területfejlesztés magyarországon

Területfejlesztés Magyarországon

A területfejlesztés fogalma

Az országra, valamint térségeire kiterjedő

• társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatko-zási irányok meghatározása

• rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók meghatározása, összehangolása és megva-lósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesíté-se az egyéb ágazati döntésekben

Regionális politika a rendszerváltás előtt és után

A rendszerváltás előtt

• a gazdaságfejlesztésben főként az ágazati szempontok domináltak, a területi nézőpont háttérbe szorult

• de: jövedelmek átcsoportosítása a gazdag térségektől a szegényebbekhez → a regionális különbségek mérsé-keltek maradtak

A rendszerváltás után

• területi differenciálódás → szükségessé vált egy elkülö-nült regionális politika alkalmazása, a jogszabályi keretek kidolgozása

A területfejlesztési törvény

• 1996-ban fogadja el az Országgyűlés (módosításai: 1999, 2004)http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600021.TV

• a mo-i területpolitika megújításának alapdokumentuma

• meghatározza a magyar regionális politika céljait, felada-tait, intézmény- és eszközrendszerét

• EU-konform

• a regionális politikát komplex gazdaságfejlesztési tevé-kenységként kezeli

A területfejlesztési törvény

• emellett: az elmaradott térségek felzárkóztatása is a politika feladata marad

• a minisztériumok és a területi intézmények közötti koordi-náció kiépítése → decentralizáció a döntéshozatalban

• a partnerség elve

• kiemeli a térségi azonosságtudat és identitás megerő-sítésének szerepét

• a fenntartható fejlődés követelménye (környezetvédelmi szempontok)

A területfejlesztési törvény

• hangsúlyozza a tervezés szükségességét → fejlesztési dokumentumok készítése

(országos, regionális, megyei és kistérségi fejlesztési koncepciók)

ld.: az első Országos Területfejlesztési Koncepció http://www.vati.hu/static/otk/hun/OTK1998hun.pdf

- 1998-ban fogadja el a Parlament- célja: kijelölte az ország közép- és hosszú távú terület-fejlesztési politikai célkitűzéseit - kijelölte a 7 tervezési-statisztikai régiót

+

A területfejlesztési törvény módosításai

Az 1999-es módosítás

• a regionális szint megerősödése → kötelező regionális fejlesztési tanácsokat létrehozni a 7 tervezési-statisz-tikai régióban

A 2004-es módosítás

• csökkenteni akarták a regionális fejlesztési tanácsokban a kormányzati szereplők arányát, de a Parlament nem sza-vazta meg

Regionális intézményrendszer Magyarországon

Területi szintek Magyarországon

• az alkotmány szerint:

- megyék → területi önkormányzatok

- települések (községek, városok, a főváros és annak ke-

rületei) → települési önkormányzatok

Területi szintek Magyarországon

• Tft (1996) → csatlakozási szándék az EU-hoz → a NUTS- rendszer átvétele: a régiók és a kistérségek szerepének megerősítése

NUTS 1

NUTS 2

NUTS 3

Magyarország NUTS 1,2,3 régiói

Országos szint

A Parlament feladatai

• az országos területfejlesztési koncepció elfogadása

• megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat

• meghatározza a támogatás és a forráselosztás elveit és a kedvezményezett térségek besorolási kondícióit

• az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről

• beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról

A Kormány feladatai

A Parlament elé terjeszti

• az Országos Területfejlesztési Koncepciót

• a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat

• a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét

• az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket

A Kormány feladatai

• összehangolja a területfejlesztési állami pénzeszközö-ket, dönt a felhasználás szabályairól

• kétévente beszámol az Országgyűlésnek a területi folya-matok alakulásáról

• rendeletben meghatározza tagjainak területfejlesztéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörét

Az Országos Területfejlesztési Tanács feladatai

• a kormány javaslattevő és koordináló, konzultatív szerve

• tagjai: az egyes miniszteri tárcák képviselői, a területi szintek (megyei, regionális) képviselői, szakmai képvise-letek

• véleményezi a törvénytervezeteket és az Országos Terü-letfejlesztési Koncepciót, azonban nem rendelkezik fontos-ságának megfelelő befolyással

