarok egészségi és erkölcsi felemelkedéséért a lehető legtöbbet tehesse?” „…azt vallom, az egységesülni vágyó Európában sem lehet devalválódott fogalom a szülőföldhöz való ragaszkodás.”
„Az Ügyész Úr szerint nem lehet végszükségről beszélni. Én mégis azt mondom: igen lehet, és kell is!”
megadott beszédtéma
Szükséges-e a harmadik évezredben a retorika?
„Magyar vagyok. Mi mostan a magyar…” (Petőfi Sándor: Magyar vagyok) – Európában?
Van igazság? - „Az igazság kutatása súlyos erőfeszítést követel tőlünk, s ha megtaláltuk, még súlyosabbat ró ránk.” (Francis Bacon: Az igazságról, első esszé)
az ügy milyensége tisztességes tisztességes kétes a beszéd műfaja tanácsadó bemutató törvényszéki a beszéd részei bevezetés
elbeszélés témamegjelölés bizonyítás befejezés
bevezetés átigazított témamegjelölés elbeszélés bizonyítás befejezés
bevezetés elbeszélés bizonyítás befejezés
101 RÚR 2000: 111-2. 102 RÚR 2005: 152-3. 103 RÚR 2012: 133-4.
39
Megállapíthatjuk, hogy a vizsgált beszédek írói tekintettel voltak a retorikai szituációra,
amelyet választottak, s amely meghatározta az ügy milyenségét, a beszéd fajtáját és a
beszéd részeit.
2.3.2. Aktuális (verseny)szituáció
A versenyzők 2002-től egyre kevesebben mondtak szerepszónoklatot, ugyanakkor
növekedett azoknak a száma, akik az aktuálisan jelenlévő konkrét közönségnek
szónokoltak (lásd 4. ábra). Örvendetes, hogy 2011 után látványosan csökkent azoknak a
szónokoknak a száma, akik a retorikai szituációra nem voltak tekintettel, és nőtt azoknak a
száma, akik pontosan meghatározták azt. A legtöbb versenyző 2011 után az aktuális
versenyszituációt választotta szándékai közlésére. Mivel magyarázható vajon, hogy a
szónokok folyamatosan növekvő létszámban választották az aktuális szituációt? Talán azt
gondolták, hogy a befogadónak könnyebb a helyzete, ha nem kell más szerepébe, bőrébe
bújnia? Talán féltek attól, hogy a befogadókra „kényszerített” szerep nem lesz mindenki
számára elfogadható, befogadható? Talán azt érezték, hogy szónoki képességük megítélése
mégiscsak a zsűri és a közönség (l. közönségdíj) feladata, kompetenciája, ezért a zsűrihez
és a közönséghez illő, tanácsos szólniuk, őket kell meggyőzni, gyönyörködtetni, az ő
jóindulatukat kell elnyerni? Érdemes lenne a jövőben megkérdezni erről a fiatalokat, hogy
pontos választ adhassunk a kérdésekre.
A valódi szituációban a konkrét közönség jóindulatát a szónokversenyeken több
ízben részt vevő fiatalok többek között azzal igyekeztek elnyerni, hogy beleszőtték
beszédükbe szónoki előéletüket, a korábbi valódi versenyszituációkban való részvételüket,
amely által szakértővé válhattak a közönség számára: „Nem először állok itt, Önök előtt,
hiszen nálam többször csak a tisztelt zsűri vett részt ezen a versenyen,…”104; „…a most
kilencedjére megrendezett Kossuth-szónokversenyen immár harmadik alkalommal
köszönthetem…”105; „Ez a harmadik alkalom, hogy részt veszek a Kossuth Lajos
Szónokversenyen”106; „Nagyszerű érzés ismét a szónoki emelvény mögé állnom,…”.107 A
kezdők pedig a tapasztalatlanság toposzát alkalmazták gyakran, például „Én személy
szerint idén először szerepelek a versenyzők között, de remélem, tapasztalatlanságom nem
vet rám majd rossz fényt a hallgatóság körében. Eddigi életem során nem sok alkalmam
104 Dudás, II. helyezett, RÚR 2005: 135. 105 Scsibrán, RÚR 2008: 262. 106 Fülöp, a Rákóczi Szövetség különdíjasa, RÚR 2009: 150. 107 Kovács, RÚR 2010: 189.
40
nyílt kipróbálni magamat a retorika terén, de bízom benne, hogy első szárnypróbálgatásaim
elnyerik a nálam jóval hozzáértőbb zsűri tetszését!”108
2.3.3. Beazonosíthatatlan szituáció
A leginkább szembetűnő és megdöbbentő jelenség, hogy a tizenöt versenynek
kevéssel több, mint a felén (53,3%) a szónokok 38-67%-a nem kötötte alkalomhoz a
beszédét, a beszédhelyzetet nem konkretizálta, ezért annak minden eleme
beazonosíthatatlanná vált. Például Dóbiás Anikó beszédéből nem állapítható meg
egyértelműen, mi a retorikai szituáció, ezért nem érvényesülhet maradéktalanul az illőség
és a tárgyszerűség elve sem.109 Kerekes Miklós beszédében is egy „lebegő” szituációban
íródtak az első mondatok; nem tudtuk meg, hogy miről akarta meggyőzni a nem tudni
milyen hallgatóságot.110 Pölcz Ádámnak is elsősorban a retorikai szituációt kellett volna
tisztáznia. Találhatott volna olyan szituációt, amelyben „mint digressziónak, a
magánlevélnek is helye lett volna”.111 Kerepesi Igor, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
hiába választott retorikai szituációt („Elmélkedés a pedagógusok konferenciáján”),
beszédében nem volt tekintettel a saját maga választotta helyzetre. Szónoklata vegyes
hallgatóság előtt és bármilyen alkalommal elhangozhatott volna.112
„Beszédet készíteni […] kommunikációra való stratégiai felkészülés.”113 Míg a
középkorban a quis (ki), quid (mit), ubi (hol), quibus auxiliis (mely eszközök által), cur
(miért), quomodo (hogyan), quando (mikor) kérdéssor segítségével tanították a dolgokból
vett érveket, a mai fiatal szónokoknak a régiek mellett más szempontokat is érdemes
figyelembe venniük: „ki beszél (azaz ki a közlő, milyen a személyisége, tudása), kiknek
beszél (kik a címzettek, milyen a személyiségük, tudásuk stb.), miről beszél a szónok (a
meg- és kiválasztott téma), mit mond el róla, miért mondja el (mi a célja a beszéddel),
…hogyan mondja el (milyen kommunikációs helyzetben), miképpen mondja el (milyen a
gondolatok nyelvi formája, a mű szerkezete, megfogalmazási módja), hol mondja el (pl. a
helyszín kérdése), milyen körülmények között mondja el (pl. napszak, politikai helyzet),
108 Balogh, RÚR 2005: 221. 109 Zsolnai, RÚR 2007: 173. 110 ROZGONYINÉ MOLNÁR, RÚR 2008: 209. 111 ROZGONYINÉ MOLNÁR, RÚR 2009: 165. 112 Simon, RÚR 2012: 175. 113 ACZÉL, RÚR 2008: 200.
41
kinek a jelenlétében szól…”.114 Az eredményesség minimális feltétele ezeknek a
tényezőknek az átgondolása, kiválasztása tekintettel a hallgatóságra.
Összességében elmondhatjuk, hogy a szónokversenyre felkészítő tanároknak a
jövőben fontos hangsúlyozniuk, hogy egy szónoki beszéd elkészítése előtt az egyik
legfontosabb teendő a retorikai szituáció kijelölése: milyen szükséglet/ igény hívja elő a
beszédet, kiket akar a szónok meggyőzni (cél), milyen hatással (vélemény vagy
beállítódás-váltás), milyen feltételezhető nehézségekkel, a szituációnak milyen korlátjaival
kell számolni.
Szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben a zsűri is következetesen kérje a
versenyzőktől, hogy közöljék a retorikai szituációt, mert ennek kijelölése, figyelembe
vétele a szónok részéről a minimális feltétele annak, hogy argumentációja hatásos legyen.
Megítélésünk szerint ezáltal fokozható a mai fiatalok retorikai tudatossága.
2.4. Szükséglet
A szükségletet a mesékből vett analógiával szeretnénk bemutatni, mert a mese a
legtöbb emberhez – ifjúhoz és idősebbhez egyaránt – közel áll, a legtöbb ember szereti és
van is róla tapasztalata. A mesékben egy ponton – általában – felborul a rend, megbomlik
az egyensúly, tökéletlenség mutatkozik, amelyet egy mesehős helyreállít, egyensúlyba hoz,
kielégít. (A mesékből tudattalanul is átveheti a hallgató a megoldási stratégiákat.) Tehát a
mesei tökéletlenséghez hasonlítjuk a retorikai szituációban megjelenő szükségletet. Például
a Rigócsőr király című Grimm-mesében a királykisasszony „mindenkinél szebb volt, de
annyira büszke és rátarti is, hogy egy kérő sem lehetett elég jó neki”.115 A tökéletlenség a
királykisasszony személyiségében rejlett: kevély volt, éretlen még egy férfi-nő kapcsolatra,
de ennek ő nem volt tudatában, ellenben egyik királyi származású kérője, akit a lány
rigócsőrűnek csúfolt, ezt felismerte. A felismerés pedig az udvarlót tettekre sarkallta (a
mesehősök megmutatják azokat az utakat, amelyek kivezetnek az adott problémából),
bízott magában és a pozitív fordulatban. »Megfogadtam, hogy odaadlak az első jöttment
koldusnak, s amit fogadtam, be is tartom.«116 – mondta a haragos király a lányának, és az
első poros, toprongyos vándor muzsikushoz feleségül adta. Az éneklő koldus azonban nem
más volt, mint az álruhába öltözött udvarló, Rigócsőr király. Ettől a pillanattól kezdve 114 A modern kommunikációtan tízre bővítette a kommunikáció meghatározó tényezőinek számát. WACHA, RÚR 2002: 73. 115 ADAMIK - MÁRTON 2005: 52. 116 i. m. 53.
42
megkezdődött a helyzet kiegyensúlyozása. A férj királyi származású felesége gőgjét
megtörte: munkára, kitartásra, alázatra, mások megbecsülésére nevelte, majd amikor
felesége már érett nővé vált, és méltó arra, hogy királyné legyen, felfedte magát előtte, és
boldogan, királyi módban éltek, amíg meg nem haltak. A tökéletlenség megszűnt, pozitív
módosulása megtörtént, a mese véget ért. Nézzük mindezt a szónoki beszéddel való
összehasonlításban (2. táblázat).
2. táblázat
A retorikai szituáció elemeinek megjelenése prózai műfajokban
Prózai műfajok A retorikai szituáció elemei
Mese Szónoki beszéd
szükséglet/ tökéletlenség szép, de büszke és rátarti királykisasszony (Grimm: Rigócsőr király)
a beszédtémában rejlik
szituációs-kommunikációs válasz
(beszéd)tett, a történet írásban való rögzítése
a téma üggyé avatása, invenció, beszéd írása
a szükséglet pozitív módosításának eszközei
próbák érvek
a szükséglet pozitív módosulásának feltétele
a változni képes mesehős, és aki megmutatja azokat az utakat, amelyek kivezetnek az adott problémából
egy meggyőzni képes, hiteles szónok és a hallgatóság, amely érdekelt benne és képes a szükséglet pozitív módosítására
igazi, boldog menyegző, boldogan éltek, míg meg nem haltak…
sikeres beszéd, a cselekvés megváltozása
a szükséglet pozitív módosulásának kifejeződése
tanít, meggyőz és gyönyörködtet117
Vizsgáljuk meg, hogy az előbb végzett összehasonlítás működik-e, alkalmazható-e
egy konkrét szónoki beszéd esetében (3. táblázat)! Héjja Márk, a zsűri különdíjasa La
Fontaine A tücsök és a hangya című tanmeséjét választotta beszédének vázául, amikor a
beszédtéma egy Berzsenyi-idézet volt: „Minden órádnak leszakaszd virágát; S élj az
idővel!”118
117 CÖM 515-6. 118 RÚR 2007: 105-6, 281.
43
3. táblázat
A retorikai szituáció elemeinek megjelenése egy mesében és egy szónoki beszédben
(összehasonlítás) Konkrét szövegek
A retorikai szituáció elemei
La Fontaine: A tücsök és a hangya119 című mese
Héjja Márk szónoki beszéde120
szükséglet/ tökéletlenség „A Tücsök, hogy – dínom-dánom – csak nótázott egész nyáron, arra ébred ő kegyelme: semmije sincs, télre kelve.”
„Minden órádnak leszakaszd virágát; S élj az idővel!” (Berzsenyi Dániel: Barátomhoz) Sokan csak a pillanatnak élnek, és nem tisztelnek sem Istent, sem embert.
szituációs-kommunikációs válasz
La Fontaine tanmesét ír az életvitel lehetséges módjairól és következményeiről
A szónok beszédet ír az életvitel lehetséges módjairól és következményeiről: „Az édes életet ösztönösen vágyjuk, mert az vonzó. ... ↔ mi is, … gyakran dolgozunk vakon.”
a szükséglet pozitív módosításának eszközei
próba: a tücsök „hangya szomszédhoz betér s kölcsönképpen tőle kér némi magvat eleségül:”
érvek: „miként egyesíthetnénk magunkban a tücsköt és a hangyát?” „Veszélyesek a szélsőségek!” „A legjobb az arany középút.” okos előrelátás, helyes időbeosztás
a szükséglet pozitív módosulásának feltétele
Változnia kellene a tücsöknek, de erre nincs ígéret. Aki megmutatja azokat az utakat, amelyek kivezetnek az adott problémából: a hangya. Megkérdezi a tücsköt: „Míg meleg volt, mit csinált?”… Énekelt? No jól van lelkem, most táncoljon! Rajta hát!”
meggyőzni képes, hiteles szónok és a hallgatóság, amely érdekelt benne és képes a szükséglet pozitív módosítására
nincs pozitív módosulás: „Nem jó kölcsönző a Hangya”
sikeres beszéd: Héjja Márk beszédében „a kisebb kifogások mellett messze túlsúlyban vannak azok a retorikai megoldások, amelyek egyértelműen elismerést érdemelnek”121
a szükséglet pozitív módosulásának kifejeződése
tanít, meggyőz és gyönyörködtet122
Azt tapasztaltuk, hogy összehasonlítható a retorikai szituáció elemei alapján a mese
és a szónoki beszéd. Ez azért lehet fontos, mert a mese közel áll a fiatal generációkhoz (és
az idősebbekhez is), és az analógia felismerése megkönnyítheti a fiatal szónokok dolgát.
Azaz a retorika módszertanában alkalmazható eszköz a mese olvasása és annak analízise,
hogy aztán a szónok a beszédében jó színvonalon tudjon szintetizálni.
119 VIKÁR - KOZMA - ZEMPLÉNI 1993: 6. 120 RÚR 2007: 105-6. 121 PETHŐ, RÚR 2007: 109. 122 CÖM 515�6.
44
A szükséglet tehát a retorikai helyzet szervezőelve. Probléma, veszély, fenyegetés,
valós helyzet, amely szituációs-kommunikációs választ vált ki. Egy szükséglet
(tökéletlenség) csak akkor retorikai, ha pozitív módosulása lehetséges, és ennek elérése
beszédre ösztönöz valakit.
2.4.1. Szükséglet a szerep- és versenyszituációkban
A Kossuth-szónokversenyeken a mai fiataloknak az a csoportja jelent meg a Kárpát-
medence magyar nyelvű településeiről, intézményeiből, akiket beszédre ösztönöztek az
évente meghirdetett különböző beszédtémák. A témák felkeltették az akaratot és az igényt
a fiatal, többszörös intelligenciájú szónokokban, hogy a probléma pozitív irányú
megoldásában szerepet vállaljanak: kidolgozzanak, megírjanak és előadjanak egy szónoki
beszédet, azért, hogy meggyőzzék a pozitív irányú változtatásban érdekelt és arra képes
hallgatóságukat.
A szónokversenyek többször emlegetett beszédtémáit úgy adták meg, hogy egy
idézethez járult egy aktuális cím mint témamegjelölés. Tehát az inventio részben adott volt
az idézethez kapcsolt kérdés révén. A szónok átlagon felüli tudása, kreativitása,
motiváltsága (a tehetség tényezői) az alapeszmét feltáró kontextus megtalálásában
mutatkozott meg, hiszen a teljes retorikai szituációt nem adták meg a szervezők.123
A mottók sokféle értelmezésre és sajátos helyzetek megteremtésére adtak
lehetőséget. A versenyzők pedig szinte ahányan voltak, annyi felől közelítették meg a
témákat. Sokféle élethelyzetre lehetett vonatkoztatni például a kilencedik verseny témáját,
amely a közügy és a magánügy határa kijelölésének, betartásának nehézségeire utalt. Az
erről szónokló negyvenöt fiatal között voltak sokan, akik a hétköznapi bulváreseményeket
sorakoztatták124, volt, aki a magánüggyel a felelősségtudatot is sírba helyezte egy
ökológiai konferencián125, volt, aki a kisebbségi létből indult ki126, volt, aki a magány
pozitívumaiból fejtette ki a magánügyet127, volt, aki az Együtt a magánügyért mozgalom
megnyitó ünnepségén mondott beszédet128, voltak, akik a magánügy temetésén tették
ugyanezt129, volt, aki a Ne hagyjuk őket magukra Alapítvány nevében szónokolt az
123 vö. ANTAL, RÚR 2006: 141. 124 pl. RÚR 2008: 187-8. 125 i. m. 134-5. 126 i. m. 154-5. 127 i. m. 181-2. 128 i. m. 198-99. 129 i. m. 207-8, 247-8.
45
országgyűlésben a családon belüli erőszakot elszenvedőkről130, volt, aki istentiszteleten
prédikált arról, hogy cselekedeteinkért felelősek vagyunk131, volt, aki arról írt, hogy mi
történik akkor, ha külső szemlélőként döbbenünk rá, hogy barátnőnket, kollégánkat,
szomszédunkat csalja a párja vagy a házastársa132, volt, aki könyvelőként mondta el, hogy
legálisan turkál ügyfelei magánügyében133, volt, aki egy képzelt ország nyugdíjas
központokat felügyelő minisztérium vezetőjeként szónokolt a nyugdíjasoknak, akiket
államgazdasági csőd miatt ezekben a központokban helyeznek el134, volt, aki közismert
filmsztárként a baráti bizalom fontosságáról beszélt135.
Bár a fentiek arra utalnak, hogy a fiatalok kreatívak, és ötletekben nem szenvednek
hiányt, amennyiben felkészítő tanárként azt tapasztaljuk, hogy az inventiónál elakadt a
szónokjelölt, kínáljunk föl neki segítségül ötleteket. RAISZ RÓZSA mutatott erre jó példát,
amikor sorra vett néhány lehetőséget, hogy a Kisfaludy Sándor A boldog szerelem című
ciklusából választott idézet („asszonyférfi…, férfiasszony…/ Kicsaptál lágy nemedből”
Milyen (legyen) a nő szerepe - ma?) aktualizálása milyen gondolatmenetet indíthat meg.136
Az ötletbörze jó gyakorlat, segítheti a versenyre készülőket a feltalálásban, a beszéd
készítésének legkritikusabb fázisában, a kezdésben.
Egyértelműen megállapítható a beszédek írott változatából, hogy a versenyzők
fiatal koruk ellenére rendkívül éretten gondolkodnak, felelősséget éreznek tetteikért, az
értékek bemutatására törekednek, néhányan pedig személyes tragédiá(ka)t megélve
(például édesanya vagy testvér elvesztése, határon túli magyarként különböző sérelmek
elszenvedése137) váltak különösen érzékennyé és éretté. Szluha Krisztina beszéde példázza
a fentieket: „Kedves Teremtők és Teremtettek! Egymás életét alakítjuk. Adni nem
választás, mert ki nem akar, ad az is, csak rosszat. Minden buszút és piros lámpa esély.
Esély kinyitni szemünk, belenézni a máséba, meglátni benne a fájdalmat, fennhangon
mondani: közöm van hozzád, tudom mindez felelősség. De terhünk megéri vállalni, eladni
engem, elhajítani téged, hogy a neked rossz, nekem jóból megszülethessen közös
valóságunk, egy pillanat, egy szív, egy csoda – ha jó nekem, legyen jó nekünk – teremteni,
adni – ez, mi lényeget adhat az énnek, minden szónak, az összes beszédnek.”138 További
130 i. m. 211-2. 131 i. m. 229-30. 132 i. m. 234-5. 133 i. m. 256-7. 134 i. m. 260-1. 135 i. m. 265-6. 136 RÚR 2006: 105. 137 RÚR 2005: 126; RÚR 2012: 203. 138 RÚR 2011: 229-30.
46
példákat a 4.3. alfejezetben közlünk. Kupó Péter, a zsűri különdíjasa élettapasztalatát
alábbi mondatai tanúsítják: „Otthonról kincsekkel, bölcsességgel teli tarisznyát kaphatunk,
ha kiérdemeljük. Vigyázzunk ezekre a láthatatlan kincsekre, soha ne cseréljük csillogó
üveggyöngyökre! Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük ki, és adjuk majd egyszer
mi is tovább az elődeinktől kapott szellemi tőkét, szokásokat, szeretetet, hagyományt.”139
Az írott beszédekben a szónokok általában címet adnak a beszédüknek, és
megszólítják, köszöntik a hallgatóságukat. A szóbeli változatban a cím megfelelője a
megszólítás és a köszöntés, a jóindulat elnyerésének egyik eszköze. FISCHER SÁNDOR
fontosnak tartja az előadás címének közlését, esetleg magyarázó alcím beiktatását, amely
világosan közli a témát, felkelti az érdeklődést, felkészíti a hallgatóságot arra, amit hallani
fog. Ugyanis „az első percekben dől el, hogy a hallgatóság végigkíséri-e a beszédet, és
kellő figyelemmel kíséri-e végig;…”.140 Az 5. ábráról leolvasható, hogy a szükséglet,
amely a beszédtémában rejlik, az első három versenyen a beszédek címeként is megjelent.
Ezt követően ez a jelenség csökkenő tendenciát mutatott, de mindvégig jelen volt a
tizenegyedik versenyt (2009) kivéve.
5. ábra
A szónoki beszédek címe
A kreatívabb versenyzők saját maguk adtak címet a beszédüknek, és ez már sejteti az
olvasóval, hogy a beszédtémát a szónok milyen szempontból, megközelítésben dolgozta
139 RÚR 2009: 117. 140 FISCHER 1975: 29.
47
fel. Például a hatodik verseny (2004) témája Petőfi Sándor Magyar vagyok című versének
egy részlete volt, megtoldva egy aktuális címmel, ami Magyarország akkor éppen időszerű
Európai Unióba való belépésére terelte a versenyzők figyelmét: „Magyar vagyok. Mi
mostan a magyar…” – Európában? A versenyzők 21%-a a beszédtémát adta beszéde
címének, 14%-a saját maga fogalmazott meg címet: „Golyóstoll” (Varga Sándor III.
helyezett); „Bányász macska” (Száraz László különdíjas); „(Csehország felé, 1947-ben)”;
„…Na de lányok…, asszonyok!” (Vanya Barbara); „A gulyás” (Iván Péter); »Köt a rög…«
(Nagy Kornélia); „A magyarság viszonya a szomszédos népekhez” (Temesi Erik).141
Mindegyik cím sejteti a befogadóval, hogy a szerző sajátos nézőpontból közelítette meg és
dolgozta fel a beszédtémát.
A beszédtéma jelenléte a szónoklatban segíti a szónokot, hogy a témára
fókuszáljon, attól ne térjen el. Önmagában persze nem biztosítja, hogy nem történik meg az
elkanyarodás. A hallgatóság figyelmét is irányítja, sőt a befogadást is megkönnyíti, mert a
közönség számára ismert, tudott információk elhangzása, ismétlődése időt hagy az
ismeretlen, új információk észlelésére, megértésére. Voltak olyan versenyzők, akik a
beszédtémát mint retorikai kelléket használták föl beszédük tagolásához. Benedek Fülöp, I.
díjas versenyző háromszor is megismételte a Szükség van-e a retorikára a harmadik
évezredben? kérdést beszéde makroszerkezeti egységeinek elején.142 Bogár László, a zsűri
különdíjasa, a Magyar Rádió különdíjasa beszédében is visszatérő szövegszervező elem
volt a beszédtéma. Az ismétlés ritmust ad a szövegnek, az eltérő modalitású változatok
frissen tartják a hallgatóság figyelmét. A legjobb teológusjelölt, Maricza Andrea tartalmi
keretbe helyezte beszédét. A beszéd kezdete (Ment-e a könyvek által a világ elébb? Kedves
Hallgatóim!) és a befejezés (Kedves Hallgatóim! Ment-e a könyvek által a világ elébb? A
válaszom: igen. A könyvek által ment a világ elébb!”143) között tartalmi-alaki összefüggés
van.
A beszédtémák nemcsak a beszédek címeként, hanem mottóként is megjelentek a
szövegek élén mint a mondanivaló lényegét kifejező idézet. Míg kezdetben a beszédtémák
a beszéd valamely részében helyet kaptak, 2009-től inkább csak utalásszerűen találkozunk
velük a beszédekben (lásd 6. ábra).
141 RÚR 2005: 140, 163, 215, 249, 258, 269. 142 RÚR 2000: 121. 143 RÚR 2001: 112.
48
6. ábra
A beszédtéma megjelenésének módja a szónoki beszédekben
Voltak szónokok, akik nem is a megadott beszédtémáról írtak (pl. Lokodi Zsolt, III.
díjas144; Palicz István145; Vető Violetta146; Fülöp Júlia147) vagy magánjellegű, nem a
nyilvánosságra tartozó beszédet készítettek (pl. Soltész Márton, a zsűri különdíjasa148),
esetleg inkább polemizáltak, mint meggyőzni akartak (pl. Jakus Ágnes, II. helyezett149).
Ahhoz, hogy a beszédtémából helyes tételt tudjon fogalmazni és felállítani egy
rétor, a beszédtéma alapjául szolgáló idézet teljes szövegkörnyezetét szükséges elolvasnia
és értelmeznie. Porczel Beáta, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa elárulta, hogy olvasta
a mottót adó szerző (Szabó Lőrinc) más verseit is: „A versenyre készülve nekem nagyon
tanulságos volt böngészni a verseit. Izgalmas volt, amit a parancsoknak kiszolgáltatott,
egyéniségét megtagadó tömegemberről olvastam.”150 Németh-Varga Dóra151 is
tájékozódott, olvasta Kossuth Lajos Hivatás című vezércikkét, amelyből a beszédtéma
származott. Ezt a belőle kiemelt idézetek is alátámasztják. Demeter Enikő152 is hosszabban
144 RÚR 2001: 101-2. 145 RÚR 2003: 183-4. 146 i. m. 197-8. 147 RÚR 2007: 133-4. 148 i. m. 113-4. 149 i. m. 91-2. 150 RÚR 2011: 181. 151 RÚR 2003: 177-8. 152 RÚR 2002: 159.
49
idézett a beszédtémát adó Vörösmarty-versből, A merengőhöz címűből, ahogy Navracsics
Zsófia153 is a Magyar vagyok című Petőfi-versből.
2.5. Hallgatóság
A befogadó „a kommunikációs folyamat egyik tényezője, akihez a (fel)adó a
megnyilatkozást intézi, akinek a tudatára vagy az érzelmeire hatni akar. […] Az élőszóbeli,
közvetlen kommunikáció befogadója a hallgató, az írott szövegeké az olvasó.”154 „Az írott
stílus a legnagyobb pontosságra törekszik, az előadásra szánt művek stílusa pedig az
előadhatóság legnagyobb fokára.”155 Eltérő a szóbeli és az írásbeli szövegek
befogadásának a stratégiája is. Az előbbiekre tekintettel kell lennie a szöveg szerzőjének.
A retorikai folyamatban a szónok és a hallgatóság egymástól elválaszthatatlan,
kölcsönösen feltételezik egymást, egymáshoz képest határozhatjuk meg őket, egyformán
fontosak. Ezt már az ókori rétorok is felismerték és leírták. „A hallgatóságon keresztül
érjük el célunkat, ha beszédünk hat érzelmeikre;…” - írta Arisztotelész Rétorikájában.156
Quintilianus szerint „…az érzések adják ennek a tevékenységnek [a szónokinak] úgymond
a savát-borsát.”157 A 20. századi amerikai filozófus-retorikus KENNETH BURKE
folyamodásnak nevezi, ha a szónok a hallgatóság értelméhez, érzelmeihez folyamodik, és
azonosulásnak, ha sikeres a meggyőzés, a hallgató lelki folyamaton megy át és azonosul a
szónokkal. Arisztotelész a hallgatóságból kiindulva különítette el a szónoki beszéd fajait:
„A hallgató szükségszerűen közönség vagy ítélő, mégpedig vagy az elmúlt események
megítélője [törvényszéki beszéd], vagy az eljövendőké [tanácsadó beszéd].”158
„…Egyáltalán nem közömbös a meggyőzés szempontjából, különösen a tanácsadó
beszédben – de a törvényszékiben sem –, hogy a szónok milyen jelleműnek mutatja magát,
s tudja-e éreztetni a hallgatósággal, hogyan viszonyul hozzájuk, illetve azok őhozzá.”159
Cicero A szónokról szóló Második könyv Megnyerés, megindítás, befolyásolás című
fejezetében írta, hogy „a szónoklás módszertana a meggyőzés szempontjából három
pilléren alapszik: el kell hitetnünk, hogy igaz ügyet védünk, együttérzést kell keltenünk a
hallgatóságban, lelküket pedig meg kell indítanunk, hogy érzelmeik hozzájáruljanak
153 RÚR 2005: 261. 154 RL 120-1. 155 Arisztotelész, Rétorika 1413b 156 i. m. 1356a 157 Szónoklattan 412. 158 Arisztotelész, Rétorika 1358b 159 i m. 1377b
50
ügyünk sikeréhez”.160 Quintilianus is nagy figyelmet szentelt a hallgatóságnak, tanúsítják
ezt következő tanácsai: „Mert az is sokat számít, mit akar hallani a bíró, sőt Cicero előírása
szerint sokszor annak tekintete vezeti a szónokot; ezért ne tágítson attól, amiről észreveszi,
hogy tetszik neki, s kerülje azt, amit nem fogadna szívesen. De a stílusa is olyan legyen,
hogy minél könnyebben megértse a bíró.”161
A 20. századi új retorika a klasszikushoz hasonlóan kiemelten kezeli a
hallgatóságot. CHAЇM PERELMAN a logika, az etika és a jog professzora és asszisztense,
LUCIE OLBRECHTS-TYTECA hangsúlyozta, hogy „…minden érvelés a hallgatóság
beleegyezését kívánja elnyerni…”.162 PERELMAN később rámutatott, hogy „a hallgatóság
fogalma… rendkívül tág, az egyetlen hallgatótól a tömegig, a művelt szakembertől az
egyszerű emberig, az azonos világnézetű közösségtől a legeltérőbb felfogású tömegig
minden belefér. A szónoknak, aki rábeszélni akar, ki kell választania és meg kell céloznia
azt a réteget, amelyet meg akar szólítani, amelyre hatni kíván.”163 „A való életben… csak
mindig konkrét hallgatóság van. […] …Az érvelés értéke…függ annak a hallgatóságnak a
milyenségétől is, amelyet a szónok meg akar szólítani.164 A szónoknak beszéde készítése
előtt fel kell készülnie a hallgatóságából, például mi a témával kapcsolatos véleménye,
milyen meggyőződésű, elkötelezettségű. PERELMAN egyezésnek, egyetértésnek (accord)
nevezi a vélemények, meggyőződések, elkötelezettségek nagy és meghatározatlan
halmazát, amit a hallgatóság elfogad.165 Ezek meghatározzák a készítendő szöveg
szerkesztési szabályait, az új és az ismert közléselemek arányát, az értelmi és érzelmi érvek
dominanciáját, a stílus hangvételét, az érvelést. A hallgatóság megismerése a legnehezebb
egy szónok, főleg egy fiatal szónok számára. Ezt sok versenyző meg is állapította, ki is
nyilatkoztatta beszédében. Ezen a területen is szükséges tehát a felkészítő tanárok
segítsége, útbaigazítása.
Mivel a hallgatóság milyenségétől függ az érvelés, a szónokversenyre jelentkező
fiataloknak a verseny konkrét hallgatóságát kellett figyelembe venniük. Ez a hallgatóság
magyar nyelv és irodalom szakos felkészítő tanárokból, nyelvészekből, főiskolai, egyetemi
hallgatókból, médiumok képviselőiből, támogatók képviselőiből, a retorika iránt
érdeklődőkből stb. állt. Nagysága évenként eltérő volt, általában száz-százötven fő a
versenyzőkkel együtt. Vegyes összetételű az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozás, a 160 CÖM 305. 161 Szónoklattan 816. 162 PERELMAN – OLBRECHTS-TYTECA, 1958; ADAMIK, RÚR 2003: 32. 163 ADAMIK, RÚR 2003: 33. 164 i. m. 34. 165 i. m. 36.
51
lakhely stb. szempontjából. Igazi kihívás az ilyen közönséghez való alkalmazkodás. A
szónoknak tehát széles körű általános műveltséggel és retorikai kompetenciával kellett
rendelkeznie, hogy meggyőző tudjon lenni.
A hallgatósággal való kapcsolatteremtés nélkül a szónok nem számíthat pozitív
hatásra, meggyőző kommunikációra.166 Viszont a hallgatóságra vonatkozóan is vannak
elvárások, például legyen képes a döntéshozatalra, legyen képes szükségszerűen
közvetíteni a döntéshozók felé. Tehát ideális esetben a hallgatóság olyan emberek
csoportja, akik érdekeltek abban, és a hatalmuk is megvan hozzá, hogy tegyenek valamit
annak érdekében, hogy a tökéletlenség megszűnjék.167
A hallgatónak nehéz a dolga a szónok hallgatása során, hiszen egyszeri,
megismételhetetlen munkát végez, amennyiben a szónoklat egyszer és
megismételhetetlenül hangzik el, s ezek a pillanatok azonnal a múltba vesznek. (Ezért is
nehéz a retorikai szituáció vizsgálata.) Fontos tehát, hogy a szónok a hallgató munkáját
több eszközzel, sokféle módon segítse, például tiszta, világos gondolatát kifejező világos
stílusával, beszéde felépítésével, befogadható, a megértést elősegítő beszédtempóval,
befogadói műveltségének, előismeretének figyelembe vételével stb.
A partnerkapcsolat működtetésére irányuló törekvések folyamatosan átszövik a
szónoki beszédet. Az első három szónokverseny beszédeire irányuló vizsgálatok azt
mutatják, hogy a fiatal szónokok beszédében a megszólítás volt a leggyakrabban
előforduló figyelemfelkeltő eszköz.168 A megszólítás a cím megfelelője a szónoki
beszédben, a retorikai szituáció jelölője. A szónokló általa határozza meg a hallgatónak és
a magának szánt szerepet a beszédhelyzetben. A 7. ábráról leolvasható, hogy a tizenöt
versenyen 80% fölötti volt azoknak a versenyzőknek az aránya, akik közvetlenül
szólították meg hallgatóságukat. Tény az is, hogy a hatodik-nyolcadik versenyeken a
korábbiakhoz képest nőtt azoknak a szónokoknak a száma, akik nem szólították meg a
hallgatóságot vagy csak közvetlenül tették ezt. A nyolcadik verseny után valószínűleg azért
csökkent a megszólítást mellőző szónokok száma, mert ezt az eljárást a beszédeket elemző
szakemberek többsége kritizálta, például „hallgatóság nélkül nincs szónoki beszéd”169 A
közvetlen megszólítás leggyakrabban a szövegek elején található. A szónoki
hagyományokat követő, szöveg elején elhelyezkedő fatikus elem a kapcsolatteremtésen
kívül utal a hallgatóság összetételére, a jelzőkből következtethetünk a szónok és a 166 FERCSIK, RÚR 2001: 177. 167 COOPER 1989: 20-2. 168 vö. FERCSIK, RÚR 2001: 181. 169 SZIKSZAINÉ NAGY, RÚR 2009: 136.
52
közönség kapcsolatára, a szónoknak a hallgatósághoz való viszonyulására. „Egy
közönséghez intézett beszéd kezdetén megkerülhetetlenül szükséges a hallgatóság
megszólítása, mert a szónoknak már megszólalása első pillanatában meg kell ragadnia a
kapcsolatfelvétel lehetőségét az őt hallgatókkal”.170
7. ábra
A hallgatóság megszólításának módjai a szónoki beszédekben
A 2000-es évek közepén keletkező beszédekben a korábbinál több beszédben
találkoztunk in medias res kezdéssel és az ezzel párosuló eltolt, késleltetett megszólítással,
amely SZIKSZAINÉ NAGY IRMA szerint „rendhagyó volta miatt modern, formabontó
sajátságnak is tekinthető”.171 Srancsik Tamás, a legjobb szabad kategóriás versenyző
kérdésekkel indította a beszédét: „Ment-e a könyvek által a világ elébb? E kérdés bennem
újabbat és újabbat szült: Bátorkodhatom-e megadni a választ én, az éretlen fiatal? És ha
igen, mondhatok-e ellent második himnuszunk írójának, a reformkor kiemelkedő
alakjának, Vörösmarty Mihálynak?” Ezután, tehát késleltetve szólította meg a közönségét:
„Tisztelt Hallgatóság!”.172 Hasonlóan szerkesztette meg szövegét Lakatos Mária Csilla,
különdíjas szónok is. Beszédében „már az indítás elbizonytalanító: egyáltalán elkezdődött
a beszéd? Megszólítás nélkül?”173 A kezdést leszámítva Mária minden szerkezeti egység
elején megszólította a közönséget. Volt más versenyző is, aki minden szerkezeti egység
elején megszólította hallgatóságát, beszédét a megszólítások tagolták részekre. Szőcs
170 DEMÉNY, RÚR 2005: 200. 171 RÚR 2001: 129. 172 V. RAISZ, RÚR 2001: 110. 173 SZIKSZAINÉ NAGY, i. h.
53
Csongor-Ernő, a Magyar Koalíció Pártjának különdíjasa szövegében az első megszólítás a
versenyzőtársakhoz szól, a továbbiak minden jelenlévőhöz. VARGÁNÉ RAISZ RÓZSA szerint
„dicséretes a kapcsolatteremtésre való törekvés, bár kérdés, hogy nem sok-e öt alkalommal
is élni vele e néhány perces beszédben”.174
Azok a szónokok, akik közvetlenül megszólították a hallgatóságot, kétféle
megszólítástípust használtak: homogén vagy differenciált megszólítást (8. ábra). Három
verseny kivételével a versenyzők többször szólították meg differenciált (pl. nemek,
foglalkozás szerint) módon a hallgatóságukat, mint homogén formában.
8. ábra
A közvetlen megszólítás fajtái a szónoki beszédekben
Megítélésünk szerint a leggyakrabban előforduló differenciált (Tisztelt/ Kedves/ Hölgyeim
és Uraim!) és homogén (Tisztelt/ Kedves Hallgatóság!) megszólítások bár illőek, kevés
fogódzót nyújtanak a befogadó számára, hogy szituációs szerepét beazonosíthassa (9-10.
ábra). A túl általános, semleges hangnemű és távolságtartó megszólításból (pl. „Tisztelt
Hallgatóság!”) nem lehet következtetni a közönség szituációban betöltött szerepére, és ha a
beszédben később sem lehet olyan mondatot találni, amely konkretizálná a közönséget
valamilyen szempontból, nincs célközönsége a szónoknak.
174 RÚR 2010: 115.
54
9. ábra
A leggyakoribb differenciált megszólítások a szónoki beszédekben
10. ábra
A leggyakoribb homogén megszólítások a szónoki beszédekben
A beszéd témája közvetve befolyásolja a megszólítást, mégpedig úgy, hogy
közvetlenül befolyásolja a hallgatóság összetételét (milyen témában kiket érdemes
megszólítani). Amikor a szónok beszédet készít, stratégiájának az is része, hogy számba
veszi, kiknek a jelenlétére számíthat, kiket érdekelhet, érinthet a téma, amiről beszélni fog,
kik képesek tenni a közös cél érdekében. A hallgatóság ismerete, figyelembe vétele
befolyásolja a szónokot a megszólítás megválasztásában. Az első verseny témájáról
55
(Szükséges-e a harmadik évezredben a retorika?) szóló harmincnyolc beszéd közül
tizenkettő a szónokverseny hallgatóságának, hat az országgyűlés elnökének és a
képviselőtársaknak, kettő a megyei önkormányzati képviselőknek szólt. Összességében
tehát a versenyzők 16%-a a törvényhozókhoz, további 5%-a a megyei képviselőkhöz
beszélt, a legtöbb szónok (31,5%) viszont a versenyen jelenlévő zsűrihez, tanárokhoz,
hallgatókhoz stb. szólt, mert úgy gondolta, ők a leginkább érdekeltek, érintettek a retorika
jövőjét illetően, és ők azok, akik sokat tehetnek a hétköznapokban a retorikáért. A második
verseny beszédtémája („Ment-e a könyvek által a világ elébb?”) kapcsán Boros Emőke, II.
díjas szónok a „Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Könyvbarátok!” megszólítással jól
választotta meg címzettjei körét. Egy könyvkiadó megnyitó ünnepére ugyanis azok
kíváncsiak, akiket érdekel a könyv, s az ünnepélyes, meghitt légkör növeli az olvasók
készségét a mondanivaló befogadására. A szerző tehát ebből a szempontból homogén
társaságnak címezte üzenetét, s ez meghatározta a szöveg felépítését, kifejtettségének
szintjét.”175 A „Magyar vagyok. Mi mostan a magyar…” - Európában? beszédtémához az
alábbi megszólításokat találtuk a legkifejezőbbnek: „Kedves Magyarok, Honfitársaim!”176;
„Mai magyarok!”177 NAGYNÉ MARKÓ JULIANNA az „asszonyférfi…, férfiasszony…/
Kicsaptál lágy nemedből” Milyen (legyen) a nő szerepe - ma? beszédtémához nyújtott a
salutatióra nem szokványos ötleteket a fiataloknak: „Tisztelt Klubtársak! Nőies Nők!
Abszolút Nők! Pretty Womanek!”178
A beszédekben használt megszólításokat három csoportra különítettük el az illőség
szerint: 1. illő megszólítás; 2. nem illő megszólítás; 3. rendhagyó megszólítás. Az illő
kategóriába soroltuk azokat a megszólításokat, amelyek a klasszikus szabályoknak
megfelelnek: van koncepciójuk („Tisztelt Zsűritagok, tisztelt Hallgatóság! Kedves
versenyző Társaim!”179; „Tisztelt Figyelő Közönség!”180), udvariasak („Tisztelt Hölgyeim
és Uraim! Kedves Vendégeink!”181; „Mélyen tisztelt Hallgatóság!”182), a mondanivalóhoz,
a hallgatósághoz illőek („Tisztelt ünneplő, emlékező közönség!”183; „Szeretett
testvéreim!”184); találóak („Sorstársaim!”185), keretet adnak a beszédnek („Sok szeretettel
175 R. TOMA, RÚR 2001: 100. 176 Németh-Varga, RÚR 2005: 262. 177 Pásztori-Kupán, RÚR 2005: 267. 178 RÚR 2006: 145. 179 RÚR 2008: 183. 180 RÚR 2009: 153. 181 RÚR 2002: 101. 182 RÚR 2005: 172. 183 RÚR 2008: 164. 184 i. m. 229. 185 RÚR 2006: 164.
56
köszöntök én is mindenkit!”186). A nem illő kategóriába soroltuk az udvariatlan („Jó napot,
Hölgyeim!”187), a jóindulat elnyerését nélkülöző („Könyvek ellenségei!”188; „Tisztelt
Jelenlevők!”189), a nem adekvát („Kedves életművész Barátaim!”190), a zavaros („Tisztelt
Hölgyek és Urak, kedves Versenytársaim és minden jóakaratú érdeklődő!”191), a túltagolt
(„Tisztelt Rektor Úr, Dékán Úr, Tisztelt Kari Tanács, Kedves Avatandó Kollégáim,
Kedves Vendégeink!”192; „Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Akadémikus Hölgyek és Urak,
Hölgyeim, Uraim, Tisztelt Konferencia!”193), a következetlen (T/3. → E/2. →T/3.194;
„Tisztelt Hallgatóim, vagyis tisztelt Uraim!”195), a többértelmű („Nők! Asszonyok, Anyák,
Szeretők!”196), a koncepció nélküli („Kedves Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Konferencia-
résztvevők, Figyelmes Hallgatóim!”197) és a hibás („Kedves jövendőbeli magas beosztású
Hölgyeim és Uraim!”198) megszólításokat. A rendhagyó kategóriába pedig a becéző
(„Tisztelt Családkutatók, Ifjúság- és Idővédelmisek!”199), a provokatív („Tisztelt egyesek
és nullák!”200) a meglepő („Kedves Kertésztársaim!”201; „Tisztelt Köz- és magánemberek!
Kedves Hallgatóság!”202; „Kedves függők!”203), a meghökkentő („Kedves Lányok! Fiúk!
Lányos Fiúk! Fiús Lányok! Ti Mind! Mi Mind!”204; „Hölgyeim és Uraim, finom
Falatok!”205; „Száradó Vásárlók!”206) az idegen („Good evening, Ladies and
Gentlemen!”207), a szellemes („Angyaltársaim, Kerubok és Szeráfok!”208; „Kedves
hallgatók és lehallgatottak!”209), a talányos („Kedves mindent tudni vágyók és mindenre
ráérzők!”210) megszólításokat soroltuk. A „Kedves anyák és apák, kik a társadalom
186 RÚR 2013: 162. 187 RÚR 2004: 190. 188 RÚR 2001: 132. 189 RÚR 2008: 158. 190 RÚR 2007: 216. 191 RÚR 2009: 130. 192 RÚR 2005: 152. 193 RÚR 2008: 134. 194 RÚR 2005: 160. 195 RÚR 2006: 119. 196 i. m. 122. 197 RÚR 2004: 180. 198 i. m. 213. 199 RÚR 2009: 140. 200 RÚR 2011: 123. 201 RÚR 2007: 95. 202 RÚR 2008: 143. 203 RÚR 2009: 108. 204 RÚR 2006: 95. 205 RÚR 2010: 97. 206 i. m. 108. 207 RÚR 2007: 135. 208 RÚR 2002: 136. 209 RÚR 2008: 252. 210 RÚR 2012: 137.
57
építőkövei, az új nemzedék tanítómesterei vagytok”211 megszólítás azért rendhagyó, mert
beleolvad az első mondatba, és meghatározza a megszólítottakat.
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a felkészítő tanároknak az alábbiakra
szükséges ráirányítani a fiatal rétorok figyelmét: a hallgatóság retorikai kompetenciája
alapján megfogalmazódó elvárásai; a retorikai szituációt, a szónok személyiségét stb.
figyelembe vevő illő, helyes, koncepciózus, következetes megszólítás(ok) (ajánlható és
elkerülendő formák), annak elhelyezése a beszédben, helyesírása. Tudniuk kell a
szónokoknak, hogy a szónoklat erénye a hallgatósággal való kapcsolat felvétele és ennek a
kapcsolatnak indokolt helyen és időben történő többszöri megerősítése, az interaktivitás. A
partner iránti figyelem, tisztelet, jóindulat stb. kifejezése elemi feltétele a meggyőzésnek.
„A megszólításoknak a beszéd folyamán is megvan a kommunikációs és lélektani
funkciójuk, hiszen serkenthetik az együttgondolkodást és tartósíthatják a figyelmet.”212
2.6. Kényszerek, korlátok
LLOYD BITZER a retorikai szituáció harmadik elemének tartotta a kényszert, azaz
hogy milyen belső (a szónok személyéből való) és külső (a szónokon kívüli személyekből,
jelenségekből stb. való) érdek, érdekeltség, hasznosság, „pártosság” játszik közre a
szónoklatok létrejöttében. A modern retorikusokat (például ALAN BRINTON) és a klasszikus
retorikaszerzőket (például Quintilianus) egyaránt foglalkoztatta ez. BITZER így határozta
meg a kényszerek fogalmát: „…személyekből, eseményekből, dolgokból és olyan
viszonyokból állnak, amelyek a szituáció részei, mivel van hatalmuk a döntést és a
cselekvést kikényszeríteni, amely szükséges ahhoz, hogy a szükséglet pozitívan
megváltozzon. E kényszereknek két fő osztályuk van: 1. azok, amelyeket a szónok és
módszere teremt meg és irányít (ezeket nevezi Arisztotelész retorikán belüli
bizonyítékoknak); 2. azok a kényszerek, amelyek hatékonyak lehetnek (ezek
Arisztotelésznél a retorikán kívüli bizonyítékok).”213
ACZÉL PETRA a közlő felől közelíti meg a kényszert: „olyan adottságokat,
jelenségeket foglal magában, amelyek megakadályozzák vagy befolyásolják a beszélőt,
közlőt abban, hogy képes legyen egy szükségletet felismerni, azonosítani, azzal
foglalkozni”.214 A retorikai szituáció fejlődési modelljét (1. eredeti, kezdeti szakasz; 2.
érési szakasz; 3. romlási; 4. megszűnési szakasz) figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy a 211 RÚR 2002: 187. 212 SÁNDOR, RÚR 2007: 177. 213 RL 1032.; vö. BITZER 1968. 1: 6-8. 214 ÚR 80.
58
nagyon rövid idejű érési szakaszban hozzáférhetőek a korlátok, a szükséglet jelen van, a
beszélő és a hallgató is felfigyelt rá, a hallgatóság könnyen megszólítható és készen áll
arra, hogy módosítsa a szükségletet.215
A mai fiatal szónokok beszédeinek vizsgálatakor mindkét fenti bemutatott
meghatározást (LOYD BITZER és ACZÉL PETRA) figyelembe vettük. A példákat és az
eredményeket az érvek fajait és az érvforrásokat vizsgáló, valamint retorikai elemzéseket
bemutató 4. fejezetben közöljük.
2.7. Első tézis
A mai fiatalok szónoki beszédének vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a
szónokok 38-67%-a a beszéd elkészítése során nem vette figyelembe a retorikai szituáció
elemeit a tizenöt versenynek kevéssel több mint a felén (53,3%). Ezek a szónokok nem
kötötték alkalomhoz a beszédüket, a beszédhelyzetet nem konkretizálták, ezért annak
minden eleme beazonosíthatatlanná vált. Mivel a retorikai szituáció meghatározza az ügy
milyenségét, a beszéd fajtáját és a szónoki beszéd részeit, nem kellően tisztázott volta a
szónok célját kérdőjelezi meg. A további vizsgálatokból a konkrét retorikai szituációt
nélkülöző szövegeket kivonjuk.
Első hipotézisünk a fentiek alapján tézissé alakítható: a retorikai szituáció elemeit
az Y és Z generáció szónokainak egy része nem tudatosította magában. Ezek a szónokok
nem jelölték ki sem a saját, sem hallgatóságuk szerepét a retorikai szituációban. Ez károsan
befolyásolta a beszédük minőségét (szerkezetét és stílusát, hatékonyságát stb.).
215 i. h.
59
3. Mai fiatal szónokok beszédének szerkezeti elemzése
3.1. A vizsgálat tárgya és célja
Ebben a fejezetben második hipotézisünk igazolására irányuló vizsgálatot végezzük
el. Az előző fejezetben bemutatott vizsgálat szerint az első-ötödik, a kilencedik-
tizenkettedik és a tizennegyedik-tizenötödik versenyen a szónokok többsége retorikai
szituációba ágyazta mondanivalóját. Ezért választottuk a második, a kilencedik, a
tizenkettedik és a tizenötödik versenyre készített beszédeket a szerkezeti elemzés tárgyául.
Ezenkívül a legjobb szerkezetű beszéd díját (a Chronos Kiadó díja) elnyerő szónokok216
beszédét is megvizsgáltuk. A vizsgálat tehát százötvennégy beszédre, a teljes korpusz
24%-ára terjedt ki. A vizsgálat részeként a szakirodalmak alapján áttekintjük a retorika és
szerkesztéstan kapcsolatát; az ügyek etikai milyenségét és a beszédfajtákat a
retorikaszerzők szerint. Majd beazonosítjuk az ügy etikai milyensége szerint a vizsgált
versenybeszédekhez felkínált beszédtémákat, azután megvizsgáljuk, milyen beszédfajtákat
választottak a fiatalok mondanivalójuk kifejezésére.
3.2. Retorika és szerkesztéstan
A szerkesztéstani vizsgálat arra irányul, hogy milyen felépítésmód jellemzi az
egyes műnemeket és műfajokat. A témakört más-más irányultsággal dolgozták föl az egyes
tudományágak képviselői – mutatott rá WACHA IMRE A retorika kompetenciái című
tanulmányában.217 A szépirodalom felől közelített a kérdéskörhöz például CSORBA
PIROSKA költő, író, tankönyvíró, tanár Az én tankönyvem sorozatban megjelent
műveiben218. A klasszikus retorikai hagyományt őrzi retorikájában: TREMMEL FLÓRIÁN219,
SZABÓ G. ZOLTÁN és SZÖRÉNYI LÁSZLÓ220, valamint GÁSPÁRI LÁSZLÓ221. GÁSPÁRI
irodalmi vonatkozásban tárgyalja a retorikai dispositiót; vö. Retorikai dispositio és
irodalmi vonatkozásai című fejezet. A gyűjtött anyag egybeszerkesztését „a műfajok
tematikus és formai kötöttségei alapján” elvégzendő tevékenységnek tartja. Ez azt jelenti,
hogy a szerkesztés során igazodni kell „a választott műfaj konstrukciós lehetőségeihez”, és
az elrendezés legáltalánosabb elveit (az egység, a haladás, a folytonosság, az arányosság, a
216 Kiss Lilla Nóra, RÚR 2012; Rétvári Márton Gergely, RÚR 2013; Juhász Pál Balázs, RÚR 2014. 217 WACHA, RÚR 2000: 75. 218 CSORBA 1992, 1993, 1994. 219 IR; TREMMEL 2014. 220 KIMR 221 GÁSPÁRI, Retorika
60
teljesség, az időrend, a térbeliség és a logika) érvényesíteni kell, 222 ahogy erre korábban
WACHA IMRE is felhívta a figyelmet.223 SZABÓ G. ZOLTÁN és SZÖRÉNYI LÁSZLÓ az író
célját szolgáló hasznosságnak (utilitas) rendeli alá a szerkesztést. Epikai (pl. Arany János,
Homérosz művei), lírai (pl. Ady Endre, Babits Mihály művei) és drámai műfajokat (pl.
Madách Imre, Kisfaludy Károly művei) egyaránt vizsgálnak, irodalmi alkotásokból vett
példákkal mutatják be a kéttagú és a teljességre törekvő elrendezést, valamint a fő
rendezési elveket (természetes és mesterséges).
A közéleti megnyilatkozások megszerkesztése, szerkezete kapcsán a szakírók
inkább általános tanácsokat fogalmaztak meg, vagy szerkezeti vázlatokat nyújtottak.224
DEME LÁSZLÓ azonban hangsúlyozta, hogy nehéz általános tanácsokat adni a
szövegszerkesztéshez, mert általános fogalmazásmód nincsen, ugyanis a szövegforma
mindig a helynek, az időnek, az alkalomnak, a partnernek és a mondanivalónak
megfelelően alakul.225
WACHA IMRE hagyományos szerkesztésmódú (Marx György: Vár a Tau Ceti népe;
Pázmány Péter: A halálrul) és nem hagyományos szerkezeti felépítésű szövegeket, -
részleteket (Déry Tibor: Van-e szükség nyelvművelésre?; Pilinszky János: Néhány szó a
szavakról) vizsgált A korszerű retorika alapjai I. című kötetében. Rámutatott, hogy a
vizsgált szövegek szerkezeti formája azáltal segíti a befogadást és a megértést, hogy
megfelel a közlés és befogadás dinamikájának. Ezt DEME LÁSZLÓ ábrájára (11. ábra) 226
hivatkozva igazolta. A 11. ábra jól szemlélteti, hogy ha a bevezetés; előkészítés/
elbeszélés; kifejtés/ bizonyítás; összegzés részeket balról jobbra elhelyezzük, dinamikai
szintkülönbségeket látunk a négy szakasz között. A szakaszokat összekötve ballisztikus
görbét kapunk, amely bizonyos mértékig megfelel a dráma feszültséggörbéjének.
Jellemzője, hogy a felmenő ága elnyújtott, a leszálló meredekebb.
222 i. m. 71. 223 KRA 249-56. 224 Például TERESTYÉNI 1960; DEME 1974; FISCHER 1975; IR; TOLCSVAI NAGY 1994; KRA; SZABÓ 1997; HULL 1997; CARNEGIE 1989-1993, 1990. 225 DEME 1978: 114. 226 WACHA [1994]: 286. vö. DEME 1974: 124-5.
61
11. ábra
DEME LÁSZLÓ: A beszédrészek közötti dinamikai szintkülönbségek
_______________
_______________ kifejtés/ bizonyítás
előkészítés/ elbeszélés
_______________ _____________
bevezetés összegzés
A megjegyzési görbe általában ennek a tükörképe. A hallgató az indítást (benne a tétellel)
és a kifejtést lezáró összegzést jegyzi meg leginkább. Ezt figyelembe véve az érvek
elrendezésének optimális módja az ún. nesztóri sorrend, amely szerint a beszéd elején és
végén helyezzük el az erős érveket, középen pedig a gyengébbeket. (Ebben az
elrendezésben sorakoztatta föl katonáit a bölcs püloszi király, Nesztór, innen származik az
elnevezés.)
WACHA megadta a beszéd szerkezetének általános sémáját is. A séma lényegét
abban látja, hogy „a hallgató számára a megértést megkönnyíti…, ha olyan gondolkodási-
szerkesztési rendszereknek vagy sémáknak megfelelően kapja a közleményeket,
amilyeneket a társadalom kifejlesztett, s amilyeneket a társadalom konvencionális
formákként, műfaji jellemzőkként elfogadott és megszokott, sőt el is vár”.227 A struktúra
elvárhatóságának KENNETH BURKE 20. századi amerikai polihisztor is nagy jelentőséget
tulajdonított. Szerinte a hallgatóság könnyebben meggyőzhető, ha a szónoklat tartalma és
szerkezete a hallgatói elvárásoknak megfelelő (forma-tartalom-hatás kölcsönhatása).228
A retorikát konkrét prózai művek elméleteként tárgyalják a 20. század eleji magyar
retorikatankönyvek. Ezeknek a könyveknek az első részében konkrét prózai alkotásokat
(pl. elbeszélések, leírások, értekezések, levelek, irányművek, beszédek) találunk, a
második részben pedig elméleti tudnivalókat.229 NÉGYESY LÁSZLÓ Rhetorikájában hét
beszéd kapott helyet, ALSZEGHY ZSOLT és SÍK SÁNDOR iskolai retorikájában nyolc.
Mindkét tankönyvben előfordul beszéd Deák Ferenctől, Eötvös Józseftől, Gyulai Páltól,
Kossuth Lajostól, Kölcsey Ferenctől. ADY LAJOS és LENGYEL MIKLÓS tankönyvében Az
írásművek szerkezete című fejezet második részében olvasható az elrendezés témakör.
Tizenegy beszédet közöltek, többek között az előbb említett szónokoktól (Gyulai
227 KRA 286. 228 BURKE 1931. 229 Például NÉGYESY 1901; ALSZEGHY és SÍK 1928; ADY és LENGYEL 1928.
62
kivételével). A szövegválasztás kapcsán ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA rámutatott, hogy minden
említésre méltó hazai retorika aktuális beszédeket idézett a(z) (antik) retorikai rendszer
bemutatásakor. „Az 1849 utáni retorikák főleg Kölcseyt (akkor Kossuthot tilos volt
idézni), az 1868 utániak Kossuthot, Deákot, Prohászkát, az Alszeghy-Sík-féle Apponyit, a
pártállami időszak retorikái Lenint, Marosánt, a 2004-es Retorika Orbánt, Mádlt, Jókai
Annát.”230
A 21. század elején megjelent klasszikus retorikák, retorikatankönyvek231 is önálló
fejezetet szentelnek a szöveg szerkezetének, a beszéd részeinek. Az elméleti tudnivalót
szónoki beszédből vett részletekkel szemléltetik (Balázs János, Bethlen Miklós, Cicero,
Eötvös József, Kossuth Lajos, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, mai fiatal szónokok
versenybeszéde A régi-új retorika sorozat köteteiből, Pázmány Péter, Szabó Magda,
Széchenyi István, Tóth Árpád stb.) Rámutatnak, hogy a klasszikus szerkezetet újra kell
gondolni a média térhódítása, és az e-szövegkultúra, az elektronikus kommunikáció,
valamint az írott beszéd (e-mail, chat) műfajainak leírása miatt. „A modern elrendezésben
a szöveg az érvelés köré gyűlik, a szöveg mint szerkezet adja meg az érvek
felhatalmazását.”232 ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA Az olvasás múltja és jelene című
munkájában, A retorikai szövegelemzés című fejezetben három szöveg (Halotti Beszéd és
Könyörgés, Jókai Mór beszéde az orvostanhallgatóknak 1848. március 15-én, Jelenits
István: Soha még ember úgy nem beszélt…) retorikai elemzését mutatta be.233 Az
elemzéshez tíz pontból álló szempontsort - köztük a szerkezetre irányuló vizsgálat
szempontja - használt. 2013-ban megjelent legújabb retorikájában az említett szempontsort
kiegészítette további kettővel (A retorikai elemzés 12 pontja). Ez alapján elemezte
Szókratész védőbeszédét (Platón); valamint Brutus és Antonius beszédét (Shakespeare:
Julius Caesar, III. felvonás, 2. szín). A Különleges szerkezetek fejezetben Ravasz László:
Kérdések kérdése és Kassák Lajos Anyám címére című művét vizsgálta.234
A régi-új retorika program keretében különböző műfajú szövegek retorikai
elemzését készítették el a szakírók az elmúlt tizenöt évben. Ezek: beszédek (pl.
Emlékbeszéd Kazinczy Ferenc felett, egy 19. századi győri bencés prédikáció, a Schrank-
per vád- és védbeszéde, Druzsin Ferenc rektorhelyettes jubileumi beszéde, Áder János
beiktatási beszédei, Kodály Zoltán, Juhász Ferenc, Ravasz László, Göncz Árpád, Mádl
230 OMJ 341-2. 231 Például ADAMIK - A. JÁSZÓ - ACZÉL, Retorika; KMR 232 i. m. 374. 233 OMJ 448-453. 234 KMR 296-302, 498-520.
63
Ferenc, Orbán Viktor egy-egy beszéde); regény (Az érvforrások vizsgálata
krimiszövegben); reklám (A mosógépszerelő érvei); vers (Vörösmarty: A szent ember).
Emellett a Kossuth-agorán részt vevő fiatal szónokok beszédét is elemezték a retorikai
munkacsoport tagjai (a beszédek 16-53%-át évente a másfél évtized alatt, lásd 12. ábra). A
verseny szervezői a hazai és a határon túli magyar nyelvű egyetemekről, főiskolákról
versenyzővel érkező felkészítő tanárokat kérték föl elsősorban a díjazott szónokok
szövegének elemzésére. Egy-egy beszédet egy-egy oktató elemzett, olykor ketten is. Az
elemzések bekerültek A régi-új retorika sorozat köteteibe a versenybeszédek írott változata
után.
12. ábra
A retorikailag elemzett szónoki beszédek száma
A retorikai elemzéseknek kettős funkciójuk van. Egyrészt segítik a szónokokat a
jövőbeli megnyilatkozásokra való felkészülésben, másrészt a retorikai elemzés
módszerének csiszolódását szolgálják. A retorikaelmélet és a retorikai elemzés gyakorlata
kölcsönösen hatnak egymásra, mint a víz, amely a partot mossa.
3.3. Az ügyek etikai milyensége
Induljunk ki abból, hogy a retorikai szituáció létrehoz egy ügyet, amely anyagul
szolgál a szónok számára, aki az anyagot (a beszéd indítóoka) témává emeli.235 Mivel
mindenről lehet beszélni, amit az emberi gondolkodás és beszéd lehetővé tesz, az anyag 235 ADAMIK, RÚR 2001: 18.
64
sokféle etikai minőségű lehet. Az ügy „tisztességi fokától” függ jogi vagy etikai
képviselhetősége. Az ügy milyensége meghatározza a beszéd felépítését, érvelését és
terjedelmét. A 4. táblázatban összefoglaljuk, hogy az ókori retorikaszerzők milyen
minőségű ügyeket különböztettek meg egymástól.
4. táblázat
Az ügyek milyensége a retorikaszerzők szerint
Retorika-szerzők Az ügyek milyensége
Hermagorasz236 (Kr. e. 150 k.)
Cornificius: Rhetorica ad Herennium
(Kr. e. 86-84)
Cicero: De inventione
(Kr. e. 84-80)237
Quintilianus: Institutio oratoria (94-95 körül adta
ki)
tisztességes/ becsületes × × × ×
becstelen × paradox × bámulatos/ csodálatraméltó × ×
kétes/ kétséges × × × × érdektelen × × × jelentéktelen × homályos/ bonyolult × ×
rút ×
A kategóriák közül több azonos minőséget fed le. Például a paradox és a
csodálatraméltó, valamint a becstelen mind arra vonatkozik, hogy az ügy sokkolja a
hallgatóság jogérzékét. Az érdektelen és a jelentéktelen minősítés pedig olyan ügyre
vonatkozik, amelyet a közönség igazságérzete, értékítélete nem tart sokra.
A mai fiatal szónokok vizsgált beszédeinek témáját az alábbi minőségi
kategóriákba és ennek megfelelő képviselhetőségi fokba soroltuk:
• 2. verseny: Ment-e a könyvek által a világ elébb? → az ügy milyensége:
tisztességes → képviselhetőségi foka: könnyű
• 9. verseny: Közügyünk a magánügy? → az ügy milyensége: bonyolult →
képviselhetőségi foka: nehéz, de izgalmas
• 12. verseny: Hol vannak az együttérzés, a türelem, az önfeladás határai? → az ügy
milyensége: bonyolult → képviselhetőségi foka: nehéz, de izgalmas
236 A Suda szerint Tekhnai rhétorikai címen írt egy retorikát, de műve nem maradt az utókorra. Viszont Cornificius, Cicero és Quintilianus ismerték, mert hivatkoztak rá. Az antik hagyomány szerint Hermagorasz egyik újítása az ügyállás meghatározása és fajainak elkülönítése. RL 494. 237 Cornificius és Cicero művének datálásához lásd CÖM 21-2.
65
• 15. verseny: Hálózatok rabságában élünk? → az ügy milyensége: bonyolult →
képviselhetőségi foka: nehéz, de izgalmas
Tudvalévő, hogy a tisztességes ügyet a legkönnyebb képviselni, mert megfelel a
hallgatóság jogi és etikai értékítéletének. A Ment-e a könyvek által a világ elébb?
beszédtémát huszonhat szónok dolgozta fel. A versenyzők 77%-a „igen” választ adott a
kérdésre beszédében, 23%-a azonban „nem”-mel válaszolt, vagy hangsúlyozta, hogy nem
csak a könyvek által ment a világ elébb. A „nem ment a könyvek által a világ elébb”
véleményt kétes ügynek minősítettük, amelynek képviselete nehéz, mert a hallgatóság
igazságérzetét bánthatja.
A 9-12-15. verseny témáját bonyolultnak tekintettünk. Azt az ügyet tekinthetjük
homályosnak, bonyolultnak, amelynek sokféle megközelítése, értelmezése lehet, és ennek
nyomon követése, felfogása, megértése nehéz lehet a közönségnek. Az ilyen ügyek
képviselete nehéz, mert a sok témaszálat kevesen képesek átlátni, pedig a szónoknak
minden hallgató meggyőzése fontos. A közönség okos, művelt és kevéssé okos, esetleg
műveletlen hallgatóit egyaránt meggyőzni izgalmas feladat. A verseny szervezői
feltehetően okkal adtak a versenyzőknek bonyolult témát, hiszen erről szónokolni nem
könnyű feladat, igazi kihívás. Az ókorban is szívesen gyakoroltatták a bonyolult témákról
való szónoklást a fiatalokkal.
3.4. A beszédfajták
A beszédfajtákról (gr. eidé logu, l. genera causarum) szóló első feljegyzést Iszokratész
nevéhez köti a szakirodalom.238 Tipológiáját Arisztotelész is elfogadta azzal a
megszorítással, hogy a dicsérő és feddő kategóriákat összevonta és bemutató beszédnek
nevezte (lásd 5. táblázat).
