Buddha

Belső Ösvénye

F E L F E D E Z Ő Ú T B E L S Ő V I L Á G U N K B A

"Az ember valódi lényege a jóság. Ha igazán emberi lényekké szeretnénk válni és értelmet akarunk adni létezésünknek,

alapvető fontosságú, hogy jó szívünk legyen." Dalai Láma

2500 évvel ezelőtt Buddha útjára indította „tudományos for­radalmát". Tanítása több mint vallás: bensőnk feltárásának t u ­dománya és művészete, a Belső Ösvény, melynek gyakorlója feltárja mind az elméje, mind pedig az elméje által tapasztalt jelenségvilág valódi természetét. Ugyanakkor ez az út egy hiteles életbölcselet is - egy életvitel, mely az élet értelmé­vel foglalkozik, és segít megértenünk, hogyan oldhatjuk meg

életünk és a világ szenvedésének kérdéseit.

Írta: Csöpel Láma

Fényképezte: Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség és Szanyi Gergő

S Z E L L E M

E uddha "tudományos forradalma" gyorsan elterjedt Ázsia fejlett szellemiségű és nyitott gondolkodású országai­ban. A z évszázadok során Európát is több hullámban

elérte - az ókortól kezdve egész napjainkig - és megterméke­nyítő hatást fejtett k i a Belső Ösvény nagy közép-ázsiai, közel-keleti és európai megvilágosult gyakorlóinak közvetítésével. A Nyugaton uralkodó szűklátókörű vallásos és tudományos dogmatizmus és babona azonban csak a legutóbbi időkben veszített annyit erejéből, hogy e megvilágosult eszmék szé­les körű, nyílt és közvetlen elterjedése itt is lehetővé váljon. A z utolsó nagy akadály a „klasszikus" természettudományos szemlélet volt, amelynek földhözragadt dogmáit alaposan be­leverték az iskolában mindannyiunk fejébe. A huszadik szá­zad azonban gyökeres fordulatot hozott: az új kvantumfizi­ka és agykutatás elsöpörte az elavult szemléleteket, és kitárta a kaput a belső és külső világ elválaszthatatlanságán alapuló megismerés felé.

Testünk érzékszervein keresztül rengeteg ínformáció érkezik tudatunkba, amelyet feldolgozunk, érzékszerveinkkel újra és újra átszűrünk, és minden lépésnél elvész egy csomó informá­ció. Végül kiderül, hogy tudatunk önellátó. Agyunk négyszáz milliárd bit információt dolgoz fel másodpercenként környe­zetünkről, testünkről, érzéseinkről és az időről, de m i ebből

csak kétezer bitre figyelünk. Ez azt jelenti, hogy egy olyan v i ­lágban élünk, ahol minden, amit észlelünk, csak a jéghegy csú­csa - csak azt vesszük észre, amit a szokásaink megengednek, miközben figyelmen kívül hagyjuk a fennmaradó hatalmas információtömeget - a számtalan lehetőség hatalmas jéghe­gyének nem látható részét. A tudatunk pedig a saját adottsá­gai és korlátai alapján végzi a szűrést. Itt az idő, hogy új irányt vegyünk. Lássuk be: a világegyetem hatalmasabb és gazda­gabb, mint amilyennek gondoltuk eddig. Messze meghalad­ja gondolataink és fogalmaink lehetőségeit. A megvilágosult közvetlen megtapasztalás lehetősége és képessége bennünk van. Ahogyan az álomból fel tudunk ébredni, ebből a most átélt viszonylagos ébrenléti állapotból is képesek vagyunk fel­ébredni a tökéletesen felébredt állapotba.

Volt a világon néhány ember, aki a saját tudatával kezdett fog­lalkozni , s ezáltal mérhetetlen segítséget nyújtott megszám­lálhatatlan lénynek. Ilyen volt Buddha is, 2500 évvel ezelőtt. Apja őt is arra akarta nevelni, hogy mások tudatával foglal-

Norbulingka, a Dalai Láma nyári palotája Lhászában

kozzon: legyen király. Ő azonban egy nap apja elé állt, és így szólította:

- Kérlek, válaszolj nekem egy pár kérdés­re! Te jó király vagy, népedet boldogítani akarod, igazságos uralkodó vagy. A z em­berek életében alapvetőek a betegségből, az öregségből, valamint a halálból faka­dó szenvedések. Te, mint király, a ren­delkezésedre álló összes csodálatos esz­közzel, meg tudod-e az embereket óvni ezektől a szenvedésektől?

A király elgondolkozott, és azt válaszolta: - N e m .

