A Kőroumlsi Csoma Taacutersasaacuteg folyoacuteirata

2020 tavasz

Szerkeszti

Daacutevid Geacuteza Fodor Paacutel eacutes Peacuteri Benedek

Birtalan Aacutegnes Czentnaacuter Andraacutes Ittzeacutes Maacuteteacute eacutes Ivaacutenyi Tamaacuteskoumlzreműkoumldeacuteseacutevel

BUDAPEST

A boriacutetoacuten

Diacutevaacuten-i Javuz Szultaacuten Szelim İstanbul Uumlniversitesi Nadir Eserler Kuumltuumlphanesi Farsccedila 1330 f 28r [I Szelim szultaacuten eacutes keacutet ifjuacute verset olvas]

Kiadja a Kőroumlsi Csoma Taacutersasaacuteg BudapestFelelős kiadoacute Ivaacutenyi Tamaacutes

Műszaki szerkeszteacutes Terjeacutek EdinaKeacuteszuumllt a Rocket Stuacutedioacuteban

ISSN 0133-4778

A kiadvaacuteny a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia taacutemogataacutesaacuteval keacuteszuumllt

Tartalom

TANULMAacuteNYOKDeacuteveacutenyi Kinga Egy kuumlloumlnleges sivatagi madaacuter a koumlzeacutepkori

arab irodalom eacutes lexikograacutefia tuumlkreacuteben 5Peacuteri Benedek I Szelim (1512ndash1520) perzsa diacutevaacutenjaacutenak uacutej kritikai

kiadaacutesa eleacute tudomaacutenytoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes eacutes a Diacutevaacuten keacutezirathagyomaacutenya 23

Daacutevid GeacutezandashLakatos Baacutelint Felix Petancius eacutes a toumlroumlk szultaacutenokroacutel keacutesziacutetett első euroacutepai csalaacutedfa 47

Saacuterkoumlzy Mikloacutes A magyarorszaacutegi jaacuteszok nyelvemleacutekei ndash forraacutesok probleacutemaacutek uacutej adatok 89

Ujvaacuteri Hedvig Max Nordau eacutes Goldziher Ignaacutec levelezeacuteseacutenek kontextualizaacutelaacutesa I 111

MISCELLANEAKoumlvecsi-Olaacuteh Peacuteter Az 1960-as toumlroumlkorszaacutegi puccs a korabeli

magyar diplomaacuteciai forraacutesok feacutenyeacuteben 131

SZEMLE KoumlnyvekManu toumlrveacutenykoumlnyve (Wojtilla Gyula) 143Şerefe Studies in Honour of Prof Geacuteza Daacutevid on his Seventieth

Birthday (Paacutezmaacutendi Aacutegnes) 147

Contents

STUDIESKinga Deacuteveacutenyi A peculiar desert bird as shown by the Arabic literature

and lexicography 5Benedek Peacuteri Towards a new critical edition of Yavuz Sultān Selīmrsquos

Persian Dīvān An overview of the manuscripts and the previous scholarly literature on the topic 23

Geacuteza DaacutevidndashBaacutelint Lakatos Felix Petancius (Feliks Petančić) and the first European genealogy of the Ottoman dynasty 47

Mikloacutes Saacuterkoumlzy The linguistic traces of the Jaacutesz people in Hungary ndash sources problems new data 89

Hedvig Ujvaacuteri The contextualisation of the correspondence between Max Nordau and Ignaacutec Goldziher I 111

MISCELLANEAPeacuteter Koumlvecsi-Olaacuteh The 1960 Turkish coup drsquoeacutetat in the light

of contemporary Hungarian diplomatic sources 131

REVIEW BooksManu toumlrveacutenykoumlnyve (Gyula Wojtilla) 143Şerefe Studies in Honour of Prof Geacuteza Daacutevid on his Seventieth

Birthday (Aacutegnes Paacutezmaacutendi) 147

Keletkutataacutes 2020 tavasz 5ndash22 old

TANULMAacuteNYOK

Deacuteveacutenyi KingaEgy kuumlloumlnleges sivatagi madaacuter a koumlzeacutepkori arab irodalom eacutes lexikograacutefia tuumlkreacuteben

0 Bevezeteacutes

Az iszlaacutem előtti illetve a korai iszlaacutem korszak hiacuteres koumlltői alkotaacutesai soksziacutenűen aacutebraacutezoljaacutek a sivatagot E leiacuteraacutesokboacutel nem maradhatnak el e taacutej jellegzetes eacutelő-leacutenyei amelyek koumlzoumltt megtalaacutelhatjuk a madaacutervilaacuteg keacutepviselőit is E madarak koumlzuumll is kiemelkedik a pusztaityuacutek (qaṭā) amelynek hihetetlenuumll reacuteszletes eacutes pontos megfigyeleacutesen alapuloacute leiacuteraacutesa az alaacutebbi elemzeacutes taacutergya

A leghiacuteresebb leiacuteraacutes a 6 szaacutezadban eacutelt aš-Šanfarā Lāmiyyat al-lsquoarab ciacutemen ismert verseacuteben talaacutelhatoacute (36‒41 sor) amelyben a szerző azzal buumlszkeacutelkedik hogy koumlnnyedeacuten megelőzte a gyorsan repuumllő madarat eacutes ahhoz hasonloacutean ő is keacutepes a sivatagot tuacuteleacutelni1

bdquoA soumlteacutet sziacutenű pusztaityuacutekok megisszaacutek amit meghagytam miutaacutenEgeacutesz eacutejjel a viacutezforraacuteshoz utaztak szaacuternyaikkal zajosan csapkodva

Eltoumlkeacutelt voltam eacutes ők is eltoumlkeacuteltek voltak egymaacutessal versengtuumlnk szaacuternyaikkal verdestek

Miacuteg eacuten felhajtottam koumlpenyem eacutes elsőkeacutent eacutertem a viacutezhez baacuter sietseacuteg neacutelkuumll [mentem]

Aztaacuten elfordultam tőluumlk mialatt ők meacuteg mindig leborultak a viacutez szaacutejaacutehozKoumlzvetlenuumll raacutehelyezve arra a torkukat eacutes a begyuumlket

Mintha a laacutermaacutejuk a [viacutez] keacutet oldalaacuten eacutes koumlroumltteKuumlloumlnboumlző toumlrzsek uacuteton leacutevő csoportjai[nak a zaja] lenne amint eacuteppen saacutetrat vernek

Kuumlloumlnboumlző helyekről joumlttek oumlssze oda de az (a viacutez) oumlsszehozta őketMint ahogy a teveacutek csoportjait oumlsszehozza egy viacutezivoacute hely

Aztaacuten lenyelnek egy kis vizet majd elmennek minthaKora reggeli utazoacutecsapat lenneacutenek akik Uhaacutezaacuteboacutel sietve indulnak uacutetnakrdquo

Joacutellehet ez a neacutehaacuteny sor elsősorban a koumlltő nagyszerűseacutegeacutet van hivatva hang-suacutelyozni mindazonaacuteltal megdoumlbbentően sok aproacute reacuteszletet tudunk meg belőle a pusztaityuacutekroacutel

httpdxdoiorg1024391KELETKUT2020151 A cikkben ideacutezett versek magyarul a szerző nyersfordiacutetaacutesaacuteban szerepelnek Aš-Šanfarā ver-

seacutenek forraacutesa Alan Jones Early Arabic Poetry I Marāthī and Ṣulsquolūk Poems Reading 1992 164‒167

bull soumlteacutet sziacutenűbull nem keacutenyes a viacutez minőseacutegeacuterebull egeacutesz eacutejszaka repuumll a viacutezhezbull szaacuternyaacuteval zajosan csapkod verdesbull verseng a toumlbbiekkelbull uacutegy iszik hogy koumlzben torka eacutes begye a vizet eacuterintibull rendkiacutevuumll laacutermaacutesbull egyedei toumlbb helyről eacuterkeznek egyazon viacutezforraacuteshozbull az ivaacutes utaacuten hajnalban gyorsan visszaindulnakBaacuter cikkuumlnknek nem ceacutelja az iszlaacutem előtti koumllteacuteszet leghiacuteresebb koumlltemeacute-

nyeit elemezni eacutes vizsgaacutelatainknaacutel elsősorban a keveacutesbeacute ismert versekre illetve a lexikograacutefiai valamint az adab-irodalomra2 taacutemaszkodunk meg kell jegyezni hogy ez a reacuteszletgazdag leiacuteraacutes minden bizonnyal nagy hataacutest gyakorolt a keacutesőbbi korok koumlltőire Mielőtt azonban megvizsgaacutelnaacutenk az arab szerzők tovaacutebbi meg-figyeleacuteseit e madaacuterral kapcsolatban neacutezzuumlk meg mit mond az ornitoloacutegia erről a kuumlloumlnleges szaacuternyasroacutel

1 Rendszertani besorolaacutes3

Jelenlegi rendszertani ismereteink szerint a pusztaityuacutekalakuacuteak rendjeacutebe tartozoacute egyetlen csalaacuted a pusztaityuacutekfeacuteleacutek csalaacutedja keacutet nemből aacutell Ezek a talpastyuacutekok (Syrrhaptes) eacutes a tulajdonkeacuteppeni pusztaityuacutekok (Pterocles) Előbbi kettő utoacutebbi 14 fajboacutel eacutes szaacutemos alfajboacutel aacutell Előbbiek az iszlaacutem koumlzponti teruumlletein nem fordulnak elő miacuteg utoacutebbiak koumlzuumll toumlbb faj a sivatagok joacutel ismert lakoacuteja

Az arab szerzőkneacutel ugyan gyakran talaacutelkozunk ezzel a sivatagi madaacuterral elnevezeacuteseacutere azonban nem hasznaacuteltak annyi szoacutet hogy azzal az aacuteltaluk ismert teacuterseacutegben honos szaacutemos alfajt egymaacutestoacutel egyeacutertelműen megkuumlloumlnboumlztetteacutek volna A leggyakrabban hasznaacutelt elnevezeacutes a qaṭā4 E szoacute alakjai koumlzuumll a qaṭā

2 Az adab az uacuten művelődeacutesi irodalom amelynek ismereteacutet szuumlkseacutegesnek tartottaacutek a kulturaacutelt emberek eacutes a hivatalnokok szaacutemaacutera

3 A pusztaityuacutekfeacuteleacutek (Pteroclidae) csalaacutedjaacuteba tartozoacute madarak folyamatosan frissuumllő osztaacute-lyozaacutesaacutet ld OSME (The Ornithological Society of the Middle East the Caucasus and Central Asia) The OSME Region List of Bird Taxa Part A Non-passerines Version 43+ September 2018 99‒101 httposmeorgsitesdefaultfilespdfA_Non-passerine_ORL_V43+pdf (2019 maacutercius 12) Az osztaacutelyozaacutes alapja elsősorban Callan Cohen The Phylogenetics Taxonomy and Biogeography of African Arid Zone Terrestrial Birds The Bustards (Otididae) Sandgrouse (Pteroclidae) Coursers (Glareolidae) and Stone Partridge (Ptilopachus) PhD Thesis Cape Town 2011 httpnivenlibpfpuctaczapdfCallan_Cohen_PhD_2011pdf (2019 maacutercius 12) Reacuteszletes informaacutecioacute talaacutelhatoacute meacuteg a koumlvetkező műben Michael C Jennings Atlas of the Breeding Birds of Arabia (Fauna of Arabia 25) Riyadh‒Frankfurt 2010 362‒371 Ld meacuteg Steve Madge‒Phil McGowan Pheasants Partridges amp Grouse London 2002 445‒462 eacutes 69‒72 taacuteblaacutek

4 Ennek az elnevezeacutesnek a seacutemi eredeteacutet illetően ld Armas Salonen Voumlgel und Vogelfang

6

DEacuteVEacuteNYI KINGA

gyűjtőneacutev amelynek egyes szaacutemuacute alakja szabaacutelyosan qaṭāt Az igeacutet ndash madaacuterroacutel leacuteveacuten szoacute ndash a szoacutetaacuterak toumlbbnyire nőnemben adjaacutek meg (qaṭattaqṭū) a maṣdar keacutet alakban ismert (qaṭw eacutes iqṭīṭārsquo) ami al-Ḫalīl (megh 791) szerint a madaacuter jaacuteraacutesaacutet jeloumlli miacuteg az igeacuteről azt koumlzli hogy az egyesek szerint a jaacuteraacutesaacutera miacuteg maacutesok szerint a hangjaacutera vonatkozik5 Ezenkiacutevuumll azonban maacutesik haacuterom elneve-zeacutes is gyakori amelyek vagy aacuteltalaacutenos eacutertelemben hasznaacutelatosak vagy a madaacuter egyik fajaacutet jeloumllik Ez a haacuterom kifejezeacutes a kudrī(ya) a ǧūnī(ya)6 eacutes a ġaṭāṭ(ā) A szerzők koumlzoumltt nincs teljes egyeteacuterteacutes azt illetően hogy ez a haacuterom szoacute haacuterom vagy csak keacutet fajt jeloumll-e Utoacutebbi esetben a kudrī eacutes a ǧūnī jeloumll keacutet alfajt miacuteg egyes veacutelemeacutenyek szerint a ġaṭāṭ egyaacuteltalaacuten nem is tartozik a qaṭā neacuteven ismert madarak koumlzeacute7

Ibn Qutayba (megh 889) a koumlvetkező osztaacutelyozaacutest adja8 a kudrī a koumlvetke-zőkeacuteppen neacutez ki a haacuteta (ẓahr) soumlteacutet feketeacutes a szaacuternya fonaacutekja (bāṭin al-ǧanāḥ) fekete a torka (ḥalq) saacuterga a laacutebai roumlvidek keacutet farokszaacuternya pedig hosszabb a toumlbbineacutel9 A ġaṭāṭ annyiban hasonloacute hogy a szaacuternya fonaacutekja annak is fekete

im alten Mesopotamien (Annales Academiae Scientiarum Fennicae B 180) Helsinki 1973 241‒243 ahol a szerző azt aacutellapiacutetja meg hogy az arab qaṭā is rokona az akkaacuted qadū (iṣṣūri qaḍē) szoacutenak amely egy olyan madarat jeloumll amelynek a kiaacuteltaacutesa bdquoqaḍērdquo Az 58‒59 oldalon oumlt fajt sorol fel amelyek mindegyike ma is megtalaacutelhatoacute Irakban Ezek a nagy nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek (Pt alchata caudacutus) a sivatagi pusztaityuacutek angolul spotted sandgrouse (Pt senegallus) a feketehasuacute pusztaityuacutek (Pt orientalis) a koronaacutes pusztaityuacutek (Pt coronatus atratus) eacutes a szu-daacuteni pusztaityuacutek (Pt lichtensteinii) Ld meacuteg Franccedilois Vireacute Sur quelques noms arabes anciens drsquooiseaux (et le secret deacutevoileacute de leur eacutetymologie) Revue des eacutetudes islamiques 54 (1986) 347 Eacuterdemes megjegyezni hogy az akkaacuted eacutes assziacuter szoacutetaacuterok e szoacutet rsquobagolyrsquo jelenteacutessel koumlzlik időn-keacutent kiteacuterve a szoacute hangutaacutenzoacute jellegeacutere (ld pl A Concise Dictionary of Akkadian Ed by Jeremy Black et al Wiesbaden 1999 282 The Assyrian Dictionary XIII Ed by John Anthony Brinkman et al Chicago 1982 51) Salonen (i m 241) ezt szinteacuten megjegyzi hozzaacuteteacuteve hogy az első szerző aki a forraacutesokban ezt a madarat helyesen azonosiacutetotta Benno Landsberger volt Ld Benno Landsberger Einige unerkannt gebliebene oder verkannte Nomina des Akkadischen Die Welt des Orients 3 (19663) 262‒267 ahol a szerző kiteacuter erre a teacuteves eacutertelmezeacutesre is

5 Al-Ḫalīl ibn Aḥmad al-Farāhīdī Kitāb al-lsquoayn murattaba lsquoalā ḥurūf al-mulsquoǧam Taḥqīq lsquoAbd Al-Ḥamīd Hindāwī Bayrūt 14242003 III 408 s v qaṭā

6 Az euroacutepai szakirodalomban a legreacuteszletesebben Manfred Ullmann foglalkozik lexiko-graacutefiai eacutes morfoloacutegiai szempontboacutel a ǧūnī eacutes a kudrī szavakkal Manfred Ullmann Flughuumlhner und Tauben (Bayerische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse Sitzungsberichte Beitraumlge zur Lexikographie des Klassischen Arabisch 3) Muumlnchen 1982 amelyben oumlsszefoglalja a neacutemet lexikograacutefia addigi eredmeacutenyeit is Szemben maacutes szerzők (pl Wolfdietrich Fischer) meglaacutetaacutesaacuteval Ullmann veacutelemeacutenye szerint ezek az elnevezeacutesek csupaacuten koumll-tői eszkoumlzkeacutent hasznaacutelt sziacutenvariaacutensok eacutes nem alfajok Koumlszoumlnoumlm Ormos Istvaacutennak hogy felhiacutevta a figyelmemet erre a cikkre

7 Kamāl ad-Dīn ad-Damīrī Hayāt al-ḥayawān al-kubrā Miṣr 1978 II 121 bdquowa-qīla l-ġaṭāṭ ḍarb min aṭ-ṭayr laysa min al-qaṭārdquo

8 Abū Muḥammad lsquoAbd Allāh ibn Muslim Ibn Qutayba Kitāb al-malsquoānī l-kabīr fī abyāt al-malsquoānī I Taḥqīq F Krenkow Bayrūt eacute n 308‒309

9 Ez a keacutet toll a nagy nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek (caudacutus alfaj) jellegzetesseacutege miacuteg egyeacuteb fajoknaacutel mint pl a feketehasuacute pusztaityuacutek (Pt orientalis) teljesen hiaacutenyzik Ld Eduardo de

7

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

a laacutebai azonban hosszuacuteak A haacuteta enyheacuten porsziacutenű de nem soumlteacutet a szeme pedig nagy Ad-Damīrī (megh 1405) a qaṭā leiacuteraacutesaacutenaacutel megaacutellapiacutetja hogy keacutet faja van a kudrī eacutes a ǧūnī amelyekhez al-Ǧawharī (megh 1003) hozzaacuteadott egy har-madikat amelynek a neve ġaṭāṭ10 Ad-Damīrī leiacuteraacutesa szerint a kudrī porsziacutenű vaacuteltozatos hassal eacutes haacutettal saacuterga csőrrel eacutes roumlvid farokkal Kecsesebb (alṭaf) mint a ǧūniyya Utoacutebbi szaacuternyaacutenak a fonaacutekja eacutes a vaacutelltolla is fekete porsziacutenű haacuteta pedig saacuterga poumlttyoumlkkel tarkiacutetott Keacutetszer olyan nagy mint a kudrī11 eacutes egy attoacutel nagyon kuumlloumlnboumlző gurgulaacutezoacute hangot ad ki amire a neve is utal12 A ġaṭāṭ leiacuteraacutesaacutet ad-Damīrī műveacuteben a ġaṭāṭā13 neacutev alatt talaacuteljuk meg Az ott koumlzoumllt infor-maacutecioacutek szerint a madaacuter haacuteta hasa eacutes teste porsziacutenű a szaacuternya fonaacutekja fekete a laacutebai eacutes a nyaka hosszuacute Ezenkiacutevuumll egy eacuterdekes tulajdonsaacutega hogy egyedei nem keacutepeznek koloacuteniaacutet s nem csapatosan repuumllnek hanem inkaacutebb kicsi kettes vagy haacutermas csoportokban A szerző megemliacuteti azt a neacutezetet amely szerint csak keacutet vaacuteltozataacutet (ḍarb) lehet megkuumlloumlnboumlztetni (i) a kudriyya eacutes ǧūniyya jellemzői a roumlvid laacutebak saacuterga torok fekete vaacutelltoll eacutes a voumlroumlses fedőtoll miacuteg (ii) a ġaṭāṭ(ā) jellemzői a hosszuacute laacutebak a feheacuter has a porsziacutenű haacutet eacutes a szeacuteles szemek14

Ibn Qutayba15 megjegyzi hogy az emberek mindenfeacutele pusztaityuacutekot (qaṭā) legaacuteltalaacutenosabban a kudrī elnevezeacutessel illetnek a soumlteacutet sziacutene miatt Megem-liacuteti meacuteg16 hogy hasonliacutet a galambra mert ahhoz hasonloacutean oumlrv van a nyaka koumlruumll17 (ḏawāt al-aṭwāq)18 Ezt az oumlrvet al-Alsquošā (megh 629) is megemliacuteti

Juana Family Pteroclidae (Sandgrouse) In Handbook of the Birds of the World IV Sandgrouse to Cuckoos Ed by Josep del Hoyo‒Andrew Elliott‒Jordi Sargatal Barcelona 1997 50

10 Ismālsquoīl ibn Ḥammād al-Ǧawharī Tāǧ al-luġa wa-ṣiḥāḥ al-lsquoarabiyya Taḥqīq Aḥmad lsquoAbd al-Ġafūr lsquoAṭṭār Bayrūt 1990 II 368 III 286

11 A pusztaityuacutekok (Pteroclidae) csalaacutedjaacuteba tartozoacute madarak meacuterete 24 eacutes 40 cm koumlzoumltt vaacutel-takozik Ld De Juana i m 30

12 Ad-Damīrī i m II 215 skk Franccedilois Vireacute (Ḳaṭā In The Encyclopaedia of Islam2 IV Leiden 1978 743) szerint a ǧūniyya a feketehasuacute pusztaityuacutekkal (Pt orientalis) azonos

13 Ad-Damīrī i m II 12114 Ha ezeket a leiacuteraacutesokat oumlsszevetjuumlk a modern ornitoloacutegusokeacuteival azt aacutellapiacutethatjuk meg hogy

a ġaṭāṭ nevű madarat ndash elnevezeacutesuumlk hasonloacutesaacutega miatt ndash gyakran oumlsszeteacutevesztetteacutek a qaṭāval de a valoacutesaacutegban ez a madaacuter sohasem lehetett a pusztaityuacutekcsalaacuted tagja mivel az aacuteltalaacutenos feleacutepiacuteteacutesbeli hasonloacutesaacutegokon tuacutelmenően az odatartozoacute madarak mindegyikeacutenek roumlvid nyaka eacutes laacuteba van (ld De Juana i m 32) Vireacute (Ḳaṭā 743‒744) szerint azonban a ġaṭāṭ elnevezeacutes a nagy nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutekra utal (Pt alchata) E faj jellegzetesseacutegeiről ld Ian James Ferguson-Lees Studies of Less Familiar Birds 156 Pin-tailed Sandgrouse British Birds 62 (1969) 533‒541

15 Abū Muḥammad lsquoAbd Allāh ibn Muslim Ibn Qutayba Adab al-kātib Taḥqīq Muḥammad ad-Dālī Bayrūt eacute n 66

16 Ibn Qutayba i m 25‒2617 Ez a nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek jellegzetesseacutege amely szinte teljesen hiaacutenyzik vagy keveacutesbeacute

hangsuacutelyosan jelenik meg maacutes egyedekben (vouml De Juana i m főleg az 50 oldalon talaacutelhatoacute keacutepek)

18 A ḏawāt al-aṭwāq kifejezeacutest a ḥamām definiacutecioacutejakeacutent adja meg al-Ǧawharī (i m V 1906) aki megjegyzi hogy a beduinok iacutegy neveznek minden madarat amelynek oumlrv van a nyaka koumlruumll Ennek alapjaacuten a pusztaityuacutekot is az ide tartozoacute fajok koumlzoumltt sorolja fel

8

DEacuteVEacuteNYI KINGA

egyik verseacuteben amikor sivatagi talaacutelkozaacutesait emliacuteti a pangoacute vizek mellett lelt pusztaityuacutekokkal19

wa-mārsquoin ṣaran20 lam alqa illā l-qaṭā bihiwa-mašhūrata l-aṭwāqi wurqan nuḥūruhā

bdquoMily gyakran mentem el olyan pangoacute viacutez mellett amelyneacutel csak pusztai-tyuacutekot laacutettam

a joacutel ismert oumlrvvel hamusziacutenű torka koumlruumllrdquoAd-Damīrī leiacuteraacutesa neacutemileg kuumlloumlnboumlzik ettől21 Mindenekelőtt elutasiacutetja

Ibn Qutayba eacutes maacutesok veacutelemeacutenyeacutet miszerint a pusztaityuacutek a galambfeacuteleacutek (Columbidae) csalaacutedjaacuteba tartozna s azt a neacutezetet is hogy a ḥamām szoacutet egyes versekben pusztaityuacuteknak s nem galambnak kellene eacutertelmezni22

Ḏū r-Rumma (megh 735) egyik verseacuteben a keacutet madarat egymaacutes mellett emliacuteti ugyanabban a verssorban tanuacutesiacutetva hogy a koumlltő ndash aki eacuteleteacutenek jelentős reacuteszeacutet a sivata gi aacutellatvilaacuteg aacutebraacutezolaacutesaacutenak szentelte ndash tudatosan megkuumlloumlnboumlzteti őket egymaacutestoacutel23

iḏā mā waradnā lam nuṣādif bi-ǧawfihisiwā wāridātin min qaṭan wa-ḥamāmī

bdquoAmikor a viacutezhez eacutertuumlnk nem laacutettunk abban maacutestmint az odajaacuteroacute pusztaityuacutekokat eacutes a galambokatrdquo

A fentieken kiacutevuumll ad-Damīrī meacuteg azt is megfigyelte hogy a fogoly (ḥaǧal) eacutes a pusztaityuacutek kuumllső megjeleneacuteseacuteben hasonliacutet egymaacuteshoz24

19 Maymūn ibn Qays al-Alsquošā Dīwān al-Alsquošā al-Kabīr Taḥqīq Muḥammad Ḥusayn Al-Qāhira 14372016 373 Nr 82 21 sor

20 A Dīwānban sajtoacutehibaacuteval ṣarin [] alakban jelent meg21 Ad-Damīrī i m II 213 215 skk22 Ez nagyon fontos megfigyeleacutes mivel a pusztaityuacutekok osztaacutelyozaacutesa illetve a Columbidae

csalaacutedtoacutel valoacute elkuumlloumlniacuteteacutese meacuteg a 20 szaacutezad nagyobbik reacuteszeacuteben is heves vita taacutergyaacutet keacutepezte az ornitoloacutegusok koumlzoumltt Kuumlloumlnboumlző okok miatt toumlbben azon a veacutelemeacutenyen voltak hogy ezek a madarak ugyanahhoz a csalaacutedhoz tartoznak reacuteszben peacuteldaacuteul hegyes szaacuternyuk roumlvid laacutebuk mag-evő voltuk miatt illetve azeacutert mert laacutetszoacutelag hasonloacute moacutedon isznak Ld De Juana i m 30 A pusztaityuacutek sajaacutetos ivaacutesaacuteroacutel ld pl Tom J CadendashErnest J WilloughbyndashGordon L Maclean Drinking Behavior of the Sandgrouse in the Namib and Kalahari Deserts Africa Auk 83 (1966) 124‒126 Peter N FernsndashShelley Ann Hinsley Importance of Topography in the Selection of Drinking Sites by Sandgrouse Functional Ecology 9 (1995) 371‒375 A galambok ivaacutesi moacutedjaacuteroacutel ld Gart Arie Zweers Drinking of the Pigeon (Columba Livia L) Behaviour 80 (1982) 275

23 Ḏū r-Rumma Dīwān Taḥqīq lsquoAbd al-Qaddūs Abū Ṣāliḥ II Bayrūt 1971 1070 43 sor24 Ad-Damīrī i m I 323 Ezt a hasonloacutesaacutegot a modern leiacuteraacutesok is megemliacutetik pl De

Juana i m 30 Ebből a szempontboacutel eacuterdemes felhiacutevni a figyelmet arra hogy Hamilton Smith a pusztaityuacutekot a bdquoPartridge קראrdquo (azaz fogoly) kifejezeacutes alatt emliacuteti (Charles Hamilton Smith Partridge In A Cyclopaedia of Biblical Literature II Ed by John Kitto New York‒Cincinnati 1846 474‒475 A szerző azt is koumlzli hogy ez a szoacute a Bibliaacuteban toumlbb kuumlloumlnboumlző faj oumlsszefoglaloacute nevekeacutent szerepel Ezek koumlzeacute tartozik az uacuten Pterocles alchata bdquoaz egyes szerzők aacuteltal katta ganga cata illetve nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek neacuteven emliacutetett faj amely koumlzoumlnseacuteges Palesztinaacuteban eacutes megszaacutemolhatatlanul sok Araacutebiaacutebanrdquo (kiemeleacutes D K) A kuumllső jellegzetesseacutegek hasonlatossaacute-gaacutet megemliacuteti Richard Francis Burton Personal Narrative of a Pilgrimage to Al-Madinah and

9

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

2 Az elnevezeacutes jelenteacutese eacutes eredete

21 Őszinteseacuteg

A korai arab versekben eacutes a koumlzeacutepkori irodalmi munkaacutekban egyaraacutent fontos helyet foglal el a qaṭā neacutev eredete A szerzők aacuteltalaacuteban egyeteacutertenek abban hogy szaacutemos maacutes madaacuter neveacutehez hasonloacutean e szoacute eredete is a hangutaacutenzaacutesban keresendő25 azaz a madaacuter hangjaacutera utal amelyet uacutegy iacuternak le hogy qaṭā qaṭā26 Ez olvashatoacute an-Nābiġa (megh 604 koumlruumll) egyik verseacuteben is27

tadlsquoū qaṭā wa-bihi tudlsquoā iḏā nusibatyā ṣidqahā ḥīna tadlsquoūhā fa-tantasibū

bdquoAzt mondja raquoqaṭālaquo eacutes iacutegy is nevezik amikor beszeacutelnek roacutelaMily őszinte hogy azt mondja ahogy hiacutevjaacutekrdquo

Ez a hang olyannyira ismert volt hogy koumlltői hasonlatokban is hasznaacuteltaacutek mint peacuteldaacuteul Abū Nuwās (megh 814) aki egyik verseacuteben a vadaacuteszoacute soacutelyom sebesseacutegeacutet iacuterja le ennek segiacutetseacutegeacutevel28

rsquoasralsquoa min qawli qaṭātin qaṭābdquoGyorsabb mint hogy a pusztaityuacutek azt mondanaacute qaṭārdquoAl-Ǧāḥiẓ (megh 868) a madarat a vilaacutegos beszeacuted peacuteldaacutejakeacutent emliacuteti amikor

iacutegy iacuter bdquoa qaṭā szaacuteja (afwāh) uacutegy lett megalkotva hogy azt mondhassa qaṭā qaṭā ahonnan a neveacutet kapjardquo29 Hasonloacutekeacuteppen veacutelekedik Ibn Qutayba is ami-

Meccah London 1893 1544 jegyzet amelyben azt mondja hogy bdquoa pusztaityuacutekhellip egy gyorsan repuumllő madaacuterhellip repuumlleacutes koumlzben hasonliacutet a fogolyhozrdquo

25 Vouml Kees Versteegh Sound Symbolism In Encyclopedia of Arabic Language and Linguistics IV Ed by Kees Versteegh et al LeidenndashBoston 2009 285 Versteegh megemliacuteti e neacutev szokaacutesostoacutel elteacuterő seacutemaacutejaacutet is Ennek oka valoacutesziacutenűleg a szoacute szoacutetagszerkezeteacuteben keresendő mivel maacutes hangutaacutenzoacute szavakkal ellenteacutetben ez nem egy kettőzoumltt egyszoacutetaguacute szoacute hanem olyan amely keacutet szoacutetagboacutel aacutell CV-CV

26 Abū lsquoUṯmān lsquoAmr ibn Baḥr al-Ǧāḥiẓ Kitāb al-ḥayawān Taḥqīq lsquoAbd as-Salām Hārūn Bayrūt 2011 V 579 (NB A tovaacutebbiakban ha szerkesztő nincs emliacutetve akkor erre a Hārūn-feacutele kiadaacutesra utalok) Ibn Qutayba Malsquoānī I 310 A modern ornitoloacutegiaacuteban a madaacuter hangjaacutet uacutegy jellemzik hogy az repuumlleacutes koumlzben egy viszonylag hangos bdquokatar-katarrdquo egyeacutebkeacutent pedig egy nazaacutelis bdquoga-ga-gardquo (De Juana i m 51) Utoacutebbi megegyezni laacutetszik azzal a gurgulaacutezoacute hanggal (taġarġur) amelyet a ǧūniyya ad ki ad-Damīrī i m II 215 szerint

27 Muḥammad ibn Mukarram Ibn Manẓūr Lisān al-lsquoarab V Taḥqīq lsquoAbdallāh lsquoAlī al-Kabīr et al Al-Qāhira 1984 3684‒3685 s v qaṭā ld meacuteg an-Nābiġa aḏ-Ḏubyānī Dīwān Taḥqīq lsquoAbbās lsquoAbd as-Sātir Bayrūt 19961416 245 2 sor ahol a yā ḥusnahā vaacuteltozat fordul elő

28 Al-Ḥasan ibn Hānirsquo Abū Nuwās Dīwān II Ed by Ewald Wagner Wiesbaden 1972 II 186

29 Wa-l-qaṭā min aṭ-ṭayr qad yatahayyarsquo min afwāhihā an taqūl qaṭā qaṭā wa-bi-ḏālika summiyat Ld Abū lsquoUṯmān lsquoAmr ibn Baḥr al-Ǧāḥiẓ Kitāb al-bayān wa-t-tabyīn Taḥqīq lsquoAbd as-Salām Muḥammad Hārūn Al-Qāhira 14181998 I 64 vouml meacuteg James Edward Montgomery Al-Jāḥiẓ on Misarticulation Bayān 1344‒748 Journal of Arabic Literature 49 (2018) 16

10

DEacuteVEacuteNYI KINGA

kor ar-Rālsquoī an-Numayrī (megh 708709) egy soraacutet ideacutezi az eacutekesszoacuteloacute (mubīna) pusztaityuacutekroacutel amely azt mondja qaṭā qaṭā30

A madaacuter neveacutenek eacutes hangjaacutenak azonossaacutegaacutet gyakorta a madaacuter őszinteseacutege-keacutent eacutertelmezteacutek hiszen nem hazudtolta meg a neveacutet Emiatt a beduinok bdquoigaz-mondoacuterdquo (ṣādiqa) madaacuternak is nevezteacutek eacutes ezt a szoacutet oly jellemzőnek talaacuteltaacutek raacute hogy mondaacutesokban eacutes versekben egyaraacutent hasznaacuteltaacutek Az őszinte emberekre gyakran mondtaacutek hogy bdquoigazmondoacutebb egy pusztaityuacuteknaacutelrdquo (rsquoaṣdaq min qaṭāt)31

Ezzel a jelenteacutessel kapcsolatban ndash a fent emliacutetett an-Nābiġa ideacutezeten kiacutevuumll ndash a gazdag vaacutelaszteacutekboacutel kiemelhetjuumlk keacutet omajjaacuted koumlltő al-Kumayt ibn Zayd al-Asadī (megh 743) eacutes Abū Waǧza Yazīd ibn lsquoUbayd (megh 747) gyakorta ideacutezett sorait

Al-Kumayt iacutegy iacuter32

lā takḏibi l-qawla rsquoin qālat qaṭā ṣadaqatiḏ kullu ḏī nisbatin lā budda muntaḥilū

bdquoNe hazudtold meg mivel a pusztaityuacutek igazat mondde a toumlbbiek hamisan buumlszkeacutelkednek a nevuumlkkelrdquo

Abū Waǧza as-Salsquodī ekkeacutent fogalmaz33

mā zilna yansubna wahnan kulla ṣādiqatinbātat tubāširu lsquourman ġayra azwāǧī

bdquoAz eacutejszaka koumlzepeacuten sem hagynak fel34 az igazmondoacute [qaṭā] hiacutevogataacutesaacutevalAki az eacutejszakaacutet paacuteratlan szaacutemuacute pettyes tojaacutesai őrzeacuteseacutevel toumlltirdquo

Baacuter a pusztaityuacutekok hangjaacutet egyesek uacutegy eacutertelmezik hogy azt mondja bdquoaki hallgat biztonsaacutegban vanrdquo35 a csendesseacuteg nem eacuteppen jellemző raacutejuk Eacutepp ellen-kezőleg a pusztaityuacutekok aacuteltal keltett erős zajt előszeretettel aacutebraacutezoljaacutek a koumlltők E leiacuteraacutesok koumlzuumll meg kell emliacuteteni Ḏū r-Rumma soraacutet aki szomjaacutet olyan siva-tagi kutaknaacutel oltotta amelyekhez ez a madaacuter is ellaacutetogatott36

30 Ibn Qutayba Malsquoānī I 31031 Abū l-Faḍl Aḥmad al-Maydānī Maǧmalsquo al-amṯāl Taḥqīq Muḥammad Muḥyī d-Dīn lsquoAbd

al-Ḥamīd Al-Qāhira 1955 I 412 Nr 2173 Al-Yūsī Zahr al-akam III 25132 Al-Kumayt ibn Zayd al-Asadī Dīwān Taḥqīq Muḥammad Nabīl Ṭurayfī Bayrūt 2000

297 Szaacutemos vaacuteltozatban ideacutezik mint pl al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 578 Zakariyārsquo ibn Muḥammad al-Qazwīnī lsquoAǧārsquoib al-maḫlūqāt wa-ġarārsquoib al-mawǧūdāt Taḥqīq Ferdinand Wuumlstenfeld Goumlt-tingen 1848 423 stb

33 Ld al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 573 Ibn Manẓūr i m V 3864 Al-Maydānī i m I 412 ld meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 318 ahol iacutegy kezdődik wa-hunna yansubna

34 A vers előző soraacuteban emliacutetett a viacutezhez inni menő vadszamarak35 Ad-Damīrī i m I 670 s v ṭayṭawī36 Dū r-Rumma i m II 1070 Az anbāṭ a Bagdadtoacutel deacutelre fekvő uacutegynevezett sawād teruuml-

leteacuten eacutelő parasztokra vonatkozik akik az omajjaacuted korban meacuteg mindig perzsaacuteul beszeacuteltek Ld meacuteg Arie Schippers Animal Descriptions in Two Qaṣīdahs by Dhū l-Rummah Some Remarks Journal of Arabic Literature 23 (1992) 194 aki azonban az anbāṭ szoacutet bdquonabateusrdquo-nak fordiacutetja Az utolsoacute szoacute ṭaġāmī vaacuteltozatban is előfordul ami rsquoalacsonyrendű emberrsquo-eket jelent

11

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

ka-rsquoanna ṣiyāḥa l-kudri yanẓurna lsquoaqbanātarāṭunu anbāṭin lsquoalayhi qiyāmī

bdquoMintha az utaacutenunk viacutezre vaacuteroacute pusztaityuacutekok (kudrī) hangjaaz arabul nem tudoacute (iraki) foumlldművesek idegen beszeacutede lennerdquo

Al-Farazdaq (megh 730 k) ezt a hangot rendkiacutevuumll erősnek iacuterja le amikor egyik verssoraacuteban iacutegy fogalmaz hellipka-rizzi l-qaṭā lā yafqahu ṣ-ṣawta qārsquoiluh37 bdquohellip olyan mint a pusztaityuacutek erős hangja amely miatt a beszeacutelő nem eacuterti a sajaacutet szavaacutetrdquo

A pusztaityuacutek hangjaacutenak meacuteg keacutet tovaacutebbi leiacuteraacutesaacutet kell megemliacuteteni Amint azt aš-Šanfarā fent ideacutezett verseacutenek egy maacutesik reacuteszleteacuteből megtudjuk a felijesztett pusztaityuacutek rikaacutecsolaacutesa az eacutejszakai sivatag jellegzetes hangjai koumlzeacute tartozott38

hellip fa-qulnā qaṭātun rīlsquoa rsquoam rīlsquoa rsquoaǧdalūbdquoIacutegy szoacuteltunk Egy felriasztott pusztaityuacutek volt ez vagy egy oumllyvrdquoA magasboacutel gyorsan alaacuteszaacutelloacute madaacuter hangjaacutenak eacuterdekes hasonlataacutet figyelhet-

juumlk meg Abū n-Naǧm al-lsquoIǧlī (megh 748) egyik soraacuteban39

ka-rsquoanna rsquoaṣwāta l-qaṭā l-munqaḍḍibi-l-layli rsquoaṣwātu l-ḥaṣā l-munqazzī

bdquoA leszaacutelloacute pusztaityuacutek hangjaeacutejjel olyan mint az egymaacuteshoz uumltődő koumlvekeacuterdquo

A madaacuter bdquoőszinteseacutegerdquo koumlzmondaacutesossaacute vaacutelt ahogy azt az alaacutebbi toumlrteacutenet is joacutel illusztraacutelja40

bdquoMeseacutelik hogy egyszer egy pusztaityuacutek eacutes egy holloacute vitatkozott egy meacutelye-deacutesen amelyben oumlsszegyűlt a viacutez s mindketten azt aacutelliacutetottaacutek hogy az az ő tulaj-donuk Doumlnteacuteseacutert a madarak biacuteraacutejaacutehoz fordultak aki valami bizonyiacuteteacutekot keacutert de egyikuumlknek sem volt semmilyen bizonyiacuteteacuteka amelyet fel tudott volna mutatni Erre a biacuteroacute a pusztaityuacuteknak iacuteteacutelte a meacutelyedeacutest Miutaacuten az laacutetta hogy bizonyiacuteteacutek neacutelkuumll iacuteteacutelteacutek neki mikoumlzben a helyzet az volt hogy a meacutelyedeacutes a holloacuteeacute volt iacutegy szoacutelt a biacuteroacutehoz raquoBiacuteroacute uacuter Mi indiacutetotta arra hogy nekem iacuteteacutelje amikor nem volt bizonyiacuteteacutekom amely miatt az eacuten igeacutenyemet a holloacute igeacutenyeacuteneacutel jogosabbnak tartottalaquo Mire ezt vaacutelaszolta neki raquoAnnyira ismert roacutelad hogy milyen őszinte vagy hogy az emberek meacuteg koumlzmondaacutesba is foglaltaacutek ezt a tulajdonsaacutegodatlaquordquo

37 Al-Farazdaq Dīwān 502 Vouml Alfred Felix Landon Beeston ldquoAlqamah and Bravmannrdquo Journal of Arabic Literature 11 (1980) 35 A modern leiacuteraacutesok szinteacuten megemliacutetik ezt a jellegze-tesseacuteget iacutegy pl Burton (i m 154) aki tapasztalta ahogy bdquoa gyorsan repuumllő qaṭā zajos seregben emelkedett fel az uacutetroacutelrdquo

38 Ld Jones Early Arabic Poetry I 178 Vouml Tarek El-Ariss The Return of the Beast From Pre-Islamic Ode to Contemporary Novel Journal of Arabic Literature 47 (2016) 76

39 Ibn Qutayba Adab 490 lsquoAbd Allāh ibn Muḥammad al-Baṭalyawsī Al-Iqtiḍāb fī šarḥ Adab al-kuttāb Al-Qāhira 1983 III 302 Nr 250

40 Aḥmad ibn Muḥammad al-Anṣārī al-Yamanī aš-Širwānī Nafḥat al-Yaman bimā yazūl bi-ḏikrihi aš-šaǧan Miṣr 13241906 195

12

DEacuteVEacuteNYI KINGA

22 Tetszetős jaacuteraacutes

A qaṭā szoacute jelenteacuteseacutenek eacutes eredeteacutenek van a fentitől teljesen elteacuterő eacutertelme-zeacutese is Eszerint e szoacute eredete a qaṭā yaqṭū igeacutere vezethető vissza amelynek a jelenteacutese az hogy rsquoelnehezuumllt a jaacuteraacutesarsquo41 A koumlveacuter nők tetszetős jaacuteraacutesaacutet gyakran hasonliacutetjaacutek a pusztaityuacutek aproacute leacutepteihez ahogy azt ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash al-Kumayt alaacutebbi soraacuteban is olvashatjuk42

yamšīna mašya qaṭā l-biṭāḥi tarsquoawwudanqubba l-buṭūni rawāǧiḥa al-akfālī

bdquoHimbaacuteloacute leacuteptekkel jaacuternak [a nők] mint a pusztaityuacutekok a voumllgybenkarcsuacute hassal eacutes nehezebb haacutetsoacutevalrdquo43

Al-Alsquošā szinteacuten megemliacuteti tetszetős sietseacuteg neacutelkuumlli jaacuteraacutesukat44

niyāfun ka-ġuṣni l-bāni tartaǧǧu in mašatdabība qaṭā l-baṭḥārsquoi fī kulli manhalī

bdquoMagas [nősteacutenyteve] jaacuteraacutesakor uacutegy remeg mint a moringafa aacutegamint a pusztaityuacutekok lassuacute mozgaacutesa a voumllgyben az itatoacutehelyekneacutelrdquo

3 Alkalmazkodaacutes a koumlrnyezethez

31 Viacutez

E madaacuter egyik legfeltűnőbb eacutes legkuumlloumlnoumlsebb tulajdonsaacutega a sivatagi koumlruumllmeacute-nyekhez valoacute kuumlloumlnleges alkalmazkodaacutesa amelyet a kuumlloumlnboumlző szerzők reacuteszle-tekbe menően iacuternak le

Viselkedeacutesuumlk talaacuten legszembetűnőbb jellegzetesseacutege az a moacuted ahogy a viacutezhez repuumllnek Mind a mai napig ez eacuteletuumlk legjobban ismert aspektusa Sebesseacuteguumlket eacuterzeacutekletesen iacuterja le a Ḥumayd ibn Ṯawrnak (megh 650 k) tulajdoniacutetott sor45

lahā millsquoafāni rsquoiḏā rsquoawġafāyaḥuṯṯāni ǧursquoǧursquoahā bi-l-waḥā

bdquoKeacutet szaacuternya van s mikor ezek sietnekzuacutegva oumlsztoumlnzik a mellkasaacutetrdquo

41 Ibn Manẓūr i m XV 18942 Al-Kumayt i m 352 Szaacutemos forraacutes ideacutezi mint pl al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 575 Uő

Kitāb al-burṣān wa-l-lsquourǧān wa-l-lsquoumyān wa-l-ḥūlān Taḥqīq lsquoAbd as-Salām Muḥammad Hārūn Bayrūt 1990 220

43 A modern leiacuteraacutesok a pusztaityuacutekok jaacuteraacutesaacutet aacutetlagosnak eacutes totyogaacutestoacutel mentesnek iacuterjaacutek le tovaacutebbaacute megjegyzik hogy roumlvideket leacutepnek eacutes mozgaacutesuk fuumlrge (De Juana i m 32)

44 Al-Alsquošā i m 353 Nr 77 10 sor ideacutezi meacuteg ad-Damīrī i m I 449 s v ad-dābba45 Ḥumayd ibn Ṯawr Dīwān Taḥqīq lsquoAbd al-lsquoAzīz al-Maymanī Al-Qāhira 13711951 47

ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 307

13

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

A viacutezforraacuteshoz valoacute gyakori laacutetogataacutesukat Ḏū r-Rumma leiacuteraacutesaacuteboacutel ismerhet-juumlk meg46

wa-mustaḫlifātin min bilādin tanūfatinli-muṣfarrati l-ašdāqi ḥumri l-ḥawāṣilī

bdquoMily gyakran hoznak vizet a sivatagi taacutejakroacutela saacuterga csőrű piros begyűeknekrdquo

A pusztaityuacutekot olyan madaacuternak aacutebraacutezoljaacutek amelyik tavasszal tud inni a toacutecsaacutekboacutel de a nyaacuter eljoumlveteleacutevel amikor csibeacutei is kikelnek csak gyors roumlpte teszi keacutepesseacute arra hogy a taacutevoli viacutezlelőhelyekről vizet hozzon nekik mint ahogy azt Ibn Aḥmar (7 szaacutezad) koumlvetkező verssora is szemleacutelteti47

bi-tayhārsquo qafrin wa-l-maṭiyyi ka-rsquoannahāqaṭā l-ḥazn qad kānat firāḫan buyūḍuhā

bdquoA kietlen sivatagban a haacutetasteve olyan gyors mintaz egyenetlen talajon koumlltő pusztaityuacutek amelynek a csibeacutei maacuter kikeltekrdquo

Az arab szerzők megfigyelteacutek hogy a pusztaityuacutek taacuterolja a vizet hogy azt vissza tudja vinni csibeacuteinek Azt felteacutetelezteacutek hogy a vizet a begyeacuteben (ḥawṣal) őrzi Ez azonban nem iacutegy van ugyanis a talpastyuacutekok koumlzeacute tartozoacute tibeti pusztaityuacutek kiveacuteteleacutevel mindegyik fajnak kuumlloumlnleges tollazata fejlődoumltt ki ami lehetőveacute teszi hogy ezek a madarak a hasi tollaikba felsziacutevjaacutek eacutes ott megtartsaacutek a vizet annyi ideig hogy azt vissza tudjaacutek vinni a taacutevoli feacuteszekben szomjazoacute csibeacuteik szaacutemaacutera48 Ez az aproacute pontatlansaacuteg nem csoumlkkenti az arab szerzők meg-figyeleacuteseacutenek eacuterteacutekeacutet ahogy azt al-Kumayt koumlvetkező verssoraacuteban is laacutethatjuk aki bőrtoumlmlőkhoumlz hasonliacutetja a madaacuter begyeacutet49

awi n-nāṭiqātu ṣ-ṣādiqātu iḏā ġadatbi-asqiyatin lam yafrihinna l-muṭabbibu

bdquoVagy az igazmondoacutek [a pusztaityuacutekok] amikor kora reggel hozzaacuteka bőrtoumlmlőket amelyeket keacutesziacutetőjuumlk nem hasiacutetott felrdquo

A pusztaityuacutek kitartoacutean keresi a vizet ami koumlzben szaacutemos neheacutezseacuteggel keruumll szembe Ezt iacuterja le Zuhayr (megh 609) a koumlvetkező sorokban50

46 Ḏū r-Rumma i m II 1345 26 sor ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Adab 468 Ibn Qutayba Malsquoānī I 318 eacutes Abū lsquoUbayd al-Bakrī Simṭ al-larsquoālī fī šarḥ Amālī al-Qālī Taḥqīq lsquoAbd al-lsquoAzīz al-Maymanī Al-Qāhira 13541935 I 418

47 lsquoAmr ibn Aḥmar al-Bāhilī Ibn Aḥmar Šilsquor lsquoAmr ibn Aḥmar al-Bāhilī Taḥqīq Ḥusayn lsquoAṭwān Dimašq 1970 119 ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 313 Al-Bakrī i m I 418 Al-Ǧāḥiẓ (Hayawān II 378) a kezdeteacutet a koumlvetkezőkeacuteppen adja meg fa-bitnā bi-qafr A muḫaḍram vagyis a pogaacutenykorban eacutes az iszlaacutem korban is eacutelt Ibn al-Aḥmar koumlltőről ld Charles Pellat Ibn (al-)Aḥmar In The Encyclopaedia of Islam2 III Leiden 1971 697‒698

48 De Juana i m 44‒4549 Al-Kumayt i m 29 Nr 16 1 sor ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 31950 Zuhayr ibn Abī Sulmā Dīwān Taḥqīq lsquoAlī Ḥasan Fālsquoūr Bayrūt 14081988 80‒81 Abū

l-Ḥaǧǧāǧ Yūsuf aš-Šantamarī Šarḥ Dīwān Zuhayr ibn Abī Sulmā Taḥqīq Muḥammad Badr ad-Dīn Abū Firās an-Nalsquosānī al-Ḥalabī Miṣr eacute n 45‒46 ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 309

14

DEacuteVEacuteNYI KINGA

ḥattā staġāṯat bi-mārsquoin lā rišārsquoa lahumin al-abāṭiḥi fī ḥāfātihi l-burakū hellip

kamā staġāṯat bi-sayrsquoin fazzu ġayṭalatinḫāfa l-lsquouyūna fa-lam yunẓar bihi l-hašakū

bdquoMajd nyiacutelt viacutezen keresett inni ahol nem volt kuacutetkoumlteacutelegy nagy patakvoumllgyben amelynek a partjain burak madarak voltakhellip

Mint ahogy a gazella kicsinye keres inni anyja tejeacutenek maradeacutekaacuteboacutelamikor attoacutel feacutel hogy figyelik eacutes nem tud a bőven oumlmlő tejhez jutnirdquo

Baacuter a pusztaityuacutek joacutel alkalmazkodott a sivatagi eacutelethez időnkeacutent neki is szuumlkseacutege van viacutezre Amint azt Muzāḥim al-lsquoUqaylī (megh 738) koumlvetkező soraacuteboacutel megtudjuk nem kevesebb mint oumlt napig tud meglenni viacutez neacutelkuumll ha a szuumlkseacuteg uacutegy kiacutevaacutenja51

ġadat min lsquoalayhi balsquodamā tamma ḫimsuhātaṣillu wa-lsquoan qayḍin bi-baydārsquoi miǧhalī

bdquoKora reggel felkelt tojaacutesairoacutel mert maacuter oumlt napja nem ivottzoumlroumlg a szaacuterazsaacutegtoacutel eacutes taacutevol van maacuter felrepedt tojaacutesaitoacutel a veszeacutelyes eacutes uacutettalan sivatagbanrdquo

Ugyanezt a megfigyeleacutest roumlgziacutetette Ibn Aḥmar52

tarlsquoā l-qaṭātu l-ḫimsa qaffūrahāṯumma talsquourru l-mārsquoa fīman yalsquourr

bdquoA pusztaityuacutek oumlt napig legeleacuteszik aneacutelkuumll hogy vizet talaacutelnamajd koumlzeliacutet a viacutezhez eacutes leszaacutell az ott leacutevők koumlzeacuterdquo

Eacutejjel repuumll inni53 amint azt az al-lsquoAǧǧāǧnak (megh 8 szaacutezad eleje) tulajdo-niacutetott raǧaz sorok is megoumlroumlkiacutetik54

waradtuhu qabla ḏ-ḏirsquoābi l-lsquoussālwa-qabla rsquoarsāli qaṭan wa-rsquoarsālbi-l-qawmi ġīdan wa-l-maṭiyyi l-kullāl

51 Muzāḥim al-lsquoUqaylī Šilsquor Muzāḥim al-lsquoUqaylī Taḥqīq Nūrī Ḥammūdī al-Qaysī‒Ḥātim Ṣāliḥ aḍ-Ḍāmin Maǧallat Malsquohad al-Maḫṭūṭāt al-lsquoArabiyya 22 (12961976) 120 77‒78 sor A 77 sor vaacuteltozataacutet ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 317

52 Ibn Aḥmar i m 67 Szaacutemos forraacutesban eacutes vaacuteltozatban szerepel (ezek koumlzoumltt előfordul a sorveacutegi yalsquourrū alak is amely ugyan nyelvtanilag helyes de nem koumlveti a vers riacutemjeacutet qāfiya muqayyada) pl Ibn Qutayba Malsquoānī I 313 Abū Manṣūr Muḥammad al-Azharī Tahḏīb al-luġa Taḥqīq lsquoAbd al-Ḥalīm an-Naǧǧār Al-Qāhira 1975 IX 121 s v qrf

53 Ez a jellegzetesseacuteg csak mindoumlssze neacutegy fajra jellemző amelyek koumlzuumll a legelterjedtebb eacutes az egyetlen amely Eacuteszak-Afrikaacuteban eacutes Aacutezsiaacuteban is megtalaacutelhatoacute a szudaacuteni pusztaityuacutek (Pt Lichtensteinii) ld De Juana i m 31‒32 Az ebbe a csoportba tartozoacute madarak viszonylag kicsik (kb 150‒200 g suacutelyuacuteak) ami tovaacutebbi tulajdonsaacutegaikkal egyuumltt arra utal hogy ezt a csoportot jeloumllteacutek a kudrī szoacuteval A tovaacutebbi koumlzoumls jellegzetesseacutegeik koumlzeacute sorolhatoacute hogy e csoport tagjai megtalaacutelhatoacutek voltak Araacutebiaacuteban eacutes az iszlaacutem korai teruumlletein valamint az hogy az idetartozoacute madarak eacutejszaka jaacuternak inni Ld Vireacute Ḳaṭā 743

54 lsquoAbdallāh ibn Rursquoba al-lsquoAǧǧāǧ Dīwān al-lsquoAǧǧāǧ fī riwāyat al-Aṣmalsquoī wa-šarḥuhu Taḥqīq lsquoAbd al-Ḥafīẓ as-Saṭlī Dimašq 1971 II 321 28‒31 sor ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 315

15

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

fawwaza ḫamsan lsquoan ṭilāqi l-awšālbdquoElőbb eacutertem a viacutezhez mint a futaacutestoacutel remegő farkasokS mint a pusztaityuacutekraj ‒ eacutes a csapatEmber akik lehajtottaacutek a nyakukat eacutes a kimeruumllt teveacutek ‒Akik oumlt nap alatt szelteacutek aacutet a viacutez neacutelkuumlli sivatagot eacutejszaka egy kis vizet keresverdquoUgyanezt az eacutejszakai repuumlleacutest jeleniacuteti meg Ḏū r-Rumma55

falātun ruǧūlsquou l-kudri rsquoaṭlārsquouhā bihāmin al-mārsquoi tarsquowībun wa-hunna rawābilsquoū

bdquoViacuteztelen sivatag ahova csibeacuteihez visszateacuter a pusztaityuacutekeacutejszakai repuumlleacutese soraacuten a viacuteztől miutaacuten csibeacutei maacuter neacutegy napja nem ittakrdquo

A pusztaityuacutek eleacuteg tapasztalt eacutes boumllcs ahhoz hogy joacutel teleigya magaacutet mielőtt visszarepuumllne csibeacuteihez amint azt Aws ibn Ḥaǧar (megh 620) alaacutebbi soraacuteban is olvashatjuk56

fa-rsquoawradahā t-taqrību wa-š-šaddu manhalanqaṭāhu mulsquoīdun karrata l-wirdi lsquoāṭifun

bdquoA vadszamaacuter futaacutesa a viacutezhez odaterelte a pusztaityuacutekokatamelyek toumlbbszoumlr mentek a viacutezhez hogy belehajtsaacutek nyakukatrdquo57

32 Tojaacutesok

A pusztaityuacutek sivatagi koumlrnyezethez valoacute alkalmazkodaacutesaacutenak maacutesik jele tojaacute-sainak szaacutema Ez a madaacuter ugyanis rendszerint haacuterom58 pettyes (lsquourm) tojaacutest rak59 egy sekeacutely kapareacutekban vagy egy termeacuteszetes meacutelyedeacutesben60 Tojaacutesainak szaacutema miatt bdquohaacutermak anyjardquo (umm ṯalāṯ) is a neve ahogy azt az ismeretlen koumlltő verssoraacuteban is olvashatjuk amely ezzel egyidőben a csibeacuteit elvesztő anyamadaacuter faacutejdalmaacutet is leiacuterja61

55 Dū r-Rumma i m II 1294 fa-hunna alakkal ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 31656 Aws ibn Ḥaǧar Dīwān Taḥqīq Muḥammad Yūsuf Naǧm Bayrūt 14001980 69 Nr 30

38 sor ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 316 ld meacuteg Ǧalāl ad-Dīn as-Suyūṭī Šarḥ Šawāhid al-Muġnī Taḥqīq Aḥmad Ẓāfir Kūǧān Dimašq 1966 115

57 Csak az 1960-as eacutevekben figyelteacutek meg hogy a pusztaityuacutek nem folyamatosan iszik mint a galamb hanem a fejeacutet ivaacutes koumlzben a koumlnnyebb nyeleacutes eacuterdekeacuteben fel-felemeli Ezt a mozdulat-sort toumlbbszoumlr ismeacutetli de a folyamat nem tart 5‒10 maacutesodpercneacutel tovaacutebb Ld CadendashWilloughbyndashMaclean i m 125

58 Ad-Damīrī i m II 21459 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 573‒57460 Ibn Qutayba Malsquoānī I 308 Mindezeket a megfigyeleacuteseket megerősiacutetik a modern ornito-

loacutegia vizsgaacutelati eredmeacutenyei Ld De Juana i m főleg 43 ahol nemcsak megaacutellapiacutetja hogy bdquoa pusztaityuacutek feacuteszkeacutet alig lehet feacuteszeknek hiacutevnirdquo hanem hozzaacuteteszi hogy a pusztaityuacutek feacuteszekalja figyelemre meacuteltoacute moacutedon aacutellandoacute nagysaacuteguacute eacutes rendszerint mindegyik fajnaacutel haacuterom tojaacutesboacutel aacutell

61 Ad-Damīrī i m II 214

16

DEacuteVEacuteNYI KINGA

wa-rsquoummu ṯalāṯin rsquoin šibna lsquoaqaqnahāwa-rsquoin mutna kāna ṣ-ṣabru minhā lsquoalā naṣabī

bdquoHa a haacutermak anyja csibeacutei felnőnek ellenkeznek velede ha elpusztulnak elveszti tuumlrelmeacutet szomoruacutevaacute eacutes nyugtalannaacute vaacutelikrdquo

A tojaacutesok szaacutemaacutet rendszerint a sivatagi eacutelet veszeacutelyeivel eacutes a csibeacutek tuacuteleacuteleacuteseacutet neheziacutető teacutenyezőkkel magyaraacutezzaacutek62

A kapareacutek neve ufḥūṣ(a)63 vagy mafḥaṣ64 az utoacutebbi vaacuteltozat egy ḥadīṯban is előfordul65 bdquoHa valaki Isten szaacutemaacutera mecsetet eacutepiacutet legyen baacuter akkora mint a pusztaityuacutek kapareacuteka vagy annaacutel kisebb Isten haacutezat eacutepiacutet szaacutemaacutera a Paradicsom-banrdquo66

A pusztaityuacutekot olyan madaacuternak iacuterjaacutek le amelyik maacuter a kikeleacuteseacutetől fogva figyel arra hogy a csibeacuteknek mire van szuumlkseacutege ugyanis feltoumlri (ṭarraqat) a tojaacutesokat hogy segiacutetse kibuacutejni a kicsiket67

33 Ellenseacutegek

A sivatagboacutel sem hiaacutenyoznak a ragadozoacutek eacutes a pusztaityuacuteknak eacutebernek kell len-nie hogy megmenekuumlljoumln tőluumlk Ad-Damīrī szerint legfőbb ellenseacutegei a pusztai oumllyv68 eacutes a gyiacutekok egy fajtaacuteja69

A pusztaityuacutekra vadaacutesztak is ezt oumlroumlkiacuteti meg Abū Nuwās egyik vadaacuteszver-seacutenek (ṭardiyya) feacutelsora ahol leiacuterja hogyan ejti el ‒ a soacutelyomhoz hasonloacutean ‒ a vadaacuteszkutya a madarat70

hellip ka-ṣ-ṣaqri yanqaḍḍu lsquoalā ġaṭāṭihīhellip bdquoMint a soacutelyom uacutegy csap le a pusztaityuacutekrardquo

62 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 57463 Ibn Qutayba Adab 17364 Al-Qazwīnī i m 42365 Man banā masǧidan li-llāh ka-mafḥaṣ qaṭāt aw aṣġar banā Allāh lahu baytan fī l-ǧanna

Ibn Māǧa Sunan K al-masāǧid wa-l-ǧamāʿāt 344 Nr 73866 A ḥadīṯnak ezt a vaacuteltozataacutet ideacutezi meacuteg al-Qazwīnī i m 423 eacutes Abū Ḥāmid Muḥammad

al-Ġazālī Iḥyārsquo lsquoulūm ad-dīn Ǧidda 2011 I 563 K asrār aṣ-ṣalāt Faḍīlat al-masǧid Ld meacuteg lsquoAbd ar-Raḥīm al-lsquoIrāqī‒Tāǧ ad-Dīn lsquoAbd al-Wahhāb Ibn as-Subkī‒Murtadā az-Zabīdī Taḫrīǧ aḥādīṯ Iḥyārsquo lsquoulūm ad-dīn Taḥqīq Maḥmūd al-Ḥaddād Ar-Riyāḍ 14081987 I 340 Nr 389

67 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 58168 Ad-Damīrī i m I 379 s v al-ḥumaymiq69 Ad-Damīrī i m I 559 s v as-saqanqūr70 Abū Nuwās i m II 183 Ld meacuteg Jaroslav Stetkevych The Discreet Pleasures of the

Courtly Hunt Abū Nuwās and the lsquoAbbāsid Ṭardiyyah Journal of Arabic Literature 39 (2008) 142 aki azonban ezt a reacuteszt teacutevesen qaṭātihi alakban koumlzli amely nem koumlveti a riacutemet hiszen a vers egy ṭārsquoiyya

17

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

A soacutelyomtoacutel valoacute esetleges eacutes ritka megmenekuumlleacuteseacutet aacutebraacutezolja eacuterzeacutekletesen Zuhayr a koumlvetkező sorban71

lsquoinda ḏ-ḏunābay lahā ṣawtun wa-rsquoazmalatunyakādu yaḫṭafuhā ṭawran wa-tahtalikū

bdquoNyomaacuteban a soacutelyommal a pusztaityuacutek kiaacutelt eacutes vijjogEgyszer a soacutelyom majdnem elkapja de felgyorsulva tovaszaacutellrdquo72

Az eacutejszaka vadaacuteszoacute madarak is az ellenseacutegei73 Mivel soha nem eacuterezheti magaacutet biztonsaacutegban ezeacutert csak roumlvid időkre alszik el ami ellenkezik termeacutesze-teacutevel ahogy ezt egy gyakran al-Farazdaqnak tulajdoniacutetott sorboacutel megtudjuk74

fa-law turiqat nāmat wa-lākin rsquoalsquoaššahārsquoaḏan min qilāṣin ka-l-ḥaniyyi l-mulsquoaṭṭafī

bdquoA [pusztaityuacutek] aludna ha hagynaacutek de zavarjaa hosszuacutelaacutebuacute nősteacutenyteveacutek okozta ijedtseacuteg amelyek olyanok mint a fel-ajzott iacutejrdquo

A fenti sor kezdeteacuteből law ṭuriqa l-qaṭā laylan la-nāma formaacuteban gyakran emlegetett mondaacutes lett amelyet akkor hasznaacutelnak ha valakit addig nem hagy-nak beacutekeacuten amiacuteg fel nem kel75

Ugyanezt a jelenetet azaz a roumlvid aacutelmaacuteboacutel a teveacutek aacuteltal feleacutebresztett pusztai-tyuacutekot mutatja be Labīd (megh 661 k) koumlvetkező sora76

iḏā haǧada l-qaṭā rsquoafzalsquona minhursquoawāmina fī mulsquoarrasihi l-ǧuṯūmī77

bdquoAmikor a pusztaityuacutekok alszanak [a teveacutek] feleacutebresztika nyugodtakat akik a nyugvoacutehelyuumlkoumln gubbasztanakrdquo

Amint azt Abū Nuwās fent ideacutezett verssoraacuteboacutel is laacutethattuk a pusztaityuacutekra az ember is vadaacuteszott eacutes huacutesaacutet el is fogyasztotta annak elleneacutere hogy a veacutelemeacute-

71 Zuhayr i m 80 Aš-Šantamarī i m 45 ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī 31072 A maacutesodik feacutelsort Jones uacutegy fordiacutetja hogy bdquoa soacutelyom időnkeacutent megragadja időnkeacutent gyor-

san elmenekuumllrdquo (Early Arabic Poetry II 131) E sor eacutertelmezeacuteseacuteneacutel a ṭawran jelent probleacutemaacutet mivel aacuteltalaacuteban megismeacutetelve hasznaacutelatos (ṭawran wa-ṭawran) Fordiacutetaacutesomban aš-Šantamarī kommentaacuterjaacutet koumlvettem

73 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān II 299 s v ṭuyūr al-layl74 Al-Ḫalīl (i m III 164 s v lsquoašša) oacuteta leacutetezik egy lexikograacutefiai hagyomaacuteny amely e sort

al-Farazdaqnak tulajdoniacutetja Ezt azonban sem a koumlltő Dīwānja sem egyeacuteb forraacutesok nem erősiacutetik meg Ld pl al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 578 aki a szerző neve neacutelkuumll ideacutezi ezt a sort Ld meacuteg Uő Kitāb al-ḥayawān Taḥqīq Muḥammad Bāsīl lsquoUyūn as-Sūd Bayrūt 2011 V 3061 jegyzet Szer-ző megadaacutesa neacutelkuumll ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 319

75 Maydānī i m II 173 Nr 3230 Abū l-Qāsim Ǧār Allāh Maḥmūd ibn lsquoUmar az-Zamaḫšarī Al-mustaqṣā fī amṯāl al-lsquoarab Taḥqīq Muḥammad lsquoAbd al-Mulsquoīd Ḫān Haydarābād 1962 II 296 Nr 1048

76 Labīd ibn Rabīlsquoa al-lsquoĀmirī Dīwān Bayrūt 1966 185 ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 31577 A ǧuṯūmī szoacute a mulsquoarrasihi szoacutehoz valoacute szomszeacutedsaacutega (lsquoalā l-ǧiwār) miatt aacutell birtokos

esetben

18

DEacuteVEacuteNYI KINGA

nyek elteacuternek a fogyaszthatoacutesaacutegaacutera illetve huacutesaacutenak minőseacutegeacutere vonatkozoacutean Erre szaacutemos műben talaacutelhatunk utalaacutest toumlbbek koumlzoumltt az Ezeregyeacutejszakaacuteban78

A sivatag belsejeacuteben illetve szeacuteleacuten eacutelő qaṭāt maacuter az oacutekori Egyiptomban is ismerteacutek eacutes huacutesaacutet nagyra tartottaacutek ahogy azt Wilkinson is leiacuterja79 A szun-nita muszlim jogtudoacutesok egyoumlntetű veacutelemeacutenye szerint a pusztaityuacutek huacutesaacutenak fogyasztaacutesa megengedett (ḥalāl)80 miacuteg a siacuteitaacutek az előnyben reacuteszesiacutetett huacutesok koumlzoumltt tartjaacutek szaacutemon81 Ibn Qayyim al-Ǧawziyya szerint a huacutesnak ez a faj-taacuteja szaacuteraz fekete epeacutet82 termel eacutes szeacutekrekedeacutest okoz Veacutelemeacutenye szerint ez a legrosszabb fajta eacutetel83 kiveacuteve azt hogy hasznos az oumldeacutema (istisqārsquo) ellen84 A pusztaityuacutek keresett volt a huacutesaacutenak veacutereacutenek eacutes csontjainak tulajdoniacutetott gyoacutegyhataacutes miatt is Uacutegy tartottaacutek hogy ha a veacutereacutet eacutes porraacute őroumllt csontjait olajjal keverik eacutes a testre festik az hataacutesos gyoacutegyszer a foltos hajhullaacutes (dārsquo aṯ-ṯalsquolab) ellen de ez a kenőcs a feacuterfiaknak potencianoumlvelő szerkeacutent is ajaacutenlott volt85

4 A legjobb koumlltemeacuteny

A cikk terjedelme nem engedi meg hogy tovaacutebbi forraacutesokat ideacutezzuumlnk ame-lyekben a fenti jellegzetesseacutegeken kiacutevuumll időnkeacutent a madaacuterral kapcsolatos egyeacuteb megfigyeleacutesek is helyet kapnak Konkluacutezioacute helyett egy olyan verset szeretneacutek bemutatni amely al-Ǧāḥiẓ86 veacutelemeacutenye szerint a legjobb a pusztaityuacutekroacutel iacutert versek koumlzuumll A koumlltemeacuteny szerzője a Felső-Mezopotaacutemiaacuteban eacutelt kereszteacuteny Banū Taġlib toumlrzsből szaacutermazott87 Szemeacutelye azonban nem tisztaacutezott al-Marrār

78 A maacutesodik kalandar meseacuteje (ld pl The Book of Thousand Nights and a Night A Plain and Literal Translation of the Arabian Nights Entertainments Transl and notes by Richard Francis Burton London 1885 I 130 skk) vagy A borbeacutely meseacuteje a hatodik baacutetyjaacuteroacutel (ld pl Uo I 345)

79 Gardner Wilkinson The Manners and Customs of the Ancient Egyptians London 1847 35‒36 Megemliacuteti hogy Egyiptomban gutta a neve ennek a madaacuternak amelynek latin neveacutet ő Pterocles melanogaster (azaz feketehasuacute) formaacuteban adja meg Ezt az elnevezeacutest a modern taxo-noacutemia maacuter nem alkalmazza helyette a Pterocles orientalis hasznaacutelatos

80 Ad-Damīrī i m II 217 Ld meacuteg pl Abū l-Ḥasan lsquoAlī ibn Muḥammad Ibn al-Qaṭṭān Al-iqnālsquo fī masārsquoil al-iǧmālsquo Taḥqīq Ḥasan ibn Fawzī as-Salsquoīdī Al-Qāhira 2004 I 323 Nr 1828 Vouml lsquoAbd ar-Raḥmān al-Ǧazīrī Al-fiqh lsquoalā l-maḏāhib al-arbalsquoa Bayrūt 2002 II 6

81 Ǧāmilsquo aḥādīṯ aš-šīlsquoa Taḥqīq Ḥusayn aṭ-Ṭabāṭabārsquoī al-Burūǧirdī Tihrān 13992011 XXIII 306

82 Ez a goumlroumlg orvostudomaacuteny humoraacutelis elmeacuteleteacutenek hagyomaacutenyaacutet koumlvető arab orvostudo-maacuteny szerint a melankolikus veacutermeacuterseacuteklettel aacutell oumlsszefuumlggeacutesben

83 Burton szinteacuten megemliacuteti hogy bdquonagyon keveacutes feheacuter huacutesa vanrdquo Ld The Book of Thousand Nights and a Night I 1311 jegyzet

84 Ibn Qayyim al-Ǧawziyya Aṭ-ṭibb an-nabawī Al-Qāhira 1980 34385 Al-Qazwīnī i m 42386 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 583‒58587 Philip Khuri Hitti History of the Arabs from the Earliest Times to the Present London

1970 196

19

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

illetve al-lsquoIkabb at-Taġlibī neacuteven is ismert88 Šayḫū a kereszteacuteny koumlltőket bemu-tatoacute koumlteteacuteben a verset az al-Alsquošā at-Taġlibīkeacutent emlegetett szerző művei koumlzeacute sorolja89 Baacuter a magyar nyersfordiacutetaacutesboacutel neheacutez eacuterzeacutekelni a vers koumlltőiseacutegeacutet az időmeacuterteacutekes (ṭawīl) metrumban iacutert eacutes ugyanakkor monoriacutemes (qāfiyya) versso-rok luumlkteteacuteseacutet a madaacuter eacutes a csibeacuteje neheacutez sorsa kivilaacuteglik belőle

بلاد مروراة يحار بها القطا ترى الفرخ في حافاتها يتحرقيظل بها فرخ القطاة كأنه يتيم جفا عنه مواليه مطرق

بديمومة قد مات فيها وعينه على موته تغضي مرارا وترمقشبيه بلا شيء هنالك شخصه يواريه قيض حوله متفلق

له محجر ناب وعين مريضة وشدق بمثل الزعفران مخلق تعاجيه كحلاء المدامع حرة لها ذنب وحف وجيد مطوق

سماكية كدرية عرعرية سكاكية غبراء سمراء عسلقاذا غادرته تبتغي ما يعيشه كفاها رذاياها النجاء الهبنق

غدت تستقي من منهل ليس دونه مسيرة شهر للقطا متعلقلأزغب مطروح بجوز تنوفة تلظى سموما قيظه فهو أورق

تراه إذا أمسى وقد كاد جلده من الحر من أوصاله يتمزقغدت فاستقلت ثم ولت مغيرة بها حين يزهاها الجناحان أولق

تيمم ضحضاحا من الماء قد بدت دعاميصه فالماء أطحل أورقفلما أتته مقذحرا تغوثت تغوث مخنوق فيطفو ويغرق

تحير وتلقي في سقاء كأنه من الحنظل العامي جرو مفلقفلما ارتوت من مائه لم يكن لها أناة وقد كادت من الري تبصق

طمت طموة صعدا ومدت جرانها وطارت كما طار السحاب المحلق

bdquoKietlen videacutek amelyen aacutet a pusztaityuacutekok (qaṭā) uacutetjukat keresikS amelynek szeacuteleacuten laacutethatod hogy a csibeacutek az eacutehseacutegtől kornyadozva vaacuternak

A pusztaityuacutek csibeacuteje ottmarad minthaAacuterva lenne lesuumltoumltt szemekkel akitől a segiacutetői elvonultak

Egy taacutegas sivatagban amelyben a csibe maacuter-maacuter elpusztultEacutes halaacuteltusaacutejaacuteban toumlbbszoumlr becsukja a szemeacutet majd uacutejra pislant

Semmi nem hasonliacutet ott az alakjaacutehozElrejti őt a koumlruumlloumltte szeacutetszoacutert feltoumlrt tojaacutesheacutej

Szemgoumldre felemelkedik eacutes beteges a szemeTorka illatos mint a saacutefraacuteny

[Anyja] szabad madaacuter fekete kontuacuterral a szeme koumlruumll

88 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 58389 Šulsquoarārsquo an-naṣrāniyya Taḥqīq Luwīs Šayḫū Bayrūt 1890 VIII 128‒129

20

DEacuteVEacuteNYI KINGA

Duacutes farka van eacutes oumlrvoumls nyakaSzaacuternyaloacute soumlteacutet (kudriyya) magas roumlptű

Viszi a levegő porsziacutenű barna koumlnnyűAmikor elhagyja csibeacutejeacutet hogy megszerezze ami eacuteletben tartja

Esztelen gyorsasaacutega90 elegendő neki ahhoz hogy csibeacutejeacutet ellaacutessaReggel keres vizet egy viacutezlelő helyneacutel amelyen kiacutevuumll nincs maacutesik

A pusztaityuacutektoacutel egy havi taacutevolsaacutegon beluumll Ezeacutert nem tehet maacutest [mint hogy odamenjen]

[Viacutezeacutert] egy pelyhes fiatal madaacuternak aki toumlrődoumltten [vaacuterja] egy kietlen siva-tag meacutelyeacuten

Amelynek a tuumlze eacuteget a forroacute szeacutellel A [csibe] sziacutene maacuter feketeacutesEste uacutegy laacutethatod [a csibeacutet] hogy a bőre

Maacuter majdnem lefoszlott a veacutegtagjairoacutel a meleg miatt[Az anya] reggel emelkedett a magasba majd elfordult uacutetjaacutet megvaacuteltoztatva

A sivatagban amikor a keacutet szaacuterny gyorsan felemeliA ceacutelja egy sekeacutely viacutezlelő hely amelyben

Fekete viacutezi rovarok vannak iacutegy a viacutez hamusziacutenű zavarosAmikor megeacuterkezik a felkavart viacutezhez segiacutetseacutegeacutert kiaacutelt

Mint egy fuldokloacute aki felmeruumll [a habokboacutel] majd uacutejra alaacutemeruumllLenyeli a vizet majd bdquoviacuteztoumlmlőjeacuteberdquo 91 cseppenti

Mintha az szaacuteriacutetott saacutertoumlk lenne kicsi eacutes hasadtMiutaacuten szomjaacutet oltotta a [forraacutes] vizeacuteből elhagyta

Megfontoltsaacutega eacutes annyira eltelt az ivaacutestoacutel hogy szinte koumlpoumlttA magasba emelkedett eacutes kinyuacutejtotta a nyakaacutet

Majd elrepuumllt mint ahogy a magasan szaacutelloacute felhők szaacuteguldanak [az eacutegen aacutet]rdquo

A peculiar desert bird as shown by the Arabic literature and lexicographyKinga DEacuteVEacuteNYI

The article presents the sandgrouse (qaṭā) the favourite desert bird of Arab authors as it appears in the poetry of pre-Islamic and Umayyad poets the adab prose of Ibn Qutayba al-Ǧāḥiẓ ad-Damīrī and the great lexicographical works The literary characterizations of this distinguished bird are compared to

90 Azaz villaacutemgyorsnak kell lennie ahhoz hogy időben teacuterjen vissza a csibeacutejeacutehez hogy inni adjon neki

91 A siqārsquo szoacute a kommentaacutetor szerint a madaacuter begye Ez azonban helytelen magyaraacutezat mivel a pusztaityuacuteknak az a kuumlloumlnlegesseacutege hogy a tollai koumlzoumltt tudja a vizet taacuterolni a csibeacutei szaacutemaacutera Ld a 14 oldalon iacutertakat eacutes a 48 jegyzetet

21

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

the reality through the observations of contemporary ornithologists Although aiming to give a comprehensive image an exhaustive presentation of the relevant literature would far surpass the confines of an article hence in addition to the taxonomy and the name of the bird emphasis is put on the descriptions of its adaptation to desert life In the selection of poems the presentation of less familiar lines was preferred to the poems of famous authors even if the latter contain longer descriptions of the sandgrouse

DEacuteVEacuteNYI KINGA

Keletkutataacutes 2020 tavasz 23ndash46 old

Peacuteri BenedekI Szelim (1512ndash1520) perzsa diacutevaacutenjaacutenak uacutej kritikai kiadaacutesa eleacute tudomaacutenytoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes eacutes a Diacutevaacuten keacutezirathagyomaacutenya

1 Tudomaacutenytoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes

I Szelim egyszerre volt sikeres hadvezeacuter eacutes az irodalmi hagyomaacutenyban jaacutertas elismert poeacuteta Hadvezeacuteri eacutes koumlltői ereacutenyeit maacuter a sajaacutet koraacuteban nagyra eacuterteacute-kelteacutek Kortaacutersainak roacutela alkotott veacutelemeacutenyeacutet eacutekesen peacuteldaacutezza a toumlrteacuteneacutesz jog-tudoacutes eacutes koumlltő Kemaacutelpasazaacutede (Kemālpaşazāde megh 1534) Szelim halaacutelaacutera iacutert gyaacuteszverseacutenek refreacutenje bdquoMeghalt Szelim halaacutela sziacutevbe mart Sirassa a toll sirassa a kardrdquo1

A szultaacutennak a hadsziacutentereken eleacutert eredmeacutenyeivel szemben a koumllteacuteszet tereacuten nyuacutejtott teljesiacutetmeacutenye meacuteltatlanul a feledeacutes homaacutelyaacuteba laacutetszik veszni Miacuteg maacutes uralkodoacutek koumllteacuteszeteacutevel a toumlroumlk irodalomtoumlrteacutenet sokat foglalkozott a kutatoacutek mintha megfeledkeztek volna Szelim verseiről Toumlrteacutent talaacuten mindez azeacutert mert ellenteacutetben az Oszmaacuten-haacutez maacutes tagjaival Szelim a verseit nem toumlroumlkuumll hanem jobbaacutera perzsaacuteul iacuterta A szultaacuten 1520-ban pontosan oumltszaacutez eacutevvel ezelőtt hunyt el s a kerek eacutevforduloacute remek alkalmat szolgaacuteltat ahhoz hogy elkeacuteszuumlljoumln a koumll-tői eacuteletmű uacutej kritikai kiadaacutesa

Szelim sorai előszoumlr 1811-ben jelentek meg nyomtataacutesban de nem sajaacutet hazaacutejaacuteban hanem Euroacutepaacuteban Heinrich Dietrich von Diez (1751ndash1817) a szul-taacutent koumlltőkeacutent is bemutatoacute tanulmaacutenyaacutenak illusztraacutecioacutejakeacutent koumlzoumllt egy gazelt (ġazel) a tulajdonaacuteban leacutevő keacuteziratboacutel2 Joseph von Hammer-Purgstall (1774ndash1856) baacuter az oszmaacuten irodalom toumlrteacuteneteacutet feldolgozoacute hatalmas munkaacutejaacuteban fog-lalkozott Szelimmel mindoumlssze keacutet oldalt szentelt neki A szultaacuten koumllteacuteszeteacutenek roumlvid jellemzeacuteseacutet Hammer egy kasziacuteda (ḳaṣīde) reacuteszleteacutenek fordiacutetaacutesaacuteval illetve

httpdxdoiorg1024391KELETKUT2020123 Jelen iacuteraacutes egy koraacutebban angolul megjelent tanulmaacuteny (Benedek Peacuteri Towards a New

Critical Edition of Sultān Selīmrsquos Persian Divan An Overview of the Manuscripts Akademik Dil ve Edebiyat Dergisi 4 (20201) 131ndash146) frissiacutetett eacutes aacutetdolgozott vaacuteltozata

1 A vers teljes szoumlvegeacutet ld Recep Hasar Tuumlrk edebiyatında padişah ve şehzade mersiyeleri Yuumlksek lisans tezi İstanbul 2018 205ndash212

2 Heinrich Friedrich von Diez Selim I als Dichter und Mann von Geist als Regent und Mensch In Uő Denkwuumlrdigkeiten von Asien in Kuumlnsten und Wissenschaften Sitten Gebraumluchen und Alterthuumlmern Religion und Regierungsverfassung aus Handschriften und eigenen Erfahrungen gesammelt I Berlin 1811 A keacuteziratot jelenleg a Staatsbibliothek zu Berlin gyűjtemeacutenyeacuteben őr-zik (Diez A oct 80)

a Kinalizaacutede Haszaacuten cselebi (Ḳınalızāde Ḥasan ccedilelebi megh 1604) antoloacute-giaacutejaacuteban olvashatoacute neacutehaacuteny sorral illusztraacutelta3 A 19ndash20 szaacutezad forduloacutejaacutera az oszmaacuten irodalom egyik legjelentősebb euroacutepai kutatoacutejaacutevaacute előleacutepett Elias John Wilkinson Gibb (1857ndash1901) egy korai oszmaacuten koumlltők verseit angol fordiacutetaacutes-ban tartalmazoacute koumlteteacuteben egy Szelim-gazel fordiacutetaacutesaacutet adta koumlzre4

Szelim versgyűjtemeacutenye előszoumlr a 19 szaacutezad veacutegeacuten 13061888ndash1889-ben laacutetott napvilaacutegot5 Baacuter a gazeleket tartalmazoacute koumltetet sajtoacute alaacute rendező Huumlszejn Huumlszniacute (Ḥuumlseyn Ḥuumlsnī) ezt nem emliacuteti az előszoacuteban a szaacutemos keacutezirat bevo-naacutesaacuteval elveacutegzett oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelat vilaacutegossaacute tette hogy ez a kiadaacutes mindoumlssze egyetlen keacutezirat a Szuumllejmaacutenije-koumlnyvtaacuter (Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi) Faacutetih-gyűjtemeacutenyeacuteben őrzoumltt koumltet (Fatih 3830) alapjaacuten keacuteszuumllt Huumlszniacute a kalligrafikus nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt s eleacuteg joacutel olvashatoacute keacutezirat aacutetiacuteraacutesa soraacuten viszonylag sok hibaacutet koumlvetett el emiatt kiadaacutesa megbiacutezhatatlan A feacutelreolvasaacutesok javareacuteszt a keacutezirat teacuteves eacutertelmezeacuteseacuteből fakadnak amire aacutelljon itt egy beszeacutedes peacutelda

Az Agarči ḫasta Majnūn šaḥna-yi dašt-i vafā būd-ast (bdquoBaacuter a szerelembeteg Medzsnuacuten a hűseacuteg pusztasaacutegaacutenak fejedelme voltrdquo) kezdetű gazel zaacuteroacute paacuterver-seacutenek (maḳtalsquo) első feacutelsora a koumlvetkező Selīm az vādī-yi ġam gar bi-taḫt-i šāhī uftād-ast bdquoHa Szelim a baacutenat voumllgyeacuteből az uralkodaacutes troacutenjaacutera jutottrdquo Huumlszniacute kiadaacutesaacuteban a rsquoharsquo jelenteacutesű گر (gar) szoacute helyett a g-b-r betűsor aacutell (گبر) mert a kiadoacute az r betű alatt laacutethatoacute tintapoumlttyoumlt egy felteacutetelezett b betűhoumlz tartozoacute pontkeacutent eacutertelmezte6

Manasztirli Ahmed Daacutenis efendi (Manastırlı Aḥmed Dāniş efendi megh 1889) Huumlszniacute kiadaacutesaacutet hasznaacutelta a neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb 1312ndash13131894ndash1896 koumlzoumltt keacuteszuumllt Szelim verseit magyaraacutezoacute kommentaacuterjaacutehoz7 Munkaacutejaacutenak a szerző a Desztāvīz-i Dānis (Destāvīz-i Dāniş Daacutenis ajaacutendeacutekaA tudaacutes ajaacutendeacuteka) ciacutemet adta eacutes II Abduumllhamid szultaacutennak (1876ndash1909) ajaacutenlotta Uacutegy tűnik Daacutenis efendi munkaacuteja soraacuten kijaviacutetotta a Huumlszniacute szoumlvegeacuteben talaacutelt feacutelreeacuterteacutese-ket mert a fent emliacutetett hibaacutet műve nem tartalmazza8

Huumlszniacute munkaacuteja utaacuten keacutet eacutevvel jelent meg Isztambulban a Baacuterika (Bāriḳa Ragyogaacutes) ciacutemű koumltet amelyben a szerkesztő-fordiacutetoacute Sejk Vaszfiacute (Şeyḫ Vaṣfī)

3 Joseph von Hammer-Purgstall Geschichte der Osmanische Dichtkunst bis auf unsere Zeit Pest 1836 159ndash160

4 Elias John Wilkinson Gibb Ottoman Poems Translated into English Verse With Introduction Biographical Notices and Notes LondonndashGlasgow 1882 33

5 Ḥuumlszejin Huumlszniacute Diacutevaacuten-i Javuz Szultaacuten Szeliacutem Isztanbul 13061888ndash1889 6 Fatih 3830 f 12a Huumlszniacute i m 397 Daacutenis efendi műveacutenek szoumlvegeacutet ld Beyza Terzi Destacircvicircz-i Dacircniş (Yavuz Sultan Selicircm

Dicircvacircnırsquonın şerhi) Tenkitli metin ve inceleme (s 1ndash180) Yuumlksek lisans tezi İstanbul 2016 Seda Aydın Destacircvicircz-i Dacircniş (Yavuz Sultan Selicircm Dicircvacircnırsquonın şerhi) Tenkitli metin ve inceleme (s 180ndash366) Yuumlksek lisans tezi İstanbul 2016

8 Terzi i m 158

24

PEacuteRI BENEDEK

Szelim koumllteacuteszeteacuteből neacutehaacuteny oszmaacuten eacutes szaacutezhatvan perzsa paacuterverset koumlzoumllt toumlroumlk fordiacutetaacutessal egyuumltt9 A koumltetet Hasan Guumlltekin egy 2015-ben megjelent cikkeacuteben uacutejra kiadta immaacuter latin betűs aacutetiacuteraacutesban10

Igen roumlviden szoacutel Szelimről Gibb az A History of Ottoman Poetry ciacutemű hatkoumltetes oumlsszegző munkaacutejaacutenak maacutesodik koumlteteacuteben mindoumlssze egyetlen toumlroumlk nyelvű s a diacutevaacuten keacutezirataiban nem szereplő paacutervers angol fordiacutetaacutesaacutet adja koumlzre Gibb egy laacutebjegyzetben megemliacuteti a Huumlszniacute feacutele kiadaacutest eacutes a British Museum (ma British Library) gyűjtemeacutenyeacuteben őrzoumltt keacuteziratot11

A szultaacuten diacutevaacutenjaacutenak első kritikai kiadaacutesaacutera a 20 szaacutezad elejeacuteig kellett vaacuterni Keacutesziacutetője egy ismert neacutemet iranista Paul Horn (1863ndash1908) volt aki II Vilmos csaacuteszaacuter (1888ndash1918) felkeacutereacuteseacutere laacutetott munkaacutehoz12 A keacuteziratokat utaacutenzoacute diacuteszes lapokra nyomtatott szeacutepen kalligrafaacutelt eacutes aranyozott bőrkoumlteacutesben kiadott koumltet 1904-ben laacutetott napvilaacutegot13 A nem mindennapi kiadvaacuteny exkluziacutev kiaacutelliacutetaacutesaacutet az magyaraacutezta hogy a csaacuteszaacuter a koumlnyvet ajaacutendeacuteknak szaacutenta s egy peacuteldaacutenyaacutet el is kuumlldte Szelim leszaacutermazottjaacutenak II Abduumllhamidnak szultaacutennak (1876ndash1909)14 A szultaacuteni peacuteldaacutenyon kiacutevuumll meacuteg szaacutez szereacutenyebb kivitelű puha koumlteacutesű peacuteldaacuteny is keacuteszuumllt s ezeket főkeacutent koumlnyvtaacuterak eacutes vaacutelogatott euroacutepai tudoacutesok kaptaacutek15 A magyar iranisztika jeles keacutepviselőjeacutenek Keacutegl Saacutendornak (1862ndash1920) is sikeruumllt egy koumltetet megszereznie amely halaacutela utaacuten minden bizonnyal a tudoacutes toumlbbi koumlnyveacutevel egyuumltt a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlnyvtaacuteraacuteba keruumllt16

Horn hat keacutezirat alapjaacuten aacutelliacutetotta oumlssze a kritikai kiadaacutes szoumlvegeacutet Ezek koumlzuumll neacutegy nyugat-euroacutepai kettő isztambuli koumlnyvtaacuterakboacutel szaacutermazott17 A keacutezirat-

9 Sejh Vaszfiacute Baacuteriḳa Javuz Szultaacuten Szeliacutemrsquoin eslsquoaacuterı ile terdzsuumlmeleri Isztambul 1308189110 Hasan Guumlltekin Yavuz Sultan Selimrsquoin Farsccedila beyitleriyle tercuumlmeleri Turkish Studies 10

(2015) 1217ndash124611 Elias John Wilkinson Gibb A History of Ottoman Poetry II London 1902 260ndash262 Gibb

a szoacuteban forgoacute laacutebjegyzetben azt is megjegyzi hogy a British Museum perzsa keacuteziratait leiacuteroacute kataloacutegusaacuteban Charles Rieu az Add 7786 jelzetű keacutezirat szerzőjekeacutent teacutevesen II Szelimet jeloumllte meg Ld Charles Rieu Catalogue of the Persian Manuscripts in the British Museum II London 1881 659ndash660

12 A koumltet leacutetrejoumltteacutenek toumlrteacuteneteacutet ld Klaus Kreiser A Divan for the Sultan Between Producing of an Oriental Text and the German Art of Printing In Turkish Language Literature and History Travelers Tales Sultans and Scholars Since the Eighth Century Ed by Bill HickmanndashGary Leiser LondonndashNew York 2017 223ndash248

13 Paul Horn Dīvān-i balāġat-lsquounvān-i Sulṭān Salīm Ḫān-i avval Berlin 190414 Paul Horn Der Dichter Sultān Selīm I Zeitschrift der Deutschen Morgenlaumlndischen Ge-

sellschaft 60 (1906) 97ndash11115 Kreiser i m 237ndash23816 A Keacutegl-hagyateacutek keacuterdeacuteseacutehez ld Apor Eacuteva Keacutegl Saacutendor eacutes az Akadeacutemia Koumlnyvtaacutera In

Oumlroumlkseacuteguumlnk eacutelő muacuteltunk Gyűjtemeacutenyek a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlnyvtaacuteraacuteban Szerk Fekete Geacutezaacuteneacute Budapest 2001 274ndash276

17 Horn Dīvān 2ndash3 Horn Der Dichter 99 Horn a koumlvetkező keacuteziratokat hasznaacutelta 1 Suuml-leymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Esad Efendi 3422 2 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Lala İsmail 449 3 Paris Bibliotheacuteque nationale de France Schefer 1373 4 British Library Add 7786 5 Staatsbibliothek Diez A oct 80 6 Uppsala University Library O Nov 21 (Tg 191)3

25

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

maacutesolatokban Horn oumlsszesen 305 verset talaacutelt Ebből versformaacutejaacutet tekintve 2 kasziacuteda 300 gazel 1 terkiacuteb bend (terkīb bend) eacutes 1 tahmiacutesz (taḫmīs)18 A mun-kaacutelatok koumlruumllmeacutenyeit a kritikai kiadaacutes oumlsszeaacutelliacutetaacutesakor koumlvetett alapelveket eacutes a keacuteziratok roumlvid leiacuteraacutesaacutet Horn a koumltet megjeleneacutese utaacuten keacutet eacutevvel ismertette roumlviden egy Szelim koumllteacuteszeteacutenek szentelt 1906-ban publikaacutelt tanulmaacutenyaacuteban19

A kritikai kiadaacutes annak elleneacutere hogy sziacutenvonalas munkaacuteroacutel van szoacute hosz-szuacute ideig alig keltett visszhangot Ennek talaacuten a kis peacuteldaacutenyszaacutem volt az oka talaacuten az hogy az Oszmaacuten Birodalomban keletkezett perzsa szoumlvegek sokaacuteig nem keruumlltek a tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes homloktereacutebe A keveacutes kiveacutetel koumlzeacute szaacutemiacutetott Keacutegl Szelim koumllteacuteszeteacuteről szoacuteloacute tanulmaacutenya amely nem tartozik a szerző legsikeruumlltebb iacuteraacutesai koumlzeacute Keacutegl ugyanis mintha nem igazaacuten lett volna tisztaacuteban azzal ki is a versgyűjtemeacuteny szerzője hiszen a szoumlvegben keveredik a szafavida seregeket a csaldiraacuteni csataacuteban legyőző I Szelim eacutes a Szuumllejmaacuten szultaacutent (1520ndash1566) a troacutenon koumlvető II Szelim (1566ndash1574) alakja s a diacutevaacuten szerzője hol II Bajezid (1481ndash1512) hol Szuumllejmaacuten fiakeacutent szerepel20

A toumlroumlk tudomaacutenyos eacutelet is viszonylag keacutesőn vett tudomaacutest a koumltetről Ali Nihat Tarlan csak 1946-ban tette koumlzzeacute Szelim verseinek toumlroumlk fordiacutetaacutesaacutet első-sorban Horn kiadaacutesaacutera taacutemaszkodva Tarlan a koumltet eleacute iacutert roumlvid előszavaacuteban megjegyzi hogy ahol szuumlkseacutegesnek laacutetta ott a szoumlveget egybevetette a Millet Kuumltuumlphanesi keacutezirataacuteval21

Az Oszmaacuten Birodalomban perzsaacuteul iacuteroacute szerzők s ezzel egyuumltt a Szelim koumllteacute-szete iraacutenti eacuterdeklődeacutes csak az 1990-es eacutevekben kezdett megeacuteleacutenkuumllni A teacutemaacute-roacutel elsőkeacutent Muḥammad Amīn Rayāḥī iacutert monograacutefiaacutet s a koumltetben neacutehaacuteny sort is koumlzoumllt a szultaacutentoacutel Baacuter a szerző egy laacutebjegyzetben megemliacuteti az isztambuli kiadaacutest eacutes Horn koumlteteacutet is a szemelveacutenyeket egy Szelimnek ajaacutenlott műből ideacutezi A szoacuteban forgoacute munka Miacuter Aliacutesiacuter Nevaacutejiacute (Mīr lsquoAlīşīr Nevāyī 1441ndash1501) Medzsaacutelisz an-nefaacuteisz (Mecālis an-nefārsquois Kifinomultak oumlsszejoumlvetelei) ciacutemű irodalmi antoloacutegiaacutejaacutenak perzsa fordiacutetaacutesa melyet egy a szultaacuteni udvarban dol-gozoacute perzsa orvos Saacuteh Muhammad Kazviacuteniacute (Şāh Muḥammad Ḳazvīnī) keacutesziacute-tett 9271520ndash1521 eacutes 9291522ndash1523 koumlzoumltt Isztambulban22 A fordiacutetoacute Nevaacutejiacute eredeti szoumlvegeacutet a kortaacuters koumlltők munkaacutessaacutegaacutenak szentelt utoacuteszoacuteval egeacutesziacutetette

18 Horn a terkiacuteb bendet az aacuteltala hasznaacutelt egyik keacutezirat hibaacutes megnevezeacuteseacutet aacutetveacuteve terdzsiacute bendnek (tercīlsquo bend) nevezi Műfajuk szerint az aacuteltala koumlzreadott koumlltemeacutenyek a koumlvetkezőkeacutep-pen oszlanak meg 1 tevhiacuted (tevḥīd) 2 nat (nalsquot) 1 muumlnaacutedzsaacutet (muumlnācāt) 2 kasziacuteda 1 tahmiacutesz eacutes 298 gazel Az egyes terminusok magyaraacutezataacutet ld a 37 laacutebjegyzetben

19 Horn Der Dichter 98ndash10120 Keacutegl Saacutendor Szelim szultaacuten mint perzsa koumlltő In Keleti tanulmaacutenyok Goldziher Ignaacutecz

szuumlleteacuteseacutenek hatvanadik eacutevforduloacutejaacutera iacutertaacutek taniacutetvaacutenyai Budapest 1910 183ndash20321 Ali Nihat Tarlan Yavuz Sultan Selim divanı İstanbul 194622ensplsquoAlī Aṣġar Ḥikmat Muqaddima-yi muṣaḥiḥ In lsquoAlī-šīr Nevāyī Taẕkira-yi Majālis al-

nafāʾis Bi-salsquoī u ihtimām-i lsquoAlī Aṣġar Ḥikmat Tehran 13631984ndash1985 لاndashل

26

PEacuteRI BENEDEK

ki A Szelimről szoacuteloacute reacuteszben toumlbb olyan gazel is olvashatoacute amelyik egyik eddig fellelt keacuteziratban sem talaacutelhatoacute meg23

Tahsin Yazıcı a Kis-Aacutezsiaacuteban perzsaacuteul iacuteroacute szerzőket pusztaacuten az emliacuteteacutes szint-jeacuten felsoroloacute munkaacutejaacutet 1992-ben publikaacutelta24 A lista 2000-ben az Encyclopae-dia Iranica internetes vaacuteltozataacuteban angolul is napvilaacutegot laacutetott25

Az isztambuli koumlnyvtaacuterak gyűjtemeacutenyeiben őrzoumltt Szelim-keacuteziratok egy reacuteszeacutet elsőkeacutent Şadi Aydın iacuterta le a toumlroumlk szerzők perzsa diacutevaacutenjait oumlsszegyűjtő 2010-ben megjelent koumlteteacuteben26 Koumlnyveacuteben a szerző oumlsszesen tizenhat keacutez-iratot taacutergyal amelyek koumlzuumll kettő azonban nem a szultaacuten hanem egy maacutesik szinteacuten a Szelim koumlltői nevet hasznaacuteloacute szerző verseit tartalmazza27

A 2010 eacutes 2020 koumlzoumltt eltelt egy eacutevtizedben jelen iacuteraacutes szerzője egy sor olyan tanulmaacutenyt publikaacutelt amelyik a szultaacuten koumllteacuteszeteacutenek valamely aspektusaacuteval foglalkozott vagy a diacutevaacuten keacutezirataiban megtalaacutelhatoacute nyomtataacutesban eddig meg nem jelent verseket tett koumlzzeacute28

Veyis Değirmenccedilay 2013-ban jelentetett meg vaskos monograacutefiaacutet a perzsaacuteul verselő oszmaacuten szerzőkről Az oszmaacuten koumlltői antoloacutegiaacutekat ideacutező munka Szelimről is megemleacutekezik s a diacutevaacuten keacutet koraacutebbi kiadaacutesaacutet alapul veacuteve egy terkiacuteb bendet eacutes egy gazelt is koumlzoumll29 Keacutet eacutevvel keacutesőbb Naci Tokmak a Saacuteh Muhammad Kazviacuteniacute antoloacutegiaacutejaacuteban szereplő verseket jelentette meg toumlroumlk fordiacutetaacutesukkal egyuumltt30

23 Nevāyī i m 360ndash36324 Tahsin Yazıcı Pārsī-nivīsān-i Āsyā-yi Ṣaġīr Tehran 13711992ndash199325 Tahsin Yazıcı Persian Authors of Asia Minor Part I Encyclopaedia Iranica httpwww

iranicaonlineorgarticlespersian-authors-1 Uő Persian Authors of Asia Minor Part II Encyclo-paedia Iranica httpwwwiranicaonlineorgarticlespersian-authors-2 (2020 juacutelius 14)

26 Şadi Aydın Tuumlrk edebiyatında Farsccedila divacircnlar ve divacircnccedileler Ankara 2010 76ndash8227 A keacutet keacutezirat Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Halet Efendi İlavesi 154 eacutes Suumlley-

maniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Zuumlhduuml Bey Kitaplığı 214128 Peacuteri Benedek Szelim szultaacuten perzsa ġazaljai I Az első megkoumlzeliacuteteacutes In Varietas delectat

Tanulmaacutenyok Keacutegl Saacutendor emleacutekeacutere Szerk Deacuteveacutenyi Kinga Budapest 2010 21ndash45 Uő Milyen koumlltő volt I Szelim oszmaacuten szultaacuten A 114 gazel tanuacutesaacutega Keletkutataacutes 2011 tavasz 73ndash84 Uő I Szelim szultaacuten kiadatlan perzsa versei I Keletkutataacutes 2015 tavasz 115ndash138 Uő I Szelim kiadatlan perzsa versei II Keletkutataacutes 2015 ősz 113ndash130 Uő I Szelim szultaacuten (1512ndash1520) imitaacutecioacutes technikaacuteja Keacutet Haacutefiz parafraacutezis peacuteldaacuteja Keletkutataacutes 2016 tavasz 63ndash76 Uő rsquoFrom Istāmbōlrsquos Throne a Mighty Host to Irān Guided I Sunken Deep in Blood of Shame I Made the Golden Heads to Liersquo Yavuz Sultan Selimrsquos Persian Poetry in the Light of the OttomanndashSafavid Propaganda War Archivum Ottomanicum 34 (2017) 183ndash192 Uő The Influence of Mīr lsquoAlī-šīr Navāyīrsquos Persian Poetry on the Ghazals of the Ottoman Sultan Selim I (1512ndash1520) In Alisher Navoiy va XXI asr Muh Shuhrat Sirojiddinov Toshkent 2017 74ndash80 Uő Towards a New Critical Edition of Yavuz Sultān Selīmrsquos Persian Dīvān An Overview of the Manuscripts Akademik Dil ve Edebiyat Dergisi 4 (2020) 131‒146 Uő Yavuz Sultan Selīm (1512ndash1520) and His Imitation Strategies A Case Study of Four Ḥāfiẓ Ghazals Acta Orientalia Academiae Scien-tiarum Hungaricae 73 (2020) 233ndash251

29 Veyis Değirmenccedilay Farsccedila şiir soumlyleyen Osmanlı şairleri Erzurum 2013 580ndash58330 Naci Tokmak Yavuz Sultan Selimrsquoin Dicircvacircnında olmayan Farsccedila şiirleri Doğu Esintileri

2 (20153) 1ndash18

27

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

Az İstanbul Uumlniversitesi koumlnyvtaacuteraacutenak keacuteziratgyűjtemeacutenyeacuteben talaacutelhatoacute Szelim-keacuteziratokroacutel keacutesziacutetette mesterszakos szakdolgozataacutet Sevda Saccedilan 2018-ban31 A dolgozat a koumlnyvműveacuteszet szempontjai szerint reacuteszletesen vizsgaacutelta a szoacuteban forgoacute oumlt keacutezirat koumlteacuteseacutet illusztraacutecioacuteit a koumltetek lapjainak egyeacuteb diacutesziacuteteacute-seit eacutes a szoumlveget lejegyző iacuternokok iacuteraacutesmoacutedjaacutet

A Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 2019-ben egy teljes szaacutemot szentelt I Szelimnek A tanulmaacutenyok koumlzoumltt toumlbb cikk is foglalkozott a szultaacuten koumllteacutesze-teacutevel M Fatih Koumlksal Szelim kuumlloumlnboumlző koumlltői antoloacutegiaacutekban fennmaradt toumlroumlk nyelvű verseit gyűjtoumltte oumlssze32 Beyza Terzi a szultaacuten koumllteacuteszetről alkotott veacutele-meacutenyeacutet igyekezett felteacuterkeacutepezni a versek alapjaacuten33 miacuteg Seda Aydın annak proacute-baacutelt utaacutenajaacuterni hogy az egyes uralkodoacutei ereacutenyekről mi lehetett Szelim veacutelemeacute-nye34 Szinteacuten 2019-ben İbrahim Kaya keacutet cikket is publikaacutelt Szelim diacutevaacutenjaacuteroacutel Az egyik Horn kiadaacutesaacutet vette goacutercső alaacute35 a maacutesik Tarlan fordiacutetaacutesaacutet vizsgaacutelta36

Az uacutej kritikai kiadaacutes előkeacutesziacutető munkaacutelatait az Andrew W Mellon alapiacutetvaacuteny eacutes az Orszaacutegos Tudomaacutenyos Kutataacutesi Alapprogram (OTKA) isztambuli koumlnyv-taacuteri kutataacutesokra kapott oumlsztoumlndiacuteja tette lehetőveacute A kutataacutest a korabeli koumlltői antoloacutegiaacutek Szelim koumllteacuteszeteacuteről szoacuteloacute beszaacutemoloacutei inspiraacuteltaacutek Szehiacute bej (Sehī bey megh 1548) Latiacutefiacute (Laṭīfī megh 1582) eacutes Kinalizaacutede Haszaacuten cselebi Sze-limről iacutert bejegyzeacutesei mind tartalmaznak roumlvidebb-hosszabb szemelveacutenyeket a szultaacuten verseiből s ezek koumlzuumll joacute neacutehaacuteny sor nem szerepel Horn kiadaacutesaacuteban Mivel valoacutesziacutenűnek tűnt hogy kell lenniuumlk olyan keacuteziratoknak amelyek a hiaacutenyzoacute sorokat is tartalmazzaacutek a projekt a keacuteziratok felkutataacutesaacuteval kezdődoumltt

Az online teacuterben fellelhető digitaacutelis koumlnyvtaacuterakat is magaacuteban foglaloacute bdquokeacutez-iratvadaacuteszatrdquo soraacuten Szelim diacutevaacutenjaacutenak huszonegy olyan keacutezirataacutet sikeruumllt oumlsszegyűjteni melyeket Horn nem hasznaacutelt37 s ezekben koumlzel ugyanannyi eddig publikaacutelatlan koumlltemeacuteny szerepel mint amennyit az ő kiadaacutesa tartal-maz A diacutevaacuten szoumlvege iacutegy jelentősen megnőtt jelenleg a koumlvetkezőkből aacutell 1 tevhiacuted 1 muumlnaacutedzsaacutet 1 nat 1 terkiacuteb bend 10 kasziacuteda 555 gazel 1 muhammesz (muḫammes) 2 tahmiacutesz 12 kita (ḳiṭlsquoa) 9 rubaacuteiacute (rubālsquoī) eacutes egy oumlnaacutelloacute paacutervers38

31 Sevda Saccedilan İstanbul Uumlniversitesi Nadir Eserler Kuumltuumlphanesirsquonde yar alan Yavuz sultan Selim Divanırsquonın tezyini accedilıdan değerlendirilmesi Yuumlksek Lisans Tezi Isparta 2018

32 M Fatih Koumlksal Yavuz Sultan Selicircmrsquoin Tuumlrkccedile şiirleri Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 20 (201940) 267ndash326

33 Beyza Terzi Yavuz Sultan Selimrsquoin şiir anlayışı Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 20 (201940) 401ndash416

34 Seda Aydın Sultan-şair olarak Yavuz Sultan Selim Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 20 (201940) 469ndash484

35 İbrahim Kaya Yavuz Sultan Selimrsquoin Paul Horn tarafından neşredilen matbu Farsccedila divanı hakkında bazi duumlşuumlnceler ve oumlneriler International Social Studies Journal 5 (2019) 6562ndash6585

36 İbrahim Kaya Yavuz Sultan Selimrsquoin matbu Farsccedila divanı ile Tarlan tercuumlmesinin karşılaştırılması Uluslararası Sosyal Araştırmalar Dergisi 12 (2019) 119ndash129

37 A gyűjtőmunka kilenc olyan keacuteziratot taacutert fel melyet a koraacutebbi szakirodalom nem emliacutet38 A tevhiacuted (tevḥīd) Isten egyeduumlliseacutegeacutet dicseacuterő vers A muumlnaacutedzsaacutet Istenhez szoacuteloacute fohaacutesz

28

PEacuteRI BENEDEK

Fontos megjegyezni hogy baacuter a Szelim-szoumlvegkorpusz Horn kiadaacutesaacutehoz keacutepest majdnem a duplaacutejaacutera nőtt a korabeli antoloacutegiaacutekban koumlzoumllt paacuterversek koumlzuumll meacuteg van olyan amely iacutegy sem keruumllt elő Ezek vagy meacuteg lappangoacute vagy az idők soraacuten elpusztult koumltetekben lehetnek A tovaacutebbiakban a kritikai kiadaacuteshoz fel-hasznaacutelt keacuteziratok leiacuteraacutesa koumlvetkezik eacutes szoacute esik majd a keacuteziratok egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteroacutel is

2 A diacutevaacuten keacuteziratai39

21 Millet Kuumltuumlphanesi A E Farsccedila 324 (=AE)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 81 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 14 sorral A kolofon (f 80a) tanuacutesaacutega szerint a keacuteziratot Oszmaacuten el-Futuacutehiacute (lsquoOsmān el-Futūḥī) maacutesolta a hidzsra szerinti 980 eacutevben (1572‒1573) A maacutesolaacutes helye ismeretlen A koumltet egy visszafogottan diacutesziacutetett dupla oldallal szerlevhaacuteval kezdődik (f 1bndash2a) amelyet festett uumlnvaacuten festett fejleacutec keacutet kisebb panel eacutes arany szoumlvegkeret tesz teljesseacute A szoumlvegkeretet ahol van ilyen keacutesőbb egyszerű keacutek (f 2bndash3a) vagy fekete vonallal (f 3bndash8b) rajzoltaacutek meg

A hat dicskoumlltemeacuteny szoumlvegeacutet tartalmazoacute kasziacuteda-fejezetet (f 1bndash14a) a muumlnaacutedzsaacutet (f 1b) eacutes a terkiacuteb bend (f 2andash3a) vezeti be A koumlvetkező szoumlveg-egyseacuteg (f 14bndash17a) a tevhiacuteddel indul (f 14bndash15b) eacutes a muhammeszen (f 15bndash16a) kiacutevuumll a Saacutehiacute illetve Dzsaacutemiacute verseacutere iacutert tahmiacuteszt (f 15bndash16b f 16bndash17a) tartalmazza

A gazel-fejezet a 17b oldalon kezdődik eacutes 221 gazelt egy rubaacuteiacutet eacutes egy sza-badon aacutelloacute bejtet foglal magaacuteba Neacutehaacuteny oldalon utoacutelag uacutejabb gazelek keruumlltek a margoacutera (f 18b 33b 36b 39a 55b 58a 58b 63b 75b) A 18b eacutes 33b olda-lakon laacutethatoacute koumlltemeacutenyeket egy olyan keacutesőbbi tulajdonos iacuterta a lap szeacuteleacutere aki

A nat (nalsquot) Mohamed proacutefeacutetaacutet dicsőiacutető koumlltemeacuteny A terkiacuteb bend 5ndash12 paacuterverset tartalmazoacute vers-szakokboacutel aacutelloacute klasszikus versforma Leggyakoribb riacutemkeacuteplete aa xa xa xa bb cc xc xc xc dd stb A kasziacuteda hosszabb leacutelegzetű paacuterversekből aacutelloacute dicskoumlltemeacuteny Riacutemkeacuteplete aa xa xa xa stb A gazel roumlvidebb aacuteltalaacuteban paacuteratlan szaacutemuacute (5ndash11) paacuterversből aacutelloacute koumlltemeacuteny Teacutemaacuteja főkeacutent a szerelem Riacutemkeacuteplete megegyezik a kasziacutedaacuteeacuteval Fontos jellegzetesseacutege hogy az utolsoacute paacutervers-ben a koumlltő aacuteltalaacuteban megadja iacuteroacutei aacutelneveacutet A muhammesz oumltsoros versszakokboacutel aacutelloacute koumlltemeacuteny A tahmiacutesz a muhammesz speciaacutelis vaacuteltozata amely oly moacutedon joumln leacutetre hogy a szerző egy maacuter leacutetező gazel minden paacuterverse eleacute odailleszti sajaacutet haacuterom feacutelsoraacutet A kita aacuteltalaacuteban roumlvid paacuterver-sekből aacutelloacute koumlltemeacuteny amely szerepeacutet tekintve nagyon koumlzel aacutell az euroacutepai koumllteacuteszetből ismert epigrammaacutehoz Riacutemkeacuteplete xa xa xa stb A rubaacuteiacute neacutegy feacutelsorboacutel aacutelloacute sajaacutetos ritmusuacute roumlvid koumll-temeacuteny Riacutemkeacuteplete aaba vagy aaaa

39 Mivel a keacuteziratokat csak digitaacutelis formaacuteban volt alkalmam szemreveacutetelezni leiacuteraacutesuk nem tartalmazza az olyan fontos kodikoloacutegiai informaacutecioacutekat mint a koumlteacutes eacutes a papiacuter milyenseacutege vagy a keacutezirat meacuteretei Jelen tanulmaacutenyban a keacuteziratokat a roumlvidiacuteteacutesuumlk alapjaacuten felaacutelliacutetott betűrendben koumlzloumlm

29

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

a keacutezirat anyagaacutet a 49a oldalig oumlsszevetette Horn munkaacutejaacuteval eacutes a peacuteldaacutenyaacuteboacutel hiaacutenyzoacute de ott megleacutevő versek első paacuterverseacutet a Horn-feacutele kiadaacutes sorszaacutemaacuteval egyuumltt itt-ott feljegyezte a margoacutera A jegyzetek rika (riḳlsquoa) iacuteraacutestiacutepusa 19 szaacute-zadi tulajdonosra utal aki akaacuter a Millet Kuumltuumlphanesi jogelődjeacutet alapiacutetoacute hiacuteres koumlnyvgyűjtő Ali Emiacuteriacute (lsquoAlī Emīrī 1857ndash1923) is lehetett A peacuteldaacuteny annak elleneacutere nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben hogy Tarlan fordiacutetaacutesa előszavaacuteban megemliacuteti

22 Amasya Beyazıt İl Halk Kuumltuumlphanesi 586 (= Amasya)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat 66 szaacutemozatlan foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagban 13 sor talaacutelhatoacute benne A keacutezirat dataacutelatlan az iacuternok neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A 46a foacutelioacuten laacutethatoacute dataacutelt bejegyzeacutes alapjaacuten biztosan aacutelliacutet-hatoacute hogy a keacuteziratot annak roumlgziacuteteacutese vagyis 10861675ndash1676 előtt fejezteacutek be az első előzeacuteklap haacutetoldalaacuten leacutevő tulajdonosi pecseacutet alapjaacuten felteacutetelezhető hogy Amaszjaacuteban A pecseacutet ugyanis egy bizonyos Abduumlllatiacutef (lsquoAbd al-Laṭīf) imaacutem aacuteltal leacutetrehozott kegyes alapiacutetvaacuteny (vaḳuf) pecseacutetje Az alapiacutetoacute minden valoacutesziacute-nűseacuteg szerint azonos egy reacutegi amaszjai csalaacuted sarjaacuteval a koumlnyvtaacutertulajdonos Abduumlllatiacuteffal aki a 17ndash18 szaacutezad forduloacutejaacuten a helyi Bajezid dzsaacutemiban telje-siacutetett szolgaacutelatot40 A diacutevaacuten szoumlvege az 1b lapon kezdődik eacutes a 44b-n eacuter veacuteget

A koumltet akaacutercsak a diacutevaacuten sok maacutes keacutezirata a tevhiacuteddel kezdődik amely Horn kiadaacutesaacuteban is az első koumlltemeacuteny (Ay tu-rā pardayi lsquoizzat lsquoalam-i yaktāyī bdquoA dicsőseacuteg leple egyeduumlliseacuteged jelerdquo) Mivel az első lapot koumlvető neacutehaacuteny foacutelioacute elveszett ezeacutert a koumlltemeacuteny veacutege eacutes a gazeleket tartalmazoacute reacutesz első neacutehaacuteny verse hiaacutenyzik A 2a lap a Horn koumlteteacuteben tizedik helyen aacutelloacute koumlltemeacuteny (Bi-rāh-i ġam guẕar na-bvad bi-ḫud har bī-sar u pā-rā bdquoNem minden elesett tud egye-duumll veacutegigmenni a baacutenatod utcaacutejaacutenrdquo) maacutesodik paacuterverseacutevel kezdődik A tevhiacuteden kiacutevuumll a keacutezirat egy Amiacuter Saacutehiacute (Amīr Şāhī megh 1453) gazelje ihlette tahmiacuteszt (f 44andashb) eacutes 162 gazelt tartalmaz Ez utoacutebbiak koumlzuumll neacutehaacuteny peacuteldaacuteul a Mastāna čašm-i yār dar āmad zi-ḫvāb surḫ (bdquoA kedves szeme voumlroumlsen eacutebredt az aacutelom-boacutelrdquo) feacutelsorral kezdődő toumlredeacutekes (f 15a) a Dar jihān bas ki bi-ġam ṣuḥbat-i man dar payvast (bdquoA vilaacutegon sok az olyan aki a baacutenata miatt lett a taacutersamrdquo) kezdetű vers pedig csak ebben a koumltetben olvashatoacute (f 11a) Ez a keacutezirat nem szerepel Şadi Aydın 2010-es felsorolaacutesaacuteban

40 Hasan Yerkazan Halil b Seyyid Abdullacirctif Amacircsicirc (v 11961782) ve Cacircmirsquoursquol-Asğar adlı eseri In Uluslararası Amasya Acirclimleri Sempozyumu 21ndash23 NisanndashAmasya Bildiri kitabı 1 Haz Şuayip OumlzdemirndashAyşeguumll Guumln Amasya 2017 107

30

PEacuteRI BENEDEK

23 Ankara Uumlniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakuumlltesi Kuumltuumlphanesi 3214 (= Ankara)

A diacutevaacuten szoumlvege itt egy gyűjtemeacutenyes koumltet reacutesze amely a koumlvetkező szoumlvegeket tartalmazza a Ġazeliyāt-i Amīr Ḫusrau Dihlavī (f 1bndash109b) b Idrīs-i Bidlīsī Rabīlsquo al-abrār (f 114bndash137a) c Dīvān-i Amīr Humāyūn (f 140bndash171a) d Dīvān-i Selīmī (f 172bndash191a) A neacutegy dataacutelatlan reacutesz neacutegy kuumlloumlnboumlző iacuternok munkaacutejaacutenak laacutetszik A Szelim diacutevaacutenjaacutet elkeacutesziacutető maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye nem deruumll ki a keacuteziratboacutel A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat oldalankeacutent aacutetlagosan 17 sort tartalmaz a szoumlveg kereteacutet piros tintaacuteval huacuteztaacutek meg A szoumlveg a tevhiacuteddel kezdődik eacutes 94 gazelt tartalmaz amelyek haacuterom nagyobb egyseacuteg-ben a riacutemelő sorveacutegek szerinti betűrendbe rakva talaacutelhatoacutek41 Şadi Aydın e keacutez-iratroacutel nem tesz emliacuteteacutest

24 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Atıf Efendi 2077 (= Atıf 2077)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat 27 szaacutemozott foacutelioacutet eacutes oldalankeacutent aacutetla-gosan 21 sort tartalmaz A 27b oldalon olvashatoacute kolofon szerint a keacuteziratot Szejjid Ibrahim al-Muumlderrisz (Seyyid İbrāhīm al-Muumlderris) maacutesolta eacutes a mun-kaacutejaacutet 12111796ndash1797-ban fejezte be A szoumlveg a maacutesolaacutes helyeacutet nem emliacuteti Az első előzeacuteklap haacutetoldalaacuten leacutevő tulajdonosi bejegyzeacutes szerint a koumltet 12161801ndash1802-ben egy bizonyos Oszmaacuten Atiacutef (lsquoOsmān lsquoAṭīf) tulajdonaacuteban volt A lapon ezen kiacutevuumll Abdullah Efendizaacutede (lsquoAbdullāh Efendizāde) tulajdonosi bejegyzeacutese eacutes egy bizonyos Musztafa efendi (Muṣṭafā efendi) kegyes alapiacutetvaacutenyaacutenak talaacuten a 12131798ndash1799-as eacutevszaacutemot tartalmazoacute pecseacutetje laacutethatoacute

A keacutezirat diacuteszes dupla oldallal (szerlevha serlevḥa) kezdődik az első haacuterom verset szeacutepen festett fejleacutec (uumlnvaacuten lsquouumlnvān) vezeti be A szoumlveget kuumlloumlnboumlző szeacutelesseacutegű keacutek eacutes arany csiacutekok keretezik A diacutevaacuten első verse a tevhīd (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2a) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2andash2b) eacutes a terkiacuteb bend formaacuteban megiacutert hosszuacute narsquot (ff 2bndash3b) koumlvet A gazeleket tartalmazoacute reacuteszben (ff 3bndash27b) 139 vers olvashatoacute A keacutezirat nem szerepel Aydın felsorolaacutesaacuteban

25 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Atıf Efendi 2078 (= Atıf 2078)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat 64 szaacutemozott foacutelioacutet eacutes oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sort tartalmaz A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen Az első előzeacuteklapon egy bizonyos Ibrahim Hilmiacute (İbrāhīm Ḥilmī) tulajdonosi bejegyzeacutese eacutes Musztafa Atif efendi (Muṣṭafā lsquoĀtıf efendi) alapiacutetvaacute-

41 A gazeleket tartalmazoacute haacuterom egyseacuteg kezdő oldalai f 173a f 183b f 187b

31

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

nyi koumlnyvtaacuteraacutenak eacutevszaacutemot (12831866ndash1867) is tartalmazoacute pecseacutetje laacutethatoacute Az oldal Dīvān-i sulṭān Selīm formaacuteban a koumltet ciacutemeacutet is tartalmazza A koumltetet a kasziacutedaacutekat illetve a gazeleket tartalmazoacute fejezetek elejeacuten egy-egy uumlnvaacuten diacutesziacuteti (f 1b 13b) a szoumlveget keacutek eacutes arany csiacutekokboacutel aacutelloacute keret veszi koumlruumll

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik (f 1b) amelyet a terkiacuteb bend for-maacuteban iacutert nat koumlvet (f 1bndash3a) A kasziacutedaacutekat tartalmazoacute fejezetben (f 3andash12b) hat dicskoumlltemeacuteny talaacutelhatoacute A gazel-fejezetben a tevhiacutedet (f 13bndash14a) eacutes a roumlvid natot (f 14andashb) koumlvetően 208 gazel olvashatoacute A keacutezirat nem szerepel Aydın felsorolaacutesaacuteban

26 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Esad Efendi 3422 (= Esad)

A keacuteziratot Horn is felfedezte eacutes tartalmaacutet beeacutepiacutetette a kritikai kiadaacutes szoumlve-geacutebe Szelim diacutevaacutenjaacutenak ezen peacuteldaacutenya egy kuumlloumlnleges gyűjtemeacutenyes koumltet reacutesze melyet reacuteszleteiben is eacuterdemes megismerni Aydın aacutelliacutetaacutesa szerint a diacutevaacuten szoumlvegeacutet 9261520-ban maacutesolta le az ismeretlen iacuternok42 de a koumltet egeacuteszeacutet aacutetneacutezve sem sikeruumllt olyan adat nyomaacutera bukkanni mely ezt a felteacutetelezeacutest meg-erősiacuteteneacute A digitaacutelis kataloacutegus a maacutesolaacutes felteacutetelezett idejeacutet illetően nem tartal-maz informaacutecioacutet A koumltetben talaacutelhatoacute valamennyi szoumlveg egyetlen iacuternok keze nyomaacutet viseli A maacutesolaacutes ideje mellett a helye is ismeretlen A neszhiacute iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt kolligaacutetum 263 szaacutemozott lapot tartalmaz Az oldalak koumlzepeacuten laacutethatoacute tuumlkoumlrbe iacutert szoumlveg aacutetlagosan 17 a lapszeacuteleken futoacute 31 sort szaacutemlaacutel Az első előzeacuteklap haacutetoldalaacuten megadott ciacutem Medzsmuacutersquoa-ji devaacuteviacuten-i Faacutersziacute (Mecmūlsquoa-yi devāvīn-i Fārsī Perzsa diacutevaacutenok gyűjtemeacutenye) vilaacutegossaacute teszi hogy a koumltet toumlbb koumlltő versgyűjtemeacutenyeacutet is tartalmazza A diacuteszes tartalomjegyzeacutek a koumlvetkező oldalon (f 1a) laacutethatoacute

A koumltet hataacuterozott szerkesztői elvet tuumlkroumlzve toumlbb joacutel elkuumlloumlniacutethető egyseacutegre bomlik amelyek egy a szoumlvegtuumlkoumlrbe iacutert versgyűjtemeacutenyből eacutes egy vagy keacutet a lapszeacuteli margoacutera iacutert diacutevaacutenboacutel aacutellnak Az egyseacutegeket azonos versmeacuterteacutekre riacutemre eacutes refreacutenszerűen ismeacutetlődő elemre rediacutefre (redīf) iacutert kasziacutedaacutek vaacutelasztjaacutek el egymaacutestoacutel A metrum minden esetben remel-i muumlszemmen-i mahzuacutef (remel-i muumlsemmen-i maḥẕūf - - - | - - - | - - - | - -) a riacutem -ar a rediacutef pedig a kopula (ast rsquovanrsquo)

A szoumlvegtuumlkoumlrben olvashatoacute első diacutevaacuten Szelim versgyűjtemeacutenye (f 1bndash48b) melyet szeacutepen diacutesziacutetett uumlnvaacuten előz meg A koumltet a tevhiacuteddel eacutes a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik eacutes 231 gazelt valamint egy Dzsaacutemiacute (Cāmī megh 1492) gazelje ihlette tahmiacuteszt (f 48b) tartalmaz

Szelim diacutevaacutenja melleacute a lapszeacutelre Amiacuter Saacutehiacute diacutevaacutenjaacutet maacutesoltaacutek (f 2andash36a) ami azeacutert eacuterdekes mert Latiacutefiacute azt iacuterja hogy a szultaacuten koumllteacuteszete a perzsa kortaacuter-

42 Aydın i m 77

32

PEacuteRI BENEDEK

sak szerint leginkaacutebb Saacutehiacuteeacutehoz hasonliacutet43 Saacutehiacute diacutevaacutenjaacutet a lapszeacutelen Jaacuteriacuteeacute (Yārī) koumlveti (f 36ndash46) A koumlvetkező egyseacuteget amely a tuumlkoumlrben Aacutezeriacute (Āẕerī megh 1462) a lapszeacutelen pedig Fettaacutehiacute (Fettāḥī megh 1448) diacutevaacutenjaacutet tartalmazza44 egy hagyomaacutenyosan Fariacuted ad-Diacuten Attaacuternak (Farīd ad-Dīn lsquoAṭṭār megh 1220) tulajdoniacutetott kasziacuteda vezeti be (f 49bndash51b) eacutes Emiacuter Huumlszrev Dihleviacute (Emīr Ḫuumlsrev Dihlevī megh 1325) Daryā-yi abrār (Az igazak tengere) ciacutemen emle-getett dicskoumlltemeacutenye (f 89bndash92b) zaacuterja le

A koumlvetkező diacutevaacutenokat tartalmazoacute egyseacuteg fő szoumlvegkeacutent Aacuteszafiacute Heraviacute (Āṣafī Heravī megh 1517) diacutevaacutenjaacuteboacutel eacutes Huumlmaacutejuacuten Iszferejniacute (Huumlmāyūn Isfereynī megh 1496) lapszeacutelre iacutert versgyűjtemeacutenyeacuteből aacutell (f 93bndash130b f 94bndash124b) A zaacuteroacute dicsvers Miacuter Aliacutesiacuter Nevaacutejiacute Tuḥfatursquol-afkār (A gondolatok ajaacutendeacuteka) ciacutemű koumlltemeacutenye (f 131bndash134a)45

Az ezt koumlvető egyseacutegben a tuumlkoumlrben Ehliacute Siacuteraacuteziacute (Ehlī Şīrāzī megh 1535) a lapszeacutelen Aacutehiacute (Āhī megh 1501) eacutes Haacutetifiacute (Hātifī megh 1521) gazeljei olvashatoacutek (f 136bndash155b f 156andash176b) A 168a eacutes a 176b oldalak koumlzti reacuteszt kuumlloumlnboumlző koumlltők versei toumlltik ki majd Szuumlhejliacute (Suumlheylī) eacutes Bannaacuteiacute (Bannārsquoī megh 1512) diacutevaacutenja koumlvetkezik a tuumlkoumlrben illetve a lap szeacuteleacuten (f 177bndash197b f 178andash198a) Az eddig nem azonosiacutetott koumlltő aacuteltal szerzett zaacuteroacute kasziacutedaacutet koumlve-tően a keacutezirat szerkezete megvaacuteltozik A tuumlkoumlrben olvashatoacute versgyűjtemeacutenyek szoumlvege ettől kezdve bdquoaacutetfolyikrdquo a margoacutera Az itt koumlzoumllt szoumlvegek Hilaacuteliacute (Hilālī megh 1529) Rijaacuteziacute (Riyāżī megh 1479) Mevlaacutenaacute Leaacuteliacute (Mevlānā Lersquoālī) eacutes Maacuteniacute (Mānī megh 1508) gazelekből aacutelloacute versgyűjtemeacutenyei

A koumltetben szereplő diacutevaacutenok szerzői valamennyien az oszmaacutenok szaacutemaacutera sok szempontboacutel kulturaacutelis mintakeacutent szolgaacuteloacute timurida kor (koumlruumllbeluumll 1405ndash1508) ismert eacutes elismert koumlltői koumlzeacute szaacutemiacutetanak Szelim diacutevaacutenja minden bizonnyal nem veacuteletlenuumll keruumllt az illusztris alkotoacutekat felsorakoztatoacute koumltet első helyeacutere A szer-zők oumlsszevaacutelogataacutesa eacutes Szelim diacutevaacutenjaacutenak a helye tudatos szerkesztői doumlnteacutesnek tűnik amelynek ceacutelja az volt hogy a szultaacuten koumllteacuteszeteacutet meghataacuterozza a kor-taacuters irodalmi teljesiacutetmeacutenyek kontextusaacuteban Az ismeretlen szerkesztő komoly irodalmi eacuterteacutekiacuteteacuteletről teacuteve tanuacutebizonysaacutegot Szelim verseit nem a korban leg-kivaacuteloacutebbnak szaacutemiacutetoacute Dzsaacutemiacute koumllteacuteszeteacutevel versenyezteti de helyeacutet teljesen egy-eacutertelműen a Dzsaacutemiacute moumlgoumltt felsorakozoacute timurida maacutesodik vonal eacuteleacuten jeloumlli ki

27 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Fatih 3830 (= Fatih)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 30 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 13 sorral Az 1b oldalon diacuteszes uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveget arany eacutes keacutek

43 Laticircficirc Tezkiretuumlrsquoş-şursquoaracirc ve Tabsıratuumlrsquon-nuzamacirc Haz Rıdvan Canım Ankara 2018 10744 Esad f 55andash88b45 A keacuteziratban efkār helyett efṭār aacutell (Esad f 134a)

33

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

vonalakboacutel aacutelloacute keret veszi koumlrbe Az 1a oldalon laacutethatoacute pecseacutet eacutes tulajdonosi bejegyzeacutes tanuacutesaacutega alapjaacuten a keacutezirat valamikor I Mahmud szultaacuten (1730ndash1754) koumlnyvtaacuteraacutenak aacutellomaacutenyaacutet gyarapiacutetotta46

Horn 1906-os cikkeacuteben megemliacuteti hogy laacutetta a keacuteziratot aacutem mivel jelenteacutek-telennek iacuteteacutelte a kritikai kiadaacutes keacutesziacuteteacutese soraacuten nem hasznaacutelta47 Baacuter Horn igen joacute eacuterzeacutekkel eacutes szerencseacutesen nyuacutelt a teacutemaacutehoz ezuacutettal teacutevedett mert baacuter a Fatih keacutezirat dataacutelatlan teljesen bizonyos hogy a korai keacuteziratok koumlzuumll valoacute A hiacuteres kalligraacutefus Szultaacuten Ali Meshediacute (Sultān lsquoAlī Meşhedī) egyik taniacutetvaacutenya Abd el-Vaacutehid Meshediacute (lsquoAbd el-Vāḥid Meşhedī) keacutesziacutetette48 minden bizonnyal Nagy Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa idejeacuten Gelibolulu Musztafa Aacuteliacute (Gelibolulu Muṣṭafā lsquoĀlī megh 1600) iacuternokokroacutel szoacuteloacute műveacuteben ugyanis azt iacuterja Abd el-Vaacutehidroacutel hogy az emliacutetett uralkodoacute idejeacuteben eacuterkezett Isztambulba bdquoeacutes a sahok sahja kegyeacuteből magas rangra jutottrdquo49

A koumltetben szereplő első vers a tevhiacuted (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2a) a terkiacuteb bend (f 2bndash3b) majd 104 gazel koumlvet A keacuteziratot az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacuteda zaacuterja (f 29bndash30a)

28 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Hacı Mahmut Efendi 3630 (= HM)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 65 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 17 sorral A maacutesoloacute Muhammed Fikriacute el-Huumlszejniacute (Muḥammed Fikrī el-Ḥuumlseynī) 12931876-ban fejezte be a koumltetet A maacutesolaacutes helye ismeretlen

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik (f 1b) melyet a terkiacuteb bend koumlvet (f 1bndash3a) A kasziacuteda-fejezet (f 3andash11a) hat dicsverset tartalmaz A gazeleket magaacuteban foglaloacute egyseacutegben (gazelijaacutet ġazeliyāt) mely a tevhiacuteddel eacutes a roumlvid nattal indul 247 gazel egy muhammesz (f 39b) eacutes egy Saacutehiacute gazelje ihlette tahmiacutesz olvashatoacute (f 37andashb) A gazelek koumlzoumltt toumlbb olyan vers is van amely maacutes keacuteziratboacutel eddig meacuteg nem keruumllt elő

29 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 929 (= İUuml 929)

A neszhiacute iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 53 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlago-san 19 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen

46 A pecseacutet azonosiacutetaacutesaacutehoz ld Guumlnay KutndashNimet Bayraktar Yazma eserlerde vakıf muumlhuumlrleri Ankara 1984 31

47 Horn Der Dichter 9948 A kolofont ld Fatih f 30a 49 Esra Akın-Kıvanccedil Mustafa lsquoAcirclirsquos Epic Deeds of Artists A Critical Edition of the Earliest

Ottoman Text about the Calligraphers and Painters of the IslamicWorld LeidenndashBoston 2011 226

34

PEacuteRI BENEDEK

Az 1b oldalon diacuteszes uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveget arany eacutes keacutek csiacutekokboacutel aacutelloacute keret oumlleli koumlrbe

Baacuter az iacuteraacutes stiacutelusa alapjaacuten 16 szaacutezadinak tűnő keacutezirat elkeacuteszuumllteacutenek pontos ideje nem ismert az 1a oldalon laacutethatoacute bejegyzeacutes szerint a maacutesolat Jemen kor-maacutenyzoacuteja Muraacuted pasa szaacutemaacutera keacuteszuumllt Ha igaz a felteacutetelezeacutes hogy a bejegy-zeacutesben emliacutetett szemeacutely azonos az 1611-ben elhunyt Kujudzsu Muraacuted pasakeacutent (Ḳuyucu Murād paşa) ismert oszmaacuten tisztseacutegviselővel aki 1575 eacutes 1580 koumlzoumltt volt a tartomaacuteny kormaacutenyzoacuteja50 akkor a peacuteldaacuteny a pasa jemeni megbiacutezataacutesa idejeacuten vagyis valamikor az emliacutetett oumlteacuteves időtartam alatt keacuteszuumllhetett talaacuten Jemenben

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik (f 1b) amelyet a terkiacuteb bend koumlvet (f 1bndash3a) A kasziacuteda-fejezet (f 3andash11a) hat dicsverset tartalmaz A gazelijaacutet reacutesz amely a tevhiacuteddel (f 11a) eacutes a roumlvid nattal (f 11b) indul 218 gazelt tartal-maz eacutes a Saacutehiacute gazelje ihlette tahmiacuteszt

210 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1016 (= İUuml 1016)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 42 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 13 sorral Az 1b lapot uumlnvaacuten diacutesziacuteti A szoumlveg koumlruumlli keret zoumlld arany eacutes keacutek csiacutekokboacutel aacutell

Baacuter a maacutesolaacutes daacutetuma eacutes helye nem ismert a paacuter szavas kolofonboacutel (f 42b) egyeacutertelmű hogy ez a keacutezirat is Abd el-Vaacutehid Meshediacute munkaacuteja tehaacutet valami-kor Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa alatt keacuteszuumllhetett Isztambulban

A diacutevaacuten első koumlltemeacutenye a tevhiacuted (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2andash3a) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (f 3andash5a) A kasziacutedaacutekat tartalmazoacute reacuteszben csak az -ar riacutemre eacutes -aş rediacutefre iacutert koumlltemeacuteny szerepel (f 5andash6b) A gazel-fejezet (f 6bndash41a) 131 koumlltemeacutenyt tartalmaz A keacutezirat az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert dicsverssel zaacuterul (f 41andash42b)

211 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1330 (= İUuml 1330)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 67 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 11 sorral a szoumlvegtuumlkoumlrben eacutes 12 sorral a lap szeacuteleacuten

A keacutezirat koumlnyvműveacuteszeti szempontboacutel kuumlloumlnlegesen szeacutepen kiaacutelliacutetott exkluziacutev moacutedon diacutesziacutetett illusztraacutelt peacuteldaacuteny Az oszmaacuten miniatuacuterafesteacuteszet toumlrteacuteneteacutet bemutatoacute Ottoman Painting ciacutemű oumlsszefoglaloacute munka szerzői a

50 Oumlmer İşbilir Kuyucu Murad Paşa In İslam Ansiklopedisi XXVI İstanbul 2002 507ndash508

35

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

keacuteziratot a szultaacuteni műhely mesterművekeacutent jellemzik eacutes azt felteacutetelezik hogy a horaacuteszaacuteni stiacutelusban diacutesziacutetett koumltet valamikor 1515 eacutes 1520 koumlzoumltt szuumllethe-tett meg51 Ahmed Ateş az isztambuli koumlnyvtaacuterakban fellelhető perzsa verses műveket oumlsszegző kataloacutegusaacuteban egyenesen uacutegy veacutelekedik hogy a koumltet Szelim szaacutemaacutera keacuteszuumllt52

Mindkeacutet felteacutetelezeacutes nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint megaacutellja a helyeacutet hiszen a 67a lap aljaacuten a szoumlvegtuumlkoumlr alatt a lapszeacutelt diacutesziacutető noumlveacutenyi mintaacutek koumlzoumltt Sze-lim mandula alakuacute koumlnyvtaacuteri pecseacutetje tűnik fel rajta a szultaacuteni tugraacuteval Az is joacutel laacutethatoacute hogy a pecseacutet alatti uumlres hely a minta szerves reacutesze az illusztraacutetor a pecseacutet helyeacutet a mintaacuteba eleve belekombinaacutelta Termeacuteszetesen ez annak a lehető-seacutegeacutet is felveti hogy a koumltet szoumlvegeacutenek oumlsszeaacutelliacutetoacuteja maga Szelim volt

A koumltet maacutesoloacuteja a kolofonban Sehszuumlvaacuter el-Szeliacutemiacutenek (Şehsuumlvār el-Selīmī) nevezi magaacutet de pontos azonosiacutetaacutesa tovaacutebbi kutataacutest igeacutenyel A keacutezirat neacutegy miniatuacuteraacutet tartalmaz amelyek paacuterosaacuteval egymaacutessal szemben helyezkednek el Az elsőn (f 27b) a szultaacuten vadaacuteszat koumlzben laacutethatoacute a maacutesodikon (f 28a) a palotaacutejaacuteban keacutet ifjuacute taacutersasaacutegaacuteban akik koumlzuumll az egyik egy koumlnyvből olvas fel A maacutesodik paacuter festmeacutenyen (f 59bndash60a) keacutet vadaacuteszjelenet laacutethatoacute Az egyiken a szultaacuten egy paacuterducra suacutejt le a kardjaacuteval a maacutesikon egy lovaacutera taacutemadoacute oroszlaacuten-nal harcol Az 1bndash2a eacutes az 5bndash6a oldalpaacuteron keacutet exkluziacutev kivitelezeacutesű szerlevha laacutethatoacute Majdnem minden oldalon festett viraacutegokkal teli panelek toumlrik meg a szoumlvegtuumlkoumlr egyhanguacutesaacutegaacutet A versek zaacuteroacute paacuterverseit (makta maḳtalsquo) jobbroacutel eacutes balroacutel keacutet egymaacutessal szembeneacutező angyal fogja koumlzre A margoacutekat oldalan-keacutent vaacuteltakozoacute moacutedon arany froumlcskoumlleacutessel noumlveacutenyi motiacutevumokkal vagy kuumlloumln-feacutele aacutellatok majmok szarvasok madarak keacutepeivel diacutesziacutetetteacutek Az elegaacutensan kalligrafaacutelt iacuteraacutes a keacuteső timurida kor kulturaacutelis koumlzpontja Herat kalligraacutefusainak stiacutelusaacutet ideacutezi A szoumlveget koumlruumllfogoacute keret keacutek zoumlld eacutes arany csiacutekokboacutel aacutell

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) majd a roumlvid nat (f 2b) a muumlnaacutedzsaacutet (f 3a) eacutes a terkiacuteb bend formaacuteban iacutert hosszuacute nat koumlvetkezik (f 3bndash5b) A gazel-fejezet (f 5bndash63 a szoumlvegtuumlkoumlrben 5bndash67a a lap szeacuteleacuten) 230 gazelt foglal magaacuteba A gazeleket koumlvető szoumlvegegyseacutegben (f 63andash67a) neacutehaacuteny kita rubaacuteiacute eacutes egy tahmiacutesz olvashatoacute

A 24b oldalt koumlvetően neacutehaacuteny lap rosszul van bekoumltve a 24b oldalt nem a 25a-nak hanem a 25m-mel jelzett oldalnak kellene koumlvetnie A peacuteldaacuteny joacute neacutehaacuteny maacuteshol elő nem forduloacute verset tartalmaz

51 Serpil BağcındashFiliz CcedilağmanndashGuumlnsel RendandashZeren Tanındı Ottoman Painting Ankara 2010 61ndash62

52 Ahmed Ateş İstanbul kuumltuumlphanelerinde Farsccedila manzum eserler İstanbul 1968 466

36

PEacuteRI BENEDEK

212 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1331 (=İUuml 1331)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 78 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sorral A kolofon szerint a maacutesolatot egy Szejjid Abdiacute (Seyyid lsquoAbdī) nevű iacuternok keacutesziacutetette 12291814ndash1815-ben53

A koumltet egy roumlvid proacutezai bevezetővel (f 1bndash5a) kezdődik amely Szelim uralkodaacutesaacutenak eacutes hadjaacuteratainak fontosabb esemeacutenyeit oumlsszegzi A 6b oldalon egy festmeacuteny laacutethatoacute mely a koumlnyvtaacuteraacuteban olvasoacute szultaacutent egy fiatal fiuacute taacutersa-saacutegaacuteban aacutebraacutezolja Az 1b eacutes a 8b oldalakat egy-egy szeacutepen kivitelezett uumlnvaacuten diacutesziacuteti A szoumlveg koumlruumlli keret arannyal van meghuacutezva

A diacutevaacuten szoumlvege neacutehaacuteny aproacute elteacutereacutestől javiacutetaacutestoacutel eltekintve a Millet Kuumltuumlphanesi peacuteldaacutenyaacutenak pontos maacutesa (ld lentebb)

213 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1607 (=İUuml 1607)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 48 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute szemeacutelye eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen Az 1b oldalon uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveg koumlruumlli keret az első oldal-paacuteron egy keacutek vonalak aacuteltal koumlzrefogott arany saacutevboacutel aacutell keacutesőbb egy egyszerű piros vonal

A diacutevaacuten első verse a muumlnaacutedzsaacutet (f 1b) amelyet a terkiacuteb bend (f 2andash3a) koumlvet A 3a oldalon laacutethatoacute fejleacutec a tevhiacutedet (f 3andashb) natnak iacuterja A roumlvid nat a 4a oldalon olvashatoacute A gazel-fejezet (f 4andash48b) a 214 gazel mellett a Saacutehiacute (f 24a) eacutes Dzsaacutemiacute (f 34bndash35a) gazelje ihlette tahmiacuteszt is tartalmazza Valaki a 32b oldalon a lap szeacuteleacutere Szelim egyik hiacuteres verseacutet a Laşkar az taḫt-i Sitānbul sūy-i Īrān tāḫtam (bdquoIsztambul troacutenjaacuteroacutel sereget vezettem Iraacutenbardquo) kezdetű gazelt maacutesolta A peacuteldaacuteny eacuterdekesseacutege hogy neacutehaacuteny ritka kiveacuteteltől eltekintve a koumltet maacutesoloacuteja a gazelek szoumlvegeacuteből csak oumlt paacuterverset koumlzoumll

214 The National Library of Israel Yahuda Ms Ar 1128 (= Jerusalem)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 65 szaacutemozott eacutes egy uumlresen maradt lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 12 sorral54

53 Aydın (i m 81) a maacutesolaacutes daacutetumakeacutent az 1222-es eacutevet adja meg de a kolofonban egyeacuter-telműen laacutetszik a 9-es szaacutemjegy

54 A rendelkezeacutesemre aacutelloacute digitaacutelis maacutesolatboacutel hiaacutenyzik a 28 foacutelioacute

37

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

A maacutesolatot 961 rebiacuteuumlrsquol-evvel havaacuteban (1554 februaacuterjaacutenak koumlzepeacuten) fejezte be Isztambulban Muzaffer Aliacute (Mużaffer lsquoAlī) kalligraacutefus mester akiről egy korabeli forraacutes a koumlvetkezőket jegyezte fel bdquoAz illusztraacutecioacutek mellett koumlnnyű keacutezzel keacutesziacutetett gyoumlnyoumlrű szoumlvegmaacutesolatokat Szeacutepen iacuterta a nesztalikot eacutertett az arannyal froumlcskoumlleacutes eacutes az aranyozaacutes mesterseacutegeacutehez kiemelkedett a sziacutenezeacutesben eacutes a lakkmunkaacuteban Kevesen olyan sokoldaluacuteak mint ő egy albumot is oumlssze-aacutelliacutetottrdquo55

A keacutezirat arannyal froumlcskoumllt papiacuterra keacuteszuumllt amely ndash a fenti ideacutezet feacutenyeacuteben ndash nem lehetetlen hogy szinteacuten a maacutesoloacute keze munkaacutejaacutet dicseacuteri Az 1b oldalt szeacutepen kivitelezett uumlnvaacuten diacutesziacuteti a szoumlveget toumlbb arany csiacutekboacutel aacutelloacute keret oumlleli koumlrbe Az 1a oldalon leacutevő tulajdonosi pecseacutet szerint a koumltet egy időben II Sze-lim koumlnyvtaacuteraacutenak aacutellomaacutenyaacuteba tartozott

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal (f 1bndash2a) kezdődik amelyet a terkiacuteb bend koumlvet A kasziacuteda-fejezetben (f 3bndash11a) haacuterom dicsvers talaacutelhatoacute A gazel-fejezet a roumlvid nat első haacuterom paacuterverseacutevel kezdődik (f 11a) a koumlltemeacuteny toumlbbi reacutesze hiaacutenyzik A lap maacutesik oldala (f 11b) a Zi āh u nāla tā kay pīš-i mardum bad kunam mā-rā (bdquoMeddig fogok meacuteg szeacutegyenkezni az emberek előtt [sok] soacutehajtozaacutes[om] eacutes jajgataacutes[om] miattrdquo) kezdetű gazel utolsoacute keacutet bejtjeacutevel indul Mivel a szoumlveg alapjaacuten kizaacutertnak tűnik hogy a nat eacutes a gazel koumlzoumltt oldalak vesztek volna el talaacuten a maacutesoloacute figyelmetlenseacutege miatt hiaacutenyoznak sorok akaacuter egeacutesz versek a szoumlvegnek ezen reacuteszeacuteből Mivel a digitaacutelis maacutesolat hiaacutenyos eacutes a koumltetből az 57bndash58a oldal koumlzoumltt egy lap biztosan kiesett a versek szaacutemaacutet csak hozzaacutevetőlegesen lehet megmondani A diacutevaacutennak ez a peacuteldaacutenya 180-naacutel valamivel toumlbb gazelt tartalmazhat Aydın nem ismerte ezt a keacuteziratot

215 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Lala İsmail 449 (= Lİ)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 38 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute szemeacutelye eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A 38b eacutes 39a oldalakon olvashatoacute dataacutelatlan feljegyzeacutesek iacuteraacutestiacute-pusa azt sugallja hogy ezek a bejegyzeacutesek valamikor a 17 szaacutezadban keruumlltek a koumltetbe56 Ha ez igaz akkor a diacutevaacutennak ez a keacutezirata nem lehet keacutesőbbi mint ez az időpont

Az 1a oldalon az I Abduumllhamid szultaacuten (1774ndash1789) aacuteltal 1777-ben alapiacute-tott Hamiacutediacuteje Koumlnyvtaacuter pecseacutetje laacutethatoacute Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint ez volt a diacutevaacutennak az a peacuteldaacutenya melyet Horn is felhasznaacutelt a kiadaacutesaacutehoz A tevhiacutedet

55 Vladimir Minorsky Calligraphers and Painters A Treatise by Qādī Aḥmad Son of Mīr Munshī (circa AH 10151606) Washington 1959 186

56 Koumlszoumlnettel tartozom kolleacutegaacutemnak Kovaacutecs Naacutendor Eriknek aki segiacutetett eligazodni a ne-hezen olvashatoacute oszmaacuten bejegyzeacutesek koumlzoumltt

38

PEacuteRI BENEDEK

a keacuteziratban tevhiacutednek nevezett muumlnaacutedzsaacutetot valamint az itt terdzsiacute bendnek mondott terkiacuteb bendet megelőző fejleacutecek megerősiacutetik a felteacutetelezeacutest

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2a) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2b) eacutes a terkiacuteb bend (f 2bndash4a) koumlvet A keacutezirat ezeken kiacutevuumll 148 gazelt tartalmaz (f 4andash38a)

216 Kitābḫāna Mūza va Markaz-i Asnād-i Majlis-i Šursquorā-yi Islāmī Teheraacuten Ms 13392 (= Majlis 13392)

A sikaszta-nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 110 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalan-keacutent aacutetlagosan 21 sorral a szoumlvegtuumlkoumlrben eacutes 17 sorral a lap szeacuteleacuten A 46 foacutelioacute hiaacutenyzik a rendelkezeacutesemre aacutelloacute digitaacutelis maacutesolatboacutel

A szokatlan moacutedon kettő helyett egy oszlopban iacutert szoumlveg az 1b oldalon a tuumlkoumlrben kezdődik majd folytatoacutedik a margoacuten ahol fejjel lefeleacute alulroacutel felfeleacute halad Aacutetkuacuteszik a 2a oldalon a tuumlkoumlrbe aztaacuten a lap aljaacuteroacutel visszaugrik a lap tetejeacutere eacutes a lap szeacuteleacuten fentről lefele iacuterva keruumll aacutet a 2b oldalra A szoumlveg szerke-zete a tovaacutebbiakban ezt a mintaacutet koumlveti A szoumlveg koumlruumlli keret (f 1bndash10b) egy aranysziacutenű csiacutekboacutel aacutell

A keacutezirat dataacutelatlan Baacuter a diacutevaacuten veacutegeacuten a maacutesolaacutes helye eacutes a maacutesoloacute neve nem szerepel az 1a oldalon olvashatoacute toumlroumlk nyelvű bejegyzeacutes szerint a koumltetet egy bizonyos Miacuter Sziacutefāj[iacute] Bagdaacutediacute (Mīr Sīfāy[ī] Baġdādī) maacutesolta a bejegyzeacutes keacutesziacutetője keacutesőbb vaacutesaacuterolta meg Ugyanezen a lapon valaki talaacuten a maacutesoloacute a koumltet ciacutemeacutet a koumlvetkező moacutedon adta meg Dīvān-i Fārsī li sulṭān el-ġāzī el-marḥūm el-sulṭān Salīm ḫān A ciacutemsorok alatti a hidzsra szerinti 1336-os eacutev dzsemaacuteziuumlrsquol-evvel havaacutera (1918 maacuterciusaacutera) dataacutelt jegyzet szerint a peacuteldaacuteny tartalmaacutet toumlbb keacuteziratboacutel maacutesoltaacutek oumlssze Egy bizonyos kaffai szaacutermazaacutesuacute Muhammed Iffetiacute (Muḥammed lsquoIffetī al-Kefevī) dataacutelatlan bejegyzeacutese (f 110b) mely Isztam-bulban keacuteszuumllt arra utal hogy a koumltet jaacutert a vaacuterosban esetleg ott is aacutelliacutetottaacutek oumlssze Az 1a oldalon a fent emliacutetetteken kiacutevuumll meacuteg neacutehaacuteny dataacutelatlan tulajdonosi bejegyzeacutes eacutes a digitaacutelis maacutesolatban olvashatatlan tulajdonosi pecseacutet laacutethatoacute

Mivel a digitaacutelis maacutesolatboacutel a 45b eacutes a 46a oldal koumlzoumltt legalaacutebb egy lap hiaacutenyzik ezeacutert a koumltetben foglalt versek szaacutema csak hozzaacutevetőlegesen aacutella-piacutethatoacute meg A keacuteziratban amelyben a maacutesoloacute nem kuumlloumln fejezetekbe iacuterta a kuumlloumlnboumlző műfajuacute verseket koumlruumllbeluumll 532 gazel 11 kasziacuteda (f 56bndash58a 60bndash61b 63andash65a 65bndash67b 68andash70a 98andash101b 106bndash107b 108andash110a) eacutes egy tahmiacutesz a Dzsaacutemiacute gazelje ihlette vers olvashatoacute

A keacutezirat keacutet reacuteszből aacutell Az első reacutesz (f 1bndash49a) egy a riacutemelő sorveacutegek szerinti betűrendbe szedett teljes diacutevaacutent tartalmaz A maacutesodik reacuteszben olyan versek olvashatoacutek melyek az első reacuteszben nem szerepelnek s melyeket a szouml-

39

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

veg maacutesoloacuteja joacutel laacutethatoacutean toumlbb forraacutesboacutel gyűjtoumltt oumlssze A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben

217 Kitābḫāna Mūza va Markaz-i Asnād-i Majlis-i Şuʾra-yi Islāmī Teheraacuten Ms 210132 (Majlis 21013)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt gyűjtemeacutenyes koumltet 204 szaacutemozott oldalboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 15 sorral Szelim diacutevaacutenja (p 75ndash200) a maacutesodik szoumlveg a kolligaacutetumban amelynek első reacuteszeacuteben Amiacuter Saacutehiacute versgyűjtemeacutenye (p 2ndash72) olvashatoacute Ez mint erről maacuter koraacutebban szoacute esett azeacutert eacuterdekes mert a korabeli hiacuteradaacutesok szerint a perzsa kritikusok Szelim koumlltői stiacutelusaacutet Saacutehiacuteeacutehoz hasonliacutetot-taacutek Mindkeacutet dataacutelatlan szoumlveget ugyanaz az ismeretlen maacutesoloacute jegyezte le egy meg nem nevezett helyen

A koumltet sziluettpapiacuterra keacuteszuumllt amelyet kuumlloumlnboumlző noumlveacutenyek ndash tulipaacutenok szegfűk levelek ciprusok ndash helyenkeacutent sziacutenezett aacuternykeacutepe diacutesziacutet A szoumlveg kereteacutet arannyal rajzoltaacutek meg A sziluettpapiacuter Iraacutenban valamivel hamarabb a 15 szaacutezadban az Oszmaacuten Birodalomban csak a 16 szaacutezad veacutegeacuten jelent meg s nem sokaacuteig maradt divatban57 Mindezek ismereteacuteben felteacutetelezhető tehaacutet hogy a koumltet valamikor a 16 szaacutezadban keacuteszuumllt

A diacutevaacuten szoumlvege eredetileg a kasziacuteda-fejezettel kezdődoumltt amely a peacuteldaacuteny jelenlegi aacutellapotaacuteban meglehetősen szomoruacute keacutepet mutat A lapok oumlsszekeve-redtek eacutes neacutehaacuteny foacutelioacute hiaacutenyzik is A szoumlveg a hezedzs-i muumlszemmen-i szaacutelim (hezec-i muumlsemmen-i sālim - - - | - - - | - - - | - - -) versmeacuterteacutekre -ān riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacuteda 14 paacuterverseacutevel kezdődik A keacutet dicskoumlltemeacutenyt teljes egeacuteszeacuteben eacutes keacutet tovaacutebbit toumlredeacutekesen tartalmazoacute szoumlvegegyseacuteg hirtelen meg-szakad (p 82) az -an riacutemre iacutert kasziacutedaacuteboacutel csak az első tizenkeacutet bejt van meg Egy lap biztosan hiaacutenyzik innen A koumltet sorrendjeacuteben koumlvetkező de a kasziacuteda-fejezet elejeacutere kiacutevaacutenkozoacute egyseacuteget az eredeti helyeacutet jelezve diacuteszes uumlnvaacuten vezeti be Az első szoumlveg a muumlnaacutedzsaacutet (p 84) ezt koumlveti a tevhiacuted (p 84ndash85) a roumlvid nat (p 85) eacutes a terkiacuteb bend formaacuteban a proacutefeacuteta dicseacutereteacutere iacutert nat (p 86ndash89)

A gazel-fejezetben (p 100ndash200) 208 gazel eacutes egy muhammesz talaacutelhatoacute A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben

218 Kitābḫāna va Mūza-yi Millī-yi Malek Teheraacuten Ms 4620 (=Malek)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 116 szaacutemozott oldalboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 11 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute szemeacutelye eacutes a maacutesolaacutes helye

57 Adam Gacek Arabic Manuscripts A Vademecum for Readers Leiden 2009 90

40

PEacuteRI BENEDEK

nem ismert Az első oldalon szeacutepen kivitelezett uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveg koumlruumlli keretet arany sziacutennel rajzoltaacutek meg

A szoumlveg a tevhiacuteddel kezdődik amely hirtelen abbamarad s a maacutesodik olda-lon maacuter egy gazel olvashatoacute Az első eacutes a maacutesodik oldal koumlzoumltt tehaacutet joacute neacutehaacuteny lap biztosan hiaacutenyzik A gazel-fejezet (p 2ndash116) 186 gazelt tartalmaz A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben

219 Sāzmān-i Asnād va Kitābḫāna-yi Millī-yi Īrān Teheraacuten Ms 2495 (= Millī)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 58 szaacutemozott oldalboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 13 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (p 1ndash2) amelyet a roumlvid nat (p 2ndash3) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (p 3ndash5) A gazel-fejezet 104 gazel mellett utolsoacute koumlltemeacutenykeacutent az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacutedaacutet is tartalmazza A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlteteacuteben

220 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Nuruosmaniye 3827 (=NO)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 73 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 12 sorral A Mekkaacuteban keacuteszuumllt peacuteldaacuteny dataacutelatlan a maacutesoloacute neve nem ismert Az 1a oldalon III Oszmaacuten szultaacuten (1754ndash1757) alapiacutetvaacutenyi koumlnyvtaacuteraacute-nak pecseacutetje eacutes a koumltet alapiacutetvaacutenyi leteacutetbe helyezeacuteseacutenek teacutenyeacutet roumlgziacutető bejegyzeacutes szerepel Az 1b oldalon szeacutep uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveget keacutek eacutes arany csiacutekokboacutel aacutelloacute keret veszi koumlruumll

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2andashb) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2bndash3a) eacutes a terkiacuteb bend (f 3andash5a) koumlvet A gazel-fejezet (f 5andash73a) 233 gazelt tartalmaz A 37b eacutes a 38a oldal koumlzoumltt egy lap hiaacutenyzik

221 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Reşid Efendi 762 (=RE)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 57 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 15 sorral A keacutezirat maacutesolaacutesaacutet a meg nem nevezett iacuternok 974 rebiacuteuumlrsquol-evvel 1-jeacuten (1566 szeptember 26-aacuten) fejezte be Aydın szerint a maacutesolaacutes helye Kajszeri volt58 A kolofon (f 57b) ezzel szemben csak annyit mond hogy a keacutez-iratot abban az eacutevben keacutesziacutetetteacutek amikor Szuumllejmaacuten szultaacuten Beacutecs ellen vonult eacutes Piacuteriacute pasa (Pīrī paşa) Kajszeri mellett taacuteborozott A nevezett pasa valoacutesziacutenűleg

58 Aydın i m 78

41

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

azonos azzal a Piacuteriacute pasaacuteval aki az 1566-os hadjaacuterat idejeacuten Adana szandzsaacutekbeacutegje volt s a szultaacuten taacutevolleacuteteacuteben Kajszeri eacutes koumlrnyeacuteke veacutedelmeacutet kapta feladatul59 Baacuter az a teacuteny hogy a maacutesoloacute a kolofonban megemliacuteti Piacuteriacute pasaacutet egyeacutertelműveacute teszi hogy koumlzel aacutellt hozzaacute meacuteg nem felteacutetlenuumll jelenti azt hogy a maacutesolaacutes helye Kajszeri lett volna

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a nat (f 2andashb) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2b) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (f 2bndash4a) A terkiacuteb bendet meg-előző fejleacutec a koumlltemeacutenyt ndash helytelenuumll ndash terdzsiacute bendnek nevezi A gazel-fejezet (f 4andash57b) 230 gazelt tartalmaz

222 Topkapı Sarayı Muumlzesi Kuumltuumlphanesi Revan 507 (=Revan 507)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 32 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 15 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A 2a oldalon keacutet tulajdonosi bejegyzeacutes eacutes pecseacutet laacutethatoacute A peacutenz-uumlgyigazgataacutesban iacuternokkeacutent dolgozoacute Szejjid Ahmed Nuacuteriacute (Seyyid Aḥmed Nūrī) dataacutelt tulajdonosi bejegyzeacuteseacuten szereplő eacutevszaacutemnak csak a keacutet utolsoacute jegye van megadva Az eacutevszaacutemmal ellaacutetott pecseacutet alapjaacuten a bejegyzeacutes alatt olvashatoacute 54-es szaacutem a hidzsra szerinti 1254-es eacutevre vagyis 1838‒1839-re vonatkozik A maacutesik volt tulajdonos Gaacutelib Zuumlhdiacute (Ġālib Zuumlhdī) bejegyzeacutese a maacutesik alatt laacutethatoacute ezeacutert az eacutevre utaloacute 5-oumls szaacutem talaacuten 1255-re (1839‒1840) utalhat A 2b oldalt uumlnvaacuten diacutesziacuteti a szoumlveg kereteacutet arannyal rajzoltaacutek meg

A szoumlveg a tevhiacuteddel kezdődik (f 2bndash3a) amelyet a roumlvid nat (f 3andash3b) a muumlnaacutedzsaacutet (f 3b) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (f 3bndash4b) A gazel-fejezet (f 5andash32b) 117 gazelt tartalmaz

223 Topkapı Sarayı Muumlzesi Kuumltuumlphanesi Revan 737 (=Revan 737)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 42 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 13 sorral A kolofonban maacutesoloacutekeacutent emliacutetett Abd al-Vaacutehid minden bizonnyal azonos azzal az Abd al-Vaacutehid Meshediacutevel aki a Fatih eacutes az İUuml 1016 keacuteziratot is maacutesolta Ha ez valoacuteban iacutegy van akkor nagyon valoacutesziacutenű hogy a keacutezirat Nagy Szuumllejmaacuten szultaacuten idejeacuteben Isztambulban keletkezett Az 1a olda-lon I Mahmuacuted (1730ndash1754) alapiacutetvaacutenyi koumlnyvtaacuteraacutenak pecseacutetje laacutethatoacute Az 1b

59 Alaattin Akoumlz Karamanrsquodan Sigetvarrsquoa bir eyalet oumllccedileğinde Kanuni Sultan Suumlleymanrsquoin son Macaristan seferi In Perspectives on Ottoman Studies Papers from the 18th Symposium of the International Committee of Pre-Ottoman and Ottoman Studies (CIEPO) Ed by Ekrem Cau-sevicndashNenad MoacaninndashVjeran Kursar Muumlnster 2010 41

42

PEacuteRI BENEDEK

oldal szeacutepen megfestett uumlnvaacutennal kezdődik A szoumlvegkeretet ezen az oldalon pirossal eacutes arannyal keacutesőbb keacutekkel eacutes arannyal rajzoltaacutek meg

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a keacuteziratban muumlnaacutedzsaacutetnak minősiacutetett roumlvid nat (f 2andash2b) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2bndash3a) eacutes a terkiacuteb bend (f 3andash4b) koumlvet A kasziacuteda-fejezetben egyetlen kasziacuteda az -ar riacutemre eacutes -aş rediacutefre iacutert dicsvers olvashatoacute (f 4bndash6a) A gazel-fejezet (f 6bndash40b) 139 gazelt tartalmaz A keacutezirat az -ār riacutemre eacutes -iacute rediacutefre iacutert kasziacutedaacuteval eacuter veacuteget (f 40bndash42b)

224 Topkapı Sarayı Muumlzesi Kuumltuumlphanesi Revan 738 (=Revan 738)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 32 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 12 sorral A keacuteziratot Abd al-Vaacutehid Meshediacute maacutesolta a koumltet tehaacutet ndash a Fatih az İUuml 1016 eacutes a Revan 737 keacutezirathoz hasonloacutean ndash valamikor Nagy Szuumllejmaacuten idejeacuteben Isztambulban keletkezhetett Az 1a oldalon I Mahmuacuted (1730ndash1754) alapiacutetvaacutenyi koumlnyvtaacuteraacutenak pecseacutetje laacutethatoacute Az 1b oldal szeacutepen megfestett uumlnvaacutennal kezdődik A szoumlvegkeretet keacutekkel eacutes arannyal rajzoltaacutek meg

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2andash2b) eacutes a terkiacuteb bend (f 2bndash4a) koumlvet A gazel-fejezet (f 4andash31b) 100 gazelt tartalmaz A keacutezirat az -ār riacutemre eacutes -iacute rediacutefre iacutert kasziacutedaacuteval eacuter veacuteget (f 31bndash32a)

3 A keacuteziratok oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyei roumlviden

31 Szelim szultaacuten diacutevaacutenjaacutenak nem ismerjuumlk a szerző aacuteltal keacutesziacutetett autograacutef peacuteldaacutenyaacutet A legkoraacutebbi keacutezirat a szultaacuten uralkodaacutesa alatt keacuteszuumllt eacutes a teljes eacuteletműnek kevesebb mint a feleacutet tartalmazza

32 A keacuteziratok oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese alapjaacuten elmondhatoacute hogy a ma ismert peacuteldaacutenyok koumlzoumltt ndash a minden bizonnyal az AE alapjaacuten keacuteszuumllt İUuml 1331 kiveacuteteleacutevel ndash koumlzvetlen kapcsolat nem aacutellapiacutethatoacute meg Igaz ez a Abd el-Vaacutehid Meshediacute aacuteltal maacutesolt oumlt keacuteziratra is60 Mindez azt is jelenti hogy a diacutevaacutennak az idők soraacuten meacuteg joacute neacutehaacuteny peacuteldaacutenya keacuteszuumllhetett amelyek vagy elpusztultak a toumlrteacutenelem viharaiban vagy valahol egy koumlnyvtaacuter gyűjtemeacutenyeacuteben lappanga-nak Ezt a felteacutetelezeacutest laacutetszanak erősiacuteteni a Szelim koumllteacuteszeteacutet eacuterteacutekelő maacuter emliacutetett korabeli beszaacutemoloacutek amelyek szaacutemos a diacutevaacuten egyik ismert keacutezirataacuteban sem szereplő verset verssort őriztek meg A Majlis 13392 szerkezete is a fenti felteveacutest taacutemasztja alaacute hiszen egyeacutertelmű hogy a keacutezirat maacutesoloacute-szerkesztője

60 Az oumltoumldik keacutezirat a paacuterizsi peacuteldaacuteny amelyet Horn is felhasznaacutelt A keacutezirat leiacuteraacutesaacutet ld Edgard Blochet Catalogue de la collection de manuscrits orientaux arabes persans et turcs formeacutee par M Charles Schefer Paris 1900 81

43

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

a toumlbb verset egyeduumllikeacutent megőrző koumltet maacutesodik feleacutenek anyagaacutet kuumlloumlnboumlző keacuteziratokboacutel gyűjtoumltte oumlssze s ezek meacuteg nem keruumlltek elő A hiaacutenyzoacute keacuteziratok melletti eacutervkeacutent hozhatoacute fel meacuteg az is hogy a Majlis 13392-n kiacutevuumll a szinteacuten keacutesői HM keacutezirat is tartalmaz paacuter olyan verset amely maacuteshol nem talaacutelhatoacute meg

33 Oumlt keacutezirat egyetlen maacutesoloacute a Nagy Szuumllejmaacuten idejeacuteben Isztambulban teveacutekenykedő kalligraacutefus mester Abd el-Vaacutehid Meshediacute neveacutehez fűződik Mivel az aacuteltala maacutesolt keacuteziratok mind Szelim halaacutela utaacuten keacuteszuumlltek keacutezenfekvő lett volna hogy Abd el-Vaacutehid keacutezirataiban egy maacuter kialakult Szelim-kaacutenon tuumlk-roumlződjeacutek Ez azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel nem iacutegy van

A keacuteziratok maacuter első raacuteneacutezeacutesre is kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel Baacuter koumlzoumls vonaacute-suk hogy mindegyikuumlk az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacutedaacuteval eacuter veacuteget a tartal-muk koumlzoumltt egyeacutertelmű elteacutereacutesek figyelhetők meg A Fatih keacutezirat tartalmazza a tevhiacutedet a keacutet natot 104 gazelt eacutes a koumltet veacutegeacuten a maacuter emliacutetett kasziacutedaacutet Az İUuml 1016-ban megtalaacutelhatoacute a tevhiacuted a terkiacuteb bend formaacuteban iacutert nat mellett 131 gazel egy dicskoumlltemeacuteny a kasziacuteda-fejezetben a maacuter emliacutetett vers pedig a koumltet veacutegeacuten A Revan 737 hasonliacutet az előző keacuteziratra de nem pontosan egyezik meg vele Fellelhető benne a tevhiacuted a muumlnaacutedzsaacutet mind a keacutet nat eacutes a keacutet kasziacuteda egyik a kasziacuteda-fejezetben a maacutesik a koumltet veacutegeacuten A gazelek szaacutema 139 A Revan 738 a Fatih keacutezirathoz hasonloacutean keveacutes verset tartalmaz Megvan benne a tevhiacuted a keacutet nat a koumltetet zaacuteroacute kasziacuteda de a gazelek szaacutema csak 100 A paacuterizsi keacutezirat a tevhiacuted a roumlvid nat a muumlnaacutedzsaacutet eacutes a terkiacuteb bend utaacuten az -aş riacutemre iacutert kasziacuteda mellett meacuteg 136 gazelt tartalmaz

A versek szoumlvegeacutenek az elemzeacutese is azt mutatja hogy az aacuteltalam hasznaacutelt neacutegy Meshediacute-keacutezirat keacutet csoportba sorolhatoacute Az egyikbe a Fatih eacutes a Revan 738 a maacutesikba az İUuml 1016 eacutes a Revan 737 tartozik Az első csoport kiegeacuteszuumll meacuteg az Iraacuteni Nemzeti Koumlnyvtaacuter keacutezirataacuteval (Millī) a maacutesodik pedig a paacuterizsi keacutezirattal

A Meshediacute-keacuteziratok kuumlloumlnboumlzőseacutege azt mutatja hogy a Szelim-kaacutenon oumlsszeaacutelliacutetaacutesa a szultaacuten halaacutela utaacuten sem zaacuterult le a gyűjtőmunka folyamatosan zajlott s a keacuteziratok uacutejabb eacutes uacutejabb versekkel egeacuteszuumlltek ki

34 A keacuteziratokat keacutet nagy csoportba lehet sorolni Az első csoportba a koumlvetkező keacuteziratok tartoznak Atıf 2077 Esad Fatih İUuml 1016 İUuml 1330 Lİ Malek Millī NO RE Revan 507 Revan 737 Revan 738 Azok a keacuteziratok melyekre Horn a kritikai kiadaacutesaacutet eacutepiacutetette nagyreacuteszt ebbe a csoportba tartoznak

A versek szoumlvegeacutenek elemzeacutese alapjaacuten a csoporton beluumll neacutegy alcsoportot lehet felaacutelliacutetani 1 Atıf 2077 Lİ Revan 507 2 a Meshediacute-csoport (Fatih İUuml 1016 Revan 737 Revan 738 Millī) 3 Esad İUuml 1330 Majlis 13392 eleje Malek 4 NO RE Az egyes alcsoportokba tartozoacute keacuteziratok hasonloacute vonaacutesokat mutatnak de nincs koumlzoumlttuumlk koumlzvetlen kapcsolat

A maacutesodik csoport keacuteziratai a koumlvetkezők Amasya AE Atıf 2078 HM İUuml 929 İUuml 1331 Jerusalem Majlis 13392 maacutesodik fele Majlis 21013 A csoport

44

PEacuteRI BENEDEK

keacuteziratai sok olyan koumlltemeacutenyt megőriztek amelyek az első csoportba tartozoacute peacuteldaacutenyokban nincsenek meg Kuumlloumlnoumlsen szembetűnő a keacutet csoport koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg az r-re veacutegződő gazelekneacutel ahol a maacutesodik csoport keacutezirataiban sokkal toumlbb ilyen koumlltemeacuteny van Szinteacuten eacuterdekes hogy azoknaacutel a versekneacutel amelyek csak a maacutesodik csoporthoz tartozoacute keacuteziratokban szerepelnek sokkal egyseacutegesebb a szoumlveg kevesebb a szoumlvegvaacuteltozat

A toumlbbszoumlr uacutejrakezdődő betűrendjeacutevel az ankarai keacutezirat eacutes a hosszabb gazelekből is csak oumlt paacuterverset koumlzlő İUuml 1607 egyik csoportba sem tartozik Tartalmaacutet tekintve az utoacutebbi keacutezirat egyeacutebkeacutent a maacutesodik csoporthoz aacutell koumlzel

Az első csoportba sorolhatoacute keacuteziratok koumlzoumltt toumlbb a korai peacuteldaacuteny hiszen ide tartozik a Szelim idejeacuteben keacuteszuumllt İUuml 1330 eacutes a valoacutesziacutenűleg Nagy Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa alatt oumlsszeaacutelliacutetott neacutegy Meshediacute-keacutezirat Az iacuteraacutestiacutepus alapjaacuten a Mes-hediacute-keacuteziratokkal egykoruacute lehet Esad is melyet nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint hataacute-rozott szerkesztői szaacutendeacutek nyomaacuten uacutegy helyeztek el egy gyűjtemeacutenyes koumltet-ben hogy azzal Szelim helyeacutet is kijeloumlljeacutek a perzsa irodalmi hagyomaacutenyban Koruk alapjaacuten uacutegy tűnik hogy az első csoport keacuteziratai a diacutevaacuten első redakcioacutejaacutet keacutepviselik

Az 1554-ben befejezett jeruzsaacutelemi keacutezirat azt sugallja hogy valamivel toumlbb mint harminc eacutevvel a szerző halaacutela utaacuten a diacutevaacutennak egy uacutej redakcioacuteja is elkeacute-szuumllt A koumltetben sok olyan vers szerepel amelyik a koraacutebbi redakcioacutet keacutepviselő peacuteldaacutenyokban nincs meg ami arra utal hogy Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa alatt komoly kutatoacutemunka folyt Szelim verseinek oumlsszegyűjteacutese ceacuteljaacuteboacutel A jeruzsaacutelemi keacutez-irat kivitelezeacutese eacutes az a teacuteny hogy a koumltet valamikor II Szelim koumlnyvtaacuteraacutenak gyűjtemeacutenyeacutebe tartozott arra enged koumlvetkeztetni hogy az uacutej redakcioacute esetleg a szultaacuteni udvarban keacuteszuumllhetett

Towards a new critical edition of Yavuz Sultān Selīmrsquos Persian Dīvān An overview of the manuscripts and the previous schol-arly literature on the topicBenedek PEacuteRI

Many Ottoman Sultans excelled in poetry but Selīm I (1512‒1520) was the only one who composed poetry almost exclusively in Persian The first printed edition of his divan was published in Istanbul in 1889 This edition was based on a single manuscript The first critical edition was prepared by a German Iranist Paul Horn in 1904 He based his work on seven manuscripts four of which he found in European libraries Only three came from collections in Turkey A couple of years ago a project was started by the author of the present article to prepare a new edition of the divan The work started with browsing library

45

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

catalogues and identifying manuscripts that were unknown to Horn The search included libraries in Europe and the Middle East Many new manuscripts were found The new critical edition is going to be based on Hornrsquos publication and 24 manuscripts 21 of which were not seen by the scholar in question Nineteen of the manuscripts are from libraries in Turkey four are from libraries in Tehran and one is from Israel These manuscripts contain many hitherto unpublished poems The aim of the present article is to give a detailed description of the contents of all the manuscripts used for the new critical edition of Sultān Selīmrsquos divan and to specify the number of gazels kasides etc contained in each volume

PEacuteRI BENEDEK

Keletkutataacutes 2020 tavasz 47ndash88 old

Daacutevid GeacutezandashLakatos BaacutelintFelix Petancius eacutes a toumlroumlk szultaacutenokroacutel keacutesziacutetett első euroacutepai csalaacutedfa1

bdquoEzek azok a dolgok amelyeket a toumlroumlkoumlkbirodalmaacuteroacutel hosszuacute utazaacutesaink eacutes alapos

megfigyeleacutesek reacuteveacuten megtudtunk Mivel vaacuterosunkRaguza amely az ő hataacutervideacutekuumlkoumln

fekszik igen nagy kereskedelmet bonyoliacutetle azokkal a neacutepseacutegekkel nagyon is

megvolt a lehetőseacuteguumlnk mindennek egyeseacutevel utaacutenajaacuternirdquoFelix Petancius Genealogia Turcica2

A 15ndash16 szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt Felix Petanciusroacutel (horvaacutetul Feliks Petančić) eacutes ndash mint laacutetni fogjuk ndash reacuteszben aacutelliacutetoacutelagos műveiről Magyarorszaacutegon toumlbbszoumlr iacutertak maacuter eacutes a szerző kuumllfoumlldoumln sem szaacutemiacutet ismeretlennek Főleg deacutelszlaacutev kuta-toacutek vizsgaacuteltaacutek eacuteleteacutet eacutes munkaacutessaacutegaacutet Egy toumlroumlkorszaacutegi konferenciaacutera keacuteszuumllve rutinfeladatnak tűnt figyelemfelkeltő szaacutendeacutekkal oumlsszefoglalni a raacute vonatkozoacute ismereteket Hamar kideruumllt azonban hogy a szakirodalomban bizonyos teacuteves megaacutellapiacutetaacutesok nemzedeacutekről nemzedeacutekre oumlroumlklődnek vele kapcsolatban ezeacutert megeacuteri a faacuteradsaacutegot alaposabban utaacutenajaacuterni hogy mi az ami biztonsaacuteggal tudhatoacute roacutela Ehhez főműveacutenek amely Genealogia Turcorum imperatorum (A toumlroumlk csaacuteszaacuterok nemzedeacutekrendje) ciacutemen ismert a koraacutebbiaknaacutel alaposabb elemzeacuteseacutet is elveacutegeztuumlk3 Szerencseacutes egybeeseacutesnek mondhatoacute hogy az Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuterban kutataacutesainkkal szinte egyidejűleg nyiacutelt meg 2019-ben A Corvina koumlnyvtaacuter budai műhelye ciacutemű nagyszabaacutesuacute kiaacutelliacutetaacutes amely Petancius

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201471 Haacutelaacutesan koumlszoumlnjuumlk Domokos Gyoumlrgy Fodor Paacutel Sophia Gyongyi Koltavary Kovaacutecs Naacuten-

dor Erik Kovaacutecs Zsuzsa Molnaacuter Antal Claudia Roumlmer Szovaacutek Korneacutel Richard Zucker eacutes Zsu-paacuten Edina munkaacutenk elkeacutesziacuteteacuteseacutehez nyuacutejtott oumlnzetlen segiacutetseacutegeacutet

2 Hec sunt que de imperio Thurcarum longis peregrinationibus subtilique indagine compe-rimus Quippe cum civitas nostra Ragusina que in confinibus ipsorum sita est complurima commertia cum gentibus illis habeat non defuit nobis facultas singula perquirendi hellip Ld Konrad Adelmann De origine ordine et militari disciplina Magni Turcae domi forisque habita libellus Hagenau 1530 fol BIIIIv

3 Ezen iacuteraacutes a kocaeli konferenciakoumltetben megjelent toumlroumlk nyelvű tanulmaacutenyunk magyariacutetott eacutes reacuteszben aacutetdolgozott vaacuteltozata Ld Geacuteza Daacutevid‒Baacutelint Lakatos Osman ve Orhanrsquodan II Ba-yezidrsquoe (Avruparsquoda hazırlanan ilk Osmanlı silsilenamesi ve Feliks Petancius) In Uluslararası Orhan Gazi ve Kocaeli Tarihi ve Kuumlltuumlruuml Sempozyumu V ndash Bildiriler Editoumlr Haluk Selvindashİbrahim ŞirinndashM Bilal CcedilelikndashAli Yeşildal Kocaeli 2019 489ndash512 Tervezzuumlk elkeacutesziacuteteni a mű kritikai kiadaacutesaacutet illetve teljes szoumlvegű magyar fordiacutetaacutesaacutet is

e munkaacutejaacutenak tekercs alakuacute vaacuteltozataacutet is bemutatta A taacuterlat szakkataloacutegusaacutehoz Mikoacute Aacuterpaacuteddal egyuumltt keacutesziacutetettuumlk a taacutergyleiacuteraacutest iacutegy az ő műveacuteszettoumlrteacuteneti stiacute-luskritikai megfigyeleacuteseit is be tudtuk ide eacutepiacuteteni4

Az alaacutebbiakban előszoumlr Felix Petancius eacuteletpaacutelyaacutejaacutet tekintjuumlk aacutet a raacute vonat-kozoacute hiteles adatok alapjaacuten majd a Genealogia szoumlvegvaacuteltozatait eacutes ezek illetve a tekercsvaacuteltozat peacuteldaacutenyainak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet ismertetjuumlk filoloacutegiai eacutes műveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel Veacuteguumll arra keressuumlk a vaacutelaszt hogy a mű mikorra dataacutelhatoacute eacutes adattartalma toumlrteacuteneti szempontboacutel mennyire megbiacutezhatoacute eacutes hiteles

Felix Petancius eacutelete

Az eddigi szakirodalomban minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint haacuterom szemeacutelynek egy Felix Ragusinus nevű raguzai (ma Dubrovnik Horvaacutetorszaacuteg) koacutedexmaacutesoloacute-miniaacutetornak egy Felix Brutus nevű raguzai tisztviselőnek eacutes egy Felix Petancius nevű ugyancsak e vaacuterosboacutel szaacutermazoacute magyar kiraacutelyi diplomataacutenak az eacuteletrajzi adatai keverednek Olaacuteh Mikloacutes Habsburg Maacuteria oumlzvegy magyar kiraacutelyneacute eacutes neacutemetalfoumlldi reacutegens titkaacutera (a keacutesőbbi esztergomi eacutersek) ugyanis 1536-ban befejezett Hungaria ciacutemű Magyarorszaacutegot leiacuteroacute munkaacutejaacuteban a budai kiraacutelyi koumlnyvtaacuter bemutataacutesakor emliacutet egy Felix Ragusinus Dalmata nevű miniaacutetort5 eacutes ez a szemeacutely ndash akiről kuumlloumlnben Olaacuteh utalaacutesaacuten kiacutevuumll semmi toumlbbet nem tudunk ndash kapcsoloacutedott oumlssze reacuteszint az Olaacuteh aacuteltal hivatkozott keleti nyelvtudaacutesa miatt reacuteszint azonos neve eacutes szaacutermazaacutesi helye alapjaacuten a diplomataacuteval Mindez alap-vetően a horvaacutet Petar Matković 1879-ben megjelent tanulmaacutenyaacutenak aacutelliacutetaacutesaacutera megy vissza6 eacutes felteacutetelezeacuteseacutet a kutataacutes keacutesőbb magaacutetoacutel eacutertetődőnek vette7

4 Daacutevid Geacuteza‒Lakatos Baacutelint‒Mikoacute Aacuterpaacuted Felix Petancius Genealogia Turcorum imperatorum In bdquoAz orszaacuteg diacuteszeacutererdquo A Corvina koumlnyvtaacuter budai műhelye Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Szerk Zsupaacuten Edina Budapest 2020 270‒275

5 Nicolaus Olahus Hungaria ndash Athila Ediderunt Colomannus Eperjessy‒Ladislaus Juhaacutesz (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum saec XVI) Budapest 1938 9 (Hungaria caput 5 sententiae 6ndash7) Magyar fordiacutetaacutesban bdquoHallottam az idősebbektől hogy Maacutetyaacutes kiraacutely amiacuteg eacutelt mindig tartott vagy harminc festeacuteshez eacutertő iacuteroacutedeaacutek szolgaacutet ezek legtoumlbbjeacutet az ő halaacutela utaacuten eacuten meacuteg ismertem Csaknem az oumlsszes maacutesolt goumlroumlg eacutes latin koacutedex az ő munkaacutejuk volt Feluuml-gyelőjuumlk a dalmaacutet Raguzai Feacutelix ndash magaacutet is ismertem oumlregkoraacuteban nemcsak goumlroumlguumll eacutes latinul de sziacuteruumll eacutes arabul is tudott ezenkiacutevuumll magaacuteban a festeacuteszetben is volt gyakorlata ndash szorgosan figyelte nehogy hiba toumlrteacutenjeacutek a koumlnyvek maacutesolaacutesaacutebanrdquo (Olaacuteh Mikloacutes Hungaacuteria Athila Ford Neacutemeth Beacutela Budapest 2000 20) Ideacutezi Dragutin Kniewald Feliks Petančić i njegova djela (Srpska akademija nauka i umetnostindashPosebna izdanja CCCL Odeljenje literature i jezika 12) Beograd 1961 11

6 Petar Matković Putovanja po Balkanskom poluotoku XVI vieka Rad Jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti 49 (1879) 109 A historiograacutefiai előzmeacutenyeket aacutettekinti Kniewald i m 1ndash3

7 Florio Banfi Felice Petanzio da Ragusa oratore dei re drsquoUngheria Mattia Corvino e

48

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

Annyit ugyanakkor Matković eacuterdemeacutenek tekinthetuumlnk hogy helyesen azo-nosiacutetotta a Iohannes Cuspinianus beacutecsi humanista eacutes osztraacutek diplomata aacuteltal emliacutetett Felix Petancius szemeacutelyeacutet a Pietro Pasqualigo velencei koumlvet aacuteltal Felice Raguseo neacuteven emliacutetett magyar kiraacutelyi diplomataacuteval8 Csakhogy ebből meacuteg nem koumlvetkezik az Olaacuteh aacuteltal emliacutetett koacutedexfestővel valoacute megfelelteteacutes9 Kettőjuumlk oumlsszekapcsolaacutesaacutet a szerb Petar Kolendić azzal bonyoliacutetotta tovaacutebb 1959-ben megjelent tanulmaacutenyaacuteban amelyet Petancius eacuteleteacutenek raguzai idő-szakaacuteroacutel iacutert hogy egy bizonyos Felix Brutusra vonatkozoacute adatokat is hozzaacutevont a kifejezetten Felix Petanciust eacuterintőkhoumlz mivel veacutelemeacutenye szerint Felix Brutus eacutes Felix Petancius ugyanaz a szemeacutely volt10 Baacuter Kolendić dubrovniki leveacutel-taacuteri forraacutesok alapjaacuten dolgozott hivatkozaacutesaiban a legtoumlbb esetben nem tuumlntette fel a vizsgaacutelt szemeacutely neacutevalakjaacutet Mivel helysziacuteni leveacuteltaacuteri kutataacutesra nem volt moacutedunk adatait nem ellenőrizhettuumlk Az azonosiacutetaacutest laacutetszoacutelag indokolja hogy a Felix Brutust illető informaacutecioacutek az 1490-es eacutevekig tartanak (az utolsoacute 1493-boacutel valoacute)11 miacuteg a Petanciusroacutel szoacuteloacutek eacuteppen 1490-től kezdődnek iacutegy a keacutet adatsor kiegeacutesziacuteteneacute egymaacutest Ugyanakkor a keacutet Felix azonossaacutegaacutet az eacutegvilaacutegon semmi sem bizonyiacutetja iacutegy olyan forraacutesunk sincs amikor a keacutet vezeteacutekneacutev (Brutus eacutes Petancius) egyszerre fordulna elő Kolendić eacuteletrajzi azonosiacutetaacutesaacutet Petanciusroacutel iacuterott reacuteszletes a koraacutebbi ismereteket oumlsszefoglaloacute eacutes tovaacutebbfejlesztő fentebb ideacutezett koumlnyveacuteben a horvaacutet Dragutin Kniewald teljes meacuterteacutekben elfogadta eacutes a rendelkezeacutesre aacutelloacute toumlredeacutekes adatokat illetve sokszor keacutesőbbi nem kortaacuters his-toriograacutefiai veacutelekedeacuteseket egyseacuteges eacuteletpaacutelya-elbeszeacuteleacutesseacute formaacutelta amelybe a Petanciusnak tulajdoniacutetott munkaacutek tartalmi elemzeacuteseacuteből levont koumlvetkezteteacuteseit is beeacutepiacutetette12 Kolendić eacutes Kniewald munkaacutejaacutenak eredmeacutenyekeacutent terjedt el a szakirodalomban ez a lekerekiacutetett de teacutevedeacutesektől hemzsegő eacuteletrajzi rekonst-rukcioacute a leguacutejabb keacutezikoumlnyvekben is ez szerepel13

Vladislao miniatore e bibliotecario della Corviniana di Buda Archivio storico per la Dalmazia 24142 (1938) 1ndash23 Elena Berkovits Felice Petanzio Ragusino capo della bottega di miniatori di Mattia Corvino Corvina 3 (1940) 53ndash84 Ebben az időszakban csupaacuten egy valaki volt aki nem fogadta el ezt a felteacutetelezeacutest Gulyaacutes Paacutel Maacutetyaacutes kiraacutely aacutelliacutetoacutelagos miniaacutetorai Magyar Koumlnyv-szemle 66 (1942) 1ndash10 Vaacutelaszaacuteban Berkovits azon igyekezett hogy megveacutedje sajaacutet aacutellaacutespontjaacutet Maacutetyaacutes kiraacutely bdquoaacutelliacutetoacutelagosrdquo miniaacutetorai Vaacutelasz Gulyaacutes Paacutelnak Magyar Koumlnyvszemle 66 (1942) 153ndash161

8 Matković i m 112ndash1139 Erre peacutelda Dragutin Kniewald Sitnoslikar Feliks Petančić In Tkelčićev zbornik ndash Zbornik

radova posvećenih sedamdesetogodišnjici Vladimira Tkelčića II Glavni urednik Ivan Bach Zagreb 1958 55ndash92

10 Petar Kolendić Feliks Petančić pre definitvnog odlaska u Ugarsku Glas SAN 236 Odeljenje literature i jezika 4 (1959) 1ndash2

11 Kolendić i m 1290 jegyzet12 Kniewald Feliks Petančić13 Ralf C Muumlller Prosopographie der Reisenden und Migranten ins Osmanische Reich

(1396ndash1611) (Berichterstatter aus dem Heiligen Roumlmischen Reich auszliger burgundische Gebiete und Reichsromania) VII Leipzig 2006 160ndash164 Luka Špoljarić Feliks Petančić In Christianndash

49

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

Az alaacutebbiakban nem vaacutellalkozunk a szakirodalomban szereplő teacuteves eacuteletrajzi adatok teacuteteles caacutefolataacutera koumlzuumlluumlk csak a legfontosabbakra teacuteruumlnk ki egyeacutebkeacutent csak azokat az informaacutecioacutekat vesszuumlk szaacutemba amelyeket hiteleseknek tekin-tuumlnk eacutes bizonyosan Felix Petanciushoz kapcsolhatoacutek

Felix Petancius a 15 szaacutezad maacutesodik feleacuteben szuumlletett a dalmaacuteciai Raguzaacuteban Olaacuteh Mikloacutes fentebb emliacutetett leiacuteraacutesaacuteboacutel amely szerint ő Felix Ragusinust maacuter időskoraacuteban ismerte meg Petancius szuumlleteacuteseacutenek időpontjaacutet Petar Kolendić eacutes Dragutin Kniewald egyaraacutent 1455 koumlruumllre tette14 ez azonban nem igazolhatoacute mint ahogy a Kolendić aacuteltal vaacutezolt csalaacutedtoumlrteacutenet adatai Felix iskolamesteri keacutesőbb biacuteroacutesaacutegi jegyzői teveacutekenyseacutege 1478ndash1487 koumlzoumltt illetve 1487ndash1490 koumlzoumltti aacutelliacutetoacutelagos budai koacutedexfestői műkoumldeacutese sem15 Felix rokonsaacutegaacuteroacutel csak annyit tudunk hogy nagybaacutetyja a raguzai Kristofor Stojković (Raguzai Kristoacutef) modrusi (ma Modruš Horvaacutetorszaacuteg) puumlspoumlk (1485ndash1499)16 volt mivel 1517-ben Novi Vinodolskiban Felix Petancius egy oumlnmagaacutet is megnevező siacuteremleacuteket aacutelliacutettatott neki amely a Szent Fuumlloumlp eacutes Jakab-templom szenteacutelyeacutenek jaacuteroacuteszint-jeacuteben ma is laacutethatoacute17

Felix Petancius ndash ellenőrizhető moacutedon ebben a neacutevalakban ndash előszoumlr 1490 aacuteprilis 1-jeacuten bukkan fel az ismert forraacutesokban amikor a raguzai vaacuterosi tanaacutecs keacutet hoacutenapra szoacuteloacute menlevelet adott szaacutemaacutera adoacutessaacutegai nagy reacutesze aloacutel18 1491ndash1495 koumlzoumltt vaacuterosi iacuternokkeacutent19 illetve a vaacuterosi adminisztraacutecioacute tagjakeacutent teveacutekenyke-dett kuumlloumlnboumlző koumlvetseacutegek reacutesztvevőjekeacutent kuumlldoumlnckeacutent szerepelt II Ulaacuteszloacute magyar eacutes cseh kiraacutely budai udvaraacuteba (1492 februaacuterjaacuteban 1493 maacuterciusaacuteban 1495 februaacuterjaacuteban) illetve II Alfonz naacutepolyi kiraacutelyhoz (1494 maacutejusaacutebanndash

Muslim Relations A Bibliographical History 7 Central and Eastern Europe Asia Africa and South America (1500ndash1600) Ed by David Thomas et alii LeidenndashBoston 2015 50ndash51 Mirko Raguž Petančić Feliks In Leksikon poznatih senjana Senj 2016 182ndash183

14 Kolendić i m 3 Kniewald Feliks Petančić 715 Kolendić i m 3ndash9 Kniewald Feliks Petančić 6ndash1516 Hierarchia catholica medii aevi sive summorum pontificum S R E cardinalium

ecclesiarum antistitum serieshellip Collecta digesta edita per Conradum Eubel II Muumlnster 1903 136 C Toacuteth Norbert Magyarorszaacuteg keacuteső koumlzeacutepkori főpapi archontoloacutegiaacuteja Eacutersekek puumlspoumlkoumlk illetve segeacuted puumlspoumlkeik vikaacuteriusaik eacutes joumlvedelemkezelőik az 1440-es eacutevektől 1526-ig Győr 2017 79 C Toacuteth NorbertndashHorvaacuteth RichaacuterdndashNeumann TiborndashPaacutelosfalvi Tamaacutes Magyarorszaacuteg vilaacutegi archontoloacutegiaacuteja 1486ndash1526 I Főpapok eacutes baacuteroacutek Budapest 2016 43

17 Kniewald Feliks Petančić 39ndash4118 Kolendić i m 966 jegyzet (Državni arhiv u Dubrovniku [=DAD] Consilium rogatorum

vol 26 fol 91r)19 Kolendić i m 1076 jegyzet (1491 maacutercius 15 DAD Consilium min vol 24 fol 55r a

raguzai kisebb tanaacutecs kifizet Felix Petanciusnak 5 perperaacutet egy paacutepai bulla cirill betűs aacutetiacuteraacutesaacuteeacutert) 1289 jegyzet (1495 januaacuter 15 ugyanott vol 24 105v a kisebb tanaacutecs felfogadja Felixet a vaacuterosi adoacutebehajtaacutesra vonatkozoacute szabaacutelyok koumltetbe maacutesolaacutesaacutera) 12ndash1392 jegyzet (ugyanezen a napon ugyanott vol 25 fol 107v a tanaacutecs kifizet Felix Petantiusnak() 35 perperaacutet a naacutepolyi kiraacutelyok Raguzaacutenak adott privileacutegiumainak aacutetiacuteraacutesaacuteeacutert az aacutetiacuteraacutes DAD Latinski dokumenti 2291946)

50

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

juacuteniusaacuteban majd lemondaacutesa utaacuten utoacutedjaacutehoz 1495 aacuteprilisndashmaacutejus folyamaacuten)20 1496 szeptember 12-eacuten Raguzaacuteban csaacuteszaacuteri felhatalmazaacutesuacute koumlzjegyzőveacute avat-taacutek ezutaacuten tehaacutet koumlzhitelű teveacutekenyseacuteget is veacutegezhetett21

1496 oktoacutebereacuteben taacutevozott szuumllővaacuterosaacuteboacutel eacutes ezt koumlvetően nem sokkal talaacuten meacuteg ugyanebben az eacutevben Zenggben (ma Senj Horvaacutetorszaacuteg) lett kancellaacuter azaz vaacuterosi főjegyző22 Ebben az időszakban keruumllhetett be talaacuten puumlspoumlk nagy-baacutetyja segiacutetseacutegeacutevel is II Ulaacuteszloacute kiraacutely budai udvaraacuteba 1501-ben maacuter kiraacutelyi titkaacuteri ciacutemmel szerepelt (csak Felix keresztneacutevvel) Kubinyi Andraacutes kutataacutesai-boacutel tudjuk hogy a kiraacutelyi titkaacuterok elsősorban nem a kiraacutelyi kancellaacuteria alkal-mazottai hanem a kiraacutelyi kamaraacutesokhoz hasonloacutean teacutenylegesen a kiraacutely szol-gaacutelataacuteban aacutelloacute nem felteacutetlenuumll aacutellandoacutean az udvarban tartoacutezkodoacute udvaroncok voltak akiket kuumlloumlnboumlző belkormaacutenyzati eacutes kuumllpolitikai feladatokra egyaraacutent alkalmaztak iacutegy diplomaacuteciai megbiacutezataacutesokat is teljesiacutetettek23 Felix Petancius tehaacutet zenggi kancellaacuteri feladataacutet is megtartotta legalaacutebbis egy ideig (1503-ban meacuteg ennek nevezi magaacutet amikor koumlzjegyzőkeacutent egy zenggi haacutez elajaacutendeacutekozaacute-saacutet foglalta iacuteraacutesba24) 1501 veacutegeacuten mint kiraacutelyi titkaacuter II Ulaacuteszloacute megbiacutezaacutesaacuteboacutel Velenceacutebe majd innen Pierre drsquoAubusson johannita nagymesterhez a toumlroumlkel-lenes szoumlvetseacuteges haderő kinevezett főkapitaacutenyaacutehoz utazott tovaacutebb Rodoszra ahonnan 1502 januaacuter elejeacuten indult vissza25 1503 maacuterciusaacuteban Loacutenyai Albert

20 Magyarorszaacutegra 1492 februaacuter 10 levelet vitt Budaacutera (Kolendić i m 1394 jegyzet DAD Consilium min vol 24 fol 132v) 1493 maacutercius 23 a vaacuteros reacutegi privileacutegiumai megerősiacuteteacuteseacutenek kieszkoumlzleacuteseacutere kuumlldoumltt koumlvetseacuteg adminisztratiacutev vezetője (expenditor spenditor) azaz nem ő a kouml-vet (Kolendić i m 15116 jegyzet DAD Consilium rogatorum vol 27 fol 33v) 1495 februaacuter 26 Felix Petanciust az itaacuteliai-naacutepolyi hiacuterekről szoacuteloacute leveacutellel kuumlldik Budaacutera (Raguza eacutes Magyaror-szaacuteg oumlsszekoumltteteacuteseinek okleveacuteltaacutera Diplomatarium relationum reipublicae Ragusanae cum regno Hungariae Oumlsszeaacutelliacutetotta Gelcich Joacutezsef bevezeteacutessel eacutes jegyzetekkel ellaacutetta Thalloacuteczy Lajos Budapest 1887 656 = Dubrovačka akta i povelje Acta et diplomata Ragusina Sabrao i objavno Jovan Radonić I1 (Srpska kraljevska akademija Zbornik za istoriju jezik i književnost srpskog naroda Treće odeljenje II) Beograd 1934 806 Kolendić i m 17 Kniewald Feliks Petančić 17) ndash Naacutepolyba 1494 maacutejus 8-aacuten II Alfonz naacutepolyi kiraacutely koronaacutezaacutesaacuten reacuteszt vesz egy raguzai kuumlldoumlttseacuteg is aacuteprilis 3-aacuten biacutezzaacutek meg Felixet az uacutet adminisztratiacutev vezeteacuteseacutevel (Kolendić i m 16‒17 DAD Consilium rogatorum vol 27 fol 106v 134r) 1495 aacuteprilis 30 Felixet Naacutepolyba kuumlldik keacutet hoacutenapnyi uacutetikoumlltseacuteggel uacutetleveacutellel (Kolendić i m 17136 jegyzet DAD Consilium min vol 25 fol 134r) ndash A neacutev iacuteraacutesmoacutedjaacutet nem mindig lehetett ellenőrizni

21 Teljes szoumlveggel publikaacutelta Kolendić i m 18ndash19 (DAD Diversa notariae vol 76 149v)22 Kolendić i m 19 Kniewald Feliks Petančić 1723 Kubinyi Andraacutes A kiraacutelyi titkaacuterok II Lajos kiraacutely uralkodaacutesa idejeacuteben Gesta 6 (20061)

3ndash12 15ndash1724 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter Orszaacutegos Leveacuteltaacutera Diplomatikai Leveacuteltaacuter 34413 (Online feacuteny-

keacutepe a httparchiveshungaricanahuencharters oldalon eacuterhető el) Kivonata Maacutelyusz Elemeacuter A szlavoacuteniai eacutes horvaacutetorszaacutegi paacutelos kolostorok oklevelei az Orszaacutegos Leveacuteltaacuterban III Leveacuteltaacuteri Koumlzlemeacutenyek 6 (1928) 193ndash194 19

25 Giacomo Bosio Dellrsquoistoria della sacra religione et ill(ustrissi)ma militia di San Giovan-ni Gierosolimitano Parte 1 Roma 1594 455ndash456 (Parte I libro XVI) Matković i m 111 Kniewald Feliks Petančić 25‒26

51

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

zenggi kapitaacuteny (eacutes talaacuten Zengg vaacuteros) megbiacutezott koumlvete volt Velenceacuteben ahol eacutepuumlletfa-szaacutelliacutetaacutesi engedeacutelyt eszkoumlzoumllt ki vaacuterosa szaacutemaacutera26 1504-ben az uacutej johannita nagymestert kereste fel (aki meacuteg nem tartoacutezkodott Rodoszon hanem Itaacuteliaacuteban)27 Ugyanebben az eacutevben tovaacutebbaacute 1507-ben szuumllővaacuterosaacuteba Raguzaacuteba kuumlldoumltt kiraacutelyi koumlvet megbiacutezott volt28 1509-ben II Ulaacuteszloacute aacutelliacutetoacutelag Spanyolor-szaacutegba menesztette ahonnan 1510 februaacuterjaacuteban eacuterkezett vissza29

1510 nyaraacuten a kiraacutelyi udvarban tartoacutezkodott de tervezett uacutejabb raguzai misz-szioacutejaacuteboacutel visszahiacutevtaacutek30 Kolendić eacutes Kniewald szerint 1511-ben Zaacutegraacuteb szabad kiraacutelyi vaacuteros biacuteroacuteja lett volna de ez eleacuteg valoacutesziacutenűtlen mivel ehhez polgaacuter-joggal eacutes vaacuterosi ingatlannal is kellett volna rendelkeznie amiről viszont nincs semmilyen informaacutecioacutenk31

1512 maacutercius 17-eacuten II Ulaacuteszloacute kiraacutely az oszmaacutenndashmagyar fegyverszuumlnet hiaacutenyossaacutegainak poacutetlaacutesaacutera (a szoumlvegből ugyanis kimaradt Horvaacutetorszaacuteg) kiraacutelyi koumlvetkeacutent kuumlldte Isztambulba32 ahovaacute maacutercius 26-aacuten indult el33 Misszioacuteja reacutesz-ben kellő felhatalmazaacutes hiacutejaacuten sikertelennek bizonyult I Szelim szultaacuten 1512 juacutelius 21-i elutasiacutetoacute vaacutelaszaacutet augusztus folyamaacuten vitte meg Budaacutera34 Ez utaacuten

26 Marino Sanuto I Diarii 1496ndash1533 Tom IndashLVIII A cura di Rinaldo FulinndashFederico Stefa-nindashNiccolograve BarozzindashGuglielmo BerchetndashMarco Allegri Venezia 1879ndash1903 IV 776ndash777

27 Sanuto i m V 1053 Vouml Lakatos Baacutelint A kiraacutely diplomataacutei Koumlvetek eacutes koumlvetseacutegek a Jagelloacute-korban (1490ndash1526) I reacutesz Kutataacutesi vaacutezlat Toumlrteacutenelmi Szemle 61 (2019) 605 II reacutesz Adattaacuter Toumlrteacutenelmi Szemle 62 (2020) 312 A 69 teacutetel

28 1504 decemberndash1505 januaacuter 4 Kolendić i m 20 (Raguza eacutes Magyarorszaacuteg 828 DAD Consilium rogatorum vol 30 fol 2vndash3v Consilium min vol 28 fol 111v) ndash 1507 januaacuter 26 ugyanott (Raguza eacutes Magyarorszaacuteg 830 DAD Consilium rogatorum vol 30 fol 205vndash206v)

29 Commissiones et relationes Venetae I 1433ndash1527 Collegit et digessit Simeon Ljubić (Monumenta spectantia historiam Slavorum meridionalium VI) Zagreb 1876 118 Kniewald Feliks Petančić 28 ndash A Kniewald (Feliks Petančić 20ndash23) aacuteltal Petanciusnak tulajdoniacutetott Velen-ceacuten aacutet Franciaorszaacutegba iraacutenyuloacute 1500 eacutevi koumlveti misszioacute adatai Besseni avagy Cseh Gyoumlrgy (Jiřiacute z Bešiacuten) szemeacutelyeacutevel keverednek Ld Lakatos i m I 60133 jegyzet II 301‒302 A 44 teacutetel

30 Commissiones I 123 Kolendić i m 20 Kniewald Feliks Petančić 28ndash31 Helyette Loacutenyai Albertet kuumlldteacutek Lakatos i m II 321 A 109 teacutetel

31 Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae Collegit et edidit Johannes Bap-tista Tkalčić VIII Zagreb 1902 201 Ennek alapjaacuten Kolendić i m 2 eacutes Kniewald Feliks Petančić 3 20 31ndash32

32 Commissiones I 129 ideacutezi Matković i m111ndash112 Kniewald Feliks Petančić 33 ndash La-katos i m II 324‒325 121 teacutetel

33 Commissiones I 130 a kivonatot ideacutezi Matković i m 111ndash112 Pasqualigo velencei koumlvet e napi jelenteacuteseacuteben csak arroacutel beszeacutel (Venezia Biblioteca del Museo Correr Cicogna 2126 283r) hogy a koumlvetet kikuumlldteacutek eacutes el fog indulni Domino Felice Raguseo destinato orator al Signor Turco expedito del tuto hozi de qui se partira infallanter nisi aliquid acciderit et fara la via de Transylvania et Moldavia per maior sua securita

34 Fodor PaacutelndashDaacutevid Geacuteza Magyarndashtoumlroumlk beacuteketaacutergyalaacutesok 1512ndash1514-ben Toumlrteacutenelmi Szem-le 36 (1994) 201 kuumlloumlnoumlsen a 38 jegyzet eacutes 202ndash203 Elvetik Fraknoacutei neacutezeteacutet Tomori Paacutel koumlveti kikuumlldeacuteseacuteről eacutes a Pasqualigo velencei koumlvet 1512 maacutercius 17-i a Commissiones I 129 kivo-natolt jelenteacutese alapjaacuten csak Petancius misszioacutejaacuteroacutel beszeacutelnek Ezt Sanuto i m XIV 271ndash272 oumlsszefoglalaacutesa is alaacutetaacutemasztani laacutetszik amely Pasqualigo uacutejabb maacutejus 16-i jelenteacuteseacuteről keacuteszuumllt

52

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

1512 novembereacuteben uacutejboacutel kikuumlldteacutek E koumlvetseacutege soraacuten Burszaacuteban sikertelen fegyverszuumlneti taacutergyalaacutesokat folytatott a szultaacutennal majd 1513 juacuteliusaacuteban eacuterke-zett ismeacutet vissza a magyar kiraacutelyi udvarba35 Ez volt utolsoacute adatolt diplomaacuteciai uacutetja Ezt koumlvetően talaacuten visszavonult Zenggbe az 1516-ban troacutenra leacutepő II Lajos kiraacutely szolgaacutelataacuteban leacutevők koumlzoumltt maacuter nem talaacutelkozunk vele

1517-ben aacutelliacutetotta a fentebb maacuter emliacutetett siacuteremleacuteket a toumlroumlk taacutemadaacutesok miatt Modrusboacutel Novi Vinodolskiba menekuumllt eacutes ott meacuteg 1499-ben elhunyt puumlspoumlk nagybaacutetyjaacutenak Ez az utolsoacute hiteles adat roacutela 1517ndash1522 koumlzoumltt halhatott meg mert 1522-ben amikor Iohannes Cuspinianus nyomtataacutesban publikaacutelta Felix balkaacuteni uacutetvonalakroacutel szoacuteloacute De itineribushellip ciacutemű alaacutebb meacuteg emliacutetendő munkaacute-jaacutet az előszoacuteban maacuter neacutehaikeacutent emleacutekezett meg roacutela36

Mint laacutethattuk teacutenylegesen adatolt toumlroumlkorszaacutegi misszioacuteira paacutelyaacuteja veacutege feleacute beeacuterkezett kiraacutelyi diplomatakeacutent keruumllt sor 1512ndash1513 folyamaacuten Nagy valoacute-sziacutenűseacuteggel azonban maacuter koraacutebban is jaacutert az Oszmaacuten Birodalomban erre akaacuter 1502-es rodoszi uacutetja alkalmaacuteval sor keruumllhetett illetve maacutes magyar koumlvetseacutegek tagjakeacutent juthatott el oda Fentebb emliacutetettuumlk hogy raguzai tisztviselő koraacuteban keacutet olyan budai eacutes naacutepolyi delegaacutecioacutenak is tagja volt amelyeknek nem ő volt a koumlveti ranguacute vezetője Tehaacutet nem lehetetlen hogy a szultaacutent felkereső egy vagy toumlbb olyan delegaacutecioacuteban koumlveti kiacuteseacuteretben is reacuteszt vett amelynek a tagjait nem soroltaacutek fel

A munkaacutenkhoz mottoacuteul vaacutelasztott szoumlvegből is ndash bdquoezek azok a dolgok ame-lyeket a toumlroumlkoumlk birodalmaacuteroacutel hosszuacute utazaacutesaink eacutes alapos megfigyeleacuteseink reacuteveacuten megtudtunkrdquo ndash joggal koumlvetkeztethetuumlnk arra hogy ismert megbiacutezataacute-sainaacutel hamarabb is eljuthatott Isztambulba nem is egyszer A maacutesodik mondat alapjaacuten ndash bdquomivel vaacuterosunk Raguza amely az ő hataacutervideacutekuumlkoumln fekszik igen nagy kereskedelmet bonyoliacutet le azokkal a neacutepseacutegekkel nagyon is megvolt a lehetőseacuteguumlnk mindennek egyeseacutevel utaacutenajaacuternirdquondash pedig azt mondhatjuk hogy mint raguzai polgaacuter eacutes a helyi koumlzeacutelet reacutesztvevője mind a szultaacutennak eacutevente adoacutet vivő kuumlldoumlttektől37 mind a joumlvő-menő kereskedőktől maacuter paacutelyaacutejaacutenak korai sza-

ebben is szerepel a (meg nem nevezett) koumlvet kikuumlldeacutese Leguacutejabban ld Mikoacute Gaacutebor Oszmaacuten-ellenes hadjaacuteratok lehetőseacutegei a 16 szaacutezad elejeacuten Kiacuteseacuterlet Szrebernik Szokol eacutes Tessaacuteny vaacuterak visszahoacutediacutetaacutesaacutera 1513-ban Szaacutezadok 154 (2020) 581 A helyzet azonban bonyolultabb a maacuterci-usban maacuter kikuumlldoumltt Petancius melleacute II Ulaacuteszloacute valoacuteban kirendelte Tomorit is Pasqualigo maacute-jus 16-i (eacutes Sanuto aacuteltal a fentebb ideacutezett helyen nevek neacutelkuumll kivonatolt) jelenteacuteseacuteben ugyanis azt iacuterta (Cicogna 2126 289r) hogy az uacutej uralkodoacute Szelim maacuter elkezdte taacutemadni az atyjaacuteval II Bajeziddel koumltoumltt oumlteacuteves fegyverszuumlnet elleneacutere a veacutegeket ezeacutert ha parso a la maesta sua [II Ulaacuteszloacute] de elezer un orator novo che e domino Tuburi Paulo al fiol del pręfato noviter inthronizato per veder de firmar cum lui le dicte treuge nela forma che le sono firmate cum il padre et partira dicto orator fra 5 over 6 zorni come el dice Domine Felice Raguseo veramente se crede che habi seguito il suo camino essendo accordate le cosse del prenominato Sellembeg

35 FodorndashDaacutevid i m 204ndash207 eacutes a forraacuteskoumlzleacutes 221ndash22236 Ideacutezi Matković i m 114 emliacuteti Kniewald Feliks Petančić 1937 A II Bajezid koraacuteban elvaacutert 12 500 arany befizeteacuteseacutet igazoloacute szultaacuteni iratokboacutel toumlbbet is ki-

53

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

kaszaacuteban otthon is szaacutemos informaacutecioacutehoz feacuterhetett hozzaacute az Oszmaacuten Birodalom kormaacutenyzataacuteroacutel eacutes igazgataacutesaacuteroacutel illetve a toumlroumlkoumlk eacuteletmoacutedjaacuteroacutel eacutes szokaacutesairoacutel

Petancius Genealogiaacuteja eacutes vaacuteltozatai

Petancius neve alatt haacuterom munka hagyomaacutenyozoacutedott Ezek koumlzuumll a Historia Turcica (Toumlroumlk toumlrteacutenet) azonban bizonyosan nem Petancius műve Egyreacuteszt ndash ahogy alaacutebb meacuteg taglaljuk ndash az egyetlen csonka koacutedexben raacutenk maradt keacutezirat szerzőt nem is emliacutet maacutesreacuteszt a szoumlveg első fele Niccolograve Sagundino De familia Otthomanorum epitome (Az Oszmaacuten-haacutez kivonatos toumlrteacutenete) maacuteskeacutent De origine et rebus gestis Turcarum (A toumlroumlkoumlk szaacutermazaacutesaacuteroacutel eacutes tetteiről) ciacutemű 1456-ban iacutert műveacutenek szinte szoacute szerinti aacutetveacutetele38 Neacutemileg hasonloacute a helyzet a Quibus itineribus Turci sint aggrediendi (Milyen uacutetvonalakon koumlzeliacutethetők meg a toumlroumlkoumlk) vagy De itineribus in Turciam libellus (A Toumlroumlkorszaacutegba vezető utakroacutel szoacuteloacute koumlnyvecske) ciacutemeken ismert geograacutefiai leiacuteraacutesaacuteval39 A II Ulaacuteszloacute kiraacutelyhoz szoacuteloacute dedikaacutecioacuteval ellaacutetott a tengeri eacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből vala-mint a Nyugat-Balkaacutenroacutel Isztambulba tartoacute szaacuterazfoumlldi uacutetvonalak ismerteteacuteseacutet illetve a toumlroumlk uralom alatt aacutelloacute balkaacuteni teacuterseacuteg aacutettekinteacuteseacutet tartalmazoacute művecskeacute-ről ndash amelyben a toumlroumlkoumlk maguk nem is keruumllnek elő hangsuacutelyosan ndash Agostino Pertusi bebizonyiacutetotta hogy egyszerűen plaacutegium Martino Segono dulcignoacutei puumlspoumlk 1480-ban keacuteszuumllt egyetlen keacuteziratban fennmaradt műveacutenek kis meacuter-teacutekben aacutetszerkesztett vaacuteltozata amelyben peacuteldaacuteul a proloacutegus eacutes az epiloacutegus szoumlvege is teljesen azonos Petancius csak az uralkodoacute neveacutet vaacuteltoztatta meg40

Ezeket figyelembe veacuteve eacuterdemes a harmadik Petancius-mű a Genealogia vizsgaacutelataacutehoz laacutetni Petancius ezen munkaacutejaacutenak keacutet szoumlvegvaacuteltozata redakcioacuteja van A hosszabb verzioacute fejezetekre tagolt elbeszeacutelő traktaacutetus amelyet a jelenleg ismert peacuteldaacutenyokban nem diacutesziacutetenek keacutepek Haacuterom a 16 szaacutezad első feleacuteben maacutesolt keacutezirataacuteroacutel tudunk a beacutecsiről (a tovaacutebbiakban W) a milaacutenoacuteiroacutel (a tovaacutebbi-akban M) eacutes a velenceiről (a tovaacutebbiakban V)41 Nyomtataacutesban is toumlbbszoumlr meg-

adott Gliša Elezović Turski spomenici I2 Beograd 1952 58 (1482 ‒ Jako eacutes Navko) 59 (1483 ndash Niksa eacutes Nikolin) 61 (1484) 66 (1486) 69 (1487) 76 (1490) 77 (1491) 94 (1499) 96 (1500) 100 (1501) 111 (1504) 115 (1505) 125 (1506) 132 (1508) 137 (1510)

38 Agostino Pertusi Martino Segono di Novo Brdo vescovo di Dulcigno Un umanista serbo-dalmata del tardo Quattrocento Vita e opere (Istituto storico italiano per il medio evo Studi storici fasc 128ndash130) Roma 1981 273ndash277 oumlsszefoglaloacutean Špoljarić i m 52

39 A nyomtatott (Cuspinianus aacuteltal sajtoacute alaacute rendezett) koumlnyv ciacuteme De itineribus in Turciam libellus Wien 1522

40 Pertusi i m 60ndash66 a szoumlveg kritikai kiadaacutesa 75ndash117 A keacutet szoumlveg oumlsszefuumlggeacuteseiről laacutesd meacuteg Agostino Pertusi I primi studi in occidente sullrsquoorigine e la potenza dei Turchi Studi Veneziani 12 (1970) 485ndash486 489ndash491

41 W Wien Oumlsterreichische Nationalbibliothek Handschriftensammlung Cod Lat 3522 fol 144rndash154r (egykor Johannes Cuspinianus birtokaacuteban ld Kniewald i m 63ndash66 67ndash70) M

54

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

jelent a 16 szaacutezad folyamaacuten előszoumlr 1530-ban Konrad Adelmann kiadaacutesaacuteban42 A roumlvidebb vaacuteltozat illusztraacutelt eacutes iacuteraacuteshordozoacuteja kuumlloumlnleges pergamenlapokboacutel oumlsszeragasztott tekercs rotulus A tekercsformaacuteban szoumlveg eacutes keacutep egyuumlttesen hataacuterozza meg a mű kuumlloumln egyseacutegekbe rendezett szerkezeteacutet43 A szakirodalom-ban aacuteltalaacuteban Petancius-tekercsnek hiacutevott ezen vaacuteltozatnak keacutet peacuteldaacutenya van az egyik az ismertebb Budapesten talaacutelhatoacute az Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuterban (1 keacutep)44 a maacutesik Madridban a Spanyol Nemzeti Koumlnyvtaacuterban (2 keacutep)45

A Genealogia ciacutem a budapesti rotulus ciacutemeacutenek (Genealogia Turcorum imperatorum lex imperii domi militiaeque habita dedicata serenissimo principi Voladislavo Hungarię Bohemię etc regi gloriosissimo ndash A toumlroumlk csaacuteszaacuterok nemzedeacutekrendje eacutes birodalmuk toumlrveacutenyei haacuteboruacuteban eacutes beacutekeacuteben a legfelseacutege-sebb fejedelemnek Ulaacuteszloacutenak Magyarorszaacuteg eacutes Csehorszaacuteg stb legdicsőseacutege-sebb kiraacutelyaacutenak ajaacutenlva46) kezdőszava alapjaacuten vaacutelt bevetteacute a szakirodalomban de ez egyreacuteszt megteacutevesztő mert csak kis meacuterteacutekben fedi a tartalmat maacutesreacuteszt a hosszabb redakcioacute keacuteziratai vagy a De Turcharum statu libellus (A toumlroumlkoumlk aacutellamaacuteroacutel szoacuteloacute koumlnyvecske) ciacutemet viselik vagy ciacutem neacutelkuumlliek47

Milano Biblioteca Ambrosiana N 340 sup (5) fol 25rndash30v V Venezia Biblioteca del Museo Correr Cicogna 894 fol [1v]ndash[7v] (A lapok szaacutemozatlanok)

42 Adelmann i m A tovaacutebbi nyomtatott kiadaacutesokat reacuteszletesen aacutettekinti Kniewald i m 70ndash8043 Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 27044 A budapesti szoumlvegeacutet a madridi peacuteldaacuteny eacutes a keacutet redakcioacute egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutenak

ismerete neacutelkuumll hibaacutektoacutel nem mentes aacutetiacuteraacutesban egyik tanulmaacutenya fuumlggeleacutekekeacutent koumlzzeacutetette a Petanciust toumlbb alkalommal is bdquofelfedezőrdquo Snezhana Rakova The Last Crusaders Felix Petančić and the Unfulfilled Crusade of 1502 In Au Nord et au Sud du Danube Dynamiques politiques sociales et religieuses dans le passeacutee North and South of the Danube Political Social and Religious Aspects of the Past Ed by Snezhana RakovandashGheorghe Lazăr Brăila 2019 62ndash73

45 Budapest Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 378 (Ezt a keacuteziratot 1908 maacutesodik feleacuteben a muumlncheni antikvaacuteriustoacutel Jacques Rosenthaltoacutel vaacutesaacuteroltaacutek 4250 maacuterkaacuteeacutert Vouml Jelen-teacutes a Magy Nemz Muacutezeum Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuteraacutenak aacutellapotaacuteroacutel az 1908 eacutev maacuteso-dik negyedeacuteről Magyar Koumlnyvszemle 16 (1908) 248) Madrid Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412 (httpbdhbneesbnesearchdetallebdh0000199600) A madridi tekercs egykor a hispaacuten szaacutermazaacutesuacute de roacutemai szuumlleteacutesű Francisco Javier Zelada y RodriacuteguezFrancesco Saverio de Zelada (1717ndash1801) biacuteboros gyűjtemeacutenyeacutet gazdagiacutetotta amely halaacutela utaacuten Toledoacuteba keruumllt eacutes csak onnan Madridba Arra nem talaacuteltunk adatot hogy mikeacutent jutott a tulajdonaacuteba A peacuteldaacuteny reacuteszben seacuteruumllt eacutes hiaacutenyos miacuteg a budapesti toumlkeacuteletes aacutellapotban van ndash Alberto Saviello ndash hivatkozaacutesok neacutelkuumll ndash hat keacuteziratroacutel beszeacutel Felix Petancicrsquos Historia Turcica A Central European View of the Ottoman Empire In Osmanischer Orient und Ostmitteleuropa Perzeptionen und Interaktionen in den Grenzzonen zwischen dem 16 und 18 Jahrhundert (Forschungen zur Geschichte und Kultur des oumlstlichen Mitteleuropa 48) Stuttgart 2014 13831 jegyzet

46 A madridi tekercs seacuteruumlleacutese miatt a ciacutem legnagyobb reacutesze kiszakadt47 A Felicis Petantii Ragusei Commentariolum de rebus Turcharum ad Wladislaum Regem

ciacutem szerepel az M eacutes V keacuteziratokban de az ajaacutenlaacutes szoumlvege utaacuten a V ezenkiacutevuumll egy utoacutelagos ciacutemet is kapott amely az uacutejkori bekoumlteacutes előzeacuteklapjaacuten aacutell (Felicis Petancii Ragusei Commentariolum de rebus Turcharum ad Wladislaum regem) a W szoumlvege egy kolligaacutetum reacutesze ciacuteme nincs a szoumlveg roumlgtoumln az ajaacutenlaacutessal kezdődik Adelmann i m kiadaacutesaacuteban a ciacutem utoacutelagos

55

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

1 keacutep A szultaacutenok aacutebraacutezolaacutesa Felix Petancius Genealogiaacutejaacutenak budapesti tekercseacuten Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 378

56

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

2 keacutep A szultaacutenok aacutebraacutezolaacutesa Felix Petancius Genealogiaacutejaacutenak madridi tekercseacuten Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

57

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

A munka ugyanis alapvetően az Oszmaacuten Birodalom udvari szervezeteacutenek eacutes katonai vezeteacuteseacutenek roumlvid leiacuteraacutesa (laacutesd Fuumlggeleacutek 1ndash2 az alaacutebbiakban az itteni aacuteltalunk keacutesziacutetett fejezetbeosztaacutesra hivatkozunk) A bevezetőt eacutes az epiloacutegust leszaacutemiacutetva a hosszabb redakcioacute oumlt nagyobb fejezetre tagoloacutedik (I a szultaacutenok leszaacutermazaacutesa eacutes II Bajezid csalaacutedjaacutenak bemutataacutesa II az aacutellamigazgataacutes veziacuterek beglerbeacutegek eacutes a birodalom koumlzigazgataacutesa illetve a kincstaacuter beveacuteteli forraacutesai III a szultaacuteni udvartartaacutes meacuteltoacutesaacutegok szolgaacutelattevők eacutes leacutetszaacutemuk IV a katonasaacuteg fajtaacutei eacutes leacutetszaacutemuk V a toumlroumlk harcmodor hadrend) Ezzel szem-ben a tekercsvaacuteltozat haacuterom nagyobb egyseacutegből aacutell (I a szultaacutenok felsorolaacutesa eacutes leszaacutermazaacutesa I Oszmaacutentoacutel II Bajezidig eacutes utoacutebbi gyermekei II a fő tiszt-seacutegviselők az udvartartaacutes tagjai a katonasaacuteg III a toumlroumlk harcmodor hadrend szokaacutesok eacutes erkoumllcsoumlk)

A keacutet redakcioacute egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet most nem taacutergyalhatjuk reacuteszle-tesen de mindkettőnek a szoumlvegeacutet veacutegigolvasva eacutes oumlsszehasonliacutetva megaacutella-piacutetottuk hogy elsőkeacutent a hosszabb terjedelmű iacuteraacutesmű keacuteszuumllt el A tekercsben Petancius ezt a szoumlveget időnkeacutent kivonatolta maacutesutt roumlvidiacutetette megvaacuteltoz-tatta vagy elemeit maacuteshovaacute helyezte illetve kihagyta Mindezt a tekercsvaacutelto-zat szoumlvegegyseacutegeinek bizonyos fokig logikaacutetlan elrendezeacutese is tanuacutesiacutetja amely eacuteppen a traktaacutetus gondolatmenete segiacutetseacutegeacutevel eacuterthető meg A toumlmoumlriacuteteacutes eacutes az aacutetszerkeszteacutes olyan meacuterteacutekű hogy egyező szoumlvegreacuteszek a II Ulaacuteszloacute kiraacutelyhoz szoacuteloacute ajaacutenlaacutes egyes mondatait leszaacutemiacutetva nincsenek De ettől meacuteg a keacutet redakcioacute koumlzoumltt organikus a kapcsolat A hosszabb redakcioacute keacuteziratainak stemmaacuteja iacutegy rajzolhatoacute meg

β γ

M V W A

α

M = a milaacutenoacutei peacuteldaacuteny α = az elveszett eredetiV = a velencei peacuteldaacuteny β = az itaacuteliai verzioacutek aacutegaW = a beacutecsi peacuteldaacuteny γ = a neacutemet verzioacutek aacutegaA = Adelmann kiadaacutesa (editio princeps)

58

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

A tekercsek egymaacuteshoz valoacute viszonya

A roumlvidebb redakcioacute tehaacutet a hosszabb szoumlveg reprezentatiacutev hasznaacutelatra szaacutent kivonataacutenak tekinthető amelyet a szerző valoacuteban aacutetnyuacutejthatott II Ulaacuteszloacute kiraacutelynak akinek műveacutet ajaacutenlotta De meg kell vizsgaacutelnunk a keacutet tekercs egy-maacuteshoz valoacute viszonyaacutet is Ezen oumlsszeveteacutes eredmeacutenye szerint az eredeti peacuteldaacuteny a madridi a budapesti pedig ennek koumlzvetlen maacutesolata Mindezt a szoumlveg tago-laacutesa a szoumlvegelemek filoloacutegiai illetve az aacutebraacutezolaacutesok stiacuteluskritikai vizsgaacutelata is alaacutetaacutemasztja

A szoumlvegtagoloacutedaacutes

A keacutet rotuluson a szoumlvegelemek eacutes az illusztraacutecioacutek elhelyezeacutese meacuterete a diacutesziacute-tőelemek a keretek eacutes az indadiacuteszek elhelyezkedeacutese megegyezik Az aproacutebb kuumlloumlnbseacutegek egyreacuteszt a keacutet tekercs elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacuteből maacutesreacuteszt az indadiacuteszek megformaacutelaacutesaacutenak eacutes a portreacutek haacutetteacutersziacuteneinek elteacuterő voltaacuteboacutel fakadnak Erre a keacuterdeacuteskoumlrre alaacutebb meacuteg visszateacuteruumlnk

A keacutet peacuteldaacuteny keacutet kuumlloumln iacuternok eacutes keacutet kuumlloumln miniaacutetor munkaacuteja Mindkettő humanista iacuteraacutessal iacuteroacutedott aacutem a budapesti peacuteldaacuteny koacutedexiacuteraacutes keacutesziacutetője inkaacutebb aacutelloacute vastagabb tollszaacuterral gondosabban megformaacutelt betűket iacutert amelyeket keveacutesbeacute koumltoumltt oumlssze48 miacuteg a madridi peacuteldaacuteny iacuteraacuteskeacutepe kurziacutevabb formaacuteltsaacuteguacute eacutes sokkal toumlbb betűkapcsolaacutest alkalmaz Ennek megfelelően a keacutet peacuteldaacuteny sor-tagolaacutesa elteacuterő a madridi szoumlvege sűrűbb iacutegy aacuteltalaacuteban kevesebb sort igeacutenyel miacuteg a budapestiben a szoumlveg szellősebb szemre jobban olvashatoacute ennek meg-felelően nagyobb teret toumlbb sort foglal el Mindkeacutet peacuteldaacuteny iacuteroacuteja keacutet kuumlloumlnboumlző sziacutenű tintaacutet hasznaacutelt a folyoacuteszoumlveghez feketeacutet a nagybetűs feliratokhoz pedig a madridi voumlroumlset a budapesti arany(saacuterga) sziacutenűt

Filoloacutegiai eacutervek

Hely hiacutejaacuten nem kiacutevaacutenjuk az oumlsszes reacuteszletet felsorolni megeleacutegszuumlnk oumlt peacuteldaacute-val (A keacutet peacuteldaacuteny koumlzoumltti elteacutereacuteseket vastagiacutetva szedtuumlk a teacutetelszaacutem a Fuumlgge-leacutek 2 reacuteszeacuteben talaacutelhatoacute fejezetciacutem szaacutemaacutet jeloumlli) Az első a szultaacutenok felsoro-laacutesaacutet eacutes leszaacutermazaacutesaacutet tartalmazoacute egyseacutegben roumlgtoumln a II Bajezid aacutebraacutezolaacutesaacutetoacutel balra eső ciacutemben (2 fejezet) a NOMINA FILIORVM IMPERATORIS mondat a madridi keacuteziratban hibaacutetlan a budapestiben viszont az utolsoacute keacutet betűnek nem maradt hely azeacutert azokat a harmadik szoacute foumlleacute zsuacutefoltaacutek be

48 Rakova i m 57 szerint ez Petancius sajaacutet keacuteziacuteraacutesa ami teacutevedeacutes

59

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

A csavusokkal kapcsolatos szakaszban (20 fejezet) a madridi peacuteldaacutenyban ez aacutell tenentes clavas ferreas in manibus id est busdohanos (bdquokezuumlkben buzo-gaacutenyokat azaz bozdoğanokat tartanakrdquo) miacuteg a budapestiben clavas helyett előszoumlr clavest (rsquokulcsokatrsquo) iacutertak de felfedezve a hibaacutet ezt javiacutetottaacutek

Az azabok (24 fejezet) magyaraacutezataacuteba keacutet suacutelyos hiba csuacuteszott a madri-diban eacuterthető tamen non sunt magne utilitatis in exercitu cum sint artifices mercatores etc ad pugnandum inexperti (bdquomeacuteg sincs nagy hasznuk a sereg-ben mivel keacutezművesek eacutes kereskedők stb leacuteveacuten tapasztalatlanok a harcbanrdquo) helyett a budapestiben tamen non sunt magne utilitas in exercitu cum sint artifices mercatores etc ad pugnam irreperti (bdquobaacuter nincs nagy hasznuk a sereg-ben mivel keacutezművesek eacutes kereskedők a harcra megtalaacutelhatatlanokrdquo) mondat szerepel Az utilitas szoacute birtokos esete helyett tehaacutet teacutevesen alanyesetet talaacutelunk miacuteg a mondat maacutesodik feleacuteben az inexperti szoacutet magaacutet teacutevesztetteacutek el Az utoacutebbi teacutevedeacutes keacutesőbb kaparaacutessal javiacutetva lett

Maacutesutt a toumlroumlkoumlk toumlrveacutenyeit eacutes szokaacutesait taacutergyaloacute szakasztoacutel a tekercsen balra a birodalom hataacuterait roumlviden leiacuteroacute fejezetben (33 fejezet) a civitas est olim florentissima szerkezetből az olim szoacute kimaradt Egy tovaacutebbi helyen az euroacutepai reacutesz beveacuteteleiről szoacutelva (30 fejezet) a szaacutemok romlottak maacutesfeacutel millioacute (I Mion VC M) helyett csak 1 000 500 (I Mon VCta) aacutell

Emellett a budapesti peacuteldaacutenyban gyakorlatilag megtalaacutelhatoacute az oumlsszes olyan szoumlvegromlaacutes is amely maacuter a madridi peacuteldaacutenyban is szerepelt (pl a hadrend-ről szoacuteloacute 36 fejezetben mindkeacutet peacuteldaacutenyban a solaki helyett a teacuteves solali alak aacutell) Mindezen feluumll miacuteg a madridi peacuteldaacuteny szoumlvege eacuterintetlen a budapesti peacuteldaacutenyban egykezű egykoruacute eacutes utoacutelagos javiacutetaacutesok egyaraacutent megfigyelhetők egyreacuteszt a maacutesolat keacutesziacutetője munka koumlzben időnkeacutent eacuteszrevette sajaacutet hibaacuteit eacutes ki akarta őket igaziacutetani maacutesreacuteszt a koacutepiaacutet valoacutesziacutenűleg oumlsszevetetteacutek a min-taacuteul vett peacuteldaacuteny szoumlvegeacutevel illetve a tekercset utoacutebb feltehetően hasznaacuteltaacutek soumlteacutetebb tintaacuteval eacutes veacutekony tollszaacuterral főleg tulajdonnevek idegen koumlznevek alakjait pontosiacutetottaacutek

Műveacuteszettoumlrteacuteneti stiacuteluskritikai eacutervek49

A koraacutebbi kutatoacutek a budapesti peacuteldaacutenyt tartottaacutek eredetinek miacuteg a madridi koacutepiaacutet (amelynek leacutetezeacuteseacuteről sokan nem is tudtak) bdquomaacutes festő aacuteltalrdquo keacutesziacutetett

49 Az itt koumlzoumlltek Mikoacute Aacuterpaacutednak a fentebb ideacutezett kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus-szoacutecikkben (Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 273ndash274) publikaacutelt eredmeacutenyein alapulnak illetve esetenkeacutent ezeken tuacutel-mutatoacute szoacutebeli megaacutellapiacutetaacutesaival lettek kiegeacutesziacutetve Ezek sziacuteves megosztaacutesaacutet haacutelaacutesan koumlszoumlnjuumlk neki

60

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

bdquoszimplaacutebbnakrdquo50 avagy bdquoszereacutenyebb kivitelűnekrdquo51 minősiacutetetteacutek Ez a veacuteleke-deacutes reacuteszben annak is betudhatoacute hogy a madridi pergamentekercs egyreacuteszt seacuteruumllt ndash a felső reacuteszen keacutetoldalt kaacuterosodott ezeacutert az ajaacutenlaacutes eleje illetve a maacutesodik szultaacuten Orhaacuten portreacutejaacutehoz tartozoacute felirat hiaacutenyos ndash maacutesreacuteszt a budapestihez keacutepest joacuteval kopottabb ezeacutert a sziacutenei keveacutesbeacute eacuteleacutenkek

Csakhogy ha a keacutet rotulus portreacuteit egyeacutertelműen eacutes biztosan a budai stuacute-dioacutehoz koumlthető Budaacuten keacuteszuumllt koacutedexek aacutebraacutezolaacutesaival vetjuumlk oumlssze maacutes eredmeacutenyre jutunk (3ndash5 keacutep) Ezen keacuteziratok egyike a Nuumlrnbergben egyetlen csonka peacuteldaacutenyban őrzoumltt Historia Turcica ciacutemet kapott mű52 amelyet eacuteppen a taacutergya (szinteacuten II Bajezidig mutatja be az oszmaacuten uralkodoacutek eacuteleteacutet eacutes tetteit) a II Ulaacuteszloacutehoz szoacuteloacute ajaacutenlaacutes eacutes epiloacutegus valamint a benne talaacutelhatoacute illusztraacute-cioacutek stiacutelusaacutenak hasonloacutesaacutega alapjaacuten tulajdoniacutetottak Petanciusnak Mindezt szer-zőnk aacutelliacutetoacutelagos miniaacutetori teveacutekenyseacutegeacutehez is joacutel lehetett kapcsolni53 A keacutepek egy reacutesze befejezetlen aminek az lehet az oka hogy valamieacutert elaacutelltak attoacutel a tervtől hogy a koumltetet aacutetnyuacutejtsaacutek II Ulaacuteszloacutenak54

Agostino Pertusi neacutezeteacutehez csatlakozva aki hataacuterozottan elutasiacutetotta hogy a szerző Petancius lenne55 csak azt tehetjuumlk hozzaacute hogy a Genealogia mind-keacutet redakcioacutejaacutenak stiacutelusa teljesen elteacuter a Historia Turcica előadaacutesmoacutedjaacutetoacutel Az oumlsszeveteacuteshez keacutet szoumlvegreacuteszt vizsgaacuteltunk meg koumlzelebbről Egyreacuteszt az Orhaacuten szultaacutenroacutel (1326ndash1362) szoacuteloacute passzust (ez a Niccolograve Sagundino műveacute-nek aacutetveacuteteleacutevel bdquokeacutesziacutetettrdquo első szakaszban talaacutelhatoacute) amely szaacutemos feluumlletes aacuteltalaacutenosiacutetaacuteson eacutes dagaacutelyos az eacuterzelmekhez szoacuteloacute kifejezeacuteseken tuacutelmenően joacuteformaacuten semmi konkreacutetumot nem tartalmaz Egy mondat kiveacuteteleacutevel (bdquoEacuteppen ezeacutert megparancsolta hogy azokat az arabokat akik a szabad műveacuteszetekben

50 Padişahın portresi Tesavir-i Al-i Osman İstanbul 2000 92 Hans Georg Majer utoacutebb azt mondta Daacutevid Geacutezaacutenak hogy a madridi tekercsről 2000 koumlruumll gyenge maacutesolat volt a kezeacuteben Napjainkra az interneten kivaacuteloacute eacutes szabadon felhasznaacutelhatoacute feacutenykeacutepei talaacutelhatoacutek eacutes ezek alapjaacuten sokkal megbiacutezhatoacutebb oumlsszeveteacutesek veacutegezhetők

51 bdquoIlluminated more modestlyrdquo Saviello i m 13415 jegyzet52 Nuumlrnberg Stadtbibliothek Nuumlrnberg (= StBN) Solger Ms 31 2deg (Leiacuteraacutesaacutet ld Ingeborg

Neske Die Handschriften der Stadtbibliothek Nuumlrnberg IV Die mittelalterlichen Handschriften Varia 13ndash15 Jahrhundert und 16ndash17 Jahrhundert Wiesbaden 1997 192ndash193)

53 Iacutegy Kniewald Feliks Petančić 88ndash91 a koraacutebbi szakirodalmat aacutetveacuteve Fodor Paacutel Az apokaliptikus hagyomaacuteny eacutes az bdquoaranyalmardquo legendaacuteja A toumlroumlk a 15ndash16 szaacutezadi magyar koumlz-veacutelemeacutenyben In Uő A szultaacuten eacutes az aranyalma Tanulmaacutenyok az oszmaacuten-toumlroumlk toumlrteacutenelemről Budapest 2001 195 Saviello i m 137 eacutes 27 jegyzet baacuter a művet Petanciusnak tulajdoniacutetja aggaacutelyainak is hangot ad

54 Saviello szerint (i m 139) a ciacutemlap keacutepeit azeacutert nem fejezteacutek be mert 1501-ben Ulaacuteszloacute el-aacutellt lengyel troacutenigeacutenyeacutetől A szerző teacuteved abban hogy a kiraacutely csak ebben az időszakban hasznaacutelta volna a lengyel ciacutemert minthogy a lengyel sas egeacutesz uralkodaacutesa soraacuten csalaacutedi ciacutemerekeacutent szaacutemos alkalommal szerepelt uralkodoacutei reprezentaacutecioacutejaacuteban mint peacuteldaacuteul a budai vaacuterban vagy a vaacuteci szeacute-kesegyhaacutezban Felvetődhetett volna meacuteg hogy Ulaacuteszloacute halaacutela (1516) miatt maradt feacutelbe a diacutesziacuteteacutesi munkaacutelat de ezt caacutefolja az hogy a műben II Bajezidről mint eacuteletben leacutevő padisahroacutel esik szoacute

55 Pertusi Martino Segono 277

61

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

Aacutezsia-szerte mindenfeleacute eleacuteggeacute jaacuteratosnak bizonyultak kiraacutelyi nagy jutalma-ival (kedvezmeacutenyeivel) legyenek megnyerve eacutes azutaacuten hozzaacute joumljjenekrdquo56) aacutem az is teacuteves mert arabok ekkor meacuteg nemigen keruumlltek toumlroumlk befolyaacutes alaacute A II Bajeziddel kapcsolatos de a veacutegeacuten hiaacutenyos szakaszban amely a keacutezirat maacutesodik filoloacutegiailag eddig meacuteg egyaacuteltalaacuten nem vizsgaacutelt eacutes ismeretlen eredetű eacutes szerzőseacutegű reacuteszeacuteben talaacutelhatoacute57 kicsit toumlbb konkreacutet esemeacutenyről eacutertesuumlluumlnk de ezek daacutetuma eacutes helye vagy nincs megadva vagy teacuteves Peacuteldaacuteul a szultaacuten Szoacutefiaacuteboacutel az bdquoatrebalosrdquo-ok ellen indul harcba eacutes bdquoBethuliaacuterdquo-t taacutemadja meg itt valoacutesziacutenűleg az 1483 eacutevi hadjaacuteratroacutel van szoacute amely szerb teruumlleteken zajlott58 Petancius enneacutel valoacutesziacutenűleg preciacutezebben fogalmazott volna

A szoacuteban forgoacute Historia Turcicaacuteban laacutethatoacute aacutebraacutezolaacutesokhoz visszateacuterve leg-inkaacutebb a fejek az arc- orr- eacutes szakaacutelltiacutepusok illetve a keacutezfejek hasonliacutethatoacutek oumlssze illetve vizsgaacutelhatoacute aacuteltalaacuteban a sziacutenvilaacuteg Ennek alapjaacuten egyreacuteszt kijelent-hető hogy a Genealogia madridi peacuteldaacutenyaacutenak eacutes a Historia Turcica koacutedexeacutenek miniaacutetora ugyanaz a műveacutesz (akinek kileacutete egyelőre bizonytalan) Tehaacutet a mad-ridi rotulus miniatuacuteraacuteit Budaacuten festetteacutek azaz e peacuteldaacuteny biztosan Budaacuten keacuteszuumllt59 Maacutesreacuteszt innen neacutezve a keacutet tekercs keacutepi elemeit vilaacutegossaacute vaacutelik hogy a buda-pesti peacuteldaacuteny miniatuacuteraacuteinak a madridi peacuteldaacuteny miniatuacuteraacutei az előkeacutepei A portreacutek beaacutelliacutetaacutesa teljesen ugyanaz de stiacutelusuk kuumlloumlnboumlzik a medaillonok haacutettereacuteben a

56 StBN Solger Ms 31 2deg fol 6v Arabes propterea liberalium arcium peritos satis inventos in Asia passim pręmiis magnis allectos regis() venire ad se deinde iubet

57 StBN Solger Ms 31 2deg fol 35r Vouml Špoljarić i m 5258 Selacirchattin Tansel Sultan II Bayezitrsquoin siyasicirc hayatı (Tuumlrk Tarih Kurumu yayınları IVA-

2-2-1 dizi 36) Ankara 2017 (utaacutennyomaacutes) 16759 Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 274

3 keacutep Egymaacutessal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute portreacutek 1 Portreacute a Historia Turcicaacuteboacutel eacutes a madridi tekercs ehhez nagyon hasonliacutetoacute egyik medaillonja Nuumlrnberg Stadtbibliothek Nuumlrnberg

Solger Ms 31 2deg fol 4r Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

62

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

madridiban neacutegy (zoumlld keacutek voumlroumls lila) a budapestiben azonban csak keacutet (voumlroumls eacutes keacutek) sziacutent hasznaacuteltak A neacutegy veziacuter (II 5 fejezet) kisportreacutejaacutenak haacutetteacutersziacutenei a madridi tekercsen zoumlldndashkeacutekndashvoumlroumlsndashlila a budapesti peacuteldaacutenyban enneacutel egysze-rűbben vaacuteltakozva voumlroumlsndashkeacutekndashvoumlroumlsndashkeacutek sziacutenűek A tovaacutebbiakban a portreacuteknaacutel a budapesti tekercs miniaacutetora koumlvetkezetesen csak e keacutet voumlroumls eacutes keacutek haacutetteacutersziacutent alkalmazta meacutegpedig a ritmusos vaacuteltakozaacutes az araacutenyossaacuteg jegyeacuteben olykor olyan helyen is keacuteket vagy voumlroumlset ahol a madridi peacuteldaacutenyban eacuteppen annak fordiacutetottja talaacutelhatoacute60 A grafikai elemek koumlzuumll a keretdiacutesziacuteteacutes (akantuszlevelek indaacutek) koraacutebban emliacutetett elteacutereacutesei a leginkaacutebb szembeoumltlők a madridi noumlveacutenyi indaacutek stilizaacuteltsaacutega a rotulus aljaacuteig egyoumlntetű a levelek sziacutenezeacutese eacutes rajzolata visszafogott A budapesti peacuteldaacuteny festője ezen a ponton bontakozhatott ki teacutert el mintaacutejaacutetoacutel eacutes az indaacutek veacutegeacutere tarka viraacutegokat festett kuumlloumlnoumlsen az III szakasz koumlzeacutepső medaillonja alatti harang alakuacute indapaacuter visszakunkorodoacute veacutegeacutere Ez a motiacutevum bizonyos Jagelloacute-kori budai ciacutemeres nemeslevelek keretdekoraacutecioacutejaacute-val is rokoniacutethatoacute eacutes oumlsszevaacuteg azzal a megfigyeleacutessel hogy a budapesti peacuteldaacuteny keze kurziacutevabb jellegű aacuteltalaacuteban oklevelek keacutesziacuteteacuteseacuteneacutel hasznaacutelt iacuteraacutes A noumlveacutenyi diacuteszek megformaacutelaacutesaacuteban egyfajta orientalizaacutelaacutesi szaacutendeacutekot sejthetuumlnk61 Minde-nezek alapjaacuten ndash Mikoacute Aacuterpaacuted megaacutellapiacutetaacutesaira taacutemaszkodva ndash uacutegy veacuteljuumlk hogy a budapesti tekercs is Budaacuten keacuteszuumllt meacutegpedig koumlzvetlenuumll a madridiroacutel eacutes veacutelhetően nem sokkal annak befejezeacutese utaacuten Annak megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz hogy a madridi tekercset mikor szerkesztetteacutek egybe a szoumlveg mindkeacutet redakcioacutejaacutenak tartalmi elemzeacutese nyuacutejthat segiacutetseacuteget

60 Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 27361 Uo

4 keacutep Egymaacutessal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute portreacutek 2 Aacuteldaacutest osztoacute Atyaisten Paris Bibliothegraveque nationale de France ms Lat 2129 fol 1r (Cassianus De institutis coenobiorum) I Muraacuted

fiktiacutev portreacuteja Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

63

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

A Genealogia első reacuteszeacutenek tartalma eacutes a mű dataacutelaacutesa

A tekercs mindkeacutet peacuteldaacutenyaacuten bal oldalon előszoumlr a II Ulaacuteszloacutehoz szoacuteloacute ajaacuten-laacutest olvashatjuk Ezutaacuten koumlvetkezik a munka leginkaacutebb szembeoumlltő valoacuteban genealoacutegiai egyseacutege koumlzeacutepen egymaacutes alatti medaillonokban I Oszmaacutentoacutel II Bajezidig az első nyolc uralkodoacute keacutepzelt portreacutejaacutet laacutetjuk (1 fejezet laacutesd 1 keacutep) Mellettuumlk ott az eacuterintett neve eacutes paacuter szavas ismerteteacutese (haacutenyadik szul-taacuten haacutenyadik az azonos nevűek koumlzoumltt esetleg a legfontosabbnak gondolt tette) Az 1402ndash1413 koumlzoumltti interregnum magaacutet szultaacutennak kikiaacuteltoacute sehzaacutedeacuteit ndash helye-sen ndash munkaacutejaacutenak mindkeacutet vaacuteltozataacuteban Petancius is kihagyta a felsorolaacutesboacutel62 A keacutesziacuteteacutes idejeacuten eacuteppen a troacutenon uumllő II Bajezidet a tekercsen a toumlbbiekneacutel szaacutendeacutekosan nagyobbnak eacutes nem mell- hanem teacuterdkeacutepen aacutebraacutezoltaacutek kezeacuteben iacutejjal Ez azeacutert figyelemre meacuteltoacute mert baacuter Petancius munkaacutejaacutenak sem a hosszabb redakcioacutejaacuteban (ottani 2 fejezet)63 sem a tekercsvaacuteltozatban nem szerepel erre vonatkozoacute szoumlveges utalaacutes a szultaacutenroacutel kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel tudni lehet hogy eacuterdeklődoumltt az iacutejaacuteszat iraacutent64

62 Ezt a korszakot taglalja Dimitris J Kastritis The Sons of Bayezid Empire Building and Representation in the Ottoman Civil War of 1402ndash13 (The Ottoman Empire and its Heritage 38) LeidenndashBoston 2007

63 Aldemann i m fol AIIIr64 Padişahın portresi 78 92

5 keacutep Egymaacutessal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute portreacutek 3 Aacutebraacutezolaacutes Nagylucsei Orbaacuten Psalteriumaacutenak első oldalaacuteroacutel (bal oldali triton feje) eacutes a madridi tekercs ehhez nagyon hasonliacutetoacute egyik medaillonja Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 369 fol 5r Biblioteca Nacional

de Espantildea VITR412

64

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

II Bajezid gyermekei eacutes soacutegorai

A padisahok utaacuten a tekercs az uralkodoacute fiait eacutes laacutenyait sorolja fel Roacuteluk nincse-nek keacutepek nevuumlk csupaacuten ellipszishez hasonloacute kuumlloumln-kuumlloumln kartusokban szere-pel balra a fiuacutegyermekek neacutevvel eacutes aktuaacutelis bdquoszolgaacutelati helyuumlkkelrdquo jeloumllve (2 fejezet) jobbra a laacutenyok feacuterjuumlk neveacutevel eacutesvagy csupaacuten annak foglalkozaacutesaacuteval (3 fejezet 6 keacutep) A szultaacutenfikkal kapcsolatos informaacutecioacutek nem kuumlloumlnoumlsebben megbiacutezhatoacutek Hat fiuacutet emliacutetenek Mehmed cselebi Amaacutesziaacuteban Korkud cselebi Karamaacutenban Szinaacuten65 cselebi a Rodoszhoz koumlzeli Domolluban (Denizlivel azo-nosiacutethatoacute) Ahmed cselebi Uzun Haszaacuten (1423ndash1478)66 foumlldjeacuten Muraacuted cselebi Trapezuntban (toumlroumlkuumll Trabzon) eacutes Ali cselebi Kaffaacuteban (ma Feodoszija a Kriacutem-feacutelszigeten toumlroumlk neve Kefe) műkoumldoumltt A hosszabb vaacuteltozat vonatkozoacute egyseacutege (ottani 3 fejezet) kilenc fiuacuteroacutel beszeacutel de csak eggyel bőviacuteti a fenti neacutevsort a Kasztamonuban talaacutelhatoacute Aacutelemsahhal67

II Bajezidről uacutegy tudni hogy sok gyermeke szuumlletett Kemaacutelpasazaacutede sze-rint az unokaacutekkal egyuumltt az utoacutedok toumlbb mint haacuteromszaacutezan lehettek68 Koumlzuumlluumlk a szakirodalom aacuteltalaacuteban nyolcat emleget Abdullahot Sehinsahot Aacutelemsahot Mahmudot Mehmedet Ahmedet Korkudot eacutes Szelimet a majdani uralkodoacutet Laacutethatjuk hogy Petancius csak neacutegyet ismert koumlzuumlluumlk (miacuteg a naacutela előjoumlvő toumlbbiekről elkeacutepzelhető hogy leacutetező szemeacutelyek voltak de a keveacutesbeacute előteacuterben

65 Aldemann i m fol AIIIv bdquoSymanrdquo alakban a toumlbbi keacuteziratban bdquoSynanrdquo formaacuteban66 Az Ak Kojunlu toumlrzsszoumlvetseacuteg vezetője Jelenteacutekeny aacutellamalakulatot hozott leacutetre amely II

Mehmed (1451ndash1481) idejeacuten komoly ellenlaacutebasa volt az oszmaacutenoknak Roacuteluk ld John E Woods The Aqquyunlu Clan Confederation Empire Salt Lake City 19922

67 W Cod Lat 3522 fol 146r M N 340 sup (5) fol 26v V Cicogna 894 fol [1vndash2r] A milaacutenoacutei keacuteziratban csak hat szemeacutelyt talaacutelunk eacutes Ali szandzsaacutekjakeacutent Kasztamonu szerepel Itt feltehetően egy szoumlvegreacutesz kimaradt a maacutesolaacuteskor

68 Ld Şerafettin Turan Bayezid II In Tuumlrkiye Diyanet Vakfı İslacircm Ansiklopedisi V İstanbul 1992 237

6 keacutep II Bajezid fiai eacutes vejei Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

65

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

leacutevők koumlzeacute tartoztak) A feltuumlntetett szandzsaacutekok viszont egytől egyig teacutevesek Ahmed megszakiacutetaacutes neacutelkuumll Amaacutesziaacuteban (ma Amasya) Mehmed Karamaacutenban Korkud Szaruhaacutenban eacutes Antaljaacuteban (ma Antalya) Aacutelemsah pedig Menteseacuteben eacutes Szaruhaacutenban teveacutekenykedett69

Ezzel szemben oumlroumlmteli meglepeteacutes hogy a szoumlveg mindkeacutet redakcioacutejaacuteban neacutev neacutelkuumll emlegetett laacutenygyermekek feacuterjeire toumlbb megbiacutezhatoacute ismeretet nyer-hetuumlnk A mű hosszabb vaacuteltozataacuteban (ottani 4 fejezet) nyolc a rotulusban heacutet fő szerepel elteacuterő sorrendben mindkeacutet verzioacuteban egy-egy olyat talaacutelunk aki a maacutesikboacutel hiaacutenyzik A keacutet felsorolaacutesban szereplő oumlsszesen kilenc soacutegorboacutel oumlten maacutes forraacutesokban is megtalaacutelhatoacutek Egyikuumlk Davud pasa nagyveziacuter fia Musz-tafa70 egy maacutesik Ruumlsztem janicsaacuteraga71 a harmadik Naszuacuteh szandzsaacutekbeacuteg72 a negyedik Herszekzaacutede Ahmed pasa73 Azonban a legeacuterdekesebb szaacutemunkra az oumltoumldik szemeacutely aki csak a hosszabb redakcioacute szoumlvegvaacuteltozataacuteban bukkan fel

69 Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben az alaacutebbi munkaacutekat vettuumlk figyelembe İsmail Hakkı Uzunccedilarşılı Osmanlı tarihi II İstanbulrsquoun fethinden Kanunicirc sultan Suumlleymanrsquoın oumlluumlmuumlne kadar (Tuumlrk Tarih Kurumu yayınları XIII dizi 16b1) Ankara 19753 234 Sydney Nettleton Fisher The Foreign Relations of Turkey 1481ndash1512 Urbana 1948 Ccedilağatay Uluccedilay Bayazıd II in acircilesi İstanbul Uumlniversitesi Edebiyat Fakuumlltesi Tarih Dergisi X14 (1959) 109ndash117 Der fromme Sultan Bayezid Die Geschichte seiner Herrschaft (1481ndash1512) nach den altosmanischen Chroniken des Oruccedil und des Anonymus Hanivaldanus Uumlbersetzt hellip von Richard F Kreutel (Osmanische Geschichtschreiber 9) GrazndashWienndashKoumlln 1978 mutatoacute Petra Kappert Die osmanischen Prinzen und ihre Residenz Amasya im 15 und 16 Jahrhundert (Uitgaven van het Nederlands Historisch-Archaeologisch Instituut te Istanbul 42) Istanbul 1976 Feridun M Emecen Yavuz sultan Selim İstanbul 20162 mutatoacute Cevdet Yakupoğlu II Bayezidrsquoin oğlu şehzade Mahmudrsquoun hayatı ve faaliyetleri ZKUuml Sosyal Bilimler Dergisi 6 (2010) 319ndash339 főleg 321

70 Mindkeacutet szoumlvegvaacuteltozatban egyaraacutent az 5 helyen csak az atyja neveacutevel jeloumllve Vouml Hedda Reindl Maumlnner um Bāyezīd Eine prosopographische Studie uumlber die Epoche Sultan Bāyezīds II (1481ndash1512) (Islamkundliche Untersuchungen 75) Berlin 1983 172 (az bdquoeskuumlvőrdquo 1489-ben zajlott)

71 Reindl i m 298 A hosszabb vaacuteltozatban a 2 a roumlvidebb tekercsvaacuteltozatban a 6 helyen mindkeacutet esetben neacutev neacutelkuumll

72 A hosszabb vaacuteltozatboacutel hiaacutenyzoacute Naszuacutehroacutel a tekercs madridi peacuteldaacutenya (a felsorolaacutesban a 2 helyen) azt aacutelliacutetja hogy Ohridban műkoumldoumltt Secunda est uxor Nasuthbegh prefecti Nohryd A szoacutet a budapesti peacuteldaacutenyban Nohrud formaacuteban maacutesoltaacutek majd utoacutelagosan Hohrud alakra javiacutetottaacutek Maacutes forraacutesok Koumlsztendil vezetőjekeacutent beszeacutelnek roacutela ndash eacuteppen 1497-re vonatkozoacutean Der fromme Sultan 296 Oruccedil bey tarihi Haz Necdet Oumlztuumlrk İstanbul 2014 152 Kisseacute keacutesőbb 1503-ban Ni-kaacutepoly (ma Nikopol Bulgaacuteria) 1506 februaacuterjaacutetoacutel pedig Szilisztre (ma Szilisztra Bulgaacuteria) beacutegje-keacutent keruumll elő Ld İlhan Goumlk Atatuumlrk Kitaplığı M C O 71 numaralı 909ndash9331503ndash1527 tarihli inrsquoacircmacirct defteri (transkripsiyonndashdeğerlendirme) Doktora tezi İstanbul 2014 148 445 539 stb

73 A hosszabb redakcioacute szoumlvegtanuacutei azt mondjaacutek az eacuterintett nőről hogy Bosznia hercegeacutenek Istvaacutennak volt a neje (a felsorolaacutesokban az 1 helyen) Ezzel szemben a tekercsvaacuteltozat az anatoacute-liai beglerbeacuteg Ahmed pasa hitvesekeacutent szoacutel roacutela (ugyancsak az 1 helyen) Az ellentmondaacutes csak laacutetszoacutelagos A feacuterfiuacute ugyanis Bosznia nagyhercegeacutenek Stjepan Vukčić-Kosačaacutenak (1404ndash1466) volt a fia aki valoacutesziacutenűleg tuacuteszkeacutent keruumllt a szeraacutejba majd szeacutep karriert futott be Keacutetszer is volt anatoacuteliai beglerbeacuteg előszoumlr 1483ndash1486 majd 1489ndash1497 koumlzoumltt Keacutesőbb oumltszoumlr is betoumlltoumltte a nagyveziacuteri posztot Vouml Reindl i m 129ndash146

66

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

mint aki Uzun Haszaacuten fiaacuteval haacutezas de most oumlzvegy Kideriacutethető hogy a szoacute-ban forgoacute houmllgyet Ajnisahnak hiacutevtaacutek eacutes Uzun Haszaacutennak nem a fiaacuteval hanem az unokaacutejaacuteval Goumlde Ahmeddel koumltoumltte oumlssze frigy (Igaz ő kuumlloumln is szerepel a hosszabb szoumlvegvaacuteltozat listaacuteiban a hetedik helyen torzult Jeddiahmath Jeddiachmath neacutevalakban tisztseacuteg neacutelkuumll74) Utoacutebbi uralkodoacuteroacutel annyit tudni hogy 1497 december 14-eacuten halt meg Anatoacutelia taacutevoli szegleteacuteben75 Elmond-hatoacute tehaacutet hogy szerzőnk messzi helyeken bekoumlvetkező esemeacutenyeket is ismert Figyelemre meacuteltoacute hogy a Petanciusnaacutel feltűnő kilenc laacutennyal szemben az osz-maacuten kroacutenikaacutek aacuteltalaacuteban mindoumlssze haacutermat vesznek szaacutemba eacutespedig Davud pasa fiaacutenak (Uzun Haszaacuten fia) Ugurlu (Haacuten) fiaacutenak (Goumlde) Ahmednek eacutes Naszuacuteh beacutegnek a feleseacutegeacutet76 Magyaraacuten szerzőnk ebben az oumlsszefuumlggeacutesben feletteacutebb joacutel informaacuteltnak mondhatoacute meacuteg akkor is ha a maacutesik haacuterom feacuterjet nem sikeruumllt azo-nosiacutetanunk Koumlzuumlluumlk kettőt Musztafaacutenak77 egyet Ahmednek hiacutevtak előbbiek szolgaacutelati helyekeacutent Boszna (vagy Herszek78) eacutes Aladzsahiszaacuter (ma Krusevaacutec Szerbiaacuteban) Iusszel vagy Tusszel (talaacuten Guumlzel azaz Szeacutep)79 Ahmedneacutel Avlonja (ma VloraVloreuml Albaacuteniaacuteban) szandzsaacutekja lett megjeloumllve Nem zaacuterhatjuk ki hogy a korszak nem tuacutel gazdag forraacutesanyaga akadaacutelyoz meg minket abban hogy igazolhassuk Petancius veluumlk kapcsolatos aacutelliacutetaacutesait