238 RL 140.
66
5. táblázat
A beszédfajták az ókori retorikaszerzők szerint Ókori
retorika- szerzők
Beszédfajták
Iszokratész (Kr. e. 436-338)
Anaximenész: Rhetorica ad Alexandrum (Kr. e. 4. sz.)
Arisztotelész: Rétorika
(Kr. e. 329-323)
törvényszéki × × és alfajai (vádoló, védő, vizsgáló)
×
tanácsadó × × és alfajai (buzdító, lebeszélő)
×
dicsérő × feddő × bemutató alfajai
(dicsérő, gáncsoló) ×
Az Arisztotelész által bemutatott beszédfajtákat Cornificius átvette, és Quintilianus is
kitartott mellette, de leírta, hogy „napjaink legnagyobb szerzője” szerint „majdhogynem
számtalan fajta ügy létezik”.239
A mai fiatal szónokok beszédének fajtáit a 13-16. ábrákkal szemléltetjük.
13. ábra
Beszédfajták a második szónokversenyen (2000)
(Beszédtéma: Ment-e a könyvek által a világ elébb?)
239 Quintilianus valószínűleg az idősebb Pliniusra gondolt, lásd Szónoklattan 220.
67
14. ábra
Beszédfajták a kilencedik szónokversenyen (2007)
(Beszédtéma: Közügyünk a magánügy?)
15. ábra
Beszédfajták a tizenkettedik szónokversenyen (2010)
(Beszédtéma: Hol vannak az együttérzés, a türelem, az önfeladás határai?)
68
16. ábra
Beszédfajták a tizenötödik szónokversenyen (2013)
(Beszédtéma: Hálózatok rabságában élünk?)
Megállapítottuk, hogy a mai fiatalok az említett beszédtémák feldolgozása során
gyakorisági sorrendben az alábbi beszédfajtákat választották: 1. bemutató beszéd; 2.
bemutató és tanácsadó (kevert) beszéd; 3. tanácsadó beszéd; 4. törvényszéki beszéd.
A bemutató beszédben (gr. epideiktikon genosz, l. genus demonstrativum,) a
versenyzők személyeket (pl. a szász Hubbes Marci bácsi, Martin Luther King, Talmácsi
Gábor, Indira Gandhi, Árpád-házi Szent Margit, kalkuttai Teréz anya), tulajdonságokat (pl.
kíváncsi, rosszindulatú, türelmes, toleráns, netfüggő), tetteket (pl. családon belüli erőszak,
droghasználat, dohányzás, szegénység elleni küzdelem, jobb adni, mint kapni, a
megtestesülés telepítése), élettelen tárgyakat, jelenségeket (pl. Szent Biblia, A régi-új
retorika, Mein Kampf, Terroristák kézikönyve, bulvársajtó, valóságshow-k), elvont,
gondolati fogalmakat (pl. szerelem, szeretet) dicsértek vagy marasztaltak el az erény és
bűn, a szép és rút szempontjai240 alapján. A bemutató beszéd eszköze leginkább a nagyítás,
túlzás (gr. auxesis, hiperbola). Ezeket és szóalakzatot alkalmaz Horváth Viktória, amikor a
Magán Ügy halálát okozó bulvárújságírásról beszél: „Hallottak már Önök a
bulvárújságírásról? Jobban mondva a búvárújságírásról? Tudják, amikor egy iszonyú
uszonyú békaember alámerül, hogy a zavarosban igazgyöngyre leljen. Ha a kagyló nem
rejt semmit, akkor is a felszínre hozza, legfeljebb iszappal tölti fel. Kimozdítja természetes
közegéből, felszámolja háborítatlan életterét. Poszeidón birodalmának ékkövét marcona 240 Arisztotelész, Rétorika 1366a
69
matrózok, halbűzös kofák tucatportékájává zülleszti.”241 Fülöp Júlia beszédében is találunk
olyan szavakat, amelyek felindultságát, zaklatottságát fejezik ki: „idegeim szinte
szakadásig feszültek”, „ha tehetném, a fél világot perelném be”.242 A bemutató beszédfajta
alkalmas arra, hogy a szónok megmutassa tudását, művészetét. A hallgatóságnak ilyen
beszéd hallatán nem kell nagy horderejű döntést hoznia, mint a törvényszéki és tanácsadó
beszédek esetében. A bemutató és a tanácsadó beszéd közös vonása: amit tanáccsal
javasolunk, ha változtatunk az előadásmódon, dicséretté válik.243
A tanácsadó beszédben (gr. genosz szümbuleutikon, l. genus deliberativum) a fiatal
szónokok egy jövőbeli cselekményt tanácsoltak (például szeressétek a könyveket, ami
számít, arra szánjanak időt, fordítsanak minőségi időt a kapcsolataikra, maradjanak meg
egyéniségnek), mert hasznos, vagy lebeszéltek róla, mert káros. A bizonyítás
leghatékonyabb eszköze ebben a beszédfajtában a történeti vagy kitalált (parabola, mese)
példa, mert „a múlt ismerete alapján jósolva ítéljük meg a jövőt”244. Kiss Tímea Enikő
negatív (Egy 13 éves holland lány kiírta az idővonalára, hogy hétvégén egyedül van.
Bejelölte a térképen a címüket is. Három férfi betört hozzájuk, megerőszakolta és
meggyilkolta a lányt.) és pozitív történeti példát (közösségi összefogás nő anyagi
megsegítéséért a közösségi oldalak és az internet segítségével egy pénzbírságot
elszenvedő) is felhasznált az internethasználattal kapcsolatban. Végül megfogalmazta,
hogy az egyensúlyra kell törekedni, és az a dolgunk, hogy okosan éljünk az internettel.245
Bölcs tanácsot fogalmazott meg Nagy Flóra középiskolás versenyző burkoltan:
„Véleményem szerint a felnőtt generációnak sokkal több energiát kellene fektetnie a
fiatalok felelősségérzetének kialakításába. Az emberiség jövője függ attól, hogyan és mire
neveljük a következő generációkat.”246
A törvényszéki beszéd (gr. to dikanikon genosz, l. genus iudiciale) ítélethozó
bíró(k) előtt tartandó beszéd egy a múltban történt tényállásról a vád vagy a védelem
céljából. A szónok a tényállást a jogos, igazságos (gr. dikaion, l. iustum) vagy jogtalan,
igazságtalan (gr. adikon, l. iniustum) alternatívájából közelíti meg.247 Legmegfelelőbb
eszköze az enthüméma, mivel megokolást és bizonyítást igényel, hogy mi történt. Mindezt
logikai rendben rögzíti. Az előbb említett Nagy Flóra Internet védőügyvédje szerepében
241 RÚR 2008: 248. 242 i. m. 158. 243 Arisztotelész, Rétorika 1368a 244 i. m. 1366a 245 RÚR 2014: 216-8. 246 i. m. 224. 247 RL 1223.
70
szónokolt.248 Azt állította, hogy ügyfele ártatlan, a vádak alaptalanok. Ehhez az alábbi
premisszákat (P) és bizonyító enthümémákat (E) használta fel:
• P: „…az internet csupán eszköz, így önálló cselekvésre nem képes.” → E: „Ha
valaki egy baltával megöli embertársát, akkor a baltát vonják felelősségre, csak
mert gyilkosságra alkalmas eszköz? Nem, és nem fogják az eset után az összes
baltát megsemmisíteni, mert valaki nem a megfelelő módon használta. Remélem,
mindenki számára világossá vált, az ilyen esetben, természetesen, az eszköz
használóját, a gyilkost illeti a felelősség. […] A vádlott mellett szól számos érv:”
• P: „…általa mindenki lehetőséget kap a teljes egyenjogúságra.” → E: „Tudomásom
szerint ez még a legmodernebb demokráciákban sem tud ilyen mértékben
megvalósulni.”
• P: „az internet ma már a világ majdnem minden pontján elérhető, segítségével
szétszakadt családok egyesülhetnek, ha csak virtuálisan is. […] → E: „Az
emberiség történelme során még nem volt ilyen hatékony eszköz a kezünkben arra,
hogy egy világméretű és békés közösséget hozzunk létre a Föld lakói által.”
• P: „A rendelkezésünkre álló eszköz, a világháló segítségével időpontot
beszélhetünk meg, hogy személyesen találkozzunk.” → E: „A saját tapasztalatom
is azt mutatja, hogy kellő odafigyeléssel elkerülhetjük társas kapcsolataink
megfeneklését, és ebben az internet a segítségünkre is lehet.”
A fiatalok beszédeinek vizsgálata során, a beszédfajta megállapításakor sok esetben
arra jutottunk, hogy a szónok nem volt kellően tudatos az alábbiakban: a beszédfajta
megválasztása a mondanivaló figyelembe vételével, minek a kifejezésére alkalmas a
választott beszédfajta, milyen beszédrészek szükségesek a választott beszédfajtához, mi az
egyes beszédrészek funkciója stb. (pl. Boncsér Sára Luca249, a Magyar Asszonyok
Szövetségének különdíjasa, Pazonyi Dóra250, Börcsök Rita251).
3.5. A szónoki beszéd részei
Az elrendezés (gr. taxisz, l. dispositio) a szónok második feladata a feltalálás (gr.
heureszisz, l. inventio) után a klasszikus retorika rendszerében. Miután a szónok
összegyűjtötte az anyagát, megkereste az érveit, meg kell szerkesztenie mondanivalóját. A 248 RÚR 2014: 223-4. 249 RÚR 2011: 170-1. 250 i. m. 224-5. 251 RÚR 2008: 237-9.
71
logikus elrendezés kérdése az ókortól napjainkig foglalkoztatta a rétorokat, a
retorikaírókat. Az elrendezés lényegét illetően egyetértenek a szerzők: „hogyan kell
elrendezni a beszéd részeit”252; „a szerkesztőképesség elrendezi és tagolja az anyagot,
megmutatja, mit hova kell helyezni”253; „az elrendezés a föltalált dolgok rendszeres
fölosztása”254; „feladata… a szónoki gondolatok olyan csoportosítása, amely megfelel az
adott témával kapcsolatos szónoki pártosság érdekeinek:…”255; „az inventio során
kialakított gondolatokat olyan rendbe kell szerkeszteni, hogy megfeleljenek az író által
képviselt, tehát célját szolgáló hasznosságnak (utilitas)”256. A rendnek mint egyetemes
törvényszerűségnek a beszédben is uralkodnia kell - vallotta Quintilianus: „…azok sem
tévednek szerintem, akik úgy vélekednek, hogy még maga a természet is a rendben
gyökeredzik, és ha az felborulna, elpusztulna minden. Így a szónoki beszéd is, ha nincs
meg benne ez a jó tulajdonság, szükségképpen zavaros: iránytalanul sodródik, nincs benne
összetartó erő, sokszor ismétel, sokszor kihagy valamit, és - mint aki éjszaka ismeretlen
tájon bolyong - mivel nincs se kiindulópontja, se biztos célja, inkább vezeti a véletlen, mint
a megfontolás”.257 A renddel kapcsolatos fogalmakat felsorolta, meghatározta:
• felosztás (divisio): „egy többség tagjaira való osztása”
• tagolás (partitio): „az egyes tárgyak részekre bontása”
• sorrend (ordo): „egyfajta helyes elhelyezés, amely a megelőzőkhöz kapcsolja a
rákövetkezőket”
• elrendezés (dispositio): „a tárgyaknak és azok részeinek a maguk helyére való
célszerű beosztása”.258
Az elrendezéssel szorosan összefügg a beszédrészek témaköre. A retorikaelmélet
megalapítóitól, Koraxtól és tanítványától, Teisziasztól maradt ránk a beszédrészek
legkorábbi megnevezése, elkülönítése. Korax a tanácsadó beszédfajtát művelte, ő dolgozta
ki a hármas tagolódású beszéd részeit. A hagyomány szerint Teisziasznak köszönhető a
törvényszéki beszéd leírása, valamint a hármas tagolódású beszéd újabb beszédrésszel, a
bizonyítással való kiegészítése, (lásd 6. táblázat). A szónoklás kitűnő bizánci ezermestere,
Theodórosz (Kr. e. 450-400) tovább osztotta a bizonyítást és a cáfolatot - mondja
252 Arisztotelész, Rétorika 1403b 253 CHR 71. 254 CÖM 88. 255 GÁSPÁRI, Retorika 75. 256 KIMR 114. 257 Szónoklattan 451. 258 i. m. 452.
72
Szókratész Platón Phaidrosz című művében. A paroszi Euénosz pedig feltalálta a „rejtett
célzást” és „a mellesleg beszőtt dicséretet” - mondja szintén ő.259 Arisztotelész
Rétorikájában megerősíti Szókratész állítását Theodórosszal kapcsolatban.260 „A filozófus”
önálló fejezetet szentelt művében a bevezetésnek, a vád cáfolásának, az elbeszélésnek, a
bizonyításnak és a befejezésnek. Ő foglalkozott először tudományosan a szónoki beszéd
részeivel említett művében, mert ráébredt arra az összefüggésre, hogy a beszéd fajtájától
függ, milyen részei lehetnek a szövegnek. A beszéd fajtájától függetlenül a beszéd kötelező
részeinek a tételt és bizonyítását tartotta. „E részek a beszéd sajátos összetevői; és az
összes rész pedig a bevezetés, a tétel, a bizonyítás és a befejezés; mert a cáfolat a
bizonyításhoz tartozik.”261 Ennek megfelelően a bizonyítást és a cáfolást mint
szövegrészeket a későbbiekben együtt tárgyaljuk.
6. táblázat
A beszédrészek osztályozása a retorikaszerzők szerint Retorika-
szerzők Beszéd- részek
Korax (Kr. e. 467)
Teisziasz (Kr. e. 5. sz. 2.
fele)
Arisztotelész: Rétorika
(Kr. e. 329-323)
Cornificius: Rhetorica ad Herennium
(Kr. e. 86-84)
Quintilianus: Institutio oratoria
(94-95 körül adta ki)
bevezetés × × × × × elbeszélés × × × × kitérés +262
tétel + × × bizonyítás +263 + × × cáfolás × + × befejezés × × × × ×
A beszédrészek osztályozásában az alapvető négyes felosztást fogadta el BITNITZ
LAJOS264; a nagyenyedi névtelen retorikus265; SZEBERÉNYI LAJOS266, egyetlen politikai
259 PÖM 266e, 267a 260 Arisztotelész, Rétorika 1414b 261 i. h. 262 A kitérést elsőként Quintilianus tárgyalta részletesen, lásd KMR 268. 263 + jellel jelöltük az(oka)t a beszédrész(eke)t, amely(ek)et a szakirodalom az adott rétor nevéhez fűz. KMR 267. 264 A’ magyar nyelvbeli előadás’ tudománya. 1827. 265 1839-ben Nagyenyeden jelent meg Az ékesenszóllás’ vagy Rhetorica’ elemei a’ romai nyelvre alkalmazva’, a’ tanúló ifjuság’, ’s közönséges leczkék’ számára című ismeretlen szerzőjű könyvecske. 266 Politikai szónoklat-tan. Alapos útmutatás nyilvános beszédekben és a parlamenti vitatkozásokban. Görög, romai, angol, frank, német és magyar minta-beszédekbőli példákkal írta SZEBERÉNYI LAJOS. Heckenast Gusztáv, Pest. 1849.
73
retorikánk szerzője; valamint NÉVY LÁSZLÓ267. A hetes felosztást alkalmazta TÓTH
FERENC, az első önálló és rendszeres magyar egyházi szónoklattan írója.268 A Korax-féle
hármasságra tért vissza retorikájában NÉGYESY LÁSZLÓ269 és FISCHER SÁNDOR270.
A retorikai műfajok egy részének megvan a hagyományos szerkezete, amelytől a
szónokok csak kivételesen térnek el. TREMMEL FLÓRIÁN Igazságügyi retorikájában a
szónoki beszédek szerkezeti egységeinek számait egy táblázatban szemléltette (7.
táblázat).271 Hangsúlyozta, hogy nincs lényeges eltérés a politikai (szónoki) beszéd és a
perbeszéd tartalmi felépítése között, valamint, hogy a hármas egység felbontható hét
egységre is.
7. táblázat
TREMMEL FLÓRIÁN: A szónoki beszédek szerkezeti egységei A beszéd általában
(például a védbeszéd) A politikai beszéd
mint klasszikus szónoklás A perbeszéd
különösen a vádbeszéd
bevezetés
1. a jóindulat megszerzése (captatio benevolentiae)
1. bevezetés
2. a főtétel vagy
felosztás (thesis, partitio)
2. a tényállás előadása
tárgyalás 3. elbeszélés (narratio) 3. a bizonyítékok mérlegelése
4. bizonyítás (probatio) 4. jellemzés 5. cáfolás (refutatio) 5. a jogi minősítés
6. az összefoglalás (recapitulatio)
6. a büntetés kiszabása
befejezés 7. buzdítás (hortatio) 7. befejezés
A szónoklat részei természetes rendben (lineáris elrendezés: bevezetés, elbeszélés,
érvelés, befejezés) követik egymást, vagy – cserék, megszakítások és kihágások révén –
mesterséges szerkezet is létrejöhet (például in medias res kezdés; a cselekmény nem
267 Rhetorica. A prózai műfajok elmélete. Középiskolák és magánosok használatára. Írta NÉVY LÁSZLÓ, a budapesti kereskedelmi akadémián a magyar nyelv és irodalom rendes tanára. Eggenberger, Budapest. 1878/ 1895. (negyedik kiadás) 268 Homilétika mellyet tanitványai számára készitett TÓTH FERENC. Komárom, 1802/ Győr, 1814. (második kiadás) 269 Rhetorika. Prózai olvasmányok. Elmélet. Gymnasiumok és reáliskolák V. osztálya számára. Lampel, Budapest. 1901/ 1912. (negyedik kiadás). 1895-ben megjelent Szerkesztéstan című művét bedolgozta a Rhetorikába. 270 Retorika. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 1975. 271 IR 45.
74
egyenes vonalú haladása).272 A szerkezeti elemzés alapján elmondhatjuk, hogy a mai fiatal
szónokok beszédében a beszédrészek természetes rendben követik egymás, például Erdei
József273, III. helyezett, közönségdíjas; Furó József274, a zsűri különdíjasa, Esztergom
város különdíjasa; Fehér Balázs275, a zsűri különdíjasa szövegében. In medias res
(megszólítás és bevezetés nélkül) kezdte a beszédét Vachter Zsuzsa276; Kató Szabolcs
Ferenc, a zsűri különdíjasa, Mándli Ádám, Csomai László, Fekésházy Mátyás, Serki
Renáta277; Szabó Dániel, I. helyezett, Bokor Ágnes, II. helyezett, a Bárczi Géza
Alapítvány különdíjasa, Nagy Katalin, Pazonyi Dóra, Zakkar Klaudia278; Novák Tímea, a
zsűri különdíjasa, Gál Ruth, Nagy Flóra, Szilágyi Balázs, Tóthváradi-Nagy Bence279.
Rendhagyó beszédindítások még: egyirányú telefonbeszélgetés a kedvessel, majd
párbeszéd a baráttal (Miklós András280, III. helyezett, közönségdíjas); versbe szedett
párbeszéd (Csatlós Veronika281), párbeszéd (Gál Andrea282).
Az alábbiakban bemutatjuk a szónoki beszéd részeit. Célunk ezzel kettős. Egyrészt
összegezzük, hogy a korszerű, tudományos szakirodalom alapján mit tudunk a
beszédrészekről, másrészt bemutatjuk az olvasónak, hogy a mai fiatal szónokok beszédét
milyen szempontok alapján bontottuk részeire, majd vizsgáltuk meg.
A vizsgált beszédeket a klasszikus retorikák beszédrészekre vonatkozó ismérvei
alapján tagoltuk részekre. A tagolásra vonatkozó adatokat a Mai fiatal szónokok
beszédeinek fajtája és részei című 8. melléklet tartalmazza. A tagolás után versenyenként,
azon belül beszédenként megszámoltuk a beszédrészeket. Ennek statisztikai eredményét a
17-20. ábrákkal szemléltetjük.
272 GÁSPÁRI, Retorika 73. „Ne feledjük azonban, hogy az elrendezést magát megváltoztatja a célszerűség, azaz nem mindig egyazon kérdést kell elsőként tárgyalnia mindkét félnek” - mutatott rá Quintilianus a vád- és védbeszédek kapcsán a beszédrészek sorrendjének felcserélhetőségére, lásd Szónoklattan 452. 273 RÚR 2008: 134-5. 274 i. m. 138-9. 275 RÚR 2011: 148-9. 276 RÚR 2001: 155-6. 277 RÚR 2008: 154, 215, 239, 241, 263. 278 RÚR 2011: 123, 130, 220, 224, 237. 279 RÚR 2015: 166, 206, 223, 229, 233. 280 RÚR 2011: 134-6. 281 i. m. 195. 282 i. m. 197.
75
17. ábra
A szónoki beszédek részeinek száma a második szónokversenyen (2000)
(Beszédtéma: Ment-e a könyvek által a világ elébb?)
A 17. ábráról leolvasható, hogy beszédek 61,5%-át öt részre tudtuk tagolni, ezek:
bevezetés, elbeszélés, tétel, bizonyítás, befejezés. Az említett beszédek többségében
bemutató fajtájúak.
18. ábra
A szónoki beszédek részeinek száma a kilencedik szónokversenyen (2007)
(Beszédtéma: Közügyünk a magánügy?)
76
A 18. ábráról leolvasható, hogy a beszédek 73%-át öt részre tudtuk tagolni, ezek:
bevezetés, elbeszélés, tétel, bizonyítás, befejezés. Az említett beszédek 48-48%-ban
bemutató és kevert (bemutató és tanácsadó) fajtájúak.
19. ábra
A szónoki beszédek részeinek száma a tizenkettedik szónokversenyen (2010)
(Beszédtéma: Hol vannak az együttérzés, a türelem, az önfeladás határai?)
A 19. ábráról leolvasható, hogy a beszédek 47,6%-át négy részre tudtuk tagolni, ezek:
bevezetés, elbeszélés/bizonyítás, tétel, befejezés. A négyrészes beszédek többsége
bemutató fajtájú.
77
20. ábra
A szónoki beszédek részeinek száma a tizenötödik szónokversenyen (2013)
(Beszédtéma: Hálózatok rabságában élünk?)
A 20. ábráról leolvasható, hogy a beszédek 64%-át öt részre tudtuk tagolni, ezek:
bevezetés, elbeszélés, tétel, bizonyítás, befejezés. Az ötrészes beszédek többségében
bemutató fajtájúak.
Megállapíthatjuk, hogy a vizsgált beszédek többségét öt részre tudtuk tagolni. A
beszédek részek szerinti felépítése általában: bevezetés, elbeszélés, tétel, bizonyítás,
befejezés. Az ötrészes beszédek többsége bemutató beszéd. Emellett négyrészes beszédből
találtunk még említésre méltó nagyságrendben példát. Ezeknek a beszédeknek a jellegzetes
felépítése: bevezetés, elbeszélés/ bizonyítás, tétel, befejezés. Megemlítjük, hogy volt egy
versenyző, aki tipográfiailag nem tagolta a beszédét (Talabos Andrea283), míg több szónok,
szinte minden mondatot új bekezdésben kezdett, vagyis indokolatlanul túltagolta a
beszédét (például Boros Emőke284, II. díjas; Srancsik Tamás285, a legjobb szabad
kategóriás). (Az utóbbi problémával leginkább a 2. versenyen elhangzott beszédeknél
találkoztunk.) Mindkettő zavaró az olvasó számára, a túltagoltság pedig meg is tévesztheti,
ezért indokolatlan esetben feltétlenül kerülendő. Szuri András286 azzal segítette az olvasót,
hogy a bekezdések tételmondatát félkövér betűvel szedte. Kupó Péter287, II. helyezett
283 RÚR 2008: 264-5. 284 RÚR 2001: 94-5. 285 i. m. 108-9. 286 RÚR 2011: 230-1. 287 RÚR 2008: 129-130.
78
gimnazista is kiemelte a szerinte fontos mondatokat. Deme Barnabás288, a zsűri
különdíjasa, a Tinta Kiadó különdíjasa is jól áttekinthetővé tette a szövegét tipográfiailag
(sorkihagyás, önálló bekezdés). Volt, aki azáltal tette beszédét szerkezetileg könnyen
átláthatóvá, hogy minden beszédrészt megszólítással kezdett, a megszólítást önálló
bekezdésben és félkövér betűvel szedte (Körei László289). Volt, aki a beszédrészeket egy
kérdésnek a jövőre és jelenre utaló változatával különítette el (Köves Máté290). Keresztes
Ágnes, a zsűri különdíjasának beszédét azért emlegetjük, mert példaértékű módon „az élő-
hangzó beszéd kívánatos rövidmondatosságát, rövid tagmondatosságát követi…”291
Találtunk néhány terjedelmileg az átlagostól (A/4-es oldalnyi) rövidebb (például Talabos
Andrea292, Nagy Katalin293) és hosszabb beszédet (például Fekésházy Mátyás294) is.
3.5.1. A bevezetés
A bevezetés (gr. prooimion, l. exordium, principium, propositio thematis) a
hagyomány szerint kezdettől fogva része a retorikaelméletnek, lásd a 6. táblázatot. Helye
a beszédben: a szónoki beszéd első része. Arisztotelész a költészetben a prológushoz, a
fuvoladarabban a nyitányhoz hasonlította295, a kései görög rétorok pedig az emberi fejhez.
Funkciója: a hallgatóság jóindulatának296 megnyerése (captatio benevolentiae); a
beszédtéma felvillantása/ megígérése (docilitas) - ezáltal a bevezetésnek szerepe van a
bizonyításban; a hallgatóság érdeklődésének felkeltése, lelkének figyelemre297 (attentio)
hangolása. A hallgatóság érdeklődése felkelthető: az ügy rövid ismertetésével; ha a szónok
azt ígéri, hogy új, fontos témáról fog szólni; ha olyan témát ígér, amely a hallgatóságot
közvetlenül vagy közvetetten érinti; ha a szónok kifejezetten kéri, hogy hallgassák
figyelmesen (figyelhetőség elve); ha a szónok szám szerint felsorolja azokat a
gondolatokat, amelyeket ki fog fejteni (könnyen felfoghatóság elve). A hallgatóság
jóindulata megnyerhető (jóindulat elve): a szónok személyével (például a szónok, aki csak
becsületes ember lehet, magát „gyengének, felkészületlennek, kevésbé jó szónoknak”
mondja a tehetségesekkel szemben298); az ellenfél személyével (például a szónok
288 RÚR 2014: 149-150. 289 RÚR 2008: 253-5. 290 RÚR 2014: 219-221. 291 V. RAISZ, RÚR 2011: 164. 292 RÚR 2008: 264-5. 293 RÚR 2011: 220-1. 294 RÚR 2008: 241-4. 295 Arisztotelész, Rétorika 1414b 296 FUHRMANN 1966. 29. fejezet 297 Arisztotelész, Rétorika 1415a; CHR 71. 298 Szónoklattan 278.
79
megutáltatja őt); a hallgatóság személyével (például a szónok dicséri tudását,
tettrekészségét, elhivatottságát); a tényállással. A figyelem megragadásának eszközei: a
mondat szerkesztése (például párhuzamos mondatszerkesztés); változatos modalitású
mondatok (például kérdések, felkiáltások sora); a mondatok, tagmondatok terjedelme ne
legyen nagy; a jelentésbeli telítettséget eredményező ellentétek, szillogizmusok vagy
enthümémák stb. A bevezetés célja szerint lehet299: előkészítő (háttéranyagot szolgáltat,
meghatároz, körülhatárolja a témát); elbeszélő (egy történetet, egy anekdotát, esetleg egy
viccet közöl); helyreigazító (egy tévedést vagy hibát kíván kijavítani); kérdező (kérdéseket
sorakoztat, amelyekre a szöveg válaszol). A bevezetés lényegi részei: előadásra készülő
beszéd esetén a cím és az átlépés (gr. hüperbaton, l. transgressio); írott szöveg esetén a
közönség megszólítása és köszöntése (salutatio), valamint az átlépés; a figyelem, a
jóindulat elnyerésének közhelyei (a felkészületlenség toposza, a bizonytalanság toposza, a
ráígérés toposza, a megbízatás toposza, az ajánlás toposza, a felszólítás toposza, a
fohászkodás toposza, a belső kényszer toposza); a téma felvillantása (propositio
thematis).300 A bevezetés jellemzői, típusai: a bevezetést az ügy természete határozza
meg301, ennek megfelelően lehet közvetlen (gr. Prooimion, l. principium,) vagy közvetett
(gr. epodosz, l. insinuatio). A közvetlen bevezetés azonnal figyelmessé teszi a
hallgatóságot, lelkét alkalmassá arra, hogy meghallgassa a szónokot. A becsületes,
tisztességes ügyekben alkalmas ez a bevezetéstípus (például Démoszthenész II.
Philippikájában alkalmazta). A kétes, érdektelen, becstelen ügyek esetében, vagy ha
ellenséges a hallgatóság, esetleg kifárasztották, a szónoknak többet kell tennie (lásd
insinuatio ’behízelgés’) a hallgatóság figyelméért, jóindulatáért, mint a becsületes
ügyeknél. Ezért ezekben az ügyekben közvetett bevezetés302 ajánlott, amelyben ezek a
feladatok elvégezhetők (például Shakespeare Julius Caesar című művében Marcus
Antonius).
A bevezetés követelményei: tartalmaznia kell a beszéd tárgyát képező tételt;
elsősorban az érzelmekre kell hatnia; a bemutató beszéd bevezetésének anyaga a dicséret
vagy feddés; a törvényszéki és a tanácsadó beszédek bevezetésében meg kell adni a téma
299 KMR 276. 300 RL 154-5. 301 CHR 73. 302 „Az eddigiekben, úgy látom, egyetértek a többi szakíróval; talán csak a közvetett bevezetésről vélekedtem újszerűen, mivel azt tőlük eltérően én osztottam be három alkalomra, azért, hogy teljesen biztos utunk és világos elvi alapunk legyen a kezdéshez” – írta Cornificius (CHR 83). Cicero De inventione című munkájában átvette a közvetett kezdés osztályozását Cornificiustól, lásd CÖM 96.
80
rövid összefoglalását; a tanácsadó beszédnek természeténél fogva nincs bevezetése303, és
akkor is mellőzhető, ha az ügy nyilvánvaló vagy becsületes, illetve jelentéktelen; a szónok
akkor használja a bevezetés állandó fordulatait, ha valóban azt érzi, amit mond, és/ vagy
illő ahhoz, amiről és ahogyan beszél; az előadásmódja legyen szerény, a szónok ne legyen
öntelt szavaiban és hangnemében, gesztusaiban, testtartásában. Őszinteséget, egyenességet
sugározzon megjelenése. Rossz, hibás a bevezetés: ha más ügyekre is alkalmazható
(elcsépelt); ha az ellenfél ugyanúgy felhasználhatja (közös kezdés); ha az ellenfél az
ellenkezőjére fordíthatja; ha túlságosan mesterkélt stílusú; ha túlságosan hosszú; ha nem
függ össze szervesen az elbeszéléssel; ha a hallgatónak sem a jóindulatát, sem az
érdeklődését, sem a figyelmét nem kelti fel.304
3.5.1.1. A bevezetés a mai fiatal szónokok beszédében
A vizsgált beszédek 89%-a bevezetéssel kezdődik. A beszédekben közvetlen
bevezetést találtunk, amely megfelel a tisztességes vagy bonyolult etikai minőségű
ügyeknek. Öt versenyző (Lakatos Mária Csilla, különdíjas; Tomán József, Kucsák István,
Simon Attila, Száldobágyi Zsigmond) kétes minőségű ügyet képviselt beszédében a
„Ment-e a könyvek által a világ elébb?” beszédtéma kapcsán. A kétes ügy ellenére az ő
beszédükben is közvetlen bevezetéssel találkozunk, sőt Tomán József „Könyvek
ellenségei!” megszólítással indította beszédét, amellyel a hallgatóság jóindulatát nem
nyerhette el, de a figyelmét felkelthette.
A versenyzők figyelembe vették az indító beszédrész funkcióját. Ennek
megfelelően törekedtek hallgatóságuk jóindulatának megnyerésére, érdeklődésének
felkeltésére, a beszédtéma felvillantására. A figyelem, a jóindulat elnyerésének közhelyei
közül a felkészületlenség, a bizonytalanság, a felszólítás és a belső kényszer használatára
találtunk példákat. „Talán tudásom a válaszadáshoz elégtelen,…”305 - írta Kucsák István.
„Bátorkodhatom-e megadni a választ én, az éretlen fiatal?”306 - kérdezte Srancsik Tamás, a
legjobb szabad kategóriás versenyző. Soós Georgina, a Bárczi Géza Alapítvány
különdíjasa is gyengének láttatta magát mint szónokot: „Látják, remeg a kezem, meg talán
a térdem is, a hangom sem a legnagyobb nyugalomról árulkodik, de nem tudok mit tenni
ellene, izgulok, ha közönség elé kell állnom.”307 Szabó Etelka különdíjas magát kevésbé jó
303 Arisztotelész, Rétorika 1415b 304 CHR 79. 305 RÚR 2001: 53. 306 i. m. 108. 307 RÚR 2008: 179.
81
szónoknak mondta a tehetséges szalonbeli hallgatósággal szemben, de a belső kényszer
(toposz) megszólalásra ösztönözte: „…csekélységem, ki alig két hónapja lakója a mi jó
Párizsunknak, és tanultságban, ékesszólásban messze elmarad az önök fennkölt
szellemétől, nem méltó arra, hogy felszólaljon; s bár a józan ész arra int, hogy hallgassak,
szívem fellázad parancsa ellen, mert a kérdés, mely előttünk áll, oly komoly, és egyben oly
banális, hogy véleményemet nem rejthetem véka alá.”308 A belső kényszer sarkallta
Háromszéki Esztert is: „Szeretettel köszöntöm Önöket az Együtt a magánügyért mozgalom
megnyitó ünnepségén. Sokan felették már nekem a kérdést, hogy mi indított engem egy
ilyen rendezvény megszervezésére?”309 Hallai Hajnalka is szerénykedett: „nem vagyok
igazi szónok, és még csak szakértője sem vagyok annak az ügynek, amelyről a
továbbiakban szólni kívánok.”310, ahogyan Duka Tímea Ildikó, a Bárczi Géza Alapítvány
különdíjasa is: „Nem vagyok szónoki képességekkel megáldva…”311 Az életkorára
hivatkozik Porczel Beáta, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa: „Azon töprengtem
heteken keresztül, mit is írhatnék én ezekről a gondolatokról, mit mondhatnék, hiszen
nagyon fiatal vagyok még, az élet súlyát, úgy vélem, még nem éreztem igazán.”312 Miklós
András, a Magyar Média Iskola különdíjasa szintén a fiatalságát, ezzel együtt felsőfokú
tanulmányainak hiányát említette mentségül: „Mit mondhatna egy magamfajta húszéves,
se nem jogász, se nem bölcsészhallgató, még teológus sem - egy magamfajta gimnazista - a
magánügy haláláról?”313 A megbízatás toposzát fedezhetjük fel Kiss Enikő
beszédindításában: „A »Ne hagyjuk őket magukra!« Alapítvány nevében állok itt most
Önök előtt”314 és Hadfi Anna Gizella bevezető mondataiban: „A mai alkalomra kijelölt
feladatot, miszerint ki-ki egy olyan idézettel álljon elő, amely talányos elképzelésekre
késztette, teljesítettem. A versrészletemet megtaláltam,…”315 Lakatos Mária Csilla
különdíjas versenyző a hallgatóság tudását dicsérte, ezzel igyekezett a maga oldalára
állítani őket: „Önök bizonyára többet láttak - és látnak - a világból, mint én. Biztos vagyok
benne, hogy jóval több könyvet olvastak el, mint amennyit nekem valaha is módomban
lesz megismerni.”316 Szintén a közönség tudását dicsérte Balaicz Zoltán: „Hackerek,
szkennelés, teletext, vírus, világháló, virtuális világ… E szavak jelentésével Önök minden
308 RÚR 2001: 85. 309 RÚR 2008: 198. 310 RÚR 2011: 200. 311 RÚR 2014: 178. 312 RÚR 2011: 180. 313 RÚR 2008: 183. 314 i. m. 211. 315 RÚR 2014: 211. 316 RÚR 2001: 126.
82
bizonnyal tisztában vannak, vagy legalábbis tudják, honnan válogattam őket.”317 Nagy
Flóra gimnazista szónok a tényállás bemutatásával és a felszólítás toposzának
alkalmazásával törekedett a hallgatóság jóindulatának megszerzésére, valamint azzal
keltette fel a figyelmüket, hogy megígérte, új szempontból közelíti meg a témát: „Az
utóbbi időben számos, alaptalan vád érte ügyfelemet. Bizonyára Önöknek sem
ismeretlenek az olyan mondatok, mint: »Az Internet károsan hat az emberi kapcsolatokra«,
és »A hálózatok rabságában élünk.« A szabad véleménynyilvánítás alapvető emberi jog, de
mielőtt bárkit is megvádolnánk, tegyük fel a kérdést, mi a valódi probléma? Nem lehet,
hogy valójában mi, emberek produkáljuk a tünetet? Mi lehet a helyes megoldás? Mielőtt
bárkire is mutatnánk, hogy te vagy a hibás, ne feledjük, hogy egy ujjunkkal a vádlott
személyre mutatunk, de közben három ujjunk visszamutat ránk. Én nem kívánom senkire
rákényszeríteni a nézőpontomat, csak arra kérem Önöket, hogy őszintén válaszoljanak a
felvetődő kérdésekre, és gondolkodjanak el azon, amit hallani fognak. A következőkben
egy, az Önök számára bizonyára még ismeretlen, szempontból kívánom feltárni a már oly
sokszor és sokféleképpen boncolgatott témát: az internet és az emberek kapcsolatát.”
A hallgatóság figyelmét azzal keltette fel Balogh Anna, hogy olyan témát ígért,
amely a hallgatóságot közvetlenül érinti: „Azért jöttem el ma Önökhöz, hogy mint
sorstársuk a segítségükre legyek, és rávilágítsak valamire, amire magunktól nem, vagy
csak ritkán ébredünk rá.”318 Pölcz Ádám azt ígérte beszéde elején, hogy új, fontos témáról
fog szólni: „Örülök, hogy idén is ilyen szép számban összegyűltünk, hogy végrehajtsuk a
nagy feladatot: a már sok ezer éve megoldhatatlannak tűnő filozófiai kérdések
megvitatását. […] Idei témánk ugyanis: az ÉN.”319 Kontár Piroska is fontosnak tartja
mondanivalóját, ezért több felszólítást is megfogalmazott a hallgatóság számára: „Nagyon
fontos mondandóm van a számotokra. Eljött a nap, hogy felnyissam elvakult szemeteket.
Meg kell értenetek: itt az ideje, hogy végre lépéseket tegyünk életünk megmentésére, sőt
életünk felszabadítására! Lépnünk kell! Nem hagyhatjuk, hogy a digitális világ még jobban
magába szippantson minket! Tudom, ezt megértitek.”320 Hallai Hajnalka magát ugyan
gyengének mutatta be, de hangsúlyozta a téma fontosságát, és hogy az a hallgatóságot is
közvetlenül érinti: „Összeszedve minden tudásom és bátorságom most mégis szólni
szeretnék néhány szót valamiről, ami része mindennapjainknak, és éppen ezért roppant
317 i. m. 137. 318 RÚR 2011: 194. 319 i. m. 225. 320 RÚR 2014: 218.
83
fontos is. Ez a valami nem más, mint a megértés.”321 Nagy Krisztina kifejezetten kérte a
közönségtől, hogy hallgassák figyelmesen: „Nem kívánom megítélni Önöket, de most
hallgassanak figyelmesen, nekem konkrét álláspontom van.”322 Ésik Sándor László, a
legjobb jogászjelölt úgy törekedett az érdeklődés felkeltésére, hogy szám szerint felsorolta
azokat a gondolatokat, amelyeket később kifejtett: „Vörösmarty kérdését viszont színekre,
ízekre kell bontani. Azok a színek, amelyeket meg kell vizsgálnunk, a következők: ment-e,
a világ, a könyvek által, elébb.”323 Kantár Balázs, a Leghumorosabb szónok díj birtokosa is
megszámolta, hogy a tételt hányféleképpen fogja megközelíteni: „Válaszaink ezekre a
kérdésekre három lehetséges hozzáállást feltételeznek, ami az én és az ők viszonyát
illeti.”324 Herczeg Hajnalka is számszerűsítette a téma megközelítési módjait: „Minden
éremnek két oldala van. Ezt szeretném bemutatni az elkövetkezendő percekben, nem
tudományos alátámasztással, hanem amolyan Herczeg Hajnisan…”325 Párhuzamos
mondatszerkesztéssel ragadta meg hallgatósága figyelmét Pölcz Ádám: „Szeretem a
magyar nyelvet. Szeretem, mert gyermekkorom óta beszélem. Szeretem, mert már sok
fortélyát és szépségét megismerhettem.”326; Andresin Odett: „Ők azok, akik szeretnek, de
szenvednek, büszkék, mégis megalázottak. […] Ők azok, akik hűségesebbek a
feleségeknél, s akkor is reménykednek, ha a remény már évek óta merev halott. […] Ők
azok, akik a »szerelmi« háromszögek harmadik csúcsai: a szeretők.”327 Deme Barnabás, a
zsűri különdíjasa, a Tinta Kiadó különdíjasa bevezetésének érdekessége a
mondatszerkesztésen kívül a sok (látszólagos) ellentét, amely jelentésbeli telítettséget
eredményez: „Nem beszélni jöttem ide, hanem hogy egy kérdést föltegyek. Nem nagy
szavak kicsiny hangszórójának lenni, hanem hogy mélyen elsuttogott kérdések görbült
kérdőjele legyek. Nem értelmet hasítani a leülepedett szavakból és varázsigékből álló, a
tudat óceánjából előmagasodó ormokról, hanem hogy tudakoló hangsúlyú hullámmorajlás
legyek. Nem műveltként érkeztem, hanem mint újszülött, érdeklődő csillagász:…”328
Változatos modalitású mondatok sorjáztak Derzsi Anita Izabella szónoklatában: „Tudják
önök, milyen érzés epekedve vágyni valaki után? Érezni, hogy jelenléte nélkül minden
értelmét veszti, megtapasztalni mellette a kiteljesedést, a boldogságot, tekintetünket csak
reá szegezni, és elmerülni benne az örökkévalóságig! Amikor nincs éhség, szomjúság, 321 RÚR 2011: 200. 322 RÚR 2008: 220. 323 RÚR 2001: 115. 324 RÚR 2011: 189. 325 i. m. 202. 326 RÚR 2008: 225. 327 i. m. 234. 328 RÚR 2014: 149.
84
fájdalom, sem idő, sem tér, csak ő és én! Önök szerint ez szerelem? Ha igen, akkor én
belehabarodtam a számítógépembe!”329 A figyelmet az is megragadja, ha a mondatok
rövidek, expresszivitásuk nagy. Ez jellemzi Tóth Melinda, a zsűri különdíjasa bekezdését:
„Közügy. Magánügy. […] Bulvár, rádió, televízió, újság. […] Sztárok. Csillogás. Fények.
Tények. Csak itt, csak most, csak nekünk. Mert megérdemeljük.”330 Szavcsur Kitti, a zsűri
különdíjasa beszédindítása is feledhetetlen: „Kitti vagyok, netfüggő. Gyógyult,
tünetmentes, hívd, ahogy akarod. Nincs okostelefonom, a kocsmába a pia és a társaság
miatt megyek be, nem a wifiért. Már.”331
Előkészítő célú bevezetést írt, amelynek elején felvillantotta a témát Borda Melitta
gimnazista: »Az egész világ egy linkgyűjtemény, az emberek, a tárgyak benne linkek.
Hálózatok rabságában élünk?« - vetődik fel a kérdés. Először is tisztázzuk: mi az a link? És
mi az a hálózat? A link két rendszert vagy eszközt összekötő közvetítő szöveg, egyfajta
»hiperkapocs«. A legismertebb hiperkapcsok a webes linkek, amelyek a web elemeit kötik
össze egymással. A hálózat pedig több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek
között adatforgalom van.”332 Novák Tímea, a zsűri különdíjasa körülhatárolta a témát és
fogalmat határozott meg. Bevezetésében változatos modalitású mondatok követik egymást:
„Nincs elérhetetlen, nincs megtalálhatatlan, nincs lehetetlen! Ma már minden információ
megszerezhető, minden kérdésre választ lehet találni. Kell egy cikk, egy könyvről némi
információ, egy recept, egy buszmenetrend, a Föld népességének pontos adata, New York
mai időjárása, a »na zdravi« szó jelentése vagy Ray Charles Song for you számának
szövege? …ott a Google! Mindenre ott a Google! Az az oldal - tudják -, aminek a
keresőmezejébe, ha beírok valamit, több ezer linket jelenít meg. Rákattintok, és hopsz: a
kérdésemre ott a válasz! Elsőre! - Na, jó, lehet, hogy a második kattintásra. Mik azok a
linkek? Betűk, számok hosszú sora, ami mögött információtenger van, ami mögött ott a
keresett válasz.”333
Elbeszélő célú, változatos modalitású, verses bevezetést írt Csatlós Veronika:
»Hogy érzi magát Sári néni? Milyen volt a napja?/ Jaj, doktornő! Rosszabb, mint valaha./
Beszéltem a fiammal, kérdezte, hogy vagyok?/ De én tudom ám, arra vár, hogy
meghalok.// A kotyogósom felrobbant, a piskótám megszikkadt,/ és ráadásul a szomszéd
Béla is a szerelmével zaklat./ Kéne neki a házam, még akkor is, ha kicsi./ De mindek is
329 i. m. 205. 330 RÚR 2008: 148. 331 RÚR 2014: 170. 332 i. m. 202. 333 i. m. 166.
85
mondom, maga ezt úgysem értheti.«334 Balázsfalvi Balázs, I. helyezett gimnazista szintén
egy történetet oszt meg hallgatóival beszéde kezdetén: „Két évvel ezelőtt szerepeltem egy
56-os emlékműsorban. Az 1958. június 16-án kivégzett Gimes Miklós menyasszonyával,
Halda Alizzal folytatott levelezéséből olvastunk fel részleteket. Az újságíró szerelméhez írt
utolsó levele így szólt:…”335
Kérdező célú a bevezetés Szőcs Csongor, a Magyar Rádió különdíjasa, a Bárczi
Géza Alapítvány különdíjasa beszédében: „Szia! Hogy vagy? Hogy érzed magad? Tisztelt
közönség, kedves embertársaim! Önök mikor kérdezték meg utoljára - úgy igazán
valakitől, hogy mik a problémái, hogyan érzi magát, miben lehetnének a segítségére? Vagy
mikor kérdezték meg Önöktől mindezt? Hívták-e fel egy régi barátjukat, és beszélgettek-e
el a mindennapok bajairól? Mikor nevettek utoljára, vagy mikor sírtak?”336 Házi Bianka is
kérdésekkel indította beszédét, majd felvillantotta a témát: „Önökre tartozik, hogy mit
gondolok, hogy milyen az öltözékem, vagy hogy hogyan lélegzem? Egyáltalán van olyan
dolog, mely csak az enyém? Létezik magánügy? Tudják Önök, mi is az a magánügy? Mert
az, hogy mi az a közügy, azt biztos tudják, hisz ma már minden annak számít.”337
A közönség megszólítása, köszöntése mint a bevezetés lényegi része a beszédek
legnagyobb hányadában megtalálható (21. ábra). A megszólítás lényegesen többször
fordul elő, a köszöntés ritkábban. Köszöntéssel általában akkor találkoztunk, amikor a
szónok szerepszituációban volt, például „Tisztelt Szülők! Édesanyák, Édesapák!
Üdvözlöm Önöket a Győr-Moson-Sopron megyei irodalmi hét alkalmából összehívott
rendkívüli szülői értekezleten”338; „Tisztelt Jelenlévők! Szeretettel köszöntöm Önöket az
Együtt a magánügyért mozgalom megnyitó ünnepségén”339; de előfordult a valódi
szituációban is: „Nagyon örülök, hogy a most kilencedjére megrendezett Kossuth-
szónokversenyen immár harmadik alkalommal köszönthetem a szakértő fülekkel hallgató
zsűri tagjait, a szónoklás iránt érdeklődő közönséget, valamint beszédet mondó társaimat.
Külön köszöntöm azt az embert, aki idézett Bálint Györgytől, és meghatározta mai
témánkat: »Közügyünk a magánügy?«340
Meglepett, hogy országos szintű versenyen találtunk olyan szónoki beszédeket,
amelyekben nincs egyetlen megszólítás sem (például Ésik Sándor László, a legjobb
334 RÚR 2011: 195. 335 RÚR 2008: 125. 336 i. m. 169. 337 i. m. 246. 338 RÚR 2001: 159. 339 RÚR 2008: 198. 340 i. m. 262.
86
jogászjelölt; Boros Boglárka, Mészáros Kinga,341 Kató Szabolcs Ferenc, a zsűri
különdíjasa; Bernáth Anikó, Andresin Odett, Börcsök Rita, Csomai László, Serki
Renáta,342 Kardos Zsuzsanna, Pazonyi Dóra, Szűcs Péter,343 Tóthváradi-Nagy Bence344
beszéde). Volt, aki teljesen figyelmen kívül hagyta a hallgatóságot, más legalább a T/1. és
T/3. személyű igei személyragok és a személyes névmás (Önök) révén éreztette, hogy
gondol a közönségre.
21. ábra
A megszólítás előfordulása és módjai a szónoki beszédekben
A beszédtémát öt versenyző kivételével (Börcsök Rita345; Gál Andrea, Kondacs
Flóra, Pazonyi Dóra346; Tóth Pál Edit347) mindenki megígérte a bevezetésben. Ezenkívül
volt, aki mottószerűen (is) feltüntette, vagy a beszédtémát adta címül beszédének, esetleg
saját maga talált ki címet a szónoklatának (22. ábra). Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy
a szónokok már beszédük bevezetésével is érveltek.
341 RÚR 2001: 115-6, 141-2, 157-8. 342 RÚR 2008: 154-5, 194-5, 234-5, 237-9, 239-241, 263-4. 343 RÚR 2011: 206-8, 224-5, 232-4. 344 RÚR 2014: 233-4. 345 RÚR 2008: 237. 346 RÚR 2011: 197, 208, 224. 347 RÚR 2014: 232.
87
22. ábra
A beszédtéma megjelenése a szónoki beszédek elején
Átvezetést találunk a bevezetés után például Lokodi Zsolt, III. díjas; Srancsik
Tamás, a legjobb szabad kategóriás; Tomán József348; Urbán Gergő, a zsűri különdíjasa,
Tóth Melinda, a zsűri különdíjasa, Szőcs Attila, Soós Georgina, a Bárczi Géza Alapítvány
különdíjasai, Kiss Enikő349; Mikoly Zoltán, Szluha Krisztina, Szűcs Péter350 beszédében.
A két beszédrész közötti rövid átvezetés előreutaló, tartalomváró, például: „Utána sokat
gondolkodtam.”351 vagy „Úgy érzem, ezekre a kérdésekre még nem kaphatok választ, ezért
megpróbálok egy újabbat feltenni. Vajon hogyan élnénk könyvek nélkül? Lássuk, mi
hiányozna!”352
A hallgatóság érzelmeinek felkeltésére (pathosz) törekedett bevezetésében például
Kovács-Bálint Zita és Dudás Róbert Gyula.353 Mindketten a könyvet dicsérték. Zita így
szólt nevelőtársaihoz egy értekezleten: „Mindannyiunk előtt világos, hogy egy mesterséget
meg lehet tanulni, de hivatásra csak teljes önfeláldozással, egyfajta kegyelmi állapotban
lehet felkészülni. Erdélyben magyarul tanítani különleges hivatás, melynek célja:
anyanyelvében megmaradást biztosítani a magyar nemzetiségű ifjaknak. E cél elérésének
legszentebb eszköze a könyv, amely varázsszavakat rejt, igazságot hirdet, műveltséget
348 RÚR 2011: 101, 108, 132. 349 RÚR 2008: 143, 148, 173, 179, 211. 350 RÚR 2011: 216, 229, 232. 351 RÚR 2001: 101. 352 i. m. 132. 353 i. m. 145-6, 149-150.
88
biztosít.”354 Dudás Róbert Gyula így dicsérte a Bibliát az országgyűlésben: „Meghatottan
állok itt önök előtt. Meghatottan és magasztos lélekkel. Itt fekszik előttünk az a
törvényjavaslat, mely eme nagyszerű könyvet be kívánja emelni egy olyan síkba, mely
által mindenkinek tisztelendő és tisztelhető lesz. Nem akármilyen törvényjavaslat és nem
akármilyen könyv van itt előttünk. Egy olyan írás, mely az európai kultúra legszebb,
legősibb és legmélyebb tartalmú műve. A Biblia.”355
Néhány versenyző, aki versenyszituációban szónokolt, utalt arra, hogy minden
szónok ugyanabban a témában érintett. Ez valószerűbbé tette a beszédüket. „Ennek az
évszázadnak fontos kérdése, melyet jómagam és versenytársaim jogosan feszegetünk:
Linkek vagyunk?” - kérdezte Végvári Ádám.356 „Tegyük fel magunknak azt a kérdést, ami
már mindannyiunknak a könyökén jön ki: »Hálózatok rabságában élünk?« Azt gondolom,
hogy egy ilyen sokat emlegetett téma megválaszolásakor úgy illik,…” - kezdte beszédét
egy szólást is fölhasználva Gregor Lilla.357
Az idézett példák alapján összességében elmondhatjuk, hogy a mai fiatal szónokok
többsége elsajátította a bevezetéssel kapcsolatos retorikai ismereteket és alkalmazta is
azokat beszédében.
3.5.2. Az elbeszélés
Az elbeszélés (gr. diégészisz, l. narratio) a hagyomány szerint kezdettől fogva része
a retorikaelméletnek (lásd 6. táblázat). „Olyan események kifejtése, amelyek megtörténtek
vagy megtörténhettek” – határozta meg Cornificius.358 Az elbeszéléshez az anyagot az
elementák adják: a személy, az események, a hely, az idő és a tett. Rendszerint a bevezetés
után következik. Nem kötelező beszédrész, például ha csak kevés tényt kell elbeszélni,
vagy jelentéktelen, ismeretlen tényekről van szó, az elbeszélés hozzákapcsolható a
bevezetéshez – olvashatjuk a Rhetorica ad Alexandrum feltételezett szerzőjétől,
Anaximenésztől. A tanácsadó beszédben ritkán fordul elő, mert az eljövendő dolgokról
nem számolhatunk be, ha mégis van, akkor a múltbeli eseményekről szól. Ilyen lehet egy
példa elbeszélése vagy egy tanító célzatú rövid fabula. A törvényszéki beszédben
szükséges az elbeszélés, mert el kell mondani a tettet. Ebben a beszédtípusban a bizonyítás
354 i. m. 149. 355 i. m. 145. 356 RÚR 2014: 236. 357 i. m. 209. 358 CHR 71.
89
helyett is lehet elbeszélés. Arisztotelész szerint „az elbeszélés egyedül a törvényszéki
beszédhez tartozik”.359
Funkciói:
• A bevezetésben felvillantott, megígért témát a szónok ebben a részben részletesen
ismerteti.
• Közvetlenül az argumentáció érvforrása lehet, hiszen az elbeszélés az alábbi
tartalmakat foglalhatja magában: „Mit jelent a szó? Létezik-e a dolog? Mi a dolog?
Melyek a dolog részei? Miféle jellegzetességei vannak? Melyek az indítóokok?
Ezek vonatkozhatnak a dolog keletkezésére, tartalmára és megjelenésére. Mi a
következménye és melyek a feladatai? Mi van a dolognak alárendelve, és mi az,
amihez a dolog van rendelve? Melyek a témával rokon vagy ehhez hasonló
fogalmak? Ezek példái. Melyek a dologgal ellentétes fogalmak? Ezek példái.360
• A hallgató informálásának legközvetlenebb beszédrésze.
Fajtái a beszédfajták és a szónoki szándék alapján:
• rövid elbeszélés (prodiegesis): a tényállás elbeszélése jellemzően a törvényszéki
beszédben ↔ a bővített elbeszélésben (hypodiegesis) a szónok a valószínű vagy
valóságos részletekre is kitér, amelyek növelik a beszédrész benyomásszerűségét;
• bizalomkeltés, vádaskodás, átmenet vagy valaminek az előkészítése céljából
alkalmazott elbeszélés;
• eseményeken [lehet mitikus (fabula), történeti (historia) és valószerű
(argumentum)361] vagy személyeken alapuló elbeszélés362;
• a bizonyítás helyén lévő elbeszélésben (epidiegesis) a szónok a tényeket közvetlen
érvforrásként kezeli;
• az ellenelbeszélésben (antidiegesis) a szónok olyan tényeket tár föl, amelyek az
ellenfél állítását megdöntik;
• a kitérő vagy példázatos elbeszélés a témát analógia alapján egy másik történet
formájában mutatja be.
359 Arisztotelész, Rétorika 1414b 360 PÉCSELI KIRÁLY IMRE latin szerzőkre támaszkodva állította össze a kérdéssort 1611-es művében. IMRE 2000: 275. 361 Cornificius elárulta, hogy irodalmi műfajok (tragédia, történeti művek, komédia) elbeszélésfajtáiról van szó. LUCIA CALBOLI MONTEFUSCO szerint az eseményeken és a személyeken alapuló elbeszélés ugyanazon irodalmi műfajokkal kapcsolatos hangsúlyeltolódásokkal. KERÉNYI KÁROLY azonban az argumentumos és a személyeken alapuló elbeszélést az antik regényre értelmezi. (RL 295.) 362 i. h. Átvette Cicero is De inventione és De oratore című munkáiban.
90
Az elbeszéléssel szemben támasztott antik szövegerények:
• rövidség (brevis): a lényeg, a szükségesnél nem kevesebb és nem több információ
közlése;
• világosság (aperta): a szónok szavai legyenek illőek a tényekhez, közhasználatúak
és a szónok ügyeljen az események sorrendjére;
• valószerűség (probabilis): olyan összefüggéseket kell a pontosságra ügyelve
feltárni, amelyek léteznek a valóságban, vagy lehetségesek, és nem ellenkeznek a
közfelfogással.363
Az elbeszélés rendje lehet:
• természetes: a történés bemutatható az idő múlásának, a tér változásának rendjében
és az ok-okozat viszony alapján;
• mesterséges: a szónok szándéka alakítja az ügy feltárását.
Az elbeszélés szövegtípusai a leírás és a jellemzés. Arisztotelész hangsúlyozta, hogy az
elbeszélésnek ki kell fejeznie a jellemet és az érzelmeket. Ennek szenteli Rétorikájában a
II. könyvet: „…A jellem milyenségét az erkölcsi szándék milyensége határozza meg, az
erkölcsi szándék milyenségét pedig a cél”.364
3.5.2.1. Az elbeszélés a mai fiatal szónokok beszédében
A vizsgált beszédek 95,4%-ában találtunk elbeszélést. Boros Emőke II. díjas
versenyző beszédének elbeszélésében a következő kérdésekre kereste a választ: „Mi az,
hogy könyv?”; „A könyv ne lenne más, mint betűk egyszerű tömkelege?”365 Majd a könyv
szerepét tekintette át. A bizonyítás előkészítése céljából alkalmazta az elbeszélést.
Emőkéhez hasonlóan sok versenyző foglalkozott az elbeszélésben azzal, hogy Mit jelent a
szó? Melyek az ellentétes fogalmak? stb. Például Kupó Péter, II. helyezett szónok
elbeszélő szövegrésze is az argumentáció érvforrása, hiszen Péter is a beszédtémával
kapcsolatos fogalmak jelentését tárta fel: „A kérdés: Magánügyünk a közügy? Közügyünk
a magánügy? Hogy is van ez? A magán-, illetve köz- előtagú fogalmaink szemben állnak
egymással? Vagy éppen kiegészítik egymást? Fal választja el őket? Vagy csak egy ajtó?
Ha van átjárhatóság, vajon tudjuk-e ezt az ajtót kezelni? Nyitni és csukni, csendesen, nem
363 Ez a hármas követelmény már Iszokratésznél megvolt. Anaximenész, majd Cornificius ugyanazokat a szövegerényeket fogalmazta meg az elbeszéléssel kapcsolatban (Arisztotelész, Rétorika 1438a-1438b és CHR 81, 295). H. P. GRICE pragmatikai alapon újraértelmezte az antik szövegerényeket A társalgás logikája című művében 1988-ban. 364 Arisztotelész, Rétorika 1417a 365 RÚR 2001: 94-5.
91
robajjal, megfelelő időben és helyen? Magánügy - közügy, magánélet - közélet,
magánvélemény - közvélemény, magánérdek - közérdek, magántulajdon - köztulajdon. Hol
a határ? Jól érzékeljük mi itt, a 21. században a közügy és a magánügy határait?”366 Tóth
Melinda, a zsűri különdíjasa elbeszélésében az ókortól napjainkig természetes rendben
haladva áttekintette, hogy mi számít(ott) magánügynek és mi közügynek.367 Kató Szabolcs
Ferenc, a zsűri különdíjasa beszédét megszólítás és bevezetés nélkül, elbeszéléssel
indította. Első mondatában felvillantotta a beszédtémát, majd a globalizálódó,
szekularizálódó világot jellemezte: „…a szolidaritás és a nemzeti összefogás nem jellemzi
a fejlett társadalmak belső rendszerét. Helyette az önös érdekek, a reklámokból ránk
sugárzott megérdemled-filozófia lett úrrá a globalizálódó, szekularizálódó világon. Egy
olyan világképet nevelnek a felnövekvő nemzedékbe, amely az egyéni megvalósulást
előbbre valónak tekinti a közösség kohéziójának kialakításával szemben. Mondhatni a
közügy nem más, mint az, hogy a magánügyet kifejezésre juttassuk, és az individuum saját
céljait véghez vigye, s mindezt az önmegvalósítás jegyében.”368 Az elbeszélést áthatja az
„önös érdekek” (lettek úrrá) ↔ a „közügy” (pedig meghalt) ellentéte. Az ellentéttől
átitatott elbeszéléssel a szónok előkészítette a tétel („A világot jobbá csak együtt tehetjük
közösen.”) bizonyítását. Maricza Andrea, a legjobb teológusjelölt elbeszélésében a könyvet
úgy jellemezte, hogy a befogadó szinte érzi a könyv jelenvalóságát, például az illatát:
„Nézzük csak!” A könyv látványa megnyugtat. […] A könyvnek illata van. A friss
nyomdaszagtól a dohos antikváriumok jellegzetes szagáig mindenféle illatot
felfedezhetünk könyveink lapjain. A könyv hatással van a tapintásunkra is. Amikor ujjaim
végigsimítják a lapokat, például egy ősöreg Biblia lapjait, kellemes érzés tölt el. A könyv
még a hallásomra is hatással lehet, ha sietősen kell becsuknom, és az üres szoba
visszhangzik tőle.”369 Kristály Mónika egy könyvheti osztályfőnöki órán elmesélte a 8.
osztályosoknak egy csodás álmát, amely azzal volt kapcsolatos, hogy fejlődött-e a világ a
könyvek által. Beszédében az elbeszélő szövegrész a bizonyítás helyén áll, a benne lévő
tényeket közvetlen érvforrásként kezelte, például „Minden könyvfa valami újat hoz, legyen
az egy érzés, vagy egy tett, amire sarkall.”370 Fülöp Júlia, a zsűri különdíjasa, a Magyar
Asszonyok Szövetségének különdíjasa vádbeszédet írt. Az eseményeken alapuló
elbeszélést, (amellyel egyúttal bizonyít is) a vád előkészítése céljából alkalmazta. A
366 RÚR 2008: 129. 367 i. m. 148-9. 368 i. m. 154. 369 RÚR 2001: 112. 370 i. m. 151-2.
92
versenyző informálta a hallgatóságot egy napló ellopásának tényéről, körülményeiről.
Kitért a részletekre is, ezzel növelte az elbeszélés benyomásszerűségét: „Kissé feszülten
ült, írószerét többször is kiejtette kezéből, dadogott. A feszült légkört a teafőző sípoló
hangja törte meg. Kiléptem. Tudta, ez az a pillanat, amikor rácsaphat.”371 Hubbes Emese
egy rokona, Hubbes Marci bácsi (személyen alapuló elbeszélés) ’56. november 8-án
elmondott beszédét közölte hosszan, majdnem egy A/4-es oldal terjedelemben. A szónok
példázatos elbeszélést alkalmazott, a beszédtémát analógia alapján egy másik történet
formájában mutatta be.372 Ez az elbeszélés alkalmas volt arra is, hogy kifejezze a szónok
jellemét, érzelmeit. Gödri Réka Rebeka Indira Gandhi személyén alapuló elbeszélést írt,
amellyel azt bizonyította, hogy Gandhi élete nagy részét a közügyeknek áldozta, azaz a
közügy a magánügye volt.373 Kerekes Miklós és Horváth Viktória a magánügy halála
alkalmából mondtak gyászbeszédet. Elbeszélésükben bemutatták „Magán Ügy”
élettörténetét.374 Ennek során ügyeltek az események sorrendjére. Jakity Ágota is
természetes rendben, az idő múlása alapján mesélte el egyik napját, amellyel azt
bizonyította, hogy vannak napok, amikor „extra adag” türelem, tolerancia szükséges.375 Az
elbeszélés rávilágított Ágota jellemére is. Forizs Dalma, a Bárczi Géza Alapítvány
különdíjasa bemutató, tanácsadó beszédének elbeszélését ötletesen vezette fel, majd
röviden, világosan bemutatta az internet használatának hasznos↔káros következményeit.
Dalma gondolt arra, hogy az azonos beszédtéma miatt a szónokok ajkáról bizonyos
gondolatok gyakran el fognak hangzani. Ezt elbeszélésében ügyesen kezelte. Röviden,
világosan összefoglalta a leggyakoribb állításokat, majd másfelől közelítette meg a témát.
„Beszélhetnék itt én is az internet használatának átkos következményeiről, a virtuális
kapcsolatteremtések veszélyeiről, a közösségi oldalakról, de mi újat tudnék mondani
Önöknek, Nektek? Már annyian elmondták, milyen… […] És természetesen szólhatnék az
internethasználat jó oldalairól is, arról, hogy… […] Ezért én inkább másféle hálózatokról
szólnék.”376
Összességében elmondhatjuk, hogy a mai fiatal szónokok beszédében az egyik
legváltozatosabb és legsikeresebben kidolgozott beszédrésznek az elbeszélést találtuk. A
beszédben először itt mutathatták meg a szónokok, mennyi tudás van a birtokukban,
371 RÚR 2008: 158. 372 i. m. 164-5. 373 i. m. 244-5. 374 i. m. 207-8, 247-8. 375 RÚR 2011: 204-6. 376 RÚR 2014: 183.
93
mennyire kreatívak, mennyire ismerik az elbeszélésnek mint beszédrésznek a funkcióját,
sajátosságait.
3.5.3. A kitérés
ADAMIK TAMÁS vizsgálatai alapján valószínűsíti, hogy „a kitérés kezdettől fogva
része volt a retorikaelméletnek, divatossá azonban a császárkorban vált, amikor a
hallgatóság már nemcsak bizonyítást várt a szónoktól, hanem szórakoztatást és
gyönyörködtetést is”.377 Quintilianus a témától való elkalandozásnak nevezte, és bár nem
tekintette új résznek, ahogy Cicero sem, külön fejezetben tárgyalta Szónoklattanában.
A kitérés (gr. parekbaszisz, l. excursus, expatiandi genus, egressus, egressio,
excessus, digressus, digressio) helye a szövegben:
• Cicero szerint: „az elbeszélés és a tétel után”, vagy a bizonyítást/ cáfolást követően,
„esetleg mindkét helyen; ha az ügy méltósága és tartalmi bősége megengedi”378;
• Quintilianus szerint: ha az elkalandozás az ügyön belül marad, „annak a résznek a
megtámogatására vagy ékítésére szolgál, amelytől elkalandozik”.379 Előfordulhat
az elbeszélés befejezéseként, vagy a bizonyítás bevezetéseként. Előkészítheti a
főkérdést, vagy a főkérdés után is állhat.380
Funkciója: szemléletesebbé, díszesebbé teszi a beszédet, ha értelemszerűen
következik az elhangzottakból - írta Quintilianus A kitérés című fejezetben.381 A
beszédrész funkciói még: megnyerni, megszelídíteni, feltüzelni, szórakoztatni,
emlékeztetni, megnyugtatni a közönséget, kérni tőlük. Fajtái382: emberek és helyek
dicsérete, személyek elmarasztalása; vidékek leírása; sokszor mondába illő történetek
elbeszélése. Követelmények a kitéréssel kapcsolatban: szervesen épüljön be a szövegbe; a
terjedelme, hossza a célnak és az ügynek megfelelő (rövid) legyen; a szóban forgó témához
a kitérés után vissza kell térni.
