G Y Á R T Á S T U D O M Á N Y É S - T E C H N O L Ó G I A T A N S Z É K

CNC PRAKTIKUM

K é s z í t e t t e : K o c s i s I m r e f őm é r n ö k

2 0 1 0 .

2 . Á t d o l g o z o t t k i a d á s

- 1 -

T a r t a l o m j e g y z é k

Tartalomjegyzék 1 1. Előszó 2 2. Ajánlott irodalomjegyzék 2 3. A CNC-technika és a szerszámgép 4 3.1. Bevezetés 4 3.2. CNC gépek fő részei 6 4. A számvezérlés elve 12 4.1. Általános ismertető 12 4.2. A CNC-megmunkálás megismerésének feltételei 15 4.3. Koordináta rendszerek 16 4.4. Vonatkoztatási pontok 20 4.5. A számvezérlésű gépek vezérlési rendszerei 22 5. A számvezérlésű gépek elvi működése 25 5.1. Megmunkáló központok 26 5.2. Szerszámkezelés 27 5.3. CNC és DNC vezérlésű gépek 29 6. A CNC gépek szerszámozása 33 6.1. Szerszámanyagok 33 6.2. A szerszámok kialakítása 34 6.3. Szerszámválasztás szempontjai 35 7. A programozás általános alapjai 36 7.1. Előkészítés 36 7.2. Programnyelv szerkezete 36 7.3. Szabványos művelet-előkészítő funkciók(G) 38 7.4. Technológiai információk 51 7.5. Szabványos (segéd) funkciók(M) 52 7.6. Ciklusok, menetvágás, fúrás 55 MINTAPÉLDÁK 60 7.7. Tervezőrendszerek 77 7.8. Program javítása, mentés, dokumentálás 79 8. CNC gépek karbantartása 80 8.1. Üzembe helyezés 80 8.2. Karbantartás, javítás 81 9. Munkavédelmi előírás 83 10. Irodalomjegyzék 85

- 2 -

1 . E lő s z ó

A CNC PRAKTIKUM c. tantárgy programja A tantárgy legfontosabb adatai

k ó d S z e m e s z t e r K ö v e t e l m é n y K r e d i t N y e l v T á r g y f é l é v

B M E G E G T A G 8 9 6 . 1 + 0 + 1 f 2 m a g y a r 1 / 1

A tárgy a Gépészmérnöki alapszak (BSc) Gépgyártástechnológia szakirány szabadon választható

tantárgya a nappali tagozaton, amely magyar nyelven kerül előadásra.

A CNC praktikum c. tárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat a számjegyve-

zérlésű megmunkáló és mérőberendezések fontosabb tulajdonságaival, működésével, programo-

zásával, használatával, pontossági ellenőrzésével.

Segítséget nyújt a hibadiagnosztikában és megoldásban. Lehetővé teszi az alapvető de egyben

speciális munkavédelmi ismeretek elsajátítását.

2 . A j á n l o t t i r o d a l o m j e g y z é k

1 . W . H . P . L e s l i e : N C a l k a l m a z á s i k é z i k ö n y v

M ű s z a k i k ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t 1 9 7 3

2 . C s á n y i E g o n : N C t e c h n i k a a g y a k o r l a t b a n

M ű s z a k i k ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t 1 9 7 4

3 . H . W e l l e r s - N . K e r p - F . L i b e r w i r t h : B e v e z e t é s a C N C s z e r -

s z á m g é p e k p r o g r a m o z á s á b a .

M ű s z a k i k ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t 1 9 8 7

4 . H a n s B . K i e f : N C / C N C H a n d b u c h

S t o d k h e i m , 1 9 8 8

- 3 -

5 . A r t i n g e r I . , N é m e t Á . : F é m e k é s k e r á m i á k t e c h n o l ó g i á j a

( B M E , B p . 1 9 9 7 )

6 . N é m e t h Á . : A c é l o k f e l o s z t á s a é s j e l l e m z ő i ,

A n y a g t u d o m á n y é s T e c h n o l ó g i a T a n s z é k

T a n s z é k i s e g é d l e t 1 9 9 1 .

7 . d r . H o r v á t h M . d r . M a r k o s S . : G é p g y á r t á s t e c h n o l ó g i a

M ű e g y e t e m i K i a d ó , B u d a p e s t 2 0 0 0 . A z o n o s í t ó : 4 5 0 1 8

8 . G y u k l i Z o l t á n : C N C a l a p i s m e r e t e k

1 9 9 8 . D i p l o m a t e r v B M E G T T , ( k o n z u l e n s : K o c s i s I m r e )

9 . K o c s i s I m r e - : C N C P R A K T I K U M T A N K Ö N Y V .

w w w . m a n u f . b m e . h u 2 . j a v í t o t t k i a d á s 2 0 1 0 .

1 0 . C N C 1 0 0 T p r o g r a m o z á s i k é z i k ö n y v

w w w . N C T . h u

1 1 . C N C 1 0 0 T P r o g r a m o z á s i p é l d a t á r

w w w . N C T . h u

- 4 -

3 . A C N C - t e c h n i k a é s a s z e r s z á m g é p

3 . 1 . B e v e z e t é s

A különböző gépi megmunkálási technológiák szüntelen továbbfejlődésén belül a gépek számve-zérlésének megjelenése nagyon jelentős lépés. A bonyolult NC gép beszerzési ára miatt a gép költségek általában magasak, azonban az előké-születi költség kicsi. A hagyományos, mechanikus vezérlésű automatáknál ez éppen fordítva van. Egy bizonyos darabszámnál kisebb gyártási volumen esetében a számvezérlésű gép lesz gazdasá-gosabb. A számvezérlésű gép felépítésénél fogva ugyanakkor még, például adaptív vezérléssel, jobban biztosítja a maximális, illetve optimális teljesítményt, amely gazdaságosságát növeli. Az NC - technika, amely a Numerical Control ( A CNC ennek belső számítógéppel továbbfej-lesztett változata Computer Numerical Control) angol szavak kezdőbetűiből származik és a ma-gyar fordítása "számvezérlés" - létrejöttét, fejlődését az alábbi évszámokhoz és kutatókhoz köt-hetjük: - 1808. J. M. Jaoquard, francia selyemszövő és mechanikus a róla elnevezett szövőszéken lyukkártyákat alkalmazott. Ez jelentette a cserélhető adathordozó feltalálását. - 1938. C. E. Shannon, amerikai matematikus doktori disszertációjában arra az eredményre ju-tott, hogy gyors számítás adatátvitel csak bináris formában, a Boole algebra felhasználásával tör-ténhet és a megvalósítás eszközei az elektronikus kapcsolók lehetnének. Shannon dolgozta ki a mai számítógépek, illetve számjegyvezérlések alapelveit. - 1946. J. W. Mauchly és J. P. Eckert az USA-ban elkészítette az első digitális számítógépet. Ők teremtették meg az elektronikus adatfeldolgozás alapjait. - 1949-52. J. Parsons és az M. I. T. (Massachusetts Technológiai Intézet) fejlesztett ki egy rendszert, amelyben a munkadarab megmunkálását közvetlenül egy számítógép vezérelte 6. Az elképzelés négy lényeges tétele, a következő volt: 1. Egy pálya elérendő pontjainak tárolása lyukkártyákon. 2. A lyukkártyák adatainak automatikus beolvasása a gépbe. 3. A beolvasott helyzetek folyamatos kiadása és közbenső értékek számítása annak érdekében,

hogy 4. a szervomotorok a tengelyek mozgását vezérelni tudják 6.

Az első működő magyar NC-gép az ERS 200 szakaszvezérlésű eszterga volt, amit Csepelen gyár-tottak és az 1960-as BNV-n mutattak be 2. Az 1970-s években jelent meg ez első magyar fejlesztésű (MTA SZTAKI) és magyar gyártású (EMG) CNC vezérlés a DIALOG CNC. A szerszámgépet számok és betűk programozásával vezéreljük. A működtető program tetszőlege-sen változtatható, ismételhető és megfelelő formában tárolható. Az NC-technika lényegét a leg-jobban úgy lehet megérteni, ha összehasonlítjuk a hagyományos és az NC-eszterga működését. Fordulatszám. A hagyományos szerszámgép főorsójának fordulatszámát a munkadarab elkészü-lése során többször kell változtatni, ezt a gépkezelő a forgácsolási folyamatot megszakítva a meg-felelő kapcsoló karokkal végzi, majd utána folytathatja az megmunkálást. Az NC-gép számára betűk és számok kombinációjából álló kód segítségével programozzuk a kí-vánt fordulatszámot, amelyet a gép automatikusan kapcsol. Elmozdulás. Ha meghatározott hosszúságot kell elmozdulni, akkor a szánt mozgató hajtókeréken lévő beosztásos tárcsa (noniusztárcsa) jeleit figyelve a dolgozó állítja le a szánmozgást a kívánt hosszúság elérésekor. Így készíthető hengeres vagy sík felület. Az alakos alkatrészeket csak kü-lönleges készülékkel, a gép állításával vagy alakos szerszámmal lehet elkészíteni. A szán mozgási sebessége (előtolása) az előtoló-hajtómű áttételeinek kézi kiválasztásával állítha-tó be 10.

- 5 -

Az NC-gép szánjait nagy pontosságú golyós orsók mozgatják, amelyeket villamos motorok for-gatnak. Az elfordulás mértékét és sebességét az orsókhoz kapcsolt elektronikus mérőrendszer ér-zékeli. Így a szükséges elmozdulás hosszúsága és sebessége is betű-szám kombinációkból álló kóddal programozható. Van tehát egy olyan berendezés, amelyekbe ezeket a kódokat "be lehet adni", rendszerint lyuk-szalag beolvasásával lehet beprogramozni. Ezt nevezzük számvezérlésű (NC) berendezés-nek.(CNC esetén már RS232 ill. USB kapcsolaton keresztűl a vezérlés memoriájába tölthető a program, majd onnan történik a szerszámgép vezérlése.) A hagyományos és az NC-gépek közötti alapvető különbség, hogy az NC-gép a kezelő beavatko-zása nélkül végzi el a műveleteket. Ezért nem kell használni az elmozduló géprészekhez kézi ke-zelő elemet, a gép kezelőjének forgácsolás közben nem is kell néznie a munkadarabot. Az NC-szerszámgép külső formájában is eltér a hagyományostól, kialakításának legfontosabb célja, hogy az NC-technika minden lehetőségét a legjobban lehessen kihasználni. Az 1.a, b, ábra a hagyományos és a CNC-esztergát hasonlítja össze. Az utóbbi vezérlőberendezé-se a gép szerves része, és nagyon kis helyen elfér. Ez a kis helyszükséglet az elektronika fejlődé-sének eredménye, amely lehetővé tette azt is, hogy egyre több vezérlési feladatot lehessen prog-ramozni, és a forgácsolás teljes folyamatát automatizálni. A CNC (Computer Numerical Control) olyan számvezérlésű berendezés, amely szabadon prog-ramozható mikroszámítógépet is tartalmaz. Működését alapvetően a beépített mikroszámítógép programozása határozza meg. Ezt a programot - kitörlődés ellen biztonságosan védve - a vevő készen kapja, ami a CNC-berendezés üzemprogramja (szoftvere). A szerszámgép állandóan optimálisan működtethető, mivel a CNC több részegységet vezérel, fel-ügyel a kenésidőre, a holtjáték kivételére, a biztonsági reteszelésekre, az általános hibaállapot ki-jelzésére.

1 . a á b r a H a g y o m á n y o s e s z t e r g a g é p

1 . b á b r a C N C e s z t e r g a g é p

- 6 -

A CNC gép külső jegyeiben is eltér a kézi működtetésű gépektől.. Robosztus, merev felépítésű,és

jelentősen nagyobb teljesítményű, az újabb konstrukciók jellemzője a gépet beborító burkolat, a

szupergyors fordulatszám és munkaelőtolás valamint a fokozott pontosság.. Nincsenek, vagy nem

a megszokott helyen találhatók a kézi vezérlőelemek.( általában a vezérlésen helyezkednek el)

Speciális konstrukciós megoldásokkal is találkozni, hol a szerkezeti elemek hasonlóak, de a gép

felépítése eltérő (pl. NC v. CNC lézersugaras kivágó,vízzelvágó, tömb és huzalelektródás

szikrafprgácsoló gép, lángvágó, lemezdaraboló).

A legújabb CNC szerszámgépek soktengelyes esztergaközpontok, azaz esztergagép

alapfelépítésűek, esetenként szemben elhelyezkedő két főorsóval, és olyan revolverfellyel,

amelyben nem csak álló, hanem forgószerszámok is vannak.

3 . 2 . C N C g é p e k fő r é s z e i

3 . á b r a F e r d e á g y

Gépágy. Az ágy, vagy az állványszerkezet a szerszámgép alapja. Ez hordozza a gép összes aktív

vagy passzív elemét, az orsókat, szánokat, asztalokat, sokszor a vezérlést is erre erősítik fel (3.

ábra ). Az állványszerkezet hegesztett acélból, öntöttvasból vagy úgynevezett kompozit betonból

készül. Legfontosabb szempontok a merevség, rezgéscsillapító-képesség, hőstabilitás.

Esztergák esetében a forgácseltávolítás szempontjából a legkedvezőbb a ferde vagy függőleges

ágyrendszer 2.. Ferde ágy esetén viszont a főorsó középvonalának távolsága a kezelőoldaltól

messze van, ami a gépkiszolgálást nehezíti. A szánrendszer főként a felső vezetékre támaszkodva

saját súlyával is biztosan fekszik az ágyon. A főforgásirányt figyelembe véve a főforgácsolóerő

hatása is kedvező.

- 7 -

Függőleges ágy esetében a súlyerő kérdése megoldható, és bizonyítottan nincs jelentősége a szán

súlyponti helyzetének (lebegés) a merevségre, ha a felfüggesztést megfelelően oldják meg (4. áb-

ra). Ezzel szemben döntő jelentőségű a munkatér kedvező kezelhetősége. Az alapszán szélessége

is növelhető, a gyártási kérdések is kedvezőbbek. Az ágy és a lábazat zárt négyszögrendszert al-

kot.

4 . á b r a F ü g g ő l e g e s á g y

Vezetékek. Napjainkban gördülő vezetékeket alkalmaznak a forgácsoló szerszámgépek döntő

többségénél. Ezek lehetnek golyós illetve görgős kivitelűek a terhelés függvényében

(5.a, b, c, ábra.)

a , G o l y ó s v e z e t é k b , G o l y ó s v e z e t é k c , G ö r g ő s v e z e t é k

5 . á b r a V e z e t é k e k .

Lágy, nagy sebességű megvezetés, optimális futási tulajdonság, hosszú élettartam és karbantar-

tás-mentesség a jellemzőjük. Az 5.b és 5.c ábrán jól megfigyelhető az elrendezés. Az elemek

egymáshoz érnek és folyamatos sort alkotva visszavezetik őket a már elhagyott pozícióba. Szer-

kezetük a 6.a, b, ábrán látható. A THK cég SSR kompakt golyósora jelentős változást hozott.

- 8 -

a , G o l y ó s e l r e n d e z é s b , G ö r g ő s e l r e n d e z é s

6 . á b r a V e z e t é k e k

A golyók, ill. görgők kenőanyagkamrákban vannak, amelyek lehetővé teszik az egyenletes futást

csekély hőfejlődés mellett, jelentősen csökkentve a mozgatási ellenállást. A 7. ábrán látható,

hogy a golyók nem érintkeznek egymással, nagy sebesség mellett is enyhe a melegedés, a pontos

pozícionálás következtében a mozgatási ellenállás változása az előző típusokéhoz képest a tizedé-

re csökkent. Kísérletek során az első kenőanyag-mennyiséggel 28 ezer kilométer futott problé-

mamentesen Műszaki Magazin.

7 . á b r a G o l y ó s v e z e t é k ( T H K )

A vezetékekről még később lesz szó A számvezérlésű gépek elvi felépítése című fejezetben.

Mozgató orsók. A lineáris szánok mozgását leggyakrabban golyósorsó - anya párral oldják meg.

Az orsó és az anya közötti kapcsolatot a golyók biztosítják (8. ábra). A súrlódás hatásfoka jó

(0.95 ),-amit úgy javítanak, hogy a golyó átmérőjének fele kisebb mint az anyában ill. az orsón

lévő menet profilsugara-, a hézagmentesség, a nagy merevség pontos mozgást tesz lehetővé.

Holtjáték kiküszöbölésére előfeszítést alkalmaznak, két anyát kell egymással szemben felhelyez-

ni.

8 . á b r a G o l y ó s o r s ó v i s s z a v e z e t ő t a g g a l

- 9 -

9 . á b r a G o l y ó s o r s ó á t h i d a l ó t a g g a l

A golyók visszavezetését VV taggal v. áthidaló elemmel oldják meg. Ilyen áthidaló elemes meg-

oldást látni a 9. ábrán.

A 10. ábra a, képén kétbekezdésű golyósanya látható, a b, ábrán pedig egybekezdésű, négy me-

netű anya.

a , Á t h i d a l ó t a g g a l b , V V t a g g a l

1 0 . á b r a G o l y ó s a n y á k

Motorok. A fő és mellékhajtás motorok is szabályozott egyenáramú (DC) vagy váltóáramú (AC)

hajtómotorral közvetlenül vannak hajtva.Mellékhajtásoknál az orsó elfordulását mérve (közvetett

útmérés) ill. a szán tényleges elmozdulásmennyiségét mérve (közvetlen útmérés), pontos szán-

mozgást lehet elérni. Főhajtóműveknél is mérik ez orsóelfordulás számát, mert ez több művelet-

nél elengedhetetlen. A mellékmotorok (pozícionáló motorok) legfontosabb tulajdonsága a nagy,

ugyanakkor egyenletes gyorsító - lassító képesség 2, a főmotorok nagyobb fordulatuak és telje-

sítményűek.

- 1 0 -

Ú t m é rők .

A m é r é s i e l j á r á s s z e r i n t

A b s z o l ú t N ö v e k m é n y e s

A m é r t é r t é k e k é r z é k e l é s e

s z e r i n t

A n a l ó g D i g i t á l i s

A m é r é s h e l y e a l a p j á n

K ö z v e t l e n K ö z v e t e t t

1 1 . á b r a Ú t m é r ő r e n d s z e r e k f a j t á i

Abszolút mérés az a mérési eljárás, amikor a szánelmozdulásra vonatkoztatott minden méret egy

kiindulási ponthoz, a mérőrendszer nullpontjához mérve abszolút értelemben jelenik

meg.(referenciapontra küldés nélkül is!)

Növekményes mérés az, amikor a szánelmozdulás mértékét egy-egy útméretegység folyamatos

megszámlálásával érzékeljük, ill. e diszkrét egységek egész számú többszörösével adjuk meg

minden útszakaszra külön-külön, nem a nullponthoz, hanem a korábbi szánhelyzethez képest az

útegységek összeszámlálásával 2..

A legtöbb szerszámgépnél az útmérés fotoelektromosan történik. A mértékmegtestesítő egy igen

finom vonalkás rács, amelyet különféle hordozókra (pl. üvegléc, vagy üvegtárcsa(forgó jeladó),

stb.) visznek fel. A mértékmegtestesítőn lévő osztásrácsra eső fény az osztásrácson elhajlik, nagy

osztásperiódus esetén (ami lényegesen nagyobb mint a fény hullámhossza) az elemek úgy esnek

egybe, hogy a párhuzamosan megvilágított fényáteresztő rács mögött az osztás struktúrájának

megfelelő "osztáskép" alakul ki.

Ha a rács osztásperiódusa azonos nagyságrendű a fény hullámhosszával (12.a, ábra), akkor az

elhajlott sugárelemek komplex átfedése - egy interferencia-minta - alakul ki.