Buddha így folytatta: - A k k o r m i értelme mindannak, amit te­szel? Én mindezektől a szenvedésektől akarom megszabadítani nem csak népe­met, hanem a világ összes lényét!

Buddha otthagyta a palota minden kényel­mét és elindult, hogy gyógyírt találjon a lé­nyek szenvedésére. Először felkereste a leg­nagyobb tanítókat, ám azt tapasztalta, hogy ők sem voltak birtokában a végső válasznak. Ezután hat évet töltött szigorú, magányos aszkézisben, azonban ráébredt, hogy az ön­sanyargatás nem célravezető. „Ha túlfeszí­ted a húrt, elpattan. H a túl lazára engeded, nem ad hangot." - magyarázta egy, a Szkí­ta Bölcs közelében elhaladó zenész tanítvá­nyának. A hagyomány azt mondja, e szavak hatására hagyott fel Buddha az aszkézissel, és talált rá a középútra, majd rövidesen el­érte a megvilágosodást, a végleges felébre­dést a zavaros tudat szenvedéssel teli világá­ból. Sziddharta, a szkíta királyfi harmincöt éves korában lett Buddha, vagyis ekkor érte el a tökéletesen felébredt buddha állapotot. Röviddel megvilágosodása után tanítani kezdett. Négy évtizeden át járta az indiai szubkontinens kiterjedt földjét, amely ab-

A mécsesek minden lény megvilágosodásáért lobognak

Jó - rossz

Földünkön óriásiak a vallási előítéletek, és a belőlük táplálkozó problémák.

Mi ezeknek az alapjuk? A jó és a rossz fogalmait övező zűrzavar. A rossz cselekedetekért Isten megbüntet, a jókért megjutalmaz. Egyszerűnek tűnik, ám a valóság egészen más. A valóságban nincsenek jó dolgok vagy rossz dolgok, a jó és a rossz mindig nézőpont kérdése. Mindnyájunknak vannak tapasztalatai arról, hogy ami az egyiknek jó, lehet, a másiknak rossz, és ami az egyik helyzetben jó, lehet, a másikban elvetendő. A jó és a rossz, az elfogadás és az elutasítás sok esetben csak nagyon felületes ítéleten alapul. ítélkezés helyett lehet, hogy

nagyobb hasznunkra válna, ha fejlesztenénk a gondolkodásmódunkat arról,

hogy miért vagyunk a világon. Bizonyos cselekedetek, gondolatok formálnak

bennünket, közelebb visznek valódi természetünkhöz ezek a szeretetből táp­

lálkozó jótékony cselekedetek. Másfelől vannak olyan cselekedetek, amelyek

nem formálnak, sőt rombolnak, eltávolítanak eredeti természetünktől - ezek

az erőszak megnyilvánulásai, az ártalmas tettek. Ez nem a jó vagy a rossz

kérdése. Mindenkinek isteni természete van. Gondolatainkkal, szavainkkal és

tetteinkkel mi teremtjük a világot.

A tibeti buddhizmus legszentebb Buddha-szobra Lhászában

A Dhvaja (harci zászló) a 11 tibeti győzelmi jelkép egyike 90 The Explorer 9. S Z Á M , 2008. I V . É V F O L Y A M

Buddha saját életében és a világban megtapasztalta a minde­nütt jelenlévő szenvedés - betegség, öregség, halál - tényét, és a végső kivezető utat kereste. Hosszú évekig tartó meditá­ció gyakorlattal végül eljutott a felismerésig, hogy a világban tapasztalt minden szenvedés egyetlen végső okra vezethető vissza, arra, hogy a tudatunk zavaros állapotban van: nem is­merjük önmagunk és a világ igaz természetét. A zavaros tu­datot a cselekedeteinkkel programozzuk, s ezek ereje, a kar­ma, fogva tart minket a négy alapvető zavaros tudatállapotban, melyekben kezdet nélküli idők óta, életről-életre vergődünk. Ezek a következők: álom, ébrenlét, halál és a haláltól a követ­kező újjászületésig terjedő állapot. Megvilágosodásával B u d d ­ha megtapasztalta, hogy amint az álomból fel lehet ébredni a hétköznapi ébrenléti állapotba, ugyanúgy a zavaros tudat álla­potából is lehetséges a felébredés a tökéletesen felébredett ál­lapotba. Ebben a tiszta tudatállapotban nincs többé szenvedés, hasonlatosan ahhoz, ahogyan a rémálomban átélt szenvedés az ébredés után semmivé válik. Buddha tanítása a tapasztalt vezető útmutatása, melynek segítségével m i is végigjárhatjuk a tudatunk tiszta állapotához vezető saját utunkat.