3.5.3.1. A kitérés a mai fiatal szónokok beszédében
A vizsgált beszédek kis részében (12%) találtunk kitérést. Ésik Sándor László, a
legjobb jogászjelölt az elbeszélésben közölte: „viselkedéskutatók megfigyelték, hogy az
embereket ugyanazok az ösztönök vezérlik, mint az állatokat. Ez lehet, hogy zöldség, de 377 RL 627. 378 CÖM 359. 379 Szónoklattan 264. 380 i. m. 314. 381 i. m. 313. 382 Szónoklattan 314-5.
94
gondoljuk tovább!” Ezután következett egy rövid kitérő, amely természetesen épült be a
szövegbe: „Egy munkahelyi ebédlőben hajszálpontosan ugyanaz az elrendeződés
figyelhető meg, mint egy páviánhordában. A vezérhím szerepét itt a vezérigazgató tölti be.
Így nem maradt más hátra, mint beismerni, hogy mindannyian ruhába öltözött majmok
vagyunk. Vajon, aki ezt elhiszi, mint majom vagy mint ember teszi ezt? Vajon melyik
világba sorolja magát?”383 Tomán József az elbeszélésben azt taglalta, hogy a
memóriánknak nem tett jót a könyvek elterjedése. Ezt tette szemléletessé a következő
ironikus kitéréssel: „Tanulmányaim során gyakran találkoztam szellemileg már leépült,
idős emberekkel. Az ő vizsgálatukhoz hozzátartozik egy memóriavizsgálat is. Régmúlt
emlékeik, korábbi foglalkozásuk vagy mindennapi életük szavaira még úgy-ahogy
emlékeznek. Szerepel azonban a tesztben ez a három szó is: becsület, önfegyelem, szeretet.
Ezekre csak nagyon-nagyon kevesen emlékeznek.”384 Boros Boglárka a rokonai
személyéhez kötődő kitérőt írt az elbeszélés után: „Egyébként a nagynéném vigyáz rájuk
[ti. a könyvekre], mert foglalkozása könyvtáros, az unokabátyám meg eladja őket, mert
könyvügynök, és Józsi bácsi a kapát letéve hosszúra vágott dohányt helyez a nyomtatott
sorok közé, és füstté válik mindaz, ami a papíron tudomány, érzelem vagy világot
megváltó eszme, lebegő egyveleget alkotva a kék eget megtörő bárányfelhőkkel.”385 Dobi
Zsuzsanna az elbeszélésben arról írt, hogy milyen varázsereje van egy könyvnek, és minél
többet olvas valaki, annál nagyobb a képzelőereje. Majd a saját személyére vonatkozó kis
kitérőt tett: „…csodálattal nézek Mr. Darcira, Jane Austin Büszkeség és Balítélet című
regényének főhősére. Mióta olvastam a könyvet,… mindenkit hozzá igazítok. Legyen
lovagias, jó kiállású, ismerje az illemet, úgy nézzen rám, mint senki más…”386 Erdei
József, III. helyezett, közönségdíjas a tömegemberek sűrű masszáját tette szemléletessé
kitérőjével: „Talán ilyen massza lehetett az is, melyben az emberek majd kétezer évvel
ezelőtt a helytartó színe elől hazahömpölyögve beszélték egymás közt: »Én Jézust
mondtam«, »Én is« - mondja a másik, »Érdekes, mi is többen Jézus nevét mondtuk« - szól
közbe egy harmadik - »s a tömeg mégis Barabást üvöltött.«387 Urbán Gergely, a zsűri
különdíjasa elbeszélésében az új barbárságot jellemezte: „minden ember arra törekszik,
hogy minél kisebb távolságra legyen a másik embertől. […] Kapcsolatokat keresünk a
közéletben, mert a magánéletben egyre nehezebben alakítjuk ki őket. Ezért leskelődünk, és
383 RÚR 2001: 115. 384 RÚR 2001: 133. 385 i. m. 141. 386 i. m. 143. 387 RÚR 2008: 134-5.
95
végül teljesen egyedül maradunk.” Az elbeszélést követően, a befejezés előtt beillesztett a
szövegébe egy kitérőt, amelyben a kínai kultúrát dicsérte: „Nézzünk egy pillanatra
távolabbra, az ókori Kínába! Egy kb. 3000 km-es fallal vették körül magukat, hogy
elzárják birodalmukat a külvilágtól. Nem érdekelték őket más vidékek ügyei, és jó ideig
mások sem tudtak ebbe a zárt társadalomba beavatkozni. És mi lett belőle: egy a mai napig
megrendíthetetlen kultúra, olyan hierarchikus társadalmi rendszerrel, mely a közösségre
épülésre a jövőbe mutat. A fal biztonságot és belső fejlődésre való lehetőséget nyújtott
nekik, és tartózkodó tiszteletre intette és inti a mai napig a világot.”388 Száldobágyi
Zsigmond rendhagyó módon a befejezés után tett még kitérőt. Ezzel megerősítette
személyes véleményét. „Hölgyeim és Uraim! Azt kérdeztük ma itt sokan: ment-e a
könyvek által a világ elébb? Nem. De az én lelkemnek mégis fontosak az emberiségnek e
levetett rongyai. Ma este, amikor elcsendesül a lakás, leülök kedvenc fotelembe, s az
állólámpa sejtelmes fényében a szoba elválik a világtól, ahogy a könyvet kinyitom. A fehér
lap nagyon jó tükör. Tegnap este olvastam éppen:”389 Eddig tart a befejezés. Ezután
következik egy 11 soros részlet Charles Dickens 1843-ban megjelent „Karácsonyi ének”
című regényéből. A regényből vett búcsúzás megható: »A jó Isten áldása legyen
mindnyájukon!« Istenes Petra, mint társai közül többen, a saját generációját is megnevezve
jellemezte a kort, amelyben él: „Habár a közéletben nem uralkodik teljes sivárság a mély
érzéseket illetően, de tagadhatatlan, hogy nagyon megváltozott valami a 21. századra. Ez a
Z generáció ideje. […] …most jöjjön egy kis kitérő. »Színház az egész világ, és színész
benne minden férfi és nő.« Erre a Shakespeare-től vett gondolatra játszott rá Varró Dániel
akkor, mikor az Email című versébe ezeket a sorokat írta: »Az egész világ egy
linkgyűjtemény, // az emberek, a tárgyak benne linkek.« Hiszen a linkek is szerepek,
hivatkozások valamire, amelyek tükrözni szándékozzák az offline világot.”390 Herczeg
Hajnalka egy szobatársa érzékletes, részletekbe menő bemutatásával (elmarasztalásával,
majd dicsőítésével) válaszolt a kérdésre: „hol vannak az együttérzés, a türelem, az
önfeladás határai?” „Öt évig éltem együtt a szobatársammal (kinek nevét nem szeretném
elárulni, nevezzük most Panninak) kollégiumban. Panni igazi élénk lányka volt (még most
is az), színes harisnyák, miniszoknyák, harsogó színek, állandó mosoly. Néptánc szakos
osztályba jártunk, életünk a néptáncról szólt. A középiskola második osztályában összejött
egy fiúval (őt nevezzük Balázsnak), ki idősebb volt nála, igazán sármos, kedves, jólelkű.
388 i. m. 144. 389 RÚR 2001: 165. 390 RÚR 2014: 213.
96
Legalábbis ezt hittük róla. Aztán sajnos, kibújt a szög a zsákból. Apróságokkal kezdődött.
»Ne hordj Panni színes harisnyát, mert kihívó. Ne hordj Panni miniszoknyát, mert
mindenki megnéz.« Majd a korlátok száma egyre nőtt: »Ne nézz más fiúkra… Ránéztél?
Már nem szeretsz? Mi ez a bodorított haj? Kinek akarsz tetszeni?«… Panni egyre jobban
eltűnt, helyette kialakult az ún. »BalázsPannija« kép, s lassan ez a lányka árnyéka volt
önmagának. Sehol egy mosoly. Eltűntek a színes ruhák. A színes egyéniség. Lényegében
feladta önmagát a »tökéletes« kapcsolatért, türelmesen várta, mikor lesz jobb. S végül, ami
végső soron rádöbbentette Pannit arra, hogy nincs helye ebben a kapcsolatban, az a
következő szankció volt: »Ne táncolj többé… Nem szeretem, mikor táncolsz… Nem
nézlek meg.« Amint már mondottam, életünk volt a tánc. Adja fel az egész életét egy ilyen
kapcsolatért, melyben soha nem lehet boldog? Szabályok vannak, mindig voltak és lesznek
is, azonban ilyen korlátok között nem lehet örömteli életet élni. S erre Panni szerencsésen
rádöbbent. Szakított Balázzsal, s hosszú-hosszú, keserves, sok akaraterőt igénylő
»rehabilitáció« után végre boldog életet élhet egy olyan kapcsolatban, amely tényleg,
hangsúlyozom TÉNYLEG tökéletes a maga nemében.”391
Megállapíthatjuk, hogy többségében személyeket bemutató kitérőkkel találkoztunk,
amelyek alátámasztották, szemléltették az elmondottakat, szórakoztatták és pihentették a
figyelmes közönséget.
3.5.4. A tétel
A tétel (gr. protheszisz, prokataszkeué, l. propositio, expositio, divisio, partitio)
hagyományosan a szónoki beszéd harmadik része. Arisztotelész szerint a beszéd egyik
kötelező része a beszéd fajtájától függetlenül.392 Ennek ellentmond Quintilianus A tétel
című fejezetben, amikor azt állítja, a tétel elmaradhat a beszédből, ha anélkül is egyértelmű
és nyilvánvaló, miről van szó a főkérdésben.393 Meghatározása: „A tételben kifejtjük,
mivel értünk egyet, és mivel kívánunk vitázni; ebben mondjuk el, milyen témákról
szándékozunk beszélni”.394
A tétel funkciója: ha helyesen alkalmazzuk, szemléletessé és világossá, átláthatóvá
teszi a beszédet – írta Cicero.395 Részei: az elbeszélés tartalmának gondolati magva
(propositio, expositio), amelyből megtudjuk, miben ért egyet a szónok az ellenféllel és
391 RÚR 2011: 203-4. 392 Arisztotelész, Rétorika 1414a-1414b 393 Szónoklattan 316. 394 CHR 71. 395 CÖM 103.
97
miben nem; felsorolás (enumeratio, partitio)/ tételosztó, amelyben szám szerint felsorolja a
szónok, hány dologról fog szólni. Típusai: egyszerű; kettős vagy többszörös: több vádat is
össze lehet vonni. A tételre vonatkozó követelmények396:
• rövidség;
• teljesség: minden, az ügy szempontjából lényeges elemet belefoglalunk;
• szabatosság: csak az ügyek nemeit adjuk meg; a felosztás ne álljon három
pontnál többől.
3.5.4.1. A tétel a mai fiatal szónokok beszédében
A vizsgált beszédek 90,2%-ában találtunk tételt. A legszembetűnőbb, hogy a
szónokok többsége nem követte a klasszikus szabályt, amikor a tételt elhelyezte a
szövegben. A beszédek 26%-ában a befejezéshez érve jutott el a szónok a tételt adó
gondolati maghoz. Vagyis a szónoklat a kikristályosodott gondolatig vezető utat testesítette
meg. Például Csomai László beszédének befejezésében tételszerű állításként jelenik meg a
beszédtéma: „Érdemes mégis rajta elgondolkodni, hogy közügy-e a magánügy? Mert
»Csendesen, feltűnés nélkül halt meg a magánügy, a világ egyre növekvő robaja
közben.«397 Srancsik Tamás, a legjobb szabad kategóriás szónok is a befejezésben
fogalmazta meg a tételt: „Ment-e a könyvek által a világ elébb? Ment, ha ezt a kérdés első
megfogalmazója nem is teljesen látta így. Ment és menni fog!”398 Maricza Andrea, a
legjobb teológusjelölt beszédének utolsó három mondata a tétel: „Ment-e a könyvek által a
világ elébb? A válaszom: igen. A könyvek által ment a világ elébb!”399 Hangsúlyozzuk,
hogy a felkészülés során a fiatal szónokok és felkészítőik a tétel megfogalmazására (a
témát üggyé kell avatni!) különös gonddal ügyeljenek, mert ennek hiányában a szónok úgy
járhat, mint az a társa, aki beszédének a következő címet adta: „Nem tudok mit
mondani”400, s az egész beszéd ezt támasztotta alá. Ez viszont nem tartozik a közönségre,
sőt, tiszteletlenség szónokolni arról, amiről nincs tudásunk, kialakult véleményünk.
Földesi Norbert, I. díjas szónok a megszólítás után felvillantotta a témát: „Hallom,
arról vitatkoztak, ment-e a könyvek által a világ elébb.” Majd megfogalmazta a tételt: „Oly
396 Szónoklattan 104. 397 RÚR 2008: 241. 398 RÚR 2001: 109. 399 i. m. 112. 400 RÚR 2011: 224.
98
egyértelmű ez, hogy a kérdés feltevése is szükségtelen. Helyette kijelenthetjük: a világ
csak a könyvek által ment elébb”401.
Volt, aki többször is megfogalmazta a tételt a szövegben. Szőnyi László Gyula, a
legjobb tanárjelölt a bizonyítás elején és végén is szó szerint megismételte: „Ment-e a
könyvek által a világ elébb? Igen. A világ előre ment.”402 Gonda Márta is ugyanezt tette a
bevezetésben és a befejezésben (konvergencia), bekeretezve ezzel beszédét, mint ahogy
egy képet szokás: „…igen, ment a könyvek által a világ elébb”.403 Ez a szerkesztésmód a
tudatosságra, a kialakult véleményre, a világosságra, az egyensúlyra való törekvésre utal.
Találtunk olyan tételt, amelynek megfogalmazása viszonylag bonyolult volt ahhoz
képest, hogy a hallgatóság csak egyszer hallja a beszédet. Balázsfalvi Balázs, I. helyezett
szónok áttételes választ adott a beszédtémául szolgáló kérdésre: „Közügyünk a magánügy?
Az én személyes válaszom: Néha elborzasztó, visszataszító, mikor az emberek legbensőbb
magánügyét közügyként tárják a szenzációra éhes közönség elé.”404 Ezt a beszéd végén
megfogalmazott véleményt tekinthetjük tételnek. Kupó Péter, II. helyezett gimnazista
beszéde elején kimondta a tételt, viszont a sok információ és az ellentét miatt ez
bonyolultnak tűnhetett a hallgatóság számára: [Szabó Magda] „Beenged bennünket,
olvasókat [Az ajtón, ti. a magánügyébe], mert tudja, hogy csak magánügyek valók
nyilvánosság elé. Mi pedig tudjuk, hogy amit egy jó író mond, az mindenképpen
közügy.”405
A versenyzők egy része nyíltan állást foglalt a beszédtémával kapcsolatban. Ez
bátorságra, kialakult véleményre utal. Az ilyen szónoki magatartás is hozzájárul a
meggyőzéshez. Kiss Enikő bevezetésében közölte, hogy a beszédtémát adó íróval nem
feltétlenül ért egyet: „…én Bálint György szavaival nem minden esetben értek egyet, a
magánügy a következő esetben ugyanis még nem halt meg. A magánügy nagyon is él!
Sajnos…”406 Scsibrán Renáta viszont szónoklata befejezésében megerősítette Bálint
György állítását („Csendesen, feltűnés nélkül halt meg a magánügy, a világ egyre növekvő
robaja közben”): „A művet végigolvasva kiderül, Bálint Györgyben élt a remény, a remény
arra, hogy a magánügy csak eltűnt egy időre. Körbe nézve világunkban, láthatjuk, igaza
volt. A magánügy él, akkor is, ha nem mindig és mindenhol egyformán.”407 Gál Enikő, a
401 RÚR 2001: 90. 402 i. m. 120-1. 403 i. m. 147-8. 404 RÚR 2008: 126. 405 i. m. 129. 406 i. m. 211. 407 i. m. 263.
99
Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa, a Leghumorosabb szónok díj tulajdonosa határozott
álláspontot képviselt szerepbeszédében: „Apa! […] Bár tudom, te mondtad, hogy »az
egész világ egy linkgyűjtemény, az emberek, a tárgyak benne linkek«, én ezt nem tartom
igaznak”408. Gregor Lillának is volt véleménye, igaz a feltételes mód használata miatt
bizonytalanságot sugallt: „Tehát egyértelműen igaz az, hogy mi mindannyian rengeteg
hálózatnak vagyunk a tagjai. De ezt a tagságot én korántsem nevezném rabságnak”409.
A versenyzők másik része beszéde végén is bizonytalanságot árult el. Ez nem
meggyőző magatartás egy szónok részéről. Porczel Beáta, a Bárczi Géza Alapítvány
különdíjasa így fejezte be beszédét: „Mindezt elemezve, rájövök, számomra a kérdés még
mindig kérdés marad: »a mindig csak megértek, hol maradok én?« Remélem, egyszer majd
csak megértem.”410
Témafelosztással ritkán találkoztunk. Herczeg Hajnalka a beszédtémát így
közelítette meg: „Minden éremnek két oldala van”. Ezt tételfelosztásnak is felfoghatjuk,
ám a tétel csak a beszéd végén fogalmazódik meg: „…az ember a saját tűréshatáráig tud
önfeláldozó lenni. Ez akárhogyan is vesszük, egyéntől függ.”411 Miklós István is megígérte
a bevezetésben a témát, majd ugyanúgy „osztotta fel” a megközelítést, mint Herczeg
Hajnalka: »Ha mindig csak megértek, hol maradok én?« […] Ne siessük el azonban a
válaszadást. Az éremnek ugyanis, ahogyan már megszokhattuk, két oldala van és ez csak
az egyik. […] Nézzük meg az érem másik oldalát is,…”412 Kantár Balázs, a
Leghumorosabb szónok díj tulajdonosa „az én és az ők között húzódó sáv”
feltérképezésére vállalkozott a Szabó Lőrinctől idézett beszédtéma („Ha mindig csak
megértek, hol maradok én?”) kapcsán. Ezt tételfelosztás követte: „Válaszaink ezekre a
kérdésekre három lehetséges hozzáállást feltételeznek,…”413 A szónok a befejezésben
felszólította a közönséget, hogy válasszon a bemutatott lehetőségek közül. Juhász Pál
Balázs, I. helyezett, a Chronos Kiadó különdíjasának tételmondata: „Az Isten válasza erre
az információs káoszra a megtestesülés telepítése.” A tételfelosztás: „Ennek három fázisa
van.”414 A két mondat egymást követi. Az ilyen szerkesztésmód megkönnyíti a hallgatóság
számára az elhangzottak felfogását és megértését.
408 RÚR 2014: 187. 409 i. m. 210. 410 RÚR 2011: 181. 411 i. m. 202, 204. 412 i. m. 214. 413 i. m. 189. 414 RÚR 2014: 129.
100
Vizsgálatunk alapján felhívjuk a leendő szónokok és felkészítőik figyelmét arra,
hogy a tétel megfogalmazására, elhelyezésére nagyobb hangsúlyt fektessenek, hiszen
fontos szerepe van az érvelésben, a meggyőzésben, és minden beszédfajtában kötelező a
jelenléte. Általában a fiatal szónokok nem kezdték új bekezdésben a tételt. Előfordult,
hogy többször is el kellett olvasnunk a beszédet, hogy rátaláljunk a gondolati magvára.
Sajnos, ezekben a szövegekben a tétel nem fontosságának, szerepének megfelelő
köntösben és helyen jelent meg.
3.5.5. A bizonyítás és a cáfolás
A retorika tudományos elmélete és eszközrendszere Teisziász nyomán vette föl a
beszédrészek közé a bizonyítást (gr. pisztisz, l. probatio, argumentatio), lásd 6. táblázat.
Ez a beszédrész a retorikai szöveg sajátossága, ez különbözteti meg az epikai műfajoktól.
Arisztotelész szerint a bizonyítás a beszéd egyik kötelező része a beszéd fajtájától
függetlenül.415 A szónok bizonyítja az álláspontját és cáfolja ellenfele állításait. Ezeket a
beszédrészeket – ahogy ígértük – együtt tárgyaljuk, mert elfogadjuk, hogy a cáfolás is
bizonyítás, csak ellenkező előjelű.
A bizonyítás és a cáfolás funkciója a hallgatóság meggyőzése a szónok saját
álláspontjáról. „A retorikai érvelés kvázilogikai vagy valószínűségi érvelés, amelynek
Arisztotelész fektette le az alapjait (az eikosz, a valószínűség az, amellyel az embereket
meg lehet győzni), majd a 20. század második felében STEPHEN TOULMIN és CHAЇM
PERELMAN fogalmazta újra”.416 A logika a cáfolhatatlan igazságra épül, a retorika a
valószínűségre. Az igaz és a valószínű úgy viszonyul egymáshoz, mint a szillogizmus az
enthümémához. A modell I→V, azaz Igazság→Valószínűség.417
A retorikai érvelés kulcsfontosságú eszközei és tényezői:
• az érv (argumentum): „…mivel az érv olyan indoklás, amely bizonyít, és általa egy
dologra egy másikból következtetünk, és ami megerősíti azt, ami kétséges, azzal,
ami nem kétséges, szükségszerű, hogy legyen valami az ügyben, ami nem szorul
bizonyításra.”418 Bizonyosnak tekinthetjük, amit érzékszerveinkkel felfogunk, az
általános meggyőződés tárgyát képező dolgokat, a törvények által szentesített
dolgokat, amiről a két fél megegyezik, ami bizonyított tény, amit a másik fél nem
kifogásol. 415 Arisztotelész, Rétorika 1414a-1414b 416 RL 161. 417 RL 365 és OMJ 46. 418 Szónoklattan 5, 10, 11-2.
101
• „Az enthümémák”419 (en thümé: ’az elmében meglévő’). „A rétorikai igazolás az
enthüméma [és ez - röviden szólva - a legfőbb bizonyítási eljárás]. Az enthüméma a
szillogizmus egyik fajtája”420, ún. retorikai szillogizmus vagy csonka szillogizmus,
amelyből hiányzik az egyik premissza. Ezt a befogadónak kell kikövetkeztetni.
Ehhez a kontextus ismeretére van szüksége. Minden szillogizmust a dialektika
vizsgál. A „rétorika a dialektika párja” – írta Arisztotelész.421 Közös bennük, hogy
mindkettő a valószínűségi érvelést használja. Alapvető különbség közöttük, hogy a
dialektika két ember vitája, a szónok viszont egymaga szól összefüggő beszédben a
hallgatóságához. „Mindenki bizonyítással érvel úgy, hogy vagy példát alkalmaz,
vagy enthümémát; e kettőn kívül nincs más”.422 „A bizonyító enthüméma olyan
premisszákból következtet, amelyeket nem vitatnak, a cáfoló olyanokból, melyek
vita tárgyát képezik.”423 Az enthüméma meglévő premisszái lehetnek:
o gnómák vagy maximák (bölcsességek, általános igazságok)
o tekmerionok (valódi, szükségszerűen a tartalomra utaló jelek)
o eikonok (valószerűségek)
o szemeionok (jelszerű utalások)
• A hallgatóság figyelembe vétele elengedhetetlen az érvelés során. A hallgatóságtól
függ ugyanis, hogy mi számít jó érvnek. „Az enthümémák a beszélő és a hallgató
együttes munkálkodásával jönnek létre. S mert közös tevékenység által létrehozott
alakzat, az enthüméma szorosan egyesíti a beszélőt és a hallgatót, és a lehető
legerősebb bizonyítékot szolgáltatja.”424 Érvelési hibát követ el a szónok, ha nem
veszi figyelembe a hallgatóságát – hangsúlyozta a „20 század Arisztotelészé”-nek
nevezett belga filozófus, CHAЇM PERELMAN.
Az érvek fajai:
• művészeten belüli (belső) érvek (gr. piszteisz entekhnoi)425: amelyeket a módszer
szolgáltat, és amelyeket a szónok hoz létre. Céljuk a gyönyörködtetés és a tanítás,
forrásaik pedig a szónok jelleme (éthosz), a hallgatóságra tett hatás (pathosz) és
419 Fejezetcím Arisztotelész Rétorikájában, lásd 1395b 420 i. m. 1355a 421 i. m. 1354a 422 i. m. 1356b 423 i. m. 1396b 424 BITZER 1959. 45: 408. 425 A belső és külső érvek megkülönböztetése és részletezése Arisztotelésztől származik, lásd Rétorika 1355b, 1356a.
102
maga a beszéd (logosz). A művészeten belüli bizonyításban fontos szerepük van a
jeleknek, az érveknek és a példáknak.
• művészeten kívüli (külső) érvek (gr. piszteisz atekhnoi): amelyeket nem a szónok
gondol ki, hanem már korábban is léteztek. Ezek a tekintély, a tanúság, a
statisztikák, a maximák, a törvények, a precedens, továbbá a híresztelések,
pletykák, kínzások, összefoglaló néven tanúságtételek.
• erős érvek: többnyire bekövetkeznek; nem vagy nehezen cáfolhatók, például a
meghatározás
• kevésbé erős érvek: igen valószínűek
• gyenge érvek: további bizonyításra szorulnak, például a személyekből és a
dolgokból vett érvek
• asszociatív érvek vagy összekapcsoló érvek426: az érvek és a valóság viszonyán
alapulnak (a logikához kapcsolódó érvek, kapcsolatokra építő érvek, kapcsolatokat
létrehozó érvek)
• disszociatív érvek: az érvek elszakadnak a valóságtól
Az érvforrások azok a helyek, ahonnan érveket vehetünk. Érvforrások427 (gr. topoi, l. loci)/
érvelési közhelyek:
• általános érvforrások: Arisztotelész huszonnyolc érvforrást sorol fel428,
Quintilianus hatot429, a CORBETT-CONNORS-féle retorika négyet: meghatározás,
összehasonlítás, viszonyok, körülmények430.
• speciális érvforrások: jogos-jogtalan (törvényszéki beszéd), jó-rossz (bemutató
beszéd), hasznos-káros (tanácsadó beszéd), azaz a beszédfajták érvforrásai.
Közösségiek és egyéniek lehetnek.
A cáfolás (gr. lüszisz, elenkhosz, l. refutatio, confutatio) a szónok létező ellenfele(i),
vagy az ellenkező közvélemény állításá(i)nak gyengítése vagy megdöntése. A tanácsadó és
a védőbeszédben van különösen fontos szerepe. Nincs kötött helye a beszédben. Ha van
ellenvélemény, főleg, ha erős érveken alapul, akkor célszerű előbb megcáfolni, azután a
426 Az asszociatív és disszociatív érvek CHAЇM PERELMAN érveléselméletének részei, amelyeket Új retorika című, LUCIE OLBRECHTS-TYTECÁval közösen kiadott munkájában mutatott be 1958-ban. 427 Quintilianus használta először ezt a fogalmat, lásd Szónoklattan 344. 428 Arisztotelész, Rétorika 1397a-1400b 429 Szónoklattan 344-357. 430 CORBETT - CONNORS 1999.
103
szónoknak a saját álláspontját bizonyítani. A cáfolás főbb módjai431: egyenes tagadás;
érvénytelenítés; visszatorlás; megengedés; meg kell vizsgálni, hogy az ellenfél érve
egyáltalán a dologhoz tartozik-e; a külső érvekkel kapcsolatban másik tanúságtételt kell
fölkutatni; meg kell vizsgálni, hogy az ellenfél érve logikailag helytálló-e, nem
álokoskodás-e. A cáfolás eszközei: szillogizmust ellenszillogizmussal, az enthümémát
ellenvetéssel cáfoljuk, további eszközök: szellemesség, tréfa, gúny, szarkazmus, irónia.
3.5.5.1. A bizonyítás és a cáfolás a mai fiatal szónokok beszédében
Ebben a részben a mai fiatalok érvelési kultúrájának csak a legszembetűnőbb
sajátosságait közöljük, mert a témának önálló fejezetet szentelünk, lásd 4. fejezet.
A vizsgált beszédek 74%-ában találtunk bizonyítást. Vizsgálatunk igazolta, hogy a
beszédtéma, a képviselt ügy meghatározza a beszéd szerkezetét. Megállapítottuk, hogy a
„Hol vannak az együttérzés, a türelem, az önfeladás határai?” beszédtéma alapján megírt
szónoklatok többségében (71,4%) nincs bizonyítás. Ezeknek a beszédeknek a tipikus
felépítése: problémafelvetés (tétel), kifejtés, lezárás. Többségében azokban a beszédekben
találtunk bizonyítást, amelyek esetében a beszédtémára „igen”-nel vagy „nem”-mel lehetett
válaszolni.
Köztudott, hogy a beszéd sikerében a bizonyításnak kiemelt szerepe van. A
retorikán kívül a szociálpszichológia is alátámasztja ezt, mivel úgy tartja, hogy egy közlés
elfogadásához három ok vezethet: 1. a bizonyító erejű érv; 2. a pozitív hangulatkeltés; 3. a
közlés elfogadásából várható nyereség, jutalom, kellemes vagy kellemetlen
következmények említése.432
A fiatal versenyzők egy-két kivételtől eltekintve beszédükben egyoldalú bizonyítást
végeztek, azaz csak saját állásfoglalásuk mellett sorakoztatták a bizonyító erejű érveket. A
kivételek közé tartozik Nagy Flóra gimnazista, aki kitért az ellentétes véleményre is, meg
is cáfolta, tehát kétoldalú bizonyítást alkalmazott: „Mint már említettem, sokan úgy vélik,
hogy az emberi kapcsolatok minősége egyre romlik, s ezért az internetet teszik felelőssé.
Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy ügyfelem ártatlan, és a vádak alaptalanok.
Vegyünk egy egyszerű, hétköznapi példát. Ha valaki egy baltával megöli embertársát,
akkor a baltát vonják felelősségre, csak mert gyilkosságra alkalmas eszköz? Nem,…”.433
431 RL 190-2. 432 BSZP 65. 433 RÚR 2014: 223.
104
A mai fiatalok beszédében az érvelés tipikus szerkezete: retorikai kérdés(ek) és
erre, ezekre adott válasz(ok). Például Száldobágyi Zsigmond politikusoknak mondott
beszédében: „Ment-e a könyvek által a világ elébb? Nem! Mert a könyv csak forma. […]
Mert a könyv csak forma,…”434 A szónok a bizonyításhoz tipikus szerkezetet:
mellérendelő magyarázatot használt. A retorikai kérdés a hallgatói érdeklődés és figyelem
felkeltésének, valamint ébren tartásának egyik eszköze. A beszédtémából mint
alapkérdésből újabb és újabb kérdések születtek a fiatalok beszédében. Ezek többségére
azonban nem adtak választ, inkább jelezték, hogy a képviselt ügy bonyolult, ezért
sokféleképpen megközelíthető. Például Székely Csilla Kinga beszédét a benne lévő tizenöt
retorikai kérdés miatt „kérdező szöveg”-nek minősítette PETHŐ JÓZSEF.435
A bizonyítás helyén lévő elbeszélést alkalmazott például Nagy Krisztina, Vachter
Zsuzsa436 és Fülöp Júlia437, a zsűri különdíjasa, a Magyar Asszonyok Szövetségének
különdíjasa. Utóbbi Dobai Csengeként részletezte, hogyan lopta el naplóját Tátrai Egon
újságíró, aki interjút készített vele negyedik könyve bemutatója után. Érvét az eseményből
vette. Szavcsur Kitti438, a zsűri különdíjasa beszédében saját személyéből vette az érveket,
amelyekkel metaforikusan bizonyította, hogy csak egy link volt, egy hivatkozás.
Mészáros Kinga szakkollégista bemutató beszédének címe és utolsó mondata is a
beszédtéma: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Kinga a feltett kérdésre nem
válaszolt, pedig a szónoknak a beszédtéma (→ tétel) kapcsán előre el kellett volna dönteni,
hogy „igen”-nel vagy „nem”-mel válaszol. A beszéd feltételezett tételmondata: „Talán nem
divat, de én mégis hiszek a könyvek világában”. A szónok a tétel megfogalmazása előtt pró
(„…mi lenne velünk könyvek nélkül?”) és kontra érvelt („Lehet, hogy van egy másik világ
is?”), a tétel után megint pró bizonyított („Emlékeznek még, mit kérdeztem az elején a
könyvek nélküli világról?”). Beszéde első mondata erős érv: »Nincs olyan rossz könyv,
amely valamilyen tekintetben hasznos ne volna« (ifj. Plinius → magister dixit), a befejezés
azonban teljesen elbizonytalanít: „Tehát akkor kopár hegyoldalak és halott őserdők, vagy
szép versek? Rögzített szabályok híján fejetlen ország, vagy a könyvtárak ódon
meghittsége? Könyvek rabjaivá vált emberek, vagy felejthetetlen emlékű utazások? De ne
így tegyük fel a kérdést! Kérdezzük inkább ezt: Ment-e a könyvek által a világ elébb?”439
434 RÚR 2001: 164. 435 RÚR 2011: 167. 436 RÚR 2001: 159, 166. 437 RÚR 2008: 158-9. 438 RÚR 2014: 170-1. 439 RÚR 2001: 157-8.
105
Gorzó Katalin440 is érvelt az internet mellett és ellen. Pró érveit írásban listázta, s ezzel
megkönnyítette az olvasók dolgát. Hivatkozott azokra a szakértőkre (tekintély), akikre
versenytársai is (Eric Emerson Smith441, Tari Annamária442, Vavyan Fable443, Bakonyi
Péter444).
Szépen kidolgozta az érvelést Müller Henrietta445, a Kossuth Szövetség
különdíjasa. Tétele: „mindannyian vagyunk valakinek a linkjei, mert mindannyiunknak
vannak »linkemberei«”. A „tompa emberek” (’a rossz, káros események előidézői’) ↔
»linkemberek«/ „szerelmes emberek” (’akik jól csinálják,… azok mind szerelmesek’)
ellentétre építette szövegét és azon belül az érvelést. A szerelem kulcsszó tizennyolcszor
ismétlődik a szövegben, a lánc/ link tizenegyszer. Ez a tématartásról tanúskodik. A beszéd
logikus, arányos felépítésű. Deduktív építkezés jellemzi Duka Tímea Ildikó446, a Bárczi
Géza Alapítvány különdíjasának érzelmekkel telített beszédét. Beszéde elején kijelentette:
„Rabok vagyunk, nem szabadok.” Ez általánosítás a mai kor emberére vonatkozóan. A
kijelentést a bizonyítás követte. Az egyik érvet egy székely bácsitól vette, aki így kezdte
mondanivalóját: »Bezzeg az én üdőmben…«. Ezt az idősebb személyektől vett érvet több
szónok is fölhasználta, például Novák Tímea, a zsűri különdíjasa; Szőcs Hunor, a Bárczi
Géza Alapítvány különdíjasa; Major Szilvia.447 Szintén deduktív felépítésű Tóth Marko, II.
helyezett szónok448, vádbeszéde, amelyben „az internet túlzott használatának káros
hatásairól” írt. A rövid elbeszéléssel előkészítette a bizonyítást. Az ember (a
legáltalánosabbra hivatkozik) fejlődésével magyarázta a számítógép feltalálását.
Megokolta, hogy miért kell az internetről beszélni: „…manapság már nem kiváltság,
hanem szükséglet”. Vagyis mindenkit érint a téma (közös ügyről van szó! - erről több
szónok elfeledkezett, és önvallomást449 írt), ezért nem lehet nem figyelni a szónokra.
Marko a bizonyítást érzelmi töltésű kérdő mondatalakzattal (interrogatio) indította:
„Hálózatok rabságában élünk?”
• Premissza (veszélyt, szükségletet fogalmaz meg a szónok): „A válasz egyértelmű
igen.” → Hogy hallgatósága is veszélyesnek érezze a helyzetet, bizonyító
440 RÚR 2014: 207-9. 441 Kortárs amerikai informatikus. 442 Kortárs pszichológus, akinek kutatási témái között találjuk az Y és Z generációt. 443 Molnár Éva, kortárs író. 444 Kortárs villamosmérnök. Fő kutatási területei: számítógép-hálózatok, az információs társadalom. 445 RÚR 2014: 198-9. 446 i. m. 178-9. 447 i. m. 166, 193, 222. 448 RÚR 2014: 133-4. 449 Például Börcsök RÚR 2008: 237-9; Kovács, Rád RÚR 2011: 211-2, 227-8, Derzsi RÚR 2014: 205-6.
106
enthümémát alkalmazott: „Mert mi is az az internet?” Szó szerint véve világháló,
mely nevéhez méltóan behálózza az egész világot.
• Premissza (szükséglet): „És ha nem vigyázunk, minket is rabul ejt, beszippant,
behálóz. …érzelmi és mentális függőséget okozhat” → Enthüméma: a szónok a
hallgatóság figyelmét „az első olyan generáció”-ra irányította, „amely az interneten
nőtt fel, szülői felügyelet nélkül”. Ez okos választás volt, mert a szónok és a
közönség soraiban ülő fiatalok is ebbe vagy az ezt követő generáció(k)ba
tartoz(hat)tak, s rajtuk keresztül érintettek lehettek a témában a szintén ott lévő
hozzátartozók, tanárok stb. Azaz a szónok arról szónokolt, amit saját maga is
megtapasztal(hat)ott.
• Premissza (szükséglet): „a személyes érintkezés háttérbe szorul” → Enthüméma:
„A közösségi oldalakon kötött virtuális barátságok nem valódiak.” […] …a csetelés
nem azonos a szemtől-szembeni csevegéssel”.
• Premissza (szükséglet): „a legfájóbb pontja ennek a virtuális közegnek a nyelv
elkorcsosulása” → Enthüméma: „…sárba tiporva a magyar nyelv szabályait újfajta
nyelvezetet hoznak létre. […] …ez a beszédmód egyre inkább dívik a hétköznapi
nyelvben is.” „Ugye kedves kortársaim, hogy a Széphalmi Szent Öreg nyelvezete
mennyivel szebb volt?”
• Premissza (szükséglet): „Az internet mélyítette el leginkább a generációk közti
szakadékot.” → Enthümémát nem találtunk.
• Premissza: „Nem tartjuk be az élet természetes ritmusát, hiszen ma már csak
egyetlen idő létezik: a lineáris idő.” → Enthüméma: „A net hozzájárult az
életritmus mesterséges felgyorsulásához, ezzel szorongást és stresszt okozva.”
Megállapíthatjuk, hogy Tóth Marko hatásosan építette be beszédébe a klasszikus érvelés
technikáit. Szövegének további erénye az arányos felépítés. Több szónoknak azonban nem
sikerült ez utóbbit megvalósítania, például Ésik Sándor László, a legjobb jogászjelölt
beszédében aránytalanul rövid a bizonyítás, mindössze hét sor az ötvenből.450
3.5.6. A befejezés
A befejezés (gr. epilogosz, l. conclusio, peroratio) a hagyomány szerint kezdettől
fogva része a retorikaelméletnek, lásd 6. táblázat. Helye a beszédben: a szónoki beszéd
450 RÚR 2001: 115-6.
107
utolsó része. Quintilianus szerint ez az egész beszéd csúcspontja, ezen áll vagy bukik a
beszéd sikere.451 A kései görög rétorok az emberi lábhoz hasonlították.
Funkciója: „felkelteni a hallgatóság jóindulatát irántunk és ellenszenvét az
ellenfelünk iránt; nagyítani és kicsinyíteni; felszítani az érzelmeket a hallgatóságban és
összegezni az elmondottakat”452 – írta Arisztotelész. Az utóbbi révén szerepe van a
bizonyításban. Szövegerényei: rövidség, ékesség, érzelemgazdagság.
3.5.6.1. A befejezés a mai fiatal szónokok beszédében
A vizsgált beszédek mindegyikében találtunk befejezést. A beszédek 26%-ának a
szerzője a befejezést tekintette a szöveg csúcspontjának. Erre abból következtettünk, hogy
ebben a szövegrészben helyezte el a tételt. Volt azonban olyan versenyző is, aki egyetlen
mondattal jelezte, hogy beszéde végéhez érkezett (például Pál László Bendegúz, Muntag
Vince453; Temesi Erik, Körei László454). Kérdés, hogy befejező mondatuk betöltötte-e
maradéktalanul a befejezés szövegfunkcióját.
Megszólítással jelezték sokan, hogy új beszédrészhez, a befejezéshez érkeztek,
például Szőnyi László Gyula, a legjobb tanárjelölt; Lakatos Mária Csilla, különdíjas455;
Fekésházy Mátyás, Körei László456; Székely Csilla Kinga, a zsűri különdíjasa, a Bárczi
Géza Alapítvány különdíjasa457.
Juhász Márton, a zsűri különdíjasa a befejezésben röviden összegezte a korábban
elmondottakat, ezzel is érvelt; felkeltette a közönség jóindulatát maga iránt, és egy
idézettel is hozzájárult ahhoz, hogy érzelemgazdaggá váljon ez a beszédrész: „Ropi [ti. az
öcs aranyhörcsöge], mióta nálunk lakik, már többször megjárta a házunk műhelyét, ahová
kizsuppoltam. Most mégis az íróasztal mellett szaladgál, és vígan rágcsálja magvait.
Kedves Barátaim! Remélem, ti már messzebbre jutottatok ezen az úton [ti. megértés], mint
én, mert ha hihetünk Teréz anyának, hogy »az embereket nem lehet jobbá pofozni, csak
jobbá szeretni«, akkor már mi is láthatjuk, hogy sem a megértésnek, sem a szeretetnek
nincsenek határai, csak az embereknek. További jó utat mindnyájunknak!”458 Szabó
Etelka, különdíjas szónok befejezésének erényei az ékesség és az érzelmi telítettség,
továbbá alkalmas a jóindulat felkeltésére a megszólítás és az ironikus önjellemzés miatt: 451 Szónoklattan 400. 452 Arisztotelész, Rétorika 1419b 453 RÚR 2011: 224, 239. 454 RÚR 2008: 266, 254. 455 RÚR 2001: 121, 127. 456 RÚR 2008: 243, 254. 457 RÚR 2011: 166. 458 i. m. 154.
108
„Hölgyeim, én bízom abban, hogy lesznek majd boldog századok, talán két-, talán
háromszáz év múltán, mikor az emberek kacagnak mirajtunk, balga szülöttein a XVIII.
századnak, kik kétségbe mertük vonni azt, hogy a könyvek az emberiség jótevői: »adversus
solem ne loquitur!« Hölgyeim, szeressék, szeressék forrón a könyveket, bármit mondjon is
a férjük! Mert ki műveli elméjét, és értelmét pallérozza, az maga is az emberiség jólétének,
a közboldogságnak kovácsa lehet, minél nemesebb célt nem tűzhet ki földi halandó.”459
Szerdi Flóra beszédét önvallomással kezdte: „Szlovákiai magyarként két ország az
otthonom, és egy hely a hazám.” Beszéde fő részében „A világháló a lételemünk” tételt
bizonyította. Ironikus önvallomással érvelt: „Én például soha nem leszek akkora »fész«,
mint apukám, aki a vasútállomáson kitett menetrendekből pár perc alatt kisilabizálja,
hogyan jut haza Besztercebányáról. Én Elvira és a cp.sk segítsége nélkül sehová sem
indulnék.” Majd a befejezésben gondolatritmus és deixis segítségével összegezte, milyen a
viszonya a világ-otthon-haza fogalmakhoz: „Ez a mi világunk. Ez az én világom. […] Ez a
hazám, amiben mindennap tudok beszélgetni a több száz kilométerre lévő szeretteimmel.”
Kiazmussal világított rá a „kapcsolat” szó több jelentésére: „Amíg van kapcsolat, a
kapcsolat nem szakad meg.” Végül kifejezte Varró Dániel állításával kapcsolatos
véleményét: „Az internet minden előnyét és hátrányát számba véve talán nem is baj, hogy
»az egész világ egy linkgyűjtemény«.460
Boros Boglárka beszédében a bevezetés és a befejezés egy-egy mondata tartalmilag
ismétlődik. Ez a szónok tudatosságára, művészi érzékére utal, valamint arra, hogy gondol
azokra a hallgatókra, akik nem tudnak angolul. »We are such staff as dreams are made of«
- hangzik Shakespeare-től” (bevezetés); „Hogy is szól az elején említett Shakespeare-
idézet? »Olyan szövetből vagyunk, mint álmaink, és kis életünk álomba van kerítve!« Ez
könyvvel, könyv nélkül is szép. Amíg Józsi bácsi el nem szívja utolsó cigarettáját, még van
időnk gondolkozni ezen.” (befejezés)461 Bogár László, a zsűri különdíjasának beszédében
a bizonyítás és a befejezés alkot keretet. Utóbbi erősíti az előzőt. Ami a bizonyításban még
részben kérdés volt, a befejezésben állítássá válik: „Szerintetek, Barátaim, van a
szerelemben »én«? Vagy ott is mindig csak a legvégén suttoghatok? József Attila azt
mondta: »Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell.« […] Ha feladom magam a
szerelemben, amelyben nincs »én«, nincs határa az együttérzésnek, a türelemnek, az
önfeladásnak, akkor valóban börtönné válik?” → „Barátaim, a szerelemben nincs határa az
459 RÚR 2001: 87. 460 RÚR 2014: 228. 461 RÚR 2001: 141-2.
109
együttérzésnek, a türelemnek, az önfeladásnak, de nincs határa annak a börtönnek sem,
amit magunk köré építünk sokszor. Pedig tudjuk, hogy nem szabadul a börtön őre sem,
hisz kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell. Köszönöm, hogy meghallgattatok,
várom a véleményeteket.”462 Köves Máté gimnazista „Hálózatok rabságában” című
beszédét a „Tisztelt Hallgatóság!” megszólítás után egy közismert, a jövőre irányuló
Petőfi-idézettel indította: »Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!« A
bizonyítás elején a kérdés jelen időben fogalmazódott meg: „Rabok vagyunk, vagy
szabadok?” A befejezésben harmadszor is ismétlődött a kérdés, abban az alakban, ahogy a
bevezetésben. Máté a link szó több jelentését kihasználva kiazmussal válaszolt a kérdésre:
„Ki kell mondanunk tehát, hogy linkek vagyunk egy nagy hálózatban, de ha nem vagyunk
linkek, bizonyos fokig megőrizhetjük a szabadságunkat.”463
Rendhagyó kezdéshez, rendhagyó befejezést választott Miklós András III. helyezett
versenyző. Korábban már említettük, hogy egy egyirányú telefonbeszélgetéssel kezdte
beszédét, amelyben a kedvese hívta őt. Ugyanez történik a befejezésben is, de a szónok
érzelmi állapota megváltozott beszéde végére. A feldúlt, sértődött férfi („…ha mindig csak
megértek, hol maradok én!?”) megértette a nőt, a szerelmét, megnyugodott és bocsánatot
kért. Személyes példájával bizonyította azt a tételét, hogy „aki például szerelmes, az
könnyen elnéz dolgokat a szerelmének, könnyen átsiklik olyan dolgok felett, amelyek
ellenkeznek elveivel”: „(telefoncsörgés) »Igen? Szia, egyetlen Szerelmem! Ne haragudj
rám, kérlek! Gondolkoztam, és teljesen igazad volt. Nagyon szívesen elmegyek veled
vásárolni, hiszen kirándulni bármikor elmehetünk! Szeretlek, Bogárkám! Kérlek, bocsáss
meg nekem!« És vannak helyzetek tisztelt Hölgyeim és Uraim, amiket úgy nevezünk:
kivétel!”464 Kontár Piroska a bevezetésben felvillantotta a témát: „Lépnünk kell! Nem
hagyhatjuk, hogy a digitális világ még jobban magába szippantson minket!” A
bizonyításban drasztikus megoldási javaslatot fogalmazott meg rövid, felszólító
mondatokban: „Dobjuk ki a számítógépeket, törjük szét a notebookokat, a tévé képernyőjét
zúzzuk be! A webkamerák rengetegét ki kell iktatnunk! Törölni minden felhasználónevet!
Eltűnni az éterből. Ha mindezt megtettük, akkor végre visszatérhetünk a természethez!”
Ezt követően három mondatban kis kitérőt tett, amelyben dicsérte a technika előtti időket.
Majd a befejezésben hűen kifejezte, hogyan reagál a javaslatára a 21. századi ember,
462 RÚR 2011: 144-5. 463 RÚR 2014: 220-1. 464 RÚR 2011: 135-6.
110
akinek az életét áthatotta a digitalizáció: „Most miért nem figyel rám senki? Hova mentek?
Higgyétek el, igazam van!”465
Volt olyan szónok, aki nem foglalt határozottan állást, a közönségre bízta, hogy
milyen álláspontot alakít ki a beszéd hatására: „Azt hiszem, nem az én tisztem
megállapítani, mi helyes, és mi helytelen egy ilyen helyzetben [ti. ha külső szemlélőként
döbbenünk rá, hogy a barátnőnket stb. csalja a párja]. Ki-ki döntse el hát maga, vajon
közügyünk-e a magánügy…?”466 - fejezte be beszédét Andresin Odett.
Változatos modalitása miatt volt figyelemfelkeltő Kantár Balázs, a Leghumorosabb
szónok díj tulajdonosának befejezése: „Látjuk a példákat, válasszunk a lehetőségek közül!
Melyik vonzó? Számít az, ha látunk olyat, aki eszerint vagy aszerint cselekszik?
Gondolkozzunk el, melyik lehetőség látszik könnyűnek, melyik kifizetődőnek, melyik
jónak, melyik rossznak! Fogalmazzuk meg hát a célunkat, és bízva bízzunk abban, hogy
elérjük! Köszönöm a figyelmet!”467 Tóth Marko, II. helyezett szónok mondanivalóját saját
maga költötte verssel összegezte a befejezésben. Rendhagyó az ilyen befejezés, ezért a
közönség figyelmének felkeltésére alkalmas: „Versenyzőtársaimhoz fordulok,/ Igaz, én
nem a számítógépnek hódolok,/ De talán közületek sokan, jól tudom?/ Hát jelöljetek
ismerősnek a Facebookon. // Hazamenve nézzünk egypár linket,/ De vigyázzunk, mi ne
legyünk linkek!/ Az internet lehet ambrózia vagy méreg,/ Sose felejtsük, odakint vár ránk
az igazi Élet! // A Tisztelt Zsűrit pedig arra kérem,/ Ha nem is tetszett a beszédem; - S bár
Varró Dánielnek a nyomában sem járok -/ De legalább versikémre nyomjanak egy
lájkot!”468 Novák Tímea, a zsűri különdíjasa beszédét áthatja kritikus életszemlélete.
Befejezése azért említésre méltó, mert bátran kimondta álláspontját („Én nem élek a
hálózatok rabságában.”), hallgatóságát választásra ösztönözte kérdéseivel: „S kedves Itt
Ülő! Vajon te? Mi neked ez a linkgyűjtemény? Rabság vagy lehetőség?”469 Gregor Lilla is
kérdésekkel, gondolatritmussal összegezte beszédének mondanivalóját: „De gondoljuk
végig, kedves közönségem, kérdezzünk rá magunkban: vajon én mindig érzem, mikor éri
meg valóban az internetet használnom? Vajon, amit látok, olvasok, hallok, az igaz? És
vajon - ez a legfőbb kérdés -, amit én mutatok magamról, az a valóság?”470
465 RÚR 2014: 218-9. 466 RÚR 2008: 235. 467 RÚR 2011: 190. 468 RÚR 2014: 134. 469 i. m. 167. 470 i. m. 210.
111
3.6. A legjobb szerkezetű beszéd díját elnyerő szónokok beszédének elemzése
Ebben a fejezetben arra vállalkozunk, hogy a Chronos Kiadó által 2011-2013 között
különdíjban részesített beszédek szerkezetét megvizsgáljuk. Először tekintsük át a 8.
táblázat segítségével a beszédek fajtáját, az ügyek etikai minőségét, a beszédrészeket és az
érvelés működését (a TOULMIN-modell segítségével, lásd 23. ábra)!
8. táblázat
Beszédrészek a legjobb szerkezetű szónoki beszédekben
Versenyzők Beszédrészek
Rétvári Márton Gergely471
bemutató beszéd bonyolult ügy
(valódi szituáció)
Juhász Pál Balázs472 bemutató és tanácsadó
beszéd (kevert) tisztességes ügy (szerepbeszéd)
Kiss Lilla Nóra473 törvényszéki beszéd
bonyolult ügy (joghallgató
„szerepbeszéde”)
bevezetés × meghökkentő, rendhagyó
× az első bekezdés
elbeszélés × adatok: „A mai világunkban mindent a küzdelem, az ellenségek és a verseny határoz meg,…” minősítő: vitathatatlan állítás: „szükség van versenyekre, célokra,…” igazolás: „Azt verik a fejünkbe, hogy a második az első a vesztesek között.”
× adatok (evidenciák, példák) sorakoztatása az állítás/ tétel megalapozására a második bekezdésben
× Az állítás igazolása az ítélettel (első-második bekezdés), amely súlyos felelősség: „A bíróság Szegő Imre vádlottat az ellene emelt ittas állapotban elkövetett, súlyos testi sértést okozó közlekedési vétség vádja alól, mert nem követett el bűncselekményt, felmenti.”
tétel és felosztás a befejezésben × a második bekezdés végén megfogalmazott állítás: „Az Isten válasza erre az információs káoszra a megtestesülés telepítése. Ennek három fázisa van.”
× A nyolcadik-kilencedik bekezdés tartalmazza az állítást: „Az igazság kutatása súlyos erőfeszítést követel tőlünk… A bíróság felvállalta, mert fel kellett, hogy vállalja ezt a súlyos felelősséget.”
bizonyítás adatok: „Az ilyen ember élete olyan, mint Héraklész küzdelme a lernai hidra ellen: ha leküzdi egy ellenfelét, kettő lép helyébe.”
× igazolás a harmadik-ötödik bekezdésekben megfogalmazott újabb állításokkal. megerősítés a hatodik bekezdésben, pl.
A harmadik, ötödik-hetedik bekezdésekben történik az igazolás megerősítése: tanúvallomások, orvos szakértői vélemény, a helyszíni szemle
471 RÚR 2013: 123-4. 472 RÚR 2014: 129-130. 473 RÚR 2012: 199-130.
112
állítás: „Meg kell tanulnunk, hogy nem mások ellen küzdünk, nem mások ellen versenyzünk, hanem önmagunk ellen.” igazolás: Platón megerősítés: „Volt egy emlékeimnek nagyon kedves tornatanárom,…”
Bonhoeffer példájával jegyzőkönyve, a vádlott védekezése, az ún. vélt végszükség esete, ennek definíciója minősítés
cáfolás
befejezés × A tételt mondja ki. konvergencia
× a hetedik bekezdésben újra kimondja a tételt. Szerves kapcsolatban áll a bevezetéssel (konvergencia).
ítélet megismétlése (konvergencia)
kitérés
Miért jó szerkezetűek a Chronos Kiadó által díjazott legjobb szerkezetű beszédek?
A beszédfajtának és a képviselt ügy etikai minőségének megfelelő felépítés jellemzi
őket. A klasszikus retorikai ismérvek alapján be tudtuk azonosítani a beszédrészeket (lásd
a 8. táblázatban), ezért retorikusan megszerkesztett szövegekről beszélhetünk.
Juhász Pál Balázs beszédének világos a szerkezete, a szónok a bizonyítás
szerkezetével is érvelt. Beszéde elején a viszonyok (ok-okozat, ellentét) érvforrásból
merített. Az evidenciák mellett konkrét példákat (tanúságtétel) is sorakoztatott, ezek
együttesével alapozta meg a tételt. Ezt további állításokkal fejtette ki, igazolta. Majd
körülményekből vett érvekkel (Bonhoeffer - személyből vett érv; múlt - jelen - jövő idő,
lehetőség: „hogyan tudjuk követni a mi Urunkat ma) erősítette meg állításait. Amit
megígért („három fázisa van”), be is tartotta (három bekezdésben fejtette ki a három
fázist). Beszédében a bevezetés és a befejezés szervesen összefügg. A téma-réma
láncszerűen, lineárisan halad előre.
Kiss Lilla Nóra beszédének szerkezete első olvasásra világosnak tűnik, ám ha az
érvelés működését vizsgáljuk, már bonyolultnak mondható az összetevők sorrendje miatt,
valamint azért, mert megtörik a gondolatmenet. A tizennégy bekezdésre tagolt beszédben,
a tétel a nyolcadik bekezdésben található. A beszéd a tétel igazolásával kezdődik
(ítélethirdetés). Az igazolás megerősítése következik a harmadik és az ötödik-hetedik
bekezdésekben (tanúvallomások stb.; vélt végszükség esete). A megerősítést
indokolatlanul megbontja a negyedik, amelyben a tételt megalapozó adatot fogalmazta
meg a szónok. A tétel/ állítás a nyolcadik-kilencedik bekezdésben kapott helyet
113
(tipográfiailag indokolatlanul tagolt). A tizedik-tizenharmadik bekezdésekben minősítés/
értékelés történik. A bekezdés és a befejezés ebben a beszédben is összetartozik.
Rétvári Márton Gergely beszédében két konklúziót is megfogalmazott, egyet az
elbeszélésben és egyet a bizonyításban. Az utóbbit a befejezés elején lecsupaszítva újra
kimondta. Az érvelésben adatokat, igazolást és megerősítést és minősítést alkalmazott.
Bizonyítása szerkezetével sikeresen érvelt.
Az alábbi szövegösszefüggést megteremtő eszközökre találtunk példá(ka)t a három
vizsgált beszédben:
• strukturális szinten: ellentét (például: „Téved azonban mind az Ügyész Úr, mind a
Védő Úr, amikor a saját eljárásbeli felelősségét a másikéhoz hasonlítja, illetve azzal
összeméri. […] A két felelősség nem hasonlítható össze, s mindketten rossz kérdést
tettek fel, amikor a másik felelősségének súlyát megkérdőjelezték. […]
Összemérhető-e egy ittas és drogos állapotban elkövetett cserbenhagyásos
balesetokozás egy segítőkész ember ittas vezetésével.”474), párhuzam (például:
„Vallomást teszek: tegnap hideg tudatossággal lőttem halomra több tucat embert,
egészen eddig, ameddig egy mesterlövész nem végzett velem. Ezek után fölálltam
számítógépem elől, és elmentem vacsorázni. […] Az ilyen ember [ti. aki
mindenkiben ellenséget lát] élete olyan, mint Héraklész küzdelme a lernai hidra
ellen: ha leküzdi egy ellenfelét, kettő lép helyébe. […] Előbb vagy utóbb egy ilyen
ember egyedül fog maradni a saját maga által képzelt ellenségek gyűrűjében, és
lőhet le bármennyit közülük, egyszer elfogy a tölténye. Akkor pedig ott fog állni
egyedül, kiszolgáltatottan, és várja azt a bizonyos mesterlövészt. […] Önmagunk
démonait és hidráit kell legyőzni.”475; „Párhuzamba kell állítsu[n]k tehát egy
véletlenek sorozataként bekövetkezett vétség elkövetését egy lehetséges
bűncselekmény elkövetésének következményeivel.”476
• szemantikai szinten: sok ismétlés (például kulcsszavak: ellenség/ link, Isten/
bíróság, felelősség, vádlott, végszükség; „Az első, hogy a mennyei Atya mint
szerver belinkelte Jézus Krisztust a történelem egy adott pontjára kétezer évvel
ezelőtt. […] Nem elég, hogy a mennyei Atya belinkelte neked, nem elég, hogy
látod a linket - rá is kell kattintanod. […] Neked kell rákattintanod. Neked kell
474 i. m. 199-200. 475 RÚR 2013: 123-4. 476 RÚR 2012: 200.
114
megnyitnod. […] …nem elég, hogy a mennyei Atya belinkeli, nem elég, hogy te
magadnak, a négy fal között megnyitod és böngészed - meg is kell osztanod azt
másnak az idővonalán.”477), rokonértelműség (például: leküzd - legyőz, végez
vkivel - lelő), asszociációs és mezőösszefüggés (például: küzdelem - ellenségek -
verseny; leggyorsabb - legügyesebb – legjobb – győzelem - verseny; boldogság -
jólét - öröm - izgalom - élmény), integráló erejű indító és záró mondat („A bíróság
Szegő Imre vádlottat az ellene emelt ittas állapotban elkövetett, súlyos testi sértést
okozó közlekedési vétség vádja alól, mert nem követett el bűncselekményt,
felmenti. […] A bíróság tehát a vádlottat a végszükség mint büntethetőséget kizáró
ok alapján felmentette a vád alól.”478), időre utaló szemantikai kötőelemek (például:
kétezer évvel ezelőtt - most);
• grammatikai szinten: névmásítás, utalás, igeragozás (például: „Önmagunk
démonait és hidráit kell legyőzni. De vajon le tudjuk-e őket győzni véglegesen? És
ha még le is tudjuk, vajon le kell-e őket egyáltalán győznünk?”479), egyenes idézés
[például: »Legyőzni önmagunkat, barátom, minden győzelem között az első és a
legszebb, viszont gyengének bizonyulni önmagunkkal szemben minden vereség
közül a legrútabb és leghitványabb.«480 (Platón)], sorszámnév („az első”, „a
második lépés”, „harmadik fázisa”481), a beszéd időszerkezete az idő teljességét
átfogja [„…a mennyei Atya mint szerver belinkelte Jézus Krisztust a történelem
egy adott pontjára kétezer évvel ezelőtt.” (múlt); „Kedves Fiatal Felhasználó! Most,
amikor útnak indulsz haza, vidd magaddal útravalóként ezt az isteni választ az
életedre:…” (jelen); „Ott a link, ami egy lehetőség az életedben, s ha bejön, akkor
mutasd meg másoknak is. Mire vársz még? Katt.”482 (jövő)];
• pragmatikai szinten: kontextustól függő aktuális mondattagolás (például:
„Önmagunk démonait és hidráit kell legyőzni. De vajon le tudjuk-e őket győzni
véglegesen? És ha még le is tudjuk, vajon le kell-e őket egyáltalán győznünk?”). A
szövegmondatok egymásra épülésében lehetséges a téma és réma elkülönítése. A
változatlan téma biztosítja a szövegösszetartó erőt.483
477 RÚR 2014: 129-130. 478 RÚR 2012: 199-200. 479 i. m. 124. 480 RÚR 2013: 124. 481 RÚR 2014: 129-130. 482 i. h. 483 LMSZ 217.
115
• stiláris szinten: képi szint szövegszervező ereje (például: Héraklész harca a
háromfejű hidrával - a hidrával való viaskodás metafora a szövegben: „képzeletbeli
hidráink” azok a belső kényszerképzetek, amelyek magunkat áldozatnak, másokat
pedig bűnbaknak állítanak be, és amelyek gyökere az önzőség, a mindenáron
mások fölé kerekedés vágya.484 „…a mennyei Atya mint szerver belinkelte Jézus
Krisztust a történelem egy adott pontjára kétezer évvel ezelőtt.”485)
• vizuális szinten: bekezdésekre tagolás.
3.7. Második tézis
A mai fiatal szónokok vizsgált beszédét a leggyakrabban öt beszédrészre tudtuk
tagolni. A beszéd részeinek száma és kidolgozottsága mindig a konkrét helyzettől, azaz az
ügy milyenségétől és a beszéd fajtájától függ. Megállapíthatjuk, hogy a jól felépített
beszédekben a szónokok a beszéd szerkezetével is érveltek, például a bevezetésben
felvillantották a témát, majd a tételt bizonyították, s a befejezésben az előző szerkezeti
egységek tartalmi esszenciáját adták. A szónok a szöveg felépítésével, a szövegrészek
felhasználásával pszichésen irányt(hat)ja hallgatóinak meggyőződését. „A meggyőzés […]
a tudat átszervezése valamely nézet, elv elfogadtatása, illetve még meglevő hibás álláspont,
beidegződés megváltoztatása; főként racionális és intellektuális momentumokra építő,
kommunikálás útján végbemenő pszichikus ráhatás”486 - a szociálpszichológia szerint.
Számunkra a legmeggyőzőbb Juhász Pál Balázs, I. helyezett, a Chronos Kiadó különdíjasa
és Szavcsur Kitti, a zsűri különdíjasa szónoklata volt.
Második hipotézisünk tehát tézissé alakítható: az Y és Z generációs szónokok egy része
beszéde szerkezetével is érvelt. Ez azt jelenti, hogy beszédükön tükröződik a tudatosság az
alábbiakban: a szónok beazonosította a képviselt ügy milyenségét, megválasztotta a
beszédfajtát, tekintettel volt az ezeknek megfelelő szerkezetre, a szerkezeti elemek, bennük
az érvek célszerű elrendezésére. Azok a szónokok, akik ezek fontosságát nem
tudatosították magukban, s nem ennek megfelelően írták meg beszédüket, annak
szerkezetével nem voltak képesek érvelni.
484 NEMESI, RÚR 2013: 125-6. 485 RÚR 2014: 129. 486 BSZP 68.
116
4. Az érvelés és a stílus vizsgálata az Y és Z generációs szónokok
beszédeiben
„A stílus maga az ember.”487
Georges Louis Leclerc de Buffon
4.1. A vizsgálat tárgya és célja
Ebben a fejezetben a harmadik–hatodik hipotéziseinket bizonyítjuk. A vizsgálatot a
többször díjazott versenyzők beszédeire (huszonhat szónok hatvankét beszédére)
terjesztettük ki, valamint további hét díjazott beszédre, amelyekről korábban elemzést
készítettünk A régi-új retorika kötetek számára. (Az elemzések átdolgozott változatait a
4.5.1-4.5.11. alfejezetekben közöljük.) A vizsgált hatvankilenc beszéd a teljes
szövegminta 10,8%-a. Azt feltételeztük, hogy a díjazott versenyzők beszédei megfelelő
mennyiségű és minőségű anyagot szolgáltatnak az érvelés és a stílus vizsgálatához. Az
érvek és stíluseszközök vizsgálata során felhasználtuk az összefüggésekre rámutató A.
JÁSZÓ ANNA által közölt táblázatot (lásd 9. táblázat), amely rámutat, hogy „mindegyik
érvcsoporthoz tartoznak szóképek, illetőleg szó- és gondolatalakzatok”, mert „azonos
gondolati művelet hozza őket létre. Ezért is lehetséges, hogy a szóképeknek és az
alakzatoknak érvelő funkciójuk van.”488
9. táblázat
A. JÁSZÓ ANNA: Az érvek és a stílus összefüggései
Meghatározás Összehasonlítás Viszonyok Körülmények Szóképek szinekdoché metafora
antonomaszia metalépszisz metonímia (ok-okozati) irónia enyelgés litotész
metonímia (hely-, időbéli)
szónoki meghatározás
hasonlat comparatio paratactica
hozzáillesztés szembeállítás
jellemzés Alakzatok
ellentét oximoron paradoxon
idősíkváltás
487 „A kifejezés eredetijét: „Le style c’ est l’homme même”, a francia természettudós, GEORGES LOUIS LECLERC DE BUFFON (1707-1788) mondta akadémiai székfoglaló beszédében (1753).” FORGÁCS T. 2004: 636. 488 A. JÁSZÓ, RÚR 2011: 68-9.
117
Az Y és Z generáció érvelését a TOULMIN-modell alapján vizsgáljuk (23. ábra),
stílusukat pedig abból a szempontból, hogy a jelenlévőség megteremtésére milyen
eszközöket választottak (24. ábra). Az egyes retorikai jelenségekre sorakoztatunk néhány
példát, további példákat pedig az egyes beszédek elemzését tartalmazó 4.5.1-4.5.11.
alfejezetekben talál a Kedves Olvasó.
23. ábra
STEPHEN TOULMIN teljes érvelési modellje489
24. ábra
A jelenlévőség lehetőségei490
4.2. Kényszerek, korlátok mai fiatal szónokok beszédében
LLOYD F. BITZER szerint, - ahogy korábban, a 2.2. alfejezetben bemutattuk - a
retorikai szituációnak a beszéd elkészítése előtt három eleme van: 1. szükséglet (ang.
exigence); 2. hallgatóság (ang. audience); 3. kényszerek (ang. constraints). A mai fiatal 489 KMR 241. 490 KMR 414.
