az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor...
TRANSCRIPT
![Page 1: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/1.jpg)
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLATERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARMATEMATIKA ÉS INFORMATIKA INTÉZET
KÖNYVTÁR ÉS ALKALMAZOTT INFORMATIKA CSOPORT
OKTATÁSI SEGÉDANYAG KÉSZÍTÉSE HTML FORMÁTUMBAN A MULTIMÉDIA
TÁRGYHOZ
Konzulens: Készítette: Dr. Boda István Károly Molnár Imre egyetemi adjunktus informatikus könyvtáros szakos hallgató
NYÍREGYHÁZA, 2006
![Page 2: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/2.jpg)
TARTALOMJEGYZÉK_______________________________________________________________
TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................... 2
BEVEZETÉS ................................................................................................ 4
1. A MULTIMÉDIA ..................................................................................... 5
1.1 A multimédia fogalma ......................................................................... 5
1.2. A multimédia alkalmazások főbb típusai,
felhasználási területük .......................................................................... 7
1.3. A multimédia alkalmazások alkotóelemei .......................................... 9
1.4. A multimédia alkalmazás megjelenítésének
hardveres követelményei ..................................................................... 11
2. A MULTIMÉDIA ALKALMAZÁS SZÖVEGES RÉSZE ...................... 25
2.1. A szöveges rész elkészítésének menete .............................................. 25
2.2. Betűtípus, színek, stílusok ................................................................... 28
2.3. Hipertext - Hipermédia ....................................................................... 28
3. KÉPTECHNIKA ....................................................................................... 30
3.1. A grafikus elemek lehetőségei ............................................................ 30
3.1.1. Vektorgrafika ............................................................................. 30
3.1.2. Bittérképes grafika ..................................................................... 32
3.1.3. Metafájlok .................................................................................. 33
3.2. A grafikus elemek jellemzői ............................................................... 34
3.3. Képtömörítés ....................................................................................... 34
3.4. Képek digitalizálása ............................................................................ 37
3.5. Animáció ............................................................................................. 39
4. HANGTECHNIKA ................................................................................... 44
4.1. A hang fizikai jellemzői ...................................................................... 44
4.2. Hangok analóg rögzítése, lejátszása ................................................... 45
4.3. A hang digitális rögzítése, lejátszása .................................................. 45
4.4. Hangállományok tömörítése - Hangformátumok .............................. 47
4. 5. MIDI .................................................................................................. 50
5. MOZGÓKÉP-TECHNIKA ....................................................................... 53
5. 1. A mozgókép-technika alapjai ............................................................ 53
5.2. A videoanyag feldolgozásának lehetőségei ........................................ 53
2
![Page 3: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/3.jpg)
5.3. A digitalizált videóanyag jellemzői .................................................... 55
5.4. Video tömörítési eljárások .................................................................. 56
5.4.1. Kodekek ..................................................................................... 56
5.4.2. Videofájl formátumok ................................................................ 57
5.5. Digitális képrögzítés ........................................................................... 59
5.6. Videó tároló eszközök ......................................................................... 59
6. A MULTIMÉDIA ALAPELEMEI: CD, DVD ......................................... 61
6.1. A CD ................................................................................................... 61
6.2. A CD-ROM meghajtó ......................................................................... 62
6.3. Állománykezelés a CD-n .................................................................... 64
6.4. A CD lemezek formátumai ................................................................. 65
6.5. DVD .................................................................................................... 66
6.6. DVD-ROM meghajtó .......................................................................... 68
6.7. Állománykezelés a DVD lemezeken .................................................. 69
7. EGY MULTIMÉDIA SZOFTVER TERMÉK
LÉTREHOZÁSA ....................................................................................... 72
7.1. Célok definiálása ................................................................................. 72
7.2. Tervezés .............................................................................................. 72
7.3. Az alkalmazás elkészítése ................................................................... 73
7.4. Az elkészült termék tesztelése ............................................................ 76
7.5. Terjesztés ............................................................................................ 76
ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................... 78
IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................... 79
KÉP- ÉS ÁBRAJEGYZÉK........................................................................... 81
MELLÉKLETEK .......................................................................................... 82
BEVEZETÉS
3
![Page 4: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/4.jpg)
______________________________________________________
A továbbiakban bemutatásra kerülő oktatási segédanyag a felsőoktatási
képzések keretein belül oktatott Multimédia tantárgy hallgatói számára készült,
célja az egyéni tanulás megkönnyítése moduláris szerkezeti felépítés
segítségével, valamint az út- és iránymutatás az egyes témakörök részletesebb
tárgyalásai felé.
A segédanyag bizonyos alapfokú számítástechnikai ismeretek meglétét
feltételezi, így nem tér ki többek között az információelmélet, vagy a
kommunikációelmélet kérdéseire.
A multimédia bemutatásának eszközei az egyes modulokon belül:
- a tárgyalt témakörrel kapcsolatos legfontosabb információk definiálása
- hivatkozások (link formájában) kiegészítő, illetve magyarázó
információforrásokra
- hivatkozások (link formájában) a segédanyagban felsorolt hardver-, illetve
szoftver termékekre (gyártók, leírások, ismertetők, letöltések)
- hivatkozások (link formájában) a tárgyalt témakörrel kapcsolatos ajánlott
információforrásokra
Az oktatási segédanyag szerkezeti felépítésével egy multimédia prezentáció
elkészítésének lépéseit követi, nélkülözvén az alkalmazás elkészítéséhez
szükséges szoftverek kezelésének bemutatását, hiszen némelyik program
felhasználói kézikönyvének terjedelme többszöröse a szakdolgozat formai
követelményeiben meghatározott terjedelemnek. A segédletben természetesen
a teljesség igénye nélkül kerülnek konkrét felsorolásra az egyes hardverelemek
és szoftvertermékek. Számos olyan ingyenesen letölthető, teljes verziós
program honlapja érhető el a segédleten keresztül, melyhez magyar nyelvű
felhasználói felület is készült.
4
![Page 5: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/5.jpg)
1. A MULTIMÉDIA_______________________________________________________________
1.1. A multimédia fogalma
A multimédia a hang, a kép, valamint a felhasználó - interaktív kezelői
felületen keresztül megvalósuló - jelenlétének kapcsolata, mely kapcsolaton
belül a szöveg, hang, kép és mozgókép fogalmak széleskörűen értelmezendők.
A multimédia pontos jelentését illetően a számítástechnikai szakemberek
véleménye igen eltérő, közös nézetük annyiban áll, hogy a fogalomra jelenleg
nincs egységes definíció.
Christian Spanik és Hannes Rügheimer „A multimédia alapjai” című
könyvükben a definiálási nehézségekért a számítógép gyártó vállalatokat
okolják, véleményük szerint minden gyártó saját belátása szerint formálta és
alakította a fogalmat annak érdekében, hogy saját termékeit a multimédia szó
égisze alatt piacra bocsáthassa. (Spanik, Rügheimer [1995] 9. old)
Andreas Holzinger, a grazi egyetem lektora szerint a multimédia a
leggyakrabban rosszul használt szavak egyike. (Holzinger [2004] 1. old.)
Ralf Steinmetz, a mannheimi és frankfurti egyetemek tanárának multimédia
megfogalmazása:
„ A multimédia rendszert független
információk számítógép-vezérelt, integrált
előállítása, célorientált feldolgozása,
bemutatása, tárolása és továbbítása határozza
meg, melyek legalább egy folyamatos
(időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen)
médiumban jelennek meg.” (Steinmetz [1995]
27. old.)
A multimédia fogalom a multus (sok, több) és medium (latin jelentése
közbülső helyen található, ma inkább információközvetítő közeg értelemben
használatos) szavakból áll össze, fordítása „sok médium”-ot jelent. A média
egy olyan közvetítő közeg, amely információt továbbít (pl.: televízió, rádió,
1. ábra: Ralf Steinmetz
5
![Page 6: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/6.jpg)
könyvek és folyóiratok), de médiának nevezzük a tájékoztatási eszközök
információhordozóit (szöveg, hang, beszéd, álló- és mozgókép) is.
Minden médium rendelkezik tér- és időbeli dimenzióval. A multimédia
megvalósulásához több, egymástól független médiumra van szükség, mégpedig
egy időfüggő és egy időfüggetlen médiumtípusra.
Időfüggetlen médium ( diszkrét médium - az információ időben korlátlanul
feldolgozható)
- szöveg, hipertext
- állókép (grafika, fénykép)
Időfüggő médium ( folyamatos, időben végbemenő médium - az idő
múlásával változik)
- hang (zene, beszéd, effektusok)
- mozgókép (animáció, videó)
Bizonyos információk esetében, a szöveges közlés túl hosszú és bonyolult
megfogalmazást eredményezne, viszont ugyanez az információ egy jól
megszerkesztett ábra, vagy egy mozgóképbejátszás segítségével már
könnyebben megmagyarázható. A multimédia alkalmazások alapelve, hogy az
információt mindig az információtípus szempontjából legmegfelelőbb
csatornán keresztül kell közvetíteni a felhasználó felé.
A számítógép szerepe ezen elv megvalósításában kap nagy szerepet. A
számítógép a hang és képmegjelenítésen túl alkalmas eszköz a felhasználó
parancsainak végrehajtására, így valósul meg a multimédiás programok
legfontosabb ismérve, az interaktivitás.
Az interaktív multimédiával szembeni fontos követelmény, hogy az egyes
elemek, jelentésük szerinti összefüggések mentén relációs kapcsolatot
építsenek fel. A felhasználó az így létrejövő kereszthivatkozások segítségével
navigál a multimédiás alkalmazásban. Ezt a nemlineáris információláncolást
nevezzük hipertextnek, bizonyos esetekben hipermédiának.
A multimédia alkalmazásokat olyan számítógéprendszeren -
multimédiarendszeren - lehet futtatni, ami képes legalább egy diszkrét és egy
folyamatos médium független kezelésére.
6
![Page 7: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/7.jpg)
A multimédiarendszerekre - mint minden információs rendszerre - az
információfeldolgozás szabályai érvényesek.
Ajánlott linkek:
- A Dunaújvárosi Főiskola Mérnöktanár Műszaki Informatikus Szakának
„Oktatástechnológia” című távoktatási modulja (Dr. Kadocsa László,
Szakács István, Purecse Gabriella)
(http://indy.poliod.hu/program/oktatastech/multimedia.htm)
- Tószegi Zsuzsanna: Dokumentumok, információhordozók (Könyvtárosok
kézikönyve, I. kötet, 3. fejezet)
(http://www.neumann-haz.hu/tei/tanulmanyok_digitkvt/kezikonyv/
kezikonyv5.html)
1.2. A multimédia alkalmazások főbb típusai, felhasználási területük
Ismeretterjesztés (prezentáció visszacsatolással)
Az ilyen típusú multimédia alkalmazásokban sokféle média használatával, az
interaktivitás alacsony foka mellett, a megmutatáson van a hangsúly. Tartalma
leginkább navigáció és hipertext. Az alkalmazás elkészítésénél nagy
alapossággal válogatják össze a felhasználni kívánt külső fájlokat, ügyelnek a
tartalom kiváló kidolgozására.
2. ábra: Az Informania Kft.
„Az emberi test 1.” című
multimédia DVD-je
7
![Page 8: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/8.jpg)
Multimédiás adatbázisok (kioszk rendszerek)
Adatbázis kezelő rendszerek adatbázis-szerű lekérdezésekkel, de számos
multimédia jellegű kiegészítéssel. A lekérdezett elemek ábrázolásában,
valamint a lekérdezési dialógusokban megjelenik a multimédia. A legtöbb
esetben grafikus struktúrainformációt tartalmaz az adatbázisról.
Interaktív konstruáló (komponáló) programok
Elkészítésükkor bármelyik multimédiaszerkesztő program felhasználható, a
kész mű célja valamilyen alkotás létrehozása.
Interaktív szimulációk
Valamilyen konkrét jelenség (gazdasági, műszaki) számítógépes szimulációját
valósítják meg úgy, hogy a felhasználó rendelkezik a beavatkozás
lehetőségével. Lényege, hogy a multimédia rendszer segítségével felépítenek
egy számítástechnikai modellt – ez maga a szimuláció –, majd egy külön
programrész állítja elő a látványelemeket.
Interaktív oktatási rendszerek
A multimédia alkalmazások legsokoldalúbb változatai, minőségi szempontból
új lehetőséget mutatnak fel a tanulási környezet kialakításában. Az interaktív
oktatási rendszerek eszköze lehet az információ közlése, a tanultak
visszakérdezése, a tudástartalom játékos formában történő közlése,
nyelvoktatás esetén a kiejtésvizsgálat megvalósítása.
Reklámok, játékok
Megvalósításukban megegyeznek bármelyik fent említett alkalmazástípussal,
megalkotásuk erősen üzleti motiváltságból történik.
Ajánlott link:
- Magyar CD-ROM diszkográfia
(http://www.neumann-haz.hu/cdrom_diszkografia/cdrom_hu.html?abc=1)
8
![Page 9: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/9.jpg)
1.3. A multimédia alkalmazások alkotóelemei
Szöveg
Az alkalmazás információtartalmának legelemibb megjelenítési formája.
Bizonyos információk közlésére a leghatékonyabb eszköz a grafika-, hang- és
videó elemekkel szemben. Szöveges formátumban közöljük alkalmazásunk
címét, a lényegi információkat, magyarázatokat, de a multimédián belüli
navigáció egyik eszközeként is felhasználhatunk szöveges elemeket.
A megjeleníteni kívánt szöveg forrása többféle lehet:
- rövidebb szövegek esetén azokat begépeljük
- a szöveg valamilyen szöveges állomány formájában számítógépes
tárolóegységen rendelkezésünkre áll (pl.: Internetről letöltött elektronikus
dokumentum)
- nagyobb terjedelmű, csak nyomtatott formában rendelkezésre álló
szövegrész esetén szkenner használatával digitalizáljuk azt.
A szöveges részek szerkesztésével részletesen „A multimédia alkalmazás
szöveges része” című fejezet foglalkozik.
Grafika
A felhasználó figyelmét igazán felkeltő eszköz egy multimédia alkalmazáson
belül, a képernyőn megjelenő kép, vagy grafika. Mindamellett, hogy a grafikus
objektumokkal színesebbé tehetjük alkalmazásunkat, olyan információkat is
közölhetünk segítségükkel, melyeket szöveges formában csak nagy
terjedelemben és bonyolult leírással tehetnénk.
Multimédia prezentációnkban felhasználni kívánt grafikus elemeket a
számtalan rajzolóprogram segítségével megalkothatjuk magunk, vagy
válogathatunk a világháló digitális képgyűjteményeiből. Készíthetünk
hagyományos fotóeljárással fényképet, melyet szkenner segítségével digitális
képállományba mentünk. Digitális fényképezőgép használata megkönnyíti
munkánkat, már egy megszerkesztett fotót tudunk áttölteni számítógépünkre.
Tárolási eljárásaik szempontjából több grafikus állománytípust különböztetünk
meg, ezek képminőségben, valamint állomány-méretükben eltérnek egymástól.
Az állókép állományok fontos jellemzője a képernyőpont méretük, valamint a
képben felhasznált színek száma - ezen jellemzők is befolyásolják a képfájl
9
![Page 10: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/10.jpg)
méretét, tehát alkalmazásunk elkészítése során figyelembe kell vennünk
grafikáink formátumait, paramétereit.
A képállományok formátumait, szerkesztésük menetét a „Képtechnika” fejezet
tárgyalja.
Hang
Írott szöveget és képeket tartalmazó multimédiás programjainkat a
hangtechnika segítségével egyértelműen az információhordozók következő
szintjére emelhetjük. A multimédia mű keretén belül megszólaltatott hang, zaj,
zene segítségével a már felhasznált elemek hatását és jelentését mélyíthetjük,
emberi beszéd felhasználásával azokat magyarázhatjuk. Hangfájlokat
készíthetünk analóg hanghordozók (hanglemez, kazetta) jeleiből, vagy más
analóg akusztikus jelekből digitalizálással, de használhatunk közvetlen digitális
forrásból származó hangállományokat. A hanganyagok digitalizálása során
különböző mintavételezési eljárással és rögzítési rátával dolgozhatunk (ezen
eljárásokat a „Hangtechnika” fejezet részletesen tárgyalja), mely paraméterek
nagyban befolyásolják a hangminőséget és a hangfájl méretét.
Mozgókép
Multimédia bemutatók leghatásosabb eszközei az alkalmazásban megjelenített
mozgókép elemek (film, animáció), főként, ha ezeket hangállományokkal is
összekapcsoljuk. A legtöbb esetben a mozgókép anyag a képernyő egy
bizonyos részét foglalja el, helyet biztosítva a szükséges szöveges és grafikai
elemeknek. Nyers videó anyagaink gyűjtésekor használhatunk analóg
videojeleket (videó szalag, videokamera), melyek feldolgozásához
számítógépünkbe digitalizáló kártya beépítése szükségeltetik, vagy
dolgozhatunk digitális kamerával készített felvételekkel. A digitalizált videó
állományok különböző tömörítési eljárásaik folytán eltérő minőséget
eredményeznek. A már digitalizált videó elem képernyőn történő
megjelenítésével járó nagy számítási folyamatok számottevő részét, a
számítógépbe épített grafikus bővítőkártya végzi el.
Mozgókép állományok elkészítésével, szerkesztésével a „Mozgókép-technika”
fejezet foglalkozik.
10
![Page 11: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/11.jpg)
Interaktív elemek
A multimédia prezentációk legfontosabb ismérve az interaktivitás, melynek
során a felhasználó szabja meg - egyetlen egérkattintással, vagy
kurzormozgatással - az alkalmazás által megjeleníteni kívánt események
sorrendjét. A navigációt szolgáló elem lehet szövegrész, kép, animáció, vagy a
képernyő bizonyos területei, melyeket jól látható formában megkülönböztetünk
a felhasználó számára. Az interaktív elemeket navigációs szereppel a
multimédia alkalmazás elkészítése során látjuk el.
1.4. A multimédia alkalmazás megjelenítésének hardveres követelményei
Egy multimédia szerzői mű értékei és céljai csak abban az esetben valósulnak
meg teljes mértékben, ha a felhasználó számítógépe rendelkezik az alkalmazás
lejátszásához szükséges hardveres és szoftveres komponensekkel. A
számítástechnika minden részterületén tapasztalható rohamos fejlődés ellenére
léteznek időtálló alapismeretek, a következőkben ezekről esik szó.
