az európai unió regionális politikája

Komplex fejlesztési politikák

Raffay ZoltánTudományos munkatárs

MTA RKK7621 Pécs, Papnövelde u. 22.

[email protected]

Az Európai Unió regionális politikája

Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

http://www.novapdf.com

Az Európai Unió regionális politikája

Lisszaboni stratégia Regionális különbségek Európában

A területfejlesztés története az EK-ben és az EU-ban

AZ ESDP és az ESPON Az EU kohéziós politikája Közösségi kezdeményezések: INTERREG



A Lisszaboni Stratégia

Portugál elnökség kezdeményezése, 2000 március2010-re az EU legyen a világ legversenyképesebb és

legdinamikusabb tudásalapú gazdasága, amely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására

Kiemelt területek: Kutatás Oktatás Képzés Internet-hozzáférés Online tranzakciók + Szociális védelmi rendszerek reformja, fenntarthatóvá tétele

Minden tavasszal megvizsgálja az Európa TanácsCreated with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.


Lisszaboni stratégia konkrét célkitűzései

Hatékony belső piac Infrastruktúra-fejlesztés: közúti szállítás arányának

csökkentése; 2010-ig 75 e km közút, 78 e km vasút, 330 reptér 2010-ig az EU energiaszükségletének 12%-a megújuló K+F: 2010-ig a GDP 3%-a, elsősorban a magánszféra révén Foglalkoztatás: teljes foglalkoztatottság 63 → 70 %; női

foglalkoztatottság 55 → 60%; 55 évnél idősebbek 40 → 50% 2004 és 2010 között

28 fő cél, 120 al-célkitűzés, eredmények mérésére 117 indikátor EU 25-ben 300 jelentés évente a stratégiával kapcsolatban „Mr. Lisszabon” A Göteborgi Stratégia, 2001. június: lisszaboni stratégia

kiegészítve a fenntartható fejlődésselCreated with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.


Világ országainak versenyképességi sorrendje

Svájc a világ legversenyképesebb gazdasága, a korábbi éllovas USA-nál a makrogazdasági és egyensúlyi problémák miatt öt ország is kompetitívebb

Svájc egy évvel ezelőtt negyedik volt. Az idei lista második helyezettje a tavaly is második Finnország, majd a 2005-ben még csupán hetedik Svédország és a korábban harmadik Dánia következik. Az első tízben hét európai állam található, a nagy uniós gazdaságok közül gyengén áll Franciaország (18.), Spanyolország (28.), Olaszország (42.)

Svájc versenyképességének alapja infrastruktúrája, kutatás-fejlesztési szektora, fejlett szerzőijogi védelme, illetve szofisztikált vállalati kultúrája(észak-európai országok versenyhátránya a munkaerőpiac rugalmatlansága)

Az új uniós tagországok közül a legelőkelőbb helyezést Észtország kapta (25.), majd Csehország (29.), Szlovénia (33.), Lettország (36.), illetve Szlovákia (37.) következik. Magyarország csupán a 41., hat helyet csúszott vissza a tavalyi helyezéséhez képest, de még így is megelőzi a szintén visszaeső Lengyelországot (48.)

Az uniós tagságra készülő Románia a 68. legversenyképesebb ország a világon, a hasonló státusban levő Bulgária pedig a 72. helyezést kapta

(Világgazdasági Fórum idei jelentése)



Regionális különbségek Európában

Regionális versenyképesség:

összlakosságmunkaképes korúlakosság

foglalkoz-tatottság

munkaképes korúlakosság

xfoglalkoztatottság

xGDP



Egy főre jutó GDP a vásárlóerő-paritáson számolva 2002-ben

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

120,0

140,0

160,0

180,0

200,0

LU IE DK NL AT UK BE FR SE FI DE IT ES CY EL PT MT SI CZ HU SK PL EE LT LV RO BG

EU25 átlag

Forrás: Eurostat, Nemzeti elszámolások



Egy főre jutó regionális GDP 2001-benEU27, vásárlóerő-paritáson

< 5050 - 7575 - 9090 - 100100 - 125>= 125Nincs adat

MutatóEU25 = 100

Forrás: Eurostat



Foglalkoztatási arány, 2002a 15 és 64 éves kor közötti népesség %-a

Forrás: Eurostat és NSH

< 56

Nincs adat

< 56,0 – 60,2

>= 68,6

< 60,2 – 64,4

64,4 – 68,6



K+F részesedése a GDP-ből, %, 2004

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

EU25

EU15

BE CZ DK DE EE EL ES FR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT SI SK FI SE UK IS NO CH BG HR RO TR CN JP RU US