118
szónokok versenybeszédét e szempontokból megvizsgáltuk, az eredményeket pedig az
említett fejezetben rögzítettük. Ám a kényszerekről a 2.6. alfejezetben csak röviden
szóltunk, tudatosan, mert az érveléstechnika tárgyalásánál terveztük kifejteni az ezzel
kapcsolatos vizsgálati eredményeket. Ennek az a magyarázata, hogy a kényszerek egyik
csoportját a belső érvekkel, a másik csoportját pedig a külső érvekkel azonosítják. Az
alábbiakban bemutatjuk a mai fiatalok beszédeiben található belső és külső érveket.
4.2.1. Belső érvek
A belső érvek a beszéd által nyújtott bizonyítékok. S mivel a beszédet a szónok írja,
a belső érvek tőle származnak. Az ő ésszerű gondolkodása nyilvánul meg az ügy logikus
kifejtésében (logosz). Az ő érzelmi telítettségű, jól megkomponált beszéde hatni fog a
hallgatóság érzelmeire (pathosz). Az ő megbízható jelleme (bölcsesség, erény és jóakarat -
éthosz), hallgatósághoz való viszonyulása, átsugárzik a beszéden, és akarva-akaratlanul
befolyásolja a közönséget. Éthosz, páthosz és logosz egyidejűleg ható tényezők, ám nem
egyformán hangsúlyosak egy szónoklat során. Ezt sok minden befolyásolja, például a
szónok személyisége. Fontosnak tartjuk, hogy a szónok jól ismerje önmagát, tisztában
legyen a képességeivel, mert ez hozzásegítheti egy sikeres beszéd készítéséhez. Van olyan
szónok, aki racionálisan gondolkodik, az ő esetében valószínűleg a beszéd logikai
felépítésén lesz a hangsúly, míg más szónok, aki az érzelmi hatások iránt fogékony,
beszédében önkéntelenül is érzelmileg ragadja meg a témát, és beszédét érzelmi elemekkel
telíti. „Jellemünk által győzünk meg, ha a beszédet úgy mondjuk el, hogy az hitelt
érdemlőnek tüntessen fel bennünket, mert a becsületes embernek általában minden téren
jobban és könnyebben hisznek, különösen pedig olyan területen, ahol nincs bizonyosság,
hanem megoszlanak a vélemények. Ezt a hatást azonban a beszéddel kell elérni, nem pedig
a szónok jellemének előzetes hírével. …a legfőbb bizonyíték a jellem.”491 A hatás azonban
nemcsak a szónok beállítottságától függ, hanem a közönség beállítódásától is. Ezért fontos
többek között, hogy a szónok megismerje hallgatóságát, és figyelembe vegye az elvárásait.
Ezt az ókori retorikaírók is hangsúlyozták, például Arisztotelész és az „új retorika”
képviselői is, például CHAЇM PERELMAN.
Feltételezzük, hogy egyes emberek azért vállalkoznak szónoklásra, mert
lelki(ismereti) késztetést éreznek arra, hogy véleményüket megosszák a többi emberrel, az
491 Arisztotelész, Rétorika 1356a
119
aktuális közönséggel. Az alábbiakban áttekintjük, hogy milyen belső érvekből
(valószínűségi érvek!) származott meggyőző erő a mai fiatalok beszédében.
• „Ami a szónokokat illeti, három okból kelthetnek bizalmat; ugyanis a
bizonyítékokon kívül egyedül ezek képesek meggyőzni: a bölcsesség, az erény és
jóakarat.”492 Ezeket a közönség el is várja a szónoktól. Juhász Pál Balázs, I.
helyezett, a Chronos Kiadó különdíjasa beszédében493 jelentőségteljes és
tisztességes ügyet képviselt. Erkölcsi jóra irányuló törekvésére utal az általa
választott ügy: „…hogyan lehet Krisztust követnünk a fogyasztói társadalomban.
Hitét sugározzák szavai, például „egy olyan virtuális kapu [ti. Jézus Krisztus],
amely békét, jövőt és reményt kínál, ahogyan Jeremiásnál olvassuk”; „bár minden
link és használati dolog a világban, sokszor te is, az Istennek van erre szava…”.
Tudását, érett ítélőképességét, rugalmasságát jelzi annak felismerése és
megfogalmazása, hogy „az Isten válasza erre az információs káoszra a
megtestesülés telepítése. Ennek három fázisa van.” Megemlíti (bár úgy tesz, mintha
mindenki ismerné, ami egyáltalán nem biztos) Dietrich Bonhoffer Követés című
könyvét, amely abban segítette őt, hogyan tudja követni az ember a 21. században a
mennyei Atyát. Tiszta szándékáról, jóindulatáról tanúskodnak következő mondatai:
„Kedves Fiatal Felhasználó! Most, mikor útnak indulsz haza, vidd magaddal
útravalóként ezt az isteni választ az életedre: bár minden link és használati dolog a
világban, sokszor te is, az Istennek van erre szava: eljött, beletestesült ebbe az
információs kavalkádba, közösséget vállalt, és akar most is vállalni veled.”
Nemhiába lett első helyezett a szónok ezzel a beszéddel, nemes lelki, akarati
tulajdonságai szavaiban, mondataiban megragadhatók.
• A hallgatóságra tett hatás: Szókratész megkérdezte Phaidrosztól: „igaz-e, hogy a
szónoki művészet a maga egészében a lelkek irányítása beszédek révén, nemcsak a
törvényszéken és nyilvános gyűléseken, hanem a magánéletben, kis és nagy
dolgokban egyaránt, s ha az alkalomhoz illő, egyformán becses, akár fontos, akár
jelentéktelen dolgokról szól?”494 A kérdés után pedig kifejtette, érvekkel
alátámasztotta állítását. A mai fiatalok beszédét vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy
leggyakrabban az éthosz és a pathosz uralkodik bennük. Katona Ágnes, a zsűri
492 i. m. 1378a 493 RÚR 2014: 129-130. 494 PÖM 767.
120
különdíjasa495 már a bevezetésben elhelyezett hasonlattal és metaforával
felkorbácsolhatta hallgatósága érzelmeit: „De vajon ez a társadalom nem fojtja-e
meg tagjait a folytonosan rádobált kötelezettségek és konvenciók »kabátjaival«,
mint Kodolányi novellájában a kapatos vendégek, akik a keresztelő
megünneplésére érkezve az ágyon fekvő pólyásra dobálták felsőruháikat, miután a
fogás már megtelt, s ezzel megölték őt.” A vádbeszéd végén a félelmet keltő szavak
sorakoztatása tovább borzolja kedélyünket: „Gyanakvóan figyeljük egymást az
utcán, iskolánkban, otthonunkban, nem tudni már, honnan bukkan elő egy rossz
szó, egy kés, egy pisztoly.” Mindegyik képes embert ölni. A mai társadalom elleni
vádbeszéd után védőbeszéd következik. A negatív kicsengésű beszéd pozitívvá
válik. Dosztojevszkij és Péter apostol példái erősítik az érveket, hitelesítik a szónok
érzéseit, gondolatait, melyekkel azt üzeni: „Ne féljünk szeretni!” A szeretet a
társadalom és az egyén számára egyaránt fontos. Szavcsur Kitti496, a zsűri
különdíjasa önjellemző bemutatást írt és korrajzot is nyújtott: „Én is az Y generáció
gyermeke lettem. Fontosabb lett a technika a kommunikációnál.” Rövid, olykor
hiányos mondatai érzelmileg telítettek, egyszeri-kétszeri olvasás után kívülről tudja
az ember: „Az én világom a virtuális lett. Ott erős voltam. Harcos, gyógyító,
igazságosztó, dögös. Bárki lehettem, bármit megtehettem. Lettek barátaim.
Ugyanolyan vágyakkal, gondokkal, mint én. Befelé jól éreztem magam. Közben
kifelé életjelt se nagyon mutattam. Csak voltam.” A patetikus érvelési mód, a
hagyományos szónoklatokétól eltérő szerkezet is emlékezetessé teszi a beszédet.
• A beszéd: A korábban bemutatott beszéd, amelynek szerzője Juhász Pál Balázs jól
példázza, hogy a tisztességes, jelentőségteljes ügyben megfogalmazott
mondanivaló logikus elrendezése, ugyanakkor élvezetes kifejezése önmagában is
meggyőzővé teszi a szöveget. Az I. helyezett szónok mesteri fokon ötvözte
beszédében a kétezer éves keresztény tanítást a 21. századi igényekkel, az egyházi
terminológiát (pl. „egyház”, „megtestesülés titka”, „misztérium”, „mennyei Atya”,
„isteni válasz”) az informatika szakszavaival (pl. „SPAM”, „link”, „online felület”,
„applikáció”, „rendszeralkotó chip”, „Lomtár”) és a szlenggel (pl. „szörfölhetsz”,
„nem szedsz be vírust”, „böngészed”).
495 RÚR 2011: 157-8. 496 RÚR 2014: 170-1.
121
A 10. táblázatban további példákat sorakoztatunk a belső érvek jelenlétére. Az idézett
szónoki beszédeket munkánk Retorikai elemzések című fejezetében részletesen is
vizsgáljuk.
10. táblázat
A belső érvek megjelenése mai fiatalok szónoki beszédeiben Belső érvek a szónoki beszédben Beszédtémák Szónok éthosz pathosz logosz
4. A hölgyek „játszva többet tehetnek, mint küzdve mi; ők egy körtánccal a magyar táncot, egy dalocskával a magyar népdalt, egy beszélgetéssel a magyar nyelvet divattá tehetik. Divat hatalmasabb, mint logika.” (Kossuth Lajos: Hivatás. Pesti Hírlap, 1841. február 17.)
Győrffy Kinga497 Eötvös Kollégium, ELTE BTK, Budapest különdíjas
„Kossuth szavaiból valami a szívemhez szól: a Férfi hódolata a Nő előtt…” „Mert mi Nők és Férfiak sem megyünk ki a divatból soha”
„ha a ló kidőlt, vége volt a lovagnak” »Ha Kleopátrának rövidebb az orra, az egész világ képe megváltozik« Szindbád, Nellie Melba, öcsém
Lagerfeldek, Ethel Smyth, Telkes Mária, Dienes Valéria
9. „Csendesen, feltűnés nélkül halt meg a magánügy, a világ egyre növekvő robaja közben” (Bálint György: A magánügy halála) – Közügyünk a magánügy?
Miklós András498 Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma a Magyar Média Iskola különdíja
„Mit mondhatna egy magamfajta húszéves,…” „úgy gondolom, hogy a magánügy nem halt meg. Nem halt meg, de haldoklik,” „Ki kíváncsi erre [ti. mások telefonbeszél-getéseire]? Én nem.” „Az egész ország olvassa, hogy:… Kinek mi köze hozzá?” „Úgy gondolom, ez [ti. a magánügy tiszteletben tartása] mindannyiunk kötelessége.”
„mindenki jobban tudja, mint én” „nemcsak az én magánügyem haldoklik, hanem mindenki magánügye veszélyben van.” „A jelenlévők a legjobb példa!” „Mindnyájunk… magánügye a földön fekszik! Mi küldtük padlóra,…”
példák mindennapjaink-ból: szerelem, reklámok, talkshow-k, divatos valóságshow-k, „hallom a minap a vonaton”
Belső érvek a szónoki beszédben Beszédtémák Szónok éthosz pathosz logosz 10. „A családban marad – a jövőnk?”
Kantár Balázs499 Konstantin Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara, Nyitra a zsűri különdíjasa
„Igen, én látom a Jövőt, kedves Rokonok, látom, hogy amíg ember él a Földön, addig a Család is az alapvető értékek egyike lesz, amihez ragaszkodni fogunk.”
„Drága Anyám, tisztelt Apám, szeretett Fivéreim és Nővéreim, kedves Rokonok! Azért gyűltünk ma itt össze, hogy megvitassuk
497 lásd 10. melléklet 498 lásd 15. melléklet 499 lásd 16. melléklet
122
„A jövőben marad a család!”
Családtagunk, a Jövő helyzetét.” „Jövő nélkül a Család tönkremegy, fölöslegessé válik, és értelmét veszti.” „Belegondolni is rossz, milyen következményei lehetnek, ha a Család elveszíti jövőjét.” „Kedves egybegyűltek, nem feltétlenül válik valóra ez rémálom,…”
11. „miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?” – S így van értelme? (Babits Mihály: Esti kérdés)
Pölcz Ádám500 egyéni versenyző (ELTE BTK) Budapest, a Magyar Rádió különdíjasa
„…annyi minden van, amit célul tűzhetünk ki magunk elé:…” „én sem tudom a választ” „…a remény az, amit sosem lehet elvenni az emberektől, és ez táplálta azt a csodálatos madarat is.”
„A forradalom tűzmadár képében vonult végig a színpadon… […] De a tűzmadár… tüze kialudt,…” „Önöknek mi a tapasztalatuk? Megéri-e éjt nappallá téve gürcölni az ún. »boldogság« elérése érdekében?” „A madár újraéledt,…” „Ne adjuk fel! Ne adják fel!”
„Kilencéves voltam, amikor életem legnagyszerűbb színházi előadásában volt részem.” Tamási Áron, Szentírás, filozófusok, Babits Mihály
Belső érvek a szónoki beszédben Beszédtémák Szónok éthosz pathosz logosz 14. „Ellenfelem van, tehát én is ellenfél vagyok…/ Hogyan lehet meggyőzni vagy legyőzni – önmagamat is?”
Rétvári Márton Gergely501 Budapesti Corvinus Egyetem I.helyezett, a Chronos Kiadó különdíjasa
„Vitathatatlan, hogy szükség van versenyre, célokra,… azonban egészséges-e, hogyha ezektől tesszük függővé boldogságunkat és jólétünket?” „…manapság egyre
„Vallomást teszek: tegnap hideg tudatossággal lőttem halomra több tucat embert, egészen eddig, ameddig egy mesterlövész nem
„A mai világunkban mindent a küzdelem, az ellenségek és a verseny határoz meg,…” „És elmosódnak a határok az
500 lásd 17. melléklet 501 RÚR 2013: 123-4.
123
több ember csak az alapján ítél meg mindenkit, hogy mennyiben segíti az aktuális céljait elérni. Lehet-e így élni? Lehet. Lehet, de minek?”
végzett velem.” „Ellenségeim vagytok-e ti 43-an, akik itt versenyeztek, hiszen mindannyian az én esélyeimet csökkentitek. Ellenségem-e a játszótársam,… ellenségem-e a legjobb barátom,…?” „Önmagunk démonait és hidráit kell legyőzni.”
ellenség fogalmáról.” „Az ilyen ember élete olyan, mint Héraklész küzdelme a lernai hidra ellen:…” „Meg kell tanulnunk, hogy nem mások ellen küzdünk, nem mások ellen versenyzünk, hanem önmagunk ellen. Volt egy emlékeimnek nagyon kedves tornatanárom, aki ezt megtanította nekem.” idézet Steve Jobstól
4.2.2. Külső érvek
A külső érvek (gr. piszteisz atekhnoi; l. probationes extrinsecae) a szónoktól
függetlenül léteznek. A Retorikai lexikon a következőket sorolja ide: 1. tekintély, 2.
bizonyságtétel/ a tanúság, 3. a statisztikák, 4. maximák, 5. törvények, 6. precedens (a KMR
szerint a régebbi retorikák ide vették a híreszteléseket, a pletykákat, valamint a
kínzásokat), 7. jelek.502 A külső érvek beszédbeli előfordulásából következtethetünk arra,
hogy a szónok képzett, művelt és ügyes ezek feltalálásában. A jól megválasztott külső
érvek tehát a szónok javára válnak, meggyőzővé teszik a beszédét.
A többször díjazott fiatal szónokok a külső érvek közül kettőt használtak
gyakrabban, a tekintélyt (szakértő véleménye) és a maximát (bölcs mondás). Ezt az
iskoláztatással magyarázhatjuk, amely alapvetően tekintélyelvű. A magyar nyelv és
irodalom, történelem, stb. órákon a fiatalok sok-sok bölcs mondást, szállóigét, közmondást,
hatásos mondást ismernek meg. A legtöbb külső érv a fiatalok beszédében maxima. A
bölcsességet tartalmazó kijelentések hatásosak, mert megcáfolhatatlan igazságot
tartalmaznak, családias hangulatot keltenek, az éppen érintett hallgató úgy érezheti, neki
szólnak, a kevésbé művelt hallgatók is be tudják fogadni általános jellegükből adódóan.
Példák a maximákra: „Úgy élj, hogy becsüljenek és szeressenek!”, „Mindig nyugatra
menj! És ne feledd soha, hogy keletről jöttél!”503; „A kecse is jóllakott, a káposzta is
502 RL 353, 679–684; KMR 135. 503 RÚR 2009: 118.
124
megmaradt.”504; Isaac Newton: „Az emberek túl sok falat építenek és túl kevés hidat.”;
Szabó Magda: „Az anyák nem halnak meg. Csak nem látszanak.” Lev Tolsztoj: „A halál
nem semmisíti meg az életet, csak átváltoztatja.”505; Ákos: „Nincsen más csak a hit és a
dac, a tiéd csak az marad, amit másoknak adsz!”; Biblia: „Vassal formálják a vasat, és
egyik ember formálja a másikat.”506; Márai Sándor: „A nő és a férfi párharcát soha ne
lássad másként, mint reménytelen harcot, melyet a legkegyetlenebb önzés és a féktelen
hiúság fűtenek.”507; Teréz anya: „az embereket nem lehet jobbá pofozni, csak jobbá
szeretni”508; Steve Jobs: „maradj éhes, maradj bolond”509; „Errare humanum est. Tévedni
emberi dolog.”510; „A nagy hal megeszi a is halat.”511; „az igazság fáj”512.
A második leggyakoribb külső érv a fiatalok beszédében a tekintély. A
tekintélynek, a szakértő véleménynek „igen erős a hatalma mai világunkban is”, mert
nagyobb valószínűséggel igaz, mint egy amatőr véleménye.513 Példák a tekintélyérvre:
„Tanárként szólok most Önökhöz”514; „Az elmúlt hat hónapban számtalanszor hallottunk
politikusoktól, közgazdasági emberektől és pénzügyi tanácsadóktól értékelést arról, hogy
milyen hazánk helyzete az Európai Unióban. Ezt megelőzően egy-másfél évtizeden
keresztül pedig ugyanezektől a szakértőktől az ország makrogazdasági mutatóiról kaptunk
képet.”515 (kritikus a szónok!); Winston Churchill516; Pascal, Telkes Mária, Dienes
Valéria517; Margaret Thatcher, Marion Donovan518. Rövid példasorunkból is kitűnik, hogy
a fiatal szónokok által említett tekintélyek egy része széles körben ismert, más része csak
szűk körben. Mindkettő rejt magában veszélyeket. Ha az egymást követő szónokok
(például a versenyen) ugyanazokkal a személyekkel érvelnek, a hallgatóság megunhatja.
Ha pedig a hallgatóság nem ismeri azt a személyt, akire hivatkozik a beszélő, hiányos
tudása akadályozza meg abban, hogy pozitívan fogadja az érvet. Az érvválasztásnál tehát
különös gondossággal szükséges eljárnia a szónoknak, tekintettel a hallgatóságra, a
szónokok számára stb. Az is megfigyelhető, hogy a mai fiatal szónokok sokféle korból és 504 RÚR 204: 97 505 RÚR 2010: 93–4. 506 RÚR 2011: 131. 507 RÚR 2011: 135. 508 RÚR 2011: 154. 509 RÚR 2013: 124. 510 RÚR 2010: 112. 511 RÚR 2011: 153. 512 RÚR 2012: 147. 513 RL 68. 514 RÚR 2001: 101. 515 RÚR 2005: 155. 516 RÚR 2005: 135. 517 RÚR 2003: 110–1. 518 RÚR 2006: 132–3.
125
kultúrából szemezgettek a tekintélyek kiválasztása során. Szívesen idéztek klasszikus
költőinktől, íróinktól, például Ady Endre, Kosztolányi Dezső519; József Attila520; Örkény
István521, és arra is találunk példát, amikor maga a szónok a vers szerzője, például Lukács
Ákos, I. díjas, közönségdíjas522. A versenyekre többször visszatérő szónokok szívesen
hivatkoztak erre a tényre, ezzel sugallták szakértő voltukat: „Nem azért, mert nem tudom,
hogyan kell felöltözni egy szónokversenyre, különösen ide, ahol már harmadszor
vagyok.”523; „Nem először állok itt, Önök előtt, hiszen nálam többször csak a tisztelt zsűri
vett részt ezen a versenyen,…”524; „otthonosan érzem magam itt, mint egy családban,
hiszen harmadik alkalommal veszek részt a versenyen”525.
A külső érv többi típusára is találtunk példákat, igaz kevesebbet, mint a maximára
és a tekintélyre. Bizonyságtétel/ tanúság: „Reklámok, talkshow-k s divatos valóságshow-
k. Arról szólnak, hogy a néző a kamera által mindent lát, mindent hall, mindent tud, sőt,
szinte ott él a mesterségesen létrehozott környezetben – ezt nevezik valóságnak -, más
emberek fürdőszobájában, hálószobájában, bárhol, amire éppen van kereslet.”526;
„(telefoncsörgés) »Igen? Szia, Lilla! […] Szia!«527; „Nemrég Wittner Mária, az 56-os
szabadságharc hősnője iskolánkban emlékezett vissza a forradalomra. […] Én Erdélyből
érkeztem”528 „Mit jelent ma Magyarország Európában? […] Hibásan leírt magyar nyelvű
feliratot Bécsben és Velencében, melyen ez áll: »Ne lopjatok, magyarok!«529; „A nő, az
más… olvasom az egyik legújabb novelláskötet címét,”530; statisztika: „Több mint 6
milliárd ember él a világon. Ebből általában több, mint 4,2 tized millió ember ül a
televízió, a számítógép képernyői előtt, a lelátókon, és futballmérkőzést néz. Ez azt jelenti,
hogy minden futballjátékosra jut 832 ezer szurkoló.”531; »Egy országos felmérés során
kiderült, hogy Magyarország lakosainak 12,25%-a olvas rendszeresen szépirodalmi
műveket.« (Kossuth Rádió, 2000. november 10.)532; „iskolázottságuk [ti. a nőké – tőlem R.
T. K.] ma Európában eléri, sőt néhány értelmiségi foglalkozásban meghaladja a
519 RÚR 2003: 117. 520 RÚR 2004: 105. 521 RÚR 2008: 170. 522 RÚR 2006: 99. 523 RÚR 2003: 107. 524 RÚR 2005: 135. 525 RÚR 2009: 158. 526 RÚR 2008: 183. 527 RÚR 2011: 134. 528 RÚR 2010: 112-3. 529 RÚR 2005: 146. 530 RÚR 2003: 111. 531 RÚR 2010: 117. 532 RÚR 2001: 152.
126
férfiakét.”533; törvény: „a napóleoni Törvénykönyv”534; „európai uniós előírásoknak
megfelelő”535; jelek: „Nem is olyan régen az intelligenciahányadosom alig érte el a
hetvenet.”536
ACZÉL PETRA a közlő felől határozta meg a BITZER-féle kényszert: „olyan
adottságokat, jelenségeket foglal magában, amelyek megakadályozzák vagy befolyásolják
a beszélőt, közlőt abban, hogy képes legyen egy szükségletet felismerni, azonosítani, azzal
foglalkozni”.537 Ebből a megközelítésből kiindulva akadályként, korlátként értelmeztük a
mai fiatal szónokok beszédében a szónokok korát, a tudás, a tapasztalat, a határozottság
hiányát, az (felkészülési, előadásra rendelkezésre álló) időtényezőt, a kisebbségi létet, a
szónok leendő hivatását, a szokásokat. Állításunkat az alábbi idézetekkel igazoljuk:
„magam sem vagyok meggyőződve saját magam igazáról”; „nem vagyok több egyszerű
főiskolásnál”; „a határon túlról, az egyik végvárból, a nyitrai egyetemről érkeztem”; „A
rendelkezésemre álló rövid idő alatt ezt a hatalmas témát nem tudom minden részletében és
részletesen elmondani.”538/ „Én semmiről sem kívánom meggyőzni Önöket,…”; „én, az
éretlen fiatal”; „Be kell vallanom önöknek: nem tudom.”539/ „azt éreztem, hogy
meghaladja erőmet és képességeimet ez a feladat.”; „Hogy ez jó-e, én nem tudhatom. Én
teológus vagyok, tőlem most sokan azt várnák talán, hogy beszéljek a kincs, a hír és főként
a gyönyör ellen,… Nem tehetem, mert ezek fontosak.”, „bizonytalan lettem a
kérdéstől”540/ „Témánkban mellesleg kíváncsiságom sokszorosa tudásomnak,… végképp
nem tudom, miről is kéne meggyőznöm Önöket.”; „fiatal és tapasztalatlan vagyok”;
»Tudjuk, mondjuk ki, a szónoklás történelmileg ’hímnemműfaj’.« […] Ezt olvasva merült
fel bennem a kérdés: kiállhatok-e ide, Önök elé?”541/ „Megilletődve, félve állok Önök
előtt, és igyekszem összeszedni a bátorságomat,…”; „Bevallom, én nem gondoltam volna,
hogy e kérdés ilyen élő, ilyen eleven napjainkban is.”; „Nem titkolom, kicsit
megrémültem, amikor kezembe kaptam a beszédem témájául választott idézetet, amely így
szól:”542/ „A kérdésre nem találtam meg a választ.”543
533 RÚR 2003: 111. 534 RÚR 2006: 132. 535 RÚR 2005: 163. 536 RÚR 2012: 128. 537 ÚR 80. 538 RÚR 2000: 132, 173. 539 RÚR 2001: 95, 108, 145. 540 RÚR 2002: 101, 161, 163. 541 RÚR 2003: 98, 125, 161. 542 RÚR 2004: 152, 205, 207. 543 RÚR 2005: 172.
127
Az előző példák alapján azt állíthatjuk, hogy a mai fiatal szónokok a leggyakrabban
a saját személyükkel, például az életkorukkal érveltek, amikor a véleményüket
megfogalmazzák egy-egy ügyben. Fontos, hogy egy rétor ismerje önmagát544, legyen
tisztában a saját korlátaival, és ha még előnyt is tud belőle kovácsolni, az a kvalitásairól
árulkodik. Az alázatos hozzáállással (fiatal vagyok még, nincs kellő mennyiségű
tapasztalatom, tudásom stb.) ugyanis a közönség jóindulatát meg lehet nyerni.
A 11. táblázatban bemutatjuk azokat a beszédekből példákat, amelyek igazolják a
hatodik hipotézisünket. Megállapítható, hogy a mai fiatal szónokok ismerik a társadalom
és az egyén életében fontos értékeket. Beszédeikben ezek mellett érveltek, őrzésükre
buzdították hallgatóságukat. A példákat az első öt RÚR-kötetben található beszédekből
idézzük (száznyolcvanhat beszéd, az összes beszéd 29,2%-a).
11. táblázat
Mai fiatal szónokok által képviselt, támogatott értékek
Beszédtémák Értékek
1. „Szükséges-e a harmadik évezredben a retorika?”
a retorikára szükség van; meg kell, hogy teremtsük a hangos szó reneszánszát; a beszédet fejlesztenünk kell; fontosak a jó beszélgetések; meg kell tanítani a politikusokat beszélni és az őszinteségre; nemzeti hagyományaink, szép szokások, a szót ésszerűen, tisztességgel kell használni, az ország érdekét előtérbe helyezve, felelősségtudat
2. „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”
bölcsesség, tudás szeretete, a könyvek, a jó irodalom, az emberi tudás, a szabad szellem, becsület, önfegyelem, szeretet, könyvtár, hazánk, anyanyelv, ember, igazság, élet
3. „Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír?
gyönyör…?
boldogság képessége, tevékeny szeretet, empátia, egymás iránti felelősség, nemzet, közös munka, magyar, egymással és egymásért való élet, az Isten, nevetés, lélek, kitartás (határon túli), egyenesség, kincs, hír, gyönyör, becsület, szabadság, őszinteség, tisztaság, feltétel nélküli szeretet, haza, zene, szerelem
4. A hölgyek „játszva többet tehetnek, mint küzdve mi; ők
egy körtánccal a magyar táncot, egy dalocskával a magyar
népdalt, egy beszélgetéssel a magyar nyelvet divattá tehetik.
Divat hatalmasabb, mint logika.” (Kossuth Lajos:
nők, anyaság, Magyar Hölgyek, magyar nyelv, mondókák, altatók, népmesék, népdalocskák, játékok, kultúránk, szokás, haza, helyes arány a szerepekben, magyar csárdás, szeretet, hazafiság, összefogás, Szellem és Tudás, magyar anyák, apák (határon túli), édesanya, nagycsalád, emberi élet, nemzeti identitástudat, gyermek
544 PÖM 718, GRACIÁN é. n. 89; ANTALNÉ SZABÓ, RÚR 2010: 42, 45.
128
Hivatás. Pesti Hírlap, 1841. február 17.)
5. „Változik a világ: gyengül, ami erős, / És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt” (Arany
János: Toldi estéje). A hagyomány és a megújulás
küzdelmei napjainkban.
hagyományos ételek, kultúra, közösségi érzés, múltunk, ünnepek, felelősség, házasság, a múlt biblikus hagyományai, bensőséges párkapcsolat, gyermekszületés, önfeláldozó szeretet, anya-gyermek kapcsolat, hit, magyarságtudat, erkölcs, tudomány, technika, tapasztalat, emberség, nyelvvisszaújítás, összefogás, kompromisszum, nyelv, zene, tánc, család, türelem, megértés, udvariasság, becsületesség, szellem és tudás, mesék, nagyapa, nagymama, Gutenberg-galaxis, atyai örökség (küldetéstudat, hit, nyelv)
4.3. Az érvforrások a mai fiatalok szónoklataiban
Az érvforrásokat a Retorikai lexikon alapján kategorizáljuk (12. táblázat). Ezt
vettük figyelembe az Y és a Z generáció kijelölt beszédeinek vizsgálatakor.
12. táblázat
Az érforrások típusai
Általános érvforrások545 Speciális érvforrások
definíció: genus és felosztás (a legerősebb)
összehasonlítás: hasonlóság, különbség, fokozat
jó-rossz (bemutató beszéd),
viszonyok: ok-okozat, előzmény és következmény, ellentétek, ellentmondások
hasznos-káros (tanácsadó beszéd),
körülmények: a lehetséges és a lehetetlen, a múlt és a jövőbeli tények, a személyekből/ dolgokból (helyekből) vett érvek, cáfolható jelek (gyenge érvek)
jogos-jogtalan (törvényszéki beszéd)
A speciális érvforrásokat itt már nem tárgyaljuk, mert megtettük ezt a beszédfajták
bemutatásánál a 3.4. alfejezetben.
Az általános érvforrások mindegyikére találtunk példát a szónokok beszédeiben. A
fiatal szónokok érveik nagy részét személyekből/ dolgokból (hely) és az időből merítették,
amelyhez személyes tapasztalat fűzte őket és a közönséget is. A hely és az idő, ahol és
amikor születtek, fölnőttek, készítették a beszédüket, befolyásolta a gondolkodásukat. A
hely és idő meghatározó, befolyásoló erejére Babits Mihály is rámutatott Irodalmi nevelés
című művében: „Mennyire nem mindegy, hogy valamit mikor írtak? ki írta? és hol?” […]
Különböző korok és különböző népek képzeletvilága minden téren különböző módon jut
545 A CONNORS–CORBETT-féle retorika hierarchikus jellegű kategorizálása. RL 365.
129
kifejezésre…”546 Példák a körülményekből vett érvekre: „Kedves barátaim! Nézitek a
Favoritot? A Reflektort? Milyen újságokat olvastok? Talán Storyt, Hotot? […] Hallottad,
hogy Britney Spears bugyi nélkül jár bulizni? […] NEM? Pedig manapság már
tudatlanságnak számít, ha valaki nem tudja, hogy az ismertebb emberek közül ki kinek a
párja, ki akart öngyilkos lenni, kinek milyen betegsége van, hányas a cipőmérete, mikor
kel fel, vagy mikor fekszik le, esetleg mikor végzi ürítési folyamatait.”; „Már a falvak sem
nyújtanak védelmet a világ zaja elől, oda is elért a globalizáció. Miről pletykálnak a ház
előtt az asszonyok? Nem a családról. Nem az erkölcsökről. Nem az életünkről, hanem
Majkáról, Bódi Szilviről és az előző napi szappanoperákról.”; „A legaktuálisabb
magyarországi köztéma, Talmácsi Gábor gyorsasági motorversenyzőnk teljesítménye.”;
„Ha visszaemlékszem a gyermekkoromra, sok minden feltűnik. Én pont az a nemzedék
vagyok, amelyik gyermek- és ifjú fejjel éltem végig a változásokat, mindenre nyitottan és
érdeklődően. Tudják, nagyon furcsa most ez a világ.”547/ „ez megfelelő hasznosítási
lehetőség lenne Nemzeti Gödrünk számára”; „az elértéktelenedett Postabank-részvényeket
kioszthatnánk sorszámnak; „a retorika fontossága ma már nem magától értetődően él
tudatunkban”; „századunk új keletű és meghatározó fogalma, az elidegenedés mindent
átható tényezővé vált”; „mennyi veszélynek vannak kitéve a mai fiatalok. Csábít a
cigaretta, az alkohol, a drog.”; „A szép és választékos beszéd haldoklik.” „a számítógépek
egyre gyorsabban fejlődő világához igazítják az oktatást”; „A fiatalok szókészletébe
mindinkább beépülnek a berregést, a száguldást, rohanást utánzó hangeffektusok, s mindez
a kommunikációs kultúra hátrányára válik.”548/ „Ha megfigyeljük, hogyan viselkednek a
fiatalok az interneten és a való életben is, aggasztó jeleket látunk. Nagyon gyakran a
rivalizációs düh hajt minket, kíméletlenek vagyunk egymással, zaklatjuk egymást, nem
drukkolunk egymásnak. A mi kortárskapcsolataink nem elfogadóak, nem szeretetteljesek.
De ezt diktálja a korszellem, amelybe a generációnk beleszületett. […] Ma a legerősebb
üzenet az, hogy bárkiből lehet sztár. Ezt közvetítik a reklámok és a valóságshow-k is.”549/
„Dühít az, hogy én, a »mai fiatal« nem tudok egy jót beszélgetni szüleimmel. És ez nem
csak az én problémám. Ez egy generáció problémája. Nem vagyunk kíváncsiak a valódi, a
smink alatti emberi problémákra. Otthon bekapcsoljuk a tévét, megnézzük a próbababák
műbalhéit, és úgy, távirányítóval a jobb kezünkben, szájunkból csorgó nyállal, doboz felé
fordított arccal alszunk el.”/ „Én magam nem tudhatom, milyen érzés magyarországinak 546 Babits 1910. http://mek.oszk.hu/10900/10903/html/02.htm (2015. május 24.) 547 RÚR 2008: 190, 226, 242, 257. 548 RÚR 2000: 133, 138, 157, 159, 167, 178, 185. 549 RÚR 2014: 144-5.
130
lenni. A családommal Szlovákiában élek, ott születtem, ott jártam iskolába, ott ismerem a
városokat, az utcákat.”550 Példák a viszonyokra: „…nem figyelünk eleget a gyerekekre!
Nyolc óra munka, fárasztó életritmus, megélhetési gondok, közéleti idegeskedés. Otthoni
tennivalók. Rádió, tévé, CD-lejátszó, az 500 megaherzes »Pentium«. […] Aztán: újságok,
képeslapok, magazinok, Hingis-Kurnyikova teniszdöntő, futballmeccs.” Gyűjtőnéven a
»mass media«.”551 Az okozat taglalása definíciót rejt magában. Ellentmondás húzódik
Száraz László különdíjas beszédének első két bekezdése között. Humorral fűszerezve tereli
a gondolatainkat az Unióba való belépés témájában: „Éppen kávét főztem reggel, amikor
nem gondoltam arra, hogy magyar vagyok. Éppen magamra öntöttem, amikor nem
gondoltam Európára. Aztán átöltöztem, buszra szálltam, löködtek és fájt. Az egyik
lábamon álltam, a másikon mások, és én valósággal csillagokat láttam. Talán éppen
tizenkettőt. Akkor Európára gondoltam; nagy dolgokra gondoltam,…”552 Ellentét szinte
mindegyik beszédben található: „Rómában, akinek csak kenyér kellett, semmi más, hozzá
csak cirkusz, semmi egyéb, aki a gladiátorokban lelte örömét, azt Horatius nemigen
ingerelte. És a rómaiak óta egészen tegnapelőttig nagyobbrészt így volt. De bonyolult a
jelen – gazdag a jó kortárs irodalom.”553 Definíció: „Az ideális nő az, aki életünk társa.”554
Összehasonlítás: „Önök szerint lehet-e jobb a tévé, mint egy érdekfeszítő olvasmány?”555;
„Aztán ez a pici élet növekszik, megszületik, feláll, beszélni kezd, azt mondja: »anyu!«,
majd később: »hülye apu!«…556
Az érvelés működését STEPHEN TOULMIN érvelési modellje (23. ábra) alapján
vizsgáltuk a kijelölt beszédekben. Lokodi Zsolt557 a negyedik szónokversenyen a
Kossuthtól vett beszédtéma kapcsán személyekből vett érveket, adatokat sorakoztatott
beszédében, majd a második adat után hasonlattal fogalmazta meg értékelő állítását,
amelyet újabb adatokkal (rész-egész viszony van közöttük) és gondolatritmussal kifejezett
állításokkal igazolt. Érvelésében csak a kötelező elemeket (adatok, állítás, igazolás) tudtuk
kimutatni. A gyakorlati érvelésben ez nem meglepő. A hiányt a hallgató szünteti meg
gondolkodási műveleteivel (gr. en thümo: ’ami a gondolatban, lélekben van’), s ezáltal már
részesévé is válik a meggyőzésnek. 550 RÚR 2011: 230. 551 RÚR 2001: 101. 552 RÚR 2005: 163. 553 RÚR 2001: 101-2. 554 RÚR 2006: 116. 555 RÚR 2001: 101. 556 RÚR 2003: 108. 557 RÚR 2003: 114-5.
131
• adatok: „Déryné Széppataki Róza, Mikes édes nénje, Kovácsné Páll Rózsa, Ginák,
Lédák, Múzsák, Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsanna, Brandenburgi Katák, Magyar
Hölgyek”
• értékelő állítás: „Ilyen asszonyok nélkül olyan lenne a világ, mint a koldus muzsika
nélkül!”
• igazolás: „Csoda-e, hogy erőt, bátorságot, kitartást meríteni járunk tihozzátok?
Csoda-e, hogy megszédült hitek hangulatát dallal nyugtatjátok?”
Dudás Róbert Gyula558 az imént említett témában az alábbiak szerint érvelt. Előbb
általánosságban fogalmazott (adatok), majd saját családjából vett példával (igazolás) is
megalapozta az állítását. Mindezt Don Quijote-idézettel (más versenyen, más beszédtéma
kapcsán is idézett tőle) és gondolatritmus alakjában újabb személyes példával erősítette
meg. A megerősítés fakultatív eleme az érvelésnek.
• adatok: „Mert a nő, a szó nemes egyszerűségében csoda. Csoda, mert olyat élhet át,
amelyet sem én, sem a Tanár Úr, sem egyetlenegy férfi soha át nem élhet. Azt a
csodát nem élhetjük át, kedves barátaim, amikor egy icipici élet kezd el ott élni, a
nő szíve alatt.”
• értékelő állítás: „…kijelenthetem, semmire se mennénk nők, hölgyek nélkül.”
• igazolás: „Nekem van egy húgom, aki már férjnél van. S láthattam
ultrahangfelvételen az unokahúgomat három centiméteres nagyságúként.”
• megerősítés: idézet Don Quijotétől háromszor ismételve: „A nő a férfi célja, a fény,
mely lépteit irányítja, a nő a dicsőség maga.” „De van valaki, aki kivasalta az
ingemet, szinte erőszakkal rám húzta. Van valaki, aki rendbe hozta az öltönyömet, s
a kezembe adta.”
A retorikai elemzéseket bemutató 4.5. fejezetben további példákat kínálunk a mai fiatalok
érvelésének működésére.
558 RÚR 2003: 107-8.
132
4.4. A jelenlévőség megteremtésének nyelvi eszközei a fiatalok beszédeiben
Az utóbbi negyedszázadban megszaporodott a stílusról szóló magyar
szakirodalmak száma. A retorika a társadalomban – a társadalom a retorikában
konferenciák történetében kilenc előadás559 hangzott el a témakörben, ezeknek az írott
változata, valamint további hat témába vágó tanulmány560 megjelent A régi-új retorika
kötetekben. 2004-2005-ben a konferenciákat561 és az ezek dokumentációjából összeállított
köteteket562 a retorikai stílus tárgyalásának szentelték. Az 1990-es évek végétől napjainkig
megjelent stilisztika tárgyú kiadványok, például BENCZE LÓRÁNT: Mikor, Miért, Kinek,
Hogyan. I. Stílus és értelmezés a nyelvi kommunikációban. 1-2. (1996); SZATHMÁRI
ISTVÁN: Hol tart ma a stilisztika? (Stíluselméleti tanulmányok) (1996); A retorikai-
stilisztikai alakzatok világa (2003); Stilisztikai lexikon (2004); A stilisztikai alakzatok
rendszere (2006); Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve (2008);
ADAMIK TAMÁS: Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. Stílus, kritika, értelmezés
(1998); KEMÉNY GÁBOR: Bevezetés a nyelvi kép stilisztikájába (2002); GÁSPÁRI LÁSZLÓ: A
funkcionális alakzatelmélet vázlata (2003); SZIKSZAINÉ NAGY IRMA: Magyar stilisztika
(2007); PETHŐ JÓZSEF: Alakzat és jelentés. Az alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe a
szövegben (2011). A retorikai stílus történetét a Retorikai Lexikonban a stílus (gr. lexisz,
phraszisz, l. elocutio, ratio dicendi) címszó alatt tekinti át ADAMIK TAMÁS.
„A beszéd stílusa nagyon fontos tényező, mert ez hat közvetlenül a hallgatóságra,
az érzelmekre (pathosz), éppen ezért a stílusnak is érvelő szerepe van: a szó hangulatával,
elevenségével és szemléletességével - PERELMAN szerint a jelenlévőséggel - lehet
leginkább hatni az emberekre”.563
A szónok harmadik feladata a beszéd készítése során a beszéd kidolgozása, nyelvi
formába öntése, stílusa (l. elocutio). A beszéd stílusa kiemelten fontos, mert közvetlenül
hat a hallgató érzelmeire. A tapasztalat szerint a kifejtésnek és a bizonyításnak az
összeszorított rövidsége, ahogyan a dolgokat a logika tárgyalja, nem tesz olyan hatást a
hallgatóság lelkére, és nem hatja meg olyan mélyen lelkét és érzelmeit, mint a kifejezésbeli
559 BENCZE 2000: 37-51, 2005: 51-65; SZATHMÁRI 2004: 23-8; SZIKSZAINÉ NAGY 2004: 29-35, GÁSPÁRI 2004: 36-40; BENCZIK 2005: 67-85; KEMÉNY 2005: 33-50; ADAMIK 2005: 19-32, 2006: 21-9. 560 ADAMIK 2004: 43-69; VERBÁSZI 2005: 89-106; A. JÁSZÓ 2006: 51-65, 2011: 61-71; BENCZE 2008: 61-99; SZÁNTÓ 2011: 55-60. 561 2004: A szónoki beszéd kidolgozása; 2005: A szónoki beszéd kidolgozása „…az élet irtózatos zűrzavarában nincs más menekvés, csak a jól fogalmazott mondat…” Márai Sándor 562 A szóképek és a szónoki beszéd, RÚR 2005; A prózaritmus és a szónoki beszéd, RÚR 2006. 563 KMR 303.
133
gazdagság és a szónoki bőség564 - tudjuk meg BARTHOLOMAEUS KECKERMANN 16-17.
századi írótól.
Az ókori retorikaírók sokat foglalkoztak a stílussal, tanácsokat fogalmaztak meg a
szónokok számára, hogyan bánjanak a szavakkal, amelyekből felépítik beszédüket. A
megfelelő szavaknak… az alkalmazása” - így határozta meg a kifejezés fogalmát
Cicero.565 Ebből arra következtethetünk, hogy a szónok szókincse, tudása, ismeretei
alkalmazásának hatásfoka befolyásolja a stílust. A stílus kérdése azonban nemcsak az ókori
rétorokat foglalkoztatta. GEORGES LOUIS LECLERC DE BUFFON 1753-ban akadémiai
székfoglalójában mondta ki a máig érvényes tételt: „A stílus maga az ember”. Minden
ember egyedi és utánozhatatlan, következésképpen minden szónok egyedi és
utánozhatatlan módon használja föl a szavakat egy beszéd készítése során. Persze a jó
szónok nem öncélúan fejezi ki önmagát, hanem hallgatósághoz beszél, ezért a kifejezés
során az illőség jegyében sok mindenre kell tekintettel lennie, például a témára, a
hallgatóságra (emberismeret), a körülményekre, önmagára (önismeret), a választott
beszédfajtára stb. Amennyiben ezt nem teszi, érvelési hibát követ el.
VERSEGHY FERENC szerint „a stílus meghatványozza a mű mondanivalóját, akár
tanítás, akár gyönyörködtetés vagy érzelmi befolyásolás az”.566 A stíluseszközök
használata széles skálán mozog a versenybeszédekben. Találtunk olyan beszédet,
amelyben a szónok nem élt a nyelvi eszközök adta lehetőséggel (pl. Balogh Anna
beszéde567), amelyben stílustörés van (pl. „Tisztelt gyászoló közönség!”568; „Hölgyeim és
Uraim! […] frissen szart spanyolviasz […] hiába engedtem be a bugyimba […] a férfiak
gyakran úgy tűnnek el, mint lúdfing a ködben”569) és amely figuratív beszédnek tekinthető
(például Székely Csilla Kinga, a zsűri különdíjasa, a Bárczi Géza Alapítvány
különdíjasának beszéde570). Utóbbi versenyző beszéde „kérdező szöveg”, mert tizenöt
kérdés található benne, és figuratív beszéd, mert található benne ellentét, halmozás,
metafora és ismétlés. Mindez változatossá, élvezhetővé tette a szónoklatot. Az élvezetes
stílus keltette pozitív benyomás, hangulat alapján pedig a közönség könnyebben
meggyőzhető. VERBÁSZI JUDIT értekezésünk 1.1. fejezetében bemutatott vizsgálatában
rábukkantunk egy érdekes adatra. Az egyszerű stílusáról ismert versenyző, Száraz László
564 IMRE 2000: 190. 565 CÖM 88. 566 SZATHMÁRI http://vfek.vfmk.hu/00000051/005.html (2015. október 11.) 567 RÚR 2013: 165�6. 568 RÚR 2001: 120�1. 569 RÚR 2013: 142-3. 570 RÚR 2011: 165�6.
134
beszédében, amelyet a 2002-es versenyre írt, tíz szókép azonosítható. Ezzel a beszéddel
László II. helyezést ért el. Egy évvel későbbi beszédében egyetlen szóképet sem használt.
I. helyezett lett. Bár messzemenő következtetést ebből nem vonhatunk le, mégis arra
gondolhatunk, hogy önmagában az érvelő, díszítő funkciójú szókép jelenléte vagy annak
hiánya nem befolyásolja, hogy egy szöveg meggyőző-e.
A jelenlévőség elve CHAЇM PERELMAN nevéhez köthető. 1958-as új retorikájában
Az érvelés kiindulópontja című fejezetben fogalmazta meg a jelenlévőség elvét. Ebben és
több más művében tárta a közönség elé új érveléselméletét, amelynek köszönhetően „a
legnagyobb hatású szerzőnek tartják a retorika- és érveléselmélet terén Richard Whately
óta”571. Szerinte az, amit a hallgatóság elfogad, vélemények és meggyőződések halmaza. A
szónoknak ebből kell kiválasztania azokat az elemeket, amelyek a meggyőzés
szempontjából fontosak, és jelenlévőkké kell tenni őket. A térben és időben távol lévő
dolgokat úgy kell a szavakkal lefesteni, mintha jelen lennének. Ennek eszközei az
alakzatok és a szóképek.
A negyedik fejezetben tárgyaltuk a beszédfajtákat. A beszédek vizsgálata alapján
megállapítottuk, hogy a mai fiatal szónokok mindhárom beszédfajtában kipróbálták
magukat, de nem egyforma arányban. A legtöbb beszéd bemutató fajtájú volt, a
legkevesebb pedig törvényszéki beszéd. Arisztotelész megállapította, hogy mindhárom
beszédfajtának más a stílusa. Ezt igazolják azok a beszédek, amelyek tisztán képviselik
valamelyik beszédfajtát: az egyszerű stílust Száraz László beszédei572; a középső stílust
Lokodi Zsolt beszédei573; a fennkölt stílust pedig Bugledich Attila beszéde574. A stílusok
ötvözésére jó példa Juhász Pál Balázs beszéde.575 A fennkölt stílusnem megteremtésének
eszközei a szóképek, az alakzatok és a prózaritmus. A továbbiakban ezek beszédbeli
felhasználására mutatunk példákat.
A jelenlévőség lehetőségei (24. ábra) közül a négy alapszóképre (metafora,
metonímia, szinekdoché, irónia) számos példát találtunk a beszédekben. A metafora és az
irónia gyakrabban jelent meg, a metonímia és a szinekdoché ritkábban. Metafora:
»selyemszalaggal meghosszabbított köldökzsinór” – család576; „képzeletbeli hidrák” –
571 RL 928. 572 RÚR 2000: 201-2; 2003: 98�9. (díjazott beszéd); 2004: 97–8. (díjazott beszéd); 2005: 163–4. (díjazott beszéd) 573 RÚR 2001: 101–2. (díjazott beszéd); 2002: 177-9; 2003: 114-5. (díjazott beszéd) 574 RÚR 2000: 111-4. 575 RÚR 2014: 129-130. 576 RÚR 2009: 130.
135
ellenségek577; „A világot elárasztja a papír. A XXI. század szemete.”578; Henry Higgins
professzor – az »angol Grétsy László«, a nő »életforma«579; „falatnyi, édes hódolat:
Escoffier főszakács Melba süteménye”580.
A modern kori társadalmi, politikai, gazdasági stb. jelenségek, (szocio)kulturális
tényezők erőteljes jelenlétére sok-sok példát találunk a mai fiatalok beszédeiben. A
szónokok (dicséretbe) rejtett, szellemes, finom gúnnyal581 fejezték ki felháborodásukat a
társadalmi és egyéb igazságtalanságok, fonákságok miatt. A személy, jelenség stb.
ellenszenves vonásait, hibáit erősen, túlozva mutatták be. A kritizált jelenségek miatti
fölháborodást megértjük, ha összevetjük azokkal az értékekkel, amelyeket a szónokok
képviseltek beszédeikben (11. táblázat). „A spájzban pedig, ahol korábban egy füstölt
féldisznó is lógott időnként, már nemcsak az oroszok vannak bent, hanem egész Európa.
Sőt a kínaiak is.”582; „Ne lepődjenek meg, ha az amúgy is korábbra tolódott pszichés
szexualitást a fő műsoridőben bemutatott valóságshowkkal annyira felfokozzuk, hogy
tizenkét évesen már a szado-mazo kultúráról sem tudunk újat mondani leányunknak. Majd
boldog öregkorunkban hiába készülünk az unokák kényeztetésére, örülünk, ha a négy
gyereket a három apától láthatásra karácsonykor megkapjuk.”583/ „Ha valakinek jólesik,
hogy mindennap órákon át a Facebookot görgeti, vagy játszik - hát tegye azt. Őket
nevezzük kockának, és már ez a megnevezés is, hogy kocka, megmutatja, mi a társadalom
véleménye ezekről a személyekről. […] Próbáljam meg őket lebeszélni ezekről a
szokásokról? Sorolhatnám én a magamét hétfőig, az sem érne semmit. A kóros kockaságra
(számítógép-függőségre) pedig már léteznek szakszerű terápiák is.”584; „Bizony[ára]
(tőlem – T. K.) mondom, hogy a tartalmas élet hiányát, a hálózatokba menekülő homo
sapienst, kitűnő pótszerek várják. A barátok utáni vágyunkat a csetszobák hazugságoktól
fullasztó levegője nyomja el, a romantika helyét a pornóoldalak kívánatossága váltja
fel.”585
A bemutatást választotta Varga Sándor, aki a múltból vett érvvel érzékszerveinkre
hatva mutatta be azt a kort, amelyben nem is élt.„Bizonyára ülnek közöttünk, Hölgyeim és
Uraim, akik emlékezhetnek még azokra az időkre, amikor a férfiak nejloningjeikben
577 RÚR 2013: 123. 578 RÚR 2001: 102. 579 RÚR 2006: 115. 580 RÚR 2003: 110. 581 ÉKsz. irónia szócikk; RL irónia szócikk; SL 54-8. 582 RÚR 2004: 101. 583 i. m. 121. 584 RÚR 2014: 59. 585 i. m. 179.
136
izzadva kértek randevút miniszoknyás lányoktól, akik szelíd mosollyal ültek be a hódító
Zsigulijába, melynek legendásan jó fűtését akár ki is kapcsolhatták, mert önerőből pótolták
azt. Hétköznapokon susogott a trapéznadrág a Tisza cipő körül, a srácok Traubit -
fiatalabbaknak: a múlt kóláját - iszogatva kacsingattak lobogó dauerloknik mosolygó
gazdáira. A házibulikon - ahol vodka teremtett abszolút jó hangulatot - furcsa, idegen
lények sétáltak végig a szobákon - fiatalemberek, akik szinte összenőttek Szokol
rádiójukkal. És még ma is van, akinek az orsós magnó puha tónusai vagy a bakelit karcos
muzsikája fölidézi a múlt egy szerelmes szeletét, s újra érzi a selyemcukor ragadós
érintését, melynek édes masszáját az emlékezés nosztalgikus könnyeivel törli le…”586
Példa: „Volt egy emlékeimnek nagyon kedves tornatanárom,… […] mindig azt mondta,
hogy ne a többiekhez mérjem magamat”587; „Nekem van egy húgom, aki már férjnél van.
S láthattam ultrahangfelvételen az unokahúgomat három centiméteres nagyságúként.”588
Jellemzés: „Ki a magyarkodó? Aki veri a mellét, hogy ő magyar; aztán mindenki más
keressen egy nagy gödröt, mert nem magyar.”589; A szónok ironikus önjellemzést nyújt,
felsorolja a hiányosságait: „Nézzenek csak rám! Tökéletes példánya a férfinemnek. Szép
vagyok, bátor, lovagias és erényes, lelkes és ügyes. No és főleg szerény. Mert bizony
tudom én, hogy nekem is van egy hibám. Pontosabban igen nagy hibám. S ez az,
Nagyon sok hasonlat ékíti a beszédeket: „A kortárs olvasó olyan, mint a
halász.”590; „Egyesek tekintete horogként mélyül arcunkba, mások pillantása úgy simogat
végig, mint könnyű lepkeszárny.”591 Analógiára is találtunk példát: „Tudják, úgy vagyok
ezzel, mint Mihály az öreg székely, aki arról híres, hogy mindig a józan eszére hallgat.”592
A beszédek egy része arról tanúskodik, hogy a fiatal rétorok vidám érzületűek,
képesek a dolgok derűs szemlélésére.593 Ez fontos és hasznos képesség egy szónok
számára. A nevetéssel ugyanis képes elérni, hogy a közönség ne észérveken, hanem
megmagyarázhatatlan indulat, hangulat alapján döntsön. A megfelelő helyre beszerkesztett
humoros részletek a közönségből nevetést vált(hat)anak ki, oldják az ember feszült
figyelmét, felfrissítik. S ez az üde állapot pozitívan befolyásolhatja a döntést. Az
alábbiakban idézünk néhány példát a humorra, amely feltehetően az olvasót is
megmosolyogtatja, főleg, ha a szövegkörnyezetet megismerésére is vállalkozik. „A
586 RÚR 2004: 110. 587 RÚR 2013: 124. 588 RÚR 2003: 107. 589 RÚR 2005: 136. 590 RÚR 2001: 102. 591 RÚR 2003: 114. 592 RÚR 2005: 135. 593 ÉKsz. humor szócikk; RL humor szócikk
137
retorika egyidős a szóbeliséggel. Sőt szerintem már az ősember is kiváló szónok volt!
Megpróbálta rábírni a mamutot, hogy essen bele az általa készített csapdába. Bár mindezt
nem beszéddel tette, csak jelekkel, testi jelzésekkel. A végkifejlet így is ugyanaz, hiszen
vagy sikerült rábírni a mamutot, vagy nem.”594/ „Boldogság-lehetőségek azok számára,
akikben egy icipici humor van, és akik szeretnének bölcsekké válni”595/ „Holott elég
csupán az első kérdést feltennem, és máris zavarban vagyok, lányos zavarban mondjuk: hol
és hogyan fogjuk meg a nőt? - csak mint témát, persze.”; „Hölgyeim, bevallom, ha
reggelente útnak indulok, kialvatlanul, kábán, egyik lábam pocsolyába érkezik, a másik
egy járdánál feltűnően puhább kis halomra, közben még öntudatlanságomban félregombolt
ingemet lengeti a szél, bal lábamon felgyűrődött nadrágszáram a bokámat veri…”596
A humor fontosságát jelzi, hogy a Hangadók Közhasznú Alapítvány megalapította
a Leghumorosabb szónok díját és Pannonhalmi Zsuzsa kerámia plakettjét adományozza
2010 óta annak a versenyzőnek, akinek a beszédében leginkább jelen van a humor is. A
vizsgált időszakban négyen részesültek ebben a díjban: Kantár Balázs (2010), Hodász
András, III. helyezett (2011), Lestyán Attila, II. helyezett, közönségdíjas (2012), Gál
Enikő, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa (2013). Hodász András beszéde rendkívül
élvezetes, mert világosan fogalmazott, logikusan rendezte el a mondanivalóját, személyes
példákat idézett állítása bizonyítására, és bár teológusjelölt, a hitetlenkedőket komoly
példákkal, mégis humorral volt képes meggyőzni. Ebben közrejátszik az is, hogy mondatai
érzelmileg telítettek, terjedelmileg rövidek, olykor hiányosak, és a gondolatritmus fokozza
a feszültséget: „Néha azt kérdezik tőlem cinikusan, hogy »na, mikor jön el a világ vége?«
Ez a válaszom: neked akkor, amikor a kamionsofőr elalszik a volánnál, és átjön a te
sávodba. Akkor, amikor diagnosztizálják nálad a tüdőrákot. Akkor. Lehet, hogy még húsz
év. Lehet, hogy pár nap. Amikor viszont eljön, szembe kell nézned azzal, hogy hogyan
élted az életedet. Az onkológián kevés a hitetlen.”597 A humort nem öncélúan alkalmazta a
szónok, hanem technikai eszközként, amellyel a hallgatóság figyelmét felhívja, őket
elgondolkodtatja, önreflexív magatartásra ösztönözi.598 Megnevettetett és meghökkentett
Lestyán Attila gimnazista beszéde, amely azonban több alkalommal megsértette az illőség
elvét, először a megszólításban: „Kedves közönség! Tisztelt zsűri! Kevésbé tisztelt
ellenfeleim (bár kétlem, hogy akadna, no de a formalitásra való tekintettel őket se hagyom
594 RÚR 2000: 165. 595 RÚR 2002: 127. 596 RÚR 2003: 98-9. 597 RÚR 2012: 116. 598 VISKY 2008. 9: 4. 6.
138
ki)!” Az illőség elvének be nem tartása azonban hiba a szónok részéről, a tiszteletlenség
egyáltalán nem meggyőző: „Ne, ne mondják nekem ezek után, hogy »boldogok a
szegények meg a szelídek«. Esetleg azt mondják, hogy »szeresd felebarátodat hasba lőni,
mint tenmagadat; szeresd felebarátodat arcul köpni, mint tenmagadat; szeress felebarátod
húsán hízni, mint tenmagadén«. Értjük, hogy az ellentétére kell mindennek gondolni, de a
tízparancsolatba nem illenek ezek a durva és pejoratív értelmű szavak.
Néhány versenyző599 beszéde rendhagyó tartalmilag, formailag egyaránt. Ezeket a
beszédeket nem tudjuk a klasszikus retorika szabályai, szempontjai szerint elemezni.
Jellegzetességük, hogy szerzőik játszottak a szavakkal, és verses vagy félig verses, esetleg
szabadversszerű szöveget írtak. Valószínűleg miközben maguk is szórakoztak,
gyönyörködtek művük megírásakor, gyönyörködtetve szerették volna hallgatóságukat is
tanítani. Ehhez azonban a tartalom kidolgozására nagyobb hangsúlyt kellett volna
fektetniük.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a mai fiatal szónokok azokat a költői
eszközöket alkalmazzák a leggyakrabban, amelyre a legtöbb példát megismerték kisiskolás
koruk óta. A szóképek és az alakzatok azokat a beszédeket teszik teljessé, amelyek tiszta,
világos gondolatokat tartalmaznak. Azonban nem ékítik azt a beszédet, amely gondolatilag
nem kidolgozott. Egyetértünk tehát KODÁLY ZOLTÁNnal, aki a Magyar Tudományos
Akadémia Nyelvművelő Bizottságának elnökeként fogalmazta meg a LŐRINCZE LAJOS
szerkesztette Iskolai nyelvművelőhöz írt előszóban: „Mondják: tiszta, világos gondolkodás
világos stílust szül. De ha valaki nem ura a nyelvnek, hiába gondolkodik világosan, nem
tudja kifejezni.”600
4.5. Retorikai elemzések
Ebben a fejezetben tizenegy mai fiatal által megírt szónoki beszédet elemzünk a
retorikai elemzés módszerével. Mindegyik beszéd az egyetemi-főiskolai Kossuth-
szónokverseny felhívására készült. Magunk a szónokversenyre hat alkalommal
készítettünk föl hallgatókat, akik közül Földesi Norbert I. helyezett lett (második
szónokverseny, 2000), Lukács Ákos III. helyezett (hatodik szónokverseny, 2004). Ennek
köszönhetően kaptunk lehetőséget retorikai elemzések készítésére A régi-új retorika
könyvsorozat számára 2000-2009 között, valamint 2011-ben és 2014-ben. Az elemzések
599 Például Kiss, RÚR 2004: 192-4; Kerekes, RÚR 2008: 207-8; Horváth i. m. 247-8. 600 KODÁLY 1959. Előszó
139
elkészítésére a szónokverseny szervezői kértek fel bennünket a versenyeket követően. Az
elemzések megjelentek A régi-új retorika sorozat köteteiben601. Az alább közölt elemzések
a korábban publikált írásainknak az átdolgozott változatai. Az átdolgozást alapvetően a
publikálás óta eltelt idő és a tudáskincs bővülése indokolta.
Megjegyezzük, hogy a retorikai elemzés elméletével 2010 előtt „a terebélyesedő
hazai retorikai szakirodalom még nemigen foglalkozott”.602 A hazai gyakorlati
előzményekről elmondhatjuk egyrészt, hogy régi, főleg iskolai retorikáinkban találhatók
beszédelemzések; másrészt – amint említettük, – A régi-új retorika sorozat is tartalmaz
ilyeneket, harmadrészt pedig a Retorika és a Klasszikus magyar retorika című szintetizáló
(tan)könyvekben kapunk mintákat rá. A retorikai elemzés a modern retorikai irányzatok
egyike. Hazánkban ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA irányította rá a figyelmet (lásd a Bevezetésben
közölt hivatkozásokat). Mibenlétét a Retorikai lexikonban foglalta össze. Tíz pontból álló
szempontsort ajánlott az elemzéshez. Ezt a szempontsort három évvel később Klasszikus
magyar retorika című művében kibővítette további két szemponttal, ezek: a retorikai
szituáció megállapítása; a hallgatóságra tett hatás és a szónok éthosza. Elemzéseinkben a
kibővített szempontsort alkalmazzuk, ám nem érvényesítjük mindegyik szempontot
mindegyik beszédnél, hanem figyelembe vesszük a beszédet egyedítő eszközöket,
megoldásokat stb. és azokat emeljük ki.
Elemzéseink mindegyikének elejére egy mottót illesztettünk, amelynek szerzője az
a fiatal szónok, akinek a beszédét elemezzük. A kiemelt idézeteket a fiatal szónokok témát
érintő ars poéticájának éreztük, olyan – szükségletből fakadó – üzenetnek, amelynek
kimondása ihlette a szónokot. A mottó után egy szempontsor alapján foglaltuk össze az
elemzett beszédek legfontosabb sajátosságait, ezek: az elemzett szöveg szerzője; elnyert díj;
a beszédtéma; A szónok választási lehetőségei: a retorikai szituáció; a szónok szerepe;
szükséglet; hallgatóság; kényszer (BITZER-féle és ACZÉL-féle értelmezésben); az ügy
milyensége; a beszéd fajtája; a beszéd részei.
601 lásd az értekezés témakörében megjelent publikációinkat az Irodalom fejezet végén. 602 A. JÁSZÓ ANNA 2012: 171.
140
4.5.1. Boros Emőke beszédének elemzése603
„Hiszem, hogy a könyveknek
még sokáig örvendezhet a világ”
Boros Emőke
Az elemzett szöveg604 szerzője: Boros Emőke, Babeş-Bólyai Egyetem, Kolozsvár
Díja: II. díjas (2. verseny)
A beszédtéma: Ment-e a könyvek által a világ elébb? → a szónok beszédében a 14.
bekezdésben idézetszerűen jelen van, a bevezetésben pedig utal rá
A szónok választási lehetőségei:
A retorikai szituáció: „egy új könyvkiadó megnyitó ünnepsége”
A szónok szerepe: a könyvkiadó nevében beszél az ünneplő közönséghez
Szükséglet: „mai ultramodern világunkban már egy mozdulattal elébem varázsolhatom az
egész világot”
Hallgatóság: könyvbarátok, jelenlévők
Kényszer: „Hiszem, hogy a könyveknek még sokáig örvendezhet a világ.”
↔ „Önökre bízom a döntést.”/„Én semmiről sem kívánom meggyőzni Önöket…”
Az ügy milyensége: tisztességes
A beszéd fajtája: bemutató
A beszéd részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés
A tartalom, a nyelvi forma és a cél (beszédszándék) kapcsolata605
A szerző a gondolkodtatás szándékával és az érdeklődés felkeltésének céljával
készítette el művét arról, hogy „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Megrendelt téma
volt ez, de elég összetett ahhoz, hogy a szónok kifejthesse saját nézeteit. Az ő választása
volt (invenciózus), hogy egy könyvkiadó megnyitása kapcsán tárja elénk - a Vörösmarty-
kérdés fölvetette - véleményét, tegye föl a kérdés gerjesztette saját kérdéseit.
Emőke kétszer szólítja meg közvetlenül a közönségét (a szöveg elején: Tisztelt
Hölgyeim és Uraim! Kedves könyvbarátok!; illetve a befejező gondolatok előtt: Tisztelt
603 TOMA, RÚR 2001: 96–101. 604 In: RÚR 2001: 94-5. 605 vö. KRA 186.
141
jelenlévők!606). A tisztelt szó mértéktartó, használata távolságtartásra utal, a protokolláris
szempontból figyelembe veendő személyek köszöntésére alkalmas. A kedves megszólítás
már bizalmasabb légkört teremt. A többszöri megszólítással érezteti a szerző a
befogadókhoz való odafordulását, a velük való kapcsolattartásra irányuló törekvését.
Az író az exordiumban (1-3. bekezdés) a magyar felvilágosodás vezéregyénisége,
Bessenyei György egyik filozofikus jellegű alkotásának címét, fejezetcímét esetleg a mű
egyik mondatát idézi ([A bihari remete vagy] A világ így megyen). A mondat végén a
pontok a töredékességre utalnak, így talán az utolsó föltételezés a helyes, tehát az említett
alkotás egyik tagmondatát idézi Emőke. A találgatás elkerülésére szerencsés lett volna, ha
megjelöli az idézet forrását és lelőhelyét. Az érdeklődés fölkeltésének hatásos eszköze, a
kérdések halmozása: Hogy megyen? Merre megyen? Miért éppen arra? Ki irányítja?
Létezik egy természetfölötti erő, amely mindennek és mindenkinek megszabja a sorsát? Az
igei személyragozás (megyen, irányítja) és az idézetben előforduló régies, népi változatú
megyen ige további kétszeri megismétlése biztosítja a szövegösszefüggést. A mindennek és
a mindenkinek általános névmások a világot helyettesítik metonimikus viszonyon alapulva.
A kérdések filozofikussága gondolkodtatásra ösztönöz. Az első kettő ismételtető kérdés, a
többi nyitott, nem ad rájuk választ az író. Nyíltan kimondja, hogy az olvasókra bízza azt.