MPC (Multimedia Personal Computer) specifikációk
A multimédia alkalmazások szabványosításának ötlete már az 1980-as évek
végén megszületett a különböző hardver és szoftvergyártók kezdeményezésére.
A Multimedia PC Marketing Council elnevezésű bizottság által kidolgozott
szabványok és normák tartalmazzák a személyi számítógépek minimális
specifikációit, mely konfigurációk képesek lefuttatni a multimédiás
alkalmazásokat. Természetesen a szabvány így a CD-ROM-ok elkészítésére is
vonatkoztatható. Az 1989-ben bevezetett MPC Level 1 szabvány
megfogalmazta az alapfokú multimédiás feladatok ellátására alkalmas
számítógép konfigurációját:
11
![Page 12: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/12.jpg)
I. táblázat: MPC Level 1
Processzor 80386 SX 16 MHzRAM memória mérete 2 MBFloppy meghajtó 3,5"; 1,44 MBMerevlemez 30 MBCD-ROM meghajtó 150 kilobájt/másodperc átviteli sebesség; maximum.
1 másodperc hozzáférési idő; 64 kilobájt RAM
Képernyőfelbontás 640 × 480 képpontGrafikus kártya VGA 16/256 színHangkártya 8 bites A/D átalakító,; 11,025/22,05 kHz
mintavételezési frekvencia; szintetizátor 4/9 hanggal; MIDI interfész
Billentyűzet 101 gombosEgér 2 gombosOperációs rendszer DOS/Windows A fenti szabványnak eleget tevő személyi számítógépek már viselhették az
MPC védjegyet.
A sokrétű műszaki újítások következtében az MPC szabvány elévült, ezért
kidolgozásra, 1993-ban pedig bevezetésre került MPC Level 2 szabvány:
II. táblázat: MPC Level 2
Processzor 80486 SX 25MHzRAM memória mérete 4 MbájtFloppymeghajtó 3,5"; 1,44 MbájtMerevlemez 160 MBCD-ROM meghajtó 300 kilobájt/másodperc átviteli sebesség, maximum
400 msec hozzáférési idő; 64 kilobájt RAM; multisession olvasási képesség
Képernyőfelbontás 640 × 480 képpontGrafikus kártya SVGA 65536 színHangkártya 16 bites A/D átalakítóBillentyűzet 101 gombosEgér 2 gombosOperációs rendszer DOS/Windows
A legújabb igényeket egy multimédiás számítógéppel szemben az 1996-ban
megjelent MPC 3 specifikáció írja le:
12
![Page 13: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/13.jpg)
III. táblázat: MPC Level 3
Processzor 75 MHz-es Pentium vagy 100 MHz-es Pentium 256 kbájt gyorsítótárral
RAM memória mérete min. 8 MbájtFloppymeghajtó 3,5"; 1,44 MbájtMerevlemez min. 540 Mbájt, ebből 500 Mbájt szabad területCD-ROM meghajtó min. 4 × sebességGrafikus kártya PCI interfész; legalább 15 bites színkódHangrendszer 8, 11,025, 16, 22,05, 44,1 kHz mintavételi frekvencia;
8, 16 bit kvantálási hossz; sztereó; OPL3 szintetizátor; Audio CD lejátszási lehetőség; 2 db hangszóró.
Videó támogatás közvetlen hozzáférés a képkocka pufferhez; MPEG1 fájlok lejátszása
Soros port 28 kbit/sec átviteli sebesség; MIDI portOperációs rendszer Windows95 További MPC specifikációk nem ismeretesek. Észrevehető, hogy a fenti
szabványok bármelyikének eleget tevő számítógépes konfiguráció jóval a
jelenlegi hardveres fejlettségi szint alatt marad. A fent ismertetett szabványok
ma már nem használatosak sem komplett számítógép-konfigurációk
kereskedelmi forgalmazásakor, sem multimédia szoftverek megjelentetésekor.
Megismerésük azonban annyiból hasznos lehet, hogy segítségükkel bemutató
képet kapunk arról, hogyan viszonyult a multimédia megjelenítés a
számítástechnika fejlődéséhez.
A következőkben a multimédiás számítógép egyes hardverelemei kerülnek
megvizsgálásra:
Monitor
Képvisszaadásra szolgáló, elsődlegesen adatkiviteli (output) periféria, a
felhasználó és a számítógép közötti leglényegesebb kapcsolattartó eszköz. A
képernyőn megjelenő kép több ezer, négyszöges rácsba rendeződő színes
pontból (pixelből) épül fel.
Monitortípusok a képmegjelenítés elve szerint:
- katódsugárcsöves monitor (CRT - Cathode Ray Tube)
- folyadékkristályos monitor (LCD - Liquid Crystal Display) - Üveglapok
közé zárt folyadékkristály feszültségimpulzusok
13
![Page 14: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/14.jpg)
váltakozására megváltoztatja kristályszerkezetét és színét,
így eredményezve az optikai jelenséget.
- plazmaképernyő - Két üveglap világító neon vagy argongázt zár közre.
Az első lapot vékony, átlátszó és vízszintes elrendezésű
elektródasorok borítják, a hátsó lapon pedig függőleges
elrendezésű elektródák találhatók. Közöttük állandó
villamos feszültség van, a gáz világítani kezd.
- TFT monitor - Hordozható számítógépek kijelzőjeként terjed legfőképp,
a monitor felületét kis színes világítótranzisztorokkal
alkotják.
- elektrolumineszcens monitor (ELD) - Felépítése a plazmaképernyőhöz
hasonlít, de a világító gázréteg itt átlátszó foszforréteg.
Feszültségimpulzus hatására két elektróda metszéspontjában
a foszfor világítani kezd. A fényelnyelő hátlap a világító
pontokat fekete háttérben tünteti fel.
- LED képernyő – A kijelző minden képpontja három színes (piros, kék,
zöld) és egy fehér LED-ből áll. A fehér LED az adott
képpont fényességéért felel.
- érintőképernyő (Touchscreen) – Többféle technológiát használhatnak:
infravörös fény segítéségével, fénysorompóként működve; a
képernyő szélein elhelyezett ultrahang-adók és vevők
felhasználásával hanghatáson alapulva; nyomás hatására
történő áramkör lezárással.
Monitortípusok a megjelenített kép típusa szerint:
- alfanumerikus /csak karakter
- grafikus
Monitortípusok színkezelés szerint:
- monochrom / egyszínű, pl. fehér, zöld
- color / színes
Napjainkban a legelterjedtebb monitortípus a katódsugárcsöves monitor,
melyek a televíziókészülékhez hasonló elven működnek. A katódsugárcső egy
légmentesen lezárt, kúpos üvegcső, csúcsosabb részében az elektronágyúval.
14
![Page 15: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/15.jpg)
Az elektronágyú katódjából – fűtőszálas melegítést követően – gyorsuló
elektronok haladnak az anód felé, ezeket a gyorsuló elektronokat nevezzük
elektronsugárnak, elektronnyalábnak. Az elektronsugarak irányítására és
fókuszálására bizonyos képcsövek esetében árnyékmaszk-csöveket, résmaszk-
csöveket, vagy Trinitron rendszert használnak. A megfelelően irányított és
gyorsított pásztázó elektronsugár a katódsugárcső belső homlokfelületébe
csapódik, és a foszforszemcséket világításra ösztönzi. Minél erősebb a
foszforrétegbe csapódó elektronsugár, a foszfor annál erősebb fényt bocsát ki.
A belső lapos felület több millió képpontból is állhat, ezek a képpontok a
három alapszínnek megfelelően egy zöld, egy piros és egy kék pontot foglalnak
magukba. A három színhez három külön elektronnyaláb tartozik, ezen színek
keveréséből bármilyen szín megjeleníthető. Azt követően, hogy az
elektronsugár már elhagyta a foszforréteget, a foszfor még bizonyos ideig
világít, ezt a jelenséget nevezzük utánvilágításnak. Az elektronsugarak
hajlásszögeit mágneses elven működő eltérítő egység alakítja, így a sugár a
képernyő teljes részét folyamatosan befutja. A sugár egyszeri képernyő
átfutásával megrajzol egy képkockát (félképet), majd a képcső bal felső
sarkába visszatérve jobbra és lefelé haladva újra elkezdi a következő képkocka
kirajzolását.
A képernyő végigpásztázásában kétféle eljárás alkalmazható:
- egymást követő, folytonos soronkénti pásztázás (non-interlacing).
Gyakoribb képfelfrissítést kevésbé finom felbontás mellett.
- csak minden második soronkénti pásztázás, váltott soros pásztázás
(interlacing). Alacsonyabb frissítési frekvenciával működik, finomabb
felbontást eredményez. (Collin [1995] 48. old.)
A monitorok jellemzői:
Felbontás
A képernyő felbontását a képernyő egy sorában ábrázolható képpontok
(pixelek) számának és a lehetséges sorok számának együttese alkotja (pl.: 1024
x 768 képpont felbontású monitor). Kisebb képpontokból több fér el a
képernyő egy-egy sorában, így eredményül sokkal élesebb kapunk. Jelenleg a
monitoroknál a két egymás melletti képpont távolsága 0,22 – 0,28 mm.
15
![Page 16: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/16.jpg)
Képismétlési frekvencia
Ez az érték adja meg, hogy a képernyő egy másodperc alatt hányszor építi fel
újra a képet. Ha képismétlési frekvencia értéke túl alacsony, a kép vibrálni fog,
ez pedig huzamos használat esetén a szemet fárasztja, látásromlást is okozhat.
Minimális értéknek a 75 Hz-et tekintjük.
Vízszintes eltérési frekvencia (sorfrekvencia)
Számszerű értéke megadja, hogy az elektronsugár egy másodpercnyi idő alatt
hány sort tud végigpásztázni. Ha a képfelbontás értékéből vett sorok számát
megszorozzuk a képismétlési frekvenciával, megkapjuk a sorfrekvencia
értékét, mely legalább 70 kHz kell legyen.
Képpont frekvencia
A monitor videóerősítőjének sávszélessége, megmutatja, hogy az elektronsugár
egy másodpercnyi idő alatt hány képpontot tud kiválasztani, vezérelni.
Hozzávetőleges értéke a vízszintes felbontás és a sorfrekvencia szorzataként
meghatározató.
Árnyékmaszk távolság
Az elektronsugarak irányítását végző árnyékmaszk két nyílása közötti távolság.
Minél kisebb az árnyékmaszk-távolság értéke, annál nagyobb a felbontás.
Különböző képcsövekben eltérő maszkokat használnak, ennek megfelelően az
érték mértékegysége is más-más. (Árnyékmaszk-csövek esetén ponttávolságot
(dot pitch), résmaszkcső esetén réstávolságot (slot pitch) mérünk, Trinitron
képcsöveknél pedig vonaltávolságról (line pitch) beszélünk.)
3. ábra: Samsung CRT monitor
16
![Page 17: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/17.jpg)
Gyártó cégek modelljei:
- LG monitorok
(http://www.lg.hu/proddivergent.do?
actType=search&categoryId=0401&modelCategoryId=&parentId=04&categ
ory_level=)
- Viewsonic monitorok (http://www.dvm.hu/viewsonic/index.html)
- Samsung monitorok
(http://www.samsung.com/hu/products/monitors/index.asp)
- HP monitorok
(http://www.hp.com/country/us/en/prodserv/computer-monitors.html)
- Hyundai monitorok (http://www.hyundaiq.com/pro.asp)
- AOC monitorok (http://www.aoc-europe.com/monitors.html)
- Fujitsu-Siemens monitorok
(http://www.fujitsu-siemens.hu/products/displays_projectors/index.html)
- ProView monitorok (http://www.proview.net/index.html)
Grafikus vezérlő
A grafikus vezérlő kártya fogadja azokat a digitális jeleket, melyek egy adott
programtól, vagy az operációs rendszertől érkeznek, majd ezeket átalakítja a
monitor által megjeleníthető jelekké. Annak érdekében, hogy az újabb
fejlesztésű programok megfelelő módon egy régebbi hardveres rendszeren is
képesek legyenek működni, a legújabb grafikus kártyák is támogatják a régebbi
grafikai szabványokat. (Collin [1995] 46. old.) A grafikus vezérlők egyik
típusa analóg módon vezérli a monitort. A fogadott digitális jeleket egy
digitális-analóg átalakító (DAC – Digital Analog Converter) segítségével
átalakítja analóg jelekké. Digitális kimenettel ellátott grafikus kártyákat
használnak a közvetlenül digitálisan vezérelhető sík képcsöves képernyők
esetében. A grafikus kártya teljesítménye mindenképpen a rajta elhelyezkedő
processzortól függ, valamint a kártyához mellékelt szoftvermeghajtótól.
A grafikus kártyák jellemzői:
Színmélység
A színmélység kifejezi, hogy az adott grafikus kártya hány különböző színt tud
a monitoron megjeleníteni. Tudnunk kell, hogy a megjelenített képpontok
17
![Page 18: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/18.jpg)
információt hordoznak a színükkel kapcsolatban. A képpontok színével
kapcsolatos információt a grafikus kártya memóriája tárolja, tehát nagyobb
memória esetén garantált a nagyobb színmélység. 16 bites színmélység 64.000
ábrázolható színt jelent (High Color), 24 bites színmélység már 16.777.216
különböző színt tud ábrázolni (True Color).
Felbontás
A videókártya felbontóképessége – a grafikai tárolóhely és az alkalmazott
színmélység függvényében – a képernyőn függőleges és vízszintes irányban
megjeleníthető képpontok száma.
Az alábbi táblázat a grafikus kártyák szabványait mutatja be:
IV. táblázat: Grafikus kártyák szabványai
Szabvány Felbontás Maximális színmélységHercules 720x348 2 (monokróm)CGA (Color Graphics Adapter
320x200640x200
42
EGA (Enhanced Graphics Adapter
320x200640x200640x350
161616
VGA (Video Graphics Array)
320x200640x200640x350640x480
16161616
SVGA (Super VGA) 640x480800x6001024x768
16 millió,Nagyobb felbontás esetén a kártyán található memóriától függ.
Manapság már minden számítógép konfigurációban olyan grafikus kártya
található, melyek a képadatok kiszámításával járó nagy számításigényes
feladatok alól tehermentesítik a számítógép processzorát. Ezeket a kártyákat
gyorsító kártyáknak (Accelerator Card) nevezzük, a rajtuk dolgozó 3D-s
gyorsító processzor a GPU (Graphical Processing Unit). A 3D-s kártya
működése összetettebb, az egyik kép megjelenítése közben már dolgozik a
következő képen, tehát memóriájában két kép helyezkedik el egy időben. A
3D-s grafikus ábrázolást, a textúrák megjelenítését ezek a kártyák különböző
technikákkal dolgozzák ki, másodpercenként több millió poligont képesek
18
![Page 19: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/19.jpg)
kirajzolni. Néhány a 3D-s kártyák rengeteg funkciói közül: bi- és trilineár
filter, antialiasing, Z-Buffer, blúrozás, 3D texture mapping, árnyékolások.
Videókártya-fejlesztő cégek és termékeik:
- 3Dlabs (http://www.3dlabs.com/products/category.asp?cate=1)
- Abit (http://www.abit.com.tw/page/uk/vga/vga.php)
- ASUS (http://uk.asus.com/products1.aspx?l1=2)
- ATI (http://www.ati.com/products/home-office.html)
- GigaByte (http://tw.giga-byte.com/Products/VGA/Default.aspx)
- InnoVision (http://www.inno3d.com/index.html)
- Matrox (http://www.matrox.com/mga/products/home.cfm)
- nVIDIA (http://www.nvidia.com/page/desktop.html)
Központi vezérlőegység
A számítógép központi vezérlőegysége (CPU – Central Process Unit) a
számítógép memóriájában tárolt programutasításokat értelmezi és végrehajtja,
elvégzi a számítási és logikai műveleteket, valamint összehangolja és vezérli a
gép különböző részegységeit. A processzor az alaplapon helyezkedik el, annak
legfontosabb része. Működési elve az integrált áramkörökön alapszik. Egy
adott processzor megnevezése mellett egy frekvencia értéket látunk (például
egy régebbi processzortípus esetén: Pentium II. 400 MHz), mely órajel
frekvencia érték megmutatja, hogy a CPU egy másodperc alatt mennyi
műveletet képes elvégezni. A processzorok technikai fejlődése rohamos, ma
már több Gigahertz órajel frekvenciájú modellek kerülnek forgalomba.
A számítógépen belüli, perifériák közötti hatalmas adatforgalom a számítógép
belső buszrendszerén keresztül történik. A belső busz párhuzamos áramköri
vonalakból áll, ezek kapcsolódnak az alaplapon található bővítőkártyákkal. Az
így megvalósuló adattovábbítás sebességét meghatározza a buszrendszer
órajelének frekvenciája (az adatok haladásának gyorsasága), valamint a busz
szélessége (az egyszerre továbbítható adatok mennyisége bitekben számolva).
Processzor termékek:
- AMD
(http://www.amd.com/us-en/Processors/ProductInformation/
0,,30_118,00.html)
19
![Page 20: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/20.jpg)
- IBM PowerPC
(http://www-306.ibm.com/chips/techlib/techlib.nsf/productfamilies/
PowerPC)
- Intel (http://www.intel.com/products/processor/index.htm)
- VIA (http://www.via.com.tw/en/products/processors)
Memória
A memória a számítógép fő adat és program tárolóeszköze. Működése integrált
memória-áramkörökön alapszik. Megkülönböztetünk ROM memóriákat (Read
Only Memory - csak olvasható memória), melyek gyárilag „beégetett”
programokat és adatokat tartalmaznak, valamint RAM memóriákat (Random
Access Memory - írható - olvasható memória). Utóbbi memóriatípus a
processzor által elvégzendő feladatokhoz szükséges adatokat és programokat
átmenetileg tárolja. A memóriára jellemző a tárolókapacitása (pl.: 32, 64, 128,
256, 512 MB), valamint a hozzáférési idő. A hozzáférési idő a memóriában
tárolt 1 byte adat kiolvasásához szükséges időt adja meg (pl.: 70
nanoszekundum).
A memória áramkörök működése alapján többféle RAM memória létezik.
(DRAM – dinamikus RAM; SRAM – statikus RAM, gyorsabb a DRAM-nál,
de költségesebb előállítású; FPM RAM, EDO RAM,) A legelterjedtebb
memóriatípus az SDRAM (Synchronous Dinamic Random Access Memory),
melyek általában a processzor buszsebességével működnek. Pentium 4
processzorokhoz az Intel cég az RDRAM-ot (Rambus Dynamic RAM)
javasolja, melynek adatátviteli sávszélessége eléri a 3,3 GB/s-ot.