Üzleti szektor részesedése a K+F-ből, %, 2004

EU15BE

CZ

DKDE

EE EL

ESFRIE

CY

LV

LT

LU

HU

MT

NLAT

PLPT

SI

SK

FISE

UKISNO

CH

BG

HRROTR

CN

JP

RU

US

EU25

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90




1970-es évek előtt kevésbé hangsúlyos az Európai Közösségek regionális politikája (más céllal hozták létre más volt fontos, pl. mezőgazdaság)

1960-as évek: gazdaság szerkezeti átalakulása (mezőgazdaság és ipar jelentős részének fontossága csökken, szolgáltatásoké nő)

1973-as bővítés a gazdasági paradigmaváltással egy időben

Nagy-Britannia és Írország problémája (hanyatló ipari, illetve elmaradott vidéki térségek)




Brit javaslat: mezőgazdaság mellett a regionális politika hangsúlyosabb szerepe

Támogatandó térségek lehatárolása: Egy főre jutó GDP a közösségi átlag alatti; Foglalkoztatottak egyötöde hanyatló

iparágakban; Munkanélküliségi ráta 3,5% feletti vagy a

nemzeti átlagnál 20%-kal magasabb, ill. elvándorlás tartósan évi 1% feletti



Európai Regionális Fejlesztési Alap

Bizottság javaslatokat dolgozott ki a közösségi regionális politikára, de a Miniszterek Tanácsa 1975-ben egy „light” változatot fogadott el (tagállamok ellenállása)

EK Bizottságának 1975 évi regionális politikai rendelete: ERDF (European Regional Development Fund) avagy ERFA

Támogatások felhasználásáról a tagállamok döntöttek Kvóták Támogatandó területek lehatárolásáról és pályázatok

kiválogatásáról a tagállamok döntöttek Regionális fejlesztési támogatások: a 9-ek GDP-jének

0,04%-a, a közösségi kiadások 5%-a



AZ ERFA módosításai, 1979 és 1984

1979 Alap 5%-át nemzeti kvótákon kívül osztják fel Nagyobb integrált programok támogatása1984 Nemzeti kvóták megszüntetése Programfinanszírozásra 20% Támogatások hatékony felhasználásának az

igénye megjelenik (1986-os bővítés)



Regionális politika megalapozó korszakának mérlege

Összességében pozitív: Regionális különbségek mérséklésének szempontjai

az európai döntési mechanizmusokban Pótlólagos fejlesztési erőforrások a leghátrányosabb

területekben 24,3 mrd ECU regionális fejlesztésre, 118 mrd ECU

beruházás, 873 ezer munkahely Regionális politika megfelelő súlyt kapott a közösségi

szabályozásban



Treaty on the European UnionRómai Szerződés, 1957: általánosságok1987, Single European Act (Egységes Európai

Okmány), 1992-es Európai Uniós Szerződés 130. a-e cikkelyei: regionális politika főbb céljai és eszközei:

Esélykülönbségek mérséklése; Összehangolt nemzeti, közösségi gazdaságpolitikai

és strukturális eszközök kialakítása; ERFA feladata a kirívó különbségek megszüntetése,

felzárkóztatás és újjáélesztés; Közösség pénzügyi forrásainak koordinálása a

hatékony regionális politika érdekében



Strukturális Alapok reformja I.

A legfontosabb regionális politikai eszköz1988 Tényleges gazdasági hatásokat kiváltó eszközök

alkalmazása Hosszabb távú programok Partnerkapcsolatok, különös tekintettel a regionális

hatóságokra Alapelvek: szubszidiaritás és decentralizáció;

partnerség; programozás; koncentráció és addicionalitás



Kedvezményezett térségek lehatárolása

Régiók szerepe felértékelődik NUTS rendszer 3 szinten: NUTS I. 75 makrorégió NUTS II. 206 mezorégió NUTS III. 1123 körzet (EU15-ök)