Gondolkodó, érző embereknek tekinti őket, akik figyelemmel követik az írottakat.607 A
szövegben előrehaladva érthetővé válik, hogy a Bessenyei-idézetet azért használta föl
Emőke, mert a világ történéseibe ágyazta bele a könyvkiadó megszületését. Közvetlenül
felvilágosít bennünket erről. Párhuzamot von a gyermekszületés és a könyvkiadó
megnyitása között. A könyvkiadót megszemélyesíti, csecsemőnek tekinti. Szakszerűen
nevezi meg a születés körülményeit (egy új könyvkiadó első lélegzetvételénél
bábáskodunk608, túl van az életet jelző sikoltáson, hangja ércesen erős), így hitelessé teszi
azt. Majd a termékenységre asszociál: bízhatunk abban, hogy [a könyvkiadó] idővel új és
szép könyveket ad majd kezünkbe. Ezzel a gondolattal készíti elő a narrációt, itt használja
először a könyv szót, amelyet kulcsszónak tekinthetünk a szövegben való gyakori
előfordulása és a szöveg tartalmi középpontjában léte miatt. Lexémaként hatszor,
toldalékosan tizenegyszer, összetett szó tagjaként ötször ismétlődik. A szerző nyelvi
találékonyságára utal a kaptafa-könyvek szó megalkotása. A könyv rokon jelentésű
megfelelője még a szövegben az alkotások. 606 A szónoknak az írott beszéd esetében ügyelnie kell a helyesírási szabályok betartására. Helyesen: Tisztelt Jelenlévők! Sajnos nagyon sokszor találkoztunk a megszólítással kapcsolatban helyesírási hibával. 607 KRA 189. 608 választékos szóhasználat (ÉKsz.)
142
A bevezetés és a tárgyalás közötti átmenetet teremti meg a tagolatlan felkiáltás:
Könyv! Ez a szöveg egyik tételmondata és kulcsszava is egyben. Többfunkciós, mert
logikai kapcsolatot teremt a köréje gyűjtött mondanivaló között, nyomatékosítja a témát és
a szövegben önálló bekezdést (4. bekezdés) alkotva vizuálisan is figyelemfelkeltő hatású.
A narráció ismételtető kérdéssel kezdődik, amely visszautal a tételmondatra (Mi az, hogy
könyv?). A szerző mielőtt állást foglalna abban, hogy a könyvek előrébb vitték-e a világot,
tisztázza a könyv mibenlétét. Nem idéz és nem ír közhelyeket róla. Nem ismerteti meg a
közönséget az ilyenfajta előzményekkel, inkább saját tudásából merít.
Az író rövid bekezdésekbe (5-15. bekezdés) szerkesztette szorosabban összetartozó
gondolatait. Nem akar meggyőzni, ezt kétszer is kimondja (a bevezetésben és a
tárgyalásban), inkább benyomást akar kelteni. Érvei rejtettek, nem a beszéd egyik
elkülöníthető részeként (önálló beszédrészben) jelennek meg. Egyszer választ sugallva
kérdez [A könyv ne lenne más, mint betűk egyszerű tömkelege609?], máskor kijelent (A
könyv segítségével tudunk őseinkről és üzenhetünk utódainknak. A könyv tette színesebbé,
elviselhetőbbé a hétköznapokat.) A könyv tartalmáról (lázító tartalmával gyakran
hozzájárult társadalmak tündökléséhez és bukásához) és formájáról (…jött Gutenberg, aki
nyomtatott formát adott a betűknek) egyaránt elmélkedik. Utal a rész-egész viszonyra
(könyv-betűk tömkelege). Változatos formában sorakoztatja föl érveit, olykor ütköztetve
azokat.
A 6. bekezdésben hibás gondolattársítás észlelhető, ami a gondolatok elégtelen
kifejtettségével vagy pontatlan megfogalmazásával magyarázható (A könyv… betűk
egyszerű tömkelege? Annál… több, hiszen a hang, a beszéd tette emberré az Embert. Az
írás maga az Egyén, az Ember…) A könyv, az ember és a nyelv közötti kapcsolatot
Kosztolányi tökéletesen ábrázolta: „Azok a könyvek, melyek könyvtárad polcain
szunnyadnak, még nem készek, vázlatosak, magukban semmi értelmük. Ahhoz, hogy
értelmet kapjanak, te kellesz, olvasó. Bármennyire is befejezett remekművek, csak utalások
vannak bennük, célzások, ákombákomok, melyek pusztán egy másik lélekben ébrednek
életre. A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa”.610 Az
Emőke szövegéből hiányzó láncszemeket a Kosztolányi-idézet tartalma pótolhatná. E
nélkül egyszeri hallásra nehezen felfogható. Az olvasónak feltűnik, hogy az Ember, és
annak hivatalos használatú szinonimája az Egyén nagy kezdőbetűs szavak. A szerző ezzel
a formális jeggyel szimbolizálja azok vonatkozási tárgyát. Ebben a bekezdésben ismétlődik
609 régies irodalmi szóhasználat (ÉKsz.) 610 Kosztolányi 1928:
143
a szöveg elején megjelenő világ szó, amely nyomatékosítja, hogy továbbra is ebben a
keretben nyeri el létjogosultságát a téma. …az Ember, aki a betűk segítségével rögzítette
önmagát és a világot, az időt és a történelmet tagmondatban az egymás mellett felsorolt
szavak tartalmi kapcsolata vitathatatlan [pl. történelem 1. Az emberiség v. valamely nép,
nemzet életében történt fontosabb események sorozata, ill. ennek valamely szakasza 2.
Ezeknek az eseményeknek időrendben haladó leírása (ÉKsz.)] Fogalmi szférájuk, fogalmi
jegyeik, érintkezései kapcsolataik számbavétele alapján azonban célszerű lett volna utalni a
köztük lévő kapcsolatra vagy csak a tágabb fogalmi szférájú szavakat felsorolni. Emőke
elkalauzolja olvasóit a Könyvhöz, melyet a határozott névelő használata és a nagy
kezdőbetű konkretizál. Amikor a szöveg végén régi, patinás értelemben vett könyvről
beszél, a Bibliát is beleérti.
A 7-8. bekezdés egy-egy mondatból áll, mindkettőben általánosságokat fogalmaz
meg a szerző a könyv áldásos szerepéről. Semmi nem indokolja külön bekezdésbe
szerkesztésüket, sőt a túlzott, indokolatlan tagolás zavaró. A 9. bekezdés első mondata az
előzővel megszorító ellentétes tartalmi viszonyban van, erre utal a de kötőszó használata is.
Míg a 9. bekezdés a könyv belbecséről szól, addig a 10. a nyomtatott betűs könyv
megjelenése által a külcsínre tereli figyelmünket. Hibás a szerző logikája, amikor a
nyomtatott forma megjelenésével magyarázza közvetlenül a könyv mindennapossá válását.
Egy nyomtatott könyv hatása nem különbözik egy kézzel írott könyvétől. Johannes
Gutenberg egyéni találmányainál és tökéletesítéseinél nagyobb jelentőségű tudományos
eredményének egésze, egy teljes gyártási folyamat feltalálása, aminek következtében
lehetővé vált a tömegtermelés.611 A 11. bekezdésben Gutenberg találmányának sikerérét,
hatását firtatja a szerző két azonosan felépített kérdésben (Vajon sikerült-e neki? Vajon az
írott malaszt boldogította-e a lelki-szellemi rászorulókat?). Ez alkalommal sem kellett
volna önálló bekezdést nyitni, hiszen tartalmilag szorosan összefügg a 10-11. rész. Az első
kérdésben szereplő neki személyragos határozószó Gutenbergre utal vissza. A második
kérdésben a vallásos használatra jellemző választékos írott malaszt a könyvbe foglalt
szavak hiábavalóságát jelenti. A 12. bekezdés egyetlen mondata választ ad az előző
kérdésre (… boldogította-e … Igen, erre kellett a könyv, melyben sok tudós elme próbálta
megosztani embertársaival a sorstól kapott tudományt vagy éppen a megváltó Szót.) Az
erre mutató határozószó elliptikusan utal vissza az előző mondatra, általa megismétli a
szerző most már válaszként a “könyvkiadás” célját. A szellemi rászorulók a tudományt
611 HART 1994: 49-50.
144
kaphatták a könyvekből, a lelki rászorulók a megváltó Szót. A vagy kötőszó a
szétválasztást szolgája, a könyv sokféle témát megörökíthet, ez azonban nem befolyásolja
könyv mivoltát. Újabb bekezdésben ismételtető kérdéssel szövi tovább gondolatait Emőke
(… mi is az a megváltó szó?), amit még öt kérdés követ. A mondanivaló itt is oly szorosan
összefügg az előzőekben írottakkal, hogy nem célszerű külön bekezdésekre tördelni.
Következetlen az íráskép, hisz egymást követő mondatokban egyszer nagy kezdőbetűs a
Szó, másszor kis kezdőbetűs, pedig vonatkozásának tárgya a szövegkörnyezetből
kikövetkeztethetően ugyanaz. A 9. és a 13. bekezdés tartalmilag párhuzamos, mert
mindkettő arról szól, hogy a könyvekben rejlő gondolatok rombolóak is lehetnek. A Mi
azonban jól tudjuk, a Sors nem oly botor, hogy hagyja elkallódni a megteremtett értékeket
mondat logikai kapcsolódása nem egyértelmű a bekezdésen belül. Azt a következtetést
vonhatjuk le belőle, hogy bármilyen gondolatokat is tartalmaz egy könyv, érték. Másrészt
azt sugallja, hogy a könyv értékes, még akkor is, ha történelmünk árnyoldalait örökíti meg.
Mivel jelentős különbség van a következtetések között, érdemes lett volna pontosabban
fogalmazni.
A 14. bekezdésben Vörösmartytól idéz a szerző, de nem kellően pontosan, hiszen a
felkiáltójel a sor belsejében van és nem a végén: “Országok rongya! könyvtár a neved,”.
Ezúttal is hiányolható az idézet forrása és lelőhelye. Mivel a szónokverseny témáját a
Gondolatok a könyvtárban Vörösmarty-versből származó kérdés aktualizálása adta, Emőke
élt a lehetőséggel, és beemelte azt szövegébe másik tételmondatként. Könnyebb lett volna
a logikai kapcsolatot fölfedezni a bekezdés mondatai és az idézet között, ha a szerző
tovább idéz a versből (“Országok rongya! könyvtár a neved, De hát hol a könyv mely
célhoz vezet?”) Fiatal szónokunk mondanivalójának vége felé haladva összegzésbe kezd.
A témát adó kérdésre nem ad egyértelmű választ, így nem befolyásolja közvetlenül
olvasóit, de jelzi, hogy bír ilyennel (Én semmiről sem akarom meggyőzni Önöket, hiszen
jól tudom, hogy mindannyiunknak megvan erről a magunk véleménye.) Már a 2.
bekezdésben nyíltan előrevetítette, hogy nem mond igent vagy nemet a kérdésre, s hogy
tiszteletben tartja mások nézetét (Önökre bízom a döntést.) Ezzel ívet húz a bekezdés és a
tárgyalás álláspontja között. Többször kiszól az olvasókhoz, interakciós viszonyt
feltételezve. A 7. bekezdésben írottakat (A könyv segítségével tudunk őseinkről és
üzenhetünk utódainknak.) ezúttal erősíti (…könyvek nélkül … Az előbbiek soha nem
ismerhették volna meg a nagyközösség által használt szó erejét.) Kapcsolatot teremt a múlt
és a jelen között (Vörösmarty - az előbbiek - napjainkban). A nekünk tetsző alkotások és a
régi, patinás értelemben vett könyv ellentéte a kaptafa-könyvek. A 15. bekezdésben Emőke
145
érzékelteti, hogy relatív, kinek milyen tartalmú, kiállítású könyv tetszik, s ez
megnehezítheti a válaszadást a kérdésre. Az előző mondattal való szoros logikai
kapcsolódása miatt nem kellett volna ezt a mondatot külön bekezdésbe szerkeszteni.
A 16-20. bekezdés a konklúzió. A szónok E/1. személyben szól (hiszem, szeretni
fogom). Mivel tartalmilag egységes, túltagolása felesleges. A befejezés egy ponton rímel a
bekezdéssel (egy új könyvkiadó). Ugyanakkor az az érzése az olvasónak, hogy a szónok a
befejezésre jutott el a felismerésig, mi sarkallta, milyen veszély felismerése ösztönözte
szónoki beszéd készítésére: mai ultramodern világunkban már egy mozdulattal elébem
varázsolhatom az egész világot. A befejezésben ismétlődik a világ szó, a szövegben immár
négyszer. A könyv mellett ezt szót tarthatjuk a másik kulcsszónak. A szerző kihasználja e
szó többjelentésűségét, s a metonimikus kapcsolat alapján ezzel nevezi meg a benne élőket
is (…a könyveknek még sokáig örvendezhet a világ). Mind a bevezetés, mind a befejezés
tartalmaz érzelmi elemeket. A befejezésben nagy szerepet kap az éthosz (Hiszem, hogy…
Én szeretni fogom a könyveket… Én azonban nem az úgymond “virtuális” valóságra
vágyom, szeretem a saját kezemmel hajtogatni a lapokat), általa meggyőzővé válik a
szöveg. A 19. bekezdésben a szerző újra kiszól közönségéhez. Továbbra sem kényszeríti
ránk hitét, de a szöveg végén felfedi azt (Úgy hiszem, amíg ilyen sokan kíváncsiak egy új
könyvkiadó megnyitó ünnepségére, addig a könyvnek létjogosultsága van, hiszen általa a
világ nagyot lépett és lép előre minduntalan.) Utóbbi mondata igazolja, hogy jól
választotta meg címzettei körét. Egy könyvkiadó megnyitó ünnepén történtekre azok
kíváncsiak, akiket érdekel a könyv, s az ünnepélyes, meghitt légkör növeli az olvasók
készségét a mondanivaló befogadására.612 A szerző tehát ebből a szempontból homogén
társaságnak közvetítette üzenetét, s ez meghatározta a szöveg felépítését, kifejtettségének
szintjét.
A módosító javaslatokat érdemes megfontolni, hogy később a hibák,
pontatlanságok elkerülhetők legyenek. Az elme és a nyelv csiszolgatása, harmóniájuk
megteremtése idő- és energiaigényes, de nyomában az eredmény soha nem marad el. Ez
adhat erőt a munkához.
612 KRA 189.
146
4.5.2. Maricza Andrea beszédének több szempontú elemzése613
„A boldogság elérésére receptet adni nem lehet”
Maricza Andrea
Az elemzett szöveg614 szerzője: Maricza Andrea, Evangélikus Hittudományi Egyetem,
Budapest
A beszédtéma: „Mi az, mi embert boldoggá tehetne? / Kincs? hír? gyönyör?” → a
szónok a bevezetésben idézi
A szónok választási lehetőségei:
A beszéd címe: „Tisztelt Kollégák, kedves Hallgatók, kedves Megjelentek!”
A retorikai szituáció: a szónokverseny aktuális szituációja (…egészen pontosan hat
percben…)
Szükséglet: „Nem az a baj, ha kincseket gyűjtünk, hanem, ha nem tudjuk kezelni őket,
nem az a baj, ha hírnévre vagy hatalomra teszünk szert, hanem ha rosszul használjuk, nem
az a baj, ha gyönyörben van részünk, hanem ha megszállottjaivá válunk, és képtelenek
vagyunk lemondani róla.”
Kényszer: „…megválaszolni azt az egész életünkön átívelő kérdést, hogy mi is az, ami
igazán boldoggá tehet minket.”
Az ügy milyensége: tisztességes
A beszéd fajtája: bemutató
A beszéd részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés
Kommunikációs elemzés
A szöveg írója beszéde kezdetén felveszi a kapcsolatot a hallgatósággal. A
megszólítás maximum hármasosztású lehet, ezt be is tartja (Tisztelt Kollégák, kedves
Hallgatók, kedves Megjelentek!). A többszörös titulussal szűkebb környezete felől a tágabb
felé halad: mindenkit megszólít, aki érdeklődése révén megjelenhet a rendezvényen. Ez
jelzi a téma tág hatáskörét. Érdekes, hogy a hozzá közelebb álló kollégákat szólítja
tisztelettel, míg az ismeretleneket kedves megjelöléssel. Mindenesetre talán a
távolságtartóbb tisztelt szó mellőzésével a kívülállókat közelebb tudta magához hozni.
613 R. TOMA, RÚR 2002: 145–150. 614 In: RÚR 2002: 143-4.
147
A megszólítás a cím megfelelője a szónoki beszédben; a kommunikációs helyzet
kialakítója. A szónok általa határozza meg a hallgatóságnak és magának szánt szerepet a
kommunikációban. Jelzi, hogy a téma keretein belül kikké, mikké válhat a hallgatóság. A
megszólításból arra következtethetünk, hogy Andrea például egy iskolában összegyűlt
közönséget kíván meggyőzni mint tanár. Mondanivalója előrehaladása során azonban
kiderül, hogy a szónokverseny szabta hat percben fog szólni a témáról, tehát az aktuális
szituációban szónokol. Folyamatosan törekszik a hallgatóságával létesített kapcsolat
fenntartására (megszólítások, T/3. személyre utaló egyeztetés, az önöző forma használata),
megerősítésére (a T/1. személy használatával jelzi, hogy a jelenlévők közössége tagjának
tekinti magát) a retorikai szituáció keretein belül (…szeretném megköszönni azt a bizalmat,
amelyet nekem szavaztak és feltételezték rólam…; …mi is az, ami boldoggá tehet minket;
…meg kell fontolnunk…; …s ennek tükrében kell élnünk hétköznapjainkat; …Engedjék,
meg, hogy megosszak Önökkel egy történetet…; …soha ne mondjanak le…; …ha néha-
néha elfáradnak, jusson eszükbe:…). Az újabb megszólítás (Kedves Hallgatóim!) jelzi,
hogy Andrea új szövegrészhez, a befejezéshez érkezett. Immáron összefoglalóan
mindenkit kedves szóval illet, látensen utalva arra, hogy az ügy közössé tétele, megosztása
a jelenlévőkkel összekovácsolta őt a hallgatókkal.
A szónoki szöveg részei
Bevezetés
Andrea Ciceró tanácsát megfogadva kezdi beszédét. Megnyeri a hallgatók jóindulatát
azzal, hogy saját személyére vonatkozó gondolatokkal indít. Szerénységét egy mondatba
belesűrített toposzokkal fejezi ki:
• a megbízatás toposza: …szeretném megköszönni a bizalmat, amelyet nekem
szavaztak…);
• a bizonytalanság toposza: Nem titkolom, kicsit megrémültem, amikor kezembe
kaptam a beszédem témájául választott idézetet…),
• a felkészületlenség toposza: …feltételezték rólam, hogy képes leszek.
A toposzok használata akkor célszerű, ha a beszélő valóban érez hasonlót, vagy ha a
beszédéhez, annak stílusához, hangneméhez vagy logikájához illik.615 A fiatal Andreáról el
tudjuk hinni, hogy valóban a toposzoknak megfelelően érez. A bevezetés másik
funkciójának is eleget tesz a szónok, ugyanis megígéri a témát, amit majd beszéde későbbi
615 L. ACZÉL, Retorika 57.
148
részében kifejt: …megválaszolni […] mi is az, ami igazán boldoggá tehet minket. A
figyelem felkeltésére alkalmas nyelvi eszközöket nem találtunk a bevezetésben, pedig egy
versenyhelyzetben szónokló előadónak arra is gondolnia kell, hogy előtte már esetleg
sokan fölszólaltak ugyanabban a témában, s ez untathatja a közönséget.
Tárgyalás
A tárgyalásban (2-5. bekezdés) a szónok szó szerint megadja a beszédtémát: „Mi
az, mi embert boldoggá tehetne? / Kincs? hír? gyönyör?”616 Kifejezi, hogy nem ő
választotta (…kezembe kaptam a beszédem témájául választott idézetet…), de célja, hogy
tartalmas választ adjon. Célját nyitott kérdésbe burkoltan fogalmazza meg: Hogyan lehet
erről a kérdésről úgy beszélni, hogy a közhelyeket kerülve tartalmas választ találjunk?
A tárgyalásban nem találunk klasszikus értelemben vett narrációt. Andrea
problematikusnak érzi az emberek és köztük saját (a közösségvállalás szimpatikus lehet a
hallgatóságnak) viszonyulását a témához: …szidalmazni kezdjük az idézetben felsorolt
boldogságra indító tényezőket… ↔ annak ellenére, hogy […] mindhárom képes a maga
módján boldogságot okozni. Az iménti összetett mondat többfunkciós: benne a szerző
felvázolja a téma/ a kérdés megválaszolásának egyik lehetséges módját, majd elveti, és
megjelöli a témát, megfogalmazza saját álláspontját. Megítélésem szerint ez a második
bekezdés tételmondata. A szerző a probléma lényegét párhuzamosan szerkesztett
tagmondatok formájában fogalmazza meg (Nem az a baj, ….., hanem, ha…).
Felsorakoztatja az üggyel ellentétes fogalmakat norma–nem norma pólusra aggatva őket
(kincseket gyűjtünk ↔ nem tudjuk kezelni őket; hírnévre vagy hatalomra teszünk szert ↔
rosszul használjuk; gyönyörben van részünk ↔ megszállottjaivá válunk, és képtelenek
vagyunk lemondani róla). Olyan összefüggéseket tár fel, amelyek léteznek vagy
lehetségesek a valóságban. Ezzel életszerűvé, könnyebben átélhetővé teszi mondanivalóját.
A gondolatkör kibontását még elbírta volna a szöveg. Miért? Azért, mert megítélésünk
szerint ebben rejlik a retorikai szituáció szükséglete, amelynek megoldásáért szónokol
Andrea. Vajon tudatosította-e ezt magában a beszéd megírása előtt?
A szerző a továbbiakban azt bizonyítja, hogy a kincs, a hír, a gyönyör képes a maga
módján boldogságot szerezni. A bizonyítás során Bibliából vett érveket (ahol a kincsed, ott
616 MARTINKÓ 1978: 377-8. A szöveg hiányossága, hogy a szónok a forrásadatokat nem tüntette föl. Az anyaggyűjtés során a pontos forrásadatok feltüntetésére is hangsúlyt kell fektetnünk, hiszen ez a hitelesség záloga. A szónoki szövegbe bele lehet a forrásadatokat is szerkeszteni, hogy az olvasó számára bármikor egyértelmű legyen a hivatkozás. Természetesen élőszóban nem kell az adatokat megosztani a közönséggel. Az idézetek helyesírása ugyanennyire fontos.
149
a szíved617; mindent szabad, de nem minden használ618) sorakoztat fel – hite mellett
bizonyára iskolázottsága hatására is, hiszen hittudományi egyetemre jár – az idézőjel
ellenére nem pontosan, ami rontja a hitelét. Érvei ismertek, elfogadottak – főleg a
bibliaismerő – emberek körében, nem szorulnak további bizonyításra. Mivel ezekhez
társítja a mondanivalóját, növeli annak valószínűségét.
A meggyőzés hatásos eszköze egy tanulságos ismert történet vagy személyes
történet bemutatása. A Mester és tanítványa közötti beszélgetésből bemutatása után Andrea
azt a következtetést vonja le, hogy A boldogság az, ha tudod, hogy hol a helyed és éppen
mi a dolgod. A szónok ezzel a mondatával adott választ a Vörösmarty-kérdésre. Ennek a
tételnek a kimondása ösztönözhette, kényszerítette őt beszéd írására. Mivel Andrea olyan
történetet oszt meg a hallgatókkal, amely ahogy a befejezésből kiderül személyes
boldogságához is utat mutatott és bevált, a példa még értékesebbé válik (hajlamosak
vagyunk azt hinni, hogy ami másnak használt, az nekünk is fog).
Andrea gondolatvezetése, egyszerű stílusa megfelel a könnyen felfoghatóság
elvének. Egyszerű stílusával, szerénységével és a téma mindenkit (minket < embert) érintő
voltával ragadja meg figyelmünket.
Befejezés
A befejező részben (6. bekezdés) a szerző végighalad beszéde főbb pontjain.
Hangsúlyozza, hogy a boldogság elérésére receptet adni nem lehet. Meg is okolja, hogy
miért (Mindenki számára mást és mást jelent boldognak lenni). Ezzel kifejezi a személyes
szabadság iránti tiszteletét. Személyes példájáért garanciát vállal. A példa egy részét meg
is ismétli, hogy a hallgatók emlékezetébe vésse. Cselekvésre buzdítja a jelenlévőket:
…soha ne mondjanak le az emberi élet céljait kutató gondolatokról… Választékos,
fennkölt, szűkszavú stílusával hat az érzelmekre.
A szöveg jelentéssíkjai
Megkíséreljük nyomon követni, hogy milyen jelentéssíkok bontakoznak ki a
szövegben lineárisan előre haladva. Egy ilyen típusú elemzésnek az lehet a hozadéka, hogy
maga a szerző és az olvasó is nyomon követheti azoknak az elemeknek a meglétét,
amelyek biztosítják a szöveg szemantikai egyneműségét.
617 „Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.” Károlyi 1957. Máté evangyélioma 6, 21 618 „Minden szabad nékem, de nem minden használ;…” (i. m. Pál I. levele a Korinthusbeliekhez 6, 12)
150
A stilisztikában és a szövegtanban „az izotópia a közös tartalmi jegyek alapján
megteremtődő olyan szemantikai viszony, amely a jelentésbeli egységet, egyértelműséget
eredményező nyelvi elemismétlődéssel keletkezik”.619 Andrea szövege szorosan
összefüggő jelentésviszonyok hálózata. Ennek bizonyítására szónoki szövegében a
következő izotópok síkját különíthettük el (zárójelben feltüntetjük, hogy a
szövegszabályok közül melyek kapnak szerepet):
I. a hallgatókra vonatkozó gondolatok, utasítások (a szövegszabályok közül a
grammatikai kategórián belül egyeztetéssel valósul meg: T/3. személyű igei
személyrag, illetve a T/3. személyű személyes névmás önöző formájának
használatával)
II. magára a szónokra vonatkozó gondolatok (E/1. személyű igei személyrag, E/1.
személyű személyes névmások: rólam, nekem)
III. a szónok és a hallgatóság alkotta közösségre vonatkozó gondolatok (T/1. személyű
igei személyraggal történő egyeztetés, T/1. személyű tárgyas ragozású személyes
névmás: minket)
IV. a szöveg témájaként szolgáló kérdés: maga a kérdés szó toldalékos formában
háromszor ismétlődik, Andrea az idézet megnevezést is használja (azonosítás,
rokon értelmű szó). Ez a jelentéssík szoros kapcsolatot tart fenn a XIV. síkkal.
V. a Vörösmarty-kérdésre adandó válasz, recept, megoldás síkja. Két további síkra
bontható az egész-rész viszony alapján:
V.a egy bölcs mondás síkja (deiktikus szerepű mutató névmás és a mondás szó
jelentésmezejébe sorolható szó kapcsolatában valósul meg az azonosság: ez a
gondolat). Érdemes a határozatlan, határozott névelő sorrendjét megfigyelni, mert
ez is segít a szövegben való eligazodásban.
V.b az ősi elv síkja (névmásítás formájában megnyilvánuló utalás: ennek)
VI. a felsorolt boldogságra indító tényezők síkja. Az azonosításban a felsorolt és a
mindhárom (kétszer ismétlődik) szó kap szerepet. A következő három sík egész-
rész viszonyban áll ezzel a síkkal:
VI.a kincs (háromszor ismétlődik toldalékos formában, névmásítás, utalás: őket)
VI.b hír, hírnév vagy hatalom
VI.c gyönyör (névmásítás, utalás: róla)
VII. a probléma
619 LMSz 166.
151
VIII. egy történet
IX. a boldogság elérése (kétszer ismétlődik)
X. a tanítvány (háromszor ismétlődik). Az azonosítás eszközei még: fiam, te.
XI. A mester (hatszor ismétlődik)
XI.a ülök (kétszer), állok (kétszer), megyek (kétszer). A szövegben háromszor
ismétlődik meg. Szorosan kapcsolódik az V. jelentéssíkhoz.
XII. mi az élet értelme, az emberi élet céljai. Ennek részét képezheti a XIII. jelentéssíkot
alkotó boldogság.
XIII. a boldogság
4.5.3. Győrffy Kinga beszédének retorikai elemzése620
„…a szívemhez szól: a Férfi hódolata a Nő előtt…”
Győrffy Kinga
Az elemzett szöveg621 szerzője: Győrffy Kinga, Eötvös Kollégium, ELTE
Bölcsészettudományi Kar, Budapest
Díja: különdíjas (4. verseny)
A beszédtéma: A hölgyek „játszva többet tehetnek, mint küzdve mi; ők egy körtánccal a
magyar táncot, egy dalocskával a magyar népdalt, egy beszélgetéssel a magyar nyelvet
divattá tehetik. Divat hatalmasabb, mint logika.” (Kossuth Lajos: Hivatás. Pesti Hírlap,
1841. február 17.)
A szónok választási lehetőségei:
Szükséglet: „Bezzeg ti lányok semmit sem csináltok, és mégis mindenki titeket szeret…”
Hallgatóság: hölgyek és urak
Kényszer: „…a nők a logikát is divattá teszik…”
Az ügy milyensége: tisztességes
A beszéd fajtája: bemutató
A beszéd részei: bevezetés, átvezetés, elbeszélés, bizonyítás, befejezés
620 R. TOMA, RÚR 2003: 112–4. 621 In: RÚR 2003: 110-1.
152
A bevezetés (1-2. bekezdés)
A szónok beszéde elején egy ironikus, egyúttal a témát felvillantó kérdéssel szólítja
meg hallgatóságát: Tudták Önök, Hölgyeim és Uraim, hogy a történelemnek voltak
pillanatai, amikor a cipődivat miatt csaták vesztek el? Ez pszeudokérdés, a szónok nem vár
rá valódi választ. A tragikomikus esemény bemutatásával Kinga azt bizonyítja, hogy a
logikus gondolkodás nem a férfiak privilégiuma. Ezzel biztosan felkeltette hallgatósága
figyelmét, még akkor is, ha az eseményről pontos információt nem közöl, s bennünket
kétségek közt hagy. (A lovagok a nehéz, merev páncélban valóban nem tudtak egyedül
visszaülni a lovukra, ha arról leestek.)
Nem tudjuk, hogy Kinga milyen összetételű, korú, érdeklődési körű, műveltségű
hallgatóságnak szónokol, és mivel beszéde későbbi részeiben teljesen megfeledkezik a
közönségéről, nem derül ki a beszéd végére sem. Pedig a szónoklás nem öncélú
tevékenység, a szónok a célját a hallgatóság lelki-szellemi együttműködésével éri el.
(Mivel a szónok később Blaise Pascalt idézte, olvashatott volna tőle erre vonatkozó
gondolatokat.) Ha ezt nem tudatosítja magában, nem válik meggyőzővé. A Hölgyeim és
Uraim megszólítás ugyanakkor a beszédtéma szempontjából találó, mert a téma a
hallgatóságot a nemi identitása alapján érinti.
A 4. szónokverseny kiírói a Kossuth-bicentenárium évében (2002) időszerűen egy
Kossuth-idézetet adtak meg a beszéd témájául: A hölgyek „játszva többet tehetnek, mint
küzdve mi; ők egy körtánccal a magyar táncot, egy dalocskával a magyar nyelvet divattá
tehetik. Divat hatalmasabb, mint logika.” Szerzőnket szövegszerűen foglalkoztatja, hogy
mi motiválhatta Kossuthot e kijelentés megfogalmazására. Találgatásaival (a cipődivat
miatt csaták vesztek el, és Pascal szavai: Ha Kleopátrának rövidebb az orra, az egész világ
képe megváltozik.622) Kossuth szövegkörnyezetből kiemelt állítását az ellentétére fordítja
(irónia).
Az elbeszélés (3-4. bekezdés)
A 3. bevezetés funkciója, hogy a bevezetés és az elbeszélés között kapcsolatot
létesítsen, s az elbeszélésnek megfelelő gondolati hátteret biztosítson. A szónok arra tereli
a szót, hogy mi jut eszünkbe a Divat hatalmasabb, mint logika kijelentésről. A
622 Az idézet az idézőjel ellenére nem pontos. Helyesen: „Ha Kleopátra orra rövidebb lett volna, a Föld egész arculata megváltozott volna.” PASCAL 1978. http://www.ppek.hu/konyvek/Blaise_Pascal_Gondolatok_1.pdf (2015. szeptember 6.)
153
kiegészítendő kérdést E/1. személyben válaszolja meg. A mondatok olvasása során érezzük
a sok ellentétet:
• divatos akarnék lenni ↔ mindez ma már kiment a divatból
• legyintenék ↔ én viszont nem legyintek
• a divatnak nincs logikája ↔ ez olyasvalami, amit az évszázadok sem tudtak, tudnak
divatjamúlttá tenni.
Ám az elemzés során kiderül, hogy sajnos az elbeszélés nem felel meg a rá vonatkozó
antik szövegerények közül a világosságnak. Nem tudjuk pontosan, még többszöri olvasás
után sem, (hát még egyszeri hallás után!) mire vonatkozik a mindez szó: mindez ma már
kiment a divatból. Csak feltételezzük, hogy a kossuthi tételre. És az is csak feltételezés,
hogy a ha nagyon divatos akarnék lenni tagmondat igazi jelentése a Férfi hódolata a Nő
előtt szerkezettel áll ellentétben. Vagyis, ami Kossuth mondataiból sugárzik, azaz a Férfi
hódolata a Nő előtt, Kinga korában nem divat, pedig ez a szónok szíve szerint való lenne.
Ezt ókori versek címével is bizonyítja [például homéroszi (helyesen) himnusz
Aphroditéhoz].
Az elbeszélés következő mondatának (A divatnak nincs logikája: változékony,
szeszélyes, kiszámíthatatlan, de ez olyasvalami, amit az évszázadok sem tudtak, tudnak
divatjamúlttá tenni.) értelmezésekor sajnos megint megtorpanunk. Tehát a divatot az
évszázadok (?) nem tudták, tudnák (?) divatjamúlttá tenni? Mert mi Nők és Férfiak sem
megyünk ki a divatból soha - folytatja beszédét Kinga. Ebből arra következtethetünk, hogy
jó az előbbi fejtegetésünk, és hihető is, hogy a divat máig létező jelenség. A két idézett
mondat között létesített ok-okozat viszony azonban tartalmilag nem helytálló.
Az elbeszélés további részében a szónok múltbéli példákat sorakoztat a Férfi
hódolata a Nő előtt alátámasztására: régi gavallérok… borultak a nők elé, Nellie Melba
szopránhangjáért járó édes hódolat: Escoffier főszakács Melba süteménye.
A bizonyítás (5-6. bekezdés)
A szónok az 5. és a 6. bekezdés elején is szó szerint megismétli a Kossuth óta
százhatvanegy év telt el… mondatot. Ezzel jelzi, hogy a két bekezdés egységet alkot. Az
ismétlés állandóságot teremt, nyomatékosít, segíti a tudatba vésődést, ütemessé teszi a
szöveget. A 161 év kijelöli a jelenhez képest a múltat, és lehetőséget ad arra, hogy a
szónok megvizsgálja, mi maradt, mi változott. A kunkorított orrú cipő a középkorban
(lovagok → férfiak) és ma (Lagerfeld(ek?) → férfi divattervező) is divat. Talán arra akar
utalni a szónok, hogy a férfiak még ma is ott tartanak, ahol a középkorban? Ehhez képest,
154
de önmagában is nagy változás, hogy a 20. században lehetővé vált, megerősödött a női
érdekérvényesítés, amelyet maguk a nők vívtak ki. Kinga ezt Ethel Smyth, Telkes Mária,
Dienes Valéria stb. szakmai karrierjével bizonyítja. A személyekből vett érvek elvezetnek
a tétel kimondásához: …a nők a logikát is divattá teszik… Ennek az állításnak a
kimondásáért ragadott tollat Győrffy Kinga. Ennek a kimondására irányuló belső kényszer
vezérelte őt. Tehát a fiatal szónok korában már nem aktuális, ami Kossuth korában még az
lehetett: a divat és a logika nemek szerinti kisajátítása: Az erő, ész, célratörés, felelősség
megkülönböztetett jogait a nők elvitatták a férfiaktól, elárasztották az egyetemeket,
betódultak a legkülönfélébb értelmiségi pályákra / …néha maguk a férfiak csinálják a
divatot.
A 6. bekezdés a 4. bekezdéssel van szoros tartalmi kapcsolatban. A bizonyításban
újra felvetődik a Férfi hódolata a Nő előtt kérdés. A 19. században élő férfi (Kossuth)
szavaiból még kicseng a nők iránti hódolat, de Ma melyik Nőnek szól a Férfi hódolata? �
kérdezi Kinga. Az egymás után sorolt négy kérdéssel „megrajzolja” a 21. századi nőt, aki
erős, sikeres, és aki gyengéd, otthont teremtő is egyben, és aki helyett néha maguk a férfiak
csinálják a divatot… Szinte felsejlenek bennünk Kisfaludy Sándor szavai: „asszonyférfi…,
férfiasszony…/ Kicsaptál lágy nemedből”. A szónok bebizonyította, hogy a logikus
gondolkodás nem a férfiak privilégiuma, a divatteremtés pedig nem kizárólag a nőké.
A befejezés (7-8. bekezdés)
Ha nagyon divatos akarnék lenni… - így kezdi Kinga a 4. és a 7. bekezdést. De
nem akar divatos lenni, inkább megőrzi egyéniségét. Nem idézi napjaink valamelyik
divatos férfiját, aki divatosan fogalmazná meg a nők iránti hódolatát, inkább öccse szavait
emlegeti: Bezzeg ti lányok semmit sem csináltok, és mégis mindenki titeket szeret… Úgy
érezzük, ez a fiú-férfi hozzáállás az, ami Kinga mint nő számára problémát jelent. Ennek
adott hangot. A személyes példával hitelessé, szemléletessé tette szövegét. A legerősebb
érv ez, amely a szövegben előfordul. Felfoghatjuk ezt a vallomást a Kossuth-idézet
modernkori parafrázisaként is.
Összegzés
Mivel a nő és a divat-divatteremtés kapcsolata örök téma, sokszor és sokan
nyilatkoztak róla, Kinga rendhagyó módon dolgozta föl. Nem határozta meg, hogy mi a
divat, talán érezte, tudta, hogy sokféle válasz adható erre a kérdésre. Inkább felsorolta a
divat jellemzőit: változékony, szeszélyes, kiszámíthatatlan, de ez olyasvalami, amit az
155
évszázadok sem tudtak, tudnak divatjamúlttá tenni. Kultúrtörténeti ritkaságok szövegbe
való beemelésével fejlődéstörténeti áttekintést nyújt. Magyar és francia, angol, finn, norvég
stb. példái segítségével, - amelyek tényszerűek, egyben humorosak, meghatóak �
nyomatékosította, hogy van, ami divatos volt régen, s napjainkban újra divatos, és van, ami
soha nem megy ki a divatból. A divatos → divatjamúlt → újra divatos (például a hosszú
szoknya, a magasra kunkorított cipőorr) és az örökké divatos (például a divat, mi Nők és
Férfiak sem megyünk ki a divatból soha… vagy a Férfi hódolata a Nő előtt) ellentéte
paralel húzódik végig a szövegen. Erre aggatja rá a szónok a régmúlt és a modernkor
divatvilágát és az emberek hozzá való attitűdjét.
Bemutató beszédében a szónok a maga gyűjtötte anyagra támaszkodik, így eléggé
meggyőző. Az összegyűjtött érvek tükrözik illetékességét. Megfigyelhető, hogy szónokunk
inkább a mondanivalóra helyezte a hangsúlyt, mivel a retorikai eszközök a bemutató
beszéd jellegéhez képest kevésbé sokszínűek. A szónoknak jól át kell gondolnia, hogy
milyen eszközöket használ föl a tetszetősség, az érthetőség, a hallgatóság hozzáállásának
megváltoztatása stb. érdekében. Kinga szövegében szembetűnő a sok-sok pszeudokérdés, a
sok felsorolás, az ismétlés. A szövegben előrehaladva egyre sokasodnak a feszültségkeltő
eszközök, ez a hatáskeltés szempontjából hasznos is. A szöveg retoricitását azonban még
erőteljesebbé lehetett volna tenni.
4.5.4. Bölkei Zsolt beszédének retorikai elemzése623
„…Már nemcsak az én esküm van veszélyben”
Bölkei Zsolt
Az elemzett szöveg624 szerzője: Bölkei Zsolt, ELTE BTK, Budapest
A beszédtéma: „…Változik a világ: gyengül, ami erős,/ És erős lesz, ami gyenge volt
azelőtt” (Arany János: Toldi estéje) A hagyomány és a megújulás küzdelmei napjainkban.
A szónok választási lehetőségei:
A beszéd címe: „Köszöntöm Önöket!”
A retorikai szituáció: „most itt”, „diákként”
Szükséglet: „…megfogadtam tizenkét kétségbeesett kölyöknek […], hogy felnevelem
majd a gyerekeiket. […] „…napról napra úgy látom, már nemcsak az én esküm van
623 R. TOMA, RÚR 2004: 169–172. 624 In: RÚR 2004: 167-8.
156
veszélyben. Másoké is. …a jövőben még ezreké és ezreké lesz veszélyben.”/ „egy
kiábrándult, kihasznált generáció”
Kényszer: „Harcolni jöttem,…”/ „Fiatal vagyok,…”
Az ügy milyensége: tisztességes
A beszéd fajtája: bemutató és tanácsadó
A beszéd részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés
A beszédtéma és a tétel
„Változik a világ: gyengül, ami erős, / És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt.” –
mondja a Király a haldokló Toldinak a Toldi estéje című Arany-műben.625 Lám a 19.
században megfogalmazódó gondolat időszerű (beszéd)téma a harmadik évezredben is.
Feltételezhető, hogy legtöbben a közeli Unióba való belépésre (jövőre, azaz 2004-ben
várható) és annak várható következményeire asszociálunk e kiazmus hallatán. Az
államszövetséghez való csatlakozás előtti időszak arra késztet bennünket, hogy a magyar
értékeket, a hungarikumokat lajstromozva hagyományaink felé fordítsuk tekintetünket.
Mik azok, amelyek meghatározzák, egyedivé teszik a magyart, mik azok, amiket a belépés
után is meg akarunk őrizni, s az újabb és újabb generációknak át akarunk adni.
Bölkei Zsolt a beszédtémával kapcsolatban nem állít a beszédében semmit, vagyis
nem fogalmazott belőle tételt. Márpedig a tétel fontos része a beszédnek, mert ebben
mondjuk el, milyen témá(k)ról fogunk beszélni. Ugyanakkor a szónok már a bevezetésben
(1. bekezdés) elmondja a célját: komoly céllal jöttem: harcolni és harcba hívni! Hallgatói
figyelmét bizonyára felkelti a feszültségkeltő ellentételezés és a felkiáltó tagmondat: nincs
nálam kard… Pedig… jöttem: harcolni és harcba hívni! A harc szó jelentéskörébe tartozó
kard, amelynek hiányára felhívja a szónok a figyelmünket, figyelemfelkeltő kezdésnek
tartható.
A retorikai szituáció
A szónok a retorikai szituáció elemeit az alábbiak szerint vette figyelembe. Magát
és hallgatóságát meghagyta eredeti szerepében. Most itt szónokol diákként tanárainak,
diáktársainak, mindazoknak, akik az Önök megszólítás alá tartoznak a szituációban. Zsolt
háromszor szólítja meg közvetlenül a közönséget: kétszer a beszéde elején, egyszer pedig a
közepe táján. Közvetetten szólítja meg tanárait és diáktársait az 5. bekezdésben. A
625 Arany 1953: 374.
157
szónokról megtudjuk, hogy fiatal, pár év múlva azonban tanár lesz. Ezt értelmezhetjük
úgy, hogy erős lesz, ami gyenge volt azelőtt. Fiatal kora korlátozhatná is szónokunkat, de
kiderül, hogy nem ezért hivatkozik rá, hanem mert hangsúlyozni szeretné, hogy már ilyen
fiatalon is vannak kötelességei, sőt, fogadalmat, esküt tett a barátainak (tizenkét
kétségbeesett kölyöknek), hogy felneveli majd a gyermekeiket. Barátai küzdelmes életének
megemlítésével (változó rendszerek, átalakuló társadalmak) utalni tud a beszédtémára.
Hány évesek ezek a barátok? Nem mintha ez lényeges lenne, de az egymást követő
mondatok teljesen összezavarnak bennünket. Pedig az időrend betartása különösen fontos
egy olyan beszédtéma kapcsán, amely az idő múlásáról is szól. Tehát maradjunk még egy
pillanatig a barátoknál. A szónok először kölyöknek nevezi őket. Ebből arra
következtetünk, hogy (nagyon) fiatalok. Ezután megtudjuk, hogy Zsolt megígérte nekik,
felneveli majd a gyerekeiket, mert már nincs becsületük ehhez, pedig végigküzdötték az
életüket. Ez utóbbi szerkezetből arra következtetünk, hogy a barátok korosak, sok
mindenen vannak már túl. A gyerekeiket pedig a pár év múlva tanárrá váló Zsolt fogja
majd felnevelni, aki tanárként 12-18 éves diákokat fog tanítani? Sajnos, az első hallásra is
megtorpanásra késztető kijelentések alaposabb átgondolása után is úgy érezzük, valami
hiba van a fogalmazásban.
A tárgyalásban megtudjuk, milyen probléma, veszély, fenyegetettség
megszüntetésére tesz kísérletet szónokunk. Veszélyben van a fogadalma, de a jövőben
nemcsak az övé, hanem ezreké és ezreké lesz veszélyben. Kikből áll e sokaság? Akik hozzá
hasonló fogadalmat tettek, vagyis a leendő pedagógusokról van szó? Vagy általában véve
mindenkiről, aki valamilyen fogadalmat tett például egy rendszernek? Úgy érezzük, jobban
ki kellett volna a szónoknak fejtenie ezt a részt, mert így a hallgatóság csak találgathat,
mire gondolt a beszélő.
A beszédben több generáció problémája körvonalazódik: a szónoké és/ vagy a
barátaié, azok gyermekeié és a legendássá vált, kiábrándult, kihasznált woodstocki
generációé. A szónok a barátai generációja (akik az információs társadalmat felépítették, és
akik esküszegők) és a woodstocki generáció között kapcsolatot teremt. Mindkettő
kiábrándult, kihasznált.
A 4. bekezdésben elhangzó mondat (De tudom, hogy önök, akik itt most
összegyűltek, fontosnak érzik a magyartanítást, és a magyar tanítás ügyét.) nem épül be
szervesen a szövegbe. Erre terjed ki az eskü? Ez van veszélyben? Jó lett volna, ha ezt
jobban kifejti a szónok, mert ennek híján megint csak találgathatunk. Ugyanakkor ez a
mondat rendkívül hangzatos, és alkalmas a hallgatóság jóindulatának újbóli elnyerésére is,
158
hiszen az egybegyűltek nemes tulajdonságát emeli ki. A magyartanítás szó egybe- és
különírásával Zsolt egyszerre két dolgot is hangsúlyoz, azt, hogy egyformán fontos a
magyar nyelv és irodalom és a magyar ember tanítása.
A tetőponton a szónok megoldási mintát merít a történelemből, s legerősebb
érvként a szöveg végén a hallgatók elé tárja azt. A hallgatóság érzelmére ható befejezést
választott, amit magyarázhatunk azzal is, hogy közönségét az ügyben szellemileg
magasabb rangú félnek tekinti (akiknek segítségére számíthatok…, akik vigyáznak rá, hogy
ne szeghessük meg [ti. az eskünket]…), akiket nem kell az ügy fontosságáról értelemre ható
érvekkel meggyőzni. Hallgassák, és kérem, fogadják meg… szólítja föl tisztelettudóan
közönségét a befejező gondolatok befogadására. Ezzel ismét megnyerheti közönsége
jóindulatát. Bennünk viszont felmerül a kérdés, hogy akiknek a segítségére számít a
szónok, nem tartoznak a kiábrándult, kihasznált generációba? Ha igen, azoknak a
segítségére számít, akik maguk is segítségre szorulnak.
A szöveg lezárása tartalmas, reménykeltő. Válasz a bevezetésre (komoly céllal
jöttem… - fogadják meg hát azokat a tanácsokat…). Zsolt értékálló rendet (színvonal
megtartása, testvériség, értékmegőrzés) mutat be, amely ha megvalósul, barátainak
generációja „hazajuthat”, akár a woodstocki generáció. A hazajutásról eszünkbe juthat,
hogy akinek van otthona, hazája, az erősnek érzi magát. Ha Zsolt barátainak generációja
otthonra lel hazájában, erős lesz. A befejező idézet (kár, hogy Zsolt nem tüntette föl a
forrását) többértelmű is lehet: vonatkozhat az oktatásra és az unióra is, bár a szöveg alapján
az oktatás valószínűsíthető.
Hatáskeltő alaki eszközök, struktúrák
Zsolt döntően E/1. személyű beszédében az éthosz és a pathosz jut kitüntetett
szerephez. Szónokunk igazi tanáralkat, fogadalma a következő generáció nevelésére és
tanítására irányul. Ez a hitelesség érzetét kelti a hallgatóban. Mindemellett hatáskeltő
eszközöket is alkalmaz a meggyőzés érdekében. Ezek közül az alábbiak érdemelnek
említést:
• kiazmus: kötelességem kicsit idealistának lenni, újat létrehozni, kicsit megváltani a
világot, küzdeni – olykor tanáraim ellen is / kötelességem lesz majd diákjaimat …
megtanítani kicsit idealistának lenni, újat létrehozni, és küzdve megváltani a világot
– olykor még saját magam ellen is,
159
• metafora: Bajban is lennék, ha nem lett volna már rá példa egyszer a
történelemben, amikor egy kiábrándult, kihasznált generációt kellett épségben és
méltóságban hazajuttatni.
• A jövőkép festése során Zsolt alaki-tartalmi erősítéssel hívja fel a veszélyre a
figyelmet: …napról napra úgy látom, már nem csak az én esküm van veszélyben.
Másoké is. És abban is egészen biztos vagyok, hogy a jövőben még ezreké és ezreké
lesz veszélyben. Az alaki-tartalmi erősítés a befejezésben is megjelenik, és a
fokozás felé lép el: …ezrek és ezrek vannak itt, és még ezrek és ezrek érkeznek.
• Harcolni jöttem / harcba hívni jöttem, e két tagmondat mint egy híd, úgy ível át a
szövegen, paralel összetartva a beszédrészeket (a 2.-tól az 5. bekezdésig). „A
figyelmet a mondatok szerkesztésével is megragadhatjuk úgy, hogy a párhuzamos
mondatszerkezettel anaforikus (azonos szóval vagy szószerkezettel kezdünk
tagmondatokat, mondatokat) ritmikát, a tartalomnak pedig élénkítő ismétlést,
fokozást adunk.”626 Az ismétléssel Zsolt egyrészt az állandóság érzését kelti,
másrészt feszültséget kelt. Továbbá az ismétlés időt hagy a szónoknak további
gondolatai rendszerezésére, a befogadó számára lehetőséget teremt a mondanivaló
felfogására és megértésére. Az ismétlődő elemek a fontos gondolatok
hangsúlyozásának eszközei is. Rendkívül erős kohéziót és prózaritmust teremtenek.
Ugyanahhoz a gondolathoz való visszatérés, a mintegy nyugvópontról való más-
más irányba való kitörés lehetőségét adja. A harcba hívni jöttem tagmondatból
egyszer egy vízió bomlik ki, másszor egy megoldás.
626 L. ACZÉL, Retorika 57.
160
4.5.5. Eke Csilla beszédének elemzése627
„…De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szülőföldemet,…”
Petőfi Sándor
A mai világban hol van ez az összetartozás?
Eke Csilla
Az elemzett szöveg628 szerzője: Eke Csilla, Nyíregyházi Főiskola
A beszédtéma: „Magyar vagyok. Mi mostan a magyar…” - Európában? (Petőfi Sándor:
Magyar vagyok)
A szónok választási lehetőségei:
A beszéd címe: „Mélyen tisztelt Hallgatóság!”
Szükséglet: „Néhány évtizeddel korábban még érezhető volt az összetartozás szelleme, de
most mintha egy hatalmas szakadék tátongana a helyén…”
Kényszer: „Talán mi még sejtjük ezeket a csodákat, de gyermekeink fogják-e tudni? Azt
kell mondanom, hogyha mi nem cselekszünk, akkor nem.”
Az ügy milyensége: bonyolult
A beszéd fajtája: bemutató és tanácsadó
A beszéd részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés
Eke Csilla beszéde visszhangra talált bennem. Visszhangra talált, mert ugyanazokat
az értékeket - igény és akarat - hangsúlyozza, mint jómagam, amikor a tanítványaimat
nevelem. A beszéd nyitányában a valahová tartozás igénye fogalmazódik meg (Tartozni
valahová!). Figyelemfelkeltő a rövid felkiáltó mondat a megszólítás után. És a folytatás
ugyanilyen: Ez a legfontosabb. Összetartozás, igény (bevezetés: 1. bekezdés) és akarat
(befejezés: 4-5. bekezdés) gyakran használatos szavak, de nem vagyok benne biztos, hogy
pontosan tudjuk, mit jelentenek. Szerintem elkelne Csilla szövegében a fogalmak
meghatározása. GRÉTSY LÁSZLÓ különösen szónokjelölteknek megfogalmazott ajánlása
627 R. TOMA, RÚR 2005: 173–6. 628 In: RÚR 2005: 172-3.
161
szerint egy-egy definíció „nemcsak hasznos adalék a befogadó számára, hanem
értékesebbé, hatásosabbá is teszi a beszédet vagy az írásművet”.629
Már a bevezetésben elhangzik a kulcsfogalom (tartozni valahová), s a szöveg
különböző pontjain még ötször fordul elő, akár rokon értelmű megfelelővel (összetartozik,
összetartozás (2×), kötelék, kapocs). A tárgyalás (2-3. bekezdés) legelején elhangzó
mondat tételmondataként gyűjti maga köré a bevezetést és a 2. és 3. bekezdést (A
magyarság minden időben és minden körülmény között azért tudott előrébb jutni, mert hitt
abban, hogy összetartozik, itt a „Zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes” táján.).
Önmagában, a szövegkörnyezet nélkül is megállja a helyét. A tárgyalásban megjelenik
közvetetten a kulcsfogalom ellentéte is. Csilla képletesen fejezi ki, hogy az összetartozás
szelleme helyén hatalmas szakadék tátong: a tartozni valahová érzés sokakból kiveszett!
Csilla a felkiáltással mondanivalójának érzelmileg hangsúlyozott kifejezésére
törekedett.630 A közvetett fogalmi ellentét időbeli síkokhoz kötődik: a múltban még létezett
ez a kapocs, a jelenben már nem. Fájdalmasan kiált fel a szónok és kérdezi is egyszerre: A
mai világban hol van ez az összetartozás?! Ezt a stilisztikai célú kérdést
figyelemfelkeltőnek tartom, mellyel a szónok mintegy működésbe hozza a hallgatók
emlékezetét, érzelmeiket felkorbácsolja.631
Csilla háromszor szólítja meg a közönséget: a beszéde kezdetén (Mélyen tisztelt
Hallgatóság!) és a tárgyalás során kétszer (Kedves Hallgatóság!, Tisztelt Hölgyeim és
Uraim!). Udvariasan köszönti a hallgatóságot, ám érthetetlen, hogy a második
bensőségesebb megszólítás után miért használja a távolságtartó Tisztelt Hölgyeim és
Uraim! formát. Szónokunk olyannyira udvarias, hogy túlzott őszinteségéért a szöveg
befejezése előtt elnézést kér hallgatóságától (Bocsássák meg,…).
A mondatfajták változatossága kibillenti a szónokot az egyhangú tájékoztató, közlő
szerepből. Erős érzelmi kitörései a közönséget gondolkodásra, érzelmi együtthullámzásra
késztetik. A szöveg elején a felkiáltó mondat: Tartozni valahová! – a szónok témával
kapcsolatos intenzív érzelméről tanúskodik. A kérdő mondatok közül három-három
tömbösödik (»Te álmos szegény Magyarország, Vajon vagy-e és mink vagyunk?«, „Mi
most a magyar Európában?”, A mai világban hol van ez az összetartozás?, Hogy miért
történt mindez? Talán a mindennapi élet rohanása, a megélhetésért való küzdelem miatt?
Vagy a családok szétesése miatt?, Talán mi még sejtjük ezeket a csodákat, de gyermekeink
629 RÚR 2000: 95. 630 SL 48. 631 i. m. 98.
162
fogják-e tudni?). Az egymásutániság fokozza a kérdések hatáskeltő erejét. A kérdésekre
valójában nem vár választ a szerző, inkább nyomatékosítja velük az állítást, jóllehet az
egyik kérdéstömb végén megfogalmazza, hogy a kérdésekre nem találtam meg a választ.
A szervezők által megadott beszédtéma a tárgyalásban hangzik el. Csilla ezt tétellé
avatta: Tartozni valahová! […] A mai világban hol van ez az összetartozás? Hogy miben
nyilvánult meg egykoron a magyarság összetartozása, megtudjuk a bevezetést követő
elbeszélésben, amelyben Csilla utal 1848-ra, 1920-ra, a II. világháború idejére, 1956-ra és
1989-re. Az időbeli előrehaladás lehetővé teszi a szónok számára, hogy érzékeltesse az
összetartás erősödését a sok-sok nehézségen való felülemelkedés által. A jelenbe érve
szinte közhelyekkel szemlélteti, mi most a magyar. Érveket sorakoztat: az angol nyelvű
feliratok, szavak elterjedése, az idegen szokások átvétele ragályszerű erkölcsi rosszként
(bemutató beszéd/ példák/ bűn/) betegíti a magyarságtudatot. Őseink vágyai és
hagyományai néhány modernkori igaz magyarban továbbélnek (erény), de sokan nem
viszik tovább a régi magyar értékeket: a magyar népzene dallamát, a magyar táncok
ritmusát, a magyar népviselet szépségét, a magyar nyelv lüktető pergését. A magyar jelző
ismétlésének fokozó, nyomósító ereje van, összességében pedig e frazeológiai elemek
sajátos nemzeti, népi színt kölcsönöznek a beszéd stílusának.632 Mindezt fokozza a szép,
felemelő azonosítás: a felsorolt értékek csodák. Csilla beszéde saját magyarságtudatából
táplálkozik. Szövegében sokszor találkozunk a magyar nemzeti tudatot megtestesítő
szavakkal: nemzet, magyar nép, ország, Magyarország, honfitárs, magyarság.
A beszédet metaforák (történelem vihara, világháború gyötrelmei, összetartozás
szelleme, hortobágyi hangulat, gulyák és ménesek varázsa stb.) és Ady-idézetek („Te
álmos szegény Magyarország, Vajon vagy-e és mink vagyunk?”, „Holnap már minden a
miénk lesz, hogyha akarunk, ha merünk.”) ékítik. Utóbbiak tartalmukkal szolgálnak a
mondanivaló megerősítésére, meggyőzőbbé tételére, és hatásosabbá teszik a beszédet.633
Eke Csilla egyoldalúan, negatívan közelíti meg a témát. Ez a hozzáállás, ez az
álláspont szinte predesztinálja a cselekvésértékű beszédre. Hogyan lehet kibillenteni a
magyarságot mostani állapotából? Tenni kell! Nagyon szimpatikus, hogy a szónok gondol
a jövőre is - sajnos ez most nem „divat” -, és a gyermekekért tettekre ösztönöz. Kollektív
tudata folyamatosan érzékelhető, a T/1. igealakok és birtokos személyjeles főnevek is
bizonyítják ezt (mennünk, házunk, butulhatunk, őseink, vagyunk, odafigyelünk, sejtjük,
cselekszünk, kezünkben stb.). Mindez hitelessé és meggyőzővé teheti a beszédét.
632 i. m. 229. 633 RÚR 2005: 96.
163
4.5.6. Lőte Zsuzsa beszédének elemzése634
„Isten Ádám társának teremtette Évát”
Lőte Zsuzsa
Az elemzett szöveg635 szerzője: Lőte Zsuzsa, Tanítóképző Főiskola, Kézdivásárhely
Díja: a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa (7. verseny)
A beszédtéma: „asszonyférfi…, férfiasszony…/ Kicsaptál lágy nemedből” (Kisfaludy
Sándor: A boldog szerelem) Milyen (legyen) a nő szerepe � ma?
A szónok választási lehetőségei:
A retorikai szituáció: valószínűleg a versenyszituáció
Szükséglet: „…a nő napjainkban gyakran lemond a nemére jellemző tulajdonságokról, és
egyre férfiasabbá válik.” „És milyen kevesen vannak azok, akik vállalják a nagycsaládot, a
több gyermek nevelését. Ez ma már keveseknek jelent önmegvalósítást.”
Kényszer: a legfontosabb és a legszebb az anyaság
Az ügy milyensége: tisztességes
A beszéd fajtája: bemutató
A beszéd részei: bevezetés, tétel, elbeszélés, bizonyítás, befejezés
A szónok közönsége megszólításával indította beszédét. A Tisztelt Hallgatóság!
homogén, hivatalos, tisztelettudó, távolságtartó megszólítás, alkalmas a jóindulat
megnyerésére, ugyanakkor nem jelöli ki pontosan a retorikai szituációt, ezért a hallgatóság
nem tud belőle arra következtetni, milyen szerepet szánt neki a szónok. Ez csak később, a
bizonyítás elején derül ki, ugyanis itt szólítja meg másodszor, és egyben utoljára a
közönséget Lőte Zsuzsa. A tisztelt Egybegyűltek formából arra következtethetünk, hogy a
szónok a versenyszituációban beszél. A rövid bevezetőből még megtudjuk a témát (Azért
vagyunk ma itt, hogy megvitassuk: milyen a nő szerepe a XXI. század elején), amely a
befejeződésben ismétlődik, ezért megállapíthatjuk, hogy a szónok beszéde szerkezetével is
érvel. A bevezetés mindössze két mondat, nem találunk benne retorikai eszközöket
(toposz, változatos modalitású mondatok stb.), amelyek a hallgatóság figyelmét
fölkelthették volna. A bevezetés és az elbeszélés között a tartalmi kapcsolatot két gondolat
teremti meg:
634 REMECZKINÉ TOMA, RÚR 2006: 137–9. 635 In: RÚR 2006: 136-7.
164
• Zsuzsa a beszéd elején elmondta, hogy nemcsak a saját véleményét közli,
hanem a környezetében élőkét is. Az elbeszélésben ennek megfelelően
értesülünk egy baráti beszélgetésről, amely a nőiségről zajlott.
• a nő(i) szerep(e) szószerkezet a bevezetésben és az elbeszélésben is jelen van,
ismétlődik.
Az elbeszélés a 2-3. bekezdésben található. A szónok két irányból (baráti
beszélgetés a nő fogalmáról, a női szerepek változása a történelem folyamán) kiindulva írja
körül, mi a nőiség lényege. Az elbeszélés tipikus tartalmai: mi az, ami megtörtént (baráti
beszélgetés, a női szerepek változása), ki/ mi a fogalom (a nő). Az elbeszélésben jelenik
meg először, majd a befejezésben megismétlődik Lőte Zsuzsa beszédének üzenete: az
anyaság vállalása a hagyományos női szerepek közül a legfontosabb (kétszer ismétli) és a
legszebb. A befejezésben rámutat a veszélyre: a gyermek(ek) nevelése ma már keveseknek
jelent önmegvalósítást. Csak sejthetjük, hogy ez az egyik belső kényszer, ami szónoklásra
késztette Zsuzsát. A család, a gyermek téma minden felnőtt nőt és férfit érzékenyen érint,
alkalmas az érzelmi befolyásolásra.
A bizonyítás elején (4. bekezdés) találkozunk először a beszédtémával
idézetszerűen (asszonyférfi… férfiasszony/ Kicsaptál lágy nemedből636). A szónok először
a kiazmussal kapcsolatban fejezi ki álláspontját. Egyetért Kisfaludyval: Van ilyen?…
Igen,… van! Álláspontjával határozottságot sugall. A bizonyítás végéhez közeledve (a 8.
bekezdésben) a Kisfaludy-idézet második felére ad igenlő választ: Kicsaptál lágy
nemedből”? Igen,…. Közben öt bekezdésen keresztül folytatja, amit elkezdett az
elbeszélésben, csak most a jelenre (napjainkban) fókuszál. Ennek az áttekintését segíti a
13. táblázat.
636 „Gyűlöllek én, asszony-férfi, / Ki kiléptél rendedből;/ S téged, férfi-asszony, a ki/ Kicsaptál lágy nemedből…” Kisfaludy http://mek.oszk.hu/00700/00734/00734.htm#2 (2015. április 21.)
165
13. táblázat
A női szerepek a matriarchátus korszakától az emancipációig a nő idő férfiasszony
gyöngédség, hűség, alázat, egyszerűség, engedelmesség, anyaság (elbeszélés: 2. bekezdés)
múlt
a család feje, majd szolgálója, háziasszony, báltermek ékessége, művészek múzsája (elbeszélés: 3. bekezdés)
múlt munkás
napjainkban egyre férfiasabbá válnak a nők (bizonyítás: 4. bekezdés)
ellenállnak a férfinak (nem tűrik az alárendeltséget, engedetlenség) (bizonyítás: 5. bekezdés)
Barbie baba alakú hölgyek: szépek, sikeresek, magasak, karcsúak, kellemes megjelenésűek, előkelőek, ápoltak, méretük ideális („értékek”), elismerést vívnak ki (bizonyítás: 6. bekezdés) ↔ akik nem ilyenek, küszködnek, hogy bizonyítsanak (bizonyítás: 7. bekezdés)
napjainkban
férfias női sportok gyakorlása: futball, ökölvívás férfias hivatások választása: éjjeliőr, üzletasszony, rendőr, politikus (bizonyítás: 8. bekezdés)
keveseknek jelent önmegvalósítást a gyermeknevelés (bizonyítás: 9. bekezdés)
kedvesség, engedelmesség, segítségnyújtás, gyöngédség, munka, önmagam vállalása, család, anyaság (befejezés: 10. bekezdés)
ma
Zsuzsa érvelésének jellemzője, hogy kérdést tesz föl, állítást fogalmaz meg, majd érve(ke)t
sorakoztat. Ezt illusztrálják a 14. táblázatban föltüntetett adatok.
166
14. táblázat
Lőte Zsuzsa érvelése Kérdés Premissza Enthüméma
Asszonyférfi? Férfiasszony? Van ilyen?...
Igen, tisztelt Egybegyűltek, van! a nő napjainkban lemond a nemére jellemző tulajdonságokról
Miért van ez így? azt hisszük, a férfiaknak sok minden könnyebb
Ez lenne a nők feladata: a férfiakhoz hasonlítani?
Isten Ádám társának teremtette Évát.
Mi volt a nők válasza arra, hogy a férfiak megpróbáltak uralkodni rajtuk?
ellenálljanak az uralkodónak
Ki az igazi nő ma? Barbie baba alakú hölgyek (tévécsatornák, folyóiratok)
Milyen azoknak a nőknek a helyzete, akiket a teremtés nem áldott meg ilyen tulajdonságokkal?
küszködnek mindennap, hogy bizonyítsanak
„Kicsaptál lágy nemedből”? Igen, férfias női sportok gyakorlása nők, akik éjjeliőrként, üzletasszonyként, rendőrként, politikusként próbálnak érvényesülni kevesen vállalják a nagycsaládot, a több gyermek nevelését
Az idézetek - az Énekek énekéből, a Bibliából és Charlotte Brontëtól - egy-egy
gondolat felvezetésére vagy lezárására szolgálnak a beszédben. Stílusossá, szemléletessé,
érzelemgazdaggá teszik a szöveget. Ezekből kiindulva olykor ellentételezéssel mutat rá a
szónok, hogy milyenek ma a hölgyek elődeikhez képest. Dicséretes, hogy a szónok közölte
az idézetek forrását.
Zsuzsa szövegében a felsorolásnak meghatározó szerepe van. Például női
tulajdonságokat sorol fel, amelyek közül három az elbeszélésben és a befejezésben is
megjelenik: gyöngédség, engedelmesség. Ebben a sorban kap helyet az anyaság is, pedig
ez nem tulajdonság! A Ki volt a nő a hosszú századok során? kérdésre is felsorolással
válaszol a szónok: Volt háziasszony, volt munkás, de volt fényes báltermek ékessége,
művészek múzsája is… Ebben a mondatban van szókép; és a mondat felépítése is
figyelemfelkeltő a tagmondatok ismétlődően azonos felépítése miatt. Javasoljuk, hogy a
szónok használja merészebben és többször az alakzatokat.