Videókártyákon található memóriák közül a DDR RAM az uralkodó típus.
Memória gyártók termékei:
- Dataram (http://www.dataram.com/Home.asp)
- Kingmax (http://www.kingmax.com/semiconductor/index.htm)
- Kingston (http://www.kingston.com/tools/default.asp)
- Nexus (http://www.busboards.com/products/memory/ddr/index.html)
- Rambus (http://www.rambus.com/index.aspx)
20
![Page 21: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/21.jpg)
- SIS (http://www.sis.com/support/support_memory_index.htm)
Hangkártya
A PC-k egy részében alaplapra integrált hangkártya található, de külön
bővítőkártya formájában is beszerezhető. A hangkártyák több kimeneti és
bementi felülettel rendelkeznek, ezek közül az egyikhez csatlakoztatható a
multimédia számítógépek elengedhetetlen kelléke, a hangszóró. A további
csatlakozók feladatai:
Line In: külső eszközök csatlakoztatására szolgál, melyek által megszólaltatott
hangot egy adott segédprogram segítségével digitális formában
merevlemezünkre menthetünk.
Microphone: mikrofon csatlakoztatási pontja, így rögzített beszédhangot
tárolhatunk később digitális formában.
MIDI: (Musical Instrument Digital Interface) Számítógépünkhöz MIDI
billentyűzetet, vagy szintetizátort csatlakoztathatunk, segítségével saját
zenét komponálhatunk, melyet megfelelő szoftver segítségével le is
kottázhatunk.
A hangkártyák két fő típusa:
- FM szintézeres (frekvencia-moduláció szintézis): ennél az eljárásnál a
hang több rezgés átfedéséből tevődik össze. A hangkártyán található
szintetizátorchip a hangot különböző hangtónusok összevonásával alkotja
újra, gyengébb minőséget eredményezve, mint a hullámtáblás
hangkártyák.
- Hullámtáblás: a hangok eredeti, akusztikus hangszerek hangjának
felvételeiből származnak, így élethűbb hanganyagot állíthatunk elő.
(Spanik, Rügheimer [1995] 105. old)
Hang rögzítésekor a hangkártya mintavételezést végez egy bizonyos
frekvencián (ez lehet 11, 22, vagy 44 kHz), természetesen a mintavételezési
frekvencia növelésével jobb minőségű hanganyagot tudunk rögzíteni és
visszajátszani.
Hangkártya gyártók termékei:
- Antex – Studiocard (http://www.antex.com/products/prof_audio_dv.html)
21
![Page 22: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/22.jpg)
- Creative Labs - SoundBlaster
(http://www.soundblaster.com/welcome.asp?reg=2)
Hangkártyák tekintetében a legelterjedtebb a Creative Labs cég által
gyártott SoundBlaster hangkártya-család. A SoundBlaster szabvánnyal
lehetővé vált számítógépeken a hangok digitális felvétele, tárolása,
szerkesztése és kezelése. A kártyákon 11,025, 22,05 és 44,1 kHz-es
mintavételezési frekvenciával 16 bites kvantálási hosszal dolgozó ADC
(Analog-Digital Converter) található. A SoundBlaster kártyákon Yamaha
OPL3 szintetizátor is található, ami a szintetikus hangokat állít elő.
Típusok: SB 16, SB AWE32, SB AWE64, SB PCI128, SB Live!, SB Live!
Value.
- Genius - Soundmaker
(http://www.geniusnet.com.tw/product/productlist.asp?pline=F18)
- Terratec - Aureon (http://sounden.terratec.net/#Aureon 7.1 FireWire)
- Diamond - XtremeSound (http://www.diamondmm.com/xtremesound.php)
Videó mintavételező egység
Bővítőkártyák formájában a videó mintavételező és lejátszó egységeket a
számítógép belső buszára csatlakoztatva, digitalizálhatjuk (tömöríthetjük) és
tárolhatjuk a videó jeleket, vagy segítségükkel a már digitalizált anyagainkat
tudjuk lejátszatni. A mozgóképet – nagy méretéből adódóan – komoly
tömörítés hiányában nem tudjuk megfelelően tárolni. Kezdetben a tömörítő
kártyák az MPEG-1 tömörítési eljárást alkalmazták, de eredményül nem túl jó
minőségű hang és kép született. A DVD lemezeknél használt MPEG-2
szabvány már jobb minőséget szavatol (CD minőségű hangzás és S-VHS-nél
jobb képminőség).
A tömörítési eljárásokról és a digitalizálás menetéről a „Mozgókép-technika”
fejezetben részletesen foglalkozunk.
TV/Digitalizáló kártya termékek:
- Pinnacle
(http://www.pinnaclesys.com/PublicSite/uk/Products/Consumer+Products/
Products+List.htm)
- LeadTech (http://www.leadtech21.com/k-product.php)
22
![Page 23: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/23.jpg)
- Prolink - Pixel View
(http://www.pixelview.com.br/produtos_tv_fm_captura.asp
CD-ROM - DVD-ROM meghajtó
A multimédiás számítógép nélkülözhetetlen része a CD-ROM. A CD-n
megvásárolható multimédiás művek megtekintéséhez szükséges meghajtó
egységet igénybe vehetjük adataink feldolgozásakor, szerkesztésekor,
biztonságos tárolásakor. A CD-ROM meghajtók technikai működése a CD-
lejátszók elvén alapszik, viszont a más típusú adatok tárolása bizonyos
módosításokat követelt a berendezésekben. A CD-ROM meghajtók
legfontosabb paraméterei a következők:
Adatátviteli sebesség
Az egy másodperc alatt beolvasható információ mennyisége. Az első CD-ROM
egységek adatátviteli sebessége 150 kB/s volt, ezeket nevezték egyszeres
sebességű (1x) meghajtóknak. (Collin [1995] 34. old.) A CD-ROM-ok
fejlődésével egyre gyorsabb olvasók kerültek forgalomba, ma már 52x olvasási
sebességű CD-ROM meghajtót is vásárolhatunk. DVD-ROM meghajtók
egységnyi adatátviteli sebessége 1250 kB/s.
Átlagos elérési idő
Az átlagos elérési idő értéke megmutatja, hogy a CD-ROM meghajtó
olvasófeje mennyi idő alatt ér azon lemezterület fölé, ahonnan az adatokat be
kell olvasnia. A merevlemez elérési idejéhez (10-15 ms) hasonlítva a CD-ROM
meghajtó lassúnak nevezhető, a régebbi meghajtóknál ez az érték 300-400 ms.
Gyorsítótár
A CD-ROM meghajtókba az adatok átmeneti tárolására egy gyorsítómemóriát
(cache) építenek. A számítástechnikai szaküzletek kínálatában egyre ritkábban
szerepel a csak CD-ROM-ok kezelésére szolgáló meghajtó egység, a
legsikeresebb berendezések az olyan „kombó” egységek, melyek alkalmasak
DVD lemezek olvasására - írására is. Ezek a meghajtók akár 2 MB méretű
belső cache memóriával is rendelkezhetnek.
23
![Page 24: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/24.jpg)
Létezik belső, illetve speciálisan csatlakoztatott külső CD-ROM meghajtó,
valamint lemezbetöltő mechanikai működésükben is eltérhetnek egymástól az
egyes meghajtók.
A CD lemezek kapacitása nem bizonyult elegendőnek, amikor megjelent az
igény mozifilmek számítógépen történő lejátszására. A kifejlesztett új optikai
tároló a DVD nevet kapta, majd megjelentek a DVD lemez olvasására képes
DVD-ROM meghajtók.
A CD- és DVD-ROM meghajtók optikai rendszerével, a lemezformátumokkal,
az optikai elven történő adattárolással „A multimdédia alapelemei: CD, DVD”
című fejezet részletesen foglalkozik.
24
![Page 25: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/25.jpg)
2. A MULTIMÉDIA ALKALMAZÁS SZÖVEGES RÉSZE______________________________________________________
2.1. A szöveges rész elkészítésének menete
A multimédia alkalmazás szöveges részének elkészítésekor nem kell másként
eljárnunk, mint abban az esetben, amikor egy cikket, vagy könyvet kívánunk
megalkotni. A feladat azok számára még könnyebb, akik jártasak valamilyen
szöveg-, illetve kiadványszerkesztő program kezelésében. Az elektronikus
formátum elkészítésének módszere nagyban függ attól, hogy az alkalmazásba
építendő szövegrész milyen formában áll rendelkezésünkre:
- Ha olyan szöveget kívánunk az alkalmazásban felhasználni, ami teljesen
új és nem áll rendelkezésünkre semmilyen nyomtatott vagy elektronikus
formában, akkor azt egy sok kimeneti formátummal rendelkező
szövegszerkesztő program segítségével egyszerűen begépeljük.
Következő lépésben ellátjuk a megfelelő formai jegyekkel, stílust
helyezünk a szövegre, majd átadjuk az alkalmazás részére. Egy
közvetlenebb megoldás, amikor a multimédia mű szerkesztésekor az
adott oldalakra gépeljük be a szövegrészt és ott formázzuk meg.
Kétségtelen, hogy egy hosszabb szöveg megalkotása és elhelyezése az
alkalmazásban több feladatot jelent, azonban így saját elképzeléseink
szerint formázhatjuk a szöveget, ellenőrizhetjük annak tartalmát.
- Ha elektronikus változat nélküli, rövid nyomtatott szöveganyag áll
rendelkezésünkre, a szöveg újbóli begépelését tudjuk elvégezni.
Hosszabb szövegrészek esetén érdemesebb lapolvasó (scanner)
használatát igénybe venni. Ehhez a művelethez szükségeltetik egy
számítógép, egy lapolvasó, valamint a szöveg további szerkeszthetősége
érdekében valamilyen szövegfelismerő program (OCR – Optical
Character Recognition), ellenkező esetben a beolvasott lapot kizárólag
mint képet tudjuk kezelni. A lapolvasó elkészíti a lap bittérképét, majd az
OCR szoftver ebből a bittérképből állítja elő a betűket, majd a szöveget.
Sérült, hiányos, szennyezett, a berendezésbe nem egyenesen helyezett lap
esetén a szoftver nem képes a szöveget megfelelő formában előállítani,
esetleg csak hiányosan. Szkenner használata esetén figyelembe kell
vennünk az OCR szoftverek hiányosságait is. A szoftverek csak az
25
![Page 26: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/26.jpg)
általános betűtípusokat ismerik fel, ha a szövegben néhány speciális
karakter, szimbólum szerepel, azokat nem tudja értelmezni. Bizonyos
szövegfelismerő szoftverek jellemzője, hogy a nyomtatásban szereplő
döntött betűket ugyan felismerik és értelmezik, de megjeleníteni már csak
normál betűtípusként képesek.
4. ábra: Trust 240TH Direct WebscanGold (szkenner)
- A már elektronikusan rendelkezésünkre álló szöveges állományokat át
kell konvertálnunk a multimédia alkalmazás által használható
formátumra. A művelet nem bonyolult, hiszen a megjelenő kiadványok
legtöbbjét a ma használatos szövegszerkesztő, illetve kiadványszerkesztő
programok segítségével készítik, ezek a programok pedig lehetőséget
biztosítanak különböző állományok közötti konverzióra. Állományunkat
legcélszerűbb Rich Text (.rtf), vagy ASCII (.txt) formátumba konvertálni,
begépelés esetén ilyen kiterjesztéssel elmenteni a háttértárolóra.Tudnunk
kell, hogy az ASCII formátum elhagyja a szöveg összes formátum
bejegyzését, csak a sortörés és a tabulátor bejegyzések maradnak meg.
Rich Text formátumnál mind a szövegelemek, mind a bekezdések
formátum-bejegyzései megmaradnak. (Valentinyi, 36. old.)
A felhasználásra kerülő szöveg forrásainak kiválasztásakor, szerkesztésekor
törekedjünk a tömör és lényegre törő fogalmazásra, hiszen nem célunk, hogy
az alkalmazás többi fontos elemét háttérbe szorítsuk. A szöveg képernyőn
történő megjelenítésekor ne lépjük túl az ablak méretének 25 %-át. (Bizonyos
multimédia művek – lexikális, enciklopédikus kiadványok – esetében viszont a
26
![Page 27: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/27.jpg)
leghatékonyabban a részletes szöveges leírásokkal tudunk széleskörűen
tájékoztatni). Az alkalmazáson belüli szövegterület elhelyezésekor vegyük
figyelembe, hogy a képernyőn megjelenő szöveg olvasása nehezebb, mint a
nyomtatott szövegé.
A közlésre szánt szöveget tagoljuk, tegyük jól átláthatóvá, a felhasználó
számára megkönnyítjük a lokalizálást és megértését, ha a szöveg területét
grafikusan kiemeljük. Alkalmazásunk megtervezése során nyilvánvalóvá fog
válni, hogy célravezetőbb egy olyan szerkezet felépítése, amely lehetővé teszi a
különböző elemek képernyőről képernyőre történő újrafelhasználását, ezért a
képernyőnek mindig ugyanazt a területét tartsuk fenn a szöveg
megjelenítéséhez. A szövegtesten belül kerülendők a rövidítések, betűszavak,
lehetőség szerint az elválasztás jelek.
Ajánlott linkek:
- Szuhaj Mihály „Optikai karakterfelismerés”-ről készült írása
(http://izzo.inf.elte.hu/~hehe/tavoktatas/szuhaj/szuhaj_keret.htm)
- A Prohardver.hu „Lapolvasók tesztje” című cikksorozata
(http://prohardver.hu/c.php?mod=20&id=304)
Szövegszerkesztő programok:
- Microsoft Office XP (http://www.microsoft.com/hun/officexp/default.mspx)
- Corel WordPerfect Office
(http://www.corel.co.uk/servlet/Satellite?pagename=Corel3Uk/Products/
Display&pfid=1047024671338)
- OpenOffice - letölthető ingyenes magyar nyelvű irodai programcsomag
(http://www.origo.hu/szoftverbazis/seged/texteditor/ooo_200_win32hu.html)
- AbiWord v2.4.2 - letölhető ingyenes, magyar nyelvű kezelőfelülettel
rendelkező szövegszerkesztő
(http://www.origo.hu/szoftverbazis/seged/texteditor/abiword-install.html)
- PDF2 Word PDF2RTF v1.2 - PDF állományok átalakítása Word formátumra
(letölthető shareware verziójú program)
(http://www.origo.hu/szoftverbazis/seged/texteditor/pdf2word.html)
- RoboPDF v2.0 - letölthető shareware PDF-szerkesztő program
(http://www.origo.hu/szoftverbazis/seged/texteditor/robopdfhome.html)
27
![Page 28: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/28.jpg)
2.2. Betűtípus, színek, stílusok
A szöveges rész elemeit figyelemfelkeltés céljából elláthatjuk különböző
kiemelésekkel, ez segíti a felhasználót a fontosabb információk felismerésében.
Figyelemfelkeltő eszközök a szín- és méretkülönbségek, a szöveg körüli keret,
a betűtípusváltás, az aláhúzás. Az alkalmazás külső megjelenésének
szempontjából fontos egy olyan szövegstílus kiválasztása, amely jól hat a
képernyőn. Az olvasás sebessége erősen függ a használt karakterek típusától. A
talpatlan betűtípusok (Arial) jól használhatóak címeknél, címsoroknál, míg a
serif talpas típusok (Courier New, Times New Roman) a szövegtörzs
számára alkalmasak. A félkövér vagy kövér betűtípus növeli az információ
megértését. A dőlt betűstílus nyomtatásban kitűnően olvasható, képernyőn
viszont nem. Alkalmazhatunk eltérő szövegnagyságot a szövegblokkon belül,
de ügyelnünk kell arra, hogy karaktereink megjelenése eltérhet különböző
képernyő-felbontások alkalmazásakor. A betűtípus megváltoztatása a
figyelemfelkeltés szolgálja, de egyidejűleg ne használjunk két-három
betűtípusnál többet, különben értelmezhetetlenné válik az oldalon megjelenő
szöveg.
A megjelenített szöveg színének kiválasztásakor ügyelnünk kell a háttér
színére. Egyes színpárok alkalmazásakor szövegünk olvashatatlanná válik.
Ha bizonyos szövegelemeket alkalmazásunk oldalai közötti navigációs
eszközként kívánunk használni, egyértelműen jelezzük ezt a szerepét (eltérő
betűszín, betűméret, betűtípus).
2.3. Hipertext - Hipermédia
Alkalmazásunkban előfordulhat olyan információ, melynek tökéletes
megértéséhez a magyarázatokra van szüksége a felhasználónak. Megoldást
jelenthetne e problémára, hogy a szövegünkben részletesen kifejtenénk minden
szükséges információt, viszont ebben a megnövekedett magyarázó részben is
előfordulhatnak újabb kiegészítésre szoruló elemek. Az így kezelhetetlenné
vált helyzet elkerülése érdekében kell a hipertext rendszert alkalmaznunk. A
hipertextet - mint minden természetes szöveget - lehet írni, olvasni,
szerkeszteni, a különbség csak annyi a normál lineáris szöveghez képest, hogy
28
![Page 29: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/29.jpg)
az egyes szavak összekötőként (link) szolgálnak egy másik
információegységhez, amely az előző információval logikailag kapcsolódva
további információkat jelenít meg. Másnéven az adott szövegelem a magyarázó
szövegrész helyett annak „elérési címét” tartalmazza, így létrehozván egy
komplex struktúrát. Természetesen az említett logikai kapcsolatok egymásba
ágyazódhatnak, így egy nemlineáris információláncot kapunk. A hipertextet
olvasó dönt az olvasás útvonaláról, nincs konkrét olvasási sorrend. A hipertext
struktúrája csomópontokból (ezek az információegységek), valamint élekből
(az információegységek közötti kapcsolatok) épül fel. A hivatakozás (link) nem
más, mint egy irányított, a kapcsolatra vonatkozó információtartalommal
rendelkező él. (Steinmetz [1995] 270. old.)
A hipertext lényegéhez hasonlóan a hipermédia is az olvasott szöveg
megértését szolgáló magyarázatok könnyű elérésére szolgáltatott, de itt a
szövegegységek mellé más típusú információegységek is társulnak (kép, hang,
mozgókép), tehát információk nemlineáris kapcsolata, melyek legalább egy
folytonos és egy diszkrét médiumon állnak rendelkezésre.
Ajánlott linkek:
- Józsa Péter: Irodalom a digitális közegben v1.0.