A veziacuterek

A szultaacuteni csalaacuted bemutataacutesaacutet logikus moacutedon a birodalom legerősebb embe-rei a veziacuterek felsorolaacutesa koumlveti (7 keacutep) A tekercsvaacuteltozatban ez szaacutemozaacutesunk szerint a 4 a hosszabb traktaacutetusban pedig a 6 fejezet Fontos kuumlloumlnbseacuteg hogy

74 W Cod Lat 3522 fol 146r M N 340 sup (5) fol 26v V Cicogna 894 fol [2r] Jeddiachmath Adelmann i m fol AIIIv

75 A napra pontos daacutetum egy ndash remeacutelhetőleg megbiacutezhatoacute ndash perzsa kroacutenikaacuteban olvashatoacute A munkaacutet hasznaacuteloacute R M Savory (The Struggle for Supremacy in Persia after the Death of Ti-mur Der Islam 40 (1965) 61 A Variorum Reprints sorozatban uacutejra megjelent Roger M Savory Studies on the History of Safawid Iran London 1987 Ideacutezte Der fromme Sultan 169ndash1704 jegyzet) nem keacuterdőjelezte meg az adat hitelesseacutegeacutet

76 Peacuteldaacuteul Oruccedil bey 127 (ő meacuteg egy negyedik szultaacutensoacutegorroacutel Herszekzaacutede Ahmed pasaacute-roacutel is hiacutert ad Oruccedil bey 121) Acircşıkpaşazacircde tarihi [Osmanlı tarihi (1285ndash1502)] Haz Necdet Oumlztuumlrk İstanbul 2013 317 Matrakccedilı Nasuh Tarih-i Sultan Bayezid Sultan II Bayezidrsquoin tarihi Haz Reha Bilge klasik Tuumlrkccedilersquoden aktaran Mertol Tulum İstanbul 2015 183ndash184

77 A hosszabb vaacuteltozat felsorolaacutesaacuteban a 4 eacutes 8 a roumlvidebb redakcioacuteeacuteban a 3ndash4 helyen78 A hosszabb redakcioacute szoumlvegtanuacuteiban Ducatus Sancti Sabbe (Szent Szaacuteva Hercegseacutege) aacutell

amely teruumllet (Hercegovina) eredetileg a Boszniai Kiraacutelysaacuteghoz tartozott79 A hosszabb vaacuteltozat felsorolaacutesaacuteban a 6 a roumlvidebb tekercsvaacuteltozateacuteban a 7 helyen A te-

kercs madridi peacuteldaacutenyaacutenak szoumlvegeacuteben Iussel Ahmath (a budapestieacuteben torzultan iusselahmat formaacuteban) a hosszabb vaacuteltozat szoumlvegtanuacuteiban Iusselahmat (M V) eacutes Iusselahmath (W) miacuteg Adelmann kiadaacutesaacuteban Tusselahmath formaacutet talaacutelunk W Cod Lat 3522 fol 146r M N 340 sup (5) fol 26v V Cicogna 894 fol [2r] Adelmann i m fol AIIIv

67

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

miacuteg a veziacuterek feladatkoumlreacutenek aacuteltalaacutenos ismerteteacutese mindkeacutet redakcioacuteban meg-talaacutelhatoacute nevuumlk csak a tekercsen szerepel Mondhatnaacutenk termeacuteszetes hogy az ő portreacuteikat a rotuluson valamivel kisebbre meacuteretezteacutek Nevuumlk Davud Ibrahim Ali eacutes Iszkender pasakeacutent azonosiacutethatoacute Mind a neacutegy illető valoacuteban leacutetező sze-meacutelyt takar eacutes hosszuacute eacuteveken aacutet paacuterhuzamosan viselteacutek magas rangjukat Mint Hans Georg Majer is megaacutellapiacutetotta koumlzuumlluumlk legkoraacutebban 1496-ban a negye-dik veziacuter Iszkender taacutevozott a szeraacutejboacutel80 Egy eacutevvel ezutaacuten 1497 maacuterciusaacuteban Davud nagyveziacuter szolgaacutelati ideje is lejaacutert81 A maacutesik keacutet veziacuter 1498-ig maradt a posztjaacuten82

Laacutethatjuk hogy a szoacuteban forgoacute veziacuterek visszahiacutevaacutesaacutenak eacutevei egymaacuteshoz meg-lehetősen koumlzel esnek Ezeacutert első olvasaacutesra hajlamosak lenneacutenk azt felteacutetelezni hogy a tekercsvaacuteltozat 1496-ban vagy 1497 maacuterciusa előtt keacuteszuumllt De mivel az oumlzvegy Ajnisah szultaacutenlaacuteny akinek a feacuterje Goumlde Ahmed 1497 decembereacuteben halaacutelozott el a hosszabb ndash eacutes a roumlvidebb tekercsvaacuteltozat alapjaacuteul szolgaacuteloacute tehaacutet annaacutel koraacutebbi ndash redakcioacute mindegyik szoumlvegtanuacutejaacuteban szerepel ezeacutert valoacutesziacutenű-siacutethető hogy a mű alapszoumlvege leghamarabb 1498 első hoacutenapjaiban iacuteroacutedhatott Minthogy azonban a nagyveziacuterek kinevezeacuteseacuteről viszonylag koumlnnyen lehetett informaacutecioacutehoz jutni nincs tuacutel nagy időbeli mozgaacutesteruumlnk Furcsa lenne ugyanis ha elbocsaacutetaacutesa utaacuten keacutet-haacuterom eacutevvel meacuteg Davud pasaacutet tuumlntetteacutek volna fel a biro-dalom legmagasabb poziacutecioacuteja viselőjekeacutent Nem zaacuterhatoacute ki ugyanakkor hogy az Ajnisah megoumlzvegyuumlleacuteseacutere tett utalaacutes utoacutelagos betoldaacutes a hosszabb vaacuteltozat elveszett alapszoumlvegeacutebe ez esetben pedig a traktaacutetus keletkezeacutese 1496 koumlruumllre is tehető Maacutesfelől nem szabad elfelejtenuumlnk hogy a tekercsvaacuteltozat bdquocsakrdquo rep-

80 Padişahın portresi 78 Vouml Reindl i m 240 (Ezen megbiacutezataacutesa 1489-ben kezdődoumltt)81 Reindl i m 162 (1485-ben nevezteacutek ki)82 Reindl i m 147 213 (Ali 1487-től volt veziacuter Ibrahim 1486-toacutel)

7 keacutep II Bajezid veziacuterjei Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

68

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

rezentatiacutev kivonata a hosszabb szoumlvegnek eacutes oumlsszeaacutelliacutetaacutesakor nem felteacutetlenuumll a toumlrteacuteneti pontossaacuteg volt a legleacutenyegesebb megfontolaacutes hanem hogy a portreacutekhoz neveket lehessen taacutersiacutetani ndash amelyek eredetileg nem is szerepeltek a műben

A Genealogia tovaacutebbi szoumlvegreacuteszeinek tartalmi megbiacutezhatoacutesaacutega

Miacuteg Petancius Genealogiaacutejaacutenak a szultaacutenokroacutel eacutes csalaacutedtagjaikroacutel illetve a veziacute-rekről szoacuteloacute reacuteszei tartalmilag a toumlrteacuteneti hitelesseacuteg szempontjaacuteboacutel viszonylag koumlnnyen ellenőrizhetők a haacutetraleacutevő eacutes hosszabb reacuteszekben koumlzoumllteket nehezebb meacuterlegre tenni Az oszmaacuten toumlrteacutenelemre vonatkozoacute ismeretekkel kapcsolatban az is fontos keacuterdeacutes hogy a hitelesseacuteg mellett azok mennyiben alapulhattak Petancius sajaacutet tapasztalatain E tekintetben oacutevatossaacutegra int hogy maacutesik mun-kaacuteja a De itineribushellip ciacutemű foumlldrajzi traktaacutetus ndash mint fentebb emliacutetettuumlk ndash pla-gizaacutelt szoumlveg Baacuter maacutestoacutel lopni abban az időben nem szaacutemiacutetott nagy bűnnek iacuteroacutenk megbiacutezhatoacutesaacutegaacutera ez a teacuteny komoly aacuternyeacutekot vet83 Ezeacutert sem teacuterhetuumlnk ki tovaacutebbi oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacuteloacutedaacutesok elől

A veziacuterek utaacuten a Genealogia tekercsvaacuteltozataacutenak mindkeacutet peacuteldaacutenya egy sor-ban toumlbbnyire haacuterom az előbbiekneacutel is kisebb meacuteretű medaillonban 31 portreacutet hoz (8 keacutep) mindegyikhez ciacutem eacutes magyaraacutezat tartozik A hosszabb szoumlveg-vaacuteltozat vonatkozoacute szakaszaiban kuumlloumln-kuumlloumln fejezetekben taacutergyalt udvari meacutel-toacutesaacutegok (II 7ndash11 fejezet) szolgaacutelattevők (III 15ndash21 fejezet megjegyzendő hogy neacutemileg logikaacutetlanul maacuter itt is talaacutelkozunk katonacsoportokkal) eacutes a katonasaacuteg fajtaacutei (IV 22ndash32 fejezet) a tekercsen oumlsszevontan haacuterom oszlopba rendezett egyseacutegekben jelennek meg koheacutezioacute neacutelkuumll ezeknek az egyseacutegeknek az olvasaacutesa egyaraacutent toumlrteacutenhet viacutezszintesen eacutes fuumlggőlegesen is A szerzői szaacuten-deacutek azonban a viacutezszintes olvasaacutesra iraacutenyul amelyet a katonasaacuteg fajtaacuteiroacutel koumlzoumllt oumlsszesiacutető leacutetszaacutemlista (29 fejezet) felsorolaacutesaacutenak sorrendje igazol Balroacutel jobbra eacutes fentről lefeleacute haladva a tekercsen az alaacutebbiak szerepelnek (7ndash32 fejezet)84

83 Ezt a csalaacutest kortaacutersai nem vetteacutek eacuteszre Peacuteldaacuteul amikor Johannes Cuspinianus a művet uacutejra kiadta az alaacutebbi mondatokkal vezette be bdquoFelix Petancius kommentaacuterjaacutet hogy milyen utakon kell a toumlroumlkoumlket megkoumlzeliacuteteni fuumlggeleacutekkeacuteppen idecsatolom Vele egykor nagy baraacutetsaacutegban vol-tunk amikor Miksa csaacuteszaacuter koumlvetekeacutent Budaacuten teveacutekenykedtem Ő ugyanis toumlbbszoumlr ment koumlvet-keacutent mind II Bajezidhez mind [I] Szelimhez eacutes egeacuteszen sok dolgot tudott a toumlroumlkoumlkről amelyet sajaacutet maga laacutetott De hallgasd is meg ezeket olvasoacuterdquo Ld Iohannes Cuspinianus De caesaribus atque imperatoribus Romanis Straszligburg 1540 DCCXVI

84 A terminusok leiacuteraacutesa ndash mint a korabeli művekben aacuteltalaacuteban ndash gyakran nem pontos A ma-gyaraacutezatok segiacutetseacutegeacutevel azonban ezek a probleacutemaacutek eleacuteg koumlnnyen megoldoacutednak Peacuteldaacuteul a hymbrali alakroacutel első laacutetaacutesra nem gondolnaacutenk hogy miacuter-i alem a bdquomegfejteacuteserdquo Mivel azonban azt tudjuk meg roacuteluk hogy ők azok bdquoakik a zaacuteszloacutekat osztjaacutekrdquo az azonosiacutetaacutes maacuter keacutetseacutegtelen mert a nevezett tisztseacutegviselő egyik fontos feladata eacuteppen ez volt Igaz hogy az udvarban egyszerre csak egy volt belőle de a toumlbbes szaacutem nem felteacutetlenuumll annak a jele hogy Petancius toumlbb emberre gondolt ‒ Az oszmaacuten terminusok roumlvid magyaraacutezataacutet ld a Fuumlggeleacutek 1ndash2 jegyzeteiben

69

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

a kaacutediaszkerek a beglerbeacutegek a defterdaacuterok a csaacuteszaacuter flottaacuteja a muumlderrisz(ek) a muumlftuuml a kancellaacuter posztja a szipaacutehi oglanok a szilahtaacuterok a csaacuteszaacuter pecseacutet-jei a kapidzsik a szolakok a janicsaacuterok a beslik a muumlteferrikaacutek a csavusok a goumlnuumllluumlk a gariacuteb jigitek a mehterek az azabok az akindzsik a szerahorok a mazulok kuumlloumlnboumlző tovaacutebbi szolgaacutelattevők85 a katonaacutek oumlsszleacutetszaacutema Euroacutepa (Rumeacutelia) beveacutetelei Aacutezsia (Anatoacutelia) beveacutetelei a csaacuteszaacuter kiadaacutesai Legalul kuumlloumln ciacutemmel ellaacutetva (Leges et mores Turcarum ndash A toumlroumlkoumlk toumlrveacutenyei eacutes szo-kaacutesai) haacuterom portreacute alaacute keruumlltek a bdquomaradeacutekrdquo szoumlvegreacuteszek haacuterom oszlopban balra a birodalom hataacuterairoacutel (33 fejezet) jobbra katonaacuteinak kereszteacuteny erede-teacuteről (34 fejezet) legalul koumlzeacutepen a hadrendről szoacuteloacute (36 fejezet) roumlvidebb egyseacutegek aacuteltal koumlzrefogva kuumlloumln harangalakuacute indadiacutesszel elvaacutelasztva a valoacuteban a toumlroumlkoumlk szokaacutesairoacutel eacutes erkoumllcseiről szoacuteloacute terjedelmesebb mondatok (35 feje-zet) Megjegyzendő hogy ez a legutoacutebbi aacutettekinteacutes a vallaacutesi toumlrveacutenyekről eacutes szokaacutesokroacutel (a kereszteacutenyek megtaacutemadaacutesa a borivaacutes tilalma a haacutezassaacutegi szokaacute-sok az imaacutedkozaacutes a rituaacutelis mosakodaacutes a boumljtoumlleacutes) a hosszabb redakcioacuteboacutel tel-jesseacuteggel hiaacutenyzik raacuteadaacutesul a 15 szaacutezadi Turcica-szerzőkneacutel nem szokvaacutenyos hanem tematikailag egyfelől Georgius de Hungaria (Magyarorszaacutegi Gyoumlrgy avagy a bdquoSzaacuteszsebesi Neacutevtelenrdquo) Tractatus de moribus condictionibus et nequicia Turcorum (Eacutertekezeacutes a toumlroumlkoumlk szokaacutesairoacutel viszonyairoacutel eacutes gonoszsaacute-gaacuteroacutel) ciacutemű 1481-ben nyomtataacutesban is megjelent hitveacutedelmi jellegű munkaacutejaacute-nak a vallaacutesi szokaacutesokat ismertető aacuteltalaacutenos reacuteszleteivel cseng oumlssze86 maacutesfelől a keacutesőbbi kora uacutejkori etnograacutefiai jellegű leiacuteraacutesokat előlegezi meg87

Amint laacutethatoacute a szeraacutej eacutes a birodalom bemutataacutesa nem kuumlloumlnoumlsebben szisz-tematikus a vallaacutesi eacutes katonai feladatok eacutes inteacutezmeacutenyek keverednek benne eacutes olyan teacutemaacutekat is eacuterint mint az aacutellam beveacutetelei eacutes kiadaacutesai amelyeknek az egyeacutenekhez nincs koumlzuumlk koumlvetkezeacuteskeacuteppen a portreacutek itt veacutegkeacutepp csupaacuten diacutesz-keacutent szerepelnek Erre a ndash kuumlloumlnben a traktaacutetus hosszabb szoumlvegvaacuteltozataacutenak szerkezete alapjaacuten megeacuterthető a kivonatolaacutes eredmeacutenyekeacutent előaacutelloacute ndash tartalmi oumlsszevisszasaacutegra keveredeacutesre az eddigi szakirodalom egyaacuteltalaacuten nem figyelt

85 Itt oumlt udvari ember a (nagy) imrahor a szekbaacutenbasi a miacuter-i alem a csasnigiacuterbasi eacutes a haziacutenedaacuterbasi kapott helyet hozzaacuteteacuteve hogy bdquoa roumlvidseacuteg kedveacuteeacutert sok maacutes tisztseacuteget kihagytunkrdquo (alia multa officia omituntur gratia brevitatis) A hosszabb redakcioacute szoumlvegtanuacuteiban (21 fejezet) az utoacutebbi kettő tisztseacuteg nem is szerepel

86 Szoumlvegszerű egyezeacutes nem mutathatoacute ki Georgius de Hungaria Tractatus de moribus condictionibus et nequicia Turcorum Traktat uumlber die Sitten die Lebensverhaumlltnisse und die Arglist der Tuumlrken Nach der Erstausgabe von 1481 hrsg uumlbersetzt und eingeleitet von Reinhard Klockow (Schriften zur Landeskunde Siebenbuumlrgens 15) 2 unveraumlnderte Aufl KoumllnndashWeimarndashWien 1994 228 242 (itt teacutevesen tizenkeacutet toumlrveacutenyes feleseacuteg szerepel Petancius munkaacutejaacuteban he-lyesen neacutegy) 262 264ndash266 268 magyar fordiacutetaacutesban Georgius de Hungaria ndash a bdquoSzaacuteszsebesi Neacutevtelenrdquo Eacutertekezeacutes a toumlroumlkoumlk szokaacutesairoacutel viszonyairoacutel eacutes gonoszsaacutegaacuteroacutel Ford Keneacutez Győző In Rabok koumlvetek kalmaacuterok az oszmaacuten birodalomroacutel Koumlzreadja Tardy Lajos Budapest 1977 49ndash153 ebből 80 85 93ndash95

87 Špoljarić i m 56

70

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

8 keacutep Portreacutek (reacuteszlet a tekercs koumlzeacutepső reacutesze) Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

71

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

fel megeleacutegedtek a bdquohivatalnokrdquo kifejezeacutessel88 ami sajnos arra utal hogy a tekercset csak feluumlletesen tanulmaacutenyoztaacutek eacutes nem olvastaacutek veacutegig a szoumlvegeacutet

A Genealogia ezen reacuteszeinek megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet illetve az esetleges maacutes mun-kaacutekboacutel valoacute koumllcsoumlnzeacutest megaacutellapiacutetandoacute a szoacuteba joumlhető eacutes szaacutemunkra eleacuterhető kortaacuters latin eacutes olasz89 iacuteraacutesokat eacutes koumlnyveket vizsgaacuteltuk meg90 Ezek koumlzuumll toumlbb is csak korszakunkat 50ndash60 eacutevvel koumlvetően sőt akaacuter a 19 vagy a 20 szaacutezadban jelent meg nyomtataacutesban Pontos keletkezeacutesi idejuumlket aacuteltalaacuteban nem ismerjuumlk Ugyanakkor egyes reacuteszeik vagy teljes szoumlveguumlk keacuteziratos peacuteldaacutenyokban keacutezről keacutezre jaacuterhattak eacutes kuumlloumlnboumlző eacuterdeklődő koumlroumlkhoumlz eacutes szemeacutelyekhez eljuthattak

Vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten nem talaacuteltunk olyan művet amelyet adattartalma vagy koumlzleacuteselemeinek sorrendje alapjaacuten Petancius nagy meacuterteacutekben hasznaacutelt volna baacuter bizonyos hasonloacutesaacutegok itt-ott kimutathatoacutek Peacuteldaacuteul az 1496 decembereacuteben isztambuli szolgaacutelati helyeacuteről hazateacuterő Alvise Sagundino velencei koumlvetseacutegi titkaacuter is szoacutelt zaacuteroacute jelenteacuteseacutenek relazioneacutejaacutenak Marino Sanuto velencei toumlrteacute-netiacuteroacute naploacutejaacuteban fennmaradt kivonataacuteban91 a veziacuterekről Davud Ibrahim eacutes Ali pasaacuteroacutel megemleacutekezve szaacutermazaacutesukroacutel Hozzaacutetette hogy Iszkender pasa

88 Peacuteldaacuteul Saviello (i m 134) bdquoofficersrdquo-nek mondja őket89 A neacutemet neacutemetalfoumlldi eacutes orosz utazoacutekroacutel nem teacutetelezzuumlk fel hogy hathattak volna

Petanciusra Roacuteluk ld Steacutephane Yerasimos Les Voyageurs dans lrsquoEmpire Ottoman (XIVendashXVIe siegravecles) Bibliographie itineacuteraires et inventaire des lieux habiteacutes (Publications de la Socieacuteteacute Turques drsquoHistoire Seacuterie VII No 117) Ankara 1991 passim

90 Az alaacutebbi műveket proacutebaacuteltuk meg oumlsszehasonliacutetani vagy aacutetneacutezni Pertusi Martino Segono 79ndash86 (Martino Segono Tractatus de provisione Hydronti et de ordine militum Turci et eius origine ciacutemű roumlvid műve) Paolo Giovio Comentario de le cose dersquo Turchi Roma 1535 Giovanni Antonio Menavino Trattato de costumi et vita de Turchi Firenze 1548 Theodoro Spandugino Cantacuscino I commentari Firenze 1551 Annali veneti dallrsquoanno 1457 al 1500 Del senatore Domenico Malipiero Ordinati e abbreviati dal senatore Francesco Longo parte 1ndash2 (Archivio storico italiano 7) Firenze 1843 Sanuto i m IndashIII (Alvise Sagundino And-rea Zanchani Alvise Manenti beszaacutemoloacutei) Donado da Lezze Historia Turchesca (1300ndash1514) Publ I Ursu Bucureşti 1910 N Jorga Notes et extraits pour servir lrsquohistoire des croisades au XVe siegravecle Cinquiegraveme seacuterie (1476ndash1500) Bucarest 1915 313ndash330 (Alessio Celidonio) Franz Babinger Die Aufzeichnungen des Genuesen Iacopo de Promontorio-de Campis uumlber den Osmanenstaat um 1475 (Bayerische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse Sitzungsberichte Jahrgang 19568) Muumlnchen 1957 Uő Johannes Darius (1414ndash1494) Sachwalter Venedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis (Bayerische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse Sitzungsberichte Jahrgang 19615) Muumlnchen 1961 Franz Babinger Alessio Celidonio (dagger 1517) und seine Tuumlrkendenkschrift In Beitraumlge zur Suumldosteuropaforschung Anlaumlszliglich des 1 Balkanologenkongresses in Sofia (28 VIIIndash1 IX 1966) Muumlnchen 1966 326ndash330 Eve Borsook The Travels of Bernardo Michelozzi and Bonsignore Bonsignori in the Levant Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 36 (1973) 145ndash197 ‒ A szoacuteba joumlvő 15 szaacutezad veacutegi‒16 szaacutezad eleji munkaacutekroacutel ld meacuteg Agostino Pertusi Giovanni Battista Egnazio (Cipelli) e Ludovico Tuberone (Crijeva) tra i primi storici Occidentali del popolo turco In Venezia e Ungheria nel Rinascimento A cura di Vittore Branca (Civiltagrave veneziana Studi 28) 479‒487 főleg 480‒482

91 Sanuto i m I 397ndash401 Ezt a beszaacutemoloacutet eacuterteacutekeleacuteseacuteben Rakova is hasznosiacutetja (i m 59) eacutes a hasonloacutesaacutegokra is helyesen figyel fel

72

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

megvaacutelt tisztseacutegeacutetől ami iacutegy egyuumltt reacuteszben maacutes mint a tekercs fentebb taacuter-gyalt informaacutecioacuteja92 Ugyanő az uralkodoacute heacutet fiaacuteroacutel eacutes nyolc laacutenyaacuteroacutel beszeacutel de sem a feacuterfiak neveacutet sem a nők feacuterjeacutenek az aacutellaacutesaacutet nem koumlzli vagy ha bekuumlldoumltt jelenteacuteseacuteben szerepeltek is Sanuto kihagyta őket naploacutejaacuteboacutel93 Ezzel szemben a sehzaacutedeacutek eacuteletkoraacutera eacutes szuumlleteacutesi sorrendjeacutere valamint szolgaacutelati helyeacutere is utal a legidősebb fiuacute Karamaacutenban a maacutesodik Anatoacuteliaacuteban a harmadik a troacuten legeseacute-lyesebb vaacuteromaacutenyosa egy La Foja nevű helyen (valoacutesziacutenűleg Focsa ma Foccedila) tartoacutezkodik maacutesfeacutel napnyi jaacuteraacutesra a fővaacuterostoacutel a negyedik Trapezuntban az oumltoumldik Kaffaacuteban a hatodik Nikomeacutediaacuteban (ma Kocaeli koraacutebban İzmit) a hete-dik pedig Goumlroumlgorszaacutegban szeacutekel94 A lista maacutesodik fele tartalmilag megegyezik Petancius koumlzleacuteseacutevel Sagundino is felsorolja az aacutellam beveacuteteleit eacutes kiadaacutesait de a jelenteacuteseacuteről keacuteszuumllt kivonatban ezeknek sem az oumlsszegei sem a fajtaacutei nin-csenek fedeacutesben a Genealogiaacuteban leacutevőkkel95 Veacuteguumll a velencei koumlvetjelenteacutes szerint a birodalomban 28 rumeacuteliai eacutes 34 anatoacuteliai szandzsaacutek talaacutelhatoacute ezzel szemben a Petancius-tekercs 25 euroacutepai eacutes 36 (a hosszabb redakcioacute keacuteziratos szoumlvegvariaacutensaival oumlsszehasonliacutetva ez eliacuteraacutes lehet 26 helyett) aacutezsiai koumlzigazga-taacutesi egyseacuteget emliacutet

Mivel a szandzsaacutekok neve eacutes szaacutema eleacuteg joacutel ellenőrizhető oumlsszevetettuumlk a Petancius-mű hosszabb redakcioacutejaacutenak ismert vaacuteltozataiban ndash ahol a roumlvidebb tekercsvaacuteltozathoz keacutepest a szandzsaacutekoknak nemcsak a szaacutema hanem a neve is szerepel ndash illetve a koraacutebban Donado da Lezzeacutenek vagy Giovan Maria Angiolelloacutenak tulajdoniacutetott eacutes 1514-ig adatokat nyuacutejtoacute Historia Turchescaacuteban96

92 Sanuto i m I 397 39993 Sanuto i m I 398 39994 Uo95 A birodalom joumlvedelmeinek korabeli euroacutepai főleg olasz forraacutesokban felbukkanoacute teacuteteleit

gyűjtoumltte oumlssze Snezhana Rakova The Earliest Records of Income and Expenses of the Sultan In Venetians and Ottomans in the Early Modern Age Essays on Economic and Social Connected History Ed by Anna Valerio (Hilacircl Studi turchi e ottomani 6) Venezia 2018 13‒29 Itt is is-mertetett neacutezete szerint (18 old) Sagundino hathatott Petanciusra aacutem ezt teacutetelesen nem toumlrekszik bizonyiacutetani

96 E mű szerzőseacutegeacutet tekintve neacutemi bizonytalansaacuteg tapasztalhatoacute Ursu (i m XXVndashXXX) da Lezze iacuteraacutesaacutenak tartotta Maacutesok Angiolelloacuteeacutenak (Franz Babinger Von Amurath zu Amurath Vor- und Nachspiel der Schlacht bei Varna (1444) In Uő Aufsaumltze und Abhandlungen zur Geschichte Suumldosteuropas und der Levante I (Suumldosteuropa Schriften der Suumldosteuropa-Gesellschaft 3) Muumlnchen 1962 1524 jegyzet Ernst Werner Die Geburt einer Groszligmacht ndash Die Osmanen (1300ndash1481) Ein Beitrag zur Genesis der tuumlrkischen Feudalismus (Forschungen zur mittelalterlichen Geschichte 32) Weimar 19854 15) Legutoacutebb MacKay hozott fel meggyőzőnek tűnő bizonyiacuteteacute-kokat arra neacutezveacutest hogy Angiolello egy szinteacuten kiadott maacutesik művet jegyzett amelyből a Historia Turchescaacuteban csupaacuten reacuteszletek szerepelnek a toumlbbit pedig egy vagy toumlbb szerző iacuterta Ld Pierre A MacKay The Content and Authorship of the Historia Turchesca In İstanbul Uumlniversitesi 550 yıl Uluslararası Bizans ve Osmanlı Sempozyumu (XV yuumlzyıl) 30ndash31 Mayıs 2003 Editoumlr Suumlmer Atasoy İstanbul 2004 213ndash223 Uő The Angiolello Manuscript and other Contemporary Sources Maps and Views of the Fortress of Negropont httpsdigitallibwashingtonedure-searchworksbitstreamhandle177325309GMA_04_2014_123pdfsequence=1 1ndash23

73

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

leacutevő szandzsaacutek-listaacutekat (laacutesd Fuumlggeleacutek 3) Erősen toumlrekedtuumlnk az időnkeacutent meglehetősen eltorziacutetva leiacutert helynevek azonosiacutetaacutesaacutera de neacutehaacuteny esetben sajnos hiaacuteba Petancius az aacutelliacutetaacutesa szerint Rumeacuteliaacuteban leacutevő 25 szandzsaacutekboacutel a teacutenyle-ges felsorolaacutesban csak 20-at Anatoacuteliaacuteban pedig a 26 helyett csupaacuten 21-et ad meg neacutev szerint Ezzel szemben a Historia Turchesca ndash Kaffaacutet is ide sorolva ndash Euroacutepaacuteban 28 Aacutezsiaacuteban 20 szandzsaacutekot sorol fel Csakhogy a keacutet lajstromban talaacutelhatoacute alkormaacutenyzoacutesaacutegok koumlzuumll Rumeacuteliaacuteban 13-14 Anatoacuteliaacuteban pedig csak 16 azonos Azaz a keacutet szerző oumlsszesen 63 szandzsaacutekot emliacutet ami szinte nullaacutera csoumlkkenti annak eseacutelyeacutet hogy baacutermelyikuumlk maacutesolta volna kolleacutegaacutejaacutet Ezt erősiacuteti az is hogy a nevek lejegyzeacuteseacuteben sincs kuumlloumlnoumlsebb hasonloacutesaacuteg Ezzel egyuumltt a keacutet lista meacuteltoacute figyelmuumlnkre Veacutelemeacutenyuumlnk szerint kimondottan eacuterdekes hogy Petancius tud a jaja muumlszellem eacutes cigaacuteny szandzsaacutek(ok)roacutel Ha nem teacuteveduumlnk ő az első euroacutepai aki szoacutel ezekről a nem szokvaacutenyos koumlzigazgataacutesi egyseacutegekről Azt is megkockaacuteztathatjuk hogy neacutemelyik olyan keacutesőbb sokaacuteig fennaacutelloacute szan-dzsaacutek eseteacuteben amelynek nem ismerjuumlk pontos alapiacutetaacutesi időpontjaacutet szerzőnk adatai akaacuter kiindulaacutesi pontul is szolgaacutelhatnak

Laacutetszoacutelag maacutes hasonloacutesaacutegok is vannak Petancius eacutes da Lezze munkaacutei koumlzoumltt Iacutegy mindketten beszeacutelnek a szultaacutenaacutetus pecseacutetjei eacutes a nisaacutendzsi koumlzti kapcso-latroacutel Ezt Petancius teljesen rosszul ismeri da Lezze csak reacuteszben Petancius munkaacutejaacutenak hosszabb vaacuteltozataacuteban (14 fejezet) ezt talaacuteljuk bdquoAzt aki a csaacuteszaacuter pecseacutetjeacutenek őre nisandzsibasinak hiacutevjaacutekrdquo97 A tekercsvaacuteltozat szerint (12 feje-zet) bdquoA csaacuteszaacuter pecseacutetjei A toumlroumlk csaacuteszaacuter pecseacutetjeinek a szaacutema az udvarban oumlt Egy pecseacutet pedig a nisandzsibasinaacutel van amely a csaacuteszaacutereacuterdquo98 A Historia Turchescaacuteban pedig az alaacutebbi magyaraacutezat olvashatoacute bdquoA pecseacutetről Van ott egy nisaacutendzsinak titulaacutelt [is] Ő a Nagy Toumlroumlk neveacuteben iacutert oumlsszes kegyeskedeacutest lepecseacuteteli vagy lebeacutelyegzi neki eacutevi 400 000 akcse99 joumlvedelmet utalnak ki eacutes

97 Adelmann i m fol BIv eacutes W Cod Lat 3522 fol 149r At ille qui est custos sigilli imperatoris Nisantibastia nominatur (V Cicogna 894 fol [4r] nascinbascia M N 340 sup (5) fol 28v nisancibassa alakban)

98 A tekercs mindkeacutet peacuteldaacutenyaacuteban azonos moacutedon SIGILLA IMPltERATORISgt Sigilla Turchorum imperatoris in curia sunt quinque Tenet autem unum sigillum Nisancibascia quod est imperatoris

99 Ez az oumlsszeg magasnak tűnik Erhan Afyoncu (Nişancı In Tuumlrkiye Diyanet Vakfı İslacircm Ansiklopedisi XXXIII İstanbul 2007 158) ndash sajnos forraacutesmegjeloumlleacutes neacutelkuumll ndash azt aacutelliacutetja hogy Dzselaacutelzaacutede Musztafa erre a tisztseacutegre valoacute első kinevezeacutesekor (1557) 180 000 akcse haacutesz-birtokot kapott maacutesodszor (1566) pedig eleinte ugyanennyit de kivaacuteloacutesaacutega miatt keacutesőbb el-addig ismeretlen moacutedon 300 000 akcseacutera ugrottak javai Ez igaz lehet de azeacutert megjegyezzuumlk hogy elgondolkodtatoacute miszerint a 16 szaacutezad maacutesodik feleacutere dataacutelt kaacutenunnaacutemeacuteban az aacutell hogy a koumlzuumlluumlk az udvart szandzsaacutekbeacutegkeacutent elhagyoacuteknak 450 000 akcse jaacuter Vouml Douglas A Howard Ottoman Administration and the Ticircmacircr System Ṣucircret-i Ḳacircnucircnnacircme-i lsquoOsmacircnicirc Beracircy-ı Ticircmacircr Dacircden Journal of Turkish Studies 20 (1996) 91 A mű keacutesziacuteteacutesi ideje szerintuumlnk keacuterdeacuteses akaacuter koraacutebbi is lehet

74

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

sok ajaacutendeacutekot [kap]rdquo100 Amint kivilaacuteglik Petancius szeme előtt keacutetseacutegkiacutevuumll ndash kereszteacuteny uralkodoacutek mintaacutejaacutera ndash pecseacutetek lebegtek miacuteg a Historia Turchesca szerzője talaacuten a tugraacutera utalt (amellyel eacuteppen a nisaacutendzsi laacutetta el a kimenő ira-tokat) csak a megfelelő terminust nem talaacutelta Tehaacutet iacuteroacuteink ezuacutettal sem hatottak egymaacutesra

Roumlviden a Petancius-tekercs szaacutemadataira is ki akarunk teacuterni (A hosszabb szoumlvegvaacuteltozatban a beveacutetelek fajtaacutei ugyan szerepelnek aacutem mindenuumltt oumlsszegek neacutelkuumll) A rotulusban felsorolt beveacutetelek koumlzoumltt az első szerint bdquoa keacutet dukaacutettoacutel 10 dukaacutetig adoacutet fizető kereszteacutenyek 800 ezer haacutezaacuteboacutel amely Euroacutepaacuteban talaacutelhatoacute 1 millioacute 500 ezer adoacutejuk vanrdquo101 Ebből a dzsizje-fizetők szaacutema eleacuteg valoacutesaacuteghűnek tűnik hiszen ezek Rumeacuteliaacuteban ndash egyes teruumlletek kimaradaacutesa vagy hiaacutenyai koumlze-pette ndash 1490 koumlruumll nagysaacutegrendileg meghaladtaacutek a 600 000-et102 Teacuteves megaacutella-piacutetaacutes hogy a haraacutecs 2ndash10 dukaacutet koumlzoumltt vaacuteltakozott Tuacutelzoacute a beveacutetelkeacutent mondott maacutesfeacutelmillioacute arany Minthogy egy aranyat ekkoriban 52ndash54 akcse koumlzoumltt vaacuteltot-tak103 a jelzett dukaacutetmennyiseacuteg 75 millioacutenak felel meg A helyzet az hogy az előbb ideacutezett 600 000-neacutel toumlbb adoacuteegyseacuteg utaacuten a kincstaacuternak csupaacuten 31 millioacute akcse beveacutetele volt104 A Petancius aacuteltal emliacutetett 800 000 csalaacutedtoacutel pedig 40 millioacute akcseacutera szaacutemiacutethatott volna Nyilvaacutenvaloacute hogy ilyen teacutemaacutekban amelyekről meacuteg az aacutellamnak sem mindig voltak pontos ismeretei igen neheacutez lehetett biztos eacuterte-suumlleacutest szerezni Azaz ezek a szaacutemok (kiveacuteve a kiroacutett oumlsszeg meacuterteacutekeacutet) nem kiriacute-voacutean rosszak Feltehetőleg koumlnnyebb volt megtudni mekkora a janicsaacuter hadtest nagysaacutega (ez a rotulus 29 fejezeteacutenek katonalistaacutejaacuteban talaacutelhatoacute) Ha Petancius kerekiacutetett 9000 főjeacutehez hozzaacuteadjuk az 500 szolakot (mivel ezek is janicsaacuterok voltak) akkor a II Mehmed koraacutenak veacutegeacutere egy neacutevtelen goumlroumlg nyelvű mű

100 Da Lezze i m 133 ndash Giovan Maria Angiolello ugyanezt a tisztseacuteget kisseacute maacuteskeacutent jellemzi bdquoAztaacuten van ott egy akit nisaacutendzsinak titulaacutelnak akinek az a feladata hogy lepecseacutetelje a leveleket eacutes a bdquokegyelmeketrdquo amelyeket a szultaacuten neveacuteben iacuternak s akinek beacuterkeacutent sok joumlvedelme van eacutevente 40 000 (innen egy nulla bizonyaacutera lemaradt) akcse eacuterteacutekben a veacutegtelenuumll sok ajaacutendeacutek eacutes adomaacuteny neacutelkuumll Ld Giovan Maria Angiolello Viaggio di Negroponte A cura di Cristina Bazzolo (Testi inediti e rari 1) Vicenza 1982 47 (Modernizaacutelt helyesiacuteraacutessal) Az eredeti MacKay aacuteltal igen rossznak tartott (The Angiolello Manuscript 5) Jean Reinhard-feacutele kiadaacutest ld httpsarchiveorgdetailsedition dejmangio00angi 67

101 A madridi peacuteldaacutenyban (Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412) szereplő helyes oumlssze-gekkel De CCCCCCCCM domorum quę sunt in Europa Christianorum a ducatis duobus usque ad ducatos X solventium tributum habent I Mion VC M Vouml Snezhana Rakova Between the Sultan and the Doge Diplomats and Spies in the Time of Suleiman the Magnificent (CAS Working Paper Series 8) Sofia 2016 18 Uő The Earliest Records 18 Uő The Last Crusaders 59 80 000 kereszteacuteny eacutes 500 000 helyett 50 000 bdquotoumlroumlkrdquo csalaacutedfőről szoacutel pedig a forraacuteskoumlzlő reacuteszben (The Last Crusaders 69‒70) joacutel iacuterja aacutet a vonatkozoacute adatokat

102 Oumlmer Barkan 894 (14881489) yılı cizyesinin tahsilacirctına ait muhasebe bilacircnccediloları Belgeler 1 (1964) 26

103 Şevket Pamuk Money in the Ottoman Empire In An Economic and Social History of the Ottoman Empire 1300ndash1914 Ed by Halil İnalcık‒Donald Quataert Cambridge 1994 956

104 Barkan i m 26

75

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

szerzője aacuteltal taksaacutelt 10 000 főhoumlz105 illetve az első igazi leveacuteltaacuteri forraacutesboacutel szaacutermazoacute 1514-es 10 156 fős adathoz meglehetősen koumlzel jutunk106 Ehhez keacutepest Martino Segono puumlspoumlk koraacutebbi 1480‒1481 koumlruumllre dataacutelhatoacute roumlvidke munkaacuteja a Tractatus de provisione Hydronti et de ordine militum Turci et eius origine (Eacutertekezeacutes Otranto veacutedelmeacuteről a toumlroumlkoumlk hadrendjeacuteről eacutes eredetuumlkről) amely a balkaacuteni uacutetvonalakat ismertető műveacutevel egyuumltt hagyomaacutenyozoacutedott a janicsaacuterok eseteacuteben meglehetősen felfeleacute kerekiacutetett tizenkeacutetezres leacutetszaacutemot ad meg (Megjegyzendő hogy e munka Petanciushoz hasonloacutean a katonasaacuteg fajtaacuteit is ismerteti de az egyes katonatiacutepusok sorrendje maacutes ismerteteacutesuumlk tartalmilag is elteacuterő eacutes a leacutetszaacutemadatok minden esetben nagyobbak107)

Eddigi vizsgaacuteloacutedaacutesaink alapjaacuten tehaacutet azt gondoljuk hogy a tekercs nagy meacuter-teacutekben Petancius sajaacutet eacutertesuumlleacutesein alapuloacute oumlnaacutelloacute műve Ebben az oumlsszefuumlggeacutes-ben megnyugtatoacute szaacutemunkra hogy a 15 szaacutezad veacutegi 16 szaacutezad eleji latin eacutes olasz forraacutesokat kitűnően ismerő Franz Babinger uacutegy beszeacutelt Petanciusroacutel mint aki bdquojoacutel ismeri az oszmaacuten koumlruumllmeacutenyeketrdquo eacutes bdquotartalmas munkaacutecskaacutetrdquo keacutesziacutetett azaz mint aki veacutegső soron megbiacutezhatoacute szerző108

Oumlsszegzeacutes A tekercs elkeacutesziacuteteacuteseacutenek ceacutelja

Adott tehaacutet egy az Oszmaacuten Birodalom uralkodoacutecsalaacutedjaacutet aacutellamkormaacutenyzataacutet koumlzigazgataacutesaacutet eacutes katonai erejeacutet bemutatoacute reacuteszben genealoacutegiai reacuteszben leiacuteroacute jellegű szaacutemos reacuteszletet tartalmazoacute munka Ennek alapszoumlvegeacutet hosszabb vaacuteltozataacutet ndash tartalmi elemei alapjaacuten ndash a raguzai szuumlleteacutesű ekkor zenggi vaacuterosi főjegyzőkeacutent teveacutekenykedő Felix Petancius 1496ndash1498 koumlzoumltt iacuterhatta Műveacute-ből valoacutesziacutenűleg nem sokkal elkeacuteszuumllte utaacuten Budaacuten ő maga a korban teljesen egyeduumllaacutelloacute formaacutetumuacute reprezentatiacutev orientalizaacuteloacute diacutesziacuteteacutesű eacutes a leszaacutermazaacutesi taacuteblaacutek csalaacutedfaacutek mintaacutejaacutera portreacutegaleacuteriaacuteval ellaacutetott tekercsvaacuteltozatot iacutert illetve keacutesziacutettetett eacutes miniaacuteltatott

A tekercset Petancius ndash minden ismert illetve neki tulajdoniacutetott munkaacutejaacutenak ez az uralkodoacute volt a ciacutemzettje ndash II Ulaacuteszloacute magyar eacutes cseh kiraacutelynak kiacutevaacutenta aacutetnyuacutejtani azeacutert hogy az oszmaacutenok elleni harcra lelkesiacutetse eacutes cselekveacutesre

105 Ordo portae Description grecque de la Porte et de lrsquoarmeacutee du sultan Mehmed II Eacutediteacutee hellip par Şerif Baştav (MagyarndashGoumlroumlg Tanulmaacutenyok 27) Budapest 1947 7

106 Oumlmer Lucirctfi Barkan H 933ndash934 (M 1527ndash1528) malicirc yılına ait bir buumltccedile oumlrneği İstanbul Uumlniversitesi İktisat Fakuumlltesi Mecmuası 15 (1953ndash1954) 312

107 Pertusi Martino Segono 79ndash86 a janicsaacuterokra vonatkozoacute adat 83 (45 sor) Segonoacutenak a toumlroumlkoumlk eredeteacutere vonatkozoacute itteni fejtegeteacuteseacutevel kapcsolatban Agostino Pertusi meg is jegyezte hogy ezek Petancius Genealoacutegiaacuteja hosszabb redakcioacutejaacutenak valamifeacutele előkeacutepekeacutent is tekinthetők Pertusi I primi studi 491

108 Franz Babinger Mehmed der Eroberer und seine Zeit Weltenstuumlrmer einer Zeitwende Muumlnchen 1953 479 (A szandzsaacutekok eacutes a tiacutemaacuterbirtokosok szaacutemaacuteval kapcsolatos adatait ideacutezi)

76

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

oumlsztoumlkeacutelje Iacutegy fogalmazta meg ezt a korabeli szokaacutesos toumlroumlkellenes koumlzhe-lyek alkalmazaacutesaacuteval a tekercsvaacuteltozat egyfajta zaacuterszavakeacutent (34 fejezet) bdquoNe csodaacutelja felseacuteged legfelseacutegesebb kiraacutely hogy a toumlroumlkoumlk csaacuteszaacutera Aacutezsiaacuteban eacutes Euroacutepaacuteban ekkora katonasaacutegot keacutepes oumlsszegyűjteni Ugyanis ezek legnagyobb reacutesze kereszteacuteny ősoumlktől szaacutermazik eacutes azt oacutehajtjaacutek hogy kereszteacuteny kiraacutelyhoz keruumlljenek eacutes amennyiben az Isten joacutevaacutehagyaacutesaacuteval megtoumlrteacutenne hogy felseacuteged a toumlroumlk ellen hadat indiacutet mindegyikuumlk maacuter fegyveresen felszerelkezve felseacuteged-hez csatlakozik Eacuteppen ezeacutert Isten kegyeacutevel indiacutetson arra minden kereszteacutenyt hogy a te kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegoddal eacutes vezeteacuteseddel Krisztus keresztjeacutet felveacuteve ezt a ragyogoacute tettet megproacutebaacuteljardquo109 Ha arra gondolunk hogy a De itineribust is hasonloacute ceacutellal keacutesziacutetette akkor (fuumlggetlenuumll attoacutel hogy ennek szoumlvege mekkora meacuterteacutekben nem a sajaacutet iacuteraacutesa) nyugodtan mondhatjuk roacutela hogy a korban aacuteltalaacute-nos moacutedon hataacuterozott oszmaacutenellenes eacuterzuumlleteket taacuteplaacutelt Minden bizonnyal az 1499-ben kezdődő velenceindashoszmaacuten haacuteboruacute előtti feszuumllt leacutegkoumlr II Ulaacuteszloacutenak a Velenceacutet taacutemogatoacute szerepvaacutellalaacutesa a magyar kiraacutely hadba leacutepeacuteseacutenek balkaacuteni eacutes koumlzvetve Dalmaacuteciaacutet is eacuterintő koumlvetkezmeacutenyei egyaraacutent oumlsztoumlnző teacutenyezők lehettek a mű mindkeacutet vaacuteltozataacutenak elkeacutesziacuteteacuteseacutere illetve a tekercs benyuacutejtaacutesaacutera

Petanciust azonban ndash keacutesőbbi paacutelyaacutejaacuteboacutel koumlvetkeztethetuumlnk erre ndash egyuacutettal szemeacutelyes megfontolaacutesok is oumlsztoumlnoumlzhetteacutek Az lebeghetett a szeme előtt hogy bekeruumllhessen a kiraacutely koumlrnyezeteacutebe vagy ha maacuter sikeruumllt megkapaszkodnia az udvarban amit a tekercs madridi peacuteldaacutenyaacutenak egyeacutertelmű budai udvari keacutesziacute-teacutese is sugall szaacutemunkra alkalmasnak laacutesseacutek (tovaacutebbi) diplomaacuteciai feladatok elveacutegzeacuteseacutere

Műveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel hangsuacutelyozandoacute hogy a tekercs a maga műfajaacuteban teljesen egyeduumllaacutelloacute minthogy első alkalommal mutatja be az Osz-maacuten uralkodoacutehaacutezat portreacutekon medaillonos formaacuteban Baacuter tartalma szerint nem kifejezetten genealoacutegiai munka meacuteltaacuten tekinthető a dinasztia tagjairoacutel az első euroacutepai kereszteacuteny szerző aacuteltal keacutesziacutetett csalaacutedfaacutenak Emellett a szeraacutej vezetőit eacutes főbb alkalmazottait is sziacutenesen taacuterja eleacutenk Toumlrteacuteneti szempontboacutel pedig azeacutert fontos mert hosszabb szoumlvegvaacuteltozataacutenak keacuteziratos maacutesolt eacutes keacutesőbbi nyomta-tott peacuteldaacutenyai amelyeket a tekercsneacutel joacuteval toumlbben vehettek keacutezbe viszonylag megbiacutezhatoacute eacutes korszerűnek mondhatoacute ismereteket nyuacutejtottak az olvasoacuteknak az oszmaacutenokroacutel

109 A tekercs mindkeacutet peacuteldaacutenyaacuteban azonos moacutedon Non miretur maiestas vestra serenissime rex quod tantos Turchorum imperator in Asia et Europa posset comparare militares viros Nam horum maxima pars quidem est a Christiano sanguine orta desiderans ad Christianum regem accedere quandoque si igitur contigerit annuente Deo maiestatem vestram in Turchos exercitum ducere omnes illi quidem parati cum armis adherent eidem maiestati Qua propter inspiret Deus gratia sua Christianos omnes ut te rege et duce hoc preclarum tentetur facinus Christi assumpta cruce

77

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

FUumlGGELEacuteK

1

Felix Petancius Genealogiaacuteja hosszabb első vaacuteltozataacutenak kivonatos tartalma(Az első nyomtatott kiadaacutes Konrad Adelmann De origine ordine et militari

disciplina Magni Turcae domi forisque habita libellus Hagenau 1530 lapszaacutemaival)

Ajaacutenlaacutes Ulaacuteszloacutehoz (fol AIIrndashv)

I reacutesz A szultaacutenok csalaacutedfaacuteja1 A toumlroumlkoumlk eredete (fol AIIv)2 A szultaacutenok tetteinek roumlvid bemutataacutesa (fol AIIvndashAIIIv)3 II Bajezid fiai (fol AIIIv)4 II Bajezid laacutenyai eacutes vejei (fol AIIIv)5 A hadi sikerek titka az uralkodoacute abszoluacutet hatalma (fol AIIIvndashAIIIIr)

II reacutesz Az aacutellamvezeteacutes110

6 A veziacuterek (fol AIIIIr)7 A beglerbeacutegek eacutes a birodalom keacutet feleacutenek (Anatoacutelia eacutes Rumeacutelia) koumlzigazgataacutesa a szandzsaacutekok a tiacutemaacuterbirtokok (fol AIIIIrndashBIr)8 A kaacutediaszkerek111 (fol BIr)9 A mufti112 (fol BIr)10 A muumlderrisz(ek)113 (fol BIr)11 A defterdaacuter (fol BIr)12 Kiteacuterő a birodalom beveacutetelei (Anatoacutelia eacutes Rumeacutelia oumlsszesiacutetve) (fol BIrndashBIv)13 A csaacuteszaacuteri kancellaacuteria eacutes nyelvhasznaacutelata (fol BIv)14 A csaacuteszaacuteri pecseacutet a nisaacutendzsi114 (fol BIv)

III reacutesz Az udvartartaacutes a szolgaacutelattevők egyes katonafajtaacutek eacutes leacutetszaacutemuk15 A szipaacutehi oglanik115 (fol BIvndashBIIr)16 A szilahtaacuterok116 (fol BIIr)

110 V Cicogna 894 fol [2v] De imperii gubernatione (A birodalom kormaacutenyzaacutesaacuteroacutel) feje-zetciacutemmel

111 A hadbiacuteroacutek112 Itt a sejhuumlliszlaacutem113 A magasabb szintű oktataacutesi inteacutezmeacutenyek tanaacuterai114 A kancellaacuteria vezetője a szultaacuteni toumlrveacutenyek legfőbb ismerője az uralkodoacutei parancsokra a

tugra (a szultaacuten kalligrafikus keacutezjegye) raacuterajzoloacuteja115 Pontosabban szipaacutehi oglanlari a hat udvari lovas alakulat (alti boumlluumlk halki) tagjainak gyermekei116 Szoacute szerinti jelenteacutese fegyverhordozoacute a hat udvari zsoldos lovas alakulat egyike

78

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

17 A muumlteferrikaacutek117 (fol BIIr)18 A szolakok118 (fol BIIr)19 A kapidzsik119 (fol BIIr)20 A mehterek120 (fol BIIrndashv)21 Tovaacutebbi szolgaacutelattevők mesteremberek a mirahorbasi121 a miacuter-i alem122 a szekbaacutenbasi123 (fol BIIv)

IV reacutesz A katonasaacuteg fajtaacutei eacutes leacutetszaacutema124

22 A tiacutemaacuterbirtokosok eacutes a tiacutemaacuterbirtokok szaacutema (fol BIIv)23 A janicsaacuterok fajtaacuteik kikeacutepzeacutesuumlk a dizdaacuterok125 (fol BIIvndashBIIIr)24 Az azabok126 (fol BIIIr)25 Az akindzsik127 (fol BIIIr)26 A csausok128 (fol BIIIr)27 A beslik129 (fol BIIIrndashv)28 A goumlnuumllluumlk130 (fol BIIIv)29 A muumlszellemek131 (fol BIIIv)30 A jajaacutek132 (fol BIIIv)31 A szerahorok133 (fol BIIIv)32 A hajoacutehad134 (fol BIIIv)

117 A szultaacuten eacutes a magas meacuteltoacutesaacutegok kiacuteseacutereteacutenek tagjai akik sokszor a főemberek fiai koumlzuumll keruumlltek ki

118 A szultaacuten lova mellett keacutetoldalt haladoacute testőroumlk a janicsaacuterok 60ndash63 alegyseacutegeacutet alkottaacutek119 A szultaacuteni palota kapuőrei120 Itt saacutetorverők (rajtuk kiacutevuumll a katonazenekar tagjait is iacutegy hiacutevtaacutek)121 Fő istaacutelloacutemester122 A birodalom fő zaacuteszloacutevivője a hadizenekar eacutes maacutes hatalmi jelveacutenyek gondozoacuteinak pa-

rancsnoka123 A 65 janicsaacuteregyseacuteg a szekbaacutenok parancsnoka124 Adelmann i m fol BIIv bal margoacutejaacuten a De generibus militum (A katonasaacuteg fajtaacuteiroacutel) ciacutem

szerepel125 Vaacuterparancsnokok126 Eredendően tengeri eacutes folyami hajoacutekon szolgaacuteloacute harcos keacutesőbb vaacuter veacutedő gyalogos katonaacutek127 Eleinte irregulaacuteris portyaacutezoacutek majd a 15 szaacutezad maacutesodik feleacutetől adoacutekedvezmeacutenyeket eacutelve-

ző nyilvaacutentartott feacutelkatonai elem128 A szeraacutejban a diacutevaacuten műkoumldeacuteseacutet biztosiacutetoacutek parancskeacutezbesiacutetők hiacuternoumlkoumlk koumlvetek129 Eredendően napi oumlt akcse zsoldot huacutezoacute lovas vaacuterkatonaacutek130 Jelenteacutese oumlnkeacutentes A nagyobb vaacuterakban szolgaacuteloacute legjobban fizetett lovas katonaacutek131 Ekkor lovas katonaacutek132 Ekkor gyalogos katonaacutek133 Maacuteskeacutent dzserehorok A 15 szaacutezad maacutesodik feleacutetől a koumlzmunkaacutekon dolgozoacute parasztok

napibeacuteresek134 V Cicogna 894 fol [6v] De classe Turcarum (A toumlroumlkoumlk hajoacutehadaacuteroacutel) mint reacuteszciacutem

szerepel

79

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

V reacutesz Harcmodor taacuteborozaacutes33 Taacuteborvereacutes (fol BIIIvndashBIIIIr)34 Hadrend seregszaacuternyak eacutes harcmodor (fol BIIIIrndashv)

Epiloacutegus35 Az adatgyűjteacutes eacutes a munka ceacutelja (fol BIIIIv)36 A kereszteacuteny vereseacutegek az ellenfeacutel lebecsuumlleacuteseacuteből eacutes meghasonlaacutesboacutel fakadtak a koraacutebbi toumlrteacutenelmi esemeacutenyek aacutettekinteacutese (fol BIIIIvndashCIr)37 A kiraacutely buzdiacutetaacutesa a toumlroumlkellenes harcra (fol CIr CIvndashCIIv uumlres oldalak)

2

Felix Petancius Genealogiaacuteja roumlvidebb maacutesodik tekercs formaacutejuacute vaacuteltozataacutenak kivonatos tartalma

Madrid Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412 Budapest Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 378

Ajaacutenlaacutes Ulaacuteszloacutehoz

I reacutesz A szultaacutenok csalaacutedfaacuteja1 A szultaacutenok felsorolaacutesa eacutes arckeacutepei2 II Bajezid fiai3 II Bajezid laacutenyai eacutes vejei

II reacutesz Az aacutellamvezeteacutes udvartartaacutes katonaacutek135

4 A veziacuterek arckeacutepei eacutes a veziacuteri tisztseacuteg5 A beglerbeacutegek eacutes a birodalom keacutet feleacutenek (Anatoacutelia eacutes Rumeacutelia) koumlzigazgataacutesa a szandzsaacutekok a tiacutemaacuterbirtokok136

6 A kaacutediaszkerek7 A defterdaacuterok8 A hajoacutehad9 A muumlderrisz(ek)10 A mufti11 A csaacuteszaacuteri kancellaacuteria eacutes nyelvhasznaacutelata

135 A katonafejezetek sorrendjeacutet a 29 fejezetben koumlzoumllt oumlsszesiacutető leacutetszaacutemlista sorrendje sze-rint adtuk meg amely nem egyezik meg a hosszabb vaacuteltozat sorrendjeacutevel hanem a tekercsen blokkonkeacutent aacuteltalaacuteban balroacutel jobbra halad tehaacutet maacuter az aacutetszerkeszteacutes utaacuteni logikus sorrendben

136 A sorrend a hosszabb redakcioacute gondolatmenete szerint a beglerbeacutegekről szoacuteloacute reacutesz a ve-ziacuterektől jobbra eacutes nem balra aacutell

80

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

12 A csaacuteszaacuteri pecseacutet a nisaacutendzsi137

13 A szipaacutehi oglanik14 A szilahtaacuterok15 A kapidzsik16 A szolakok17 A janicsaacuterok fajtaacuteik kikeacutepzeacutesuumlk18 A beslik19 A muumlteferrikaacutek20 A csausok21 A goumlnuumllluumlk22 A gariacuteb jigitek138

23 A mehterek24 Az azabok25 Az akindzsik26 A szerahorok27 A mazulok139

28 Tovaacutebbi szolgaacutelattevők a mirahorbasi a szekbaacutenbasi a miacuter-i alem a csasnigiacuterbasi140 a haziacutenedaacuterbasi141

29 A hadsereg oumlsszleacutetszaacutema30 Az euroacutepai beveacutetelek31 Az aacutezsiai beveacutetelek32 A birodalom kiadaacutesai

III reacutesz Harcmodor szokaacutesok eacutes erkoumllcsoumlk (a sorrend nem egyeacutertelmű) 33 A birodalom hataacuterai34 A katonaacutek kereszteacuteny eredete35 A toumlroumlkoumlk toumlrveacutenyei eacutes szokaacutesai36 Hadrend seregszaacuternyak

137 A sorrend a hosszabb redakcioacute gondolatmenete szerint pecseacutetekről szoacuteloacute reacutesz a kancellaacute-ria alatt aacutell iacutegy a balroacutel jobbra sorrend is megtoumlrik

138 Aacutellaacutesra paacutelyaacutezoacute aacutellomaacutenyon kiacutevuumlli katonaacutek139 Vaacuterakozaacutesi aacutellomaacutenyban leacutevők140 Fő eacutetekfogoacute141 A szultaacuten belső kincstaacuteraacutenak vezetője

81

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

3Szandzsaacutekok Petancius eacutes da Lezze műveacuteben

PETANCIUS DA LEZZE142

M V W A Anatoacutelia Amasia143 Amasia Amasia Amasia Amasia (2)Trapezonta144 Trabezonta Trabesonta Trapesonta Trabisonda (1)Capha145 Capha Capha Capha Capha (5)146

Chestemoni147 Chestomoni Cestemoni Chestemoni Castrumene (4)Bursa148 Bursa Bursa Bursa Bursa (20)Domusli Domusli Domusli Domusli Settelia (10)vagy Seteli149 vagy Setili vagy Seteli vagy Seteli Zachielli (11)150

142 Da Lezze i m 153ndash158 Azon szandzsaacutekokat amelyek itt azonosak voltak a Genealogiaacuteban leacutevő alakjaik melleacute iacutertuk be zaacuteroacutejelben feltuumlntetve itteni sorszaacutemukat A rumeacuteliai alkormaacutenyzoacutesaacutegok szaacutemaacutet doumlntve jeloumlltuumlk

143 Az Amaacutesziai szandzsaacutek144 A Trapezunti szandzsaacutek145 A Kaffai szandzsaacutek146 Da Lezzeacuteneacutel az euroacutepai szandzsaacutekok koumlzoumltt szerepel147 A Kasztamonui (ma Kastamonu) szandzsaacutek148 A Huumldavendigjaacuter szandzsaacutek koumlzpontja Bursza volt149 A Denizli vagy Antaljai maacuteskeacutent Teke Ili szandzsaacutek Minthogy Denizli eredeti neve

Domuzlu volt az elsőnek megadott neacutev ezzel azonos Szeteli Antaljaacutet takarja Az idők soraacuten ezt a vaacuterost mintegy 90 kuumlloumlnfeacutele formaacuteban iacutertaacutek le a forraacutesokban Mivel eacuterdekes eacutes megdoumlbbentő ideiktatjuk őket ahogy az alaacutebbi cikkben megtalaacutelhatoacutek Adalia Adalie Adaliya Adalea Adalta Adalya lsquoAdacirclyiah Aftalia Altatia Andalia Andaliye Andaleyeh Andaliyye Antaliyah Antalia Antaliya Antaliyya Antallya Antālī Antali Antalia Atalia Atalie Ataliya Antaliyah Anthaliumlah Attaleias Attaleia Attaliah Attalico Attalie Catalagrave Catalya Catalea Cathaly Cathalya Cathailye Cathaillye Cetelia Italia Italya Natalia Natalie Nouvelle Satalia Odalia Palaia Antalia Sachala Sadalia Sakara Salate Salatrie Sandalion Saptalie Sartalee Satalay Satalea Sataillie Satali Satalia Satalia Nova Sataliae Sataliacuteas Sataliam Novam Satali Satalie Satalieh Satalies Satalias Satallia Satallies Satallea Satallye Sathalia Sathaliae Sathalie Sathaliegraveh Sathalien Satalich Satalya Satalye Sataliensis Satalieyeh Sataliyah Satalyia Satalib Satafia Satallye Satellia Sathalie Sathaliea Saterea Satilija Satolla Sattalia Sattelia Sattalea Satyliaeh Satalia Scacalia Sectaliae Sectalie Septalia Ssatallea Ssatalie Setalia Settelia Settelie eacutes Sutalia Ld T Mikail P Duggan Depicting and Charting the Southern Coastline of Anatolia ndash Record of the Later Toponyms of Phaselis Palyopoli-Paleopolis Tekiroba Gironda-Phionda-Fironda-Fionda ndash The 1812 Report of Rapid Coastal Erosion ndash The (Doubtful) Islands and Evidence Leading Towards a Date for the Collapse of the Upper Courses of the Inner Harbour Arm at Ancient Phaselis Antalya Guumlney Anadolu sahil şeridinin tasviri ve haritalanması ndash Phaselisrsquoin sonraki toponymlerinin kaydedilmesi uumlzerine Palyopoli-Paleopolis Tekiroba Gironda-Phionda-Fironda-Fionda ndash 1812 yılı hızla yayılan kıyı erozyonu raporu ndash Antalya Phaselis antik kentirsquondeki iccedil liman kolunun uumlst kısım ccediloumlkuumlntuumlsuumlnuumln (şuumlpheli) adalar ve kanıtlar ışığında tarihlenmesi Phaselis 3 (2017) 310 jegyzet

150 Da Lezzeacuteneacutel kuumlloumln szandzsaacutekkeacutent joumln elő Antalja utaacuten Egy maacutesik keacuteziratban Techielli alakban emliacutetik Ez Teke Ilinek felel meg amelynek eacuteppen Antalja volt a szeacutekhelye Ezeacutert itt tuumlntetjuumlk fel

82

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

PETANCIUS DA LEZZE M V W A

Sarchan151 Sarchan152 Sarchan Sarchan Soraam (16)Karaman153 Karaman Karaman Caramania (8)Vssunchassan154 Usucassan Vsuncasan Aydin155 Aydin Aidin Aidin (15)Mentes156 Mentes Mentes Chatarchi (14)157

Languri158 Languni Langium Kermen159 Kermen Kermen Enguri160 Enguri Enguri Anguri (12)Boli161 Boli Bala Boli Assyria162 Asiria Ssiria163 Ssyria164 Engeri165 Engeri Engheri Enger Iaya166 Iaya Iaya Naya167 Charasar- Charan- Charasar- Chara chegeri168 chesgeri chengheri Sarchengene169

Muselin170 Mussesin Muselni MuselniCheffe171 Cheffe Cheffe172 Cheffe173

151 A Szaruhaacuteni szandzsaacutek152 Innen heacutet szandzsaacutek hiaacutenyzik153 A Karamani szandzsaacutek154 Az Uzun Haszaacutentoacutel elfoglalt teruumlletekre utal155 Az Ajdini (ma Aydın) szandzsaacutek156 A Mentesei szandzsaacutek157 Babinger (Mehmed der Eroberer 478) azt gondolta hogy a Mentesei szandzsaacuteknak felel

meg Szerintuumlnk Karaszi sem kizaacutert158 Nem sikeruumllt azonosiacutetani159 Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a Germijaacuten szandzsaacutek160 Az EnguumlriAnkarai szandzsaacutek161 A Bolui szandzsaacutek162 Laacutetszoacutelag Sziacuteriaacuteroacutel van szoacute de nem tudni meddig terjedt ez az orszaacuteg a korabeli euroacutepaiak

szemeacuteben Talaacuten Adanaacutera eacutes koumlrnyeacutekeacutere gondoltak163 A szoumlvegben Balassiria164 A szoumlvegben Boliassyria165 Talaacuten a KangiriCsankiri (ma Ccedilankırı) szandzsaacutek166 A jajaacutek szandzsaacutekjaacutera (szandzsaacutekjaira) gondolhattak167 A szoumlvegben Engernaya168 A Karahiszaacuter-i Sarkiacute szandzsaacutek169 A szoumlvegben keacutet kuumlloumln szandzsaacutekkeacutent170 A muumlszellemek szandzsaacutekjaacutera (szandzsaacutekjaira) gondolhattak171 Nem sikeruumllt azonosiacutetani172 A szoumlvegben Muselnicheffe173 A szoumlvegben Muselnicheffe

83

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

PETANCIUS DA LEZZE M V W A Mitili174 Mitili Mitili Militili175 Metellino (17)Emitili176 Emitheli Emittili Liscup177 Liscup Iischup Tischup Sinopi (3) Iznih (5)178 Chaissaria (6)179

Niedia (7)180

Cogno (9)181

Cutei (13)182

Bega (18)183

Chemio (19)184

Rumeacutelia Kilie185 Killie Killie Killie Nicopolie186 Nicopolie Nicopoglie Nicoplogice Niccopoli (7)Bding187 Baiding Bding Bding Avidin (6)Calipoli188 Galipoli Callipoli Callipoli Gallipoli (28)Serab189 Seres Seres Seres Salonich190 Salonich Salonich Salonich Salonichi (22)Nigroponte191 Nigroponte Negroponte Negroponte Negroponte (21)Morea192 Morea Morea Morrea Morea (17)

174 A Midilli (ma Leszbosz) szandzsaacutek175 Ez az alak keacutet szandzsaacutek neveacutenek az oumlsszevonaacutesaacuteboacutel joumltt leacutetre s ennek eredmeacutenyekeacutent

Hamid Ili kimaradt a felsorolaacutesboacutel176 A Hamid Ili szandzsaacutek177 Talaacuten Szinop (ma Sinop) de nem lehetuumlnk biztosak benne178 Az Izniki (ma İznik) szandzsaacutek179 A Kajszeri (ma Kayseri) szandzsaacutek180 A Nigdei (ma Niğde) szandzsaacutek181 A Konjai (ma Konya) szandzsaacutek182 A Kuumltahjai (ma Kuumltahya) szandzsaacutek183 A Bigai szandzsaacutek184 Babinger (Mehmed der Eroberer 478) szerint az Izmiti (ma İzmitKocaeli) szandzsaacutek Ez

a megfelelteteacutes nem tuacutel megnyugtatoacute Talaacuten azonos Petancius Cheffeacutejeacutevel185 Kili (ma Kilija Ukrajna) vaacuterosa eacutes koumlrnyeacuteke lehet186 A Nikaacutepolyi szandzsaacutek187 A Vidini szandzsaacutek188 A Gallipoli (ma Gelibolu) szandzsaacutek189 A Szirozi (ma Szerresz Goumlroumlgorszaacuteg) szandzsaacutek190 A Szaloniki (ma Thessaloniki Goumlroumlgorszaacuteg) szandzsaacutek191 Az AgriboziEgribozi szandzsaacutek Goumlroumlgorszaacutegban az Euripus neacutevből torzult192 A Moreai szandzsaacutek Koumlzpontja toumlbbszoumlr vaacuteltozott Vouml Andreas Birken Die Provinzen

des Osmanischen Reches (Beihefte zum Tuumlbinger Atlas des Vorderen Orients Reihe B 13) Wiesbaden 1976 57

84

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

PETANCIUS DA LEZZE M V W A Argirocastro193 Argirocastro Argiro castro Argirocastro Angelo Castro (16)194

Iannia195 Iarmia Iamma Iama Prisren196 Prisren Prisren Psren Obrid197 Ohrid Ohrid Ahrid Gitari (19)198

Vocetern199 Vocetern Uocetern Vocetern Costedin200 Costadin Costadni Costadni Cornomen201 Cernonen Cernomen Cernomen Azigan202 Azigan Azigan Azigan Scodri203 Schodrum Scodri Stodri Scuttari (11)Bosne204 Bosne Bosne Bosue Chezego (10)Verbosanie Verbosanie Verobosanie Verbosanie Bossina (9)Chrussenzen205 Chruseuce Chussense Crussenze Suonych206 Suonich Snonich Snonich

Smedero Smedereuo Smedereno Smedereno Samandria (8)Samandre vagy Samandrie vagy Samandrevagy SamandreTaurinum Turinum Taurinum Thaurinumkoumlzeleacuteben207 koumlzeleacuteben koumlzeleacuteben koumlzeleacuteben Constantinopoli (1)208

193 Az Ergiri szandzsaacutek Koumlzpontjaacutenak mai neve GjirokastraGjirokasteumlr Albaacuteniaacuteban194 Angelokasztron ma vaacuteros Deacutel-Goumlroumlgorszaacutegban Minthogy a szerző szerint Arta bdquofoumlloumlttrdquo

(egrave sopra di hellip Arta) helyezkedett el csak az albaacuteniai GjirokastraGjirokasteumlr joumlhet szoacuteba Babinger (Mehmed der Eroberer 479) teacutevesen fogadta el Angelokasztront szandzsaacutekkeacutent

195 A Janjai szandzsaacutek Koumlzpontjaacutenak mai neve Joannina maacuteskeacuteppen Jannina Goumlroumlgorszaacutegban196 A Prizreni szandzsaacutek Ma Koszovoacuteban197 Az Ohri szandzsaacutek (ma Ohrid Makedoacuteniaacuteban)198 Babinger (Mehmed der Eroberer 479) kicsit baacutetor megfelelteteacutese199 A Vulcsetrini szandzsaacutek Eacuteszakkelet-Koszovoacuteban Szerbuumll Vucstrn albaacutenul Vushtrri200 A Koumlsztendili szandzsaacutek (ma Kjusztendil Bulgaacuteriaacuteban)201 A Csirmeni szandzsaacutek (ma Ormenio Goumlroumlgorszaacutegban)202 Valoacutesziacutenűleg a cigaacutenyok szandzsaacutekjaacutera utal Baacuter ennek leacutetrehozaacutesi daacutetuma bizonyta-

lan 1497 előtt maacuter keacutetseacutegkiacutevuumll leacutetezett Vouml Emine Dingeccedil XVI yuumlzyılda Osmanlı ordusunda Ccedilingeneler SDUuml Fen Edebiyat Fakuumlltesi Sosyal Bilimler Dergisi 20 (2009) 35

203 Az Iszkenderijei szandzsaacutek Koumlzpontjaacutenak mai neve ShkodraShkodeumlr Albaacuteniaacuteban204 Bosna eacutes Verbosna koumlzuumll az első bizonyaacutera a Hercegovinai a maacutesik a Boszniai szandzsaacutek205 Az Aladzsahiszaacuteri szandzsaacutek206 Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel az Izvorniki szandzsaacutekroacutel van szoacute (ma Zvornik Bosznia Hercego-

vinaacuteban)207 A Szendrői szandzsaacutek (ma Szmederevo Szerbiaacuteban) Taurinum Belgraacutednak felel meg208 Isztambult maacutes kortaacuters euroacutepai szerzők is szandzsaacutekkeacutent emlegetik nem felteacutetlenuumll jogo-

san Vouml Birken i m 55

85

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

PETANCIUS DA LEZZE M V W A Vizo (2)209

Malgara vagy Chier saluch (3)210

Silistria (4)211

Vallona (12)212

Charaferie (13)213

Arta (14)214

Santa Maura (15)215

Settines (18)216

Trihala (20)217

Tumolgina (23)218

Scopia (24)219

Sophia (25)220

Filippopoli (26)221

Andrinopoli (27)222

209 A Vizei szandzsaacutek210 A Kirk Kiliszei szandzsaacutek Malkara ezen beluumllre eshetett211 A Szilisztrei szandzsaacutek212 Az Avlonjai szandzsaacutek213 Keacuterdeacuteses hogy leacutetezett-e Karaferje nevű szandzsaacutek Birken (i m) nem tud roacutela Pitcher at-

laszaacuteban konkreacutet hivatkozaacutes neacutelkuumll feltehetően Babinger alapjaacuten koumlzigazgataacutesi koumlzpontkeacutent sze-repel Vouml Donald Edgar Pitcher An Historical Geography of the Ottoman Empire from Earliest Times to the End of the Sixteenth Century Leiden 1972 XVI teacuterkeacutep (II Mehmed eacutes II Bajezid kora) Ma VeroiaBeroia Goumlroumlgorszaacutegban

214 A NartaiNardai szandzsaacutek (ma Arta Goumlroumlgorszaacutegban)215 Az Aja Mavra-i szandzsaacutek (ma Lefkada Goumlroumlgorszaacutegban) Olasz neve Santa Maura216 Babinger (Mehmed der Eroberer 479) szerint az Atheacuteni szandzsaacutek lenne Maacutes forraacutesok-

ban azonban nemigen talaacutelkozunk ilyen alkormaacutenyzoacutesaacuteggal (A neacutevformaacutek oumlsszepaacuterosiacutetaacutesa csak első pillantaacutesra tűnik alaptalannak a Settelia = Antalja megfeleleacutes ismereteacuteben maacuter keveacutesbeacute) Pitcher (i m XVI teacuterkeacutep) a vaacuterost szandzsaacutekkoumlzpontnak jelzi ugyan de bizonyiacuteteacutek emliacuteteacutese neacutelkuumll valoacutesziacutenűleg ezuacutettal is Babingerre hagyatkozott

217 A Tirhalai szandzsaacutek (ma Trikala Goumlroumlgorszaacutegban)218 Talaacuten a Guumlmuumlldzsinei szandzsaacutek (ma Komotini Goumlroumlgorszaacutegban)219 Az Uumlszkuumlbi szandzsaacutek (ma Szkopje Makedoacuteniaacuteban)220 Szoacutefiaacutet a Rumeacuteliai beglerbeacutegseacuteg szeacutekhelyeacutenek mondja ezt Pasa szandzsaacuteknak hiacutevtaacutek toumlroumlkuumll221 A Filibei szandzsaacutek (ma Plovdiv Bulgaacuteriaacuteban)222 Edirne a Pasa szandzsaacutekon beluumll helyezkedett el teacuteves kuumlloumln egyseacutegnek venni

86

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

Felix Petancius (Feliks Petančić) and the first European genealogy of the Ottoman dynastyGeacuteza DAacuteVID‒Baacutelint LAKATOS

The life of Felix Petancius (Feliks Petančić) is to be surveyed first in this article using exclusively reliable data In earlier works elements of the biographies of three different Ragusan (today Dubrovnik) personalities are probably mixed up The first a codex copyist and illuminator was called Felix Ragusinus the sec-ond an official was named Felix Brutus and the third Felix Petancius served the Hungarian king as a diplomat This amalgamation of three individuals has become widespread on the basis of Petar Kolendićrsquos and Dragutin Kniewaldrsquos works but cannot be verified by means of primary sources

Traditionally three works have been attributed to Petancius Out of them the authorship of Historia Turcica and Quibus itineribus Turci sint aggredi-endi is disputable As Agostino Pertusi has convincingly demonstrated both are partly rewritten or plagiarised versions of pamphlets by Niccolograve Sagundino and Martino Segono respectively Only his third writing the Genealogia Turcorum imperatorum can be regarded as his own independent work Contrary to its title it primarily describes the court and the military leadership of the Ottoman Empire in a short manner It is dedicated to Vladislav II king of Hungary and Bohemia It has two versionsredactions

The longer text is a narrative tract without illustrations We used all the three surviving and so far known manuscripts (preserved in Milan Venice and Vienna) side by side with the first printed edition by Konrad Adelmann in 1530 Efforts were made to clarify the stemma of the manuscript versions

The shorter redaction is an extraction of the original text intended for rep-resentative purposes It is an embellished illuminated rotulus the so-called Petancius scroll It is extant in two copies one is preserved in Budapest the other in Madrid Using philological and style critical argumentation it can be ascertained that the Madrid version is the original while the Budapest scroll is a direct copy of it and both of them were prepared in Buda in the workshop of the Corvina Library

In the third part the historical reliability of the Genealogia is scrutinized based on a contextual analysis of both texts (data on Bayezid IIrsquos family the office-holding of the viziers the names of the sancaks specified in the longer version the number of the Janissaries the revenues of the Empire) Although the presentation of state administration and the constituent elements of the army are not systematic enough the work as a whole is historically accurate Furthermore though certain similarities and parallelisms with some contemporary sources and reports can be detected no direct borrowings can be discovered from other works of the period It can be concluded that the Genealogia contains

87

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

Petanciusrsquos own observations and pieces of information What is more the scroll offers the first genealogy of the Ottoman dynasty prepared by a European author The basic text of the tract must have been written between 1496 and 1498 The preparation of the scroll can be linked to the spiritual arrangements of the Venetian‒Ottoman war starting only in 1499 and the participation of the Hungarian king in Anti-Ottoman activities around this time

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

Keletkutataacutes 2020 tavasz 89ndash110 old

Saacuterkoumlzy MikloacutesA magyarorszaacutegi jaacuteszok nyelvemleacutekei ndash forraacutesok probleacutemaacutek uacutej adatok1

E tanulmaacuteny ceacutelja hogy oumlsszefoglalja a koumlzeacutepkori Magyarorszaacutegra betelepuumllt jaacuteszok nyelvemleacutekeinek forraacutesait eacutes elemezze a hazaacutenkban eddig ismert jaacutesz nyelvemleacutekeket Iacuteraacutesom segiacutetseacutegeacutevel egyben szeretneacutem taacutegabb kontextusban taacutergyalni a jaacuteszok nyelvi-etnikai szaacutermazaacutesaacutenak probleacutemaacuteit

Az iraacuteni nyelvek eacutes iacuteraacutesok osztaacutelyozaacutesa az oacute- eacutes koumlzeacutepiraacuteni nyelvi korszakban

Mint ismert a jaacuteszok a 14 szaacutezad soraacuten jelennek meg az iacuterott eacutes reacutegeacuteszeti forraacute-sokban a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten Egybehangzoacute veacutelemeacutenyek szerint a magyarorszaacutegi jaacuteszok ősei a Kelet-Euroacutepa ellen indiacutetott mongol hadjaacuteratok aacuteltal kivaacuteltott neacutepmozgaacutesok koumlvetkezteacuteben hagytaacutek el szaacutellaacutesteruumlletuumlket az Eacuteszak-Kaukaacutezust a Don eacutes a Volga folyoacutek aacuteltal hataacuterolt zoacutenaacutet

A jaacuteszok eredeteacutevel eacutes nyelvi haacutettereacutevel kapcsolatban a modern nemzetkoumlzi eacutes magyar nyelveacuteszeti szakirodalom egyseacuteges aacutellaacutespontot keacutepvisel a jaacuteszok az iraacuteni neacutepek koumlzeacute tartoztak fennmaradt nyelvemleacutekeik pedig kiveacutetel neacutelkuumll az iraacuteni nyelvekhez koumlthetők tehaacutet egy indoeuroacutepai nyelvet beszeacutelő neacutepcsoportroacutel van szoacute A jaacuteszok nyelvemleacutekei az iraacuteni nyelveken beluumll egyeacutertelműen eacutes vilaacute-gosan az eacuteszakkelet-iraacuteni nyelvek koumlzeacute (mint amilyen a jaghnoacutebi vagy az oszeacutet) sorolhatoacutek

Az iranisztika az iraacuteni nyelvek toumlrteacuteneteacutet haacuterom nagy korszakra osztja nyelveacuteszeti sajaacutetossaacutegaik alapjaacuten pedig a kelet- eacutes a nyugat-iraacuteni nyelvek csoportjaacuteba sorolja őket Ez a kelet-nyugati csoportosiacutetaacutes azonban csak az oacuteiraacuteni nyelvtoumlrteacuteneti korban hordozott teacutenyleges foumlldrajzi lokalizaacutecioacutet Ebből a korszakboacutel (Kr e 2 eacutevezredndashKr e 330) keacutet iraacuteni nyelvnek az oacuteperzsaacutenak eacutes az avesztainak ismertek a nyelvemleacutekei A nyugat-iraacuteni nyelvek koumlzeacute sorolt oacuteperzsaacutenak (Achaimenida Birodalom Kr e 6ndash4 szaacutezad) eacutekiacuteraacutesos aacutebeacuteceacutevel maradtak raacutenk szoumlvegei toumlbbnyire a mai Iraacuten deacuteli reacuteszeacuteről Az Avesztaacutenak a zoroasztriaacutenus vallaacutes szent koumlnyveacutenek kronoloacutegiai meghataacuterozaacutesa a jelenleg ismert keacutesei toumlbbnyire koumlzeacutepkori eacutes uacutejkori keacuteziratok filoloacutegiai probleacutemaacutei miatt

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201891 A jelen tanulmaacuteny a Magyar Műveacuteszeti Akadeacutemia Műveacuteszeti Oumlsztoumlndiacutejprogramjaacutenak taacute-

mogataacutesaacuteval joumltt leacutetre

aligha lehetseacuteges aacutem nyelvi archaizmusai a szanszkrithoz eacutes az oacuteperzsaacutehoz valoacute koumlzelseacutege miatt egyeacutertelműen a Kr e 2ndash1 eacutevezredre dataacutelhatoacute szoumlvegekről van szoacute2 Az oacuteperzsaacuten eacutes az avesztain kiacutevuumll maacutes oacuteiraacuteni nyelvekből csak szoacuter-vaacutenyos toumlbbnyire onomasztikai adatokkal rendelkezuumlnk Ilyen a meacuted nyelv amelyen a kiraacutelyok nevei vilaacutegos nyugat-iraacuteni etimoloacutegiaacuteval rendelkeznek Hasonloacute a helyzet a szkiacuteta csoportok nagy reacuteszeacuteneacutel is ahol szinteacuten biztosra vehető az iraacuteni nyelvi haacutetteacuter Utoacutebbira reacuteszben a goumlroumlg forraacutesokban megőr-zoumltt szkiacuteta neacutevanyagboacutel reacuteszben viacutezrajzi nevekből koumlvetkeztethetuumlnk A Kr e 1 eacutevezredbeli kelet-euroacutepai szkiacuteta nyelvemleacutekek kapcsaacuten eacuterdemes megemliacuteteni a don rsquofolyoacute viacutezrsquo szoacutet amely felteacutetelezhetően egy indoiraacuteni dhanH rsquofolyikrsquo gyoumlk leszaacutermazottja eacutes amely szaacutemos mai folyoacuteneacutevben is laacutethatoacute Oroszorszaacuteg Ukrajna eacutes Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten (laacutesd Don Donyec Duna stb) Az adatok tehaacutet azt sugalljaacutek hogy a kelet-euroacutepai szkiacutetaacutek iraacuteni nyelvet vagy nyelveket beszeacutelhettek baacuter mindez a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute nyelvemleacutekek korlaacutetozottsaacutega miatt reacuteszleteiben nem vizsgaacutelhatoacute

A koumlzeacutepiraacuteni korboacutel (Kr e 330ndashKr u 9ndash10 szaacutezad) maacuter joacuteval toumlbb iraacuteni nyelv iacuterott emleacutekeit ismerjuumlk3 A nyugat-iraacuteni nyelvek koumlzeacute soroljuk a koumlzeacutepperzsaacutet eacutes a paacuterthust Mindkettő terjedelmes iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkezik nyelvemleacutekeik nagyobb reacuteszt a mai Iraacutenboacutel (ahol a legtoumlbben beszeacutelteacutek e nyelveket) kisebb reacuteszt Koumlzeacutep-Aacutezsiaacuteboacutel keruumlltek elő A koumlzeacutepperzsaacutenak haacuterom fő forraacutescsoportja ismert a feliratos koumlzeacutepperzsa szoumlvegek a zoroasztriaacutenus koumlzeacutepperzsa egyhaacutezi szoumlvegek nagy terjedelmű korpusza melynek nyelveacutet pahlavinak (magya-rul olykor pehlevinek) hiacutevjuk valamint a manicheus koumlzeacutepperzsa szoumlvegek A koumlzeacutepperzsa minden vaacuteltozataacutet araacutemi eredetű aacutebeacuteceacutevel iacuterjaacutek Baacuter ezen aacutebeacute-ceacutek kialakulaacutesa elteacuterő toumlrteacutenelmi pillanatokban koumlvetkezett be koumlzoumls ősuumlk az oacuteperzsa korban hasznaacutelt uacuten birodalmi araacutemi nyelv seacutemi aacutebeacuteceacuteje volt Az eacuteszak-nyugat-iraacuteni nyelvek koumlzeacute tartozoacute paacuterthusnak is toumlbb kuumlloumlnboumlző forraacutescsoportja leacutetezik a korai paacuterthus (Kr e 2ndash1 szaacutezad) osztrakonok Niszaacuteboacutel az egykori paacuterthus fővaacuterosboacutel a szaacuteszaacutenida kori paacuterthus feliratok valamint a manicheus paacuterthus szoumlvegek A paacuterthus nyelv mindegyik forraacutescsoportjaacutet seacutemi eredetű aacutebeacute-ceacutevel iacutertaacutek hasonloacutean koumlzeli rokonaacutehoz a koumlzeacutepperzsaacutehoz

A koumlzeacutepiraacuteni nyelvek eacuteszakkeleti csoportjaacuteba tartozik a szogd a hvaacuterezmi eacutes az uacuten szaka nyelvek csoportja (hotaacuteni eacutes tumszuki szaka) deacutelkeleti aacutegaacuteba pedig a baktriai Ezeket az iraacuteni nyelveket a mai Koumlzeacutep-Aacutezsia Afganisztaacuten tovaacutebbaacute Kiacutena teruumlleteacuten beszeacutelteacutek eacutes iacutertaacutek A szogd kiterjedt iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkezik amely araacutemi manicheus szogd indiai eredetű braacutehmiacute eacutes reacuteszben arab betűs

2 Fontos megjegyezni hogy az Aveszta koumlnyvei nem egyseacuteges nyelvtant mutatnak iacutegy meg-kuumlloumlnboumlztetuumlnk oacuteavesztai eacutes uacutejavesztai nyelvvaacuteltozatokon szuumlletett reacutegiesebb eacutes keveacutesbeacute reacutegies szoumlvegeket

3 Ruumldiger Schmitt Die mitteliranischen Sprachen im Uumlberblick In Compendium Linguarum Iranicarum Hrsg von Ruumldiger Schmitt Wiesbaden 1989 95ndash105

90

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

aacutebeacuteceacuteken maradt raacutenk mikoumlzben a baktriait goumlroumlg aacutebeacuteceacutevel iacutertaacutek A viszonylag csekeacutely szaacutemuacute iacuterott forraacutesboacutel ismert hvaacuterezmi szinteacuten araacutemi eacutes reacuteszben arab betűs aacutebeacuteceacutet hasznaacutel A keacutet szaka nyelv lejegyzeacuteseacutere pedig indiai eredetű braacutehmiacute iacuteraacutest alkalmaztak eacutespedig főleg buddhista szoumlvegek roumlgziacuteteacuteseacutere4

A koumlzeacutepiraacuteni eacutes az uacutejiraacuteni nyelvi korszak hataacuteraacuten aacutell az alaacuten nyelv is amely-nek jelentőseacutege e tanulmaacuteny szempontjaacuteboacutel kiemelkedő eacutes amelyet szinteacuten az eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvek csoportjaacuteba sorolunk Igaz keveacutes oacutekori eacutes koumlzeacutepkori alaacuten nyelvemleacutek ismert de a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute adatok valamint a 18 szaacute-zadtoacutel kezdve lejegyzett oszeacutet nyelvű szoumlvegek semmi keacutetseacuteget nem hagynak az alaacuten eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvi jellegeacutet illetően

Mindezeken tuacutel a koumlzeacutepiraacuteni nyelvek koumlzeacute soroljuk ndash neacutevanyaguk eacutes korlaacute-tozottan elsősorban a keacuteső antik kuacutetfőkben fennmaradt egyeacuteb nyelvi forraacutesok alapjaacuten ndash a Kelet-Euroacutepaacuteboacutel ismert szarmataacutek jazigok eacutes roxolaacutenok nyelveacutet is Igencsak neheacutezkes annak bizonyiacutetaacutesa hogy ezek a nyelvek milyen meacuterteacutekben leszaacutermazottai az oacuteiraacuteni szkiacuteta nyelvnek vagy nyelveknek A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok szűkoumlsseacutege elleneacutere a nyelvi kontinuitaacutes Vaszilij Ivanovics Abajev kutataacutesai alapjaacuten nagyon is lehetseacuteges5 Az is valoacutesziacutenű hogy az egykor a Kaacuter-paacutet-medence alfoumlldi reacutegioacutejaacuteban is beszeacutelt szarmata jazig eacutes roxolaacuten nyelvek a keletiraacuteni csoportba sorolhatoacutek eacutes igen koumlzeli rokonsaacutegban aacutellhattak az alaacutennal E nyelveket gyakran mint az alaacuten vaacuteltozatait emliacuteti a szakirodalom Felteacutetelezett rokonsaacutegukra gyakran ideacutezett peacutelda maga a grecizaacutelt roxolaacuten (Ῥωξολανός) neacutev mely egyeacutertelműen a rsquofeacutenyes alaacutenrsquo jelenteacutesű koumlzeacutepiraacuteni ruχs-alānboacutel szaacuterma-zik eacutes azt sejteti hogy a roxolaacutenok valoacutejaacuteban az alaacutenok egy Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteba vaacutendorolt korai csoportja voltak6 A roxolaacuten neacutev imeacutent emliacutetett etimoloacutegiaacutejaacute-val aacutellhat kapcsolatban a főleg muszlim auktoroknaacutel feltűnő rukhsās (روخساس olykor rontott alakban دوخساس) rsquofeacutenyes āsrsquo7 neacutepneacutev is amely az alaacutenok egyik elnevezeacutese volt8 Ugyanakkor meg kell jegyeznuumlnk hogy neacutehaacuteny neacutepneacutev eacutes szemeacutelyneacutev aligha eleacutegseacuteges a kelet-euroacutepai iraacuteni nyelvek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera eacutes egy lineaacuteris nyelvi leszaacutermazaacutes megaacutellapiacutetaacute-saacutera ahogy erre Harmatta Jaacutenos egyik korai tanulmaacutenya is utal ahol a szerző felhiacutevta a figyelmet a kelet-euroacutepai szkiacuteta eacutes szarmata nyelvi anyag nem egyseacute-

4 Nicholas Sims-Williams Eastern Middle Iranian In Compendium 165ndash1725 Vaszilij Ivanovics Abajev Isztoriko-etimologicseszkij szlovarrsquo oszetyinszkovo jazuumlka IndashIV

Moszkva 1958ndash1989 6 Agustiacute Alemany Sources on the Alans A Critical Compilation Leiden 2000 8 Vouml

avesztai raoxšna uacutejperzsa raušan rsquofeacutenyesrsquo7 Ami az ās etimoloacutegiaacutejaacutet illeti veacutelhetően az oacuteiraacuteni āsu rsquogyorsrsquo szoacutera megy vissza (vouml

Harmatta Jaacutenos Alaacuten In A vilaacuteg nyelvei Szerk Fodor Istvaacuten Budapest 1999 38ndash39 Czegleacutedy i m 13 33) A Pritsak eacutes maacutesok aacuteltal felvetett AsiindashArsiindashἌορσοι etimoloacutegiai kapcsolat nem aacuteltalaacutenosan elfogadott a szakirodalomban (vouml Langoacute Peacuteter A jaacuteszok etnogenezise eacutes korai toumlr-teacutenetuumlk In Szaacutellaacutestoacutel a mezővaacuterosig Tanulmaacutenyok Jaacuteszfeacutenyszaru eacutes a Jaacuteszsaacuteg muacuteltjaacuteroacutel Szerk Langoacute Peacuteter Jaacuteszfeacutenyszaru 2000 86ndash87)

8 Alemany i m 8

91

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

ges voltaacutera9 Az azonban a rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok alapjaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a szarmata a jazig eacutes a roxolaacuten koumlzelebbi rokonsaacutegban aacutellt az eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvekkel (alaacuten hvaacuterezmi szogd baktriai szaka) mint az Iraacutenban egykor beszeacutelt nyugatiraacuteni nyelvekkel (paacuterthus koumlzeacutepperzsa) Arra is fel kell azonban hiacutevnunk a figyelmet hogy a raacutenk maradt szarmata onomasztikai anyagban elő-fordulnak nyugatiraacuteni elemek is A kelet- eacutes nyugatiraacuteni nyelvek eacuterintkezeacuteseacutenek lehetseacuteges helysziacutene a Kaukaacutezus videacuteke volt A kuumlloumlnboumlző nem iraacuteni nyelvek-ből is itt keruumllhettek nyugatiraacuteni koumllcsoumlnszavak a Kaukaacutezustoacutel eacuteszakra beszeacutelt keletiraacuteni nyelvekbe de Kis-Aacutezsia egykori achaimenida tartomaacutenyainak reacutesz-ben iranizaacutelt oacutekori lakossaacutega is adhatott tovaacutebb nyugatiraacuteni joumlveveacutenyszavakat a Fekete-tenger menteacuten beszeacutelt keletiraacuteni nyelveknek (gondoljunk a Pontuszi Kiraacutelysaacuteg achaimenida tehaacutet nyugatiraacuteni kapcsolataira) Hasonloacute jelenseacutegekre vagyis lehetseacuteges nyugatiraacuteni lexikai elemek keletiraacuteni koumlzegben valoacute megjele-neacuteseacutere figyelhetuumlnk fel keacutesőbb a jaacutesz nyelv eseteacuteben is

A Kr u 9ndash10 szaacutezadtoacutel szaacutemiacutetott uacutejiraacuteni nyelvi korszak kiacutevuumll esik tanulmaacute-nyunk keretein Erre is jellemző a keletndashnyugati felosztaacutes amely azonban ebben a korban maacuter csak nyelveacuteszeti eacutes nem foumlldrajzi eacutertelemben hasznaacutelatos (a főbb nyugatiraacuteni nyelvek uacutejperzsa taacutedzsik kurd nyelvek zaacutezaacute gilaacuteni luri beludzs a főbb keletiraacuteni nyelvek pastu oszeacutet jaghnoacutebiuacutejszogd uacuten pamiacuteri nyelvek) Az uacutejiraacuteni nyelvek koumlzuumll ki kell emelni az oszeacutetot mivel az egykori jaacutesz nyelv eacutes a mai oszeacutet szoros rokonsaacutegot mutat egymaacutessal Az eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvek koumlzeacute tartozoacute eacutes az Oroszorszaacutegi Foumlderaacutecioacute teruumlleteacuten beszeacutelt oszeacutetnak ma keacutet jelentős beszeacutelt dialektusaacutet ismerjuumlk a digort eacutes az iront10

Mindezek oumlsszesseacutegeacuteben azt jelentik hogy a hajdan Magyarorszaacutegon beszeacutelt jaacutesz nyelv szorosabb rokonsaacutegban aacutell az egykori maacutera nagyobbreacuteszt maacuter kihalt eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvekkel az alaacutennal a szogddal a hvaacuterezmival eacutes az uacutegy-nevezett szaka nyelvek csoportjaacuteval mint a nyugatiraacuteni nyelvek koumlzeacute sorolt koumlzeacutepperzsaacuteval eacutes paacuterthussal11

Nyelv eacutes neacutep az alaacuten eacutes vaacuteltozatai Kelet-Euroacutepaacuteban a jaacutesz nyelv előzmeacutenyei

Az iacuterott forraacutesokban a Kr u 1 szaacutezadtoacutel megjelenő alaacuten neacutepcsoport kiemelkedő jelentőseacuteggel rendelkezett az Eacuteszak-Kaukaacutezus valamint a Volgaacutetoacutel nyugatra fekvő kelet-euroacutepai teruumlletek keacuteső oacutekori eacutes koumlzeacutepkori toumlrteacutenelmeacuteben Az alaacutenok

9 Jaacutenos Harmatta Studies in the Language of Iranian Tribes in South Russia Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 1 (19512ndash3) 261ndash314

10 Fridrik Thordarson Ossetic In Compendium 456ndash479 Uő Digor In Encyclopaedia Iranica VII4 Ed by Ehsan Yarhsater Costa Mesa 1999 402ndash404

11 Roland Bielmeier Sarmatisch Alanisch Jassisch und Altossetisch In Compendium 236ndash245 Saacuterkoumlzy Mikloacutes A szarmata nyelv In Pannoacutenia latin nyelvtoumlrteacutenete Szerk Feheacuter Bence Budapest 2007 485ndash487

92

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

elei veacutelhetően a mai Hvaacuterezm (Khorezm) taacutegabb eacutertelemben Koumlzeacutep-Aacutezsia teruuml-leteacuteről12 bevaacutendorolt iraacuteni nomaacutedok lehettek eacutes az alaacuten neacutepneacutev talaacuten a joacutel ismert aryaārya rsquoaacuterja (előkelő)rsquo indoiraacuteni neacutepneacutevhez vezethet vissza13 Az alaacutenok hosszuacute toumlrteacutenelme eacutes nomaacuted toumlrzsi struktuacuteraacuteja implikaacutelja hogy az alaacuten toumlrzs-szoumlvetseacuteg kialakulaacutesaacuteban toumlbb neacutepcsoport is reacuteszt vett iacutegy valoacutesziacutenűsiacutethető hogy forraacutesaink nem minden esetben ugyanazt a neacutepcsoportot eacutertetteacutek az alaacutenok alatt az 1 eacutes a 14 szaacutezad koumlzoumltt Veacutelhetően itt nem egy egynyelvű eacutes homogeacuten koumlzoumlsseacutegről van szoacute

Jelen tanulmaacutenynak nem ceacutelja a meglehetősen szoumlveveacutenyes eacutes gazdag oacutekori eacutes koumlzeacutepkori alaacuten toumlrteacutenelem oumlsszefoglalaacutesa valamint az alaacuten etnogenezis keacuterdeacuteseinek megvaacutelaszolaacutesa Az alaacutensaacuteg hosszuacute toumlrteacutenelme soraacuten toumlbb reacuteszre szakadt Galliaacutetoacutel Eacuteszak-Afrikaacuten aacutet Mongoacuteliaacuteig koumlvethetjuumlk kuumlloumlnboumlző korsza-kokban megjelenő csoportjaikat Egy jelentős reacuteszuumlk azonban a Kaukaacutezus taacutegabb koumlrnyezeteacuteben maradt eacutes tuacuteleacutelte mind a hun mind az arab mind pedig a mongol taacutemadaacutesokat Ezek az alaacutenok lehettek a mai oszeacutetek eacutes az egykor Magyarorszaacutegra betelepuumllt jaacuteszok koumlzoumls ősei Amint az a fentebbi aacutettekinteacutesből is laacutethatoacute az alaacuten a koraacutebbi szarmata nyelvvel vagy nyelvekkel nyelvi kontinu-umot alkotott

A szakirodalomban alaacutennak nevezett neacutepcsoportra szaacutemos forraacutes utal eacutes hosszuacute toumlrteacutenelmuumlk soraacuten gyakran maacutes nevekkel is illetteacutek őket Az oacutekori eacutes koumlzeacutepkori forraacutesokban szereplő elnevezeacutesek ndash alaacuten al-lān aorsos roacutexolan (ruχs-alān) r(d)ukhs-ās ṭuwal-ās aš-tigor ndash szaacutemos esetben az egeacutesz neacutepre vonatkoztatva jelentek meg miacuteg maacuteskor valoacutesziacutenűleg csak egyes toumlrzsekre utal-hatott az adott kifejezeacutes A rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute forraacutesok alapjaacuten elmondhatoacute hogy az alaacuten neacutepneacutev nagyjaacuteboacutel a 13 szaacutezadi mongol hoacutediacutetaacutesig dominaacutens szere-pet jaacutetszott az oumlsszalaacutensaacuteg megjeloumlleacuteseacutere Ezt koumlvetően az addig csak bizonyos alaacuten csoportokat toumlrzseket jeloumllő maacuteig tisztaacutezatlan etimoloacutegiaacutejuacute ās (amely a keleti szlaacutev ясы alakon keresztuumll honosodott meg a magyarban jaacutesz formaacuteban eacutes amely ettől fuumlggetlenuumll a mai oszeacutet neacutev előzmeacutenye is) a 13 szaacutezadi mongol hoacutediacute-taacutest koumlvetően vaacutelt aacuteltalaacutenos eacutes az alaacutent felvaacuteltoacute neacutepelnevezeacutesseacute forraacutesainkban14

Amennyire vaacuteltozatosak eacutes nagy szaacutemuacuteak az alaacutenokra vonatkozoacute toumlrteacuteneti forraacutesok annyira szegeacutenyesek a fennmaradt nyelvemleacutekeik Minden valoacutesziacute-nűseacuteg szerint az alaacutenok egyetlen csoportja eseteacuteben sem beszeacutelhetuumlnk a sajaacutet nyelvű iacuteraacutesbeliseacuteg jelentősebb szerepeacuteről Nyelvemleacutekeik nagy reacuteszeacutet az alaacute-nokroacutel iacutert forraacutesokban fellelhető onomasztikai adatok jelentik Fennmaradt meacuteg

12 Az alaacutenok koumlzvetlen elődeinek gondolt Asii neacutepcsoport eacutes a kiacutenai forraacutesokboacutel ismert Kangkuuml orszaacutega (talaacuten a mai Taskent koumlrnyeacutekeacuten a Szir-darjaacutetoacutel eacuteszakra) kapcsolataacutehoz ld Czegleacutedy Kaacute-roly Nomaacuted neacutepek vaacutendorlaacutesa Napkelettől Napnyugatig Budapest 1969 13 33 Vaacutesaacutery Istvaacuten A reacutegi Belső-Aacutezsia toumlrteacutenete Szeged 1993 37ndash39 Langoacute i m 86ndash88

13 V I Abaev‒H W Bailey Alans In Encyclopaedia Iranica I Ed by Ehsan Yarhsater London 1985 801ndash803

14 Alemany i m 2ndash9

93

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

neacutehaacuteny roumlvid goumlroumlg aacutebeacuteceacutes felirat mint peacuteldaacuteul a 10ndash12 szaacutezad koumlzeacute dataacutelt zelencsuki felirat a Kubaacuten folyoacute menteacuten vagy a bizaacutenci koumlltő eacutes grammatikus Ioacuteanneacutesz Tzetzeacutesz (koumlruumllbeluumll 1110ndash1180) Theogonia ciacutemű műve epiloacutegusaacute-nak alaacuten glosszaacutei melyek joacutel felismerhetően egy alaacuten anyanyelvű adatkoumlzlő mondattoumlredeacutekei koumlzeacutepgoumlroumlg szoumlvegbe aacutegyazva Tzetzeacutesz e munkaacuteja kuumlloumlnboumlző nyelvekből ideacutez roumlvidebb mondatokat koumlszoumlneacutesi formaacutekat Az alaacuten nyelvű glosszaacutek udvariassaacutegi formulaacutekkal kapcsolatosak eacutes a 12 szaacutezad derekaacuteroacutel szaacutermaznak15 Agustiacute Alemany hiacutevta fel a kutatoacutek figyelmeacutet egy lehetseacuteges negyedik alaacuten nyelvemleacutekre amely egy meacuteg publikaacutelatlan 13 szaacutezadi bizaacutenci liturgikus keacuteziratban maradt fent eacutes mintegy negyven alaacutennak tűnő kifejezeacutest tartalmaz16

Nem tartozik szorosabban a teacutemaacutenkhoz de eacuterdemes roumlviden utalni a magyar nyelv alaacuten (vagy az alaacutennal koumlzeli rokon keletiraacuteni nyelvből illetve nyelvekből szaacutermazoacute) joumlveveacutenyszavaira Fontos megjegyezni hogy ezek a szavak kiveacutetel neacutelkuumll a honfoglalaacutes előtti időszakban keruumlltek a magyar nyelvbe Ilyen joumlve-veacutenyszavaink peacuteldaacuteul a veacutert hiacuted ezuumlst legeacuteny neacutep meacutereg asszony kard vaacutem reacuteszeg gazdag toumllgy huacuteg uumlveg egeacutesz keszeg meacutely meacuten zoumlld gond eacutedes fizet Neacutehaacuteny esetben Benkő Loraacutend keacutetelyeket fogalmazott meg az alaacuten eredet-tel kapcsolatban maacutes esetekben pedig elkeacutepzelhető hogy az adott joumlveveacutenyszoacute egy harmadik nyelvből szaacutermazik de egy alaacuten dialektuson keresztuumll keruumllt be a magyarba17 A magyarndashalaacuten nyelvi eacuterintkezeacutes egyik lehetseacuteges helysziacutene veacutelhe-tően a DonndashKubaacuten videacutek volt de mivel nem ismeretes az alaacuten dialektusok vagy veluumlk koumlzeli rokonsaacutegban aacutelloacute keletiraacuteni nyelvek pontos foumlldrajzi eacutes időbeli elterjedeacutese ezeacutert elkeacutepzelhető hogy az eacuterintkezeacutesre az Uraacutel deacutelkeleti oldalaacuten is sor keruumllhetett a keacuteső oacutekor eacutes a kora koumlzeacutepkor folyamaacuten18

A Magyarorszaacutegon megtelepedett jaacutesz neacutepcsoport ma ismert nyelvemleacutekei

Amint az joacutel ismert a Kelet-Euroacutepaacutet eacutert mongol invaacutezioacute jelentős etnikai vaacuteltozaacute-sokat eacutes migraacutecioacutes hullaacutemokat vaacuteltott ki a 13 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Az alaacuten-jaacutesz toumlrzsszoumlvetseacuteg suacutelyos vereseacuteget szenvedett a Kaukaacutezust eacutes a DonndashKubaacuten folyoacutek videacutekeacutet toumlbb hullaacutemban elaacuterasztoacute mongol birodalmi hadseregektől

15 Dietrich Gerhardt Alanen und Osseten Zeitschrift der Deutschen Morgenlaumlndischen Gesellschaft 93 (1939) 33ndash51

16 Alemany i m XX Sysse EngbergndashAlexander Lubotsky Alanic Marginal Notes in a Byzantine Manuscript A Preliminary Report Nartamongae 2 (2003) 41ndash46

17 Andraacutes Roacutena-Tas TurkicndashAlanianndashHungarian Contacts Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 58 (20052) 205ndash213

18 Hannes Skoumlld Die ossetischen Lehnwoumlrter im Ungarischen LundndashLeipzig 1925 Johnny Cheung Ossetic Language ii Ossetic Loanwords in Hungarian In Encyclopaedia Iranica httpwwwiranicaonlineorgarticlesossetic-ii (2020 juacutelius 15)

94

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

s ezek az esemeacutenyek az egykori alaacuten szaacutellaacutesteruumlletek oumlsszezsugorodaacutesaacuteval az alaacutensaacuteg szeacutethullaacutesaacuteval jaacutertak19 Az alaacutenok toumlbb reacuteszre szakadaacutesaacutenak egyik ele-mekeacutent jelentős alaacuten-jaacutesz neacutephullaacutem mozdult el nyugati iraacutenyba E neacutepcsoport veacutelhetően nem volt egyseacuteges etnikailag raacuteadaacutesul keacuterdeacuteses az etnikai-toumlrzsi kapcsolatrendsze ruumlk a szinteacuten nyugat feleacute mozgoacute kipcsak-toumlroumlkseacuteg egyes cso-portjaival Az is bizonyosnak laacutetszik hogy nem kizaacuteroacutelag Magyarorszaacuteg volt az egyetlen hely ahol alaacuten-jaacutesz csoportok bukkantak fel a mongol invaacutezioacutet koumlve-tően A mai Moldaacutevia eacutes Bulgaacuteria teruumlleteacuten szinteacuten jelentős alaacuten-jaacutesz csoportok jelentek meg akik elsősorban katonai szolgaacutelatot teljesiacutető zsoldosok voltak a bizaacutenci aacutellam eacutes a bolgaacuter fejedelemseacutegek harcaiban

Mostani ismereteink alapjaacuten nem valoacutesziacutenű hogy az alaacuten-jaacuteszok egyes csoport jainak Magyarorszaacutegra toumlrteacutenő betelepedeacutese meacuteg az Aacuterpaacuted-haacutez kiha-laacutesa előtt ment volna veacutegbe hiszen magyarorszaacutegi tartoacutezkodaacutesukra vonatkozoacute legkoraacutebbi forraacutesa ink a 14 szaacutezad első eacutevtizedeiből szaacutermaznak20 Maacuteig nem tisztaacutezott hogy a Ma gyarorszaacutegra betelepuumllő jaacuteszok milyen uacutetvonalon mikor eacutes haacuteny csoportban eacuterkez tek Iacuterott forraacutesaink azt sugalljaacutek hogy a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten veacutelhetően az Anjou-kor elejeacuten joumlttek eacutes maacuter magyarokkal keveredve keruumlltek a Jaacuteszsaacuteg teruumlleteacutere21 Mindezek a keacuterdeacutesek azonban tuacutelmutatnak tanulmaacutenyunk hataacuterain

A magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz csoportok nyelvemleacutekeit mostani ismereteink szerint haacuterom csoportba oszthatjuk

I Korai alaacuten-jaacutesz szemeacutelynevek

A Magyarorszaacutegra betelepuumllt alaacuten-jaacutesz csoportok nyelvi haacutettereacutenek legkoraacutebbi bizonyiacuteteacutekai az Anjou-korboacutel raacutenk maradt okleveles adatok Ezek az 1323-ban 1325-ben eacutes 1365-ben kiadott Anjou-kori oklevelek amelyek garantaacuteltaacutek a jaacuteszok kivaacuteltsaacutegait szaacutemos joacutel etimologizaacutelhatoacute szemeacutelynevet őriztek meg

19 Zsidai ZsuzsannandashLangoacute Peacuteter Kunok eacutes alaacutenok Ibn al-Athiacuter munkaacutejaacuteban In Carmen Miserabile A tataacuterjaacuteraacutes magyarorszaacutegi emleacutekei Tanulmaacutenyok Paacuteloacuteczi Horvaacuteth Andraacutes 70 szuuml-leteacutesnapja tiszteleteacutere Szerk Rosta SzabolcsndashV Szeacutekely Gyoumlrgy Kecskemeacutet 2014 421ndash435 Kovaacutecs Szilvia A kunok toumlrteacutenete a mongol hoacutediacutetaacutesig Budapest 2014 72ndash74 140ndash144

20 Egeacuteszen pontosan 1318-boacutel amikor a forraacutesok egy Elisabeth nevű jaacutesz szolgaacuteloacutelaacutenyt emliacutetenek Vouml Julius Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen der ungarnlaumlndischen Alanen (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin Klasse fuumlr Sprachen Literatur und Kunst 19584) Berlin 1959 5ndash10

21 A teacutemaacutehoz ld Selmeczi Laacuteszloacute A jaacuteszok betelepedeacutese a magyarorszaacutegi jaacuteszok a 13ndash15 szaacutezadban In Jaacuteszsaacutegi Eacutevkoumlnyv Szerk Pethő Laacuteszloacute Jaacuteszbereacuteny 2007 104ndash106 Toumlrőcsik Ist-vaacuten A jaacutesz telepuumlleacutesek kialakulaacutesaacutenak időpontja In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete a kezdetektől a reform-korig Szerk Pethő Laacuteszloacute Jaacuteszbereacuteny 2014 48ndash49 Paacuteloacuteczi-Horvaacuteth Andraacutes Keleti neacutepek a koumlzeacutepkori Magyarorszaacutegon Budapest 2014 195ndash208

95

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Ezek Gombocz Zoltaacuten Gaaacutel Laacuteszloacute22 eacutes Neacutemeth Gyula munkaacutessaacutega nyomaacuten ma maacuter joacutel ismertek a kutataacutes szaacutemaacutera A legtoumlbb szemeacutelyneacutevnek az etimoloacutegiaacutejaacutet is sikeruumllt tisztaacutezni Gombocz eacutes Neacutemeth nyomaacuten az ide tartozoacute nevek koumlzoumltt az alaacutebbi csoportokat kuumlloumlniacutethetjuumlk el23

1 Vilaacutegos alaacuten etimoloacutegiaacuteval rendelkező szemeacutelynevek

Hurz filius Znogan Hurz rsquojoacutersquo vouml digor χorz iron χwarz rsquojoacutersquo Znogan znog rsquoellenseacutegrsquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquoellenseacutegesrsquo vouml iron znag digor āznag rsquoellenseacutegrsquo

Mokzun moγz rsquoeacutesz elmersquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquoeszesrsquo vouml digor maγz rsquoeacuteszrsquo

Furduk furd rsquofiuacute fia vkinekrsquo + yg (keacutepző) vouml avesztai puθra oacuteperzsa puccedila koumlzeacutepperzsa pus uacutejperzsa pis pisar alaacuten onomasztikai ada-tok Ροδαμοφουρτος illetve a zelencsuki feliraton Πακαθας Πακαθαη φουρτ24

Zudak vouml digor suγdaumlk rsquoszentrsquo talaacuten idekapcsoloacutedik a Sudaia vaacuterosneacutev a Kriacutemben

Zakaran vouml digor saχar rsquovaacuterosrsquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquovaacuterosirsquoAmbultan vagy Ambustan Ambustan vouml digor aumlmbuzun rsquonoumlvekszikrsquo + an

(melleacutekneacutevkeacutepző) rsquonoumlvekvőrsquo vouml Ἄμβουστος25 Ambultan vouml digor aumlmbulan rsquolegyőzrsquo aumlmbəldton rsquogyőztemrsquo (Gaaacutel nyomaacuten Neacutemeth)26

Careth vouml digor card rsquoeacutel lakikrsquo careth rsquoeacuteljenrsquo (Harmatta nyomaacuten Neacutemeth)27

Gubul vouml digor gaumlbula rsquokutyakoumllyoumlkrsquo28

2 Nyugatiraacuteni etimoloacutegiaacuteval rendelkező alaacuten nevek

Amint koraacutebban is utaltunk raacute az alaacutent megelőző keletiraacuteni szarmata korszak onomasztikai adatai koumlzt is lehet talaacutelni szoacutervaacutenyosan nyugatiraacuteni neveket

22 Gaaacutel maga nem publikaacutelt a szoacutejegyzeacutekről de Neacutemeth tanulmaacutenyaacuteban toumlbb helyen is utal arra hogy kikeacuterte kolleacutegaacuteja eacutes koumlzeli baraacutetja veacutelemeacutenyeacutet Vouml Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 5ndash10

23 Zoltaacuten Gombocz Osseten-Spuren in Ungarn In Streitberg Festgabe Leipzig 1924 105ndash110 Neacutemeth i m 5ndash10

24 Ladislav Zgusta The Old Ossetic Inscription from the River Zelenčuk Wien 198725 Ferdinand Justi Iranisches Namenbuch Marburg 1895 14 Gombocz i m 107ndash10826 Neacutemeth i m 5ndash627 Uo28 Neacutemeth Gyula Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek az Orszaacutegos Leveacuteltaacuterban A Magyar Tudomaacutenyos Aka-

deacutemia Nyelv- eacutes Irodalomtudomaacutenyi Osztaacutelyaacutenak Koumlzlemeacutenyei 12 (1958) 253

96

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

Hasonloacutekeacuteppen az Anjou-kori oklevelek neacutevanyaga is tartalmaz esetenkeacutent ilyen elemeket

Larzan vouml uacutejperzsa larzān rsquoremegőrsquo29

Kaskan vouml Kiškēn Keškēn szemeacutelyneacutev a Kaukaacutezusboacutel30

3 Turko-alaacuten nevek

A jaacutesz oklevelekben talaacutelhatoacute szemeacutelynevek nem aacuteruljaacutek el a nevek tulajdonosa aacuteltal beszeacutelt nyelvet vagy nyelveket Ezzel egyuumltt az iraacuteni neacutevanyag mellett esetenkeacutent felbukkannak toumlroumlk azon beluumll veacutelhetően kipcsak-toumlroumlk hataacutesroacutel tanuacuteskodoacute szemeacutelynevek is

Kurman vouml kipcsak Kurman Kurman lsquoAlī (eacutes arab qurbān rsquoaacuteldozatrsquo) a Kurman azonban a 12ndash13 szaacutezadban előfordul az alaacuten neacutevanyagban is31

Arpan vouml oacutetoumlroumlk arpa rsquoaacuterparsquoChakan vouml kipcsak čagan magyar csaacutekaacutenyByk vouml kipcsak big rsquouacuterrsquo

Hozzaacute kell tennuumlnk hogy az emliacutetett haacuterom okleveacutelben akadnak maacuteig tisztaacutezatlan etimoloacutegiaacuteval rendelkező nevek (Beegzan Bandagaz Chatharch Chywach Chamoz Iwachanon) sőt olyanok is amelyek talaacuten a korai magya-rosodaacutes jeleit mutatjaacutek a betelepuumllő alaacuten-jaacutesz csoportok neacutemelyikeacuteben (Sandur [vouml Saacutendor] eacutes talaacuten Magar [vouml Magyar])32

II Az 1422-es dokumentum haacutetlapjaacutera iacutert jaacuteszndashlatinndashmagyar szoacutejegyzeacutek

A legjelentősebb magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelvemleacutek minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean az 1957-ben felfedezett jaacutesz szoacutejegyzeacutek amelyet Fekete Nagy Antal leveacuteltaacuteros talaacutelt meg a koumlrmendi Batthyaacuteny-leveacuteltaacuterboacutel a Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter Dip-lomatikai Gyűjtemeacutenyeacutebe keruumllt leveacuteltaacuteri anyag egyik dokumentumaacuten Ennek egyik oldalaacuten egy latin nyelvű szoumlveg aacutell mely Garai Mikloacutes naacutedor 1422 maacuter-cius 3-aacuten Budaacuten kelt okleveleacutenek maacutesolata eacutes amely a Budaacutetoacutel eacuteszaknyugatra fekvő Cseacutev koumlzseacuteg lakoacuteinak pereacuteben szuumlletett iacuteteacuteletet tartalmazza A Cseacutevi Saacutefaacuter csalaacutedhoz koumlthető amuacutegy idővel ketteacuteteacutepett dokumentum megmaradt reacuteszeacutenek haacutetoldalaacuten egy ismeretlen időben feljegyzett negyven szoacuteboacutel aacutelloacute alaacuten-jaacutesz szoacute-jegyzeacutek talaacutelhatoacute amely toumlbbnyire csak latin olykor azonban magyar fordiacutetaacutest

29 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 5ndash630 Justi i m 16431 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 832 Gombocz i m 107ndash108

97

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

is koumlzoumll A jaacutesz nyelvemleacutek tehaacutet az emliacutetett okleveacutel maacutesolataacutenak haacutetoldalaacuten talaacutelhatoacute de koumlzel sem bizonyos hogy azzal egy időben szuumlletett33

A lista praktikus a mindennapi eacuteletben hasznaacutelt kifejezeacuteseket elsősorban eacutetelek haacuteziaacutellatok konyhai eszkoumlzoumlk neveacutet tartalmazza Koumlzelebbi ceacuteljaacutet nem ismerjuumlk de minden bizonnyal egy alaacutenul nem beszeacutelő szemeacutely szaacutemaacutera keacuteszuumllt a szerző vagy informaacutetor pedig egy alaacuten-jaacutesz szemeacutely lehetett Neacutemeth megjegyzi hogy az iacuteraacuteskeacutep alapjaacuten a szoumlveget a 15 szaacutezad veacutegeacuten vagy a 16 szaacutezad elejeacuten is iacuterhattaacutek hasonloacute veacutelemeacutenyt fogalmazott meg Ilya Gershevitch is Neacutemeth Gyula munkaacutejaacuteroacutel iacutert recenzioacutejaacuteban34

Mindezidaacuteig uacutegy hittuumlk hogy a dokumentum a Pilisben eacutelő jaacutesz koloacuteniaacute-hoz a Cseacutevhez koumlzel fekvő Pilisjaacuteszfaluhoz kapcsolhatoacute a Pilis koumlzelseacutege eacutes az ottani alaacuten-jaacutesz csoport dokumentaacutelt megtelepedeacutese azonban nem bizonyiacutetja azt hogy felteacutetlenuumll a pilisi jaacuteszokhoz koumlthető ez a nyelvemleacutek Ma maacuter van olyan elmeacutelet mely a dokumentumot a mai Jaacuteszsaacuteghoz a legjelentősebb jaacutesz etnikai toumlmbhoumlz koumlti35 Azt a keacutesőbbi kutataacutes sem tudta kideriacuteteni hogy a lista pontosan kinek keacuteszuumllt de tartalma alapjaacuten olyan valakinek aki nem tudott alaacuten-jaacuteszul aacutem egy alaacuten-jaacutesz nyelvű koumlzoumlsseacutegben tartoacutezkodott A listaacuteban szereplő szavak azt sugalljaacutek hogy ez a szemeacutely az eveacutes-ivaacutessal eacutes a mindennapi eacutelettel kapcsolatos kifejezeacuteseket proacutebaacutelt elsajaacutetiacutetani egy tuacutelnyomoacutean alaacuten-jaacutesz etnikai csoport aacuteltal lakott koumlrnyezetben Sajnos a jaacutesz telepuumlleacutes az okleveacutel alapjaacuten nem hataacuterozhatoacute meg pontosan

A lista viszonylag gyorsan keacuteszuumllhetett el a hevenyeacuteszettseacuteg eacutes a szerkesztet-lenseacuteg jelei egeacuteszen vilaacutegosak Olykor a szoumlveget lejegyző magyar anyanyelvű szemeacutely latinsaacutega sem volt toumlkeacuteletes eacutes magyar szavakkal helyettesiacutetette a latin fordiacutetaacutest (Joacute napot gazda főtt36) Gyoumlrffy Gyoumlrgy szerint a szoacutelista egy eredeti dokumentumroacutel keacuteszuumllt maacutesolatnak laacutetszik s a maacutesoloacute maacuter nem volt tisztaacuteban a lemaacutesolt alaacuten-jaacutesz szavak jelenteacuteseacutevel Ez a megaacutellapiacutetaacutes reacuteszben megmagya-raacutezza egyes olvasatok bizonytalansaacutegaacutet Fontos azonban azt is megemliacuteteni hogy Gyoumlrffy csak a latin eacutes a magyar alakokat vizsgaacutelta eacutes nem foglalkozott az alaacuten-jaacutesz szavak nyelveacuteszeti haacutettereacutevel37

33 Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 237ndash240 Zsoldos Attila A jaacutesz identitaacutestudat első emleacuteke Jaacutesz szoacutejegyzeacutek Rubicon 28 (20176) 32ndash33

34 Ilya Gershevitch Review of J Neacutemeth lsquoEine Woumlrterliste der Jassen der ungarlaumlndischen Alanenrsquo Bulletin of the School of Oriental and African Studies 23 (1960) 595ndash596

35 Zsoldos i m 33 Zsoldos e teacuteziseacutet a birtokperben szereplő Csapi Andraacutes szemeacutelyeacutehez koumlti A Csapi csalaacuted a joacutel ismert itaacuteliai szaacutermazaacutesuacute magyarorszaacutegi főnemes Filippo Scolari (1369ndash1426) ismertebb neveacuten Ozorai Pipo Zsigmond-kori orszaacutegbaacuteroacute familiaacuterisa volt aki 1424-ben a kunok (eacutes valoacutesziacutenűleg a jaacuteszok) biacuteraacuteja lett Zsoldos e kinevezeacuteshez kapcsolja a jaacutesz szoacutejegyzeacutek keletkezeacuteseacutet keletkezeacutesi helysziacutenkeacutent pedig a mai Jaacuteszsaacutegot tartja valoacutesziacutenűnek nem a Pilist

36 A főtt szoacute olvasataacutehoz ld Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 243ndash244 24837 Gyoumlrffy Gyoumlrgy A magyarsaacuteg keleti elemei Budapest 2014 374ndash376

98

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

Nyelveacuteszeti eacuterdekesseacuteg hogy Fekete Nagy Antal leveacuteltaacuteros előszoumlr toumlroumlk nyelvemleacuteknek tartotta a forraacutest eacutes eacuteppen ezeacutert kuumlldte el azt a kor vezető magyar turkoloacutegusaacutenak Neacutemeth Gyulaacutenak Ő azonban a listaacuten ndash sajaacutet elmon-daacutesa szerint ndash a don rsquoviacutezrsquo szoacutet felismerve egyből sejtette hogy a szoacutejegyzeacutek szavai aligha toumlroumlk hanem veacutelhetően iraacuteni eredetűek Az maacuter tudomaacutenytoumlrteacuteneti rejteacutely marad hogy Neacutemeth mieacutert nem vonta be a szoacutelista publikaacutelaacutesaacuteba koumlzeli joacutebaraacutetjaacutet egykori karcagi iskolataacutersaacutet Gaaacutel Laacuteszloacutet aki oszeacutetuumll is joacutel tudott eacutes publikaacutelt is oszeacutet nyelveacuteszeti tanulmaacutenyokat vagy Harmatta Jaacutenost akinek oumlt eacutevvel koraacutebban jelent meg fontos tanulmaacutenykoumltete a deacutelkelet-euroacutepai steppe iraacuteni nyelveiről Mindazonaacuteltal Neacutemeth mindkeacutet kutatoacuteval eacutes Telegdi Zsigmond iranistaacuteval is konzultaacutelt eacutes eredmeacutenyeikre is nagyban taacutemaszkodott a szoacutelistaacuteroacutel megjelentetett hosszabb tanulmaacutenyaacuteban38 Rajtuk kiacutevuumll Fekete Nagy Antallal Horvaacuteth Jaacutenossal Kumorovitz L Bernaacutettal eacutes Mezey Laacuteszloacuteval is eszmeacutet cse-reacutelt a lista olvasati keacuterdeacuteseiről39

A szoacutelista elemzeacutese alapjaacuten elmondhatoacute hogy a szavak toumlbbseacutege szoros rokonsaacutegot mutat az oszeacutet nyelvvel azon beluumll is elsősorban a nyugati oszeacutet (digor) nyelvjaacuteraacutessal amely a ma hasznaacutelt modern oszeacutethez keacutepest keveacutesbeacute elterjedt de nyelvileg archaikusabb nyelvvaacuteltozatnak szaacutemiacutet

Az alaacutebbi listaacuteban Neacutemeth nyomaacuten figyelembe veacuteve Ritter olvasataacutet eacutes a modern nyelveacuteszeti adatokat igyekeztuumlnk a jaacutesz szoacutelista elemeit sorba venni Ennek elleneacutere maradt neacutehaacuteny bizonytalan eacutertelmezeacutes mint peacuteldaacuteul az oras = boza szoacute amely akaacuter egy toumlroumlk eredetű erjesztett alkoholos ital (rsquogabonasoumlrrsquo) megnevezeacutese is lehetett Bizonytalan a guza (rsquoegy teacutesztafeacutelersquo) eacutes a khungke (talaacuten rsquoserteacutesrsquo) szavak etimoloacutegiaacuteja is Ugyanakkor e keacutet utoacutebbi szoacute csak Kambolov olvasataacuteban eacutertelmezhető iacutegy hiszen a mellettuumlk aacutelloacute latin id est suponere bdquoannyi mint haacutegatni rdquo40 minden bizonnyal az alaacuten-jaacutesz kifejezeacutes fordiacutetaacutesa eacutes ez keacutetseacutegesseacute teszi Kambolov olvasataacutet41 Igaz a latin kifejezeacutes előtt aacutelloacute alaacuten-jaacutesz eve foca khvuge szavak minden szempontboacutel kieleacutegiacutető nyel-veacuteszeti eacutertelmezeacutese meacuteg vaacuterat magaacutera42

38 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 5ndash6 Ralf-Peter Ritter Bemerkungen zur laquoJassischen Woumlrterlisteraquo Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 30 (1976) 245ndash250 Gyoumlrffy i m 375

39 Gyoumlrffy i m 37540 A latin su(p)ponere jelenteacutese rsquohaacutegatnirsquo jelenteacutese nem igazolhatoacute41 Tamerlan Tajmurazovics Kambolov A magyarorszaacutegi jaacuteszok szoacute- eacutes neacutevjegyzeacuteke Ford

Kovaacutecs J Beacutela httpjaszlajosmizsehudokumentumoka_magyarorszagipdf (2020 juacutelius 15)42 Toumlrőcsik Istvaacuten A Kaukaacutezustoacutel a Kaacuterpaacutetokig In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete 43

99

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

1 keacutep A jaacutesz szoacutejegyzeacutek43

A probleacutemamentes olvasatuacute alaacuten-jaacutesz szavak listaacuteja eacutes magyaraacutezatuk44

acca rsquokacsarsquo vouml iron accaccae rsquovadkacsarsquobah rsquoloacutersquo vouml digor baumlχ iron baumlχban rsquonaprsquo vouml digor iron bonbasa rsquolevesrsquo vouml digor basauml iron bas

43 Az okleveacutel reprodukcioacutejaacutenak forraacutesa httpwwwjaszokegyesuletehumenu=nyelve (2017 juacutelius 15)

44 A reacuteszletes etimoloacutegiai magyaraacutezatokhoz l Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 241-246

100

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

carif rsquovajrsquo vouml digor carv iron carvcugan rsquofazeacutekrsquo vouml digor cigon iron cigondaban χorz nahēca bdquoJoacute napot neked mi urunkrdquo vouml oszeacutet dauml bon χorzda rsquoneked tiedrsquo vouml digor daumldaedan rsquoviacutezrsquo vouml digor don iron dondocega rsquoteheacutenrsquo vouml iron ducgauml rsquofejősteheacutenrsquofit rsquohuacutesrsquo vouml digor fid iron fǝdfus rsquojuhrsquo vouml digor fus iron fǝsgal rsquooumlkoumlrrsquo vouml digor gal iron galgist rsquotuacuteroacutersquo vouml digor aengezun rsquoforr erjedrsquo aengist rsquoerjesztőrsquohēca rsquouacuter gazdarsquo vouml digor χecaw iron χicawhuvar rsquokoumllesrsquo vouml digor χor iron χwarhuwas rsquoszeacutenarsquo vouml digor χwasauml iron χosjaika rsquotojaacutesrsquo vouml digor aikauml iron aikkapken rsquohal vagy halikrarsquo vouml digor kaef iron kaef45

karak rsquotyuacutekrsquo vouml digor kark iron karkkarbac rsquoaacuterparsquo vouml iron kaumlrvaumldzkasa rsquokaacutesarsquo vouml digor kasauml iron kaskaz rsquoliba luacutedrsquo vouml digor qaz iron qazkaumlvaumlr rsquokenyeacuterrsquo vouml iron krsquoaebaerkurajna rsquomalomrsquo vouml digor kuroinaumlχorz rsquojoacutersquo vouml digor χorzmanawona rsquobuacutezarsquo vouml digor maumlnaumlwon iron maumlnaumlwonna rsquomienkrsquo vouml digor nauml iron naumlodok rsquokanaacutelrsquo vouml digor wedug iron widegoras rsquokovaacuteszrsquo vouml digor waumlras (az eredetiben a toumlroumlk eredetű boza aacutell magyar

fordiacutetaacuteskeacutent a szoacute mellett amely valamilyen gabonasoumlrt jelenthetett)46

osa rsquonőrsquo vouml digor us iron osaumlzabar rsquozabrsquo47

saka rsquokecskersquo vouml digor saumlγauml iron saumlγsana rsquoborrsquo vouml digor saumlnauml iron saumlntabak rsquotaacutenyeacuterrsquo vouml iron taumlbaumlγwas rsquoborjuacutersquo vouml digor waumls

45 Gyoumlrffy a szoacute mellett aacutelloacute latin piseo () alakot pises formaacuteban (rsquoborsoacutekrsquo) rekonstruaacutelja a keacuteziratban (Gyoumlrffy i m 375) Neacutemeth azonban maacuter 1958-ban kizaacuterta ezt az olvasatot eacutes a szoacutet a piscium piscia hibaacutes alakjakeacutent eacutertelmezi Ld Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 242ndash243

46 A bozaacuteval kapcsolatban Neacutemeth ideacutez egy magyarorszaacutegi kun adatot Ld Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 244

47 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 14ndash20 25 Ritter a jaacutesz sabarzabar szoacutet az oacuteoszeacutet qaebaer(xor) szoacuteboacutel szaacutermaztatja amely a mai oszeacutetben rsquoaacuterpaacutersquo-t jelent A jaacuteszban Ritter szerint a rsquozabrsquo jelenteacutes felteacutetelezhető (Kambolov i m Ritter i m 247)

101

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

III Alaacuten eredetűnek tűnő nevek a Hatvani szandzsaacutek deftereiben

A Magyarorszaacutegon egykor beszeacutelt alaacuten-jaacutesz nyelv harmadik lehetseacuteges nyelv-emleacuteke a 16 szaacutezad derekaacuteroacutel szaacutermazik (mostani ismereteink szerint 1546-boacutel)48 Az oszmaacuten hoacutedoltsaacuteg kezdeteacuten Jaacuteszbereacuteny eacutes koumlrnyeacuteke hoacutedoltataacutesa soraacuten az uacutej hatalom szisztematikus adminisztraacutecioacutes gyakorlatot vezetett be Ennek koumlszoumlnhetően a Hatvani szandzsaacutekba sorolt Jaacuteszsaacutegot is felmeacuterteacutek Az 1546-ban koumlzvetlenuumll az oszmaacuten-toumlroumlk hoacutediacutetaacutest koumlvetően keacuteszuumllt Hatvani szan-dzsaacutek-oumlsszeiacuteraacutes adatait feldolgozoacute eacutes publikaacuteloacute Fekete Lajos figyelt fel arra hogy az oszmaacuten-toumlroumlk szoumlvegben szereplő jaacuteszsaacutegi szemeacutelyek egy reacuteszeacutenek vezeteacutekneve nem eacutertelmezhető sem magyarboacutel sem oszmaacuten-toumlroumlkből A neves kutatoacute joacute eacuterzeacutekkel gondolta hogy e nevek talaacuten alaacuten-jaacutesz eredetűek lehetnek ugyanakkor nem vaacutellalkozott a magyaraacutezatukra49 Megjegyzendő hogy magyar vagy kuumllfoumlldi iranistaacutek azoacuteta sem eacuterintetteacutek a keacuterdeacutest eacutes nem tettek kiacuteseacuterletet az emliacutetett oumlsszeiacuteraacutes alaacuten-jaacutesznak tűnő vezeteacutekneveinek tudomaacutenyos vizsgaacutelataacutera Azt is fontos hangsuacutelyozni hogy a vizsgaacutelatot eacuterdemes kiterjeszteni a 18ndash20 szaacutezadi adatokra is amikor maacuter biztosan magyarul beszeacutelt a Jaacuteszsaacuteg egeacutesze de az alaacuten-jaacutesz vezeteacuteknevek hasznaacutelataacuteban talaacuten meacuteg mutatkozik neacutemi kontinui-taacutes a koraacutebbi időszakkal50 hiszen maacuteig hasznaacutelt magyarorszaacutegi csalaacutednevek is rendelkeznek alaacuten-jaacutesz etimoloacutegiaacuteval (peacuteldaacuteul Batoacute Borbaacutes51 Cakoacute eacutes Kalla)

Fekete az alaacutebbi nevekneacutel felteacutetelezett alaacuten-jaacutesz eredetet Bagdasa Bakszaacuten (Bokszaacuten) Baacuterla Bodon Boton (Buton) Botton (Button) Bottoni (Buttoni)52 Bosonga Budman Buzgaacuten Csigaacuten Dorgaacuten (Durgaacuten) Fenusze Foton Gerise Gogaacuten Golbaacuten Gordisa Gorgaacuten Gottaacuten Grabaacuten Hunoka Huna Kaacutehaacuten Kaacutemhaacuten Kaacuteshaacuten Konuga Kozmaacuten Kuca Mekser Paacutella Perbola Piszter Pokol Savala Soton Szobola Szaburaacuten

Az alaacuten eredetűnek tűnő csalaacutednevek szaacutema oumlsszesseacutegeacuteben nem nagy eacutes minden esetben kereszteacuteny magyar keresztneacutev aacutell mellettuumlk A Hatvani szan-dzsaacutek tizenhaacuterom telepuumlleacuteseacutenek 998 csalaacutedneveacuteből mindoumlssze 35ndash40 alaacutennak tűnőt talaacutelunk vagyis a vizsgaacutelt nevek kevesebb mint 5-aacuteroacutel van szoacute A toumlbbi csalaacutedneacutev tuacutelnyomoacute haacutenyada magyar kisebb reacutesze maacutes etnikai csoportok-

48 Bayerle Gusztaacutev A Hatvani szandzsaacutek adoacuteoumlsszeiacuteraacutesa 1570-ből Hatvan 1998 9ndash1049 Fekete Lajos Eine Konskription von den Jassen in Ungarn Acta Orientalia Academiae

Scientiarum Hungaricae 11 (1960) 115ndash143 Fekete Lajos A Hatvani szandzsaacutek 1550 eacutevi adoacute-oumlsszeiacuteraacutesa Jaacuteszbereacuteny 1968 9ndash10

50 Meacuteszaacuteros Kaacutelmaacuten Jaacuteszfeacutenyszaru oumlsszeiacuteraacutesai a XVIIndashXVIII szaacutezad forduloacutejaacuten (1699ndash1705ndash1710ndash1713) In Szaacutellaacutestoacutel a mezővaacuterosig 165ndash219

51 A Borbaacutes neacutev eseteacuteben lehetnek bizonytalansaacutegok az alaacuten-jaacutesz eredetet illetően ugyanis a magyaros Barabaacutes Barnabaacutes nevek beceacutezett alakjakeacutent is eacutertelmezhető (Daacutevid Geacuteza sziacuteves koumlzleacuteseacutet ezuacuteton is koumlszoumlnoumlm)

52 A Bodon Boton (Buton) Botton (Button) Bottoni (Buttoni) vaacuteltozatok talaacuten ugyannak a neacutevnek a kuumlloumlnfeacutele variaacutensai lehetnek a defterben

102

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

hoz koumlthető53 Itt eacutes most terjedelmi okokboacutel csak korlaacutetozottan tudunk e neacutevlis-taacutera reflektaacutelni Megjegyzeacuteseinket az alaacutebbi pontokban roumlgziacutethetjuumlk

1 A nevek etimoloacutegiai vizsgaacutelataacutenaacutel nagy koumlruumlltekinteacutessel kell eljaacuterni Az eredeti dokumentumok arab betűs oszmaacuten-toumlroumlk nyelvű szoumlvegek amelyek szaacutemos filoloacutegiai aacutetiacuteraacutesi eacutes fonetikai keacuterdeacutest vetnek fel Roumlviden hogyan nor-malizaacuteljuk eacutes eacutertelmezzuumlk egy alaacuten-jaacutesznak tűnő de minden bizonnyal magya-rosodoacute koumlzoumlsseacuteg tagjaacutenak neveacutet egy 16 szaacutezadi arab iacuteraacutesos oszmaacuten szoumlveg alapjaacuten Raacuteadaacutesul a Hatvani szandzsaacutek toumlroumlk deftereacutenek adatait mint aacuteltalaacute-ban helysziacuteni szoacutebeli adatgyűjteacutest koumlvetően bdquobemondaacutesrdquo alapjaacuten regisztraacuteltaacutek A listaacuteroacutel egy vagy keacutet maacutesolat keacuteszuumllt ami szinteacuten neheziacuteti a filoloacutegiai munkaacutet A mai kutatoacutenak erre is gondolva kellene a felmeacutereacutest eacutertelmeznie eacutes latin betűs alakokat kellene rekonstruaacutelnia hogy bdquojaacutesz-alaacutenrdquo neacutevalakot talaacuteljon bennuumlk Belaacutethatoacute hogy a feladat nem egyszerű eacutes a teacuteveszteacutes lehetőseacutege toumlbbszoumlroumlsen fennaacutell főleg mivel a magaacutenhangzoacutek egy reacutesze nincs kiiacuterva avagy toumlbb hangot is jeloumllhet Szuumlkseacuteges lenne ezeacutert ezt a forraacutesunkat maacutes arab betűs alaacuten-jaacutesz szemeacutelyneacutevlistaacutekkal is oumlsszevetni Ehhez szaacutemos szoumlveg aacutell rendelkezeacutesuumlnkre hiszen az iszlaacutem vilaacutegban bőseacutegesen olvashatunk az alaacutenokroacutel54

A teacuteveszteacutes lehetőseacutege Feketeacuteneacutel is fennaacutell Baacuter nem vagyok az oszmaacuten defterek szakeacutertője joggal vethetem fel hogy az aacuteltala alaacutennak tartott چيغان = Csigaacuten csalaacutednevet eacuteppiacutegy aacutetiacuterhatta volna Cigaacutennak (azaz Cigaacutenynak) is hiszen az arab aacutebeacuteceacuteben nincs c betű ezeacutert azt hol dzs-vel hol cs-vel helyettesiacutetetteacutek Ebben az esetben elesik a bdquojaacuteszrdquo nyelvi haacutetteacuter55 Nehezen eacuterthető tovaacutebbaacute hogy Fekete mieacutert gondolta a Pokol nevet alaacuten-jaacutesz eredetűnek

2 Az alaacuten-jaacutesz nevekből nem koumlvetkeztethetuumlnk az azt viselők etnikai eacutes nyelvi hovatartozaacutesaacutera A nevek mellett semmilyen maacutes jaacutesz nyelvi elem vagy erre utaloacute megjegyzeacutes nem szerepel a Hatvani szandzsaacutek lajstromaiban Ez inkaacutebb arra vall hogy az alaacuten-jaacutesz hangzaacutesuacute neveket viselők ekkor maacuter inkaacutebb magyarul beszeacuteltek de lehettek koumlztuumlk keacutetnyelvűek is Emellett az sem kizaacutert hogy a magyar vezeteacuteknevű szemeacutelyek neacutemelyike meacuteg beszeacutelhetett alaacutenul-jaacuteszul eacutes rendelkezhetett kettős identitaacutessal

3 Mindezeket figyelembe veacuteve az alaacutebbiakban roumlviden megkiacuteseacuterlem a Feke-teacuteneacutel szereplő keacuterdeacuteses csalaacutednevek neacutemelyikeacutenek az eacutertelmezeacuteseacutet

Bodon Botton Buton Button boδ rsquoillat bűzrsquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquoillatos buumldoumls fokhagymarsquo () vouml digor bodaaelign rsquofokhagyma toumlmjeacutenrsquo56 (vouml keacutesőbbi jaacuteszsaacutegi csalaacutedneacutev Putton)

Dorgaacuten Durgaacuten vouml oszeacutet dūr rsquokőrsquo dūrǵyn rsquokoumlvesrsquo57

53 Fekete Eine Konskription 11754 Alemany i m 244ndash277 ZsidaindashLangoacute i m 424ndash425 55 Fekete Eine Konskription 121ndash12456 Abajev i m I 26457 Abajev i m I 376

103

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Gordisa vouml oszeacutet gorda rsquoszablya kardrsquo + isyn rsquofog viszrsquo azaz talaacuten rsquokard-vivőrsquo58

Gottaacuten vouml oszeacutet guton goton rsquoekersquo59

Huna vouml oszeacutet xunaelig rsquoajaacutendeacutekrsquo60

Gogaacuten vouml oszeacutet Goga csalaacutedneacutev () vagy talaacuten oszeacutet gogon rsquokancsoacutersquo61

Kuca koumlzneacutevi hasznaacutelatban talaacuten eacutetelneacutev eacutes kapcsolatban aacutell az alaacuten-jaacutesz szoacutejegyzeacutekben szereplő guza rsquoteacutesztarsquo szoacuteval

Bizonyos nevek magyaraacutezataacutera maga Fekete is tett javaslatot Iacutegy peacuteldaacuteul az 1550 taacutejaacuten Jaacuteszbereacutenyben a Piac utcaacuteban lakoacute Szaburaacuten Jakab vezeteacutekneveacutet egy kaukaacutezusi helyneacutevvel hozta kapcsolatba a mai Azerbajdzsaacuten teruumlleteacuteről amely veacutelemeacutenyem szerint talaacuten a nyugatiraacuteni uacutejperzsa Šāpūr rsquokiraacutelyfirsquo arabizaacutelt Sābūr alakjaacuteboacutel szaacutermazhat Maacutes nevekneacutel keacutesőbbi jaacutesz csalaacutednevek vizsgaacutelataacuteval jutott eredmeacutenyre (iacutegy peacuteldaacuteul BotonButton eacutes az 1745-oumls redempcioacutes neacutevlis-taacuteroacutel ismert Putton)62

A hatvani szandzsaacutekroacutel keacutesőbb is keacuteszuumlltek toumlroumlk adoacuteoumlsszeiacuteraacutesok peacuteldaacuteul 1562-ben eacutes 1570-ben Az 1570-es oumlsszeiacuteraacutest Bayerle Gusztaacutev tette koumlzzeacute magyarul A jaacuteszbereacutenyi naacutehiacuteje nevei koumlzoumltt az alaacutebbiaknaacutel gondolhatunk talaacuten alaacuten-jaacutesz eredetre Boton Bodon Bokator63 Gargaacuten Gaacuterdaacuten Gogaacuten Gotaacuten64 Szaburaacuten Szaacutekaacuten (Zaacutekaacuten) Joacutel laacutethatoacute hogy a Fekete Lajos aacuteltal publikaacutelt 1546-os lista alaacuten-jaacutesz neveinek (eacutes talaacuten maguknak a szemeacutelyeknek eacutes csalaacutedoknak) egy reacutesze az 1570-es listaacuteban is megtalaacutelhatoacute de ezek araacutenya az oumlsszes neacutevhez viszonyiacutetva meacuteg az 1546-os felsorolaacuteshoz keacutepest is alacsonyabb

Azt azonban eacuterdemes megjegyezni hogy az alaacuten-jaacutesz nevek Jaacuteszbe-reacutenyben kizaacuteroacutelag az ekkor Jaacuteszvaacuterosnak hiacutevott teruumlleten bukkannak fel a Magyarvaacuterosnak nevezett reacuteszen egyaacuteltalaacuten nem Igaz mostani ismereteink szerint a keacutet neacutev nem felteacutetlenuumll etnikai kuumlloumlnbseacutegre utal sokkal inkaacutebb a refor-maacutecioacute koumlvetkezteacuteben kialakult protestaacutens-katolikus elkuumlloumlnuumlleacutesre (a bdquojaacuteszokrdquo

58 Itt egyeacutebkeacutent a oumlsszeteacutetel előtagja megegyezik a honfoglalaacutes előtt a magyarba bekeruumllt alaacuten eredetű kard szoacuteval (vouml Abajev i m I 524 552) Talaacuten az isyn rsquovisz fogrsquo ige fedezhető fel az 1546-os lista Bagdasa eacutes Gerise neveiben is Kambolov ugyanakkor az előtagot a kurd rsquovasko-vaacutecsrsquo szoacuteval hozza kapcsolatba (vouml Kambolov i m Abajev i m I 510)

59 Abajev i m I 52760 Abajev i m IV 26361 Abajev i m I 52262 Fekete A Hatvani szandzsaacutek 9ndash1063 Ez a neacutev veacutelemeacutenyem szerint ismeacutet egy turko-alaacuten vagy turko-mongol neacutevadaacutes peacuteldaacuteja (vouml

baγadurbağatur stb rsquobaacutetor hősrsquo)64 A fenti listaacuteboacutel a Gotaacuten (Gothan Gottan) csalaacutedneacutevkeacutent toumlbb alkalommal előfordul a

16ndash17 szaacutezadi jaacuteszbereacutenyi biacuteraacutek listaacutejaacuteban is Iacutegy peacuteldaacuteul a 16 szaacutezadi Gothan (Gottaacuten) Orbaacuten eseteacuteben aki az 1550-es eacutes 1560-as eacutevekben haacuteromszor is Jaacuteszbereacuteny biacuteraacuteja volt eacutes az 1668-ban jaacuteszbereacutenyi biacuterakeacutent ismert Gottaacuten Maacuterton neveacuteben is Vouml Kocsis Gyula A vaacuteros a toumlroumlk hoacutedolt-saacuteg idejeacuten (1526ndash1699) In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete 77ndash78

104

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

katolikus felekezetű a bdquomagyarokrdquo pedig protestaacutens felekezetű magyar nemze-tiseacutegűek lettek volna)65 Bayerle munkaacutejaacuteban egyaacuteltalaacuten nem talaacuteltunk utalaacutest kommentaacutert az alaacuten-jaacutesz szemeacutelynevekkel kapcsolatban

Meacuteg kevesebb alaacuten-jaacutesz eredetű elemet talaacutelhatunk az 1700 koumlruumll szuumlletett jaacuteszfeacutenyszarui adoacuteoumlsszeiacuteraacutesokban A reacuteszben a Habsburgok reacuteszben a kurucok adminisztraacutecioacuteja aacuteltal lejegyzett listaacutek szemeacutelynevei egy addigra maacuter keacutetseacuteg-telenuumll teljesen elmagyarosodott koumlzoumlsseacuteget tuumlkroumlznek esetlegesen alaacuten-jaacutesz eredetű nevek alig tűnnek fel bennuumlk (Csaacutekoacute Szaszkoacute)66

A magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelvemleacutekek kapcsaacuten ndash a Hatvani szandzsaacutek neacutehaacuteny tucatnyi csalaacutedneveacuten tuacutel ndash roumlviden utalnunk kell a toumlrteacuteneti Magyarorszaacute-gon talaacutelhatoacute aszlareszlaroszlaacuter elemet tartalmazoacute helynevekre Ezek a toumlroumlk toumlbbes szaacutemmal keacutepzett nevek egykori jaacutesz vagy reacuteszben jaacuteszok aacuteltal is lakott telepuumlleacuteseket jeloumllnek Magyarorszaacuteg kuumlloumlnboumlző reacuteszein maacutesfelől azonban nem bizonyiacutetott hogy e telepuumlleacutesek kizaacuteroacutelag a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten joumlttek leacutetre67

Ismereteink szerint a Jaacuteszsaacuteg teruumlleteacuten eacutes maacutes telepuumlleacuteseken nem vagy csak csekeacutely meacuterteacutekben toumlrteacutentek alaacuten-jaacutesz eredetű dűlőnevekkel eacutes helynevekkel kapcsolatos kutataacutesok Egyelőre csak Fodor Ferenc neacutehaacuteny bdquoalaacuten-jaacutesz-gyanuacutesrdquo adataacutera hivatkozhatunk Balla-halom Balikoacute-halom Kossa-halom Buga-laposa Aacutegoacute eacuter68 E nevek előtagjai ugyanis megfeleltethetőnek tűnnek mai oszeacutet szemeacutelyneveknek

Tovaacutebbi nyelveacuteszeti eacutes toumlrteacuteneti vizsgaacutelatokra van szuumlkseacuteg maacutes topograacutefiai nevek esetleges alaacuten-jaacutesz eredeteacutenek tisztaacutezaacutesa ceacuteljaacuteboacutel Ilyen lehet peacuteldaacuteul a toumlrteacuteneti Jaacuteszsaacuteg peremeacuten de azon kiacutevuumll fekvő Hajtapuszta neacutevalak melynek előtagja talaacuten a modern oszeacutet xaj (хajtae) rsquoreacutesz toumlredeacutek osztaacutelyreacuteszrsquo szoacuteval hozhatoacute kapcsolatba69 A Hajta neacutev ismeretlen a teruumlleten a jaacuteszok bekoumlltoumlzeacutese előtti időkből első emliacuteteacutese 1495-re dataacutelhatoacute Hasonloacutean alaacuten-jaacutesz jellegű neacutev-adaacutes huacutezoacutedhat meg a Hajtapuszta szomszeacutedsaacutegaacuteban fekvő Farmos (eredetileg Farnos) koumlzseacuteg neve moumlgoumltt Itt talaacuten az oacuteiraacuteni xᵛarənah rsquodicsőseacuteg karizma gloacuteriarsquo szoacutera visszamenő oszeacutet farn70 aacutellhat a falu neacutevadaacutesaacutenak haacutettereacuteben Ugyanakkor a lehetseacuteges farn- oszeacutet előtag mellett nincs kieleacutegiacutető nyelveacuteszeti magyaraacutezat az -os utoacutetagra Egy magyarosodoacute jaacutesz koumlzoumlsseacutegneacutel ez persze magyar keacutepzőnek is felfoghatoacute (vagyis bdquofarnrdquo-os tehaacutet rsquofarn-nal rendelkező szerencseacutes boldogrsquo) de ez meacutegis erős oacutevatossaacutegra inti a kutatoacutet Farnos-

65 Bayerle i m 76ndash9666 Meacuteszaacuteros i m 178 180 18467 A kora Aacuterpaacuted-korban bekoumlltoumlző alaacutenok keacuterdeacuteseacutehez ld Langoacute Peacuteter Megjegyzeacutesek az alaacute-

nok eacutes a magyarok 10 szaacutezadi egyuumlttes bekoumlltoumlzeacuteseacutehez Wosinszky Moacuter Muacutezeum Eacutevkoumlnyvei 23 (2001) 321ndash342 Uő Ladaacuteny Varsaacuteny Oszlaacuter Keleti neacuteptoumlredeacutekek eacutes korai helynevek kapcsola-ta Limes 3 (2003) 39ndash54

68 Fodor Ferenc A Jaacuteszsaacuteg eacuteletrajza Budapest 1991 13ndash1569 Kakuk Maacutetyaacutes Oszeacutet nyelvi peacuteldataacuter eacutes szoacutetaacuter Budapest 2010 18470 Kakuk i m 177

105

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Farmos telepuumlleacutes neveacutet 1327-ben emliacutetik első alkalommal tehaacutet tataacuterjaacuteraacutes előtti adatunk nincs raacute A falu egyik első birtokosa egy bizonyos Farnosi Arnolth volt akinek neacutemetes hangzaacutesuacute keresztneve dacaacutera egyik fiaacutet Chamaznak hiacutevtaacutek aki 1327-ben birtokperbe keveredett Ez a neacutev veacutelhetően szinteacuten alaacuten-jaacutesz eredetű eacutes a koraacutebban emliacutetett Kaacuteroly Roacutebert-feacutele okleveacutel szemeacutelynevei koumlzoumltt is feltű-nik (Peacuteter Chamoz fia) Hogy a keacutet nagyon hasonloacute neacutev moumlgoumltt egy eacutes ugyanaz a szemeacutely aacutellt-e nem tudjuk de etimoloacutegiai szempontboacutel ez a keacuterdeacutes nem is leacutenyeges Kambolov a Chamaz-Chamoz alakot az oszeacutet Hamic neacutevvel rokoniacutetja elkeacutepzelhető azonban hogy e neacutev az oszeacutet Naacutert eposzban feltűnő AchamazAtchamaz alakkal is kapcsolatban aacutell71 Ugyaniacutegy keacuterdeacuteses de nem zaacuterhatoacute ki a toumlroumlk időkben elpusztult Rassang falu neveacutenek alaacuten-jaacutesz eredete sem72

Az elmagyarosodaacutes koumlvetkezteacuteben a neacutepetimoloacutegia is formaacutelhatta az erede-tileg alaacuten-jaacutesz gyoumlkerű helyneveket iacutegy ezekneacutel kuumlloumlnoumlskeacuteppen fontos a legko-raacutebbi időbeli előfordulaacutesuk meghataacuterozaacutesa73 Mindezt azonban kellő oacutevatossaacuteg-gal kritikaacuteval eacutes prekoncepcioacutek neacutelkuumll kell vizsgaacutelni A jaacutesz-alaacuten nevek kutataacutesa tehaacutet reacuteszben kiterjeszthető a mai Jaacuteszsaacuteg peremeacutere is ami talaacuten tovaacutebbi egykori alaacuten-jaacutesz szoacutervaacutenyokat sejtet az Alfoumlldoumln (Itt eacuterdemes a joacuteval messzebb kun szaacutellaacutesteruumlleten fekvő Jaacuteszszentlaacuteszloacute falu neveacutere is utalni)

Az alaacuten-jaacutesz dialektus kihalaacutesa Magyarorszaacutegon (16ndash17 szaacutezad)

Az alaacuten-jaacutesz nyelv beszeacutelői valoacutesziacutenűleg toumlbb csoportban telepedtek le a toumlrteacute-neti Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten a 14 szaacutezadban A magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelv kihalaacutesa adataink szerint a 16ndash17 szaacutezad soraacuten mehetett veacutegbe Mivel uacutejabb alaacuten-jaacutesz csoportok bekoumlltoumlzeacuteseacuteről etnikai utaacutenpoacutetlaacutesroacutel nincs tudomaacutesunk valamint a Jaacuteszsaacutegban magyar eacutes kun etnikai csoportok jelenleacutete is adatolt a 14ndash16 szaacutezadban ezeacutert veacutelemeacutenyuumlnk szerint a jaacuteszok asszimilaacutecioacuteja maacuter a 14ndash15 szaacutezad forduloacutejaacuten megindulhatott Baacuter nem vagyok a magyar egyhaacuteztoumlr-teacutenet szakeacutertője uacutegy veacutelem hogy a neacutepnyelven tehaacutet magyarul (is) preacutedikaacuteloacute ferences rend tartoacutes megtelepedeacutese Jaacuteszbereacutenyben a 15 szaacutezad maacutesodik feleacuteben felgyorsiacutethatta az olykor bdquofiliszteusnakrdquo74 is hiacutevott jaacutesz etnikum katolizaacutelaacutesaacutet eacutes

71 Kambolov i m 72 Rassang falu reacutegeacuteszeteacutehez ld Selmeczi Laacuteszloacute A Jaacuteszsaacuteg betelepedeacutese eacutes kialakulaacutesa In

Zounuk ndash a Jaacutesz-Nagykun-Szolnok Megyei Leveacuteltaacuter Eacutevkoumlnyve XXVI Szerk Fuumlloumlp Tamaacutes Szol-nok 2011 67ndash69

73 Ezekre az adatokra jaacuteszbereacutenyi baraacutetom Faacutebiaacuten Rigoacute Attila hiacutevta fel a figyelmemet akinek itt szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani ezeacutert Ld meacuteg Fodor i m 13ndash15

74 Maacuteig nincs kieleacutegiacutető tudomaacutenyos magyaraacutezat a jaacuteszokra a toumlroumlk kor előtti magyarorszaacutegi latin kuacutetfőkben hasznaacutelt bibliai eredetű bdquofiliszteusrdquo elnevezeacutesre Toumlrőcsik ndash elismerve a probleacute-ma megoldatlansaacutegaacutet ndash toumlbb oumltletet is felsorol a neacutev lehetseacuteges eredeteacutere Ezek koumlzuumll talaacuten kettő eacuterdemel emliacuteteacutest Az egyik a kazaacuterndashalaacuten koumlzelseacuteg halovaacuteny tovaacutebbeacuteleacuteseacutet eacutes esetleg a judaizmus

106

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

egyben elmagyarosodaacutesaacutet Nem rendelkezuumlnk biztos ismeretekkel a betelepuumllő alaacuten-jaacutesz neacutepesseacuteg vallaacutesi haacutettereacuteről de legtoumlbbjuumlk ortodox kereszteacuteny lehetett A bdquoreacutegi hitrdquo az ortodox kereszteacutenyseacuteg fennmaradaacutesa segiacutethette a reacutegi alaacuten-jaacutesz nyelv eacutes kultuacutera megtartaacutesaacutet is a magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz koumlzoumlsseacutegekben A ferences teacuteriacuteteacutes utaacuten a 15 szaacutezad maacutesodik feleacuteben viszont az elmagyarosodaacutes folyamata visszafordiacutethatatlannaacute vaacutelt Ebből az időszakboacutel elenyeacutesző szaacutemuacute alaacuten-jaacutesz onomasztikai adatunk van Ilyen peacuteldaacuteul egy 1498-as okleveacutelben emliacute-tett bereacutenyszaacutellaacutesi Faraach Maacuterton vezeteacutekneve mely esetleg alaacuten-jaacutesz eredetű lehet75

Mindezekkel egyuumltt meacutegis uacutegy veacuteljuumlk hogy a magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelv veacutegleges eltűneacuteseacutet nagy aacuteltalaacutenossaacutegban a 16 szaacutezad derekaacuten bekoumlvetkezett oszmaacuten-toumlroumlk hoacutediacutetaacuteshoz a koumlzeacutepkori magyar aacutellam felbomlaacutesaacutehoz eacutes az ezt koumlvető pusztulaacuteshoz neacutepmozgaacutesokhoz koumlthetjuumlk mind a Jaacuteszsaacuteg mind pedig a szoacutervaacutenyban eacutelő jaacutesz koumlzoumlsseacutegek eseteacuteben Azt is hozzaacute lehet tenni hogy a hazaacutenkban beszeacutelt alaacuten-jaacutesz dialektus sohasem rendelkezett oumlnaacutelloacute iacuteraacutesbeliseacuteg-gel kituumlntetett staacutetusaacuteroacutel nem tudunk a reformaacutecioacute időszakaacuteban nem szuumllettek jaacutesz nyelvű imaacutek bibliafordiacutetaacutesok s ez oumlsszesseacutegeacuteben nem segiacutetette a nyelv fennmaradaacutesaacutet Az alaacuten-jaacutesz nyelv egyfajta bdquodomestic languagerdquo lehetett beszeacute-lői csalaacutedi nemzetseacutegi koumlrben hasznaacuteltaacutek nyelvileg homogeacuten koumlzegben amiacuteg az ilyen homogeacuten koumlzoumlsseacutegek fennaacutelltak

Az alaacuten-jaacutesz nyelv magyarorszaacutegi hasznaacutelataacutera toumlbb 16 szaacutezadi forraacutes is utal meacuteg A legismertebb ezek koumlzuumll a szileacuteziai Georg Werner (Georgius Wernherus) megjegyzeacutese 1549-ből amely szerint a bdquoIazygrdquo nemzet meacuteg mindig leacutetezik a magyarok koumlzoumltt amelyet ők maguk roumlviden jaacutesznak hiacutevnak eacutes amely keacutepes volt sajaacutet ősi eacutes kuumlloumlnoumls a magyartoacutel nagyon kuumlloumlnboumlző nyelveacutet megtartani (Porro extat nunc quoqe Iazygum natio inter Hungaros quos ipsi voce decurtata Jaacutez vocant ac retinent iidem etiamnum linguam suam avitam et peculiarem Hungaricae dissimillimam) Werner kijelenteacutese veacutelemeacutenyem szerint egyeacutertel-műen utal a jaacutesz nyelv korabeli magyarorszaacutegi hasznaacutelataacutera76

A jaacutesz etnikum leacuteteacutere Olaacuteh Mikloacutes esztergomi eacutersek is utal 1550 koumlruumll iacutert munkaacutejaacuteban Ő a Magyarorszaacutegot lakoacute etnikumok koumlzoumltt sorolja fel a bdquojazigokrdquo

hataacutesaacutet laacutetja a bdquofiliszteusrdquo elnevezeacutesben (utalva a kazaacuter elit judaizaacutelaacutesaacutera) A maacutesik lehetseacuteges magyaraacutezat a toumlbbseacutegeacuteben talaacuten ortodox kereszteacutenykeacutent a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe bekoumlltoumlző jaacuteszok kuumlloumlnaacutellaacutesaacutenak jelekeacutent proacutebaacutelja eacutertelmezni a kifejezeacutest A keacuterdeacutesről ld Toumlrőcsik A Kaukaacutezustoacutel a Kaacuterpaacutetokig 44ndash45

75 Toumlrőcsik Istvaacuten A koumlzeacutepkori Bereacutenyszaacutellaacutes In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete 75ndash7676 Georgius Wernherus (Georg Werner) De admirandis Hungariae aquis hypomnemation

Basiliae 1549 (Johann Georg Schwandtner kiadaacutesa alapjaacuten ideacutezi Alemany i m 161ndash162 eacutes 162148 jegyzet) Gombocz i m 107 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 9 A teacutemaacutehoz (a magyarorszaacutegi jaacutesz nyel vet emliacutető kuacutetfőkhoumlz eacutes Vlagyimir Ivanovics Lamanszkij eacutes Melich Jaacutenos korai sejteacuteseihez a Magyar orszaacutegon egykor beszeacutelt jaacutesz nyelv iraacuteni haacutettereacuteről) vouml Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 236ndash237

107

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

csoportjaacutet Az archaizaacuteloacute neacutev moumlgoumltt talaacuten ismeacutet a magyarorszaacutegi jaacuteszokat eacutes az ekkor meacuteg beszeacutelt jaacutesz nyelvet kell sejtenuumlnk (Totius huius Hungariae regnum continet in se nostro hoc tempore diversas nationes Hungaros Alemanos Bohemos Sclavos Croacos Saxones Siculos Valachos Rascianos Cumanos Jaziges Ruthenes etiam postremo Turcas quae omnes differenti inter se utuntur lingua)77

A deventeri Matthias Quad von Kinkelbach holland utazoacute az 1590-es eacutevek veacutegeacuten jaacutert Magyarorszaacutegon Itteni emleacutekeit 1602-ben jelentette meg a nassaui Ursell vaacuterosaacuteban Itinerarium universae Germaniae ciacutemmel Munkaacutejaacuteban eacuterde-kes megjegyzeacutest tesz a jaacuteszokkal kapcsolatban bdquoA DunandashTisza koumlzeacuteben lakoacutek megőrizteacutek sajaacutet nyelvuumlket ez igen kuumlloumlnboumlzik a magyartoacutel Ezek ugyanis a jazig-metanaszta neacutepektől szaacutermaznak s most jaacuteszoknak nevezik őketrdquo78 A hol-land utazoacute megjegyzeacutese keacutetseacutegtelenuumll archaizaacuteloacute jellegűnek tekinthető A proacute-baacutelkozaacutes hogy a jaacuteszokat az oacutekori jazig neacutepcsoporthoz koumlsse nyilvaacuten inkaacutebb sajaacutet humanista műveltseacutegeacutet mint a teacutenyeket tuumlkroumlzi Ugyanakkor a magyartoacutel bdquoigen kuumlloumlnboumlzőrdquo nyelven beszeacutelő jaacutesz neacutepcsoport emliacuteteacutese ndash uacutegy veacuteljuumlk ndash figyelemre meacuteltoacute adat eacutes ez idaacuteig a jaacutesz mint beszeacutelt nyelv időben legkeacutesőbbi ismert emliacuteteacuteseacutenek tűnik

A jaacuteszok nyelvi asszimilaacutecioacuteja elmagyarosodaacutesa minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a 17 szaacutezadra befejeződoumltt A kalandos eacuteletutat megjaacutert reformaacutetus lelkeacuteszből buzgoacute katolikussaacute vaacutelt Otrokocsi Foacuteris Ferenc 1693-ban Origines Hungaricae ciacutemű munkaacutejaacuteban vilaacutegosan utal raacute hogy a magyarorszaacutegi jaacuteszok magyarul beszeacutelnek (bdquoKitetszik a jaacuteszok nyelveacutenek vizsgaacutelataacuteboacutel hogy őkhellip azon reacutegi scythaacutek valoacutesaacutegos utoacutedai kiktől a mostani magyar neacuteven nevezett nemzet szaacutermazik mert nyelvoumlk mindenben egyenlő a magyarokeacutevalrdquo)79 Ugyanakkor az a teacuteny hogy Otrokocsi Foacuteris Ferenc kiemelendő teacutenynek tartja a jaacuteszok magyarnyelvűseacutegeacutet talaacuten utalhat arra hogy a jaacuteszok nyelvi elmagyaro-sodaacutesa nem sokkal koraacutebban vaacutelhatott teljesseacute80

Nem lehet megvaacutelaszolni pontosan mikor tűntek el az utolsoacute jaacutesz nyelvű csoportok Magyarorszaacutegon aacutem nem teacuteveduumlnk nagyot ha a keletiraacuteni alaacuten-jaacutesz nyelv magyarorszaacutegi kihalaacutesaacutet a 16 szaacutezad maacutesodik feleacutere dataacuteljuk Ennek a daacutetumnak szimbolikus jelentőseacuteget is tulajdoniacutethatunk hiszen ekkor eacutepuumllt fel Jaacuteszbereacutenyben az oszmaacuten Dzsaacutenfedaacute (Canfeda) palaacutenkvaacuter amelynek a neve klasszikus perzsaacuteul a jaacutesszal rokon iraacuteni nyelven rsquoa lelkeacutet felaacuteldozoacutersquo-t jelent81

77 Nicolaus Olahus HungariandashAthila Ed Colomannus EperjessyndashLadislaus Juhaacutesz Buda-pest 1938 33 Alemany i m 161ndash162 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 9

78 Tardy Lajos Reacutegi hiacuteruumlnk a vilaacutegban Budapest 1979 13279 Fodor i m 12280 Otrokocsi Foacuteris Ferenc Origines Hungaricae I 19 Ideacutezi Alemany i m 161ndash162 Neacute-

meth Eine Woumlrterliste der Jassen 981 Kocsis i m 94ndash96

108

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

The linguistic traces of the Jaacutesz people in Hungary ndash sources problems new dataMikloacutes SAacuteRKOumlZY

The present paper aims at summarizing and re-evaluating the sources of the Jaacutesz (Alan) language once spoken in medieval and early modern Hungary The Jaacutesz people were a sub-branch of the Alans themselves speaking an eastern Iranian language who settled in the medieval Kingdom of Hungary possibly in the early fourteenth century Jaacutesz ethnic groups were given royal permissions to found communities in different regions of Hungary and the most significant group of them settled in the area what is still known as Jaacuteszsaacuteg (area of Jaacutesz people) between the Tisza and Danube rivers While the later history of the Jaacutesz people is well known in the secondary literature and is consequently beyond the scope of the present paper their linguistic traces show more uncertainties that need to be reassessed

As far as our sources are concerned onomastic data such as early fourteenth century personal names as well as the so-called JaacuteszndashHungarianndashLatin wordlist (discovered in 1957) written probably in the fifteenth century all prove that Jaacutesz was an Alan dialect and is closely related to the present-day Digor dialect of the Ossetic language though among the Jaacutesz onomastic data we can find several mixed names of Turkic or Turko-Iranian and also of western Iranian origin

On the other hand Jaacutesz names preserved in 16th century Ottoman adminis-trative sources offer a rare glimpse at the possibly latest stage of this language They should be treated however cautiously due to different problems of tran-scription and transmission Yet despite all the problems these later onomas-tic data along with some newly discovered material of geographical names of allegedly Jaacutesz background represent a hitherto largely unnoticed and neglected group of documents of the Jaacutesz language which might have become extinct around 1600 CE as a spoken language in Hungary according to the contempo-rary sources

109

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Keletkutataacutes 2020 tavasz 111ndash131 old

Ujvaacuteri HedvigMax Nordau eacutes Goldziher Ignaacutec levelezeacuteseacutenek kontextualizaacutelaacutesa I

1

Az iacuteroacute uacutejsaacutegiacuteroacute orvos cionista Max Nordau (1849ndash1923) eacutes az euroacutepai iszlaacutem-kutataacutes megalapiacutetoacuteja Goldziher Ignaacutec (1850ndash1921) levelezeacuteseacutet maacuter 1956-ban koumlzreadta Scheiber Saacutendor1 A MTA Koumlnyvtaacuter Keleti Gyűjtemeacutenyeacutenek immaacuter koumlzkinccseacute vaacutelt adatbaacutezisa szerint mintegy 13 500 leveacutel alkotja a tudoacutes orien-talista levelezeacuteseacutet (levelek eacutes lapok) amelyek toumlbb mint 1600 szemeacutelytől szaacuter-maznak Goldziher legtoumlbb levelezőpartnere Neacutemetorszaacutegban eacutelt iacutegy a neacutemet nyelv elsőd leges jelentőseacuteggel biacutert a kapcsolattartaacutesban A levelek zoumlmeacutet huacutesz embernek ciacute mezte akik ennek megfelelően egyenkeacutent toumlbb szaacutezszor vaacutelaszol-tak2 Max Nordau a gyerekkori pesti baraacutet az egykori diaacutektaacuters a pesti refor-maacutetus gimnaacuteziumboacutel3 nem tartozott ebbe a kiterjedt leginkaacutebb tudomaacutenyos

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201111 A tanulmaacutenyt Hazai Gyoumlrgy professzornak az Andraacutessy Gyula Neacutemet Nyelvű Egyetem

alapiacutetoacute rektoraacutenak ajaacutenlom Ezuacuteton koumlszoumlnoumlm Yuval Evri eacutes Carsten Wilke szakirodalommal kap-csolatos ajaacutenlaacutesait valamint Gerő Andraacutesnak eacutes Turaacuten Tamaacutesnak a keacutezirathoz fűzoumltt eacuteszreveacuteteleit

1 Alexander Scheiber Max Nordaursquos Letters to Ignace Goldziher Jewish Social Studies 18 (19563) 199ndash207

2 Deacuteveacutenyi Kinga Egy levelezeacutes uacutejraeacuteled adaleacutekok Goldziher Ignaacutec levelezeacuteseacutenek toumlrteacuteneteacute-hez Keletkutataacutes 2018 ősz 85ndash98

3 Az osztaacutelytaacutersi viszonyra maga Goldziher utal a Naploacutejaacuteban bdquoMax Nordau war unter meinen Mitschuumllernrdquo Ld Ignaz Goldziher Tagebuch Hrsg von Alexander Scheiber Leiden 1978 30 illetve Goldziher Ignaacutec Naploacute Vaacutel s a r az előszoacutet eacutes a jegyzeteket iacuterta Scheiber Saacutendor Budapest 1978 39 A tanulmaacutenyban ndash ahol lehet ndash a magyar fordiacutetaacutesra hivatkozom ‒ Nordau eacutes Goldziher osztaacutelytaacutersi viszonyaacutet illetően annyi bizonyos hogy mindketten a reformaacutetus gimnaacute-ziumban eacuterettseacutegiztek de Nordau nem inteacutezmeacutenyes keretek koumlzoumltt keacuteszuumllt fel a matuacuteraacutera mivel koumlzvetlenuumll előtte egy eacutevet haacutezitaniacutetoacuteskodott A Budapesten fellelhető iskolai eacutertesiacutetők alapjaacuten a koumlvetkezőket sikeruumllt rekonstruaacutelnom Nordau a zsidoacute elemi iskola befejezteacutevel az 1859ndash1860-as taneacutevet a k k Staatsgymnasium (pesti bdquoaacutellamgimnaacuteziumrdquo) elsőosztaacutelyos diaacutekjakeacutent veacutegezte Az oumltoumldik osztaacutelyt (1863ndash1864) ugyan meacuteg a katolikus gimnaacuteziumban kezdte meg de maacuter nem itt fejezte be Ld Ujvaacuteri Hedvig Asszimilaacutecioacute nyelv eacutes identitaacutes problematikaacuteja a fiatal Max Nordaunaacutel eacutes Theodor Herzlneacutel In Uő Identitaacutesok eacutes kommunikaacutecioacutes csatornaacutek Magyarndashneacute-metndashzsidoacute kulturaacutelis metszeacutespontok a dualizmus kori Magyarorszaacutegon Budapest 2017 27ndash45 ‒ Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben ez iacutegy folytatoacutedik bdquo[hellip] er verlieszlig nach Ende des Schuljahres die Anstalt um Schuumller des kalvinistischen Gymnasiums zu werden wo er auch seine Studien beendete [hellip] Max nimmt auf Zureden seiner Eltern eine Stelle als Hauslehrer bei einem gewis-sen Fuchs an [hellip] Ein Jahr das Max Nordau auf dem Lande verbringt hinterlaumlszligt bei ihm nur

kapcsolatrendszerbe de a fennma radt heacutet leveacutel időbeli eloszlaacutesaacuteboacutel kideruumll hogy eacuteletuumlk veacutegeacuteig figyelemmel kiacuteseacuterteacutek egymaacutes paacutelyaacutejaacutet tudtak egymaacutesroacutel rendszeres kapcsolattartaacutes neacutelkuumll is4 Ehhez a levelezeacuteshez kiacutevaacutenok neacutehaacuteny adattal kiegeacutesziacuteteacutessel eacutelni a Nordau-kutataacutes felől

2

Nordau levelei toumlbb eacuteletszakaszban iacuteroacutedtak kettő-kettő 1878-ban illetve 1891-ben Paacuterizsban egy 1915-ben Spanyolorszaacutegban5 kettő pedig 1919ndash1920-ban Londonban

Az első keacutet leveacutel a paacutelyakezdő az oumlnmaga helyeacutet kereső Nordau levele Goldziherhez6 keacutepest Nordau egyetemi eacutevei mozgalmasan teltek 1867-ben aacutellaacutest kapott a Falk Miksa vezette legbefolyaacutesosabb neacutemet nyelvű lapnaacutel a Pester Lloydnaacutel megkezdte egyetemi tanulmaacutenyait a pesti egyetem orvosi fakultaacutesaacuten

die besten Eindruumlcke [hellip] Besonders an den groszligen Feiertagen tut es dem jungen Mann leid daszlig er von den Seinen getrennt ist [hellip] Das Jahr ist rasch vergangen Max Nordau kommt nach Pest zuruumlck reich an Erfahrungen die ihn gereift und entwickelt haben Er beginnt damit daszlig er verspaumltet die Maturitaumltspruumlfung macht [hellip]rdquo Ld Anna und Max Nordau Erinnerungen Erzaumlhlt von ihm selbst und von der Gefaumlhrtin seines Lebens Autorisierte Uumlbersetzung aus dem Franzouml-sischen von S O Fangor LeipzigndashWien 1928 20 28ndash29 36 39 ‒ Nordaunak az idősebb iacuteroacute paacutelyataacutershoz Kiss Joacutezsefhez 1867 januaacuter 25-eacuten iacutert sorai is az egyeacuteves taacutevolleacutetet taacutemasztjaacutek alaacute bdquoWas den Zweck meines Lehrerseins anbelangt so ist derselbe wie ich Ihnen froh mittheilen kann voumlllig gesichert Nach Aufwendung der maumlchtigsten Protektion ist es mir gelungen vom Superin-tendenten v Toumlroumlk die eigentlich gegen das Gesetz verstoszligende Erlaubniszlig erhalten die Pruumlfung uumlber die letzten drei Klassen und Matura am Pester reformirten Gymnasium ablegen zu duumlrfen (Das Gesetz gestattet houmlchstens Pruumlfung uumlber zwei Klassen) Uumlber die Sechste habe ich schon am 1 Dezember mit glaumlnzendem Erfolge Pruumlfung abgelegt am 29 Juli folgen die VII VIII und die Matura Der ganze Spaszlig kostet sammt den dazuschaffenden Buumlchern blos 70 fl Nicht wahr ein Jahr gutes Geschaumlftrdquo Forraacutes Max Nordau an Joacutezsef Kiss OSZK Keacutezirattaacutera Az engedeacutelyt Toumlroumlk Paacutel (1808ndash1883) reformaacutetus puumlspoumlk adta meg akit Goldziher is nagyra becsuumllt bdquoegy igazi reformaacutetus jellemrdquo Ld Goldziher Naploacute 35 ‒ Christoph Schulte a huacutegaacuteval folytatott levele-zeacutesből ugyancsak azt rekonstruaacutelta hogy Nordau 1866-ban egy eacutevet videacuteken Raacutekoskeresztuacuteron toumlltoumltt haacutezitaniacutetoacutekeacutent majd a gimnaacutezium felső eacutevfolyamait befejezve 1867 keacuteső őszeacuten eacuterettseacutegi vizsgaacutet tett amelyre magaacutentanuloacutekeacutent keacuteszuumllt fel Ld Christoph Schulte Psychopathologie des Fin de siegravecle Der Kulturkritiker Arzt und Zionist Max Nordau Frankfurt am Main 1997 44ndash50

4 Goldziher leveleiről nincs tudomaacutesom a Nordau-hagyateacutek a jeruzsaacutelemi Cionista Archiacute-vumban van amelybe meacuteg nem sikeruumllt betekintenem Ismerve azonban Nordau eacutes a keacutesőbbi koumll-tő lapszerkesztő Kiss Joacutezsef bensőseacuteges őszinte egy eacuteleten aacutet tartoacute baraacuteti levelezeacuteseacutet Goldziher levelei inkaacutebb koumllcsoumlnoumls udvariassaacutegot semmint baraacuteti kapcsolatot sejtetnek

5 Ezt Scheiber a kisseacute neheacutezkesen olvashatoacute keacutezirat alapjaacuten teacutevesen 1919-re dataacutelja A prob-leacutemaacutera meacuteg visszateacuterek

6 Goldziher eacuteleteacutehez eacutes munkaacutessaacutegaacutehoz ld Peter Haber Zwischen juumldischer Tradition und Wissenschaft Der ungarische Orientalist Ignac Goldziher (1850ndash1921) (Lebenswelten osteuropaumlischer Juden 10) KoumllnndashWeimarndashWien 2006

112

UJVAacuteRI HEDVIG

majd 1873-ban hat hoacutenapon aacutet tudoacutesiacutetott a beacutecsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesroacutel7 Utaacutena keacutet eacutevig Euroacutepaacuteban kalandozott eacutelmeacutenyeit reacuteszben a lapban majd 1876-toacutel a kispolgaacuter-saacuteg orgaacutenumaacuteban a Neues Pester Journalban osztotta meg8 Koumlzben igyekezett tanulmaacutenyi koumltelezettseacutegeinek is eleget tenni 1876 januaacuterjaacuteban megszerezte a pesti egyetemen az orvosi diplomaacutet Itthon azonban sem orvoskeacutent sem uacutejsaacuteg-iacuteroacutekeacutent nem volt maradaacutesa 1876 maacutejusaacuteban csalaacutedjaacuteval (huacutegaacuteval eacutes eacutedesanyjaacute-val) Paacuterizs feleacute vette az iraacutenyt9 Mereacutesz doumlnteacutest hozott mivel havi fix joumlvedelem hiacutejaacuten csak a megtakariacutetaacutesaira eacutes alkalmi uacutejsaacutegiacuteroacutei megbiacutezataacutesokra alapozhatta a csalaacuted megeacutelheteacuteseacutet a beacutecsi Neue Freie Presse aacutellaacutesajaacutenlataacutet sem fogadta el Ennek elleneacutere a francia fővaacuterosban otthonosan rendezkedett be az Odeacuteonhoz koumlzeli kedvenc negyedeacuteben beacuterelt lakaacutest a Rue St-Andreacute-des-Arts 45 alatt10 s innen adresszaacutelta baraacutetjaacutenak első keacutet leveleacutet 1878-ban

Az első iacuteraacutesban Nordau megdorgaacutelja Goldzihert amieacutert ő a művelt europeacuteer a duumlhiacutető magyar hagyomaacutenyokat folytatva a feladoacute ciacutemeacutenek megadaacutesa neacutelkuumll kuumlldi el leveleacutet iacutegy Nordau a vaacutelaszaacutet talaacutelomra adja fel s nem lehet biztos abban hogy a kuumlldemeacuteny ceacutelba eacuter-e A leveacutel legfőbb uumlzenete azonban nem a korholaacutes hanem Nordau gratulaacutecioacuteja Goldziher haacutezassaacutegkoumlteacutese alkalmaacuteboacutel Utoacutebbi meghiacutevta volt iskolataacutersaacutet is az eskuumlvőre11 aminek Nordau ndash baacuter nem reacuteszletezi de minden bi zonnyal a taacutevolsaacuteg miatt ndash nem tudott eleget tenni Viszont biztosiacutetja baraacutetjaacutet afelől hogy amennyiben eacutev veacutegeacuten meghiacutevaacutest kap egy lakomaacutera12 akkor oumlroumlmmel (eacutes csaacutemcsogaacutes neacutelkuumll) fog annak eleget tenni eacutes egy darab lekachot13 elfogyasztani

Nordau egy hoacutenappal keacutesőbb ismeacutet iacuter Goldzihernek Előszoumlr megkoumlszoumlni baraacutetja elismerő szavait megjelent koumlnyve kapcsaacuten Noha ciacutemet nem iacuter Goldziher Nordau Berlinben megjelent Aus dem wahren Milliardenlande ciacutemű első kultuacuter-kritikai műveacutet meacuteltatta amelyet Victor Tissot Le Voyage au pays des milliards ciacutemű koumlnyve elleneacuteben iacutert Ez az 1878-ban megjelent koumlnyv bestsellerreacute lett

7 Nordau majdnem minden iacuteraacutesaacutet koumltetben is megjelentette ezeket kiveacuteve Ld Hedvig Uj-vaacuteri Zwischen Bazar und Weltpolitik Die Wiener Weltausstellung 1873 in Feuilletons von Max Nordau im bdquoPester Lloydrdquo Berlin 2011

8 A pesti eacutevekhez eacutes Nordau publicisztikai teveacutekenyseacutegeacutehez reacuteszletesen ld Hedvig Ujvaacuteri Dekadenzkritik aus der bdquoProvinzstadtrdquo Max Nordaus Pester Publizistik Budapest 2007

9 A lehetseacuteges okokra alaacutebb meacuteg reacuteszletesen kiteacuterek Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben meg-emliacuteti hogy Vaacutembeacutery folyamatosan mondogatta neki bdquoEine Stadt wie Pest ist nicht fuumlr Sie Sie werden sich dort bald beengt fuumlhlenrdquo Maacutesutt bdquoPest ist kein richtiger Platz fuumlr Sie Es waumlre jammerschade wenn ein Geist wie der Ihre eingezwaumlngt bliebe in einem so engen Rahmen Folgen sie mir und siedeln Sie sich in einem Weltzentrum anrdquo Ld Anna und Max Nordau i m 100 106ndash107

10 Schulte i m 80ndash81 Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben a 49 szaacutem alatti lakaacutest adja meg Ld Anna und Max Nordau i m 49

11 Dr Mittler Miksa aradszentmaacutertoni orvos laacutenyaacutet Lauraacutet vette feleseacuteguumll12 A szide szuumlde szoacutet hasznaacutelja a heacuteber szeudaacuteboacutel13 Lekach meacutezes suumltemeacuteny

113

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

mivel a svaacutejci utazoacute Tissot kritikus szemmel iacutert uacutetirajzait roumlgziacuteti arroacutel az orszaacuteg-roacutel ahova a poroszndashfrancia haacuteboruacute utaacuten a francia joacutevaacuteteacutetel peacutenzei folytak Tissot koumlnyveacutet Franciaorszaacutegban ugyanuacutegy fogadtaacutek mint a milliaacuterdos orszaacutegban azaz Neacutemet orszaacutegban a franciaacutek politikai-irodalmi revansakeacutent Nordau ennek elleneacuteben iacuterta meg a sajaacutet műveacutet noha maacuter az előszoacuteban hangsuacutelyozza az iacuteraacutest bdquoneacutemetuumll iacuteroacute magyarkeacutentrdquo jegyzi eacutes nem ellenrevansban hanem a neacutepek koumlzti megbeacutekeacuteleacutesben gondolkodik Nordau koumlnyve is joacutel fogyott (Neacutemetorszaacutegban) haacuterom eacutev muacutelva megjelent a maacutesodik bőviacutetett kiadaacutes Nordau szaacutemaacutera azonban a milliaacuterdos orszaacuteg nem Neacutemetorszaacuteg hanem Franciaorszaacuteg volt Franciaorszaacuteg pedig maga Paacuterizs Tissot-val szemben nem toumlbb vaacuterossal foglalkozik hanem kizaacuteroacutelag Paacuterizzsal iacutegy a Tissot-koumlnyvre adandoacute vaacutelaszkeacutent iacuter egy Paacuterizs-kri-tikaacutet neacutemet perspektiacutevaacuteboacutel neacutemet olvasoacuteknak neacutemet kiadoacute szaacutemaacutera a francia fővaacuterost annak lakoacuteit inteacutezmeacutenyeit erkoumllcseit meglehetősen előnytelen szem-szoumlgből laacutettatja14

A tovaacutebbiakban a francia pozitivista Auguste Comte-taniacutetvaacuteny Pierre Laffitte (1823ndash1903) koumlnyveacuteből keacutert eacutes bemaacutesolt reacuteszletről van szoacute a leveacutelben ezt Scheiber kommentaacutelja Nordau szabadkozik hogy mieacutert nem tiszta lapra iacuterta a szoumlveget koumlzben zaacuteroacutejelben odaveti hogy mennyire nem vesz komolyan bizonyos rituaacutelis előiacuteraacutesokat a leveacutel 1878 juacutenius 14-ei keltezeacutesű amely peacuten-tekre esett15

A leveacutelben szoacute esik Goldziher Az iszlaacutem ciacutemű koumlnyveacuteről Ez budapesti megjele neacuteseacutet koumlvetően azonnal visszhangra talaacutelt Nordau koraacutebbi lapjaacuteban a Pester Lloydban is Silberstein-Oumltvoumls Adolf (1845ndash1899) recenzioacutet koumlzoumllt roacutela 1881 decembereacuteben16

A koumlvetkezőkben Nordau a Der Mythos bei den Hebraumlern und seine geschichtliche Entwicklung Untersuchungen zur Mythologie und Religions-wissenschaft (Lipcse 1876) angol fordiacutetaacutesaacutenak anyagi sikerei felől eacuterdeklődik17

A leveacutel veacutegeacuten az utoacuteiratban Nordau uumldvoumlzli Goldziher unokafiveacutereacutet a veluumlk egykoruacute Vilmost (1849ndash1916)18 a keacutesőbbi elismert szemeacuteszorvost eacutes egyetemi tanaacutert Iacuteraacutesait toumlbbek koumlzoumltt a Pester Lloyd is koumlzoumllte19 A koumlvetkező napokban

14 Schulte i m 82ndash86 Anna und Max Nordau i m 98ndash9915 Valoacutesziacutenűleg peacutentek este iacuterhatta16 Adolf Silberstein Der Islam Pester Lloyd 1881 december 23 melleacuteklet17 Scheiber is megadja az angol ciacutemet de a fordiacutetoacute neveacutet nem Russel Martineau18 Nordau eacutes Goldziher Vilmos a keacutesőbbi neves szemeacuteszprofesszor gyerekkori baraacutetok vol-

tak valamint egy gimnaacuteziumba jaacutertak Amikor Goldziher Ignaacutec csalaacutedjaacuteval 1865-ben Szeacutekesfe-heacutervaacuterroacutel Pestre koumlltoumlzoumltt ő is a baraacuteti koumlr tagja lett A kapcsolattartaacutest nagyban segiacutetette hogy koumlzel laktak egymaacuteshoz Nordaueacutek a Haacuterom Dob utcaacuteba (Dreitrommelgasse) majd a Dohaacuteny utca (Tabakgasse) 7 szaacutem alaacute koumlltoumlztek Goldziher Ignaacuteceacutek otthona a Kiraacutely utca 27-ben volt miacuteg Vilmoseacutek a Hermina teacuter (keacutesőbbi Dalsziacutenhaacutez utca) 11 szaacutem alatt laktak Ld Adress-Kalender von Pest Ofen und Alt-Ofen fuumlr das Jahre 1867 Pest 1866 Ideacutezi Zsoldos Jenő Fejezetek Kiss Joacutezsef eacuteleteacuteből In MIOK Eacutevkoumlnyv 197172 Szerk Scheiber Saacutendor Budapest 1972 83

19 William Goldziher Das Sehen ndash ein photographischer Vorgang Pester Lloyd 1877 juacuteli-

114

UJVAacuteRI HEDVIG

tervezett iacuterni neki de nagyon elfoglalt volt bdquomivel annyi magyar kiaacutelliacutetaacuteslaacutetogatoacute van akik lopjaacutek az időmetrdquo Ez utalaacutes az 1878 eacutevi paacuterizsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesra amelyről Nordau rendszeresen tudoacutesiacutetotta a Neues Pester Journalt A taacutercaacutek mennyiseacutege joacuteval csekeacutelyebb a beacutecsi anyaghoz keacutepest

Nordau első komolyabb uacutejsaacutegiacuteroacutei feladata a beacutecsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesroacutel valoacute tudoacute-siacutetoacutei munka volt a Pester Lloyd szaacutemaacutera20 A feacuteleacutevnyi folyamatos iacuteraacutes alapjaacuteul a rendezveacuteny jelentőseacutege szolgaacutelt a diplomaacuteciai eacutes politikai viszonyok meacuterle-geleacutese Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg valamint az OsztraacutekndashMagyar Monarchia nagyhatalmi staacutetusza A taacutercaacutek jelentős reacutesze az uralkodoacutei viziteket valamint a hivatalos programokat vette goacutercső alaacute majd a Wiener Wochenchronik kereteacute-ben heti oumlsszefoglaloacutek koumlvetkeztek Az orszaacutegpavilonok bemutataacutesa eseteacuteben Nordau minden aacutellam prezentaacutecioacutejaacutenak figyelmet szentelt

Ehhez keacutepest az 1878 eacutevi paacuterizsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesroacutel teljesen maacuteshogy alakult a tudoacutesiacutetoacutei munka igaz a Lloyddal toumlrteacutenő szakiacutetaacutes utaacuten maacuter a neacutemet ajkuacute kispol-gaacutersaacuteg aacuteltal olvasott Neues Pester Journal szaacutemaacutera Miacuteg a beacutecsi perioacutedus alatt Nordau hat hoacutenapon aacutet maacutejustoacutel oktoacuteberig intenziacuteven publikaacutelta taacutercaacuteit addig a Paacuterizsboacutel Pestre kuumlldoumltt iacuteraacutesok szaacutema juacuteliustoacutel kezdve egyre ritkult A beacutecsi időszak mintegy szaacutez feuilletonjaacutehoz keacutepest a paacuterizsi mennyiseacuteg ennek alig egyharmadaacutet teszi ki Ez eacuterezteti hataacutesaacutet a teacutemavaacutelasztaacuteson is az uralkodoacutei vizi-teket nem tematizaacutelja valamint az orszaacutegpavilonokat is igen roumlviden mutatja be Csak Magyarorszaacuteg bemutatkozaacutesaacutet ecseteli reacuteszletesen a hazai műveacuteszetnek iparnak eacutes oktataacutesuumlgynek taacuteg teret szentel21

3

A fennmaradt dokumentumok szerint Nordau eacutes Goldziher koumlzoumltt toumlbb mint tiacutez eacutev muacutelva 1891-ben keruumllt sor ismeacutet leveacutelvaacuteltaacutesra Nordau a sorait vaacuteltozatlanul Paacuterizsboacutel iacuterta de az Avenue de Villiers egy kis sarokhaacutezaacuteboacutel22 Iacuteraacutesaacuteban egy

us 17 melleacuteklet ndash Az 1880-as eacutevekben jelentek meg tőle az alaacutebbi iacuteraacutesok Albrecht v Graumlfe Pester Lloyd 1882 juacutenius 1 melleacuteklet Hermann v Helmholtz Pester Lloyd 1886 juacutelius 31 melleacuteklet Zur Naturgeschichte der Thraumlnen Pester Lloyd 1887 juacutenius 8 melleacuteklet Aerztliche Charakterkoumlpfe Pester Lloyd 1889 februaacuter 5 3 eacutes melleacuteklet

20 Roumlvid aacutettekinteacutes a korszak neacutemet nyelvű sajtoacutejaacuteroacutel Ujvaacuteri Hedvig A pest-budai neacutemet saj-toacute jelentőseacutege eacutes irodalomkoumlzvetiacutető szerepe a kiegyezeacutes utaacuten In A sajtoacute kultuacuterakoumlzvetiacutető szerepe 1867ndash1945 Tanulmaacutenyok Szerk Paaacutel Vince Budapest 2014 37ndash50

21 Ld Ujvaacuteri Dekadenzkritik Die Pariser Weltausstellung ciacutemű fejezeteacutet valamint Uő bdquoVi-gadoacuterdquo eacutes bdquofőiskolardquo A beacutecsi (1873) eacutes a paacuterizsi (1878) vilaacutegkiaacutelliacutetaacutes Max Nordau olvasataacuteban In Koumlnyv kontextus medialitaacutes Tanulmaacutenyok a 60 eacuteves Szeacutechenyi Aacutegnes tiszteleteacutere Szerk Buzinkay GeacutezandashMartin Joacutezsef Eger 2017 315ndash327

22 Schulte i m 3313 jegyzet bdquoSeit Oktober 1889 hatte Max Nordau in einem bescheidenen Hause der Avenue Villiers an der Ecke der Rue Legendre mit Aussicht auf den Platz Malesherbes und den Park Monceau Wohnung genommenrdquo Vouml Anna und Max Nordau i m 142

115

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

sziacutevesseacuteget szeretne baraacutetjaacutetoacutel szuumlleteacutesi anyakoumlnyvi kivonataacutenak beszerzeacuteseacutere keacuteri meg Nordau pontosan tudta milyen jelzeacutesű a dokumentum (K betűs koumlnyv 401 lapj 1076 sz)23 Szuumlkseacutege van tovaacutebbaacute egy jegyző aacuteltal hitelesiacutetett neacutemet fordiacutetaacutesra A koumlltseacutegeket termeacuteszetesen aacutellja A dokumentum egy eacuteletbiztosiacutetaacutesi uumlgylethez szuumlkseacuteges eacuteppen ezeacutert nagyon haacutelaacutes lenne ha mihamarabb keacutezhez kapnaacute a keacutert papiacutert

Amikor Nordau 1891 szeptember veacutegeacuten megiacuterta Goldzihernek ezt a leveleacutet ndash noha nem reacuteszletezi ndash maacuter tuacutel volt azon a sokkon amely juacuteliusban eacuterte tőzs-dei spekulaacutecioacute reacuteveacuten elvesztette egeacutesz addigi megtakariacutetaacutesait eacutes adoacutessaacutegokat halmozott fel24 A reacuteszletekről az anyagiakon tuacuteli veszteseacutegekről Eugen von Jagownak (1849ndash1905) egyik legjobb Paacuterizsban eacutelő iacuteroacute-uacutejsaacutegiacuteroacute baraacutetjaacutenak szaacutemolt be megtakariacutetaacutesai reacuteveacuten szerette volna eacutelete aacutelmaacutet valoacutera vaacuteltani eacutes Neacutemetorszaacutegban letelepedni neacutemet iacuteroacutekeacutent műkoumldni de bdquoa beacutertollnoki uacutejsaacutegiacuteroacutei keacutenyszer neacutelkuumllrdquo Ezt a folyamatot gondolta meggyorsiacutetani a spekulaacutecioacutek reacuteveacuten bdquode jogos megeacuterdemelt buumlnteteacutest kaptam azeacutert mivel eacuteletem szilaacuterd legszen-tebb alapelveihez lettem hűtlen eacutes sajaacutet erkoumllcseim ellen veacutetkeztemrdquo25 Hogy mihez is lett hűtlen azt maacuter koraacutebban kifejtette a Pariser Briefe Kulturbilder aacutetdolgozott kiadaacutesaiban (1884 1887) bevezető iacuteraacutesaiban (Vor dem Krach eacutes Nach dem Krach) reacuteszletesen leiacuterja a paacuterizsi tőzsdeacutevel kapcsolatos elleneacuterzeacuteseit amelyeket az 1882 eacutevi tőzsdekrach vaacuteltott ki s melynek koumlvetkezmeacutenyeiben (sorozatos csődoumlk reacuteszveacutenyek eseacutese peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi kriacutezis munkaneacutelkuuml-liseacuteg) a kapitalizmus első katasztrofaacutelis csődjeacutet laacutetja Franciaorszaacutegban Morali-zaacuteloacute kritikuskeacutent eliacuteteacuteli hogy a tőzsde a spekulaacutecioacute leacutepjen a tisztesseacuteges munka helyeacutebe26 Ez a teacutema meacuteg visszakoumlszoumln a Maha-Rog und andere Novellen27 ciacutemű koumlteteacuteben is az Auf Abbruch ciacutemű iacuteraacutesaacutenak főhőse Behr egy tőzsdei spekulaacutecioacute reacuteveacuten toumlnkremegy eacutes halaacutela utaacuten csalaacutedjaacutenak semmit sem hagy haacutetra

Nordau azonban semmifeacutele emliacuteteacutest nem tesz erről a csapaacutesroacutel leveleacutet uacutegy folytatja hogy magaacuteroacutel jelenlegi eacuteletszakaszaacuteroacutel nem akar sokat iacuterni feacutel hogy untatnaacute baraacutetjaacutet Sorai szerint sok uacutej eacutelmeacutenyben nincs reacutesze tanul eacutes dolgozik

Alapvetően ezt tette eddig is azaz az 1878-as eacutes 1891-es leveacutelvaacuteltaacutesok koumlzoumltt eltelt eacutevekben s nem is eredmeacutenytelenuumll 1880-ban veacutegleg letelepedik Paacuterizsban majd hamarosan megjelenik keacutet uacutejabb kultuacuterkritikai koumltete a Vom Kreml zur Alhambra (1880) valamint a Paris unter der dritten Republik (1881) Draacutemaiacuteroacutekeacutent is kiproacutebaacutelja magaacutet igaz meacuterseacutekelt sikerrel Toumlbb lapnak is kuumllső munkataacutersa majd a berlini Vossische Zeitung paacuterizsi tudoacutesiacutetoacuteja lesz Koumlzben

23 Nordau szuumlleteacutesi anyakoumlnyvi bejegyzeacutese a pesti rabbisaacuteg anyakoumlnyveacuteben Magyar Zsidoacute Muacutezeum eacutes Leveacuteltaacuter Budapest (MILEV) httpcollectionsmilevhuitemsshow31002 (2020 aacuteprilis 23)

24 Ld Anna und Max Nordau i m 137ndash13825 Schulte i m 193ndash19426 Schulte i m 16127 Max Nordau Maha-Rog und andere Novellen Berlin 1906

116

UJVAacuteRI HEDVIG

orvosi paacutelyaacutejaacutet is eacutepiacuteti aktiacutevan reacuteszt vesz Jean-Martin Charcot (1825ndash1893) hipnoacutezissal kapcsolatos kutataacutesaiban majd 1882-ben megveacutedi a nő kasztraacutelaacute-saacuteroacutel iacutert doktori eacutertekezeacuteseacutet28 Ezt koumlvetően szuumlleacutesz-nőgyoacutegyaacuteszkeacutent praktizaacutel majd megjelenteti a Die conventionellen Luumlgen der Kulturmenschheit ciacutemű műveacutet amely hatalmas botraacutenyt okoz Ausztriaacuteban eacutes Oroszorszaacutegban betiltjaacutek szerzőjeacutet felseacutegseacuterteacutessel vaacutedoljaacutek rendszeresen iacuternak roacutela az uacutejsaacutegok Az ered-meacuteny heacutet hoacutenap alatt heacutet kia daacutest eacuter meg toumlbb nyelvre lefordiacutetjaacutek Nordau iacuteroacutei sikerei csuacutecsaacuten van Euroacutepa-szer te ismertteacute vaacutelik 1889-ben őt vaacutelasztjaacutek az Association Litteacuteraire Internationale nevű nemzetkoumlzi iacuteroacuteszervezet alelnoumlkeacuteveacute Ebben az időszakban ismerkedik meg a berlini orvossal eacutes bakterioloacutegussal Wilhelm Loumlwenthallal (1850ndash1894) aki eacuteleacutenk eacuterdeklődeacutest mutat egy zsidoacute mezőgazdasaacutegi projekt iraacutent Argentiacutenaacuteban

Goldziher Nordauhoz iacutert leveleacuteben beszaacutemolhatott arroacutel hogy nem ment el a legutoacutebbi orientalista kongresszusra29 amieacutert Nordau sajnaacutelkozaacutesaacutet fejezi ki főleg az ugyancsak pesti szuumlleteacutesű orientalista Gottlieb Wilhelm Leitner (1840ndash1899) miatt Nordau eacuteleacutenk figyelemmel kiacuteseacuterte toumlbb kortaacutersaacutenak paacutelyaacutejaacutet30 iacutegy Leitner teveacutekenyseacutegeacutevel is tisztaacuteban lehetett akit taacutemogataacutesra meacuteltoacutenak tartott főleg olyan bdquokomoly eacutes fuumlggetlen feacuterfiak reacuteszeacuteről akik nem kituumlnteteacutesek utaacuten loholnakrdquo31 A leveacutel veacutegeacuten ismeacutet uumldvoumlzli Goldziher Vilmost32

Goldziher rekordidő alatt teljesiacutetette Nordau szuumlleteacutesi anyakoumlnyvi kivonataacute-val kapcsolatos keacutereacuteseacutet ugyanis Paacuterizsboacutel hat () nap muacutelva joumltt a koumlszoumlnőleveacutel Nor dau nyomban rendezi is a felmeruumllt koumlltseacutegeket majd Goldziher baraacuteti dor-gaacutelaacutesaacutera reagaacutel aki a koraacutebbi eacutes a mostani leveacutelvaacuteltaacutesok koumlzoumltt eltelt majd maacutesfeacutel eacutevtizedet haacutenyhatta Nordau szemeacutere Utoacutebbi szerint 1882ndash1883 koumlruumll eacuterintkez-hettek leveacutelben egymaacutessal egy a paacuterizsi Nemzeti Koumlnyvtaacuterban (Bibliothegraveque nationale de France) fellelhető arab keacutezirat miatt majd 1884-ben vagy 1885-ben

28 Max Nordau De la castration de la femme Diss med Paris (Poissy) 188229 Goldziher koraacuteban a tudomaacutenyos eacuterintkezeacutes keacutet formaacuteja a nemzetkoumlzi kongresszusokon

valoacute reacuteszveacutetel eacutes a levelezeacutes volt 1891-ben a IX Nemzetkoumlzi Orientalista Kongresszust London-ban rendezteacutek meg

30 Nordau Goldziher Ignaacutecroacutel is taacutejeacutekozoacutedhatott toumlbbek koumlzoumltt a Pester Lloydban is olvasha-tott tőle neacutehaacuteny iacuteraacutest Ignaz Goldziher Islam in Afrika IndashIII Pester Lloyd 1882 aacuteprilis 12 3 eacutes melleacuteklet aacuteprilis 14 melleacuteklet aacuteprilis 19 melleacuteklet Keacutet eacutevvel keacutesőbb az Eine Volkskrankheit ciacutemű iacuteraacutesa jelent meg Pester Lloyd 1884 februaacuter 14 melleacuteklet

31 Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben toumlbbszoumlr is megemliacuteti a pesti szuumlleteacutesű Gottlieb Wilhelm Leit-nerrel a lahori egyetem rektoraacuteval valoacute baraacutetsaacutegaacutet Ld Anna und Max Nordau i m 92 141 180

32 Ld a 2 levelet Scheiber i m 203 Goldziher Vilmos az eacutevek soraacuten ismeacutet publikaacutelt a Pester Lloydban Albrecht v Graumlfe Pester Lloyd 1882 juacutenius 1 1 melleacuteklet Hermann v Helm-holtz Pester Lloyd 1886 juacutelius 31 melleacuteklet Zur Naturgeschichte der Thraumlnen Pester Lloyd 1887 juacutenius 8 melleacuteklet Aerztliche Charakterkoumlpfe Pester Lloyd 1889 februaacuter 5 3 eacutes mel-leacuteklet ndash A keacutet 1891-ben iacutert leveacutel idejeacuten tuacutelmutatoacute publikaacutecioacutek Dr Ignaz Hirschler Pester Lloyd 1891 november 12 melleacuteklet Sollen Frauen zum Studium der Medizin zugelassen werden Pester Lloyd 1895 oktoacuteber 20 1 melleacuteklet Emil Du Bois-Reymond Pester Lloyd 1897 januaacuter 14 melleacuteklet Der Unterricht der Schwachsichtigen Pester Lloyd 1898 maacutercius 3 2

117

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

ismeacutet sor keruumllhetett iacuteraacutesbeli kommunikaacutecioacutera33 Nordau mindenesetre remeacuteli hogy a legkoumlzelebbi leveacutelvaacuteltaacutesra nem kell uacutejabb 14 eacutevet vaacuterni34

A leveacutelben reagaacutel Goldziher Muhameddanische Studien ciacutemű műveacutere35 amelyről van ugyan tudomaacutesa de meacuteg nem olvasta Baacuter Nordau ndash sajaacutet bevallaacutesa szerint ndash maga is mutat keleti iraacutenyuacute eacuterdeklődeacutest ez inkaacutebb India eacutes a buddhiz-mus feleacute tendaacutel semmint Araacutebia eacutes az iszlaacutem feleacute Ezt alaacutetaacutemasztandoacute sajaacutet a Die Krankheit des Jahrhunderts36 ciacutemű műveacutet hozza fel amelyben veacutelemeacutenye szerint bdquonyomokban megmutatkoznak brahmanista boumllcsesseacutegekrdquo37

A leveacutel befejező gondolatai a londoni orientalista kongresszushoz kapcso-loacutednak Goldziher az esemeacutenyről minden bizonnyal nagyon pozitiacutev hangnem-ben iacuterhatott amit Nordau egy maacutesik rendezveacuteny a stockholmi kongresszus kapcsaacuten hevesen eliacuteteacutel a talaacutelkozoacutet bdquocsillogoacutenak tuacutel csillogoacutenakrdquo tartotta38 s ezt nevezi az egyik hibaacutejaacutenak Toumlbb munka kevesebb hiacutervereacutes kellett volna a sveacuted orientalista Carlo Landberg groacutefnak (1848ndash1924) az 1889 eacutevi stock-

33 Scheiber nem tud ezekről Megnyugtatoacute vaacutelaszt csak a jeruzsaacutelemi archiacutevumban talaacutelhatoacute anyag tanulmaacutenyozaacutesa adhatna

34 A legkoumlzelebbi leveacutelvaacuteltaacutesra 1915-ben keruumll sor35 Ignaz Goldziher Muhameddanische Studien IndashII Halle 1888ndash189036 Max Nordau Die Krankheit des Jahrhunderts Leipzig 188737 A mű Nordau talaacuten legsikeruumlltebb regeacutenye Teacutezisszerű ciacuteme elleneacutere a jelenben jaacutetszoacutedik

eacutegető neacutemetorszaacutegi politikai eacutes vilaacutegneacutezeti taacutejeacutekozoacutedaacutesi probleacutemaacutekat feszeget Kora legnagyobb betegseacutegeacutet az akaratgyengeseacutegben laacutetja amely a főhősben Eynhardtban testesuumll meg A regeacuteny pozitiacutev hőse Dr Schroumltter a szegeacutenyek orvosa Nordau idealizaacutelt oumlnarckeacutepe aki intellektuaacutelisan erkoumllcsileg eacutes vilaacutegneacutezetileg magas fokon aacutell Nordauhoz hasonloacutean foglalkozik a szegeacutenyek eacutes az elnyomottak probleacutemaacuteival eacuterdeklődik a szocialistaacutek szociaacutelis keacuterdeacutesekről vallott neacutezetei iraacutent de nem paacutertpolitikai ideoloacutegiai alapon Nordau szolidaritaacutesroacutel vallott elveit keacutepviseli de nem szent nem aszkeacuteta nem politikus hanem egy tettre keacutesz cselekvőkeacutepes figyelmes ideoloacutegiai befolyaacutesoktoacutel mentes ember Vouml Schulte i m 179ndash182 ndash Nordau a buddhizmusroacutel meacuteg eacutelete alkonyaacuten is iacutert Die Weltgerechtigkeit Eine buddhistische Weltspiegelung Neue Freie Presse 1920 oktoacuteber 28 1ndash4

38 Nordau ezt joacutel laacutetja eacutes erre alapvetően Goldziher is raacuteerősiacutetett a Pester Lloydban koumlzoumllt oumltreacuteszes helysziacuteni beszaacutemoloacutejaacuteval amelyeket minden bizonnyal Nordau is olvasott Mivel ezen iacuteraacutesok nagyreacuteszt a feuilletonrovatban jelentek meg termeacuteszetesen nem szakmai koumlzoumlnseacutegnek szoacuteltak hanem a taacuterca műfaji sajaacutetossaacutegainak megfelelően szoacuterakoztatoacute szellemes csevegő stiacute-lusban iacuteroacutedtak Mindegyik koumlzeacuteppontjaacuteban a kiraacutelyi pompa II Oszkaacuter vendeacutegszeretete eacutes szak-mai eacuterdeklődeacutese a feacutenyes esteacutelyek a csillogoacute deacutelutaacuteni eacutes esti programok a skandinaacutev lakossaacuteg-nak az esemeacuteny eacutes a reacutesztvevők iraacutent tanuacutesiacutetott lelkesedeacutese s nem utolsoacutesorban Landberg groacutef meacuteltataacutesa aacutell Keacutet peacutelda a keretprogramokra a 3 leveacutelből A drottingholmi kiraacutelyi fogadaacutest maacutesnap Landberg groacutefnak eacutes nejeacutenek esteacutelye koumlvette a stockholmi Grand Hotelben melyen a kiraacutely eacutes a troacutenoumlroumlkoumls valamint a sveacuted taacutersadalmi elit is keacutepviseltette magaacutet Landberg 15 eacutevnyi keleti tar-toacutezkodaacutesaacutenak hozadeacutekakeacutent a termek orientaacutelis hangulatot aacuterasztottak piramissal paacutelmaligettel keleti ruhaacuteba oumlltoumlztetett felszolgaacuteloacutekkal keleti frissiacutető italokkal autentikus orientaacutelis dallamok-kal Legalaacutebb ennyire lenyűgoumlzve iacutert Goldziher a kongresszus maacutesodik napjaacutenak lezaacuteraacutesakeacutent rendezett műuacuteszoacuteprogramroacutel amelyet az erő eacutes a szeacutepseacuteg jellemzett Ld Ignaz Goldziher Vom Stockholmer Orientalisten-Kongreszlig IndashV Pester Lloyd 1889 szeptember 6 (esti kiadaacutes) 10 11 15 eacutes 16

118

UJVAacuteRI HEDVIG

holmi kongresszus főtitkaacuteraacutenak39 kevesebb boacutekolaacutes bdquoa bohoacutec II Oszkaacuternakrdquo40 a rendezveacuteny szabad jellegeacutet pedig meg kellene hagyni bdquonem egy zaacutert ceacutehheacute alakiacutetani amely Landberg templomaacutevaacute vaacutelhatott volnardquo bdquoA szakadaacutest ebben a pillanatban sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni [hellip] eacutes a reacutegi kongresszusok szabad formaacuteit [hellip] a Max MuumlllerndashWeberndashDillmannndashKuenen-klikknek el kell ismernierdquo41

Az orientalista kongresszusok tudomaacutenyos eacutes (tudomaacuteny)politikai jelen-tőseacutegeacutenek eacutertelmezeacuteseacutehez Goldziher eacutes Nordau ezekhez valoacute merőben elteacuterő viszonyaacutenak a megeacuterteacuteseacutehez egy hosszabb aacutettekinteacutes indokolt

Exkurzus az orientalista kongresszusok jelentőseacutege

Az első orientalista kongresszus megrendezeacuteseacutere a 19 szaacutezad utolsoacute harma-daacuteban 1873-ban keruumllt sor Paacuterizsban Mivel a 19 szaacutezad a noumlvekvő interna-cionalizaacuteloacutedaacutes jegyeacuteben aacutellt ndash amely kiterjedt mind az aacutellami-politikai mind a taacutersadalmi-kulturaacutelis szfeacuteraacutera ndash a nemzetkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutesek aloacutel a tudomaacute-nyos diszcipliacute naacutek sem vonhattaacutek ki magukat A tudomaacutenyossaacuteg sajaacutetossaacutegai mint az univer zalitaacutes eacutes a kozmopolita iraacutenyultsaacuteg termeacuteszetesen maacuter joacuteval koraacutebban is adottak voltak de a 19 szaacutezadban uacutej dimenzioacutekat eacutes minőseacuteget eacutertek el A nemzetkoumlzi esuumlleacutes folyamata egybeesett a nemzeti tudomaacutenyok viraacutegkoraacuteval eacutes a nemzeti gon dolkodaacutessal42 mikoumlzben egyszerre volt jelen a nacionalizmus eacutes az univerzalizmus kettősseacutege maacutesfelől a tudomaacuteny illetve a tudomaacutenyteruumlletek fragmentaacuteloacutedaacutesa valamint a szinteacutezis iraacutenti toumlrekveacutes43

Ebben a folyamatban a nemzetkoumlzi kongresszusok jelentős szerepet toumlltoumlt-tek be a levelezeacutes a tudomaacutenyos folyoacuteiratok eacutes szaklapok valamint a tudo-maacutenyos utazaacutesok (tanulmaacutenyuacutet vendeacutegelőadaacutesok stb) mellett a felsoroltak koumlzuumll a kongresszusok biacutertak a legnagyobb jelentőseacuteggel s egyben lehetőseacuteget teremtettek nemzetkoumlzi szervezetek alapiacutetaacutesaacutehoz is A kongresszusok valamint a szakemberek toumlmoumlruumlleacutesei a 19 szaacutezadban egyben olyan diszkurziacutev koumlzoumls-

39 Goldziher meleg hangon iacuter Naploacutejaacuteban is Landbergről a naacutela eltoumlltoumltt időről kitűnő koumlnyv-taacuteraacuteroacutel Ld Naploacute 214 skk 238 Az MTA adatbaacutezisa szerint (Goldziher Ignaacutec Levelezeacutese = GIL) Goldziher eacutes Landberg 1881 eacutes 1921 koumlzoumltt 178 levelet vaacuteltott

40 Bernadotte Oszkaacuter Frigyes (1829ndash1907) sveacuted eacutes norveacuteg kiraacutely az irodalom nagy paacutertoloacuteja41 Scheiber Max Nordaursquos Letters 204 ndash Friedrich Max Muumlller (1823ndash1900) neacutemet nyel-

veacutesz filoloacutegus orientalista Albrecht Weber (1825ndash1901) szanszkrit nyelveacutesz egyetemi tanaacuter Berlinben Christian Friedrich August Dillmann (1823ndash1894) teoloacutegus orientalista főleg az etioacutep nyelv szaktekinteacutelye Abraham Kuenen (1828ndash1891) holland teoloacutegus

42 Vaacutesaacutery Istvaacuten bdquoNemzetirdquo eacutesvagy bdquonemzetkoumlzirdquo a magyar orientalisztika dilemmaacutei a 19 szaacutezadban In Nemzet eacutes tudomaacuteny Magyarorszaacutegon a 19 szaacutezadban (Magyar Toumlrteacutenelmi Emleacute-kek ndash Eacutertekezeacutesek ndash Tanulmaacutenyok a Nacionalizmus Kultuacutertoumlrteacuteneteacuteből 5) Szerk Bolloacutek Aacutedaacutem‒Szilaacutegyi Adrienn Budapest 2017 141ndash154

43 Eckhardt Fuchs Wissenschaft Kongreszligbewegungen und Weltausstellungen Zu den An-faumlngen der Wissenschaftsinternationale vor dem Ersten Weltkrieg Comparativ 6 (19955ndash6) 156

119

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

seacutegek uacutej inteacutezmeacutenyeiveacute vaacuteltak amelyek egy maacuter megleacutevő inteacutezmeacutenyrendszer a 17 szaacutezad koumlzepe oacuteta műkoumldő nemzetek foumlloumltti kutataacutesi koordinaacutecioacutet ellaacutetoacute akadeacutemiaacutek konkurenciaacutejaacutevaacute vaacuteltak44

Az euroacutepai toumlrteacutenettudomaacuteny professzionaacutelissaacute vaacutelaacutesa soraacuten az Euroacutepaacuten kiacutevuumll eső teruumlletek a nemzeti iraacutenyultsaacuteguacute historiograacutefia eacuterdeklődeacuteseacuten kiacutevuumll estek iacutegy a filoloacutegiaacuteval eacutes a reacutegeacuteszettel egyuumltt egy perifeacuterikus tudomaacutenyteruuml-let az orienta lisztika kutataacutesi teruumlleteacuteveacute lettek Ily moacutedon a keleti tanulmaacutenyok transzkulturaacutelis jelleguumlkneacutel fogva a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg foumlldrajzi eacutes kulturaacutelis expan zioacutejaacutenak ideaacutelis peacuteldaacutejakeacutent szolgaacutelnak45 E folyamat kezdet-ben főleg a nemzeti toumlrteacutenelem kutataacutesaacutera oumlsszpontosiacutetott amely nem igeacutenyelt nemzetkoumlzi egyuumltt műkoumldeacutest Az első toumlrteacuteneacuteszkongresszust 1898-ban valoacutejaacute-ban 1900-ban rendezteacutek Paacuterizsban de a Kelet toumlrteacutenete előszoumlr csak 1908-ban Berlinben keruumllt be a programba majd 1913-ban a londoni kongresszuson egeacute-szuumllt ki az egyiptoloacutegiaacuteval Mindegyik kongresszus szigoruacutean tudomaacutenyorien-taacutelt volt a politikai teacutenyező ekkor meacuteg alig jaacutetszott szerepet46

Noha a NordaundashGoldziher-levelezeacutes szempontjaacuteboacutel elsősorban az 1889 eacutes 1891 koumlzoumltt megrendezett orientalista kongresszusok47 toumlrteacuteneacutesei a relevaacutensak az ekkor eszkalaacuteloacutedoacute majd a szakadaacuteshoz vezető probleacutemaacutek maacuter joacuteval hama-rabb megje lentek Az orientalistaacutek a szakmai keacuterdeacuteseken tuacutel a kezdetektől fogva eacuteleacutenk vitaacutet folytattak a kongresszusok tudomaacutenyos eacutes politikai ceacuteljait illetően Maacuter roumlgtoumln a maacutesodik kongresszuson 1874-ben Londonban Max Muumlller elnoumlki beszeacutedeacuteben oumln tudatosan az euroacutepai intellektuaacutelis koumlzoumlsseacuteg reacuteszekeacutent hataacuterozta meg magukat de neacutezetei szerint ez nem vezet szuumlkseacutegszerűen nemzetkoumlzi egyuumlttműkoumldeacuteshez A kongresszusok hasznossaacutegaacutet abban laacutetta hogy a tudoacute-sok felmeacuterhetik a tudomaacutenyte ruumlletek pillanatnyi aacutellaacutesaacutet lehetőseacuteget kapnak az oumlsszehasonliacutetaacutesra vagyis a tanaacutecskozaacutes helyzetjelenteacutest biztosiacutet eacutes uacutetmutataacutest nyuacutejt a joumlvőbeli kutataacutesokhoz48

Neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb 1881-ben Berlinben Dillmann elnoumlkoumllt eacutes maacuter maacutes hangnemben beszeacutelt A kongresszusokroacutel kifejtette hogy sem tudomaacutenyos innovaacutecioacuteval sem a tudomaacutenypolitika szempontjaacuteboacutel fontos doumlnteacutesekkel nem szolgaacutelnak uacutej felfedezeacutesekkel veacutegkeacutepp nem sőt a tudomaacutenyos vitaacutekat sem tar-totta kieleacutegiacutetőnek Leacutenyeguumlket a nemzetkoumlziseacuteguumlkben laacutetta a nacionalizmussal szemben hiszen az akkori tudomaacutenyos eredmeacutenyeket is kuumlloumlnboumlző nemzetek

44 Fuchs i m 16045 Eckhardt Fuchs The Politics of the Republic of Learning International Scientific

Congresses in Europe the Pacific Rim and Latin America In Uő Across Cultural Borders Historiography in Global Perspective Boulder 2002 206

46 Fuchs Across Cultural Borders 208ndash20947 A kongresszusok időrendben (csak 1891-ig) 1873 ndash Paacuterizs 1874 ndash London 1876 ndash

Szentpeacutetervaacuter 1878 ndash Firenze 1881 ndash Berlin 1883 ndash Leiden 1886 ndash Beacutecs 1889 ndash StockholmChristiania 18911892 ndash London

48 Fuchs Across Cultural Borders 211ndash212

120

UJVAacuteRI HEDVIG

tudoacutesai eacuterteacutek el49 A nemzetkoumlziseacutegre főleg azoknak van szuumlkseacuteguumlk akiknek a kutataacutesi teruumllete nem neacutelkuumlloumlzheti a maacutesokkal maacutes nemzetbeli tudoacutesokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutest vonatkozik ez mind a keletkutatoacutekra mind a foumlldrajz- eacutes neacuteprajztudoacutesokra vagy eacuteppen az antropoloacutegusokra

A keletkutataacutes tudomaacutenyos ceacuteljairoacutel valoacute elteacuterő gondolkodaacutes vezet majd a szakadaacuteshoz egy eacutevtized muacutelva (erre utal Nordau is) de akkor a toumlreacutesvonal a bdquogyakorlati tudomaacutenyrdquondashbdquooumlnceacuteluacute tudomaacutenyrdquo szembenaacutellaacutes menteacuten fogalmazoacutedik meg50 A szakadaacuteshoz vezető uacutet egyik fontos aacutellomaacutesa volt a stockholmi kong-resszus 1889-ben amelyen nem hataacuteroztaacutek meg a koumlvetkező szimpoacutezium hely-sziacuteneacutet Albrecht Weber petiacutecioacutet nyuacutejtott be amelyben egy ideiglenes szervező-bizottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacutet javasolta az előző elnoumlkoumlkkel a koumlvetkező kongresszusi hely sziacutennek pedig Oxfordot nevezte meg A franciaacutek ezt nem tudtaacutek elfogadni mivel teljes egeacuteszeacuteben a neacutemetek vaacutellalkozaacutesakeacutent eacuterteacutekelteacutek valamint seacuterel-mezteacutek hogy az alapiacutetoacute (első) elnoumlk a francia de Rosny51 nem kapott meghiacutevaacutest a bizottsaacutegba A franciaacutek angol orientalistaacutekkal kiegeacuteszuumllve akik nem taacutemo-gattaacutek ezt az bdquoemeritusrdquo talaacutelkozoacutet a IX kongresszust 1891-ben Londonban akartaacutek tartani veacuteguumll a stockholmi bizottsaacuteggal kiegyezve 1892-re tetteacutek aacutet Max Muumlller elnoumlkleteacutevel megtartva a helysziacutent (Londont) Ennek elleneacutere a londoni szervezőbizottsaacuteg egy reacutesze koumlvette az eredeti tervet eacutes oumlsszehiacutevott egy kuumlloumln kongresszust Londonban 1891-ben52 Ezek utaacuten a X kongresszust a bdquoreforme-rekrdquo 1892-ben Lisszabonban tartottaacutek meg miacuteg a bdquohivatalosrardquo Genfben keruumllt sor 1894-ben

A konfliktus azonban joacuteval tuacutelmutatott az alapszabaacutely-probleacutemaacuteknaacutel az igazi probleacutemaforraacutes a vita taacutergya a kongresszusok jellegeacutenek a meghataacuterozaacutesa volt A tudoacutesok egy reacutesze azon az aacutellaacutesponton volt hogy a kongresszusok őrizzeacutek meg tisztaacuten tudomaacutenyos jelleguumlket iacutegy a laikusok eacutes egyeacuteb kongresszusi vendeacute-gek kizaacuteraacutesa mellett eacuterveltek valamint a taacutersasaacutegi komponens visszaszoriacutetaacutesaacutet szorgalmaztaacutek mivel utoacutebbi nagyon elhomaacutelyosiacutetotta a stockholmi kongresszus tudomaacutenyos eredmeacutenyeit A neacutemetek nyiacuteltan siacutekra szaacutelltak a szakmaisaacuteg erő-siacuteteacutese eacutes a koumlzponti iraacutenyiacutetaacutes mellett Ugyanakkor elkeacutepzeleacuteseiket nem egyez-tetteacutek a franciaacutekkal ami uacutejabb neacutezetelteacutereacutesekhez vezetett 1892-ben a francia tudoacutesok nem voltak hajlandoacutek reacuteszt venni egy neacutemet (Muumlller) aacuteltal elnoumlkoumllt kongresszuson

Az alapszabaacutely-moacutedosiacutetoacutekat keacutepviselő (bdquoszakadaacuterrdquo) G W Leitner a nyitaacutes bdquoa keleti tudomaacutenyok nyiacutelt koumlztaacutersasaacutegaacutenak fennmaradaacutesaacuteeacutert folytatott harcrdquo mellett eacutervelt eacutes visszautasiacutetotta azt a kiacuteseacuterletet amely ezt bdquoegy zaacutert taacutersasaacuteggaacute

49 Fuchs Across Cultural Borders 21150 Fuchs Across Cultural Borders 21251 Leacuteon de Rosny (1837ndash1914) etnoloacutegus nyelveacutesz orientalista52 Erről iacuterhatott Goldziher Nordaunak ami miatt Nordau visszautalt a stockholmi kongresz-

szusra eacutes elmarasztalta mind a rendezveacutenyt mind a reacutesztvevőket

121

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

vagy hivatalos oligarchiaacutevaacute neacutehaacuteny professzor eacutes hivatalnok monopoacuteliumaacutevaacuterdquo kiacutevaacutenta tenni53 A vezeteacutest illetően ellenezte egy aacutellandoacute eacutes kis leacutetszaacutemuacute ori-entalista tanaacutecs felaacutelliacutetaacutesaacutet helyette egy nemzetkoumlzi orientalista taacutersasaacuteg eacuteletre hiacutevaacutesaacutet szorgalmaz ta amely majd doumlnt a kongresszusok helyzeteacuteről eacutes struktuacute-raacutejaacuteroacutel A kongresszus jellegeacutet illetően a nyitaacutes mellett foglalt aacutellaacutest fuumlggetlenuumll attoacutel hogy valaki a tudoacutes taacutersadalom tagja vagy sem ahogy Muumlller is tette feacutel eacutevtizeddel koraacutebban a tudomaacuteny eacutes az eacutelet szoros kapcsolata mellett eacutervelt Kettejuumlk felfogaacutesaacuteban annyi kuumlloumlnbseacuteg mutatkozott hogy miacuteg Muumlller a tudo-maacuteny gyakorlati eacuteletben valoacute hasznosulaacutesaacutet laacutetta elsődlegesnek addig Leitner megkeacuterdőjelezte a tudomaacuteny exkluzivitaacutesaacutet iacutegy a tudoacutesok jelentőseacutegeacutet is54

Leitner kritikaacutejaacutet azonban nem vetteacutek figyelembe a neacutemet orientalistaacutek illetve tudoacutes taacutersasaacuteguk a Deutsche Morgenlaumlndische Gesellschaft bojkottaacuteltaacutek a bdquoszaka daacuterrdquo kongresszust (erről beszeacutelt Max Muumlller is Londonban a IX kong-resszus meg nyitoacute beszeacutedeacuteben)55 A vita veacuteguumll 1897-re teljesen eluumllt A Paacuterizs-ban rendezett XI kongresszuson a vezető orientalistaacutek konszenzusra jutottak eacutes megaacutellapodtak ab ban hogy a joumlvőben tiszta tudoacutes taacutersasaacutegkeacutent kiacutevaacutennak műkoumldni a kongresszusok szervezeacuteseacutevel kapcsolatos pontokat pedig uacutej alap-szabaacutelyban roumlgziacutetetteacutek

A Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia eacuterdemben csak eacutevekkel keacutesőbb eacutertesuumllt a probleacutemaacuteroacutel mivel az orientalista kongresszusokroacutel Hunfalvy Paacutel volt hivatott bes zaacutemolni de ezt Goldziher feacutenyes sikere miatt56 a stockholmi rendezveacuteny utaacuten nem volt hajlandoacute megtenni Goldziher Naploacutejaacuteba az alaacutebbiakat jegyezte be bdquoHunfalvy ki egyeacutebkeacutent minden kongresszusroacutel bőbeszeacutedű jelenteacuteseket szokott iacuterni az Akadeacute miaacutenak [hellip] ezuacutettal nyomateacutekosan kijelentette hogy nem szaacutemol be a kong resszusroacutel [hellip] Iacutegy a tudoacutestestuumllet melynek hivatalos keacutepvi-selője voltam nem vehetett tudomaacutest a stockholmi uumlgyekrőlrdquo57 Goldzihernek azonban az 1892-ben Londonban rendezett kongresszus utaacuten lehetőseacutege nyiacutelt a konfliktus bemutataacutesaacutera mivel Hunfalvy halaacutelaacutet koumlvetően ő iacuterta az MTA szaacute-maacutera a beszaacutemoloacutekat58

A kongresszusok jelentőseacutegeacuteről eloumlljaacuteroacuteban megjegyzi hogy ezek a folyoacute-iratok kal ellenteacutetben a tudoacutesok koumlzvetlen eacuterintkezeacuteseacutet eszmecsereacutejeacutet teszik lehetőveacute erre a hivatalos aktusok uumlleacutesek mellett a kapcsoloacutedoacute programok soraacuten nyiacutelik lehetőseacuteg59

53 Fuchs Across Cultural Borders 212ndash213 23454 Fuchs Across Cultural Borders 21355 Fuchs Across Cultural Borders 23456 Goldziher eacutes Theodor Noumlldeke aacutetvehette a sveacuted kiraacutelytoacutel a kongresszus legnagyobb kituumln-

teteacuteseacutet a nagy aranyeacutermet Ld Goldziher Naploacute 15357 Goldziher Naploacute 155ndash15658 Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek IX nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Előadta Goldziher

Ignaacutecz r tag az oktoacuteber 3-aacuten tartott uumlleacutesen Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 3 (1892) 632ndash65959 Goldziher Jelenteacutes (1892) 634 Erre Goldziher maacuteskor is utalt Iacutegy peacuteldaacuteul az 1894-ben

122

UJVAacuteRI HEDVIG

Goldziher ebben a beszaacutemoloacuteban teacuter ki reacuteszletesen a keleti tudomaacutenyok műve lői koumlreacuteben toumlrteacutent szakadaacutesroacutel a VIII kongresszust (1889) koumlvetően Fő vaacutedkeacutent az fogalmazoacutedott meg bdquohogy a congressuson a tudomaacuteny eacuterde-keinek nem eleacuteg időt szenteltekrdquo Goldziher azonban caacutefolja ezt hiszen bdquo150 felolvasaacutest hallgathattak a kuumlloumlnboumlző koumlz- eacutes osztaacutelyuumlleacutesekenrdquo A maacutesik vaacuted bdquoAz időnek egy reacuteszeacutet ndash uacutegy mondanak ndash azon profaacuten időtoumllteacutesre fordiacutetottaacutek hogy Euroacutepa eacutes Amerika koumlnyvmolyait egyuacutettal Skandinaacutevia baacutejoloacute termeacutesze-teacutebe kivezetteacutek eacutes kiraacutelyi feacute nyes fogadtataacutesokon (azt mondja az oppositioacute hogy a tudomaacuteny demokratikus jel legeacutenek rovaacutesaacutera) egy vajmi mostohaacuten meacuteltaacutenyolt tudomaacutenyt paacuteratlan eleacutegteacutetelben reacuteszesiacutetetteacutekrdquo60 A kritikusok vezeacutere bdquokitűnő hazaacutenkfia Akadeacutemiaacutenk kuumllső tagja dr Leitner a demokratikus eacutes a viszonyok-toacutel reacuteg tuacutelszaacuternyalt paacuterisi uumlgyrend zaacutesz laja alatt szaacutemos hiacutevet toborzott az aacuteltala hirdetett schisma szaacutemaacuterardquo A konfliktus bdquoaz 1891 őszeacuten Londonban egybegyűlt dissidens congressuson nyert kifejezeacutestrdquo61

A tovaacutebbiakban kifejti bdquoA reacutesztvevők koumlzoumltt csak elenyeacutesző csekeacutely szaacutem-mal voltak a tudomaacuteny sajaacutetkeacutepeni előmozdiacutetoacutei ezek nem kiacutevaacutentaacutek megszakiacute-tani a folytonossaacutegot eacutes csak azon comiteacute meghiacutevaacutesaacutenak akartak megfelelni mely a IX congresszus szervezeacuteseacutere Krisztiaacuteniaacuteban felhatalmazaacutest nyert mely-nek egybeaacutelliacutetaacute sa azonban a dissidensek veacutelemeacutenye szerint a paacuterisi uumlgyrendnek nem mindenben felelt megrdquo62 Mindkeacutet bizottsaacuteg a Leitner-feacutele eacutes a krisztiaacuteniai

Genfben rendezett oumlsszejoumlvetel kapcsaacuten feljegyezte hogy a kongresszusok eacutertelmeacutere maacuter a ren-dezveacuteny elnoumlke is kiteacutert megnyitoacute beszeacutedeacuteben bdquoSokan ndash uacutegymond ndash teacutevesen azt hiszik hogy az ily congressusnak az a czeacutelja hogy nagy felfedezeacuteseket mozdiacutetson elő vagy hogy az embe-ri ismeretek fejleszteacutese eacuterdekeacuteben nagyfontossaacuteguacute hataacuterozatokkal leacutepjen elő Nem erre valoacutek a congressusok A congressus nem egyeacuteb mint laacutetogataacutes melyet a tudomaacuteny emberei egymaacutes-sal tesznek a tudoacutesok taacutersalgaacutesa egymaacutes koumlzoumlttrdquo Ld Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek tizedik nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Goldziher Ignaacutecz r t előterjeszteacutese az oktoacuteber 8-aacuten tartott uumlleacutesen Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 5 (1894) 685ndash686

60 Goldziher Jelenteacutes (1892) 634 Goldziher eacuterteacutekelte ezeket a gesztusokat Egy maacutesik peacutelda a genfi (1894) kongresszusi beszaacutemoloacuteboacutel az egyeacuteb programokra bdquoOrientalistaacuteink ily alkalommal tuacutelsaacutegos hiacutevei az uumlleacutestermeknek a formaacutelis előadaacutesoknak eacutes az aproacuteleacutekos discussioacuteknak Skandi-naacuteviaacuteban szinte fellaacutezadtak azon gondolatra hogy az uumlleacuteseknek dukaacuteloacute idő egy reacuteszeacutet a fjordokon eacutes a Trolhaumltta hatalmas viacutezeseacutesei mellett pazaroltattaacutek el veluumlk [hellip] Mindamellett a szervező bizottsaacutegnak volt annyi szeretete iraacutenyunkban hogy a Genfi toacute hatalmas termeacuteszeteacuteben az egeacutesz eacuteletuumlkoumln aacutet foliaacutensok foumlloumltt goumlrnyedező orientalista neacutepseacuteget ne zaacuterja el napszaacutemra csupaacuten csak az uumlleacutestermek meacutelyeibe Sőt teljes joggal eacutes a tudomaacutenyos eacuterintkezeacutes előnyeacutere nagy suacutelyt helyezett a congressus szabadabb kollegiaacutelis hivataacutesaacutera [hellip] Egymaacutest eacuterteacutek a hivatalos eacutes magaacutenos jellegű meghiacutevaacutesok eacutes fogadaacutesok a genfi nagy csalaacutedok kasteacutelyaiban a toacute partjaacuten a hoacutefedte ormoktoacutel koszoruacutezott parkok lombos fasorai koumlzoumltt a tudoacutesok sokkal czeacutelszerűebben [] eacutes uacutegy hiszem sokkal emelkedettebb hangulatban eacuterintkezhettek maacutes orszaacutegokboacutel idegyűlt kolleacutegaacuteikkal eacutes taacuten termeacutekenyebb moacutedon is koumlzoumllhetteacutek egymaacutessal tudomaacutenyos eacuterdekeiket eacutes eszmeacuteiket mint ezt csupaacuten csak az uumlleacutestermekben mindenfeacutele formasaacutegoktoacutel korlaacutetolt előadaacutesok eacutes discussioacutek alatt tehetneacutekrdquo Goldziher Jelenteacutes (1894) 685

61 Goldziher Jelenteacutes (1892) 63462 Uo

123

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

(stockholmi) felhatalmazaacutest teljesiacutető bizottsaacuteg paacuterhuzamosan műkoumldoumltt eacutes mindkettő a koumlvetkező kongresszus szervezeacuteseacutet tűzte ki ceacutelul mint emliacutetet-tuumlk Leitnereacutek Lisszabonba a maacutesik szaacuterny Londonba Ugyanakkor Goldziher uacutegy eacuterteacutekeli hogy a Leitner-szaacuterny bdquoalaacutebbhagyott reacutegibben roppant emphasissal hirdetett azon thesiseacutevel hogy a tudomaacuteny igaz eacuterdekeinek akar ismeacutet eacuterveacutenyt szerezni azokkal szemben kik a congressusoknak inkaacutebb gyakorlati eacutes taacuter-sadalmi oldala iraacutent biacuternak eacuterzeacutekkelrdquo63 Goldziher maacuter előrevetiacuteti bdquoMinden bizonynyal keacutet orientalista congressusunk lesz az ideacuten az egyik Lissabonban a portugaacutel kiraacutely tiszteletbeli elnoumlkseacutege a maacutesik Connaught herczeg tisztelet-beli eacutes Muumlller Miksa teacutenyleges elnoumlkleacutese alatt [hellip] Ez utoacutebbi kizaacuteroacutelagosan philoloacutegiai eacutes tudomaacutenyos termeacuteszetű lesz Az oxfordi professorok congressusa ellenteacutetben az administraacutetorok eacutes utazoacutekeacuteval kik a keletet inkaacutebb gyakorlati uacuteton tanulmaacutenyozzaacutek semmint kizaacuteroacutelag dolgozoacute szobaacuteikbanrdquo64

Goldziher utalt arra is hogy felmeruumllt egy koumlzponti szerv(ezet) egy aacutellandoacute bi zottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutege is Ellenzői viszont a kongresszusok autonoacute miaacutejaacutet demokratikus jellegeacutet a tudomaacuteny szabadsaacutegaacutet feacuteltetteacutek iacutegy a stockholmi kongresszus utaacuten ez is hozzaacutejaacuterult a szakadaacuteshoz Goldziher keacutet neacutezőpont uumltkoumlzeacuteseacutet laacutettatja az individualistaacutek az egyeacuteni munkaacutet kiacutevaacutentaacutek előteacuterbe helyezni eacutes ellenezteacutek egy aacutellandoacute szervezet felaacutelliacutetaacutesaacutet valamint a koumlzpontosiacutetaacutest A centralistaacutek ezzel ellenteacutetben az egyes kongresszusok auto-noacutemiaacutejaacutenak oumlnaacutelloacutesaacutegaacutenak fenntartaacutesaacutehoz a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos munka folytonossaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutehoz ceacutelszerűnek tartottaacutek egy koumlzponti szervezet felaacutelliacutetaacutesaacutet Miacuteg eddig az individualistaacutek voltak tuacutelsuacutelyban a IX kongresszus a centralistaacutek győzelmeacutevel eacutes egy negyventaguacute bizottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacuteval veacutegződoumltt65

Goldziher szerint ez a Max Muumlller aacuteltal elnoumlkoumllt kongresszus nem volt annyira pazar mint a stockholmi bdquoUgynevezett magaacutencongressus volt tudoacutesok hittaacutek egyberdquo66

A feszuumllt helyzet meacuteg a genfi kongresszuson (1894) is eacutereztette hataacutesaacutet Az esemeacutenyről iacutert beszaacutemoloacutejaacuteban Goldziher megjegyzi bdquoAz eacuterdeklődők szaacutema eacutes minőseacutege azon aacuteltalaacutenosan eacuterzett oacutehajroacutel tanuacuteskodott hogy az orientalistaacutek koumlzoumltt az utolsoacute eacutevekben uralkodoacute viszaacutely utaacuten a tudomaacuteny eacuterdekeacuteben kivaacutenatos egyeteacuterteacutes ismeacutet helyreaacutelljon S ez oacutehaj teljesuumlleacuteseacutenek remeacutenye volt az iraacutenyadoacute szempont midőn azt hataacuteroztaacutek hogy e tizedik congressus oly gyorsan koumlvet-kezzeacutek elődjeacutererdquo67 Weber a berlini szanszkritista pohaacuterkoumlszoumlntőjeacuteben a hely-

63 Uo64 Goldziher Jelenteacutes (1892) 63565 Goldziher Jelenteacutes (1892) 636‒63766 Goldziher Jelenteacutes (1892) 64167 Goldziher Jelenteacutes (1894) 683

124

UJVAacuteRI HEDVIG

reaacutellt beacutekeacutet uumlnnepelte az oumlsszejoumlvetelt bdquoFriedenskongressrdquo-nek nevezte azaz helyreaacutellt a franciandashneacutemet egyensuacutely68

Ezen tuacutelmenően is adoacutedtak neacutezetelteacutereacutesek ugyanis a kongresszus reacutesztve-vői illetve az euroacutepai kutatoacutek kulturaacutelis taacutevlatait vizsgaacutelva nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy noha az orientalistaacutek szorosan koumltődtek az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli kultuacuteraacutekhoz eacutes taacutersadal makhoz ezekre legtoumlbbjuumlk meacutegis puszta kutataacutesi taacutergykeacutent tekintett Leitner azon keveacutes orientalista koumlzeacute tartozott akik kifogaacutesoltaacutek az euroacutepai tudoacutesok eurocent rizmusaacutet eacutes kolonialista szemleacuteletmoacutedjaacutet Muumlller a 19 szaacute-zad maacutesodik feleacutenek egyik vezető orientalistaacuteja is hasonloacute moacutedon gondolko-dott veacutelemeacutenye szerint a ke letkutataacutes hiacutedszerepet kell hogy betoumlltsoumln Kelet eacutes Nyugat koumlzoumltt Neacutezete szerint a keletkutataacutes bontotta le a Keletet eacutes Nyugatot elvaacutelasztoacute eacutevezredes falakat s egye siacutetette őket A Nyugat koumlszoumlnettel tartozik a Keletnek az antik keleti kultuacuteraacuteknak a keleti bdquokincstaacuternakrdquo hiszen a nyu-gati ember tudaacutesaacutenak civilizaacute cioacutejaacutenak szaacutem talan elemeacutet koumlszoumlnheti a Keletnek (aacutebeacuteceacute szaacutemok meacuterteacutekegyseacutegek műveacuteszetek vallaacutes hagyomaacutenyok stb) Gon-dolatmenete szerint az orientalistaacutek ebben a tekin tetben katonakeacutent viselkednek mint akiknek vissza kell hoacutediacutetaniuk a keleti vilaacutegot azzal a magatartaacutessal hogy bdquoa Kelet a mienk mi vagyunk az oumlroumlkoumlseirdquo69 Az oacutekori Kelet felsőbbrendűseacutege miatt eacutes az Euroacutepaacutera gyakorolt sokfeacutele hataacutes alapjaacuten tekin tik magukat az euroacute-paiak jogos oumlroumlkoumlsoumlknek tartanak igeacutenyt a tudomaacutenyos kutataacute sokra eacutes a keleti aacutellamok kizsaacutekmaacutenyolaacutesaacutera Az euroacutepai orientalistaacutek termeacuteszetes nek tartot-taacutek hogy a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg tagjai csak euroacutepaiak lehetnek az Euroacutepaacuten kiacutevuumlliek nem nyerhettek felveacutetelt ebbe a klubba mivel a modern tudaacuteshoz vezető uacutet tisztaacuten az euroacutepai tudomaacutenyossaacuteg eacuterdeme az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli tudomaacutenyos tradiacutecioacutekat elutasiacutetottaacutek vagy marginaacutelisnak tekintetteacutek

Muumlller ezzel szemben elismerte peacuteldaacuteul az Indiaacuteban teveacutekenykedő szansz-krit kutatoacutekat akiket euroacutepai tudoacutesok keacutepeztek eacutes akikre majdhogynem konku-

68 Goldziher Jelenteacutes (1894) 687 Ez a teacutema a koumlvetkező kongresszuson is felmeruumllt mi-nek kapcsaacuten Goldziher a beszaacutemoloacutejaacuteban hosszan iacuter a neacutemetek eacutes a franciaacutek tudomaacutenyaacutegbeli szerepeacuteről a mostani egyensuacutely leacutetrejoumltteacuteről Goldziher szerint tudomaacutenyaacutega fejlődeacuteseacuteben nagy szerepe van a neacutemetek mellett a franciaacuteknak bdquoAz orientaacutelis tudomaacuteny mai aacutellaacutesaacuteban legelőke-lőbb eacuterdemoumlk van a neacutemet egyetemeknek Itt teremtetteacutek e tanulmaacutenyok igaz tudomaacutenyos alap-jaacutet a lankadatlan kutataacutesboacutel előhozott gazdag anyagot itt alakiacutetottaacutek rendszerreacute itt fejlesztet-teacutek a tudomaacutenyos munka biztos moacutedszereit A tanulmaacutenyok első kezdetei azonban nagyreacuteszt Francziaorszaacutegboacutel eacutes kuumlloumlnoumlsen Paacuterisboacutel indultak kirdquo (Egyiptoloacutegia mohamedaacuten irodalom kuta-taacutesa sinoloacutegia kelet-aacutezsiai kultuacutera kutataacutesa a Biblia irodalomtoumlrteacuteneti eacutes kritikai elemzeacutese) Az orientalista kongresszusok oumltlete is paacuterizsi tudoacutesoktoacutel szaacutermazik az elsőt is itt tartottaacutek 1873-ban Ld Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek XI-ik nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Goldziher Ignaacutecz r tag előterjeszteacutese az 1897 nov 8-i uumlleacutesen Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 9 (1898) 8ndash9 A genfi kongresz-szus elfogadta a francia kormaacuteny meghiacutevaacutesaacutet iacutegy a tudoacutesok 1897-ben Paacuterizsban gyűltek oumlssze Az orientalistaacutek paacuterizsi oumlsszejoumlvetele bdquomintegy zaraacutendoklaacutes lesz az uacutejkori orientalista tanulmaacutenyok boumllcsőjeacutehez szuumllőhelyeacutehezrdquo Uo 8

69 Fuchs Across Cultural Borders 213ndash214

125

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

renciakeacutent neacutezett70 a veluumlk valoacute egyuumlttműkoumldeacutest szinte koumltelezőnek tekintette mivel veacutelemeacutenye szerint egymaacuteseacutert dolgoznak Egy eacutevtizeddel keacutesőbb a IX kongresszus elnoumlkekeacutent Londonban leacutenyegeacuteben megismeacutetelte ezeket a gondo-latokat amennyire lehetseacuteges koumlzel kell hozni az euroacutepaiak szaacutemaacutera a taacutevoli Keletet az euroacutepai ember gondolkodaacutesaacutehoz sziacuteveacutehez Ebben az bdquoOrientrdquo eacutes az bdquoOkcidentrdquo koumlzoumltti hataacuterok lebontaacutesaacuteban laacutetta a keletkutataacutes szerepeacutet Ugyanak-kor ez a neacutezőpont inkaacutebb csak a kiveacutetel volt a kongresszusok keleti vendeacutegeire gyakran inkaacutebb egzotikus kreatuacuterakeacutent semmint egyenlő feacutelkeacutent tekintettek71

Albrecht Weber a stockholmi kongresszuson kifejtette hogy jelenleg az orientalista kongresszusok tisztaacuten tudomaacutenyos ceacutelokat szolgaacutelhatnak A keleti vendeacutegek jelenleacutete eacutes előadaacutesa csak bdquodekoraacutecioacutekeacutentrdquo fogadhatoacute el amennyi-ben a tudomaacutenyossaacuteg nem seacuteruumll abban az esetben is inkaacutebb csak bdquovalamifeacutele bemutatoacutekeacutentrdquo nyernek eacutertelmet A kongresszusok nem silaacutenyulhatnak az orien-talistaacutek eacutes a keleti utazoacutek oumlsszejoumlveteleacuteveacute A keveacutes Euroacutepaacuten kiacutevuumlli tudoacutest akik kapcsolatban aacutelltak nyugati akadeacutemiai koumlroumlkkel nem tekintetteacutek egyenranguacute partnernek uacutegy neacuteztek raacutejuk mint akik haacutelaacutesak azeacutert amit a nyugati kutatoacutek eacutertuumlk tettek illetve ha reacuteszkutataacutesokban feladatot kapnak A jelszoacute nem ex oriente lux (bdquoKelet felől joumln a feacutenyrdquo) hanem orienti reddenda lux (bdquovissza kell adni a Keletnek a feacutenytrdquo)72

Euroacutepaacuteban a keletkutataacutes nem keacutepzelhető el politikai eacuterdekek eacutes nagyvo-naluacute kormaacutenyzati taacutemogataacutes neacutelkuumll A szuumlntelen harc a kongresszusok hivatalos nyelveacutet illetően joacutel mutatja ezt de legalaacutebb ennyire a nemzeti rivalizaacutelaacutest is Az alap szabaacutely eacutertelmeacuteben a francia eacutes a vendeacuteglaacutetoacutek nyelve tekinthető hivata-losnak de az előadaacutesok elhangozhattak angolul neacutemetuumll olaszul vagy a keleti nyelvek valame lyikeacuten is A francia dominanciaacuteja mellett a neacutemetek is igyekeztek propagaacutelni a nyelvuumlket eacutes mindig győzelemkeacutent uumlnnepelteacutek ha egy hivatalos vendeacuteg vagy reacutesztvevő a beszeacutedeacutet neacutemetuumll mondta el A kongresszusok hely-sziacutenvaacutelasztaacutesaacuteban is nagy szerepet jaacutetszottak a nemzeti motiacutevumok peacuteldaacuteul a franciaacutek politikai okok miatt visszautasiacutetottaacutek Berlint a III kongresszus (1876) sziacutenhelyekeacutent73

A keletkutataacutes eacutes a politika oumlsszefonoacutedaacutesa egyreacuteszt a tudomaacuteny javaacutet szol-gaacutelta maacutesreacuteszt nemzeti eacutes imperialista eacuterdekek markaacutens eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez is

70 Hasonloacutean pozitiacutev iacuteteacuteletet fogalmazott meg Theodor Noumlldeke az e tanulmaacuteny folytataacutesaacuteban is reacuteszletesen taacutergyalt A S Yahuda kapcsaacuten Jeruzsaacutelemből Euroacutepaacuteba eacuterkezett toumlbb neacutemet egye-temen megfordult taniacutetvaacutenyaacutet csodaacutelta felkeacuteszuumlltseacutege eacutes elszaacutentsaacutega miatt aki neacutehaacuteny eacutev alatt nemcsak keacutepzett nyugati tudoacutessaacute vaacutelt de olyan alaposan megtanult neacutemetuumll hogy anyanyelvi szinten beszeacutelte azt iacuteraacutesban pedig jobb volt a keacutepzett neacutemetekneacutel is Ld Michal Rose Friedman Orientalism between Empires Abraham Shalom Yahuda at the Intersection of Sepharad Zionism and Imperialism Jewish Quarterly Review 109 (20193) 438

71 Fuchs Across Cultural Borders 21572 Uo73 Uo

126

UJVAacuteRI HEDVIG

vezetett A neacutemet peacutelda joacutel mutatja a tudomaacutenyos kutataacutes eacutes a politikai eacuterdekek koumlzoumltti szoros kapcsoloacutedaacutest Neacutemetorszaacutegban 1810 eacutes 1881 koumlzoumltt a keletkuta-taacutessal foglalkozoacute tudoacutesok szaacutema 15-ről 34-re emelkedett valamint szaacutemos nemzetkoumlzi aacutesataacutes szervezeacuteseacuteben eacutes finansziacuterozaacutesaacuteban vaacutellalt szerepet a neacutemet kormaacuteny s ezek egy ben a neacutemet muacutezeumok keleti gyűjtemeacutenyeacutenek az alapjaacutet is megvetetteacutek Nem veacuteletlen hogy Neacutemetorszaacutegban a keleti tanulmaacutenyok nagy neacutepszerűseacutegnek oumlrvendtek a 19 szaacutezad veacutegeacuten74

A neacutemetek tudataacuteban voltak annak hogy nekik nincs koumlzvetlen kapcsolatuk a Kelettel hiszen nincsenek gyarmataik iacutegy egyeduumll a kutatoacutei kedv a felfedezeacutes vaacutegya a tudaacutesszomj eredmeacutenyezte mindezt Dillmann bdquocsak a tudomaacutenynak eacutelő neacutemet kolleacutegaacutekroacutelrdquo beszeacutel ugyanakkor mindezzel joacutel lehetett aacutelcaacutezni Neacutemet-orszaacuteg valoacutes politikai ceacutelkitűzeacuteseit Mivel a neacutemetek gyarmatok hiaacutenyaacuteban haacutetraacutenyban voltak Angliaacuteval eacutes Franciaorszaacuteggal szemben iacutegy a legfőbb ceacutel a felzaacuterkoacutezaacutes volt azaz a nagyhatalmi politika eacutes a neacutemet tudomaacutenypolitika ceacutelki-tűzeacutesei egybeestek Dillmann szavaival eacutelve bdquoMeacuteg nincs jelentős zsaacutekmaacutenyunk Ninive eacutes Babilon kincseibőlrdquo75

Az euroacutepai kutatoacutekat nemcsak a tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes vezeacuterelte Indiaacuteba a Koumlzel-Keletre Perzsiaacuteba Afrikaacuteba hanem legalaacutebb ennyire foglalkoztatta őket a kulturaacutelis misszioacute lehetőseacutege is amely lehetőveacute tette a tudoacutesoknak hogy kulturaacutelis diplomatakeacutent is műkoumldjenek eacutes terjeszthesseacutek a bdquofinom euroacutepaisaacute-gotrdquo vilaacutegszerte76

Az orientalista kongresszusok magas politikai eacuterteacuteke leginkaacutebb az egyes nemzetek hivatalos delegaacuteltjainak a szaacutemaacuteban mutatkozott meg főleg az egyeacuteb tudomaacutenyaacutegak szimpoacuteziumaival oumlsszevetve77 Az aacutellami taacutemogataacutes teljes koumlltseacuteg teacuteriacuteteacutest jelentett azaz kormaacutenyzati peacutenzből fedezteacutek a delegaacuteltak uta-zaacutesaacutet eacutes egyeacuteb kiadaacutesait A kongresszusok aacuteltalaacuteban a rendező orszaacuteg kormaacute-nyaacutenak vagy uralkodoacutecsalaacutedjaacutenak a veacutednoumlkseacutege alatt aacutelltak78 eacutes a meghiacutevoacutekat

74 Egy adat ehhez az 1908-ban tartott koppenhaacutegai kongresszus kapcsaacuten oumlsszesen 18 kor-maacuteny eacutes 98 tudomaacutenyos inteacutezet kuumlldoumltt ki keacutepviselőket a kongresszusra A kormaacutenyok koumlzuumll a neacute-met egymaga tizenkilencet a belga nyolcat a francia kilencet a goumlroumlg neacutegyet az amerikai neacutegyet az osztraacutek kettőt Ld Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek XV nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Goldziher Ignaacutecz r t jelenteacutese 1908 oktoacuteber 26 Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 19 (1908) 537

75 Uo A neacutemet befolyaacutes noumlveleacutese a teacuterseacutegben illetve az egyetemi keacutepzeacutes fellendiacuteteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutege meacuteg felbukkan a levelezeacutesben Goldziher paacutertfogoltja Abraham Shalom Yahuda kapcsaacuten

76 Uo77 Uo78 Hunfalvy Paacutel a koumlvetkezőket jegyezte le a beacutecsi (1886) kongresszusroacutel bdquoA beacutecsi gyűleacutes

protectora Rainer főherczeg csaacuteszaacuteri kiraacutelyi fenseacutege tiszteletbeli tagjai tizen valaacutenak a braziacuteli-ai csaacuteszaacuter Don Pedro a Sveacuted kiraacutely II Oszkaacuter Kaacuteroly Lajos főherczeg az egyiptomi khedive herczeg Koburg Fuumlloumlp Beacutecs vaacuterosaacutenak polgaacutermestere dr Uhl Eduard a beacutecsi herczeg primaacutes-bibornok dr Gangelbauer Coelestin a csaacuteszaacuteri tudomaacutenyos akadeacutemiaacutenak helyettes gondnoka Schmerling lovag a csaacuteszaacuteri tudomaacutenyos akadeacutemiaacutenak elnoumlke Arneth Alfred lovag s a cs kir

127

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

hivatalos diplomaacuteciai csatornaacutekon kuumlldteacutek ki Az egyes nemzetek kormaacutenyai hivatalosan delegaacuteltaacutek a kuumlldoumltteiket akiktől mint peacuteldaacuteul a neacutemetek eseteacuteben sajaacutet eacuterdekeik egyhanguacute keacutepviseleteacutet vaacutertaacutek el A reacutesztvevők a kongresszusokon valoacute megjeleneacutest nemzeti koumltelesseacutegnek eacuterezteacutek eacutes a nemzeti szempont eacuterveacute-nyesiacuteteacutese volt az eacuterv a kormaacutenyzati taacutemogataacutes elnyereacuteseacutehez A keletkutatoacutek a kulturaacutelis misszioacute jegyeacuteben taacutemogattaacutek kormaacutenyaik kolonizaacutecioacutes toumlrekveacuteseit Albrecht Weber ezt minden nagyhatalom eseteacuteben suumlrgette azaz az iszlaacutem neacutepek keruumlljenek mineacutel hamarabb euroacutepai kormaacutenyok fennhatoacutesaacutega alaacute mivel bdquoa jelenlegi iszlaacutemnak maacuter nem kell kulturaacutelis misszioacutet betoumlltenierdquo79

4

Az utolsoacute haacuterom leveacutel eacutevtizedekkel keacutesőbb 1915 eacutes 1920 koumlzoumltt iacuteroacutedott Noha Nordau 1880 oacuteta Paacuterizsban eacutelt az első vilaacuteghaacuteboruacute kitoumlreacutesekor az OsztraacutekndashMagyar Monarchia aacutellampolgaacutera volt iacutegy 1914 nyaraacuten egy ellenseacuteges aacutellam polgaacuterakeacutent tartoacutezkodott a francia fővaacuterosban amelyet jobbnak laacutetott mineacutel hamarabb elhagyni Szemeacutelyes kapcsolatai reacuteveacuten Spanyolorszaacutegba vitte az uacutetja immaacuter feleseacutegeacutevel laacutenyaacuteval eacutes huacutegaacuteval Itt kituumlntetett figyelemben reacuteszesuumllt főleg a Salmeroacuten csalaacutedhoz fűződő joacute kapcsolatai reacuteveacuten Nicolas Salmeroacuten az azonos nevű spanyol koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk fia Nordau szaacutemos műveacutet fordiacutetotta spanyolra szemeacutelyes ismeretseacuteguumlk 1893-toacutel dataacuteloacutedik80 A kapcsolati tőke joacutel joumltt Nordaunak mivel paacuterizsi vagyonaacutehoz nem feacutert hozzaacute iacutegy suumlrgősen munkaacutet kellett talaacutelnia Kuumlloumlnboumlző uacutejsaacutegoknak iacutert előadaacutesokat tartott koumlnyveket jelen-tetett meg81

egyetem magnificus rectora dr Zimmermann R udvari tanaacutecsos E nevek mutatjaacutek hogy a gyű-leacutes kuumllső feacuteny hiacutejaacuteval nem leszrdquo Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 20 (1886) 208 Goldziher a stockholmiroacutel azt iacuterta hogy maga a kiraacutely elnoumlkoumllt eacutes a tudoacutesok munkaacutessaacutegaacutenak elismereacutesekeacutent szemeacutelyesen is megjelent az orientalistaacutek koumlreacuteben Goldziher Jelenteacutes (1892) 641‒642 Az 1908-as daacuteni-ai oumlsszejoumlvetelről is preciacutezen beszaacutemolt bdquoLaacutetnivaloacute hogy egy komoly orientalista congressus megtartaacutesaacutera Daacuteniaacuteban eacutes itt a kopenhaacutegai egyetem eacutes tudomaacutenyos akadeacutemia aacuternyeacutekaacuteban nem voltunk hiaacutenyaacuteban a genius loci-nak Eacutes ehez hozzaacutejaacuterult Daacutenia kiraacutelya eacutes a kiraacutelyi udvar eacuter-deklődeacutese congressusunk iraacutenyaacuteban melyben mintegy visszhangjaacutet hallottuk ama buzdiacutetaacutesnak eacutes elismereacutesnek melyben a keleti tanulmaacutenyok Daacutenia uralkodoacutei reacuteszeacuteről maacuter a XVIII szaacutezadban oumlrvendhettek A kopenhaacutegai congressus VIII Frederik kiraacutely veacutedőseacutege mellett alakult első uumlleacuteseacutet a troacutenoumlroumlkoumls Kereszteacutely herczeg nyitotta meg maga a kiraacutely eacutes a herczegek az egyik koumlzuumlleacutesen szemeacutelyesen megjelentek eacutes nagy eacuterdeklődeacutessel hallgattaacutek veacutegig az előadaacutesokat Augusztus 18-aacuten este ő Felseacutege a congressus tagjai koumlzuumll toumlbbet vendeacuteguumll hiacutevott meg asztalaacutehoz mely alkalom-mal egy uumldvoumlzlő felkoumlszoumlntője is tanuacuteskodott roacutela mily nagy fontossaacutegot tulajdoniacutet azon tudo-maacutenynak melynek munkaacutesai szeacutekvaacuterosaacuteba gyűltek A M Tud Akadeacutemia keacutepviselőjeacutenek is volt szerencseacuteje a meghiacutevaacutessal megtisztelt tagok soraacuteba tartoznirdquo Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 19 (1908) 541

79 Fuchs Across Cultural Borders 216ndash21780 Nicolaacutes Salmeroacuten y Garciacutea (1864ndash1933) műfordiacutetoacute81 Schulte i m 348ndash359 Anna und Max Nordau i m 267ndash278