A durvább osztások letapogatása lényegében a 12.b, ábrán bemutatott árnyékvetés elve szerint

történik. A mértékmegtestesítő és egy letapogató rács egymáshoz képesti elmozdulása világos -

sötét modulációt okoz, amit a fotóelemek érzékelnek Heidenhain termékismertető.

- 1 1 -

1 2 . a , á b r a I n t e r f e r e n c i a 1 2 . b , á b r a Á r n y é k v e t é s

Egy periodikus osztássáv fotóelektromos letapogatása inkrementális, azaz számláló mérést ered-

ményez. Mivel általában szükséges egy abszolút viszonyítási pont, ezért legalább egy referencia

jel van

( nullátmenet), melynek letapogatása szintén fotoelektromosan történik. Így lehetséges az abszo-

lút referencia pozíciót pontosan egy mérési lépéshez hozzárendelni. Az abszolút viszonyításhoz

tehát szükség van a referencia jelén való áthaladásra. Kedvezőtlen esetben ehhez akár a teljes mé-

rési hossz nagy részén át kell haladni.

Analóg mérésről akkor beszélünk, amikor az elmozdulással arányos fizikai mennyiség változás

adja meg az elmozdulást. Pl. induktosin.

Digitális mérésnél számolható impulzusokból számolható a tényleges elmozdulás. Pl.: Üvegléc,

forgó jeladó

Közvetlen útmérés esetén a szán tényleges elmozdulását mérjük.pl.Üvegléc, induktosin.

Közvetett útmérésnél a golyósorsó elfordulásszámát mérjük pl. forgó jeladóval és ismerve az

orsó menetemelkedését kikövetkeztetjük a méretet.

Szerszámtartók. Külön érdemes itt megemlíteni a CNC forgácsológépek szerszámtartóit, me-

lyek önálló szerkezeti egységként az egyik legfontosabb szerepet töltik be a gép felhasználható-

sága során. A 13. ábra forgószerszámos revolverfejes, a 14. ábra lánctáras szerszámtartót ábrá-

zol.

1 3 . á b r a E s z t e r g a s z e r s z á m t a r t ó 1 4 . á b r a M a r ó g é p s z e r s z á m t a r t ó

- 1 2 -

A munkadarab fajtájától függően több megmunkálási lépés és többféle szerszám szükséges a

gyártáshoz. Ehhez a szerszámgépnek mindenképpen rendelkeznie kell egy bemért szerszámokat

tartalmazó szerszámtárral. A szerszámtárnak tartalmaznia kell az adott alkatrész megmunkálásá-

hoz szükséges összes szerszámot. Ezzel költségnövelő átszerszámozási időket takaríthatunk meg.

Minél összetettebbek a megmunkálási lépések, annál több szerszámot kell a szerszámtárba he-

lyezni. A szerszámváltás program szerint történik, pontos és gyors

4 . A s z á m v e z é r l é s e l v e

4 . 1 . Á l t a l á n o s i s m e r t e tő

Mint ismeretes az irányítástechnikában megkülönböztetnek vezérlést és szabályozást. A vezérlés

nyílt láncú, az adott parancs végrehajtását nem ellenőrzik. Azt csak az adott információkkal előre

meghatározzák, majd végrehajtják. A vezérlés elvén működő gépeket programkapcsolású gépek-

nek nevezik. Ilyenkor a tárolóban elhelyezett program csak az egymás után következő műveletek

sorrendjét adja meg. Tehát a vezérlő berendezés minden egyes művelethez, csak indító és leállító

parancsot ad, de vezérelt munkaciklusban a munkát végrehajtó szerkezet nem áll a vezérlő szerv

befolyása alatt. Az első NC gépek léptetőmotorral működtek, ezért nevezik ma is a gépet szabá-

lyozó NC berendezést vezérlésnek.

A szabályozás zárt láncú, a kiadott utasítást a végrehajtott folyamat paramétereivel visszacsatolás

útján összehasonlítják és ennek eredményeként a folyamatot korrigálják.( ilyenek a mai NC gé-

pek)

- 1 3 -

Ha szerszámgép irányító szerkezete zárt láncú, tehát szabályozási folyamatot lát el, a gépet prog-

ramvezérlésű szerszámgépnek nevezik. (Az így régebben már meghonosodott elnevezés helyte-

len, mert nem vezérlésről, hanem szabályozásról van szó.) Ilyenkor az irányító szerkezet nem-

csak az egyes munkaelemek egymásutánját határozza meg, hanem az egyes munkaciklusok lefo-

lyását is szabályozza.

(Például megmunkálás közben érzékeli a munkadarab méretét és ha szükséges, a szerszámot

utánállítja.)6

A számvezérlésen olyan vezérlést értenek, ahol a gép megmunkálást végző részei mozgásá-

nak sorrendjét, nagyságát, sebességét a gépben, vagy a gépen kívül elhelyezett berendezéssel,

például kapcsolókkal, lyukszalaggal vagy manapság a CNC memoriájából kiolvasott utasítások-

kal előre beállítják, és a gép ennek alapján a műveleteket elvégzi.

A kívánt egyszerű program megadható ütközők, végálláskapcsolók segítségével is, azonban a

bonyolultabb követelményeket a nyugvó elemes (dugaszos, nyomógombos, forgókapcsolós) és

még inkább a mozgóelemes tárolók (lyukkártya, lyukszalag, mágnesszalag, memória, stb.) bizto-

sítják.

Az irányító berendezésnek a munkafeladat teljesítéséhez információra van szüksége. Az informá-

ciókat jelekkel teszik érzékelhetővé. A jelek lehetnek analóg és digitális jelek.

Analóg a jel, ha a jellemezni kívánt paramétert valamely folyamatos fizikai állapottényező (pl.:

feszültség) meghatározott értékével fejezik ki.

Digitális a jel, ha a paramétert számokban meghatározott jelek sorozataként adják meg. A digitá-

lis jelet szakaszos függvény írja le.

Kódolt információ az adatok analóg vagy digitális jelekben kifejezett alakja.

Végálláskapcsolók v. lovasok szerepe tulajdonképpen egyszerű fizikai kapcsoló. Első sorban a

gép munkaterének behatárolására szolgál, végállás-kapcsolóként, ill. vészvégállás-kapcsolóként.

Másik feladata a szánok jeladóinak a referenciajeleit segíti adott pozícióban felvenni. Kvalifikálja

a nullimpulzusok jeleit, és mikor az NC referenciapont felvétel üzemmódban áthalad ezen a kap-

csolón, akkor a legközelebbi nullimpulzus jelenti a gépi referenciapontot

( gépi koordinátarendszer nullpontja).

PLC. Nem csak forgácsoló szerszámgépek, hanem más gépek automatizálása céljából fejlesztet-

ték ki a PLC (Programmable Logic Controler) vezérlést. A PLC vezérlőegység közepes bonyo-

lultságú munkafolyamatokat vezérel (15. ábra).

A bemenő oldalon helyzetkapcsolók, nyomógombok, a kimenő oldalon pedig tengelykapcsolók,

hidraulikus szelepek, mágneskapcsolók működnek. A vezérlőberendezés programozása egyszerű,

lehet áramutas, Boole-algebrai írásmód, vagy PLC programnyelv is.

- 1 4 -

A fejlettebb berendezések időzítő és számláló feltétel nélküli és feltételes ugró utasítások, szubru-

tinhívó utasítások, aritmetikai utasítások betáplálásával megközelítik egy folyamatirányító számí-

tógép teljesítményét 6.

NC PLC Szerszám-

k e z e l ő p a n e l p r o g r a m g é p

1 5 . á b r a P L C h e l y z e t e

A vezérlés és a szerszámgép közötti kapcsolat koordinálását a PLC végzi. A technológiai felada-

tok megoldásához a szánok mozgatásán kívül szükség van:

- részben a szerszámgép állapotának jelzésére a vezérlő felé (részegységek üzemkészsége, vészál-

lapotok, stb...)

- részben a programozható, nem szánmozgás jellegű parancsok közvetítésére a szerszámgép felé.

A CNC vezérlések többsége ezt a feladatot úgy oldja meg, hogy a vezérlő szabványokban rögzí-

tett értelmű 24V szintű jelet ad ki, ill. fogad. Ezeket a jeleket erre a célra készített berendezés -

PLC- csatolja és alakítja át a konkrét szerszámgép igényei szerint. Ezek a logikai egységek :

- értelmezik a szerszámgép felől érkező jeleket

- dekódolják ill. dialógusokra bontják a vezérlőtől érkező parancsokat,

- illetve ellátnak önálló, általában időfüggvényhez kötött feladatokat (pl. szánkenő ciklusok).

A CNC a programokat tárolja, azok parancsait lebontja és közvetíti a szervók és a PLC felé. A

PLC feladata lehet bizonyos fix programok pl. szerszámcsere, palettacsere megvalósítása.

a , b ,

1 6 . á b r a K e z e l ő p a n e l e k

- 1 5 -

Kezelőpanel. tartalmazza a kijelző egységet(16.a ábra), valamint a nyomógombokat.A nyomó-

gombok két részből állnak. Az NC tasztaturából,(a mai vezérlőkön számítógépeknél használt tel-

jes tasztatúra található, a régieknél csak az NC kódokhoz szükséges betűk vannak meg) amelyek

a szerkesztő, adatbeviő és funkció gombokat tartalmazzák, valamint a gépi tasztatúrából (16.b,

ábra), amely az üzemmódváltó, tengelymozgató, stb. gombokat foglalja magában. A gépi taszta-

túra be lehet integrálva a vezérlésbe 18.

4 . 2 . A C N C - m e g m u n k á l á s m e g i s m e r é s é n e k f e l t é t e l e i

Ha valaki CNC-gépen akar dolgozni, alapfeltétele, hogy ismerje a hagyományos működtetésű

megmunkálási módot. Meg tudja határozni az alapvető technológiai adatokat, ismerje a gép mű-

ködését.

A hagyományos megmunkálás technológiai ismeretei fokozatosan bővíthetők, amíg a gyakorlat

segítségével eljutunk a CNC-programozás és a gép kezelésének biztos megismeréséig.

A munkavégzés minősége is változik, magasabb műszaki színvonalat képviselő munkaeszköz, a

CNC-gép fejlődése további ismeretbővítést igényel.

A CNC-technika segítségével az alkatrész meghatározott műveleti sorrendben készül, de

ha az első alkatrész már elkészült, akkor a sorozat többi darabja már az egyszer kipróbált prog-

ram futtatásával automatikusan készül el.

Az első alkatrész elkészítése előtt:

1. Meg kell írni az alkatrészprogramot.

2. A szerszámok méretét be kell mérni.

3. A nyersdarabot be kell fogni.

4. Az alkatrészprogramot be kell juttatni a vezérlő berendezésbe (CNC).

5. A programot először a gép működése nélkül ellenőrizni kell a vezérlőberendezésen be-

lül.(TESZT üzemmód)

6. El kell készíteni az alkatrészt.(MEGMUNKÁLÁS üzemmód)

Ezek részben programozói, részben gépkezelői feladatok, ezért ismerni kell egymás tevékenysé-

gét is, ezek a CNC-megmunkálási ismeretek, amelyekre a szakmunkásnak, technológusnak, mű-

vezetőnek, üzemmérnöknek egyaránt szüksége van.

A CNC-technika megismerésének személyi feltételei:

- matematikai alapismeretek,

- logikus gondolkodás,

- koncentrálási képesség,

- 1 6 -

- legyen képessége és türelme ahhoz, hogy az elkészült programot a legjobb (optimális)

formáig javítsa, módosítsa,

- felelősségérzet,

- pontosság, alaposság.

A CNC-szerszámgép általában négyszer drágább az azonos nagyságú hagyományos szerszám-

gépnél, ezért az üzembeállítás, majd az üzemeltetés során sokkal nagyobb figyelemmel kell fog-

lalkozni vele. A gyártás során nagyobbak a berendezés iránti követelmények, így természetesen a

gépet működtető CNC-szakemberek iránt is.

A 17. ábra bemutatja ezeknek a gépeknek a gazdaságosságát és alkalmazhatóságát.

1 7 . á b r a A C N C - s z e r s z á m g é p e k g a z d a s á g o s a l k a l m a z á s i t e r ü l e t e

A CNC-vezérlőberendezések messzemenően figyelembe veszik a forgácsoló szakmában elterjedt

jelöléseket, műveleteket, szakmai fogásokat. Ez is megkönnyíti az új technikával való ismerke-

dést 10.

4.3. Koordináta rendszerek

Megkülönböztetünk 3 koordináta rendszert

-SZERSZÁMGÉPI KOORDINÁTA RENDSZER

-MUNKADARAB KOORDINÁTA RENDSZER

-SZERSZÁM KOORDINÁTA RENDSZER

1. SZERSZÁMGÉPI KOORDINÁTA RENDSZER

Jobbsodrású Descartes (derékszögű) koordinátarendszer, ahol

a Z tengelyirány mindig a szerszámgép főorsójának szimmetriatengelye (20. a, b, ábra).A szer-

szám pozitív Z irányú mozgásakor a munkadarab és a szerszám közötti távolság növekszik.

9., 14.

- 1 7 -

A többi tengely irányát az un. Jobbkézszabály határozza meg, felhasználva a valódi Z irányt.

( 18. ábra )

1 8 . á b r a

Egyes gépeken a munkadarab a koordinátatengelyek körül elfordulhat A forgó tengelyeknek A,

B, C, a szabványos elnevezése, amelyek pozitív forgásirányát a körasztalra merőleges lineáris

tengely pozitív iránya határozza meg.(18. ábra)

A gépi koordinátarendszer origója a gép referenciapontja. Ahhoz hogy a CNC tudja az egyes szá-

nok abszolút helyzetét, bekapcsolás után ebbe az origóba kell elküldeni a szánokat.

2, MUNKADARAB KOORDINÁTA RENDSZER

.A munkadarab koordináta rendszer is derékszögű, tengelyirányai megegyeznek a gépi tenge-

lyekkel, de a pozitív irányítottság csak azoknál a tengelyeknél egyezik, mely tengelyek a szer-

számot mozgatják. A többi tengely értelme megfordul. Ezért NEM MINDIG JOBBSODRÁSÚ a

munkadarab koordinátarendszer. Amunkadarab koordináta rendszert csak a gép mellett lehet

meghatározni. Ebben kell megírni az alkatrészprogramot.

+ X , + Y v a g y + Z

+ A , + B

v a g y + C

- 1 8 -

1 9 . á b r a E s z t e r g a g é p k o o r d i n á t a - r e n d s z e r e

A koordináta rendszer kezdőpontját (origóját) az esztergagépnél legtöbbször a Z tengely és a

munkadarab megfogóban felfekvő felületének döféspontjába vagy a munkadarab végfelülete és a

Z tengely döféspontjába tesszük. (19. ábra) Szerencsésebb a felfekvő felületet használni, mert

igy egyformák lesznek a munkadarabok.

a , b ,

2 0 . á b r a 3 t e n g e l y e s m a r ó g é p

2 1 . á b r a 4 t e n g e l y e s m a r ó g é p é s e s z t e r g a g é p

- 1 9 -

. 2 2 . á b r a . 4 t e n g e l y e s s z e r s z á m g é p

Ha a szerszámgép kialakítása miatt vannak olyan részek, melyek párhuzamosan mozdulnak el a

főtengelyekkel (21. a, b, ábra), ezek jelölése U, V, W 16, ha valamelyik tengely nem mindig

párhuzamos az X, Y, Z, tengellyel, akkor P, Q, R, betűvel jelölhető (DIN 66217).

3, SZERSZÁM KOORDINÁTA RENDSZER

A szerszám koordináta rendszer a szerszám méreteinek és elhelyezkedésének meghatározására

szolgál, mind a gépen, mind a különböző beállító készülékeken. A szerszámkorrekciók tárolása a

szerszám adatregiszterekben történik.

A szerszámadatok tartalmazzák szerszámok relatív hosszát (Z)(23.ábra) és a szerszám átmérőjét

(X)( marógépen), ill. esztergagépeken a relatív kinyúlásértékeket (X), a szerszám csúcsugarát.

2 3 . á b r a S z e r s z á m k o o r d i n á t a r e n s z e r

- 2 0 -

Az NC gép mindig a gépi koordinátarendszerben mozog. A munkadarab koordinátarendszer ori-

gójának helyzetkoordinátáit automatikusan veszi figyelembe, és számolja hozzá a programozott

adatokhoz.

2 4 . á b r a 5 t e n g e l y e s h u z a l o s s z i k r a f o r g á c s o l ó

4 . 4 . V o n a t k o z t a t á s i p o n t o k

2 5 . á b r a V o n a t k o z t a t á s i p o n t o k

A koordinátatengelyeken kívül a számvezérlésű szerszámgépeken meghatározott pontokat is

megjelölnek (25. ábra), amelyeknek a programozás és gépkezelés során van jelentőségük 19.

- 2 1 -

Jelölésük szabványos.

Gépi nullpont, M: A gépi nullpont a gyártó által rögzített, megváltoztathatatlan vonatkoztatási

pont.

Ebből kiindulva mérik be az egész gépet. Ez a gépi koordináta rendszer nullpontja.

Referenciapont, R: A referenciapontot a szerszámgép gyártója választja meg, amelyet azért rög-

zítenek, hogy a szerszámot (pl. a munka megkezdése előtt) pontosan meghatározott kiindulási

helyzetbe lehessen beállítani.

A referenciapont a szerszám- és szánmozgás mérőrendszerének hitelesítésére és ellenőrzésére al-

kalmas és használatos.

A referenciaponttal a mérőrendszernek egy alkalommal, pl. a gép bekapcsolása után tájolást ad-

nak, ezáltal a gép munkaterében minden pont egyértelműen elérhető.

A referenciapont általában a munkatér határán található, és automatikusan elérhető. A referencia-

pont beállítása a vezérlőberendezés bekapcsolása után lehetővé teszi az útmérő rendszer hitelesí-

tését.

A referenciapont koordinátái a gépi nullapontra vonatkoztatva mindig ugyanazok, pontosan is-

mert számértékek 6,10,16.

Munkadarab nullpontja, W: A munkadarab nullapontja a munkadarab koordinátarendszerének

kezdőpontja (origója). Ez a pont szabadon választható, és gép beállításakor vagy a program kez-

detén a gépi nullapontra, illetve a referenciapontra vonatkoztatva rögzítik.

A munkadarab nullapontját ne tetszőlegesen jelöljük ki, hanem mindig arra gondolva, hogy lehe-

tőleg megkönnyítsük a programozási munkát. A koordinátákat lehetőség szerint közvetlenül a

műhelyrajzról vegyük át. A rajz méretmegadását figyelembe kell venni 10,16.

A gépi koordináta-rendszer a programozó számára adottnak tekintendő, melyhez alkalmazkodnia

kell a munkadarab koordináta-rendszerének megválasztásakor. Fő szabály a programozott el-

mozdulás meghatározásánál, hogy mindig a szerszám mozog a munkadarabhoz képest.

(ezért a munkadarab koordinátarendszer nem mindig jobbsodrású!)

- 2 2 -

Szerszám koordináta rendszer

Beméréskor a szerszámok egymáshoz képesti eltéréseit határozzuk meg a munkadarab koordiná-

tarendszer tengelyeinek irányában.

Mivel az NC egy pontot vezérel a gépi koordináta-rendszerben, ezért ezt a pontot mérjük be (a

szerszám egy pontját) a munkadarabhoz képest.

A szerszámok programozott pontjai 17:

Eszterga: - a kés hegye (csúcsa), vagy a csúcssugár origója.

Fúró: - a fúró csúcspontja.

Maró: - marószerszám középpontja.

4 . 5 . A s z á m v e z é r l é sű g é p e k v e z é r l é s i r e n d s z e r e i

A vezérlőberendezés feladata, hogy a betáplált információknak megfelelően a kapcsolási, a hely-

zet-meghatározási feladatokat, valamint az egész munkafolyamat együttes irányítását megoldja.