(http://www.hipertext.info/szakd/szakd1.htm)
- Szűts Zoltán: A hypertext (http://magyar-irodalom.elte.hu/vita/tszz.html)
- Boda István Károly – Porkoláb Judit: A hipertext alkalmazása a szövegek
értelmezésében - a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról Word és PDF
formátumban letölthető könyv (http://mek.oszk.hu/01200/01234/01234.pdf)
- Netorika - Az Erdélyi Terasz rovata a hipertextről
(http://irok.terasz.hu/erdelyi.irok/index.php?id=375)
- Dr. Vass László: A hipermédium néhány retorikai szabályszerűsége
(http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/szemm092.htm)
3. KÉPTECHNIKA
29
![Page 30: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/30.jpg)
______________________________________________________
3.1. A grafikus elemek lehetőségei
A multimédia alkalmazásunkba illesztett grafikus elemek segítségével
illusztrálhatunk, magyarázattal láthatjuk el szöveges részeinket, vagy
megalkothatjuk az interaktivitást szolgáló eszközöket (pl.: nyomógombok).
5. ábra: Photoshop programmal
készült nyomógomb A digitális számítógépes képeknek két típusa létezik:
- Vektorgrafikák
- Bittérképes grafikák
A grafikák multimédia alkalmazásban történő elhelyezésekor a két különböző
képtípus előnyeit és hátrányait mérlegelve kell döntenünk felhasználásukról.
Ajánlott link:
- Bevezetés a képformátumok témakörébe
(http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacj/0/25218/index.html)
- Színformátumok és színmodellek
(http://www.akg.hu/grafika/szinek/index.html)
3.1.1. Vektorgrafika
A vektorgrafika egyszerű, matematikailag pontosan meghatározott formákból
(görbék, négyszögek, sokszögek, körök, ellipszisek és egyenesek) állnak. Egy
egyenes (vektor) pontos meghatározásához három adat szükséges:
- a kiindulópont koordinátái
- a végpont koordinátái
- vonalvastagság
30
![Page 31: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/31.jpg)
Egy kör megrajzolásakor a középpont koordinátáira, sugarára és a vonal
vastagságára van szükségünk. A vektorgrafikával készül rajzok létrehozásakor
a rajzolóprogram egy láthatatlan hálóra rajzolja ki az alakzatokat, majd a
program a kész grafikát utasítások halmazaként raktározza el. Ezek az
utasítások írják le az egyes alakzatok pozícióit, méreteit, alakját és egyéb
jellemzőit. A vektorgrafika előnyei abból az elvből származnak, hogy a grafika
minden egyes része külön van tárolva, ezért a grafikus képpel egyszerűbb a
különböző műveletek végrehajtása. A méretarány megtartása mellett
nagyíthatóak, kicsinyíthetőek és elforgathatóak. A vektorgrafikák függetlenek
a felbontástól, tehát ugyanazt az ábrát kapjuk eltérő felbontású nyomtatók és
monitorok esetén is. A létrejött vektorgrafikus állományok kisebb méretűek
mint a bitképek, hiszen nem tartalmaznak minden egyes képpontról
információkat.
A vektorgrafikák hátrányai:
- nem alkalmasak fényképminőségű kép ábrázolására
- megjelenésük erősen függ az alkalmazott programtól
„Vektorgrafikát érdemes használnunk olyan képek esetében, amelyek
vonalakon alapuló információt vagy elemek tartalmaznak, vagy könnyen
átalakíthatók vonal alapú információkká (ilyen például a szöveg).” (Holzinger
[2004] 133. old.)
Vektorgrafikus formátumok:
EPS - (Encapsulated Postcript) Az Adobe Systems Inc. 1984-ben kifejlesztett,
kiadványszerkesztés területén használatos fájlformátuma. A
képadatok PostScript oldalleíró nyelven tárolódnak a fájlban. Az EPS
fájlok alkalmasak számítógéprendszerek közötti grafikus
adatátvitelre, ugyanis a PostScript formátum szabványosított. Színek:
1/4/8/24 bit
CDR, CDT - (CorelDRAW, CorelDRAW Template) A CorelDRAW program
vektoros fájlformátumai, tartalmazhatnak beillesztett bittérképes
objektumokat is.
AI - Az Adobe Illustrator program vektoros fájlformátuma
31
![Page 32: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/32.jpg)
PDF - (Portable Data Format) Az Adobe Acrobat család fájlformátuma.
Elsősorban szöveges vektoros fájlformátum. Tartalmazhat tömörített és
tömörítetlen bittérképes elemeket is. Maximum 800 %-ig nagyítható.
DXG, DWG, DXF - AutoCAD rajzolóprogram fájlformátumai. Színek:
legfeljebb 8 bit (Multimédia alapfogalmak)
Ajánlott linkek:
- Vektorgrafika kezdőknek I.
(http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacj/0/25278/index.html)
- Vektorgrafika kezdőknek II.
(http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacj/0/26114/index.html)
- Vektorgrafika kezdőknek III.
(http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacj/0/26684/index.html)
- Vektorgrafikus szerkesztés a CorelDraw 5-tel
(http://www.akg.hu/grafika/coreldraw/index.html)
- A bitképes és a vektorgrafikus szerkesztés
(http://www.akg.hu/grafika/szerk.html)
3.1.2. Bittérképes grafika
A bittérképes grafika a képet függőleges és vízszintes irányban rácsszerűen
pontokra osztja fel, majd minden képpontról tárolja annak szín és fényerősség
információit. A bittérképes grafikus fájl mérete a benne lévő színinformációk
mennyiségétől függ. Mivel a bitképek képpont csoportokkal dolgoznak,
megjelenésük függ a felbontástól. Ha egy kis felbontású bitképet nagyítunk, a
kapott kép életlen lesz, veszít részletességéből.
A bitképek előnyei:
- a képpontok egyesével, vagy csoportosan könnyen módosíthatóak
- valósághű képek ábrázolása
A bitképek hátrányai:
- nagy fájlméret
- görbéket csak törten, szakaszosan képesek ábrázolni
- foltszerű ábrák
- kicsinyítéskor, nagyításkor torzítás lép fel
32
![Page 33: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/33.jpg)
Bitképformátumok:
BMP - A Microsoft Windows saját tömörítetlen bittérképes fájlformátuma.
Maximum 24 bites színmélységet tárol.
DIB - (Device-Independent Bitmap) A BMP továbbfejlesztett verziója.
PCX - A Paint, vagy más egyszerű rajzolóprogrammal készített, tömörítetlen
vagy RLE tömörítést használó fájlformátum. Maximum 24 bit/pixel
színmélységet használ.
TIF, TIFF - (Tagged Image File Format) Az Aldus cég által definiált
képformátum, főként a scannerrel bevitt képek tárolására
használják. Maximum 24 bit színmélységet támogat. (Multimédia
alapfogalmak)
Ajánlott linkek:
- Bitkép szerkesztési feladatok (http://www.akg.hu/grafika/paint.html)
- Bitképes szerkesztés Corel PhotoPaint 5-tel
(http://www.akg.hu/grafika/corelpaint/index.html)
3.1.3. Metafájlok
A metagrafikai állományok egyidejűleg tartalmaznak vektoradatokat és
rácsadatokat, így egyesítve a két képfájl formátum előnyeit.
Metafájl formátumok:
WMF - (Windows Meta File) A Windows belső adatformátuma. A Windows
metafájlok függetlenek az alkalmazott grafikus kártyától, a
képadatokat mindig abban a felbontásban és színmélységben
tartalmazzák, amelyben a Windows a fájl létrehozásakor éppen
működött.
EMF - (Enhanced (továbbfejlesztett) Windows Metafile) (Multimédia
alapfogalmak)
3.2. A grafikus elemek jellemzői
33
![Page 34: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/34.jpg)
A grafikus elemekre jellemző tulajdonság a fájlméret, valamint a megjelenítés
minősége. A megjelenítés minősége a színmélységtől és felbontástól függ.
A képek lehetnek:
- fekete-fehér képek, a képpontok 1 bit információtartalommal bírnak (fehér
vagy fekete)
- szürkeskálás (féltónusú) képek. A képpontok 4 bit információtartalommal
16 lehetséges értéket vehetnek fel, vagy 8 bit információtartalommal 256
értéket
- színes képek. A piros, a zöld és a kék színeknek megfelelő képpontok 8-8
bit, összesen 24 bit információtartalommal 16,7 millió lehetséges értéket
vehetnek fel.
Színes képek esetén további jellemzőkről kell említést tennünk:
- A fény hullámhosszát árnyalatnak nevezzük (hue)
- A világosság (brightness) értéke megadja, hogy a szín milyen közel van a
fehérhez, illetve a feketéhez
- Az adott szín erőssége a fényerő (chroma)
A grafikus kép minden képpontjához hozzárendelhető színek számát nevezzük
a kép színmélységének.
Azon képpontok (pixelek) mennyisége adja meg a felbontást, melyek egy
adott területen a kép ábrázolásához rendelkezésre állnak. A felbontást a
különböző kimeneti egységek más-más módon fejezik ki. Monitor esetében az
egy hüvelynyi egységen belüli képpontok számát (pixel per inch – ppi) veszik
figyelembe, míg nyomtató esetében a felbontás ugyanekkora területen a
nyomott pontok számát jelenti (dots per inch – dpi).
3.3. Képtömörítés
Grafikus állományaink tárolásához viszonylag nagy tárolókapacitás
szükségeltetik, képekkel történő munkánk során nagy mennyiségű
adatfeldolgozást kell végeznünk. A megfelelő tárolás és adatátvitel érdekében
adattömörítést, képtömörítést kell alkalmaznunk, főleg bitképek esetében
fontos az információmennyiség csökkentése. Ugyanaz az információ
előfordulhat különböző fajtájú és mennyiségű adatokon belül. Ezt az
34
![Page 35: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/35.jpg)
adathalmazt nevezzük redundánsnak, ha mennyisége nem a lehető legkisebb.
Képek tömörítésénél a redundanciát kihasználva csökkentik az ugyanazon
információt hordozó adatcsoportok számát. Adattömörítésnél fontos szempont,
hogy a tömörítési arány (a tömörített és az eredeti adathalmaz mennyiségének
hányadosa) a lehető legkisebb legyen. Képek tömörítésekor megengedhető az
információveszteség, azonban fontos, hogy a látványkép ne romoljon.
A tömörítési eljárás lehet
- veszteségmentes és
- veszteséges tömörítési eljárás.
Veszteségmentes eljárások:
Veszteségmentes képtömörítés esetén a bemenő és kimenő kép teljesen azonos.
- Run Length Encoding (RLE): A futamhossz kódolás az egyik legelterjedtebb
tömörítési technika, statisztikai eljáráson alapul. Adatpárokkal (egy
jel, valamint annak mennyisége) ábrázolja az egyes adatok azonos
bájtsorozatait. Olyan fájlok tömörítésére alkalmas, melyek azonos
jelek hosszú sorait tartalmazzák (pl.: fekete-fehér képek)
- LZW: Az eljárás alapja, hogy ismétlődő, többször előforduló jelsorozatokat
egy hivatkozásra cserél, majd egy hozzárendelési táblázatban
megadja, hogy ezek a hivatkozások melyik korábbi jelsorozatra
utalnak.
- Huffman kódolás: lényege, hogy az egyes adatokhoz rendelt kód hossza
fordítottan arányos előfordulásuk gyakoriságával.
Veszteséges tömörítési eljárások:
Veszteséges képtömörítési eljárásokkal viszonylag nagy tömörítés érhető el,
azonban a módszer következtében az eredeti kép maradéktalan helyreállítása
nem lehetséges.
- JPEG: A tömörítési eljárás neve utal még egy grafikai formátumra és egy
szabványosító szervezetre is. Az eljárás alapja, hogy az emberi
szem sokkal érzékenyebb a színek fényességére, mint azok
árnyalataira, így a képből sok színérték elhagyató. A tényleges
tömörítés a kép 8x8 képpontos egységekre történő bontásakor
történik, ebben a lépésben a képadatokat görbékké alakítja az
35
![Page 36: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/36.jpg)
eljárás. A fényesség és színárnyalat értékekkel ellátott képelemek
egy mátrixba kerülnek, majd az az eljárás az egész mátrixot egy
speciális algoritmussal tömöríti. 1:35 tömörítési arány mellett
elfogadható a kép minősége.
- Fraktális tömörítés: A módszer alapja, hogy a természetes képződmények
nem olyan konkrétan meghatározott vonalakból állnak és sima
felületekből épülnek fel, mint amivel a geometria tudománya
foglalkozik, így az adott képeken található hasonlóságok
felhasználhatóak a tömörítési eljáráshoz.
- Hullámtörés: A JPEG tömörítési eljáráshoz hasonlóan itt is a kép nem
észlelhető részletei kerülnek eltávolításra. A eredeti kép szerkezetét
több lépésben egyszerűsítik, hullám-együtthatók megalkotásával
írják le a kép egyszerűsített másolatait.
Tömörített fájlformátumok:
JPG, JPEG - Joint Photographic Expert Group. által kifejlesztett adatvesztő
tömörítési eljárást használó formátum. A tömörítési arány 5:1 és
20:1 közötti. Fényképek és fényképszerű grafikák tömörített
formátumaként használatos. A kitömörítéshez nincs szükség
segédprogramra, a megjelenítést végző program a megnyitáskor
elvégzi azt. A JPEG formátum 24 bites színmélységet képes
kezelni. Az Internet elterjedt képfájl formátuma.
GIF - (Graphics Interchange Format) A Compuserve on-line szolgáltatásokat
kínáló cég fejlesztette ki annak érdekében, hogy grafikus adatokat
lehessen kereskedelmi szolgáltatásokon belül különböző
számítógéprendszerekre átvinni. Maximum 256 színű képek tárolására
alkalmas. A GIF formátum két verziója: GIF87a, GIF89a (animált
GIF). Vonalas rajzok és egyszerű ábrák tömörített formátumaként
használjuk.
„A JPEG mellett a GIF az egyetlen képformátum, amelyet a
hagyományos web-böngészók minden további nélkül meg tudnak
jeleníteni, ezáltal az internetes multimédia-rendszerek szempontjából
meghatározó fontosságú.” (Holzinger [2004] 151. old.)
36
![Page 37: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/37.jpg)
PNG - (Portable Network Graphics) Egy másik fontos internetes képfájl
formátum, kifejezetten az Internet számára fejlesztették ki, a GIF
formátum leváltására hivatott. Szabad felhasználású, nem licencelt.
(Multimédia alapfogalmak)
Az alábbi két kép felbontása és mérete megegyező, a különbség csak a két
képfájl formátumában áll. A tömörített és tömörítetlen képfájlok méretbeli
különbségét érdemes megvizsgálni e két állomány segítségével. A képek
merevlemezre történő mentését követően az IrfanView képállomány-kezelő
programmal beolvastatjuk a képeket, majd a program Image/Information
menüpontjának segítségével a képfájlok minden lényeges tulajdonságát
előhívhatjuk.
- Star Wars - Tatooine (.bmp)
- Star Wars - Tatooine (.jpg)
Ajánlott link:
- Számítógépes képfeldolgozás, képtömörítés
(http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/html/grafika.htm)
3.4. Képek digitalizálása
Ha egy rendelkezésünkre álló papírképet szeretnénk integrálni multimédia
alkalmazásunkba, az analóg képből digitális képet lapolvasó segítségével
készíthetünk. A scanner digitalizálja a képet és egy BMP típusú állományt állít
elő a számítógép memóriájában, ezt pedig valamilyen tömörítési rátával egy
adott típusú grafikus állományba menthetjük.
A lapolvasók két fő típusa:
- asztali (síkágyas) lapolvasók
- kézi lapolvasók
(Használatos még lapáthúzós, állványos és dob szkenner is.)
A lapolvasók működési elve: a képről visszaverődő fény hatásait vizsgálva
képzik le a digitális képet. A különböző szkenner felépítése közel azonos,
tartalmaznak érzékelő-, optikai-, megvilágító egységet, valamint mozgató
mechanikát. Lényeges tulajdonságuk a maximális felbontás, az egy hüvelyken
kezelhető pixelek száma (DPI – dot per inch). Az asztali lapolvasók korábban
37
![Page 38: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/38.jpg)
lényegesen drágább berendezéseknek számítottak mint a kézi szkennerek, de
használatuk egyszerűbbnek és megbízhatóbbnak bizonyult. Manapság kézi
lapolvasóval csak elvétve találkozhatunk, nagy hátrányuk volt, hogy a képeket
emberi kéz által vezérelve, megszabott sebességgel kellett csíkokban
végigpásztázni. Ha gyorsabban, vagy lassabban mozgott a felhasználó keze, a
kapott kép bizonytalan minőségben jelent meg. A síkágyas lapolvasók kezelése
egyszerűbb, kényelmesebb. A szkennerek mellé a gyártó cég egy olyan
programot is biztosít, melynek segítségével a lapolvasó működtethető. Ezen
szoftverek szolgáltatásai egészen széleskörűek lehetnek: képméret növelés-
csökkentés, szabályozható fényesség, kontraszt, felbontás, valamint
beállíthatjuk a kimeneti típust (fájlba mentés, közvetlenül nyomtatóra történő
küldés). (Máté, 29. old.)
A lapolvasóban beállítható
- a fényerősség és kontraszt,
- a beolvasásra kerülő képméret,
- a felbontás,
- a használt színmélység
Felbontás
A kép vízszintes és függőleges méretétől, valamint a lapolvasó felbontásától
függ a képállományba kerülő képpontok száma. A képernyőn megjelenő kép
képpontjainak száma az alábbiak szerint állítandó be (1 inch = 25,4 mm):
Vízszintes képpontszám = Képszélesség (inch) x Lapolvasó felbontása (dpi)
Függőleges képpontszám = Képmagasság (inch) x Lapolvasó felbontása (dpi)
Ha egy 14 × 10 cm-es (5,5” x 3,9”) fényképet, 200 dpi felbontással
digitalizálunk be, a kapott kép
5,5 x 200 = 1100 és 3,9 x 200 = 780
képpontból fog állni. Egy ilyen felbontású kép egy 1024 x 768 képpont
felbontású képernyőn nem jeleníthető meg.
Ha a lapolvasó felbontását 120 dpi értékre csökkentjük és a fenti képet
digitalizáljuk, eredményül
5,5 x 120 = 660 és 3,9 x 120 = 468
38
![Page 39: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/39.jpg)
képpontból álló képet kapunk.
80 – 120 dpi felbontás mellett a beolvasott kép még jó minőséget eredményez.
Kvantálás - mintavételezés
A lapolvasóban a fényerősség és a színmélység beállításával meg lehet adni a
mintavételezett képelemek színkódjainak értékét. A színmélység meghatározza
a kvantálási hosszt, a képfájl méretét.
