Cselekvő építészet?

Ezredfordulós megközelítések performativitása

Bun Zoltán 2016. november 25.

2

Cselekvő építészet?

Ezredfordulós megközelítések performativitása 1. Fogalom. Közelítések kinn és benn 2. Aktualitás. Kérdések 3. Kortárs építészeti megközelítések 4. Tanulságok?

3

1. A performativitás fogalmáról. Közelítések kinn és benn

1.1. A performativitás fogalmáról kívül

1.2. Performansz – a művészettörténet felől

1.3. Performativitás mint működés – a fenomenológiai iskola

1.4. Teljesítmény – technológiai aspektus az építészetben

4

1.1. A performativitás fogalmáról kívül

• Performance (szótári):

1. egy folyamat véghezvitele

2. maga a folyamat mint előadás

3. a folyamat eredménye mint teljesítmény

5

1.1. A performativitás fogalmáról kívül

• Performance (szótári):

• nyelvelméletben (John L. Austin: Tetten ért szavak, 1955/1973)

a performancia az egyén beszédtevékenysége. Beszédaktus-elmélet: a beszéd a cselekvés egy formája, a

nyelvi kijelentéseket cselekvésként, beszédaktusként (beszédtettként) értelmezi.

a performatív megnyilvánulás a kimondással egy időben a cselekvést is végrehajtja:

a nyelvhasználat nem egyszerűen a cselekvés irányítója, hanem maga a cselekvés is

a performatívum nem a valóság puszta leírása, megállapítás, értékítélet, információközlés (konstatívum),

hanem cselekvés értékű megnyilvánulás

bocsánatkérés = kimondani a „bocsánat” szót / a házasság megerősítéséhez = „igen, akarom”

6

1.2. Performansz – a művészettörténet felől

• elmélet: a modern művész/et vége

műtárgy helyett akció

művész hős helyett közös cselekedet

örökérvényű helyett egyszeri

univerzális jelentés helyett helyhez kötöttség

7

1.2. Performansz – a művészettörténet felől

• elmélet: a modern művész/et vége

műtárgy helyett akció

művész hős helyett közös cselekedet

örökérvényű helyett egyszeri

univerzális jelentés helyett helyhez kötöttség

Steve Lambert: Capitalism Works For Me (True/False), 2011

8

1.2. Performansz – a művészettörténet felől

• elmélet: a modern művész/et vége

műtárgy helyett akció

művész hős helyett közös cselekedet

örökérvényű helyett egyszeri

univerzális jelentés helyett helyhez kötöttség

Steve Lambert: Capitalism Works For Me (True/False), 2011

9

1.2. Performansz – a művészettörténet felől

• elmélet: a modern művész/et vége

műtárgy helyett akció

művész hős helyett közös cselekedet

örökérvényű helyett egyszeri

univerzális jelentés helyett helyhez kötöttség

• performansz művészet

a művész teste mint műtárgy

az ideiglenesség vált állandóvá - a performansz mindig elavul

folyamatszerűség és dokumentálás

10

Marina Abramović: Rhythm 0, 1974.

11

1.2. Performansz – a művészettörténet felől

• elmélet: a modern művész/et vége

műtárgy helyett akció

művész hős helyett közös cselekedet

örökérvényű helyett egyszeri

univerzális jelentés helyett helyhez kötöttség

• performansz művészet

a művész teste mint műtárgy

az ideiglenesség vált állandóvá - a performansz mindig elavul

folyamatszerűség és dokumentálás

• A performativitás esztétikája (Erika Fischer-Lichte)

szétválaszthatatlan művészet – társadalom – politika (kritikai megközelítés)

ábrázolás/nyelvi kifejezés helyett jelenlét/provokáció

fikciós idő/illúzió helyett a pillanat/valóság

transzparens intézmények – értelmezési keretek

12

1.2. Performansz – a művészettörténet felől

• A performativitás esztétikája (Erika Fischer-Lichte)

Mundruczó Kornél - Térey János - Schilling Árpád: A Nibelung-lakópark (Krétakör, Sziklakórház, 2004)

13

1.3. Performativitás mint működés – Fenomenológiai megközelítés

• fenomenológiai megközelítés az építészeti gondolkodásban:

1930-asok: Kenneth Frampton, Christian Norberg-Schulz, Dalibor Vesely, Juhani Pallasmaa

1950-esek: Alberto Pérez-Gomez, David Leatherbarrow, Mohsen Mostafavi

• a tapasztalást (az érzékelést, a fantáziát, az emlékezetet) – a fenomént leíró gondolatmenet

• az anyagi világ, a dolgok már mindig jelen vannak mielőtt a tapasztalás, a rájuk való reflexió megtörténne:

a dolgok és a befogadó közötti viszony vizsgálata:

a dolgok úgy vannak, ahogyan számunkra léteznek

14

1.3. Performativitás mint működés – Fenomenológiai megközelítés

A dolgok úgy vannak, ahogyan számunkra léteznek

15

1.3. Performativitás mint működés – Fenomenológiai megközelítés

• fenomenológiai megközelítés az építészeti gondolkodásban:

1930-asok: Kenneth Frampton, Christian Norberg-Schulz, Dalibor Vesely, Juhani Pallasmaa

1950-esek: Alberto Pérez-Gomez, David Leatherbarrow, Mohsen Mostafavi

• a tapasztalást (az érzékelést, a fantáziát, az emlékezetet) – a fenomént leíró gondolatmenet

• az anyagi világ, a dolgok már mindig jelen vannak mielőtt a tapasztalás, a rájuk való reflexió megtörténne:

a dolgok és a befogadó közötti viszony vizsgálata:

a dolgok úgy vannak, ahogyan számunkra léteznek

• építészeti tapasztalat: a hely (szelleme), lakozás, megélhető (egzisztenciális) tér

• elhatárolódás az ismeretektől, az ismertektől. A heideggeri destrukció:

a kapott, hagyományos fogalomtár elfed, használhatatlan, ha nem a közvetlen tapasztalatból származik

• az épített dolog közvetlen tapasztalata, performatív működése az elfedettségek leépítésén keresztül:

tektonikus (diszciplináris), taktilis (anyagszerű), vagy morfologikus (tértipológián alapuló)

16

1.3. Performativitás mint működés – Fenomenológiai megközelítés

tektonikus (diszciplináris) taktilis (anyagszerű) morfologikus (tértipológián alapuló)

17

1.1. A performativitás fogalmáról kívül

1.2. Performansz – a művészettörténet felől

1.3. Performativitás mint működés – a fenomenológiai iskola

1.4. Teljesítmény – technológiai aspektus az építészetben

18

1.4. Teljesítmény – technológiai aspektus az építészetben

• „performance” = az anyagok, a technikák, az épület teljesítése, műszaki teljesítménye

• sajátosságok/általánosítások:

a) az épület néma és szilárd

b) nincs „performatív fordulat”, „performalizmus”, kortárs performatív építészet

19

1.4. Teljesítmény – technológiai aspektus az építészetben

Mitra Kanaani történeti példái: az építészet performativitása („performance-based design”) mindig is volt

20

1. Fogalom. Közelítések kinn és benn

1.1. A performativitás fogalmáról kívül

1.2. Performansz – a művészettörténet felől

1.3. Performativitás mint működés – a fenomenológiai iskola

1.4. Teljesítmény – technológiai aspektus az építészetben

2. Aktualitás. Kérdések 3. Kortárs építészeti megközelítések 4. Tanulságok?

21

2. A fogalom aktualitása

Általánosságban művészi felfogás, szellemi áramlat, kulturális modell,

melyet a folyamatszerűség, az időkezelés, az intermediális szemlélet és a dokumentarista kényszer határoz meg

A fogalom által konkrétan megragadhatók kortárs jelenségek, problémák, hangsúlyok

– egy nyitott diszciplínában

22

2. A fogalom aktualitása

Általánosságban művészi felfogás, szellemi áramlat, kulturális modell,

melyet a folyamatszerűség, az időkezelés, az intermediális szemlélet és a dokumentarista kényszer határoz meg

A fogalom által konkrétan megragadhatók kortárs jelenségek, problémák, hangsúlyok

– egy nyitott diszciplínában

Építészeti kérdések, amire választ adhatnak a performatív megközelítések:

• eseményszerűség (korszellem?) kontra megtestesülés (diszciplinaritás?)