Ilyen kapcsolási feladatok a különféle fő- és mellékmozgások sebességeinek, segédüzemi beren-

dezéseknek megfelelő időben való be- és kikapcsolása. A helyzet-meghatározási feladatok alatt a

munkadarab és a szerszám egymáshoz viszonyított helyzetének, tehát a szánok mozgásának meg-

határozását értik.

A helyzetreállás szempontjából készülnek:

1. pontvezérlésű,

2. szakaszvezérlésű és

3. pályavezérlésű szerszámgépek.

A pontvezérlésű gépeknél nincs funkcionális összefüggés a különféle koordináta irányú mozgá-

sok között. A vezérelt elmozdulás közben megmunkálás nincs (26. ábra). Egyidejűleg két koordi-

náta irányban is lehetséges a pozicionáló mozgás 6.

2 6 . á b r a P o n t v e z é r l é s a l k a l m a z á s a

Tipikus példája az ilyen gépnek a koordináta fúrógép, a ponthegesztőgép. Az egyes megmunká-

lási pontokat a nullpontból (origóból) induló X, Y koordinátákkal kell megadni.

- 2 3 -

Szakaszvezérlésnél Pozicionáló mozgás közben is lehetséges a megmunkálás, de egyidőben csak

egy tengely mentén.(27. ábra). Előfordulhat különböző előtolómozgások egyidejű bekapcsolásá-

val a koordinátatengellyel 45 fok alatti egyenes vonalú mozgás létesítése is 6.

2 7 . á b r a S z a k a s z v e z é r l é s

A pont és szakaszvezérlésű gépeknél nem követelmény a tengelyenkénti önálló mellékhajtómű és

a fokozatmentes sebesség. Felépítés szempontjából ezek a gépek hasonlítanak legjobban a ha-

gyományos gépekre.

A pályavezérlésű szerszámgépeknél a különféle irányú mozgások között funkcionális összefüg-

gés van (28. ábra). Így a szerszámok és a munkadarabok egymáshoz viszonyított mozgása vala-

milyen függvénykapcsolattal adható meg. A kontúrvonalat megadó görbét a gép elemi útszakasz-

ok sorozatával közelíti meg, vagyis a pályát szakaszokra bontja és azt általában a pályaérintő

egyenessel közelíti meg. A pályavezérlésnél az információs adatok száma sokkal nagyobb, mint a

pont- és szakaszvezérlésű gépeknél.

A gép az adatok feldolgozását, vagyis a pálya közelítő görbéje adatainak meghatározását a CNC

belső számítógépével végzi el. Ezt a berendezést interpolátornak nevezik 16.

2 8 . á b r a 2 D p á l y a v e z é r l é s

- 2 4 -

2 9 . á b r a 2 , 5 D p á l y a v e z é r l é s

Pályavezérlésű gépeknél minden tengelyen önálló, független, fokozatmentesen szabályozható se-

bességű mellékhajtómű szükséges.

Az interpolátor az egyes tengelysebességek folyamatos változtatásával biztosítja a mindenkor

szükséges térbeli pályamenti eredő sebességvektor beállítását.Ahány tengely összhangban vezé-

relhető, annyi dimenziós pályavezérlésről (D) beszélhetünk. Tehát a dimenziószám az eredő se-

bességvektor különböző tengelyek irányába eső sebességkomponensek száma. Ha az CNC nem

képes minden tengelyt összhangban mozgatni (azaz pályavezérelni) a fennmaradó (csak

szakaszvezérelhető) tengelyeket fél dimenziószámmal jelölik 17.

A 28. ábra 2D pályavezérlést, a 29. ábra 2.5D pályavezérlést mutat. Ez utóbbi "teraszos" meg-

munkálást jelent, azaz síkban (2D) pályavezérelhető és a harmadik tengely mentén szakaszos el-

mozdulást eredményez.

Valódi térbeli alakzatok általában 5D pályavezérléssel munkálhatók meg, mert a geometria lekö-

vetése mellett a maró optimális élszögeit is be kell állítani. A 30. ábra egy térbeli alakzat meg-

munkálását mutatja.

3 0 . á b r a 3 D p á l y a v e z é r l é s

- 2 5 -

3 1 . á b r a 5 t e n g e l y e s m e g m u n k á l ó k ö z p o n t

5 . A s z á m v e z é r l é sű g é p e k e l v i műk ö d é s e

A következőkben tekintsük át a számvezérlésű gépek egyes jellemző típusainak általános felépí-

tését. Számvezérlésű gépről beszélünk, nem leszűkítve a kört csak a szerszámgépekre.

Az ipari gyakorlatban igen sok üzemben használnak NC vagy CNC vezérlésű lángvágó, lézersu-

garas kivágó (32. ábra), élhajlító (33. ábra) és mechanikus lemezdaraboló gépeket is, amelyek-

nek programozása, szerkezeti felépítése -.természetesen a speciális konstrukciós megoldásoktól

eltekintve -.elvileg hasonló a forgácsoló szerszámgépek felépítéséhez.

3 2 . á b r a L é z e r e s k i v á g ó 3 3 . á b r a É l h a j l í t ó

A számvezérlésű gépek, már külső megjelenési formájukban is eltérnek a hagyományos kézi mű-

ködtetésű gépektől. Az automatikus működés következtében nincsenek, vagy nem a megszokott

helyen találhatók a kézi vezérlőelemek. A szerszámváltások, a szánmozgások viszonylag nagy

dinamikus erőhatásokkal mennek végbe, ezért a gép robosztus, merev felépítésű. A revolverfejes

szerszámtartóknál fellépő erőhatások miatt előtérbe kerülnek a prizmás vezetékek helyett a lapos

vezetékek. Ezek a jobb forgácselvezetés érdekében ferde vagy függőleges elrendezésűek. Veze-

tékeik a veszélyes stick-slip hatás elkerülése érdekében gyakran teflon bevonatúak, vagy előfe-

szített gördülővezetékek. Orsói többnyire golyósorsók. Jellemző a számvezérlésű gépekre a gépet

beborító burkolat.

- 2 6 -

A burkolat kezdetben csak a hűtőközeg környezettől való elzárására szolgált, jelenleg a nagyse-

bességű forgácsolásra alkalmas (10 000ford/pecnél magasabb fordulatszámu) gépeknél már biz-

tonságtechnikai berendezés, mert szerszámsérülésnél olyan erők ébrednek a szétrepülő darabok-

tól, ami összemérhető egy gránátrobbanással.

A forgácsolás nagyértékű szerszámokkal történik, melyek élettartama hűtéssel-kenéssel növelhe-

tő. A hűtő-kenő folyadék viszont környezetszennyező és a forgáccsal kikerülhet a környezetbe.

A környezetkímélés érdekében létrejött a minimálkenés, ami sürített levegővel minimális kenő-

anyagot juttat a szerszám és munkadarab érintkezéséhez, A folyékony nitrogén használatával in-

tenzív hűtés érhető el és a lágy anyagok is könnyen forgácsolhatóvá válnak. A nitrogén levegő-

ből, a gépen van kivonva, költsége magas.

A hagyományos gépek nóniusza helyett közvetett vagy közvetlen útmérőelemekkel vannak fel-

szerelve az NC gépek.

3 4 . á b r a E s z t e r g a g é p 3 5 . á b r a L y u k a s z t ó - k i v á g ó g é p

A 34. ábrán egy négytengelyes esztergagépet, a 35. ábrán pedig nibbelőgépet (lyukasztó-

kivágó) láthatunk.

Több megmunkálási módot végző gép is összevonható: ezek a megmunkáló központok.

5 . 1 . M e g m u n k á l ó k ö z p o n t o k

A megmunkáló központok többféle forgácsolási móddal egy felfogásban munkálják meg a dara-

bot. Így például egy gépen (esztergaközpont) elvégezhető az esztergálás, fúrás, dörzsölés, me-

netmarás, horonymarás, fogazás művelete. Más gépek a vízszintes fúró-marógép alapelvén el-

végzik az összes fúrási és marási feladatokat. Az egy felfogásban való megmunkálás növeli a

pontosságot és csökkenti a mellékidőket.

A megmunkáló központok alkalmazása gazdaságos, számuk az utóbbi időben rohamosan nő

(36. ábra) 6 Megoldott az automatikus szerszámcsere és helyenként a automatikus munkada-

rabcsere is.

- 2 7 -

Az esztergaszerű megmunkáló központok vagy esztergaközpontok ferdeágyas csúcsesztergákhoz,

vagy revolveresztergákhoz hasonlóak, amelyeket gyakran automatikusan működő szerszámtárak-

kal szerelnek fel. A tengelyirányra merőleges és nem szimmetriatengelybe eső fúrási, marási fel-

adatokat (pl. ékhorony marás) az ágyra felszerelt maró- és fúrófejek végzik el, amelyek munkáját

ugyanúgy mint az esztergálási munkákat az NC irányítja.

Esztergaközpontokat készítenek szemben elhelyezkedő dupla főorsóval is, melyek tengelye lehet

vízszintes vagy függőleges. Az ilyen gépen egymás után elvégezhető a munkadarab mindkét ol-

dalának a megmunkálása is. Mindkét örsónak saját 2D-s revolverfeje van. A két orsó az NC és a

forgó jeladó segítségével összhangban forog, igy az átfogás forgás közben is megoldható.

Az egyik legidőigényesebb megmunkálás a leszúrás, ezt a géppel párhuzamosan, a munkatéren

kívül elhelyezett daraboló célgéppel kiválthatjuk és a ledarabolt előgyártmányokat egy manipulá-

tor helyezi a munkatérbe, igy lerövidül a gyártási idő.

3 6 . á b r a M e g m u n k á l ó k ö z p o n t

A megmunkálóközpontok sokszor rendelkeznek pályavezérelhető NC körasztallal vagy köraszta-

lokkal, amivel folyamatos térbeli mozgások és egyszerű osztási műveletek is elvégezhetőek.6.

5 . 2 . S z e r s z á m k e z e l é s

Bonyolult alkatrészeket az NC megmunkáló központok csak nagy mennyiségű szerszámmal tud-

ják megmunkálni. A gépek kialakításánál ezért a legnagyobb gondot a szerszámcsere megoldása

jelenti. Egyszerűbb gépeknél a szerszámokat revolverfejes szerszámtartóba helyezik ( ekkor a

szerszám a revolverfej forgatásával azonnal megmunkáló pozicióba kerül), A nagyobb, (30-100

darab) szerszámigény kielégítéséhez nagyobb szerszámtár szükséges, de ebből csak egy manipu-

látorral tudjuk a szerszámot munkapozicióba hozni.

- 2 8 -

(37. ábra.) A gyors átállás érdekében készítenek szerszámtár cserélős szerszámgépet is. Ilyenkor

egy tár van felszerszámozva egy munkadarabhoz.

3 7 . á b r a L á n c t á r a s s z e r s z á m t a r t ó

Az automatikus szerszámváltás ideje alatt a géporsó leállítását, újraindítását a PLC vezérli. A

szerszámtár lehet helycímes vagy szerszámcímes rendszerű.

A helycímes rendszer esetében a szerszámokat a technológiai utasításoknak megfelelő sorrend-

ben kell a szerszámtárba behelyezni. A szerszámot mindig arra a helyre kell visszatenni, ahonnan

a cserélő kivette, ellenkező esetben a következő alkatrész forgácsolásakor nem a megfelelő szer-

szám kerül pozicióba.

A szerszámcímes rendszernél szerszámtartók valamivel bonyolultabbak, ugyanis a kódjelet is

magukon kell viselniük. Ez az úgynevezett RANDOM (változó helykódolás), ahol az új szerszám

helyére teszi a visszatérő szerszámot. Ennél a módszernél egyszerübb a csere, de drágább a szer-

számtartó.

3 8 . á b r a S z e r s z á m c s e r e

- 2 9 -

A mellékidők csökkentése érdekében gyakran a szerszámváltó a szerszámtárból nem közvetlenül

a főorsóba, hanem un. parkolóhelyre teszi a szerszámot (38. ábra). A szerszámváltó olyan kiala-

kítású, hogy a parkolóhelyről a szerszám igen rövid idő alatt a főorsóba kerülhet 6.

Elektronikus szerszámkódolás. A legújabb fejlesztéseknél programozható elektronikus

tárolóelemeket (memória-chipeket) alkalmaznak. ezekben az elemekben a szerszám száma mel-

lett az összes szükséges szerszámadat elektronikusan tárolható ( még a munkával eltöltött idő is,

amiből tervezhető a szerszám kiváltásának ideje is.)16.. Ezzel, ha a CNC program lehív egy

szerszámot, az összes aktuális adat beolvasható és a program-végrehajtásánál figyelembe vehető.

A szerszám használata után lehetőség van a módosított értékek átvitelére a szerszámtárolóba (pl.

éltartam).

Így tehát minden szerszám rendelkezik a saját jellemző adataival, amelyeket felhasználnak a

programok. Szerszámbeállításkor, és amikor a kezelőszemélyzet szerszámellenőrzést végez, meg-

felelő programozó- és leolvasóegységek szükségesek.

5 . 3 . C N C é s D N C v e z é r l é sű g é p e k

Az NC gépek programjainak elkészítésekor igen sok számítási feladatot kell megoldani, hogy a

munkadarab felfogási, geometriai adatait, szerszámmozgási adatokat, szerszámadatokat, a tech-

nológiai adatokat olyan formába hozzuk, hogy azt a szerszámgép vezérlőberendezése megértse és

az utasításoknak megfelelően a feladatot egyértelműen végrehajtsa. Ilyen számítási feladat lehet -

a munkadarab pontjainak pl. furatközéppontjai koordinátáinak meghatározása-, a munkadarab

körvonalának egyenes és körív szakaszokra bontása -, a technológiai adatoknak pl. a forgácsolási

sebességnek, előtolásnak kiszámítása. Mindezek a számítási feladatok elvégezhetők hagyomá-

nyos módon, de számítógép segítségével is. Pályavezérlésű gépeknél gépbe beépített interpolátor

egyidőben a vezérlési adatok betáplálásával elvégzi a támaszpontoknak megfelelő sűrűségben a

megmunkált pályavonal koordinátáinak kiszámítását, illetve a pályaegyenes vagy valamilyen

görbe szakaszokra való bontását. Az interpolátor általában azonos módon számítja a pályaeleme-

ket, tehát viszonylag egyszerű berendezés. Az egyéb számítási feladatok viszont a munkadarab

adataitól függően változóak és a számítási feladatok az általános célra épült számítógépekkel

oldhatók meg.

Kezdetben a számítógép NC-be való beépítése igen költséges volt. Ma azonban a mikroprocesz-

szorok kifejlesztésével lehetőség nyílt a megfelelő kapacitású és gyorsaságú számítógép beépíté-

sére 6.

Azokat a számvezérlésű gépeket, amelyek számítógéppel működnek, számítógépes vagy röviden

CNC (Computer Numerical Control) szerszámgépeknek nevezik.

- 3 0 -

A CNC vezérlésű gépek előnyei:

- Rugalmasság, a vezérlés megfelelő programokkal megváltoztatható anélkül, hogy a ve-

zérlő berendezés elektronikáján valamit is kelljen változtatni (belső software változtatás).

- A számítógép memóriaegysége a különféle munkadarab programok tárolására is hasz-

nálható. A program bármikor lehívható, így nem kell a gépnek mindig az adatokat beolvasnia.

A tárban lévő programot kijelzőn meg lehet jeleníteni.

- A már tárolt programok könnyen javíthatók, módosíthatók, a javított programok kiírha-

tók.

- Lehetőség van programok láncolására, programciklusok kialakítására.

- Egyszerűbbé válhat a gép kezelése, a szövegesen megjelenő kijelzések lehetővé teszik a

"beszélgetést" a számítógéppel.

- Szerszámkorrekciós mezők száma nagy.

- Lehetőség van a távadatközlésre vagy DNC rendszerhez való csatlakozásra. (Direct

Numerical Control azaz egy központi folyamatirányító számítógép irányít több NC vagy CNC

vezérelt szerszámgépet. ld. később!)

- A számítógép lehetővé teszi szerszámgép egyes részeinek hibáiból származó pontatlan-

ságok kompenzálását (pl. orsók menetemelkedési hibái).

- Megfelelő hajtás esetén az adaptív szabályozás megfelelő szoftverrel megoldható.

- A CNC rendszerű gépek megbízhatósága jobb, az NC gépek négy-ötszöröse.

- A CNC vezérlés lehetővé teszi a diagnosztikai és tesztprogramok használatát. Az ellen-

őrző programokkal az kezelő személyzet könnyen megállapíthatja a CNC vezérlés hibáját, annak

helyét (öndiagnosztika). A korszerű modulelemek részegységek cseréjével a hiba gyorsan kija-

vítható.

- A gép elavulása viszonylag lassú, mert új programokkal az új szolgáltatások beilleszthe-

tők.

- A gép karbantartási igénye minimális, viszont magasan kvalifikált szakembereket köve-

tel 6.

A CNC rendszerű szerszámgépek számítógépre is kapcsolhatók. Ilyenkor a gép vezérlését bizto-

sító programot a szerszámgép memóriájában, az irányítási, felügyeleti és adatbank jellegű adatok

programjait a központi számítógép memóriájában tárolják.

- 3 1 -

S z á m í t ó g é p V e z é r C N C

C N C g é p g é p

C N C C N C C N C C N C C N C

g é p g é p g é p g é p g é p

a , S z á m í t ó g é p p e l b , V e z é r C N C g é p p e l

3 9 . á b r a C N C g é p e k v e z é r l é s e i

Lehetőség nyílik a központi számítógép elhagyásával arra is, hogy néhány CNC szerszámgépet

összekapcsoljanak. Az összekapcsolt vezérlés, az alkatrész gyártási folyamatának megfelelően a

manipulációs műveletek elvégzésére is lehetőséget ad. Egy munkás ilyenkor az egész gépcsoport

irányítását, felügyeletét ellátja. Takarékossági okokból az összekapcsolt CNC vezérlőberendezé-

sek közül gyakran csak egyet látnak el leolvasó ,berendezéssel. Ez a vezér CNC gép adja a prog-

ramot a többi gépnek is (39. ábra) 6.

A NC gépeknek igen sok fajtáját dolgozták ki. Készülnek olyan CNC szerszámgépek is, amelyek

teljes kézi szervo vezérléssel is működtethetők. Ezeknél a gépeknél tulajdonképpen elvégezhető a

programozás egy mintadarab legyártásával. Ezek a CMC (Computer Manuál Control) gépek.

Ha sok, esetleg egy egész üzemrész NC gépei egy nagy számítógép, mint folyamatirányító vezér-

lőegység irányítja, akkor a szerszámgépek közvetlen (direkt) úton innen kapják az utasításokat. A

gépkezelő a szerszámgépen egy központi számítógépről tud programokat behívni, ezért ezt a

rendszert DNC (Direct Numerical Control) nevezik. A központi számítógép és szerszámgépek

között kábel-összeköttetésen keresztül áramlik az információ, a rendszert On-line üzemnek is ne-

vezik. A vezérlőegység vezérelhet hagyományos NC gépeket kiiktatott szalagolvasóval, CNC

gépeket, manipulátorokat, különféle szervo hajtásokat. Az alkatrészek programja - az NC gépek

DNC kiegészítő berendezésének segítségével - a központi vezérlőberendezéstől hívható le. Az

egyes gépeken próbafutások végezhetők, a programok kinyomtathatók, változtathatók.

A DNC rendszer előnyei, hogy a központi folyamatirányító számítógép összekapcsolható a gyár

központi számítógépével, így a technológiai folyamatot beépíthetik a vállalat adat-feldolgozási

rendszerébe. Az egész gyártási folyamat integrálható és automatizálható 6.

A tárprogramozott vezérlőberendezések olyan számítógépes készülékek, amelyeket programoz-

ható ipari vezérlési feladatokra fejlesztettek ki. Teljesítőképességüket döntően a szoftver határoz-

za meg.