A digitalizálni kívánt képet célszerű nagyobb színmélységgel beolvastatni (24 -
32 bit), később lehetőségünk van csökkenteni ezt a színinformációt.
Digitális fényképezés
A valós világ adatait közvetlenül digitális formában rögzíteni tudjuk a digitális
fényképezőgép segítségével. A hagyományos fényképezőgépek elején található
az objektív, hátuljában pedig maga a film. Az objektív lencséi a filmre
fókuszálják a fényt, a fényképezőgép zárszerkezete pedig egészen a kép
elkészítéséig védi a nyersanyagot a fénytől. A film továbbtekerését, a
zárszerkezet oldását és az exponálás idejét a fényképezőgép mechanikája teszi
lehetővé.
A digitális fényképezőgépben is megtalálhatóak a hagyományos kamerák
alapvető berendezései, de itt a film helyén egy töltéscsatolt áramkör (CCD)
található, amely pixelek sokaságaként érzékeli a képet. A gép elektronikája
megvizsgálja a pixelek színét, a kapott értékeket elraktározza memóriájában.
Alapvetően minden digitális fényképezőgépbe bizonyos nagyságú memória be
van huzalozva, de külön helyet is biztosítanak a kivehető memóriakártyáknak.
A különböző típusok minőségi szempontból eltérő funkciókkal rendelkeznek:
többféle tömörítési módozatok, különböző keresők alkalmazása, mozgókép
felvétel, közvetlenül a berendezésben történő képszerkesztés.
A jelenleg forgalomban található digitális fényképezőgépekről USB
csatlakozón keresztül áttölthetjük képeinket a számítógépre.
3.5. Animáció
A multimédia alkalmazás animációt tartalmazó oldalai látványosabbak,
figyelemfelkeltőbbek. Alkalmazásukkal több információ közölhető, mint az
állóképek megjelenítésével. Az animáció a mozgás érzetét állóképek
39
![Page 40: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/40.jpg)
sorozatának összerakásával kelti. Maga a videofilm is a folyamatos mozgás
egy pillanatát rögzítő állóképek sorozatából épül fel. Az animációk két részből
állnak, ezek a háttér és az előtér. Az animáció háttere előtti térben valósulnak
meg az animációs események.
Az alkalmazásba építendő animáció elkészítését kétféle módon valósíthatjuk
meg.
- Animáció szerkesztő program segítségével. Ebben az esetben az
animációs képsorok külön állományban kapnak helyet. Az animáció
szerkesztő programok az állandó előterű, vagy állandó hátterű animációk
elkészítésében vannak segítségünkre. A kapott állomány a multimédia
alkalmazásban, vagy külön is lejátszható.
- Objektum animáció segítségével. Az animáció egy vagy több elem
képernyőn történő mozgatásával valósul meg. Az animációs állományt a
multimédia alkalmazás tartalmazza, azt csak az alkalmazásban lehet
használni.
Az animáció típusától függ a lejátszási sebesség. Mozgóképek esetén
másodpercenként 28- 30 kép kerül lejátszásra, így valósul meg a mozgás
illúziója, animációk esetén ez a sebesség 12-16 kép másodpercenként.
Animáció típusok:
- Állandó előtérrel készülő animáció
- Állandó háttérrel készülő animáció
- Objektum animáció
Állandó előtérrel készülő animáció
Ebben az animáció típusban az egyes képek háttere képről-képre kevés
változásokon esik túl, miközben az előtér változatlan marad. A háttér változó
részeit képenként külön – külön kell megszerkeszteni, az képkockák előterében
lévő változatlan képet elég egyszer megalkotni, át lehet másolni a következő
képkockára.
Állandó háttérrel készülő animáció
Az animációs állományban az egyes képek háttere állandó, minden egyes
képkocka tartalmazza, erre rajzolják rá képkockánként a változó előteret. Az
40
![Page 41: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/41.jpg)
állandó háttérrel készülő animációt könnyebben és gyorsabban meg lehet
alkotni, hiszen a kép nagy területét a háttér teszi ki. Az előtérben található
objektumokat részekre bontva rajzolják rá az állandó háttérre. Az animáció
tervezője a mozgás kezdő és végső állapotát adja meg a programnak, a
számítógép számolja ki és rajzolja meg a közbenső állapotot ábrázoló képet.
Objektum animáció
Ennél az animációs módszernél egy grafikus objektumot hoznak létre, melynek
képernyőn történő mozgatását egy program végzi el. A grafikus objektum
kicsinyítése, nagyítása, elforgatása közben maga az objektum nem változik.
Megváltoztathatja alakját, de az alakváltozáshoz szükséges objektumokat előre
meg kell alkotni. (Tóth [1997] 48. old.)
Az animáció készítő szoftverek eszközei:
- Objektum mozgatás: Az objektum megrajzolását követően egy előre
definiált bejárandó pályán megmozgatjuk azt. A bejárandó pálya leírása
történhet függvények kapcsolatával, egyes szerkesztő programok esetén
kurzormozgatással.
- Fázisrajzolás (tweening): Az animáció tervezője csak a kulcsrajzokat
készíti el, a mozgást megjelenítő közbenső rajzokat a program végzi el.
- Képúsztatás: Az egyik kép néhány képváltás alatt egy másikba tűnik át. A
tervező megrajzolja a változás első és utolsó képét, a képek bizonyos
pontjai között párosítást végez az egymásba olvasztás érdekében. Utolsó
lépésként meg kell adni, hogy az átalakulás hány kép alatt játszódjon le.
- Animáció hangosítás: Az animáció készítő programok képesek a
képsorozatokat és a hozzájuk rendelt hangot szinkronba helyezve egy
állományba elmenteni. (Collin [1995] 94. old.)
6. ábra: Animált GIF állomány
41
![Page 42: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/42.jpg)
Az animációs programokhoz létezik egy, az elkészült animációs képsort
lejátszani képes program, legtöbbször a lejátszót a kész állományhoz
mellékelik.
Ajánlott linkek:
- Digitális fotók és animációkészítés
(http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacj/0/26213/index.html)
- Oktatási jellegű animációk készítése
(http://edutech.elte.hu/multiped/okttech_10/okttech10_2_01.html)
- Animáció szerkesztése CorelMove 5-tel
(http://www.akg.hu/grafika/corelmove/index.html)
Kép és animáció szerkesztő/kezelő szoftverek:
- IrfanView - ingyenes, könnyen kezelhető képnézegető-képszerkesztő
program (http://www.irfanview.com/main_download_engl.htm)
- XnView
(http://perso.wanadoo.fr/pierre.g/xnview/uk_pocket_download.html)
- Corel Move - kétdimenziós animáció-szerkesztő
(http://www.corel.co.uk/servlet/Satellite?pagename=Corel3Uk/Products/
Display)
- Corel Motion - 3D háromdimenziós animáicó-szerkesztő
(http://www.corel.co.uk/servlet/Satellite?pagename=Corel3Uk/Products/
Display)
- Corel PhotoPaint
(http://www.corel.co.uk/servlet/Satellite?pagename=Corel3Uk/Products/
Display)
- CorelDraw
(http://www.corel.co.uk/servlet/Satellite?pagename=Corel3Uk/Products/
Display)
- Unfreez - ingyenes animált GIF készítő program
(http://www.whitsoftdev.com/unfreez)
- Ulead GIF Animator (http://www.ulead.com/ga/runme.htm)
- Aldus PhotoStyler
(http://www.webdevelopersjournal.com/software/photosty.html)
42
![Page 43: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/43.jpg)
- Adobe Illustrator - professzionális vektoros rajzolóprogram
(http://www.szoftver.hu/product.asp?id=11)
- Adobe Photoshop - professzionális képszerkesztő program
(http://www.szoftver.hu/product.asp?id=15)
43
![Page 44: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/44.jpg)
4. HANGTECHNIKA______________________________________________________
4.1. A hang fizikai jellemzői
A hang (audio, latinul audire = hallani) anyagi közegben, hosszanti
hullámokban terjedő mechanikus rezgés. A hangrezgéseket frekvenciájukkal,
hangszínükkel, burkológörbéjükkel, hangerejükkel és terjedési sebességükkel
jellemezhetőek.
A hangjelek (audiojelek) azok az akusztikus jelek, melyek az emberi fül
számára hallhatóak, melyeket az ember észlel.
A hangok frekvenciaterületi felosztása:
- 0 – 20 Hz – infrahang
- 20 Hz – 20 kHz – hallható hangok
- beszédhangok (80 Hz ... 1300 Hz)
- zenei hangok (30 Hz ... 3000 Hz)
- 20 kHz – 1 GHz – ultrahang
- 1 GHz – 10 THz - hiperhang
Hangszín
Tiszta hangnak, vagy részhangnak nevezzük azt a hangot, melyet a hangforrás
egyetlen frekvencián sugároz. A természetes hangok több frekvenciájú és
hangerejű (amplitúdójú) részhangból állnak. A legmélyebb részhangot
nevezzük alaphangnak, a további részhangok (felhangok) frekvenciái az
alaphang frekvenciájának egészszámú többszörösei. A hang hangszínét a
felhangok összetétele és hangereje határozza meg.
Hangérzékelés
A hallás az embert körülvevő közegben bekövetkezett nyomásingadozások
érzékelése. A kisebb rezgésszámú hangokat mélyebb, a nagyobb rezgésszámú
hangokat magasabb hangként érzékeljük. A hallható hangok határa
életkoronként változhat. A hallásküszöb értéke megadja, hogy az adott ember
adott frekvencián milyen hangnyomás szintet képes még meghallani. A
hallásküszöb függ az egy időben hallott hangoktól, ezt a jelenséget
(hangelfedés) hasznosítják a digitális hangállományok tömörítésénél.
44
![Page 45: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/45.jpg)
Hangerő
A hangnyomás kifejezi a hangrezgés amplitúdóját, ez a hangerő, melynek
értékét akusztikus decibelben szokás megadni.
Ajánlott linkek:
- Akusztikai alapok (http://bishop.underworld.hu/audio/alap/index.html)
- Audio tankönyv (http://indy.poliod.hu/program/audio/tankonyv.htm)
4.2. Hangok analóg rögzítése, lejátszása
A hangjelek rögzítésekor célunk az, hogy egy adott információhordozóról
később az eredetihez hasonló minőségben vissza tudjuk adni a hanganyagot.
Első lépésben a hangjelek hangnyomását analóg módon rögzíthető elektromos
jellé alakítják át, majd rögzítik. Lejátszáskor a rögzített jeleket elektromos
jelekké alakítják, felerősítik, majd hangszórókon keresztül, hangnyomás
formájában az eredeti hangjelhez hasonló alakban kerülnek visszaadásra.
Napjainkban hanganyagok analóg rögzítésére két eljárást alkalmaznak. Egyre
szűkebb felhasználói körben az elektromechanikai hangrögzítést (hanglemezek
esetén), valamint jellemzően a mágneses hangrögzítést (hangszalagok). (Tóth
[1997] 55. old.)
Ajánlott link:
- Hangfeldolgozás (http://itl7.elte.hu/hlabdb/hangfeld/hangf.html)
4.3. A hang digitális rögzítése, lejátszása
A digitális hangrögzítés az analóg rögzítés folyamatán alapul, a különbség a
rögzített állomány típusában mutatkozik meg. „Az analóg jelek egy
folyamatos(an változó) eseményt folyamatosan ábrázolnak. A digitális jelek
csak (kódolt) szakaszos elemekből állnak.” (Holzinger [2004] 45. old.) Tehát
az analóg jelek időben és értékben folyamatosak, viszont a digitális jelek
időben és értékben elkülönülnek, diszkrét mintákból állnak. Az egyes
mintákhoz bináris kódok tartoznak, melyek digitális áramkörök segítségével
alakulnak át analóg jellé. (PCM technika - PulseCode-Modulation)
45
![Page 46: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/46.jpg)
A PCM jel előállításának folyamatábráját a következő ábra mutatja:
7. ábra: A PCM jel előállítása
Digitális hangrögzítéskor az analóg rögzítéshez hasonlóan elektromos jelekké
alakul át a hangjel, melyből mintavételezéssel és kvantálással rögzíthető
digitális jelsorozatot kapunk.
A digitalizált hangállományból az eredeti hangállományt csak bizonyos hibával
lehet visszaállítani. A hiba mértékétől függően beszélünk a digitalizálás
minőségéről.
Hangok digitalizálásakor három fontos tényezőt kell figyelembe venni, mely
paraméterek befolyásolják a hangállomány méretét és minőségét:
- a mintavételi frekvencia
- a kvantálási hossz
- a hangcsatornák száma (mono vagy sztereo)
Mintavételezés
„Mintavételezés: a jelből azonos időszakonként mintát vesznek.” (Holzinger
[2004] 50. old.) A mintavételezési frekvencia értéke a rögzíteni kívánt
hangfrekvenciás jel frekvenciatartományát határozza meg. Ha ez az érték az
analóg jelben előforduló legnagyobb frekvencia kétszerese, akkor a
visszaállított hanganyag hangfrekvenciák szempontjából hibamentes lesz.
Annak érdekében, hogy az egyes eszközökön elkészített digitális hanganyagok
más berendezéseken is megszólaltathatóak legyenek, három szabványos
mintavételezési frekvencia létezik: 11,025 kHz, 22,05 kHz és 44,1 kHz.
(Spanik, Rügheimer [1995] 111. old) A zenei CD lemezeken található
hanganyagok 44,1 kHz-cel lettek mintavételezve.
Kvantálás
Kvantálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor mintavételezett
impulzussorozat amplitúdó értékeit meghatározott számú bit felhasználásával
46
![Page 47: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/47.jpg)
bináris számokká alakítják át. A rendelkezésre álló bitek száma a kvantálási
hossz. Minél több amplitúdó értéket lehet megkülönböztetni, annál
pontosabban lehet visszajátszáskor a digitális jelsorozatból visszaállítani az
eredeti analóg jelet. A kvantálás általában 16 biten történik, mely eljárás ebben
az esetben 65.536 különböző kvantálási szintjével Hi-Fi minőséget
eredményez.
Sztereo hanganyag rögzítésekor két csatorna jelét (bal- és jobboldali)
digitalizáljuk, kétszer annyi információt tárolva, mint mono hanganyag egy
csatornájú jelének rögzítésekor.
V. táblázat: A hangfájlok méretei (Holzinger [2004] 84. old.)
Minőség Kvantálás (byte)
Csatornák száma
Mintavételi sebesség
(kHz)
1 percnyi anyag
fájlméreteStúdió 2 4 48,00 23 MBCD 2 2 44,10 10,5 MBMagas minőségű beszéd
2 1 44,10 5,25 MB
PC minőség 1 2 44,10 5,25 MBMM szabvány 2 2 22,05 5,25 MBAlacsony minőségű zene
1 2 11,00 1,3 MB
Alacsony minőségű beszéd
1 1 11,00 650 kB
Ajánlott link:
- Hangrögzítés II. - A digitális korszak
(http://audiodigital.fw.hu/mag_0511_hangrogzites_ii.html)
4.4. Hangállományok tömörítése - Hangformátumok
A digitális hangállományok tárolásához méretükből fakadóan sok helyre van
szükségünk. Egy 16 bit kvantálási hosszal és 44,1 KHz mintavételezési
frekvenciával felvett hangállomány hossza csatornánként és percenként:
44.100 Hz x 16 bit x 60 sec ÷ 8 = 5.292.000 bájt = 5.168 kbájt = 5,05 Mbájt
47
![Page 48: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/48.jpg)
Tömörítési eljárások:
A digitális hangállományok méretét olyan tömörítési eljárással lehet
csökkenteni (pszichoakusztikus kódolás), melynek alapja a hangelfedés
jelensége.
A tömörítésnél a hangállományt egy kódoló dinamikusan elemzi, majd sávokra
bontja. A különböző tömörítési eljárások más-más elemzési módszert
használnak és a sávok száma is eltérő lehet. A tömörítések közti
különbségekből származó minőségi eltérések alig érzékelhetőek.
Ismertebb tömörítési eljárások:
- MPEG Audio
-Dolby Digital AC-3
- MPEG2 Advanced Audio Coding (AAC)
MPEG Audio
Előnye más hangkódolási formátumokkal szemben, kifinomult tömörítési
elvének köszönhetően az MPEG állományok sokkal kisebbek.
Eredményességét az érzékelthang-kódolás segítségével éri el, az emberi fül
számára nem hallható elemeket szűrik ki.
- Mintavételezési frekvencia: 32, 44,1, illetve 48 KHz
- Kvantálási hossz: 8, 16, vagy 20 bit
- Egy vagy két hangcsatornát kezel
- Tömörítési elve: érzékelésen alapuló részsáv kódolás
- Csatornánkénti bitsebesség: 32 kbit/sec – 224 kbit/sec közötti állítható
érték
- Az MPEG hangformátumok növekvő hatékonyságú és tömörítési arányú
rétegei:
- Layer 1: Egyszerű eljárás
- Layer 2: Közepes bonyolultságú eljárás
- Layer 3: Bonyolult eljárás (MP3)
MPEG Audio Layer III – MP3
A hangfájlok tömörítését elenyésző minőségcsökkenéssel teszi lehetővé, a
tömörítési eljárás a nem hallható hanginformációk kiszűrésén alapul. Az MP3
48
![Page 49: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/49.jpg)
fájlok további előnye, hogy az állomány bármely részéből kiemelt kisebb
darabot is le tudjuk játszani. 128 kbit/s mintavételezés mellett már CD
minőségű hangzást lehet elérni. (Holzinger [2004] 243. old.)
Dolby Digital AC-3
A Dolby Laboratories cég fejlesztette ki az analóg Dolby Stereo hangrendszert,
melyet a filmtechnika aknázott ki. A Dolby Stereo hangrendszer öt hangszóró
(bal, középső, jobb és két környezeti) segítségével térhatású hangot állít elő. A
Dolby Stereo digitális továbbfejlesztett változata az 5.1 csatornás Dolby Stereo
Digital, melyben alkalmazásra került a mélysugárzó, és a két környezeti
hangszórót külön csatornák kezelnek. A használt mintavételezési frekvenciák
32, 44,1 vagy 48 KHz, a kvantálási hossz 8, 16 vagy 20 bit.
