Bevezetés a médiatechnológi-ák történetébe (mimetikus, be-

széd, nyomtatás)

„Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenysé-güknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondol-ják.Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét!”

Teremtés könyve 11. fejezet „ A bábeli torony”

Bruegel (1525-1569) : Bábel tornya. 1563., olaj; Kunsthistorisches Museum, Bécs

A MIMETIKUS KULTÚRA

Mimézis: valamely esemény vagy viszony szim-bolikus célzatú megismétlése vagy újraábrázo-lása.

Eszköztára: a gesztusok, arckifejezések, testtar-tás, de a zajok és hangok utánzása is hozzátar-toznak.

DONALD-féle hipotézis: a nyelv-előtti intelli-gencia magyarázatára hivatott. hangsúlyozza, hogy a reprezentációnak ez a szintje még ma is szerepet játszik, sőt éppenséggel alapvető.

CRITCHLEY: A süketnémák a mesterséges jel-rendszer mellett természetes kommunikáció is a kézjelek segítségével működik.

A BESZÉD KIALAKULÁSA

Az írásbeliség előtti kor: az elsődleges szóbeliség több tízezer vagy több százezer évet ölel fel, s ezért e korszak nyelve statikusan nem, hanem csak mint az emberi kommuniká-ció fejlődési folyamata írható le.

Három elkülönített kommunikációs jelrendszer: -extralingvális jelek (gesztusok, mimika, testbeszéd stb.) -a szupraszegmentális nyelvi jelek (analóg nyelvi jelek: szó- és mondatintonáció) -a szegmentális nyelvi jelek (a diszkrét hangjelekből építkező szavak)

A cenemic típusú (fonetikai információt rögzítő) írásrendszerek lehetségessé válásához a fentieken kívül az is szükséges, hogy a kommunikáción belül a diszkrét hangjelek haszná-lata elérjen egy kritikus szintet.

az extralingvális jelek

szupraszegmentális hangjelek

szegmentális hangjelek

Ezek fejlődése a követkeőképpen írható le:

A nyelv gondolataink, érzelmeink kicserélésének mindennapi használati eszköze, min-dennemű emberi fejlődésnek legfőbb tényezője, sőt feltétele. Neki köszönhető legna-gyobb részt, hogy egymást felváltó nemzedékek tapasztalatai halmozódhatnak, és az utódokra átszállhatnak.

Monogenezis (mono - egy, genezis - eredet) nyelvek egyetlen ősnyelvből erednek.Poligenezis (poli - sok) emberi hordák a föld több pontján alakultak ki és így nyelvük is más volt.

A NYELV KELETKEZÉSE

ARABIC Poligenezis, emberi hordák a föld több pontján alakultak ki és így nyelvük is más volt.

AZ ÍRÁS KIALAKULÁSÁNAK KORSZAKA

Az írás az ember ún. egyedspecifikus jellemzője, egyetlen más faj sem használ hasonló jellegű kom-munikációs formát.

Az írás azonban nemcsak mint fogalom szemlél-hető, hanem vizsgálható az írás folyamata is, a kivi-telezést állítva a középpontba!

Az írás mint tevékenység olyan pszichomotoros nyelvi képesség, amely egyidejű (szimultán) és egy-más utáni (szukcesszív) mozzanatok eredménye.

Az írás történetével foglalkozó tudomány kimu-tatta, hogy az ábécénk közvetve az egyiptomi képírásból ered. Az írás magvához tartozik a nyelv szerkezetén kívül és az anyag amire kerül. A sírfel-iratoknak, a fáraók dicsőségét hirdető emlékjelek-nek más volt a funkciójuk, mint a köznapi feljegy-zéseknek. A hieroglifákat(képjeleket) elsősorban kőbe vésték, míg a demotikus (képszerű) jeleket –melyekben már csak ritkán lehet felismerni az ere-deti képi ábrázolást – tollal könnyedén papíruszra írták. (tehát a kép elvált a közléstől)

Az írásrendszerek egy lehetséges csoportosítása:

AZ ÍRÁS FAJTÁI:

Az írás alábbi fajtáit különböztetjük meg:

Képírás (piktográfia)

Fogalomírás (ideográfia)

Szó- és szótagírás (logografikus és fonetikus írás)

Betűírás (alfabetikus írás)

A képek szavakat, szótagokat vagy hangokat is jelölhetnek

A szó- és szótagírás

A KÖNYVNYOMTATÁS FORRADALMA

Könyvnyomtatást: Kínából ered. Az első ismert nyomtatvány, a Gyémánt Sutra elnevezésű idézet-gyűjtemény 868-ból származik. A kínaiak fadúco-kat, majd agyagból égetett s gyantába ágyazott szójeleket használtak a nyomtatáshoz. A koreaiak a XIV. század vége felé már bronzból öntött szóje-leket is alkalmaztak.

Gutenberg: a nyomtatott könyv korszakának szim-bólumává vált. Az ő nevéhez fűződik az összerak-ható és szétszedhető betűk használatát.

A nyomdatechnika két fontos eseménye:

Applegath 1815-ben üzembe helyezi az első rotációs nyomdagépet

Niepce a múlt század második évtizedében feltalálja a fénymásolást, majd a fényképezést. Gutenberg nyomdájának illusztrációja

A NYOMTATÁS JÖVŐJE:

A nyomtatott információhordozók mai válsága tulajdonképpen belső és külső okok kö-vetkezménye:

A belső ok a könyvek, folyóiratok s egyéb nyomtatványok mennyiségének mondhatni ijesz-tő növekedése. Becslések szerint ma a világon naponta 1300 könyv jelenik meg, s csupán a tudományos-műszaki folyóiratok számát 40-50 ezerre becsülik (vannak, akik 100 ezerre). Ennyi papírt elraktározni, belőlük a szükséges információkat kikeresni egyre nehezebben megoldható feladat.

A külső ok pedig az audiovizuális kommunikációs eszközök megjelenése.

„Ha a fonetikus ábécé aknaként csapódott be a törzsi ember világába, a nyom-tatás 100 megatonnás hidrogénbombaként hatott. Ez volt a fonetikus írás végső kiterjesztése. Az új médium, a lineáris, egységes, ismételhető nyomtatás határta-lan mennyiségben, addig elképzelhetetlen sebességgel volt képes információ-kat terjeszteni, a látás abszolút dominanciájához vezetett. Az ember erőteljes kiterjesztésével átformálta egész környezetét, pszichológiáját és szociális világát és közvetlenül vezetett olyan jelenségek kialakulásához, mint nacionalizmus, re-formáció, futószalag és Ipari Forradalom, a világegyetem kartéziánus és newtoni koncepciója, perspektivikus ábrázolás a művészetben, kronologikus narratíva az irodalomban, introspekció és befelé tekintés, individualizáció és specializáció. A nyomtatás volt az első gépesített mesterség, az ember szervezett munkate-vékenységének mechanikus kiterjesztése, minden ipari fejlődés archetípusa és prototípusa.”

Marshall McLuhan: Gutenberg galaxis