• komplexitás (mobilitás) kontra „az” optimális megoldás

• hatékony lépték (modern uniformizálás) kontra lokalitás (helyspecifikusság)

• digitális eszköz kontra gondolkodásmód (kulturális viszonyrendszer)

• nem-sztenderd kontra sztenderd

• fenntarthatóság kontra tervezés (integritása)

• programforma (form follows what?) kontra funkcióforma

• participáció kontra az építész hős (építész szerep)

23

1. Fogalom. Közelítések kinn és benn 2. Aktualitás. Kérdések 3. Kortárs építészeti megközelítések. Az építészet performativitása

- szemben a globális szupermodernnel

- a digitális forradalom hullámain

- egymástól távolabb eső területeken

3.1. kritikai, ellenálló, „akcionista”

3.2. „poszt-fenomenológiai” indíttatás

3.3. gyakorlatias, technicista, fenntartható

3.4. kísérleti-digitális szintézis

24

3.1. Kritikai, ellenálló, „akcionista” előzmények. (Kísérleti) építészet mint performansz

Performativitás = akció/esemény

• bécsi akcionizmushoz kapcsolódó építészeti irányok

o pl. Haus-Rucker Co, Coop Himmelb(l)au

o opponáló, radikális/forradalmi/utópisztikus/vizionárius, kísérleti, ideiglenes (akciószerű), autonóm

művészek által

o a fogyasztói (jóléti) társadalom ellen, a vietnami háború ellen, a törékeny környezet iránti

aggodalommal – egy új életforma irányában, a technológiában bízva

o membrán mint „keret”: közösségi és magán, természetes és mesterséges, külső és belső (tér)

határának vizsgálata

25

3.1. Kritikai, ellenálló, „akcionista” előzmények. (Kísérleti) építészet mint performansz

Performativitás = akció/esemény

• bécsi akcionizmushoz kapcsolódó építészeti irányok

Haus-Rucker-Co

26

3.1. Kritikai, ellenálló, „akcionista” előzmények. (Kísérleti) építészet mint performansz

Performativitás = akció/esemény

• bécsi akcionizmushoz kapcsolódó építészeti irányok

o pl. Haus-Rucker Co, Coop Himmelb(l)au

o opponáló, radikális/forradalmi/utópisztikus/vizionárius, kísérleti, ideiglenes (akciószerű), autonóm

művészek által

o a fogyasztói (jóléti) társadalom ellen, a vietnami háború ellen, a törékeny környezet iránti

aggodalommal – egy új életforma irányában, a technológiában bízva

o membrán mint „keret”: közösségi és magán, természetes és mesterséges, külső és belső (tér)

határának vizsgálata

• francia szituacionista gondolkodáshoz (Guy Debord) kapcsolódó építészeti irány:

o pl. Bernard Tschumi

o terek és események – a sodródás és az eltérítés szituációi

27

3.1. Kritikai, ellenálló, „akcionista” előzmények. (Kísérleti) építészet mint performansz

Performativitás = akció/esemény

• szituacionizmus

Bernard Tschumi: The Manhattan Transcripts (1981)

28

3.1. Kritikai, ellenálló, „akcionista” előzmények. (Kísérleti) építészet mint performansz

Performativitás = akció/esemény

• bécsi akcionizmushoz kapcsolódó építészeti irányok

o pl. Haus-Rucker Co, Coop Himmelb(l)au

o opponáló, radikális/forradalmi/utópisztikus/vizionárius, kísérleti, ideiglenes (akciószerű), autonóm

művészek által

o a fogyasztói (jóléti) társadalom ellen, a vietnami háború ellen, a törékeny környezet iránti

aggodalommal – egy új életforma irányában, a technológiában bízva

o membrán mint „keret”: közösségi és magán, természetes és mesterséges, külső és belső (tér)

határának vizsgálata

• francia szituacionista gondolkodáshoz (Guy Debord) kapcsolódó építészeti irány:

o pl. Bernard Tschumi

o terek és események – a sodródás és az eltérítés szituációi

• Archigram (Reyner Banham, Cedric Price)

o infrastruktúra, változtathatóság/változás, eldobhatóság/újrahasznosítás, befejezetlenség

o manifesztumok (dokumentálás)