1988 évi reform után: 1. célcsoport (korábbi három évben egy főre jutó GDP

közösségi átlag 75%-a alatti) – Közösség lakosságának 25,0%-a

2. célcsoport (EU átlag feletti munkanélküliségi és ipari munkanélküliségi ráta, átlag feletti ipari létszámcsökkenés) –Közösség lakosságának 16,4%-a

5b célcsoport (alacsony társadalmi-gazdasági fejlettségű régió, magas agrárfoglalkoztatottság, alacsony agrárjövedelem) – Közösség lakosságának 8,8%-a 50,2%



Kedvezményezett térségek lehatárolása

3., 4. és 5a célcsoport előre nincs lehatárolva 3. célcsoport: hosszú távú munkanélküliségi

gondok, magas pályakezdő munkanélküliség 4. célcsoport: ipari foglalkoztattak számában

hirtelen nagymértékű csökkenés 5a célcsoport: mezőgazdasági szerkezetátalakítás

jelentős foglalkoztatotti kört érintA SA 1993-as felülvizsgálata után 2. és 5b célcsoport lehatárolási kritériumai változtak Új célcsoport: 6. (népsűrűség 8 fő/km2 alatti) Programozási időszak hatévesre bővült (1994-1999)



Célkitűzések, 2000-2006

1. célkitűzés: azok a NUTS-II. szintű régiók, ahol az egy főre eső GDP – vásárlóerő-paritáson és az 1999. március 26-án rendelkezésre álló utolsó három év adatai szerint – nem éri el a közösségi átlag 75%-át

2. célkitűzés: azok az 1. célkitűzés hatókörén kívül eső NUTS-III. szintű területek, amelyek ipari vagy mezőgazdasági strukturális problémákkal küzdenek

3. célkitűzés: a foglalkoztatottság javítása az 1. célkitűzés hatókörén kívül eső területeken



1. célkitűzés

1. célkitűzés

Fokozatos megszüntetés /phasing-out/(2005.12.31-ig)


Speciális program

2. célkitűzés2. célkitűzés

2. célkitűzés (részleges)


Fokozatos megszüntetés /phasing-out/(részleges) (2005.12.31-ig)

ISPA



European Spatial Development Perspectives(ESDP) (Az Európai Területi Fejlődés Távlatai)

a verseny és az együttműködés optimális arányait megtalálva a gazdasági és társadalmi kohézió erősödjön, a különbségek csökkenjenek, az adott térség versenyképessége fokozódjon

tagállamok és az Európai Unió Bizottsága: új kihívások, az országhatárokon túlnyúló regionális politika szükségessége

1993 november: döntés az „Európai Területi Fejlődés Távlatai” című dokumentum kidolgozásáról

találkozók során (Korfu és Lipcse, 1994; Strasbourg és Madrid, 1995; Velence, 1996) elképzeléseket továbbfejlesztették

dokumentumban teszik közzé az addig felmerült ötleteket: 1997. június, ESDP



Az ESDP alapvető célkitűzései

Az Európai Unió hosszú távú gazdasági, társadalmi és területi fejlődését elsősorban három tényező befolyásolja:

1) az európai gazdasági integráció, illetve a tagállamok és a többi érintett ország közötti intenzívebb politikai együttműködés;

2) a helyi és regionális hatóságok szerepének erősödése a területfejlesztésben;

3) az Európai Unió várható kibővítése és a szomszédos országokkal való kapcsolatainak fejlesztése

Célok ezért 1) gazdasági és társadalmi összefogás; 2) fenntartható fejlődés; 3) kiegyensúlyozott versenyképesség az európai térségben



Az ESDP alapvető célkitűzései

A tervezet egyik korábbi változata a politika számára három alapvető cselekvési területet nevez meg:

kiegyensúlyozott, többközpontú városrendszer; azonos hozzáférés az infrastruktúrához és a tudáshoz; a természeti és kulturális örökség intelligens kezelése és

fejlesztése.

