A középkori szláv államok A középkori szláv államok kultúrájakultúrája

A cseh kultúraA cseh kultúraa kezdetektől a 17. a kezdetektől a 17.

század közepéigszázad közepéig

A csehek horvát származásának mítosza:Čeh és két kisebb testvére, Ljeh és Rus(a lengyelek és az oroszok ősatyái) – 12. századi cseh krónikában (Kosmas, Chronica Boemorum, Kosmova kronika česká)

10.–11. sz.: Nagy Morvaország öröksége11. - 13. sz.: A Pax Romanához és a latin

nyelvű műveltséghez való tartozás ésSzt. Václav-kultusz kiegyensúlyozó szerepe

14. sz.: IV. Károly korszaka és a cseh gótika15. sz.: a huszita mozgalom kora16.–17. sz. eleje: A rudolfiánus kultúra

17. sz.: A cseh emigráció kultúrája17.–18. sz.: A cseh barokk kora

A nyugati szláv államok

A középkori, reneszánsz- és (részben) a barokk szláv kultúra „lángvivői“.

10. sz.: latin és szláv egyházi- kulturális kör és a kultúra egységes jellege

Svatý Václav (Szt. Václav) kultusza. Uralkodó szerzetesi erényekkel ésmártírhalála – két hagiográfia: latin(bajor szerző, a birodalmi kánon szerint – a helyi szentek kultuszának hagyománya, az uralkodói státuszának hangsúlyozásával),szláv (a keresztény mártírok hagiográfiája, Szt. Ludmilla kultuszával együtt – szellemi-etikai aspektusból).– első nemzeti szent– Csehország és a csehek égi patrónusa és „örökké való” uralkodója (a földi uralkodók megkettőzött szakralitása) – a cseh államiság fogalma – a föld, népe és égi uralkodója / földi helytartójának egysége („A Cseh királyság koronája”)

etnopatriotizmus és az államiság korán kialakult tudata (14. századi folytatása)

a horvát eredet etnomítosza,a földművelő első király legendája (Přemysl Oráč),a kereszténység felvételének Cirill-Metódtól,a népnyelv használata

IV. Károly kora és a cseh gótika (14. sz.) – a cseh kultúra első virágkora: a nemzeti történelmi kulturális hagyomány és az európai állami,jogi és kulturális értékek egyesítése a cseh messianizmus (Bohemia etimológiája)

a prágai Hrad és Visehrad – a Német-Római birodalom állami-egyházi és kulturális központjai,a Karlovy egyetem megalapítása (1348),Prága mint „új Jeruzsálem”

az udvari kultúra kialakulása és a karneváli kultúra előretörése (szatirikus irodalom)

a „lágy” (nemzetközi) gótika

Huszita cseh kultúra – híd a Középkor és a Reformáció kultúrái között (a Reneszánsz kihagyásával) — a cseh nemzeti mítosz alapja:

Jan Hus tanai és a nemzeti kultúra alapjai, a kulturális minimalizmus (kultúraellenesség), a huszitizmus sokszínűsége (poharasok és

táboriták), a huszita háborúk Jan Žižka vezetése alatt és utána

(1419–1434). 15. sz. vége – 17. sz. eleje: huszita és reneszánsz elemek keveredése, a tolerancia-elv terjedése a cseh humanizmusban

(1609, Maestat – a vallási tolerancia chartája), A „Cseh testvériség” – a pedagógia nemzeti

iskolájának megteremtésében ( Jan Amos Komenský, Comenius)

két műveltségre tagolódás: provinciális sajátosság, elvi hagyományosság, nemzeti zártság.

A rudolfiánus kultúra:Prága – birodalmi főváros,a manierizmus kultúrája(Ticho Brache, Johann Kepler – II. Rudolf asztrológusai, Gólem legendája),a barokk előkészítése(G. Arcimboldo allegorikus művészete)A cseh barokk kialakulása – ellenreformáció és Csehország újra katolicizálása

17. sz. eleje az ellenreformáció támadásai, Habsburg-ellenes felkelés (1620),

a nemzeti állami önállóság megszűnése.

Ellentétek egymásnak feszülése:sötétség / fény, fent / lent, felszín / mélység, realitás / álom, pillanat / örökkévalóság stb.)≠ harmónia, kiegyensúlyozottság;

Erő, szenvedély (extázisig), dinamika (mozgás);

Vizuális orientáció – díszítettség, reprezentatív pompa;

Embléma és szimbolikusság Szintetikusság

A barokk általános jellemzői

(1570–1750)

• Legjellemzőbb művészeti ágazatai:

festészet, szobrászat, építészet, zene → színház (irodalom).

Reneszánsz és barokkReneszánsz és barokka szláva szláv kultúrákbankultúrákban

A lengyel kultúraA lengyel kultúraa 10.–18. század végéiga 10.–18. század végéig

•A kezdetek: erős morvai, később cseh hatás(Szt. Adalbertus Pragensis, Szt. Vojtěch [cs.], Wojciech [len.] kultusza). A nemzeti szentkultusza helyébe – Matki Boskiej Częstochowskiej(Częstochow-i Istenanya) ikonja és kultuszaaz államiság szentségének a hiánya, az egyházi ésa világi hatalom szembeállítása.

•10.–14. sz. Nem alakul egységes államiság.Szembenállás a Német-Római Birodalommal,

a német lovagrendekkel,Kijevi Russal, tatárokkal.