29

3.1. Kritikai, ellenálló, „akcionista” előzmények. (Kísérleti) építészet mint performansz

Performativitás = akció/esemény

Archigram: Walking City, 1964

30

3.1. Kritikai, ellenálló, „akcionista” kortárs tettek

Performativitás = szerepjáték, participáció, térfoglalás

• szupermodernitás, a (globális) fogyasztói kultúra közege

• kritikai (de nem dialektikus és a jelenbe mutató) hozzáállás: az építészet mint kommentár

• kísérleti/elméleti terep a piacon kívül, akciók, low-tech/újrahasznosítás, multidiszciplináris kollektíva

• üres terek újraértékelése, közösségi folyamat, építés, beavatkozás

31

3.1. Kritikai, ellenálló, „akcionista” kortárs tettek

Performativitás = szerepjáték, participáció, térfoglalás

Assemble:

The Cineroleum, London, 2010

32

3.2. „Poszt-fenomenológiai” indíttatás

Performativitás = alkalmazkodóképesség

• fenomenológia 2000: kiürül, „könnyen nosztalgiába és historizálásba fordul”, korlátozottan használható

• David Leatherbarrow - Essex school (Rykwert-Vesely)

• az építészet nem technika, nem jelentés, nem is tapasztalat, hanem: „ahogy az épület előadja magát”

• az épület maga áll ellen környezetének, reflektál rá – a befogadó eliminálása!

• ugyanakkor a hatások nem ismertek:

az épület előadása nem tekinthető előre rögzítettnek:

a „színrevitel” tudatos (planned), de kimenetele beláthatatlan, szinguláris (unplanned)

a jó teljesítés feltétele a beépített egyensúlytalanság, a lehetőség

33

3.2. „Poszt-fenomenológiai” indíttatás

Performativitás = alkalmazkodóképesség

Peter Zumthor: Termálfürdő, Vals, 1986-96 Jean Nouvel: Cartier Alapítvány, Párizs, 1994

34

3.3. gyakorlatias, technicista, fenntartható

Performativitás = teljesítmény (hatásfok)

• fenntarthatóság = magas fokú energiahatékonyság:

pragmatikus, „hagyományosabb” építészet, technikai újdonságok applikálásával (passzív mód),

intézményesített módon, mindennapibb használatban

• a használó teste kontra mérhetőségen alapuló minősítések (Behnisch)

• analízis, szimuláció alapján „performance driven design”: integrált energiahatékonyság

• „Form follows performance”

35

3.3. gyakorlatias, technicista, fenntartható

Performativitás = teljesítmény (hatásfok)

Foster + Partners: National Bank of Kuwait, Kuwait City, 2013

36

3.4. Digitális-bionikus építészeti kísérlet. Szintézis?

Performancia/Performativitás =az épület tevékenysége/a tervezés folyamata

• Michael Hensel (PhD):

Performance-Oriented Architecture. Rethinking Architectural Design and the Built Environment (2013)

• a hétköznapi, intézményesített „fenntartható építészet” alternatívája

• szintézis, de technológiai hangsúllyal:

o (nem mérhető/hatékony) technológia mint kulturális viszonyrendszer

o a tér belakásának módja, így társadalmi háttere fenntarthatóvá tehető-e?

o a mesterséges/természetes határa megszűnt: a természet szolgálatába állítható-e az építészet?

• nem-antropocentrikus építészet:

középpontban nem az ember, nem is a diszciplinaritás, hanem a természet

• nem-diszkrét („folyamatos”) építészet – a kortárs tárgyszerűséggel szemben

37

3.4. Digitális-bionikus építészeti kísérlet. Szintézis?

Performancia/Performativitás =az épület tevékenysége/a tervezés folyamata

3.4.1. az épület performativitása

3.4.2. az anyag performativitása

3.4.3. tervezési folyamat performativitása

38

3.4.1. Digitális-bionikus építészeti kísérlet: az épület performativitása

• technológia = azonnali visszacsatolás: a befogadó aktivizálása (a színész elhagyja a színpadot)

ONL (Oosterhuis&Lénárd): Muscle, Párizs, 2003

39

3.4.2. Digitális-bionikus építészeti kísérlet: az anyag performativitása (material performance)

• történeti anyag: ellenálló viselkedés a (környezeti) hatásokra – szilárdság, tartósság