Az Európai Területi Fejlődés Távlatainak nem az a célja, hogy új cselekvési terveket, lehetséges akcióterületeket határozzon meg, hanem sokkal inkább az, hogy a területfejlesztési politika végrehajtását javítsa, és megadja a területi dimenziónak az őt megillető rangot az ágazati fejlesztési elképzelésekben



A területfejlesztés kiindulópontjai

Európa társadalmi-gazdasági fejlődését befolyásoló fő trendek: Népesség- és városfejlődés:a népesség éves természetes

szaporodása fél százaléknál alacsonyabb (már a népességcsökkenésa jellemző); a lakosság átlagéletkora emelkedik, a fiatalabb korcsoportok aránya csökken. A migráció jelentősége megnő;

Gazdasági trendek: változik a KKV-k, illetve a nagyvállalatok aránya és szerepe a gazdaságban az előbbiek javára; a kereskedelem nemzetköziesedik: az Európai Unió tagállamai külkereskedelmi forgalmának mintegy 60%-a az integráción belül, főképpen a szomszédos régiók között bonyolódik; az Európai Valutaunió, a monetáris harmonizáció és a gazdaság liberalizálása növeli a politikai versenyt; új kommunikációs technológiák jelennek meg;

Környezeti trendek: a hulladék mennyiségének csökkentése és kezelése probléma. A világ ipari hulladékának 75%-a Európában keletkezik; a CO2 és metán kibocsátásának 25%-áért Európa a felelős. A biodiverzitás veszélyben; a talajok minősége romlik; a vízellátás egyre nehezebb; az Európa felszínének 33%-át borító erdőterületek negyede veszélyeztetett



Legfontosabb európai léptékű területi problémák I.

A városszerkezet változásai: Az európai kontinens erősen urbanizálódott, sok nagyváros és több világváros Európában, korábban elsősorban nemzeti funkciókkal

Az európai integráció és a világgazdaság globalizálódása következtében e városok szerepe át- és felértékelődik, új pozíciókat nyerhetnek (vagy régieket veszíthetnek el) a versenyben:

Új városhálózatok és csoportok jelennek meg; Változnak a városok gazdasági lehetőségei; Egyes városok nemzetközi jelentőségre tesznek szert (pl. London, Párizs); A nemzeti jelentőségű városok közül egyeseket kedvezően, másokat hátrányosan (pl.

a periférikus fekvésű vagy elavult iparszerkezetű városok) érintenek az említett trendek;

A regionális jelentőségű városok gazdasági esélyeit főleg földrajzi elhelyezkedésük befolyásolja;

A városok tovább terjeszkednek, amelyet ellenőrizni, időnként gátolni kell (pl. a „kompakt város” koncepciója, fenntartható városfejlődés);

Fokozódik a társadalmi szegregáció a városokban; A városi környezet minősége nem javult megfelelő mértékben az elmúlt években



Legfontosabb európai léptékű területi problémák II.

A vidéki területek funkciói megváltoznak (nagymértékben a Közös Mezőgazdasági Politika, CAP következtében):

Erősödik a rurális és a városi terek kölcsönös egymásrautaltsága;

A mezőgazdaságban szerkezetváltás zajlik: egyes területeken tért hódit a turizmus, elsősorban annak „puha” formái, a szelíd vagy ökoturizmus; ahol a hagyományos mezőgazdasági termelés dominanciája fennmarad, ott a diverzifikáció és a specializáció jelentik a választ a világgazdaság új kihívásaira;

Egyes területek marginalizálódnak, pozitív (környezeti állapot javulása) és negatív (elnéptelenedés, munkaalkalmak csökkenése) hatásokkal



Legfontosabb európai léptékű területi problémák III.

A közlekedési, távközlési és művelődési infrastruktúra változásai: A sokáig alapvetően nemzeti irányultságú fejlesztések hatásai még mindig

érezhetőek (eltérő szabványok, vasúti nyomtávok); A forgalom helyenként a kívánatosnál nagyobb mértékben növekszik,

csökkentésére két mód kínálkozik: a szállítás volumenének racionalizálása, csökkentése, illetve a gazdasági tevékenységek egyenletesebb eloszlása Európában;

Fokozódó túlterhelés és szűk keresztmetszetek a közúti szállításban; A megközelíthetőség eltérései Európán belül. Leküzdésére a Transzeurópai

Hálózatokat (Trans-European Networks, TEN-ek) kezdeményezték; A koncentrációs tendenciák következtében fejlődési folyosók alakulnak ki; Hatékonyabb és környezetkímélőbb közlekedési rendszerekre való áttérés:

főleg a multimodális közlekedési módok fejlesztése, illetve a helyi és a regionális tömegközlekedés preferálása;

Az innováció és az ismeretek terjedésének térbeli különbségei: sok esetben a központi régiók profitálnak a fejlesztésekből; sokszor az új telekommunikációs infrastruktúra a régi, hagyományos infrastruktúrát kiegészíti, de nem pótolja annak a hiányosságait



Legfontosabb európai léptékű területi problémák IV.