A szónoklatot Zsuzsa szubjektív gondolkodásmódja hatja át (például Meglepett,
hogy nem volt könnyű szavakba foglalni gondolataimat./ Mit jelent nőnek lenni ma? Az én
elképzelésem szerint: kedvességet, engedelmességet, segítségnyújtást, gyöngédséget.). Ha
ez szerénységgel (Meglepett, hogy nem volt könnyű szavakba foglalni gondolataimat.),
167
ugyanakkor határozottsággal (Azért vagyunk ma itt, hogy megvitassuk: milyen a nő szerepe
a XXI. század elején.) párosul, a közönség jóindulatát elnyerheti a szónok. Szimpatikus,
hogy más véleményének is helyt ad látszólag (Igyekezni fogok nem csupán személyes
véleményemre támaszkodni, szeretném környezetem meglátását is megosztani Önökkel./ A
szónoklat végén: Önnek mi a véleménye?). A sok kérdés jelzi, hogy Zsuzsának igénye van
mások véleményalkotására is, továbbá a figyelem fenntartására és a hallgatóság
gondolkodtatására is alkalmas. A Kisfaludy-idézet kérdés formájában való megismétlése
(„… asszonyférfi… férfiasszony/ Kicsaptál lágy nemedből.” Asszonyférfi? Férfiasszony;
másutt: „Kicsaptál lágy nemedből”?) fenntartja a figyelmet, valamint nyomatékosítja a
választ.
A szöveg befejező része a bevezetés tükörképe, annak emelt szintű megismétlése.
Tehát a szónok ezzel is érvel. Zsuzsa felfrissíti a közönség emlékezetét a nőiség
lényegéről, a legfontosabbakat megismételve, egyúttal összefoglalva. Az ismétléssel
hangsúlyozza meggyőződését, amelyet üzenetértékűnek tart: a nő legfontosabb, legszebb
feladata az anyaság. Ez beszéde elején és a végén is megfogalmazódik (keret). Emellett
négyszer ismétlődik az engedelmesség (elbeszélés, bizonyítás, befejezés), amelyet
fontosnak tart a szónok, de a mai nőkre nem találja jellemzőnek. Alkalmas az érzelmek
befolyásolására. A gondolat ismétlésével a szónok tudja irányítani a közönség figyelmét,
hangsúlyoz és ritmust ad a szövegének.
4.5.7. Tóth Enikő tévéfüggőségről szóló szónoki beszédének elemzése637
„…alakítsuk ki az igazi tudás, a valódi értékek iránti vágyat”
Tóth Enikő
Az elemzett szöveg638 szerzője: Tóth Enikő, Radnóti Miklós Gimnázium, Dunakeszi
Díja: a Magyar Asszonyok Szövetségének különdíja (8. verseny)
A beszédtéma: „Minden órádnak leszakaszd virágát; S élj az idővel!” (Berzsenyi D.:
Barátomhoz) → a szónok beszédében a 13�14. bekezdésben idézetszerűen jelen van, a
befejezésben pedig utal rá
A szónok választási lehetőségei: 637 R. TOMA, RÚR 2007.b 131–3. 638 In: RÚR 2007: 128-130.
168
A beszéd címe: „Függésben”
A retorikai szituáció: „Indítóbeszéd a diákújságírók televíziófüggőségről szóló
konferenciáján”
A szónok szerepe: a konferencia szervezőinek nevében beszél diákújságíróként
Szükséglet: „Tévéfüggőség.”/ „…egyre több és egyre fiatalabb gyerek ragad értékes
órákra a képernyő előtt”
Hallgatóság: „újságírás iránt érdeklődő diákok”
Kényszer: „Diákújságíróként, majdani sajtómunkásként egyik legfontosabb feladatunk,
hogy minél több emberben alakítsuk ki az igazi tudás, a valódi értékek iránti vágyat.”
Az ügy milyensége: tisztességes
A beszéd fajtája: bemutató
A beszéd részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés
Enikő laikusokat és szakembereket napjainkban egyaránt foglalkoztató témát (a
tévéfüggőség) tár a hallgatósága elé. Beszédét indítóbeszédnek szánja,
együttgondolkodásra ösztönöz.
Szónokunk már a köszöntéssel (Kedves újságírás iránt érdeklődő Diákok!) kijelöli
a közönségét, amely kortársaiból áll, akikhez testileg, lelkileg, szellemileg közel áll, s ez
megkönnyíti a dolgát. Beszédével diákújságíró társai értelmére akar hatni. Arról ugyanis
nem kell meggyőzni őket, hogy belássák, napjainkban milyen sok időt töltenek a fiatalok
tv-nézéssel. Erre Enikő új szakszót is használ: tévéfüggőség vagy televíziófüggőség. Arról
viszont igen, hogy tegyenek ellene valamit.
A rétornő törekszik hallgatósága jóindulatának megnyerésére. A megszólítás után
köszönti a konferencia résztvevőit (mindenkit szeretettel köszöntök… konferenciánkon).
Ezután közli a tételt, amely a következő állítás: egyre több és egyre fiatalabb gyerek ragad
értékes órákra a képernyő előtt. Figyelemfelkeltő az ezt követő három kérdés, amely
témafelosztás is egyben: Mi ennek az oka? Mi a hatása? Hogyan lehet tenni ellene? Erre
keressük ma a választ.
A bizonyítás rendkívül tárgyilagos. A hír és a reklám műfajt mutatja be, majd azt,
hogy milyen a legszélesebb nézőközönség és a nekik szánt tv-műsor. A szónok példával
színesíti és szemlélteti mondanivalóját (Amerikában például a nézőt egyszerűen „six pack-
Joe”-nak, hat dobozos Joe-nak nevezik,…). A példa mindig nagyon hatásos, minden
szónoknak ajánlott retorikai eszköz. A fejtegetés során Enikő kérdéseket tesz föl, s válaszol
is rá (Mit tesz erre a leleményes televíziótársaság?... Hiszen mi a reklámok üzenete?…)
169
Ezzel fenntartja a figyelmet, s irányítja is azt. A kérdésnek a meggyőzés folyamatában
fontos szerepe van.
Az értékteremtő televízió, kulturált médiafogyasztás… szókapcsolatok új
gondolatsort vezetnek be. Ezúttal kísérel meg a szónok válaszolni arra, amire beszéde
elején rákérdez, azaz, mit lehet tenni az ellen, hogy a gyerekek minden szabadidejüket a tv
előtt töltik. Újabb kérdéseket halmoz: De mit kellene tenni, hogy ne így legyen?
Megszüntetni a kereskedelmi televíziókat? Tiltani, szabályozni, minősíteni? A kérdések
feszültséget keltenek, hiszen rávillantanak az eddigiekben bemutatott helyzetre, amelyben
az értékteremtés nem központi téma. A kérdésekre ezúttal is érkezik válasz a szónoktól:
Felesleges, hiszen viselkedésünkért alapvetően nem a televízió a felelős. Ezzel burkoltan
kifejezi, hogy minden egyes ember maga felelős a viselkedéséért. Az ezt követő bekezdés
tartalmilag a legfontosabb, tételbekezdés, melyben a szónok kijelöli a maga és közönsége
feladatát. Nagyon jó a helyzetértékelése, hangsúlyozza, hogy változás csak az igények
megváltozása, és a valódi értékek iránti vágy kialakítása révén érhető el. Ezért a
gondolatért szólalt meg Enikő. Mindez hihető a racionálisan gondolkodó, kulturált
közönség számára is.
A beszédet a beszédtémát adó irodalmi idézet üdíti fel a befejezéshez közeledve.
Berzsenyi Dániel római mondáson alapuló szavainak (Minden órádnak leszakaszd virágát,
s élj az idővel) mélyebb értelmét keresve bizonyítja Enikő, hogy szórakozni hasznosan is
lehet. Jól teszi, hogy röviden értelmezi Berzsenyi mondanivalóját, mert így kifejezésre
juttatja saját álláspontját. Ezáltal az érvelés eléri csúcspontját. Felszólító mondatok
özönével gerjeszti a hallgatóság érzelmeit: előbb a média mai üzenetével (Szórakozz! Élj az
ösztöneidnek, használd ki minden pillanatod a pihenésre, legyen a célod a jólét
feltételeinek megteremtése, és élvezd annak minden percét korlátlanul! Carpe diem!
Szakítsd le a napot!), majd az ehhez társított Berzsenyi-citátum továbbgondolásával (ne
csak eltöltsd az időt, de töltsd hasznosan is! Törekedj tudatosan a teljes életre! Élj az
idővel! Használj ki minden percet! A pillanatban élj, de ne a pillanatnak, keresd a hosszú
távú boldogságot, épülj, légy kiegyensúlyozott!). A szöveg dinamikáját a felszólító
mondatokat követő – konklúziót megfogalmazó – kérdések erősítik: Miért ne lehetne olyan
programokat is létrehozni, amelyek nem feltétlenül tévé elé ültetik, hanem éppen fölállítják
a fotelből a fiatalokat? Miért ne lehetne a célunk élménypótló televíziózás helyett az
élményközvetítő televíziózás létrehozása? Hogy ez éppen a televíziózás halála kenne?
Enikő ezúttal is válaszol a kérdésre, s elhangzik egy újabb tételmondat: Talán mégsem:
170
nem a tévé szerepének csökkentésére, csak annak megváltoztatására, átértékelésére kell
törekednünk.
A befejezésben a szónok szabadon megismétli a Berzsenyi-gondolatot. Az
ismétléssel fenntartja a figyelmet, s hangsúlyozza az általa fontosnak tartott mondanivalót.
Közönsége jóindulatának megtartásáról most is gondoskodik, kifejezi irántuk való
tiszteletét: Köszönöm a figyelmet!
Szívesen ajánljuk figyelmébe a szónoknak, hogy alakzatokkal, képekkel gazdagítsa
későbbi beszédeit, mert azok még élvezetesebbé teszik a szöveget, s általuk még
hatékonyabb lehet a meggyőzés is, ugyanis a stílus is érvel.
4.5.8. Miklós András szónoki beszédének elemzése639
„…egy kis időt szenteljünk a bensőnknek…”
Miklós András
Az elemzett szöveg640 szerzője: Miklós András, Sárospataki Református Kollégium
Gimnáziuma
Díja: a Magyar Média Iskola különdíja (9. verseny)
A beszédtéma: „Csendesen, feltűnés nélkül halt meg a magánügy, a világ egyre növekvő
robaja közben” (Bálint György: A magánügy halála) - Közügyünk a magánügy?
A szónok választási lehetőségei:
A beszéd címe: „Közügyünk a magánügy?”
A retorikai szituáció: valóságos szituáció („itt és most”): „Tisztelt Zsűritagok, tisztelt
Hallgatóság! Kedves versenyző Társaim!”
Szükséglet: „…mindenki magánügye veszélyben van.”/ „…gondolkozzunk erről az igenis
komoly problémáról!”
Kényszer: „Azért vagyunk itt, hogy az állandó rohanásban, „a világ egyre növekvő robaja
közben” egy kis időt szenteljünk a bensőnknek, mert a bensőnk, a lelkünk a legnagyobb
magánügyünk.”/ „Segít-e egyáltalán az, hogy beszélünk róla? Igen, segít.”
Az ügy milyensége: tisztességes
A beszéd fajtája: bemutató
A beszéd részei: bevezetés, tétel, elbeszélés, bizonyítás, befejezés
639 R. TOMA, RÚR 2008: 185–7. 640 In: RÚR 2008: 183-4.
171
Miklós András beszédének legfőbb értékei a bizonyítás során megemlített példák, a
beszédrészek közötti kapcsolat megteremtésére, fenntartására és a közönség jóindulatának
megszerzésére való folytonos törekvés. Ezek részletezésére az érintett beszédrészek
elemzésekor térünk ki.
Rétorunk a klasszikusok által ajánlott, maximum hármasosztású megszólítást
használ, felépítésének koncepciója: a szűkebb körtől (Tisztelt Zsűritagok) a tágabb felé
halad (tisztelt Hallgatóság!), végül megint egy szűkebb csoportra fókuszál (Kedves
versenyző Társaim!). A számára ismeretleneket a nekik kijáró tisztelettel, a korban hozzá
közelebbi versenyzőtársakat a barátságos kedves szóval szólítja meg. A megszólításból
kiderül, hogy a szónok a valóságnak megfelelő - „itt és most” - szerepben hagyja magát és
a közönségét. A retorikai szituációra való utalás nemcsak a beszéd elején, hanem a
befejezésben is megjelenik: A jelenlévők a legjobb példa! Mennyien vagyunk most itt!
Azért, hogy a magánüggyel kapcsolatos fontos kérdéseinkre választ kapjunk. Az énszerep
kifejezése a megszólítás után folytatódik a beszéd elején: András megmondja az életkorát
és a foglalkozását, ezzel jelzi a hallgatóságának, hogy mik határozzák meg alapvetően a
szemléletmódját.
A beszéd elején kérdés is elhangzik. Ez azért jó, mert egyrészt felkelti a közönség
figyelmét, másrészt felvillantja a témát. András utal arra, hogy a közönséget már más
szónokok (jogászok, bölcsészek, teológusok) befolyásol(hat)ták. Ennek ellenére szerényen,
nyugodtan kezdi a mondanivalóját. A principium toposzai közül a felkészületlenség
toposzával (… biztos vagyok benne, hogy mindenki jobban tudja, mint én…), valamint a
ráígérés toposzával (más oldalról közelítek) él. Mindkettő jó helyzetfelismerő képességéről
tanúskodik. Mindvégig rendezetten és világosan fogalmaz, betartva a könnyen
felfoghatóság elvét, amely már az 1585-ös Matthaeus Dresserus-féle Retorikában is
megjelenik jó tanácsként kifejezetten a bevezetést illetően.
A 2. bekezdésben található a tétel: Úgy gondolom, hogy a magánügy nem halt meg.
Nem halt meg, de haldoklik, mert nem kapta meg a megfelelő tiszteletet. A kifejező
ellentételezés (nem halt meg, de haldoklik…) és a szillogizmus (… mivel haldoklik,
közügyünk. Közügyünk, mivel nemcsak az én magánügyem haldoklik, hanem mindenki
magánügye veszélyben van.) megindítja a logikus gondolkodást. A megszorító ismétlő
forma figyelemfelkeltő, a hangsúlyozni kívánt gondolatra irányítja a figyelmet (… a
magánügy nem halt meg. Nem halt meg, de haldoklik…). Ez a gondolat a befejezésben
ismét felbukkan metaforikus köntösben: Mindnyájunk bensője, magánügye a földön
fekszik! A 2. bekezdés végén szereplő veszélyben van és a 3. bekezdés elején szereplő
172
komoly problémáról szerkezetekkel a szónok egyrészt kapcsolatot teremt a gondolatai
között, másrészt utal a szükségletre, amelyet meg kell oldani.
A 3. bekezdéstől elkezdődik annak a bizonyítása, hogy közügyünk a magánügy,
azaz a másra nem tartozó személyes ügy a közösségre kiható általános érdekű ügy.641
András tézisei:
• A szerelem legbensőségesebb érzéseink egyike, igazán magánügy, tisztelendő,
mégis sokan nap mint nap az utcára viszik.
• Már én is tapasztalom a környezetemben, hogy a média diktálja az értékrendet,
formálja a viselkedést, sokak magánéletét.
A bizonyítás erejét e beszédben a közéleti és tapasztalati példák adják. András a média
hatását, a nyilvános magán-telefonbeszélgetésekkel kapcsolatos (Hallom a minap a
vonaton:…) és az internetes tapasztalatait taglalva (…nekem először mindig a társkereső
oldal nyílik ki) bemutatja, mikor hogyan avatkoznak vagy avatódnak be önkéntelenül az
emberek egymás személyes ügyeibe. Kérdéseket halmoz: Ki kíváncsi erre?/ Nem vicces
egy kicsit?/ Kinek mi köze hozzá?/ Önök megszokták már? Vagy magánügyet tisztelő
közemberek s a közért felelős magánemberek? Stílusából nem tudjuk nem észrevenni
felháborodottságát. Közönségét érzelmi síkon is igyekszik befolyásolni. A
médiafogyasztók és a saját véleményét szembeállítja: Mindennek az oka az idő hiánya �
szokták mondani. ↔ Én azt is hallottam valahol, hogy az embernek arra van ideje, amire
szeretne időt szakítani. Ebből megtudjuk, hogy ő nem hódol be a médiának. Az ellentét a
közönségben feszültséget kelt. Ebben a felfokozott lelkiállapotban pedig az ember
meggyőzhetőbbé válik. Főként úgy, hogy az utolsó beszédrészben sem feledkezik meg a
szónok a hallgatóság jóindulatának megnyeréséről (Én azt is hallottam valahol, hogy az
embernek arra van ideje, amire szeretne időt szakítani. A jelenlévők a legjobb példa!
Mennyien vagyunk most itt!).
A befejezésben András gondolatritmus formájában hangsúlyozza az
együttgondolkodás célját: Azért, hogy… választ kapjunk; Azért vagyunk itt, hogy… egy kis
időt szenteljünk a bensőnknek…. Határozott felelősségérzetet sugall a beszédével (mi
küldtük padlóra, nem mehetünk csak úgy el mellette, mindannyiunk kötelessége), maga is
tenni akar, közönségét is erre serkenti kérdéseivel: Mit tehetünk hát érte? Segít-e
egyáltalán az, hogy beszélünk róla? Határozott választ is ad a kérdésére: Igen, segít. A
közönségével folyamatosan tartja a kapcsolatot (…nem tudom, önök hogy vannak
641 ÉKsz. 767, 853.
173
vele…Önök megszokták már? Köszönöm a magánügyet megtisztelő figyelmet!). Ezáltal
sem engedi lankadni a figyelmet.
Az elemzés befejezéséül a beszédrészek közötti gondolati kapcsolatra szeretnénk az
olvasók figyelmét irányítani. A tételben olvashatjuk: A magánügy tisztelendő!, ehhez
kapcsolódik a bizonyításban a következő gondolat: A szerelem legbensőségesebb
érzéseink egyike, igazán magánügy, tisztelendő… A befejezésben ismét megjelenik: …nem
feledkezünk meg a magánügyről, arról, hogy közügyünk. Gondolunk rá, tiszteletben, azaz
életben tartjuk. Örvendetes, hogy András kifejti, hogyan kell szerinte a másra nem tartozó
személyes ügyet kezelni. Tiszta, világos gondolata a közönség számára is szimpatikus,
elfogadható lehet.
4.5.9. Kantár Balázs szónoki beszédének elemzése642
„Jövő nélkül a Család tönkremegy,
fölöslegessé válik, és értelmét veszti”
Kantár Balázs
Az elemzett szöveg643 szerzője: Kantár Balázs, Konstantin Egyetem Közép-Európai
Tanulmányok Kara, Nyitra
Díja: közönségdíjas, a zsűri különdíjasa (10. verseny)
A beszédtéma: A családban marad - a jövőnk?
A szónok választási lehetőségei:
A retorikai szituáció: családi összejövetel
A szónok szerepe: a szüleihez, testvéreihez, rokonokhoz beszél
Szükséglet: „mai ultramodern világunkban már egy mozdulattal elébem varázsolhatom az
egész világot”
Hallgatóság: anya, apa, testvérek, rokonok
Kényszer: „Hiszem, hogy a könyveknek még sokáig örvendezhet a világ.”
↔ „Önökre bízom a döntést.”/„Én semmiről sem kívánom meggyőzni Önöket…”
Az ügy milyensége: tisztességes
A beszéd fajtája: bemutató
A beszéd részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés
642 R. TOMA, RÚR 2009: 124–6. 643 In: RÚR 2009: 122-3.
174
A szónok a beszédtémát adta szövege címének. Ez inkább az olvasóknak szól. A
cím után következő megszólítás viszont a hallgatóságnak, akik egy szerepszituáció
részeseivé válnak: családtagok lesznek a beszéd elhangzásának idején. A drága, szeretett,
kedves jelzők alkalmasak a családtagok megszólítására, ám a tisztelt jelző távolságtartó,
családi körben nemigen használatos. Továbbá a szónoknak ügyelnie kellett volna a
maximum hármasosztású megszólítás betartására, mert ezt túllépve zsúfolttá vált a
megszólítás.
A szónok beszéde elején határozottan, nyíltan megfogalmazta célját, megígérte -
helyesen - a témát: Azért gyűltünk itt ma össze, hogy megvitassuk Családtagunk, a Jövő
helyzetét. Világos, rövid mondataival megkönnyítette mondanivalója felfogását,
megértését. A bevezetésnek és a T/1. személyű toldalékoknak köszönhetően a hallgató egy
családi kupaktanácsba képzelhette magát. A T/1. személyű toldalékhasználat
szolidaritásorientáltságot fejez ki, s ez szimpatikus szónoki vonás.
Sajnos, hiányzanak a bevezetésből a toposzok, amelyek a jóindulat megnyerésére
irányulnak. Ezek hiánya viszont alapvetően megváltoztatja a beszéd fogadtatását. A
szónoknak tudnia kell, hogy „a jóindulat megnyerése része annak a kommunikációs
szereposztásnak és szerepvállalásnak, amelyekben azután a szöveg egésze sikeresen vagy
sikertelenül elhangozhat.”644 Pozitívum, hogy Balázs nem feledkezett meg a témában
előtte fölszólalókról, utalt rájuk (Többen feltették a kérdést.), s ezáltal mondanivalóját egy
tágabb közegbe is belehelyezte. A bevezetés utolsó mondata, amely egy tisztelettudó kérés
(Kérem, hallgassanak végig, a válasszal még ráérünk.) alkalmas lehetett a figyelem
felkeltésére.
A szónok egy metaforára építette beszédét: megszemélyesítette a Jövőt, családtaggá
nevezve ki (Családtagunk, a Jövő; a Jövő mindannyiunk […] rokona stb.). „A
megszemélyesítés stílushatása abban rejlik, hogy a megelevenítés, a megérzékítés, az
átlelkesítés eszközével képszerűvé teszi a stílust és hatásossá a mondanivalót.”645 A jövő
szó főjelentése (főnév ’az ezutáni idő, a jövendő’646) mellett Balázs egy alkalmi jelentést is
kialakított: ’személy, családtag’. Az elbeszélésben bemutatta Jövőt mint személyt. Roppant
találóak voltak a jellemzéshez használt jelzők (nem túl közeli, nem túl távoli/ nem túl sötét,
nem is igazán világos/ ritkán látni tisztán, nagyon befolyásos), mert egyformán illőek
voltak egy személyre, s a jövendő időre.
644 L. ACZÉL, Retorika 57. 645 SL 142. 646 ÉKsz. 606.
175
A jellemzés után a bizonyítás következett. A bizonyítás elején a szónok
megfogalmazta a tételt: Jövő nélkül a Család tönkremegy, fölöslegessé válik, és értelmét
veszti. Három bekezdésen keresztül azzal foglalkozott Balázs, hogy mi lesz, ha a Jövő mint
családtag viszonya megromlik a családdal. Aggódó hangvételű szónoki kérdéseket
fogalmazott meg egymás után: mihez kezd majd akkor az Apa? […] Vagy mi lesz az
Anyával? Ötletes, hogy a családdal kapcsolatos érzéseket szintén megszemélyesítette:
Odafigyelés unokaöcsénk, Meghittség unokahúgunk, Gondoskodás nagynénink, Bizalom
nagybácsink, gróf Biztonság dédapánk, Tisztelet bátyánk, Szeretet nővérünk. (Bizonyára ez
is hozzájárult, hogy közönségdíjat nyert a szónok.) Ők együttesen testesítik meg a család
jövőjét. Balázs rámutatott, hogy hiányuk szétzilálja a családot. Ha a család szétzilálódik,
beköszönt a Mélabú, a Bizalmatlanság, a Magány, a Szeretetéhség, a Félelem. Két
bekezdésen keresztül a felsorolással nyomatékosította, egyúttal bizonyította, hogy jövő
nélkül mi vár a családra.
A befejezéshez közelítve szónokunk újra megszólította hallgatóságát (Kedves
egybegyűltek), majd visszautalt az előző bekezdésre: nem feltétlenül válik valóra ez a
rémálom. Ezzel erősítette a bekezdések közötti kapcsolatot. Akit eddig még nem győzött
meg a család fontossága mellett voksoló érveivel, e ponton még van rá esélye, mert erősít:
Jogos a kérdés, hogy mit tegyünk, de ha egy pillanatra megállunk és a Családunkra
gondolunk, tudni fogjuk a választ. Mindig hatásos, ha a szónok személyes példát mutat be
gondolatai, érzelmei alátámasztására. E mondata alapján arra következtethetünk, hogy
számára rendkívül fontos a család, és az érzelmekre ható érveivel másokban is ezt az
érzetet kívánja előidézni. Jól döntött, e téma inkább az érzelmekre ható érvekkel
közelíthető meg hatásosabban. Szimpatikus, hogy emlegeti az igényt (a harmónia velünk
született igénye), mert igény és akarat minden cselekvés mozgatórugója.
A befejezésben Balázs alaki erősítést alkalmazott: ismételte egy-egy tagmondat
élén a látom szót. Indítéka az lehetett, hogy tovább akart időzni ennél a fogalomnál, ezért a
kiemeléssel felhívta rá a figyelmet.647 Biztató, hogy a szónoknak van jövőképe, s ezt a
Kedves Egybegyűlteknek, Kedves Rokonoknak átadja. Szemléletes a metaforája: a Család a
társadalom alapköve, az értékek egyike lesz. A befejezés rendkívül hatásos eleme a
tükörszerűen szimmetrikus szerkezeti ismétlés: családban marad a jövő? […] A jövőben
marad a család!
647 SL 39.
176
4.5.10. Pölcz Ádám szónoki beszédének elemzése648
„A remény[t] sosem lehet elvenni az emberektől”
Pölcz Ádám
Az elemzett szöveg649 szerzője: Pölcz Ádám, egyéni versenyző
Díja: a Magyar Rádió különdíjasa (11. verseny)
A beszédtéma: „Miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?” -
S így van értelme?
A szónok választási lehetőségei:
A retorikai szituáció: a versenyszituáció
Szükséglet: „még egyiküknek sem sikerült megfejtenie az élet értelmét.”
Kényszer: „én sem tudom a választ”; „Ne veszítsük hát el a reményt!”
Az ügy milyensége: bonyolult
A beszéd fajtája: bemutató és tanácsadó (kevert)
A beszéd részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés
A bevezetés
A szónok megszólította valódi közönségét, majd elbeszélő bevezetéssel folytatta
beszédét. Gyermekkori emlékeit idézte föl, egy nagyszerű színházi előadás emlékképeit.
Az emberek általában szívesen hallgatják egy másik ember élettörténetét, ezért Pölcz
Ádám beszédének indítását hatásosnak, sikeresnek tekinthetjük. Sőt, az lehetett a közönség
érzése, hogy a szónok bizalmasává fogadta őket. A hallgatóság beavatásának gesztusa
növelhette a szónok beszédbátorságát, hiszen az ember a saját élményeit tudja a
legnagyobb átéléssel, a legfelszabadultabban megfogalmazni, egyúttal a közönség
jóindulatának megnyerésére is alkalmas. Az élménybeszámolóban megjelent egy metafora:
a forradalom tűzmadár képében. Ennek a poétikai eszköznek köszönhetően a hallgatóság
szinte jelenlévőnek érezhette a forradalmárokat lelkesítő erőt. A tűzmadár sok kultúrában
jelen van. Életének végén meggyullad, majd saját hamvaiból újjászületik. A hamuból
születő tűzmadár az újjászületés, az örök élet és feltámadás jelképe. A tűz őselem a szellem
megújító erejét képviseli, a madár pedig a lélek szimbóluma. A tűzmadár tehát a lélek
önmegújító képességét jelképezi. Élettörténete keretbe foglalta a szónoki beszédet, hiszen a
648 R. TOMA, RÚR 2010: 146–8. 649 In: RÚR 2010: 144-5.
177
bevezetésben (tűzmadár… tűzzel táplálta az emberek szabadságvágyát, lelkesedését →
egyszer csak elfáradt) és a befejezésben is megjelent (A madár újraéledt, és büszkén
szárnyalt el az emberek feje fölött). A keretes megoldás a szerkesztettség, a tervszerűség, a
nyomatékosítás érzetét kelthette a befogadókban, s ezek előidézése előnyös lehetett a
szónok számára. Hozzájárulhatott a meggyőzés sikeréhez.
A tárgyalás
Ez a beszédrész is megszólítással indult. Majd négy kérdést sorakoztatott egymás
után a szónok. Ezek átvezettek a bevezetésből az érvelésbe. A négy kérdésben villantotta
fel először a szónok a beszédtémát. A kérdések figyelemfelkeltő hatásúak lehettek a
bevezetés monotonitása után.
Az ügy (Van-e, és ha igen, mi az élet értelme?) újabb és újabb kérdéseket
gerjesztett a szónokban, ennek megfelelően az érvelés felépítése: kérdés (K) → premissza
(P) → bizonyító enthüméma (E) → újabb kérdés. Ez a sor 6-szor ismétlődött a
tárgyalásban:
• P: Hazaesnek egy fárasztó nap után, azután minden kezdődik elölről. → K: Ez
lenne hát az élet értelme? Illetve van-e egyáltalán értelme, célja az életünknek? →
P: Én azt mondom: van! Kell lennie! → E: …annyi minden van, amit célul
tűzhetünk ki magunk elé… ↔
• K: De mégis mik ezek? → P: »Mind csak múlandóság«, »mind csak hiábavalóság«
→ E: …mindannyian ugyanannak az önmagába visszatérő körforgásnak vagyunk a
tagjai
• K: Ezért vagyunk hát a világon? Ezért láthatjuk, ahogyan »meghal«, majd újraéled
a természet? → P: »hogy valahol otthon legyünk benne«/ »Szaporodjatok,
sokasodjatok, töltsétek be az egész földet!«, »Szeresd felebarátodat, mint
magadat!« → E: Vannak, akik ezeket helyezik előtérbe.
• K: De vajon tényleg ugyanúgy működnek-e [ti. az előbbi tanácsok, mint bármelyik
élvhajhászó életmód]? Önöknek mi a tapasztalatuk? Megéri-e éjt nappallá téve
gürcölni az ún. »boldogság« elérése érdekében? → P: …persze… → E: hiszen a
természet is valami hasonló körfolyamatot jár be évről évre. ↔ De érezzük, hogy
valami mégis hibádzik:…
178
• K: …»miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?« →
P: Filozófusok százai gondolkodtak már ezen, de még egyiküknek sem sikerült
megfejtenie az élet értelmét.
• K: Hol törik hát bele a bicskánk? Hol ronthatjuk el? → P: …én sem tudom a
választ → E: És ha elolvassuk Babits Mihály Esti kérdés című versét, ott is
ugyanezzel a tanácstalansággal találkozunk: »miért az emlékek, miért a multak? /
miért a lámpák és miért a holdak?«, ha egyszer úgyis itt hagyjuk az élet
gyönyörűségeit?
A kérdésekre válaszolva szónokunk nyíltan állást foglalt. Bátorsága dicséretes.
Befolyásolni a hallgatóságát csak úgy tudja, ha a saját véleményét határozottan képviseli.
Változatos modalitású mondataiból arra következtethetünk, hogy a beszédtéma érzelmileg
megérintette. Idézett válaszokat Tamási Árontól, Babits Mihálytól és a Bibliából is, - ezek
növelik beszéde poétikai értékét, - de egyik válasz sem volt kielégítő számára, így a
tudatlanság toposzával felvállalta önmagát:…ki kell ábrándítanom a Tisztelt Közönséget,
ugyanis én sem tudom a választ. Ez a megoldás is szimpatikussá tehette, hiszen nem
tetszelgett a mindentudó szerepében. Pölcz Ádám tehát nem foglalt állást a babitsi miért
kérdésben, hanem az esendő ember pozíciójából azt kínálta föl, ami a sajátja. Bizalmát,
hitét ajánlotta a közönségnek: a remény az, ami lehetővé teszi, hogy higgyünk a
hétköznapoknak ebben az örökösen visszatérő folyamatában. A Reménykedünk, hogy…
kezdés három tagmondatban is előfordul. A gondolatritmus jó hangulatfokozó, ritmust
sugalló forma, és az ismétlés nyomatékosítja a mondanivalót.
A befejezés
Ennek a szövegrésznek az elején ötödször szólította meg közönségét a szónok. A
beszéd elején felvette velük a kapcsolatot, majd a tárgyalásban (háromszor szólította meg
őket) és a befejezésben (egy megszólítás) intenzíven fenntartotta, a beszéd végén pedig
lezárta (megköszönte a figyelmet). Legtöbbször homogén megszólítást alkalmazott, amely
illő volt a témához és a valódi hallgatósághoz. A szövegen átívelő T/1. személyű igei
személyragból arra következtethetünk, hogy a szónok sorsközösséget vállalt
hallgatóságával. Ezzel is szorosabbra fűzte kapcsolatukat.
Bár a kifejtés során azt állította a szónok, hogy nem tudja a választ, a befejezésben
mégis mintha az ősanyag a bölcsek kövévé vált volna (a tűzmadár jelentése az alkímiában).
Ádám a tűzmadár újjáéledését az emberi reménykedés metaforájává tette. Ezért írta meg
179
beszédét, hogy mindnyájunkhoz eljuttassa a reményt. A befejezés határozottan konatív
funkciójú: Ne veszítsük hát el a reményt! Ne adjuk fel! Ne adják fel! A felszólító
mondatokkal a szónok intenzíven hat a hallgatóság érzelmeire, indulataira, akaratára, s
ezáltal élénkebbé teszi a stílust.
4.5.11. Merzsa Ildikó beszédének retorikai elemzése650
„A tudásért a mai korban is meg kell küzdeni…”
Merzsa Ildikó
Az elemzett szöveg651 szerzője: Merzsa Ildikó, Újvidéki Egyetem, Újvidék
Díja: a Bárczi Géza Alapítvány különdíja (13. verseny)
A beszédtéma: Van igazság? - „Az igazság kutatása súlyos erőfeszítést követel tőlünk, s
ha megtaláltuk, még súlyosabbat ró ránk.” (Francis Bacon: Az igazságról, első esszé)
A szónok választási lehetőségei:
Szükséglet: „Ma, bár száz évvel ezelőtt is volt rá példa, a demokrácia zászlaját lobogtatva
boldog-boldogtalan publikálhatja elméletét. Egy-egy témakörrel kapcsolatban sok olyan
könyv jelenhet meg, melyek kétes eredetű bizonyítékokat sorakoztatnak fel. Így a témában
kevésbé jártas embert felvillanyozhatja az újdonság, és ő is lelkesen terjeszteni kezdi az
»igazságot«.”
Hallgatóság: a szónok kollégái és a leendő tudósok
Kényszer: „Hallgassuk meg egymás diskurzusait, cseréljünk eszmét, de ha kell,
vitatkozzunk is! Ne sajnáljuk az időt, hogy alaposabban utánajárjunk a jól hangzó
elméletek kétes eredetű bizonyítékainak!”
Az ügy milyensége: bonyolult
A beszéd fajtája: bemutató és tanácsadó
A beszéd részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés
Írásunkban Merzsa Ildikó retorikai gondolkodásának és stílusának vizsgálatára
vállalkozunk. Vizsgálatunk tárgya Ildikó beszédnek írott változata, és figyelembe vesszük
őt is mint szerzőt és a célközönségét is. Szónokunk a 13. Kossuth-szónokverseny témájául
megadott Francis Bacon-féle gondolatra - „Az igazság kutatása súlyos erőfeszítést követel
650 TOMA, RÚR 2012a: 182–5. 651 In: RÚR 2012: 180-1.
180
tőlünk, s ha megtaláltuk, még súlyosabb terhet ró ránk” (Az igazságról, első esszé) –
bemutató és tanácsadó beszéddel reagált. A kevert beszédfajtában a jelenre és a jövőre
koncentrált. A szövegből egyértelműen kitűnik, hogy a következő kutatógenerációknak
szeretne példát mutatni, célja a jelen és rajtuk keresztül a jövő kutatóinak meggyőzése. A
jelenre és a jövőre orientálódás már a hallgatóság megszólításában is érvényesül. A szöveg
elején, a retorikai szituáció megteremtésekor ez így hangzik: Kedves Kollégák és
Jövendőbeli Tudósok!; a befejezésben pedig kis változtatással (a kedves jelző
elhagyásával) ekképpen: Kollégáim és Jövendőbeli Tudósok! Ildikó a közönség
meggyőzése érdekében szövegében észérvekhez folyamodik, de hallgatósága érzelmeit is
megcélozza, ezenkívül a jóérzése, a jóakarata, valamint a jóval való erkölcsi azonosulása
révén saját maga iránt is bizalmat kelt a közönségében. Összegezve tehát a szónok a
beszédében a folyamodás mindhárom módját felhasználja, kombinálja a meggyőzés
érdekében.652 Vizsgáljuk meg egyenként a folyamodás módjait a szövegből kiindulva!
A bevezetés (1-6. bekezdés)
A beszéd történeti tényfeltárással indul. Ildikó előkészítő bevezetést alkalmazott,
amelyben középkori (1510), illetve kora újkori (1632) történeteket idézett fel. Francis
Bacon korából indult ki. Először Bacon kortársa, Galileo Galilei személyéből, a korból,
amelyben élt, tetteiből, mondásaiból merített anyagot: 1632-ben jelent meg Firenzében a
„Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról”
című könyv. […] Az inkvizíció ezek után eretnekséggel vádolta [ti. Galileit], s bár máglyára
nem kárhoztatta, csak életfogytig tartó házi őrizetre, tanait vissza kellett vonnia. Galilei
egy majdnem kétezer éves, elavult tudományos rendszert kérdőjelezett meg, és a
megpróbáltatások után is kiállt az igazáért. […] Majd egy újabb történetet, Kopernikuszét
idézte fel: Kopernikusz 1510-ben, azaz több mint száz évvel Galilei előtt kidolgozta a
heliocentrikus világmodellt. [...] A virágzó reneszánszban Kopernikusz attól félt, hogy a
kor szereplői egyszerűen kinevetik. A két történetet nem természetes (kronologikus)
rendben követi egymást, hanem mesterséges rendben, azaz a szónok retorikai céljának
megfelelően alakította a sorrendet. Meg is indokolja, nyíltan kifejezte Kopernikusz
története beemelésének okát: Nem akarom azonban, hogy a hallgatóság azt gondolja, csak
az egyház lehet a szigorú cenzúrázó szerepében. Ezzel a hozzáállással a szónok kiválthatta
652 CORBETT 2011: 4. 16.
181
közönségéből azt az érzést, hogy a meggyőzés érdekében nem hallgat el dolgokat,
igyekszik minél szélesebb érvrendszerre alapozva meggyőzni őket.
A tárgyalás (7-10. bekezdés)
A bevezetés ellentétre épült. Míg Galilei műve megjelent, Kopernikusz nem merte
publikálni elméletét. Ezt a gondolatmenetet folytatta a szónok: ma… boldog-boldogtalan
publikálhatja elméletét. A múltból a jelenbe érve [a mai korban... (kétszer); ma...] újabb
tényeket sorakoztatott arra vonatkozóan, hogy a kutatók, tudósok helyzete a 21. században
sem könnyű, mint ahogy Kopernikusz és Galilei idejében, a 16-17. században sem volt az.
Ironikus (egyetlen) kérdése valójában állítás (interrogatio): Ideig-óráig bárkiből lehet
tudós, nemde? Ezt követő állításával fejezi ki leginkább a szónok a mai helyzettel
kapcsolatos értékítéletét: Ma, bár száz évvel ezelőtt is volt rá példa, a demokrácia zászlaját
lobogtatva boldog-boldogtalan publikálhatja elméletét. A szónok bizonyára azért
választotta a lekicsinylő értelmű boldog-boldogtalan szóismétlést, mert elítéli ezt a
helyzetet, s a köznyelven hangzó szövegből kirí ez a bizalmas közegben gyakran használt
szerkezet. lldikó bátor és szókimondó, állítását példával bizonyította: A sok elmélet közül
azt emelném ki, amely szerint az Isten által teremtett első ember is magyar volt. Horváth
István ezt bibliai idézetekkel támasztotta alá.
A következő bekezdésben (9. bekezdés) a szónok ellentétes szemszögből is
megközelítette a publikálási szabadságot (Persze, ez a fajta demokrácia nem feltétlenül
rossz.), s ebből az új álláspontból buzdította közönségét: Hallgassuk meg egymás
diskurzusait, cseréljünk eszmét, de ha kell, vitatkozzunk is! Ne sajnáljuk az időt, hogy
alaposabban utánajárjunk a jól hangzó elméletek kétes eredetű bizonyítékainak! Az
ellentét jó eszköz a feszültségkeltésre, a figyelem irányítására.
A tárgyalásban két alkalommal is idézőjelben jelenítette meg Ildikó az igazság szót
(egy remekbe szabott „igazsággal”; terjeszteni kezdi az igazságot). Ebből és a
szövegkörnyezetből arra következtethetünk, hogy szkeptikusan fogadja saját korának
igazságait, és a hallgatóságot is kritikus gondolkodásra buzdítja. Ezt a feltételezésünket
alátámasztja az a felszólítása, hogy Ne sajnáljuk az időt, hogy alaposabban utánajárjunk a
jól hangzó elméletek kétes eredetű bizonyítékainak!
A befejezés előtt jelenik meg a tétel: A tudásért a mai korban is meg kell küzdeni,
mind szellemi, mind anyagi értelemben.
182
A befejezés (11. bekezdés)
A következőkben áttekintjük azokat a szövegelemeket, amelyeket azért emelt be
Ildikó a beszédébe, hogy a hallgatóság érzelmeire hasson. Ezek az etikus, vagy a jakobsoni
funkcióknak megfelelően átnevezve, az emocionális érvek: Kollégáim és Jövendőbeli
Tudósok! A felsorolt tények ellenére ne csüggedjetek, továbbra is tevékenyen tanuljatok,
kutassatok, gondolkodjatok, és ha kell, álljatok fel a könyvek mellől, és harcoljatok az
ingyen oktatásért! … Ha nem is ismer el a világ benneteket, erkölcsi értelemben biztos
győztesek lesztek. Próba – szerencse! Ezek a gondolatok a szöveg befejezésében
hangzanak el. Itt szónokunk már a jövőre vonatkozó felszólításokkal igyekszik
befolyásolni a közönségét. A megszólításban használt E/1. személyű birtokos személyjeles
alak alkalmas a jóindulat megszerzésére, hiszen egyenrangú partnerséget teremt a szónok
és a közönség között, ugyanakkor kifejezi a szónok szociális érzékenységét is.
A szónok iránti bizalmat az alábbi mondatok teremthetik meg: Nem akarom
azonban, hogy a hallgatóság azt gondolja, csak az egyház lehet a szigorú cenzúrázó
szerepében. Ezért még egy tudóst megemlítek... […] Hallgassuk meg egymás diskurzusait,
cseréljünk eszmét, de ha kell, vitatkozzunk is! Ne sajnáljuk az időt, hogy alaposabban
utánajárjunk a jól hangzó elméletek kétes eredetű bizonyítékainak! […] Ha nem is ismer el
a világ benneteket, erkölcsi értelemben biztos győztesek lesztek. Az előbbi mondatokban
szónokunk megmutatta jóérzését, jóakaratát, erkölcsi azonosulását. Ildikó gondolkodás,
kutatás, tudás iránti elkötelezettsége egyértelműen tapintható a szövegben. Érvei tehát
illőek a tudós közönséghez, vagyis jó választásnak bizonyulnak.
4.6. Harmadik tézis
A mai fiatalok beszédében belső és külső érveket egyaránt találunk. A külső érvek
közül a maxima és a tekintély gyakori, a statisztika nagyon ritka, pedig könnyebben
hozzáférhető, mint negyedszázaddal ezelőtt. A fiatalok érvei tartalmazzák a kötelező
elemeket (adatok, igazolás, konklúzió) és több esetben a fakultatív megerősítést is, a többi
fakultatív elemet (minősítő, cáfolás) elvétve. A speciális és az általános érvforrások
egyaránt fellelhetők a beszédekben. A speciálisak közül gyakrabban találkozunk a jó-rossz,
hasznos-káros érvekkel, elvétve a jogos-jogtalan érvpárral. Ez a választott beszédfajták
számával magyarázható. A gyakrabban felhasznált általános érvforrások: a körülmények
(személyek/ dolgok, a múlt és a jövőbeli tények) és a viszonyok (ok-okozat, ellentét).
Ritkább az összehasonlítás, legritkább a szónoki meghatározás, pedig ez a legerősebb érv;
183
vö. a CONNORS–CORBETT-féle retorika hierarchikus rendjét az érvforrásokra
vonatkozóan.653 A legtöbb érvelési hibát a gondolkodási műveletek nyelvi
megfogalmazása okozta.
4.7. Negyedik tézis
A nyelvi képek, az alakzatok, az elbeszélés, a bemutatás, a példa a fiatal szónokok által
gyakran felhasznált eszközök a jelenlévőség megteremésére. Szívesen írnak szóképet
(metafora, megszemélyesítés) és hasonlatot. A szóalakzatok közül az ellentét szinte
mindegyik beszédben előfordul. Ritkábban használt eszközök: az analógia, a komplex kép,
a továbbszőtt kép és a szóképen belül az allegória, a metonímia és a szinesztézia.
4.8. Ötödik tézis
A választott stílusregiszter általában illik a szituációhoz (illőség elve), megfelel a
feladatnak, és a szónok következetesen végigviszi a szövegen. Vannak azonban kivételek
is. Előfordult tudatos és nem tudatos kódkeverés a beszédekben. Aki keverte a kódokat,
annak célja volt vele. A célszerű kódkeverés meggyőző, ha a hallgatóság be tudja fogadni.
A nyelvhelyesség általában jó. A mondatszerkesztés a mai köznyelvi, diáknyelvi mintákat
követi. A rövid, nagy expresszivitású mondatok szinte azonnal megjegyezhetők a közönség
számára.
4.9. Hatodik tézis
A fiatal szónokok tisztában vannak a társadalom és az egyén életében fontos
értékekkel. Ezeket megnevezik és érvelnek mellettük beszédeikben.
653 RL 365.
184
5. Kitekintés
„Egész iskolád retorikai,
s minden tantárgy igazában csak retorika ma is.”654
Babits Mihály
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a mai fiatal szónokok beszédeinek olvasása,
elemzése élmény volt számunkra. Megtapasztalhattuk, milyen a személyiségük, mi
foglalkoztatja őket, hogyan gondolkodnak, milyen megoldási stratégiáik vannak a
problémákra, milyen a nyelvhasználatuk stb.
Vizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy a mai fiatalok többségének beszéde
elemezhető a klasszikus retorika rendszere (a szónoki beszéd fajai, részei, a szónok
feladatai) szabályai alapján. Ugyanakkor mindegyik versenyen találtunk olyan beszédeket
is, amelyekben nem vagy részlegesen tudtuk alkalmazni a klasszikus retorikai szabályokat.
Ennek okai: a beszéd fajtája nem állapítható meg egyértelműen, a beszédrészek hiánya
vagy megjelenése és sorrendje nem klasszikus. A beszédek egy részében a szónokok a
témát nem avatták üggyé, nem volt álláspontjuk, és sokan a retorikai szituációt sem
tudatosították magukban, így nem tudtuk meg, kit és miről akartak meggyőzni.
A fentiek alapján megállapítjuk, hogy a mai fiatalok retorikai kompetenciája
fejlesztendő, különösen az alábbi területeken: a retorikai szituáció kijelölése, a téma üggyé
avatása, a tétel megfogalmazása, az ügy etikai minőségének megállapítása, a beszéd
fajtájának kiválasztása, az érvelés működése, a gondolkodási műveletek nyelvi
megfogalmazása. A kompetencia kialakítását az életkori sajátosság figyelembe vételével
már az alsó tagozaton el kell kezdeni. 6-10 éves korban a gyerekek valós igénye, hogy a
környezetüket meggyőzzék a maguk igazáról. Erre az igényre lehet alapozni. A felső
tagozaton és a középiskolában, valamint a BA- és az MA-képzésekben módszeresen
folytatni kell a megkezdett munkát az élethosszig tartó tanulás szellemében. Az
alapozáshoz és a fejlesztéshez ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES retorikai-pedagógiai programja655
kiváló módszertant nyújt. A fejlesztési célok megvalósulása érdekében javasoljuk még,
hogy
654 Babits 1978: 87. 655 RÚR 2010: 37-52.
185
• a pedagógusképzés tantárgykínálatában kötelező, alapozó jelleggel jelenjen meg a
logika és érvelés kurzus, mert jelenleg a legtöbb mintatantervből hiányzik, pedig a
a minőségi érveléshez elengedhetetlen az e tárgyú ismeretek megszerzése;
• minden oktatási szinten, minden tanórán, minden pedagógus nyújtson példát a
gondolkodási műveletek nyelvi megfogalmazására, az írott nyelvi norma
szabályainak megfelelő közlésre, vö. a fejezet mottójának üzenetével. Egyetértünk
MOLNÁR EDIT KATALINnal, aki szerint „az írásbeli szövegalkotás kiváló eszköz
lehet a különböző gondolkodási műveletek és képességek fejlesztésére”656.
Támogatjuk MOLNÁR felvetését, egy tantárgyi kereteket átlépő fogalmazási
program kidolgozását és megvalósítását.
• A retorikai szituáció megtapasztalására az egész napos iskolában és a
középiskolában szakkört, a felsőoktatási intézményekben szabadon választható
kurzusokat lehetne indítani, ahol a diákok a valódi szükségletből (társadalmi
hitelesség) fakadó érvelést gyakorolják szóban és írásban.
• a szövegalkotás képességének, benne az érvelés színvonalának mérésére továbbra is
szükséges felméréseket, kísérleteket végezni, a visszacsatolást megtenni.
• szükség szerint anyanyelvi kompetenciafejlesztő (helyesírás, szövegértés,
szövegalkotás) kurzusokat kell indítani, vö. a Zsigmond Király Főiskolán 2008-tól
indítanak ilyen kurzust a hallgatók számára egységesen kötelező jelleggel.
• A tehetséggondozás szerves része a versenyeztetés. Az anyanyelvi versenyek,
köztük szónokverseny hagyományát ápolni szükséges.
656 MOLNÁR 2001: 226.
186
6. Irodalom
A régi-új retorika (RÚR) sorozat kötetei:
A. JÁSZÓ ANNA - L. ACZÉL PETRA szerk. 2000. A retorika a társadalomban – a társadalom
a retorikában. Trezor Kiadó, Budapest.
A. JÁSZÓ ANNA - L. ACZÉL PETRA szerk. 2001. A szónoki beszéd részei és a beszédfajták.
Trezor Kiadó, Budapest.
A. JÁSZÓ ANNA - L. ACZÉL PETRA szerk. 2002. A klasszikus retorikai bizonyítás. Trezor
Kiadó, Budapest.
A. JÁSZÓ ANNA - L. ACZÉL PETRA szerk. 2003. A modern retorikai bizonyítás. Trezor
Kiadó, Budapest.
A. JÁSZÓ ANNA - ACZÉL PETRA szerk. 2004. A szónoki beszéd kidolgozása. Trezor Kiadó,
Budapest.
A. JÁSZÓ ANNA - ACZÉL PETRA szerk. 2005. A szóképek és a szónoki beszéd. Trezor Kiadó,
Budapest.
A. JÁSZÓ ANNA - ACZÉL PETRA szerk. 2006. A prózaritmus és a szónoki beszéd. Trezor
Kiadó, Budapest.
A. JÁSZÓ ANNA - ACZÉL PETRA szerk. 2007. A memória és a szónoki beszéd. Trezor Kiadó,
Budapest.
A. JÁSZÓ ANNA szerk. 2008. Az előadásmód és a szónoki beszéd. Trezor Kiadó, Budapest.
A. JÁSZÓ ANNA szerk. 2009. A testbeszéd és a szónoklat. Trezor Kiadó, Budapest.
RAÁTZ JUDIT - TÓTHFALUSSY ZSÓFIA szerk. 2010. A retorika és határtudományai. Trezor
Kiadó, Budapest.
RAÁTZ JUDIT - TÓTHFALUSSY ZSÓFIA szerk. 2011. A filozófia és a szónoki beszéd. Trezor
Kiadó, Budapest.
RAÁTZ JUDIT - TÓTHFALUSSY ZSÓFIA SAROLTA szerk. 2012. A retorikai elemzés. Budapest.
RAÁTZ JUDIT - TÓTH ETELKA szerk. 2013. Az egyházi retorika. Budapest.
RAÁTZ JUDIT - TÓTH ETELKA szerk. 2014. A politikai beszéd. Trezor Kiadó, Budapest.
Hivatkozott irodalom
ACZÉL PETRA 2000. Kossuth retorikai konferencia és szónokverseny. 1999. november 12–
13. Magyar Nyelvőr 124: 3. http://nyelvor.c3.hu/period/1243/124320.htm (2015. október
11.)
187
L. ACZÉL, Retorika = L. ACZÉL PETRA 2001. Retorika. A szóból épült gondolat.
Gyakorlókönyv. Krónika Nova Kiadó, Budapest.
ADAMIK - A. JÁSZÓ - ACZÉL, Retorika. = ADAMIK TAMÁS � A. JÁSZÓ ANNA � ACZÉL
PETRA 2004. Retorika. Osiris Kiadó, Budapest.
ADAMIK LAJOS - MÁRTON LÁSZLÓ (ford. és válogatta) 2005. Grimm mesék. Osiris Kiadó,
Budapest.
A. JÁSZÓ ANNA 2012. A retorikai elemzésről. In: MARKÓ ALEXANDRA (szerk.)
Beszédtudomány: Az anyanyelv-elsajátítástól a zöngekezdési időig. ELTE BTK és MTA
Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 171-91.
ADY LAJOS és LENGYEL MIKLÓS 1928. Retorika a középiskolák V. osztálya számára.
Budapest.
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú
EMMI rendelet 3. melléklete
ALSZEGHY ZSOLT és SÍK SÁNDOR 1928. Retorika a gimnázium, reálgimnázium és
reáliskola V. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest.
Arany János 1953. Toldi. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest.
Arisztotelész, Rétorika. = Arisztotelész 1999. Rétorika. Fordította, a bevezetést és a
jegyzeteket írta ADAMIK TAMÁS. Telosz Kiadó, Budapest.
Az ékesenszóllás’ vagy Rhetorica’ elemei a’ romai nyelvre alkalmazva’, a’ tanúló ifjuság’,
’s közönséges leczkék’ számára. 1839. Nagyenyed.
Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet
Babits Mihály 1910. Irodalmi nevelés. Egy tantárgy filozófiája tanulók számára.
http://mek.oszk.hu/10900/10903/html/02.htm (2015. május 24.)
Irodalmi nevelés. Egy tantárgy filozófiája tanulók számára. In: BELIA GYÖRGY (szerk.)
Esszék, tanulmányok I. Szépirodalmi Kiadó, Budapest. 1978. 87–99.
BARANYAI ERZSÉBET – LÉNÁRT EDIT 1959. Az írásbeli közlés gondolkodáslélektani
vonásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
BERDE ÉVA 2013. A felsőoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon. Statisztikai
Szemle 91. évf. 1: 57-76.
http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2013/2013_01/2013_01_057.pdf (2015. május 24.)
BITNITZ LAJOS 1827. A’ magyar nyelvbeli előadás’ tudománya.
BITZER, LLOYD F. 1959. Aristotle’s Enthymeme Revisited. Quarterly Journal of Speech
45: 399-408.
BITZER, LOYD F. 1968. The Rhetorical Situation. Philosophy and Rhetoric 1: 1-14.
188
BRINTON, ALAN 1981. Situation int he Theory of Rhetoric. Philosophy and Rhetoric 14:
234-247.
BSZP = SZABÓ ISTVÁN 1998. Bevezetés a szociálpszichológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest.
BURKE, KENNETH D. 1931. Counter-Statement. Simon and Schuster, New York.
BURKE, KENNETH D. 1962/1969. The Rhetoric of Motives. CA: University of California
Press, Berkeley and Los Angeles.
CARNEGIE, DALE 1989-1993. Sikerkalauz 1-3. Minerva, Budapest.
CARNEGIE, DALE 1990. A hatásos beszéd módszerei. HVG Rt., Budapest.
CHR = Cornificius, 1987. A C. Herenniusnak ajánlott rétorika. Latinul és magyarul.
Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta ADAMIK TAMÁS. Akadémiai Kiadó,
Budapest.
COOPER, MARTHA 1989. Analyzing Public Discourse. Waveland Press, Illinois.
CORBETT, EDWARD P. J. - CONNORS, ROBERT J. 1965/ 1999. (4. kiadás) Classical Rhetoric
for the Modern Student. New York, Oxford.
CORBETT, EDWARD 2011. Irodalmi művek retorikai elemzései. Fordította A. Jászó Anna,
Magyartanítás 4: 6–17.
CÖM = ADAMIK TAMÁS szerk. 2012. Cicero összes retorikaelméleti művei. Kalligram,
Pozsony.
CSÁKBERÉNYINÉ TÓTH KLÁRA 2011. Fantáziafogalmazások jellemzői 4. osztályban.
Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=301 (2015.
szeptember 26.)
CSORBA PIROSKA 1992. A vers. Az én tankönyvem sorozat. Szeptember Kiadó, Szuhakálló.
CSORBA PIROSKA 1993. A próza. Az én tankönyvem sorozat. Szeptember Kiadó,
Szuhakálló.
CSORBA PIROSKA 1994. Műnemek és műfajok. Az én tankönyvem sorozat. Szeptember
Kiadó, Szuhakálló.
DEME LÁSZLÓ 1974. Szónokok, előadók kézikönyve. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
DEME LÁSZLÓ 1978. Közéletiség, beszédmód, nyelvi műveltség. Kossuth Könyvkiadó,
Budapest.
ÉKsz. = PUSZTAI FERENC főszerk. 2003. (2. kiadás) Magyar értelmező kéziszótár.
Akadémiai Kiadó, Budapest.
http://www.eotvos-verseny.hu/ (2015. május 24.)
189
FÁBRICZ KÁROLY 1988. A beszélt nyelvi szövegalkotás kérdéseihez. In: KONTRA MIKLÓS
(szerk.) Beszéltnyelvi tanulmányok. Linguistica, Series A. Studia et dissertationes 1. MTA
Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 76-89.
FERCSIK ERZSÉBET - RAÁTZ JUDIT 1999. Kommunikáció szóban és írásban. Krónika Nova
Kiadó, Budapest.
FISCHER SÁNDOR 1975. Retorika. Kossuth Kiadó, Budapest.
FORGÁCS ANNA 2004. A 9. és a 10. évfolyamon végzett anyanyelvi mérések
tapasztalataiból. Budapesti Nevelő 5–11.
FORGÁCS TAMÁS 2004. Magyar szólások és közmondások szótára. Mai nyelvünk
állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
FUHRMANN, MANFRED 1966. Anaximenis Ars Rhetorica. Teubner, Leipzig.
GÁSPÁRI, Retorika = GÁSPÁRI LÁSZLÓ 1999. Retorika. Egységes jegyzet. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest. (11. kiadás)
GRACIÁN, BALTASAR é. n. Az életbölcsesség kézikönyve. Fordította GÁSPÁR ENDRE.
http://mek.oszk.hu/01900/01922/01922.htm (2015. május 25.)
GRICE, H. P. 1988. A társalgás logikája. Fordította Pléh Csaba. In: PLÉH CSABA - SÍKLAKI
ISTVÁN - TERESTYÉNI TAMÁS szerk., Nyelv, kommunikáció, cselekvés 1-2. kötet. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest. 188-197.
HART, MICHAEL H. 1994. (2. kiadás) 100 híres ember. A kezdetektől napjainkig. Magyar
Könyvklub, Budapest.
HORVÁTH ZSUZSANNA 1998. Anyanyelvi tudástérkép. Mérés, értékelés, vizsgálat.
Középiskolai tantárgyi feladatbankok III. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
HULL, RAYMOND 1997. A sikeres nyilvánosbeszéd alapjai. Bagolyvár, Budapest.
22 híres beszéd. 1995. Móra Könyvkiadó, Budapest.
IMRE MIHÁLY szerk. 2000. Retorikák a reformáció korából. Kossuth Egyetemi Kiadó,
Debrecen.
IR = TREMMEL FLÓRIÁN é. n. Igazságügyi retorika. Jegyzet. Későbbi kiadás: Pécsi JPTE -
Tankönyvkiadó, Pécs. 1985.
KÁDÁRNÉ FÜLÖP JUDIT 1990. Hogyan írnak a tizenévesek? Az IEA-fogalmazásvizsgálat
Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Károlyi Gáspár 1957. Szent Biblia azaz Istennek Ó és Újtestamentomában foglaltatott
egész Szent Írás. Kiadja a Magyarországi Református Egyház, az Evangélikus Egyház és a
Szabadegyházak Szövetsége közreműködésével.
190
KERNYA RÓZA 1998. A szöveg néhány sajátossága kisiskolások fogalmazásaiban.
Tankönyvkiadó, Budapest.
KIMR = SZABÓ G. ZOLTÁN - SZÖRÉNYI LÁSZLÓ 1988. Kis magyar retorika. (Bevezetés az
irodalmi retorikába). Tankönyvkiadó, Budapest.
Kisfaludy Sándor összes költeménye (1772�1844). I. kötet Himfy 2. rész A boldog
szerelem. 139. Dal. http://mek.oszk.hu/00700/00734/00734.htm#2 (2015. április 21.)
KMR = ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA 2013. Klasszikus magyar retorika. Argumentáció és
stílus. Holnap Kiadó, Budapest.
KODÁLY ZOLTÁN 1959. Előszó. In: LŐRINCZE LAJOS (szerk.) Iskolai nyelvművelő.
Tankönyvkiadó, Budapest. (átdolgozott, bővített kiadás)
Kosztolányi Dezső 1928. Ábécé a prózáról és regényről. In: RÉZ PÁL (vál. és sajtó alá
rend.) 1990. Nyelv és lélek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. (2. kiadás) 501–6.
KRA = WACHA IMRE [1994] A korszerű retorika alapjai I�II. Szemimpex Kiadó,
Budapest.
KULCSÁR ZSOLT é. n. Az integratív e-learning felé. Második verzió.
http://crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-integrativ-e-learning-fele.pdf (2015.
július 25.)
LMSZ = SZIKSZAINÉ NAGY IRMA 1999. Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest.
MAJOR HAJNALKA 2011.a Retorika és fogalmazástanítás. In: RÚR 89–108.
MAJOR HAJNALKA 2011.b Reflektálás egy jelenségre – retorikai szempontból. Az emelt
szintű magyar nyelvi és irodalmi érettségi érvelési feladatának vizsgálata. Anyanyelv-
pedagógia 4. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=344 (2015. szeptember 4.)
MARTINKÓ ANDRÁS szerk. 1978. Vörösmarty Mihály összes költeményei I. Szépirodalmi
Könyvkiadó, Budapest.
MÁTHÉ DÉNES é. n. Egyéniség a közéletben.
http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2008/tavasz/16.pdf (2015. május 24.)
MILLER, CAROLYN R. 1994. Genre as Social Action. In: Freedman, Aviva-Medway, Peter,
Genre and the New Rhetoric. Taylor and Francis, London. 23-43.
MOLNÁR EDIT KATALIN 1996. A kognitív pszichológia három fogalmazás-modellje.
Magyar Pedagógia 139–55.
MOLNÁR EDIT KATALIN 2000. A fogalmazási képesség fejlődésének mérése. Iskolakultúra
8: 49–59. http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2000/8/tan3.pdf (2015.
október 11.)
191
MOLNÁR EDIT KATALIN 2009. Az írásbeli szövegalkotás funkciója és hatékonysága
magyar egyetemista diákok dolgozatainak szövegeiben. Anyanyelv-pedagógia 1.
http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=138 (2015. szeptember 4.)
MOLNÁR, EDIT KATALIN – VIDÁKOVICH, TIBOR – CS. CZACHESZ, ERZSÉBET 2001. Writing
development: The role of school-related and socio-cultural factors. [Iskolai és
szociokulturális tényezők szerepe a fogalmazási képesség fejlődésében] Előadás: 9.
European Conference for Research on Learning and Instruction. Freiburg, 2001. 08. 24–30.
NAGY JÓZSEF 2000. XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest.
NAGY ZSUZSANNA 2009a. 11. osztályos tanulók szövegalkotási képessége és szövegtani
ismeretei. Anyanyelv-pedagógia 3. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=186
(2015. szeptember 4.)
NAGY ZSUZSANNA 2009b. 17 éves tanulók szövegalkotási képessége és szövegekre
vonatkozó ítéletei. Iskolakultúra 11: 19–31. http://www.iskolakultura.hu/ikultura-
folyoirat/documents/2009/2009-11.pdf (2015. szeptember 4.)
NÉGYESY LÁSZLÓ 1901/ 1912. (4. kiadás) Rhetorika. Prózai olvasmányok. Elmélet.
Gymnasiumok és reáliskolák V. osztálya számára. Lampel, Budapest.
NÉMETH ERZSÉBET 1999. Közszereplés. Osiris Kiadó, Budapest.
NÉVY LÁSZLÓ 1878/ 1895. (4. kiadás) Rhetorica. A prózai műfajok elmélete. Középiskolák
és magánosok használatára. Eggenberger, Budapest.
OMJ = ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA 2006. Az olvasás múltja és jelene. Az olvasás
grammatikai, pragmatikai és retorikai megközelítésben. Trezor Kiadó, Budapest.
OROSZ SÁNDOR 1972. A fogalmazástechnika mérésmetodikai problémái és országos
színvonala. Tankönyvkiadó, Budapest.
PÁLA KÁROLY (szerk.) 2003. A magyar nyelvi oktatás eredményességének országos
szakmai vizsgálata 2002. Szakmai beszámoló az országos adatok alapján. OKÉV,
Budapest.
PASCAL, BLAISE 1978. Gondolatok. (Fordította és a jegyzeteket készítette PŐDÖR LÁSZLÓ)
Gondolat Kiadó, Budapest. http://www.ppek.hu/konyvek/Blaise_Pascal_Gondolatok_1.pdf
(2015. május 24.)
PERELMAN, CHAЇM - OLBRECHTS-TYTECA, LUCIE 1958. La nouvelle rhétorique. Traité de
l’argumentation. Presses Universitaires de France, Paris.
PERELMAN, CHAЇM 1982. The Realm of Rhetoric. Notre Dame – London, University of
Notre Dame Press.
192
PÖM = Platón összes művei. Phaidrosz. 1984. KÖVENDI DÉNES fordítása. Európa
Könyvkiadó, Budapest.
RL = ADAMIK TAMÁS (főszerk.) 2010. Retorikai lexikon. Kalligram, Pozsony.
SIMON VIKTÓRIA 2014. Modern kódkeverés: az internetes nyelvhasználat hatásai fiatalok
írásbeli fogalmazásaiban. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-
pedagogia.hu/cikkek.php?id=497 (2015. október 11.)
SL = SZATHMÁRI ISTVÁN 2004. Stilisztikai lexikon. Stilisztikai fogalmak magyarázata
szépirodalmi példákkal szemléltetve. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
SZABÓ KATALIN 1997. Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest.
SZÁLKÁNÉ GYAPAY MÁRTA 1999. Gyakorlati retorika. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest.
SZATHMÁRY ISTVÁN é. n. Hogyan mutatkozik meg Verseghy, a stilisztikus „USUS
AESTHETICUS LINGUAE HUNGARICAE” című munkájában.
http://vfek.vfmk.hu/00000051/005.html (2015. október 11.)
SZEBERÉNYI LAJOS 1849. Politikai szónoklat-tan. Alapos útmutatás nyilvános beszédekben
és a parlamenti vitatkozásokban. Görög, romai, angol, frank, német és magyar minta-
beszédekbőli példákkal. Heckenast Gusztáv, Pest.
SZIKSZAINÉ NAGY IRMA 1994. Stilisztika. Trezor Kiadó, Budapest.
SZILASSY ESZTER 2010. Felsőoktatási anyanyelvi versenyek az új évezredben. Anyanyelv-
pedagógia 3. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=279 (2014. január 16.)
SZILASSY ESZTER 2014. Egy felsőoktatási szövegalkotási felmérés tanulságai.
http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=528 (2015. július 19.)
Szónoklattan = Quintilianus, Marcus Fabius 2008. Szónoklattan. Szerkesztette: ADAMIK
TAMÁS. Kalligram, Pozsony.
TARI ANNAMÁRIA 2010. Y generáció. Jaffa Kiadó, Budapest.