- 3 2 -

A tárprogramozott vezérlések feldolgozóegységként PLC-t, (programozható logikai vezérlőt =

Programmable Logic Controller) mikroszámítógépet vagy folyamatterminált használnak.

A PLC-k olyan elektronikus üzemi eszközök, amelyek egy alkalmazás-orientált nyelven progra-

mozhatók, és csak vezérlésre alkalmasak. A mikroprocesszorhoz tartozó assemblyben vagy ma-

gas szintű programnyelven (pl. PASCAL) programozhatók. A program nem más, mint utasítások

sorozata, amelyeket folyamatosan egymás után (szekvenciálisan) hajt végre a mikroprocesszor. A

PLC működését a programozás határozza meg. A vezérlőlogikát három különböző módon hatá-

rozhatjuk meg (utasításlista = Statement list: STL, létradiagram = Ladder diagram: LAD, funkci-

onális terv = Control system flowchart: CSF). A három programozási mód ugyanannak a vezér-

lőprogramnak ( vezérlőlogikának ) a különböző meghatározási módja. Ha a kezelő létradiagram-

mal vagy funkcionális tervvel adja meg a programot, a beviteli egység általában akkor is átalakít-

ja utasítás-listává és betölti azt a PLC programtárolójába 16..

A különféle vezérlőberendezések csoportosítását a 40. ábrán mutatjuk be.

S z e r s z á m g é p v e z é r l é s e k

E g y e d i v e z é r l é s C s o p o r t o s , s z á m í t ó g é p e s

v e z é r l é s , D N C

H a g y o m á n y o s S z á m í t ó g é p e s

N C v e z é r l é s C N C v e z é r l é s

N C P L C C M C N C C N C

v e z é r l é s v e z é r l é s

M i n i s z á m í t ó g é - E g y m i k r o p r o c e s z - T ö b b m i k r o -

p e s v e z é r l é s s z o r o s v e z é r l é s p r o c e s s z o r o s

v e z é r l é s

4 0 . á b r a V e z é r l ő r e n d s z e r e k c s o p o r t o s í t á s a

- 3 3 -

6 . A C N C g é p e k s z e r s z á m o z á s a

A szerszámozás szempontjából a gépeket két fő csoportra lehet osztani:

- álló szerszámos és forgó szerszámos (41. ábra).

4 1 . á b r a F o r g ó s z e r s z á m o s r e v o l v e r f e j

Rögzítésük lehet:

- kézi vagy gépi.

Kézi rögzítésű álló szerszámok befogása lehet:

- hengeres csatlakozású szerszámtartóval,

- prizmatikus csatlakozású szerszámtartóval,

- közvetlen a revolverfejben kiképzett helyre 12.

A megmunkálógépeken legfontosabb kérdés a szerszámelemek csatlakozásának megoldása, illet-

ve az automatizálás lehetősége. A külső felületek szerinti helyzet-meghatározást megvalósító

prizmatikus csatlakoztatások mellett, a bizonytalan Z irányú helyzetet és nehézkes szerelhetősé-

get eredményező hengeres központosítás általánosan használt. A kúpos csatlakoztatás a jó köz-

pontozó képességgel, könnyű szerelhetőséggel és bizonytalan Z irányú helyzettel tűnik ki. Az au-

tomata szerszámcserélős gépeknél a szerszámtartók ISO szabvány szerinti kúppal készülnek 17.

6 . 1 . S z e r s z á m a n y a g o k

CNC gépeken leggyakrabban használt szerszámok az un. váltólapkás (szerelt lapkás) szerszámok.

Ezek anyaga legtöbbször keményfém. Tekintsük át röviden a jelenleg használatos szerszámanya-

gokat és szerszám kialakításokat.

Leggyakoribb a keményfém, mechanikus rögzítésű váltólapka, vagy monolit keményfém maró-

szerszám formájában.

- 3 4 -

Minőség megválasztásánál ügyelni kell arra, hogy az ISO szerinti felhasználási csoportokba való

besorolásnál jelentős eltérések lehetnek. Ennek az az oka, hogy sok olyan minőség van, amelynek

felhasználási területe szélesebb mint az ISO csoport. A többségük bevonatos lapka: TiC, TiN,

TiC+Al2O3 bevonattal, vagy wolframmentes keményfém (Cobalt vagy Ni-Mo kötésű). Lapkavá-

lasztásnál figyelembe kell venni, hogy bevonatos lapkát csak 0.1 mm/fordulat-nál nagyobb előto-

lással használhatunk az élgömbölyítés miatt.

A kerámialapkák használata ott lehetséges, ahol a főhajtás nagy teljesítményű. Az orsócsapágya-

zás merev, tartósan nagy fordulatszám esetén is. A kerámia alapanyaga az aluminiumoxid, a lap-

kákat fém kötőanyag nélkül sajtolják, ezért szilárdsága rosszabb, hőállósága jobb mint a kemény-

fémé. Keményfémnél ugyanis a forgácsolásánál keletkező hő hatására a Co elveszíti szilárdságát,

ami az él gyors tönkremeneteléhez vezet. Kerámia esetén nincs nagy jelentősége, ezért a vágóse-

besség nem döntő tényező a lapkakopásnál.

Mivel a vágósebesség többszörösére való növelésénél az egy éllel forgácsolható úthossz csak kis

mértékben csökken, érdemes nagy vágósebességet használni. A kerámia váltólapkák hajlítószi-

lárdságát kemény anyagok oxidjainak (pl. ZrO2), illetve karbidjainak bevitelével növelik., így si-

került nagyolásra alkalmas minőségeket is előállítani (Krupp, Vidalox, Feldmühle SN80).

Gyorsacélt csigafúróval való fúráshoz és speciális beszúrásoknál valamint marásoknál haszná-

lunk.

Előtérbe kerül acél megmunkálásánál a Co, Mo ötvözésű gyorsacél, illetve a bevonatos gyorsacé-

lok (Plansee GM-S, Gühring S bevonat). Szuperkemény anyagot

(pl. köbös bórnitrid) edzett acélnál (gyémánt) üveg, kerámia, lagy Aluminium ill vörösréz meg-

munkálásánál használnak NC szerszámgépen. Mivel a rideg szerszámanyag miatt nagy pontosság

is fontos , rendszerint a szuperkemény anyagok az ultraprecíziós szerszámgépeken használatosak.

6 . 2 . A s z e r s z á m o k k i a l a k í t á s a

Forgácsolásnál a váltólapkás szerszámok elterjedtek, méreteik szabványosak (ISO), így a fel-

használók nincsenek szállítóhoz kötve. Általában a biztonságra való törekvés miatt célszerű nagy

felfekvő felületű (negatív alapszögű) lapkákat használni. Ahol a forgácsolóerő korlátot jelent, ott

pozitív és szöget kell biztosítani pozitív alapszögű, vagy az un. pozitív-negatív lapkával, ami

biztonságosabb. A lapkageometria megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a lapka terve-

zett technológiai adatok mellett tört forgácsot ad-e 12.

Belső palástfelületek megmunkálásánál telibefúró és furatesztergáló szerszámra van szükség. A

hagyományos csigafúró mellett elterjedt a váltólapkás fúró, mellyel jelentős termelékenység-

növelést lehet elérni, de csak merev, nagy teljesítményű gépen használható

- 3 5 -

Furatmegmunkálásnál egy több méretből álló szerszámsorozatot célszerű használni, hogy mindig

az adott furatban elférő legmerevebb szerszámmal tudjunk dolgozni. A kis furatokhoz hengeres

szárú furatkéseket, a nagyobbakhoz fúrórúdba szerelhető betéteket vagy hengeres száron cserél-

hető fejeket lehet beszerezni. A fúrórudakban a betétek fészkének kialakítása elég sokféle, a

gyártótól függően, de az utóbbi időben egyre többen gyártják az ISO (és DIN 4985) szerint csat-

lakozó betétet is 12.

Kis furatoknál fontos a jó forgácseltávolítás és az, hogy a fő forgácsoló erő és a fogásvétel irányú

erő minél kisebb legyen. Hasznos a belső hűtéssel ellátott szerszám használata.

Az anyagkiválasztásnál esetenként döntő lehet az előgyártmány típusa, alakja, és mérete is ( ko-

vácsolt, öntött, hengerelt, stb. ).

6 . 3 . S z e r s z á m v á l a s z t á s s z e m p o n t j a i

1. Késszár: munkadarab geometria, szilárdsági szempontok (rezgés, lehajlás)

2. Lapkaalak: munkadarab anyaga, forgácstörés, rezgés, gépteljesítmény

3. Lapka méret: fogásmélység, előtolás

4. Csúcssugár: nagyolás, felületi érdesség, előtolás, simítás

5. Lapkaminőség: munkadarab anyaga, megmunkálás módja

4 2 . á b r a F o r g á c s o l ó é l s z ö g e k

- 3 6 -

6. Vágósebesség: munkadarab anyaga, szerszám anyaga, fogásmélység, előtolás, élszögek,

megmunkálási körülmények (hűtés, kenés, stb.), éltartam (gazdaságosság.

A forgácsolóél helyzetét meghatározó szögeket a 42. ábra mutatja.

7 . A p r o g r a m o z á s á l t a l á n o s a l a p j a i

7 . 1 . E lők é s z í t é s

A CNC program elkészítéséhez szükséges gyártástervezést végezni, ha már ismerjük az

előgyártmányt, a megmunkáló gépet, rendelkezésre állnak szerszámadatok, gyártástechnológia.

A CNC gyártástervezés szempontjai 6:

1. A felfogási terv tartalmazza a munkadarab azonosításához szükséges adatokat, a munkadarab

vázlatát a felfogáshoz szükséges főbb méretekkel, a munkadarab koordináta rendszert, valamint a

befogókészülék megnevezését. Az elkészítéséhez szükséges segédleten fel kell tüntetni a gép

felfogóelemeinek jellemző méreteit, a programozható munkatartományt. Segédletként szerepel-

nek a különböző készülékek, katalógusok is.

2. A megmunkálási terv a művelettervhez, műveleti utasításhoz hasonlóan tartalmazza a mun-

kalépéseket, a technológiai adatokat, a szerszámterv azonosítási számát és a munkadarab azono-

sításához szükséges adatokat. A segédletek a technológiai tervezéshez szükséges szempontokat

tartalmazzák.

3. A szerszámterv a műveleti sorrendnek megfelelő szerszámok adatait és a hozzájuk tartozó

technológiai adatok kódjeleit, a szerszámok vázlatát, beállítási méretét tartalmazza. Segédletként

szerszámkártyákra van szükség, amelyeken feltüntetik a szerszámok jellemző adatait, a különbö-

ző anyagminőségekhez és az adott géphez tartozó technológiai adatok kódjelét.

4. A koordinátaterv a munkadarabnak a munkadarab koordináta rendszerben való ábrázolása.

Elkészítésének alapja a felfogási terv, mint segédlet. A koordinátaterv tartalmazza a megmunká-

láshoz szükséges összes útinformációt, a munkadarab és a szerszám relatív pályáját.

5. A programlap az előbbi tervek alapján állítható ki és a megmunkálási terv szimbolikus leírá-

sát tartalmazza. Segédletként a gépvezérlésének programozási leírása szükséges.

7 . 2 . P r o g r a m n y e l v s z e r k e z e t e

A CNC vezérlések programozási nyelve - hasonlóan a számítógépi programnyelvhez- speciális

szintaxissal és szemantikai szabályokkal rendelkezik. Ma már kizárólag a címkódos rendszert

használják. A címzési eljárás segítségével a szavak a mondaton belüli helyüktől függetlenül de-

kódolhatók, így a szavak sorrendje kötetlen.

- 3 7 -

A programlap tartalmazza a megmunkáláshoz szükséges valamennyi kapcsolási és útinformációt

is. Az egyes utasításokat általában "szó"-nak nevezik és a több szóból álló "mondat" legtöbbször

a megmunkálási folyamat valamely ciklusának egy szakasza (pl. szerszám előrefutás, visszafu-

tás).

A szimbolikus nyelv lehet betűkből (alfabetikus), számjegyekből (numerikus) és betű és számje-

gyekből álló (alfanumerikus). Ez utóbbi a legelterjedtebb. A program mondatokból áll. Egy mon-

dat minden olyan adatot tartalmaz, amely egy művelet végrehajtásához szükséges (pl.N4 X50

F.5). Minden mondat több szóból áll. Minden szónak meghatározott jelentése van (pl. F.5 0.5

mm/ford. előtolás). A szó egy betű és számjegyek kombinációja. A betűt címnek nevezzük.

X 5 0

c í m s z á m

A programmondat felépítési szabályait a programozási utasítások tartalmazzák, ezek vezérlőbe-

rendezésenként különböznek egymástól. Az eltérő programozási utasításokban azonban sok azo-

nos kód is van.

A címbetű az ISO szabvány miatt mindig nagybetű! Egyes régebbi vezérlések megkövetelik a ti-

zedes PONT használatát is, ugyanis a tizedespont nélküli számot 4.3 formátumnak tekintik, azaz

négy egész és három tizedes. A fenti példa szerint (DIN 66025 )

X50 = 0.050mm X irányban

Az alfanumerikus nyelv esetében az egyes utasítások betű- és számjelekből állnak. A betűjel mint

"címzés" alapján kerülnek az egyes utasítások a funkciónak megfelelő tároló- vagy elosztóegy-

ségbe. A számjelek az egyes funkciókon belüli utasításadatokat tartalmazzák. Az alfanumerikus

rendszernél az utasítások sorrendje (szórend) nem kötött, változatlan utasításokat nem kell még

egyszer leírni. A programozás egyszerűbb.

Egy programrésznek tartalmazni kell:

(MSZ 9226-73 szerint) 6:

- a programazonosító (vezérlésfüggő)

- a mondatformátum sorszáma (mondatszám) (N)

- koordinátaértékek, geometriai információk

(X, Y, Z, A, B, C, I, J, K)

- művelet-előkészítő (G) funkciók

- kapcsolási, vagy más néven segédfunkciók (M)

- 3 8 -

- fordulatszám kódja (S)

- szerszám kódja (T)

- szerszámkorrekció kódja (H, D, de ez vezérlésfüggő)

- előtolás kódja (F)

- programciklusra vonatkozó utasítások.

A szavak tartalmilag négy nagyobb csoportba sorolhatók: programtechnikai, geometriai, techno-

lógiai, programszervezési. A szó általában egyetlen gépi funkcióra vonatkozó utasítás. A mondat

egy pályaelemhez vagy akár egy teljes műveletelemhez tartozó utasítást tartalmazza. A vezérlés a

cím megfejtésével (dekódolás) értelmezi az adatokat. Elvileg teljesen közömbös, a különböző

gépfunkciókhoz milyen címbetűket rendelünk hozzá. Az egységesítés azonban elengedhetetlen

feltétel, így az egyes vezérlések az ISO előírásokhoz ragaszkodnak. A következőkben összefog-

laljuk az MSZ 9226 és az MSZ 9227 alapján a szabványos művelet-előkészítő funkciókat 6.

7 . 3 . Műv e l e t - e lők é s z í tő f u n k c i ó k ( G )

Magyarázat: Normál betű =NCT 100T nem használta,ISO kód

Vastag döltbetű = NCT100T is használta ISO kód

Vastag, dölt aláhúzott betű= nem ISO kód,

de NCT-nél használatos

Minden G kód öröklődik kivéve néhányat(nö)

G00 pozicionálás gyorsmenettel

G01 lineáris interpoláció

G02 körinterpoláció XYZX körüljárási irány

G03 körinterpoláció XYZX körüljárási irány

G04(nö) adott időtartamú késleltetés

G05.1(nö) többszörös előfeldolgozás üzemmód

G05 várakozás

G06 nem foglalt

G07 nem foglalt

G07.1(nö) hengerkoordináta interpoláció

G08 gyorsulás

G09(nö) lassulás, pontos megállás

G10 lineáris interpoláció (hosszú méret)

G10(nö) programozott adatbeadás

- 3 9 -

G11(nö) programozott adatbeadás tiltása

G11 lineáris interpoláció (rövid méret)

G12 háromdimenziós (3D) interpoláció

G12.1 polárkoordináta interpoláció be

G13.1 polárkoordináta interpoláció ki

G13-G16 tengelykiválasztás

G17 X-Y sík kiválasztása

G18 Z-X sík kiválasztása

( NCT100T-nél a fúróciklusok megkövetelik a G17-t!)

G19 Y-Z sík kiválasztása

G20 XYZX körüljárási irány (hosszú méret)

G20 adatmegadás INCH-ben

G21 XYZX körüljárási irány (rövid méret)

G21 metrikus adatmegadás

G22 kapcsolt mozgások, pozitív

G22 munkatér behatárolás bekapcsolása

G23 kapcsolt mozgások, negatív

G23 munkatér behatárolás kikapcsolása

G24 nem foglalt

G25 főorsó fordulatszám ingadozás figyelés kikapcsolása

G26 főorsó fordulatszám ingadozás figyelés bekapcsolása

G28(nö) programozott referenciapont felvétel

G29(nö) visszatérés a referencia pontról

G25-G29 állandó jelleggel nem foglalt

G30 XYZX körüljárási irány(hosszú méret)

G30(nö) első, második, harmadik, negyedik ref. Pontra állás

G31 XYZX körüljárási irány (rövid méret)

G31(nö) mérés a maradék út törlésével

G32 nem foglalt

G33 menetvágás, állandó menetemelkedés

G34 menetvágás, menetemelkedés növekvő

G34 menetvágás,változó menetemelkedés

G35 menetvágás, menetemelkedés csökkenő

G36(nö) automatikus szerszámmérés X irányban

G37(nö) automatikus szerszámmérés Z irányban

- 4 0 -

G38(nö) sugárkorrekciós vektor megadása

G39(nö) sarokív sugárkorrekcióval

G36-G39 állandó jelleggel nem foglalt

G40 szerszámkorrekció(kontúrgenerálás) törlése

G41 szerszámkorrekció(kontúrgenerálás) bal oldalon

G42 szerszámkorrekció(kontúrgenerálás) jobb oldalon

G43 szerszámkorrekció, pozitív

G44 szerszámkorrekció, negatív

G45 szerszámkorrekció +/+

G46 szerszámkorrekció +/-

G47 szerszámkorrekció -/-

G48 szerszámkorrekció -/+

G49 szerszámkorrekció 0/+

G50 szerszámkorrekció 0/-

G50 léptékezés kikapcsolása

G51 szerszámkorrekció +/0

G51 léptékezés

G50.1 tükrözés kikapcsolása

G51.1 tükrözés bekapcsolása

G50.2 sokszögesztergálás ki

G51.2 sokszögesztergálás be

G52 szerszámkorrekció -/0

G52(nö) koordináta eltolás

G53 kezdőpont eltolásának törlése

G53(nö) pozicionálás gépi koordináta rendszerben

G54-G59 1.-6. munkadarab koordináta rendszer választás

G54 kezdőpont eltolása (X koordináta)

G55 kezdőpont eltolása (Y koordináta)

G56 kezdőpont eltolása (Z koordináta)

G57 kezdőpont eltolása (X és Y koordináták)

G58 kezdőpont eltolása (X és Z koordináták)

G59 kezdőpont eltolása (Y és Z koordináták)

G60 helyzetbeállítás, 1. pontosság

G61 helyzetbeállítás, 2. pontosság,

G61 pontos megállás

- 4 1 -

G62 gyors helyzetbeállítás

G62 előtoláscsökkentés saroknál

G63 menetfúrás

G63 kezelői előtolás változtatás tiltása

G64 fordulatszám-, illetve előtolásváltás

G64 folyamatos forgácsolás üzemmód

G65 egyszerű makróhívás

G66 öröklődő makróhívás minden mozgásparancs után

G66.1 öröklődő makróhívás minden mondatból

G67 öröklődő makróhívás törlése

G68 tükrözés kettős szerszámtartóra bekapcsolás

G69 tükrözés kettős szerszámtartóra kikapcsolás

G70(nö) simító ciklus

G71(nö) nagyoló ciklus

G72(nö) homloknagyoló ciklus

G73(nö) minta ismétlő ciklus

G74(nö) homlokbeszúró ciklus

G75(nö) beszúró ciklus

G76(nö) menetvágó ciklus

G77 hosszesztergáló ciklus

G78 egyszerű menetvágó ciklus

G79 oldalazó ciklus

G65-G79 csak helyzetbeállításra

G80 rögzített (fix) ciklus törlése

G81 rögzített (fix) 1. ciklus(fúró ciklus)

G82 rögzített (fix) 2. ciklus(fúró ciklusvárakozással)

G83 rögzített (fix) 3. ciklus(mélyfúró ciklus)

G83.1 nagysebességű mélyfúró ciklus

G84 rögzített (fix) 4. ciklus(menetfúró ciklus)

G84.1 balmenetfúró ciklus

G84.2 jobbmenetfúró ciklus merevszerszámtartóval

G84.3 balmenetfúró ciklus merevszerszámtartóval

G85 rögzített (fix) 5. ciklus(dörzsölő ciklus)

G86 rögzített (fix) 6. ciklus(furatkiesztergáló ciklus)

G86.1 furatkiesztergáló ciklus automatikus szerszámelhúzással

- 4 2 -

G87 rögzített (fix) 7. ciklus(furatkiesztergálásvisszafelé

automatikus/kézi szerszámelhúzással)

G88 rögzített (fix) 8. ciklus(fúró ciklus, kézi működtetés

a fenéken)

G89 rögzített (fix) 9. ciklus (fúró ciklus,várakozás

a fenéke, kiemelés előtolássaln)

G90 abszolút méretmegadás

G91 növekményes méretmegadás

G92 nullpont eltolás

G92 S.. (nö) Állandó vágósebesség bekapcsolásakor

maximált fordulatszám(S)

G94 előtolás [mm/perc]

G95 előtolás [mm/fordulat]

G96 állandó vágósebesség bekapcsolása

G97 állandó vágósebesség kikapcsolása

G98 visszatérés fúróciklusból a kiindulási pontba

G99 visszatérés fúróciklusból a megközelítési (R) pontba

G93-G99 nem foglalt

Ahhoz, hogy a forgácsolás létrejöjjön, a munkadarab és a szerszám relatív elmozdulása szüksé-

ges.