Tartós nyomás Európa természeti és kulturális örökségére

A következő veszélyek és problémák: A biodiverzitás és a természetes állapotú területek

elvesztése; A vízkészletek megcsappanása és elszennyeződése; Fokozódó nyomás a kultúrtájra; A turizmus kedvezőtlen hatásai az európai kulturális

örökségre (a városi területek turizmusa gyorsabban nő, mint a hegyvidéki vagy tengerparti területeké)



A közösségi politikák hatása az európai térségre

A közös politikák általában nem területfejlesztési jellegűek, hanem sajátos célokat szolgálnak

A Maastricht-i Szerződés megerősítette a területi hatású ágazati politikák hatáskörét. A Bizottság kompetenciájának jelentős bővítését az is eredményezte, hogy számos fontos közösségi politika révén területfejlesztési célokat is képes megvalósítani (Közös Mezőgazdasági Politika – CAP –, a közlekedéspolitika, a TEN-ek, a strukturális politika, a K + F, a versenypolitika és a környezeti politika)

Pénzügyi szempontból a közös agrárpolitika és a strukturális alapok súlya a legnagyobb



Az európai térségre vonatkozó politikai célok I.

Kiegyensúlyozott, többközpontú városrendszer, város és vidék újfajta kapcsolata

Kiegészítés és együttműködés a városok között (városok integrált területfejlesztési stratégiáinak támogatása elsősorban a határon átnyúló területeken; városhálózatok kooperációja országok közötti és európai szinten; a nemzeti/nemzetközi, illetve regionális/helyi hálózatok közötti kapcsolatok javítása; a Kelet-Közép-Európai és a Földközi-tenger melléki városokkal való együttműködés erősítése);

Dinamikus, vonzó és versenyképes városok fejlődésének elősegítése, a világvárosok és a kapuvárosok szerepének erősítése, elsősorban a peremterületeken; a városok vonzerejének növelése; az egyoldalú gazdasági szerkezettel rendelkező városok gazdasági alapjának diverzifikálása; a gazdaság fejlesztése a rurális térségek kisvárosaiban;



Az európai térségre vonatkozó politikai célok I.

Kiegyensúlyozott, többközpontú városrendszer, város és vidék újfajta kapcsolata

Fenntartható városfejlesztés (sikeres városok tapasztalatainak átvétele; a gazdasági és környezetvédelmi infrastruktúra javítása; társadalmi és funkcionális diverzitás támogatása, társadalmi kirekesztettség megakadályozása; városi ökoszisztémák intelligens kezelése, zöldövezetek védelme és fejlesztése; a városokon belüli fenntartható közlekedés támogatása);

Partnerség a város és a vidék között (vállalatok letelepítésére vonatkozó stratégiák, környezetvédelmi intézkedések érzékeny vidéki területeken; szolgáltatások minimális színvonalának fenntartása a rurális területek elnéptelenedésének megakadályozására; önerőre alapuló fejlődés elősegítése ezeken a területeken);

Rurális területek diverzifikációja (a gazdaságszerkezet diverzifikálása a gyenge, főleg agrárjellegű régiókban; fenntartható mezőgazdasági tevékenység és környezetvédelmi intézkedések elősegítése; megújuló energiaforrások kihasználásának elősegítése a rurális területeken)



Az európai térségre vonatkozó politikai célok II.

Azonos hozzáférés az infrastruktúrához és a tudáshoz Jobb elérhetőség európai és interkontinentális szinten is, ami több, mint a

TEN-ek egyszerű bővítése (infrastruktúra javítása a távol eső területeken is; nagyobb kikötők és repülőterek interkontinentális megközelíthetőségének javítása; az elérhetőség javítása hatékony tömegközlekedéssel azon területeken, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak nagyobb hálózatokhoz; telekommunikációs létesítmények elérhetőségének javítása úgy, hogy az alapellátás minden területen hozzáférhető legyen);

Az infrastruktúra hatékonyabb és fenntartható használata (személygépkocsitól való függést mérséklő helyi politikák; közúti közlekedés csökkentése túlzsúfolt közlekedési tengelyekben; multimodális és kombinált közlekedés támogatása; közös infrastruktúra használata a felesleges verseny kiküszöbölésére; közlekedési szolgáltatások közötti kapcsolatok javítása elsősorban a ritkán lakott területeken);

Innovációs ismeretek terjesztése minőségi értelemben is (innovációs technológiák elérhetőségének biztosítása minden régió számára; technológiai transzfer-központok létesítésének támogatása, ágazatok közötti kapcsolatok javítása az elmaradottabb régiókban; a felsőoktatáshoz való minimális hozzáférés a legelmaradottabb területeken is; oktatás és szakképzés általános színvonalának emelése)



Az európai térségre vonatkozó politikai célok III.