TERESTYÉNI FERENC 1960. A fogalmazás művészete. In: TERESTYÉNI FERENC szerk.,
Nyelvtan-stílus-szónoklás. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
TOLCSVAI NAGY GÁBOR 1994. A szövegek világa. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
TÓTH FERENC 1812/1814. Homilétika mellyet tanitványai számára készitett Tóth Ferenc.
Komárom/Győr.
TOULMIN, STEPHEN EDELSTONE, 1964. The Uses of Argument. Cambridge University
Press, Cambridge.
TREMMEL FLÓRIÁN 2014. Retorika és igazságszolgáltatás. Dialóg Campus Kiadó,
Budapest-Pécs.
193
ÚR = ACZÉL PETRA 2009. Új retorika. Közélet, kommunikáció, kampány. Kalligram,
Pozsony.
VALLENT BRIGITTA 2008. Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban.
Magyar Nyelvőr 132: 2. 189–205. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1322/132205.pdf
(2015. október 11.)
VATZ, RICHARD E. 1973. The Myth of the Rhetorical Situation. Phylosophy and Rhetoric
6: 154-61.
VERBÁSZI JUDIT 2005. A korszerű retorika. Az elocutio – a szóképek és funkciójuk mai
beszédekben. Szakdolgozat. Kézirat. Budapest.
VÍGH ÁRPÁD 1981. Retorika és történelem. Gondolat, Budapest.
VIKÁR BÉLA - KOZMA ANDOR - ZEMPLÉNI ÁRPÁD ford. 1993. La Fontaine meséi. Teljes
magyar kiadás Gustave Doré háromszáz illusztrációjával. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
VISKY FERENC 2008. Humor, játék, szentség. Magyar Református Nevelés 9. évf. 4: 3-7.
http://rpi.reformatus.hu/hatteranyagok/MRN/IX/9_4.pdf (2015. május 25.)
ZENTAI ISTVÁN - TÓTH ORSOLYA 1999. A meggyőzés csapdái. Hibák és visszaélések a
mindennapi meggyőzésben. Typotex Kiadó, Budapest.
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti
követelményeiről
Az értekezés témakörében megjelent publikációk
TOMA KORNÉLIA 2015a. A retorikai tehetséggondozás 1999–2013 között. Magyartanítás
56: 1. 28–33.
TOMA KORNÉLIA 2015b. A retorikai szituáció a mai fiatalok szónoklatában. In: Eszterházy
Károly Főiskola Comenius Kar Tudományos Bizottsága (szerk.) Az Eszterházy Károly
Főiskola Comenius Karának tudományos és művészeti eredményei – Magyar Tudomány
Ünnepe 2014. Líceum Kiadó, Eger. 33–55.
REMECZKINÉ TOMA KORNÉLIA 2014a. Mai fiatalok argumentációs kultúrája. In:
VESZELSZKI ÁGNES (szerk.) Generációk nyelve konferencia: absztraktfüzet. ELTE BTK
Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest. 20.
TOMA KORNÉLIA 2014b. Másfél évtized a retorika szolgálatában. In: RAÁTZ JUDIT – TÓTH
ETELKA (szerk.) A politikai beszéd. Trezor Kiadó, Budapest. 14-26.
194
TOMA KORNÉLIA 2012. Merzsa Ildikó beszédének retorikai elemzése. In: RAÁTZ JUDIT –
TÓTHFALUSSY ZSUZSANNA (szerk.) A retorikai elemzés. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi
Tanszék, Budapest. 182–5.
R. TOMA KORNÉLIA 2010. Gondolatok Pölcz Ádám szónoki beszédéről. In: RAÁTZ JUDIT –
TÓTHFALUSSY ZSÓFIA (szerk.) A retorika és határtudományai. Trezor Kiadó, Budapest.
146–8.
R. TOMA KORNÉLIA 2009. A családban marad - a jövő? Kantár Balázs szónoki beszédének
elemzése. In: ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA (szerk.) A testbeszéd és a szónoklat. Trezor Kiadó,
Budapest. 124–6.
R. TOMA KORNÉLIA 2008. Közügyünk a magánügy? Ahogy Miklós András látja. In:
ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA (szerk.) Az előadásmód és a szónoki beszéd. Trezor Kiadó,
Budapest. 185–7.
R. TOMA KORNÉLIA 2007a. Kossuth Lajos „Beszéd a sajtószabadságról" című művének
elemzése. Magyar Nyelv 103: 3. 328–338.
R. TOMA KORNÉLIA 2007b. A tévéfüggőségről szóló szónoki beszéd elemzése. In:
ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – ACZÉL PETRA (szerk.) A memória és a szónoki beszéd.
Trezor Kiadó, Budapest. 131–3.
REMECZKINÉ TOMA KORNÉLIA 2006. A Lőte-beszéd elemzése. In: A. JÁSZÓ ANNA – ACZÉL
PETRA (szerk.) A prózaritmus és a szónoki beszéd. Trezor Kiadó, Budapest. 137–9.
R. TOMA KORNÉLIA 2005. „Mi mostan a magyar” – Európában? Eke Csilla beszédének
elemzése. In: A. JÁSZÓ ANNA – ACZÉL PETRA (szerk.) A szóképek és a szónoki beszéd.
Trezor Kiadó, Budapest. 173–6.
R. TOMA KORNÉLIA 2004. „Változik a világ" Bölkei Zsolt beszédének retorikai elemzése.
In: A. JÁSZÓ ANNA – ACZÉL PETRA (szerk.) A szónoki beszéd kidolgozása. Trezor Kiadó,
Budapest. 169–172.
R. TOMA KORNÉLIA 2003. Győrffy Kinga beszédéről. In: A. JÁSZÓ ANNA – L. ACZÉL
PETRA (szerk.) A modern retorikai bizonyítás. Trezor Kiadó, Budapest. 112–4.
R. TOMA KORNÉLIA 2002. „Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír? gyönyör?”
Maricza Andrea szónoki szövegének több szempontú elemzése. In: ADAMIKNÉ JÁSZÓ
ANNA – L. ACZÉL PETRA (szerk.) A klasszikus retorikai bizonyítás. Trezor Kiadó,
Budapest. 145–150.
TOMA KORNÉLIA 2001. Boros Emőke beszédének elemzése. In: ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA –
L. ACZÉL PETRA (szerk.) A szónoki beszéd részei és a beszédfajták. Trezor Kiadó,
Budapest. 96–101.
195
Megjelenés folyamatában
TOMA KORNÉLIA: Beszédfajták és beszédrészek a szónoki versenybeszédekben 1. A régi-új
retorika sorozat következő kötetében
Az értekezés témakörében tartott előadások
TOMA KORNÉLIA 2014. Mai fiatalok argumentációs kultúrája. Szekció-előadás, 2014.
november 27, Generációk nyelve konferencia, ELTE BTK, Budapest
TOMA KORNÉLIA 2014. A retorikai tehetséggondozás másfél évtizedes múltja és jelene.
Megemlékezés, 2014. november 7, ELTE BTK, Retorikai konferencia és országos
egyetemi-főiskolai Kossuth-szónokverseny, Budapest
TOMA KORNÉLIA 2012. A szónok választási lehetőségei. Szakmai továbbképzés, 2012.
április 28, az Eötvös József Országos Középiskolai Szónokverseny északkelet-
magyarországi regionális fordulója, Miskolc
TOMA KORNÉLIA 2002. „Emberszeretetbe mártott tollal.” Kossuth Lajos egyik szónoki
beszédének elemzése. Kari retorikai konferencia és szónokverseny középiskolások és a kar
hallgatói számára, 2002. szeptember, Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai
Kar, Sárospatak
196
7. Mellékletek
Ábrák
1. ábra: KULCSÁR ZSOLT: Generációk
2. ábra: Az országos egyetemi-főiskolai Kossuth-szónokverseny versenyzőinek
létszáma 1999–2013 között
3. ábra: A régi-új retorika könyvsorozatban közölt szónoki beszédek száma
4. ábra: A retorikai szituáció fajtái és előfordulásuk arányai a szónokversenyeken
5. ábra: A szónoki beszédek címe
6. ábra: A beszédtéma megjelenésének módjai a szónoki beszédekben
7. ábra: A hallgatóság megszólításának módjai a szónoki beszédekben
8. ábra: A közvetlen megszólítás fajtái a szónoki beszédekben
9. ábra: A leggyakoribb differenciált megszólítások a szónoki beszédekben
10. ábra: A leggyakoribb homogén megszólítások a szónoki beszédekben
11. ábra: DEME LÁSZLÓ: A beszédrészek közötti dinamikai szintkülönbségek
12. ábra: A retorikailag elemzett szónoki beszédek száma
13. ábra: Beszédfajták a második szónokversenyen (2000)
14. ábra: Beszédfajták a kilencedik szónokversenyen (2007)
15. ábra: Beszédfajták a tizenkettedik szónokversenyen (2010)
16. ábra: Beszédfajták a tizenötödik szónokversenyen (2013)
17. ábra: A szónoki beszédek részeinek száma a második szónokversenyen (2000)
18. ábra: A szónoki beszédek részeinek száma a kilencedik szónokversenyen (2007)
19. ábra: A szónoki beszédek részeinek száma a tizenkettedik szónokversenyen (2010)
20. ábra: A szónoki beszédek részeinek száma a tizenötödik szónokversenyen (2013)
21. ábra: A megszólítás előfordulása és módjai a szónoki beszédekben
22. ábra: A beszédtéma megjelenése a szónoki beszédek elején
23. ábra: STEPHEN TOULMIN teljes érvelési modellje
24. ábra: A jelenlévőség lehetőségei
Táblázatok
1. táblázat: A retorikai szituáció elemeinek megjelenése a szónoki beszédekben
2. táblázat: A retorikai szituáció elemeinek megjelenése prózai műfajokban
197
3. táblázat: A retorikai szituáció elemeinek megjelenése egy mesében és egy szónoki
beszédben (összehasonlítás)
4. táblázat: Az ügyek milyensége a retorikaszerzők szerint
5. táblázat: A beszédfajták az ókori retorikaszerzők szerint
6. táblázat: A beszédrészek osztályozása a retorikaszerzők szerint
7. táblázat: TREMMEL FLÓRIÁN: A szónoki beszédek szerkezeti egységei
8. táblázat: Beszédrészek a legjobb szerkezetű szónoki beszédekben
9. táblázat: A. JÁSZÓ ANNA: Az érvek és a stíluseszközök összefüggései
10. táblázat: A belső érvek megjelenése mai fiatalok szónoki beszédeiben
11. táblázat: Mai fiatal szónokok által képviselt, támogatott értékek
12. táblázat: Az érvforrások típusai
13. táblázat: A női szerepek a matriarchátus korszakától az emancipációig
14. táblázat: Lőte Zsuzsa érvelése
Mellékletek
1. melléklet: A versenyzők létszáma és az általuk képviselt intézmények
2. melléklet: Felkészítő tanárok és versenyzőik létszáma
3. melléklet: A Kossuth-szónokversenyek támogatói
4. melléklet: Díjazott versenyzők
5. melléklet: Többször díjazott versenyzők
6. melléklet: Zsűritagok
7. melléklet: A szónoki beszédeket elemző tanárok
8. melléklet: Mai fiatal szónokok beszédeinek fajtája és részei
9. melléklet: Boros Emőke beszéde (2001)
10. melléklet: Maricza Andrea beszéde (2002)
11. melléklet: Győrffy Kinga beszéde (2003)
12. melléklet: Bölkei Zsolt beszéde (2004)
13. melléklet: Eke Csilla beszéde (2005)
14. melléklet: Lőte Zsuzsanna beszéde (2006)
15. melléklet: Tóth Enikő beszéde (2007)
16. melléklet: Miklós András beszéde (2008)
17. melléklet: Kantár Balázs beszéde (2009)
18. melléklet: Pölcz Ádám beszéde (2010)
19. melléklet: Merzsa Ildikó beszéde (2012)
198
199
1. melléklet
A versenyzők létszáma és az általuk képviselt intézmények
Szónokversenyek
A képviselt intézmények és a versenyzők létszáma
1. (1999)
2. (2000)
3. (2001)
4. (2002)
5. (2003)
6. (2004)
7. (2005)
8. (2006)
9. (2007)
10. (2008)
11. (2009)
12. (2010)
13. (2011)
14. (2012)
15. (2013)
Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban ELTE), Budapest
4 fő 6 101
32 1 Eötvös
József Collegium
53 1 Eötvös
József Collegium
74 25 86 57 38 39 210 211 112 213
Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Győr
1 1 114
Budapesti Tanítóképző Főiskola 2
Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár 315 2 2 2 2
1 Egy fő a Bölcsészettudományi Kart (a továbbiakban BTK), kettő fő a Tanárképző Főiskolai Kart (a továbbiakban TFK), kettő fő a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kart (a továbbiakban TÓFK), egy fő az Állam- és Jogtudományi Kart képviselte(a továbbiakban ÁJK), további négy fő beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 2 Kettő fő TÓFK, egy fő TFK 3 Mindegyik versenyző a BTK-t képviselte. 4 Mindegyik versenyző a BTK-t képviselte. 5 Mindkét versenyző a BTK-t képviselte. 6 Hat fő a BTK, egy fő Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar képviseletében jelent meg. További egy versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 7 Mindegyik versenyző a BTK-t képviselte. 8 Két fő a BTK, egy fő a TÓFK képviseletében. 9 Két fő a BTK, egy fő a TÓFK képviseletében. 10 Mindkét versenyző a BTK-t képviselte. Ezenkívül közölték egy harmadik, versenyen kívüli BTK-s hallgató beszédét is. 11 Mindkét versenyző a BTK-t képviselte. 12 A Természettudományi Kar (a továbbiakban TTK) képviseletében. 13 Mindkét versenyző a BTK-t képviselte. 14 A versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 15 A három versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez.
200
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely
1 1 1 2 1 1 1 2 2
Savaria Egyetemi Központ, Szombathely 216
Nyugat-Magyarországi Egyetem (a továbbiakban NYME), Szombathely
317
Szegedi Hittudományi Főiskola 118
Pázmány Péter Katolikus Egyetem (a továbbiakban PPKE), Piliscsaba
2 3 719 220 221 2 1 1 1 2 1 4 1 1
Benedek Elek Pedagógiai Főiskola (később NYME BEP(F)K), Sopron
1 1 1 1 1 1 2 2
Nagyenyedi Bethlen Gábor Tanítóképző Főiskola
1 1 1 1 1 1 1
Kaposvári Egyetem
222 223 1 1 1
Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra
1 224 125 226 2 2 227 2 128 1 2 2 129 1
16 Mindkét fő a BTK képviseletében. 17 Egyik versenyző beszéde sem állt rendelkezésre a közléshez. 18 A versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 19 Egy fő a BTK, egy fő az ÁJK képviseletében jelent meg. További öt fő beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 20 Mindkét versenyző a BTK-t képviselte. 21 Mindkét versenyző a BTK-t képviselte. 22 A versenyzők a Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kart képviselték. 23 A versenyzők a Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kart képviselték. 24 Mindkét versenyző a Humán Karról érkezett. 25 A versenyző a Humán Kart képviselte. 26 Mindkét versenyző a BTK-t képviselte. 27 Egy versenyző a Közép-európai Tanulmányok Karát képviselte. 28 A Közép-európai Tanulmányok Kara képviseletében. 29 A versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez.
201
Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 1 1 1 3 2 1
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, (később PPKE Vitéz J. Kar), Esztergom
1 1 1 330 2 1
Evangélikus Hittudományi Egyetem, Bp.
2 2 331
Miskolci Egyetem
132 333 134 235 236 237 138 139 340 241 442 243
Tessedik Sámuel Pedagógiai Főiskolai Kar, Békéscsaba
1
Kőrös Főiskola, Békéscsaba
1
Nagy Mózes Gimnázium Kézdivásárhely 1 1 1 1 2 2
Eszterházy Károly 1 1 1 1 2 444 4 2 345 1 1 1 146
30 Egy versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 31 Egy versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 32 A versenyző a Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar (a továbbiakban CTFK; Sárospatak), 33 Egy fő a CTFK (Sárospatak), egy fő az ÁJK képviseletében jelent meg. További egy versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 34 Egy fő az ÁJK képviseletében. 35 Egy fő a CTFK (Sárospatak), egy fő az ÁJK képviseletében. 36 Egy fő a CTFK (Sárospatak), egy fő az ÁJK képviseletében. 37 Egy fő a CTFK (Sárospatak), egy fő az ÁJK képviseletében. 38 Az ÁJK képviseletében. 39 Az ÁJK képviseletében. 40 Két fő az ÁJK képviseletében, egy fő a BTK képviseletében. Az utóbbi versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 41 Az ÁJK képviseletében. 42 Egy fő a Gépészmérnöki és Informatikai Kar, egy fő az ÁJK, egy fő a Comenius Főiskolai Kar (a továbbiakban CFK; Sárospatak), egy fő a BTK képviseletében. 43 Mindkét versenyző az ÁJK képviseletében. 44 Kettő versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 45 Egy versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez.
202
(Tanárképző) Főiskola (a továbbiakban EKF), Eger Székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskola 1 1 1 1
Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely 2 1
Babes-Bolyai Tudományegyetem Bod Péter Tanárképző Főiskola, Kézdivásárrhely; Kolozsvár; Székelyudvhely; Szatmárnémeti;
1 Ko 1 Ké.
1 3 Ké.
1 Ko.47 2 Ké.
1 Ko. 2 Ké.
2 Ké. 1 Ko.48
1 Ma.49
250 Ko. 2 Ké.
2 Ké. 251
Sza.
2 Ké. 1 Ko.52 1 Szé.
2 Ko 3 Ké 1 Szé
1 Szé. 2 Ké. 1 Ko.
3 Ko.53
2 Ké.54
2 Ko.55 3 Ké.
1 Ké. 1 Szé.
1
Ko.56 1
Sza.57 1 Ma.
4 Ko. 2 Ké. 1 Sza. 1 Szé.
Szegedi Tudományegyetem 1 1 258 159 260 361 262 263 1
Bessenyei György Tanárképző Főiskola (később Nyíregyházi Főiskola)
1 1 2 1 1 2 2 2 2 1 1 2 264 1
46 2013-ban a sárospataki főiskolai kar kivált a Miskolci Egyetemből és az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Karaként működik tovább. A versenyző a sárospataki Comenius Kart képviselte. 47 Egy fő a BTK képviseletében. 48 A versenyző a BTK-t képviselte. 49 A versenyző a Tanítóképző Főiskolát képviselte. 50 Mindkét versenyző a BTK-t képviselte. 51 A versenyzők az Óvónő- és Tanítónőképző kihelyezett tagozatot képviselték. 52 A Református Tanárképző Kar képviseletében. 53 Két fő a Pszichológia és Neveléstudományi Kar képviseletében. Egy versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 54 Egy fő a Pszichológia és Neveléstudományi Kar képviseletében. 55 Mindkét versenyző a BTK képviseletében. 56 A BTK képviseletében. 57 A Pszichológia és Neveléstudományok Kar képviseletében. 58 Mindkét versenyző a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kart (a továbbiakban JGYTFK) képviselte. 59 Egy fő a BTK képviseletében. 60 Mindkét versenyző a JGYTFK-t képviselte. 61 Kettő fő az ÁJK, egy fő a JGYTFK képviseletében. 62 Mindkét fő az ÁJK képviseletében. 63 Mindkét fő a BTK képviseletében. 64 Egy fő a Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kar képviseletében.
203
Debreceni Egyetem BTK 1 1 165 2 2 2 1 1 1 2 2 1 Újvidéki Egyetem, BTK 3 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Zsámbék; Vác
1 Zsá. 2 Vác
Apáczai Csere János Líceum, Kolozsvár 1
Ungvári Nemzeti Egyetem 166 2 2 2 2 2 1 1 167 2 Károli Gáspár Református Egyetem, BTK, Bp. 1 268 2 2 2 269 2 2 1 1 1 1
Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Bp.
1
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen
1 1 170 2 2 1
Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar 1 271
Nyitrai Tanítóképző Főiskola 2
Bél Mátyás Tudományegyetem, Besztercebánya
1 1 172 373 2 1 174 1
Comenius Egyetem, Pozsony 175 2 2 2 1 1 1
Eötvös József Főiskola, Baja 1 1 1 276 1 1
Orosházi Evangélikus 1 1 1 1
65 A versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 66 A versenyző a Filológiai Kart képviselte. 67 A versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 68 Egy versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 69 Egy fő a TFK (Nagykőrös), egy fő a BTK képviseletében. 70 A versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 71 Egy versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 72 A versenyző a Filológiai Kart képviselte. 73 Mindhárman a Filológiai Kart képviselték. 74 A Humán Tudományok Kara képviseletében. 75 A versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 76 Mindkét versenyző a Pedagógiai Fakultás képviseletében.
204
Általános Iskola és Gimnázium (később Székács J Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium) Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa 1 1 2 1 1
Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár 1 1 1 2 2 1 1 177 178 1
Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium, Bonyhád
1 2 1 1
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda
2 1 3
Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen 2
Pécsi Tudományegyetem 279 280 281 282 383 384 185 1
Veszprémi Egyetem (később Pannon Egyetem) 1 1 2 2 1 1 186 1 2
Selye János Egyetem Tanárképző Kar, Komárom
1 2 187 1 1 1 2 1
Szlovák Agrártudományi Egyetem, Nyitra 1
Református Gimnázium, Kecskemét 1
Szatmárnémeti Református Gimnázium 1
77 A Református Lelkészképző Kar képviseletében. 78 A Református Lelkészképző Kar képviseletében. 79 Mindkét versenyző az Illyés Gyula Főiskolai Kart (a továbbiakban IGYFK; Szekszárd) képviselte. 80 Mindkét versenyző az IGYFK-t képviselte. 81 Mindkét versenyző az IGYFK-t képviselte. 82 Mindkét versenyző az IGYFK-t képviselte. 83 Mindhárom versenyző az IGYFK-t képviselte. 84 Egy fő a Jogi Kar, két fő az IGYFK képviseletében. Az utóbbi versenyzők beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 85 A versenyző a Jogi Kart képviselte, de beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 86 A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar képviseletében. 87 A versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez.
205
Révai Miklós Gimnázium, Győr 1 1
Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka
1 1
Radnóti Gimnázium, Dunakeszi 1
Pápai Református Kollégium Tatai Gimnázium
1
Békéscsabai Evangélikus Gimnázium 1 2
Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma 1 1
Apor Péter Szakközépiskola, Kézdivásárhely
1
Táncsics Mihály Gimnázium, Siklós 1
Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola, Miskolc
1
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
1 1
Budapesti Corvinus Egyetem 1 2 288 1
Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Sopron
1 1
Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Miskolc 1 1
Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok 1
Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár
189
Szent István Gimnázium, Bp. 1
88 Az egyik versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 89 A versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez.
206
Érseki Papnevelő Intézet, Esztergom 2
Vasvári Pál Gimnázium, Nyíregyháza 1
Andrássy Gyula Szakközépiskola, Miskolc 1
Központi Papnevelő Intézet, Bp. 1
József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Monor
1 1
Hittudományi Főiskola, Győr 1
Károly Egyetem, Prága 290 Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
3
Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Kazincbarcika
1
Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint
1 2
Piarista Általános Iskola és Gimnázium, Nagykanizsa
1
Szent Ignác Jezsuita Szakközépiskola, Bp. 1
Berze Nagy János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Gyöngyös
1
Nemzetközi Pető Intézet, Bp.
1
Nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskola, később Károli Gáspár Református Egyetem TFK
1
Baróti Szabó Dávid Líceum, Barót 1
Madách Imre Gimnázium, 5
90 Az egyik versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez.
207
Vác Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Bp.
1
Összegzés 1. verseny
(1999) 2.
(2000) 3.
(2001) 4.
(2002) 5.
(2003) 6.
(2004) 7.
(2005) 8.
(2006) 9.
(2007) 10.
(2008) 11.
(2009) 12.
(2010) 13.
(2011) 14.
(2012) 15.
(2013) 25
versenyző
23 közölt beszéd
36 versenyző
26 közölt beszéd
59 versenyző
40 közölt,
19 nem közölt beszéd
43 versenyző
41 közölt,
2 nem közölt beszéd
45 versenyző
41 közölt,
4 nem közölt beszéd
57 versenyző és közölt beszéd
51 versenyző
47 közölt,
4 nem közölt beszéd
61 versenyző
59 közölt,
2 nem közölt beszéd
46 versenyző
45 közölt,
1 nem közölt beszéd
40 versenyző
39 közölt,
1 nem közölt beszéd
46 versenyző
42 közölt,
4 nem közölt beszéd
43 versenyző
42 közölt, 2 nem közölt beszéd, 1 versenyen
kívül közölt beszéd
50 versenyző
49 közölt,
1 nem közölt beszéd
37 versenyző
32 közölt,
5 nem közölt beszéd
46 versenyző
39 közölt
7 nem közölt beszéd
Egyéni versenyzők 1.
(1999) 2.
(2000) 3.
(2001) 4.
(2002) 5.
(2003) 6.
(2004) 7.
(2005) 8.
(2006) 9.
(2007) 10.
(2008) 11.
(2009) 12.
(2010) 13.
(2011) 14.
(2012) 15.
(2013)
1 Balassagyarmat 1 Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Bp. Szent Ignác Szakkollégium
�
191 Orosháza 5 Bp. (egyikük gépészmérnök) 192 Bonyhád
493 ELTE 1 Bp. 194 Műegyetem gépész-mérnök
2 ELTE 1 EKF 1 Újvidék-Szabadka
195 Pécs 3 ELTE 196 EKF 1 Szabadka 197 Nagykanizsa
1 ELTE 198 Kodolányi J. Főiskola
1 DE BTK 1 VJKF, Vác 1 Szeged 1 EJF,
4 ELTE 1 Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár 1
4 ELTE BTK 6
4 2 Bp. 6 1 Bp. ─
91 Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium 92 Evangélikus Gimnázium 93 Három versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 94 A versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 95 A versenyző a Püspöki Hittudományi Főiskolát képviselte. 96 A versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez. 97 A versenyző a Corvinus Egyetemet képviselte. 98 A versenyző beszéde nem állt rendelkezésre a közléshez.
208
Baja 1 NYME
681 fő intézményt képviselő versenyző + 62 egyéni versenyző = összesen 743 fő versenyző
Összesen 85 képviselt intézmény
Összesen 636 közölt beszéd
209
2. melléklet
Felkészítő tanárok és versenyzőik létszáma
SzónokversenyekFelkészítők
1. (1999)
2. (2000)
3. (2001)
4. (2002)
5. (2003)
6. (2004)
7. (2005)
8. (2006)
9. (2007)
10. (2008)
11. (2009)
12. (2010)
13. (2011)
14. (2012)
15. (2013)
Bayer Miklós n.a.99 2 2 Francsicsné Hegyi Marianna 1
Bencédy József 3 2 2 2 2 †Nagyné Markó Julianna 1 1 1 1 1 2 2 3
Aczél Petra 5 1 1 3 8 4 3 2 4 6 1 3 Nagyszentpéteri Géza 1
Koltói Ádám 2 4 3 Gödéné Török Ildikó 1 1 1 1 1 1 2 2
Demény Piroska 1 1 1 1 1 1 1
Nagy Levente 2 2
Vörös Ferenc 1 3 2 2
Rónai Béla 1 1
Nábrádi Györgyné 1
Balázs Géza 3
Erdei Iván 1 1 1 Remeczkiné Toma Kornélia 1 1 1 1
Sándor Anna 1 3 Víghné Horváth Erzsébet 1
Antalné 3 3 2 2 1 2 1
99 Az első két szónokversenyen fellépő hallgatók felkészítő tanárairól nincs adatunk (rövidítése: n. a.).
210
Szabó Ágnes
Tátrai Szilárd 3
Zs. Ambrus Ágnes 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1
Bajcsy Ildikó 1 2
Eőry Vilma 1 1 2 1
Antal Sándor 1 1 1 1 1 1 1 1
Orbán Krisztina 2
Máthé Dénes 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 Rozgonyiné Molnár Emma 2 2 1
Pethő József 2 1 1 2 2 2 2 1 1 1 Pethőné Bényei Ágnes 1 2
Gáspári László 2 2 2 2 1 Szikszainé Nagy Irma 1 2 2 2 1 1 1 2 2 Molnár Csikós László 3 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Bencze Lóránt 1 1
Misztrikné Pál Jolán 1
Zékány Krisztina 1
Kiss Noémi 1 Heltainé Nagy Erzsébet 1 1
Földesi Lászlóné 1
Posgay Ildikó 1 2 1 1
Szitás Benedek 1 1 1 1 1 1 1 2 3 3 1 3
Ozsváth Sándor 1 2 1 1
Fehér Borbála 1
Lizanec Péter 2 1
211
Patakiné Gulpa Diána 2
Fodor Katalin 2
Fehér Éva 2
Boronkai Dóra 1 2 2 2 3 2
Békési Imréné 1
Lőrincz Julianna 1
Jancsó Miklós 1 1 1 1 2 2 2 1 3 1 1 2
Hajba Renáta 1 2 2
Simon Szabolcs 1 2 1 2 1 1 1 1 2 Albertné Herbszt Mária 1
Fülöp Béla 1
Varga Zoltán 1
Borbély Edit 1 1 Lantosné Imre Mária 3 1 1
Fazekas József 1 Tislerné Tóth Zsuzsanna 1 1 1
Szekeres Jolán 2
Papp Kornélia 2
Novák Gyula 1
Csuka Emőke 1
Tóth Sándor 1
Menyhárt József 2
Raátz Judit 1 1 1 1 2 1
Györke Magdolna 1 Horváthné Berlák Irén 1 1 3 2
212
N. Császi Ildikó 1 1 2 1
Fazekas Éva 1
Antóni Judit 1
Nagy-Babos Edit 2 1 2
Nagy-Babos Tamás 1 1
Papp Emese Rózsa 2
Silling István 1 1
Kanizsai Mária 1 1 2 1
Németh Béláné 2 Duzmathné Tancz Tünde 2
Kovács Margit 1
Huszár János 1
Horváth Katalin 1 Zsolnainé Mátyási Mária 1 1
Antonenko Miklós 1 1 2
Pető Gábor 1
Polgár Anikó 2 Balcsik-Tamás Kinga 1
Papp Kincses Emese 1
Misad Katalin 1 2
Kónya Ilona 1 Lavotháné Jáger Katalin 1
Drescher J. Attila 1 1
Úr Lajos 1
Balla Zoltán 1
213
Hámori Zsoltné 1 1 1 Hámoriné Hargittay Ágnes 1
Kiss Zsuzsanna 1
Zsolnai Józsefné 1 2 2 1
N. Tóth Anikó 2 2 1 1 2 1 1
Papp István Géza 2 2
Kis Mihály 1
Adamik Tamásné 2 1
Szanyi Mária 1
Kilián Szilvia 1 1
Sólyom Réka 2 1 1 1 1 1
Tomesz Tímea 1
Varga Bressel 1
Christiane Emese 1
Adamik Tamás 3 3 2
Bura László 2
Gál Gyöngyi 1
Mándli Szilvia 1 1 Pásztorné Pikli Natália 1 Némethné Varga Andrea 1
Bognár Istvánné 1 Gasparicsné Kovács Erzsébet 1 Rückné Mező Györgyi 1 1
Dudás Róbert Gyula 1 1 Sinkóné Tóth Zsuzsanna 1 2
214
Deák Ferenc Loránd 1 1
Deák Magdolna 1 2
Hámori Ágnes 2 1 Ekkertné Monoki Zsuzsanna 1
Slíz Mariann 1
Merényi Hajnalka 1 1 Kutyejné Ablonczy Katalin 1
Vass Ágnes 2 1
Fejér Piroska 1
Szabó Katalin 1 Gréczi-Zsoldos Enikő 1 1
Nagy Tamás 1 Nagy B. Tamás (Kézdiv.) 1
Rancz Teréz 1
B. Fejes Katalin 2
Bagladi Orsolya 1 Nábrádiné Jurasek Ibolya 1 Borosné Jakab Edit 1 Koleszárné Vendégh Ildikó 1 Kutnyánszkyné Bacskai Eszter 2 1
Seres Kristóf 1 1
Mikó Gyöngyi 1
Hoboth Katalin 2
Laczkó Mária 1 1 1
215
Tremmel Flórián 1 1 1
Artzt Tímea 1 1
Nemesi Attila László 1 1
Nagy Csilla 1 1 1
Takács Izabella 1
Fercsik Erzsébet 2
Oláh Rita 1
Szilveszter László 4
Harasztosi Viola 1
Devecsai Andrea 1 2 Bárdosné Kovács Erzsébet 1
Mészáros Bence 1 1 Szabó-Thalmeiner Noémi 1
Csog Orsolya 1
Boda Mária 1
Száz Pál 1
Hubbes László Attila 3
Zsigmond Csilla 3
Kazamér Éva 1
Bóna Judit 1
Katona Edit 1
Bogár László 1
Földvári Kitti 1
H. Tóth Tibor 2
Sándor Ildikó 2
Bozó Zsuzsanna 1
216
Szántó Bíborka 1
Keserű József 1
Moni Attila100 1
Schirm Anita 1
Összesen 172 felkészítő szakember
100 Nem tanár.
217
3. melléklet
A Kossuth-szónokversenyek támogatói
Szónokversenyek Támogatók
1. (1999)
2. (2000)
3. (2001)
4. (2002)
5. (2003)
6. (2004)
7. (2005)
8. (2006)
9. (2007)
10. (2008)
11. (2009)
12. (2010)
13. (2011)
14. (2012)
15. (2013)
Oktatási Minisztérium101 × × × × × × × × × × × × × × × ELTE Tanárképző Főiskolai Kar102 × × × × × × × × × × × × × × Független Kis-gazda-, Földmunkás és Polgári Párt
× × Akadémiai Kiadó × × × × × × × × × × × × × × Corvina Könyvkiadó × × × × × × × × × × × Dinasztia Kiadó × × × × × × × × × × × × × Dunaharaszti Colagyár × Hotel Corvin × × × × × × × × × × × × × × Korona Kiadó × × × × Kossuth Kiadó × × × × × × × × × × × × × × Krónika Nova Kiadó × × × × × × × × × × × × × × Magyar Nyelvtudományi Társaság
× × × × × × × × × × × × × × × 101 2006-tól Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2011-től Nemzeti Erőforrások Minisztériuma; 2013-ban Emberi Erőforrások Minisztériuma 102 2004-től ELTE Bölcsészettudományi Kar
218
Magyar Nyelvőr × × × × × × × × × × × × × × × MOZAIK Oktatási Stúdió × × × × × × × × × × × × MTA Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztály
× × × × × × × × × × × × × × SZAK Kiadó × × × × × × × × Szemimpex Kiadó × × × × × × × × × × × × Telosz Kiadó × × × × × × × × × × × Tinta Könyvkiadó × × × × × × × × × × × × × × × Trezor Kiadó × × × × × × × × × × × × × × × Apor Vilmos Katolikus Főiskola Kiadója, Zsámbék103
× × × × × × × × Igazságügyi Minisztérium × Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
× × × × × × Argumentum Kiadó × × × × × × × × × × × × × Fekete László × Magyar Könyvklub × × × × × Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
× × × × × × × × Osiris Kiadó × × × × × × × × × ×
103 2004-től Vác
219
Talentum Kiadó104 × × × × × × × × × × × × × Anyanyelvápolók Szövetsége × × × × × × × × × × × × × Közoktatási Modernizációs Alapítvány
× OTKA × Animus Kiadó × × × Holnap Kiadó × × × × × × × × × × × × Kráter Műhely Társulás × × × × × × × × × × × Móra Kiadó × × × × × × × × Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány
× ELTE Rektori Hivatal × × × × × × ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat
× × × × × × Antall József Alapítvány × × Szaktudás Kiadó × × × Magyar Asszonyok Érdekszövetsége × × × × × × × × × Mundus Kiadó × × × × Nemzeti Tankönyvkiadó × × × × × × × × OKTA Oktatástechnikai Fejlesztő KKT
× × × × × 104 2011-től Gabo és Akkord
220
Cs. Varga István × Gastro Service Kft. × Bárczi Géza Alapítvány × × × × × × × Esztergom Város Önkormányzata × × × Helikon Kiadó × × × Kalligram Kiadó × × × × × × × MaMi Magyar Média Iskola × × × Magyar Rádió × × × × × × × Rákóczi Szövetség × × × × × × × ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat
× × × × × Balassi Bálint Intézet × × Mérték Kiadó × × × × Széphalom Kiadó × × × × Typotex Kiadó × × Európa Kiadó × × Magvető Kiadó × × × Minerva Kiadó × Chronos Kiadó × × × Kossuth Szövetség × × ×
221
Magyar Nyelvőr Alapítvány – Kiss Róbert Richárd
× Magyar Napló × MédiaCom Kft. × ×
Összesen 67 támogató
222
4. melléklet
Díjazott versenyzők
SzónokversenyekVersenyzők
1. (1999)
2. (2000)
3. (2001)
4. (2002)
5. (2003)
6. (2004)
7. (2005)
8. (2006)
9. (2007)
10. (2008)
11. (2009)
12. (2010)
13. (2011)
14. (2012)
15. (2013)
Benedek Fülöp (ELTE)105 I.helyezett
× Bóna Judit (ELTE)106 II.helyezett
× Faragó Csaba (ELTE)107 III.helyezett
× Bugledich Attila (BDTF)108 különdíjas
× Földesi Norbert (ME CTFK)109 I.helyezett
× Boros Emőke (BBE)110 II.helyezett
× Lokodi Zsolt (BPTF)111 III.helyezett
× Szabó Etelka (DE)112 különdíjas
×
105 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp. 106 uaz 107 uaz 108 Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely 109 Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, Sárospatak 110 Babes-Bolyai Egyetem, Kolozsvár 111 Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Kézdivásárhely 112 Debreceni Egyetem
223
Srancsik Tamás a legjobb szabad kategóriás
× Maricza Andrea (EHE)113 a legjobb teológusjelölt
× Ésik Sándor László (PPKE)114 a legjobb jogászjelölt
× Szőnyi László Gyula (KGRE)115 a legjobb tanárjelölt
× Lakatos Mária Csilla (PPKE)116 különdíjas
× Lőrincz Amália (BBE)117 I.helyezett
× Szilágyi Diána (PPKE)118 II.helyezett
× Salga Imre (ELTE)119 III.helyezett
× Bölkei Zsolt (ELTE)120 különdíjas
×
113 Evangélikus Hittudományi Egyetem, Bp. 114 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba 115 Károli Gáspár Református Egyetem, Bp. 116 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bp. 117 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 118 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba 119 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp. 120 uaz
224
Seres Kristóf (UNE)121 különdíjas
× Frenyó Edit (PPKE)122 a legjobb jogászjelölt
× Baranyai Péter (BDTF)123 a legjobb tanárjelölt
× Fitos László (EHE)124 a legjobb teológusjelölt
× Szontagh Pál I.helyezett × Száraz László (ELTE)125 II.helyezett
× Szilágyi János Ede (ME)126 III.helyezett
× Dudás Róbert Gyula (PPHF)127 közönségdíjas
× Győrffy Kinga (ELTE)128 különdíjas
× Lokodi Zsolt (BBE)129 különdíjas
×
121 Ungvári Nemzeti Egyetem 122 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba 123 Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely 124 Evangélikus Hittudományi Egyetem, Bp. 125 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp. 126 Miskolci Egyetem 127 Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 128 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eötvös Collegium, Bp. 129 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Kézdivásárhely
225
Papp Márton (NYME)130 különdíjas
× Rácz Nóra (BDF)131 különdíjas
× Arany Mihály (OEÁIG)132 különdíjas
× Száraz László (ELTE)133 I.helyezett
× Molnár Bernadett (KGRE)134 II.helyezett
× Papp Márton (NYME)135 III.helyezett
× Varga Sándor (ELTE)136 különdíjas
× Dudás Róbert Gyula (PPHF)137 különdíjas × Gaál Tamás (NYF)138 különdíjas
× Nagyidai Zsolt (PHF)139 különdíjas
×
130 Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar, Sopron 131 Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely 132 Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium 133 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp. 134 Károli Gáspár Református Egyetem, Bp. 135 Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar, Sopron 136 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp. 137 Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 138 Nyíregyházi Főiskola 139 Pécsi Hittudományi Főiskola
226
Nagy Kornélia (ÚE)140 különdíjas
× Pap Ákos (PTI)141 különdíjas
× Hevér Lóránt (ÚE)142 I.helyezett
× Gergely Előd Gellért (SEME)143 II.helyezett, közönségdíjas
× Dudás Róbert Gyula (PPHF)144 II.helyezett
× Varga Sándor (ELTE)145 III.helyezett
× Lukács Ákos (ME CTFK)146 III.helyezett
× G. Tóth Anita (DE)147 különdíjas
× Furo József (DE)148 különdíjas
× Sin Edina (UNE)149 különdíjas
× 140 Újvidéki Egyetem 141 Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár 142 Újvidéki Egyetem 143 Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda 144 Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 145 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp. 146 Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, Sárospatak 147 Debreceni Egyetem 148 uaz 149 Ungvári Nemzeti Egyetem
227
Száraz László (ELTE)150 különdíjas
× Somlai Attila (BDF)151 I.helyezett
× Lukács Ákos (ME CTFK)152 I.helyezett, különdíjas
× Kovács Dénes (SJE)153 II.helyezett
× Nyáradi Gábor (IGYFK)154 III.helyezett, a Magyar Rádió különdíjasa
× Furo József (DE)155 különdíjas
× Dudás Róbert Gyula (PPHF)156 különdíjas
× Szenes Laura (RG)157 különdíjas
× Bőjte Blanka (BPTF)158 különdíjas, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
×
150 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp. 151 Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely 152 Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, Sárospatak 153 Selye János Egyetem, Komárom 154 Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd 155 Debreceni Egyetem 156 Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 157 Református Gimnázium, Kecskemét 158 Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Kézdivásárhely
228
Meleg Gábor (ELTE)159 különdíjas
× Győrffy Kinga (ELTE)160 a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének különdíjasa
× Lőte Zsuzsa (BPTF)161 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Balázs Gyöngyi (TF)162 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Farkas Gabriella (KFE)163 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Róth-Balázsi Hunor (NMEL)164 I.helyezett, a Magyar Rádió különdíjasa, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
×
Jakus Ágnes (EKF)165 II.helyezett
× 159 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp. 160 uaz 161 Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Kézdivásárhely 162 Tanítóképző Főiskola, Székelyudvarhely 163 Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra 164 Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely 165 Eszterházy Károly Főiskola, Eger
229
Somlai Attila (BDF)166 III.helyezett
× Csík Gergely (JGYTF)167 a zsűri különdíjasa
× Héjja Márk (OEÁIG) a zsűri különdíjasa
× Kovács Dénes (SJE)168 a zsűri különdíjasa
× Soltész Márton (KGRE)169 a zsűri különdíjasa
× Lukács Ákos (ME CTFK)170 a zsűri különdíjasa, közönségdíjas
× Tóth Enikő (RMG)171 a Magyar Asszonyok Szövetségének különdíjasa
× Fülöp Júlia (PTI)172 a Rákóczi Szövetség különdíjasa
× Brutovsky Szilvia (BME)173 a Magyar Rádió különdíjasa
×
166 Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely 167 Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged 168 Selye János Egyetem, Komárom 169 Károli Gáspár Református Egyetem, Bp. 170 Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, Sárospatak 171 Radnóti Miklós Gimnázium, Dunakeszi 172 Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár 173 Bél Mátyás Tudományegyetem, Besztercebánya
230
Parti Andrea (BME)174 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Gödri Réka Rebeka (BBE)175 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Bokor Ágnes (EKF)176 a Közszolgálati Média Alapítvány különdíjasa
× Balogh Ákos (PPKE)177 Esztergom város különdíjasa
× Balázsfalvi Balázs (PRKTG)178 I.helyezett
× Kupó Péter (BLG)179 II.helyezett
× Erdei József180 III.helyezett, közönségdíjas
× Furo József (DE)181 a zsűri különdíjasa, Esztergom város különdíjasa
×
174 Bél Mátyás Tudományegyetem, Besztercebánya 175 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kézdivásárhely 176 Eszterházy Károly Főiskola, Eger 177 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba 178 Pápai Református Kollégium Tatai Gimnázium 179 Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa 180 egyéni versenyző 181 Debreceni Egyetem
231
Urbán Gergő (EKF)182 a zsűri különdíjasa
× Tóth Melinda (BDF)183 a zsűri különdíjasa × Kató Szabolcs Ferenc (PTI)184 a zsűri különdíjasa
× Fülöp Júlia (PTI)185 a Magyar Asszonyok Szövetségének különdíjasa
× Hubbes Emese (BBE)186 a Rákóczi Szövetség különdíjasa
× Szőcs Csongor (NMEL)187 a Magyar Rádió különdíjasa, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
×
Szőcs Attila (APSZI)188 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Soós Georgina (ÚE)189 a Bárczi Géza Alapítvány
× 182 Eszterházy Károly Főiskola, Eger 183 Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely 184 Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár 185 Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár 186 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kézdivásárhely 187 Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely 188 Apor Péter Szakközépiskola, Kézdivásárhely 189 Újvidéki Egyetem
232
különdíjasa Lehoczki Adrienn (EG)190 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Miklós András (SRKG)191 a Magyar Média Iskola különdíja
× Nagy Zsófia (NYF)192 I.helyezett, a Magyar Asszonyok Szövetségének különdíjasa
×
Schilling Tamás (PPKE)193 II.helyezett
× Takó Ferenc194 III.helyezett × Kupó Péter (BLG)195 a zsűri különdíjasa
× Kantár Balázs (KE)196 közönségdíjas, a zsűri különdíjasa
× Lehoczki Adrienn (BEG)197 a zsűri különdíjasa
× Katona Ágnes (ELTE)198 × 190 Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba 191 Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma 192 Nyíregyházi Főiskola 193 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba 194 egyéni versenyző 195 Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa 196 Konstantin Egyetem, Nyitra 197 Békéscsabai Evangélikus Gimnázium 198 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp.
233
a zsűri különdíjasa Fazakas István199 a zsűri különdíjasa × Simon Tamás (SEK)200 a zsűri különdíjasa
× Csák Eszter (NMEL)201 a Rákóczi Szövetség különdíjasa, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
×
Fülöp Júlia (PTI)202 a Rákóczi Szövetség különdíjasa
× Pánczél Gyöngyvér (BPT)203 a Magyar Rádió különdíjasa, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
×
Gödri Réka Rebeka (BBE)204 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Pölcz Ádám205 Esztergom város különdíjasa
×
199 egyéni versenyző 200 Savaria Egyetemi Központ, Szombathely 201 Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely 202 Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár 203 Bod Péter Tanítóképző, Kézdivásárhely 204 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kézdivásárhely 205 egyéni versenyző
234
Bokor Ágnes (EKF)206 I.helyezett
× Németh Szabolcs (IGYF)207 II.helyezett
× Orosz Gergely208 III.helyezett × Tóth Julianna (PPKE)209 közönségdíjas
× Szőcs Csongor Ernő (NMEL)210 a Magyar Koalíció Pártjának különdíjasa
× Miklós András (ME)211 a zsűri különdíjasa
× Temesi Erik (PE)212 a zsűri különdíjasa
× Gödri Réka Rebeka (BBE)213 a zsűri különdíjasa, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Porczel Beáta (BBE)214 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
×
206 Eszterházy Károly Főiskola, Eger 207 Illyés Gyula Főiskola, Szekszárd 208 egyéni versenyző 209 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba 210 Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely 211 Miskolci Egyetem 212 Pannon Egyetem 213 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kézdivásárhely 214 uaz
235
Árok Bianka (PPKE)215 a zsűri különdíjasa, a Magyar Asszonyok Szövetségének különdíjasa
× Pölcz Ádám216 a Magyar Rádió különdíjasa
× Gál Andrea (KFE)217 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Melles Marcell (BMGE)218 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Balla Gábor (SRG)219 Esztergom város különdíjasa
× Folk Tímea (SJE)220 a Magyar Koalíció Pártjának különdíjasa
× Szabó Dániel (PPKE)221 I.helyezett
× Bokor Ágnes (EKF)222 II.helyezett, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
×
215 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba 216 egyéni versenyző 217 Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra 218 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 219 Sárospataki Református Gimnázium 220 Selye János Egyetem, Komárom 221 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba 222 Eszterházy Károly Főiskola, Eger
236
Miklós András (ME)223 III.helyezett, közönségdíjas
× Tóth Julianna224 közönségdíjas × Bogár László (BCE)225 a zsűri különdíjasa, a Magyar Rádió különdíjasa
× Fehér Balázs (BDEG)226 a zsűri különdíjasa
× Juhász Márton (FGYJG)227 a zsűri különdíjasa
× Katona Ágnes (ELTE)228 a zsűri különdíjasa
× Keresztes Ágnes (NMEL)229 a zsűri különdíjasa
× Székely Csilla Kinga (BBE)230 a zsűri különdíjasa, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Boncsér Sára Luca231 a Magyar Asszonyok Szövetségének különdíjasa
× 223 Miskolci Egyetem 224 egyéni versenyző 225 Budapesti Corvinus Egyetem 226 Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Sopron 227 Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Miskolc 228 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp. 229 Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely 230 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kézdivásárhely 231 egyéni versenyző
237
Kerekes Ákos (NMEL)232 a Rákóczi Szövetség különdíjasa
× Porczel Beáta (BBE)233 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Kantár Balázs (KFE)234 a Leghumorosabb szónok díja
× Tomcsányi Árpád (PPKE)235 I.helyezett
× Rád András László (PTI)236 II.helyezett, a Rákóczi Szövetség különdíjasa
×
Hodász András (ÉPI)237 III.helyezett, a Leghumorosabb szónok díja
× Bodnár Márton238 közönségdíjas × Bucz Magor Soma (SZIG)239 a zsűri különdíjasa, a Magyar Rádió különdíjasa
× 232 Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely 233 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kézdivásárhely 234 Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra 235 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba 236 Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár 237 Érseki Papnevelő Intézet, Esztergom 238 egyéni versenyző 239 Szent István Gimnázium, Bp.
238
Fehér Balázs (BDEG)240 a zsűri különdíjasa
× Juhász Márton (ME)241 a zsűri különdíjasa
× Németh Péter242 a zsűri különdíjasa × Pölcz Ádám (ELTE)243 a zsűri különdíjasa
× Rétvári Márton Gergely (CE)244 a zsűri különdíjasa
× Nagy Ilona245 a Magyar Asszonyok Szövetségének különdíjasa
× Csiszér Csilla (BBE)246 a Magyar Rádió különdíjasa
× Demeter Róbert (BPT)247 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Geiszl Zsófia (BLG)248 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
×
240 Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Sopron 241 Miskolci Egyetem 242 egyéni versenyző 243 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp. 244 Corvinus Egyetem, Bp. 245 egyéni versenyző 246 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 247 Bod Péter Tanítóképző, Kézdivásárhely 248 Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa
239
Kerepesi Igor (CE)249 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa, a Tinta Kiadó különdíjasa
×
László Krisztina Katalin (BBE)250 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Merzsa Ildikó (ÚE)251 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Nagy Péter (KPI)252 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Portik Gabriella (BBE)253 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Szőcs Andrea (BPT)254 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Kiss Lilla Nóra (ME)255 a Chronos Kiadó
× 249 Comenius Egyetem, Pozsony 250 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kézdivásárhely 251 Újvidéki Egyetem 252 Központi Papnevelő Intézet, Bp. 253 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 254 Bod Péter Tanítóképző, Kézdivásárhely 255 Miskolci Egyetem
240
különdíjasa Végh Barbara (BME)256 a Kossuth Szövetség díja
× Rétvári Márton Gergely (BCE)257 I.helyezett, a Chronos Kiadó különdíjasa
× Lestyán Attila (NMG)258 II.helyezett, közönségdíjas, a Leghumorosabb szónok díja
× Bartal Edina (KE)259 III.helyezett
× Müller Henrietta (BBE)260 a zsűri különdíjasa
× Ugron Nóra (NMG)261 a zsűri különdíjasa, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Tóth Tamás (SZIJSZ)262 a zsűri különdíjasa
× Deme Barnabás (FGYJG)263 a zsűri különdíjasa,
× 256 Bél Mátyás Egyetem, Besztercebánya 257 Budapesti Corvinus Egyetem 258 Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 259 Károly Egyetem, Prága 260 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Székelyudvarhely 261 Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 262 Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium, Bp. 263 Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Miskolc
241
a Tinta Kiadó különdíjasa Máthé Esztella (BMÁIK)264 a zsűri különdíjasa
× Balogh Anna265 a Magyar Asszonyok Szövetségének különdíjasa
× Balogh Andrea (MTTK)266 a Rákóczi Szövetség különdíjasa
× Temesvári Bence (ELTE)267 a Magyar Rádió különdíjasa
× Dudás Szilvia (ÚE)268 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Erszény Izabella (BBE)269 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Albert Nagy Ákos (PTI)270 a Kossuth Szövetség díja
×
264 Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint 265 egyéni versenyző 266 Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka 267 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp. 268 Újvidéki Egyetem 269 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kézdivásárhely 270 Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár
242
Juhász Pál Balázs (KGRE)271 I.helyezett, a Chronos Kiadó díjasa
× Tóth Marko (ME)272 II.helyezett
× Arany Ariella (PPKE)273 III.helyezett, közönségdíjas, a Magyar Asszonyok Szövetsége különdíjasa
×
Biró Réka (BSZDL)274 a zsűri különdíjasa, a Rákóczi Szövetség különdíjasa, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
×
Deme Barnabás (BME)275 a zsűri különdíjasa, a Tinta Kiadó különdíjasa
× Haramza Márk (SSZHF)276 a zsűri különdíjasa
× Hunyadi Tünde (ÚE)277 a zsűri különdíjasa, a Bárczi Géza Alapítvány
× 271 Károli Gáspár Református Egyetem, Bp. 272 Miskolci Egyetem 273 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba 274 Baróti Szabó Dávid Líceum, Barót 275 Budapesti Műszaki Egyetem 276 Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 277 Újvidéki Egyetem
243
különdíjasa Novák Tímea (KE)278 a zsűri különdíjasa
× Szavcsur Kitti (UNE)279 a zsűri különdíjasa
× Dénes Erzsébet (BEPL)280 a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. különdíjasa
× Duka-Tímea Ildikó (SEME)281 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Forizs Dalma (BBE)282 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× Gál Enikő (BBE)283 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa, a Leghumorosabb szónok díja
×
Szőcs Hunor (SEME)284 a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
× 278 Kaposvári Egyetem 279 Ungvári Nemzeti Egyetem 280 Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely 281 Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 282 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kézdivásárhely 283 uaz 284 Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
244
Müller Henrietta (BBE)285 a Kossuth Szövetség díja
×
Összesen 184 díjazott versenyző
285 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Székelyudvarhely
245
5. melléklet
Többször díjazott versenyzők
Szónok-
versenyek
Versenyzők
1. (1999)
2. (2000)
3. (2001)
4. (2002)
5. (2003)
6. (2004)
7. (2005)
8. (2006)
9. (2007)
10. (2008)
11. (2009)
12. (2010)
13. (2011)
14. (2012)
15. (2013)
Lokodi Zsolt × × Dudás Róbert Gyula286 × × × × Györffy Kinga × × Papp Márton × × Száraz László × × × Varga Sándor × × Furo József × × × Lukács Ákos × × × Kovács Dénes × × Somlai Attila × × Bokor Ágnes × × × Gödri Réka Rebeka × × × Fülöp Júlia × × × Kupo Péter × × Miklós András × × × Szőcs Csongor-Ernő × × Kantár Balázs × × 286 Később a verseny titkára lett, majd a zsűriben munkálkodott 2006-2013 között. 2010-ben a Hangadók Közhasznú Alapítvány ügyvezető elnökeként megalapította a Leghumorosabb szónok díját.
246
Katona Ágnes × × Pölcz Ádám287 × × × Porczel Beáta × × Tóth Julianna × × Fehér Balázs × × Juhász Márton × × Rétvári Márton Gergely × × Deme Barnabás × × Müller Henrietta × ×
287 A 2014-ben megtartott versenyen az ELTE BTK doktoranduszaként a zsűri titkári feladatát látta el.
247
6. melléklet
Zsűritagok
Szónok-
versenyekA zsűri tagjai
1. (1999)
2. (2000)
3. (2001)
4. (2002)
5. (2003)
6. (2004)
7. (2005)
8. (2006)
9. (2007)
10. (2008)
11. (2009)
12. (2010)
13. (2011)
14. (2012)
15. (2013)
Bánffy György a zsűri elnöke színművész, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke
×
Adamikné Jászó Anna főiskolai tanár ELTE TFK
×
Balázs Géza288 egyetemi tanár ELTE BTK
× × × × × × × × × × × × ×
Horváth Zsuzsanna289 tudományos munkatárs, OKI
× × × × × × × × × × × × × × ×
Koltói Ádám290 a zsűri titkára, főiskolai docens ELTE TFK
× × × × × × × × × × × × × × ×
288 2009-11-ben a zsűri elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár 289 2003-2004-ben a KÁOKSZI tudományos munkatársa; 2005-től az OKI tudományos főmunkatársa; 2009-től az OFI tudományos főmunkatársa 290 2003-tól ELTE BTK; 2007-től a zsűri tagja
248
Grétsy László291 a zsűri elnöke ny. főiskolai tanár, az Anyanyelvápolók Szövetségének titkára
× × × × × × × × × × × × × ×
†Dobos Krisztina292 a KOMA elnöke × × × × × × × × × × × × ×
Csizmazia Sándorné szaktanácsadó Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete
×
Szatmári Gábor a Kossuth Lajos országos középiskolai szónokverseny szervezője
× ×
Gósy Mária egyetemi tanár ELTE BTK
×
Bóna Judit293 a zsűri titkára egyetemi tanársegéd ELTE BTK
× × × × × × × × × × ×
Aczél Petra294 főiskolai adjunktus Eszterházy Károly Főiskola
× × × × × × × ×
291 2001-től az Anyanyelvápolók Szövetségének ügyvezető elnöke; 2009-től a zsűri tiszteletbeli elnöke; 2011-től professor emeritus; 2013-ban az Anyanyelvápolók Szövetségének tiszteletbeli elnöke 292 2006-ban képviselő, 2007-től főiskolai tanár; 2013-ban az OFI főmunkatársa. 293 2009-től egyetemi adjunktus 294 2005-ben főiskolai docens; 2006-ban a Vitéz János Római Katolikus Főiskola oktatója is; 2008-tól egyetemi docens a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (BTK); 2011-től a Budapesti Corvinus Egyetem docense
249
Dudás Róbert Gyula295 a zsűri titkára
× × × × × × × ×
Bolonyai Gábor296 egyetemi docens ELTE BTK
× × × × ×
Gavlik István a Kossuth Szövetség tiszteletbeli elnöke
× ×
Kiss Róbert Richárd a zsűri elnöke Prima Primissima díjas újságíró, az ELTE vendégoktatója
×
Pölcz Ádám a zsűri titkára PhD-hallgató ELTE BTK
×
Összesen 17 fő
295 2007-től szerkesztő; 2013-ban a zsűri tagja, a Hangadók Közhasznú Alapítvány ügyvezető elnöke 296 2009-12-ben tanszékvezető egyetemi docens; 2012-ben a zsűri elnöke
250
7. melléklet
A szónoki beszédeket elemző tanárok
Szónok-versenyek
Tanárok
1. (1999)
2. (2000)
3. (2001)
4. (2002)
5. (2003)
6. (2004)
7. (2005)
8. (2006)
9. (2007)
10. (2008)
11. (2009)
12. (2010)
13. (2011)
14. (2012)
15. (2013)
Rozgonyiné Molnár Emma × × × × × × × × × × × Szikszainé Nagy Irma × × × × × × × × × × × × Erdei Iván × × × × × × Koltói Ádám × × × × × × × × × × × × × × × L. Aczél Petra × × × × × × × × × × × × × V. Raisz Rózsa × × × × × × × × × × × × × Posgay Ildikó × × × × × × R. Toma Kornélia × × × × × × × × × × × Albertné Herbszt Mária × × × × × × × Raátz Judit × × × Misztrik Pál Jolán × Gáspári László × × × Zs. Ambrus Ágnes × × × × × × Szitás Benedek × × × × × × × × × × × × ×
251
Wacha Imre × × × × × × Sándor Anna × × × × × × Pethő József × × × × × × × × × Bóna Judit × × × × × × × × †Nagyné Markó Julianna × × × × × Máthé Dénes × × × × × × × × Eőry Vilma × × × × Antal Sándor × × × × × × × × × × Boronkai Dóra × × × × × × × Demény Piroska × × × × × × × × × Heltainé Nagy Erzsébet × × × × × × × N. Császi Ildikó × × × × Lavotháné Jáger Katalin × Vincze Tamás × × × A. Jászó Anna × Bura László × Molnár Csikós László × × Antalné Szabó Ágnes × Zsolnai Józsefné Mátyási Mária ×
252
Misad Katalin × Szőke-Kilián Szilvia × × Ozsváth Sándor × × Mándli Szilvia × Tóthfalussy Zsófia × × Simon Szabolcs × × × Deák Magdolna × N. Tóth Anikó × × × × Sólyom Réka × × × × Nagy B. Tamás × Fercsik Erzsébet × × × × Nemesi Attila László × × × Szántó Bíborka × × × Nagy Csilla × × Horváth Krisztina × Pölcz Ádám × Sáfrányné Molnár Mónika ×
Összesen 50 szakember
253
8. melléklet
Mai fiatal szónokok beszédeinek fajtája és részei
Beszédrészek
Versenyző Retorikai szituáció
Az ügy: Ment-e a
könyvek által a világ elébb?
Beszédfajta
beveze-tés
elbeszé-lés
tétel bizonyítás cáfolás befejezés kitérés
2. Kossuth-szónokverseny: 26 publikált beszéd. In: RÚR 2001.
Szabó E. különdíjas
párizsi szalon, 18. század
tisztességes (a továbbiakban: t.)
bemutató műfaj: nyilvános felszólalás
× × × × × ×
Földesi N. I.díjas
barátaihoz, diáktársaihoz szól
t. bemutató műfaj: felszólalás
× × × × ×
Boros E. II.díjas
egy új könyvkiadó avatásán a jelenlévőkhöz szól
t. bemutató × × × × ×
Lokodi Zs. III.díjas
tanárként szól a szülőkhöz és esetleg másokból álló hallgatóságához?
t. bemutató, tanácsadó műfaj: felszólalás
× × × × ×
Srancsik T. a legjobb szabad kategóriás
a szónokversenyen
t. bemutató műfaj: felszólalás
× × (a beszédtéma a cím)
× ×
Maricza A. a legjobb
Kedves Hallgatóim!
t. bemutató műfaj:
× × × (a
× ×
254
teológusjelölt (talán a szónokversenyen)
felszólalás, állítások sora
beszédtéma a cím)
Ésik S. L. a legjobb jogászjelölt
- (megszólítás sincs)
t. bemutató „gondolatok asszociációs áramlata” (Raátz RÚR 2001. p. 119)
× × (a beszédtéma a cím)
× × ×
Szőnyi L. Gy. a legjobb tanárjelölt
gyászszertartáson búcsúztat
t. bemutató műfaj: nekrológ
× × × × ×
Lakatos M. Cs. különdíjas
a szónokversenyen
t. („A világ nem a könyvek által ment elébb, általunk, az emberi tudás, a szabad szellem által.”)
bemutató műfaj: társalgás
× × × × (nem tudjuk meg, pró vagy kontra érvel)
×
Tomán J. Könyvek ellenségei! (nincs konkrét retorikai szituáció)
t. bemutató × × × ×
Balaicz Z. oktató első előadása I. éves magyar szakos hallgatóinak
t. bemutató × × × (a beszédtéma a cím)
× ×
255
Bíró E. kuratórium tagjaként szól a társaihoz helyszín: a könyvtár olvasóterme
t. bemutató, tanácsadó műfaj: felszólalás
× × × (a beszédtéma a cím)
× ×
Boros B. - (megszólítás sincs)
t. bemutató × × × (a beszédtéma a cím)
× × ×
Dobi Zs. hallgatóként a szónokversenyen
t. bemutató, tanácsadó
× × × (a beszédtéma a cím)
× × ×
Dudás R. Gy.
országgyűlésben szól a képviselőtársaihoz
t. bemutató, tanácsadó műfaj: parlamenti felszólalás
× × × × ×
Gonda M. Tisztelt Hallgatóság! (nincs konkrét retorikai szituáció)
t. bemutató műfaj: felszólalás
× × × (a beszédtéma a cím)
× ×
Kovács-Bálint Z.
nevelőtanácsi ülésen szól a nevelőtársaihoz
t. bemutató, tanácsadó műfaj: felszólalás
× × × (a beszédtéma a cím)
×
Kristály M. könyvheti osztályfőnöki órán beszél a 8. osztályosaihoz
t. bemutató × × (a beszédtéma a cím)
×
Kucsák I. „itt és most” t. bemutató × × × ×
256
(„Nem a könyvek által, csak az ember által mehet a világ elébb.”)
Márta A. egy menedzser szól a munkatársaihoz cégük üzletkötésének előestéjén
t. bemutató, tanácsadó
× × × (a beszédtéma a cím)
× ×
Mészáros K. - (megszólítás sincs)
t. bemutató × × × (a beszédtéma a cím)
× (pró és kontra)
×
Nagy K. irodalmi hét alkalmából összehívott rendkívüli szülői értekezleten köszönti a szülőket
t. („Nem, csak a könyvek nem visznek előre. A könyvekhez emberek kellenek;…”)
bemutató × (a beszédtéma a cím)
× ×
Simon A. Tisztelt Hallgatóság! (nincs konkrét retorikai szituáció)
kétes („…nem haladt a világ a könyvek által elébb.”)
bemutató × × × × ×
Szakmáry Z. főiskolai diákkörben szól a kortársaihoz
t. bemutató műfaj: felszólalás
× × × (a beszédtéma a cím)
× ×
Száldobágyi frakcióülésen kétes tanácsadó × × × × ×
257
Zs. beszél a képviselőtársaihoz
(„Nem. De az én lelkemnek mégis fontosak az emberiségnek e levetett rongyai.”)
műfaj: parlamenti felszólalás
(a beszédtéma a cím)
Vachter Zs. Tisztelt Hallgatóság! (nincs konkrét retorikai szituáció)
t. bemutató műfaj: felszólalás
× × ×
258
Beszédrészek
Versenyző Retorikai szituáció
Az ügy: Közügyünk a magánügy?
Beszédfajta
bevezetés elbeszé-lés
tétel bizonyí-tás
cáfo-lás
befeje-zés
kité-rés
9. Kossuth-szónokverseny: 45 publikált beszéd. In: RÚR 2008.
Balázsfalvi B. (középiskolás) I.helyezett
„Tisztelt Egybegyűltek, kedves Barátaim!”
bonyolult (a továbbiakban: b.)
bemutató, tanácsadó
× × × × ×
Kupó P. (középiskolás) II.helyezett
„Tisztelt Hallgatóság!” (sejthető, hogy a szónokverseny közönségéhez szól)
bemutató, tanácsadó
× × × Cím: „Isten hozta Önöket »Az ajtó«-ban!”
× ×
Erdei J. III.helyezett, közönségdíjas
konferencián előadó
bemutató felszólalás
× × × × × ×
Furó J. a zsűri különdíjasa, Esztergom város különdíjasa
„Kedves Hallgatóim!” (sejthető, hogy a szónokverseny közönségéhez szól)
bemutató hozzászólás (Wacha RÚR 2008. p. 140)
× × × × ×
Urbán G. a zsűri különdíjasa
„Tisztelt Köz- és magánemberek! Kedves Hallgatóság!”
bemutató × × × × × ×
Tóth M. médiafogyasztó bemutató × × × ×
259
a zsűri különdíjasa
társainak, barátainak szónokol
Kató Sz. F. a zsűri különdíjasa
- nincs megszólítás az egész beszédben
tanácsadó × (a beszédtéma a cím)
× ×
Fülöp J. a zsűri különdíjasa, a Magyar Asszonyok Szövetségének különdíjasa
sajtókonferencián az írott és elektronikus sajtó képviselőihez szól
törvényszéki (vádbeszéd)
× × × ×
Hubbes E. a Rákóczi Szövetség különdíjasa
Mindenszentek napján a temetőben beszél a hallgatósághoz
tanácsadó műfaj: emlékbeszéd, ünnepi beszéd
× × × (mottóként a beszédtéma)
× ×
Szőcs Cs. (középiskolás) a Magyar Rádió különdíjasa, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
„Tisztelt közönség, kedves embertársaim!”
bemutató, tanácsadó
× × × Cím: „Napjainkban elhalványul a magánügy”
× ×
Szőcs A. (középiskolás) a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
„Tisztelt Hallgatóim!”
bemutató, tanácsadó
× × × × ×
Soós G. „Tisztelt bemutató × × × × ×
260
a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
Hölgyeim és Uraim!” (sejthető, hogy a szónokverseny közönségének beszél )
„boncolgatás”
Lehoczki A. (középiskolás) a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
„itt és most” bemutató × × × mottó: „Oh, drága magány, az egyetlen társam, kivel már az életet, oly sokszor megpróbáltam”
× ×
Miklós A. (középiskolás) a Magyar Média Iskola különdíja
„itt és most” bemutató × × × (a beszédtéma a cím)
× ×
Balogh L. „Szeretettel köszöntöm Önöket!”
bemutató, tanácsadó
× × × × ×
Béda Sz. rikkancs szerepében
bemutató, tanácsadó
× × × (a beszédtéma a cím) Alcím: „Te még nem hallottad azt, hogy…?”