Sebességviszonyaik vonatkozásában lehetnek gyorsmenetű pozícionálások vagy programozott

előtolással végrehajtott mozgások.

Az ismétlődő utasításokat nem kell megadni (általában), mert egy utasítás addig van érvényben,

amíg újabb eltérő (azt felülíró értelmű) nem jön. Azaz az utasítások öröklődnek.

Néhány szabványos mozgás magyarázata

Gyorsmeneti pozícionálás(G00) egyenes mentén.

A gyorsmeneti pozícionálás sebességértéke konstans. Gyorsmeneti sebesség gépenként változó.

A tényleges értéket a szerszámgép gépkönyve határozza meg. Ez a sebesség programban nem

változtatható, a szerszámgép legnagyobb sebessége, melyet a gyártó állít be. Értéke géptől füg-

gően 3-30 m/min lehet.

- 4 3 -

a ,

b ,

4 3 . á b r a G 0 0 m o n d a t t í p u s

A G00 mondattal (43. ábra) a munkadarabhoz közelítjük a szerszámot vagy eltávolodunk tőle.

Ilyenkor nem szabályzott a mozgás. (az interpolátor nem működik) Az alkatrészprogram geomet-

riai adatait a munkadarab koordináta-rendszerbenadjuk meg. A vezérlés viszont a gépi koordiná-

ta-rendszerben a szerszámnak egy pontosan meghatározott pontját mozgatja.

Líneáris interpoláció(G01)

A kontúr egyes szakaszait, íveit külön-külön mondatokban programozzuk.

a , b ,

4 4 . á b r a G 0 1 m o n d a t t í p u s

Az elmozdulás egyenes mentén történik, de programozott előtolással.

F cím: előtolásérték programozása. F címen programozott érték a pályamenti sebességet határoz-

za meg. Mértékegysége: G94 - parancsállapotban: mm/min. G01 használata esetén értéket kell

adni az előtolásnak, mivel a mozgás sebessége éppen ez az érték 16.

A programozás korlátai:

G94 - mm/min parancsállapotban az F címre írt adat nem lehet nagyobb, mint a tényleges gyors-

menete a szerszámgépnek.

- 4 4 -

A programozott F érték átírásáig érvényben marad, és vonatkozik minden mozgásra, kivéve:

- a gyorsmeneti pozícionálást, és

- a menetvágást.

Álló főorsó mellett a szánok csak G94 parancsállapotban mozgathatók. JOG mozgás esetén a ve-

zérlőmű átmenetileg feltételezi ezt a parancsállapotot.

Körinterpoláció (G02-G03)

Körinterpoláció az óramutató járásával megegyező és ellentétes irányban. A DIN 66025 2. lapja

szerint az óramutató járásával megegyező irány illetve az óramutató járásával ellentétes irány

megadását az adott síkra merőleges tengely negatív irányában nézve érvényes a szerszám relatív

mozgására. Az irányok értelmezését szemlélteti a 45. ábra (csak jobbsodrású koordináta-

rendszerben) 16.

Célszerű a fenti elvek helyett az alábbi módszerrel meghatározni a körüljárási kódot:

G 0 2 : XYZX

G 0 3 : XYZX

Z Z

X G 0 2 Y X G 0 3 Y

4 5 . á b r a K ö r i n t e r p o l á c i ó

A körinterpoláció csak a fősíkokban működik! Ezért a programban meg kell adni azt a síkot, hol

értelmezzük a körívet, a G17 X-Y, G18 X-Z, és a G19 Y-Z síkot jelenti.

4 6 . á b r a G 0 2 e s z t e r g á l á s n á l é s m a r á s n á l

- 4 5 -

A 46. és 47. ábrákon esztergálás és marás esetén a G02 ill. G03 irányának értelmezését látjuk.

4 7 . á b r a G 0 3 m a r á s n á l é s e s z t e r g á l á s n á l

Körinterpolációnál ugyanúgy mint a G00 és G01 útfeltételeknél a célpont koordinátáit a G02, il-

letve G03 útfeltétel után adjuk meg . Mindkét megvalósítási módnál észre kell azonban venni,

hogy megegyező kiindulási koordináták, megegyező célkoordináták ill. megegyező útfeltételek

mellett is végtelen sok különböző körív állhat elő. Csupán ezekkel az adatokkal a körívet nem ha-

tároztuk meg egyértelműen.

Egy körívet akkor határozunk meg egyértelműen, ha például a kiindulási és végpontja mellett a

kör középpontját is megadjuk.

Mivel az X-Y-Z címbetük segítségével a célkoordinátát adjuk meg ezért a kőr középpontjának

koordinátáit az I, J, K interpolációs paraméterek segítségével tudjuk programozni(DIN 66026 1).

Az I határozza meg a körközéppont X irányú, a J az Y irányú és a K a Z irányú helyzetét 16.

4 8 . á b r a K ö r k ö z é p p o n t e l ő j e l e é s é r t é k e

A 48. ábrán látszik, hogy a kezdőponthoz képest növekményesen és előjelhelyesen kell megadni

a középpont helyét. Ezen az ábrán az A pontból haladunk és a kör középpontja az M pont. Az A

ponthoz képest kell tehát az M pont helyzetét I és J koordináta értékkel (relatív) előjelhelyesen

megadni. Persze az I és J az X-Y sík miatt van (G17-es kód) 12.

- 4 6 -

A körközéppontok helyzetének leírására számos lehetőség kínálkozik. A rendelkezésre álló gép

programozásakor annak kezelési útmutatóját, ill. programozási kézikönyvét kell segítségül hívni.

Ezekben adott esetben az előforduló kiegészítő programozási lehetőségek alkalmazását is ismer-

tetik, mint például:

- Sugármegadás az I, J, K helyett.

- Az egyik interpolációs paraméter elhagyása.

- Mindkét interpolációs paraméter elhagyása szabályos negyedkör-ív esetén egy térnegyedben.

- Programozás szimbólumok használatával.

A DIN 66025 a méretmegadást mikrométerben követeli meg. Mivel a munkadarab méreteit álta-

lában milliméterben adják meg, a követelmény teljesítése kis nehézséget okoz. A CNC berende-

zések igen nagy többsége lehetővé teszi a méretek bevitelét mm-ben.

Azok a CNC vezérlések, amelyek mindkét méretmegadási módot elfogadják, a tizedesjellel tesz-

nek különbséget a kettő között 10.

Abszolút méretmegadás G90-es kóddal. A G90 megadásával azt az információt közöljük a ve-

zérléssel, hogy a következő koordináták értékei abszolút méretek, amelyek a munkadarab-

nullpontra vonatkoznak. Azokat a koordinátákat kell ezután megadni, ahová a szerszám a mun-

kadarab-nullponthoz képest elmozdul (végpont)

Y Y

X X

A b s z o l ú t m é r e t m e g a d á s ( G 9 0 ) N ö v e k m é n y e s

m é r e t m e g a d á s ( G 9 1 )

4 9 . á b r a M é r e t m e g a d á s i m ó d o k

- 4 7 -

Legtöbbször az abszolút programozási módot alkalmazzák, de mivel célszerű a rajzon feltüntetett

méreteket megadni, ezért a relatív programozási mód is elterjedt. Nevezhetjük még növekmé-

nyes, vagy inkrementális programozásnak is. A program első mondatában kötelező az abszolút

méretmegadás!

A növekményes méretmegadást a G91 kóddal adhatjuk meg a vezérlés számára. A relatív mé-

retmegadáskor azt határozzuk meg, hogy a célpont eléréséhez mennyivel és milyen irányban (po-

zitív vagy negatív) kell a szerszámnak elmozdulni az aktuális kiindulási pontból.

A munkadarab rajzán feltüntetett méretek több bázisfelület-elemet is figyelembe vesznek. Ezért a

műhelyrajzokon találunk abszolút és relatív méretmegadásra is példát. Mivel célszerű progra-

mozni a rajzi méreteket, ezért mind a két méretmegadási módot alkalmazzuk, és ezt vegyes prog-

ramozásnak nevezzük. Nagyon fontos, hogy amikor váltunk egyikről a másikra, azt csak külön

programmondatban tehetjük meg.

Mivel a G90 és a G91 is öröklődő utasítás, ezért kezelését elfelejteni nem szabad a programozás

során.

A CNC megmunkálás minden lépését a vezérlés számára egy-egy programsorként, egy mondat-

ként adjuk meg. A mondatokat a programtárolóból adott sorrendben olvassa ki és dolgozza fel a

vezérlés, és azok alapján szerszámmozgásokat vagy kapcsolási műveleteket hajt végre. Az N

mondatszám az egyes mondatok azonosítására szolgál. A program elején természetesen techno-

lógiai információkat kell megadni pl. az előtolásról, fordulatszámról. Bizonyos kapcsolási felada-

tokat is elengedhetetlenek mint szerszámváltás, főorsó forgási iránya stb. Most csak geometriai

információkat nézünk, melyek a szerszámmozgás módját és a koordináták adatait tartalmazza

Y

X

5 0 . á b r a V e g y e s p r o g r a m o z á s

- 4 8 -

1 5 0 Y

1 0 0

5 0

0 X

0 5 0 1 0 0 1 5 0 2 0 0 2 5 0

5 1 . á b r a M a r á s i f e l a d a t

Mintapélda: Az 51. ábrán látható kontúr leírásához a haladási irányt figyelembe véve, és a 0

pontból indulva, majd ugyan oda visszatérve kell NC programot írni. A szerszám kiindulási hely-

zete a 0 pont felett van 100 mm-rel. A munkadarab nullpontja 0-0 pontban van.

A b s z o l ú t p r o g r a m o z á s R e l a t í v p r o g r a m o z á s

N 1 G 9 0 G 0 X 4 0 . Y 3 0 . Z 1 . N 1 G 9 0 G 0 X 4 0 . Y 3 0 . Z 1 .

N 2 G 1 Z - 5 . N 2 G 9 1 G 1 Z - 6 .

N 3 Y 1 0 0 . N 3 Y 9 0 .

N 4 X 2 1 0 . N 4 X 1 7 0 .

N 5 Y 3 0 . N 5 Y - 9 0 .

N 6 X 1 6 0 . N 6 X - 5 0 .

N 7 Y 7 0 . N 7 Y 4 0 .

N 8 X 9 0 . N 8 X - 7 0 .

N 9 Y 3 0 . N 9 Y - 4 0 .

N 1 0 X 4 0 . N 1 0 X - 5 0 .

N 1 1 G 1 Z 1 . N 1 1 G 1 Z 6 .

N 1 2 G 0 X 0 . Y 0 . Z 1 0 0 . N 1 2 G 9 0 G 0 X 0 . Y 0 . Z 1 0 0 .

Mint a programból látható a G90, G91, G0, és a G1 is öröklődő funkció. Az N mondatszám (an-

- 4 9 -

golul number) mivel a mondatokat megjelöli, ezért csupán egy programtechnikai információt

hordoz. Vezérléstől függően opcionális a megadása. Célszerű megadni, mert a mondatkeresést és

hibajavítást megkönnyíti.Ugró utasítások esetén viszont fokozottan figyelni kell az értékére.

Mintapélda körívek megmunkálását kell programozni

(52. ábra). abszolút méretmegadással. A szerszám kiindulási helyzete a 0 pont felett van 100

mm-rel. A munkadarab nullpontja 0-0 pontban van. A körközéppont koordinátái automatikusan

növekményes értékek. Vannak olyan, főleg régebbi vezérléstípusok, amelyeknél abszolút rend-

szerben az I, J, K értéke is abszolút.

(Minden esetben a programozási utasítást kell figyelembe venni az adott szerszámgépnél. )

0 Y

1 5 0

1 0 0

5 0

0 X

0 5 0 1 0 0 1 5 0 2 0 0 2 5 0

5 2 . á b r a M a r á s i f e l a d a t

- 5 0 -

L e h e t s é g e s m á s m e g a d á s i m ó d

N 1 G 9 0 G 0 X 2 0 . Y 2 0 . Z 1 .

N 2 G 1 Z - 5 .

N 3 G 3 X 6 0 . Y 6 0 . I 0 . J 4 0 . N 3 G 3 X 6 0 . Y 6 0 R 4 0 .

N 4 G 2 X 9 0 . Y 9 0 . I 3 0 . J 0 . N 4 G 2 X 9 0 . Y 9 0 . R 3 0 .

N 5 G 3 X 1 1 0 . Y 1 1 0 . I 0 . J 2 0 .

N 6 G 2 X 1 7 0 . Y 1 1 0 . I 3 0 . J 0 .

N 7 G 3 X 2 1 0 . Y 7 0 . I 4 0 . J 0 .

N 8 G 2 X 2 3 0 . Y 5 0 . I 0 . J - 2 0 . N 8 G 2 X 2 3 0 . Y 5 0 . R 2 0 .

N 9 G 1 Z 1 .

N 1 0 G 0 X 0 . Y 0 . Z 1 0 0 .

A fenti program a szerszám középpontját vezette végig a kontúron.

A valóságban az átmérőnek megfelelően el kell tolni a pályát a darabtól. Ezt nevezzük kontúr-

programozásnak.

5 3 . á b r a k o n t ú r p r o g r a m o z á s

A gyakorlatban nem célszerű hozzászámolni a szerszámméretet a pályapontokhoz, mert igy nem

lehet korrekciózni, ill. kicserélni a szerszámot egy másik méretűre.

A CNC vezérlés mikroszámítógépe és szoftvere a programozó helyett elvégzi az egyentávolságú

pálya meghatározását. Ehhez csak egy G kódot kell megadni.

- 5 1 -

Ha a szerszám a pályától balra halad G41, ha jobbra G42 kódot kell használni. (54. ábra) 17.

5 4 . á b r a S z e r s z á m p á l y a - k o r r e k c i ó b a l r a é s j o b b r a

A G40 kóddal a vezérlő alaphelyzetben a szerszám elméleti csúcspontját vezeti a programozott

kontúr mentén. ( kontúrprogramozás kikapcsolása)

7 . 4 . T e c h n o l ó g i a i i n f o r m á c i ó k

Előtolás. Az F (feed) címkóddal lehet az előtolás értékét megadni. Esztergálásnál általában

[mm/ford.]-ban adják meg az előtolást, tehát például az F0.4 fordulatonként 0,4mm-es előtolást

határoz meg. Maráskor legtöbbször [mm/perc]-ben történik a megadás, tehát például az F300 egy

300mm/perc-es előtolásnak felel meg. Az előtolás mértékegységei között a G94[mm/perc] illetve

a G95[mm/ford.] útfeltétellel lehet választani 16.

Szerszám. A szeszámokat a T (tools) címkóddal lehet kiválasztani (pl. T01). T címre általában 2

jegyű szám írható be, de ez vezérlés függő. Ez a számjegy: a kiválasztott szerszámot ( revolverfej

esetén a pozíciót ) határozza meg. T címre írt érték öröklődik, csak átírással változtatjuk meg. A

T-re írt számjegy megváltozása esetén a gép a műszaki leírásban rögzített módon szerszámváltást

hajt végre, illetve szerszámot keres. M6-ra beváltja a szerszámot. (Ennek módját a szerszámgép

gépkönyve ismerteti ).

H címen hosszkorrekciók behívása történik.

A vezérlő kiszámítja az új és a korábbi hosszkorrekció értékek különbségét, majd ezzel az érték-

kel módosítja a pillanatnyi helyzetként nyilvántartott koordinátaértéket. Tényleges elmozdulás az

új korrekcióérték lehívásakor nem történik, de a következő pozícionáláskor a vezérlő az új érték-

ből kiindulva számítja ki a programozott végpontig megteendő utat. G43 paranccsal az adott H

értéken levő korrekciót veszi figyelembe.

D címen a szerszám átmérőjét adjuk meg, melyet a vezérlő G41/42 parancsok esetén vesz figye-

lembe 10.

Az NCT100T vezérlésnél a T címbetű után négy számjegy szerepel pl.: T0244, ahol a 02 a szer-

szám helycíme, a 44 a korrekciós memoría címe. A korrekciós memóriacímek 01–49-ig használ-

hatóak.

A szerszámcseréhez itt nem kell az M06 kód.

- 5 2 -

5 5 . á b r a S z e r s z á m c s e r e

Szerszámcsere. M6-os kódra a vezérlő szerszámcserét hajt végre, ha előtte T címen szerszámki-

választás történt. A főorsóban lévőt kiveszi és az előválasztottat helyezi be. Végrehajtása gépfüg-

gő, a gyártó határozza meg (55. ábra).

Fordulatszám. Az S címkód az angol "spindle speed function" kifejezésből származik. Az S szó

(pl. S2500) informálja a vezérlést a beállítandó fordulatszámról, tehát a példában a fordulatszá-

mot 2500*1/perc-ben határoztuk meg. Esztergálásnál a G96 útfeltétellel állandó vágó-sebességre

lehet váltani 14..

A G96 S200 sorral 200m/perc-es állandó vágósebességet lehet meghatározni.A G92 S1500 mon-

dat állandó vágósebesség programozásakor a kívánt maximális fordulatszámot adja meg. A G97

megadásával a fordulatszám ismét visszaáll az eredeti 1/perc-es mértékegységre (pl. NCT100T).

Fokozatmentes főhajtás esetén a főorsó fordulatszáma az S címen programozható.