A természeti és kulturális örökség intelligens kezelése és fejlesztése

A természeti örökség megőrzése és fejlesztése(természetvédelmi területek hálózatának továbbfejlesztése, erősítése; a nagy biodiverzitású és érzékeny területek megfelelőkezelése; gazdaságfejlesztés és természeti örökség megőrzése szempontjainak harmonizálása; természeti katasztrófákkal veszélyeztetett térségek kockázatának csökkentésére regionális és transznacionális stratégiák kidolgozása);

A víztartalékok intelligens kezelése (integrált stratégiák a víztartalékok és az árvízkockázat kezelésére; szárazságnak kitett területeken a vízellátás és a vízigény közötti egyensúly javítása; a nagyobb, elsősorban parti és transznacionális vízbázisok gondos kezelése; a túlzott vízkivétellel vagy lecsapolással veszélyeztetett nedves területek megőrzése és helyreállítása);



Az európai térségre vonatkozó politikai célok III.

A természeti és kulturális örökség intelligens kezelése és fejlesztése

Az európai kultúrtájak fenntartása és kreatív kezelése(kulturális és történelmi jelentőségű tájak fenntartása a földhasználat gondos tervezésével; antropogén tevékenységtől károsodott tájak rehabilitációja; a jellegzetes tájkép fenntartása a mezőgazdasági művelés alól kivont területeken);

a városi kulturális örökség megőrzése és kreatív kezelése (a kulturális örökség pusztulásával sújtott területeken megelőző stratégiák alkalmazása; a városi kulturális örökség védelme a túlzott turizmus, ingatlanspekuláció és infrastruktúra-építkezések káros hatásaitól; összefüggő épületegyüttesek kreatív átalakítása a városkép leromlásának megakadályozására)



ESPON (European SpatialPlanning Observation Network)

Európai Unió eddigi legnagyobb szabású területfejlesztési kutatási programja Tagországok területfejlesztési és az unió regionális politikájának egyik fő

bázisa Az európai területfejlesztésre és az EU regionális politikájának hatásaira

vonatkozó legfontosabb információforrás 2005. végén 30 projekt folyamatban, öt előkészületben, összesen 138

európai területfejlesztéssel foglalkozó kutatóintézet részvételével 29 országból

Nemcsak EU-tagállamok intézményei (tagok, tagjelöltek, Norvégia és Svájc) Magyarország 2003 elején csatlakozott Félévente szemináriumok (soros elnökség adja a helyszínt) Transnational Project Group, Transznacionális Projekt Csoport: legalább

három tagállam egy-egy kutató intézete, de lehet ennél több is (akár 13–14 intézetből)

Vezető Partner elv: Minden konzorciumot a Vezető Partner (Lead partner) vezet. A Vezető Partneré a pénzügyi felelősség



ESPON projektek

Tematikus projektek (10 db) Politikák hatásait vizsgáló projektek (12 db) Koordináló projektek (5 db) Tudományos hálózatépítés (1 db) Tanulmányok, háttéranyagok (6 db)

Összesen 34 nagy projekt

További információ: www.espon.eu



Tematikus projektek (ESDP-ben

megjelölt területfejlesztési kulcsfeladatok valamelyike)

1.1.1. A városi területek, mint a policentrikus fejlődés csomópontjainak szerepe és speciális helyzete (2002–2006)

1.1.2. Város-vidék kapcsolatok (2002–2004) 1.1.3. Az EU-bővítés térszerkezeti hatásai (2002–2006) 1.1.4. A demográfiai folyamatok és a migráció területi hatásai

(2002–2004) 1.2.1. Közlekedési szolgáltatások és hálózatok: infrastrukturális

alapellátás fejlesztése a területi kohézió érdekében (2002–2004) 1.2.2. Telekommunikációs szolgáltatások és hálózatok (2002–