"Évezredek sötétjét elűzi egyetlen gyertyafénye -Ne átkozd a sötétséget, gyújts világot!"

Buddha

ban az időben egybefüggött Közép-Ázsiával. Járt és tanított Közép-Ázsiában, a szkíták földjén is. N e m alapított vallást, nem nyilatkoztatott k i dogmákat. Tanítása a tökéletesen fel­ébredt buddha állapothoz vezető utat mutatja meg, gyakorlati módon. Buddha 2500 éve, mindmáig nagy hatást gyakorol a világra. Számtalan embernek és lénynek hozott boldogságot azáltal, hogy saját elméjével foglalkozott.

S Z E L L E M

Buddha nevében a "h"-t sem az indusok, sem az angolok nem ejtik. Ezt mi a

németektől vettük át - helytelenül. Helyes kiejtése tehát: Buda.

Buddha három nagy ciklusban tanított, a Tan kerekét három ízben forgatta meg. Első alkalommal a Négy nemes igazsá­got magyarázta: 1. a szenvedés tényét, 2. a szenvedés okát, 3. a szenvedés megszűnését, 4. a szenvedésből kivezető ösvényt. Másodszor az összes jelenség megfoghatatlan nyitottság-ter­mészetét tanította, mely szerint a világon minden összefügg m i n d e n mással, a dolgok egymástól való függésben kelet­keznek.

Harmadik alkalommal az összes lény eredendő alapvető jó­ság-természetéről tanított. Eszerint minden lénynek buddha­természete van (az állatoknak is) ami azt jelenti, hogy képe­sek eljutni a tiszta tudat tökéletesen felébredt állapotába, ha megfelelően törekednek erre.

E törekvésben első dolgunk az erőszakmentesség megvaló­sítása, a nem-ártás. Erre épül a második lépés, az egyetemes gyengédség, szeretet és együttérzés gyakorlása, mely kivétel nélkül minden lény felé irányul elfogulatlanul, beleértve ellen­ségeinket is. A z egyetemes jóság olyan, mint a Nap, mely jókra, rosszakra egyaránt ragyog. A gyakorlás fő eszköze a meditá­ció, melynek segítségével egyre mélyebben tárjuk fel a ben­nünk rejtőző értékeket. A meditáció a jelenben-lét gyakorlata, a felébredés a teljesség megtapasztalása a jelenben.

„Az elme mindennek lényege, Az elme, ha tiszta, minden tiszta.

Az elme, ha világos, minden világos. Az elme, hajói van, minden jól van.

Az elmém mindennek a lényege." Szitu Rinpocse

A katmandui Boudhanath-ot őrző sárkányszobrok egyikének szeme

Buddha, vagyis Buda

Tibeti kolostor aranyozott teteje

Nepál legszentebb buddhista szentélye, a Boudhanath, azaz a Nagy Sztúpa

A Kőrösi Csorna Sándor Békesztúpa a Mátra aljában,

Tar település mellett található

Védelmező Bódhiszattvák, azaz megvilágosultak, akik nem léptek át a Nirvánába

9. S Z Á M , 2008. IV. É V F O L Y A M The Explorer 93

Mindannyian rendelkezünk elegendő ké­pességgel és bölcsességgel ahhoz, hogy lé­tünk valódi értékeit feltárjuk és formába öntsük. Ebben nem szükséges, sőt nem is lehetséges másokra hagyatkozni. Igaz értékeink éppen attól igazak, hogy m i an­nak tapasztaljuk meg őket. A tudomány és a vallások megmondják, hogy a d o l ­gok hogyan vannak, m i a világ, hogyan jött létre, m i a dolgunk, hogyan válha­tunk jóravaló személyekké. A világegye­tem... a Teremtő... a teremtés... az ítélet... de m i történik, ha kételkedünk? Talán hallgattassuk el, tagadjuk le legbenső és legőszintébb gondolatainkat?

Buddha Belső Ösvénye teljesen más meg­közelítést kínál: tegyük félre a megkér-

S Z E L L E M

Zarándokok a nyugat-tibeti Kailá-szon, a világ legszentebb hegyén Tara, a női Buddha

dőjelezhetetlen dogmákat! Hagyjuk a mások által ránk kény-szerített normákat, indul junk el a saját utunkon! A belső út minden fordulója új tájakat, új távlatokat, új lehetőségeket nyit meg. A belső utazás az első kézből nyert tapasztalás útja. Tanítói nem próbálnak kész válaszokat adni , tanításai nem írják elő, mit csináljunk, csak útjelző táblákkal, útmutatás­sokkal szolgálnak. Buddha Belső Ösvénye a lehetőségek útja, az első kézből nyert eleven tapasztalásé. Minél inkább elmé­lyülsz benne, a világ annál tágasabb, gazdagabb, rejtélyesebb és csodálatosabb lesz.