Területi, nemzetiségi, vallási és társadalmi tagoltság a kultúra decentralizációjaGallus Anonymus (1115, „vox populi vox dei”, „a nép szava az

Isten szava”-elv) és Wincenty Kadłubek (1202.-ig) krónikái (Chronica Poloniae Maioris): a lengyel nemesi köztársaság gondolatának megszületése.

A szlachta ("sljahta", ném. Geschlecht = nemzetség)kiválasztottságának és bástyaszerepének sztereotípiája vs. a szomszéd népek negatív sztereotípiái.

A lengyel nyelv – a latin kiegészítője a 16. századra a lengyel kultúraés irodalom bilingizmusa.

A vallási türelem elve Német és cseh impulzusok

a lengyel gótika művészetében(14.–15. sz.)

• A Lengyel-litván királyság (1385-1569)→ Rzeczpospolita eszméje az ortodoxia problémája

A lengyel Reneszánsz (15. sz. közepétől) – a lengyel kultúra „aranykora”

királyi udvari és városi nemesi kultúra. Reneszánsz és Reformáció Lengyelországban. a reneszánsz antropocentrikusság – a sljahta

politikai öntudatának táptalaja (heraldika). palota- és kúriaépítészet, a szejmi politikai

szónoklat, dekoratív pompa. a halál kultuszának és a szociális reprezentáció

a síremlék és a koporsófestészetben a kopernikuszi fordulat a szarmata-eredet mítoszának kialakulása Jan Długosz Annales seu cronicae incliti Regni Poloniae (1480) Maciej z Miechowa (Maciej

Miechowita ) Traktat odwóch SarmacjachÉrtekezés a kétSzarmátaországról, 1517)

A barokk paradigmakorai előjelei (16. sz. második felétől)

• Az ellenreformáció hatásai Lengyelországban• A lengyel szarmatizmus mint a lengyel

nemzeti és felekezeti öneszmélés fenoménje.Társadalmi okai és megnyilvánulásai: a sljahta „arany függetlenségének“ eszméje

– az antik demokrácia örököse Lengyelország – „Antemurale Christianitais”

– lengyel providencializmus és messiás eszme Ideológiai konfrontáció belülre

(sljahta vs. szláv és litván többség)és kívülre (vs. ortodoxia, vs. centralizáció)

politikai konfrontáció a külvilággal –határszituáció (érintkezés / harc a törökökkel, többetnikumú népesség, konfrontáció az ortodox régiókkal)

• A lengyel „szarmata” barokk:– keleti és nyugati keveredése a sljahta öltözködésében,

viselkedésében, emberideáljában

– a népi kultúra hatása– mérsékelt jelleg szarmata portré

Az iskoladráma „élet színháza“

Jelentősége:• közvetítő szerep

a nyugati barokk kultúraés a keleti szláv kultúrákközött

• a keleti szláv kultúrákbanzajló megújulásifolyamat gyorsítása

Képek és hátterek forrásaihttp://www.referatu.ru/pictures_fail/31/828_2.htm Latin és cirill írások

Balra – „Karolingi minuszkulusz” (9. sz.), jobbra – novgorodi kézirat (12. sz.)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ad/Lech_111.PNG Lech s bratry: Čechem a Rusem

http://curiavitkov.cz/images/zivot/vaclav-kopi.jpgSvatý Václav s praporem na kopí. Kodex Vyšehradský, 11.sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f8/Premysl_orac.jpg

http://www.umeni.euweb.cz/obsah/gotika/chrmsvvta.jpgChrám sv. Víta, Praha

http://www.vokrugsveta.ru/encyclopedia/images/4/40/Jan_Hus_na_drevorezbe.jpg

Jan Hus. Kiszínezett fanyomat (1530–1540 között)

http://www.masterandmargarita.eu/images/03karakters/rudolf.jpg Hans von Aachen, II. Rudolf császár portréja (1606/1608), Wien, Kunsthistorisches Museum, Gemäldegalerie

http://cs.wikipedia.org/wiki/Soubor:Arcimboldovertemnus.jpegGiuseppe Arcimboldo, Vertumnus, portrét Rudolfa II (1590-1591).

http://czechstory.ru/cities/kutnaugora

http://www.ilovecz.ru/index.php?idofimage=9710

http://www.photosight.ru/photos/1149336 Barokk szobor Szt. Ágnes kolostorban, Prága

http://www.radio.cz/pictures/t/czech/cesky_krumlov_barokni_zamecke_divadlo.jpg Česky Krumlov barokk színháza

http://archivetextures.net/ Background:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/Czestochowska.jpg

http://days.pravoslavie.ru/Images/im2559.htmCsensztohovi Istenanya ikonja

http://www.webmedia.pl/szym0n/barok/portret2.html

http://sarmata.livejournal.com/119408.html

http://www.enci.ru/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D0%B8%D0%B7%D0%BC

http://kolo-naleczow.w.interia.pl/wydarzenia.htmlKoło śmierci. po 1680. Nieokreślony malarz polski

http://www.bursa.krakow.pl/hostel/ru/tours--krakow--old--town

http://www.webmedia.pl/szym0n/barok/taniec_smierci_mniejszy.html„Taniec śmierci”, nieokreślony malarz bernardyński, lata osiemdziesiąte w. XVII(?)

http://sarmata.livejournal.com/119408.html (1650)

http://www.artprojekt.ru/Gallery/Russian/02.html Fjodor Alekszejevics cár portréja (1786)

http://allday.ru/2007/08/09/albom_ornamentov_i_jelementov_khudozhestvennogo_oformlenija_v_stile_barokko.html

Background: