A részvétel fogalmaDr. Schiffer Csilla

Az állampolgári részvétel létrája

nem részvétel:•(1) manipuláció•(2) terápia fokozatai

a részvétel képviselők által közvetetten zajlik, nem jogosítják fel a résztvevőket arra, hogy változtatásokat kezdeményezzenek, döntéseket hozzanak és azokat meg is valósítsák, sőt a gondolkodásuk és véleményük olyan irányú megváltoztatására törekednek, hogy az megfeleljen a hatalom birtokosai számára.

álrészvétel:

• (3) tájékoztatás, a • (4) konzultáció és a • (5) megbékélés fokozatai.

Ezek valójában „álrészvételt” biztosítanak (tokenizmus) bevonnak ugyan a döntéshozásba néhány érintett, bár a hatalomból kirekesztett tagot, de azok közül, akik a legkönnyebben bevonhatók, vagyis gondolkodásuk leginkább közel áll a hatalom birtokosainak gondolkodásához, és ezzel jelképesen biztosítottnak vélik az adott csoport részvételét a döntéshozási folyamatban. Meghallgatják őket és ők is hallathatják a hangjukat, de a hatalom birtokosainak kezében van annak eldöntésének joga, hogy figyelembe veszik-e a döntéshozatalban a véleményüket.

valódi részvétel: •(6) partnerség, a •(7) delegált hatalom, a •(8) állampolgári kontroll

a döntéshozásba valóban bevonják az érintett csoportokat, a hatalom valóban érdeklődik a véleményük iránt és épít is azokra, kezdeményezhetnek változásokat és azok irányításának lehetősége is adott számukra

(ARNSTEIN, 1969).

A „hatalommal felruházás létrája” (Ladder of Empowerment)

• A hatalommal nem rendelkező személyek visszanyerik a saját sorsuk irányítása feletti hatalmukat, részt vesznek a közösség életében, beleszólnak annak döntéseibe, képviselik érdekeiket, felhívják a figyelmet az őket ért igazságtalanságokra, hatást gyakorolnak saját és közösségük életére

• Nem maradnak a szolgáltatások passzív igénybevevői, hanem megrendelőként aktívan bevonódnak a szolgáltatás tervezésébe, megvalósításába és értékelésébe is.

• A szolgáltatás szervezője: segítő szerep helyett koordináló, facilitáló (ösztönző), támogatást nyújt a szolgáltatást igénybe vevő számára, hogy ő maga képessé váljon az adott tevékenységre, saját életének „szakértője” maradhasson, aki kompetens a saját érdekei felismerésében

• A társadalom azon rétegeivel kapcsolatosan jelent meg, akiknek érdekérvényesítő képessége csekély.

• A társadalmi kohézió érdekében tehát a jó érdekérvényesítő képességgel rendelkezők figyelmét hívja fel ezáltal a társadalomtudomány arra, hogy érdemes meghallgatniuk mások javaslatait is a közösség életének jobb megszervezése érdekében. (ROCHA, 1997).

UNESCO: Guidelines for Inclusion 2005AZ INKLÚZÓ jelenti AZ INKLÚZIÓ NEM jelenti

a sokféleség örömmel fogadását

minden tanuló - nem csak a kirekesztettek - érdekének szem előtt tartását

azokat a gyerekeknek a bevonását, akik az iskolában kirekesztettnek érezhetik magukat

az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítását és meghatározott ellátást a gyermekek néhány csoportja számára anélkül, hogy kirekesztenék őket

csak és egyedül a gyógypedagógia (special education) reformját, de a hivatalos és nemhivatalos oktatási rendszert is átalakítja

kizárólag a másságra való odafigyelést, de javítja az oktatás minőségét minden tanuló számára

a speciális iskolát, de esetleg többlettámogatást nyújt a többségi iskolarendszerben tanulóknak

csak a fogyatékos gyermekek szükségleteinek figyelembevételét

az egyes gyermekek szükségleteinek figyelembevételét más gyermekek rovására

Az inklúzió koncepciója• Az inklúzió folyamat. A különbözőségre adandó egyre jobb válaszok soha véget

nem érő keresése. Annak megtanulása, hogyan éljünk együtt a különbségekkel, és hogyan tanuljunk azokból. Így a különbségeket pozitívnak tekinti, mint a gyerekek és felnőttek közötti tanulás elősegítésének ösztönzőjét.