• a reagálóképesség mint érték felvetése:

o intelligens/okos anyagok (smart materials) problémái: képesség korlátozottan-irányított változásra

o biológiai rendszerek modellje: pl. a fa önmagában, ill. felépítésének modellszerűségében

• ma a forma („héj”) gyakran leválasztott a szerkezeti felépítéstől, így az anyag logikájától is

o tárgyszerű, látványépítészet esetében

o az építészet épp a forma és az anyag szerves kapcsolatáról, ezek környezethez való (aktív, dinamikus)

viszonyáról szól

o szemben a form follows performance passzív módozatával is

40

3.4.2. Digitális-bionikus építészeti kísérlet: az anyag performativitása

Responsive wood architectures Studios (2009-, Oslo School of Architecture and Design)

41

3.4.3. Digitális-bionikus építészeti kísérlet: tervezési folyamat performativitása

• előzmény: Peter Eisenman

o kulturális végtermék-tárgy helyett a létrehozás folyamata

o diagram mint a folyamat motorja és reprezentálója

o a diagram performatív: a cselekvést azonnal végrehajtó

o építészeti autonómia geometriai (formai-tektonikus) alapú hagyománya

o interdiszciplináris és gyakorlati következményekkel is járó elmélet

• digiális úttörő: Greg Lynn

o Eisenman analóg/posztstrukturalista életművének proto-digitális kiterjesztője

• digitális morfogenezis: Hensel

o kontextuális formaadási (és egyben szerkezetépítési) folyamat:

projektek közötti folyamatszerűség

o biológiai minták alapján (mind felépítésben, mind evolúciós folyamatszerűségben):

a környezethez való alkalmazkodás természetes modellje

42

3.4.3. Digitális-bionikus építészeti kísérlet: tervezési folyamat performativitása

Foreign Office Architects: Phylogenesis - FOA's Ark, 2004

43

Cselekvő építészet?

Ezredfordulós megközelítések performativitása 1. Fogalom. Közelítések kinn és benn 2. Aktualitás. Kérdések 3. Kortárs építészeti megközelítések. Az építészet performativitása

3.1. kritikai, ellenálló, „akcionista”

3.2. „poszt-fenomenológiai” indíttatás

3.3. gyakorlatias, technicista, fenntartható

3.4. kísérleti-digitális szintézis

4. Tanulságok?

44

4.1. Összegzés: Mi történik? – A 2000-es évek aktualitása

• új-/globális-/hiper-modernitás:

o mobilitás (értékek, környezetek, használati igények gyors változása)?

o fenntarthatóság, hatékonyság igényei?

• performativitás mint univerzális kulturális modell?

o ideiglenesség mint háborús következmény,

o most a fogyasztói és technológiai kultúra sajátja

• a korszerű (non-standard) technológia lehetőségei?

• 2008-as válság után az építészek új „területekre” kényszerültek?

o vissza az utcára: felhagyott területek, közösségi igények, kisléptékű-ideiglenes beavatkozások

o vissza a kísérletezéshez

o vissza a természethez (fenntarthatóság)

o építészek mindenütt: „az építészet kiterjesztett tere”

45

4.2. Összegzés: Megjegyzések

• szellemi kontextus: nyugati elméletek – nyugati gyakorlatok (globális problémákkal)

• diszciplináris „dialektika” (Leatherbarrow):

o az építészeti performancia két, egymástól el-nem-választható karaktere:

technikai, termelő (produktív), szabatos (exact), unfailing

kontextuális, jövőbe mutató (projective), a valószínűt előrevetítő

o nincs újdonság? – „mérhető és mérhetetlen” (Louis Kahn, 1960):

korábban is volt „performativitás” az építészetben, talán most a jelentősége nőtt meg

• az építészet negyedik dimenziója (Kanaani)

o nincs újdonság? – az épület szépen öregedése mint teljesítmény

• reflexív/önmegfigyelő, adaptív/alkalmazkodó, effektív/hatásos, proaktív/cselekvő:

performatív építészet

46

Cselekvő építészet?

Ezredfordulós megközelítések performativitása

Bun Zoltán 2016. november 25.