A Dolby Digital (AC-3) a DVD lemezek számára módosított Dolby Stereo
Digital hangrendszer. A hangállományt érzékelésen alapuló részsáv kódolási
technika használatával tömörítik. A hallható hangtartományt 32 különböző
szélességű frekvenciasávra bontja fel a kódoló, az egyes sávokból kiszűrésre
kerülnek a zajelemek. A hangfelvételhez 6 mikrofont használnak, a 6 bemenő
jelből állít elő a Dolby Digital kódoló egyetlen folytonos bitfolyamot. A
bitfolyamot a Dolby Digital dekódoló szétbontja, és előállítja a hangszórók
számára a vezérlést. (Valentinyi, 70. old.)
MPEG2 Advanced Audio Coding (AAC)
Az MPEG2 AAC kódolás a környezeti hangteret 5 hangszóróval valósítja meg.
Az MP3 kódolás továbbfejlesztésének tekinthető. A kódolásnál a mintavételi
frekvencia 8 KHz és 96 KHz között lehet, a kvantálás hossza 8 és 24 bit között
van, míg a részsávok száma 1 és 48 között változhat.
Egyszerű hangformátumok:
Számos hangfájl formátumot dolgoztak ki a különböző számítógéprendszerek
számára, ám ezek közül csak néhány terjedt el.
49
![Page 50: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/50.jpg)
RAW
A legalapvetőbb fájlformátum. Kizárólag a digitalizált hangot tartalmazza,
információkat a fájl tartalmával kapcsolatban nem.
WAV
Wavelet fájltípus. Az IBM és a Microsoft mintavételi formátuma, digitális
hanghullámokat tartalmaz. Mintavételezése 11,025 kHz-től 44,1 kHz-ig, mono
vagy sztereo minőségben. A WAV rugalmas felépítése lehetővé teszi, hogy
fájlban rögzítsünk különböző, a tartalommal kapcsolatos adatokat (pl.: a
hangminta szerzőjének neve).
A fájl a hangfelvétel közben érzékelhető hangnyomás „digitális változata”,
tehát tetszőleges hangesemény tárolására alkalmas, a MIDI állományokkal
szemben nem csupán a zenére korlátozódik. (Holzinger [2004] 91. old.)
4. 5. MIDI (Musical Instrument Digital Interface)
A MIDI szabványos adatformátumot elektromos hangszerek és zenei hatásokat
létrehozó eszközök vezérlésére hozták létre, lehetővé teszi a számítógép és az
elektromos hangszerek közötti zenei jelátvitelt. A MIDI egyidejűleg jelent a
szabványnak megfelelő hardvert és ugyanennek a szabványnak megfelelő zenét
is. A MIDI szabvány 128 különféle hangszert határoz meg, az egyes
hangszerekhez számokat rendel. A szabvány a beszédet nem kezeli. (Collin
[1995] 70. old.)
A MIDI hangszerre vonatkozó ábrázolásmódot alkalmaz, kódolása három
adatot ír le:
- hangerő
- alapfrekvencia
- a hangszer megnevezése.
A MIDI segítségével 10 oktávnyi hang, azaz 128 hangjegy kódolása
megoldható. Egy adott MIDI állományban levő utasításokat a hangkártyán
elhelyezkedő szintetizátor vagy a hangkártya MIDI portjára csatlakoztatott
külső szintetizátor értelmezi és szólaltatja meg. A szintetizátor hangszerei
közül egyidejűleg több – készüléktől függően - is megszólaltatható, ugyanis a
MIDI utasítások átvitele több csatornán történik. A MIDI állományokat egy
50
![Page 51: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/51.jpg)
sorrendvezérlő program segítségével készíthetünk. A program rögzíti,
szerkeszti és vissza is játssza a MIDI utasításokat. Az elektronikus
hangszereket a hangkártya MIDI portjára kell csatlakoztatni, a kívánt dallam
lejátszását követően a sorrendvezérlő feljegyzi és meg is jeleníti az elvégzett
műveletet. A megjelenített hangjegyeket módosíthatjuk, változtathatunk a
lejátszás sebességén, módosítható az állomány hangneme. (Steinmetz [1995]
38. old)
Hangszerkesztő programok:
- Adobe Audition (http://www.adobe.com/products/audition/main.html)
- Audacity (http://audacity.sourceforge.net/index.html)
- Goldwave (http://www.goldwave.com/release.php)
- Sony SoundForge
(http://www.sonymediasoftware.com/products/soundforgefamily.asp)
Zeneszerkesztő programok:
- Fruity Loops Studio - szoftveres szintetizátorprogram
(http://www.flstudio.com/English/frames.html)
- Orion - szoftveres szintetizátorprogram
(http://www.synapse-audio.com/demo.php)
- Sony Acid (http://www.sonymediasoftware.com/products/acidfamily.asp)
- Ejay (http://www.ejay.com/software/search.asp)
Lejátszó programok:
- Winamp - a legismertebb MP3 lejátszó
(http://www.winamp.com/player/index.php)
- Quintessential Player (http://www.quinnware.com/downloads.php)
- Sonique (http://www.addmusic.it/p_d/sonique.htm)
- CoolPlayer (http://coolplayer.sourceforge.net/download)
Veszteséges hangtömörítő programok:
- Lame - ingyenes MP3 tömörítő (http://www.mitiok.cjb.net/index.html)
- MAD (MPEG Audio Decoder) - kiváló minőségű MP3 dekóder
(http://www.underbit.com/products/mad)
51
![Page 52: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/52.jpg)
- OGG Vorbis - ingyenes, nyilt forráskódú veszteséges hangtömörítő eljárás
(http://www.vorbis.com/setup_windows)
Veszteségmentes hangtömörítő programok:
- FLAC (http://flac.sourceforge.net/download.html)
- Lossless Audio (http://www.lossless-audio.com/download.htm)
- Monkey’s Audio (http://www.monkeysaudio.com/download.html)
- WinRK (http://www.msoftware.co.nz/downloads_page.php)
- WavPack (http://www.wavpack.com/downloads.html)
5. MOZGÓKÉP-TECHNIKA______________________________________________________
5. 1. A mozgókép-technika alapjai
52
![Page 53: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/53.jpg)
Videotechnikának nevezzük a mozgókép-és a hozzá párosuló hanginformáció
rögzítését, tárolását, a visszaadás eljárását. A videó kifejezés alatt a
mozgóképek minden típusát értjük.
Az emberi szem érzékelése lassú. A szemet érintő gyors, egymást követő
ingerek közötti különbséget nem észleljük. Ha több különálló képet egymás
után levetítünk, szemünk mozgásként érzékeli, de a folyamatos mozgás
érzetéhez másodpercenként 16 – 25 képből álló sorozatra van szükségünk.
(Holzinger [2004] 177. old.)
A videó technológia a hagyományos televízió közvetítés technikáján alapul. A
televíziós műsorszórás világszerte valamilyen átviteli szabvány szerint történik.
Az adó egyetlen jelet sugároz, mely különböző vivőfrekvenciákon tartalmazza
a képi jelet és a hangot. A színes képjel egy csatornán kezeli a világosság- és
színkódot. A TV készülék a kapott videojelet szétbontja, a képjelet dekódolja.
A különböző TV rendszerek más-más módon hozzák létre a dekódolt képjelből
világosság- és színkódokat, de ebben az esetben a vivőfrekvencia és a
sávszélesség is különbözik.
VI. táblázat: Átviteli szabványok (Holzinger [2004] 182. old.)
Rendszer Képkocka/s Sor/Képkocka Sorfrekvencia (Hz)
Felbontás(képpont)
Oldalarány
PAL 25 625 15625 425x290 4:3SECAM 25 625 15625 465x290 4:3NTSC 30 525 15734 330x242 4:3HDTV 50 1250 - 700x700 16:9
Ajánlott link:
- Szakács István: Mozgókép készítési alapismeretek
(http://indy.poliod.hu/program/video/1.html)
5.2. A videoanyag feldolgozásának lehetőségei
Egy adott multimédia alkalmazásban videoanyagot megjelentetni kétféle
módszerrel tudunk:
- analóg videót digitalizáljuk, tároljuk, majd átadjuk az alkalmazás részére
- videó overlay folyamat segítségével. Ebben az esetben az analóg
videojelet a lejátszó egységről a számítógép speciális bővítőkártyáján
keresztül vezetjük be a számítógépbe. A videójel ebben az esetben nem
53
![Page 54: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/54.jpg)
kerül rögzítésre és tárolásra, hanem közvetlenül - a számítógép egyéb
részeinek igénybevétele nélkül - a videókártyára kerül. (Tóth [1997] 76.
old.)
Videók digitalizálása során a digitalizáló kártya segítségével az analóg
videóképek sorozatát digitális képállománnyá konvertáljuk, mely állomány a
képkockák képpontjainak digitális adatait tartalmazza. Az analóg videojel
egyaránt tartalmaz kép- és hangjeleket, ezek a digitalizálás első szakaszában
szűrők segítségével szétbontódnak, a hangjeleket a hangkártya digitalizálja
tovább. Lejátszáskor adott visszajátszási sebesség mellett a számítógép
megjeleníti az egymást követő digitalizált képkockákat a videóhoz tartozó
hanggal együtt.
Analóg képjelek digitalizálásakor három fontos műveletet kell megemlítenünk:
- leképzés – kétdimenziós képfüggvény megalkotása az analóg
videójelekből, a képfüggvényben minden pont világosság- és színkódja
megvizsgálásra kerül
- mintavételezés – a képkockát a mintavételezési frekvencia által
megszabott képelemre bontják. Az egyes képelemeket a világosság- és
színkód értékét tartalmazó mintavételezett jel határoz meg. Minél több
képelem kerül megvizsgálásra, annál jobb minőségű képet kapunk.
A mintavételezési frekvenciát úgy kell meghatározni, hogy a képelemek
vízszintes és függőleges irányú száma, megegyezzen vízszintesen a
digitális kép soraiban található pixelek számával, függőlegesen a sorok
számával.
- kvantálás – megadott számú biten jelenítik meg a mintavételezett jel
értékét
A digitális videó előnyei az analóg videóval szemben:
- az átviteli csatorna minősége nem befolyásolja a videó minőségét
- a digitális videó minőségromlás nélkül másolható, élettartama végtelen
- a digitális kép hibáinak javítására több lehetőség létezik
- különböző segédprogramok használatával a digitális képen alakíthatunk,
bizonyos hatásokat eszközölhetünk
54
![Page 55: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/55.jpg)
A digitális videó legnagyobb hátránya, hogy a mintavételezés gyakorisága
miatt az adatátviteli sebesség és az igényelt tárhely nagy, feltétlen szükséges
valamilyen tömörítési eljárás használata.
5.3. A digitalizált videóanyag jellemzői
A digitalizált videó állományok méreteit befolyásolja a:
- Képméret: minél kisebb a képpontokban számolt képméret, annál
kevesebb helyet igényel
- Képváltási sebesség: a másodpercenkénti képek száma, angolul frame per
second = fps. Minél kevesebb képpel ábrázoljuk a mozgást, annál kisebb
lesz a fájl mérete. Az értéket túlzottan csökkenteni nem szabad, mert a
látott mozgás darabossá válik. Általában az animációs állományok
alkalmaznak 15 fps-t.
- Színmélység: a digitalizált videóanyagon belüli színek száma. Ha
csökkenteni szeretnénk az állomány méretét, kevesebb színt kell
alkalmaznunk.
- Hangminőség: a hangmélység változtatásával csökkenthetjük a fájl
méretét
- Kódolási eljárás: a használt adattömörítő eljárás, vagy kódolóprogram
(kodek) típusától is függ az állomány mérete (Valentinyi, 126. old.)
Egy 320 × 240 képméretű, képpontonként 24 bit színinformációt tartalmazó
videofájl mérete 25 kép/sec képváltási sebesség esetén:
Képkocka méret:
320 x 240 x 24 ÷ 8 = 230.400 bájt = 225 kbájt
1 sec hosszú videófájl mérete:
225 kbájt × 25 kép/sec = 5.625 kbájt
1 perc hosszú videófájl mérete:
5.625 kbájt × 60 sec = 337.500 kbájt = 329,6 Mbájt
Ajánlott linkek:
- Digitális alapfogalmak
55
![Page 56: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/56.jpg)
(http://www.greenfoto.hu/index.php?menu=4&item=47)
- Sikeres digitalizálás lépésről lépésre 1.2
(http://mek.oszk.hu/minerva/html/dok/goodpractice_hun.htm)
5.4. Video tömörítési eljárások
5.4.1. Kodekek
A mozgóképeket tömörítő és kicsomagoló szoftver, illetve hardver (codec,
coder-decoder). A kodekek között meg kell különböztetnünk a szoftver-,
valamint hardverkodekeket. A kodekek aszimmetrikus működésűek, a
tömörítési folyamat nagy időt vesz igénybe, míg a kicsomagolás – megjelenítés
– rendkívül gyors.
A videó állomány fájlformátuma nem tévesztendő össze a kodekkel, valamint
nem határozza meg egyértelműen az adott állomány kódolási eljárását. A kész
videóállomány lejátszásának feltétele, hogy a felhasználó számítógépén
telepítve legyen a kódolási eljárásnak megfelelő kodek.
Hardveres és szoftveres kodekek:
- Cinepak - (24 bites színmélység, 7:1 tömörítési arány) Használt
fájlformátum: mov, avi. Jó képminőséget és megfelelő színvisszaadást
eredményez, de hosszú a kiszámítási ideje
- Indeo - Használt fájlformátum: mov, avi. Főként olyan felvételek
esetében érdemes használni, melyek kevés mozgást tartalmaznak. Nagy
felületek esetében remegő képet ad.
- RLE (Run Length Encoding) - Használt fájlformátum: avi.
Veszteségmentes és gyors tömörítést eredményez, viszont színmélysége
csak 8 bitre korlátozódik
- Microsoft Video 1 - Alkalmazott fájlformátum: mov, avi. Nagy
adatsebességgel dolgozó kódolási eljárás, rövid kiszámítási idő mellett
jó képminőséget eredményez
- MPEG-1 - Alkalmazott fájlformátum: mpeg. Hosszú kiszámítási idő
mellett TV minőséget eredményez
56
![Page 57: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/57.jpg)
- DivX - A legjobb hatásfokú tömörítést a DivX-szel lehet elérni. Mpeg4
alapú kodek. Nagyon népszerű a nyílt forráskódú XviD is, de ennek
legújabb változatai már eltértek az Mpeg4 szabványtól.
Multimédia-architektúrának nevezzük a mozgókép állományok előállításához,
visszaadásához és tárolásához szükséges szoftverösszetevők keretrendszerét,
amely tartalmazza és meghatározza a fájlformátumokat, az alkalmazható
kodekeket. (Holzinger [2004] 184. old.)
Ajánlott linkek:
- Bob Doyle: Versenyfutás az idővel – a digitális videóért
(http://teamlabor.inf.elte.hu/_teamfiles/orak/kun/digvideo.htm)
- Digitális kép- és videotömörítő technikák
(http://mail.borland.hu/~lori/fotoelmelet/digitformatumok.txt)
- NLE - MJPEG – DV (http://www.gaia.hu/load.php?oldal=hd.htm)
5.4.2. Videofájl formátumok
M-JPEG
Az állomány minden képkockája JPEG tömörítési eljárás alatt áll. Az állomány
kiterjesztése lehet AVI, Quicktime architektúra esetén MOV. 25-szörös
tömörítési arányra is képes. A nem széleskörű elterjedés oka, hogy az
állományok képi és hangi összetevőinek párosítására nincs szabványos
módszer.
MPEG
Moving Picture Experts Group által kidolgozott mozgókép, hanganyag és ezek
együttesének kidolgozott szabványai. (Poldermann)
MPEG szabványok:
MPEG-1/ISO 11172: Mozgókép és hang szoftveres dekódolása 1,5 Mbit/s
adatsebesség mellett (ebből 1,25 MBit a képi adatok számára van fenntartva).
Másodpercenkénti 25 kép esetén a felbontás 366 x 288 (Európai szabvány) 30
fps mellett 352 x 240 (USA). A kódolási eljárás lényege: a mozgókép két
egymást követő filmkockáján található kép alig tér el egymástól. A képeket
nem teljes képként kódolja, hanem csak a megváltozott képrészleteket (a
57
![Page 58: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/58.jpg)
különbséget) dolgozza fel tömörítésnél. Egy MPEG-1 állományon belül 9 vagy
15 képből álló képcsoportok találhatóak. Egy képcsoport három képkocka-
típusból áll:
- I-kockák (Intra Frame): ez a képkocka a teljes képinformációt tartalmazza
- B-kockák (Bidirectional Predicted Frame): csak az előző képkockától
eltérő különbséget tárolja
- P-kockák (Predicted Frame): azt a módszert tárolja, mely alapján a
képtartalom az előző képek alapján kiszámítható
8. ábra: Képcsoport az MPEG-1 állományban
MPEG-2
Hardveres és szoftveres kódolás 720 x 480, vagy 1280 x 720 képpont
felbontással. CD-minőségű hangot tartalmaz.
Működési elve az MPEG-1 eljáráson alapszik, de alaposabban vizsgálja a
videójel tulajdonságait. Digitális televíziójelek és a DVD tömörítési eljárása.
MPEG-4
Az MPEG-4 szabvány kis bitsebességet és képkockákat (176 x 144) használó
alkalmazások számára lett kifejlesztve, de nagyobb képpel és képváltási
frekvenciával működő alkalmazások esetén is használható. Az MPEG-4
fontossága éppen abban rejlik, hogy az összes MPEG szabvány nyújtotta
lehetőségeket kihasználhatja. Az eljárás az objektumokat önállóan tudja
tömöríteni és kibontani.
58
![Page 59: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/59.jpg)
AVI
Audio Video Interleaved – A Microsoft Windows 3.1 multimédiás
bővítéseként jelent meg, rövid videók lejátszására. AVI állományok általában
tömörítettek különböző kodekek alkalmazásával, a hangadat és a mozgókép
együtt tárolódik.
MOV
Az Apple Computer által létrehozott QuickTime fájlformátum multimédiás
állományok létrehozásához, szerkesztéséhez, közzétételéhez és
megtekintéséhez. A formátum tartalmazhat videót, animációt, képet. Az
állományok lejátszásához megfelelő Apple QuickTime Player lejátszószoftver
szükséges.
5.5. Digitális képrögzítés
A digitális kamerák előnye, hogy a képet a felvétel során digitalizálják,
tömörítik és így rögzítik. Az állományok számítógépre történő átvitele
FireWire, vagy USB (Universal Serial Bus) csatlakozón keresztül történik.