128

UJVAacuteRI HEDVIG

Nordau a haacuterom leveacutel koumlzuumll az elsőt az eacuteszak-spanyolorszaacutegi Zarautzboacutel iacuterja Scheiber szerint 1919 szeptembereacuteben A daacutetumozaacutest illetően azonban korrek-cioacutera van szuumlkseacuteg mivel ezeket a sorokat Nordau minden bizonnyal 1915-ben vetette papiacuterra82 Erre a Neue Freie Presse szaacutemaacutera kuumlldoumltt egyik iacuteraacutesa alapjaacuten koumlvetkez tethetuumlnk Nordau ugyanis leveleacuteben aggodalmaacutenak ad hangot attoacutel tart hogy az nem jut el a ciacutemzetthez a Koumlzeacutep-Euroacutepa eacutes Spanyolorszaacuteg koumlzoumltt fennaacutelloacute rossz postai oumlsszekoumltteteacutes miatt83 Feacutelelme nem teljesen alaptalan mivel a leveacutelben egy haacuterom hoacutenappal azelőtt Goldziher nagyra tartott sveacuted Koraacuten-előadaacutesairoacutel84 a beacutecsi Neue Freie Presse szaacutemaacutera iacutert taacutercaleveacutel megjeleneacutese okaacuten aggoacutedik A publikaacutecioacutet nem talaacuteltam meg mivel a Scheiber-kiadaacutest koumlvetve az 1919 eacutevi lapszaacutemokban kerestem Bizonyossaacute vaacutelt hogy Nordau 1916 eacutes 1919 koumlzoumltt egyaacuteltalaacuten nem publikaacutelt a lapban85 Nordau szellemi aktivitaacutesaacutet ismerve ugyanakkor biztosra vettem hogy mivel egeacutesz eacuteleteacuteben eacuteleacutenk figyelemmel kiacuteseacuterte paacutelyataacutersainak szellemi tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutet86 nem eacuteletszerű hogy egy 1915-ben megje lent koumltetről eacutevekkel keacutesőbb iacuterjon recenzioacutet87 Viszont az 1915 eacutevi lapszaacutemokat tanulmaacutenyozva sem keruumllt elő a keacuterdeacuteses ismerteteacutes noha megmutatkozott hogy a haacuteboruacutes időszak elejeacuten Nordau meacuteg viszonylag aktiacutevan eacutes rendszeresen kuumlldoumltt iacuteraacutesokat a beacutecsi lap szaacutemaacutera de 1915 maacutejusndashjuacuteniusban majd oktoacuteberndashnovemberben nem jelent meg tőle publikaacutecioacute Eacuteppen ezeacutert valoacutesziacutenűsiacutethető hogy Nordau előbb emliacutetett feacutelelme nem volt alaptalan eacutes a keacutezirat nem jutott el a beacutecsi szerkesztőseacutegbe 1915 juacuteliusaacuteban ugyan meg-

82 A goacutet betűs keacuteziacuteraacutes megteacutevesztő az 5-oumls eacutes a 9-es szaacutemjegy iacuteraacutesa alig teacuter el Nordaunaacutel iacutegy megfelelő koumlrnyezetbe helyezeacutes neacutelkuumll neheacutez megkuumlloumlnboumlztetni

83 Erre utalt a visszaemleacutekezeacuteseiben is bdquoDie Haumllfte der Briefe verschwindet im Abgrunde der Zensurrdquo Ld Anna und Max Nordau i m 268

84 Ignaz Goldziher Islam Fordom och nu Studier I Korantolkningens Historia Oumlversaumlttning Tor Andraelig Stockholm 1915

85 1920 oktoacuteber 28-aacuten jelentkezett ismeacutet taacutercaacuteval amelyet eacutev veacutegeacuteig meacuteg kettő koumlvetett Ez arra enged koumlvetkeztetni hogy rendszeresen tervezett publikaacutelni viszont decemberi agyveacuter-zeacutese utaacuten egeacuteszseacutegi aacutellapota visszafordiacutethatatlanul leromlott Visszaemleacutekezeacuteseiben is talaacutelhatoacute erre utalaacutes bdquoVon der raquoNeuen Freien Presselaquo aus Wien erhaumllt er in London einen liebenswuumlrdigen Brief in dem er gebeten wird seine von der Redaktion und dem Publikum so sehr geschaumltzte Mitarbeit wieder aufzunehmenrdquo Ld Anna und Max Nordau i m 320 A Pester Lloydban sem jelent meg Goldziherrel kapcsolatos iacuteraacutesa a pesti lapban 1916-ban meacuteg publikaacutelt de a koumlvetkező eacutevben csak keacutet taacutercaacuteja jelent meg 1918-ban pedig egy sem 1919 novembere utaacuten maacuter nem fordul elő a neve az orgaacutenumban

86 Abraham S Yahuda Goldziherre uacutegy emleacutekszik hogy minden koumlnyvet nagyon gyorsan eacutes alaposan olvasott aacutet rendkiacutevuumlli volt az emleacutekezőtehetseacutege is s kiveacuteteles keacutepesseacutegeit csak Nordau szaacuternyalta tuacutel Ld Abraham Shalom Yahuda Die Bedeutung der Goldziherschen Bibliothek fuumlr die zukuumlnftige hebraumlische Universitaumlt Der Jude 8 (192410) 580

87 Erre egy peacutelda amikor a kivaacuteloacute műfordiacutetoacute Schnitzer Ignaacutec 1910-ben koumlzreadta Petőfi-fordiacutetaacutesaacutet Nordau ndash aki ekkor maacuter 30 eacuteve Paacuterizsban eacutelt ndash azon nyomban egy hosszuacute recenzioacuteban meacuteltatta a hatkoumltetes kiadvaacutenyt a Neue Freie Presse hasaacutebjain Ld Max Nordau Ignaz Schnitzers Petőfi Neue Freie Presse 1910 februaacuter 4 1ndash4

129

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

jelent egy Sevillaacuteboacutel kuumlldoumltt iacuteraacutesa de minden bizonnyal jelentős keacuteseacutessel mivel egy tavaszi aacuteprilis 18ndash22 koumlzoumltt tartandoacute uumlnnepről iacuter haacuterom hoacutenappal keacutesőbb88

A leveacutel tovaacutebbi reacuteszeacuteben Nordau arroacutel szaacutemol be hogy koumllcsoumlnadta a Koraacuten-előadaacutesokroacutel szoacuteloacute sveacuted nyelvű koumlnyvet egy spanyol iacuteroacutenak Don Rafael Cansinos Assensnak89 aki nyomban vaacutellalkozna annak spanyol fordiacutetaacutesaacutera A haacuteboruacutes viszonyok miatt Nordaut keacuterte meg koumlzbenjaacuteraacutesra hogy a szerző tekintsen el a fordiacutetoacutei jogdiacutejtoacutel

Nordau szemeacutelyes vonatkozaacutesairoacutel nem akar iacuterni ugyanakkor a leacutenyeget oumlsszefoglalja a haacuteboruacute reacuteveacuten elvesztette az otthonaacutet teljes vagyonaacutet menekuumllt-keacutent tengeti az eacuteleteacutet sorsaacutenak tovaacutebbi alakulaacutesaacuteroacutel fogalma sincs Oumlnsajnaacutelat helyett azonban csak a kollektiacutev sorsok primaacutetusaacuteban tud gondolkodni bdquoHogy is tarthatna igeacutenyt az egyeacuteni sors egyuumltteacuterzeacutesre amikor millioacute eacutelet semmisuumllt meg eacutes meacuteg sokkal toumlbb millioacute csalaacuted ment toumlnkre Kiacutevaacutenom hogy kevesebb haacuteboruacutes szenvedeacutesben legyen reacuteszerdquo90

Az 1915 eacutes 1920 koumlzoumltt iacutert levelek mindegyikeacuteben szoacute esik Abraham Shalom Yahuda (1877ndash1951) orientalistaacuteroacutel aki eacuteppen professzori kinevezeacuteseacutet vaacuterta a madridi egyetemen

The contextualisation of the correspondence between Max Nordau and Ignaacutec Goldziher Hedvig UJVAacuteRI

The correspondence between the writer journalist doctor zionist Max Nordau (1849ndash1923) and the founder of European Islamic research Ignaacutec Goldziher (1850ndash1921) was published in 1956 by Saacutendor Scheiber According to the data-base of the Oriental Collection of the Library of the Hungarian Academy of Sciences which has now become a public treasure about 13 500 letters make up the scholarrsquos Orientalist correspondence (letters and pages) which come from more than 1600 people Most of Goldziherrsquos contributors lived in Germany so the German language was of primary importance in communication He addressed most of the letters to twenty individuals who subsequently responded hundreds of times Max Nordau a childhood friend from Budapest and a for-mer fellow student from the Calvinist Secondary School did not belong to this extensive mostly scientific network However the remaining seven lettersrsquo timely distribution shows that they followed each otherrsquos careers for the rest of their lives without regular contact With further data and additions I would like to contribute to this correspondence from the aspect of the Nordau research

88 Max Nordau Die Feria Neue Freie Presse 1915 juacutelius 21 1ndash389 Don Rafael Cansinos Assens (1882ndash1964) spanyol iacuteroacute koumlltő kritikus eacutes műfordiacutetoacute90 Scheiber Nordaursquos Letters to Goldziher 205

UJVAacuteRI HEDVIG

Keletkutataacutes 2020 tavasz 131ndash142 old

MISCELLANEA

Koumlvecsi-Olaacuteh PeacuteterAz 1960-as toumlroumlkorszaacutegi puccs a korabeli magyar diplomaacuteciai forraacutesok feacutenyeacuteben

A roumlviden csak bdquomaacutejus 27-i puccsrdquo-nak (27 Mayıs darbesi) nevezett 1960-ban bekoumlvetkezett esemeacutenysorozat jelentős meacuterfoumlldkőnek bizonyult az 1945 utaacuteni toumlroumlk toumlrteacutenelemben A katonasaacuteg politikai hatalomaacutetveacuteteleacutenek megjeloumlleacuteseacutere egyeacutebkeacutent toumlbb kifejezeacutes is hasznaacutelatban van A beavatkozaacutest megalapozottnak gondoloacutek hagyomaacutenyosan elsősorban az ihtilal1 szoacutet hasznaacuteljaacutek Egyeacuteb meacuter-teacutekadoacute veacutelemeacutenyek szerint ugyanakkor a muumldahele eacutes a hareket2 megnevezeacutes a leginkaacutebb kifejező3

1960 aacuteprilis 28-aacuten az egyetemi ifjuacutesaacuteg aacuteltal szervezett tuumlnteteacutesek jelezteacutek a Demokrata Paacutert orszaacuteglaacutesaacutenak veacutegeacutet Az Isztambuli Egyetemen oumlsszegyűlt hallgatoacutek Menderes a bdquodiktaacutetorrdquo lemondaacutesaacutet koumlvetelteacutek Az esemeacutenyek hamar veacuteres fordulatot vettek Amikor a vaacuteros egyik koumlzponti reacuteszeacuten ndash Beyazıtban ndash a rendőroumlk eacuteles lőszerrel proacutebaacuteltaacutek kordaacuteban tartani a toumlmeget 16-an megse-besuumlltek keacutet diaacutek pedig eacuteleteacutet vesztette Maacutesnap stataacuteriumot vezettek be de az ankarai egyetemi tuumlnteteacuteseket iacutegy sem sikeruumllt megakadaacutelyozni sőt keacutet nap muacutelva maacuter a sajtoacutetermeacutekek megjeleneacuteseacutet eacutes a gyuumllekezeacutesi jogot is felfuumlggesz-tetteacutek Az orszaacuteg fővaacuterosaacuteban halaacuteleset nem toumlrteacutent ugyan de a sok seacuteruumllt miatt aacuteprilis 29 a koumlznyelvben meacutegis bdquoveacuteres peacutentekrdquo-keacutent maradt meg4

A magyar forraacutesok szerint bdquosok eacutev oacuteta tartoacute elnyomaacutes eacutes eleacutegedetlenseacuteg robbant ki eacutes terjedt el az orszaacuteg kuumlloumlnboumlző reacuteszeinrdquo amely meacuteg az akkor ellenzeacutekben leacutevő CHP-t is meglepte5 A gazdasaacutegi okok mellett ndash 1938 eacutes 1958 koumlzoumltt az eacutelel-miszeraacuterak kilencszereseacutere emelkedtek miacuteg a nominaacutelbeacuterek csak duplaacutezoacutedtak6 ndash

httpdxdoiorg1024391KELETKUT202011311 Jelenteacutese rsquofelkeleacutes korrekcioacutersquo2 Ezek jelenteacutese rsquobeavatkozaacutes koumlzbeleacutepeacutesrsquo illetve rsquomegmozdulaacutes akcioacutersquo3 Buumllent Tanoumlr Osmanlı-Tuumlrk anayasal gelişmeleri İstanbul 2017 3644 Sinan Meydan İftiralar ve gerccedilekler 27 Mayıs httpswwwsozcucomtr2019yazar lar

sinan-meydaniftiralar-ve-gercekler-27-mayis-4937663 (2020 januaacuter 13)5 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 331szig titk1960 Taacutergy Toumlroumlk-

orszaacutegi esemeacutenyek Istanbul 1960 maacutejus 12 A toumlrteacuteneacutesekkor az ankarai magyar koumlvet Dr Felkai Deacutenes az isztambuli főkonzul Reacuteveacutesz Gyula volt

6 A toumlroumlk nemzeti joumlvedelem haacuteromnegyede ekkoriban a mezőgazdasaacutegboacutel szaacutermazott Eb-ben a szektorban dolgozott a legtoumlbb ember is baacuter az ipari munkaacutessaacuteg szaacutema is jelentősen emel-kedett az 1950-es eacutevekben Miacuteg 1949-ben mintegy 223 ezren addig 1958-ban maacuter toumlbb mint 670 ezren eacuteltek az ipari termeleacutesből Vouml Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 0038161szig t Toumlroumlkorszaacutegroacutel keacuteszuumllt ismertető Budapest 1960 juacutelius 12

a kuumllpolitikai mozgaacutesteacuter is szűkoumlsseacute kezdett vaacutelni A Hruscsov aacuteltal Adnan Menderes7 kormaacutenyfőnek kuumlldoumltt moszkvai meghiacutevaacutes pedig kuumllpolitikai szem-pontboacutel zavarta oumlssze a sorokat hiszen a Demokrata Paacutertot sokan eacuteppen azzal vaacutedoltaacutek hogy markaacutens antikommunizmusaacuteval ndash egy 1951-ben elfogadott toumlrveacuteny szerint a kommunista paacuterttagsaacutegeacutert akaacuter halaacutelbuumlnteteacutes is kiszabhatoacute volt8 ndash egyol-daluacutevaacute tette a toumlroumlk kuumllpolitikaacutet A Menderes-kormaacutenyok idejeacuten Ankara oumlsszesen mintegy 13 milliaacuterd amerikai dollaacuternyi koumllcsoumlnt eacutes segeacutelyt kapott amelynek keacutetharmadaacutet katonai ceacutelokra koumlltoumltte 1952-ben tagja lett a NATO-nak 1954-ben katonai eacutes gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutest koumltoumltt a Nyugat-baraacutet Pakisztaacutennal egy eacutevre raacute alapiacutetoacute tagja lett a Bagdadi Paktum neacuteven ismertteacute vaacutelt nyugati veacutedelmi szoumlvetseacutegnek majd a CENTO-nak 1959 szeptembereacuteben az orszaacuteg kuumlloumlnboumlző amerikai rakeacutetataacutemaszpontok leacutetesiacuteteacuteseacutehez is hozzaacutejaacuterult9

Az is igaz ugyanakkor hogy a Washington feleacute valoacute koumlzeledeacutes ndash amelynek legfőbb oka a Szovjetunioacute Ankaraacutet aggasztoacute agressziacutev adott esetben teruumlleti vaacuteltozaacutesokat is koumlvetelő retorikaacuteja volt ndash maacuter 1950 előtt elkezdődoumltt A Mar-shall-segeacutelyben valoacute reacuteszveacutetel valamint az 1948-ban az Egyesuumllt Aacutellamokkal koumltoumltt segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesi egyezmeacuteny lehetőveacute tette Washington szaacutemaacutera hogy toumlroumlk haditaacutemaszpontokat hasznaacuteljanak (nagyjaacuteboacutel 15 000 amerikai katona aacutellomaacutesozott az orszaacutegban 1960 taacutejaacuten) eacutes hogy megkezdődjeacutek a toumlroumlk tisztikar tengerentuacuteli kikeacutepzeacutese10

7 Adnan Menderes (1899‒1961) Toumlroumlk politikus jogaacutesz A nyugat-toumlroumlkorszaacutegi Aydınban laacutetta meg a napvilaacutegot Az első vilaacuteghaacuteboruacuteban tartaleacutekos tiszt volt Az izmiri goumlroumlg partraszaacutel-laacuteskor ellenaacutellaacutesi mozgalmat szervezett (Ayyıldız) majd csatlakozott a fuumlggetlenseacutegi haacuteboruacutehoz 1923 utaacuten visszateacutert szuumllővaacuterosaacuteba ahol 1930-ig foumlldbirtokaival foglalkozott 1931-ben vaacutelasz-tottaacutek előszoumlr a Toumlroumlk Nagy Nemzetgyűleacutes keacutepviselőjeacuteveacute jogi tanulmaacutenyait is ezutaacuten fejezte be 1945-ig tagja a Koumlztaacutersasaacutegi Neacuteppaacutertnak A foumlldreformmal kapcsolatos neacutezetei miatt eltaacutevolodik a paacutert elkeacutepzeleacuteseitől 1946-ban negyedmagaacuteval megalapiacutetja a Demokrata Paacutertot melynek ve-zeteacuteseacuteben Celal Bayar Refik Koraltan eacutes M Fuad Koumlpruumlluuml mellett ő is helyet foglalt Az 1950-es vaacutelasztaacutesokon a szavazatok 53-aacutet elnyerő paacutert Celal Bayart javasolta koumlztaacutersasaacutegi elnoumlknek aki Adnan Menderest biacutezta meg kormaacutenyalakiacutetaacutessal Ebben a funkcioacutejaacuteban oumlsszesen oumlt vaacutelasztaacuteson győzedelmeskedett eacutes csaknem napra pontosan egy eacutevtizeden aacutet ő volt egyszemeacutelyben a minisz-terelnoumlk eacutes a kormaacutenypaacutert elnoumlke Neveacutehez fűződik a gazdasaacutegban az aacutellami kontroll (etatizmus) enyhiacuteteacutese eacutes ezzel paacuterhuzamosan a magaacutenszektor taacutemogataacutesa Kuumllpolitikai szempontboacutel a Mende-res-eacutera hozta el Toumlroumlkorszaacuteg szaacutemaacutera a NATO-tagsaacutegot valamint a nyugati szoumlvetseacutegi rendszerbe valoacute teljes integraacuteloacutedaacutest 1960 maacutejus 27-eacuten egy a katonasaacutegon beluumlli tiszti koumlr puccsot hajtott veacutegre amelynek kereteacuteben toumlbbek koumlzoumltt őt is letartoacuteztattaacutek Az ellene megkezdett taacutergyalaacutes-sorozat utaacuten 1961 szeptember 17-eacuten kiveacutegezteacutek Ld Şaban Sitemboumlluumlkbaşı Menderes Adnan httpsislamansiklopedisiorgtrmenderes-adnan

8 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 0038161szig t Toumlroumlkorszaacutegroacutel keacuteszuumllt ismertető Budapest 1960 juacutelius 12

9 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 006790 szaacutemuacute uumlgy-irat Istanbul 1960 november 6

10 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 0038161szig t Toumlroumlkorszaacutegroacutel keacuteszuumllt ismertető Budapest 1960 juacutelius 12

132

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

Az 1960 maacutejusi puccs előtt a kormaacuteny csaknem egy hoacutenapig azon dolgozott hogy uacuterraacute legyen a belpolitikai vaacutelsaacutegon aacutem egy hadseregen beluumlli klikk veacuteguumll cselekedett eacutes raacutekeacutenyszeriacutetette akarataacutet a politikumra Tette mindezt uacutegy hogy a vezeacuterkari főnoumlk Ruumlştuuml Erdelhun erősen ellenezte az akcioacutet Ebből kifolyoacutelag ő volt az első akit letartoacuteztattak majd a keacutesőbbi perek folyamaacuten halaacutelra iacuteteacuteltek11

A katonasaacuteg politikai szerepvaacutellalaacutesa oumlnmagaacuteban nem uacutejszerű a toumlroumlk toumlrteacute-nelemben aacutem a maacutejus 27-e utaacuten a politikai eacutelet ellenőrzeacuteseacutere leacutetrejoumltt Cemal Guumlrsel12 vezette 38 tisztet toumlmoumlriacutető Nemzeti Egyseacuteg Bizottsaacutega (Millicirc Birlik Komitesi MBK) toumlbb eacutevtizedre megkeacuterdőjelezhetetlenneacute tette a hadsereg poli-tikaacutera gyakorolt hataacutesaacutet Guumlrsel ideiglenesen koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk eacutes a miniszter-tanaacutecs elnoumlke is volt egy szemeacutelyben A korabeli feljegyzeacutesekből kideruumll hogy minden ellenteacutetes hiacutereszteleacutes elleneacutere sem lehetett sokaacuteig tudni hogy a katonai vezetők meddig tartjaacutek majd keacutezben a veacutegrehajtoacute hatalmat illetve hogy aacutet akar-jaacutek-e azt egyaacuteltalaacuten adni a civileknek Felroumlppentek tovaacutebbaacute talaacutelgataacutesok arra vonatkozoacutelag hogy az Egyesuumllt Aacutellamoktoacutel kialakult bdquofuumlggőseacutegrdquo-et mennyire vaacuteltja majd fel felvaacuteltja-e a bdquonagyobb fuumlggetlenseacutegre valoacute toumlrekveacutesrdquo13 Ez a gyakorlatban azt jelentette hogy a szocialista blokk iacutegy Magyarorszaacuteg is abban volt eacuterdekelt hogy az Amerika-baraacutet NATO-tag Toumlroumlkorszaacutegban olyan politi-kai garnituacutera keruumlljoumln hatalomra mely hajlandoacute eacutes keacutepes hidat eacutepiacuteteni az arab vilaacuteg eacutes a harmadik utat keacutepviselő aacutellamok valamint ezaacuteltal a Szovjetunioacute feleacute A teacuterseacuteg egyeacuteb aacutellamainak keacutepviselőitől szerzett informaacutecioacutek azonban hamar

11 Ruumlştuuml Erdelhun (1894‒1983) Teljes neveacuten Mustafa Ruumlştuuml Erdelhun Edirnei szuumlleteacutesű touml-roumlk katonatiszt Felmenői romaacuteniai szaacutermazaacutesuacuteak 1914-ben veacutegezte el a katonai iskolaacutet az első vilaacuteg haacuteboruacuteban toumlbb fronton is szolgaacutelt 1921-ben Izmirből indulva csatlakozott a fuumlggetlenseacutegi haacuteboruacute hoz 1926-ban fejezte be a Katonai Akadeacutemiaacutet majd kuumlloumlnboumlző funkcioacutekban szolgaacutelta a hadsereget Karrierje 1945 utaacuten sem toumlrt meg 1956-ban a 2 hadsereg eacutes a szaacuterazfoumlldi erők parancsnokaacutevaacute nevezteacutek ki 1958 augusztus 23-toacutel 1960 juacutenius 3-ig vezeacuterkari főnoumlk 1960 maacute-jus 27-eacuten a puccsistaacutek letartoacuteztattaacutek majd keacutenyszernyugdiacutejaztaacutek Halaacutelbuumlnteteacuteseacutet előszoumlr eacutelet-fogytiglanira meacuterseacutekelteacutek majd 1964-ben veacutegleg szabadlaacutebra helyezteacutek Ld httpswwwtsktrSayfalarviewName=RustuErdelhun (2020 oktoacuteber 26)

12 Cemal Guumlrsel (1895‒1966) Toumlroumlk katonatiszt a Toumlroumlk Koumlztaacutersasaacuteg negyedik koumlztaacutersasaacute-gi elnoumlke Erzurumi szuumlleteacutesű Az első vilaacuteghaacuteboruacute soraacuten harcolt Gallipolinaacutel eacutes Palesztinaacuteban Az 1918-as fegyverszuumlnet utaacuten a britek fogsaacutegaacuteba esett majd egy eacutevet egyiptomi fogsaacutegban toumll-toumltt 1920-ban csatlakozott Musztafa Kemaacutelhoz eacutes reacuteszt vett szinte az oumlsszes jelentős anatoacuteliai katonai akcioacuteban Katonai paacutelyaacutejaacutenak csuacutecsaacutera 1958-ban eacutert amikor is a szaacuterazfoumlldi erők parancs-nokaacutevaacute nevezteacutek ki A Demokrata Paacutert kormaacutenyaacuteval szembeni veacutelemeacutenyeacutenek hangoztataacutesa utaacuten 1960 maacutejus 3-aacuten koumltelező szabadsaacutegra kuumlldteacutek aminek koumlvetkezteacuteben Izmirbe utazott Itt keacuterteacutek fel a maacutejus 27-i puccs reacutesztvevői hogy aacutelljon a katonai felkeleacutes eacuteleacutere 1960 maacutejus 27 eacutes 1961 januaacuter 10 koumlzoumltt aacutellamelnoumlk miniszterelnoumlk eacutes a fegyveres erők főparancsnoka volt 1961 oktoacute-ber 26-aacuten a Toumlroumlk Nagy Nemzetgyűleacutes az orszaacuteg negyedik koumlztaacutersasaacutegi elnoumlkeacuteveacute vaacutelasztotta (maacutes jeloumllt nem volt) Betegseacutege miatt ezt a poziacutecioacutet 1966 maacutercius 28-aacuteig toumlltoumltte be Eacutelete haacutetralevő neacutehaacuteny hoacutenapjaacutet koacuterhaacutezban toumlltoumltte Ld Atilla Ccediletin Guumlrsel Cemal httpsislamansiklopedisiorgtrgursel-cemal

13 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 371szig titk1960 Taacutergy Toumlroumlk-orszaacutegi esemeacutenyek Istanbul 1960 juacutenius 7

133

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

lehűtoumltteacutek a kedeacutelyeket hiszen peacuteldaacuteul az egyiptomi forraacutesok azt erősiacutetetteacutek meg hogy Toumlroumlkorszaacuteg NATO-tagsaacutega lehetetlenneacute teszi azt hogy Ankara koumlzeledjeacutek az arab orszaacutegok feleacute sőt anyagi taacutemogataacutest kap az arab orszaacutegok elleni teveacutekenyseacutegeacutert14

A kuumllpolitikai vonatkozaacutesok aacutettekinteacutese előtt eacuterdemes roumlviden megvizsgaacutelni a korszak belpolitikai leacutegkoumlreacutet Ehhez szolgaacutelnak taacutemaszul az 1960 novembe-reacuteben iacutert feljegyzeacutesek amelyek elsősorban a toumlroumlkorszaacutegi belpolitikaacuteval fog-lalkoztak Az MBK csaknem feacutel eacutev alatt keacuteptelen volt a politikaacutet a megfelelő mederbe terelni raacuteadaacutesul maacuter a Menderes-kormaacuteny elleni per (uacutegynevezett yassıadai per15) jelentőseacutegeacutet is igyekeztek csoumlkkenteni Annaacutel is inkaacutebb mert a per soraacuten felmeruumllő bűncselekmeacutenyek jelentős reacutesze az ellenkező hataacutest vaacutel-totta ki a koumlzveacutelemeacutenyben A bdquokutyauumlgyrdquo peacuteldaacuteul arroacutel szoacutelt hogy Celal Bayar koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk aacutelliacutetoacutelag arra koumltelezte az aacutellatkertet hogy megvegye tőle azt a kutyaacutet amelyet ő az afgaacuten kiraacutelytoacutel kapott ajaacutendeacutekba A parlament elnouml-keacutet Refik Koraltant pedig a devizatoumlrveacutenyek megseacuterteacuteseacutevel vaacutedoltaacutek azt aacutelliacutet-vaacuten hogy beteg feleseacutegeacutenek gondozaacutesa uumlruumlgyeacuten alkalmazaacutesba vett egy neacutemet nőveacutert bizonyos Barbara Kutzkeacutet A nő szolgaacutelataieacutert (eacutes a feleseacutegeacutenek szuumlk-seacuteges gyoacutegyszereacutert) pedig a toumlroumlk liacutera veacutedelmeacutere hozott toumlrveacutenyt megszegve devizaacuteban fizetett Ezt az esetet nevezte el a korabeli koumlzveacutelemeacuteny bdquoBarbara-uumlgyrdquo-nek16

A per jegyzőkoumlnyveacuteből az is kideruumll hogy a kormaacuteny vezető politikusait eacutes a koumlztaacutersasaacutegi elnoumlkoumlt azeacutert fajsuacutelyos keacuterdeacutesekben is biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetottaacutek Ilyen volt peacuteldaacuteul az 1955 szeptember 6-aacuten eacutes 7-eacuten veacutegbement az orszaacutegban eacutelő orto-dox lakossaacutegot ceacutelzoacute pogromok esete is17 A veacuteres esemeacutenysorozatba torkolloacute tuumlnteteacuteseket ndash melyek soraacuten templomok borultak laacutengba eacutes meglehetősen nagy anyagi kaacuterok keletkeztek ndash a vaacutedirat szerint bdquotoumlroumlk aacutellampolgaacutersaacuteguacute ruacutemok18 javainak megsemmisiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutelrdquo a felső vezeteacutes eacutes az aacutellamfő szervezte eacutes iraacutenyiacutetotta Bizonyiacuteteacutekkeacutent toumlbbek koumlzoumltt azt hoztaacutek fel a vaacutedlottak ellen hogy

14 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 18szigtitk1960 Taacutergy Az egyiptomi főkonzul laacutetogataacutesa Istanbul 1960 juacutenius 13

15 Yassıada sziget a Maacutervaacuteny-tengeren amely sokaacuteig a toumlroumlk haditengereacuteszet baacutezisakeacutent szol-gaacutelt A szigetet 2013-ban Demokraacutecia eacutes Szabadsaacutegok (Demokrasi ve Oumlzguumlrluumlkler) szigeteacutenek nevezteacutek aacutet

16 William Hale Turkish Politics and the Military New York 2003 127ndash12817 A toumlroumlkorszaacutegi ortodoxok elleni hangulatkelteacutes időziacuteteacutese nem veacuteletlen 1955 tavaszaacuten joumltt

leacutetre ugyanis az EOKA nevű szervezet amely Ciprus fuumlggetlenseacutegeacutet fegyverrel kiacutevaacutenta kiviacutevni a britekkel szemben hogy aztaacuten a szigetet egyesiacutetse Goumlroumlgorszaacuteggal (enoacutezisz) A toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek koumlzvetlen kivaacuteltoacute oka egy hiacuter volt miszerint Atatuumlrk Thesszalonikiben talaacutelhatoacute szuumllő-haacutezaacutera valakik bombaacutet dobtak Az esetről keacutesőbb kideruumllt hogy feltehetőleg toumlroumlk titkosszolgaacutelati akcioacute volt

18 A ruacutem elnevezeacutes vagy az Oszmaacuten Birodalmon beluumll eacutelő goumlroumlgkeleti vallaacutesuacute alattvaloacutekat vagy pedig az oszmaacutenok eacuterkezeacutese eacutes aacutellamalapiacutetaacutesa előtt bizaacutenci teruumlleten eacutelőket jeloumlli a toumlroumlk nyelvben

134

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

az incidensekben eacuterintett csoportok egy időben jelentek meg kuumlloumlnboumlző egy-maacutestoacutel messze leacutevő vaacuterosokban (főleg Isztambulban eacutes Izmirben ahol jelentős goumlroumlg kisebbseacuteg eacutelt) eacutes ceacuteliraacutenyosan botokkal csaacutekaacutenyokkal eacutes baltaacutekkal fel-szerelkezve taacutemadtak az ortodoxok (ruacutemok) aacuteltal lakott vaacuterosreacuteszekre19

Szinteacuten suacutelyosan esett a latba az a vaacuted amely Bayarral eacutes Menderesszel egyuumltt mintegy hatvan embert gyanuacutesiacutetott egy İnoumlnuuml elleni mereacutenylet kidolgo-zaacutesaacuteval20

Nem segiacutetette a rendezeacutest az sem hogy 147 egyetemi tanaacutert elbocsaacutetottak elidegeniacutetve ezzel sok eacutertelmiseacutegit21 Az 1960 november 1-jei jelenteacutes kiteacuter Alparslan Tuumlrkeş22 a Cumhuriyetccedili Koumlyluuml Millet Partisi (CKMP) vezetőjeacutenek a Bizottsaacutegban betoumlltoumltt megosztoacute szerepeacutere is vagyis arra hogy nemcsak a hadseregen beluumll voltak taacutemogatoacutei eacutes ellenzői a puccsnak de az azt veacutegrehajtoacute klikk sem volt teljesen egyseacuteges Tuumlrkeş Guumlrsel moumlgoumltt a bdquoszuumlrke eminenciaacutesrdquo szerepeacutet volt hivatott betoumllteni aki raacuteadaacutesul ndash amerikai kikeacutepzeacuteseacutenek koumlszoumlnhe-tően ndash angolul is joacutel beszeacutelt23 A Guumlrselhez koumlzel aacutelloacute Tuumlrkeş bizalmi poziacutecioacutet az MBK de facto miniszterelnoumlki tiszteacutet (başbakanlık muumlsteşarı) toumlltoumltte be Csak-hogy nyilvaacutenos megnyilvaacutenulaacutesai oda vezettek hogy a korabeli sajtoacute az egyip-tomi Gamal Abden-Nasszerhez (1918ndash1970) kezdte hasonliacutetani Az 1952-es egyiptomi puccsot koumlvetően Nasszer volt az aki a hatalmat aacutetvevő Muhammed

19 Yuumlksek Adalet Divanı kararları Yassıada 1960ndash1961 II boumlluumlm 67 Eyluumll olayları davası ka-rarı gerekccedilesi 22 A teljes peranyagot ld httpsacikerisimtbmmgovtrxmluihandle115432678 (2020 aacuteprilis 29)

20 Yuumlksek Adalet Divanı kararları Yassıada 1960ndash1961 V boumlluumlm Topkapı olayları davası kararı gerekccedilesi 1

21 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 375szig titkos1960 Taacutergy Toumlroumlk-orszaacutegi esemeacutenyek Istanbul 1960 november 1

22 Alparslan Tuumlrkeş (1917‒1997) Ciprusi szuumlleteacutesű toumlroumlk katonatiszt politikus Katonai ta-nulmaacutenyait 1938-ban fejezte be Isztambulban A toumlrteacutenelemről eacutes a politikaacuteroacutel vallott neacutezeteire elsősorban Ziya Goumlkalp eacutes Nihal Atsız munkaacutei voltak nagy hataacutessal 1944-ben az uacuten bdquoturanistardquo perben eliacuteteacutelteacutek eacutes toumlbb mint 9 hoacutenapos szabadsaacutegveszteacutessel suacutejtottaacutek Szabadulaacutesa utaacuten vissza-teacutert a hadseregbe majd 1955-ben elveacutegezte a Katonai Akadeacutemiaacutet 1955 eacutes 1957 koumlzoumltt Washing-tonban majd 1959-ben Berlinben kapott hazaacuteja NATO-keacutepviseleteacutevel kapcsolatos megbiacutezataacute-sokat Az 1960 maacutejus 27-i esemeacutenyek soraacuten hamar ismertteacute vaacutelt a neve eacutes bekeruumllt a Nemzeti Egyseacuteg Bizottsaacutegaacuteba ahonnan a november 13-i doumlnteacutes eacutertelmeacuteben 13 taacutersaacuteval egyuumltt veacuteguumll ki-zaacutertaacutek Tuumlrkeşt Indiaacuteba a toumlroumlk kuumllkeacutepviseletre bdquoszaacuteműzteacutekrdquo ahonnan 1963-ban teacutert haza 1965-ben toumlbb az MBK-boacutel kizaacutert taacutersaacuteval egyuumltt Cumhuriyetccedili Koumlyluuml Millet Partisi neacuteven uacutej paacutertot alapiacutetott amelynek halaacutelaacuteig vezetője is maradt Tuumlrkeş eacutes paacutertja elsősorban a nacionalista erő-ket kiacutevaacutenta oumlsszefogni Az 1970-es eacutevekben a miniszterelnoumlk-helyettesi tisztseacutegig is eljutott Az 1980-as puccsot koumlvetően letartoacuteztattaacutek Toumlbb mint 4 eacutev utaacuten 1985-ben kegyelemben reacuteszesuumllt elkeruumllve ezzel a halaacutelbuumlnteteacutest A politikai eacutelet 1987-es uacutejjaacuteeacuteledeacutese utaacuten ismeacutet keacutezbe vette paacutertja iraacutenyiacutetaacutesaacutet eacutes 1991-ben Yozgat keacutepviselőjekeacutent uacutejra bejutott a parlamentbe Ezt a sikert 1993-ban maacuter nem tudta megismeacutetelni paacutertja ugyanis akkor nem keruumllt be a nemzetgyűleacutesbe Ld Atilla Ccediletin Alparslan Tuumlrkeş httpsislamansiklopedisiorgtrturkes-alparslan (2020 januaacuter 15)

23 Ferit Salim Sanlı 13 Kasım 1960 tasfiyesine giden suumlreccedilte Alparslan Tuumlrkeş ve Milli Birlik Komitesi iccedilinde ihtilaf Cumhuriyet Tarihi Araştırmaları Dergisi 1427 (Bahar 2018) 215

135

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

Nedzsib helyeacutebe leacutepett hogy utaacutena kieacutepiacutetse az uacutegynevezett bdquoel nem koumltelezettrdquo-ek mozgalmaacutet eacutes veacutegleg felszaacutemolja a britek egyiptomi jelenleacuteteacutet24

Tuumlrkeş eacutes a moumlgoumltte aacutelloacute főleg fiatal tisztek keveacutesbeacute akartaacutek ismeacutet a civilek kezeacutebe adni a politikai hatalmat ellenszenvvel tekintettek a bdquotermeacuteketlen paacutert-csataacuterozaacutesrdquo-okra (kısır parti ccedilatışmaları) eacutes kuumlloumlnoumlsen a CHP-re Ez az elkeacutep-zeleacutes uumltkoumlzoumltt Guumlrsel eacutes Cemal Madanoğlu felfogaacutesaacuteval miszerint az egyen-suacutely helyrebillenteacuteseacutenek elengedhetetlen felteacutetele a civilek hatalomgyakorlaacutesa ami nagy eseacutellyel İnoumlnuuml eacutes a CHP hatalomba valoacute visszateacutereacuteseacutet is jelenthette volna25 A megosztottsaacuteg eredmeacutenyekeacutent 1960 november 13-aacuten tizenneacutegy embert ndash Tuumlrkeşt eacutes szimpatizaacutensait ndash kizaacutertak a Bizottsaacutegboacutel lecsendesiacutetve a nyugati aggaacutelyokat amelyek veszeacutelyt laacutettak a fiatal tiszt teveacutekenyseacutegeacuteben A tagok toumlbbseacutegeacutet nyugdiacutejaztaacutek Ferit Salim Sanlı szavaival eacutelve a bdquodoktriner toumlroumlk nacionalizmusrdquo szaacutemaacutera ez jelentette azt a lehetőseacuteget amelynek ered-meacutenyekeacutent politikai paacuterttaacute formaacuteloacutedhatott Tuumlrkeş eacutes koumlre26 hiszen 1965-ben ebből a koumlrből ndash Rıfat Baykal Mustafa Kaplan eacutes a reacutegi MBK-tagok reacuteszveacutete-leacutevel ‒ leacutetrejoumltt a CKMP A tisztogataacutes azonban meacuteg iacutegy sem hozta meg a gyors aacutettoumlreacutest hiszen a puccs utaacuteni első vaacutelasztaacutesra egeacuteszen 1961 oktoacutebereacuteig kellett vaacuterni A CHP győzelmeacutet hozoacute voksolaacutes azonban tovaacutebbra sem tudott stabil kor-maacutenyzatot leacutetrehozni27 A politikai bizonytalansaacuteg pedig a hadsereg koumlrein beluumll erősiacutetette azokat a neacutezeteket amelyek szerint a maacutejus 27-i akcioacute nem eacuterte el ceacuteljaacutet eacutes a civil kormaacutenyokat meacuteg nem szabad a hatalom koumlzeleacutebe engedni Ez az elkeacutepzeleacutes az MGK koumlrein kiacutevuumll elsősorban a hadsereg berkein beluumll befo-lyaacutesos eacutes tehetseacuteges tiszt Talat Aydemir (1917ndash1964) koumlruumll kristaacutelyosodott ki Aydemir maacuter az 1950-es eacutevek veacutegeacuten puccsot tervezett Mendereseacutek ellen aacutem mivel a koreai haacuteboruacuteba vezeacutenyelteacutek nem tudta elkeacutepzeleacuteseit kivitelezni Sőt az ominoacutezus maacutejus 27-eacuten sem tartoacutezkodott az orszaacutegban A magaacutet mellőzve eacuterző Aydemir 1962 februaacuter 22-eacuten majd 1963 maacutejus 20-aacuten is puccskiacuteseacuterletet hajtott veacutegre aacutem egyik esetben sem koronaacutezta siker a proacutebaacutelkozaacutest Termeacuteszetesen ezek nem maradhattak koumlvetkezmeacutenyek neacutelkuumll iacutegy a tisztet veacuteguumll 1964 juacutelius 5-eacuten

24 Sanlı i m 221ndash22225 Sanlı i m 224 İnoumlnuuml eacutes a CHP katonai puccshoz valoacute viszonya legalaacutebbis keacuteteacutertelmű

A Demokrata Paacutert felfogaacutesa szerint a CHP igyekezett kiprovokaacutelni egy olyan beavatkozaacutest amely vaacutelasztaacutesok neacutelkuumll is lehetőveacute tette volna a hatalomba valoacute visszateacutereacutesuumlket A CHP ezt tagadja eacutes azt hangsuacutelyozza hogy ők a demokratikus berendezkedeacutes visszateacutereacuteseacutet szorgalmaztaacutek csupaacuten eacutes a paacutert vezetőseacutege nem tudott a Guumlrseleacutek aacuteltal tervezett puccsroacutel Bővebben ld Sinan Meydan İftiralar ve gerccedilekler 27 Mayıs httpswwwsozcucomtr2019yazarlarsinan-meydaniftiralar-ve-gercekler-27-mayis-4937663 (2020 januaacuter 13) valamint Uő Nifak cephesirsquonden zillet ittifakırsquona Kafa aynı kafa httpswwwsozcucomtr2019yazarlarsinan-meydannifak-cephesinden-zillet-ittifakina-kafa-ayni-kafa-3765453 (2020 januaacuter 14)

26 Sanlı i m 24527 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 47sz t1961 Taacutergy Vaacutelasztaacutesi ered-

meacutenyek Istanbul 1961 oktoacuteber 13

136

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

kiveacutegezteacutek28 A hadsereg uacutejjaacute- eacutes aacutetszervezeacutese azonban nem aacutellt meg Aydemir csoportjaacutenaacutel hiszen Guumlrsel a hadsereg modernizaacutelaacutesaacutera eacutes a tisztikaron beluumlli veacuterfrissiacuteteacutesre hivatkozva meacuteg 1960 augusztusaacuteban mintegy 35 ezer szolgaacutelatban leacutevő katonaacutet (koumlztuumlk szaacutemos magas ranguacute tisztet is) nyugdiacutejba kuumlldoumltt29

Az MGK-val szembeni bizalmatlansaacuteg eacutes az az eshetőseacuteg hogy Toumlroumlkorszaacuteg eltaacutevolodhat a Celal Bayar eacutes Menderes aacuteltal koumlvetett kuumllpolitikaacutetoacutel a koumlrnyező orszaacutegokban is felmeruumllt Eacuteppen ezeacutert a kuumllvilaacuteg reakcioacutejaacutenak koumlruumlljaacuteraacutesa min-denkeacutepp fontos adaleacutekokkal szolgaacutel szaacutemunkra

Iraacuteni vonatkozaacutesban egy eacuterdekes keacuteteacutertelmű nyilatkozat is borzolta a kedeacute-lyeket A teheraacuteni toumlroumlk nagykoumlvet annak eacuterdekeacuteben hogy hazaacuteja CENTO-hoz valoacute ragaszkodaacutesaacutet hangsuacutelyozza a Keyhan nevű iraacuteni lapnak adott interjuacutejaacuteban kijelentette bdquoA maacutejus 27-i mozgalom (tehaacutet maacuter nem forradalom ndash K-O P) kezdete oacuteta vilaacutegosan eacutes a lehetőseacutegekhez keacutepest minden keacuteteacutertelműseacuteg neacutel-kuumll kinyilatkoztattuk kuumllpolitikaacutenkat A vilaacuteg szeme előtt kijelentettuumlk hogy hűseacutegesek maradunk valamennyi koumltelezettseacuteguumlnkhoumlz főleg a NATO-val eacutes a CENTO-val szemben Ma ugyanuacutegy hűek maradunk szavainkhoz eacutes a nagy Atatuumlrk eszmeacuteihez aki alaacutehuacutezta hogy beacutekeacutenek kell uralkodnia a vilaacutegban eacutes orszaacutegaacutebanrdquo Az ideacutezet első fele meacuteg nem adott volna okot feacutelreeacuterteacutesekre de az Atatuumlrkre valoacute hivatkozaacutes maacuter annaacutel inkaacutebb Forraacutesunk ndash a teheraacuteni magyar koumlvetseacuteg ndash ugyanis raacutemutatott arra hogy a szoacuteban forgoacute hivatkozaacutes egy egeacuteszen maacutes vilaacutegpolitikai koumlzegben szuumlletett Atatuumlrk idejeacuteben Toumlroumlkorszaacuteg igyekezett semleges politikaacutet folytatni eacutes nem csatlakozni egyik katonai toumlmbhoumlz sem de Ankara azeacutert arra nagyon vigyaacutezott hogy Moszkvaacuteval joacute kapcsolatokat aacutepol-jon30 A perzsa vezeteacutes toumlrteacutenelmi seacuterelmeket nem mellőző eacutes a keacutesőbbi 1979-es forradalomra gondolva tanulsaacutegos hozzaacuteaacutellaacutesaacutet egyeacuteb forraacutes is alaacutetaacutemasztja Az utoacutekor szaacutemaacutera az is vilaacutegossaacute vaacutelik hogy a keacutet orszaacuteg hasonloacute gondokkal kuumlzdoumltt eacutes szinteacuten hasonloacute logika menteacuten proacutebaacutelt megoldaacutesokkal eacutelni Teheraacuten szerint ugyanis a puccs haacutettereacuteben fontos szerepet jaacutetszott hogy Menderes a hadsereget nem vonta be kellő meacuterteacutekben a doumlnteacuteshozatalba hanem bdquoelszige-telte azt az aacutellami uumlgyektőlrdquo Ezzel paacuterhuzamosan pedig olyan bdquoterrorrendszerrdquo-t eacutepiacutetett ki amely meacuteg az amerikaiak bizalmaacutet is kikezdte A CENTO kapcsaacuten egy olyan fejtegeteacutes olvashatoacute mely az iraacuteni toumlrteacutenelmi keretrendszerben joacutel eacutertelmezhető Joacutellehet az Iraacutenboacutel kuumlldoumltt jelenteacutesek nem tartottaacutek valoacutesziacutenűnek hogy Toumlroumlkorszaacuteg megszegi koumltelezettseacutegeit azt azeacutert el tudtaacutek keacutepzelni hogy

28 Ld Talat Aydemirrsquoin ilk darbe girişimi 22 Şubat 1962 32 guumln arşivi httpswwwyoutubecomwatchv=YkLdNJlooJs (2019 december 17)

29 Hale i m 12530 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Szigoruacutean titkos 001031 Taacutergy Cento

vaacutelsaacutegban Budapest 1961 februaacuter 17

137

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

Ankara a szoacuteban forgoacute regionaacutelis katonai szoumlvetseacuteget a sajaacutet maga vezeteacuteseacutevel fuumlggetleniacuteti a nyugati hatalmaktoacutel31

Damaszkuszban eacutes Bejruacutetban eacuterthető okokboacutel a toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek arab vonatkozaacutesait boncolgattaacutek A puccs legfőbb okaacutet abban veacutelteacutek felfedezni ndash legalaacutebbis ami a sajtoacutet illeti ndash hogy a toumlroumlk neacutep az bdquoAmerikaacutet hűen kiszol-gaacuteloacute diktatoacuterikus rendszertrdquo eacutes a tuacutelzott nyugati befolyaacutest megeleacutegelte Abbeacuteli remeacutenyuumlknek is hangot adtak a keacutet arab orszaacutegban hogy Menderes bukaacutesa utaacuten a maacuter Atatuumlrk ideje oacuteta fagyos toumlroumlk‒sziacuter viszonyban enyhuumlleacutes koumlvetkezhet be eacutes az időről időre előforduloacute hataacuterincidensek eacutes ellenseacuteges titkosszolgaacutelati manőverek (bdquokeacutembeszivaacutergaacutesrdquo-ok) intenzitaacutesa csoumlkkenhet Az aacuteltalaacutenos koumlzveacute-lekedeacutes azonban ndash a realitaacutesok talajaacuten maradva ndash tovaacutebbra is azt tartotta hogy az uacutej vezeteacutes is folytatni fogja elődei kuumllpolitikaacutejaacutet vagyis az orszaacuteg nem szűnik majd meg Amerika eacutes Izrael bdquotaacutemaszrdquo-a lenni Ez a szempont pedig az arab sajtoacute egy reacutesze szerint arra enged koumlvetkeztetni hogy Washingtonban tudtaacutek hogy a helyzet instabil eacutes szaacutemoltak egy esetleges katonai beavatkozaacutes eshetőseacutegeacutevel32

Itt eacuterdemes kiteacuternuumlnk Guumlrsel eacutes az MBK Irakot eacutes Jordaacuteniaacutet eacuterintő keleti vonatkozaacutesuacute elkeacutepzeleacuteseire illetve a keacutet orszaacutegban akkoriban tapasztalhatoacute vaacuterakozaacutesokra Az egeacutesz esemeacutenysorozat a keacutet eacutevvel koraacutebbi 1958-as iraki for-dulatra emleacutekeztetett ami veacuteguumll a Bagdadi Paktum felbomlaacutesaacutet eacutes az Egyesuumllt Aacutellamok koumlzel-keleti poziacutecioacuteinak meggyenguumlleacuteseacutet eredmeacutenyezte Ugyanabban az eacutevben Egyiptom eacutes Sziacuteria egyesuumlleacuteseacutevel leacutetrejoumltt az Egyesuumllt Arab Koumlztaacuter-sasaacuteg is Irakban II Fejszaacutel kiraacutelyt Abdel-Kerim Kaacuteszem taacutebornok tasziacutetotta le a troacutenroacutel Oumlt eacutevvel keacutesőbb 1963-ban pedig maacuter az arab nacionalizmus eacutes a szocializmus tanait oumltvoumlző ndash egyeacutebkeacutent Sziacuteriaacuteban eacutes Egyiptomban is erős poziacute-cioacutekkal biacuteroacute ndash baaszista33 erők keruumlltek hatalomra Irakban

Ez a fordulat termeacuteszetesen ellenteacutetet sziacutetott toumlroumlk‒iraki viszonylatban meacuteg akkor is ha egyik feacutel sem akarta tuacutelfesziacuteteni a huacutert 1962 augusztus 18-aacuten neacutegy toumlroumlk vadaacuteszrepuumllő hatolt be iraki teruumlletre eacutes ott a hiacuterek szerint lelőtt egy iraki vadaacuteszgeacutepet Az eset nagy sajtoacutevisszhangot keltett Irakban Bagdad ugyanis azzal vaacutedolta Ankaraacutet hogy a kurd szeparatizmust eacutes a Barzani csalaacuted-hoz koumlthető klikket taacutemogatja az orszaacutegban Ezzel szemben Kaacuteszem taacutebornok szaacutemaacutera kapoacutera joumltt a hataacuterseacuterteacutes Arroacutel van szoacute ugyanis hogy augusztus 15-eacuten

31 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Szigoruacutean titkos 004857 Taacutergy A touml-roumlkorszaacutegi helyzet iraacuteni visszhangja Budapest 1960 augusztus 5

32 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 004840szig titk Taacutergy Toumlroumlkorszaacutegi aacutellamcsiacuteny sziacuteriai eacutes libanoni sajtoacutevisszhangja Budapest 1960 juacutelius 9

33 Az 1943-ban megalakult Baasz Paacutert egy eredetileg Sziacuteriaacuteban Damaszkuszban leacutetrejoumltt po-litikai csoportosulaacutes neve A paacutert imperialistaellenes eacutes paacutenarab elveket oumltvoumlző uumlzenetei hamar neacutepszerűek lettek 1953-ban oumlsszeolvadt a Sziacuter Szocialista Paacuterttal leacutetrehozva iacutegy az Arab Szoci-alista Baasz Paacutertot Irakban a baaszista mozgalom 1968 utaacuten Szaddaacutem Husszein reacuteveacuten egeacuteszen a 2003-as amerikai megszaacutellaacutesig őrizte kormaacutenyzati poziacutecioacuteit Sziacuteriaacuteban Hafez al-Asszad 1970-es hatalomra keruumlleacutese oacuteta egeacuteszen a mai napig baaszista kormaacutenyok vannak hatalmon

138

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

vagyis haacuterom nappal a toumlroumlk leacutegteacuterseacuterteacutes előtt Bagdad aacutetfogoacute katonai hadmű-veletet indiacutetott az orszaacuteg eacuteszaki reacuteszeacuten eacutelő kurdokkal szemben Vagyis Bagdad maga kezdett a kurd toumlrekveacuteseknek gaacutetat szabni eacutes ebben a folyamatban a toumlroumlk vezeteacutest olyan sziacutenben kiacutevaacutenta feltuumlntetni mintha a haacutetteacuterből ők taacutemogatnaacutek a kurdokat eacutes ezaacuteltal Irak gyenguumlleacuteseacutet A keacuterdeacutesben magyar forraacutesunk az iraki egyeacutebkeacutent betiltott kom munista paacutert aacutellaacutespontjaacutet tartotta iraacutenyadoacutenak amely iacutegy fogalmazott bdquoAz iraki kurdok kuumlloumlnoumlsen pedig Barzani eacutes kurd demokrata paacutertja imperialistaellenes Senkit sem szabad hogy megteacutevesszen a kormaacuteny aacutelliacutetaacutesa amely a toumlroumlk reakcioacute val valoacute egyuumlttműkoumldeacutessel vaacutedolja őket A kor-maacutenynak ez a proacutebaacutelkozaacutesa gyengiacuteti sajaacutet poziacutecioacutejaacutet a toumlroumlkoumlkkel szemben eacutes csak az imperializmusnak kedvez Ugyanakkor csoumlkkenti a kurd keacuterdeacutes beacutekeacutes demokratikus uacuteton toumlrteacutenő megoldaacute saacutenak lehetőseacutegeacutet A kormaacuteny aacutelliacutetaacutesa fele-lőtlen minden alapot neacutelkuumlloumlzhelliprdquo34

Irak szerepe maacutes oumlsszefuumlggeacutesben is kulcsfontossaacuteguacute volt 1960-ban ugyanis Bagdad megnyereacuteseacuteeacutert nemcsak Teheraacutenban eacutes Ammanban de Ankaraacuteban is proacutebaacuteltak leacutepeacuteseket tenni annak eacuterdekeacuteben hogy elkeruumlljeacutek az Egyesuumllt Arab Koumlztaacutersasaacuteg ndash eacutes ezzel a szovjetbaraacutet politika ndash esetleges bővuumlleacuteseacutet erősoumldeacuteseacutet A szocialista blokk logikaacuteja szerint az aacutellamkoumlzoumlsseacuteg eacutes Irak egyuumlttműkoumldeacute-seacutenek megerősiacuteteacutese vagy esetleges egyesuumlleacutese az bdquoimperialistaellenesrdquo taacutebort hozhatnaacute előnybe eacutes bdquosuacutelyosan eacuterinteneacute a nyugati hatalmak koumlzelkeleti (sic) eacuterdekeit s egyben az erőviszonyok eltoloacutedaacutesaacutet eredmeacutenyezneacute a koumlzelkeleti (sic) teacuterseacutegben a nyugati hatalmakkal egyuumlttműkoumldő CENTO-aacutellamok rovaacutesaacutera Az EAKndashiraki egyuumlttműkoumldeacutes erősoumldeacutese egyidejűleg komolyan gyengiacuteteneacute Jordaacute-nia helyzeteacutet az Egyesuumllt Arab Koumlztaacutersasaacuteggal folytatott viszaacutelybanrdquo35

Nyugatra tekintve a szocialista Bulgaacuteriaacuteboacutel aacutellnak rendelkezeacutesre forraacutesok Szoacutefia szaacutemaacutera termeacuteszetesen szinteacuten nagy jelentőseacuteggel biacutertak a toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek Egyes felteacutetelezeacutesek szerint ugyanis kialakulhatott volna egy olyan forgatoacutekoumlnyv amely csoumlkkenti az amerikaiak iraacutenti lojalitaacutest eacutes Toumlroumlkorszaacuteg szaacutemaacutera nagyobb mozgaacutesteret teremtett volna

Ebből kiindulva a puccs utaacuten juacuteliusban bdquooacutevatos bizakodaacutesrdquo uralkodott a vezető bolgaacuter koumlroumlkben eacutes biacuteztak abban hogy neacutehaacuteny fuumlggő keacuterdeacutes ndash peacuteldaacuteul az eacutevek oacuteta toumlroumlk boumlrtoumlnben raboskodoacute bolgaacuter főkonzul elengedeacutese ndash veacutegeacutere pontot tehetnek majd36 Az iratok hangveacutetele moumlgoumltt ndash amelyek mindig a baraacutetsaacutegot eacutes az egyuumltt műkoumldeacutest helyezik koumlzeacuteppontba eacutes pont az ezekkel az eacuterteacutekekkel ellenkező ameri kai nyomaacutest kaacuterhoztatjaacutek ndash azeacutert felsejlik a politikai realitaacutes

34 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Szigoruacutean titkos Taacutergy Irakindashtoumlroumlk viszony alakulaacutesa Bagdad 1962 szeptember 15

35 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 006836szig titk Taacutergy Irak eacutes Jordaacute-nia viszonya Budapest 1960 oktoacuteber 14

36 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Mell 005409szig titk szaacutemhoz Taacutergy A bolgaacuterndashtoumlroumlk viszony az uacutej helyzetben Szoacutefia 1960 juacutelius 9

139

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

A bolgaacuter vaacuterakozaacutes moumlgoumltt huacutezoacutedoacute eacuterdekeket beszeacutedes moacutedon iacuterja le egy 1961 őszeacuten keacuteszuumllt feljegy zeacutes bdquoLazarov peacutenzuumlgyminiszter elmondta hogy Marat37 toumlroumlk kommunista vezető aki eacutevekig a Szovjetunioacuteban eacutelt most Bulgaacuteriaacuteban tartoacutezkodik eacutes maga koumlreacute gyűjti az ide emigraacutelt toumlroumlk kommunistaacutekat Keacuteszuumll-nek arra a lehetőseacutegre hogy haza teacuterjenek eacutes megkezdhesseacutek a Kommunista Paacutert szervezeacuteseacutet Remeacutenykednek abban is hogy hazateacuterhet Nazım Hikmet38 akinek szemeacutelye nagy erőt ad a paacutertnakrdquo39 Ezekből a sorokboacutel kivilaacuteglik hogy a Szovjetunioacute ugraacutesra keacuteszen vaacuterta a lehetőseacuteget hogy a megfelelő leacutepeacutesekkel toumlroumlk foumlldoumln eacuterveacutenyesiacutetse eacuterdekeit

A koumlrnyező orszaacutegok aacutellaacutespontja eacutes vaacuterakozaacutesa termeacuteszetesen nem kuumlloumlniacutet-hető el a bipolaacuteris vilaacutegban a keacutet nagyhatalom politikaacutejaacutetoacutel A magyar kuumllkeacutep-viselet Washingtonban szerzett eacutertesuumlleacutesei ebből kifolyoacutelag kuumlloumlnoumlsen sokat nyomnak a latban Az onnan eacuterkező hivatalos iratok szerint Damaszkuszban joacutel sejtetteacutek eacutes az amerikaiak ndash igaz nem a kuumlluumlgyi jelenteacutesek uacutetjaacuten hanem feltehetően haduumlgyi eacutes titkosszolgaacutelati forraacutesokboacutel eacutertesuumllve ndash tudtaacutek hogy joacute eseacutely van a puccsra Sőt diplomataacuteink arroacutel is tudomaacutest szereztek hogy egy İnoumlnuuml vezette kormaacuteny felaacutelliacutetaacutesaacutetoacutel sem tartottak az Egyesuumllt Aacutellamokban hiszen abban az esetben is a kuumllpolitikai iraacutenyvonal vaacuteltozatlansaacutegaacutera szaacutemiacute-tottak A koreai peacuteldaacuteboacutel tanulva pedig ndash ahol a beavatkozaacutes eacuteppen ellenkező hataacutest vaacuteltott ki ndash igyekeztek haacutetteacuterben maradni eacutes nem koumlzvetlen moacutedon taacutemo-gatni Menderest eacutes kormaacutenyaacutet Valoacutesziacutenűleg ezt erősiacutetette az a felteacutetelezeacutes is hogy az 1952-es egyiptomi eacutes az 1958-as iraacuteni hatalomvaacuteltaacutest koumlvető fordulat nem koumlvetkezik majd be Toumlroumlkorszaacutegban Toumlroumlk reacuteszről a NATO iraacutenti elkoumlte-leződeacutest hivatott talaacuten az is kifejezni hogy Guumlrsel kabinetjeacutenek első keacutet eacuteveacute-ben az a Selim Sarper40 lett a kuumlluumlgyminiszter aki a puccsot megelőző haacuterom

37 Eredeti neveacuten İsmail Bilen (1902‒1983) a Toumlroumlk Kommunista Paacutert egyik alapiacutetoacuteja38 Nazım Hikmet (1902‒1963) Toumlroumlk iacuteroacute koumlltő filozoacutefus Thesszalonikiben szuumlletett Isz-

tambulban tanult 1920-ban kommunista eszmeacutek hataacutesaacutera Moszkvaacuteba utazott ahol 1922 eacutes 1924 koumlzoumltt taacutersadalomtudomaacutenyt eacutes koumlzgazdasaacutegtant tanult 1924-ben titokban hazautazott eacutes meg-alapiacutetotta a Toumlroumlkorszaacutegi Szocialista Munkaacutes-Paraszt Paacutertot majd kommunista agitaacutelaacutes vaacutedjaacuteval boumlrtoumlnbuumlnteteacutesre iacuteteacutelteacutek amely elől ismeacutet a Szovjetunioacuteba szoumlkoumltt 1928-ban megint hazateacutert de a hatoacutesaacutegok akkor letartoacuteztattaacutek eacutes roumlvid időre boumlrtoumlnbe keruumllt A szovjet vezeteacutes kritizaacutelaacutesa miatt az 1930-as eacutevek elejeacuten uacutejra keacutenytelen volt hazajoumlnni ahol 1938-toacutel 1950-ig boumlrtoumlnbuumlnteteacuteseacutet toumlltoumltte Szabadulaacutesa utaacuten azonnal a Szovjetunioacuteba menekuumllt 1951-ben toumlroumlk aacutellampolgaacutersaacutegaacutetoacutel is megfosztottaacutek Ezek utaacuten a keleti blokk eacutes Afrika szaacutemos orszaacutegaacuteba ellaacutetogatott ahol darabjait időről időre műsorra tűzteacutek Ld Alim Kahraman Nazım Hikmet httpsislamansiklopedisiorgtrnazim-hikmet (2020 oktoacuteber 26)

39 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 004861szig titk Taacutergy Informaacutecioacutek a toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyekkel kapcsolatban Szoacutefia 1960 szeptember 7

40 Selim Sarper (1899‒1968) Toumlroumlk diplomata politikus 1928-ban az odesszai konzulaacutetuson kezdte meg a kuumllszolgaacutelatot amelynek a vezeteacuteseacutet a toumlbb eacuteves moszkvai kikuumlldeteacutes utaacuten 1935-ben vette aacutet 1937-ben a berlini konzulaacutetus vezetője lett majd 1944-ben ismeacutet Moszkvaacuteba keruumllt ekkor immaacuter mint nagykoumlvet 1946-ban a roacutemai toumlroumlk nagykoumlvetseacuteg vezeteacuteseacutet biacuteztaacutek raacute majd egy eacutevvel keacutesőbb az ENSZ aacutellandoacute koumlvete lett 1957-től a NATO aacutellandoacute keacutepviseleteacutet laacutetta el

140

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

eacutevben hazaacuteja aacutellandoacute keacutepviseleteacutet laacutetta el a NATO-ban41 Annyiban mindez nem meglepő hogy tudjuk az Egyesuumllt Aacutellamok 1945 utaacuten az uacutegynevezett Gladio-műveletek kereteacuteben sokat tett azeacutert hogy amennyiben a Foumlldkoumlzi-tenger keleti medenceacutejeacuteben szaacutemaacutera kedvezőtlen folyamatok indulnak el Olaszorszaacutegtoacutel Toumlroumlkorszaacutegig legyen szervezett erő amely adott esetben keacutepes lehet a katonai ellenaacutellaacutesra Ezeacutert is koumlnnyen elkeacutepzelhető hogy az amuacutegy is joacutel eacutertesuumllt ameri-kaiak nem estek keacutetseacutegbe akkor sem ha Toumlroumlkorszaacutegban eacuteppen katonaacutek vetteacutek aacutet a hatalmat

Az USA-hoz hasonloacutean a keacuterdeacutesben a szovjet szaacutel is kiemelt jelentőseacuteggel biacutert A Guumlrseleacutek aacuteltal hangoztatott fraacutezisok ndash vagyis a visszateacutereacutes az Atatuumlrk aacuteltal kijeloumllt uacutetra ndash pozitiacutev visszhangra talaacuteltak Moszkvaacuteban bdquoAz a teacuteny hogy az uacutej toumlroumlk kormaacuteny hatalomra keruumlleacuteseacutetől az atatuumlrki politika folytataacutesaacutet iacutegeacuteri a szovjet vezetőket arra engedte koumlvetkeztetni hogy veacutegre a szovjet‒toumlroumlk viszonyban normaacutelisabb leacutegkoumlr esetleg baraacuteti joacuteszomszeacutedi viszony kialakulaacute-saacutenak folyamata kezdődhet elrdquo Maacutesutt a jelenteacutes maacutes formaacuteban de ugyanazt hangsuacutelyozza bdquoAz felteacutetlenuumll biztos hogy ha a toumlroumlk kormaacuteny nemcsak szavak-ban hanem tettekben is az atatuumlrki politika folytataacutesaacutet vaacutelasztanaacute az eacuteppen uacutegy joacute lenne eacutes eacuteppen uacutegy megfelelne elsősorban eacutes mindenekelőtt Toumlroumlkorszaacuteg nemzeti eacuterdekeinek mint a Szovjetunioacutenak eacutes e teacuterseacuteg valamennyi beacutekeacutet oacutehajtoacute orszaacutegaacutenakrdquo42 Mint fentebb laacutettuk ugyanennek a kommunikaacutecioacutenak Iraacutenban egeacuteszen maacutes volt az olvasata

A kiacutevuumllről eacuterkező elvaacuteraacutesok remeacutenyek mellett az uacutej hatalomnak belső szempontoknak is meg kellett felelnie Utoacutebbira szolgaacutelt peacuteldaacuteul az 1924-es alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesa Az 1961-ben megszuumlletett uacutej jogi statuacutetum a nemzet eacutertelmezeacuteseacutet eacutes a jogforraacutest gyakorlatilag eacuterveacutenyben hagyta (bdquoa szuverenitaacutes minden felteacutetel neacutelkuumll a neacutep kezeacuteben vanrdquo)43 aacutem a politikai paacutertok alapiacutetaacutesaacutet felteacutetelekkel igyekezett koumlruumllbaacutestyaacutezni Ennek legfőbb oka az volt hogy baacuter a Demokrata Paacutert demokratikus vaacutelasztaacutesok reacuteveacuten keruumllt kormaacutenyra hatalma megtartaacutesa eacuterdekeacuteben nem riadt vissza toumlrveacutenytelen eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacutetoacutel sem Eacuteppen ezeacutert az 1950-es bdquogalibardquo kikuumlszoumlboumlleacutese eacuterdekeacuteben a katonai elit elkeacutepzeleacuteseivel oumlsszhangban az alaacutebbi teacutetel is bekeruumllt az alkotmaacutenyba bdquoA poli-tikai paacutertok alapiacutetoacute okiratainak programjainak eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek az emberek

majd 1960 november 20-aacutetoacutel 1962 maacutercius 16-aacuteig kuumlluumlgyminiszterkeacutent dolgozott Ld Selim R Sayın Sarperrsquoin oumlzgeccedilmişi httpwwwmfagovtrsayin_-selim-r_-sarper_in-ozgecmisitrmfa (2020 januaacuter 7)

41 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 005111szig titk Taacutergy A toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek hataacutesa az Egyesuumllt Aacutellamokban Budapest 1960 juacutelius 12

42 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 003995szig titk Taacutergy A szovjetndashtouml-roumlk viszonyroacutel Moszkva 1961 aacuteprilis 22

43 Egemenlik kayıtsız şartsız Tuumlrk Milletinindir Tanoumlr i m 384

141

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

jogaacutet eacutes szabadsaacutegaacutet szem előtt tartoacute demokratikus eacutes szekulaacuteris koumlztaacutersasaacuteg kormaacutenyzaacutesaacuteval oumlsszhangban kell lennierdquo44

A taacutersadalom eacutes az egyeacuten viszonyrendszereacuteben pedig toumlbb jogot hagyott meg mint az 1980-as katonai puccs utaacuten leacutetrejoumlvő uacutej alkotmaacuteny amely az aacutellam jogkoumlreacutet eacutes eacuterdekeacutet aacuteltalaacuteban az egyeacuteni szempontok foumlleacute igyekezett helyezni45 Euroacutepai oumlsszeveteacutesben a taacutersadalmi politikai eacutes szabadsaacutegjogok tekinteteacuteben leginkaacutebb az 1948-as olasz alkotmaacutennyal mutatott hasonloacutesaacutegokat46

Keacutetseacutegtelen hogy az 1961-es alkotmaacuteny demokratizaacuteloacutedaacutest eredmeacutenyezett Szeacutelesedett az orszaacuteg politikai spektruma uacutejjaacuteeacuteledt a szoacutelaacutes- eacutes sajtoacuteszabadsaacuteg Szakszervezetek paacutertok taacutersasaacutegok eacutes alapiacutetvaacutenyok joumlttek leacutetre Ugyanakkor ez a folyamat a politikai eacuteletben instabilitaacutest eacutes polarizaacuteloacutedaacutest is hozott hiszen 1965-ig koaliacutecioacutes vagy kisebbseacutegi kormaacuteny vitte az uumlgyeket haacutetteacuterben a tisz-tikarral Az 1961 oktoacuteber 15-i vaacutelasztaacutesokon a CHP 363-ot a Demokrata Paacutert oumlroumlkoumlseacutenek tekinthető Adalet Partisi (Igazsaacuteg Paacutert AP) pedig valamivel kevesebbet 348-ot kapott A harmadik legerősebb paacutert pedig a Yeni Tuumlrkiye Partisi (Uacutej Toumlroumlkorszaacuteg Paacutert YTP) lett a maga 137-aacuteval47

Oumlsszesseacutegeacuteben a korabeli magyar feljegyzeacutesek aacuteltalunk vizsgaacutelt anyagaacuteboacutel az deruumll ki hogy az 1960-as toumlroumlk katonai puccsot a teacuterseacuteg szereplői helyen-keacutent aggodalommal helyenkeacutent pedig vaacuterakozaacutesokkal figyelteacutek A szocialista blokkban eacutes a szomszeacutedos arab orszaacutegokban ha meacutegoly halovaacutenyan eacutes roumlvid időre is de elsősorban a remeacuteny a nyugati szoumlvetseacutegi rendszerhez tartozoacutek ese-teacuteben neacutemi aggodalom volt tapasztalhatoacute Nagy keacuterdeacutes persze hogy a toumlrteacutentek moumlgoumltt volt-e (eacutes ha igen milyen meacuterteacutekű) nagyhatalmi taacutemogataacutes Mint laacutettuk Washingtonban tudhattak a muumldahele vagy ihtilal előkeacuteszuumlleteiről Ugyanuacutegy felvetődik a keacuterdeacutes hogy Moszkva mennyiben sziacutetotta a toumlroumlkorszaacutegi belpo-litikaacuteban azt a tuumlzet amely elodaacutezhatatlannaacute tette a katonasaacuteg beavatkozaacutesaacutet A bulgaacuteriai kommunistaacutek magyar kolleacutegaacuteikhoz eljuttatott informaacutecioacutei alapjaacuten joggal teacutetelezzuumlk fel hogy a szovjetek is keacuteszen aacutelltak arra hogy szaacutemukra kedvezően alakiacutetsaacutek deacuteli szomszeacutedjuk politikai berendezkedeacuteseacutet Forraacutesaink egyuacutettal eacuterthetőbbeacute teszik azt a Koumlzel-Kelet szaacutemos orszaacutegaacuteban napjainkban is tapasztalhatoacute jelenseacuteget amely első raacuteneacutezeacutesre indokolatlanul kuumllső teacutenyezőt veacutel felfedezni egyes belpolitikai esemeacutenysorozatok moumlgoumltt

44 Siyasi partilerin tuumlzuumlkleri programları ve faaliyetleri insan hak ve huumlrriyetlerine dayanan demokratik ve laik cumhuriyet huumlkmuumlne uygun olmak zorundadır Tanoumlr i m 387

45 Tanoumlr i m 378ndash38146 Tanoumlr i m 38247 Tanoumlr i m 405ndash406

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

SZEMLE Koumlnyvek

MANU TOumlRVEacuteNYKOumlNYVESzanszkritboacutel fordiacutetotta Borbeacutely Judit Bernadett Szakmailag ellenőrizte Dezső Csaba A jegyzeteket iacuterta Borbeacutely Judit BernadettndashDezső Csaba Az előszoacutet iacuterta Ruzsa Ferenc (India Koumlnyvtaacuter 5 Szerk Zentai Gyoumlrgy) LrsquoHarmattan Buda-pest 2019 375 oldal

A Maacutenavadharmasaacutesztra maacutes neacuteven Manuszmriti a hinduizmus egyik leg-fontosabb szoumlvege az oacutekori India taacutersadalomtoumlrteacuteneteacutenek egyik legfontosabb forraacutesa amely raacutenk maradt formaacutejaacutet Eacuteszak-Indiaacuteban valoacutesziacutenűleg a Kr u 2 szaacute-zadban nyerte el Indiaacuteban a munka egyeduumllaacutelloacute tekinteacutelyeacutet mitikus szerzőjeacutenek Manunak az emberiseacuteg ősatyjaacutenak Brahmaacute teremtőisten fiaacutenak koumlszoumlnheti Az indiai hagyomaacuteny a Manuroacutel elnevezett Maacutenava (rsquoManutoacutel szaacutermazoacutersquo) jogi iskolaacutet tartja a koacutedex oumlsszeaacutelliacutetoacutejaacutenak Ez az enciklopeacutedikus mű valoacutejaacuteban toumlbb eacutevszaacutezados szerkesztői munka eredmeacutenye eacutes a teacutenyleges szerkesztők ismeret-lenek A ma ismert verses szoumlveg 12 koumlnyvet tartalmaz a versek szaacutema 2685 A Manu toumlrveacutenykoumlnyve aacuteltalaacutenosan elfogadott fordiacutetaacutes onnan ered hogy a Brit Kelet-indiai Taacutersasaacuteg a 18 szaacutezad veacutegeacuten olyan igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszer kieacutepiacuteteacuteseacutebe kezdett amelyben a modern angol jog mellett a hindu szokaacutesjognak is szerepet szaacutentak eacutes ennek legfőbb forraacutesaacutet a Manuszmritiben veacutelteacutek megta-laacutelni Ha viszont koumlzelebbről vizsgaacuteljuk meg a szoumlveget akkor azt laacutetjuk hogy csupaacuten VIII eacutes IX koumlnyveacutenek bizonyos versei tartalmaznak a polgaacuteri jogra a buumlntetőjogra vagy a jogeljaacuteraacutesi keacuterdeacutesekre vonatkozoacute olyan megaacutellapiacutetaacutesokat amelyek a 18 szaacutezadtoacutel a 20 szaacutezadig a teacutenyleges indiai joggyakorlat reacuteszei voltak Mivel a munka legnagyobb reacutesze vallaacutesi rituaacutelis politikai eacutes a min-dennapi eacuteletre vonatkozoacute normaacutekboacutel aacutell helyesebb volna egy koumlruumlliacutert fordiacutetaacutest hasznaacutelnunk Eszerint a ciacutem a rsquoMaacutenava iskolaacutenak a dharmaacuteroacutel szoacuteloacute tankoumlnyveszakkoumlnyve (saacutesztra)rsquo amely a braacutehmanaacutek tanulmaacutenyaihoz nyuacutejtott anyagot eacutes mint ilyen a hinduizmusban a tudomaacutenyos irodalom (saacutesztra) darabjaacutenak is szaacutemiacutetott Ennek megfelelően nem toumlrveacutenykoumlnyv a szoacute modern eacutertelmeacuteben A dharma fogalomnak azonban sok jelenteacutese van a legfőbbek rsquotoumlrveacutenyrsquo rsquoigaz-saacutegossaacutegrsquo rsquoerkoumllcsivallaacutesi koumltelesseacutegrsquo eacutes a hinduk szaacutemaacutera az egyik fő eacuteletceacutel amely a szoacute legtaacutegabb eacutertelmeacuteben bdquomegtartjardquo az embert az aacutellandoacutean vaacuteltozoacute vilaacutegban

Az hogy 1034 vers (385) a braacutehmanaacutekra 971 (362) a kiraacutelyokra vonat-kozik a taacutersadalom toumlbbi osztaacutelyaacuteroacutel pedig araacutenytalanul kevesebb szoacute esik toumlbb dologra enged koumlvetkeztetni Elsősorban azt jelenti hogy a szoumlveg aacuteltal vizionaacutelt

Keletkutataacutes 2020 tavasz 143ndash146 old

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201143

144

KOumlNYVEK

taacutersadalomban amely a valoacutesaacutegban sohasem leacutetezett a braacutehmanaacutek magukat a politikai eacutes a gazdasaacutegi hatalom keacutepviselői foumlleacute helyezteacutek A kiraacutelyra vonat-kozoacute versek azt iacuterjaacutek elő hogy mikeacutent viselkedjenek eacutes uralkodjanak a magukat a braacutehmanaacuteknak szentelő kiraacutelyok Arra a keacuterdeacutesre hogy a braacutehmanaacutek milyen meggondolaacutesboacutel aacutelliacutetottaacutek oumlssze a koacutedexet toumlbbfeacutele vaacutelasz adhatoacute

Ruzsa Ferenc bevezető tanulmaacutenyaacuteban uacutegy veacuteli hogy a Manuszmritiben felvaacutezolt taacutersadalmi rend a Kr e 1 eacutevezred oacuteta minden szempontboacutel teret vesztett braacutehmanaacutek makacs konzervatiacutev csoportja strateacutegiaacutejaacutenak a termeacuteke a dharmaacuteroacutel eacutes az eacuteletkorokroacutel kialakiacutetott felfogaacutesuk pedig a buddhizmus hataacute-saacutera alakult ki Maacutesok az Indiaacutet a Kr e 2 szaacutezadtoacutel a Kr u 4 szaacutezadig eacutert idegen invaacutezioacutekat eacutes az ezekkel jaacuteroacute neacutepkeveredeacutest emelik ki Megint maacutesok az időszaacutemiacutetaacutesunk első szaacutezadaiban viraacutegzoacute vaacuterosiasodaacutes eacutes kereskedelem hanyat-laacutesaacutet az adoacuterendszer eacutes a politikai viszonyok instabilitaacutesaacutet hangsuacutelyozzaacutek amelynek eredmeacutenyekeacuteppen a braacutehmanaacutek biztos megeacutelheteacutese is bizonytalannaacute vaacutelt A Manuszmriti eacutes a Mahaacutebhaacuterata taniacutetoacutekoumlnyveinek koumlzoumls ceacutelja az hogy megerősiacutetseacutek a braacutehmanizmus poziacutecioacuteit amelyek a buddhizmus eacutes maacutes hete-rogeacuten vallaacutesok majd a Maurja-dinasztia (Kr e 322ndash185) eacutes azt koumlvetően az Indiaacuteba eacuterkező idegen hoacutediacutetoacutek hataacutesaacutera meggyenguumlltek

A raacutenk maradt szoumlvegről ndash a benne leacutevő ellentmondaacutesok eacutes a bonyolult szouml-vegtoumlrteacutenet miatt ndash nem szerencseacutes sőt egyenesen toumlrteacutenetietlen volna baacutermifeacutele egyseacuteges eacuterteacutekiacuteteacuteletet alkotni A mai olvasoacutenak ellenszenvesek lehetnek az egyes taacutersadalmi rendek (varna) koumlzoumltti durva jogegyenlőtlenseacutegek vagy a nők fuumlgget-lenseacutegeacutenek teljes alaacuteveteacuteseacutet sugalloacute versek (V 147ndash148 eacutes IX 3ndash4) ugyanakkor a nő mint feleseacuteg eacutes anya bdquoaacuteldottrdquo imaacutedatra meacuteltoacute (IX 26) eacutes a feacuterj hogy bdquokedveacutere tegyen az isteneknek oumlroumlkoumlsen viselje gondjaacutet hűseacuteges hitveseacutenekrdquo (IX 26 eacutes 95) Ami az anyagiakat eacutes az otthoni teendőket illeti oumlnmagaacuteeacutert beszeacutel a IX 11 vers bdquobiacutezza raacute feleseacutegeacutere vagyonaacutenak kezeleacuteseacutet a takariacutetaacutest a vallaacutesos teendőket a főzeacutest valamint a haacuteztartaacutesi javak buacutetorok rendben tartaacutesaacutetrdquo

A mindenkori fordiacutetoacutenak egyaacuteltalaacuten nincs koumlnnyű dolga Igaz a szanszkrit szoumlveg nyelvtanilag egyszerű a szoacutekincse azonban bővelkedik nem koumlnnyen eacutertelmezhető szakkifejezeacutesekben illetve a korabeli szellemi eacutes taacutergyi kultuacuteraacutera vonatkozoacute szavakban A versek toumlmoumlrseacutege oumlnmagaacuteban is neheacutezseacutegek forraacutesa eacutes ezeket tovaacutebb fokozza az a koumlruumllmeacuteny hogy a mű sajaacutetsaacutegos szoumlvegtoumlrteacutene-teacutenek koumlszoumlnhetően sokszor olyan versek aacutellnak egymaacutes utaacuten amelyek koumlzoumltt nincs szoumlvegoumlsszefuumlggeacutes Mindezt figyelembe veacuteve elfogadhatoacute fordiacutetaacutes csak a munkaacutehoz iacutert kommentaacuterok felhasznaacutelaacutesaacuteval lehetseacuteges

Formai szempontboacutel ezt keacutetfeacutelekeacuteppen lehet megoldani Egyes fordiacutetoacutek szoumlgletes zaacuteroacutejelben koumlzlik a szuumlkseacutegesnek veacutelt kiegeacutesziacuteteacuteseket eacutes kerek zaacuteroacute-jelben az eredeti szanszkrit terminusokat Egy maacutesik olvasoacutebaraacutet megoldaacutes az hogy a kommentaacuter vagy kiegeacutesziacuteteacutes laacutebjegyzetbe keruumll Borbeacutely Judit eacutes Dezső Csaba nagyon sikeresen az utoacutebbi lehetőseacuteget vaacutelasztottaacutek A magyar szoumlveg

145

KOumlNYVEK

amely az eredeti verses szoumlveget goumlrduumlleacutekeny proacutezaacuteban adja vissza az alapos laacutebjegyzetekkel egyuumltt toumlbb mint egy aacutetlagos művelt olvasoacutenak szaacutent fordiacutetaacutes hiszen az indoloacutegusok is nagy haszonnal forgathatjaacutek Annak aki tudomaacutenyo-san foglalkozik a toumlrveacutenykoumlnyvvel persze emellett kezeacutebe kell vennie az eredeti szanszkrit szoumlveget

Borbeacutely Judit kitűnő fordiacutetaacutest keacutesziacutetett Biztos nyelvtudaacutessal eacutes kivaacuteloacute fordiacute-toacutei eacuterzeacutekkel sikeruumllt olyan olvasmaacutenyos magyar szoumlveget alkotnia amely egy-szerre modern szakszerű eacutes kellőkeacuteppen megőrzi egy teacuterben időben kultuacuteraacute-jaacuteban gondolkodaacutesmoacutedjaacuteban a mai magyar olvasoacutetoacutel igen taacutevoli vilaacuteg uumlzeneteacutet A nagy gondossaacuteggal keacuteszuumllt bőseacuteges jegyzetek eligaziacutetanak a toumlbbjelenteacutesű vagy homaacutelyos eacutertelmű szakkifejezeacutesek lehetseacuteges magyaraacutezatai koumlzoumltt eacutes nap-rakeacutesz taacutergyi informaacutecioacutekkal szolgaacutelnak

A szoumlveg tartalmi gazdagsaacutega kimeriacutethetetlen Egy koumlnyvismerteteacutesben csak arra vaacutellalkozhatunk hogy ennek illusztraacutelaacutesaacutera bemutatunk neacutehaacuteny olyan ese-tet ahol egy-egy szakkifejezeacutes vagy fogalom eacutertelmezeacuteseacutet tovaacutebbgondolhatjuk Vaacutelogataacutesunk esetleges

I 88 bdquoA braacutehmanaacuteknak a Veacuteda taniacutetaacutesaacutet eacutes recitaacutelaacutesaacutet az aacuteldozatbemutataacutest eacutes a szertartaacutesok levezeteacuteseacutet az adakozaacutest s az ajaacutendeacutekok elfogadaacutesaacutet jeloumllte kirdquo

A szanszkrit adhjaacutejana nemcsak rsquorecitaacutelaacutesrsquo-t hanem rsquohangosan tanulaacutesrsquo-t aacuteltalaacuteban rsquotanulmaacutenyokrsquo-at is jelent a braacutehmanaacutek eseteacuteben1 Az I 89-ben a ksatrija koumltelesseacutegei koumlzoumltt ez utoacutebbira gondolhatunk hiszen ők nem mutathat-nak be aacuteldozatokat Az aacuteldozat bemutataacutesakor a braacutehmanaacutek kizaacuteroacutelagos joga eacutes feladata a Veacuteda recitaacutelaacutesa

VII 33 bdquoHa a kiraacutely ezt az eacuteletmoacutedot koumlveti meacuteg ha csupaacuten kalaacuteszszedeacutesből eacutel is hiacuterneve messzire terjed a vilaacutegban akaacuter egy csepp olaj a viacutezbenrdquo

Siloacutencshana rsquokalaacuteszszedeacutesrsquo egeacuteszen pontosan rsquotalloacutezaacutesrsquo a szaacutentoacutefoumlldoumln az arataacutes utaacuten visszamaradt kalaacuteszok oumlsszeszedeacutese gyűjtoumlgeteacutese amely az erdei remeteacutek boumllcsek megeacutelheteacutesi forraacutesa

VII 43 bdquoA haacuterom Veacutedaacutet a kormaacutenyzaacutes oumlroumlkkeacutevaloacute tudomaacutenyaacutet a logikus gondolkodaacutest valamint a leacutelek tudomaacutenyaacutet a haacuterom Veacuteda ismerőitől tanulja az uumlzleti uumlgyeket a koumlzneacuteptőlrdquo

Az aacutetmavidjaacute rsquoa leacutelek tudomaacutenyarsquo de lehet hogy itt inkaacutebb rsquoa legfőbb leacutelek ismeretersquo2 vagy rsquoaz Eacuten filozoacutefiaacutejarsquo A vaacuterttaacuterambhaacuten oumlsszeteacutetelt Borbeacutely Judit az ismert fordiacutetaacutesoktoacutel elteacuterően helyesen nem keacutet fogalomnak azaz nem dvandva oumlsszeteacutetelnek tartja Az Arthasaacutesztra I 2 1 szerint a vaacuterttaacute a rsquokoumlzgazdasaacutegtanrsquo mint tudomaacuteny (vidjaacute) Manu a loacutekatah rsquokoumlzneacuteptőlrsquo szoacute beilleszteacuteseacutevel a foga-

1 Toumlttoumlssy Csaba fordiacutetaacutesaacuteban bdquo(Veda)tanulmaacutenyozaacutestrdquo Ld Manu toumlrveacutenyeiből Ford Toumlttoumlssy Csaba In Oacutekori keleti toumlrteacuteneti chrestomathia Szerk Harmatta Jaacutenos Budapest 1965 371

2 Wojtilla Gyula fordiacutetaacutesaacuteban bdquoa Legfőbb Leacutelek ismereteacutetrdquo Ld Mānavadharmaśāstra He-tedik koumlnyv Ford Wojtilla Gyula In Szoumlveggyűjtemeacuteny az Augustus-korhoz Szerk Tar Ibolya Szeged 1998 175

146

KOumlNYVEK

lom gyakorlati jelenteacuteseacutet ragadja meg Ennek alapjaacuten talaacuten a vaacuterttaacuterambhaacuten oumlsszeteacutetel pontosabb jelenteacutese rsquoa gazdasaacuteg uumlgyeitrsquo lehetne

VII 110 bdquoA kiraacutelynak uacutegy kell megveacutedenie birodalmaacutet eacutes elpusztiacutetani ellen-seacutegeit ahogy a saraboloacute kiteacutepi a gyomot eacutes megoacutevja a gabonaacutetrdquo

A nirdaacutetri szoacute rsquosaraboloacutersquo fordiacutetaacutesa ambivalens mert egyaraacutent vonatkozhat egy szerszaacutemra eacutes egy saraboloacute emberre Mivel itt egy koumlruumlltekinteacutest igeacutenylő teveacutekenyseacutegről van szoacute a sarabolaacutes viszont bdquofűnyiacuteroacuteelvenrdquo műkoumldik az ajaacutenlott fordiacutetaacutes rsquogyomlaacuteloacute (ember)rsquo aki kiteacutepi a gyomot eacutes megoacutevja a gabonaacutet

VII 151 bdquoDeacutelidőben vagy eacutejfeacutelkor amikor nyugodt eacutes kipihent miniszte-reivel egyuumltt vagy egymagaacuteban toumlprengjen el az Ereacutenyesseacutegről a Joacuteleacutetről eacutes a Gyoumlnyoumlrrőlrdquo

A dharma artha eacutes kaacutema szavak rsquoereacutenyesseacutegrsquo rsquojoacuteleacutetrsquo eacutes rsquogyoumlnyoumlrrsquo fordiacutetaacutesa lehetseacuteges de mivel ezek sokjelenteacutesű terminusok joacute lett volna a szanszkrit alakokat a jegyzetben megadni A kaacutema komplex fogalom alapjelenteacutese rsquovaacutegyrsquo voltakeacuteppen a vilaacutegban eacutes az egyeacutenben is megleacutevő eacuterzelmi akaratlagos szfeacutera gyűjtőneve A rsquogyoumlnyoumlrrsquo szanszkrit megfelelője rati A fenti haacuterom fogalom a hinduk haacutermas eacuteletceacuteljaacutet jelenti Laacutetszoacutelag ellentmondoacute fogalmak a valoacutesaacutegban azonban koumllcsoumlnoumlsen oumlsszefuumlggnek amennyiben az ember csak akkor jut el a megvaacuteltaacuteshoz (moacuteksa) ha eacutelete soraacuten egyszerre mindegyikre toumlrekszik

VIII 381 bdquoNincsen nagyobb toumlrveacutenytelenseacuteg a foumlldoumln a braacutehmana megoumlleacute-seacuteneacutel ezeacutert a kiraacutely meacuteg csak ne is gondoljon raacute hogy megoumll egy braacutehmanaacutetrdquo

A manaszaacutepi na csintajeacutet bdquone is gondoljon raacuterdquo joacutel kifejezi Manu szaacutendeacutekaacutet de Schmidt Joacutezsef fordiacutetaacutesi javaslata (bdquoraquosziacuteve legmeacutelyeacutenlaquo (aacutelmaacuteban) raquose gon-doljon raacutelaquordquo3) keacutepletesebb mert tekintetbe veszi magaacutet a manaszaacute szoacutet is Mivel azonban a manasz rsquosziacutevrsquo a gondolkodaacutes szerve is esetleg azt is mondhatnaacutenk hogy bdquomeacuteg eszeacutebe se jussonrdquo

Ruzsa Ferenc bevezető tanulmaacutenya lenduumlletes figyelemfelkeltő informaacuteci-oacutekban gazdag iacuteraacutes A szerző olyan koncepcioacute erőteljes keacutepviselője amely eltuacutel-zottan kedvezőtlennek mutatja be a braacutehmanaacutek taacutersadalmi poziacutecioacuteit a keacuterdeacuteses korszakban Gondosan szaacutemba veszi a Maacutenavadharmasaacutesztra koraacutebban megje-lent fordiacutetaacutesait amelyek szerinte a szoumlveg kevesebb mint harmadreacuteszeacutet teszik ki Kaacuter hogy elkeruumllte figyelmeacutet a munka hetedik koumlnyveacuteről keacuteszuumllt fordiacutetaacutesunk4

A Manu toumlrveacutenykoumlnyve most megjelent teljes fordiacutetaacutesa meacuteg nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban is minden szempontboacutel elsőrendű munka az Indiaacuteroacutel szoacuteloacute magyar nyelvű szakirodalom nagy eacuterteacuteke

Wojtilla Gyula

3 Ehhez ld Schmidt Joacutezsef koumlnyvismerteteacuteseacutet Manu toumlrveacutenyei Mānava Dharmaśāstra Szanszk-ritboacutel fordiacutetotta Buumlchler Paacutel Budapest 1915 Egyetemes Philologiai Koumlzloumlny 39 (1915) 741

4 Mānavadharmaśāstra 174ndash193

ŞEREFE STUDIES IN HONOUR OF PROF GEacuteZA DAacuteVID ON HIS SEVENTIETH BIRTHDAYEd by Paacutel FodorndashNaacutendor Erik KovaacutecsndashBenedek Peacuteri Research Centre for the Humanities Hungarian Academy of Sciences Budapest 2019 560 oldal

2019 szeptember 3-aacuten 70 szuumlleteacutesnapja alkalmaacuteboacutel koumlszoumlntoumltteacutek Daacutevid Geacuteza egyetemi tanaacutert az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak Szekfű Gyula Koumlnyvtaacuteraacuteban Az uumlnnepeacutelyes esemeacuteny kereteacuteben aacutetad-taacutek professzor uacuternak a tiszteleteacutere szerkesztett emleacutekkoumltetet amelyben magyar eacutes kuumllfoumlldi kolleacutegaacutei szakmabeli baraacutetai jelentettek meg tanulmaacutenyokat kuumlloumln-feacutele oszmanisztikaacuteval eacutes a magyarorszaacutegi toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg toumlrteacuteneteacutevel kap-csolatos teacutemaacutekban Az MTA Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont eacutes az ELTE Toumlroumlk Tanszeacutek oktatoacuteinak egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel keacuteszuumllt koumltet mind a hazai mind a nemzetkoumlzi toumlrteacutenelemtudomaacuteny szaacutemaacutera nagy jelentőseacutegű mivel szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteg eleacute taacuterja a leguacutejabb tudomaacutenyos eredmeacutenyeket s iacutegy aacutetfogoacute keacutepet nyuacutejt az oszmanisztika s a magyar‒toumlroumlk toumlrteacutenelmi kapcsolatokat vizsgaacuteloacute kutataacutesok aktuaacutelis aacutellaacutesaacuteroacutel A szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető emleacutekkoumlnyv boriacutetoacutejaacuten Isztambul leggazdagabban diacutesziacutetett dzsaacutemijai koumlzuumll a Ruumlsztem pasa dzsaacutemi egyik tulipaacutenmotiacutevumos falicsempereacuteszlete laacutethatoacute amellyel kapcsolat-ban egy eacuterdekes paacuterhuzamot figyelhetuumlnk meg a dzsaacutemi tervezeacutesekor ugyanis a hiacuteres eacutepiacuteteacutesz Mimaacuter Szinaacuten szinteacuten hetvenes eacuteveinek legelejeacuten jaacuterhatott

Fodor Paacutel Daacutevid Geacuteza eacuteletuacutetjaacutet eacutes munkaacutessaacutegaacutet megrajzoloacute bevezetőjeacutet koumlvetően huszonheacutet tanulmaacutenyboacutel huszonoumlt angol egy francia eacutes egy neacutemet nyelven olvashatoacute Az egymaacutest kronologikus rendben koumlvető iacuteraacutesok a toumlrteacutene-lemtudomaacuteny kuumlloumlnfeacutele teruumlleteire ndash peacuteldaacuteul hadtoumlrteacutenet archontoloacutegia diplo-maacuteciatoumlrteacutenet gazdasaacuteg- eacutes taacutersadalomtoumlrteacutenet egyhaacutez- eacutes felekezettoumlrteacutenet koumlzigazgataacutes-toumlrteacutenet sőt irodalomtoumlrteacutenet ndash kalauzoljaacutek el az olvasoacutet emel-lett a hoacutedoltsaacuteg reacutegeacuteszeti kutataacutesaacutet eacuterintő tanulmaacutenyok is fellelhetők koumlztuumlk A kuumlloumlnboumlző teacutemaacutejuacute iacuteraacutesok koumlzoumltt szaacutemos esetben fedezhetuumlnk fel kapcsoloacutedaacutest Daacutevid Geacuteza kutataacutesi teacutemaacuteival Jelen ismerteteacutes kereteacuteben termeacuteszetesen nincs raacute moacuted hogy e rendkiacutevuumll soksziacutenű interdiszciplinaacuteris koumltet minden tanulmaacutenyaacuteroacutel kimeriacutető elemzeacutest nyuacutejtsunk aacutem igyekszuumlnk ndash hol hosszabb hol roumlvidebb kom-mentaacuter kiacuteseacutereteacuteben ndash aacutetfogoacute keacutepet adni az emleacutekkoumlnyv tartalmaacuteroacutel

Keacutet irodalomtoumlrteacuteneti tanulmaacutennyal indul a koumltet s az elsőkeacutent szereplő Michel Balivet eacutes Homa Lessan Pezechki munkaacuteja kiveacutetelnek szaacutemiacutet a nagy-reacuteszt kora uacutejkori tematikaacutejuacute iacuteraacutesok koumlzoumltt A 13 szaacutezadi anatoacuteliai viszonyokat a szeldzsuk kroacutenikaiacuteroacute Ibn Biacutebiacute műve alapjaacuten mutatja be s ezenkiacutevuumll fontos szerepet kap a kuumlloumlnboumlző vallaacutesuacute eacutes etnikumuacute neacutepek egymaacutes mellett eacuteleacuteseacutenek kulturaacutelis koumllcsoumlnhataacutesaacutenak taacutergyalaacutesa Szinteacuten eacuterdekes teacutema az Anatoacuteliaacuteban a korra jellemző bdquoruacutemirdquo identitaacutes keacuterdeacuteskoumlre amely egy aacutetfogoacute vallaacutesi eacutes etnikai azonossaacutegtudat feletti oumlnmeghataacuterozaacuteskeacutent volt jelen amely azonban az oszmaacute-

Keletkutataacutes 2020 tavasz 147ndash158 old

148

KOumlNYVEK

nok megjeleneacutesekor haacutetteacuterbe szorult s helyeacutet egy dinasztikus alapokra helyezett identitaacutes vette aacutet

Peacuteri Benedek tanulmaacutenya amely szinteacuten koumlzeacutepkori előzmeacutenyekhez nyuacutelik vissza az oszmaacuten koumllteacuteszeti hagyomaacuteny egyik tradicionaacutelis elemeacutet a telmiacutehnek nevezett koumlltői alakzatot vizsgaacutelja egy konkreacutet peacuteldaacuten a bdquoDaacutevid eacutes a laacutencingrdquo motiacutevumon keresztuumll Jelen sorok iacuteroacuteja egy 2018-as konferencia-előadaacutes alkal-maacuteval maacuter bepillantaacutest nyerhetett a teacutemaacuteba amely igencsak eacuterdekfesziacutetőnek bizonyult s iacutegy kuumlloumln oumlroumlm hogy bővebb vaacuteltozatban immaacuter iacuteraacutesban is megje-lent A bdquoDaacutevid eacutes a laacutencingrdquo mint retorikai alakzat hasznaacutelataacutenak valamint per-zsa eacutes oszmaacuten koumlltemeacutenyekben toumlrteacutenő előfordulaacutesaacutenak elemzeacuteseacuten keresztuumll joacutel laacutethatoacute hogy a klasszikus oszmaacuten irodalom amely alapvetően a perzsa model-len alapult mennyire tudott oumlnaacutelloacutevaacute vaacutelni az idő előrehaladtaacuteval s milyen meacuterteacutekben vaacuteltozott az oszmaacuten szerzők aacuteltal hasznaacutelt koumlltői eszkoumlzoumlk taacuterhaacuteza A tanulmaacuteny aacuteltal vilaacutegossaacute vaacutelik hogy egy hagyomaacutenyos koumllteacuteszeti elem uacutej kontextusba helyezeacuteseacutevel az oszmaacuten szerzők a 15 szaacutezad veacutegeacutere‒16 szaacutezad elejeacutere kifejezetten kreatiacutev koumllteacuteszeti uacutejdonsaacutegot hoztak leacutetre

Mind irodalomtoumlrteacuteneti mind művelődeacutes- eacutes eszmetoumlrteacuteneti szempontboacutel kiemelendő Kovaacutecs Naacutendor Erik tanulmaacutenya amelyben Ibrahim Muumlteferrikaacutenak az iszlaacutemroacutel szoacuteloacute eacutertekezeacuteseacutet vizsgaacutelja Amint arra a szerző is raacutevilaacutegiacutet az 1710 taacutejaacuten keletkezett polemikus-eszkatologikus mű azeacutert is kiemelten fontos a toumlr-teacuteneti kutataacutes szaacutemaacutera mert az ebben talaacutelhatoacute oumlneacuteletrajzi utalaacutesok jelentik az egyetlen fogoacutedzoacutet Ibrahim kereszteacuteny muacuteltjaacuteval valamint muszlim hitre valoacute aacutetteacutereacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyeivel kapcsolatban A keacuteziratokra vonatkozoacute ismerteteacutes mellett Kovaacutecs Naacutendor a műfaji meghataacuterozaacutest is pontosiacutetja s ezen tuacutelmenően reacuteszletes elemzeacutest ad a mű tartalmaacuteroacutel is melynek kuumlloumlnlegesseacutege a szerző kereszteacuteny egyhaacuteztoumlrteacuteneti ismereteinek beemeleacuteseacuteben nyilvaacutenul meg

A koumlteten beluumll toumlbb iacuteraacutes foglalkozik olyan oszmaacuten tisztseacutegviselők politi-kai paacutelyafutaacutesaacuteval akik a magyarorszaacutegi hoacutedoltsaacuteg teruumlleteacuten illetve a Balkaacuten eacuteszaki reacuteszeacuten teljesiacutetettek szolgaacutelatot Fodor Paacutel tanulmaacutenyaacutenak főszereplője Jahjapasa-oglu Baacuteli beacuteg aki egy a 15 szaacutezad veacutegeacuten 16 szaacutezad elejeacuten frissen felemelkedett csalaacuted tagja Szaacutemos koumlzeacutepszintű hivatal betoumllteacutese utaacuten I Szelim troacutenra leacutepeacuteseacutet koumlvetően az elsődleges jelentőseacutegű hataacutervideacuteki strateacutegiai teruumllet a Szendrői szandzsaacutek eacuteleacutere keruumllt Annak elleneacutere hogy Baacuteli beacuteg politikai paacutelya-futaacutesaacutet nem lehet teljesen hiaacutenytalanul felvaacutezolni bizonyos hogy a hataacuter menti oszmaacuten politikai elit fontos szereplőjeacutevel aacutellunk szemben s ez abban is megmu-tatkozik hogy Szuumllejmaacuten 1521 eacutevi hadjaacuterata előtt az ő veacutelemeacutenyeacutet is kikeacuterte valamint a mohaacutecsi csataacutera is hataacutessal volt katonai szerepvaacutellalaacutesa A pasa peacuteldaacutejaacuten keresztuumll keacutepet kapunk a magyarorszaacutegi oszmaacuten uralom kiterjeszteacute-seacutenek egyik meghataacuterozoacute elemeacuteről amely leacutenyegeacuteben a devsirme-rendszerből szaacutermazoacute uacutej csalaacutedok eacutes klaacutenok veacutegvideacuteki elitteacute vaacutelaacutesaacuteban azok egymaacutes elleni kuumlzdelmeacuteben s ezzel paacuterhuzamosan a magyarorszaacutegi oszmaacuten uralom megalapo-

149

KOumlNYVEK

zaacutesaacuteban eacuterhető tetten A tanulmaacuteny jelentőseacutegeacutet noumlveli a fuumlggeleacutekben talaacutelhatoacute haacuterom forraacutes koumlzleacutese is

A Jahja-klaacuten egy keacutesőbbi keacutepviselője Arszlaacuten pasa politikai karrierjeacutet mutatja be Claudia Roumlmer eacutes Nicolas Vatin tanulmaacutenya A pasa Jahjapasa-oglu Mehmed budai beglerbeacuteg fia apja mellett kapott kikeacutepzeacutest s eacutelete soraacuten jelen-tős katonai eacuterdemeket szerzett eacutes diplomaacuteciai teveacutekenyseacuteget folytatott Hiacuterne-veacutere azonban meacutegsem ezaacuteltal hanem leginkaacutebb halaacutelaacutenak koumlruumllmeacutenyeivel tett szert Szuumllejmaacuten a szigetvaacuteri hadjaacuterat elejeacuten 1566 augusztus 3-aacuten kiveacutegeztette A tanulmaacuteny azon tuacutel hogy Arszlaacuten karrieriacuteveacutet igyekszik hiaacutenytalanul felvaacute-zolni kuumlloumlnoumls tekintettel szendrői szandzsaacutekbeacutegi majd budai beglerbeacutegi felada-taira leginkaacutebb a pasa utolsoacute eacuteveire koncentraacutel s arra a veacutegzetes hibaacutera amelyik paacutelyafutaacutesa veacutegeacutet is jelentette Arszlaacuten kiveacutegzeacuteseacutenek indoka egy kudarcba ful-ladt engedeacutely neacutelkuumlli vaacuterostrom volt s ez szaacutemos elmeacuteleti eacutes gyakorlati keacuterdeacutest vet fel Ezek ismeacutet raacutevilaacutegiacutetanak a hataacuter menti oszmaacuten hatalmi elit konfliktusai aacuteltal befolyaacutesolt politikai mozgaacutesteacuter sajaacutetossaacutegaira amit elsősorban a szemeacutelyes eacutes paacuterteacuterdekek szembehelyezkedeacutese hataacuterozott meg Arszlaacuten pasaacutet illetően egy kifejezetten ellentmondaacutesos megiacuteteacuteleacutesű karakter keacutepe jelenik meg s ezt a vele kapcsolatos szaacutemos korabeli kereszteacuteny eacutes oszmaacuten-toumlroumlk forraacutes is alaacutetaacutemasztja Ha azonban maacutes perspektiacutevaacuteboacutel vizsgaacuteljuk meg a kiveacutegzeacutesre adott parancsot uacutegy tűnhet hogy a pasa szemeacutelyiseacutege teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese keveacutesbeacute esett latba s a szultaacuten doumlnteacutese sokkal inkaacutebb vezethető vissza a felsőbbrendű igazsaacutegossaacuteg eszmeacutejeacutehez A tanulmaacuteny legfőbb hozadeacuteka tehaacutet a koumlvetkezők-ben nyilvaacutenul meg egyreacuteszt meacuterlegre teszi a halaacutelos iacuteteacutelet alattvaloacutek feleacute koumlzve-tiacutetett uumlzeneteacutet s az azt eredmeacutenyező valoacutes okokat Maacutesreacuteszt megvizsgaacutelja azt az eszmei haacutetteret amely Arszlaacuten sorsaacutet illetően a szultaacuteni doumlnteacuteshozatalban tetten eacuterhető aacutem a kortaacutersak eacuterteacutekiacuteteacutelete alapjaacuten vitathatoacutenak tűnik

Mindezekkel kapcsolatban tovaacutebbi keacuterdeacutesek meruumllhetnek fel Feridun M Emecen Haacutedim Ali pasaacuteroacutel szoacuteloacute tanulmaacutenyaacutet olvasva Haacutedim Ali mint Arszlaacuten egyik elődje a budai pasa tisztseacutegeacuteben (1551 maacutejusndash1553 februaacuter1556 feb-ruaacuterndash1557 februaacuter) fontos szerepet toumlltoumltt be a hoacutedoltsaacuteg oszmaacuten koumlzigazgataacute-saacuteban aacutem amint azt a szerző is megjegyzi mindezidaacuteig nem szuumlletett reacuteszletes leiacuteraacutes a pasa katonai-politikai karrierjeacutevel kapcsolatban A szeraacutejboacutel toumlrteacutenő kikeruumlleacutese utaacuteni aktivitaacutesaacuteroacutel keveset tudunk aacutem annaacutel jobban dokumentaacuteltak budai beglerbeacutegi hivatala soraacuten veacuteghezvitt katonai eacutes politikai vaacutellalkozaacutesai Az Arszlaacuten pasaacutenak szentelt iacuteraacuteshoz hasonloacutean Emecen cikke is elsősorban a Haacutedim Ali halaacutelaacutehoz kapcsoloacutedoacute cselekmeacutenyeket helyezi koumlzeacuteppontba Szaacutemos katonai siker valamint eacuteleacutenk politikai szerepvaacutellalaacutes időszaka utaacuten az egri ost-rom kudarca karrierje megbicsaklaacutesaacutet hozta magaacuteval Ahmed pasa maacutesodveziacuter ugyanis Haacutedim Alit aacutelliacutetotta be felelősnek Ezutaacuten Ali nem maradhatott tovaacutebb budai hivatalaacuteban aacutem roumlvid idő muacutelva kuumlloumlnboumlző Anatoacuteliaacuteban betoumlltoumltt tisztseacute-gek utaacuten 1556-ban visszakeruumllt a Budai vilaacutejet eacuteleacutere A doumlnteacutesben sokat nyomott

150

KOumlNYVEK

a latban hogy a pasa a teacuterseacuteg katonai-politikai viszonyait illetően maacuter tapasztalt szemeacutelynek bizonyult Ezt koumlvetően a Deacutel-Dunaacutentuacutel strateacutegiai fontossaacuteguacute vaacutera Szigetvaacuter keruumllt az oszmaacuten hoacutediacutetaacutes foacutekuszaacuteba aacutem a pasa aacuteltal vezetett 1556 eacutevi ostrom sikertelenuumll zaacuteroacutedott A koumlvetkező eacutev elejeacuten Alit veacutegleg levaacuteltottaacutek budai hivatalaacuteboacutel s az eacutev veacutegeacuten eacuterte a halaacutel A pasa teveacutekenyseacutegeacutevel kapcso-latban ismeacutet a hoacutedoltsaacutegi oszmaacuten vezető elit tagjai koumlzoumltt feszuumllő ellenteacutetek aacuteltal meghataacuterozott leacutegkoumlrt figyelhetjuumlk meg aacutem karrierje veacutegpontja jelentős elteacutereacutest mutat az Arszlaacuten pasaacutenaacutel laacutetottaktoacutel Elgondolkodtatoacute hogy ha Arsz-laacuten pasaacutet kiveacutegezteacutek egy jelenteacutektelenebbnek tűnő ostrom sikertelenseacutege miatt akkor Ahmed pasa eacutes Haacutedim Ali tizenneacutegy s utoacutebbi tiacutez eacutevvel koraacutebban vajon mieacutert nem kapott ekkora megtorlaacutest amieacutert a sokkal nagyobb horderejű egri eacutes szigetvaacuteri ostrom meghiuacutesult Raacuteadaacutesul Ali tovaacutebbra is hivatalban maradt ndash baacuter alacsonyabb meacuteltoacutesaacutegokban ndash Anatoacuteliaacuteban sőt a legmagasabb hoacutedoltsaacutegi rangot is visszakapta 1556 eacutevi kudarcaacutet koumlvető kegyvesztettseacutegeacutet azonban nem lehet oumlsszehasonliacutetani azzal a buumlnteteacutessel amelyet Arszlaacuten kapott Ezeacutert aztaacuten Szokollu Mehmed pasa nagyveziacuter leplezett keacutetelkedeacuteseacutenek lehet neacutemi alapja a tekintetben ndash amint arra Claudia Roumlmer eacutes Nicolas Vatin is raacutemutat fentebb taacutergyalt iacuteraacutesaacuteban ndash hogy 1566-ban Szuumllejmaacuten talaacuten maacuter nem teljesen volt joacutezan iacuteteacutelőkeacutepesseacutege birtokaacuteban

A magyarorszaacutegi hoacutedoltsaacuteg oszmaacuten tisztseacutegviselőit eacuterintő tanulmaacutenyok soraacute-ban kell megemliacutetenuumlnk Sudaacuter Balaacutezs munkaacutejaacutet amely Muumlrteza pasa karrierjeacute-ről nyuacutejt reacuteszletes elemzeacutest Az Oszmaacuten Birodalom az 1620-as 1630-as eacutevek soraacuten komoly kuumll- eacutes belpolitikai probleacutemaacutekkal kuumlzdoumltt aacutem a pasaacutet aki szinteacuten a szeraacutejiskolaacuteban nevelkedett a palotai szolgaacutelat soraacuten kialakiacutetott kapcsolati haacuteloacuteja s joacute keacutepesseacutegeinek koumlszoumlnhető kitűneacutese aacutetlendiacutetetteacutek ezen az időszakon Muumlrteza karrierje joacutel laacutethatoacutean hagyomaacutenyos paacutelyaiacutevet iacutert le belső eacutes kuumllső palotai szolgaacutelat utaacuten 30 eacuteves kora koumlruumll nevezteacutek ki egy taacutevolabbi tartomaacuteny eacuteleacutere s feltűnő moacutedon roumlgtoumln beglerbeacutegi poziacutecioacutet kapott Katonai eacutes politikai teveacutekenyseacutege nem csupaacuten a hoacutedoltsaacutegra eacutes a Balkaacutenra koncentraacuteloacutedott haacuterom eacutevig tartoacute boszniai beacutegseacutege s szinteacuten haacuterom eacutevig tartoacute budai beglerbeacutegi hivata-laacuten kiacutevuumll ndash amely soraacuten az erdeacutelyi fejedelemmel valoacute kapcsolat kiemelt jelentő-seacutegűnek szaacutemiacutetott ndash a birodalom szaacutemos teruumlleteacuten toumlbbek koumlzoumltt a lengyel eacutes a keleti fronton is toumlbb alkalommal teljesiacutetett szolgaacutelatot Muumlrteza paacutelyafutaacutesaacutenak felteacuterkeacutepezeacutese soraacuten alapos betekinteacutest kapunk a szultaacuteni udvarban levő hatalmi csoportok konfliktusaiba s vilaacutegossaacute vaacutelik hogy az ingadozoacute erősseacutegű koumlzponti hatalom aacuteltal teremtett koumlruumllmeacutenyek miatt egyre inkaacutebb feleacuterteacutekelődoumltt a kap-csolati haacuteloacute fontossaacutega A vaacuteltakozoacute politikai mozgaacutesteacuterben valoacute manőverezeacutes keacuteszseacutege joacutel mutatkozik meg Muumlrteza peacuteldaacutejaacuten aki ugyan szaacutemos katonai akci-oacuteban vett reacuteszt meacutegsem ennek koumlszoumlnhette politikai előmeneteleacutet hanem sok-kal inkaacutebb diplomaacuteciai szerepvaacutellalaacutesainak s joacute helyzetfelismereacuteseacutenek Sudaacuter Balaacutezs tanulmaacutenya tehaacutet amellett hogy nagyon alapos aacutettekinteacutest ad az Oszmaacuten

151

KOumlNYVEK

Birodalom 1620ndash1640 koumlzoumltti belső eacutes kuumllső probleacutemaacuteiroacutel egy olyan tisztseacuteg-viselő sikeres karrierjeacutet vaacutezolja fel aki el tudta keruumllni fentebb taacutergyalt elődei sorsaacutet s ha egy harci seacuteruumlleacutes nem okozza veszteacutet 1636-ban akaacuter meacuteg toumlbbre is vihette volna

A koumlteten beluumll egy nagyobb tematikus egyseacuteget alkotnak a diplomaacuteciatoumlrteacute-neti tanulmaacutenyok A mohaacutecsi csata utaacuteni politikai helyzetet vizsgaacutelja kuumlloumlnboumlző aspektusboacutel Colin Imber valamint Horn Ildikoacute cikke amelyek koumlzuumll az előbbi egy manapsaacuteg egyre sűrűbben kutatott teruumlletet a kora uacutejkori hiacuterszerzeacutest eacutes hiacuter-aacuteramlaacutest mutatja be azon a konkreacutet peacuteldaacuten keresztuumll hogy a mohaacutecsi csata hiacutere hogyan eacutert el Velenceacutebe A tanulmaacuteny raacutevilaacutegiacutet hogy a magyarorszaacutegi eacutes auszt-riai helyzettel kapcsolatos hiacuterek megszerzeacuteseacuteben eacutes tovaacutebbiacutetaacutesaacuteban a velencei Signoriaacuten kiacutevuumll Udine vezeteacutese is aktiacutev szerepet jaacutetszott gyakran sajaacutet koumlvet kuumlldeacuteseacutevel Baacuter a kaotikus aacutellapotok s az alapvető kommunikaacutecioacutes csatornaacutek megszűneacutese a Magyarorszaacutegroacutel eacuterkező hiacutereken is eacuterezhető volt meacutegsem mond-hatoacute hogy azok teljesen elapadtak volna Velence amellett hogy a nemzet-koumlzi hiacuterek tekinteteacuteben csomoacutepontkeacutent szolgaacutelt az oszmaacuten‒magyar‒Habsburg diplomaacuteciai leacutepeacuteseket is igyekezett koumlvetni azaacuteltal hogy minden potenciaacutelis hiacuterekkel rendelkező szemeacutelyt kifaggatott s gyakori levelezeacutesen eacutes koumlvetkuumlldeacute-seken keresztuumll proacutebaacutelta naprakeacutesz informaacutecioacutek alapjaacuten poziacutecionaacutelni magaacutet Ennek koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre az az informaacutelis egyeteacuterteacutes Szapolyai Velence az Oszmaacuten Birodalom Franciaorszaacuteg eacutes Anglia koumlzoumltt amely a Habsburgok iraacutenti ellenszenvuumlkoumln alapult eacutes Ferdinaacutend troacutenra leacutepeacutese ellen iraacutenyult

Az informaacutecioacuteaacuteramlaacutes valamint Eacuteszak-Itaacutelia mint a nemzetkoumlzi hiacuterek cso-moacutepontja szempontjaacuteboacutel Kovaacutecs Zsuzsa tanulmaacutenya tovaacutebbi eacuterdekesseacutegekkel szolgaacutel Az iacuteraacutes apropoacuteja a vilaacuteghiacuterű milaacutenoacutei Bibliotheca Ambrosiana alapjaacuteul szolgaacuteloacute Pinelli-gyűjtemeacuteny mezőkeresztesi csataacutera vonatkozoacute dokumentumai-nak kutataacutesa A tanulmaacuteny tulajdonkeacuteppen forraacuteskoumlzleacutesnek minősuumll amelynek kereteacuteben heacutet vizsgaacutelt keacutezirat tartalmi kivonataacutet adja koumlzre s ezek koumlzuumll egy-nek a teljes szoumlvegeacutet koumlzli a tanulmaacuteny veacutegeacuten egy urbinoacutei nemes jelenteacuteseacutet aki Magyarorszaacutegroacutel eacuterkezett s meglaacutetogatta Carlo Thiene groacutefot Vicenzaacuteban 1596 november 24-eacuten A gyűjtemeacuteny amelyet Gian Vincenzo Pinelli a 16 szaacute-zad maacutesodik feleacuteben hozott leacutetre szaacutemos lehetőseacuteget rejt a toumlrteacuteneacuteszek szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző taacutergykoumlrű művek mellett ugyanis a legnagyobb tematikus egyseacuteget a politikai-diplomaacuteciai dokumentumok alkotjaacutek s ez alapjaacuten joacutel laacutethatoacute hogy Pinelli kiemelt eacuterdeklődeacutest mutatott az aktuaacutelpolitikai esemeacutenyek iraacutent A teacutema azeacutert is eacuterdekes szaacutemunkra mert Daacutevid Geacuteza Lakatos Baacutelinttal koumlzoumlsen veacutegzett leguacutejabb kutataacutesai kereteacuteben Felix Petancius toumlroumlkoumlkről iacutert munkaacutejaacutet vizsgaacutelja amelynek egy maacutesolati peacuteldaacutenya szinteacuten megtalaacutelhatoacute a Pinelli-kollekcioacuteban

A Buda elfoglalaacutesa eacutes Szapolyai halaacutela utaacuteni időszak teruumlleti eacutes taacutersadalmi megosztottsaacutegaacutet vizsgaacutelja Horn Ildikoacute tanulmaacutenya foacutekuszba helyezve azon nemesi csalaacutedok politikai kiuacutetkereseacuteseacutet amelyek birtokait vagy szeacutetszakiacutetotta

152

KOumlNYVEK

az oszmaacuten terjeszkedeacutes vagy a szaacutemukra elfogadhatatlan uralkodoacute (Habsburg Ferdinaacutend vagy Jaacutenos Zsigmond) fennhatoacutesaacutega alaacute keruumlltek vagy legrosszabb esetben reacuteszben vagy teljesen elvesziacutetetteacutek azokat Az Erdeacutelybe koumlltoumlző nemesek foumlldszerzeacutesi eacutes haacutezassaacutegkoumlteacutesi strateacutegiaacuteinak felteacuterkeacutepezeacutese mellett az időszakra jellemző gyakran toumlbbszoumlroumls paacutertvaacuteltaacutes problematikaacuteja is felmeruumll amely leg-inkaacutebb a partiumi nemesseacuteget eacuterintette mivel lojalitaacutesuk nagyobb jelentőseacuteggel biacutert politikai eacutes gazdasaacutegi befolyaacutesuk miatt Ezzel paacuterhuzamosan megfigyelhető a korszakban hogy a Jaacutenos Zsigmondhoz hű főuacuteri csalaacutedok a Magyar Kiraacutelysaacuteg teruumlleteacuten is igyekeztek haacutezassaacutegkoumlteacutesek uacutetjaacuten baacutezist kialakiacutetani amely az erdeacute-lyi nemesi ifjak nyugati főuacuteri udvarokban valoacute taniacutettataacutesa reacuteveacuten is megvaloacutesult Baacutethori Istvaacuten lengyel kiraacutellyaacute koronaacutezaacutesa utaacuten eacuteszaki iraacutenyban is megindult ez a folyamat

Nagyobb időbeli ugraacutessal de hasonloacutean diplomaacuteciatoumlrteacuteneti teacutemaacutet dolgoz fel Ivanics Maacuteria tanulmaacutenya amely a kazaacuteni tataacuterok egy 1635 eacutevi petiacutecioacutejaacutenak feluumllvizsgaacutelataacutet tűzi ki ceacuteljaacuteul Az arab iacuteraacutesos petiacutecioacutet amelyet a kazaacuteni beacutegek eacutes vallaacutesi vezetők inteacuteztek egy meg nem nevezett eloumlljaacuteroacutehoz az eddigi kutataacutesok soraacuten nem vizsgaacuteltaacutek kellő forraacuteskritikaacuteval noha igen fontos adatokat tartalmaz a Volga-menti teruumlletek eacutes az Oszmaacuten Birodalom kapcsolataira vonatkozoacutean A dokumentum keletkezeacuteseacutenek toumlrteacutenelmi haacutettereacutet a muszlim lakossaacuteguacute Kazaacuteni eacutes Asztrahaacuteni Kaacutensaacuteg a Kriacutem eacutes az Oszmaacuten Birodalom valamint az orosz‒perzsa szoumlvetseacuteg koumlzoumltti konfliktus hataacuterozta meg A dataacutelatlan leveacutel pontos keletkezeacutesi idejeacutet a benne foglalt esemeacutenyek alapjaacuten a ciacutemzettet pedig az invokaacutecioacuteban foglalt megszoacuteliacutetaacutesi formulaacutek elemzeacutese aacuteltal lehet biztosabban meghataacuterozni A petiacutecioacute nyelvezeteacutenek vizsgaacutelata ugyanakkor arra enged koumlvetkeztetni hogy a dokumentum egy kortaacuters vagy keacutesőbbi maacutesolati peacuteldaacuteny amelyet az eredeti tataacuterroacutel oszmaacuten-toumlroumlkre uumlltettek aacutet

Visszateacuterve a Habsburgndashoszmaacuten frontvonalra szoacutet kell ejtenuumlnk Oumlzguumlr Kolccedilak tanulmaacutenyaacuteroacutel amelyben Auer Jaacutenos Ferdinaacutend toumlroumlk fogsaacutegba eseacuteseacutet valamint Heacutettoronybeli rabsaacutegaacutet mutatja be A tanulmaacuteny elsődleges forraacutesa Auer naploacuteja amely 1923-ban jelent meg Lukinich Imre előszavaacuteval Auer eacutes fogolytaacutersai sorsa szorosan kapcsoloacutedik a vasvaacuteri beacuteke utaacuten Konstantinaacutepolyba kuumlldoumltt Walter Leslie-feacutele Habsburg koumlvetseacuteg teveacutekenyseacutegeacutehez amelyre vonat-kozoacute kiterjedt kutataacutesai eredmeacutenyekeacutepp a szerző szaacutemos tanulmaacutenyt publikaacutelt a koumlzelmuacuteltban Auer az 1663 eacutevi harcok soraacuten a Paacutelffy Mikloacutes zaacuteszlaja alatt oumlsszegyűlt Pozsony koumlrnyeacuteki seregek egyik hadnagya volt Naploacutejaacuteban reacuteszle-tesen iacutert az 1663 eacutevi katonai esemeacutenyekről fogsaacutegba keruumlleacuteseacutenek koumlruumllmeacutenye-iről valamint a konstantinaacutepolyi fogsaacuteg alatt szerzett tapasztalatairoacutel s adatait reacuteszben vagy egeacuteszben igazolja toumlbb korabeli Habsburg jelenteacutes illetve osz-maacuten dokumentum Az oszmaacuten rabsaacutegba esett katonaacutek sorsaacutet joacutel szemleacutelteti hogy a nagyjaacuteboacutel ezer hadifogolyboacutel oumltszaacutezat azonnal kiveacutegeztek s az oszmaacuten fővaacuterosba induloacute konvojnak amely 300‒340 főt szaacutemlaacutelt s Auert is magaacuteban

153

KOumlNYVEK

foglalta az Isztambulba eacuterkezeacuteskor maacuter csak egyharmada volt eacuteletben Auer eacutes taacutersai csaknem tiacutez eacutevet toumlltoumlttek oszmaacuten fogsaacutegban s baacuter a Leslie-koumlvetseacuteg egyik feladata lett volna a kiszabadiacutetaacutesuk a diplomaacuteciai erőfesziacuteteacutesek nem eacutertek ceacutelba a szultaacuten ugyanis nem fogadott el peacutenzt a rabokeacutert csereacutebe hanem ragasz-kodott hasonloacute ranguacute Habsburg fogsaacutegban levő toumlroumlk rabokkal valoacute csereacutehez Ugyan neacutehaacuteny rabot szabadon bocsaacutetottak Auer szerint ezek eacutepp az alacso-nyabb ranguacute nem a Heacutettoronyban fogva tartott szemeacutelyek koumlzuumll keruumlltek ki Leslie veacuteguumll azzal proacutebaacutelta magyaraacutezni a kudarcaacutet hogy a Beacutecsbe menő oszmaacuten koumlvet panaszlevelei befolyaacutest gyakoroltak a portai doumlnteacuteshozoacutekra

A 17 szaacutezad maacutesodik feleacutenek politikai kiuacutetkereseacuteseit vizsgaacutelja Papp Saacutendor tanulmaacutenya amelynek foacutekuszaacuteban uacutegyszinteacuten egy petiacutecioacute aacutell a Wesseleacutenyi-oumlsszeeskuumlveacutes bukaacutesa utaacuten neacutehaacuteny nemes a Porta taacutemogataacutesaacutenak megszerzeacuteseacute-ben laacutetta az egyetlen kiutat s ennek eacuterdekeacuteben fogalmaztaacutek meg a behoacutedolaacutest is magaacuteban foglaloacute dokumentumot amelyet kutatoacutek koraacutebban 1669ndash1670-re dataacuteltak A tataacuterok petiacutecioacutejaacutehoz hasonloacutean ez a dokumentum sem tartalmaz pontos daacutetumot eacutes ciacutemzettet aacutem a szoumlveg valamint a Habsburgndasherdeacutelyi dip-lomaacuteciai iratok vizsgaacutelata utaacuten Papp az 1672-es daacutetumot tartja helyesnek s a petiacutecioacute ciacutemzettjeacutet a nagyveziacuterrel Koumlpruumlluuml Faacutezil Ahmed pasaacuteval azonosiacutetja Ezt taacutemaszthatja alaacute az okmaacuteny haacutetoldalaacuten talaacutelhatoacute roumlvid olasz feljegyzeacutes amely szerint a levelet a nagyveziacuter eleacute terjesztetteacutek A Habsburg diplomataacutek levelezeacutese eacutes jelenteacutesei aacuteltal pontosabb keacutepet kapunk a bujdosoacutek portai tevekeacutenyseacutegeacutet valamint a petiacutecioacute fogadtataacutesaacutet eacutes az arra adott reakcioacutekat illetően Ezek alapjaacuten joacutel laacutethatoacute hogy a laacutezadoacute magyarok annak elleneacutere is igyekeztek előmozdiacutetani diplomaacuteciai kapcsolataikat hogy az oszmaacuten vezeteacutesnek eacuterezhetően nem volt kuumlloumlnoumlsebb eacuterdeke a bujdosoacutek taacutemogataacutesa Az aktuaacutelis helyzetre vonatkozoacutean az egyik legfontosabb forraacutes a Casanovaacutet vaacuteltoacute konstantinaacutepolyi csaacuteszaacuteri rezi-dens Johann Christoph Kindsberg jelenteacutese amely az erdeacutelyi eacutes felvideacuteki buj-dosoacutek diplomaacuteciai cselekmeacutenyeivel a magyarok edirnei teveacutekenyseacutegeacutevel eacutes a behoacutedoloacute nyilatkozat tartalmaacuteval kapcsolatban is szaacutemos informaacutecioacuteval szolgaacutel A laacutezadoacutek proacutebaacutelkozaacutesainak kudarcba fulladaacutesa joacutel mutatja a Porta tartoacutezkodoacute magatartaacutesaacutet s ez leacutenyegeacuteben az 1663 eacutevi katonai kudarcra s a vasvaacuteri beacutekeacutere vezethető vissza Ugyanakkor a felkelők Porta aacuteltali megiacuteteacuteleacuteseacutet joacutel illusztraacutelja a budai oszmaacuten vezetőseacuteg meglaacutetaacutesa veacutelemeacutenyuumlk szerint a felkelők Beacutecs szaacutemaacutera hasonloacute probleacutemaacutet jelentettek mint az anatoacuteliai dzselaacutelik a szultaacutennak A petiacutecioacute szoumlvegeacutenek mind oszmaacuten-toumlroumlk mind angolra fordiacutetott vaacuteltozata megtalaacutelhatoacute a tanulmaacuteny veacutegeacutere illesztett fuumlggeleacutekben

Keacutet tovaacutebbi tanulmaacuteny szoacutel a magyarok diplomaacuteciai leacutepeacuteseiről amelyek soraacuten igyekeztek megszerezni az Oszmaacuten Birodalom taacutemogataacutesaacutet a Raacutekoacuteczi-szabadsaacutegharc majd az 1848ndash1849-es forradalom eacutes szabadsaacutegharc idejeacuten Toacuteth Hajnalka tanulmaacutenya egy szeacutelesebb koumlrű kutatoacutemunka reacutesze Ennek kereteacuteben a szerző Temesvaacuteri Oszmaacuten agaacutenak a 17ndash18 szaacutezad forduloacutejaacuten

154

KOumlNYVEK

a Habsburg‒oszmaacuten hataacutervideacuteken veacutegzett diplomaacuteciai teveacutekenyseacutegeacutet vizsgaacutelta Az iacuteraacutes alapjaacuten kideruumll hogy Raacutekoacuteczi koumlvetei a kezdetben kedvezőnek tűnő politikai koumlrnyezet elleneacutere utoacutebb a harminc eacutevvel koraacutebbihoz hasonloacute eluta-siacutetaacutessal szembesuumlltek a Portaacuten ahol diplomaacuteciai toumlrekveacuteseik a semlegesseacutegeacutet hangoztatoacute oszmaacuten kormaacutenyzat miatt eredmeacutenytelennek bizonyultak A Toacuteth Hajnalka aacuteltal vizsgaacutelt dokumentumok alapjaacuten ndash melyek Oszmaacuten aga Kitaacuteb-i insaacute neacuteven ismert gyűjtemeacutenyeacuteben lelhetők fel ndash betekinteacutest nyeruumlnk a Porta eacutes a hataacuter menti oszmaacuten tisztseacutegviselők motivaacutecioacuteiba s noha utoacutebbiak aacutellaacutespontja olykor elteacuterhetett a koumlzpont hivatalos aacutellaacutesfoglalaacutesaacutetoacutel a kuruc seregekkel valoacute kapcsolatok tekinteteacuteben veacutegeredmeacutenyben ragaszkodtak a karloacutecai beacuteke felteacute-teleihez s folyamatosan hangsuacutelyoztaacutek az Oszmaacuten Birodalom semlegesseacutegeacutet

Toumlbb mint szaacuteznegyven eacutev eltelteacutevel a magyar kormaacuteny egy fuumlggetlen konzuli haacuteloacutezat kieacutepiacuteteacuteseacutere tett kiacuteseacuterletet ami elsősorban az Oszmaacuten Birodalmat ceacutelozta ugyanakkor Szerbiaacuteba Moldvaacuteba eacutes Havasalfoumlldre is konzulok kuumlldeacuteseacutet szorgalmazta Csorba Gyoumlrgy tanulmaacutenya reacuteszletekbe menően taacutergyalja a magyar diplomataacutek teveacutekenyseacutegeacutet amelynek soraacuten igyekeztek megnyerni az oszmaacuten vezetőseacuteg taacutemogataacutesaacutet 1849 tavaszaacutetoacutel A Portaacutet toumlbbek koumlzoumltt azeacutert laacutettaacutek lehetseacuteges szoumlvetseacutegesnek mert az orosz intervencioacute az Oszmaacuten Birodalomra neacutezve is fenyegetőnek bizonyult maacutesreacuteszt geopolitikai okok is indokolttaacute tetteacutek a stabil diplomaacuteciai kapcsolatokat Nyugat-Euroacutepaacuteba az egyetlen biztonsaacutegos uacutetvonal Isztambulon keresztuumll vezetett Groacutef Wass Samu Beoumlthy Oumldoumln baacuteroacute Spleacutenyi Lajos eacutes Francis William Browne valamint groacutef Andraacutessy Gyula kuumlldeteacutesei nem jaacutertak sikerrel a fuumlggetlen magyar diplomaacutecia megalapozaacutesaacuteban amiben talaacuten keveacutesbeacute jaacutetszott szerepet a diplomaacuteciaacutet illető tapasztalatlansaacuteguk mint az hogy az oszmaacuten fővaacuterosban jelentős osztraacutek eacutes orosz szembeszeacutellel valamint a nyugati hatalmak semlegesseacutegeacutevel vagy eacuteppen elutasiacutetaacutesaacuteval talaacutelkoztak Ugyan informaacutelis kapcsolatokat sikeruumllt leacutetrehozni neacutehaacuteny oszmaacuten tisztseacutegviselővel a Porta ragaszkodott semlegesseacutegeacutehez meacuteg ha a magyar diplomataacutekat iraacutenyukban tanuacutesiacutetott joacute szaacutendeacutekaacuteroacutel biztosiacutetotta is Egyeduumll Andraacutessy Gyula nem esett aacuteldozataacuteul az osztraacutek‒orosz aknamunkaacutenak s a vilaacutegosi fegyverleteacutetel utaacuten a menekuumlltek keacuterdeacuteseacuteben igyekezett leacutepeacuteseket tenni kiadataacutesuk megakadaacutelyozaacutesaacutera Csorba Gyoumlrgy dolgozata raacutevilaacutegiacutet hogy baacuter a magyar diplomataacutek cselekvőkeacutepesseacutege erősen korlaacutetozva volt az oszmaacuten fővaacuterosban teveacutekenyseacuteguumlk meacutegis valamilyen hataacutessal lehetett a toumlroumlk doumlnteacuteshozoacutekra akik az osztraacutekok eacutes az oroszok toumlbbszoumlri keacutereacuteseacutere sem leacuteptek harcba a magyarok ellen

A harmadik nagy tematikus csoportba az oszmaacuten koumlzigazgataacutes-toumlrteacutenettel kapcsolatos iacuteraacutesok sorolhatoacutek Sz Simon Eacuteva cikkeacuteben keacutet uacutejonnan előkeruumllt defter-toumlredeacuteket mutat be amelyek az oszmaacuten fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Deacutel-Dunaacutentuacutel 16 szaacutezadi birtokviszonyaira vonatkozoacutean tartalmaznak eacuterteacutekes informaacutecioacutekat A szerző keacutet szempontboacutel elemzi a dokumentumok tartalmaacutet

155

KOumlNYVEK

előszoumlr a birtokosokat proacutebaacutelja azonosiacutetani majd kiacuteseacuterletet tesz a birtokok elhe-lyezkedeacuteseacutenek eacutes kiterjedeacuteseacutenek meghataacuterozaacutesaacutera Mindemellett az oumlsszeiacuteraacutesok keletkezeacuteseacutenek hiaacutenyzoacute daacutetumaacutet is megadja reacuteszletes oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutes eredmeacutenyekeacutepp arra jut hogy a keacutet defter-toumlredeacutek a Budai vilaacutejet egyik első 1546-boacutel fennmaradt szandzsaacutek-oumlsszeiacuteraacutesa eacutes a maacutesodik toumlredeacutekben megadott 1547 novembere koumlzoumltti időszakban keletkezhetett A korai oszmaacuten adminiszt-raacutecioacutera vonatkozoacutean tehaacutet azeacutert is kiemelkedő jelentőseacutegű a keacutet defter mert az 1552 előtti időszakra vonatkozoacutean keveacutes az egybefuumlggő leveacuteltaacuteri dokumentu-mok szaacutema

Hegyi Klaacutera tanulmaacutenyaacuteban egy taacutegabb perspektiacutevaacuteboacutel tekint a hoacutedoltsaacuteg oszmaacuten adminisztraacutecioacutejaacutenak sajaacutetossaacutegaira s a megfelelő forraacuteskritika kuumlloumln-boumlző aspektusait az oszmaacuten adminisztratiacutev forraacutesok illetve a magyar oldal hasonloacute gazdasaacutegi-adminisztratiacutev iratai koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek oumlt kuumlloumln teruumlletre vetiacuteteacutese menteacuten elemzi Az olyan teacutemaacutek koumlrbejaacuteraacutesaacuteval mint az adoacutekiveteacutes alaacute keruumllő teruumlletek noumlvekedeacuteseacutenek meacuterteacuteke a birtoklaacutes a szandzsaacutek-oumlsszeiacuteraacutesok moacutedszerei eacutes gyanuacutes elemei az adoacuteztataacutes defterek aacuteltal roumlgziacutetett elmeacutelete eacutes gyakorlati megvaloacutesulaacutesa valamint a magyar adoacutebegyűjteacutesnek az oszmaacuten rend-szerre gyakorolt hataacutesai a szerző azokra a koumlruumllmeacutenyekre hiacutevja fel a figyelmet amelyekre a szigoruacutean meghataacuterozott oszmaacuten adminisztraacutecioacutes gyakorlat nem minden esetben reflektaacutelt s mindezt szaacutemos peacuteldaacuteval is alaacutetaacutemasztja

Az Oszmaacuten Birodalom koumlzigazgataacutesaacutenak tematikaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik Douglas A Howard iacuteraacutesa melyben egy 16 szaacutezad veacutegeacuten‒17 szaacutezad elejeacuten eacutelt oszmaacuten iacuternokot Ajn Alit mutatja be A teacutema azeacutert is kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes szaacutemunkra mert a szerző az utoacutebbi eacutevekben Daacutevid Geacutezaacuteval koumlzoumlsen veacutegzett kutataacutesokat a nevezett munkaacutessaacutegaacutet illetően Az oszmaacuten tisztseacutegviselő aki kezdetben az udvari iacuternokok testuumlleteacuteben dolgozott majd az uralkodoacutei leveacuteltaacuter vezetője eacutes a zsoldkifizeteacute-sek iraacutenyiacutetoacuteja lett keacutet meghataacuterozoacute művet hagyott raacutenk amelyek az Oszmaacuten Birodalom adminisztratiacutev mechanizmusaira vonatkozoacutean jelentős forraacuteseacuterteacutekkel biacuternak A Kavaacuteniacuten-i Al-i Oszmaacuten valamint a Riszaacutele-i vaziacutefehoraacuten ciacutemű művei koumlzuumll a koumlzoumls kutataacutes az előbbire oumlsszpontosiacutet amelynek fontossaacutega a tiacutemaacuter-rendszerre vonatkozoacute adataiban mutatkozik meg Howard jelen tanulmaacutenya a maacutesodikkeacutent emliacutetett eddig keveacutesbeacute kutatott művet veszi goacutercső alaacute amely a fizetett udvari szolgaacuteloacutek szaacutemaacutet illetve napi eacutes időszakos beacutereacutet sorolja fel A neacutegy fejezetből aacutelloacute Riszaacutele tartalmaacutenak oumlsszefoglalaacutesa mellett a szerző a megleacutevő keacuteziratmaacutesolatok szaacutemadatainak megbiacutezhatatlansaacutegaacuteboacutel adoacutedoacute kuta-taacutesi neheacutezseacutegekre hiacutevja fel a figyelmet A probleacutemakoumlrt a janicsaacuterok fizeteacuteseacutenek peacuteldaacutejaacuten keresztuumll mutatja be amikor megproacutebaacutel Ajn Ali hiteles forraacutesaihoz visz-szanyuacutelni Az oszmaacuten iacuternok műve toumlbb szempontboacutel is innovatiacutevnak mondhatoacute toumlbbek koumlzoumltt a szolgaacutelattevők bdquorangrdquo-okbdquofokozatrdquo-ok (mertebe) szerinti felso-rolaacutesa miatt amelynek kereteacuteben a rendkiacutevuumll oumlsszetett oszmaacuten tisztviselőreacuteteget egy neacutegyreacuteszes rendezett seacutemaacuteba tudta beilleszteni Jelentős eredmeacutenye tovaacutebbaacute

156

KOumlNYVEK

az eacuteves koumlltseacutegek kiszaacutemiacutetaacutesa amely a napi szaacutemadaacutesokat jegyzeacutekbe vevő osz-maacuten hivatalnokok aacuteltal keveacutesbeacute preferaacutelt gyakorlat volt A nagy oumlsszegző munka fontossaacutega leginkaacutebb abban rejlik hogy az Ajn Ali aacuteltal oumlsszegyűjtoumltt kuumlloumlnboumlző informaacutecioacutek ebben a formaacuteban egyazon helyen sehol maacuteshol nem talaacutelhatoacutek meg

Maradva a koumlzigazgataacutes teacutemakoumlreacuteneacutel teacuterjuumlnk ki roumlviden Hans Georg Majer tanulmaacutenyaacutera amelyben a 17 szaacutezadi tiacutemaacuter-rendszer egy sajaacutetos elemeacutet a kato-nai szolgaacutelat aloacuteli felmenteacutes elmeacuteleti eacutes gyakorlati megvaloacutesulaacutesaacutet vizsgaacutelja Az iacuteraacutes elsődleges forraacutesa egy ciacutem neacutelkuumlli defter amely az Oumlsterreichische Nationalbibliothek gyűjtemeacutenyeacuteben talaacutelhatoacute eacutes az 1668 juacutelius 24 eacutes 1683 szeptember 8 koumlzoumltti időszakra vonatkozik Noha Isztambulban talaacutelhatoacutek ezzel rokon defterek Majer megaacutellapiacutetaacutesa szerint a beacutecsi irat tartalmaacuteboacutel adoacute-doacutean speciaacutelis forraacutesnak minősuumll koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetetten mentesiacutet konk-reacutet szemeacutelyeket eacutes csoportokat a katonai szolgaacutelat aloacutel A szerző a beacutecsi deftert egy koraacutebbi Isztambulban talaacutelhatoacute defter-tiacutepussal azonosiacutetja amely dzsebeluuml defterikeacutent hataacuterozhatoacute meg A Majer aacuteltal nagy reacuteszletesseacuteggel bemutatott dokumentum raacutevilaacutegiacutet hogy az oszmaacuten tiacutemaacuter-birtokos haderőn beluumll kik eacutes milyen okboacutel lehettek felmentve a hadba vonulaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel Ezaacuteltal joacutel laacutethatoacute hogy a tiacutemaacutert vagy ziaacutemetet birtokloacute kiskoruacute ifjak betegek idősek seacuteruumlltek mekkai zaraacutendokok magasabb tisztseacuteget betoumlltők (defterluuml adamlar) vagy a kuumlloumlnleges feladattal funkcioacuteval megbiacutezott szpaacutehik elteacuterő elbiacuteraacutelaacutesban reacuteszesuumlltek ami leginkaacutebb a dzsebeluumlk (veacutertesek) kiaacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozoacute koumltele-zettseacuteguumlkben nyilvaacutenult meg

A teacutemaacutehoz kapcsoloacutedoacutean veacutegezetuumll ejtsuumlnk szoacutet Mehmet İnbaşı tanulmaacute-nyaacuteroacutel amely a Szendrői szandzsaacutekroacutel eacutertekezik a 18 szaacutezad maacutesodik feleacuteben A teacuterseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek aacutettekinteacuteseacuten tuacutelmenően a szerző nem csupaacuten a nevezett szandzsaacutek 18 szaacutezadi birtoklaacutestoumlrteacuteneteacutet vizsgaacutelja meg hanem betekinteacutest nyuacutejt az alkormaacutenyzoacutesaacuteg koraacutebbi időszakokra vonatkozoacute koumlzigazgataacutesi struktuacuteraacutejaacuteba is A szandzsaacutekot eacuterintő egyik legfontosabb vaacuteltaacutes Buda elfoglalaacutesa utaacuten figyel-hető meg amikor az eredetileg a Rumeacuteliai vilaacutejethez tartozoacute teruumlletet neacutehaacuteny maacutesikkal egyuumltt az uacutejonnan kialakiacutetott provinciaacutehoz soroltaacutek aacutet s hasonloacute koumlzigazgataacutesi aacutetszervezeacutesre keruumllt sor a visszafoglaloacute haacuteboruacutek utaacuten is amikor Szendrő egy időre a Temesvaacuteri vilaacutejethez majd uacutejra a Rumeacuteliaihoz lett csatolva A 17 szaacutezad veacutegeacuten s a 18 szaacutezad soraacuten a teruumllet toumlbbszoumlr is gazdaacutet csereacutelt a Habsburg eacutes az Oszmaacuten Birodalom koumlzoumltt s emiatt valamint a 19 szaacutezad eleji szerbiai laacutezadaacutesok koumlvetkezteacuteben a muszlim lakossaacuteg veacutegleg elhagyta Szendrő vaacuterosaacutet Miacuteg a 16 szaacutezad folyamaacuten a teruumlletnek az oszmaacuten hoacutediacutetaacutes szempont-jaacuteboacutel volt katonai-strateacutegiai jelentőseacutege a 18 szaacutezadban ez a Belgraacutedhoz valoacute koumlzelseacutegben nyilvaacutenult meg hiszen a vaacuteros komoly nyugati katonai fenyegeteacutes alatt aacutellt Ezeacutert a 18 szaacutezadban a szendrői szandzsaacutekbeacutegek feladata volt Belgraacuted veacutedelme is amit az İnbaşı aacuteltal vizsgaacutelt 1756 juacutelius 6 eacutes 1792 aacuteprilis 20

157

KOumlNYVEK

koumlzoumltti időszakot lefedő tisztseacutegviselői kinevezeacutesi jegyzeacutek (tahvil defteri) is alaacutetaacutemaszt

Az emleacutekkoumlnyvben keacutet tanulmaacuteny eacuterinti a hoacutedoltsaacuteg reacutegeacuteszeti kutataacutesait melyek koumlzuumll Kovaacutecs Gyoumlngyi iacuteraacutesa a Draacuteva menteacuten fekvő Barcs palaacutenkvaacuteraacute-nak toumlrteacuteneteacutet ismerteti A barcsi erősseacuteg kutataacutesa harminc eacutevre nyuacutelik vissza amelyen beluumll a reacutegeacuteszeti aacutesataacutesok 1989‒1994 valamint 2002‒2003 koumlzoumltt zajlottak s a leletek vizsgaacutelataacutenak valamint a 2017 eacutevi felmeacutereacutesek kieacuterteacutekeleacute-seacutenek eredmeacutenyeiről a szerzőnek szaacutemos tanulmaacutenya jelent maacuter meg Kovaacutecs Gyoumlngyi az itt koumlzoumllt cikkben a toumlrteacutenelmi haacutetteacuternek valamint az erősseacuteg eacutepiacute-teacutestoumlrteacuteneteacutenek taglalaacutesa mellett elsősorban a palaacutenkvaacuter reacutegeacuteszeti leletanyagaacutera taacutemaszkodva mutatja be a katonaacutek mindennapi eacuteleteacutet

Egy uacutegyszinteacuten reacutegre visszanyuacuteloacute reacutegeacuteszeti kutataacutes uacutejabb epizoacutedjaacutenak ered-meacutenyeiről szoacutel Papp Adrienn A budai pasaacutek palotaacutejaacutenak reacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesa meacuteg 1955-ben kezdődoumltt s a 2010 eacutes 2015 eacutevi aacutesataacutesok melyek a karmelita kolos-tor eacutepuumlleteacutet eacuterintő munkaacutelatok kapcsaacuten zajlottak jelentős uacutej anyagot hoztak napvilaacutegra Ezen beluumll a legeacuterdekesebb a palota kertjeacutenek azonosiacutetaacutesa s ehhez kapcsoloacutedoacutean Papp Adrienn roumlviden az iszlaacutem kerteket is jellemzi

Veacutegezetuumll teacuterjuumlnk ki azokra az iacuteraacutesokra amelyek nem sorolhatoacutek a fenti cso-portokhoz Aacutegoston Gaacutebor a tűzfegyverek aacutezsiai elterjedeacuteseacuteről eacutertekezik s ezen beluumll leginkaacutebb azt vizsgaacutelja hogy az oszmaacuten befolyaacutes mikeacutent jelenik meg a szafavida Iraacutenban eacutes az indiai szubkontinensen a 16 szaacutezad soraacuten elterjedő tűz-fegyver-technoloacutegiaacuteban

Gerelyes Ibolya tanulmaacutenyaacutenak ceacutelja hogy betekinteacutest nyuacutejtson Tolna vaacuteros lakoacuteinak eacuteleteacutebe az oszmaacuten fennhatoacutesaacuteg korai időszakaacuteban A Budaacutet Isztam-bullal oumlsszekoumltő főuacutet menteacuten fekvő jelentős mezővaacuterost pozitiacutevan festik le az oszmaacuten fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumlleacutest koumlvető időszak gazdasaacutegi-adminisztratiacutev iratai Iacuterott eacutes reacutegeacuteszeti forraacutesok is arroacutel tanuacuteskodnak hogy Tolna joacutemoacuteduacute viraacutegzoacute vaacuteros volt az 1570-es eacutevekig magyar eacutes muszlim lakossaacuteggal Ezt koumlvetően lassuacute visszaeseacutes figyelhető meg s veacuteguumll a tizenoumlt eacuteves haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben neacutepesseacutege jelentős meacuterteacutekben csoumlkkent Az oszmaacuten uralom alatti Tolnaacuteroacutel oumlsszesen harminckilenc hagyateacuteki leltaacuter maradt fenn amelyeket a szerző jelen iacuteraacutesaacuteban kieacuterteacutekel A leltaacuterak adatai alapjaacuten az elhunytak vagyona igen elteacuterő keacutepet mutat A kuumlloumlnboumlző ingoacutesaacutegokra hasznaacutelati taacutergyakra vonatkozoacute infor-maacutecioacutek mellett a dokumentumok fontos forraacutesul szolgaacutelnak a hoacutedoltsaacuteg peacutenz-forgalmaacutera vonatkozoacutelag is

Taacutegabbroacutel ide kapcsolhatjuk Buza Jaacutenos tanulmaacutenyaacutet amely az Erdeacutelyi Fejedelemseacuteg portai adoacutejaacutera eacutes peacutenzforgalmaacutera oumlsszpontosiacutet 1658ndash1687 koumlzoumltt A kuumlloumlnboumlző eredetű eacutermeacutek elterjedeacuteseacutenek hasznaacutelatuk gyakorisaacutegaacutenak vala-mint a rendszeres aacuterfolyamvaacuteltozaacutesoknak a tanulmaacutenyozaacutesa a gazdasaacutegtoumlrteacute-net egyik igen oumlsszetett eacutes bonyolult teruumlleteacutenek szaacutemiacutet s valoacutesziacutenűleg maacuter a vizsgaacutelt korszakban is sok fejtoumlreacutest okozott a peacutenzforgalomban valoacute eligazodaacutes

158

KOumlNYVEK

kuumlloumlnoumlsen azokban az időszakokban amikor valamelyik bdquoneacutepszerűrdquo valutaacuteboacutel hiaacuteny volt Erdeacutely a portai adoacute befizeteacuteseacutevel kapcsolatban peacuteldaacuteul szaacutemos eset-ben kellemetlen helyzetbe keruumllt amikor nem a kiacutevaacutent eacutermeacutekben roacutettaacutek le az előiacutert oumlsszeget

Molnaacuter Antal rendkiacutevuumll reacuteszletes tanulmaacuteny kereteacuteben mutatja be a bosnyaacutek ferencesek teveacutekenyseacutegeacutet az oszmaacuten uralom alatt aacutelloacute Pest-Budaacuten A szerző 2018 eacutevi akadeacutemiai doktori eacutertekezeacuteseacutenek kereteacuteben kuumlloumln fejezetet szentelt a teacutemaacutenak jelen tanulmaacuteny ennek kibőviacutetett verzioacuteja A bosnyaacutek ferencesek Pestre eacuterkezeacuteseacutenek haacutettereacutet eacutes koumlruumllmeacutenyeit valamint az 1633-ban megalapiacutetott pesti ferences rendhaacutez műkoumldeacuteseacutet eacutes koumlrnyezeteacutet illető igen reacuteszletes taacutergyalaacutes mellett keacutepet kapunk a bosnyaacutek ferences provincia belső feszuumlltseacutegeiről is

Suraiya Faroqhi az oszmaacuten szultaacutenok legitimaacutecioacutejaacutenak keacuterdeacuteskoumlreacutet vizsgaacutelja a 18 szaacutezadi kroacutenikaacutesok isztambuli tűzveacuteszekre adott reakcioacuteit koumlzeacuteppontba helyezve A tanulmaacuteny oumlt szerzőre foacutekuszaacutel akik koumlzuumll haacuterom Raacutesid Mehmed efendi Cselebizaacutede Iszmaacuteil Aacuteszim efendi valamint Csesmizaacutede Musztafa Resiacuted efendi udvari vakanuumlviszek voltak Veluumlk szemben Semdanizaacutede Szuumllejmaacuten efendi eacutes Dervis Efendizaacutede baacuter szinteacuten az oszmaacuten hivatali elit tagjai voltak de nem bdquohivatalboacutelrdquo iacutertak s olykor kritikus hangot is meguumltoumlttek A szultaacuteni legitimitaacutes keacuterdeacutese igen ritkaacuten kutatott teruumllet s az 1989-ben megjelent nagy volumenű tanulmaacutenyaacuteban foglaltakhoz hasonloacutean Suraiya Faroqhi jelen iacuteraacutesaacute-ban is igen fontos tudaacutesanyagot ad koumlzre

A nagy gonddal szerkesztett koumltet megjeleneacutese oumlroumlmteli mind a magyar mind a nemzetkoumlzi szakma szaacutemaacutera Noha a tanulmaacutenyok toumlbbseacutege 16ndash17 szaacute-zadi teacutemaacutet dolgoz fel a Şerefeacutet nemcsak a kora uacutejkor iraacutent eacuterdeklődő olvasoacutek forgathatjaacutek haszonnal Az emleacutekkoumlnyvek manapsaacuteg gyakran az őket koumlzreadoacute inteacutezmeacutenyek raktaacuteraacuteban porosodnak minthogy kevesen eacutertesuumllnek megjeleneacute-suumlkről eacutes bonyolult megoldani postaacutezaacutesukat eacutes szaacutemlaacutezaacutesukat Ezt elkeruumllendő a szerkesztők maacuteris feltetteacutek a koumltetet a vilaacuteghaacuteloacutera ahonnan egyben letoumllthető1

Paacutezmaacutendi Aacutegnes

1 httpswwwacademiaedu40391400C59Eerefe_Studies_in_Honour_of_Prof_GC 3A9za_DC3A1vid_on_His_Seventieth_Birthday

E szaacutemunk szerzői

Daacutevid Geacuteza ELTE BTK Toumlroumlk Filoloacutegiai Tanszeacutek

Deacuteveacutenyi Kinga BCE Nemzetkoumlzi Kapcsolatok Tanszeacutek MTA

Koumlvecsi-Olaacuteh Peacuteter Modern Toumlroumlk Vilaacuteg Kutatoacutekoumlzpont

Lakatos Baacutelint MTAndashHIMndashSZTEndashMNL OL Magyar Medievisztikai Kutatoacutecsoport

Paacutezmaacutendi Aacutegnes ELTE BTK Toumlroumlk Filoloacutegiai Tanszeacutek doktorandusz

Peacuteri Benedek ELTE BTK Toumlroumlk Filoloacutegiai Tanszeacutek

Saacuterkoumlzy Mikloacutes KRE BTK Oacutekortoumlrteacuteneti eacutes Segeacutedtudomaacutenyi Tanszeacutek

Ujvaacuteri Hedvig PPKE Kommunikaacutecioacute- eacutes Meacutediatudomaacutenyi Inteacutezet

Wojtilla Gyula SZTE BTK Oacutekortoumlrteacuteneti Tanszeacutek

A boriacutetoacuten

Diacutevaacuten-i Javuz Szultaacuten Szelim İstanbul Uumlniversitesi Nadir Eserler Kuumltuumlphanesi Farsccedila 1330 f 28r [I Szelim szultaacuten eacutes keacutet ifjuacute verset olvas]

Kiadja a Kőroumlsi Csoma Taacutersasaacuteg BudapestFelelős kiadoacute Ivaacutenyi Tamaacutes

Műszaki szerkeszteacutes Terjeacutek EdinaKeacuteszuumllt a Rocket Stuacutedioacuteban

ISSN 0133-4778

A kiadvaacuteny a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia taacutemogataacutesaacuteval keacuteszuumllt

Tartalom

TANULMAacuteNYOKDeacuteveacutenyi Kinga Egy kuumlloumlnleges sivatagi madaacuter a koumlzeacutepkori

arab irodalom eacutes lexikograacutefia tuumlkreacuteben 5Peacuteri Benedek I Szelim (1512ndash1520) perzsa diacutevaacutenjaacutenak uacutej kritikai

kiadaacutesa eleacute tudomaacutenytoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes eacutes a Diacutevaacuten keacutezirathagyomaacutenya 23

Daacutevid GeacutezandashLakatos Baacutelint Felix Petancius eacutes a toumlroumlk szultaacutenokroacutel keacutesziacutetett első euroacutepai csalaacutedfa 47

Saacuterkoumlzy Mikloacutes A magyarorszaacutegi jaacuteszok nyelvemleacutekei ndash forraacutesok probleacutemaacutek uacutej adatok 89

Ujvaacuteri Hedvig Max Nordau eacutes Goldziher Ignaacutec levelezeacuteseacutenek kontextualizaacutelaacutesa I 111

MISCELLANEAKoumlvecsi-Olaacuteh Peacuteter Az 1960-as toumlroumlkorszaacutegi puccs a korabeli

magyar diplomaacuteciai forraacutesok feacutenyeacuteben 131

SZEMLE KoumlnyvekManu toumlrveacutenykoumlnyve (Wojtilla Gyula) 143Şerefe Studies in Honour of Prof Geacuteza Daacutevid on his Seventieth

Birthday (Paacutezmaacutendi Aacutegnes) 147

Contents

STUDIESKinga Deacuteveacutenyi A peculiar desert bird as shown by the Arabic literature

and lexicography 5Benedek Peacuteri Towards a new critical edition of Yavuz Sultān Selīmrsquos

Persian Dīvān An overview of the manuscripts and the previous scholarly literature on the topic 23

Geacuteza DaacutevidndashBaacutelint Lakatos Felix Petancius (Feliks Petančić) and the first European genealogy of the Ottoman dynasty 47

Mikloacutes Saacuterkoumlzy The linguistic traces of the Jaacutesz people in Hungary ndash sources problems new data 89

Hedvig Ujvaacuteri The contextualisation of the correspondence between Max Nordau and Ignaacutec Goldziher I 111

MISCELLANEAPeacuteter Koumlvecsi-Olaacuteh The 1960 Turkish coup drsquoeacutetat in the light

of contemporary Hungarian diplomatic sources 131

REVIEW BooksManu toumlrveacutenykoumlnyve (Gyula Wojtilla) 143Şerefe Studies in Honour of Prof Geacuteza Daacutevid on his Seventieth

Birthday (Aacutegnes Paacutezmaacutendi) 147

Keletkutataacutes 2020 tavasz 5ndash22 old

TANULMAacuteNYOK

Deacuteveacutenyi KingaEgy kuumlloumlnleges sivatagi madaacuter a koumlzeacutepkori arab irodalom eacutes lexikograacutefia tuumlkreacuteben

0 Bevezeteacutes

Az iszlaacutem előtti illetve a korai iszlaacutem korszak hiacuteres koumlltői alkotaacutesai soksziacutenűen aacutebraacutezoljaacutek a sivatagot E leiacuteraacutesokboacutel nem maradhatnak el e taacutej jellegzetes eacutelő-leacutenyei amelyek koumlzoumltt megtalaacutelhatjuk a madaacutervilaacuteg keacutepviselőit is E madarak koumlzuumll is kiemelkedik a pusztaityuacutek (qaṭā) amelynek hihetetlenuumll reacuteszletes eacutes pontos megfigyeleacutesen alapuloacute leiacuteraacutesa az alaacutebbi elemzeacutes taacutergya

A leghiacuteresebb leiacuteraacutes a 6 szaacutezadban eacutelt aš-Šanfarā Lāmiyyat al-lsquoarab ciacutemen ismert verseacuteben talaacutelhatoacute (36‒41 sor) amelyben a szerző azzal buumlszkeacutelkedik hogy koumlnnyedeacuten megelőzte a gyorsan repuumllő madarat eacutes ahhoz hasonloacutean ő is keacutepes a sivatagot tuacuteleacutelni1

bdquoA soumlteacutet sziacutenű pusztaityuacutekok megisszaacutek amit meghagytam miutaacutenEgeacutesz eacutejjel a viacutezforraacuteshoz utaztak szaacuternyaikkal zajosan csapkodva

Eltoumlkeacutelt voltam eacutes ők is eltoumlkeacuteltek voltak egymaacutessal versengtuumlnk szaacuternyaikkal verdestek

Miacuteg eacuten felhajtottam koumlpenyem eacutes elsőkeacutent eacutertem a viacutezhez baacuter sietseacuteg neacutelkuumll [mentem]

Aztaacuten elfordultam tőluumlk mialatt ők meacuteg mindig leborultak a viacutez szaacutejaacutehozKoumlzvetlenuumll raacutehelyezve arra a torkukat eacutes a begyuumlket

Mintha a laacutermaacutejuk a [viacutez] keacutet oldalaacuten eacutes koumlroumltteKuumlloumlnboumlző toumlrzsek uacuteton leacutevő csoportjai[nak a zaja] lenne amint eacuteppen saacutetrat vernek

Kuumlloumlnboumlző helyekről joumlttek oumlssze oda de az (a viacutez) oumlsszehozta őketMint ahogy a teveacutek csoportjait oumlsszehozza egy viacutezivoacute hely

Aztaacuten lenyelnek egy kis vizet majd elmennek minthaKora reggeli utazoacutecsapat lenneacutenek akik Uhaacutezaacuteboacutel sietve indulnak uacutetnakrdquo

Joacutellehet ez a neacutehaacuteny sor elsősorban a koumlltő nagyszerűseacutegeacutet van hivatva hang-suacutelyozni mindazonaacuteltal megdoumlbbentően sok aproacute reacuteszletet tudunk meg belőle a pusztaityuacutekroacutel

httpdxdoiorg1024391KELETKUT2020151 A cikkben ideacutezett versek magyarul a szerző nyersfordiacutetaacutesaacuteban szerepelnek Aš-Šanfarā ver-

seacutenek forraacutesa Alan Jones Early Arabic Poetry I Marāthī and Ṣulsquolūk Poems Reading 1992 164‒167

bull soumlteacutet sziacutenűbull nem keacutenyes a viacutez minőseacutegeacuterebull egeacutesz eacutejszaka repuumll a viacutezhezbull szaacuternyaacuteval zajosan csapkod verdesbull verseng a toumlbbiekkelbull uacutegy iszik hogy koumlzben torka eacutes begye a vizet eacuterintibull rendkiacutevuumll laacutermaacutesbull egyedei toumlbb helyről eacuterkeznek egyazon viacutezforraacuteshozbull az ivaacutes utaacuten hajnalban gyorsan visszaindulnakBaacuter cikkuumlnknek nem ceacutelja az iszlaacutem előtti koumllteacuteszet leghiacuteresebb koumlltemeacute-

nyeit elemezni eacutes vizsgaacutelatainknaacutel elsősorban a keveacutesbeacute ismert versekre illetve a lexikograacutefiai valamint az adab-irodalomra2 taacutemaszkodunk meg kell jegyezni hogy ez a reacuteszletgazdag leiacuteraacutes minden bizonnyal nagy hataacutest gyakorolt a keacutesőbbi korok koumlltőire Mielőtt azonban megvizsgaacutelnaacutenk az arab szerzők tovaacutebbi meg-figyeleacuteseit e madaacuterral kapcsolatban neacutezzuumlk meg mit mond az ornitoloacutegia erről a kuumlloumlnleges szaacuternyasroacutel

1 Rendszertani besorolaacutes3

Jelenlegi rendszertani ismereteink szerint a pusztaityuacutekalakuacuteak rendjeacutebe tartozoacute egyetlen csalaacuted a pusztaityuacutekfeacuteleacutek csalaacutedja keacutet nemből aacutell Ezek a talpastyuacutekok (Syrrhaptes) eacutes a tulajdonkeacuteppeni pusztaityuacutekok (Pterocles) Előbbi kettő utoacutebbi 14 fajboacutel eacutes szaacutemos alfajboacutel aacutell Előbbiek az iszlaacutem koumlzponti teruumlletein nem fordulnak elő miacuteg utoacutebbiak koumlzuumll toumlbb faj a sivatagok joacutel ismert lakoacuteja

Az arab szerzőkneacutel ugyan gyakran talaacutelkozunk ezzel a sivatagi madaacuterral elnevezeacuteseacutere azonban nem hasznaacuteltak annyi szoacutet hogy azzal az aacuteltaluk ismert teacuterseacutegben honos szaacutemos alfajt egymaacutestoacutel egyeacutertelműen megkuumlloumlnboumlztetteacutek volna A leggyakrabban hasznaacutelt elnevezeacutes a qaṭā4 E szoacute alakjai koumlzuumll a qaṭā

2 Az adab az uacuten művelődeacutesi irodalom amelynek ismereteacutet szuumlkseacutegesnek tartottaacutek a kulturaacutelt emberek eacutes a hivatalnokok szaacutemaacutera

3 A pusztaityuacutekfeacuteleacutek (Pteroclidae) csalaacutedjaacuteba tartozoacute madarak folyamatosan frissuumllő osztaacute-lyozaacutesaacutet ld OSME (The Ornithological Society of the Middle East the Caucasus and Central Asia) The OSME Region List of Bird Taxa Part A Non-passerines Version 43+ September 2018 99‒101 httposmeorgsitesdefaultfilespdfA_Non-passerine_ORL_V43+pdf (2019 maacutercius 12) Az osztaacutelyozaacutes alapja elsősorban Callan Cohen The Phylogenetics Taxonomy and Biogeography of African Arid Zone Terrestrial Birds The Bustards (Otididae) Sandgrouse (Pteroclidae) Coursers (Glareolidae) and Stone Partridge (Ptilopachus) PhD Thesis Cape Town 2011 httpnivenlibpfpuctaczapdfCallan_Cohen_PhD_2011pdf (2019 maacutercius 12) Reacuteszletes informaacutecioacute talaacutelhatoacute meacuteg a koumlvetkező műben Michael C Jennings Atlas of the Breeding Birds of Arabia (Fauna of Arabia 25) Riyadh‒Frankfurt 2010 362‒371 Ld meacuteg Steve Madge‒Phil McGowan Pheasants Partridges amp Grouse London 2002 445‒462 eacutes 69‒72 taacuteblaacutek

4 Ennek az elnevezeacutesnek a seacutemi eredeteacutet illetően ld Armas Salonen Voumlgel und Vogelfang

6

DEacuteVEacuteNYI KINGA

gyűjtőneacutev amelynek egyes szaacutemuacute alakja szabaacutelyosan qaṭāt Az igeacutet ndash madaacuterroacutel leacuteveacuten szoacute ndash a szoacutetaacuterak toumlbbnyire nőnemben adjaacutek meg (qaṭattaqṭū) a maṣdar keacutet alakban ismert (qaṭw eacutes iqṭīṭārsquo) ami al-Ḫalīl (megh 791) szerint a madaacuter jaacuteraacutesaacutet jeloumlli miacuteg az igeacuteről azt koumlzli hogy az egyesek szerint a jaacuteraacutesaacutera miacuteg maacutesok szerint a hangjaacutera vonatkozik5 Ezenkiacutevuumll azonban maacutesik haacuterom elneve-zeacutes is gyakori amelyek vagy aacuteltalaacutenos eacutertelemben hasznaacutelatosak vagy a madaacuter egyik fajaacutet jeloumllik Ez a haacuterom kifejezeacutes a kudrī(ya) a ǧūnī(ya)6 eacutes a ġaṭāṭ(ā) A szerzők koumlzoumltt nincs teljes egyeteacuterteacutes azt illetően hogy ez a haacuterom szoacute haacuterom vagy csak keacutet fajt jeloumll-e Utoacutebbi esetben a kudrī eacutes a ǧūnī jeloumll keacutet alfajt miacuteg egyes veacutelemeacutenyek szerint a ġaṭāṭ egyaacuteltalaacuten nem is tartozik a qaṭā neacuteven ismert madarak koumlzeacute7

Ibn Qutayba (megh 889) a koumlvetkező osztaacutelyozaacutest adja8 a kudrī a koumlvetke-zőkeacuteppen neacutez ki a haacuteta (ẓahr) soumlteacutet feketeacutes a szaacuternya fonaacutekja (bāṭin al-ǧanāḥ) fekete a torka (ḥalq) saacuterga a laacutebai roumlvidek keacutet farokszaacuternya pedig hosszabb a toumlbbineacutel9 A ġaṭāṭ annyiban hasonloacute hogy a szaacuternya fonaacutekja annak is fekete

im alten Mesopotamien (Annales Academiae Scientiarum Fennicae B 180) Helsinki 1973 241‒243 ahol a szerző azt aacutellapiacutetja meg hogy az arab qaṭā is rokona az akkaacuted qadū (iṣṣūri qaḍē) szoacutenak amely egy olyan madarat jeloumll amelynek a kiaacuteltaacutesa bdquoqaḍērdquo Az 58‒59 oldalon oumlt fajt sorol fel amelyek mindegyike ma is megtalaacutelhatoacute Irakban Ezek a nagy nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek (Pt alchata caudacutus) a sivatagi pusztaityuacutek angolul spotted sandgrouse (Pt senegallus) a feketehasuacute pusztaityuacutek (Pt orientalis) a koronaacutes pusztaityuacutek (Pt coronatus atratus) eacutes a szu-daacuteni pusztaityuacutek (Pt lichtensteinii) Ld meacuteg Franccedilois Vireacute Sur quelques noms arabes anciens drsquooiseaux (et le secret deacutevoileacute de leur eacutetymologie) Revue des eacutetudes islamiques 54 (1986) 347 Eacuterdemes megjegyezni hogy az akkaacuted eacutes assziacuter szoacutetaacuterok e szoacutet rsquobagolyrsquo jelenteacutessel koumlzlik időn-keacutent kiteacuterve a szoacute hangutaacutenzoacute jellegeacutere (ld pl A Concise Dictionary of Akkadian Ed by Jeremy Black et al Wiesbaden 1999 282 The Assyrian Dictionary XIII Ed by John Anthony Brinkman et al Chicago 1982 51) Salonen (i m 241) ezt szinteacuten megjegyzi hozzaacuteteacuteve hogy az első szerző aki a forraacutesokban ezt a madarat helyesen azonosiacutetotta Benno Landsberger volt Ld Benno Landsberger Einige unerkannt gebliebene oder verkannte Nomina des Akkadischen Die Welt des Orients 3 (19663) 262‒267 ahol a szerző kiteacuter erre a teacuteves eacutertelmezeacutesre is

5 Al-Ḫalīl ibn Aḥmad al-Farāhīdī Kitāb al-lsquoayn murattaba lsquoalā ḥurūf al-mulsquoǧam Taḥqīq lsquoAbd Al-Ḥamīd Hindāwī Bayrūt 14242003 III 408 s v qaṭā

6 Az euroacutepai szakirodalomban a legreacuteszletesebben Manfred Ullmann foglalkozik lexiko-graacutefiai eacutes morfoloacutegiai szempontboacutel a ǧūnī eacutes a kudrī szavakkal Manfred Ullmann Flughuumlhner und Tauben (Bayerische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse Sitzungsberichte Beitraumlge zur Lexikographie des Klassischen Arabisch 3) Muumlnchen 1982 amelyben oumlsszefoglalja a neacutemet lexikograacutefia addigi eredmeacutenyeit is Szemben maacutes szerzők (pl Wolfdietrich Fischer) meglaacutetaacutesaacuteval Ullmann veacutelemeacutenye szerint ezek az elnevezeacutesek csupaacuten koumll-tői eszkoumlzkeacutent hasznaacutelt sziacutenvariaacutensok eacutes nem alfajok Koumlszoumlnoumlm Ormos Istvaacutennak hogy felhiacutevta a figyelmemet erre a cikkre

7 Kamāl ad-Dīn ad-Damīrī Hayāt al-ḥayawān al-kubrā Miṣr 1978 II 121 bdquowa-qīla l-ġaṭāṭ ḍarb min aṭ-ṭayr laysa min al-qaṭārdquo

8 Abū Muḥammad lsquoAbd Allāh ibn Muslim Ibn Qutayba Kitāb al-malsquoānī l-kabīr fī abyāt al-malsquoānī I Taḥqīq F Krenkow Bayrūt eacute n 308‒309

9 Ez a keacutet toll a nagy nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek (caudacutus alfaj) jellegzetesseacutege miacuteg egyeacuteb fajoknaacutel mint pl a feketehasuacute pusztaityuacutek (Pt orientalis) teljesen hiaacutenyzik Ld Eduardo de

7

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

a laacutebai azonban hosszuacuteak A haacuteta enyheacuten porsziacutenű de nem soumlteacutet a szeme pedig nagy Ad-Damīrī (megh 1405) a qaṭā leiacuteraacutesaacutenaacutel megaacutellapiacutetja hogy keacutet faja van a kudrī eacutes a ǧūnī amelyekhez al-Ǧawharī (megh 1003) hozzaacuteadott egy har-madikat amelynek a neve ġaṭāṭ10 Ad-Damīrī leiacuteraacutesa szerint a kudrī porsziacutenű vaacuteltozatos hassal eacutes haacutettal saacuterga csőrrel eacutes roumlvid farokkal Kecsesebb (alṭaf) mint a ǧūniyya Utoacutebbi szaacuternyaacutenak a fonaacutekja eacutes a vaacutelltolla is fekete porsziacutenű haacuteta pedig saacuterga poumlttyoumlkkel tarkiacutetott Keacutetszer olyan nagy mint a kudrī11 eacutes egy attoacutel nagyon kuumlloumlnboumlző gurgulaacutezoacute hangot ad ki amire a neve is utal12 A ġaṭāṭ leiacuteraacutesaacutet ad-Damīrī műveacuteben a ġaṭāṭā13 neacutev alatt talaacuteljuk meg Az ott koumlzoumllt infor-maacutecioacutek szerint a madaacuter haacuteta hasa eacutes teste porsziacutenű a szaacuternya fonaacutekja fekete a laacutebai eacutes a nyaka hosszuacute Ezenkiacutevuumll egy eacuterdekes tulajdonsaacutega hogy egyedei nem keacutepeznek koloacuteniaacutet s nem csapatosan repuumllnek hanem inkaacutebb kicsi kettes vagy haacutermas csoportokban A szerző megemliacuteti azt a neacutezetet amely szerint csak keacutet vaacuteltozataacutet (ḍarb) lehet megkuumlloumlnboumlztetni (i) a kudriyya eacutes ǧūniyya jellemzői a roumlvid laacutebak saacuterga torok fekete vaacutelltoll eacutes a voumlroumlses fedőtoll miacuteg (ii) a ġaṭāṭ(ā) jellemzői a hosszuacute laacutebak a feheacuter has a porsziacutenű haacutet eacutes a szeacuteles szemek14

Ibn Qutayba15 megjegyzi hogy az emberek mindenfeacutele pusztaityuacutekot (qaṭā) legaacuteltalaacutenosabban a kudrī elnevezeacutessel illetnek a soumlteacutet sziacutene miatt Megem-liacuteti meacuteg16 hogy hasonliacutet a galambra mert ahhoz hasonloacutean oumlrv van a nyaka koumlruumll17 (ḏawāt al-aṭwāq)18 Ezt az oumlrvet al-Alsquošā (megh 629) is megemliacuteti

Juana Family Pteroclidae (Sandgrouse) In Handbook of the Birds of the World IV Sandgrouse to Cuckoos Ed by Josep del Hoyo‒Andrew Elliott‒Jordi Sargatal Barcelona 1997 50

10 Ismālsquoīl ibn Ḥammād al-Ǧawharī Tāǧ al-luġa wa-ṣiḥāḥ al-lsquoarabiyya Taḥqīq Aḥmad lsquoAbd al-Ġafūr lsquoAṭṭār Bayrūt 1990 II 368 III 286

11 A pusztaityuacutekok (Pteroclidae) csalaacutedjaacuteba tartozoacute madarak meacuterete 24 eacutes 40 cm koumlzoumltt vaacutel-takozik Ld De Juana i m 30

12 Ad-Damīrī i m II 215 skk Franccedilois Vireacute (Ḳaṭā In The Encyclopaedia of Islam2 IV Leiden 1978 743) szerint a ǧūniyya a feketehasuacute pusztaityuacutekkal (Pt orientalis) azonos

13 Ad-Damīrī i m II 12114 Ha ezeket a leiacuteraacutesokat oumlsszevetjuumlk a modern ornitoloacutegusokeacuteival azt aacutellapiacutethatjuk meg hogy

a ġaṭāṭ nevű madarat ndash elnevezeacutesuumlk hasonloacutesaacutega miatt ndash gyakran oumlsszeteacutevesztetteacutek a qaṭāval de a valoacutesaacutegban ez a madaacuter sohasem lehetett a pusztaityuacutekcsalaacuted tagja mivel az aacuteltalaacutenos feleacutepiacuteteacutesbeli hasonloacutesaacutegokon tuacutelmenően az odatartozoacute madarak mindegyikeacutenek roumlvid nyaka eacutes laacuteba van (ld De Juana i m 32) Vireacute (Ḳaṭā 743‒744) szerint azonban a ġaṭāṭ elnevezeacutes a nagy nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutekra utal (Pt alchata) E faj jellegzetesseacutegeiről ld Ian James Ferguson-Lees Studies of Less Familiar Birds 156 Pin-tailed Sandgrouse British Birds 62 (1969) 533‒541

15 Abū Muḥammad lsquoAbd Allāh ibn Muslim Ibn Qutayba Adab al-kātib Taḥqīq Muḥammad ad-Dālī Bayrūt eacute n 66

16 Ibn Qutayba i m 25‒2617 Ez a nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek jellegzetesseacutege amely szinte teljesen hiaacutenyzik vagy keveacutesbeacute

hangsuacutelyosan jelenik meg maacutes egyedekben (vouml De Juana i m főleg az 50 oldalon talaacutelhatoacute keacutepek)

18 A ḏawāt al-aṭwāq kifejezeacutest a ḥamām definiacutecioacutejakeacutent adja meg al-Ǧawharī (i m V 1906) aki megjegyzi hogy a beduinok iacutegy neveznek minden madarat amelynek oumlrv van a nyaka koumlruumll Ennek alapjaacuten a pusztaityuacutekot is az ide tartozoacute fajok koumlzoumltt sorolja fel

8

DEacuteVEacuteNYI KINGA

egyik verseacuteben amikor sivatagi talaacutelkozaacutesait emliacuteti a pangoacute vizek mellett lelt pusztaityuacutekokkal19

wa-mārsquoin ṣaran20 lam alqa illā l-qaṭā bihiwa-mašhūrata l-aṭwāqi wurqan nuḥūruhā

bdquoMily gyakran mentem el olyan pangoacute viacutez mellett amelyneacutel csak pusztai-tyuacutekot laacutettam

a joacutel ismert oumlrvvel hamusziacutenű torka koumlruumllrdquoAd-Damīrī leiacuteraacutesa neacutemileg kuumlloumlnboumlzik ettől21 Mindenekelőtt elutasiacutetja

Ibn Qutayba eacutes maacutesok veacutelemeacutenyeacutet miszerint a pusztaityuacutek a galambfeacuteleacutek (Columbidae) csalaacutedjaacuteba tartozna s azt a neacutezetet is hogy a ḥamām szoacutet egyes versekben pusztaityuacuteknak s nem galambnak kellene eacutertelmezni22

Ḏū r-Rumma (megh 735) egyik verseacuteben a keacutet madarat egymaacutes mellett emliacuteti ugyanabban a verssorban tanuacutesiacutetva hogy a koumlltő ndash aki eacuteleteacutenek jelentős reacuteszeacutet a sivata gi aacutellatvilaacuteg aacutebraacutezolaacutesaacutenak szentelte ndash tudatosan megkuumlloumlnboumlzteti őket egymaacutestoacutel23

iḏā mā waradnā lam nuṣādif bi-ǧawfihisiwā wāridātin min qaṭan wa-ḥamāmī

bdquoAmikor a viacutezhez eacutertuumlnk nem laacutettunk abban maacutestmint az odajaacuteroacute pusztaityuacutekokat eacutes a galambokatrdquo

A fentieken kiacutevuumll ad-Damīrī meacuteg azt is megfigyelte hogy a fogoly (ḥaǧal) eacutes a pusztaityuacutek kuumllső megjeleneacuteseacuteben hasonliacutet egymaacuteshoz24

19 Maymūn ibn Qays al-Alsquošā Dīwān al-Alsquošā al-Kabīr Taḥqīq Muḥammad Ḥusayn Al-Qāhira 14372016 373 Nr 82 21 sor

20 A Dīwānban sajtoacutehibaacuteval ṣarin [] alakban jelent meg21 Ad-Damīrī i m II 213 215 skk22 Ez nagyon fontos megfigyeleacutes mivel a pusztaityuacutekok osztaacutelyozaacutesa illetve a Columbidae

csalaacutedtoacutel valoacute elkuumlloumlniacuteteacutese meacuteg a 20 szaacutezad nagyobbik reacuteszeacuteben is heves vita taacutergyaacutet keacutepezte az ornitoloacutegusok koumlzoumltt Kuumlloumlnboumlző okok miatt toumlbben azon a veacutelemeacutenyen voltak hogy ezek a madarak ugyanahhoz a csalaacutedhoz tartoznak reacuteszben peacuteldaacuteul hegyes szaacuternyuk roumlvid laacutebuk mag-evő voltuk miatt illetve azeacutert mert laacutetszoacutelag hasonloacute moacutedon isznak Ld De Juana i m 30 A pusztaityuacutek sajaacutetos ivaacutesaacuteroacutel ld pl Tom J CadendashErnest J WilloughbyndashGordon L Maclean Drinking Behavior of the Sandgrouse in the Namib and Kalahari Deserts Africa Auk 83 (1966) 124‒126 Peter N FernsndashShelley Ann Hinsley Importance of Topography in the Selection of Drinking Sites by Sandgrouse Functional Ecology 9 (1995) 371‒375 A galambok ivaacutesi moacutedjaacuteroacutel ld Gart Arie Zweers Drinking of the Pigeon (Columba Livia L) Behaviour 80 (1982) 275

23 Ḏū r-Rumma Dīwān Taḥqīq lsquoAbd al-Qaddūs Abū Ṣāliḥ II Bayrūt 1971 1070 43 sor24 Ad-Damīrī i m I 323 Ezt a hasonloacutesaacutegot a modern leiacuteraacutesok is megemliacutetik pl De

Juana i m 30 Ebből a szempontboacutel eacuterdemes felhiacutevni a figyelmet arra hogy Hamilton Smith a pusztaityuacutekot a bdquoPartridge קראrdquo (azaz fogoly) kifejezeacutes alatt emliacuteti (Charles Hamilton Smith Partridge In A Cyclopaedia of Biblical Literature II Ed by John Kitto New York‒Cincinnati 1846 474‒475 A szerző azt is koumlzli hogy ez a szoacute a Bibliaacuteban toumlbb kuumlloumlnboumlző faj oumlsszefoglaloacute nevekeacutent szerepel Ezek koumlzeacute tartozik az uacuten Pterocles alchata bdquoaz egyes szerzők aacuteltal katta ganga cata illetve nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek neacuteven emliacutetett faj amely koumlzoumlnseacuteges Palesztinaacuteban eacutes megszaacutemolhatatlanul sok Araacutebiaacutebanrdquo (kiemeleacutes D K) A kuumllső jellegzetesseacutegek hasonlatossaacute-gaacutet megemliacuteti Richard Francis Burton Personal Narrative of a Pilgrimage to Al-Madinah and

9

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

2 Az elnevezeacutes jelenteacutese eacutes eredete

21 Őszinteseacuteg

A korai arab versekben eacutes a koumlzeacutepkori irodalmi munkaacutekban egyaraacutent fontos helyet foglal el a qaṭā neacutev eredete A szerzők aacuteltalaacuteban egyeteacutertenek abban hogy szaacutemos maacutes madaacuter neveacutehez hasonloacutean e szoacute eredete is a hangutaacutenzaacutesban keresendő25 azaz a madaacuter hangjaacutera utal amelyet uacutegy iacuternak le hogy qaṭā qaṭā26 Ez olvashatoacute an-Nābiġa (megh 604 koumlruumll) egyik verseacuteben is27

tadlsquoū qaṭā wa-bihi tudlsquoā iḏā nusibatyā ṣidqahā ḥīna tadlsquoūhā fa-tantasibū

bdquoAzt mondja raquoqaṭālaquo eacutes iacutegy is nevezik amikor beszeacutelnek roacutelaMily őszinte hogy azt mondja ahogy hiacutevjaacutekrdquo

Ez a hang olyannyira ismert volt hogy koumlltői hasonlatokban is hasznaacuteltaacutek mint peacuteldaacuteul Abū Nuwās (megh 814) aki egyik verseacuteben a vadaacuteszoacute soacutelyom sebesseacutegeacutet iacuterja le ennek segiacutetseacutegeacutevel28

rsquoasralsquoa min qawli qaṭātin qaṭābdquoGyorsabb mint hogy a pusztaityuacutek azt mondanaacute qaṭārdquoAl-Ǧāḥiẓ (megh 868) a madarat a vilaacutegos beszeacuted peacuteldaacutejakeacutent emliacuteti amikor

iacutegy iacuter bdquoa qaṭā szaacuteja (afwāh) uacutegy lett megalkotva hogy azt mondhassa qaṭā qaṭā ahonnan a neveacutet kapjardquo29 Hasonloacutekeacuteppen veacutelekedik Ibn Qutayba is ami-

Meccah London 1893 1544 jegyzet amelyben azt mondja hogy bdquoa pusztaityuacutekhellip egy gyorsan repuumllő madaacuterhellip repuumlleacutes koumlzben hasonliacutet a fogolyhozrdquo

25 Vouml Kees Versteegh Sound Symbolism In Encyclopedia of Arabic Language and Linguistics IV Ed by Kees Versteegh et al LeidenndashBoston 2009 285 Versteegh megemliacuteti e neacutev szokaacutesostoacutel elteacuterő seacutemaacutejaacutet is Ennek oka valoacutesziacutenűleg a szoacute szoacutetagszerkezeteacuteben keresendő mivel maacutes hangutaacutenzoacute szavakkal ellenteacutetben ez nem egy kettőzoumltt egyszoacutetaguacute szoacute hanem olyan amely keacutet szoacutetagboacutel aacutell CV-CV

26 Abū lsquoUṯmān lsquoAmr ibn Baḥr al-Ǧāḥiẓ Kitāb al-ḥayawān Taḥqīq lsquoAbd as-Salām Hārūn Bayrūt 2011 V 579 (NB A tovaacutebbiakban ha szerkesztő nincs emliacutetve akkor erre a Hārūn-feacutele kiadaacutesra utalok) Ibn Qutayba Malsquoānī I 310 A modern ornitoloacutegiaacuteban a madaacuter hangjaacutet uacutegy jellemzik hogy az repuumlleacutes koumlzben egy viszonylag hangos bdquokatar-katarrdquo egyeacutebkeacutent pedig egy nazaacutelis bdquoga-ga-gardquo (De Juana i m 51) Utoacutebbi megegyezni laacutetszik azzal a gurgulaacutezoacute hanggal (taġarġur) amelyet a ǧūniyya ad ki ad-Damīrī i m II 215 szerint

27 Muḥammad ibn Mukarram Ibn Manẓūr Lisān al-lsquoarab V Taḥqīq lsquoAbdallāh lsquoAlī al-Kabīr et al Al-Qāhira 1984 3684‒3685 s v qaṭā ld meacuteg an-Nābiġa aḏ-Ḏubyānī Dīwān Taḥqīq lsquoAbbās lsquoAbd as-Sātir Bayrūt 19961416 245 2 sor ahol a yā ḥusnahā vaacuteltozat fordul elő

28 Al-Ḥasan ibn Hānirsquo Abū Nuwās Dīwān II Ed by Ewald Wagner Wiesbaden 1972 II 186

29 Wa-l-qaṭā min aṭ-ṭayr qad yatahayyarsquo min afwāhihā an taqūl qaṭā qaṭā wa-bi-ḏālika summiyat Ld Abū lsquoUṯmān lsquoAmr ibn Baḥr al-Ǧāḥiẓ Kitāb al-bayān wa-t-tabyīn Taḥqīq lsquoAbd as-Salām Muḥammad Hārūn Al-Qāhira 14181998 I 64 vouml meacuteg James Edward Montgomery Al-Jāḥiẓ on Misarticulation Bayān 1344‒748 Journal of Arabic Literature 49 (2018) 16

10

DEacuteVEacuteNYI KINGA

kor ar-Rālsquoī an-Numayrī (megh 708709) egy soraacutet ideacutezi az eacutekesszoacuteloacute (mubīna) pusztaityuacutekroacutel amely azt mondja qaṭā qaṭā30

A madaacuter neveacutenek eacutes hangjaacutenak azonossaacutegaacutet gyakorta a madaacuter őszinteseacutege-keacutent eacutertelmezteacutek hiszen nem hazudtolta meg a neveacutet Emiatt a beduinok bdquoigaz-mondoacuterdquo (ṣādiqa) madaacuternak is nevezteacutek eacutes ezt a szoacutet oly jellemzőnek talaacuteltaacutek raacute hogy mondaacutesokban eacutes versekben egyaraacutent hasznaacuteltaacutek Az őszinte emberekre gyakran mondtaacutek hogy bdquoigazmondoacutebb egy pusztaityuacuteknaacutelrdquo (rsquoaṣdaq min qaṭāt)31

Ezzel a jelenteacutessel kapcsolatban ndash a fent emliacutetett an-Nābiġa ideacutezeten kiacutevuumll ndash a gazdag vaacutelaszteacutekboacutel kiemelhetjuumlk keacutet omajjaacuted koumlltő al-Kumayt ibn Zayd al-Asadī (megh 743) eacutes Abū Waǧza Yazīd ibn lsquoUbayd (megh 747) gyakorta ideacutezett sorait

Al-Kumayt iacutegy iacuter32

lā takḏibi l-qawla rsquoin qālat qaṭā ṣadaqatiḏ kullu ḏī nisbatin lā budda muntaḥilū

bdquoNe hazudtold meg mivel a pusztaityuacutek igazat mondde a toumlbbiek hamisan buumlszkeacutelkednek a nevuumlkkelrdquo

Abū Waǧza as-Salsquodī ekkeacutent fogalmaz33

mā zilna yansubna wahnan kulla ṣādiqatinbātat tubāširu lsquourman ġayra azwāǧī

bdquoAz eacutejszaka koumlzepeacuten sem hagynak fel34 az igazmondoacute [qaṭā] hiacutevogataacutesaacutevalAki az eacutejszakaacutet paacuteratlan szaacutemuacute pettyes tojaacutesai őrzeacuteseacutevel toumlltirdquo

Baacuter a pusztaityuacutekok hangjaacutet egyesek uacutegy eacutertelmezik hogy azt mondja bdquoaki hallgat biztonsaacutegban vanrdquo35 a csendesseacuteg nem eacuteppen jellemző raacutejuk Eacutepp ellen-kezőleg a pusztaityuacutekok aacuteltal keltett erős zajt előszeretettel aacutebraacutezoljaacutek a koumlltők E leiacuteraacutesok koumlzuumll meg kell emliacuteteni Ḏū r-Rumma soraacutet aki szomjaacutet olyan siva-tagi kutaknaacutel oltotta amelyekhez ez a madaacuter is ellaacutetogatott36

30 Ibn Qutayba Malsquoānī I 31031 Abū l-Faḍl Aḥmad al-Maydānī Maǧmalsquo al-amṯāl Taḥqīq Muḥammad Muḥyī d-Dīn lsquoAbd

al-Ḥamīd Al-Qāhira 1955 I 412 Nr 2173 Al-Yūsī Zahr al-akam III 25132 Al-Kumayt ibn Zayd al-Asadī Dīwān Taḥqīq Muḥammad Nabīl Ṭurayfī Bayrūt 2000

297 Szaacutemos vaacuteltozatban ideacutezik mint pl al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 578 Zakariyārsquo ibn Muḥammad al-Qazwīnī lsquoAǧārsquoib al-maḫlūqāt wa-ġarārsquoib al-mawǧūdāt Taḥqīq Ferdinand Wuumlstenfeld Goumlt-tingen 1848 423 stb

33 Ld al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 573 Ibn Manẓūr i m V 3864 Al-Maydānī i m I 412 ld meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 318 ahol iacutegy kezdődik wa-hunna yansubna

34 A vers előző soraacuteban emliacutetett a viacutezhez inni menő vadszamarak35 Ad-Damīrī i m I 670 s v ṭayṭawī36 Dū r-Rumma i m II 1070 Az anbāṭ a Bagdadtoacutel deacutelre fekvő uacutegynevezett sawād teruuml-

leteacuten eacutelő parasztokra vonatkozik akik az omajjaacuted korban meacuteg mindig perzsaacuteul beszeacuteltek Ld meacuteg Arie Schippers Animal Descriptions in Two Qaṣīdahs by Dhū l-Rummah Some Remarks Journal of Arabic Literature 23 (1992) 194 aki azonban az anbāṭ szoacutet bdquonabateusrdquo-nak fordiacutetja Az utolsoacute szoacute ṭaġāmī vaacuteltozatban is előfordul ami rsquoalacsonyrendű emberrsquo-eket jelent

11

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

ka-rsquoanna ṣiyāḥa l-kudri yanẓurna lsquoaqbanātarāṭunu anbāṭin lsquoalayhi qiyāmī

bdquoMintha az utaacutenunk viacutezre vaacuteroacute pusztaityuacutekok (kudrī) hangjaaz arabul nem tudoacute (iraki) foumlldművesek idegen beszeacutede lennerdquo

Al-Farazdaq (megh 730 k) ezt a hangot rendkiacutevuumll erősnek iacuterja le amikor egyik verssoraacuteban iacutegy fogalmaz hellipka-rizzi l-qaṭā lā yafqahu ṣ-ṣawta qārsquoiluh37 bdquohellip olyan mint a pusztaityuacutek erős hangja amely miatt a beszeacutelő nem eacuterti a sajaacutet szavaacutetrdquo

A pusztaityuacutek hangjaacutenak meacuteg keacutet tovaacutebbi leiacuteraacutesaacutet kell megemliacuteteni Amint azt aš-Šanfarā fent ideacutezett verseacutenek egy maacutesik reacuteszleteacuteből megtudjuk a felijesztett pusztaityuacutek rikaacutecsolaacutesa az eacutejszakai sivatag jellegzetes hangjai koumlzeacute tartozott38

hellip fa-qulnā qaṭātun rīlsquoa rsquoam rīlsquoa rsquoaǧdalūbdquoIacutegy szoacuteltunk Egy felriasztott pusztaityuacutek volt ez vagy egy oumllyvrdquoA magasboacutel gyorsan alaacuteszaacutelloacute madaacuter hangjaacutenak eacuterdekes hasonlataacutet figyelhet-

juumlk meg Abū n-Naǧm al-lsquoIǧlī (megh 748) egyik soraacuteban39

ka-rsquoanna rsquoaṣwāta l-qaṭā l-munqaḍḍibi-l-layli rsquoaṣwātu l-ḥaṣā l-munqazzī

bdquoA leszaacutelloacute pusztaityuacutek hangjaeacutejjel olyan mint az egymaacuteshoz uumltődő koumlvekeacuterdquo

A madaacuter bdquoőszinteseacutegerdquo koumlzmondaacutesossaacute vaacutelt ahogy azt az alaacutebbi toumlrteacutenet is joacutel illusztraacutelja40

bdquoMeseacutelik hogy egyszer egy pusztaityuacutek eacutes egy holloacute vitatkozott egy meacutelye-deacutesen amelyben oumlsszegyűlt a viacutez s mindketten azt aacutelliacutetottaacutek hogy az az ő tulaj-donuk Doumlnteacuteseacutert a madarak biacuteraacutejaacutehoz fordultak aki valami bizonyiacuteteacutekot keacutert de egyikuumlknek sem volt semmilyen bizonyiacuteteacuteka amelyet fel tudott volna mutatni Erre a biacuteroacute a pusztaityuacuteknak iacuteteacutelte a meacutelyedeacutest Miutaacuten az laacutetta hogy bizonyiacuteteacutek neacutelkuumll iacuteteacutelteacutek neki mikoumlzben a helyzet az volt hogy a meacutelyedeacutes a holloacuteeacute volt iacutegy szoacutelt a biacuteroacutehoz raquoBiacuteroacute uacuter Mi indiacutetotta arra hogy nekem iacuteteacutelje amikor nem volt bizonyiacuteteacutekom amely miatt az eacuten igeacutenyemet a holloacute igeacutenyeacuteneacutel jogosabbnak tartottalaquo Mire ezt vaacutelaszolta neki raquoAnnyira ismert roacutelad hogy milyen őszinte vagy hogy az emberek meacuteg koumlzmondaacutesba is foglaltaacutek ezt a tulajdonsaacutegodatlaquordquo

37 Al-Farazdaq Dīwān 502 Vouml Alfred Felix Landon Beeston ldquoAlqamah and Bravmannrdquo Journal of Arabic Literature 11 (1980) 35 A modern leiacuteraacutesok szinteacuten megemliacutetik ezt a jellegze-tesseacuteget iacutegy pl Burton (i m 154) aki tapasztalta ahogy bdquoa gyorsan repuumllő qaṭā zajos seregben emelkedett fel az uacutetroacutelrdquo

38 Ld Jones Early Arabic Poetry I 178 Vouml Tarek El-Ariss The Return of the Beast From Pre-Islamic Ode to Contemporary Novel Journal of Arabic Literature 47 (2016) 76

39 Ibn Qutayba Adab 490 lsquoAbd Allāh ibn Muḥammad al-Baṭalyawsī Al-Iqtiḍāb fī šarḥ Adab al-kuttāb Al-Qāhira 1983 III 302 Nr 250

40 Aḥmad ibn Muḥammad al-Anṣārī al-Yamanī aš-Širwānī Nafḥat al-Yaman bimā yazūl bi-ḏikrihi aš-šaǧan Miṣr 13241906 195

12

DEacuteVEacuteNYI KINGA

22 Tetszetős jaacuteraacutes

A qaṭā szoacute jelenteacuteseacutenek eacutes eredeteacutenek van a fentitől teljesen elteacuterő eacutertelme-zeacutese is Eszerint e szoacute eredete a qaṭā yaqṭū igeacutere vezethető vissza amelynek a jelenteacutese az hogy rsquoelnehezuumllt a jaacuteraacutesarsquo41 A koumlveacuter nők tetszetős jaacuteraacutesaacutet gyakran hasonliacutetjaacutek a pusztaityuacutek aproacute leacutepteihez ahogy azt ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash al-Kumayt alaacutebbi soraacuteban is olvashatjuk42

yamšīna mašya qaṭā l-biṭāḥi tarsquoawwudanqubba l-buṭūni rawāǧiḥa al-akfālī

bdquoHimbaacuteloacute leacuteptekkel jaacuternak [a nők] mint a pusztaityuacutekok a voumllgybenkarcsuacute hassal eacutes nehezebb haacutetsoacutevalrdquo43

Al-Alsquošā szinteacuten megemliacuteti tetszetős sietseacuteg neacutelkuumlli jaacuteraacutesukat44

niyāfun ka-ġuṣni l-bāni tartaǧǧu in mašatdabība qaṭā l-baṭḥārsquoi fī kulli manhalī

bdquoMagas [nősteacutenyteve] jaacuteraacutesakor uacutegy remeg mint a moringafa aacutegamint a pusztaityuacutekok lassuacute mozgaacutesa a voumllgyben az itatoacutehelyekneacutelrdquo

3 Alkalmazkodaacutes a koumlrnyezethez

31 Viacutez

E madaacuter egyik legfeltűnőbb eacutes legkuumlloumlnoumlsebb tulajdonsaacutega a sivatagi koumlruumllmeacute-nyekhez valoacute kuumlloumlnleges alkalmazkodaacutesa amelyet a kuumlloumlnboumlző szerzők reacuteszle-tekbe menően iacuternak le

Viselkedeacutesuumlk talaacuten legszembetűnőbb jellegzetesseacutege az a moacuted ahogy a viacutezhez repuumllnek Mind a mai napig ez eacuteletuumlk legjobban ismert aspektusa Sebesseacuteguumlket eacuterzeacutekletesen iacuterja le a Ḥumayd ibn Ṯawrnak (megh 650 k) tulajdoniacutetott sor45

lahā millsquoafāni rsquoiḏā rsquoawġafāyaḥuṯṯāni ǧursquoǧursquoahā bi-l-waḥā

bdquoKeacutet szaacuternya van s mikor ezek sietnekzuacutegva oumlsztoumlnzik a mellkasaacutetrdquo

41 Ibn Manẓūr i m XV 18942 Al-Kumayt i m 352 Szaacutemos forraacutes ideacutezi mint pl al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 575 Uő

Kitāb al-burṣān wa-l-lsquourǧān wa-l-lsquoumyān wa-l-ḥūlān Taḥqīq lsquoAbd as-Salām Muḥammad Hārūn Bayrūt 1990 220

43 A modern leiacuteraacutesok a pusztaityuacutekok jaacuteraacutesaacutet aacutetlagosnak eacutes totyogaacutestoacutel mentesnek iacuterjaacutek le tovaacutebbaacute megjegyzik hogy roumlvideket leacutepnek eacutes mozgaacutesuk fuumlrge (De Juana i m 32)

44 Al-Alsquošā i m 353 Nr 77 10 sor ideacutezi meacuteg ad-Damīrī i m I 449 s v ad-dābba45 Ḥumayd ibn Ṯawr Dīwān Taḥqīq lsquoAbd al-lsquoAzīz al-Maymanī Al-Qāhira 13711951 47

ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 307

13

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

A viacutezforraacuteshoz valoacute gyakori laacutetogataacutesukat Ḏū r-Rumma leiacuteraacutesaacuteboacutel ismerhet-juumlk meg46

wa-mustaḫlifātin min bilādin tanūfatinli-muṣfarrati l-ašdāqi ḥumri l-ḥawāṣilī

bdquoMily gyakran hoznak vizet a sivatagi taacutejakroacutela saacuterga csőrű piros begyűeknekrdquo

A pusztaityuacutekot olyan madaacuternak aacutebraacutezoljaacutek amelyik tavasszal tud inni a toacutecsaacutekboacutel de a nyaacuter eljoumlveteleacutevel amikor csibeacutei is kikelnek csak gyors roumlpte teszi keacutepesseacute arra hogy a taacutevoli viacutezlelőhelyekről vizet hozzon nekik mint ahogy azt Ibn Aḥmar (7 szaacutezad) koumlvetkező verssora is szemleacutelteti47

bi-tayhārsquo qafrin wa-l-maṭiyyi ka-rsquoannahāqaṭā l-ḥazn qad kānat firāḫan buyūḍuhā

bdquoA kietlen sivatagban a haacutetasteve olyan gyors mintaz egyenetlen talajon koumlltő pusztaityuacutek amelynek a csibeacutei maacuter kikeltekrdquo

Az arab szerzők megfigyelteacutek hogy a pusztaityuacutek taacuterolja a vizet hogy azt vissza tudja vinni csibeacuteinek Azt felteacutetelezteacutek hogy a vizet a begyeacuteben (ḥawṣal) őrzi Ez azonban nem iacutegy van ugyanis a talpastyuacutekok koumlzeacute tartozoacute tibeti pusztaityuacutek kiveacuteteleacutevel mindegyik fajnak kuumlloumlnleges tollazata fejlődoumltt ki ami lehetőveacute teszi hogy ezek a madarak a hasi tollaikba felsziacutevjaacutek eacutes ott megtartsaacutek a vizet annyi ideig hogy azt vissza tudjaacutek vinni a taacutevoli feacuteszekben szomjazoacute csibeacuteik szaacutemaacutera48 Ez az aproacute pontatlansaacuteg nem csoumlkkenti az arab szerzők meg-figyeleacuteseacutenek eacuterteacutekeacutet ahogy azt al-Kumayt koumlvetkező verssoraacuteban is laacutethatjuk aki bőrtoumlmlőkhoumlz hasonliacutetja a madaacuter begyeacutet49

awi n-nāṭiqātu ṣ-ṣādiqātu iḏā ġadatbi-asqiyatin lam yafrihinna l-muṭabbibu

bdquoVagy az igazmondoacutek [a pusztaityuacutekok] amikor kora reggel hozzaacuteka bőrtoumlmlőket amelyeket keacutesziacutetőjuumlk nem hasiacutetott felrdquo

A pusztaityuacutek kitartoacutean keresi a vizet ami koumlzben szaacutemos neheacutezseacuteggel keruumll szembe Ezt iacuterja le Zuhayr (megh 609) a koumlvetkező sorokban50

46 Ḏū r-Rumma i m II 1345 26 sor ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Adab 468 Ibn Qutayba Malsquoānī I 318 eacutes Abū lsquoUbayd al-Bakrī Simṭ al-larsquoālī fī šarḥ Amālī al-Qālī Taḥqīq lsquoAbd al-lsquoAzīz al-Maymanī Al-Qāhira 13541935 I 418

47 lsquoAmr ibn Aḥmar al-Bāhilī Ibn Aḥmar Šilsquor lsquoAmr ibn Aḥmar al-Bāhilī Taḥqīq Ḥusayn lsquoAṭwān Dimašq 1970 119 ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 313 Al-Bakrī i m I 418 Al-Ǧāḥiẓ (Hayawān II 378) a kezdeteacutet a koumlvetkezőkeacuteppen adja meg fa-bitnā bi-qafr A muḫaḍram vagyis a pogaacutenykorban eacutes az iszlaacutem korban is eacutelt Ibn al-Aḥmar koumlltőről ld Charles Pellat Ibn (al-)Aḥmar In The Encyclopaedia of Islam2 III Leiden 1971 697‒698

48 De Juana i m 44‒4549 Al-Kumayt i m 29 Nr 16 1 sor ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 31950 Zuhayr ibn Abī Sulmā Dīwān Taḥqīq lsquoAlī Ḥasan Fālsquoūr Bayrūt 14081988 80‒81 Abū

l-Ḥaǧǧāǧ Yūsuf aš-Šantamarī Šarḥ Dīwān Zuhayr ibn Abī Sulmā Taḥqīq Muḥammad Badr ad-Dīn Abū Firās an-Nalsquosānī al-Ḥalabī Miṣr eacute n 45‒46 ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 309

14

DEacuteVEacuteNYI KINGA

ḥattā staġāṯat bi-mārsquoin lā rišārsquoa lahumin al-abāṭiḥi fī ḥāfātihi l-burakū hellip

kamā staġāṯat bi-sayrsquoin fazzu ġayṭalatinḫāfa l-lsquouyūna fa-lam yunẓar bihi l-hašakū

bdquoMajd nyiacutelt viacutezen keresett inni ahol nem volt kuacutetkoumlteacutelegy nagy patakvoumllgyben amelynek a partjain burak madarak voltakhellip

Mint ahogy a gazella kicsinye keres inni anyja tejeacutenek maradeacutekaacuteboacutelamikor attoacutel feacutel hogy figyelik eacutes nem tud a bőven oumlmlő tejhez jutnirdquo

Baacuter a pusztaityuacutek joacutel alkalmazkodott a sivatagi eacutelethez időnkeacutent neki is szuumlkseacutege van viacutezre Amint azt Muzāḥim al-lsquoUqaylī (megh 738) koumlvetkező soraacuteboacutel megtudjuk nem kevesebb mint oumlt napig tud meglenni viacutez neacutelkuumll ha a szuumlkseacuteg uacutegy kiacutevaacutenja51

ġadat min lsquoalayhi balsquodamā tamma ḫimsuhātaṣillu wa-lsquoan qayḍin bi-baydārsquoi miǧhalī

bdquoKora reggel felkelt tojaacutesairoacutel mert maacuter oumlt napja nem ivottzoumlroumlg a szaacuterazsaacutegtoacutel eacutes taacutevol van maacuter felrepedt tojaacutesaitoacutel a veszeacutelyes eacutes uacutettalan sivatagbanrdquo

Ugyanezt a megfigyeleacutest roumlgziacutetette Ibn Aḥmar52

tarlsquoā l-qaṭātu l-ḫimsa qaffūrahāṯumma talsquourru l-mārsquoa fīman yalsquourr

bdquoA pusztaityuacutek oumlt napig legeleacuteszik aneacutelkuumll hogy vizet talaacutelnamajd koumlzeliacutet a viacutezhez eacutes leszaacutell az ott leacutevők koumlzeacuterdquo

Eacutejjel repuumll inni53 amint azt az al-lsquoAǧǧāǧnak (megh 8 szaacutezad eleje) tulajdo-niacutetott raǧaz sorok is megoumlroumlkiacutetik54

waradtuhu qabla ḏ-ḏirsquoābi l-lsquoussālwa-qabla rsquoarsāli qaṭan wa-rsquoarsālbi-l-qawmi ġīdan wa-l-maṭiyyi l-kullāl

51 Muzāḥim al-lsquoUqaylī Šilsquor Muzāḥim al-lsquoUqaylī Taḥqīq Nūrī Ḥammūdī al-Qaysī‒Ḥātim Ṣāliḥ aḍ-Ḍāmin Maǧallat Malsquohad al-Maḫṭūṭāt al-lsquoArabiyya 22 (12961976) 120 77‒78 sor A 77 sor vaacuteltozataacutet ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 317

52 Ibn Aḥmar i m 67 Szaacutemos forraacutesban eacutes vaacuteltozatban szerepel (ezek koumlzoumltt előfordul a sorveacutegi yalsquourrū alak is amely ugyan nyelvtanilag helyes de nem koumlveti a vers riacutemjeacutet qāfiya muqayyada) pl Ibn Qutayba Malsquoānī I 313 Abū Manṣūr Muḥammad al-Azharī Tahḏīb al-luġa Taḥqīq lsquoAbd al-Ḥalīm an-Naǧǧār Al-Qāhira 1975 IX 121 s v qrf

53 Ez a jellegzetesseacuteg csak mindoumlssze neacutegy fajra jellemző amelyek koumlzuumll a legelterjedtebb eacutes az egyetlen amely Eacuteszak-Afrikaacuteban eacutes Aacutezsiaacuteban is megtalaacutelhatoacute a szudaacuteni pusztaityuacutek (Pt Lichtensteinii) ld De Juana i m 31‒32 Az ebbe a csoportba tartozoacute madarak viszonylag kicsik (kb 150‒200 g suacutelyuacuteak) ami tovaacutebbi tulajdonsaacutegaikkal egyuumltt arra utal hogy ezt a csoportot jeloumllteacutek a kudrī szoacuteval A tovaacutebbi koumlzoumls jellegzetesseacutegeik koumlzeacute sorolhatoacute hogy e csoport tagjai megtalaacutelhatoacutek voltak Araacutebiaacuteban eacutes az iszlaacutem korai teruumlletein valamint az hogy az idetartozoacute madarak eacutejszaka jaacuternak inni Ld Vireacute Ḳaṭā 743

54 lsquoAbdallāh ibn Rursquoba al-lsquoAǧǧāǧ Dīwān al-lsquoAǧǧāǧ fī riwāyat al-Aṣmalsquoī wa-šarḥuhu Taḥqīq lsquoAbd al-Ḥafīẓ as-Saṭlī Dimašq 1971 II 321 28‒31 sor ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 315

15

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

fawwaza ḫamsan lsquoan ṭilāqi l-awšālbdquoElőbb eacutertem a viacutezhez mint a futaacutestoacutel remegő farkasokS mint a pusztaityuacutekraj ‒ eacutes a csapatEmber akik lehajtottaacutek a nyakukat eacutes a kimeruumllt teveacutek ‒Akik oumlt nap alatt szelteacutek aacutet a viacutez neacutelkuumlli sivatagot eacutejszaka egy kis vizet keresverdquoUgyanezt az eacutejszakai repuumlleacutest jeleniacuteti meg Ḏū r-Rumma55

falātun ruǧūlsquou l-kudri rsquoaṭlārsquouhā bihāmin al-mārsquoi tarsquowībun wa-hunna rawābilsquoū

bdquoViacuteztelen sivatag ahova csibeacuteihez visszateacuter a pusztaityuacutekeacutejszakai repuumlleacutese soraacuten a viacuteztől miutaacuten csibeacutei maacuter neacutegy napja nem ittakrdquo

A pusztaityuacutek eleacuteg tapasztalt eacutes boumllcs ahhoz hogy joacutel teleigya magaacutet mielőtt visszarepuumllne csibeacuteihez amint azt Aws ibn Ḥaǧar (megh 620) alaacutebbi soraacuteban is olvashatjuk56

fa-rsquoawradahā t-taqrību wa-š-šaddu manhalanqaṭāhu mulsquoīdun karrata l-wirdi lsquoāṭifun

bdquoA vadszamaacuter futaacutesa a viacutezhez odaterelte a pusztaityuacutekokatamelyek toumlbbszoumlr mentek a viacutezhez hogy belehajtsaacutek nyakukatrdquo57

32 Tojaacutesok

A pusztaityuacutek sivatagi koumlrnyezethez valoacute alkalmazkodaacutesaacutenak maacutesik jele tojaacute-sainak szaacutema Ez a madaacuter ugyanis rendszerint haacuterom58 pettyes (lsquourm) tojaacutest rak59 egy sekeacutely kapareacutekban vagy egy termeacuteszetes meacutelyedeacutesben60 Tojaacutesainak szaacutema miatt bdquohaacutermak anyjardquo (umm ṯalāṯ) is a neve ahogy azt az ismeretlen koumlltő verssoraacuteban is olvashatjuk amely ezzel egyidőben a csibeacuteit elvesztő anyamadaacuter faacutejdalmaacutet is leiacuterja61

55 Dū r-Rumma i m II 1294 fa-hunna alakkal ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 31656 Aws ibn Ḥaǧar Dīwān Taḥqīq Muḥammad Yūsuf Naǧm Bayrūt 14001980 69 Nr 30

38 sor ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 316 ld meacuteg Ǧalāl ad-Dīn as-Suyūṭī Šarḥ Šawāhid al-Muġnī Taḥqīq Aḥmad Ẓāfir Kūǧān Dimašq 1966 115

57 Csak az 1960-as eacutevekben figyelteacutek meg hogy a pusztaityuacutek nem folyamatosan iszik mint a galamb hanem a fejeacutet ivaacutes koumlzben a koumlnnyebb nyeleacutes eacuterdekeacuteben fel-felemeli Ezt a mozdulat-sort toumlbbszoumlr ismeacutetli de a folyamat nem tart 5‒10 maacutesodpercneacutel tovaacutebb Ld CadendashWilloughbyndashMaclean i m 125

58 Ad-Damīrī i m II 21459 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 573‒57460 Ibn Qutayba Malsquoānī I 308 Mindezeket a megfigyeleacuteseket megerősiacutetik a modern ornito-

loacutegia vizsgaacutelati eredmeacutenyei Ld De Juana i m főleg 43 ahol nemcsak megaacutellapiacutetja hogy bdquoa pusztaityuacutek feacuteszkeacutet alig lehet feacuteszeknek hiacutevnirdquo hanem hozzaacuteteszi hogy a pusztaityuacutek feacuteszekalja figyelemre meacuteltoacute moacutedon aacutellandoacute nagysaacuteguacute eacutes rendszerint mindegyik fajnaacutel haacuterom tojaacutesboacutel aacutell

61 Ad-Damīrī i m II 214

16

DEacuteVEacuteNYI KINGA

wa-rsquoummu ṯalāṯin rsquoin šibna lsquoaqaqnahāwa-rsquoin mutna kāna ṣ-ṣabru minhā lsquoalā naṣabī

bdquoHa a haacutermak anyja csibeacutei felnőnek ellenkeznek velede ha elpusztulnak elveszti tuumlrelmeacutet szomoruacutevaacute eacutes nyugtalannaacute vaacutelikrdquo

A tojaacutesok szaacutemaacutet rendszerint a sivatagi eacutelet veszeacutelyeivel eacutes a csibeacutek tuacuteleacuteleacuteseacutet neheziacutető teacutenyezőkkel magyaraacutezzaacutek62

A kapareacutek neve ufḥūṣ(a)63 vagy mafḥaṣ64 az utoacutebbi vaacuteltozat egy ḥadīṯban is előfordul65 bdquoHa valaki Isten szaacutemaacutera mecsetet eacutepiacutet legyen baacuter akkora mint a pusztaityuacutek kapareacuteka vagy annaacutel kisebb Isten haacutezat eacutepiacutet szaacutemaacutera a Paradicsom-banrdquo66

A pusztaityuacutekot olyan madaacuternak iacuterjaacutek le amelyik maacuter a kikeleacuteseacutetől fogva figyel arra hogy a csibeacuteknek mire van szuumlkseacutege ugyanis feltoumlri (ṭarraqat) a tojaacutesokat hogy segiacutetse kibuacutejni a kicsiket67

33 Ellenseacutegek

A sivatagboacutel sem hiaacutenyoznak a ragadozoacutek eacutes a pusztaityuacuteknak eacutebernek kell len-nie hogy megmenekuumlljoumln tőluumlk Ad-Damīrī szerint legfőbb ellenseacutegei a pusztai oumllyv68 eacutes a gyiacutekok egy fajtaacuteja69

A pusztaityuacutekra vadaacutesztak is ezt oumlroumlkiacuteti meg Abū Nuwās egyik vadaacuteszver-seacutenek (ṭardiyya) feacutelsora ahol leiacuterja hogyan ejti el ‒ a soacutelyomhoz hasonloacutean ‒ a vadaacuteszkutya a madarat70

hellip ka-ṣ-ṣaqri yanqaḍḍu lsquoalā ġaṭāṭihīhellip bdquoMint a soacutelyom uacutegy csap le a pusztaityuacutekrardquo

62 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 57463 Ibn Qutayba Adab 17364 Al-Qazwīnī i m 42365 Man banā masǧidan li-llāh ka-mafḥaṣ qaṭāt aw aṣġar banā Allāh lahu baytan fī l-ǧanna

Ibn Māǧa Sunan K al-masāǧid wa-l-ǧamāʿāt 344 Nr 73866 A ḥadīṯnak ezt a vaacuteltozataacutet ideacutezi meacuteg al-Qazwīnī i m 423 eacutes Abū Ḥāmid Muḥammad

al-Ġazālī Iḥyārsquo lsquoulūm ad-dīn Ǧidda 2011 I 563 K asrār aṣ-ṣalāt Faḍīlat al-masǧid Ld meacuteg lsquoAbd ar-Raḥīm al-lsquoIrāqī‒Tāǧ ad-Dīn lsquoAbd al-Wahhāb Ibn as-Subkī‒Murtadā az-Zabīdī Taḫrīǧ aḥādīṯ Iḥyārsquo lsquoulūm ad-dīn Taḥqīq Maḥmūd al-Ḥaddād Ar-Riyāḍ 14081987 I 340 Nr 389

67 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 58168 Ad-Damīrī i m I 379 s v al-ḥumaymiq69 Ad-Damīrī i m I 559 s v as-saqanqūr70 Abū Nuwās i m II 183 Ld meacuteg Jaroslav Stetkevych The Discreet Pleasures of the

Courtly Hunt Abū Nuwās and the lsquoAbbāsid Ṭardiyyah Journal of Arabic Literature 39 (2008) 142 aki azonban ezt a reacuteszt teacutevesen qaṭātihi alakban koumlzli amely nem koumlveti a riacutemet hiszen a vers egy ṭārsquoiyya

17

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

A soacutelyomtoacutel valoacute esetleges eacutes ritka megmenekuumlleacuteseacutet aacutebraacutezolja eacuterzeacutekletesen Zuhayr a koumlvetkező sorban71

lsquoinda ḏ-ḏunābay lahā ṣawtun wa-rsquoazmalatunyakādu yaḫṭafuhā ṭawran wa-tahtalikū

bdquoNyomaacuteban a soacutelyommal a pusztaityuacutek kiaacutelt eacutes vijjogEgyszer a soacutelyom majdnem elkapja de felgyorsulva tovaszaacutellrdquo72

Az eacutejszaka vadaacuteszoacute madarak is az ellenseacutegei73 Mivel soha nem eacuterezheti magaacutet biztonsaacutegban ezeacutert csak roumlvid időkre alszik el ami ellenkezik termeacutesze-teacutevel ahogy ezt egy gyakran al-Farazdaqnak tulajdoniacutetott sorboacutel megtudjuk74

fa-law turiqat nāmat wa-lākin rsquoalsquoaššahārsquoaḏan min qilāṣin ka-l-ḥaniyyi l-mulsquoaṭṭafī

bdquoA [pusztaityuacutek] aludna ha hagynaacutek de zavarjaa hosszuacutelaacutebuacute nősteacutenyteveacutek okozta ijedtseacuteg amelyek olyanok mint a fel-ajzott iacutejrdquo

A fenti sor kezdeteacuteből law ṭuriqa l-qaṭā laylan la-nāma formaacuteban gyakran emlegetett mondaacutes lett amelyet akkor hasznaacutelnak ha valakit addig nem hagy-nak beacutekeacuten amiacuteg fel nem kel75

Ugyanezt a jelenetet azaz a roumlvid aacutelmaacuteboacutel a teveacutek aacuteltal feleacutebresztett pusztai-tyuacutekot mutatja be Labīd (megh 661 k) koumlvetkező sora76

iḏā haǧada l-qaṭā rsquoafzalsquona minhursquoawāmina fī mulsquoarrasihi l-ǧuṯūmī77

bdquoAmikor a pusztaityuacutekok alszanak [a teveacutek] feleacutebresztika nyugodtakat akik a nyugvoacutehelyuumlkoumln gubbasztanakrdquo

Amint azt Abū Nuwās fent ideacutezett verssoraacuteboacutel is laacutethattuk a pusztaityuacutekra az ember is vadaacuteszott eacutes huacutesaacutet el is fogyasztotta annak elleneacutere hogy a veacutelemeacute-

71 Zuhayr i m 80 Aš-Šantamarī i m 45 ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī 31072 A maacutesodik feacutelsort Jones uacutegy fordiacutetja hogy bdquoa soacutelyom időnkeacutent megragadja időnkeacutent gyor-

san elmenekuumllrdquo (Early Arabic Poetry II 131) E sor eacutertelmezeacuteseacuteneacutel a ṭawran jelent probleacutemaacutet mivel aacuteltalaacuteban megismeacutetelve hasznaacutelatos (ṭawran wa-ṭawran) Fordiacutetaacutesomban aš-Šantamarī kommentaacuterjaacutet koumlvettem

73 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān II 299 s v ṭuyūr al-layl74 Al-Ḫalīl (i m III 164 s v lsquoašša) oacuteta leacutetezik egy lexikograacutefiai hagyomaacuteny amely e sort

al-Farazdaqnak tulajdoniacutetja Ezt azonban sem a koumlltő Dīwānja sem egyeacuteb forraacutesok nem erősiacutetik meg Ld pl al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 578 aki a szerző neve neacutelkuumll ideacutezi ezt a sort Ld meacuteg Uő Kitāb al-ḥayawān Taḥqīq Muḥammad Bāsīl lsquoUyūn as-Sūd Bayrūt 2011 V 3061 jegyzet Szer-ző megadaacutesa neacutelkuumll ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 319

75 Maydānī i m II 173 Nr 3230 Abū l-Qāsim Ǧār Allāh Maḥmūd ibn lsquoUmar az-Zamaḫšarī Al-mustaqṣā fī amṯāl al-lsquoarab Taḥqīq Muḥammad lsquoAbd al-Mulsquoīd Ḫān Haydarābād 1962 II 296 Nr 1048

76 Labīd ibn Rabīlsquoa al-lsquoĀmirī Dīwān Bayrūt 1966 185 ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 31577 A ǧuṯūmī szoacute a mulsquoarrasihi szoacutehoz valoacute szomszeacutedsaacutega (lsquoalā l-ǧiwār) miatt aacutell birtokos

esetben

18

DEacuteVEacuteNYI KINGA

nyek elteacuternek a fogyaszthatoacutesaacutegaacutera illetve huacutesaacutenak minőseacutegeacutere vonatkozoacutean Erre szaacutemos műben talaacutelhatunk utalaacutest toumlbbek koumlzoumltt az Ezeregyeacutejszakaacuteban78

A sivatag belsejeacuteben illetve szeacuteleacuten eacutelő qaṭāt maacuter az oacutekori Egyiptomban is ismerteacutek eacutes huacutesaacutet nagyra tartottaacutek ahogy azt Wilkinson is leiacuterja79 A szun-nita muszlim jogtudoacutesok egyoumlntetű veacutelemeacutenye szerint a pusztaityuacutek huacutesaacutenak fogyasztaacutesa megengedett (ḥalāl)80 miacuteg a siacuteitaacutek az előnyben reacuteszesiacutetett huacutesok koumlzoumltt tartjaacutek szaacutemon81 Ibn Qayyim al-Ǧawziyya szerint a huacutesnak ez a faj-taacuteja szaacuteraz fekete epeacutet82 termel eacutes szeacutekrekedeacutest okoz Veacutelemeacutenye szerint ez a legrosszabb fajta eacutetel83 kiveacuteve azt hogy hasznos az oumldeacutema (istisqārsquo) ellen84 A pusztaityuacutek keresett volt a huacutesaacutenak veacutereacutenek eacutes csontjainak tulajdoniacutetott gyoacutegyhataacutes miatt is Uacutegy tartottaacutek hogy ha a veacutereacutet eacutes porraacute őroumllt csontjait olajjal keverik eacutes a testre festik az hataacutesos gyoacutegyszer a foltos hajhullaacutes (dārsquo aṯ-ṯalsquolab) ellen de ez a kenőcs a feacuterfiaknak potencianoumlvelő szerkeacutent is ajaacutenlott volt85

4 A legjobb koumlltemeacuteny

A cikk terjedelme nem engedi meg hogy tovaacutebbi forraacutesokat ideacutezzuumlnk ame-lyekben a fenti jellegzetesseacutegeken kiacutevuumll időnkeacutent a madaacuterral kapcsolatos egyeacuteb megfigyeleacutesek is helyet kapnak Konkluacutezioacute helyett egy olyan verset szeretneacutek bemutatni amely al-Ǧāḥiẓ86 veacutelemeacutenye szerint a legjobb a pusztaityuacutekroacutel iacutert versek koumlzuumll A koumlltemeacuteny szerzője a Felső-Mezopotaacutemiaacuteban eacutelt kereszteacuteny Banū Taġlib toumlrzsből szaacutermazott87 Szemeacutelye azonban nem tisztaacutezott al-Marrār

78 A maacutesodik kalandar meseacuteje (ld pl The Book of Thousand Nights and a Night A Plain and Literal Translation of the Arabian Nights Entertainments Transl and notes by Richard Francis Burton London 1885 I 130 skk) vagy A borbeacutely meseacuteje a hatodik baacutetyjaacuteroacutel (ld pl Uo I 345)

79 Gardner Wilkinson The Manners and Customs of the Ancient Egyptians London 1847 35‒36 Megemliacuteti hogy Egyiptomban gutta a neve ennek a madaacuternak amelynek latin neveacutet ő Pterocles melanogaster (azaz feketehasuacute) formaacuteban adja meg Ezt az elnevezeacutest a modern taxo-noacutemia maacuter nem alkalmazza helyette a Pterocles orientalis hasznaacutelatos

80 Ad-Damīrī i m II 217 Ld meacuteg pl Abū l-Ḥasan lsquoAlī ibn Muḥammad Ibn al-Qaṭṭān Al-iqnālsquo fī masārsquoil al-iǧmālsquo Taḥqīq Ḥasan ibn Fawzī as-Salsquoīdī Al-Qāhira 2004 I 323 Nr 1828 Vouml lsquoAbd ar-Raḥmān al-Ǧazīrī Al-fiqh lsquoalā l-maḏāhib al-arbalsquoa Bayrūt 2002 II 6

81 Ǧāmilsquo aḥādīṯ aš-šīlsquoa Taḥqīq Ḥusayn aṭ-Ṭabāṭabārsquoī al-Burūǧirdī Tihrān 13992011 XXIII 306

82 Ez a goumlroumlg orvostudomaacuteny humoraacutelis elmeacuteleteacutenek hagyomaacutenyaacutet koumlvető arab orvostudo-maacuteny szerint a melankolikus veacutermeacuterseacuteklettel aacutell oumlsszefuumlggeacutesben

83 Burton szinteacuten megemliacuteti hogy bdquonagyon keveacutes feheacuter huacutesa vanrdquo Ld The Book of Thousand Nights and a Night I 1311 jegyzet

84 Ibn Qayyim al-Ǧawziyya Aṭ-ṭibb an-nabawī Al-Qāhira 1980 34385 Al-Qazwīnī i m 42386 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 583‒58587 Philip Khuri Hitti History of the Arabs from the Earliest Times to the Present London

1970 196

19

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

illetve al-lsquoIkabb at-Taġlibī neacuteven is ismert88 Šayḫū a kereszteacuteny koumlltőket bemu-tatoacute koumlteteacuteben a verset az al-Alsquošā at-Taġlibīkeacutent emlegetett szerző művei koumlzeacute sorolja89 Baacuter a magyar nyersfordiacutetaacutesboacutel neheacutez eacuterzeacutekelni a vers koumlltőiseacutegeacutet az időmeacuterteacutekes (ṭawīl) metrumban iacutert eacutes ugyanakkor monoriacutemes (qāfiyya) versso-rok luumlkteteacuteseacutet a madaacuter eacutes a csibeacuteje neheacutez sorsa kivilaacuteglik belőle

بلاد مروراة يحار بها القطا ترى الفرخ في حافاتها يتحرقيظل بها فرخ القطاة كأنه يتيم جفا عنه مواليه مطرق

بديمومة قد مات فيها وعينه على موته تغضي مرارا وترمقشبيه بلا شيء هنالك شخصه يواريه قيض حوله متفلق

له محجر ناب وعين مريضة وشدق بمثل الزعفران مخلق تعاجيه كحلاء المدامع حرة لها ذنب وحف وجيد مطوق

سماكية كدرية عرعرية سكاكية غبراء سمراء عسلقاذا غادرته تبتغي ما يعيشه كفاها رذاياها النجاء الهبنق

غدت تستقي من منهل ليس دونه مسيرة شهر للقطا متعلقلأزغب مطروح بجوز تنوفة تلظى سموما قيظه فهو أورق

تراه إذا أمسى وقد كاد جلده من الحر من أوصاله يتمزقغدت فاستقلت ثم ولت مغيرة بها حين يزهاها الجناحان أولق

تيمم ضحضاحا من الماء قد بدت دعاميصه فالماء أطحل أورقفلما أتته مقذحرا تغوثت تغوث مخنوق فيطفو ويغرق

تحير وتلقي في سقاء كأنه من الحنظل العامي جرو مفلقفلما ارتوت من مائه لم يكن لها أناة وقد كادت من الري تبصق

طمت طموة صعدا ومدت جرانها وطارت كما طار السحاب المحلق

bdquoKietlen videacutek amelyen aacutet a pusztaityuacutekok (qaṭā) uacutetjukat keresikS amelynek szeacuteleacuten laacutethatod hogy a csibeacutek az eacutehseacutegtől kornyadozva vaacuternak

A pusztaityuacutek csibeacuteje ottmarad minthaAacuterva lenne lesuumltoumltt szemekkel akitől a segiacutetői elvonultak

Egy taacutegas sivatagban amelyben a csibe maacuter-maacuter elpusztultEacutes halaacuteltusaacutejaacuteban toumlbbszoumlr becsukja a szemeacutet majd uacutejra pislant

Semmi nem hasonliacutet ott az alakjaacutehozElrejti őt a koumlruumlloumltte szeacutetszoacutert feltoumlrt tojaacutesheacutej

Szemgoumldre felemelkedik eacutes beteges a szemeTorka illatos mint a saacutefraacuteny

[Anyja] szabad madaacuter fekete kontuacuterral a szeme koumlruumll

88 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 58389 Šulsquoarārsquo an-naṣrāniyya Taḥqīq Luwīs Šayḫū Bayrūt 1890 VIII 128‒129

20

DEacuteVEacuteNYI KINGA

Duacutes farka van eacutes oumlrvoumls nyakaSzaacuternyaloacute soumlteacutet (kudriyya) magas roumlptű

Viszi a levegő porsziacutenű barna koumlnnyűAmikor elhagyja csibeacutejeacutet hogy megszerezze ami eacuteletben tartja

Esztelen gyorsasaacutega90 elegendő neki ahhoz hogy csibeacutejeacutet ellaacutessaReggel keres vizet egy viacutezlelő helyneacutel amelyen kiacutevuumll nincs maacutesik

A pusztaityuacutektoacutel egy havi taacutevolsaacutegon beluumll Ezeacutert nem tehet maacutest [mint hogy odamenjen]

[Viacutezeacutert] egy pelyhes fiatal madaacuternak aki toumlrődoumltten [vaacuterja] egy kietlen siva-tag meacutelyeacuten

Amelynek a tuumlze eacuteget a forroacute szeacutellel A [csibe] sziacutene maacuter feketeacutesEste uacutegy laacutethatod [a csibeacutet] hogy a bőre

Maacuter majdnem lefoszlott a veacutegtagjairoacutel a meleg miatt[Az anya] reggel emelkedett a magasba majd elfordult uacutetjaacutet megvaacuteltoztatva

A sivatagban amikor a keacutet szaacuterny gyorsan felemeliA ceacutelja egy sekeacutely viacutezlelő hely amelyben

Fekete viacutezi rovarok vannak iacutegy a viacutez hamusziacutenű zavarosAmikor megeacuterkezik a felkavart viacutezhez segiacutetseacutegeacutert kiaacutelt

Mint egy fuldokloacute aki felmeruumll [a habokboacutel] majd uacutejra alaacutemeruumllLenyeli a vizet majd bdquoviacuteztoumlmlőjeacuteberdquo 91 cseppenti

Mintha az szaacuteriacutetott saacutertoumlk lenne kicsi eacutes hasadtMiutaacuten szomjaacutet oltotta a [forraacutes] vizeacuteből elhagyta

Megfontoltsaacutega eacutes annyira eltelt az ivaacutestoacutel hogy szinte koumlpoumlttA magasba emelkedett eacutes kinyuacutejtotta a nyakaacutet

Majd elrepuumllt mint ahogy a magasan szaacutelloacute felhők szaacuteguldanak [az eacutegen aacutet]rdquo

A peculiar desert bird as shown by the Arabic literature and lexicographyKinga DEacuteVEacuteNYI

The article presents the sandgrouse (qaṭā) the favourite desert bird of Arab authors as it appears in the poetry of pre-Islamic and Umayyad poets the adab prose of Ibn Qutayba al-Ǧāḥiẓ ad-Damīrī and the great lexicographical works The literary characterizations of this distinguished bird are compared to

90 Azaz villaacutemgyorsnak kell lennie ahhoz hogy időben teacuterjen vissza a csibeacutejeacutehez hogy inni adjon neki

91 A siqārsquo szoacute a kommentaacutetor szerint a madaacuter begye Ez azonban helytelen magyaraacutezat mivel a pusztaityuacuteknak az a kuumlloumlnlegesseacutege hogy a tollai koumlzoumltt tudja a vizet taacuterolni a csibeacutei szaacutemaacutera Ld a 14 oldalon iacutertakat eacutes a 48 jegyzetet

21

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

the reality through the observations of contemporary ornithologists Although aiming to give a comprehensive image an exhaustive presentation of the relevant literature would far surpass the confines of an article hence in addition to the taxonomy and the name of the bird emphasis is put on the descriptions of its adaptation to desert life In the selection of poems the presentation of less familiar lines was preferred to the poems of famous authors even if the latter contain longer descriptions of the sandgrouse

DEacuteVEacuteNYI KINGA

Keletkutataacutes 2020 tavasz 23ndash46 old

Peacuteri BenedekI Szelim (1512ndash1520) perzsa diacutevaacutenjaacutenak uacutej kritikai kiadaacutesa eleacute tudomaacutenytoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes eacutes a Diacutevaacuten keacutezirathagyomaacutenya

1 Tudomaacutenytoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes

I Szelim egyszerre volt sikeres hadvezeacuter eacutes az irodalmi hagyomaacutenyban jaacutertas elismert poeacuteta Hadvezeacuteri eacutes koumlltői ereacutenyeit maacuter a sajaacutet koraacuteban nagyra eacuterteacute-kelteacutek Kortaacutersainak roacutela alkotott veacutelemeacutenyeacutet eacutekesen peacuteldaacutezza a toumlrteacuteneacutesz jog-tudoacutes eacutes koumlltő Kemaacutelpasazaacutede (Kemālpaşazāde megh 1534) Szelim halaacutelaacutera iacutert gyaacuteszverseacutenek refreacutenje bdquoMeghalt Szelim halaacutela sziacutevbe mart Sirassa a toll sirassa a kardrdquo1

A szultaacutennak a hadsziacutentereken eleacutert eredmeacutenyeivel szemben a koumllteacuteszet tereacuten nyuacutejtott teljesiacutetmeacutenye meacuteltatlanul a feledeacutes homaacutelyaacuteba laacutetszik veszni Miacuteg maacutes uralkodoacutek koumllteacuteszeteacutevel a toumlroumlk irodalomtoumlrteacutenet sokat foglalkozott a kutatoacutek mintha megfeledkeztek volna Szelim verseiről Toumlrteacutent talaacuten mindez azeacutert mert ellenteacutetben az Oszmaacuten-haacutez maacutes tagjaival Szelim a verseit nem toumlroumlkuumll hanem jobbaacutera perzsaacuteul iacuterta A szultaacuten 1520-ban pontosan oumltszaacutez eacutevvel ezelőtt hunyt el s a kerek eacutevforduloacute remek alkalmat szolgaacuteltat ahhoz hogy elkeacuteszuumlljoumln a koumll-tői eacuteletmű uacutej kritikai kiadaacutesa

Szelim sorai előszoumlr 1811-ben jelentek meg nyomtataacutesban de nem sajaacutet hazaacutejaacuteban hanem Euroacutepaacuteban Heinrich Dietrich von Diez (1751ndash1817) a szul-taacutent koumlltőkeacutent is bemutatoacute tanulmaacutenyaacutenak illusztraacutecioacutejakeacutent koumlzoumllt egy gazelt (ġazel) a tulajdonaacuteban leacutevő keacuteziratboacutel2 Joseph von Hammer-Purgstall (1774ndash1856) baacuter az oszmaacuten irodalom toumlrteacuteneteacutet feldolgozoacute hatalmas munkaacutejaacuteban fog-lalkozott Szelimmel mindoumlssze keacutet oldalt szentelt neki A szultaacuten koumllteacuteszeteacutenek roumlvid jellemzeacuteseacutet Hammer egy kasziacuteda (ḳaṣīde) reacuteszleteacutenek fordiacutetaacutesaacuteval illetve

httpdxdoiorg1024391KELETKUT2020123 Jelen iacuteraacutes egy koraacutebban angolul megjelent tanulmaacuteny (Benedek Peacuteri Towards a New

Critical Edition of Sultān Selīmrsquos Persian Divan An Overview of the Manuscripts Akademik Dil ve Edebiyat Dergisi 4 (20201) 131ndash146) frissiacutetett eacutes aacutetdolgozott vaacuteltozata

1 A vers teljes szoumlvegeacutet ld Recep Hasar Tuumlrk edebiyatında padişah ve şehzade mersiyeleri Yuumlksek lisans tezi İstanbul 2018 205ndash212

2 Heinrich Friedrich von Diez Selim I als Dichter und Mann von Geist als Regent und Mensch In Uő Denkwuumlrdigkeiten von Asien in Kuumlnsten und Wissenschaften Sitten Gebraumluchen und Alterthuumlmern Religion und Regierungsverfassung aus Handschriften und eigenen Erfahrungen gesammelt I Berlin 1811 A keacuteziratot jelenleg a Staatsbibliothek zu Berlin gyűjtemeacutenyeacuteben őr-zik (Diez A oct 80)

a Kinalizaacutede Haszaacuten cselebi (Ḳınalızāde Ḥasan ccedilelebi megh 1604) antoloacute-giaacutejaacuteban olvashatoacute neacutehaacuteny sorral illusztraacutelta3 A 19ndash20 szaacutezad forduloacutejaacutera az oszmaacuten irodalom egyik legjelentősebb euroacutepai kutatoacutejaacutevaacute előleacutepett Elias John Wilkinson Gibb (1857ndash1901) egy korai oszmaacuten koumlltők verseit angol fordiacutetaacutes-ban tartalmazoacute koumlteteacuteben egy Szelim-gazel fordiacutetaacutesaacutet adta koumlzre4

Szelim versgyűjtemeacutenye előszoumlr a 19 szaacutezad veacutegeacuten 13061888ndash1889-ben laacutetott napvilaacutegot5 Baacuter a gazeleket tartalmazoacute koumltetet sajtoacute alaacute rendező Huumlszejn Huumlszniacute (Ḥuumlseyn Ḥuumlsnī) ezt nem emliacuteti az előszoacuteban a szaacutemos keacutezirat bevo-naacutesaacuteval elveacutegzett oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelat vilaacutegossaacute tette hogy ez a kiadaacutes mindoumlssze egyetlen keacutezirat a Szuumllejmaacutenije-koumlnyvtaacuter (Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi) Faacutetih-gyűjtemeacutenyeacuteben őrzoumltt koumltet (Fatih 3830) alapjaacuten keacuteszuumllt Huumlszniacute a kalligrafikus nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt s eleacuteg joacutel olvashatoacute keacutezirat aacutetiacuteraacutesa soraacuten viszonylag sok hibaacutet koumlvetett el emiatt kiadaacutesa megbiacutezhatatlan A feacutelreolvasaacutesok javareacuteszt a keacutezirat teacuteves eacutertelmezeacuteseacuteből fakadnak amire aacutelljon itt egy beszeacutedes peacutelda

Az Agarči ḫasta Majnūn šaḥna-yi dašt-i vafā būd-ast (bdquoBaacuter a szerelembeteg Medzsnuacuten a hűseacuteg pusztasaacutegaacutenak fejedelme voltrdquo) kezdetű gazel zaacuteroacute paacuterver-seacutenek (maḳtalsquo) első feacutelsora a koumlvetkező Selīm az vādī-yi ġam gar bi-taḫt-i šāhī uftād-ast bdquoHa Szelim a baacutenat voumllgyeacuteből az uralkodaacutes troacutenjaacutera jutottrdquo Huumlszniacute kiadaacutesaacuteban a rsquoharsquo jelenteacutesű گر (gar) szoacute helyett a g-b-r betűsor aacutell (گبر) mert a kiadoacute az r betű alatt laacutethatoacute tintapoumlttyoumlt egy felteacutetelezett b betűhoumlz tartozoacute pontkeacutent eacutertelmezte6

Manasztirli Ahmed Daacutenis efendi (Manastırlı Aḥmed Dāniş efendi megh 1889) Huumlszniacute kiadaacutesaacutet hasznaacutelta a neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb 1312ndash13131894ndash1896 koumlzoumltt keacuteszuumllt Szelim verseit magyaraacutezoacute kommentaacuterjaacutehoz7 Munkaacutejaacutenak a szerző a Desztāvīz-i Dānis (Destāvīz-i Dāniş Daacutenis ajaacutendeacutekaA tudaacutes ajaacutendeacuteka) ciacutemet adta eacutes II Abduumllhamid szultaacutennak (1876ndash1909) ajaacutenlotta Uacutegy tűnik Daacutenis efendi munkaacuteja soraacuten kijaviacutetotta a Huumlszniacute szoumlvegeacuteben talaacutelt feacutelreeacuterteacutese-ket mert a fent emliacutetett hibaacutet műve nem tartalmazza8

Huumlszniacute munkaacuteja utaacuten keacutet eacutevvel jelent meg Isztambulban a Baacuterika (Bāriḳa Ragyogaacutes) ciacutemű koumltet amelyben a szerkesztő-fordiacutetoacute Sejk Vaszfiacute (Şeyḫ Vaṣfī)

3 Joseph von Hammer-Purgstall Geschichte der Osmanische Dichtkunst bis auf unsere Zeit Pest 1836 159ndash160

4 Elias John Wilkinson Gibb Ottoman Poems Translated into English Verse With Introduction Biographical Notices and Notes LondonndashGlasgow 1882 33

5 Ḥuumlszejin Huumlszniacute Diacutevaacuten-i Javuz Szultaacuten Szeliacutem Isztanbul 13061888ndash1889 6 Fatih 3830 f 12a Huumlszniacute i m 397 Daacutenis efendi műveacutenek szoumlvegeacutet ld Beyza Terzi Destacircvicircz-i Dacircniş (Yavuz Sultan Selicircm

Dicircvacircnırsquonın şerhi) Tenkitli metin ve inceleme (s 1ndash180) Yuumlksek lisans tezi İstanbul 2016 Seda Aydın Destacircvicircz-i Dacircniş (Yavuz Sultan Selicircm Dicircvacircnırsquonın şerhi) Tenkitli metin ve inceleme (s 180ndash366) Yuumlksek lisans tezi İstanbul 2016

8 Terzi i m 158

24

PEacuteRI BENEDEK

Szelim koumllteacuteszeteacuteből neacutehaacuteny oszmaacuten eacutes szaacutezhatvan perzsa paacuterverset koumlzoumllt toumlroumlk fordiacutetaacutessal egyuumltt9 A koumltetet Hasan Guumlltekin egy 2015-ben megjelent cikkeacuteben uacutejra kiadta immaacuter latin betűs aacutetiacuteraacutesban10

Igen roumlviden szoacutel Szelimről Gibb az A History of Ottoman Poetry ciacutemű hatkoumltetes oumlsszegző munkaacutejaacutenak maacutesodik koumlteteacuteben mindoumlssze egyetlen toumlroumlk nyelvű s a diacutevaacuten keacutezirataiban nem szereplő paacutervers angol fordiacutetaacutesaacutet adja koumlzre Gibb egy laacutebjegyzetben megemliacuteti a Huumlszniacute feacutele kiadaacutest eacutes a British Museum (ma British Library) gyűjtemeacutenyeacuteben őrzoumltt keacuteziratot11

A szultaacuten diacutevaacutenjaacutenak első kritikai kiadaacutesaacutera a 20 szaacutezad elejeacuteig kellett vaacuterni Keacutesziacutetője egy ismert neacutemet iranista Paul Horn (1863ndash1908) volt aki II Vilmos csaacuteszaacuter (1888ndash1918) felkeacutereacuteseacutere laacutetott munkaacutehoz12 A keacuteziratokat utaacutenzoacute diacuteszes lapokra nyomtatott szeacutepen kalligrafaacutelt eacutes aranyozott bőrkoumlteacutesben kiadott koumltet 1904-ben laacutetott napvilaacutegot13 A nem mindennapi kiadvaacuteny exkluziacutev kiaacutelliacutetaacutesaacutet az magyaraacutezta hogy a csaacuteszaacuter a koumlnyvet ajaacutendeacuteknak szaacutenta s egy peacuteldaacutenyaacutet el is kuumlldte Szelim leszaacutermazottjaacutenak II Abduumllhamidnak szultaacutennak (1876ndash1909)14 A szultaacuteni peacuteldaacutenyon kiacutevuumll meacuteg szaacutez szereacutenyebb kivitelű puha koumlteacutesű peacuteldaacuteny is keacuteszuumllt s ezeket főkeacutent koumlnyvtaacuterak eacutes vaacutelogatott euroacutepai tudoacutesok kaptaacutek15 A magyar iranisztika jeles keacutepviselőjeacutenek Keacutegl Saacutendornak (1862ndash1920) is sikeruumllt egy koumltetet megszereznie amely halaacutela utaacuten minden bizonnyal a tudoacutes toumlbbi koumlnyveacutevel egyuumltt a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlnyvtaacuteraacuteba keruumllt16

Horn hat keacutezirat alapjaacuten aacutelliacutetotta oumlssze a kritikai kiadaacutes szoumlvegeacutet Ezek koumlzuumll neacutegy nyugat-euroacutepai kettő isztambuli koumlnyvtaacuterakboacutel szaacutermazott17 A keacutezirat-

9 Sejh Vaszfiacute Baacuteriḳa Javuz Szultaacuten Szeliacutemrsquoin eslsquoaacuterı ile terdzsuumlmeleri Isztambul 1308189110 Hasan Guumlltekin Yavuz Sultan Selimrsquoin Farsccedila beyitleriyle tercuumlmeleri Turkish Studies 10

(2015) 1217ndash124611 Elias John Wilkinson Gibb A History of Ottoman Poetry II London 1902 260ndash262 Gibb

a szoacuteban forgoacute laacutebjegyzetben azt is megjegyzi hogy a British Museum perzsa keacuteziratait leiacuteroacute kataloacutegusaacuteban Charles Rieu az Add 7786 jelzetű keacutezirat szerzőjekeacutent teacutevesen II Szelimet jeloumllte meg Ld Charles Rieu Catalogue of the Persian Manuscripts in the British Museum II London 1881 659ndash660

12 A koumltet leacutetrejoumltteacutenek toumlrteacuteneteacutet ld Klaus Kreiser A Divan for the Sultan Between Producing of an Oriental Text and the German Art of Printing In Turkish Language Literature and History Travelers Tales Sultans and Scholars Since the Eighth Century Ed by Bill HickmanndashGary Leiser LondonndashNew York 2017 223ndash248

13 Paul Horn Dīvān-i balāġat-lsquounvān-i Sulṭān Salīm Ḫān-i avval Berlin 190414 Paul Horn Der Dichter Sultān Selīm I Zeitschrift der Deutschen Morgenlaumlndischen Ge-

sellschaft 60 (1906) 97ndash11115 Kreiser i m 237ndash23816 A Keacutegl-hagyateacutek keacuterdeacuteseacutehez ld Apor Eacuteva Keacutegl Saacutendor eacutes az Akadeacutemia Koumlnyvtaacutera In

Oumlroumlkseacuteguumlnk eacutelő muacuteltunk Gyűjtemeacutenyek a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlnyvtaacuteraacuteban Szerk Fekete Geacutezaacuteneacute Budapest 2001 274ndash276

17 Horn Dīvān 2ndash3 Horn Der Dichter 99 Horn a koumlvetkező keacuteziratokat hasznaacutelta 1 Suuml-leymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Esad Efendi 3422 2 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Lala İsmail 449 3 Paris Bibliotheacuteque nationale de France Schefer 1373 4 British Library Add 7786 5 Staatsbibliothek Diez A oct 80 6 Uppsala University Library O Nov 21 (Tg 191)3

25

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

maacutesolatokban Horn oumlsszesen 305 verset talaacutelt Ebből versformaacutejaacutet tekintve 2 kasziacuteda 300 gazel 1 terkiacuteb bend (terkīb bend) eacutes 1 tahmiacutesz (taḫmīs)18 A mun-kaacutelatok koumlruumllmeacutenyeit a kritikai kiadaacutes oumlsszeaacutelliacutetaacutesakor koumlvetett alapelveket eacutes a keacuteziratok roumlvid leiacuteraacutesaacutet Horn a koumltet megjeleneacutese utaacuten keacutet eacutevvel ismertette roumlviden egy Szelim koumllteacuteszeteacutenek szentelt 1906-ban publikaacutelt tanulmaacutenyaacuteban19

A kritikai kiadaacutes annak elleneacutere hogy sziacutenvonalas munkaacuteroacutel van szoacute hosz-szuacute ideig alig keltett visszhangot Ennek talaacuten a kis peacuteldaacutenyszaacutem volt az oka talaacuten az hogy az Oszmaacuten Birodalomban keletkezett perzsa szoumlvegek sokaacuteig nem keruumlltek a tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes homloktereacutebe A keveacutes kiveacutetel koumlzeacute szaacutemiacutetott Keacutegl Szelim koumllteacuteszeteacuteről szoacuteloacute tanulmaacutenya amely nem tartozik a szerző legsikeruumlltebb iacuteraacutesai koumlzeacute Keacutegl ugyanis mintha nem igazaacuten lett volna tisztaacuteban azzal ki is a versgyűjtemeacuteny szerzője hiszen a szoumlvegben keveredik a szafavida seregeket a csaldiraacuteni csataacuteban legyőző I Szelim eacutes a Szuumllejmaacuten szultaacutent (1520ndash1566) a troacutenon koumlvető II Szelim (1566ndash1574) alakja s a diacutevaacuten szerzője hol II Bajezid (1481ndash1512) hol Szuumllejmaacuten fiakeacutent szerepel20

A toumlroumlk tudomaacutenyos eacutelet is viszonylag keacutesőn vett tudomaacutest a koumltetről Ali Nihat Tarlan csak 1946-ban tette koumlzzeacute Szelim verseinek toumlroumlk fordiacutetaacutesaacutet első-sorban Horn kiadaacutesaacutera taacutemaszkodva Tarlan a koumltet eleacute iacutert roumlvid előszavaacuteban megjegyzi hogy ahol szuumlkseacutegesnek laacutetta ott a szoumlveget egybevetette a Millet Kuumltuumlphanesi keacutezirataacuteval21

Az Oszmaacuten Birodalomban perzsaacuteul iacuteroacute szerzők s ezzel egyuumltt a Szelim koumllteacute-szete iraacutenti eacuterdeklődeacutes csak az 1990-es eacutevekben kezdett megeacuteleacutenkuumllni A teacutemaacute-roacutel elsőkeacutent Muḥammad Amīn Rayāḥī iacutert monograacutefiaacutet s a koumltetben neacutehaacuteny sort is koumlzoumllt a szultaacutentoacutel Baacuter a szerző egy laacutebjegyzetben megemliacuteti az isztambuli kiadaacutest eacutes Horn koumlteteacutet is a szemelveacutenyeket egy Szelimnek ajaacutenlott műből ideacutezi A szoacuteban forgoacute munka Miacuter Aliacutesiacuter Nevaacutejiacute (Mīr lsquoAlīşīr Nevāyī 1441ndash1501) Medzsaacutelisz an-nefaacuteisz (Mecālis an-nefārsquois Kifinomultak oumlsszejoumlvetelei) ciacutemű irodalmi antoloacutegiaacutejaacutenak perzsa fordiacutetaacutesa melyet egy a szultaacuteni udvarban dol-gozoacute perzsa orvos Saacuteh Muhammad Kazviacuteniacute (Şāh Muḥammad Ḳazvīnī) keacutesziacute-tett 9271520ndash1521 eacutes 9291522ndash1523 koumlzoumltt Isztambulban22 A fordiacutetoacute Nevaacutejiacute eredeti szoumlvegeacutet a kortaacuters koumlltők munkaacutessaacutegaacutenak szentelt utoacuteszoacuteval egeacutesziacutetette

18 Horn a terkiacuteb bendet az aacuteltala hasznaacutelt egyik keacutezirat hibaacutes megnevezeacuteseacutet aacutetveacuteve terdzsiacute bendnek (tercīlsquo bend) nevezi Műfajuk szerint az aacuteltala koumlzreadott koumlltemeacutenyek a koumlvetkezőkeacutep-pen oszlanak meg 1 tevhiacuted (tevḥīd) 2 nat (nalsquot) 1 muumlnaacutedzsaacutet (muumlnācāt) 2 kasziacuteda 1 tahmiacutesz eacutes 298 gazel Az egyes terminusok magyaraacutezataacutet ld a 37 laacutebjegyzetben

19 Horn Der Dichter 98ndash10120 Keacutegl Saacutendor Szelim szultaacuten mint perzsa koumlltő In Keleti tanulmaacutenyok Goldziher Ignaacutecz

szuumlleteacuteseacutenek hatvanadik eacutevforduloacutejaacutera iacutertaacutek taniacutetvaacutenyai Budapest 1910 183ndash20321 Ali Nihat Tarlan Yavuz Sultan Selim divanı İstanbul 194622ensplsquoAlī Aṣġar Ḥikmat Muqaddima-yi muṣaḥiḥ In lsquoAlī-šīr Nevāyī Taẕkira-yi Majālis al-

nafāʾis Bi-salsquoī u ihtimām-i lsquoAlī Aṣġar Ḥikmat Tehran 13631984ndash1985 لاndashل

26

PEacuteRI BENEDEK

ki A Szelimről szoacuteloacute reacuteszben toumlbb olyan gazel is olvashatoacute amelyik egyik eddig fellelt keacuteziratban sem talaacutelhatoacute meg23

Tahsin Yazıcı a Kis-Aacutezsiaacuteban perzsaacuteul iacuteroacute szerzőket pusztaacuten az emliacuteteacutes szint-jeacuten felsoroloacute munkaacutejaacutet 1992-ben publikaacutelta24 A lista 2000-ben az Encyclopae-dia Iranica internetes vaacuteltozataacuteban angolul is napvilaacutegot laacutetott25

Az isztambuli koumlnyvtaacuterak gyűjtemeacutenyeiben őrzoumltt Szelim-keacuteziratok egy reacuteszeacutet elsőkeacutent Şadi Aydın iacuterta le a toumlroumlk szerzők perzsa diacutevaacutenjait oumlsszegyűjtő 2010-ben megjelent koumlteteacuteben26 Koumlnyveacuteben a szerző oumlsszesen tizenhat keacutez-iratot taacutergyal amelyek koumlzuumll kettő azonban nem a szultaacuten hanem egy maacutesik szinteacuten a Szelim koumlltői nevet hasznaacuteloacute szerző verseit tartalmazza27

A 2010 eacutes 2020 koumlzoumltt eltelt egy eacutevtizedben jelen iacuteraacutes szerzője egy sor olyan tanulmaacutenyt publikaacutelt amelyik a szultaacuten koumllteacuteszeteacutenek valamely aspektusaacuteval foglalkozott vagy a diacutevaacuten keacutezirataiban megtalaacutelhatoacute nyomtataacutesban eddig meg nem jelent verseket tett koumlzzeacute28

Veyis Değirmenccedilay 2013-ban jelentetett meg vaskos monograacutefiaacutet a perzsaacuteul verselő oszmaacuten szerzőkről Az oszmaacuten koumlltői antoloacutegiaacutekat ideacutező munka Szelimről is megemleacutekezik s a diacutevaacuten keacutet koraacutebbi kiadaacutesaacutet alapul veacuteve egy terkiacuteb bendet eacutes egy gazelt is koumlzoumll29 Keacutet eacutevvel keacutesőbb Naci Tokmak a Saacuteh Muhammad Kazviacuteniacute antoloacutegiaacutejaacuteban szereplő verseket jelentette meg toumlroumlk fordiacutetaacutesukkal egyuumltt30

23 Nevāyī i m 360ndash36324 Tahsin Yazıcı Pārsī-nivīsān-i Āsyā-yi Ṣaġīr Tehran 13711992ndash199325 Tahsin Yazıcı Persian Authors of Asia Minor Part I Encyclopaedia Iranica httpwww

iranicaonlineorgarticlespersian-authors-1 Uő Persian Authors of Asia Minor Part II Encyclo-paedia Iranica httpwwwiranicaonlineorgarticlespersian-authors-2 (2020 juacutelius 14)

26 Şadi Aydın Tuumlrk edebiyatında Farsccedila divacircnlar ve divacircnccedileler Ankara 2010 76ndash8227 A keacutet keacutezirat Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Halet Efendi İlavesi 154 eacutes Suumlley-

maniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Zuumlhduuml Bey Kitaplığı 214128 Peacuteri Benedek Szelim szultaacuten perzsa ġazaljai I Az első megkoumlzeliacuteteacutes In Varietas delectat

Tanulmaacutenyok Keacutegl Saacutendor emleacutekeacutere Szerk Deacuteveacutenyi Kinga Budapest 2010 21ndash45 Uő Milyen koumlltő volt I Szelim oszmaacuten szultaacuten A 114 gazel tanuacutesaacutega Keletkutataacutes 2011 tavasz 73ndash84 Uő I Szelim szultaacuten kiadatlan perzsa versei I Keletkutataacutes 2015 tavasz 115ndash138 Uő I Szelim kiadatlan perzsa versei II Keletkutataacutes 2015 ősz 113ndash130 Uő I Szelim szultaacuten (1512ndash1520) imitaacutecioacutes technikaacuteja Keacutet Haacutefiz parafraacutezis peacuteldaacuteja Keletkutataacutes 2016 tavasz 63ndash76 Uő rsquoFrom Istāmbōlrsquos Throne a Mighty Host to Irān Guided I Sunken Deep in Blood of Shame I Made the Golden Heads to Liersquo Yavuz Sultan Selimrsquos Persian Poetry in the Light of the OttomanndashSafavid Propaganda War Archivum Ottomanicum 34 (2017) 183ndash192 Uő The Influence of Mīr lsquoAlī-šīr Navāyīrsquos Persian Poetry on the Ghazals of the Ottoman Sultan Selim I (1512ndash1520) In Alisher Navoiy va XXI asr Muh Shuhrat Sirojiddinov Toshkent 2017 74ndash80 Uő Towards a New Critical Edition of Yavuz Sultān Selīmrsquos Persian Dīvān An Overview of the Manuscripts Akademik Dil ve Edebiyat Dergisi 4 (2020) 131‒146 Uő Yavuz Sultan Selīm (1512ndash1520) and His Imitation Strategies A Case Study of Four Ḥāfiẓ Ghazals Acta Orientalia Academiae Scien-tiarum Hungaricae 73 (2020) 233ndash251

29 Veyis Değirmenccedilay Farsccedila şiir soumlyleyen Osmanlı şairleri Erzurum 2013 580ndash58330 Naci Tokmak Yavuz Sultan Selimrsquoin Dicircvacircnında olmayan Farsccedila şiirleri Doğu Esintileri

2 (20153) 1ndash18

27

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

Az İstanbul Uumlniversitesi koumlnyvtaacuteraacutenak keacuteziratgyűjtemeacutenyeacuteben talaacutelhatoacute Szelim-keacuteziratokroacutel keacutesziacutetette mesterszakos szakdolgozataacutet Sevda Saccedilan 2018-ban31 A dolgozat a koumlnyvműveacuteszet szempontjai szerint reacuteszletesen vizsgaacutelta a szoacuteban forgoacute oumlt keacutezirat koumlteacuteseacutet illusztraacutecioacuteit a koumltetek lapjainak egyeacuteb diacutesziacuteteacute-seit eacutes a szoumlveget lejegyző iacuternokok iacuteraacutesmoacutedjaacutet

A Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 2019-ben egy teljes szaacutemot szentelt I Szelimnek A tanulmaacutenyok koumlzoumltt toumlbb cikk is foglalkozott a szultaacuten koumllteacutesze-teacutevel M Fatih Koumlksal Szelim kuumlloumlnboumlző koumlltői antoloacutegiaacutekban fennmaradt toumlroumlk nyelvű verseit gyűjtoumltte oumlssze32 Beyza Terzi a szultaacuten koumllteacuteszetről alkotott veacutele-meacutenyeacutet igyekezett felteacuterkeacutepezni a versek alapjaacuten33 miacuteg Seda Aydın annak proacute-baacutelt utaacutenajaacuterni hogy az egyes uralkodoacutei ereacutenyekről mi lehetett Szelim veacutelemeacute-nye34 Szinteacuten 2019-ben İbrahim Kaya keacutet cikket is publikaacutelt Szelim diacutevaacutenjaacuteroacutel Az egyik Horn kiadaacutesaacutet vette goacutercső alaacute35 a maacutesik Tarlan fordiacutetaacutesaacutet vizsgaacutelta36

Az uacutej kritikai kiadaacutes előkeacutesziacutető munkaacutelatait az Andrew W Mellon alapiacutetvaacuteny eacutes az Orszaacutegos Tudomaacutenyos Kutataacutesi Alapprogram (OTKA) isztambuli koumlnyv-taacuteri kutataacutesokra kapott oumlsztoumlndiacuteja tette lehetőveacute A kutataacutest a korabeli koumlltői antoloacutegiaacutek Szelim koumllteacuteszeteacuteről szoacuteloacute beszaacutemoloacutei inspiraacuteltaacutek Szehiacute bej (Sehī bey megh 1548) Latiacutefiacute (Laṭīfī megh 1582) eacutes Kinalizaacutede Haszaacuten cselebi Sze-limről iacutert bejegyzeacutesei mind tartalmaznak roumlvidebb-hosszabb szemelveacutenyeket a szultaacuten verseiből s ezek koumlzuumll joacute neacutehaacuteny sor nem szerepel Horn kiadaacutesaacuteban Mivel valoacutesziacutenűnek tűnt hogy kell lenniuumlk olyan keacuteziratoknak amelyek a hiaacutenyzoacute sorokat is tartalmazzaacutek a projekt a keacuteziratok felkutataacutesaacuteval kezdődoumltt

Az online teacuterben fellelhető digitaacutelis koumlnyvtaacuterakat is magaacuteban foglaloacute bdquokeacutez-iratvadaacuteszatrdquo soraacuten Szelim diacutevaacutenjaacutenak huszonegy olyan keacutezirataacutet sikeruumllt oumlsszegyűjteni melyeket Horn nem hasznaacutelt37 s ezekben koumlzel ugyanannyi eddig publikaacutelatlan koumlltemeacuteny szerepel mint amennyit az ő kiadaacutesa tartal-maz A diacutevaacuten szoumlvege iacutegy jelentősen megnőtt jelenleg a koumlvetkezőkből aacutell 1 tevhiacuted 1 muumlnaacutedzsaacutet 1 nat 1 terkiacuteb bend 10 kasziacuteda 555 gazel 1 muhammesz (muḫammes) 2 tahmiacutesz 12 kita (ḳiṭlsquoa) 9 rubaacuteiacute (rubālsquoī) eacutes egy oumlnaacutelloacute paacutervers38

31 Sevda Saccedilan İstanbul Uumlniversitesi Nadir Eserler Kuumltuumlphanesirsquonde yar alan Yavuz sultan Selim Divanırsquonın tezyini accedilıdan değerlendirilmesi Yuumlksek Lisans Tezi Isparta 2018

32 M Fatih Koumlksal Yavuz Sultan Selicircmrsquoin Tuumlrkccedile şiirleri Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 20 (201940) 267ndash326

33 Beyza Terzi Yavuz Sultan Selimrsquoin şiir anlayışı Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 20 (201940) 401ndash416

34 Seda Aydın Sultan-şair olarak Yavuz Sultan Selim Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 20 (201940) 469ndash484

35 İbrahim Kaya Yavuz Sultan Selimrsquoin Paul Horn tarafından neşredilen matbu Farsccedila divanı hakkında bazi duumlşuumlnceler ve oumlneriler International Social Studies Journal 5 (2019) 6562ndash6585

36 İbrahim Kaya Yavuz Sultan Selimrsquoin matbu Farsccedila divanı ile Tarlan tercuumlmesinin karşılaştırılması Uluslararası Sosyal Araştırmalar Dergisi 12 (2019) 119ndash129

37 A gyűjtőmunka kilenc olyan keacuteziratot taacutert fel melyet a koraacutebbi szakirodalom nem emliacutet38 A tevhiacuted (tevḥīd) Isten egyeduumlliseacutegeacutet dicseacuterő vers A muumlnaacutedzsaacutet Istenhez szoacuteloacute fohaacutesz

28

PEacuteRI BENEDEK

Fontos megjegyezni hogy baacuter a Szelim-szoumlvegkorpusz Horn kiadaacutesaacutehoz keacutepest majdnem a duplaacutejaacutera nőtt a korabeli antoloacutegiaacutekban koumlzoumllt paacuterversek koumlzuumll meacuteg van olyan amely iacutegy sem keruumllt elő Ezek vagy meacuteg lappangoacute vagy az idők soraacuten elpusztult koumltetekben lehetnek A tovaacutebbiakban a kritikai kiadaacuteshoz fel-hasznaacutelt keacuteziratok leiacuteraacutesa koumlvetkezik eacutes szoacute esik majd a keacuteziratok egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteroacutel is

2 A diacutevaacuten keacuteziratai39

21 Millet Kuumltuumlphanesi A E Farsccedila 324 (=AE)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 81 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 14 sorral A kolofon (f 80a) tanuacutesaacutega szerint a keacuteziratot Oszmaacuten el-Futuacutehiacute (lsquoOsmān el-Futūḥī) maacutesolta a hidzsra szerinti 980 eacutevben (1572‒1573) A maacutesolaacutes helye ismeretlen A koumltet egy visszafogottan diacutesziacutetett dupla oldallal szerlevhaacuteval kezdődik (f 1bndash2a) amelyet festett uumlnvaacuten festett fejleacutec keacutet kisebb panel eacutes arany szoumlvegkeret tesz teljesseacute A szoumlvegkeretet ahol van ilyen keacutesőbb egyszerű keacutek (f 2bndash3a) vagy fekete vonallal (f 3bndash8b) rajzoltaacutek meg

A hat dicskoumlltemeacuteny szoumlvegeacutet tartalmazoacute kasziacuteda-fejezetet (f 1bndash14a) a muumlnaacutedzsaacutet (f 1b) eacutes a terkiacuteb bend (f 2andash3a) vezeti be A koumlvetkező szoumlveg-egyseacuteg (f 14bndash17a) a tevhiacuteddel indul (f 14bndash15b) eacutes a muhammeszen (f 15bndash16a) kiacutevuumll a Saacutehiacute illetve Dzsaacutemiacute verseacutere iacutert tahmiacuteszt (f 15bndash16b f 16bndash17a) tartalmazza

A gazel-fejezet a 17b oldalon kezdődik eacutes 221 gazelt egy rubaacuteiacutet eacutes egy sza-badon aacutelloacute bejtet foglal magaacuteba Neacutehaacuteny oldalon utoacutelag uacutejabb gazelek keruumlltek a margoacutera (f 18b 33b 36b 39a 55b 58a 58b 63b 75b) A 18b eacutes 33b olda-lakon laacutethatoacute koumlltemeacutenyeket egy olyan keacutesőbbi tulajdonos iacuterta a lap szeacuteleacutere aki

A nat (nalsquot) Mohamed proacutefeacutetaacutet dicsőiacutető koumlltemeacuteny A terkiacuteb bend 5ndash12 paacuterverset tartalmazoacute vers-szakokboacutel aacutelloacute klasszikus versforma Leggyakoribb riacutemkeacuteplete aa xa xa xa bb cc xc xc xc dd stb A kasziacuteda hosszabb leacutelegzetű paacuterversekből aacutelloacute dicskoumlltemeacuteny Riacutemkeacuteplete aa xa xa xa stb A gazel roumlvidebb aacuteltalaacuteban paacuteratlan szaacutemuacute (5ndash11) paacuterversből aacutelloacute koumlltemeacuteny Teacutemaacuteja főkeacutent a szerelem Riacutemkeacuteplete megegyezik a kasziacutedaacuteeacuteval Fontos jellegzetesseacutege hogy az utolsoacute paacutervers-ben a koumlltő aacuteltalaacuteban megadja iacuteroacutei aacutelneveacutet A muhammesz oumltsoros versszakokboacutel aacutelloacute koumlltemeacuteny A tahmiacutesz a muhammesz speciaacutelis vaacuteltozata amely oly moacutedon joumln leacutetre hogy a szerző egy maacuter leacutetező gazel minden paacuterverse eleacute odailleszti sajaacutet haacuterom feacutelsoraacutet A kita aacuteltalaacuteban roumlvid paacuterver-sekből aacutelloacute koumlltemeacuteny amely szerepeacutet tekintve nagyon koumlzel aacutell az euroacutepai koumllteacuteszetből ismert epigrammaacutehoz Riacutemkeacuteplete xa xa xa stb A rubaacuteiacute neacutegy feacutelsorboacutel aacutelloacute sajaacutetos ritmusuacute roumlvid koumll-temeacuteny Riacutemkeacuteplete aaba vagy aaaa

39 Mivel a keacuteziratokat csak digitaacutelis formaacuteban volt alkalmam szemreveacutetelezni leiacuteraacutesuk nem tartalmazza az olyan fontos kodikoloacutegiai informaacutecioacutekat mint a koumlteacutes eacutes a papiacuter milyenseacutege vagy a keacutezirat meacuteretei Jelen tanulmaacutenyban a keacuteziratokat a roumlvidiacuteteacutesuumlk alapjaacuten felaacutelliacutetott betűrendben koumlzloumlm

29

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

a keacutezirat anyagaacutet a 49a oldalig oumlsszevetette Horn munkaacutejaacuteval eacutes a peacuteldaacutenyaacuteboacutel hiaacutenyzoacute de ott megleacutevő versek első paacuterverseacutet a Horn-feacutele kiadaacutes sorszaacutemaacuteval egyuumltt itt-ott feljegyezte a margoacutera A jegyzetek rika (riḳlsquoa) iacuteraacutestiacutepusa 19 szaacute-zadi tulajdonosra utal aki akaacuter a Millet Kuumltuumlphanesi jogelődjeacutet alapiacutetoacute hiacuteres koumlnyvgyűjtő Ali Emiacuteriacute (lsquoAlī Emīrī 1857ndash1923) is lehetett A peacuteldaacuteny annak elleneacutere nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben hogy Tarlan fordiacutetaacutesa előszavaacuteban megemliacuteti

22 Amasya Beyazıt İl Halk Kuumltuumlphanesi 586 (= Amasya)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat 66 szaacutemozatlan foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagban 13 sor talaacutelhatoacute benne A keacutezirat dataacutelatlan az iacuternok neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A 46a foacutelioacuten laacutethatoacute dataacutelt bejegyzeacutes alapjaacuten biztosan aacutelliacutet-hatoacute hogy a keacuteziratot annak roumlgziacuteteacutese vagyis 10861675ndash1676 előtt fejezteacutek be az első előzeacuteklap haacutetoldalaacuten leacutevő tulajdonosi pecseacutet alapjaacuten felteacutetelezhető hogy Amaszjaacuteban A pecseacutet ugyanis egy bizonyos Abduumlllatiacutef (lsquoAbd al-Laṭīf) imaacutem aacuteltal leacutetrehozott kegyes alapiacutetvaacuteny (vaḳuf) pecseacutetje Az alapiacutetoacute minden valoacutesziacute-nűseacuteg szerint azonos egy reacutegi amaszjai csalaacuted sarjaacuteval a koumlnyvtaacutertulajdonos Abduumlllatiacuteffal aki a 17ndash18 szaacutezad forduloacutejaacuten a helyi Bajezid dzsaacutemiban telje-siacutetett szolgaacutelatot40 A diacutevaacuten szoumlvege az 1b lapon kezdődik eacutes a 44b-n eacuter veacuteget

A koumltet akaacutercsak a diacutevaacuten sok maacutes keacutezirata a tevhiacuteddel kezdődik amely Horn kiadaacutesaacuteban is az első koumlltemeacuteny (Ay tu-rā pardayi lsquoizzat lsquoalam-i yaktāyī bdquoA dicsőseacuteg leple egyeduumlliseacuteged jelerdquo) Mivel az első lapot koumlvető neacutehaacuteny foacutelioacute elveszett ezeacutert a koumlltemeacuteny veacutege eacutes a gazeleket tartalmazoacute reacutesz első neacutehaacuteny verse hiaacutenyzik A 2a lap a Horn koumlteteacuteben tizedik helyen aacutelloacute koumlltemeacuteny (Bi-rāh-i ġam guẕar na-bvad bi-ḫud har bī-sar u pā-rā bdquoNem minden elesett tud egye-duumll veacutegigmenni a baacutenatod utcaacutejaacutenrdquo) maacutesodik paacuterverseacutevel kezdődik A tevhiacuteden kiacutevuumll a keacutezirat egy Amiacuter Saacutehiacute (Amīr Şāhī megh 1453) gazelje ihlette tahmiacuteszt (f 44andashb) eacutes 162 gazelt tartalmaz Ez utoacutebbiak koumlzuumll neacutehaacuteny peacuteldaacuteul a Mastāna čašm-i yār dar āmad zi-ḫvāb surḫ (bdquoA kedves szeme voumlroumlsen eacutebredt az aacutelom-boacutelrdquo) feacutelsorral kezdődő toumlredeacutekes (f 15a) a Dar jihān bas ki bi-ġam ṣuḥbat-i man dar payvast (bdquoA vilaacutegon sok az olyan aki a baacutenata miatt lett a taacutersamrdquo) kezdetű vers pedig csak ebben a koumltetben olvashatoacute (f 11a) Ez a keacutezirat nem szerepel Şadi Aydın 2010-es felsorolaacutesaacuteban

40 Hasan Yerkazan Halil b Seyyid Abdullacirctif Amacircsicirc (v 11961782) ve Cacircmirsquoursquol-Asğar adlı eseri In Uluslararası Amasya Acirclimleri Sempozyumu 21ndash23 NisanndashAmasya Bildiri kitabı 1 Haz Şuayip OumlzdemirndashAyşeguumll Guumln Amasya 2017 107

30

PEacuteRI BENEDEK

23 Ankara Uumlniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakuumlltesi Kuumltuumlphanesi 3214 (= Ankara)

A diacutevaacuten szoumlvege itt egy gyűjtemeacutenyes koumltet reacutesze amely a koumlvetkező szoumlvegeket tartalmazza a Ġazeliyāt-i Amīr Ḫusrau Dihlavī (f 1bndash109b) b Idrīs-i Bidlīsī Rabīlsquo al-abrār (f 114bndash137a) c Dīvān-i Amīr Humāyūn (f 140bndash171a) d Dīvān-i Selīmī (f 172bndash191a) A neacutegy dataacutelatlan reacutesz neacutegy kuumlloumlnboumlző iacuternok munkaacutejaacutenak laacutetszik A Szelim diacutevaacutenjaacutet elkeacutesziacutető maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye nem deruumll ki a keacuteziratboacutel A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat oldalankeacutent aacutetlagosan 17 sort tartalmaz a szoumlveg kereteacutet piros tintaacuteval huacuteztaacutek meg A szoumlveg a tevhiacuteddel kezdődik eacutes 94 gazelt tartalmaz amelyek haacuterom nagyobb egyseacuteg-ben a riacutemelő sorveacutegek szerinti betűrendbe rakva talaacutelhatoacutek41 Şadi Aydın e keacutez-iratroacutel nem tesz emliacuteteacutest

24 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Atıf Efendi 2077 (= Atıf 2077)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat 27 szaacutemozott foacutelioacutet eacutes oldalankeacutent aacutetla-gosan 21 sort tartalmaz A 27b oldalon olvashatoacute kolofon szerint a keacuteziratot Szejjid Ibrahim al-Muumlderrisz (Seyyid İbrāhīm al-Muumlderris) maacutesolta eacutes a mun-kaacutejaacutet 12111796ndash1797-ban fejezte be A szoumlveg a maacutesolaacutes helyeacutet nem emliacuteti Az első előzeacuteklap haacutetoldalaacuten leacutevő tulajdonosi bejegyzeacutes szerint a koumltet 12161801ndash1802-ben egy bizonyos Oszmaacuten Atiacutef (lsquoOsmān lsquoAṭīf) tulajdonaacuteban volt A lapon ezen kiacutevuumll Abdullah Efendizaacutede (lsquoAbdullāh Efendizāde) tulajdonosi bejegyzeacutese eacutes egy bizonyos Musztafa efendi (Muṣṭafā efendi) kegyes alapiacutetvaacutenyaacutenak talaacuten a 12131798ndash1799-as eacutevszaacutemot tartalmazoacute pecseacutetje laacutethatoacute

A keacutezirat diacuteszes dupla oldallal (szerlevha serlevḥa) kezdődik az első haacuterom verset szeacutepen festett fejleacutec (uumlnvaacuten lsquouumlnvān) vezeti be A szoumlveget kuumlloumlnboumlző szeacutelesseacutegű keacutek eacutes arany csiacutekok keretezik A diacutevaacuten első verse a tevhīd (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2a) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2andash2b) eacutes a terkiacuteb bend formaacuteban megiacutert hosszuacute narsquot (ff 2bndash3b) koumlvet A gazeleket tartalmazoacute reacuteszben (ff 3bndash27b) 139 vers olvashatoacute A keacutezirat nem szerepel Aydın felsorolaacutesaacuteban

25 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Atıf Efendi 2078 (= Atıf 2078)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat 64 szaacutemozott foacutelioacutet eacutes oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sort tartalmaz A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen Az első előzeacuteklapon egy bizonyos Ibrahim Hilmiacute (İbrāhīm Ḥilmī) tulajdonosi bejegyzeacutese eacutes Musztafa Atif efendi (Muṣṭafā lsquoĀtıf efendi) alapiacutetvaacute-

41 A gazeleket tartalmazoacute haacuterom egyseacuteg kezdő oldalai f 173a f 183b f 187b

31

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

nyi koumlnyvtaacuteraacutenak eacutevszaacutemot (12831866ndash1867) is tartalmazoacute pecseacutetje laacutethatoacute Az oldal Dīvān-i sulṭān Selīm formaacuteban a koumltet ciacutemeacutet is tartalmazza A koumltetet a kasziacutedaacutekat illetve a gazeleket tartalmazoacute fejezetek elejeacuten egy-egy uumlnvaacuten diacutesziacuteti (f 1b 13b) a szoumlveget keacutek eacutes arany csiacutekokboacutel aacutelloacute keret veszi koumlruumll

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik (f 1b) amelyet a terkiacuteb bend for-maacuteban iacutert nat koumlvet (f 1bndash3a) A kasziacutedaacutekat tartalmazoacute fejezetben (f 3andash12b) hat dicskoumlltemeacuteny talaacutelhatoacute A gazel-fejezetben a tevhiacutedet (f 13bndash14a) eacutes a roumlvid natot (f 14andashb) koumlvetően 208 gazel olvashatoacute A keacutezirat nem szerepel Aydın felsorolaacutesaacuteban

26 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Esad Efendi 3422 (= Esad)

A keacuteziratot Horn is felfedezte eacutes tartalmaacutet beeacutepiacutetette a kritikai kiadaacutes szoumlve-geacutebe Szelim diacutevaacutenjaacutenak ezen peacuteldaacutenya egy kuumlloumlnleges gyűjtemeacutenyes koumltet reacutesze melyet reacuteszleteiben is eacuterdemes megismerni Aydın aacutelliacutetaacutesa szerint a diacutevaacuten szoumlvegeacutet 9261520-ban maacutesolta le az ismeretlen iacuternok42 de a koumltet egeacuteszeacutet aacutetneacutezve sem sikeruumllt olyan adat nyomaacutera bukkanni mely ezt a felteacutetelezeacutest meg-erősiacuteteneacute A digitaacutelis kataloacutegus a maacutesolaacutes felteacutetelezett idejeacutet illetően nem tartal-maz informaacutecioacutet A koumltetben talaacutelhatoacute valamennyi szoumlveg egyetlen iacuternok keze nyomaacutet viseli A maacutesolaacutes ideje mellett a helye is ismeretlen A neszhiacute iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt kolligaacutetum 263 szaacutemozott lapot tartalmaz Az oldalak koumlzepeacuten laacutethatoacute tuumlkoumlrbe iacutert szoumlveg aacutetlagosan 17 a lapszeacuteleken futoacute 31 sort szaacutemlaacutel Az első előzeacuteklap haacutetoldalaacuten megadott ciacutem Medzsmuacutersquoa-ji devaacuteviacuten-i Faacutersziacute (Mecmūlsquoa-yi devāvīn-i Fārsī Perzsa diacutevaacutenok gyűjtemeacutenye) vilaacutegossaacute teszi hogy a koumltet toumlbb koumlltő versgyűjtemeacutenyeacutet is tartalmazza A diacuteszes tartalomjegyzeacutek a koumlvetkező oldalon (f 1a) laacutethatoacute

A koumltet hataacuterozott szerkesztői elvet tuumlkroumlzve toumlbb joacutel elkuumlloumlniacutethető egyseacutegre bomlik amelyek egy a szoumlvegtuumlkoumlrbe iacutert versgyűjtemeacutenyből eacutes egy vagy keacutet a lapszeacuteli margoacutera iacutert diacutevaacutenboacutel aacutellnak Az egyseacutegeket azonos versmeacuterteacutekre riacutemre eacutes refreacutenszerűen ismeacutetlődő elemre rediacutefre (redīf) iacutert kasziacutedaacutek vaacutelasztjaacutek el egymaacutestoacutel A metrum minden esetben remel-i muumlszemmen-i mahzuacutef (remel-i muumlsemmen-i maḥẕūf - - - | - - - | - - - | - -) a riacutem -ar a rediacutef pedig a kopula (ast rsquovanrsquo)

A szoumlvegtuumlkoumlrben olvashatoacute első diacutevaacuten Szelim versgyűjtemeacutenye (f 1bndash48b) melyet szeacutepen diacutesziacutetett uumlnvaacuten előz meg A koumltet a tevhiacuteddel eacutes a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik eacutes 231 gazelt valamint egy Dzsaacutemiacute (Cāmī megh 1492) gazelje ihlette tahmiacuteszt (f 48b) tartalmaz

Szelim diacutevaacutenja melleacute a lapszeacutelre Amiacuter Saacutehiacute diacutevaacutenjaacutet maacutesoltaacutek (f 2andash36a) ami azeacutert eacuterdekes mert Latiacutefiacute azt iacuterja hogy a szultaacuten koumllteacuteszete a perzsa kortaacuter-

42 Aydın i m 77

32

PEacuteRI BENEDEK

sak szerint leginkaacutebb Saacutehiacuteeacutehoz hasonliacutet43 Saacutehiacute diacutevaacutenjaacutet a lapszeacutelen Jaacuteriacuteeacute (Yārī) koumlveti (f 36ndash46) A koumlvetkező egyseacuteget amely a tuumlkoumlrben Aacutezeriacute (Āẕerī megh 1462) a lapszeacutelen pedig Fettaacutehiacute (Fettāḥī megh 1448) diacutevaacutenjaacutet tartalmazza44 egy hagyomaacutenyosan Fariacuted ad-Diacuten Attaacuternak (Farīd ad-Dīn lsquoAṭṭār megh 1220) tulajdoniacutetott kasziacuteda vezeti be (f 49bndash51b) eacutes Emiacuter Huumlszrev Dihleviacute (Emīr Ḫuumlsrev Dihlevī megh 1325) Daryā-yi abrār (Az igazak tengere) ciacutemen emle-getett dicskoumlltemeacutenye (f 89bndash92b) zaacuterja le

A koumlvetkező diacutevaacutenokat tartalmazoacute egyseacuteg fő szoumlvegkeacutent Aacuteszafiacute Heraviacute (Āṣafī Heravī megh 1517) diacutevaacutenjaacuteboacutel eacutes Huumlmaacutejuacuten Iszferejniacute (Huumlmāyūn Isfereynī megh 1496) lapszeacutelre iacutert versgyűjtemeacutenyeacuteből aacutell (f 93bndash130b f 94bndash124b) A zaacuteroacute dicsvers Miacuter Aliacutesiacuter Nevaacutejiacute Tuḥfatursquol-afkār (A gondolatok ajaacutendeacuteka) ciacutemű koumlltemeacutenye (f 131bndash134a)45

Az ezt koumlvető egyseacutegben a tuumlkoumlrben Ehliacute Siacuteraacuteziacute (Ehlī Şīrāzī megh 1535) a lapszeacutelen Aacutehiacute (Āhī megh 1501) eacutes Haacutetifiacute (Hātifī megh 1521) gazeljei olvashatoacutek (f 136bndash155b f 156andash176b) A 168a eacutes a 176b oldalak koumlzti reacuteszt kuumlloumlnboumlző koumlltők versei toumlltik ki majd Szuumlhejliacute (Suumlheylī) eacutes Bannaacuteiacute (Bannārsquoī megh 1512) diacutevaacutenja koumlvetkezik a tuumlkoumlrben illetve a lap szeacuteleacuten (f 177bndash197b f 178andash198a) Az eddig nem azonosiacutetott koumlltő aacuteltal szerzett zaacuteroacute kasziacutedaacutet koumlve-tően a keacutezirat szerkezete megvaacuteltozik A tuumlkoumlrben olvashatoacute versgyűjtemeacutenyek szoumlvege ettől kezdve bdquoaacutetfolyikrdquo a margoacutera Az itt koumlzoumllt szoumlvegek Hilaacuteliacute (Hilālī megh 1529) Rijaacuteziacute (Riyāżī megh 1479) Mevlaacutenaacute Leaacuteliacute (Mevlānā Lersquoālī) eacutes Maacuteniacute (Mānī megh 1508) gazelekből aacutelloacute versgyűjtemeacutenyei

A koumltetben szereplő diacutevaacutenok szerzői valamennyien az oszmaacutenok szaacutemaacutera sok szempontboacutel kulturaacutelis mintakeacutent szolgaacuteloacute timurida kor (koumlruumllbeluumll 1405ndash1508) ismert eacutes elismert koumlltői koumlzeacute szaacutemiacutetanak Szelim diacutevaacutenja minden bizonnyal nem veacuteletlenuumll keruumllt az illusztris alkotoacutekat felsorakoztatoacute koumltet első helyeacutere A szer-zők oumlsszevaacutelogataacutesa eacutes Szelim diacutevaacutenjaacutenak a helye tudatos szerkesztői doumlnteacutesnek tűnik amelynek ceacutelja az volt hogy a szultaacuten koumllteacuteszeteacutet meghataacuterozza a kor-taacuters irodalmi teljesiacutetmeacutenyek kontextusaacuteban Az ismeretlen szerkesztő komoly irodalmi eacuterteacutekiacuteteacuteletről teacuteve tanuacutebizonysaacutegot Szelim verseit nem a korban leg-kivaacuteloacutebbnak szaacutemiacutetoacute Dzsaacutemiacute koumllteacuteszeteacutevel versenyezteti de helyeacutet teljesen egy-eacutertelműen a Dzsaacutemiacute moumlgoumltt felsorakozoacute timurida maacutesodik vonal eacuteleacuten jeloumlli ki

27 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Fatih 3830 (= Fatih)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 30 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 13 sorral Az 1b oldalon diacuteszes uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveget arany eacutes keacutek

43 Laticircficirc Tezkiretuumlrsquoş-şursquoaracirc ve Tabsıratuumlrsquon-nuzamacirc Haz Rıdvan Canım Ankara 2018 10744 Esad f 55andash88b45 A keacuteziratban efkār helyett efṭār aacutell (Esad f 134a)

33

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

vonalakboacutel aacutelloacute keret veszi koumlrbe Az 1a oldalon laacutethatoacute pecseacutet eacutes tulajdonosi bejegyzeacutes tanuacutesaacutega alapjaacuten a keacutezirat valamikor I Mahmud szultaacuten (1730ndash1754) koumlnyvtaacuteraacutenak aacutellomaacutenyaacutet gyarapiacutetotta46

Horn 1906-os cikkeacuteben megemliacuteti hogy laacutetta a keacuteziratot aacutem mivel jelenteacutek-telennek iacuteteacutelte a kritikai kiadaacutes keacutesziacuteteacutese soraacuten nem hasznaacutelta47 Baacuter Horn igen joacute eacuterzeacutekkel eacutes szerencseacutesen nyuacutelt a teacutemaacutehoz ezuacutettal teacutevedett mert baacuter a Fatih keacutezirat dataacutelatlan teljesen bizonyos hogy a korai keacuteziratok koumlzuumll valoacute A hiacuteres kalligraacutefus Szultaacuten Ali Meshediacute (Sultān lsquoAlī Meşhedī) egyik taniacutetvaacutenya Abd el-Vaacutehid Meshediacute (lsquoAbd el-Vāḥid Meşhedī) keacutesziacutetette48 minden bizonnyal Nagy Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa idejeacuten Gelibolulu Musztafa Aacuteliacute (Gelibolulu Muṣṭafā lsquoĀlī megh 1600) iacuternokokroacutel szoacuteloacute műveacuteben ugyanis azt iacuterja Abd el-Vaacutehidroacutel hogy az emliacutetett uralkodoacute idejeacuteben eacuterkezett Isztambulba bdquoeacutes a sahok sahja kegyeacuteből magas rangra jutottrdquo49

A koumltetben szereplő első vers a tevhiacuted (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2a) a terkiacuteb bend (f 2bndash3b) majd 104 gazel koumlvet A keacuteziratot az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacuteda zaacuterja (f 29bndash30a)

28 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Hacı Mahmut Efendi 3630 (= HM)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 65 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 17 sorral A maacutesoloacute Muhammed Fikriacute el-Huumlszejniacute (Muḥammed Fikrī el-Ḥuumlseynī) 12931876-ban fejezte be a koumltetet A maacutesolaacutes helye ismeretlen

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik (f 1b) melyet a terkiacuteb bend koumlvet (f 1bndash3a) A kasziacuteda-fejezet (f 3andash11a) hat dicsverset tartalmaz A gazeleket magaacuteban foglaloacute egyseacutegben (gazelijaacutet ġazeliyāt) mely a tevhiacuteddel eacutes a roumlvid nattal indul 247 gazel egy muhammesz (f 39b) eacutes egy Saacutehiacute gazelje ihlette tahmiacutesz olvashatoacute (f 37andashb) A gazelek koumlzoumltt toumlbb olyan vers is van amely maacutes keacuteziratboacutel eddig meacuteg nem keruumllt elő

29 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 929 (= İUuml 929)

A neszhiacute iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 53 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlago-san 19 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen

46 A pecseacutet azonosiacutetaacutesaacutehoz ld Guumlnay KutndashNimet Bayraktar Yazma eserlerde vakıf muumlhuumlrleri Ankara 1984 31

47 Horn Der Dichter 9948 A kolofont ld Fatih f 30a 49 Esra Akın-Kıvanccedil Mustafa lsquoAcirclirsquos Epic Deeds of Artists A Critical Edition of the Earliest

Ottoman Text about the Calligraphers and Painters of the IslamicWorld LeidenndashBoston 2011 226

34

PEacuteRI BENEDEK

Az 1b oldalon diacuteszes uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveget arany eacutes keacutek csiacutekokboacutel aacutelloacute keret oumlleli koumlrbe

Baacuter az iacuteraacutes stiacutelusa alapjaacuten 16 szaacutezadinak tűnő keacutezirat elkeacuteszuumllteacutenek pontos ideje nem ismert az 1a oldalon laacutethatoacute bejegyzeacutes szerint a maacutesolat Jemen kor-maacutenyzoacuteja Muraacuted pasa szaacutemaacutera keacuteszuumllt Ha igaz a felteacutetelezeacutes hogy a bejegy-zeacutesben emliacutetett szemeacutely azonos az 1611-ben elhunyt Kujudzsu Muraacuted pasakeacutent (Ḳuyucu Murād paşa) ismert oszmaacuten tisztseacutegviselővel aki 1575 eacutes 1580 koumlzoumltt volt a tartomaacuteny kormaacutenyzoacuteja50 akkor a peacuteldaacuteny a pasa jemeni megbiacutezataacutesa idejeacuten vagyis valamikor az emliacutetett oumlteacuteves időtartam alatt keacuteszuumllhetett talaacuten Jemenben

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik (f 1b) amelyet a terkiacuteb bend koumlvet (f 1bndash3a) A kasziacuteda-fejezet (f 3andash11a) hat dicsverset tartalmaz A gazelijaacutet reacutesz amely a tevhiacuteddel (f 11a) eacutes a roumlvid nattal (f 11b) indul 218 gazelt tartal-maz eacutes a Saacutehiacute gazelje ihlette tahmiacuteszt

210 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1016 (= İUuml 1016)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 42 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 13 sorral Az 1b lapot uumlnvaacuten diacutesziacuteti A szoumlveg koumlruumlli keret zoumlld arany eacutes keacutek csiacutekokboacutel aacutell

Baacuter a maacutesolaacutes daacutetuma eacutes helye nem ismert a paacuter szavas kolofonboacutel (f 42b) egyeacutertelmű hogy ez a keacutezirat is Abd el-Vaacutehid Meshediacute munkaacuteja tehaacutet valami-kor Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa alatt keacuteszuumllhetett Isztambulban

A diacutevaacuten első koumlltemeacutenye a tevhiacuted (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2andash3a) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (f 3andash5a) A kasziacutedaacutekat tartalmazoacute reacuteszben csak az -ar riacutemre eacutes -aş rediacutefre iacutert koumlltemeacuteny szerepel (f 5andash6b) A gazel-fejezet (f 6bndash41a) 131 koumlltemeacutenyt tartalmaz A keacutezirat az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert dicsverssel zaacuterul (f 41andash42b)

211 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1330 (= İUuml 1330)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 67 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 11 sorral a szoumlvegtuumlkoumlrben eacutes 12 sorral a lap szeacuteleacuten

A keacutezirat koumlnyvműveacuteszeti szempontboacutel kuumlloumlnlegesen szeacutepen kiaacutelliacutetott exkluziacutev moacutedon diacutesziacutetett illusztraacutelt peacuteldaacuteny Az oszmaacuten miniatuacuterafesteacuteszet toumlrteacuteneteacutet bemutatoacute Ottoman Painting ciacutemű oumlsszefoglaloacute munka szerzői a

50 Oumlmer İşbilir Kuyucu Murad Paşa In İslam Ansiklopedisi XXVI İstanbul 2002 507ndash508

35

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

keacuteziratot a szultaacuteni műhely mesterművekeacutent jellemzik eacutes azt felteacutetelezik hogy a horaacuteszaacuteni stiacutelusban diacutesziacutetett koumltet valamikor 1515 eacutes 1520 koumlzoumltt szuumllethe-tett meg51 Ahmed Ateş az isztambuli koumlnyvtaacuterakban fellelhető perzsa verses műveket oumlsszegző kataloacutegusaacuteban egyenesen uacutegy veacutelekedik hogy a koumltet Szelim szaacutemaacutera keacuteszuumllt52

Mindkeacutet felteacutetelezeacutes nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint megaacutellja a helyeacutet hiszen a 67a lap aljaacuten a szoumlvegtuumlkoumlr alatt a lapszeacutelt diacutesziacutető noumlveacutenyi mintaacutek koumlzoumltt Sze-lim mandula alakuacute koumlnyvtaacuteri pecseacutetje tűnik fel rajta a szultaacuteni tugraacuteval Az is joacutel laacutethatoacute hogy a pecseacutet alatti uumlres hely a minta szerves reacutesze az illusztraacutetor a pecseacutet helyeacutet a mintaacuteba eleve belekombinaacutelta Termeacuteszetesen ez annak a lehető-seacutegeacutet is felveti hogy a koumltet szoumlvegeacutenek oumlsszeaacutelliacutetoacuteja maga Szelim volt

A koumltet maacutesoloacuteja a kolofonban Sehszuumlvaacuter el-Szeliacutemiacutenek (Şehsuumlvār el-Selīmī) nevezi magaacutet de pontos azonosiacutetaacutesa tovaacutebbi kutataacutest igeacutenyel A keacutezirat neacutegy miniatuacuteraacutet tartalmaz amelyek paacuterosaacuteval egymaacutessal szemben helyezkednek el Az elsőn (f 27b) a szultaacuten vadaacuteszat koumlzben laacutethatoacute a maacutesodikon (f 28a) a palotaacutejaacuteban keacutet ifjuacute taacutersasaacutegaacuteban akik koumlzuumll az egyik egy koumlnyvből olvas fel A maacutesodik paacuter festmeacutenyen (f 59bndash60a) keacutet vadaacuteszjelenet laacutethatoacute Az egyiken a szultaacuten egy paacuterducra suacutejt le a kardjaacuteval a maacutesikon egy lovaacutera taacutemadoacute oroszlaacuten-nal harcol Az 1bndash2a eacutes az 5bndash6a oldalpaacuteron keacutet exkluziacutev kivitelezeacutesű szerlevha laacutethatoacute Majdnem minden oldalon festett viraacutegokkal teli panelek toumlrik meg a szoumlvegtuumlkoumlr egyhanguacutesaacutegaacutet A versek zaacuteroacute paacuterverseit (makta maḳtalsquo) jobbroacutel eacutes balroacutel keacutet egymaacutessal szembeneacutező angyal fogja koumlzre A margoacutekat oldalan-keacutent vaacuteltakozoacute moacutedon arany froumlcskoumlleacutessel noumlveacutenyi motiacutevumokkal vagy kuumlloumln-feacutele aacutellatok majmok szarvasok madarak keacutepeivel diacutesziacutetetteacutek Az elegaacutensan kalligrafaacutelt iacuteraacutes a keacuteső timurida kor kulturaacutelis koumlzpontja Herat kalligraacutefusainak stiacutelusaacutet ideacutezi A szoumlveget koumlruumllfogoacute keret keacutek zoumlld eacutes arany csiacutekokboacutel aacutell

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) majd a roumlvid nat (f 2b) a muumlnaacutedzsaacutet (f 3a) eacutes a terkiacuteb bend formaacuteban iacutert hosszuacute nat koumlvetkezik (f 3bndash5b) A gazel-fejezet (f 5bndash63 a szoumlvegtuumlkoumlrben 5bndash67a a lap szeacuteleacuten) 230 gazelt foglal magaacuteba A gazeleket koumlvető szoumlvegegyseacutegben (f 63andash67a) neacutehaacuteny kita rubaacuteiacute eacutes egy tahmiacutesz olvashatoacute

A 24b oldalt koumlvetően neacutehaacuteny lap rosszul van bekoumltve a 24b oldalt nem a 25a-nak hanem a 25m-mel jelzett oldalnak kellene koumlvetnie A peacuteldaacuteny joacute neacutehaacuteny maacuteshol elő nem forduloacute verset tartalmaz

51 Serpil BağcındashFiliz CcedilağmanndashGuumlnsel RendandashZeren Tanındı Ottoman Painting Ankara 2010 61ndash62

52 Ahmed Ateş İstanbul kuumltuumlphanelerinde Farsccedila manzum eserler İstanbul 1968 466

36

PEacuteRI BENEDEK

212 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1331 (=İUuml 1331)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 78 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sorral A kolofon szerint a maacutesolatot egy Szejjid Abdiacute (Seyyid lsquoAbdī) nevű iacuternok keacutesziacutetette 12291814ndash1815-ben53

A koumltet egy roumlvid proacutezai bevezetővel (f 1bndash5a) kezdődik amely Szelim uralkodaacutesaacutenak eacutes hadjaacuteratainak fontosabb esemeacutenyeit oumlsszegzi A 6b oldalon egy festmeacuteny laacutethatoacute mely a koumlnyvtaacuteraacuteban olvasoacute szultaacutent egy fiatal fiuacute taacutersa-saacutegaacuteban aacutebraacutezolja Az 1b eacutes a 8b oldalakat egy-egy szeacutepen kivitelezett uumlnvaacuten diacutesziacuteti A szoumlveg koumlruumlli keret arannyal van meghuacutezva

A diacutevaacuten szoumlvege neacutehaacuteny aproacute elteacutereacutestől javiacutetaacutestoacutel eltekintve a Millet Kuumltuumlphanesi peacuteldaacutenyaacutenak pontos maacutesa (ld lentebb)

213 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1607 (=İUuml 1607)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 48 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute szemeacutelye eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen Az 1b oldalon uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveg koumlruumlli keret az első oldal-paacuteron egy keacutek vonalak aacuteltal koumlzrefogott arany saacutevboacutel aacutell keacutesőbb egy egyszerű piros vonal

A diacutevaacuten első verse a muumlnaacutedzsaacutet (f 1b) amelyet a terkiacuteb bend (f 2andash3a) koumlvet A 3a oldalon laacutethatoacute fejleacutec a tevhiacutedet (f 3andashb) natnak iacuterja A roumlvid nat a 4a oldalon olvashatoacute A gazel-fejezet (f 4andash48b) a 214 gazel mellett a Saacutehiacute (f 24a) eacutes Dzsaacutemiacute (f 34bndash35a) gazelje ihlette tahmiacuteszt is tartalmazza Valaki a 32b oldalon a lap szeacuteleacutere Szelim egyik hiacuteres verseacutet a Laşkar az taḫt-i Sitānbul sūy-i Īrān tāḫtam (bdquoIsztambul troacutenjaacuteroacutel sereget vezettem Iraacutenbardquo) kezdetű gazelt maacutesolta A peacuteldaacuteny eacuterdekesseacutege hogy neacutehaacuteny ritka kiveacuteteltől eltekintve a koumltet maacutesoloacuteja a gazelek szoumlvegeacuteből csak oumlt paacuterverset koumlzoumll

214 The National Library of Israel Yahuda Ms Ar 1128 (= Jerusalem)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 65 szaacutemozott eacutes egy uumlresen maradt lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 12 sorral54

53 Aydın (i m 81) a maacutesolaacutes daacutetumakeacutent az 1222-es eacutevet adja meg de a kolofonban egyeacuter-telműen laacutetszik a 9-es szaacutemjegy

54 A rendelkezeacutesemre aacutelloacute digitaacutelis maacutesolatboacutel hiaacutenyzik a 28 foacutelioacute

37

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

A maacutesolatot 961 rebiacuteuumlrsquol-evvel havaacuteban (1554 februaacuterjaacutenak koumlzepeacuten) fejezte be Isztambulban Muzaffer Aliacute (Mużaffer lsquoAlī) kalligraacutefus mester akiről egy korabeli forraacutes a koumlvetkezőket jegyezte fel bdquoAz illusztraacutecioacutek mellett koumlnnyű keacutezzel keacutesziacutetett gyoumlnyoumlrű szoumlvegmaacutesolatokat Szeacutepen iacuterta a nesztalikot eacutertett az arannyal froumlcskoumlleacutes eacutes az aranyozaacutes mesterseacutegeacutehez kiemelkedett a sziacutenezeacutesben eacutes a lakkmunkaacuteban Kevesen olyan sokoldaluacuteak mint ő egy albumot is oumlssze-aacutelliacutetottrdquo55

A keacutezirat arannyal froumlcskoumllt papiacuterra keacuteszuumllt amely ndash a fenti ideacutezet feacutenyeacuteben ndash nem lehetetlen hogy szinteacuten a maacutesoloacute keze munkaacutejaacutet dicseacuteri Az 1b oldalt szeacutepen kivitelezett uumlnvaacuten diacutesziacuteti a szoumlveget toumlbb arany csiacutekboacutel aacutelloacute keret oumlleli koumlrbe Az 1a oldalon leacutevő tulajdonosi pecseacutet szerint a koumltet egy időben II Sze-lim koumlnyvtaacuteraacutenak aacutellomaacutenyaacuteba tartozott

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal (f 1bndash2a) kezdődik amelyet a terkiacuteb bend koumlvet A kasziacuteda-fejezetben (f 3bndash11a) haacuterom dicsvers talaacutelhatoacute A gazel-fejezet a roumlvid nat első haacuterom paacuterverseacutevel kezdődik (f 11a) a koumlltemeacuteny toumlbbi reacutesze hiaacutenyzik A lap maacutesik oldala (f 11b) a Zi āh u nāla tā kay pīš-i mardum bad kunam mā-rā (bdquoMeddig fogok meacuteg szeacutegyenkezni az emberek előtt [sok] soacutehajtozaacutes[om] eacutes jajgataacutes[om] miattrdquo) kezdetű gazel utolsoacute keacutet bejtjeacutevel indul Mivel a szoumlveg alapjaacuten kizaacutertnak tűnik hogy a nat eacutes a gazel koumlzoumltt oldalak vesztek volna el talaacuten a maacutesoloacute figyelmetlenseacutege miatt hiaacutenyoznak sorok akaacuter egeacutesz versek a szoumlvegnek ezen reacuteszeacuteből Mivel a digitaacutelis maacutesolat hiaacutenyos eacutes a koumltetből az 57bndash58a oldal koumlzoumltt egy lap biztosan kiesett a versek szaacutemaacutet csak hozzaacutevetőlegesen lehet megmondani A diacutevaacutennak ez a peacuteldaacutenya 180-naacutel valamivel toumlbb gazelt tartalmazhat Aydın nem ismerte ezt a keacuteziratot

215 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Lala İsmail 449 (= Lİ)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 38 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute szemeacutelye eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A 38b eacutes 39a oldalakon olvashatoacute dataacutelatlan feljegyzeacutesek iacuteraacutestiacute-pusa azt sugallja hogy ezek a bejegyzeacutesek valamikor a 17 szaacutezadban keruumlltek a koumltetbe56 Ha ez igaz akkor a diacutevaacutennak ez a keacutezirata nem lehet keacutesőbbi mint ez az időpont

Az 1a oldalon az I Abduumllhamid szultaacuten (1774ndash1789) aacuteltal 1777-ben alapiacute-tott Hamiacutediacuteje Koumlnyvtaacuter pecseacutetje laacutethatoacute Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint ez volt a diacutevaacutennak az a peacuteldaacutenya melyet Horn is felhasznaacutelt a kiadaacutesaacutehoz A tevhiacutedet

55 Vladimir Minorsky Calligraphers and Painters A Treatise by Qādī Aḥmad Son of Mīr Munshī (circa AH 10151606) Washington 1959 186

56 Koumlszoumlnettel tartozom kolleacutegaacutemnak Kovaacutecs Naacutendor Eriknek aki segiacutetett eligazodni a ne-hezen olvashatoacute oszmaacuten bejegyzeacutesek koumlzoumltt

38

PEacuteRI BENEDEK

a keacuteziratban tevhiacutednek nevezett muumlnaacutedzsaacutetot valamint az itt terdzsiacute bendnek mondott terkiacuteb bendet megelőző fejleacutecek megerősiacutetik a felteacutetelezeacutest

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2a) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2b) eacutes a terkiacuteb bend (f 2bndash4a) koumlvet A keacutezirat ezeken kiacutevuumll 148 gazelt tartalmaz (f 4andash38a)

216 Kitābḫāna Mūza va Markaz-i Asnād-i Majlis-i Šursquorā-yi Islāmī Teheraacuten Ms 13392 (= Majlis 13392)

A sikaszta-nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 110 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalan-keacutent aacutetlagosan 21 sorral a szoumlvegtuumlkoumlrben eacutes 17 sorral a lap szeacuteleacuten A 46 foacutelioacute hiaacutenyzik a rendelkezeacutesemre aacutelloacute digitaacutelis maacutesolatboacutel

A szokatlan moacutedon kettő helyett egy oszlopban iacutert szoumlveg az 1b oldalon a tuumlkoumlrben kezdődik majd folytatoacutedik a margoacuten ahol fejjel lefeleacute alulroacutel felfeleacute halad Aacutetkuacuteszik a 2a oldalon a tuumlkoumlrbe aztaacuten a lap aljaacuteroacutel visszaugrik a lap tetejeacutere eacutes a lap szeacuteleacuten fentről lefele iacuterva keruumll aacutet a 2b oldalra A szoumlveg szerke-zete a tovaacutebbiakban ezt a mintaacutet koumlveti A szoumlveg koumlruumlli keret (f 1bndash10b) egy aranysziacutenű csiacutekboacutel aacutell

A keacutezirat dataacutelatlan Baacuter a diacutevaacuten veacutegeacuten a maacutesolaacutes helye eacutes a maacutesoloacute neve nem szerepel az 1a oldalon olvashatoacute toumlroumlk nyelvű bejegyzeacutes szerint a koumltetet egy bizonyos Miacuter Sziacutefāj[iacute] Bagdaacutediacute (Mīr Sīfāy[ī] Baġdādī) maacutesolta a bejegyzeacutes keacutesziacutetője keacutesőbb vaacutesaacuterolta meg Ugyanezen a lapon valaki talaacuten a maacutesoloacute a koumltet ciacutemeacutet a koumlvetkező moacutedon adta meg Dīvān-i Fārsī li sulṭān el-ġāzī el-marḥūm el-sulṭān Salīm ḫān A ciacutemsorok alatti a hidzsra szerinti 1336-os eacutev dzsemaacuteziuumlrsquol-evvel havaacutera (1918 maacuterciusaacutera) dataacutelt jegyzet szerint a peacuteldaacuteny tartalmaacutet toumlbb keacuteziratboacutel maacutesoltaacutek oumlssze Egy bizonyos kaffai szaacutermazaacutesuacute Muhammed Iffetiacute (Muḥammed lsquoIffetī al-Kefevī) dataacutelatlan bejegyzeacutese (f 110b) mely Isztam-bulban keacuteszuumllt arra utal hogy a koumltet jaacutert a vaacuterosban esetleg ott is aacutelliacutetottaacutek oumlssze Az 1a oldalon a fent emliacutetetteken kiacutevuumll meacuteg neacutehaacuteny dataacutelatlan tulajdonosi bejegyzeacutes eacutes a digitaacutelis maacutesolatban olvashatatlan tulajdonosi pecseacutet laacutethatoacute

Mivel a digitaacutelis maacutesolatboacutel a 45b eacutes a 46a oldal koumlzoumltt legalaacutebb egy lap hiaacutenyzik ezeacutert a koumltetben foglalt versek szaacutema csak hozzaacutevetőlegesen aacutella-piacutethatoacute meg A keacuteziratban amelyben a maacutesoloacute nem kuumlloumln fejezetekbe iacuterta a kuumlloumlnboumlző műfajuacute verseket koumlruumllbeluumll 532 gazel 11 kasziacuteda (f 56bndash58a 60bndash61b 63andash65a 65bndash67b 68andash70a 98andash101b 106bndash107b 108andash110a) eacutes egy tahmiacutesz a Dzsaacutemiacute gazelje ihlette vers olvashatoacute

A keacutezirat keacutet reacuteszből aacutell Az első reacutesz (f 1bndash49a) egy a riacutemelő sorveacutegek szerinti betűrendbe szedett teljes diacutevaacutent tartalmaz A maacutesodik reacuteszben olyan versek olvashatoacutek melyek az első reacuteszben nem szerepelnek s melyeket a szouml-

39

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

veg maacutesoloacuteja joacutel laacutethatoacutean toumlbb forraacutesboacutel gyűjtoumltt oumlssze A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben

217 Kitābḫāna Mūza va Markaz-i Asnād-i Majlis-i Şuʾra-yi Islāmī Teheraacuten Ms 210132 (Majlis 21013)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt gyűjtemeacutenyes koumltet 204 szaacutemozott oldalboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 15 sorral Szelim diacutevaacutenja (p 75ndash200) a maacutesodik szoumlveg a kolligaacutetumban amelynek első reacuteszeacuteben Amiacuter Saacutehiacute versgyűjtemeacutenye (p 2ndash72) olvashatoacute Ez mint erről maacuter koraacutebban szoacute esett azeacutert eacuterdekes mert a korabeli hiacuteradaacutesok szerint a perzsa kritikusok Szelim koumlltői stiacutelusaacutet Saacutehiacuteeacutehoz hasonliacutetot-taacutek Mindkeacutet dataacutelatlan szoumlveget ugyanaz az ismeretlen maacutesoloacute jegyezte le egy meg nem nevezett helyen

A koumltet sziluettpapiacuterra keacuteszuumllt amelyet kuumlloumlnboumlző noumlveacutenyek ndash tulipaacutenok szegfűk levelek ciprusok ndash helyenkeacutent sziacutenezett aacuternykeacutepe diacutesziacutet A szoumlveg kereteacutet arannyal rajzoltaacutek meg A sziluettpapiacuter Iraacutenban valamivel hamarabb a 15 szaacutezadban az Oszmaacuten Birodalomban csak a 16 szaacutezad veacutegeacuten jelent meg s nem sokaacuteig maradt divatban57 Mindezek ismereteacuteben felteacutetelezhető tehaacutet hogy a koumltet valamikor a 16 szaacutezadban keacuteszuumllt

A diacutevaacuten szoumlvege eredetileg a kasziacuteda-fejezettel kezdődoumltt amely a peacuteldaacuteny jelenlegi aacutellapotaacuteban meglehetősen szomoruacute keacutepet mutat A lapok oumlsszekeve-redtek eacutes neacutehaacuteny foacutelioacute hiaacutenyzik is A szoumlveg a hezedzs-i muumlszemmen-i szaacutelim (hezec-i muumlsemmen-i sālim - - - | - - - | - - - | - - -) versmeacuterteacutekre -ān riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacuteda 14 paacuterverseacutevel kezdődik A keacutet dicskoumlltemeacutenyt teljes egeacuteszeacuteben eacutes keacutet tovaacutebbit toumlredeacutekesen tartalmazoacute szoumlvegegyseacuteg hirtelen meg-szakad (p 82) az -an riacutemre iacutert kasziacutedaacuteboacutel csak az első tizenkeacutet bejt van meg Egy lap biztosan hiaacutenyzik innen A koumltet sorrendjeacuteben koumlvetkező de a kasziacuteda-fejezet elejeacutere kiacutevaacutenkozoacute egyseacuteget az eredeti helyeacutet jelezve diacuteszes uumlnvaacuten vezeti be Az első szoumlveg a muumlnaacutedzsaacutet (p 84) ezt koumlveti a tevhiacuted (p 84ndash85) a roumlvid nat (p 85) eacutes a terkiacuteb bend formaacuteban a proacutefeacuteta dicseacutereteacutere iacutert nat (p 86ndash89)

A gazel-fejezetben (p 100ndash200) 208 gazel eacutes egy muhammesz talaacutelhatoacute A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben

218 Kitābḫāna va Mūza-yi Millī-yi Malek Teheraacuten Ms 4620 (=Malek)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 116 szaacutemozott oldalboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 11 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute szemeacutelye eacutes a maacutesolaacutes helye

57 Adam Gacek Arabic Manuscripts A Vademecum for Readers Leiden 2009 90

40

PEacuteRI BENEDEK

nem ismert Az első oldalon szeacutepen kivitelezett uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveg koumlruumlli keretet arany sziacutennel rajzoltaacutek meg

A szoumlveg a tevhiacuteddel kezdődik amely hirtelen abbamarad s a maacutesodik olda-lon maacuter egy gazel olvashatoacute Az első eacutes a maacutesodik oldal koumlzoumltt tehaacutet joacute neacutehaacuteny lap biztosan hiaacutenyzik A gazel-fejezet (p 2ndash116) 186 gazelt tartalmaz A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben

219 Sāzmān-i Asnād va Kitābḫāna-yi Millī-yi Īrān Teheraacuten Ms 2495 (= Millī)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 58 szaacutemozott oldalboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 13 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (p 1ndash2) amelyet a roumlvid nat (p 2ndash3) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (p 3ndash5) A gazel-fejezet 104 gazel mellett utolsoacute koumlltemeacutenykeacutent az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacutedaacutet is tartalmazza A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlteteacuteben

220 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Nuruosmaniye 3827 (=NO)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 73 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 12 sorral A Mekkaacuteban keacuteszuumllt peacuteldaacuteny dataacutelatlan a maacutesoloacute neve nem ismert Az 1a oldalon III Oszmaacuten szultaacuten (1754ndash1757) alapiacutetvaacutenyi koumlnyvtaacuteraacute-nak pecseacutetje eacutes a koumltet alapiacutetvaacutenyi leteacutetbe helyezeacuteseacutenek teacutenyeacutet roumlgziacutető bejegyzeacutes szerepel Az 1b oldalon szeacutep uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveget keacutek eacutes arany csiacutekokboacutel aacutelloacute keret veszi koumlruumll

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2andashb) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2bndash3a) eacutes a terkiacuteb bend (f 3andash5a) koumlvet A gazel-fejezet (f 5andash73a) 233 gazelt tartalmaz A 37b eacutes a 38a oldal koumlzoumltt egy lap hiaacutenyzik

221 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Reşid Efendi 762 (=RE)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 57 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 15 sorral A keacutezirat maacutesolaacutesaacutet a meg nem nevezett iacuternok 974 rebiacuteuumlrsquol-evvel 1-jeacuten (1566 szeptember 26-aacuten) fejezte be Aydın szerint a maacutesolaacutes helye Kajszeri volt58 A kolofon (f 57b) ezzel szemben csak annyit mond hogy a keacutez-iratot abban az eacutevben keacutesziacutetetteacutek amikor Szuumllejmaacuten szultaacuten Beacutecs ellen vonult eacutes Piacuteriacute pasa (Pīrī paşa) Kajszeri mellett taacuteborozott A nevezett pasa valoacutesziacutenűleg

58 Aydın i m 78

41

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

azonos azzal a Piacuteriacute pasaacuteval aki az 1566-os hadjaacuterat idejeacuten Adana szandzsaacutekbeacutegje volt s a szultaacuten taacutevolleacuteteacuteben Kajszeri eacutes koumlrnyeacuteke veacutedelmeacutet kapta feladatul59 Baacuter az a teacuteny hogy a maacutesoloacute a kolofonban megemliacuteti Piacuteriacute pasaacutet egyeacutertelműveacute teszi hogy koumlzel aacutellt hozzaacute meacuteg nem felteacutetlenuumll jelenti azt hogy a maacutesolaacutes helye Kajszeri lett volna

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a nat (f 2andashb) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2b) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (f 2bndash4a) A terkiacuteb bendet meg-előző fejleacutec a koumlltemeacutenyt ndash helytelenuumll ndash terdzsiacute bendnek nevezi A gazel-fejezet (f 4andash57b) 230 gazelt tartalmaz

222 Topkapı Sarayı Muumlzesi Kuumltuumlphanesi Revan 507 (=Revan 507)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 32 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 15 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A 2a oldalon keacutet tulajdonosi bejegyzeacutes eacutes pecseacutet laacutethatoacute A peacutenz-uumlgyigazgataacutesban iacuternokkeacutent dolgozoacute Szejjid Ahmed Nuacuteriacute (Seyyid Aḥmed Nūrī) dataacutelt tulajdonosi bejegyzeacuteseacuten szereplő eacutevszaacutemnak csak a keacutet utolsoacute jegye van megadva Az eacutevszaacutemmal ellaacutetott pecseacutet alapjaacuten a bejegyzeacutes alatt olvashatoacute 54-es szaacutem a hidzsra szerinti 1254-es eacutevre vagyis 1838‒1839-re vonatkozik A maacutesik volt tulajdonos Gaacutelib Zuumlhdiacute (Ġālib Zuumlhdī) bejegyzeacutese a maacutesik alatt laacutethatoacute ezeacutert az eacutevre utaloacute 5-oumls szaacutem talaacuten 1255-re (1839‒1840) utalhat A 2b oldalt uumlnvaacuten diacutesziacuteti a szoumlveg kereteacutet arannyal rajzoltaacutek meg

A szoumlveg a tevhiacuteddel kezdődik (f 2bndash3a) amelyet a roumlvid nat (f 3andash3b) a muumlnaacutedzsaacutet (f 3b) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (f 3bndash4b) A gazel-fejezet (f 5andash32b) 117 gazelt tartalmaz

223 Topkapı Sarayı Muumlzesi Kuumltuumlphanesi Revan 737 (=Revan 737)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 42 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 13 sorral A kolofonban maacutesoloacutekeacutent emliacutetett Abd al-Vaacutehid minden bizonnyal azonos azzal az Abd al-Vaacutehid Meshediacutevel aki a Fatih eacutes az İUuml 1016 keacuteziratot is maacutesolta Ha ez valoacuteban iacutegy van akkor nagyon valoacutesziacutenű hogy a keacutezirat Nagy Szuumllejmaacuten szultaacuten idejeacuteben Isztambulban keletkezett Az 1a olda-lon I Mahmuacuted (1730ndash1754) alapiacutetvaacutenyi koumlnyvtaacuteraacutenak pecseacutetje laacutethatoacute Az 1b

59 Alaattin Akoumlz Karamanrsquodan Sigetvarrsquoa bir eyalet oumllccedileğinde Kanuni Sultan Suumlleymanrsquoin son Macaristan seferi In Perspectives on Ottoman Studies Papers from the 18th Symposium of the International Committee of Pre-Ottoman and Ottoman Studies (CIEPO) Ed by Ekrem Cau-sevicndashNenad MoacaninndashVjeran Kursar Muumlnster 2010 41

42

PEacuteRI BENEDEK

oldal szeacutepen megfestett uumlnvaacutennal kezdődik A szoumlvegkeretet ezen az oldalon pirossal eacutes arannyal keacutesőbb keacutekkel eacutes arannyal rajzoltaacutek meg

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a keacuteziratban muumlnaacutedzsaacutetnak minősiacutetett roumlvid nat (f 2andash2b) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2bndash3a) eacutes a terkiacuteb bend (f 3andash4b) koumlvet A kasziacuteda-fejezetben egyetlen kasziacuteda az -ar riacutemre eacutes -aş rediacutefre iacutert dicsvers olvashatoacute (f 4bndash6a) A gazel-fejezet (f 6bndash40b) 139 gazelt tartalmaz A keacutezirat az -ār riacutemre eacutes -iacute rediacutefre iacutert kasziacutedaacuteval eacuter veacuteget (f 40bndash42b)

224 Topkapı Sarayı Muumlzesi Kuumltuumlphanesi Revan 738 (=Revan 738)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 32 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 12 sorral A keacuteziratot Abd al-Vaacutehid Meshediacute maacutesolta a koumltet tehaacutet ndash a Fatih az İUuml 1016 eacutes a Revan 737 keacutezirathoz hasonloacutean ndash valamikor Nagy Szuumllejmaacuten idejeacuteben Isztambulban keletkezhetett Az 1a oldalon I Mahmuacuted (1730ndash1754) alapiacutetvaacutenyi koumlnyvtaacuteraacutenak pecseacutetje laacutethatoacute Az 1b oldal szeacutepen megfestett uumlnvaacutennal kezdődik A szoumlvegkeretet keacutekkel eacutes arannyal rajzoltaacutek meg

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2andash2b) eacutes a terkiacuteb bend (f 2bndash4a) koumlvet A gazel-fejezet (f 4andash31b) 100 gazelt tartalmaz A keacutezirat az -ār riacutemre eacutes -iacute rediacutefre iacutert kasziacutedaacuteval eacuter veacuteget (f 31bndash32a)

3 A keacuteziratok oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyei roumlviden

31 Szelim szultaacuten diacutevaacutenjaacutenak nem ismerjuumlk a szerző aacuteltal keacutesziacutetett autograacutef peacuteldaacutenyaacutet A legkoraacutebbi keacutezirat a szultaacuten uralkodaacutesa alatt keacuteszuumllt eacutes a teljes eacuteletműnek kevesebb mint a feleacutet tartalmazza

32 A keacuteziratok oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese alapjaacuten elmondhatoacute hogy a ma ismert peacuteldaacutenyok koumlzoumltt ndash a minden bizonnyal az AE alapjaacuten keacuteszuumllt İUuml 1331 kiveacuteteleacutevel ndash koumlzvetlen kapcsolat nem aacutellapiacutethatoacute meg Igaz ez a Abd el-Vaacutehid Meshediacute aacuteltal maacutesolt oumlt keacuteziratra is60 Mindez azt is jelenti hogy a diacutevaacutennak az idők soraacuten meacuteg joacute neacutehaacuteny peacuteldaacutenya keacuteszuumllhetett amelyek vagy elpusztultak a toumlrteacutenelem viharaiban vagy valahol egy koumlnyvtaacuter gyűjtemeacutenyeacuteben lappanga-nak Ezt a felteacutetelezeacutest laacutetszanak erősiacuteteni a Szelim koumllteacuteszeteacutet eacuterteacutekelő maacuter emliacutetett korabeli beszaacutemoloacutek amelyek szaacutemos a diacutevaacuten egyik ismert keacutezirataacuteban sem szereplő verset verssort őriztek meg A Majlis 13392 szerkezete is a fenti felteveacutest taacutemasztja alaacute hiszen egyeacutertelmű hogy a keacutezirat maacutesoloacute-szerkesztője

60 Az oumltoumldik keacutezirat a paacuterizsi peacuteldaacuteny amelyet Horn is felhasznaacutelt A keacutezirat leiacuteraacutesaacutet ld Edgard Blochet Catalogue de la collection de manuscrits orientaux arabes persans et turcs formeacutee par M Charles Schefer Paris 1900 81

43

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

a toumlbb verset egyeduumllikeacutent megőrző koumltet maacutesodik feleacutenek anyagaacutet kuumlloumlnboumlző keacuteziratokboacutel gyűjtoumltte oumlssze s ezek meacuteg nem keruumlltek elő A hiaacutenyzoacute keacuteziratok melletti eacutervkeacutent hozhatoacute fel meacuteg az is hogy a Majlis 13392-n kiacutevuumll a szinteacuten keacutesői HM keacutezirat is tartalmaz paacuter olyan verset amely maacuteshol nem talaacutelhatoacute meg

33 Oumlt keacutezirat egyetlen maacutesoloacute a Nagy Szuumllejmaacuten idejeacuteben Isztambulban teveacutekenykedő kalligraacutefus mester Abd el-Vaacutehid Meshediacute neveacutehez fűződik Mivel az aacuteltala maacutesolt keacuteziratok mind Szelim halaacutela utaacuten keacuteszuumlltek keacutezenfekvő lett volna hogy Abd el-Vaacutehid keacutezirataiban egy maacuter kialakult Szelim-kaacutenon tuumlk-roumlződjeacutek Ez azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel nem iacutegy van

A keacuteziratok maacuter első raacuteneacutezeacutesre is kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel Baacuter koumlzoumls vonaacute-suk hogy mindegyikuumlk az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacutedaacuteval eacuter veacuteget a tartal-muk koumlzoumltt egyeacutertelmű elteacutereacutesek figyelhetők meg A Fatih keacutezirat tartalmazza a tevhiacutedet a keacutet natot 104 gazelt eacutes a koumltet veacutegeacuten a maacuter emliacutetett kasziacutedaacutet Az İUuml 1016-ban megtalaacutelhatoacute a tevhiacuted a terkiacuteb bend formaacuteban iacutert nat mellett 131 gazel egy dicskoumlltemeacuteny a kasziacuteda-fejezetben a maacuter emliacutetett vers pedig a koumltet veacutegeacuten A Revan 737 hasonliacutet az előző keacuteziratra de nem pontosan egyezik meg vele Fellelhető benne a tevhiacuted a muumlnaacutedzsaacutet mind a keacutet nat eacutes a keacutet kasziacuteda egyik a kasziacuteda-fejezetben a maacutesik a koumltet veacutegeacuten A gazelek szaacutema 139 A Revan 738 a Fatih keacutezirathoz hasonloacutean keveacutes verset tartalmaz Megvan benne a tevhiacuted a keacutet nat a koumltetet zaacuteroacute kasziacuteda de a gazelek szaacutema csak 100 A paacuterizsi keacutezirat a tevhiacuted a roumlvid nat a muumlnaacutedzsaacutet eacutes a terkiacuteb bend utaacuten az -aş riacutemre iacutert kasziacuteda mellett meacuteg 136 gazelt tartalmaz

A versek szoumlvegeacutenek az elemzeacutese is azt mutatja hogy az aacuteltalam hasznaacutelt neacutegy Meshediacute-keacutezirat keacutet csoportba sorolhatoacute Az egyikbe a Fatih eacutes a Revan 738 a maacutesikba az İUuml 1016 eacutes a Revan 737 tartozik Az első csoport kiegeacuteszuumll meacuteg az Iraacuteni Nemzeti Koumlnyvtaacuter keacutezirataacuteval (Millī) a maacutesodik pedig a paacuterizsi keacutezirattal

A Meshediacute-keacuteziratok kuumlloumlnboumlzőseacutege azt mutatja hogy a Szelim-kaacutenon oumlsszeaacutelliacutetaacutesa a szultaacuten halaacutela utaacuten sem zaacuterult le a gyűjtőmunka folyamatosan zajlott s a keacuteziratok uacutejabb eacutes uacutejabb versekkel egeacuteszuumlltek ki

34 A keacuteziratokat keacutet nagy csoportba lehet sorolni Az első csoportba a koumlvetkező keacuteziratok tartoznak Atıf 2077 Esad Fatih İUuml 1016 İUuml 1330 Lİ Malek Millī NO RE Revan 507 Revan 737 Revan 738 Azok a keacuteziratok melyekre Horn a kritikai kiadaacutesaacutet eacutepiacutetette nagyreacuteszt ebbe a csoportba tartoznak

A versek szoumlvegeacutenek elemzeacutese alapjaacuten a csoporton beluumll neacutegy alcsoportot lehet felaacutelliacutetani 1 Atıf 2077 Lİ Revan 507 2 a Meshediacute-csoport (Fatih İUuml 1016 Revan 737 Revan 738 Millī) 3 Esad İUuml 1330 Majlis 13392 eleje Malek 4 NO RE Az egyes alcsoportokba tartozoacute keacuteziratok hasonloacute vonaacutesokat mutatnak de nincs koumlzoumlttuumlk koumlzvetlen kapcsolat

A maacutesodik csoport keacuteziratai a koumlvetkezők Amasya AE Atıf 2078 HM İUuml 929 İUuml 1331 Jerusalem Majlis 13392 maacutesodik fele Majlis 21013 A csoport

44

PEacuteRI BENEDEK

keacuteziratai sok olyan koumlltemeacutenyt megőriztek amelyek az első csoportba tartozoacute peacuteldaacutenyokban nincsenek meg Kuumlloumlnoumlsen szembetűnő a keacutet csoport koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg az r-re veacutegződő gazelekneacutel ahol a maacutesodik csoport keacutezirataiban sokkal toumlbb ilyen koumlltemeacuteny van Szinteacuten eacuterdekes hogy azoknaacutel a versekneacutel amelyek csak a maacutesodik csoporthoz tartozoacute keacuteziratokban szerepelnek sokkal egyseacutegesebb a szoumlveg kevesebb a szoumlvegvaacuteltozat

A toumlbbszoumlr uacutejrakezdődő betűrendjeacutevel az ankarai keacutezirat eacutes a hosszabb gazelekből is csak oumlt paacuterverset koumlzlő İUuml 1607 egyik csoportba sem tartozik Tartalmaacutet tekintve az utoacutebbi keacutezirat egyeacutebkeacutent a maacutesodik csoporthoz aacutell koumlzel

Az első csoportba sorolhatoacute keacuteziratok koumlzoumltt toumlbb a korai peacuteldaacuteny hiszen ide tartozik a Szelim idejeacuteben keacuteszuumllt İUuml 1330 eacutes a valoacutesziacutenűleg Nagy Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa alatt oumlsszeaacutelliacutetott neacutegy Meshediacute-keacutezirat Az iacuteraacutestiacutepus alapjaacuten a Mes-hediacute-keacuteziratokkal egykoruacute lehet Esad is melyet nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint hataacute-rozott szerkesztői szaacutendeacutek nyomaacuten uacutegy helyeztek el egy gyűjtemeacutenyes koumltet-ben hogy azzal Szelim helyeacutet is kijeloumlljeacutek a perzsa irodalmi hagyomaacutenyban Koruk alapjaacuten uacutegy tűnik hogy az első csoport keacuteziratai a diacutevaacuten első redakcioacutejaacutet keacutepviselik

Az 1554-ben befejezett jeruzsaacutelemi keacutezirat azt sugallja hogy valamivel toumlbb mint harminc eacutevvel a szerző halaacutela utaacuten a diacutevaacutennak egy uacutej redakcioacuteja is elkeacute-szuumllt A koumltetben sok olyan vers szerepel amelyik a koraacutebbi redakcioacutet keacutepviselő peacuteldaacutenyokban nincs meg ami arra utal hogy Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa alatt komoly kutatoacutemunka folyt Szelim verseinek oumlsszegyűjteacutese ceacuteljaacuteboacutel A jeruzsaacutelemi keacutez-irat kivitelezeacutese eacutes az a teacuteny hogy a koumltet valamikor II Szelim koumlnyvtaacuteraacutenak gyűjtemeacutenyeacutebe tartozott arra enged koumlvetkeztetni hogy az uacutej redakcioacute esetleg a szultaacuteni udvarban keacuteszuumllhetett

Towards a new critical edition of Yavuz Sultān Selīmrsquos Persian Dīvān An overview of the manuscripts and the previous schol-arly literature on the topicBenedek PEacuteRI

Many Ottoman Sultans excelled in poetry but Selīm I (1512‒1520) was the only one who composed poetry almost exclusively in Persian The first printed edition of his divan was published in Istanbul in 1889 This edition was based on a single manuscript The first critical edition was prepared by a German Iranist Paul Horn in 1904 He based his work on seven manuscripts four of which he found in European libraries Only three came from collections in Turkey A couple of years ago a project was started by the author of the present article to prepare a new edition of the divan The work started with browsing library

45

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

catalogues and identifying manuscripts that were unknown to Horn The search included libraries in Europe and the Middle East Many new manuscripts were found The new critical edition is going to be based on Hornrsquos publication and 24 manuscripts 21 of which were not seen by the scholar in question Nineteen of the manuscripts are from libraries in Turkey four are from libraries in Tehran and one is from Israel These manuscripts contain many hitherto unpublished poems The aim of the present article is to give a detailed description of the contents of all the manuscripts used for the new critical edition of Sultān Selīmrsquos divan and to specify the number of gazels kasides etc contained in each volume

PEacuteRI BENEDEK

Keletkutataacutes 2020 tavasz 47ndash88 old

Daacutevid GeacutezandashLakatos BaacutelintFelix Petancius eacutes a toumlroumlk szultaacutenokroacutel keacutesziacutetett első euroacutepai csalaacutedfa1

bdquoEzek azok a dolgok amelyeket a toumlroumlkoumlkbirodalmaacuteroacutel hosszuacute utazaacutesaink eacutes alapos

megfigyeleacutesek reacuteveacuten megtudtunk Mivel vaacuterosunkRaguza amely az ő hataacutervideacutekuumlkoumln

fekszik igen nagy kereskedelmet bonyoliacutetle azokkal a neacutepseacutegekkel nagyon is

megvolt a lehetőseacuteguumlnk mindennek egyeseacutevel utaacutenajaacuternirdquoFelix Petancius Genealogia Turcica2

A 15ndash16 szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt Felix Petanciusroacutel (horvaacutetul Feliks Petančić) eacutes ndash mint laacutetni fogjuk ndash reacuteszben aacutelliacutetoacutelagos műveiről Magyarorszaacutegon toumlbbszoumlr iacutertak maacuter eacutes a szerző kuumllfoumlldoumln sem szaacutemiacutet ismeretlennek Főleg deacutelszlaacutev kuta-toacutek vizsgaacuteltaacutek eacuteleteacutet eacutes munkaacutessaacutegaacutet Egy toumlroumlkorszaacutegi konferenciaacutera keacuteszuumllve rutinfeladatnak tűnt figyelemfelkeltő szaacutendeacutekkal oumlsszefoglalni a raacute vonatkozoacute ismereteket Hamar kideruumllt azonban hogy a szakirodalomban bizonyos teacuteves megaacutellapiacutetaacutesok nemzedeacutekről nemzedeacutekre oumlroumlklődnek vele kapcsolatban ezeacutert megeacuteri a faacuteradsaacutegot alaposabban utaacutenajaacuterni hogy mi az ami biztonsaacuteggal tudhatoacute roacutela Ehhez főműveacutenek amely Genealogia Turcorum imperatorum (A toumlroumlk csaacuteszaacuterok nemzedeacutekrendje) ciacutemen ismert a koraacutebbiaknaacutel alaposabb elemzeacuteseacutet is elveacutegeztuumlk3 Szerencseacutes egybeeseacutesnek mondhatoacute hogy az Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuterban kutataacutesainkkal szinte egyidejűleg nyiacutelt meg 2019-ben A Corvina koumlnyvtaacuter budai műhelye ciacutemű nagyszabaacutesuacute kiaacutelliacutetaacutes amely Petancius

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201471 Haacutelaacutesan koumlszoumlnjuumlk Domokos Gyoumlrgy Fodor Paacutel Sophia Gyongyi Koltavary Kovaacutecs Naacuten-

dor Erik Kovaacutecs Zsuzsa Molnaacuter Antal Claudia Roumlmer Szovaacutek Korneacutel Richard Zucker eacutes Zsu-paacuten Edina munkaacutenk elkeacutesziacuteteacuteseacutehez nyuacutejtott oumlnzetlen segiacutetseacutegeacutet

2 Hec sunt que de imperio Thurcarum longis peregrinationibus subtilique indagine compe-rimus Quippe cum civitas nostra Ragusina que in confinibus ipsorum sita est complurima commertia cum gentibus illis habeat non defuit nobis facultas singula perquirendi hellip Ld Konrad Adelmann De origine ordine et militari disciplina Magni Turcae domi forisque habita libellus Hagenau 1530 fol BIIIIv

3 Ezen iacuteraacutes a kocaeli konferenciakoumltetben megjelent toumlroumlk nyelvű tanulmaacutenyunk magyariacutetott eacutes reacuteszben aacutetdolgozott vaacuteltozata Ld Geacuteza Daacutevid‒Baacutelint Lakatos Osman ve Orhanrsquodan II Ba-yezidrsquoe (Avruparsquoda hazırlanan ilk Osmanlı silsilenamesi ve Feliks Petancius) In Uluslararası Orhan Gazi ve Kocaeli Tarihi ve Kuumlltuumlruuml Sempozyumu V ndash Bildiriler Editoumlr Haluk Selvindashİbrahim ŞirinndashM Bilal CcedilelikndashAli Yeşildal Kocaeli 2019 489ndash512 Tervezzuumlk elkeacutesziacuteteni a mű kritikai kiadaacutesaacutet illetve teljes szoumlvegű magyar fordiacutetaacutesaacutet is

e munkaacutejaacutenak tekercs alakuacute vaacuteltozataacutet is bemutatta A taacuterlat szakkataloacutegusaacutehoz Mikoacute Aacuterpaacuteddal egyuumltt keacutesziacutetettuumlk a taacutergyleiacuteraacutest iacutegy az ő műveacuteszettoumlrteacuteneti stiacute-luskritikai megfigyeleacuteseit is be tudtuk ide eacutepiacuteteni4

Az alaacutebbiakban előszoumlr Felix Petancius eacuteletpaacutelyaacutejaacutet tekintjuumlk aacutet a raacute vonat-kozoacute hiteles adatok alapjaacuten majd a Genealogia szoumlvegvaacuteltozatait eacutes ezek illetve a tekercsvaacuteltozat peacuteldaacutenyainak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet ismertetjuumlk filoloacutegiai eacutes műveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel Veacuteguumll arra keressuumlk a vaacutelaszt hogy a mű mikorra dataacutelhatoacute eacutes adattartalma toumlrteacuteneti szempontboacutel mennyire megbiacutezhatoacute eacutes hiteles

Felix Petancius eacutelete

Az eddigi szakirodalomban minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint haacuterom szemeacutelynek egy Felix Ragusinus nevű raguzai (ma Dubrovnik Horvaacutetorszaacuteg) koacutedexmaacutesoloacute-miniaacutetornak egy Felix Brutus nevű raguzai tisztviselőnek eacutes egy Felix Petancius nevű ugyancsak e vaacuterosboacutel szaacutermazoacute magyar kiraacutelyi diplomataacutenak az eacuteletrajzi adatai keverednek Olaacuteh Mikloacutes Habsburg Maacuteria oumlzvegy magyar kiraacutelyneacute eacutes neacutemetalfoumlldi reacutegens titkaacutera (a keacutesőbbi esztergomi eacutersek) ugyanis 1536-ban befejezett Hungaria ciacutemű Magyarorszaacutegot leiacuteroacute munkaacutejaacuteban a budai kiraacutelyi koumlnyvtaacuter bemutataacutesakor emliacutet egy Felix Ragusinus Dalmata nevű miniaacutetort5 eacutes ez a szemeacutely ndash akiről kuumlloumlnben Olaacuteh utalaacutesaacuten kiacutevuumll semmi toumlbbet nem tudunk ndash kapcsoloacutedott oumlssze reacuteszint az Olaacuteh aacuteltal hivatkozott keleti nyelvtudaacutesa miatt reacuteszint azonos neve eacutes szaacutermazaacutesi helye alapjaacuten a diplomataacuteval Mindez alap-vetően a horvaacutet Petar Matković 1879-ben megjelent tanulmaacutenyaacutenak aacutelliacutetaacutesaacutera megy vissza6 eacutes felteacutetelezeacuteseacutet a kutataacutes keacutesőbb magaacutetoacutel eacutertetődőnek vette7

4 Daacutevid Geacuteza‒Lakatos Baacutelint‒Mikoacute Aacuterpaacuted Felix Petancius Genealogia Turcorum imperatorum In bdquoAz orszaacuteg diacuteszeacutererdquo A Corvina koumlnyvtaacuter budai műhelye Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Szerk Zsupaacuten Edina Budapest 2020 270‒275

5 Nicolaus Olahus Hungaria ndash Athila Ediderunt Colomannus Eperjessy‒Ladislaus Juhaacutesz (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum saec XVI) Budapest 1938 9 (Hungaria caput 5 sententiae 6ndash7) Magyar fordiacutetaacutesban bdquoHallottam az idősebbektől hogy Maacutetyaacutes kiraacutely amiacuteg eacutelt mindig tartott vagy harminc festeacuteshez eacutertő iacuteroacutedeaacutek szolgaacutet ezek legtoumlbbjeacutet az ő halaacutela utaacuten eacuten meacuteg ismertem Csaknem az oumlsszes maacutesolt goumlroumlg eacutes latin koacutedex az ő munkaacutejuk volt Feluuml-gyelőjuumlk a dalmaacutet Raguzai Feacutelix ndash magaacutet is ismertem oumlregkoraacuteban nemcsak goumlroumlguumll eacutes latinul de sziacuteruumll eacutes arabul is tudott ezenkiacutevuumll magaacuteban a festeacuteszetben is volt gyakorlata ndash szorgosan figyelte nehogy hiba toumlrteacutenjeacutek a koumlnyvek maacutesolaacutesaacutebanrdquo (Olaacuteh Mikloacutes Hungaacuteria Athila Ford Neacutemeth Beacutela Budapest 2000 20) Ideacutezi Dragutin Kniewald Feliks Petančić i njegova djela (Srpska akademija nauka i umetnostindashPosebna izdanja CCCL Odeljenje literature i jezika 12) Beograd 1961 11

6 Petar Matković Putovanja po Balkanskom poluotoku XVI vieka Rad Jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti 49 (1879) 109 A historiograacutefiai előzmeacutenyeket aacutettekinti Kniewald i m 1ndash3

7 Florio Banfi Felice Petanzio da Ragusa oratore dei re drsquoUngheria Mattia Corvino e

48

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

Annyit ugyanakkor Matković eacuterdemeacutenek tekinthetuumlnk hogy helyesen azo-nosiacutetotta a Iohannes Cuspinianus beacutecsi humanista eacutes osztraacutek diplomata aacuteltal emliacutetett Felix Petancius szemeacutelyeacutet a Pietro Pasqualigo velencei koumlvet aacuteltal Felice Raguseo neacuteven emliacutetett magyar kiraacutelyi diplomataacuteval8 Csakhogy ebből meacuteg nem koumlvetkezik az Olaacuteh aacuteltal emliacutetett koacutedexfestővel valoacute megfelelteteacutes9 Kettőjuumlk oumlsszekapcsolaacutesaacutet a szerb Petar Kolendić azzal bonyoliacutetotta tovaacutebb 1959-ben megjelent tanulmaacutenyaacuteban amelyet Petancius eacuteleteacutenek raguzai idő-szakaacuteroacutel iacutert hogy egy bizonyos Felix Brutusra vonatkozoacute adatokat is hozzaacutevont a kifejezetten Felix Petanciust eacuterintőkhoumlz mivel veacutelemeacutenye szerint Felix Brutus eacutes Felix Petancius ugyanaz a szemeacutely volt10 Baacuter Kolendić dubrovniki leveacutel-taacuteri forraacutesok alapjaacuten dolgozott hivatkozaacutesaiban a legtoumlbb esetben nem tuumlntette fel a vizsgaacutelt szemeacutely neacutevalakjaacutet Mivel helysziacuteni leveacuteltaacuteri kutataacutesra nem volt moacutedunk adatait nem ellenőrizhettuumlk Az azonosiacutetaacutest laacutetszoacutelag indokolja hogy a Felix Brutust illető informaacutecioacutek az 1490-es eacutevekig tartanak (az utolsoacute 1493-boacutel valoacute)11 miacuteg a Petanciusroacutel szoacuteloacutek eacuteppen 1490-től kezdődnek iacutegy a keacutet adatsor kiegeacutesziacuteteneacute egymaacutest Ugyanakkor a keacutet Felix azonossaacutegaacutet az eacutegvilaacutegon semmi sem bizonyiacutetja iacutegy olyan forraacutesunk sincs amikor a keacutet vezeteacutekneacutev (Brutus eacutes Petancius) egyszerre fordulna elő Kolendić eacuteletrajzi azonosiacutetaacutesaacutet Petanciusroacutel iacuterott reacuteszletes a koraacutebbi ismereteket oumlsszefoglaloacute eacutes tovaacutebbfejlesztő fentebb ideacutezett koumlnyveacuteben a horvaacutet Dragutin Kniewald teljes meacuterteacutekben elfogadta eacutes a rendelkezeacutesre aacutelloacute toumlredeacutekes adatokat illetve sokszor keacutesőbbi nem kortaacuters his-toriograacutefiai veacutelekedeacuteseket egyseacuteges eacuteletpaacutelya-elbeszeacuteleacutesseacute formaacutelta amelybe a Petanciusnak tulajdoniacutetott munkaacutek tartalmi elemzeacuteseacuteből levont koumlvetkezteteacuteseit is beeacutepiacutetette12 Kolendić eacutes Kniewald munkaacutejaacutenak eredmeacutenyekeacutent terjedt el a szakirodalomban ez a lekerekiacutetett de teacutevedeacutesektől hemzsegő eacuteletrajzi rekonst-rukcioacute a leguacutejabb keacutezikoumlnyvekben is ez szerepel13

Vladislao miniatore e bibliotecario della Corviniana di Buda Archivio storico per la Dalmazia 24142 (1938) 1ndash23 Elena Berkovits Felice Petanzio Ragusino capo della bottega di miniatori di Mattia Corvino Corvina 3 (1940) 53ndash84 Ebben az időszakban csupaacuten egy valaki volt aki nem fogadta el ezt a felteacutetelezeacutest Gulyaacutes Paacutel Maacutetyaacutes kiraacutely aacutelliacutetoacutelagos miniaacutetorai Magyar Koumlnyv-szemle 66 (1942) 1ndash10 Vaacutelaszaacuteban Berkovits azon igyekezett hogy megveacutedje sajaacutet aacutellaacutespontjaacutet Maacutetyaacutes kiraacutely bdquoaacutelliacutetoacutelagosrdquo miniaacutetorai Vaacutelasz Gulyaacutes Paacutelnak Magyar Koumlnyvszemle 66 (1942) 153ndash161

8 Matković i m 112ndash1139 Erre peacutelda Dragutin Kniewald Sitnoslikar Feliks Petančić In Tkelčićev zbornik ndash Zbornik

radova posvećenih sedamdesetogodišnjici Vladimira Tkelčića II Glavni urednik Ivan Bach Zagreb 1958 55ndash92

10 Petar Kolendić Feliks Petančić pre definitvnog odlaska u Ugarsku Glas SAN 236 Odeljenje literature i jezika 4 (1959) 1ndash2

11 Kolendić i m 1290 jegyzet12 Kniewald Feliks Petančić13 Ralf C Muumlller Prosopographie der Reisenden und Migranten ins Osmanische Reich

(1396ndash1611) (Berichterstatter aus dem Heiligen Roumlmischen Reich auszliger burgundische Gebiete und Reichsromania) VII Leipzig 2006 160ndash164 Luka Špoljarić Feliks Petančić In Christianndash

49

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

Az alaacutebbiakban nem vaacutellalkozunk a szakirodalomban szereplő teacuteves eacuteletrajzi adatok teacuteteles caacutefolataacutera koumlzuumlluumlk csak a legfontosabbakra teacuteruumlnk ki egyeacutebkeacutent csak azokat az informaacutecioacutekat vesszuumlk szaacutemba amelyeket hiteleseknek tekin-tuumlnk eacutes bizonyosan Felix Petanciushoz kapcsolhatoacutek

Felix Petancius a 15 szaacutezad maacutesodik feleacuteben szuumlletett a dalmaacuteciai Raguzaacuteban Olaacuteh Mikloacutes fentebb emliacutetett leiacuteraacutesaacuteboacutel amely szerint ő Felix Ragusinust maacuter időskoraacuteban ismerte meg Petancius szuumlleteacuteseacutenek időpontjaacutet Petar Kolendić eacutes Dragutin Kniewald egyaraacutent 1455 koumlruumllre tette14 ez azonban nem igazolhatoacute mint ahogy a Kolendić aacuteltal vaacutezolt csalaacutedtoumlrteacutenet adatai Felix iskolamesteri keacutesőbb biacuteroacutesaacutegi jegyzői teveacutekenyseacutege 1478ndash1487 koumlzoumltt illetve 1487ndash1490 koumlzoumltti aacutelliacutetoacutelagos budai koacutedexfestői műkoumldeacutese sem15 Felix rokonsaacutegaacuteroacutel csak annyit tudunk hogy nagybaacutetyja a raguzai Kristofor Stojković (Raguzai Kristoacutef) modrusi (ma Modruš Horvaacutetorszaacuteg) puumlspoumlk (1485ndash1499)16 volt mivel 1517-ben Novi Vinodolskiban Felix Petancius egy oumlnmagaacutet is megnevező siacuteremleacuteket aacutelliacutettatott neki amely a Szent Fuumlloumlp eacutes Jakab-templom szenteacutelyeacutenek jaacuteroacuteszint-jeacuteben ma is laacutethatoacute17

Felix Petancius ndash ellenőrizhető moacutedon ebben a neacutevalakban ndash előszoumlr 1490 aacuteprilis 1-jeacuten bukkan fel az ismert forraacutesokban amikor a raguzai vaacuterosi tanaacutecs keacutet hoacutenapra szoacuteloacute menlevelet adott szaacutemaacutera adoacutessaacutegai nagy reacutesze aloacutel18 1491ndash1495 koumlzoumltt vaacuterosi iacuternokkeacutent19 illetve a vaacuterosi adminisztraacutecioacute tagjakeacutent teveacutekenyke-dett kuumlloumlnboumlző koumlvetseacutegek reacutesztvevőjekeacutent kuumlldoumlnckeacutent szerepelt II Ulaacuteszloacute magyar eacutes cseh kiraacutely budai udvaraacuteba (1492 februaacuterjaacuteban 1493 maacuterciusaacuteban 1495 februaacuterjaacuteban) illetve II Alfonz naacutepolyi kiraacutelyhoz (1494 maacutejusaacutebanndash

Muslim Relations A Bibliographical History 7 Central and Eastern Europe Asia Africa and South America (1500ndash1600) Ed by David Thomas et alii LeidenndashBoston 2015 50ndash51 Mirko Raguž Petančić Feliks In Leksikon poznatih senjana Senj 2016 182ndash183

14 Kolendić i m 3 Kniewald Feliks Petančić 715 Kolendić i m 3ndash9 Kniewald Feliks Petančić 6ndash1516 Hierarchia catholica medii aevi sive summorum pontificum S R E cardinalium

ecclesiarum antistitum serieshellip Collecta digesta edita per Conradum Eubel II Muumlnster 1903 136 C Toacuteth Norbert Magyarorszaacuteg keacuteső koumlzeacutepkori főpapi archontoloacutegiaacuteja Eacutersekek puumlspoumlkoumlk illetve segeacuted puumlspoumlkeik vikaacuteriusaik eacutes joumlvedelemkezelőik az 1440-es eacutevektől 1526-ig Győr 2017 79 C Toacuteth NorbertndashHorvaacuteth RichaacuterdndashNeumann TiborndashPaacutelosfalvi Tamaacutes Magyarorszaacuteg vilaacutegi archontoloacutegiaacuteja 1486ndash1526 I Főpapok eacutes baacuteroacutek Budapest 2016 43

17 Kniewald Feliks Petančić 39ndash4118 Kolendić i m 966 jegyzet (Državni arhiv u Dubrovniku [=DAD] Consilium rogatorum

vol 26 fol 91r)19 Kolendić i m 1076 jegyzet (1491 maacutercius 15 DAD Consilium min vol 24 fol 55r a

raguzai kisebb tanaacutecs kifizet Felix Petanciusnak 5 perperaacutet egy paacutepai bulla cirill betűs aacutetiacuteraacutesaacuteeacutert) 1289 jegyzet (1495 januaacuter 15 ugyanott vol 24 105v a kisebb tanaacutecs felfogadja Felixet a vaacuterosi adoacutebehajtaacutesra vonatkozoacute szabaacutelyok koumltetbe maacutesolaacutesaacutera) 12ndash1392 jegyzet (ugyanezen a napon ugyanott vol 25 fol 107v a tanaacutecs kifizet Felix Petantiusnak() 35 perperaacutet a naacutepolyi kiraacutelyok Raguzaacutenak adott privileacutegiumainak aacutetiacuteraacutesaacuteeacutert az aacutetiacuteraacutes DAD Latinski dokumenti 2291946)

50

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

juacuteniusaacuteban majd lemondaacutesa utaacuten utoacutedjaacutehoz 1495 aacuteprilisndashmaacutejus folyamaacuten)20 1496 szeptember 12-eacuten Raguzaacuteban csaacuteszaacuteri felhatalmazaacutesuacute koumlzjegyzőveacute avat-taacutek ezutaacuten tehaacutet koumlzhitelű teveacutekenyseacuteget is veacutegezhetett21

1496 oktoacutebereacuteben taacutevozott szuumllővaacuterosaacuteboacutel eacutes ezt koumlvetően nem sokkal talaacuten meacuteg ugyanebben az eacutevben Zenggben (ma Senj Horvaacutetorszaacuteg) lett kancellaacuter azaz vaacuterosi főjegyző22 Ebben az időszakban keruumllhetett be talaacuten puumlspoumlk nagy-baacutetyja segiacutetseacutegeacutevel is II Ulaacuteszloacute kiraacutely budai udvaraacuteba 1501-ben maacuter kiraacutelyi titkaacuteri ciacutemmel szerepelt (csak Felix keresztneacutevvel) Kubinyi Andraacutes kutataacutesai-boacutel tudjuk hogy a kiraacutelyi titkaacuterok elsősorban nem a kiraacutelyi kancellaacuteria alkal-mazottai hanem a kiraacutelyi kamaraacutesokhoz hasonloacutean teacutenylegesen a kiraacutely szol-gaacutelataacuteban aacutelloacute nem felteacutetlenuumll aacutellandoacutean az udvarban tartoacutezkodoacute udvaroncok voltak akiket kuumlloumlnboumlző belkormaacutenyzati eacutes kuumllpolitikai feladatokra egyaraacutent alkalmaztak iacutegy diplomaacuteciai megbiacutezataacutesokat is teljesiacutetettek23 Felix Petancius tehaacutet zenggi kancellaacuteri feladataacutet is megtartotta legalaacutebbis egy ideig (1503-ban meacuteg ennek nevezi magaacutet amikor koumlzjegyzőkeacutent egy zenggi haacutez elajaacutendeacutekozaacute-saacutet foglalta iacuteraacutesba24) 1501 veacutegeacuten mint kiraacutelyi titkaacuter II Ulaacuteszloacute megbiacutezaacutesaacuteboacutel Velenceacutebe majd innen Pierre drsquoAubusson johannita nagymesterhez a toumlroumlkel-lenes szoumlvetseacuteges haderő kinevezett főkapitaacutenyaacutehoz utazott tovaacutebb Rodoszra ahonnan 1502 januaacuter elejeacuten indult vissza25 1503 maacuterciusaacuteban Loacutenyai Albert

20 Magyarorszaacutegra 1492 februaacuter 10 levelet vitt Budaacutera (Kolendić i m 1394 jegyzet DAD Consilium min vol 24 fol 132v) 1493 maacutercius 23 a vaacuteros reacutegi privileacutegiumai megerősiacuteteacuteseacutenek kieszkoumlzleacuteseacutere kuumlldoumltt koumlvetseacuteg adminisztratiacutev vezetője (expenditor spenditor) azaz nem ő a kouml-vet (Kolendić i m 15116 jegyzet DAD Consilium rogatorum vol 27 fol 33v) 1495 februaacuter 26 Felix Petanciust az itaacuteliai-naacutepolyi hiacuterekről szoacuteloacute leveacutellel kuumlldik Budaacutera (Raguza eacutes Magyaror-szaacuteg oumlsszekoumltteteacuteseinek okleveacuteltaacutera Diplomatarium relationum reipublicae Ragusanae cum regno Hungariae Oumlsszeaacutelliacutetotta Gelcich Joacutezsef bevezeteacutessel eacutes jegyzetekkel ellaacutetta Thalloacuteczy Lajos Budapest 1887 656 = Dubrovačka akta i povelje Acta et diplomata Ragusina Sabrao i objavno Jovan Radonić I1 (Srpska kraljevska akademija Zbornik za istoriju jezik i književnost srpskog naroda Treće odeljenje II) Beograd 1934 806 Kolendić i m 17 Kniewald Feliks Petančić 17) ndash Naacutepolyba 1494 maacutejus 8-aacuten II Alfonz naacutepolyi kiraacutely koronaacutezaacutesaacuten reacuteszt vesz egy raguzai kuumlldoumlttseacuteg is aacuteprilis 3-aacuten biacutezzaacutek meg Felixet az uacutet adminisztratiacutev vezeteacuteseacutevel (Kolendić i m 16‒17 DAD Consilium rogatorum vol 27 fol 106v 134r) 1495 aacuteprilis 30 Felixet Naacutepolyba kuumlldik keacutet hoacutenapnyi uacutetikoumlltseacuteggel uacutetleveacutellel (Kolendić i m 17136 jegyzet DAD Consilium min vol 25 fol 134r) ndash A neacutev iacuteraacutesmoacutedjaacutet nem mindig lehetett ellenőrizni

21 Teljes szoumlveggel publikaacutelta Kolendić i m 18ndash19 (DAD Diversa notariae vol 76 149v)22 Kolendić i m 19 Kniewald Feliks Petančić 1723 Kubinyi Andraacutes A kiraacutelyi titkaacuterok II Lajos kiraacutely uralkodaacutesa idejeacuteben Gesta 6 (20061)

3ndash12 15ndash1724 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter Orszaacutegos Leveacuteltaacutera Diplomatikai Leveacuteltaacuter 34413 (Online feacuteny-

keacutepe a httparchiveshungaricanahuencharters oldalon eacuterhető el) Kivonata Maacutelyusz Elemeacuter A szlavoacuteniai eacutes horvaacutetorszaacutegi paacutelos kolostorok oklevelei az Orszaacutegos Leveacuteltaacuterban III Leveacuteltaacuteri Koumlzlemeacutenyek 6 (1928) 193ndash194 19

25 Giacomo Bosio Dellrsquoistoria della sacra religione et ill(ustrissi)ma militia di San Giovan-ni Gierosolimitano Parte 1 Roma 1594 455ndash456 (Parte I libro XVI) Matković i m 111 Kniewald Feliks Petančić 25‒26

51

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

zenggi kapitaacuteny (eacutes talaacuten Zengg vaacuteros) megbiacutezott koumlvete volt Velenceacuteben ahol eacutepuumlletfa-szaacutelliacutetaacutesi engedeacutelyt eszkoumlzoumllt ki vaacuterosa szaacutemaacutera26 1504-ben az uacutej johannita nagymestert kereste fel (aki meacuteg nem tartoacutezkodott Rodoszon hanem Itaacuteliaacuteban)27 Ugyanebben az eacutevben tovaacutebbaacute 1507-ben szuumllővaacuterosaacuteba Raguzaacuteba kuumlldoumltt kiraacutelyi koumlvet megbiacutezott volt28 1509-ben II Ulaacuteszloacute aacutelliacutetoacutelag Spanyolor-szaacutegba menesztette ahonnan 1510 februaacuterjaacuteban eacuterkezett vissza29

1510 nyaraacuten a kiraacutelyi udvarban tartoacutezkodott de tervezett uacutejabb raguzai misz-szioacutejaacuteboacutel visszahiacutevtaacutek30 Kolendić eacutes Kniewald szerint 1511-ben Zaacutegraacuteb szabad kiraacutelyi vaacuteros biacuteroacuteja lett volna de ez eleacuteg valoacutesziacutenűtlen mivel ehhez polgaacuter-joggal eacutes vaacuterosi ingatlannal is kellett volna rendelkeznie amiről viszont nincs semmilyen informaacutecioacutenk31

1512 maacutercius 17-eacuten II Ulaacuteszloacute kiraacutely az oszmaacutenndashmagyar fegyverszuumlnet hiaacutenyossaacutegainak poacutetlaacutesaacutera (a szoumlvegből ugyanis kimaradt Horvaacutetorszaacuteg) kiraacutelyi koumlvetkeacutent kuumlldte Isztambulba32 ahovaacute maacutercius 26-aacuten indult el33 Misszioacuteja reacutesz-ben kellő felhatalmazaacutes hiacutejaacuten sikertelennek bizonyult I Szelim szultaacuten 1512 juacutelius 21-i elutasiacutetoacute vaacutelaszaacutet augusztus folyamaacuten vitte meg Budaacutera34 Ez utaacuten

26 Marino Sanuto I Diarii 1496ndash1533 Tom IndashLVIII A cura di Rinaldo FulinndashFederico Stefa-nindashNiccolograve BarozzindashGuglielmo BerchetndashMarco Allegri Venezia 1879ndash1903 IV 776ndash777

27 Sanuto i m V 1053 Vouml Lakatos Baacutelint A kiraacutely diplomataacutei Koumlvetek eacutes koumlvetseacutegek a Jagelloacute-korban (1490ndash1526) I reacutesz Kutataacutesi vaacutezlat Toumlrteacutenelmi Szemle 61 (2019) 605 II reacutesz Adattaacuter Toumlrteacutenelmi Szemle 62 (2020) 312 A 69 teacutetel

28 1504 decemberndash1505 januaacuter 4 Kolendić i m 20 (Raguza eacutes Magyarorszaacuteg 828 DAD Consilium rogatorum vol 30 fol 2vndash3v Consilium min vol 28 fol 111v) ndash 1507 januaacuter 26 ugyanott (Raguza eacutes Magyarorszaacuteg 830 DAD Consilium rogatorum vol 30 fol 205vndash206v)

29 Commissiones et relationes Venetae I 1433ndash1527 Collegit et digessit Simeon Ljubić (Monumenta spectantia historiam Slavorum meridionalium VI) Zagreb 1876 118 Kniewald Feliks Petančić 28 ndash A Kniewald (Feliks Petančić 20ndash23) aacuteltal Petanciusnak tulajdoniacutetott Velen-ceacuten aacutet Franciaorszaacutegba iraacutenyuloacute 1500 eacutevi koumlveti misszioacute adatai Besseni avagy Cseh Gyoumlrgy (Jiřiacute z Bešiacuten) szemeacutelyeacutevel keverednek Ld Lakatos i m I 60133 jegyzet II 301‒302 A 44 teacutetel

30 Commissiones I 123 Kolendić i m 20 Kniewald Feliks Petančić 28ndash31 Helyette Loacutenyai Albertet kuumlldteacutek Lakatos i m II 321 A 109 teacutetel

31 Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae Collegit et edidit Johannes Bap-tista Tkalčić VIII Zagreb 1902 201 Ennek alapjaacuten Kolendić i m 2 eacutes Kniewald Feliks Petančić 3 20 31ndash32

32 Commissiones I 129 ideacutezi Matković i m111ndash112 Kniewald Feliks Petančić 33 ndash La-katos i m II 324‒325 121 teacutetel

33 Commissiones I 130 a kivonatot ideacutezi Matković i m 111ndash112 Pasqualigo velencei koumlvet e napi jelenteacuteseacuteben csak arroacutel beszeacutel (Venezia Biblioteca del Museo Correr Cicogna 2126 283r) hogy a koumlvetet kikuumlldteacutek eacutes el fog indulni Domino Felice Raguseo destinato orator al Signor Turco expedito del tuto hozi de qui se partira infallanter nisi aliquid acciderit et fara la via de Transylvania et Moldavia per maior sua securita

34 Fodor PaacutelndashDaacutevid Geacuteza Magyarndashtoumlroumlk beacuteketaacutergyalaacutesok 1512ndash1514-ben Toumlrteacutenelmi Szem-le 36 (1994) 201 kuumlloumlnoumlsen a 38 jegyzet eacutes 202ndash203 Elvetik Fraknoacutei neacutezeteacutet Tomori Paacutel koumlveti kikuumlldeacuteseacuteről eacutes a Pasqualigo velencei koumlvet 1512 maacutercius 17-i a Commissiones I 129 kivo-natolt jelenteacutese alapjaacuten csak Petancius misszioacutejaacuteroacutel beszeacutelnek Ezt Sanuto i m XIV 271ndash272 oumlsszefoglalaacutesa is alaacutetaacutemasztani laacutetszik amely Pasqualigo uacutejabb maacutejus 16-i jelenteacuteseacuteről keacuteszuumllt

52

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

1512 novembereacuteben uacutejboacutel kikuumlldteacutek E koumlvetseacutege soraacuten Burszaacuteban sikertelen fegyverszuumlneti taacutergyalaacutesokat folytatott a szultaacutennal majd 1513 juacuteliusaacuteban eacuterke-zett ismeacutet vissza a magyar kiraacutelyi udvarba35 Ez volt utolsoacute adatolt diplomaacuteciai uacutetja Ezt koumlvetően talaacuten visszavonult Zenggbe az 1516-ban troacutenra leacutepő II Lajos kiraacutely szolgaacutelataacuteban leacutevők koumlzoumltt maacuter nem talaacutelkozunk vele

1517-ben aacutelliacutetotta a fentebb maacuter emliacutetett siacuteremleacuteket a toumlroumlk taacutemadaacutesok miatt Modrusboacutel Novi Vinodolskiba menekuumllt eacutes ott meacuteg 1499-ben elhunyt puumlspoumlk nagybaacutetyjaacutenak Ez az utolsoacute hiteles adat roacutela 1517ndash1522 koumlzoumltt halhatott meg mert 1522-ben amikor Iohannes Cuspinianus nyomtataacutesban publikaacutelta Felix balkaacuteni uacutetvonalakroacutel szoacuteloacute De itineribushellip ciacutemű alaacutebb meacuteg emliacutetendő munkaacute-jaacutet az előszoacuteban maacuter neacutehaikeacutent emleacutekezett meg roacutela36

Mint laacutethattuk teacutenylegesen adatolt toumlroumlkorszaacutegi misszioacuteira paacutelyaacuteja veacutege feleacute beeacuterkezett kiraacutelyi diplomatakeacutent keruumllt sor 1512ndash1513 folyamaacuten Nagy valoacute-sziacutenűseacuteggel azonban maacuter koraacutebban is jaacutert az Oszmaacuten Birodalomban erre akaacuter 1502-es rodoszi uacutetja alkalmaacuteval sor keruumllhetett illetve maacutes magyar koumlvetseacutegek tagjakeacutent juthatott el oda Fentebb emliacutetettuumlk hogy raguzai tisztviselő koraacuteban keacutet olyan budai eacutes naacutepolyi delegaacutecioacutenak is tagja volt amelyeknek nem ő volt a koumlveti ranguacute vezetője Tehaacutet nem lehetetlen hogy a szultaacutent felkereső egy vagy toumlbb olyan delegaacutecioacuteban koumlveti kiacuteseacuteretben is reacuteszt vett amelynek a tagjait nem soroltaacutek fel

A munkaacutenkhoz mottoacuteul vaacutelasztott szoumlvegből is ndash bdquoezek azok a dolgok ame-lyeket a toumlroumlkoumlk birodalmaacuteroacutel hosszuacute utazaacutesaink eacutes alapos megfigyeleacuteseink reacuteveacuten megtudtunkrdquo ndash joggal koumlvetkeztethetuumlnk arra hogy ismert megbiacutezataacute-sainaacutel hamarabb is eljuthatott Isztambulba nem is egyszer A maacutesodik mondat alapjaacuten ndash bdquomivel vaacuterosunk Raguza amely az ő hataacutervideacutekuumlkoumln fekszik igen nagy kereskedelmet bonyoliacutet le azokkal a neacutepseacutegekkel nagyon is megvolt a lehetőseacuteguumlnk mindennek egyeseacutevel utaacutenajaacuternirdquondash pedig azt mondhatjuk hogy mint raguzai polgaacuter eacutes a helyi koumlzeacutelet reacutesztvevője mind a szultaacutennak eacutevente adoacutet vivő kuumlldoumlttektől37 mind a joumlvő-menő kereskedőktől maacuter paacutelyaacutejaacutenak korai sza-

ebben is szerepel a (meg nem nevezett) koumlvet kikuumlldeacutese Leguacutejabban ld Mikoacute Gaacutebor Oszmaacuten-ellenes hadjaacuteratok lehetőseacutegei a 16 szaacutezad elejeacuten Kiacuteseacuterlet Szrebernik Szokol eacutes Tessaacuteny vaacuterak visszahoacutediacutetaacutesaacutera 1513-ban Szaacutezadok 154 (2020) 581 A helyzet azonban bonyolultabb a maacuterci-usban maacuter kikuumlldoumltt Petancius melleacute II Ulaacuteszloacute valoacuteban kirendelte Tomorit is Pasqualigo maacute-jus 16-i (eacutes Sanuto aacuteltal a fentebb ideacutezett helyen nevek neacutelkuumll kivonatolt) jelenteacuteseacuteben ugyanis azt iacuterta (Cicogna 2126 289r) hogy az uacutej uralkodoacute Szelim maacuter elkezdte taacutemadni az atyjaacuteval II Bajeziddel koumltoumltt oumlteacuteves fegyverszuumlnet elleneacutere a veacutegeket ezeacutert ha parso a la maesta sua [II Ulaacuteszloacute] de elezer un orator novo che e domino Tuburi Paulo al fiol del pręfato noviter inthronizato per veder de firmar cum lui le dicte treuge nela forma che le sono firmate cum il padre et partira dicto orator fra 5 over 6 zorni come el dice Domine Felice Raguseo veramente se crede che habi seguito il suo camino essendo accordate le cosse del prenominato Sellembeg

35 FodorndashDaacutevid i m 204ndash207 eacutes a forraacuteskoumlzleacutes 221ndash22236 Ideacutezi Matković i m 114 emliacuteti Kniewald Feliks Petančić 1937 A II Bajezid koraacuteban elvaacutert 12 500 arany befizeteacuteseacutet igazoloacute szultaacuteni iratokboacutel toumlbbet is ki-

53

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

kaszaacuteban otthon is szaacutemos informaacutecioacutehoz feacuterhetett hozzaacute az Oszmaacuten Birodalom kormaacutenyzataacuteroacutel eacutes igazgataacutesaacuteroacutel illetve a toumlroumlkoumlk eacuteletmoacutedjaacuteroacutel eacutes szokaacutesairoacutel

Petancius Genealogiaacuteja eacutes vaacuteltozatai

Petancius neve alatt haacuterom munka hagyomaacutenyozoacutedott Ezek koumlzuumll a Historia Turcica (Toumlroumlk toumlrteacutenet) azonban bizonyosan nem Petancius műve Egyreacuteszt ndash ahogy alaacutebb meacuteg taglaljuk ndash az egyetlen csonka koacutedexben raacutenk maradt keacutezirat szerzőt nem is emliacutet maacutesreacuteszt a szoumlveg első fele Niccolograve Sagundino De familia Otthomanorum epitome (Az Oszmaacuten-haacutez kivonatos toumlrteacutenete) maacuteskeacutent De origine et rebus gestis Turcarum (A toumlroumlkoumlk szaacutermazaacutesaacuteroacutel eacutes tetteiről) ciacutemű 1456-ban iacutert műveacutenek szinte szoacute szerinti aacutetveacutetele38 Neacutemileg hasonloacute a helyzet a Quibus itineribus Turci sint aggrediendi (Milyen uacutetvonalakon koumlzeliacutethetők meg a toumlroumlkoumlk) vagy De itineribus in Turciam libellus (A Toumlroumlkorszaacutegba vezető utakroacutel szoacuteloacute koumlnyvecske) ciacutemeken ismert geograacutefiai leiacuteraacutesaacuteval39 A II Ulaacuteszloacute kiraacutelyhoz szoacuteloacute dedikaacutecioacuteval ellaacutetott a tengeri eacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből vala-mint a Nyugat-Balkaacutenroacutel Isztambulba tartoacute szaacuterazfoumlldi uacutetvonalak ismerteteacuteseacutet illetve a toumlroumlk uralom alatt aacutelloacute balkaacuteni teacuterseacuteg aacutettekinteacuteseacutet tartalmazoacute művecskeacute-ről ndash amelyben a toumlroumlkoumlk maguk nem is keruumllnek elő hangsuacutelyosan ndash Agostino Pertusi bebizonyiacutetotta hogy egyszerűen plaacutegium Martino Segono dulcignoacutei puumlspoumlk 1480-ban keacuteszuumllt egyetlen keacuteziratban fennmaradt műveacutenek kis meacuter-teacutekben aacutetszerkesztett vaacuteltozata amelyben peacuteldaacuteul a proloacutegus eacutes az epiloacutegus szoumlvege is teljesen azonos Petancius csak az uralkodoacute neveacutet vaacuteltoztatta meg40

Ezeket figyelembe veacuteve eacuterdemes a harmadik Petancius-mű a Genealogia vizsgaacutelataacutehoz laacutetni Petancius ezen munkaacutejaacutenak keacutet szoumlvegvaacuteltozata redakcioacuteja van A hosszabb verzioacute fejezetekre tagolt elbeszeacutelő traktaacutetus amelyet a jelenleg ismert peacuteldaacutenyokban nem diacutesziacutetenek keacutepek Haacuterom a 16 szaacutezad első feleacuteben maacutesolt keacutezirataacuteroacutel tudunk a beacutecsiről (a tovaacutebbiakban W) a milaacutenoacuteiroacutel (a tovaacutebbi-akban M) eacutes a velenceiről (a tovaacutebbiakban V)41 Nyomtataacutesban is toumlbbszoumlr meg-

adott Gliša Elezović Turski spomenici I2 Beograd 1952 58 (1482 ‒ Jako eacutes Navko) 59 (1483 ndash Niksa eacutes Nikolin) 61 (1484) 66 (1486) 69 (1487) 76 (1490) 77 (1491) 94 (1499) 96 (1500) 100 (1501) 111 (1504) 115 (1505) 125 (1506) 132 (1508) 137 (1510)

38 Agostino Pertusi Martino Segono di Novo Brdo vescovo di Dulcigno Un umanista serbo-dalmata del tardo Quattrocento Vita e opere (Istituto storico italiano per il medio evo Studi storici fasc 128ndash130) Roma 1981 273ndash277 oumlsszefoglaloacutean Špoljarić i m 52

39 A nyomtatott (Cuspinianus aacuteltal sajtoacute alaacute rendezett) koumlnyv ciacuteme De itineribus in Turciam libellus Wien 1522

40 Pertusi i m 60ndash66 a szoumlveg kritikai kiadaacutesa 75ndash117 A keacutet szoumlveg oumlsszefuumlggeacuteseiről laacutesd meacuteg Agostino Pertusi I primi studi in occidente sullrsquoorigine e la potenza dei Turchi Studi Veneziani 12 (1970) 485ndash486 489ndash491

41 W Wien Oumlsterreichische Nationalbibliothek Handschriftensammlung Cod Lat 3522 fol 144rndash154r (egykor Johannes Cuspinianus birtokaacuteban ld Kniewald i m 63ndash66 67ndash70) M

54

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

jelent a 16 szaacutezad folyamaacuten előszoumlr 1530-ban Konrad Adelmann kiadaacutesaacuteban42 A roumlvidebb vaacuteltozat illusztraacutelt eacutes iacuteraacuteshordozoacuteja kuumlloumlnleges pergamenlapokboacutel oumlsszeragasztott tekercs rotulus A tekercsformaacuteban szoumlveg eacutes keacutep egyuumlttesen hataacuterozza meg a mű kuumlloumln egyseacutegekbe rendezett szerkezeteacutet43 A szakirodalom-ban aacuteltalaacuteban Petancius-tekercsnek hiacutevott ezen vaacuteltozatnak keacutet peacuteldaacutenya van az egyik az ismertebb Budapesten talaacutelhatoacute az Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuterban (1 keacutep)44 a maacutesik Madridban a Spanyol Nemzeti Koumlnyvtaacuterban (2 keacutep)45

A Genealogia ciacutem a budapesti rotulus ciacutemeacutenek (Genealogia Turcorum imperatorum lex imperii domi militiaeque habita dedicata serenissimo principi Voladislavo Hungarię Bohemię etc regi gloriosissimo ndash A toumlroumlk csaacuteszaacuterok nemzedeacutekrendje eacutes birodalmuk toumlrveacutenyei haacuteboruacuteban eacutes beacutekeacuteben a legfelseacutege-sebb fejedelemnek Ulaacuteszloacutenak Magyarorszaacuteg eacutes Csehorszaacuteg stb legdicsőseacutege-sebb kiraacutelyaacutenak ajaacutenlva46) kezdőszava alapjaacuten vaacutelt bevetteacute a szakirodalomban de ez egyreacuteszt megteacutevesztő mert csak kis meacuterteacutekben fedi a tartalmat maacutesreacuteszt a hosszabb redakcioacute keacuteziratai vagy a De Turcharum statu libellus (A toumlroumlkoumlk aacutellamaacuteroacutel szoacuteloacute koumlnyvecske) ciacutemet viselik vagy ciacutem neacutelkuumlliek47

Milano Biblioteca Ambrosiana N 340 sup (5) fol 25rndash30v V Venezia Biblioteca del Museo Correr Cicogna 894 fol [1v]ndash[7v] (A lapok szaacutemozatlanok)

42 Adelmann i m A tovaacutebbi nyomtatott kiadaacutesokat reacuteszletesen aacutettekinti Kniewald i m 70ndash8043 Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 27044 A budapesti szoumlvegeacutet a madridi peacuteldaacuteny eacutes a keacutet redakcioacute egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutenak

ismerete neacutelkuumll hibaacutektoacutel nem mentes aacutetiacuteraacutesban egyik tanulmaacutenya fuumlggeleacutekekeacutent koumlzzeacutetette a Petanciust toumlbb alkalommal is bdquofelfedezőrdquo Snezhana Rakova The Last Crusaders Felix Petančić and the Unfulfilled Crusade of 1502 In Au Nord et au Sud du Danube Dynamiques politiques sociales et religieuses dans le passeacutee North and South of the Danube Political Social and Religious Aspects of the Past Ed by Snezhana RakovandashGheorghe Lazăr Brăila 2019 62ndash73

45 Budapest Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 378 (Ezt a keacuteziratot 1908 maacutesodik feleacuteben a muumlncheni antikvaacuteriustoacutel Jacques Rosenthaltoacutel vaacutesaacuteroltaacutek 4250 maacuterkaacuteeacutert Vouml Jelen-teacutes a Magy Nemz Muacutezeum Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuteraacutenak aacutellapotaacuteroacutel az 1908 eacutev maacuteso-dik negyedeacuteről Magyar Koumlnyvszemle 16 (1908) 248) Madrid Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412 (httpbdhbneesbnesearchdetallebdh0000199600) A madridi tekercs egykor a hispaacuten szaacutermazaacutesuacute de roacutemai szuumlleteacutesű Francisco Javier Zelada y RodriacuteguezFrancesco Saverio de Zelada (1717ndash1801) biacuteboros gyűjtemeacutenyeacutet gazdagiacutetotta amely halaacutela utaacuten Toledoacuteba keruumllt eacutes csak onnan Madridba Arra nem talaacuteltunk adatot hogy mikeacutent jutott a tulajdonaacuteba A peacuteldaacuteny reacuteszben seacuteruumllt eacutes hiaacutenyos miacuteg a budapesti toumlkeacuteletes aacutellapotban van ndash Alberto Saviello ndash hivatkozaacutesok neacutelkuumll ndash hat keacuteziratroacutel beszeacutel Felix Petancicrsquos Historia Turcica A Central European View of the Ottoman Empire In Osmanischer Orient und Ostmitteleuropa Perzeptionen und Interaktionen in den Grenzzonen zwischen dem 16 und 18 Jahrhundert (Forschungen zur Geschichte und Kultur des oumlstlichen Mitteleuropa 48) Stuttgart 2014 13831 jegyzet

46 A madridi tekercs seacuteruumlleacutese miatt a ciacutem legnagyobb reacutesze kiszakadt47 A Felicis Petantii Ragusei Commentariolum de rebus Turcharum ad Wladislaum Regem

ciacutem szerepel az M eacutes V keacuteziratokban de az ajaacutenlaacutes szoumlvege utaacuten a V ezenkiacutevuumll egy utoacutelagos ciacutemet is kapott amely az uacutejkori bekoumlteacutes előzeacuteklapjaacuten aacutell (Felicis Petancii Ragusei Commentariolum de rebus Turcharum ad Wladislaum regem) a W szoumlvege egy kolligaacutetum reacutesze ciacuteme nincs a szoumlveg roumlgtoumln az ajaacutenlaacutessal kezdődik Adelmann i m kiadaacutesaacuteban a ciacutem utoacutelagos

55

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

1 keacutep A szultaacutenok aacutebraacutezolaacutesa Felix Petancius Genealogiaacutejaacutenak budapesti tekercseacuten Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 378

56

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

2 keacutep A szultaacutenok aacutebraacutezolaacutesa Felix Petancius Genealogiaacutejaacutenak madridi tekercseacuten Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

57

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

A munka ugyanis alapvetően az Oszmaacuten Birodalom udvari szervezeteacutenek eacutes katonai vezeteacuteseacutenek roumlvid leiacuteraacutesa (laacutesd Fuumlggeleacutek 1ndash2 az alaacutebbiakban az itteni aacuteltalunk keacutesziacutetett fejezetbeosztaacutesra hivatkozunk) A bevezetőt eacutes az epiloacutegust leszaacutemiacutetva a hosszabb redakcioacute oumlt nagyobb fejezetre tagoloacutedik (I a szultaacutenok leszaacutermazaacutesa eacutes II Bajezid csalaacutedjaacutenak bemutataacutesa II az aacutellamigazgataacutes veziacuterek beglerbeacutegek eacutes a birodalom koumlzigazgataacutesa illetve a kincstaacuter beveacuteteli forraacutesai III a szultaacuteni udvartartaacutes meacuteltoacutesaacutegok szolgaacutelattevők eacutes leacutetszaacutemuk IV a katonasaacuteg fajtaacutei eacutes leacutetszaacutemuk V a toumlroumlk harcmodor hadrend) Ezzel szem-ben a tekercsvaacuteltozat haacuterom nagyobb egyseacutegből aacutell (I a szultaacutenok felsorolaacutesa eacutes leszaacutermazaacutesa I Oszmaacutentoacutel II Bajezidig eacutes utoacutebbi gyermekei II a fő tiszt-seacutegviselők az udvartartaacutes tagjai a katonasaacuteg III a toumlroumlk harcmodor hadrend szokaacutesok eacutes erkoumllcsoumlk)

A keacutet redakcioacute egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet most nem taacutergyalhatjuk reacuteszle-tesen de mindkettőnek a szoumlvegeacutet veacutegigolvasva eacutes oumlsszehasonliacutetva megaacutella-piacutetottuk hogy elsőkeacutent a hosszabb terjedelmű iacuteraacutesmű keacuteszuumllt el A tekercsben Petancius ezt a szoumlveget időnkeacutent kivonatolta maacutesutt roumlvidiacutetette megvaacuteltoz-tatta vagy elemeit maacuteshovaacute helyezte illetve kihagyta Mindezt a tekercsvaacutelto-zat szoumlvegegyseacutegeinek bizonyos fokig logikaacutetlan elrendezeacutese is tanuacutesiacutetja amely eacuteppen a traktaacutetus gondolatmenete segiacutetseacutegeacutevel eacuterthető meg A toumlmoumlriacuteteacutes eacutes az aacutetszerkeszteacutes olyan meacuterteacutekű hogy egyező szoumlvegreacuteszek a II Ulaacuteszloacute kiraacutelyhoz szoacuteloacute ajaacutenlaacutes egyes mondatait leszaacutemiacutetva nincsenek De ettől meacuteg a keacutet redakcioacute koumlzoumltt organikus a kapcsolat A hosszabb redakcioacute keacuteziratainak stemmaacuteja iacutegy rajzolhatoacute meg

β γ

M V W A

α

M = a milaacutenoacutei peacuteldaacuteny α = az elveszett eredetiV = a velencei peacuteldaacuteny β = az itaacuteliai verzioacutek aacutegaW = a beacutecsi peacuteldaacuteny γ = a neacutemet verzioacutek aacutegaA = Adelmann kiadaacutesa (editio princeps)

58

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

A tekercsek egymaacuteshoz valoacute viszonya

A roumlvidebb redakcioacute tehaacutet a hosszabb szoumlveg reprezentatiacutev hasznaacutelatra szaacutent kivonataacutenak tekinthető amelyet a szerző valoacuteban aacutetnyuacutejthatott II Ulaacuteszloacute kiraacutelynak akinek műveacutet ajaacutenlotta De meg kell vizsgaacutelnunk a keacutet tekercs egy-maacuteshoz valoacute viszonyaacutet is Ezen oumlsszeveteacutes eredmeacutenye szerint az eredeti peacuteldaacuteny a madridi a budapesti pedig ennek koumlzvetlen maacutesolata Mindezt a szoumlveg tago-laacutesa a szoumlvegelemek filoloacutegiai illetve az aacutebraacutezolaacutesok stiacuteluskritikai vizsgaacutelata is alaacutetaacutemasztja

A szoumlvegtagoloacutedaacutes

A keacutet rotuluson a szoumlvegelemek eacutes az illusztraacutecioacutek elhelyezeacutese meacuterete a diacutesziacute-tőelemek a keretek eacutes az indadiacuteszek elhelyezkedeacutese megegyezik Az aproacutebb kuumlloumlnbseacutegek egyreacuteszt a keacutet tekercs elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacuteből maacutesreacuteszt az indadiacuteszek megformaacutelaacutesaacutenak eacutes a portreacutek haacutetteacutersziacuteneinek elteacuterő voltaacuteboacutel fakadnak Erre a keacuterdeacuteskoumlrre alaacutebb meacuteg visszateacuteruumlnk

A keacutet peacuteldaacuteny keacutet kuumlloumln iacuternok eacutes keacutet kuumlloumln miniaacutetor munkaacuteja Mindkettő humanista iacuteraacutessal iacuteroacutedott aacutem a budapesti peacuteldaacuteny koacutedexiacuteraacutes keacutesziacutetője inkaacutebb aacutelloacute vastagabb tollszaacuterral gondosabban megformaacutelt betűket iacutert amelyeket keveacutesbeacute koumltoumltt oumlssze48 miacuteg a madridi peacuteldaacuteny iacuteraacuteskeacutepe kurziacutevabb formaacuteltsaacuteguacute eacutes sokkal toumlbb betűkapcsolaacutest alkalmaz Ennek megfelelően a keacutet peacuteldaacuteny sor-tagolaacutesa elteacuterő a madridi szoumlvege sűrűbb iacutegy aacuteltalaacuteban kevesebb sort igeacutenyel miacuteg a budapestiben a szoumlveg szellősebb szemre jobban olvashatoacute ennek meg-felelően nagyobb teret toumlbb sort foglal el Mindkeacutet peacuteldaacuteny iacuteroacuteja keacutet kuumlloumlnboumlző sziacutenű tintaacutet hasznaacutelt a folyoacuteszoumlveghez feketeacutet a nagybetűs feliratokhoz pedig a madridi voumlroumlset a budapesti arany(saacuterga) sziacutenűt

Filoloacutegiai eacutervek

Hely hiacutejaacuten nem kiacutevaacutenjuk az oumlsszes reacuteszletet felsorolni megeleacutegszuumlnk oumlt peacuteldaacute-val (A keacutet peacuteldaacuteny koumlzoumltti elteacutereacuteseket vastagiacutetva szedtuumlk a teacutetelszaacutem a Fuumlgge-leacutek 2 reacuteszeacuteben talaacutelhatoacute fejezetciacutem szaacutemaacutet jeloumlli) Az első a szultaacutenok felsoro-laacutesaacutet eacutes leszaacutermazaacutesaacutet tartalmazoacute egyseacutegben roumlgtoumln a II Bajezid aacutebraacutezolaacutesaacutetoacutel balra eső ciacutemben (2 fejezet) a NOMINA FILIORVM IMPERATORIS mondat a madridi keacuteziratban hibaacutetlan a budapestiben viszont az utolsoacute keacutet betűnek nem maradt hely azeacutert azokat a harmadik szoacute foumlleacute zsuacutefoltaacutek be

48 Rakova i m 57 szerint ez Petancius sajaacutet keacuteziacuteraacutesa ami teacutevedeacutes

59

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

A csavusokkal kapcsolatos szakaszban (20 fejezet) a madridi peacuteldaacutenyban ez aacutell tenentes clavas ferreas in manibus id est busdohanos (bdquokezuumlkben buzo-gaacutenyokat azaz bozdoğanokat tartanakrdquo) miacuteg a budapestiben clavas helyett előszoumlr clavest (rsquokulcsokatrsquo) iacutertak de felfedezve a hibaacutet ezt javiacutetottaacutek

Az azabok (24 fejezet) magyaraacutezataacuteba keacutet suacutelyos hiba csuacuteszott a madri-diban eacuterthető tamen non sunt magne utilitatis in exercitu cum sint artifices mercatores etc ad pugnandum inexperti (bdquomeacuteg sincs nagy hasznuk a sereg-ben mivel keacutezművesek eacutes kereskedők stb leacuteveacuten tapasztalatlanok a harcbanrdquo) helyett a budapestiben tamen non sunt magne utilitas in exercitu cum sint artifices mercatores etc ad pugnam irreperti (bdquobaacuter nincs nagy hasznuk a sereg-ben mivel keacutezművesek eacutes kereskedők a harcra megtalaacutelhatatlanokrdquo) mondat szerepel Az utilitas szoacute birtokos esete helyett tehaacutet teacutevesen alanyesetet talaacutelunk miacuteg a mondat maacutesodik feleacuteben az inexperti szoacutet magaacutet teacutevesztetteacutek el Az utoacutebbi teacutevedeacutes keacutesőbb kaparaacutessal javiacutetva lett

Maacutesutt a toumlroumlkoumlk toumlrveacutenyeit eacutes szokaacutesait taacutergyaloacute szakasztoacutel a tekercsen balra a birodalom hataacuterait roumlviden leiacuteroacute fejezetben (33 fejezet) a civitas est olim florentissima szerkezetből az olim szoacute kimaradt Egy tovaacutebbi helyen az euroacutepai reacutesz beveacuteteleiről szoacutelva (30 fejezet) a szaacutemok romlottak maacutesfeacutel millioacute (I Mion VC M) helyett csak 1 000 500 (I Mon VCta) aacutell

Emellett a budapesti peacuteldaacutenyban gyakorlatilag megtalaacutelhatoacute az oumlsszes olyan szoumlvegromlaacutes is amely maacuter a madridi peacuteldaacutenyban is szerepelt (pl a hadrend-ről szoacuteloacute 36 fejezetben mindkeacutet peacuteldaacutenyban a solaki helyett a teacuteves solali alak aacutell) Mindezen feluumll miacuteg a madridi peacuteldaacuteny szoumlvege eacuterintetlen a budapesti peacuteldaacutenyban egykezű egykoruacute eacutes utoacutelagos javiacutetaacutesok egyaraacutent megfigyelhetők egyreacuteszt a maacutesolat keacutesziacutetője munka koumlzben időnkeacutent eacuteszrevette sajaacutet hibaacuteit eacutes ki akarta őket igaziacutetani maacutesreacuteszt a koacutepiaacutet valoacutesziacutenűleg oumlsszevetetteacutek a min-taacuteul vett peacuteldaacuteny szoumlvegeacutevel illetve a tekercset utoacutebb feltehetően hasznaacuteltaacutek soumlteacutetebb tintaacuteval eacutes veacutekony tollszaacuterral főleg tulajdonnevek idegen koumlznevek alakjait pontosiacutetottaacutek

Műveacuteszettoumlrteacuteneti stiacuteluskritikai eacutervek49

A koraacutebbi kutatoacutek a budapesti peacuteldaacutenyt tartottaacutek eredetinek miacuteg a madridi koacutepiaacutet (amelynek leacutetezeacuteseacuteről sokan nem is tudtak) bdquomaacutes festő aacuteltalrdquo keacutesziacutetett

49 Az itt koumlzoumlltek Mikoacute Aacuterpaacutednak a fentebb ideacutezett kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus-szoacutecikkben (Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 273ndash274) publikaacutelt eredmeacutenyein alapulnak illetve esetenkeacutent ezeken tuacutel-mutatoacute szoacutebeli megaacutellapiacutetaacutesaival lettek kiegeacutesziacutetve Ezek sziacuteves megosztaacutesaacutet haacutelaacutesan koumlszoumlnjuumlk neki

60

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

bdquoszimplaacutebbnakrdquo50 avagy bdquoszereacutenyebb kivitelűnekrdquo51 minősiacutetetteacutek Ez a veacuteleke-deacutes reacuteszben annak is betudhatoacute hogy a madridi pergamentekercs egyreacuteszt seacuteruumllt ndash a felső reacuteszen keacutetoldalt kaacuterosodott ezeacutert az ajaacutenlaacutes eleje illetve a maacutesodik szultaacuten Orhaacuten portreacutejaacutehoz tartozoacute felirat hiaacutenyos ndash maacutesreacuteszt a budapestihez keacutepest joacuteval kopottabb ezeacutert a sziacutenei keveacutesbeacute eacuteleacutenkek

Csakhogy ha a keacutet rotulus portreacuteit egyeacutertelműen eacutes biztosan a budai stuacute-dioacutehoz koumlthető Budaacuten keacuteszuumllt koacutedexek aacutebraacutezolaacutesaival vetjuumlk oumlssze maacutes eredmeacutenyre jutunk (3ndash5 keacutep) Ezen keacuteziratok egyike a Nuumlrnbergben egyetlen csonka peacuteldaacutenyban őrzoumltt Historia Turcica ciacutemet kapott mű52 amelyet eacuteppen a taacutergya (szinteacuten II Bajezidig mutatja be az oszmaacuten uralkodoacutek eacuteleteacutet eacutes tetteit) a II Ulaacuteszloacutehoz szoacuteloacute ajaacutenlaacutes eacutes epiloacutegus valamint a benne talaacutelhatoacute illusztraacute-cioacutek stiacutelusaacutenak hasonloacutesaacutega alapjaacuten tulajdoniacutetottak Petanciusnak Mindezt szer-zőnk aacutelliacutetoacutelagos miniaacutetori teveacutekenyseacutegeacutehez is joacutel lehetett kapcsolni53 A keacutepek egy reacutesze befejezetlen aminek az lehet az oka hogy valamieacutert elaacutelltak attoacutel a tervtől hogy a koumltetet aacutetnyuacutejtsaacutek II Ulaacuteszloacutenak54

Agostino Pertusi neacutezeteacutehez csatlakozva aki hataacuterozottan elutasiacutetotta hogy a szerző Petancius lenne55 csak azt tehetjuumlk hozzaacute hogy a Genealogia mind-keacutet redakcioacutejaacutenak stiacutelusa teljesen elteacuter a Historia Turcica előadaacutesmoacutedjaacutetoacutel Az oumlsszeveteacuteshez keacutet szoumlvegreacuteszt vizsgaacuteltunk meg koumlzelebbről Egyreacuteszt az Orhaacuten szultaacutenroacutel (1326ndash1362) szoacuteloacute passzust (ez a Niccolograve Sagundino műveacute-nek aacutetveacuteteleacutevel bdquokeacutesziacutetettrdquo első szakaszban talaacutelhatoacute) amely szaacutemos feluumlletes aacuteltalaacutenosiacutetaacuteson eacutes dagaacutelyos az eacuterzelmekhez szoacuteloacute kifejezeacuteseken tuacutelmenően joacuteformaacuten semmi konkreacutetumot nem tartalmaz Egy mondat kiveacuteteleacutevel (bdquoEacuteppen ezeacutert megparancsolta hogy azokat az arabokat akik a szabad műveacuteszetekben

50 Padişahın portresi Tesavir-i Al-i Osman İstanbul 2000 92 Hans Georg Majer utoacutebb azt mondta Daacutevid Geacutezaacutenak hogy a madridi tekercsről 2000 koumlruumll gyenge maacutesolat volt a kezeacuteben Napjainkra az interneten kivaacuteloacute eacutes szabadon felhasznaacutelhatoacute feacutenykeacutepei talaacutelhatoacutek eacutes ezek alapjaacuten sokkal megbiacutezhatoacutebb oumlsszeveteacutesek veacutegezhetők

51 bdquoIlluminated more modestlyrdquo Saviello i m 13415 jegyzet52 Nuumlrnberg Stadtbibliothek Nuumlrnberg (= StBN) Solger Ms 31 2deg (Leiacuteraacutesaacutet ld Ingeborg

Neske Die Handschriften der Stadtbibliothek Nuumlrnberg IV Die mittelalterlichen Handschriften Varia 13ndash15 Jahrhundert und 16ndash17 Jahrhundert Wiesbaden 1997 192ndash193)

53 Iacutegy Kniewald Feliks Petančić 88ndash91 a koraacutebbi szakirodalmat aacutetveacuteve Fodor Paacutel Az apokaliptikus hagyomaacuteny eacutes az bdquoaranyalmardquo legendaacuteja A toumlroumlk a 15ndash16 szaacutezadi magyar koumlz-veacutelemeacutenyben In Uő A szultaacuten eacutes az aranyalma Tanulmaacutenyok az oszmaacuten-toumlroumlk toumlrteacutenelemről Budapest 2001 195 Saviello i m 137 eacutes 27 jegyzet baacuter a művet Petanciusnak tulajdoniacutetja aggaacutelyainak is hangot ad

54 Saviello szerint (i m 139) a ciacutemlap keacutepeit azeacutert nem fejezteacutek be mert 1501-ben Ulaacuteszloacute el-aacutellt lengyel troacutenigeacutenyeacutetől A szerző teacuteved abban hogy a kiraacutely csak ebben az időszakban hasznaacutelta volna a lengyel ciacutemert minthogy a lengyel sas egeacutesz uralkodaacutesa soraacuten csalaacutedi ciacutemerekeacutent szaacutemos alkalommal szerepelt uralkodoacutei reprezentaacutecioacutejaacuteban mint peacuteldaacuteul a budai vaacuterban vagy a vaacuteci szeacute-kesegyhaacutezban Felvetődhetett volna meacuteg hogy Ulaacuteszloacute halaacutela (1516) miatt maradt feacutelbe a diacutesziacuteteacutesi munkaacutelat de ezt caacutefolja az hogy a műben II Bajezidről mint eacuteletben leacutevő padisahroacutel esik szoacute

55 Pertusi Martino Segono 277

61

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

Aacutezsia-szerte mindenfeleacute eleacuteggeacute jaacuteratosnak bizonyultak kiraacutelyi nagy jutalma-ival (kedvezmeacutenyeivel) legyenek megnyerve eacutes azutaacuten hozzaacute joumljjenekrdquo56) aacutem az is teacuteves mert arabok ekkor meacuteg nemigen keruumlltek toumlroumlk befolyaacutes alaacute A II Bajeziddel kapcsolatos de a veacutegeacuten hiaacutenyos szakaszban amely a keacutezirat maacutesodik filoloacutegiailag eddig meacuteg egyaacuteltalaacuten nem vizsgaacutelt eacutes ismeretlen eredetű eacutes szerzőseacutegű reacuteszeacuteben talaacutelhatoacute57 kicsit toumlbb konkreacutet esemeacutenyről eacutertesuumlluumlnk de ezek daacutetuma eacutes helye vagy nincs megadva vagy teacuteves Peacuteldaacuteul a szultaacuten Szoacutefiaacuteboacutel az bdquoatrebalosrdquo-ok ellen indul harcba eacutes bdquoBethuliaacuterdquo-t taacutemadja meg itt valoacutesziacutenűleg az 1483 eacutevi hadjaacuteratroacutel van szoacute amely szerb teruumlleteken zajlott58 Petancius enneacutel valoacutesziacutenűleg preciacutezebben fogalmazott volna

A szoacuteban forgoacute Historia Turcicaacuteban laacutethatoacute aacutebraacutezolaacutesokhoz visszateacuterve leg-inkaacutebb a fejek az arc- orr- eacutes szakaacutelltiacutepusok illetve a keacutezfejek hasonliacutethatoacutek oumlssze illetve vizsgaacutelhatoacute aacuteltalaacuteban a sziacutenvilaacuteg Ennek alapjaacuten egyreacuteszt kijelent-hető hogy a Genealogia madridi peacuteldaacutenyaacutenak eacutes a Historia Turcica koacutedexeacutenek miniaacutetora ugyanaz a műveacutesz (akinek kileacutete egyelőre bizonytalan) Tehaacutet a mad-ridi rotulus miniatuacuteraacuteit Budaacuten festetteacutek azaz e peacuteldaacuteny biztosan Budaacuten keacuteszuumllt59 Maacutesreacuteszt innen neacutezve a keacutet tekercs keacutepi elemeit vilaacutegossaacute vaacutelik hogy a buda-pesti peacuteldaacuteny miniatuacuteraacuteinak a madridi peacuteldaacuteny miniatuacuteraacutei az előkeacutepei A portreacutek beaacutelliacutetaacutesa teljesen ugyanaz de stiacutelusuk kuumlloumlnboumlzik a medaillonok haacutettereacuteben a

56 StBN Solger Ms 31 2deg fol 6v Arabes propterea liberalium arcium peritos satis inventos in Asia passim pręmiis magnis allectos regis() venire ad se deinde iubet

57 StBN Solger Ms 31 2deg fol 35r Vouml Špoljarić i m 5258 Selacirchattin Tansel Sultan II Bayezitrsquoin siyasicirc hayatı (Tuumlrk Tarih Kurumu yayınları IVA-

2-2-1 dizi 36) Ankara 2017 (utaacutennyomaacutes) 16759 Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 274

3 keacutep Egymaacutessal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute portreacutek 1 Portreacute a Historia Turcicaacuteboacutel eacutes a madridi tekercs ehhez nagyon hasonliacutetoacute egyik medaillonja Nuumlrnberg Stadtbibliothek Nuumlrnberg

Solger Ms 31 2deg fol 4r Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

62

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

madridiban neacutegy (zoumlld keacutek voumlroumls lila) a budapestiben azonban csak keacutet (voumlroumls eacutes keacutek) sziacutent hasznaacuteltak A neacutegy veziacuter (II 5 fejezet) kisportreacutejaacutenak haacutetteacutersziacutenei a madridi tekercsen zoumlldndashkeacutekndashvoumlroumlsndashlila a budapesti peacuteldaacutenyban enneacutel egysze-rűbben vaacuteltakozva voumlroumlsndashkeacutekndashvoumlroumlsndashkeacutek sziacutenűek A tovaacutebbiakban a portreacuteknaacutel a budapesti tekercs miniaacutetora koumlvetkezetesen csak e keacutet voumlroumls eacutes keacutek haacutetteacutersziacutent alkalmazta meacutegpedig a ritmusos vaacuteltakozaacutes az araacutenyossaacuteg jegyeacuteben olykor olyan helyen is keacuteket vagy voumlroumlset ahol a madridi peacuteldaacutenyban eacuteppen annak fordiacutetottja talaacutelhatoacute60 A grafikai elemek koumlzuumll a keretdiacutesziacuteteacutes (akantuszlevelek indaacutek) koraacutebban emliacutetett elteacutereacutesei a leginkaacutebb szembeoumltlők a madridi noumlveacutenyi indaacutek stilizaacuteltsaacutega a rotulus aljaacuteig egyoumlntetű a levelek sziacutenezeacutese eacutes rajzolata visszafogott A budapesti peacuteldaacuteny festője ezen a ponton bontakozhatott ki teacutert el mintaacutejaacutetoacutel eacutes az indaacutek veacutegeacutere tarka viraacutegokat festett kuumlloumlnoumlsen az III szakasz koumlzeacutepső medaillonja alatti harang alakuacute indapaacuter visszakunkorodoacute veacutegeacutere Ez a motiacutevum bizonyos Jagelloacute-kori budai ciacutemeres nemeslevelek keretdekoraacutecioacutejaacute-val is rokoniacutethatoacute eacutes oumlsszevaacuteg azzal a megfigyeleacutessel hogy a budapesti peacuteldaacuteny keze kurziacutevabb jellegű aacuteltalaacuteban oklevelek keacutesziacuteteacuteseacuteneacutel hasznaacutelt iacuteraacutes A noumlveacutenyi diacuteszek megformaacutelaacutesaacuteban egyfajta orientalizaacutelaacutesi szaacutendeacutekot sejthetuumlnk61 Minde-nezek alapjaacuten ndash Mikoacute Aacuterpaacuted megaacutellapiacutetaacutesaira taacutemaszkodva ndash uacutegy veacuteljuumlk hogy a budapesti tekercs is Budaacuten keacuteszuumllt meacutegpedig koumlzvetlenuumll a madridiroacutel eacutes veacutelhetően nem sokkal annak befejezeacutese utaacuten Annak megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz hogy a madridi tekercset mikor szerkesztetteacutek egybe a szoumlveg mindkeacutet redakcioacutejaacutenak tartalmi elemzeacutese nyuacutejthat segiacutetseacuteget

60 Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 27361 Uo

4 keacutep Egymaacutessal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute portreacutek 2 Aacuteldaacutest osztoacute Atyaisten Paris Bibliothegraveque nationale de France ms Lat 2129 fol 1r (Cassianus De institutis coenobiorum) I Muraacuted

fiktiacutev portreacuteja Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

63

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

A Genealogia első reacuteszeacutenek tartalma eacutes a mű dataacutelaacutesa

A tekercs mindkeacutet peacuteldaacutenyaacuten bal oldalon előszoumlr a II Ulaacuteszloacutehoz szoacuteloacute ajaacuten-laacutest olvashatjuk Ezutaacuten koumlvetkezik a munka leginkaacutebb szembeoumlltő valoacuteban genealoacutegiai egyseacutege koumlzeacutepen egymaacutes alatti medaillonokban I Oszmaacutentoacutel II Bajezidig az első nyolc uralkodoacute keacutepzelt portreacutejaacutet laacutetjuk (1 fejezet laacutesd 1 keacutep) Mellettuumlk ott az eacuterintett neve eacutes paacuter szavas ismerteteacutese (haacutenyadik szul-taacuten haacutenyadik az azonos nevűek koumlzoumltt esetleg a legfontosabbnak gondolt tette) Az 1402ndash1413 koumlzoumltti interregnum magaacutet szultaacutennak kikiaacuteltoacute sehzaacutedeacuteit ndash helye-sen ndash munkaacutejaacutenak mindkeacutet vaacuteltozataacuteban Petancius is kihagyta a felsorolaacutesboacutel62 A keacutesziacuteteacutes idejeacuten eacuteppen a troacutenon uumllő II Bajezidet a tekercsen a toumlbbiekneacutel szaacutendeacutekosan nagyobbnak eacutes nem mell- hanem teacuterdkeacutepen aacutebraacutezoltaacutek kezeacuteben iacutejjal Ez azeacutert figyelemre meacuteltoacute mert baacuter Petancius munkaacutejaacutenak sem a hosszabb redakcioacutejaacuteban (ottani 2 fejezet)63 sem a tekercsvaacuteltozatban nem szerepel erre vonatkozoacute szoumlveges utalaacutes a szultaacutenroacutel kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel tudni lehet hogy eacuterdeklődoumltt az iacutejaacuteszat iraacutent64

62 Ezt a korszakot taglalja Dimitris J Kastritis The Sons of Bayezid Empire Building and Representation in the Ottoman Civil War of 1402ndash13 (The Ottoman Empire and its Heritage 38) LeidenndashBoston 2007

63 Aldemann i m fol AIIIr64 Padişahın portresi 78 92

5 keacutep Egymaacutessal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute portreacutek 3 Aacutebraacutezolaacutes Nagylucsei Orbaacuten Psalteriumaacutenak első oldalaacuteroacutel (bal oldali triton feje) eacutes a madridi tekercs ehhez nagyon hasonliacutetoacute egyik medaillonja Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 369 fol 5r Biblioteca Nacional

de Espantildea VITR412

64

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

II Bajezid gyermekei eacutes soacutegorai

A padisahok utaacuten a tekercs az uralkodoacute fiait eacutes laacutenyait sorolja fel Roacuteluk nincse-nek keacutepek nevuumlk csupaacuten ellipszishez hasonloacute kuumlloumln-kuumlloumln kartusokban szere-pel balra a fiuacutegyermekek neacutevvel eacutes aktuaacutelis bdquoszolgaacutelati helyuumlkkelrdquo jeloumllve (2 fejezet) jobbra a laacutenyok feacuterjuumlk neveacutevel eacutesvagy csupaacuten annak foglalkozaacutesaacuteval (3 fejezet 6 keacutep) A szultaacutenfikkal kapcsolatos informaacutecioacutek nem kuumlloumlnoumlsebben megbiacutezhatoacutek Hat fiuacutet emliacutetenek Mehmed cselebi Amaacutesziaacuteban Korkud cselebi Karamaacutenban Szinaacuten65 cselebi a Rodoszhoz koumlzeli Domolluban (Denizlivel azo-nosiacutethatoacute) Ahmed cselebi Uzun Haszaacuten (1423ndash1478)66 foumlldjeacuten Muraacuted cselebi Trapezuntban (toumlroumlkuumll Trabzon) eacutes Ali cselebi Kaffaacuteban (ma Feodoszija a Kriacutem-feacutelszigeten toumlroumlk neve Kefe) műkoumldoumltt A hosszabb vaacuteltozat vonatkozoacute egyseacutege (ottani 3 fejezet) kilenc fiuacuteroacutel beszeacutel de csak eggyel bőviacuteti a fenti neacutevsort a Kasztamonuban talaacutelhatoacute Aacutelemsahhal67

II Bajezidről uacutegy tudni hogy sok gyermeke szuumlletett Kemaacutelpasazaacutede sze-rint az unokaacutekkal egyuumltt az utoacutedok toumlbb mint haacuteromszaacutezan lehettek68 Koumlzuumlluumlk a szakirodalom aacuteltalaacuteban nyolcat emleget Abdullahot Sehinsahot Aacutelemsahot Mahmudot Mehmedet Ahmedet Korkudot eacutes Szelimet a majdani uralkodoacutet Laacutethatjuk hogy Petancius csak neacutegyet ismert koumlzuumlluumlk (miacuteg a naacutela előjoumlvő toumlbbiekről elkeacutepzelhető hogy leacutetező szemeacutelyek voltak de a keveacutesbeacute előteacuterben

65 Aldemann i m fol AIIIv bdquoSymanrdquo alakban a toumlbbi keacuteziratban bdquoSynanrdquo formaacuteban66 Az Ak Kojunlu toumlrzsszoumlvetseacuteg vezetője Jelenteacutekeny aacutellamalakulatot hozott leacutetre amely II

Mehmed (1451ndash1481) idejeacuten komoly ellenlaacutebasa volt az oszmaacutenoknak Roacuteluk ld John E Woods The Aqquyunlu Clan Confederation Empire Salt Lake City 19922

67 W Cod Lat 3522 fol 146r M N 340 sup (5) fol 26v V Cicogna 894 fol [1vndash2r] A milaacutenoacutei keacuteziratban csak hat szemeacutelyt talaacutelunk eacutes Ali szandzsaacutekjakeacutent Kasztamonu szerepel Itt feltehetően egy szoumlvegreacutesz kimaradt a maacutesolaacuteskor

68 Ld Şerafettin Turan Bayezid II In Tuumlrkiye Diyanet Vakfı İslacircm Ansiklopedisi V İstanbul 1992 237

6 keacutep II Bajezid fiai eacutes vejei Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

65

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

leacutevők koumlzeacute tartoztak) A feltuumlntetett szandzsaacutekok viszont egytől egyig teacutevesek Ahmed megszakiacutetaacutes neacutelkuumll Amaacutesziaacuteban (ma Amasya) Mehmed Karamaacutenban Korkud Szaruhaacutenban eacutes Antaljaacuteban (ma Antalya) Aacutelemsah pedig Menteseacuteben eacutes Szaruhaacutenban teveacutekenykedett69

Ezzel szemben oumlroumlmteli meglepeteacutes hogy a szoumlveg mindkeacutet redakcioacutejaacuteban neacutev neacutelkuumll emlegetett laacutenygyermekek feacuterjeire toumlbb megbiacutezhatoacute ismeretet nyer-hetuumlnk A mű hosszabb vaacuteltozataacuteban (ottani 4 fejezet) nyolc a rotulusban heacutet fő szerepel elteacuterő sorrendben mindkeacutet verzioacuteban egy-egy olyat talaacutelunk aki a maacutesikboacutel hiaacutenyzik A keacutet felsorolaacutesban szereplő oumlsszesen kilenc soacutegorboacutel oumlten maacutes forraacutesokban is megtalaacutelhatoacutek Egyikuumlk Davud pasa nagyveziacuter fia Musz-tafa70 egy maacutesik Ruumlsztem janicsaacuteraga71 a harmadik Naszuacuteh szandzsaacutekbeacuteg72 a negyedik Herszekzaacutede Ahmed pasa73 Azonban a legeacuterdekesebb szaacutemunkra az oumltoumldik szemeacutely aki csak a hosszabb redakcioacute szoumlvegvaacuteltozataacuteban bukkan fel

69 Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben az alaacutebbi munkaacutekat vettuumlk figyelembe İsmail Hakkı Uzunccedilarşılı Osmanlı tarihi II İstanbulrsquoun fethinden Kanunicirc sultan Suumlleymanrsquoın oumlluumlmuumlne kadar (Tuumlrk Tarih Kurumu yayınları XIII dizi 16b1) Ankara 19753 234 Sydney Nettleton Fisher The Foreign Relations of Turkey 1481ndash1512 Urbana 1948 Ccedilağatay Uluccedilay Bayazıd II in acircilesi İstanbul Uumlniversitesi Edebiyat Fakuumlltesi Tarih Dergisi X14 (1959) 109ndash117 Der fromme Sultan Bayezid Die Geschichte seiner Herrschaft (1481ndash1512) nach den altosmanischen Chroniken des Oruccedil und des Anonymus Hanivaldanus Uumlbersetzt hellip von Richard F Kreutel (Osmanische Geschichtschreiber 9) GrazndashWienndashKoumlln 1978 mutatoacute Petra Kappert Die osmanischen Prinzen und ihre Residenz Amasya im 15 und 16 Jahrhundert (Uitgaven van het Nederlands Historisch-Archaeologisch Instituut te Istanbul 42) Istanbul 1976 Feridun M Emecen Yavuz sultan Selim İstanbul 20162 mutatoacute Cevdet Yakupoğlu II Bayezidrsquoin oğlu şehzade Mahmudrsquoun hayatı ve faaliyetleri ZKUuml Sosyal Bilimler Dergisi 6 (2010) 319ndash339 főleg 321

70 Mindkeacutet szoumlvegvaacuteltozatban egyaraacutent az 5 helyen csak az atyja neveacutevel jeloumllve Vouml Hedda Reindl Maumlnner um Bāyezīd Eine prosopographische Studie uumlber die Epoche Sultan Bāyezīds II (1481ndash1512) (Islamkundliche Untersuchungen 75) Berlin 1983 172 (az bdquoeskuumlvőrdquo 1489-ben zajlott)

71 Reindl i m 298 A hosszabb vaacuteltozatban a 2 a roumlvidebb tekercsvaacuteltozatban a 6 helyen mindkeacutet esetben neacutev neacutelkuumll

72 A hosszabb vaacuteltozatboacutel hiaacutenyzoacute Naszuacutehroacutel a tekercs madridi peacuteldaacutenya (a felsorolaacutesban a 2 helyen) azt aacutelliacutetja hogy Ohridban műkoumldoumltt Secunda est uxor Nasuthbegh prefecti Nohryd A szoacutet a budapesti peacuteldaacutenyban Nohrud formaacuteban maacutesoltaacutek majd utoacutelagosan Hohrud alakra javiacutetottaacutek Maacutes forraacutesok Koumlsztendil vezetőjekeacutent beszeacutelnek roacutela ndash eacuteppen 1497-re vonatkozoacutean Der fromme Sultan 296 Oruccedil bey tarihi Haz Necdet Oumlztuumlrk İstanbul 2014 152 Kisseacute keacutesőbb 1503-ban Ni-kaacutepoly (ma Nikopol Bulgaacuteria) 1506 februaacuterjaacutetoacutel pedig Szilisztre (ma Szilisztra Bulgaacuteria) beacutegje-keacutent keruumll elő Ld İlhan Goumlk Atatuumlrk Kitaplığı M C O 71 numaralı 909ndash9331503ndash1527 tarihli inrsquoacircmacirct defteri (transkripsiyonndashdeğerlendirme) Doktora tezi İstanbul 2014 148 445 539 stb

73 A hosszabb redakcioacute szoumlvegtanuacutei azt mondjaacutek az eacuterintett nőről hogy Bosznia hercegeacutenek Istvaacutennak volt a neje (a felsorolaacutesokban az 1 helyen) Ezzel szemben a tekercsvaacuteltozat az anatoacute-liai beglerbeacuteg Ahmed pasa hitvesekeacutent szoacutel roacutela (ugyancsak az 1 helyen) Az ellentmondaacutes csak laacutetszoacutelagos A feacuterfiuacute ugyanis Bosznia nagyhercegeacutenek Stjepan Vukčić-Kosačaacutenak (1404ndash1466) volt a fia aki valoacutesziacutenűleg tuacuteszkeacutent keruumllt a szeraacutejba majd szeacutep karriert futott be Keacutetszer is volt anatoacuteliai beglerbeacuteg előszoumlr 1483ndash1486 majd 1489ndash1497 koumlzoumltt Keacutesőbb oumltszoumlr is betoumlltoumltte a nagyveziacuteri posztot Vouml Reindl i m 129ndash146

66

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

mint aki Uzun Haszaacuten fiaacuteval haacutezas de most oumlzvegy Kideriacutethető hogy a szoacute-ban forgoacute houmllgyet Ajnisahnak hiacutevtaacutek eacutes Uzun Haszaacutennak nem a fiaacuteval hanem az unokaacutejaacuteval Goumlde Ahmeddel koumltoumltte oumlssze frigy (Igaz ő kuumlloumln is szerepel a hosszabb szoumlvegvaacuteltozat listaacuteiban a hetedik helyen torzult Jeddiahmath Jeddiachmath neacutevalakban tisztseacuteg neacutelkuumll74) Utoacutebbi uralkodoacuteroacutel annyit tudni hogy 1497 december 14-eacuten halt meg Anatoacutelia taacutevoli szegleteacuteben75 Elmond-hatoacute tehaacutet hogy szerzőnk messzi helyeken bekoumlvetkező esemeacutenyeket is ismert Figyelemre meacuteltoacute hogy a Petanciusnaacutel feltűnő kilenc laacutennyal szemben az osz-maacuten kroacutenikaacutek aacuteltalaacuteban mindoumlssze haacutermat vesznek szaacutemba eacutespedig Davud pasa fiaacutenak (Uzun Haszaacuten fia) Ugurlu (Haacuten) fiaacutenak (Goumlde) Ahmednek eacutes Naszuacuteh beacutegnek a feleseacutegeacutet76 Magyaraacuten szerzőnk ebben az oumlsszefuumlggeacutesben feletteacutebb joacutel informaacuteltnak mondhatoacute meacuteg akkor is ha a maacutesik haacuterom feacuterjet nem sikeruumllt azo-nosiacutetanunk Koumlzuumlluumlk kettőt Musztafaacutenak77 egyet Ahmednek hiacutevtak előbbiek szolgaacutelati helyekeacutent Boszna (vagy Herszek78) eacutes Aladzsahiszaacuter (ma Krusevaacutec Szerbiaacuteban) Iusszel vagy Tusszel (talaacuten Guumlzel azaz Szeacutep)79 Ahmedneacutel Avlonja (ma VloraVloreuml Albaacuteniaacuteban) szandzsaacutekja lett megjeloumllve Nem zaacuterhatjuk ki hogy a korszak nem tuacutel gazdag forraacutesanyaga akadaacutelyoz meg minket abban hogy igazolhassuk Petancius veluumlk kapcsolatos aacutelliacutetaacutesait

A veziacuterek

A szultaacuteni csalaacuted bemutataacutesaacutet logikus moacutedon a birodalom legerősebb embe-rei a veziacuterek felsorolaacutesa koumlveti (7 keacutep) A tekercsvaacuteltozatban ez szaacutemozaacutesunk szerint a 4 a hosszabb traktaacutetusban pedig a 6 fejezet Fontos kuumlloumlnbseacuteg hogy

74 W Cod Lat 3522 fol 146r M N 340 sup (5) fol 26v V Cicogna 894 fol [2r] Jeddiachmath Adelmann i m fol AIIIv

75 A napra pontos daacutetum egy ndash remeacutelhetőleg megbiacutezhatoacute ndash perzsa kroacutenikaacuteban olvashatoacute A munkaacutet hasznaacuteloacute R M Savory (The Struggle for Supremacy in Persia after the Death of Ti-mur Der Islam 40 (1965) 61 A Variorum Reprints sorozatban uacutejra megjelent Roger M Savory Studies on the History of Safawid Iran London 1987 Ideacutezte Der fromme Sultan 169ndash1704 jegyzet) nem keacuterdőjelezte meg az adat hitelesseacutegeacutet

76 Peacuteldaacuteul Oruccedil bey 127 (ő meacuteg egy negyedik szultaacutensoacutegorroacutel Herszekzaacutede Ahmed pasaacute-roacutel is hiacutert ad Oruccedil bey 121) Acircşıkpaşazacircde tarihi [Osmanlı tarihi (1285ndash1502)] Haz Necdet Oumlztuumlrk İstanbul 2013 317 Matrakccedilı Nasuh Tarih-i Sultan Bayezid Sultan II Bayezidrsquoin tarihi Haz Reha Bilge klasik Tuumlrkccedilersquoden aktaran Mertol Tulum İstanbul 2015 183ndash184

77 A hosszabb vaacuteltozat felsorolaacutesaacuteban a 4 eacutes 8 a roumlvidebb redakcioacuteeacuteban a 3ndash4 helyen78 A hosszabb redakcioacute szoumlvegtanuacuteiban Ducatus Sancti Sabbe (Szent Szaacuteva Hercegseacutege) aacutell

amely teruumllet (Hercegovina) eredetileg a Boszniai Kiraacutelysaacuteghoz tartozott79 A hosszabb vaacuteltozat felsorolaacutesaacuteban a 6 a roumlvidebb tekercsvaacuteltozateacuteban a 7 helyen A te-

kercs madridi peacuteldaacutenyaacutenak szoumlvegeacuteben Iussel Ahmath (a budapestieacuteben torzultan iusselahmat formaacuteban) a hosszabb vaacuteltozat szoumlvegtanuacuteiban Iusselahmat (M V) eacutes Iusselahmath (W) miacuteg Adelmann kiadaacutesaacuteban Tusselahmath formaacutet talaacutelunk W Cod Lat 3522 fol 146r M N 340 sup (5) fol 26v V Cicogna 894 fol [2r] Adelmann i m fol AIIIv

67

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

miacuteg a veziacuterek feladatkoumlreacutenek aacuteltalaacutenos ismerteteacutese mindkeacutet redakcioacuteban meg-talaacutelhatoacute nevuumlk csak a tekercsen szerepel Mondhatnaacutenk termeacuteszetes hogy az ő portreacuteikat a rotuluson valamivel kisebbre meacuteretezteacutek Nevuumlk Davud Ibrahim Ali eacutes Iszkender pasakeacutent azonosiacutethatoacute Mind a neacutegy illető valoacuteban leacutetező sze-meacutelyt takar eacutes hosszuacute eacuteveken aacutet paacuterhuzamosan viselteacutek magas rangjukat Mint Hans Georg Majer is megaacutellapiacutetotta koumlzuumlluumlk legkoraacutebban 1496-ban a negye-dik veziacuter Iszkender taacutevozott a szeraacutejboacutel80 Egy eacutevvel ezutaacuten 1497 maacuterciusaacuteban Davud nagyveziacuter szolgaacutelati ideje is lejaacutert81 A maacutesik keacutet veziacuter 1498-ig maradt a posztjaacuten82

Laacutethatjuk hogy a szoacuteban forgoacute veziacuterek visszahiacutevaacutesaacutenak eacutevei egymaacuteshoz meg-lehetősen koumlzel esnek Ezeacutert első olvasaacutesra hajlamosak lenneacutenk azt felteacutetelezni hogy a tekercsvaacuteltozat 1496-ban vagy 1497 maacuterciusa előtt keacuteszuumllt De mivel az oumlzvegy Ajnisah szultaacutenlaacuteny akinek a feacuterje Goumlde Ahmed 1497 decembereacuteben halaacutelozott el a hosszabb ndash eacutes a roumlvidebb tekercsvaacuteltozat alapjaacuteul szolgaacuteloacute tehaacutet annaacutel koraacutebbi ndash redakcioacute mindegyik szoumlvegtanuacutejaacuteban szerepel ezeacutert valoacutesziacutenű-siacutethető hogy a mű alapszoumlvege leghamarabb 1498 első hoacutenapjaiban iacuteroacutedhatott Minthogy azonban a nagyveziacuterek kinevezeacuteseacuteről viszonylag koumlnnyen lehetett informaacutecioacutehoz jutni nincs tuacutel nagy időbeli mozgaacutesteruumlnk Furcsa lenne ugyanis ha elbocsaacutetaacutesa utaacuten keacutet-haacuterom eacutevvel meacuteg Davud pasaacutet tuumlntetteacutek volna fel a biro-dalom legmagasabb poziacutecioacuteja viselőjekeacutent Nem zaacuterhatoacute ki ugyanakkor hogy az Ajnisah megoumlzvegyuumlleacuteseacutere tett utalaacutes utoacutelagos betoldaacutes a hosszabb vaacuteltozat elveszett alapszoumlvegeacutebe ez esetben pedig a traktaacutetus keletkezeacutese 1496 koumlruumllre is tehető Maacutesfelől nem szabad elfelejtenuumlnk hogy a tekercsvaacuteltozat bdquocsakrdquo rep-

80 Padişahın portresi 78 Vouml Reindl i m 240 (Ezen megbiacutezataacutesa 1489-ben kezdődoumltt)81 Reindl i m 162 (1485-ben nevezteacutek ki)82 Reindl i m 147 213 (Ali 1487-től volt veziacuter Ibrahim 1486-toacutel)

7 keacutep II Bajezid veziacuterjei Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

68

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

rezentatiacutev kivonata a hosszabb szoumlvegnek eacutes oumlsszeaacutelliacutetaacutesakor nem felteacutetlenuumll a toumlrteacuteneti pontossaacuteg volt a legleacutenyegesebb megfontolaacutes hanem hogy a portreacutekhoz neveket lehessen taacutersiacutetani ndash amelyek eredetileg nem is szerepeltek a műben

A Genealogia tovaacutebbi szoumlvegreacuteszeinek tartalmi megbiacutezhatoacutesaacutega

Miacuteg Petancius Genealogiaacutejaacutenak a szultaacutenokroacutel eacutes csalaacutedtagjaikroacutel illetve a veziacute-rekről szoacuteloacute reacuteszei tartalmilag a toumlrteacuteneti hitelesseacuteg szempontjaacuteboacutel viszonylag koumlnnyen ellenőrizhetők a haacutetraleacutevő eacutes hosszabb reacuteszekben koumlzoumllteket nehezebb meacuterlegre tenni Az oszmaacuten toumlrteacutenelemre vonatkozoacute ismeretekkel kapcsolatban az is fontos keacuterdeacutes hogy a hitelesseacuteg mellett azok mennyiben alapulhattak Petancius sajaacutet tapasztalatain E tekintetben oacutevatossaacutegra int hogy maacutesik mun-kaacuteja a De itineribushellip ciacutemű foumlldrajzi traktaacutetus ndash mint fentebb emliacutetettuumlk ndash pla-gizaacutelt szoumlveg Baacuter maacutestoacutel lopni abban az időben nem szaacutemiacutetott nagy bűnnek iacuteroacutenk megbiacutezhatoacutesaacutegaacutera ez a teacuteny komoly aacuternyeacutekot vet83 Ezeacutert sem teacuterhetuumlnk ki tovaacutebbi oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacuteloacutedaacutesok elől

A veziacuterek utaacuten a Genealogia tekercsvaacuteltozataacutenak mindkeacutet peacuteldaacutenya egy sor-ban toumlbbnyire haacuterom az előbbiekneacutel is kisebb meacuteretű medaillonban 31 portreacutet hoz (8 keacutep) mindegyikhez ciacutem eacutes magyaraacutezat tartozik A hosszabb szoumlveg-vaacuteltozat vonatkozoacute szakaszaiban kuumlloumln-kuumlloumln fejezetekben taacutergyalt udvari meacutel-toacutesaacutegok (II 7ndash11 fejezet) szolgaacutelattevők (III 15ndash21 fejezet megjegyzendő hogy neacutemileg logikaacutetlanul maacuter itt is talaacutelkozunk katonacsoportokkal) eacutes a katonasaacuteg fajtaacutei (IV 22ndash32 fejezet) a tekercsen oumlsszevontan haacuterom oszlopba rendezett egyseacutegekben jelennek meg koheacutezioacute neacutelkuumll ezeknek az egyseacutegeknek az olvasaacutesa egyaraacutent toumlrteacutenhet viacutezszintesen eacutes fuumlggőlegesen is A szerzői szaacuten-deacutek azonban a viacutezszintes olvasaacutesra iraacutenyul amelyet a katonasaacuteg fajtaacuteiroacutel koumlzoumllt oumlsszesiacutető leacutetszaacutemlista (29 fejezet) felsorolaacutesaacutenak sorrendje igazol Balroacutel jobbra eacutes fentről lefeleacute haladva a tekercsen az alaacutebbiak szerepelnek (7ndash32 fejezet)84

83 Ezt a csalaacutest kortaacutersai nem vetteacutek eacuteszre Peacuteldaacuteul amikor Johannes Cuspinianus a művet uacutejra kiadta az alaacutebbi mondatokkal vezette be bdquoFelix Petancius kommentaacuterjaacutet hogy milyen utakon kell a toumlroumlkoumlket megkoumlzeliacuteteni fuumlggeleacutekkeacuteppen idecsatolom Vele egykor nagy baraacutetsaacutegban vol-tunk amikor Miksa csaacuteszaacuter koumlvetekeacutent Budaacuten teveacutekenykedtem Ő ugyanis toumlbbszoumlr ment koumlvet-keacutent mind II Bajezidhez mind [I] Szelimhez eacutes egeacuteszen sok dolgot tudott a toumlroumlkoumlkről amelyet sajaacutet maga laacutetott De hallgasd is meg ezeket olvasoacuterdquo Ld Iohannes Cuspinianus De caesaribus atque imperatoribus Romanis Straszligburg 1540 DCCXVI

84 A terminusok leiacuteraacutesa ndash mint a korabeli művekben aacuteltalaacuteban ndash gyakran nem pontos A ma-gyaraacutezatok segiacutetseacutegeacutevel azonban ezek a probleacutemaacutek eleacuteg koumlnnyen megoldoacutednak Peacuteldaacuteul a hymbrali alakroacutel első laacutetaacutesra nem gondolnaacutenk hogy miacuter-i alem a bdquomegfejteacuteserdquo Mivel azonban azt tudjuk meg roacuteluk hogy ők azok bdquoakik a zaacuteszloacutekat osztjaacutekrdquo az azonosiacutetaacutes maacuter keacutetseacutegtelen mert a nevezett tisztseacutegviselő egyik fontos feladata eacuteppen ez volt Igaz hogy az udvarban egyszerre csak egy volt belőle de a toumlbbes szaacutem nem felteacutetlenuumll annak a jele hogy Petancius toumlbb emberre gondolt ‒ Az oszmaacuten terminusok roumlvid magyaraacutezataacutet ld a Fuumlggeleacutek 1ndash2 jegyzeteiben

69

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

a kaacutediaszkerek a beglerbeacutegek a defterdaacuterok a csaacuteszaacuter flottaacuteja a muumlderrisz(ek) a muumlftuuml a kancellaacuter posztja a szipaacutehi oglanok a szilahtaacuterok a csaacuteszaacuter pecseacutet-jei a kapidzsik a szolakok a janicsaacuterok a beslik a muumlteferrikaacutek a csavusok a goumlnuumllluumlk a gariacuteb jigitek a mehterek az azabok az akindzsik a szerahorok a mazulok kuumlloumlnboumlző tovaacutebbi szolgaacutelattevők85 a katonaacutek oumlsszleacutetszaacutema Euroacutepa (Rumeacutelia) beveacutetelei Aacutezsia (Anatoacutelia) beveacutetelei a csaacuteszaacuter kiadaacutesai Legalul kuumlloumln ciacutemmel ellaacutetva (Leges et mores Turcarum ndash A toumlroumlkoumlk toumlrveacutenyei eacutes szo-kaacutesai) haacuterom portreacute alaacute keruumlltek a bdquomaradeacutekrdquo szoumlvegreacuteszek haacuterom oszlopban balra a birodalom hataacuterairoacutel (33 fejezet) jobbra katonaacuteinak kereszteacuteny erede-teacuteről (34 fejezet) legalul koumlzeacutepen a hadrendről szoacuteloacute (36 fejezet) roumlvidebb egyseacutegek aacuteltal koumlzrefogva kuumlloumln harangalakuacute indadiacutesszel elvaacutelasztva a valoacuteban a toumlroumlkoumlk szokaacutesairoacutel eacutes erkoumllcseiről szoacuteloacute terjedelmesebb mondatok (35 feje-zet) Megjegyzendő hogy ez a legutoacutebbi aacutettekinteacutes a vallaacutesi toumlrveacutenyekről eacutes szokaacutesokroacutel (a kereszteacutenyek megtaacutemadaacutesa a borivaacutes tilalma a haacutezassaacutegi szokaacute-sok az imaacutedkozaacutes a rituaacutelis mosakodaacutes a boumljtoumlleacutes) a hosszabb redakcioacuteboacutel tel-jesseacuteggel hiaacutenyzik raacuteadaacutesul a 15 szaacutezadi Turcica-szerzőkneacutel nem szokvaacutenyos hanem tematikailag egyfelől Georgius de Hungaria (Magyarorszaacutegi Gyoumlrgy avagy a bdquoSzaacuteszsebesi Neacutevtelenrdquo) Tractatus de moribus condictionibus et nequicia Turcorum (Eacutertekezeacutes a toumlroumlkoumlk szokaacutesairoacutel viszonyairoacutel eacutes gonoszsaacute-gaacuteroacutel) ciacutemű 1481-ben nyomtataacutesban is megjelent hitveacutedelmi jellegű munkaacutejaacute-nak a vallaacutesi szokaacutesokat ismertető aacuteltalaacutenos reacuteszleteivel cseng oumlssze86 maacutesfelől a keacutesőbbi kora uacutejkori etnograacutefiai jellegű leiacuteraacutesokat előlegezi meg87

Amint laacutethatoacute a szeraacutej eacutes a birodalom bemutataacutesa nem kuumlloumlnoumlsebben szisz-tematikus a vallaacutesi eacutes katonai feladatok eacutes inteacutezmeacutenyek keverednek benne eacutes olyan teacutemaacutekat is eacuterint mint az aacutellam beveacutetelei eacutes kiadaacutesai amelyeknek az egyeacutenekhez nincs koumlzuumlk koumlvetkezeacuteskeacuteppen a portreacutek itt veacutegkeacutepp csupaacuten diacutesz-keacutent szerepelnek Erre a ndash kuumlloumlnben a traktaacutetus hosszabb szoumlvegvaacuteltozataacutenak szerkezete alapjaacuten megeacuterthető a kivonatolaacutes eredmeacutenyekeacutent előaacutelloacute ndash tartalmi oumlsszevisszasaacutegra keveredeacutesre az eddigi szakirodalom egyaacuteltalaacuten nem figyelt

85 Itt oumlt udvari ember a (nagy) imrahor a szekbaacutenbasi a miacuter-i alem a csasnigiacuterbasi eacutes a haziacutenedaacuterbasi kapott helyet hozzaacuteteacuteve hogy bdquoa roumlvidseacuteg kedveacuteeacutert sok maacutes tisztseacuteget kihagytunkrdquo (alia multa officia omituntur gratia brevitatis) A hosszabb redakcioacute szoumlvegtanuacuteiban (21 fejezet) az utoacutebbi kettő tisztseacuteg nem is szerepel

86 Szoumlvegszerű egyezeacutes nem mutathatoacute ki Georgius de Hungaria Tractatus de moribus condictionibus et nequicia Turcorum Traktat uumlber die Sitten die Lebensverhaumlltnisse und die Arglist der Tuumlrken Nach der Erstausgabe von 1481 hrsg uumlbersetzt und eingeleitet von Reinhard Klockow (Schriften zur Landeskunde Siebenbuumlrgens 15) 2 unveraumlnderte Aufl KoumllnndashWeimarndashWien 1994 228 242 (itt teacutevesen tizenkeacutet toumlrveacutenyes feleseacuteg szerepel Petancius munkaacutejaacuteban he-lyesen neacutegy) 262 264ndash266 268 magyar fordiacutetaacutesban Georgius de Hungaria ndash a bdquoSzaacuteszsebesi Neacutevtelenrdquo Eacutertekezeacutes a toumlroumlkoumlk szokaacutesairoacutel viszonyairoacutel eacutes gonoszsaacutegaacuteroacutel Ford Keneacutez Győző In Rabok koumlvetek kalmaacuterok az oszmaacuten birodalomroacutel Koumlzreadja Tardy Lajos Budapest 1977 49ndash153 ebből 80 85 93ndash95

87 Špoljarić i m 56

70

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

8 keacutep Portreacutek (reacuteszlet a tekercs koumlzeacutepső reacutesze) Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

71

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

fel megeleacutegedtek a bdquohivatalnokrdquo kifejezeacutessel88 ami sajnos arra utal hogy a tekercset csak feluumlletesen tanulmaacutenyoztaacutek eacutes nem olvastaacutek veacutegig a szoumlvegeacutet

A Genealogia ezen reacuteszeinek megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet illetve az esetleges maacutes mun-kaacutekboacutel valoacute koumllcsoumlnzeacutest megaacutellapiacutetandoacute a szoacuteba joumlhető eacutes szaacutemunkra eleacuterhető kortaacuters latin eacutes olasz89 iacuteraacutesokat eacutes koumlnyveket vizsgaacuteltuk meg90 Ezek koumlzuumll toumlbb is csak korszakunkat 50ndash60 eacutevvel koumlvetően sőt akaacuter a 19 vagy a 20 szaacutezadban jelent meg nyomtataacutesban Pontos keletkezeacutesi idejuumlket aacuteltalaacuteban nem ismerjuumlk Ugyanakkor egyes reacuteszeik vagy teljes szoumlveguumlk keacuteziratos peacuteldaacutenyokban keacutezről keacutezre jaacuterhattak eacutes kuumlloumlnboumlző eacuterdeklődő koumlroumlkhoumlz eacutes szemeacutelyekhez eljuthattak

Vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten nem talaacuteltunk olyan művet amelyet adattartalma vagy koumlzleacuteselemeinek sorrendje alapjaacuten Petancius nagy meacuterteacutekben hasznaacutelt volna baacuter bizonyos hasonloacutesaacutegok itt-ott kimutathatoacutek Peacuteldaacuteul az 1496 decembereacuteben isztambuli szolgaacutelati helyeacuteről hazateacuterő Alvise Sagundino velencei koumlvetseacutegi titkaacuter is szoacutelt zaacuteroacute jelenteacuteseacutenek relazioneacutejaacutenak Marino Sanuto velencei toumlrteacute-netiacuteroacute naploacutejaacuteban fennmaradt kivonataacuteban91 a veziacuterekről Davud Ibrahim eacutes Ali pasaacuteroacutel megemleacutekezve szaacutermazaacutesukroacutel Hozzaacutetette hogy Iszkender pasa

88 Peacuteldaacuteul Saviello (i m 134) bdquoofficersrdquo-nek mondja őket89 A neacutemet neacutemetalfoumlldi eacutes orosz utazoacutekroacutel nem teacutetelezzuumlk fel hogy hathattak volna

Petanciusra Roacuteluk ld Steacutephane Yerasimos Les Voyageurs dans lrsquoEmpire Ottoman (XIVendashXVIe siegravecles) Bibliographie itineacuteraires et inventaire des lieux habiteacutes (Publications de la Socieacuteteacute Turques drsquoHistoire Seacuterie VII No 117) Ankara 1991 passim

90 Az alaacutebbi műveket proacutebaacuteltuk meg oumlsszehasonliacutetani vagy aacutetneacutezni Pertusi Martino Segono 79ndash86 (Martino Segono Tractatus de provisione Hydronti et de ordine militum Turci et eius origine ciacutemű roumlvid műve) Paolo Giovio Comentario de le cose dersquo Turchi Roma 1535 Giovanni Antonio Menavino Trattato de costumi et vita de Turchi Firenze 1548 Theodoro Spandugino Cantacuscino I commentari Firenze 1551 Annali veneti dallrsquoanno 1457 al 1500 Del senatore Domenico Malipiero Ordinati e abbreviati dal senatore Francesco Longo parte 1ndash2 (Archivio storico italiano 7) Firenze 1843 Sanuto i m IndashIII (Alvise Sagundino And-rea Zanchani Alvise Manenti beszaacutemoloacutei) Donado da Lezze Historia Turchesca (1300ndash1514) Publ I Ursu Bucureşti 1910 N Jorga Notes et extraits pour servir lrsquohistoire des croisades au XVe siegravecle Cinquiegraveme seacuterie (1476ndash1500) Bucarest 1915 313ndash330 (Alessio Celidonio) Franz Babinger Die Aufzeichnungen des Genuesen Iacopo de Promontorio-de Campis uumlber den Osmanenstaat um 1475 (Bayerische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse Sitzungsberichte Jahrgang 19568) Muumlnchen 1957 Uő Johannes Darius (1414ndash1494) Sachwalter Venedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis (Bayerische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse Sitzungsberichte Jahrgang 19615) Muumlnchen 1961 Franz Babinger Alessio Celidonio (dagger 1517) und seine Tuumlrkendenkschrift In Beitraumlge zur Suumldosteuropaforschung Anlaumlszliglich des 1 Balkanologenkongresses in Sofia (28 VIIIndash1 IX 1966) Muumlnchen 1966 326ndash330 Eve Borsook The Travels of Bernardo Michelozzi and Bonsignore Bonsignori in the Levant Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 36 (1973) 145ndash197 ‒ A szoacuteba joumlvő 15 szaacutezad veacutegi‒16 szaacutezad eleji munkaacutekroacutel ld meacuteg Agostino Pertusi Giovanni Battista Egnazio (Cipelli) e Ludovico Tuberone (Crijeva) tra i primi storici Occidentali del popolo turco In Venezia e Ungheria nel Rinascimento A cura di Vittore Branca (Civiltagrave veneziana Studi 28) 479‒487 főleg 480‒482

91 Sanuto i m I 397ndash401 Ezt a beszaacutemoloacutet eacuterteacutekeleacuteseacuteben Rakova is hasznosiacutetja (i m 59) eacutes a hasonloacutesaacutegokra is helyesen figyel fel

72

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

megvaacutelt tisztseacutegeacutetől ami iacutegy egyuumltt reacuteszben maacutes mint a tekercs fentebb taacuter-gyalt informaacutecioacuteja92 Ugyanő az uralkodoacute heacutet fiaacuteroacutel eacutes nyolc laacutenyaacuteroacutel beszeacutel de sem a feacuterfiak neveacutet sem a nők feacuterjeacutenek az aacutellaacutesaacutet nem koumlzli vagy ha bekuumlldoumltt jelenteacuteseacuteben szerepeltek is Sanuto kihagyta őket naploacutejaacuteboacutel93 Ezzel szemben a sehzaacutedeacutek eacuteletkoraacutera eacutes szuumlleteacutesi sorrendjeacutere valamint szolgaacutelati helyeacutere is utal a legidősebb fiuacute Karamaacutenban a maacutesodik Anatoacuteliaacuteban a harmadik a troacuten legeseacute-lyesebb vaacuteromaacutenyosa egy La Foja nevű helyen (valoacutesziacutenűleg Focsa ma Foccedila) tartoacutezkodik maacutesfeacutel napnyi jaacuteraacutesra a fővaacuterostoacutel a negyedik Trapezuntban az oumltoumldik Kaffaacuteban a hatodik Nikomeacutediaacuteban (ma Kocaeli koraacutebban İzmit) a hete-dik pedig Goumlroumlgorszaacutegban szeacutekel94 A lista maacutesodik fele tartalmilag megegyezik Petancius koumlzleacuteseacutevel Sagundino is felsorolja az aacutellam beveacuteteleit eacutes kiadaacutesait de a jelenteacuteseacuteről keacuteszuumllt kivonatban ezeknek sem az oumlsszegei sem a fajtaacutei nin-csenek fedeacutesben a Genealogiaacuteban leacutevőkkel95 Veacuteguumll a velencei koumlvetjelenteacutes szerint a birodalomban 28 rumeacuteliai eacutes 34 anatoacuteliai szandzsaacutek talaacutelhatoacute ezzel szemben a Petancius-tekercs 25 euroacutepai eacutes 36 (a hosszabb redakcioacute keacuteziratos szoumlvegvariaacutensaival oumlsszehasonliacutetva ez eliacuteraacutes lehet 26 helyett) aacutezsiai koumlzigazga-taacutesi egyseacuteget emliacutet

Mivel a szandzsaacutekok neve eacutes szaacutema eleacuteg joacutel ellenőrizhető oumlsszevetettuumlk a Petancius-mű hosszabb redakcioacutejaacutenak ismert vaacuteltozataiban ndash ahol a roumlvidebb tekercsvaacuteltozathoz keacutepest a szandzsaacutekoknak nemcsak a szaacutema hanem a neve is szerepel ndash illetve a koraacutebban Donado da Lezzeacutenek vagy Giovan Maria Angiolelloacutenak tulajdoniacutetott eacutes 1514-ig adatokat nyuacutejtoacute Historia Turchescaacuteban96

92 Sanuto i m I 397 39993 Sanuto i m I 398 39994 Uo95 A birodalom joumlvedelmeinek korabeli euroacutepai főleg olasz forraacutesokban felbukkanoacute teacuteteleit

gyűjtoumltte oumlssze Snezhana Rakova The Earliest Records of Income and Expenses of the Sultan In Venetians and Ottomans in the Early Modern Age Essays on Economic and Social Connected History Ed by Anna Valerio (Hilacircl Studi turchi e ottomani 6) Venezia 2018 13‒29 Itt is is-mertetett neacutezete szerint (18 old) Sagundino hathatott Petanciusra aacutem ezt teacutetelesen nem toumlrekszik bizonyiacutetani

96 E mű szerzőseacutegeacutet tekintve neacutemi bizonytalansaacuteg tapasztalhatoacute Ursu (i m XXVndashXXX) da Lezze iacuteraacutesaacutenak tartotta Maacutesok Angiolelloacuteeacutenak (Franz Babinger Von Amurath zu Amurath Vor- und Nachspiel der Schlacht bei Varna (1444) In Uő Aufsaumltze und Abhandlungen zur Geschichte Suumldosteuropas und der Levante I (Suumldosteuropa Schriften der Suumldosteuropa-Gesellschaft 3) Muumlnchen 1962 1524 jegyzet Ernst Werner Die Geburt einer Groszligmacht ndash Die Osmanen (1300ndash1481) Ein Beitrag zur Genesis der tuumlrkischen Feudalismus (Forschungen zur mittelalterlichen Geschichte 32) Weimar 19854 15) Legutoacutebb MacKay hozott fel meggyőzőnek tűnő bizonyiacuteteacute-kokat arra neacutezveacutest hogy Angiolello egy szinteacuten kiadott maacutesik művet jegyzett amelyből a Historia Turchescaacuteban csupaacuten reacuteszletek szerepelnek a toumlbbit pedig egy vagy toumlbb szerző iacuterta Ld Pierre A MacKay The Content and Authorship of the Historia Turchesca In İstanbul Uumlniversitesi 550 yıl Uluslararası Bizans ve Osmanlı Sempozyumu (XV yuumlzyıl) 30ndash31 Mayıs 2003 Editoumlr Suumlmer Atasoy İstanbul 2004 213ndash223 Uő The Angiolello Manuscript and other Contemporary Sources Maps and Views of the Fortress of Negropont httpsdigitallibwashingtonedure-searchworksbitstreamhandle177325309GMA_04_2014_123pdfsequence=1 1ndash23

73

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

leacutevő szandzsaacutek-listaacutekat (laacutesd Fuumlggeleacutek 3) Erősen toumlrekedtuumlnk az időnkeacutent meglehetősen eltorziacutetva leiacutert helynevek azonosiacutetaacutesaacutera de neacutehaacuteny esetben sajnos hiaacuteba Petancius az aacutelliacutetaacutesa szerint Rumeacuteliaacuteban leacutevő 25 szandzsaacutekboacutel a teacutenyle-ges felsorolaacutesban csak 20-at Anatoacuteliaacuteban pedig a 26 helyett csupaacuten 21-et ad meg neacutev szerint Ezzel szemben a Historia Turchesca ndash Kaffaacutet is ide sorolva ndash Euroacutepaacuteban 28 Aacutezsiaacuteban 20 szandzsaacutekot sorol fel Csakhogy a keacutet lajstromban talaacutelhatoacute alkormaacutenyzoacutesaacutegok koumlzuumll Rumeacuteliaacuteban 13-14 Anatoacuteliaacuteban pedig csak 16 azonos Azaz a keacutet szerző oumlsszesen 63 szandzsaacutekot emliacutet ami szinte nullaacutera csoumlkkenti annak eseacutelyeacutet hogy baacutermelyikuumlk maacutesolta volna kolleacutegaacutejaacutet Ezt erősiacuteti az is hogy a nevek lejegyzeacuteseacuteben sincs kuumlloumlnoumlsebb hasonloacutesaacuteg Ezzel egyuumltt a keacutet lista meacuteltoacute figyelmuumlnkre Veacutelemeacutenyuumlnk szerint kimondottan eacuterdekes hogy Petancius tud a jaja muumlszellem eacutes cigaacuteny szandzsaacutek(ok)roacutel Ha nem teacuteveduumlnk ő az első euroacutepai aki szoacutel ezekről a nem szokvaacutenyos koumlzigazgataacutesi egyseacutegekről Azt is megkockaacuteztathatjuk hogy neacutemelyik olyan keacutesőbb sokaacuteig fennaacutelloacute szan-dzsaacutek eseteacuteben amelynek nem ismerjuumlk pontos alapiacutetaacutesi időpontjaacutet szerzőnk adatai akaacuter kiindulaacutesi pontul is szolgaacutelhatnak

Laacutetszoacutelag maacutes hasonloacutesaacutegok is vannak Petancius eacutes da Lezze munkaacutei koumlzoumltt Iacutegy mindketten beszeacutelnek a szultaacutenaacutetus pecseacutetjei eacutes a nisaacutendzsi koumlzti kapcso-latroacutel Ezt Petancius teljesen rosszul ismeri da Lezze csak reacuteszben Petancius munkaacutejaacutenak hosszabb vaacuteltozataacuteban (14 fejezet) ezt talaacuteljuk bdquoAzt aki a csaacuteszaacuter pecseacutetjeacutenek őre nisandzsibasinak hiacutevjaacutekrdquo97 A tekercsvaacuteltozat szerint (12 feje-zet) bdquoA csaacuteszaacuter pecseacutetjei A toumlroumlk csaacuteszaacuter pecseacutetjeinek a szaacutema az udvarban oumlt Egy pecseacutet pedig a nisandzsibasinaacutel van amely a csaacuteszaacutereacuterdquo98 A Historia Turchescaacuteban pedig az alaacutebbi magyaraacutezat olvashatoacute bdquoA pecseacutetről Van ott egy nisaacutendzsinak titulaacutelt [is] Ő a Nagy Toumlroumlk neveacuteben iacutert oumlsszes kegyeskedeacutest lepecseacuteteli vagy lebeacutelyegzi neki eacutevi 400 000 akcse99 joumlvedelmet utalnak ki eacutes

97 Adelmann i m fol BIv eacutes W Cod Lat 3522 fol 149r At ille qui est custos sigilli imperatoris Nisantibastia nominatur (V Cicogna 894 fol [4r] nascinbascia M N 340 sup (5) fol 28v nisancibassa alakban)

98 A tekercs mindkeacutet peacuteldaacutenyaacuteban azonos moacutedon SIGILLA IMPltERATORISgt Sigilla Turchorum imperatoris in curia sunt quinque Tenet autem unum sigillum Nisancibascia quod est imperatoris

99 Ez az oumlsszeg magasnak tűnik Erhan Afyoncu (Nişancı In Tuumlrkiye Diyanet Vakfı İslacircm Ansiklopedisi XXXIII İstanbul 2007 158) ndash sajnos forraacutesmegjeloumlleacutes neacutelkuumll ndash azt aacutelliacutetja hogy Dzselaacutelzaacutede Musztafa erre a tisztseacutegre valoacute első kinevezeacutesekor (1557) 180 000 akcse haacutesz-birtokot kapott maacutesodszor (1566) pedig eleinte ugyanennyit de kivaacuteloacutesaacutega miatt keacutesőbb el-addig ismeretlen moacutedon 300 000 akcseacutera ugrottak javai Ez igaz lehet de azeacutert megjegyezzuumlk hogy elgondolkodtatoacute miszerint a 16 szaacutezad maacutesodik feleacutere dataacutelt kaacutenunnaacutemeacuteban az aacutell hogy a koumlzuumlluumlk az udvart szandzsaacutekbeacutegkeacutent elhagyoacuteknak 450 000 akcse jaacuter Vouml Douglas A Howard Ottoman Administration and the Ticircmacircr System Ṣucircret-i Ḳacircnucircnnacircme-i lsquoOsmacircnicirc Beracircy-ı Ticircmacircr Dacircden Journal of Turkish Studies 20 (1996) 91 A mű keacutesziacuteteacutesi ideje szerintuumlnk keacuterdeacuteses akaacuter koraacutebbi is lehet

74

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

sok ajaacutendeacutekot [kap]rdquo100 Amint kivilaacuteglik Petancius szeme előtt keacutetseacutegkiacutevuumll ndash kereszteacuteny uralkodoacutek mintaacutejaacutera ndash pecseacutetek lebegtek miacuteg a Historia Turchesca szerzője talaacuten a tugraacutera utalt (amellyel eacuteppen a nisaacutendzsi laacutetta el a kimenő ira-tokat) csak a megfelelő terminust nem talaacutelta Tehaacutet iacuteroacuteink ezuacutettal sem hatottak egymaacutesra

Roumlviden a Petancius-tekercs szaacutemadataira is ki akarunk teacuterni (A hosszabb szoumlvegvaacuteltozatban a beveacutetelek fajtaacutei ugyan szerepelnek aacutem mindenuumltt oumlsszegek neacutelkuumll) A rotulusban felsorolt beveacutetelek koumlzoumltt az első szerint bdquoa keacutet dukaacutettoacutel 10 dukaacutetig adoacutet fizető kereszteacutenyek 800 ezer haacutezaacuteboacutel amely Euroacutepaacuteban talaacutelhatoacute 1 millioacute 500 ezer adoacutejuk vanrdquo101 Ebből a dzsizje-fizetők szaacutema eleacuteg valoacutesaacuteghűnek tűnik hiszen ezek Rumeacuteliaacuteban ndash egyes teruumlletek kimaradaacutesa vagy hiaacutenyai koumlze-pette ndash 1490 koumlruumll nagysaacutegrendileg meghaladtaacutek a 600 000-et102 Teacuteves megaacutella-piacutetaacutes hogy a haraacutecs 2ndash10 dukaacutet koumlzoumltt vaacuteltakozott Tuacutelzoacute a beveacutetelkeacutent mondott maacutesfeacutelmillioacute arany Minthogy egy aranyat ekkoriban 52ndash54 akcse koumlzoumltt vaacuteltot-tak103 a jelzett dukaacutetmennyiseacuteg 75 millioacutenak felel meg A helyzet az hogy az előbb ideacutezett 600 000-neacutel toumlbb adoacuteegyseacuteg utaacuten a kincstaacuternak csupaacuten 31 millioacute akcse beveacutetele volt104 A Petancius aacuteltal emliacutetett 800 000 csalaacutedtoacutel pedig 40 millioacute akcseacutera szaacutemiacutethatott volna Nyilvaacutenvaloacute hogy ilyen teacutemaacutekban amelyekről meacuteg az aacutellamnak sem mindig voltak pontos ismeretei igen neheacutez lehetett biztos eacuterte-suumlleacutest szerezni Azaz ezek a szaacutemok (kiveacuteve a kiroacutett oumlsszeg meacuterteacutekeacutet) nem kiriacute-voacutean rosszak Feltehetőleg koumlnnyebb volt megtudni mekkora a janicsaacuter hadtest nagysaacutega (ez a rotulus 29 fejezeteacutenek katonalistaacutejaacuteban talaacutelhatoacute) Ha Petancius kerekiacutetett 9000 főjeacutehez hozzaacuteadjuk az 500 szolakot (mivel ezek is janicsaacuterok voltak) akkor a II Mehmed koraacutenak veacutegeacutere egy neacutevtelen goumlroumlg nyelvű mű

100 Da Lezze i m 133 ndash Giovan Maria Angiolello ugyanezt a tisztseacuteget kisseacute maacuteskeacutent jellemzi bdquoAztaacuten van ott egy akit nisaacutendzsinak titulaacutelnak akinek az a feladata hogy lepecseacutetelje a leveleket eacutes a bdquokegyelmeketrdquo amelyeket a szultaacuten neveacuteben iacuternak s akinek beacuterkeacutent sok joumlvedelme van eacutevente 40 000 (innen egy nulla bizonyaacutera lemaradt) akcse eacuterteacutekben a veacutegtelenuumll sok ajaacutendeacutek eacutes adomaacuteny neacutelkuumll Ld Giovan Maria Angiolello Viaggio di Negroponte A cura di Cristina Bazzolo (Testi inediti e rari 1) Vicenza 1982 47 (Modernizaacutelt helyesiacuteraacutessal) Az eredeti MacKay aacuteltal igen rossznak tartott (The Angiolello Manuscript 5) Jean Reinhard-feacutele kiadaacutest ld httpsarchiveorgdetailsedition dejmangio00angi 67

101 A madridi peacuteldaacutenyban (Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412) szereplő helyes oumlssze-gekkel De CCCCCCCCM domorum quę sunt in Europa Christianorum a ducatis duobus usque ad ducatos X solventium tributum habent I Mion VC M Vouml Snezhana Rakova Between the Sultan and the Doge Diplomats and Spies in the Time of Suleiman the Magnificent (CAS Working Paper Series 8) Sofia 2016 18 Uő The Earliest Records 18 Uő The Last Crusaders 59 80 000 kereszteacuteny eacutes 500 000 helyett 50 000 bdquotoumlroumlkrdquo csalaacutedfőről szoacutel pedig a forraacuteskoumlzlő reacuteszben (The Last Crusaders 69‒70) joacutel iacuterja aacutet a vonatkozoacute adatokat

102 Oumlmer Barkan 894 (14881489) yılı cizyesinin tahsilacirctına ait muhasebe bilacircnccediloları Belgeler 1 (1964) 26

103 Şevket Pamuk Money in the Ottoman Empire In An Economic and Social History of the Ottoman Empire 1300ndash1914 Ed by Halil İnalcık‒Donald Quataert Cambridge 1994 956

104 Barkan i m 26

75

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

szerzője aacuteltal taksaacutelt 10 000 főhoumlz105 illetve az első igazi leveacuteltaacuteri forraacutesboacutel szaacutermazoacute 1514-es 10 156 fős adathoz meglehetősen koumlzel jutunk106 Ehhez keacutepest Martino Segono puumlspoumlk koraacutebbi 1480‒1481 koumlruumllre dataacutelhatoacute roumlvidke munkaacuteja a Tractatus de provisione Hydronti et de ordine militum Turci et eius origine (Eacutertekezeacutes Otranto veacutedelmeacuteről a toumlroumlkoumlk hadrendjeacuteről eacutes eredetuumlkről) amely a balkaacuteni uacutetvonalakat ismertető műveacutevel egyuumltt hagyomaacutenyozoacutedott a janicsaacuterok eseteacuteben meglehetősen felfeleacute kerekiacutetett tizenkeacutetezres leacutetszaacutemot ad meg (Megjegyzendő hogy e munka Petanciushoz hasonloacutean a katonasaacuteg fajtaacuteit is ismerteti de az egyes katonatiacutepusok sorrendje maacutes ismerteteacutesuumlk tartalmilag is elteacuterő eacutes a leacutetszaacutemadatok minden esetben nagyobbak107)

Eddigi vizsgaacuteloacutedaacutesaink alapjaacuten tehaacutet azt gondoljuk hogy a tekercs nagy meacuter-teacutekben Petancius sajaacutet eacutertesuumlleacutesein alapuloacute oumlnaacutelloacute műve Ebben az oumlsszefuumlggeacutes-ben megnyugtatoacute szaacutemunkra hogy a 15 szaacutezad veacutegi 16 szaacutezad eleji latin eacutes olasz forraacutesokat kitűnően ismerő Franz Babinger uacutegy beszeacutelt Petanciusroacutel mint aki bdquojoacutel ismeri az oszmaacuten koumlruumllmeacutenyeketrdquo eacutes bdquotartalmas munkaacutecskaacutetrdquo keacutesziacutetett azaz mint aki veacutegső soron megbiacutezhatoacute szerző108

Oumlsszegzeacutes A tekercs elkeacutesziacuteteacuteseacutenek ceacutelja

Adott tehaacutet egy az Oszmaacuten Birodalom uralkodoacutecsalaacutedjaacutet aacutellamkormaacutenyzataacutet koumlzigazgataacutesaacutet eacutes katonai erejeacutet bemutatoacute reacuteszben genealoacutegiai reacuteszben leiacuteroacute jellegű szaacutemos reacuteszletet tartalmazoacute munka Ennek alapszoumlvegeacutet hosszabb vaacuteltozataacutet ndash tartalmi elemei alapjaacuten ndash a raguzai szuumlleteacutesű ekkor zenggi vaacuterosi főjegyzőkeacutent teveacutekenykedő Felix Petancius 1496ndash1498 koumlzoumltt iacuterhatta Műveacute-ből valoacutesziacutenűleg nem sokkal elkeacuteszuumllte utaacuten Budaacuten ő maga a korban teljesen egyeduumllaacutelloacute formaacutetumuacute reprezentatiacutev orientalizaacuteloacute diacutesziacuteteacutesű eacutes a leszaacutermazaacutesi taacuteblaacutek csalaacutedfaacutek mintaacutejaacutera portreacutegaleacuteriaacuteval ellaacutetott tekercsvaacuteltozatot iacutert illetve keacutesziacutettetett eacutes miniaacuteltatott

A tekercset Petancius ndash minden ismert illetve neki tulajdoniacutetott munkaacutejaacutenak ez az uralkodoacute volt a ciacutemzettje ndash II Ulaacuteszloacute magyar eacutes cseh kiraacutelynak kiacutevaacutenta aacutetnyuacutejtani azeacutert hogy az oszmaacutenok elleni harcra lelkesiacutetse eacutes cselekveacutesre

105 Ordo portae Description grecque de la Porte et de lrsquoarmeacutee du sultan Mehmed II Eacutediteacutee hellip par Şerif Baştav (MagyarndashGoumlroumlg Tanulmaacutenyok 27) Budapest 1947 7

106 Oumlmer Lucirctfi Barkan H 933ndash934 (M 1527ndash1528) malicirc yılına ait bir buumltccedile oumlrneği İstanbul Uumlniversitesi İktisat Fakuumlltesi Mecmuası 15 (1953ndash1954) 312

107 Pertusi Martino Segono 79ndash86 a janicsaacuterokra vonatkozoacute adat 83 (45 sor) Segonoacutenak a toumlroumlkoumlk eredeteacutere vonatkozoacute itteni fejtegeteacuteseacutevel kapcsolatban Agostino Pertusi meg is jegyezte hogy ezek Petancius Genealoacutegiaacuteja hosszabb redakcioacutejaacutenak valamifeacutele előkeacutepekeacutent is tekinthetők Pertusi I primi studi 491

108 Franz Babinger Mehmed der Eroberer und seine Zeit Weltenstuumlrmer einer Zeitwende Muumlnchen 1953 479 (A szandzsaacutekok eacutes a tiacutemaacuterbirtokosok szaacutemaacuteval kapcsolatos adatait ideacutezi)

76

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

oumlsztoumlkeacutelje Iacutegy fogalmazta meg ezt a korabeli szokaacutesos toumlroumlkellenes koumlzhe-lyek alkalmazaacutesaacuteval a tekercsvaacuteltozat egyfajta zaacuterszavakeacutent (34 fejezet) bdquoNe csodaacutelja felseacuteged legfelseacutegesebb kiraacutely hogy a toumlroumlkoumlk csaacuteszaacutera Aacutezsiaacuteban eacutes Euroacutepaacuteban ekkora katonasaacutegot keacutepes oumlsszegyűjteni Ugyanis ezek legnagyobb reacutesze kereszteacuteny ősoumlktől szaacutermazik eacutes azt oacutehajtjaacutek hogy kereszteacuteny kiraacutelyhoz keruumlljenek eacutes amennyiben az Isten joacutevaacutehagyaacutesaacuteval megtoumlrteacutenne hogy felseacuteged a toumlroumlk ellen hadat indiacutet mindegyikuumlk maacuter fegyveresen felszerelkezve felseacuteged-hez csatlakozik Eacuteppen ezeacutert Isten kegyeacutevel indiacutetson arra minden kereszteacutenyt hogy a te kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegoddal eacutes vezeteacuteseddel Krisztus keresztjeacutet felveacuteve ezt a ragyogoacute tettet megproacutebaacuteljardquo109 Ha arra gondolunk hogy a De itineribust is hasonloacute ceacutellal keacutesziacutetette akkor (fuumlggetlenuumll attoacutel hogy ennek szoumlvege mekkora meacuterteacutekben nem a sajaacutet iacuteraacutesa) nyugodtan mondhatjuk roacutela hogy a korban aacuteltalaacute-nos moacutedon hataacuterozott oszmaacutenellenes eacuterzuumlleteket taacuteplaacutelt Minden bizonnyal az 1499-ben kezdődő velenceindashoszmaacuten haacuteboruacute előtti feszuumllt leacutegkoumlr II Ulaacuteszloacutenak a Velenceacutet taacutemogatoacute szerepvaacutellalaacutesa a magyar kiraacutely hadba leacutepeacuteseacutenek balkaacuteni eacutes koumlzvetve Dalmaacuteciaacutet is eacuterintő koumlvetkezmeacutenyei egyaraacutent oumlsztoumlnző teacutenyezők lehettek a mű mindkeacutet vaacuteltozataacutenak elkeacutesziacuteteacuteseacutere illetve a tekercs benyuacutejtaacutesaacutera

Petanciust azonban ndash keacutesőbbi paacutelyaacutejaacuteboacutel koumlvetkeztethetuumlnk erre ndash egyuacutettal szemeacutelyes megfontolaacutesok is oumlsztoumlnoumlzhetteacutek Az lebeghetett a szeme előtt hogy bekeruumllhessen a kiraacutely koumlrnyezeteacutebe vagy ha maacuter sikeruumllt megkapaszkodnia az udvarban amit a tekercs madridi peacuteldaacutenyaacutenak egyeacutertelmű budai udvari keacutesziacute-teacutese is sugall szaacutemunkra alkalmasnak laacutesseacutek (tovaacutebbi) diplomaacuteciai feladatok elveacutegzeacuteseacutere

Műveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel hangsuacutelyozandoacute hogy a tekercs a maga műfajaacuteban teljesen egyeduumllaacutelloacute minthogy első alkalommal mutatja be az Osz-maacuten uralkodoacutehaacutezat portreacutekon medaillonos formaacuteban Baacuter tartalma szerint nem kifejezetten genealoacutegiai munka meacuteltaacuten tekinthető a dinasztia tagjairoacutel az első euroacutepai kereszteacuteny szerző aacuteltal keacutesziacutetett csalaacutedfaacutenak Emellett a szeraacutej vezetőit eacutes főbb alkalmazottait is sziacutenesen taacuterja eleacutenk Toumlrteacuteneti szempontboacutel pedig azeacutert fontos mert hosszabb szoumlvegvaacuteltozataacutenak keacuteziratos maacutesolt eacutes keacutesőbbi nyomta-tott peacuteldaacutenyai amelyeket a tekercsneacutel joacuteval toumlbben vehettek keacutezbe viszonylag megbiacutezhatoacute eacutes korszerűnek mondhatoacute ismereteket nyuacutejtottak az olvasoacuteknak az oszmaacutenokroacutel

109 A tekercs mindkeacutet peacuteldaacutenyaacuteban azonos moacutedon Non miretur maiestas vestra serenissime rex quod tantos Turchorum imperator in Asia et Europa posset comparare militares viros Nam horum maxima pars quidem est a Christiano sanguine orta desiderans ad Christianum regem accedere quandoque si igitur contigerit annuente Deo maiestatem vestram in Turchos exercitum ducere omnes illi quidem parati cum armis adherent eidem maiestati Qua propter inspiret Deus gratia sua Christianos omnes ut te rege et duce hoc preclarum tentetur facinus Christi assumpta cruce

77

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

FUumlGGELEacuteK

1

Felix Petancius Genealogiaacuteja hosszabb első vaacuteltozataacutenak kivonatos tartalma(Az első nyomtatott kiadaacutes Konrad Adelmann De origine ordine et militari

disciplina Magni Turcae domi forisque habita libellus Hagenau 1530 lapszaacutemaival)

Ajaacutenlaacutes Ulaacuteszloacutehoz (fol AIIrndashv)

I reacutesz A szultaacutenok csalaacutedfaacuteja1 A toumlroumlkoumlk eredete (fol AIIv)2 A szultaacutenok tetteinek roumlvid bemutataacutesa (fol AIIvndashAIIIv)3 II Bajezid fiai (fol AIIIv)4 II Bajezid laacutenyai eacutes vejei (fol AIIIv)5 A hadi sikerek titka az uralkodoacute abszoluacutet hatalma (fol AIIIvndashAIIIIr)

II reacutesz Az aacutellamvezeteacutes110

6 A veziacuterek (fol AIIIIr)7 A beglerbeacutegek eacutes a birodalom keacutet feleacutenek (Anatoacutelia eacutes Rumeacutelia) koumlzigazgataacutesa a szandzsaacutekok a tiacutemaacuterbirtokok (fol AIIIIrndashBIr)8 A kaacutediaszkerek111 (fol BIr)9 A mufti112 (fol BIr)10 A muumlderrisz(ek)113 (fol BIr)11 A defterdaacuter (fol BIr)12 Kiteacuterő a birodalom beveacutetelei (Anatoacutelia eacutes Rumeacutelia oumlsszesiacutetve) (fol BIrndashBIv)13 A csaacuteszaacuteri kancellaacuteria eacutes nyelvhasznaacutelata (fol BIv)14 A csaacuteszaacuteri pecseacutet a nisaacutendzsi114 (fol BIv)

III reacutesz Az udvartartaacutes a szolgaacutelattevők egyes katonafajtaacutek eacutes leacutetszaacutemuk15 A szipaacutehi oglanik115 (fol BIvndashBIIr)16 A szilahtaacuterok116 (fol BIIr)

110 V Cicogna 894 fol [2v] De imperii gubernatione (A birodalom kormaacutenyzaacutesaacuteroacutel) feje-zetciacutemmel

111 A hadbiacuteroacutek112 Itt a sejhuumlliszlaacutem113 A magasabb szintű oktataacutesi inteacutezmeacutenyek tanaacuterai114 A kancellaacuteria vezetője a szultaacuteni toumlrveacutenyek legfőbb ismerője az uralkodoacutei parancsokra a

tugra (a szultaacuten kalligrafikus keacutezjegye) raacuterajzoloacuteja115 Pontosabban szipaacutehi oglanlari a hat udvari lovas alakulat (alti boumlluumlk halki) tagjainak gyermekei116 Szoacute szerinti jelenteacutese fegyverhordozoacute a hat udvari zsoldos lovas alakulat egyike

78

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

17 A muumlteferrikaacutek117 (fol BIIr)18 A szolakok118 (fol BIIr)19 A kapidzsik119 (fol BIIr)20 A mehterek120 (fol BIIrndashv)21 Tovaacutebbi szolgaacutelattevők mesteremberek a mirahorbasi121 a miacuter-i alem122 a szekbaacutenbasi123 (fol BIIv)

IV reacutesz A katonasaacuteg fajtaacutei eacutes leacutetszaacutema124

22 A tiacutemaacuterbirtokosok eacutes a tiacutemaacuterbirtokok szaacutema (fol BIIv)23 A janicsaacuterok fajtaacuteik kikeacutepzeacutesuumlk a dizdaacuterok125 (fol BIIvndashBIIIr)24 Az azabok126 (fol BIIIr)25 Az akindzsik127 (fol BIIIr)26 A csausok128 (fol BIIIr)27 A beslik129 (fol BIIIrndashv)28 A goumlnuumllluumlk130 (fol BIIIv)29 A muumlszellemek131 (fol BIIIv)30 A jajaacutek132 (fol BIIIv)31 A szerahorok133 (fol BIIIv)32 A hajoacutehad134 (fol BIIIv)

117 A szultaacuten eacutes a magas meacuteltoacutesaacutegok kiacuteseacutereteacutenek tagjai akik sokszor a főemberek fiai koumlzuumll keruumlltek ki

118 A szultaacuten lova mellett keacutetoldalt haladoacute testőroumlk a janicsaacuterok 60ndash63 alegyseacutegeacutet alkottaacutek119 A szultaacuteni palota kapuőrei120 Itt saacutetorverők (rajtuk kiacutevuumll a katonazenekar tagjait is iacutegy hiacutevtaacutek)121 Fő istaacutelloacutemester122 A birodalom fő zaacuteszloacutevivője a hadizenekar eacutes maacutes hatalmi jelveacutenyek gondozoacuteinak pa-

rancsnoka123 A 65 janicsaacuteregyseacuteg a szekbaacutenok parancsnoka124 Adelmann i m fol BIIv bal margoacutejaacuten a De generibus militum (A katonasaacuteg fajtaacuteiroacutel) ciacutem

szerepel125 Vaacuterparancsnokok126 Eredendően tengeri eacutes folyami hajoacutekon szolgaacuteloacute harcos keacutesőbb vaacuter veacutedő gyalogos katonaacutek127 Eleinte irregulaacuteris portyaacutezoacutek majd a 15 szaacutezad maacutesodik feleacutetől adoacutekedvezmeacutenyeket eacutelve-

ző nyilvaacutentartott feacutelkatonai elem128 A szeraacutejban a diacutevaacuten műkoumldeacuteseacutet biztosiacutetoacutek parancskeacutezbesiacutetők hiacuternoumlkoumlk koumlvetek129 Eredendően napi oumlt akcse zsoldot huacutezoacute lovas vaacuterkatonaacutek130 Jelenteacutese oumlnkeacutentes A nagyobb vaacuterakban szolgaacuteloacute legjobban fizetett lovas katonaacutek131 Ekkor lovas katonaacutek132 Ekkor gyalogos katonaacutek133 Maacuteskeacutent dzserehorok A 15 szaacutezad maacutesodik feleacutetől a koumlzmunkaacutekon dolgozoacute parasztok

napibeacuteresek134 V Cicogna 894 fol [6v] De classe Turcarum (A toumlroumlkoumlk hajoacutehadaacuteroacutel) mint reacuteszciacutem

szerepel

79

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

V reacutesz Harcmodor taacuteborozaacutes33 Taacuteborvereacutes (fol BIIIvndashBIIIIr)34 Hadrend seregszaacuternyak eacutes harcmodor (fol BIIIIrndashv)

Epiloacutegus35 Az adatgyűjteacutes eacutes a munka ceacutelja (fol BIIIIv)36 A kereszteacuteny vereseacutegek az ellenfeacutel lebecsuumlleacuteseacuteből eacutes meghasonlaacutesboacutel fakadtak a koraacutebbi toumlrteacutenelmi esemeacutenyek aacutettekinteacutese (fol BIIIIvndashCIr)37 A kiraacutely buzdiacutetaacutesa a toumlroumlkellenes harcra (fol CIr CIvndashCIIv uumlres oldalak)

2

Felix Petancius Genealogiaacuteja roumlvidebb maacutesodik tekercs formaacutejuacute vaacuteltozataacutenak kivonatos tartalma

Madrid Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412 Budapest Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 378

Ajaacutenlaacutes Ulaacuteszloacutehoz

I reacutesz A szultaacutenok csalaacutedfaacuteja1 A szultaacutenok felsorolaacutesa eacutes arckeacutepei2 II Bajezid fiai3 II Bajezid laacutenyai eacutes vejei

II reacutesz Az aacutellamvezeteacutes udvartartaacutes katonaacutek135

4 A veziacuterek arckeacutepei eacutes a veziacuteri tisztseacuteg5 A beglerbeacutegek eacutes a birodalom keacutet feleacutenek (Anatoacutelia eacutes Rumeacutelia) koumlzigazgataacutesa a szandzsaacutekok a tiacutemaacuterbirtokok136

6 A kaacutediaszkerek7 A defterdaacuterok8 A hajoacutehad9 A muumlderrisz(ek)10 A mufti11 A csaacuteszaacuteri kancellaacuteria eacutes nyelvhasznaacutelata

135 A katonafejezetek sorrendjeacutet a 29 fejezetben koumlzoumllt oumlsszesiacutető leacutetszaacutemlista sorrendje sze-rint adtuk meg amely nem egyezik meg a hosszabb vaacuteltozat sorrendjeacutevel hanem a tekercsen blokkonkeacutent aacuteltalaacuteban balroacutel jobbra halad tehaacutet maacuter az aacutetszerkeszteacutes utaacuteni logikus sorrendben

136 A sorrend a hosszabb redakcioacute gondolatmenete szerint a beglerbeacutegekről szoacuteloacute reacutesz a ve-ziacuterektől jobbra eacutes nem balra aacutell

80

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

12 A csaacuteszaacuteri pecseacutet a nisaacutendzsi137

13 A szipaacutehi oglanik14 A szilahtaacuterok15 A kapidzsik16 A szolakok17 A janicsaacuterok fajtaacuteik kikeacutepzeacutesuumlk18 A beslik19 A muumlteferrikaacutek20 A csausok21 A goumlnuumllluumlk22 A gariacuteb jigitek138

23 A mehterek24 Az azabok25 Az akindzsik26 A szerahorok27 A mazulok139

28 Tovaacutebbi szolgaacutelattevők a mirahorbasi a szekbaacutenbasi a miacuter-i alem a csasnigiacuterbasi140 a haziacutenedaacuterbasi141

29 A hadsereg oumlsszleacutetszaacutema30 Az euroacutepai beveacutetelek31 Az aacutezsiai beveacutetelek32 A birodalom kiadaacutesai

III reacutesz Harcmodor szokaacutesok eacutes erkoumllcsoumlk (a sorrend nem egyeacutertelmű) 33 A birodalom hataacuterai34 A katonaacutek kereszteacuteny eredete35 A toumlroumlkoumlk toumlrveacutenyei eacutes szokaacutesai36 Hadrend seregszaacuternyak

137 A sorrend a hosszabb redakcioacute gondolatmenete szerint pecseacutetekről szoacuteloacute reacutesz a kancellaacute-ria alatt aacutell iacutegy a balroacutel jobbra sorrend is megtoumlrik

138 Aacutellaacutesra paacutelyaacutezoacute aacutellomaacutenyon kiacutevuumlli katonaacutek139 Vaacuterakozaacutesi aacutellomaacutenyban leacutevők140 Fő eacutetekfogoacute141 A szultaacuten belső kincstaacuteraacutenak vezetője

81

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

3Szandzsaacutekok Petancius eacutes da Lezze műveacuteben

PETANCIUS DA LEZZE142

M V W A Anatoacutelia Amasia143 Amasia Amasia Amasia Amasia (2)Trapezonta144 Trabezonta Trabesonta Trapesonta Trabisonda (1)Capha145 Capha Capha Capha Capha (5)146

Chestemoni147 Chestomoni Cestemoni Chestemoni Castrumene (4)Bursa148 Bursa Bursa Bursa Bursa (20)Domusli Domusli Domusli Domusli Settelia (10)vagy Seteli149 vagy Setili vagy Seteli vagy Seteli Zachielli (11)150

142 Da Lezze i m 153ndash158 Azon szandzsaacutekokat amelyek itt azonosak voltak a Genealogiaacuteban leacutevő alakjaik melleacute iacutertuk be zaacuteroacutejelben feltuumlntetve itteni sorszaacutemukat A rumeacuteliai alkormaacutenyzoacutesaacutegok szaacutemaacutet doumlntve jeloumlltuumlk

143 Az Amaacutesziai szandzsaacutek144 A Trapezunti szandzsaacutek145 A Kaffai szandzsaacutek146 Da Lezzeacuteneacutel az euroacutepai szandzsaacutekok koumlzoumltt szerepel147 A Kasztamonui (ma Kastamonu) szandzsaacutek148 A Huumldavendigjaacuter szandzsaacutek koumlzpontja Bursza volt149 A Denizli vagy Antaljai maacuteskeacutent Teke Ili szandzsaacutek Minthogy Denizli eredeti neve

Domuzlu volt az elsőnek megadott neacutev ezzel azonos Szeteli Antaljaacutet takarja Az idők soraacuten ezt a vaacuterost mintegy 90 kuumlloumlnfeacutele formaacuteban iacutertaacutek le a forraacutesokban Mivel eacuterdekes eacutes megdoumlbbentő ideiktatjuk őket ahogy az alaacutebbi cikkben megtalaacutelhatoacutek Adalia Adalie Adaliya Adalea Adalta Adalya lsquoAdacirclyiah Aftalia Altatia Andalia Andaliye Andaleyeh Andaliyye Antaliyah Antalia Antaliya Antaliyya Antallya Antālī Antali Antalia Atalia Atalie Ataliya Antaliyah Anthaliumlah Attaleias Attaleia Attaliah Attalico Attalie Catalagrave Catalya Catalea Cathaly Cathalya Cathailye Cathaillye Cetelia Italia Italya Natalia Natalie Nouvelle Satalia Odalia Palaia Antalia Sachala Sadalia Sakara Salate Salatrie Sandalion Saptalie Sartalee Satalay Satalea Sataillie Satali Satalia Satalia Nova Sataliae Sataliacuteas Sataliam Novam Satali Satalie Satalieh Satalies Satalias Satallia Satallies Satallea Satallye Sathalia Sathaliae Sathalie Sathaliegraveh Sathalien Satalich Satalya Satalye Sataliensis Satalieyeh Sataliyah Satalyia Satalib Satafia Satallye Satellia Sathalie Sathaliea Saterea Satilija Satolla Sattalia Sattelia Sattalea Satyliaeh Satalia Scacalia Sectaliae Sectalie Septalia Ssatallea Ssatalie Setalia Settelia Settelie eacutes Sutalia Ld T Mikail P Duggan Depicting and Charting the Southern Coastline of Anatolia ndash Record of the Later Toponyms of Phaselis Palyopoli-Paleopolis Tekiroba Gironda-Phionda-Fironda-Fionda ndash The 1812 Report of Rapid Coastal Erosion ndash The (Doubtful) Islands and Evidence Leading Towards a Date for the Collapse of the Upper Courses of the Inner Harbour Arm at Ancient Phaselis Antalya Guumlney Anadolu sahil şeridinin tasviri ve haritalanması ndash Phaselisrsquoin sonraki toponymlerinin kaydedilmesi uumlzerine Palyopoli-Paleopolis Tekiroba Gironda-Phionda-Fironda-Fionda ndash 1812 yılı hızla yayılan kıyı erozyonu raporu ndash Antalya Phaselis antik kentirsquondeki iccedil liman kolunun uumlst kısım ccediloumlkuumlntuumlsuumlnuumln (şuumlpheli) adalar ve kanıtlar ışığında tarihlenmesi Phaselis 3 (2017) 310 jegyzet

150 Da Lezzeacuteneacutel kuumlloumln szandzsaacutekkeacutent joumln elő Antalja utaacuten Egy maacutesik keacuteziratban Techielli alakban emliacutetik Ez Teke Ilinek felel meg amelynek eacuteppen Antalja volt a szeacutekhelye Ezeacutert itt tuumlntetjuumlk fel

82

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

PETANCIUS DA LEZZE M V W A

Sarchan151 Sarchan152 Sarchan Sarchan Soraam (16)Karaman153 Karaman Karaman Caramania (8)Vssunchassan154 Usucassan Vsuncasan Aydin155 Aydin Aidin Aidin (15)Mentes156 Mentes Mentes Chatarchi (14)157

Languri158 Languni Langium Kermen159 Kermen Kermen Enguri160 Enguri Enguri Anguri (12)Boli161 Boli Bala Boli Assyria162 Asiria Ssiria163 Ssyria164 Engeri165 Engeri Engheri Enger Iaya166 Iaya Iaya Naya167 Charasar- Charan- Charasar- Chara chegeri168 chesgeri chengheri Sarchengene169

Muselin170 Mussesin Muselni MuselniCheffe171 Cheffe Cheffe172 Cheffe173

151 A Szaruhaacuteni szandzsaacutek152 Innen heacutet szandzsaacutek hiaacutenyzik153 A Karamani szandzsaacutek154 Az Uzun Haszaacutentoacutel elfoglalt teruumlletekre utal155 Az Ajdini (ma Aydın) szandzsaacutek156 A Mentesei szandzsaacutek157 Babinger (Mehmed der Eroberer 478) azt gondolta hogy a Mentesei szandzsaacuteknak felel

meg Szerintuumlnk Karaszi sem kizaacutert158 Nem sikeruumllt azonosiacutetani159 Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a Germijaacuten szandzsaacutek160 Az EnguumlriAnkarai szandzsaacutek161 A Bolui szandzsaacutek162 Laacutetszoacutelag Sziacuteriaacuteroacutel van szoacute de nem tudni meddig terjedt ez az orszaacuteg a korabeli euroacutepaiak

szemeacuteben Talaacuten Adanaacutera eacutes koumlrnyeacutekeacutere gondoltak163 A szoumlvegben Balassiria164 A szoumlvegben Boliassyria165 Talaacuten a KangiriCsankiri (ma Ccedilankırı) szandzsaacutek166 A jajaacutek szandzsaacutekjaacutera (szandzsaacutekjaira) gondolhattak167 A szoumlvegben Engernaya168 A Karahiszaacuter-i Sarkiacute szandzsaacutek169 A szoumlvegben keacutet kuumlloumln szandzsaacutekkeacutent170 A muumlszellemek szandzsaacutekjaacutera (szandzsaacutekjaira) gondolhattak171 Nem sikeruumllt azonosiacutetani172 A szoumlvegben Muselnicheffe173 A szoumlvegben Muselnicheffe

83

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

PETANCIUS DA LEZZE M V W A Mitili174 Mitili Mitili Militili175 Metellino (17)Emitili176 Emitheli Emittili Liscup177 Liscup Iischup Tischup Sinopi (3) Iznih (5)178 Chaissaria (6)179

Niedia (7)180

Cogno (9)181

Cutei (13)182

Bega (18)183

Chemio (19)184

Rumeacutelia Kilie185 Killie Killie Killie Nicopolie186 Nicopolie Nicopoglie Nicoplogice Niccopoli (7)Bding187 Baiding Bding Bding Avidin (6)Calipoli188 Galipoli Callipoli Callipoli Gallipoli (28)Serab189 Seres Seres Seres Salonich190 Salonich Salonich Salonich Salonichi (22)Nigroponte191 Nigroponte Negroponte Negroponte Negroponte (21)Morea192 Morea Morea Morrea Morea (17)

174 A Midilli (ma Leszbosz) szandzsaacutek175 Ez az alak keacutet szandzsaacutek neveacutenek az oumlsszevonaacutesaacuteboacutel joumltt leacutetre s ennek eredmeacutenyekeacutent

Hamid Ili kimaradt a felsorolaacutesboacutel176 A Hamid Ili szandzsaacutek177 Talaacuten Szinop (ma Sinop) de nem lehetuumlnk biztosak benne178 Az Izniki (ma İznik) szandzsaacutek179 A Kajszeri (ma Kayseri) szandzsaacutek180 A Nigdei (ma Niğde) szandzsaacutek181 A Konjai (ma Konya) szandzsaacutek182 A Kuumltahjai (ma Kuumltahya) szandzsaacutek183 A Bigai szandzsaacutek184 Babinger (Mehmed der Eroberer 478) szerint az Izmiti (ma İzmitKocaeli) szandzsaacutek Ez

a megfelelteteacutes nem tuacutel megnyugtatoacute Talaacuten azonos Petancius Cheffeacutejeacutevel185 Kili (ma Kilija Ukrajna) vaacuterosa eacutes koumlrnyeacuteke lehet186 A Nikaacutepolyi szandzsaacutek187 A Vidini szandzsaacutek188 A Gallipoli (ma Gelibolu) szandzsaacutek189 A Szirozi (ma Szerresz Goumlroumlgorszaacuteg) szandzsaacutek190 A Szaloniki (ma Thessaloniki Goumlroumlgorszaacuteg) szandzsaacutek191 Az AgriboziEgribozi szandzsaacutek Goumlroumlgorszaacutegban az Euripus neacutevből torzult192 A Moreai szandzsaacutek Koumlzpontja toumlbbszoumlr vaacuteltozott Vouml Andreas Birken Die Provinzen

des Osmanischen Reches (Beihefte zum Tuumlbinger Atlas des Vorderen Orients Reihe B 13) Wiesbaden 1976 57

84

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

PETANCIUS DA LEZZE M V W A Argirocastro193 Argirocastro Argiro castro Argirocastro Angelo Castro (16)194

Iannia195 Iarmia Iamma Iama Prisren196 Prisren Prisren Psren Obrid197 Ohrid Ohrid Ahrid Gitari (19)198

Vocetern199 Vocetern Uocetern Vocetern Costedin200 Costadin Costadni Costadni Cornomen201 Cernonen Cernomen Cernomen Azigan202 Azigan Azigan Azigan Scodri203 Schodrum Scodri Stodri Scuttari (11)Bosne204 Bosne Bosne Bosue Chezego (10)Verbosanie Verbosanie Verobosanie Verbosanie Bossina (9)Chrussenzen205 Chruseuce Chussense Crussenze Suonych206 Suonich Snonich Snonich

Smedero Smedereuo Smedereno Smedereno Samandria (8)Samandre vagy Samandrie vagy Samandrevagy SamandreTaurinum Turinum Taurinum Thaurinumkoumlzeleacuteben207 koumlzeleacuteben koumlzeleacuteben koumlzeleacuteben Constantinopoli (1)208

193 Az Ergiri szandzsaacutek Koumlzpontjaacutenak mai neve GjirokastraGjirokasteumlr Albaacuteniaacuteban194 Angelokasztron ma vaacuteros Deacutel-Goumlroumlgorszaacutegban Minthogy a szerző szerint Arta bdquofoumlloumlttrdquo

(egrave sopra di hellip Arta) helyezkedett el csak az albaacuteniai GjirokastraGjirokasteumlr joumlhet szoacuteba Babinger (Mehmed der Eroberer 479) teacutevesen fogadta el Angelokasztront szandzsaacutekkeacutent

195 A Janjai szandzsaacutek Koumlzpontjaacutenak mai neve Joannina maacuteskeacuteppen Jannina Goumlroumlgorszaacutegban196 A Prizreni szandzsaacutek Ma Koszovoacuteban197 Az Ohri szandzsaacutek (ma Ohrid Makedoacuteniaacuteban)198 Babinger (Mehmed der Eroberer 479) kicsit baacutetor megfelelteteacutese199 A Vulcsetrini szandzsaacutek Eacuteszakkelet-Koszovoacuteban Szerbuumll Vucstrn albaacutenul Vushtrri200 A Koumlsztendili szandzsaacutek (ma Kjusztendil Bulgaacuteriaacuteban)201 A Csirmeni szandzsaacutek (ma Ormenio Goumlroumlgorszaacutegban)202 Valoacutesziacutenűleg a cigaacutenyok szandzsaacutekjaacutera utal Baacuter ennek leacutetrehozaacutesi daacutetuma bizonyta-

lan 1497 előtt maacuter keacutetseacutegkiacutevuumll leacutetezett Vouml Emine Dingeccedil XVI yuumlzyılda Osmanlı ordusunda Ccedilingeneler SDUuml Fen Edebiyat Fakuumlltesi Sosyal Bilimler Dergisi 20 (2009) 35

203 Az Iszkenderijei szandzsaacutek Koumlzpontjaacutenak mai neve ShkodraShkodeumlr Albaacuteniaacuteban204 Bosna eacutes Verbosna koumlzuumll az első bizonyaacutera a Hercegovinai a maacutesik a Boszniai szandzsaacutek205 Az Aladzsahiszaacuteri szandzsaacutek206 Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel az Izvorniki szandzsaacutekroacutel van szoacute (ma Zvornik Bosznia Hercego-

vinaacuteban)207 A Szendrői szandzsaacutek (ma Szmederevo Szerbiaacuteban) Taurinum Belgraacutednak felel meg208 Isztambult maacutes kortaacuters euroacutepai szerzők is szandzsaacutekkeacutent emlegetik nem felteacutetlenuumll jogo-

san Vouml Birken i m 55

85

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

PETANCIUS DA LEZZE M V W A Vizo (2)209

Malgara vagy Chier saluch (3)210

Silistria (4)211

Vallona (12)212

Charaferie (13)213

Arta (14)214

Santa Maura (15)215

Settines (18)216

Trihala (20)217

Tumolgina (23)218

Scopia (24)219

Sophia (25)220

Filippopoli (26)221

Andrinopoli (27)222

209 A Vizei szandzsaacutek210 A Kirk Kiliszei szandzsaacutek Malkara ezen beluumllre eshetett211 A Szilisztrei szandzsaacutek212 Az Avlonjai szandzsaacutek213 Keacuterdeacuteses hogy leacutetezett-e Karaferje nevű szandzsaacutek Birken (i m) nem tud roacutela Pitcher at-

laszaacuteban konkreacutet hivatkozaacutes neacutelkuumll feltehetően Babinger alapjaacuten koumlzigazgataacutesi koumlzpontkeacutent sze-repel Vouml Donald Edgar Pitcher An Historical Geography of the Ottoman Empire from Earliest Times to the End of the Sixteenth Century Leiden 1972 XVI teacuterkeacutep (II Mehmed eacutes II Bajezid kora) Ma VeroiaBeroia Goumlroumlgorszaacutegban

214 A NartaiNardai szandzsaacutek (ma Arta Goumlroumlgorszaacutegban)215 Az Aja Mavra-i szandzsaacutek (ma Lefkada Goumlroumlgorszaacutegban) Olasz neve Santa Maura216 Babinger (Mehmed der Eroberer 479) szerint az Atheacuteni szandzsaacutek lenne Maacutes forraacutesok-

ban azonban nemigen talaacutelkozunk ilyen alkormaacutenyzoacutesaacuteggal (A neacutevformaacutek oumlsszepaacuterosiacutetaacutesa csak első pillantaacutesra tűnik alaptalannak a Settelia = Antalja megfeleleacutes ismereteacuteben maacuter keveacutesbeacute) Pitcher (i m XVI teacuterkeacutep) a vaacuterost szandzsaacutekkoumlzpontnak jelzi ugyan de bizonyiacuteteacutek emliacuteteacutese neacutelkuumll valoacutesziacutenűleg ezuacutettal is Babingerre hagyatkozott

217 A Tirhalai szandzsaacutek (ma Trikala Goumlroumlgorszaacutegban)218 Talaacuten a Guumlmuumlldzsinei szandzsaacutek (ma Komotini Goumlroumlgorszaacutegban)219 Az Uumlszkuumlbi szandzsaacutek (ma Szkopje Makedoacuteniaacuteban)220 Szoacutefiaacutet a Rumeacuteliai beglerbeacutegseacuteg szeacutekhelyeacutenek mondja ezt Pasa szandzsaacuteknak hiacutevtaacutek toumlroumlkuumll221 A Filibei szandzsaacutek (ma Plovdiv Bulgaacuteriaacuteban)222 Edirne a Pasa szandzsaacutekon beluumll helyezkedett el teacuteves kuumlloumln egyseacutegnek venni

86

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

Felix Petancius (Feliks Petančić) and the first European genealogy of the Ottoman dynastyGeacuteza DAacuteVID‒Baacutelint LAKATOS

The life of Felix Petancius (Feliks Petančić) is to be surveyed first in this article using exclusively reliable data In earlier works elements of the biographies of three different Ragusan (today Dubrovnik) personalities are probably mixed up The first a codex copyist and illuminator was called Felix Ragusinus the sec-ond an official was named Felix Brutus and the third Felix Petancius served the Hungarian king as a diplomat This amalgamation of three individuals has become widespread on the basis of Petar Kolendićrsquos and Dragutin Kniewaldrsquos works but cannot be verified by means of primary sources

Traditionally three works have been attributed to Petancius Out of them the authorship of Historia Turcica and Quibus itineribus Turci sint aggredi-endi is disputable As Agostino Pertusi has convincingly demonstrated both are partly rewritten or plagiarised versions of pamphlets by Niccolograve Sagundino and Martino Segono respectively Only his third writing the Genealogia Turcorum imperatorum can be regarded as his own independent work Contrary to its title it primarily describes the court and the military leadership of the Ottoman Empire in a short manner It is dedicated to Vladislav II king of Hungary and Bohemia It has two versionsredactions

The longer text is a narrative tract without illustrations We used all the three surviving and so far known manuscripts (preserved in Milan Venice and Vienna) side by side with the first printed edition by Konrad Adelmann in 1530 Efforts were made to clarify the stemma of the manuscript versions

The shorter redaction is an extraction of the original text intended for rep-resentative purposes It is an embellished illuminated rotulus the so-called Petancius scroll It is extant in two copies one is preserved in Budapest the other in Madrid Using philological and style critical argumentation it can be ascertained that the Madrid version is the original while the Budapest scroll is a direct copy of it and both of them were prepared in Buda in the workshop of the Corvina Library

In the third part the historical reliability of the Genealogia is scrutinized based on a contextual analysis of both texts (data on Bayezid IIrsquos family the office-holding of the viziers the names of the sancaks specified in the longer version the number of the Janissaries the revenues of the Empire) Although the presentation of state administration and the constituent elements of the army are not systematic enough the work as a whole is historically accurate Furthermore though certain similarities and parallelisms with some contemporary sources and reports can be detected no direct borrowings can be discovered from other works of the period It can be concluded that the Genealogia contains

87

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

Petanciusrsquos own observations and pieces of information What is more the scroll offers the first genealogy of the Ottoman dynasty prepared by a European author The basic text of the tract must have been written between 1496 and 1498 The preparation of the scroll can be linked to the spiritual arrangements of the Venetian‒Ottoman war starting only in 1499 and the participation of the Hungarian king in Anti-Ottoman activities around this time

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

Keletkutataacutes 2020 tavasz 89ndash110 old

Saacuterkoumlzy MikloacutesA magyarorszaacutegi jaacuteszok nyelvemleacutekei ndash forraacutesok probleacutemaacutek uacutej adatok1

E tanulmaacuteny ceacutelja hogy oumlsszefoglalja a koumlzeacutepkori Magyarorszaacutegra betelepuumllt jaacuteszok nyelvemleacutekeinek forraacutesait eacutes elemezze a hazaacutenkban eddig ismert jaacutesz nyelvemleacutekeket Iacuteraacutesom segiacutetseacutegeacutevel egyben szeretneacutem taacutegabb kontextusban taacutergyalni a jaacuteszok nyelvi-etnikai szaacutermazaacutesaacutenak probleacutemaacuteit

Az iraacuteni nyelvek eacutes iacuteraacutesok osztaacutelyozaacutesa az oacute- eacutes koumlzeacutepiraacuteni nyelvi korszakban

Mint ismert a jaacuteszok a 14 szaacutezad soraacuten jelennek meg az iacuterott eacutes reacutegeacuteszeti forraacute-sokban a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten Egybehangzoacute veacutelemeacutenyek szerint a magyarorszaacutegi jaacuteszok ősei a Kelet-Euroacutepa ellen indiacutetott mongol hadjaacuteratok aacuteltal kivaacuteltott neacutepmozgaacutesok koumlvetkezteacuteben hagytaacutek el szaacutellaacutesteruumlletuumlket az Eacuteszak-Kaukaacutezust a Don eacutes a Volga folyoacutek aacuteltal hataacuterolt zoacutenaacutet

A jaacuteszok eredeteacutevel eacutes nyelvi haacutettereacutevel kapcsolatban a modern nemzetkoumlzi eacutes magyar nyelveacuteszeti szakirodalom egyseacuteges aacutellaacutespontot keacutepvisel a jaacuteszok az iraacuteni neacutepek koumlzeacute tartoztak fennmaradt nyelvemleacutekeik pedig kiveacutetel neacutelkuumll az iraacuteni nyelvekhez koumlthetők tehaacutet egy indoeuroacutepai nyelvet beszeacutelő neacutepcsoportroacutel van szoacute A jaacuteszok nyelvemleacutekei az iraacuteni nyelveken beluumll egyeacutertelműen eacutes vilaacute-gosan az eacuteszakkelet-iraacuteni nyelvek koumlzeacute (mint amilyen a jaghnoacutebi vagy az oszeacutet) sorolhatoacutek

Az iranisztika az iraacuteni nyelvek toumlrteacuteneteacutet haacuterom nagy korszakra osztja nyelveacuteszeti sajaacutetossaacutegaik alapjaacuten pedig a kelet- eacutes a nyugat-iraacuteni nyelvek csoportjaacuteba sorolja őket Ez a kelet-nyugati csoportosiacutetaacutes azonban csak az oacuteiraacuteni nyelvtoumlrteacuteneti korban hordozott teacutenyleges foumlldrajzi lokalizaacutecioacutet Ebből a korszakboacutel (Kr e 2 eacutevezredndashKr e 330) keacutet iraacuteni nyelvnek az oacuteperzsaacutenak eacutes az avesztainak ismertek a nyelvemleacutekei A nyugat-iraacuteni nyelvek koumlzeacute sorolt oacuteperzsaacutenak (Achaimenida Birodalom Kr e 6ndash4 szaacutezad) eacutekiacuteraacutesos aacutebeacuteceacutevel maradtak raacutenk szoumlvegei toumlbbnyire a mai Iraacuten deacuteli reacuteszeacuteről Az Avesztaacutenak a zoroasztriaacutenus vallaacutes szent koumlnyveacutenek kronoloacutegiai meghataacuterozaacutesa a jelenleg ismert keacutesei toumlbbnyire koumlzeacutepkori eacutes uacutejkori keacuteziratok filoloacutegiai probleacutemaacutei miatt

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201891 A jelen tanulmaacuteny a Magyar Műveacuteszeti Akadeacutemia Műveacuteszeti Oumlsztoumlndiacutejprogramjaacutenak taacute-

mogataacutesaacuteval joumltt leacutetre

aligha lehetseacuteges aacutem nyelvi archaizmusai a szanszkrithoz eacutes az oacuteperzsaacutehoz valoacute koumlzelseacutege miatt egyeacutertelműen a Kr e 2ndash1 eacutevezredre dataacutelhatoacute szoumlvegekről van szoacute2 Az oacuteperzsaacuten eacutes az avesztain kiacutevuumll maacutes oacuteiraacuteni nyelvekből csak szoacuter-vaacutenyos toumlbbnyire onomasztikai adatokkal rendelkezuumlnk Ilyen a meacuted nyelv amelyen a kiraacutelyok nevei vilaacutegos nyugat-iraacuteni etimoloacutegiaacuteval rendelkeznek Hasonloacute a helyzet a szkiacuteta csoportok nagy reacuteszeacuteneacutel is ahol szinteacuten biztosra vehető az iraacuteni nyelvi haacutetteacuter Utoacutebbira reacuteszben a goumlroumlg forraacutesokban megőr-zoumltt szkiacuteta neacutevanyagboacutel reacuteszben viacutezrajzi nevekből koumlvetkeztethetuumlnk A Kr e 1 eacutevezredbeli kelet-euroacutepai szkiacuteta nyelvemleacutekek kapcsaacuten eacuterdemes megemliacuteteni a don rsquofolyoacute viacutezrsquo szoacutet amely felteacutetelezhetően egy indoiraacuteni dhanH rsquofolyikrsquo gyoumlk leszaacutermazottja eacutes amely szaacutemos mai folyoacuteneacutevben is laacutethatoacute Oroszorszaacuteg Ukrajna eacutes Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten (laacutesd Don Donyec Duna stb) Az adatok tehaacutet azt sugalljaacutek hogy a kelet-euroacutepai szkiacutetaacutek iraacuteni nyelvet vagy nyelveket beszeacutelhettek baacuter mindez a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute nyelvemleacutekek korlaacutetozottsaacutega miatt reacuteszleteiben nem vizsgaacutelhatoacute

A koumlzeacutepiraacuteni korboacutel (Kr e 330ndashKr u 9ndash10 szaacutezad) maacuter joacuteval toumlbb iraacuteni nyelv iacuterott emleacutekeit ismerjuumlk3 A nyugat-iraacuteni nyelvek koumlzeacute soroljuk a koumlzeacutepperzsaacutet eacutes a paacuterthust Mindkettő terjedelmes iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkezik nyelvemleacutekeik nagyobb reacuteszt a mai Iraacutenboacutel (ahol a legtoumlbben beszeacutelteacutek e nyelveket) kisebb reacuteszt Koumlzeacutep-Aacutezsiaacuteboacutel keruumlltek elő A koumlzeacutepperzsaacutenak haacuterom fő forraacutescsoportja ismert a feliratos koumlzeacutepperzsa szoumlvegek a zoroasztriaacutenus koumlzeacutepperzsa egyhaacutezi szoumlvegek nagy terjedelmű korpusza melynek nyelveacutet pahlavinak (magya-rul olykor pehlevinek) hiacutevjuk valamint a manicheus koumlzeacutepperzsa szoumlvegek A koumlzeacutepperzsa minden vaacuteltozataacutet araacutemi eredetű aacutebeacuteceacutevel iacuterjaacutek Baacuter ezen aacutebeacute-ceacutek kialakulaacutesa elteacuterő toumlrteacutenelmi pillanatokban koumlvetkezett be koumlzoumls ősuumlk az oacuteperzsa korban hasznaacutelt uacuten birodalmi araacutemi nyelv seacutemi aacutebeacuteceacuteje volt Az eacuteszak-nyugat-iraacuteni nyelvek koumlzeacute tartozoacute paacuterthusnak is toumlbb kuumlloumlnboumlző forraacutescsoportja leacutetezik a korai paacuterthus (Kr e 2ndash1 szaacutezad) osztrakonok Niszaacuteboacutel az egykori paacuterthus fővaacuterosboacutel a szaacuteszaacutenida kori paacuterthus feliratok valamint a manicheus paacuterthus szoumlvegek A paacuterthus nyelv mindegyik forraacutescsoportjaacutet seacutemi eredetű aacutebeacute-ceacutevel iacutertaacutek hasonloacutean koumlzeli rokonaacutehoz a koumlzeacutepperzsaacutehoz

A koumlzeacutepiraacuteni nyelvek eacuteszakkeleti csoportjaacuteba tartozik a szogd a hvaacuterezmi eacutes az uacuten szaka nyelvek csoportja (hotaacuteni eacutes tumszuki szaka) deacutelkeleti aacutegaacuteba pedig a baktriai Ezeket az iraacuteni nyelveket a mai Koumlzeacutep-Aacutezsia Afganisztaacuten tovaacutebbaacute Kiacutena teruumlleteacuten beszeacutelteacutek eacutes iacutertaacutek A szogd kiterjedt iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkezik amely araacutemi manicheus szogd indiai eredetű braacutehmiacute eacutes reacuteszben arab betűs

2 Fontos megjegyezni hogy az Aveszta koumlnyvei nem egyseacuteges nyelvtant mutatnak iacutegy meg-kuumlloumlnboumlztetuumlnk oacuteavesztai eacutes uacutejavesztai nyelvvaacuteltozatokon szuumlletett reacutegiesebb eacutes keveacutesbeacute reacutegies szoumlvegeket

3 Ruumldiger Schmitt Die mitteliranischen Sprachen im Uumlberblick In Compendium Linguarum Iranicarum Hrsg von Ruumldiger Schmitt Wiesbaden 1989 95ndash105

90

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

aacutebeacuteceacuteken maradt raacutenk mikoumlzben a baktriait goumlroumlg aacutebeacuteceacutevel iacutertaacutek A viszonylag csekeacutely szaacutemuacute iacuterott forraacutesboacutel ismert hvaacuterezmi szinteacuten araacutemi eacutes reacuteszben arab betűs aacutebeacuteceacutet hasznaacutel A keacutet szaka nyelv lejegyzeacuteseacutere pedig indiai eredetű braacutehmiacute iacuteraacutest alkalmaztak eacutespedig főleg buddhista szoumlvegek roumlgziacuteteacuteseacutere4

A koumlzeacutepiraacuteni eacutes az uacutejiraacuteni nyelvi korszak hataacuteraacuten aacutell az alaacuten nyelv is amely-nek jelentőseacutege e tanulmaacuteny szempontjaacuteboacutel kiemelkedő eacutes amelyet szinteacuten az eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvek csoportjaacuteba sorolunk Igaz keveacutes oacutekori eacutes koumlzeacutepkori alaacuten nyelvemleacutek ismert de a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute adatok valamint a 18 szaacute-zadtoacutel kezdve lejegyzett oszeacutet nyelvű szoumlvegek semmi keacutetseacuteget nem hagynak az alaacuten eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvi jellegeacutet illetően

Mindezeken tuacutel a koumlzeacutepiraacuteni nyelvek koumlzeacute soroljuk ndash neacutevanyaguk eacutes korlaacute-tozottan elsősorban a keacuteső antik kuacutetfőkben fennmaradt egyeacuteb nyelvi forraacutesok alapjaacuten ndash a Kelet-Euroacutepaacuteboacutel ismert szarmataacutek jazigok eacutes roxolaacutenok nyelveacutet is Igencsak neheacutezkes annak bizonyiacutetaacutesa hogy ezek a nyelvek milyen meacuterteacutekben leszaacutermazottai az oacuteiraacuteni szkiacuteta nyelvnek vagy nyelveknek A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok szűkoumlsseacutege elleneacutere a nyelvi kontinuitaacutes Vaszilij Ivanovics Abajev kutataacutesai alapjaacuten nagyon is lehetseacuteges5 Az is valoacutesziacutenű hogy az egykor a Kaacuter-paacutet-medence alfoumlldi reacutegioacutejaacuteban is beszeacutelt szarmata jazig eacutes roxolaacuten nyelvek a keletiraacuteni csoportba sorolhatoacutek eacutes igen koumlzeli rokonsaacutegban aacutellhattak az alaacutennal E nyelveket gyakran mint az alaacuten vaacuteltozatait emliacuteti a szakirodalom Felteacutetelezett rokonsaacutegukra gyakran ideacutezett peacutelda maga a grecizaacutelt roxolaacuten (Ῥωξολανός) neacutev mely egyeacutertelműen a rsquofeacutenyes alaacutenrsquo jelenteacutesű koumlzeacutepiraacuteni ruχs-alānboacutel szaacuterma-zik eacutes azt sejteti hogy a roxolaacutenok valoacutejaacuteban az alaacutenok egy Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteba vaacutendorolt korai csoportja voltak6 A roxolaacuten neacutev imeacutent emliacutetett etimoloacutegiaacutejaacute-val aacutellhat kapcsolatban a főleg muszlim auktoroknaacutel feltűnő rukhsās (روخساس olykor rontott alakban دوخساس) rsquofeacutenyes āsrsquo7 neacutepneacutev is amely az alaacutenok egyik elnevezeacutese volt8 Ugyanakkor meg kell jegyeznuumlnk hogy neacutehaacuteny neacutepneacutev eacutes szemeacutelyneacutev aligha eleacutegseacuteges a kelet-euroacutepai iraacuteni nyelvek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera eacutes egy lineaacuteris nyelvi leszaacutermazaacutes megaacutellapiacutetaacute-saacutera ahogy erre Harmatta Jaacutenos egyik korai tanulmaacutenya is utal ahol a szerző felhiacutevta a figyelmet a kelet-euroacutepai szkiacuteta eacutes szarmata nyelvi anyag nem egyseacute-

4 Nicholas Sims-Williams Eastern Middle Iranian In Compendium 165ndash1725 Vaszilij Ivanovics Abajev Isztoriko-etimologicseszkij szlovarrsquo oszetyinszkovo jazuumlka IndashIV

Moszkva 1958ndash1989 6 Agustiacute Alemany Sources on the Alans A Critical Compilation Leiden 2000 8 Vouml

avesztai raoxšna uacutejperzsa raušan rsquofeacutenyesrsquo7 Ami az ās etimoloacutegiaacutejaacutet illeti veacutelhetően az oacuteiraacuteni āsu rsquogyorsrsquo szoacutera megy vissza (vouml

Harmatta Jaacutenos Alaacuten In A vilaacuteg nyelvei Szerk Fodor Istvaacuten Budapest 1999 38ndash39 Czegleacutedy i m 13 33) A Pritsak eacutes maacutesok aacuteltal felvetett AsiindashArsiindashἌορσοι etimoloacutegiai kapcsolat nem aacuteltalaacutenosan elfogadott a szakirodalomban (vouml Langoacute Peacuteter A jaacuteszok etnogenezise eacutes korai toumlr-teacutenetuumlk In Szaacutellaacutestoacutel a mezővaacuterosig Tanulmaacutenyok Jaacuteszfeacutenyszaru eacutes a Jaacuteszsaacuteg muacuteltjaacuteroacutel Szerk Langoacute Peacuteter Jaacuteszfeacutenyszaru 2000 86ndash87)

8 Alemany i m 8

91

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

ges voltaacutera9 Az azonban a rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok alapjaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a szarmata a jazig eacutes a roxolaacuten koumlzelebbi rokonsaacutegban aacutellt az eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvekkel (alaacuten hvaacuterezmi szogd baktriai szaka) mint az Iraacutenban egykor beszeacutelt nyugatiraacuteni nyelvekkel (paacuterthus koumlzeacutepperzsa) Arra is fel kell azonban hiacutevnunk a figyelmet hogy a raacutenk maradt szarmata onomasztikai anyagban elő-fordulnak nyugatiraacuteni elemek is A kelet- eacutes nyugatiraacuteni nyelvek eacuterintkezeacuteseacutenek lehetseacuteges helysziacutene a Kaukaacutezus videacuteke volt A kuumlloumlnboumlző nem iraacuteni nyelvek-ből is itt keruumllhettek nyugatiraacuteni koumllcsoumlnszavak a Kaukaacutezustoacutel eacuteszakra beszeacutelt keletiraacuteni nyelvekbe de Kis-Aacutezsia egykori achaimenida tartomaacutenyainak reacutesz-ben iranizaacutelt oacutekori lakossaacutega is adhatott tovaacutebb nyugatiraacuteni joumlveveacutenyszavakat a Fekete-tenger menteacuten beszeacutelt keletiraacuteni nyelveknek (gondoljunk a Pontuszi Kiraacutelysaacuteg achaimenida tehaacutet nyugatiraacuteni kapcsolataira) Hasonloacute jelenseacutegekre vagyis lehetseacuteges nyugatiraacuteni lexikai elemek keletiraacuteni koumlzegben valoacute megjele-neacuteseacutere figyelhetuumlnk fel keacutesőbb a jaacutesz nyelv eseteacuteben is

A Kr u 9ndash10 szaacutezadtoacutel szaacutemiacutetott uacutejiraacuteni nyelvi korszak kiacutevuumll esik tanulmaacute-nyunk keretein Erre is jellemző a keletndashnyugati felosztaacutes amely azonban ebben a korban maacuter csak nyelveacuteszeti eacutes nem foumlldrajzi eacutertelemben hasznaacutelatos (a főbb nyugatiraacuteni nyelvek uacutejperzsa taacutedzsik kurd nyelvek zaacutezaacute gilaacuteni luri beludzs a főbb keletiraacuteni nyelvek pastu oszeacutet jaghnoacutebiuacutejszogd uacuten pamiacuteri nyelvek) Az uacutejiraacuteni nyelvek koumlzuumll ki kell emelni az oszeacutetot mivel az egykori jaacutesz nyelv eacutes a mai oszeacutet szoros rokonsaacutegot mutat egymaacutessal Az eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvek koumlzeacute tartozoacute eacutes az Oroszorszaacutegi Foumlderaacutecioacute teruumlleteacuten beszeacutelt oszeacutetnak ma keacutet jelentős beszeacutelt dialektusaacutet ismerjuumlk a digort eacutes az iront10

Mindezek oumlsszesseacutegeacuteben azt jelentik hogy a hajdan Magyarorszaacutegon beszeacutelt jaacutesz nyelv szorosabb rokonsaacutegban aacutell az egykori maacutera nagyobbreacuteszt maacuter kihalt eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvekkel az alaacutennal a szogddal a hvaacuterezmival eacutes az uacutegy-nevezett szaka nyelvek csoportjaacuteval mint a nyugatiraacuteni nyelvek koumlzeacute sorolt koumlzeacutepperzsaacuteval eacutes paacuterthussal11

Nyelv eacutes neacutep az alaacuten eacutes vaacuteltozatai Kelet-Euroacutepaacuteban a jaacutesz nyelv előzmeacutenyei

Az iacuterott forraacutesokban a Kr u 1 szaacutezadtoacutel megjelenő alaacuten neacutepcsoport kiemelkedő jelentőseacuteggel rendelkezett az Eacuteszak-Kaukaacutezus valamint a Volgaacutetoacutel nyugatra fekvő kelet-euroacutepai teruumlletek keacuteső oacutekori eacutes koumlzeacutepkori toumlrteacutenelmeacuteben Az alaacutenok

9 Jaacutenos Harmatta Studies in the Language of Iranian Tribes in South Russia Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 1 (19512ndash3) 261ndash314

10 Fridrik Thordarson Ossetic In Compendium 456ndash479 Uő Digor In Encyclopaedia Iranica VII4 Ed by Ehsan Yarhsater Costa Mesa 1999 402ndash404

11 Roland Bielmeier Sarmatisch Alanisch Jassisch und Altossetisch In Compendium 236ndash245 Saacuterkoumlzy Mikloacutes A szarmata nyelv In Pannoacutenia latin nyelvtoumlrteacutenete Szerk Feheacuter Bence Budapest 2007 485ndash487

92

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

elei veacutelhetően a mai Hvaacuterezm (Khorezm) taacutegabb eacutertelemben Koumlzeacutep-Aacutezsia teruuml-leteacuteről12 bevaacutendorolt iraacuteni nomaacutedok lehettek eacutes az alaacuten neacutepneacutev talaacuten a joacutel ismert aryaārya rsquoaacuterja (előkelő)rsquo indoiraacuteni neacutepneacutevhez vezethet vissza13 Az alaacutenok hosszuacute toumlrteacutenelme eacutes nomaacuted toumlrzsi struktuacuteraacuteja implikaacutelja hogy az alaacuten toumlrzs-szoumlvetseacuteg kialakulaacutesaacuteban toumlbb neacutepcsoport is reacuteszt vett iacutegy valoacutesziacutenűsiacutethető hogy forraacutesaink nem minden esetben ugyanazt a neacutepcsoportot eacutertetteacutek az alaacutenok alatt az 1 eacutes a 14 szaacutezad koumlzoumltt Veacutelhetően itt nem egy egynyelvű eacutes homogeacuten koumlzoumlsseacutegről van szoacute

Jelen tanulmaacutenynak nem ceacutelja a meglehetősen szoumlveveacutenyes eacutes gazdag oacutekori eacutes koumlzeacutepkori alaacuten toumlrteacutenelem oumlsszefoglalaacutesa valamint az alaacuten etnogenezis keacuterdeacuteseinek megvaacutelaszolaacutesa Az alaacutensaacuteg hosszuacute toumlrteacutenelme soraacuten toumlbb reacuteszre szakadt Galliaacutetoacutel Eacuteszak-Afrikaacuten aacutet Mongoacuteliaacuteig koumlvethetjuumlk kuumlloumlnboumlző korsza-kokban megjelenő csoportjaikat Egy jelentős reacuteszuumlk azonban a Kaukaacutezus taacutegabb koumlrnyezeteacuteben maradt eacutes tuacuteleacutelte mind a hun mind az arab mind pedig a mongol taacutemadaacutesokat Ezek az alaacutenok lehettek a mai oszeacutetek eacutes az egykor Magyarorszaacutegra betelepuumllt jaacuteszok koumlzoumls ősei Amint az a fentebbi aacutettekinteacutesből is laacutethatoacute az alaacuten a koraacutebbi szarmata nyelvvel vagy nyelvekkel nyelvi kontinu-umot alkotott

A szakirodalomban alaacutennak nevezett neacutepcsoportra szaacutemos forraacutes utal eacutes hosszuacute toumlrteacutenelmuumlk soraacuten gyakran maacutes nevekkel is illetteacutek őket Az oacutekori eacutes koumlzeacutepkori forraacutesokban szereplő elnevezeacutesek ndash alaacuten al-lān aorsos roacutexolan (ruχs-alān) r(d)ukhs-ās ṭuwal-ās aš-tigor ndash szaacutemos esetben az egeacutesz neacutepre vonatkoztatva jelentek meg miacuteg maacuteskor valoacutesziacutenűleg csak egyes toumlrzsekre utal-hatott az adott kifejezeacutes A rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute forraacutesok alapjaacuten elmondhatoacute hogy az alaacuten neacutepneacutev nagyjaacuteboacutel a 13 szaacutezadi mongol hoacutediacutetaacutesig dominaacutens szere-pet jaacutetszott az oumlsszalaacutensaacuteg megjeloumlleacuteseacutere Ezt koumlvetően az addig csak bizonyos alaacuten csoportokat toumlrzseket jeloumllő maacuteig tisztaacutezatlan etimoloacutegiaacutejuacute ās (amely a keleti szlaacutev ясы alakon keresztuumll honosodott meg a magyarban jaacutesz formaacuteban eacutes amely ettől fuumlggetlenuumll a mai oszeacutet neacutev előzmeacutenye is) a 13 szaacutezadi mongol hoacutediacute-taacutest koumlvetően vaacutelt aacuteltalaacutenos eacutes az alaacutent felvaacuteltoacute neacutepelnevezeacutesseacute forraacutesainkban14

Amennyire vaacuteltozatosak eacutes nagy szaacutemuacuteak az alaacutenokra vonatkozoacute toumlrteacuteneti forraacutesok annyira szegeacutenyesek a fennmaradt nyelvemleacutekeik Minden valoacutesziacute-nűseacuteg szerint az alaacutenok egyetlen csoportja eseteacuteben sem beszeacutelhetuumlnk a sajaacutet nyelvű iacuteraacutesbeliseacuteg jelentősebb szerepeacuteről Nyelvemleacutekeik nagy reacuteszeacutet az alaacute-nokroacutel iacutert forraacutesokban fellelhető onomasztikai adatok jelentik Fennmaradt meacuteg

12 Az alaacutenok koumlzvetlen elődeinek gondolt Asii neacutepcsoport eacutes a kiacutenai forraacutesokboacutel ismert Kangkuuml orszaacutega (talaacuten a mai Taskent koumlrnyeacutekeacuten a Szir-darjaacutetoacutel eacuteszakra) kapcsolataacutehoz ld Czegleacutedy Kaacute-roly Nomaacuted neacutepek vaacutendorlaacutesa Napkelettől Napnyugatig Budapest 1969 13 33 Vaacutesaacutery Istvaacuten A reacutegi Belső-Aacutezsia toumlrteacutenete Szeged 1993 37ndash39 Langoacute i m 86ndash88

13 V I Abaev‒H W Bailey Alans In Encyclopaedia Iranica I Ed by Ehsan Yarhsater London 1985 801ndash803

14 Alemany i m 2ndash9

93

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

neacutehaacuteny roumlvid goumlroumlg aacutebeacuteceacutes felirat mint peacuteldaacuteul a 10ndash12 szaacutezad koumlzeacute dataacutelt zelencsuki felirat a Kubaacuten folyoacute menteacuten vagy a bizaacutenci koumlltő eacutes grammatikus Ioacuteanneacutesz Tzetzeacutesz (koumlruumllbeluumll 1110ndash1180) Theogonia ciacutemű műve epiloacutegusaacute-nak alaacuten glosszaacutei melyek joacutel felismerhetően egy alaacuten anyanyelvű adatkoumlzlő mondattoumlredeacutekei koumlzeacutepgoumlroumlg szoumlvegbe aacutegyazva Tzetzeacutesz e munkaacuteja kuumlloumlnboumlző nyelvekből ideacutez roumlvidebb mondatokat koumlszoumlneacutesi formaacutekat Az alaacuten nyelvű glosszaacutek udvariassaacutegi formulaacutekkal kapcsolatosak eacutes a 12 szaacutezad derekaacuteroacutel szaacutermaznak15 Agustiacute Alemany hiacutevta fel a kutatoacutek figyelmeacutet egy lehetseacuteges negyedik alaacuten nyelvemleacutekre amely egy meacuteg publikaacutelatlan 13 szaacutezadi bizaacutenci liturgikus keacuteziratban maradt fent eacutes mintegy negyven alaacutennak tűnő kifejezeacutest tartalmaz16

Nem tartozik szorosabban a teacutemaacutenkhoz de eacuterdemes roumlviden utalni a magyar nyelv alaacuten (vagy az alaacutennal koumlzeli rokon keletiraacuteni nyelvből illetve nyelvekből szaacutermazoacute) joumlveveacutenyszavaira Fontos megjegyezni hogy ezek a szavak kiveacutetel neacutelkuumll a honfoglalaacutes előtti időszakban keruumlltek a magyar nyelvbe Ilyen joumlve-veacutenyszavaink peacuteldaacuteul a veacutert hiacuted ezuumlst legeacuteny neacutep meacutereg asszony kard vaacutem reacuteszeg gazdag toumllgy huacuteg uumlveg egeacutesz keszeg meacutely meacuten zoumlld gond eacutedes fizet Neacutehaacuteny esetben Benkő Loraacutend keacutetelyeket fogalmazott meg az alaacuten eredet-tel kapcsolatban maacutes esetekben pedig elkeacutepzelhető hogy az adott joumlveveacutenyszoacute egy harmadik nyelvből szaacutermazik de egy alaacuten dialektuson keresztuumll keruumllt be a magyarba17 A magyarndashalaacuten nyelvi eacuterintkezeacutes egyik lehetseacuteges helysziacutene veacutelhe-tően a DonndashKubaacuten videacutek volt de mivel nem ismeretes az alaacuten dialektusok vagy veluumlk koumlzeli rokonsaacutegban aacutelloacute keletiraacuteni nyelvek pontos foumlldrajzi eacutes időbeli elterjedeacutese ezeacutert elkeacutepzelhető hogy az eacuterintkezeacutesre az Uraacutel deacutelkeleti oldalaacuten is sor keruumllhetett a keacuteső oacutekor eacutes a kora koumlzeacutepkor folyamaacuten18

A Magyarorszaacutegon megtelepedett jaacutesz neacutepcsoport ma ismert nyelvemleacutekei

Amint az joacutel ismert a Kelet-Euroacutepaacutet eacutert mongol invaacutezioacute jelentős etnikai vaacuteltozaacute-sokat eacutes migraacutecioacutes hullaacutemokat vaacuteltott ki a 13 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Az alaacuten-jaacutesz toumlrzsszoumlvetseacuteg suacutelyos vereseacuteget szenvedett a Kaukaacutezust eacutes a DonndashKubaacuten folyoacutek videacutekeacutet toumlbb hullaacutemban elaacuterasztoacute mongol birodalmi hadseregektől

15 Dietrich Gerhardt Alanen und Osseten Zeitschrift der Deutschen Morgenlaumlndischen Gesellschaft 93 (1939) 33ndash51

16 Alemany i m XX Sysse EngbergndashAlexander Lubotsky Alanic Marginal Notes in a Byzantine Manuscript A Preliminary Report Nartamongae 2 (2003) 41ndash46

17 Andraacutes Roacutena-Tas TurkicndashAlanianndashHungarian Contacts Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 58 (20052) 205ndash213

18 Hannes Skoumlld Die ossetischen Lehnwoumlrter im Ungarischen LundndashLeipzig 1925 Johnny Cheung Ossetic Language ii Ossetic Loanwords in Hungarian In Encyclopaedia Iranica httpwwwiranicaonlineorgarticlesossetic-ii (2020 juacutelius 15)

94

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

s ezek az esemeacutenyek az egykori alaacuten szaacutellaacutesteruumlletek oumlsszezsugorodaacutesaacuteval az alaacutensaacuteg szeacutethullaacutesaacuteval jaacutertak19 Az alaacutenok toumlbb reacuteszre szakadaacutesaacutenak egyik ele-mekeacutent jelentős alaacuten-jaacutesz neacutephullaacutem mozdult el nyugati iraacutenyba E neacutepcsoport veacutelhetően nem volt egyseacuteges etnikailag raacuteadaacutesul keacuterdeacuteses az etnikai-toumlrzsi kapcsolatrendsze ruumlk a szinteacuten nyugat feleacute mozgoacute kipcsak-toumlroumlkseacuteg egyes cso-portjaival Az is bizonyosnak laacutetszik hogy nem kizaacuteroacutelag Magyarorszaacuteg volt az egyetlen hely ahol alaacuten-jaacutesz csoportok bukkantak fel a mongol invaacutezioacutet koumlve-tően A mai Moldaacutevia eacutes Bulgaacuteria teruumlleteacuten szinteacuten jelentős alaacuten-jaacutesz csoportok jelentek meg akik elsősorban katonai szolgaacutelatot teljesiacutető zsoldosok voltak a bizaacutenci aacutellam eacutes a bolgaacuter fejedelemseacutegek harcaiban

Mostani ismereteink alapjaacuten nem valoacutesziacutenű hogy az alaacuten-jaacuteszok egyes csoport jainak Magyarorszaacutegra toumlrteacutenő betelepedeacutese meacuteg az Aacuterpaacuted-haacutez kiha-laacutesa előtt ment volna veacutegbe hiszen magyarorszaacutegi tartoacutezkodaacutesukra vonatkozoacute legkoraacutebbi forraacutesa ink a 14 szaacutezad első eacutevtizedeiből szaacutermaznak20 Maacuteig nem tisztaacutezott hogy a Ma gyarorszaacutegra betelepuumllő jaacuteszok milyen uacutetvonalon mikor eacutes haacuteny csoportban eacuterkez tek Iacuterott forraacutesaink azt sugalljaacutek hogy a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten veacutelhetően az Anjou-kor elejeacuten joumlttek eacutes maacuter magyarokkal keveredve keruumlltek a Jaacuteszsaacuteg teruumlleteacutere21 Mindezek a keacuterdeacutesek azonban tuacutelmutatnak tanulmaacutenyunk hataacuterain

A magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz csoportok nyelvemleacutekeit mostani ismereteink szerint haacuterom csoportba oszthatjuk

I Korai alaacuten-jaacutesz szemeacutelynevek

A Magyarorszaacutegra betelepuumllt alaacuten-jaacutesz csoportok nyelvi haacutettereacutenek legkoraacutebbi bizonyiacuteteacutekai az Anjou-korboacutel raacutenk maradt okleveles adatok Ezek az 1323-ban 1325-ben eacutes 1365-ben kiadott Anjou-kori oklevelek amelyek garantaacuteltaacutek a jaacuteszok kivaacuteltsaacutegait szaacutemos joacutel etimologizaacutelhatoacute szemeacutelynevet őriztek meg

19 Zsidai ZsuzsannandashLangoacute Peacuteter Kunok eacutes alaacutenok Ibn al-Athiacuter munkaacutejaacuteban In Carmen Miserabile A tataacuterjaacuteraacutes magyarorszaacutegi emleacutekei Tanulmaacutenyok Paacuteloacuteczi Horvaacuteth Andraacutes 70 szuuml-leteacutesnapja tiszteleteacutere Szerk Rosta SzabolcsndashV Szeacutekely Gyoumlrgy Kecskemeacutet 2014 421ndash435 Kovaacutecs Szilvia A kunok toumlrteacutenete a mongol hoacutediacutetaacutesig Budapest 2014 72ndash74 140ndash144

20 Egeacuteszen pontosan 1318-boacutel amikor a forraacutesok egy Elisabeth nevű jaacutesz szolgaacuteloacutelaacutenyt emliacutetenek Vouml Julius Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen der ungarnlaumlndischen Alanen (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin Klasse fuumlr Sprachen Literatur und Kunst 19584) Berlin 1959 5ndash10

21 A teacutemaacutehoz ld Selmeczi Laacuteszloacute A jaacuteszok betelepedeacutese a magyarorszaacutegi jaacuteszok a 13ndash15 szaacutezadban In Jaacuteszsaacutegi Eacutevkoumlnyv Szerk Pethő Laacuteszloacute Jaacuteszbereacuteny 2007 104ndash106 Toumlrőcsik Ist-vaacuten A jaacutesz telepuumlleacutesek kialakulaacutesaacutenak időpontja In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete a kezdetektől a reform-korig Szerk Pethő Laacuteszloacute Jaacuteszbereacuteny 2014 48ndash49 Paacuteloacuteczi-Horvaacuteth Andraacutes Keleti neacutepek a koumlzeacutepkori Magyarorszaacutegon Budapest 2014 195ndash208

95

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Ezek Gombocz Zoltaacuten Gaaacutel Laacuteszloacute22 eacutes Neacutemeth Gyula munkaacutessaacutega nyomaacuten ma maacuter joacutel ismertek a kutataacutes szaacutemaacutera A legtoumlbb szemeacutelyneacutevnek az etimoloacutegiaacutejaacutet is sikeruumllt tisztaacutezni Gombocz eacutes Neacutemeth nyomaacuten az ide tartozoacute nevek koumlzoumltt az alaacutebbi csoportokat kuumlloumlniacutethetjuumlk el23

1 Vilaacutegos alaacuten etimoloacutegiaacuteval rendelkező szemeacutelynevek

Hurz filius Znogan Hurz rsquojoacutersquo vouml digor χorz iron χwarz rsquojoacutersquo Znogan znog rsquoellenseacutegrsquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquoellenseacutegesrsquo vouml iron znag digor āznag rsquoellenseacutegrsquo

Mokzun moγz rsquoeacutesz elmersquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquoeszesrsquo vouml digor maγz rsquoeacuteszrsquo

Furduk furd rsquofiuacute fia vkinekrsquo + yg (keacutepző) vouml avesztai puθra oacuteperzsa puccedila koumlzeacutepperzsa pus uacutejperzsa pis pisar alaacuten onomasztikai ada-tok Ροδαμοφουρτος illetve a zelencsuki feliraton Πακαθας Πακαθαη φουρτ24

Zudak vouml digor suγdaumlk rsquoszentrsquo talaacuten idekapcsoloacutedik a Sudaia vaacuterosneacutev a Kriacutemben

Zakaran vouml digor saχar rsquovaacuterosrsquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquovaacuterosirsquoAmbultan vagy Ambustan Ambustan vouml digor aumlmbuzun rsquonoumlvekszikrsquo + an

(melleacutekneacutevkeacutepző) rsquonoumlvekvőrsquo vouml Ἄμβουστος25 Ambultan vouml digor aumlmbulan rsquolegyőzrsquo aumlmbəldton rsquogyőztemrsquo (Gaaacutel nyomaacuten Neacutemeth)26

Careth vouml digor card rsquoeacutel lakikrsquo careth rsquoeacuteljenrsquo (Harmatta nyomaacuten Neacutemeth)27

Gubul vouml digor gaumlbula rsquokutyakoumllyoumlkrsquo28

2 Nyugatiraacuteni etimoloacutegiaacuteval rendelkező alaacuten nevek

Amint koraacutebban is utaltunk raacute az alaacutent megelőző keletiraacuteni szarmata korszak onomasztikai adatai koumlzt is lehet talaacutelni szoacutervaacutenyosan nyugatiraacuteni neveket

22 Gaaacutel maga nem publikaacutelt a szoacutejegyzeacutekről de Neacutemeth tanulmaacutenyaacuteban toumlbb helyen is utal arra hogy kikeacuterte kolleacutegaacuteja eacutes koumlzeli baraacutetja veacutelemeacutenyeacutet Vouml Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 5ndash10

23 Zoltaacuten Gombocz Osseten-Spuren in Ungarn In Streitberg Festgabe Leipzig 1924 105ndash110 Neacutemeth i m 5ndash10

24 Ladislav Zgusta The Old Ossetic Inscription from the River Zelenčuk Wien 198725 Ferdinand Justi Iranisches Namenbuch Marburg 1895 14 Gombocz i m 107ndash10826 Neacutemeth i m 5ndash627 Uo28 Neacutemeth Gyula Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek az Orszaacutegos Leveacuteltaacuterban A Magyar Tudomaacutenyos Aka-

deacutemia Nyelv- eacutes Irodalomtudomaacutenyi Osztaacutelyaacutenak Koumlzlemeacutenyei 12 (1958) 253

96

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

Hasonloacutekeacuteppen az Anjou-kori oklevelek neacutevanyaga is tartalmaz esetenkeacutent ilyen elemeket

Larzan vouml uacutejperzsa larzān rsquoremegőrsquo29

Kaskan vouml Kiškēn Keškēn szemeacutelyneacutev a Kaukaacutezusboacutel30

3 Turko-alaacuten nevek

A jaacutesz oklevelekben talaacutelhatoacute szemeacutelynevek nem aacuteruljaacutek el a nevek tulajdonosa aacuteltal beszeacutelt nyelvet vagy nyelveket Ezzel egyuumltt az iraacuteni neacutevanyag mellett esetenkeacutent felbukkannak toumlroumlk azon beluumll veacutelhetően kipcsak-toumlroumlk hataacutesroacutel tanuacuteskodoacute szemeacutelynevek is

Kurman vouml kipcsak Kurman Kurman lsquoAlī (eacutes arab qurbān rsquoaacuteldozatrsquo) a Kurman azonban a 12ndash13 szaacutezadban előfordul az alaacuten neacutevanyagban is31

Arpan vouml oacutetoumlroumlk arpa rsquoaacuterparsquoChakan vouml kipcsak čagan magyar csaacutekaacutenyByk vouml kipcsak big rsquouacuterrsquo

Hozzaacute kell tennuumlnk hogy az emliacutetett haacuterom okleveacutelben akadnak maacuteig tisztaacutezatlan etimoloacutegiaacuteval rendelkező nevek (Beegzan Bandagaz Chatharch Chywach Chamoz Iwachanon) sőt olyanok is amelyek talaacuten a korai magya-rosodaacutes jeleit mutatjaacutek a betelepuumllő alaacuten-jaacutesz csoportok neacutemelyikeacuteben (Sandur [vouml Saacutendor] eacutes talaacuten Magar [vouml Magyar])32

II Az 1422-es dokumentum haacutetlapjaacutera iacutert jaacuteszndashlatinndashmagyar szoacutejegyzeacutek

A legjelentősebb magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelvemleacutek minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean az 1957-ben felfedezett jaacutesz szoacutejegyzeacutek amelyet Fekete Nagy Antal leveacuteltaacuteros talaacutelt meg a koumlrmendi Batthyaacuteny-leveacuteltaacuterboacutel a Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter Dip-lomatikai Gyűjtemeacutenyeacutebe keruumllt leveacuteltaacuteri anyag egyik dokumentumaacuten Ennek egyik oldalaacuten egy latin nyelvű szoumlveg aacutell mely Garai Mikloacutes naacutedor 1422 maacuter-cius 3-aacuten Budaacuten kelt okleveleacutenek maacutesolata eacutes amely a Budaacutetoacutel eacuteszaknyugatra fekvő Cseacutev koumlzseacuteg lakoacuteinak pereacuteben szuumlletett iacuteteacuteletet tartalmazza A Cseacutevi Saacutefaacuter csalaacutedhoz koumlthető amuacutegy idővel ketteacuteteacutepett dokumentum megmaradt reacuteszeacutenek haacutetoldalaacuten egy ismeretlen időben feljegyzett negyven szoacuteboacutel aacutelloacute alaacuten-jaacutesz szoacute-jegyzeacutek talaacutelhatoacute amely toumlbbnyire csak latin olykor azonban magyar fordiacutetaacutest

29 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 5ndash630 Justi i m 16431 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 832 Gombocz i m 107ndash108

97

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

is koumlzoumll A jaacutesz nyelvemleacutek tehaacutet az emliacutetett okleveacutel maacutesolataacutenak haacutetoldalaacuten talaacutelhatoacute de koumlzel sem bizonyos hogy azzal egy időben szuumlletett33

A lista praktikus a mindennapi eacuteletben hasznaacutelt kifejezeacuteseket elsősorban eacutetelek haacuteziaacutellatok konyhai eszkoumlzoumlk neveacutet tartalmazza Koumlzelebbi ceacuteljaacutet nem ismerjuumlk de minden bizonnyal egy alaacutenul nem beszeacutelő szemeacutely szaacutemaacutera keacuteszuumllt a szerző vagy informaacutetor pedig egy alaacuten-jaacutesz szemeacutely lehetett Neacutemeth megjegyzi hogy az iacuteraacuteskeacutep alapjaacuten a szoumlveget a 15 szaacutezad veacutegeacuten vagy a 16 szaacutezad elejeacuten is iacuterhattaacutek hasonloacute veacutelemeacutenyt fogalmazott meg Ilya Gershevitch is Neacutemeth Gyula munkaacutejaacuteroacutel iacutert recenzioacutejaacuteban34

Mindezidaacuteig uacutegy hittuumlk hogy a dokumentum a Pilisben eacutelő jaacutesz koloacuteniaacute-hoz a Cseacutevhez koumlzel fekvő Pilisjaacuteszfaluhoz kapcsolhatoacute a Pilis koumlzelseacutege eacutes az ottani alaacuten-jaacutesz csoport dokumentaacutelt megtelepedeacutese azonban nem bizonyiacutetja azt hogy felteacutetlenuumll a pilisi jaacuteszokhoz koumlthető ez a nyelvemleacutek Ma maacuter van olyan elmeacutelet mely a dokumentumot a mai Jaacuteszsaacuteghoz a legjelentősebb jaacutesz etnikai toumlmbhoumlz koumlti35 Azt a keacutesőbbi kutataacutes sem tudta kideriacuteteni hogy a lista pontosan kinek keacuteszuumllt de tartalma alapjaacuten olyan valakinek aki nem tudott alaacuten-jaacuteszul aacutem egy alaacuten-jaacutesz nyelvű koumlzoumlsseacutegben tartoacutezkodott A listaacuteban szereplő szavak azt sugalljaacutek hogy ez a szemeacutely az eveacutes-ivaacutessal eacutes a mindennapi eacutelettel kapcsolatos kifejezeacuteseket proacutebaacutelt elsajaacutetiacutetani egy tuacutelnyomoacutean alaacuten-jaacutesz etnikai csoport aacuteltal lakott koumlrnyezetben Sajnos a jaacutesz telepuumlleacutes az okleveacutel alapjaacuten nem hataacuterozhatoacute meg pontosan

A lista viszonylag gyorsan keacuteszuumllhetett el a hevenyeacuteszettseacuteg eacutes a szerkesztet-lenseacuteg jelei egeacuteszen vilaacutegosak Olykor a szoumlveget lejegyző magyar anyanyelvű szemeacutely latinsaacutega sem volt toumlkeacuteletes eacutes magyar szavakkal helyettesiacutetette a latin fordiacutetaacutest (Joacute napot gazda főtt36) Gyoumlrffy Gyoumlrgy szerint a szoacutelista egy eredeti dokumentumroacutel keacuteszuumllt maacutesolatnak laacutetszik s a maacutesoloacute maacuter nem volt tisztaacuteban a lemaacutesolt alaacuten-jaacutesz szavak jelenteacuteseacutevel Ez a megaacutellapiacutetaacutes reacuteszben megmagya-raacutezza egyes olvasatok bizonytalansaacutegaacutet Fontos azonban azt is megemliacuteteni hogy Gyoumlrffy csak a latin eacutes a magyar alakokat vizsgaacutelta eacutes nem foglalkozott az alaacuten-jaacutesz szavak nyelveacuteszeti haacutettereacutevel37

33 Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 237ndash240 Zsoldos Attila A jaacutesz identitaacutestudat első emleacuteke Jaacutesz szoacutejegyzeacutek Rubicon 28 (20176) 32ndash33

34 Ilya Gershevitch Review of J Neacutemeth lsquoEine Woumlrterliste der Jassen der ungarlaumlndischen Alanenrsquo Bulletin of the School of Oriental and African Studies 23 (1960) 595ndash596

35 Zsoldos i m 33 Zsoldos e teacuteziseacutet a birtokperben szereplő Csapi Andraacutes szemeacutelyeacutehez koumlti A Csapi csalaacuted a joacutel ismert itaacuteliai szaacutermazaacutesuacute magyarorszaacutegi főnemes Filippo Scolari (1369ndash1426) ismertebb neveacuten Ozorai Pipo Zsigmond-kori orszaacutegbaacuteroacute familiaacuterisa volt aki 1424-ben a kunok (eacutes valoacutesziacutenűleg a jaacuteszok) biacuteraacuteja lett Zsoldos e kinevezeacuteshez kapcsolja a jaacutesz szoacutejegyzeacutek keletkezeacuteseacutet keletkezeacutesi helysziacutenkeacutent pedig a mai Jaacuteszsaacutegot tartja valoacutesziacutenűnek nem a Pilist

36 A főtt szoacute olvasataacutehoz ld Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 243ndash244 24837 Gyoumlrffy Gyoumlrgy A magyarsaacuteg keleti elemei Budapest 2014 374ndash376

98

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

Nyelveacuteszeti eacuterdekesseacuteg hogy Fekete Nagy Antal leveacuteltaacuteros előszoumlr toumlroumlk nyelvemleacuteknek tartotta a forraacutest eacutes eacuteppen ezeacutert kuumlldte el azt a kor vezető magyar turkoloacutegusaacutenak Neacutemeth Gyulaacutenak Ő azonban a listaacuten ndash sajaacutet elmon-daacutesa szerint ndash a don rsquoviacutezrsquo szoacutet felismerve egyből sejtette hogy a szoacutejegyzeacutek szavai aligha toumlroumlk hanem veacutelhetően iraacuteni eredetűek Az maacuter tudomaacutenytoumlrteacuteneti rejteacutely marad hogy Neacutemeth mieacutert nem vonta be a szoacutelista publikaacutelaacutesaacuteba koumlzeli joacutebaraacutetjaacutet egykori karcagi iskolataacutersaacutet Gaaacutel Laacuteszloacutet aki oszeacutetuumll is joacutel tudott eacutes publikaacutelt is oszeacutet nyelveacuteszeti tanulmaacutenyokat vagy Harmatta Jaacutenost akinek oumlt eacutevvel koraacutebban jelent meg fontos tanulmaacutenykoumltete a deacutelkelet-euroacutepai steppe iraacuteni nyelveiről Mindazonaacuteltal Neacutemeth mindkeacutet kutatoacuteval eacutes Telegdi Zsigmond iranistaacuteval is konzultaacutelt eacutes eredmeacutenyeikre is nagyban taacutemaszkodott a szoacutelistaacuteroacutel megjelentetett hosszabb tanulmaacutenyaacuteban38 Rajtuk kiacutevuumll Fekete Nagy Antallal Horvaacuteth Jaacutenossal Kumorovitz L Bernaacutettal eacutes Mezey Laacuteszloacuteval is eszmeacutet cse-reacutelt a lista olvasati keacuterdeacuteseiről39

A szoacutelista elemzeacutese alapjaacuten elmondhatoacute hogy a szavak toumlbbseacutege szoros rokonsaacutegot mutat az oszeacutet nyelvvel azon beluumll is elsősorban a nyugati oszeacutet (digor) nyelvjaacuteraacutessal amely a ma hasznaacutelt modern oszeacutethez keacutepest keveacutesbeacute elterjedt de nyelvileg archaikusabb nyelvvaacuteltozatnak szaacutemiacutet

Az alaacutebbi listaacuteban Neacutemeth nyomaacuten figyelembe veacuteve Ritter olvasataacutet eacutes a modern nyelveacuteszeti adatokat igyekeztuumlnk a jaacutesz szoacutelista elemeit sorba venni Ennek elleneacutere maradt neacutehaacuteny bizonytalan eacutertelmezeacutes mint peacuteldaacuteul az oras = boza szoacute amely akaacuter egy toumlroumlk eredetű erjesztett alkoholos ital (rsquogabonasoumlrrsquo) megnevezeacutese is lehetett Bizonytalan a guza (rsquoegy teacutesztafeacutelersquo) eacutes a khungke (talaacuten rsquoserteacutesrsquo) szavak etimoloacutegiaacuteja is Ugyanakkor e keacutet utoacutebbi szoacute csak Kambolov olvasataacuteban eacutertelmezhető iacutegy hiszen a mellettuumlk aacutelloacute latin id est suponere bdquoannyi mint haacutegatni rdquo40 minden bizonnyal az alaacuten-jaacutesz kifejezeacutes fordiacutetaacutesa eacutes ez keacutetseacutegesseacute teszi Kambolov olvasataacutet41 Igaz a latin kifejezeacutes előtt aacutelloacute alaacuten-jaacutesz eve foca khvuge szavak minden szempontboacutel kieleacutegiacutető nyel-veacuteszeti eacutertelmezeacutese meacuteg vaacuterat magaacutera42

38 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 5ndash6 Ralf-Peter Ritter Bemerkungen zur laquoJassischen Woumlrterlisteraquo Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 30 (1976) 245ndash250 Gyoumlrffy i m 375

39 Gyoumlrffy i m 37540 A latin su(p)ponere jelenteacutese rsquohaacutegatnirsquo jelenteacutese nem igazolhatoacute41 Tamerlan Tajmurazovics Kambolov A magyarorszaacutegi jaacuteszok szoacute- eacutes neacutevjegyzeacuteke Ford

Kovaacutecs J Beacutela httpjaszlajosmizsehudokumentumoka_magyarorszagipdf (2020 juacutelius 15)42 Toumlrőcsik Istvaacuten A Kaukaacutezustoacutel a Kaacuterpaacutetokig In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete 43

99

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

1 keacutep A jaacutesz szoacutejegyzeacutek43

A probleacutemamentes olvasatuacute alaacuten-jaacutesz szavak listaacuteja eacutes magyaraacutezatuk44

acca rsquokacsarsquo vouml iron accaccae rsquovadkacsarsquobah rsquoloacutersquo vouml digor baumlχ iron baumlχban rsquonaprsquo vouml digor iron bonbasa rsquolevesrsquo vouml digor basauml iron bas

43 Az okleveacutel reprodukcioacutejaacutenak forraacutesa httpwwwjaszokegyesuletehumenu=nyelve (2017 juacutelius 15)

44 A reacuteszletes etimoloacutegiai magyaraacutezatokhoz l Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 241-246

100

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

carif rsquovajrsquo vouml digor carv iron carvcugan rsquofazeacutekrsquo vouml digor cigon iron cigondaban χorz nahēca bdquoJoacute napot neked mi urunkrdquo vouml oszeacutet dauml bon χorzda rsquoneked tiedrsquo vouml digor daumldaedan rsquoviacutezrsquo vouml digor don iron dondocega rsquoteheacutenrsquo vouml iron ducgauml rsquofejősteheacutenrsquofit rsquohuacutesrsquo vouml digor fid iron fǝdfus rsquojuhrsquo vouml digor fus iron fǝsgal rsquooumlkoumlrrsquo vouml digor gal iron galgist rsquotuacuteroacutersquo vouml digor aengezun rsquoforr erjedrsquo aengist rsquoerjesztőrsquohēca rsquouacuter gazdarsquo vouml digor χecaw iron χicawhuvar rsquokoumllesrsquo vouml digor χor iron χwarhuwas rsquoszeacutenarsquo vouml digor χwasauml iron χosjaika rsquotojaacutesrsquo vouml digor aikauml iron aikkapken rsquohal vagy halikrarsquo vouml digor kaef iron kaef45

karak rsquotyuacutekrsquo vouml digor kark iron karkkarbac rsquoaacuterparsquo vouml iron kaumlrvaumldzkasa rsquokaacutesarsquo vouml digor kasauml iron kaskaz rsquoliba luacutedrsquo vouml digor qaz iron qazkaumlvaumlr rsquokenyeacuterrsquo vouml iron krsquoaebaerkurajna rsquomalomrsquo vouml digor kuroinaumlχorz rsquojoacutersquo vouml digor χorzmanawona rsquobuacutezarsquo vouml digor maumlnaumlwon iron maumlnaumlwonna rsquomienkrsquo vouml digor nauml iron naumlodok rsquokanaacutelrsquo vouml digor wedug iron widegoras rsquokovaacuteszrsquo vouml digor waumlras (az eredetiben a toumlroumlk eredetű boza aacutell magyar

fordiacutetaacuteskeacutent a szoacute mellett amely valamilyen gabonasoumlrt jelenthetett)46

osa rsquonőrsquo vouml digor us iron osaumlzabar rsquozabrsquo47

saka rsquokecskersquo vouml digor saumlγauml iron saumlγsana rsquoborrsquo vouml digor saumlnauml iron saumlntabak rsquotaacutenyeacuterrsquo vouml iron taumlbaumlγwas rsquoborjuacutersquo vouml digor waumls

45 Gyoumlrffy a szoacute mellett aacutelloacute latin piseo () alakot pises formaacuteban (rsquoborsoacutekrsquo) rekonstruaacutelja a keacuteziratban (Gyoumlrffy i m 375) Neacutemeth azonban maacuter 1958-ban kizaacuterta ezt az olvasatot eacutes a szoacutet a piscium piscia hibaacutes alakjakeacutent eacutertelmezi Ld Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 242ndash243

46 A bozaacuteval kapcsolatban Neacutemeth ideacutez egy magyarorszaacutegi kun adatot Ld Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 244

47 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 14ndash20 25 Ritter a jaacutesz sabarzabar szoacutet az oacuteoszeacutet qaebaer(xor) szoacuteboacutel szaacutermaztatja amely a mai oszeacutetben rsquoaacuterpaacutersquo-t jelent A jaacuteszban Ritter szerint a rsquozabrsquo jelenteacutes felteacutetelezhető (Kambolov i m Ritter i m 247)

101

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

III Alaacuten eredetűnek tűnő nevek a Hatvani szandzsaacutek deftereiben

A Magyarorszaacutegon egykor beszeacutelt alaacuten-jaacutesz nyelv harmadik lehetseacuteges nyelv-emleacuteke a 16 szaacutezad derekaacuteroacutel szaacutermazik (mostani ismereteink szerint 1546-boacutel)48 Az oszmaacuten hoacutedoltsaacuteg kezdeteacuten Jaacuteszbereacuteny eacutes koumlrnyeacuteke hoacutedoltataacutesa soraacuten az uacutej hatalom szisztematikus adminisztraacutecioacutes gyakorlatot vezetett be Ennek koumlszoumlnhetően a Hatvani szandzsaacutekba sorolt Jaacuteszsaacutegot is felmeacuterteacutek Az 1546-ban koumlzvetlenuumll az oszmaacuten-toumlroumlk hoacutediacutetaacutest koumlvetően keacuteszuumllt Hatvani szan-dzsaacutek-oumlsszeiacuteraacutes adatait feldolgozoacute eacutes publikaacuteloacute Fekete Lajos figyelt fel arra hogy az oszmaacuten-toumlroumlk szoumlvegben szereplő jaacuteszsaacutegi szemeacutelyek egy reacuteszeacutenek vezeteacutekneve nem eacutertelmezhető sem magyarboacutel sem oszmaacuten-toumlroumlkből A neves kutatoacute joacute eacuterzeacutekkel gondolta hogy e nevek talaacuten alaacuten-jaacutesz eredetűek lehetnek ugyanakkor nem vaacutellalkozott a magyaraacutezatukra49 Megjegyzendő hogy magyar vagy kuumllfoumlldi iranistaacutek azoacuteta sem eacuterintetteacutek a keacuterdeacutest eacutes nem tettek kiacuteseacuterletet az emliacutetett oumlsszeiacuteraacutes alaacuten-jaacutesznak tűnő vezeteacutekneveinek tudomaacutenyos vizsgaacutelataacutera Azt is fontos hangsuacutelyozni hogy a vizsgaacutelatot eacuterdemes kiterjeszteni a 18ndash20 szaacutezadi adatokra is amikor maacuter biztosan magyarul beszeacutelt a Jaacuteszsaacuteg egeacutesze de az alaacuten-jaacutesz vezeteacuteknevek hasznaacutelataacuteban talaacuten meacuteg mutatkozik neacutemi kontinui-taacutes a koraacutebbi időszakkal50 hiszen maacuteig hasznaacutelt magyarorszaacutegi csalaacutednevek is rendelkeznek alaacuten-jaacutesz etimoloacutegiaacuteval (peacuteldaacuteul Batoacute Borbaacutes51 Cakoacute eacutes Kalla)

Fekete az alaacutebbi nevekneacutel felteacutetelezett alaacuten-jaacutesz eredetet Bagdasa Bakszaacuten (Bokszaacuten) Baacuterla Bodon Boton (Buton) Botton (Button) Bottoni (Buttoni)52 Bosonga Budman Buzgaacuten Csigaacuten Dorgaacuten (Durgaacuten) Fenusze Foton Gerise Gogaacuten Golbaacuten Gordisa Gorgaacuten Gottaacuten Grabaacuten Hunoka Huna Kaacutehaacuten Kaacutemhaacuten Kaacuteshaacuten Konuga Kozmaacuten Kuca Mekser Paacutella Perbola Piszter Pokol Savala Soton Szobola Szaburaacuten

Az alaacuten eredetűnek tűnő csalaacutednevek szaacutema oumlsszesseacutegeacuteben nem nagy eacutes minden esetben kereszteacuteny magyar keresztneacutev aacutell mellettuumlk A Hatvani szan-dzsaacutek tizenhaacuterom telepuumlleacuteseacutenek 998 csalaacutedneveacuteből mindoumlssze 35ndash40 alaacutennak tűnőt talaacutelunk vagyis a vizsgaacutelt nevek kevesebb mint 5-aacuteroacutel van szoacute A toumlbbi csalaacutedneacutev tuacutelnyomoacute haacutenyada magyar kisebb reacutesze maacutes etnikai csoportok-

48 Bayerle Gusztaacutev A Hatvani szandzsaacutek adoacuteoumlsszeiacuteraacutesa 1570-ből Hatvan 1998 9ndash1049 Fekete Lajos Eine Konskription von den Jassen in Ungarn Acta Orientalia Academiae

Scientiarum Hungaricae 11 (1960) 115ndash143 Fekete Lajos A Hatvani szandzsaacutek 1550 eacutevi adoacute-oumlsszeiacuteraacutesa Jaacuteszbereacuteny 1968 9ndash10

50 Meacuteszaacuteros Kaacutelmaacuten Jaacuteszfeacutenyszaru oumlsszeiacuteraacutesai a XVIIndashXVIII szaacutezad forduloacutejaacuten (1699ndash1705ndash1710ndash1713) In Szaacutellaacutestoacutel a mezővaacuterosig 165ndash219

51 A Borbaacutes neacutev eseteacuteben lehetnek bizonytalansaacutegok az alaacuten-jaacutesz eredetet illetően ugyanis a magyaros Barabaacutes Barnabaacutes nevek beceacutezett alakjakeacutent is eacutertelmezhető (Daacutevid Geacuteza sziacuteves koumlzleacuteseacutet ezuacuteton is koumlszoumlnoumlm)

52 A Bodon Boton (Buton) Botton (Button) Bottoni (Buttoni) vaacuteltozatok talaacuten ugyannak a neacutevnek a kuumlloumlnfeacutele variaacutensai lehetnek a defterben

102

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

hoz koumlthető53 Itt eacutes most terjedelmi okokboacutel csak korlaacutetozottan tudunk e neacutevlis-taacutera reflektaacutelni Megjegyzeacuteseinket az alaacutebbi pontokban roumlgziacutethetjuumlk

1 A nevek etimoloacutegiai vizsgaacutelataacutenaacutel nagy koumlruumlltekinteacutessel kell eljaacuterni Az eredeti dokumentumok arab betűs oszmaacuten-toumlroumlk nyelvű szoumlvegek amelyek szaacutemos filoloacutegiai aacutetiacuteraacutesi eacutes fonetikai keacuterdeacutest vetnek fel Roumlviden hogyan nor-malizaacuteljuk eacutes eacutertelmezzuumlk egy alaacuten-jaacutesznak tűnő de minden bizonnyal magya-rosodoacute koumlzoumlsseacuteg tagjaacutenak neveacutet egy 16 szaacutezadi arab iacuteraacutesos oszmaacuten szoumlveg alapjaacuten Raacuteadaacutesul a Hatvani szandzsaacutek toumlroumlk deftereacutenek adatait mint aacuteltalaacute-ban helysziacuteni szoacutebeli adatgyűjteacutest koumlvetően bdquobemondaacutesrdquo alapjaacuten regisztraacuteltaacutek A listaacuteroacutel egy vagy keacutet maacutesolat keacuteszuumllt ami szinteacuten neheziacuteti a filoloacutegiai munkaacutet A mai kutatoacutenak erre is gondolva kellene a felmeacutereacutest eacutertelmeznie eacutes latin betűs alakokat kellene rekonstruaacutelnia hogy bdquojaacutesz-alaacutenrdquo neacutevalakot talaacuteljon bennuumlk Belaacutethatoacute hogy a feladat nem egyszerű eacutes a teacuteveszteacutes lehetőseacutege toumlbbszoumlroumlsen fennaacutell főleg mivel a magaacutenhangzoacutek egy reacutesze nincs kiiacuterva avagy toumlbb hangot is jeloumllhet Szuumlkseacuteges lenne ezeacutert ezt a forraacutesunkat maacutes arab betűs alaacuten-jaacutesz szemeacutelyneacutevlistaacutekkal is oumlsszevetni Ehhez szaacutemos szoumlveg aacutell rendelkezeacutesuumlnkre hiszen az iszlaacutem vilaacutegban bőseacutegesen olvashatunk az alaacutenokroacutel54

A teacuteveszteacutes lehetőseacutege Feketeacuteneacutel is fennaacutell Baacuter nem vagyok az oszmaacuten defterek szakeacutertője joggal vethetem fel hogy az aacuteltala alaacutennak tartott چيغان = Csigaacuten csalaacutednevet eacuteppiacutegy aacutetiacuterhatta volna Cigaacutennak (azaz Cigaacutenynak) is hiszen az arab aacutebeacuteceacuteben nincs c betű ezeacutert azt hol dzs-vel hol cs-vel helyettesiacutetetteacutek Ebben az esetben elesik a bdquojaacuteszrdquo nyelvi haacutetteacuter55 Nehezen eacuterthető tovaacutebbaacute hogy Fekete mieacutert gondolta a Pokol nevet alaacuten-jaacutesz eredetűnek

2 Az alaacuten-jaacutesz nevekből nem koumlvetkeztethetuumlnk az azt viselők etnikai eacutes nyelvi hovatartozaacutesaacutera A nevek mellett semmilyen maacutes jaacutesz nyelvi elem vagy erre utaloacute megjegyzeacutes nem szerepel a Hatvani szandzsaacutek lajstromaiban Ez inkaacutebb arra vall hogy az alaacuten-jaacutesz hangzaacutesuacute neveket viselők ekkor maacuter inkaacutebb magyarul beszeacuteltek de lehettek koumlztuumlk keacutetnyelvűek is Emellett az sem kizaacutert hogy a magyar vezeteacuteknevű szemeacutelyek neacutemelyike meacuteg beszeacutelhetett alaacutenul-jaacuteszul eacutes rendelkezhetett kettős identitaacutessal

3 Mindezeket figyelembe veacuteve az alaacutebbiakban roumlviden megkiacuteseacuterlem a Feke-teacuteneacutel szereplő keacuterdeacuteses csalaacutednevek neacutemelyikeacutenek az eacutertelmezeacuteseacutet

Bodon Botton Buton Button boδ rsquoillat bűzrsquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquoillatos buumldoumls fokhagymarsquo () vouml digor bodaaelign rsquofokhagyma toumlmjeacutenrsquo56 (vouml keacutesőbbi jaacuteszsaacutegi csalaacutedneacutev Putton)

Dorgaacuten Durgaacuten vouml oszeacutet dūr rsquokőrsquo dūrǵyn rsquokoumlvesrsquo57

53 Fekete Eine Konskription 11754 Alemany i m 244ndash277 ZsidaindashLangoacute i m 424ndash425 55 Fekete Eine Konskription 121ndash12456 Abajev i m I 26457 Abajev i m I 376

103

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Gordisa vouml oszeacutet gorda rsquoszablya kardrsquo + isyn rsquofog viszrsquo azaz talaacuten rsquokard-vivőrsquo58

Gottaacuten vouml oszeacutet guton goton rsquoekersquo59

Huna vouml oszeacutet xunaelig rsquoajaacutendeacutekrsquo60

Gogaacuten vouml oszeacutet Goga csalaacutedneacutev () vagy talaacuten oszeacutet gogon rsquokancsoacutersquo61

Kuca koumlzneacutevi hasznaacutelatban talaacuten eacutetelneacutev eacutes kapcsolatban aacutell az alaacuten-jaacutesz szoacutejegyzeacutekben szereplő guza rsquoteacutesztarsquo szoacuteval

Bizonyos nevek magyaraacutezataacutera maga Fekete is tett javaslatot Iacutegy peacuteldaacuteul az 1550 taacutejaacuten Jaacuteszbereacutenyben a Piac utcaacuteban lakoacute Szaburaacuten Jakab vezeteacutekneveacutet egy kaukaacutezusi helyneacutevvel hozta kapcsolatba a mai Azerbajdzsaacuten teruumlleteacuteről amely veacutelemeacutenyem szerint talaacuten a nyugatiraacuteni uacutejperzsa Šāpūr rsquokiraacutelyfirsquo arabizaacutelt Sābūr alakjaacuteboacutel szaacutermazhat Maacutes nevekneacutel keacutesőbbi jaacutesz csalaacutednevek vizsgaacutelataacuteval jutott eredmeacutenyre (iacutegy peacuteldaacuteul BotonButton eacutes az 1745-oumls redempcioacutes neacutevlis-taacuteroacutel ismert Putton)62

A hatvani szandzsaacutekroacutel keacutesőbb is keacuteszuumlltek toumlroumlk adoacuteoumlsszeiacuteraacutesok peacuteldaacuteul 1562-ben eacutes 1570-ben Az 1570-es oumlsszeiacuteraacutest Bayerle Gusztaacutev tette koumlzzeacute magyarul A jaacuteszbereacutenyi naacutehiacuteje nevei koumlzoumltt az alaacutebbiaknaacutel gondolhatunk talaacuten alaacuten-jaacutesz eredetre Boton Bodon Bokator63 Gargaacuten Gaacuterdaacuten Gogaacuten Gotaacuten64 Szaburaacuten Szaacutekaacuten (Zaacutekaacuten) Joacutel laacutethatoacute hogy a Fekete Lajos aacuteltal publikaacutelt 1546-os lista alaacuten-jaacutesz neveinek (eacutes talaacuten maguknak a szemeacutelyeknek eacutes csalaacutedoknak) egy reacutesze az 1570-es listaacuteban is megtalaacutelhatoacute de ezek araacutenya az oumlsszes neacutevhez viszonyiacutetva meacuteg az 1546-os felsorolaacuteshoz keacutepest is alacsonyabb

Azt azonban eacuterdemes megjegyezni hogy az alaacuten-jaacutesz nevek Jaacuteszbe-reacutenyben kizaacuteroacutelag az ekkor Jaacuteszvaacuterosnak hiacutevott teruumlleten bukkannak fel a Magyarvaacuterosnak nevezett reacuteszen egyaacuteltalaacuten nem Igaz mostani ismereteink szerint a keacutet neacutev nem felteacutetlenuumll etnikai kuumlloumlnbseacutegre utal sokkal inkaacutebb a refor-maacutecioacute koumlvetkezteacuteben kialakult protestaacutens-katolikus elkuumlloumlnuumlleacutesre (a bdquojaacuteszokrdquo

58 Itt egyeacutebkeacutent a oumlsszeteacutetel előtagja megegyezik a honfoglalaacutes előtt a magyarba bekeruumllt alaacuten eredetű kard szoacuteval (vouml Abajev i m I 524 552) Talaacuten az isyn rsquovisz fogrsquo ige fedezhető fel az 1546-os lista Bagdasa eacutes Gerise neveiben is Kambolov ugyanakkor az előtagot a kurd rsquovasko-vaacutecsrsquo szoacuteval hozza kapcsolatba (vouml Kambolov i m Abajev i m I 510)

59 Abajev i m I 52760 Abajev i m IV 26361 Abajev i m I 52262 Fekete A Hatvani szandzsaacutek 9ndash1063 Ez a neacutev veacutelemeacutenyem szerint ismeacutet egy turko-alaacuten vagy turko-mongol neacutevadaacutes peacuteldaacuteja (vouml

baγadurbağatur stb rsquobaacutetor hősrsquo)64 A fenti listaacuteboacutel a Gotaacuten (Gothan Gottan) csalaacutedneacutevkeacutent toumlbb alkalommal előfordul a

16ndash17 szaacutezadi jaacuteszbereacutenyi biacuteraacutek listaacutejaacuteban is Iacutegy peacuteldaacuteul a 16 szaacutezadi Gothan (Gottaacuten) Orbaacuten eseteacuteben aki az 1550-es eacutes 1560-as eacutevekben haacuteromszor is Jaacuteszbereacuteny biacuteraacuteja volt eacutes az 1668-ban jaacuteszbereacutenyi biacuterakeacutent ismert Gottaacuten Maacuterton neveacuteben is Vouml Kocsis Gyula A vaacuteros a toumlroumlk hoacutedolt-saacuteg idejeacuten (1526ndash1699) In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete 77ndash78

104

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

katolikus felekezetű a bdquomagyarokrdquo pedig protestaacutens felekezetű magyar nemze-tiseacutegűek lettek volna)65 Bayerle munkaacutejaacuteban egyaacuteltalaacuten nem talaacuteltunk utalaacutest kommentaacutert az alaacuten-jaacutesz szemeacutelynevekkel kapcsolatban

Meacuteg kevesebb alaacuten-jaacutesz eredetű elemet talaacutelhatunk az 1700 koumlruumll szuumlletett jaacuteszfeacutenyszarui adoacuteoumlsszeiacuteraacutesokban A reacuteszben a Habsburgok reacuteszben a kurucok adminisztraacutecioacuteja aacuteltal lejegyzett listaacutek szemeacutelynevei egy addigra maacuter keacutetseacuteg-telenuumll teljesen elmagyarosodott koumlzoumlsseacuteget tuumlkroumlznek esetlegesen alaacuten-jaacutesz eredetű nevek alig tűnnek fel bennuumlk (Csaacutekoacute Szaszkoacute)66

A magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelvemleacutekek kapcsaacuten ndash a Hatvani szandzsaacutek neacutehaacuteny tucatnyi csalaacutedneveacuten tuacutel ndash roumlviden utalnunk kell a toumlrteacuteneti Magyarorszaacute-gon talaacutelhatoacute aszlareszlaroszlaacuter elemet tartalmazoacute helynevekre Ezek a toumlroumlk toumlbbes szaacutemmal keacutepzett nevek egykori jaacutesz vagy reacuteszben jaacuteszok aacuteltal is lakott telepuumlleacuteseket jeloumllnek Magyarorszaacuteg kuumlloumlnboumlző reacuteszein maacutesfelől azonban nem bizonyiacutetott hogy e telepuumlleacutesek kizaacuteroacutelag a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten joumlttek leacutetre67

Ismereteink szerint a Jaacuteszsaacuteg teruumlleteacuten eacutes maacutes telepuumlleacuteseken nem vagy csak csekeacutely meacuterteacutekben toumlrteacutentek alaacuten-jaacutesz eredetű dűlőnevekkel eacutes helynevekkel kapcsolatos kutataacutesok Egyelőre csak Fodor Ferenc neacutehaacuteny bdquoalaacuten-jaacutesz-gyanuacutesrdquo adataacutera hivatkozhatunk Balla-halom Balikoacute-halom Kossa-halom Buga-laposa Aacutegoacute eacuter68 E nevek előtagjai ugyanis megfeleltethetőnek tűnnek mai oszeacutet szemeacutelyneveknek

Tovaacutebbi nyelveacuteszeti eacutes toumlrteacuteneti vizsgaacutelatokra van szuumlkseacuteg maacutes topograacutefiai nevek esetleges alaacuten-jaacutesz eredeteacutenek tisztaacutezaacutesa ceacuteljaacuteboacutel Ilyen lehet peacuteldaacuteul a toumlrteacuteneti Jaacuteszsaacuteg peremeacuten de azon kiacutevuumll fekvő Hajtapuszta neacutevalak melynek előtagja talaacuten a modern oszeacutet xaj (хajtae) rsquoreacutesz toumlredeacutek osztaacutelyreacuteszrsquo szoacuteval hozhatoacute kapcsolatba69 A Hajta neacutev ismeretlen a teruumlleten a jaacuteszok bekoumlltoumlzeacutese előtti időkből első emliacuteteacutese 1495-re dataacutelhatoacute Hasonloacutean alaacuten-jaacutesz jellegű neacutev-adaacutes huacutezoacutedhat meg a Hajtapuszta szomszeacutedsaacutegaacuteban fekvő Farmos (eredetileg Farnos) koumlzseacuteg neve moumlgoumltt Itt talaacuten az oacuteiraacuteni xᵛarənah rsquodicsőseacuteg karizma gloacuteriarsquo szoacutera visszamenő oszeacutet farn70 aacutellhat a falu neacutevadaacutesaacutenak haacutettereacuteben Ugyanakkor a lehetseacuteges farn- oszeacutet előtag mellett nincs kieleacutegiacutető nyelveacuteszeti magyaraacutezat az -os utoacutetagra Egy magyarosodoacute jaacutesz koumlzoumlsseacutegneacutel ez persze magyar keacutepzőnek is felfoghatoacute (vagyis bdquofarnrdquo-os tehaacutet rsquofarn-nal rendelkező szerencseacutes boldogrsquo) de ez meacutegis erős oacutevatossaacutegra inti a kutatoacutet Farnos-

65 Bayerle i m 76ndash9666 Meacuteszaacuteros i m 178 180 18467 A kora Aacuterpaacuted-korban bekoumlltoumlző alaacutenok keacuterdeacuteseacutehez ld Langoacute Peacuteter Megjegyzeacutesek az alaacute-

nok eacutes a magyarok 10 szaacutezadi egyuumlttes bekoumlltoumlzeacuteseacutehez Wosinszky Moacuter Muacutezeum Eacutevkoumlnyvei 23 (2001) 321ndash342 Uő Ladaacuteny Varsaacuteny Oszlaacuter Keleti neacuteptoumlredeacutekek eacutes korai helynevek kapcsola-ta Limes 3 (2003) 39ndash54

68 Fodor Ferenc A Jaacuteszsaacuteg eacuteletrajza Budapest 1991 13ndash1569 Kakuk Maacutetyaacutes Oszeacutet nyelvi peacuteldataacuter eacutes szoacutetaacuter Budapest 2010 18470 Kakuk i m 177

105

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Farmos telepuumlleacutes neveacutet 1327-ben emliacutetik első alkalommal tehaacutet tataacuterjaacuteraacutes előtti adatunk nincs raacute A falu egyik első birtokosa egy bizonyos Farnosi Arnolth volt akinek neacutemetes hangzaacutesuacute keresztneve dacaacutera egyik fiaacutet Chamaznak hiacutevtaacutek aki 1327-ben birtokperbe keveredett Ez a neacutev veacutelhetően szinteacuten alaacuten-jaacutesz eredetű eacutes a koraacutebban emliacutetett Kaacuteroly Roacutebert-feacutele okleveacutel szemeacutelynevei koumlzoumltt is feltű-nik (Peacuteter Chamoz fia) Hogy a keacutet nagyon hasonloacute neacutev moumlgoumltt egy eacutes ugyanaz a szemeacutely aacutellt-e nem tudjuk de etimoloacutegiai szempontboacutel ez a keacuterdeacutes nem is leacutenyeges Kambolov a Chamaz-Chamoz alakot az oszeacutet Hamic neacutevvel rokoniacutetja elkeacutepzelhető azonban hogy e neacutev az oszeacutet Naacutert eposzban feltűnő AchamazAtchamaz alakkal is kapcsolatban aacutell71 Ugyaniacutegy keacuterdeacuteses de nem zaacuterhatoacute ki a toumlroumlk időkben elpusztult Rassang falu neveacutenek alaacuten-jaacutesz eredete sem72

Az elmagyarosodaacutes koumlvetkezteacuteben a neacutepetimoloacutegia is formaacutelhatta az erede-tileg alaacuten-jaacutesz gyoumlkerű helyneveket iacutegy ezekneacutel kuumlloumlnoumlskeacuteppen fontos a legko-raacutebbi időbeli előfordulaacutesuk meghataacuterozaacutesa73 Mindezt azonban kellő oacutevatossaacuteg-gal kritikaacuteval eacutes prekoncepcioacutek neacutelkuumll kell vizsgaacutelni A jaacutesz-alaacuten nevek kutataacutesa tehaacutet reacuteszben kiterjeszthető a mai Jaacuteszsaacuteg peremeacutere is ami talaacuten tovaacutebbi egykori alaacuten-jaacutesz szoacutervaacutenyokat sejtet az Alfoumlldoumln (Itt eacuterdemes a joacuteval messzebb kun szaacutellaacutesteruumlleten fekvő Jaacuteszszentlaacuteszloacute falu neveacutere is utalni)

Az alaacuten-jaacutesz dialektus kihalaacutesa Magyarorszaacutegon (16ndash17 szaacutezad)

Az alaacuten-jaacutesz nyelv beszeacutelői valoacutesziacutenűleg toumlbb csoportban telepedtek le a toumlrteacute-neti Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten a 14 szaacutezadban A magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelv kihalaacutesa adataink szerint a 16ndash17 szaacutezad soraacuten mehetett veacutegbe Mivel uacutejabb alaacuten-jaacutesz csoportok bekoumlltoumlzeacuteseacuteről etnikai utaacutenpoacutetlaacutesroacutel nincs tudomaacutesunk valamint a Jaacuteszsaacutegban magyar eacutes kun etnikai csoportok jelenleacutete is adatolt a 14ndash16 szaacutezadban ezeacutert veacutelemeacutenyuumlnk szerint a jaacuteszok asszimilaacutecioacuteja maacuter a 14ndash15 szaacutezad forduloacutejaacuten megindulhatott Baacuter nem vagyok a magyar egyhaacuteztoumlr-teacutenet szakeacutertője uacutegy veacutelem hogy a neacutepnyelven tehaacutet magyarul (is) preacutedikaacuteloacute ferences rend tartoacutes megtelepedeacutese Jaacuteszbereacutenyben a 15 szaacutezad maacutesodik feleacuteben felgyorsiacutethatta az olykor bdquofiliszteusnakrdquo74 is hiacutevott jaacutesz etnikum katolizaacutelaacutesaacutet eacutes

71 Kambolov i m 72 Rassang falu reacutegeacuteszeteacutehez ld Selmeczi Laacuteszloacute A Jaacuteszsaacuteg betelepedeacutese eacutes kialakulaacutesa In

Zounuk ndash a Jaacutesz-Nagykun-Szolnok Megyei Leveacuteltaacuter Eacutevkoumlnyve XXVI Szerk Fuumlloumlp Tamaacutes Szol-nok 2011 67ndash69

73 Ezekre az adatokra jaacuteszbereacutenyi baraacutetom Faacutebiaacuten Rigoacute Attila hiacutevta fel a figyelmemet akinek itt szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani ezeacutert Ld meacuteg Fodor i m 13ndash15

74 Maacuteig nincs kieleacutegiacutető tudomaacutenyos magyaraacutezat a jaacuteszokra a toumlroumlk kor előtti magyarorszaacutegi latin kuacutetfőkben hasznaacutelt bibliai eredetű bdquofiliszteusrdquo elnevezeacutesre Toumlrőcsik ndash elismerve a probleacute-ma megoldatlansaacutegaacutet ndash toumlbb oumltletet is felsorol a neacutev lehetseacuteges eredeteacutere Ezek koumlzuumll talaacuten kettő eacuterdemel emliacuteteacutest Az egyik a kazaacuterndashalaacuten koumlzelseacuteg halovaacuteny tovaacutebbeacuteleacuteseacutet eacutes esetleg a judaizmus

106

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

egyben elmagyarosodaacutesaacutet Nem rendelkezuumlnk biztos ismeretekkel a betelepuumllő alaacuten-jaacutesz neacutepesseacuteg vallaacutesi haacutettereacuteről de legtoumlbbjuumlk ortodox kereszteacuteny lehetett A bdquoreacutegi hitrdquo az ortodox kereszteacutenyseacuteg fennmaradaacutesa segiacutethette a reacutegi alaacuten-jaacutesz nyelv eacutes kultuacutera megtartaacutesaacutet is a magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz koumlzoumlsseacutegekben A ferences teacuteriacuteteacutes utaacuten a 15 szaacutezad maacutesodik feleacuteben viszont az elmagyarosodaacutes folyamata visszafordiacutethatatlannaacute vaacutelt Ebből az időszakboacutel elenyeacutesző szaacutemuacute alaacuten-jaacutesz onomasztikai adatunk van Ilyen peacuteldaacuteul egy 1498-as okleveacutelben emliacute-tett bereacutenyszaacutellaacutesi Faraach Maacuterton vezeteacutekneve mely esetleg alaacuten-jaacutesz eredetű lehet75

Mindezekkel egyuumltt meacutegis uacutegy veacuteljuumlk hogy a magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelv veacutegleges eltűneacuteseacutet nagy aacuteltalaacutenossaacutegban a 16 szaacutezad derekaacuten bekoumlvetkezett oszmaacuten-toumlroumlk hoacutediacutetaacuteshoz a koumlzeacutepkori magyar aacutellam felbomlaacutesaacutehoz eacutes az ezt koumlvető pusztulaacuteshoz neacutepmozgaacutesokhoz koumlthetjuumlk mind a Jaacuteszsaacuteg mind pedig a szoacutervaacutenyban eacutelő jaacutesz koumlzoumlsseacutegek eseteacuteben Azt is hozzaacute lehet tenni hogy a hazaacutenkban beszeacutelt alaacuten-jaacutesz dialektus sohasem rendelkezett oumlnaacutelloacute iacuteraacutesbeliseacuteg-gel kituumlntetett staacutetusaacuteroacutel nem tudunk a reformaacutecioacute időszakaacuteban nem szuumllettek jaacutesz nyelvű imaacutek bibliafordiacutetaacutesok s ez oumlsszesseacutegeacuteben nem segiacutetette a nyelv fennmaradaacutesaacutet Az alaacuten-jaacutesz nyelv egyfajta bdquodomestic languagerdquo lehetett beszeacute-lői csalaacutedi nemzetseacutegi koumlrben hasznaacuteltaacutek nyelvileg homogeacuten koumlzegben amiacuteg az ilyen homogeacuten koumlzoumlsseacutegek fennaacutelltak

Az alaacuten-jaacutesz nyelv magyarorszaacutegi hasznaacutelataacutera toumlbb 16 szaacutezadi forraacutes is utal meacuteg A legismertebb ezek koumlzuumll a szileacuteziai Georg Werner (Georgius Wernherus) megjegyzeacutese 1549-ből amely szerint a bdquoIazygrdquo nemzet meacuteg mindig leacutetezik a magyarok koumlzoumltt amelyet ők maguk roumlviden jaacutesznak hiacutevnak eacutes amely keacutepes volt sajaacutet ősi eacutes kuumlloumlnoumls a magyartoacutel nagyon kuumlloumlnboumlző nyelveacutet megtartani (Porro extat nunc quoqe Iazygum natio inter Hungaros quos ipsi voce decurtata Jaacutez vocant ac retinent iidem etiamnum linguam suam avitam et peculiarem Hungaricae dissimillimam) Werner kijelenteacutese veacutelemeacutenyem szerint egyeacutertel-műen utal a jaacutesz nyelv korabeli magyarorszaacutegi hasznaacutelataacutera76

A jaacutesz etnikum leacuteteacutere Olaacuteh Mikloacutes esztergomi eacutersek is utal 1550 koumlruumll iacutert munkaacutejaacuteban Ő a Magyarorszaacutegot lakoacute etnikumok koumlzoumltt sorolja fel a bdquojazigokrdquo

hataacutesaacutet laacutetja a bdquofiliszteusrdquo elnevezeacutesben (utalva a kazaacuter elit judaizaacutelaacutesaacutera) A maacutesik lehetseacuteges magyaraacutezat a toumlbbseacutegeacuteben talaacuten ortodox kereszteacutenykeacutent a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe bekoumlltoumlző jaacuteszok kuumlloumlnaacutellaacutesaacutenak jelekeacutent proacutebaacutelja eacutertelmezni a kifejezeacutest A keacuterdeacutesről ld Toumlrőcsik A Kaukaacutezustoacutel a Kaacuterpaacutetokig 44ndash45

75 Toumlrőcsik Istvaacuten A koumlzeacutepkori Bereacutenyszaacutellaacutes In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete 75ndash7676 Georgius Wernherus (Georg Werner) De admirandis Hungariae aquis hypomnemation

Basiliae 1549 (Johann Georg Schwandtner kiadaacutesa alapjaacuten ideacutezi Alemany i m 161ndash162 eacutes 162148 jegyzet) Gombocz i m 107 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 9 A teacutemaacutehoz (a magyarorszaacutegi jaacutesz nyel vet emliacutető kuacutetfőkhoumlz eacutes Vlagyimir Ivanovics Lamanszkij eacutes Melich Jaacutenos korai sejteacuteseihez a Magyar orszaacutegon egykor beszeacutelt jaacutesz nyelv iraacuteni haacutettereacuteről) vouml Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 236ndash237

107

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

csoportjaacutet Az archaizaacuteloacute neacutev moumlgoumltt talaacuten ismeacutet a magyarorszaacutegi jaacuteszokat eacutes az ekkor meacuteg beszeacutelt jaacutesz nyelvet kell sejtenuumlnk (Totius huius Hungariae regnum continet in se nostro hoc tempore diversas nationes Hungaros Alemanos Bohemos Sclavos Croacos Saxones Siculos Valachos Rascianos Cumanos Jaziges Ruthenes etiam postremo Turcas quae omnes differenti inter se utuntur lingua)77

A deventeri Matthias Quad von Kinkelbach holland utazoacute az 1590-es eacutevek veacutegeacuten jaacutert Magyarorszaacutegon Itteni emleacutekeit 1602-ben jelentette meg a nassaui Ursell vaacuterosaacuteban Itinerarium universae Germaniae ciacutemmel Munkaacutejaacuteban eacuterde-kes megjegyzeacutest tesz a jaacuteszokkal kapcsolatban bdquoA DunandashTisza koumlzeacuteben lakoacutek megőrizteacutek sajaacutet nyelvuumlket ez igen kuumlloumlnboumlzik a magyartoacutel Ezek ugyanis a jazig-metanaszta neacutepektől szaacutermaznak s most jaacuteszoknak nevezik őketrdquo78 A hol-land utazoacute megjegyzeacutese keacutetseacutegtelenuumll archaizaacuteloacute jellegűnek tekinthető A proacute-baacutelkozaacutes hogy a jaacuteszokat az oacutekori jazig neacutepcsoporthoz koumlsse nyilvaacuten inkaacutebb sajaacutet humanista műveltseacutegeacutet mint a teacutenyeket tuumlkroumlzi Ugyanakkor a magyartoacutel bdquoigen kuumlloumlnboumlzőrdquo nyelven beszeacutelő jaacutesz neacutepcsoport emliacuteteacutese ndash uacutegy veacuteljuumlk ndash figyelemre meacuteltoacute adat eacutes ez idaacuteig a jaacutesz mint beszeacutelt nyelv időben legkeacutesőbbi ismert emliacuteteacuteseacutenek tűnik

A jaacuteszok nyelvi asszimilaacutecioacuteja elmagyarosodaacutesa minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a 17 szaacutezadra befejeződoumltt A kalandos eacuteletutat megjaacutert reformaacutetus lelkeacuteszből buzgoacute katolikussaacute vaacutelt Otrokocsi Foacuteris Ferenc 1693-ban Origines Hungaricae ciacutemű munkaacutejaacuteban vilaacutegosan utal raacute hogy a magyarorszaacutegi jaacuteszok magyarul beszeacutelnek (bdquoKitetszik a jaacuteszok nyelveacutenek vizsgaacutelataacuteboacutel hogy őkhellip azon reacutegi scythaacutek valoacutesaacutegos utoacutedai kiktől a mostani magyar neacuteven nevezett nemzet szaacutermazik mert nyelvoumlk mindenben egyenlő a magyarokeacutevalrdquo)79 Ugyanakkor az a teacuteny hogy Otrokocsi Foacuteris Ferenc kiemelendő teacutenynek tartja a jaacuteszok magyarnyelvűseacutegeacutet talaacuten utalhat arra hogy a jaacuteszok nyelvi elmagyaro-sodaacutesa nem sokkal koraacutebban vaacutelhatott teljesseacute80

Nem lehet megvaacutelaszolni pontosan mikor tűntek el az utolsoacute jaacutesz nyelvű csoportok Magyarorszaacutegon aacutem nem teacuteveduumlnk nagyot ha a keletiraacuteni alaacuten-jaacutesz nyelv magyarorszaacutegi kihalaacutesaacutet a 16 szaacutezad maacutesodik feleacutere dataacuteljuk Ennek a daacutetumnak szimbolikus jelentőseacuteget is tulajdoniacutethatunk hiszen ekkor eacutepuumllt fel Jaacuteszbereacutenyben az oszmaacuten Dzsaacutenfedaacute (Canfeda) palaacutenkvaacuter amelynek a neve klasszikus perzsaacuteul a jaacutesszal rokon iraacuteni nyelven rsquoa lelkeacutet felaacuteldozoacutersquo-t jelent81

77 Nicolaus Olahus HungariandashAthila Ed Colomannus EperjessyndashLadislaus Juhaacutesz Buda-pest 1938 33 Alemany i m 161ndash162 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 9

78 Tardy Lajos Reacutegi hiacuteruumlnk a vilaacutegban Budapest 1979 13279 Fodor i m 12280 Otrokocsi Foacuteris Ferenc Origines Hungaricae I 19 Ideacutezi Alemany i m 161ndash162 Neacute-

meth Eine Woumlrterliste der Jassen 981 Kocsis i m 94ndash96

108

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

The linguistic traces of the Jaacutesz people in Hungary ndash sources problems new dataMikloacutes SAacuteRKOumlZY

The present paper aims at summarizing and re-evaluating the sources of the Jaacutesz (Alan) language once spoken in medieval and early modern Hungary The Jaacutesz people were a sub-branch of the Alans themselves speaking an eastern Iranian language who settled in the medieval Kingdom of Hungary possibly in the early fourteenth century Jaacutesz ethnic groups were given royal permissions to found communities in different regions of Hungary and the most significant group of them settled in the area what is still known as Jaacuteszsaacuteg (area of Jaacutesz people) between the Tisza and Danube rivers While the later history of the Jaacutesz people is well known in the secondary literature and is consequently beyond the scope of the present paper their linguistic traces show more uncertainties that need to be reassessed

As far as our sources are concerned onomastic data such as early fourteenth century personal names as well as the so-called JaacuteszndashHungarianndashLatin wordlist (discovered in 1957) written probably in the fifteenth century all prove that Jaacutesz was an Alan dialect and is closely related to the present-day Digor dialect of the Ossetic language though among the Jaacutesz onomastic data we can find several mixed names of Turkic or Turko-Iranian and also of western Iranian origin

On the other hand Jaacutesz names preserved in 16th century Ottoman adminis-trative sources offer a rare glimpse at the possibly latest stage of this language They should be treated however cautiously due to different problems of tran-scription and transmission Yet despite all the problems these later onomas-tic data along with some newly discovered material of geographical names of allegedly Jaacutesz background represent a hitherto largely unnoticed and neglected group of documents of the Jaacutesz language which might have become extinct around 1600 CE as a spoken language in Hungary according to the contempo-rary sources

109

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Keletkutataacutes 2020 tavasz 111ndash131 old

Ujvaacuteri HedvigMax Nordau eacutes Goldziher Ignaacutec levelezeacuteseacutenek kontextualizaacutelaacutesa I

1

Az iacuteroacute uacutejsaacutegiacuteroacute orvos cionista Max Nordau (1849ndash1923) eacutes az euroacutepai iszlaacutem-kutataacutes megalapiacutetoacuteja Goldziher Ignaacutec (1850ndash1921) levelezeacuteseacutet maacuter 1956-ban koumlzreadta Scheiber Saacutendor1 A MTA Koumlnyvtaacuter Keleti Gyűjtemeacutenyeacutenek immaacuter koumlzkinccseacute vaacutelt adatbaacutezisa szerint mintegy 13 500 leveacutel alkotja a tudoacutes orien-talista levelezeacuteseacutet (levelek eacutes lapok) amelyek toumlbb mint 1600 szemeacutelytől szaacuter-maznak Goldziher legtoumlbb levelezőpartnere Neacutemetorszaacutegban eacutelt iacutegy a neacutemet nyelv elsőd leges jelentőseacuteggel biacutert a kapcsolattartaacutesban A levelek zoumlmeacutet huacutesz embernek ciacute mezte akik ennek megfelelően egyenkeacutent toumlbb szaacutezszor vaacutelaszol-tak2 Max Nordau a gyerekkori pesti baraacutet az egykori diaacutektaacuters a pesti refor-maacutetus gimnaacuteziumboacutel3 nem tartozott ebbe a kiterjedt leginkaacutebb tudomaacutenyos

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201111 A tanulmaacutenyt Hazai Gyoumlrgy professzornak az Andraacutessy Gyula Neacutemet Nyelvű Egyetem

alapiacutetoacute rektoraacutenak ajaacutenlom Ezuacuteton koumlszoumlnoumlm Yuval Evri eacutes Carsten Wilke szakirodalommal kap-csolatos ajaacutenlaacutesait valamint Gerő Andraacutesnak eacutes Turaacuten Tamaacutesnak a keacutezirathoz fűzoumltt eacuteszreveacuteteleit

1 Alexander Scheiber Max Nordaursquos Letters to Ignace Goldziher Jewish Social Studies 18 (19563) 199ndash207

2 Deacuteveacutenyi Kinga Egy levelezeacutes uacutejraeacuteled adaleacutekok Goldziher Ignaacutec levelezeacuteseacutenek toumlrteacuteneteacute-hez Keletkutataacutes 2018 ősz 85ndash98

3 Az osztaacutelytaacutersi viszonyra maga Goldziher utal a Naploacutejaacuteban bdquoMax Nordau war unter meinen Mitschuumllernrdquo Ld Ignaz Goldziher Tagebuch Hrsg von Alexander Scheiber Leiden 1978 30 illetve Goldziher Ignaacutec Naploacute Vaacutel s a r az előszoacutet eacutes a jegyzeteket iacuterta Scheiber Saacutendor Budapest 1978 39 A tanulmaacutenyban ndash ahol lehet ndash a magyar fordiacutetaacutesra hivatkozom ‒ Nordau eacutes Goldziher osztaacutelytaacutersi viszonyaacutet illetően annyi bizonyos hogy mindketten a reformaacutetus gimnaacute-ziumban eacuterettseacutegiztek de Nordau nem inteacutezmeacutenyes keretek koumlzoumltt keacuteszuumllt fel a matuacuteraacutera mivel koumlzvetlenuumll előtte egy eacutevet haacutezitaniacutetoacuteskodott A Budapesten fellelhető iskolai eacutertesiacutetők alapjaacuten a koumlvetkezőket sikeruumllt rekonstruaacutelnom Nordau a zsidoacute elemi iskola befejezteacutevel az 1859ndash1860-as taneacutevet a k k Staatsgymnasium (pesti bdquoaacutellamgimnaacuteziumrdquo) elsőosztaacutelyos diaacutekjakeacutent veacutegezte Az oumltoumldik osztaacutelyt (1863ndash1864) ugyan meacuteg a katolikus gimnaacuteziumban kezdte meg de maacuter nem itt fejezte be Ld Ujvaacuteri Hedvig Asszimilaacutecioacute nyelv eacutes identitaacutes problematikaacuteja a fiatal Max Nordaunaacutel eacutes Theodor Herzlneacutel In Uő Identitaacutesok eacutes kommunikaacutecioacutes csatornaacutek Magyarndashneacute-metndashzsidoacute kulturaacutelis metszeacutespontok a dualizmus kori Magyarorszaacutegon Budapest 2017 27ndash45 ‒ Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben ez iacutegy folytatoacutedik bdquo[hellip] er verlieszlig nach Ende des Schuljahres die Anstalt um Schuumller des kalvinistischen Gymnasiums zu werden wo er auch seine Studien beendete [hellip] Max nimmt auf Zureden seiner Eltern eine Stelle als Hauslehrer bei einem gewis-sen Fuchs an [hellip] Ein Jahr das Max Nordau auf dem Lande verbringt hinterlaumlszligt bei ihm nur

kapcsolatrendszerbe de a fennma radt heacutet leveacutel időbeli eloszlaacutesaacuteboacutel kideruumll hogy eacuteletuumlk veacutegeacuteig figyelemmel kiacuteseacuterteacutek egymaacutes paacutelyaacutejaacutet tudtak egymaacutesroacutel rendszeres kapcsolattartaacutes neacutelkuumll is4 Ehhez a levelezeacuteshez kiacutevaacutenok neacutehaacuteny adattal kiegeacutesziacuteteacutessel eacutelni a Nordau-kutataacutes felől

2

Nordau levelei toumlbb eacuteletszakaszban iacuteroacutedtak kettő-kettő 1878-ban illetve 1891-ben Paacuterizsban egy 1915-ben Spanyolorszaacutegban5 kettő pedig 1919ndash1920-ban Londonban

Az első keacutet leveacutel a paacutelyakezdő az oumlnmaga helyeacutet kereső Nordau levele Goldziherhez6 keacutepest Nordau egyetemi eacutevei mozgalmasan teltek 1867-ben aacutellaacutest kapott a Falk Miksa vezette legbefolyaacutesosabb neacutemet nyelvű lapnaacutel a Pester Lloydnaacutel megkezdte egyetemi tanulmaacutenyait a pesti egyetem orvosi fakultaacutesaacuten

die besten Eindruumlcke [hellip] Besonders an den groszligen Feiertagen tut es dem jungen Mann leid daszlig er von den Seinen getrennt ist [hellip] Das Jahr ist rasch vergangen Max Nordau kommt nach Pest zuruumlck reich an Erfahrungen die ihn gereift und entwickelt haben Er beginnt damit daszlig er verspaumltet die Maturitaumltspruumlfung macht [hellip]rdquo Ld Anna und Max Nordau Erinnerungen Erzaumlhlt von ihm selbst und von der Gefaumlhrtin seines Lebens Autorisierte Uumlbersetzung aus dem Franzouml-sischen von S O Fangor LeipzigndashWien 1928 20 28ndash29 36 39 ‒ Nordaunak az idősebb iacuteroacute paacutelyataacutershoz Kiss Joacutezsefhez 1867 januaacuter 25-eacuten iacutert sorai is az egyeacuteves taacutevolleacutetet taacutemasztjaacutek alaacute bdquoWas den Zweck meines Lehrerseins anbelangt so ist derselbe wie ich Ihnen froh mittheilen kann voumlllig gesichert Nach Aufwendung der maumlchtigsten Protektion ist es mir gelungen vom Superin-tendenten v Toumlroumlk die eigentlich gegen das Gesetz verstoszligende Erlaubniszlig erhalten die Pruumlfung uumlber die letzten drei Klassen und Matura am Pester reformirten Gymnasium ablegen zu duumlrfen (Das Gesetz gestattet houmlchstens Pruumlfung uumlber zwei Klassen) Uumlber die Sechste habe ich schon am 1 Dezember mit glaumlnzendem Erfolge Pruumlfung abgelegt am 29 Juli folgen die VII VIII und die Matura Der ganze Spaszlig kostet sammt den dazuschaffenden Buumlchern blos 70 fl Nicht wahr ein Jahr gutes Geschaumlftrdquo Forraacutes Max Nordau an Joacutezsef Kiss OSZK Keacutezirattaacutera Az engedeacutelyt Toumlroumlk Paacutel (1808ndash1883) reformaacutetus puumlspoumlk adta meg akit Goldziher is nagyra becsuumllt bdquoegy igazi reformaacutetus jellemrdquo Ld Goldziher Naploacute 35 ‒ Christoph Schulte a huacutegaacuteval folytatott levele-zeacutesből ugyancsak azt rekonstruaacutelta hogy Nordau 1866-ban egy eacutevet videacuteken Raacutekoskeresztuacuteron toumlltoumltt haacutezitaniacutetoacutekeacutent majd a gimnaacutezium felső eacutevfolyamait befejezve 1867 keacuteső őszeacuten eacuterettseacutegi vizsgaacutet tett amelyre magaacutentanuloacutekeacutent keacuteszuumllt fel Ld Christoph Schulte Psychopathologie des Fin de siegravecle Der Kulturkritiker Arzt und Zionist Max Nordau Frankfurt am Main 1997 44ndash50

4 Goldziher leveleiről nincs tudomaacutesom a Nordau-hagyateacutek a jeruzsaacutelemi Cionista Archiacute-vumban van amelybe meacuteg nem sikeruumllt betekintenem Ismerve azonban Nordau eacutes a keacutesőbbi koumll-tő lapszerkesztő Kiss Joacutezsef bensőseacuteges őszinte egy eacuteleten aacutet tartoacute baraacuteti levelezeacuteseacutet Goldziher levelei inkaacutebb koumllcsoumlnoumls udvariassaacutegot semmint baraacuteti kapcsolatot sejtetnek

5 Ezt Scheiber a kisseacute neheacutezkesen olvashatoacute keacutezirat alapjaacuten teacutevesen 1919-re dataacutelja A prob-leacutemaacutera meacuteg visszateacuterek

6 Goldziher eacuteleteacutehez eacutes munkaacutessaacutegaacutehoz ld Peter Haber Zwischen juumldischer Tradition und Wissenschaft Der ungarische Orientalist Ignac Goldziher (1850ndash1921) (Lebenswelten osteuropaumlischer Juden 10) KoumllnndashWeimarndashWien 2006

112

UJVAacuteRI HEDVIG

majd 1873-ban hat hoacutenapon aacutet tudoacutesiacutetott a beacutecsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesroacutel7 Utaacutena keacutet eacutevig Euroacutepaacuteban kalandozott eacutelmeacutenyeit reacuteszben a lapban majd 1876-toacutel a kispolgaacuter-saacuteg orgaacutenumaacuteban a Neues Pester Journalban osztotta meg8 Koumlzben igyekezett tanulmaacutenyi koumltelezettseacutegeinek is eleget tenni 1876 januaacuterjaacuteban megszerezte a pesti egyetemen az orvosi diplomaacutet Itthon azonban sem orvoskeacutent sem uacutejsaacuteg-iacuteroacutekeacutent nem volt maradaacutesa 1876 maacutejusaacuteban csalaacutedjaacuteval (huacutegaacuteval eacutes eacutedesanyjaacute-val) Paacuterizs feleacute vette az iraacutenyt9 Mereacutesz doumlnteacutest hozott mivel havi fix joumlvedelem hiacutejaacuten csak a megtakariacutetaacutesaira eacutes alkalmi uacutejsaacutegiacuteroacutei megbiacutezataacutesokra alapozhatta a csalaacuted megeacutelheteacuteseacutet a beacutecsi Neue Freie Presse aacutellaacutesajaacutenlataacutet sem fogadta el Ennek elleneacutere a francia fővaacuterosban otthonosan rendezkedett be az Odeacuteonhoz koumlzeli kedvenc negyedeacuteben beacuterelt lakaacutest a Rue St-Andreacute-des-Arts 45 alatt10 s innen adresszaacutelta baraacutetjaacutenak első keacutet leveleacutet 1878-ban

Az első iacuteraacutesban Nordau megdorgaacutelja Goldzihert amieacutert ő a művelt europeacuteer a duumlhiacutető magyar hagyomaacutenyokat folytatva a feladoacute ciacutemeacutenek megadaacutesa neacutelkuumll kuumlldi el leveleacutet iacutegy Nordau a vaacutelaszaacutet talaacutelomra adja fel s nem lehet biztos abban hogy a kuumlldemeacuteny ceacutelba eacuter-e A leveacutel legfőbb uumlzenete azonban nem a korholaacutes hanem Nordau gratulaacutecioacuteja Goldziher haacutezassaacutegkoumlteacutese alkalmaacuteboacutel Utoacutebbi meghiacutevta volt iskolataacutersaacutet is az eskuumlvőre11 aminek Nordau ndash baacuter nem reacuteszletezi de minden bi zonnyal a taacutevolsaacuteg miatt ndash nem tudott eleget tenni Viszont biztosiacutetja baraacutetjaacutet afelől hogy amennyiben eacutev veacutegeacuten meghiacutevaacutest kap egy lakomaacutera12 akkor oumlroumlmmel (eacutes csaacutemcsogaacutes neacutelkuumll) fog annak eleget tenni eacutes egy darab lekachot13 elfogyasztani

Nordau egy hoacutenappal keacutesőbb ismeacutet iacuter Goldzihernek Előszoumlr megkoumlszoumlni baraacutetja elismerő szavait megjelent koumlnyve kapcsaacuten Noha ciacutemet nem iacuter Goldziher Nordau Berlinben megjelent Aus dem wahren Milliardenlande ciacutemű első kultuacuter-kritikai műveacutet meacuteltatta amelyet Victor Tissot Le Voyage au pays des milliards ciacutemű koumlnyve elleneacuteben iacutert Ez az 1878-ban megjelent koumlnyv bestsellerreacute lett

7 Nordau majdnem minden iacuteraacutesaacutet koumltetben is megjelentette ezeket kiveacuteve Ld Hedvig Uj-vaacuteri Zwischen Bazar und Weltpolitik Die Wiener Weltausstellung 1873 in Feuilletons von Max Nordau im bdquoPester Lloydrdquo Berlin 2011

8 A pesti eacutevekhez eacutes Nordau publicisztikai teveacutekenyseacutegeacutehez reacuteszletesen ld Hedvig Ujvaacuteri Dekadenzkritik aus der bdquoProvinzstadtrdquo Max Nordaus Pester Publizistik Budapest 2007

9 A lehetseacuteges okokra alaacutebb meacuteg reacuteszletesen kiteacuterek Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben meg-emliacuteti hogy Vaacutembeacutery folyamatosan mondogatta neki bdquoEine Stadt wie Pest ist nicht fuumlr Sie Sie werden sich dort bald beengt fuumlhlenrdquo Maacutesutt bdquoPest ist kein richtiger Platz fuumlr Sie Es waumlre jammerschade wenn ein Geist wie der Ihre eingezwaumlngt bliebe in einem so engen Rahmen Folgen sie mir und siedeln Sie sich in einem Weltzentrum anrdquo Ld Anna und Max Nordau i m 100 106ndash107

10 Schulte i m 80ndash81 Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben a 49 szaacutem alatti lakaacutest adja meg Ld Anna und Max Nordau i m 49

11 Dr Mittler Miksa aradszentmaacutertoni orvos laacutenyaacutet Lauraacutet vette feleseacuteguumll12 A szide szuumlde szoacutet hasznaacutelja a heacuteber szeudaacuteboacutel13 Lekach meacutezes suumltemeacuteny

113

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

mivel a svaacutejci utazoacute Tissot kritikus szemmel iacutert uacutetirajzait roumlgziacuteti arroacutel az orszaacuteg-roacutel ahova a poroszndashfrancia haacuteboruacute utaacuten a francia joacutevaacuteteacutetel peacutenzei folytak Tissot koumlnyveacutet Franciaorszaacutegban ugyanuacutegy fogadtaacutek mint a milliaacuterdos orszaacutegban azaz Neacutemet orszaacutegban a franciaacutek politikai-irodalmi revansakeacutent Nordau ennek elleneacuteben iacuterta meg a sajaacutet műveacutet noha maacuter az előszoacuteban hangsuacutelyozza az iacuteraacutest bdquoneacutemetuumll iacuteroacute magyarkeacutentrdquo jegyzi eacutes nem ellenrevansban hanem a neacutepek koumlzti megbeacutekeacuteleacutesben gondolkodik Nordau koumlnyve is joacutel fogyott (Neacutemetorszaacutegban) haacuterom eacutev muacutelva megjelent a maacutesodik bőviacutetett kiadaacutes Nordau szaacutemaacutera azonban a milliaacuterdos orszaacuteg nem Neacutemetorszaacuteg hanem Franciaorszaacuteg volt Franciaorszaacuteg pedig maga Paacuterizs Tissot-val szemben nem toumlbb vaacuterossal foglalkozik hanem kizaacuteroacutelag Paacuterizzsal iacutegy a Tissot-koumlnyvre adandoacute vaacutelaszkeacutent iacuter egy Paacuterizs-kri-tikaacutet neacutemet perspektiacutevaacuteboacutel neacutemet olvasoacuteknak neacutemet kiadoacute szaacutemaacutera a francia fővaacuterost annak lakoacuteit inteacutezmeacutenyeit erkoumllcseit meglehetősen előnytelen szem-szoumlgből laacutettatja14

A tovaacutebbiakban a francia pozitivista Auguste Comte-taniacutetvaacuteny Pierre Laffitte (1823ndash1903) koumlnyveacuteből keacutert eacutes bemaacutesolt reacuteszletről van szoacute a leveacutelben ezt Scheiber kommentaacutelja Nordau szabadkozik hogy mieacutert nem tiszta lapra iacuterta a szoumlveget koumlzben zaacuteroacutejelben odaveti hogy mennyire nem vesz komolyan bizonyos rituaacutelis előiacuteraacutesokat a leveacutel 1878 juacutenius 14-ei keltezeacutesű amely peacuten-tekre esett15

A leveacutelben szoacute esik Goldziher Az iszlaacutem ciacutemű koumlnyveacuteről Ez budapesti megjele neacuteseacutet koumlvetően azonnal visszhangra talaacutelt Nordau koraacutebbi lapjaacuteban a Pester Lloydban is Silberstein-Oumltvoumls Adolf (1845ndash1899) recenzioacutet koumlzoumllt roacutela 1881 decembereacuteben16

A koumlvetkezőkben Nordau a Der Mythos bei den Hebraumlern und seine geschichtliche Entwicklung Untersuchungen zur Mythologie und Religions-wissenschaft (Lipcse 1876) angol fordiacutetaacutesaacutenak anyagi sikerei felől eacuterdeklődik17

A leveacutel veacutegeacuten az utoacuteiratban Nordau uumldvoumlzli Goldziher unokafiveacutereacutet a veluumlk egykoruacute Vilmost (1849ndash1916)18 a keacutesőbbi elismert szemeacuteszorvost eacutes egyetemi tanaacutert Iacuteraacutesait toumlbbek koumlzoumltt a Pester Lloyd is koumlzoumllte19 A koumlvetkező napokban

14 Schulte i m 82ndash86 Anna und Max Nordau i m 98ndash9915 Valoacutesziacutenűleg peacutentek este iacuterhatta16 Adolf Silberstein Der Islam Pester Lloyd 1881 december 23 melleacuteklet17 Scheiber is megadja az angol ciacutemet de a fordiacutetoacute neveacutet nem Russel Martineau18 Nordau eacutes Goldziher Vilmos a keacutesőbbi neves szemeacuteszprofesszor gyerekkori baraacutetok vol-

tak valamint egy gimnaacuteziumba jaacutertak Amikor Goldziher Ignaacutec csalaacutedjaacuteval 1865-ben Szeacutekesfe-heacutervaacuterroacutel Pestre koumlltoumlzoumltt ő is a baraacuteti koumlr tagja lett A kapcsolattartaacutest nagyban segiacutetette hogy koumlzel laktak egymaacuteshoz Nordaueacutek a Haacuterom Dob utcaacuteba (Dreitrommelgasse) majd a Dohaacuteny utca (Tabakgasse) 7 szaacutem alaacute koumlltoumlztek Goldziher Ignaacuteceacutek otthona a Kiraacutely utca 27-ben volt miacuteg Vilmoseacutek a Hermina teacuter (keacutesőbbi Dalsziacutenhaacutez utca) 11 szaacutem alatt laktak Ld Adress-Kalender von Pest Ofen und Alt-Ofen fuumlr das Jahre 1867 Pest 1866 Ideacutezi Zsoldos Jenő Fejezetek Kiss Joacutezsef eacuteleteacuteből In MIOK Eacutevkoumlnyv 197172 Szerk Scheiber Saacutendor Budapest 1972 83

19 William Goldziher Das Sehen ndash ein photographischer Vorgang Pester Lloyd 1877 juacuteli-

114

UJVAacuteRI HEDVIG

tervezett iacuterni neki de nagyon elfoglalt volt bdquomivel annyi magyar kiaacutelliacutetaacuteslaacutetogatoacute van akik lopjaacutek az időmetrdquo Ez utalaacutes az 1878 eacutevi paacuterizsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesra amelyről Nordau rendszeresen tudoacutesiacutetotta a Neues Pester Journalt A taacutercaacutek mennyiseacutege joacuteval csekeacutelyebb a beacutecsi anyaghoz keacutepest

Nordau első komolyabb uacutejsaacutegiacuteroacutei feladata a beacutecsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesroacutel valoacute tudoacute-siacutetoacutei munka volt a Pester Lloyd szaacutemaacutera20 A feacuteleacutevnyi folyamatos iacuteraacutes alapjaacuteul a rendezveacuteny jelentőseacutege szolgaacutelt a diplomaacuteciai eacutes politikai viszonyok meacuterle-geleacutese Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg valamint az OsztraacutekndashMagyar Monarchia nagyhatalmi staacutetusza A taacutercaacutek jelentős reacutesze az uralkodoacutei viziteket valamint a hivatalos programokat vette goacutercső alaacute majd a Wiener Wochenchronik kereteacute-ben heti oumlsszefoglaloacutek koumlvetkeztek Az orszaacutegpavilonok bemutataacutesa eseteacuteben Nordau minden aacutellam prezentaacutecioacutejaacutenak figyelmet szentelt

Ehhez keacutepest az 1878 eacutevi paacuterizsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesroacutel teljesen maacuteshogy alakult a tudoacutesiacutetoacutei munka igaz a Lloyddal toumlrteacutenő szakiacutetaacutes utaacuten maacuter a neacutemet ajkuacute kispol-gaacutersaacuteg aacuteltal olvasott Neues Pester Journal szaacutemaacutera Miacuteg a beacutecsi perioacutedus alatt Nordau hat hoacutenapon aacutet maacutejustoacutel oktoacuteberig intenziacuteven publikaacutelta taacutercaacuteit addig a Paacuterizsboacutel Pestre kuumlldoumltt iacuteraacutesok szaacutema juacuteliustoacutel kezdve egyre ritkult A beacutecsi időszak mintegy szaacutez feuilletonjaacutehoz keacutepest a paacuterizsi mennyiseacuteg ennek alig egyharmadaacutet teszi ki Ez eacuterezteti hataacutesaacutet a teacutemavaacutelasztaacuteson is az uralkodoacutei vizi-teket nem tematizaacutelja valamint az orszaacutegpavilonokat is igen roumlviden mutatja be Csak Magyarorszaacuteg bemutatkozaacutesaacutet ecseteli reacuteszletesen a hazai műveacuteszetnek iparnak eacutes oktataacutesuumlgynek taacuteg teret szentel21

3

A fennmaradt dokumentumok szerint Nordau eacutes Goldziher koumlzoumltt toumlbb mint tiacutez eacutev muacutelva 1891-ben keruumllt sor ismeacutet leveacutelvaacuteltaacutesra Nordau a sorait vaacuteltozatlanul Paacuterizsboacutel iacuterta de az Avenue de Villiers egy kis sarokhaacutezaacuteboacutel22 Iacuteraacutesaacuteban egy

us 17 melleacuteklet ndash Az 1880-as eacutevekben jelentek meg tőle az alaacutebbi iacuteraacutesok Albrecht v Graumlfe Pester Lloyd 1882 juacutenius 1 melleacuteklet Hermann v Helmholtz Pester Lloyd 1886 juacutelius 31 melleacuteklet Zur Naturgeschichte der Thraumlnen Pester Lloyd 1887 juacutenius 8 melleacuteklet Aerztliche Charakterkoumlpfe Pester Lloyd 1889 februaacuter 5 3 eacutes melleacuteklet

20 Roumlvid aacutettekinteacutes a korszak neacutemet nyelvű sajtoacutejaacuteroacutel Ujvaacuteri Hedvig A pest-budai neacutemet saj-toacute jelentőseacutege eacutes irodalomkoumlzvetiacutető szerepe a kiegyezeacutes utaacuten In A sajtoacute kultuacuterakoumlzvetiacutető szerepe 1867ndash1945 Tanulmaacutenyok Szerk Paaacutel Vince Budapest 2014 37ndash50

21 Ld Ujvaacuteri Dekadenzkritik Die Pariser Weltausstellung ciacutemű fejezeteacutet valamint Uő bdquoVi-gadoacuterdquo eacutes bdquofőiskolardquo A beacutecsi (1873) eacutes a paacuterizsi (1878) vilaacutegkiaacutelliacutetaacutes Max Nordau olvasataacuteban In Koumlnyv kontextus medialitaacutes Tanulmaacutenyok a 60 eacuteves Szeacutechenyi Aacutegnes tiszteleteacutere Szerk Buzinkay GeacutezandashMartin Joacutezsef Eger 2017 315ndash327

22 Schulte i m 3313 jegyzet bdquoSeit Oktober 1889 hatte Max Nordau in einem bescheidenen Hause der Avenue Villiers an der Ecke der Rue Legendre mit Aussicht auf den Platz Malesherbes und den Park Monceau Wohnung genommenrdquo Vouml Anna und Max Nordau i m 142

115

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

sziacutevesseacuteget szeretne baraacutetjaacutetoacutel szuumlleteacutesi anyakoumlnyvi kivonataacutenak beszerzeacuteseacutere keacuteri meg Nordau pontosan tudta milyen jelzeacutesű a dokumentum (K betűs koumlnyv 401 lapj 1076 sz)23 Szuumlkseacutege van tovaacutebbaacute egy jegyző aacuteltal hitelesiacutetett neacutemet fordiacutetaacutesra A koumlltseacutegeket termeacuteszetesen aacutellja A dokumentum egy eacuteletbiztosiacutetaacutesi uumlgylethez szuumlkseacuteges eacuteppen ezeacutert nagyon haacutelaacutes lenne ha mihamarabb keacutezhez kapnaacute a keacutert papiacutert

Amikor Nordau 1891 szeptember veacutegeacuten megiacuterta Goldzihernek ezt a leveleacutet ndash noha nem reacuteszletezi ndash maacuter tuacutel volt azon a sokkon amely juacuteliusban eacuterte tőzs-dei spekulaacutecioacute reacuteveacuten elvesztette egeacutesz addigi megtakariacutetaacutesait eacutes adoacutessaacutegokat halmozott fel24 A reacuteszletekről az anyagiakon tuacuteli veszteseacutegekről Eugen von Jagownak (1849ndash1905) egyik legjobb Paacuterizsban eacutelő iacuteroacute-uacutejsaacutegiacuteroacute baraacutetjaacutenak szaacutemolt be megtakariacutetaacutesai reacuteveacuten szerette volna eacutelete aacutelmaacutet valoacutera vaacuteltani eacutes Neacutemetorszaacutegban letelepedni neacutemet iacuteroacutekeacutent műkoumldni de bdquoa beacutertollnoki uacutejsaacutegiacuteroacutei keacutenyszer neacutelkuumllrdquo Ezt a folyamatot gondolta meggyorsiacutetani a spekulaacutecioacutek reacuteveacuten bdquode jogos megeacuterdemelt buumlnteteacutest kaptam azeacutert mivel eacuteletem szilaacuterd legszen-tebb alapelveihez lettem hűtlen eacutes sajaacutet erkoumllcseim ellen veacutetkeztemrdquo25 Hogy mihez is lett hűtlen azt maacuter koraacutebban kifejtette a Pariser Briefe Kulturbilder aacutetdolgozott kiadaacutesaiban (1884 1887) bevezető iacuteraacutesaiban (Vor dem Krach eacutes Nach dem Krach) reacuteszletesen leiacuterja a paacuterizsi tőzsdeacutevel kapcsolatos elleneacuterzeacuteseit amelyeket az 1882 eacutevi tőzsdekrach vaacuteltott ki s melynek koumlvetkezmeacutenyeiben (sorozatos csődoumlk reacuteszveacutenyek eseacutese peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi kriacutezis munkaneacutelkuuml-liseacuteg) a kapitalizmus első katasztrofaacutelis csődjeacutet laacutetja Franciaorszaacutegban Morali-zaacuteloacute kritikuskeacutent eliacuteteacuteli hogy a tőzsde a spekulaacutecioacute leacutepjen a tisztesseacuteges munka helyeacutebe26 Ez a teacutema meacuteg visszakoumlszoumln a Maha-Rog und andere Novellen27 ciacutemű koumlteteacuteben is az Auf Abbruch ciacutemű iacuteraacutesaacutenak főhőse Behr egy tőzsdei spekulaacutecioacute reacuteveacuten toumlnkremegy eacutes halaacutela utaacuten csalaacutedjaacutenak semmit sem hagy haacutetra

Nordau azonban semmifeacutele emliacuteteacutest nem tesz erről a csapaacutesroacutel leveleacutet uacutegy folytatja hogy magaacuteroacutel jelenlegi eacuteletszakaszaacuteroacutel nem akar sokat iacuterni feacutel hogy untatnaacute baraacutetjaacutet Sorai szerint sok uacutej eacutelmeacutenyben nincs reacutesze tanul eacutes dolgozik

Alapvetően ezt tette eddig is azaz az 1878-as eacutes 1891-es leveacutelvaacuteltaacutesok koumlzoumltt eltelt eacutevekben s nem is eredmeacutenytelenuumll 1880-ban veacutegleg letelepedik Paacuterizsban majd hamarosan megjelenik keacutet uacutejabb kultuacuterkritikai koumltete a Vom Kreml zur Alhambra (1880) valamint a Paris unter der dritten Republik (1881) Draacutemaiacuteroacutekeacutent is kiproacutebaacutelja magaacutet igaz meacuterseacutekelt sikerrel Toumlbb lapnak is kuumllső munkataacutersa majd a berlini Vossische Zeitung paacuterizsi tudoacutesiacutetoacuteja lesz Koumlzben

23 Nordau szuumlleteacutesi anyakoumlnyvi bejegyzeacutese a pesti rabbisaacuteg anyakoumlnyveacuteben Magyar Zsidoacute Muacutezeum eacutes Leveacuteltaacuter Budapest (MILEV) httpcollectionsmilevhuitemsshow31002 (2020 aacuteprilis 23)

24 Ld Anna und Max Nordau i m 137ndash13825 Schulte i m 193ndash19426 Schulte i m 16127 Max Nordau Maha-Rog und andere Novellen Berlin 1906

116

UJVAacuteRI HEDVIG

orvosi paacutelyaacutejaacutet is eacutepiacuteti aktiacutevan reacuteszt vesz Jean-Martin Charcot (1825ndash1893) hipnoacutezissal kapcsolatos kutataacutesaiban majd 1882-ben megveacutedi a nő kasztraacutelaacute-saacuteroacutel iacutert doktori eacutertekezeacuteseacutet28 Ezt koumlvetően szuumlleacutesz-nőgyoacutegyaacuteszkeacutent praktizaacutel majd megjelenteti a Die conventionellen Luumlgen der Kulturmenschheit ciacutemű műveacutet amely hatalmas botraacutenyt okoz Ausztriaacuteban eacutes Oroszorszaacutegban betiltjaacutek szerzőjeacutet felseacutegseacuterteacutessel vaacutedoljaacutek rendszeresen iacuternak roacutela az uacutejsaacutegok Az ered-meacuteny heacutet hoacutenap alatt heacutet kia daacutest eacuter meg toumlbb nyelvre lefordiacutetjaacutek Nordau iacuteroacutei sikerei csuacutecsaacuten van Euroacutepa-szer te ismertteacute vaacutelik 1889-ben őt vaacutelasztjaacutek az Association Litteacuteraire Internationale nevű nemzetkoumlzi iacuteroacuteszervezet alelnoumlkeacuteveacute Ebben az időszakban ismerkedik meg a berlini orvossal eacutes bakterioloacutegussal Wilhelm Loumlwenthallal (1850ndash1894) aki eacuteleacutenk eacuterdeklődeacutest mutat egy zsidoacute mezőgazdasaacutegi projekt iraacutent Argentiacutenaacuteban

Goldziher Nordauhoz iacutert leveleacuteben beszaacutemolhatott arroacutel hogy nem ment el a legutoacutebbi orientalista kongresszusra29 amieacutert Nordau sajnaacutelkozaacutesaacutet fejezi ki főleg az ugyancsak pesti szuumlleteacutesű orientalista Gottlieb Wilhelm Leitner (1840ndash1899) miatt Nordau eacuteleacutenk figyelemmel kiacuteseacuterte toumlbb kortaacutersaacutenak paacutelyaacutejaacutet30 iacutegy Leitner teveacutekenyseacutegeacutevel is tisztaacuteban lehetett akit taacutemogataacutesra meacuteltoacutenak tartott főleg olyan bdquokomoly eacutes fuumlggetlen feacuterfiak reacuteszeacuteről akik nem kituumlnteteacutesek utaacuten loholnakrdquo31 A leveacutel veacutegeacuten ismeacutet uumldvoumlzli Goldziher Vilmost32

Goldziher rekordidő alatt teljesiacutetette Nordau szuumlleteacutesi anyakoumlnyvi kivonataacute-val kapcsolatos keacutereacuteseacutet ugyanis Paacuterizsboacutel hat () nap muacutelva joumltt a koumlszoumlnőleveacutel Nor dau nyomban rendezi is a felmeruumllt koumlltseacutegeket majd Goldziher baraacuteti dor-gaacutelaacutesaacutera reagaacutel aki a koraacutebbi eacutes a mostani leveacutelvaacuteltaacutesok koumlzoumltt eltelt majd maacutesfeacutel eacutevtizedet haacutenyhatta Nordau szemeacutere Utoacutebbi szerint 1882ndash1883 koumlruumll eacuterintkez-hettek leveacutelben egymaacutessal egy a paacuterizsi Nemzeti Koumlnyvtaacuterban (Bibliothegraveque nationale de France) fellelhető arab keacutezirat miatt majd 1884-ben vagy 1885-ben

28 Max Nordau De la castration de la femme Diss med Paris (Poissy) 188229 Goldziher koraacuteban a tudomaacutenyos eacuterintkezeacutes keacutet formaacuteja a nemzetkoumlzi kongresszusokon

valoacute reacuteszveacutetel eacutes a levelezeacutes volt 1891-ben a IX Nemzetkoumlzi Orientalista Kongresszust London-ban rendezteacutek meg

30 Nordau Goldziher Ignaacutecroacutel is taacutejeacutekozoacutedhatott toumlbbek koumlzoumltt a Pester Lloydban is olvasha-tott tőle neacutehaacuteny iacuteraacutest Ignaz Goldziher Islam in Afrika IndashIII Pester Lloyd 1882 aacuteprilis 12 3 eacutes melleacuteklet aacuteprilis 14 melleacuteklet aacuteprilis 19 melleacuteklet Keacutet eacutevvel keacutesőbb az Eine Volkskrankheit ciacutemű iacuteraacutesa jelent meg Pester Lloyd 1884 februaacuter 14 melleacuteklet

31 Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben toumlbbszoumlr is megemliacuteti a pesti szuumlleteacutesű Gottlieb Wilhelm Leit-nerrel a lahori egyetem rektoraacuteval valoacute baraacutetsaacutegaacutet Ld Anna und Max Nordau i m 92 141 180

32 Ld a 2 levelet Scheiber i m 203 Goldziher Vilmos az eacutevek soraacuten ismeacutet publikaacutelt a Pester Lloydban Albrecht v Graumlfe Pester Lloyd 1882 juacutenius 1 1 melleacuteklet Hermann v Helm-holtz Pester Lloyd 1886 juacutelius 31 melleacuteklet Zur Naturgeschichte der Thraumlnen Pester Lloyd 1887 juacutenius 8 melleacuteklet Aerztliche Charakterkoumlpfe Pester Lloyd 1889 februaacuter 5 3 eacutes mel-leacuteklet ndash A keacutet 1891-ben iacutert leveacutel idejeacuten tuacutelmutatoacute publikaacutecioacutek Dr Ignaz Hirschler Pester Lloyd 1891 november 12 melleacuteklet Sollen Frauen zum Studium der Medizin zugelassen werden Pester Lloyd 1895 oktoacuteber 20 1 melleacuteklet Emil Du Bois-Reymond Pester Lloyd 1897 januaacuter 14 melleacuteklet Der Unterricht der Schwachsichtigen Pester Lloyd 1898 maacutercius 3 2

117

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

ismeacutet sor keruumllhetett iacuteraacutesbeli kommunikaacutecioacutera33 Nordau mindenesetre remeacuteli hogy a legkoumlzelebbi leveacutelvaacuteltaacutesra nem kell uacutejabb 14 eacutevet vaacuterni34

A leveacutelben reagaacutel Goldziher Muhameddanische Studien ciacutemű műveacutere35 amelyről van ugyan tudomaacutesa de meacuteg nem olvasta Baacuter Nordau ndash sajaacutet bevallaacutesa szerint ndash maga is mutat keleti iraacutenyuacute eacuterdeklődeacutest ez inkaacutebb India eacutes a buddhiz-mus feleacute tendaacutel semmint Araacutebia eacutes az iszlaacutem feleacute Ezt alaacutetaacutemasztandoacute sajaacutet a Die Krankheit des Jahrhunderts36 ciacutemű műveacutet hozza fel amelyben veacutelemeacutenye szerint bdquonyomokban megmutatkoznak brahmanista boumllcsesseacutegekrdquo37

A leveacutel befejező gondolatai a londoni orientalista kongresszushoz kapcso-loacutednak Goldziher az esemeacutenyről minden bizonnyal nagyon pozitiacutev hangnem-ben iacuterhatott amit Nordau egy maacutesik rendezveacuteny a stockholmi kongresszus kapcsaacuten hevesen eliacuteteacutel a talaacutelkozoacutet bdquocsillogoacutenak tuacutel csillogoacutenakrdquo tartotta38 s ezt nevezi az egyik hibaacutejaacutenak Toumlbb munka kevesebb hiacutervereacutes kellett volna a sveacuted orientalista Carlo Landberg groacutefnak (1848ndash1924) az 1889 eacutevi stock-

33 Scheiber nem tud ezekről Megnyugtatoacute vaacutelaszt csak a jeruzsaacutelemi archiacutevumban talaacutelhatoacute anyag tanulmaacutenyozaacutesa adhatna

34 A legkoumlzelebbi leveacutelvaacuteltaacutesra 1915-ben keruumll sor35 Ignaz Goldziher Muhameddanische Studien IndashII Halle 1888ndash189036 Max Nordau Die Krankheit des Jahrhunderts Leipzig 188737 A mű Nordau talaacuten legsikeruumlltebb regeacutenye Teacutezisszerű ciacuteme elleneacutere a jelenben jaacutetszoacutedik

eacutegető neacutemetorszaacutegi politikai eacutes vilaacutegneacutezeti taacutejeacutekozoacutedaacutesi probleacutemaacutekat feszeget Kora legnagyobb betegseacutegeacutet az akaratgyengeseacutegben laacutetja amely a főhősben Eynhardtban testesuumll meg A regeacuteny pozitiacutev hőse Dr Schroumltter a szegeacutenyek orvosa Nordau idealizaacutelt oumlnarckeacutepe aki intellektuaacutelisan erkoumllcsileg eacutes vilaacutegneacutezetileg magas fokon aacutell Nordauhoz hasonloacutean foglalkozik a szegeacutenyek eacutes az elnyomottak probleacutemaacuteival eacuterdeklődik a szocialistaacutek szociaacutelis keacuterdeacutesekről vallott neacutezetei iraacutent de nem paacutertpolitikai ideoloacutegiai alapon Nordau szolidaritaacutesroacutel vallott elveit keacutepviseli de nem szent nem aszkeacuteta nem politikus hanem egy tettre keacutesz cselekvőkeacutepes figyelmes ideoloacutegiai befolyaacutesoktoacutel mentes ember Vouml Schulte i m 179ndash182 ndash Nordau a buddhizmusroacutel meacuteg eacutelete alkonyaacuten is iacutert Die Weltgerechtigkeit Eine buddhistische Weltspiegelung Neue Freie Presse 1920 oktoacuteber 28 1ndash4

38 Nordau ezt joacutel laacutetja eacutes erre alapvetően Goldziher is raacuteerősiacutetett a Pester Lloydban koumlzoumllt oumltreacuteszes helysziacuteni beszaacutemoloacutejaacuteval amelyeket minden bizonnyal Nordau is olvasott Mivel ezen iacuteraacutesok nagyreacuteszt a feuilletonrovatban jelentek meg termeacuteszetesen nem szakmai koumlzoumlnseacutegnek szoacuteltak hanem a taacuterca műfaji sajaacutetossaacutegainak megfelelően szoacuterakoztatoacute szellemes csevegő stiacute-lusban iacuteroacutedtak Mindegyik koumlzeacuteppontjaacuteban a kiraacutelyi pompa II Oszkaacuter vendeacutegszeretete eacutes szak-mai eacuterdeklődeacutese a feacutenyes esteacutelyek a csillogoacute deacutelutaacuteni eacutes esti programok a skandinaacutev lakossaacuteg-nak az esemeacuteny eacutes a reacutesztvevők iraacutent tanuacutesiacutetott lelkesedeacutese s nem utolsoacutesorban Landberg groacutef meacuteltataacutesa aacutell Keacutet peacutelda a keretprogramokra a 3 leveacutelből A drottingholmi kiraacutelyi fogadaacutest maacutesnap Landberg groacutefnak eacutes nejeacutenek esteacutelye koumlvette a stockholmi Grand Hotelben melyen a kiraacutely eacutes a troacutenoumlroumlkoumls valamint a sveacuted taacutersadalmi elit is keacutepviseltette magaacutet Landberg 15 eacutevnyi keleti tar-toacutezkodaacutesaacutenak hozadeacutekakeacutent a termek orientaacutelis hangulatot aacuterasztottak piramissal paacutelmaligettel keleti ruhaacuteba oumlltoumlztetett felszolgaacuteloacutekkal keleti frissiacutető italokkal autentikus orientaacutelis dallamok-kal Legalaacutebb ennyire lenyűgoumlzve iacutert Goldziher a kongresszus maacutesodik napjaacutenak lezaacuteraacutesakeacutent rendezett műuacuteszoacuteprogramroacutel amelyet az erő eacutes a szeacutepseacuteg jellemzett Ld Ignaz Goldziher Vom Stockholmer Orientalisten-Kongreszlig IndashV Pester Lloyd 1889 szeptember 6 (esti kiadaacutes) 10 11 15 eacutes 16

118

UJVAacuteRI HEDVIG

holmi kongresszus főtitkaacuteraacutenak39 kevesebb boacutekolaacutes bdquoa bohoacutec II Oszkaacuternakrdquo40 a rendezveacuteny szabad jellegeacutet pedig meg kellene hagyni bdquonem egy zaacutert ceacutehheacute alakiacutetani amely Landberg templomaacutevaacute vaacutelhatott volnardquo bdquoA szakadaacutest ebben a pillanatban sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni [hellip] eacutes a reacutegi kongresszusok szabad formaacuteit [hellip] a Max MuumlllerndashWeberndashDillmannndashKuenen-klikknek el kell ismernierdquo41

Az orientalista kongresszusok tudomaacutenyos eacutes (tudomaacuteny)politikai jelen-tőseacutegeacutenek eacutertelmezeacuteseacutehez Goldziher eacutes Nordau ezekhez valoacute merőben elteacuterő viszonyaacutenak a megeacuterteacuteseacutehez egy hosszabb aacutettekinteacutes indokolt

Exkurzus az orientalista kongresszusok jelentőseacutege

Az első orientalista kongresszus megrendezeacuteseacutere a 19 szaacutezad utolsoacute harma-daacuteban 1873-ban keruumllt sor Paacuterizsban Mivel a 19 szaacutezad a noumlvekvő interna-cionalizaacuteloacutedaacutes jegyeacuteben aacutellt ndash amely kiterjedt mind az aacutellami-politikai mind a taacutersadalmi-kulturaacutelis szfeacuteraacutera ndash a nemzetkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutesek aloacutel a tudomaacute-nyos diszcipliacute naacutek sem vonhattaacutek ki magukat A tudomaacutenyossaacuteg sajaacutetossaacutegai mint az univer zalitaacutes eacutes a kozmopolita iraacutenyultsaacuteg termeacuteszetesen maacuter joacuteval koraacutebban is adottak voltak de a 19 szaacutezadban uacutej dimenzioacutekat eacutes minőseacuteget eacutertek el A nemzetkoumlzi esuumlleacutes folyamata egybeesett a nemzeti tudomaacutenyok viraacutegkoraacuteval eacutes a nemzeti gon dolkodaacutessal42 mikoumlzben egyszerre volt jelen a nacionalizmus eacutes az univerzalizmus kettősseacutege maacutesfelől a tudomaacuteny illetve a tudomaacutenyteruumlletek fragmentaacuteloacutedaacutesa valamint a szinteacutezis iraacutenti toumlrekveacutes43

Ebben a folyamatban a nemzetkoumlzi kongresszusok jelentős szerepet toumlltoumlt-tek be a levelezeacutes a tudomaacutenyos folyoacuteiratok eacutes szaklapok valamint a tudo-maacutenyos utazaacutesok (tanulmaacutenyuacutet vendeacutegelőadaacutesok stb) mellett a felsoroltak koumlzuumll a kongresszusok biacutertak a legnagyobb jelentőseacuteggel s egyben lehetőseacuteget teremtettek nemzetkoumlzi szervezetek alapiacutetaacutesaacutehoz is A kongresszusok valamint a szakemberek toumlmoumlruumlleacutesei a 19 szaacutezadban egyben olyan diszkurziacutev koumlzoumls-

39 Goldziher meleg hangon iacuter Naploacutejaacuteban is Landbergről a naacutela eltoumlltoumltt időről kitűnő koumlnyv-taacuteraacuteroacutel Ld Naploacute 214 skk 238 Az MTA adatbaacutezisa szerint (Goldziher Ignaacutec Levelezeacutese = GIL) Goldziher eacutes Landberg 1881 eacutes 1921 koumlzoumltt 178 levelet vaacuteltott

40 Bernadotte Oszkaacuter Frigyes (1829ndash1907) sveacuted eacutes norveacuteg kiraacutely az irodalom nagy paacutertoloacuteja41 Scheiber Max Nordaursquos Letters 204 ndash Friedrich Max Muumlller (1823ndash1900) neacutemet nyel-

veacutesz filoloacutegus orientalista Albrecht Weber (1825ndash1901) szanszkrit nyelveacutesz egyetemi tanaacuter Berlinben Christian Friedrich August Dillmann (1823ndash1894) teoloacutegus orientalista főleg az etioacutep nyelv szaktekinteacutelye Abraham Kuenen (1828ndash1891) holland teoloacutegus

42 Vaacutesaacutery Istvaacuten bdquoNemzetirdquo eacutesvagy bdquonemzetkoumlzirdquo a magyar orientalisztika dilemmaacutei a 19 szaacutezadban In Nemzet eacutes tudomaacuteny Magyarorszaacutegon a 19 szaacutezadban (Magyar Toumlrteacutenelmi Emleacute-kek ndash Eacutertekezeacutesek ndash Tanulmaacutenyok a Nacionalizmus Kultuacutertoumlrteacuteneteacuteből 5) Szerk Bolloacutek Aacutedaacutem‒Szilaacutegyi Adrienn Budapest 2017 141ndash154

43 Eckhardt Fuchs Wissenschaft Kongreszligbewegungen und Weltausstellungen Zu den An-faumlngen der Wissenschaftsinternationale vor dem Ersten Weltkrieg Comparativ 6 (19955ndash6) 156

119

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

seacutegek uacutej inteacutezmeacutenyeiveacute vaacuteltak amelyek egy maacuter megleacutevő inteacutezmeacutenyrendszer a 17 szaacutezad koumlzepe oacuteta műkoumldő nemzetek foumlloumltti kutataacutesi koordinaacutecioacutet ellaacutetoacute akadeacutemiaacutek konkurenciaacutejaacutevaacute vaacuteltak44

Az euroacutepai toumlrteacutenettudomaacuteny professzionaacutelissaacute vaacutelaacutesa soraacuten az Euroacutepaacuten kiacutevuumll eső teruumlletek a nemzeti iraacutenyultsaacuteguacute historiograacutefia eacuterdeklődeacuteseacuten kiacutevuumll estek iacutegy a filoloacutegiaacuteval eacutes a reacutegeacuteszettel egyuumltt egy perifeacuterikus tudomaacutenyteruuml-let az orienta lisztika kutataacutesi teruumlleteacuteveacute lettek Ily moacutedon a keleti tanulmaacutenyok transzkulturaacutelis jelleguumlkneacutel fogva a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg foumlldrajzi eacutes kulturaacutelis expan zioacutejaacutenak ideaacutelis peacuteldaacutejakeacutent szolgaacutelnak45 E folyamat kezdet-ben főleg a nemzeti toumlrteacutenelem kutataacutesaacutera oumlsszpontosiacutetott amely nem igeacutenyelt nemzetkoumlzi egyuumltt műkoumldeacutest Az első toumlrteacuteneacuteszkongresszust 1898-ban valoacutejaacute-ban 1900-ban rendezteacutek Paacuterizsban de a Kelet toumlrteacutenete előszoumlr csak 1908-ban Berlinben keruumllt be a programba majd 1913-ban a londoni kongresszuson egeacute-szuumllt ki az egyiptoloacutegiaacuteval Mindegyik kongresszus szigoruacutean tudomaacutenyorien-taacutelt volt a politikai teacutenyező ekkor meacuteg alig jaacutetszott szerepet46

Noha a NordaundashGoldziher-levelezeacutes szempontjaacuteboacutel elsősorban az 1889 eacutes 1891 koumlzoumltt megrendezett orientalista kongresszusok47 toumlrteacuteneacutesei a relevaacutensak az ekkor eszkalaacuteloacutedoacute majd a szakadaacuteshoz vezető probleacutemaacutek maacuter joacuteval hama-rabb megje lentek Az orientalistaacutek a szakmai keacuterdeacuteseken tuacutel a kezdetektől fogva eacuteleacutenk vitaacutet folytattak a kongresszusok tudomaacutenyos eacutes politikai ceacuteljait illetően Maacuter roumlgtoumln a maacutesodik kongresszuson 1874-ben Londonban Max Muumlller elnoumlki beszeacutedeacuteben oumln tudatosan az euroacutepai intellektuaacutelis koumlzoumlsseacuteg reacuteszekeacutent hataacuterozta meg magukat de neacutezetei szerint ez nem vezet szuumlkseacutegszerűen nemzetkoumlzi egyuumlttműkoumldeacuteshez A kongresszusok hasznossaacutegaacutet abban laacutetta hogy a tudoacute-sok felmeacuterhetik a tudomaacutenyte ruumlletek pillanatnyi aacutellaacutesaacutet lehetőseacuteget kapnak az oumlsszehasonliacutetaacutesra vagyis a tanaacutecskozaacutes helyzetjelenteacutest biztosiacutet eacutes uacutetmutataacutest nyuacutejt a joumlvőbeli kutataacutesokhoz48

Neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb 1881-ben Berlinben Dillmann elnoumlkoumllt eacutes maacuter maacutes hangnemben beszeacutelt A kongresszusokroacutel kifejtette hogy sem tudomaacutenyos innovaacutecioacuteval sem a tudomaacutenypolitika szempontjaacuteboacutel fontos doumlnteacutesekkel nem szolgaacutelnak uacutej felfedezeacutesekkel veacutegkeacutepp nem sőt a tudomaacutenyos vitaacutekat sem tar-totta kieleacutegiacutetőnek Leacutenyeguumlket a nemzetkoumlziseacuteguumlkben laacutetta a nacionalizmussal szemben hiszen az akkori tudomaacutenyos eredmeacutenyeket is kuumlloumlnboumlző nemzetek

44 Fuchs i m 16045 Eckhardt Fuchs The Politics of the Republic of Learning International Scientific

Congresses in Europe the Pacific Rim and Latin America In Uő Across Cultural Borders Historiography in Global Perspective Boulder 2002 206

46 Fuchs Across Cultural Borders 208ndash20947 A kongresszusok időrendben (csak 1891-ig) 1873 ndash Paacuterizs 1874 ndash London 1876 ndash

Szentpeacutetervaacuter 1878 ndash Firenze 1881 ndash Berlin 1883 ndash Leiden 1886 ndash Beacutecs 1889 ndash StockholmChristiania 18911892 ndash London

48 Fuchs Across Cultural Borders 211ndash212

120

UJVAacuteRI HEDVIG

tudoacutesai eacuterteacutek el49 A nemzetkoumlziseacutegre főleg azoknak van szuumlkseacuteguumlk akiknek a kutataacutesi teruumllete nem neacutelkuumlloumlzheti a maacutesokkal maacutes nemzetbeli tudoacutesokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutest vonatkozik ez mind a keletkutatoacutekra mind a foumlldrajz- eacutes neacuteprajztudoacutesokra vagy eacuteppen az antropoloacutegusokra

A keletkutataacutes tudomaacutenyos ceacuteljairoacutel valoacute elteacuterő gondolkodaacutes vezet majd a szakadaacuteshoz egy eacutevtized muacutelva (erre utal Nordau is) de akkor a toumlreacutesvonal a bdquogyakorlati tudomaacutenyrdquondashbdquooumlnceacuteluacute tudomaacutenyrdquo szembenaacutellaacutes menteacuten fogalmazoacutedik meg50 A szakadaacuteshoz vezető uacutet egyik fontos aacutellomaacutesa volt a stockholmi kong-resszus 1889-ben amelyen nem hataacuteroztaacutek meg a koumlvetkező szimpoacutezium hely-sziacuteneacutet Albrecht Weber petiacutecioacutet nyuacutejtott be amelyben egy ideiglenes szervező-bizottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacutet javasolta az előző elnoumlkoumlkkel a koumlvetkező kongresszusi hely sziacutennek pedig Oxfordot nevezte meg A franciaacutek ezt nem tudtaacutek elfogadni mivel teljes egeacuteszeacuteben a neacutemetek vaacutellalkozaacutesakeacutent eacuterteacutekelteacutek valamint seacuterel-mezteacutek hogy az alapiacutetoacute (első) elnoumlk a francia de Rosny51 nem kapott meghiacutevaacutest a bizottsaacutegba A franciaacutek angol orientalistaacutekkal kiegeacuteszuumllve akik nem taacutemo-gattaacutek ezt az bdquoemeritusrdquo talaacutelkozoacutet a IX kongresszust 1891-ben Londonban akartaacutek tartani veacuteguumll a stockholmi bizottsaacuteggal kiegyezve 1892-re tetteacutek aacutet Max Muumlller elnoumlkleteacutevel megtartva a helysziacutent (Londont) Ennek elleneacutere a londoni szervezőbizottsaacuteg egy reacutesze koumlvette az eredeti tervet eacutes oumlsszehiacutevott egy kuumlloumln kongresszust Londonban 1891-ben52 Ezek utaacuten a X kongresszust a bdquoreforme-rekrdquo 1892-ben Lisszabonban tartottaacutek meg miacuteg a bdquohivatalosrardquo Genfben keruumllt sor 1894-ben

A konfliktus azonban joacuteval tuacutelmutatott az alapszabaacutely-probleacutemaacuteknaacutel az igazi probleacutemaforraacutes a vita taacutergya a kongresszusok jellegeacutenek a meghataacuterozaacutesa volt A tudoacutesok egy reacutesze azon az aacutellaacutesponton volt hogy a kongresszusok őrizzeacutek meg tisztaacuten tudomaacutenyos jelleguumlket iacutegy a laikusok eacutes egyeacuteb kongresszusi vendeacute-gek kizaacuteraacutesa mellett eacuterveltek valamint a taacutersasaacutegi komponens visszaszoriacutetaacutesaacutet szorgalmaztaacutek mivel utoacutebbi nagyon elhomaacutelyosiacutetotta a stockholmi kongresszus tudomaacutenyos eredmeacutenyeit A neacutemetek nyiacuteltan siacutekra szaacutelltak a szakmaisaacuteg erő-siacuteteacutese eacutes a koumlzponti iraacutenyiacutetaacutes mellett Ugyanakkor elkeacutepzeleacuteseiket nem egyez-tetteacutek a franciaacutekkal ami uacutejabb neacutezetelteacutereacutesekhez vezetett 1892-ben a francia tudoacutesok nem voltak hajlandoacutek reacuteszt venni egy neacutemet (Muumlller) aacuteltal elnoumlkoumllt kongresszuson

Az alapszabaacutely-moacutedosiacutetoacutekat keacutepviselő (bdquoszakadaacuterrdquo) G W Leitner a nyitaacutes bdquoa keleti tudomaacutenyok nyiacutelt koumlztaacutersasaacutegaacutenak fennmaradaacutesaacuteeacutert folytatott harcrdquo mellett eacutervelt eacutes visszautasiacutetotta azt a kiacuteseacuterletet amely ezt bdquoegy zaacutert taacutersasaacuteggaacute

49 Fuchs Across Cultural Borders 21150 Fuchs Across Cultural Borders 21251 Leacuteon de Rosny (1837ndash1914) etnoloacutegus nyelveacutesz orientalista52 Erről iacuterhatott Goldziher Nordaunak ami miatt Nordau visszautalt a stockholmi kongresz-

szusra eacutes elmarasztalta mind a rendezveacutenyt mind a reacutesztvevőket

121

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

vagy hivatalos oligarchiaacutevaacute neacutehaacuteny professzor eacutes hivatalnok monopoacuteliumaacutevaacuterdquo kiacutevaacutenta tenni53 A vezeteacutest illetően ellenezte egy aacutellandoacute eacutes kis leacutetszaacutemuacute ori-entalista tanaacutecs felaacutelliacutetaacutesaacutet helyette egy nemzetkoumlzi orientalista taacutersasaacuteg eacuteletre hiacutevaacutesaacutet szorgalmaz ta amely majd doumlnt a kongresszusok helyzeteacuteről eacutes struktuacute-raacutejaacuteroacutel A kongresszus jellegeacutet illetően a nyitaacutes mellett foglalt aacutellaacutest fuumlggetlenuumll attoacutel hogy valaki a tudoacutes taacutersadalom tagja vagy sem ahogy Muumlller is tette feacutel eacutevtizeddel koraacutebban a tudomaacuteny eacutes az eacutelet szoros kapcsolata mellett eacutervelt Kettejuumlk felfogaacutesaacuteban annyi kuumlloumlnbseacuteg mutatkozott hogy miacuteg Muumlller a tudo-maacuteny gyakorlati eacuteletben valoacute hasznosulaacutesaacutet laacutetta elsődlegesnek addig Leitner megkeacuterdőjelezte a tudomaacuteny exkluzivitaacutesaacutet iacutegy a tudoacutesok jelentőseacutegeacutet is54

Leitner kritikaacutejaacutet azonban nem vetteacutek figyelembe a neacutemet orientalistaacutek illetve tudoacutes taacutersasaacuteguk a Deutsche Morgenlaumlndische Gesellschaft bojkottaacuteltaacutek a bdquoszaka daacuterrdquo kongresszust (erről beszeacutelt Max Muumlller is Londonban a IX kong-resszus meg nyitoacute beszeacutedeacuteben)55 A vita veacuteguumll 1897-re teljesen eluumllt A Paacuterizs-ban rendezett XI kongresszuson a vezető orientalistaacutek konszenzusra jutottak eacutes megaacutellapodtak ab ban hogy a joumlvőben tiszta tudoacutes taacutersasaacutegkeacutent kiacutevaacutennak műkoumldni a kongresszusok szervezeacuteseacutevel kapcsolatos pontokat pedig uacutej alap-szabaacutelyban roumlgziacutetetteacutek

A Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia eacuterdemben csak eacutevekkel keacutesőbb eacutertesuumllt a probleacutemaacuteroacutel mivel az orientalista kongresszusokroacutel Hunfalvy Paacutel volt hivatott bes zaacutemolni de ezt Goldziher feacutenyes sikere miatt56 a stockholmi rendezveacuteny utaacuten nem volt hajlandoacute megtenni Goldziher Naploacutejaacuteba az alaacutebbiakat jegyezte be bdquoHunfalvy ki egyeacutebkeacutent minden kongresszusroacutel bőbeszeacutedű jelenteacuteseket szokott iacuterni az Akadeacute miaacutenak [hellip] ezuacutettal nyomateacutekosan kijelentette hogy nem szaacutemol be a kong resszusroacutel [hellip] Iacutegy a tudoacutestestuumllet melynek hivatalos keacutepvi-selője voltam nem vehetett tudomaacutest a stockholmi uumlgyekrőlrdquo57 Goldzihernek azonban az 1892-ben Londonban rendezett kongresszus utaacuten lehetőseacutege nyiacutelt a konfliktus bemutataacutesaacutera mivel Hunfalvy halaacutelaacutet koumlvetően ő iacuterta az MTA szaacute-maacutera a beszaacutemoloacutekat58

A kongresszusok jelentőseacutegeacuteről eloumlljaacuteroacuteban megjegyzi hogy ezek a folyoacute-iratok kal ellenteacutetben a tudoacutesok koumlzvetlen eacuterintkezeacuteseacutet eszmecsereacutejeacutet teszik lehetőveacute erre a hivatalos aktusok uumlleacutesek mellett a kapcsoloacutedoacute programok soraacuten nyiacutelik lehetőseacuteg59

53 Fuchs Across Cultural Borders 212ndash213 23454 Fuchs Across Cultural Borders 21355 Fuchs Across Cultural Borders 23456 Goldziher eacutes Theodor Noumlldeke aacutetvehette a sveacuted kiraacutelytoacutel a kongresszus legnagyobb kituumln-

teteacuteseacutet a nagy aranyeacutermet Ld Goldziher Naploacute 15357 Goldziher Naploacute 155ndash15658 Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek IX nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Előadta Goldziher

Ignaacutecz r tag az oktoacuteber 3-aacuten tartott uumlleacutesen Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 3 (1892) 632ndash65959 Goldziher Jelenteacutes (1892) 634 Erre Goldziher maacuteskor is utalt Iacutegy peacuteldaacuteul az 1894-ben

122

UJVAacuteRI HEDVIG

Goldziher ebben a beszaacutemoloacuteban teacuter ki reacuteszletesen a keleti tudomaacutenyok műve lői koumlreacuteben toumlrteacutent szakadaacutesroacutel a VIII kongresszust (1889) koumlvetően Fő vaacutedkeacutent az fogalmazoacutedott meg bdquohogy a congressuson a tudomaacuteny eacuterde-keinek nem eleacuteg időt szenteltekrdquo Goldziher azonban caacutefolja ezt hiszen bdquo150 felolvasaacutest hallgathattak a kuumlloumlnboumlző koumlz- eacutes osztaacutelyuumlleacutesekenrdquo A maacutesik vaacuted bdquoAz időnek egy reacuteszeacutet ndash uacutegy mondanak ndash azon profaacuten időtoumllteacutesre fordiacutetottaacutek hogy Euroacutepa eacutes Amerika koumlnyvmolyait egyuacutettal Skandinaacutevia baacutejoloacute termeacutesze-teacutebe kivezetteacutek eacutes kiraacutelyi feacute nyes fogadtataacutesokon (azt mondja az oppositioacute hogy a tudomaacuteny demokratikus jel legeacutenek rovaacutesaacutera) egy vajmi mostohaacuten meacuteltaacutenyolt tudomaacutenyt paacuteratlan eleacutegteacutetelben reacuteszesiacutetetteacutekrdquo60 A kritikusok vezeacutere bdquokitűnő hazaacutenkfia Akadeacutemiaacutenk kuumllső tagja dr Leitner a demokratikus eacutes a viszonyok-toacutel reacuteg tuacutelszaacuternyalt paacuterisi uumlgyrend zaacutesz laja alatt szaacutemos hiacutevet toborzott az aacuteltala hirdetett schisma szaacutemaacuterardquo A konfliktus bdquoaz 1891 őszeacuten Londonban egybegyűlt dissidens congressuson nyert kifejezeacutestrdquo61

A tovaacutebbiakban kifejti bdquoA reacutesztvevők koumlzoumltt csak elenyeacutesző csekeacutely szaacutem-mal voltak a tudomaacuteny sajaacutetkeacutepeni előmozdiacutetoacutei ezek nem kiacutevaacutentaacutek megszakiacute-tani a folytonossaacutegot eacutes csak azon comiteacute meghiacutevaacutesaacutenak akartak megfelelni mely a IX congresszus szervezeacuteseacutere Krisztiaacuteniaacuteban felhatalmazaacutest nyert mely-nek egybeaacutelliacutetaacute sa azonban a dissidensek veacutelemeacutenye szerint a paacuterisi uumlgyrendnek nem mindenben felelt megrdquo62 Mindkeacutet bizottsaacuteg a Leitner-feacutele eacutes a krisztiaacuteniai

Genfben rendezett oumlsszejoumlvetel kapcsaacuten feljegyezte hogy a kongresszusok eacutertelmeacutere maacuter a ren-dezveacuteny elnoumlke is kiteacutert megnyitoacute beszeacutedeacuteben bdquoSokan ndash uacutegymond ndash teacutevesen azt hiszik hogy az ily congressusnak az a czeacutelja hogy nagy felfedezeacuteseket mozdiacutetson elő vagy hogy az embe-ri ismeretek fejleszteacutese eacuterdekeacuteben nagyfontossaacuteguacute hataacuterozatokkal leacutepjen elő Nem erre valoacutek a congressusok A congressus nem egyeacuteb mint laacutetogataacutes melyet a tudomaacuteny emberei egymaacutes-sal tesznek a tudoacutesok taacutersalgaacutesa egymaacutes koumlzoumlttrdquo Ld Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek tizedik nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Goldziher Ignaacutecz r t előterjeszteacutese az oktoacuteber 8-aacuten tartott uumlleacutesen Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 5 (1894) 685ndash686

60 Goldziher Jelenteacutes (1892) 634 Goldziher eacuterteacutekelte ezeket a gesztusokat Egy maacutesik peacutelda a genfi (1894) kongresszusi beszaacutemoloacuteboacutel az egyeacuteb programokra bdquoOrientalistaacuteink ily alkalommal tuacutelsaacutegos hiacutevei az uumlleacutestermeknek a formaacutelis előadaacutesoknak eacutes az aproacuteleacutekos discussioacuteknak Skandi-naacuteviaacuteban szinte fellaacutezadtak azon gondolatra hogy az uumlleacuteseknek dukaacuteloacute idő egy reacuteszeacutet a fjordokon eacutes a Trolhaumltta hatalmas viacutezeseacutesei mellett pazaroltattaacutek el veluumlk [hellip] Mindamellett a szervező bizottsaacutegnak volt annyi szeretete iraacutenyunkban hogy a Genfi toacute hatalmas termeacuteszeteacuteben az egeacutesz eacuteletuumlkoumln aacutet foliaacutensok foumlloumltt goumlrnyedező orientalista neacutepseacuteget ne zaacuterja el napszaacutemra csupaacuten csak az uumlleacutestermek meacutelyeibe Sőt teljes joggal eacutes a tudomaacutenyos eacuterintkezeacutes előnyeacutere nagy suacutelyt helyezett a congressus szabadabb kollegiaacutelis hivataacutesaacutera [hellip] Egymaacutest eacuterteacutek a hivatalos eacutes magaacutenos jellegű meghiacutevaacutesok eacutes fogadaacutesok a genfi nagy csalaacutedok kasteacutelyaiban a toacute partjaacuten a hoacutefedte ormoktoacutel koszoruacutezott parkok lombos fasorai koumlzoumltt a tudoacutesok sokkal czeacutelszerűebben [] eacutes uacutegy hiszem sokkal emelkedettebb hangulatban eacuterintkezhettek maacutes orszaacutegokboacutel idegyűlt kolleacutegaacuteikkal eacutes taacuten termeacutekenyebb moacutedon is koumlzoumllhetteacutek egymaacutessal tudomaacutenyos eacuterdekeiket eacutes eszmeacuteiket mint ezt csupaacuten csak az uumlleacutestermekben mindenfeacutele formasaacutegoktoacutel korlaacutetolt előadaacutesok eacutes discussioacutek alatt tehetneacutekrdquo Goldziher Jelenteacutes (1894) 685

61 Goldziher Jelenteacutes (1892) 63462 Uo

123

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

(stockholmi) felhatalmazaacutest teljesiacutető bizottsaacuteg paacuterhuzamosan műkoumldoumltt eacutes mindkettő a koumlvetkező kongresszus szervezeacuteseacutet tűzte ki ceacutelul mint emliacutetet-tuumlk Leitnereacutek Lisszabonba a maacutesik szaacuterny Londonba Ugyanakkor Goldziher uacutegy eacuterteacutekeli hogy a Leitner-szaacuterny bdquoalaacutebbhagyott reacutegibben roppant emphasissal hirdetett azon thesiseacutevel hogy a tudomaacuteny igaz eacuterdekeinek akar ismeacutet eacuterveacutenyt szerezni azokkal szemben kik a congressusoknak inkaacutebb gyakorlati eacutes taacuter-sadalmi oldala iraacutent biacuternak eacuterzeacutekkelrdquo63 Goldziher maacuter előrevetiacuteti bdquoMinden bizonynyal keacutet orientalista congressusunk lesz az ideacuten az egyik Lissabonban a portugaacutel kiraacutely tiszteletbeli elnoumlkseacutege a maacutesik Connaught herczeg tisztelet-beli eacutes Muumlller Miksa teacutenyleges elnoumlkleacutese alatt [hellip] Ez utoacutebbi kizaacuteroacutelagosan philoloacutegiai eacutes tudomaacutenyos termeacuteszetű lesz Az oxfordi professorok congressusa ellenteacutetben az administraacutetorok eacutes utazoacutekeacuteval kik a keletet inkaacutebb gyakorlati uacuteton tanulmaacutenyozzaacutek semmint kizaacuteroacutelag dolgozoacute szobaacuteikbanrdquo64

Goldziher utalt arra is hogy felmeruumllt egy koumlzponti szerv(ezet) egy aacutellandoacute bi zottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutege is Ellenzői viszont a kongresszusok autonoacute miaacutejaacutet demokratikus jellegeacutet a tudomaacuteny szabadsaacutegaacutet feacuteltetteacutek iacutegy a stockholmi kongresszus utaacuten ez is hozzaacutejaacuterult a szakadaacuteshoz Goldziher keacutet neacutezőpont uumltkoumlzeacuteseacutet laacutettatja az individualistaacutek az egyeacuteni munkaacutet kiacutevaacutentaacutek előteacuterbe helyezni eacutes ellenezteacutek egy aacutellandoacute szervezet felaacutelliacutetaacutesaacutet valamint a koumlzpontosiacutetaacutest A centralistaacutek ezzel ellenteacutetben az egyes kongresszusok auto-noacutemiaacutejaacutenak oumlnaacutelloacutesaacutegaacutenak fenntartaacutesaacutehoz a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos munka folytonossaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutehoz ceacutelszerűnek tartottaacutek egy koumlzponti szervezet felaacutelliacutetaacutesaacutet Miacuteg eddig az individualistaacutek voltak tuacutelsuacutelyban a IX kongresszus a centralistaacutek győzelmeacutevel eacutes egy negyventaguacute bizottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacuteval veacutegződoumltt65

Goldziher szerint ez a Max Muumlller aacuteltal elnoumlkoumllt kongresszus nem volt annyira pazar mint a stockholmi bdquoUgynevezett magaacutencongressus volt tudoacutesok hittaacutek egyberdquo66

A feszuumllt helyzet meacuteg a genfi kongresszuson (1894) is eacutereztette hataacutesaacutet Az esemeacutenyről iacutert beszaacutemoloacutejaacuteban Goldziher megjegyzi bdquoAz eacuterdeklődők szaacutema eacutes minőseacutege azon aacuteltalaacutenosan eacuterzett oacutehajroacutel tanuacuteskodott hogy az orientalistaacutek koumlzoumltt az utolsoacute eacutevekben uralkodoacute viszaacutely utaacuten a tudomaacuteny eacuterdekeacuteben kivaacutenatos egyeteacuterteacutes ismeacutet helyreaacutelljon S ez oacutehaj teljesuumlleacuteseacutenek remeacutenye volt az iraacutenyadoacute szempont midőn azt hataacuteroztaacutek hogy e tizedik congressus oly gyorsan koumlvet-kezzeacutek elődjeacutererdquo67 Weber a berlini szanszkritista pohaacuterkoumlszoumlntőjeacuteben a hely-

63 Uo64 Goldziher Jelenteacutes (1892) 63565 Goldziher Jelenteacutes (1892) 636‒63766 Goldziher Jelenteacutes (1892) 64167 Goldziher Jelenteacutes (1894) 683

124

UJVAacuteRI HEDVIG

reaacutellt beacutekeacutet uumlnnepelte az oumlsszejoumlvetelt bdquoFriedenskongressrdquo-nek nevezte azaz helyreaacutellt a franciandashneacutemet egyensuacutely68

Ezen tuacutelmenően is adoacutedtak neacutezetelteacutereacutesek ugyanis a kongresszus reacutesztve-vői illetve az euroacutepai kutatoacutek kulturaacutelis taacutevlatait vizsgaacutelva nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy noha az orientalistaacutek szorosan koumltődtek az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli kultuacuteraacutekhoz eacutes taacutersadal makhoz ezekre legtoumlbbjuumlk meacutegis puszta kutataacutesi taacutergykeacutent tekintett Leitner azon keveacutes orientalista koumlzeacute tartozott akik kifogaacutesoltaacutek az euroacutepai tudoacutesok eurocent rizmusaacutet eacutes kolonialista szemleacuteletmoacutedjaacutet Muumlller a 19 szaacute-zad maacutesodik feleacutenek egyik vezető orientalistaacuteja is hasonloacute moacutedon gondolko-dott veacutelemeacutenye szerint a ke letkutataacutes hiacutedszerepet kell hogy betoumlltsoumln Kelet eacutes Nyugat koumlzoumltt Neacutezete szerint a keletkutataacutes bontotta le a Keletet eacutes Nyugatot elvaacutelasztoacute eacutevezredes falakat s egye siacutetette őket A Nyugat koumlszoumlnettel tartozik a Keletnek az antik keleti kultuacuteraacuteknak a keleti bdquokincstaacuternakrdquo hiszen a nyu-gati ember tudaacutesaacutenak civilizaacute cioacutejaacutenak szaacutem talan elemeacutet koumlszoumlnheti a Keletnek (aacutebeacuteceacute szaacutemok meacuterteacutekegyseacutegek műveacuteszetek vallaacutes hagyomaacutenyok stb) Gon-dolatmenete szerint az orientalistaacutek ebben a tekin tetben katonakeacutent viselkednek mint akiknek vissza kell hoacutediacutetaniuk a keleti vilaacutegot azzal a magatartaacutessal hogy bdquoa Kelet a mienk mi vagyunk az oumlroumlkoumlseirdquo69 Az oacutekori Kelet felsőbbrendűseacutege miatt eacutes az Euroacutepaacutera gyakorolt sokfeacutele hataacutes alapjaacuten tekin tik magukat az euroacute-paiak jogos oumlroumlkoumlsoumlknek tartanak igeacutenyt a tudomaacutenyos kutataacute sokra eacutes a keleti aacutellamok kizsaacutekmaacutenyolaacutesaacutera Az euroacutepai orientalistaacutek termeacuteszetes nek tartot-taacutek hogy a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg tagjai csak euroacutepaiak lehetnek az Euroacutepaacuten kiacutevuumlliek nem nyerhettek felveacutetelt ebbe a klubba mivel a modern tudaacuteshoz vezető uacutet tisztaacuten az euroacutepai tudomaacutenyossaacuteg eacuterdeme az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli tudomaacutenyos tradiacutecioacutekat elutasiacutetottaacutek vagy marginaacutelisnak tekintetteacutek

Muumlller ezzel szemben elismerte peacuteldaacuteul az Indiaacuteban teveacutekenykedő szansz-krit kutatoacutekat akiket euroacutepai tudoacutesok keacutepeztek eacutes akikre majdhogynem konku-

68 Goldziher Jelenteacutes (1894) 687 Ez a teacutema a koumlvetkező kongresszuson is felmeruumllt mi-nek kapcsaacuten Goldziher a beszaacutemoloacutejaacuteban hosszan iacuter a neacutemetek eacutes a franciaacutek tudomaacutenyaacutegbeli szerepeacuteről a mostani egyensuacutely leacutetrejoumltteacuteről Goldziher szerint tudomaacutenyaacutega fejlődeacuteseacuteben nagy szerepe van a neacutemetek mellett a franciaacuteknak bdquoAz orientaacutelis tudomaacuteny mai aacutellaacutesaacuteban legelőke-lőbb eacuterdemoumlk van a neacutemet egyetemeknek Itt teremtetteacutek e tanulmaacutenyok igaz tudomaacutenyos alap-jaacutet a lankadatlan kutataacutesboacutel előhozott gazdag anyagot itt alakiacutetottaacutek rendszerreacute itt fejlesztet-teacutek a tudomaacutenyos munka biztos moacutedszereit A tanulmaacutenyok első kezdetei azonban nagyreacuteszt Francziaorszaacutegboacutel eacutes kuumlloumlnoumlsen Paacuterisboacutel indultak kirdquo (Egyiptoloacutegia mohamedaacuten irodalom kuta-taacutesa sinoloacutegia kelet-aacutezsiai kultuacutera kutataacutesa a Biblia irodalomtoumlrteacuteneti eacutes kritikai elemzeacutese) Az orientalista kongresszusok oumltlete is paacuterizsi tudoacutesoktoacutel szaacutermazik az elsőt is itt tartottaacutek 1873-ban Ld Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek XI-ik nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Goldziher Ignaacutecz r tag előterjeszteacutese az 1897 nov 8-i uumlleacutesen Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 9 (1898) 8ndash9 A genfi kongresz-szus elfogadta a francia kormaacuteny meghiacutevaacutesaacutet iacutegy a tudoacutesok 1897-ben Paacuterizsban gyűltek oumlssze Az orientalistaacutek paacuterizsi oumlsszejoumlvetele bdquomintegy zaraacutendoklaacutes lesz az uacutejkori orientalista tanulmaacutenyok boumllcsőjeacutehez szuumllőhelyeacutehezrdquo Uo 8

69 Fuchs Across Cultural Borders 213ndash214

125

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

renciakeacutent neacutezett70 a veluumlk valoacute egyuumlttműkoumldeacutest szinte koumltelezőnek tekintette mivel veacutelemeacutenye szerint egymaacuteseacutert dolgoznak Egy eacutevtizeddel keacutesőbb a IX kongresszus elnoumlkekeacutent Londonban leacutenyegeacuteben megismeacutetelte ezeket a gondo-latokat amennyire lehetseacuteges koumlzel kell hozni az euroacutepaiak szaacutemaacutera a taacutevoli Keletet az euroacutepai ember gondolkodaacutesaacutehoz sziacuteveacutehez Ebben az bdquoOrientrdquo eacutes az bdquoOkcidentrdquo koumlzoumltti hataacuterok lebontaacutesaacuteban laacutetta a keletkutataacutes szerepeacutet Ugyanak-kor ez a neacutezőpont inkaacutebb csak a kiveacutetel volt a kongresszusok keleti vendeacutegeire gyakran inkaacutebb egzotikus kreatuacuterakeacutent semmint egyenlő feacutelkeacutent tekintettek71

Albrecht Weber a stockholmi kongresszuson kifejtette hogy jelenleg az orientalista kongresszusok tisztaacuten tudomaacutenyos ceacutelokat szolgaacutelhatnak A keleti vendeacutegek jelenleacutete eacutes előadaacutesa csak bdquodekoraacutecioacutekeacutentrdquo fogadhatoacute el amennyi-ben a tudomaacutenyossaacuteg nem seacuteruumll abban az esetben is inkaacutebb csak bdquovalamifeacutele bemutatoacutekeacutentrdquo nyernek eacutertelmet A kongresszusok nem silaacutenyulhatnak az orien-talistaacutek eacutes a keleti utazoacutek oumlsszejoumlveteleacuteveacute A keveacutes Euroacutepaacuten kiacutevuumlli tudoacutest akik kapcsolatban aacutelltak nyugati akadeacutemiai koumlroumlkkel nem tekintetteacutek egyenranguacute partnernek uacutegy neacuteztek raacutejuk mint akik haacutelaacutesak azeacutert amit a nyugati kutatoacutek eacutertuumlk tettek illetve ha reacuteszkutataacutesokban feladatot kapnak A jelszoacute nem ex oriente lux (bdquoKelet felől joumln a feacutenyrdquo) hanem orienti reddenda lux (bdquovissza kell adni a Keletnek a feacutenytrdquo)72

Euroacutepaacuteban a keletkutataacutes nem keacutepzelhető el politikai eacuterdekek eacutes nagyvo-naluacute kormaacutenyzati taacutemogataacutes neacutelkuumll A szuumlntelen harc a kongresszusok hivatalos nyelveacutet illetően joacutel mutatja ezt de legalaacutebb ennyire a nemzeti rivalizaacutelaacutest is Az alap szabaacutely eacutertelmeacuteben a francia eacutes a vendeacuteglaacutetoacutek nyelve tekinthető hivata-losnak de az előadaacutesok elhangozhattak angolul neacutemetuumll olaszul vagy a keleti nyelvek valame lyikeacuten is A francia dominanciaacuteja mellett a neacutemetek is igyekeztek propagaacutelni a nyelvuumlket eacutes mindig győzelemkeacutent uumlnnepelteacutek ha egy hivatalos vendeacuteg vagy reacutesztvevő a beszeacutedeacutet neacutemetuumll mondta el A kongresszusok hely-sziacutenvaacutelasztaacutesaacuteban is nagy szerepet jaacutetszottak a nemzeti motiacutevumok peacuteldaacuteul a franciaacutek politikai okok miatt visszautasiacutetottaacutek Berlint a III kongresszus (1876) sziacutenhelyekeacutent73

A keletkutataacutes eacutes a politika oumlsszefonoacutedaacutesa egyreacuteszt a tudomaacuteny javaacutet szol-gaacutelta maacutesreacuteszt nemzeti eacutes imperialista eacuterdekek markaacutens eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez is

70 Hasonloacutean pozitiacutev iacuteteacuteletet fogalmazott meg Theodor Noumlldeke az e tanulmaacuteny folytataacutesaacuteban is reacuteszletesen taacutergyalt A S Yahuda kapcsaacuten Jeruzsaacutelemből Euroacutepaacuteba eacuterkezett toumlbb neacutemet egye-temen megfordult taniacutetvaacutenyaacutet csodaacutelta felkeacuteszuumlltseacutege eacutes elszaacutentsaacutega miatt aki neacutehaacuteny eacutev alatt nemcsak keacutepzett nyugati tudoacutessaacute vaacutelt de olyan alaposan megtanult neacutemetuumll hogy anyanyelvi szinten beszeacutelte azt iacuteraacutesban pedig jobb volt a keacutepzett neacutemetekneacutel is Ld Michal Rose Friedman Orientalism between Empires Abraham Shalom Yahuda at the Intersection of Sepharad Zionism and Imperialism Jewish Quarterly Review 109 (20193) 438

71 Fuchs Across Cultural Borders 21572 Uo73 Uo

126

UJVAacuteRI HEDVIG

vezetett A neacutemet peacutelda joacutel mutatja a tudomaacutenyos kutataacutes eacutes a politikai eacuterdekek koumlzoumltti szoros kapcsoloacutedaacutest Neacutemetorszaacutegban 1810 eacutes 1881 koumlzoumltt a keletkuta-taacutessal foglalkozoacute tudoacutesok szaacutema 15-ről 34-re emelkedett valamint szaacutemos nemzetkoumlzi aacutesataacutes szervezeacuteseacuteben eacutes finansziacuterozaacutesaacuteban vaacutellalt szerepet a neacutemet kormaacuteny s ezek egy ben a neacutemet muacutezeumok keleti gyűjtemeacutenyeacutenek az alapjaacutet is megvetetteacutek Nem veacuteletlen hogy Neacutemetorszaacutegban a keleti tanulmaacutenyok nagy neacutepszerűseacutegnek oumlrvendtek a 19 szaacutezad veacutegeacuten74

A neacutemetek tudataacuteban voltak annak hogy nekik nincs koumlzvetlen kapcsolatuk a Kelettel hiszen nincsenek gyarmataik iacutegy egyeduumll a kutatoacutei kedv a felfedezeacutes vaacutegya a tudaacutesszomj eredmeacutenyezte mindezt Dillmann bdquocsak a tudomaacutenynak eacutelő neacutemet kolleacutegaacutekroacutelrdquo beszeacutel ugyanakkor mindezzel joacutel lehetett aacutelcaacutezni Neacutemet-orszaacuteg valoacutes politikai ceacutelkitűzeacuteseit Mivel a neacutemetek gyarmatok hiaacutenyaacuteban haacutetraacutenyban voltak Angliaacuteval eacutes Franciaorszaacuteggal szemben iacutegy a legfőbb ceacutel a felzaacuterkoacutezaacutes volt azaz a nagyhatalmi politika eacutes a neacutemet tudomaacutenypolitika ceacutelki-tűzeacutesei egybeestek Dillmann szavaival eacutelve bdquoMeacuteg nincs jelentős zsaacutekmaacutenyunk Ninive eacutes Babilon kincseibőlrdquo75

Az euroacutepai kutatoacutekat nemcsak a tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes vezeacuterelte Indiaacuteba a Koumlzel-Keletre Perzsiaacuteba Afrikaacuteba hanem legalaacutebb ennyire foglalkoztatta őket a kulturaacutelis misszioacute lehetőseacutege is amely lehetőveacute tette a tudoacutesoknak hogy kulturaacutelis diplomatakeacutent is műkoumldjenek eacutes terjeszthesseacutek a bdquofinom euroacutepaisaacute-gotrdquo vilaacutegszerte76

Az orientalista kongresszusok magas politikai eacuterteacuteke leginkaacutebb az egyes nemzetek hivatalos delegaacuteltjainak a szaacutemaacuteban mutatkozott meg főleg az egyeacuteb tudomaacutenyaacutegak szimpoacuteziumaival oumlsszevetve77 Az aacutellami taacutemogataacutes teljes koumlltseacuteg teacuteriacuteteacutest jelentett azaz kormaacutenyzati peacutenzből fedezteacutek a delegaacuteltak uta-zaacutesaacutet eacutes egyeacuteb kiadaacutesait A kongresszusok aacuteltalaacuteban a rendező orszaacuteg kormaacute-nyaacutenak vagy uralkodoacutecsalaacutedjaacutenak a veacutednoumlkseacutege alatt aacutelltak78 eacutes a meghiacutevoacutekat

74 Egy adat ehhez az 1908-ban tartott koppenhaacutegai kongresszus kapcsaacuten oumlsszesen 18 kor-maacuteny eacutes 98 tudomaacutenyos inteacutezet kuumlldoumltt ki keacutepviselőket a kongresszusra A kormaacutenyok koumlzuumll a neacute-met egymaga tizenkilencet a belga nyolcat a francia kilencet a goumlroumlg neacutegyet az amerikai neacutegyet az osztraacutek kettőt Ld Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek XV nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Goldziher Ignaacutecz r t jelenteacutese 1908 oktoacuteber 26 Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 19 (1908) 537

75 Uo A neacutemet befolyaacutes noumlveleacutese a teacuterseacutegben illetve az egyetemi keacutepzeacutes fellendiacuteteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutege meacuteg felbukkan a levelezeacutesben Goldziher paacutertfogoltja Abraham Shalom Yahuda kapcsaacuten

76 Uo77 Uo78 Hunfalvy Paacutel a koumlvetkezőket jegyezte le a beacutecsi (1886) kongresszusroacutel bdquoA beacutecsi gyűleacutes

protectora Rainer főherczeg csaacuteszaacuteri kiraacutelyi fenseacutege tiszteletbeli tagjai tizen valaacutenak a braziacuteli-ai csaacuteszaacuter Don Pedro a Sveacuted kiraacutely II Oszkaacuter Kaacuteroly Lajos főherczeg az egyiptomi khedive herczeg Koburg Fuumlloumlp Beacutecs vaacuterosaacutenak polgaacutermestere dr Uhl Eduard a beacutecsi herczeg primaacutes-bibornok dr Gangelbauer Coelestin a csaacuteszaacuteri tudomaacutenyos akadeacutemiaacutenak helyettes gondnoka Schmerling lovag a csaacuteszaacuteri tudomaacutenyos akadeacutemiaacutenak elnoumlke Arneth Alfred lovag s a cs kir

127

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

hivatalos diplomaacuteciai csatornaacutekon kuumlldteacutek ki Az egyes nemzetek kormaacutenyai hivatalosan delegaacuteltaacutek a kuumlldoumltteiket akiktől mint peacuteldaacuteul a neacutemetek eseteacuteben sajaacutet eacuterdekeik egyhanguacute keacutepviseleteacutet vaacutertaacutek el A reacutesztvevők a kongresszusokon valoacute megjeleneacutest nemzeti koumltelesseacutegnek eacuterezteacutek eacutes a nemzeti szempont eacuterveacute-nyesiacuteteacutese volt az eacuterv a kormaacutenyzati taacutemogataacutes elnyereacuteseacutehez A keletkutatoacutek a kulturaacutelis misszioacute jegyeacuteben taacutemogattaacutek kormaacutenyaik kolonizaacutecioacutes toumlrekveacuteseit Albrecht Weber ezt minden nagyhatalom eseteacuteben suumlrgette azaz az iszlaacutem neacutepek keruumlljenek mineacutel hamarabb euroacutepai kormaacutenyok fennhatoacutesaacutega alaacute mivel bdquoa jelenlegi iszlaacutemnak maacuter nem kell kulturaacutelis misszioacutet betoumlltenierdquo79

4

Az utolsoacute haacuterom leveacutel eacutevtizedekkel keacutesőbb 1915 eacutes 1920 koumlzoumltt iacuteroacutedott Noha Nordau 1880 oacuteta Paacuterizsban eacutelt az első vilaacuteghaacuteboruacute kitoumlreacutesekor az OsztraacutekndashMagyar Monarchia aacutellampolgaacutera volt iacutegy 1914 nyaraacuten egy ellenseacuteges aacutellam polgaacuterakeacutent tartoacutezkodott a francia fővaacuterosban amelyet jobbnak laacutetott mineacutel hamarabb elhagyni Szemeacutelyes kapcsolatai reacuteveacuten Spanyolorszaacutegba vitte az uacutetja immaacuter feleseacutegeacutevel laacutenyaacuteval eacutes huacutegaacuteval Itt kituumlntetett figyelemben reacuteszesuumllt főleg a Salmeroacuten csalaacutedhoz fűződő joacute kapcsolatai reacuteveacuten Nicolas Salmeroacuten az azonos nevű spanyol koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk fia Nordau szaacutemos műveacutet fordiacutetotta spanyolra szemeacutelyes ismeretseacuteguumlk 1893-toacutel dataacuteloacutedik80 A kapcsolati tőke joacutel joumltt Nordaunak mivel paacuterizsi vagyonaacutehoz nem feacutert hozzaacute iacutegy suumlrgősen munkaacutet kellett talaacutelnia Kuumlloumlnboumlző uacutejsaacutegoknak iacutert előadaacutesokat tartott koumlnyveket jelen-tetett meg81

egyetem magnificus rectora dr Zimmermann R udvari tanaacutecsos E nevek mutatjaacutek hogy a gyű-leacutes kuumllső feacuteny hiacutejaacuteval nem leszrdquo Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 20 (1886) 208 Goldziher a stockholmiroacutel azt iacuterta hogy maga a kiraacutely elnoumlkoumllt eacutes a tudoacutesok munkaacutessaacutegaacutenak elismereacutesekeacutent szemeacutelyesen is megjelent az orientalistaacutek koumlreacuteben Goldziher Jelenteacutes (1892) 641‒642 Az 1908-as daacuteni-ai oumlsszejoumlvetelről is preciacutezen beszaacutemolt bdquoLaacutetnivaloacute hogy egy komoly orientalista congressus megtartaacutesaacutera Daacuteniaacuteban eacutes itt a kopenhaacutegai egyetem eacutes tudomaacutenyos akadeacutemia aacuternyeacutekaacuteban nem voltunk hiaacutenyaacuteban a genius loci-nak Eacutes ehez hozzaacutejaacuterult Daacutenia kiraacutelya eacutes a kiraacutelyi udvar eacuter-deklődeacutese congressusunk iraacutenyaacuteban melyben mintegy visszhangjaacutet hallottuk ama buzdiacutetaacutesnak eacutes elismereacutesnek melyben a keleti tanulmaacutenyok Daacutenia uralkodoacutei reacuteszeacuteről maacuter a XVIII szaacutezadban oumlrvendhettek A kopenhaacutegai congressus VIII Frederik kiraacutely veacutedőseacutege mellett alakult első uumlleacuteseacutet a troacutenoumlroumlkoumls Kereszteacutely herczeg nyitotta meg maga a kiraacutely eacutes a herczegek az egyik koumlzuumlleacutesen szemeacutelyesen megjelentek eacutes nagy eacuterdeklődeacutessel hallgattaacutek veacutegig az előadaacutesokat Augusztus 18-aacuten este ő Felseacutege a congressus tagjai koumlzuumll toumlbbet vendeacuteguumll hiacutevott meg asztalaacutehoz mely alkalom-mal egy uumldvoumlzlő felkoumlszoumlntője is tanuacuteskodott roacutela mily nagy fontossaacutegot tulajdoniacutet azon tudo-maacutenynak melynek munkaacutesai szeacutekvaacuterosaacuteba gyűltek A M Tud Akadeacutemia keacutepviselőjeacutenek is volt szerencseacuteje a meghiacutevaacutessal megtisztelt tagok soraacuteba tartoznirdquo Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 19 (1908) 541

79 Fuchs Across Cultural Borders 216ndash21780 Nicolaacutes Salmeroacuten y Garciacutea (1864ndash1933) műfordiacutetoacute81 Schulte i m 348ndash359 Anna und Max Nordau i m 267ndash278

128

UJVAacuteRI HEDVIG

Nordau a haacuterom leveacutel koumlzuumll az elsőt az eacuteszak-spanyolorszaacutegi Zarautzboacutel iacuterja Scheiber szerint 1919 szeptembereacuteben A daacutetumozaacutest illetően azonban korrek-cioacutera van szuumlkseacuteg mivel ezeket a sorokat Nordau minden bizonnyal 1915-ben vetette papiacuterra82 Erre a Neue Freie Presse szaacutemaacutera kuumlldoumltt egyik iacuteraacutesa alapjaacuten koumlvetkez tethetuumlnk Nordau ugyanis leveleacuteben aggodalmaacutenak ad hangot attoacutel tart hogy az nem jut el a ciacutemzetthez a Koumlzeacutep-Euroacutepa eacutes Spanyolorszaacuteg koumlzoumltt fennaacutelloacute rossz postai oumlsszekoumltteteacutes miatt83 Feacutelelme nem teljesen alaptalan mivel a leveacutelben egy haacuterom hoacutenappal azelőtt Goldziher nagyra tartott sveacuted Koraacuten-előadaacutesairoacutel84 a beacutecsi Neue Freie Presse szaacutemaacutera iacutert taacutercaleveacutel megjeleneacutese okaacuten aggoacutedik A publikaacutecioacutet nem talaacuteltam meg mivel a Scheiber-kiadaacutest koumlvetve az 1919 eacutevi lapszaacutemokban kerestem Bizonyossaacute vaacutelt hogy Nordau 1916 eacutes 1919 koumlzoumltt egyaacuteltalaacuten nem publikaacutelt a lapban85 Nordau szellemi aktivitaacutesaacutet ismerve ugyanakkor biztosra vettem hogy mivel egeacutesz eacuteleteacuteben eacuteleacutenk figyelemmel kiacuteseacuterte paacutelyataacutersainak szellemi tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutet86 nem eacuteletszerű hogy egy 1915-ben megje lent koumltetről eacutevekkel keacutesőbb iacuterjon recenzioacutet87 Viszont az 1915 eacutevi lapszaacutemokat tanulmaacutenyozva sem keruumllt elő a keacuterdeacuteses ismerteteacutes noha megmutatkozott hogy a haacuteboruacutes időszak elejeacuten Nordau meacuteg viszonylag aktiacutevan eacutes rendszeresen kuumlldoumltt iacuteraacutesokat a beacutecsi lap szaacutemaacutera de 1915 maacutejusndashjuacuteniusban majd oktoacuteberndashnovemberben nem jelent meg tőle publikaacutecioacute Eacuteppen ezeacutert valoacutesziacutenűsiacutethető hogy Nordau előbb emliacutetett feacutelelme nem volt alaptalan eacutes a keacutezirat nem jutott el a beacutecsi szerkesztőseacutegbe 1915 juacuteliusaacuteban ugyan meg-

82 A goacutet betűs keacuteziacuteraacutes megteacutevesztő az 5-oumls eacutes a 9-es szaacutemjegy iacuteraacutesa alig teacuter el Nordaunaacutel iacutegy megfelelő koumlrnyezetbe helyezeacutes neacutelkuumll neheacutez megkuumlloumlnboumlztetni

83 Erre utalt a visszaemleacutekezeacuteseiben is bdquoDie Haumllfte der Briefe verschwindet im Abgrunde der Zensurrdquo Ld Anna und Max Nordau i m 268

84 Ignaz Goldziher Islam Fordom och nu Studier I Korantolkningens Historia Oumlversaumlttning Tor Andraelig Stockholm 1915

85 1920 oktoacuteber 28-aacuten jelentkezett ismeacutet taacutercaacuteval amelyet eacutev veacutegeacuteig meacuteg kettő koumlvetett Ez arra enged koumlvetkeztetni hogy rendszeresen tervezett publikaacutelni viszont decemberi agyveacuter-zeacutese utaacuten egeacuteszseacutegi aacutellapota visszafordiacutethatatlanul leromlott Visszaemleacutekezeacuteseiben is talaacutelhatoacute erre utalaacutes bdquoVon der raquoNeuen Freien Presselaquo aus Wien erhaumllt er in London einen liebenswuumlrdigen Brief in dem er gebeten wird seine von der Redaktion und dem Publikum so sehr geschaumltzte Mitarbeit wieder aufzunehmenrdquo Ld Anna und Max Nordau i m 320 A Pester Lloydban sem jelent meg Goldziherrel kapcsolatos iacuteraacutesa a pesti lapban 1916-ban meacuteg publikaacutelt de a koumlvetkező eacutevben csak keacutet taacutercaacuteja jelent meg 1918-ban pedig egy sem 1919 novembere utaacuten maacuter nem fordul elő a neve az orgaacutenumban

86 Abraham S Yahuda Goldziherre uacutegy emleacutekszik hogy minden koumlnyvet nagyon gyorsan eacutes alaposan olvasott aacutet rendkiacutevuumlli volt az emleacutekezőtehetseacutege is s kiveacuteteles keacutepesseacutegeit csak Nordau szaacuternyalta tuacutel Ld Abraham Shalom Yahuda Die Bedeutung der Goldziherschen Bibliothek fuumlr die zukuumlnftige hebraumlische Universitaumlt Der Jude 8 (192410) 580

87 Erre egy peacutelda amikor a kivaacuteloacute műfordiacutetoacute Schnitzer Ignaacutec 1910-ben koumlzreadta Petőfi-fordiacutetaacutesaacutet Nordau ndash aki ekkor maacuter 30 eacuteve Paacuterizsban eacutelt ndash azon nyomban egy hosszuacute recenzioacuteban meacuteltatta a hatkoumltetes kiadvaacutenyt a Neue Freie Presse hasaacutebjain Ld Max Nordau Ignaz Schnitzers Petőfi Neue Freie Presse 1910 februaacuter 4 1ndash4

129

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

jelent egy Sevillaacuteboacutel kuumlldoumltt iacuteraacutesa de minden bizonnyal jelentős keacuteseacutessel mivel egy tavaszi aacuteprilis 18ndash22 koumlzoumltt tartandoacute uumlnnepről iacuter haacuterom hoacutenappal keacutesőbb88

A leveacutel tovaacutebbi reacuteszeacuteben Nordau arroacutel szaacutemol be hogy koumllcsoumlnadta a Koraacuten-előadaacutesokroacutel szoacuteloacute sveacuted nyelvű koumlnyvet egy spanyol iacuteroacutenak Don Rafael Cansinos Assensnak89 aki nyomban vaacutellalkozna annak spanyol fordiacutetaacutesaacutera A haacuteboruacutes viszonyok miatt Nordaut keacuterte meg koumlzbenjaacuteraacutesra hogy a szerző tekintsen el a fordiacutetoacutei jogdiacutejtoacutel

Nordau szemeacutelyes vonatkozaacutesairoacutel nem akar iacuterni ugyanakkor a leacutenyeget oumlsszefoglalja a haacuteboruacute reacuteveacuten elvesztette az otthonaacutet teljes vagyonaacutet menekuumllt-keacutent tengeti az eacuteleteacutet sorsaacutenak tovaacutebbi alakulaacutesaacuteroacutel fogalma sincs Oumlnsajnaacutelat helyett azonban csak a kollektiacutev sorsok primaacutetusaacuteban tud gondolkodni bdquoHogy is tarthatna igeacutenyt az egyeacuteni sors egyuumltteacuterzeacutesre amikor millioacute eacutelet semmisuumllt meg eacutes meacuteg sokkal toumlbb millioacute csalaacuted ment toumlnkre Kiacutevaacutenom hogy kevesebb haacuteboruacutes szenvedeacutesben legyen reacuteszerdquo90

Az 1915 eacutes 1920 koumlzoumltt iacutert levelek mindegyikeacuteben szoacute esik Abraham Shalom Yahuda (1877ndash1951) orientalistaacuteroacutel aki eacuteppen professzori kinevezeacuteseacutet vaacuterta a madridi egyetemen

The contextualisation of the correspondence between Max Nordau and Ignaacutec Goldziher Hedvig UJVAacuteRI

The correspondence between the writer journalist doctor zionist Max Nordau (1849ndash1923) and the founder of European Islamic research Ignaacutec Goldziher (1850ndash1921) was published in 1956 by Saacutendor Scheiber According to the data-base of the Oriental Collection of the Library of the Hungarian Academy of Sciences which has now become a public treasure about 13 500 letters make up the scholarrsquos Orientalist correspondence (letters and pages) which come from more than 1600 people Most of Goldziherrsquos contributors lived in Germany so the German language was of primary importance in communication He addressed most of the letters to twenty individuals who subsequently responded hundreds of times Max Nordau a childhood friend from Budapest and a for-mer fellow student from the Calvinist Secondary School did not belong to this extensive mostly scientific network However the remaining seven lettersrsquo timely distribution shows that they followed each otherrsquos careers for the rest of their lives without regular contact With further data and additions I would like to contribute to this correspondence from the aspect of the Nordau research

88 Max Nordau Die Feria Neue Freie Presse 1915 juacutelius 21 1ndash389 Don Rafael Cansinos Assens (1882ndash1964) spanyol iacuteroacute koumlltő kritikus eacutes műfordiacutetoacute90 Scheiber Nordaursquos Letters to Goldziher 205

UJVAacuteRI HEDVIG

Keletkutataacutes 2020 tavasz 131ndash142 old

MISCELLANEA

Koumlvecsi-Olaacuteh PeacuteterAz 1960-as toumlroumlkorszaacutegi puccs a korabeli magyar diplomaacuteciai forraacutesok feacutenyeacuteben

A roumlviden csak bdquomaacutejus 27-i puccsrdquo-nak (27 Mayıs darbesi) nevezett 1960-ban bekoumlvetkezett esemeacutenysorozat jelentős meacuterfoumlldkőnek bizonyult az 1945 utaacuteni toumlroumlk toumlrteacutenelemben A katonasaacuteg politikai hatalomaacutetveacuteteleacutenek megjeloumlleacuteseacutere egyeacutebkeacutent toumlbb kifejezeacutes is hasznaacutelatban van A beavatkozaacutest megalapozottnak gondoloacutek hagyomaacutenyosan elsősorban az ihtilal1 szoacutet hasznaacuteljaacutek Egyeacuteb meacuter-teacutekadoacute veacutelemeacutenyek szerint ugyanakkor a muumldahele eacutes a hareket2 megnevezeacutes a leginkaacutebb kifejező3

1960 aacuteprilis 28-aacuten az egyetemi ifjuacutesaacuteg aacuteltal szervezett tuumlnteteacutesek jelezteacutek a Demokrata Paacutert orszaacuteglaacutesaacutenak veacutegeacutet Az Isztambuli Egyetemen oumlsszegyűlt hallgatoacutek Menderes a bdquodiktaacutetorrdquo lemondaacutesaacutet koumlvetelteacutek Az esemeacutenyek hamar veacuteres fordulatot vettek Amikor a vaacuteros egyik koumlzponti reacuteszeacuten ndash Beyazıtban ndash a rendőroumlk eacuteles lőszerrel proacutebaacuteltaacutek kordaacuteban tartani a toumlmeget 16-an megse-besuumlltek keacutet diaacutek pedig eacuteleteacutet vesztette Maacutesnap stataacuteriumot vezettek be de az ankarai egyetemi tuumlnteteacuteseket iacutegy sem sikeruumllt megakadaacutelyozni sőt keacutet nap muacutelva maacuter a sajtoacutetermeacutekek megjeleneacuteseacutet eacutes a gyuumllekezeacutesi jogot is felfuumlggesz-tetteacutek Az orszaacuteg fővaacuterosaacuteban halaacuteleset nem toumlrteacutent ugyan de a sok seacuteruumllt miatt aacuteprilis 29 a koumlznyelvben meacutegis bdquoveacuteres peacutentekrdquo-keacutent maradt meg4

A magyar forraacutesok szerint bdquosok eacutev oacuteta tartoacute elnyomaacutes eacutes eleacutegedetlenseacuteg robbant ki eacutes terjedt el az orszaacuteg kuumlloumlnboumlző reacuteszeinrdquo amely meacuteg az akkor ellenzeacutekben leacutevő CHP-t is meglepte5 A gazdasaacutegi okok mellett ndash 1938 eacutes 1958 koumlzoumltt az eacutelel-miszeraacuterak kilencszereseacutere emelkedtek miacuteg a nominaacutelbeacuterek csak duplaacutezoacutedtak6 ndash

httpdxdoiorg1024391KELETKUT202011311 Jelenteacutese rsquofelkeleacutes korrekcioacutersquo2 Ezek jelenteacutese rsquobeavatkozaacutes koumlzbeleacutepeacutesrsquo illetve rsquomegmozdulaacutes akcioacutersquo3 Buumllent Tanoumlr Osmanlı-Tuumlrk anayasal gelişmeleri İstanbul 2017 3644 Sinan Meydan İftiralar ve gerccedilekler 27 Mayıs httpswwwsozcucomtr2019yazar lar

sinan-meydaniftiralar-ve-gercekler-27-mayis-4937663 (2020 januaacuter 13)5 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 331szig titk1960 Taacutergy Toumlroumlk-

orszaacutegi esemeacutenyek Istanbul 1960 maacutejus 12 A toumlrteacuteneacutesekkor az ankarai magyar koumlvet Dr Felkai Deacutenes az isztambuli főkonzul Reacuteveacutesz Gyula volt

6 A toumlroumlk nemzeti joumlvedelem haacuteromnegyede ekkoriban a mezőgazdasaacutegboacutel szaacutermazott Eb-ben a szektorban dolgozott a legtoumlbb ember is baacuter az ipari munkaacutessaacuteg szaacutema is jelentősen emel-kedett az 1950-es eacutevekben Miacuteg 1949-ben mintegy 223 ezren addig 1958-ban maacuter toumlbb mint 670 ezren eacuteltek az ipari termeleacutesből Vouml Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 0038161szig t Toumlroumlkorszaacutegroacutel keacuteszuumllt ismertető Budapest 1960 juacutelius 12

a kuumllpolitikai mozgaacutesteacuter is szűkoumlsseacute kezdett vaacutelni A Hruscsov aacuteltal Adnan Menderes7 kormaacutenyfőnek kuumlldoumltt moszkvai meghiacutevaacutes pedig kuumllpolitikai szem-pontboacutel zavarta oumlssze a sorokat hiszen a Demokrata Paacutertot sokan eacuteppen azzal vaacutedoltaacutek hogy markaacutens antikommunizmusaacuteval ndash egy 1951-ben elfogadott toumlrveacuteny szerint a kommunista paacuterttagsaacutegeacutert akaacuter halaacutelbuumlnteteacutes is kiszabhatoacute volt8 ndash egyol-daluacutevaacute tette a toumlroumlk kuumllpolitikaacutet A Menderes-kormaacutenyok idejeacuten Ankara oumlsszesen mintegy 13 milliaacuterd amerikai dollaacuternyi koumllcsoumlnt eacutes segeacutelyt kapott amelynek keacutetharmadaacutet katonai ceacutelokra koumlltoumltte 1952-ben tagja lett a NATO-nak 1954-ben katonai eacutes gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutest koumltoumltt a Nyugat-baraacutet Pakisztaacutennal egy eacutevre raacute alapiacutetoacute tagja lett a Bagdadi Paktum neacuteven ismertteacute vaacutelt nyugati veacutedelmi szoumlvetseacutegnek majd a CENTO-nak 1959 szeptembereacuteben az orszaacuteg kuumlloumlnboumlző amerikai rakeacutetataacutemaszpontok leacutetesiacuteteacuteseacutehez is hozzaacutejaacuterult9

Az is igaz ugyanakkor hogy a Washington feleacute valoacute koumlzeledeacutes ndash amelynek legfőbb oka a Szovjetunioacute Ankaraacutet aggasztoacute agressziacutev adott esetben teruumlleti vaacuteltozaacutesokat is koumlvetelő retorikaacuteja volt ndash maacuter 1950 előtt elkezdődoumltt A Mar-shall-segeacutelyben valoacute reacuteszveacutetel valamint az 1948-ban az Egyesuumllt Aacutellamokkal koumltoumltt segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesi egyezmeacuteny lehetőveacute tette Washington szaacutemaacutera hogy toumlroumlk haditaacutemaszpontokat hasznaacuteljanak (nagyjaacuteboacutel 15 000 amerikai katona aacutellomaacutesozott az orszaacutegban 1960 taacutejaacuten) eacutes hogy megkezdődjeacutek a toumlroumlk tisztikar tengerentuacuteli kikeacutepzeacutese10

7 Adnan Menderes (1899‒1961) Toumlroumlk politikus jogaacutesz A nyugat-toumlroumlkorszaacutegi Aydınban laacutetta meg a napvilaacutegot Az első vilaacuteghaacuteboruacuteban tartaleacutekos tiszt volt Az izmiri goumlroumlg partraszaacutel-laacuteskor ellenaacutellaacutesi mozgalmat szervezett (Ayyıldız) majd csatlakozott a fuumlggetlenseacutegi haacuteboruacutehoz 1923 utaacuten visszateacutert szuumllővaacuterosaacuteba ahol 1930-ig foumlldbirtokaival foglalkozott 1931-ben vaacutelasz-tottaacutek előszoumlr a Toumlroumlk Nagy Nemzetgyűleacutes keacutepviselőjeacuteveacute jogi tanulmaacutenyait is ezutaacuten fejezte be 1945-ig tagja a Koumlztaacutersasaacutegi Neacuteppaacutertnak A foumlldreformmal kapcsolatos neacutezetei miatt eltaacutevolodik a paacutert elkeacutepzeleacuteseitől 1946-ban negyedmagaacuteval megalapiacutetja a Demokrata Paacutertot melynek ve-zeteacuteseacuteben Celal Bayar Refik Koraltan eacutes M Fuad Koumlpruumlluuml mellett ő is helyet foglalt Az 1950-es vaacutelasztaacutesokon a szavazatok 53-aacutet elnyerő paacutert Celal Bayart javasolta koumlztaacutersasaacutegi elnoumlknek aki Adnan Menderest biacutezta meg kormaacutenyalakiacutetaacutessal Ebben a funkcioacutejaacuteban oumlsszesen oumlt vaacutelasztaacuteson győzedelmeskedett eacutes csaknem napra pontosan egy eacutevtizeden aacutet ő volt egyszemeacutelyben a minisz-terelnoumlk eacutes a kormaacutenypaacutert elnoumlke Neveacutehez fűződik a gazdasaacutegban az aacutellami kontroll (etatizmus) enyhiacuteteacutese eacutes ezzel paacuterhuzamosan a magaacutenszektor taacutemogataacutesa Kuumllpolitikai szempontboacutel a Mende-res-eacutera hozta el Toumlroumlkorszaacuteg szaacutemaacutera a NATO-tagsaacutegot valamint a nyugati szoumlvetseacutegi rendszerbe valoacute teljes integraacuteloacutedaacutest 1960 maacutejus 27-eacuten egy a katonasaacutegon beluumlli tiszti koumlr puccsot hajtott veacutegre amelynek kereteacuteben toumlbbek koumlzoumltt őt is letartoacuteztattaacutek Az ellene megkezdett taacutergyalaacutes-sorozat utaacuten 1961 szeptember 17-eacuten kiveacutegezteacutek Ld Şaban Sitemboumlluumlkbaşı Menderes Adnan httpsislamansiklopedisiorgtrmenderes-adnan

8 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 0038161szig t Toumlroumlkorszaacutegroacutel keacuteszuumllt ismertető Budapest 1960 juacutelius 12

9 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 006790 szaacutemuacute uumlgy-irat Istanbul 1960 november 6

10 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 0038161szig t Toumlroumlkorszaacutegroacutel keacuteszuumllt ismertető Budapest 1960 juacutelius 12

132

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

Az 1960 maacutejusi puccs előtt a kormaacuteny csaknem egy hoacutenapig azon dolgozott hogy uacuterraacute legyen a belpolitikai vaacutelsaacutegon aacutem egy hadseregen beluumlli klikk veacuteguumll cselekedett eacutes raacutekeacutenyszeriacutetette akarataacutet a politikumra Tette mindezt uacutegy hogy a vezeacuterkari főnoumlk Ruumlştuuml Erdelhun erősen ellenezte az akcioacutet Ebből kifolyoacutelag ő volt az első akit letartoacuteztattak majd a keacutesőbbi perek folyamaacuten halaacutelra iacuteteacuteltek11

A katonasaacuteg politikai szerepvaacutellalaacutesa oumlnmagaacuteban nem uacutejszerű a toumlroumlk toumlrteacute-nelemben aacutem a maacutejus 27-e utaacuten a politikai eacutelet ellenőrzeacuteseacutere leacutetrejoumltt Cemal Guumlrsel12 vezette 38 tisztet toumlmoumlriacutető Nemzeti Egyseacuteg Bizottsaacutega (Millicirc Birlik Komitesi MBK) toumlbb eacutevtizedre megkeacuterdőjelezhetetlenneacute tette a hadsereg poli-tikaacutera gyakorolt hataacutesaacutet Guumlrsel ideiglenesen koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk eacutes a miniszter-tanaacutecs elnoumlke is volt egy szemeacutelyben A korabeli feljegyzeacutesekből kideruumll hogy minden ellenteacutetes hiacutereszteleacutes elleneacutere sem lehetett sokaacuteig tudni hogy a katonai vezetők meddig tartjaacutek majd keacutezben a veacutegrehajtoacute hatalmat illetve hogy aacutet akar-jaacutek-e azt egyaacuteltalaacuten adni a civileknek Felroumlppentek tovaacutebbaacute talaacutelgataacutesok arra vonatkozoacutelag hogy az Egyesuumllt Aacutellamoktoacutel kialakult bdquofuumlggőseacutegrdquo-et mennyire vaacuteltja majd fel felvaacuteltja-e a bdquonagyobb fuumlggetlenseacutegre valoacute toumlrekveacutesrdquo13 Ez a gyakorlatban azt jelentette hogy a szocialista blokk iacutegy Magyarorszaacuteg is abban volt eacuterdekelt hogy az Amerika-baraacutet NATO-tag Toumlroumlkorszaacutegban olyan politi-kai garnituacutera keruumlljoumln hatalomra mely hajlandoacute eacutes keacutepes hidat eacutepiacuteteni az arab vilaacuteg eacutes a harmadik utat keacutepviselő aacutellamok valamint ezaacuteltal a Szovjetunioacute feleacute A teacuterseacuteg egyeacuteb aacutellamainak keacutepviselőitől szerzett informaacutecioacutek azonban hamar

11 Ruumlştuuml Erdelhun (1894‒1983) Teljes neveacuten Mustafa Ruumlştuuml Erdelhun Edirnei szuumlleteacutesű touml-roumlk katonatiszt Felmenői romaacuteniai szaacutermazaacutesuacuteak 1914-ben veacutegezte el a katonai iskolaacutet az első vilaacuteg haacuteboruacuteban toumlbb fronton is szolgaacutelt 1921-ben Izmirből indulva csatlakozott a fuumlggetlenseacutegi haacuteboruacute hoz 1926-ban fejezte be a Katonai Akadeacutemiaacutet majd kuumlloumlnboumlző funkcioacutekban szolgaacutelta a hadsereget Karrierje 1945 utaacuten sem toumlrt meg 1956-ban a 2 hadsereg eacutes a szaacuterazfoumlldi erők parancsnokaacutevaacute nevezteacutek ki 1958 augusztus 23-toacutel 1960 juacutenius 3-ig vezeacuterkari főnoumlk 1960 maacute-jus 27-eacuten a puccsistaacutek letartoacuteztattaacutek majd keacutenyszernyugdiacutejaztaacutek Halaacutelbuumlnteteacuteseacutet előszoumlr eacutelet-fogytiglanira meacuterseacutekelteacutek majd 1964-ben veacutegleg szabadlaacutebra helyezteacutek Ld httpswwwtsktrSayfalarviewName=RustuErdelhun (2020 oktoacuteber 26)

12 Cemal Guumlrsel (1895‒1966) Toumlroumlk katonatiszt a Toumlroumlk Koumlztaacutersasaacuteg negyedik koumlztaacutersasaacute-gi elnoumlke Erzurumi szuumlleteacutesű Az első vilaacuteghaacuteboruacute soraacuten harcolt Gallipolinaacutel eacutes Palesztinaacuteban Az 1918-as fegyverszuumlnet utaacuten a britek fogsaacutegaacuteba esett majd egy eacutevet egyiptomi fogsaacutegban toumll-toumltt 1920-ban csatlakozott Musztafa Kemaacutelhoz eacutes reacuteszt vett szinte az oumlsszes jelentős anatoacuteliai katonai akcioacuteban Katonai paacutelyaacutejaacutenak csuacutecsaacutera 1958-ban eacutert amikor is a szaacuterazfoumlldi erők parancs-nokaacutevaacute nevezteacutek ki A Demokrata Paacutert kormaacutenyaacuteval szembeni veacutelemeacutenyeacutenek hangoztataacutesa utaacuten 1960 maacutejus 3-aacuten koumltelező szabadsaacutegra kuumlldteacutek aminek koumlvetkezteacuteben Izmirbe utazott Itt keacuterteacutek fel a maacutejus 27-i puccs reacutesztvevői hogy aacutelljon a katonai felkeleacutes eacuteleacutere 1960 maacutejus 27 eacutes 1961 januaacuter 10 koumlzoumltt aacutellamelnoumlk miniszterelnoumlk eacutes a fegyveres erők főparancsnoka volt 1961 oktoacute-ber 26-aacuten a Toumlroumlk Nagy Nemzetgyűleacutes az orszaacuteg negyedik koumlztaacutersasaacutegi elnoumlkeacuteveacute vaacutelasztotta (maacutes jeloumllt nem volt) Betegseacutege miatt ezt a poziacutecioacutet 1966 maacutercius 28-aacuteig toumlltoumltte be Eacutelete haacutetralevő neacutehaacuteny hoacutenapjaacutet koacuterhaacutezban toumlltoumltte Ld Atilla Ccediletin Guumlrsel Cemal httpsislamansiklopedisiorgtrgursel-cemal

13 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 371szig titk1960 Taacutergy Toumlroumlk-orszaacutegi esemeacutenyek Istanbul 1960 juacutenius 7

133

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

lehűtoumltteacutek a kedeacutelyeket hiszen peacuteldaacuteul az egyiptomi forraacutesok azt erősiacutetetteacutek meg hogy Toumlroumlkorszaacuteg NATO-tagsaacutega lehetetlenneacute teszi azt hogy Ankara koumlzeledjeacutek az arab orszaacutegok feleacute sőt anyagi taacutemogataacutest kap az arab orszaacutegok elleni teveacutekenyseacutegeacutert14

A kuumllpolitikai vonatkozaacutesok aacutettekinteacutese előtt eacuterdemes roumlviden megvizsgaacutelni a korszak belpolitikai leacutegkoumlreacutet Ehhez szolgaacutelnak taacutemaszul az 1960 novembe-reacuteben iacutert feljegyzeacutesek amelyek elsősorban a toumlroumlkorszaacutegi belpolitikaacuteval fog-lalkoztak Az MBK csaknem feacutel eacutev alatt keacuteptelen volt a politikaacutet a megfelelő mederbe terelni raacuteadaacutesul maacuter a Menderes-kormaacuteny elleni per (uacutegynevezett yassıadai per15) jelentőseacutegeacutet is igyekeztek csoumlkkenteni Annaacutel is inkaacutebb mert a per soraacuten felmeruumllő bűncselekmeacutenyek jelentős reacutesze az ellenkező hataacutest vaacutel-totta ki a koumlzveacutelemeacutenyben A bdquokutyauumlgyrdquo peacuteldaacuteul arroacutel szoacutelt hogy Celal Bayar koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk aacutelliacutetoacutelag arra koumltelezte az aacutellatkertet hogy megvegye tőle azt a kutyaacutet amelyet ő az afgaacuten kiraacutelytoacutel kapott ajaacutendeacutekba A parlament elnouml-keacutet Refik Koraltant pedig a devizatoumlrveacutenyek megseacuterteacuteseacutevel vaacutedoltaacutek azt aacutelliacutet-vaacuten hogy beteg feleseacutegeacutenek gondozaacutesa uumlruumlgyeacuten alkalmazaacutesba vett egy neacutemet nőveacutert bizonyos Barbara Kutzkeacutet A nő szolgaacutelataieacutert (eacutes a feleseacutegeacutenek szuumlk-seacuteges gyoacutegyszereacutert) pedig a toumlroumlk liacutera veacutedelmeacutere hozott toumlrveacutenyt megszegve devizaacuteban fizetett Ezt az esetet nevezte el a korabeli koumlzveacutelemeacuteny bdquoBarbara-uumlgyrdquo-nek16

A per jegyzőkoumlnyveacuteből az is kideruumll hogy a kormaacuteny vezető politikusait eacutes a koumlztaacutersasaacutegi elnoumlkoumlt azeacutert fajsuacutelyos keacuterdeacutesekben is biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetottaacutek Ilyen volt peacuteldaacuteul az 1955 szeptember 6-aacuten eacutes 7-eacuten veacutegbement az orszaacutegban eacutelő orto-dox lakossaacutegot ceacutelzoacute pogromok esete is17 A veacuteres esemeacutenysorozatba torkolloacute tuumlnteteacuteseket ndash melyek soraacuten templomok borultak laacutengba eacutes meglehetősen nagy anyagi kaacuterok keletkeztek ndash a vaacutedirat szerint bdquotoumlroumlk aacutellampolgaacutersaacuteguacute ruacutemok18 javainak megsemmisiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutelrdquo a felső vezeteacutes eacutes az aacutellamfő szervezte eacutes iraacutenyiacutetotta Bizonyiacuteteacutekkeacutent toumlbbek koumlzoumltt azt hoztaacutek fel a vaacutedlottak ellen hogy

14 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 18szigtitk1960 Taacutergy Az egyiptomi főkonzul laacutetogataacutesa Istanbul 1960 juacutenius 13

15 Yassıada sziget a Maacutervaacuteny-tengeren amely sokaacuteig a toumlroumlk haditengereacuteszet baacutezisakeacutent szol-gaacutelt A szigetet 2013-ban Demokraacutecia eacutes Szabadsaacutegok (Demokrasi ve Oumlzguumlrluumlkler) szigeteacutenek nevezteacutek aacutet

16 William Hale Turkish Politics and the Military New York 2003 127ndash12817 A toumlroumlkorszaacutegi ortodoxok elleni hangulatkelteacutes időziacuteteacutese nem veacuteletlen 1955 tavaszaacuten joumltt

leacutetre ugyanis az EOKA nevű szervezet amely Ciprus fuumlggetlenseacutegeacutet fegyverrel kiacutevaacutenta kiviacutevni a britekkel szemben hogy aztaacuten a szigetet egyesiacutetse Goumlroumlgorszaacuteggal (enoacutezisz) A toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek koumlzvetlen kivaacuteltoacute oka egy hiacuter volt miszerint Atatuumlrk Thesszalonikiben talaacutelhatoacute szuumllő-haacutezaacutera valakik bombaacutet dobtak Az esetről keacutesőbb kideruumllt hogy feltehetőleg toumlroumlk titkosszolgaacutelati akcioacute volt

18 A ruacutem elnevezeacutes vagy az Oszmaacuten Birodalmon beluumll eacutelő goumlroumlgkeleti vallaacutesuacute alattvaloacutekat vagy pedig az oszmaacutenok eacuterkezeacutese eacutes aacutellamalapiacutetaacutesa előtt bizaacutenci teruumlleten eacutelőket jeloumlli a toumlroumlk nyelvben

134

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

az incidensekben eacuterintett csoportok egy időben jelentek meg kuumlloumlnboumlző egy-maacutestoacutel messze leacutevő vaacuterosokban (főleg Isztambulban eacutes Izmirben ahol jelentős goumlroumlg kisebbseacuteg eacutelt) eacutes ceacuteliraacutenyosan botokkal csaacutekaacutenyokkal eacutes baltaacutekkal fel-szerelkezve taacutemadtak az ortodoxok (ruacutemok) aacuteltal lakott vaacuterosreacuteszekre19

Szinteacuten suacutelyosan esett a latba az a vaacuted amely Bayarral eacutes Menderesszel egyuumltt mintegy hatvan embert gyanuacutesiacutetott egy İnoumlnuuml elleni mereacutenylet kidolgo-zaacutesaacuteval20

Nem segiacutetette a rendezeacutest az sem hogy 147 egyetemi tanaacutert elbocsaacutetottak elidegeniacutetve ezzel sok eacutertelmiseacutegit21 Az 1960 november 1-jei jelenteacutes kiteacuter Alparslan Tuumlrkeş22 a Cumhuriyetccedili Koumlyluuml Millet Partisi (CKMP) vezetőjeacutenek a Bizottsaacutegban betoumlltoumltt megosztoacute szerepeacutere is vagyis arra hogy nemcsak a hadseregen beluumll voltak taacutemogatoacutei eacutes ellenzői a puccsnak de az azt veacutegrehajtoacute klikk sem volt teljesen egyseacuteges Tuumlrkeş Guumlrsel moumlgoumltt a bdquoszuumlrke eminenciaacutesrdquo szerepeacutet volt hivatott betoumllteni aki raacuteadaacutesul ndash amerikai kikeacutepzeacuteseacutenek koumlszoumlnhe-tően ndash angolul is joacutel beszeacutelt23 A Guumlrselhez koumlzel aacutelloacute Tuumlrkeş bizalmi poziacutecioacutet az MBK de facto miniszterelnoumlki tiszteacutet (başbakanlık muumlsteşarı) toumlltoumltte be Csak-hogy nyilvaacutenos megnyilvaacutenulaacutesai oda vezettek hogy a korabeli sajtoacute az egyip-tomi Gamal Abden-Nasszerhez (1918ndash1970) kezdte hasonliacutetani Az 1952-es egyiptomi puccsot koumlvetően Nasszer volt az aki a hatalmat aacutetvevő Muhammed

19 Yuumlksek Adalet Divanı kararları Yassıada 1960ndash1961 II boumlluumlm 67 Eyluumll olayları davası ka-rarı gerekccedilesi 22 A teljes peranyagot ld httpsacikerisimtbmmgovtrxmluihandle115432678 (2020 aacuteprilis 29)

20 Yuumlksek Adalet Divanı kararları Yassıada 1960ndash1961 V boumlluumlm Topkapı olayları davası kararı gerekccedilesi 1

21 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 375szig titkos1960 Taacutergy Toumlroumlk-orszaacutegi esemeacutenyek Istanbul 1960 november 1

22 Alparslan Tuumlrkeş (1917‒1997) Ciprusi szuumlleteacutesű toumlroumlk katonatiszt politikus Katonai ta-nulmaacutenyait 1938-ban fejezte be Isztambulban A toumlrteacutenelemről eacutes a politikaacuteroacutel vallott neacutezeteire elsősorban Ziya Goumlkalp eacutes Nihal Atsız munkaacutei voltak nagy hataacutessal 1944-ben az uacuten bdquoturanistardquo perben eliacuteteacutelteacutek eacutes toumlbb mint 9 hoacutenapos szabadsaacutegveszteacutessel suacutejtottaacutek Szabadulaacutesa utaacuten vissza-teacutert a hadseregbe majd 1955-ben elveacutegezte a Katonai Akadeacutemiaacutet 1955 eacutes 1957 koumlzoumltt Washing-tonban majd 1959-ben Berlinben kapott hazaacuteja NATO-keacutepviseleteacutevel kapcsolatos megbiacutezataacute-sokat Az 1960 maacutejus 27-i esemeacutenyek soraacuten hamar ismertteacute vaacutelt a neve eacutes bekeruumllt a Nemzeti Egyseacuteg Bizottsaacutegaacuteba ahonnan a november 13-i doumlnteacutes eacutertelmeacuteben 13 taacutersaacuteval egyuumltt veacuteguumll ki-zaacutertaacutek Tuumlrkeşt Indiaacuteba a toumlroumlk kuumllkeacutepviseletre bdquoszaacuteműzteacutekrdquo ahonnan 1963-ban teacutert haza 1965-ben toumlbb az MBK-boacutel kizaacutert taacutersaacuteval egyuumltt Cumhuriyetccedili Koumlyluuml Millet Partisi neacuteven uacutej paacutertot alapiacutetott amelynek halaacutelaacuteig vezetője is maradt Tuumlrkeş eacutes paacutertja elsősorban a nacionalista erő-ket kiacutevaacutenta oumlsszefogni Az 1970-es eacutevekben a miniszterelnoumlk-helyettesi tisztseacutegig is eljutott Az 1980-as puccsot koumlvetően letartoacuteztattaacutek Toumlbb mint 4 eacutev utaacuten 1985-ben kegyelemben reacuteszesuumllt elkeruumllve ezzel a halaacutelbuumlnteteacutest A politikai eacutelet 1987-es uacutejjaacuteeacuteledeacutese utaacuten ismeacutet keacutezbe vette paacutertja iraacutenyiacutetaacutesaacutet eacutes 1991-ben Yozgat keacutepviselőjekeacutent uacutejra bejutott a parlamentbe Ezt a sikert 1993-ban maacuter nem tudta megismeacutetelni paacutertja ugyanis akkor nem keruumllt be a nemzetgyűleacutesbe Ld Atilla Ccediletin Alparslan Tuumlrkeş httpsislamansiklopedisiorgtrturkes-alparslan (2020 januaacuter 15)

23 Ferit Salim Sanlı 13 Kasım 1960 tasfiyesine giden suumlreccedilte Alparslan Tuumlrkeş ve Milli Birlik Komitesi iccedilinde ihtilaf Cumhuriyet Tarihi Araştırmaları Dergisi 1427 (Bahar 2018) 215

135

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

Nedzsib helyeacutebe leacutepett hogy utaacutena kieacutepiacutetse az uacutegynevezett bdquoel nem koumltelezettrdquo-ek mozgalmaacutet eacutes veacutegleg felszaacutemolja a britek egyiptomi jelenleacuteteacutet24

Tuumlrkeş eacutes a moumlgoumltte aacutelloacute főleg fiatal tisztek keveacutesbeacute akartaacutek ismeacutet a civilek kezeacutebe adni a politikai hatalmat ellenszenvvel tekintettek a bdquotermeacuteketlen paacutert-csataacuterozaacutesrdquo-okra (kısır parti ccedilatışmaları) eacutes kuumlloumlnoumlsen a CHP-re Ez az elkeacutep-zeleacutes uumltkoumlzoumltt Guumlrsel eacutes Cemal Madanoğlu felfogaacutesaacuteval miszerint az egyen-suacutely helyrebillenteacuteseacutenek elengedhetetlen felteacutetele a civilek hatalomgyakorlaacutesa ami nagy eseacutellyel İnoumlnuuml eacutes a CHP hatalomba valoacute visszateacutereacuteseacutet is jelenthette volna25 A megosztottsaacuteg eredmeacutenyekeacutent 1960 november 13-aacuten tizenneacutegy embert ndash Tuumlrkeşt eacutes szimpatizaacutensait ndash kizaacutertak a Bizottsaacutegboacutel lecsendesiacutetve a nyugati aggaacutelyokat amelyek veszeacutelyt laacutettak a fiatal tiszt teveacutekenyseacutegeacuteben A tagok toumlbbseacutegeacutet nyugdiacutejaztaacutek Ferit Salim Sanlı szavaival eacutelve a bdquodoktriner toumlroumlk nacionalizmusrdquo szaacutemaacutera ez jelentette azt a lehetőseacuteget amelynek ered-meacutenyekeacutent politikai paacuterttaacute formaacuteloacutedhatott Tuumlrkeş eacutes koumlre26 hiszen 1965-ben ebből a koumlrből ndash Rıfat Baykal Mustafa Kaplan eacutes a reacutegi MBK-tagok reacuteszveacutete-leacutevel ‒ leacutetrejoumltt a CKMP A tisztogataacutes azonban meacuteg iacutegy sem hozta meg a gyors aacutettoumlreacutest hiszen a puccs utaacuteni első vaacutelasztaacutesra egeacuteszen 1961 oktoacutebereacuteig kellett vaacuterni A CHP győzelmeacutet hozoacute voksolaacutes azonban tovaacutebbra sem tudott stabil kor-maacutenyzatot leacutetrehozni27 A politikai bizonytalansaacuteg pedig a hadsereg koumlrein beluumll erősiacutetette azokat a neacutezeteket amelyek szerint a maacutejus 27-i akcioacute nem eacuterte el ceacuteljaacutet eacutes a civil kormaacutenyokat meacuteg nem szabad a hatalom koumlzeleacutebe engedni Ez az elkeacutepzeleacutes az MGK koumlrein kiacutevuumll elsősorban a hadsereg berkein beluumll befo-lyaacutesos eacutes tehetseacuteges tiszt Talat Aydemir (1917ndash1964) koumlruumll kristaacutelyosodott ki Aydemir maacuter az 1950-es eacutevek veacutegeacuten puccsot tervezett Mendereseacutek ellen aacutem mivel a koreai haacuteboruacuteba vezeacutenyelteacutek nem tudta elkeacutepzeleacuteseit kivitelezni Sőt az ominoacutezus maacutejus 27-eacuten sem tartoacutezkodott az orszaacutegban A magaacutet mellőzve eacuterző Aydemir 1962 februaacuter 22-eacuten majd 1963 maacutejus 20-aacuten is puccskiacuteseacuterletet hajtott veacutegre aacutem egyik esetben sem koronaacutezta siker a proacutebaacutelkozaacutest Termeacuteszetesen ezek nem maradhattak koumlvetkezmeacutenyek neacutelkuumll iacutegy a tisztet veacuteguumll 1964 juacutelius 5-eacuten

24 Sanlı i m 221ndash22225 Sanlı i m 224 İnoumlnuuml eacutes a CHP katonai puccshoz valoacute viszonya legalaacutebbis keacuteteacutertelmű

A Demokrata Paacutert felfogaacutesa szerint a CHP igyekezett kiprovokaacutelni egy olyan beavatkozaacutest amely vaacutelasztaacutesok neacutelkuumll is lehetőveacute tette volna a hatalomba valoacute visszateacutereacutesuumlket A CHP ezt tagadja eacutes azt hangsuacutelyozza hogy ők a demokratikus berendezkedeacutes visszateacutereacuteseacutet szorgalmaztaacutek csupaacuten eacutes a paacutert vezetőseacutege nem tudott a Guumlrseleacutek aacuteltal tervezett puccsroacutel Bővebben ld Sinan Meydan İftiralar ve gerccedilekler 27 Mayıs httpswwwsozcucomtr2019yazarlarsinan-meydaniftiralar-ve-gercekler-27-mayis-4937663 (2020 januaacuter 13) valamint Uő Nifak cephesirsquonden zillet ittifakırsquona Kafa aynı kafa httpswwwsozcucomtr2019yazarlarsinan-meydannifak-cephesinden-zillet-ittifakina-kafa-ayni-kafa-3765453 (2020 januaacuter 14)

26 Sanlı i m 24527 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 47sz t1961 Taacutergy Vaacutelasztaacutesi ered-

meacutenyek Istanbul 1961 oktoacuteber 13

136

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

kiveacutegezteacutek28 A hadsereg uacutejjaacute- eacutes aacutetszervezeacutese azonban nem aacutellt meg Aydemir csoportjaacutenaacutel hiszen Guumlrsel a hadsereg modernizaacutelaacutesaacutera eacutes a tisztikaron beluumlli veacuterfrissiacuteteacutesre hivatkozva meacuteg 1960 augusztusaacuteban mintegy 35 ezer szolgaacutelatban leacutevő katonaacutet (koumlztuumlk szaacutemos magas ranguacute tisztet is) nyugdiacutejba kuumlldoumltt29

Az MGK-val szembeni bizalmatlansaacuteg eacutes az az eshetőseacuteg hogy Toumlroumlkorszaacuteg eltaacutevolodhat a Celal Bayar eacutes Menderes aacuteltal koumlvetett kuumllpolitikaacutetoacutel a koumlrnyező orszaacutegokban is felmeruumllt Eacuteppen ezeacutert a kuumllvilaacuteg reakcioacutejaacutenak koumlruumlljaacuteraacutesa min-denkeacutepp fontos adaleacutekokkal szolgaacutel szaacutemunkra

Iraacuteni vonatkozaacutesban egy eacuterdekes keacuteteacutertelmű nyilatkozat is borzolta a kedeacute-lyeket A teheraacuteni toumlroumlk nagykoumlvet annak eacuterdekeacuteben hogy hazaacuteja CENTO-hoz valoacute ragaszkodaacutesaacutet hangsuacutelyozza a Keyhan nevű iraacuteni lapnak adott interjuacutejaacuteban kijelentette bdquoA maacutejus 27-i mozgalom (tehaacutet maacuter nem forradalom ndash K-O P) kezdete oacuteta vilaacutegosan eacutes a lehetőseacutegekhez keacutepest minden keacuteteacutertelműseacuteg neacutel-kuumll kinyilatkoztattuk kuumllpolitikaacutenkat A vilaacuteg szeme előtt kijelentettuumlk hogy hűseacutegesek maradunk valamennyi koumltelezettseacuteguumlnkhoumlz főleg a NATO-val eacutes a CENTO-val szemben Ma ugyanuacutegy hűek maradunk szavainkhoz eacutes a nagy Atatuumlrk eszmeacuteihez aki alaacutehuacutezta hogy beacutekeacutenek kell uralkodnia a vilaacutegban eacutes orszaacutegaacutebanrdquo Az ideacutezet első fele meacuteg nem adott volna okot feacutelreeacuterteacutesekre de az Atatuumlrkre valoacute hivatkozaacutes maacuter annaacutel inkaacutebb Forraacutesunk ndash a teheraacuteni magyar koumlvetseacuteg ndash ugyanis raacutemutatott arra hogy a szoacuteban forgoacute hivatkozaacutes egy egeacuteszen maacutes vilaacutegpolitikai koumlzegben szuumlletett Atatuumlrk idejeacuteben Toumlroumlkorszaacuteg igyekezett semleges politikaacutet folytatni eacutes nem csatlakozni egyik katonai toumlmbhoumlz sem de Ankara azeacutert arra nagyon vigyaacutezott hogy Moszkvaacuteval joacute kapcsolatokat aacutepol-jon30 A perzsa vezeteacutes toumlrteacutenelmi seacuterelmeket nem mellőző eacutes a keacutesőbbi 1979-es forradalomra gondolva tanulsaacutegos hozzaacuteaacutellaacutesaacutet egyeacuteb forraacutes is alaacutetaacutemasztja Az utoacutekor szaacutemaacutera az is vilaacutegossaacute vaacutelik hogy a keacutet orszaacuteg hasonloacute gondokkal kuumlzdoumltt eacutes szinteacuten hasonloacute logika menteacuten proacutebaacutelt megoldaacutesokkal eacutelni Teheraacuten szerint ugyanis a puccs haacutettereacuteben fontos szerepet jaacutetszott hogy Menderes a hadsereget nem vonta be kellő meacuterteacutekben a doumlnteacuteshozatalba hanem bdquoelszige-telte azt az aacutellami uumlgyektőlrdquo Ezzel paacuterhuzamosan pedig olyan bdquoterrorrendszerrdquo-t eacutepiacutetett ki amely meacuteg az amerikaiak bizalmaacutet is kikezdte A CENTO kapcsaacuten egy olyan fejtegeteacutes olvashatoacute mely az iraacuteni toumlrteacutenelmi keretrendszerben joacutel eacutertelmezhető Joacutellehet az Iraacutenboacutel kuumlldoumltt jelenteacutesek nem tartottaacutek valoacutesziacutenűnek hogy Toumlroumlkorszaacuteg megszegi koumltelezettseacutegeit azt azeacutert el tudtaacutek keacutepzelni hogy

28 Ld Talat Aydemirrsquoin ilk darbe girişimi 22 Şubat 1962 32 guumln arşivi httpswwwyoutubecomwatchv=YkLdNJlooJs (2019 december 17)

29 Hale i m 12530 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Szigoruacutean titkos 001031 Taacutergy Cento

vaacutelsaacutegban Budapest 1961 februaacuter 17

137

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

Ankara a szoacuteban forgoacute regionaacutelis katonai szoumlvetseacuteget a sajaacutet maga vezeteacuteseacutevel fuumlggetleniacuteti a nyugati hatalmaktoacutel31

Damaszkuszban eacutes Bejruacutetban eacuterthető okokboacutel a toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek arab vonatkozaacutesait boncolgattaacutek A puccs legfőbb okaacutet abban veacutelteacutek felfedezni ndash legalaacutebbis ami a sajtoacutet illeti ndash hogy a toumlroumlk neacutep az bdquoAmerikaacutet hűen kiszol-gaacuteloacute diktatoacuterikus rendszertrdquo eacutes a tuacutelzott nyugati befolyaacutest megeleacutegelte Abbeacuteli remeacutenyuumlknek is hangot adtak a keacutet arab orszaacutegban hogy Menderes bukaacutesa utaacuten a maacuter Atatuumlrk ideje oacuteta fagyos toumlroumlk‒sziacuter viszonyban enyhuumlleacutes koumlvetkezhet be eacutes az időről időre előforduloacute hataacuterincidensek eacutes ellenseacuteges titkosszolgaacutelati manőverek (bdquokeacutembeszivaacutergaacutesrdquo-ok) intenzitaacutesa csoumlkkenhet Az aacuteltalaacutenos koumlzveacute-lekedeacutes azonban ndash a realitaacutesok talajaacuten maradva ndash tovaacutebbra is azt tartotta hogy az uacutej vezeteacutes is folytatni fogja elődei kuumllpolitikaacutejaacutet vagyis az orszaacuteg nem szűnik majd meg Amerika eacutes Izrael bdquotaacutemaszrdquo-a lenni Ez a szempont pedig az arab sajtoacute egy reacutesze szerint arra enged koumlvetkeztetni hogy Washingtonban tudtaacutek hogy a helyzet instabil eacutes szaacutemoltak egy esetleges katonai beavatkozaacutes eshetőseacutegeacutevel32

Itt eacuterdemes kiteacuternuumlnk Guumlrsel eacutes az MBK Irakot eacutes Jordaacuteniaacutet eacuterintő keleti vonatkozaacutesuacute elkeacutepzeleacuteseire illetve a keacutet orszaacutegban akkoriban tapasztalhatoacute vaacuterakozaacutesokra Az egeacutesz esemeacutenysorozat a keacutet eacutevvel koraacutebbi 1958-as iraki for-dulatra emleacutekeztetett ami veacuteguumll a Bagdadi Paktum felbomlaacutesaacutet eacutes az Egyesuumllt Aacutellamok koumlzel-keleti poziacutecioacuteinak meggyenguumlleacuteseacutet eredmeacutenyezte Ugyanabban az eacutevben Egyiptom eacutes Sziacuteria egyesuumlleacuteseacutevel leacutetrejoumltt az Egyesuumllt Arab Koumlztaacuter-sasaacuteg is Irakban II Fejszaacutel kiraacutelyt Abdel-Kerim Kaacuteszem taacutebornok tasziacutetotta le a troacutenroacutel Oumlt eacutevvel keacutesőbb 1963-ban pedig maacuter az arab nacionalizmus eacutes a szocializmus tanait oumltvoumlző ndash egyeacutebkeacutent Sziacuteriaacuteban eacutes Egyiptomban is erős poziacute-cioacutekkal biacuteroacute ndash baaszista33 erők keruumlltek hatalomra Irakban

Ez a fordulat termeacuteszetesen ellenteacutetet sziacutetott toumlroumlk‒iraki viszonylatban meacuteg akkor is ha egyik feacutel sem akarta tuacutelfesziacuteteni a huacutert 1962 augusztus 18-aacuten neacutegy toumlroumlk vadaacuteszrepuumllő hatolt be iraki teruumlletre eacutes ott a hiacuterek szerint lelőtt egy iraki vadaacuteszgeacutepet Az eset nagy sajtoacutevisszhangot keltett Irakban Bagdad ugyanis azzal vaacutedolta Ankaraacutet hogy a kurd szeparatizmust eacutes a Barzani csalaacuted-hoz koumlthető klikket taacutemogatja az orszaacutegban Ezzel szemben Kaacuteszem taacutebornok szaacutemaacutera kapoacutera joumltt a hataacuterseacuterteacutes Arroacutel van szoacute ugyanis hogy augusztus 15-eacuten

31 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Szigoruacutean titkos 004857 Taacutergy A touml-roumlkorszaacutegi helyzet iraacuteni visszhangja Budapest 1960 augusztus 5

32 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 004840szig titk Taacutergy Toumlroumlkorszaacutegi aacutellamcsiacuteny sziacuteriai eacutes libanoni sajtoacutevisszhangja Budapest 1960 juacutelius 9

33 Az 1943-ban megalakult Baasz Paacutert egy eredetileg Sziacuteriaacuteban Damaszkuszban leacutetrejoumltt po-litikai csoportosulaacutes neve A paacutert imperialistaellenes eacutes paacutenarab elveket oumltvoumlző uumlzenetei hamar neacutepszerűek lettek 1953-ban oumlsszeolvadt a Sziacuter Szocialista Paacuterttal leacutetrehozva iacutegy az Arab Szoci-alista Baasz Paacutertot Irakban a baaszista mozgalom 1968 utaacuten Szaddaacutem Husszein reacuteveacuten egeacuteszen a 2003-as amerikai megszaacutellaacutesig őrizte kormaacutenyzati poziacutecioacuteit Sziacuteriaacuteban Hafez al-Asszad 1970-es hatalomra keruumlleacutese oacuteta egeacuteszen a mai napig baaszista kormaacutenyok vannak hatalmon

138

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

vagyis haacuterom nappal a toumlroumlk leacutegteacuterseacuterteacutes előtt Bagdad aacutetfogoacute katonai hadmű-veletet indiacutetott az orszaacuteg eacuteszaki reacuteszeacuten eacutelő kurdokkal szemben Vagyis Bagdad maga kezdett a kurd toumlrekveacuteseknek gaacutetat szabni eacutes ebben a folyamatban a toumlroumlk vezeteacutest olyan sziacutenben kiacutevaacutenta feltuumlntetni mintha a haacutetteacuterből ők taacutemogatnaacutek a kurdokat eacutes ezaacuteltal Irak gyenguumlleacuteseacutet A keacuterdeacutesben magyar forraacutesunk az iraki egyeacutebkeacutent betiltott kom munista paacutert aacutellaacutespontjaacutet tartotta iraacutenyadoacutenak amely iacutegy fogalmazott bdquoAz iraki kurdok kuumlloumlnoumlsen pedig Barzani eacutes kurd demokrata paacutertja imperialistaellenes Senkit sem szabad hogy megteacutevesszen a kormaacuteny aacutelliacutetaacutesa amely a toumlroumlk reakcioacute val valoacute egyuumlttműkoumldeacutessel vaacutedolja őket A kor-maacutenynak ez a proacutebaacutelkozaacutesa gyengiacuteti sajaacutet poziacutecioacutejaacutet a toumlroumlkoumlkkel szemben eacutes csak az imperializmusnak kedvez Ugyanakkor csoumlkkenti a kurd keacuterdeacutes beacutekeacutes demokratikus uacuteton toumlrteacutenő megoldaacute saacutenak lehetőseacutegeacutet A kormaacuteny aacutelliacutetaacutesa fele-lőtlen minden alapot neacutelkuumlloumlzhelliprdquo34

Irak szerepe maacutes oumlsszefuumlggeacutesben is kulcsfontossaacuteguacute volt 1960-ban ugyanis Bagdad megnyereacuteseacuteeacutert nemcsak Teheraacutenban eacutes Ammanban de Ankaraacuteban is proacutebaacuteltak leacutepeacuteseket tenni annak eacuterdekeacuteben hogy elkeruumlljeacutek az Egyesuumllt Arab Koumlztaacutersasaacuteg ndash eacutes ezzel a szovjetbaraacutet politika ndash esetleges bővuumlleacuteseacutet erősoumldeacuteseacutet A szocialista blokk logikaacuteja szerint az aacutellamkoumlzoumlsseacuteg eacutes Irak egyuumlttműkoumldeacute-seacutenek megerősiacuteteacutese vagy esetleges egyesuumlleacutese az bdquoimperialistaellenesrdquo taacutebort hozhatnaacute előnybe eacutes bdquosuacutelyosan eacuterinteneacute a nyugati hatalmak koumlzelkeleti (sic) eacuterdekeit s egyben az erőviszonyok eltoloacutedaacutesaacutet eredmeacutenyezneacute a koumlzelkeleti (sic) teacuterseacutegben a nyugati hatalmakkal egyuumlttműkoumldő CENTO-aacutellamok rovaacutesaacutera Az EAKndashiraki egyuumlttműkoumldeacutes erősoumldeacutese egyidejűleg komolyan gyengiacuteteneacute Jordaacute-nia helyzeteacutet az Egyesuumllt Arab Koumlztaacutersasaacuteggal folytatott viszaacutelybanrdquo35

Nyugatra tekintve a szocialista Bulgaacuteriaacuteboacutel aacutellnak rendelkezeacutesre forraacutesok Szoacutefia szaacutemaacutera termeacuteszetesen szinteacuten nagy jelentőseacuteggel biacutertak a toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek Egyes felteacutetelezeacutesek szerint ugyanis kialakulhatott volna egy olyan forgatoacutekoumlnyv amely csoumlkkenti az amerikaiak iraacutenti lojalitaacutest eacutes Toumlroumlkorszaacuteg szaacutemaacutera nagyobb mozgaacutesteret teremtett volna

Ebből kiindulva a puccs utaacuten juacuteliusban bdquooacutevatos bizakodaacutesrdquo uralkodott a vezető bolgaacuter koumlroumlkben eacutes biacuteztak abban hogy neacutehaacuteny fuumlggő keacuterdeacutes ndash peacuteldaacuteul az eacutevek oacuteta toumlroumlk boumlrtoumlnben raboskodoacute bolgaacuter főkonzul elengedeacutese ndash veacutegeacutere pontot tehetnek majd36 Az iratok hangveacutetele moumlgoumltt ndash amelyek mindig a baraacutetsaacutegot eacutes az egyuumltt műkoumldeacutest helyezik koumlzeacuteppontba eacutes pont az ezekkel az eacuterteacutekekkel ellenkező ameri kai nyomaacutest kaacuterhoztatjaacutek ndash azeacutert felsejlik a politikai realitaacutes

34 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Szigoruacutean titkos Taacutergy Irakindashtoumlroumlk viszony alakulaacutesa Bagdad 1962 szeptember 15

35 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 006836szig titk Taacutergy Irak eacutes Jordaacute-nia viszonya Budapest 1960 oktoacuteber 14

36 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Mell 005409szig titk szaacutemhoz Taacutergy A bolgaacuterndashtoumlroumlk viszony az uacutej helyzetben Szoacutefia 1960 juacutelius 9

139

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

A bolgaacuter vaacuterakozaacutes moumlgoumltt huacutezoacutedoacute eacuterdekeket beszeacutedes moacutedon iacuterja le egy 1961 őszeacuten keacuteszuumllt feljegy zeacutes bdquoLazarov peacutenzuumlgyminiszter elmondta hogy Marat37 toumlroumlk kommunista vezető aki eacutevekig a Szovjetunioacuteban eacutelt most Bulgaacuteriaacuteban tartoacutezkodik eacutes maga koumlreacute gyűjti az ide emigraacutelt toumlroumlk kommunistaacutekat Keacuteszuumll-nek arra a lehetőseacutegre hogy haza teacuterjenek eacutes megkezdhesseacutek a Kommunista Paacutert szervezeacuteseacutet Remeacutenykednek abban is hogy hazateacuterhet Nazım Hikmet38 akinek szemeacutelye nagy erőt ad a paacutertnakrdquo39 Ezekből a sorokboacutel kivilaacuteglik hogy a Szovjetunioacute ugraacutesra keacuteszen vaacuterta a lehetőseacuteget hogy a megfelelő leacutepeacutesekkel toumlroumlk foumlldoumln eacuterveacutenyesiacutetse eacuterdekeit

A koumlrnyező orszaacutegok aacutellaacutespontja eacutes vaacuterakozaacutesa termeacuteszetesen nem kuumlloumlniacutet-hető el a bipolaacuteris vilaacutegban a keacutet nagyhatalom politikaacutejaacutetoacutel A magyar kuumllkeacutep-viselet Washingtonban szerzett eacutertesuumlleacutesei ebből kifolyoacutelag kuumlloumlnoumlsen sokat nyomnak a latban Az onnan eacuterkező hivatalos iratok szerint Damaszkuszban joacutel sejtetteacutek eacutes az amerikaiak ndash igaz nem a kuumlluumlgyi jelenteacutesek uacutetjaacuten hanem feltehetően haduumlgyi eacutes titkosszolgaacutelati forraacutesokboacutel eacutertesuumllve ndash tudtaacutek hogy joacute eseacutely van a puccsra Sőt diplomataacuteink arroacutel is tudomaacutest szereztek hogy egy İnoumlnuuml vezette kormaacuteny felaacutelliacutetaacutesaacutetoacutel sem tartottak az Egyesuumllt Aacutellamokban hiszen abban az esetben is a kuumllpolitikai iraacutenyvonal vaacuteltozatlansaacutegaacutera szaacutemiacute-tottak A koreai peacuteldaacuteboacutel tanulva pedig ndash ahol a beavatkozaacutes eacuteppen ellenkező hataacutest vaacuteltott ki ndash igyekeztek haacutetteacuterben maradni eacutes nem koumlzvetlen moacutedon taacutemo-gatni Menderest eacutes kormaacutenyaacutet Valoacutesziacutenűleg ezt erősiacutetette az a felteacutetelezeacutes is hogy az 1952-es egyiptomi eacutes az 1958-as iraacuteni hatalomvaacuteltaacutest koumlvető fordulat nem koumlvetkezik majd be Toumlroumlkorszaacutegban Toumlroumlk reacuteszről a NATO iraacutenti elkoumlte-leződeacutest hivatott talaacuten az is kifejezni hogy Guumlrsel kabinetjeacutenek első keacutet eacuteveacute-ben az a Selim Sarper40 lett a kuumlluumlgyminiszter aki a puccsot megelőző haacuterom

37 Eredeti neveacuten İsmail Bilen (1902‒1983) a Toumlroumlk Kommunista Paacutert egyik alapiacutetoacuteja38 Nazım Hikmet (1902‒1963) Toumlroumlk iacuteroacute koumlltő filozoacutefus Thesszalonikiben szuumlletett Isz-

tambulban tanult 1920-ban kommunista eszmeacutek hataacutesaacutera Moszkvaacuteba utazott ahol 1922 eacutes 1924 koumlzoumltt taacutersadalomtudomaacutenyt eacutes koumlzgazdasaacutegtant tanult 1924-ben titokban hazautazott eacutes meg-alapiacutetotta a Toumlroumlkorszaacutegi Szocialista Munkaacutes-Paraszt Paacutertot majd kommunista agitaacutelaacutes vaacutedjaacuteval boumlrtoumlnbuumlnteteacutesre iacuteteacutelteacutek amely elől ismeacutet a Szovjetunioacuteba szoumlkoumltt 1928-ban megint hazateacutert de a hatoacutesaacutegok akkor letartoacuteztattaacutek eacutes roumlvid időre boumlrtoumlnbe keruumllt A szovjet vezeteacutes kritizaacutelaacutesa miatt az 1930-as eacutevek elejeacuten uacutejra keacutenytelen volt hazajoumlnni ahol 1938-toacutel 1950-ig boumlrtoumlnbuumlnteteacuteseacutet toumlltoumltte Szabadulaacutesa utaacuten azonnal a Szovjetunioacuteba menekuumllt 1951-ben toumlroumlk aacutellampolgaacutersaacutegaacutetoacutel is megfosztottaacutek Ezek utaacuten a keleti blokk eacutes Afrika szaacutemos orszaacutegaacuteba ellaacutetogatott ahol darabjait időről időre műsorra tűzteacutek Ld Alim Kahraman Nazım Hikmet httpsislamansiklopedisiorgtrnazim-hikmet (2020 oktoacuteber 26)

39 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 004861szig titk Taacutergy Informaacutecioacutek a toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyekkel kapcsolatban Szoacutefia 1960 szeptember 7

40 Selim Sarper (1899‒1968) Toumlroumlk diplomata politikus 1928-ban az odesszai konzulaacutetuson kezdte meg a kuumllszolgaacutelatot amelynek a vezeteacuteseacutet a toumlbb eacuteves moszkvai kikuumlldeteacutes utaacuten 1935-ben vette aacutet 1937-ben a berlini konzulaacutetus vezetője lett majd 1944-ben ismeacutet Moszkvaacuteba keruumllt ekkor immaacuter mint nagykoumlvet 1946-ban a roacutemai toumlroumlk nagykoumlvetseacuteg vezeteacuteseacutet biacuteztaacutek raacute majd egy eacutevvel keacutesőbb az ENSZ aacutellandoacute koumlvete lett 1957-től a NATO aacutellandoacute keacutepviseleteacutet laacutetta el

140

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

eacutevben hazaacuteja aacutellandoacute keacutepviseleteacutet laacutetta el a NATO-ban41 Annyiban mindez nem meglepő hogy tudjuk az Egyesuumllt Aacutellamok 1945 utaacuten az uacutegynevezett Gladio-műveletek kereteacuteben sokat tett azeacutert hogy amennyiben a Foumlldkoumlzi-tenger keleti medenceacutejeacuteben szaacutemaacutera kedvezőtlen folyamatok indulnak el Olaszorszaacutegtoacutel Toumlroumlkorszaacutegig legyen szervezett erő amely adott esetben keacutepes lehet a katonai ellenaacutellaacutesra Ezeacutert is koumlnnyen elkeacutepzelhető hogy az amuacutegy is joacutel eacutertesuumllt ameri-kaiak nem estek keacutetseacutegbe akkor sem ha Toumlroumlkorszaacutegban eacuteppen katonaacutek vetteacutek aacutet a hatalmat

Az USA-hoz hasonloacutean a keacuterdeacutesben a szovjet szaacutel is kiemelt jelentőseacuteggel biacutert A Guumlrseleacutek aacuteltal hangoztatott fraacutezisok ndash vagyis a visszateacutereacutes az Atatuumlrk aacuteltal kijeloumllt uacutetra ndash pozitiacutev visszhangra talaacuteltak Moszkvaacuteban bdquoAz a teacuteny hogy az uacutej toumlroumlk kormaacuteny hatalomra keruumlleacuteseacutetől az atatuumlrki politika folytataacutesaacutet iacutegeacuteri a szovjet vezetőket arra engedte koumlvetkeztetni hogy veacutegre a szovjet‒toumlroumlk viszonyban normaacutelisabb leacutegkoumlr esetleg baraacuteti joacuteszomszeacutedi viszony kialakulaacute-saacutenak folyamata kezdődhet elrdquo Maacutesutt a jelenteacutes maacutes formaacuteban de ugyanazt hangsuacutelyozza bdquoAz felteacutetlenuumll biztos hogy ha a toumlroumlk kormaacuteny nemcsak szavak-ban hanem tettekben is az atatuumlrki politika folytataacutesaacutet vaacutelasztanaacute az eacuteppen uacutegy joacute lenne eacutes eacuteppen uacutegy megfelelne elsősorban eacutes mindenekelőtt Toumlroumlkorszaacuteg nemzeti eacuterdekeinek mint a Szovjetunioacutenak eacutes e teacuterseacuteg valamennyi beacutekeacutet oacutehajtoacute orszaacutegaacutenakrdquo42 Mint fentebb laacutettuk ugyanennek a kommunikaacutecioacutenak Iraacutenban egeacuteszen maacutes volt az olvasata

A kiacutevuumllről eacuterkező elvaacuteraacutesok remeacutenyek mellett az uacutej hatalomnak belső szempontoknak is meg kellett felelnie Utoacutebbira szolgaacutelt peacuteldaacuteul az 1924-es alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesa Az 1961-ben megszuumlletett uacutej jogi statuacutetum a nemzet eacutertelmezeacuteseacutet eacutes a jogforraacutest gyakorlatilag eacuterveacutenyben hagyta (bdquoa szuverenitaacutes minden felteacutetel neacutelkuumll a neacutep kezeacuteben vanrdquo)43 aacutem a politikai paacutertok alapiacutetaacutesaacutet felteacutetelekkel igyekezett koumlruumllbaacutestyaacutezni Ennek legfőbb oka az volt hogy baacuter a Demokrata Paacutert demokratikus vaacutelasztaacutesok reacuteveacuten keruumllt kormaacutenyra hatalma megtartaacutesa eacuterdekeacuteben nem riadt vissza toumlrveacutenytelen eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacutetoacutel sem Eacuteppen ezeacutert az 1950-es bdquogalibardquo kikuumlszoumlboumlleacutese eacuterdekeacuteben a katonai elit elkeacutepzeleacuteseivel oumlsszhangban az alaacutebbi teacutetel is bekeruumllt az alkotmaacutenyba bdquoA poli-tikai paacutertok alapiacutetoacute okiratainak programjainak eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek az emberek

majd 1960 november 20-aacutetoacutel 1962 maacutercius 16-aacuteig kuumlluumlgyminiszterkeacutent dolgozott Ld Selim R Sayın Sarperrsquoin oumlzgeccedilmişi httpwwwmfagovtrsayin_-selim-r_-sarper_in-ozgecmisitrmfa (2020 januaacuter 7)

41 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 005111szig titk Taacutergy A toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek hataacutesa az Egyesuumllt Aacutellamokban Budapest 1960 juacutelius 12

42 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 003995szig titk Taacutergy A szovjetndashtouml-roumlk viszonyroacutel Moszkva 1961 aacuteprilis 22

43 Egemenlik kayıtsız şartsız Tuumlrk Milletinindir Tanoumlr i m 384

141

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

jogaacutet eacutes szabadsaacutegaacutet szem előtt tartoacute demokratikus eacutes szekulaacuteris koumlztaacutersasaacuteg kormaacutenyzaacutesaacuteval oumlsszhangban kell lennierdquo44

A taacutersadalom eacutes az egyeacuten viszonyrendszereacuteben pedig toumlbb jogot hagyott meg mint az 1980-as katonai puccs utaacuten leacutetrejoumlvő uacutej alkotmaacuteny amely az aacutellam jogkoumlreacutet eacutes eacuterdekeacutet aacuteltalaacuteban az egyeacuteni szempontok foumlleacute igyekezett helyezni45 Euroacutepai oumlsszeveteacutesben a taacutersadalmi politikai eacutes szabadsaacutegjogok tekinteteacuteben leginkaacutebb az 1948-as olasz alkotmaacutennyal mutatott hasonloacutesaacutegokat46

Keacutetseacutegtelen hogy az 1961-es alkotmaacuteny demokratizaacuteloacutedaacutest eredmeacutenyezett Szeacutelesedett az orszaacuteg politikai spektruma uacutejjaacuteeacuteledt a szoacutelaacutes- eacutes sajtoacuteszabadsaacuteg Szakszervezetek paacutertok taacutersasaacutegok eacutes alapiacutetvaacutenyok joumlttek leacutetre Ugyanakkor ez a folyamat a politikai eacuteletben instabilitaacutest eacutes polarizaacuteloacutedaacutest is hozott hiszen 1965-ig koaliacutecioacutes vagy kisebbseacutegi kormaacuteny vitte az uumlgyeket haacutetteacuterben a tisz-tikarral Az 1961 oktoacuteber 15-i vaacutelasztaacutesokon a CHP 363-ot a Demokrata Paacutert oumlroumlkoumlseacutenek tekinthető Adalet Partisi (Igazsaacuteg Paacutert AP) pedig valamivel kevesebbet 348-ot kapott A harmadik legerősebb paacutert pedig a Yeni Tuumlrkiye Partisi (Uacutej Toumlroumlkorszaacuteg Paacutert YTP) lett a maga 137-aacuteval47

Oumlsszesseacutegeacuteben a korabeli magyar feljegyzeacutesek aacuteltalunk vizsgaacutelt anyagaacuteboacutel az deruumll ki hogy az 1960-as toumlroumlk katonai puccsot a teacuterseacuteg szereplői helyen-keacutent aggodalommal helyenkeacutent pedig vaacuterakozaacutesokkal figyelteacutek A szocialista blokkban eacutes a szomszeacutedos arab orszaacutegokban ha meacutegoly halovaacutenyan eacutes roumlvid időre is de elsősorban a remeacuteny a nyugati szoumlvetseacutegi rendszerhez tartozoacutek ese-teacuteben neacutemi aggodalom volt tapasztalhatoacute Nagy keacuterdeacutes persze hogy a toumlrteacutentek moumlgoumltt volt-e (eacutes ha igen milyen meacuterteacutekű) nagyhatalmi taacutemogataacutes Mint laacutettuk Washingtonban tudhattak a muumldahele vagy ihtilal előkeacuteszuumlleteiről Ugyanuacutegy felvetődik a keacuterdeacutes hogy Moszkva mennyiben sziacutetotta a toumlroumlkorszaacutegi belpo-litikaacuteban azt a tuumlzet amely elodaacutezhatatlannaacute tette a katonasaacuteg beavatkozaacutesaacutet A bulgaacuteriai kommunistaacutek magyar kolleacutegaacuteikhoz eljuttatott informaacutecioacutei alapjaacuten joggal teacutetelezzuumlk fel hogy a szovjetek is keacuteszen aacutelltak arra hogy szaacutemukra kedvezően alakiacutetsaacutek deacuteli szomszeacutedjuk politikai berendezkedeacuteseacutet Forraacutesaink egyuacutettal eacuterthetőbbeacute teszik azt a Koumlzel-Kelet szaacutemos orszaacutegaacuteban napjainkban is tapasztalhatoacute jelenseacuteget amely első raacuteneacutezeacutesre indokolatlanul kuumllső teacutenyezőt veacutel felfedezni egyes belpolitikai esemeacutenysorozatok moumlgoumltt

44 Siyasi partilerin tuumlzuumlkleri programları ve faaliyetleri insan hak ve huumlrriyetlerine dayanan demokratik ve laik cumhuriyet huumlkmuumlne uygun olmak zorundadır Tanoumlr i m 387

45 Tanoumlr i m 378ndash38146 Tanoumlr i m 38247 Tanoumlr i m 405ndash406

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

SZEMLE Koumlnyvek

MANU TOumlRVEacuteNYKOumlNYVESzanszkritboacutel fordiacutetotta Borbeacutely Judit Bernadett Szakmailag ellenőrizte Dezső Csaba A jegyzeteket iacuterta Borbeacutely Judit BernadettndashDezső Csaba Az előszoacutet iacuterta Ruzsa Ferenc (India Koumlnyvtaacuter 5 Szerk Zentai Gyoumlrgy) LrsquoHarmattan Buda-pest 2019 375 oldal

A Maacutenavadharmasaacutesztra maacutes neacuteven Manuszmriti a hinduizmus egyik leg-fontosabb szoumlvege az oacutekori India taacutersadalomtoumlrteacuteneteacutenek egyik legfontosabb forraacutesa amely raacutenk maradt formaacutejaacutet Eacuteszak-Indiaacuteban valoacutesziacutenűleg a Kr u 2 szaacute-zadban nyerte el Indiaacuteban a munka egyeduumllaacutelloacute tekinteacutelyeacutet mitikus szerzőjeacutenek Manunak az emberiseacuteg ősatyjaacutenak Brahmaacute teremtőisten fiaacutenak koumlszoumlnheti Az indiai hagyomaacuteny a Manuroacutel elnevezett Maacutenava (rsquoManutoacutel szaacutermazoacutersquo) jogi iskolaacutet tartja a koacutedex oumlsszeaacutelliacutetoacutejaacutenak Ez az enciklopeacutedikus mű valoacutejaacuteban toumlbb eacutevszaacutezados szerkesztői munka eredmeacutenye eacutes a teacutenyleges szerkesztők ismeret-lenek A ma ismert verses szoumlveg 12 koumlnyvet tartalmaz a versek szaacutema 2685 A Manu toumlrveacutenykoumlnyve aacuteltalaacutenosan elfogadott fordiacutetaacutes onnan ered hogy a Brit Kelet-indiai Taacutersasaacuteg a 18 szaacutezad veacutegeacuten olyan igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszer kieacutepiacuteteacuteseacutebe kezdett amelyben a modern angol jog mellett a hindu szokaacutesjognak is szerepet szaacutentak eacutes ennek legfőbb forraacutesaacutet a Manuszmritiben veacutelteacutek megta-laacutelni Ha viszont koumlzelebbről vizsgaacuteljuk meg a szoumlveget akkor azt laacutetjuk hogy csupaacuten VIII eacutes IX koumlnyveacutenek bizonyos versei tartalmaznak a polgaacuteri jogra a buumlntetőjogra vagy a jogeljaacuteraacutesi keacuterdeacutesekre vonatkozoacute olyan megaacutellapiacutetaacutesokat amelyek a 18 szaacutezadtoacutel a 20 szaacutezadig a teacutenyleges indiai joggyakorlat reacuteszei voltak Mivel a munka legnagyobb reacutesze vallaacutesi rituaacutelis politikai eacutes a min-dennapi eacuteletre vonatkozoacute normaacutekboacutel aacutell helyesebb volna egy koumlruumlliacutert fordiacutetaacutest hasznaacutelnunk Eszerint a ciacutem a rsquoMaacutenava iskolaacutenak a dharmaacuteroacutel szoacuteloacute tankoumlnyveszakkoumlnyve (saacutesztra)rsquo amely a braacutehmanaacutek tanulmaacutenyaihoz nyuacutejtott anyagot eacutes mint ilyen a hinduizmusban a tudomaacutenyos irodalom (saacutesztra) darabjaacutenak is szaacutemiacutetott Ennek megfelelően nem toumlrveacutenykoumlnyv a szoacute modern eacutertelmeacuteben A dharma fogalomnak azonban sok jelenteacutese van a legfőbbek rsquotoumlrveacutenyrsquo rsquoigaz-saacutegossaacutegrsquo rsquoerkoumllcsivallaacutesi koumltelesseacutegrsquo eacutes a hinduk szaacutemaacutera az egyik fő eacuteletceacutel amely a szoacute legtaacutegabb eacutertelmeacuteben bdquomegtartjardquo az embert az aacutellandoacutean vaacuteltozoacute vilaacutegban

Az hogy 1034 vers (385) a braacutehmanaacutekra 971 (362) a kiraacutelyokra vonat-kozik a taacutersadalom toumlbbi osztaacutelyaacuteroacutel pedig araacutenytalanul kevesebb szoacute esik toumlbb dologra enged koumlvetkeztetni Elsősorban azt jelenti hogy a szoumlveg aacuteltal vizionaacutelt

Keletkutataacutes 2020 tavasz 143ndash146 old

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201143

144

KOumlNYVEK

taacutersadalomban amely a valoacutesaacutegban sohasem leacutetezett a braacutehmanaacutek magukat a politikai eacutes a gazdasaacutegi hatalom keacutepviselői foumlleacute helyezteacutek A kiraacutelyra vonat-kozoacute versek azt iacuterjaacutek elő hogy mikeacutent viselkedjenek eacutes uralkodjanak a magukat a braacutehmanaacuteknak szentelő kiraacutelyok Arra a keacuterdeacutesre hogy a braacutehmanaacutek milyen meggondolaacutesboacutel aacutelliacutetottaacutek oumlssze a koacutedexet toumlbbfeacutele vaacutelasz adhatoacute

Ruzsa Ferenc bevezető tanulmaacutenyaacuteban uacutegy veacuteli hogy a Manuszmritiben felvaacutezolt taacutersadalmi rend a Kr e 1 eacutevezred oacuteta minden szempontboacutel teret vesztett braacutehmanaacutek makacs konzervatiacutev csoportja strateacutegiaacutejaacutenak a termeacuteke a dharmaacuteroacutel eacutes az eacuteletkorokroacutel kialakiacutetott felfogaacutesuk pedig a buddhizmus hataacute-saacutera alakult ki Maacutesok az Indiaacutet a Kr e 2 szaacutezadtoacutel a Kr u 4 szaacutezadig eacutert idegen invaacutezioacutekat eacutes az ezekkel jaacuteroacute neacutepkeveredeacutest emelik ki Megint maacutesok az időszaacutemiacutetaacutesunk első szaacutezadaiban viraacutegzoacute vaacuterosiasodaacutes eacutes kereskedelem hanyat-laacutesaacutet az adoacuterendszer eacutes a politikai viszonyok instabilitaacutesaacutet hangsuacutelyozzaacutek amelynek eredmeacutenyekeacuteppen a braacutehmanaacutek biztos megeacutelheteacutese is bizonytalannaacute vaacutelt A Manuszmriti eacutes a Mahaacutebhaacuterata taniacutetoacutekoumlnyveinek koumlzoumls ceacutelja az hogy megerősiacutetseacutek a braacutehmanizmus poziacutecioacuteit amelyek a buddhizmus eacutes maacutes hete-rogeacuten vallaacutesok majd a Maurja-dinasztia (Kr e 322ndash185) eacutes azt koumlvetően az Indiaacuteba eacuterkező idegen hoacutediacutetoacutek hataacutesaacutera meggyenguumlltek

A raacutenk maradt szoumlvegről ndash a benne leacutevő ellentmondaacutesok eacutes a bonyolult szouml-vegtoumlrteacutenet miatt ndash nem szerencseacutes sőt egyenesen toumlrteacutenetietlen volna baacutermifeacutele egyseacuteges eacuterteacutekiacuteteacuteletet alkotni A mai olvasoacutenak ellenszenvesek lehetnek az egyes taacutersadalmi rendek (varna) koumlzoumltti durva jogegyenlőtlenseacutegek vagy a nők fuumlgget-lenseacutegeacutenek teljes alaacuteveteacuteseacutet sugalloacute versek (V 147ndash148 eacutes IX 3ndash4) ugyanakkor a nő mint feleseacuteg eacutes anya bdquoaacuteldottrdquo imaacutedatra meacuteltoacute (IX 26) eacutes a feacuterj hogy bdquokedveacutere tegyen az isteneknek oumlroumlkoumlsen viselje gondjaacutet hűseacuteges hitveseacutenekrdquo (IX 26 eacutes 95) Ami az anyagiakat eacutes az otthoni teendőket illeti oumlnmagaacuteeacutert beszeacutel a IX 11 vers bdquobiacutezza raacute feleseacutegeacutere vagyonaacutenak kezeleacuteseacutet a takariacutetaacutest a vallaacutesos teendőket a főzeacutest valamint a haacuteztartaacutesi javak buacutetorok rendben tartaacutesaacutetrdquo

A mindenkori fordiacutetoacutenak egyaacuteltalaacuten nincs koumlnnyű dolga Igaz a szanszkrit szoumlveg nyelvtanilag egyszerű a szoacutekincse azonban bővelkedik nem koumlnnyen eacutertelmezhető szakkifejezeacutesekben illetve a korabeli szellemi eacutes taacutergyi kultuacuteraacutera vonatkozoacute szavakban A versek toumlmoumlrseacutege oumlnmagaacuteban is neheacutezseacutegek forraacutesa eacutes ezeket tovaacutebb fokozza az a koumlruumllmeacuteny hogy a mű sajaacutetsaacutegos szoumlvegtoumlrteacutene-teacutenek koumlszoumlnhetően sokszor olyan versek aacutellnak egymaacutes utaacuten amelyek koumlzoumltt nincs szoumlvegoumlsszefuumlggeacutes Mindezt figyelembe veacuteve elfogadhatoacute fordiacutetaacutes csak a munkaacutehoz iacutert kommentaacuterok felhasznaacutelaacutesaacuteval lehetseacuteges

Formai szempontboacutel ezt keacutetfeacutelekeacuteppen lehet megoldani Egyes fordiacutetoacutek szoumlgletes zaacuteroacutejelben koumlzlik a szuumlkseacutegesnek veacutelt kiegeacutesziacuteteacuteseket eacutes kerek zaacuteroacute-jelben az eredeti szanszkrit terminusokat Egy maacutesik olvasoacutebaraacutet megoldaacutes az hogy a kommentaacuter vagy kiegeacutesziacuteteacutes laacutebjegyzetbe keruumll Borbeacutely Judit eacutes Dezső Csaba nagyon sikeresen az utoacutebbi lehetőseacuteget vaacutelasztottaacutek A magyar szoumlveg

145

KOumlNYVEK

amely az eredeti verses szoumlveget goumlrduumlleacutekeny proacutezaacuteban adja vissza az alapos laacutebjegyzetekkel egyuumltt toumlbb mint egy aacutetlagos művelt olvasoacutenak szaacutent fordiacutetaacutes hiszen az indoloacutegusok is nagy haszonnal forgathatjaacutek Annak aki tudomaacutenyo-san foglalkozik a toumlrveacutenykoumlnyvvel persze emellett kezeacutebe kell vennie az eredeti szanszkrit szoumlveget

Borbeacutely Judit kitűnő fordiacutetaacutest keacutesziacutetett Biztos nyelvtudaacutessal eacutes kivaacuteloacute fordiacute-toacutei eacuterzeacutekkel sikeruumllt olyan olvasmaacutenyos magyar szoumlveget alkotnia amely egy-szerre modern szakszerű eacutes kellőkeacuteppen megőrzi egy teacuterben időben kultuacuteraacute-jaacuteban gondolkodaacutesmoacutedjaacuteban a mai magyar olvasoacutetoacutel igen taacutevoli vilaacuteg uumlzeneteacutet A nagy gondossaacuteggal keacuteszuumllt bőseacuteges jegyzetek eligaziacutetanak a toumlbbjelenteacutesű vagy homaacutelyos eacutertelmű szakkifejezeacutesek lehetseacuteges magyaraacutezatai koumlzoumltt eacutes nap-rakeacutesz taacutergyi informaacutecioacutekkal szolgaacutelnak

A szoumlveg tartalmi gazdagsaacutega kimeriacutethetetlen Egy koumlnyvismerteteacutesben csak arra vaacutellalkozhatunk hogy ennek illusztraacutelaacutesaacutera bemutatunk neacutehaacuteny olyan ese-tet ahol egy-egy szakkifejezeacutes vagy fogalom eacutertelmezeacuteseacutet tovaacutebbgondolhatjuk Vaacutelogataacutesunk esetleges

I 88 bdquoA braacutehmanaacuteknak a Veacuteda taniacutetaacutesaacutet eacutes recitaacutelaacutesaacutet az aacuteldozatbemutataacutest eacutes a szertartaacutesok levezeteacuteseacutet az adakozaacutest s az ajaacutendeacutekok elfogadaacutesaacutet jeloumllte kirdquo

A szanszkrit adhjaacutejana nemcsak rsquorecitaacutelaacutesrsquo-t hanem rsquohangosan tanulaacutesrsquo-t aacuteltalaacuteban rsquotanulmaacutenyokrsquo-at is jelent a braacutehmanaacutek eseteacuteben1 Az I 89-ben a ksatrija koumltelesseacutegei koumlzoumltt ez utoacutebbira gondolhatunk hiszen ők nem mutathat-nak be aacuteldozatokat Az aacuteldozat bemutataacutesakor a braacutehmanaacutek kizaacuteroacutelagos joga eacutes feladata a Veacuteda recitaacutelaacutesa

VII 33 bdquoHa a kiraacutely ezt az eacuteletmoacutedot koumlveti meacuteg ha csupaacuten kalaacuteszszedeacutesből eacutel is hiacuterneve messzire terjed a vilaacutegban akaacuter egy csepp olaj a viacutezbenrdquo

Siloacutencshana rsquokalaacuteszszedeacutesrsquo egeacuteszen pontosan rsquotalloacutezaacutesrsquo a szaacutentoacutefoumlldoumln az arataacutes utaacuten visszamaradt kalaacuteszok oumlsszeszedeacutese gyűjtoumlgeteacutese amely az erdei remeteacutek boumllcsek megeacutelheteacutesi forraacutesa

VII 43 bdquoA haacuterom Veacutedaacutet a kormaacutenyzaacutes oumlroumlkkeacutevaloacute tudomaacutenyaacutet a logikus gondolkodaacutest valamint a leacutelek tudomaacutenyaacutet a haacuterom Veacuteda ismerőitől tanulja az uumlzleti uumlgyeket a koumlzneacuteptőlrdquo

Az aacutetmavidjaacute rsquoa leacutelek tudomaacutenyarsquo de lehet hogy itt inkaacutebb rsquoa legfőbb leacutelek ismeretersquo2 vagy rsquoaz Eacuten filozoacutefiaacutejarsquo A vaacuterttaacuterambhaacuten oumlsszeteacutetelt Borbeacutely Judit az ismert fordiacutetaacutesoktoacutel elteacuterően helyesen nem keacutet fogalomnak azaz nem dvandva oumlsszeteacutetelnek tartja Az Arthasaacutesztra I 2 1 szerint a vaacuterttaacute a rsquokoumlzgazdasaacutegtanrsquo mint tudomaacuteny (vidjaacute) Manu a loacutekatah rsquokoumlzneacuteptőlrsquo szoacute beilleszteacuteseacutevel a foga-

1 Toumlttoumlssy Csaba fordiacutetaacutesaacuteban bdquo(Veda)tanulmaacutenyozaacutestrdquo Ld Manu toumlrveacutenyeiből Ford Toumlttoumlssy Csaba In Oacutekori keleti toumlrteacuteneti chrestomathia Szerk Harmatta Jaacutenos Budapest 1965 371

2 Wojtilla Gyula fordiacutetaacutesaacuteban bdquoa Legfőbb Leacutelek ismereteacutetrdquo Ld Mānavadharmaśāstra He-tedik koumlnyv Ford Wojtilla Gyula In Szoumlveggyűjtemeacuteny az Augustus-korhoz Szerk Tar Ibolya Szeged 1998 175

146

KOumlNYVEK

lom gyakorlati jelenteacuteseacutet ragadja meg Ennek alapjaacuten talaacuten a vaacuterttaacuterambhaacuten oumlsszeteacutetel pontosabb jelenteacutese rsquoa gazdasaacuteg uumlgyeitrsquo lehetne

VII 110 bdquoA kiraacutelynak uacutegy kell megveacutedenie birodalmaacutet eacutes elpusztiacutetani ellen-seacutegeit ahogy a saraboloacute kiteacutepi a gyomot eacutes megoacutevja a gabonaacutetrdquo

A nirdaacutetri szoacute rsquosaraboloacutersquo fordiacutetaacutesa ambivalens mert egyaraacutent vonatkozhat egy szerszaacutemra eacutes egy saraboloacute emberre Mivel itt egy koumlruumlltekinteacutest igeacutenylő teveacutekenyseacutegről van szoacute a sarabolaacutes viszont bdquofűnyiacuteroacuteelvenrdquo műkoumldik az ajaacutenlott fordiacutetaacutes rsquogyomlaacuteloacute (ember)rsquo aki kiteacutepi a gyomot eacutes megoacutevja a gabonaacutet

VII 151 bdquoDeacutelidőben vagy eacutejfeacutelkor amikor nyugodt eacutes kipihent miniszte-reivel egyuumltt vagy egymagaacuteban toumlprengjen el az Ereacutenyesseacutegről a Joacuteleacutetről eacutes a Gyoumlnyoumlrrőlrdquo

A dharma artha eacutes kaacutema szavak rsquoereacutenyesseacutegrsquo rsquojoacuteleacutetrsquo eacutes rsquogyoumlnyoumlrrsquo fordiacutetaacutesa lehetseacuteges de mivel ezek sokjelenteacutesű terminusok joacute lett volna a szanszkrit alakokat a jegyzetben megadni A kaacutema komplex fogalom alapjelenteacutese rsquovaacutegyrsquo voltakeacuteppen a vilaacutegban eacutes az egyeacutenben is megleacutevő eacuterzelmi akaratlagos szfeacutera gyűjtőneve A rsquogyoumlnyoumlrrsquo szanszkrit megfelelője rati A fenti haacuterom fogalom a hinduk haacutermas eacuteletceacuteljaacutet jelenti Laacutetszoacutelag ellentmondoacute fogalmak a valoacutesaacutegban azonban koumllcsoumlnoumlsen oumlsszefuumlggnek amennyiben az ember csak akkor jut el a megvaacuteltaacuteshoz (moacuteksa) ha eacutelete soraacuten egyszerre mindegyikre toumlrekszik

VIII 381 bdquoNincsen nagyobb toumlrveacutenytelenseacuteg a foumlldoumln a braacutehmana megoumlleacute-seacuteneacutel ezeacutert a kiraacutely meacuteg csak ne is gondoljon raacute hogy megoumll egy braacutehmanaacutetrdquo

A manaszaacutepi na csintajeacutet bdquone is gondoljon raacuterdquo joacutel kifejezi Manu szaacutendeacutekaacutet de Schmidt Joacutezsef fordiacutetaacutesi javaslata (bdquoraquosziacuteve legmeacutelyeacutenlaquo (aacutelmaacuteban) raquose gon-doljon raacutelaquordquo3) keacutepletesebb mert tekintetbe veszi magaacutet a manaszaacute szoacutet is Mivel azonban a manasz rsquosziacutevrsquo a gondolkodaacutes szerve is esetleg azt is mondhatnaacutenk hogy bdquomeacuteg eszeacutebe se jussonrdquo

Ruzsa Ferenc bevezető tanulmaacutenya lenduumlletes figyelemfelkeltő informaacuteci-oacutekban gazdag iacuteraacutes A szerző olyan koncepcioacute erőteljes keacutepviselője amely eltuacutel-zottan kedvezőtlennek mutatja be a braacutehmanaacutek taacutersadalmi poziacutecioacuteit a keacuterdeacuteses korszakban Gondosan szaacutemba veszi a Maacutenavadharmasaacutesztra koraacutebban megje-lent fordiacutetaacutesait amelyek szerinte a szoumlveg kevesebb mint harmadreacuteszeacutet teszik ki Kaacuter hogy elkeruumllte figyelmeacutet a munka hetedik koumlnyveacuteről keacuteszuumllt fordiacutetaacutesunk4

A Manu toumlrveacutenykoumlnyve most megjelent teljes fordiacutetaacutesa meacuteg nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban is minden szempontboacutel elsőrendű munka az Indiaacuteroacutel szoacuteloacute magyar nyelvű szakirodalom nagy eacuterteacuteke

Wojtilla Gyula

3 Ehhez ld Schmidt Joacutezsef koumlnyvismerteteacuteseacutet Manu toumlrveacutenyei Mānava Dharmaśāstra Szanszk-ritboacutel fordiacutetotta Buumlchler Paacutel Budapest 1915 Egyetemes Philologiai Koumlzloumlny 39 (1915) 741

4 Mānavadharmaśāstra 174ndash193

ŞEREFE STUDIES IN HONOUR OF PROF GEacuteZA DAacuteVID ON HIS SEVENTIETH BIRTHDAYEd by Paacutel FodorndashNaacutendor Erik KovaacutecsndashBenedek Peacuteri Research Centre for the Humanities Hungarian Academy of Sciences Budapest 2019 560 oldal

2019 szeptember 3-aacuten 70 szuumlleteacutesnapja alkalmaacuteboacutel koumlszoumlntoumltteacutek Daacutevid Geacuteza egyetemi tanaacutert az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak Szekfű Gyula Koumlnyvtaacuteraacuteban Az uumlnnepeacutelyes esemeacuteny kereteacuteben aacutetad-taacutek professzor uacuternak a tiszteleteacutere szerkesztett emleacutekkoumltetet amelyben magyar eacutes kuumllfoumlldi kolleacutegaacutei szakmabeli baraacutetai jelentettek meg tanulmaacutenyokat kuumlloumln-feacutele oszmanisztikaacuteval eacutes a magyarorszaacutegi toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg toumlrteacuteneteacutevel kap-csolatos teacutemaacutekban Az MTA Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont eacutes az ELTE Toumlroumlk Tanszeacutek oktatoacuteinak egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel keacuteszuumllt koumltet mind a hazai mind a nemzetkoumlzi toumlrteacutenelemtudomaacuteny szaacutemaacutera nagy jelentőseacutegű mivel szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteg eleacute taacuterja a leguacutejabb tudomaacutenyos eredmeacutenyeket s iacutegy aacutetfogoacute keacutepet nyuacutejt az oszmanisztika s a magyar‒toumlroumlk toumlrteacutenelmi kapcsolatokat vizsgaacuteloacute kutataacutesok aktuaacutelis aacutellaacutesaacuteroacutel A szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető emleacutekkoumlnyv boriacutetoacutejaacuten Isztambul leggazdagabban diacutesziacutetett dzsaacutemijai koumlzuumll a Ruumlsztem pasa dzsaacutemi egyik tulipaacutenmotiacutevumos falicsempereacuteszlete laacutethatoacute amellyel kapcsolat-ban egy eacuterdekes paacuterhuzamot figyelhetuumlnk meg a dzsaacutemi tervezeacutesekor ugyanis a hiacuteres eacutepiacuteteacutesz Mimaacuter Szinaacuten szinteacuten hetvenes eacuteveinek legelejeacuten jaacuterhatott

Fodor Paacutel Daacutevid Geacuteza eacuteletuacutetjaacutet eacutes munkaacutessaacutegaacutet megrajzoloacute bevezetőjeacutet koumlvetően huszonheacutet tanulmaacutenyboacutel huszonoumlt angol egy francia eacutes egy neacutemet nyelven olvashatoacute Az egymaacutest kronologikus rendben koumlvető iacuteraacutesok a toumlrteacutene-lemtudomaacuteny kuumlloumlnfeacutele teruumlleteire ndash peacuteldaacuteul hadtoumlrteacutenet archontoloacutegia diplo-maacuteciatoumlrteacutenet gazdasaacuteg- eacutes taacutersadalomtoumlrteacutenet egyhaacutez- eacutes felekezettoumlrteacutenet koumlzigazgataacutes-toumlrteacutenet sőt irodalomtoumlrteacutenet ndash kalauzoljaacutek el az olvasoacutet emel-lett a hoacutedoltsaacuteg reacutegeacuteszeti kutataacutesaacutet eacuterintő tanulmaacutenyok is fellelhetők koumlztuumlk A kuumlloumlnboumlző teacutemaacutejuacute iacuteraacutesok koumlzoumltt szaacutemos esetben fedezhetuumlnk fel kapcsoloacutedaacutest Daacutevid Geacuteza kutataacutesi teacutemaacuteival Jelen ismerteteacutes kereteacuteben termeacuteszetesen nincs raacute moacuted hogy e rendkiacutevuumll soksziacutenű interdiszciplinaacuteris koumltet minden tanulmaacutenyaacuteroacutel kimeriacutető elemzeacutest nyuacutejtsunk aacutem igyekszuumlnk ndash hol hosszabb hol roumlvidebb kom-mentaacuter kiacuteseacutereteacuteben ndash aacutetfogoacute keacutepet adni az emleacutekkoumlnyv tartalmaacuteroacutel

Keacutet irodalomtoumlrteacuteneti tanulmaacutennyal indul a koumltet s az elsőkeacutent szereplő Michel Balivet eacutes Homa Lessan Pezechki munkaacuteja kiveacutetelnek szaacutemiacutet a nagy-reacuteszt kora uacutejkori tematikaacutejuacute iacuteraacutesok koumlzoumltt A 13 szaacutezadi anatoacuteliai viszonyokat a szeldzsuk kroacutenikaiacuteroacute Ibn Biacutebiacute műve alapjaacuten mutatja be s ezenkiacutevuumll fontos szerepet kap a kuumlloumlnboumlző vallaacutesuacute eacutes etnikumuacute neacutepek egymaacutes mellett eacuteleacuteseacutenek kulturaacutelis koumllcsoumlnhataacutesaacutenak taacutergyalaacutesa Szinteacuten eacuterdekes teacutema az Anatoacuteliaacuteban a korra jellemző bdquoruacutemirdquo identitaacutes keacuterdeacuteskoumlre amely egy aacutetfogoacute vallaacutesi eacutes etnikai azonossaacutegtudat feletti oumlnmeghataacuterozaacuteskeacutent volt jelen amely azonban az oszmaacute-

Keletkutataacutes 2020 tavasz 147ndash158 old

148

KOumlNYVEK

nok megjeleneacutesekor haacutetteacuterbe szorult s helyeacutet egy dinasztikus alapokra helyezett identitaacutes vette aacutet

Peacuteri Benedek tanulmaacutenya amely szinteacuten koumlzeacutepkori előzmeacutenyekhez nyuacutelik vissza az oszmaacuten koumllteacuteszeti hagyomaacuteny egyik tradicionaacutelis elemeacutet a telmiacutehnek nevezett koumlltői alakzatot vizsgaacutelja egy konkreacutet peacuteldaacuten a bdquoDaacutevid eacutes a laacutencingrdquo motiacutevumon keresztuumll Jelen sorok iacuteroacuteja egy 2018-as konferencia-előadaacutes alkal-maacuteval maacuter bepillantaacutest nyerhetett a teacutemaacuteba amely igencsak eacuterdekfesziacutetőnek bizonyult s iacutegy kuumlloumln oumlroumlm hogy bővebb vaacuteltozatban immaacuter iacuteraacutesban is megje-lent A bdquoDaacutevid eacutes a laacutencingrdquo mint retorikai alakzat hasznaacutelataacutenak valamint per-zsa eacutes oszmaacuten koumlltemeacutenyekben toumlrteacutenő előfordulaacutesaacutenak elemzeacuteseacuten keresztuumll joacutel laacutethatoacute hogy a klasszikus oszmaacuten irodalom amely alapvetően a perzsa model-len alapult mennyire tudott oumlnaacutelloacutevaacute vaacutelni az idő előrehaladtaacuteval s milyen meacuterteacutekben vaacuteltozott az oszmaacuten szerzők aacuteltal hasznaacutelt koumlltői eszkoumlzoumlk taacuterhaacuteza A tanulmaacuteny aacuteltal vilaacutegossaacute vaacutelik hogy egy hagyomaacutenyos koumllteacuteszeti elem uacutej kontextusba helyezeacuteseacutevel az oszmaacuten szerzők a 15 szaacutezad veacutegeacutere‒16 szaacutezad elejeacutere kifejezetten kreatiacutev koumllteacuteszeti uacutejdonsaacutegot hoztak leacutetre

Mind irodalomtoumlrteacuteneti mind művelődeacutes- eacutes eszmetoumlrteacuteneti szempontboacutel kiemelendő Kovaacutecs Naacutendor Erik tanulmaacutenya amelyben Ibrahim Muumlteferrikaacutenak az iszlaacutemroacutel szoacuteloacute eacutertekezeacuteseacutet vizsgaacutelja Amint arra a szerző is raacutevilaacutegiacutet az 1710 taacutejaacuten keletkezett polemikus-eszkatologikus mű azeacutert is kiemelten fontos a toumlr-teacuteneti kutataacutes szaacutemaacutera mert az ebben talaacutelhatoacute oumlneacuteletrajzi utalaacutesok jelentik az egyetlen fogoacutedzoacutet Ibrahim kereszteacuteny muacuteltjaacuteval valamint muszlim hitre valoacute aacutetteacutereacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyeivel kapcsolatban A keacuteziratokra vonatkozoacute ismerteteacutes mellett Kovaacutecs Naacutendor a műfaji meghataacuterozaacutest is pontosiacutetja s ezen tuacutelmenően reacuteszletes elemzeacutest ad a mű tartalmaacuteroacutel is melynek kuumlloumlnlegesseacutege a szerző kereszteacuteny egyhaacuteztoumlrteacuteneti ismereteinek beemeleacuteseacuteben nyilvaacutenul meg

A koumlteten beluumll toumlbb iacuteraacutes foglalkozik olyan oszmaacuten tisztseacutegviselők politi-kai paacutelyafutaacutesaacuteval akik a magyarorszaacutegi hoacutedoltsaacuteg teruumlleteacuten illetve a Balkaacuten eacuteszaki reacuteszeacuten teljesiacutetettek szolgaacutelatot Fodor Paacutel tanulmaacutenyaacutenak főszereplője Jahjapasa-oglu Baacuteli beacuteg aki egy a 15 szaacutezad veacutegeacuten 16 szaacutezad elejeacuten frissen felemelkedett csalaacuted tagja Szaacutemos koumlzeacutepszintű hivatal betoumllteacutese utaacuten I Szelim troacutenra leacutepeacuteseacutet koumlvetően az elsődleges jelentőseacutegű hataacutervideacuteki strateacutegiai teruumllet a Szendrői szandzsaacutek eacuteleacutere keruumllt Annak elleneacutere hogy Baacuteli beacuteg politikai paacutelya-futaacutesaacutet nem lehet teljesen hiaacutenytalanul felvaacutezolni bizonyos hogy a hataacuter menti oszmaacuten politikai elit fontos szereplőjeacutevel aacutellunk szemben s ez abban is megmu-tatkozik hogy Szuumllejmaacuten 1521 eacutevi hadjaacuterata előtt az ő veacutelemeacutenyeacutet is kikeacuterte valamint a mohaacutecsi csataacutera is hataacutessal volt katonai szerepvaacutellalaacutesa A pasa peacuteldaacutejaacuten keresztuumll keacutepet kapunk a magyarorszaacutegi oszmaacuten uralom kiterjeszteacute-seacutenek egyik meghataacuterozoacute elemeacuteről amely leacutenyegeacuteben a devsirme-rendszerből szaacutermazoacute uacutej csalaacutedok eacutes klaacutenok veacutegvideacuteki elitteacute vaacutelaacutesaacuteban azok egymaacutes elleni kuumlzdelmeacuteben s ezzel paacuterhuzamosan a magyarorszaacutegi oszmaacuten uralom megalapo-

149

KOumlNYVEK

zaacutesaacuteban eacuterhető tetten A tanulmaacuteny jelentőseacutegeacutet noumlveli a fuumlggeleacutekben talaacutelhatoacute haacuterom forraacutes koumlzleacutese is

A Jahja-klaacuten egy keacutesőbbi keacutepviselője Arszlaacuten pasa politikai karrierjeacutet mutatja be Claudia Roumlmer eacutes Nicolas Vatin tanulmaacutenya A pasa Jahjapasa-oglu Mehmed budai beglerbeacuteg fia apja mellett kapott kikeacutepzeacutest s eacutelete soraacuten jelen-tős katonai eacuterdemeket szerzett eacutes diplomaacuteciai teveacutekenyseacuteget folytatott Hiacuterne-veacutere azonban meacutegsem ezaacuteltal hanem leginkaacutebb halaacutelaacutenak koumlruumllmeacutenyeivel tett szert Szuumllejmaacuten a szigetvaacuteri hadjaacuterat elejeacuten 1566 augusztus 3-aacuten kiveacutegeztette A tanulmaacuteny azon tuacutel hogy Arszlaacuten karrieriacuteveacutet igyekszik hiaacutenytalanul felvaacute-zolni kuumlloumlnoumls tekintettel szendrői szandzsaacutekbeacutegi majd budai beglerbeacutegi felada-taira leginkaacutebb a pasa utolsoacute eacuteveire koncentraacutel s arra a veacutegzetes hibaacutera amelyik paacutelyafutaacutesa veacutegeacutet is jelentette Arszlaacuten kiveacutegzeacuteseacutenek indoka egy kudarcba ful-ladt engedeacutely neacutelkuumlli vaacuterostrom volt s ez szaacutemos elmeacuteleti eacutes gyakorlati keacuterdeacutest vet fel Ezek ismeacutet raacutevilaacutegiacutetanak a hataacuter menti oszmaacuten hatalmi elit konfliktusai aacuteltal befolyaacutesolt politikai mozgaacutesteacuter sajaacutetossaacutegaira amit elsősorban a szemeacutelyes eacutes paacuterteacuterdekek szembehelyezkedeacutese hataacuterozott meg Arszlaacuten pasaacutet illetően egy kifejezetten ellentmondaacutesos megiacuteteacuteleacutesű karakter keacutepe jelenik meg s ezt a vele kapcsolatos szaacutemos korabeli kereszteacuteny eacutes oszmaacuten-toumlroumlk forraacutes is alaacutetaacutemasztja Ha azonban maacutes perspektiacutevaacuteboacutel vizsgaacuteljuk meg a kiveacutegzeacutesre adott parancsot uacutegy tűnhet hogy a pasa szemeacutelyiseacutege teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese keveacutesbeacute esett latba s a szultaacuten doumlnteacutese sokkal inkaacutebb vezethető vissza a felsőbbrendű igazsaacutegossaacuteg eszmeacutejeacutehez A tanulmaacuteny legfőbb hozadeacuteka tehaacutet a koumlvetkezők-ben nyilvaacutenul meg egyreacuteszt meacuterlegre teszi a halaacutelos iacuteteacutelet alattvaloacutek feleacute koumlzve-tiacutetett uumlzeneteacutet s az azt eredmeacutenyező valoacutes okokat Maacutesreacuteszt megvizsgaacutelja azt az eszmei haacutetteret amely Arszlaacuten sorsaacutet illetően a szultaacuteni doumlnteacuteshozatalban tetten eacuterhető aacutem a kortaacutersak eacuterteacutekiacuteteacutelete alapjaacuten vitathatoacutenak tűnik