× ×
Bernáth A. - nincs megszólítás
bemutató × × × (a beszédtéma a mottó)
× ×
261
Háromszéki E.
szervezőként beszél az Együtt a magánügyért mozgalom megnyitó ünnepségén
bemutató, műfaj: tanácskozó beszéd
× × × × × ×
Héjja M. (középiskolás)
„Tisztelt Hölgyeim és Uraim!”
bemutató, tanácsadó
× × × × × ×
Kerekes M. - „…testvéreim…”
bemutató, ironikus gyászbeszéd
× × × (a beszédtéma a mottó)
× ×
Kiss E. a „Ne hagyjuk őket magukra!” Alapítvány nevében beszél az országgyűlésben
bemutató, tanácsadó, műfaj: felszólalás
× × × × ×
Mándli Á. (középiskolás)
„Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóság!”
bemutató × × × ×
Nagy K. „Tisztelt Hölgyeim és Uraim!”
bemutató, tanácsadó
× × × × ×
Pölcz Á. a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató, tanácsadó
× × × (a beszédtéma a cím)
× ×
Szomolai A. evangélikus istentisztelet vasárnapi prédikációja
homília, bemutató (Sándor RÚR 2008. p. 231)
× × × × ×
Andresin O. - nincs megszólítás
bemutató, tanácsadó
× × × (a beszédtéma
× ×
262
a cím) Alcím: „A szerető – az örök harmadik”
Arany J. a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató × × × × ×
Börcsök R. - nincs megszólítás
bemutató műfaj: önvallomás
× × × Cím: „A lélek dolga”
× ×
Csomai L. - nincs megszólítás
bemutató tanácsadó
× × (a beszédtéma a mottó)
× ×
Fekésházy M. „Tisztelt Hölgyeim és Uraim!”
bemutató × × (a beszédtéma a cím)
× ×
Gödri R. R. a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató × × × × ×
Házi B. „Tisztelt Hallgatóság!”
bemutató műfaj: felszólalás
× × × × ×
Horváth V. Magán Ügy sírja előtt mond gyászbeszédet
bemutató műfaj: ironikus nekrológ
× × × × ×
Jakus Á. a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató, tanácsadó
× × × × ×
Kantár B. „itt és most” bemutató, tanácsadó
× × × (a beszédtéma a cím)
× ×
263
Kondákor Sz. „a teremben ülő közönséghez”
bemutató, tanácsadó
× × × Cím: „Ne adjuk ki magunkat!”
× ×
Körei L. „itt és most” „Tisztelt Hallgatóság!”
bemutató, tanácsadó
× × × (a beszédtéma a cím)
× ×
Mátyus R. „Kedves Versenyző Kollégák!”
bemutató, tanácsadó
× × × (a beszédtéma a mottó)
× ×
Mihók G. könyvelőként beszél
bemutató műfaj: vallomás
× × × × ×
Mircse Zs. „Tisztelt Hallgatóság!”
bemutató × × × × ×
Nagy N. egy képzelt országban a nyugdíjasok- hoz beszél a nyugdíjas központokat felügyelő minisztérium kb. 30 éves vezetője
bemutató, tanácsadó „Búcsú- beszéd”
× × × × ×
Scsibrán R. „itt és most”
bemutató × × × Cím: „Magánügy. Köznek belépni TILOS?”
× ×
Serki R. - nincs megszólítás
bemutató × × (a beszédtéma a cím)
× ×
264
Talabos A. „Tisztelt Hallgatóim!”
bemutató, tanácsadó
× × × ×
Temesi E. közismert filmsztár beszél a barátaihoz
bemutató × × × (a beszédtéma a cím)
× ×
265
Beszédrészek
Versenyző Retorikai szituáció
Az ügy: Hol vannak az együttérzés, a türelem, az önfeladás határai?
Beszédfajta
beveze-tés
elbeszé-lés
tétel bizonyí-tás
cáfo-lás
befeje-zés
kité-rés
12. Kossuth-szónokverseny: 42 publikált beszéd. In: RÚR 2011.
Szabó D. I.helyezett
nem beazonosítható „Tisztelt egyesek és nullák,…”
bonyolult bemutató, tanácsadó „egy belső vita kivetülése” (Deák RÚR 2011. p. 125)
×
× × × ×
Bokor Á. II.helyezett, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
szónokverseny bemutató, tanácsadó
× × mottó: „Valósítsd meg önmagad! Be yourself! You can do it!”
× ×
Miklós A. III.helyezett, közönségdíjas
? „…tisztelt Hölgyeim és Uraim,…”
bemutató, tanácsadó
× × × (a beszédtéma a cím)
× ×
Tóth J. közönségdíjas
„Kedves Segítőtársaim!”
bemutató „minidráma” (Koltói RÚR 2011. p. 142)
× × × × ×
Bogár L. a zsűri különdíjasa,
„A Hallgatói Önkormányzat ifjúsági vitája az
tanácsadó × × × × ×
266
a Magyar Rádió különdíjasa
egyetemen”
Fehér B. (középiskolás) a zsűri különdíjasa
„Hölgyeim és Uraim!”
tanácsadó × × × Cím: „Hol maradok én?”
Juhász M. (középiskolás) a zsűri különdíjasa
„Kedves Barátaim!
bemutató műfaj: elmélkedés
× × × ×
Katona Á. a zsűri különdíjasa
„itt és most” a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató vád- és védőbeszéd
× × × (a beszédtéma mottóként)
×
Keresztes Á. a zsűri különdíjasa
„Tisztelt Hallgatóság, kedves Jelenlevők!
bemutató × × × ×
Székely Cs. K. a zsűri különdíjasa, a Bárczi Géza alapítvány különdíjasa
„Tisztelt Hallgatóság!”
bemutató, tanácsadó
× × × ×
Boncsér S. L. a Magyar Asszonyok Szövetségének különdíjasa
„Kedves Wellness rajongók!”
tanácsadó × × × mottó: „Nincs idő a fájdalomra.”
×
Kerekes Á. (középiskolás)
„Tisztelt Jelenlévők!”
bemutató, tanácsadó
× × × ×
267
a Rákóczi Szövetség különdíjasa Porczel B. a Bárczi Géza alapítvány különdíjasa
„Tisztelt Hallgatóság!”
bemutató × × ×
Kantár B. a Leghumoro- sabb szónok díja
„itt és most” a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató „…játék az értelmezéssel…” (Aczél RÚR 2011. p. 191)
× × × (a beszédtéma mottóként)
×
Balogh A. „Az általam hallható előadás a »Minden emberért 2010-ben« elnevezésű fiktív konferencián hangzik el tanácsadó beszédként.”
bemutató, tanácsadó
× × × × ×
Csatlós V. „Kedves Sári néni, leendő pácienseim!” „…13 éve praktizálok mint pszichiáter,…”
bemutató egyetlen narráció
× × ×
Gál A. „Mélyen tisztelt publikum,…”
bemutató × × (a beszédtéma mottóként)
× ×
Gomos É. Zs. „Mélyen tisztelt Hallgatóság!”
tanácsadó × × × × ×
Hallai H. „Tisztelt tanácsadó × × (a beszédtéma ×
268
Hallgatóság, kedves Egybegyűltek!”
mottóként)
Herceg H. nincs megszólítás sejthető, hogy a szónokverseny közönségéhez beszél: „És mindenki ebben a teremben.”
bemutató × × × (a beszédtéma a cím)
× ×
Jakity Á. „Kedves Fiúk és Lányok!”
bemutató tanácsadó
× × × (a beszédtéma mottóként)
×
Kardos Zs. nincs megszólítás „itt és most”: „Jelen pillanatban körülbelül ötvenen vagyunk ebben a teremben.”
bemutató × × × (a beszédtéma mottóként)
×
Kondacs F. „Kedves Barátaim!”/ „Kollégáim,…”
bemutató × × × ×
Kovács I. „Tisztelt Hölgyeim és Uraim!”
tanácsadó × × × mottó: „Apró üvegszilánkok egy kitört ablak romjai alatt, ez most az én életem képe.”
× ×
269
Kovács Sz. „Kedvesem!” bemutató személyes vallomás
× × ×
Ménesi S. „Tisztelt Hallgatóság!”
bemutató, tanácsadó
× × × ×
Miklós I. „Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!”
tanácsadó × × × mottó: „Az embernek túl sok hang van a torkában, túl sok szó a nyelvén, túl sok imádat a saját ötletei iránt, és semmi megértés, semmi türelem, ha másokról van szó, mintha mindenki idegen nyelven beszélne.”
× ×
Mikoly Z. (középiskolás)
„Szituáció: »Agresszió az iskolában« című, tanároknak és diákoknak rendezett vitadélután, amelyen egy diák a tanulók szemszögéből közelíti meg a
„tanácsadó beszéd”
× × × Cím: „MINDENNEK VAN HATÁRA!”
× ×
270
problémát” Müller M. J. „Tisztelt
Hölgyeim és Uraim! Kedves Egybegyűltek!”
bemutató × × × Cím: „(Van remény: a megértés útja) 1932”
× ×
Nagy K. „A beszéd a következő szituációban hangzik el: A Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke egy egyetemi nyílt nap alkalmával tart beszédet”
bemutató × ×
Pál D. „Kedves Útitársak, Baromfiudvar-lakók!”
bemutató × × × ×
Pál L. B. „Tisztelt Hallgatóság, Embertársaim!”
bemutató × × × ×
Pazonyi D. - nincs megszólítás
bemutató személyes vallomás
× Cím: „Nem tudok mit mondani”
×
Pölcz Á. „Egy filozófus kérdései” „…a Magyar Filozófusok Társasága második
bemutató × × × × ×
271
országos konferenciáján” „…elnöki szerepben állok itt,…”
Rád A.-L. „Beszédhelyzet: gyóntatószékben, Párizs; Hallgatóság: gyóntató lelkész”
bemutató személyes vallomás
× × × ×
Szluha K. „Kedves teremtők és teremtettek!”
bemutató × × × × ×
Szuri A. „Kedves közönség,…”
bemutató, tanácsadó
× × × Cím: „Beszéljek??? Vagy RetorikÁlljak?”
×
Szűcs P. - nincs megszólítás
bemutató, tanácsadó
× × × (a beszédtéma mottóként)
×
Tóth A. K. „Kedveseim!” bemutató × × × (a beszédtéma mottóként)
×
Víg E. E. a szónokverseny közönségének beszél
tanácsadó × × × (a beszédtéma mottóként)
× ×
Zakkar K. „Kedves Egybegyűltek, tisztelt Választó- polgárok!”
bemutató politikai beszéd
× × × ×
Muntag V. (versenyen
a szónokverseny közönségének
bemutató értelmezés
× × (a beszédtéma mottóként)
×
272
kívüli beszéd) szónokol
273
Beszédrészek
Versenyző Retorikai szituáció
Az ügy: Hálózatok rabságában élünk?
Beszédfajta
beveze-tés
elbeszé-lés
tétel bizonyí-tás
cáfo-lás
befeje-zés
kité-rés
15. Kossuth-szónokverseny: 39 publikált beszéd. In: RÚR 2014.
Juhász P. B. I.helyezett, a Chronos Kiadó különdíjasa
háromnapos ifjúsági találkozó végéhez közeledve prédikál a fiataloknak
bonyolult bemutató, tanácsadó homília
× ×
× (a beszédtéma mottóként)
× ×
Tóth M. II.helyezett
a szónokverseny közönségének szónokol
törvényszéki beszéd vádbeszéd az internet ellen
× × × × ×
Arany A. III.helyezett, közönségdíjas, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének különdíjasa
„Tisztelt Hallgatóság!”
bemutató, tanácsadó
× × × × ×
Biró R. (középiskolás) a zsűri különdíjasa, a Rákóczi Szövetség és a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
„Tisztelt Hallgatóság, kedves Egybegyűltek!”
bemutató × × × × ×
Deme B. a zsűri különdíjasa,
„Kedves Hallgatóim!”
bemutató
× × ×
274
a Tinta Kiadó különdíjasa
„újszülött, érdeklődő csillagász”-ként szónokol
Haramza M. a zsűri különdíjasa
a szónokverseny közönségének szónokol „hivatásos kovácsként jól tudom,…”
bemutató műfaj: nem vitatkozó, nem elbeszélő, hanem elmélkedő, a saját álláspontját elfogadtatni kívánó írás (N. Császi RÚR 2014. p. 157)
× × × × ×
Hunyadi T. a zsűri különdíjasa, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
„most itt” bemutató műfaj: „tanácskozó beszéd” (Szántó RÚR 2014. p. 161)
× × × × ×
Novák T. a zsűri különdíjasa
a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató × × (a beszédtéma mottóként, a kérdés a cím)
× ×
Szavcsur K. a zsűri különdíjasa
„Sziasztok!” bemutató műfaj: önjellemző bemutatás
× × × ×
Dénes E. (középiskolás)
„WWW.Kedves Linkek.hu!”
bemutató, tanácsadó
× × × × ×
275
a Magyar Rádió különdíjasa
műfaj: „eszmefuttatás” (Simon RÚR 2014. p. 176)
Duka T. I. a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
„most” bemutató tanácsadó
× × × ×
Forizs D. a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
„Tisztelt Hallgatóság! Kedves Hallgatótársak!” „Mi, versenyzők…”
tanácsadó × × × × ×
Gál E. a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa, a Leghumorosabb szónok díjának tulajdonosa
„Anya!” „Apa,…”
bemutató műfaj: „dialógus formába csomagolt belső monológ” (Sáfrányné Molnár RÚR 2014. p. 189)
× × × Cím: „Egy általános iskolás kislány gondolatai”
×
Szőcs H. a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
„Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves jelenlevők,…”
bemutató, tanácsadó
× × × ×
Müller H. a Kossuth Szövetség különdíjasa
„most itt” bemutató műfaj: önjellemző bemutatás
× × × × ×
Borda M. a szónokverseny bemutató × × × × ×
276
(középiskolás) közönségének szónokol
Buzási D. (középiskolás)
a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató × × × × ×
Derzsi A. I. „Tisztelt Hallgatóság!”
bemutató műfaj: önvallomás
× × × × ×
Gál R. „Tisztelt Hallgatóság!”
tanácsadó × × × ×
Gorzó K. „Tisztelt Hölgyeim és Uraim!”
bemutató tanácsadó
× × × × ×
Gregor L. a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató tanácsadó
× × × ×
Hadfi A. G. az Őszikék Nyugdíjas Klub Irodalmi Csoportjának találkozóján az olvasótársaihoz, könyvbarátokhoz beszél nagymamaként, szülőként
bemutató, tanácsadó műfaj: felszólalás
× × × × ×
Istenes P. a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató × × × Cím: „Világhálóban vergődő halként”
× × ×
Kalamász K. „A nevem Kalamász Kevin,
„bemutató beszéd”,
× × × × ×
277
2050-ből mindössze hat percre sikerült visszatérnem az önök idejébe 2013-ba.” „ma itt”
tanácsadó „Három egyszerű tanácsot kínálok,…”
Kiss T. E. a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató tanácsadó
× × × × ×
Kontár P. „Ez a helyiség, melyben most összegyűltünk,…”
tanácsadó műfaj: buzdító
× × × „Örülök, hogy megjelentetek ezen a szép napon!”
× × ×
Köves M. (középiskolás)
„Tisztelt Hallgatóság!”
bemutató × × × Cím: „Hálózatok rabságában”
× ×
Major Sz. a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató, tanácsadó műfaj: buzdító
× × × × ×
Nagy F. (középiskolás)
„Szituáció: a társadalom azzal vádolja Internetet, hogy rabságban tartja az emberiséget, és rombolja a személyes kapcsolatokat. Így Internet a bíróság elé került, a
törvényszéki védőbeszéd
× × Cím: „Internet a vádlottak padján”
× ×
278
következőkben a védőügyvéd beszéde olvasható.” „Tisztelt Kúria! Kedves Egybegyűltek!”
Szakács T. „Kedves Hallgatóságom!”
bemutató × × × × ×
Szendrei G. „Tisztelt Hallgatóim, Hölgyeim és Uraim!”
bemutató, tanácsadó
× × × × ×
Szerdi F. „Kedves Hallgatóság, tisztelt Jelenlévők!”
bemutató × × × × ×
Szilágyi B. a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató műfaj: „ez a kis jegyzet”, „ez a kis beszámoló”
× × × ×
Takács Zs. a szónokverseny közönségének szónokol
tanácsadó × × × × ×
Tóth P. E. „Tisztelt Hallgatóság!”
bemutató × × × × ×
Tóthváradi-Nagy B. (középiskolás)
nincs megszólítás bemutató, tanácsadó
× Cím: „Hálózatok rabságában élünk?”
× ×
Valuska S. F. „Tisztelt Hallgatóság!”
bemutató × × × Cím:
× ×
279
„Hálózatok rabságában élünk?”
Végvári Á. a szónokverseny közönségének szónokol
bemutató × × × × ×
Vicsi D.-B. „Tisztelt Hallgatóság!”
bemutató tanácsadó
× × × × ×
280
Beszédrészek
Versenyző Retorikai szituáció
Az ügy: Van igazság?
Beszédfajta
ítélet kitérés az ítélet indoklása
az eset és a bizonyítások
értékelése
az ítélet megismétlése
befejezés
13. Kossuth-szónokverseny. In: RÚR 2012.
Kiss L. N. a Chronos Kiadó különdíjasa
bírói ítélethirdetés
bonyolult törvényszéki
× × × × × ×
Beszédrészek
Versenyző Retorikai szituáció
Az ügy: Ellenfe-lem van, tehát én is ellenfél vagyok…/ Hogyan lehet meggyőz-ni vagy legyőzni - önmaga-mat is?
Beszédfajta
beveze-tés
elbeszé-lés
tétel bizonyí-tás
cáfo-lás
befeje-zés
kité-rés
14. Kossuth-szónokverseny. In: RÚR 2013.
Rétvári M. G. I.helyezett, a Chronos Kiadó különdíjasa
versenyszituáció tisztességes bemutató, tanácsadó
× ×
× × ×
281
9. melléklet
Boros Emőke, II. díjas
Babe�-Bólyai Egyetem, Kolozsvár
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Könyvbarátok!
Bessenyei György állapította meg egykor lakonikusan: „A világ így megyen…”
Önkéntelenül vetődik fel bennünk a kérdés: Hogy megyen? Merre megyen? Miért éppen arra? Ki
irányítja? Létezik egy természetfölötti erő, amely mindennek és mindenkinek megszabja a sorsát? Önökre
bízom a döntést.
Most azonban egy új könyvkiadó első lélegzetvételénél bábáskodunk. Örvendezünk annak, hogy
csecsemőnk túl van az életet jelző sikoltáson, hangja érdesen erős, tehát bízhatunk abban, hogy idővel új
és szép könyveket ad majd a kezünkbe.
Könyv!
Mi az, hogy könyv? Sokan és sokszor próbálták meg meghatározni az idők folyamán, így aztán
vagy őket kellene idéznem, vagy pedig elszürkült közhelyekkel kellene Önöket untatnom. Nos, én egyiket
sem teszem, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene elgondolkodnunk, hiszen az örökkévalónak hitt
igazságokat is át kell időnként fogalmazni.
A könyv ne lenne más, mint betűk egyszerű tömkelege? Annál sokkal több, hiszen a hang, a beszéd
tette emberré az Embert. Az írás maga az Egyén, az Ember, aki a betűk segítségével rögzítette önmagát és
a világot, az időt és a történelmet. Megalkotta a Könyvet, ami az emberi értelem kimeríthetetlen
tárházának bizonyult.
A könyv segítségével tudunk őseinkről, és üzenhetünk utódainknak.
A könyv tette színesebbé, elviselhetőbbé a hétköznapokat.
De politikai szerepe is volt, hiszen lázító tartalmával gyakran hozzájárult társadalmak
tündökléséhez és bukásához. Nem csoda hát, hogy annyiszor vetették tűzre a nekik nem tetsző alkotásokat
a mindenkori hatalmasok.
Aztán jött Gutenberg, aki nyomtatott formát adott a betűknek. Az volt talán a szándéka, hogy
mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé tegye a könyvet.
Vajon sikerült-e neki? Vajon az írott malaszt boldogította-e a lelki-szellemi rászorulókat?
Igen, erre kellett a könyv, melyben sok tudós elme próbálta megosztani embertársaival a sorstól
kapott tudományt, vagy éppen a megváltó Szót.
282
Tudom, most sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi is az a megváltó szó? Kit váltott meg, és
hogyan? Megállította talán a háborúkat? Megszüntette az értelmetlen öldöklést? Jobbá tette az embereket?
Krisztus felé fordította a lelkeket? Nem. Elismerem, a választ egyértelműen nem. Hiszen a könyvekből az
derül ki, hogy ember embernek farkasa, s az Úr nevét csak káromkodáskor vette a szájára. Mi azonban jól
tudjuk, a Sors nem oly botor, hogy hagyja elkallódni a megteremtett értékeket.
Egyszer, egy felindult pillanatában Vörösmarty így kiáltott fel az Akadémia könyvtárát szemlélve:
„Országok rongya, könyvtár a neved!” Aztán feltette a kérdést: „Ment-e a könyvek által a világ elébb? Én
semmiről sem kívánom meggyőzni Önöket, hiszen jól tudom, hogy mindannyiunknak megvan erről a
magunk véleménye. Vörösmarty mindenesetre hamarosan megbánta indulatosságát. És igaza volt! Hiszen
könyvek nélkül nem létezett volna igazi esélyegyenlőség a beszéden és az íráson alapuló közösségek
versengésében. Az előbbiek soha nem ismerhették volna meg a nagyközösség által használt írott szó
erejét. Még akkor is igaz ez, ha nem mindig a nekünk tetsző alkotások kerülnek az olvasók kezébe, hiszen
a napjainkban oly divatos „kaptafa” könyvek is kielégítenek egyfajta olvasói igényt.
De ki állíthatja magáról egyértelműen, hogy csakis neki lehet igaza, hogy csakis az ő véleménye
lehet kifinomult és mérvadó?
Hiszem, hogy a könyveknek még sokáig örvendezhet a világ.
Tehát könyvet, a régi, patinás értelemben vett könyvet!
Én szeretni fogom a könyvet, még akkor is, ha mai ultramodern világunkban már egy mozdulattal
elébem varázsolhatom az egész világot. Én azonban nem az úgynevezett „virtuális” valóságra vágyom,
szeretem a saját kezemmel hajtogatni a lapokat.
Tisztelt Jelenlévők! Úgy hiszem, hogy amíg ilyen sokan kíváncsiak egy új könyvkiadó megnyitó
ünnepségére, addig a könyvnek létjogosultsága van, hiszen általa a világ nagyot lépett és lép előre
minduntalan.
Köszönöm, hogy meghallgattak!
In: RÚR 2001: 94-5.
283
10. melléklet
Maricza Andrea
Evangélikus Hittudományi Egyetem
Budapest
Tisztelt Kollégák, kedves Hallgatók,
kedves Megjelentek!
Először is szeretném megköszönni azt a bizalmat, amelyet nekem szavaztak, és feltételezték rólam, hogy
képes leszek röviden, egészen pontosan hat percben megválaszolni azt az egész életünkön átívelő kérdést,
hogy mi is az, ami igazán boldoggá tehet minket.
Nem titkolom, kicsit megréműltem, amikor kezembe kaptam a beszédem témájául választott
idézetet, amely így szól:”… Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? Hír? Gyönyör?...” Hogyan lehet
erről a kérdésről úgy beszélni, hogy a közhelyeket kerülve végül tartalmas választ találjunk? Kétségtelenül
nagy a kísértés, hogy azon nyomban szidalmazni kezdjük az idézetben felsorolt boldogságra indító
tényezőket, annak ellenére, hogy mindhárom, igen mindhárom, képes a maga módján boldogságot okozni.
A probléma lényege azonban nem is ebben áll! Van egy bölcs mondás a Bibliában, mely így szól: „… ahol
a kincsed, ott a szíved is.” S azt hiszem, ez a gondolat kifejezi azt, amit mondani szeretnék. Nem az a baj,
ha kincseket gyűjtünk, hanem, ha nem tudjuk kezelni őket, nem az a baj, ha hírnévre vagy hatalomra
teszünk szert, hanem ha rosszul használjuk, nem az a baj, ha gyönyörben van részünk, hanem ha
megszállottjaivá válunk, és képtelenek vagyunk lemondani róla.
Azt gondolom, meg kell fontolnunk a „mindent szabad, de nem minden használ” ősi elvét, s ennek
tükrében kell élnünk hétköznapjainkat.
Engedjék meg, hogy megosszak Önökkel egy története4t, amely számomra kijelölte a boldogság
elérésének útját.
A tanítvány folyamatosan azzal zaklatta mesterét, hogy mondja meg, mi is valójában az élet
értelme, és mi az, amitől boldog és elégedett életet lehet élni. A mester csak ennyit mondott: Amikor ülök,
ülök, amikor állok, állok, amikor megyek, megyek. A tanítvány csalódottan távozott, de hamarosan
visszatért mesteréhez, és újra feltette a kérdését. A mester elismételte: Amikor ülök, ülök, amikor állok,
állok, amikor megyek, megyek. A tanítvány most már nem titkolta csalódottságát: Mester, én is ugyanezt
teszem, de egyáltalán nem vagyok boldog. A bölcs mester így felelt: Nem fiam. Te, amikor ülsz, már azon
gondolkodsz, hogy fel fogsz állni. Amikor állsz, már útitervedet készíted, és így tovább. A boldogság az,
ha tudod, hogy hol a helyed, és éppen mi a dolgod.
284
Kedves Hallgatóim! A boldogság elérésére receptet adni nem lehet. Mindenki számára más és más
jelent boldognak lenni. Kívánom, hogy soha ne mondjanak le az emberi élet céljait kutató gondolatokról, s
közben ha néha-néha elfáradnak, jusson eszükbe: „…amikor ülök, ülök, amikor állok, állok, amikor
megyek, megyek.” Ez is lehet megoldás. Nekem bevált.
In: RÚR 2002: 143-4.
285
11. melléklet
Győrffy Kinga, különdíjas
Eötvös Collegium
ELTE Bölcsészettudományi Kar
Budapest
Tudták Önök, Hölgyeim és Uraim, hogy a történelemnek voltak pillanatai, amikor a cipődivat miatt
csaták vesztek el? A lovagok olyan magasra kunkorították a cipőjük orrát, hogy nem tudtak járni vele. Ezt
a cipőt csak lovon lehetett hordani, ha a ló kidőlt, vége volt a lovagnak.
Lehet, hogy Kossuth Lajosnak is ez jutott eszébe, amikor a divatot a nőkre, a férfiakra pedig a
logikát bízta? „Divat hatalmasabb, mint logika”. – mondta még ő. Lehet, hogy Pascal is eszébe jutott: „Ha
Kleopátrának rövidebb az orra, az egész világ képe megváltozik.”
Biztosan voltak érvei Kossuthnak: logikusak vagy inkább érzésektől, szenvedélyektől fűtöttek…
De vajon nekünk mi jut eszünkbe?
Ha nagyon divatos akarnék lenni, egyszerűen csak legyintenék, hogy mindez ma már kiment a
divatból… Én viszont nem legyintek, és azért nem, mert Kossuth szavaiból valami szívemhez szól: a Férfi
hódolata a Nő előtt… Homéroszi himnusz Aphroditéhoz, Ditirambus a nőkhöz. Óda a tegnapi
asszonyokhoz… és még sorolhatnám a különböző korok költeményeit: változatokat ugyanarra a dallamra.
A divatnak nincs logikája: változékony, szeszélyes, kiszámíthatatlan, de ez olyasvalami, amit az
évszázadok sem tudtak, tudnak divatjamúlttá tenni. Mert mi Nők és Férfiak sem megyünk ki a divatból
soha… Szinbád szerint a régi gavallérok akkor borultak a nők elé, amikor még a hosszú szoknya is
divatban volt. Mert csak így ismerhették ki rendesen a női lábakat… De hát nem ugyanúgy borult ő is a
nők elé, mit sem törődve azzal, hogy a szoknya rövidebb lett? Számított-e egyáltalán valaha, hogy meddig
ér a szoknya? Egyáltalán mindig a lábaknál kezdődik-e a hódolat? Jusson eszünkbe Nellie Melba
gyönyörű szopránhangja és az érte járó falatnyi, édes hódolat: Escoffier főszakács Melba süteménye…
Kossuth óta százhatvanegy év telt el… A Lagerfeldek azokból a hordhatatlanná kunkorított
cipőkből csináltak divatot, és a kifutók világában sikert aratnak. Kossuth táncoló, daloló, beszélgető
hölgyei már égettek melltartót Párizsban, temettek Miss Amerikát Chicagóban, és szerveztek felvonulást a
szlogen alatt, ami így szólt: „Nem vagyunk szépek, nem vagyunk csúnyák, dühösek vagyunk.” Az angol
Ethel Smyth is harciassága miatt került a halhatatlanok nagykönyvébe, pedig amellett, hogy téglával
dobálta a miniszterek ablakait, komolyan foglalkozott zeneszerzéssel is. A XX. század elején oly népszerű
operáit ma senki nem ismeri, de azt tudjuk, hogy fogkefével vezényelt el egy szabadságdalt a börtön
udvarán… Az erő, ész, célratörés, felelősség megkülönböztetett jogait a nők elvitatták a férfiaktól,
286
elárasztották az egyetemeket, betódultak a legkülönfélébb értelmiségi pályákra. Telkes Mária nagyanyja
még családot tervezett-épített, ő maga már napenergia fűtötte kísérleti házat… Vajon mit mondana róla
Kossuth? És a mozdulatművész, sorbonne-i matematikus doktor Dienes Valériáról? Biztosan meglepődne,
hogy a táncpedagógus logaritmikus elágazó helyeken kutat… Hogy a nők a logikát is divattá teszik…
Mint ahogy azon is, hogy iskolázottságuk ma Európában eléri, sőt néhány értelmiségi foglalkozásban
meghaladja a férfiakét. Bankokat, befolyásos nagyvállalatokat vezetnek, és politikai szerepeket töltenek
be. Hogy Finnországnak női elnöke van, és Norvégiában több nő-miniszter és –pártvezető van, mint férfi.
Kossuth óta százhatvanegy év telt el… Ma melyik Nőnek szól a Férfi hódolata? Csak az erősnek, a
vasakaratúnak, ésszerűnek, törtetőnek? A sikeres vezérigazgatónak? Vagy az üzletasszonynak, aki
reggelente a gyermekei helyett az e-jailjeit kérdezi le? Aki az otthon biztonságából merészen lépett a
honlapok végeláthatatlan világába? Ugyanúgy a táncoló, daloló, beszélgető Nőnek is, aki divatot csinál…
Vagy aki helyett néha maguk a férfiak csinálják a divatot… A gyengédnek, szégyenlősnek, bele- és
megérzőnek… Az otthont teremtőnek, aki ebédre az ötödik fogás után még süteményt kínál, pedig abban
aztán semmi logika… A Nőnek önmagának. Mert A nő, az más… olvasom az egyik legújabb novelláskötet
címét, és már az első oldalon megtalálom a folytatást is: …más, mint a férfi…
Ha nagyon divatos akarnék lenni, Kossuth után végül napjaink, valamelyik divatos férfiját
idézném, aki divatosan fogalmazná meg nők iránti hódolatát…
Nekem viszont az öcsém jut eszembe, aki kisfiúként egyszer sértetten vágta a szemembe: „Bezzeg
ti lányok semmit sem csináltok, és mégis mindenki titeket szeret…”
In: RÚR 2003: 110-1.
287
12. melléklet
Bölkei Zsolt
ELTE BTK
Budapest
Köszöntöm Önöket!
Örülök, hogy eljöttek, és én is itt állhatok önök előtt. Ha jól megfigyelik a derekamat, láthatják, hogy nincs
nálam kard: sem fényes, sem véres. Pedig komoly céllal jöttem: harcolni és harcba hívni!
Harcolni jöttem, mert diákként ez a kötelességem. Fiatal vagyok, és kötelességem kicsit
idealistának lenni, újat létrehozni, kicsit megváltani a világot, küzdeni – olykor tanáraim ellen is. Pár év
múlva, tanárként pedig ugyanilyen kötelességem lesz majd diákjaimat ugyanígy megtanítani kicsit
idealistának lenni, újat létrehozni, és küzdve megváltani a világot – olykor még saját magam ellen is.
Harcolni jöttem, mert megfogadtam tizenkét kétségbeesett kölyöknek - a barátaimnak -, hogy
felnevelem majd gyerekeiket. Hogy megtanítom majd őket is harcolni. Úgy érezték, nekik már nincs
becsületük ehhez a feladathoz. Pedig végig küzdötték az életüket. Változó rendszereknek, átalakuló
társadalmaknak kellett bizonyítaniuk hűségüket és létjogosultságukat, olykor mindhiába. Olyan generáció
tagjaik ők, akik több rendszernek is esküt tettek, miközben mindegyiket megtagadták. Mert közben élniük
kellett a sajátjukban, amelyiket felépítettek: az információs társadalomban,
Harcba hívni jöttem mert napról napra úgy látom, már nemcsak az én esküm van veszélyben.
Másoké is. És abban is egészen biztos vagyok, hogy a jövőben már ezreké és ezreké lesz veszélyben. De
tudom, hogy önök, akik most itt összegyűltek, fontosnak érzik a magyartanítást, és a magyar tanítás ügyét.
Akiknek segítségére számíthatok egy esküszegő társadalom gyerekeinek felneveléséhez. Akik vigyáznak
rá, hogy ne szeghessük meg, és elég méltóságot adnak ahhoz, hogy senki se kényszeríthessen arra, hogy
megszegjük az eskünket. Talán az egyetlen igazat.
Harcba hívni jöttem, tanáraimat és diáktársaimat, akik joggal kérhetik rajtam számon a megoldást.
Bajban is lennék, ha nem lett volna már rá példa egyszer a méltóságban hazajuttatni. Amikor mindezt úgy
sikerült megoldani, hogy ez a generáció azóta legendává érett. Hallgassák, és kérem, fogadják meg hát
azokat a tanácsokat, amiket ők kaptak akkor, Woodstock mezején!
„Szolgáltatásunk mostantól szabadon nyitva áll! Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a
színvonal csökkenne. Jól van, nézzünk szembe a tényekkel: ezrek és ezrek vannak itt, és még ezrek és
ezrek érkeznek! Minden rendszer, amit lefektettünk, összeomlott. Mostantól kezdve a melletted álló a
testvéred! Segítsétek egymást, figyeljetek egymásra, és ha valaki az erdőbe megy, vigyázzatok úgy az
értékeire, mintha a sajátotok lenne!”
In: RÚR 2004: 167-8.
288
13. melléklet
Eke Csilla
Nyíregyházi Főiskola
Mélyen tisztelt Hallgatóság!
Tartozni valahová! Ez a legfontosabb. Már a fogantatásunk pillanatától mintha a génjeinkben lenne
beoltva ez az igény. Beleszületünk egy családba, később az óvodában, majd az iskolában egy csoporthoz,
osztályhoz tartozunk. Mindezt körülöleli a nemzet.
Kedves Hallgatóság! A magyarság minden időben és minden körülmények között azért tudott
előrébb jutni, mert hitt abban, hogy összetartozik, itt a „Zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes”
táján. A történelem viharaiban megtépázott magyar nép mégis fönn tudott maradni. Harcolt 1848-ban a
Habsburg Birodalom elnyomása ellen a felszabadulásért. Nem tántorodott meg, amikor 1920-ban
darabokra szaggatták az országot, és sok millió honfitársunk került az új határokon kívül. A II.
világháború gyötrelmei sem tudták szétzilálni a magyarok közötti köteléket. 1956! Ekkor még jobban
erősödött ez a kapocs. S a demokrácia valódi beteljesülését is elérte 1989-ben. Bár voltak kételyek, s nagy
íróink, költőink tollából nem egyszer előttünk a nemzethalál-vízió: „Te álmos, szegény Magyarország,
Vajon vagy-e és mink vagyunk?” De mindig tudta a magyarság, hogy igen, vagyunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez volt régen. Néhány évtizeddel korábban még érezhető volt az
összetartozás szelleme, de most mintha egy hatalmas szakadék tátongana a helyén: a múlt és a jelen
között. Mi most a magyar Európában? Azonban nem is kell olyan messzire mennünk a válaszért. Nézzük
meg előbb saját házunk táját. A mai világban hol van ez az összetartozás?! A tudat, hogy magyar vagyok,
s büszkén mondom ki. Sokakból kiveszett ez az érzés! Hogy miért történt mindez? Talán a mindennapi
élet rohanása, a megélhetésért való küzdelem miatt? Vagy a családok szétesése miatt? A kérdésre nem
találtam meg a választ. Ám az okoknál sokkal fontosabb az okozat. Az anglománia mindenütt felütötte a
fejét. Az útcán járva a feliratok is ezt bizonyítják. A szórakozóhelyeken nem fiúk és lányok táncolnak,
hanem „bojok és görlök denszelnek”. Már a gulyáslevest is, ami az egyik nemzeti ételünk, zacskóból
esszük. Hiszen tíz perc alatt készen van, és máris butulhatunk a brazil sorozatoktól, valamint a külföldről
átvett valóságshowktól.
Bocsássák meg, ha túl nyers voltam, de kérdem én, hová lettek őseink vágyai, hagyományai? Az a
hortobágyi hangulat, amit a gulyák és a ménesek varázsa lengett körül? Gárdonyi Géza falujának világa?
Úgy vélem, minden igaz magyarban ott rejtőznek ezek, de már csak kevesen vagyunk, akik
odafigyelünk a magyar népzene dallamára, a magyar táncok ritmusára, a magyar népviselet szépségére s a
magyar nyelv lüktető pergésére. Talán mi még sejtjük ezeket a csodákat, de gyermekeink fogják-e tudni?
289
Azt kell mondanom, hogy ha mi nem cselekszünk, akkor nem. A felismerés tehát világos, s a döntés a
kezünkben van: „Holnap már minden a miénk lesz, hogyha akarunk, ha merünk.”
In: RÚR 2005: 172-3.
290
14. melléklet
Lőte Zsuzsa
A Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
Tanítóképző Főiskola
Kézdivásárhely
Tisztelt Hallgatóság!
Azért vagyunk ma itt, hogy megvitassuk: Milyen a nő szerepe a XXI. század elején. Igyekezni fogok nem
csupán személyes véleményemre támaszkodni, szeretném környezetem meglátását is megosztani Önökkel.
Néhány hete egy baráti társaságban arról beszélgettünk, mit jelent számunka női mivoltunk.
Meglepett, hogy nem volt könnyű szavakba foglalni gondolataimat. Olyan tulajdonságok jutottak
eszembe, mint a gyöngédség, a hűség, az alázat, az egyszerűség, az engedelmesség, És – ami a
legfontosabb – az anyaság.
Ha áttekintjük a történelmet, a női szerep sok változatát láthatjuk a matriarchátus korszakától az
emancipációig. Ki volt a nő a hosszú századok során? Valamikor ő volt a család feje, majd szolgálója.
Volt háziasszony, volt munkás, de volt fényes báltermek ékessége, művészek múzsája is: „De szép vagy,
szerelmem, de szép vagy! Szemeid olyanok, mint a galambok. – Amilyen a liliom a tövisek között,
olyan a kedvesem a leányok között” – olvashatjuk az Énekek énekében,.
Kisfaludy Sándor így ír: „… asszonyférfi…, férfiasszony…/ Kicsaptál lágy nemedből.”
Asszonyférfi? Férfiasszony? Van ilyen? … Igen, tisztelt Egybegyűltek, van! Mert a nő napjainkban
gyakran lemond a nemére jellemző tulajdonságokról, és egyre férfiasabbá válik. Miért van ez így? Talán
azért, mert azt hisszük, a férfiaknak sok minden könnyebb… Ez lenne a nők feladata: a férfiakhoz
hasonlítani?
Isten Ádám társának teremtette Évát. A Biblia tanítása szerint: „Az asszonyok
engedelmeskedjenek férjüknek, akárcsak az Úrnak, mert a férfi feje az asszonynak, amint Krisztus
is feje az egyháznak, ő a test üdvözítője. De mint ahogy az egyház Krisztusnak van alárendelve, úgy
az asszonyok is mindenben a férjüknek.” (Szent Pál apostol efezusiaknak írt leveléből) Mind a férfiak,
mind a nők félreértelmezték Szent Pál apostol tanítását az engedelmességről. Ebből adódóan a férfiak
megpróbálnak uralkodni a nőkön. És mi volt a nők válasza minderre? Arra összpontosítottak, hogy ősi
szabadságösztönükből fakadóan ellenálljanak az uralkodónak.
Charlotte Brontë így ír regényében: ”Mintha a báj nem a nők kiváltsága lenne, a nők
hozománya és törvényes öröksége! Azt elismerem, hogy egy csúnya nő folt a teremtés szép
291
arculatán…” Szépség… Az a tulajdonság, amely napjainkban is a nőiesség lényege. Ki az igazi nő ma? A
tévécsatornák, a folyóiratok özöne bombáz minket a Barbie baba alakú hölgyek százaival. Ők sikeresek,
hiszen magasak, karcsúak, kellemes megjelenésűek, előkelőek, ápoltak. Méretük ideális: 90-60-90.
Mindezzel elismerést vívnak ki maguknak. Csodáljuk őket.
De milyen azoknak a nőknek a helyzete, akiket a teremtés nem áldott meg ilyen „értékes”
tulajdonságokkal? Ők azzal küszködnek mindennap, hogy bizonyítsanak a szüleiknek, a tanáraiknak, a
férjüknek, a főnöküknek, az egész társadalomnak.
„Kicsaptál lágy nemedből”? Igen, ezt bizonyítja az olyan férfias női sportok gyakorlása is, mint a
futball vagy az ökölvívás. A férfiakkal való egyenjogúságot hirdetik azok a nők is, akik éjjeliőrként,
üzletasszonyként, rendőrként, politikusként próbálnak érvényesülni.
És milyen kevesen vannak azok, akik vállalják a nagycsaládot, a több gyermek nevelését. Ez ma
már keveseknek jelent önmegvalósítást.
Mit jelent tehát nőnek lenni ma? Az én elképzelésem szerint: kedvességet, engedelmességet,
segítségnyújtást, gyöngédséget. És jelenti a munkát is, önmagam vállalását, de jelenti a családot, és a
legfontosabbat, a legszebbet: az anyaságot. Önnek mi a véleménye?
In: RÚR 2006: 136-7.
292
15. melléklet
Tóth Enikő
a Magyar Asszonyok Szövetségének különdíjasa
Radnóti Miklós Gimnázium
Dunakeszi
Függésben
Indítóbeszéd a diákújságírók televíziófüggőségről szóló konferenciáján.
Kedves újságírás iránt érdeklődő Diákok!
A szervezők nevében mindenkit szeretettel köszöntök a mai, televíziófüggőségről szóló konferenciánkon.
Tévéfüggőség. Szakkönyvekben még nem szereplő, de sajnos létező fogalom, hiszen – főleg a
kereskedelmi csatornák terjedésével – egyre több és egyre fiatalabb gyerek ragad értékes órákra a
képernyő előtt. Mi ennek az oka? Mi a hatása? Hogyan lehet tenni ellene? Erre keressük ma a választ.
Kutatásokat, statisztikákat és tanulmányokat böngészve két nagyobb különböző, de talán éppen
ezért nagyon meghatározó műfaj kelti fel a figyelmet: hír és reklám. Az egyik szigorú stúdiókat,
kosztümöket és nyakkendőket juttat eszükbe, a másik tiszta csempét, butuska dalokat, mosolyt. E miatt az
ellentét miatt gondoltuk azt, hogy a médiából megalkotható embereszményt valahol e két pólus között kell
keresni.
A „sajtó” műfaj hallatán legtöbbünknek a hír jut azonnal eszébe, hiszen az információéhség
minden emberben ott van. A hír azonban nem csupán információ: a hír fontos, érdekes és aktuális
információ.
Napjainkban az is fontos, hogy amit közlünk, az ne csak időszerű, de izgalmas, szórakoztató,
eladható legyen, mégpedig a legtöbb ember számára.
Csakhát amíg a legújabb részecskegyorsító működési terve egy többdiplomás atomkutatót a
fotelhez szegez, addig egy egyszerű géplakatos számára gyakorlatilag fogyaszthatatlan. Mit tesz erre a
leleményes televíziótársaság? Megkeresi az arany középutat, vagyis próbál olyan műsort létrehozni,
amelyik egy nem különösebben művelt néző számára is érthető, de többé-kevésbé még képes egy
magasabban kvalifikált réteg információéhségét is kielégíteni.
A határok persze el-elmozdulnak. Amerikában például a nézőt egyszerűen „sixpack-Joe”-nak,
hatdobozos Joe-nak nevezik, mert célcsoportjuk a minimálisan művelt, esetleg angolul sem túl jól beszélő
„kisember”, aki sörözve üldögél a készülék előtt. Az ő ízlését a legkönnyebb eltalálni: nincs szüksége
293
bonyolult kommentárra, tudományosan korrekt fejtegetésekre. Elég néhány gyorsan változó kép, izgalom
és borzongás.
Nem más a helyzet a reklámoknál sem, még ha más céllal is születnek, mint egy-egy híradó.
Hiszen mi a reklámok üzenete? Általánosságban ez: az én termékemet vedd, mert ez jobb, olcsóbb,
menőbb és korszerűbb, mint a többi. Csak a közlés módja változik célcsoporttól függően, hiszen
mindenkinek azt kell mutatni, amire vágyik úgy, hogy elhiggye, nincsenek elérhetetlen álmok: a szürke
függönyt igenis fehérre lehet mosni a csodamosóporral, a nagy őt igenis meg lehet hódítani az óceánillatú
parfümmel, az osztálytársakat igenis le lehet nyűgözni a tapsra tankká alakuló kommandós babával.
De mivel nem lehet minden árú egyszerűen a legjobb, kell az a bizonyos plusz, ami
megkülönböztet. Van, hogy a terméket egy életforma jelképévé teszik: egyél „x” müzlit, és légy
szupermodell, moss fogat az új „y” fogkrémmel, és legyél csábító vamp! Máskor tudományos indokokat
keresnek: előkerül a bifidus essensis, az óriásmolekula, meg a jóképű, szemüveges professzor, aki rögtön
megnyugtató magyarázattal szolgál.
Értékteremtő televízió, kulturált médiafogyasztás… Ilyen körülmények között mindkettő
lehetetlennek tűnik. De mit kellene tenni, hogy ne így legyen? Megszüntetni a kereskedelmi televíziókat?
Tiltani, szabályozni, minősíteni?
Felesleges, hiszen viselkedésünkért alapvetően nem a televízió a felelős.
Ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon, a mostani állapotokat előidéző igényeknek kell
megváltozniuk. Diákújságíróként, majdani sajtómunkásként egyik legfontosabb feladatunk, hogy minél
több emberben alakítsuk ki az igazi tudás, a valódi értékek iránti vágyat.
Hiszen mit üzen ma a média a „valódi értékről? Szórakozz! Élj az ösztöneidnek, használd ki
minden pillanatod a pihenésre, legyen a célod a jólét feltételeinek megteremtése, és élvezd annak minden
percét korlátlanul! Carpe diem! Szakítsd le a napot! – vagy ahogy Berzsenyi Dániel mondja: „Minden
órádnak leszakaszd virágát; S élj az idővel!”
Nem is annyira rossz üzenet – gondolhatnánk. Csakhogy Berzsenyi Dániel sorai egy másik,
mélyebb értelmet is hordoznak: „Minden órádnak leszakaszd virágát” – ne csak eltöltsd az időt, de töltsd
hasznosan is! Törekedj tudatosan a teljes életre! „Élj az idővel!” Használj ki minden percet! A pillanatban
élj, de ne a pillanatnak, keresd a hosszú távú boldogságot, épülj, légy kiegyensúlyozott!
Ez az idézet is kitűnően mutatja, hogy a szórakoztató és az értékteremtő műsorok nem is állnak
messze egymástól. Miért ne lehetne a célunk élménypótló televíziózás helyett az élményközvetítő
televíziózás létrehozása? Hogy ez éppen a televíziózás halála lenne? Talán mégsem: nem a tévé
szerepének csökkentésére, csak annak megváltoztatására, átértékelésére kell törekednünk.
Azzal pedig, hogy ma itt vagyunk – akár kedvenc sorozatunk idejében -, és foglalkozunk ezzel a
kérdéssel, tulajdonképpen már bele is fogtunk ebbe az egyáltalán nem könnyű, de annál hasznosabb
294
munkába. És ahogy a nap mottója is mondja: Szakítsuk le hát ennek a néhány órának a virágát! Éljünk az
idővel!
Köszönöm a figyelmet!
In: RÚR 2007: 128-130.
295
16. melléklet
Miklós András, a Magyar Média Iskola különdíja
Sárospataki Református Kollégium
Gimnáziuma
Közügyünk a magánügy?
Tisztelt Zsűritagok, tisztelt Hallgatóság!
Kedves versenyző Társaim!
Mit mondhatna egy magamfajta húszéves, se nem jogász, se nem bölcsészhallgató, még teológus sem –
egy magamfajta gimnazista – a magánügy haláláról? Megpróbálhatnám elmondani, jól felkészült módon, a
magánügy szónak különféle lexikonokból szóról szóra megtanult jelentését. Fölösleges lenne, hiszen
biztos vagyok benne, hogy mindenki jobban tudja, mint én, úgyhogy inkább más oldalról közelítek.
Azt mondom, úgy gondolom, hogy a magánügy nem halt meg. Nem halt meg, de haldoklik, mert
nem kapta meg a megfelelő tiszteletet. A magánügy tisztelendő! S éppen ezért, mivel haldoklik,
közügyünk. Közügyünk, mivel nemcsak az én magánügyem haldoklik, hanem mindenki magánügye
veszélyben van.
Nézzünk egy pár példát mindennapjainkból, hogy ne csupán elméleti síkon gondolkozzunk erről az
igenis komoly problémáról! Vegyük például egyik legnagyobb értékünket, a szerelmet! A szerelem
legbensőségesebb érzéseink egyike, igazán magánügy, tisztelendő, mégis sokan nap mint nap az utcára
viszik. Észre sem veszik, s magánéletüket széles nézőközönség elé tárják. Bele sem gondolnak, hiszen ők
maguk is széles nézőközönségét alkotják az óriási méretekben elterjedt médiafogásoknak.
Reklámok, talkshow-k s divatos valóságshow-k. Arról szólnak, hogy a néző a kamera által mindent
lát, mindent hall, mindent tud, sőt, szinte ott él a mesterségesen létrehozott környezetben – ezt nevezik
valóságnak -, más emberek fürdőszobájában, hálószobájában, bárhol, amire éppen van kereslet. S sajnos,
széles réteget alkotnak azok, akik ilyen módon rombolják a magánügy még megmaradt pilléreit.
A nézőközönség növekszik. Már én is tapasztalom a környezetemben, hogy a média tiktálja az
értékrendet, formálja a viselkedést, sokak magánéletét. Sokan kerülnek a hatása alá, egyfajta rabságba.
Igen ám, csakhogy a magánügy legnagyobb előnye a szabadság. Hogy saját magam döntöm el, nekem mi
fontos, a döntés az én magánügyem.
Bár a média tömegeket befolyásoló hatása nagy, akkor is csupán egy a magánügyet minden
oldalról támadó erők közül. Manapság, mikor mindenki siet, nincsen sok időnk beszélgetni, barátainkat is
296
legtöbbször csak telefonon érjük el, s e telefonbeszélgetéseinket emberek tucatja elé tárva villamoson,
buszon, vonaton, vagy éppen az utcán sétálva folytatjuk. Hallom a minap a vonaton: „Akkor megyek
Miskolcra, megveszem a házat. Nem jössz velem? Jó lenne nekünk együtt. Te is tudod…” Ki kíváncsi
erre? Én nem.
Vagy nézzünk még egy példát! Ígérem, ez az utolsó. Az interneten ha levelező programot nyitunk
ki – nem tudom, önök, hogy vannak vele -, nekem először mindig a társkereső oldal nyílik ki. Azt írják,
adjak fel egy hirdetést, leírást magamról, adjak meg elérhetőséget, aztán valószínűleg a gyönyörű szép
hölgyek irányomba intézett hívásaitól fognak égni Magyarország telefonvonalai.
Nem vicces egy kicsit? Az egész ország olvassa, hogy: „20 éves fiatalember korban hozzá illő
intelligens hölgy jelentkezését várja”. Kinek mi köze hozzá?
Ez a 21. század embereit nem zavarja.
Megszokták már.
Mindennek az oka az idő hiánya – szokták mondani. Annak, hogy barátainkkal csak telefonon-,
illetve internetvonalak végén találkozunk, hogy ismerkedni sincsen időnk.
Önök megszokták már? Vagy magánügyet tisztelő közemberek s a közért felelős magánemberek?
Én azt is hallottam valahol, hogy az embernek arra van ideje, amire szeretne időt szakítani.
A jelenlévők a legjobb példa! Mennyien vagyunk most itt! Azért, hogy a magánüggyel kapcsolatos
fontos kérdéseinkre választ kapjunk. Azért vagyunk itt, hogy az állandó rohanásban, „a világ egyre
növekvő robaja közben” egy kis időt szenteljünk a bensőnknek, mert a bensőnk, a lelkünk a legnagyobb
magánügyünk. S veszélyben van, haldoklik. Mindnyájunk bensője, magánügye a földön fekszik! Mi
küldtük padlóra, s mehetünk csak úgy el mellette, várva, hogy magától álljon talpra. Mit tehetünk hát érte?
Segít-e egyáltalán az, hogy beszélünk róla? Igen, segít.
Mert bár a beszédtől a világ nem változik: Nem szűnnek meg rohanni az emberek, ugyanúgy önti a
média értékromboló műsorait. Viszont a mi értékrendünk megerősödik, a mi értékeink egymáséi által, a
közös gondolkodás által gyarapodnak. S mikor innen hazamegyünk, vissza mindennapjaink nyüzsgő
világába, nem feledkezünk meg a magánügyről, arról hogy közügyünk. Gondolunk rá, s tiszteletben, azaz
életben tartjuk.
Úgy gondolom, ez mindannyiunk kötelessége.
Köszönöm a magánügyet megtisztelő figyelmet!
In: RÚR 2008: 183-4.
297
17. melléklet
Kantár Balázs, közönségdíjas,
a zsűri különdíjasa
Konstantin Egyetem
Közép-Európai Tanulmányok Kara
Nyitra
A családban marad – a jövő?
Drága Anyám, tisztelt Apám, szeretett Fivéreim és Nővéreim, kedves Rokonok!
Azért gyűltünk itt ma össze, hogy megvitassuk Családtagunk, a Jövő helyzetét.
Többen feltették a kérdést: A családban marad a Jövő? Kérem, hallgassanak végig, a válasszal még
ráérünk.
A Jövő mindannyiunk kedves rokona, nap mint nap meglátogat minket, és mindig hoz magával
valami újat. Aki nem ismerné, annak nagyon röviden bemutatnám. A jövő nem túl közeli és nem túl távoli
rokon, ránézésre nem túl sötét, bár nem is igazán világos, ritkán látni tisztán, ennek ellenére nagyon
befolyásos személy. Mondhatjuk úgy is, nagyon sok minden múlik rajta. Éppen ezért égető a kérdés, mert
ha a Jövő a Családunk jó viszonya megromlik, akkor a Család egyáltalán nem számíthat a Jövőre, vagy ha
úgy tetszik, a Családnak nem lesz Jövője.
Jövő nélkül a Család tönkremegy, fölöslegessé válik, és értelmét veszti. Kérdem én, mihez kezd
majd akkor az Apa? Talán elvonul valahová, és napestig biciklizni tanít, horgászik és palacsintát dobál a
levegőbe? Vagy mi lesz az Anyával? Család híján nyílván munkát keres. Ápoló lesz vagy altatóorvos,
esetleg gyermekszakértő. A Nagymama pékséget üzemeltet majd, a Nagypap borász lesz, vagy
mesekönyvet ír.
Belegondolni is rossz, milyen következmények lehetnek, ha a Család elveszíti Jövőjét. Először nem
köszön az utcán Odafigyelés unokaöcsénk és Meghittség unokahúgunk, fokozatosan elmaradoznak majd
Gondoskodás nagynénink és Bizalom nagybácsink látogatásai, gróf Biztonság dédapánk kitagad minket az
örökségből, végül összeveszünk. Tisztelet bátyánkkal, és nem beszélünk többet Szeretet nővérünkkel.
Ezután a Jövő nem hoz már több újat, viszont a buszon szembesül velünk a Mélabú, a sorban ott áll
mögöttünk a Bizalmatlanság, hozzánk költözik a Magány, bőrünk alá férkőzik a Szeretetéhség, és
árnyékunkká válik a Félelem. Lehet, hogy partnerünk lesz a Gazdagság, és felfogadjuk testőrnek a
Tekintélyt, de az ilyen társaság, lássuk be, alapvető emberi természetünkkel ellenkezik.
298
Kedves egybegyűltek, nem feltétlenül válik valóra ez a rémálom, de az ellenkezőjére sincs
semmilyen biztosítékunk. Jogos a kérdés, hogy mit tegyünk; de ha egy pillanatra megállunk, és a
Családunkra gondolunk, tudni fogjuk a választ. Az irányt pedig majd megadja a harmónia velünk született
igénye.
S ha ez sikerül, eljön majd egy szebb Jövő, melyben a Család lesz egy jól működő társadalom
alapköve. Igen, és látom a Jövőt, kedves Rokonok, látom, hogy amíg ember él a Földön, addig a Család is
az alapvető értékek egyike lesz, amihez ragaszkodni fogunk. A családban marad a Jövő? Én egy kicsit
módosítanám. Mondjuk inkább így: A jövőben marad a család!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
In: RÚR 2009: 122-3.
299
18. melléklet
Pölcz Ádám, a Magyar Rádió különdíjasa
egyéni versenyző
(ELTE Bölcsészettudományi Kar)
Budapest
„miért nő a fű, hogyha majd leszárad?
miért szárad le, hogyha újra nő?”
(Babits Mihály: Esti kérdés)
Kedves Jelenlévők!
Hölgyeim és Uraim!
Kilencéves voltam, amikor életem legnagyszerűbb színházi előadásában volt részem. Emlékszem, az a
bizonyos színdarab a ’48-as események évfordulójára készült. A forradalom tűzmadár képében vonult
végig a színpadon, és így, jelképes tűzzel táplálta az emberek szabadságvágyát, lelkesedését. Az emberek
pedig csodákra lettek képesek: felkeltek az igazságtalanság ellen, és lerázták magukról a rabigát. De a
tűzmadár egyszer csak elfáradt, a tüze kialudt, a feje lebukott, és az emberek is elvesztették
lelkesedésüket.,
Tisztelt Hallgatóság! Önök éreztek már hasonlót? Érezték már, hogy csinálnak valamit, hogy élik
az életüket, és mégsem látják értelmét? Hazaesnek egy fárasztó nap után, aztán minden kezdődik elölről.
Ez lenne hát az élet értelme? Illetve van-e egyáltalán értelme, célja az életünknek?
Én azt mondom: van! Kell lennie! Hiszen gondoljanak bele, annyi minden van, amit célul
tűzhetünk ki magunk elé: egy jó állás, hívnév, boldogság, bármi! De mégis mik ezek? „Mind csak
múlandóság”, „mind csak hiábavalóság”. És miközben ezek után a dolgok után futunk, nem vesszük
észre – vagy csak alig figyelünk rá -, hogy mindannyian ugyanannak az önmagába visszatérő körforgásnak
vagyunk a tagjai. De közben azt is látjuk, hogy van, akinek ez jelenti az életet: örökké forogni, örökké
elölről kezdeni, folyamatosan hadakozni azzal a bizonyos „rossz helyre szorult zabszemmel”, csak
sodródni az árral, hiszen egyszer majd csak kikötünk valahol! Gyökértelenül, bolygók módjára. Ezért
vagyunk hát a világon? Ezért láthatjuk, ahogyan „meghal”, majd újraéled a természet?
Kedves Hallgatóság! Bizonyára Önök is tudják, hogy sokan, sokféleképpen megfogalmazták már,
hogy miért vagyunk a világon. Azért, „hogy valahol otthon legyünk benne” – írta Tamási Áron. Igen, ezt
mindannyian jól ismerjük. Vagy mit mond a Szentírás?
300
„ Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be az egész földet!”. „Szeresd felebarátodat, mint magadat!”
Vannak, akik ezeket helyezik előtérbe. S látjuk, hogy ugyanúgy működhetnek, mint bármelyik világi
élvhajhászó életmód.
De vajon tényleg ugyan úgy működnek-e? Önöknek mi a tapasztalatuk? Megéri-e éjt nappallá téve
gürcölni az ún. „boldogság” elérése érdekében?
Mondhatnánk, hogy persze, hiszen a természet is valami hasonló körfolyamatot jár be évről évre.
De érezzük, hogy valami mégis hibádzik: „miért nő a fű, hogyha majd leszárad? / miért szárad le, hogyha
újra nő?” Filozófusok százai gondolkodnak már ezen, de még egyiküknek sem sikerült megfejtenie az élet
értelmét. Hol törik hát bele a bicskánk? Hol ronthatjuk el?
Önök bizonyára azt gondolják – megjegyzem: részben jogosan -, hogy van valamilyen alternatív
javaslat a tarsolyomban, amellyel megválaszolhatom az összes itt felmerült kérdést. Ki kell azonban
ábrándítanom a tisztelt közönséget, ugyanis én sem tudom a választ. És ha elolvassuk Babits Mihály Esti
kérdés című versét, ott is ugyanezzel a tanácstalansággal találkozunk: „miért az emlékek, miért a multak? /
miért a lámpák és miért a holdak?”, ha egyszer úgyis itt hagyjuk az élet gyönyörűségeit?
Kedves Jelenlévők! A történet természetesen nem ért véget a tűzmadár halálával. A madár
újraéledt, és büszkén szárnyalt el az emberek feje fölött. Mert a remény az, amit sosem lehet elvenni az
emberektől, és ez táplálta azt a csodálatos madarat is. És nem ezt tesszük napról napra mi is?
Reménykedünk, hogy újból felkel a nap, reménykedünk, hogy miután meghalt, újból kizöldül a természet,
és reménykedünk, hogy egyszer talán a mi fejünk felett is „elszárnyal” majd az a tűzmadár. Nem tudom,
hogy miért van ez így, de abban biztos vagyok, hogy a remény az, amely lehetővé teszi, hogy higgyünk a
hétköznapoknak ebben az örökösen visszatérő folyamatában. Ne veszítsük hát el a reményt! Ne adjuk fel!
Ne adják fel!
Köszönöm a figyelmet!
In: RÚR 2010: 144-5.
301
19. melléklet
Merzsa Ildikó, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa
Újvidéki Egyetem
Újvidék
„Az igazság kutatása súlyos erőfejlesztést követel tőlünk,
s ha megtaláltuk, még súlyosabb terhet ró ránk.”
(Francis Bacon: Az igazságról, első esszé)
Kedves kollégák és jövendőbeli tudósok!
1632-ben jelent meg Firenzében a „Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a
kopernikusziról” című könyv. A műben haladó gondolkodású Salviati és a naiv Simplicius próbálja
meggyőzni a saját igazságáról Sagredót, a magas rangú méltóságot. A kopernikuszi világkép helyességét
valló Salviati szerepében Galileo Galileit tisztelhetjük, míg az együgyű Simplicius gondolatai a
valóságban VII. Orbán pápától származnak.
Sejthetjük, hogy milyen következményei lettek ennek a kiadványnak Galileire nézve. Egyrészt,
rendkívül gunyoros stílusban fogalmazta meg a pápa gondolatait, és emiatt nagyon sok méltóságot magára
haragított. Ugyanakkor az eddig elfogadott geocentrikus világkép megfelelt az egyháznak. Ez a felfogás
ugyanis azt vallotta, hogy Isten teremtményeinek kitüntetett helyük van a világban. Az egyház a
heliocentrikus világképet csupán matematikai modellként volt hajlandó elfogadni, Galilei viszont azt
hirdette, hogy ez az igazság, és elméletét kitartóan védte.
Az inkvizíció ezek után eretnekséggel vádolta, s bár máglyára nem kárhoztatta, csak életfogytig
tartó házi őrizetre, tanait vissza kellett vonnia.
Galilei egy majdnem kétezer éves, elavult tudományos rendszert kérdőjelezett meg, és a
megpróbáltatások után is kiállt az igazáért.
Nem akarom azonban, hogy a hallgatóság azt gondolja, csak az egyház lehet a szigorú cenzúrázó
szerepében. Ezért még egy tudóst megemlítek, aki Galilei elméletére is nagy hatással volt.
Kopernikusz 1510-ben, azaz több mint száz évvel Galilei előtt kidolgozta a heliocentrikus
világmodellt. Így egyszerűbben és érthetőbben tudott megmagyarázni egyes természettudományos
jelenségeket. A lengyel csillagász azonban nem merte publikálni elméletét, és elsősorban nem egyháztól
való félelme miatt. A virágzó reneszánszban Kopernikusz attól félt, hogy a kor meghatározó szereplői
egyszerűen kinevetik.
302
Természetesen nem minden tudósnak van ilyen nehéz dolga, ha a fáradságos kutatásokkal
megszerzett tudást meg akarja osztani a világgal. A mai korban, ha sikerül szponzorokat találnunk, akik
hírverést csapnak valamilyen tudományos”igazsággal”. Ideig-óráig bárkiből lehet tudós, nemde?
Ma, bár száz évvel ezelőtt is volt rá példa, a demokrácia zászlaját lobogtatva boldog-boldogtalan
publikálhatja elméletét. Egy-egy témakörrel kapcsolatban sok olyan könyv jelenhet meg, melyek kétes
eredetű bizonyítékokat sorakoztatnak fel. Így a témában kevésbé jártas embert felvillanyozhatja az
újdonság, és ő is lelkesen terjeszteni kezdi az „igazságot”. Gondoljunk csak a magyar nyelvnek más
nyelvekkel való rokonítási kísérleteire! A sok elmélet közül azt emelném ki, amely szerint az Isten által
teremtett első ember is magyar volt. Horváth István ezt bibliai idézetekkel támasztotta alá. Egy másik
gondolkodó nyelvészeti „bizonyítékokra” támaszkodva oda jutott el, hogy a Biblia is magyarul íródott.
Persze, ez a fajta demokrácia nem feltétlenül rossz. Hallgassuk meg egymás diskurzusait,
cseréljünk eszmét, de ha kell, vitatkozzunk is! Ne sajnáljuk az időt, hogy alaposabban utánajárjunk a jól
hangzó elméletek kétes eredetű bizonyítékainak! Főleg, ha az elmélet egy minket érdeklő tudományterület
keretein belül bukkant fel. A kutatás és a kritikai gondolkodás csak gazdagíthat minket.
A korszellem, melybe beleszületünk, és melybe belekiáltjuk, vagy csak belesuttogjuk igazságunkat,
majd eldönti, hogy beleilleszti igazságrendszerébe elméletünket vagy véleményünket, és bennünket
dicsfényben emel-e vagy elítél. A tudásért a mai korban is meg kell küzdeni, mind szellemi, mind anyagi
értelemben.
Kollégáim és jövendőbeli tudósok! A felsorolt tények ellenére ne csüggedjetek, továbbra is
tevékenyen tanuljatok, kutassatok, gondolkodjatok, és ha kell, álljatok fel a könyvek mellől, és harcoljatok
az ingyen oktatásért! Ha nem is ismer el a világ benneteket, erkölcsi értelemben biztos győztesek lesztek.
Próba – szerencse!
In: RÚR 2012: 180-1.