Ajánlott link:
- Digitális fényképezés (http://digitalisfenykepezes.fw.hu/index.html)
5.6. Videó tároló eszközök
Biztonságos és nagy tömegű adattárolás hosszú távon az optikai lemezek
tudják biztosítani, az információt optikai úton tárolják és olvassák le. A
mágneses elven működő adattároló rendszerekkel ellentétben az optikai
adattároló rendszerben az olvasófej mechanikus úton nem érintkezik sem a
lemezzel, sem a rajta lévő adatokkal, a letapogatás lézersugárral történik.
Videó szerkesztő/lejátszó programok:
- VirtualDub - AVI állományok szerkesztőprogramja
(http://www.virtualdub.org/download)
- TMPGEnc - MPEG fájlok kezelője
(http://tmpgenc.pegasys-inc.com/en/download/index.html)
59
![Page 60: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/60.jpg)
- BSplayer - DIVX-es állományok lejátszója
(http://www.bsplayer.org/index.php?
p=download&PHPSESSID=4b89542b2290a87e0f7756d4302888eb)
- ZoomPlayer - videóállományok lejátszó programja
(http://www.inmatrix.com/files/zoomplayer_download.shtml)
- Vobsub - feliratszerkesztő program
(http://www.divx-digest.com/software/vobsub.html)
- GSpot - a számítógépre telepített kódekeket listázhatjuk ki a program
segítségével (http://www.headbands.com/gspot/download.html)
- Cyberlink PowerDVD - DVD lejátszó program
(http://www.cyberlink.com/multi/products/main_1_ENU.html)
- ATI DVD Player - DVD lejátszó program
(http://www.softpedia.com/get/Multimedia/Video/Video-Players/ATI-DVD-
Player.shtml)
- Intervideo WinDVD - DVD lejátszó program
(http://www.intervideo.com/jsp/WinDVD_Profile.jsp)
- Adobe Premiere - digitális videó szerkesztő program
(http://www.szoftver.hu/product.asp?id=18)
- Adobe After Effects - vizuális utómunkálatok programja
(http://www.szoftver.hu/product.asp?id=93)
60
![Page 61: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/61.jpg)
6. A MULTIMÉDIA ALAPELEMEI: CD, DVD_______________________________________________________________
Optikai adattárolás eszköze a CD és a DVD lemez, műszaki adataikat az alábbi
táblázat foglalja össze:
VII. táblázat: CD és DVD lemez műszaki adatai
CD DVDKülső átmérő 120 mm 120 mmBelső átmérő 46 mm 46 mmLemez vastagsága 1,2 mm 2 x 0,6 mmLyukak hossza 0,83 m 0,4 – 0,44 mTárolókapacitás 740 Mbájt 4,7 – 17 Gbájt
6.1. A CD
9. ábra: CD lemez keresztmetszeti képe A CD lemez szerkezete
A CD lemezek négy rétegből épülnek fel, a lemez fizikai felépítésére
szabványok vonatkoznak:
- meghatározott sűrűséggel rendelkező, egyenletes felületű műanyag
réteg. A műanyag réteg fénytörési tulajdonságait felhasználják a
lézersugár fókuszálására. Ebbe rétegbe sajtolják bele a piteket, az
adatokat tároló lyukacskákat.
- 40 nm vastagságú tükröző alumínium réteg
- 6 µm vastag védőréteg
- a negyedik réteg a lemez címkéje
61
![Page 62: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/62.jpg)
Ajánlott link:
- Optikai tárolók (http://ecdlweb.uw.hu/m1-12.html)
6.2. A CD-ROM meghajtó
Az eltérő forrású szabványos méretű lemezeket fogadó CD-meghajtó a lemezt
állandó lineáris, vagy állandó szögsebességgel forgatja. A meghajtó fókuszált
lézerfeje nagy pontossággal követi a lemezre írt spirális sávot. A lemezt egy
motorikusan mozgatható tálca húzza a hordozókereten belül található optikai
rendszer fölé. (Ismerünk még kazettás lemezadagolási módot is, valamint
léteznek egyszerre több lemez fogadására alkalmas meghajtók is.) Az optikai
rendszer elsődleges feladata a CD-n tárolt lyuk információ digitális jelekké
alakítása. Legalább ennyire fontos, hogy a fej a spirális kanyarodó felírást
pontosan kövesse. Az adatok kiolvasása az 1,2 mm vastagságú polikarbonát
hordozóréteg felöl történik, lézerdióda fókuszált fényének segítségével,
belülről kifelé haladó spirálvonal mentén. A spirálvonal 0,5 m, két
nyomvonal közötti terület 1,6 m. A digitális adatokat a pitek és a köztük
helyezkedő sík területek, a landok adják meg. A lemez letapogatása a
fényinterferencia jelenségén alapul. A lézerdióda állandó hullámhosszúságú
fénye letapogatja a tükröző bevonattal ellátott pitrendszert. A letapogató nyaláb
a land-ról visszaverődik, ez digitálisan 1 jelet jelent. A fénynyaláb
visszaverődése a pit-ről már ellenkező fázisban történik, a visszavert fény
intenzitása alacsonyabb, ez lesz a digitális 0 jel. Az információ letapogatása az
óramutató járásával ellentétes irányban történik, a cimkézett oldallal szembeni
oldalról. A cd fordulatszáma változik az olvasás helyétől függően, hogy a
letapogatás és az információ sebessége állandó maradjon. A cd felületén való
tájékozódásra három sugárnyalábot használnak – a lézerdióda fényét egy
optikai rácson vezetik keresztül- egy olvas és fókuszál, kettő pedig az
információs sávon belül tart.
CD-lejátszási módok:
62
![Page 63: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/63.jpg)
- CAV (Constant Angular Velocity): állandó szögsebességű lejátszás. A lemez
különböző területein az adatsebesség eltér, mert a CD forgási sebessége
állandó.
- CLV (Constant Linear Velocity): állandó lineáris sebességű lejátszás. A CD
forgási sebessége a csigavonalban kifelé tekeredő barázdákhoz
igazodva folyamatosan változik, állandó adatsebességet eredményezve.
(Holzinger [2004] 199. old.)
A fordulatszám szabályozása miatt az CD átlagos elérési ideje – a merevlemez
elérési idejéhez képest – lassú. CD lemezek esetében az információ kiolvasása
azonos mechanizmus alapján történik, a különbség az egyes CD típusok
kódolási algoritmusában fordulhat elő.
10. ábra: A CD-ROM meghajtó optikája
Ajánlott linkek:
- Minden, amit a CD meghajtókról tudni kell
(http://www.sg.hu/cikk.php?cid=11152)
CD-ROM meghajtókat gyártó cégek:
- ASUS (http://hu.asus.com/products1.aspx?l1=6)
- LG
63
![Page 64: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/64.jpg)
(http://www.lg.hu/proddivergent.do?
actType=search&categoryId=0402&modelCategoryId=&parentId=04&categ
ory_level=)
- Samsung (http://www.samsung.com/hu/products/opticaldrivers/index.asp)
- TEAC (http://www.teac.com/DSPD/desktopcd-rom_drive.html)
- Plextor
(http://www.plextor-europe.com/products/all/optical_drives.asp?
choice=Opticals)
- Pioneer
(http://www.pioneerelectronics.com/pna/home/0,,2076_2128,00.html)
- NEC (http://www.nec.com/cgi-bin/products/products.cgi?cat_id=PC0011)
6.3. Állománykezelés a CD-n
Az CD lemez állománykezelése a merevlemezekéhez hasonlóan történik, a CD
lemez belső sajátosságainak figyelembevételével (a fájl elérése a
tartalomjegyzéken keresztül).
A CD lemezeken történő adattárolás szabványosításra került a CD meghajtók
támogatása érdekében.
A CD-ROM lemez fizikai tulajdonságait az ISO/IEC 10149 szabvány
határozza meg:
- lemezre vonatkozó előírások
- az optikai rendszer és vezérlése
- modulációs rendszer és hibajavítás 1. szint
- alcsatorna-rendszer
A lemezt geometriailag meghatározható részekre osztották fel, az egyes
területek feladatai:
- Lead In (Bevezetés): a lemez adatai (sávok száma, sávok kezdetének,
végének a címe)
- Table Of Content (TOC) (Tartalomjegyzék): A CD-n található fájlok
adatai, a lemez „térképe” (kezdőcím, méret, stb.)
- Programterület: Felhasználói adatok
- Lead Out (Kivezetés): Lemez és szekció végjel
64
![Page 65: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/65.jpg)
A lemezen található adatok kódolása négy szinten zajlik. Az adattárolási
hierarchia legalján található a fizikai kódolás (ami mikroszkopikus méretű
lyukakkal és a köztük lévő ép felületekkel kerül megvalósításra), ezt követi a
lemez sávszervezése. A harmadik szinten a sávokra épülő állománykezelő
rendszer található, és végül az alkalmazói program következik.
A CD-ROM és az Audio CD rendszer is szektorokra osztja a lemez felületét.
Audio CD esetén a szektorok tartalmának nincs jelentősége, míg a CD-ROM-
nál felhasználói és egyéb (vezérlő és hibajavító) adatok találhatók benne. A
CD-ROM szektorfelépítése meghatározott, többféle szektortagolással
értelmezhető.
A CD-ROM lemez található adatok legkisebb egysége a blokk, melyben 24
adatbájt található. 98 adatblokkból áll egy szektort, egy szektorban 2352
adatbájt fér el. Minden lemez legfeljebb 333000 szektort tartalmazhat. A CD
747 Mbájt kapacitása és 74 perc játékideje úgy lenne elérhető, ha az adatok
tárolására az összes szektor minden bájtját felhasználnánk. Az Audio CD az
összes bájtot használja hangadatainak tárolására, a CD-ROM a szektorok egyes
bájtjait a szektor azonosítására, fejlécek, szektormódok, időadatok
azonosítására használ fel.
Ajánlott linkek:
- Egyéb információk a CD-ről (http://delfin.klte.hu/~nagysz/cd/cd.html)
- Írható CD GYIK (http://delfin.klte.hu/~nagysz/cdrgyik/index.html)
6.4. A CD lemezek formátumai
A CD lemezek felhasználási területétől függ a rögzítéskor alkalmazott
adatformátum. A különböző adatformátummal alkotott lemezek korábban más-
más CD-olvasó berendezést követeltek, a ma forgalomba kerülő CD meghajtók
ezen formátumok mindegyikét kezelni tudják.
A különböző CD-formátumokat tartalmazó adattárolóra vonatkozó
szabványokat az úgynevezett „színes könyvek” írják le.
65
![Page 66: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/66.jpg)
VIII. táblázat: CD lemez formátumok és a „Színes könyvek”
Adathordozó Szabvány A szabványosítás éveCD-AUDIO (CD-A) Red Book 1982CD-SINGLE (CD-S) Red Book 1982CD+GRAPHIC (CD+G) Red Book 1982CD-VIDEO (CD-V) Red Book 1982CD-READ ONLY MEMORY (CD-ROM)
Yellow Book 1984
CD-ROM XA (eXtended Architecture)
Yellow Book 1988
CD-INTERACTIVE (CD-I)
Green Book 1987
CD-RECORDABLE (CD-R)
Orange Book 1990
MINI DISC (MD) Rainbow Book 1990PHOTO CD Yellow Book 1991PHOTO CD PORTFOLIO
Yellow Book 1991
VIDEO CD White Book 1993HIGH DENSITY CD (HDCD)
New Red Book 1994
SUPER DENSITY CD (SDCD)
1995
CD-EXTRA Blue Book 1995CD-ERASABLE (CD-E) Orange Book III 1995
Ajánlott linkek:
- A CD szabványokról
(http://www.vtcd.hu/magyar/_frames.jsp?menu=tech&page=T_CD_P)
- CD lemezformátumok, szabványleírások
(http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/segedlet/cd-rom/index.html)
6.5. DVD
A CD lemez kapacitása szűkösnek bizonyult, amikor a felhasználók
mozgóképes állományokkal kezdtek dolgozni. A mozifilmek számítógépes
lejátszásakor felmerült problémát – egy átlagos film nem fért el egy CD
lemezen – egy jobb minőségű és hosszabb játékidejű média kifejlesztésével
próbálták orvosolni.
Az új adathordozóval szemben a Hollywood Advisory Group az alábbi
követelményeket állította fel 1994-ben:
66
![Page 67: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/67.jpg)
- a teljes film egy lemezen férjen el
- a képminőség más fogyasztói rendszereknél jobb legyen
- jó minőségű (Surround) hangrendszerekkel kompatibilis legyen
- a képet több nyelvű feliratozás kísérhesse
- a lemez másolásvédelme megoldható legyen
- alkalmazzon több méretarányt
- a lemez tartalma több változatban elérhető legyen
- a film megnézése legyen korhatárhoz köthető
A Hitachi, Matsushita, Mitsubishi, Philips, Pioneer, Sony, Thomson, Time
Warner, Toshiba és JVC cégek 1995-ben konzorciumot alkottak és lefektették
az új optikai tároló alapvető műszaki paramétereit, melyet DVD-nek neveztek
el. A DVD fantázianév alatt kezdetben Digital Video Disc-et értettek, később a
Digital Versatile Disc (sokoldalú digitális lemez) megnevezést használták.
DVD rendszer kompatíbilis a CD-lemezekkel, olvasásukat kettős fókuszú
optikai rendszerrel, vagy külön olvasólézerrel oldják meg. DVD lemez
megjelenési formája hasonlít a CD-lemezéhez, azonban tárolási kapacitása - az
oldalak és tárolási rétegek számától függően – a CD kapacitásának 7-25-
szöröse.
A DVD-lemez két 0,6 mm vastagságú lemez összeragasztásával készül,
mindkét oldalon két felvételi réteg kialakításával tárolhatóak adatokat. A DVD
lemez CD lemezzel szembeni nagyobb kapacitásának okai:
- két oldal és a két réteg bevezetése
- csökkent a lyukak mérete
- spirális sávok sűrűségének növelése
- a hasznos lemezfelület növelése
- finomabban fókuszálható lézer
- merevebb lemez
DVD lemezek típusai:
- Egyrétegű, egyoldalas (DVD-5) SS-SL (Single Slide, Single Layer)
- Kétrétegű, egyoldalas (DVD-9) SS-DL (Single Side, Dual Layer)
- Kétrétegű, egyoldalas SS-RSDL (Single Side, Reverse-Spiral Dual
Layer)
67
![Page 68: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/68.jpg)
- Egyrétegű, kétoldalas (DVD-10) DS-SL (Dual Side, Single Layer)
- Kétrétegű, kétoldalas (DVD-17) DS-DL (Dual Side, Dual Layer)
- Kétrétegű, kétoldalas DS-RSDL (Dual Side, Reverse-Spiral Dual Layer)
(Porázik)
Ajánlott linkek:
- Pölöskey István: Játékfilm vagy filmjáték. Mi a DVD?
(http://www.sulinet.hu/media/dvd-1.htm)
- DVD /Digital Versatile Disc/
(http://www.cab.u-szeged.hu/local/archi/1998II/h534271.htm)
- Gyakran Ismételt Kérdések (és válaszok) a DVD-ről
(http://dvd.index.hu/dvdfaq.html)
6.6. DVD-ROM meghajtó
11. ábra: A DVD-ROM meghajtó optikája A DVD lemezeken kisebb méretű lyukak és közök találhatóak, valamint a
spirális sávok távolsága is kisebb, így a lézerhullámhosszt csökkentve kisebb
fényfoltra történik a főkuszálás. A DVD-CD kompatibilitás jegyében a DVD
meghajtó egységek két különböző lencserendszert használnak a két különböző
optikai tároló olvasásához. A holografikus lencsefelület közepén található
bevágások hosszabb, a lencse széle – ahol nincsenek bevágások – rövidebb
fókuszt eredményeznek. Egyes meghajtók ikerlencsés megoldással olvassák a
CD-t és a DVD-t.
68
![Page 69: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/69.jpg)
Ajánlott linkek:
- DVD meghajtók tesztje (http://prohardver.hu/c.php?mod=20&id=30)
DVD meghajtókat gyártó cégek:
- ASUS (http://hu.asus.com/products1.aspx?l1=6)
- LG
(http://www.lg.hu/proddivergent.do?
actType=search&categoryId=0402&modelCategoryId=&parentId=04&categ
ory_level=)
- Pioneer
(http://www.pioneerelectronics.com/pna/bsc/category/two/
0,,2076_17221,00.html)
- Samsung (http://www.samsung.com/hu/products/opticaldrivers/index.asp)
- Toshiba
(http://www.toshibadirect.com/td/b2c/toshibadirect.to?
page=ces06_hddvd&seg=HHO&location=learn_about)
6.7. Állománykezelés a DVD lemezeken
A DVD-lemezen lévő adatok formázása a megváltozott szektorformátum és
állománykezelő rendszer miatt eltér a CD-lemezétől.
Szektorformátum
A szektorok 2064 bájt méretűek, ebből 2048 a felhasználói adatbájt. Egy teljes
szektor 12 sorra tagolódik, minden sorban 172 bájttal. Az első sor 12 bájt
fejléccel kezdődik, az utolsó sor végén pedig négy bájt hibaérzékelő kódmező
található. A fejléc végén 6 bájt méretű, különböző célokra fenntartott mező
található.
Állománykezelő rendszer
A DVD lemezek egyedi belső szerkezete miatt új állománykezelő rendszert
alkalmaznak: UDF/ISO 9660 hídforma (ISO 9660 és az UDF - Universal Disc
Format keresztezéséből)
Jellemzői:
69
![Page 70: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/70.jpg)
- nincs 8.3 név konvenció (8 karakter az állomány neve, 3 karakter a
kiterjesztés)
- a név 256 karakter hosszú lehet
- a névben keverhető a kis- és nagybetű
- tiltott karakterek nincsenek
- használhatók a nemzeti karakterek
- az állomány több különálló részben tárolható
A DVD lemezen két fajta információ található:
- navigációs információ: a lemez állományaira mutat, (a FAT tábla
bejegyzéseihez hasonló feladatokat lát el)
- megjelenítési információ: maguk az adatok.
A DVD szabványait továbbra is a különböző Book-okban írják le, azokat ABC
betűvel látják el:
IX. táblázat: DVD szabványkönyvek
DVD lemezDVD
szabványkönyvDVD-ROM "A" könyv
DVD-Video "B" könyv
DVD-Audio "C" könyv
DVD-R "D" könyv
DVD-RAM "E" könyv
„A” könyv (DVD-ROM)
- Számítógépes és multimédiás információk tárolása
- Másolás ellen védett lemez
- UDF/ISO 9660 hídformátumú állománykezelő rendszer
- Egyszerű, gyors adatátvitel
- Kompatibilitás a CD-ROM lemezekkel
- Olcsó meghajtó eszközök és lemezek
- Nagy tárolókapacitás
- Megbízható adattárolás
„B” könyv (DVD-Video)
70
![Page 71: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/71.jpg)
- Másolás ellen védett
- Állománykezelő-rendszer: UDF/ISO 9660 hídformátum
- Korhatárhoz kötött lejátszás
- Különleges hatások lejátszáskor (kimerevítés, léptetés előre, stb.)