Mindezekkel kapcsolatban tovaacutebbi keacuterdeacutesek meruumllhetnek fel Feridun M Emecen Haacutedim Ali pasaacuteroacutel szoacuteloacute tanulmaacutenyaacutet olvasva Haacutedim Ali mint Arszlaacuten egyik elődje a budai pasa tisztseacutegeacuteben (1551 maacutejusndash1553 februaacuter1556 feb-ruaacuterndash1557 februaacuter) fontos szerepet toumlltoumltt be a hoacutedoltsaacuteg oszmaacuten koumlzigazgataacute-saacuteban aacutem amint azt a szerző is megjegyzi mindezidaacuteig nem szuumlletett reacuteszletes leiacuteraacutes a pasa katonai-politikai karrierjeacutevel kapcsolatban A szeraacutejboacutel toumlrteacutenő kikeruumlleacutese utaacuteni aktivitaacutesaacuteroacutel keveset tudunk aacutem annaacutel jobban dokumentaacuteltak budai beglerbeacutegi hivatala soraacuten veacuteghezvitt katonai eacutes politikai vaacutellalkozaacutesai Az Arszlaacuten pasaacutenak szentelt iacuteraacuteshoz hasonloacutean Emecen cikke is elsősorban a Haacutedim Ali halaacutelaacutehoz kapcsoloacutedoacute cselekmeacutenyeket helyezi koumlzeacuteppontba Szaacutemos katonai siker valamint eacuteleacutenk politikai szerepvaacutellalaacutes időszaka utaacuten az egri ost-rom kudarca karrierje megbicsaklaacutesaacutet hozta magaacuteval Ahmed pasa maacutesodveziacuter ugyanis Haacutedim Alit aacutelliacutetotta be felelősnek Ezutaacuten Ali nem maradhatott tovaacutebb budai hivatalaacuteban aacutem roumlvid idő muacutelva kuumlloumlnboumlző Anatoacuteliaacuteban betoumlltoumltt tisztseacute-gek utaacuten 1556-ban visszakeruumllt a Budai vilaacutejet eacuteleacutere A doumlnteacutesben sokat nyomott

150

KOumlNYVEK

a latban hogy a pasa a teacuterseacuteg katonai-politikai viszonyait illetően maacuter tapasztalt szemeacutelynek bizonyult Ezt koumlvetően a Deacutel-Dunaacutentuacutel strateacutegiai fontossaacuteguacute vaacutera Szigetvaacuter keruumllt az oszmaacuten hoacutediacutetaacutes foacutekuszaacuteba aacutem a pasa aacuteltal vezetett 1556 eacutevi ostrom sikertelenuumll zaacuteroacutedott A koumlvetkező eacutev elejeacuten Alit veacutegleg levaacuteltottaacutek budai hivatalaacuteboacutel s az eacutev veacutegeacuten eacuterte a halaacutel A pasa teveacutekenyseacutegeacutevel kapcso-latban ismeacutet a hoacutedoltsaacutegi oszmaacuten vezető elit tagjai koumlzoumltt feszuumllő ellenteacutetek aacuteltal meghataacuterozott leacutegkoumlrt figyelhetjuumlk meg aacutem karrierje veacutegpontja jelentős elteacutereacutest mutat az Arszlaacuten pasaacutenaacutel laacutetottaktoacutel Elgondolkodtatoacute hogy ha Arsz-laacuten pasaacutet kiveacutegezteacutek egy jelenteacutektelenebbnek tűnő ostrom sikertelenseacutege miatt akkor Ahmed pasa eacutes Haacutedim Ali tizenneacutegy s utoacutebbi tiacutez eacutevvel koraacutebban vajon mieacutert nem kapott ekkora megtorlaacutest amieacutert a sokkal nagyobb horderejű egri eacutes szigetvaacuteri ostrom meghiuacutesult Raacuteadaacutesul Ali tovaacutebbra is hivatalban maradt ndash baacuter alacsonyabb meacuteltoacutesaacutegokban ndash Anatoacuteliaacuteban sőt a legmagasabb hoacutedoltsaacutegi rangot is visszakapta 1556 eacutevi kudarcaacutet koumlvető kegyvesztettseacutegeacutet azonban nem lehet oumlsszehasonliacutetani azzal a buumlnteteacutessel amelyet Arszlaacuten kapott Ezeacutert aztaacuten Szokollu Mehmed pasa nagyveziacuter leplezett keacutetelkedeacuteseacutenek lehet neacutemi alapja a tekintetben ndash amint arra Claudia Roumlmer eacutes Nicolas Vatin is raacutemutat fentebb taacutergyalt iacuteraacutesaacuteban ndash hogy 1566-ban Szuumllejmaacuten talaacuten maacuter nem teljesen volt joacutezan iacuteteacutelőkeacutepesseacutege birtokaacuteban

A magyarorszaacutegi hoacutedoltsaacuteg oszmaacuten tisztseacutegviselőit eacuterintő tanulmaacutenyok soraacute-ban kell megemliacutetenuumlnk Sudaacuter Balaacutezs munkaacutejaacutet amely Muumlrteza pasa karrierjeacute-ről nyuacutejt reacuteszletes elemzeacutest Az Oszmaacuten Birodalom az 1620-as 1630-as eacutevek soraacuten komoly kuumll- eacutes belpolitikai probleacutemaacutekkal kuumlzdoumltt aacutem a pasaacutet aki szinteacuten a szeraacutejiskolaacuteban nevelkedett a palotai szolgaacutelat soraacuten kialakiacutetott kapcsolati haacuteloacuteja s joacute keacutepesseacutegeinek koumlszoumlnhető kitűneacutese aacutetlendiacutetetteacutek ezen az időszakon Muumlrteza karrierje joacutel laacutethatoacutean hagyomaacutenyos paacutelyaiacutevet iacutert le belső eacutes kuumllső palotai szolgaacutelat utaacuten 30 eacuteves kora koumlruumll nevezteacutek ki egy taacutevolabbi tartomaacuteny eacuteleacutere s feltűnő moacutedon roumlgtoumln beglerbeacutegi poziacutecioacutet kapott Katonai eacutes politikai teveacutekenyseacutege nem csupaacuten a hoacutedoltsaacutegra eacutes a Balkaacutenra koncentraacuteloacutedott haacuterom eacutevig tartoacute boszniai beacutegseacutege s szinteacuten haacuterom eacutevig tartoacute budai beglerbeacutegi hivata-laacuten kiacutevuumll ndash amely soraacuten az erdeacutelyi fejedelemmel valoacute kapcsolat kiemelt jelentő-seacutegűnek szaacutemiacutetott ndash a birodalom szaacutemos teruumlleteacuten toumlbbek koumlzoumltt a lengyel eacutes a keleti fronton is toumlbb alkalommal teljesiacutetett szolgaacutelatot Muumlrteza paacutelyafutaacutesaacutenak felteacuterkeacutepezeacutese soraacuten alapos betekinteacutest kapunk a szultaacuteni udvarban levő hatalmi csoportok konfliktusaiba s vilaacutegossaacute vaacutelik hogy az ingadozoacute erősseacutegű koumlzponti hatalom aacuteltal teremtett koumlruumllmeacutenyek miatt egyre inkaacutebb feleacuterteacutekelődoumltt a kap-csolati haacuteloacute fontossaacutega A vaacuteltakozoacute politikai mozgaacutesteacuterben valoacute manőverezeacutes keacuteszseacutege joacutel mutatkozik meg Muumlrteza peacuteldaacutejaacuten aki ugyan szaacutemos katonai akci-oacuteban vett reacuteszt meacutegsem ennek koumlszoumlnhette politikai előmeneteleacutet hanem sok-kal inkaacutebb diplomaacuteciai szerepvaacutellalaacutesainak s joacute helyzetfelismereacuteseacutenek Sudaacuter Balaacutezs tanulmaacutenya tehaacutet amellett hogy nagyon alapos aacutettekinteacutest ad az Oszmaacuten

151

KOumlNYVEK

Birodalom 1620ndash1640 koumlzoumltti belső eacutes kuumllső probleacutemaacuteiroacutel egy olyan tisztseacuteg-viselő sikeres karrierjeacutet vaacutezolja fel aki el tudta keruumllni fentebb taacutergyalt elődei sorsaacutet s ha egy harci seacuteruumlleacutes nem okozza veszteacutet 1636-ban akaacuter meacuteg toumlbbre is vihette volna

A koumlteten beluumll egy nagyobb tematikus egyseacuteget alkotnak a diplomaacuteciatoumlrteacute-neti tanulmaacutenyok A mohaacutecsi csata utaacuteni politikai helyzetet vizsgaacutelja kuumlloumlnboumlző aspektusboacutel Colin Imber valamint Horn Ildikoacute cikke amelyek koumlzuumll az előbbi egy manapsaacuteg egyre sűrűbben kutatott teruumlletet a kora uacutejkori hiacuterszerzeacutest eacutes hiacuter-aacuteramlaacutest mutatja be azon a konkreacutet peacuteldaacuten keresztuumll hogy a mohaacutecsi csata hiacutere hogyan eacutert el Velenceacutebe A tanulmaacuteny raacutevilaacutegiacutet hogy a magyarorszaacutegi eacutes auszt-riai helyzettel kapcsolatos hiacuterek megszerzeacuteseacuteben eacutes tovaacutebbiacutetaacutesaacuteban a velencei Signoriaacuten kiacutevuumll Udine vezeteacutese is aktiacutev szerepet jaacutetszott gyakran sajaacutet koumlvet kuumlldeacuteseacutevel Baacuter a kaotikus aacutellapotok s az alapvető kommunikaacutecioacutes csatornaacutek megszűneacutese a Magyarorszaacutegroacutel eacuterkező hiacutereken is eacuterezhető volt meacutegsem mond-hatoacute hogy azok teljesen elapadtak volna Velence amellett hogy a nemzet-koumlzi hiacuterek tekinteteacuteben csomoacutepontkeacutent szolgaacutelt az oszmaacuten‒magyar‒Habsburg diplomaacuteciai leacutepeacuteseket is igyekezett koumlvetni azaacuteltal hogy minden potenciaacutelis hiacuterekkel rendelkező szemeacutelyt kifaggatott s gyakori levelezeacutesen eacutes koumlvetkuumlldeacute-seken keresztuumll proacutebaacutelta naprakeacutesz informaacutecioacutek alapjaacuten poziacutecionaacutelni magaacutet Ennek koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre az az informaacutelis egyeteacuterteacutes Szapolyai Velence az Oszmaacuten Birodalom Franciaorszaacuteg eacutes Anglia koumlzoumltt amely a Habsburgok iraacutenti ellenszenvuumlkoumln alapult eacutes Ferdinaacutend troacutenra leacutepeacutese ellen iraacutenyult

Az informaacutecioacuteaacuteramlaacutes valamint Eacuteszak-Itaacutelia mint a nemzetkoumlzi hiacuterek cso-moacutepontja szempontjaacuteboacutel Kovaacutecs Zsuzsa tanulmaacutenya tovaacutebbi eacuterdekesseacutegekkel szolgaacutel Az iacuteraacutes apropoacuteja a vilaacuteghiacuterű milaacutenoacutei Bibliotheca Ambrosiana alapjaacuteul szolgaacuteloacute Pinelli-gyűjtemeacuteny mezőkeresztesi csataacutera vonatkozoacute dokumentumai-nak kutataacutesa A tanulmaacuteny tulajdonkeacuteppen forraacuteskoumlzleacutesnek minősuumll amelynek kereteacuteben heacutet vizsgaacutelt keacutezirat tartalmi kivonataacutet adja koumlzre s ezek koumlzuumll egy-nek a teljes szoumlvegeacutet koumlzli a tanulmaacuteny veacutegeacuten egy urbinoacutei nemes jelenteacuteseacutet aki Magyarorszaacutegroacutel eacuterkezett s meglaacutetogatta Carlo Thiene groacutefot Vicenzaacuteban 1596 november 24-eacuten A gyűjtemeacuteny amelyet Gian Vincenzo Pinelli a 16 szaacute-zad maacutesodik feleacuteben hozott leacutetre szaacutemos lehetőseacuteget rejt a toumlrteacuteneacuteszek szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző taacutergykoumlrű művek mellett ugyanis a legnagyobb tematikus egyseacuteget a politikai-diplomaacuteciai dokumentumok alkotjaacutek s ez alapjaacuten joacutel laacutethatoacute hogy Pinelli kiemelt eacuterdeklődeacutest mutatott az aktuaacutelpolitikai esemeacutenyek iraacutent A teacutema azeacutert is eacuterdekes szaacutemunkra mert Daacutevid Geacuteza Lakatos Baacutelinttal koumlzoumlsen veacutegzett leguacutejabb kutataacutesai kereteacuteben Felix Petancius toumlroumlkoumlkről iacutert munkaacutejaacutet vizsgaacutelja amelynek egy maacutesolati peacuteldaacutenya szinteacuten megtalaacutelhatoacute a Pinelli-kollekcioacuteban

A Buda elfoglalaacutesa eacutes Szapolyai halaacutela utaacuteni időszak teruumlleti eacutes taacutersadalmi megosztottsaacutegaacutet vizsgaacutelja Horn Ildikoacute tanulmaacutenya foacutekuszba helyezve azon nemesi csalaacutedok politikai kiuacutetkereseacuteseacutet amelyek birtokait vagy szeacutetszakiacutetotta

152

KOumlNYVEK

az oszmaacuten terjeszkedeacutes vagy a szaacutemukra elfogadhatatlan uralkodoacute (Habsburg Ferdinaacutend vagy Jaacutenos Zsigmond) fennhatoacutesaacutega alaacute keruumlltek vagy legrosszabb esetben reacuteszben vagy teljesen elvesziacutetetteacutek azokat Az Erdeacutelybe koumlltoumlző nemesek foumlldszerzeacutesi eacutes haacutezassaacutegkoumlteacutesi strateacutegiaacuteinak felteacuterkeacutepezeacutese mellett az időszakra jellemző gyakran toumlbbszoumlroumls paacutertvaacuteltaacutes problematikaacuteja is felmeruumll amely leg-inkaacutebb a partiumi nemesseacuteget eacuterintette mivel lojalitaacutesuk nagyobb jelentőseacuteggel biacutert politikai eacutes gazdasaacutegi befolyaacutesuk miatt Ezzel paacuterhuzamosan megfigyelhető a korszakban hogy a Jaacutenos Zsigmondhoz hű főuacuteri csalaacutedok a Magyar Kiraacutelysaacuteg teruumlleteacuten is igyekeztek haacutezassaacutegkoumlteacutesek uacutetjaacuten baacutezist kialakiacutetani amely az erdeacute-lyi nemesi ifjak nyugati főuacuteri udvarokban valoacute taniacutettataacutesa reacuteveacuten is megvaloacutesult Baacutethori Istvaacuten lengyel kiraacutellyaacute koronaacutezaacutesa utaacuten eacuteszaki iraacutenyban is megindult ez a folyamat

Nagyobb időbeli ugraacutessal de hasonloacutean diplomaacuteciatoumlrteacuteneti teacutemaacutet dolgoz fel Ivanics Maacuteria tanulmaacutenya amely a kazaacuteni tataacuterok egy 1635 eacutevi petiacutecioacutejaacutenak feluumllvizsgaacutelataacutet tűzi ki ceacuteljaacuteul Az arab iacuteraacutesos petiacutecioacutet amelyet a kazaacuteni beacutegek eacutes vallaacutesi vezetők inteacuteztek egy meg nem nevezett eloumlljaacuteroacutehoz az eddigi kutataacutesok soraacuten nem vizsgaacuteltaacutek kellő forraacuteskritikaacuteval noha igen fontos adatokat tartalmaz a Volga-menti teruumlletek eacutes az Oszmaacuten Birodalom kapcsolataira vonatkozoacutean A dokumentum keletkezeacuteseacutenek toumlrteacutenelmi haacutettereacutet a muszlim lakossaacuteguacute Kazaacuteni eacutes Asztrahaacuteni Kaacutensaacuteg a Kriacutem eacutes az Oszmaacuten Birodalom valamint az orosz‒perzsa szoumlvetseacuteg koumlzoumltti konfliktus hataacuterozta meg A dataacutelatlan leveacutel pontos keletkezeacutesi idejeacutet a benne foglalt esemeacutenyek alapjaacuten a ciacutemzettet pedig az invokaacutecioacuteban foglalt megszoacuteliacutetaacutesi formulaacutek elemzeacutese aacuteltal lehet biztosabban meghataacuterozni A petiacutecioacute nyelvezeteacutenek vizsgaacutelata ugyanakkor arra enged koumlvetkeztetni hogy a dokumentum egy kortaacuters vagy keacutesőbbi maacutesolati peacuteldaacuteny amelyet az eredeti tataacuterroacutel oszmaacuten-toumlroumlkre uumlltettek aacutet

Visszateacuterve a Habsburgndashoszmaacuten frontvonalra szoacutet kell ejtenuumlnk Oumlzguumlr Kolccedilak tanulmaacutenyaacuteroacutel amelyben Auer Jaacutenos Ferdinaacutend toumlroumlk fogsaacutegba eseacuteseacutet valamint Heacutettoronybeli rabsaacutegaacutet mutatja be A tanulmaacuteny elsődleges forraacutesa Auer naploacuteja amely 1923-ban jelent meg Lukinich Imre előszavaacuteval Auer eacutes fogolytaacutersai sorsa szorosan kapcsoloacutedik a vasvaacuteri beacuteke utaacuten Konstantinaacutepolyba kuumlldoumltt Walter Leslie-feacutele Habsburg koumlvetseacuteg teveacutekenyseacutegeacutehez amelyre vonat-kozoacute kiterjedt kutataacutesai eredmeacutenyekeacutepp a szerző szaacutemos tanulmaacutenyt publikaacutelt a koumlzelmuacuteltban Auer az 1663 eacutevi harcok soraacuten a Paacutelffy Mikloacutes zaacuteszlaja alatt oumlsszegyűlt Pozsony koumlrnyeacuteki seregek egyik hadnagya volt Naploacutejaacuteban reacuteszle-tesen iacutert az 1663 eacutevi katonai esemeacutenyekről fogsaacutegba keruumlleacuteseacutenek koumlruumllmeacutenye-iről valamint a konstantinaacutepolyi fogsaacuteg alatt szerzett tapasztalatairoacutel s adatait reacuteszben vagy egeacuteszben igazolja toumlbb korabeli Habsburg jelenteacutes illetve osz-maacuten dokumentum Az oszmaacuten rabsaacutegba esett katonaacutek sorsaacutet joacutel szemleacutelteti hogy a nagyjaacuteboacutel ezer hadifogolyboacutel oumltszaacutezat azonnal kiveacutegeztek s az oszmaacuten fővaacuterosba induloacute konvojnak amely 300‒340 főt szaacutemlaacutelt s Auert is magaacuteban

153

KOumlNYVEK

foglalta az Isztambulba eacuterkezeacuteskor maacuter csak egyharmada volt eacuteletben Auer eacutes taacutersai csaknem tiacutez eacutevet toumlltoumlttek oszmaacuten fogsaacutegban s baacuter a Leslie-koumlvetseacuteg egyik feladata lett volna a kiszabadiacutetaacutesuk a diplomaacuteciai erőfesziacuteteacutesek nem eacutertek ceacutelba a szultaacuten ugyanis nem fogadott el peacutenzt a rabokeacutert csereacutebe hanem ragasz-kodott hasonloacute ranguacute Habsburg fogsaacutegban levő toumlroumlk rabokkal valoacute csereacutehez Ugyan neacutehaacuteny rabot szabadon bocsaacutetottak Auer szerint ezek eacutepp az alacso-nyabb ranguacute nem a Heacutettoronyban fogva tartott szemeacutelyek koumlzuumll keruumlltek ki Leslie veacuteguumll azzal proacutebaacutelta magyaraacutezni a kudarcaacutet hogy a Beacutecsbe menő oszmaacuten koumlvet panaszlevelei befolyaacutest gyakoroltak a portai doumlnteacuteshozoacutekra

A 17 szaacutezad maacutesodik feleacutenek politikai kiuacutetkereseacuteseit vizsgaacutelja Papp Saacutendor tanulmaacutenya amelynek foacutekuszaacuteban uacutegyszinteacuten egy petiacutecioacute aacutell a Wesseleacutenyi-oumlsszeeskuumlveacutes bukaacutesa utaacuten neacutehaacuteny nemes a Porta taacutemogataacutesaacutenak megszerzeacuteseacute-ben laacutetta az egyetlen kiutat s ennek eacuterdekeacuteben fogalmaztaacutek meg a behoacutedolaacutest is magaacuteban foglaloacute dokumentumot amelyet kutatoacutek koraacutebban 1669ndash1670-re dataacuteltak A tataacuterok petiacutecioacutejaacutehoz hasonloacutean ez a dokumentum sem tartalmaz pontos daacutetumot eacutes ciacutemzettet aacutem a szoumlveg valamint a Habsburgndasherdeacutelyi dip-lomaacuteciai iratok vizsgaacutelata utaacuten Papp az 1672-es daacutetumot tartja helyesnek s a petiacutecioacute ciacutemzettjeacutet a nagyveziacuterrel Koumlpruumlluuml Faacutezil Ahmed pasaacuteval azonosiacutetja Ezt taacutemaszthatja alaacute az okmaacuteny haacutetoldalaacuten talaacutelhatoacute roumlvid olasz feljegyzeacutes amely szerint a levelet a nagyveziacuter eleacute terjesztetteacutek A Habsburg diplomataacutek levelezeacutese eacutes jelenteacutesei aacuteltal pontosabb keacutepet kapunk a bujdosoacutek portai tevekeacutenyseacutegeacutet valamint a petiacutecioacute fogadtataacutesaacutet eacutes az arra adott reakcioacutekat illetően Ezek alapjaacuten joacutel laacutethatoacute hogy a laacutezadoacute magyarok annak elleneacutere is igyekeztek előmozdiacutetani diplomaacuteciai kapcsolataikat hogy az oszmaacuten vezeteacutesnek eacuterezhetően nem volt kuumlloumlnoumlsebb eacuterdeke a bujdosoacutek taacutemogataacutesa Az aktuaacutelis helyzetre vonatkozoacutean az egyik legfontosabb forraacutes a Casanovaacutet vaacuteltoacute konstantinaacutepolyi csaacuteszaacuteri rezi-dens Johann Christoph Kindsberg jelenteacutese amely az erdeacutelyi eacutes felvideacuteki buj-dosoacutek diplomaacuteciai cselekmeacutenyeivel a magyarok edirnei teveacutekenyseacutegeacutevel eacutes a behoacutedoloacute nyilatkozat tartalmaacuteval kapcsolatban is szaacutemos informaacutecioacuteval szolgaacutel A laacutezadoacutek proacutebaacutelkozaacutesainak kudarcba fulladaacutesa joacutel mutatja a Porta tartoacutezkodoacute magatartaacutesaacutet s ez leacutenyegeacuteben az 1663 eacutevi katonai kudarcra s a vasvaacuteri beacutekeacutere vezethető vissza Ugyanakkor a felkelők Porta aacuteltali megiacuteteacuteleacuteseacutet joacutel illusztraacutelja a budai oszmaacuten vezetőseacuteg meglaacutetaacutesa veacutelemeacutenyuumlk szerint a felkelők Beacutecs szaacutemaacutera hasonloacute probleacutemaacutet jelentettek mint az anatoacuteliai dzselaacutelik a szultaacutennak A petiacutecioacute szoumlvegeacutenek mind oszmaacuten-toumlroumlk mind angolra fordiacutetott vaacuteltozata megtalaacutelhatoacute a tanulmaacuteny veacutegeacutere illesztett fuumlggeleacutekben

Keacutet tovaacutebbi tanulmaacuteny szoacutel a magyarok diplomaacuteciai leacutepeacuteseiről amelyek soraacuten igyekeztek megszerezni az Oszmaacuten Birodalom taacutemogataacutesaacutet a Raacutekoacuteczi-szabadsaacutegharc majd az 1848ndash1849-es forradalom eacutes szabadsaacutegharc idejeacuten Toacuteth Hajnalka tanulmaacutenya egy szeacutelesebb koumlrű kutatoacutemunka reacutesze Ennek kereteacuteben a szerző Temesvaacuteri Oszmaacuten agaacutenak a 17ndash18 szaacutezad forduloacutejaacuten

154

KOumlNYVEK

a Habsburg‒oszmaacuten hataacutervideacuteken veacutegzett diplomaacuteciai teveacutekenyseacutegeacutet vizsgaacutelta Az iacuteraacutes alapjaacuten kideruumll hogy Raacutekoacuteczi koumlvetei a kezdetben kedvezőnek tűnő politikai koumlrnyezet elleneacutere utoacutebb a harminc eacutevvel koraacutebbihoz hasonloacute eluta-siacutetaacutessal szembesuumlltek a Portaacuten ahol diplomaacuteciai toumlrekveacuteseik a semlegesseacutegeacutet hangoztatoacute oszmaacuten kormaacutenyzat miatt eredmeacutenytelennek bizonyultak A Toacuteth Hajnalka aacuteltal vizsgaacutelt dokumentumok alapjaacuten ndash melyek Oszmaacuten aga Kitaacuteb-i insaacute neacuteven ismert gyűjtemeacutenyeacuteben lelhetők fel ndash betekinteacutest nyeruumlnk a Porta eacutes a hataacuter menti oszmaacuten tisztseacutegviselők motivaacutecioacuteiba s noha utoacutebbiak aacutellaacutespontja olykor elteacuterhetett a koumlzpont hivatalos aacutellaacutesfoglalaacutesaacutetoacutel a kuruc seregekkel valoacute kapcsolatok tekinteteacuteben veacutegeredmeacutenyben ragaszkodtak a karloacutecai beacuteke felteacute-teleihez s folyamatosan hangsuacutelyoztaacutek az Oszmaacuten Birodalom semlegesseacutegeacutet

Toumlbb mint szaacuteznegyven eacutev eltelteacutevel a magyar kormaacuteny egy fuumlggetlen konzuli haacuteloacutezat kieacutepiacuteteacuteseacutere tett kiacuteseacuterletet ami elsősorban az Oszmaacuten Birodalmat ceacutelozta ugyanakkor Szerbiaacuteba Moldvaacuteba eacutes Havasalfoumlldre is konzulok kuumlldeacuteseacutet szorgalmazta Csorba Gyoumlrgy tanulmaacutenya reacuteszletekbe menően taacutergyalja a magyar diplomataacutek teveacutekenyseacutegeacutet amelynek soraacuten igyekeztek megnyerni az oszmaacuten vezetőseacuteg taacutemogataacutesaacutet 1849 tavaszaacutetoacutel A Portaacutet toumlbbek koumlzoumltt azeacutert laacutettaacutek lehetseacuteges szoumlvetseacutegesnek mert az orosz intervencioacute az Oszmaacuten Birodalomra neacutezve is fenyegetőnek bizonyult maacutesreacuteszt geopolitikai okok is indokolttaacute tetteacutek a stabil diplomaacuteciai kapcsolatokat Nyugat-Euroacutepaacuteba az egyetlen biztonsaacutegos uacutetvonal Isztambulon keresztuumll vezetett Groacutef Wass Samu Beoumlthy Oumldoumln baacuteroacute Spleacutenyi Lajos eacutes Francis William Browne valamint groacutef Andraacutessy Gyula kuumlldeteacutesei nem jaacutertak sikerrel a fuumlggetlen magyar diplomaacutecia megalapozaacutesaacuteban amiben talaacuten keveacutesbeacute jaacutetszott szerepet a diplomaacuteciaacutet illető tapasztalatlansaacuteguk mint az hogy az oszmaacuten fővaacuterosban jelentős osztraacutek eacutes orosz szembeszeacutellel valamint a nyugati hatalmak semlegesseacutegeacutevel vagy eacuteppen elutasiacutetaacutesaacuteval talaacutelkoztak Ugyan informaacutelis kapcsolatokat sikeruumllt leacutetrehozni neacutehaacuteny oszmaacuten tisztseacutegviselővel a Porta ragaszkodott semlegesseacutegeacutehez meacuteg ha a magyar diplomataacutekat iraacutenyukban tanuacutesiacutetott joacute szaacutendeacutekaacuteroacutel biztosiacutetotta is Egyeduumll Andraacutessy Gyula nem esett aacuteldozataacuteul az osztraacutek‒orosz aknamunkaacutenak s a vilaacutegosi fegyverleteacutetel utaacuten a menekuumlltek keacuterdeacuteseacuteben igyekezett leacutepeacuteseket tenni kiadataacutesuk megakadaacutelyozaacutesaacutera Csorba Gyoumlrgy dolgozata raacutevilaacutegiacutet hogy baacuter a magyar diplomataacutek cselekvőkeacutepesseacutege erősen korlaacutetozva volt az oszmaacuten fővaacuterosban teveacutekenyseacuteguumlk meacutegis valamilyen hataacutessal lehetett a toumlroumlk doumlnteacuteshozoacutekra akik az osztraacutekok eacutes az oroszok toumlbbszoumlri keacutereacuteseacutere sem leacuteptek harcba a magyarok ellen

A harmadik nagy tematikus csoportba az oszmaacuten koumlzigazgataacutes-toumlrteacutenettel kapcsolatos iacuteraacutesok sorolhatoacutek Sz Simon Eacuteva cikkeacuteben keacutet uacutejonnan előkeruumllt defter-toumlredeacuteket mutat be amelyek az oszmaacuten fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Deacutel-Dunaacutentuacutel 16 szaacutezadi birtokviszonyaira vonatkozoacutean tartalmaznak eacuterteacutekes informaacutecioacutekat A szerző keacutet szempontboacutel elemzi a dokumentumok tartalmaacutet

155

KOumlNYVEK

előszoumlr a birtokosokat proacutebaacutelja azonosiacutetani majd kiacuteseacuterletet tesz a birtokok elhe-lyezkedeacuteseacutenek eacutes kiterjedeacuteseacutenek meghataacuterozaacutesaacutera Mindemellett az oumlsszeiacuteraacutesok keletkezeacuteseacutenek hiaacutenyzoacute daacutetumaacutet is megadja reacuteszletes oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutes eredmeacutenyekeacutepp arra jut hogy a keacutet defter-toumlredeacutek a Budai vilaacutejet egyik első 1546-boacutel fennmaradt szandzsaacutek-oumlsszeiacuteraacutesa eacutes a maacutesodik toumlredeacutekben megadott 1547 novembere koumlzoumltti időszakban keletkezhetett A korai oszmaacuten adminiszt-raacutecioacutera vonatkozoacutean tehaacutet azeacutert is kiemelkedő jelentőseacutegű a keacutet defter mert az 1552 előtti időszakra vonatkozoacutean keveacutes az egybefuumlggő leveacuteltaacuteri dokumentu-mok szaacutema

Hegyi Klaacutera tanulmaacutenyaacuteban egy taacutegabb perspektiacutevaacuteboacutel tekint a hoacutedoltsaacuteg oszmaacuten adminisztraacutecioacutejaacutenak sajaacutetossaacutegaira s a megfelelő forraacuteskritika kuumlloumln-boumlző aspektusait az oszmaacuten adminisztratiacutev forraacutesok illetve a magyar oldal hasonloacute gazdasaacutegi-adminisztratiacutev iratai koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek oumlt kuumlloumln teruumlletre vetiacuteteacutese menteacuten elemzi Az olyan teacutemaacutek koumlrbejaacuteraacutesaacuteval mint az adoacutekiveteacutes alaacute keruumllő teruumlletek noumlvekedeacuteseacutenek meacuterteacuteke a birtoklaacutes a szandzsaacutek-oumlsszeiacuteraacutesok moacutedszerei eacutes gyanuacutes elemei az adoacuteztataacutes defterek aacuteltal roumlgziacutetett elmeacutelete eacutes gyakorlati megvaloacutesulaacutesa valamint a magyar adoacutebegyűjteacutesnek az oszmaacuten rend-szerre gyakorolt hataacutesai a szerző azokra a koumlruumllmeacutenyekre hiacutevja fel a figyelmet amelyekre a szigoruacutean meghataacuterozott oszmaacuten adminisztraacutecioacutes gyakorlat nem minden esetben reflektaacutelt s mindezt szaacutemos peacuteldaacuteval is alaacutetaacutemasztja

Az Oszmaacuten Birodalom koumlzigazgataacutesaacutenak tematikaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik Douglas A Howard iacuteraacutesa melyben egy 16 szaacutezad veacutegeacuten‒17 szaacutezad elejeacuten eacutelt oszmaacuten iacuternokot Ajn Alit mutatja be A teacutema azeacutert is kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes szaacutemunkra mert a szerző az utoacutebbi eacutevekben Daacutevid Geacutezaacuteval koumlzoumlsen veacutegzett kutataacutesokat a nevezett munkaacutessaacutegaacutet illetően Az oszmaacuten tisztseacutegviselő aki kezdetben az udvari iacuternokok testuumlleteacuteben dolgozott majd az uralkodoacutei leveacuteltaacuter vezetője eacutes a zsoldkifizeteacute-sek iraacutenyiacutetoacuteja lett keacutet meghataacuterozoacute művet hagyott raacutenk amelyek az Oszmaacuten Birodalom adminisztratiacutev mechanizmusaira vonatkozoacutean jelentős forraacuteseacuterteacutekkel biacuternak A Kavaacuteniacuten-i Al-i Oszmaacuten valamint a Riszaacutele-i vaziacutefehoraacuten ciacutemű művei koumlzuumll a koumlzoumls kutataacutes az előbbire oumlsszpontosiacutet amelynek fontossaacutega a tiacutemaacuter-rendszerre vonatkozoacute adataiban mutatkozik meg Howard jelen tanulmaacutenya a maacutesodikkeacutent emliacutetett eddig keveacutesbeacute kutatott művet veszi goacutercső alaacute amely a fizetett udvari szolgaacuteloacutek szaacutemaacutet illetve napi eacutes időszakos beacutereacutet sorolja fel A neacutegy fejezetből aacutelloacute Riszaacutele tartalmaacutenak oumlsszefoglalaacutesa mellett a szerző a megleacutevő keacuteziratmaacutesolatok szaacutemadatainak megbiacutezhatatlansaacutegaacuteboacutel adoacutedoacute kuta-taacutesi neheacutezseacutegekre hiacutevja fel a figyelmet A probleacutemakoumlrt a janicsaacuterok fizeteacuteseacutenek peacuteldaacutejaacuten keresztuumll mutatja be amikor megproacutebaacutel Ajn Ali hiteles forraacutesaihoz visz-szanyuacutelni Az oszmaacuten iacuternok műve toumlbb szempontboacutel is innovatiacutevnak mondhatoacute toumlbbek koumlzoumltt a szolgaacutelattevők bdquorangrdquo-okbdquofokozatrdquo-ok (mertebe) szerinti felso-rolaacutesa miatt amelynek kereteacuteben a rendkiacutevuumll oumlsszetett oszmaacuten tisztviselőreacuteteget egy neacutegyreacuteszes rendezett seacutemaacuteba tudta beilleszteni Jelentős eredmeacutenye tovaacutebbaacute

156

KOumlNYVEK

az eacuteves koumlltseacutegek kiszaacutemiacutetaacutesa amely a napi szaacutemadaacutesokat jegyzeacutekbe vevő osz-maacuten hivatalnokok aacuteltal keveacutesbeacute preferaacutelt gyakorlat volt A nagy oumlsszegző munka fontossaacutega leginkaacutebb abban rejlik hogy az Ajn Ali aacuteltal oumlsszegyűjtoumltt kuumlloumlnboumlző informaacutecioacutek ebben a formaacuteban egyazon helyen sehol maacuteshol nem talaacutelhatoacutek meg

Maradva a koumlzigazgataacutes teacutemakoumlreacuteneacutel teacuterjuumlnk ki roumlviden Hans Georg Majer tanulmaacutenyaacutera amelyben a 17 szaacutezadi tiacutemaacuter-rendszer egy sajaacutetos elemeacutet a kato-nai szolgaacutelat aloacuteli felmenteacutes elmeacuteleti eacutes gyakorlati megvaloacutesulaacutesaacutet vizsgaacutelja Az iacuteraacutes elsődleges forraacutesa egy ciacutem neacutelkuumlli defter amely az Oumlsterreichische Nationalbibliothek gyűjtemeacutenyeacuteben talaacutelhatoacute eacutes az 1668 juacutelius 24 eacutes 1683 szeptember 8 koumlzoumltti időszakra vonatkozik Noha Isztambulban talaacutelhatoacutek ezzel rokon defterek Majer megaacutellapiacutetaacutesa szerint a beacutecsi irat tartalmaacuteboacutel adoacute-doacutean speciaacutelis forraacutesnak minősuumll koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetetten mentesiacutet konk-reacutet szemeacutelyeket eacutes csoportokat a katonai szolgaacutelat aloacutel A szerző a beacutecsi deftert egy koraacutebbi Isztambulban talaacutelhatoacute defter-tiacutepussal azonosiacutetja amely dzsebeluuml defterikeacutent hataacuterozhatoacute meg A Majer aacuteltal nagy reacuteszletesseacuteggel bemutatott dokumentum raacutevilaacutegiacutet hogy az oszmaacuten tiacutemaacuter-birtokos haderőn beluumll kik eacutes milyen okboacutel lehettek felmentve a hadba vonulaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel Ezaacuteltal joacutel laacutethatoacute hogy a tiacutemaacutert vagy ziaacutemetet birtokloacute kiskoruacute ifjak betegek idősek seacuteruumlltek mekkai zaraacutendokok magasabb tisztseacuteget betoumlltők (defterluuml adamlar) vagy a kuumlloumlnleges feladattal funkcioacuteval megbiacutezott szpaacutehik elteacuterő elbiacuteraacutelaacutesban reacuteszesuumlltek ami leginkaacutebb a dzsebeluumlk (veacutertesek) kiaacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozoacute koumltele-zettseacuteguumlkben nyilvaacutenult meg

A teacutemaacutehoz kapcsoloacutedoacutean veacutegezetuumll ejtsuumlnk szoacutet Mehmet İnbaşı tanulmaacute-nyaacuteroacutel amely a Szendrői szandzsaacutekroacutel eacutertekezik a 18 szaacutezad maacutesodik feleacuteben A teacuterseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek aacutettekinteacuteseacuten tuacutelmenően a szerző nem csupaacuten a nevezett szandzsaacutek 18 szaacutezadi birtoklaacutestoumlrteacuteneteacutet vizsgaacutelja meg hanem betekinteacutest nyuacutejt az alkormaacutenyzoacutesaacuteg koraacutebbi időszakokra vonatkozoacute koumlzigazgataacutesi struktuacuteraacutejaacuteba is A szandzsaacutekot eacuterintő egyik legfontosabb vaacuteltaacutes Buda elfoglalaacutesa utaacuten figyel-hető meg amikor az eredetileg a Rumeacuteliai vilaacutejethez tartozoacute teruumlletet neacutehaacuteny maacutesikkal egyuumltt az uacutejonnan kialakiacutetott provinciaacutehoz soroltaacutek aacutet s hasonloacute koumlzigazgataacutesi aacutetszervezeacutesre keruumllt sor a visszafoglaloacute haacuteboruacutek utaacuten is amikor Szendrő egy időre a Temesvaacuteri vilaacutejethez majd uacutejra a Rumeacuteliaihoz lett csatolva A 17 szaacutezad veacutegeacuten s a 18 szaacutezad soraacuten a teruumllet toumlbbszoumlr is gazdaacutet csereacutelt a Habsburg eacutes az Oszmaacuten Birodalom koumlzoumltt s emiatt valamint a 19 szaacutezad eleji szerbiai laacutezadaacutesok koumlvetkezteacuteben a muszlim lakossaacuteg veacutegleg elhagyta Szendrő vaacuterosaacutet Miacuteg a 16 szaacutezad folyamaacuten a teruumlletnek az oszmaacuten hoacutediacutetaacutes szempont-jaacuteboacutel volt katonai-strateacutegiai jelentőseacutege a 18 szaacutezadban ez a Belgraacutedhoz valoacute koumlzelseacutegben nyilvaacutenult meg hiszen a vaacuteros komoly nyugati katonai fenyegeteacutes alatt aacutellt Ezeacutert a 18 szaacutezadban a szendrői szandzsaacutekbeacutegek feladata volt Belgraacuted veacutedelme is amit az İnbaşı aacuteltal vizsgaacutelt 1756 juacutelius 6 eacutes 1792 aacuteprilis 20

157

KOumlNYVEK

koumlzoumltti időszakot lefedő tisztseacutegviselői kinevezeacutesi jegyzeacutek (tahvil defteri) is alaacutetaacutemaszt

Az emleacutekkoumlnyvben keacutet tanulmaacuteny eacuterinti a hoacutedoltsaacuteg reacutegeacuteszeti kutataacutesait melyek koumlzuumll Kovaacutecs Gyoumlngyi iacuteraacutesa a Draacuteva menteacuten fekvő Barcs palaacutenkvaacuteraacute-nak toumlrteacuteneteacutet ismerteti A barcsi erősseacuteg kutataacutesa harminc eacutevre nyuacutelik vissza amelyen beluumll a reacutegeacuteszeti aacutesataacutesok 1989‒1994 valamint 2002‒2003 koumlzoumltt zajlottak s a leletek vizsgaacutelataacutenak valamint a 2017 eacutevi felmeacutereacutesek kieacuterteacutekeleacute-seacutenek eredmeacutenyeiről a szerzőnek szaacutemos tanulmaacutenya jelent maacuter meg Kovaacutecs Gyoumlngyi az itt koumlzoumllt cikkben a toumlrteacutenelmi haacutetteacuternek valamint az erősseacuteg eacutepiacute-teacutestoumlrteacuteneteacutenek taglalaacutesa mellett elsősorban a palaacutenkvaacuter reacutegeacuteszeti leletanyagaacutera taacutemaszkodva mutatja be a katonaacutek mindennapi eacuteleteacutet

Egy uacutegyszinteacuten reacutegre visszanyuacuteloacute reacutegeacuteszeti kutataacutes uacutejabb epizoacutedjaacutenak ered-meacutenyeiről szoacutel Papp Adrienn A budai pasaacutek palotaacutejaacutenak reacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesa meacuteg 1955-ben kezdődoumltt s a 2010 eacutes 2015 eacutevi aacutesataacutesok melyek a karmelita kolos-tor eacutepuumlleteacutet eacuterintő munkaacutelatok kapcsaacuten zajlottak jelentős uacutej anyagot hoztak napvilaacutegra Ezen beluumll a legeacuterdekesebb a palota kertjeacutenek azonosiacutetaacutesa s ehhez kapcsoloacutedoacutean Papp Adrienn roumlviden az iszlaacutem kerteket is jellemzi

Veacutegezetuumll teacuterjuumlnk ki azokra az iacuteraacutesokra amelyek nem sorolhatoacutek a fenti cso-portokhoz Aacutegoston Gaacutebor a tűzfegyverek aacutezsiai elterjedeacuteseacuteről eacutertekezik s ezen beluumll leginkaacutebb azt vizsgaacutelja hogy az oszmaacuten befolyaacutes mikeacutent jelenik meg a szafavida Iraacutenban eacutes az indiai szubkontinensen a 16 szaacutezad soraacuten elterjedő tűz-fegyver-technoloacutegiaacuteban

Gerelyes Ibolya tanulmaacutenyaacutenak ceacutelja hogy betekinteacutest nyuacutejtson Tolna vaacuteros lakoacuteinak eacuteleteacutebe az oszmaacuten fennhatoacutesaacuteg korai időszakaacuteban A Budaacutet Isztam-bullal oumlsszekoumltő főuacutet menteacuten fekvő jelentős mezővaacuterost pozitiacutevan festik le az oszmaacuten fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumlleacutest koumlvető időszak gazdasaacutegi-adminisztratiacutev iratai Iacuterott eacutes reacutegeacuteszeti forraacutesok is arroacutel tanuacuteskodnak hogy Tolna joacutemoacuteduacute viraacutegzoacute vaacuteros volt az 1570-es eacutevekig magyar eacutes muszlim lakossaacuteggal Ezt koumlvetően lassuacute visszaeseacutes figyelhető meg s veacuteguumll a tizenoumlt eacuteves haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben neacutepesseacutege jelentős meacuterteacutekben csoumlkkent Az oszmaacuten uralom alatti Tolnaacuteroacutel oumlsszesen harminckilenc hagyateacuteki leltaacuter maradt fenn amelyeket a szerző jelen iacuteraacutesaacuteban kieacuterteacutekel A leltaacuterak adatai alapjaacuten az elhunytak vagyona igen elteacuterő keacutepet mutat A kuumlloumlnboumlző ingoacutesaacutegokra hasznaacutelati taacutergyakra vonatkozoacute infor-maacutecioacutek mellett a dokumentumok fontos forraacutesul szolgaacutelnak a hoacutedoltsaacuteg peacutenz-forgalmaacutera vonatkozoacutelag is

Taacutegabbroacutel ide kapcsolhatjuk Buza Jaacutenos tanulmaacutenyaacutet amely az Erdeacutelyi Fejedelemseacuteg portai adoacutejaacutera eacutes peacutenzforgalmaacutera oumlsszpontosiacutet 1658ndash1687 koumlzoumltt A kuumlloumlnboumlző eredetű eacutermeacutek elterjedeacuteseacutenek hasznaacutelatuk gyakorisaacutegaacutenak vala-mint a rendszeres aacuterfolyamvaacuteltozaacutesoknak a tanulmaacutenyozaacutesa a gazdasaacutegtoumlrteacute-net egyik igen oumlsszetett eacutes bonyolult teruumlleteacutenek szaacutemiacutet s valoacutesziacutenűleg maacuter a vizsgaacutelt korszakban is sok fejtoumlreacutest okozott a peacutenzforgalomban valoacute eligazodaacutes

158

KOumlNYVEK

kuumlloumlnoumlsen azokban az időszakokban amikor valamelyik bdquoneacutepszerűrdquo valutaacuteboacutel hiaacuteny volt Erdeacutely a portai adoacute befizeteacuteseacutevel kapcsolatban peacuteldaacuteul szaacutemos eset-ben kellemetlen helyzetbe keruumllt amikor nem a kiacutevaacutent eacutermeacutekben roacutettaacutek le az előiacutert oumlsszeget

Molnaacuter Antal rendkiacutevuumll reacuteszletes tanulmaacuteny kereteacuteben mutatja be a bosnyaacutek ferencesek teveacutekenyseacutegeacutet az oszmaacuten uralom alatt aacutelloacute Pest-Budaacuten A szerző 2018 eacutevi akadeacutemiai doktori eacutertekezeacuteseacutenek kereteacuteben kuumlloumln fejezetet szentelt a teacutemaacutenak jelen tanulmaacuteny ennek kibőviacutetett verzioacuteja A bosnyaacutek ferencesek Pestre eacuterkezeacuteseacutenek haacutettereacutet eacutes koumlruumllmeacutenyeit valamint az 1633-ban megalapiacutetott pesti ferences rendhaacutez műkoumldeacuteseacutet eacutes koumlrnyezeteacutet illető igen reacuteszletes taacutergyalaacutes mellett keacutepet kapunk a bosnyaacutek ferences provincia belső feszuumlltseacutegeiről is

Suraiya Faroqhi az oszmaacuten szultaacutenok legitimaacutecioacutejaacutenak keacuterdeacuteskoumlreacutet vizsgaacutelja a 18 szaacutezadi kroacutenikaacutesok isztambuli tűzveacuteszekre adott reakcioacuteit koumlzeacuteppontba helyezve A tanulmaacuteny oumlt szerzőre foacutekuszaacutel akik koumlzuumll haacuterom Raacutesid Mehmed efendi Cselebizaacutede Iszmaacuteil Aacuteszim efendi valamint Csesmizaacutede Musztafa Resiacuted efendi udvari vakanuumlviszek voltak Veluumlk szemben Semdanizaacutede Szuumllejmaacuten efendi eacutes Dervis Efendizaacutede baacuter szinteacuten az oszmaacuten hivatali elit tagjai voltak de nem bdquohivatalboacutelrdquo iacutertak s olykor kritikus hangot is meguumltoumlttek A szultaacuteni legitimitaacutes keacuterdeacutese igen ritkaacuten kutatott teruumllet s az 1989-ben megjelent nagy volumenű tanulmaacutenyaacuteban foglaltakhoz hasonloacutean Suraiya Faroqhi jelen iacuteraacutesaacute-ban is igen fontos tudaacutesanyagot ad koumlzre

A nagy gonddal szerkesztett koumltet megjeleneacutese oumlroumlmteli mind a magyar mind a nemzetkoumlzi szakma szaacutemaacutera Noha a tanulmaacutenyok toumlbbseacutege 16ndash17 szaacute-zadi teacutemaacutet dolgoz fel a Şerefeacutet nemcsak a kora uacutejkor iraacutent eacuterdeklődő olvasoacutek forgathatjaacutek haszonnal Az emleacutekkoumlnyvek manapsaacuteg gyakran az őket koumlzreadoacute inteacutezmeacutenyek raktaacuteraacuteban porosodnak minthogy kevesen eacutertesuumllnek megjeleneacute-suumlkről eacutes bonyolult megoldani postaacutezaacutesukat eacutes szaacutemlaacutezaacutesukat Ezt elkeruumllendő a szerkesztők maacuteris feltetteacutek a koumltetet a vilaacuteghaacuteloacutera ahonnan egyben letoumllthető1

Paacutezmaacutendi Aacutegnes

1 httpswwwacademiaedu40391400C59Eerefe_Studies_in_Honour_of_Prof_GC 3A9za_DC3A1vid_on_His_Seventieth_Birthday

E szaacutemunk szerzői

Daacutevid Geacuteza ELTE BTK Toumlroumlk Filoloacutegiai Tanszeacutek

Deacuteveacutenyi Kinga BCE Nemzetkoumlzi Kapcsolatok Tanszeacutek MTA

Koumlvecsi-Olaacuteh Peacuteter Modern Toumlroumlk Vilaacuteg Kutatoacutekoumlzpont

Lakatos Baacutelint MTAndashHIMndashSZTEndashMNL OL Magyar Medievisztikai Kutatoacutecsoport

Paacutezmaacutendi Aacutegnes ELTE BTK Toumlroumlk Filoloacutegiai Tanszeacutek doktorandusz

Peacuteri Benedek ELTE BTK Toumlroumlk Filoloacutegiai Tanszeacutek

Saacuterkoumlzy Mikloacutes KRE BTK Oacutekortoumlrteacuteneti eacutes Segeacutedtudomaacutenyi Tanszeacutek

Ujvaacuteri Hedvig PPKE Kommunikaacutecioacute- eacutes Meacutediatudomaacutenyi Inteacutezet

Wojtilla Gyula SZTE BTK Oacutekortoumlrteacuteneti Tanszeacutek

Tartalom

TANULMAacuteNYOKDeacuteveacutenyi Kinga Egy kuumlloumlnleges sivatagi madaacuter a koumlzeacutepkori

arab irodalom eacutes lexikograacutefia tuumlkreacuteben 5Peacuteri Benedek I Szelim (1512ndash1520) perzsa diacutevaacutenjaacutenak uacutej kritikai

kiadaacutesa eleacute tudomaacutenytoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes eacutes a Diacutevaacuten keacutezirathagyomaacutenya 23

Daacutevid GeacutezandashLakatos Baacutelint Felix Petancius eacutes a toumlroumlk szultaacutenokroacutel keacutesziacutetett első euroacutepai csalaacutedfa 47

Saacuterkoumlzy Mikloacutes A magyarorszaacutegi jaacuteszok nyelvemleacutekei ndash forraacutesok probleacutemaacutek uacutej adatok 89

Ujvaacuteri Hedvig Max Nordau eacutes Goldziher Ignaacutec levelezeacuteseacutenek kontextualizaacutelaacutesa I 111

MISCELLANEAKoumlvecsi-Olaacuteh Peacuteter Az 1960-as toumlroumlkorszaacutegi puccs a korabeli

magyar diplomaacuteciai forraacutesok feacutenyeacuteben 131

SZEMLE KoumlnyvekManu toumlrveacutenykoumlnyve (Wojtilla Gyula) 143Şerefe Studies in Honour of Prof Geacuteza Daacutevid on his Seventieth

Birthday (Paacutezmaacutendi Aacutegnes) 147

Contents

STUDIESKinga Deacuteveacutenyi A peculiar desert bird as shown by the Arabic literature

and lexicography 5Benedek Peacuteri Towards a new critical edition of Yavuz Sultān Selīmrsquos

Persian Dīvān An overview of the manuscripts and the previous scholarly literature on the topic 23

Geacuteza DaacutevidndashBaacutelint Lakatos Felix Petancius (Feliks Petančić) and the first European genealogy of the Ottoman dynasty 47

Mikloacutes Saacuterkoumlzy The linguistic traces of the Jaacutesz people in Hungary ndash sources problems new data 89

Hedvig Ujvaacuteri The contextualisation of the correspondence between Max Nordau and Ignaacutec Goldziher I 111

MISCELLANEAPeacuteter Koumlvecsi-Olaacuteh The 1960 Turkish coup drsquoeacutetat in the light

of contemporary Hungarian diplomatic sources 131

REVIEW BooksManu toumlrveacutenykoumlnyve (Gyula Wojtilla) 143Şerefe Studies in Honour of Prof Geacuteza Daacutevid on his Seventieth

Birthday (Aacutegnes Paacutezmaacutendi) 147

Keletkutataacutes 2020 tavasz 5ndash22 old

TANULMAacuteNYOK

Deacuteveacutenyi KingaEgy kuumlloumlnleges sivatagi madaacuter a koumlzeacutepkori arab irodalom eacutes lexikograacutefia tuumlkreacuteben

0 Bevezeteacutes

Az iszlaacutem előtti illetve a korai iszlaacutem korszak hiacuteres koumlltői alkotaacutesai soksziacutenűen aacutebraacutezoljaacutek a sivatagot E leiacuteraacutesokboacutel nem maradhatnak el e taacutej jellegzetes eacutelő-leacutenyei amelyek koumlzoumltt megtalaacutelhatjuk a madaacutervilaacuteg keacutepviselőit is E madarak koumlzuumll is kiemelkedik a pusztaityuacutek (qaṭā) amelynek hihetetlenuumll reacuteszletes eacutes pontos megfigyeleacutesen alapuloacute leiacuteraacutesa az alaacutebbi elemzeacutes taacutergya

A leghiacuteresebb leiacuteraacutes a 6 szaacutezadban eacutelt aš-Šanfarā Lāmiyyat al-lsquoarab ciacutemen ismert verseacuteben talaacutelhatoacute (36‒41 sor) amelyben a szerző azzal buumlszkeacutelkedik hogy koumlnnyedeacuten megelőzte a gyorsan repuumllő madarat eacutes ahhoz hasonloacutean ő is keacutepes a sivatagot tuacuteleacutelni1

bdquoA soumlteacutet sziacutenű pusztaityuacutekok megisszaacutek amit meghagytam miutaacutenEgeacutesz eacutejjel a viacutezforraacuteshoz utaztak szaacuternyaikkal zajosan csapkodva

Eltoumlkeacutelt voltam eacutes ők is eltoumlkeacuteltek voltak egymaacutessal versengtuumlnk szaacuternyaikkal verdestek

Miacuteg eacuten felhajtottam koumlpenyem eacutes elsőkeacutent eacutertem a viacutezhez baacuter sietseacuteg neacutelkuumll [mentem]

Aztaacuten elfordultam tőluumlk mialatt ők meacuteg mindig leborultak a viacutez szaacutejaacutehozKoumlzvetlenuumll raacutehelyezve arra a torkukat eacutes a begyuumlket

Mintha a laacutermaacutejuk a [viacutez] keacutet oldalaacuten eacutes koumlroumltteKuumlloumlnboumlző toumlrzsek uacuteton leacutevő csoportjai[nak a zaja] lenne amint eacuteppen saacutetrat vernek

Kuumlloumlnboumlző helyekről joumlttek oumlssze oda de az (a viacutez) oumlsszehozta őketMint ahogy a teveacutek csoportjait oumlsszehozza egy viacutezivoacute hely

Aztaacuten lenyelnek egy kis vizet majd elmennek minthaKora reggeli utazoacutecsapat lenneacutenek akik Uhaacutezaacuteboacutel sietve indulnak uacutetnakrdquo

Joacutellehet ez a neacutehaacuteny sor elsősorban a koumlltő nagyszerűseacutegeacutet van hivatva hang-suacutelyozni mindazonaacuteltal megdoumlbbentően sok aproacute reacuteszletet tudunk meg belőle a pusztaityuacutekroacutel

httpdxdoiorg1024391KELETKUT2020151 A cikkben ideacutezett versek magyarul a szerző nyersfordiacutetaacutesaacuteban szerepelnek Aš-Šanfarā ver-

seacutenek forraacutesa Alan Jones Early Arabic Poetry I Marāthī and Ṣulsquolūk Poems Reading 1992 164‒167

bull soumlteacutet sziacutenűbull nem keacutenyes a viacutez minőseacutegeacuterebull egeacutesz eacutejszaka repuumll a viacutezhezbull szaacuternyaacuteval zajosan csapkod verdesbull verseng a toumlbbiekkelbull uacutegy iszik hogy koumlzben torka eacutes begye a vizet eacuterintibull rendkiacutevuumll laacutermaacutesbull egyedei toumlbb helyről eacuterkeznek egyazon viacutezforraacuteshozbull az ivaacutes utaacuten hajnalban gyorsan visszaindulnakBaacuter cikkuumlnknek nem ceacutelja az iszlaacutem előtti koumllteacuteszet leghiacuteresebb koumlltemeacute-

nyeit elemezni eacutes vizsgaacutelatainknaacutel elsősorban a keveacutesbeacute ismert versekre illetve a lexikograacutefiai valamint az adab-irodalomra2 taacutemaszkodunk meg kell jegyezni hogy ez a reacuteszletgazdag leiacuteraacutes minden bizonnyal nagy hataacutest gyakorolt a keacutesőbbi korok koumlltőire Mielőtt azonban megvizsgaacutelnaacutenk az arab szerzők tovaacutebbi meg-figyeleacuteseit e madaacuterral kapcsolatban neacutezzuumlk meg mit mond az ornitoloacutegia erről a kuumlloumlnleges szaacuternyasroacutel

1 Rendszertani besorolaacutes3

Jelenlegi rendszertani ismereteink szerint a pusztaityuacutekalakuacuteak rendjeacutebe tartozoacute egyetlen csalaacuted a pusztaityuacutekfeacuteleacutek csalaacutedja keacutet nemből aacutell Ezek a talpastyuacutekok (Syrrhaptes) eacutes a tulajdonkeacuteppeni pusztaityuacutekok (Pterocles) Előbbi kettő utoacutebbi 14 fajboacutel eacutes szaacutemos alfajboacutel aacutell Előbbiek az iszlaacutem koumlzponti teruumlletein nem fordulnak elő miacuteg utoacutebbiak koumlzuumll toumlbb faj a sivatagok joacutel ismert lakoacuteja

Az arab szerzőkneacutel ugyan gyakran talaacutelkozunk ezzel a sivatagi madaacuterral elnevezeacuteseacutere azonban nem hasznaacuteltak annyi szoacutet hogy azzal az aacuteltaluk ismert teacuterseacutegben honos szaacutemos alfajt egymaacutestoacutel egyeacutertelműen megkuumlloumlnboumlztetteacutek volna A leggyakrabban hasznaacutelt elnevezeacutes a qaṭā4 E szoacute alakjai koumlzuumll a qaṭā

2 Az adab az uacuten művelődeacutesi irodalom amelynek ismereteacutet szuumlkseacutegesnek tartottaacutek a kulturaacutelt emberek eacutes a hivatalnokok szaacutemaacutera

3 A pusztaityuacutekfeacuteleacutek (Pteroclidae) csalaacutedjaacuteba tartozoacute madarak folyamatosan frissuumllő osztaacute-lyozaacutesaacutet ld OSME (The Ornithological Society of the Middle East the Caucasus and Central Asia) The OSME Region List of Bird Taxa Part A Non-passerines Version 43+ September 2018 99‒101 httposmeorgsitesdefaultfilespdfA_Non-passerine_ORL_V43+pdf (2019 maacutercius 12) Az osztaacutelyozaacutes alapja elsősorban Callan Cohen The Phylogenetics Taxonomy and Biogeography of African Arid Zone Terrestrial Birds The Bustards (Otididae) Sandgrouse (Pteroclidae) Coursers (Glareolidae) and Stone Partridge (Ptilopachus) PhD Thesis Cape Town 2011 httpnivenlibpfpuctaczapdfCallan_Cohen_PhD_2011pdf (2019 maacutercius 12) Reacuteszletes informaacutecioacute talaacutelhatoacute meacuteg a koumlvetkező műben Michael C Jennings Atlas of the Breeding Birds of Arabia (Fauna of Arabia 25) Riyadh‒Frankfurt 2010 362‒371 Ld meacuteg Steve Madge‒Phil McGowan Pheasants Partridges amp Grouse London 2002 445‒462 eacutes 69‒72 taacuteblaacutek

4 Ennek az elnevezeacutesnek a seacutemi eredeteacutet illetően ld Armas Salonen Voumlgel und Vogelfang

6

DEacuteVEacuteNYI KINGA

gyűjtőneacutev amelynek egyes szaacutemuacute alakja szabaacutelyosan qaṭāt Az igeacutet ndash madaacuterroacutel leacuteveacuten szoacute ndash a szoacutetaacuterak toumlbbnyire nőnemben adjaacutek meg (qaṭattaqṭū) a maṣdar keacutet alakban ismert (qaṭw eacutes iqṭīṭārsquo) ami al-Ḫalīl (megh 791) szerint a madaacuter jaacuteraacutesaacutet jeloumlli miacuteg az igeacuteről azt koumlzli hogy az egyesek szerint a jaacuteraacutesaacutera miacuteg maacutesok szerint a hangjaacutera vonatkozik5 Ezenkiacutevuumll azonban maacutesik haacuterom elneve-zeacutes is gyakori amelyek vagy aacuteltalaacutenos eacutertelemben hasznaacutelatosak vagy a madaacuter egyik fajaacutet jeloumllik Ez a haacuterom kifejezeacutes a kudrī(ya) a ǧūnī(ya)6 eacutes a ġaṭāṭ(ā) A szerzők koumlzoumltt nincs teljes egyeteacuterteacutes azt illetően hogy ez a haacuterom szoacute haacuterom vagy csak keacutet fajt jeloumll-e Utoacutebbi esetben a kudrī eacutes a ǧūnī jeloumll keacutet alfajt miacuteg egyes veacutelemeacutenyek szerint a ġaṭāṭ egyaacuteltalaacuten nem is tartozik a qaṭā neacuteven ismert madarak koumlzeacute7

Ibn Qutayba (megh 889) a koumlvetkező osztaacutelyozaacutest adja8 a kudrī a koumlvetke-zőkeacuteppen neacutez ki a haacuteta (ẓahr) soumlteacutet feketeacutes a szaacuternya fonaacutekja (bāṭin al-ǧanāḥ) fekete a torka (ḥalq) saacuterga a laacutebai roumlvidek keacutet farokszaacuternya pedig hosszabb a toumlbbineacutel9 A ġaṭāṭ annyiban hasonloacute hogy a szaacuternya fonaacutekja annak is fekete

im alten Mesopotamien (Annales Academiae Scientiarum Fennicae B 180) Helsinki 1973 241‒243 ahol a szerző azt aacutellapiacutetja meg hogy az arab qaṭā is rokona az akkaacuted qadū (iṣṣūri qaḍē) szoacutenak amely egy olyan madarat jeloumll amelynek a kiaacuteltaacutesa bdquoqaḍērdquo Az 58‒59 oldalon oumlt fajt sorol fel amelyek mindegyike ma is megtalaacutelhatoacute Irakban Ezek a nagy nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek (Pt alchata caudacutus) a sivatagi pusztaityuacutek angolul spotted sandgrouse (Pt senegallus) a feketehasuacute pusztaityuacutek (Pt orientalis) a koronaacutes pusztaityuacutek (Pt coronatus atratus) eacutes a szu-daacuteni pusztaityuacutek (Pt lichtensteinii) Ld meacuteg Franccedilois Vireacute Sur quelques noms arabes anciens drsquooiseaux (et le secret deacutevoileacute de leur eacutetymologie) Revue des eacutetudes islamiques 54 (1986) 347 Eacuterdemes megjegyezni hogy az akkaacuted eacutes assziacuter szoacutetaacuterok e szoacutet rsquobagolyrsquo jelenteacutessel koumlzlik időn-keacutent kiteacuterve a szoacute hangutaacutenzoacute jellegeacutere (ld pl A Concise Dictionary of Akkadian Ed by Jeremy Black et al Wiesbaden 1999 282 The Assyrian Dictionary XIII Ed by John Anthony Brinkman et al Chicago 1982 51) Salonen (i m 241) ezt szinteacuten megjegyzi hozzaacuteteacuteve hogy az első szerző aki a forraacutesokban ezt a madarat helyesen azonosiacutetotta Benno Landsberger volt Ld Benno Landsberger Einige unerkannt gebliebene oder verkannte Nomina des Akkadischen Die Welt des Orients 3 (19663) 262‒267 ahol a szerző kiteacuter erre a teacuteves eacutertelmezeacutesre is

5 Al-Ḫalīl ibn Aḥmad al-Farāhīdī Kitāb al-lsquoayn murattaba lsquoalā ḥurūf al-mulsquoǧam Taḥqīq lsquoAbd Al-Ḥamīd Hindāwī Bayrūt 14242003 III 408 s v qaṭā

6 Az euroacutepai szakirodalomban a legreacuteszletesebben Manfred Ullmann foglalkozik lexiko-graacutefiai eacutes morfoloacutegiai szempontboacutel a ǧūnī eacutes a kudrī szavakkal Manfred Ullmann Flughuumlhner und Tauben (Bayerische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse Sitzungsberichte Beitraumlge zur Lexikographie des Klassischen Arabisch 3) Muumlnchen 1982 amelyben oumlsszefoglalja a neacutemet lexikograacutefia addigi eredmeacutenyeit is Szemben maacutes szerzők (pl Wolfdietrich Fischer) meglaacutetaacutesaacuteval Ullmann veacutelemeacutenye szerint ezek az elnevezeacutesek csupaacuten koumll-tői eszkoumlzkeacutent hasznaacutelt sziacutenvariaacutensok eacutes nem alfajok Koumlszoumlnoumlm Ormos Istvaacutennak hogy felhiacutevta a figyelmemet erre a cikkre

7 Kamāl ad-Dīn ad-Damīrī Hayāt al-ḥayawān al-kubrā Miṣr 1978 II 121 bdquowa-qīla l-ġaṭāṭ ḍarb min aṭ-ṭayr laysa min al-qaṭārdquo

8 Abū Muḥammad lsquoAbd Allāh ibn Muslim Ibn Qutayba Kitāb al-malsquoānī l-kabīr fī abyāt al-malsquoānī I Taḥqīq F Krenkow Bayrūt eacute n 308‒309

9 Ez a keacutet toll a nagy nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek (caudacutus alfaj) jellegzetesseacutege miacuteg egyeacuteb fajoknaacutel mint pl a feketehasuacute pusztaityuacutek (Pt orientalis) teljesen hiaacutenyzik Ld Eduardo de

7

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

a laacutebai azonban hosszuacuteak A haacuteta enyheacuten porsziacutenű de nem soumlteacutet a szeme pedig nagy Ad-Damīrī (megh 1405) a qaṭā leiacuteraacutesaacutenaacutel megaacutellapiacutetja hogy keacutet faja van a kudrī eacutes a ǧūnī amelyekhez al-Ǧawharī (megh 1003) hozzaacuteadott egy har-madikat amelynek a neve ġaṭāṭ10 Ad-Damīrī leiacuteraacutesa szerint a kudrī porsziacutenű vaacuteltozatos hassal eacutes haacutettal saacuterga csőrrel eacutes roumlvid farokkal Kecsesebb (alṭaf) mint a ǧūniyya Utoacutebbi szaacuternyaacutenak a fonaacutekja eacutes a vaacutelltolla is fekete porsziacutenű haacuteta pedig saacuterga poumlttyoumlkkel tarkiacutetott Keacutetszer olyan nagy mint a kudrī11 eacutes egy attoacutel nagyon kuumlloumlnboumlző gurgulaacutezoacute hangot ad ki amire a neve is utal12 A ġaṭāṭ leiacuteraacutesaacutet ad-Damīrī műveacuteben a ġaṭāṭā13 neacutev alatt talaacuteljuk meg Az ott koumlzoumllt infor-maacutecioacutek szerint a madaacuter haacuteta hasa eacutes teste porsziacutenű a szaacuternya fonaacutekja fekete a laacutebai eacutes a nyaka hosszuacute Ezenkiacutevuumll egy eacuterdekes tulajdonsaacutega hogy egyedei nem keacutepeznek koloacuteniaacutet s nem csapatosan repuumllnek hanem inkaacutebb kicsi kettes vagy haacutermas csoportokban A szerző megemliacuteti azt a neacutezetet amely szerint csak keacutet vaacuteltozataacutet (ḍarb) lehet megkuumlloumlnboumlztetni (i) a kudriyya eacutes ǧūniyya jellemzői a roumlvid laacutebak saacuterga torok fekete vaacutelltoll eacutes a voumlroumlses fedőtoll miacuteg (ii) a ġaṭāṭ(ā) jellemzői a hosszuacute laacutebak a feheacuter has a porsziacutenű haacutet eacutes a szeacuteles szemek14

Ibn Qutayba15 megjegyzi hogy az emberek mindenfeacutele pusztaityuacutekot (qaṭā) legaacuteltalaacutenosabban a kudrī elnevezeacutessel illetnek a soumlteacutet sziacutene miatt Megem-liacuteti meacuteg16 hogy hasonliacutet a galambra mert ahhoz hasonloacutean oumlrv van a nyaka koumlruumll17 (ḏawāt al-aṭwāq)18 Ezt az oumlrvet al-Alsquošā (megh 629) is megemliacuteti

Juana Family Pteroclidae (Sandgrouse) In Handbook of the Birds of the World IV Sandgrouse to Cuckoos Ed by Josep del Hoyo‒Andrew Elliott‒Jordi Sargatal Barcelona 1997 50

10 Ismālsquoīl ibn Ḥammād al-Ǧawharī Tāǧ al-luġa wa-ṣiḥāḥ al-lsquoarabiyya Taḥqīq Aḥmad lsquoAbd al-Ġafūr lsquoAṭṭār Bayrūt 1990 II 368 III 286

11 A pusztaityuacutekok (Pteroclidae) csalaacutedjaacuteba tartozoacute madarak meacuterete 24 eacutes 40 cm koumlzoumltt vaacutel-takozik Ld De Juana i m 30

12 Ad-Damīrī i m II 215 skk Franccedilois Vireacute (Ḳaṭā In The Encyclopaedia of Islam2 IV Leiden 1978 743) szerint a ǧūniyya a feketehasuacute pusztaityuacutekkal (Pt orientalis) azonos

13 Ad-Damīrī i m II 12114 Ha ezeket a leiacuteraacutesokat oumlsszevetjuumlk a modern ornitoloacutegusokeacuteival azt aacutellapiacutethatjuk meg hogy

a ġaṭāṭ nevű madarat ndash elnevezeacutesuumlk hasonloacutesaacutega miatt ndash gyakran oumlsszeteacutevesztetteacutek a qaṭāval de a valoacutesaacutegban ez a madaacuter sohasem lehetett a pusztaityuacutekcsalaacuted tagja mivel az aacuteltalaacutenos feleacutepiacuteteacutesbeli hasonloacutesaacutegokon tuacutelmenően az odatartozoacute madarak mindegyikeacutenek roumlvid nyaka eacutes laacuteba van (ld De Juana i m 32) Vireacute (Ḳaṭā 743‒744) szerint azonban a ġaṭāṭ elnevezeacutes a nagy nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutekra utal (Pt alchata) E faj jellegzetesseacutegeiről ld Ian James Ferguson-Lees Studies of Less Familiar Birds 156 Pin-tailed Sandgrouse British Birds 62 (1969) 533‒541

15 Abū Muḥammad lsquoAbd Allāh ibn Muslim Ibn Qutayba Adab al-kātib Taḥqīq Muḥammad ad-Dālī Bayrūt eacute n 66

16 Ibn Qutayba i m 25‒2617 Ez a nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek jellegzetesseacutege amely szinte teljesen hiaacutenyzik vagy keveacutesbeacute

hangsuacutelyosan jelenik meg maacutes egyedekben (vouml De Juana i m főleg az 50 oldalon talaacutelhatoacute keacutepek)

18 A ḏawāt al-aṭwāq kifejezeacutest a ḥamām definiacutecioacutejakeacutent adja meg al-Ǧawharī (i m V 1906) aki megjegyzi hogy a beduinok iacutegy neveznek minden madarat amelynek oumlrv van a nyaka koumlruumll Ennek alapjaacuten a pusztaityuacutekot is az ide tartozoacute fajok koumlzoumltt sorolja fel

8

DEacuteVEacuteNYI KINGA

egyik verseacuteben amikor sivatagi talaacutelkozaacutesait emliacuteti a pangoacute vizek mellett lelt pusztaityuacutekokkal19

wa-mārsquoin ṣaran20 lam alqa illā l-qaṭā bihiwa-mašhūrata l-aṭwāqi wurqan nuḥūruhā

bdquoMily gyakran mentem el olyan pangoacute viacutez mellett amelyneacutel csak pusztai-tyuacutekot laacutettam

a joacutel ismert oumlrvvel hamusziacutenű torka koumlruumllrdquoAd-Damīrī leiacuteraacutesa neacutemileg kuumlloumlnboumlzik ettől21 Mindenekelőtt elutasiacutetja

Ibn Qutayba eacutes maacutesok veacutelemeacutenyeacutet miszerint a pusztaityuacutek a galambfeacuteleacutek (Columbidae) csalaacutedjaacuteba tartozna s azt a neacutezetet is hogy a ḥamām szoacutet egyes versekben pusztaityuacuteknak s nem galambnak kellene eacutertelmezni22

Ḏū r-Rumma (megh 735) egyik verseacuteben a keacutet madarat egymaacutes mellett emliacuteti ugyanabban a verssorban tanuacutesiacutetva hogy a koumlltő ndash aki eacuteleteacutenek jelentős reacuteszeacutet a sivata gi aacutellatvilaacuteg aacutebraacutezolaacutesaacutenak szentelte ndash tudatosan megkuumlloumlnboumlzteti őket egymaacutestoacutel23

iḏā mā waradnā lam nuṣādif bi-ǧawfihisiwā wāridātin min qaṭan wa-ḥamāmī

bdquoAmikor a viacutezhez eacutertuumlnk nem laacutettunk abban maacutestmint az odajaacuteroacute pusztaityuacutekokat eacutes a galambokatrdquo

A fentieken kiacutevuumll ad-Damīrī meacuteg azt is megfigyelte hogy a fogoly (ḥaǧal) eacutes a pusztaityuacutek kuumllső megjeleneacuteseacuteben hasonliacutet egymaacuteshoz24

19 Maymūn ibn Qays al-Alsquošā Dīwān al-Alsquošā al-Kabīr Taḥqīq Muḥammad Ḥusayn Al-Qāhira 14372016 373 Nr 82 21 sor

20 A Dīwānban sajtoacutehibaacuteval ṣarin [] alakban jelent meg21 Ad-Damīrī i m II 213 215 skk22 Ez nagyon fontos megfigyeleacutes mivel a pusztaityuacutekok osztaacutelyozaacutesa illetve a Columbidae

csalaacutedtoacutel valoacute elkuumlloumlniacuteteacutese meacuteg a 20 szaacutezad nagyobbik reacuteszeacuteben is heves vita taacutergyaacutet keacutepezte az ornitoloacutegusok koumlzoumltt Kuumlloumlnboumlző okok miatt toumlbben azon a veacutelemeacutenyen voltak hogy ezek a madarak ugyanahhoz a csalaacutedhoz tartoznak reacuteszben peacuteldaacuteul hegyes szaacuternyuk roumlvid laacutebuk mag-evő voltuk miatt illetve azeacutert mert laacutetszoacutelag hasonloacute moacutedon isznak Ld De Juana i m 30 A pusztaityuacutek sajaacutetos ivaacutesaacuteroacutel ld pl Tom J CadendashErnest J WilloughbyndashGordon L Maclean Drinking Behavior of the Sandgrouse in the Namib and Kalahari Deserts Africa Auk 83 (1966) 124‒126 Peter N FernsndashShelley Ann Hinsley Importance of Topography in the Selection of Drinking Sites by Sandgrouse Functional Ecology 9 (1995) 371‒375 A galambok ivaacutesi moacutedjaacuteroacutel ld Gart Arie Zweers Drinking of the Pigeon (Columba Livia L) Behaviour 80 (1982) 275

23 Ḏū r-Rumma Dīwān Taḥqīq lsquoAbd al-Qaddūs Abū Ṣāliḥ II Bayrūt 1971 1070 43 sor24 Ad-Damīrī i m I 323 Ezt a hasonloacutesaacutegot a modern leiacuteraacutesok is megemliacutetik pl De

Juana i m 30 Ebből a szempontboacutel eacuterdemes felhiacutevni a figyelmet arra hogy Hamilton Smith a pusztaityuacutekot a bdquoPartridge קראrdquo (azaz fogoly) kifejezeacutes alatt emliacuteti (Charles Hamilton Smith Partridge In A Cyclopaedia of Biblical Literature II Ed by John Kitto New York‒Cincinnati 1846 474‒475 A szerző azt is koumlzli hogy ez a szoacute a Bibliaacuteban toumlbb kuumlloumlnboumlző faj oumlsszefoglaloacute nevekeacutent szerepel Ezek koumlzeacute tartozik az uacuten Pterocles alchata bdquoaz egyes szerzők aacuteltal katta ganga cata illetve nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek neacuteven emliacutetett faj amely koumlzoumlnseacuteges Palesztinaacuteban eacutes megszaacutemolhatatlanul sok Araacutebiaacutebanrdquo (kiemeleacutes D K) A kuumllső jellegzetesseacutegek hasonlatossaacute-gaacutet megemliacuteti Richard Francis Burton Personal Narrative of a Pilgrimage to Al-Madinah and

9

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

2 Az elnevezeacutes jelenteacutese eacutes eredete

21 Őszinteseacuteg

A korai arab versekben eacutes a koumlzeacutepkori irodalmi munkaacutekban egyaraacutent fontos helyet foglal el a qaṭā neacutev eredete A szerzők aacuteltalaacuteban egyeteacutertenek abban hogy szaacutemos maacutes madaacuter neveacutehez hasonloacutean e szoacute eredete is a hangutaacutenzaacutesban keresendő25 azaz a madaacuter hangjaacutera utal amelyet uacutegy iacuternak le hogy qaṭā qaṭā26 Ez olvashatoacute an-Nābiġa (megh 604 koumlruumll) egyik verseacuteben is27

tadlsquoū qaṭā wa-bihi tudlsquoā iḏā nusibatyā ṣidqahā ḥīna tadlsquoūhā fa-tantasibū

bdquoAzt mondja raquoqaṭālaquo eacutes iacutegy is nevezik amikor beszeacutelnek roacutelaMily őszinte hogy azt mondja ahogy hiacutevjaacutekrdquo

Ez a hang olyannyira ismert volt hogy koumlltői hasonlatokban is hasznaacuteltaacutek mint peacuteldaacuteul Abū Nuwās (megh 814) aki egyik verseacuteben a vadaacuteszoacute soacutelyom sebesseacutegeacutet iacuterja le ennek segiacutetseacutegeacutevel28

rsquoasralsquoa min qawli qaṭātin qaṭābdquoGyorsabb mint hogy a pusztaityuacutek azt mondanaacute qaṭārdquoAl-Ǧāḥiẓ (megh 868) a madarat a vilaacutegos beszeacuted peacuteldaacutejakeacutent emliacuteti amikor

iacutegy iacuter bdquoa qaṭā szaacuteja (afwāh) uacutegy lett megalkotva hogy azt mondhassa qaṭā qaṭā ahonnan a neveacutet kapjardquo29 Hasonloacutekeacuteppen veacutelekedik Ibn Qutayba is ami-

Meccah London 1893 1544 jegyzet amelyben azt mondja hogy bdquoa pusztaityuacutekhellip egy gyorsan repuumllő madaacuterhellip repuumlleacutes koumlzben hasonliacutet a fogolyhozrdquo

25 Vouml Kees Versteegh Sound Symbolism In Encyclopedia of Arabic Language and Linguistics IV Ed by Kees Versteegh et al LeidenndashBoston 2009 285 Versteegh megemliacuteti e neacutev szokaacutesostoacutel elteacuterő seacutemaacutejaacutet is Ennek oka valoacutesziacutenűleg a szoacute szoacutetagszerkezeteacuteben keresendő mivel maacutes hangutaacutenzoacute szavakkal ellenteacutetben ez nem egy kettőzoumltt egyszoacutetaguacute szoacute hanem olyan amely keacutet szoacutetagboacutel aacutell CV-CV

26 Abū lsquoUṯmān lsquoAmr ibn Baḥr al-Ǧāḥiẓ Kitāb al-ḥayawān Taḥqīq lsquoAbd as-Salām Hārūn Bayrūt 2011 V 579 (NB A tovaacutebbiakban ha szerkesztő nincs emliacutetve akkor erre a Hārūn-feacutele kiadaacutesra utalok) Ibn Qutayba Malsquoānī I 310 A modern ornitoloacutegiaacuteban a madaacuter hangjaacutet uacutegy jellemzik hogy az repuumlleacutes koumlzben egy viszonylag hangos bdquokatar-katarrdquo egyeacutebkeacutent pedig egy nazaacutelis bdquoga-ga-gardquo (De Juana i m 51) Utoacutebbi megegyezni laacutetszik azzal a gurgulaacutezoacute hanggal (taġarġur) amelyet a ǧūniyya ad ki ad-Damīrī i m II 215 szerint

27 Muḥammad ibn Mukarram Ibn Manẓūr Lisān al-lsquoarab V Taḥqīq lsquoAbdallāh lsquoAlī al-Kabīr et al Al-Qāhira 1984 3684‒3685 s v qaṭā ld meacuteg an-Nābiġa aḏ-Ḏubyānī Dīwān Taḥqīq lsquoAbbās lsquoAbd as-Sātir Bayrūt 19961416 245 2 sor ahol a yā ḥusnahā vaacuteltozat fordul elő

28 Al-Ḥasan ibn Hānirsquo Abū Nuwās Dīwān II Ed by Ewald Wagner Wiesbaden 1972 II 186

29 Wa-l-qaṭā min aṭ-ṭayr qad yatahayyarsquo min afwāhihā an taqūl qaṭā qaṭā wa-bi-ḏālika summiyat Ld Abū lsquoUṯmān lsquoAmr ibn Baḥr al-Ǧāḥiẓ Kitāb al-bayān wa-t-tabyīn Taḥqīq lsquoAbd as-Salām Muḥammad Hārūn Al-Qāhira 14181998 I 64 vouml meacuteg James Edward Montgomery Al-Jāḥiẓ on Misarticulation Bayān 1344‒748 Journal of Arabic Literature 49 (2018) 16

10

DEacuteVEacuteNYI KINGA

kor ar-Rālsquoī an-Numayrī (megh 708709) egy soraacutet ideacutezi az eacutekesszoacuteloacute (mubīna) pusztaityuacutekroacutel amely azt mondja qaṭā qaṭā30

A madaacuter neveacutenek eacutes hangjaacutenak azonossaacutegaacutet gyakorta a madaacuter őszinteseacutege-keacutent eacutertelmezteacutek hiszen nem hazudtolta meg a neveacutet Emiatt a beduinok bdquoigaz-mondoacuterdquo (ṣādiqa) madaacuternak is nevezteacutek eacutes ezt a szoacutet oly jellemzőnek talaacuteltaacutek raacute hogy mondaacutesokban eacutes versekben egyaraacutent hasznaacuteltaacutek Az őszinte emberekre gyakran mondtaacutek hogy bdquoigazmondoacutebb egy pusztaityuacuteknaacutelrdquo (rsquoaṣdaq min qaṭāt)31

Ezzel a jelenteacutessel kapcsolatban ndash a fent emliacutetett an-Nābiġa ideacutezeten kiacutevuumll ndash a gazdag vaacutelaszteacutekboacutel kiemelhetjuumlk keacutet omajjaacuted koumlltő al-Kumayt ibn Zayd al-Asadī (megh 743) eacutes Abū Waǧza Yazīd ibn lsquoUbayd (megh 747) gyakorta ideacutezett sorait

Al-Kumayt iacutegy iacuter32

lā takḏibi l-qawla rsquoin qālat qaṭā ṣadaqatiḏ kullu ḏī nisbatin lā budda muntaḥilū

bdquoNe hazudtold meg mivel a pusztaityuacutek igazat mondde a toumlbbiek hamisan buumlszkeacutelkednek a nevuumlkkelrdquo

Abū Waǧza as-Salsquodī ekkeacutent fogalmaz33

mā zilna yansubna wahnan kulla ṣādiqatinbātat tubāširu lsquourman ġayra azwāǧī

bdquoAz eacutejszaka koumlzepeacuten sem hagynak fel34 az igazmondoacute [qaṭā] hiacutevogataacutesaacutevalAki az eacutejszakaacutet paacuteratlan szaacutemuacute pettyes tojaacutesai őrzeacuteseacutevel toumlltirdquo

Baacuter a pusztaityuacutekok hangjaacutet egyesek uacutegy eacutertelmezik hogy azt mondja bdquoaki hallgat biztonsaacutegban vanrdquo35 a csendesseacuteg nem eacuteppen jellemző raacutejuk Eacutepp ellen-kezőleg a pusztaityuacutekok aacuteltal keltett erős zajt előszeretettel aacutebraacutezoljaacutek a koumlltők E leiacuteraacutesok koumlzuumll meg kell emliacuteteni Ḏū r-Rumma soraacutet aki szomjaacutet olyan siva-tagi kutaknaacutel oltotta amelyekhez ez a madaacuter is ellaacutetogatott36

30 Ibn Qutayba Malsquoānī I 31031 Abū l-Faḍl Aḥmad al-Maydānī Maǧmalsquo al-amṯāl Taḥqīq Muḥammad Muḥyī d-Dīn lsquoAbd

al-Ḥamīd Al-Qāhira 1955 I 412 Nr 2173 Al-Yūsī Zahr al-akam III 25132 Al-Kumayt ibn Zayd al-Asadī Dīwān Taḥqīq Muḥammad Nabīl Ṭurayfī Bayrūt 2000

297 Szaacutemos vaacuteltozatban ideacutezik mint pl al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 578 Zakariyārsquo ibn Muḥammad al-Qazwīnī lsquoAǧārsquoib al-maḫlūqāt wa-ġarārsquoib al-mawǧūdāt Taḥqīq Ferdinand Wuumlstenfeld Goumlt-tingen 1848 423 stb

33 Ld al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 573 Ibn Manẓūr i m V 3864 Al-Maydānī i m I 412 ld meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 318 ahol iacutegy kezdődik wa-hunna yansubna

34 A vers előző soraacuteban emliacutetett a viacutezhez inni menő vadszamarak35 Ad-Damīrī i m I 670 s v ṭayṭawī36 Dū r-Rumma i m II 1070 Az anbāṭ a Bagdadtoacutel deacutelre fekvő uacutegynevezett sawād teruuml-

leteacuten eacutelő parasztokra vonatkozik akik az omajjaacuted korban meacuteg mindig perzsaacuteul beszeacuteltek Ld meacuteg Arie Schippers Animal Descriptions in Two Qaṣīdahs by Dhū l-Rummah Some Remarks Journal of Arabic Literature 23 (1992) 194 aki azonban az anbāṭ szoacutet bdquonabateusrdquo-nak fordiacutetja Az utolsoacute szoacute ṭaġāmī vaacuteltozatban is előfordul ami rsquoalacsonyrendű emberrsquo-eket jelent

11

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

ka-rsquoanna ṣiyāḥa l-kudri yanẓurna lsquoaqbanātarāṭunu anbāṭin lsquoalayhi qiyāmī

bdquoMintha az utaacutenunk viacutezre vaacuteroacute pusztaityuacutekok (kudrī) hangjaaz arabul nem tudoacute (iraki) foumlldművesek idegen beszeacutede lennerdquo

Al-Farazdaq (megh 730 k) ezt a hangot rendkiacutevuumll erősnek iacuterja le amikor egyik verssoraacuteban iacutegy fogalmaz hellipka-rizzi l-qaṭā lā yafqahu ṣ-ṣawta qārsquoiluh37 bdquohellip olyan mint a pusztaityuacutek erős hangja amely miatt a beszeacutelő nem eacuterti a sajaacutet szavaacutetrdquo

A pusztaityuacutek hangjaacutenak meacuteg keacutet tovaacutebbi leiacuteraacutesaacutet kell megemliacuteteni Amint azt aš-Šanfarā fent ideacutezett verseacutenek egy maacutesik reacuteszleteacuteből megtudjuk a felijesztett pusztaityuacutek rikaacutecsolaacutesa az eacutejszakai sivatag jellegzetes hangjai koumlzeacute tartozott38

hellip fa-qulnā qaṭātun rīlsquoa rsquoam rīlsquoa rsquoaǧdalūbdquoIacutegy szoacuteltunk Egy felriasztott pusztaityuacutek volt ez vagy egy oumllyvrdquoA magasboacutel gyorsan alaacuteszaacutelloacute madaacuter hangjaacutenak eacuterdekes hasonlataacutet figyelhet-

juumlk meg Abū n-Naǧm al-lsquoIǧlī (megh 748) egyik soraacuteban39

ka-rsquoanna rsquoaṣwāta l-qaṭā l-munqaḍḍibi-l-layli rsquoaṣwātu l-ḥaṣā l-munqazzī

bdquoA leszaacutelloacute pusztaityuacutek hangjaeacutejjel olyan mint az egymaacuteshoz uumltődő koumlvekeacuterdquo

A madaacuter bdquoőszinteseacutegerdquo koumlzmondaacutesossaacute vaacutelt ahogy azt az alaacutebbi toumlrteacutenet is joacutel illusztraacutelja40

bdquoMeseacutelik hogy egyszer egy pusztaityuacutek eacutes egy holloacute vitatkozott egy meacutelye-deacutesen amelyben oumlsszegyűlt a viacutez s mindketten azt aacutelliacutetottaacutek hogy az az ő tulaj-donuk Doumlnteacuteseacutert a madarak biacuteraacutejaacutehoz fordultak aki valami bizonyiacuteteacutekot keacutert de egyikuumlknek sem volt semmilyen bizonyiacuteteacuteka amelyet fel tudott volna mutatni Erre a biacuteroacute a pusztaityuacuteknak iacuteteacutelte a meacutelyedeacutest Miutaacuten az laacutetta hogy bizonyiacuteteacutek neacutelkuumll iacuteteacutelteacutek neki mikoumlzben a helyzet az volt hogy a meacutelyedeacutes a holloacuteeacute volt iacutegy szoacutelt a biacuteroacutehoz raquoBiacuteroacute uacuter Mi indiacutetotta arra hogy nekem iacuteteacutelje amikor nem volt bizonyiacuteteacutekom amely miatt az eacuten igeacutenyemet a holloacute igeacutenyeacuteneacutel jogosabbnak tartottalaquo Mire ezt vaacutelaszolta neki raquoAnnyira ismert roacutelad hogy milyen őszinte vagy hogy az emberek meacuteg koumlzmondaacutesba is foglaltaacutek ezt a tulajdonsaacutegodatlaquordquo

37 Al-Farazdaq Dīwān 502 Vouml Alfred Felix Landon Beeston ldquoAlqamah and Bravmannrdquo Journal of Arabic Literature 11 (1980) 35 A modern leiacuteraacutesok szinteacuten megemliacutetik ezt a jellegze-tesseacuteget iacutegy pl Burton (i m 154) aki tapasztalta ahogy bdquoa gyorsan repuumllő qaṭā zajos seregben emelkedett fel az uacutetroacutelrdquo

38 Ld Jones Early Arabic Poetry I 178 Vouml Tarek El-Ariss The Return of the Beast From Pre-Islamic Ode to Contemporary Novel Journal of Arabic Literature 47 (2016) 76

39 Ibn Qutayba Adab 490 lsquoAbd Allāh ibn Muḥammad al-Baṭalyawsī Al-Iqtiḍāb fī šarḥ Adab al-kuttāb Al-Qāhira 1983 III 302 Nr 250

40 Aḥmad ibn Muḥammad al-Anṣārī al-Yamanī aš-Širwānī Nafḥat al-Yaman bimā yazūl bi-ḏikrihi aš-šaǧan Miṣr 13241906 195

12

DEacuteVEacuteNYI KINGA

22 Tetszetős jaacuteraacutes

A qaṭā szoacute jelenteacuteseacutenek eacutes eredeteacutenek van a fentitől teljesen elteacuterő eacutertelme-zeacutese is Eszerint e szoacute eredete a qaṭā yaqṭū igeacutere vezethető vissza amelynek a jelenteacutese az hogy rsquoelnehezuumllt a jaacuteraacutesarsquo41 A koumlveacuter nők tetszetős jaacuteraacutesaacutet gyakran hasonliacutetjaacutek a pusztaityuacutek aproacute leacutepteihez ahogy azt ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash al-Kumayt alaacutebbi soraacuteban is olvashatjuk42

yamšīna mašya qaṭā l-biṭāḥi tarsquoawwudanqubba l-buṭūni rawāǧiḥa al-akfālī

bdquoHimbaacuteloacute leacuteptekkel jaacuternak [a nők] mint a pusztaityuacutekok a voumllgybenkarcsuacute hassal eacutes nehezebb haacutetsoacutevalrdquo43

Al-Alsquošā szinteacuten megemliacuteti tetszetős sietseacuteg neacutelkuumlli jaacuteraacutesukat44

niyāfun ka-ġuṣni l-bāni tartaǧǧu in mašatdabība qaṭā l-baṭḥārsquoi fī kulli manhalī

bdquoMagas [nősteacutenyteve] jaacuteraacutesakor uacutegy remeg mint a moringafa aacutegamint a pusztaityuacutekok lassuacute mozgaacutesa a voumllgyben az itatoacutehelyekneacutelrdquo

3 Alkalmazkodaacutes a koumlrnyezethez

31 Viacutez

E madaacuter egyik legfeltűnőbb eacutes legkuumlloumlnoumlsebb tulajdonsaacutega a sivatagi koumlruumllmeacute-nyekhez valoacute kuumlloumlnleges alkalmazkodaacutesa amelyet a kuumlloumlnboumlző szerzők reacuteszle-tekbe menően iacuternak le

Viselkedeacutesuumlk talaacuten legszembetűnőbb jellegzetesseacutege az a moacuted ahogy a viacutezhez repuumllnek Mind a mai napig ez eacuteletuumlk legjobban ismert aspektusa Sebesseacuteguumlket eacuterzeacutekletesen iacuterja le a Ḥumayd ibn Ṯawrnak (megh 650 k) tulajdoniacutetott sor45

lahā millsquoafāni rsquoiḏā rsquoawġafāyaḥuṯṯāni ǧursquoǧursquoahā bi-l-waḥā

bdquoKeacutet szaacuternya van s mikor ezek sietnekzuacutegva oumlsztoumlnzik a mellkasaacutetrdquo

41 Ibn Manẓūr i m XV 18942 Al-Kumayt i m 352 Szaacutemos forraacutes ideacutezi mint pl al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 575 Uő

Kitāb al-burṣān wa-l-lsquourǧān wa-l-lsquoumyān wa-l-ḥūlān Taḥqīq lsquoAbd as-Salām Muḥammad Hārūn Bayrūt 1990 220

43 A modern leiacuteraacutesok a pusztaityuacutekok jaacuteraacutesaacutet aacutetlagosnak eacutes totyogaacutestoacutel mentesnek iacuterjaacutek le tovaacutebbaacute megjegyzik hogy roumlvideket leacutepnek eacutes mozgaacutesuk fuumlrge (De Juana i m 32)

44 Al-Alsquošā i m 353 Nr 77 10 sor ideacutezi meacuteg ad-Damīrī i m I 449 s v ad-dābba45 Ḥumayd ibn Ṯawr Dīwān Taḥqīq lsquoAbd al-lsquoAzīz al-Maymanī Al-Qāhira 13711951 47

ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 307

13

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

A viacutezforraacuteshoz valoacute gyakori laacutetogataacutesukat Ḏū r-Rumma leiacuteraacutesaacuteboacutel ismerhet-juumlk meg46

wa-mustaḫlifātin min bilādin tanūfatinli-muṣfarrati l-ašdāqi ḥumri l-ḥawāṣilī

bdquoMily gyakran hoznak vizet a sivatagi taacutejakroacutela saacuterga csőrű piros begyűeknekrdquo

A pusztaityuacutekot olyan madaacuternak aacutebraacutezoljaacutek amelyik tavasszal tud inni a toacutecsaacutekboacutel de a nyaacuter eljoumlveteleacutevel amikor csibeacutei is kikelnek csak gyors roumlpte teszi keacutepesseacute arra hogy a taacutevoli viacutezlelőhelyekről vizet hozzon nekik mint ahogy azt Ibn Aḥmar (7 szaacutezad) koumlvetkező verssora is szemleacutelteti47

bi-tayhārsquo qafrin wa-l-maṭiyyi ka-rsquoannahāqaṭā l-ḥazn qad kānat firāḫan buyūḍuhā

bdquoA kietlen sivatagban a haacutetasteve olyan gyors mintaz egyenetlen talajon koumlltő pusztaityuacutek amelynek a csibeacutei maacuter kikeltekrdquo

Az arab szerzők megfigyelteacutek hogy a pusztaityuacutek taacuterolja a vizet hogy azt vissza tudja vinni csibeacuteinek Azt felteacutetelezteacutek hogy a vizet a begyeacuteben (ḥawṣal) őrzi Ez azonban nem iacutegy van ugyanis a talpastyuacutekok koumlzeacute tartozoacute tibeti pusztaityuacutek kiveacuteteleacutevel mindegyik fajnak kuumlloumlnleges tollazata fejlődoumltt ki ami lehetőveacute teszi hogy ezek a madarak a hasi tollaikba felsziacutevjaacutek eacutes ott megtartsaacutek a vizet annyi ideig hogy azt vissza tudjaacutek vinni a taacutevoli feacuteszekben szomjazoacute csibeacuteik szaacutemaacutera48 Ez az aproacute pontatlansaacuteg nem csoumlkkenti az arab szerzők meg-figyeleacuteseacutenek eacuterteacutekeacutet ahogy azt al-Kumayt koumlvetkező verssoraacuteban is laacutethatjuk aki bőrtoumlmlőkhoumlz hasonliacutetja a madaacuter begyeacutet49

awi n-nāṭiqātu ṣ-ṣādiqātu iḏā ġadatbi-asqiyatin lam yafrihinna l-muṭabbibu

bdquoVagy az igazmondoacutek [a pusztaityuacutekok] amikor kora reggel hozzaacuteka bőrtoumlmlőket amelyeket keacutesziacutetőjuumlk nem hasiacutetott felrdquo

A pusztaityuacutek kitartoacutean keresi a vizet ami koumlzben szaacutemos neheacutezseacuteggel keruumll szembe Ezt iacuterja le Zuhayr (megh 609) a koumlvetkező sorokban50

46 Ḏū r-Rumma i m II 1345 26 sor ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Adab 468 Ibn Qutayba Malsquoānī I 318 eacutes Abū lsquoUbayd al-Bakrī Simṭ al-larsquoālī fī šarḥ Amālī al-Qālī Taḥqīq lsquoAbd al-lsquoAzīz al-Maymanī Al-Qāhira 13541935 I 418

47 lsquoAmr ibn Aḥmar al-Bāhilī Ibn Aḥmar Šilsquor lsquoAmr ibn Aḥmar al-Bāhilī Taḥqīq Ḥusayn lsquoAṭwān Dimašq 1970 119 ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 313 Al-Bakrī i m I 418 Al-Ǧāḥiẓ (Hayawān II 378) a kezdeteacutet a koumlvetkezőkeacuteppen adja meg fa-bitnā bi-qafr A muḫaḍram vagyis a pogaacutenykorban eacutes az iszlaacutem korban is eacutelt Ibn al-Aḥmar koumlltőről ld Charles Pellat Ibn (al-)Aḥmar In The Encyclopaedia of Islam2 III Leiden 1971 697‒698

48 De Juana i m 44‒4549 Al-Kumayt i m 29 Nr 16 1 sor ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 31950 Zuhayr ibn Abī Sulmā Dīwān Taḥqīq lsquoAlī Ḥasan Fālsquoūr Bayrūt 14081988 80‒81 Abū

l-Ḥaǧǧāǧ Yūsuf aš-Šantamarī Šarḥ Dīwān Zuhayr ibn Abī Sulmā Taḥqīq Muḥammad Badr ad-Dīn Abū Firās an-Nalsquosānī al-Ḥalabī Miṣr eacute n 45‒46 ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 309

14

DEacuteVEacuteNYI KINGA

ḥattā staġāṯat bi-mārsquoin lā rišārsquoa lahumin al-abāṭiḥi fī ḥāfātihi l-burakū hellip

kamā staġāṯat bi-sayrsquoin fazzu ġayṭalatinḫāfa l-lsquouyūna fa-lam yunẓar bihi l-hašakū

bdquoMajd nyiacutelt viacutezen keresett inni ahol nem volt kuacutetkoumlteacutelegy nagy patakvoumllgyben amelynek a partjain burak madarak voltakhellip

Mint ahogy a gazella kicsinye keres inni anyja tejeacutenek maradeacutekaacuteboacutelamikor attoacutel feacutel hogy figyelik eacutes nem tud a bőven oumlmlő tejhez jutnirdquo

Baacuter a pusztaityuacutek joacutel alkalmazkodott a sivatagi eacutelethez időnkeacutent neki is szuumlkseacutege van viacutezre Amint azt Muzāḥim al-lsquoUqaylī (megh 738) koumlvetkező soraacuteboacutel megtudjuk nem kevesebb mint oumlt napig tud meglenni viacutez neacutelkuumll ha a szuumlkseacuteg uacutegy kiacutevaacutenja51

ġadat min lsquoalayhi balsquodamā tamma ḫimsuhātaṣillu wa-lsquoan qayḍin bi-baydārsquoi miǧhalī

bdquoKora reggel felkelt tojaacutesairoacutel mert maacuter oumlt napja nem ivottzoumlroumlg a szaacuterazsaacutegtoacutel eacutes taacutevol van maacuter felrepedt tojaacutesaitoacutel a veszeacutelyes eacutes uacutettalan sivatagbanrdquo

Ugyanezt a megfigyeleacutest roumlgziacutetette Ibn Aḥmar52

tarlsquoā l-qaṭātu l-ḫimsa qaffūrahāṯumma talsquourru l-mārsquoa fīman yalsquourr

bdquoA pusztaityuacutek oumlt napig legeleacuteszik aneacutelkuumll hogy vizet talaacutelnamajd koumlzeliacutet a viacutezhez eacutes leszaacutell az ott leacutevők koumlzeacuterdquo

Eacutejjel repuumll inni53 amint azt az al-lsquoAǧǧāǧnak (megh 8 szaacutezad eleje) tulajdo-niacutetott raǧaz sorok is megoumlroumlkiacutetik54

waradtuhu qabla ḏ-ḏirsquoābi l-lsquoussālwa-qabla rsquoarsāli qaṭan wa-rsquoarsālbi-l-qawmi ġīdan wa-l-maṭiyyi l-kullāl

51 Muzāḥim al-lsquoUqaylī Šilsquor Muzāḥim al-lsquoUqaylī Taḥqīq Nūrī Ḥammūdī al-Qaysī‒Ḥātim Ṣāliḥ aḍ-Ḍāmin Maǧallat Malsquohad al-Maḫṭūṭāt al-lsquoArabiyya 22 (12961976) 120 77‒78 sor A 77 sor vaacuteltozataacutet ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 317

52 Ibn Aḥmar i m 67 Szaacutemos forraacutesban eacutes vaacuteltozatban szerepel (ezek koumlzoumltt előfordul a sorveacutegi yalsquourrū alak is amely ugyan nyelvtanilag helyes de nem koumlveti a vers riacutemjeacutet qāfiya muqayyada) pl Ibn Qutayba Malsquoānī I 313 Abū Manṣūr Muḥammad al-Azharī Tahḏīb al-luġa Taḥqīq lsquoAbd al-Ḥalīm an-Naǧǧār Al-Qāhira 1975 IX 121 s v qrf

53 Ez a jellegzetesseacuteg csak mindoumlssze neacutegy fajra jellemző amelyek koumlzuumll a legelterjedtebb eacutes az egyetlen amely Eacuteszak-Afrikaacuteban eacutes Aacutezsiaacuteban is megtalaacutelhatoacute a szudaacuteni pusztaityuacutek (Pt Lichtensteinii) ld De Juana i m 31‒32 Az ebbe a csoportba tartozoacute madarak viszonylag kicsik (kb 150‒200 g suacutelyuacuteak) ami tovaacutebbi tulajdonsaacutegaikkal egyuumltt arra utal hogy ezt a csoportot jeloumllteacutek a kudrī szoacuteval A tovaacutebbi koumlzoumls jellegzetesseacutegeik koumlzeacute sorolhatoacute hogy e csoport tagjai megtalaacutelhatoacutek voltak Araacutebiaacuteban eacutes az iszlaacutem korai teruumlletein valamint az hogy az idetartozoacute madarak eacutejszaka jaacuternak inni Ld Vireacute Ḳaṭā 743

54 lsquoAbdallāh ibn Rursquoba al-lsquoAǧǧāǧ Dīwān al-lsquoAǧǧāǧ fī riwāyat al-Aṣmalsquoī wa-šarḥuhu Taḥqīq lsquoAbd al-Ḥafīẓ as-Saṭlī Dimašq 1971 II 321 28‒31 sor ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 315

15

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

fawwaza ḫamsan lsquoan ṭilāqi l-awšālbdquoElőbb eacutertem a viacutezhez mint a futaacutestoacutel remegő farkasokS mint a pusztaityuacutekraj ‒ eacutes a csapatEmber akik lehajtottaacutek a nyakukat eacutes a kimeruumllt teveacutek ‒Akik oumlt nap alatt szelteacutek aacutet a viacutez neacutelkuumlli sivatagot eacutejszaka egy kis vizet keresverdquoUgyanezt az eacutejszakai repuumlleacutest jeleniacuteti meg Ḏū r-Rumma55

falātun ruǧūlsquou l-kudri rsquoaṭlārsquouhā bihāmin al-mārsquoi tarsquowībun wa-hunna rawābilsquoū

bdquoViacuteztelen sivatag ahova csibeacuteihez visszateacuter a pusztaityuacutekeacutejszakai repuumlleacutese soraacuten a viacuteztől miutaacuten csibeacutei maacuter neacutegy napja nem ittakrdquo

A pusztaityuacutek eleacuteg tapasztalt eacutes boumllcs ahhoz hogy joacutel teleigya magaacutet mielőtt visszarepuumllne csibeacuteihez amint azt Aws ibn Ḥaǧar (megh 620) alaacutebbi soraacuteban is olvashatjuk56

fa-rsquoawradahā t-taqrību wa-š-šaddu manhalanqaṭāhu mulsquoīdun karrata l-wirdi lsquoāṭifun

bdquoA vadszamaacuter futaacutesa a viacutezhez odaterelte a pusztaityuacutekokatamelyek toumlbbszoumlr mentek a viacutezhez hogy belehajtsaacutek nyakukatrdquo57

32 Tojaacutesok

A pusztaityuacutek sivatagi koumlrnyezethez valoacute alkalmazkodaacutesaacutenak maacutesik jele tojaacute-sainak szaacutema Ez a madaacuter ugyanis rendszerint haacuterom58 pettyes (lsquourm) tojaacutest rak59 egy sekeacutely kapareacutekban vagy egy termeacuteszetes meacutelyedeacutesben60 Tojaacutesainak szaacutema miatt bdquohaacutermak anyjardquo (umm ṯalāṯ) is a neve ahogy azt az ismeretlen koumlltő verssoraacuteban is olvashatjuk amely ezzel egyidőben a csibeacuteit elvesztő anyamadaacuter faacutejdalmaacutet is leiacuterja61

55 Dū r-Rumma i m II 1294 fa-hunna alakkal ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 31656 Aws ibn Ḥaǧar Dīwān Taḥqīq Muḥammad Yūsuf Naǧm Bayrūt 14001980 69 Nr 30

38 sor ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 316 ld meacuteg Ǧalāl ad-Dīn as-Suyūṭī Šarḥ Šawāhid al-Muġnī Taḥqīq Aḥmad Ẓāfir Kūǧān Dimašq 1966 115

57 Csak az 1960-as eacutevekben figyelteacutek meg hogy a pusztaityuacutek nem folyamatosan iszik mint a galamb hanem a fejeacutet ivaacutes koumlzben a koumlnnyebb nyeleacutes eacuterdekeacuteben fel-felemeli Ezt a mozdulat-sort toumlbbszoumlr ismeacutetli de a folyamat nem tart 5‒10 maacutesodpercneacutel tovaacutebb Ld CadendashWilloughbyndashMaclean i m 125

58 Ad-Damīrī i m II 21459 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 573‒57460 Ibn Qutayba Malsquoānī I 308 Mindezeket a megfigyeleacuteseket megerősiacutetik a modern ornito-

loacutegia vizsgaacutelati eredmeacutenyei Ld De Juana i m főleg 43 ahol nemcsak megaacutellapiacutetja hogy bdquoa pusztaityuacutek feacuteszkeacutet alig lehet feacuteszeknek hiacutevnirdquo hanem hozzaacuteteszi hogy a pusztaityuacutek feacuteszekalja figyelemre meacuteltoacute moacutedon aacutellandoacute nagysaacuteguacute eacutes rendszerint mindegyik fajnaacutel haacuterom tojaacutesboacutel aacutell

61 Ad-Damīrī i m II 214

16

DEacuteVEacuteNYI KINGA

wa-rsquoummu ṯalāṯin rsquoin šibna lsquoaqaqnahāwa-rsquoin mutna kāna ṣ-ṣabru minhā lsquoalā naṣabī

bdquoHa a haacutermak anyja csibeacutei felnőnek ellenkeznek velede ha elpusztulnak elveszti tuumlrelmeacutet szomoruacutevaacute eacutes nyugtalannaacute vaacutelikrdquo

A tojaacutesok szaacutemaacutet rendszerint a sivatagi eacutelet veszeacutelyeivel eacutes a csibeacutek tuacuteleacuteleacuteseacutet neheziacutető teacutenyezőkkel magyaraacutezzaacutek62

A kapareacutek neve ufḥūṣ(a)63 vagy mafḥaṣ64 az utoacutebbi vaacuteltozat egy ḥadīṯban is előfordul65 bdquoHa valaki Isten szaacutemaacutera mecsetet eacutepiacutet legyen baacuter akkora mint a pusztaityuacutek kapareacuteka vagy annaacutel kisebb Isten haacutezat eacutepiacutet szaacutemaacutera a Paradicsom-banrdquo66

A pusztaityuacutekot olyan madaacuternak iacuterjaacutek le amelyik maacuter a kikeleacuteseacutetől fogva figyel arra hogy a csibeacuteknek mire van szuumlkseacutege ugyanis feltoumlri (ṭarraqat) a tojaacutesokat hogy segiacutetse kibuacutejni a kicsiket67

33 Ellenseacutegek

A sivatagboacutel sem hiaacutenyoznak a ragadozoacutek eacutes a pusztaityuacuteknak eacutebernek kell len-nie hogy megmenekuumlljoumln tőluumlk Ad-Damīrī szerint legfőbb ellenseacutegei a pusztai oumllyv68 eacutes a gyiacutekok egy fajtaacuteja69

A pusztaityuacutekra vadaacutesztak is ezt oumlroumlkiacuteti meg Abū Nuwās egyik vadaacuteszver-seacutenek (ṭardiyya) feacutelsora ahol leiacuterja hogyan ejti el ‒ a soacutelyomhoz hasonloacutean ‒ a vadaacuteszkutya a madarat70

hellip ka-ṣ-ṣaqri yanqaḍḍu lsquoalā ġaṭāṭihīhellip bdquoMint a soacutelyom uacutegy csap le a pusztaityuacutekrardquo

62 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 57463 Ibn Qutayba Adab 17364 Al-Qazwīnī i m 42365 Man banā masǧidan li-llāh ka-mafḥaṣ qaṭāt aw aṣġar banā Allāh lahu baytan fī l-ǧanna

Ibn Māǧa Sunan K al-masāǧid wa-l-ǧamāʿāt 344 Nr 73866 A ḥadīṯnak ezt a vaacuteltozataacutet ideacutezi meacuteg al-Qazwīnī i m 423 eacutes Abū Ḥāmid Muḥammad

al-Ġazālī Iḥyārsquo lsquoulūm ad-dīn Ǧidda 2011 I 563 K asrār aṣ-ṣalāt Faḍīlat al-masǧid Ld meacuteg lsquoAbd ar-Raḥīm al-lsquoIrāqī‒Tāǧ ad-Dīn lsquoAbd al-Wahhāb Ibn as-Subkī‒Murtadā az-Zabīdī Taḫrīǧ aḥādīṯ Iḥyārsquo lsquoulūm ad-dīn Taḥqīq Maḥmūd al-Ḥaddād Ar-Riyāḍ 14081987 I 340 Nr 389

67 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 58168 Ad-Damīrī i m I 379 s v al-ḥumaymiq69 Ad-Damīrī i m I 559 s v as-saqanqūr70 Abū Nuwās i m II 183 Ld meacuteg Jaroslav Stetkevych The Discreet Pleasures of the

Courtly Hunt Abū Nuwās and the lsquoAbbāsid Ṭardiyyah Journal of Arabic Literature 39 (2008) 142 aki azonban ezt a reacuteszt teacutevesen qaṭātihi alakban koumlzli amely nem koumlveti a riacutemet hiszen a vers egy ṭārsquoiyya

17

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

A soacutelyomtoacutel valoacute esetleges eacutes ritka megmenekuumlleacuteseacutet aacutebraacutezolja eacuterzeacutekletesen Zuhayr a koumlvetkező sorban71

lsquoinda ḏ-ḏunābay lahā ṣawtun wa-rsquoazmalatunyakādu yaḫṭafuhā ṭawran wa-tahtalikū

bdquoNyomaacuteban a soacutelyommal a pusztaityuacutek kiaacutelt eacutes vijjogEgyszer a soacutelyom majdnem elkapja de felgyorsulva tovaszaacutellrdquo72

Az eacutejszaka vadaacuteszoacute madarak is az ellenseacutegei73 Mivel soha nem eacuterezheti magaacutet biztonsaacutegban ezeacutert csak roumlvid időkre alszik el ami ellenkezik termeacutesze-teacutevel ahogy ezt egy gyakran al-Farazdaqnak tulajdoniacutetott sorboacutel megtudjuk74

fa-law turiqat nāmat wa-lākin rsquoalsquoaššahārsquoaḏan min qilāṣin ka-l-ḥaniyyi l-mulsquoaṭṭafī

bdquoA [pusztaityuacutek] aludna ha hagynaacutek de zavarjaa hosszuacutelaacutebuacute nősteacutenyteveacutek okozta ijedtseacuteg amelyek olyanok mint a fel-ajzott iacutejrdquo

A fenti sor kezdeteacuteből law ṭuriqa l-qaṭā laylan la-nāma formaacuteban gyakran emlegetett mondaacutes lett amelyet akkor hasznaacutelnak ha valakit addig nem hagy-nak beacutekeacuten amiacuteg fel nem kel75

Ugyanezt a jelenetet azaz a roumlvid aacutelmaacuteboacutel a teveacutek aacuteltal feleacutebresztett pusztai-tyuacutekot mutatja be Labīd (megh 661 k) koumlvetkező sora76

iḏā haǧada l-qaṭā rsquoafzalsquona minhursquoawāmina fī mulsquoarrasihi l-ǧuṯūmī77

bdquoAmikor a pusztaityuacutekok alszanak [a teveacutek] feleacutebresztika nyugodtakat akik a nyugvoacutehelyuumlkoumln gubbasztanakrdquo

Amint azt Abū Nuwās fent ideacutezett verssoraacuteboacutel is laacutethattuk a pusztaityuacutekra az ember is vadaacuteszott eacutes huacutesaacutet el is fogyasztotta annak elleneacutere hogy a veacutelemeacute-

71 Zuhayr i m 80 Aš-Šantamarī i m 45 ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī 31072 A maacutesodik feacutelsort Jones uacutegy fordiacutetja hogy bdquoa soacutelyom időnkeacutent megragadja időnkeacutent gyor-

san elmenekuumllrdquo (Early Arabic Poetry II 131) E sor eacutertelmezeacuteseacuteneacutel a ṭawran jelent probleacutemaacutet mivel aacuteltalaacuteban megismeacutetelve hasznaacutelatos (ṭawran wa-ṭawran) Fordiacutetaacutesomban aš-Šantamarī kommentaacuterjaacutet koumlvettem

73 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān II 299 s v ṭuyūr al-layl74 Al-Ḫalīl (i m III 164 s v lsquoašša) oacuteta leacutetezik egy lexikograacutefiai hagyomaacuteny amely e sort

al-Farazdaqnak tulajdoniacutetja Ezt azonban sem a koumlltő Dīwānja sem egyeacuteb forraacutesok nem erősiacutetik meg Ld pl al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 578 aki a szerző neve neacutelkuumll ideacutezi ezt a sort Ld meacuteg Uő Kitāb al-ḥayawān Taḥqīq Muḥammad Bāsīl lsquoUyūn as-Sūd Bayrūt 2011 V 3061 jegyzet Szer-ző megadaacutesa neacutelkuumll ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 319

75 Maydānī i m II 173 Nr 3230 Abū l-Qāsim Ǧār Allāh Maḥmūd ibn lsquoUmar az-Zamaḫšarī Al-mustaqṣā fī amṯāl al-lsquoarab Taḥqīq Muḥammad lsquoAbd al-Mulsquoīd Ḫān Haydarābād 1962 II 296 Nr 1048

76 Labīd ibn Rabīlsquoa al-lsquoĀmirī Dīwān Bayrūt 1966 185 ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 31577 A ǧuṯūmī szoacute a mulsquoarrasihi szoacutehoz valoacute szomszeacutedsaacutega (lsquoalā l-ǧiwār) miatt aacutell birtokos

esetben

18

DEacuteVEacuteNYI KINGA

nyek elteacuternek a fogyaszthatoacutesaacutegaacutera illetve huacutesaacutenak minőseacutegeacutere vonatkozoacutean Erre szaacutemos műben talaacutelhatunk utalaacutest toumlbbek koumlzoumltt az Ezeregyeacutejszakaacuteban78

A sivatag belsejeacuteben illetve szeacuteleacuten eacutelő qaṭāt maacuter az oacutekori Egyiptomban is ismerteacutek eacutes huacutesaacutet nagyra tartottaacutek ahogy azt Wilkinson is leiacuterja79 A szun-nita muszlim jogtudoacutesok egyoumlntetű veacutelemeacutenye szerint a pusztaityuacutek huacutesaacutenak fogyasztaacutesa megengedett (ḥalāl)80 miacuteg a siacuteitaacutek az előnyben reacuteszesiacutetett huacutesok koumlzoumltt tartjaacutek szaacutemon81 Ibn Qayyim al-Ǧawziyya szerint a huacutesnak ez a faj-taacuteja szaacuteraz fekete epeacutet82 termel eacutes szeacutekrekedeacutest okoz Veacutelemeacutenye szerint ez a legrosszabb fajta eacutetel83 kiveacuteve azt hogy hasznos az oumldeacutema (istisqārsquo) ellen84 A pusztaityuacutek keresett volt a huacutesaacutenak veacutereacutenek eacutes csontjainak tulajdoniacutetott gyoacutegyhataacutes miatt is Uacutegy tartottaacutek hogy ha a veacutereacutet eacutes porraacute őroumllt csontjait olajjal keverik eacutes a testre festik az hataacutesos gyoacutegyszer a foltos hajhullaacutes (dārsquo aṯ-ṯalsquolab) ellen de ez a kenőcs a feacuterfiaknak potencianoumlvelő szerkeacutent is ajaacutenlott volt85

4 A legjobb koumlltemeacuteny

A cikk terjedelme nem engedi meg hogy tovaacutebbi forraacutesokat ideacutezzuumlnk ame-lyekben a fenti jellegzetesseacutegeken kiacutevuumll időnkeacutent a madaacuterral kapcsolatos egyeacuteb megfigyeleacutesek is helyet kapnak Konkluacutezioacute helyett egy olyan verset szeretneacutek bemutatni amely al-Ǧāḥiẓ86 veacutelemeacutenye szerint a legjobb a pusztaityuacutekroacutel iacutert versek koumlzuumll A koumlltemeacuteny szerzője a Felső-Mezopotaacutemiaacuteban eacutelt kereszteacuteny Banū Taġlib toumlrzsből szaacutermazott87 Szemeacutelye azonban nem tisztaacutezott al-Marrār

78 A maacutesodik kalandar meseacuteje (ld pl The Book of Thousand Nights and a Night A Plain and Literal Translation of the Arabian Nights Entertainments Transl and notes by Richard Francis Burton London 1885 I 130 skk) vagy A borbeacutely meseacuteje a hatodik baacutetyjaacuteroacutel (ld pl Uo I 345)

79 Gardner Wilkinson The Manners and Customs of the Ancient Egyptians London 1847 35‒36 Megemliacuteti hogy Egyiptomban gutta a neve ennek a madaacuternak amelynek latin neveacutet ő Pterocles melanogaster (azaz feketehasuacute) formaacuteban adja meg Ezt az elnevezeacutest a modern taxo-noacutemia maacuter nem alkalmazza helyette a Pterocles orientalis hasznaacutelatos

80 Ad-Damīrī i m II 217 Ld meacuteg pl Abū l-Ḥasan lsquoAlī ibn Muḥammad Ibn al-Qaṭṭān Al-iqnālsquo fī masārsquoil al-iǧmālsquo Taḥqīq Ḥasan ibn Fawzī as-Salsquoīdī Al-Qāhira 2004 I 323 Nr 1828 Vouml lsquoAbd ar-Raḥmān al-Ǧazīrī Al-fiqh lsquoalā l-maḏāhib al-arbalsquoa Bayrūt 2002 II 6

81 Ǧāmilsquo aḥādīṯ aš-šīlsquoa Taḥqīq Ḥusayn aṭ-Ṭabāṭabārsquoī al-Burūǧirdī Tihrān 13992011 XXIII 306

82 Ez a goumlroumlg orvostudomaacuteny humoraacutelis elmeacuteleteacutenek hagyomaacutenyaacutet koumlvető arab orvostudo-maacuteny szerint a melankolikus veacutermeacuterseacuteklettel aacutell oumlsszefuumlggeacutesben

83 Burton szinteacuten megemliacuteti hogy bdquonagyon keveacutes feheacuter huacutesa vanrdquo Ld The Book of Thousand Nights and a Night I 1311 jegyzet

84 Ibn Qayyim al-Ǧawziyya Aṭ-ṭibb an-nabawī Al-Qāhira 1980 34385 Al-Qazwīnī i m 42386 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 583‒58587 Philip Khuri Hitti History of the Arabs from the Earliest Times to the Present London

1970 196

19

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

illetve al-lsquoIkabb at-Taġlibī neacuteven is ismert88 Šayḫū a kereszteacuteny koumlltőket bemu-tatoacute koumlteteacuteben a verset az al-Alsquošā at-Taġlibīkeacutent emlegetett szerző művei koumlzeacute sorolja89 Baacuter a magyar nyersfordiacutetaacutesboacutel neheacutez eacuterzeacutekelni a vers koumlltőiseacutegeacutet az időmeacuterteacutekes (ṭawīl) metrumban iacutert eacutes ugyanakkor monoriacutemes (qāfiyya) versso-rok luumlkteteacuteseacutet a madaacuter eacutes a csibeacuteje neheacutez sorsa kivilaacuteglik belőle

بلاد مروراة يحار بها القطا ترى الفرخ في حافاتها يتحرقيظل بها فرخ القطاة كأنه يتيم جفا عنه مواليه مطرق

بديمومة قد مات فيها وعينه على موته تغضي مرارا وترمقشبيه بلا شيء هنالك شخصه يواريه قيض حوله متفلق

له محجر ناب وعين مريضة وشدق بمثل الزعفران مخلق تعاجيه كحلاء المدامع حرة لها ذنب وحف وجيد مطوق

سماكية كدرية عرعرية سكاكية غبراء سمراء عسلقاذا غادرته تبتغي ما يعيشه كفاها رذاياها النجاء الهبنق

غدت تستقي من منهل ليس دونه مسيرة شهر للقطا متعلقلأزغب مطروح بجوز تنوفة تلظى سموما قيظه فهو أورق

تراه إذا أمسى وقد كاد جلده من الحر من أوصاله يتمزقغدت فاستقلت ثم ولت مغيرة بها حين يزهاها الجناحان أولق

تيمم ضحضاحا من الماء قد بدت دعاميصه فالماء أطحل أورقفلما أتته مقذحرا تغوثت تغوث مخنوق فيطفو ويغرق

تحير وتلقي في سقاء كأنه من الحنظل العامي جرو مفلقفلما ارتوت من مائه لم يكن لها أناة وقد كادت من الري تبصق

طمت طموة صعدا ومدت جرانها وطارت كما طار السحاب المحلق

bdquoKietlen videacutek amelyen aacutet a pusztaityuacutekok (qaṭā) uacutetjukat keresikS amelynek szeacuteleacuten laacutethatod hogy a csibeacutek az eacutehseacutegtől kornyadozva vaacuternak

A pusztaityuacutek csibeacuteje ottmarad minthaAacuterva lenne lesuumltoumltt szemekkel akitől a segiacutetői elvonultak

Egy taacutegas sivatagban amelyben a csibe maacuter-maacuter elpusztultEacutes halaacuteltusaacutejaacuteban toumlbbszoumlr becsukja a szemeacutet majd uacutejra pislant

Semmi nem hasonliacutet ott az alakjaacutehozElrejti őt a koumlruumlloumltte szeacutetszoacutert feltoumlrt tojaacutesheacutej

Szemgoumldre felemelkedik eacutes beteges a szemeTorka illatos mint a saacutefraacuteny

[Anyja] szabad madaacuter fekete kontuacuterral a szeme koumlruumll

88 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 58389 Šulsquoarārsquo an-naṣrāniyya Taḥqīq Luwīs Šayḫū Bayrūt 1890 VIII 128‒129

20

DEacuteVEacuteNYI KINGA

Duacutes farka van eacutes oumlrvoumls nyakaSzaacuternyaloacute soumlteacutet (kudriyya) magas roumlptű

Viszi a levegő porsziacutenű barna koumlnnyűAmikor elhagyja csibeacutejeacutet hogy megszerezze ami eacuteletben tartja

Esztelen gyorsasaacutega90 elegendő neki ahhoz hogy csibeacutejeacutet ellaacutessaReggel keres vizet egy viacutezlelő helyneacutel amelyen kiacutevuumll nincs maacutesik

A pusztaityuacutektoacutel egy havi taacutevolsaacutegon beluumll Ezeacutert nem tehet maacutest [mint hogy odamenjen]

[Viacutezeacutert] egy pelyhes fiatal madaacuternak aki toumlrődoumltten [vaacuterja] egy kietlen siva-tag meacutelyeacuten

Amelynek a tuumlze eacuteget a forroacute szeacutellel A [csibe] sziacutene maacuter feketeacutesEste uacutegy laacutethatod [a csibeacutet] hogy a bőre

Maacuter majdnem lefoszlott a veacutegtagjairoacutel a meleg miatt[Az anya] reggel emelkedett a magasba majd elfordult uacutetjaacutet megvaacuteltoztatva

A sivatagban amikor a keacutet szaacuterny gyorsan felemeliA ceacutelja egy sekeacutely viacutezlelő hely amelyben

Fekete viacutezi rovarok vannak iacutegy a viacutez hamusziacutenű zavarosAmikor megeacuterkezik a felkavart viacutezhez segiacutetseacutegeacutert kiaacutelt

Mint egy fuldokloacute aki felmeruumll [a habokboacutel] majd uacutejra alaacutemeruumllLenyeli a vizet majd bdquoviacuteztoumlmlőjeacuteberdquo 91 cseppenti

Mintha az szaacuteriacutetott saacutertoumlk lenne kicsi eacutes hasadtMiutaacuten szomjaacutet oltotta a [forraacutes] vizeacuteből elhagyta

Megfontoltsaacutega eacutes annyira eltelt az ivaacutestoacutel hogy szinte koumlpoumlttA magasba emelkedett eacutes kinyuacutejtotta a nyakaacutet

Majd elrepuumllt mint ahogy a magasan szaacutelloacute felhők szaacuteguldanak [az eacutegen aacutet]rdquo

A peculiar desert bird as shown by the Arabic literature and lexicographyKinga DEacuteVEacuteNYI

The article presents the sandgrouse (qaṭā) the favourite desert bird of Arab authors as it appears in the poetry of pre-Islamic and Umayyad poets the adab prose of Ibn Qutayba al-Ǧāḥiẓ ad-Damīrī and the great lexicographical works The literary characterizations of this distinguished bird are compared to

90 Azaz villaacutemgyorsnak kell lennie ahhoz hogy időben teacuterjen vissza a csibeacutejeacutehez hogy inni adjon neki

91 A siqārsquo szoacute a kommentaacutetor szerint a madaacuter begye Ez azonban helytelen magyaraacutezat mivel a pusztaityuacuteknak az a kuumlloumlnlegesseacutege hogy a tollai koumlzoumltt tudja a vizet taacuterolni a csibeacutei szaacutemaacutera Ld a 14 oldalon iacutertakat eacutes a 48 jegyzetet

21

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

the reality through the observations of contemporary ornithologists Although aiming to give a comprehensive image an exhaustive presentation of the relevant literature would far surpass the confines of an article hence in addition to the taxonomy and the name of the bird emphasis is put on the descriptions of its adaptation to desert life In the selection of poems the presentation of less familiar lines was preferred to the poems of famous authors even if the latter contain longer descriptions of the sandgrouse

DEacuteVEacuteNYI KINGA

Keletkutataacutes 2020 tavasz 23ndash46 old

Peacuteri BenedekI Szelim (1512ndash1520) perzsa diacutevaacutenjaacutenak uacutej kritikai kiadaacutesa eleacute tudomaacutenytoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes eacutes a Diacutevaacuten keacutezirathagyomaacutenya

1 Tudomaacutenytoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes

I Szelim egyszerre volt sikeres hadvezeacuter eacutes az irodalmi hagyomaacutenyban jaacutertas elismert poeacuteta Hadvezeacuteri eacutes koumlltői ereacutenyeit maacuter a sajaacutet koraacuteban nagyra eacuterteacute-kelteacutek Kortaacutersainak roacutela alkotott veacutelemeacutenyeacutet eacutekesen peacuteldaacutezza a toumlrteacuteneacutesz jog-tudoacutes eacutes koumlltő Kemaacutelpasazaacutede (Kemālpaşazāde megh 1534) Szelim halaacutelaacutera iacutert gyaacuteszverseacutenek refreacutenje bdquoMeghalt Szelim halaacutela sziacutevbe mart Sirassa a toll sirassa a kardrdquo1

A szultaacutennak a hadsziacutentereken eleacutert eredmeacutenyeivel szemben a koumllteacuteszet tereacuten nyuacutejtott teljesiacutetmeacutenye meacuteltatlanul a feledeacutes homaacutelyaacuteba laacutetszik veszni Miacuteg maacutes uralkodoacutek koumllteacuteszeteacutevel a toumlroumlk irodalomtoumlrteacutenet sokat foglalkozott a kutatoacutek mintha megfeledkeztek volna Szelim verseiről Toumlrteacutent talaacuten mindez azeacutert mert ellenteacutetben az Oszmaacuten-haacutez maacutes tagjaival Szelim a verseit nem toumlroumlkuumll hanem jobbaacutera perzsaacuteul iacuterta A szultaacuten 1520-ban pontosan oumltszaacutez eacutevvel ezelőtt hunyt el s a kerek eacutevforduloacute remek alkalmat szolgaacuteltat ahhoz hogy elkeacuteszuumlljoumln a koumll-tői eacuteletmű uacutej kritikai kiadaacutesa

Szelim sorai előszoumlr 1811-ben jelentek meg nyomtataacutesban de nem sajaacutet hazaacutejaacuteban hanem Euroacutepaacuteban Heinrich Dietrich von Diez (1751ndash1817) a szul-taacutent koumlltőkeacutent is bemutatoacute tanulmaacutenyaacutenak illusztraacutecioacutejakeacutent koumlzoumllt egy gazelt (ġazel) a tulajdonaacuteban leacutevő keacuteziratboacutel2 Joseph von Hammer-Purgstall (1774ndash1856) baacuter az oszmaacuten irodalom toumlrteacuteneteacutet feldolgozoacute hatalmas munkaacutejaacuteban fog-lalkozott Szelimmel mindoumlssze keacutet oldalt szentelt neki A szultaacuten koumllteacuteszeteacutenek roumlvid jellemzeacuteseacutet Hammer egy kasziacuteda (ḳaṣīde) reacuteszleteacutenek fordiacutetaacutesaacuteval illetve

httpdxdoiorg1024391KELETKUT2020123 Jelen iacuteraacutes egy koraacutebban angolul megjelent tanulmaacuteny (Benedek Peacuteri Towards a New

Critical Edition of Sultān Selīmrsquos Persian Divan An Overview of the Manuscripts Akademik Dil ve Edebiyat Dergisi 4 (20201) 131ndash146) frissiacutetett eacutes aacutetdolgozott vaacuteltozata

1 A vers teljes szoumlvegeacutet ld Recep Hasar Tuumlrk edebiyatında padişah ve şehzade mersiyeleri Yuumlksek lisans tezi İstanbul 2018 205ndash212

2 Heinrich Friedrich von Diez Selim I als Dichter und Mann von Geist als Regent und Mensch In Uő Denkwuumlrdigkeiten von Asien in Kuumlnsten und Wissenschaften Sitten Gebraumluchen und Alterthuumlmern Religion und Regierungsverfassung aus Handschriften und eigenen Erfahrungen gesammelt I Berlin 1811 A keacuteziratot jelenleg a Staatsbibliothek zu Berlin gyűjtemeacutenyeacuteben őr-zik (Diez A oct 80)

a Kinalizaacutede Haszaacuten cselebi (Ḳınalızāde Ḥasan ccedilelebi megh 1604) antoloacute-giaacutejaacuteban olvashatoacute neacutehaacuteny sorral illusztraacutelta3 A 19ndash20 szaacutezad forduloacutejaacutera az oszmaacuten irodalom egyik legjelentősebb euroacutepai kutatoacutejaacutevaacute előleacutepett Elias John Wilkinson Gibb (1857ndash1901) egy korai oszmaacuten koumlltők verseit angol fordiacutetaacutes-ban tartalmazoacute koumlteteacuteben egy Szelim-gazel fordiacutetaacutesaacutet adta koumlzre4

Szelim versgyűjtemeacutenye előszoumlr a 19 szaacutezad veacutegeacuten 13061888ndash1889-ben laacutetott napvilaacutegot5 Baacuter a gazeleket tartalmazoacute koumltetet sajtoacute alaacute rendező Huumlszejn Huumlszniacute (Ḥuumlseyn Ḥuumlsnī) ezt nem emliacuteti az előszoacuteban a szaacutemos keacutezirat bevo-naacutesaacuteval elveacutegzett oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelat vilaacutegossaacute tette hogy ez a kiadaacutes mindoumlssze egyetlen keacutezirat a Szuumllejmaacutenije-koumlnyvtaacuter (Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi) Faacutetih-gyűjtemeacutenyeacuteben őrzoumltt koumltet (Fatih 3830) alapjaacuten keacuteszuumllt Huumlszniacute a kalligrafikus nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt s eleacuteg joacutel olvashatoacute keacutezirat aacutetiacuteraacutesa soraacuten viszonylag sok hibaacutet koumlvetett el emiatt kiadaacutesa megbiacutezhatatlan A feacutelreolvasaacutesok javareacuteszt a keacutezirat teacuteves eacutertelmezeacuteseacuteből fakadnak amire aacutelljon itt egy beszeacutedes peacutelda

Az Agarči ḫasta Majnūn šaḥna-yi dašt-i vafā būd-ast (bdquoBaacuter a szerelembeteg Medzsnuacuten a hűseacuteg pusztasaacutegaacutenak fejedelme voltrdquo) kezdetű gazel zaacuteroacute paacuterver-seacutenek (maḳtalsquo) első feacutelsora a koumlvetkező Selīm az vādī-yi ġam gar bi-taḫt-i šāhī uftād-ast bdquoHa Szelim a baacutenat voumllgyeacuteből az uralkodaacutes troacutenjaacutera jutottrdquo Huumlszniacute kiadaacutesaacuteban a rsquoharsquo jelenteacutesű گر (gar) szoacute helyett a g-b-r betűsor aacutell (گبر) mert a kiadoacute az r betű alatt laacutethatoacute tintapoumlttyoumlt egy felteacutetelezett b betűhoumlz tartozoacute pontkeacutent eacutertelmezte6

Manasztirli Ahmed Daacutenis efendi (Manastırlı Aḥmed Dāniş efendi megh 1889) Huumlszniacute kiadaacutesaacutet hasznaacutelta a neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb 1312ndash13131894ndash1896 koumlzoumltt keacuteszuumllt Szelim verseit magyaraacutezoacute kommentaacuterjaacutehoz7 Munkaacutejaacutenak a szerző a Desztāvīz-i Dānis (Destāvīz-i Dāniş Daacutenis ajaacutendeacutekaA tudaacutes ajaacutendeacuteka) ciacutemet adta eacutes II Abduumllhamid szultaacutennak (1876ndash1909) ajaacutenlotta Uacutegy tűnik Daacutenis efendi munkaacuteja soraacuten kijaviacutetotta a Huumlszniacute szoumlvegeacuteben talaacutelt feacutelreeacuterteacutese-ket mert a fent emliacutetett hibaacutet műve nem tartalmazza8

Huumlszniacute munkaacuteja utaacuten keacutet eacutevvel jelent meg Isztambulban a Baacuterika (Bāriḳa Ragyogaacutes) ciacutemű koumltet amelyben a szerkesztő-fordiacutetoacute Sejk Vaszfiacute (Şeyḫ Vaṣfī)

3 Joseph von Hammer-Purgstall Geschichte der Osmanische Dichtkunst bis auf unsere Zeit Pest 1836 159ndash160

4 Elias John Wilkinson Gibb Ottoman Poems Translated into English Verse With Introduction Biographical Notices and Notes LondonndashGlasgow 1882 33

5 Ḥuumlszejin Huumlszniacute Diacutevaacuten-i Javuz Szultaacuten Szeliacutem Isztanbul 13061888ndash1889 6 Fatih 3830 f 12a Huumlszniacute i m 397 Daacutenis efendi műveacutenek szoumlvegeacutet ld Beyza Terzi Destacircvicircz-i Dacircniş (Yavuz Sultan Selicircm

Dicircvacircnırsquonın şerhi) Tenkitli metin ve inceleme (s 1ndash180) Yuumlksek lisans tezi İstanbul 2016 Seda Aydın Destacircvicircz-i Dacircniş (Yavuz Sultan Selicircm Dicircvacircnırsquonın şerhi) Tenkitli metin ve inceleme (s 180ndash366) Yuumlksek lisans tezi İstanbul 2016

8 Terzi i m 158

24

PEacuteRI BENEDEK

Szelim koumllteacuteszeteacuteből neacutehaacuteny oszmaacuten eacutes szaacutezhatvan perzsa paacuterverset koumlzoumllt toumlroumlk fordiacutetaacutessal egyuumltt9 A koumltetet Hasan Guumlltekin egy 2015-ben megjelent cikkeacuteben uacutejra kiadta immaacuter latin betűs aacutetiacuteraacutesban10

Igen roumlviden szoacutel Szelimről Gibb az A History of Ottoman Poetry ciacutemű hatkoumltetes oumlsszegző munkaacutejaacutenak maacutesodik koumlteteacuteben mindoumlssze egyetlen toumlroumlk nyelvű s a diacutevaacuten keacutezirataiban nem szereplő paacutervers angol fordiacutetaacutesaacutet adja koumlzre Gibb egy laacutebjegyzetben megemliacuteti a Huumlszniacute feacutele kiadaacutest eacutes a British Museum (ma British Library) gyűjtemeacutenyeacuteben őrzoumltt keacuteziratot11

A szultaacuten diacutevaacutenjaacutenak első kritikai kiadaacutesaacutera a 20 szaacutezad elejeacuteig kellett vaacuterni Keacutesziacutetője egy ismert neacutemet iranista Paul Horn (1863ndash1908) volt aki II Vilmos csaacuteszaacuter (1888ndash1918) felkeacutereacuteseacutere laacutetott munkaacutehoz12 A keacuteziratokat utaacutenzoacute diacuteszes lapokra nyomtatott szeacutepen kalligrafaacutelt eacutes aranyozott bőrkoumlteacutesben kiadott koumltet 1904-ben laacutetott napvilaacutegot13 A nem mindennapi kiadvaacuteny exkluziacutev kiaacutelliacutetaacutesaacutet az magyaraacutezta hogy a csaacuteszaacuter a koumlnyvet ajaacutendeacuteknak szaacutenta s egy peacuteldaacutenyaacutet el is kuumlldte Szelim leszaacutermazottjaacutenak II Abduumllhamidnak szultaacutennak (1876ndash1909)14 A szultaacuteni peacuteldaacutenyon kiacutevuumll meacuteg szaacutez szereacutenyebb kivitelű puha koumlteacutesű peacuteldaacuteny is keacuteszuumllt s ezeket főkeacutent koumlnyvtaacuterak eacutes vaacutelogatott euroacutepai tudoacutesok kaptaacutek15 A magyar iranisztika jeles keacutepviselőjeacutenek Keacutegl Saacutendornak (1862ndash1920) is sikeruumllt egy koumltetet megszereznie amely halaacutela utaacuten minden bizonnyal a tudoacutes toumlbbi koumlnyveacutevel egyuumltt a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlnyvtaacuteraacuteba keruumllt16

Horn hat keacutezirat alapjaacuten aacutelliacutetotta oumlssze a kritikai kiadaacutes szoumlvegeacutet Ezek koumlzuumll neacutegy nyugat-euroacutepai kettő isztambuli koumlnyvtaacuterakboacutel szaacutermazott17 A keacutezirat-

9 Sejh Vaszfiacute Baacuteriḳa Javuz Szultaacuten Szeliacutemrsquoin eslsquoaacuterı ile terdzsuumlmeleri Isztambul 1308189110 Hasan Guumlltekin Yavuz Sultan Selimrsquoin Farsccedila beyitleriyle tercuumlmeleri Turkish Studies 10

(2015) 1217ndash124611 Elias John Wilkinson Gibb A History of Ottoman Poetry II London 1902 260ndash262 Gibb

a szoacuteban forgoacute laacutebjegyzetben azt is megjegyzi hogy a British Museum perzsa keacuteziratait leiacuteroacute kataloacutegusaacuteban Charles Rieu az Add 7786 jelzetű keacutezirat szerzőjekeacutent teacutevesen II Szelimet jeloumllte meg Ld Charles Rieu Catalogue of the Persian Manuscripts in the British Museum II London 1881 659ndash660

12 A koumltet leacutetrejoumltteacutenek toumlrteacuteneteacutet ld Klaus Kreiser A Divan for the Sultan Between Producing of an Oriental Text and the German Art of Printing In Turkish Language Literature and History Travelers Tales Sultans and Scholars Since the Eighth Century Ed by Bill HickmanndashGary Leiser LondonndashNew York 2017 223ndash248

13 Paul Horn Dīvān-i balāġat-lsquounvān-i Sulṭān Salīm Ḫān-i avval Berlin 190414 Paul Horn Der Dichter Sultān Selīm I Zeitschrift der Deutschen Morgenlaumlndischen Ge-

sellschaft 60 (1906) 97ndash11115 Kreiser i m 237ndash23816 A Keacutegl-hagyateacutek keacuterdeacuteseacutehez ld Apor Eacuteva Keacutegl Saacutendor eacutes az Akadeacutemia Koumlnyvtaacutera In

Oumlroumlkseacuteguumlnk eacutelő muacuteltunk Gyűjtemeacutenyek a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlnyvtaacuteraacuteban Szerk Fekete Geacutezaacuteneacute Budapest 2001 274ndash276

17 Horn Dīvān 2ndash3 Horn Der Dichter 99 Horn a koumlvetkező keacuteziratokat hasznaacutelta 1 Suuml-leymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Esad Efendi 3422 2 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Lala İsmail 449 3 Paris Bibliotheacuteque nationale de France Schefer 1373 4 British Library Add 7786 5 Staatsbibliothek Diez A oct 80 6 Uppsala University Library O Nov 21 (Tg 191)3

25

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

maacutesolatokban Horn oumlsszesen 305 verset talaacutelt Ebből versformaacutejaacutet tekintve 2 kasziacuteda 300 gazel 1 terkiacuteb bend (terkīb bend) eacutes 1 tahmiacutesz (taḫmīs)18 A mun-kaacutelatok koumlruumllmeacutenyeit a kritikai kiadaacutes oumlsszeaacutelliacutetaacutesakor koumlvetett alapelveket eacutes a keacuteziratok roumlvid leiacuteraacutesaacutet Horn a koumltet megjeleneacutese utaacuten keacutet eacutevvel ismertette roumlviden egy Szelim koumllteacuteszeteacutenek szentelt 1906-ban publikaacutelt tanulmaacutenyaacuteban19

A kritikai kiadaacutes annak elleneacutere hogy sziacutenvonalas munkaacuteroacutel van szoacute hosz-szuacute ideig alig keltett visszhangot Ennek talaacuten a kis peacuteldaacutenyszaacutem volt az oka talaacuten az hogy az Oszmaacuten Birodalomban keletkezett perzsa szoumlvegek sokaacuteig nem keruumlltek a tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes homloktereacutebe A keveacutes kiveacutetel koumlzeacute szaacutemiacutetott Keacutegl Szelim koumllteacuteszeteacuteről szoacuteloacute tanulmaacutenya amely nem tartozik a szerző legsikeruumlltebb iacuteraacutesai koumlzeacute Keacutegl ugyanis mintha nem igazaacuten lett volna tisztaacuteban azzal ki is a versgyűjtemeacuteny szerzője hiszen a szoumlvegben keveredik a szafavida seregeket a csaldiraacuteni csataacuteban legyőző I Szelim eacutes a Szuumllejmaacuten szultaacutent (1520ndash1566) a troacutenon koumlvető II Szelim (1566ndash1574) alakja s a diacutevaacuten szerzője hol II Bajezid (1481ndash1512) hol Szuumllejmaacuten fiakeacutent szerepel20

A toumlroumlk tudomaacutenyos eacutelet is viszonylag keacutesőn vett tudomaacutest a koumltetről Ali Nihat Tarlan csak 1946-ban tette koumlzzeacute Szelim verseinek toumlroumlk fordiacutetaacutesaacutet első-sorban Horn kiadaacutesaacutera taacutemaszkodva Tarlan a koumltet eleacute iacutert roumlvid előszavaacuteban megjegyzi hogy ahol szuumlkseacutegesnek laacutetta ott a szoumlveget egybevetette a Millet Kuumltuumlphanesi keacutezirataacuteval21

Az Oszmaacuten Birodalomban perzsaacuteul iacuteroacute szerzők s ezzel egyuumltt a Szelim koumllteacute-szete iraacutenti eacuterdeklődeacutes csak az 1990-es eacutevekben kezdett megeacuteleacutenkuumllni A teacutemaacute-roacutel elsőkeacutent Muḥammad Amīn Rayāḥī iacutert monograacutefiaacutet s a koumltetben neacutehaacuteny sort is koumlzoumllt a szultaacutentoacutel Baacuter a szerző egy laacutebjegyzetben megemliacuteti az isztambuli kiadaacutest eacutes Horn koumlteteacutet is a szemelveacutenyeket egy Szelimnek ajaacutenlott műből ideacutezi A szoacuteban forgoacute munka Miacuter Aliacutesiacuter Nevaacutejiacute (Mīr lsquoAlīşīr Nevāyī 1441ndash1501) Medzsaacutelisz an-nefaacuteisz (Mecālis an-nefārsquois Kifinomultak oumlsszejoumlvetelei) ciacutemű irodalmi antoloacutegiaacutejaacutenak perzsa fordiacutetaacutesa melyet egy a szultaacuteni udvarban dol-gozoacute perzsa orvos Saacuteh Muhammad Kazviacuteniacute (Şāh Muḥammad Ḳazvīnī) keacutesziacute-tett 9271520ndash1521 eacutes 9291522ndash1523 koumlzoumltt Isztambulban22 A fordiacutetoacute Nevaacutejiacute eredeti szoumlvegeacutet a kortaacuters koumlltők munkaacutessaacutegaacutenak szentelt utoacuteszoacuteval egeacutesziacutetette

18 Horn a terkiacuteb bendet az aacuteltala hasznaacutelt egyik keacutezirat hibaacutes megnevezeacuteseacutet aacutetveacuteve terdzsiacute bendnek (tercīlsquo bend) nevezi Műfajuk szerint az aacuteltala koumlzreadott koumlltemeacutenyek a koumlvetkezőkeacutep-pen oszlanak meg 1 tevhiacuted (tevḥīd) 2 nat (nalsquot) 1 muumlnaacutedzsaacutet (muumlnācāt) 2 kasziacuteda 1 tahmiacutesz eacutes 298 gazel Az egyes terminusok magyaraacutezataacutet ld a 37 laacutebjegyzetben

19 Horn Der Dichter 98ndash10120 Keacutegl Saacutendor Szelim szultaacuten mint perzsa koumlltő In Keleti tanulmaacutenyok Goldziher Ignaacutecz

szuumlleteacuteseacutenek hatvanadik eacutevforduloacutejaacutera iacutertaacutek taniacutetvaacutenyai Budapest 1910 183ndash20321 Ali Nihat Tarlan Yavuz Sultan Selim divanı İstanbul 194622ensplsquoAlī Aṣġar Ḥikmat Muqaddima-yi muṣaḥiḥ In lsquoAlī-šīr Nevāyī Taẕkira-yi Majālis al-

nafāʾis Bi-salsquoī u ihtimām-i lsquoAlī Aṣġar Ḥikmat Tehran 13631984ndash1985 لاndashل

26

PEacuteRI BENEDEK

ki A Szelimről szoacuteloacute reacuteszben toumlbb olyan gazel is olvashatoacute amelyik egyik eddig fellelt keacuteziratban sem talaacutelhatoacute meg23

Tahsin Yazıcı a Kis-Aacutezsiaacuteban perzsaacuteul iacuteroacute szerzőket pusztaacuten az emliacuteteacutes szint-jeacuten felsoroloacute munkaacutejaacutet 1992-ben publikaacutelta24 A lista 2000-ben az Encyclopae-dia Iranica internetes vaacuteltozataacuteban angolul is napvilaacutegot laacutetott25

Az isztambuli koumlnyvtaacuterak gyűjtemeacutenyeiben őrzoumltt Szelim-keacuteziratok egy reacuteszeacutet elsőkeacutent Şadi Aydın iacuterta le a toumlroumlk szerzők perzsa diacutevaacutenjait oumlsszegyűjtő 2010-ben megjelent koumlteteacuteben26 Koumlnyveacuteben a szerző oumlsszesen tizenhat keacutez-iratot taacutergyal amelyek koumlzuumll kettő azonban nem a szultaacuten hanem egy maacutesik szinteacuten a Szelim koumlltői nevet hasznaacuteloacute szerző verseit tartalmazza27

A 2010 eacutes 2020 koumlzoumltt eltelt egy eacutevtizedben jelen iacuteraacutes szerzője egy sor olyan tanulmaacutenyt publikaacutelt amelyik a szultaacuten koumllteacuteszeteacutenek valamely aspektusaacuteval foglalkozott vagy a diacutevaacuten keacutezirataiban megtalaacutelhatoacute nyomtataacutesban eddig meg nem jelent verseket tett koumlzzeacute28

Veyis Değirmenccedilay 2013-ban jelentetett meg vaskos monograacutefiaacutet a perzsaacuteul verselő oszmaacuten szerzőkről Az oszmaacuten koumlltői antoloacutegiaacutekat ideacutező munka Szelimről is megemleacutekezik s a diacutevaacuten keacutet koraacutebbi kiadaacutesaacutet alapul veacuteve egy terkiacuteb bendet eacutes egy gazelt is koumlzoumll29 Keacutet eacutevvel keacutesőbb Naci Tokmak a Saacuteh Muhammad Kazviacuteniacute antoloacutegiaacutejaacuteban szereplő verseket jelentette meg toumlroumlk fordiacutetaacutesukkal egyuumltt30

23 Nevāyī i m 360ndash36324 Tahsin Yazıcı Pārsī-nivīsān-i Āsyā-yi Ṣaġīr Tehran 13711992ndash199325 Tahsin Yazıcı Persian Authors of Asia Minor Part I Encyclopaedia Iranica httpwww

iranicaonlineorgarticlespersian-authors-1 Uő Persian Authors of Asia Minor Part II Encyclo-paedia Iranica httpwwwiranicaonlineorgarticlespersian-authors-2 (2020 juacutelius 14)

26 Şadi Aydın Tuumlrk edebiyatında Farsccedila divacircnlar ve divacircnccedileler Ankara 2010 76ndash8227 A keacutet keacutezirat Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Halet Efendi İlavesi 154 eacutes Suumlley-

maniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Zuumlhduuml Bey Kitaplığı 214128 Peacuteri Benedek Szelim szultaacuten perzsa ġazaljai I Az első megkoumlzeliacuteteacutes In Varietas delectat

Tanulmaacutenyok Keacutegl Saacutendor emleacutekeacutere Szerk Deacuteveacutenyi Kinga Budapest 2010 21ndash45 Uő Milyen koumlltő volt I Szelim oszmaacuten szultaacuten A 114 gazel tanuacutesaacutega Keletkutataacutes 2011 tavasz 73ndash84 Uő I Szelim szultaacuten kiadatlan perzsa versei I Keletkutataacutes 2015 tavasz 115ndash138 Uő I Szelim kiadatlan perzsa versei II Keletkutataacutes 2015 ősz 113ndash130 Uő I Szelim szultaacuten (1512ndash1520) imitaacutecioacutes technikaacuteja Keacutet Haacutefiz parafraacutezis peacuteldaacuteja Keletkutataacutes 2016 tavasz 63ndash76 Uő rsquoFrom Istāmbōlrsquos Throne a Mighty Host to Irān Guided I Sunken Deep in Blood of Shame I Made the Golden Heads to Liersquo Yavuz Sultan Selimrsquos Persian Poetry in the Light of the OttomanndashSafavid Propaganda War Archivum Ottomanicum 34 (2017) 183ndash192 Uő The Influence of Mīr lsquoAlī-šīr Navāyīrsquos Persian Poetry on the Ghazals of the Ottoman Sultan Selim I (1512ndash1520) In Alisher Navoiy va XXI asr Muh Shuhrat Sirojiddinov Toshkent 2017 74ndash80 Uő Towards a New Critical Edition of Yavuz Sultān Selīmrsquos Persian Dīvān An Overview of the Manuscripts Akademik Dil ve Edebiyat Dergisi 4 (2020) 131‒146 Uő Yavuz Sultan Selīm (1512ndash1520) and His Imitation Strategies A Case Study of Four Ḥāfiẓ Ghazals Acta Orientalia Academiae Scien-tiarum Hungaricae 73 (2020) 233ndash251

29 Veyis Değirmenccedilay Farsccedila şiir soumlyleyen Osmanlı şairleri Erzurum 2013 580ndash58330 Naci Tokmak Yavuz Sultan Selimrsquoin Dicircvacircnında olmayan Farsccedila şiirleri Doğu Esintileri

2 (20153) 1ndash18

27

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

Az İstanbul Uumlniversitesi koumlnyvtaacuteraacutenak keacuteziratgyűjtemeacutenyeacuteben talaacutelhatoacute Szelim-keacuteziratokroacutel keacutesziacutetette mesterszakos szakdolgozataacutet Sevda Saccedilan 2018-ban31 A dolgozat a koumlnyvműveacuteszet szempontjai szerint reacuteszletesen vizsgaacutelta a szoacuteban forgoacute oumlt keacutezirat koumlteacuteseacutet illusztraacutecioacuteit a koumltetek lapjainak egyeacuteb diacutesziacuteteacute-seit eacutes a szoumlveget lejegyző iacuternokok iacuteraacutesmoacutedjaacutet

A Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 2019-ben egy teljes szaacutemot szentelt I Szelimnek A tanulmaacutenyok koumlzoumltt toumlbb cikk is foglalkozott a szultaacuten koumllteacutesze-teacutevel M Fatih Koumlksal Szelim kuumlloumlnboumlző koumlltői antoloacutegiaacutekban fennmaradt toumlroumlk nyelvű verseit gyűjtoumltte oumlssze32 Beyza Terzi a szultaacuten koumllteacuteszetről alkotott veacutele-meacutenyeacutet igyekezett felteacuterkeacutepezni a versek alapjaacuten33 miacuteg Seda Aydın annak proacute-baacutelt utaacutenajaacuterni hogy az egyes uralkodoacutei ereacutenyekről mi lehetett Szelim veacutelemeacute-nye34 Szinteacuten 2019-ben İbrahim Kaya keacutet cikket is publikaacutelt Szelim diacutevaacutenjaacuteroacutel Az egyik Horn kiadaacutesaacutet vette goacutercső alaacute35 a maacutesik Tarlan fordiacutetaacutesaacutet vizsgaacutelta36

Az uacutej kritikai kiadaacutes előkeacutesziacutető munkaacutelatait az Andrew W Mellon alapiacutetvaacuteny eacutes az Orszaacutegos Tudomaacutenyos Kutataacutesi Alapprogram (OTKA) isztambuli koumlnyv-taacuteri kutataacutesokra kapott oumlsztoumlndiacuteja tette lehetőveacute A kutataacutest a korabeli koumlltői antoloacutegiaacutek Szelim koumllteacuteszeteacuteről szoacuteloacute beszaacutemoloacutei inspiraacuteltaacutek Szehiacute bej (Sehī bey megh 1548) Latiacutefiacute (Laṭīfī megh 1582) eacutes Kinalizaacutede Haszaacuten cselebi Sze-limről iacutert bejegyzeacutesei mind tartalmaznak roumlvidebb-hosszabb szemelveacutenyeket a szultaacuten verseiből s ezek koumlzuumll joacute neacutehaacuteny sor nem szerepel Horn kiadaacutesaacuteban Mivel valoacutesziacutenűnek tűnt hogy kell lenniuumlk olyan keacuteziratoknak amelyek a hiaacutenyzoacute sorokat is tartalmazzaacutek a projekt a keacuteziratok felkutataacutesaacuteval kezdődoumltt

Az online teacuterben fellelhető digitaacutelis koumlnyvtaacuterakat is magaacuteban foglaloacute bdquokeacutez-iratvadaacuteszatrdquo soraacuten Szelim diacutevaacutenjaacutenak huszonegy olyan keacutezirataacutet sikeruumllt oumlsszegyűjteni melyeket Horn nem hasznaacutelt37 s ezekben koumlzel ugyanannyi eddig publikaacutelatlan koumlltemeacuteny szerepel mint amennyit az ő kiadaacutesa tartal-maz A diacutevaacuten szoumlvege iacutegy jelentősen megnőtt jelenleg a koumlvetkezőkből aacutell 1 tevhiacuted 1 muumlnaacutedzsaacutet 1 nat 1 terkiacuteb bend 10 kasziacuteda 555 gazel 1 muhammesz (muḫammes) 2 tahmiacutesz 12 kita (ḳiṭlsquoa) 9 rubaacuteiacute (rubālsquoī) eacutes egy oumlnaacutelloacute paacutervers38

31 Sevda Saccedilan İstanbul Uumlniversitesi Nadir Eserler Kuumltuumlphanesirsquonde yar alan Yavuz sultan Selim Divanırsquonın tezyini accedilıdan değerlendirilmesi Yuumlksek Lisans Tezi Isparta 2018

32 M Fatih Koumlksal Yavuz Sultan Selicircmrsquoin Tuumlrkccedile şiirleri Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 20 (201940) 267ndash326

33 Beyza Terzi Yavuz Sultan Selimrsquoin şiir anlayışı Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 20 (201940) 401ndash416

34 Seda Aydın Sultan-şair olarak Yavuz Sultan Selim Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 20 (201940) 469ndash484

35 İbrahim Kaya Yavuz Sultan Selimrsquoin Paul Horn tarafından neşredilen matbu Farsccedila divanı hakkında bazi duumlşuumlnceler ve oumlneriler International Social Studies Journal 5 (2019) 6562ndash6585

36 İbrahim Kaya Yavuz Sultan Selimrsquoin matbu Farsccedila divanı ile Tarlan tercuumlmesinin karşılaştırılması Uluslararası Sosyal Araştırmalar Dergisi 12 (2019) 119ndash129

37 A gyűjtőmunka kilenc olyan keacuteziratot taacutert fel melyet a koraacutebbi szakirodalom nem emliacutet38 A tevhiacuted (tevḥīd) Isten egyeduumlliseacutegeacutet dicseacuterő vers A muumlnaacutedzsaacutet Istenhez szoacuteloacute fohaacutesz

28

PEacuteRI BENEDEK

Fontos megjegyezni hogy baacuter a Szelim-szoumlvegkorpusz Horn kiadaacutesaacutehoz keacutepest majdnem a duplaacutejaacutera nőtt a korabeli antoloacutegiaacutekban koumlzoumllt paacuterversek koumlzuumll meacuteg van olyan amely iacutegy sem keruumllt elő Ezek vagy meacuteg lappangoacute vagy az idők soraacuten elpusztult koumltetekben lehetnek A tovaacutebbiakban a kritikai kiadaacuteshoz fel-hasznaacutelt keacuteziratok leiacuteraacutesa koumlvetkezik eacutes szoacute esik majd a keacuteziratok egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteroacutel is

2 A diacutevaacuten keacuteziratai39

21 Millet Kuumltuumlphanesi A E Farsccedila 324 (=AE)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 81 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 14 sorral A kolofon (f 80a) tanuacutesaacutega szerint a keacuteziratot Oszmaacuten el-Futuacutehiacute (lsquoOsmān el-Futūḥī) maacutesolta a hidzsra szerinti 980 eacutevben (1572‒1573) A maacutesolaacutes helye ismeretlen A koumltet egy visszafogottan diacutesziacutetett dupla oldallal szerlevhaacuteval kezdődik (f 1bndash2a) amelyet festett uumlnvaacuten festett fejleacutec keacutet kisebb panel eacutes arany szoumlvegkeret tesz teljesseacute A szoumlvegkeretet ahol van ilyen keacutesőbb egyszerű keacutek (f 2bndash3a) vagy fekete vonallal (f 3bndash8b) rajzoltaacutek meg

A hat dicskoumlltemeacuteny szoumlvegeacutet tartalmazoacute kasziacuteda-fejezetet (f 1bndash14a) a muumlnaacutedzsaacutet (f 1b) eacutes a terkiacuteb bend (f 2andash3a) vezeti be A koumlvetkező szoumlveg-egyseacuteg (f 14bndash17a) a tevhiacuteddel indul (f 14bndash15b) eacutes a muhammeszen (f 15bndash16a) kiacutevuumll a Saacutehiacute illetve Dzsaacutemiacute verseacutere iacutert tahmiacuteszt (f 15bndash16b f 16bndash17a) tartalmazza

A gazel-fejezet a 17b oldalon kezdődik eacutes 221 gazelt egy rubaacuteiacutet eacutes egy sza-badon aacutelloacute bejtet foglal magaacuteba Neacutehaacuteny oldalon utoacutelag uacutejabb gazelek keruumlltek a margoacutera (f 18b 33b 36b 39a 55b 58a 58b 63b 75b) A 18b eacutes 33b olda-lakon laacutethatoacute koumlltemeacutenyeket egy olyan keacutesőbbi tulajdonos iacuterta a lap szeacuteleacutere aki

A nat (nalsquot) Mohamed proacutefeacutetaacutet dicsőiacutető koumlltemeacuteny A terkiacuteb bend 5ndash12 paacuterverset tartalmazoacute vers-szakokboacutel aacutelloacute klasszikus versforma Leggyakoribb riacutemkeacuteplete aa xa xa xa bb cc xc xc xc dd stb A kasziacuteda hosszabb leacutelegzetű paacuterversekből aacutelloacute dicskoumlltemeacuteny Riacutemkeacuteplete aa xa xa xa stb A gazel roumlvidebb aacuteltalaacuteban paacuteratlan szaacutemuacute (5ndash11) paacuterversből aacutelloacute koumlltemeacuteny Teacutemaacuteja főkeacutent a szerelem Riacutemkeacuteplete megegyezik a kasziacutedaacuteeacuteval Fontos jellegzetesseacutege hogy az utolsoacute paacutervers-ben a koumlltő aacuteltalaacuteban megadja iacuteroacutei aacutelneveacutet A muhammesz oumltsoros versszakokboacutel aacutelloacute koumlltemeacuteny A tahmiacutesz a muhammesz speciaacutelis vaacuteltozata amely oly moacutedon joumln leacutetre hogy a szerző egy maacuter leacutetező gazel minden paacuterverse eleacute odailleszti sajaacutet haacuterom feacutelsoraacutet A kita aacuteltalaacuteban roumlvid paacuterver-sekből aacutelloacute koumlltemeacuteny amely szerepeacutet tekintve nagyon koumlzel aacutell az euroacutepai koumllteacuteszetből ismert epigrammaacutehoz Riacutemkeacuteplete xa xa xa stb A rubaacuteiacute neacutegy feacutelsorboacutel aacutelloacute sajaacutetos ritmusuacute roumlvid koumll-temeacuteny Riacutemkeacuteplete aaba vagy aaaa

39 Mivel a keacuteziratokat csak digitaacutelis formaacuteban volt alkalmam szemreveacutetelezni leiacuteraacutesuk nem tartalmazza az olyan fontos kodikoloacutegiai informaacutecioacutekat mint a koumlteacutes eacutes a papiacuter milyenseacutege vagy a keacutezirat meacuteretei Jelen tanulmaacutenyban a keacuteziratokat a roumlvidiacuteteacutesuumlk alapjaacuten felaacutelliacutetott betűrendben koumlzloumlm

29

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

a keacutezirat anyagaacutet a 49a oldalig oumlsszevetette Horn munkaacutejaacuteval eacutes a peacuteldaacutenyaacuteboacutel hiaacutenyzoacute de ott megleacutevő versek első paacuterverseacutet a Horn-feacutele kiadaacutes sorszaacutemaacuteval egyuumltt itt-ott feljegyezte a margoacutera A jegyzetek rika (riḳlsquoa) iacuteraacutestiacutepusa 19 szaacute-zadi tulajdonosra utal aki akaacuter a Millet Kuumltuumlphanesi jogelődjeacutet alapiacutetoacute hiacuteres koumlnyvgyűjtő Ali Emiacuteriacute (lsquoAlī Emīrī 1857ndash1923) is lehetett A peacuteldaacuteny annak elleneacutere nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben hogy Tarlan fordiacutetaacutesa előszavaacuteban megemliacuteti

22 Amasya Beyazıt İl Halk Kuumltuumlphanesi 586 (= Amasya)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat 66 szaacutemozatlan foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagban 13 sor talaacutelhatoacute benne A keacutezirat dataacutelatlan az iacuternok neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A 46a foacutelioacuten laacutethatoacute dataacutelt bejegyzeacutes alapjaacuten biztosan aacutelliacutet-hatoacute hogy a keacuteziratot annak roumlgziacuteteacutese vagyis 10861675ndash1676 előtt fejezteacutek be az első előzeacuteklap haacutetoldalaacuten leacutevő tulajdonosi pecseacutet alapjaacuten felteacutetelezhető hogy Amaszjaacuteban A pecseacutet ugyanis egy bizonyos Abduumlllatiacutef (lsquoAbd al-Laṭīf) imaacutem aacuteltal leacutetrehozott kegyes alapiacutetvaacuteny (vaḳuf) pecseacutetje Az alapiacutetoacute minden valoacutesziacute-nűseacuteg szerint azonos egy reacutegi amaszjai csalaacuted sarjaacuteval a koumlnyvtaacutertulajdonos Abduumlllatiacuteffal aki a 17ndash18 szaacutezad forduloacutejaacuten a helyi Bajezid dzsaacutemiban telje-siacutetett szolgaacutelatot40 A diacutevaacuten szoumlvege az 1b lapon kezdődik eacutes a 44b-n eacuter veacuteget

A koumltet akaacutercsak a diacutevaacuten sok maacutes keacutezirata a tevhiacuteddel kezdődik amely Horn kiadaacutesaacuteban is az első koumlltemeacuteny (Ay tu-rā pardayi lsquoizzat lsquoalam-i yaktāyī bdquoA dicsőseacuteg leple egyeduumlliseacuteged jelerdquo) Mivel az első lapot koumlvető neacutehaacuteny foacutelioacute elveszett ezeacutert a koumlltemeacuteny veacutege eacutes a gazeleket tartalmazoacute reacutesz első neacutehaacuteny verse hiaacutenyzik A 2a lap a Horn koumlteteacuteben tizedik helyen aacutelloacute koumlltemeacuteny (Bi-rāh-i ġam guẕar na-bvad bi-ḫud har bī-sar u pā-rā bdquoNem minden elesett tud egye-duumll veacutegigmenni a baacutenatod utcaacutejaacutenrdquo) maacutesodik paacuterverseacutevel kezdődik A tevhiacuteden kiacutevuumll a keacutezirat egy Amiacuter Saacutehiacute (Amīr Şāhī megh 1453) gazelje ihlette tahmiacuteszt (f 44andashb) eacutes 162 gazelt tartalmaz Ez utoacutebbiak koumlzuumll neacutehaacuteny peacuteldaacuteul a Mastāna čašm-i yār dar āmad zi-ḫvāb surḫ (bdquoA kedves szeme voumlroumlsen eacutebredt az aacutelom-boacutelrdquo) feacutelsorral kezdődő toumlredeacutekes (f 15a) a Dar jihān bas ki bi-ġam ṣuḥbat-i man dar payvast (bdquoA vilaacutegon sok az olyan aki a baacutenata miatt lett a taacutersamrdquo) kezdetű vers pedig csak ebben a koumltetben olvashatoacute (f 11a) Ez a keacutezirat nem szerepel Şadi Aydın 2010-es felsorolaacutesaacuteban

40 Hasan Yerkazan Halil b Seyyid Abdullacirctif Amacircsicirc (v 11961782) ve Cacircmirsquoursquol-Asğar adlı eseri In Uluslararası Amasya Acirclimleri Sempozyumu 21ndash23 NisanndashAmasya Bildiri kitabı 1 Haz Şuayip OumlzdemirndashAyşeguumll Guumln Amasya 2017 107

30

PEacuteRI BENEDEK

23 Ankara Uumlniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakuumlltesi Kuumltuumlphanesi 3214 (= Ankara)

A diacutevaacuten szoumlvege itt egy gyűjtemeacutenyes koumltet reacutesze amely a koumlvetkező szoumlvegeket tartalmazza a Ġazeliyāt-i Amīr Ḫusrau Dihlavī (f 1bndash109b) b Idrīs-i Bidlīsī Rabīlsquo al-abrār (f 114bndash137a) c Dīvān-i Amīr Humāyūn (f 140bndash171a) d Dīvān-i Selīmī (f 172bndash191a) A neacutegy dataacutelatlan reacutesz neacutegy kuumlloumlnboumlző iacuternok munkaacutejaacutenak laacutetszik A Szelim diacutevaacutenjaacutet elkeacutesziacutető maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye nem deruumll ki a keacuteziratboacutel A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat oldalankeacutent aacutetlagosan 17 sort tartalmaz a szoumlveg kereteacutet piros tintaacuteval huacuteztaacutek meg A szoumlveg a tevhiacuteddel kezdődik eacutes 94 gazelt tartalmaz amelyek haacuterom nagyobb egyseacuteg-ben a riacutemelő sorveacutegek szerinti betűrendbe rakva talaacutelhatoacutek41 Şadi Aydın e keacutez-iratroacutel nem tesz emliacuteteacutest

24 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Atıf Efendi 2077 (= Atıf 2077)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat 27 szaacutemozott foacutelioacutet eacutes oldalankeacutent aacutetla-gosan 21 sort tartalmaz A 27b oldalon olvashatoacute kolofon szerint a keacuteziratot Szejjid Ibrahim al-Muumlderrisz (Seyyid İbrāhīm al-Muumlderris) maacutesolta eacutes a mun-kaacutejaacutet 12111796ndash1797-ban fejezte be A szoumlveg a maacutesolaacutes helyeacutet nem emliacuteti Az első előzeacuteklap haacutetoldalaacuten leacutevő tulajdonosi bejegyzeacutes szerint a koumltet 12161801ndash1802-ben egy bizonyos Oszmaacuten Atiacutef (lsquoOsmān lsquoAṭīf) tulajdonaacuteban volt A lapon ezen kiacutevuumll Abdullah Efendizaacutede (lsquoAbdullāh Efendizāde) tulajdonosi bejegyzeacutese eacutes egy bizonyos Musztafa efendi (Muṣṭafā efendi) kegyes alapiacutetvaacutenyaacutenak talaacuten a 12131798ndash1799-as eacutevszaacutemot tartalmazoacute pecseacutetje laacutethatoacute

A keacutezirat diacuteszes dupla oldallal (szerlevha serlevḥa) kezdődik az első haacuterom verset szeacutepen festett fejleacutec (uumlnvaacuten lsquouumlnvān) vezeti be A szoumlveget kuumlloumlnboumlző szeacutelesseacutegű keacutek eacutes arany csiacutekok keretezik A diacutevaacuten első verse a tevhīd (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2a) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2andash2b) eacutes a terkiacuteb bend formaacuteban megiacutert hosszuacute narsquot (ff 2bndash3b) koumlvet A gazeleket tartalmazoacute reacuteszben (ff 3bndash27b) 139 vers olvashatoacute A keacutezirat nem szerepel Aydın felsorolaacutesaacuteban

25 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Atıf Efendi 2078 (= Atıf 2078)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat 64 szaacutemozott foacutelioacutet eacutes oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sort tartalmaz A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen Az első előzeacuteklapon egy bizonyos Ibrahim Hilmiacute (İbrāhīm Ḥilmī) tulajdonosi bejegyzeacutese eacutes Musztafa Atif efendi (Muṣṭafā lsquoĀtıf efendi) alapiacutetvaacute-

41 A gazeleket tartalmazoacute haacuterom egyseacuteg kezdő oldalai f 173a f 183b f 187b

31

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

nyi koumlnyvtaacuteraacutenak eacutevszaacutemot (12831866ndash1867) is tartalmazoacute pecseacutetje laacutethatoacute Az oldal Dīvān-i sulṭān Selīm formaacuteban a koumltet ciacutemeacutet is tartalmazza A koumltetet a kasziacutedaacutekat illetve a gazeleket tartalmazoacute fejezetek elejeacuten egy-egy uumlnvaacuten diacutesziacuteti (f 1b 13b) a szoumlveget keacutek eacutes arany csiacutekokboacutel aacutelloacute keret veszi koumlruumll

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik (f 1b) amelyet a terkiacuteb bend for-maacuteban iacutert nat koumlvet (f 1bndash3a) A kasziacutedaacutekat tartalmazoacute fejezetben (f 3andash12b) hat dicskoumlltemeacuteny talaacutelhatoacute A gazel-fejezetben a tevhiacutedet (f 13bndash14a) eacutes a roumlvid natot (f 14andashb) koumlvetően 208 gazel olvashatoacute A keacutezirat nem szerepel Aydın felsorolaacutesaacuteban

26 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Esad Efendi 3422 (= Esad)

A keacuteziratot Horn is felfedezte eacutes tartalmaacutet beeacutepiacutetette a kritikai kiadaacutes szoumlve-geacutebe Szelim diacutevaacutenjaacutenak ezen peacuteldaacutenya egy kuumlloumlnleges gyűjtemeacutenyes koumltet reacutesze melyet reacuteszleteiben is eacuterdemes megismerni Aydın aacutelliacutetaacutesa szerint a diacutevaacuten szoumlvegeacutet 9261520-ban maacutesolta le az ismeretlen iacuternok42 de a koumltet egeacuteszeacutet aacutetneacutezve sem sikeruumllt olyan adat nyomaacutera bukkanni mely ezt a felteacutetelezeacutest meg-erősiacuteteneacute A digitaacutelis kataloacutegus a maacutesolaacutes felteacutetelezett idejeacutet illetően nem tartal-maz informaacutecioacutet A koumltetben talaacutelhatoacute valamennyi szoumlveg egyetlen iacuternok keze nyomaacutet viseli A maacutesolaacutes ideje mellett a helye is ismeretlen A neszhiacute iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt kolligaacutetum 263 szaacutemozott lapot tartalmaz Az oldalak koumlzepeacuten laacutethatoacute tuumlkoumlrbe iacutert szoumlveg aacutetlagosan 17 a lapszeacuteleken futoacute 31 sort szaacutemlaacutel Az első előzeacuteklap haacutetoldalaacuten megadott ciacutem Medzsmuacutersquoa-ji devaacuteviacuten-i Faacutersziacute (Mecmūlsquoa-yi devāvīn-i Fārsī Perzsa diacutevaacutenok gyűjtemeacutenye) vilaacutegossaacute teszi hogy a koumltet toumlbb koumlltő versgyűjtemeacutenyeacutet is tartalmazza A diacuteszes tartalomjegyzeacutek a koumlvetkező oldalon (f 1a) laacutethatoacute

A koumltet hataacuterozott szerkesztői elvet tuumlkroumlzve toumlbb joacutel elkuumlloumlniacutethető egyseacutegre bomlik amelyek egy a szoumlvegtuumlkoumlrbe iacutert versgyűjtemeacutenyből eacutes egy vagy keacutet a lapszeacuteli margoacutera iacutert diacutevaacutenboacutel aacutellnak Az egyseacutegeket azonos versmeacuterteacutekre riacutemre eacutes refreacutenszerűen ismeacutetlődő elemre rediacutefre (redīf) iacutert kasziacutedaacutek vaacutelasztjaacutek el egymaacutestoacutel A metrum minden esetben remel-i muumlszemmen-i mahzuacutef (remel-i muumlsemmen-i maḥẕūf - - - | - - - | - - - | - -) a riacutem -ar a rediacutef pedig a kopula (ast rsquovanrsquo)

A szoumlvegtuumlkoumlrben olvashatoacute első diacutevaacuten Szelim versgyűjtemeacutenye (f 1bndash48b) melyet szeacutepen diacutesziacutetett uumlnvaacuten előz meg A koumltet a tevhiacuteddel eacutes a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik eacutes 231 gazelt valamint egy Dzsaacutemiacute (Cāmī megh 1492) gazelje ihlette tahmiacuteszt (f 48b) tartalmaz

Szelim diacutevaacutenja melleacute a lapszeacutelre Amiacuter Saacutehiacute diacutevaacutenjaacutet maacutesoltaacutek (f 2andash36a) ami azeacutert eacuterdekes mert Latiacutefiacute azt iacuterja hogy a szultaacuten koumllteacuteszete a perzsa kortaacuter-

42 Aydın i m 77

32

PEacuteRI BENEDEK

sak szerint leginkaacutebb Saacutehiacuteeacutehoz hasonliacutet43 Saacutehiacute diacutevaacutenjaacutet a lapszeacutelen Jaacuteriacuteeacute (Yārī) koumlveti (f 36ndash46) A koumlvetkező egyseacuteget amely a tuumlkoumlrben Aacutezeriacute (Āẕerī megh 1462) a lapszeacutelen pedig Fettaacutehiacute (Fettāḥī megh 1448) diacutevaacutenjaacutet tartalmazza44 egy hagyomaacutenyosan Fariacuted ad-Diacuten Attaacuternak (Farīd ad-Dīn lsquoAṭṭār megh 1220) tulajdoniacutetott kasziacuteda vezeti be (f 49bndash51b) eacutes Emiacuter Huumlszrev Dihleviacute (Emīr Ḫuumlsrev Dihlevī megh 1325) Daryā-yi abrār (Az igazak tengere) ciacutemen emle-getett dicskoumlltemeacutenye (f 89bndash92b) zaacuterja le

A koumlvetkező diacutevaacutenokat tartalmazoacute egyseacuteg fő szoumlvegkeacutent Aacuteszafiacute Heraviacute (Āṣafī Heravī megh 1517) diacutevaacutenjaacuteboacutel eacutes Huumlmaacutejuacuten Iszferejniacute (Huumlmāyūn Isfereynī megh 1496) lapszeacutelre iacutert versgyűjtemeacutenyeacuteből aacutell (f 93bndash130b f 94bndash124b) A zaacuteroacute dicsvers Miacuter Aliacutesiacuter Nevaacutejiacute Tuḥfatursquol-afkār (A gondolatok ajaacutendeacuteka) ciacutemű koumlltemeacutenye (f 131bndash134a)45

Az ezt koumlvető egyseacutegben a tuumlkoumlrben Ehliacute Siacuteraacuteziacute (Ehlī Şīrāzī megh 1535) a lapszeacutelen Aacutehiacute (Āhī megh 1501) eacutes Haacutetifiacute (Hātifī megh 1521) gazeljei olvashatoacutek (f 136bndash155b f 156andash176b) A 168a eacutes a 176b oldalak koumlzti reacuteszt kuumlloumlnboumlző koumlltők versei toumlltik ki majd Szuumlhejliacute (Suumlheylī) eacutes Bannaacuteiacute (Bannārsquoī megh 1512) diacutevaacutenja koumlvetkezik a tuumlkoumlrben illetve a lap szeacuteleacuten (f 177bndash197b f 178andash198a) Az eddig nem azonosiacutetott koumlltő aacuteltal szerzett zaacuteroacute kasziacutedaacutet koumlve-tően a keacutezirat szerkezete megvaacuteltozik A tuumlkoumlrben olvashatoacute versgyűjtemeacutenyek szoumlvege ettől kezdve bdquoaacutetfolyikrdquo a margoacutera Az itt koumlzoumllt szoumlvegek Hilaacuteliacute (Hilālī megh 1529) Rijaacuteziacute (Riyāżī megh 1479) Mevlaacutenaacute Leaacuteliacute (Mevlānā Lersquoālī) eacutes Maacuteniacute (Mānī megh 1508) gazelekből aacutelloacute versgyűjtemeacutenyei

A koumltetben szereplő diacutevaacutenok szerzői valamennyien az oszmaacutenok szaacutemaacutera sok szempontboacutel kulturaacutelis mintakeacutent szolgaacuteloacute timurida kor (koumlruumllbeluumll 1405ndash1508) ismert eacutes elismert koumlltői koumlzeacute szaacutemiacutetanak Szelim diacutevaacutenja minden bizonnyal nem veacuteletlenuumll keruumllt az illusztris alkotoacutekat felsorakoztatoacute koumltet első helyeacutere A szer-zők oumlsszevaacutelogataacutesa eacutes Szelim diacutevaacutenjaacutenak a helye tudatos szerkesztői doumlnteacutesnek tűnik amelynek ceacutelja az volt hogy a szultaacuten koumllteacuteszeteacutet meghataacuterozza a kor-taacuters irodalmi teljesiacutetmeacutenyek kontextusaacuteban Az ismeretlen szerkesztő komoly irodalmi eacuterteacutekiacuteteacuteletről teacuteve tanuacutebizonysaacutegot Szelim verseit nem a korban leg-kivaacuteloacutebbnak szaacutemiacutetoacute Dzsaacutemiacute koumllteacuteszeteacutevel versenyezteti de helyeacutet teljesen egy-eacutertelműen a Dzsaacutemiacute moumlgoumltt felsorakozoacute timurida maacutesodik vonal eacuteleacuten jeloumlli ki

27 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Fatih 3830 (= Fatih)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 30 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 13 sorral Az 1b oldalon diacuteszes uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveget arany eacutes keacutek

43 Laticircficirc Tezkiretuumlrsquoş-şursquoaracirc ve Tabsıratuumlrsquon-nuzamacirc Haz Rıdvan Canım Ankara 2018 10744 Esad f 55andash88b45 A keacuteziratban efkār helyett efṭār aacutell (Esad f 134a)

33

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

vonalakboacutel aacutelloacute keret veszi koumlrbe Az 1a oldalon laacutethatoacute pecseacutet eacutes tulajdonosi bejegyzeacutes tanuacutesaacutega alapjaacuten a keacutezirat valamikor I Mahmud szultaacuten (1730ndash1754) koumlnyvtaacuteraacutenak aacutellomaacutenyaacutet gyarapiacutetotta46

Horn 1906-os cikkeacuteben megemliacuteti hogy laacutetta a keacuteziratot aacutem mivel jelenteacutek-telennek iacuteteacutelte a kritikai kiadaacutes keacutesziacuteteacutese soraacuten nem hasznaacutelta47 Baacuter Horn igen joacute eacuterzeacutekkel eacutes szerencseacutesen nyuacutelt a teacutemaacutehoz ezuacutettal teacutevedett mert baacuter a Fatih keacutezirat dataacutelatlan teljesen bizonyos hogy a korai keacuteziratok koumlzuumll valoacute A hiacuteres kalligraacutefus Szultaacuten Ali Meshediacute (Sultān lsquoAlī Meşhedī) egyik taniacutetvaacutenya Abd el-Vaacutehid Meshediacute (lsquoAbd el-Vāḥid Meşhedī) keacutesziacutetette48 minden bizonnyal Nagy Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa idejeacuten Gelibolulu Musztafa Aacuteliacute (Gelibolulu Muṣṭafā lsquoĀlī megh 1600) iacuternokokroacutel szoacuteloacute műveacuteben ugyanis azt iacuterja Abd el-Vaacutehidroacutel hogy az emliacutetett uralkodoacute idejeacuteben eacuterkezett Isztambulba bdquoeacutes a sahok sahja kegyeacuteből magas rangra jutottrdquo49

A koumltetben szereplő első vers a tevhiacuted (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2a) a terkiacuteb bend (f 2bndash3b) majd 104 gazel koumlvet A keacuteziratot az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacuteda zaacuterja (f 29bndash30a)

28 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Hacı Mahmut Efendi 3630 (= HM)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 65 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 17 sorral A maacutesoloacute Muhammed Fikriacute el-Huumlszejniacute (Muḥammed Fikrī el-Ḥuumlseynī) 12931876-ban fejezte be a koumltetet A maacutesolaacutes helye ismeretlen

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik (f 1b) melyet a terkiacuteb bend koumlvet (f 1bndash3a) A kasziacuteda-fejezet (f 3andash11a) hat dicsverset tartalmaz A gazeleket magaacuteban foglaloacute egyseacutegben (gazelijaacutet ġazeliyāt) mely a tevhiacuteddel eacutes a roumlvid nattal indul 247 gazel egy muhammesz (f 39b) eacutes egy Saacutehiacute gazelje ihlette tahmiacutesz olvashatoacute (f 37andashb) A gazelek koumlzoumltt toumlbb olyan vers is van amely maacutes keacuteziratboacutel eddig meacuteg nem keruumllt elő

29 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 929 (= İUuml 929)

A neszhiacute iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 53 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlago-san 19 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen

46 A pecseacutet azonosiacutetaacutesaacutehoz ld Guumlnay KutndashNimet Bayraktar Yazma eserlerde vakıf muumlhuumlrleri Ankara 1984 31

47 Horn Der Dichter 9948 A kolofont ld Fatih f 30a 49 Esra Akın-Kıvanccedil Mustafa lsquoAcirclirsquos Epic Deeds of Artists A Critical Edition of the Earliest

Ottoman Text about the Calligraphers and Painters of the IslamicWorld LeidenndashBoston 2011 226

34

PEacuteRI BENEDEK

Az 1b oldalon diacuteszes uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveget arany eacutes keacutek csiacutekokboacutel aacutelloacute keret oumlleli koumlrbe

Baacuter az iacuteraacutes stiacutelusa alapjaacuten 16 szaacutezadinak tűnő keacutezirat elkeacuteszuumllteacutenek pontos ideje nem ismert az 1a oldalon laacutethatoacute bejegyzeacutes szerint a maacutesolat Jemen kor-maacutenyzoacuteja Muraacuted pasa szaacutemaacutera keacuteszuumllt Ha igaz a felteacutetelezeacutes hogy a bejegy-zeacutesben emliacutetett szemeacutely azonos az 1611-ben elhunyt Kujudzsu Muraacuted pasakeacutent (Ḳuyucu Murād paşa) ismert oszmaacuten tisztseacutegviselővel aki 1575 eacutes 1580 koumlzoumltt volt a tartomaacuteny kormaacutenyzoacuteja50 akkor a peacuteldaacuteny a pasa jemeni megbiacutezataacutesa idejeacuten vagyis valamikor az emliacutetett oumlteacuteves időtartam alatt keacuteszuumllhetett talaacuten Jemenben

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik (f 1b) amelyet a terkiacuteb bend koumlvet (f 1bndash3a) A kasziacuteda-fejezet (f 3andash11a) hat dicsverset tartalmaz A gazelijaacutet reacutesz amely a tevhiacuteddel (f 11a) eacutes a roumlvid nattal (f 11b) indul 218 gazelt tartal-maz eacutes a Saacutehiacute gazelje ihlette tahmiacuteszt

210 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1016 (= İUuml 1016)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 42 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 13 sorral Az 1b lapot uumlnvaacuten diacutesziacuteti A szoumlveg koumlruumlli keret zoumlld arany eacutes keacutek csiacutekokboacutel aacutell

Baacuter a maacutesolaacutes daacutetuma eacutes helye nem ismert a paacuter szavas kolofonboacutel (f 42b) egyeacutertelmű hogy ez a keacutezirat is Abd el-Vaacutehid Meshediacute munkaacuteja tehaacutet valami-kor Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa alatt keacuteszuumllhetett Isztambulban

A diacutevaacuten első koumlltemeacutenye a tevhiacuted (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2andash3a) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (f 3andash5a) A kasziacutedaacutekat tartalmazoacute reacuteszben csak az -ar riacutemre eacutes -aş rediacutefre iacutert koumlltemeacuteny szerepel (f 5andash6b) A gazel-fejezet (f 6bndash41a) 131 koumlltemeacutenyt tartalmaz A keacutezirat az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert dicsverssel zaacuterul (f 41andash42b)

211 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1330 (= İUuml 1330)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 67 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 11 sorral a szoumlvegtuumlkoumlrben eacutes 12 sorral a lap szeacuteleacuten

A keacutezirat koumlnyvműveacuteszeti szempontboacutel kuumlloumlnlegesen szeacutepen kiaacutelliacutetott exkluziacutev moacutedon diacutesziacutetett illusztraacutelt peacuteldaacuteny Az oszmaacuten miniatuacuterafesteacuteszet toumlrteacuteneteacutet bemutatoacute Ottoman Painting ciacutemű oumlsszefoglaloacute munka szerzői a

50 Oumlmer İşbilir Kuyucu Murad Paşa In İslam Ansiklopedisi XXVI İstanbul 2002 507ndash508

35

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

keacuteziratot a szultaacuteni műhely mesterművekeacutent jellemzik eacutes azt felteacutetelezik hogy a horaacuteszaacuteni stiacutelusban diacutesziacutetett koumltet valamikor 1515 eacutes 1520 koumlzoumltt szuumllethe-tett meg51 Ahmed Ateş az isztambuli koumlnyvtaacuterakban fellelhető perzsa verses műveket oumlsszegző kataloacutegusaacuteban egyenesen uacutegy veacutelekedik hogy a koumltet Szelim szaacutemaacutera keacuteszuumllt52

Mindkeacutet felteacutetelezeacutes nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint megaacutellja a helyeacutet hiszen a 67a lap aljaacuten a szoumlvegtuumlkoumlr alatt a lapszeacutelt diacutesziacutető noumlveacutenyi mintaacutek koumlzoumltt Sze-lim mandula alakuacute koumlnyvtaacuteri pecseacutetje tűnik fel rajta a szultaacuteni tugraacuteval Az is joacutel laacutethatoacute hogy a pecseacutet alatti uumlres hely a minta szerves reacutesze az illusztraacutetor a pecseacutet helyeacutet a mintaacuteba eleve belekombinaacutelta Termeacuteszetesen ez annak a lehető-seacutegeacutet is felveti hogy a koumltet szoumlvegeacutenek oumlsszeaacutelliacutetoacuteja maga Szelim volt

A koumltet maacutesoloacuteja a kolofonban Sehszuumlvaacuter el-Szeliacutemiacutenek (Şehsuumlvār el-Selīmī) nevezi magaacutet de pontos azonosiacutetaacutesa tovaacutebbi kutataacutest igeacutenyel A keacutezirat neacutegy miniatuacuteraacutet tartalmaz amelyek paacuterosaacuteval egymaacutessal szemben helyezkednek el Az elsőn (f 27b) a szultaacuten vadaacuteszat koumlzben laacutethatoacute a maacutesodikon (f 28a) a palotaacutejaacuteban keacutet ifjuacute taacutersasaacutegaacuteban akik koumlzuumll az egyik egy koumlnyvből olvas fel A maacutesodik paacuter festmeacutenyen (f 59bndash60a) keacutet vadaacuteszjelenet laacutethatoacute Az egyiken a szultaacuten egy paacuterducra suacutejt le a kardjaacuteval a maacutesikon egy lovaacutera taacutemadoacute oroszlaacuten-nal harcol Az 1bndash2a eacutes az 5bndash6a oldalpaacuteron keacutet exkluziacutev kivitelezeacutesű szerlevha laacutethatoacute Majdnem minden oldalon festett viraacutegokkal teli panelek toumlrik meg a szoumlvegtuumlkoumlr egyhanguacutesaacutegaacutet A versek zaacuteroacute paacuterverseit (makta maḳtalsquo) jobbroacutel eacutes balroacutel keacutet egymaacutessal szembeneacutező angyal fogja koumlzre A margoacutekat oldalan-keacutent vaacuteltakozoacute moacutedon arany froumlcskoumlleacutessel noumlveacutenyi motiacutevumokkal vagy kuumlloumln-feacutele aacutellatok majmok szarvasok madarak keacutepeivel diacutesziacutetetteacutek Az elegaacutensan kalligrafaacutelt iacuteraacutes a keacuteső timurida kor kulturaacutelis koumlzpontja Herat kalligraacutefusainak stiacutelusaacutet ideacutezi A szoumlveget koumlruumllfogoacute keret keacutek zoumlld eacutes arany csiacutekokboacutel aacutell

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) majd a roumlvid nat (f 2b) a muumlnaacutedzsaacutet (f 3a) eacutes a terkiacuteb bend formaacuteban iacutert hosszuacute nat koumlvetkezik (f 3bndash5b) A gazel-fejezet (f 5bndash63 a szoumlvegtuumlkoumlrben 5bndash67a a lap szeacuteleacuten) 230 gazelt foglal magaacuteba A gazeleket koumlvető szoumlvegegyseacutegben (f 63andash67a) neacutehaacuteny kita rubaacuteiacute eacutes egy tahmiacutesz olvashatoacute

A 24b oldalt koumlvetően neacutehaacuteny lap rosszul van bekoumltve a 24b oldalt nem a 25a-nak hanem a 25m-mel jelzett oldalnak kellene koumlvetnie A peacuteldaacuteny joacute neacutehaacuteny maacuteshol elő nem forduloacute verset tartalmaz

51 Serpil BağcındashFiliz CcedilağmanndashGuumlnsel RendandashZeren Tanındı Ottoman Painting Ankara 2010 61ndash62

52 Ahmed Ateş İstanbul kuumltuumlphanelerinde Farsccedila manzum eserler İstanbul 1968 466

36

PEacuteRI BENEDEK

212 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1331 (=İUuml 1331)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 78 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sorral A kolofon szerint a maacutesolatot egy Szejjid Abdiacute (Seyyid lsquoAbdī) nevű iacuternok keacutesziacutetette 12291814ndash1815-ben53

A koumltet egy roumlvid proacutezai bevezetővel (f 1bndash5a) kezdődik amely Szelim uralkodaacutesaacutenak eacutes hadjaacuteratainak fontosabb esemeacutenyeit oumlsszegzi A 6b oldalon egy festmeacuteny laacutethatoacute mely a koumlnyvtaacuteraacuteban olvasoacute szultaacutent egy fiatal fiuacute taacutersa-saacutegaacuteban aacutebraacutezolja Az 1b eacutes a 8b oldalakat egy-egy szeacutepen kivitelezett uumlnvaacuten diacutesziacuteti A szoumlveg koumlruumlli keret arannyal van meghuacutezva

A diacutevaacuten szoumlvege neacutehaacuteny aproacute elteacutereacutestől javiacutetaacutestoacutel eltekintve a Millet Kuumltuumlphanesi peacuteldaacutenyaacutenak pontos maacutesa (ld lentebb)

213 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1607 (=İUuml 1607)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 48 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute szemeacutelye eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen Az 1b oldalon uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveg koumlruumlli keret az első oldal-paacuteron egy keacutek vonalak aacuteltal koumlzrefogott arany saacutevboacutel aacutell keacutesőbb egy egyszerű piros vonal

A diacutevaacuten első verse a muumlnaacutedzsaacutet (f 1b) amelyet a terkiacuteb bend (f 2andash3a) koumlvet A 3a oldalon laacutethatoacute fejleacutec a tevhiacutedet (f 3andashb) natnak iacuterja A roumlvid nat a 4a oldalon olvashatoacute A gazel-fejezet (f 4andash48b) a 214 gazel mellett a Saacutehiacute (f 24a) eacutes Dzsaacutemiacute (f 34bndash35a) gazelje ihlette tahmiacuteszt is tartalmazza Valaki a 32b oldalon a lap szeacuteleacutere Szelim egyik hiacuteres verseacutet a Laşkar az taḫt-i Sitānbul sūy-i Īrān tāḫtam (bdquoIsztambul troacutenjaacuteroacutel sereget vezettem Iraacutenbardquo) kezdetű gazelt maacutesolta A peacuteldaacuteny eacuterdekesseacutege hogy neacutehaacuteny ritka kiveacuteteltől eltekintve a koumltet maacutesoloacuteja a gazelek szoumlvegeacuteből csak oumlt paacuterverset koumlzoumll

214 The National Library of Israel Yahuda Ms Ar 1128 (= Jerusalem)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 65 szaacutemozott eacutes egy uumlresen maradt lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 12 sorral54

53 Aydın (i m 81) a maacutesolaacutes daacutetumakeacutent az 1222-es eacutevet adja meg de a kolofonban egyeacuter-telműen laacutetszik a 9-es szaacutemjegy

54 A rendelkezeacutesemre aacutelloacute digitaacutelis maacutesolatboacutel hiaacutenyzik a 28 foacutelioacute

37

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

A maacutesolatot 961 rebiacuteuumlrsquol-evvel havaacuteban (1554 februaacuterjaacutenak koumlzepeacuten) fejezte be Isztambulban Muzaffer Aliacute (Mużaffer lsquoAlī) kalligraacutefus mester akiről egy korabeli forraacutes a koumlvetkezőket jegyezte fel bdquoAz illusztraacutecioacutek mellett koumlnnyű keacutezzel keacutesziacutetett gyoumlnyoumlrű szoumlvegmaacutesolatokat Szeacutepen iacuterta a nesztalikot eacutertett az arannyal froumlcskoumlleacutes eacutes az aranyozaacutes mesterseacutegeacutehez kiemelkedett a sziacutenezeacutesben eacutes a lakkmunkaacuteban Kevesen olyan sokoldaluacuteak mint ő egy albumot is oumlssze-aacutelliacutetottrdquo55

A keacutezirat arannyal froumlcskoumllt papiacuterra keacuteszuumllt amely ndash a fenti ideacutezet feacutenyeacuteben ndash nem lehetetlen hogy szinteacuten a maacutesoloacute keze munkaacutejaacutet dicseacuteri Az 1b oldalt szeacutepen kivitelezett uumlnvaacuten diacutesziacuteti a szoumlveget toumlbb arany csiacutekboacutel aacutelloacute keret oumlleli koumlrbe Az 1a oldalon leacutevő tulajdonosi pecseacutet szerint a koumltet egy időben II Sze-lim koumlnyvtaacuteraacutenak aacutellomaacutenyaacuteba tartozott

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal (f 1bndash2a) kezdődik amelyet a terkiacuteb bend koumlvet A kasziacuteda-fejezetben (f 3bndash11a) haacuterom dicsvers talaacutelhatoacute A gazel-fejezet a roumlvid nat első haacuterom paacuterverseacutevel kezdődik (f 11a) a koumlltemeacuteny toumlbbi reacutesze hiaacutenyzik A lap maacutesik oldala (f 11b) a Zi āh u nāla tā kay pīš-i mardum bad kunam mā-rā (bdquoMeddig fogok meacuteg szeacutegyenkezni az emberek előtt [sok] soacutehajtozaacutes[om] eacutes jajgataacutes[om] miattrdquo) kezdetű gazel utolsoacute keacutet bejtjeacutevel indul Mivel a szoumlveg alapjaacuten kizaacutertnak tűnik hogy a nat eacutes a gazel koumlzoumltt oldalak vesztek volna el talaacuten a maacutesoloacute figyelmetlenseacutege miatt hiaacutenyoznak sorok akaacuter egeacutesz versek a szoumlvegnek ezen reacuteszeacuteből Mivel a digitaacutelis maacutesolat hiaacutenyos eacutes a koumltetből az 57bndash58a oldal koumlzoumltt egy lap biztosan kiesett a versek szaacutemaacutet csak hozzaacutevetőlegesen lehet megmondani A diacutevaacutennak ez a peacuteldaacutenya 180-naacutel valamivel toumlbb gazelt tartalmazhat Aydın nem ismerte ezt a keacuteziratot

215 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Lala İsmail 449 (= Lİ)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 38 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute szemeacutelye eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A 38b eacutes 39a oldalakon olvashatoacute dataacutelatlan feljegyzeacutesek iacuteraacutestiacute-pusa azt sugallja hogy ezek a bejegyzeacutesek valamikor a 17 szaacutezadban keruumlltek a koumltetbe56 Ha ez igaz akkor a diacutevaacutennak ez a keacutezirata nem lehet keacutesőbbi mint ez az időpont

Az 1a oldalon az I Abduumllhamid szultaacuten (1774ndash1789) aacuteltal 1777-ben alapiacute-tott Hamiacutediacuteje Koumlnyvtaacuter pecseacutetje laacutethatoacute Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint ez volt a diacutevaacutennak az a peacuteldaacutenya melyet Horn is felhasznaacutelt a kiadaacutesaacutehoz A tevhiacutedet

55 Vladimir Minorsky Calligraphers and Painters A Treatise by Qādī Aḥmad Son of Mīr Munshī (circa AH 10151606) Washington 1959 186

56 Koumlszoumlnettel tartozom kolleacutegaacutemnak Kovaacutecs Naacutendor Eriknek aki segiacutetett eligazodni a ne-hezen olvashatoacute oszmaacuten bejegyzeacutesek koumlzoumltt

38

PEacuteRI BENEDEK

a keacuteziratban tevhiacutednek nevezett muumlnaacutedzsaacutetot valamint az itt terdzsiacute bendnek mondott terkiacuteb bendet megelőző fejleacutecek megerősiacutetik a felteacutetelezeacutest

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2a) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2b) eacutes a terkiacuteb bend (f 2bndash4a) koumlvet A keacutezirat ezeken kiacutevuumll 148 gazelt tartalmaz (f 4andash38a)

216 Kitābḫāna Mūza va Markaz-i Asnād-i Majlis-i Šursquorā-yi Islāmī Teheraacuten Ms 13392 (= Majlis 13392)

A sikaszta-nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 110 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalan-keacutent aacutetlagosan 21 sorral a szoumlvegtuumlkoumlrben eacutes 17 sorral a lap szeacuteleacuten A 46 foacutelioacute hiaacutenyzik a rendelkezeacutesemre aacutelloacute digitaacutelis maacutesolatboacutel

A szokatlan moacutedon kettő helyett egy oszlopban iacutert szoumlveg az 1b oldalon a tuumlkoumlrben kezdődik majd folytatoacutedik a margoacuten ahol fejjel lefeleacute alulroacutel felfeleacute halad Aacutetkuacuteszik a 2a oldalon a tuumlkoumlrbe aztaacuten a lap aljaacuteroacutel visszaugrik a lap tetejeacutere eacutes a lap szeacuteleacuten fentről lefele iacuterva keruumll aacutet a 2b oldalra A szoumlveg szerke-zete a tovaacutebbiakban ezt a mintaacutet koumlveti A szoumlveg koumlruumlli keret (f 1bndash10b) egy aranysziacutenű csiacutekboacutel aacutell

A keacutezirat dataacutelatlan Baacuter a diacutevaacuten veacutegeacuten a maacutesolaacutes helye eacutes a maacutesoloacute neve nem szerepel az 1a oldalon olvashatoacute toumlroumlk nyelvű bejegyzeacutes szerint a koumltetet egy bizonyos Miacuter Sziacutefāj[iacute] Bagdaacutediacute (Mīr Sīfāy[ī] Baġdādī) maacutesolta a bejegyzeacutes keacutesziacutetője keacutesőbb vaacutesaacuterolta meg Ugyanezen a lapon valaki talaacuten a maacutesoloacute a koumltet ciacutemeacutet a koumlvetkező moacutedon adta meg Dīvān-i Fārsī li sulṭān el-ġāzī el-marḥūm el-sulṭān Salīm ḫān A ciacutemsorok alatti a hidzsra szerinti 1336-os eacutev dzsemaacuteziuumlrsquol-evvel havaacutera (1918 maacuterciusaacutera) dataacutelt jegyzet szerint a peacuteldaacuteny tartalmaacutet toumlbb keacuteziratboacutel maacutesoltaacutek oumlssze Egy bizonyos kaffai szaacutermazaacutesuacute Muhammed Iffetiacute (Muḥammed lsquoIffetī al-Kefevī) dataacutelatlan bejegyzeacutese (f 110b) mely Isztam-bulban keacuteszuumllt arra utal hogy a koumltet jaacutert a vaacuterosban esetleg ott is aacutelliacutetottaacutek oumlssze Az 1a oldalon a fent emliacutetetteken kiacutevuumll meacuteg neacutehaacuteny dataacutelatlan tulajdonosi bejegyzeacutes eacutes a digitaacutelis maacutesolatban olvashatatlan tulajdonosi pecseacutet laacutethatoacute

Mivel a digitaacutelis maacutesolatboacutel a 45b eacutes a 46a oldal koumlzoumltt legalaacutebb egy lap hiaacutenyzik ezeacutert a koumltetben foglalt versek szaacutema csak hozzaacutevetőlegesen aacutella-piacutethatoacute meg A keacuteziratban amelyben a maacutesoloacute nem kuumlloumln fejezetekbe iacuterta a kuumlloumlnboumlző műfajuacute verseket koumlruumllbeluumll 532 gazel 11 kasziacuteda (f 56bndash58a 60bndash61b 63andash65a 65bndash67b 68andash70a 98andash101b 106bndash107b 108andash110a) eacutes egy tahmiacutesz a Dzsaacutemiacute gazelje ihlette vers olvashatoacute

A keacutezirat keacutet reacuteszből aacutell Az első reacutesz (f 1bndash49a) egy a riacutemelő sorveacutegek szerinti betűrendbe szedett teljes diacutevaacutent tartalmaz A maacutesodik reacuteszben olyan versek olvashatoacutek melyek az első reacuteszben nem szerepelnek s melyeket a szouml-

39

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

veg maacutesoloacuteja joacutel laacutethatoacutean toumlbb forraacutesboacutel gyűjtoumltt oumlssze A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben

217 Kitābḫāna Mūza va Markaz-i Asnād-i Majlis-i Şuʾra-yi Islāmī Teheraacuten Ms 210132 (Majlis 21013)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt gyűjtemeacutenyes koumltet 204 szaacutemozott oldalboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 15 sorral Szelim diacutevaacutenja (p 75ndash200) a maacutesodik szoumlveg a kolligaacutetumban amelynek első reacuteszeacuteben Amiacuter Saacutehiacute versgyűjtemeacutenye (p 2ndash72) olvashatoacute Ez mint erről maacuter koraacutebban szoacute esett azeacutert eacuterdekes mert a korabeli hiacuteradaacutesok szerint a perzsa kritikusok Szelim koumlltői stiacutelusaacutet Saacutehiacuteeacutehoz hasonliacutetot-taacutek Mindkeacutet dataacutelatlan szoumlveget ugyanaz az ismeretlen maacutesoloacute jegyezte le egy meg nem nevezett helyen

A koumltet sziluettpapiacuterra keacuteszuumllt amelyet kuumlloumlnboumlző noumlveacutenyek ndash tulipaacutenok szegfűk levelek ciprusok ndash helyenkeacutent sziacutenezett aacuternykeacutepe diacutesziacutet A szoumlveg kereteacutet arannyal rajzoltaacutek meg A sziluettpapiacuter Iraacutenban valamivel hamarabb a 15 szaacutezadban az Oszmaacuten Birodalomban csak a 16 szaacutezad veacutegeacuten jelent meg s nem sokaacuteig maradt divatban57 Mindezek ismereteacuteben felteacutetelezhető tehaacutet hogy a koumltet valamikor a 16 szaacutezadban keacuteszuumllt

A diacutevaacuten szoumlvege eredetileg a kasziacuteda-fejezettel kezdődoumltt amely a peacuteldaacuteny jelenlegi aacutellapotaacuteban meglehetősen szomoruacute keacutepet mutat A lapok oumlsszekeve-redtek eacutes neacutehaacuteny foacutelioacute hiaacutenyzik is A szoumlveg a hezedzs-i muumlszemmen-i szaacutelim (hezec-i muumlsemmen-i sālim - - - | - - - | - - - | - - -) versmeacuterteacutekre -ān riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacuteda 14 paacuterverseacutevel kezdődik A keacutet dicskoumlltemeacutenyt teljes egeacuteszeacuteben eacutes keacutet tovaacutebbit toumlredeacutekesen tartalmazoacute szoumlvegegyseacuteg hirtelen meg-szakad (p 82) az -an riacutemre iacutert kasziacutedaacuteboacutel csak az első tizenkeacutet bejt van meg Egy lap biztosan hiaacutenyzik innen A koumltet sorrendjeacuteben koumlvetkező de a kasziacuteda-fejezet elejeacutere kiacutevaacutenkozoacute egyseacuteget az eredeti helyeacutet jelezve diacuteszes uumlnvaacuten vezeti be Az első szoumlveg a muumlnaacutedzsaacutet (p 84) ezt koumlveti a tevhiacuted (p 84ndash85) a roumlvid nat (p 85) eacutes a terkiacuteb bend formaacuteban a proacutefeacuteta dicseacutereteacutere iacutert nat (p 86ndash89)

A gazel-fejezetben (p 100ndash200) 208 gazel eacutes egy muhammesz talaacutelhatoacute A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben

218 Kitābḫāna va Mūza-yi Millī-yi Malek Teheraacuten Ms 4620 (=Malek)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 116 szaacutemozott oldalboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 11 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute szemeacutelye eacutes a maacutesolaacutes helye

57 Adam Gacek Arabic Manuscripts A Vademecum for Readers Leiden 2009 90

40

PEacuteRI BENEDEK

nem ismert Az első oldalon szeacutepen kivitelezett uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveg koumlruumlli keretet arany sziacutennel rajzoltaacutek meg

A szoumlveg a tevhiacuteddel kezdődik amely hirtelen abbamarad s a maacutesodik olda-lon maacuter egy gazel olvashatoacute Az első eacutes a maacutesodik oldal koumlzoumltt tehaacutet joacute neacutehaacuteny lap biztosan hiaacutenyzik A gazel-fejezet (p 2ndash116) 186 gazelt tartalmaz A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben

219 Sāzmān-i Asnād va Kitābḫāna-yi Millī-yi Īrān Teheraacuten Ms 2495 (= Millī)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 58 szaacutemozott oldalboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 13 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (p 1ndash2) amelyet a roumlvid nat (p 2ndash3) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (p 3ndash5) A gazel-fejezet 104 gazel mellett utolsoacute koumlltemeacutenykeacutent az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacutedaacutet is tartalmazza A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlteteacuteben

220 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Nuruosmaniye 3827 (=NO)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 73 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 12 sorral A Mekkaacuteban keacuteszuumllt peacuteldaacuteny dataacutelatlan a maacutesoloacute neve nem ismert Az 1a oldalon III Oszmaacuten szultaacuten (1754ndash1757) alapiacutetvaacutenyi koumlnyvtaacuteraacute-nak pecseacutetje eacutes a koumltet alapiacutetvaacutenyi leteacutetbe helyezeacuteseacutenek teacutenyeacutet roumlgziacutető bejegyzeacutes szerepel Az 1b oldalon szeacutep uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveget keacutek eacutes arany csiacutekokboacutel aacutelloacute keret veszi koumlruumll

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2andashb) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2bndash3a) eacutes a terkiacuteb bend (f 3andash5a) koumlvet A gazel-fejezet (f 5andash73a) 233 gazelt tartalmaz A 37b eacutes a 38a oldal koumlzoumltt egy lap hiaacutenyzik

221 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Reşid Efendi 762 (=RE)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 57 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 15 sorral A keacutezirat maacutesolaacutesaacutet a meg nem nevezett iacuternok 974 rebiacuteuumlrsquol-evvel 1-jeacuten (1566 szeptember 26-aacuten) fejezte be Aydın szerint a maacutesolaacutes helye Kajszeri volt58 A kolofon (f 57b) ezzel szemben csak annyit mond hogy a keacutez-iratot abban az eacutevben keacutesziacutetetteacutek amikor Szuumllejmaacuten szultaacuten Beacutecs ellen vonult eacutes Piacuteriacute pasa (Pīrī paşa) Kajszeri mellett taacuteborozott A nevezett pasa valoacutesziacutenűleg

58 Aydın i m 78

41

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

azonos azzal a Piacuteriacute pasaacuteval aki az 1566-os hadjaacuterat idejeacuten Adana szandzsaacutekbeacutegje volt s a szultaacuten taacutevolleacuteteacuteben Kajszeri eacutes koumlrnyeacuteke veacutedelmeacutet kapta feladatul59 Baacuter az a teacuteny hogy a maacutesoloacute a kolofonban megemliacuteti Piacuteriacute pasaacutet egyeacutertelműveacute teszi hogy koumlzel aacutellt hozzaacute meacuteg nem felteacutetlenuumll jelenti azt hogy a maacutesolaacutes helye Kajszeri lett volna

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a nat (f 2andashb) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2b) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (f 2bndash4a) A terkiacuteb bendet meg-előző fejleacutec a koumlltemeacutenyt ndash helytelenuumll ndash terdzsiacute bendnek nevezi A gazel-fejezet (f 4andash57b) 230 gazelt tartalmaz

222 Topkapı Sarayı Muumlzesi Kuumltuumlphanesi Revan 507 (=Revan 507)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 32 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 15 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A 2a oldalon keacutet tulajdonosi bejegyzeacutes eacutes pecseacutet laacutethatoacute A peacutenz-uumlgyigazgataacutesban iacuternokkeacutent dolgozoacute Szejjid Ahmed Nuacuteriacute (Seyyid Aḥmed Nūrī) dataacutelt tulajdonosi bejegyzeacuteseacuten szereplő eacutevszaacutemnak csak a keacutet utolsoacute jegye van megadva Az eacutevszaacutemmal ellaacutetott pecseacutet alapjaacuten a bejegyzeacutes alatt olvashatoacute 54-es szaacutem a hidzsra szerinti 1254-es eacutevre vagyis 1838‒1839-re vonatkozik A maacutesik volt tulajdonos Gaacutelib Zuumlhdiacute (Ġālib Zuumlhdī) bejegyzeacutese a maacutesik alatt laacutethatoacute ezeacutert az eacutevre utaloacute 5-oumls szaacutem talaacuten 1255-re (1839‒1840) utalhat A 2b oldalt uumlnvaacuten diacutesziacuteti a szoumlveg kereteacutet arannyal rajzoltaacutek meg

A szoumlveg a tevhiacuteddel kezdődik (f 2bndash3a) amelyet a roumlvid nat (f 3andash3b) a muumlnaacutedzsaacutet (f 3b) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (f 3bndash4b) A gazel-fejezet (f 5andash32b) 117 gazelt tartalmaz

223 Topkapı Sarayı Muumlzesi Kuumltuumlphanesi Revan 737 (=Revan 737)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 42 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 13 sorral A kolofonban maacutesoloacutekeacutent emliacutetett Abd al-Vaacutehid minden bizonnyal azonos azzal az Abd al-Vaacutehid Meshediacutevel aki a Fatih eacutes az İUuml 1016 keacuteziratot is maacutesolta Ha ez valoacuteban iacutegy van akkor nagyon valoacutesziacutenű hogy a keacutezirat Nagy Szuumllejmaacuten szultaacuten idejeacuteben Isztambulban keletkezett Az 1a olda-lon I Mahmuacuted (1730ndash1754) alapiacutetvaacutenyi koumlnyvtaacuteraacutenak pecseacutetje laacutethatoacute Az 1b

59 Alaattin Akoumlz Karamanrsquodan Sigetvarrsquoa bir eyalet oumllccedileğinde Kanuni Sultan Suumlleymanrsquoin son Macaristan seferi In Perspectives on Ottoman Studies Papers from the 18th Symposium of the International Committee of Pre-Ottoman and Ottoman Studies (CIEPO) Ed by Ekrem Cau-sevicndashNenad MoacaninndashVjeran Kursar Muumlnster 2010 41

42

PEacuteRI BENEDEK

oldal szeacutepen megfestett uumlnvaacutennal kezdődik A szoumlvegkeretet ezen az oldalon pirossal eacutes arannyal keacutesőbb keacutekkel eacutes arannyal rajzoltaacutek meg

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a keacuteziratban muumlnaacutedzsaacutetnak minősiacutetett roumlvid nat (f 2andash2b) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2bndash3a) eacutes a terkiacuteb bend (f 3andash4b) koumlvet A kasziacuteda-fejezetben egyetlen kasziacuteda az -ar riacutemre eacutes -aş rediacutefre iacutert dicsvers olvashatoacute (f 4bndash6a) A gazel-fejezet (f 6bndash40b) 139 gazelt tartalmaz A keacutezirat az -ār riacutemre eacutes -iacute rediacutefre iacutert kasziacutedaacuteval eacuter veacuteget (f 40bndash42b)

224 Topkapı Sarayı Muumlzesi Kuumltuumlphanesi Revan 738 (=Revan 738)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 32 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 12 sorral A keacuteziratot Abd al-Vaacutehid Meshediacute maacutesolta a koumltet tehaacutet ndash a Fatih az İUuml 1016 eacutes a Revan 737 keacutezirathoz hasonloacutean ndash valamikor Nagy Szuumllejmaacuten idejeacuteben Isztambulban keletkezhetett Az 1a oldalon I Mahmuacuted (1730ndash1754) alapiacutetvaacutenyi koumlnyvtaacuteraacutenak pecseacutetje laacutethatoacute Az 1b oldal szeacutepen megfestett uumlnvaacutennal kezdődik A szoumlvegkeretet keacutekkel eacutes arannyal rajzoltaacutek meg

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2andash2b) eacutes a terkiacuteb bend (f 2bndash4a) koumlvet A gazel-fejezet (f 4andash31b) 100 gazelt tartalmaz A keacutezirat az -ār riacutemre eacutes -iacute rediacutefre iacutert kasziacutedaacuteval eacuter veacuteget (f 31bndash32a)

3 A keacuteziratok oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyei roumlviden

31 Szelim szultaacuten diacutevaacutenjaacutenak nem ismerjuumlk a szerző aacuteltal keacutesziacutetett autograacutef peacuteldaacutenyaacutet A legkoraacutebbi keacutezirat a szultaacuten uralkodaacutesa alatt keacuteszuumllt eacutes a teljes eacuteletműnek kevesebb mint a feleacutet tartalmazza

32 A keacuteziratok oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese alapjaacuten elmondhatoacute hogy a ma ismert peacuteldaacutenyok koumlzoumltt ndash a minden bizonnyal az AE alapjaacuten keacuteszuumllt İUuml 1331 kiveacuteteleacutevel ndash koumlzvetlen kapcsolat nem aacutellapiacutethatoacute meg Igaz ez a Abd el-Vaacutehid Meshediacute aacuteltal maacutesolt oumlt keacuteziratra is60 Mindez azt is jelenti hogy a diacutevaacutennak az idők soraacuten meacuteg joacute neacutehaacuteny peacuteldaacutenya keacuteszuumllhetett amelyek vagy elpusztultak a toumlrteacutenelem viharaiban vagy valahol egy koumlnyvtaacuter gyűjtemeacutenyeacuteben lappanga-nak Ezt a felteacutetelezeacutest laacutetszanak erősiacuteteni a Szelim koumllteacuteszeteacutet eacuterteacutekelő maacuter emliacutetett korabeli beszaacutemoloacutek amelyek szaacutemos a diacutevaacuten egyik ismert keacutezirataacuteban sem szereplő verset verssort őriztek meg A Majlis 13392 szerkezete is a fenti felteveacutest taacutemasztja alaacute hiszen egyeacutertelmű hogy a keacutezirat maacutesoloacute-szerkesztője

60 Az oumltoumldik keacutezirat a paacuterizsi peacuteldaacuteny amelyet Horn is felhasznaacutelt A keacutezirat leiacuteraacutesaacutet ld Edgard Blochet Catalogue de la collection de manuscrits orientaux arabes persans et turcs formeacutee par M Charles Schefer Paris 1900 81

43

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

a toumlbb verset egyeduumllikeacutent megőrző koumltet maacutesodik feleacutenek anyagaacutet kuumlloumlnboumlző keacuteziratokboacutel gyűjtoumltte oumlssze s ezek meacuteg nem keruumlltek elő A hiaacutenyzoacute keacuteziratok melletti eacutervkeacutent hozhatoacute fel meacuteg az is hogy a Majlis 13392-n kiacutevuumll a szinteacuten keacutesői HM keacutezirat is tartalmaz paacuter olyan verset amely maacuteshol nem talaacutelhatoacute meg

33 Oumlt keacutezirat egyetlen maacutesoloacute a Nagy Szuumllejmaacuten idejeacuteben Isztambulban teveacutekenykedő kalligraacutefus mester Abd el-Vaacutehid Meshediacute neveacutehez fűződik Mivel az aacuteltala maacutesolt keacuteziratok mind Szelim halaacutela utaacuten keacuteszuumlltek keacutezenfekvő lett volna hogy Abd el-Vaacutehid keacutezirataiban egy maacuter kialakult Szelim-kaacutenon tuumlk-roumlződjeacutek Ez azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel nem iacutegy van

A keacuteziratok maacuter első raacuteneacutezeacutesre is kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel Baacuter koumlzoumls vonaacute-suk hogy mindegyikuumlk az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacutedaacuteval eacuter veacuteget a tartal-muk koumlzoumltt egyeacutertelmű elteacutereacutesek figyelhetők meg A Fatih keacutezirat tartalmazza a tevhiacutedet a keacutet natot 104 gazelt eacutes a koumltet veacutegeacuten a maacuter emliacutetett kasziacutedaacutet Az İUuml 1016-ban megtalaacutelhatoacute a tevhiacuted a terkiacuteb bend formaacuteban iacutert nat mellett 131 gazel egy dicskoumlltemeacuteny a kasziacuteda-fejezetben a maacuter emliacutetett vers pedig a koumltet veacutegeacuten A Revan 737 hasonliacutet az előző keacuteziratra de nem pontosan egyezik meg vele Fellelhető benne a tevhiacuted a muumlnaacutedzsaacutet mind a keacutet nat eacutes a keacutet kasziacuteda egyik a kasziacuteda-fejezetben a maacutesik a koumltet veacutegeacuten A gazelek szaacutema 139 A Revan 738 a Fatih keacutezirathoz hasonloacutean keveacutes verset tartalmaz Megvan benne a tevhiacuted a keacutet nat a koumltetet zaacuteroacute kasziacuteda de a gazelek szaacutema csak 100 A paacuterizsi keacutezirat a tevhiacuted a roumlvid nat a muumlnaacutedzsaacutet eacutes a terkiacuteb bend utaacuten az -aş riacutemre iacutert kasziacuteda mellett meacuteg 136 gazelt tartalmaz

A versek szoumlvegeacutenek az elemzeacutese is azt mutatja hogy az aacuteltalam hasznaacutelt neacutegy Meshediacute-keacutezirat keacutet csoportba sorolhatoacute Az egyikbe a Fatih eacutes a Revan 738 a maacutesikba az İUuml 1016 eacutes a Revan 737 tartozik Az első csoport kiegeacuteszuumll meacuteg az Iraacuteni Nemzeti Koumlnyvtaacuter keacutezirataacuteval (Millī) a maacutesodik pedig a paacuterizsi keacutezirattal

A Meshediacute-keacuteziratok kuumlloumlnboumlzőseacutege azt mutatja hogy a Szelim-kaacutenon oumlsszeaacutelliacutetaacutesa a szultaacuten halaacutela utaacuten sem zaacuterult le a gyűjtőmunka folyamatosan zajlott s a keacuteziratok uacutejabb eacutes uacutejabb versekkel egeacuteszuumlltek ki

34 A keacuteziratokat keacutet nagy csoportba lehet sorolni Az első csoportba a koumlvetkező keacuteziratok tartoznak Atıf 2077 Esad Fatih İUuml 1016 İUuml 1330 Lİ Malek Millī NO RE Revan 507 Revan 737 Revan 738 Azok a keacuteziratok melyekre Horn a kritikai kiadaacutesaacutet eacutepiacutetette nagyreacuteszt ebbe a csoportba tartoznak

A versek szoumlvegeacutenek elemzeacutese alapjaacuten a csoporton beluumll neacutegy alcsoportot lehet felaacutelliacutetani 1 Atıf 2077 Lİ Revan 507 2 a Meshediacute-csoport (Fatih İUuml 1016 Revan 737 Revan 738 Millī) 3 Esad İUuml 1330 Majlis 13392 eleje Malek 4 NO RE Az egyes alcsoportokba tartozoacute keacuteziratok hasonloacute vonaacutesokat mutatnak de nincs koumlzoumlttuumlk koumlzvetlen kapcsolat

A maacutesodik csoport keacuteziratai a koumlvetkezők Amasya AE Atıf 2078 HM İUuml 929 İUuml 1331 Jerusalem Majlis 13392 maacutesodik fele Majlis 21013 A csoport

44

PEacuteRI BENEDEK

keacuteziratai sok olyan koumlltemeacutenyt megőriztek amelyek az első csoportba tartozoacute peacuteldaacutenyokban nincsenek meg Kuumlloumlnoumlsen szembetűnő a keacutet csoport koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg az r-re veacutegződő gazelekneacutel ahol a maacutesodik csoport keacutezirataiban sokkal toumlbb ilyen koumlltemeacuteny van Szinteacuten eacuterdekes hogy azoknaacutel a versekneacutel amelyek csak a maacutesodik csoporthoz tartozoacute keacuteziratokban szerepelnek sokkal egyseacutegesebb a szoumlveg kevesebb a szoumlvegvaacuteltozat

A toumlbbszoumlr uacutejrakezdődő betűrendjeacutevel az ankarai keacutezirat eacutes a hosszabb gazelekből is csak oumlt paacuterverset koumlzlő İUuml 1607 egyik csoportba sem tartozik Tartalmaacutet tekintve az utoacutebbi keacutezirat egyeacutebkeacutent a maacutesodik csoporthoz aacutell koumlzel

Az első csoportba sorolhatoacute keacuteziratok koumlzoumltt toumlbb a korai peacuteldaacuteny hiszen ide tartozik a Szelim idejeacuteben keacuteszuumllt İUuml 1330 eacutes a valoacutesziacutenűleg Nagy Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa alatt oumlsszeaacutelliacutetott neacutegy Meshediacute-keacutezirat Az iacuteraacutestiacutepus alapjaacuten a Mes-hediacute-keacuteziratokkal egykoruacute lehet Esad is melyet nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint hataacute-rozott szerkesztői szaacutendeacutek nyomaacuten uacutegy helyeztek el egy gyűjtemeacutenyes koumltet-ben hogy azzal Szelim helyeacutet is kijeloumlljeacutek a perzsa irodalmi hagyomaacutenyban Koruk alapjaacuten uacutegy tűnik hogy az első csoport keacuteziratai a diacutevaacuten első redakcioacutejaacutet keacutepviselik

Az 1554-ben befejezett jeruzsaacutelemi keacutezirat azt sugallja hogy valamivel toumlbb mint harminc eacutevvel a szerző halaacutela utaacuten a diacutevaacutennak egy uacutej redakcioacuteja is elkeacute-szuumllt A koumltetben sok olyan vers szerepel amelyik a koraacutebbi redakcioacutet keacutepviselő peacuteldaacutenyokban nincs meg ami arra utal hogy Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa alatt komoly kutatoacutemunka folyt Szelim verseinek oumlsszegyűjteacutese ceacuteljaacuteboacutel A jeruzsaacutelemi keacutez-irat kivitelezeacutese eacutes az a teacuteny hogy a koumltet valamikor II Szelim koumlnyvtaacuteraacutenak gyűjtemeacutenyeacutebe tartozott arra enged koumlvetkeztetni hogy az uacutej redakcioacute esetleg a szultaacuteni udvarban keacuteszuumllhetett

Towards a new critical edition of Yavuz Sultān Selīmrsquos Persian Dīvān An overview of the manuscripts and the previous schol-arly literature on the topicBenedek PEacuteRI

Many Ottoman Sultans excelled in poetry but Selīm I (1512‒1520) was the only one who composed poetry almost exclusively in Persian The first printed edition of his divan was published in Istanbul in 1889 This edition was based on a single manuscript The first critical edition was prepared by a German Iranist Paul Horn in 1904 He based his work on seven manuscripts four of which he found in European libraries Only three came from collections in Turkey A couple of years ago a project was started by the author of the present article to prepare a new edition of the divan The work started with browsing library

45

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

catalogues and identifying manuscripts that were unknown to Horn The search included libraries in Europe and the Middle East Many new manuscripts were found The new critical edition is going to be based on Hornrsquos publication and 24 manuscripts 21 of which were not seen by the scholar in question Nineteen of the manuscripts are from libraries in Turkey four are from libraries in Tehran and one is from Israel These manuscripts contain many hitherto unpublished poems The aim of the present article is to give a detailed description of the contents of all the manuscripts used for the new critical edition of Sultān Selīmrsquos divan and to specify the number of gazels kasides etc contained in each volume

PEacuteRI BENEDEK

Keletkutataacutes 2020 tavasz 47ndash88 old

Daacutevid GeacutezandashLakatos BaacutelintFelix Petancius eacutes a toumlroumlk szultaacutenokroacutel keacutesziacutetett első euroacutepai csalaacutedfa1

bdquoEzek azok a dolgok amelyeket a toumlroumlkoumlkbirodalmaacuteroacutel hosszuacute utazaacutesaink eacutes alapos

megfigyeleacutesek reacuteveacuten megtudtunk Mivel vaacuterosunkRaguza amely az ő hataacutervideacutekuumlkoumln

fekszik igen nagy kereskedelmet bonyoliacutetle azokkal a neacutepseacutegekkel nagyon is

megvolt a lehetőseacuteguumlnk mindennek egyeseacutevel utaacutenajaacuternirdquoFelix Petancius Genealogia Turcica2

A 15ndash16 szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt Felix Petanciusroacutel (horvaacutetul Feliks Petančić) eacutes ndash mint laacutetni fogjuk ndash reacuteszben aacutelliacutetoacutelagos műveiről Magyarorszaacutegon toumlbbszoumlr iacutertak maacuter eacutes a szerző kuumllfoumlldoumln sem szaacutemiacutet ismeretlennek Főleg deacutelszlaacutev kuta-toacutek vizsgaacuteltaacutek eacuteleteacutet eacutes munkaacutessaacutegaacutet Egy toumlroumlkorszaacutegi konferenciaacutera keacuteszuumllve rutinfeladatnak tűnt figyelemfelkeltő szaacutendeacutekkal oumlsszefoglalni a raacute vonatkozoacute ismereteket Hamar kideruumllt azonban hogy a szakirodalomban bizonyos teacuteves megaacutellapiacutetaacutesok nemzedeacutekről nemzedeacutekre oumlroumlklődnek vele kapcsolatban ezeacutert megeacuteri a faacuteradsaacutegot alaposabban utaacutenajaacuterni hogy mi az ami biztonsaacuteggal tudhatoacute roacutela Ehhez főműveacutenek amely Genealogia Turcorum imperatorum (A toumlroumlk csaacuteszaacuterok nemzedeacutekrendje) ciacutemen ismert a koraacutebbiaknaacutel alaposabb elemzeacuteseacutet is elveacutegeztuumlk3 Szerencseacutes egybeeseacutesnek mondhatoacute hogy az Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuterban kutataacutesainkkal szinte egyidejűleg nyiacutelt meg 2019-ben A Corvina koumlnyvtaacuter budai műhelye ciacutemű nagyszabaacutesuacute kiaacutelliacutetaacutes amely Petancius

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201471 Haacutelaacutesan koumlszoumlnjuumlk Domokos Gyoumlrgy Fodor Paacutel Sophia Gyongyi Koltavary Kovaacutecs Naacuten-

dor Erik Kovaacutecs Zsuzsa Molnaacuter Antal Claudia Roumlmer Szovaacutek Korneacutel Richard Zucker eacutes Zsu-paacuten Edina munkaacutenk elkeacutesziacuteteacuteseacutehez nyuacutejtott oumlnzetlen segiacutetseacutegeacutet

2 Hec sunt que de imperio Thurcarum longis peregrinationibus subtilique indagine compe-rimus Quippe cum civitas nostra Ragusina que in confinibus ipsorum sita est complurima commertia cum gentibus illis habeat non defuit nobis facultas singula perquirendi hellip Ld Konrad Adelmann De origine ordine et militari disciplina Magni Turcae domi forisque habita libellus Hagenau 1530 fol BIIIIv

3 Ezen iacuteraacutes a kocaeli konferenciakoumltetben megjelent toumlroumlk nyelvű tanulmaacutenyunk magyariacutetott eacutes reacuteszben aacutetdolgozott vaacuteltozata Ld Geacuteza Daacutevid‒Baacutelint Lakatos Osman ve Orhanrsquodan II Ba-yezidrsquoe (Avruparsquoda hazırlanan ilk Osmanlı silsilenamesi ve Feliks Petancius) In Uluslararası Orhan Gazi ve Kocaeli Tarihi ve Kuumlltuumlruuml Sempozyumu V ndash Bildiriler Editoumlr Haluk Selvindashİbrahim ŞirinndashM Bilal CcedilelikndashAli Yeşildal Kocaeli 2019 489ndash512 Tervezzuumlk elkeacutesziacuteteni a mű kritikai kiadaacutesaacutet illetve teljes szoumlvegű magyar fordiacutetaacutesaacutet is

e munkaacutejaacutenak tekercs alakuacute vaacuteltozataacutet is bemutatta A taacuterlat szakkataloacutegusaacutehoz Mikoacute Aacuterpaacuteddal egyuumltt keacutesziacutetettuumlk a taacutergyleiacuteraacutest iacutegy az ő műveacuteszettoumlrteacuteneti stiacute-luskritikai megfigyeleacuteseit is be tudtuk ide eacutepiacuteteni4

Az alaacutebbiakban előszoumlr Felix Petancius eacuteletpaacutelyaacutejaacutet tekintjuumlk aacutet a raacute vonat-kozoacute hiteles adatok alapjaacuten majd a Genealogia szoumlvegvaacuteltozatait eacutes ezek illetve a tekercsvaacuteltozat peacuteldaacutenyainak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet ismertetjuumlk filoloacutegiai eacutes műveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel Veacuteguumll arra keressuumlk a vaacutelaszt hogy a mű mikorra dataacutelhatoacute eacutes adattartalma toumlrteacuteneti szempontboacutel mennyire megbiacutezhatoacute eacutes hiteles

Felix Petancius eacutelete

Az eddigi szakirodalomban minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint haacuterom szemeacutelynek egy Felix Ragusinus nevű raguzai (ma Dubrovnik Horvaacutetorszaacuteg) koacutedexmaacutesoloacute-miniaacutetornak egy Felix Brutus nevű raguzai tisztviselőnek eacutes egy Felix Petancius nevű ugyancsak e vaacuterosboacutel szaacutermazoacute magyar kiraacutelyi diplomataacutenak az eacuteletrajzi adatai keverednek Olaacuteh Mikloacutes Habsburg Maacuteria oumlzvegy magyar kiraacutelyneacute eacutes neacutemetalfoumlldi reacutegens titkaacutera (a keacutesőbbi esztergomi eacutersek) ugyanis 1536-ban befejezett Hungaria ciacutemű Magyarorszaacutegot leiacuteroacute munkaacutejaacuteban a budai kiraacutelyi koumlnyvtaacuter bemutataacutesakor emliacutet egy Felix Ragusinus Dalmata nevű miniaacutetort5 eacutes ez a szemeacutely ndash akiről kuumlloumlnben Olaacuteh utalaacutesaacuten kiacutevuumll semmi toumlbbet nem tudunk ndash kapcsoloacutedott oumlssze reacuteszint az Olaacuteh aacuteltal hivatkozott keleti nyelvtudaacutesa miatt reacuteszint azonos neve eacutes szaacutermazaacutesi helye alapjaacuten a diplomataacuteval Mindez alap-vetően a horvaacutet Petar Matković 1879-ben megjelent tanulmaacutenyaacutenak aacutelliacutetaacutesaacutera megy vissza6 eacutes felteacutetelezeacuteseacutet a kutataacutes keacutesőbb magaacutetoacutel eacutertetődőnek vette7

4 Daacutevid Geacuteza‒Lakatos Baacutelint‒Mikoacute Aacuterpaacuted Felix Petancius Genealogia Turcorum imperatorum In bdquoAz orszaacuteg diacuteszeacutererdquo A Corvina koumlnyvtaacuter budai műhelye Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Szerk Zsupaacuten Edina Budapest 2020 270‒275

5 Nicolaus Olahus Hungaria ndash Athila Ediderunt Colomannus Eperjessy‒Ladislaus Juhaacutesz (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum saec XVI) Budapest 1938 9 (Hungaria caput 5 sententiae 6ndash7) Magyar fordiacutetaacutesban bdquoHallottam az idősebbektől hogy Maacutetyaacutes kiraacutely amiacuteg eacutelt mindig tartott vagy harminc festeacuteshez eacutertő iacuteroacutedeaacutek szolgaacutet ezek legtoumlbbjeacutet az ő halaacutela utaacuten eacuten meacuteg ismertem Csaknem az oumlsszes maacutesolt goumlroumlg eacutes latin koacutedex az ő munkaacutejuk volt Feluuml-gyelőjuumlk a dalmaacutet Raguzai Feacutelix ndash magaacutet is ismertem oumlregkoraacuteban nemcsak goumlroumlguumll eacutes latinul de sziacuteruumll eacutes arabul is tudott ezenkiacutevuumll magaacuteban a festeacuteszetben is volt gyakorlata ndash szorgosan figyelte nehogy hiba toumlrteacutenjeacutek a koumlnyvek maacutesolaacutesaacutebanrdquo (Olaacuteh Mikloacutes Hungaacuteria Athila Ford Neacutemeth Beacutela Budapest 2000 20) Ideacutezi Dragutin Kniewald Feliks Petančić i njegova djela (Srpska akademija nauka i umetnostindashPosebna izdanja CCCL Odeljenje literature i jezika 12) Beograd 1961 11

6 Petar Matković Putovanja po Balkanskom poluotoku XVI vieka Rad Jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti 49 (1879) 109 A historiograacutefiai előzmeacutenyeket aacutettekinti Kniewald i m 1ndash3

7 Florio Banfi Felice Petanzio da Ragusa oratore dei re drsquoUngheria Mattia Corvino e

48

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

Annyit ugyanakkor Matković eacuterdemeacutenek tekinthetuumlnk hogy helyesen azo-nosiacutetotta a Iohannes Cuspinianus beacutecsi humanista eacutes osztraacutek diplomata aacuteltal emliacutetett Felix Petancius szemeacutelyeacutet a Pietro Pasqualigo velencei koumlvet aacuteltal Felice Raguseo neacuteven emliacutetett magyar kiraacutelyi diplomataacuteval8 Csakhogy ebből meacuteg nem koumlvetkezik az Olaacuteh aacuteltal emliacutetett koacutedexfestővel valoacute megfelelteteacutes9 Kettőjuumlk oumlsszekapcsolaacutesaacutet a szerb Petar Kolendić azzal bonyoliacutetotta tovaacutebb 1959-ben megjelent tanulmaacutenyaacuteban amelyet Petancius eacuteleteacutenek raguzai idő-szakaacuteroacutel iacutert hogy egy bizonyos Felix Brutusra vonatkozoacute adatokat is hozzaacutevont a kifejezetten Felix Petanciust eacuterintőkhoumlz mivel veacutelemeacutenye szerint Felix Brutus eacutes Felix Petancius ugyanaz a szemeacutely volt10 Baacuter Kolendić dubrovniki leveacutel-taacuteri forraacutesok alapjaacuten dolgozott hivatkozaacutesaiban a legtoumlbb esetben nem tuumlntette fel a vizsgaacutelt szemeacutely neacutevalakjaacutet Mivel helysziacuteni leveacuteltaacuteri kutataacutesra nem volt moacutedunk adatait nem ellenőrizhettuumlk Az azonosiacutetaacutest laacutetszoacutelag indokolja hogy a Felix Brutust illető informaacutecioacutek az 1490-es eacutevekig tartanak (az utolsoacute 1493-boacutel valoacute)11 miacuteg a Petanciusroacutel szoacuteloacutek eacuteppen 1490-től kezdődnek iacutegy a keacutet adatsor kiegeacutesziacuteteneacute egymaacutest Ugyanakkor a keacutet Felix azonossaacutegaacutet az eacutegvilaacutegon semmi sem bizonyiacutetja iacutegy olyan forraacutesunk sincs amikor a keacutet vezeteacutekneacutev (Brutus eacutes Petancius) egyszerre fordulna elő Kolendić eacuteletrajzi azonosiacutetaacutesaacutet Petanciusroacutel iacuterott reacuteszletes a koraacutebbi ismereteket oumlsszefoglaloacute eacutes tovaacutebbfejlesztő fentebb ideacutezett koumlnyveacuteben a horvaacutet Dragutin Kniewald teljes meacuterteacutekben elfogadta eacutes a rendelkezeacutesre aacutelloacute toumlredeacutekes adatokat illetve sokszor keacutesőbbi nem kortaacuters his-toriograacutefiai veacutelekedeacuteseket egyseacuteges eacuteletpaacutelya-elbeszeacuteleacutesseacute formaacutelta amelybe a Petanciusnak tulajdoniacutetott munkaacutek tartalmi elemzeacuteseacuteből levont koumlvetkezteteacuteseit is beeacutepiacutetette12 Kolendić eacutes Kniewald munkaacutejaacutenak eredmeacutenyekeacutent terjedt el a szakirodalomban ez a lekerekiacutetett de teacutevedeacutesektől hemzsegő eacuteletrajzi rekonst-rukcioacute a leguacutejabb keacutezikoumlnyvekben is ez szerepel13

Vladislao miniatore e bibliotecario della Corviniana di Buda Archivio storico per la Dalmazia 24142 (1938) 1ndash23 Elena Berkovits Felice Petanzio Ragusino capo della bottega di miniatori di Mattia Corvino Corvina 3 (1940) 53ndash84 Ebben az időszakban csupaacuten egy valaki volt aki nem fogadta el ezt a felteacutetelezeacutest Gulyaacutes Paacutel Maacutetyaacutes kiraacutely aacutelliacutetoacutelagos miniaacutetorai Magyar Koumlnyv-szemle 66 (1942) 1ndash10 Vaacutelaszaacuteban Berkovits azon igyekezett hogy megveacutedje sajaacutet aacutellaacutespontjaacutet Maacutetyaacutes kiraacutely bdquoaacutelliacutetoacutelagosrdquo miniaacutetorai Vaacutelasz Gulyaacutes Paacutelnak Magyar Koumlnyvszemle 66 (1942) 153ndash161

8 Matković i m 112ndash1139 Erre peacutelda Dragutin Kniewald Sitnoslikar Feliks Petančić In Tkelčićev zbornik ndash Zbornik

radova posvećenih sedamdesetogodišnjici Vladimira Tkelčića II Glavni urednik Ivan Bach Zagreb 1958 55ndash92

10 Petar Kolendić Feliks Petančić pre definitvnog odlaska u Ugarsku Glas SAN 236 Odeljenje literature i jezika 4 (1959) 1ndash2

11 Kolendić i m 1290 jegyzet12 Kniewald Feliks Petančić13 Ralf C Muumlller Prosopographie der Reisenden und Migranten ins Osmanische Reich

(1396ndash1611) (Berichterstatter aus dem Heiligen Roumlmischen Reich auszliger burgundische Gebiete und Reichsromania) VII Leipzig 2006 160ndash164 Luka Špoljarić Feliks Petančić In Christianndash

49

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

Az alaacutebbiakban nem vaacutellalkozunk a szakirodalomban szereplő teacuteves eacuteletrajzi adatok teacuteteles caacutefolataacutera koumlzuumlluumlk csak a legfontosabbakra teacuteruumlnk ki egyeacutebkeacutent csak azokat az informaacutecioacutekat vesszuumlk szaacutemba amelyeket hiteleseknek tekin-tuumlnk eacutes bizonyosan Felix Petanciushoz kapcsolhatoacutek

Felix Petancius a 15 szaacutezad maacutesodik feleacuteben szuumlletett a dalmaacuteciai Raguzaacuteban Olaacuteh Mikloacutes fentebb emliacutetett leiacuteraacutesaacuteboacutel amely szerint ő Felix Ragusinust maacuter időskoraacuteban ismerte meg Petancius szuumlleteacuteseacutenek időpontjaacutet Petar Kolendić eacutes Dragutin Kniewald egyaraacutent 1455 koumlruumllre tette14 ez azonban nem igazolhatoacute mint ahogy a Kolendić aacuteltal vaacutezolt csalaacutedtoumlrteacutenet adatai Felix iskolamesteri keacutesőbb biacuteroacutesaacutegi jegyzői teveacutekenyseacutege 1478ndash1487 koumlzoumltt illetve 1487ndash1490 koumlzoumltti aacutelliacutetoacutelagos budai koacutedexfestői műkoumldeacutese sem15 Felix rokonsaacutegaacuteroacutel csak annyit tudunk hogy nagybaacutetyja a raguzai Kristofor Stojković (Raguzai Kristoacutef) modrusi (ma Modruš Horvaacutetorszaacuteg) puumlspoumlk (1485ndash1499)16 volt mivel 1517-ben Novi Vinodolskiban Felix Petancius egy oumlnmagaacutet is megnevező siacuteremleacuteket aacutelliacutettatott neki amely a Szent Fuumlloumlp eacutes Jakab-templom szenteacutelyeacutenek jaacuteroacuteszint-jeacuteben ma is laacutethatoacute17

Felix Petancius ndash ellenőrizhető moacutedon ebben a neacutevalakban ndash előszoumlr 1490 aacuteprilis 1-jeacuten bukkan fel az ismert forraacutesokban amikor a raguzai vaacuterosi tanaacutecs keacutet hoacutenapra szoacuteloacute menlevelet adott szaacutemaacutera adoacutessaacutegai nagy reacutesze aloacutel18 1491ndash1495 koumlzoumltt vaacuterosi iacuternokkeacutent19 illetve a vaacuterosi adminisztraacutecioacute tagjakeacutent teveacutekenyke-dett kuumlloumlnboumlző koumlvetseacutegek reacutesztvevőjekeacutent kuumlldoumlnckeacutent szerepelt II Ulaacuteszloacute magyar eacutes cseh kiraacutely budai udvaraacuteba (1492 februaacuterjaacuteban 1493 maacuterciusaacuteban 1495 februaacuterjaacuteban) illetve II Alfonz naacutepolyi kiraacutelyhoz (1494 maacutejusaacutebanndash

Muslim Relations A Bibliographical History 7 Central and Eastern Europe Asia Africa and South America (1500ndash1600) Ed by David Thomas et alii LeidenndashBoston 2015 50ndash51 Mirko Raguž Petančić Feliks In Leksikon poznatih senjana Senj 2016 182ndash183

14 Kolendić i m 3 Kniewald Feliks Petančić 715 Kolendić i m 3ndash9 Kniewald Feliks Petančić 6ndash1516 Hierarchia catholica medii aevi sive summorum pontificum S R E cardinalium

ecclesiarum antistitum serieshellip Collecta digesta edita per Conradum Eubel II Muumlnster 1903 136 C Toacuteth Norbert Magyarorszaacuteg keacuteső koumlzeacutepkori főpapi archontoloacutegiaacuteja Eacutersekek puumlspoumlkoumlk illetve segeacuted puumlspoumlkeik vikaacuteriusaik eacutes joumlvedelemkezelőik az 1440-es eacutevektől 1526-ig Győr 2017 79 C Toacuteth NorbertndashHorvaacuteth RichaacuterdndashNeumann TiborndashPaacutelosfalvi Tamaacutes Magyarorszaacuteg vilaacutegi archontoloacutegiaacuteja 1486ndash1526 I Főpapok eacutes baacuteroacutek Budapest 2016 43

17 Kniewald Feliks Petančić 39ndash4118 Kolendić i m 966 jegyzet (Državni arhiv u Dubrovniku [=DAD] Consilium rogatorum

vol 26 fol 91r)19 Kolendić i m 1076 jegyzet (1491 maacutercius 15 DAD Consilium min vol 24 fol 55r a

raguzai kisebb tanaacutecs kifizet Felix Petanciusnak 5 perperaacutet egy paacutepai bulla cirill betűs aacutetiacuteraacutesaacuteeacutert) 1289 jegyzet (1495 januaacuter 15 ugyanott vol 24 105v a kisebb tanaacutecs felfogadja Felixet a vaacuterosi adoacutebehajtaacutesra vonatkozoacute szabaacutelyok koumltetbe maacutesolaacutesaacutera) 12ndash1392 jegyzet (ugyanezen a napon ugyanott vol 25 fol 107v a tanaacutecs kifizet Felix Petantiusnak() 35 perperaacutet a naacutepolyi kiraacutelyok Raguzaacutenak adott privileacutegiumainak aacutetiacuteraacutesaacuteeacutert az aacutetiacuteraacutes DAD Latinski dokumenti 2291946)

50

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

juacuteniusaacuteban majd lemondaacutesa utaacuten utoacutedjaacutehoz 1495 aacuteprilisndashmaacutejus folyamaacuten)20 1496 szeptember 12-eacuten Raguzaacuteban csaacuteszaacuteri felhatalmazaacutesuacute koumlzjegyzőveacute avat-taacutek ezutaacuten tehaacutet koumlzhitelű teveacutekenyseacuteget is veacutegezhetett21

1496 oktoacutebereacuteben taacutevozott szuumllővaacuterosaacuteboacutel eacutes ezt koumlvetően nem sokkal talaacuten meacuteg ugyanebben az eacutevben Zenggben (ma Senj Horvaacutetorszaacuteg) lett kancellaacuter azaz vaacuterosi főjegyző22 Ebben az időszakban keruumllhetett be talaacuten puumlspoumlk nagy-baacutetyja segiacutetseacutegeacutevel is II Ulaacuteszloacute kiraacutely budai udvaraacuteba 1501-ben maacuter kiraacutelyi titkaacuteri ciacutemmel szerepelt (csak Felix keresztneacutevvel) Kubinyi Andraacutes kutataacutesai-boacutel tudjuk hogy a kiraacutelyi titkaacuterok elsősorban nem a kiraacutelyi kancellaacuteria alkal-mazottai hanem a kiraacutelyi kamaraacutesokhoz hasonloacutean teacutenylegesen a kiraacutely szol-gaacutelataacuteban aacutelloacute nem felteacutetlenuumll aacutellandoacutean az udvarban tartoacutezkodoacute udvaroncok voltak akiket kuumlloumlnboumlző belkormaacutenyzati eacutes kuumllpolitikai feladatokra egyaraacutent alkalmaztak iacutegy diplomaacuteciai megbiacutezataacutesokat is teljesiacutetettek23 Felix Petancius tehaacutet zenggi kancellaacuteri feladataacutet is megtartotta legalaacutebbis egy ideig (1503-ban meacuteg ennek nevezi magaacutet amikor koumlzjegyzőkeacutent egy zenggi haacutez elajaacutendeacutekozaacute-saacutet foglalta iacuteraacutesba24) 1501 veacutegeacuten mint kiraacutelyi titkaacuter II Ulaacuteszloacute megbiacutezaacutesaacuteboacutel Velenceacutebe majd innen Pierre drsquoAubusson johannita nagymesterhez a toumlroumlkel-lenes szoumlvetseacuteges haderő kinevezett főkapitaacutenyaacutehoz utazott tovaacutebb Rodoszra ahonnan 1502 januaacuter elejeacuten indult vissza25 1503 maacuterciusaacuteban Loacutenyai Albert

20 Magyarorszaacutegra 1492 februaacuter 10 levelet vitt Budaacutera (Kolendić i m 1394 jegyzet DAD Consilium min vol 24 fol 132v) 1493 maacutercius 23 a vaacuteros reacutegi privileacutegiumai megerősiacuteteacuteseacutenek kieszkoumlzleacuteseacutere kuumlldoumltt koumlvetseacuteg adminisztratiacutev vezetője (expenditor spenditor) azaz nem ő a kouml-vet (Kolendić i m 15116 jegyzet DAD Consilium rogatorum vol 27 fol 33v) 1495 februaacuter 26 Felix Petanciust az itaacuteliai-naacutepolyi hiacuterekről szoacuteloacute leveacutellel kuumlldik Budaacutera (Raguza eacutes Magyaror-szaacuteg oumlsszekoumltteteacuteseinek okleveacuteltaacutera Diplomatarium relationum reipublicae Ragusanae cum regno Hungariae Oumlsszeaacutelliacutetotta Gelcich Joacutezsef bevezeteacutessel eacutes jegyzetekkel ellaacutetta Thalloacuteczy Lajos Budapest 1887 656 = Dubrovačka akta i povelje Acta et diplomata Ragusina Sabrao i objavno Jovan Radonić I1 (Srpska kraljevska akademija Zbornik za istoriju jezik i književnost srpskog naroda Treće odeljenje II) Beograd 1934 806 Kolendić i m 17 Kniewald Feliks Petančić 17) ndash Naacutepolyba 1494 maacutejus 8-aacuten II Alfonz naacutepolyi kiraacutely koronaacutezaacutesaacuten reacuteszt vesz egy raguzai kuumlldoumlttseacuteg is aacuteprilis 3-aacuten biacutezzaacutek meg Felixet az uacutet adminisztratiacutev vezeteacuteseacutevel (Kolendić i m 16‒17 DAD Consilium rogatorum vol 27 fol 106v 134r) 1495 aacuteprilis 30 Felixet Naacutepolyba kuumlldik keacutet hoacutenapnyi uacutetikoumlltseacuteggel uacutetleveacutellel (Kolendić i m 17136 jegyzet DAD Consilium min vol 25 fol 134r) ndash A neacutev iacuteraacutesmoacutedjaacutet nem mindig lehetett ellenőrizni

21 Teljes szoumlveggel publikaacutelta Kolendić i m 18ndash19 (DAD Diversa notariae vol 76 149v)22 Kolendić i m 19 Kniewald Feliks Petančić 1723 Kubinyi Andraacutes A kiraacutelyi titkaacuterok II Lajos kiraacutely uralkodaacutesa idejeacuteben Gesta 6 (20061)

3ndash12 15ndash1724 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter Orszaacutegos Leveacuteltaacutera Diplomatikai Leveacuteltaacuter 34413 (Online feacuteny-

keacutepe a httparchiveshungaricanahuencharters oldalon eacuterhető el) Kivonata Maacutelyusz Elemeacuter A szlavoacuteniai eacutes horvaacutetorszaacutegi paacutelos kolostorok oklevelei az Orszaacutegos Leveacuteltaacuterban III Leveacuteltaacuteri Koumlzlemeacutenyek 6 (1928) 193ndash194 19

25 Giacomo Bosio Dellrsquoistoria della sacra religione et ill(ustrissi)ma militia di San Giovan-ni Gierosolimitano Parte 1 Roma 1594 455ndash456 (Parte I libro XVI) Matković i m 111 Kniewald Feliks Petančić 25‒26

51

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

zenggi kapitaacuteny (eacutes talaacuten Zengg vaacuteros) megbiacutezott koumlvete volt Velenceacuteben ahol eacutepuumlletfa-szaacutelliacutetaacutesi engedeacutelyt eszkoumlzoumllt ki vaacuterosa szaacutemaacutera26 1504-ben az uacutej johannita nagymestert kereste fel (aki meacuteg nem tartoacutezkodott Rodoszon hanem Itaacuteliaacuteban)27 Ugyanebben az eacutevben tovaacutebbaacute 1507-ben szuumllővaacuterosaacuteba Raguzaacuteba kuumlldoumltt kiraacutelyi koumlvet megbiacutezott volt28 1509-ben II Ulaacuteszloacute aacutelliacutetoacutelag Spanyolor-szaacutegba menesztette ahonnan 1510 februaacuterjaacuteban eacuterkezett vissza29

1510 nyaraacuten a kiraacutelyi udvarban tartoacutezkodott de tervezett uacutejabb raguzai misz-szioacutejaacuteboacutel visszahiacutevtaacutek30 Kolendić eacutes Kniewald szerint 1511-ben Zaacutegraacuteb szabad kiraacutelyi vaacuteros biacuteroacuteja lett volna de ez eleacuteg valoacutesziacutenűtlen mivel ehhez polgaacuter-joggal eacutes vaacuterosi ingatlannal is kellett volna rendelkeznie amiről viszont nincs semmilyen informaacutecioacutenk31

1512 maacutercius 17-eacuten II Ulaacuteszloacute kiraacutely az oszmaacutenndashmagyar fegyverszuumlnet hiaacutenyossaacutegainak poacutetlaacutesaacutera (a szoumlvegből ugyanis kimaradt Horvaacutetorszaacuteg) kiraacutelyi koumlvetkeacutent kuumlldte Isztambulba32 ahovaacute maacutercius 26-aacuten indult el33 Misszioacuteja reacutesz-ben kellő felhatalmazaacutes hiacutejaacuten sikertelennek bizonyult I Szelim szultaacuten 1512 juacutelius 21-i elutasiacutetoacute vaacutelaszaacutet augusztus folyamaacuten vitte meg Budaacutera34 Ez utaacuten

26 Marino Sanuto I Diarii 1496ndash1533 Tom IndashLVIII A cura di Rinaldo FulinndashFederico Stefa-nindashNiccolograve BarozzindashGuglielmo BerchetndashMarco Allegri Venezia 1879ndash1903 IV 776ndash777

27 Sanuto i m V 1053 Vouml Lakatos Baacutelint A kiraacutely diplomataacutei Koumlvetek eacutes koumlvetseacutegek a Jagelloacute-korban (1490ndash1526) I reacutesz Kutataacutesi vaacutezlat Toumlrteacutenelmi Szemle 61 (2019) 605 II reacutesz Adattaacuter Toumlrteacutenelmi Szemle 62 (2020) 312 A 69 teacutetel

28 1504 decemberndash1505 januaacuter 4 Kolendić i m 20 (Raguza eacutes Magyarorszaacuteg 828 DAD Consilium rogatorum vol 30 fol 2vndash3v Consilium min vol 28 fol 111v) ndash 1507 januaacuter 26 ugyanott (Raguza eacutes Magyarorszaacuteg 830 DAD Consilium rogatorum vol 30 fol 205vndash206v)

29 Commissiones et relationes Venetae I 1433ndash1527 Collegit et digessit Simeon Ljubić (Monumenta spectantia historiam Slavorum meridionalium VI) Zagreb 1876 118 Kniewald Feliks Petančić 28 ndash A Kniewald (Feliks Petančić 20ndash23) aacuteltal Petanciusnak tulajdoniacutetott Velen-ceacuten aacutet Franciaorszaacutegba iraacutenyuloacute 1500 eacutevi koumlveti misszioacute adatai Besseni avagy Cseh Gyoumlrgy (Jiřiacute z Bešiacuten) szemeacutelyeacutevel keverednek Ld Lakatos i m I 60133 jegyzet II 301‒302 A 44 teacutetel

30 Commissiones I 123 Kolendić i m 20 Kniewald Feliks Petančić 28ndash31 Helyette Loacutenyai Albertet kuumlldteacutek Lakatos i m II 321 A 109 teacutetel

31 Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae Collegit et edidit Johannes Bap-tista Tkalčić VIII Zagreb 1902 201 Ennek alapjaacuten Kolendić i m 2 eacutes Kniewald Feliks Petančić 3 20 31ndash32

32 Commissiones I 129 ideacutezi Matković i m111ndash112 Kniewald Feliks Petančić 33 ndash La-katos i m II 324‒325 121 teacutetel

33 Commissiones I 130 a kivonatot ideacutezi Matković i m 111ndash112 Pasqualigo velencei koumlvet e napi jelenteacuteseacuteben csak arroacutel beszeacutel (Venezia Biblioteca del Museo Correr Cicogna 2126 283r) hogy a koumlvetet kikuumlldteacutek eacutes el fog indulni Domino Felice Raguseo destinato orator al Signor Turco expedito del tuto hozi de qui se partira infallanter nisi aliquid acciderit et fara la via de Transylvania et Moldavia per maior sua securita

34 Fodor PaacutelndashDaacutevid Geacuteza Magyarndashtoumlroumlk beacuteketaacutergyalaacutesok 1512ndash1514-ben Toumlrteacutenelmi Szem-le 36 (1994) 201 kuumlloumlnoumlsen a 38 jegyzet eacutes 202ndash203 Elvetik Fraknoacutei neacutezeteacutet Tomori Paacutel koumlveti kikuumlldeacuteseacuteről eacutes a Pasqualigo velencei koumlvet 1512 maacutercius 17-i a Commissiones I 129 kivo-natolt jelenteacutese alapjaacuten csak Petancius misszioacutejaacuteroacutel beszeacutelnek Ezt Sanuto i m XIV 271ndash272 oumlsszefoglalaacutesa is alaacutetaacutemasztani laacutetszik amely Pasqualigo uacutejabb maacutejus 16-i jelenteacuteseacuteről keacuteszuumllt

52

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

1512 novembereacuteben uacutejboacutel kikuumlldteacutek E koumlvetseacutege soraacuten Burszaacuteban sikertelen fegyverszuumlneti taacutergyalaacutesokat folytatott a szultaacutennal majd 1513 juacuteliusaacuteban eacuterke-zett ismeacutet vissza a magyar kiraacutelyi udvarba35 Ez volt utolsoacute adatolt diplomaacuteciai uacutetja Ezt koumlvetően talaacuten visszavonult Zenggbe az 1516-ban troacutenra leacutepő II Lajos kiraacutely szolgaacutelataacuteban leacutevők koumlzoumltt maacuter nem talaacutelkozunk vele

1517-ben aacutelliacutetotta a fentebb maacuter emliacutetett siacuteremleacuteket a toumlroumlk taacutemadaacutesok miatt Modrusboacutel Novi Vinodolskiba menekuumllt eacutes ott meacuteg 1499-ben elhunyt puumlspoumlk nagybaacutetyjaacutenak Ez az utolsoacute hiteles adat roacutela 1517ndash1522 koumlzoumltt halhatott meg mert 1522-ben amikor Iohannes Cuspinianus nyomtataacutesban publikaacutelta Felix balkaacuteni uacutetvonalakroacutel szoacuteloacute De itineribushellip ciacutemű alaacutebb meacuteg emliacutetendő munkaacute-jaacutet az előszoacuteban maacuter neacutehaikeacutent emleacutekezett meg roacutela36

Mint laacutethattuk teacutenylegesen adatolt toumlroumlkorszaacutegi misszioacuteira paacutelyaacuteja veacutege feleacute beeacuterkezett kiraacutelyi diplomatakeacutent keruumllt sor 1512ndash1513 folyamaacuten Nagy valoacute-sziacutenűseacuteggel azonban maacuter koraacutebban is jaacutert az Oszmaacuten Birodalomban erre akaacuter 1502-es rodoszi uacutetja alkalmaacuteval sor keruumllhetett illetve maacutes magyar koumlvetseacutegek tagjakeacutent juthatott el oda Fentebb emliacutetettuumlk hogy raguzai tisztviselő koraacuteban keacutet olyan budai eacutes naacutepolyi delegaacutecioacutenak is tagja volt amelyeknek nem ő volt a koumlveti ranguacute vezetője Tehaacutet nem lehetetlen hogy a szultaacutent felkereső egy vagy toumlbb olyan delegaacutecioacuteban koumlveti kiacuteseacuteretben is reacuteszt vett amelynek a tagjait nem soroltaacutek fel

A munkaacutenkhoz mottoacuteul vaacutelasztott szoumlvegből is ndash bdquoezek azok a dolgok ame-lyeket a toumlroumlkoumlk birodalmaacuteroacutel hosszuacute utazaacutesaink eacutes alapos megfigyeleacuteseink reacuteveacuten megtudtunkrdquo ndash joggal koumlvetkeztethetuumlnk arra hogy ismert megbiacutezataacute-sainaacutel hamarabb is eljuthatott Isztambulba nem is egyszer A maacutesodik mondat alapjaacuten ndash bdquomivel vaacuterosunk Raguza amely az ő hataacutervideacutekuumlkoumln fekszik igen nagy kereskedelmet bonyoliacutet le azokkal a neacutepseacutegekkel nagyon is megvolt a lehetőseacuteguumlnk mindennek egyeseacutevel utaacutenajaacuternirdquondash pedig azt mondhatjuk hogy mint raguzai polgaacuter eacutes a helyi koumlzeacutelet reacutesztvevője mind a szultaacutennak eacutevente adoacutet vivő kuumlldoumlttektől37 mind a joumlvő-menő kereskedőktől maacuter paacutelyaacutejaacutenak korai sza-

ebben is szerepel a (meg nem nevezett) koumlvet kikuumlldeacutese Leguacutejabban ld Mikoacute Gaacutebor Oszmaacuten-ellenes hadjaacuteratok lehetőseacutegei a 16 szaacutezad elejeacuten Kiacuteseacuterlet Szrebernik Szokol eacutes Tessaacuteny vaacuterak visszahoacutediacutetaacutesaacutera 1513-ban Szaacutezadok 154 (2020) 581 A helyzet azonban bonyolultabb a maacuterci-usban maacuter kikuumlldoumltt Petancius melleacute II Ulaacuteszloacute valoacuteban kirendelte Tomorit is Pasqualigo maacute-jus 16-i (eacutes Sanuto aacuteltal a fentebb ideacutezett helyen nevek neacutelkuumll kivonatolt) jelenteacuteseacuteben ugyanis azt iacuterta (Cicogna 2126 289r) hogy az uacutej uralkodoacute Szelim maacuter elkezdte taacutemadni az atyjaacuteval II Bajeziddel koumltoumltt oumlteacuteves fegyverszuumlnet elleneacutere a veacutegeket ezeacutert ha parso a la maesta sua [II Ulaacuteszloacute] de elezer un orator novo che e domino Tuburi Paulo al fiol del pręfato noviter inthronizato per veder de firmar cum lui le dicte treuge nela forma che le sono firmate cum il padre et partira dicto orator fra 5 over 6 zorni come el dice Domine Felice Raguseo veramente se crede che habi seguito il suo camino essendo accordate le cosse del prenominato Sellembeg

35 FodorndashDaacutevid i m 204ndash207 eacutes a forraacuteskoumlzleacutes 221ndash22236 Ideacutezi Matković i m 114 emliacuteti Kniewald Feliks Petančić 1937 A II Bajezid koraacuteban elvaacutert 12 500 arany befizeteacuteseacutet igazoloacute szultaacuteni iratokboacutel toumlbbet is ki-