7 . 5 . S z a b v á n y o s ( s e g é d ) f u n k c i ó k ( M )

A CNC gépek különféle építési módjától függően (eszterga-,

maró-, köszörű-, mérő-, szikraforgácsoló-gépek stb.) segédfunkciók végzik el a kapcsolási fel-

adatokat. A következő kódok a

DIN 66025 2. lapjából vett kivonat, amely sok géptípusra érvényes. A gyakorlatban a rendelke-

zésre álló gép programozásakor az adott vezérlés kezelési útmutatóját kell segítségül hívni 16.

- 5 3 -

Magyarázat: Normál betű =NCT 100T nem használta,ISO kód

Vastag döltbetű = NCT100T is használta ISO kód

Vastag, dölt aláhúzott betű= nem ISO kód,

de NCT-nél használatos

M00 programozott stop

Az orsófordulat, a hűtés és az előtolás leállítása. A program folytatása "START" nyomó-

gombbal lehetséges.

M01 Feltételes programozott stop

A vezérlés csak akkor veszi figyelembe az utasítást, ha a kezelő egy kapcsolóval a feltételt

megadta, ilyenkor megegyezik az M00-val. Ha a dolgozó nem avatkozott be, akkor a program

feldolgozása tovább folytatódik megállás nélkül.

5 6 . á b r a M 0 2 6 0 . á b r a M 3 0

M02, M30 Program "VÉGE"

A két kód egyenértékű.

Program "VÉGE" A vezérlő a mondat végrehajtása után leállítja a főorsó forgását, kikapcsolja a

hűtővizet, az előtolást. Számolja a befejezett programfutások számát , majd megszünteti a prog-

ram végrehajtás állapotát és AUTOMATA üzemmód kezdetére áll. Ez jelentheti a programtároló

visszaállást, esetleg palettacserét is. A program ismételt végrehajtása - elejétől kezdve - CIKLUS

START nyomógomb megnyomásával kezdeményezhető

M03 Orsóforgás jobb irányba.

(57. a, 58. a, ábra).

M04 Orsóforgás bal irányban.

(57. b, 58. b, ábra).

M05 Orsóleállítás

- 5 4 -

Az orsó leállítása a leghatásosabb módon (fékezéssel, ha van fék), a hűtés egyidejű leállítása

mellett

a , M 3 b , M 4

5 7 . á b r a M a r ó g é p f o r g á s i r á n y

a , M 3 b , M 4

5 8 . á b r a E s z t e r g a g é p f o r g á s i r á n y

M06 Szerszámcsere

Utasítás a szerszám vagy szerszámok kézi vagy automatikus cseréjére. Automatikusan kikap-

csolja a hűtést és az orsóforgást. A szerszámkiválasztást ez a funkció nem végzi el.

M07 2. hűtési mód (pl. ködhűtés) bekapcsolása

M08 1. hűtési mód (pl. elárasztó) bekapcsolása

M09 Hűtés leállítása. Minden hűtési folyamat vagy egyéb egyenértékű segédfunkció (pl. M50

kenés) leállítása.

- 5 5 -

5 9 . á b r a H ű t é s o r s ó f o r g á s s a l .

M13 M03 + M08

Hűtés orsóforgással

M14 M04 + M08

Hűtés orsóforgással.

M19 Főorsó indexelt megállása.

A tájolt orsómegállás szükséges a szerszámcserénél, speciális szerszámok használatánál (pl. fu-

ratban alászúrás stb.) 17.

M11-M18 Főorsó fordulatszámtartomány kijelölése

M98 alprogram hívás

M99 alprogram vége

7 . 6 . C i k l u s o k

Adatbeírásnál mind a bal oldali, mind a jobb oldali értéktelen nullák elhagyhatóak. Ha az adatban

nincs tizedes érték, egyes vezérléseknél elhagyható a tizedespont is. A vezérlés programozási

utasítását kell figyelembe venni.

A vezérlő sajátossága, hogy a program egy helyén definiált kontúrkészítés leírása a program más

helyeiről is hívható, pl. nagyolási vagy ciklusszervezési feladatok végrehajtása céljából.

Ha például sok anyagfelesleg van a munkadarab kontúrján, a szerszámmal nem lehet egy lépés-

ben azt forgácsolni.

A felületminőség miatt is célszerű nagyoló és simító szerszámot használni. Így a munkadarab

kontúrján többször is végig kell menni, a programban többször le kell írni a különböző szerszá-

moknak ugyan azt a szerszámpályát, vagy a kontúrral egyenletesen eltolt célpontokat. A CNC

program nagyon hosszú lenne, és sok felesleges munkát okozna a programozónak. A CNC vezér-

lők beépített mikroszámítógépük segítségével ezt a feladatot elvégzik.

- 5 6 -

Az elv az, hogy a kontúrt leírjuk egy alprogramban és ezt többször meghívjuk, közben a szer-

számot eltoljuk a munkadarabhoz képest. A vezérlők gyártótól függően szintaktikailag különbö-

ző módon oldják ezt meg, ezért a programozási leírás alapos ismerete elengedhetetlen. Vannak a

vezérlésekben külön beépíthető szolgáltatások, melyek opcionálisak és külön lehet megrendelni

ezeket.

A ciklusok szervezéséhez néhány útfeltételt ismerjünk meg. A G54-től a G59-ig nullponteltolást

hajt végre a vezérlés. A munkadarab nullpontját helyezi át a gépi koordináta-rendszerben. A

hozzátartozó értékek a programtárban vannak, elég a program elején erre hivatkozni. A G92 szin-

tén nullponteltolás, de a programban kell értékét megadni

Az alprogramokkal jelentősen egyszerűsíthető a programozás. A programot egyszer írják meg

alprogramként, amely szükség esetén tetszőleges gyakorisággal lehívható. Az alprogramozás

technikája nincs szabványosítva, ezért függ a vezérlés jellegétől. Az alprogramok egymásba is

szervezhetők, az alprogram újabb alprogramot, és az újabb alprogramot hívhat meg. A programo-

zás megkönnyítése, egyszerűsítése és rövidítése érdekében a CNC vezérléseket megmunkálási

ciklusokkal látják el. Az alprogramot az adott megmunkáláshoz a programozónak kell elkészíte-

nie. A fix beépített ciklusokat csak megfelelően alkalmazza az adott folyamatra. A megmunkálási

ciklusok előre elkészített mozgásfolyamatok a fúrás, marás esztergálás során gyakran előforduló

megmunkálási feladatok elvégzésére. Ezekhez az előre elkészített mozgásfolyamatokhoz prog-

ramozáskor már csak a sajátos megmunkálási feladatokhoz tartozó megfelelő értékeket rendelik

hozzá 16.

A megmunkálási ciklusok általában nincsenek szabványosítva. Ezért a vezérlőberendezések gyár-

tói egymástól eltérően alakítják ki és nevezik el őket. Lehívásukhoz különböző - legtöbbször a

DIN 66025-ben szabadon rendelkezésre álló - G funkciókat használnak.

Mintapéldáimban az NCT100T vezérlés ciklusaiból mutatok be néhányat.

Általános fix ciklusoknak formája a rögzített,:

N.. G.. X.. Y.. Z.. R.. Q..E.. P.. F..S.. L..

N: mondatszám

G: a fix ciklus kódja, öröklődő

X: a kezdőpont X koordinátája

Y: a kezdőpont Y koordinátája

Z: a fúrás végpontja

R: gyorsmozgás végpontja (megközelítés)

Q: mélyfúrásnál egy fúrási lépés hossza (növekmény)

- 5 7 -

E: segédadat, mélyfúrásnál ennyivel elöbb áll meg a gyorsmenet

az előző szakasz vége elött (növekmény)

P: várakozási idő

F: előtolás

S: főorsó fordulatszám

L: ciklus ismétlési szám

Fúróciklusok elött át kell térni X-Y síkba G17.

F ú r ó c i k l u s o k m ű v e l e t e i :

- 5 8 -

E g y s z e rű f ú r á s ( G 8 1 )

Gyors megközelítés (X,R), fúrás munkamentben talppontig (Z), gyors kiemelés R-ig, vagy kiin-

dulási pontra.

N 1 G 1 7 G 9 0 G 0 0 Z 1 0 0 .

N 2 G 8 1 X 0 Z - 2 5 . R 3 . F 0 . 2

N 3 G 1 8

M é l y f ú r ó c i k l u s ( G 8 3 )

Gyors megközelítés (X,R), fúrás munkamentben talppontig (Z) több lépésben egyenként Qmm

mélyre, gyors kiemelés R-ig, gyors visszafutás az előző fúrásmélység elött E mm-el megál-

lás,fúrás…..,ha.a mm furatmélység nem osztható Q-val, az utolsó fúráselem kisebb lesz. Végén

gyors visszafutás R-re, vagy kiindulási pontra.

- 5 9 -

N 1 G 1 7 G 9 0 G 0 0 Z 1 0 0 .

N 2 G 8 3 X 0 Z - 2 0 5 . R 3 . Q 2 0 E 1 F 0 . 2

N 3 G 1 8

E m l é k e z t e t őü l , a z N C T 1 0 0 T - n é l h a s z n á l h a t ó f i x f ú r ó c i k l u s o k :

G80 ciklus törlése

G81 fúró ciklus

G82 fúróciklus várakozással

N2 G82 X0 Z.. R.. P.. F..

G83 mélyfúró ciklus

G83.1 nagysebességű mélyfúró ciklus (nem emel ki a darab fölé, csak „E” értékkel húz vissza)

N2 G83.1 X.. Z.. R.. Q.. E.. F..

G84 menetfúró ciklus

G84.1 balmenetfúró ciklus

G84.2 jobbmenetfúró ciklus merevszerszámtartóval

G84.3 balmenetfúró ciklus merevszerszámtartóval

Megj.: A G84.2 és G84.3 csak pozíciójeladós főorsójú gépeken működik!

G85 dörzsölő ciklus

G86 furatkiesztergáló ciklus

G86.1 furatkiesztergáló ciklus automatikus szerszámelhúzással

( I,J,K értékkel indexelt főorsó mellett elemeli a

felülettől a kést a fenéken kihúzás elött)

N2 G86.1 X.. Z.. R.. I.. F..

G87 furatkiesztergálás visszafelé automatikus/kézi szerszámelhúzással

Akkor használjuk, ha nem lehet tengelyirányú karcolás a furatpaláston

pl. simmeringhely, és nem indexelhető a főorsó!

G88 fúró ciklus, várakozás, M05, kézi működtetés a fenéken

G89 fúró ciklus,várakozás a fenéke, kiemelés előtolással

- 6 0 -

N É H Á N Y F I X E S Z T E R G Á L Ó C I K L U S :

SIMÍTÓ-ESZTERGÁLÓ CIKLUS (G70):

- 6 1 -

HOSSZESZTERGÁLÓ CIKLUS (G77):

E G Y S Z E RŰ M E N E T V Á G Ó C I K L U S ( G 7 8 ) :

E G Y É B C I K L U S O K É S P R O G R A M O Z Á S I M Ó D O K B E M U -

T A T Á S A M I N T A P É L D Á K O N K E R E S Z T Ü L :

- 6 2 -

1 . K o n t ú r l e í r á s s z ö g p r o g r a m o z á s s a l

%O7001(PELDA 01) program azonosító N100 G0 X100 Z200 biztonsági pozicionálás N110 T202 a szerszám, és vele együtt a korrekciók beváltása N120 G90 G0 X82 Z106 pozícionálás abszolút rendszerben, N130 G92 S2200 a maximális fordulatszám megadása N140 G96 S80 F0.5 M3 M12 M8 a konstans vágósebesség, előtolás, főorsó forgásirány, fordulatszám tartomány, hűtés beállítása N150 G79 X-1 Z105 oldalazó ciklus 2 mm-s lépésekben Z=105-től Z=100-ig N160 Z103 N170 Z101 N180 Z100 N190 G0 X82 Z102 pozicionálás az előgyártmány jellemző méretére N200 G71 U1 R0.5 a kontúr nagyoló ciklus a nagyolási fogásmélység (U) és a késkiemelés sugarának (R) megadásával, KÖTELEZŐ A MONOTON NÖVEKEDÉS, NEM LEHET VISSZAHAJLÓ A GÖRBE N210 G71 P270 Q350 U0.3 W0.3 F0.5 a kontúr nagyoló ciklus második mondata az N270-N350 mondatok közötti simítási kontúr figyelembevételével és a simítási ráhagyásokkal, (U-X;W-Z irányban) és a nagyolási előtolás N220 G90 G00 Z200 Hátrafutás szerszámcseréhez N230 T0404 szerszámcsere, korrekcióváltás N240 G90 G0 X20 Z102 pozícionálás abszolút rendszerben a simítás kezdetéhez N250 G92 S2200 a maximális fordulatszám megadása N260 G96 S150 F0.5 M3 M8 N270 G41 X20 Z101 szerszámpálya generálás, pálya a darabtól balra(M41).Mindkét tengelynek kell mozogni, hogy érvényesüljön a korrekció munkadarabon kívül! N280 G1 Z76 D20 esztergálása N290 G1 Z64 ,A150 a 30 fokos kúp esztergálása (180-30=150) N300 G1 X42 N310 G1 Z52 N320 G1 X60 ,A120 a 60 fokos kúp esztergálása (180-60=120) N330 G1 X68 Z25 második kúp esztergálása két tengely menti elmozdulással N340 G1 X82 N350 G40 X84 szerszámpálya generálás törlése N360 G0 X100 Z200 N370 G97 S200 a megmunkálás végén a konstans vágósebességet ki kell kapcsolni (G97), az esetleges tokmányfelpörgések miatt. A G97 mellé célszerű egy kisebb fordulatszámot írni N380 M30 program vége %

- 6 3 -

2 . K o n t ú r l e í r á s l e k e r e k í t é s p r o g r a m o z á s s a l

%O7002(PELDA 02) program azonosító(commenttel) N100 G0 X100 Z200 biztonsági pozicionálás N110 T202 a szerszám, és vele együtt a korrekciók beváltása N120 G90 G0 X82 Z106 pozícionálás abszolút rendszerben, N130 G92 S2200 a maximális fordulatszám megadása N140 G96 S80 F0.5 M3 M12 M8 a konstans vágósebesség, előtolás, főorsó forgásirány, fordulatszám tartomány, hűtés beállítása N150 G79 X-1 Z105 oldalazó ciklus 2 mm-s lépésekben Z=5-től Z=0-ig N160 Z103 N170 Z101 N180 Z100 N190 G0 X82 Z102 pozicionálás az előgyártmány jellemző méretére N200 G71 U1 R0.5 a kontúr nagyoló ciklus a nagyolási fogásmélység (U) és a késkiemelés sugarának (R) megadásával N210 G71 P270 Q350 U0.3 W0.3 F0.5 a kontúr nagyoló ciklus második mondata az N270-N350 mondatok közötti simítási kontúr figyelembevételével és a simítási ráhagyásokkal, (U-X;W-Z irányban) és a nagyolási előtolás N220 G90 G00 Z200 Hátrafutás szerszámcseréhez N230 T0404 szerszámcsere, korrekcióváltás N240 G90 G0 X20 Z102 pozícionálás abszolút rendszerben a simítás kezdetéhez N250 G92 S2200 a maximális fordulatszám megadása N260 G96 S150 F0.5 M3 M8 N270 G41 X20 Z101 F0.1 szerszámpálya generálás, pálya a darabtól balra(M41).Mindkét tengelynek kell mozogni, hogy érvényesüljön a korrekció munkadarabon kívül! N280 G1 Z88 D20 esztergálása N290 G1 Z76 ,A160 a 20 fokos kúp esztergálása (180-20=160) N300 G1 X48 ,R6 R6 esztergálása

N310 G1 Z48 ,R8 R8 esztergálása

N320 G1 X80 ,R4 R4 esztergálása N330 G1 Z25 N340 G1 X82 N350 G40 X84 szerszámpálya generálás törlése N360 G0 X200 Z300 N370 G97 S200 a megmunkálás végén a konstans vágósebességet ki kell kapcsolni (G97), az esetleges tokmányfelpörgések miatt. A G97 mellé célszerű egy kisebb fordulatszámot írni N380 M30 program vége %

- 6 4 -

3.Kontúrleírás szögekkel és lekerekítéssel

%O7003(PELDA 03) program azonosító(commenttel) N100 G0 X100 Z200 biztonsági pozicionálás N110 T202 a szerszám, és vele együtt a korrekciók beváltása N120 G90 G0 X82 Z106 pozícionálás abszolút rendszerben, N130 G92 S2200 a maximális fordulatszám megadása N140 G96 S80 F0.5 M3 M12 M8 a konstans vágósebesség, előtolás, főorsó forgásirány, fordulatszám tartomány, hűtés beállítása N150 G79 X-1 Z105 oldalazó ciklus 2 mm-s lépésekben Z=5-től Z=0-ig N160 Z103 N170 Z101 N180 Z100 N190 G0 X82 Z102 pozicionálás az előgyártmány jellemző méretére N200 G71 U1 R0.5 a kontúr nagyoló ciklus a nagyolási fogásmélység (U) és a késkiemelés sugarának (R) megadásával N210 G71 P270 Q350 U0.3 W0.3 F0.5 a kontúr nagyoló ciklus második mondata az N270-N350 mondatok közötti simítási kontúr figyelembevételével és a simítási ráhagyásokkal, (U-X;W-Z irányban) és a nagyolási előtolás N220 G90 G00 Z200 Hátrafutás szerszámcseréhez N230 T0404 szerszámcsere, korrekcióváltás N240 G90 G0 X20 Z102 pozícionálás abszolút rendszerben a simítás kezdetéhez N250 G92 S2200 a maximális fordulatszám megadása N260 G96 S150 F0.5 M3 M8 N270 G41 X6 Z102 F0.1 szerszámpálya generálás, pálya a darabtól balra(M41).Mindkét tengelynek kell mozogni, hogy érvényesüljön a korrekció munkadarabon kívül! N280 G1 X10 Z100 ,A147 a 33 fokos kúp esztergálása (180-33=147) a véglapon X=10-ről indulva N290 G1 Z75 ,A147 ,R20 Az előző kúp R=20 befejezéssel jut el Z=75-be N320 G1 X80 A120 ,R15 a 58 fokos kúp esztergálása (180-58=122) R=15 befejezéssel D=80-n N330 G1 Z25 N340 G1 X82 N350 G40 X84 szerszámpálya generálás törlése N360 G0 X200 Z300 N370 G97 S200 a megmunkálás végén a konstans vágósebességet ki kell kapcsolni (G97), az esetleges tokmányfelpörgések miatt. A G97 mellé célszerű egy kisebb fordulatszámot írni N380 M30 program vége %

- 6 5 -

4.Kontúrleírás letörésekkel

%O7004(PELDA 04) program azonosító(commenttel) N100 G0 X100 Z200 biztonsági pozicionálás N110 T202 a szerszám, és vele együtt a korrekciók beváltása N120 G90 G0 X82 Z106 pozícionálás abszolút rendszerben, N130 G92 S2200 a maximális fordulatszám megadása N140 G96 S80 F0.5 M3 M12 M8 a konstans vágósebesség, előtolás, főorsó forgásirány, fordulatszám tartomány, hűtés beállítása N150 G79 X-1 Z105 oldalazó ciklus 2 mm-s lépésekben Z=5-től Z=0-ig N160 Z103 N170 Z101 N180 Z100 N190 G0 X82 Z102 pozicionálás az előgyártmány jellemző méretére N200 G71 U1 R0.5 a kontúr nagyoló ciklus a nagyolási fogásmélység (U) és a késkiemelés sugarának (R) megadásával N210 G71 P270 Q350 U0.3 W0.3 F0.5 a kontúr nagyoló ciklus második mondata az N270-N350 mondatok közötti simítási kontúr figyelembevételével és a simítási ráhagyásokkal, (U-X;W-Z irányban) és a nagyolási előtolás N220 G90 G00 Z200 Hátrafutás szerszámcseréhez N230 T0404 szerszámcsere, korrekcióváltás N240 G90 G0 X8 Z105 pozícionálás abszolút rendszerben a simítás kezdetéhez N250 G92 S2200 a maximális fordulatszám megadása N260 G96 S150 F0.5 M3 M8 N270 G41 X8 Z102 F0.1 szerszámpálya generálás, pálya a darabtól balra(M41).Mindkét tengelynek kell mozogni, hogy érvényesüljön a korrekció munkadarabon kívül! N280 G1 X10 Z100 ,A105 a 75 fokos kúp esztergálása (180-75=1057) a véglapon X=10-ről indulva N290 G1 X 40 ,A105 ,C8 Az előző kúp C=8mm letöréssel jut el X=40-re N300 G1 Z64 N320 G1 X60 ,C5 az 5x45(C5) fokon keresztül X=60