A miniszter feladatai

Felelős

• az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásáért

• a különböző szintű fejlesztési koncepciók és programok összehangolásáért

• a költségvetési előirányzatok pályázati úton történő elosz- tásáért

A területfejlesztés kormányon belüli pozíciója 2010-es választások után

2010. évi XLII. törvény:

• a Belügyminisztérium hatáskörébe kerültek a terület-rendezés, településfejlesztés és településrendezés, a településüzemeltetés és az építésügy feladatai

• a Nemzetgazdasági Minisztérium felel a területfejlesz- tés stratégiai tervezéséért

• a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felel a fejlesztés-politikáért és a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért, továbbá a területfej-lesztéséért

• a Vidékfejlesztési Minisztérium felel az agrár-vidékfej-lesztéséért és annak támogatási rendszeréért

Regionális szint

A régiók fajtái

A területfejl-i törv. (Tft) a régiók 2 fajtáját különbözteti meg:

Fejlesztési régió

• társadalmi-gazdasági vagy környezeti szempontból egy-séges terület, amely egy vagy több megyére (fővárosra), vagy azok meghatározott területére terjed ki

• nem követi a közigazgatási határokat

• a Tft. már 1996-ban kötelezővé tette az ún. térségi fej-lesztési tanács kialakítását a Balaton és a budapesti agglomeráció térségében (→ Balaton Fejlesztési Tanács, Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács)

A régiók fajtái

2004-es törvénymódosítás

• három országosan kiemelt térség - a Duna-mente, a Balaton- és a Tisza-térség - került kijelölésre

• további regionálisan kiemelt térségek: a Velencei-tó, a Vértes

• ezekre a térségekre kötelezően létre kell hozni térségi fejlesztési tanácsot, amely munkaszervezetén keresztül látja el feladatát

A régiók fajtái

Tervezési-statisztikai régió

• több megye területére kiterjedő, az érintett megyék köz-igazgatási határaival határolt egybefüggő tervezési ill. statisztikai egység

• cél: jogosultak legyenek a strukturális alapokból való részesedésre

• régiók megerősítése →1999: regionális fejlesztési ta-nácsok kötelező felállítása

A régiók fajtái

A regionális fejlesztési tanácsok feladatai

• a régió területfejlesztési koncepciójának kidolgozása és végrehajtásának koordinálása

• a fejlesztési források elnyeréséhez szükséges pályázatok előkészítése, bonyolítása

• a fejlesztési programok menedzselése

• a programok monitoringrendszerének kiépítése

az RFT-k létrehozása → a régiót alkotó megyék közösen ha-tározzák meg fejlesztési prioritásaikat

A magyar tervezési-statisztikai régiók

Megyei szint

A megyei területfejlesztési tanácsok feladatai

• kidolgozza és elfogadja a megyei fejlesztési koncepció-kat és programokat

• elfogadja a megvalósításhoz szükséges pénzügyi terve-ket

• dönt a decentralizált állami fejlesztési források elosztásá-ról (TEKI, CÉDE, 2004-ig a TFC)

• véleményezi az országos és regionális tervek megyét érintő intézkedéseit

A területi (megyei) önkormányzatok feladatai

• NEM látnak el területfejlesztéssel kapcsolatos fela-datokat (nem képezik részét a területfejlesztés megyei szintjének)

• feladataik: pl.: középfokú oktatás, az egészségügyi szak-ellátás, könyvtár fenntartása, sportszervezés, környezet-védelem, idegenforgalom

• forrásaik a településekhez hasonlóak (de: nem jogosul-tak

helyi adók szedésére)

• hatásköreik és pénzeszközeik nem biztosítják az erős középszint szerepét

• adatokat szolgáltat a megyei fejlesztési koncepció elké-szítéséhez és véleményezi azt

Kistérségi szint

A kistérség fogalma

• a települések között létrejövő funkcionális kapcsolatrend-szerek összessége alapján behatárolható területi egység

• a települések megyén belüli csoportosításával hozzák létre - minden település csak egy kistérséghez tartozhat

• 1994-ben statisztikai céllal alakítják ki őket, jelenleg: 174 kistérség

• települési önkormányzatok feladatai egy részének ellá-tása → többcélú kistérségi társulások alakításának ösz-tönzése

Magyarország kistérségei

www.terport.hu

A kistérségi fejlesztési tanács feladatai

• összehangolja a területén lévő önkormányzatok, gazda-sági szervezetek fejlesztési elképzeléseit