53

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

kaszaacuteban otthon is szaacutemos informaacutecioacutehoz feacuterhetett hozzaacute az Oszmaacuten Birodalom kormaacutenyzataacuteroacutel eacutes igazgataacutesaacuteroacutel illetve a toumlroumlkoumlk eacuteletmoacutedjaacuteroacutel eacutes szokaacutesairoacutel

Petancius Genealogiaacuteja eacutes vaacuteltozatai

Petancius neve alatt haacuterom munka hagyomaacutenyozoacutedott Ezek koumlzuumll a Historia Turcica (Toumlroumlk toumlrteacutenet) azonban bizonyosan nem Petancius műve Egyreacuteszt ndash ahogy alaacutebb meacuteg taglaljuk ndash az egyetlen csonka koacutedexben raacutenk maradt keacutezirat szerzőt nem is emliacutet maacutesreacuteszt a szoumlveg első fele Niccolograve Sagundino De familia Otthomanorum epitome (Az Oszmaacuten-haacutez kivonatos toumlrteacutenete) maacuteskeacutent De origine et rebus gestis Turcarum (A toumlroumlkoumlk szaacutermazaacutesaacuteroacutel eacutes tetteiről) ciacutemű 1456-ban iacutert műveacutenek szinte szoacute szerinti aacutetveacutetele38 Neacutemileg hasonloacute a helyzet a Quibus itineribus Turci sint aggrediendi (Milyen uacutetvonalakon koumlzeliacutethetők meg a toumlroumlkoumlk) vagy De itineribus in Turciam libellus (A Toumlroumlkorszaacutegba vezető utakroacutel szoacuteloacute koumlnyvecske) ciacutemeken ismert geograacutefiai leiacuteraacutesaacuteval39 A II Ulaacuteszloacute kiraacutelyhoz szoacuteloacute dedikaacutecioacuteval ellaacutetott a tengeri eacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből vala-mint a Nyugat-Balkaacutenroacutel Isztambulba tartoacute szaacuterazfoumlldi uacutetvonalak ismerteteacuteseacutet illetve a toumlroumlk uralom alatt aacutelloacute balkaacuteni teacuterseacuteg aacutettekinteacuteseacutet tartalmazoacute művecskeacute-ről ndash amelyben a toumlroumlkoumlk maguk nem is keruumllnek elő hangsuacutelyosan ndash Agostino Pertusi bebizonyiacutetotta hogy egyszerűen plaacutegium Martino Segono dulcignoacutei puumlspoumlk 1480-ban keacuteszuumllt egyetlen keacuteziratban fennmaradt műveacutenek kis meacuter-teacutekben aacutetszerkesztett vaacuteltozata amelyben peacuteldaacuteul a proloacutegus eacutes az epiloacutegus szoumlvege is teljesen azonos Petancius csak az uralkodoacute neveacutet vaacuteltoztatta meg40

Ezeket figyelembe veacuteve eacuterdemes a harmadik Petancius-mű a Genealogia vizsgaacutelataacutehoz laacutetni Petancius ezen munkaacutejaacutenak keacutet szoumlvegvaacuteltozata redakcioacuteja van A hosszabb verzioacute fejezetekre tagolt elbeszeacutelő traktaacutetus amelyet a jelenleg ismert peacuteldaacutenyokban nem diacutesziacutetenek keacutepek Haacuterom a 16 szaacutezad első feleacuteben maacutesolt keacutezirataacuteroacutel tudunk a beacutecsiről (a tovaacutebbiakban W) a milaacutenoacuteiroacutel (a tovaacutebbi-akban M) eacutes a velenceiről (a tovaacutebbiakban V)41 Nyomtataacutesban is toumlbbszoumlr meg-

adott Gliša Elezović Turski spomenici I2 Beograd 1952 58 (1482 ‒ Jako eacutes Navko) 59 (1483 ndash Niksa eacutes Nikolin) 61 (1484) 66 (1486) 69 (1487) 76 (1490) 77 (1491) 94 (1499) 96 (1500) 100 (1501) 111 (1504) 115 (1505) 125 (1506) 132 (1508) 137 (1510)

38 Agostino Pertusi Martino Segono di Novo Brdo vescovo di Dulcigno Un umanista serbo-dalmata del tardo Quattrocento Vita e opere (Istituto storico italiano per il medio evo Studi storici fasc 128ndash130) Roma 1981 273ndash277 oumlsszefoglaloacutean Špoljarić i m 52

39 A nyomtatott (Cuspinianus aacuteltal sajtoacute alaacute rendezett) koumlnyv ciacuteme De itineribus in Turciam libellus Wien 1522

40 Pertusi i m 60ndash66 a szoumlveg kritikai kiadaacutesa 75ndash117 A keacutet szoumlveg oumlsszefuumlggeacuteseiről laacutesd meacuteg Agostino Pertusi I primi studi in occidente sullrsquoorigine e la potenza dei Turchi Studi Veneziani 12 (1970) 485ndash486 489ndash491

41 W Wien Oumlsterreichische Nationalbibliothek Handschriftensammlung Cod Lat 3522 fol 144rndash154r (egykor Johannes Cuspinianus birtokaacuteban ld Kniewald i m 63ndash66 67ndash70) M

54

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

jelent a 16 szaacutezad folyamaacuten előszoumlr 1530-ban Konrad Adelmann kiadaacutesaacuteban42 A roumlvidebb vaacuteltozat illusztraacutelt eacutes iacuteraacuteshordozoacuteja kuumlloumlnleges pergamenlapokboacutel oumlsszeragasztott tekercs rotulus A tekercsformaacuteban szoumlveg eacutes keacutep egyuumlttesen hataacuterozza meg a mű kuumlloumln egyseacutegekbe rendezett szerkezeteacutet43 A szakirodalom-ban aacuteltalaacuteban Petancius-tekercsnek hiacutevott ezen vaacuteltozatnak keacutet peacuteldaacutenya van az egyik az ismertebb Budapesten talaacutelhatoacute az Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuterban (1 keacutep)44 a maacutesik Madridban a Spanyol Nemzeti Koumlnyvtaacuterban (2 keacutep)45

A Genealogia ciacutem a budapesti rotulus ciacutemeacutenek (Genealogia Turcorum imperatorum lex imperii domi militiaeque habita dedicata serenissimo principi Voladislavo Hungarię Bohemię etc regi gloriosissimo ndash A toumlroumlk csaacuteszaacuterok nemzedeacutekrendje eacutes birodalmuk toumlrveacutenyei haacuteboruacuteban eacutes beacutekeacuteben a legfelseacutege-sebb fejedelemnek Ulaacuteszloacutenak Magyarorszaacuteg eacutes Csehorszaacuteg stb legdicsőseacutege-sebb kiraacutelyaacutenak ajaacutenlva46) kezdőszava alapjaacuten vaacutelt bevetteacute a szakirodalomban de ez egyreacuteszt megteacutevesztő mert csak kis meacuterteacutekben fedi a tartalmat maacutesreacuteszt a hosszabb redakcioacute keacuteziratai vagy a De Turcharum statu libellus (A toumlroumlkoumlk aacutellamaacuteroacutel szoacuteloacute koumlnyvecske) ciacutemet viselik vagy ciacutem neacutelkuumlliek47

Milano Biblioteca Ambrosiana N 340 sup (5) fol 25rndash30v V Venezia Biblioteca del Museo Correr Cicogna 894 fol [1v]ndash[7v] (A lapok szaacutemozatlanok)

42 Adelmann i m A tovaacutebbi nyomtatott kiadaacutesokat reacuteszletesen aacutettekinti Kniewald i m 70ndash8043 Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 27044 A budapesti szoumlvegeacutet a madridi peacuteldaacuteny eacutes a keacutet redakcioacute egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutenak

ismerete neacutelkuumll hibaacutektoacutel nem mentes aacutetiacuteraacutesban egyik tanulmaacutenya fuumlggeleacutekekeacutent koumlzzeacutetette a Petanciust toumlbb alkalommal is bdquofelfedezőrdquo Snezhana Rakova The Last Crusaders Felix Petančić and the Unfulfilled Crusade of 1502 In Au Nord et au Sud du Danube Dynamiques politiques sociales et religieuses dans le passeacutee North and South of the Danube Political Social and Religious Aspects of the Past Ed by Snezhana RakovandashGheorghe Lazăr Brăila 2019 62ndash73

45 Budapest Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 378 (Ezt a keacuteziratot 1908 maacutesodik feleacuteben a muumlncheni antikvaacuteriustoacutel Jacques Rosenthaltoacutel vaacutesaacuteroltaacutek 4250 maacuterkaacuteeacutert Vouml Jelen-teacutes a Magy Nemz Muacutezeum Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuteraacutenak aacutellapotaacuteroacutel az 1908 eacutev maacuteso-dik negyedeacuteről Magyar Koumlnyvszemle 16 (1908) 248) Madrid Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412 (httpbdhbneesbnesearchdetallebdh0000199600) A madridi tekercs egykor a hispaacuten szaacutermazaacutesuacute de roacutemai szuumlleteacutesű Francisco Javier Zelada y RodriacuteguezFrancesco Saverio de Zelada (1717ndash1801) biacuteboros gyűjtemeacutenyeacutet gazdagiacutetotta amely halaacutela utaacuten Toledoacuteba keruumllt eacutes csak onnan Madridba Arra nem talaacuteltunk adatot hogy mikeacutent jutott a tulajdonaacuteba A peacuteldaacuteny reacuteszben seacuteruumllt eacutes hiaacutenyos miacuteg a budapesti toumlkeacuteletes aacutellapotban van ndash Alberto Saviello ndash hivatkozaacutesok neacutelkuumll ndash hat keacuteziratroacutel beszeacutel Felix Petancicrsquos Historia Turcica A Central European View of the Ottoman Empire In Osmanischer Orient und Ostmitteleuropa Perzeptionen und Interaktionen in den Grenzzonen zwischen dem 16 und 18 Jahrhundert (Forschungen zur Geschichte und Kultur des oumlstlichen Mitteleuropa 48) Stuttgart 2014 13831 jegyzet

46 A madridi tekercs seacuteruumlleacutese miatt a ciacutem legnagyobb reacutesze kiszakadt47 A Felicis Petantii Ragusei Commentariolum de rebus Turcharum ad Wladislaum Regem

ciacutem szerepel az M eacutes V keacuteziratokban de az ajaacutenlaacutes szoumlvege utaacuten a V ezenkiacutevuumll egy utoacutelagos ciacutemet is kapott amely az uacutejkori bekoumlteacutes előzeacuteklapjaacuten aacutell (Felicis Petancii Ragusei Commentariolum de rebus Turcharum ad Wladislaum regem) a W szoumlvege egy kolligaacutetum reacutesze ciacuteme nincs a szoumlveg roumlgtoumln az ajaacutenlaacutessal kezdődik Adelmann i m kiadaacutesaacuteban a ciacutem utoacutelagos

55

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

1 keacutep A szultaacutenok aacutebraacutezolaacutesa Felix Petancius Genealogiaacutejaacutenak budapesti tekercseacuten Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 378

56

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

2 keacutep A szultaacutenok aacutebraacutezolaacutesa Felix Petancius Genealogiaacutejaacutenak madridi tekercseacuten Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

57

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

A munka ugyanis alapvetően az Oszmaacuten Birodalom udvari szervezeteacutenek eacutes katonai vezeteacuteseacutenek roumlvid leiacuteraacutesa (laacutesd Fuumlggeleacutek 1ndash2 az alaacutebbiakban az itteni aacuteltalunk keacutesziacutetett fejezetbeosztaacutesra hivatkozunk) A bevezetőt eacutes az epiloacutegust leszaacutemiacutetva a hosszabb redakcioacute oumlt nagyobb fejezetre tagoloacutedik (I a szultaacutenok leszaacutermazaacutesa eacutes II Bajezid csalaacutedjaacutenak bemutataacutesa II az aacutellamigazgataacutes veziacuterek beglerbeacutegek eacutes a birodalom koumlzigazgataacutesa illetve a kincstaacuter beveacuteteli forraacutesai III a szultaacuteni udvartartaacutes meacuteltoacutesaacutegok szolgaacutelattevők eacutes leacutetszaacutemuk IV a katonasaacuteg fajtaacutei eacutes leacutetszaacutemuk V a toumlroumlk harcmodor hadrend) Ezzel szem-ben a tekercsvaacuteltozat haacuterom nagyobb egyseacutegből aacutell (I a szultaacutenok felsorolaacutesa eacutes leszaacutermazaacutesa I Oszmaacutentoacutel II Bajezidig eacutes utoacutebbi gyermekei II a fő tiszt-seacutegviselők az udvartartaacutes tagjai a katonasaacuteg III a toumlroumlk harcmodor hadrend szokaacutesok eacutes erkoumllcsoumlk)

A keacutet redakcioacute egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet most nem taacutergyalhatjuk reacuteszle-tesen de mindkettőnek a szoumlvegeacutet veacutegigolvasva eacutes oumlsszehasonliacutetva megaacutella-piacutetottuk hogy elsőkeacutent a hosszabb terjedelmű iacuteraacutesmű keacuteszuumllt el A tekercsben Petancius ezt a szoumlveget időnkeacutent kivonatolta maacutesutt roumlvidiacutetette megvaacuteltoz-tatta vagy elemeit maacuteshovaacute helyezte illetve kihagyta Mindezt a tekercsvaacutelto-zat szoumlvegegyseacutegeinek bizonyos fokig logikaacutetlan elrendezeacutese is tanuacutesiacutetja amely eacuteppen a traktaacutetus gondolatmenete segiacutetseacutegeacutevel eacuterthető meg A toumlmoumlriacuteteacutes eacutes az aacutetszerkeszteacutes olyan meacuterteacutekű hogy egyező szoumlvegreacuteszek a II Ulaacuteszloacute kiraacutelyhoz szoacuteloacute ajaacutenlaacutes egyes mondatait leszaacutemiacutetva nincsenek De ettől meacuteg a keacutet redakcioacute koumlzoumltt organikus a kapcsolat A hosszabb redakcioacute keacuteziratainak stemmaacuteja iacutegy rajzolhatoacute meg

β γ

M V W A

α

M = a milaacutenoacutei peacuteldaacuteny α = az elveszett eredetiV = a velencei peacuteldaacuteny β = az itaacuteliai verzioacutek aacutegaW = a beacutecsi peacuteldaacuteny γ = a neacutemet verzioacutek aacutegaA = Adelmann kiadaacutesa (editio princeps)

58

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

A tekercsek egymaacuteshoz valoacute viszonya

A roumlvidebb redakcioacute tehaacutet a hosszabb szoumlveg reprezentatiacutev hasznaacutelatra szaacutent kivonataacutenak tekinthető amelyet a szerző valoacuteban aacutetnyuacutejthatott II Ulaacuteszloacute kiraacutelynak akinek műveacutet ajaacutenlotta De meg kell vizsgaacutelnunk a keacutet tekercs egy-maacuteshoz valoacute viszonyaacutet is Ezen oumlsszeveteacutes eredmeacutenye szerint az eredeti peacuteldaacuteny a madridi a budapesti pedig ennek koumlzvetlen maacutesolata Mindezt a szoumlveg tago-laacutesa a szoumlvegelemek filoloacutegiai illetve az aacutebraacutezolaacutesok stiacuteluskritikai vizsgaacutelata is alaacutetaacutemasztja

A szoumlvegtagoloacutedaacutes

A keacutet rotuluson a szoumlvegelemek eacutes az illusztraacutecioacutek elhelyezeacutese meacuterete a diacutesziacute-tőelemek a keretek eacutes az indadiacuteszek elhelyezkedeacutese megegyezik Az aproacutebb kuumlloumlnbseacutegek egyreacuteszt a keacutet tekercs elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacuteből maacutesreacuteszt az indadiacuteszek megformaacutelaacutesaacutenak eacutes a portreacutek haacutetteacutersziacuteneinek elteacuterő voltaacuteboacutel fakadnak Erre a keacuterdeacuteskoumlrre alaacutebb meacuteg visszateacuteruumlnk

A keacutet peacuteldaacuteny keacutet kuumlloumln iacuternok eacutes keacutet kuumlloumln miniaacutetor munkaacuteja Mindkettő humanista iacuteraacutessal iacuteroacutedott aacutem a budapesti peacuteldaacuteny koacutedexiacuteraacutes keacutesziacutetője inkaacutebb aacutelloacute vastagabb tollszaacuterral gondosabban megformaacutelt betűket iacutert amelyeket keveacutesbeacute koumltoumltt oumlssze48 miacuteg a madridi peacuteldaacuteny iacuteraacuteskeacutepe kurziacutevabb formaacuteltsaacuteguacute eacutes sokkal toumlbb betűkapcsolaacutest alkalmaz Ennek megfelelően a keacutet peacuteldaacuteny sor-tagolaacutesa elteacuterő a madridi szoumlvege sűrűbb iacutegy aacuteltalaacuteban kevesebb sort igeacutenyel miacuteg a budapestiben a szoumlveg szellősebb szemre jobban olvashatoacute ennek meg-felelően nagyobb teret toumlbb sort foglal el Mindkeacutet peacuteldaacuteny iacuteroacuteja keacutet kuumlloumlnboumlző sziacutenű tintaacutet hasznaacutelt a folyoacuteszoumlveghez feketeacutet a nagybetűs feliratokhoz pedig a madridi voumlroumlset a budapesti arany(saacuterga) sziacutenűt

Filoloacutegiai eacutervek

Hely hiacutejaacuten nem kiacutevaacutenjuk az oumlsszes reacuteszletet felsorolni megeleacutegszuumlnk oumlt peacuteldaacute-val (A keacutet peacuteldaacuteny koumlzoumltti elteacutereacuteseket vastagiacutetva szedtuumlk a teacutetelszaacutem a Fuumlgge-leacutek 2 reacuteszeacuteben talaacutelhatoacute fejezetciacutem szaacutemaacutet jeloumlli) Az első a szultaacutenok felsoro-laacutesaacutet eacutes leszaacutermazaacutesaacutet tartalmazoacute egyseacutegben roumlgtoumln a II Bajezid aacutebraacutezolaacutesaacutetoacutel balra eső ciacutemben (2 fejezet) a NOMINA FILIORVM IMPERATORIS mondat a madridi keacuteziratban hibaacutetlan a budapestiben viszont az utolsoacute keacutet betűnek nem maradt hely azeacutert azokat a harmadik szoacute foumlleacute zsuacutefoltaacutek be

48 Rakova i m 57 szerint ez Petancius sajaacutet keacuteziacuteraacutesa ami teacutevedeacutes

59

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

A csavusokkal kapcsolatos szakaszban (20 fejezet) a madridi peacuteldaacutenyban ez aacutell tenentes clavas ferreas in manibus id est busdohanos (bdquokezuumlkben buzo-gaacutenyokat azaz bozdoğanokat tartanakrdquo) miacuteg a budapestiben clavas helyett előszoumlr clavest (rsquokulcsokatrsquo) iacutertak de felfedezve a hibaacutet ezt javiacutetottaacutek

Az azabok (24 fejezet) magyaraacutezataacuteba keacutet suacutelyos hiba csuacuteszott a madri-diban eacuterthető tamen non sunt magne utilitatis in exercitu cum sint artifices mercatores etc ad pugnandum inexperti (bdquomeacuteg sincs nagy hasznuk a sereg-ben mivel keacutezművesek eacutes kereskedők stb leacuteveacuten tapasztalatlanok a harcbanrdquo) helyett a budapestiben tamen non sunt magne utilitas in exercitu cum sint artifices mercatores etc ad pugnam irreperti (bdquobaacuter nincs nagy hasznuk a sereg-ben mivel keacutezművesek eacutes kereskedők a harcra megtalaacutelhatatlanokrdquo) mondat szerepel Az utilitas szoacute birtokos esete helyett tehaacutet teacutevesen alanyesetet talaacutelunk miacuteg a mondat maacutesodik feleacuteben az inexperti szoacutet magaacutet teacutevesztetteacutek el Az utoacutebbi teacutevedeacutes keacutesőbb kaparaacutessal javiacutetva lett

Maacutesutt a toumlroumlkoumlk toumlrveacutenyeit eacutes szokaacutesait taacutergyaloacute szakasztoacutel a tekercsen balra a birodalom hataacuterait roumlviden leiacuteroacute fejezetben (33 fejezet) a civitas est olim florentissima szerkezetből az olim szoacute kimaradt Egy tovaacutebbi helyen az euroacutepai reacutesz beveacuteteleiről szoacutelva (30 fejezet) a szaacutemok romlottak maacutesfeacutel millioacute (I Mion VC M) helyett csak 1 000 500 (I Mon VCta) aacutell

Emellett a budapesti peacuteldaacutenyban gyakorlatilag megtalaacutelhatoacute az oumlsszes olyan szoumlvegromlaacutes is amely maacuter a madridi peacuteldaacutenyban is szerepelt (pl a hadrend-ről szoacuteloacute 36 fejezetben mindkeacutet peacuteldaacutenyban a solaki helyett a teacuteves solali alak aacutell) Mindezen feluumll miacuteg a madridi peacuteldaacuteny szoumlvege eacuterintetlen a budapesti peacuteldaacutenyban egykezű egykoruacute eacutes utoacutelagos javiacutetaacutesok egyaraacutent megfigyelhetők egyreacuteszt a maacutesolat keacutesziacutetője munka koumlzben időnkeacutent eacuteszrevette sajaacutet hibaacuteit eacutes ki akarta őket igaziacutetani maacutesreacuteszt a koacutepiaacutet valoacutesziacutenűleg oumlsszevetetteacutek a min-taacuteul vett peacuteldaacuteny szoumlvegeacutevel illetve a tekercset utoacutebb feltehetően hasznaacuteltaacutek soumlteacutetebb tintaacuteval eacutes veacutekony tollszaacuterral főleg tulajdonnevek idegen koumlznevek alakjait pontosiacutetottaacutek

Műveacuteszettoumlrteacuteneti stiacuteluskritikai eacutervek49

A koraacutebbi kutatoacutek a budapesti peacuteldaacutenyt tartottaacutek eredetinek miacuteg a madridi koacutepiaacutet (amelynek leacutetezeacuteseacuteről sokan nem is tudtak) bdquomaacutes festő aacuteltalrdquo keacutesziacutetett

49 Az itt koumlzoumlltek Mikoacute Aacuterpaacutednak a fentebb ideacutezett kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus-szoacutecikkben (Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 273ndash274) publikaacutelt eredmeacutenyein alapulnak illetve esetenkeacutent ezeken tuacutel-mutatoacute szoacutebeli megaacutellapiacutetaacutesaival lettek kiegeacutesziacutetve Ezek sziacuteves megosztaacutesaacutet haacutelaacutesan koumlszoumlnjuumlk neki

60

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

bdquoszimplaacutebbnakrdquo50 avagy bdquoszereacutenyebb kivitelűnekrdquo51 minősiacutetetteacutek Ez a veacuteleke-deacutes reacuteszben annak is betudhatoacute hogy a madridi pergamentekercs egyreacuteszt seacuteruumllt ndash a felső reacuteszen keacutetoldalt kaacuterosodott ezeacutert az ajaacutenlaacutes eleje illetve a maacutesodik szultaacuten Orhaacuten portreacutejaacutehoz tartozoacute felirat hiaacutenyos ndash maacutesreacuteszt a budapestihez keacutepest joacuteval kopottabb ezeacutert a sziacutenei keveacutesbeacute eacuteleacutenkek

Csakhogy ha a keacutet rotulus portreacuteit egyeacutertelműen eacutes biztosan a budai stuacute-dioacutehoz koumlthető Budaacuten keacuteszuumllt koacutedexek aacutebraacutezolaacutesaival vetjuumlk oumlssze maacutes eredmeacutenyre jutunk (3ndash5 keacutep) Ezen keacuteziratok egyike a Nuumlrnbergben egyetlen csonka peacuteldaacutenyban őrzoumltt Historia Turcica ciacutemet kapott mű52 amelyet eacuteppen a taacutergya (szinteacuten II Bajezidig mutatja be az oszmaacuten uralkodoacutek eacuteleteacutet eacutes tetteit) a II Ulaacuteszloacutehoz szoacuteloacute ajaacutenlaacutes eacutes epiloacutegus valamint a benne talaacutelhatoacute illusztraacute-cioacutek stiacutelusaacutenak hasonloacutesaacutega alapjaacuten tulajdoniacutetottak Petanciusnak Mindezt szer-zőnk aacutelliacutetoacutelagos miniaacutetori teveacutekenyseacutegeacutehez is joacutel lehetett kapcsolni53 A keacutepek egy reacutesze befejezetlen aminek az lehet az oka hogy valamieacutert elaacutelltak attoacutel a tervtől hogy a koumltetet aacutetnyuacutejtsaacutek II Ulaacuteszloacutenak54

Agostino Pertusi neacutezeteacutehez csatlakozva aki hataacuterozottan elutasiacutetotta hogy a szerző Petancius lenne55 csak azt tehetjuumlk hozzaacute hogy a Genealogia mind-keacutet redakcioacutejaacutenak stiacutelusa teljesen elteacuter a Historia Turcica előadaacutesmoacutedjaacutetoacutel Az oumlsszeveteacuteshez keacutet szoumlvegreacuteszt vizsgaacuteltunk meg koumlzelebbről Egyreacuteszt az Orhaacuten szultaacutenroacutel (1326ndash1362) szoacuteloacute passzust (ez a Niccolograve Sagundino műveacute-nek aacutetveacuteteleacutevel bdquokeacutesziacutetettrdquo első szakaszban talaacutelhatoacute) amely szaacutemos feluumlletes aacuteltalaacutenosiacutetaacuteson eacutes dagaacutelyos az eacuterzelmekhez szoacuteloacute kifejezeacuteseken tuacutelmenően joacuteformaacuten semmi konkreacutetumot nem tartalmaz Egy mondat kiveacuteteleacutevel (bdquoEacuteppen ezeacutert megparancsolta hogy azokat az arabokat akik a szabad műveacuteszetekben

50 Padişahın portresi Tesavir-i Al-i Osman İstanbul 2000 92 Hans Georg Majer utoacutebb azt mondta Daacutevid Geacutezaacutenak hogy a madridi tekercsről 2000 koumlruumll gyenge maacutesolat volt a kezeacuteben Napjainkra az interneten kivaacuteloacute eacutes szabadon felhasznaacutelhatoacute feacutenykeacutepei talaacutelhatoacutek eacutes ezek alapjaacuten sokkal megbiacutezhatoacutebb oumlsszeveteacutesek veacutegezhetők

51 bdquoIlluminated more modestlyrdquo Saviello i m 13415 jegyzet52 Nuumlrnberg Stadtbibliothek Nuumlrnberg (= StBN) Solger Ms 31 2deg (Leiacuteraacutesaacutet ld Ingeborg

Neske Die Handschriften der Stadtbibliothek Nuumlrnberg IV Die mittelalterlichen Handschriften Varia 13ndash15 Jahrhundert und 16ndash17 Jahrhundert Wiesbaden 1997 192ndash193)

53 Iacutegy Kniewald Feliks Petančić 88ndash91 a koraacutebbi szakirodalmat aacutetveacuteve Fodor Paacutel Az apokaliptikus hagyomaacuteny eacutes az bdquoaranyalmardquo legendaacuteja A toumlroumlk a 15ndash16 szaacutezadi magyar koumlz-veacutelemeacutenyben In Uő A szultaacuten eacutes az aranyalma Tanulmaacutenyok az oszmaacuten-toumlroumlk toumlrteacutenelemről Budapest 2001 195 Saviello i m 137 eacutes 27 jegyzet baacuter a művet Petanciusnak tulajdoniacutetja aggaacutelyainak is hangot ad

54 Saviello szerint (i m 139) a ciacutemlap keacutepeit azeacutert nem fejezteacutek be mert 1501-ben Ulaacuteszloacute el-aacutellt lengyel troacutenigeacutenyeacutetől A szerző teacuteved abban hogy a kiraacutely csak ebben az időszakban hasznaacutelta volna a lengyel ciacutemert minthogy a lengyel sas egeacutesz uralkodaacutesa soraacuten csalaacutedi ciacutemerekeacutent szaacutemos alkalommal szerepelt uralkodoacutei reprezentaacutecioacutejaacuteban mint peacuteldaacuteul a budai vaacuterban vagy a vaacuteci szeacute-kesegyhaacutezban Felvetődhetett volna meacuteg hogy Ulaacuteszloacute halaacutela (1516) miatt maradt feacutelbe a diacutesziacuteteacutesi munkaacutelat de ezt caacutefolja az hogy a műben II Bajezidről mint eacuteletben leacutevő padisahroacutel esik szoacute

55 Pertusi Martino Segono 277

61

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

Aacutezsia-szerte mindenfeleacute eleacuteggeacute jaacuteratosnak bizonyultak kiraacutelyi nagy jutalma-ival (kedvezmeacutenyeivel) legyenek megnyerve eacutes azutaacuten hozzaacute joumljjenekrdquo56) aacutem az is teacuteves mert arabok ekkor meacuteg nemigen keruumlltek toumlroumlk befolyaacutes alaacute A II Bajeziddel kapcsolatos de a veacutegeacuten hiaacutenyos szakaszban amely a keacutezirat maacutesodik filoloacutegiailag eddig meacuteg egyaacuteltalaacuten nem vizsgaacutelt eacutes ismeretlen eredetű eacutes szerzőseacutegű reacuteszeacuteben talaacutelhatoacute57 kicsit toumlbb konkreacutet esemeacutenyről eacutertesuumlluumlnk de ezek daacutetuma eacutes helye vagy nincs megadva vagy teacuteves Peacuteldaacuteul a szultaacuten Szoacutefiaacuteboacutel az bdquoatrebalosrdquo-ok ellen indul harcba eacutes bdquoBethuliaacuterdquo-t taacutemadja meg itt valoacutesziacutenűleg az 1483 eacutevi hadjaacuteratroacutel van szoacute amely szerb teruumlleteken zajlott58 Petancius enneacutel valoacutesziacutenűleg preciacutezebben fogalmazott volna

A szoacuteban forgoacute Historia Turcicaacuteban laacutethatoacute aacutebraacutezolaacutesokhoz visszateacuterve leg-inkaacutebb a fejek az arc- orr- eacutes szakaacutelltiacutepusok illetve a keacutezfejek hasonliacutethatoacutek oumlssze illetve vizsgaacutelhatoacute aacuteltalaacuteban a sziacutenvilaacuteg Ennek alapjaacuten egyreacuteszt kijelent-hető hogy a Genealogia madridi peacuteldaacutenyaacutenak eacutes a Historia Turcica koacutedexeacutenek miniaacutetora ugyanaz a műveacutesz (akinek kileacutete egyelőre bizonytalan) Tehaacutet a mad-ridi rotulus miniatuacuteraacuteit Budaacuten festetteacutek azaz e peacuteldaacuteny biztosan Budaacuten keacuteszuumllt59 Maacutesreacuteszt innen neacutezve a keacutet tekercs keacutepi elemeit vilaacutegossaacute vaacutelik hogy a buda-pesti peacuteldaacuteny miniatuacuteraacuteinak a madridi peacuteldaacuteny miniatuacuteraacutei az előkeacutepei A portreacutek beaacutelliacutetaacutesa teljesen ugyanaz de stiacutelusuk kuumlloumlnboumlzik a medaillonok haacutettereacuteben a

56 StBN Solger Ms 31 2deg fol 6v Arabes propterea liberalium arcium peritos satis inventos in Asia passim pręmiis magnis allectos regis() venire ad se deinde iubet

57 StBN Solger Ms 31 2deg fol 35r Vouml Špoljarić i m 5258 Selacirchattin Tansel Sultan II Bayezitrsquoin siyasicirc hayatı (Tuumlrk Tarih Kurumu yayınları IVA-

2-2-1 dizi 36) Ankara 2017 (utaacutennyomaacutes) 16759 Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 274

3 keacutep Egymaacutessal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute portreacutek 1 Portreacute a Historia Turcicaacuteboacutel eacutes a madridi tekercs ehhez nagyon hasonliacutetoacute egyik medaillonja Nuumlrnberg Stadtbibliothek Nuumlrnberg

Solger Ms 31 2deg fol 4r Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

62

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

madridiban neacutegy (zoumlld keacutek voumlroumls lila) a budapestiben azonban csak keacutet (voumlroumls eacutes keacutek) sziacutent hasznaacuteltak A neacutegy veziacuter (II 5 fejezet) kisportreacutejaacutenak haacutetteacutersziacutenei a madridi tekercsen zoumlldndashkeacutekndashvoumlroumlsndashlila a budapesti peacuteldaacutenyban enneacutel egysze-rűbben vaacuteltakozva voumlroumlsndashkeacutekndashvoumlroumlsndashkeacutek sziacutenűek A tovaacutebbiakban a portreacuteknaacutel a budapesti tekercs miniaacutetora koumlvetkezetesen csak e keacutet voumlroumls eacutes keacutek haacutetteacutersziacutent alkalmazta meacutegpedig a ritmusos vaacuteltakozaacutes az araacutenyossaacuteg jegyeacuteben olykor olyan helyen is keacuteket vagy voumlroumlset ahol a madridi peacuteldaacutenyban eacuteppen annak fordiacutetottja talaacutelhatoacute60 A grafikai elemek koumlzuumll a keretdiacutesziacuteteacutes (akantuszlevelek indaacutek) koraacutebban emliacutetett elteacutereacutesei a leginkaacutebb szembeoumltlők a madridi noumlveacutenyi indaacutek stilizaacuteltsaacutega a rotulus aljaacuteig egyoumlntetű a levelek sziacutenezeacutese eacutes rajzolata visszafogott A budapesti peacuteldaacuteny festője ezen a ponton bontakozhatott ki teacutert el mintaacutejaacutetoacutel eacutes az indaacutek veacutegeacutere tarka viraacutegokat festett kuumlloumlnoumlsen az III szakasz koumlzeacutepső medaillonja alatti harang alakuacute indapaacuter visszakunkorodoacute veacutegeacutere Ez a motiacutevum bizonyos Jagelloacute-kori budai ciacutemeres nemeslevelek keretdekoraacutecioacutejaacute-val is rokoniacutethatoacute eacutes oumlsszevaacuteg azzal a megfigyeleacutessel hogy a budapesti peacuteldaacuteny keze kurziacutevabb jellegű aacuteltalaacuteban oklevelek keacutesziacuteteacuteseacuteneacutel hasznaacutelt iacuteraacutes A noumlveacutenyi diacuteszek megformaacutelaacutesaacuteban egyfajta orientalizaacutelaacutesi szaacutendeacutekot sejthetuumlnk61 Minde-nezek alapjaacuten ndash Mikoacute Aacuterpaacuted megaacutellapiacutetaacutesaira taacutemaszkodva ndash uacutegy veacuteljuumlk hogy a budapesti tekercs is Budaacuten keacuteszuumllt meacutegpedig koumlzvetlenuumll a madridiroacutel eacutes veacutelhetően nem sokkal annak befejezeacutese utaacuten Annak megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz hogy a madridi tekercset mikor szerkesztetteacutek egybe a szoumlveg mindkeacutet redakcioacutejaacutenak tartalmi elemzeacutese nyuacutejthat segiacutetseacuteget

60 Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 27361 Uo

4 keacutep Egymaacutessal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute portreacutek 2 Aacuteldaacutest osztoacute Atyaisten Paris Bibliothegraveque nationale de France ms Lat 2129 fol 1r (Cassianus De institutis coenobiorum) I Muraacuted

fiktiacutev portreacuteja Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

63

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

A Genealogia első reacuteszeacutenek tartalma eacutes a mű dataacutelaacutesa

A tekercs mindkeacutet peacuteldaacutenyaacuten bal oldalon előszoumlr a II Ulaacuteszloacutehoz szoacuteloacute ajaacuten-laacutest olvashatjuk Ezutaacuten koumlvetkezik a munka leginkaacutebb szembeoumlltő valoacuteban genealoacutegiai egyseacutege koumlzeacutepen egymaacutes alatti medaillonokban I Oszmaacutentoacutel II Bajezidig az első nyolc uralkodoacute keacutepzelt portreacutejaacutet laacutetjuk (1 fejezet laacutesd 1 keacutep) Mellettuumlk ott az eacuterintett neve eacutes paacuter szavas ismerteteacutese (haacutenyadik szul-taacuten haacutenyadik az azonos nevűek koumlzoumltt esetleg a legfontosabbnak gondolt tette) Az 1402ndash1413 koumlzoumltti interregnum magaacutet szultaacutennak kikiaacuteltoacute sehzaacutedeacuteit ndash helye-sen ndash munkaacutejaacutenak mindkeacutet vaacuteltozataacuteban Petancius is kihagyta a felsorolaacutesboacutel62 A keacutesziacuteteacutes idejeacuten eacuteppen a troacutenon uumllő II Bajezidet a tekercsen a toumlbbiekneacutel szaacutendeacutekosan nagyobbnak eacutes nem mell- hanem teacuterdkeacutepen aacutebraacutezoltaacutek kezeacuteben iacutejjal Ez azeacutert figyelemre meacuteltoacute mert baacuter Petancius munkaacutejaacutenak sem a hosszabb redakcioacutejaacuteban (ottani 2 fejezet)63 sem a tekercsvaacuteltozatban nem szerepel erre vonatkozoacute szoumlveges utalaacutes a szultaacutenroacutel kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel tudni lehet hogy eacuterdeklődoumltt az iacutejaacuteszat iraacutent64

62 Ezt a korszakot taglalja Dimitris J Kastritis The Sons of Bayezid Empire Building and Representation in the Ottoman Civil War of 1402ndash13 (The Ottoman Empire and its Heritage 38) LeidenndashBoston 2007

63 Aldemann i m fol AIIIr64 Padişahın portresi 78 92

5 keacutep Egymaacutessal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute portreacutek 3 Aacutebraacutezolaacutes Nagylucsei Orbaacuten Psalteriumaacutenak első oldalaacuteroacutel (bal oldali triton feje) eacutes a madridi tekercs ehhez nagyon hasonliacutetoacute egyik medaillonja Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 369 fol 5r Biblioteca Nacional

de Espantildea VITR412

64

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

II Bajezid gyermekei eacutes soacutegorai

A padisahok utaacuten a tekercs az uralkodoacute fiait eacutes laacutenyait sorolja fel Roacuteluk nincse-nek keacutepek nevuumlk csupaacuten ellipszishez hasonloacute kuumlloumln-kuumlloumln kartusokban szere-pel balra a fiuacutegyermekek neacutevvel eacutes aktuaacutelis bdquoszolgaacutelati helyuumlkkelrdquo jeloumllve (2 fejezet) jobbra a laacutenyok feacuterjuumlk neveacutevel eacutesvagy csupaacuten annak foglalkozaacutesaacuteval (3 fejezet 6 keacutep) A szultaacutenfikkal kapcsolatos informaacutecioacutek nem kuumlloumlnoumlsebben megbiacutezhatoacutek Hat fiuacutet emliacutetenek Mehmed cselebi Amaacutesziaacuteban Korkud cselebi Karamaacutenban Szinaacuten65 cselebi a Rodoszhoz koumlzeli Domolluban (Denizlivel azo-nosiacutethatoacute) Ahmed cselebi Uzun Haszaacuten (1423ndash1478)66 foumlldjeacuten Muraacuted cselebi Trapezuntban (toumlroumlkuumll Trabzon) eacutes Ali cselebi Kaffaacuteban (ma Feodoszija a Kriacutem-feacutelszigeten toumlroumlk neve Kefe) műkoumldoumltt A hosszabb vaacuteltozat vonatkozoacute egyseacutege (ottani 3 fejezet) kilenc fiuacuteroacutel beszeacutel de csak eggyel bőviacuteti a fenti neacutevsort a Kasztamonuban talaacutelhatoacute Aacutelemsahhal67

II Bajezidről uacutegy tudni hogy sok gyermeke szuumlletett Kemaacutelpasazaacutede sze-rint az unokaacutekkal egyuumltt az utoacutedok toumlbb mint haacuteromszaacutezan lehettek68 Koumlzuumlluumlk a szakirodalom aacuteltalaacuteban nyolcat emleget Abdullahot Sehinsahot Aacutelemsahot Mahmudot Mehmedet Ahmedet Korkudot eacutes Szelimet a majdani uralkodoacutet Laacutethatjuk hogy Petancius csak neacutegyet ismert koumlzuumlluumlk (miacuteg a naacutela előjoumlvő toumlbbiekről elkeacutepzelhető hogy leacutetező szemeacutelyek voltak de a keveacutesbeacute előteacuterben

65 Aldemann i m fol AIIIv bdquoSymanrdquo alakban a toumlbbi keacuteziratban bdquoSynanrdquo formaacuteban66 Az Ak Kojunlu toumlrzsszoumlvetseacuteg vezetője Jelenteacutekeny aacutellamalakulatot hozott leacutetre amely II

Mehmed (1451ndash1481) idejeacuten komoly ellenlaacutebasa volt az oszmaacutenoknak Roacuteluk ld John E Woods The Aqquyunlu Clan Confederation Empire Salt Lake City 19922

67 W Cod Lat 3522 fol 146r M N 340 sup (5) fol 26v V Cicogna 894 fol [1vndash2r] A milaacutenoacutei keacuteziratban csak hat szemeacutelyt talaacutelunk eacutes Ali szandzsaacutekjakeacutent Kasztamonu szerepel Itt feltehetően egy szoumlvegreacutesz kimaradt a maacutesolaacuteskor

68 Ld Şerafettin Turan Bayezid II In Tuumlrkiye Diyanet Vakfı İslacircm Ansiklopedisi V İstanbul 1992 237

6 keacutep II Bajezid fiai eacutes vejei Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

65

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

leacutevők koumlzeacute tartoztak) A feltuumlntetett szandzsaacutekok viszont egytől egyig teacutevesek Ahmed megszakiacutetaacutes neacutelkuumll Amaacutesziaacuteban (ma Amasya) Mehmed Karamaacutenban Korkud Szaruhaacutenban eacutes Antaljaacuteban (ma Antalya) Aacutelemsah pedig Menteseacuteben eacutes Szaruhaacutenban teveacutekenykedett69

Ezzel szemben oumlroumlmteli meglepeteacutes hogy a szoumlveg mindkeacutet redakcioacutejaacuteban neacutev neacutelkuumll emlegetett laacutenygyermekek feacuterjeire toumlbb megbiacutezhatoacute ismeretet nyer-hetuumlnk A mű hosszabb vaacuteltozataacuteban (ottani 4 fejezet) nyolc a rotulusban heacutet fő szerepel elteacuterő sorrendben mindkeacutet verzioacuteban egy-egy olyat talaacutelunk aki a maacutesikboacutel hiaacutenyzik A keacutet felsorolaacutesban szereplő oumlsszesen kilenc soacutegorboacutel oumlten maacutes forraacutesokban is megtalaacutelhatoacutek Egyikuumlk Davud pasa nagyveziacuter fia Musz-tafa70 egy maacutesik Ruumlsztem janicsaacuteraga71 a harmadik Naszuacuteh szandzsaacutekbeacuteg72 a negyedik Herszekzaacutede Ahmed pasa73 Azonban a legeacuterdekesebb szaacutemunkra az oumltoumldik szemeacutely aki csak a hosszabb redakcioacute szoumlvegvaacuteltozataacuteban bukkan fel

69 Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben az alaacutebbi munkaacutekat vettuumlk figyelembe İsmail Hakkı Uzunccedilarşılı Osmanlı tarihi II İstanbulrsquoun fethinden Kanunicirc sultan Suumlleymanrsquoın oumlluumlmuumlne kadar (Tuumlrk Tarih Kurumu yayınları XIII dizi 16b1) Ankara 19753 234 Sydney Nettleton Fisher The Foreign Relations of Turkey 1481ndash1512 Urbana 1948 Ccedilağatay Uluccedilay Bayazıd II in acircilesi İstanbul Uumlniversitesi Edebiyat Fakuumlltesi Tarih Dergisi X14 (1959) 109ndash117 Der fromme Sultan Bayezid Die Geschichte seiner Herrschaft (1481ndash1512) nach den altosmanischen Chroniken des Oruccedil und des Anonymus Hanivaldanus Uumlbersetzt hellip von Richard F Kreutel (Osmanische Geschichtschreiber 9) GrazndashWienndashKoumlln 1978 mutatoacute Petra Kappert Die osmanischen Prinzen und ihre Residenz Amasya im 15 und 16 Jahrhundert (Uitgaven van het Nederlands Historisch-Archaeologisch Instituut te Istanbul 42) Istanbul 1976 Feridun M Emecen Yavuz sultan Selim İstanbul 20162 mutatoacute Cevdet Yakupoğlu II Bayezidrsquoin oğlu şehzade Mahmudrsquoun hayatı ve faaliyetleri ZKUuml Sosyal Bilimler Dergisi 6 (2010) 319ndash339 főleg 321

70 Mindkeacutet szoumlvegvaacuteltozatban egyaraacutent az 5 helyen csak az atyja neveacutevel jeloumllve Vouml Hedda Reindl Maumlnner um Bāyezīd Eine prosopographische Studie uumlber die Epoche Sultan Bāyezīds II (1481ndash1512) (Islamkundliche Untersuchungen 75) Berlin 1983 172 (az bdquoeskuumlvőrdquo 1489-ben zajlott)

71 Reindl i m 298 A hosszabb vaacuteltozatban a 2 a roumlvidebb tekercsvaacuteltozatban a 6 helyen mindkeacutet esetben neacutev neacutelkuumll

72 A hosszabb vaacuteltozatboacutel hiaacutenyzoacute Naszuacutehroacutel a tekercs madridi peacuteldaacutenya (a felsorolaacutesban a 2 helyen) azt aacutelliacutetja hogy Ohridban műkoumldoumltt Secunda est uxor Nasuthbegh prefecti Nohryd A szoacutet a budapesti peacuteldaacutenyban Nohrud formaacuteban maacutesoltaacutek majd utoacutelagosan Hohrud alakra javiacutetottaacutek Maacutes forraacutesok Koumlsztendil vezetőjekeacutent beszeacutelnek roacutela ndash eacuteppen 1497-re vonatkozoacutean Der fromme Sultan 296 Oruccedil bey tarihi Haz Necdet Oumlztuumlrk İstanbul 2014 152 Kisseacute keacutesőbb 1503-ban Ni-kaacutepoly (ma Nikopol Bulgaacuteria) 1506 februaacuterjaacutetoacutel pedig Szilisztre (ma Szilisztra Bulgaacuteria) beacutegje-keacutent keruumll elő Ld İlhan Goumlk Atatuumlrk Kitaplığı M C O 71 numaralı 909ndash9331503ndash1527 tarihli inrsquoacircmacirct defteri (transkripsiyonndashdeğerlendirme) Doktora tezi İstanbul 2014 148 445 539 stb

73 A hosszabb redakcioacute szoumlvegtanuacutei azt mondjaacutek az eacuterintett nőről hogy Bosznia hercegeacutenek Istvaacutennak volt a neje (a felsorolaacutesokban az 1 helyen) Ezzel szemben a tekercsvaacuteltozat az anatoacute-liai beglerbeacuteg Ahmed pasa hitvesekeacutent szoacutel roacutela (ugyancsak az 1 helyen) Az ellentmondaacutes csak laacutetszoacutelagos A feacuterfiuacute ugyanis Bosznia nagyhercegeacutenek Stjepan Vukčić-Kosačaacutenak (1404ndash1466) volt a fia aki valoacutesziacutenűleg tuacuteszkeacutent keruumllt a szeraacutejba majd szeacutep karriert futott be Keacutetszer is volt anatoacuteliai beglerbeacuteg előszoumlr 1483ndash1486 majd 1489ndash1497 koumlzoumltt Keacutesőbb oumltszoumlr is betoumlltoumltte a nagyveziacuteri posztot Vouml Reindl i m 129ndash146

66

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

mint aki Uzun Haszaacuten fiaacuteval haacutezas de most oumlzvegy Kideriacutethető hogy a szoacute-ban forgoacute houmllgyet Ajnisahnak hiacutevtaacutek eacutes Uzun Haszaacutennak nem a fiaacuteval hanem az unokaacutejaacuteval Goumlde Ahmeddel koumltoumltte oumlssze frigy (Igaz ő kuumlloumln is szerepel a hosszabb szoumlvegvaacuteltozat listaacuteiban a hetedik helyen torzult Jeddiahmath Jeddiachmath neacutevalakban tisztseacuteg neacutelkuumll74) Utoacutebbi uralkodoacuteroacutel annyit tudni hogy 1497 december 14-eacuten halt meg Anatoacutelia taacutevoli szegleteacuteben75 Elmond-hatoacute tehaacutet hogy szerzőnk messzi helyeken bekoumlvetkező esemeacutenyeket is ismert Figyelemre meacuteltoacute hogy a Petanciusnaacutel feltűnő kilenc laacutennyal szemben az osz-maacuten kroacutenikaacutek aacuteltalaacuteban mindoumlssze haacutermat vesznek szaacutemba eacutespedig Davud pasa fiaacutenak (Uzun Haszaacuten fia) Ugurlu (Haacuten) fiaacutenak (Goumlde) Ahmednek eacutes Naszuacuteh beacutegnek a feleseacutegeacutet76 Magyaraacuten szerzőnk ebben az oumlsszefuumlggeacutesben feletteacutebb joacutel informaacuteltnak mondhatoacute meacuteg akkor is ha a maacutesik haacuterom feacuterjet nem sikeruumllt azo-nosiacutetanunk Koumlzuumlluumlk kettőt Musztafaacutenak77 egyet Ahmednek hiacutevtak előbbiek szolgaacutelati helyekeacutent Boszna (vagy Herszek78) eacutes Aladzsahiszaacuter (ma Krusevaacutec Szerbiaacuteban) Iusszel vagy Tusszel (talaacuten Guumlzel azaz Szeacutep)79 Ahmedneacutel Avlonja (ma VloraVloreuml Albaacuteniaacuteban) szandzsaacutekja lett megjeloumllve Nem zaacuterhatjuk ki hogy a korszak nem tuacutel gazdag forraacutesanyaga akadaacutelyoz meg minket abban hogy igazolhassuk Petancius veluumlk kapcsolatos aacutelliacutetaacutesait

A veziacuterek

A szultaacuteni csalaacuted bemutataacutesaacutet logikus moacutedon a birodalom legerősebb embe-rei a veziacuterek felsorolaacutesa koumlveti (7 keacutep) A tekercsvaacuteltozatban ez szaacutemozaacutesunk szerint a 4 a hosszabb traktaacutetusban pedig a 6 fejezet Fontos kuumlloumlnbseacuteg hogy

74 W Cod Lat 3522 fol 146r M N 340 sup (5) fol 26v V Cicogna 894 fol [2r] Jeddiachmath Adelmann i m fol AIIIv

75 A napra pontos daacutetum egy ndash remeacutelhetőleg megbiacutezhatoacute ndash perzsa kroacutenikaacuteban olvashatoacute A munkaacutet hasznaacuteloacute R M Savory (The Struggle for Supremacy in Persia after the Death of Ti-mur Der Islam 40 (1965) 61 A Variorum Reprints sorozatban uacutejra megjelent Roger M Savory Studies on the History of Safawid Iran London 1987 Ideacutezte Der fromme Sultan 169ndash1704 jegyzet) nem keacuterdőjelezte meg az adat hitelesseacutegeacutet

76 Peacuteldaacuteul Oruccedil bey 127 (ő meacuteg egy negyedik szultaacutensoacutegorroacutel Herszekzaacutede Ahmed pasaacute-roacutel is hiacutert ad Oruccedil bey 121) Acircşıkpaşazacircde tarihi [Osmanlı tarihi (1285ndash1502)] Haz Necdet Oumlztuumlrk İstanbul 2013 317 Matrakccedilı Nasuh Tarih-i Sultan Bayezid Sultan II Bayezidrsquoin tarihi Haz Reha Bilge klasik Tuumlrkccedilersquoden aktaran Mertol Tulum İstanbul 2015 183ndash184

77 A hosszabb vaacuteltozat felsorolaacutesaacuteban a 4 eacutes 8 a roumlvidebb redakcioacuteeacuteban a 3ndash4 helyen78 A hosszabb redakcioacute szoumlvegtanuacuteiban Ducatus Sancti Sabbe (Szent Szaacuteva Hercegseacutege) aacutell

amely teruumllet (Hercegovina) eredetileg a Boszniai Kiraacutelysaacuteghoz tartozott79 A hosszabb vaacuteltozat felsorolaacutesaacuteban a 6 a roumlvidebb tekercsvaacuteltozateacuteban a 7 helyen A te-

kercs madridi peacuteldaacutenyaacutenak szoumlvegeacuteben Iussel Ahmath (a budapestieacuteben torzultan iusselahmat formaacuteban) a hosszabb vaacuteltozat szoumlvegtanuacuteiban Iusselahmat (M V) eacutes Iusselahmath (W) miacuteg Adelmann kiadaacutesaacuteban Tusselahmath formaacutet talaacutelunk W Cod Lat 3522 fol 146r M N 340 sup (5) fol 26v V Cicogna 894 fol [2r] Adelmann i m fol AIIIv

67

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

miacuteg a veziacuterek feladatkoumlreacutenek aacuteltalaacutenos ismerteteacutese mindkeacutet redakcioacuteban meg-talaacutelhatoacute nevuumlk csak a tekercsen szerepel Mondhatnaacutenk termeacuteszetes hogy az ő portreacuteikat a rotuluson valamivel kisebbre meacuteretezteacutek Nevuumlk Davud Ibrahim Ali eacutes Iszkender pasakeacutent azonosiacutethatoacute Mind a neacutegy illető valoacuteban leacutetező sze-meacutelyt takar eacutes hosszuacute eacuteveken aacutet paacuterhuzamosan viselteacutek magas rangjukat Mint Hans Georg Majer is megaacutellapiacutetotta koumlzuumlluumlk legkoraacutebban 1496-ban a negye-dik veziacuter Iszkender taacutevozott a szeraacutejboacutel80 Egy eacutevvel ezutaacuten 1497 maacuterciusaacuteban Davud nagyveziacuter szolgaacutelati ideje is lejaacutert81 A maacutesik keacutet veziacuter 1498-ig maradt a posztjaacuten82

Laacutethatjuk hogy a szoacuteban forgoacute veziacuterek visszahiacutevaacutesaacutenak eacutevei egymaacuteshoz meg-lehetősen koumlzel esnek Ezeacutert első olvasaacutesra hajlamosak lenneacutenk azt felteacutetelezni hogy a tekercsvaacuteltozat 1496-ban vagy 1497 maacuterciusa előtt keacuteszuumllt De mivel az oumlzvegy Ajnisah szultaacutenlaacuteny akinek a feacuterje Goumlde Ahmed 1497 decembereacuteben halaacutelozott el a hosszabb ndash eacutes a roumlvidebb tekercsvaacuteltozat alapjaacuteul szolgaacuteloacute tehaacutet annaacutel koraacutebbi ndash redakcioacute mindegyik szoumlvegtanuacutejaacuteban szerepel ezeacutert valoacutesziacutenű-siacutethető hogy a mű alapszoumlvege leghamarabb 1498 első hoacutenapjaiban iacuteroacutedhatott Minthogy azonban a nagyveziacuterek kinevezeacuteseacuteről viszonylag koumlnnyen lehetett informaacutecioacutehoz jutni nincs tuacutel nagy időbeli mozgaacutesteruumlnk Furcsa lenne ugyanis ha elbocsaacutetaacutesa utaacuten keacutet-haacuterom eacutevvel meacuteg Davud pasaacutet tuumlntetteacutek volna fel a biro-dalom legmagasabb poziacutecioacuteja viselőjekeacutent Nem zaacuterhatoacute ki ugyanakkor hogy az Ajnisah megoumlzvegyuumlleacuteseacutere tett utalaacutes utoacutelagos betoldaacutes a hosszabb vaacuteltozat elveszett alapszoumlvegeacutebe ez esetben pedig a traktaacutetus keletkezeacutese 1496 koumlruumllre is tehető Maacutesfelől nem szabad elfelejtenuumlnk hogy a tekercsvaacuteltozat bdquocsakrdquo rep-

80 Padişahın portresi 78 Vouml Reindl i m 240 (Ezen megbiacutezataacutesa 1489-ben kezdődoumltt)81 Reindl i m 162 (1485-ben nevezteacutek ki)82 Reindl i m 147 213 (Ali 1487-től volt veziacuter Ibrahim 1486-toacutel)

7 keacutep II Bajezid veziacuterjei Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

68

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

rezentatiacutev kivonata a hosszabb szoumlvegnek eacutes oumlsszeaacutelliacutetaacutesakor nem felteacutetlenuumll a toumlrteacuteneti pontossaacuteg volt a legleacutenyegesebb megfontolaacutes hanem hogy a portreacutekhoz neveket lehessen taacutersiacutetani ndash amelyek eredetileg nem is szerepeltek a műben

A Genealogia tovaacutebbi szoumlvegreacuteszeinek tartalmi megbiacutezhatoacutesaacutega

Miacuteg Petancius Genealogiaacutejaacutenak a szultaacutenokroacutel eacutes csalaacutedtagjaikroacutel illetve a veziacute-rekről szoacuteloacute reacuteszei tartalmilag a toumlrteacuteneti hitelesseacuteg szempontjaacuteboacutel viszonylag koumlnnyen ellenőrizhetők a haacutetraleacutevő eacutes hosszabb reacuteszekben koumlzoumllteket nehezebb meacuterlegre tenni Az oszmaacuten toumlrteacutenelemre vonatkozoacute ismeretekkel kapcsolatban az is fontos keacuterdeacutes hogy a hitelesseacuteg mellett azok mennyiben alapulhattak Petancius sajaacutet tapasztalatain E tekintetben oacutevatossaacutegra int hogy maacutesik mun-kaacuteja a De itineribushellip ciacutemű foumlldrajzi traktaacutetus ndash mint fentebb emliacutetettuumlk ndash pla-gizaacutelt szoumlveg Baacuter maacutestoacutel lopni abban az időben nem szaacutemiacutetott nagy bűnnek iacuteroacutenk megbiacutezhatoacutesaacutegaacutera ez a teacuteny komoly aacuternyeacutekot vet83 Ezeacutert sem teacuterhetuumlnk ki tovaacutebbi oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacuteloacutedaacutesok elől

A veziacuterek utaacuten a Genealogia tekercsvaacuteltozataacutenak mindkeacutet peacuteldaacutenya egy sor-ban toumlbbnyire haacuterom az előbbiekneacutel is kisebb meacuteretű medaillonban 31 portreacutet hoz (8 keacutep) mindegyikhez ciacutem eacutes magyaraacutezat tartozik A hosszabb szoumlveg-vaacuteltozat vonatkozoacute szakaszaiban kuumlloumln-kuumlloumln fejezetekben taacutergyalt udvari meacutel-toacutesaacutegok (II 7ndash11 fejezet) szolgaacutelattevők (III 15ndash21 fejezet megjegyzendő hogy neacutemileg logikaacutetlanul maacuter itt is talaacutelkozunk katonacsoportokkal) eacutes a katonasaacuteg fajtaacutei (IV 22ndash32 fejezet) a tekercsen oumlsszevontan haacuterom oszlopba rendezett egyseacutegekben jelennek meg koheacutezioacute neacutelkuumll ezeknek az egyseacutegeknek az olvasaacutesa egyaraacutent toumlrteacutenhet viacutezszintesen eacutes fuumlggőlegesen is A szerzői szaacuten-deacutek azonban a viacutezszintes olvasaacutesra iraacutenyul amelyet a katonasaacuteg fajtaacuteiroacutel koumlzoumllt oumlsszesiacutető leacutetszaacutemlista (29 fejezet) felsorolaacutesaacutenak sorrendje igazol Balroacutel jobbra eacutes fentről lefeleacute haladva a tekercsen az alaacutebbiak szerepelnek (7ndash32 fejezet)84

83 Ezt a csalaacutest kortaacutersai nem vetteacutek eacuteszre Peacuteldaacuteul amikor Johannes Cuspinianus a művet uacutejra kiadta az alaacutebbi mondatokkal vezette be bdquoFelix Petancius kommentaacuterjaacutet hogy milyen utakon kell a toumlroumlkoumlket megkoumlzeliacuteteni fuumlggeleacutekkeacuteppen idecsatolom Vele egykor nagy baraacutetsaacutegban vol-tunk amikor Miksa csaacuteszaacuter koumlvetekeacutent Budaacuten teveacutekenykedtem Ő ugyanis toumlbbszoumlr ment koumlvet-keacutent mind II Bajezidhez mind [I] Szelimhez eacutes egeacuteszen sok dolgot tudott a toumlroumlkoumlkről amelyet sajaacutet maga laacutetott De hallgasd is meg ezeket olvasoacuterdquo Ld Iohannes Cuspinianus De caesaribus atque imperatoribus Romanis Straszligburg 1540 DCCXVI

84 A terminusok leiacuteraacutesa ndash mint a korabeli művekben aacuteltalaacuteban ndash gyakran nem pontos A ma-gyaraacutezatok segiacutetseacutegeacutevel azonban ezek a probleacutemaacutek eleacuteg koumlnnyen megoldoacutednak Peacuteldaacuteul a hymbrali alakroacutel első laacutetaacutesra nem gondolnaacutenk hogy miacuter-i alem a bdquomegfejteacuteserdquo Mivel azonban azt tudjuk meg roacuteluk hogy ők azok bdquoakik a zaacuteszloacutekat osztjaacutekrdquo az azonosiacutetaacutes maacuter keacutetseacutegtelen mert a nevezett tisztseacutegviselő egyik fontos feladata eacuteppen ez volt Igaz hogy az udvarban egyszerre csak egy volt belőle de a toumlbbes szaacutem nem felteacutetlenuumll annak a jele hogy Petancius toumlbb emberre gondolt ‒ Az oszmaacuten terminusok roumlvid magyaraacutezataacutet ld a Fuumlggeleacutek 1ndash2 jegyzeteiben

69

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

a kaacutediaszkerek a beglerbeacutegek a defterdaacuterok a csaacuteszaacuter flottaacuteja a muumlderrisz(ek) a muumlftuuml a kancellaacuter posztja a szipaacutehi oglanok a szilahtaacuterok a csaacuteszaacuter pecseacutet-jei a kapidzsik a szolakok a janicsaacuterok a beslik a muumlteferrikaacutek a csavusok a goumlnuumllluumlk a gariacuteb jigitek a mehterek az azabok az akindzsik a szerahorok a mazulok kuumlloumlnboumlző tovaacutebbi szolgaacutelattevők85 a katonaacutek oumlsszleacutetszaacutema Euroacutepa (Rumeacutelia) beveacutetelei Aacutezsia (Anatoacutelia) beveacutetelei a csaacuteszaacuter kiadaacutesai Legalul kuumlloumln ciacutemmel ellaacutetva (Leges et mores Turcarum ndash A toumlroumlkoumlk toumlrveacutenyei eacutes szo-kaacutesai) haacuterom portreacute alaacute keruumlltek a bdquomaradeacutekrdquo szoumlvegreacuteszek haacuterom oszlopban balra a birodalom hataacuterairoacutel (33 fejezet) jobbra katonaacuteinak kereszteacuteny erede-teacuteről (34 fejezet) legalul koumlzeacutepen a hadrendről szoacuteloacute (36 fejezet) roumlvidebb egyseacutegek aacuteltal koumlzrefogva kuumlloumln harangalakuacute indadiacutesszel elvaacutelasztva a valoacuteban a toumlroumlkoumlk szokaacutesairoacutel eacutes erkoumllcseiről szoacuteloacute terjedelmesebb mondatok (35 feje-zet) Megjegyzendő hogy ez a legutoacutebbi aacutettekinteacutes a vallaacutesi toumlrveacutenyekről eacutes szokaacutesokroacutel (a kereszteacutenyek megtaacutemadaacutesa a borivaacutes tilalma a haacutezassaacutegi szokaacute-sok az imaacutedkozaacutes a rituaacutelis mosakodaacutes a boumljtoumlleacutes) a hosszabb redakcioacuteboacutel tel-jesseacuteggel hiaacutenyzik raacuteadaacutesul a 15 szaacutezadi Turcica-szerzőkneacutel nem szokvaacutenyos hanem tematikailag egyfelől Georgius de Hungaria (Magyarorszaacutegi Gyoumlrgy avagy a bdquoSzaacuteszsebesi Neacutevtelenrdquo) Tractatus de moribus condictionibus et nequicia Turcorum (Eacutertekezeacutes a toumlroumlkoumlk szokaacutesairoacutel viszonyairoacutel eacutes gonoszsaacute-gaacuteroacutel) ciacutemű 1481-ben nyomtataacutesban is megjelent hitveacutedelmi jellegű munkaacutejaacute-nak a vallaacutesi szokaacutesokat ismertető aacuteltalaacutenos reacuteszleteivel cseng oumlssze86 maacutesfelől a keacutesőbbi kora uacutejkori etnograacutefiai jellegű leiacuteraacutesokat előlegezi meg87

Amint laacutethatoacute a szeraacutej eacutes a birodalom bemutataacutesa nem kuumlloumlnoumlsebben szisz-tematikus a vallaacutesi eacutes katonai feladatok eacutes inteacutezmeacutenyek keverednek benne eacutes olyan teacutemaacutekat is eacuterint mint az aacutellam beveacutetelei eacutes kiadaacutesai amelyeknek az egyeacutenekhez nincs koumlzuumlk koumlvetkezeacuteskeacuteppen a portreacutek itt veacutegkeacutepp csupaacuten diacutesz-keacutent szerepelnek Erre a ndash kuumlloumlnben a traktaacutetus hosszabb szoumlvegvaacuteltozataacutenak szerkezete alapjaacuten megeacuterthető a kivonatolaacutes eredmeacutenyekeacutent előaacutelloacute ndash tartalmi oumlsszevisszasaacutegra keveredeacutesre az eddigi szakirodalom egyaacuteltalaacuten nem figyelt

85 Itt oumlt udvari ember a (nagy) imrahor a szekbaacutenbasi a miacuter-i alem a csasnigiacuterbasi eacutes a haziacutenedaacuterbasi kapott helyet hozzaacuteteacuteve hogy bdquoa roumlvidseacuteg kedveacuteeacutert sok maacutes tisztseacuteget kihagytunkrdquo (alia multa officia omituntur gratia brevitatis) A hosszabb redakcioacute szoumlvegtanuacuteiban (21 fejezet) az utoacutebbi kettő tisztseacuteg nem is szerepel

86 Szoumlvegszerű egyezeacutes nem mutathatoacute ki Georgius de Hungaria Tractatus de moribus condictionibus et nequicia Turcorum Traktat uumlber die Sitten die Lebensverhaumlltnisse und die Arglist der Tuumlrken Nach der Erstausgabe von 1481 hrsg uumlbersetzt und eingeleitet von Reinhard Klockow (Schriften zur Landeskunde Siebenbuumlrgens 15) 2 unveraumlnderte Aufl KoumllnndashWeimarndashWien 1994 228 242 (itt teacutevesen tizenkeacutet toumlrveacutenyes feleseacuteg szerepel Petancius munkaacutejaacuteban he-lyesen neacutegy) 262 264ndash266 268 magyar fordiacutetaacutesban Georgius de Hungaria ndash a bdquoSzaacuteszsebesi Neacutevtelenrdquo Eacutertekezeacutes a toumlroumlkoumlk szokaacutesairoacutel viszonyairoacutel eacutes gonoszsaacutegaacuteroacutel Ford Keneacutez Győző In Rabok koumlvetek kalmaacuterok az oszmaacuten birodalomroacutel Koumlzreadja Tardy Lajos Budapest 1977 49ndash153 ebből 80 85 93ndash95

87 Špoljarić i m 56

70

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

8 keacutep Portreacutek (reacuteszlet a tekercs koumlzeacutepső reacutesze) Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

71

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

fel megeleacutegedtek a bdquohivatalnokrdquo kifejezeacutessel88 ami sajnos arra utal hogy a tekercset csak feluumlletesen tanulmaacutenyoztaacutek eacutes nem olvastaacutek veacutegig a szoumlvegeacutet

A Genealogia ezen reacuteszeinek megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet illetve az esetleges maacutes mun-kaacutekboacutel valoacute koumllcsoumlnzeacutest megaacutellapiacutetandoacute a szoacuteba joumlhető eacutes szaacutemunkra eleacuterhető kortaacuters latin eacutes olasz89 iacuteraacutesokat eacutes koumlnyveket vizsgaacuteltuk meg90 Ezek koumlzuumll toumlbb is csak korszakunkat 50ndash60 eacutevvel koumlvetően sőt akaacuter a 19 vagy a 20 szaacutezadban jelent meg nyomtataacutesban Pontos keletkezeacutesi idejuumlket aacuteltalaacuteban nem ismerjuumlk Ugyanakkor egyes reacuteszeik vagy teljes szoumlveguumlk keacuteziratos peacuteldaacutenyokban keacutezről keacutezre jaacuterhattak eacutes kuumlloumlnboumlző eacuterdeklődő koumlroumlkhoumlz eacutes szemeacutelyekhez eljuthattak

Vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten nem talaacuteltunk olyan művet amelyet adattartalma vagy koumlzleacuteselemeinek sorrendje alapjaacuten Petancius nagy meacuterteacutekben hasznaacutelt volna baacuter bizonyos hasonloacutesaacutegok itt-ott kimutathatoacutek Peacuteldaacuteul az 1496 decembereacuteben isztambuli szolgaacutelati helyeacuteről hazateacuterő Alvise Sagundino velencei koumlvetseacutegi titkaacuter is szoacutelt zaacuteroacute jelenteacuteseacutenek relazioneacutejaacutenak Marino Sanuto velencei toumlrteacute-netiacuteroacute naploacutejaacuteban fennmaradt kivonataacuteban91 a veziacuterekről Davud Ibrahim eacutes Ali pasaacuteroacutel megemleacutekezve szaacutermazaacutesukroacutel Hozzaacutetette hogy Iszkender pasa

88 Peacuteldaacuteul Saviello (i m 134) bdquoofficersrdquo-nek mondja őket89 A neacutemet neacutemetalfoumlldi eacutes orosz utazoacutekroacutel nem teacutetelezzuumlk fel hogy hathattak volna

Petanciusra Roacuteluk ld Steacutephane Yerasimos Les Voyageurs dans lrsquoEmpire Ottoman (XIVendashXVIe siegravecles) Bibliographie itineacuteraires et inventaire des lieux habiteacutes (Publications de la Socieacuteteacute Turques drsquoHistoire Seacuterie VII No 117) Ankara 1991 passim

90 Az alaacutebbi műveket proacutebaacuteltuk meg oumlsszehasonliacutetani vagy aacutetneacutezni Pertusi Martino Segono 79ndash86 (Martino Segono Tractatus de provisione Hydronti et de ordine militum Turci et eius origine ciacutemű roumlvid műve) Paolo Giovio Comentario de le cose dersquo Turchi Roma 1535 Giovanni Antonio Menavino Trattato de costumi et vita de Turchi Firenze 1548 Theodoro Spandugino Cantacuscino I commentari Firenze 1551 Annali veneti dallrsquoanno 1457 al 1500 Del senatore Domenico Malipiero Ordinati e abbreviati dal senatore Francesco Longo parte 1ndash2 (Archivio storico italiano 7) Firenze 1843 Sanuto i m IndashIII (Alvise Sagundino And-rea Zanchani Alvise Manenti beszaacutemoloacutei) Donado da Lezze Historia Turchesca (1300ndash1514) Publ I Ursu Bucureşti 1910 N Jorga Notes et extraits pour servir lrsquohistoire des croisades au XVe siegravecle Cinquiegraveme seacuterie (1476ndash1500) Bucarest 1915 313ndash330 (Alessio Celidonio) Franz Babinger Die Aufzeichnungen des Genuesen Iacopo de Promontorio-de Campis uumlber den Osmanenstaat um 1475 (Bayerische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse Sitzungsberichte Jahrgang 19568) Muumlnchen 1957 Uő Johannes Darius (1414ndash1494) Sachwalter Venedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis (Bayerische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse Sitzungsberichte Jahrgang 19615) Muumlnchen 1961 Franz Babinger Alessio Celidonio (dagger 1517) und seine Tuumlrkendenkschrift In Beitraumlge zur Suumldosteuropaforschung Anlaumlszliglich des 1 Balkanologenkongresses in Sofia (28 VIIIndash1 IX 1966) Muumlnchen 1966 326ndash330 Eve Borsook The Travels of Bernardo Michelozzi and Bonsignore Bonsignori in the Levant Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 36 (1973) 145ndash197 ‒ A szoacuteba joumlvő 15 szaacutezad veacutegi‒16 szaacutezad eleji munkaacutekroacutel ld meacuteg Agostino Pertusi Giovanni Battista Egnazio (Cipelli) e Ludovico Tuberone (Crijeva) tra i primi storici Occidentali del popolo turco In Venezia e Ungheria nel Rinascimento A cura di Vittore Branca (Civiltagrave veneziana Studi 28) 479‒487 főleg 480‒482

91 Sanuto i m I 397ndash401 Ezt a beszaacutemoloacutet eacuterteacutekeleacuteseacuteben Rakova is hasznosiacutetja (i m 59) eacutes a hasonloacutesaacutegokra is helyesen figyel fel

72

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

megvaacutelt tisztseacutegeacutetől ami iacutegy egyuumltt reacuteszben maacutes mint a tekercs fentebb taacuter-gyalt informaacutecioacuteja92 Ugyanő az uralkodoacute heacutet fiaacuteroacutel eacutes nyolc laacutenyaacuteroacutel beszeacutel de sem a feacuterfiak neveacutet sem a nők feacuterjeacutenek az aacutellaacutesaacutet nem koumlzli vagy ha bekuumlldoumltt jelenteacuteseacuteben szerepeltek is Sanuto kihagyta őket naploacutejaacuteboacutel93 Ezzel szemben a sehzaacutedeacutek eacuteletkoraacutera eacutes szuumlleteacutesi sorrendjeacutere valamint szolgaacutelati helyeacutere is utal a legidősebb fiuacute Karamaacutenban a maacutesodik Anatoacuteliaacuteban a harmadik a troacuten legeseacute-lyesebb vaacuteromaacutenyosa egy La Foja nevű helyen (valoacutesziacutenűleg Focsa ma Foccedila) tartoacutezkodik maacutesfeacutel napnyi jaacuteraacutesra a fővaacuterostoacutel a negyedik Trapezuntban az oumltoumldik Kaffaacuteban a hatodik Nikomeacutediaacuteban (ma Kocaeli koraacutebban İzmit) a hete-dik pedig Goumlroumlgorszaacutegban szeacutekel94 A lista maacutesodik fele tartalmilag megegyezik Petancius koumlzleacuteseacutevel Sagundino is felsorolja az aacutellam beveacuteteleit eacutes kiadaacutesait de a jelenteacuteseacuteről keacuteszuumllt kivonatban ezeknek sem az oumlsszegei sem a fajtaacutei nin-csenek fedeacutesben a Genealogiaacuteban leacutevőkkel95 Veacuteguumll a velencei koumlvetjelenteacutes szerint a birodalomban 28 rumeacuteliai eacutes 34 anatoacuteliai szandzsaacutek talaacutelhatoacute ezzel szemben a Petancius-tekercs 25 euroacutepai eacutes 36 (a hosszabb redakcioacute keacuteziratos szoumlvegvariaacutensaival oumlsszehasonliacutetva ez eliacuteraacutes lehet 26 helyett) aacutezsiai koumlzigazga-taacutesi egyseacuteget emliacutet

Mivel a szandzsaacutekok neve eacutes szaacutema eleacuteg joacutel ellenőrizhető oumlsszevetettuumlk a Petancius-mű hosszabb redakcioacutejaacutenak ismert vaacuteltozataiban ndash ahol a roumlvidebb tekercsvaacuteltozathoz keacutepest a szandzsaacutekoknak nemcsak a szaacutema hanem a neve is szerepel ndash illetve a koraacutebban Donado da Lezzeacutenek vagy Giovan Maria Angiolelloacutenak tulajdoniacutetott eacutes 1514-ig adatokat nyuacutejtoacute Historia Turchescaacuteban96

92 Sanuto i m I 397 39993 Sanuto i m I 398 39994 Uo95 A birodalom joumlvedelmeinek korabeli euroacutepai főleg olasz forraacutesokban felbukkanoacute teacuteteleit

gyűjtoumltte oumlssze Snezhana Rakova The Earliest Records of Income and Expenses of the Sultan In Venetians and Ottomans in the Early Modern Age Essays on Economic and Social Connected History Ed by Anna Valerio (Hilacircl Studi turchi e ottomani 6) Venezia 2018 13‒29 Itt is is-mertetett neacutezete szerint (18 old) Sagundino hathatott Petanciusra aacutem ezt teacutetelesen nem toumlrekszik bizonyiacutetani

96 E mű szerzőseacutegeacutet tekintve neacutemi bizonytalansaacuteg tapasztalhatoacute Ursu (i m XXVndashXXX) da Lezze iacuteraacutesaacutenak tartotta Maacutesok Angiolelloacuteeacutenak (Franz Babinger Von Amurath zu Amurath Vor- und Nachspiel der Schlacht bei Varna (1444) In Uő Aufsaumltze und Abhandlungen zur Geschichte Suumldosteuropas und der Levante I (Suumldosteuropa Schriften der Suumldosteuropa-Gesellschaft 3) Muumlnchen 1962 1524 jegyzet Ernst Werner Die Geburt einer Groszligmacht ndash Die Osmanen (1300ndash1481) Ein Beitrag zur Genesis der tuumlrkischen Feudalismus (Forschungen zur mittelalterlichen Geschichte 32) Weimar 19854 15) Legutoacutebb MacKay hozott fel meggyőzőnek tűnő bizonyiacuteteacute-kokat arra neacutezveacutest hogy Angiolello egy szinteacuten kiadott maacutesik művet jegyzett amelyből a Historia Turchescaacuteban csupaacuten reacuteszletek szerepelnek a toumlbbit pedig egy vagy toumlbb szerző iacuterta Ld Pierre A MacKay The Content and Authorship of the Historia Turchesca In İstanbul Uumlniversitesi 550 yıl Uluslararası Bizans ve Osmanlı Sempozyumu (XV yuumlzyıl) 30ndash31 Mayıs 2003 Editoumlr Suumlmer Atasoy İstanbul 2004 213ndash223 Uő The Angiolello Manuscript and other Contemporary Sources Maps and Views of the Fortress of Negropont httpsdigitallibwashingtonedure-searchworksbitstreamhandle177325309GMA_04_2014_123pdfsequence=1 1ndash23

73

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

leacutevő szandzsaacutek-listaacutekat (laacutesd Fuumlggeleacutek 3) Erősen toumlrekedtuumlnk az időnkeacutent meglehetősen eltorziacutetva leiacutert helynevek azonosiacutetaacutesaacutera de neacutehaacuteny esetben sajnos hiaacuteba Petancius az aacutelliacutetaacutesa szerint Rumeacuteliaacuteban leacutevő 25 szandzsaacutekboacutel a teacutenyle-ges felsorolaacutesban csak 20-at Anatoacuteliaacuteban pedig a 26 helyett csupaacuten 21-et ad meg neacutev szerint Ezzel szemben a Historia Turchesca ndash Kaffaacutet is ide sorolva ndash Euroacutepaacuteban 28 Aacutezsiaacuteban 20 szandzsaacutekot sorol fel Csakhogy a keacutet lajstromban talaacutelhatoacute alkormaacutenyzoacutesaacutegok koumlzuumll Rumeacuteliaacuteban 13-14 Anatoacuteliaacuteban pedig csak 16 azonos Azaz a keacutet szerző oumlsszesen 63 szandzsaacutekot emliacutet ami szinte nullaacutera csoumlkkenti annak eseacutelyeacutet hogy baacutermelyikuumlk maacutesolta volna kolleacutegaacutejaacutet Ezt erősiacuteti az is hogy a nevek lejegyzeacuteseacuteben sincs kuumlloumlnoumlsebb hasonloacutesaacuteg Ezzel egyuumltt a keacutet lista meacuteltoacute figyelmuumlnkre Veacutelemeacutenyuumlnk szerint kimondottan eacuterdekes hogy Petancius tud a jaja muumlszellem eacutes cigaacuteny szandzsaacutek(ok)roacutel Ha nem teacuteveduumlnk ő az első euroacutepai aki szoacutel ezekről a nem szokvaacutenyos koumlzigazgataacutesi egyseacutegekről Azt is megkockaacuteztathatjuk hogy neacutemelyik olyan keacutesőbb sokaacuteig fennaacutelloacute szan-dzsaacutek eseteacuteben amelynek nem ismerjuumlk pontos alapiacutetaacutesi időpontjaacutet szerzőnk adatai akaacuter kiindulaacutesi pontul is szolgaacutelhatnak

Laacutetszoacutelag maacutes hasonloacutesaacutegok is vannak Petancius eacutes da Lezze munkaacutei koumlzoumltt Iacutegy mindketten beszeacutelnek a szultaacutenaacutetus pecseacutetjei eacutes a nisaacutendzsi koumlzti kapcso-latroacutel Ezt Petancius teljesen rosszul ismeri da Lezze csak reacuteszben Petancius munkaacutejaacutenak hosszabb vaacuteltozataacuteban (14 fejezet) ezt talaacuteljuk bdquoAzt aki a csaacuteszaacuter pecseacutetjeacutenek őre nisandzsibasinak hiacutevjaacutekrdquo97 A tekercsvaacuteltozat szerint (12 feje-zet) bdquoA csaacuteszaacuter pecseacutetjei A toumlroumlk csaacuteszaacuter pecseacutetjeinek a szaacutema az udvarban oumlt Egy pecseacutet pedig a nisandzsibasinaacutel van amely a csaacuteszaacutereacuterdquo98 A Historia Turchescaacuteban pedig az alaacutebbi magyaraacutezat olvashatoacute bdquoA pecseacutetről Van ott egy nisaacutendzsinak titulaacutelt [is] Ő a Nagy Toumlroumlk neveacuteben iacutert oumlsszes kegyeskedeacutest lepecseacuteteli vagy lebeacutelyegzi neki eacutevi 400 000 akcse99 joumlvedelmet utalnak ki eacutes

97 Adelmann i m fol BIv eacutes W Cod Lat 3522 fol 149r At ille qui est custos sigilli imperatoris Nisantibastia nominatur (V Cicogna 894 fol [4r] nascinbascia M N 340 sup (5) fol 28v nisancibassa alakban)

98 A tekercs mindkeacutet peacuteldaacutenyaacuteban azonos moacutedon SIGILLA IMPltERATORISgt Sigilla Turchorum imperatoris in curia sunt quinque Tenet autem unum sigillum Nisancibascia quod est imperatoris

99 Ez az oumlsszeg magasnak tűnik Erhan Afyoncu (Nişancı In Tuumlrkiye Diyanet Vakfı İslacircm Ansiklopedisi XXXIII İstanbul 2007 158) ndash sajnos forraacutesmegjeloumlleacutes neacutelkuumll ndash azt aacutelliacutetja hogy Dzselaacutelzaacutede Musztafa erre a tisztseacutegre valoacute első kinevezeacutesekor (1557) 180 000 akcse haacutesz-birtokot kapott maacutesodszor (1566) pedig eleinte ugyanennyit de kivaacuteloacutesaacutega miatt keacutesőbb el-addig ismeretlen moacutedon 300 000 akcseacutera ugrottak javai Ez igaz lehet de azeacutert megjegyezzuumlk hogy elgondolkodtatoacute miszerint a 16 szaacutezad maacutesodik feleacutere dataacutelt kaacutenunnaacutemeacuteban az aacutell hogy a koumlzuumlluumlk az udvart szandzsaacutekbeacutegkeacutent elhagyoacuteknak 450 000 akcse jaacuter Vouml Douglas A Howard Ottoman Administration and the Ticircmacircr System Ṣucircret-i Ḳacircnucircnnacircme-i lsquoOsmacircnicirc Beracircy-ı Ticircmacircr Dacircden Journal of Turkish Studies 20 (1996) 91 A mű keacutesziacuteteacutesi ideje szerintuumlnk keacuterdeacuteses akaacuter koraacutebbi is lehet

74

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

sok ajaacutendeacutekot [kap]rdquo100 Amint kivilaacuteglik Petancius szeme előtt keacutetseacutegkiacutevuumll ndash kereszteacuteny uralkodoacutek mintaacutejaacutera ndash pecseacutetek lebegtek miacuteg a Historia Turchesca szerzője talaacuten a tugraacutera utalt (amellyel eacuteppen a nisaacutendzsi laacutetta el a kimenő ira-tokat) csak a megfelelő terminust nem talaacutelta Tehaacutet iacuteroacuteink ezuacutettal sem hatottak egymaacutesra

Roumlviden a Petancius-tekercs szaacutemadataira is ki akarunk teacuterni (A hosszabb szoumlvegvaacuteltozatban a beveacutetelek fajtaacutei ugyan szerepelnek aacutem mindenuumltt oumlsszegek neacutelkuumll) A rotulusban felsorolt beveacutetelek koumlzoumltt az első szerint bdquoa keacutet dukaacutettoacutel 10 dukaacutetig adoacutet fizető kereszteacutenyek 800 ezer haacutezaacuteboacutel amely Euroacutepaacuteban talaacutelhatoacute 1 millioacute 500 ezer adoacutejuk vanrdquo101 Ebből a dzsizje-fizetők szaacutema eleacuteg valoacutesaacuteghűnek tűnik hiszen ezek Rumeacuteliaacuteban ndash egyes teruumlletek kimaradaacutesa vagy hiaacutenyai koumlze-pette ndash 1490 koumlruumll nagysaacutegrendileg meghaladtaacutek a 600 000-et102 Teacuteves megaacutella-piacutetaacutes hogy a haraacutecs 2ndash10 dukaacutet koumlzoumltt vaacuteltakozott Tuacutelzoacute a beveacutetelkeacutent mondott maacutesfeacutelmillioacute arany Minthogy egy aranyat ekkoriban 52ndash54 akcse koumlzoumltt vaacuteltot-tak103 a jelzett dukaacutetmennyiseacuteg 75 millioacutenak felel meg A helyzet az hogy az előbb ideacutezett 600 000-neacutel toumlbb adoacuteegyseacuteg utaacuten a kincstaacuternak csupaacuten 31 millioacute akcse beveacutetele volt104 A Petancius aacuteltal emliacutetett 800 000 csalaacutedtoacutel pedig 40 millioacute akcseacutera szaacutemiacutethatott volna Nyilvaacutenvaloacute hogy ilyen teacutemaacutekban amelyekről meacuteg az aacutellamnak sem mindig voltak pontos ismeretei igen neheacutez lehetett biztos eacuterte-suumlleacutest szerezni Azaz ezek a szaacutemok (kiveacuteve a kiroacutett oumlsszeg meacuterteacutekeacutet) nem kiriacute-voacutean rosszak Feltehetőleg koumlnnyebb volt megtudni mekkora a janicsaacuter hadtest nagysaacutega (ez a rotulus 29 fejezeteacutenek katonalistaacutejaacuteban talaacutelhatoacute) Ha Petancius kerekiacutetett 9000 főjeacutehez hozzaacuteadjuk az 500 szolakot (mivel ezek is janicsaacuterok voltak) akkor a II Mehmed koraacutenak veacutegeacutere egy neacutevtelen goumlroumlg nyelvű mű

100 Da Lezze i m 133 ndash Giovan Maria Angiolello ugyanezt a tisztseacuteget kisseacute maacuteskeacutent jellemzi bdquoAztaacuten van ott egy akit nisaacutendzsinak titulaacutelnak akinek az a feladata hogy lepecseacutetelje a leveleket eacutes a bdquokegyelmeketrdquo amelyeket a szultaacuten neveacuteben iacuternak s akinek beacuterkeacutent sok joumlvedelme van eacutevente 40 000 (innen egy nulla bizonyaacutera lemaradt) akcse eacuterteacutekben a veacutegtelenuumll sok ajaacutendeacutek eacutes adomaacuteny neacutelkuumll Ld Giovan Maria Angiolello Viaggio di Negroponte A cura di Cristina Bazzolo (Testi inediti e rari 1) Vicenza 1982 47 (Modernizaacutelt helyesiacuteraacutessal) Az eredeti MacKay aacuteltal igen rossznak tartott (The Angiolello Manuscript 5) Jean Reinhard-feacutele kiadaacutest ld httpsarchiveorgdetailsedition dejmangio00angi 67

101 A madridi peacuteldaacutenyban (Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412) szereplő helyes oumlssze-gekkel De CCCCCCCCM domorum quę sunt in Europa Christianorum a ducatis duobus usque ad ducatos X solventium tributum habent I Mion VC M Vouml Snezhana Rakova Between the Sultan and the Doge Diplomats and Spies in the Time of Suleiman the Magnificent (CAS Working Paper Series 8) Sofia 2016 18 Uő The Earliest Records 18 Uő The Last Crusaders 59 80 000 kereszteacuteny eacutes 500 000 helyett 50 000 bdquotoumlroumlkrdquo csalaacutedfőről szoacutel pedig a forraacuteskoumlzlő reacuteszben (The Last Crusaders 69‒70) joacutel iacuterja aacutet a vonatkozoacute adatokat

102 Oumlmer Barkan 894 (14881489) yılı cizyesinin tahsilacirctına ait muhasebe bilacircnccediloları Belgeler 1 (1964) 26

103 Şevket Pamuk Money in the Ottoman Empire In An Economic and Social History of the Ottoman Empire 1300ndash1914 Ed by Halil İnalcık‒Donald Quataert Cambridge 1994 956

104 Barkan i m 26

75

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

szerzője aacuteltal taksaacutelt 10 000 főhoumlz105 illetve az első igazi leveacuteltaacuteri forraacutesboacutel szaacutermazoacute 1514-es 10 156 fős adathoz meglehetősen koumlzel jutunk106 Ehhez keacutepest Martino Segono puumlspoumlk koraacutebbi 1480‒1481 koumlruumllre dataacutelhatoacute roumlvidke munkaacuteja a Tractatus de provisione Hydronti et de ordine militum Turci et eius origine (Eacutertekezeacutes Otranto veacutedelmeacuteről a toumlroumlkoumlk hadrendjeacuteről eacutes eredetuumlkről) amely a balkaacuteni uacutetvonalakat ismertető műveacutevel egyuumltt hagyomaacutenyozoacutedott a janicsaacuterok eseteacuteben meglehetősen felfeleacute kerekiacutetett tizenkeacutetezres leacutetszaacutemot ad meg (Megjegyzendő hogy e munka Petanciushoz hasonloacutean a katonasaacuteg fajtaacuteit is ismerteti de az egyes katonatiacutepusok sorrendje maacutes ismerteteacutesuumlk tartalmilag is elteacuterő eacutes a leacutetszaacutemadatok minden esetben nagyobbak107)

Eddigi vizsgaacuteloacutedaacutesaink alapjaacuten tehaacutet azt gondoljuk hogy a tekercs nagy meacuter-teacutekben Petancius sajaacutet eacutertesuumlleacutesein alapuloacute oumlnaacutelloacute műve Ebben az oumlsszefuumlggeacutes-ben megnyugtatoacute szaacutemunkra hogy a 15 szaacutezad veacutegi 16 szaacutezad eleji latin eacutes olasz forraacutesokat kitűnően ismerő Franz Babinger uacutegy beszeacutelt Petanciusroacutel mint aki bdquojoacutel ismeri az oszmaacuten koumlruumllmeacutenyeketrdquo eacutes bdquotartalmas munkaacutecskaacutetrdquo keacutesziacutetett azaz mint aki veacutegső soron megbiacutezhatoacute szerző108

Oumlsszegzeacutes A tekercs elkeacutesziacuteteacuteseacutenek ceacutelja

Adott tehaacutet egy az Oszmaacuten Birodalom uralkodoacutecsalaacutedjaacutet aacutellamkormaacutenyzataacutet koumlzigazgataacutesaacutet eacutes katonai erejeacutet bemutatoacute reacuteszben genealoacutegiai reacuteszben leiacuteroacute jellegű szaacutemos reacuteszletet tartalmazoacute munka Ennek alapszoumlvegeacutet hosszabb vaacuteltozataacutet ndash tartalmi elemei alapjaacuten ndash a raguzai szuumlleteacutesű ekkor zenggi vaacuterosi főjegyzőkeacutent teveacutekenykedő Felix Petancius 1496ndash1498 koumlzoumltt iacuterhatta Műveacute-ből valoacutesziacutenűleg nem sokkal elkeacuteszuumllte utaacuten Budaacuten ő maga a korban teljesen egyeduumllaacutelloacute formaacutetumuacute reprezentatiacutev orientalizaacuteloacute diacutesziacuteteacutesű eacutes a leszaacutermazaacutesi taacuteblaacutek csalaacutedfaacutek mintaacutejaacutera portreacutegaleacuteriaacuteval ellaacutetott tekercsvaacuteltozatot iacutert illetve keacutesziacutettetett eacutes miniaacuteltatott

A tekercset Petancius ndash minden ismert illetve neki tulajdoniacutetott munkaacutejaacutenak ez az uralkodoacute volt a ciacutemzettje ndash II Ulaacuteszloacute magyar eacutes cseh kiraacutelynak kiacutevaacutenta aacutetnyuacutejtani azeacutert hogy az oszmaacutenok elleni harcra lelkesiacutetse eacutes cselekveacutesre

105 Ordo portae Description grecque de la Porte et de lrsquoarmeacutee du sultan Mehmed II Eacutediteacutee hellip par Şerif Baştav (MagyarndashGoumlroumlg Tanulmaacutenyok 27) Budapest 1947 7

106 Oumlmer Lucirctfi Barkan H 933ndash934 (M 1527ndash1528) malicirc yılına ait bir buumltccedile oumlrneği İstanbul Uumlniversitesi İktisat Fakuumlltesi Mecmuası 15 (1953ndash1954) 312

107 Pertusi Martino Segono 79ndash86 a janicsaacuterokra vonatkozoacute adat 83 (45 sor) Segonoacutenak a toumlroumlkoumlk eredeteacutere vonatkozoacute itteni fejtegeteacuteseacutevel kapcsolatban Agostino Pertusi meg is jegyezte hogy ezek Petancius Genealoacutegiaacuteja hosszabb redakcioacutejaacutenak valamifeacutele előkeacutepekeacutent is tekinthetők Pertusi I primi studi 491

108 Franz Babinger Mehmed der Eroberer und seine Zeit Weltenstuumlrmer einer Zeitwende Muumlnchen 1953 479 (A szandzsaacutekok eacutes a tiacutemaacuterbirtokosok szaacutemaacuteval kapcsolatos adatait ideacutezi)

76

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

oumlsztoumlkeacutelje Iacutegy fogalmazta meg ezt a korabeli szokaacutesos toumlroumlkellenes koumlzhe-lyek alkalmazaacutesaacuteval a tekercsvaacuteltozat egyfajta zaacuterszavakeacutent (34 fejezet) bdquoNe csodaacutelja felseacuteged legfelseacutegesebb kiraacutely hogy a toumlroumlkoumlk csaacuteszaacutera Aacutezsiaacuteban eacutes Euroacutepaacuteban ekkora katonasaacutegot keacutepes oumlsszegyűjteni Ugyanis ezek legnagyobb reacutesze kereszteacuteny ősoumlktől szaacutermazik eacutes azt oacutehajtjaacutek hogy kereszteacuteny kiraacutelyhoz keruumlljenek eacutes amennyiben az Isten joacutevaacutehagyaacutesaacuteval megtoumlrteacutenne hogy felseacuteged a toumlroumlk ellen hadat indiacutet mindegyikuumlk maacuter fegyveresen felszerelkezve felseacuteged-hez csatlakozik Eacuteppen ezeacutert Isten kegyeacutevel indiacutetson arra minden kereszteacutenyt hogy a te kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegoddal eacutes vezeteacuteseddel Krisztus keresztjeacutet felveacuteve ezt a ragyogoacute tettet megproacutebaacuteljardquo109 Ha arra gondolunk hogy a De itineribust is hasonloacute ceacutellal keacutesziacutetette akkor (fuumlggetlenuumll attoacutel hogy ennek szoumlvege mekkora meacuterteacutekben nem a sajaacutet iacuteraacutesa) nyugodtan mondhatjuk roacutela hogy a korban aacuteltalaacute-nos moacutedon hataacuterozott oszmaacutenellenes eacuterzuumlleteket taacuteplaacutelt Minden bizonnyal az 1499-ben kezdődő velenceindashoszmaacuten haacuteboruacute előtti feszuumllt leacutegkoumlr II Ulaacuteszloacutenak a Velenceacutet taacutemogatoacute szerepvaacutellalaacutesa a magyar kiraacutely hadba leacutepeacuteseacutenek balkaacuteni eacutes koumlzvetve Dalmaacuteciaacutet is eacuterintő koumlvetkezmeacutenyei egyaraacutent oumlsztoumlnző teacutenyezők lehettek a mű mindkeacutet vaacuteltozataacutenak elkeacutesziacuteteacuteseacutere illetve a tekercs benyuacutejtaacutesaacutera

Petanciust azonban ndash keacutesőbbi paacutelyaacutejaacuteboacutel koumlvetkeztethetuumlnk erre ndash egyuacutettal szemeacutelyes megfontolaacutesok is oumlsztoumlnoumlzhetteacutek Az lebeghetett a szeme előtt hogy bekeruumllhessen a kiraacutely koumlrnyezeteacutebe vagy ha maacuter sikeruumllt megkapaszkodnia az udvarban amit a tekercs madridi peacuteldaacutenyaacutenak egyeacutertelmű budai udvari keacutesziacute-teacutese is sugall szaacutemunkra alkalmasnak laacutesseacutek (tovaacutebbi) diplomaacuteciai feladatok elveacutegzeacuteseacutere

Műveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel hangsuacutelyozandoacute hogy a tekercs a maga műfajaacuteban teljesen egyeduumllaacutelloacute minthogy első alkalommal mutatja be az Osz-maacuten uralkodoacutehaacutezat portreacutekon medaillonos formaacuteban Baacuter tartalma szerint nem kifejezetten genealoacutegiai munka meacuteltaacuten tekinthető a dinasztia tagjairoacutel az első euroacutepai kereszteacuteny szerző aacuteltal keacutesziacutetett csalaacutedfaacutenak Emellett a szeraacutej vezetőit eacutes főbb alkalmazottait is sziacutenesen taacuterja eleacutenk Toumlrteacuteneti szempontboacutel pedig azeacutert fontos mert hosszabb szoumlvegvaacuteltozataacutenak keacuteziratos maacutesolt eacutes keacutesőbbi nyomta-tott peacuteldaacutenyai amelyeket a tekercsneacutel joacuteval toumlbben vehettek keacutezbe viszonylag megbiacutezhatoacute eacutes korszerűnek mondhatoacute ismereteket nyuacutejtottak az olvasoacuteknak az oszmaacutenokroacutel

109 A tekercs mindkeacutet peacuteldaacutenyaacuteban azonos moacutedon Non miretur maiestas vestra serenissime rex quod tantos Turchorum imperator in Asia et Europa posset comparare militares viros Nam horum maxima pars quidem est a Christiano sanguine orta desiderans ad Christianum regem accedere quandoque si igitur contigerit annuente Deo maiestatem vestram in Turchos exercitum ducere omnes illi quidem parati cum armis adherent eidem maiestati Qua propter inspiret Deus gratia sua Christianos omnes ut te rege et duce hoc preclarum tentetur facinus Christi assumpta cruce

77

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

FUumlGGELEacuteK

1

Felix Petancius Genealogiaacuteja hosszabb első vaacuteltozataacutenak kivonatos tartalma(Az első nyomtatott kiadaacutes Konrad Adelmann De origine ordine et militari

disciplina Magni Turcae domi forisque habita libellus Hagenau 1530 lapszaacutemaival)

Ajaacutenlaacutes Ulaacuteszloacutehoz (fol AIIrndashv)

I reacutesz A szultaacutenok csalaacutedfaacuteja1 A toumlroumlkoumlk eredete (fol AIIv)2 A szultaacutenok tetteinek roumlvid bemutataacutesa (fol AIIvndashAIIIv)3 II Bajezid fiai (fol AIIIv)4 II Bajezid laacutenyai eacutes vejei (fol AIIIv)5 A hadi sikerek titka az uralkodoacute abszoluacutet hatalma (fol AIIIvndashAIIIIr)

II reacutesz Az aacutellamvezeteacutes110

6 A veziacuterek (fol AIIIIr)7 A beglerbeacutegek eacutes a birodalom keacutet feleacutenek (Anatoacutelia eacutes Rumeacutelia) koumlzigazgataacutesa a szandzsaacutekok a tiacutemaacuterbirtokok (fol AIIIIrndashBIr)8 A kaacutediaszkerek111 (fol BIr)9 A mufti112 (fol BIr)10 A muumlderrisz(ek)113 (fol BIr)11 A defterdaacuter (fol BIr)12 Kiteacuterő a birodalom beveacutetelei (Anatoacutelia eacutes Rumeacutelia oumlsszesiacutetve) (fol BIrndashBIv)13 A csaacuteszaacuteri kancellaacuteria eacutes nyelvhasznaacutelata (fol BIv)14 A csaacuteszaacuteri pecseacutet a nisaacutendzsi114 (fol BIv)

III reacutesz Az udvartartaacutes a szolgaacutelattevők egyes katonafajtaacutek eacutes leacutetszaacutemuk15 A szipaacutehi oglanik115 (fol BIvndashBIIr)16 A szilahtaacuterok116 (fol BIIr)

110 V Cicogna 894 fol [2v] De imperii gubernatione (A birodalom kormaacutenyzaacutesaacuteroacutel) feje-zetciacutemmel

111 A hadbiacuteroacutek112 Itt a sejhuumlliszlaacutem113 A magasabb szintű oktataacutesi inteacutezmeacutenyek tanaacuterai114 A kancellaacuteria vezetője a szultaacuteni toumlrveacutenyek legfőbb ismerője az uralkodoacutei parancsokra a

tugra (a szultaacuten kalligrafikus keacutezjegye) raacuterajzoloacuteja115 Pontosabban szipaacutehi oglanlari a hat udvari lovas alakulat (alti boumlluumlk halki) tagjainak gyermekei116 Szoacute szerinti jelenteacutese fegyverhordozoacute a hat udvari zsoldos lovas alakulat egyike

78

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

17 A muumlteferrikaacutek117 (fol BIIr)18 A szolakok118 (fol BIIr)19 A kapidzsik119 (fol BIIr)20 A mehterek120 (fol BIIrndashv)21 Tovaacutebbi szolgaacutelattevők mesteremberek a mirahorbasi121 a miacuter-i alem122 a szekbaacutenbasi123 (fol BIIv)

IV reacutesz A katonasaacuteg fajtaacutei eacutes leacutetszaacutema124

22 A tiacutemaacuterbirtokosok eacutes a tiacutemaacuterbirtokok szaacutema (fol BIIv)23 A janicsaacuterok fajtaacuteik kikeacutepzeacutesuumlk a dizdaacuterok125 (fol BIIvndashBIIIr)24 Az azabok126 (fol BIIIr)25 Az akindzsik127 (fol BIIIr)26 A csausok128 (fol BIIIr)27 A beslik129 (fol BIIIrndashv)28 A goumlnuumllluumlk130 (fol BIIIv)29 A muumlszellemek131 (fol BIIIv)30 A jajaacutek132 (fol BIIIv)31 A szerahorok133 (fol BIIIv)32 A hajoacutehad134 (fol BIIIv)

117 A szultaacuten eacutes a magas meacuteltoacutesaacutegok kiacuteseacutereteacutenek tagjai akik sokszor a főemberek fiai koumlzuumll keruumlltek ki

118 A szultaacuten lova mellett keacutetoldalt haladoacute testőroumlk a janicsaacuterok 60ndash63 alegyseacutegeacutet alkottaacutek119 A szultaacuteni palota kapuőrei120 Itt saacutetorverők (rajtuk kiacutevuumll a katonazenekar tagjait is iacutegy hiacutevtaacutek)121 Fő istaacutelloacutemester122 A birodalom fő zaacuteszloacutevivője a hadizenekar eacutes maacutes hatalmi jelveacutenyek gondozoacuteinak pa-

rancsnoka123 A 65 janicsaacuteregyseacuteg a szekbaacutenok parancsnoka124 Adelmann i m fol BIIv bal margoacutejaacuten a De generibus militum (A katonasaacuteg fajtaacuteiroacutel) ciacutem

szerepel125 Vaacuterparancsnokok126 Eredendően tengeri eacutes folyami hajoacutekon szolgaacuteloacute harcos keacutesőbb vaacuter veacutedő gyalogos katonaacutek127 Eleinte irregulaacuteris portyaacutezoacutek majd a 15 szaacutezad maacutesodik feleacutetől adoacutekedvezmeacutenyeket eacutelve-

ző nyilvaacutentartott feacutelkatonai elem128 A szeraacutejban a diacutevaacuten műkoumldeacuteseacutet biztosiacutetoacutek parancskeacutezbesiacutetők hiacuternoumlkoumlk koumlvetek129 Eredendően napi oumlt akcse zsoldot huacutezoacute lovas vaacuterkatonaacutek130 Jelenteacutese oumlnkeacutentes A nagyobb vaacuterakban szolgaacuteloacute legjobban fizetett lovas katonaacutek131 Ekkor lovas katonaacutek132 Ekkor gyalogos katonaacutek133 Maacuteskeacutent dzserehorok A 15 szaacutezad maacutesodik feleacutetől a koumlzmunkaacutekon dolgozoacute parasztok

napibeacuteresek134 V Cicogna 894 fol [6v] De classe Turcarum (A toumlroumlkoumlk hajoacutehadaacuteroacutel) mint reacuteszciacutem

szerepel

79

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

V reacutesz Harcmodor taacuteborozaacutes33 Taacuteborvereacutes (fol BIIIvndashBIIIIr)34 Hadrend seregszaacuternyak eacutes harcmodor (fol BIIIIrndashv)

Epiloacutegus35 Az adatgyűjteacutes eacutes a munka ceacutelja (fol BIIIIv)36 A kereszteacuteny vereseacutegek az ellenfeacutel lebecsuumlleacuteseacuteből eacutes meghasonlaacutesboacutel fakadtak a koraacutebbi toumlrteacutenelmi esemeacutenyek aacutettekinteacutese (fol BIIIIvndashCIr)37 A kiraacutely buzdiacutetaacutesa a toumlroumlkellenes harcra (fol CIr CIvndashCIIv uumlres oldalak)

2

Felix Petancius Genealogiaacuteja roumlvidebb maacutesodik tekercs formaacutejuacute vaacuteltozataacutenak kivonatos tartalma

Madrid Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412 Budapest Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 378

Ajaacutenlaacutes Ulaacuteszloacutehoz

I reacutesz A szultaacutenok csalaacutedfaacuteja1 A szultaacutenok felsorolaacutesa eacutes arckeacutepei2 II Bajezid fiai3 II Bajezid laacutenyai eacutes vejei

II reacutesz Az aacutellamvezeteacutes udvartartaacutes katonaacutek135

4 A veziacuterek arckeacutepei eacutes a veziacuteri tisztseacuteg5 A beglerbeacutegek eacutes a birodalom keacutet feleacutenek (Anatoacutelia eacutes Rumeacutelia) koumlzigazgataacutesa a szandzsaacutekok a tiacutemaacuterbirtokok136

6 A kaacutediaszkerek7 A defterdaacuterok8 A hajoacutehad9 A muumlderrisz(ek)10 A mufti11 A csaacuteszaacuteri kancellaacuteria eacutes nyelvhasznaacutelata

135 A katonafejezetek sorrendjeacutet a 29 fejezetben koumlzoumllt oumlsszesiacutető leacutetszaacutemlista sorrendje sze-rint adtuk meg amely nem egyezik meg a hosszabb vaacuteltozat sorrendjeacutevel hanem a tekercsen blokkonkeacutent aacuteltalaacuteban balroacutel jobbra halad tehaacutet maacuter az aacutetszerkeszteacutes utaacuteni logikus sorrendben

136 A sorrend a hosszabb redakcioacute gondolatmenete szerint a beglerbeacutegekről szoacuteloacute reacutesz a ve-ziacuterektől jobbra eacutes nem balra aacutell

80

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

12 A csaacuteszaacuteri pecseacutet a nisaacutendzsi137

13 A szipaacutehi oglanik14 A szilahtaacuterok15 A kapidzsik16 A szolakok17 A janicsaacuterok fajtaacuteik kikeacutepzeacutesuumlk18 A beslik19 A muumlteferrikaacutek20 A csausok21 A goumlnuumllluumlk22 A gariacuteb jigitek138

23 A mehterek24 Az azabok25 Az akindzsik26 A szerahorok27 A mazulok139

28 Tovaacutebbi szolgaacutelattevők a mirahorbasi a szekbaacutenbasi a miacuter-i alem a csasnigiacuterbasi140 a haziacutenedaacuterbasi141

29 A hadsereg oumlsszleacutetszaacutema30 Az euroacutepai beveacutetelek31 Az aacutezsiai beveacutetelek32 A birodalom kiadaacutesai

III reacutesz Harcmodor szokaacutesok eacutes erkoumllcsoumlk (a sorrend nem egyeacutertelmű) 33 A birodalom hataacuterai34 A katonaacutek kereszteacuteny eredete35 A toumlroumlkoumlk toumlrveacutenyei eacutes szokaacutesai36 Hadrend seregszaacuternyak

137 A sorrend a hosszabb redakcioacute gondolatmenete szerint pecseacutetekről szoacuteloacute reacutesz a kancellaacute-ria alatt aacutell iacutegy a balroacutel jobbra sorrend is megtoumlrik

138 Aacutellaacutesra paacutelyaacutezoacute aacutellomaacutenyon kiacutevuumlli katonaacutek139 Vaacuterakozaacutesi aacutellomaacutenyban leacutevők140 Fő eacutetekfogoacute141 A szultaacuten belső kincstaacuteraacutenak vezetője

81

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

3Szandzsaacutekok Petancius eacutes da Lezze műveacuteben

PETANCIUS DA LEZZE142

M V W A Anatoacutelia Amasia143 Amasia Amasia Amasia Amasia (2)Trapezonta144 Trabezonta Trabesonta Trapesonta Trabisonda (1)Capha145 Capha Capha Capha Capha (5)146

Chestemoni147 Chestomoni Cestemoni Chestemoni Castrumene (4)Bursa148 Bursa Bursa Bursa Bursa (20)Domusli Domusli Domusli Domusli Settelia (10)vagy Seteli149 vagy Setili vagy Seteli vagy Seteli Zachielli (11)150

142 Da Lezze i m 153ndash158 Azon szandzsaacutekokat amelyek itt azonosak voltak a Genealogiaacuteban leacutevő alakjaik melleacute iacutertuk be zaacuteroacutejelben feltuumlntetve itteni sorszaacutemukat A rumeacuteliai alkormaacutenyzoacutesaacutegok szaacutemaacutet doumlntve jeloumlltuumlk

143 Az Amaacutesziai szandzsaacutek144 A Trapezunti szandzsaacutek145 A Kaffai szandzsaacutek146 Da Lezzeacuteneacutel az euroacutepai szandzsaacutekok koumlzoumltt szerepel147 A Kasztamonui (ma Kastamonu) szandzsaacutek148 A Huumldavendigjaacuter szandzsaacutek koumlzpontja Bursza volt149 A Denizli vagy Antaljai maacuteskeacutent Teke Ili szandzsaacutek Minthogy Denizli eredeti neve

Domuzlu volt az elsőnek megadott neacutev ezzel azonos Szeteli Antaljaacutet takarja Az idők soraacuten ezt a vaacuterost mintegy 90 kuumlloumlnfeacutele formaacuteban iacutertaacutek le a forraacutesokban Mivel eacuterdekes eacutes megdoumlbbentő ideiktatjuk őket ahogy az alaacutebbi cikkben megtalaacutelhatoacutek Adalia Adalie Adaliya Adalea Adalta Adalya lsquoAdacirclyiah Aftalia Altatia Andalia Andaliye Andaleyeh Andaliyye Antaliyah Antalia Antaliya Antaliyya Antallya Antālī Antali Antalia Atalia Atalie Ataliya Antaliyah Anthaliumlah Attaleias Attaleia Attaliah Attalico Attalie Catalagrave Catalya Catalea Cathaly Cathalya Cathailye Cathaillye Cetelia Italia Italya Natalia Natalie Nouvelle Satalia Odalia Palaia Antalia Sachala Sadalia Sakara Salate Salatrie Sandalion Saptalie Sartalee Satalay Satalea Sataillie Satali Satalia Satalia Nova Sataliae Sataliacuteas Sataliam Novam Satali Satalie Satalieh Satalies Satalias Satallia Satallies Satallea Satallye Sathalia Sathaliae Sathalie Sathaliegraveh Sathalien Satalich Satalya Satalye Sataliensis Satalieyeh Sataliyah Satalyia Satalib Satafia Satallye Satellia Sathalie Sathaliea Saterea Satilija Satolla Sattalia Sattelia Sattalea Satyliaeh Satalia Scacalia Sectaliae Sectalie Septalia Ssatallea Ssatalie Setalia Settelia Settelie eacutes Sutalia Ld T Mikail P Duggan Depicting and Charting the Southern Coastline of Anatolia ndash Record of the Later Toponyms of Phaselis Palyopoli-Paleopolis Tekiroba Gironda-Phionda-Fironda-Fionda ndash The 1812 Report of Rapid Coastal Erosion ndash The (Doubtful) Islands and Evidence Leading Towards a Date for the Collapse of the Upper Courses of the Inner Harbour Arm at Ancient Phaselis Antalya Guumlney Anadolu sahil şeridinin tasviri ve haritalanması ndash Phaselisrsquoin sonraki toponymlerinin kaydedilmesi uumlzerine Palyopoli-Paleopolis Tekiroba Gironda-Phionda-Fironda-Fionda ndash 1812 yılı hızla yayılan kıyı erozyonu raporu ndash Antalya Phaselis antik kentirsquondeki iccedil liman kolunun uumlst kısım ccediloumlkuumlntuumlsuumlnuumln (şuumlpheli) adalar ve kanıtlar ışığında tarihlenmesi Phaselis 3 (2017) 310 jegyzet

150 Da Lezzeacuteneacutel kuumlloumln szandzsaacutekkeacutent joumln elő Antalja utaacuten Egy maacutesik keacuteziratban Techielli alakban emliacutetik Ez Teke Ilinek felel meg amelynek eacuteppen Antalja volt a szeacutekhelye Ezeacutert itt tuumlntetjuumlk fel

82

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

PETANCIUS DA LEZZE M V W A

Sarchan151 Sarchan152 Sarchan Sarchan Soraam (16)Karaman153 Karaman Karaman Caramania (8)Vssunchassan154 Usucassan Vsuncasan Aydin155 Aydin Aidin Aidin (15)Mentes156 Mentes Mentes Chatarchi (14)157

Languri158 Languni Langium Kermen159 Kermen Kermen Enguri160 Enguri Enguri Anguri (12)Boli161 Boli Bala Boli Assyria162 Asiria Ssiria163 Ssyria164 Engeri165 Engeri Engheri Enger Iaya166 Iaya Iaya Naya167 Charasar- Charan- Charasar- Chara chegeri168 chesgeri chengheri Sarchengene169

Muselin170 Mussesin Muselni MuselniCheffe171 Cheffe Cheffe172 Cheffe173

151 A Szaruhaacuteni szandzsaacutek152 Innen heacutet szandzsaacutek hiaacutenyzik153 A Karamani szandzsaacutek154 Az Uzun Haszaacutentoacutel elfoglalt teruumlletekre utal155 Az Ajdini (ma Aydın) szandzsaacutek156 A Mentesei szandzsaacutek157 Babinger (Mehmed der Eroberer 478) azt gondolta hogy a Mentesei szandzsaacuteknak felel

meg Szerintuumlnk Karaszi sem kizaacutert158 Nem sikeruumllt azonosiacutetani159 Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a Germijaacuten szandzsaacutek160 Az EnguumlriAnkarai szandzsaacutek161 A Bolui szandzsaacutek162 Laacutetszoacutelag Sziacuteriaacuteroacutel van szoacute de nem tudni meddig terjedt ez az orszaacuteg a korabeli euroacutepaiak

szemeacuteben Talaacuten Adanaacutera eacutes koumlrnyeacutekeacutere gondoltak163 A szoumlvegben Balassiria164 A szoumlvegben Boliassyria165 Talaacuten a KangiriCsankiri (ma Ccedilankırı) szandzsaacutek166 A jajaacutek szandzsaacutekjaacutera (szandzsaacutekjaira) gondolhattak167 A szoumlvegben Engernaya168 A Karahiszaacuter-i Sarkiacute szandzsaacutek169 A szoumlvegben keacutet kuumlloumln szandzsaacutekkeacutent170 A muumlszellemek szandzsaacutekjaacutera (szandzsaacutekjaira) gondolhattak171 Nem sikeruumllt azonosiacutetani172 A szoumlvegben Muselnicheffe173 A szoumlvegben Muselnicheffe

83

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

PETANCIUS DA LEZZE M V W A Mitili174 Mitili Mitili Militili175 Metellino (17)Emitili176 Emitheli Emittili Liscup177 Liscup Iischup Tischup Sinopi (3) Iznih (5)178 Chaissaria (6)179

Niedia (7)180

Cogno (9)181

Cutei (13)182

Bega (18)183

Chemio (19)184

Rumeacutelia Kilie185 Killie Killie Killie Nicopolie186 Nicopolie Nicopoglie Nicoplogice Niccopoli (7)Bding187 Baiding Bding Bding Avidin (6)Calipoli188 Galipoli Callipoli Callipoli Gallipoli (28)Serab189 Seres Seres Seres Salonich190 Salonich Salonich Salonich Salonichi (22)Nigroponte191 Nigroponte Negroponte Negroponte Negroponte (21)Morea192 Morea Morea Morrea Morea (17)

174 A Midilli (ma Leszbosz) szandzsaacutek175 Ez az alak keacutet szandzsaacutek neveacutenek az oumlsszevonaacutesaacuteboacutel joumltt leacutetre s ennek eredmeacutenyekeacutent

Hamid Ili kimaradt a felsorolaacutesboacutel176 A Hamid Ili szandzsaacutek177 Talaacuten Szinop (ma Sinop) de nem lehetuumlnk biztosak benne178 Az Izniki (ma İznik) szandzsaacutek179 A Kajszeri (ma Kayseri) szandzsaacutek180 A Nigdei (ma Niğde) szandzsaacutek181 A Konjai (ma Konya) szandzsaacutek182 A Kuumltahjai (ma Kuumltahya) szandzsaacutek183 A Bigai szandzsaacutek184 Babinger (Mehmed der Eroberer 478) szerint az Izmiti (ma İzmitKocaeli) szandzsaacutek Ez

a megfelelteteacutes nem tuacutel megnyugtatoacute Talaacuten azonos Petancius Cheffeacutejeacutevel185 Kili (ma Kilija Ukrajna) vaacuterosa eacutes koumlrnyeacuteke lehet186 A Nikaacutepolyi szandzsaacutek187 A Vidini szandzsaacutek188 A Gallipoli (ma Gelibolu) szandzsaacutek189 A Szirozi (ma Szerresz Goumlroumlgorszaacuteg) szandzsaacutek190 A Szaloniki (ma Thessaloniki Goumlroumlgorszaacuteg) szandzsaacutek191 Az AgriboziEgribozi szandzsaacutek Goumlroumlgorszaacutegban az Euripus neacutevből torzult192 A Moreai szandzsaacutek Koumlzpontja toumlbbszoumlr vaacuteltozott Vouml Andreas Birken Die Provinzen

des Osmanischen Reches (Beihefte zum Tuumlbinger Atlas des Vorderen Orients Reihe B 13) Wiesbaden 1976 57

84

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

PETANCIUS DA LEZZE M V W A Argirocastro193 Argirocastro Argiro castro Argirocastro Angelo Castro (16)194

Iannia195 Iarmia Iamma Iama Prisren196 Prisren Prisren Psren Obrid197 Ohrid Ohrid Ahrid Gitari (19)198

Vocetern199 Vocetern Uocetern Vocetern Costedin200 Costadin Costadni Costadni Cornomen201 Cernonen Cernomen Cernomen Azigan202 Azigan Azigan Azigan Scodri203 Schodrum Scodri Stodri Scuttari (11)Bosne204 Bosne Bosne Bosue Chezego (10)Verbosanie Verbosanie Verobosanie Verbosanie Bossina (9)Chrussenzen205 Chruseuce Chussense Crussenze Suonych206 Suonich Snonich Snonich

Smedero Smedereuo Smedereno Smedereno Samandria (8)Samandre vagy Samandrie vagy Samandrevagy SamandreTaurinum Turinum Taurinum Thaurinumkoumlzeleacuteben207 koumlzeleacuteben koumlzeleacuteben koumlzeleacuteben Constantinopoli (1)208

193 Az Ergiri szandzsaacutek Koumlzpontjaacutenak mai neve GjirokastraGjirokasteumlr Albaacuteniaacuteban194 Angelokasztron ma vaacuteros Deacutel-Goumlroumlgorszaacutegban Minthogy a szerző szerint Arta bdquofoumlloumlttrdquo

(egrave sopra di hellip Arta) helyezkedett el csak az albaacuteniai GjirokastraGjirokasteumlr joumlhet szoacuteba Babinger (Mehmed der Eroberer 479) teacutevesen fogadta el Angelokasztront szandzsaacutekkeacutent

195 A Janjai szandzsaacutek Koumlzpontjaacutenak mai neve Joannina maacuteskeacuteppen Jannina Goumlroumlgorszaacutegban196 A Prizreni szandzsaacutek Ma Koszovoacuteban197 Az Ohri szandzsaacutek (ma Ohrid Makedoacuteniaacuteban)198 Babinger (Mehmed der Eroberer 479) kicsit baacutetor megfelelteteacutese199 A Vulcsetrini szandzsaacutek Eacuteszakkelet-Koszovoacuteban Szerbuumll Vucstrn albaacutenul Vushtrri200 A Koumlsztendili szandzsaacutek (ma Kjusztendil Bulgaacuteriaacuteban)201 A Csirmeni szandzsaacutek (ma Ormenio Goumlroumlgorszaacutegban)202 Valoacutesziacutenűleg a cigaacutenyok szandzsaacutekjaacutera utal Baacuter ennek leacutetrehozaacutesi daacutetuma bizonyta-

lan 1497 előtt maacuter keacutetseacutegkiacutevuumll leacutetezett Vouml Emine Dingeccedil XVI yuumlzyılda Osmanlı ordusunda Ccedilingeneler SDUuml Fen Edebiyat Fakuumlltesi Sosyal Bilimler Dergisi 20 (2009) 35

203 Az Iszkenderijei szandzsaacutek Koumlzpontjaacutenak mai neve ShkodraShkodeumlr Albaacuteniaacuteban204 Bosna eacutes Verbosna koumlzuumll az első bizonyaacutera a Hercegovinai a maacutesik a Boszniai szandzsaacutek205 Az Aladzsahiszaacuteri szandzsaacutek206 Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel az Izvorniki szandzsaacutekroacutel van szoacute (ma Zvornik Bosznia Hercego-

vinaacuteban)207 A Szendrői szandzsaacutek (ma Szmederevo Szerbiaacuteban) Taurinum Belgraacutednak felel meg208 Isztambult maacutes kortaacuters euroacutepai szerzők is szandzsaacutekkeacutent emlegetik nem felteacutetlenuumll jogo-

san Vouml Birken i m 55

85

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

PETANCIUS DA LEZZE M V W A Vizo (2)209

Malgara vagy Chier saluch (3)210

Silistria (4)211

Vallona (12)212

Charaferie (13)213

Arta (14)214

Santa Maura (15)215

Settines (18)216

Trihala (20)217

Tumolgina (23)218

Scopia (24)219

Sophia (25)220

Filippopoli (26)221

Andrinopoli (27)222

209 A Vizei szandzsaacutek210 A Kirk Kiliszei szandzsaacutek Malkara ezen beluumllre eshetett211 A Szilisztrei szandzsaacutek212 Az Avlonjai szandzsaacutek213 Keacuterdeacuteses hogy leacutetezett-e Karaferje nevű szandzsaacutek Birken (i m) nem tud roacutela Pitcher at-

laszaacuteban konkreacutet hivatkozaacutes neacutelkuumll feltehetően Babinger alapjaacuten koumlzigazgataacutesi koumlzpontkeacutent sze-repel Vouml Donald Edgar Pitcher An Historical Geography of the Ottoman Empire from Earliest Times to the End of the Sixteenth Century Leiden 1972 XVI teacuterkeacutep (II Mehmed eacutes II Bajezid kora) Ma VeroiaBeroia Goumlroumlgorszaacutegban

214 A NartaiNardai szandzsaacutek (ma Arta Goumlroumlgorszaacutegban)215 Az Aja Mavra-i szandzsaacutek (ma Lefkada Goumlroumlgorszaacutegban) Olasz neve Santa Maura216 Babinger (Mehmed der Eroberer 479) szerint az Atheacuteni szandzsaacutek lenne Maacutes forraacutesok-

ban azonban nemigen talaacutelkozunk ilyen alkormaacutenyzoacutesaacuteggal (A neacutevformaacutek oumlsszepaacuterosiacutetaacutesa csak első pillantaacutesra tűnik alaptalannak a Settelia = Antalja megfeleleacutes ismereteacuteben maacuter keveacutesbeacute) Pitcher (i m XVI teacuterkeacutep) a vaacuterost szandzsaacutekkoumlzpontnak jelzi ugyan de bizonyiacuteteacutek emliacuteteacutese neacutelkuumll valoacutesziacutenűleg ezuacutettal is Babingerre hagyatkozott

217 A Tirhalai szandzsaacutek (ma Trikala Goumlroumlgorszaacutegban)218 Talaacuten a Guumlmuumlldzsinei szandzsaacutek (ma Komotini Goumlroumlgorszaacutegban)219 Az Uumlszkuumlbi szandzsaacutek (ma Szkopje Makedoacuteniaacuteban)220 Szoacutefiaacutet a Rumeacuteliai beglerbeacutegseacuteg szeacutekhelyeacutenek mondja ezt Pasa szandzsaacuteknak hiacutevtaacutek toumlroumlkuumll221 A Filibei szandzsaacutek (ma Plovdiv Bulgaacuteriaacuteban)222 Edirne a Pasa szandzsaacutekon beluumll helyezkedett el teacuteves kuumlloumln egyseacutegnek venni

86

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

Felix Petancius (Feliks Petančić) and the first European genealogy of the Ottoman dynastyGeacuteza DAacuteVID‒Baacutelint LAKATOS

The life of Felix Petancius (Feliks Petančić) is to be surveyed first in this article using exclusively reliable data In earlier works elements of the biographies of three different Ragusan (today Dubrovnik) personalities are probably mixed up The first a codex copyist and illuminator was called Felix Ragusinus the sec-ond an official was named Felix Brutus and the third Felix Petancius served the Hungarian king as a diplomat This amalgamation of three individuals has become widespread on the basis of Petar Kolendićrsquos and Dragutin Kniewaldrsquos works but cannot be verified by means of primary sources

Traditionally three works have been attributed to Petancius Out of them the authorship of Historia Turcica and Quibus itineribus Turci sint aggredi-endi is disputable As Agostino Pertusi has convincingly demonstrated both are partly rewritten or plagiarised versions of pamphlets by Niccolograve Sagundino and Martino Segono respectively Only his third writing the Genealogia Turcorum imperatorum can be regarded as his own independent work Contrary to its title it primarily describes the court and the military leadership of the Ottoman Empire in a short manner It is dedicated to Vladislav II king of Hungary and Bohemia It has two versionsredactions

The longer text is a narrative tract without illustrations We used all the three surviving and so far known manuscripts (preserved in Milan Venice and Vienna) side by side with the first printed edition by Konrad Adelmann in 1530 Efforts were made to clarify the stemma of the manuscript versions

The shorter redaction is an extraction of the original text intended for rep-resentative purposes It is an embellished illuminated rotulus the so-called Petancius scroll It is extant in two copies one is preserved in Budapest the other in Madrid Using philological and style critical argumentation it can be ascertained that the Madrid version is the original while the Budapest scroll is a direct copy of it and both of them were prepared in Buda in the workshop of the Corvina Library

In the third part the historical reliability of the Genealogia is scrutinized based on a contextual analysis of both texts (data on Bayezid IIrsquos family the office-holding of the viziers the names of the sancaks specified in the longer version the number of the Janissaries the revenues of the Empire) Although the presentation of state administration and the constituent elements of the army are not systematic enough the work as a whole is historically accurate Furthermore though certain similarities and parallelisms with some contemporary sources and reports can be detected no direct borrowings can be discovered from other works of the period It can be concluded that the Genealogia contains

87

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

Petanciusrsquos own observations and pieces of information What is more the scroll offers the first genealogy of the Ottoman dynasty prepared by a European author The basic text of the tract must have been written between 1496 and 1498 The preparation of the scroll can be linked to the spiritual arrangements of the Venetian‒Ottoman war starting only in 1499 and the participation of the Hungarian king in Anti-Ottoman activities around this time

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

Keletkutataacutes 2020 tavasz 89ndash110 old

Saacuterkoumlzy MikloacutesA magyarorszaacutegi jaacuteszok nyelvemleacutekei ndash forraacutesok probleacutemaacutek uacutej adatok1

E tanulmaacuteny ceacutelja hogy oumlsszefoglalja a koumlzeacutepkori Magyarorszaacutegra betelepuumllt jaacuteszok nyelvemleacutekeinek forraacutesait eacutes elemezze a hazaacutenkban eddig ismert jaacutesz nyelvemleacutekeket Iacuteraacutesom segiacutetseacutegeacutevel egyben szeretneacutem taacutegabb kontextusban taacutergyalni a jaacuteszok nyelvi-etnikai szaacutermazaacutesaacutenak probleacutemaacuteit

Az iraacuteni nyelvek eacutes iacuteraacutesok osztaacutelyozaacutesa az oacute- eacutes koumlzeacutepiraacuteni nyelvi korszakban

Mint ismert a jaacuteszok a 14 szaacutezad soraacuten jelennek meg az iacuterott eacutes reacutegeacuteszeti forraacute-sokban a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten Egybehangzoacute veacutelemeacutenyek szerint a magyarorszaacutegi jaacuteszok ősei a Kelet-Euroacutepa ellen indiacutetott mongol hadjaacuteratok aacuteltal kivaacuteltott neacutepmozgaacutesok koumlvetkezteacuteben hagytaacutek el szaacutellaacutesteruumlletuumlket az Eacuteszak-Kaukaacutezust a Don eacutes a Volga folyoacutek aacuteltal hataacuterolt zoacutenaacutet

A jaacuteszok eredeteacutevel eacutes nyelvi haacutettereacutevel kapcsolatban a modern nemzetkoumlzi eacutes magyar nyelveacuteszeti szakirodalom egyseacuteges aacutellaacutespontot keacutepvisel a jaacuteszok az iraacuteni neacutepek koumlzeacute tartoztak fennmaradt nyelvemleacutekeik pedig kiveacutetel neacutelkuumll az iraacuteni nyelvekhez koumlthetők tehaacutet egy indoeuroacutepai nyelvet beszeacutelő neacutepcsoportroacutel van szoacute A jaacuteszok nyelvemleacutekei az iraacuteni nyelveken beluumll egyeacutertelműen eacutes vilaacute-gosan az eacuteszakkelet-iraacuteni nyelvek koumlzeacute (mint amilyen a jaghnoacutebi vagy az oszeacutet) sorolhatoacutek

Az iranisztika az iraacuteni nyelvek toumlrteacuteneteacutet haacuterom nagy korszakra osztja nyelveacuteszeti sajaacutetossaacutegaik alapjaacuten pedig a kelet- eacutes a nyugat-iraacuteni nyelvek csoportjaacuteba sorolja őket Ez a kelet-nyugati csoportosiacutetaacutes azonban csak az oacuteiraacuteni nyelvtoumlrteacuteneti korban hordozott teacutenyleges foumlldrajzi lokalizaacutecioacutet Ebből a korszakboacutel (Kr e 2 eacutevezredndashKr e 330) keacutet iraacuteni nyelvnek az oacuteperzsaacutenak eacutes az avesztainak ismertek a nyelvemleacutekei A nyugat-iraacuteni nyelvek koumlzeacute sorolt oacuteperzsaacutenak (Achaimenida Birodalom Kr e 6ndash4 szaacutezad) eacutekiacuteraacutesos aacutebeacuteceacutevel maradtak raacutenk szoumlvegei toumlbbnyire a mai Iraacuten deacuteli reacuteszeacuteről Az Avesztaacutenak a zoroasztriaacutenus vallaacutes szent koumlnyveacutenek kronoloacutegiai meghataacuterozaacutesa a jelenleg ismert keacutesei toumlbbnyire koumlzeacutepkori eacutes uacutejkori keacuteziratok filoloacutegiai probleacutemaacutei miatt

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201891 A jelen tanulmaacuteny a Magyar Műveacuteszeti Akadeacutemia Műveacuteszeti Oumlsztoumlndiacutejprogramjaacutenak taacute-

mogataacutesaacuteval joumltt leacutetre

aligha lehetseacuteges aacutem nyelvi archaizmusai a szanszkrithoz eacutes az oacuteperzsaacutehoz valoacute koumlzelseacutege miatt egyeacutertelműen a Kr e 2ndash1 eacutevezredre dataacutelhatoacute szoumlvegekről van szoacute2 Az oacuteperzsaacuten eacutes az avesztain kiacutevuumll maacutes oacuteiraacuteni nyelvekből csak szoacuter-vaacutenyos toumlbbnyire onomasztikai adatokkal rendelkezuumlnk Ilyen a meacuted nyelv amelyen a kiraacutelyok nevei vilaacutegos nyugat-iraacuteni etimoloacutegiaacuteval rendelkeznek Hasonloacute a helyzet a szkiacuteta csoportok nagy reacuteszeacuteneacutel is ahol szinteacuten biztosra vehető az iraacuteni nyelvi haacutetteacuter Utoacutebbira reacuteszben a goumlroumlg forraacutesokban megőr-zoumltt szkiacuteta neacutevanyagboacutel reacuteszben viacutezrajzi nevekből koumlvetkeztethetuumlnk A Kr e 1 eacutevezredbeli kelet-euroacutepai szkiacuteta nyelvemleacutekek kapcsaacuten eacuterdemes megemliacuteteni a don rsquofolyoacute viacutezrsquo szoacutet amely felteacutetelezhetően egy indoiraacuteni dhanH rsquofolyikrsquo gyoumlk leszaacutermazottja eacutes amely szaacutemos mai folyoacuteneacutevben is laacutethatoacute Oroszorszaacuteg Ukrajna eacutes Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten (laacutesd Don Donyec Duna stb) Az adatok tehaacutet azt sugalljaacutek hogy a kelet-euroacutepai szkiacutetaacutek iraacuteni nyelvet vagy nyelveket beszeacutelhettek baacuter mindez a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute nyelvemleacutekek korlaacutetozottsaacutega miatt reacuteszleteiben nem vizsgaacutelhatoacute

A koumlzeacutepiraacuteni korboacutel (Kr e 330ndashKr u 9ndash10 szaacutezad) maacuter joacuteval toumlbb iraacuteni nyelv iacuterott emleacutekeit ismerjuumlk3 A nyugat-iraacuteni nyelvek koumlzeacute soroljuk a koumlzeacutepperzsaacutet eacutes a paacuterthust Mindkettő terjedelmes iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkezik nyelvemleacutekeik nagyobb reacuteszt a mai Iraacutenboacutel (ahol a legtoumlbben beszeacutelteacutek e nyelveket) kisebb reacuteszt Koumlzeacutep-Aacutezsiaacuteboacutel keruumlltek elő A koumlzeacutepperzsaacutenak haacuterom fő forraacutescsoportja ismert a feliratos koumlzeacutepperzsa szoumlvegek a zoroasztriaacutenus koumlzeacutepperzsa egyhaacutezi szoumlvegek nagy terjedelmű korpusza melynek nyelveacutet pahlavinak (magya-rul olykor pehlevinek) hiacutevjuk valamint a manicheus koumlzeacutepperzsa szoumlvegek A koumlzeacutepperzsa minden vaacuteltozataacutet araacutemi eredetű aacutebeacuteceacutevel iacuterjaacutek Baacuter ezen aacutebeacute-ceacutek kialakulaacutesa elteacuterő toumlrteacutenelmi pillanatokban koumlvetkezett be koumlzoumls ősuumlk az oacuteperzsa korban hasznaacutelt uacuten birodalmi araacutemi nyelv seacutemi aacutebeacuteceacuteje volt Az eacuteszak-nyugat-iraacuteni nyelvek koumlzeacute tartozoacute paacuterthusnak is toumlbb kuumlloumlnboumlző forraacutescsoportja leacutetezik a korai paacuterthus (Kr e 2ndash1 szaacutezad) osztrakonok Niszaacuteboacutel az egykori paacuterthus fővaacuterosboacutel a szaacuteszaacutenida kori paacuterthus feliratok valamint a manicheus paacuterthus szoumlvegek A paacuterthus nyelv mindegyik forraacutescsoportjaacutet seacutemi eredetű aacutebeacute-ceacutevel iacutertaacutek hasonloacutean koumlzeli rokonaacutehoz a koumlzeacutepperzsaacutehoz

A koumlzeacutepiraacuteni nyelvek eacuteszakkeleti csoportjaacuteba tartozik a szogd a hvaacuterezmi eacutes az uacuten szaka nyelvek csoportja (hotaacuteni eacutes tumszuki szaka) deacutelkeleti aacutegaacuteba pedig a baktriai Ezeket az iraacuteni nyelveket a mai Koumlzeacutep-Aacutezsia Afganisztaacuten tovaacutebbaacute Kiacutena teruumlleteacuten beszeacutelteacutek eacutes iacutertaacutek A szogd kiterjedt iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkezik amely araacutemi manicheus szogd indiai eredetű braacutehmiacute eacutes reacuteszben arab betűs

2 Fontos megjegyezni hogy az Aveszta koumlnyvei nem egyseacuteges nyelvtant mutatnak iacutegy meg-kuumlloumlnboumlztetuumlnk oacuteavesztai eacutes uacutejavesztai nyelvvaacuteltozatokon szuumlletett reacutegiesebb eacutes keveacutesbeacute reacutegies szoumlvegeket

3 Ruumldiger Schmitt Die mitteliranischen Sprachen im Uumlberblick In Compendium Linguarum Iranicarum Hrsg von Ruumldiger Schmitt Wiesbaden 1989 95ndash105

90

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

aacutebeacuteceacuteken maradt raacutenk mikoumlzben a baktriait goumlroumlg aacutebeacuteceacutevel iacutertaacutek A viszonylag csekeacutely szaacutemuacute iacuterott forraacutesboacutel ismert hvaacuterezmi szinteacuten araacutemi eacutes reacuteszben arab betűs aacutebeacuteceacutet hasznaacutel A keacutet szaka nyelv lejegyzeacuteseacutere pedig indiai eredetű braacutehmiacute iacuteraacutest alkalmaztak eacutespedig főleg buddhista szoumlvegek roumlgziacuteteacuteseacutere4

A koumlzeacutepiraacuteni eacutes az uacutejiraacuteni nyelvi korszak hataacuteraacuten aacutell az alaacuten nyelv is amely-nek jelentőseacutege e tanulmaacuteny szempontjaacuteboacutel kiemelkedő eacutes amelyet szinteacuten az eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvek csoportjaacuteba sorolunk Igaz keveacutes oacutekori eacutes koumlzeacutepkori alaacuten nyelvemleacutek ismert de a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute adatok valamint a 18 szaacute-zadtoacutel kezdve lejegyzett oszeacutet nyelvű szoumlvegek semmi keacutetseacuteget nem hagynak az alaacuten eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvi jellegeacutet illetően

Mindezeken tuacutel a koumlzeacutepiraacuteni nyelvek koumlzeacute soroljuk ndash neacutevanyaguk eacutes korlaacute-tozottan elsősorban a keacuteső antik kuacutetfőkben fennmaradt egyeacuteb nyelvi forraacutesok alapjaacuten ndash a Kelet-Euroacutepaacuteboacutel ismert szarmataacutek jazigok eacutes roxolaacutenok nyelveacutet is Igencsak neheacutezkes annak bizonyiacutetaacutesa hogy ezek a nyelvek milyen meacuterteacutekben leszaacutermazottai az oacuteiraacuteni szkiacuteta nyelvnek vagy nyelveknek A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok szűkoumlsseacutege elleneacutere a nyelvi kontinuitaacutes Vaszilij Ivanovics Abajev kutataacutesai alapjaacuten nagyon is lehetseacuteges5 Az is valoacutesziacutenű hogy az egykor a Kaacuter-paacutet-medence alfoumlldi reacutegioacutejaacuteban is beszeacutelt szarmata jazig eacutes roxolaacuten nyelvek a keletiraacuteni csoportba sorolhatoacutek eacutes igen koumlzeli rokonsaacutegban aacutellhattak az alaacutennal E nyelveket gyakran mint az alaacuten vaacuteltozatait emliacuteti a szakirodalom Felteacutetelezett rokonsaacutegukra gyakran ideacutezett peacutelda maga a grecizaacutelt roxolaacuten (Ῥωξολανός) neacutev mely egyeacutertelműen a rsquofeacutenyes alaacutenrsquo jelenteacutesű koumlzeacutepiraacuteni ruχs-alānboacutel szaacuterma-zik eacutes azt sejteti hogy a roxolaacutenok valoacutejaacuteban az alaacutenok egy Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteba vaacutendorolt korai csoportja voltak6 A roxolaacuten neacutev imeacutent emliacutetett etimoloacutegiaacutejaacute-val aacutellhat kapcsolatban a főleg muszlim auktoroknaacutel feltűnő rukhsās (روخساس olykor rontott alakban دوخساس) rsquofeacutenyes āsrsquo7 neacutepneacutev is amely az alaacutenok egyik elnevezeacutese volt8 Ugyanakkor meg kell jegyeznuumlnk hogy neacutehaacuteny neacutepneacutev eacutes szemeacutelyneacutev aligha eleacutegseacuteges a kelet-euroacutepai iraacuteni nyelvek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera eacutes egy lineaacuteris nyelvi leszaacutermazaacutes megaacutellapiacutetaacute-saacutera ahogy erre Harmatta Jaacutenos egyik korai tanulmaacutenya is utal ahol a szerző felhiacutevta a figyelmet a kelet-euroacutepai szkiacuteta eacutes szarmata nyelvi anyag nem egyseacute-

4 Nicholas Sims-Williams Eastern Middle Iranian In Compendium 165ndash1725 Vaszilij Ivanovics Abajev Isztoriko-etimologicseszkij szlovarrsquo oszetyinszkovo jazuumlka IndashIV

Moszkva 1958ndash1989 6 Agustiacute Alemany Sources on the Alans A Critical Compilation Leiden 2000 8 Vouml

avesztai raoxšna uacutejperzsa raušan rsquofeacutenyesrsquo7 Ami az ās etimoloacutegiaacutejaacutet illeti veacutelhetően az oacuteiraacuteni āsu rsquogyorsrsquo szoacutera megy vissza (vouml

Harmatta Jaacutenos Alaacuten In A vilaacuteg nyelvei Szerk Fodor Istvaacuten Budapest 1999 38ndash39 Czegleacutedy i m 13 33) A Pritsak eacutes maacutesok aacuteltal felvetett AsiindashArsiindashἌορσοι etimoloacutegiai kapcsolat nem aacuteltalaacutenosan elfogadott a szakirodalomban (vouml Langoacute Peacuteter A jaacuteszok etnogenezise eacutes korai toumlr-teacutenetuumlk In Szaacutellaacutestoacutel a mezővaacuterosig Tanulmaacutenyok Jaacuteszfeacutenyszaru eacutes a Jaacuteszsaacuteg muacuteltjaacuteroacutel Szerk Langoacute Peacuteter Jaacuteszfeacutenyszaru 2000 86ndash87)

8 Alemany i m 8

91

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

ges voltaacutera9 Az azonban a rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok alapjaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a szarmata a jazig eacutes a roxolaacuten koumlzelebbi rokonsaacutegban aacutellt az eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvekkel (alaacuten hvaacuterezmi szogd baktriai szaka) mint az Iraacutenban egykor beszeacutelt nyugatiraacuteni nyelvekkel (paacuterthus koumlzeacutepperzsa) Arra is fel kell azonban hiacutevnunk a figyelmet hogy a raacutenk maradt szarmata onomasztikai anyagban elő-fordulnak nyugatiraacuteni elemek is A kelet- eacutes nyugatiraacuteni nyelvek eacuterintkezeacuteseacutenek lehetseacuteges helysziacutene a Kaukaacutezus videacuteke volt A kuumlloumlnboumlző nem iraacuteni nyelvek-ből is itt keruumllhettek nyugatiraacuteni koumllcsoumlnszavak a Kaukaacutezustoacutel eacuteszakra beszeacutelt keletiraacuteni nyelvekbe de Kis-Aacutezsia egykori achaimenida tartomaacutenyainak reacutesz-ben iranizaacutelt oacutekori lakossaacutega is adhatott tovaacutebb nyugatiraacuteni joumlveveacutenyszavakat a Fekete-tenger menteacuten beszeacutelt keletiraacuteni nyelveknek (gondoljunk a Pontuszi Kiraacutelysaacuteg achaimenida tehaacutet nyugatiraacuteni kapcsolataira) Hasonloacute jelenseacutegekre vagyis lehetseacuteges nyugatiraacuteni lexikai elemek keletiraacuteni koumlzegben valoacute megjele-neacuteseacutere figyelhetuumlnk fel keacutesőbb a jaacutesz nyelv eseteacuteben is

A Kr u 9ndash10 szaacutezadtoacutel szaacutemiacutetott uacutejiraacuteni nyelvi korszak kiacutevuumll esik tanulmaacute-nyunk keretein Erre is jellemző a keletndashnyugati felosztaacutes amely azonban ebben a korban maacuter csak nyelveacuteszeti eacutes nem foumlldrajzi eacutertelemben hasznaacutelatos (a főbb nyugatiraacuteni nyelvek uacutejperzsa taacutedzsik kurd nyelvek zaacutezaacute gilaacuteni luri beludzs a főbb keletiraacuteni nyelvek pastu oszeacutet jaghnoacutebiuacutejszogd uacuten pamiacuteri nyelvek) Az uacutejiraacuteni nyelvek koumlzuumll ki kell emelni az oszeacutetot mivel az egykori jaacutesz nyelv eacutes a mai oszeacutet szoros rokonsaacutegot mutat egymaacutessal Az eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvek koumlzeacute tartozoacute eacutes az Oroszorszaacutegi Foumlderaacutecioacute teruumlleteacuten beszeacutelt oszeacutetnak ma keacutet jelentős beszeacutelt dialektusaacutet ismerjuumlk a digort eacutes az iront10

Mindezek oumlsszesseacutegeacuteben azt jelentik hogy a hajdan Magyarorszaacutegon beszeacutelt jaacutesz nyelv szorosabb rokonsaacutegban aacutell az egykori maacutera nagyobbreacuteszt maacuter kihalt eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvekkel az alaacutennal a szogddal a hvaacuterezmival eacutes az uacutegy-nevezett szaka nyelvek csoportjaacuteval mint a nyugatiraacuteni nyelvek koumlzeacute sorolt koumlzeacutepperzsaacuteval eacutes paacuterthussal11

Nyelv eacutes neacutep az alaacuten eacutes vaacuteltozatai Kelet-Euroacutepaacuteban a jaacutesz nyelv előzmeacutenyei

Az iacuterott forraacutesokban a Kr u 1 szaacutezadtoacutel megjelenő alaacuten neacutepcsoport kiemelkedő jelentőseacuteggel rendelkezett az Eacuteszak-Kaukaacutezus valamint a Volgaacutetoacutel nyugatra fekvő kelet-euroacutepai teruumlletek keacuteső oacutekori eacutes koumlzeacutepkori toumlrteacutenelmeacuteben Az alaacutenok

9 Jaacutenos Harmatta Studies in the Language of Iranian Tribes in South Russia Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 1 (19512ndash3) 261ndash314

10 Fridrik Thordarson Ossetic In Compendium 456ndash479 Uő Digor In Encyclopaedia Iranica VII4 Ed by Ehsan Yarhsater Costa Mesa 1999 402ndash404

11 Roland Bielmeier Sarmatisch Alanisch Jassisch und Altossetisch In Compendium 236ndash245 Saacuterkoumlzy Mikloacutes A szarmata nyelv In Pannoacutenia latin nyelvtoumlrteacutenete Szerk Feheacuter Bence Budapest 2007 485ndash487

92

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

elei veacutelhetően a mai Hvaacuterezm (Khorezm) taacutegabb eacutertelemben Koumlzeacutep-Aacutezsia teruuml-leteacuteről12 bevaacutendorolt iraacuteni nomaacutedok lehettek eacutes az alaacuten neacutepneacutev talaacuten a joacutel ismert aryaārya rsquoaacuterja (előkelő)rsquo indoiraacuteni neacutepneacutevhez vezethet vissza13 Az alaacutenok hosszuacute toumlrteacutenelme eacutes nomaacuted toumlrzsi struktuacuteraacuteja implikaacutelja hogy az alaacuten toumlrzs-szoumlvetseacuteg kialakulaacutesaacuteban toumlbb neacutepcsoport is reacuteszt vett iacutegy valoacutesziacutenűsiacutethető hogy forraacutesaink nem minden esetben ugyanazt a neacutepcsoportot eacutertetteacutek az alaacutenok alatt az 1 eacutes a 14 szaacutezad koumlzoumltt Veacutelhetően itt nem egy egynyelvű eacutes homogeacuten koumlzoumlsseacutegről van szoacute

Jelen tanulmaacutenynak nem ceacutelja a meglehetősen szoumlveveacutenyes eacutes gazdag oacutekori eacutes koumlzeacutepkori alaacuten toumlrteacutenelem oumlsszefoglalaacutesa valamint az alaacuten etnogenezis keacuterdeacuteseinek megvaacutelaszolaacutesa Az alaacutensaacuteg hosszuacute toumlrteacutenelme soraacuten toumlbb reacuteszre szakadt Galliaacutetoacutel Eacuteszak-Afrikaacuten aacutet Mongoacuteliaacuteig koumlvethetjuumlk kuumlloumlnboumlző korsza-kokban megjelenő csoportjaikat Egy jelentős reacuteszuumlk azonban a Kaukaacutezus taacutegabb koumlrnyezeteacuteben maradt eacutes tuacuteleacutelte mind a hun mind az arab mind pedig a mongol taacutemadaacutesokat Ezek az alaacutenok lehettek a mai oszeacutetek eacutes az egykor Magyarorszaacutegra betelepuumllt jaacuteszok koumlzoumls ősei Amint az a fentebbi aacutettekinteacutesből is laacutethatoacute az alaacuten a koraacutebbi szarmata nyelvvel vagy nyelvekkel nyelvi kontinu-umot alkotott

A szakirodalomban alaacutennak nevezett neacutepcsoportra szaacutemos forraacutes utal eacutes hosszuacute toumlrteacutenelmuumlk soraacuten gyakran maacutes nevekkel is illetteacutek őket Az oacutekori eacutes koumlzeacutepkori forraacutesokban szereplő elnevezeacutesek ndash alaacuten al-lān aorsos roacutexolan (ruχs-alān) r(d)ukhs-ās ṭuwal-ās aš-tigor ndash szaacutemos esetben az egeacutesz neacutepre vonatkoztatva jelentek meg miacuteg maacuteskor valoacutesziacutenűleg csak egyes toumlrzsekre utal-hatott az adott kifejezeacutes A rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute forraacutesok alapjaacuten elmondhatoacute hogy az alaacuten neacutepneacutev nagyjaacuteboacutel a 13 szaacutezadi mongol hoacutediacutetaacutesig dominaacutens szere-pet jaacutetszott az oumlsszalaacutensaacuteg megjeloumlleacuteseacutere Ezt koumlvetően az addig csak bizonyos alaacuten csoportokat toumlrzseket jeloumllő maacuteig tisztaacutezatlan etimoloacutegiaacutejuacute ās (amely a keleti szlaacutev ясы alakon keresztuumll honosodott meg a magyarban jaacutesz formaacuteban eacutes amely ettől fuumlggetlenuumll a mai oszeacutet neacutev előzmeacutenye is) a 13 szaacutezadi mongol hoacutediacute-taacutest koumlvetően vaacutelt aacuteltalaacutenos eacutes az alaacutent felvaacuteltoacute neacutepelnevezeacutesseacute forraacutesainkban14

Amennyire vaacuteltozatosak eacutes nagy szaacutemuacuteak az alaacutenokra vonatkozoacute toumlrteacuteneti forraacutesok annyira szegeacutenyesek a fennmaradt nyelvemleacutekeik Minden valoacutesziacute-nűseacuteg szerint az alaacutenok egyetlen csoportja eseteacuteben sem beszeacutelhetuumlnk a sajaacutet nyelvű iacuteraacutesbeliseacuteg jelentősebb szerepeacuteről Nyelvemleacutekeik nagy reacuteszeacutet az alaacute-nokroacutel iacutert forraacutesokban fellelhető onomasztikai adatok jelentik Fennmaradt meacuteg

12 Az alaacutenok koumlzvetlen elődeinek gondolt Asii neacutepcsoport eacutes a kiacutenai forraacutesokboacutel ismert Kangkuuml orszaacutega (talaacuten a mai Taskent koumlrnyeacutekeacuten a Szir-darjaacutetoacutel eacuteszakra) kapcsolataacutehoz ld Czegleacutedy Kaacute-roly Nomaacuted neacutepek vaacutendorlaacutesa Napkelettől Napnyugatig Budapest 1969 13 33 Vaacutesaacutery Istvaacuten A reacutegi Belső-Aacutezsia toumlrteacutenete Szeged 1993 37ndash39 Langoacute i m 86ndash88

13 V I Abaev‒H W Bailey Alans In Encyclopaedia Iranica I Ed by Ehsan Yarhsater London 1985 801ndash803

14 Alemany i m 2ndash9

93

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

neacutehaacuteny roumlvid goumlroumlg aacutebeacuteceacutes felirat mint peacuteldaacuteul a 10ndash12 szaacutezad koumlzeacute dataacutelt zelencsuki felirat a Kubaacuten folyoacute menteacuten vagy a bizaacutenci koumlltő eacutes grammatikus Ioacuteanneacutesz Tzetzeacutesz (koumlruumllbeluumll 1110ndash1180) Theogonia ciacutemű műve epiloacutegusaacute-nak alaacuten glosszaacutei melyek joacutel felismerhetően egy alaacuten anyanyelvű adatkoumlzlő mondattoumlredeacutekei koumlzeacutepgoumlroumlg szoumlvegbe aacutegyazva Tzetzeacutesz e munkaacuteja kuumlloumlnboumlző nyelvekből ideacutez roumlvidebb mondatokat koumlszoumlneacutesi formaacutekat Az alaacuten nyelvű glosszaacutek udvariassaacutegi formulaacutekkal kapcsolatosak eacutes a 12 szaacutezad derekaacuteroacutel szaacutermaznak15 Agustiacute Alemany hiacutevta fel a kutatoacutek figyelmeacutet egy lehetseacuteges negyedik alaacuten nyelvemleacutekre amely egy meacuteg publikaacutelatlan 13 szaacutezadi bizaacutenci liturgikus keacuteziratban maradt fent eacutes mintegy negyven alaacutennak tűnő kifejezeacutest tartalmaz16

Nem tartozik szorosabban a teacutemaacutenkhoz de eacuterdemes roumlviden utalni a magyar nyelv alaacuten (vagy az alaacutennal koumlzeli rokon keletiraacuteni nyelvből illetve nyelvekből szaacutermazoacute) joumlveveacutenyszavaira Fontos megjegyezni hogy ezek a szavak kiveacutetel neacutelkuumll a honfoglalaacutes előtti időszakban keruumlltek a magyar nyelvbe Ilyen joumlve-veacutenyszavaink peacuteldaacuteul a veacutert hiacuted ezuumlst legeacuteny neacutep meacutereg asszony kard vaacutem reacuteszeg gazdag toumllgy huacuteg uumlveg egeacutesz keszeg meacutely meacuten zoumlld gond eacutedes fizet Neacutehaacuteny esetben Benkő Loraacutend keacutetelyeket fogalmazott meg az alaacuten eredet-tel kapcsolatban maacutes esetekben pedig elkeacutepzelhető hogy az adott joumlveveacutenyszoacute egy harmadik nyelvből szaacutermazik de egy alaacuten dialektuson keresztuumll keruumllt be a magyarba17 A magyarndashalaacuten nyelvi eacuterintkezeacutes egyik lehetseacuteges helysziacutene veacutelhe-tően a DonndashKubaacuten videacutek volt de mivel nem ismeretes az alaacuten dialektusok vagy veluumlk koumlzeli rokonsaacutegban aacutelloacute keletiraacuteni nyelvek pontos foumlldrajzi eacutes időbeli elterjedeacutese ezeacutert elkeacutepzelhető hogy az eacuterintkezeacutesre az Uraacutel deacutelkeleti oldalaacuten is sor keruumllhetett a keacuteső oacutekor eacutes a kora koumlzeacutepkor folyamaacuten18

A Magyarorszaacutegon megtelepedett jaacutesz neacutepcsoport ma ismert nyelvemleacutekei

Amint az joacutel ismert a Kelet-Euroacutepaacutet eacutert mongol invaacutezioacute jelentős etnikai vaacuteltozaacute-sokat eacutes migraacutecioacutes hullaacutemokat vaacuteltott ki a 13 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Az alaacuten-jaacutesz toumlrzsszoumlvetseacuteg suacutelyos vereseacuteget szenvedett a Kaukaacutezust eacutes a DonndashKubaacuten folyoacutek videacutekeacutet toumlbb hullaacutemban elaacuterasztoacute mongol birodalmi hadseregektől

15 Dietrich Gerhardt Alanen und Osseten Zeitschrift der Deutschen Morgenlaumlndischen Gesellschaft 93 (1939) 33ndash51

16 Alemany i m XX Sysse EngbergndashAlexander Lubotsky Alanic Marginal Notes in a Byzantine Manuscript A Preliminary Report Nartamongae 2 (2003) 41ndash46

17 Andraacutes Roacutena-Tas TurkicndashAlanianndashHungarian Contacts Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 58 (20052) 205ndash213

18 Hannes Skoumlld Die ossetischen Lehnwoumlrter im Ungarischen LundndashLeipzig 1925 Johnny Cheung Ossetic Language ii Ossetic Loanwords in Hungarian In Encyclopaedia Iranica httpwwwiranicaonlineorgarticlesossetic-ii (2020 juacutelius 15)

94

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

s ezek az esemeacutenyek az egykori alaacuten szaacutellaacutesteruumlletek oumlsszezsugorodaacutesaacuteval az alaacutensaacuteg szeacutethullaacutesaacuteval jaacutertak19 Az alaacutenok toumlbb reacuteszre szakadaacutesaacutenak egyik ele-mekeacutent jelentős alaacuten-jaacutesz neacutephullaacutem mozdult el nyugati iraacutenyba E neacutepcsoport veacutelhetően nem volt egyseacuteges etnikailag raacuteadaacutesul keacuterdeacuteses az etnikai-toumlrzsi kapcsolatrendsze ruumlk a szinteacuten nyugat feleacute mozgoacute kipcsak-toumlroumlkseacuteg egyes cso-portjaival Az is bizonyosnak laacutetszik hogy nem kizaacuteroacutelag Magyarorszaacuteg volt az egyetlen hely ahol alaacuten-jaacutesz csoportok bukkantak fel a mongol invaacutezioacutet koumlve-tően A mai Moldaacutevia eacutes Bulgaacuteria teruumlleteacuten szinteacuten jelentős alaacuten-jaacutesz csoportok jelentek meg akik elsősorban katonai szolgaacutelatot teljesiacutető zsoldosok voltak a bizaacutenci aacutellam eacutes a bolgaacuter fejedelemseacutegek harcaiban

Mostani ismereteink alapjaacuten nem valoacutesziacutenű hogy az alaacuten-jaacuteszok egyes csoport jainak Magyarorszaacutegra toumlrteacutenő betelepedeacutese meacuteg az Aacuterpaacuted-haacutez kiha-laacutesa előtt ment volna veacutegbe hiszen magyarorszaacutegi tartoacutezkodaacutesukra vonatkozoacute legkoraacutebbi forraacutesa ink a 14 szaacutezad első eacutevtizedeiből szaacutermaznak20 Maacuteig nem tisztaacutezott hogy a Ma gyarorszaacutegra betelepuumllő jaacuteszok milyen uacutetvonalon mikor eacutes haacuteny csoportban eacuterkez tek Iacuterott forraacutesaink azt sugalljaacutek hogy a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten veacutelhetően az Anjou-kor elejeacuten joumlttek eacutes maacuter magyarokkal keveredve keruumlltek a Jaacuteszsaacuteg teruumlleteacutere21 Mindezek a keacuterdeacutesek azonban tuacutelmutatnak tanulmaacutenyunk hataacuterain

A magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz csoportok nyelvemleacutekeit mostani ismereteink szerint haacuterom csoportba oszthatjuk

I Korai alaacuten-jaacutesz szemeacutelynevek

A Magyarorszaacutegra betelepuumllt alaacuten-jaacutesz csoportok nyelvi haacutettereacutenek legkoraacutebbi bizonyiacuteteacutekai az Anjou-korboacutel raacutenk maradt okleveles adatok Ezek az 1323-ban 1325-ben eacutes 1365-ben kiadott Anjou-kori oklevelek amelyek garantaacuteltaacutek a jaacuteszok kivaacuteltsaacutegait szaacutemos joacutel etimologizaacutelhatoacute szemeacutelynevet őriztek meg

19 Zsidai ZsuzsannandashLangoacute Peacuteter Kunok eacutes alaacutenok Ibn al-Athiacuter munkaacutejaacuteban In Carmen Miserabile A tataacuterjaacuteraacutes magyarorszaacutegi emleacutekei Tanulmaacutenyok Paacuteloacuteczi Horvaacuteth Andraacutes 70 szuuml-leteacutesnapja tiszteleteacutere Szerk Rosta SzabolcsndashV Szeacutekely Gyoumlrgy Kecskemeacutet 2014 421ndash435 Kovaacutecs Szilvia A kunok toumlrteacutenete a mongol hoacutediacutetaacutesig Budapest 2014 72ndash74 140ndash144

20 Egeacuteszen pontosan 1318-boacutel amikor a forraacutesok egy Elisabeth nevű jaacutesz szolgaacuteloacutelaacutenyt emliacutetenek Vouml Julius Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen der ungarnlaumlndischen Alanen (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin Klasse fuumlr Sprachen Literatur und Kunst 19584) Berlin 1959 5ndash10

21 A teacutemaacutehoz ld Selmeczi Laacuteszloacute A jaacuteszok betelepedeacutese a magyarorszaacutegi jaacuteszok a 13ndash15 szaacutezadban In Jaacuteszsaacutegi Eacutevkoumlnyv Szerk Pethő Laacuteszloacute Jaacuteszbereacuteny 2007 104ndash106 Toumlrőcsik Ist-vaacuten A jaacutesz telepuumlleacutesek kialakulaacutesaacutenak időpontja In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete a kezdetektől a reform-korig Szerk Pethő Laacuteszloacute Jaacuteszbereacuteny 2014 48ndash49 Paacuteloacuteczi-Horvaacuteth Andraacutes Keleti neacutepek a koumlzeacutepkori Magyarorszaacutegon Budapest 2014 195ndash208

95

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Ezek Gombocz Zoltaacuten Gaaacutel Laacuteszloacute22 eacutes Neacutemeth Gyula munkaacutessaacutega nyomaacuten ma maacuter joacutel ismertek a kutataacutes szaacutemaacutera A legtoumlbb szemeacutelyneacutevnek az etimoloacutegiaacutejaacutet is sikeruumllt tisztaacutezni Gombocz eacutes Neacutemeth nyomaacuten az ide tartozoacute nevek koumlzoumltt az alaacutebbi csoportokat kuumlloumlniacutethetjuumlk el23

1 Vilaacutegos alaacuten etimoloacutegiaacuteval rendelkező szemeacutelynevek

Hurz filius Znogan Hurz rsquojoacutersquo vouml digor χorz iron χwarz rsquojoacutersquo Znogan znog rsquoellenseacutegrsquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquoellenseacutegesrsquo vouml iron znag digor āznag rsquoellenseacutegrsquo

Mokzun moγz rsquoeacutesz elmersquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquoeszesrsquo vouml digor maγz rsquoeacuteszrsquo

Furduk furd rsquofiuacute fia vkinekrsquo + yg (keacutepző) vouml avesztai puθra oacuteperzsa puccedila koumlzeacutepperzsa pus uacutejperzsa pis pisar alaacuten onomasztikai ada-tok Ροδαμοφουρτος illetve a zelencsuki feliraton Πακαθας Πακαθαη φουρτ24

Zudak vouml digor suγdaumlk rsquoszentrsquo talaacuten idekapcsoloacutedik a Sudaia vaacuterosneacutev a Kriacutemben

Zakaran vouml digor saχar rsquovaacuterosrsquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquovaacuterosirsquoAmbultan vagy Ambustan Ambustan vouml digor aumlmbuzun rsquonoumlvekszikrsquo + an

(melleacutekneacutevkeacutepző) rsquonoumlvekvőrsquo vouml Ἄμβουστος25 Ambultan vouml digor aumlmbulan rsquolegyőzrsquo aumlmbəldton rsquogyőztemrsquo (Gaaacutel nyomaacuten Neacutemeth)26

Careth vouml digor card rsquoeacutel lakikrsquo careth rsquoeacuteljenrsquo (Harmatta nyomaacuten Neacutemeth)27

Gubul vouml digor gaumlbula rsquokutyakoumllyoumlkrsquo28

2 Nyugatiraacuteni etimoloacutegiaacuteval rendelkező alaacuten nevek

Amint koraacutebban is utaltunk raacute az alaacutent megelőző keletiraacuteni szarmata korszak onomasztikai adatai koumlzt is lehet talaacutelni szoacutervaacutenyosan nyugatiraacuteni neveket

22 Gaaacutel maga nem publikaacutelt a szoacutejegyzeacutekről de Neacutemeth tanulmaacutenyaacuteban toumlbb helyen is utal arra hogy kikeacuterte kolleacutegaacuteja eacutes koumlzeli baraacutetja veacutelemeacutenyeacutet Vouml Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 5ndash10

23 Zoltaacuten Gombocz Osseten-Spuren in Ungarn In Streitberg Festgabe Leipzig 1924 105ndash110 Neacutemeth i m 5ndash10

24 Ladislav Zgusta The Old Ossetic Inscription from the River Zelenčuk Wien 198725 Ferdinand Justi Iranisches Namenbuch Marburg 1895 14 Gombocz i m 107ndash10826 Neacutemeth i m 5ndash627 Uo28 Neacutemeth Gyula Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek az Orszaacutegos Leveacuteltaacuterban A Magyar Tudomaacutenyos Aka-

deacutemia Nyelv- eacutes Irodalomtudomaacutenyi Osztaacutelyaacutenak Koumlzlemeacutenyei 12 (1958) 253

96

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

Hasonloacutekeacuteppen az Anjou-kori oklevelek neacutevanyaga is tartalmaz esetenkeacutent ilyen elemeket

Larzan vouml uacutejperzsa larzān rsquoremegőrsquo29

Kaskan vouml Kiškēn Keškēn szemeacutelyneacutev a Kaukaacutezusboacutel30

3 Turko-alaacuten nevek

A jaacutesz oklevelekben talaacutelhatoacute szemeacutelynevek nem aacuteruljaacutek el a nevek tulajdonosa aacuteltal beszeacutelt nyelvet vagy nyelveket Ezzel egyuumltt az iraacuteni neacutevanyag mellett esetenkeacutent felbukkannak toumlroumlk azon beluumll veacutelhetően kipcsak-toumlroumlk hataacutesroacutel tanuacuteskodoacute szemeacutelynevek is

Kurman vouml kipcsak Kurman Kurman lsquoAlī (eacutes arab qurbān rsquoaacuteldozatrsquo) a Kurman azonban a 12ndash13 szaacutezadban előfordul az alaacuten neacutevanyagban is31

Arpan vouml oacutetoumlroumlk arpa rsquoaacuterparsquoChakan vouml kipcsak čagan magyar csaacutekaacutenyByk vouml kipcsak big rsquouacuterrsquo

Hozzaacute kell tennuumlnk hogy az emliacutetett haacuterom okleveacutelben akadnak maacuteig tisztaacutezatlan etimoloacutegiaacuteval rendelkező nevek (Beegzan Bandagaz Chatharch Chywach Chamoz Iwachanon) sőt olyanok is amelyek talaacuten a korai magya-rosodaacutes jeleit mutatjaacutek a betelepuumllő alaacuten-jaacutesz csoportok neacutemelyikeacuteben (Sandur [vouml Saacutendor] eacutes talaacuten Magar [vouml Magyar])32

II Az 1422-es dokumentum haacutetlapjaacutera iacutert jaacuteszndashlatinndashmagyar szoacutejegyzeacutek

A legjelentősebb magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelvemleacutek minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean az 1957-ben felfedezett jaacutesz szoacutejegyzeacutek amelyet Fekete Nagy Antal leveacuteltaacuteros talaacutelt meg a koumlrmendi Batthyaacuteny-leveacuteltaacuterboacutel a Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter Dip-lomatikai Gyűjtemeacutenyeacutebe keruumllt leveacuteltaacuteri anyag egyik dokumentumaacuten Ennek egyik oldalaacuten egy latin nyelvű szoumlveg aacutell mely Garai Mikloacutes naacutedor 1422 maacuter-cius 3-aacuten Budaacuten kelt okleveleacutenek maacutesolata eacutes amely a Budaacutetoacutel eacuteszaknyugatra fekvő Cseacutev koumlzseacuteg lakoacuteinak pereacuteben szuumlletett iacuteteacuteletet tartalmazza A Cseacutevi Saacutefaacuter csalaacutedhoz koumlthető amuacutegy idővel ketteacuteteacutepett dokumentum megmaradt reacuteszeacutenek haacutetoldalaacuten egy ismeretlen időben feljegyzett negyven szoacuteboacutel aacutelloacute alaacuten-jaacutesz szoacute-jegyzeacutek talaacutelhatoacute amely toumlbbnyire csak latin olykor azonban magyar fordiacutetaacutest

29 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 5ndash630 Justi i m 16431 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 832 Gombocz i m 107ndash108

97

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

is koumlzoumll A jaacutesz nyelvemleacutek tehaacutet az emliacutetett okleveacutel maacutesolataacutenak haacutetoldalaacuten talaacutelhatoacute de koumlzel sem bizonyos hogy azzal egy időben szuumlletett33

A lista praktikus a mindennapi eacuteletben hasznaacutelt kifejezeacuteseket elsősorban eacutetelek haacuteziaacutellatok konyhai eszkoumlzoumlk neveacutet tartalmazza Koumlzelebbi ceacuteljaacutet nem ismerjuumlk de minden bizonnyal egy alaacutenul nem beszeacutelő szemeacutely szaacutemaacutera keacuteszuumllt a szerző vagy informaacutetor pedig egy alaacuten-jaacutesz szemeacutely lehetett Neacutemeth megjegyzi hogy az iacuteraacuteskeacutep alapjaacuten a szoumlveget a 15 szaacutezad veacutegeacuten vagy a 16 szaacutezad elejeacuten is iacuterhattaacutek hasonloacute veacutelemeacutenyt fogalmazott meg Ilya Gershevitch is Neacutemeth Gyula munkaacutejaacuteroacutel iacutert recenzioacutejaacuteban34

Mindezidaacuteig uacutegy hittuumlk hogy a dokumentum a Pilisben eacutelő jaacutesz koloacuteniaacute-hoz a Cseacutevhez koumlzel fekvő Pilisjaacuteszfaluhoz kapcsolhatoacute a Pilis koumlzelseacutege eacutes az ottani alaacuten-jaacutesz csoport dokumentaacutelt megtelepedeacutese azonban nem bizonyiacutetja azt hogy felteacutetlenuumll a pilisi jaacuteszokhoz koumlthető ez a nyelvemleacutek Ma maacuter van olyan elmeacutelet mely a dokumentumot a mai Jaacuteszsaacuteghoz a legjelentősebb jaacutesz etnikai toumlmbhoumlz koumlti35 Azt a keacutesőbbi kutataacutes sem tudta kideriacuteteni hogy a lista pontosan kinek keacuteszuumllt de tartalma alapjaacuten olyan valakinek aki nem tudott alaacuten-jaacuteszul aacutem egy alaacuten-jaacutesz nyelvű koumlzoumlsseacutegben tartoacutezkodott A listaacuteban szereplő szavak azt sugalljaacutek hogy ez a szemeacutely az eveacutes-ivaacutessal eacutes a mindennapi eacutelettel kapcsolatos kifejezeacuteseket proacutebaacutelt elsajaacutetiacutetani egy tuacutelnyomoacutean alaacuten-jaacutesz etnikai csoport aacuteltal lakott koumlrnyezetben Sajnos a jaacutesz telepuumlleacutes az okleveacutel alapjaacuten nem hataacuterozhatoacute meg pontosan

A lista viszonylag gyorsan keacuteszuumllhetett el a hevenyeacuteszettseacuteg eacutes a szerkesztet-lenseacuteg jelei egeacuteszen vilaacutegosak Olykor a szoumlveget lejegyző magyar anyanyelvű szemeacutely latinsaacutega sem volt toumlkeacuteletes eacutes magyar szavakkal helyettesiacutetette a latin fordiacutetaacutest (Joacute napot gazda főtt36) Gyoumlrffy Gyoumlrgy szerint a szoacutelista egy eredeti dokumentumroacutel keacuteszuumllt maacutesolatnak laacutetszik s a maacutesoloacute maacuter nem volt tisztaacuteban a lemaacutesolt alaacuten-jaacutesz szavak jelenteacuteseacutevel Ez a megaacutellapiacutetaacutes reacuteszben megmagya-raacutezza egyes olvasatok bizonytalansaacutegaacutet Fontos azonban azt is megemliacuteteni hogy Gyoumlrffy csak a latin eacutes a magyar alakokat vizsgaacutelta eacutes nem foglalkozott az alaacuten-jaacutesz szavak nyelveacuteszeti haacutettereacutevel37

33 Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 237ndash240 Zsoldos Attila A jaacutesz identitaacutestudat első emleacuteke Jaacutesz szoacutejegyzeacutek Rubicon 28 (20176) 32ndash33

34 Ilya Gershevitch Review of J Neacutemeth lsquoEine Woumlrterliste der Jassen der ungarlaumlndischen Alanenrsquo Bulletin of the School of Oriental and African Studies 23 (1960) 595ndash596

35 Zsoldos i m 33 Zsoldos e teacuteziseacutet a birtokperben szereplő Csapi Andraacutes szemeacutelyeacutehez koumlti A Csapi csalaacuted a joacutel ismert itaacuteliai szaacutermazaacutesuacute magyarorszaacutegi főnemes Filippo Scolari (1369ndash1426) ismertebb neveacuten Ozorai Pipo Zsigmond-kori orszaacutegbaacuteroacute familiaacuterisa volt aki 1424-ben a kunok (eacutes valoacutesziacutenűleg a jaacuteszok) biacuteraacuteja lett Zsoldos e kinevezeacuteshez kapcsolja a jaacutesz szoacutejegyzeacutek keletkezeacuteseacutet keletkezeacutesi helysziacutenkeacutent pedig a mai Jaacuteszsaacutegot tartja valoacutesziacutenűnek nem a Pilist

36 A főtt szoacute olvasataacutehoz ld Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 243ndash244 24837 Gyoumlrffy Gyoumlrgy A magyarsaacuteg keleti elemei Budapest 2014 374ndash376

98

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

Nyelveacuteszeti eacuterdekesseacuteg hogy Fekete Nagy Antal leveacuteltaacuteros előszoumlr toumlroumlk nyelvemleacuteknek tartotta a forraacutest eacutes eacuteppen ezeacutert kuumlldte el azt a kor vezető magyar turkoloacutegusaacutenak Neacutemeth Gyulaacutenak Ő azonban a listaacuten ndash sajaacutet elmon-daacutesa szerint ndash a don rsquoviacutezrsquo szoacutet felismerve egyből sejtette hogy a szoacutejegyzeacutek szavai aligha toumlroumlk hanem veacutelhetően iraacuteni eredetűek Az maacuter tudomaacutenytoumlrteacuteneti rejteacutely marad hogy Neacutemeth mieacutert nem vonta be a szoacutelista publikaacutelaacutesaacuteba koumlzeli joacutebaraacutetjaacutet egykori karcagi iskolataacutersaacutet Gaaacutel Laacuteszloacutet aki oszeacutetuumll is joacutel tudott eacutes publikaacutelt is oszeacutet nyelveacuteszeti tanulmaacutenyokat vagy Harmatta Jaacutenost akinek oumlt eacutevvel koraacutebban jelent meg fontos tanulmaacutenykoumltete a deacutelkelet-euroacutepai steppe iraacuteni nyelveiről Mindazonaacuteltal Neacutemeth mindkeacutet kutatoacuteval eacutes Telegdi Zsigmond iranistaacuteval is konzultaacutelt eacutes eredmeacutenyeikre is nagyban taacutemaszkodott a szoacutelistaacuteroacutel megjelentetett hosszabb tanulmaacutenyaacuteban38 Rajtuk kiacutevuumll Fekete Nagy Antallal Horvaacuteth Jaacutenossal Kumorovitz L Bernaacutettal eacutes Mezey Laacuteszloacuteval is eszmeacutet cse-reacutelt a lista olvasati keacuterdeacuteseiről39

A szoacutelista elemzeacutese alapjaacuten elmondhatoacute hogy a szavak toumlbbseacutege szoros rokonsaacutegot mutat az oszeacutet nyelvvel azon beluumll is elsősorban a nyugati oszeacutet (digor) nyelvjaacuteraacutessal amely a ma hasznaacutelt modern oszeacutethez keacutepest keveacutesbeacute elterjedt de nyelvileg archaikusabb nyelvvaacuteltozatnak szaacutemiacutet

Az alaacutebbi listaacuteban Neacutemeth nyomaacuten figyelembe veacuteve Ritter olvasataacutet eacutes a modern nyelveacuteszeti adatokat igyekeztuumlnk a jaacutesz szoacutelista elemeit sorba venni Ennek elleneacutere maradt neacutehaacuteny bizonytalan eacutertelmezeacutes mint peacuteldaacuteul az oras = boza szoacute amely akaacuter egy toumlroumlk eredetű erjesztett alkoholos ital (rsquogabonasoumlrrsquo) megnevezeacutese is lehetett Bizonytalan a guza (rsquoegy teacutesztafeacutelersquo) eacutes a khungke (talaacuten rsquoserteacutesrsquo) szavak etimoloacutegiaacuteja is Ugyanakkor e keacutet utoacutebbi szoacute csak Kambolov olvasataacuteban eacutertelmezhető iacutegy hiszen a mellettuumlk aacutelloacute latin id est suponere bdquoannyi mint haacutegatni rdquo40 minden bizonnyal az alaacuten-jaacutesz kifejezeacutes fordiacutetaacutesa eacutes ez keacutetseacutegesseacute teszi Kambolov olvasataacutet41 Igaz a latin kifejezeacutes előtt aacutelloacute alaacuten-jaacutesz eve foca khvuge szavak minden szempontboacutel kieleacutegiacutető nyel-veacuteszeti eacutertelmezeacutese meacuteg vaacuterat magaacutera42

38 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 5ndash6 Ralf-Peter Ritter Bemerkungen zur laquoJassischen Woumlrterlisteraquo Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 30 (1976) 245ndash250 Gyoumlrffy i m 375

39 Gyoumlrffy i m 37540 A latin su(p)ponere jelenteacutese rsquohaacutegatnirsquo jelenteacutese nem igazolhatoacute41 Tamerlan Tajmurazovics Kambolov A magyarorszaacutegi jaacuteszok szoacute- eacutes neacutevjegyzeacuteke Ford

Kovaacutecs J Beacutela httpjaszlajosmizsehudokumentumoka_magyarorszagipdf (2020 juacutelius 15)42 Toumlrőcsik Istvaacuten A Kaukaacutezustoacutel a Kaacuterpaacutetokig In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete 43

99

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

1 keacutep A jaacutesz szoacutejegyzeacutek43

A probleacutemamentes olvasatuacute alaacuten-jaacutesz szavak listaacuteja eacutes magyaraacutezatuk44

acca rsquokacsarsquo vouml iron accaccae rsquovadkacsarsquobah rsquoloacutersquo vouml digor baumlχ iron baumlχban rsquonaprsquo vouml digor iron bonbasa rsquolevesrsquo vouml digor basauml iron bas

43 Az okleveacutel reprodukcioacutejaacutenak forraacutesa httpwwwjaszokegyesuletehumenu=nyelve (2017 juacutelius 15)

44 A reacuteszletes etimoloacutegiai magyaraacutezatokhoz l Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 241-246

100

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

carif rsquovajrsquo vouml digor carv iron carvcugan rsquofazeacutekrsquo vouml digor cigon iron cigondaban χorz nahēca bdquoJoacute napot neked mi urunkrdquo vouml oszeacutet dauml bon χorzda rsquoneked tiedrsquo vouml digor daumldaedan rsquoviacutezrsquo vouml digor don iron dondocega rsquoteheacutenrsquo vouml iron ducgauml rsquofejősteheacutenrsquofit rsquohuacutesrsquo vouml digor fid iron fǝdfus rsquojuhrsquo vouml digor fus iron fǝsgal rsquooumlkoumlrrsquo vouml digor gal iron galgist rsquotuacuteroacutersquo vouml digor aengezun rsquoforr erjedrsquo aengist rsquoerjesztőrsquohēca rsquouacuter gazdarsquo vouml digor χecaw iron χicawhuvar rsquokoumllesrsquo vouml digor χor iron χwarhuwas rsquoszeacutenarsquo vouml digor χwasauml iron χosjaika rsquotojaacutesrsquo vouml digor aikauml iron aikkapken rsquohal vagy halikrarsquo vouml digor kaef iron kaef45

karak rsquotyuacutekrsquo vouml digor kark iron karkkarbac rsquoaacuterparsquo vouml iron kaumlrvaumldzkasa rsquokaacutesarsquo vouml digor kasauml iron kaskaz rsquoliba luacutedrsquo vouml digor qaz iron qazkaumlvaumlr rsquokenyeacuterrsquo vouml iron krsquoaebaerkurajna rsquomalomrsquo vouml digor kuroinaumlχorz rsquojoacutersquo vouml digor χorzmanawona rsquobuacutezarsquo vouml digor maumlnaumlwon iron maumlnaumlwonna rsquomienkrsquo vouml digor nauml iron naumlodok rsquokanaacutelrsquo vouml digor wedug iron widegoras rsquokovaacuteszrsquo vouml digor waumlras (az eredetiben a toumlroumlk eredetű boza aacutell magyar

fordiacutetaacuteskeacutent a szoacute mellett amely valamilyen gabonasoumlrt jelenthetett)46

osa rsquonőrsquo vouml digor us iron osaumlzabar rsquozabrsquo47

saka rsquokecskersquo vouml digor saumlγauml iron saumlγsana rsquoborrsquo vouml digor saumlnauml iron saumlntabak rsquotaacutenyeacuterrsquo vouml iron taumlbaumlγwas rsquoborjuacutersquo vouml digor waumls

45 Gyoumlrffy a szoacute mellett aacutelloacute latin piseo () alakot pises formaacuteban (rsquoborsoacutekrsquo) rekonstruaacutelja a keacuteziratban (Gyoumlrffy i m 375) Neacutemeth azonban maacuter 1958-ban kizaacuterta ezt az olvasatot eacutes a szoacutet a piscium piscia hibaacutes alakjakeacutent eacutertelmezi Ld Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 242ndash243

46 A bozaacuteval kapcsolatban Neacutemeth ideacutez egy magyarorszaacutegi kun adatot Ld Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 244

47 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 14ndash20 25 Ritter a jaacutesz sabarzabar szoacutet az oacuteoszeacutet qaebaer(xor) szoacuteboacutel szaacutermaztatja amely a mai oszeacutetben rsquoaacuterpaacutersquo-t jelent A jaacuteszban Ritter szerint a rsquozabrsquo jelenteacutes felteacutetelezhető (Kambolov i m Ritter i m 247)

101

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

III Alaacuten eredetűnek tűnő nevek a Hatvani szandzsaacutek deftereiben

A Magyarorszaacutegon egykor beszeacutelt alaacuten-jaacutesz nyelv harmadik lehetseacuteges nyelv-emleacuteke a 16 szaacutezad derekaacuteroacutel szaacutermazik (mostani ismereteink szerint 1546-boacutel)48 Az oszmaacuten hoacutedoltsaacuteg kezdeteacuten Jaacuteszbereacuteny eacutes koumlrnyeacuteke hoacutedoltataacutesa soraacuten az uacutej hatalom szisztematikus adminisztraacutecioacutes gyakorlatot vezetett be Ennek koumlszoumlnhetően a Hatvani szandzsaacutekba sorolt Jaacuteszsaacutegot is felmeacuterteacutek Az 1546-ban koumlzvetlenuumll az oszmaacuten-toumlroumlk hoacutediacutetaacutest koumlvetően keacuteszuumllt Hatvani szan-dzsaacutek-oumlsszeiacuteraacutes adatait feldolgozoacute eacutes publikaacuteloacute Fekete Lajos figyelt fel arra hogy az oszmaacuten-toumlroumlk szoumlvegben szereplő jaacuteszsaacutegi szemeacutelyek egy reacuteszeacutenek vezeteacutekneve nem eacutertelmezhető sem magyarboacutel sem oszmaacuten-toumlroumlkből A neves kutatoacute joacute eacuterzeacutekkel gondolta hogy e nevek talaacuten alaacuten-jaacutesz eredetűek lehetnek ugyanakkor nem vaacutellalkozott a magyaraacutezatukra49 Megjegyzendő hogy magyar vagy kuumllfoumlldi iranistaacutek azoacuteta sem eacuterintetteacutek a keacuterdeacutest eacutes nem tettek kiacuteseacuterletet az emliacutetett oumlsszeiacuteraacutes alaacuten-jaacutesznak tűnő vezeteacutekneveinek tudomaacutenyos vizsgaacutelataacutera Azt is fontos hangsuacutelyozni hogy a vizsgaacutelatot eacuterdemes kiterjeszteni a 18ndash20 szaacutezadi adatokra is amikor maacuter biztosan magyarul beszeacutelt a Jaacuteszsaacuteg egeacutesze de az alaacuten-jaacutesz vezeteacuteknevek hasznaacutelataacuteban talaacuten meacuteg mutatkozik neacutemi kontinui-taacutes a koraacutebbi időszakkal50 hiszen maacuteig hasznaacutelt magyarorszaacutegi csalaacutednevek is rendelkeznek alaacuten-jaacutesz etimoloacutegiaacuteval (peacuteldaacuteul Batoacute Borbaacutes51 Cakoacute eacutes Kalla)

Fekete az alaacutebbi nevekneacutel felteacutetelezett alaacuten-jaacutesz eredetet Bagdasa Bakszaacuten (Bokszaacuten) Baacuterla Bodon Boton (Buton) Botton (Button) Bottoni (Buttoni)52 Bosonga Budman Buzgaacuten Csigaacuten Dorgaacuten (Durgaacuten) Fenusze Foton Gerise Gogaacuten Golbaacuten Gordisa Gorgaacuten Gottaacuten Grabaacuten Hunoka Huna Kaacutehaacuten Kaacutemhaacuten Kaacuteshaacuten Konuga Kozmaacuten Kuca Mekser Paacutella Perbola Piszter Pokol Savala Soton Szobola Szaburaacuten

Az alaacuten eredetűnek tűnő csalaacutednevek szaacutema oumlsszesseacutegeacuteben nem nagy eacutes minden esetben kereszteacuteny magyar keresztneacutev aacutell mellettuumlk A Hatvani szan-dzsaacutek tizenhaacuterom telepuumlleacuteseacutenek 998 csalaacutedneveacuteből mindoumlssze 35ndash40 alaacutennak tűnőt talaacutelunk vagyis a vizsgaacutelt nevek kevesebb mint 5-aacuteroacutel van szoacute A toumlbbi csalaacutedneacutev tuacutelnyomoacute haacutenyada magyar kisebb reacutesze maacutes etnikai csoportok-

48 Bayerle Gusztaacutev A Hatvani szandzsaacutek adoacuteoumlsszeiacuteraacutesa 1570-ből Hatvan 1998 9ndash1049 Fekete Lajos Eine Konskription von den Jassen in Ungarn Acta Orientalia Academiae

Scientiarum Hungaricae 11 (1960) 115ndash143 Fekete Lajos A Hatvani szandzsaacutek 1550 eacutevi adoacute-oumlsszeiacuteraacutesa Jaacuteszbereacuteny 1968 9ndash10

50 Meacuteszaacuteros Kaacutelmaacuten Jaacuteszfeacutenyszaru oumlsszeiacuteraacutesai a XVIIndashXVIII szaacutezad forduloacutejaacuten (1699ndash1705ndash1710ndash1713) In Szaacutellaacutestoacutel a mezővaacuterosig 165ndash219

51 A Borbaacutes neacutev eseteacuteben lehetnek bizonytalansaacutegok az alaacuten-jaacutesz eredetet illetően ugyanis a magyaros Barabaacutes Barnabaacutes nevek beceacutezett alakjakeacutent is eacutertelmezhető (Daacutevid Geacuteza sziacuteves koumlzleacuteseacutet ezuacuteton is koumlszoumlnoumlm)

52 A Bodon Boton (Buton) Botton (Button) Bottoni (Buttoni) vaacuteltozatok talaacuten ugyannak a neacutevnek a kuumlloumlnfeacutele variaacutensai lehetnek a defterben

102

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

hoz koumlthető53 Itt eacutes most terjedelmi okokboacutel csak korlaacutetozottan tudunk e neacutevlis-taacutera reflektaacutelni Megjegyzeacuteseinket az alaacutebbi pontokban roumlgziacutethetjuumlk

1 A nevek etimoloacutegiai vizsgaacutelataacutenaacutel nagy koumlruumlltekinteacutessel kell eljaacuterni Az eredeti dokumentumok arab betűs oszmaacuten-toumlroumlk nyelvű szoumlvegek amelyek szaacutemos filoloacutegiai aacutetiacuteraacutesi eacutes fonetikai keacuterdeacutest vetnek fel Roumlviden hogyan nor-malizaacuteljuk eacutes eacutertelmezzuumlk egy alaacuten-jaacutesznak tűnő de minden bizonnyal magya-rosodoacute koumlzoumlsseacuteg tagjaacutenak neveacutet egy 16 szaacutezadi arab iacuteraacutesos oszmaacuten szoumlveg alapjaacuten Raacuteadaacutesul a Hatvani szandzsaacutek toumlroumlk deftereacutenek adatait mint aacuteltalaacute-ban helysziacuteni szoacutebeli adatgyűjteacutest koumlvetően bdquobemondaacutesrdquo alapjaacuten regisztraacuteltaacutek A listaacuteroacutel egy vagy keacutet maacutesolat keacuteszuumllt ami szinteacuten neheziacuteti a filoloacutegiai munkaacutet A mai kutatoacutenak erre is gondolva kellene a felmeacutereacutest eacutertelmeznie eacutes latin betűs alakokat kellene rekonstruaacutelnia hogy bdquojaacutesz-alaacutenrdquo neacutevalakot talaacuteljon bennuumlk Belaacutethatoacute hogy a feladat nem egyszerű eacutes a teacuteveszteacutes lehetőseacutege toumlbbszoumlroumlsen fennaacutell főleg mivel a magaacutenhangzoacutek egy reacutesze nincs kiiacuterva avagy toumlbb hangot is jeloumllhet Szuumlkseacuteges lenne ezeacutert ezt a forraacutesunkat maacutes arab betűs alaacuten-jaacutesz szemeacutelyneacutevlistaacutekkal is oumlsszevetni Ehhez szaacutemos szoumlveg aacutell rendelkezeacutesuumlnkre hiszen az iszlaacutem vilaacutegban bőseacutegesen olvashatunk az alaacutenokroacutel54

A teacuteveszteacutes lehetőseacutege Feketeacuteneacutel is fennaacutell Baacuter nem vagyok az oszmaacuten defterek szakeacutertője joggal vethetem fel hogy az aacuteltala alaacutennak tartott چيغان = Csigaacuten csalaacutednevet eacuteppiacutegy aacutetiacuterhatta volna Cigaacutennak (azaz Cigaacutenynak) is hiszen az arab aacutebeacuteceacuteben nincs c betű ezeacutert azt hol dzs-vel hol cs-vel helyettesiacutetetteacutek Ebben az esetben elesik a bdquojaacuteszrdquo nyelvi haacutetteacuter55 Nehezen eacuterthető tovaacutebbaacute hogy Fekete mieacutert gondolta a Pokol nevet alaacuten-jaacutesz eredetűnek

2 Az alaacuten-jaacutesz nevekből nem koumlvetkeztethetuumlnk az azt viselők etnikai eacutes nyelvi hovatartozaacutesaacutera A nevek mellett semmilyen maacutes jaacutesz nyelvi elem vagy erre utaloacute megjegyzeacutes nem szerepel a Hatvani szandzsaacutek lajstromaiban Ez inkaacutebb arra vall hogy az alaacuten-jaacutesz hangzaacutesuacute neveket viselők ekkor maacuter inkaacutebb magyarul beszeacuteltek de lehettek koumlztuumlk keacutetnyelvűek is Emellett az sem kizaacutert hogy a magyar vezeteacuteknevű szemeacutelyek neacutemelyike meacuteg beszeacutelhetett alaacutenul-jaacuteszul eacutes rendelkezhetett kettős identitaacutessal

3 Mindezeket figyelembe veacuteve az alaacutebbiakban roumlviden megkiacuteseacuterlem a Feke-teacuteneacutel szereplő keacuterdeacuteses csalaacutednevek neacutemelyikeacutenek az eacutertelmezeacuteseacutet

Bodon Botton Buton Button boδ rsquoillat bűzrsquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquoillatos buumldoumls fokhagymarsquo () vouml digor bodaaelign rsquofokhagyma toumlmjeacutenrsquo56 (vouml keacutesőbbi jaacuteszsaacutegi csalaacutedneacutev Putton)

Dorgaacuten Durgaacuten vouml oszeacutet dūr rsquokőrsquo dūrǵyn rsquokoumlvesrsquo57

53 Fekete Eine Konskription 11754 Alemany i m 244ndash277 ZsidaindashLangoacute i m 424ndash425 55 Fekete Eine Konskription 121ndash12456 Abajev i m I 26457 Abajev i m I 376

103

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Gordisa vouml oszeacutet gorda rsquoszablya kardrsquo + isyn rsquofog viszrsquo azaz talaacuten rsquokard-vivőrsquo58

Gottaacuten vouml oszeacutet guton goton rsquoekersquo59

Huna vouml oszeacutet xunaelig rsquoajaacutendeacutekrsquo60

Gogaacuten vouml oszeacutet Goga csalaacutedneacutev () vagy talaacuten oszeacutet gogon rsquokancsoacutersquo61

Kuca koumlzneacutevi hasznaacutelatban talaacuten eacutetelneacutev eacutes kapcsolatban aacutell az alaacuten-jaacutesz szoacutejegyzeacutekben szereplő guza rsquoteacutesztarsquo szoacuteval

Bizonyos nevek magyaraacutezataacutera maga Fekete is tett javaslatot Iacutegy peacuteldaacuteul az 1550 taacutejaacuten Jaacuteszbereacutenyben a Piac utcaacuteban lakoacute Szaburaacuten Jakab vezeteacutekneveacutet egy kaukaacutezusi helyneacutevvel hozta kapcsolatba a mai Azerbajdzsaacuten teruumlleteacuteről amely veacutelemeacutenyem szerint talaacuten a nyugatiraacuteni uacutejperzsa Šāpūr rsquokiraacutelyfirsquo arabizaacutelt Sābūr alakjaacuteboacutel szaacutermazhat Maacutes nevekneacutel keacutesőbbi jaacutesz csalaacutednevek vizsgaacutelataacuteval jutott eredmeacutenyre (iacutegy peacuteldaacuteul BotonButton eacutes az 1745-oumls redempcioacutes neacutevlis-taacuteroacutel ismert Putton)62

A hatvani szandzsaacutekroacutel keacutesőbb is keacuteszuumlltek toumlroumlk adoacuteoumlsszeiacuteraacutesok peacuteldaacuteul 1562-ben eacutes 1570-ben Az 1570-es oumlsszeiacuteraacutest Bayerle Gusztaacutev tette koumlzzeacute magyarul A jaacuteszbereacutenyi naacutehiacuteje nevei koumlzoumltt az alaacutebbiaknaacutel gondolhatunk talaacuten alaacuten-jaacutesz eredetre Boton Bodon Bokator63 Gargaacuten Gaacuterdaacuten Gogaacuten Gotaacuten64 Szaburaacuten Szaacutekaacuten (Zaacutekaacuten) Joacutel laacutethatoacute hogy a Fekete Lajos aacuteltal publikaacutelt 1546-os lista alaacuten-jaacutesz neveinek (eacutes talaacuten maguknak a szemeacutelyeknek eacutes csalaacutedoknak) egy reacutesze az 1570-es listaacuteban is megtalaacutelhatoacute de ezek araacutenya az oumlsszes neacutevhez viszonyiacutetva meacuteg az 1546-os felsorolaacuteshoz keacutepest is alacsonyabb

Azt azonban eacuterdemes megjegyezni hogy az alaacuten-jaacutesz nevek Jaacuteszbe-reacutenyben kizaacuteroacutelag az ekkor Jaacuteszvaacuterosnak hiacutevott teruumlleten bukkannak fel a Magyarvaacuterosnak nevezett reacuteszen egyaacuteltalaacuten nem Igaz mostani ismereteink szerint a keacutet neacutev nem felteacutetlenuumll etnikai kuumlloumlnbseacutegre utal sokkal inkaacutebb a refor-maacutecioacute koumlvetkezteacuteben kialakult protestaacutens-katolikus elkuumlloumlnuumlleacutesre (a bdquojaacuteszokrdquo

58 Itt egyeacutebkeacutent a oumlsszeteacutetel előtagja megegyezik a honfoglalaacutes előtt a magyarba bekeruumllt alaacuten eredetű kard szoacuteval (vouml Abajev i m I 524 552) Talaacuten az isyn rsquovisz fogrsquo ige fedezhető fel az 1546-os lista Bagdasa eacutes Gerise neveiben is Kambolov ugyanakkor az előtagot a kurd rsquovasko-vaacutecsrsquo szoacuteval hozza kapcsolatba (vouml Kambolov i m Abajev i m I 510)

59 Abajev i m I 52760 Abajev i m IV 26361 Abajev i m I 52262 Fekete A Hatvani szandzsaacutek 9ndash1063 Ez a neacutev veacutelemeacutenyem szerint ismeacutet egy turko-alaacuten vagy turko-mongol neacutevadaacutes peacuteldaacuteja (vouml

baγadurbağatur stb rsquobaacutetor hősrsquo)64 A fenti listaacuteboacutel a Gotaacuten (Gothan Gottan) csalaacutedneacutevkeacutent toumlbb alkalommal előfordul a

16ndash17 szaacutezadi jaacuteszbereacutenyi biacuteraacutek listaacutejaacuteban is Iacutegy peacuteldaacuteul a 16 szaacutezadi Gothan (Gottaacuten) Orbaacuten eseteacuteben aki az 1550-es eacutes 1560-as eacutevekben haacuteromszor is Jaacuteszbereacuteny biacuteraacuteja volt eacutes az 1668-ban jaacuteszbereacutenyi biacuterakeacutent ismert Gottaacuten Maacuterton neveacuteben is Vouml Kocsis Gyula A vaacuteros a toumlroumlk hoacutedolt-saacuteg idejeacuten (1526ndash1699) In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete 77ndash78

104

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

katolikus felekezetű a bdquomagyarokrdquo pedig protestaacutens felekezetű magyar nemze-tiseacutegűek lettek volna)65 Bayerle munkaacutejaacuteban egyaacuteltalaacuten nem talaacuteltunk utalaacutest kommentaacutert az alaacuten-jaacutesz szemeacutelynevekkel kapcsolatban

Meacuteg kevesebb alaacuten-jaacutesz eredetű elemet talaacutelhatunk az 1700 koumlruumll szuumlletett jaacuteszfeacutenyszarui adoacuteoumlsszeiacuteraacutesokban A reacuteszben a Habsburgok reacuteszben a kurucok adminisztraacutecioacuteja aacuteltal lejegyzett listaacutek szemeacutelynevei egy addigra maacuter keacutetseacuteg-telenuumll teljesen elmagyarosodott koumlzoumlsseacuteget tuumlkroumlznek esetlegesen alaacuten-jaacutesz eredetű nevek alig tűnnek fel bennuumlk (Csaacutekoacute Szaszkoacute)66

A magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelvemleacutekek kapcsaacuten ndash a Hatvani szandzsaacutek neacutehaacuteny tucatnyi csalaacutedneveacuten tuacutel ndash roumlviden utalnunk kell a toumlrteacuteneti Magyarorszaacute-gon talaacutelhatoacute aszlareszlaroszlaacuter elemet tartalmazoacute helynevekre Ezek a toumlroumlk toumlbbes szaacutemmal keacutepzett nevek egykori jaacutesz vagy reacuteszben jaacuteszok aacuteltal is lakott telepuumlleacuteseket jeloumllnek Magyarorszaacuteg kuumlloumlnboumlző reacuteszein maacutesfelől azonban nem bizonyiacutetott hogy e telepuumlleacutesek kizaacuteroacutelag a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten joumlttek leacutetre67

Ismereteink szerint a Jaacuteszsaacuteg teruumlleteacuten eacutes maacutes telepuumlleacuteseken nem vagy csak csekeacutely meacuterteacutekben toumlrteacutentek alaacuten-jaacutesz eredetű dűlőnevekkel eacutes helynevekkel kapcsolatos kutataacutesok Egyelőre csak Fodor Ferenc neacutehaacuteny bdquoalaacuten-jaacutesz-gyanuacutesrdquo adataacutera hivatkozhatunk Balla-halom Balikoacute-halom Kossa-halom Buga-laposa Aacutegoacute eacuter68 E nevek előtagjai ugyanis megfeleltethetőnek tűnnek mai oszeacutet szemeacutelyneveknek

Tovaacutebbi nyelveacuteszeti eacutes toumlrteacuteneti vizsgaacutelatokra van szuumlkseacuteg maacutes topograacutefiai nevek esetleges alaacuten-jaacutesz eredeteacutenek tisztaacutezaacutesa ceacuteljaacuteboacutel Ilyen lehet peacuteldaacuteul a toumlrteacuteneti Jaacuteszsaacuteg peremeacuten de azon kiacutevuumll fekvő Hajtapuszta neacutevalak melynek előtagja talaacuten a modern oszeacutet xaj (хajtae) rsquoreacutesz toumlredeacutek osztaacutelyreacuteszrsquo szoacuteval hozhatoacute kapcsolatba69 A Hajta neacutev ismeretlen a teruumlleten a jaacuteszok bekoumlltoumlzeacutese előtti időkből első emliacuteteacutese 1495-re dataacutelhatoacute Hasonloacutean alaacuten-jaacutesz jellegű neacutev-adaacutes huacutezoacutedhat meg a Hajtapuszta szomszeacutedsaacutegaacuteban fekvő Farmos (eredetileg Farnos) koumlzseacuteg neve moumlgoumltt Itt talaacuten az oacuteiraacuteni xᵛarənah rsquodicsőseacuteg karizma gloacuteriarsquo szoacutera visszamenő oszeacutet farn70 aacutellhat a falu neacutevadaacutesaacutenak haacutettereacuteben Ugyanakkor a lehetseacuteges farn- oszeacutet előtag mellett nincs kieleacutegiacutető nyelveacuteszeti magyaraacutezat az -os utoacutetagra Egy magyarosodoacute jaacutesz koumlzoumlsseacutegneacutel ez persze magyar keacutepzőnek is felfoghatoacute (vagyis bdquofarnrdquo-os tehaacutet rsquofarn-nal rendelkező szerencseacutes boldogrsquo) de ez meacutegis erős oacutevatossaacutegra inti a kutatoacutet Farnos-

65 Bayerle i m 76ndash9666 Meacuteszaacuteros i m 178 180 18467 A kora Aacuterpaacuted-korban bekoumlltoumlző alaacutenok keacuterdeacuteseacutehez ld Langoacute Peacuteter Megjegyzeacutesek az alaacute-

nok eacutes a magyarok 10 szaacutezadi egyuumlttes bekoumlltoumlzeacuteseacutehez Wosinszky Moacuter Muacutezeum Eacutevkoumlnyvei 23 (2001) 321ndash342 Uő Ladaacuteny Varsaacuteny Oszlaacuter Keleti neacuteptoumlredeacutekek eacutes korai helynevek kapcsola-ta Limes 3 (2003) 39ndash54

68 Fodor Ferenc A Jaacuteszsaacuteg eacuteletrajza Budapest 1991 13ndash1569 Kakuk Maacutetyaacutes Oszeacutet nyelvi peacuteldataacuter eacutes szoacutetaacuter Budapest 2010 18470 Kakuk i m 177

105

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Farmos telepuumlleacutes neveacutet 1327-ben emliacutetik első alkalommal tehaacutet tataacuterjaacuteraacutes előtti adatunk nincs raacute A falu egyik első birtokosa egy bizonyos Farnosi Arnolth volt akinek neacutemetes hangzaacutesuacute keresztneve dacaacutera egyik fiaacutet Chamaznak hiacutevtaacutek aki 1327-ben birtokperbe keveredett Ez a neacutev veacutelhetően szinteacuten alaacuten-jaacutesz eredetű eacutes a koraacutebban emliacutetett Kaacuteroly Roacutebert-feacutele okleveacutel szemeacutelynevei koumlzoumltt is feltű-nik (Peacuteter Chamoz fia) Hogy a keacutet nagyon hasonloacute neacutev moumlgoumltt egy eacutes ugyanaz a szemeacutely aacutellt-e nem tudjuk de etimoloacutegiai szempontboacutel ez a keacuterdeacutes nem is leacutenyeges Kambolov a Chamaz-Chamoz alakot az oszeacutet Hamic neacutevvel rokoniacutetja elkeacutepzelhető azonban hogy e neacutev az oszeacutet Naacutert eposzban feltűnő AchamazAtchamaz alakkal is kapcsolatban aacutell71 Ugyaniacutegy keacuterdeacuteses de nem zaacuterhatoacute ki a toumlroumlk időkben elpusztult Rassang falu neveacutenek alaacuten-jaacutesz eredete sem72

Az elmagyarosodaacutes koumlvetkezteacuteben a neacutepetimoloacutegia is formaacutelhatta az erede-tileg alaacuten-jaacutesz gyoumlkerű helyneveket iacutegy ezekneacutel kuumlloumlnoumlskeacuteppen fontos a legko-raacutebbi időbeli előfordulaacutesuk meghataacuterozaacutesa73 Mindezt azonban kellő oacutevatossaacuteg-gal kritikaacuteval eacutes prekoncepcioacutek neacutelkuumll kell vizsgaacutelni A jaacutesz-alaacuten nevek kutataacutesa tehaacutet reacuteszben kiterjeszthető a mai Jaacuteszsaacuteg peremeacutere is ami talaacuten tovaacutebbi egykori alaacuten-jaacutesz szoacutervaacutenyokat sejtet az Alfoumlldoumln (Itt eacuterdemes a joacuteval messzebb kun szaacutellaacutesteruumlleten fekvő Jaacuteszszentlaacuteszloacute falu neveacutere is utalni)

Az alaacuten-jaacutesz dialektus kihalaacutesa Magyarorszaacutegon (16ndash17 szaacutezad)

Az alaacuten-jaacutesz nyelv beszeacutelői valoacutesziacutenűleg toumlbb csoportban telepedtek le a toumlrteacute-neti Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten a 14 szaacutezadban A magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelv kihalaacutesa adataink szerint a 16ndash17 szaacutezad soraacuten mehetett veacutegbe Mivel uacutejabb alaacuten-jaacutesz csoportok bekoumlltoumlzeacuteseacuteről etnikai utaacutenpoacutetlaacutesroacutel nincs tudomaacutesunk valamint a Jaacuteszsaacutegban magyar eacutes kun etnikai csoportok jelenleacutete is adatolt a 14ndash16 szaacutezadban ezeacutert veacutelemeacutenyuumlnk szerint a jaacuteszok asszimilaacutecioacuteja maacuter a 14ndash15 szaacutezad forduloacutejaacuten megindulhatott Baacuter nem vagyok a magyar egyhaacuteztoumlr-teacutenet szakeacutertője uacutegy veacutelem hogy a neacutepnyelven tehaacutet magyarul (is) preacutedikaacuteloacute ferences rend tartoacutes megtelepedeacutese Jaacuteszbereacutenyben a 15 szaacutezad maacutesodik feleacuteben felgyorsiacutethatta az olykor bdquofiliszteusnakrdquo74 is hiacutevott jaacutesz etnikum katolizaacutelaacutesaacutet eacutes

71 Kambolov i m 72 Rassang falu reacutegeacuteszeteacutehez ld Selmeczi Laacuteszloacute A Jaacuteszsaacuteg betelepedeacutese eacutes kialakulaacutesa In

Zounuk ndash a Jaacutesz-Nagykun-Szolnok Megyei Leveacuteltaacuter Eacutevkoumlnyve XXVI Szerk Fuumlloumlp Tamaacutes Szol-nok 2011 67ndash69

73 Ezekre az adatokra jaacuteszbereacutenyi baraacutetom Faacutebiaacuten Rigoacute Attila hiacutevta fel a figyelmemet akinek itt szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani ezeacutert Ld meacuteg Fodor i m 13ndash15

74 Maacuteig nincs kieleacutegiacutető tudomaacutenyos magyaraacutezat a jaacuteszokra a toumlroumlk kor előtti magyarorszaacutegi latin kuacutetfőkben hasznaacutelt bibliai eredetű bdquofiliszteusrdquo elnevezeacutesre Toumlrőcsik ndash elismerve a probleacute-ma megoldatlansaacutegaacutet ndash toumlbb oumltletet is felsorol a neacutev lehetseacuteges eredeteacutere Ezek koumlzuumll talaacuten kettő eacuterdemel emliacuteteacutest Az egyik a kazaacuterndashalaacuten koumlzelseacuteg halovaacuteny tovaacutebbeacuteleacuteseacutet eacutes esetleg a judaizmus

106

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

egyben elmagyarosodaacutesaacutet Nem rendelkezuumlnk biztos ismeretekkel a betelepuumllő alaacuten-jaacutesz neacutepesseacuteg vallaacutesi haacutettereacuteről de legtoumlbbjuumlk ortodox kereszteacuteny lehetett A bdquoreacutegi hitrdquo az ortodox kereszteacutenyseacuteg fennmaradaacutesa segiacutethette a reacutegi alaacuten-jaacutesz nyelv eacutes kultuacutera megtartaacutesaacutet is a magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz koumlzoumlsseacutegekben A ferences teacuteriacuteteacutes utaacuten a 15 szaacutezad maacutesodik feleacuteben viszont az elmagyarosodaacutes folyamata visszafordiacutethatatlannaacute vaacutelt Ebből az időszakboacutel elenyeacutesző szaacutemuacute alaacuten-jaacutesz onomasztikai adatunk van Ilyen peacuteldaacuteul egy 1498-as okleveacutelben emliacute-tett bereacutenyszaacutellaacutesi Faraach Maacuterton vezeteacutekneve mely esetleg alaacuten-jaacutesz eredetű lehet75

Mindezekkel egyuumltt meacutegis uacutegy veacuteljuumlk hogy a magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelv veacutegleges eltűneacuteseacutet nagy aacuteltalaacutenossaacutegban a 16 szaacutezad derekaacuten bekoumlvetkezett oszmaacuten-toumlroumlk hoacutediacutetaacuteshoz a koumlzeacutepkori magyar aacutellam felbomlaacutesaacutehoz eacutes az ezt koumlvető pusztulaacuteshoz neacutepmozgaacutesokhoz koumlthetjuumlk mind a Jaacuteszsaacuteg mind pedig a szoacutervaacutenyban eacutelő jaacutesz koumlzoumlsseacutegek eseteacuteben Azt is hozzaacute lehet tenni hogy a hazaacutenkban beszeacutelt alaacuten-jaacutesz dialektus sohasem rendelkezett oumlnaacutelloacute iacuteraacutesbeliseacuteg-gel kituumlntetett staacutetusaacuteroacutel nem tudunk a reformaacutecioacute időszakaacuteban nem szuumllettek jaacutesz nyelvű imaacutek bibliafordiacutetaacutesok s ez oumlsszesseacutegeacuteben nem segiacutetette a nyelv fennmaradaacutesaacutet Az alaacuten-jaacutesz nyelv egyfajta bdquodomestic languagerdquo lehetett beszeacute-lői csalaacutedi nemzetseacutegi koumlrben hasznaacuteltaacutek nyelvileg homogeacuten koumlzegben amiacuteg az ilyen homogeacuten koumlzoumlsseacutegek fennaacutelltak

Az alaacuten-jaacutesz nyelv magyarorszaacutegi hasznaacutelataacutera toumlbb 16 szaacutezadi forraacutes is utal meacuteg A legismertebb ezek koumlzuumll a szileacuteziai Georg Werner (Georgius Wernherus) megjegyzeacutese 1549-ből amely szerint a bdquoIazygrdquo nemzet meacuteg mindig leacutetezik a magyarok koumlzoumltt amelyet ők maguk roumlviden jaacutesznak hiacutevnak eacutes amely keacutepes volt sajaacutet ősi eacutes kuumlloumlnoumls a magyartoacutel nagyon kuumlloumlnboumlző nyelveacutet megtartani (Porro extat nunc quoqe Iazygum natio inter Hungaros quos ipsi voce decurtata Jaacutez vocant ac retinent iidem etiamnum linguam suam avitam et peculiarem Hungaricae dissimillimam) Werner kijelenteacutese veacutelemeacutenyem szerint egyeacutertel-műen utal a jaacutesz nyelv korabeli magyarorszaacutegi hasznaacutelataacutera76

A jaacutesz etnikum leacuteteacutere Olaacuteh Mikloacutes esztergomi eacutersek is utal 1550 koumlruumll iacutert munkaacutejaacuteban Ő a Magyarorszaacutegot lakoacute etnikumok koumlzoumltt sorolja fel a bdquojazigokrdquo

hataacutesaacutet laacutetja a bdquofiliszteusrdquo elnevezeacutesben (utalva a kazaacuter elit judaizaacutelaacutesaacutera) A maacutesik lehetseacuteges magyaraacutezat a toumlbbseacutegeacuteben talaacuten ortodox kereszteacutenykeacutent a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe bekoumlltoumlző jaacuteszok kuumlloumlnaacutellaacutesaacutenak jelekeacutent proacutebaacutelja eacutertelmezni a kifejezeacutest A keacuterdeacutesről ld Toumlrőcsik A Kaukaacutezustoacutel a Kaacuterpaacutetokig 44ndash45

75 Toumlrőcsik Istvaacuten A koumlzeacutepkori Bereacutenyszaacutellaacutes In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete 75ndash7676 Georgius Wernherus (Georg Werner) De admirandis Hungariae aquis hypomnemation

Basiliae 1549 (Johann Georg Schwandtner kiadaacutesa alapjaacuten ideacutezi Alemany i m 161ndash162 eacutes 162148 jegyzet) Gombocz i m 107 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 9 A teacutemaacutehoz (a magyarorszaacutegi jaacutesz nyel vet emliacutető kuacutetfőkhoumlz eacutes Vlagyimir Ivanovics Lamanszkij eacutes Melich Jaacutenos korai sejteacuteseihez a Magyar orszaacutegon egykor beszeacutelt jaacutesz nyelv iraacuteni haacutettereacuteről) vouml Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 236ndash237

107

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

csoportjaacutet Az archaizaacuteloacute neacutev moumlgoumltt talaacuten ismeacutet a magyarorszaacutegi jaacuteszokat eacutes az ekkor meacuteg beszeacutelt jaacutesz nyelvet kell sejtenuumlnk (Totius huius Hungariae regnum continet in se nostro hoc tempore diversas nationes Hungaros Alemanos Bohemos Sclavos Croacos Saxones Siculos Valachos Rascianos Cumanos Jaziges Ruthenes etiam postremo Turcas quae omnes differenti inter se utuntur lingua)77

A deventeri Matthias Quad von Kinkelbach holland utazoacute az 1590-es eacutevek veacutegeacuten jaacutert Magyarorszaacutegon Itteni emleacutekeit 1602-ben jelentette meg a nassaui Ursell vaacuterosaacuteban Itinerarium universae Germaniae ciacutemmel Munkaacutejaacuteban eacuterde-kes megjegyzeacutest tesz a jaacuteszokkal kapcsolatban bdquoA DunandashTisza koumlzeacuteben lakoacutek megőrizteacutek sajaacutet nyelvuumlket ez igen kuumlloumlnboumlzik a magyartoacutel Ezek ugyanis a jazig-metanaszta neacutepektől szaacutermaznak s most jaacuteszoknak nevezik őketrdquo78 A hol-land utazoacute megjegyzeacutese keacutetseacutegtelenuumll archaizaacuteloacute jellegűnek tekinthető A proacute-baacutelkozaacutes hogy a jaacuteszokat az oacutekori jazig neacutepcsoporthoz koumlsse nyilvaacuten inkaacutebb sajaacutet humanista műveltseacutegeacutet mint a teacutenyeket tuumlkroumlzi Ugyanakkor a magyartoacutel bdquoigen kuumlloumlnboumlzőrdquo nyelven beszeacutelő jaacutesz neacutepcsoport emliacuteteacutese ndash uacutegy veacuteljuumlk ndash figyelemre meacuteltoacute adat eacutes ez idaacuteig a jaacutesz mint beszeacutelt nyelv időben legkeacutesőbbi ismert emliacuteteacuteseacutenek tűnik

A jaacuteszok nyelvi asszimilaacutecioacuteja elmagyarosodaacutesa minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a 17 szaacutezadra befejeződoumltt A kalandos eacuteletutat megjaacutert reformaacutetus lelkeacuteszből buzgoacute katolikussaacute vaacutelt Otrokocsi Foacuteris Ferenc 1693-ban Origines Hungaricae ciacutemű munkaacutejaacuteban vilaacutegosan utal raacute hogy a magyarorszaacutegi jaacuteszok magyarul beszeacutelnek (bdquoKitetszik a jaacuteszok nyelveacutenek vizsgaacutelataacuteboacutel hogy őkhellip azon reacutegi scythaacutek valoacutesaacutegos utoacutedai kiktől a mostani magyar neacuteven nevezett nemzet szaacutermazik mert nyelvoumlk mindenben egyenlő a magyarokeacutevalrdquo)79 Ugyanakkor az a teacuteny hogy Otrokocsi Foacuteris Ferenc kiemelendő teacutenynek tartja a jaacuteszok magyarnyelvűseacutegeacutet talaacuten utalhat arra hogy a jaacuteszok nyelvi elmagyaro-sodaacutesa nem sokkal koraacutebban vaacutelhatott teljesseacute80

Nem lehet megvaacutelaszolni pontosan mikor tűntek el az utolsoacute jaacutesz nyelvű csoportok Magyarorszaacutegon aacutem nem teacuteveduumlnk nagyot ha a keletiraacuteni alaacuten-jaacutesz nyelv magyarorszaacutegi kihalaacutesaacutet a 16 szaacutezad maacutesodik feleacutere dataacuteljuk Ennek a daacutetumnak szimbolikus jelentőseacuteget is tulajdoniacutethatunk hiszen ekkor eacutepuumllt fel Jaacuteszbereacutenyben az oszmaacuten Dzsaacutenfedaacute (Canfeda) palaacutenkvaacuter amelynek a neve klasszikus perzsaacuteul a jaacutesszal rokon iraacuteni nyelven rsquoa lelkeacutet felaacuteldozoacutersquo-t jelent81

77 Nicolaus Olahus HungariandashAthila Ed Colomannus EperjessyndashLadislaus Juhaacutesz Buda-pest 1938 33 Alemany i m 161ndash162 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 9

78 Tardy Lajos Reacutegi hiacuteruumlnk a vilaacutegban Budapest 1979 13279 Fodor i m 12280 Otrokocsi Foacuteris Ferenc Origines Hungaricae I 19 Ideacutezi Alemany i m 161ndash162 Neacute-

meth Eine Woumlrterliste der Jassen 981 Kocsis i m 94ndash96

108

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

The linguistic traces of the Jaacutesz people in Hungary ndash sources problems new dataMikloacutes SAacuteRKOumlZY

The present paper aims at summarizing and re-evaluating the sources of the Jaacutesz (Alan) language once spoken in medieval and early modern Hungary The Jaacutesz people were a sub-branch of the Alans themselves speaking an eastern Iranian language who settled in the medieval Kingdom of Hungary possibly in the early fourteenth century Jaacutesz ethnic groups were given royal permissions to found communities in different regions of Hungary and the most significant group of them settled in the area what is still known as Jaacuteszsaacuteg (area of Jaacutesz people) between the Tisza and Danube rivers While the later history of the Jaacutesz people is well known in the secondary literature and is consequently beyond the scope of the present paper their linguistic traces show more uncertainties that need to be reassessed

As far as our sources are concerned onomastic data such as early fourteenth century personal names as well as the so-called JaacuteszndashHungarianndashLatin wordlist (discovered in 1957) written probably in the fifteenth century all prove that Jaacutesz was an Alan dialect and is closely related to the present-day Digor dialect of the Ossetic language though among the Jaacutesz onomastic data we can find several mixed names of Turkic or Turko-Iranian and also of western Iranian origin

On the other hand Jaacutesz names preserved in 16th century Ottoman adminis-trative sources offer a rare glimpse at the possibly latest stage of this language They should be treated however cautiously due to different problems of tran-scription and transmission Yet despite all the problems these later onomas-tic data along with some newly discovered material of geographical names of allegedly Jaacutesz background represent a hitherto largely unnoticed and neglected group of documents of the Jaacutesz language which might have become extinct around 1600 CE as a spoken language in Hungary according to the contempo-rary sources

109

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Keletkutataacutes 2020 tavasz 111ndash131 old

Ujvaacuteri HedvigMax Nordau eacutes Goldziher Ignaacutec levelezeacuteseacutenek kontextualizaacutelaacutesa I

1

Az iacuteroacute uacutejsaacutegiacuteroacute orvos cionista Max Nordau (1849ndash1923) eacutes az euroacutepai iszlaacutem-kutataacutes megalapiacutetoacuteja Goldziher Ignaacutec (1850ndash1921) levelezeacuteseacutet maacuter 1956-ban koumlzreadta Scheiber Saacutendor1 A MTA Koumlnyvtaacuter Keleti Gyűjtemeacutenyeacutenek immaacuter koumlzkinccseacute vaacutelt adatbaacutezisa szerint mintegy 13 500 leveacutel alkotja a tudoacutes orien-talista levelezeacuteseacutet (levelek eacutes lapok) amelyek toumlbb mint 1600 szemeacutelytől szaacuter-maznak Goldziher legtoumlbb levelezőpartnere Neacutemetorszaacutegban eacutelt iacutegy a neacutemet nyelv elsőd leges jelentőseacuteggel biacutert a kapcsolattartaacutesban A levelek zoumlmeacutet huacutesz embernek ciacute mezte akik ennek megfelelően egyenkeacutent toumlbb szaacutezszor vaacutelaszol-tak2 Max Nordau a gyerekkori pesti baraacutet az egykori diaacutektaacuters a pesti refor-maacutetus gimnaacuteziumboacutel3 nem tartozott ebbe a kiterjedt leginkaacutebb tudomaacutenyos

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201111 A tanulmaacutenyt Hazai Gyoumlrgy professzornak az Andraacutessy Gyula Neacutemet Nyelvű Egyetem

alapiacutetoacute rektoraacutenak ajaacutenlom Ezuacuteton koumlszoumlnoumlm Yuval Evri eacutes Carsten Wilke szakirodalommal kap-csolatos ajaacutenlaacutesait valamint Gerő Andraacutesnak eacutes Turaacuten Tamaacutesnak a keacutezirathoz fűzoumltt eacuteszreveacuteteleit

1 Alexander Scheiber Max Nordaursquos Letters to Ignace Goldziher Jewish Social Studies 18 (19563) 199ndash207

2 Deacuteveacutenyi Kinga Egy levelezeacutes uacutejraeacuteled adaleacutekok Goldziher Ignaacutec levelezeacuteseacutenek toumlrteacuteneteacute-hez Keletkutataacutes 2018 ősz 85ndash98

3 Az osztaacutelytaacutersi viszonyra maga Goldziher utal a Naploacutejaacuteban bdquoMax Nordau war unter meinen Mitschuumllernrdquo Ld Ignaz Goldziher Tagebuch Hrsg von Alexander Scheiber Leiden 1978 30 illetve Goldziher Ignaacutec Naploacute Vaacutel s a r az előszoacutet eacutes a jegyzeteket iacuterta Scheiber Saacutendor Budapest 1978 39 A tanulmaacutenyban ndash ahol lehet ndash a magyar fordiacutetaacutesra hivatkozom ‒ Nordau eacutes Goldziher osztaacutelytaacutersi viszonyaacutet illetően annyi bizonyos hogy mindketten a reformaacutetus gimnaacute-ziumban eacuterettseacutegiztek de Nordau nem inteacutezmeacutenyes keretek koumlzoumltt keacuteszuumllt fel a matuacuteraacutera mivel koumlzvetlenuumll előtte egy eacutevet haacutezitaniacutetoacuteskodott A Budapesten fellelhető iskolai eacutertesiacutetők alapjaacuten a koumlvetkezőket sikeruumllt rekonstruaacutelnom Nordau a zsidoacute elemi iskola befejezteacutevel az 1859ndash1860-as taneacutevet a k k Staatsgymnasium (pesti bdquoaacutellamgimnaacuteziumrdquo) elsőosztaacutelyos diaacutekjakeacutent veacutegezte Az oumltoumldik osztaacutelyt (1863ndash1864) ugyan meacuteg a katolikus gimnaacuteziumban kezdte meg de maacuter nem itt fejezte be Ld Ujvaacuteri Hedvig Asszimilaacutecioacute nyelv eacutes identitaacutes problematikaacuteja a fiatal Max Nordaunaacutel eacutes Theodor Herzlneacutel In Uő Identitaacutesok eacutes kommunikaacutecioacutes csatornaacutek Magyarndashneacute-metndashzsidoacute kulturaacutelis metszeacutespontok a dualizmus kori Magyarorszaacutegon Budapest 2017 27ndash45 ‒ Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben ez iacutegy folytatoacutedik bdquo[hellip] er verlieszlig nach Ende des Schuljahres die Anstalt um Schuumller des kalvinistischen Gymnasiums zu werden wo er auch seine Studien beendete [hellip] Max nimmt auf Zureden seiner Eltern eine Stelle als Hauslehrer bei einem gewis-sen Fuchs an [hellip] Ein Jahr das Max Nordau auf dem Lande verbringt hinterlaumlszligt bei ihm nur

kapcsolatrendszerbe de a fennma radt heacutet leveacutel időbeli eloszlaacutesaacuteboacutel kideruumll hogy eacuteletuumlk veacutegeacuteig figyelemmel kiacuteseacuterteacutek egymaacutes paacutelyaacutejaacutet tudtak egymaacutesroacutel rendszeres kapcsolattartaacutes neacutelkuumll is4 Ehhez a levelezeacuteshez kiacutevaacutenok neacutehaacuteny adattal kiegeacutesziacuteteacutessel eacutelni a Nordau-kutataacutes felől

2

Nordau levelei toumlbb eacuteletszakaszban iacuteroacutedtak kettő-kettő 1878-ban illetve 1891-ben Paacuterizsban egy 1915-ben Spanyolorszaacutegban5 kettő pedig 1919ndash1920-ban Londonban

Az első keacutet leveacutel a paacutelyakezdő az oumlnmaga helyeacutet kereső Nordau levele Goldziherhez6 keacutepest Nordau egyetemi eacutevei mozgalmasan teltek 1867-ben aacutellaacutest kapott a Falk Miksa vezette legbefolyaacutesosabb neacutemet nyelvű lapnaacutel a Pester Lloydnaacutel megkezdte egyetemi tanulmaacutenyait a pesti egyetem orvosi fakultaacutesaacuten

die besten Eindruumlcke [hellip] Besonders an den groszligen Feiertagen tut es dem jungen Mann leid daszlig er von den Seinen getrennt ist [hellip] Das Jahr ist rasch vergangen Max Nordau kommt nach Pest zuruumlck reich an Erfahrungen die ihn gereift und entwickelt haben Er beginnt damit daszlig er verspaumltet die Maturitaumltspruumlfung macht [hellip]rdquo Ld Anna und Max Nordau Erinnerungen Erzaumlhlt von ihm selbst und von der Gefaumlhrtin seines Lebens Autorisierte Uumlbersetzung aus dem Franzouml-sischen von S O Fangor LeipzigndashWien 1928 20 28ndash29 36 39 ‒ Nordaunak az idősebb iacuteroacute paacutelyataacutershoz Kiss Joacutezsefhez 1867 januaacuter 25-eacuten iacutert sorai is az egyeacuteves taacutevolleacutetet taacutemasztjaacutek alaacute bdquoWas den Zweck meines Lehrerseins anbelangt so ist derselbe wie ich Ihnen froh mittheilen kann voumlllig gesichert Nach Aufwendung der maumlchtigsten Protektion ist es mir gelungen vom Superin-tendenten v Toumlroumlk die eigentlich gegen das Gesetz verstoszligende Erlaubniszlig erhalten die Pruumlfung uumlber die letzten drei Klassen und Matura am Pester reformirten Gymnasium ablegen zu duumlrfen (Das Gesetz gestattet houmlchstens Pruumlfung uumlber zwei Klassen) Uumlber die Sechste habe ich schon am 1 Dezember mit glaumlnzendem Erfolge Pruumlfung abgelegt am 29 Juli folgen die VII VIII und die Matura Der ganze Spaszlig kostet sammt den dazuschaffenden Buumlchern blos 70 fl Nicht wahr ein Jahr gutes Geschaumlftrdquo Forraacutes Max Nordau an Joacutezsef Kiss OSZK Keacutezirattaacutera Az engedeacutelyt Toumlroumlk Paacutel (1808ndash1883) reformaacutetus puumlspoumlk adta meg akit Goldziher is nagyra becsuumllt bdquoegy igazi reformaacutetus jellemrdquo Ld Goldziher Naploacute 35 ‒ Christoph Schulte a huacutegaacuteval folytatott levele-zeacutesből ugyancsak azt rekonstruaacutelta hogy Nordau 1866-ban egy eacutevet videacuteken Raacutekoskeresztuacuteron toumlltoumltt haacutezitaniacutetoacutekeacutent majd a gimnaacutezium felső eacutevfolyamait befejezve 1867 keacuteső őszeacuten eacuterettseacutegi vizsgaacutet tett amelyre magaacutentanuloacutekeacutent keacuteszuumllt fel Ld Christoph Schulte Psychopathologie des Fin de siegravecle Der Kulturkritiker Arzt und Zionist Max Nordau Frankfurt am Main 1997 44ndash50

4 Goldziher leveleiről nincs tudomaacutesom a Nordau-hagyateacutek a jeruzsaacutelemi Cionista Archiacute-vumban van amelybe meacuteg nem sikeruumllt betekintenem Ismerve azonban Nordau eacutes a keacutesőbbi koumll-tő lapszerkesztő Kiss Joacutezsef bensőseacuteges őszinte egy eacuteleten aacutet tartoacute baraacuteti levelezeacuteseacutet Goldziher levelei inkaacutebb koumllcsoumlnoumls udvariassaacutegot semmint baraacuteti kapcsolatot sejtetnek

5 Ezt Scheiber a kisseacute neheacutezkesen olvashatoacute keacutezirat alapjaacuten teacutevesen 1919-re dataacutelja A prob-leacutemaacutera meacuteg visszateacuterek

6 Goldziher eacuteleteacutehez eacutes munkaacutessaacutegaacutehoz ld Peter Haber Zwischen juumldischer Tradition und Wissenschaft Der ungarische Orientalist Ignac Goldziher (1850ndash1921) (Lebenswelten osteuropaumlischer Juden 10) KoumllnndashWeimarndashWien 2006

112

UJVAacuteRI HEDVIG

majd 1873-ban hat hoacutenapon aacutet tudoacutesiacutetott a beacutecsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesroacutel7 Utaacutena keacutet eacutevig Euroacutepaacuteban kalandozott eacutelmeacutenyeit reacuteszben a lapban majd 1876-toacutel a kispolgaacuter-saacuteg orgaacutenumaacuteban a Neues Pester Journalban osztotta meg8 Koumlzben igyekezett tanulmaacutenyi koumltelezettseacutegeinek is eleget tenni 1876 januaacuterjaacuteban megszerezte a pesti egyetemen az orvosi diplomaacutet Itthon azonban sem orvoskeacutent sem uacutejsaacuteg-iacuteroacutekeacutent nem volt maradaacutesa 1876 maacutejusaacuteban csalaacutedjaacuteval (huacutegaacuteval eacutes eacutedesanyjaacute-val) Paacuterizs feleacute vette az iraacutenyt9 Mereacutesz doumlnteacutest hozott mivel havi fix joumlvedelem hiacutejaacuten csak a megtakariacutetaacutesaira eacutes alkalmi uacutejsaacutegiacuteroacutei megbiacutezataacutesokra alapozhatta a csalaacuted megeacutelheteacuteseacutet a beacutecsi Neue Freie Presse aacutellaacutesajaacutenlataacutet sem fogadta el Ennek elleneacutere a francia fővaacuterosban otthonosan rendezkedett be az Odeacuteonhoz koumlzeli kedvenc negyedeacuteben beacuterelt lakaacutest a Rue St-Andreacute-des-Arts 45 alatt10 s innen adresszaacutelta baraacutetjaacutenak első keacutet leveleacutet 1878-ban

Az első iacuteraacutesban Nordau megdorgaacutelja Goldzihert amieacutert ő a művelt europeacuteer a duumlhiacutető magyar hagyomaacutenyokat folytatva a feladoacute ciacutemeacutenek megadaacutesa neacutelkuumll kuumlldi el leveleacutet iacutegy Nordau a vaacutelaszaacutet talaacutelomra adja fel s nem lehet biztos abban hogy a kuumlldemeacuteny ceacutelba eacuter-e A leveacutel legfőbb uumlzenete azonban nem a korholaacutes hanem Nordau gratulaacutecioacuteja Goldziher haacutezassaacutegkoumlteacutese alkalmaacuteboacutel Utoacutebbi meghiacutevta volt iskolataacutersaacutet is az eskuumlvőre11 aminek Nordau ndash baacuter nem reacuteszletezi de minden bi zonnyal a taacutevolsaacuteg miatt ndash nem tudott eleget tenni Viszont biztosiacutetja baraacutetjaacutet afelől hogy amennyiben eacutev veacutegeacuten meghiacutevaacutest kap egy lakomaacutera12 akkor oumlroumlmmel (eacutes csaacutemcsogaacutes neacutelkuumll) fog annak eleget tenni eacutes egy darab lekachot13 elfogyasztani

Nordau egy hoacutenappal keacutesőbb ismeacutet iacuter Goldzihernek Előszoumlr megkoumlszoumlni baraacutetja elismerő szavait megjelent koumlnyve kapcsaacuten Noha ciacutemet nem iacuter Goldziher Nordau Berlinben megjelent Aus dem wahren Milliardenlande ciacutemű első kultuacuter-kritikai műveacutet meacuteltatta amelyet Victor Tissot Le Voyage au pays des milliards ciacutemű koumlnyve elleneacuteben iacutert Ez az 1878-ban megjelent koumlnyv bestsellerreacute lett

7 Nordau majdnem minden iacuteraacutesaacutet koumltetben is megjelentette ezeket kiveacuteve Ld Hedvig Uj-vaacuteri Zwischen Bazar und Weltpolitik Die Wiener Weltausstellung 1873 in Feuilletons von Max Nordau im bdquoPester Lloydrdquo Berlin 2011

8 A pesti eacutevekhez eacutes Nordau publicisztikai teveacutekenyseacutegeacutehez reacuteszletesen ld Hedvig Ujvaacuteri Dekadenzkritik aus der bdquoProvinzstadtrdquo Max Nordaus Pester Publizistik Budapest 2007

9 A lehetseacuteges okokra alaacutebb meacuteg reacuteszletesen kiteacuterek Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben meg-emliacuteti hogy Vaacutembeacutery folyamatosan mondogatta neki bdquoEine Stadt wie Pest ist nicht fuumlr Sie Sie werden sich dort bald beengt fuumlhlenrdquo Maacutesutt bdquoPest ist kein richtiger Platz fuumlr Sie Es waumlre jammerschade wenn ein Geist wie der Ihre eingezwaumlngt bliebe in einem so engen Rahmen Folgen sie mir und siedeln Sie sich in einem Weltzentrum anrdquo Ld Anna und Max Nordau i m 100 106ndash107

10 Schulte i m 80ndash81 Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben a 49 szaacutem alatti lakaacutest adja meg Ld Anna und Max Nordau i m 49

11 Dr Mittler Miksa aradszentmaacutertoni orvos laacutenyaacutet Lauraacutet vette feleseacuteguumll12 A szide szuumlde szoacutet hasznaacutelja a heacuteber szeudaacuteboacutel13 Lekach meacutezes suumltemeacuteny

113

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

mivel a svaacutejci utazoacute Tissot kritikus szemmel iacutert uacutetirajzait roumlgziacuteti arroacutel az orszaacuteg-roacutel ahova a poroszndashfrancia haacuteboruacute utaacuten a francia joacutevaacuteteacutetel peacutenzei folytak Tissot koumlnyveacutet Franciaorszaacutegban ugyanuacutegy fogadtaacutek mint a milliaacuterdos orszaacutegban azaz Neacutemet orszaacutegban a franciaacutek politikai-irodalmi revansakeacutent Nordau ennek elleneacuteben iacuterta meg a sajaacutet műveacutet noha maacuter az előszoacuteban hangsuacutelyozza az iacuteraacutest bdquoneacutemetuumll iacuteroacute magyarkeacutentrdquo jegyzi eacutes nem ellenrevansban hanem a neacutepek koumlzti megbeacutekeacuteleacutesben gondolkodik Nordau koumlnyve is joacutel fogyott (Neacutemetorszaacutegban) haacuterom eacutev muacutelva megjelent a maacutesodik bőviacutetett kiadaacutes Nordau szaacutemaacutera azonban a milliaacuterdos orszaacuteg nem Neacutemetorszaacuteg hanem Franciaorszaacuteg volt Franciaorszaacuteg pedig maga Paacuterizs Tissot-val szemben nem toumlbb vaacuterossal foglalkozik hanem kizaacuteroacutelag Paacuterizzsal iacutegy a Tissot-koumlnyvre adandoacute vaacutelaszkeacutent iacuter egy Paacuterizs-kri-tikaacutet neacutemet perspektiacutevaacuteboacutel neacutemet olvasoacuteknak neacutemet kiadoacute szaacutemaacutera a francia fővaacuterost annak lakoacuteit inteacutezmeacutenyeit erkoumllcseit meglehetősen előnytelen szem-szoumlgből laacutettatja14

A tovaacutebbiakban a francia pozitivista Auguste Comte-taniacutetvaacuteny Pierre Laffitte (1823ndash1903) koumlnyveacuteből keacutert eacutes bemaacutesolt reacuteszletről van szoacute a leveacutelben ezt Scheiber kommentaacutelja Nordau szabadkozik hogy mieacutert nem tiszta lapra iacuterta a szoumlveget koumlzben zaacuteroacutejelben odaveti hogy mennyire nem vesz komolyan bizonyos rituaacutelis előiacuteraacutesokat a leveacutel 1878 juacutenius 14-ei keltezeacutesű amely peacuten-tekre esett15

A leveacutelben szoacute esik Goldziher Az iszlaacutem ciacutemű koumlnyveacuteről Ez budapesti megjele neacuteseacutet koumlvetően azonnal visszhangra talaacutelt Nordau koraacutebbi lapjaacuteban a Pester Lloydban is Silberstein-Oumltvoumls Adolf (1845ndash1899) recenzioacutet koumlzoumllt roacutela 1881 decembereacuteben16

A koumlvetkezőkben Nordau a Der Mythos bei den Hebraumlern und seine geschichtliche Entwicklung Untersuchungen zur Mythologie und Religions-wissenschaft (Lipcse 1876) angol fordiacutetaacutesaacutenak anyagi sikerei felől eacuterdeklődik17

A leveacutel veacutegeacuten az utoacuteiratban Nordau uumldvoumlzli Goldziher unokafiveacutereacutet a veluumlk egykoruacute Vilmost (1849ndash1916)18 a keacutesőbbi elismert szemeacuteszorvost eacutes egyetemi tanaacutert Iacuteraacutesait toumlbbek koumlzoumltt a Pester Lloyd is koumlzoumllte19 A koumlvetkező napokban

14 Schulte i m 82ndash86 Anna und Max Nordau i m 98ndash9915 Valoacutesziacutenűleg peacutentek este iacuterhatta16 Adolf Silberstein Der Islam Pester Lloyd 1881 december 23 melleacuteklet17 Scheiber is megadja az angol ciacutemet de a fordiacutetoacute neveacutet nem Russel Martineau18 Nordau eacutes Goldziher Vilmos a keacutesőbbi neves szemeacuteszprofesszor gyerekkori baraacutetok vol-

tak valamint egy gimnaacuteziumba jaacutertak Amikor Goldziher Ignaacutec csalaacutedjaacuteval 1865-ben Szeacutekesfe-heacutervaacuterroacutel Pestre koumlltoumlzoumltt ő is a baraacuteti koumlr tagja lett A kapcsolattartaacutest nagyban segiacutetette hogy koumlzel laktak egymaacuteshoz Nordaueacutek a Haacuterom Dob utcaacuteba (Dreitrommelgasse) majd a Dohaacuteny utca (Tabakgasse) 7 szaacutem alaacute koumlltoumlztek Goldziher Ignaacuteceacutek otthona a Kiraacutely utca 27-ben volt miacuteg Vilmoseacutek a Hermina teacuter (keacutesőbbi Dalsziacutenhaacutez utca) 11 szaacutem alatt laktak Ld Adress-Kalender von Pest Ofen und Alt-Ofen fuumlr das Jahre 1867 Pest 1866 Ideacutezi Zsoldos Jenő Fejezetek Kiss Joacutezsef eacuteleteacuteből In MIOK Eacutevkoumlnyv 197172 Szerk Scheiber Saacutendor Budapest 1972 83

19 William Goldziher Das Sehen ndash ein photographischer Vorgang Pester Lloyd 1877 juacuteli-

114

UJVAacuteRI HEDVIG

tervezett iacuterni neki de nagyon elfoglalt volt bdquomivel annyi magyar kiaacutelliacutetaacuteslaacutetogatoacute van akik lopjaacutek az időmetrdquo Ez utalaacutes az 1878 eacutevi paacuterizsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesra amelyről Nordau rendszeresen tudoacutesiacutetotta a Neues Pester Journalt A taacutercaacutek mennyiseacutege joacuteval csekeacutelyebb a beacutecsi anyaghoz keacutepest

Nordau első komolyabb uacutejsaacutegiacuteroacutei feladata a beacutecsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesroacutel valoacute tudoacute-siacutetoacutei munka volt a Pester Lloyd szaacutemaacutera20 A feacuteleacutevnyi folyamatos iacuteraacutes alapjaacuteul a rendezveacuteny jelentőseacutege szolgaacutelt a diplomaacuteciai eacutes politikai viszonyok meacuterle-geleacutese Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg valamint az OsztraacutekndashMagyar Monarchia nagyhatalmi staacutetusza A taacutercaacutek jelentős reacutesze az uralkodoacutei viziteket valamint a hivatalos programokat vette goacutercső alaacute majd a Wiener Wochenchronik kereteacute-ben heti oumlsszefoglaloacutek koumlvetkeztek Az orszaacutegpavilonok bemutataacutesa eseteacuteben Nordau minden aacutellam prezentaacutecioacutejaacutenak figyelmet szentelt

Ehhez keacutepest az 1878 eacutevi paacuterizsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesroacutel teljesen maacuteshogy alakult a tudoacutesiacutetoacutei munka igaz a Lloyddal toumlrteacutenő szakiacutetaacutes utaacuten maacuter a neacutemet ajkuacute kispol-gaacutersaacuteg aacuteltal olvasott Neues Pester Journal szaacutemaacutera Miacuteg a beacutecsi perioacutedus alatt Nordau hat hoacutenapon aacutet maacutejustoacutel oktoacuteberig intenziacuteven publikaacutelta taacutercaacuteit addig a Paacuterizsboacutel Pestre kuumlldoumltt iacuteraacutesok szaacutema juacuteliustoacutel kezdve egyre ritkult A beacutecsi időszak mintegy szaacutez feuilletonjaacutehoz keacutepest a paacuterizsi mennyiseacuteg ennek alig egyharmadaacutet teszi ki Ez eacuterezteti hataacutesaacutet a teacutemavaacutelasztaacuteson is az uralkodoacutei vizi-teket nem tematizaacutelja valamint az orszaacutegpavilonokat is igen roumlviden mutatja be Csak Magyarorszaacuteg bemutatkozaacutesaacutet ecseteli reacuteszletesen a hazai műveacuteszetnek iparnak eacutes oktataacutesuumlgynek taacuteg teret szentel21

3

A fennmaradt dokumentumok szerint Nordau eacutes Goldziher koumlzoumltt toumlbb mint tiacutez eacutev muacutelva 1891-ben keruumllt sor ismeacutet leveacutelvaacuteltaacutesra Nordau a sorait vaacuteltozatlanul Paacuterizsboacutel iacuterta de az Avenue de Villiers egy kis sarokhaacutezaacuteboacutel22 Iacuteraacutesaacuteban egy

us 17 melleacuteklet ndash Az 1880-as eacutevekben jelentek meg tőle az alaacutebbi iacuteraacutesok Albrecht v Graumlfe Pester Lloyd 1882 juacutenius 1 melleacuteklet Hermann v Helmholtz Pester Lloyd 1886 juacutelius 31 melleacuteklet Zur Naturgeschichte der Thraumlnen Pester Lloyd 1887 juacutenius 8 melleacuteklet Aerztliche Charakterkoumlpfe Pester Lloyd 1889 februaacuter 5 3 eacutes melleacuteklet

20 Roumlvid aacutettekinteacutes a korszak neacutemet nyelvű sajtoacutejaacuteroacutel Ujvaacuteri Hedvig A pest-budai neacutemet saj-toacute jelentőseacutege eacutes irodalomkoumlzvetiacutető szerepe a kiegyezeacutes utaacuten In A sajtoacute kultuacuterakoumlzvetiacutető szerepe 1867ndash1945 Tanulmaacutenyok Szerk Paaacutel Vince Budapest 2014 37ndash50

21 Ld Ujvaacuteri Dekadenzkritik Die Pariser Weltausstellung ciacutemű fejezeteacutet valamint Uő bdquoVi-gadoacuterdquo eacutes bdquofőiskolardquo A beacutecsi (1873) eacutes a paacuterizsi (1878) vilaacutegkiaacutelliacutetaacutes Max Nordau olvasataacuteban In Koumlnyv kontextus medialitaacutes Tanulmaacutenyok a 60 eacuteves Szeacutechenyi Aacutegnes tiszteleteacutere Szerk Buzinkay GeacutezandashMartin Joacutezsef Eger 2017 315ndash327

22 Schulte i m 3313 jegyzet bdquoSeit Oktober 1889 hatte Max Nordau in einem bescheidenen Hause der Avenue Villiers an der Ecke der Rue Legendre mit Aussicht auf den Platz Malesherbes und den Park Monceau Wohnung genommenrdquo Vouml Anna und Max Nordau i m 142

115

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

sziacutevesseacuteget szeretne baraacutetjaacutetoacutel szuumlleteacutesi anyakoumlnyvi kivonataacutenak beszerzeacuteseacutere keacuteri meg Nordau pontosan tudta milyen jelzeacutesű a dokumentum (K betűs koumlnyv 401 lapj 1076 sz)23 Szuumlkseacutege van tovaacutebbaacute egy jegyző aacuteltal hitelesiacutetett neacutemet fordiacutetaacutesra A koumlltseacutegeket termeacuteszetesen aacutellja A dokumentum egy eacuteletbiztosiacutetaacutesi uumlgylethez szuumlkseacuteges eacuteppen ezeacutert nagyon haacutelaacutes lenne ha mihamarabb keacutezhez kapnaacute a keacutert papiacutert

Amikor Nordau 1891 szeptember veacutegeacuten megiacuterta Goldzihernek ezt a leveleacutet ndash noha nem reacuteszletezi ndash maacuter tuacutel volt azon a sokkon amely juacuteliusban eacuterte tőzs-dei spekulaacutecioacute reacuteveacuten elvesztette egeacutesz addigi megtakariacutetaacutesait eacutes adoacutessaacutegokat halmozott fel24 A reacuteszletekről az anyagiakon tuacuteli veszteseacutegekről Eugen von Jagownak (1849ndash1905) egyik legjobb Paacuterizsban eacutelő iacuteroacute-uacutejsaacutegiacuteroacute baraacutetjaacutenak szaacutemolt be megtakariacutetaacutesai reacuteveacuten szerette volna eacutelete aacutelmaacutet valoacutera vaacuteltani eacutes Neacutemetorszaacutegban letelepedni neacutemet iacuteroacutekeacutent műkoumldni de bdquoa beacutertollnoki uacutejsaacutegiacuteroacutei keacutenyszer neacutelkuumllrdquo Ezt a folyamatot gondolta meggyorsiacutetani a spekulaacutecioacutek reacuteveacuten bdquode jogos megeacuterdemelt buumlnteteacutest kaptam azeacutert mivel eacuteletem szilaacuterd legszen-tebb alapelveihez lettem hűtlen eacutes sajaacutet erkoumllcseim ellen veacutetkeztemrdquo25 Hogy mihez is lett hűtlen azt maacuter koraacutebban kifejtette a Pariser Briefe Kulturbilder aacutetdolgozott kiadaacutesaiban (1884 1887) bevezető iacuteraacutesaiban (Vor dem Krach eacutes Nach dem Krach) reacuteszletesen leiacuterja a paacuterizsi tőzsdeacutevel kapcsolatos elleneacuterzeacuteseit amelyeket az 1882 eacutevi tőzsdekrach vaacuteltott ki s melynek koumlvetkezmeacutenyeiben (sorozatos csődoumlk reacuteszveacutenyek eseacutese peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi kriacutezis munkaneacutelkuuml-liseacuteg) a kapitalizmus első katasztrofaacutelis csődjeacutet laacutetja Franciaorszaacutegban Morali-zaacuteloacute kritikuskeacutent eliacuteteacuteli hogy a tőzsde a spekulaacutecioacute leacutepjen a tisztesseacuteges munka helyeacutebe26 Ez a teacutema meacuteg visszakoumlszoumln a Maha-Rog und andere Novellen27 ciacutemű koumlteteacuteben is az Auf Abbruch ciacutemű iacuteraacutesaacutenak főhőse Behr egy tőzsdei spekulaacutecioacute reacuteveacuten toumlnkremegy eacutes halaacutela utaacuten csalaacutedjaacutenak semmit sem hagy haacutetra

Nordau azonban semmifeacutele emliacuteteacutest nem tesz erről a csapaacutesroacutel leveleacutet uacutegy folytatja hogy magaacuteroacutel jelenlegi eacuteletszakaszaacuteroacutel nem akar sokat iacuterni feacutel hogy untatnaacute baraacutetjaacutet Sorai szerint sok uacutej eacutelmeacutenyben nincs reacutesze tanul eacutes dolgozik

Alapvetően ezt tette eddig is azaz az 1878-as eacutes 1891-es leveacutelvaacuteltaacutesok koumlzoumltt eltelt eacutevekben s nem is eredmeacutenytelenuumll 1880-ban veacutegleg letelepedik Paacuterizsban majd hamarosan megjelenik keacutet uacutejabb kultuacuterkritikai koumltete a Vom Kreml zur Alhambra (1880) valamint a Paris unter der dritten Republik (1881) Draacutemaiacuteroacutekeacutent is kiproacutebaacutelja magaacutet igaz meacuterseacutekelt sikerrel Toumlbb lapnak is kuumllső munkataacutersa majd a berlini Vossische Zeitung paacuterizsi tudoacutesiacutetoacuteja lesz Koumlzben

23 Nordau szuumlleteacutesi anyakoumlnyvi bejegyzeacutese a pesti rabbisaacuteg anyakoumlnyveacuteben Magyar Zsidoacute Muacutezeum eacutes Leveacuteltaacuter Budapest (MILEV) httpcollectionsmilevhuitemsshow31002 (2020 aacuteprilis 23)

24 Ld Anna und Max Nordau i m 137ndash13825 Schulte i m 193ndash19426 Schulte i m 16127 Max Nordau Maha-Rog und andere Novellen Berlin 1906

116

UJVAacuteRI HEDVIG

orvosi paacutelyaacutejaacutet is eacutepiacuteti aktiacutevan reacuteszt vesz Jean-Martin Charcot (1825ndash1893) hipnoacutezissal kapcsolatos kutataacutesaiban majd 1882-ben megveacutedi a nő kasztraacutelaacute-saacuteroacutel iacutert doktori eacutertekezeacuteseacutet28 Ezt koumlvetően szuumlleacutesz-nőgyoacutegyaacuteszkeacutent praktizaacutel majd megjelenteti a Die conventionellen Luumlgen der Kulturmenschheit ciacutemű műveacutet amely hatalmas botraacutenyt okoz Ausztriaacuteban eacutes Oroszorszaacutegban betiltjaacutek szerzőjeacutet felseacutegseacuterteacutessel vaacutedoljaacutek rendszeresen iacuternak roacutela az uacutejsaacutegok Az ered-meacuteny heacutet hoacutenap alatt heacutet kia daacutest eacuter meg toumlbb nyelvre lefordiacutetjaacutek Nordau iacuteroacutei sikerei csuacutecsaacuten van Euroacutepa-szer te ismertteacute vaacutelik 1889-ben őt vaacutelasztjaacutek az Association Litteacuteraire Internationale nevű nemzetkoumlzi iacuteroacuteszervezet alelnoumlkeacuteveacute Ebben az időszakban ismerkedik meg a berlini orvossal eacutes bakterioloacutegussal Wilhelm Loumlwenthallal (1850ndash1894) aki eacuteleacutenk eacuterdeklődeacutest mutat egy zsidoacute mezőgazdasaacutegi projekt iraacutent Argentiacutenaacuteban

Goldziher Nordauhoz iacutert leveleacuteben beszaacutemolhatott arroacutel hogy nem ment el a legutoacutebbi orientalista kongresszusra29 amieacutert Nordau sajnaacutelkozaacutesaacutet fejezi ki főleg az ugyancsak pesti szuumlleteacutesű orientalista Gottlieb Wilhelm Leitner (1840ndash1899) miatt Nordau eacuteleacutenk figyelemmel kiacuteseacuterte toumlbb kortaacutersaacutenak paacutelyaacutejaacutet30 iacutegy Leitner teveacutekenyseacutegeacutevel is tisztaacuteban lehetett akit taacutemogataacutesra meacuteltoacutenak tartott főleg olyan bdquokomoly eacutes fuumlggetlen feacuterfiak reacuteszeacuteről akik nem kituumlnteteacutesek utaacuten loholnakrdquo31 A leveacutel veacutegeacuten ismeacutet uumldvoumlzli Goldziher Vilmost32

Goldziher rekordidő alatt teljesiacutetette Nordau szuumlleteacutesi anyakoumlnyvi kivonataacute-val kapcsolatos keacutereacuteseacutet ugyanis Paacuterizsboacutel hat () nap muacutelva joumltt a koumlszoumlnőleveacutel Nor dau nyomban rendezi is a felmeruumllt koumlltseacutegeket majd Goldziher baraacuteti dor-gaacutelaacutesaacutera reagaacutel aki a koraacutebbi eacutes a mostani leveacutelvaacuteltaacutesok koumlzoumltt eltelt majd maacutesfeacutel eacutevtizedet haacutenyhatta Nordau szemeacutere Utoacutebbi szerint 1882ndash1883 koumlruumll eacuterintkez-hettek leveacutelben egymaacutessal egy a paacuterizsi Nemzeti Koumlnyvtaacuterban (Bibliothegraveque nationale de France) fellelhető arab keacutezirat miatt majd 1884-ben vagy 1885-ben

28 Max Nordau De la castration de la femme Diss med Paris (Poissy) 188229 Goldziher koraacuteban a tudomaacutenyos eacuterintkezeacutes keacutet formaacuteja a nemzetkoumlzi kongresszusokon

valoacute reacuteszveacutetel eacutes a levelezeacutes volt 1891-ben a IX Nemzetkoumlzi Orientalista Kongresszust London-ban rendezteacutek meg

30 Nordau Goldziher Ignaacutecroacutel is taacutejeacutekozoacutedhatott toumlbbek koumlzoumltt a Pester Lloydban is olvasha-tott tőle neacutehaacuteny iacuteraacutest Ignaz Goldziher Islam in Afrika IndashIII Pester Lloyd 1882 aacuteprilis 12 3 eacutes melleacuteklet aacuteprilis 14 melleacuteklet aacuteprilis 19 melleacuteklet Keacutet eacutevvel keacutesőbb az Eine Volkskrankheit ciacutemű iacuteraacutesa jelent meg Pester Lloyd 1884 februaacuter 14 melleacuteklet

31 Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben toumlbbszoumlr is megemliacuteti a pesti szuumlleteacutesű Gottlieb Wilhelm Leit-nerrel a lahori egyetem rektoraacuteval valoacute baraacutetsaacutegaacutet Ld Anna und Max Nordau i m 92 141 180

32 Ld a 2 levelet Scheiber i m 203 Goldziher Vilmos az eacutevek soraacuten ismeacutet publikaacutelt a Pester Lloydban Albrecht v Graumlfe Pester Lloyd 1882 juacutenius 1 1 melleacuteklet Hermann v Helm-holtz Pester Lloyd 1886 juacutelius 31 melleacuteklet Zur Naturgeschichte der Thraumlnen Pester Lloyd 1887 juacutenius 8 melleacuteklet Aerztliche Charakterkoumlpfe Pester Lloyd 1889 februaacuter 5 3 eacutes mel-leacuteklet ndash A keacutet 1891-ben iacutert leveacutel idejeacuten tuacutelmutatoacute publikaacutecioacutek Dr Ignaz Hirschler Pester Lloyd 1891 november 12 melleacuteklet Sollen Frauen zum Studium der Medizin zugelassen werden Pester Lloyd 1895 oktoacuteber 20 1 melleacuteklet Emil Du Bois-Reymond Pester Lloyd 1897 januaacuter 14 melleacuteklet Der Unterricht der Schwachsichtigen Pester Lloyd 1898 maacutercius 3 2

117

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

ismeacutet sor keruumllhetett iacuteraacutesbeli kommunikaacutecioacutera33 Nordau mindenesetre remeacuteli hogy a legkoumlzelebbi leveacutelvaacuteltaacutesra nem kell uacutejabb 14 eacutevet vaacuterni34

A leveacutelben reagaacutel Goldziher Muhameddanische Studien ciacutemű műveacutere35 amelyről van ugyan tudomaacutesa de meacuteg nem olvasta Baacuter Nordau ndash sajaacutet bevallaacutesa szerint ndash maga is mutat keleti iraacutenyuacute eacuterdeklődeacutest ez inkaacutebb India eacutes a buddhiz-mus feleacute tendaacutel semmint Araacutebia eacutes az iszlaacutem feleacute Ezt alaacutetaacutemasztandoacute sajaacutet a Die Krankheit des Jahrhunderts36 ciacutemű műveacutet hozza fel amelyben veacutelemeacutenye szerint bdquonyomokban megmutatkoznak brahmanista boumllcsesseacutegekrdquo37

A leveacutel befejező gondolatai a londoni orientalista kongresszushoz kapcso-loacutednak Goldziher az esemeacutenyről minden bizonnyal nagyon pozitiacutev hangnem-ben iacuterhatott amit Nordau egy maacutesik rendezveacuteny a stockholmi kongresszus kapcsaacuten hevesen eliacuteteacutel a talaacutelkozoacutet bdquocsillogoacutenak tuacutel csillogoacutenakrdquo tartotta38 s ezt nevezi az egyik hibaacutejaacutenak Toumlbb munka kevesebb hiacutervereacutes kellett volna a sveacuted orientalista Carlo Landberg groacutefnak (1848ndash1924) az 1889 eacutevi stock-

33 Scheiber nem tud ezekről Megnyugtatoacute vaacutelaszt csak a jeruzsaacutelemi archiacutevumban talaacutelhatoacute anyag tanulmaacutenyozaacutesa adhatna

34 A legkoumlzelebbi leveacutelvaacuteltaacutesra 1915-ben keruumll sor35 Ignaz Goldziher Muhameddanische Studien IndashII Halle 1888ndash189036 Max Nordau Die Krankheit des Jahrhunderts Leipzig 188737 A mű Nordau talaacuten legsikeruumlltebb regeacutenye Teacutezisszerű ciacuteme elleneacutere a jelenben jaacutetszoacutedik

eacutegető neacutemetorszaacutegi politikai eacutes vilaacutegneacutezeti taacutejeacutekozoacutedaacutesi probleacutemaacutekat feszeget Kora legnagyobb betegseacutegeacutet az akaratgyengeseacutegben laacutetja amely a főhősben Eynhardtban testesuumll meg A regeacuteny pozitiacutev hőse Dr Schroumltter a szegeacutenyek orvosa Nordau idealizaacutelt oumlnarckeacutepe aki intellektuaacutelisan erkoumllcsileg eacutes vilaacutegneacutezetileg magas fokon aacutell Nordauhoz hasonloacutean foglalkozik a szegeacutenyek eacutes az elnyomottak probleacutemaacuteival eacuterdeklődik a szocialistaacutek szociaacutelis keacuterdeacutesekről vallott neacutezetei iraacutent de nem paacutertpolitikai ideoloacutegiai alapon Nordau szolidaritaacutesroacutel vallott elveit keacutepviseli de nem szent nem aszkeacuteta nem politikus hanem egy tettre keacutesz cselekvőkeacutepes figyelmes ideoloacutegiai befolyaacutesoktoacutel mentes ember Vouml Schulte i m 179ndash182 ndash Nordau a buddhizmusroacutel meacuteg eacutelete alkonyaacuten is iacutert Die Weltgerechtigkeit Eine buddhistische Weltspiegelung Neue Freie Presse 1920 oktoacuteber 28 1ndash4

38 Nordau ezt joacutel laacutetja eacutes erre alapvetően Goldziher is raacuteerősiacutetett a Pester Lloydban koumlzoumllt oumltreacuteszes helysziacuteni beszaacutemoloacutejaacuteval amelyeket minden bizonnyal Nordau is olvasott Mivel ezen iacuteraacutesok nagyreacuteszt a feuilletonrovatban jelentek meg termeacuteszetesen nem szakmai koumlzoumlnseacutegnek szoacuteltak hanem a taacuterca műfaji sajaacutetossaacutegainak megfelelően szoacuterakoztatoacute szellemes csevegő stiacute-lusban iacuteroacutedtak Mindegyik koumlzeacuteppontjaacuteban a kiraacutelyi pompa II Oszkaacuter vendeacutegszeretete eacutes szak-mai eacuterdeklődeacutese a feacutenyes esteacutelyek a csillogoacute deacutelutaacuteni eacutes esti programok a skandinaacutev lakossaacuteg-nak az esemeacuteny eacutes a reacutesztvevők iraacutent tanuacutesiacutetott lelkesedeacutese s nem utolsoacutesorban Landberg groacutef meacuteltataacutesa aacutell Keacutet peacutelda a keretprogramokra a 3 leveacutelből A drottingholmi kiraacutelyi fogadaacutest maacutesnap Landberg groacutefnak eacutes nejeacutenek esteacutelye koumlvette a stockholmi Grand Hotelben melyen a kiraacutely eacutes a troacutenoumlroumlkoumls valamint a sveacuted taacutersadalmi elit is keacutepviseltette magaacutet Landberg 15 eacutevnyi keleti tar-toacutezkodaacutesaacutenak hozadeacutekakeacutent a termek orientaacutelis hangulatot aacuterasztottak piramissal paacutelmaligettel keleti ruhaacuteba oumlltoumlztetett felszolgaacuteloacutekkal keleti frissiacutető italokkal autentikus orientaacutelis dallamok-kal Legalaacutebb ennyire lenyűgoumlzve iacutert Goldziher a kongresszus maacutesodik napjaacutenak lezaacuteraacutesakeacutent rendezett műuacuteszoacuteprogramroacutel amelyet az erő eacutes a szeacutepseacuteg jellemzett Ld Ignaz Goldziher Vom Stockholmer Orientalisten-Kongreszlig IndashV Pester Lloyd 1889 szeptember 6 (esti kiadaacutes) 10 11 15 eacutes 16

118

UJVAacuteRI HEDVIG

holmi kongresszus főtitkaacuteraacutenak39 kevesebb boacutekolaacutes bdquoa bohoacutec II Oszkaacuternakrdquo40 a rendezveacuteny szabad jellegeacutet pedig meg kellene hagyni bdquonem egy zaacutert ceacutehheacute alakiacutetani amely Landberg templomaacutevaacute vaacutelhatott volnardquo bdquoA szakadaacutest ebben a pillanatban sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni [hellip] eacutes a reacutegi kongresszusok szabad formaacuteit [hellip] a Max MuumlllerndashWeberndashDillmannndashKuenen-klikknek el kell ismernierdquo41

Az orientalista kongresszusok tudomaacutenyos eacutes (tudomaacuteny)politikai jelen-tőseacutegeacutenek eacutertelmezeacuteseacutehez Goldziher eacutes Nordau ezekhez valoacute merőben elteacuterő viszonyaacutenak a megeacuterteacuteseacutehez egy hosszabb aacutettekinteacutes indokolt

Exkurzus az orientalista kongresszusok jelentőseacutege

Az első orientalista kongresszus megrendezeacuteseacutere a 19 szaacutezad utolsoacute harma-daacuteban 1873-ban keruumllt sor Paacuterizsban Mivel a 19 szaacutezad a noumlvekvő interna-cionalizaacuteloacutedaacutes jegyeacuteben aacutellt ndash amely kiterjedt mind az aacutellami-politikai mind a taacutersadalmi-kulturaacutelis szfeacuteraacutera ndash a nemzetkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutesek aloacutel a tudomaacute-nyos diszcipliacute naacutek sem vonhattaacutek ki magukat A tudomaacutenyossaacuteg sajaacutetossaacutegai mint az univer zalitaacutes eacutes a kozmopolita iraacutenyultsaacuteg termeacuteszetesen maacuter joacuteval koraacutebban is adottak voltak de a 19 szaacutezadban uacutej dimenzioacutekat eacutes minőseacuteget eacutertek el A nemzetkoumlzi esuumlleacutes folyamata egybeesett a nemzeti tudomaacutenyok viraacutegkoraacuteval eacutes a nemzeti gon dolkodaacutessal42 mikoumlzben egyszerre volt jelen a nacionalizmus eacutes az univerzalizmus kettősseacutege maacutesfelől a tudomaacuteny illetve a tudomaacutenyteruumlletek fragmentaacuteloacutedaacutesa valamint a szinteacutezis iraacutenti toumlrekveacutes43