N330 G1 Z22 ,C4 az 4x45(C4) fokon keresztül Z=22 N340 G1 X82 N350 G40 X84 szerszámpálya generálás törlése N360 G0 X100 Z200 N370 G97 S200 a megmunkálás végén a konstans vágósebességet ki kell kapcsolni (G97), az esetleges tokmányfelpörgések miatt. A G97 mellé célszerű egy kisebb fordulatszámot írni N380 M30 program vége %

- 6 6 -

5.Kontúresztergálás - menetesztergálás – beszúrás

%O7005(PELDA 05) N100 G0 X100 Z100 N110 T0101 (nagyoló kés) N120 G0 X62 Z8 N130 G92 S2200 N140 G96 S150 M8 M3 N150 G79 X-1 Z5 F0.2 Nagyolás oldalazó ciklussal (G79) N160 Z3 Nagyolás oldalazó ciklussal (G79) N170 Z1 Nagyolás oldalazó ciklussal (G79) N180 Z0 Nagyolás oldalazó ciklussal (G79) N190 G0 X62 Z5 /1 N200 G71 U1 R0.5 a ( /1) feltételes mondat, kihagyható a G71-s nagyoló ciklus /1 N210 G71 U0.3 W0.3 F0.5 P250 Q370 N220 G0 X100 Z100 N230 T202 (simító kés) N240 G0 X-0.4 Z10 N250 G41 X-0.4 Z2 N260 G1 X-0.4 Z0 F0.2 N262 X14 N265 X16 ,A135 élletörés 2x45fok (180-45=135) N270 Z-36 menetpalást esztergálása N280 X13.6 Z-38 menetkifutás beszúrásának kezdőkúpja N290 Z-40 ,R1 menetkifutás beszúrásának R=1mm köríven való befejezése N300 X30 ,R2.5 homlok felhúzása X30-ig R2,5 lekerekítéssel N310 Z-70 ,A170 ,R3 10 fokos kúp Z-70 ig (180-10=170), R3 lekerekítéssel N320 X55 ,R3 homlok felhúzása X55 ig R3 befejezéssel N330 X55 Z-116 N340 X52.6 Z-118 N350 Z-120 ,R1 N360 X60 ,C1 N370 Z-122 N380 X62 N400 G40 X70 N410 G0 X100 Z100 N420 T303 (beszúrókés b=4) N430 G0 X70 Z-94 pozicionálás, baloldali él 1mm-el a beszúrás bal oldala elött N450 X57 N460 G1 X46 telibeszúrás 1mm ráhagyás N470 G4 P2 2 sec késleltetés a fenéken N480 G0 X57 kiemelés

- 6 7 -

N490 X56 Z-96 pozicionálás a beszúrás bal oldala elé1mm-el letöréshez N500G1 X54 Z-95 0,5x45 fok letörés a bal oldalon N510 X46 beszúrás 1mm ráhagyás N520 G4 P2 2 sec késleltetés a fenéken N530 G1 ZI0.5 0,5mm növekményes(ZI) elmozdulás jobbra, kés elemelése a felülettől N540 G0 X56 kiemelés N550 T313 korrekcióváltás, mert a kés jobboldali éle fog dolgozniés ne kelljen kivonni a kés szélességéta koordinátából N560 Z-89 pozicionálás jobboldali letöréshez N570 G1 X54 Z-90 0,5x45 fok letörés a jobb oldalon N580 X45 beszúrás méretre N590 G4 P2 2 sec késleltetés a fenéken N600 T303 korrekció visszaváltása a baloldali élre N610 G1 Z-95 fenék simítása N620 G4 P2 2 sec késleltetés a fenéken N630 G1 X46 Z-94 kés elemelése a felülettől N660 G0 X100 kiemelése N670 Z200 N680 G97 S500 N690 T404 (menetkés) N700 G0 X18 Z10 N710 G76 R0.2 P021060 Q0.2 menetciklus(G76), 0,2 simítási ráhagyás (R0.2), min. fogás sugárban 0,2mm (Q0.2), A P utáni számok: 02=simító ciklusok száma (ekkor már nem vesz fogást), 10= a menetkifutási letörés 1mm, 60= menetkés csúcsszöge 60 fok N720 G76 X14.16 Z-39.5 F1.5 P0.92 Q0.2 menetciklus 2.sor X= magátmérő(14,16), Z= menet végkoordináta(39,5), F= menetemelkedés,P=menet mélység sugárban, Q= első fogás mélysége sugárban N730 G0 X100 Z100 N740 M30 %

- 6 8 -

6.Kontúrleírás -homloknagyolóciklussal,metszéspontszámítással

%O7006(PELDA 06) N100 G0 X100 Z100 N110 T0202 (oldalazó kés) N120 G0 X98 Z6 N130 G92 S2200 N140 G96 S150 F0.5 M3 M8 állandó vágósebesség beállítás az átmérőváltozás miatt N150 G72 W1 R0.5 Homlok nagyoló ciklus (G72)első mondata W= fogás mértéke, R= késkiemelés íve N160 G72 P180 Q270 U0.3 W0.3F0.5 Homlok nagyoló ciklus (G72)második mondata P=figyelt kezdő mondatszám Q= figyelt végső mondatszám, U= simítási ráhagyás X-ben, W= sim. Ráh. Z-ben

N170 G0 X99 Z-35 pozicionálás simításhoz N180 G42 X98 Z-35 korrekció lehívása N190 G1 X95 F0.1 munkadarab megérintése N200 Z-26.5 palást esztergálás Z=-26.5-ig N210 X90.32 ,R1 homlokmegmunkálás D=90,32-ig (a89 fokos kúpig) R=1mm-s rádiusszal a pálya végén

N220 X90 ,A-1 ,R3.5 1 fokos kúp esztergálás(,A-1)R=3,5mm –s rádiusszal a pálya végén N230 ,A-81.7 ,R2.5 a 81,7 fokos kúp esztergálása (,A-81,7) R=2,5mm –s rádiusszal a pálya végén

N240 G2 I0 K-11.6 R7.5 ,R1 Q-1 speciális körmegadás-abszolút körközépponttal és sugárral, (az automatikus geometriai számítások miatt) végén R1 N250 G1 X4 Z0 ,A-5 Q1 az 5 fokos kúp (,A-5)esztergálása az X=4;Z=0 pontig N260 X-1 oldalazás középpont alá, Q1 ill. Q-1 ld. Lejjebb! N270 G40 Z2 N280 G0 X100 Z100 N290 G97 S200 N300 M30 %

- 6 9 -

A metszéspontot mindig a G17,G18,G19 síkokban számolja a CNC. Azt, hogy a kiadódó két metszéspont közül me-lyiket válasszuk, a Q címmel adjuk meg. Ha Q= -1 , akkor az első, ha Q= 1 akkor a második metszéspontot választja. Első az a metszéspont, amelyiken az óramutató járásával egyező irányban haladva (függetlenül G2,G3-tól) elsőnek haladunk át.

- 7 0 -

7.Kontúrleírás

%O7007(PELDA 07) N100 G0 X100 Z100 N110 T0202 (nagyoló kés) N120 G0 X40 Z10 N125 G92 S2200 N130 G96 S100 M8 M3 N140 G0 X102 Z2 előgyártmány sarokpontja N150 G71 U1 R.5 N160 G71 U.3 W.3 F.5 P190 Q280 N170 G0 X100 Z100 N180 T0404 (simító kés) N185 G96 S120 N190 G0 G41 X20 Z2 N200 G1 Z-20 F.2 N210 G1 X60 Z-30 N220 G1 Z-40 N230 G1 X40 Z-70 ,R50 váll mögötti kúp simítása R50 befejezéssel N240 G1 X60 Z-100 Kúp másik felén visszajön D=60-ra N250 G1 Z-130 N260 G1 X80 Z-150 N270 G1 X101 N280 G40 X110 N290 G0 X100 Z100 N300 M30 %

- 7 1 -

8.Visszahajló kontúr -balos késsel esztergálva

%O7008(PELDA 08) N100 G0 X100 Z100 N110 T0202 (jobbos kés) N120 G0 X102 Z2 N130 G92 S2500 N140 G96 S100 M8 M3 N150 G71 U1 R0.5 Nagyolás a könnyítés figyelmen kívül hagyásával N160 G71 U0.3 W0.3 F0.5 P180 Q240 N170 G0 X40 Z10 N180 G41 X20 Z2 simítás a könnyítés figyelmen kívül hagyásával N190 G1 Z-20 F0.2 N200 X60 Z-40 N210 Z-140 N220 X100 Z-160 N230 X102 N240 G40 X110 N250 G0 X100 Z100 N260 G97 S200 N270 T0404 (balos kés) N280 G96 S120 M3 M8 N290 G0 X100 N300 Z-112 N305 X65 N310 G71 U0.3 F0.5 P330 Q380 egymondatos konturnagyoló (G71),ITT LEHET VISSZAHAJLÓ IS A PÁLYAGÖRBE, U= sim. ráhagyás X irányban, könnyítés

N320 G0 X65 Z-120 N330 G42 Z2 ráállás a balos kés pályályára N335 G1 X60 munkadarab megközelítése N340 X20 Z-80 ,A-45 F0.2 kúp esztergálása +Z irányban N350 Z-60 N360 G3 X60 Z-40 R20 Sugárral megadott körív N370 G1 X61 N380 G40 X62 N390 G0 X100 N400 Z100 N410 M30 %

- 7 2 -

9 . „ W H I L E ” C i k l u s h a s z n á l a t a

%O7009(PELDA 09) N100 G0 X110 Z100 N110 T0202 (NAGYOLOKES) N120 G0 X98 Z6 N130 G92 S2200 N140 G96 S150 F0.5 M3 M8 N150 G71 U1 R0.5 N160 G71 P200 Q260 U0.3 W0.3 F0.5 N170 G0 X110 Z100 N180 T0404 (SIMITOKES) N190 G0 X20 Z5 N200 G41 X20 Z5 N210 G1 Z-20 F0.1 N220 X60 Z-30 N230 Z-130 N240 X80 Z-150 N250 X102 N260 G40 X105 N270 G0 X110 Z100 N280 T606 (BESZUROKES JOBB) N290 G96 S80 N300 #1=1 (#1)változó értéke =1 N310 WHILE[#1LE4] DO1 AMÍG (#1)értéke(kisebb – egyenlő(LE)),(4) Hajtsa végre a (DO1)és (END1)közötti programrészletet N320 T0606 (BESZUROKES JOBB) N330 G0 X62 Z-40 pozicionálás a beszúrás közepére N340 G1 X40 telibeszúrás középen N350 G4 P2 késleltetés N360 G0 X62 kiemelés N370 Z-35 pozicionálás a beszúrás jobb szélére N380 G1 X40 Z-40 ferde beszúrás a jobb beszúrásoldalon N390 G4 P2 késleltetés N400 G0 X62 kiemelés N410 T0616 (BESZUROKES BAL) korrekcióváltás a kés balodali élére N420 G0 Z-50 pozicionálás a beszúrás bal szélére N430 G1 X40 Z-40 ferde beszúrás a baloldalibeszúrásoldalon N440 G4 P2 késleltetés N450 G0 X62 kiemelés N460 G52 ZI-25 koordináta eltolás(G52) Z=25mm-el balra N470 #1=#1+1 (#1)változó értéke =1-el több N480 END1 ciklus vége, ugrás az N310 sorba (DO1) ha (#1)<= 4, ha (#1)>4, ugrás az N490 sorba N490 X110 Z100 N500 M30 %

- 7 3 -

10 MAKRO használata

A „9” mintapélda munkadarabját mutatom be MAKRO segítségével programozva %O7010(PELDA 10) N100 G0 X110 Z100 N110 T0202 (NAGYOLOKES) N120 G0 X98 Z6 N130 G92 S2200 N140 G96 S150 F0.5 M3 M8 N150 G71 U1 R0.5 N160 G71 P200 Q260 U0.3 W0.3 F0.5 N170 G0 X110 Z100 N180 T0404 (SIMITOKES) N190 G0 X20 Z5 N200 G41 X20 Z5 N210 G1 Z-20 F0.1 N220 X60 Z-30 N230 Z-130 N240 X80 Z-150 N250 X102 N260 G40 X105 N270 G0 X110 Z100 N280 T606 (BESZUROKES JOBB) N290 G96 S80 N291 M98 P7011 MAKRO meghívása N292 G52 ZI-25 koordináta eltolás(G52) Z=25mm-el balra N293 M98 P7011 N294 G52 ZI-25 N295 M98 P7011 N296 G52 ZI-25 N297 M98 P7011 N298 M30 program vége % %O7011(PELDA makro) alprogram (MAKRO) kezdete, olyan mint egy igazi program, kivéve a végét! N320 T0606 (BESZUROKES JOBB) N330 G0 X62 Z-40 pozicionálás a beszúrás közepére N340 G1 X40 telibeszúrás középen N350 G4 P2 késleltetés N360 G0 X62 kiemelés N370 Z-35 pozicionálás a beszúrás jobb szélére N380 G1 X40 Z-40 ferde beszúrás a jobb beszúrásoldalon N390 G4 P2 késleltetés N400 G0 X62 kiemelés N410 T0616 (BESZUROKES BAL) korrekcióváltás a kés balodali élére N420 G0 Z-50 pozicionálás a beszúrás bal szélére N430 G1 X40 Z-40 ferde beszúrás a baloldalibeszúrásoldalon N440 G4 P2 késleltetés N450 G0 X62 kiemelés N490 X110 Z100 N500 M99 alprogram (MAKRO) vége %

- 7 4 -

14 PARAMÉTEREZÉS használata

%O7014(PELDA 14) N100 G0 X110 Z100 N110 T0202 (NAGYOLOKES) N120 G0 X98 Z6 N130 G92 S2200 N140 G96 S150 F0.5 M3 M8 N150 G71 U1 R0.5 N160 G71 P200 Q260 U0.3 W0.3 F0.5 N170 G0 X110 Z100 N180 T0404 (SIMITOKES) N190 G0 X20 Z5 N200 G41 X20 Z5 N210 G1 Z-20 F0.1 N220 X60 Z-30 N230 Z-130 N240 X80 Z-150 N250 X102 N260 G40 X105 N270 G0 X110 Z100 N280 T606 (BESZUROKES JOBB) N290 G96 S80 N291 #2=35 paraméter értékadás N292 #3=25 N293 #4=15 N294 #5=40 N295 #6=5 #7=#4-#6 #8=#2+#7 N296 #1=#8*0.5 ékpálya közepének számítása( OSZTANI ÉS ZÁRÓJELET HASZNÁLNI NEM LEHET! Célszerű egyszerre egy műveletet elvégeztetni N291 M98 P7011 MAKRO meghívása N292 G52 ZI-#3 koordináta eltolás(G52) Z= #3 mm-el balra N293 M98 P7011 N294 G52 ZI-#3 N295 M98 P7011 N296 G52 ZI-#3 N297 M98 P7011 N298 M30 program vége %

- 7 5 -

16. MINTA ISMÉTLŐ CIKLUS (G73):

%O7016(PELDA 16) N100 G0 X100 Z100 N110 T0202 (oldalazó kés) N120 G0 X98 Z6 N130 G92 S2200 N140 G96 S150 F0.5 M3 M8 állandó vágósebesség beállítás az átmérőváltozás miatt N150 G73 U0 W1 R0.5 minta ismétlő ciklus (G73 )első mondata U/W= fogás mértéke X/Z irányban, R= késkiemelés íve N160 G73 P180 Q270 U0.3 W0.3F0.5 minta ismétlő ciklus (G73) második mondata P=figyelt kezdő mondatszám Q= figyelt végső mondatszám, U= simítási ráhagyás X-ben, W= sim. Ráh. Z-ben

N170 G0 X99 Z-35 pozicionálás simításhoz N180 G42 X98 Z-35 korrekció lehívása N190 G1 X95 F0.1 munkadarab megérintése N200 Z-26.5 palást esztergálás Z=-26.5-ig N210 X90.32 ,R1 homlokmegmunkálás D=90,32-ig (a89 fokos kúpig) R=1mm-s rádiusszal a pálya végén

N220 X90 ,A-1 ,R3.5 1 fokos kúp esztergálás(,A-1)R=3,5mm –s rádiusszal a pálya végén N230 ,A-81.7 ,R2.5 a 81,7 fokos kúp esztergálása (,A-81,7) R=2,5mm –s rádiusszal a pálya végén

N240 G2 I0 K-11.6 R7.5 ,R1 Q-1 speciális körmegadás-abszolút körközépponttal és sugárral, (az automatikus geometriai számítások miatt) végén R1 N250 G1 X4 Z0 ,A-5 Q1 az 5 fokos kúp (,A-5)esztergálása az X=4;Z=0 pontig N260 X-1 oldalazás középpont alá, (Q-ld. 6.példánál) N270 G40 Z2 N280 G0 X100 Z100 N290 G97 S200 N300 M30 %

- 7 6 -

Mérőciklusok.

A mérési adatok begyűjtésének legegyszerűbb módja a programmegszakítás. Ha egy mondatban

M00 utasítást ,( programozott megállás ) adunk ki, a gép addig állva marad, míg a billentyűzetről

nem engedélyezzük a további megmunkálást. A közbeeső időben a munkadarabot meg lehet mér-

ni. Ha a munkadarab közelít az előírt határeltéréshez, a szerszámkorrekciós értékek megfelelő

kézi megváltoztatásával elérhetjük, hogy a következő munkadarabnál a méret újra megfelelő le-

gyen.

Mérőciklusok segítségével automatikus mérést végezhetünk. Ekkor egy mérőtapintót helyezünk a

géporsóba , melynek. egy kopásálló, nagy pontosságú és alakhű rubingolyó végű tapintója van.

Megérintjük vele a munkadarab egy pontját, melynek koordinátáit a CNC a gép útmérőrendszere

segítségével ki tudja olvasni és a kiértékelő szoftverével geometriai méreteket tud meghatározni..

Az így megállapított méreteket összehasonlítja a tárolt tűrésértékekkel. A határeltérés elérése

előtt a vezérlés automatikusan kijavítja a szerszámkorrekciós tároló értékeit.

Mérőciklusok segítségével bonyolult mérési folyamatok is végezhetők. Csak az új, nagy pontos-

ságú NC gépeknél célszerű használni (pontosság 10m alatt) 16. Segítségükkel bemérhetőek a

szerszámok és a munkadarabok is. Figyelni kell azonban arra, hogy a mérési pontosságot a gép

pontossága és az üzemi körülmények jelentősen befolyásolják.

7 . 7 . T e r v e ző r e n d s z e r e k

A CNC programozás gyakran a munka-előkészítő részlegekben zajlik. Ezzel a CNC gépek állás-

ideje lecsökken és a programozást egy zajmentes helyen végezhetjük, így egy koncentráltabb,

hibamentesebb programozás válik lehetővé. Ettől függetlenül az optimalizálást és a programkor-

rekciót továbbra is a gépnél kell végezni, tehát a gépkezelőnek ismernie kell az ide vonatkozó

programszerkezetet és a vezérlés teljes programozását.