2004) 1.2.3. Az információs társadalom területileg releváns

aspektusainak vizsgálata (2005–2006) 1.3.1 Az általános, és az éghajlatváltozás generálta természeti és

technológiai veszélyek kezelése és területi hatásai (2002–2004) 1.3.2 A természeti örökség kezelésének területi trendjei (2003–

2005) 1.3.3. A kulturális örökség és identitás szerepe és területi hatásai



Politikák hatásait vizsgáló projektek (pl. a CAP, a közlekedés, a SA vagy az Előcsatlakozási Alapok)

2.1.1. A TEN (Trans-European Networks) infrastruktúrafejlesztési-politika területi hatásai (2002–2004)

2.1.2. Az EU K+F politikájának területi hatásai (2002–2004) 2.1.3. Az EU agrárpolitikájának területi hatásai, különös tekintettel a

környezetvédelemre (2002–2004) 2.1.4. Az energetikai szolgáltatások és hálózatok területi trendjei,

valamint az EU energiapolitikájának területi hatásai (2004–2006) 2.1.5. Az EU halászati politikájának területi hatásai (2003–2005) 2.2.1. A Strukturális Alapok területi hatásai (2003–2005) 2.2.2. Az „AQUIS COMMUNAUTAIRE”, az előcsatlakozási, és a

PHARE/TACIS/MEDA programok területi hatásai (2003–2005) 2.2.3. A Strukturális Alapok hatásai a városi területeken (2003–2005) 2.3.1. Az ESDP alkalmazásának hatásai a tagállamokban (2004–2006) 2.3.2. A terület- és városfejlesztési politikák irányítása (governance) az

EU szintjétől a helyi szintig (2004–2006) 2.4.1. A környezet alakulásának területi trendjei és az EU

környezetvédelmi politikájának területi hatásai (2005–2006) 2.4.2. A transznacionális és nemzeti területek integrált elemzése az ESPON

kutatási eredmények alapján (ún. „Zooming” projekt) (2004–2006)



Koordináló projektek (átfogó, integrált stratégiák, legalább hat tagállamot képviselő kutatóintézetek)

3.1. Intézkedés: Az európai területfejlesztés integrált eszközei

3.2. Intézkedés: Területi forgatókönyvek és irányvonalak az ESDP és a Kohéziós Politika érvényesítéséhez (2004–2006)

3.3. Intézkedés: A Lisszaboni folyamat területi dimenziója (2004–2006)

3.4.1. Európa a világban (2004–2006) 3.4.2. Az EU gazdasági politikáinak területi

hatásai és a gazdasági tevékenység területi elhelyezkedése Európában



Egyéb projektek

Tudományos hálózatépítés 4.1.3. A területi fejlődés monitoringja

Tanulmányok, háttéranyagok 1.4.1 A kis- és középvárosok szerepe 1.4.2 Az EU területi fejlődésének társadalmi

dimenziói 1.4.3 A városi funkciók vizsgálata 1.4.4 Study on Feasibility on Flows Analysis 1.4.5 A turizmus területi aspektusainak vizsgálata 3.4.3 The modifiable areas unit problem, „MAUP”



Konkrét követelmények a projektekkel szemben

Indikátorok kidolgozása Tipológia (térségek tipizálása) Adatgyűjtés (EUROSTAT-on túl) Egyes projektek összekapcsolása (időbeli egymásra épülés is) Kutatási eredmények alátámasztása esettanulmányokkal vagy

nemzeti tanulmányokkal Politikai ajánlások megfogalmazása

Projekt időtartama alatt készíteni kell három időközi jelentést (interim report) egy végső jelentést (final report)

2007-2013: ESPON 2



Közösségi kezdeményezések

INTERREG Program: határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés, amelynek célja a közösség területének harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődése

URBAN Program: a válságban lévő városok és a városi agglomerációk gazdasági és szociális regenerációja, a tartós városi fejlődés előmozdítására való tekintettel

LEADER Program: vidékfejlesztés támogatása egy nemzetközi hálózat létrehozásával. Pályázni a hálózatba való belépéssel lehet

EQUAL Program: transznacionális együttműködés új eszközök kifejlesztésére a munkaerő-piacon előforduló diszkrimináció és az egyenlőtlenség minden fajtája ellen vívott harcban



az európai unió regionális politikája

Education