• Az inklúzió az akadályok megtalálásával és felszámolásával foglalkozik. Ennélfogva sokféle forrásból gyűjt, rendez és értékel információkat azért, hogy megtervezze az szakpolitika és a gyakorlat megváltoztatását. A legkülönbözőbb bizonyítékokat használja fel a kreativitás és a problémamegoldás ösztönzésére.

• Az inklúzió minden gyermek jelenlétéről, részvételéről és eredményességéről szól. A „jelenlét” foglakozik azzal, hol részesül oktatásban a gyermek, mennyire megbízhatóan és pontosan vesz részt az oktatásban. A „részvétel” az ott tapasztaltak minőségére vonatkozik, ezért magában foglalja a tanulók nézeteit; az „eredményesség” pedig a tanterv szerinti tanulás eredményeiről szól, nemcsak a tesztekről vagy a vizsgaeredményekről.

• Az inklúzió különös hangsúlyt fektet azoknak a tanulócsoportokra, akik a marginalizáció, a kirekesztés vagy az alulteljesítés veszélyének vannak kitéve. Ez annak morális felelősségét veti fel, hogy ezeket a statisztikailag leginkább veszélyeztett csoportokat gondosan figyelemmel kísérjék és ahol szükséges lépéseket tegyenek a jelenlétük, részvételük és eredményességük biztosítása érdekében a közoktatási rendszerben.

Az exklúziótól az inklúzióig vezető folyamat lépcsője

• Azt szemlélteti, hogy a társadalmi attitűdök határozzák meg a tetteket és a hagyományosan kirekesztett csoportok felé irányuló elkötelezettség és szolgáltatás szintjét.

Tudás – az inklúzió elterjedéséhez vezet a közoktatásban.

Megértés - integrációt vagy a speciális szükségletűek nevelését vonja maga után

Elfogadás - a jótékonyság és a karitativitás segítségével - szegregációhoz vezet.

Tagadás - kirekesztést von maga után

ICF összetevőkTESTI FUNKCIÓ ÉS

STRUKTÚRÁKTEVÉKENYSÉG RÉSZVÉTEL

Akadályok

Segítők

Funkciók

Struktúrák

Befogadóképesség

Teljesítmény

Tanórai részvétel

- másokkal közös tanulás

- együttműködés, közös tanulási tapasztalatok

- a tanulásba való aktív bekapcsolódás

- véleménynyilvánítást arról, milyen is a

tanítás

- mindenkinek önmagáért történő elismerése,

elfogadása és értékelése

Inklúzió a nevelésben

• Minden tanulót és munkatársat egyaránt elismernek.• A tanulói részvétel jelentőségét növelik a helyi iskolák

szemléletében, tantervében és közösségében, és csökkentik a kirekesztést ugyanezen területeken.

• Átalakítják az iskolák szemléletét, programjait és mindennapi gyakorlatát úgy, hogy megfeleljen a tanulók sokféleségének.

• Valamennyi – nem csak a fogyatékos, vagy egyéb "sajátos nevelési igényű"-nek diagnosztizált tanuló esetében – csökkentik a tanulás és a részvétel akadályait.

• Tanulnak azokból a kezdeményezésekből, melyek révén csökkentik egyes tanulók részvételének akadályait, és ezeket felhasználják arra, hogy a változtatások más tanulók javát is szolgálják.

Inklúzió a nevelésben• A tanulók közötti különbségeket tanulást segítő

tényezőnek tekintik és nem csupán legyőzendő problémának.

• Elismerik, hogy a tanulóknak joguk van ahhoz, hogy a lakóhelyükhöz legközelebbi iskolába járhassanak.

• Fejlesztik az iskolát a munkatársak és a tanulók érdekében egyaránt.

• Az iskolák szerepét ugyanannyira hangsúlyosnak tartják a közösségépítésben, az értékközvetítésben, mint a teljesítmények fokozásában.

• Kölcsönösen ápolják az iskolák és más közösségek között fennálló kapcsolatokat.

• Felismerik, hogy az iskolai inklúzió a társadalmi inklúzió egy aspektusa. (Booth – Ainscow 2009, 11.)