A kézi programozó-helyeken a PC-t ugyan úgy kell programozni, mint a gépet. Csak a gép

kezelőpultját váltja fel a PC billentyűzet. A CNC programot közvetlenül át lehet vinni a szer-

számgépre. A szoftver szimulálja a programot, szerszámadatok bevitele után figyelembe veszi

azokat, szintaktikai hibákra figyelmeztet,kirajzolja a szerszámpályákat, stb.

- 7 7 -

61. ábra

Tervezőrendszerek használatakor egy 3D-s geometriai model készül az előgyártmányról és a kész

alkatrészről. A kiválasztott szerszámmal mertervezhető a pályabejárás koreográfiája, a fogások

száma és az összes technológiai paraméter is. Simításnál az előírt felületi érdességhez szükséges

pályasűrűséget számol ki a számítógépes program. Azt a programot, amely a pályaadatokat szá-

molja, hívjuk PROCESSZORnak (CAD rendszer, Computer Aided Design = számítógéppel segí-

tett tervezés). Az innen eredményként kikerülő adatfile a CLDATA.( általános formátum), ami

bekerül egy másik feldolgozó programba a POSZTPROCESSZOR-ba , CAM(Computer Aided

Manufacturing,= számítógéppel segített gyártás). Minden CNC-hez kell írni egy ilyen posztpro-

cesszort, ami az általános adatokból a CNC által végrehajtható NC programot készít. A kettőt ne-

vezik együttesen CAD-CAM rendszernek

A tervező rendszerek rendelkeznek szimulátorral is, ahol meg lehet figyelni a szerszámpájákat és

azonnal lehet azokat módosítani is.

A 61. ábrán egy 5 tengelyes huzalos szikraforgácsoló-gép felső szálvezetőjének mozgása látható.

Posztprocesszálás segítségével például a 62.és 63. ábrán látható felületekhez a tervezőrendszer

előállítja a CNC programot .

62. ábra 63. ábra

Pályavezérlés huzalos szikraforgácsoló-gépen és marógépen

- 7 8 -

7 . 8 . A C N C p r o g r a m j a v í t á s a , m e n t é s e , d o k u m e n t á l á s a

Az új CNC programokat az automatikus végrehajtás előtt célszerű tesztelni, azért, hogy az eset-

leges programozási hibák ne a gépen derüljenek ki.

Ha a vezérlésnek van PC-s szimulációs programja, a CNC programot valós helyzetben is lefuttat-

hatjuk. Mivel ez 100%-ban kompatibilis a szerszámgép vezérlésével, az elkészült programunk

megbízhatóan ellenőrizhető. Ezek a programellenőrzések nem

mindig küszöbölik ki viszont a szerszámok helyzetéből adódó

hibalehetőségeket.

Nem veszik figyelembe a szerszámgép munkaterét, a munka-

darab megfogásából adódó mozgáskorlátokat, a szerszám mé-

reteit. Fontos, hogy a vezérlésbe betöltött kész megmunkáló

programot a szerszámgépen is teszteljük. A vezérlések a mik-

roszámítógépük segítségével képesek grafikus megjelenítésre

is.

A színes képernyőn életszerűen lehet megjeleníteni a munka-

darab kontúrját, annak adatait, és a gyártással kapcsolatos in-

formációkat(64.ábra).

64. ábra Hagyományos CNC vezérlő

Ma már új generációs CNC-vezérlések jelennek meg a szer-

számgépeken. ( 65. ábra). Az ábrán lévő vezérlés magassága

60 cm, térfogata az elődjének a negyede. Ezt az LSI és az

SMD technológia tette lehetővé. A CNC vezérlést üvegszálas

kábel köti össze a szervomotorokkal. Támogatja az IEC1131-

3 szerinti lépéslánc-programozást, de C nyelven is lehet

programozni.

65. ábra Új generációs vezérlés

Memóriakártyák segítségével CNC adatok, programok be- és kiadása lehet. A szerszámgép ve-

zérlésén alapvetően három módszer létezik a programok teszteléséhez. Az első, amely a prog-

ramvégrehajtást parancskiadás nélkül valósítja meg, és a programot szintaktikailag ellenőrzi.

Figyelembe veszi a gép mozgástartományát is, de a szerszámkorrekcióval nem foglalkozik.

- 7 9 -

A második, amely mozgásokkal is megvalósított programtesztet hajt végre, előtolással, illetve

gyorsmenettel hajt végre minden mozgást a gép.. A harmadik, amely grafikus teszttel ellenőriz.

Itt síkban, térben, illetve testmodellezéssel lehet a megmunkáló programot ellenőrizni. A vezérlés

a szerszám síkbeli vagy térbeli pályát, illetve a megmunkálás eredményeként kialakuló darab

axonometrikus képét állítja elő.

Mindig célszerű a grafikus tesztet először végrehajtani, a gépi mozgások csak ez után következ-

zenek. A program belövésénél készen kell állni a gép azonnali megállítására rendellenesség ese-

tén.

A program mentését a rendelkezésre álló CNC rendszer lehetőségei határozzák meg. A vezérlés

saját memóriájában tud kapacitásától függően megmunkáló programokat tárolni.

Mentési funkciók után célszerű egy ellenőrzéssel meggyőződni az elmentett programról, azonosí-

tójáról, és valamilyen rendszer szerint dokumentálni.. Ma már számítógépen tartják nyilván a

programokat, és jó, ha készítünk biztonsági másolatot is.

Fontos részletes dokumentációt készíteni, ami kiterjed a szerszámozás , készülékezés arhiválására

is. Célszerű fotókat is használni. Fontos a munkadarab koordináta rendszer helyzetének rögzítése

a munkadarab rajzon, ami tartalmazza a gyártás dátumát és az utolsó rajzmódosítás idejét és az

ehhez a rajzhoz tartozó NC program azonosítóját is.

Az új vezérlések normaidőt is számolnak, a kész technológiát azonnal ellenőrizni lehet futásidő-

re. Ha módosítunk a programon, a normaidő változása azonnal látszik.

Az adatátvitelt (geometriai alakzatok) nemzetközi szabványokon lehet megoldani (IGES, DXF).

8 . C N C g é p e k k a r b a n t a r t á s a

8 . 1 . Ü z e m b e h e l y e z é s

A gép telepítése meghatározhatja a hibalehetőségeket. A gyártók a gépkönyvben megadják a gép-

telepítés adatait, rajzát, ezt fontos betartani. A gép működése, jótállási feltételek, szervizköltsé-

gek és azok gyakorisága múlik ezen. Rengeteg szempontot kell figyelembe venni, a gép környe-

zetének vizsgálatától az alapozásig. Biztosítani kell a rezgésmentességet, gondoskodni kell a

megfelelő rögzítésről is. Ellenőrizni kell a villamos teljesítményt, vezetékek állapotát, földelést

és jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Gondoskodni kell a levegő páratartalmának, hőmérsékletének,

tisztaságának és cseréjének lehetőségeiről. Elhelyezéskor körültekintően kell eljárni a gép kiszol-

gálásának biztosítása miatt a dolgozó, vagy robotok, illetve anyagellátás, szállítás, ellenőrzés,

vagy akár a későbbi bővítési elképzelések miatt.

- 8 0 -

Pontossági beállítás a vízszintbe állítás és a pozicionáli pontosság, valamint a visszaállási pontos-

ság lézeres ellenőrzése. Meg kell vizsgálni a fő- és mellékhajtások dinamikáját, működőképessé-

gét.

Célszerű elvégezni egy szabványos tesztalkatrész forgácsolását (NASA, VDI TESZT). A teszt-

programot és a forgácsolást az átadóval kell elvégeztetni a telepítés helyén

Már a megrendelés előtt meg kell érdeklődni a gépnek a környezetre károsan ható tulajdonságait,

a felvett teljesítményét és a zajhatását.

A CNC gép intenzív hűtőfolyadék használata, zajhatásai, az emberre ható fertőzésveszély az új

típusú hűtő-kenőanyagok miatt mind hatással lehet a gép költségeire.

Próbaüzemet végezzünk. Forgó és alternáló mozgásokat alacsony sebességen kell kezdeni.

A terhelést fokozatos szabad növelni.

A pontosági ellenőrzést 75-100 üzemóra után kell megismételni.

Lehetőleg a saját programunkkal is próbáljuk ki a gépet az átadó jelenlétében..

8 . 2 . K a r b a n t a r t á s , j a v í t á s

Kenést gépkönyv szerinti minőségben és gyakorisággal kell alkalmazni. A PLC-n keresztül a

szerszámgép kenését lehet módosítani, a kenőanyag szintjét a tartályokban ellenőrizni kell. Hiba

lehetőség az olajozás hiánya, esetenként nem indul el a gép, vagy leáll. A helytelen kenőanyag

megválasztás a szánok berágódását és a szervomotorok tönkremenetelét, valamint az egyenetlen

mozgás miatti pontatlanságot eredményezi.

Az NC gépek szerelt edzett- ragasztott csúszó, vagy szerelt gördülő vezetékkel készülnek. Mivel

kenésük programozott, karbantartást csak kenés szempontjából igényelnek. Hiba okok a vezeté-

keknél: kopások (természetes, vagy kezelési), berágódás, lazulás. Berágódást okozhat az elégte-

len kenés, rossz lehúzó elemek, hibás gépápolás. A 66. ábra szerelt vezetéket mutat.

A szabadon levő elemeket burkolni kell teleszkópos, vagy harmonikás vezeték- ill. golyósorsó

védővel. Ezek sérülése a fémforgács, illetve a hűtőfolyadék bejutását eredményezi, a fent említett

hibákat okozza.

- 8 1 -

66. ábra Szánszerkezet beépítése

Hibát okoznak a lazulások is. Megőrizhetjük a gép minőségét, ha nem ugyanazt a gépet használ-

juk durva nagyolásra és finom nagypontosságú megmunkálásra.

További okok a túl magas fordulatszám, túlterhelés, ütközésekből eredő feszülések, a kapcsolódó

felületek hibás geometriája (furat és homlokfelület). A beépített elemek kifáradása, anyaghibája

is okozhat működésbeli bizonytalanságot. Előfordulhat megrepedt tengelykapcsoló a jeladó és a

golyósorsó között, nyomtatott áramköri lemezen szakadt fólia, letapadt referenciakapcsoló.

Ezeket a hibákat nehéz kiszűrni, mert nem rendszeresen jelentkeznek, a hőmérséklettől, a rezgé-

sektől függően jelentkeznek, szervízelésnél nehéz reprodukálni. A kapcsolók mozgó alkatrészeit

vazelinnellehet karbantartani.

A hűtőfolyadék tartályát a használattól függően tisztítani kell. A szennyeződés mértékét legalább

havonta egyszer vizsgáljuk meg. A kenőolaj a hűtővízbe csöpögve emulgeálódik, iszapot képez.

Ennek eltávolítása rendszeresen szükséges. A hűtővíz pH értékét az előírt szinten kell tartani, ezt

figyelni kell. Megmunkálás közben a hűtés akadozása, esetleges megszűnése komoly problémá-

kat okoz. A hűtőfolyadéknak a hűtésen kívül a forgács eltávolítása is feladata.

A csapágyak élettartam kenésűek, karbantartást nem igényelnek. A szíjak fogazottak, trapéz, kör-

ív stb. alakú fogakkal (T, HTD, HDD). Feszességét a használattól függően ellenőrizni és

utánállítani, és tisztán kell tartani. Az előtoló-motorokat szétszedni tilos!

A gépek hibaüzeneteket adnak nem megfelelő kezelés és programozás esetén, vagy ha a működés

feltételei nem biztosítottak (pl. sűrített levegő nyomása kevés). A hibaüzenetek szöveges, vagy

számkód formájában kerülnek megjelenítésre a képernyőn. Fő vagy mellékhajtás valamint a CNC

vezérlő meghibásodása esetén feltétlenül szervizhez kell fordulni. A beépített szűrőket ellenőrzés

után tisztítani, cserélni szükséges. Elektromos kapcsolókat, reléket évente egyszer szemrevétele-

zéssel ellenőrizzük.

- 8 2 -

A beégett érintkezőjű készülékeket cseréljük ki, a laza kötéseket meg kell húzni. Esetleges bizto-

sítékok cseréjénél mindig megfelelő amperszámú és kiolvadási jelleggel bíró biztosítót alkalmaz-

zunk. A villamos berendezések igen jó minőségű, hosszú élettartamú elemekből épülnek fel. Kar-

bantartásra vonatkozó utasításokat a gép könyve tartalmazza 18.

9. Munkavédelmi előírás

A CNC gépekre a gyártó a gépkönyvben mindig ad biztonságtechnikai előírásokat

Oktatási intézményben a gépet csak14 évnél idősebb személy kezelheti, ha ki van oktatva a gép

alapvető kezelési ismereteiből és balesetvédelmi előírásaiból. A gépet még oktatói felügyelet

mellett is csak egy személy kezelheti, hogy tudomása legyen minden beavatkozásról, ne legyen

kitéve a véletlen indítás veszélyének. A gép kezelése csak abban az esetben jelent veszélyforrást,

ha kezelője nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel. Ezért fontos a gépkönyv alapos áttanulmá-

nyozása, a kezelési ismeretek maradéktalan elsajátítása.

Érintésvédelmi szempontból üzembehelyezésnél a villamos berendezéseknek ki kell elégíteni az

MSZ 2100/1-72 követelményeit, valamint megfelelnek kell lenni az IEC-204 ajánlásainak. Háló-

zatba csatlakozásnál az MSZ 1600 előírás 1-14 pontjai és az MSZ 447 előírásai irányadók. A ve-

zérlőberendezés és a gép érintésvédelmi osztálya I. az MSZ 172/I előírásai szerint. Hálózatra

csatlakozás során meg kell győződni a földelő vezeték helyes bekötéséről is, valamint a biztonsá-

gos működés érdekében a gép és vezérlés összeföldeléséről is. Célszerű az üzembe helyezést a

gyártóval végztetni. Bármilyen jellegű beavatkozást az erősáramú szekrénybe vagy a gépen elhe-

lyezett elektromos szerelvényekbe csak áramtalanítás után szabad végezni. Ezt a munkát csak a

megfelelő szakképzettségű személy végezheti. Üzemeltetés közben az elektromos

illesztőszekrény ajtóit tilos nyitvatartani! A vészstopkört és az előtolásstop működését időszako-

san ellenőrizni kell! 18

A beállítás és próbaforgácsolás időszakában a következő megelőzési fokozat érvényesül: "a dol-

gozó a veszélyzónában, illetve időnként a veszélyzónába hatolva végzi tevékenységét, a védelem

a dolgozó magatartásától függően működik." A baleset megelőzése szempontjából tehát a szer-

számok beállításánál, a munkadarab be- és kifogásánál, a gép kézi üzemmódban való üzemelteté-

sekor, a próbaforgácsolás és a program kipróbálás, ( "belövés" ) ideje alatt körültekintő gondos-

sággal kell eljárni.

A gép kezelőjének ismernie kell a vezérlőberendezésen elhelyezett nyomógombok funkciójának

és a megindított folyamat hatását. A programozási és kezelési ismeretek birtokában mindig előre

kell látnia beavatkozásának következményeit.

- 8 3 -

Ügyelnie kell a beadott méretek, utasítások, mozgásirányok, szerszámkorrekciók helyességére.

A felsorolt feladatok ellátására a gép önálló üzemeltetésére legalább betanított munkás szükséges.

A betanítás folyhat a munkahelyen, de a gyártó telephelyén is. Amikor a gép automata üzem-

módban dolgozik, a következő műszaki megelőzési fokozat érvényesül: "veszélyforrás nincs, a

dolgozó veszélyzónán kívül végzi tevékenységét és oda akaratlanul nem tud behatolni".

A gépek konstrukciós kialakításában munkavédelmi és ergonómiai szempontok is érvényesülnek.

Munkavédelmi berendezéseket, burkolatokat működés alatt álló gépről eltávolítani tilos! 18

Veszélyforrások:

Megmunkálás közben a forgácsvédő tolóajtó lezárja a munkateret a dolgozó előtt és a burkolat

megakadályozza a hűtővíz és forgács kiverődését. Veszélyforrást a nem megfelelő technológiai

paraméter megválasztása jelenthet. Ezért a technológiai utasítások elkészítésénél a próbaforgá-

csolásnál ügyelni kell arra, hogy a befogó elemek szorítóereje, a szerszámok befogása a munka-

darab méretével, a fogásmélységgel, fordulatszámmal és az előtolással megfelelő arányban van-

e?

A gép üzembeállítása és működése során az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

-- Gondosan ellenőrizni kell az első indításnál az egyes elemek és részegységek felszereltségi ál-

lapotát, az olajtartály folyadékszintjét, hűtővíz állapotát.

-- A gép kezelőjének a gép zavartalan üzemeltetéséhez szükséges karbantartásokat folyamatosan

el kell végezni (olajszintek figyelése, esetleges rendellenes zörejek okainak felkutatása, a gép

környezetének tisztántartása stb.).

-- A szerszám befogása a tárba illetve a főorsóba, rendben van-e

-- Munkakezdés előtt vezérlés szerszám-korrekciótár és programmemória tartalmát ellenőrizni

kell.

-- Darabcserénél ügyeljünk a felfekvő felületek és a szerszám rögzítettségi állapotára. A rosszul

befogott vagy sérült szerszám veszélyforrást jelent.

-- Ügyeljünk arra, hogy ha van, a pneumatikus, vagy hidraulikus rendszer működtetéséhez a meg-

felelő nyomás rendelkezésre álljon.

A gép kezelése csak abban az esetben jelent veszélyforrást, ha kezelője nem rendelkezik megfele-

lő ismeretekkel. Ezért fontos a gépkönyv alapos áttanulmányozása, a kezelési ismeretek mara-

déktalan elsajátítása. Bármilyen rendellenesség észlelése esetén azonnal szüntessük meg az ösz-

szes mozgást a vezérlőmű kezelőlapján elhelyezett vészgomb segítségével 16,18.

- 8 4 -

1 0 . I r o d a l o m j e g y z é k

1. W. H. P. Leslie: NC alkalmazási kézikönyv

Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1973

2. Csányi Egon: NC technika a gyakorlatban

Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1974

3. Farkas Emil: Az NC gépek kezelése és a kézi programozás gyakorlata

Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1982

4. Csató Á.- Cselle T.- Váradi A.: NC szerszámgépek programozása (segédlet)

Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1982

5.

6. Dr. Fórián István: Az NC technika elméleti alapjai

OPI, Budapest 1986

7. CNC 100T programozási kézikönyv

www.NCT.hu

8. CNC 100T kezelési kézikönyv

www.NCT.hu

10. H. Wellers- N. Kerp- F. Liberwirth: Bevezetés a CNC szerszámgépek progra-

mozásába

Műszaki könyvkiadó, Budapest 1987

11. Farkas Emil: Bevezetés az NC-gépek kézi programozásába

Műszaki könyvkiadó, Budapest 1987

12. Csepel Oktatási Vállalat: NC szaktanfolyam jegyzet

Budapest, 1988

13. Hans B. Kief: NC/CNC Handbuch

Stockheim, 1988

14. Németh Á.: Acélok felosztása és jellemzői,

Anyagtudomány és Technológia Tanszék

Tanszéki segédlet 1991.

15. Eötvös Oszkár- Szilágyi Sándor- Szűcs Ferenc: CNC forgácsolási munkafüzet

OPI, Budapest 1990

16. Artinger I., Német Á.: Fémek és kerámiák technológiája

BME, Bp. 1997

17. dr. Horváth M. dr. Markos S.: Gépgyártástechnológia

Műegyetemi Kiadó, Budapest 2000. Azonosító: 45018

- 8 5 -

18. CNC 100T Programozási példatár

www.NCT.hu

19. Dr. Baka O.- Seprényi Z.: Szakelméleti alapösszefüggések és alkalmazási min-

tapéldák gyűjteménye I. II. kötet

OMINYOM Nyomda és Kiadó BT. Budapest 1997

20. Mircona, ISG-KF, Sandvik, Krupp Widia szerszámkatalógusok, termékismerte-

tők