• kidolgozza a kistérség fejlesztési koncepcióját, program-ját, ellenőrzi annak végrehajtását

• pénzügyi tervet készít a programok megvalósítása érde-kében, forrást gyűjthet

• véleményezi a megyei és regionális tervdokumentumok kistérséget érintő intézkedéseit

Települési szint

• mintegy 3150 település van → elaprózódott szerkezet

• nagyfokú autonómiával, önkormányzattal rendelkeznek

A települési önkormányzatok alapjogai

• önálló igazgatás• saját bevételekre, állami támogatásokra való jogosultság• helyi adók kivetése• szervezetét maga alakíthatja ki• szabadon társulhat más önkormányzatokkal• feladatkörében rendeletet alkothat

A települési önkormányzatok feladatai

A települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai

• egészséges ivóvízellátás• óvodai nevelés, általános iskolai nevelés és oktatás • egészségügyi és szociális alapellátás• közvilágítás• helyi közutak, köztemető fenntartása• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése

Egyéb önként vállalt feladatok

• nagyságuktól, anyagi és egyéb körülményeiktől függően

A települési önkormányzatok vagyona

• törzsvagyon- a kötelező feladatok ellátására, közhatalom gyakorlásá-

ra szolgál- fokozott védelem: nem elidegeníthető, megterhelhető- pl.: közutak, közterek, parkok, vizek, levéltári anyagok

• egyéb vagyon- korlátozottan forgalomképes: pl.: közművek, intézmé-

nyek,műemlék-épületek stb. - kötöttség nélkül rendelkezésre áll (pl.: vállalkozásba

fektetett eszközök stb.)

A települési önkormányzatok forrásai

• saját bevételek (helyi adók, illetékek, bírságok, az önkor-mányzati vagyon hozadékából származó nyereség)

• megosztott adók (SZJA egy része, gépjárműadó)

• normatív költségvetési hozzájárulások (lakosságszám alapján, vagy feladathoz kötődően)

• központi költségvetésből származó támogatások • esetlegesen hitelek

A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei

Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TFRC) –

Formája• visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás

Elődje: Területfejlesztési célelőirányzat (TFC) tehát a

források elosztásáról 2004-től már az RFT-k döntöttek

A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei

Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás (TEKI)

Formája• vissza nem térítendő támogatás, egyedüli feltétel bizo-

nyos saját forrás megléte

• kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották el

A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei

Céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) – 1998-

• ebből valamennyi helyi önkormányzat részesülhet, mert nem kifejezetten felzárkóztatás a célja

• az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatai-nak ellátásához és az ehhez kapcsolódó fejlesztések megvalósításához

• kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották el

A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei

Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásá-nak támogatása (LEKI)

• elvi alapja: az önkormányzatok eltérő jövedelemtermelő képessége → különbség a helyi bevételeik között → kiegészítő állami támogatásra van szükség

• jogosultság: működési forráshiány alapján• kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották

el

A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei

Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi

közutak burkolatfelújításának támogatása (TEUT)

Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének

támogatása (TEHU)

A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei

Cél- és címzett támogatások

• az önkormányzatok meghatározott beruházásait segítik

• a céltámogatás feltételek teljesítése esetén alanyi jogon jár, a címzett támogatások elnyeréséhez parlamenti dön-tés szükséges

Egyéb előirányzatok

A hazai területfejlesztési támogatások forrásai (1998-2008)

Szint Megnevezés Az egységek száma

NUTS I. ország 1

NUTS II. tervezési-statisztikai régió

7

NUTS III. megye (+főváros) 19+1

NUTS IV. statisztikai kistérség 168

NUTS V. település kb. 3150

Területi szint Intézményrendszer

település önkormányzat

kistérség önkormányzati társulások, fejlesz-

tési tanács, dekoncentrált szervek

megye önkormányzat, területfejlesztési

tanács, dekoncentrált szervek

régió fejlesztési tanács, dekoncentrált szervek

Összegzés

Valamilyen erős középszintű egységnek lennie kell.

Hogyan?

-a megyék jogi, anyagi feltételeinek javítása

vagy

-a kistérségek és régiók szerepének növelése → a megyei kompetenciák visszaszorulása

A közigazgatási reform keretében újra kell gondolni az egyesterületi szintek feladatait → új szervezeti háttér