- Menük, beavatkozási lehetőségek
- Többfajta kimenet: videó, RF, digitális audió
- Video CD és Laserdisc kompatibilitás
- Hatcsatornás audiokimenet belső audiodekóderről
- Visszafelé léptetés képkockánként
Ajánlott linkek:
- A DVD szabványokról
(http://www.vtcd.hu/magyar/_frames.jsp?menu=tech&page=T_CD_P)
- DVD lemezformátumok, szabványleírások
(http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/segedlet/cd-rom/index.html)
71
![Page 72: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/72.jpg)
7. EGY MULTIMÉDIA SZOFTVER TERMÉK LÉTREHOZÁSA_______________________________________________________________
A multimédia prezentáció elkészítésének fázisai:
1. A célok definiálása
2. Tervezés, szinopszis készítés
3. Az alkalmazás elkészítése
4. Tesztelés
5. Terjesztés
7.1. Célok definiálása
A multimédiás termék céljának és felhasználói körének meghatározása. A cél
lehet szórakoztatás, oktatás, egy adott esemény bemutatása, magyarázata. Már
ebben a munkafolyamatban figyelembe kell venni a felhasználni kívánt
elemeket, azok mennyiségét és a közölni kívánt információval történő teljes
összhangjukat.
7.2. Tervezés
Az alkalmazás fejlesztésének legfontosabb lépése egy részletes, minden
munkafolyamatra kiterjedő tervezet, szinopszis készítése, mely az alábbi
elemeket tartalmazza (Máté, 25. old.):
- a témaválasztás oka, az alkalmazás célja
- a célközönség megnevezése
- az alkalmazási környezet meghatározása (a felhasználó milyen
körülmények között fogja használni a terméket)
- az alkalmazás költségtervezete
- az alkalmazás elkészítésének ideje
- erőforrások (humánerőforrás) megnevezése
- az alkalmazás elkészítéséhez szükséges számítástechnikai eszközök
felsorolása
72
![Page 73: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/73.jpg)
- forrásanyagok megnevezése (vázolt felsorolás a felhasználni kívánt
anyagokról)
- az alkalmazás szerkezete, bejárási fa (az alkalmazás felépítésének
bemutatása, navigációs térkép, képernyőtervek, továbblépési lehetőségek)
- hardver és szoftverkövetelmények megadása (minimum és optimális
igények)
- tervezett terjesztési eszközök
7.3. Az alkalmazás elkészítése
Anyaggyűjtés
Lehetőség szerint minél több saját forrásból származó anyag kerüljön a
multimédia alkalmazásba, így munkánk költségkímélőbb, valamint
elkerülhetőek a szerzői jogi problémák. Bizonyos alkotóelemek felhasználása
esetén licencdíjat kell fizetni, vagy meg kell azt vásárolni. Érdemes figyelembe
venni, hogy a multimédia szerzői rendszerek tartalmaznak számos építőelemet,
melyek szabadon beilleszthetőek az alkalmazásba. Ebben a munkafázisban
történik a szövegek, grafikák, mozgóképek digitalizálása.
A nyersanyagok feldolgozása
Az előző munkafolyamat során összegyűjtött anyagainkat úgy alakítjuk át,
hogy a multimédia alkalmazás részére átadható legyen. Ez a fázis a
prezentációs elemek editoraival történő munkavégzés.
A formai és tartalmi elemek megvalósítása
A korábban elkészített szinopszis alapján, multimédia fejlesztői környezet
segítségével elkészítjük az alkalmazást.
A fejlesztői környezet egy olyan rendszer, amely megvalósítja a
multimédiaelemek (szöveg, kép, hang, animáció, videó) és a felhasználó
párbeszédes kapcsolatát, a multimédiaelemeket futás közben és valós időben
módosítja. A fejlesztői környezet célja, a multimédia szerzői mű létrehozása és
működtetése.
A multimédia szerkesztő programok fő típusai az alkalmazás megjelenítésének
szempontjából:
73
![Page 74: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/74.jpg)
- a szerzői rendszer egyéni fájlformátumú anyagát valamilyen lejátszó
program segítségével jeleníti meg
- a szerzői rendszer egy futtatható (.exe) állományként valósítja meg a
multimédia alkalmazást.
Szerzői rendszerek típusai:
- Lap alapú szerkesztő programok: A multimédia elemek egymáshoz
kapcsolódása egy könyv lapjainak megjelenéséhez hasonlítható, az
egyes „oldalak” között a szerző által definiált kapcsolatok
felhasználásával lehet mozogni.
Lap alapú szerkesztő programok: Asymetrix Toolbook, Plus, Windowcraft
- Ikon alapú szerkesztő programok: Az alapelemek különböző funkciókat
ellátó ikonok formájában található a programon belül, mely ikonok
segítségével a szerző az előre megtervezett sorrendnek megfelelően
elhelyezve egy folyamatábrát épít fel.
Ikon alapú szerkesztő programok: IconAuthor, Macromedia Authorware
- Idő alapú szerkesztő programok: A program alapeleme az időfüggés. A
multimédia elemek egy forgatókönyv, vagy eseményorientált
programozás (LINGO programnyelv) segítségével megalkotott
idővonalon helyezkednek el, kerülnek lejátszásra.
Idő alapú szerkesztői programok: Action!, Animation Works Interactive,
Macromedia Director, MediaBlitz! (Prajczer)
A szerzői rendszerek alapvetően két részből állnak:
- konstrukciós rész: feladata az alkalmazás elkészítése
- lejátszó-értelmező rész: az alkalmazás értelmezése és lejátszása egy
adott gép operációs rendszerének megfelelően.
A szerzői rendszerektől függetlenül létrejött külső médiafájlok kapcsolódása a
szerzői műhöz:
- link: a szerzői műben egy referencia mutat a külső fájlra
- import: az adott fájl beágyazódik az alkalmazásba
A multimédia fejlesztő környezet elemei:
- Menük (statikus-környezetfüggetlen, dinamikus, grafikus)
- Gombok (navigációs szerep) nyomógombok, rádiógomb (checkbox)
74
![Page 75: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/75.jpg)
- Szövegbírások (mezők és párbeszéddobozok, kombinált dobozok)
- Hipertext
A fejlesztői programok további tulajdonsága, hogy szinte mindegyik
rendelkezik valamilyen szinten médiumszerkesztő (képszerkesztő,
szövegszerkesztő, hangszerkesztő) modullal.
A képernyőkép kialakítása
Legfontosabb szempontok a képernyőkép kialakításánál: áttekinthetőség,
érthetőség, egyszerűség. A képernyőkép háttérből és előtérből áll, az egyszer
kialakított háttér módosítható. A háttér a képernyő legfontosabb eleme,
előkészíti a várható információt, tehát nagyon fontos a megfelelő hatás
kialakítása. Az egymást követő képernyőképek folytonosan vezessék a
felhasználót az egymáshoz kapcsolódó gondolatok között. Egy adott
képernyőoldalon ne használjunk túl sok színt, kerüljük a telített színek
használatát. A képernyőoldalon csak jó minőségű fényképeket szabad
felhasználni. Az alkalmazás képernyőoldalainak váltásánál átúsztatásokat
alkalmazhatunk, figyelemmel arra, hogy a felhasználónak elég ideje legyen a
szövegek elolvasására. Az átúsztatások a figyelemfelkeltés eszközei, a haladás
érzetét keltik, de egy oldalon belül kerüljük a több effektus használatát. A
képernyőképen megjelenő hang és képi elemek minden esetben szinkronban
legyenek.
75
![Page 76: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/76.jpg)
12. ábra: A Lucasarts Behind The Magic című multimédiás adatbázisának kezdőképernyője
7.4. Az elkészült termék tesztelése
Az alkalmazás elkészítésével egy prototípust kapunk, ezt a terméket a
terjesztési előkészületeket megelőzően ellenőrizni, tesztelni kell. A tesztelés
során kerül vizsgálat alá a szöveges rész tartalma (helyesírás, nyelvtani
problémák kiküszöbölése), a navigációban résztvevő elemek működése,
valamint az alkalmazás specifikációnak történő megfelelése. A felszínre került
hibák kijavításra kerülnek, a szükséges módosításokat végrehajtják, majd a
termék újbóli tesztelési folyamaton megy keresztül. A vizsgálat arra is kiterjed,
hogy az alkalmazás megfelelően működik-e a különböző
hardverkonfigurációkon. Ha az alkalmazás nem módosítható a konfigurációs
elemeknek megfelelően, a termék dokumentációjában leírásra kerülnek az
ajánlott és optimális hardver összetevők. (Tóth [1997] 128. old.)
Ajánlott link:
- Multimédiás oktatóanyagok értékelése
(http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacj/0/28024/index.html)
7.5. Terjesztés
Az elkészült alkalmazás egy CD-R lemezre, az úgynevezett mesterlemezre
kerül, mely az alkalmazás összes állományát tartalmazza a megfelelő
76
![Page 77: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/77.jpg)
könyvtárszerkezetben. A sokszorosító műhelyben készítik el a mesterlemez
felhasználásával a terjesztésre szánt CD-ROM lemezeket.
Az optikai tárolók gyártástechnológiájának lépései:
Premastering (Előkészítés)
Ebben a munkafázisban a tárolandó információt a lemez típusának megfelelően
alakítják ki. Előállítják a digitális információt, azt elemzik, esetlegesen
hibajavításokat végeznek. A kapott információt előbb lemezformátumnak
megfelelő adathordozóra írják, majd tesztelik.
Mastering (Mesterlemez készítés)
Az a folyamat, melyben a pre-master CD-n lévő anyag sokszorosításához
szükséges nyomólemez (stamper) elkészül. Az adatokat digitális jellel vezérelt
lézerrel átírják egy fényérzékeny réteggel ellátott üveglemezre (glass-master).
Ebbe a fényérzékeny rétegbe kerülnek beégetésre az eredeti lemezen található
adatok, a vevő és a gyártó neve, a tételszám. A lemezre az adatok spirál
alakban kerülnek fel a belső gyűrűtől kifelé haladva.
Electroforming (Galvanizálás)
A lézerfénnyel megvilágított helyekről eltávolítják a fotolakk-réteget, így jön
létre a bemélyedésekből (pitekből) álló struktúra. Ezt követően a
mesterlemezre néhány mikronnyi ezüstréteget gőzölnek. Az így előkészített
lemez még nem alkalmas a magas hőmérsékleten végzett fröccsöntésnek, ezért
a lemez a galvanizálóba kerül, ahol a lemez ezüstözött adat-oldalára egy
rendkívül kemény és ellenálló nikkel-réteg kerül. A mastert és a nikkel lemezt
szétválasztják, ez utóbbiból – a megfelelő ellenőrzéseket követően – lesz a
nyomólemez (stamper). Ha a gyártási folyamat több gépen egyszerre történik,
az első pozitív nyomólemezről elkészül egy negatív, erről készülnek a további
pozitív stamperek.
CD préselés
A fröccsöntő gép 300 °C-os polykarbonátból fröccsönti az ekkor még átlátszó
lemezt, amely az adatokat már tartalmazza. A fröccsöntőből a lemez a
fémezőbe kerül, ahol vékony alumínium réteget gőzölögtetnek rá. A fizikai
77
![Page 78: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/78.jpg)
hatások ellen védelemként az alumínium rétegre egy védőlakk réteg kerül,
mely réteget UV fény alatt szárítják.
DVD lemezek gyártásánál két vékony lemez kerül összeragasztásra úgy, hogy
azok ugyanazon oldalról legyenek olvashatóak. Az eljárást a fényvisszaverő és
félig-fényáteresztő rétegek használatával oldják meg.
Csomagolás
Az elkészült lemezeket gépi vagy kézi úton csomagolják. A CD tok elő- és
hátlapjának behelyezését, a tálca bepattintását, celofánozást, fóliázást
munkafolyamata modern gépsorokon történik. A betétlapok és matricák
elhelyezését, valamint a rendhagyó csomagolást igénylő anyagokat
változatosságuk miatt kézi csomagolással végezik.
Ajánlott link:
- Hogyan készül a Compact Disc?
(http://studioworks.hu/magyar/ismeretek.htm)
ÖSSZEFOGLALÁS_______________________________________________________________
A multimédia rendszerek legnagyobb erénye, hogy egyesítik azokat a hatékony
eszközöket, melyek a felhasználó és a számítógép közötti kapcsolatot
mélyíthetik, tartalmasabbá tehetik. Gyakorlati alkalmazásuk segíti az embert
mindennapi munkájában, kikapcsolódásában, tudásának gyarapításában.
A szakdolgozat formai követelményeiben meghatározott terjedelem sajnos nem
biztosít lehetőséget egy - a multimédiával kapcsolatos - teljes ismeretanyagot
átfogó segédlet elkészítéséhez, a bemutatott oktatási segédanyag egyes
moduljai önálló szakdolgozati témát érdemelnek. Ez okból használtam
szakdolgozatomban - adott témakör legfontosabb információnak megemlítése
mellett – a link-ajánló rendszert, mely segítségével a felhasználó egy
komplexebb képet kaphat a tárgyalt ismeretekkel kapcsolatban. A segédletben
szereplő hivatkozások bizonyos része a témához kapcsolódó szoftver- és
hardvertermékekre, azok gyártóira, esetenként forgalmazóira mutat. A
hivatkozott oldalak kiválasztásakor arra törekedtem, hogy olyan összetett,
naprakész információt nyújtó honlapok kerüljenek a segédletbe, melyek
78
![Page 79: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/79.jpg)
hosszútávon elérhetőek a világhálón, tartalmuk pedig folyamatosan frissítésre
kerül.
Az informatika rendkívül gyors fejlődése és a multimédia szakterültén
megjelenő újítások okán a szakdolgozat anyaga folyamatos bővítést és
aktualizálást kíván, elég csak az adattárolási technika területén születendő új
szabványokra gondolnunk a megjelenő HD DVD és a Blu-ray adattárolókkal
kapcsolatban.
A multimédia tantárgy oktatási segédanyaga HTML formátumban készült, a
hallgató a segédletet - jelenleg a www.molnarimre.atw.hu címen elérve - az
Interneten keresztül felhasználhatja tanulmányaihoz. Terveim között szerepel a
tananyag frissítése, a honlap ellenőrzése és karbantartása.
IRODALOMJEGYZÉK______________________________________________________
Könyvek:
COLLIN, Simon: Így működik a számítógépes multimédia – Az első
lépésektől a mindennapi munkáig, Park Kiadó, 1995.
HOLZINGER, Andreas: A multimédia alapjai, Kiskapu Kiadó, 2004.
SPANIK, Christian; RÜGHEIMER, Hannes: A multimédia alapjai, Kossuth
Könyvkiadó, 1995.
STEINMETZ, Ralf: Multimédia bevezetés és alapok, Springer Hungarica,
1995.
TÓTH Dezső: Multimédia mikroszámítógépes környezetben (Nyitott
rendszerű – Távoktatás – Oktatási segédlete Felsőoktatási
Tankönyv), LSI OMAK, 1997.
Elektronikus irodalom:
79
![Page 80: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/80.jpg)
MÁTÉ István: A multimédia alapjai és feltételrendszere PC környezetben
(http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/multi
med/mate)
MPlayer – The Movie Player
(http://www.mplayerhq.hu/DOCS/HTML/hu/index.html)
Multimédia alapfogalmak
(http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/
multimed/mm-alap.hun)
POLDERMANN Béla: Digitális kép- és videotömörítő technikák
(http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/
multimed/picforms.hun)
PORÁZIK Péter: Video formátumok
(http://www.trainex.hu/video/kezdooldal.html)
PRAJCZER Tamás: Térinformatika és multimédia
(http://gisfigyelo.geocentrum.hu/ncgia/ncgia_86.html)
VALENTINYI András: Multimédia (A Tessedik Sámuel Főiskola és a
Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ
az Európai Közösség pénzügyi támogatásának segítségével a
Phare2000 HU 0008-02-01-0031 program keretében indított
Informatikai reklámgrafikus, webtervező tanfolyam
tananyaga)
(http://www.ebookz.hu/ebook.php?azon=add217)
Videopraktika Online: Az MPEG gyakorlata I-XIII.
(http://www.videopraktika.hu/digivid/mpeg1.htm)
Az oktatási segédanyag, valamint a felhasznált irodalom hivatkozásain
keresztül elérhető honlapok tartalmának utolsó ellenőrzése: 2006. április 22.
80
![Page 81: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/81.jpg)
KÉP- ÉS ÁBRAJEGYZÉK_______________________________________________________________
1. ábra: Ralf Steinmetz
2. ábra: Az Informania Kft. „Az emberi test 1.” című multimédia DVD-
je
3. ábra: Samsung CRT monitor
4. ábra: Trust 240TH Direct Webscan Gold (szkenner)
5. ábra: Photoshop programmal készült nyomógomb
6. ábra: Animált GIF állomány
7. ábra: A PCM jel előállítása
8. ábra: Képcsoport az MPEG-1 állományban
9. ábra: CD lemez keresztmetszeti képe
10. ábra: A CD-ROM meghajtó optikája
11. ábra: A DVD-ROM meghajtó optikája
12. ábra: A Lucasarts „Behind The Magic” című multimédiás
adatbázisának kezdőképernyője
81
![Page 82: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/82.jpg)
I. táblázat: MPC Level 1
II. táblázat: MPC Level 2
III. táblázat: MPC Level 3
IV. táblázat: Grafikus kártyák szabványai
V. táblázat: A hangfájlok méretei
VI. táblázat: Átviteli szabványok
VII. táblázat: CD és DVD lemez műszaki adatai
VIII. táblázat: CD lemez formátumok és a „Színes könyvek”
IX. táblázat: DVD szabványkönyvek
MELLÉKLETEK______________________________________________________
82
![Page 83: Az oktatási segédanyag vázlatainak felrajzolásakor ...users.atw.hu/molnarimre/MultimediaAlapismeretek.doc · Web view„Az emberi test 1.” című. multimédia DVD-je Multimédiás](https://reader031.vdocuments.mx/reader031/viewer/2022040200/5e3302d6a3ce4742134c280e/html5/thumbnails/83.jpg)
Star Wars - Tatooine (.bmp)
Star Wars - Tatooine (.jpg)
83