A Belső Ösvény nagy hasznunkra lehet, a létezés magasabb szintjén megérthetjük az önmagunkhoz, az emberekhez és a világ dolgaihoz fűző valóságos viszonyunkat. És itt a bensőnk szerepe is fontosabbá válik. Felfedezhetjük, hogy létezik tu­

datunknak egy spirituális része, ahova be is hatolhatunk. Ez­zel a képességgel valamennyien rendelkezünk.

Ez a feladatunk ebben az életünkben. Fejlesszük ezt a csodát, amit tudatnak hívnak, és megtanuljuk, hogyan teremtsünk a lehető legjobb módon, minden lény javára. Azért létezünk, hogy alkossunk, és hogy csendben átitassuk a teret tiszta esz­mék és gyengéd, szeretetteljes gondolatok és cselekedetek se­regeivel. Azért létezünk, hogy felismerjük és méltányoljuk igaz énünket, ahol valós esélyünk nyílik arra, hogy megismerjük az elménk igaz természetét. A m i k o r ez a szemléletváltás be­következik, akkor veszi kezdetét a megvilágosodás útja. Egy nap valamennyien elérhetjük a megvilágosodás szintjét. E l ­érkezhetünk a megvilágosodás birodalmába, ahol nincs ítél­kezés, gyűlölet, nincsenek próbák. Hogyan mérhetők a ha-

Egy hagyomány szerint a szent Manasza-rovár-tó közelében fekvő Kailász azonos a

szent Meru-heggyel, azaz a világ közepével

Buddhista zarándok kézi imamalommal

Korunk paradoxona

Nagyobbak a házak - kisebbek családjaink;

több a kényelmünk - kevesebb az időnk;

több a végzettségünk - kevesebb értelmünk;

több a tudás - kevesebb az ítélőképesség;

több a szakértőnk - több a problémánk;

több a gyógyszer - kevesebb az egészség.

Megjártuk a Holdat oda-vissza,

de bajos köszönteni a szemben lakót.

Több a számítógép, több az információ,

több példányban készülnek másolatok,

mint valaha - ám kevesebb a kommunikáció.

Nagyok lettünk mennyiségben,

de minőségben aprók;

gyors ételek és lassú emésztés ideje ez;

magas ember törpe jellemmel;

égbe szökő nyereségek -

ám sekély kapcsolatok;

e korban sok van a kirakatban,

de a szobában semmi.

9. S Z Á M , 2008. IV. É V F O L Y A M | The Explorer | 95

Az első buddhista szerzetesi közös­ségeket maga Gautama Buddha alapította 2500 évvel ezelőtt

tások? Élni kell az életet, megalkuvás nélkül képezni kell a tudatunkat, és az­tán majd meglátjuk, megváltozott-e va­lami. És ha bekövetkeznek a változások, akkor az életünk ismerőivé és irányító­ivá válunk. Ez létünk értelme.

A tanítások útmutatását követve a gya­korló megtapasztalja m i n d saját benső­jének - elméjének -, m i n d pedig kör­nyezetének - a külső világnak az igaz természetét. B u d d h a Belső Ösvényé­nek alapvető üzenete az, hogy a külső világot lehetetlen megismerni belső v i ­lágunk megismerése nélkül, sőt éppen belső világunk feltárása vezet el külső valóságunk megismeréséhez.

Buddha a tanítványok hatalmas tömege­it vonzotta maga köré, és számos tanít­ványa eljutott a felébredett tudatállapot­ba. Eltávozása után a Tan északi és déli irányban terjedt. Közép- és Belső Ázsi­ában évszázadokon át virágzott a szkíta

és hun népeknél, akik közül a tibetiek és a mongolok máig buddhisták. Szkíta­hun mesterek közvetítésével eljutott Kí­nába, majd Japánba, és Kelet- és Délkelet-Ázsia számos országába. Déli irányban Sri Lankába, Hátsó Indiába és Indoné­ziába jutott el. A buddhizmus a X X . szá­zad közepéig a világ legelterjedtebb val­lása volt, s a század második felében az egész világon sok követőt vonzott. M a szinte az egész világon találhatók közös­ségek, melyek Buddha belső ösvényét gyakorolják.

„Mi emberek, amellett, hogy rendelke­zünk a képességgel, hogy boldog éle­tet teremtsünk maguknak, másokat is képesek vagyunk segíteni. Termé­szetes teremtő képességünk van, na­gyonfontos, hogy erre ráébredjünk"

Dalai Láma