Ebben a folyamatban a nemzetkoumlzi kongresszusok jelentős szerepet toumlltoumlt-tek be a levelezeacutes a tudomaacutenyos folyoacuteiratok eacutes szaklapok valamint a tudo-maacutenyos utazaacutesok (tanulmaacutenyuacutet vendeacutegelőadaacutesok stb) mellett a felsoroltak koumlzuumll a kongresszusok biacutertak a legnagyobb jelentőseacuteggel s egyben lehetőseacuteget teremtettek nemzetkoumlzi szervezetek alapiacutetaacutesaacutehoz is A kongresszusok valamint a szakemberek toumlmoumlruumlleacutesei a 19 szaacutezadban egyben olyan diszkurziacutev koumlzoumls-

39 Goldziher meleg hangon iacuter Naploacutejaacuteban is Landbergről a naacutela eltoumlltoumltt időről kitűnő koumlnyv-taacuteraacuteroacutel Ld Naploacute 214 skk 238 Az MTA adatbaacutezisa szerint (Goldziher Ignaacutec Levelezeacutese = GIL) Goldziher eacutes Landberg 1881 eacutes 1921 koumlzoumltt 178 levelet vaacuteltott

40 Bernadotte Oszkaacuter Frigyes (1829ndash1907) sveacuted eacutes norveacuteg kiraacutely az irodalom nagy paacutertoloacuteja41 Scheiber Max Nordaursquos Letters 204 ndash Friedrich Max Muumlller (1823ndash1900) neacutemet nyel-

veacutesz filoloacutegus orientalista Albrecht Weber (1825ndash1901) szanszkrit nyelveacutesz egyetemi tanaacuter Berlinben Christian Friedrich August Dillmann (1823ndash1894) teoloacutegus orientalista főleg az etioacutep nyelv szaktekinteacutelye Abraham Kuenen (1828ndash1891) holland teoloacutegus

42 Vaacutesaacutery Istvaacuten bdquoNemzetirdquo eacutesvagy bdquonemzetkoumlzirdquo a magyar orientalisztika dilemmaacutei a 19 szaacutezadban In Nemzet eacutes tudomaacuteny Magyarorszaacutegon a 19 szaacutezadban (Magyar Toumlrteacutenelmi Emleacute-kek ndash Eacutertekezeacutesek ndash Tanulmaacutenyok a Nacionalizmus Kultuacutertoumlrteacuteneteacuteből 5) Szerk Bolloacutek Aacutedaacutem‒Szilaacutegyi Adrienn Budapest 2017 141ndash154

43 Eckhardt Fuchs Wissenschaft Kongreszligbewegungen und Weltausstellungen Zu den An-faumlngen der Wissenschaftsinternationale vor dem Ersten Weltkrieg Comparativ 6 (19955ndash6) 156

119

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

seacutegek uacutej inteacutezmeacutenyeiveacute vaacuteltak amelyek egy maacuter megleacutevő inteacutezmeacutenyrendszer a 17 szaacutezad koumlzepe oacuteta műkoumldő nemzetek foumlloumltti kutataacutesi koordinaacutecioacutet ellaacutetoacute akadeacutemiaacutek konkurenciaacutejaacutevaacute vaacuteltak44

Az euroacutepai toumlrteacutenettudomaacuteny professzionaacutelissaacute vaacutelaacutesa soraacuten az Euroacutepaacuten kiacutevuumll eső teruumlletek a nemzeti iraacutenyultsaacuteguacute historiograacutefia eacuterdeklődeacuteseacuten kiacutevuumll estek iacutegy a filoloacutegiaacuteval eacutes a reacutegeacuteszettel egyuumltt egy perifeacuterikus tudomaacutenyteruuml-let az orienta lisztika kutataacutesi teruumlleteacuteveacute lettek Ily moacutedon a keleti tanulmaacutenyok transzkulturaacutelis jelleguumlkneacutel fogva a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg foumlldrajzi eacutes kulturaacutelis expan zioacutejaacutenak ideaacutelis peacuteldaacutejakeacutent szolgaacutelnak45 E folyamat kezdet-ben főleg a nemzeti toumlrteacutenelem kutataacutesaacutera oumlsszpontosiacutetott amely nem igeacutenyelt nemzetkoumlzi egyuumltt műkoumldeacutest Az első toumlrteacuteneacuteszkongresszust 1898-ban valoacutejaacute-ban 1900-ban rendezteacutek Paacuterizsban de a Kelet toumlrteacutenete előszoumlr csak 1908-ban Berlinben keruumllt be a programba majd 1913-ban a londoni kongresszuson egeacute-szuumllt ki az egyiptoloacutegiaacuteval Mindegyik kongresszus szigoruacutean tudomaacutenyorien-taacutelt volt a politikai teacutenyező ekkor meacuteg alig jaacutetszott szerepet46

Noha a NordaundashGoldziher-levelezeacutes szempontjaacuteboacutel elsősorban az 1889 eacutes 1891 koumlzoumltt megrendezett orientalista kongresszusok47 toumlrteacuteneacutesei a relevaacutensak az ekkor eszkalaacuteloacutedoacute majd a szakadaacuteshoz vezető probleacutemaacutek maacuter joacuteval hama-rabb megje lentek Az orientalistaacutek a szakmai keacuterdeacuteseken tuacutel a kezdetektől fogva eacuteleacutenk vitaacutet folytattak a kongresszusok tudomaacutenyos eacutes politikai ceacuteljait illetően Maacuter roumlgtoumln a maacutesodik kongresszuson 1874-ben Londonban Max Muumlller elnoumlki beszeacutedeacuteben oumln tudatosan az euroacutepai intellektuaacutelis koumlzoumlsseacuteg reacuteszekeacutent hataacuterozta meg magukat de neacutezetei szerint ez nem vezet szuumlkseacutegszerűen nemzetkoumlzi egyuumlttműkoumldeacuteshez A kongresszusok hasznossaacutegaacutet abban laacutetta hogy a tudoacute-sok felmeacuterhetik a tudomaacutenyte ruumlletek pillanatnyi aacutellaacutesaacutet lehetőseacuteget kapnak az oumlsszehasonliacutetaacutesra vagyis a tanaacutecskozaacutes helyzetjelenteacutest biztosiacutet eacutes uacutetmutataacutest nyuacutejt a joumlvőbeli kutataacutesokhoz48

Neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb 1881-ben Berlinben Dillmann elnoumlkoumllt eacutes maacuter maacutes hangnemben beszeacutelt A kongresszusokroacutel kifejtette hogy sem tudomaacutenyos innovaacutecioacuteval sem a tudomaacutenypolitika szempontjaacuteboacutel fontos doumlnteacutesekkel nem szolgaacutelnak uacutej felfedezeacutesekkel veacutegkeacutepp nem sőt a tudomaacutenyos vitaacutekat sem tar-totta kieleacutegiacutetőnek Leacutenyeguumlket a nemzetkoumlziseacuteguumlkben laacutetta a nacionalizmussal szemben hiszen az akkori tudomaacutenyos eredmeacutenyeket is kuumlloumlnboumlző nemzetek

44 Fuchs i m 16045 Eckhardt Fuchs The Politics of the Republic of Learning International Scientific

Congresses in Europe the Pacific Rim and Latin America In Uő Across Cultural Borders Historiography in Global Perspective Boulder 2002 206

46 Fuchs Across Cultural Borders 208ndash20947 A kongresszusok időrendben (csak 1891-ig) 1873 ndash Paacuterizs 1874 ndash London 1876 ndash

Szentpeacutetervaacuter 1878 ndash Firenze 1881 ndash Berlin 1883 ndash Leiden 1886 ndash Beacutecs 1889 ndash StockholmChristiania 18911892 ndash London

48 Fuchs Across Cultural Borders 211ndash212

120

UJVAacuteRI HEDVIG

tudoacutesai eacuterteacutek el49 A nemzetkoumlziseacutegre főleg azoknak van szuumlkseacuteguumlk akiknek a kutataacutesi teruumllete nem neacutelkuumlloumlzheti a maacutesokkal maacutes nemzetbeli tudoacutesokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutest vonatkozik ez mind a keletkutatoacutekra mind a foumlldrajz- eacutes neacuteprajztudoacutesokra vagy eacuteppen az antropoloacutegusokra

A keletkutataacutes tudomaacutenyos ceacuteljairoacutel valoacute elteacuterő gondolkodaacutes vezet majd a szakadaacuteshoz egy eacutevtized muacutelva (erre utal Nordau is) de akkor a toumlreacutesvonal a bdquogyakorlati tudomaacutenyrdquondashbdquooumlnceacuteluacute tudomaacutenyrdquo szembenaacutellaacutes menteacuten fogalmazoacutedik meg50 A szakadaacuteshoz vezető uacutet egyik fontos aacutellomaacutesa volt a stockholmi kong-resszus 1889-ben amelyen nem hataacuteroztaacutek meg a koumlvetkező szimpoacutezium hely-sziacuteneacutet Albrecht Weber petiacutecioacutet nyuacutejtott be amelyben egy ideiglenes szervező-bizottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacutet javasolta az előző elnoumlkoumlkkel a koumlvetkező kongresszusi hely sziacutennek pedig Oxfordot nevezte meg A franciaacutek ezt nem tudtaacutek elfogadni mivel teljes egeacuteszeacuteben a neacutemetek vaacutellalkozaacutesakeacutent eacuterteacutekelteacutek valamint seacuterel-mezteacutek hogy az alapiacutetoacute (első) elnoumlk a francia de Rosny51 nem kapott meghiacutevaacutest a bizottsaacutegba A franciaacutek angol orientalistaacutekkal kiegeacuteszuumllve akik nem taacutemo-gattaacutek ezt az bdquoemeritusrdquo talaacutelkozoacutet a IX kongresszust 1891-ben Londonban akartaacutek tartani veacuteguumll a stockholmi bizottsaacuteggal kiegyezve 1892-re tetteacutek aacutet Max Muumlller elnoumlkleteacutevel megtartva a helysziacutent (Londont) Ennek elleneacutere a londoni szervezőbizottsaacuteg egy reacutesze koumlvette az eredeti tervet eacutes oumlsszehiacutevott egy kuumlloumln kongresszust Londonban 1891-ben52 Ezek utaacuten a X kongresszust a bdquoreforme-rekrdquo 1892-ben Lisszabonban tartottaacutek meg miacuteg a bdquohivatalosrardquo Genfben keruumllt sor 1894-ben

A konfliktus azonban joacuteval tuacutelmutatott az alapszabaacutely-probleacutemaacuteknaacutel az igazi probleacutemaforraacutes a vita taacutergya a kongresszusok jellegeacutenek a meghataacuterozaacutesa volt A tudoacutesok egy reacutesze azon az aacutellaacutesponton volt hogy a kongresszusok őrizzeacutek meg tisztaacuten tudomaacutenyos jelleguumlket iacutegy a laikusok eacutes egyeacuteb kongresszusi vendeacute-gek kizaacuteraacutesa mellett eacuterveltek valamint a taacutersasaacutegi komponens visszaszoriacutetaacutesaacutet szorgalmaztaacutek mivel utoacutebbi nagyon elhomaacutelyosiacutetotta a stockholmi kongresszus tudomaacutenyos eredmeacutenyeit A neacutemetek nyiacuteltan siacutekra szaacutelltak a szakmaisaacuteg erő-siacuteteacutese eacutes a koumlzponti iraacutenyiacutetaacutes mellett Ugyanakkor elkeacutepzeleacuteseiket nem egyez-tetteacutek a franciaacutekkal ami uacutejabb neacutezetelteacutereacutesekhez vezetett 1892-ben a francia tudoacutesok nem voltak hajlandoacutek reacuteszt venni egy neacutemet (Muumlller) aacuteltal elnoumlkoumllt kongresszuson

Az alapszabaacutely-moacutedosiacutetoacutekat keacutepviselő (bdquoszakadaacuterrdquo) G W Leitner a nyitaacutes bdquoa keleti tudomaacutenyok nyiacutelt koumlztaacutersasaacutegaacutenak fennmaradaacutesaacuteeacutert folytatott harcrdquo mellett eacutervelt eacutes visszautasiacutetotta azt a kiacuteseacuterletet amely ezt bdquoegy zaacutert taacutersasaacuteggaacute

49 Fuchs Across Cultural Borders 21150 Fuchs Across Cultural Borders 21251 Leacuteon de Rosny (1837ndash1914) etnoloacutegus nyelveacutesz orientalista52 Erről iacuterhatott Goldziher Nordaunak ami miatt Nordau visszautalt a stockholmi kongresz-

szusra eacutes elmarasztalta mind a rendezveacutenyt mind a reacutesztvevőket

121

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

vagy hivatalos oligarchiaacutevaacute neacutehaacuteny professzor eacutes hivatalnok monopoacuteliumaacutevaacuterdquo kiacutevaacutenta tenni53 A vezeteacutest illetően ellenezte egy aacutellandoacute eacutes kis leacutetszaacutemuacute ori-entalista tanaacutecs felaacutelliacutetaacutesaacutet helyette egy nemzetkoumlzi orientalista taacutersasaacuteg eacuteletre hiacutevaacutesaacutet szorgalmaz ta amely majd doumlnt a kongresszusok helyzeteacuteről eacutes struktuacute-raacutejaacuteroacutel A kongresszus jellegeacutet illetően a nyitaacutes mellett foglalt aacutellaacutest fuumlggetlenuumll attoacutel hogy valaki a tudoacutes taacutersadalom tagja vagy sem ahogy Muumlller is tette feacutel eacutevtizeddel koraacutebban a tudomaacuteny eacutes az eacutelet szoros kapcsolata mellett eacutervelt Kettejuumlk felfogaacutesaacuteban annyi kuumlloumlnbseacuteg mutatkozott hogy miacuteg Muumlller a tudo-maacuteny gyakorlati eacuteletben valoacute hasznosulaacutesaacutet laacutetta elsődlegesnek addig Leitner megkeacuterdőjelezte a tudomaacuteny exkluzivitaacutesaacutet iacutegy a tudoacutesok jelentőseacutegeacutet is54

Leitner kritikaacutejaacutet azonban nem vetteacutek figyelembe a neacutemet orientalistaacutek illetve tudoacutes taacutersasaacuteguk a Deutsche Morgenlaumlndische Gesellschaft bojkottaacuteltaacutek a bdquoszaka daacuterrdquo kongresszust (erről beszeacutelt Max Muumlller is Londonban a IX kong-resszus meg nyitoacute beszeacutedeacuteben)55 A vita veacuteguumll 1897-re teljesen eluumllt A Paacuterizs-ban rendezett XI kongresszuson a vezető orientalistaacutek konszenzusra jutottak eacutes megaacutellapodtak ab ban hogy a joumlvőben tiszta tudoacutes taacutersasaacutegkeacutent kiacutevaacutennak műkoumldni a kongresszusok szervezeacuteseacutevel kapcsolatos pontokat pedig uacutej alap-szabaacutelyban roumlgziacutetetteacutek

A Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia eacuterdemben csak eacutevekkel keacutesőbb eacutertesuumllt a probleacutemaacuteroacutel mivel az orientalista kongresszusokroacutel Hunfalvy Paacutel volt hivatott bes zaacutemolni de ezt Goldziher feacutenyes sikere miatt56 a stockholmi rendezveacuteny utaacuten nem volt hajlandoacute megtenni Goldziher Naploacutejaacuteba az alaacutebbiakat jegyezte be bdquoHunfalvy ki egyeacutebkeacutent minden kongresszusroacutel bőbeszeacutedű jelenteacuteseket szokott iacuterni az Akadeacute miaacutenak [hellip] ezuacutettal nyomateacutekosan kijelentette hogy nem szaacutemol be a kong resszusroacutel [hellip] Iacutegy a tudoacutestestuumllet melynek hivatalos keacutepvi-selője voltam nem vehetett tudomaacutest a stockholmi uumlgyekrőlrdquo57 Goldzihernek azonban az 1892-ben Londonban rendezett kongresszus utaacuten lehetőseacutege nyiacutelt a konfliktus bemutataacutesaacutera mivel Hunfalvy halaacutelaacutet koumlvetően ő iacuterta az MTA szaacute-maacutera a beszaacutemoloacutekat58

A kongresszusok jelentőseacutegeacuteről eloumlljaacuteroacuteban megjegyzi hogy ezek a folyoacute-iratok kal ellenteacutetben a tudoacutesok koumlzvetlen eacuterintkezeacuteseacutet eszmecsereacutejeacutet teszik lehetőveacute erre a hivatalos aktusok uumlleacutesek mellett a kapcsoloacutedoacute programok soraacuten nyiacutelik lehetőseacuteg59

53 Fuchs Across Cultural Borders 212ndash213 23454 Fuchs Across Cultural Borders 21355 Fuchs Across Cultural Borders 23456 Goldziher eacutes Theodor Noumlldeke aacutetvehette a sveacuted kiraacutelytoacutel a kongresszus legnagyobb kituumln-

teteacuteseacutet a nagy aranyeacutermet Ld Goldziher Naploacute 15357 Goldziher Naploacute 155ndash15658 Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek IX nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Előadta Goldziher

Ignaacutecz r tag az oktoacuteber 3-aacuten tartott uumlleacutesen Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 3 (1892) 632ndash65959 Goldziher Jelenteacutes (1892) 634 Erre Goldziher maacuteskor is utalt Iacutegy peacuteldaacuteul az 1894-ben

122

UJVAacuteRI HEDVIG

Goldziher ebben a beszaacutemoloacuteban teacuter ki reacuteszletesen a keleti tudomaacutenyok műve lői koumlreacuteben toumlrteacutent szakadaacutesroacutel a VIII kongresszust (1889) koumlvetően Fő vaacutedkeacutent az fogalmazoacutedott meg bdquohogy a congressuson a tudomaacuteny eacuterde-keinek nem eleacuteg időt szenteltekrdquo Goldziher azonban caacutefolja ezt hiszen bdquo150 felolvasaacutest hallgathattak a kuumlloumlnboumlző koumlz- eacutes osztaacutelyuumlleacutesekenrdquo A maacutesik vaacuted bdquoAz időnek egy reacuteszeacutet ndash uacutegy mondanak ndash azon profaacuten időtoumllteacutesre fordiacutetottaacutek hogy Euroacutepa eacutes Amerika koumlnyvmolyait egyuacutettal Skandinaacutevia baacutejoloacute termeacutesze-teacutebe kivezetteacutek eacutes kiraacutelyi feacute nyes fogadtataacutesokon (azt mondja az oppositioacute hogy a tudomaacuteny demokratikus jel legeacutenek rovaacutesaacutera) egy vajmi mostohaacuten meacuteltaacutenyolt tudomaacutenyt paacuteratlan eleacutegteacutetelben reacuteszesiacutetetteacutekrdquo60 A kritikusok vezeacutere bdquokitűnő hazaacutenkfia Akadeacutemiaacutenk kuumllső tagja dr Leitner a demokratikus eacutes a viszonyok-toacutel reacuteg tuacutelszaacuternyalt paacuterisi uumlgyrend zaacutesz laja alatt szaacutemos hiacutevet toborzott az aacuteltala hirdetett schisma szaacutemaacuterardquo A konfliktus bdquoaz 1891 őszeacuten Londonban egybegyűlt dissidens congressuson nyert kifejezeacutestrdquo61

A tovaacutebbiakban kifejti bdquoA reacutesztvevők koumlzoumltt csak elenyeacutesző csekeacutely szaacutem-mal voltak a tudomaacuteny sajaacutetkeacutepeni előmozdiacutetoacutei ezek nem kiacutevaacutentaacutek megszakiacute-tani a folytonossaacutegot eacutes csak azon comiteacute meghiacutevaacutesaacutenak akartak megfelelni mely a IX congresszus szervezeacuteseacutere Krisztiaacuteniaacuteban felhatalmazaacutest nyert mely-nek egybeaacutelliacutetaacute sa azonban a dissidensek veacutelemeacutenye szerint a paacuterisi uumlgyrendnek nem mindenben felelt megrdquo62 Mindkeacutet bizottsaacuteg a Leitner-feacutele eacutes a krisztiaacuteniai

Genfben rendezett oumlsszejoumlvetel kapcsaacuten feljegyezte hogy a kongresszusok eacutertelmeacutere maacuter a ren-dezveacuteny elnoumlke is kiteacutert megnyitoacute beszeacutedeacuteben bdquoSokan ndash uacutegymond ndash teacutevesen azt hiszik hogy az ily congressusnak az a czeacutelja hogy nagy felfedezeacuteseket mozdiacutetson elő vagy hogy az embe-ri ismeretek fejleszteacutese eacuterdekeacuteben nagyfontossaacuteguacute hataacuterozatokkal leacutepjen elő Nem erre valoacutek a congressusok A congressus nem egyeacuteb mint laacutetogataacutes melyet a tudomaacuteny emberei egymaacutes-sal tesznek a tudoacutesok taacutersalgaacutesa egymaacutes koumlzoumlttrdquo Ld Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek tizedik nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Goldziher Ignaacutecz r t előterjeszteacutese az oktoacuteber 8-aacuten tartott uumlleacutesen Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 5 (1894) 685ndash686

60 Goldziher Jelenteacutes (1892) 634 Goldziher eacuterteacutekelte ezeket a gesztusokat Egy maacutesik peacutelda a genfi (1894) kongresszusi beszaacutemoloacuteboacutel az egyeacuteb programokra bdquoOrientalistaacuteink ily alkalommal tuacutelsaacutegos hiacutevei az uumlleacutestermeknek a formaacutelis előadaacutesoknak eacutes az aproacuteleacutekos discussioacuteknak Skandi-naacuteviaacuteban szinte fellaacutezadtak azon gondolatra hogy az uumlleacuteseknek dukaacuteloacute idő egy reacuteszeacutet a fjordokon eacutes a Trolhaumltta hatalmas viacutezeseacutesei mellett pazaroltattaacutek el veluumlk [hellip] Mindamellett a szervező bizottsaacutegnak volt annyi szeretete iraacutenyunkban hogy a Genfi toacute hatalmas termeacuteszeteacuteben az egeacutesz eacuteletuumlkoumln aacutet foliaacutensok foumlloumltt goumlrnyedező orientalista neacutepseacuteget ne zaacuterja el napszaacutemra csupaacuten csak az uumlleacutestermek meacutelyeibe Sőt teljes joggal eacutes a tudomaacutenyos eacuterintkezeacutes előnyeacutere nagy suacutelyt helyezett a congressus szabadabb kollegiaacutelis hivataacutesaacutera [hellip] Egymaacutest eacuterteacutek a hivatalos eacutes magaacutenos jellegű meghiacutevaacutesok eacutes fogadaacutesok a genfi nagy csalaacutedok kasteacutelyaiban a toacute partjaacuten a hoacutefedte ormoktoacutel koszoruacutezott parkok lombos fasorai koumlzoumltt a tudoacutesok sokkal czeacutelszerűebben [] eacutes uacutegy hiszem sokkal emelkedettebb hangulatban eacuterintkezhettek maacutes orszaacutegokboacutel idegyűlt kolleacutegaacuteikkal eacutes taacuten termeacutekenyebb moacutedon is koumlzoumllhetteacutek egymaacutessal tudomaacutenyos eacuterdekeiket eacutes eszmeacuteiket mint ezt csupaacuten csak az uumlleacutestermekben mindenfeacutele formasaacutegoktoacutel korlaacutetolt előadaacutesok eacutes discussioacutek alatt tehetneacutekrdquo Goldziher Jelenteacutes (1894) 685

61 Goldziher Jelenteacutes (1892) 63462 Uo

123

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

(stockholmi) felhatalmazaacutest teljesiacutető bizottsaacuteg paacuterhuzamosan műkoumldoumltt eacutes mindkettő a koumlvetkező kongresszus szervezeacuteseacutet tűzte ki ceacutelul mint emliacutetet-tuumlk Leitnereacutek Lisszabonba a maacutesik szaacuterny Londonba Ugyanakkor Goldziher uacutegy eacuterteacutekeli hogy a Leitner-szaacuterny bdquoalaacutebbhagyott reacutegibben roppant emphasissal hirdetett azon thesiseacutevel hogy a tudomaacuteny igaz eacuterdekeinek akar ismeacutet eacuterveacutenyt szerezni azokkal szemben kik a congressusoknak inkaacutebb gyakorlati eacutes taacuter-sadalmi oldala iraacutent biacuternak eacuterzeacutekkelrdquo63 Goldziher maacuter előrevetiacuteti bdquoMinden bizonynyal keacutet orientalista congressusunk lesz az ideacuten az egyik Lissabonban a portugaacutel kiraacutely tiszteletbeli elnoumlkseacutege a maacutesik Connaught herczeg tisztelet-beli eacutes Muumlller Miksa teacutenyleges elnoumlkleacutese alatt [hellip] Ez utoacutebbi kizaacuteroacutelagosan philoloacutegiai eacutes tudomaacutenyos termeacuteszetű lesz Az oxfordi professorok congressusa ellenteacutetben az administraacutetorok eacutes utazoacutekeacuteval kik a keletet inkaacutebb gyakorlati uacuteton tanulmaacutenyozzaacutek semmint kizaacuteroacutelag dolgozoacute szobaacuteikbanrdquo64

Goldziher utalt arra is hogy felmeruumllt egy koumlzponti szerv(ezet) egy aacutellandoacute bi zottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutege is Ellenzői viszont a kongresszusok autonoacute miaacutejaacutet demokratikus jellegeacutet a tudomaacuteny szabadsaacutegaacutet feacuteltetteacutek iacutegy a stockholmi kongresszus utaacuten ez is hozzaacutejaacuterult a szakadaacuteshoz Goldziher keacutet neacutezőpont uumltkoumlzeacuteseacutet laacutettatja az individualistaacutek az egyeacuteni munkaacutet kiacutevaacutentaacutek előteacuterbe helyezni eacutes ellenezteacutek egy aacutellandoacute szervezet felaacutelliacutetaacutesaacutet valamint a koumlzpontosiacutetaacutest A centralistaacutek ezzel ellenteacutetben az egyes kongresszusok auto-noacutemiaacutejaacutenak oumlnaacutelloacutesaacutegaacutenak fenntartaacutesaacutehoz a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos munka folytonossaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutehoz ceacutelszerűnek tartottaacutek egy koumlzponti szervezet felaacutelliacutetaacutesaacutet Miacuteg eddig az individualistaacutek voltak tuacutelsuacutelyban a IX kongresszus a centralistaacutek győzelmeacutevel eacutes egy negyventaguacute bizottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacuteval veacutegződoumltt65

Goldziher szerint ez a Max Muumlller aacuteltal elnoumlkoumllt kongresszus nem volt annyira pazar mint a stockholmi bdquoUgynevezett magaacutencongressus volt tudoacutesok hittaacutek egyberdquo66

A feszuumllt helyzet meacuteg a genfi kongresszuson (1894) is eacutereztette hataacutesaacutet Az esemeacutenyről iacutert beszaacutemoloacutejaacuteban Goldziher megjegyzi bdquoAz eacuterdeklődők szaacutema eacutes minőseacutege azon aacuteltalaacutenosan eacuterzett oacutehajroacutel tanuacuteskodott hogy az orientalistaacutek koumlzoumltt az utolsoacute eacutevekben uralkodoacute viszaacutely utaacuten a tudomaacuteny eacuterdekeacuteben kivaacutenatos egyeteacuterteacutes ismeacutet helyreaacutelljon S ez oacutehaj teljesuumlleacuteseacutenek remeacutenye volt az iraacutenyadoacute szempont midőn azt hataacuteroztaacutek hogy e tizedik congressus oly gyorsan koumlvet-kezzeacutek elődjeacutererdquo67 Weber a berlini szanszkritista pohaacuterkoumlszoumlntőjeacuteben a hely-

63 Uo64 Goldziher Jelenteacutes (1892) 63565 Goldziher Jelenteacutes (1892) 636‒63766 Goldziher Jelenteacutes (1892) 64167 Goldziher Jelenteacutes (1894) 683

124

UJVAacuteRI HEDVIG

reaacutellt beacutekeacutet uumlnnepelte az oumlsszejoumlvetelt bdquoFriedenskongressrdquo-nek nevezte azaz helyreaacutellt a franciandashneacutemet egyensuacutely68

Ezen tuacutelmenően is adoacutedtak neacutezetelteacutereacutesek ugyanis a kongresszus reacutesztve-vői illetve az euroacutepai kutatoacutek kulturaacutelis taacutevlatait vizsgaacutelva nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy noha az orientalistaacutek szorosan koumltődtek az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli kultuacuteraacutekhoz eacutes taacutersadal makhoz ezekre legtoumlbbjuumlk meacutegis puszta kutataacutesi taacutergykeacutent tekintett Leitner azon keveacutes orientalista koumlzeacute tartozott akik kifogaacutesoltaacutek az euroacutepai tudoacutesok eurocent rizmusaacutet eacutes kolonialista szemleacuteletmoacutedjaacutet Muumlller a 19 szaacute-zad maacutesodik feleacutenek egyik vezető orientalistaacuteja is hasonloacute moacutedon gondolko-dott veacutelemeacutenye szerint a ke letkutataacutes hiacutedszerepet kell hogy betoumlltsoumln Kelet eacutes Nyugat koumlzoumltt Neacutezete szerint a keletkutataacutes bontotta le a Keletet eacutes Nyugatot elvaacutelasztoacute eacutevezredes falakat s egye siacutetette őket A Nyugat koumlszoumlnettel tartozik a Keletnek az antik keleti kultuacuteraacuteknak a keleti bdquokincstaacuternakrdquo hiszen a nyu-gati ember tudaacutesaacutenak civilizaacute cioacutejaacutenak szaacutem talan elemeacutet koumlszoumlnheti a Keletnek (aacutebeacuteceacute szaacutemok meacuterteacutekegyseacutegek műveacuteszetek vallaacutes hagyomaacutenyok stb) Gon-dolatmenete szerint az orientalistaacutek ebben a tekin tetben katonakeacutent viselkednek mint akiknek vissza kell hoacutediacutetaniuk a keleti vilaacutegot azzal a magatartaacutessal hogy bdquoa Kelet a mienk mi vagyunk az oumlroumlkoumlseirdquo69 Az oacutekori Kelet felsőbbrendűseacutege miatt eacutes az Euroacutepaacutera gyakorolt sokfeacutele hataacutes alapjaacuten tekin tik magukat az euroacute-paiak jogos oumlroumlkoumlsoumlknek tartanak igeacutenyt a tudomaacutenyos kutataacute sokra eacutes a keleti aacutellamok kizsaacutekmaacutenyolaacutesaacutera Az euroacutepai orientalistaacutek termeacuteszetes nek tartot-taacutek hogy a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg tagjai csak euroacutepaiak lehetnek az Euroacutepaacuten kiacutevuumlliek nem nyerhettek felveacutetelt ebbe a klubba mivel a modern tudaacuteshoz vezető uacutet tisztaacuten az euroacutepai tudomaacutenyossaacuteg eacuterdeme az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli tudomaacutenyos tradiacutecioacutekat elutasiacutetottaacutek vagy marginaacutelisnak tekintetteacutek

Muumlller ezzel szemben elismerte peacuteldaacuteul az Indiaacuteban teveacutekenykedő szansz-krit kutatoacutekat akiket euroacutepai tudoacutesok keacutepeztek eacutes akikre majdhogynem konku-

68 Goldziher Jelenteacutes (1894) 687 Ez a teacutema a koumlvetkező kongresszuson is felmeruumllt mi-nek kapcsaacuten Goldziher a beszaacutemoloacutejaacuteban hosszan iacuter a neacutemetek eacutes a franciaacutek tudomaacutenyaacutegbeli szerepeacuteről a mostani egyensuacutely leacutetrejoumltteacuteről Goldziher szerint tudomaacutenyaacutega fejlődeacuteseacuteben nagy szerepe van a neacutemetek mellett a franciaacuteknak bdquoAz orientaacutelis tudomaacuteny mai aacutellaacutesaacuteban legelőke-lőbb eacuterdemoumlk van a neacutemet egyetemeknek Itt teremtetteacutek e tanulmaacutenyok igaz tudomaacutenyos alap-jaacutet a lankadatlan kutataacutesboacutel előhozott gazdag anyagot itt alakiacutetottaacutek rendszerreacute itt fejlesztet-teacutek a tudomaacutenyos munka biztos moacutedszereit A tanulmaacutenyok első kezdetei azonban nagyreacuteszt Francziaorszaacutegboacutel eacutes kuumlloumlnoumlsen Paacuterisboacutel indultak kirdquo (Egyiptoloacutegia mohamedaacuten irodalom kuta-taacutesa sinoloacutegia kelet-aacutezsiai kultuacutera kutataacutesa a Biblia irodalomtoumlrteacuteneti eacutes kritikai elemzeacutese) Az orientalista kongresszusok oumltlete is paacuterizsi tudoacutesoktoacutel szaacutermazik az elsőt is itt tartottaacutek 1873-ban Ld Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek XI-ik nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Goldziher Ignaacutecz r tag előterjeszteacutese az 1897 nov 8-i uumlleacutesen Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 9 (1898) 8ndash9 A genfi kongresz-szus elfogadta a francia kormaacuteny meghiacutevaacutesaacutet iacutegy a tudoacutesok 1897-ben Paacuterizsban gyűltek oumlssze Az orientalistaacutek paacuterizsi oumlsszejoumlvetele bdquomintegy zaraacutendoklaacutes lesz az uacutejkori orientalista tanulmaacutenyok boumllcsőjeacutehez szuumllőhelyeacutehezrdquo Uo 8

69 Fuchs Across Cultural Borders 213ndash214

125

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

renciakeacutent neacutezett70 a veluumlk valoacute egyuumlttműkoumldeacutest szinte koumltelezőnek tekintette mivel veacutelemeacutenye szerint egymaacuteseacutert dolgoznak Egy eacutevtizeddel keacutesőbb a IX kongresszus elnoumlkekeacutent Londonban leacutenyegeacuteben megismeacutetelte ezeket a gondo-latokat amennyire lehetseacuteges koumlzel kell hozni az euroacutepaiak szaacutemaacutera a taacutevoli Keletet az euroacutepai ember gondolkodaacutesaacutehoz sziacuteveacutehez Ebben az bdquoOrientrdquo eacutes az bdquoOkcidentrdquo koumlzoumltti hataacuterok lebontaacutesaacuteban laacutetta a keletkutataacutes szerepeacutet Ugyanak-kor ez a neacutezőpont inkaacutebb csak a kiveacutetel volt a kongresszusok keleti vendeacutegeire gyakran inkaacutebb egzotikus kreatuacuterakeacutent semmint egyenlő feacutelkeacutent tekintettek71

Albrecht Weber a stockholmi kongresszuson kifejtette hogy jelenleg az orientalista kongresszusok tisztaacuten tudomaacutenyos ceacutelokat szolgaacutelhatnak A keleti vendeacutegek jelenleacutete eacutes előadaacutesa csak bdquodekoraacutecioacutekeacutentrdquo fogadhatoacute el amennyi-ben a tudomaacutenyossaacuteg nem seacuteruumll abban az esetben is inkaacutebb csak bdquovalamifeacutele bemutatoacutekeacutentrdquo nyernek eacutertelmet A kongresszusok nem silaacutenyulhatnak az orien-talistaacutek eacutes a keleti utazoacutek oumlsszejoumlveteleacuteveacute A keveacutes Euroacutepaacuten kiacutevuumlli tudoacutest akik kapcsolatban aacutelltak nyugati akadeacutemiai koumlroumlkkel nem tekintetteacutek egyenranguacute partnernek uacutegy neacuteztek raacutejuk mint akik haacutelaacutesak azeacutert amit a nyugati kutatoacutek eacutertuumlk tettek illetve ha reacuteszkutataacutesokban feladatot kapnak A jelszoacute nem ex oriente lux (bdquoKelet felől joumln a feacutenyrdquo) hanem orienti reddenda lux (bdquovissza kell adni a Keletnek a feacutenytrdquo)72

Euroacutepaacuteban a keletkutataacutes nem keacutepzelhető el politikai eacuterdekek eacutes nagyvo-naluacute kormaacutenyzati taacutemogataacutes neacutelkuumll A szuumlntelen harc a kongresszusok hivatalos nyelveacutet illetően joacutel mutatja ezt de legalaacutebb ennyire a nemzeti rivalizaacutelaacutest is Az alap szabaacutely eacutertelmeacuteben a francia eacutes a vendeacuteglaacutetoacutek nyelve tekinthető hivata-losnak de az előadaacutesok elhangozhattak angolul neacutemetuumll olaszul vagy a keleti nyelvek valame lyikeacuten is A francia dominanciaacuteja mellett a neacutemetek is igyekeztek propagaacutelni a nyelvuumlket eacutes mindig győzelemkeacutent uumlnnepelteacutek ha egy hivatalos vendeacuteg vagy reacutesztvevő a beszeacutedeacutet neacutemetuumll mondta el A kongresszusok hely-sziacutenvaacutelasztaacutesaacuteban is nagy szerepet jaacutetszottak a nemzeti motiacutevumok peacuteldaacuteul a franciaacutek politikai okok miatt visszautasiacutetottaacutek Berlint a III kongresszus (1876) sziacutenhelyekeacutent73

A keletkutataacutes eacutes a politika oumlsszefonoacutedaacutesa egyreacuteszt a tudomaacuteny javaacutet szol-gaacutelta maacutesreacuteszt nemzeti eacutes imperialista eacuterdekek markaacutens eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez is

70 Hasonloacutean pozitiacutev iacuteteacuteletet fogalmazott meg Theodor Noumlldeke az e tanulmaacuteny folytataacutesaacuteban is reacuteszletesen taacutergyalt A S Yahuda kapcsaacuten Jeruzsaacutelemből Euroacutepaacuteba eacuterkezett toumlbb neacutemet egye-temen megfordult taniacutetvaacutenyaacutet csodaacutelta felkeacuteszuumlltseacutege eacutes elszaacutentsaacutega miatt aki neacutehaacuteny eacutev alatt nemcsak keacutepzett nyugati tudoacutessaacute vaacutelt de olyan alaposan megtanult neacutemetuumll hogy anyanyelvi szinten beszeacutelte azt iacuteraacutesban pedig jobb volt a keacutepzett neacutemetekneacutel is Ld Michal Rose Friedman Orientalism between Empires Abraham Shalom Yahuda at the Intersection of Sepharad Zionism and Imperialism Jewish Quarterly Review 109 (20193) 438

71 Fuchs Across Cultural Borders 21572 Uo73 Uo

126

UJVAacuteRI HEDVIG

vezetett A neacutemet peacutelda joacutel mutatja a tudomaacutenyos kutataacutes eacutes a politikai eacuterdekek koumlzoumltti szoros kapcsoloacutedaacutest Neacutemetorszaacutegban 1810 eacutes 1881 koumlzoumltt a keletkuta-taacutessal foglalkozoacute tudoacutesok szaacutema 15-ről 34-re emelkedett valamint szaacutemos nemzetkoumlzi aacutesataacutes szervezeacuteseacuteben eacutes finansziacuterozaacutesaacuteban vaacutellalt szerepet a neacutemet kormaacuteny s ezek egy ben a neacutemet muacutezeumok keleti gyűjtemeacutenyeacutenek az alapjaacutet is megvetetteacutek Nem veacuteletlen hogy Neacutemetorszaacutegban a keleti tanulmaacutenyok nagy neacutepszerűseacutegnek oumlrvendtek a 19 szaacutezad veacutegeacuten74

A neacutemetek tudataacuteban voltak annak hogy nekik nincs koumlzvetlen kapcsolatuk a Kelettel hiszen nincsenek gyarmataik iacutegy egyeduumll a kutatoacutei kedv a felfedezeacutes vaacutegya a tudaacutesszomj eredmeacutenyezte mindezt Dillmann bdquocsak a tudomaacutenynak eacutelő neacutemet kolleacutegaacutekroacutelrdquo beszeacutel ugyanakkor mindezzel joacutel lehetett aacutelcaacutezni Neacutemet-orszaacuteg valoacutes politikai ceacutelkitűzeacuteseit Mivel a neacutemetek gyarmatok hiaacutenyaacuteban haacutetraacutenyban voltak Angliaacuteval eacutes Franciaorszaacuteggal szemben iacutegy a legfőbb ceacutel a felzaacuterkoacutezaacutes volt azaz a nagyhatalmi politika eacutes a neacutemet tudomaacutenypolitika ceacutelki-tűzeacutesei egybeestek Dillmann szavaival eacutelve bdquoMeacuteg nincs jelentős zsaacutekmaacutenyunk Ninive eacutes Babilon kincseibőlrdquo75

Az euroacutepai kutatoacutekat nemcsak a tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes vezeacuterelte Indiaacuteba a Koumlzel-Keletre Perzsiaacuteba Afrikaacuteba hanem legalaacutebb ennyire foglalkoztatta őket a kulturaacutelis misszioacute lehetőseacutege is amely lehetőveacute tette a tudoacutesoknak hogy kulturaacutelis diplomatakeacutent is műkoumldjenek eacutes terjeszthesseacutek a bdquofinom euroacutepaisaacute-gotrdquo vilaacutegszerte76

Az orientalista kongresszusok magas politikai eacuterteacuteke leginkaacutebb az egyes nemzetek hivatalos delegaacuteltjainak a szaacutemaacuteban mutatkozott meg főleg az egyeacuteb tudomaacutenyaacutegak szimpoacuteziumaival oumlsszevetve77 Az aacutellami taacutemogataacutes teljes koumlltseacuteg teacuteriacuteteacutest jelentett azaz kormaacutenyzati peacutenzből fedezteacutek a delegaacuteltak uta-zaacutesaacutet eacutes egyeacuteb kiadaacutesait A kongresszusok aacuteltalaacuteban a rendező orszaacuteg kormaacute-nyaacutenak vagy uralkodoacutecsalaacutedjaacutenak a veacutednoumlkseacutege alatt aacutelltak78 eacutes a meghiacutevoacutekat

74 Egy adat ehhez az 1908-ban tartott koppenhaacutegai kongresszus kapcsaacuten oumlsszesen 18 kor-maacuteny eacutes 98 tudomaacutenyos inteacutezet kuumlldoumltt ki keacutepviselőket a kongresszusra A kormaacutenyok koumlzuumll a neacute-met egymaga tizenkilencet a belga nyolcat a francia kilencet a goumlroumlg neacutegyet az amerikai neacutegyet az osztraacutek kettőt Ld Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek XV nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Goldziher Ignaacutecz r t jelenteacutese 1908 oktoacuteber 26 Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 19 (1908) 537

75 Uo A neacutemet befolyaacutes noumlveleacutese a teacuterseacutegben illetve az egyetemi keacutepzeacutes fellendiacuteteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutege meacuteg felbukkan a levelezeacutesben Goldziher paacutertfogoltja Abraham Shalom Yahuda kapcsaacuten

76 Uo77 Uo78 Hunfalvy Paacutel a koumlvetkezőket jegyezte le a beacutecsi (1886) kongresszusroacutel bdquoA beacutecsi gyűleacutes

protectora Rainer főherczeg csaacuteszaacuteri kiraacutelyi fenseacutege tiszteletbeli tagjai tizen valaacutenak a braziacuteli-ai csaacuteszaacuter Don Pedro a Sveacuted kiraacutely II Oszkaacuter Kaacuteroly Lajos főherczeg az egyiptomi khedive herczeg Koburg Fuumlloumlp Beacutecs vaacuterosaacutenak polgaacutermestere dr Uhl Eduard a beacutecsi herczeg primaacutes-bibornok dr Gangelbauer Coelestin a csaacuteszaacuteri tudomaacutenyos akadeacutemiaacutenak helyettes gondnoka Schmerling lovag a csaacuteszaacuteri tudomaacutenyos akadeacutemiaacutenak elnoumlke Arneth Alfred lovag s a cs kir

127

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

hivatalos diplomaacuteciai csatornaacutekon kuumlldteacutek ki Az egyes nemzetek kormaacutenyai hivatalosan delegaacuteltaacutek a kuumlldoumltteiket akiktől mint peacuteldaacuteul a neacutemetek eseteacuteben sajaacutet eacuterdekeik egyhanguacute keacutepviseleteacutet vaacutertaacutek el A reacutesztvevők a kongresszusokon valoacute megjeleneacutest nemzeti koumltelesseacutegnek eacuterezteacutek eacutes a nemzeti szempont eacuterveacute-nyesiacuteteacutese volt az eacuterv a kormaacutenyzati taacutemogataacutes elnyereacuteseacutehez A keletkutatoacutek a kulturaacutelis misszioacute jegyeacuteben taacutemogattaacutek kormaacutenyaik kolonizaacutecioacutes toumlrekveacuteseit Albrecht Weber ezt minden nagyhatalom eseteacuteben suumlrgette azaz az iszlaacutem neacutepek keruumlljenek mineacutel hamarabb euroacutepai kormaacutenyok fennhatoacutesaacutega alaacute mivel bdquoa jelenlegi iszlaacutemnak maacuter nem kell kulturaacutelis misszioacutet betoumlltenierdquo79

4

Az utolsoacute haacuterom leveacutel eacutevtizedekkel keacutesőbb 1915 eacutes 1920 koumlzoumltt iacuteroacutedott Noha Nordau 1880 oacuteta Paacuterizsban eacutelt az első vilaacuteghaacuteboruacute kitoumlreacutesekor az OsztraacutekndashMagyar Monarchia aacutellampolgaacutera volt iacutegy 1914 nyaraacuten egy ellenseacuteges aacutellam polgaacuterakeacutent tartoacutezkodott a francia fővaacuterosban amelyet jobbnak laacutetott mineacutel hamarabb elhagyni Szemeacutelyes kapcsolatai reacuteveacuten Spanyolorszaacutegba vitte az uacutetja immaacuter feleseacutegeacutevel laacutenyaacuteval eacutes huacutegaacuteval Itt kituumlntetett figyelemben reacuteszesuumllt főleg a Salmeroacuten csalaacutedhoz fűződő joacute kapcsolatai reacuteveacuten Nicolas Salmeroacuten az azonos nevű spanyol koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk fia Nordau szaacutemos műveacutet fordiacutetotta spanyolra szemeacutelyes ismeretseacuteguumlk 1893-toacutel dataacuteloacutedik80 A kapcsolati tőke joacutel joumltt Nordaunak mivel paacuterizsi vagyonaacutehoz nem feacutert hozzaacute iacutegy suumlrgősen munkaacutet kellett talaacutelnia Kuumlloumlnboumlző uacutejsaacutegoknak iacutert előadaacutesokat tartott koumlnyveket jelen-tetett meg81

egyetem magnificus rectora dr Zimmermann R udvari tanaacutecsos E nevek mutatjaacutek hogy a gyű-leacutes kuumllső feacuteny hiacutejaacuteval nem leszrdquo Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 20 (1886) 208 Goldziher a stockholmiroacutel azt iacuterta hogy maga a kiraacutely elnoumlkoumllt eacutes a tudoacutesok munkaacutessaacutegaacutenak elismereacutesekeacutent szemeacutelyesen is megjelent az orientalistaacutek koumlreacuteben Goldziher Jelenteacutes (1892) 641‒642 Az 1908-as daacuteni-ai oumlsszejoumlvetelről is preciacutezen beszaacutemolt bdquoLaacutetnivaloacute hogy egy komoly orientalista congressus megtartaacutesaacutera Daacuteniaacuteban eacutes itt a kopenhaacutegai egyetem eacutes tudomaacutenyos akadeacutemia aacuternyeacutekaacuteban nem voltunk hiaacutenyaacuteban a genius loci-nak Eacutes ehez hozzaacutejaacuterult Daacutenia kiraacutelya eacutes a kiraacutelyi udvar eacuter-deklődeacutese congressusunk iraacutenyaacuteban melyben mintegy visszhangjaacutet hallottuk ama buzdiacutetaacutesnak eacutes elismereacutesnek melyben a keleti tanulmaacutenyok Daacutenia uralkodoacutei reacuteszeacuteről maacuter a XVIII szaacutezadban oumlrvendhettek A kopenhaacutegai congressus VIII Frederik kiraacutely veacutedőseacutege mellett alakult első uumlleacuteseacutet a troacutenoumlroumlkoumls Kereszteacutely herczeg nyitotta meg maga a kiraacutely eacutes a herczegek az egyik koumlzuumlleacutesen szemeacutelyesen megjelentek eacutes nagy eacuterdeklődeacutessel hallgattaacutek veacutegig az előadaacutesokat Augusztus 18-aacuten este ő Felseacutege a congressus tagjai koumlzuumll toumlbbet vendeacuteguumll hiacutevott meg asztalaacutehoz mely alkalom-mal egy uumldvoumlzlő felkoumlszoumlntője is tanuacuteskodott roacutela mily nagy fontossaacutegot tulajdoniacutet azon tudo-maacutenynak melynek munkaacutesai szeacutekvaacuterosaacuteba gyűltek A M Tud Akadeacutemia keacutepviselőjeacutenek is volt szerencseacuteje a meghiacutevaacutessal megtisztelt tagok soraacuteba tartoznirdquo Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 19 (1908) 541

79 Fuchs Across Cultural Borders 216ndash21780 Nicolaacutes Salmeroacuten y Garciacutea (1864ndash1933) műfordiacutetoacute81 Schulte i m 348ndash359 Anna und Max Nordau i m 267ndash278

128

UJVAacuteRI HEDVIG

Nordau a haacuterom leveacutel koumlzuumll az elsőt az eacuteszak-spanyolorszaacutegi Zarautzboacutel iacuterja Scheiber szerint 1919 szeptembereacuteben A daacutetumozaacutest illetően azonban korrek-cioacutera van szuumlkseacuteg mivel ezeket a sorokat Nordau minden bizonnyal 1915-ben vetette papiacuterra82 Erre a Neue Freie Presse szaacutemaacutera kuumlldoumltt egyik iacuteraacutesa alapjaacuten koumlvetkez tethetuumlnk Nordau ugyanis leveleacuteben aggodalmaacutenak ad hangot attoacutel tart hogy az nem jut el a ciacutemzetthez a Koumlzeacutep-Euroacutepa eacutes Spanyolorszaacuteg koumlzoumltt fennaacutelloacute rossz postai oumlsszekoumltteteacutes miatt83 Feacutelelme nem teljesen alaptalan mivel a leveacutelben egy haacuterom hoacutenappal azelőtt Goldziher nagyra tartott sveacuted Koraacuten-előadaacutesairoacutel84 a beacutecsi Neue Freie Presse szaacutemaacutera iacutert taacutercaleveacutel megjeleneacutese okaacuten aggoacutedik A publikaacutecioacutet nem talaacuteltam meg mivel a Scheiber-kiadaacutest koumlvetve az 1919 eacutevi lapszaacutemokban kerestem Bizonyossaacute vaacutelt hogy Nordau 1916 eacutes 1919 koumlzoumltt egyaacuteltalaacuten nem publikaacutelt a lapban85 Nordau szellemi aktivitaacutesaacutet ismerve ugyanakkor biztosra vettem hogy mivel egeacutesz eacuteleteacuteben eacuteleacutenk figyelemmel kiacuteseacuterte paacutelyataacutersainak szellemi tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutet86 nem eacuteletszerű hogy egy 1915-ben megje lent koumltetről eacutevekkel keacutesőbb iacuterjon recenzioacutet87 Viszont az 1915 eacutevi lapszaacutemokat tanulmaacutenyozva sem keruumllt elő a keacuterdeacuteses ismerteteacutes noha megmutatkozott hogy a haacuteboruacutes időszak elejeacuten Nordau meacuteg viszonylag aktiacutevan eacutes rendszeresen kuumlldoumltt iacuteraacutesokat a beacutecsi lap szaacutemaacutera de 1915 maacutejusndashjuacuteniusban majd oktoacuteberndashnovemberben nem jelent meg tőle publikaacutecioacute Eacuteppen ezeacutert valoacutesziacutenűsiacutethető hogy Nordau előbb emliacutetett feacutelelme nem volt alaptalan eacutes a keacutezirat nem jutott el a beacutecsi szerkesztőseacutegbe 1915 juacuteliusaacuteban ugyan meg-

82 A goacutet betűs keacuteziacuteraacutes megteacutevesztő az 5-oumls eacutes a 9-es szaacutemjegy iacuteraacutesa alig teacuter el Nordaunaacutel iacutegy megfelelő koumlrnyezetbe helyezeacutes neacutelkuumll neheacutez megkuumlloumlnboumlztetni

83 Erre utalt a visszaemleacutekezeacuteseiben is bdquoDie Haumllfte der Briefe verschwindet im Abgrunde der Zensurrdquo Ld Anna und Max Nordau i m 268

84 Ignaz Goldziher Islam Fordom och nu Studier I Korantolkningens Historia Oumlversaumlttning Tor Andraelig Stockholm 1915

85 1920 oktoacuteber 28-aacuten jelentkezett ismeacutet taacutercaacuteval amelyet eacutev veacutegeacuteig meacuteg kettő koumlvetett Ez arra enged koumlvetkeztetni hogy rendszeresen tervezett publikaacutelni viszont decemberi agyveacuter-zeacutese utaacuten egeacuteszseacutegi aacutellapota visszafordiacutethatatlanul leromlott Visszaemleacutekezeacuteseiben is talaacutelhatoacute erre utalaacutes bdquoVon der raquoNeuen Freien Presselaquo aus Wien erhaumllt er in London einen liebenswuumlrdigen Brief in dem er gebeten wird seine von der Redaktion und dem Publikum so sehr geschaumltzte Mitarbeit wieder aufzunehmenrdquo Ld Anna und Max Nordau i m 320 A Pester Lloydban sem jelent meg Goldziherrel kapcsolatos iacuteraacutesa a pesti lapban 1916-ban meacuteg publikaacutelt de a koumlvetkező eacutevben csak keacutet taacutercaacuteja jelent meg 1918-ban pedig egy sem 1919 novembere utaacuten maacuter nem fordul elő a neve az orgaacutenumban

86 Abraham S Yahuda Goldziherre uacutegy emleacutekszik hogy minden koumlnyvet nagyon gyorsan eacutes alaposan olvasott aacutet rendkiacutevuumlli volt az emleacutekezőtehetseacutege is s kiveacuteteles keacutepesseacutegeit csak Nordau szaacuternyalta tuacutel Ld Abraham Shalom Yahuda Die Bedeutung der Goldziherschen Bibliothek fuumlr die zukuumlnftige hebraumlische Universitaumlt Der Jude 8 (192410) 580

87 Erre egy peacutelda amikor a kivaacuteloacute műfordiacutetoacute Schnitzer Ignaacutec 1910-ben koumlzreadta Petőfi-fordiacutetaacutesaacutet Nordau ndash aki ekkor maacuter 30 eacuteve Paacuterizsban eacutelt ndash azon nyomban egy hosszuacute recenzioacuteban meacuteltatta a hatkoumltetes kiadvaacutenyt a Neue Freie Presse hasaacutebjain Ld Max Nordau Ignaz Schnitzers Petőfi Neue Freie Presse 1910 februaacuter 4 1ndash4

129

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

jelent egy Sevillaacuteboacutel kuumlldoumltt iacuteraacutesa de minden bizonnyal jelentős keacuteseacutessel mivel egy tavaszi aacuteprilis 18ndash22 koumlzoumltt tartandoacute uumlnnepről iacuter haacuterom hoacutenappal keacutesőbb88

A leveacutel tovaacutebbi reacuteszeacuteben Nordau arroacutel szaacutemol be hogy koumllcsoumlnadta a Koraacuten-előadaacutesokroacutel szoacuteloacute sveacuted nyelvű koumlnyvet egy spanyol iacuteroacutenak Don Rafael Cansinos Assensnak89 aki nyomban vaacutellalkozna annak spanyol fordiacutetaacutesaacutera A haacuteboruacutes viszonyok miatt Nordaut keacuterte meg koumlzbenjaacuteraacutesra hogy a szerző tekintsen el a fordiacutetoacutei jogdiacutejtoacutel

Nordau szemeacutelyes vonatkozaacutesairoacutel nem akar iacuterni ugyanakkor a leacutenyeget oumlsszefoglalja a haacuteboruacute reacuteveacuten elvesztette az otthonaacutet teljes vagyonaacutet menekuumllt-keacutent tengeti az eacuteleteacutet sorsaacutenak tovaacutebbi alakulaacutesaacuteroacutel fogalma sincs Oumlnsajnaacutelat helyett azonban csak a kollektiacutev sorsok primaacutetusaacuteban tud gondolkodni bdquoHogy is tarthatna igeacutenyt az egyeacuteni sors egyuumltteacuterzeacutesre amikor millioacute eacutelet semmisuumllt meg eacutes meacuteg sokkal toumlbb millioacute csalaacuted ment toumlnkre Kiacutevaacutenom hogy kevesebb haacuteboruacutes szenvedeacutesben legyen reacuteszerdquo90

Az 1915 eacutes 1920 koumlzoumltt iacutert levelek mindegyikeacuteben szoacute esik Abraham Shalom Yahuda (1877ndash1951) orientalistaacuteroacutel aki eacuteppen professzori kinevezeacuteseacutet vaacuterta a madridi egyetemen

The contextualisation of the correspondence between Max Nordau and Ignaacutec Goldziher Hedvig UJVAacuteRI

The correspondence between the writer journalist doctor zionist Max Nordau (1849ndash1923) and the founder of European Islamic research Ignaacutec Goldziher (1850ndash1921) was published in 1956 by Saacutendor Scheiber According to the data-base of the Oriental Collection of the Library of the Hungarian Academy of Sciences which has now become a public treasure about 13 500 letters make up the scholarrsquos Orientalist correspondence (letters and pages) which come from more than 1600 people Most of Goldziherrsquos contributors lived in Germany so the German language was of primary importance in communication He addressed most of the letters to twenty individuals who subsequently responded hundreds of times Max Nordau a childhood friend from Budapest and a for-mer fellow student from the Calvinist Secondary School did not belong to this extensive mostly scientific network However the remaining seven lettersrsquo timely distribution shows that they followed each otherrsquos careers for the rest of their lives without regular contact With further data and additions I would like to contribute to this correspondence from the aspect of the Nordau research

88 Max Nordau Die Feria Neue Freie Presse 1915 juacutelius 21 1ndash389 Don Rafael Cansinos Assens (1882ndash1964) spanyol iacuteroacute koumlltő kritikus eacutes műfordiacutetoacute90 Scheiber Nordaursquos Letters to Goldziher 205

UJVAacuteRI HEDVIG

Keletkutataacutes 2020 tavasz 131ndash142 old

MISCELLANEA

Koumlvecsi-Olaacuteh PeacuteterAz 1960-as toumlroumlkorszaacutegi puccs a korabeli magyar diplomaacuteciai forraacutesok feacutenyeacuteben

A roumlviden csak bdquomaacutejus 27-i puccsrdquo-nak (27 Mayıs darbesi) nevezett 1960-ban bekoumlvetkezett esemeacutenysorozat jelentős meacuterfoumlldkőnek bizonyult az 1945 utaacuteni toumlroumlk toumlrteacutenelemben A katonasaacuteg politikai hatalomaacutetveacuteteleacutenek megjeloumlleacuteseacutere egyeacutebkeacutent toumlbb kifejezeacutes is hasznaacutelatban van A beavatkozaacutest megalapozottnak gondoloacutek hagyomaacutenyosan elsősorban az ihtilal1 szoacutet hasznaacuteljaacutek Egyeacuteb meacuter-teacutekadoacute veacutelemeacutenyek szerint ugyanakkor a muumldahele eacutes a hareket2 megnevezeacutes a leginkaacutebb kifejező3

1960 aacuteprilis 28-aacuten az egyetemi ifjuacutesaacuteg aacuteltal szervezett tuumlnteteacutesek jelezteacutek a Demokrata Paacutert orszaacuteglaacutesaacutenak veacutegeacutet Az Isztambuli Egyetemen oumlsszegyűlt hallgatoacutek Menderes a bdquodiktaacutetorrdquo lemondaacutesaacutet koumlvetelteacutek Az esemeacutenyek hamar veacuteres fordulatot vettek Amikor a vaacuteros egyik koumlzponti reacuteszeacuten ndash Beyazıtban ndash a rendőroumlk eacuteles lőszerrel proacutebaacuteltaacutek kordaacuteban tartani a toumlmeget 16-an megse-besuumlltek keacutet diaacutek pedig eacuteleteacutet vesztette Maacutesnap stataacuteriumot vezettek be de az ankarai egyetemi tuumlnteteacuteseket iacutegy sem sikeruumllt megakadaacutelyozni sőt keacutet nap muacutelva maacuter a sajtoacutetermeacutekek megjeleneacuteseacutet eacutes a gyuumllekezeacutesi jogot is felfuumlggesz-tetteacutek Az orszaacuteg fővaacuterosaacuteban halaacuteleset nem toumlrteacutent ugyan de a sok seacuteruumllt miatt aacuteprilis 29 a koumlznyelvben meacutegis bdquoveacuteres peacutentekrdquo-keacutent maradt meg4

A magyar forraacutesok szerint bdquosok eacutev oacuteta tartoacute elnyomaacutes eacutes eleacutegedetlenseacuteg robbant ki eacutes terjedt el az orszaacuteg kuumlloumlnboumlző reacuteszeinrdquo amely meacuteg az akkor ellenzeacutekben leacutevő CHP-t is meglepte5 A gazdasaacutegi okok mellett ndash 1938 eacutes 1958 koumlzoumltt az eacutelel-miszeraacuterak kilencszereseacutere emelkedtek miacuteg a nominaacutelbeacuterek csak duplaacutezoacutedtak6 ndash

httpdxdoiorg1024391KELETKUT202011311 Jelenteacutese rsquofelkeleacutes korrekcioacutersquo2 Ezek jelenteacutese rsquobeavatkozaacutes koumlzbeleacutepeacutesrsquo illetve rsquomegmozdulaacutes akcioacutersquo3 Buumllent Tanoumlr Osmanlı-Tuumlrk anayasal gelişmeleri İstanbul 2017 3644 Sinan Meydan İftiralar ve gerccedilekler 27 Mayıs httpswwwsozcucomtr2019yazar lar

sinan-meydaniftiralar-ve-gercekler-27-mayis-4937663 (2020 januaacuter 13)5 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 331szig titk1960 Taacutergy Toumlroumlk-

orszaacutegi esemeacutenyek Istanbul 1960 maacutejus 12 A toumlrteacuteneacutesekkor az ankarai magyar koumlvet Dr Felkai Deacutenes az isztambuli főkonzul Reacuteveacutesz Gyula volt

6 A toumlroumlk nemzeti joumlvedelem haacuteromnegyede ekkoriban a mezőgazdasaacutegboacutel szaacutermazott Eb-ben a szektorban dolgozott a legtoumlbb ember is baacuter az ipari munkaacutessaacuteg szaacutema is jelentősen emel-kedett az 1950-es eacutevekben Miacuteg 1949-ben mintegy 223 ezren addig 1958-ban maacuter toumlbb mint 670 ezren eacuteltek az ipari termeleacutesből Vouml Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 0038161szig t Toumlroumlkorszaacutegroacutel keacuteszuumllt ismertető Budapest 1960 juacutelius 12

a kuumllpolitikai mozgaacutesteacuter is szűkoumlsseacute kezdett vaacutelni A Hruscsov aacuteltal Adnan Menderes7 kormaacutenyfőnek kuumlldoumltt moszkvai meghiacutevaacutes pedig kuumllpolitikai szem-pontboacutel zavarta oumlssze a sorokat hiszen a Demokrata Paacutertot sokan eacuteppen azzal vaacutedoltaacutek hogy markaacutens antikommunizmusaacuteval ndash egy 1951-ben elfogadott toumlrveacuteny szerint a kommunista paacuterttagsaacutegeacutert akaacuter halaacutelbuumlnteteacutes is kiszabhatoacute volt8 ndash egyol-daluacutevaacute tette a toumlroumlk kuumllpolitikaacutet A Menderes-kormaacutenyok idejeacuten Ankara oumlsszesen mintegy 13 milliaacuterd amerikai dollaacuternyi koumllcsoumlnt eacutes segeacutelyt kapott amelynek keacutetharmadaacutet katonai ceacutelokra koumlltoumltte 1952-ben tagja lett a NATO-nak 1954-ben katonai eacutes gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutest koumltoumltt a Nyugat-baraacutet Pakisztaacutennal egy eacutevre raacute alapiacutetoacute tagja lett a Bagdadi Paktum neacuteven ismertteacute vaacutelt nyugati veacutedelmi szoumlvetseacutegnek majd a CENTO-nak 1959 szeptembereacuteben az orszaacuteg kuumlloumlnboumlző amerikai rakeacutetataacutemaszpontok leacutetesiacuteteacuteseacutehez is hozzaacutejaacuterult9

Az is igaz ugyanakkor hogy a Washington feleacute valoacute koumlzeledeacutes ndash amelynek legfőbb oka a Szovjetunioacute Ankaraacutet aggasztoacute agressziacutev adott esetben teruumlleti vaacuteltozaacutesokat is koumlvetelő retorikaacuteja volt ndash maacuter 1950 előtt elkezdődoumltt A Mar-shall-segeacutelyben valoacute reacuteszveacutetel valamint az 1948-ban az Egyesuumllt Aacutellamokkal koumltoumltt segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesi egyezmeacuteny lehetőveacute tette Washington szaacutemaacutera hogy toumlroumlk haditaacutemaszpontokat hasznaacuteljanak (nagyjaacuteboacutel 15 000 amerikai katona aacutellomaacutesozott az orszaacutegban 1960 taacutejaacuten) eacutes hogy megkezdődjeacutek a toumlroumlk tisztikar tengerentuacuteli kikeacutepzeacutese10

7 Adnan Menderes (1899‒1961) Toumlroumlk politikus jogaacutesz A nyugat-toumlroumlkorszaacutegi Aydınban laacutetta meg a napvilaacutegot Az első vilaacuteghaacuteboruacuteban tartaleacutekos tiszt volt Az izmiri goumlroumlg partraszaacutel-laacuteskor ellenaacutellaacutesi mozgalmat szervezett (Ayyıldız) majd csatlakozott a fuumlggetlenseacutegi haacuteboruacutehoz 1923 utaacuten visszateacutert szuumllővaacuterosaacuteba ahol 1930-ig foumlldbirtokaival foglalkozott 1931-ben vaacutelasz-tottaacutek előszoumlr a Toumlroumlk Nagy Nemzetgyűleacutes keacutepviselőjeacuteveacute jogi tanulmaacutenyait is ezutaacuten fejezte be 1945-ig tagja a Koumlztaacutersasaacutegi Neacuteppaacutertnak A foumlldreformmal kapcsolatos neacutezetei miatt eltaacutevolodik a paacutert elkeacutepzeleacuteseitől 1946-ban negyedmagaacuteval megalapiacutetja a Demokrata Paacutertot melynek ve-zeteacuteseacuteben Celal Bayar Refik Koraltan eacutes M Fuad Koumlpruumlluuml mellett ő is helyet foglalt Az 1950-es vaacutelasztaacutesokon a szavazatok 53-aacutet elnyerő paacutert Celal Bayart javasolta koumlztaacutersasaacutegi elnoumlknek aki Adnan Menderest biacutezta meg kormaacutenyalakiacutetaacutessal Ebben a funkcioacutejaacuteban oumlsszesen oumlt vaacutelasztaacuteson győzedelmeskedett eacutes csaknem napra pontosan egy eacutevtizeden aacutet ő volt egyszemeacutelyben a minisz-terelnoumlk eacutes a kormaacutenypaacutert elnoumlke Neveacutehez fűződik a gazdasaacutegban az aacutellami kontroll (etatizmus) enyhiacuteteacutese eacutes ezzel paacuterhuzamosan a magaacutenszektor taacutemogataacutesa Kuumllpolitikai szempontboacutel a Mende-res-eacutera hozta el Toumlroumlkorszaacuteg szaacutemaacutera a NATO-tagsaacutegot valamint a nyugati szoumlvetseacutegi rendszerbe valoacute teljes integraacuteloacutedaacutest 1960 maacutejus 27-eacuten egy a katonasaacutegon beluumlli tiszti koumlr puccsot hajtott veacutegre amelynek kereteacuteben toumlbbek koumlzoumltt őt is letartoacuteztattaacutek Az ellene megkezdett taacutergyalaacutes-sorozat utaacuten 1961 szeptember 17-eacuten kiveacutegezteacutek Ld Şaban Sitemboumlluumlkbaşı Menderes Adnan httpsislamansiklopedisiorgtrmenderes-adnan

8 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 0038161szig t Toumlroumlkorszaacutegroacutel keacuteszuumllt ismertető Budapest 1960 juacutelius 12

9 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 006790 szaacutemuacute uumlgy-irat Istanbul 1960 november 6

10 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 0038161szig t Toumlroumlkorszaacutegroacutel keacuteszuumllt ismertető Budapest 1960 juacutelius 12

132

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

Az 1960 maacutejusi puccs előtt a kormaacuteny csaknem egy hoacutenapig azon dolgozott hogy uacuterraacute legyen a belpolitikai vaacutelsaacutegon aacutem egy hadseregen beluumlli klikk veacuteguumll cselekedett eacutes raacutekeacutenyszeriacutetette akarataacutet a politikumra Tette mindezt uacutegy hogy a vezeacuterkari főnoumlk Ruumlştuuml Erdelhun erősen ellenezte az akcioacutet Ebből kifolyoacutelag ő volt az első akit letartoacuteztattak majd a keacutesőbbi perek folyamaacuten halaacutelra iacuteteacuteltek11

A katonasaacuteg politikai szerepvaacutellalaacutesa oumlnmagaacuteban nem uacutejszerű a toumlroumlk toumlrteacute-nelemben aacutem a maacutejus 27-e utaacuten a politikai eacutelet ellenőrzeacuteseacutere leacutetrejoumltt Cemal Guumlrsel12 vezette 38 tisztet toumlmoumlriacutető Nemzeti Egyseacuteg Bizottsaacutega (Millicirc Birlik Komitesi MBK) toumlbb eacutevtizedre megkeacuterdőjelezhetetlenneacute tette a hadsereg poli-tikaacutera gyakorolt hataacutesaacutet Guumlrsel ideiglenesen koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk eacutes a miniszter-tanaacutecs elnoumlke is volt egy szemeacutelyben A korabeli feljegyzeacutesekből kideruumll hogy minden ellenteacutetes hiacutereszteleacutes elleneacutere sem lehetett sokaacuteig tudni hogy a katonai vezetők meddig tartjaacutek majd keacutezben a veacutegrehajtoacute hatalmat illetve hogy aacutet akar-jaacutek-e azt egyaacuteltalaacuten adni a civileknek Felroumlppentek tovaacutebbaacute talaacutelgataacutesok arra vonatkozoacutelag hogy az Egyesuumllt Aacutellamoktoacutel kialakult bdquofuumlggőseacutegrdquo-et mennyire vaacuteltja majd fel felvaacuteltja-e a bdquonagyobb fuumlggetlenseacutegre valoacute toumlrekveacutesrdquo13 Ez a gyakorlatban azt jelentette hogy a szocialista blokk iacutegy Magyarorszaacuteg is abban volt eacuterdekelt hogy az Amerika-baraacutet NATO-tag Toumlroumlkorszaacutegban olyan politi-kai garnituacutera keruumlljoumln hatalomra mely hajlandoacute eacutes keacutepes hidat eacutepiacuteteni az arab vilaacuteg eacutes a harmadik utat keacutepviselő aacutellamok valamint ezaacuteltal a Szovjetunioacute feleacute A teacuterseacuteg egyeacuteb aacutellamainak keacutepviselőitől szerzett informaacutecioacutek azonban hamar

11 Ruumlştuuml Erdelhun (1894‒1983) Teljes neveacuten Mustafa Ruumlştuuml Erdelhun Edirnei szuumlleteacutesű touml-roumlk katonatiszt Felmenői romaacuteniai szaacutermazaacutesuacuteak 1914-ben veacutegezte el a katonai iskolaacutet az első vilaacuteg haacuteboruacuteban toumlbb fronton is szolgaacutelt 1921-ben Izmirből indulva csatlakozott a fuumlggetlenseacutegi haacuteboruacute hoz 1926-ban fejezte be a Katonai Akadeacutemiaacutet majd kuumlloumlnboumlző funkcioacutekban szolgaacutelta a hadsereget Karrierje 1945 utaacuten sem toumlrt meg 1956-ban a 2 hadsereg eacutes a szaacuterazfoumlldi erők parancsnokaacutevaacute nevezteacutek ki 1958 augusztus 23-toacutel 1960 juacutenius 3-ig vezeacuterkari főnoumlk 1960 maacute-jus 27-eacuten a puccsistaacutek letartoacuteztattaacutek majd keacutenyszernyugdiacutejaztaacutek Halaacutelbuumlnteteacuteseacutet előszoumlr eacutelet-fogytiglanira meacuterseacutekelteacutek majd 1964-ben veacutegleg szabadlaacutebra helyezteacutek Ld httpswwwtsktrSayfalarviewName=RustuErdelhun (2020 oktoacuteber 26)

12 Cemal Guumlrsel (1895‒1966) Toumlroumlk katonatiszt a Toumlroumlk Koumlztaacutersasaacuteg negyedik koumlztaacutersasaacute-gi elnoumlke Erzurumi szuumlleteacutesű Az első vilaacuteghaacuteboruacute soraacuten harcolt Gallipolinaacutel eacutes Palesztinaacuteban Az 1918-as fegyverszuumlnet utaacuten a britek fogsaacutegaacuteba esett majd egy eacutevet egyiptomi fogsaacutegban toumll-toumltt 1920-ban csatlakozott Musztafa Kemaacutelhoz eacutes reacuteszt vett szinte az oumlsszes jelentős anatoacuteliai katonai akcioacuteban Katonai paacutelyaacutejaacutenak csuacutecsaacutera 1958-ban eacutert amikor is a szaacuterazfoumlldi erők parancs-nokaacutevaacute nevezteacutek ki A Demokrata Paacutert kormaacutenyaacuteval szembeni veacutelemeacutenyeacutenek hangoztataacutesa utaacuten 1960 maacutejus 3-aacuten koumltelező szabadsaacutegra kuumlldteacutek aminek koumlvetkezteacuteben Izmirbe utazott Itt keacuterteacutek fel a maacutejus 27-i puccs reacutesztvevői hogy aacutelljon a katonai felkeleacutes eacuteleacutere 1960 maacutejus 27 eacutes 1961 januaacuter 10 koumlzoumltt aacutellamelnoumlk miniszterelnoumlk eacutes a fegyveres erők főparancsnoka volt 1961 oktoacute-ber 26-aacuten a Toumlroumlk Nagy Nemzetgyűleacutes az orszaacuteg negyedik koumlztaacutersasaacutegi elnoumlkeacuteveacute vaacutelasztotta (maacutes jeloumllt nem volt) Betegseacutege miatt ezt a poziacutecioacutet 1966 maacutercius 28-aacuteig toumlltoumltte be Eacutelete haacutetralevő neacutehaacuteny hoacutenapjaacutet koacuterhaacutezban toumlltoumltte Ld Atilla Ccediletin Guumlrsel Cemal httpsislamansiklopedisiorgtrgursel-cemal

13 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 371szig titk1960 Taacutergy Toumlroumlk-orszaacutegi esemeacutenyek Istanbul 1960 juacutenius 7

133

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

lehűtoumltteacutek a kedeacutelyeket hiszen peacuteldaacuteul az egyiptomi forraacutesok azt erősiacutetetteacutek meg hogy Toumlroumlkorszaacuteg NATO-tagsaacutega lehetetlenneacute teszi azt hogy Ankara koumlzeledjeacutek az arab orszaacutegok feleacute sőt anyagi taacutemogataacutest kap az arab orszaacutegok elleni teveacutekenyseacutegeacutert14

A kuumllpolitikai vonatkozaacutesok aacutettekinteacutese előtt eacuterdemes roumlviden megvizsgaacutelni a korszak belpolitikai leacutegkoumlreacutet Ehhez szolgaacutelnak taacutemaszul az 1960 novembe-reacuteben iacutert feljegyzeacutesek amelyek elsősorban a toumlroumlkorszaacutegi belpolitikaacuteval fog-lalkoztak Az MBK csaknem feacutel eacutev alatt keacuteptelen volt a politikaacutet a megfelelő mederbe terelni raacuteadaacutesul maacuter a Menderes-kormaacuteny elleni per (uacutegynevezett yassıadai per15) jelentőseacutegeacutet is igyekeztek csoumlkkenteni Annaacutel is inkaacutebb mert a per soraacuten felmeruumllő bűncselekmeacutenyek jelentős reacutesze az ellenkező hataacutest vaacutel-totta ki a koumlzveacutelemeacutenyben A bdquokutyauumlgyrdquo peacuteldaacuteul arroacutel szoacutelt hogy Celal Bayar koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk aacutelliacutetoacutelag arra koumltelezte az aacutellatkertet hogy megvegye tőle azt a kutyaacutet amelyet ő az afgaacuten kiraacutelytoacutel kapott ajaacutendeacutekba A parlament elnouml-keacutet Refik Koraltant pedig a devizatoumlrveacutenyek megseacuterteacuteseacutevel vaacutedoltaacutek azt aacutelliacutet-vaacuten hogy beteg feleseacutegeacutenek gondozaacutesa uumlruumlgyeacuten alkalmazaacutesba vett egy neacutemet nőveacutert bizonyos Barbara Kutzkeacutet A nő szolgaacutelataieacutert (eacutes a feleseacutegeacutenek szuumlk-seacuteges gyoacutegyszereacutert) pedig a toumlroumlk liacutera veacutedelmeacutere hozott toumlrveacutenyt megszegve devizaacuteban fizetett Ezt az esetet nevezte el a korabeli koumlzveacutelemeacuteny bdquoBarbara-uumlgyrdquo-nek16

A per jegyzőkoumlnyveacuteből az is kideruumll hogy a kormaacuteny vezető politikusait eacutes a koumlztaacutersasaacutegi elnoumlkoumlt azeacutert fajsuacutelyos keacuterdeacutesekben is biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetottaacutek Ilyen volt peacuteldaacuteul az 1955 szeptember 6-aacuten eacutes 7-eacuten veacutegbement az orszaacutegban eacutelő orto-dox lakossaacutegot ceacutelzoacute pogromok esete is17 A veacuteres esemeacutenysorozatba torkolloacute tuumlnteteacuteseket ndash melyek soraacuten templomok borultak laacutengba eacutes meglehetősen nagy anyagi kaacuterok keletkeztek ndash a vaacutedirat szerint bdquotoumlroumlk aacutellampolgaacutersaacuteguacute ruacutemok18 javainak megsemmisiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutelrdquo a felső vezeteacutes eacutes az aacutellamfő szervezte eacutes iraacutenyiacutetotta Bizonyiacuteteacutekkeacutent toumlbbek koumlzoumltt azt hoztaacutek fel a vaacutedlottak ellen hogy

14 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 18szigtitk1960 Taacutergy Az egyiptomi főkonzul laacutetogataacutesa Istanbul 1960 juacutenius 13

15 Yassıada sziget a Maacutervaacuteny-tengeren amely sokaacuteig a toumlroumlk haditengereacuteszet baacutezisakeacutent szol-gaacutelt A szigetet 2013-ban Demokraacutecia eacutes Szabadsaacutegok (Demokrasi ve Oumlzguumlrluumlkler) szigeteacutenek nevezteacutek aacutet

16 William Hale Turkish Politics and the Military New York 2003 127ndash12817 A toumlroumlkorszaacutegi ortodoxok elleni hangulatkelteacutes időziacuteteacutese nem veacuteletlen 1955 tavaszaacuten joumltt

leacutetre ugyanis az EOKA nevű szervezet amely Ciprus fuumlggetlenseacutegeacutet fegyverrel kiacutevaacutenta kiviacutevni a britekkel szemben hogy aztaacuten a szigetet egyesiacutetse Goumlroumlgorszaacuteggal (enoacutezisz) A toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek koumlzvetlen kivaacuteltoacute oka egy hiacuter volt miszerint Atatuumlrk Thesszalonikiben talaacutelhatoacute szuumllő-haacutezaacutera valakik bombaacutet dobtak Az esetről keacutesőbb kideruumllt hogy feltehetőleg toumlroumlk titkosszolgaacutelati akcioacute volt

18 A ruacutem elnevezeacutes vagy az Oszmaacuten Birodalmon beluumll eacutelő goumlroumlgkeleti vallaacutesuacute alattvaloacutekat vagy pedig az oszmaacutenok eacuterkezeacutese eacutes aacutellamalapiacutetaacutesa előtt bizaacutenci teruumlleten eacutelőket jeloumlli a toumlroumlk nyelvben

134

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

az incidensekben eacuterintett csoportok egy időben jelentek meg kuumlloumlnboumlző egy-maacutestoacutel messze leacutevő vaacuterosokban (főleg Isztambulban eacutes Izmirben ahol jelentős goumlroumlg kisebbseacuteg eacutelt) eacutes ceacuteliraacutenyosan botokkal csaacutekaacutenyokkal eacutes baltaacutekkal fel-szerelkezve taacutemadtak az ortodoxok (ruacutemok) aacuteltal lakott vaacuterosreacuteszekre19

Szinteacuten suacutelyosan esett a latba az a vaacuted amely Bayarral eacutes Menderesszel egyuumltt mintegy hatvan embert gyanuacutesiacutetott egy İnoumlnuuml elleni mereacutenylet kidolgo-zaacutesaacuteval20

Nem segiacutetette a rendezeacutest az sem hogy 147 egyetemi tanaacutert elbocsaacutetottak elidegeniacutetve ezzel sok eacutertelmiseacutegit21 Az 1960 november 1-jei jelenteacutes kiteacuter Alparslan Tuumlrkeş22 a Cumhuriyetccedili Koumlyluuml Millet Partisi (CKMP) vezetőjeacutenek a Bizottsaacutegban betoumlltoumltt megosztoacute szerepeacutere is vagyis arra hogy nemcsak a hadseregen beluumll voltak taacutemogatoacutei eacutes ellenzői a puccsnak de az azt veacutegrehajtoacute klikk sem volt teljesen egyseacuteges Tuumlrkeş Guumlrsel moumlgoumltt a bdquoszuumlrke eminenciaacutesrdquo szerepeacutet volt hivatott betoumllteni aki raacuteadaacutesul ndash amerikai kikeacutepzeacuteseacutenek koumlszoumlnhe-tően ndash angolul is joacutel beszeacutelt23 A Guumlrselhez koumlzel aacutelloacute Tuumlrkeş bizalmi poziacutecioacutet az MBK de facto miniszterelnoumlki tiszteacutet (başbakanlık muumlsteşarı) toumlltoumltte be Csak-hogy nyilvaacutenos megnyilvaacutenulaacutesai oda vezettek hogy a korabeli sajtoacute az egyip-tomi Gamal Abden-Nasszerhez (1918ndash1970) kezdte hasonliacutetani Az 1952-es egyiptomi puccsot koumlvetően Nasszer volt az aki a hatalmat aacutetvevő Muhammed

19 Yuumlksek Adalet Divanı kararları Yassıada 1960ndash1961 II boumlluumlm 67 Eyluumll olayları davası ka-rarı gerekccedilesi 22 A teljes peranyagot ld httpsacikerisimtbmmgovtrxmluihandle115432678 (2020 aacuteprilis 29)

20 Yuumlksek Adalet Divanı kararları Yassıada 1960ndash1961 V boumlluumlm Topkapı olayları davası kararı gerekccedilesi 1

21 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 375szig titkos1960 Taacutergy Toumlroumlk-orszaacutegi esemeacutenyek Istanbul 1960 november 1

22 Alparslan Tuumlrkeş (1917‒1997) Ciprusi szuumlleteacutesű toumlroumlk katonatiszt politikus Katonai ta-nulmaacutenyait 1938-ban fejezte be Isztambulban A toumlrteacutenelemről eacutes a politikaacuteroacutel vallott neacutezeteire elsősorban Ziya Goumlkalp eacutes Nihal Atsız munkaacutei voltak nagy hataacutessal 1944-ben az uacuten bdquoturanistardquo perben eliacuteteacutelteacutek eacutes toumlbb mint 9 hoacutenapos szabadsaacutegveszteacutessel suacutejtottaacutek Szabadulaacutesa utaacuten vissza-teacutert a hadseregbe majd 1955-ben elveacutegezte a Katonai Akadeacutemiaacutet 1955 eacutes 1957 koumlzoumltt Washing-tonban majd 1959-ben Berlinben kapott hazaacuteja NATO-keacutepviseleteacutevel kapcsolatos megbiacutezataacute-sokat Az 1960 maacutejus 27-i esemeacutenyek soraacuten hamar ismertteacute vaacutelt a neve eacutes bekeruumllt a Nemzeti Egyseacuteg Bizottsaacutegaacuteba ahonnan a november 13-i doumlnteacutes eacutertelmeacuteben 13 taacutersaacuteval egyuumltt veacuteguumll ki-zaacutertaacutek Tuumlrkeşt Indiaacuteba a toumlroumlk kuumllkeacutepviseletre bdquoszaacuteműzteacutekrdquo ahonnan 1963-ban teacutert haza 1965-ben toumlbb az MBK-boacutel kizaacutert taacutersaacuteval egyuumltt Cumhuriyetccedili Koumlyluuml Millet Partisi neacuteven uacutej paacutertot alapiacutetott amelynek halaacutelaacuteig vezetője is maradt Tuumlrkeş eacutes paacutertja elsősorban a nacionalista erő-ket kiacutevaacutenta oumlsszefogni Az 1970-es eacutevekben a miniszterelnoumlk-helyettesi tisztseacutegig is eljutott Az 1980-as puccsot koumlvetően letartoacuteztattaacutek Toumlbb mint 4 eacutev utaacuten 1985-ben kegyelemben reacuteszesuumllt elkeruumllve ezzel a halaacutelbuumlnteteacutest A politikai eacutelet 1987-es uacutejjaacuteeacuteledeacutese utaacuten ismeacutet keacutezbe vette paacutertja iraacutenyiacutetaacutesaacutet eacutes 1991-ben Yozgat keacutepviselőjekeacutent uacutejra bejutott a parlamentbe Ezt a sikert 1993-ban maacuter nem tudta megismeacutetelni paacutertja ugyanis akkor nem keruumllt be a nemzetgyűleacutesbe Ld Atilla Ccediletin Alparslan Tuumlrkeş httpsislamansiklopedisiorgtrturkes-alparslan (2020 januaacuter 15)

23 Ferit Salim Sanlı 13 Kasım 1960 tasfiyesine giden suumlreccedilte Alparslan Tuumlrkeş ve Milli Birlik Komitesi iccedilinde ihtilaf Cumhuriyet Tarihi Araştırmaları Dergisi 1427 (Bahar 2018) 215

135

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

Nedzsib helyeacutebe leacutepett hogy utaacutena kieacutepiacutetse az uacutegynevezett bdquoel nem koumltelezettrdquo-ek mozgalmaacutet eacutes veacutegleg felszaacutemolja a britek egyiptomi jelenleacuteteacutet24

Tuumlrkeş eacutes a moumlgoumltte aacutelloacute főleg fiatal tisztek keveacutesbeacute akartaacutek ismeacutet a civilek kezeacutebe adni a politikai hatalmat ellenszenvvel tekintettek a bdquotermeacuteketlen paacutert-csataacuterozaacutesrdquo-okra (kısır parti ccedilatışmaları) eacutes kuumlloumlnoumlsen a CHP-re Ez az elkeacutep-zeleacutes uumltkoumlzoumltt Guumlrsel eacutes Cemal Madanoğlu felfogaacutesaacuteval miszerint az egyen-suacutely helyrebillenteacuteseacutenek elengedhetetlen felteacutetele a civilek hatalomgyakorlaacutesa ami nagy eseacutellyel İnoumlnuuml eacutes a CHP hatalomba valoacute visszateacutereacuteseacutet is jelenthette volna25 A megosztottsaacuteg eredmeacutenyekeacutent 1960 november 13-aacuten tizenneacutegy embert ndash Tuumlrkeşt eacutes szimpatizaacutensait ndash kizaacutertak a Bizottsaacutegboacutel lecsendesiacutetve a nyugati aggaacutelyokat amelyek veszeacutelyt laacutettak a fiatal tiszt teveacutekenyseacutegeacuteben A tagok toumlbbseacutegeacutet nyugdiacutejaztaacutek Ferit Salim Sanlı szavaival eacutelve a bdquodoktriner toumlroumlk nacionalizmusrdquo szaacutemaacutera ez jelentette azt a lehetőseacuteget amelynek ered-meacutenyekeacutent politikai paacuterttaacute formaacuteloacutedhatott Tuumlrkeş eacutes koumlre26 hiszen 1965-ben ebből a koumlrből ndash Rıfat Baykal Mustafa Kaplan eacutes a reacutegi MBK-tagok reacuteszveacutete-leacutevel ‒ leacutetrejoumltt a CKMP A tisztogataacutes azonban meacuteg iacutegy sem hozta meg a gyors aacutettoumlreacutest hiszen a puccs utaacuteni első vaacutelasztaacutesra egeacuteszen 1961 oktoacutebereacuteig kellett vaacuterni A CHP győzelmeacutet hozoacute voksolaacutes azonban tovaacutebbra sem tudott stabil kor-maacutenyzatot leacutetrehozni27 A politikai bizonytalansaacuteg pedig a hadsereg koumlrein beluumll erősiacutetette azokat a neacutezeteket amelyek szerint a maacutejus 27-i akcioacute nem eacuterte el ceacuteljaacutet eacutes a civil kormaacutenyokat meacuteg nem szabad a hatalom koumlzeleacutebe engedni Ez az elkeacutepzeleacutes az MGK koumlrein kiacutevuumll elsősorban a hadsereg berkein beluumll befo-lyaacutesos eacutes tehetseacuteges tiszt Talat Aydemir (1917ndash1964) koumlruumll kristaacutelyosodott ki Aydemir maacuter az 1950-es eacutevek veacutegeacuten puccsot tervezett Mendereseacutek ellen aacutem mivel a koreai haacuteboruacuteba vezeacutenyelteacutek nem tudta elkeacutepzeleacuteseit kivitelezni Sőt az ominoacutezus maacutejus 27-eacuten sem tartoacutezkodott az orszaacutegban A magaacutet mellőzve eacuterző Aydemir 1962 februaacuter 22-eacuten majd 1963 maacutejus 20-aacuten is puccskiacuteseacuterletet hajtott veacutegre aacutem egyik esetben sem koronaacutezta siker a proacutebaacutelkozaacutest Termeacuteszetesen ezek nem maradhattak koumlvetkezmeacutenyek neacutelkuumll iacutegy a tisztet veacuteguumll 1964 juacutelius 5-eacuten

24 Sanlı i m 221ndash22225 Sanlı i m 224 İnoumlnuuml eacutes a CHP katonai puccshoz valoacute viszonya legalaacutebbis keacuteteacutertelmű

A Demokrata Paacutert felfogaacutesa szerint a CHP igyekezett kiprovokaacutelni egy olyan beavatkozaacutest amely vaacutelasztaacutesok neacutelkuumll is lehetőveacute tette volna a hatalomba valoacute visszateacutereacutesuumlket A CHP ezt tagadja eacutes azt hangsuacutelyozza hogy ők a demokratikus berendezkedeacutes visszateacutereacuteseacutet szorgalmaztaacutek csupaacuten eacutes a paacutert vezetőseacutege nem tudott a Guumlrseleacutek aacuteltal tervezett puccsroacutel Bővebben ld Sinan Meydan İftiralar ve gerccedilekler 27 Mayıs httpswwwsozcucomtr2019yazarlarsinan-meydaniftiralar-ve-gercekler-27-mayis-4937663 (2020 januaacuter 13) valamint Uő Nifak cephesirsquonden zillet ittifakırsquona Kafa aynı kafa httpswwwsozcucomtr2019yazarlarsinan-meydannifak-cephesinden-zillet-ittifakina-kafa-ayni-kafa-3765453 (2020 januaacuter 14)

26 Sanlı i m 24527 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 47sz t1961 Taacutergy Vaacutelasztaacutesi ered-

meacutenyek Istanbul 1961 oktoacuteber 13

136

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

kiveacutegezteacutek28 A hadsereg uacutejjaacute- eacutes aacutetszervezeacutese azonban nem aacutellt meg Aydemir csoportjaacutenaacutel hiszen Guumlrsel a hadsereg modernizaacutelaacutesaacutera eacutes a tisztikaron beluumlli veacuterfrissiacuteteacutesre hivatkozva meacuteg 1960 augusztusaacuteban mintegy 35 ezer szolgaacutelatban leacutevő katonaacutet (koumlztuumlk szaacutemos magas ranguacute tisztet is) nyugdiacutejba kuumlldoumltt29

Az MGK-val szembeni bizalmatlansaacuteg eacutes az az eshetőseacuteg hogy Toumlroumlkorszaacuteg eltaacutevolodhat a Celal Bayar eacutes Menderes aacuteltal koumlvetett kuumllpolitikaacutetoacutel a koumlrnyező orszaacutegokban is felmeruumllt Eacuteppen ezeacutert a kuumllvilaacuteg reakcioacutejaacutenak koumlruumlljaacuteraacutesa min-denkeacutepp fontos adaleacutekokkal szolgaacutel szaacutemunkra

Iraacuteni vonatkozaacutesban egy eacuterdekes keacuteteacutertelmű nyilatkozat is borzolta a kedeacute-lyeket A teheraacuteni toumlroumlk nagykoumlvet annak eacuterdekeacuteben hogy hazaacuteja CENTO-hoz valoacute ragaszkodaacutesaacutet hangsuacutelyozza a Keyhan nevű iraacuteni lapnak adott interjuacutejaacuteban kijelentette bdquoA maacutejus 27-i mozgalom (tehaacutet maacuter nem forradalom ndash K-O P) kezdete oacuteta vilaacutegosan eacutes a lehetőseacutegekhez keacutepest minden keacuteteacutertelműseacuteg neacutel-kuumll kinyilatkoztattuk kuumllpolitikaacutenkat A vilaacuteg szeme előtt kijelentettuumlk hogy hűseacutegesek maradunk valamennyi koumltelezettseacuteguumlnkhoumlz főleg a NATO-val eacutes a CENTO-val szemben Ma ugyanuacutegy hűek maradunk szavainkhoz eacutes a nagy Atatuumlrk eszmeacuteihez aki alaacutehuacutezta hogy beacutekeacutenek kell uralkodnia a vilaacutegban eacutes orszaacutegaacutebanrdquo Az ideacutezet első fele meacuteg nem adott volna okot feacutelreeacuterteacutesekre de az Atatuumlrkre valoacute hivatkozaacutes maacuter annaacutel inkaacutebb Forraacutesunk ndash a teheraacuteni magyar koumlvetseacuteg ndash ugyanis raacutemutatott arra hogy a szoacuteban forgoacute hivatkozaacutes egy egeacuteszen maacutes vilaacutegpolitikai koumlzegben szuumlletett Atatuumlrk idejeacuteben Toumlroumlkorszaacuteg igyekezett semleges politikaacutet folytatni eacutes nem csatlakozni egyik katonai toumlmbhoumlz sem de Ankara azeacutert arra nagyon vigyaacutezott hogy Moszkvaacuteval joacute kapcsolatokat aacutepol-jon30 A perzsa vezeteacutes toumlrteacutenelmi seacuterelmeket nem mellőző eacutes a keacutesőbbi 1979-es forradalomra gondolva tanulsaacutegos hozzaacuteaacutellaacutesaacutet egyeacuteb forraacutes is alaacutetaacutemasztja Az utoacutekor szaacutemaacutera az is vilaacutegossaacute vaacutelik hogy a keacutet orszaacuteg hasonloacute gondokkal kuumlzdoumltt eacutes szinteacuten hasonloacute logika menteacuten proacutebaacutelt megoldaacutesokkal eacutelni Teheraacuten szerint ugyanis a puccs haacutettereacuteben fontos szerepet jaacutetszott hogy Menderes a hadsereget nem vonta be kellő meacuterteacutekben a doumlnteacuteshozatalba hanem bdquoelszige-telte azt az aacutellami uumlgyektőlrdquo Ezzel paacuterhuzamosan pedig olyan bdquoterrorrendszerrdquo-t eacutepiacutetett ki amely meacuteg az amerikaiak bizalmaacutet is kikezdte A CENTO kapcsaacuten egy olyan fejtegeteacutes olvashatoacute mely az iraacuteni toumlrteacutenelmi keretrendszerben joacutel eacutertelmezhető Joacutellehet az Iraacutenboacutel kuumlldoumltt jelenteacutesek nem tartottaacutek valoacutesziacutenűnek hogy Toumlroumlkorszaacuteg megszegi koumltelezettseacutegeit azt azeacutert el tudtaacutek keacutepzelni hogy

28 Ld Talat Aydemirrsquoin ilk darbe girişimi 22 Şubat 1962 32 guumln arşivi httpswwwyoutubecomwatchv=YkLdNJlooJs (2019 december 17)

29 Hale i m 12530 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Szigoruacutean titkos 001031 Taacutergy Cento

vaacutelsaacutegban Budapest 1961 februaacuter 17

137

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

Ankara a szoacuteban forgoacute regionaacutelis katonai szoumlvetseacuteget a sajaacutet maga vezeteacuteseacutevel fuumlggetleniacuteti a nyugati hatalmaktoacutel31

Damaszkuszban eacutes Bejruacutetban eacuterthető okokboacutel a toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek arab vonatkozaacutesait boncolgattaacutek A puccs legfőbb okaacutet abban veacutelteacutek felfedezni ndash legalaacutebbis ami a sajtoacutet illeti ndash hogy a toumlroumlk neacutep az bdquoAmerikaacutet hűen kiszol-gaacuteloacute diktatoacuterikus rendszertrdquo eacutes a tuacutelzott nyugati befolyaacutest megeleacutegelte Abbeacuteli remeacutenyuumlknek is hangot adtak a keacutet arab orszaacutegban hogy Menderes bukaacutesa utaacuten a maacuter Atatuumlrk ideje oacuteta fagyos toumlroumlk‒sziacuter viszonyban enyhuumlleacutes koumlvetkezhet be eacutes az időről időre előforduloacute hataacuterincidensek eacutes ellenseacuteges titkosszolgaacutelati manőverek (bdquokeacutembeszivaacutergaacutesrdquo-ok) intenzitaacutesa csoumlkkenhet Az aacuteltalaacutenos koumlzveacute-lekedeacutes azonban ndash a realitaacutesok talajaacuten maradva ndash tovaacutebbra is azt tartotta hogy az uacutej vezeteacutes is folytatni fogja elődei kuumllpolitikaacutejaacutet vagyis az orszaacuteg nem szűnik majd meg Amerika eacutes Izrael bdquotaacutemaszrdquo-a lenni Ez a szempont pedig az arab sajtoacute egy reacutesze szerint arra enged koumlvetkeztetni hogy Washingtonban tudtaacutek hogy a helyzet instabil eacutes szaacutemoltak egy esetleges katonai beavatkozaacutes eshetőseacutegeacutevel32

Itt eacuterdemes kiteacuternuumlnk Guumlrsel eacutes az MBK Irakot eacutes Jordaacuteniaacutet eacuterintő keleti vonatkozaacutesuacute elkeacutepzeleacuteseire illetve a keacutet orszaacutegban akkoriban tapasztalhatoacute vaacuterakozaacutesokra Az egeacutesz esemeacutenysorozat a keacutet eacutevvel koraacutebbi 1958-as iraki for-dulatra emleacutekeztetett ami veacuteguumll a Bagdadi Paktum felbomlaacutesaacutet eacutes az Egyesuumllt Aacutellamok koumlzel-keleti poziacutecioacuteinak meggyenguumlleacuteseacutet eredmeacutenyezte Ugyanabban az eacutevben Egyiptom eacutes Sziacuteria egyesuumlleacuteseacutevel leacutetrejoumltt az Egyesuumllt Arab Koumlztaacuter-sasaacuteg is Irakban II Fejszaacutel kiraacutelyt Abdel-Kerim Kaacuteszem taacutebornok tasziacutetotta le a troacutenroacutel Oumlt eacutevvel keacutesőbb 1963-ban pedig maacuter az arab nacionalizmus eacutes a szocializmus tanait oumltvoumlző ndash egyeacutebkeacutent Sziacuteriaacuteban eacutes Egyiptomban is erős poziacute-cioacutekkal biacuteroacute ndash baaszista33 erők keruumlltek hatalomra Irakban

Ez a fordulat termeacuteszetesen ellenteacutetet sziacutetott toumlroumlk‒iraki viszonylatban meacuteg akkor is ha egyik feacutel sem akarta tuacutelfesziacuteteni a huacutert 1962 augusztus 18-aacuten neacutegy toumlroumlk vadaacuteszrepuumllő hatolt be iraki teruumlletre eacutes ott a hiacuterek szerint lelőtt egy iraki vadaacuteszgeacutepet Az eset nagy sajtoacutevisszhangot keltett Irakban Bagdad ugyanis azzal vaacutedolta Ankaraacutet hogy a kurd szeparatizmust eacutes a Barzani csalaacuted-hoz koumlthető klikket taacutemogatja az orszaacutegban Ezzel szemben Kaacuteszem taacutebornok szaacutemaacutera kapoacutera joumltt a hataacuterseacuterteacutes Arroacutel van szoacute ugyanis hogy augusztus 15-eacuten

31 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Szigoruacutean titkos 004857 Taacutergy A touml-roumlkorszaacutegi helyzet iraacuteni visszhangja Budapest 1960 augusztus 5

32 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 004840szig titk Taacutergy Toumlroumlkorszaacutegi aacutellamcsiacuteny sziacuteriai eacutes libanoni sajtoacutevisszhangja Budapest 1960 juacutelius 9

33 Az 1943-ban megalakult Baasz Paacutert egy eredetileg Sziacuteriaacuteban Damaszkuszban leacutetrejoumltt po-litikai csoportosulaacutes neve A paacutert imperialistaellenes eacutes paacutenarab elveket oumltvoumlző uumlzenetei hamar neacutepszerűek lettek 1953-ban oumlsszeolvadt a Sziacuter Szocialista Paacuterttal leacutetrehozva iacutegy az Arab Szoci-alista Baasz Paacutertot Irakban a baaszista mozgalom 1968 utaacuten Szaddaacutem Husszein reacuteveacuten egeacuteszen a 2003-as amerikai megszaacutellaacutesig őrizte kormaacutenyzati poziacutecioacuteit Sziacuteriaacuteban Hafez al-Asszad 1970-es hatalomra keruumlleacutese oacuteta egeacuteszen a mai napig baaszista kormaacutenyok vannak hatalmon

138

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

vagyis haacuterom nappal a toumlroumlk leacutegteacuterseacuterteacutes előtt Bagdad aacutetfogoacute katonai hadmű-veletet indiacutetott az orszaacuteg eacuteszaki reacuteszeacuten eacutelő kurdokkal szemben Vagyis Bagdad maga kezdett a kurd toumlrekveacuteseknek gaacutetat szabni eacutes ebben a folyamatban a toumlroumlk vezeteacutest olyan sziacutenben kiacutevaacutenta feltuumlntetni mintha a haacutetteacuterből ők taacutemogatnaacutek a kurdokat eacutes ezaacuteltal Irak gyenguumlleacuteseacutet A keacuterdeacutesben magyar forraacutesunk az iraki egyeacutebkeacutent betiltott kom munista paacutert aacutellaacutespontjaacutet tartotta iraacutenyadoacutenak amely iacutegy fogalmazott bdquoAz iraki kurdok kuumlloumlnoumlsen pedig Barzani eacutes kurd demokrata paacutertja imperialistaellenes Senkit sem szabad hogy megteacutevesszen a kormaacuteny aacutelliacutetaacutesa amely a toumlroumlk reakcioacute val valoacute egyuumlttműkoumldeacutessel vaacutedolja őket A kor-maacutenynak ez a proacutebaacutelkozaacutesa gyengiacuteti sajaacutet poziacutecioacutejaacutet a toumlroumlkoumlkkel szemben eacutes csak az imperializmusnak kedvez Ugyanakkor csoumlkkenti a kurd keacuterdeacutes beacutekeacutes demokratikus uacuteton toumlrteacutenő megoldaacute saacutenak lehetőseacutegeacutet A kormaacuteny aacutelliacutetaacutesa fele-lőtlen minden alapot neacutelkuumlloumlzhelliprdquo34

Irak szerepe maacutes oumlsszefuumlggeacutesben is kulcsfontossaacuteguacute volt 1960-ban ugyanis Bagdad megnyereacuteseacuteeacutert nemcsak Teheraacutenban eacutes Ammanban de Ankaraacuteban is proacutebaacuteltak leacutepeacuteseket tenni annak eacuterdekeacuteben hogy elkeruumlljeacutek az Egyesuumllt Arab Koumlztaacutersasaacuteg ndash eacutes ezzel a szovjetbaraacutet politika ndash esetleges bővuumlleacuteseacutet erősoumldeacuteseacutet A szocialista blokk logikaacuteja szerint az aacutellamkoumlzoumlsseacuteg eacutes Irak egyuumlttműkoumldeacute-seacutenek megerősiacuteteacutese vagy esetleges egyesuumlleacutese az bdquoimperialistaellenesrdquo taacutebort hozhatnaacute előnybe eacutes bdquosuacutelyosan eacuterinteneacute a nyugati hatalmak koumlzelkeleti (sic) eacuterdekeit s egyben az erőviszonyok eltoloacutedaacutesaacutet eredmeacutenyezneacute a koumlzelkeleti (sic) teacuterseacutegben a nyugati hatalmakkal egyuumlttműkoumldő CENTO-aacutellamok rovaacutesaacutera Az EAKndashiraki egyuumlttműkoumldeacutes erősoumldeacutese egyidejűleg komolyan gyengiacuteteneacute Jordaacute-nia helyzeteacutet az Egyesuumllt Arab Koumlztaacutersasaacuteggal folytatott viszaacutelybanrdquo35

Nyugatra tekintve a szocialista Bulgaacuteriaacuteboacutel aacutellnak rendelkezeacutesre forraacutesok Szoacutefia szaacutemaacutera termeacuteszetesen szinteacuten nagy jelentőseacuteggel biacutertak a toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek Egyes felteacutetelezeacutesek szerint ugyanis kialakulhatott volna egy olyan forgatoacutekoumlnyv amely csoumlkkenti az amerikaiak iraacutenti lojalitaacutest eacutes Toumlroumlkorszaacuteg szaacutemaacutera nagyobb mozgaacutesteret teremtett volna

Ebből kiindulva a puccs utaacuten juacuteliusban bdquooacutevatos bizakodaacutesrdquo uralkodott a vezető bolgaacuter koumlroumlkben eacutes biacuteztak abban hogy neacutehaacuteny fuumlggő keacuterdeacutes ndash peacuteldaacuteul az eacutevek oacuteta toumlroumlk boumlrtoumlnben raboskodoacute bolgaacuter főkonzul elengedeacutese ndash veacutegeacutere pontot tehetnek majd36 Az iratok hangveacutetele moumlgoumltt ndash amelyek mindig a baraacutetsaacutegot eacutes az egyuumltt műkoumldeacutest helyezik koumlzeacuteppontba eacutes pont az ezekkel az eacuterteacutekekkel ellenkező ameri kai nyomaacutest kaacuterhoztatjaacutek ndash azeacutert felsejlik a politikai realitaacutes

34 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Szigoruacutean titkos Taacutergy Irakindashtoumlroumlk viszony alakulaacutesa Bagdad 1962 szeptember 15

35 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 006836szig titk Taacutergy Irak eacutes Jordaacute-nia viszonya Budapest 1960 oktoacuteber 14

36 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Mell 005409szig titk szaacutemhoz Taacutergy A bolgaacuterndashtoumlroumlk viszony az uacutej helyzetben Szoacutefia 1960 juacutelius 9

139

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

A bolgaacuter vaacuterakozaacutes moumlgoumltt huacutezoacutedoacute eacuterdekeket beszeacutedes moacutedon iacuterja le egy 1961 őszeacuten keacuteszuumllt feljegy zeacutes bdquoLazarov peacutenzuumlgyminiszter elmondta hogy Marat37 toumlroumlk kommunista vezető aki eacutevekig a Szovjetunioacuteban eacutelt most Bulgaacuteriaacuteban tartoacutezkodik eacutes maga koumlreacute gyűjti az ide emigraacutelt toumlroumlk kommunistaacutekat Keacuteszuumll-nek arra a lehetőseacutegre hogy haza teacuterjenek eacutes megkezdhesseacutek a Kommunista Paacutert szervezeacuteseacutet Remeacutenykednek abban is hogy hazateacuterhet Nazım Hikmet38 akinek szemeacutelye nagy erőt ad a paacutertnakrdquo39 Ezekből a sorokboacutel kivilaacuteglik hogy a Szovjetunioacute ugraacutesra keacuteszen vaacuterta a lehetőseacuteget hogy a megfelelő leacutepeacutesekkel toumlroumlk foumlldoumln eacuterveacutenyesiacutetse eacuterdekeit

A koumlrnyező orszaacutegok aacutellaacutespontja eacutes vaacuterakozaacutesa termeacuteszetesen nem kuumlloumlniacutet-hető el a bipolaacuteris vilaacutegban a keacutet nagyhatalom politikaacutejaacutetoacutel A magyar kuumllkeacutep-viselet Washingtonban szerzett eacutertesuumlleacutesei ebből kifolyoacutelag kuumlloumlnoumlsen sokat nyomnak a latban Az onnan eacuterkező hivatalos iratok szerint Damaszkuszban joacutel sejtetteacutek eacutes az amerikaiak ndash igaz nem a kuumlluumlgyi jelenteacutesek uacutetjaacuten hanem feltehetően haduumlgyi eacutes titkosszolgaacutelati forraacutesokboacutel eacutertesuumllve ndash tudtaacutek hogy joacute eseacutely van a puccsra Sőt diplomataacuteink arroacutel is tudomaacutest szereztek hogy egy İnoumlnuuml vezette kormaacuteny felaacutelliacutetaacutesaacutetoacutel sem tartottak az Egyesuumllt Aacutellamokban hiszen abban az esetben is a kuumllpolitikai iraacutenyvonal vaacuteltozatlansaacutegaacutera szaacutemiacute-tottak A koreai peacuteldaacuteboacutel tanulva pedig ndash ahol a beavatkozaacutes eacuteppen ellenkező hataacutest vaacuteltott ki ndash igyekeztek haacutetteacuterben maradni eacutes nem koumlzvetlen moacutedon taacutemo-gatni Menderest eacutes kormaacutenyaacutet Valoacutesziacutenűleg ezt erősiacutetette az a felteacutetelezeacutes is hogy az 1952-es egyiptomi eacutes az 1958-as iraacuteni hatalomvaacuteltaacutest koumlvető fordulat nem koumlvetkezik majd be Toumlroumlkorszaacutegban Toumlroumlk reacuteszről a NATO iraacutenti elkoumlte-leződeacutest hivatott talaacuten az is kifejezni hogy Guumlrsel kabinetjeacutenek első keacutet eacuteveacute-ben az a Selim Sarper40 lett a kuumlluumlgyminiszter aki a puccsot megelőző haacuterom

37 Eredeti neveacuten İsmail Bilen (1902‒1983) a Toumlroumlk Kommunista Paacutert egyik alapiacutetoacuteja38 Nazım Hikmet (1902‒1963) Toumlroumlk iacuteroacute koumlltő filozoacutefus Thesszalonikiben szuumlletett Isz-

tambulban tanult 1920-ban kommunista eszmeacutek hataacutesaacutera Moszkvaacuteba utazott ahol 1922 eacutes 1924 koumlzoumltt taacutersadalomtudomaacutenyt eacutes koumlzgazdasaacutegtant tanult 1924-ben titokban hazautazott eacutes meg-alapiacutetotta a Toumlroumlkorszaacutegi Szocialista Munkaacutes-Paraszt Paacutertot majd kommunista agitaacutelaacutes vaacutedjaacuteval boumlrtoumlnbuumlnteteacutesre iacuteteacutelteacutek amely elől ismeacutet a Szovjetunioacuteba szoumlkoumltt 1928-ban megint hazateacutert de a hatoacutesaacutegok akkor letartoacuteztattaacutek eacutes roumlvid időre boumlrtoumlnbe keruumllt A szovjet vezeteacutes kritizaacutelaacutesa miatt az 1930-as eacutevek elejeacuten uacutejra keacutenytelen volt hazajoumlnni ahol 1938-toacutel 1950-ig boumlrtoumlnbuumlnteteacuteseacutet toumlltoumltte Szabadulaacutesa utaacuten azonnal a Szovjetunioacuteba menekuumllt 1951-ben toumlroumlk aacutellampolgaacutersaacutegaacutetoacutel is megfosztottaacutek Ezek utaacuten a keleti blokk eacutes Afrika szaacutemos orszaacutegaacuteba ellaacutetogatott ahol darabjait időről időre műsorra tűzteacutek Ld Alim Kahraman Nazım Hikmet httpsislamansiklopedisiorgtrnazim-hikmet (2020 oktoacuteber 26)

39 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 004861szig titk Taacutergy Informaacutecioacutek a toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyekkel kapcsolatban Szoacutefia 1960 szeptember 7

40 Selim Sarper (1899‒1968) Toumlroumlk diplomata politikus 1928-ban az odesszai konzulaacutetuson kezdte meg a kuumllszolgaacutelatot amelynek a vezeteacuteseacutet a toumlbb eacuteves moszkvai kikuumlldeteacutes utaacuten 1935-ben vette aacutet 1937-ben a berlini konzulaacutetus vezetője lett majd 1944-ben ismeacutet Moszkvaacuteba keruumllt ekkor immaacuter mint nagykoumlvet 1946-ban a roacutemai toumlroumlk nagykoumlvetseacuteg vezeteacuteseacutet biacuteztaacutek raacute majd egy eacutevvel keacutesőbb az ENSZ aacutellandoacute koumlvete lett 1957-től a NATO aacutellandoacute keacutepviseleteacutet laacutetta el

140

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

eacutevben hazaacuteja aacutellandoacute keacutepviseleteacutet laacutetta el a NATO-ban41 Annyiban mindez nem meglepő hogy tudjuk az Egyesuumllt Aacutellamok 1945 utaacuten az uacutegynevezett Gladio-műveletek kereteacuteben sokat tett azeacutert hogy amennyiben a Foumlldkoumlzi-tenger keleti medenceacutejeacuteben szaacutemaacutera kedvezőtlen folyamatok indulnak el Olaszorszaacutegtoacutel Toumlroumlkorszaacutegig legyen szervezett erő amely adott esetben keacutepes lehet a katonai ellenaacutellaacutesra Ezeacutert is koumlnnyen elkeacutepzelhető hogy az amuacutegy is joacutel eacutertesuumllt ameri-kaiak nem estek keacutetseacutegbe akkor sem ha Toumlroumlkorszaacutegban eacuteppen katonaacutek vetteacutek aacutet a hatalmat

Az USA-hoz hasonloacutean a keacuterdeacutesben a szovjet szaacutel is kiemelt jelentőseacuteggel biacutert A Guumlrseleacutek aacuteltal hangoztatott fraacutezisok ndash vagyis a visszateacutereacutes az Atatuumlrk aacuteltal kijeloumllt uacutetra ndash pozitiacutev visszhangra talaacuteltak Moszkvaacuteban bdquoAz a teacuteny hogy az uacutej toumlroumlk kormaacuteny hatalomra keruumlleacuteseacutetől az atatuumlrki politika folytataacutesaacutet iacutegeacuteri a szovjet vezetőket arra engedte koumlvetkeztetni hogy veacutegre a szovjet‒toumlroumlk viszonyban normaacutelisabb leacutegkoumlr esetleg baraacuteti joacuteszomszeacutedi viszony kialakulaacute-saacutenak folyamata kezdődhet elrdquo Maacutesutt a jelenteacutes maacutes formaacuteban de ugyanazt hangsuacutelyozza bdquoAz felteacutetlenuumll biztos hogy ha a toumlroumlk kormaacuteny nemcsak szavak-ban hanem tettekben is az atatuumlrki politika folytataacutesaacutet vaacutelasztanaacute az eacuteppen uacutegy joacute lenne eacutes eacuteppen uacutegy megfelelne elsősorban eacutes mindenekelőtt Toumlroumlkorszaacuteg nemzeti eacuterdekeinek mint a Szovjetunioacutenak eacutes e teacuterseacuteg valamennyi beacutekeacutet oacutehajtoacute orszaacutegaacutenakrdquo42 Mint fentebb laacutettuk ugyanennek a kommunikaacutecioacutenak Iraacutenban egeacuteszen maacutes volt az olvasata

A kiacutevuumllről eacuterkező elvaacuteraacutesok remeacutenyek mellett az uacutej hatalomnak belső szempontoknak is meg kellett felelnie Utoacutebbira szolgaacutelt peacuteldaacuteul az 1924-es alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesa Az 1961-ben megszuumlletett uacutej jogi statuacutetum a nemzet eacutertelmezeacuteseacutet eacutes a jogforraacutest gyakorlatilag eacuterveacutenyben hagyta (bdquoa szuverenitaacutes minden felteacutetel neacutelkuumll a neacutep kezeacuteben vanrdquo)43 aacutem a politikai paacutertok alapiacutetaacutesaacutet felteacutetelekkel igyekezett koumlruumllbaacutestyaacutezni Ennek legfőbb oka az volt hogy baacuter a Demokrata Paacutert demokratikus vaacutelasztaacutesok reacuteveacuten keruumllt kormaacutenyra hatalma megtartaacutesa eacuterdekeacuteben nem riadt vissza toumlrveacutenytelen eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacutetoacutel sem Eacuteppen ezeacutert az 1950-es bdquogalibardquo kikuumlszoumlboumlleacutese eacuterdekeacuteben a katonai elit elkeacutepzeleacuteseivel oumlsszhangban az alaacutebbi teacutetel is bekeruumllt az alkotmaacutenyba bdquoA poli-tikai paacutertok alapiacutetoacute okiratainak programjainak eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek az emberek

majd 1960 november 20-aacutetoacutel 1962 maacutercius 16-aacuteig kuumlluumlgyminiszterkeacutent dolgozott Ld Selim R Sayın Sarperrsquoin oumlzgeccedilmişi httpwwwmfagovtrsayin_-selim-r_-sarper_in-ozgecmisitrmfa (2020 januaacuter 7)

41 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 005111szig titk Taacutergy A toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek hataacutesa az Egyesuumllt Aacutellamokban Budapest 1960 juacutelius 12

42 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 003995szig titk Taacutergy A szovjetndashtouml-roumlk viszonyroacutel Moszkva 1961 aacuteprilis 22

43 Egemenlik kayıtsız şartsız Tuumlrk Milletinindir Tanoumlr i m 384

141

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

jogaacutet eacutes szabadsaacutegaacutet szem előtt tartoacute demokratikus eacutes szekulaacuteris koumlztaacutersasaacuteg kormaacutenyzaacutesaacuteval oumlsszhangban kell lennierdquo44

A taacutersadalom eacutes az egyeacuten viszonyrendszereacuteben pedig toumlbb jogot hagyott meg mint az 1980-as katonai puccs utaacuten leacutetrejoumlvő uacutej alkotmaacuteny amely az aacutellam jogkoumlreacutet eacutes eacuterdekeacutet aacuteltalaacuteban az egyeacuteni szempontok foumlleacute igyekezett helyezni45 Euroacutepai oumlsszeveteacutesben a taacutersadalmi politikai eacutes szabadsaacutegjogok tekinteteacuteben leginkaacutebb az 1948-as olasz alkotmaacutennyal mutatott hasonloacutesaacutegokat46

Keacutetseacutegtelen hogy az 1961-es alkotmaacuteny demokratizaacuteloacutedaacutest eredmeacutenyezett Szeacutelesedett az orszaacuteg politikai spektruma uacutejjaacuteeacuteledt a szoacutelaacutes- eacutes sajtoacuteszabadsaacuteg Szakszervezetek paacutertok taacutersasaacutegok eacutes alapiacutetvaacutenyok joumlttek leacutetre Ugyanakkor ez a folyamat a politikai eacuteletben instabilitaacutest eacutes polarizaacuteloacutedaacutest is hozott hiszen 1965-ig koaliacutecioacutes vagy kisebbseacutegi kormaacuteny vitte az uumlgyeket haacutetteacuterben a tisz-tikarral Az 1961 oktoacuteber 15-i vaacutelasztaacutesokon a CHP 363-ot a Demokrata Paacutert oumlroumlkoumlseacutenek tekinthető Adalet Partisi (Igazsaacuteg Paacutert AP) pedig valamivel kevesebbet 348-ot kapott A harmadik legerősebb paacutert pedig a Yeni Tuumlrkiye Partisi (Uacutej Toumlroumlkorszaacuteg Paacutert YTP) lett a maga 137-aacuteval47

Oumlsszesseacutegeacuteben a korabeli magyar feljegyzeacutesek aacuteltalunk vizsgaacutelt anyagaacuteboacutel az deruumll ki hogy az 1960-as toumlroumlk katonai puccsot a teacuterseacuteg szereplői helyen-keacutent aggodalommal helyenkeacutent pedig vaacuterakozaacutesokkal figyelteacutek A szocialista blokkban eacutes a szomszeacutedos arab orszaacutegokban ha meacutegoly halovaacutenyan eacutes roumlvid időre is de elsősorban a remeacuteny a nyugati szoumlvetseacutegi rendszerhez tartozoacutek ese-teacuteben neacutemi aggodalom volt tapasztalhatoacute Nagy keacuterdeacutes persze hogy a toumlrteacutentek moumlgoumltt volt-e (eacutes ha igen milyen meacuterteacutekű) nagyhatalmi taacutemogataacutes Mint laacutettuk Washingtonban tudhattak a muumldahele vagy ihtilal előkeacuteszuumlleteiről Ugyanuacutegy felvetődik a keacuterdeacutes hogy Moszkva mennyiben sziacutetotta a toumlroumlkorszaacutegi belpo-litikaacuteban azt a tuumlzet amely elodaacutezhatatlannaacute tette a katonasaacuteg beavatkozaacutesaacutet A bulgaacuteriai kommunistaacutek magyar kolleacutegaacuteikhoz eljuttatott informaacutecioacutei alapjaacuten joggal teacutetelezzuumlk fel hogy a szovjetek is keacuteszen aacutelltak arra hogy szaacutemukra kedvezően alakiacutetsaacutek deacuteli szomszeacutedjuk politikai berendezkedeacuteseacutet Forraacutesaink egyuacutettal eacuterthetőbbeacute teszik azt a Koumlzel-Kelet szaacutemos orszaacutegaacuteban napjainkban is tapasztalhatoacute jelenseacuteget amely első raacuteneacutezeacutesre indokolatlanul kuumllső teacutenyezőt veacutel felfedezni egyes belpolitikai esemeacutenysorozatok moumlgoumltt

44 Siyasi partilerin tuumlzuumlkleri programları ve faaliyetleri insan hak ve huumlrriyetlerine dayanan demokratik ve laik cumhuriyet huumlkmuumlne uygun olmak zorundadır Tanoumlr i m 387

45 Tanoumlr i m 378ndash38146 Tanoumlr i m 38247 Tanoumlr i m 405ndash406

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

SZEMLE Koumlnyvek

MANU TOumlRVEacuteNYKOumlNYVESzanszkritboacutel fordiacutetotta Borbeacutely Judit Bernadett Szakmailag ellenőrizte Dezső Csaba A jegyzeteket iacuterta Borbeacutely Judit BernadettndashDezső Csaba Az előszoacutet iacuterta Ruzsa Ferenc (India Koumlnyvtaacuter 5 Szerk Zentai Gyoumlrgy) LrsquoHarmattan Buda-pest 2019 375 oldal

A Maacutenavadharmasaacutesztra maacutes neacuteven Manuszmriti a hinduizmus egyik leg-fontosabb szoumlvege az oacutekori India taacutersadalomtoumlrteacuteneteacutenek egyik legfontosabb forraacutesa amely raacutenk maradt formaacutejaacutet Eacuteszak-Indiaacuteban valoacutesziacutenűleg a Kr u 2 szaacute-zadban nyerte el Indiaacuteban a munka egyeduumllaacutelloacute tekinteacutelyeacutet mitikus szerzőjeacutenek Manunak az emberiseacuteg ősatyjaacutenak Brahmaacute teremtőisten fiaacutenak koumlszoumlnheti Az indiai hagyomaacuteny a Manuroacutel elnevezett Maacutenava (rsquoManutoacutel szaacutermazoacutersquo) jogi iskolaacutet tartja a koacutedex oumlsszeaacutelliacutetoacutejaacutenak Ez az enciklopeacutedikus mű valoacutejaacuteban toumlbb eacutevszaacutezados szerkesztői munka eredmeacutenye eacutes a teacutenyleges szerkesztők ismeret-lenek A ma ismert verses szoumlveg 12 koumlnyvet tartalmaz a versek szaacutema 2685 A Manu toumlrveacutenykoumlnyve aacuteltalaacutenosan elfogadott fordiacutetaacutes onnan ered hogy a Brit Kelet-indiai Taacutersasaacuteg a 18 szaacutezad veacutegeacuten olyan igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszer kieacutepiacuteteacuteseacutebe kezdett amelyben a modern angol jog mellett a hindu szokaacutesjognak is szerepet szaacutentak eacutes ennek legfőbb forraacutesaacutet a Manuszmritiben veacutelteacutek megta-laacutelni Ha viszont koumlzelebbről vizsgaacuteljuk meg a szoumlveget akkor azt laacutetjuk hogy csupaacuten VIII eacutes IX koumlnyveacutenek bizonyos versei tartalmaznak a polgaacuteri jogra a buumlntetőjogra vagy a jogeljaacuteraacutesi keacuterdeacutesekre vonatkozoacute olyan megaacutellapiacutetaacutesokat amelyek a 18 szaacutezadtoacutel a 20 szaacutezadig a teacutenyleges indiai joggyakorlat reacuteszei voltak Mivel a munka legnagyobb reacutesze vallaacutesi rituaacutelis politikai eacutes a min-dennapi eacuteletre vonatkozoacute normaacutekboacutel aacutell helyesebb volna egy koumlruumlliacutert fordiacutetaacutest hasznaacutelnunk Eszerint a ciacutem a rsquoMaacutenava iskolaacutenak a dharmaacuteroacutel szoacuteloacute tankoumlnyveszakkoumlnyve (saacutesztra)rsquo amely a braacutehmanaacutek tanulmaacutenyaihoz nyuacutejtott anyagot eacutes mint ilyen a hinduizmusban a tudomaacutenyos irodalom (saacutesztra) darabjaacutenak is szaacutemiacutetott Ennek megfelelően nem toumlrveacutenykoumlnyv a szoacute modern eacutertelmeacuteben A dharma fogalomnak azonban sok jelenteacutese van a legfőbbek rsquotoumlrveacutenyrsquo rsquoigaz-saacutegossaacutegrsquo rsquoerkoumllcsivallaacutesi koumltelesseacutegrsquo eacutes a hinduk szaacutemaacutera az egyik fő eacuteletceacutel amely a szoacute legtaacutegabb eacutertelmeacuteben bdquomegtartjardquo az embert az aacutellandoacutean vaacuteltozoacute vilaacutegban

Az hogy 1034 vers (385) a braacutehmanaacutekra 971 (362) a kiraacutelyokra vonat-kozik a taacutersadalom toumlbbi osztaacutelyaacuteroacutel pedig araacutenytalanul kevesebb szoacute esik toumlbb dologra enged koumlvetkeztetni Elsősorban azt jelenti hogy a szoumlveg aacuteltal vizionaacutelt

Keletkutataacutes 2020 tavasz 143ndash146 old

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201143

144

KOumlNYVEK

taacutersadalomban amely a valoacutesaacutegban sohasem leacutetezett a braacutehmanaacutek magukat a politikai eacutes a gazdasaacutegi hatalom keacutepviselői foumlleacute helyezteacutek A kiraacutelyra vonat-kozoacute versek azt iacuterjaacutek elő hogy mikeacutent viselkedjenek eacutes uralkodjanak a magukat a braacutehmanaacuteknak szentelő kiraacutelyok Arra a keacuterdeacutesre hogy a braacutehmanaacutek milyen meggondolaacutesboacutel aacutelliacutetottaacutek oumlssze a koacutedexet toumlbbfeacutele vaacutelasz adhatoacute

Ruzsa Ferenc bevezető tanulmaacutenyaacuteban uacutegy veacuteli hogy a Manuszmritiben felvaacutezolt taacutersadalmi rend a Kr e 1 eacutevezred oacuteta minden szempontboacutel teret vesztett braacutehmanaacutek makacs konzervatiacutev csoportja strateacutegiaacutejaacutenak a termeacuteke a dharmaacuteroacutel eacutes az eacuteletkorokroacutel kialakiacutetott felfogaacutesuk pedig a buddhizmus hataacute-saacutera alakult ki Maacutesok az Indiaacutet a Kr e 2 szaacutezadtoacutel a Kr u 4 szaacutezadig eacutert idegen invaacutezioacutekat eacutes az ezekkel jaacuteroacute neacutepkeveredeacutest emelik ki Megint maacutesok az időszaacutemiacutetaacutesunk első szaacutezadaiban viraacutegzoacute vaacuterosiasodaacutes eacutes kereskedelem hanyat-laacutesaacutet az adoacuterendszer eacutes a politikai viszonyok instabilitaacutesaacutet hangsuacutelyozzaacutek amelynek eredmeacutenyekeacuteppen a braacutehmanaacutek biztos megeacutelheteacutese is bizonytalannaacute vaacutelt A Manuszmriti eacutes a Mahaacutebhaacuterata taniacutetoacutekoumlnyveinek koumlzoumls ceacutelja az hogy megerősiacutetseacutek a braacutehmanizmus poziacutecioacuteit amelyek a buddhizmus eacutes maacutes hete-rogeacuten vallaacutesok majd a Maurja-dinasztia (Kr e 322ndash185) eacutes azt koumlvetően az Indiaacuteba eacuterkező idegen hoacutediacutetoacutek hataacutesaacutera meggyenguumlltek

A raacutenk maradt szoumlvegről ndash a benne leacutevő ellentmondaacutesok eacutes a bonyolult szouml-vegtoumlrteacutenet miatt ndash nem szerencseacutes sőt egyenesen toumlrteacutenetietlen volna baacutermifeacutele egyseacuteges eacuterteacutekiacuteteacuteletet alkotni A mai olvasoacutenak ellenszenvesek lehetnek az egyes taacutersadalmi rendek (varna) koumlzoumltti durva jogegyenlőtlenseacutegek vagy a nők fuumlgget-lenseacutegeacutenek teljes alaacuteveteacuteseacutet sugalloacute versek (V 147ndash148 eacutes IX 3ndash4) ugyanakkor a nő mint feleseacuteg eacutes anya bdquoaacuteldottrdquo imaacutedatra meacuteltoacute (IX 26) eacutes a feacuterj hogy bdquokedveacutere tegyen az isteneknek oumlroumlkoumlsen viselje gondjaacutet hűseacuteges hitveseacutenekrdquo (IX 26 eacutes 95) Ami az anyagiakat eacutes az otthoni teendőket illeti oumlnmagaacuteeacutert beszeacutel a IX 11 vers bdquobiacutezza raacute feleseacutegeacutere vagyonaacutenak kezeleacuteseacutet a takariacutetaacutest a vallaacutesos teendőket a főzeacutest valamint a haacuteztartaacutesi javak buacutetorok rendben tartaacutesaacutetrdquo

A mindenkori fordiacutetoacutenak egyaacuteltalaacuten nincs koumlnnyű dolga Igaz a szanszkrit szoumlveg nyelvtanilag egyszerű a szoacutekincse azonban bővelkedik nem koumlnnyen eacutertelmezhető szakkifejezeacutesekben illetve a korabeli szellemi eacutes taacutergyi kultuacuteraacutera vonatkozoacute szavakban A versek toumlmoumlrseacutege oumlnmagaacuteban is neheacutezseacutegek forraacutesa eacutes ezeket tovaacutebb fokozza az a koumlruumllmeacuteny hogy a mű sajaacutetsaacutegos szoumlvegtoumlrteacutene-teacutenek koumlszoumlnhetően sokszor olyan versek aacutellnak egymaacutes utaacuten amelyek koumlzoumltt nincs szoumlvegoumlsszefuumlggeacutes Mindezt figyelembe veacuteve elfogadhatoacute fordiacutetaacutes csak a munkaacutehoz iacutert kommentaacuterok felhasznaacutelaacutesaacuteval lehetseacuteges

Formai szempontboacutel ezt keacutetfeacutelekeacuteppen lehet megoldani Egyes fordiacutetoacutek szoumlgletes zaacuteroacutejelben koumlzlik a szuumlkseacutegesnek veacutelt kiegeacutesziacuteteacuteseket eacutes kerek zaacuteroacute-jelben az eredeti szanszkrit terminusokat Egy maacutesik olvasoacutebaraacutet megoldaacutes az hogy a kommentaacuter vagy kiegeacutesziacuteteacutes laacutebjegyzetbe keruumll Borbeacutely Judit eacutes Dezső Csaba nagyon sikeresen az utoacutebbi lehetőseacuteget vaacutelasztottaacutek A magyar szoumlveg

145

KOumlNYVEK

amely az eredeti verses szoumlveget goumlrduumlleacutekeny proacutezaacuteban adja vissza az alapos laacutebjegyzetekkel egyuumltt toumlbb mint egy aacutetlagos művelt olvasoacutenak szaacutent fordiacutetaacutes hiszen az indoloacutegusok is nagy haszonnal forgathatjaacutek Annak aki tudomaacutenyo-san foglalkozik a toumlrveacutenykoumlnyvvel persze emellett kezeacutebe kell vennie az eredeti szanszkrit szoumlveget

Borbeacutely Judit kitűnő fordiacutetaacutest keacutesziacutetett Biztos nyelvtudaacutessal eacutes kivaacuteloacute fordiacute-toacutei eacuterzeacutekkel sikeruumllt olyan olvasmaacutenyos magyar szoumlveget alkotnia amely egy-szerre modern szakszerű eacutes kellőkeacuteppen megőrzi egy teacuterben időben kultuacuteraacute-jaacuteban gondolkodaacutesmoacutedjaacuteban a mai magyar olvasoacutetoacutel igen taacutevoli vilaacuteg uumlzeneteacutet A nagy gondossaacuteggal keacuteszuumllt bőseacuteges jegyzetek eligaziacutetanak a toumlbbjelenteacutesű vagy homaacutelyos eacutertelmű szakkifejezeacutesek lehetseacuteges magyaraacutezatai koumlzoumltt eacutes nap-rakeacutesz taacutergyi informaacutecioacutekkal szolgaacutelnak

A szoumlveg tartalmi gazdagsaacutega kimeriacutethetetlen Egy koumlnyvismerteteacutesben csak arra vaacutellalkozhatunk hogy ennek illusztraacutelaacutesaacutera bemutatunk neacutehaacuteny olyan ese-tet ahol egy-egy szakkifejezeacutes vagy fogalom eacutertelmezeacuteseacutet tovaacutebbgondolhatjuk Vaacutelogataacutesunk esetleges

I 88 bdquoA braacutehmanaacuteknak a Veacuteda taniacutetaacutesaacutet eacutes recitaacutelaacutesaacutet az aacuteldozatbemutataacutest eacutes a szertartaacutesok levezeteacuteseacutet az adakozaacutest s az ajaacutendeacutekok elfogadaacutesaacutet jeloumllte kirdquo

A szanszkrit adhjaacutejana nemcsak rsquorecitaacutelaacutesrsquo-t hanem rsquohangosan tanulaacutesrsquo-t aacuteltalaacuteban rsquotanulmaacutenyokrsquo-at is jelent a braacutehmanaacutek eseteacuteben1 Az I 89-ben a ksatrija koumltelesseacutegei koumlzoumltt ez utoacutebbira gondolhatunk hiszen ők nem mutathat-nak be aacuteldozatokat Az aacuteldozat bemutataacutesakor a braacutehmanaacutek kizaacuteroacutelagos joga eacutes feladata a Veacuteda recitaacutelaacutesa

VII 33 bdquoHa a kiraacutely ezt az eacuteletmoacutedot koumlveti meacuteg ha csupaacuten kalaacuteszszedeacutesből eacutel is hiacuterneve messzire terjed a vilaacutegban akaacuter egy csepp olaj a viacutezbenrdquo

Siloacutencshana rsquokalaacuteszszedeacutesrsquo egeacuteszen pontosan rsquotalloacutezaacutesrsquo a szaacutentoacutefoumlldoumln az arataacutes utaacuten visszamaradt kalaacuteszok oumlsszeszedeacutese gyűjtoumlgeteacutese amely az erdei remeteacutek boumllcsek megeacutelheteacutesi forraacutesa

VII 43 bdquoA haacuterom Veacutedaacutet a kormaacutenyzaacutes oumlroumlkkeacutevaloacute tudomaacutenyaacutet a logikus gondolkodaacutest valamint a leacutelek tudomaacutenyaacutet a haacuterom Veacuteda ismerőitől tanulja az uumlzleti uumlgyeket a koumlzneacuteptőlrdquo

Az aacutetmavidjaacute rsquoa leacutelek tudomaacutenyarsquo de lehet hogy itt inkaacutebb rsquoa legfőbb leacutelek ismeretersquo2 vagy rsquoaz Eacuten filozoacutefiaacutejarsquo A vaacuterttaacuterambhaacuten oumlsszeteacutetelt Borbeacutely Judit az ismert fordiacutetaacutesoktoacutel elteacuterően helyesen nem keacutet fogalomnak azaz nem dvandva oumlsszeteacutetelnek tartja Az Arthasaacutesztra I 2 1 szerint a vaacuterttaacute a rsquokoumlzgazdasaacutegtanrsquo mint tudomaacuteny (vidjaacute) Manu a loacutekatah rsquokoumlzneacuteptőlrsquo szoacute beilleszteacuteseacutevel a foga-

1 Toumlttoumlssy Csaba fordiacutetaacutesaacuteban bdquo(Veda)tanulmaacutenyozaacutestrdquo Ld Manu toumlrveacutenyeiből Ford Toumlttoumlssy Csaba In Oacutekori keleti toumlrteacuteneti chrestomathia Szerk Harmatta Jaacutenos Budapest 1965 371

2 Wojtilla Gyula fordiacutetaacutesaacuteban bdquoa Legfőbb Leacutelek ismereteacutetrdquo Ld Mānavadharmaśāstra He-tedik koumlnyv Ford Wojtilla Gyula In Szoumlveggyűjtemeacuteny az Augustus-korhoz Szerk Tar Ibolya Szeged 1998 175

146

KOumlNYVEK

lom gyakorlati jelenteacuteseacutet ragadja meg Ennek alapjaacuten talaacuten a vaacuterttaacuterambhaacuten oumlsszeteacutetel pontosabb jelenteacutese rsquoa gazdasaacuteg uumlgyeitrsquo lehetne

VII 110 bdquoA kiraacutelynak uacutegy kell megveacutedenie birodalmaacutet eacutes elpusztiacutetani ellen-seacutegeit ahogy a saraboloacute kiteacutepi a gyomot eacutes megoacutevja a gabonaacutetrdquo

A nirdaacutetri szoacute rsquosaraboloacutersquo fordiacutetaacutesa ambivalens mert egyaraacutent vonatkozhat egy szerszaacutemra eacutes egy saraboloacute emberre Mivel itt egy koumlruumlltekinteacutest igeacutenylő teveacutekenyseacutegről van szoacute a sarabolaacutes viszont bdquofűnyiacuteroacuteelvenrdquo műkoumldik az ajaacutenlott fordiacutetaacutes rsquogyomlaacuteloacute (ember)rsquo aki kiteacutepi a gyomot eacutes megoacutevja a gabonaacutet

VII 151 bdquoDeacutelidőben vagy eacutejfeacutelkor amikor nyugodt eacutes kipihent miniszte-reivel egyuumltt vagy egymagaacuteban toumlprengjen el az Ereacutenyesseacutegről a Joacuteleacutetről eacutes a Gyoumlnyoumlrrőlrdquo

A dharma artha eacutes kaacutema szavak rsquoereacutenyesseacutegrsquo rsquojoacuteleacutetrsquo eacutes rsquogyoumlnyoumlrrsquo fordiacutetaacutesa lehetseacuteges de mivel ezek sokjelenteacutesű terminusok joacute lett volna a szanszkrit alakokat a jegyzetben megadni A kaacutema komplex fogalom alapjelenteacutese rsquovaacutegyrsquo voltakeacuteppen a vilaacutegban eacutes az egyeacutenben is megleacutevő eacuterzelmi akaratlagos szfeacutera gyűjtőneve A rsquogyoumlnyoumlrrsquo szanszkrit megfelelője rati A fenti haacuterom fogalom a hinduk haacutermas eacuteletceacuteljaacutet jelenti Laacutetszoacutelag ellentmondoacute fogalmak a valoacutesaacutegban azonban koumllcsoumlnoumlsen oumlsszefuumlggnek amennyiben az ember csak akkor jut el a megvaacuteltaacuteshoz (moacuteksa) ha eacutelete soraacuten egyszerre mindegyikre toumlrekszik

VIII 381 bdquoNincsen nagyobb toumlrveacutenytelenseacuteg a foumlldoumln a braacutehmana megoumlleacute-seacuteneacutel ezeacutert a kiraacutely meacuteg csak ne is gondoljon raacute hogy megoumll egy braacutehmanaacutetrdquo

A manaszaacutepi na csintajeacutet bdquone is gondoljon raacuterdquo joacutel kifejezi Manu szaacutendeacutekaacutet de Schmidt Joacutezsef fordiacutetaacutesi javaslata (bdquoraquosziacuteve legmeacutelyeacutenlaquo (aacutelmaacuteban) raquose gon-doljon raacutelaquordquo3) keacutepletesebb mert tekintetbe veszi magaacutet a manaszaacute szoacutet is Mivel azonban a manasz rsquosziacutevrsquo a gondolkodaacutes szerve is esetleg azt is mondhatnaacutenk hogy bdquomeacuteg eszeacutebe se jussonrdquo

Ruzsa Ferenc bevezető tanulmaacutenya lenduumlletes figyelemfelkeltő informaacuteci-oacutekban gazdag iacuteraacutes A szerző olyan koncepcioacute erőteljes keacutepviselője amely eltuacutel-zottan kedvezőtlennek mutatja be a braacutehmanaacutek taacutersadalmi poziacutecioacuteit a keacuterdeacuteses korszakban Gondosan szaacutemba veszi a Maacutenavadharmasaacutesztra koraacutebban megje-lent fordiacutetaacutesait amelyek szerinte a szoumlveg kevesebb mint harmadreacuteszeacutet teszik ki Kaacuter hogy elkeruumllte figyelmeacutet a munka hetedik koumlnyveacuteről keacuteszuumllt fordiacutetaacutesunk4

A Manu toumlrveacutenykoumlnyve most megjelent teljes fordiacutetaacutesa meacuteg nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban is minden szempontboacutel elsőrendű munka az Indiaacuteroacutel szoacuteloacute magyar nyelvű szakirodalom nagy eacuterteacuteke

Wojtilla Gyula

3 Ehhez ld Schmidt Joacutezsef koumlnyvismerteteacuteseacutet Manu toumlrveacutenyei Mānava Dharmaśāstra Szanszk-ritboacutel fordiacutetotta Buumlchler Paacutel Budapest 1915 Egyetemes Philologiai Koumlzloumlny 39 (1915) 741

4 Mānavadharmaśāstra 174ndash193

ŞEREFE STUDIES IN HONOUR OF PROF GEacuteZA DAacuteVID ON HIS SEVENTIETH BIRTHDAYEd by Paacutel FodorndashNaacutendor Erik KovaacutecsndashBenedek Peacuteri Research Centre for the Humanities Hungarian Academy of Sciences Budapest 2019 560 oldal

2019 szeptember 3-aacuten 70 szuumlleteacutesnapja alkalmaacuteboacutel koumlszoumlntoumltteacutek Daacutevid Geacuteza egyetemi tanaacutert az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak Szekfű Gyula Koumlnyvtaacuteraacuteban Az uumlnnepeacutelyes esemeacuteny kereteacuteben aacutetad-taacutek professzor uacuternak a tiszteleteacutere szerkesztett emleacutekkoumltetet amelyben magyar eacutes kuumllfoumlldi kolleacutegaacutei szakmabeli baraacutetai jelentettek meg tanulmaacutenyokat kuumlloumln-feacutele oszmanisztikaacuteval eacutes a magyarorszaacutegi toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg toumlrteacuteneteacutevel kap-csolatos teacutemaacutekban Az MTA Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont eacutes az ELTE Toumlroumlk Tanszeacutek oktatoacuteinak egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel keacuteszuumllt koumltet mind a hazai mind a nemzetkoumlzi toumlrteacutenelemtudomaacuteny szaacutemaacutera nagy jelentőseacutegű mivel szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteg eleacute taacuterja a leguacutejabb tudomaacutenyos eredmeacutenyeket s iacutegy aacutetfogoacute keacutepet nyuacutejt az oszmanisztika s a magyar‒toumlroumlk toumlrteacutenelmi kapcsolatokat vizsgaacuteloacute kutataacutesok aktuaacutelis aacutellaacutesaacuteroacutel A szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető emleacutekkoumlnyv boriacutetoacutejaacuten Isztambul leggazdagabban diacutesziacutetett dzsaacutemijai koumlzuumll a Ruumlsztem pasa dzsaacutemi egyik tulipaacutenmotiacutevumos falicsempereacuteszlete laacutethatoacute amellyel kapcsolat-ban egy eacuterdekes paacuterhuzamot figyelhetuumlnk meg a dzsaacutemi tervezeacutesekor ugyanis a hiacuteres eacutepiacuteteacutesz Mimaacuter Szinaacuten szinteacuten hetvenes eacuteveinek legelejeacuten jaacuterhatott

Fodor Paacutel Daacutevid Geacuteza eacuteletuacutetjaacutet eacutes munkaacutessaacutegaacutet megrajzoloacute bevezetőjeacutet koumlvetően huszonheacutet tanulmaacutenyboacutel huszonoumlt angol egy francia eacutes egy neacutemet nyelven olvashatoacute Az egymaacutest kronologikus rendben koumlvető iacuteraacutesok a toumlrteacutene-lemtudomaacuteny kuumlloumlnfeacutele teruumlleteire ndash peacuteldaacuteul hadtoumlrteacutenet archontoloacutegia diplo-maacuteciatoumlrteacutenet gazdasaacuteg- eacutes taacutersadalomtoumlrteacutenet egyhaacutez- eacutes felekezettoumlrteacutenet koumlzigazgataacutes-toumlrteacutenet sőt irodalomtoumlrteacutenet ndash kalauzoljaacutek el az olvasoacutet emel-lett a hoacutedoltsaacuteg reacutegeacuteszeti kutataacutesaacutet eacuterintő tanulmaacutenyok is fellelhetők koumlztuumlk A kuumlloumlnboumlző teacutemaacutejuacute iacuteraacutesok koumlzoumltt szaacutemos esetben fedezhetuumlnk fel kapcsoloacutedaacutest Daacutevid Geacuteza kutataacutesi teacutemaacuteival Jelen ismerteteacutes kereteacuteben termeacuteszetesen nincs raacute moacuted hogy e rendkiacutevuumll soksziacutenű interdiszciplinaacuteris koumltet minden tanulmaacutenyaacuteroacutel kimeriacutető elemzeacutest nyuacutejtsunk aacutem igyekszuumlnk ndash hol hosszabb hol roumlvidebb kom-mentaacuter kiacuteseacutereteacuteben ndash aacutetfogoacute keacutepet adni az emleacutekkoumlnyv tartalmaacuteroacutel

Keacutet irodalomtoumlrteacuteneti tanulmaacutennyal indul a koumltet s az elsőkeacutent szereplő Michel Balivet eacutes Homa Lessan Pezechki munkaacuteja kiveacutetelnek szaacutemiacutet a nagy-reacuteszt kora uacutejkori tematikaacutejuacute iacuteraacutesok koumlzoumltt A 13 szaacutezadi anatoacuteliai viszonyokat a szeldzsuk kroacutenikaiacuteroacute Ibn Biacutebiacute műve alapjaacuten mutatja be s ezenkiacutevuumll fontos szerepet kap a kuumlloumlnboumlző vallaacutesuacute eacutes etnikumuacute neacutepek egymaacutes mellett eacuteleacuteseacutenek kulturaacutelis koumllcsoumlnhataacutesaacutenak taacutergyalaacutesa Szinteacuten eacuterdekes teacutema az Anatoacuteliaacuteban a korra jellemző bdquoruacutemirdquo identitaacutes keacuterdeacuteskoumlre amely egy aacutetfogoacute vallaacutesi eacutes etnikai azonossaacutegtudat feletti oumlnmeghataacuterozaacuteskeacutent volt jelen amely azonban az oszmaacute-

Keletkutataacutes 2020 tavasz 147ndash158 old

148

KOumlNYVEK

nok megjeleneacutesekor haacutetteacuterbe szorult s helyeacutet egy dinasztikus alapokra helyezett identitaacutes vette aacutet

Peacuteri Benedek tanulmaacutenya amely szinteacuten koumlzeacutepkori előzmeacutenyekhez nyuacutelik vissza az oszmaacuten koumllteacuteszeti hagyomaacuteny egyik tradicionaacutelis elemeacutet a telmiacutehnek nevezett koumlltői alakzatot vizsgaacutelja egy konkreacutet peacuteldaacuten a bdquoDaacutevid eacutes a laacutencingrdquo motiacutevumon keresztuumll Jelen sorok iacuteroacuteja egy 2018-as konferencia-előadaacutes alkal-maacuteval maacuter bepillantaacutest nyerhetett a teacutemaacuteba amely igencsak eacuterdekfesziacutetőnek bizonyult s iacutegy kuumlloumln oumlroumlm hogy bővebb vaacuteltozatban immaacuter iacuteraacutesban is megje-lent A bdquoDaacutevid eacutes a laacutencingrdquo mint retorikai alakzat hasznaacutelataacutenak valamint per-zsa eacutes oszmaacuten koumlltemeacutenyekben toumlrteacutenő előfordulaacutesaacutenak elemzeacuteseacuten keresztuumll joacutel laacutethatoacute hogy a klasszikus oszmaacuten irodalom amely alapvetően a perzsa model-len alapult mennyire tudott oumlnaacutelloacutevaacute vaacutelni az idő előrehaladtaacuteval s milyen meacuterteacutekben vaacuteltozott az oszmaacuten szerzők aacuteltal hasznaacutelt koumlltői eszkoumlzoumlk taacuterhaacuteza A tanulmaacuteny aacuteltal vilaacutegossaacute vaacutelik hogy egy hagyomaacutenyos koumllteacuteszeti elem uacutej kontextusba helyezeacuteseacutevel az oszmaacuten szerzők a 15 szaacutezad veacutegeacutere‒16 szaacutezad elejeacutere kifejezetten kreatiacutev koumllteacuteszeti uacutejdonsaacutegot hoztak leacutetre

Mind irodalomtoumlrteacuteneti mind művelődeacutes- eacutes eszmetoumlrteacuteneti szempontboacutel kiemelendő Kovaacutecs Naacutendor Erik tanulmaacutenya amelyben Ibrahim Muumlteferrikaacutenak az iszlaacutemroacutel szoacuteloacute eacutertekezeacuteseacutet vizsgaacutelja Amint arra a szerző is raacutevilaacutegiacutet az 1710 taacutejaacuten keletkezett polemikus-eszkatologikus mű azeacutert is kiemelten fontos a toumlr-teacuteneti kutataacutes szaacutemaacutera mert az ebben talaacutelhatoacute oumlneacuteletrajzi utalaacutesok jelentik az egyetlen fogoacutedzoacutet Ibrahim kereszteacuteny muacuteltjaacuteval valamint muszlim hitre valoacute aacutetteacutereacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyeivel kapcsolatban A keacuteziratokra vonatkozoacute ismerteteacutes mellett Kovaacutecs Naacutendor a műfaji meghataacuterozaacutest is pontosiacutetja s ezen tuacutelmenően reacuteszletes elemzeacutest ad a mű tartalmaacuteroacutel is melynek kuumlloumlnlegesseacutege a szerző kereszteacuteny egyhaacuteztoumlrteacuteneti ismereteinek beemeleacuteseacuteben nyilvaacutenul meg

A koumlteten beluumll toumlbb iacuteraacutes foglalkozik olyan oszmaacuten tisztseacutegviselők politi-kai paacutelyafutaacutesaacuteval akik a magyarorszaacutegi hoacutedoltsaacuteg teruumlleteacuten illetve a Balkaacuten eacuteszaki reacuteszeacuten teljesiacutetettek szolgaacutelatot Fodor Paacutel tanulmaacutenyaacutenak főszereplője Jahjapasa-oglu Baacuteli beacuteg aki egy a 15 szaacutezad veacutegeacuten 16 szaacutezad elejeacuten frissen felemelkedett csalaacuted tagja Szaacutemos koumlzeacutepszintű hivatal betoumllteacutese utaacuten I Szelim troacutenra leacutepeacuteseacutet koumlvetően az elsődleges jelentőseacutegű hataacutervideacuteki strateacutegiai teruumllet a Szendrői szandzsaacutek eacuteleacutere keruumllt Annak elleneacutere hogy Baacuteli beacuteg politikai paacutelya-futaacutesaacutet nem lehet teljesen hiaacutenytalanul felvaacutezolni bizonyos hogy a hataacuter menti oszmaacuten politikai elit fontos szereplőjeacutevel aacutellunk szemben s ez abban is megmu-tatkozik hogy Szuumllejmaacuten 1521 eacutevi hadjaacuterata előtt az ő veacutelemeacutenyeacutet is kikeacuterte valamint a mohaacutecsi csataacutera is hataacutessal volt katonai szerepvaacutellalaacutesa A pasa peacuteldaacutejaacuten keresztuumll keacutepet kapunk a magyarorszaacutegi oszmaacuten uralom kiterjeszteacute-seacutenek egyik meghataacuterozoacute elemeacuteről amely leacutenyegeacuteben a devsirme-rendszerből szaacutermazoacute uacutej csalaacutedok eacutes klaacutenok veacutegvideacuteki elitteacute vaacutelaacutesaacuteban azok egymaacutes elleni kuumlzdelmeacuteben s ezzel paacuterhuzamosan a magyarorszaacutegi oszmaacuten uralom megalapo-

149

KOumlNYVEK

zaacutesaacuteban eacuterhető tetten A tanulmaacuteny jelentőseacutegeacutet noumlveli a fuumlggeleacutekben talaacutelhatoacute haacuterom forraacutes koumlzleacutese is

A Jahja-klaacuten egy keacutesőbbi keacutepviselője Arszlaacuten pasa politikai karrierjeacutet mutatja be Claudia Roumlmer eacutes Nicolas Vatin tanulmaacutenya A pasa Jahjapasa-oglu Mehmed budai beglerbeacuteg fia apja mellett kapott kikeacutepzeacutest s eacutelete soraacuten jelen-tős katonai eacuterdemeket szerzett eacutes diplomaacuteciai teveacutekenyseacuteget folytatott Hiacuterne-veacutere azonban meacutegsem ezaacuteltal hanem leginkaacutebb halaacutelaacutenak koumlruumllmeacutenyeivel tett szert Szuumllejmaacuten a szigetvaacuteri hadjaacuterat elejeacuten 1566 augusztus 3-aacuten kiveacutegeztette A tanulmaacuteny azon tuacutel hogy Arszlaacuten karrieriacuteveacutet igyekszik hiaacutenytalanul felvaacute-zolni kuumlloumlnoumls tekintettel szendrői szandzsaacutekbeacutegi majd budai beglerbeacutegi felada-taira leginkaacutebb a pasa utolsoacute eacuteveire koncentraacutel s arra a veacutegzetes hibaacutera amelyik paacutelyafutaacutesa veacutegeacutet is jelentette Arszlaacuten kiveacutegzeacuteseacutenek indoka egy kudarcba ful-ladt engedeacutely neacutelkuumlli vaacuterostrom volt s ez szaacutemos elmeacuteleti eacutes gyakorlati keacuterdeacutest vet fel Ezek ismeacutet raacutevilaacutegiacutetanak a hataacuter menti oszmaacuten hatalmi elit konfliktusai aacuteltal befolyaacutesolt politikai mozgaacutesteacuter sajaacutetossaacutegaira amit elsősorban a szemeacutelyes eacutes paacuterteacuterdekek szembehelyezkedeacutese hataacuterozott meg Arszlaacuten pasaacutet illetően egy kifejezetten ellentmondaacutesos megiacuteteacuteleacutesű karakter keacutepe jelenik meg s ezt a vele kapcsolatos szaacutemos korabeli kereszteacuteny eacutes oszmaacuten-toumlroumlk forraacutes is alaacutetaacutemasztja Ha azonban maacutes perspektiacutevaacuteboacutel vizsgaacuteljuk meg a kiveacutegzeacutesre adott parancsot uacutegy tűnhet hogy a pasa szemeacutelyiseacutege teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese keveacutesbeacute esett latba s a szultaacuten doumlnteacutese sokkal inkaacutebb vezethető vissza a felsőbbrendű igazsaacutegossaacuteg eszmeacutejeacutehez A tanulmaacuteny legfőbb hozadeacuteka tehaacutet a koumlvetkezők-ben nyilvaacutenul meg egyreacuteszt meacuterlegre teszi a halaacutelos iacuteteacutelet alattvaloacutek feleacute koumlzve-tiacutetett uumlzeneteacutet s az azt eredmeacutenyező valoacutes okokat Maacutesreacuteszt megvizsgaacutelja azt az eszmei haacutetteret amely Arszlaacuten sorsaacutet illetően a szultaacuteni doumlnteacuteshozatalban tetten eacuterhető aacutem a kortaacutersak eacuterteacutekiacuteteacutelete alapjaacuten vitathatoacutenak tűnik

Mindezekkel kapcsolatban tovaacutebbi keacuterdeacutesek meruumllhetnek fel Feridun M Emecen Haacutedim Ali pasaacuteroacutel szoacuteloacute tanulmaacutenyaacutet olvasva Haacutedim Ali mint Arszlaacuten egyik elődje a budai pasa tisztseacutegeacuteben (1551 maacutejusndash1553 februaacuter1556 feb-ruaacuterndash1557 februaacuter) fontos szerepet toumlltoumltt be a hoacutedoltsaacuteg oszmaacuten koumlzigazgataacute-saacuteban aacutem amint azt a szerző is megjegyzi mindezidaacuteig nem szuumlletett reacuteszletes leiacuteraacutes a pasa katonai-politikai karrierjeacutevel kapcsolatban A szeraacutejboacutel toumlrteacutenő kikeruumlleacutese utaacuteni aktivitaacutesaacuteroacutel keveset tudunk aacutem annaacutel jobban dokumentaacuteltak budai beglerbeacutegi hivatala soraacuten veacuteghezvitt katonai eacutes politikai vaacutellalkozaacutesai Az Arszlaacuten pasaacutenak szentelt iacuteraacuteshoz hasonloacutean Emecen cikke is elsősorban a Haacutedim Ali halaacutelaacutehoz kapcsoloacutedoacute cselekmeacutenyeket helyezi koumlzeacuteppontba Szaacutemos katonai siker valamint eacuteleacutenk politikai szerepvaacutellalaacutes időszaka utaacuten az egri ost-rom kudarca karrierje megbicsaklaacutesaacutet hozta magaacuteval Ahmed pasa maacutesodveziacuter ugyanis Haacutedim Alit aacutelliacutetotta be felelősnek Ezutaacuten Ali nem maradhatott tovaacutebb budai hivatalaacuteban aacutem roumlvid idő muacutelva kuumlloumlnboumlző Anatoacuteliaacuteban betoumlltoumltt tisztseacute-gek utaacuten 1556-ban visszakeruumllt a Budai vilaacutejet eacuteleacutere A doumlnteacutesben sokat nyomott

150

KOumlNYVEK

a latban hogy a pasa a teacuterseacuteg katonai-politikai viszonyait illetően maacuter tapasztalt szemeacutelynek bizonyult Ezt koumlvetően a Deacutel-Dunaacutentuacutel strateacutegiai fontossaacuteguacute vaacutera Szigetvaacuter keruumllt az oszmaacuten hoacutediacutetaacutes foacutekuszaacuteba aacutem a pasa aacuteltal vezetett 1556 eacutevi ostrom sikertelenuumll zaacuteroacutedott A koumlvetkező eacutev elejeacuten Alit veacutegleg levaacuteltottaacutek budai hivatalaacuteboacutel s az eacutev veacutegeacuten eacuterte a halaacutel A pasa teveacutekenyseacutegeacutevel kapcso-latban ismeacutet a hoacutedoltsaacutegi oszmaacuten vezető elit tagjai koumlzoumltt feszuumllő ellenteacutetek aacuteltal meghataacuterozott leacutegkoumlrt figyelhetjuumlk meg aacutem karrierje veacutegpontja jelentős elteacutereacutest mutat az Arszlaacuten pasaacutenaacutel laacutetottaktoacutel Elgondolkodtatoacute hogy ha Arsz-laacuten pasaacutet kiveacutegezteacutek egy jelenteacutektelenebbnek tűnő ostrom sikertelenseacutege miatt akkor Ahmed pasa eacutes Haacutedim Ali tizenneacutegy s utoacutebbi tiacutez eacutevvel koraacutebban vajon mieacutert nem kapott ekkora megtorlaacutest amieacutert a sokkal nagyobb horderejű egri eacutes szigetvaacuteri ostrom meghiuacutesult Raacuteadaacutesul Ali tovaacutebbra is hivatalban maradt ndash baacuter alacsonyabb meacuteltoacutesaacutegokban ndash Anatoacuteliaacuteban sőt a legmagasabb hoacutedoltsaacutegi rangot is visszakapta 1556 eacutevi kudarcaacutet koumlvető kegyvesztettseacutegeacutet azonban nem lehet oumlsszehasonliacutetani azzal a buumlnteteacutessel amelyet Arszlaacuten kapott Ezeacutert aztaacuten Szokollu Mehmed pasa nagyveziacuter leplezett keacutetelkedeacuteseacutenek lehet neacutemi alapja a tekintetben ndash amint arra Claudia Roumlmer eacutes Nicolas Vatin is raacutemutat fentebb taacutergyalt iacuteraacutesaacuteban ndash hogy 1566-ban Szuumllejmaacuten talaacuten maacuter nem teljesen volt joacutezan iacuteteacutelőkeacutepesseacutege birtokaacuteban

A magyarorszaacutegi hoacutedoltsaacuteg oszmaacuten tisztseacutegviselőit eacuterintő tanulmaacutenyok soraacute-ban kell megemliacutetenuumlnk Sudaacuter Balaacutezs munkaacutejaacutet amely Muumlrteza pasa karrierjeacute-ről nyuacutejt reacuteszletes elemzeacutest Az Oszmaacuten Birodalom az 1620-as 1630-as eacutevek soraacuten komoly kuumll- eacutes belpolitikai probleacutemaacutekkal kuumlzdoumltt aacutem a pasaacutet aki szinteacuten a szeraacutejiskolaacuteban nevelkedett a palotai szolgaacutelat soraacuten kialakiacutetott kapcsolati haacuteloacuteja s joacute keacutepesseacutegeinek koumlszoumlnhető kitűneacutese aacutetlendiacutetetteacutek ezen az időszakon Muumlrteza karrierje joacutel laacutethatoacutean hagyomaacutenyos paacutelyaiacutevet iacutert le belső eacutes kuumllső palotai szolgaacutelat utaacuten 30 eacuteves kora koumlruumll nevezteacutek ki egy taacutevolabbi tartomaacuteny eacuteleacutere s feltűnő moacutedon roumlgtoumln beglerbeacutegi poziacutecioacutet kapott Katonai eacutes politikai teveacutekenyseacutege nem csupaacuten a hoacutedoltsaacutegra eacutes a Balkaacutenra koncentraacuteloacutedott haacuterom eacutevig tartoacute boszniai beacutegseacutege s szinteacuten haacuterom eacutevig tartoacute budai beglerbeacutegi hivata-laacuten kiacutevuumll ndash amely soraacuten az erdeacutelyi fejedelemmel valoacute kapcsolat kiemelt jelentő-seacutegűnek szaacutemiacutetott ndash a birodalom szaacutemos teruumlleteacuten toumlbbek koumlzoumltt a lengyel eacutes a keleti fronton is toumlbb alkalommal teljesiacutetett szolgaacutelatot Muumlrteza paacutelyafutaacutesaacutenak felteacuterkeacutepezeacutese soraacuten alapos betekinteacutest kapunk a szultaacuteni udvarban levő hatalmi csoportok konfliktusaiba s vilaacutegossaacute vaacutelik hogy az ingadozoacute erősseacutegű koumlzponti hatalom aacuteltal teremtett koumlruumllmeacutenyek miatt egyre inkaacutebb feleacuterteacutekelődoumltt a kap-csolati haacuteloacute fontossaacutega A vaacuteltakozoacute politikai mozgaacutesteacuterben valoacute manőverezeacutes keacuteszseacutege joacutel mutatkozik meg Muumlrteza peacuteldaacutejaacuten aki ugyan szaacutemos katonai akci-oacuteban vett reacuteszt meacutegsem ennek koumlszoumlnhette politikai előmeneteleacutet hanem sok-kal inkaacutebb diplomaacuteciai szerepvaacutellalaacutesainak s joacute helyzetfelismereacuteseacutenek Sudaacuter Balaacutezs tanulmaacutenya tehaacutet amellett hogy nagyon alapos aacutettekinteacutest ad az Oszmaacuten

151

KOumlNYVEK

Birodalom 1620ndash1640 koumlzoumltti belső eacutes kuumllső probleacutemaacuteiroacutel egy olyan tisztseacuteg-viselő sikeres karrierjeacutet vaacutezolja fel aki el tudta keruumllni fentebb taacutergyalt elődei sorsaacutet s ha egy harci seacuteruumlleacutes nem okozza veszteacutet 1636-ban akaacuter meacuteg toumlbbre is vihette volna

A koumlteten beluumll egy nagyobb tematikus egyseacuteget alkotnak a diplomaacuteciatoumlrteacute-neti tanulmaacutenyok A mohaacutecsi csata utaacuteni politikai helyzetet vizsgaacutelja kuumlloumlnboumlző aspektusboacutel Colin Imber valamint Horn Ildikoacute cikke amelyek koumlzuumll az előbbi egy manapsaacuteg egyre sűrűbben kutatott teruumlletet a kora uacutejkori hiacuterszerzeacutest eacutes hiacuter-aacuteramlaacutest mutatja be azon a konkreacutet peacuteldaacuten keresztuumll hogy a mohaacutecsi csata hiacutere hogyan eacutert el Velenceacutebe A tanulmaacuteny raacutevilaacutegiacutet hogy a magyarorszaacutegi eacutes auszt-riai helyzettel kapcsolatos hiacuterek megszerzeacuteseacuteben eacutes tovaacutebbiacutetaacutesaacuteban a velencei Signoriaacuten kiacutevuumll Udine vezeteacutese is aktiacutev szerepet jaacutetszott gyakran sajaacutet koumlvet kuumlldeacuteseacutevel Baacuter a kaotikus aacutellapotok s az alapvető kommunikaacutecioacutes csatornaacutek megszűneacutese a Magyarorszaacutegroacutel eacuterkező hiacutereken is eacuterezhető volt meacutegsem mond-hatoacute hogy azok teljesen elapadtak volna Velence amellett hogy a nemzet-koumlzi hiacuterek tekinteteacuteben csomoacutepontkeacutent szolgaacutelt az oszmaacuten‒magyar‒Habsburg diplomaacuteciai leacutepeacuteseket is igyekezett koumlvetni azaacuteltal hogy minden potenciaacutelis hiacuterekkel rendelkező szemeacutelyt kifaggatott s gyakori levelezeacutesen eacutes koumlvetkuumlldeacute-seken keresztuumll proacutebaacutelta naprakeacutesz informaacutecioacutek alapjaacuten poziacutecionaacutelni magaacutet Ennek koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre az az informaacutelis egyeteacuterteacutes Szapolyai Velence az Oszmaacuten Birodalom Franciaorszaacuteg eacutes Anglia koumlzoumltt amely a Habsburgok iraacutenti ellenszenvuumlkoumln alapult eacutes Ferdinaacutend troacutenra leacutepeacutese ellen iraacutenyult

Az informaacutecioacuteaacuteramlaacutes valamint Eacuteszak-Itaacutelia mint a nemzetkoumlzi hiacuterek cso-moacutepontja szempontjaacuteboacutel Kovaacutecs Zsuzsa tanulmaacutenya tovaacutebbi eacuterdekesseacutegekkel szolgaacutel Az iacuteraacutes apropoacuteja a vilaacuteghiacuterű milaacutenoacutei Bibliotheca Ambrosiana alapjaacuteul szolgaacuteloacute Pinelli-gyűjtemeacuteny mezőkeresztesi csataacutera vonatkozoacute dokumentumai-nak kutataacutesa A tanulmaacuteny tulajdonkeacuteppen forraacuteskoumlzleacutesnek minősuumll amelynek kereteacuteben heacutet vizsgaacutelt keacutezirat tartalmi kivonataacutet adja koumlzre s ezek koumlzuumll egy-nek a teljes szoumlvegeacutet koumlzli a tanulmaacuteny veacutegeacuten egy urbinoacutei nemes jelenteacuteseacutet aki Magyarorszaacutegroacutel eacuterkezett s meglaacutetogatta Carlo Thiene groacutefot Vicenzaacuteban 1596 november 24-eacuten A gyűjtemeacuteny amelyet Gian Vincenzo Pinelli a 16 szaacute-zad maacutesodik feleacuteben hozott leacutetre szaacutemos lehetőseacuteget rejt a toumlrteacuteneacuteszek szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző taacutergykoumlrű művek mellett ugyanis a legnagyobb tematikus egyseacuteget a politikai-diplomaacuteciai dokumentumok alkotjaacutek s ez alapjaacuten joacutel laacutethatoacute hogy Pinelli kiemelt eacuterdeklődeacutest mutatott az aktuaacutelpolitikai esemeacutenyek iraacutent A teacutema azeacutert is eacuterdekes szaacutemunkra mert Daacutevid Geacuteza Lakatos Baacutelinttal koumlzoumlsen veacutegzett leguacutejabb kutataacutesai kereteacuteben Felix Petancius toumlroumlkoumlkről iacutert munkaacutejaacutet vizsgaacutelja amelynek egy maacutesolati peacuteldaacutenya szinteacuten megtalaacutelhatoacute a Pinelli-kollekcioacuteban

A Buda elfoglalaacutesa eacutes Szapolyai halaacutela utaacuteni időszak teruumlleti eacutes taacutersadalmi megosztottsaacutegaacutet vizsgaacutelja Horn Ildikoacute tanulmaacutenya foacutekuszba helyezve azon nemesi csalaacutedok politikai kiuacutetkereseacuteseacutet amelyek birtokait vagy szeacutetszakiacutetotta

152

KOumlNYVEK

az oszmaacuten terjeszkedeacutes vagy a szaacutemukra elfogadhatatlan uralkodoacute (Habsburg Ferdinaacutend vagy Jaacutenos Zsigmond) fennhatoacutesaacutega alaacute keruumlltek vagy legrosszabb esetben reacuteszben vagy teljesen elvesziacutetetteacutek azokat Az Erdeacutelybe koumlltoumlző nemesek foumlldszerzeacutesi eacutes haacutezassaacutegkoumlteacutesi strateacutegiaacuteinak felteacuterkeacutepezeacutese mellett az időszakra jellemző gyakran toumlbbszoumlroumls paacutertvaacuteltaacutes problematikaacuteja is felmeruumll amely leg-inkaacutebb a partiumi nemesseacuteget eacuterintette mivel lojalitaacutesuk nagyobb jelentőseacuteggel biacutert politikai eacutes gazdasaacutegi befolyaacutesuk miatt Ezzel paacuterhuzamosan megfigyelhető a korszakban hogy a Jaacutenos Zsigmondhoz hű főuacuteri csalaacutedok a Magyar Kiraacutelysaacuteg teruumlleteacuten is igyekeztek haacutezassaacutegkoumlteacutesek uacutetjaacuten baacutezist kialakiacutetani amely az erdeacute-lyi nemesi ifjak nyugati főuacuteri udvarokban valoacute taniacutettataacutesa reacuteveacuten is megvaloacutesult Baacutethori Istvaacuten lengyel kiraacutellyaacute koronaacutezaacutesa utaacuten eacuteszaki iraacutenyban is megindult ez a folyamat

Nagyobb időbeli ugraacutessal de hasonloacutean diplomaacuteciatoumlrteacuteneti teacutemaacutet dolgoz fel Ivanics Maacuteria tanulmaacutenya amely a kazaacuteni tataacuterok egy 1635 eacutevi petiacutecioacutejaacutenak feluumllvizsgaacutelataacutet tűzi ki ceacuteljaacuteul Az arab iacuteraacutesos petiacutecioacutet amelyet a kazaacuteni beacutegek eacutes vallaacutesi vezetők inteacuteztek egy meg nem nevezett eloumlljaacuteroacutehoz az eddigi kutataacutesok soraacuten nem vizsgaacuteltaacutek kellő forraacuteskritikaacuteval noha igen fontos adatokat tartalmaz a Volga-menti teruumlletek eacutes az Oszmaacuten Birodalom kapcsolataira vonatkozoacutean A dokumentum keletkezeacuteseacutenek toumlrteacutenelmi haacutettereacutet a muszlim lakossaacuteguacute Kazaacuteni eacutes Asztrahaacuteni Kaacutensaacuteg a Kriacutem eacutes az Oszmaacuten Birodalom valamint az orosz‒perzsa szoumlvetseacuteg koumlzoumltti konfliktus hataacuterozta meg A dataacutelatlan leveacutel pontos keletkezeacutesi idejeacutet a benne foglalt esemeacutenyek alapjaacuten a ciacutemzettet pedig az invokaacutecioacuteban foglalt megszoacuteliacutetaacutesi formulaacutek elemzeacutese aacuteltal lehet biztosabban meghataacuterozni A petiacutecioacute nyelvezeteacutenek vizsgaacutelata ugyanakkor arra enged koumlvetkeztetni hogy a dokumentum egy kortaacuters vagy keacutesőbbi maacutesolati peacuteldaacuteny amelyet az eredeti tataacuterroacutel oszmaacuten-toumlroumlkre uumlltettek aacutet

Visszateacuterve a Habsburgndashoszmaacuten frontvonalra szoacutet kell ejtenuumlnk Oumlzguumlr Kolccedilak tanulmaacutenyaacuteroacutel amelyben Auer Jaacutenos Ferdinaacutend toumlroumlk fogsaacutegba eseacuteseacutet valamint Heacutettoronybeli rabsaacutegaacutet mutatja be A tanulmaacuteny elsődleges forraacutesa Auer naploacuteja amely 1923-ban jelent meg Lukinich Imre előszavaacuteval Auer eacutes fogolytaacutersai sorsa szorosan kapcsoloacutedik a vasvaacuteri beacuteke utaacuten Konstantinaacutepolyba kuumlldoumltt Walter Leslie-feacutele Habsburg koumlvetseacuteg teveacutekenyseacutegeacutehez amelyre vonat-kozoacute kiterjedt kutataacutesai eredmeacutenyekeacutepp a szerző szaacutemos tanulmaacutenyt publikaacutelt a koumlzelmuacuteltban Auer az 1663 eacutevi harcok soraacuten a Paacutelffy Mikloacutes zaacuteszlaja alatt oumlsszegyűlt Pozsony koumlrnyeacuteki seregek egyik hadnagya volt Naploacutejaacuteban reacuteszle-tesen iacutert az 1663 eacutevi katonai esemeacutenyekről fogsaacutegba keruumlleacuteseacutenek koumlruumllmeacutenye-iről valamint a konstantinaacutepolyi fogsaacuteg alatt szerzett tapasztalatairoacutel s adatait reacuteszben vagy egeacuteszben igazolja toumlbb korabeli Habsburg jelenteacutes illetve osz-maacuten dokumentum Az oszmaacuten rabsaacutegba esett katonaacutek sorsaacutet joacutel szemleacutelteti hogy a nagyjaacuteboacutel ezer hadifogolyboacutel oumltszaacutezat azonnal kiveacutegeztek s az oszmaacuten fővaacuterosba induloacute konvojnak amely 300‒340 főt szaacutemlaacutelt s Auert is magaacuteban

153

KOumlNYVEK

foglalta az Isztambulba eacuterkezeacuteskor maacuter csak egyharmada volt eacuteletben Auer eacutes taacutersai csaknem tiacutez eacutevet toumlltoumlttek oszmaacuten fogsaacutegban s baacuter a Leslie-koumlvetseacuteg egyik feladata lett volna a kiszabadiacutetaacutesuk a diplomaacuteciai erőfesziacuteteacutesek nem eacutertek ceacutelba a szultaacuten ugyanis nem fogadott el peacutenzt a rabokeacutert csereacutebe hanem ragasz-kodott hasonloacute ranguacute Habsburg fogsaacutegban levő toumlroumlk rabokkal valoacute csereacutehez Ugyan neacutehaacuteny rabot szabadon bocsaacutetottak Auer szerint ezek eacutepp az alacso-nyabb ranguacute nem a Heacutettoronyban fogva tartott szemeacutelyek koumlzuumll keruumlltek ki Leslie veacuteguumll azzal proacutebaacutelta magyaraacutezni a kudarcaacutet hogy a Beacutecsbe menő oszmaacuten koumlvet panaszlevelei befolyaacutest gyakoroltak a portai doumlnteacuteshozoacutekra

A 17 szaacutezad maacutesodik feleacutenek politikai kiuacutetkereseacuteseit vizsgaacutelja Papp Saacutendor tanulmaacutenya amelynek foacutekuszaacuteban uacutegyszinteacuten egy petiacutecioacute aacutell a Wesseleacutenyi-oumlsszeeskuumlveacutes bukaacutesa utaacuten neacutehaacuteny nemes a Porta taacutemogataacutesaacutenak megszerzeacuteseacute-ben laacutetta az egyetlen kiutat s ennek eacuterdekeacuteben fogalmaztaacutek meg a behoacutedolaacutest is magaacuteban foglaloacute dokumentumot amelyet kutatoacutek koraacutebban 1669ndash1670-re dataacuteltak A tataacuterok petiacutecioacutejaacutehoz hasonloacutean ez a dokumentum sem tartalmaz pontos daacutetumot eacutes ciacutemzettet aacutem a szoumlveg valamint a Habsburgndasherdeacutelyi dip-lomaacuteciai iratok vizsgaacutelata utaacuten Papp az 1672-es daacutetumot tartja helyesnek s a petiacutecioacute ciacutemzettjeacutet a nagyveziacuterrel Koumlpruumlluuml Faacutezil Ahmed pasaacuteval azonosiacutetja Ezt taacutemaszthatja alaacute az okmaacuteny haacutetoldalaacuten talaacutelhatoacute roumlvid olasz feljegyzeacutes amely szerint a levelet a nagyveziacuter eleacute terjesztetteacutek A Habsburg diplomataacutek levelezeacutese eacutes jelenteacutesei aacuteltal pontosabb keacutepet kapunk a bujdosoacutek portai tevekeacutenyseacutegeacutet valamint a petiacutecioacute fogadtataacutesaacutet eacutes az arra adott reakcioacutekat illetően Ezek alapjaacuten joacutel laacutethatoacute hogy a laacutezadoacute magyarok annak elleneacutere is igyekeztek előmozdiacutetani diplomaacuteciai kapcsolataikat hogy az oszmaacuten vezeteacutesnek eacuterezhetően nem volt kuumlloumlnoumlsebb eacuterdeke a bujdosoacutek taacutemogataacutesa Az aktuaacutelis helyzetre vonatkozoacutean az egyik legfontosabb forraacutes a Casanovaacutet vaacuteltoacute konstantinaacutepolyi csaacuteszaacuteri rezi-dens Johann Christoph Kindsberg jelenteacutese amely az erdeacutelyi eacutes felvideacuteki buj-dosoacutek diplomaacuteciai cselekmeacutenyeivel a magyarok edirnei teveacutekenyseacutegeacutevel eacutes a behoacutedoloacute nyilatkozat tartalmaacuteval kapcsolatban is szaacutemos informaacutecioacuteval szolgaacutel A laacutezadoacutek proacutebaacutelkozaacutesainak kudarcba fulladaacutesa joacutel mutatja a Porta tartoacutezkodoacute magatartaacutesaacutet s ez leacutenyegeacuteben az 1663 eacutevi katonai kudarcra s a vasvaacuteri beacutekeacutere vezethető vissza Ugyanakkor a felkelők Porta aacuteltali megiacuteteacuteleacuteseacutet joacutel illusztraacutelja a budai oszmaacuten vezetőseacuteg meglaacutetaacutesa veacutelemeacutenyuumlk szerint a felkelők Beacutecs szaacutemaacutera hasonloacute probleacutemaacutet jelentettek mint az anatoacuteliai dzselaacutelik a szultaacutennak A petiacutecioacute szoumlvegeacutenek mind oszmaacuten-toumlroumlk mind angolra fordiacutetott vaacuteltozata megtalaacutelhatoacute a tanulmaacuteny veacutegeacutere illesztett fuumlggeleacutekben

Keacutet tovaacutebbi tanulmaacuteny szoacutel a magyarok diplomaacuteciai leacutepeacuteseiről amelyek soraacuten igyekeztek megszerezni az Oszmaacuten Birodalom taacutemogataacutesaacutet a Raacutekoacuteczi-szabadsaacutegharc majd az 1848ndash1849-es forradalom eacutes szabadsaacutegharc idejeacuten Toacuteth Hajnalka tanulmaacutenya egy szeacutelesebb koumlrű kutatoacutemunka reacutesze Ennek kereteacuteben a szerző Temesvaacuteri Oszmaacuten agaacutenak a 17ndash18 szaacutezad forduloacutejaacuten

154

KOumlNYVEK

a Habsburg‒oszmaacuten hataacutervideacuteken veacutegzett diplomaacuteciai teveacutekenyseacutegeacutet vizsgaacutelta Az iacuteraacutes alapjaacuten kideruumll hogy Raacutekoacuteczi koumlvetei a kezdetben kedvezőnek tűnő politikai koumlrnyezet elleneacutere utoacutebb a harminc eacutevvel koraacutebbihoz hasonloacute eluta-siacutetaacutessal szembesuumlltek a Portaacuten ahol diplomaacuteciai toumlrekveacuteseik a semlegesseacutegeacutet hangoztatoacute oszmaacuten kormaacutenyzat miatt eredmeacutenytelennek bizonyultak A Toacuteth Hajnalka aacuteltal vizsgaacutelt dokumentumok alapjaacuten ndash melyek Oszmaacuten aga Kitaacuteb-i insaacute neacuteven ismert gyűjtemeacutenyeacuteben lelhetők fel ndash betekinteacutest nyeruumlnk a Porta eacutes a hataacuter menti oszmaacuten tisztseacutegviselők motivaacutecioacuteiba s noha utoacutebbiak aacutellaacutespontja olykor elteacuterhetett a koumlzpont hivatalos aacutellaacutesfoglalaacutesaacutetoacutel a kuruc seregekkel valoacute kapcsolatok tekinteteacuteben veacutegeredmeacutenyben ragaszkodtak a karloacutecai beacuteke felteacute-teleihez s folyamatosan hangsuacutelyoztaacutek az Oszmaacuten Birodalom semlegesseacutegeacutet

Toumlbb mint szaacuteznegyven eacutev eltelteacutevel a magyar kormaacuteny egy fuumlggetlen konzuli haacuteloacutezat kieacutepiacuteteacuteseacutere tett kiacuteseacuterletet ami elsősorban az Oszmaacuten Birodalmat ceacutelozta ugyanakkor Szerbiaacuteba Moldvaacuteba eacutes Havasalfoumlldre is konzulok kuumlldeacuteseacutet szorgalmazta Csorba Gyoumlrgy tanulmaacutenya reacuteszletekbe menően taacutergyalja a magyar diplomataacutek teveacutekenyseacutegeacutet amelynek soraacuten igyekeztek megnyerni az oszmaacuten vezetőseacuteg taacutemogataacutesaacutet 1849 tavaszaacutetoacutel A Portaacutet toumlbbek koumlzoumltt azeacutert laacutettaacutek lehetseacuteges szoumlvetseacutegesnek mert az orosz intervencioacute az Oszmaacuten Birodalomra neacutezve is fenyegetőnek bizonyult maacutesreacuteszt geopolitikai okok is indokolttaacute tetteacutek a stabil diplomaacuteciai kapcsolatokat Nyugat-Euroacutepaacuteba az egyetlen biztonsaacutegos uacutetvonal Isztambulon keresztuumll vezetett Groacutef Wass Samu Beoumlthy Oumldoumln baacuteroacute Spleacutenyi Lajos eacutes Francis William Browne valamint groacutef Andraacutessy Gyula kuumlldeteacutesei nem jaacutertak sikerrel a fuumlggetlen magyar diplomaacutecia megalapozaacutesaacuteban amiben talaacuten keveacutesbeacute jaacutetszott szerepet a diplomaacuteciaacutet illető tapasztalatlansaacuteguk mint az hogy az oszmaacuten fővaacuterosban jelentős osztraacutek eacutes orosz szembeszeacutellel valamint a nyugati hatalmak semlegesseacutegeacutevel vagy eacuteppen elutasiacutetaacutesaacuteval talaacutelkoztak Ugyan informaacutelis kapcsolatokat sikeruumllt leacutetrehozni neacutehaacuteny oszmaacuten tisztseacutegviselővel a Porta ragaszkodott semlegesseacutegeacutehez meacuteg ha a magyar diplomataacutekat iraacutenyukban tanuacutesiacutetott joacute szaacutendeacutekaacuteroacutel biztosiacutetotta is Egyeduumll Andraacutessy Gyula nem esett aacuteldozataacuteul az osztraacutek‒orosz aknamunkaacutenak s a vilaacutegosi fegyverleteacutetel utaacuten a menekuumlltek keacuterdeacuteseacuteben igyekezett leacutepeacuteseket tenni kiadataacutesuk megakadaacutelyozaacutesaacutera Csorba Gyoumlrgy dolgozata raacutevilaacutegiacutet hogy baacuter a magyar diplomataacutek cselekvőkeacutepesseacutege erősen korlaacutetozva volt az oszmaacuten fővaacuterosban teveacutekenyseacuteguumlk meacutegis valamilyen hataacutessal lehetett a toumlroumlk doumlnteacuteshozoacutekra akik az osztraacutekok eacutes az oroszok toumlbbszoumlri keacutereacuteseacutere sem leacuteptek harcba a magyarok ellen

A harmadik nagy tematikus csoportba az oszmaacuten koumlzigazgataacutes-toumlrteacutenettel kapcsolatos iacuteraacutesok sorolhatoacutek Sz Simon Eacuteva cikkeacuteben keacutet uacutejonnan előkeruumllt defter-toumlredeacuteket mutat be amelyek az oszmaacuten fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Deacutel-Dunaacutentuacutel 16 szaacutezadi birtokviszonyaira vonatkozoacutean tartalmaznak eacuterteacutekes informaacutecioacutekat A szerző keacutet szempontboacutel elemzi a dokumentumok tartalmaacutet

155

KOumlNYVEK

előszoumlr a birtokosokat proacutebaacutelja azonosiacutetani majd kiacuteseacuterletet tesz a birtokok elhe-lyezkedeacuteseacutenek eacutes kiterjedeacuteseacutenek meghataacuterozaacutesaacutera Mindemellett az oumlsszeiacuteraacutesok keletkezeacuteseacutenek hiaacutenyzoacute daacutetumaacutet is megadja reacuteszletes oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutes eredmeacutenyekeacutepp arra jut hogy a keacutet defter-toumlredeacutek a Budai vilaacutejet egyik első 1546-boacutel fennmaradt szandzsaacutek-oumlsszeiacuteraacutesa eacutes a maacutesodik toumlredeacutekben megadott 1547 novembere koumlzoumltti időszakban keletkezhetett A korai oszmaacuten adminiszt-raacutecioacutera vonatkozoacutean tehaacutet azeacutert is kiemelkedő jelentőseacutegű a keacutet defter mert az 1552 előtti időszakra vonatkozoacutean keveacutes az egybefuumlggő leveacuteltaacuteri dokumentu-mok szaacutema

Hegyi Klaacutera tanulmaacutenyaacuteban egy taacutegabb perspektiacutevaacuteboacutel tekint a hoacutedoltsaacuteg oszmaacuten adminisztraacutecioacutejaacutenak sajaacutetossaacutegaira s a megfelelő forraacuteskritika kuumlloumln-boumlző aspektusait az oszmaacuten adminisztratiacutev forraacutesok illetve a magyar oldal hasonloacute gazdasaacutegi-adminisztratiacutev iratai koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek oumlt kuumlloumln teruumlletre vetiacuteteacutese menteacuten elemzi Az olyan teacutemaacutek koumlrbejaacuteraacutesaacuteval mint az adoacutekiveteacutes alaacute keruumllő teruumlletek noumlvekedeacuteseacutenek meacuterteacuteke a birtoklaacutes a szandzsaacutek-oumlsszeiacuteraacutesok moacutedszerei eacutes gyanuacutes elemei az adoacuteztataacutes defterek aacuteltal roumlgziacutetett elmeacutelete eacutes gyakorlati megvaloacutesulaacutesa valamint a magyar adoacutebegyűjteacutesnek az oszmaacuten rend-szerre gyakorolt hataacutesai a szerző azokra a koumlruumllmeacutenyekre hiacutevja fel a figyelmet amelyekre a szigoruacutean meghataacuterozott oszmaacuten adminisztraacutecioacutes gyakorlat nem minden esetben reflektaacutelt s mindezt szaacutemos peacuteldaacuteval is alaacutetaacutemasztja

Az Oszmaacuten Birodalom koumlzigazgataacutesaacutenak tematikaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik Douglas A Howard iacuteraacutesa melyben egy 16 szaacutezad veacutegeacuten‒17 szaacutezad elejeacuten eacutelt oszmaacuten iacuternokot Ajn Alit mutatja be A teacutema azeacutert is kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes szaacutemunkra mert a szerző az utoacutebbi eacutevekben Daacutevid Geacutezaacuteval koumlzoumlsen veacutegzett kutataacutesokat a nevezett munkaacutessaacutegaacutet illetően Az oszmaacuten tisztseacutegviselő aki kezdetben az udvari iacuternokok testuumlleteacuteben dolgozott majd az uralkodoacutei leveacuteltaacuter vezetője eacutes a zsoldkifizeteacute-sek iraacutenyiacutetoacuteja lett keacutet meghataacuterozoacute művet hagyott raacutenk amelyek az Oszmaacuten Birodalom adminisztratiacutev mechanizmusaira vonatkozoacutean jelentős forraacuteseacuterteacutekkel biacuternak A Kavaacuteniacuten-i Al-i Oszmaacuten valamint a Riszaacutele-i vaziacutefehoraacuten ciacutemű művei koumlzuumll a koumlzoumls kutataacutes az előbbire oumlsszpontosiacutet amelynek fontossaacutega a tiacutemaacuter-rendszerre vonatkozoacute adataiban mutatkozik meg Howard jelen tanulmaacutenya a maacutesodikkeacutent emliacutetett eddig keveacutesbeacute kutatott művet veszi goacutercső alaacute amely a fizetett udvari szolgaacuteloacutek szaacutemaacutet illetve napi eacutes időszakos beacutereacutet sorolja fel A neacutegy fejezetből aacutelloacute Riszaacutele tartalmaacutenak oumlsszefoglalaacutesa mellett a szerző a megleacutevő keacuteziratmaacutesolatok szaacutemadatainak megbiacutezhatatlansaacutegaacuteboacutel adoacutedoacute kuta-taacutesi neheacutezseacutegekre hiacutevja fel a figyelmet A probleacutemakoumlrt a janicsaacuterok fizeteacuteseacutenek peacuteldaacutejaacuten keresztuumll mutatja be amikor megproacutebaacutel Ajn Ali hiteles forraacutesaihoz visz-szanyuacutelni Az oszmaacuten iacuternok műve toumlbb szempontboacutel is innovatiacutevnak mondhatoacute toumlbbek koumlzoumltt a szolgaacutelattevők bdquorangrdquo-okbdquofokozatrdquo-ok (mertebe) szerinti felso-rolaacutesa miatt amelynek kereteacuteben a rendkiacutevuumll oumlsszetett oszmaacuten tisztviselőreacuteteget egy neacutegyreacuteszes rendezett seacutemaacuteba tudta beilleszteni Jelentős eredmeacutenye tovaacutebbaacute

156

KOumlNYVEK

az eacuteves koumlltseacutegek kiszaacutemiacutetaacutesa amely a napi szaacutemadaacutesokat jegyzeacutekbe vevő osz-maacuten hivatalnokok aacuteltal keveacutesbeacute preferaacutelt gyakorlat volt A nagy oumlsszegző munka fontossaacutega leginkaacutebb abban rejlik hogy az Ajn Ali aacuteltal oumlsszegyűjtoumltt kuumlloumlnboumlző informaacutecioacutek ebben a formaacuteban egyazon helyen sehol maacuteshol nem talaacutelhatoacutek meg

Maradva a koumlzigazgataacutes teacutemakoumlreacuteneacutel teacuterjuumlnk ki roumlviden Hans Georg Majer tanulmaacutenyaacutera amelyben a 17 szaacutezadi tiacutemaacuter-rendszer egy sajaacutetos elemeacutet a kato-nai szolgaacutelat aloacuteli felmenteacutes elmeacuteleti eacutes gyakorlati megvaloacutesulaacutesaacutet vizsgaacutelja Az iacuteraacutes elsődleges forraacutesa egy ciacutem neacutelkuumlli defter amely az Oumlsterreichische Nationalbibliothek gyűjtemeacutenyeacuteben talaacutelhatoacute eacutes az 1668 juacutelius 24 eacutes 1683 szeptember 8 koumlzoumltti időszakra vonatkozik Noha Isztambulban talaacutelhatoacutek ezzel rokon defterek Majer megaacutellapiacutetaacutesa szerint a beacutecsi irat tartalmaacuteboacutel adoacute-doacutean speciaacutelis forraacutesnak minősuumll koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetetten mentesiacutet konk-reacutet szemeacutelyeket eacutes csoportokat a katonai szolgaacutelat aloacutel A szerző a beacutecsi deftert egy koraacutebbi Isztambulban talaacutelhatoacute defter-tiacutepussal azonosiacutetja amely dzsebeluuml defterikeacutent hataacuterozhatoacute meg A Majer aacuteltal nagy reacuteszletesseacuteggel bemutatott dokumentum raacutevilaacutegiacutet hogy az oszmaacuten tiacutemaacuter-birtokos haderőn beluumll kik eacutes milyen okboacutel lehettek felmentve a hadba vonulaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel Ezaacuteltal joacutel laacutethatoacute hogy a tiacutemaacutert vagy ziaacutemetet birtokloacute kiskoruacute ifjak betegek idősek seacuteruumlltek mekkai zaraacutendokok magasabb tisztseacuteget betoumlltők (defterluuml adamlar) vagy a kuumlloumlnleges feladattal funkcioacuteval megbiacutezott szpaacutehik elteacuterő elbiacuteraacutelaacutesban reacuteszesuumlltek ami leginkaacutebb a dzsebeluumlk (veacutertesek) kiaacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozoacute koumltele-zettseacuteguumlkben nyilvaacutenult meg

A teacutemaacutehoz kapcsoloacutedoacutean veacutegezetuumll ejtsuumlnk szoacutet Mehmet İnbaşı tanulmaacute-nyaacuteroacutel amely a Szendrői szandzsaacutekroacutel eacutertekezik a 18 szaacutezad maacutesodik feleacuteben A teacuterseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek aacutettekinteacuteseacuten tuacutelmenően a szerző nem csupaacuten a nevezett szandzsaacutek 18 szaacutezadi birtoklaacutestoumlrteacuteneteacutet vizsgaacutelja meg hanem betekinteacutest nyuacutejt az alkormaacutenyzoacutesaacuteg koraacutebbi időszakokra vonatkozoacute koumlzigazgataacutesi struktuacuteraacutejaacuteba is A szandzsaacutekot eacuterintő egyik legfontosabb vaacuteltaacutes Buda elfoglalaacutesa utaacuten figyel-hető meg amikor az eredetileg a Rumeacuteliai vilaacutejethez tartozoacute teruumlletet neacutehaacuteny maacutesikkal egyuumltt az uacutejonnan kialakiacutetott provinciaacutehoz soroltaacutek aacutet s hasonloacute koumlzigazgataacutesi aacutetszervezeacutesre keruumllt sor a visszafoglaloacute haacuteboruacutek utaacuten is amikor Szendrő egy időre a Temesvaacuteri vilaacutejethez majd uacutejra a Rumeacuteliaihoz lett csatolva A 17 szaacutezad veacutegeacuten s a 18 szaacutezad soraacuten a teruumllet toumlbbszoumlr is gazdaacutet csereacutelt a Habsburg eacutes az Oszmaacuten Birodalom koumlzoumltt s emiatt valamint a 19 szaacutezad eleji szerbiai laacutezadaacutesok koumlvetkezteacuteben a muszlim lakossaacuteg veacutegleg elhagyta Szendrő vaacuterosaacutet Miacuteg a 16 szaacutezad folyamaacuten a teruumlletnek az oszmaacuten hoacutediacutetaacutes szempont-jaacuteboacutel volt katonai-strateacutegiai jelentőseacutege a 18 szaacutezadban ez a Belgraacutedhoz valoacute koumlzelseacutegben nyilvaacutenult meg hiszen a vaacuteros komoly nyugati katonai fenyegeteacutes alatt aacutellt Ezeacutert a 18 szaacutezadban a szendrői szandzsaacutekbeacutegek feladata volt Belgraacuted veacutedelme is amit az İnbaşı aacuteltal vizsgaacutelt 1756 juacutelius 6 eacutes 1792 aacuteprilis 20

157

KOumlNYVEK

koumlzoumltti időszakot lefedő tisztseacutegviselői kinevezeacutesi jegyzeacutek (tahvil defteri) is alaacutetaacutemaszt

Az emleacutekkoumlnyvben keacutet tanulmaacuteny eacuterinti a hoacutedoltsaacuteg reacutegeacuteszeti kutataacutesait melyek koumlzuumll Kovaacutecs Gyoumlngyi iacuteraacutesa a Draacuteva menteacuten fekvő Barcs palaacutenkvaacuteraacute-nak toumlrteacuteneteacutet ismerteti A barcsi erősseacuteg kutataacutesa harminc eacutevre nyuacutelik vissza amelyen beluumll a reacutegeacuteszeti aacutesataacutesok 1989‒1994 valamint 2002‒2003 koumlzoumltt zajlottak s a leletek vizsgaacutelataacutenak valamint a 2017 eacutevi felmeacutereacutesek kieacuterteacutekeleacute-seacutenek eredmeacutenyeiről a szerzőnek szaacutemos tanulmaacutenya jelent maacuter meg Kovaacutecs Gyoumlngyi az itt koumlzoumllt cikkben a toumlrteacutenelmi haacutetteacuternek valamint az erősseacuteg eacutepiacute-teacutestoumlrteacuteneteacutenek taglalaacutesa mellett elsősorban a palaacutenkvaacuter reacutegeacuteszeti leletanyagaacutera taacutemaszkodva mutatja be a katonaacutek mindennapi eacuteleteacutet

Egy uacutegyszinteacuten reacutegre visszanyuacuteloacute reacutegeacuteszeti kutataacutes uacutejabb epizoacutedjaacutenak ered-meacutenyeiről szoacutel Papp Adrienn A budai pasaacutek palotaacutejaacutenak reacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesa meacuteg 1955-ben kezdődoumltt s a 2010 eacutes 2015 eacutevi aacutesataacutesok melyek a karmelita kolos-tor eacutepuumlleteacutet eacuterintő munkaacutelatok kapcsaacuten zajlottak jelentős uacutej anyagot hoztak napvilaacutegra Ezen beluumll a legeacuterdekesebb a palota kertjeacutenek azonosiacutetaacutesa s ehhez kapcsoloacutedoacutean Papp Adrienn roumlviden az iszlaacutem kerteket is jellemzi

Veacutegezetuumll teacuterjuumlnk ki azokra az iacuteraacutesokra amelyek nem sorolhatoacutek a fenti cso-portokhoz Aacutegoston Gaacutebor a tűzfegyverek aacutezsiai elterjedeacuteseacuteről eacutertekezik s ezen beluumll leginkaacutebb azt vizsgaacutelja hogy az oszmaacuten befolyaacutes mikeacutent jelenik meg a szafavida Iraacutenban eacutes az indiai szubkontinensen a 16 szaacutezad soraacuten elterjedő tűz-fegyver-technoloacutegiaacuteban

Gerelyes Ibolya tanulmaacutenyaacutenak ceacutelja hogy betekinteacutest nyuacutejtson Tolna vaacuteros lakoacuteinak eacuteleteacutebe az oszmaacuten fennhatoacutesaacuteg korai időszakaacuteban A Budaacutet Isztam-bullal oumlsszekoumltő főuacutet menteacuten fekvő jelentős mezővaacuterost pozitiacutevan festik le az oszmaacuten fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumlleacutest koumlvető időszak gazdasaacutegi-adminisztratiacutev iratai Iacuterott eacutes reacutegeacuteszeti forraacutesok is arroacutel tanuacuteskodnak hogy Tolna joacutemoacuteduacute viraacutegzoacute vaacuteros volt az 1570-es eacutevekig magyar eacutes muszlim lakossaacuteggal Ezt koumlvetően lassuacute visszaeseacutes figyelhető meg s veacuteguumll a tizenoumlt eacuteves haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben neacutepesseacutege jelentős meacuterteacutekben csoumlkkent Az oszmaacuten uralom alatti Tolnaacuteroacutel oumlsszesen harminckilenc hagyateacuteki leltaacuter maradt fenn amelyeket a szerző jelen iacuteraacutesaacuteban kieacuterteacutekel A leltaacuterak adatai alapjaacuten az elhunytak vagyona igen elteacuterő keacutepet mutat A kuumlloumlnboumlző ingoacutesaacutegokra hasznaacutelati taacutergyakra vonatkozoacute infor-maacutecioacutek mellett a dokumentumok fontos forraacutesul szolgaacutelnak a hoacutedoltsaacuteg peacutenz-forgalmaacutera vonatkozoacutelag is

Taacutegabbroacutel ide kapcsolhatjuk Buza Jaacutenos tanulmaacutenyaacutet amely az Erdeacutelyi Fejedelemseacuteg portai adoacutejaacutera eacutes peacutenzforgalmaacutera oumlsszpontosiacutet 1658ndash1687 koumlzoumltt A kuumlloumlnboumlző eredetű eacutermeacutek elterjedeacuteseacutenek hasznaacutelatuk gyakorisaacutegaacutenak vala-mint a rendszeres aacuterfolyamvaacuteltozaacutesoknak a tanulmaacutenyozaacutesa a gazdasaacutegtoumlrteacute-net egyik igen oumlsszetett eacutes bonyolult teruumlleteacutenek szaacutemiacutet s valoacutesziacutenűleg maacuter a vizsgaacutelt korszakban is sok fejtoumlreacutest okozott a peacutenzforgalomban valoacute eligazodaacutes

158

KOumlNYVEK

kuumlloumlnoumlsen azokban az időszakokban amikor valamelyik bdquoneacutepszerűrdquo valutaacuteboacutel hiaacuteny volt Erdeacutely a portai adoacute befizeteacuteseacutevel kapcsolatban peacuteldaacuteul szaacutemos eset-ben kellemetlen helyzetbe keruumllt amikor nem a kiacutevaacutent eacutermeacutekben roacutettaacutek le az előiacutert oumlsszeget

Molnaacuter Antal rendkiacutevuumll reacuteszletes tanulmaacuteny kereteacuteben mutatja be a bosnyaacutek ferencesek teveacutekenyseacutegeacutet az oszmaacuten uralom alatt aacutelloacute Pest-Budaacuten A szerző 2018 eacutevi akadeacutemiai doktori eacutertekezeacuteseacutenek kereteacuteben kuumlloumln fejezetet szentelt a teacutemaacutenak jelen tanulmaacuteny ennek kibőviacutetett verzioacuteja A bosnyaacutek ferencesek Pestre eacuterkezeacuteseacutenek haacutettereacutet eacutes koumlruumllmeacutenyeit valamint az 1633-ban megalapiacutetott pesti ferences rendhaacutez műkoumldeacuteseacutet eacutes koumlrnyezeteacutet illető igen reacuteszletes taacutergyalaacutes mellett keacutepet kapunk a bosnyaacutek ferences provincia belső feszuumlltseacutegeiről is

Suraiya Faroqhi az oszmaacuten szultaacutenok legitimaacutecioacutejaacutenak keacuterdeacuteskoumlreacutet vizsgaacutelja a 18 szaacutezadi kroacutenikaacutesok isztambuli tűzveacuteszekre adott reakcioacuteit koumlzeacuteppontba helyezve A tanulmaacuteny oumlt szerzőre foacutekuszaacutel akik koumlzuumll haacuterom Raacutesid Mehmed efendi Cselebizaacutede Iszmaacuteil Aacuteszim efendi valamint Csesmizaacutede Musztafa Resiacuted efendi udvari vakanuumlviszek voltak Veluumlk szemben Semdanizaacutede Szuumllejmaacuten efendi eacutes Dervis Efendizaacutede baacuter szinteacuten az oszmaacuten hivatali elit tagjai voltak de nem bdquohivatalboacutelrdquo iacutertak s olykor kritikus hangot is meguumltoumlttek A szultaacuteni legitimitaacutes keacuterdeacutese igen ritkaacuten kutatott teruumllet s az 1989-ben megjelent nagy volumenű tanulmaacutenyaacuteban foglaltakhoz hasonloacutean Suraiya Faroqhi jelen iacuteraacutesaacute-ban is igen fontos tudaacutesanyagot ad koumlzre

A nagy gonddal szerkesztett koumltet megjeleneacutese oumlroumlmteli mind a magyar mind a nemzetkoumlzi szakma szaacutemaacutera Noha a tanulmaacutenyok toumlbbseacutege 16ndash17 szaacute-zadi teacutemaacutet dolgoz fel a Şerefeacutet nemcsak a kora uacutejkor iraacutent eacuterdeklődő olvasoacutek forgathatjaacutek haszonnal Az emleacutekkoumlnyvek manapsaacuteg gyakran az őket koumlzreadoacute inteacutezmeacutenyek raktaacuteraacuteban porosodnak minthogy kevesen eacutertesuumllnek megjeleneacute-suumlkről eacutes bonyolult megoldani postaacutezaacutesukat eacutes szaacutemlaacutezaacutesukat Ezt elkeruumllendő a szerkesztők maacuteris feltetteacutek a koumltetet a vilaacuteghaacuteloacutera ahonnan egyben letoumllthető1

Paacutezmaacutendi Aacutegnes

1 httpswwwacademiaedu40391400C59Eerefe_Studies_in_Honour_of_Prof_GC 3A9za_DC3A1vid_on_His_Seventieth_Birthday

E szaacutemunk szerzői

Daacutevid Geacuteza ELTE BTK Toumlroumlk Filoloacutegiai Tanszeacutek

Deacuteveacutenyi Kinga BCE Nemzetkoumlzi Kapcsolatok Tanszeacutek MTA

Koumlvecsi-Olaacuteh Peacuteter Modern Toumlroumlk Vilaacuteg Kutatoacutekoumlzpont

Lakatos Baacutelint MTAndashHIMndashSZTEndashMNL OL Magyar Medievisztikai Kutatoacutecsoport

Paacutezmaacutendi Aacutegnes ELTE BTK Toumlroumlk Filoloacutegiai Tanszeacutek doktorandusz

Peacuteri Benedek ELTE BTK Toumlroumlk Filoloacutegiai Tanszeacutek

Saacuterkoumlzy Mikloacutes KRE BTK Oacutekortoumlrteacuteneti eacutes Segeacutedtudomaacutenyi Tanszeacutek

Ujvaacuteri Hedvig PPKE Kommunikaacutecioacute- eacutes Meacutediatudomaacutenyi Inteacutezet

Wojtilla Gyula SZTE BTK Oacutekortoumlrteacuteneti Tanszeacutek

Contents

STUDIESKinga Deacuteveacutenyi A peculiar desert bird as shown by the Arabic literature

and lexicography 5Benedek Peacuteri Towards a new critical edition of Yavuz Sultān Selīmrsquos

Persian Dīvān An overview of the manuscripts and the previous scholarly literature on the topic 23

Geacuteza DaacutevidndashBaacutelint Lakatos Felix Petancius (Feliks Petančić) and the first European genealogy of the Ottoman dynasty 47

Mikloacutes Saacuterkoumlzy The linguistic traces of the Jaacutesz people in Hungary ndash sources problems new data 89

Hedvig Ujvaacuteri The contextualisation of the correspondence between Max Nordau and Ignaacutec Goldziher I 111

MISCELLANEAPeacuteter Koumlvecsi-Olaacuteh The 1960 Turkish coup drsquoeacutetat in the light

of contemporary Hungarian diplomatic sources 131

REVIEW BooksManu toumlrveacutenykoumlnyve (Gyula Wojtilla) 143Şerefe Studies in Honour of Prof Geacuteza Daacutevid on his Seventieth

Birthday (Aacutegnes Paacutezmaacutendi) 147

Keletkutataacutes 2020 tavasz 5ndash22 old

TANULMAacuteNYOK

Deacuteveacutenyi KingaEgy kuumlloumlnleges sivatagi madaacuter a koumlzeacutepkori arab irodalom eacutes lexikograacutefia tuumlkreacuteben

0 Bevezeteacutes

Az iszlaacutem előtti illetve a korai iszlaacutem korszak hiacuteres koumlltői alkotaacutesai soksziacutenűen aacutebraacutezoljaacutek a sivatagot E leiacuteraacutesokboacutel nem maradhatnak el e taacutej jellegzetes eacutelő-leacutenyei amelyek koumlzoumltt megtalaacutelhatjuk a madaacutervilaacuteg keacutepviselőit is E madarak koumlzuumll is kiemelkedik a pusztaityuacutek (qaṭā) amelynek hihetetlenuumll reacuteszletes eacutes pontos megfigyeleacutesen alapuloacute leiacuteraacutesa az alaacutebbi elemzeacutes taacutergya

A leghiacuteresebb leiacuteraacutes a 6 szaacutezadban eacutelt aš-Šanfarā Lāmiyyat al-lsquoarab ciacutemen ismert verseacuteben talaacutelhatoacute (36‒41 sor) amelyben a szerző azzal buumlszkeacutelkedik hogy koumlnnyedeacuten megelőzte a gyorsan repuumllő madarat eacutes ahhoz hasonloacutean ő is keacutepes a sivatagot tuacuteleacutelni1

bdquoA soumlteacutet sziacutenű pusztaityuacutekok megisszaacutek amit meghagytam miutaacutenEgeacutesz eacutejjel a viacutezforraacuteshoz utaztak szaacuternyaikkal zajosan csapkodva

Eltoumlkeacutelt voltam eacutes ők is eltoumlkeacuteltek voltak egymaacutessal versengtuumlnk szaacuternyaikkal verdestek

Miacuteg eacuten felhajtottam koumlpenyem eacutes elsőkeacutent eacutertem a viacutezhez baacuter sietseacuteg neacutelkuumll [mentem]

Aztaacuten elfordultam tőluumlk mialatt ők meacuteg mindig leborultak a viacutez szaacutejaacutehozKoumlzvetlenuumll raacutehelyezve arra a torkukat eacutes a begyuumlket

Mintha a laacutermaacutejuk a [viacutez] keacutet oldalaacuten eacutes koumlroumltteKuumlloumlnboumlző toumlrzsek uacuteton leacutevő csoportjai[nak a zaja] lenne amint eacuteppen saacutetrat vernek

Kuumlloumlnboumlző helyekről joumlttek oumlssze oda de az (a viacutez) oumlsszehozta őketMint ahogy a teveacutek csoportjait oumlsszehozza egy viacutezivoacute hely

Aztaacuten lenyelnek egy kis vizet majd elmennek minthaKora reggeli utazoacutecsapat lenneacutenek akik Uhaacutezaacuteboacutel sietve indulnak uacutetnakrdquo

Joacutellehet ez a neacutehaacuteny sor elsősorban a koumlltő nagyszerűseacutegeacutet van hivatva hang-suacutelyozni mindazonaacuteltal megdoumlbbentően sok aproacute reacuteszletet tudunk meg belőle a pusztaityuacutekroacutel

httpdxdoiorg1024391KELETKUT2020151 A cikkben ideacutezett versek magyarul a szerző nyersfordiacutetaacutesaacuteban szerepelnek Aš-Šanfarā ver-

seacutenek forraacutesa Alan Jones Early Arabic Poetry I Marāthī and Ṣulsquolūk Poems Reading 1992 164‒167

bull soumlteacutet sziacutenűbull nem keacutenyes a viacutez minőseacutegeacuterebull egeacutesz eacutejszaka repuumll a viacutezhezbull szaacuternyaacuteval zajosan csapkod verdesbull verseng a toumlbbiekkelbull uacutegy iszik hogy koumlzben torka eacutes begye a vizet eacuterintibull rendkiacutevuumll laacutermaacutesbull egyedei toumlbb helyről eacuterkeznek egyazon viacutezforraacuteshozbull az ivaacutes utaacuten hajnalban gyorsan visszaindulnakBaacuter cikkuumlnknek nem ceacutelja az iszlaacutem előtti koumllteacuteszet leghiacuteresebb koumlltemeacute-

nyeit elemezni eacutes vizsgaacutelatainknaacutel elsősorban a keveacutesbeacute ismert versekre illetve a lexikograacutefiai valamint az adab-irodalomra2 taacutemaszkodunk meg kell jegyezni hogy ez a reacuteszletgazdag leiacuteraacutes minden bizonnyal nagy hataacutest gyakorolt a keacutesőbbi korok koumlltőire Mielőtt azonban megvizsgaacutelnaacutenk az arab szerzők tovaacutebbi meg-figyeleacuteseit e madaacuterral kapcsolatban neacutezzuumlk meg mit mond az ornitoloacutegia erről a kuumlloumlnleges szaacuternyasroacutel

1 Rendszertani besorolaacutes3

Jelenlegi rendszertani ismereteink szerint a pusztaityuacutekalakuacuteak rendjeacutebe tartozoacute egyetlen csalaacuted a pusztaityuacutekfeacuteleacutek csalaacutedja keacutet nemből aacutell Ezek a talpastyuacutekok (Syrrhaptes) eacutes a tulajdonkeacuteppeni pusztaityuacutekok (Pterocles) Előbbi kettő utoacutebbi 14 fajboacutel eacutes szaacutemos alfajboacutel aacutell Előbbiek az iszlaacutem koumlzponti teruumlletein nem fordulnak elő miacuteg utoacutebbiak koumlzuumll toumlbb faj a sivatagok joacutel ismert lakoacuteja

Az arab szerzőkneacutel ugyan gyakran talaacutelkozunk ezzel a sivatagi madaacuterral elnevezeacuteseacutere azonban nem hasznaacuteltak annyi szoacutet hogy azzal az aacuteltaluk ismert teacuterseacutegben honos szaacutemos alfajt egymaacutestoacutel egyeacutertelműen megkuumlloumlnboumlztetteacutek volna A leggyakrabban hasznaacutelt elnevezeacutes a qaṭā4 E szoacute alakjai koumlzuumll a qaṭā

2 Az adab az uacuten művelődeacutesi irodalom amelynek ismereteacutet szuumlkseacutegesnek tartottaacutek a kulturaacutelt emberek eacutes a hivatalnokok szaacutemaacutera

3 A pusztaityuacutekfeacuteleacutek (Pteroclidae) csalaacutedjaacuteba tartozoacute madarak folyamatosan frissuumllő osztaacute-lyozaacutesaacutet ld OSME (The Ornithological Society of the Middle East the Caucasus and Central Asia) The OSME Region List of Bird Taxa Part A Non-passerines Version 43+ September 2018 99‒101 httposmeorgsitesdefaultfilespdfA_Non-passerine_ORL_V43+pdf (2019 maacutercius 12) Az osztaacutelyozaacutes alapja elsősorban Callan Cohen The Phylogenetics Taxonomy and Biogeography of African Arid Zone Terrestrial Birds The Bustards (Otididae) Sandgrouse (Pteroclidae) Coursers (Glareolidae) and Stone Partridge (Ptilopachus) PhD Thesis Cape Town 2011 httpnivenlibpfpuctaczapdfCallan_Cohen_PhD_2011pdf (2019 maacutercius 12) Reacuteszletes informaacutecioacute talaacutelhatoacute meacuteg a koumlvetkező műben Michael C Jennings Atlas of the Breeding Birds of Arabia (Fauna of Arabia 25) Riyadh‒Frankfurt 2010 362‒371 Ld meacuteg Steve Madge‒Phil McGowan Pheasants Partridges amp Grouse London 2002 445‒462 eacutes 69‒72 taacuteblaacutek

4 Ennek az elnevezeacutesnek a seacutemi eredeteacutet illetően ld Armas Salonen Voumlgel und Vogelfang

6

DEacuteVEacuteNYI KINGA

gyűjtőneacutev amelynek egyes szaacutemuacute alakja szabaacutelyosan qaṭāt Az igeacutet ndash madaacuterroacutel leacuteveacuten szoacute ndash a szoacutetaacuterak toumlbbnyire nőnemben adjaacutek meg (qaṭattaqṭū) a maṣdar keacutet alakban ismert (qaṭw eacutes iqṭīṭārsquo) ami al-Ḫalīl (megh 791) szerint a madaacuter jaacuteraacutesaacutet jeloumlli miacuteg az igeacuteről azt koumlzli hogy az egyesek szerint a jaacuteraacutesaacutera miacuteg maacutesok szerint a hangjaacutera vonatkozik5 Ezenkiacutevuumll azonban maacutesik haacuterom elneve-zeacutes is gyakori amelyek vagy aacuteltalaacutenos eacutertelemben hasznaacutelatosak vagy a madaacuter egyik fajaacutet jeloumllik Ez a haacuterom kifejezeacutes a kudrī(ya) a ǧūnī(ya)6 eacutes a ġaṭāṭ(ā) A szerzők koumlzoumltt nincs teljes egyeteacuterteacutes azt illetően hogy ez a haacuterom szoacute haacuterom vagy csak keacutet fajt jeloumll-e Utoacutebbi esetben a kudrī eacutes a ǧūnī jeloumll keacutet alfajt miacuteg egyes veacutelemeacutenyek szerint a ġaṭāṭ egyaacuteltalaacuten nem is tartozik a qaṭā neacuteven ismert madarak koumlzeacute7

Ibn Qutayba (megh 889) a koumlvetkező osztaacutelyozaacutest adja8 a kudrī a koumlvetke-zőkeacuteppen neacutez ki a haacuteta (ẓahr) soumlteacutet feketeacutes a szaacuternya fonaacutekja (bāṭin al-ǧanāḥ) fekete a torka (ḥalq) saacuterga a laacutebai roumlvidek keacutet farokszaacuternya pedig hosszabb a toumlbbineacutel9 A ġaṭāṭ annyiban hasonloacute hogy a szaacuternya fonaacutekja annak is fekete

im alten Mesopotamien (Annales Academiae Scientiarum Fennicae B 180) Helsinki 1973 241‒243 ahol a szerző azt aacutellapiacutetja meg hogy az arab qaṭā is rokona az akkaacuted qadū (iṣṣūri qaḍē) szoacutenak amely egy olyan madarat jeloumll amelynek a kiaacuteltaacutesa bdquoqaḍērdquo Az 58‒59 oldalon oumlt fajt sorol fel amelyek mindegyike ma is megtalaacutelhatoacute Irakban Ezek a nagy nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek (Pt alchata caudacutus) a sivatagi pusztaityuacutek angolul spotted sandgrouse (Pt senegallus) a feketehasuacute pusztaityuacutek (Pt orientalis) a koronaacutes pusztaityuacutek (Pt coronatus atratus) eacutes a szu-daacuteni pusztaityuacutek (Pt lichtensteinii) Ld meacuteg Franccedilois Vireacute Sur quelques noms arabes anciens drsquooiseaux (et le secret deacutevoileacute de leur eacutetymologie) Revue des eacutetudes islamiques 54 (1986) 347 Eacuterdemes megjegyezni hogy az akkaacuted eacutes assziacuter szoacutetaacuterok e szoacutet rsquobagolyrsquo jelenteacutessel koumlzlik időn-keacutent kiteacuterve a szoacute hangutaacutenzoacute jellegeacutere (ld pl A Concise Dictionary of Akkadian Ed by Jeremy Black et al Wiesbaden 1999 282 The Assyrian Dictionary XIII Ed by John Anthony Brinkman et al Chicago 1982 51) Salonen (i m 241) ezt szinteacuten megjegyzi hozzaacuteteacuteve hogy az első szerző aki a forraacutesokban ezt a madarat helyesen azonosiacutetotta Benno Landsberger volt Ld Benno Landsberger Einige unerkannt gebliebene oder verkannte Nomina des Akkadischen Die Welt des Orients 3 (19663) 262‒267 ahol a szerző kiteacuter erre a teacuteves eacutertelmezeacutesre is

5 Al-Ḫalīl ibn Aḥmad al-Farāhīdī Kitāb al-lsquoayn murattaba lsquoalā ḥurūf al-mulsquoǧam Taḥqīq lsquoAbd Al-Ḥamīd Hindāwī Bayrūt 14242003 III 408 s v qaṭā

6 Az euroacutepai szakirodalomban a legreacuteszletesebben Manfred Ullmann foglalkozik lexiko-graacutefiai eacutes morfoloacutegiai szempontboacutel a ǧūnī eacutes a kudrī szavakkal Manfred Ullmann Flughuumlhner und Tauben (Bayerische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse Sitzungsberichte Beitraumlge zur Lexikographie des Klassischen Arabisch 3) Muumlnchen 1982 amelyben oumlsszefoglalja a neacutemet lexikograacutefia addigi eredmeacutenyeit is Szemben maacutes szerzők (pl Wolfdietrich Fischer) meglaacutetaacutesaacuteval Ullmann veacutelemeacutenye szerint ezek az elnevezeacutesek csupaacuten koumll-tői eszkoumlzkeacutent hasznaacutelt sziacutenvariaacutensok eacutes nem alfajok Koumlszoumlnoumlm Ormos Istvaacutennak hogy felhiacutevta a figyelmemet erre a cikkre

7 Kamāl ad-Dīn ad-Damīrī Hayāt al-ḥayawān al-kubrā Miṣr 1978 II 121 bdquowa-qīla l-ġaṭāṭ ḍarb min aṭ-ṭayr laysa min al-qaṭārdquo

8 Abū Muḥammad lsquoAbd Allāh ibn Muslim Ibn Qutayba Kitāb al-malsquoānī l-kabīr fī abyāt al-malsquoānī I Taḥqīq F Krenkow Bayrūt eacute n 308‒309

9 Ez a keacutet toll a nagy nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek (caudacutus alfaj) jellegzetesseacutege miacuteg egyeacuteb fajoknaacutel mint pl a feketehasuacute pusztaityuacutek (Pt orientalis) teljesen hiaacutenyzik Ld Eduardo de

7

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

a laacutebai azonban hosszuacuteak A haacuteta enyheacuten porsziacutenű de nem soumlteacutet a szeme pedig nagy Ad-Damīrī (megh 1405) a qaṭā leiacuteraacutesaacutenaacutel megaacutellapiacutetja hogy keacutet faja van a kudrī eacutes a ǧūnī amelyekhez al-Ǧawharī (megh 1003) hozzaacuteadott egy har-madikat amelynek a neve ġaṭāṭ10 Ad-Damīrī leiacuteraacutesa szerint a kudrī porsziacutenű vaacuteltozatos hassal eacutes haacutettal saacuterga csőrrel eacutes roumlvid farokkal Kecsesebb (alṭaf) mint a ǧūniyya Utoacutebbi szaacuternyaacutenak a fonaacutekja eacutes a vaacutelltolla is fekete porsziacutenű haacuteta pedig saacuterga poumlttyoumlkkel tarkiacutetott Keacutetszer olyan nagy mint a kudrī11 eacutes egy attoacutel nagyon kuumlloumlnboumlző gurgulaacutezoacute hangot ad ki amire a neve is utal12 A ġaṭāṭ leiacuteraacutesaacutet ad-Damīrī műveacuteben a ġaṭāṭā13 neacutev alatt talaacuteljuk meg Az ott koumlzoumllt infor-maacutecioacutek szerint a madaacuter haacuteta hasa eacutes teste porsziacutenű a szaacuternya fonaacutekja fekete a laacutebai eacutes a nyaka hosszuacute Ezenkiacutevuumll egy eacuterdekes tulajdonsaacutega hogy egyedei nem keacutepeznek koloacuteniaacutet s nem csapatosan repuumllnek hanem inkaacutebb kicsi kettes vagy haacutermas csoportokban A szerző megemliacuteti azt a neacutezetet amely szerint csak keacutet vaacuteltozataacutet (ḍarb) lehet megkuumlloumlnboumlztetni (i) a kudriyya eacutes ǧūniyya jellemzői a roumlvid laacutebak saacuterga torok fekete vaacutelltoll eacutes a voumlroumlses fedőtoll miacuteg (ii) a ġaṭāṭ(ā) jellemzői a hosszuacute laacutebak a feheacuter has a porsziacutenű haacutet eacutes a szeacuteles szemek14

Ibn Qutayba15 megjegyzi hogy az emberek mindenfeacutele pusztaityuacutekot (qaṭā) legaacuteltalaacutenosabban a kudrī elnevezeacutessel illetnek a soumlteacutet sziacutene miatt Megem-liacuteti meacuteg16 hogy hasonliacutet a galambra mert ahhoz hasonloacutean oumlrv van a nyaka koumlruumll17 (ḏawāt al-aṭwāq)18 Ezt az oumlrvet al-Alsquošā (megh 629) is megemliacuteti

Juana Family Pteroclidae (Sandgrouse) In Handbook of the Birds of the World IV Sandgrouse to Cuckoos Ed by Josep del Hoyo‒Andrew Elliott‒Jordi Sargatal Barcelona 1997 50

10 Ismālsquoīl ibn Ḥammād al-Ǧawharī Tāǧ al-luġa wa-ṣiḥāḥ al-lsquoarabiyya Taḥqīq Aḥmad lsquoAbd al-Ġafūr lsquoAṭṭār Bayrūt 1990 II 368 III 286

11 A pusztaityuacutekok (Pteroclidae) csalaacutedjaacuteba tartozoacute madarak meacuterete 24 eacutes 40 cm koumlzoumltt vaacutel-takozik Ld De Juana i m 30

12 Ad-Damīrī i m II 215 skk Franccedilois Vireacute (Ḳaṭā In The Encyclopaedia of Islam2 IV Leiden 1978 743) szerint a ǧūniyya a feketehasuacute pusztaityuacutekkal (Pt orientalis) azonos

13 Ad-Damīrī i m II 12114 Ha ezeket a leiacuteraacutesokat oumlsszevetjuumlk a modern ornitoloacutegusokeacuteival azt aacutellapiacutethatjuk meg hogy

a ġaṭāṭ nevű madarat ndash elnevezeacutesuumlk hasonloacutesaacutega miatt ndash gyakran oumlsszeteacutevesztetteacutek a qaṭāval de a valoacutesaacutegban ez a madaacuter sohasem lehetett a pusztaityuacutekcsalaacuted tagja mivel az aacuteltalaacutenos feleacutepiacuteteacutesbeli hasonloacutesaacutegokon tuacutelmenően az odatartozoacute madarak mindegyikeacutenek roumlvid nyaka eacutes laacuteba van (ld De Juana i m 32) Vireacute (Ḳaṭā 743‒744) szerint azonban a ġaṭāṭ elnevezeacutes a nagy nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutekra utal (Pt alchata) E faj jellegzetesseacutegeiről ld Ian James Ferguson-Lees Studies of Less Familiar Birds 156 Pin-tailed Sandgrouse British Birds 62 (1969) 533‒541

15 Abū Muḥammad lsquoAbd Allāh ibn Muslim Ibn Qutayba Adab al-kātib Taḥqīq Muḥammad ad-Dālī Bayrūt eacute n 66

16 Ibn Qutayba i m 25‒2617 Ez a nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek jellegzetesseacutege amely szinte teljesen hiaacutenyzik vagy keveacutesbeacute

hangsuacutelyosan jelenik meg maacutes egyedekben (vouml De Juana i m főleg az 50 oldalon talaacutelhatoacute keacutepek)

18 A ḏawāt al-aṭwāq kifejezeacutest a ḥamām definiacutecioacutejakeacutent adja meg al-Ǧawharī (i m V 1906) aki megjegyzi hogy a beduinok iacutegy neveznek minden madarat amelynek oumlrv van a nyaka koumlruumll Ennek alapjaacuten a pusztaityuacutekot is az ide tartozoacute fajok koumlzoumltt sorolja fel

8

DEacuteVEacuteNYI KINGA

egyik verseacuteben amikor sivatagi talaacutelkozaacutesait emliacuteti a pangoacute vizek mellett lelt pusztaityuacutekokkal19

wa-mārsquoin ṣaran20 lam alqa illā l-qaṭā bihiwa-mašhūrata l-aṭwāqi wurqan nuḥūruhā

bdquoMily gyakran mentem el olyan pangoacute viacutez mellett amelyneacutel csak pusztai-tyuacutekot laacutettam

a joacutel ismert oumlrvvel hamusziacutenű torka koumlruumllrdquoAd-Damīrī leiacuteraacutesa neacutemileg kuumlloumlnboumlzik ettől21 Mindenekelőtt elutasiacutetja

Ibn Qutayba eacutes maacutesok veacutelemeacutenyeacutet miszerint a pusztaityuacutek a galambfeacuteleacutek (Columbidae) csalaacutedjaacuteba tartozna s azt a neacutezetet is hogy a ḥamām szoacutet egyes versekben pusztaityuacuteknak s nem galambnak kellene eacutertelmezni22

Ḏū r-Rumma (megh 735) egyik verseacuteben a keacutet madarat egymaacutes mellett emliacuteti ugyanabban a verssorban tanuacutesiacutetva hogy a koumlltő ndash aki eacuteleteacutenek jelentős reacuteszeacutet a sivata gi aacutellatvilaacuteg aacutebraacutezolaacutesaacutenak szentelte ndash tudatosan megkuumlloumlnboumlzteti őket egymaacutestoacutel23

iḏā mā waradnā lam nuṣādif bi-ǧawfihisiwā wāridātin min qaṭan wa-ḥamāmī

bdquoAmikor a viacutezhez eacutertuumlnk nem laacutettunk abban maacutestmint az odajaacuteroacute pusztaityuacutekokat eacutes a galambokatrdquo

A fentieken kiacutevuumll ad-Damīrī meacuteg azt is megfigyelte hogy a fogoly (ḥaǧal) eacutes a pusztaityuacutek kuumllső megjeleneacuteseacuteben hasonliacutet egymaacuteshoz24

19 Maymūn ibn Qays al-Alsquošā Dīwān al-Alsquošā al-Kabīr Taḥqīq Muḥammad Ḥusayn Al-Qāhira 14372016 373 Nr 82 21 sor

20 A Dīwānban sajtoacutehibaacuteval ṣarin [] alakban jelent meg21 Ad-Damīrī i m II 213 215 skk22 Ez nagyon fontos megfigyeleacutes mivel a pusztaityuacutekok osztaacutelyozaacutesa illetve a Columbidae

csalaacutedtoacutel valoacute elkuumlloumlniacuteteacutese meacuteg a 20 szaacutezad nagyobbik reacuteszeacuteben is heves vita taacutergyaacutet keacutepezte az ornitoloacutegusok koumlzoumltt Kuumlloumlnboumlző okok miatt toumlbben azon a veacutelemeacutenyen voltak hogy ezek a madarak ugyanahhoz a csalaacutedhoz tartoznak reacuteszben peacuteldaacuteul hegyes szaacuternyuk roumlvid laacutebuk mag-evő voltuk miatt illetve azeacutert mert laacutetszoacutelag hasonloacute moacutedon isznak Ld De Juana i m 30 A pusztaityuacutek sajaacutetos ivaacutesaacuteroacutel ld pl Tom J CadendashErnest J WilloughbyndashGordon L Maclean Drinking Behavior of the Sandgrouse in the Namib and Kalahari Deserts Africa Auk 83 (1966) 124‒126 Peter N FernsndashShelley Ann Hinsley Importance of Topography in the Selection of Drinking Sites by Sandgrouse Functional Ecology 9 (1995) 371‒375 A galambok ivaacutesi moacutedjaacuteroacutel ld Gart Arie Zweers Drinking of the Pigeon (Columba Livia L) Behaviour 80 (1982) 275

23 Ḏū r-Rumma Dīwān Taḥqīq lsquoAbd al-Qaddūs Abū Ṣāliḥ II Bayrūt 1971 1070 43 sor24 Ad-Damīrī i m I 323 Ezt a hasonloacutesaacutegot a modern leiacuteraacutesok is megemliacutetik pl De

Juana i m 30 Ebből a szempontboacutel eacuterdemes felhiacutevni a figyelmet arra hogy Hamilton Smith a pusztaityuacutekot a bdquoPartridge קראrdquo (azaz fogoly) kifejezeacutes alatt emliacuteti (Charles Hamilton Smith Partridge In A Cyclopaedia of Biblical Literature II Ed by John Kitto New York‒Cincinnati 1846 474‒475 A szerző azt is koumlzli hogy ez a szoacute a Bibliaacuteban toumlbb kuumlloumlnboumlző faj oumlsszefoglaloacute nevekeacutent szerepel Ezek koumlzeacute tartozik az uacuten Pterocles alchata bdquoaz egyes szerzők aacuteltal katta ganga cata illetve nyiacutelfarkuacute pusztaityuacutek neacuteven emliacutetett faj amely koumlzoumlnseacuteges Palesztinaacuteban eacutes megszaacutemolhatatlanul sok Araacutebiaacutebanrdquo (kiemeleacutes D K) A kuumllső jellegzetesseacutegek hasonlatossaacute-gaacutet megemliacuteti Richard Francis Burton Personal Narrative of a Pilgrimage to Al-Madinah and

9

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

2 Az elnevezeacutes jelenteacutese eacutes eredete

21 Őszinteseacuteg

A korai arab versekben eacutes a koumlzeacutepkori irodalmi munkaacutekban egyaraacutent fontos helyet foglal el a qaṭā neacutev eredete A szerzők aacuteltalaacuteban egyeteacutertenek abban hogy szaacutemos maacutes madaacuter neveacutehez hasonloacutean e szoacute eredete is a hangutaacutenzaacutesban keresendő25 azaz a madaacuter hangjaacutera utal amelyet uacutegy iacuternak le hogy qaṭā qaṭā26 Ez olvashatoacute an-Nābiġa (megh 604 koumlruumll) egyik verseacuteben is27

tadlsquoū qaṭā wa-bihi tudlsquoā iḏā nusibatyā ṣidqahā ḥīna tadlsquoūhā fa-tantasibū

bdquoAzt mondja raquoqaṭālaquo eacutes iacutegy is nevezik amikor beszeacutelnek roacutelaMily őszinte hogy azt mondja ahogy hiacutevjaacutekrdquo

Ez a hang olyannyira ismert volt hogy koumlltői hasonlatokban is hasznaacuteltaacutek mint peacuteldaacuteul Abū Nuwās (megh 814) aki egyik verseacuteben a vadaacuteszoacute soacutelyom sebesseacutegeacutet iacuterja le ennek segiacutetseacutegeacutevel28

rsquoasralsquoa min qawli qaṭātin qaṭābdquoGyorsabb mint hogy a pusztaityuacutek azt mondanaacute qaṭārdquoAl-Ǧāḥiẓ (megh 868) a madarat a vilaacutegos beszeacuted peacuteldaacutejakeacutent emliacuteti amikor

iacutegy iacuter bdquoa qaṭā szaacuteja (afwāh) uacutegy lett megalkotva hogy azt mondhassa qaṭā qaṭā ahonnan a neveacutet kapjardquo29 Hasonloacutekeacuteppen veacutelekedik Ibn Qutayba is ami-

Meccah London 1893 1544 jegyzet amelyben azt mondja hogy bdquoa pusztaityuacutekhellip egy gyorsan repuumllő madaacuterhellip repuumlleacutes koumlzben hasonliacutet a fogolyhozrdquo

25 Vouml Kees Versteegh Sound Symbolism In Encyclopedia of Arabic Language and Linguistics IV Ed by Kees Versteegh et al LeidenndashBoston 2009 285 Versteegh megemliacuteti e neacutev szokaacutesostoacutel elteacuterő seacutemaacutejaacutet is Ennek oka valoacutesziacutenűleg a szoacute szoacutetagszerkezeteacuteben keresendő mivel maacutes hangutaacutenzoacute szavakkal ellenteacutetben ez nem egy kettőzoumltt egyszoacutetaguacute szoacute hanem olyan amely keacutet szoacutetagboacutel aacutell CV-CV

26 Abū lsquoUṯmān lsquoAmr ibn Baḥr al-Ǧāḥiẓ Kitāb al-ḥayawān Taḥqīq lsquoAbd as-Salām Hārūn Bayrūt 2011 V 579 (NB A tovaacutebbiakban ha szerkesztő nincs emliacutetve akkor erre a Hārūn-feacutele kiadaacutesra utalok) Ibn Qutayba Malsquoānī I 310 A modern ornitoloacutegiaacuteban a madaacuter hangjaacutet uacutegy jellemzik hogy az repuumlleacutes koumlzben egy viszonylag hangos bdquokatar-katarrdquo egyeacutebkeacutent pedig egy nazaacutelis bdquoga-ga-gardquo (De Juana i m 51) Utoacutebbi megegyezni laacutetszik azzal a gurgulaacutezoacute hanggal (taġarġur) amelyet a ǧūniyya ad ki ad-Damīrī i m II 215 szerint

27 Muḥammad ibn Mukarram Ibn Manẓūr Lisān al-lsquoarab V Taḥqīq lsquoAbdallāh lsquoAlī al-Kabīr et al Al-Qāhira 1984 3684‒3685 s v qaṭā ld meacuteg an-Nābiġa aḏ-Ḏubyānī Dīwān Taḥqīq lsquoAbbās lsquoAbd as-Sātir Bayrūt 19961416 245 2 sor ahol a yā ḥusnahā vaacuteltozat fordul elő

28 Al-Ḥasan ibn Hānirsquo Abū Nuwās Dīwān II Ed by Ewald Wagner Wiesbaden 1972 II 186

29 Wa-l-qaṭā min aṭ-ṭayr qad yatahayyarsquo min afwāhihā an taqūl qaṭā qaṭā wa-bi-ḏālika summiyat Ld Abū lsquoUṯmān lsquoAmr ibn Baḥr al-Ǧāḥiẓ Kitāb al-bayān wa-t-tabyīn Taḥqīq lsquoAbd as-Salām Muḥammad Hārūn Al-Qāhira 14181998 I 64 vouml meacuteg James Edward Montgomery Al-Jāḥiẓ on Misarticulation Bayān 1344‒748 Journal of Arabic Literature 49 (2018) 16

10

DEacuteVEacuteNYI KINGA

kor ar-Rālsquoī an-Numayrī (megh 708709) egy soraacutet ideacutezi az eacutekesszoacuteloacute (mubīna) pusztaityuacutekroacutel amely azt mondja qaṭā qaṭā30

A madaacuter neveacutenek eacutes hangjaacutenak azonossaacutegaacutet gyakorta a madaacuter őszinteseacutege-keacutent eacutertelmezteacutek hiszen nem hazudtolta meg a neveacutet Emiatt a beduinok bdquoigaz-mondoacuterdquo (ṣādiqa) madaacuternak is nevezteacutek eacutes ezt a szoacutet oly jellemzőnek talaacuteltaacutek raacute hogy mondaacutesokban eacutes versekben egyaraacutent hasznaacuteltaacutek Az őszinte emberekre gyakran mondtaacutek hogy bdquoigazmondoacutebb egy pusztaityuacuteknaacutelrdquo (rsquoaṣdaq min qaṭāt)31

Ezzel a jelenteacutessel kapcsolatban ndash a fent emliacutetett an-Nābiġa ideacutezeten kiacutevuumll ndash a gazdag vaacutelaszteacutekboacutel kiemelhetjuumlk keacutet omajjaacuted koumlltő al-Kumayt ibn Zayd al-Asadī (megh 743) eacutes Abū Waǧza Yazīd ibn lsquoUbayd (megh 747) gyakorta ideacutezett sorait

Al-Kumayt iacutegy iacuter32

lā takḏibi l-qawla rsquoin qālat qaṭā ṣadaqatiḏ kullu ḏī nisbatin lā budda muntaḥilū

bdquoNe hazudtold meg mivel a pusztaityuacutek igazat mondde a toumlbbiek hamisan buumlszkeacutelkednek a nevuumlkkelrdquo

Abū Waǧza as-Salsquodī ekkeacutent fogalmaz33

mā zilna yansubna wahnan kulla ṣādiqatinbātat tubāširu lsquourman ġayra azwāǧī

bdquoAz eacutejszaka koumlzepeacuten sem hagynak fel34 az igazmondoacute [qaṭā] hiacutevogataacutesaacutevalAki az eacutejszakaacutet paacuteratlan szaacutemuacute pettyes tojaacutesai őrzeacuteseacutevel toumlltirdquo

Baacuter a pusztaityuacutekok hangjaacutet egyesek uacutegy eacutertelmezik hogy azt mondja bdquoaki hallgat biztonsaacutegban vanrdquo35 a csendesseacuteg nem eacuteppen jellemző raacutejuk Eacutepp ellen-kezőleg a pusztaityuacutekok aacuteltal keltett erős zajt előszeretettel aacutebraacutezoljaacutek a koumlltők E leiacuteraacutesok koumlzuumll meg kell emliacuteteni Ḏū r-Rumma soraacutet aki szomjaacutet olyan siva-tagi kutaknaacutel oltotta amelyekhez ez a madaacuter is ellaacutetogatott36

30 Ibn Qutayba Malsquoānī I 31031 Abū l-Faḍl Aḥmad al-Maydānī Maǧmalsquo al-amṯāl Taḥqīq Muḥammad Muḥyī d-Dīn lsquoAbd

al-Ḥamīd Al-Qāhira 1955 I 412 Nr 2173 Al-Yūsī Zahr al-akam III 25132 Al-Kumayt ibn Zayd al-Asadī Dīwān Taḥqīq Muḥammad Nabīl Ṭurayfī Bayrūt 2000

297 Szaacutemos vaacuteltozatban ideacutezik mint pl al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 578 Zakariyārsquo ibn Muḥammad al-Qazwīnī lsquoAǧārsquoib al-maḫlūqāt wa-ġarārsquoib al-mawǧūdāt Taḥqīq Ferdinand Wuumlstenfeld Goumlt-tingen 1848 423 stb

33 Ld al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 573 Ibn Manẓūr i m V 3864 Al-Maydānī i m I 412 ld meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 318 ahol iacutegy kezdődik wa-hunna yansubna

34 A vers előző soraacuteban emliacutetett a viacutezhez inni menő vadszamarak35 Ad-Damīrī i m I 670 s v ṭayṭawī36 Dū r-Rumma i m II 1070 Az anbāṭ a Bagdadtoacutel deacutelre fekvő uacutegynevezett sawād teruuml-

leteacuten eacutelő parasztokra vonatkozik akik az omajjaacuted korban meacuteg mindig perzsaacuteul beszeacuteltek Ld meacuteg Arie Schippers Animal Descriptions in Two Qaṣīdahs by Dhū l-Rummah Some Remarks Journal of Arabic Literature 23 (1992) 194 aki azonban az anbāṭ szoacutet bdquonabateusrdquo-nak fordiacutetja Az utolsoacute szoacute ṭaġāmī vaacuteltozatban is előfordul ami rsquoalacsonyrendű emberrsquo-eket jelent

11

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

ka-rsquoanna ṣiyāḥa l-kudri yanẓurna lsquoaqbanātarāṭunu anbāṭin lsquoalayhi qiyāmī

bdquoMintha az utaacutenunk viacutezre vaacuteroacute pusztaityuacutekok (kudrī) hangjaaz arabul nem tudoacute (iraki) foumlldművesek idegen beszeacutede lennerdquo

Al-Farazdaq (megh 730 k) ezt a hangot rendkiacutevuumll erősnek iacuterja le amikor egyik verssoraacuteban iacutegy fogalmaz hellipka-rizzi l-qaṭā lā yafqahu ṣ-ṣawta qārsquoiluh37 bdquohellip olyan mint a pusztaityuacutek erős hangja amely miatt a beszeacutelő nem eacuterti a sajaacutet szavaacutetrdquo

A pusztaityuacutek hangjaacutenak meacuteg keacutet tovaacutebbi leiacuteraacutesaacutet kell megemliacuteteni Amint azt aš-Šanfarā fent ideacutezett verseacutenek egy maacutesik reacuteszleteacuteből megtudjuk a felijesztett pusztaityuacutek rikaacutecsolaacutesa az eacutejszakai sivatag jellegzetes hangjai koumlzeacute tartozott38

hellip fa-qulnā qaṭātun rīlsquoa rsquoam rīlsquoa rsquoaǧdalūbdquoIacutegy szoacuteltunk Egy felriasztott pusztaityuacutek volt ez vagy egy oumllyvrdquoA magasboacutel gyorsan alaacuteszaacutelloacute madaacuter hangjaacutenak eacuterdekes hasonlataacutet figyelhet-

juumlk meg Abū n-Naǧm al-lsquoIǧlī (megh 748) egyik soraacuteban39

ka-rsquoanna rsquoaṣwāta l-qaṭā l-munqaḍḍibi-l-layli rsquoaṣwātu l-ḥaṣā l-munqazzī

bdquoA leszaacutelloacute pusztaityuacutek hangjaeacutejjel olyan mint az egymaacuteshoz uumltődő koumlvekeacuterdquo

A madaacuter bdquoőszinteseacutegerdquo koumlzmondaacutesossaacute vaacutelt ahogy azt az alaacutebbi toumlrteacutenet is joacutel illusztraacutelja40

bdquoMeseacutelik hogy egyszer egy pusztaityuacutek eacutes egy holloacute vitatkozott egy meacutelye-deacutesen amelyben oumlsszegyűlt a viacutez s mindketten azt aacutelliacutetottaacutek hogy az az ő tulaj-donuk Doumlnteacuteseacutert a madarak biacuteraacutejaacutehoz fordultak aki valami bizonyiacuteteacutekot keacutert de egyikuumlknek sem volt semmilyen bizonyiacuteteacuteka amelyet fel tudott volna mutatni Erre a biacuteroacute a pusztaityuacuteknak iacuteteacutelte a meacutelyedeacutest Miutaacuten az laacutetta hogy bizonyiacuteteacutek neacutelkuumll iacuteteacutelteacutek neki mikoumlzben a helyzet az volt hogy a meacutelyedeacutes a holloacuteeacute volt iacutegy szoacutelt a biacuteroacutehoz raquoBiacuteroacute uacuter Mi indiacutetotta arra hogy nekem iacuteteacutelje amikor nem volt bizonyiacuteteacutekom amely miatt az eacuten igeacutenyemet a holloacute igeacutenyeacuteneacutel jogosabbnak tartottalaquo Mire ezt vaacutelaszolta neki raquoAnnyira ismert roacutelad hogy milyen őszinte vagy hogy az emberek meacuteg koumlzmondaacutesba is foglaltaacutek ezt a tulajdonsaacutegodatlaquordquo

37 Al-Farazdaq Dīwān 502 Vouml Alfred Felix Landon Beeston ldquoAlqamah and Bravmannrdquo Journal of Arabic Literature 11 (1980) 35 A modern leiacuteraacutesok szinteacuten megemliacutetik ezt a jellegze-tesseacuteget iacutegy pl Burton (i m 154) aki tapasztalta ahogy bdquoa gyorsan repuumllő qaṭā zajos seregben emelkedett fel az uacutetroacutelrdquo

38 Ld Jones Early Arabic Poetry I 178 Vouml Tarek El-Ariss The Return of the Beast From Pre-Islamic Ode to Contemporary Novel Journal of Arabic Literature 47 (2016) 76

39 Ibn Qutayba Adab 490 lsquoAbd Allāh ibn Muḥammad al-Baṭalyawsī Al-Iqtiḍāb fī šarḥ Adab al-kuttāb Al-Qāhira 1983 III 302 Nr 250

40 Aḥmad ibn Muḥammad al-Anṣārī al-Yamanī aš-Širwānī Nafḥat al-Yaman bimā yazūl bi-ḏikrihi aš-šaǧan Miṣr 13241906 195

12

DEacuteVEacuteNYI KINGA

22 Tetszetős jaacuteraacutes

A qaṭā szoacute jelenteacuteseacutenek eacutes eredeteacutenek van a fentitől teljesen elteacuterő eacutertelme-zeacutese is Eszerint e szoacute eredete a qaṭā yaqṭū igeacutere vezethető vissza amelynek a jelenteacutese az hogy rsquoelnehezuumllt a jaacuteraacutesarsquo41 A koumlveacuter nők tetszetős jaacuteraacutesaacutet gyakran hasonliacutetjaacutek a pusztaityuacutek aproacute leacutepteihez ahogy azt ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash al-Kumayt alaacutebbi soraacuteban is olvashatjuk42

yamšīna mašya qaṭā l-biṭāḥi tarsquoawwudanqubba l-buṭūni rawāǧiḥa al-akfālī

bdquoHimbaacuteloacute leacuteptekkel jaacuternak [a nők] mint a pusztaityuacutekok a voumllgybenkarcsuacute hassal eacutes nehezebb haacutetsoacutevalrdquo43

Al-Alsquošā szinteacuten megemliacuteti tetszetős sietseacuteg neacutelkuumlli jaacuteraacutesukat44

niyāfun ka-ġuṣni l-bāni tartaǧǧu in mašatdabība qaṭā l-baṭḥārsquoi fī kulli manhalī

bdquoMagas [nősteacutenyteve] jaacuteraacutesakor uacutegy remeg mint a moringafa aacutegamint a pusztaityuacutekok lassuacute mozgaacutesa a voumllgyben az itatoacutehelyekneacutelrdquo

3 Alkalmazkodaacutes a koumlrnyezethez

31 Viacutez

E madaacuter egyik legfeltűnőbb eacutes legkuumlloumlnoumlsebb tulajdonsaacutega a sivatagi koumlruumllmeacute-nyekhez valoacute kuumlloumlnleges alkalmazkodaacutesa amelyet a kuumlloumlnboumlző szerzők reacuteszle-tekbe menően iacuternak le

Viselkedeacutesuumlk talaacuten legszembetűnőbb jellegzetesseacutege az a moacuted ahogy a viacutezhez repuumllnek Mind a mai napig ez eacuteletuumlk legjobban ismert aspektusa Sebesseacuteguumlket eacuterzeacutekletesen iacuterja le a Ḥumayd ibn Ṯawrnak (megh 650 k) tulajdoniacutetott sor45

lahā millsquoafāni rsquoiḏā rsquoawġafāyaḥuṯṯāni ǧursquoǧursquoahā bi-l-waḥā

bdquoKeacutet szaacuternya van s mikor ezek sietnekzuacutegva oumlsztoumlnzik a mellkasaacutetrdquo

41 Ibn Manẓūr i m XV 18942 Al-Kumayt i m 352 Szaacutemos forraacutes ideacutezi mint pl al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 575 Uő

Kitāb al-burṣān wa-l-lsquourǧān wa-l-lsquoumyān wa-l-ḥūlān Taḥqīq lsquoAbd as-Salām Muḥammad Hārūn Bayrūt 1990 220

43 A modern leiacuteraacutesok a pusztaityuacutekok jaacuteraacutesaacutet aacutetlagosnak eacutes totyogaacutestoacutel mentesnek iacuterjaacutek le tovaacutebbaacute megjegyzik hogy roumlvideket leacutepnek eacutes mozgaacutesuk fuumlrge (De Juana i m 32)

44 Al-Alsquošā i m 353 Nr 77 10 sor ideacutezi meacuteg ad-Damīrī i m I 449 s v ad-dābba45 Ḥumayd ibn Ṯawr Dīwān Taḥqīq lsquoAbd al-lsquoAzīz al-Maymanī Al-Qāhira 13711951 47

ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 307

13

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

A viacutezforraacuteshoz valoacute gyakori laacutetogataacutesukat Ḏū r-Rumma leiacuteraacutesaacuteboacutel ismerhet-juumlk meg46

wa-mustaḫlifātin min bilādin tanūfatinli-muṣfarrati l-ašdāqi ḥumri l-ḥawāṣilī

bdquoMily gyakran hoznak vizet a sivatagi taacutejakroacutela saacuterga csőrű piros begyűeknekrdquo

A pusztaityuacutekot olyan madaacuternak aacutebraacutezoljaacutek amelyik tavasszal tud inni a toacutecsaacutekboacutel de a nyaacuter eljoumlveteleacutevel amikor csibeacutei is kikelnek csak gyors roumlpte teszi keacutepesseacute arra hogy a taacutevoli viacutezlelőhelyekről vizet hozzon nekik mint ahogy azt Ibn Aḥmar (7 szaacutezad) koumlvetkező verssora is szemleacutelteti47

bi-tayhārsquo qafrin wa-l-maṭiyyi ka-rsquoannahāqaṭā l-ḥazn qad kānat firāḫan buyūḍuhā

bdquoA kietlen sivatagban a haacutetasteve olyan gyors mintaz egyenetlen talajon koumlltő pusztaityuacutek amelynek a csibeacutei maacuter kikeltekrdquo

Az arab szerzők megfigyelteacutek hogy a pusztaityuacutek taacuterolja a vizet hogy azt vissza tudja vinni csibeacuteinek Azt felteacutetelezteacutek hogy a vizet a begyeacuteben (ḥawṣal) őrzi Ez azonban nem iacutegy van ugyanis a talpastyuacutekok koumlzeacute tartozoacute tibeti pusztaityuacutek kiveacuteteleacutevel mindegyik fajnak kuumlloumlnleges tollazata fejlődoumltt ki ami lehetőveacute teszi hogy ezek a madarak a hasi tollaikba felsziacutevjaacutek eacutes ott megtartsaacutek a vizet annyi ideig hogy azt vissza tudjaacutek vinni a taacutevoli feacuteszekben szomjazoacute csibeacuteik szaacutemaacutera48 Ez az aproacute pontatlansaacuteg nem csoumlkkenti az arab szerzők meg-figyeleacuteseacutenek eacuterteacutekeacutet ahogy azt al-Kumayt koumlvetkező verssoraacuteban is laacutethatjuk aki bőrtoumlmlőkhoumlz hasonliacutetja a madaacuter begyeacutet49

awi n-nāṭiqātu ṣ-ṣādiqātu iḏā ġadatbi-asqiyatin lam yafrihinna l-muṭabbibu

bdquoVagy az igazmondoacutek [a pusztaityuacutekok] amikor kora reggel hozzaacuteka bőrtoumlmlőket amelyeket keacutesziacutetőjuumlk nem hasiacutetott felrdquo

A pusztaityuacutek kitartoacutean keresi a vizet ami koumlzben szaacutemos neheacutezseacuteggel keruumll szembe Ezt iacuterja le Zuhayr (megh 609) a koumlvetkező sorokban50

46 Ḏū r-Rumma i m II 1345 26 sor ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Adab 468 Ibn Qutayba Malsquoānī I 318 eacutes Abū lsquoUbayd al-Bakrī Simṭ al-larsquoālī fī šarḥ Amālī al-Qālī Taḥqīq lsquoAbd al-lsquoAzīz al-Maymanī Al-Qāhira 13541935 I 418

47 lsquoAmr ibn Aḥmar al-Bāhilī Ibn Aḥmar Šilsquor lsquoAmr ibn Aḥmar al-Bāhilī Taḥqīq Ḥusayn lsquoAṭwān Dimašq 1970 119 ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 313 Al-Bakrī i m I 418 Al-Ǧāḥiẓ (Hayawān II 378) a kezdeteacutet a koumlvetkezőkeacuteppen adja meg fa-bitnā bi-qafr A muḫaḍram vagyis a pogaacutenykorban eacutes az iszlaacutem korban is eacutelt Ibn al-Aḥmar koumlltőről ld Charles Pellat Ibn (al-)Aḥmar In The Encyclopaedia of Islam2 III Leiden 1971 697‒698

48 De Juana i m 44‒4549 Al-Kumayt i m 29 Nr 16 1 sor ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 31950 Zuhayr ibn Abī Sulmā Dīwān Taḥqīq lsquoAlī Ḥasan Fālsquoūr Bayrūt 14081988 80‒81 Abū

l-Ḥaǧǧāǧ Yūsuf aš-Šantamarī Šarḥ Dīwān Zuhayr ibn Abī Sulmā Taḥqīq Muḥammad Badr ad-Dīn Abū Firās an-Nalsquosānī al-Ḥalabī Miṣr eacute n 45‒46 ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 309

14

DEacuteVEacuteNYI KINGA

ḥattā staġāṯat bi-mārsquoin lā rišārsquoa lahumin al-abāṭiḥi fī ḥāfātihi l-burakū hellip

kamā staġāṯat bi-sayrsquoin fazzu ġayṭalatinḫāfa l-lsquouyūna fa-lam yunẓar bihi l-hašakū

bdquoMajd nyiacutelt viacutezen keresett inni ahol nem volt kuacutetkoumlteacutelegy nagy patakvoumllgyben amelynek a partjain burak madarak voltakhellip

Mint ahogy a gazella kicsinye keres inni anyja tejeacutenek maradeacutekaacuteboacutelamikor attoacutel feacutel hogy figyelik eacutes nem tud a bőven oumlmlő tejhez jutnirdquo

Baacuter a pusztaityuacutek joacutel alkalmazkodott a sivatagi eacutelethez időnkeacutent neki is szuumlkseacutege van viacutezre Amint azt Muzāḥim al-lsquoUqaylī (megh 738) koumlvetkező soraacuteboacutel megtudjuk nem kevesebb mint oumlt napig tud meglenni viacutez neacutelkuumll ha a szuumlkseacuteg uacutegy kiacutevaacutenja51

ġadat min lsquoalayhi balsquodamā tamma ḫimsuhātaṣillu wa-lsquoan qayḍin bi-baydārsquoi miǧhalī

bdquoKora reggel felkelt tojaacutesairoacutel mert maacuter oumlt napja nem ivottzoumlroumlg a szaacuterazsaacutegtoacutel eacutes taacutevol van maacuter felrepedt tojaacutesaitoacutel a veszeacutelyes eacutes uacutettalan sivatagbanrdquo

Ugyanezt a megfigyeleacutest roumlgziacutetette Ibn Aḥmar52

tarlsquoā l-qaṭātu l-ḫimsa qaffūrahāṯumma talsquourru l-mārsquoa fīman yalsquourr

bdquoA pusztaityuacutek oumlt napig legeleacuteszik aneacutelkuumll hogy vizet talaacutelnamajd koumlzeliacutet a viacutezhez eacutes leszaacutell az ott leacutevők koumlzeacuterdquo

Eacutejjel repuumll inni53 amint azt az al-lsquoAǧǧāǧnak (megh 8 szaacutezad eleje) tulajdo-niacutetott raǧaz sorok is megoumlroumlkiacutetik54

waradtuhu qabla ḏ-ḏirsquoābi l-lsquoussālwa-qabla rsquoarsāli qaṭan wa-rsquoarsālbi-l-qawmi ġīdan wa-l-maṭiyyi l-kullāl

51 Muzāḥim al-lsquoUqaylī Šilsquor Muzāḥim al-lsquoUqaylī Taḥqīq Nūrī Ḥammūdī al-Qaysī‒Ḥātim Ṣāliḥ aḍ-Ḍāmin Maǧallat Malsquohad al-Maḫṭūṭāt al-lsquoArabiyya 22 (12961976) 120 77‒78 sor A 77 sor vaacuteltozataacutet ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 317

52 Ibn Aḥmar i m 67 Szaacutemos forraacutesban eacutes vaacuteltozatban szerepel (ezek koumlzoumltt előfordul a sorveacutegi yalsquourrū alak is amely ugyan nyelvtanilag helyes de nem koumlveti a vers riacutemjeacutet qāfiya muqayyada) pl Ibn Qutayba Malsquoānī I 313 Abū Manṣūr Muḥammad al-Azharī Tahḏīb al-luġa Taḥqīq lsquoAbd al-Ḥalīm an-Naǧǧār Al-Qāhira 1975 IX 121 s v qrf

53 Ez a jellegzetesseacuteg csak mindoumlssze neacutegy fajra jellemző amelyek koumlzuumll a legelterjedtebb eacutes az egyetlen amely Eacuteszak-Afrikaacuteban eacutes Aacutezsiaacuteban is megtalaacutelhatoacute a szudaacuteni pusztaityuacutek (Pt Lichtensteinii) ld De Juana i m 31‒32 Az ebbe a csoportba tartozoacute madarak viszonylag kicsik (kb 150‒200 g suacutelyuacuteak) ami tovaacutebbi tulajdonsaacutegaikkal egyuumltt arra utal hogy ezt a csoportot jeloumllteacutek a kudrī szoacuteval A tovaacutebbi koumlzoumls jellegzetesseacutegeik koumlzeacute sorolhatoacute hogy e csoport tagjai megtalaacutelhatoacutek voltak Araacutebiaacuteban eacutes az iszlaacutem korai teruumlletein valamint az hogy az idetartozoacute madarak eacutejszaka jaacuternak inni Ld Vireacute Ḳaṭā 743

54 lsquoAbdallāh ibn Rursquoba al-lsquoAǧǧāǧ Dīwān al-lsquoAǧǧāǧ fī riwāyat al-Aṣmalsquoī wa-šarḥuhu Taḥqīq lsquoAbd al-Ḥafīẓ as-Saṭlī Dimašq 1971 II 321 28‒31 sor ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 315

15

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

fawwaza ḫamsan lsquoan ṭilāqi l-awšālbdquoElőbb eacutertem a viacutezhez mint a futaacutestoacutel remegő farkasokS mint a pusztaityuacutekraj ‒ eacutes a csapatEmber akik lehajtottaacutek a nyakukat eacutes a kimeruumllt teveacutek ‒Akik oumlt nap alatt szelteacutek aacutet a viacutez neacutelkuumlli sivatagot eacutejszaka egy kis vizet keresverdquoUgyanezt az eacutejszakai repuumlleacutest jeleniacuteti meg Ḏū r-Rumma55

falātun ruǧūlsquou l-kudri rsquoaṭlārsquouhā bihāmin al-mārsquoi tarsquowībun wa-hunna rawābilsquoū

bdquoViacuteztelen sivatag ahova csibeacuteihez visszateacuter a pusztaityuacutekeacutejszakai repuumlleacutese soraacuten a viacuteztől miutaacuten csibeacutei maacuter neacutegy napja nem ittakrdquo

A pusztaityuacutek eleacuteg tapasztalt eacutes boumllcs ahhoz hogy joacutel teleigya magaacutet mielőtt visszarepuumllne csibeacuteihez amint azt Aws ibn Ḥaǧar (megh 620) alaacutebbi soraacuteban is olvashatjuk56

fa-rsquoawradahā t-taqrību wa-š-šaddu manhalanqaṭāhu mulsquoīdun karrata l-wirdi lsquoāṭifun

bdquoA vadszamaacuter futaacutesa a viacutezhez odaterelte a pusztaityuacutekokatamelyek toumlbbszoumlr mentek a viacutezhez hogy belehajtsaacutek nyakukatrdquo57

32 Tojaacutesok

A pusztaityuacutek sivatagi koumlrnyezethez valoacute alkalmazkodaacutesaacutenak maacutesik jele tojaacute-sainak szaacutema Ez a madaacuter ugyanis rendszerint haacuterom58 pettyes (lsquourm) tojaacutest rak59 egy sekeacutely kapareacutekban vagy egy termeacuteszetes meacutelyedeacutesben60 Tojaacutesainak szaacutema miatt bdquohaacutermak anyjardquo (umm ṯalāṯ) is a neve ahogy azt az ismeretlen koumlltő verssoraacuteban is olvashatjuk amely ezzel egyidőben a csibeacuteit elvesztő anyamadaacuter faacutejdalmaacutet is leiacuterja61

55 Dū r-Rumma i m II 1294 fa-hunna alakkal ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 31656 Aws ibn Ḥaǧar Dīwān Taḥqīq Muḥammad Yūsuf Naǧm Bayrūt 14001980 69 Nr 30

38 sor ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 316 ld meacuteg Ǧalāl ad-Dīn as-Suyūṭī Šarḥ Šawāhid al-Muġnī Taḥqīq Aḥmad Ẓāfir Kūǧān Dimašq 1966 115

57 Csak az 1960-as eacutevekben figyelteacutek meg hogy a pusztaityuacutek nem folyamatosan iszik mint a galamb hanem a fejeacutet ivaacutes koumlzben a koumlnnyebb nyeleacutes eacuterdekeacuteben fel-felemeli Ezt a mozdulat-sort toumlbbszoumlr ismeacutetli de a folyamat nem tart 5‒10 maacutesodpercneacutel tovaacutebb Ld CadendashWilloughbyndashMaclean i m 125

58 Ad-Damīrī i m II 21459 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 573‒57460 Ibn Qutayba Malsquoānī I 308 Mindezeket a megfigyeleacuteseket megerősiacutetik a modern ornito-

loacutegia vizsgaacutelati eredmeacutenyei Ld De Juana i m főleg 43 ahol nemcsak megaacutellapiacutetja hogy bdquoa pusztaityuacutek feacuteszkeacutet alig lehet feacuteszeknek hiacutevnirdquo hanem hozzaacuteteszi hogy a pusztaityuacutek feacuteszekalja figyelemre meacuteltoacute moacutedon aacutellandoacute nagysaacuteguacute eacutes rendszerint mindegyik fajnaacutel haacuterom tojaacutesboacutel aacutell

61 Ad-Damīrī i m II 214

16

DEacuteVEacuteNYI KINGA

wa-rsquoummu ṯalāṯin rsquoin šibna lsquoaqaqnahāwa-rsquoin mutna kāna ṣ-ṣabru minhā lsquoalā naṣabī

bdquoHa a haacutermak anyja csibeacutei felnőnek ellenkeznek velede ha elpusztulnak elveszti tuumlrelmeacutet szomoruacutevaacute eacutes nyugtalannaacute vaacutelikrdquo

A tojaacutesok szaacutemaacutet rendszerint a sivatagi eacutelet veszeacutelyeivel eacutes a csibeacutek tuacuteleacuteleacuteseacutet neheziacutető teacutenyezőkkel magyaraacutezzaacutek62

A kapareacutek neve ufḥūṣ(a)63 vagy mafḥaṣ64 az utoacutebbi vaacuteltozat egy ḥadīṯban is előfordul65 bdquoHa valaki Isten szaacutemaacutera mecsetet eacutepiacutet legyen baacuter akkora mint a pusztaityuacutek kapareacuteka vagy annaacutel kisebb Isten haacutezat eacutepiacutet szaacutemaacutera a Paradicsom-banrdquo66

A pusztaityuacutekot olyan madaacuternak iacuterjaacutek le amelyik maacuter a kikeleacuteseacutetől fogva figyel arra hogy a csibeacuteknek mire van szuumlkseacutege ugyanis feltoumlri (ṭarraqat) a tojaacutesokat hogy segiacutetse kibuacutejni a kicsiket67

33 Ellenseacutegek

A sivatagboacutel sem hiaacutenyoznak a ragadozoacutek eacutes a pusztaityuacuteknak eacutebernek kell len-nie hogy megmenekuumlljoumln tőluumlk Ad-Damīrī szerint legfőbb ellenseacutegei a pusztai oumllyv68 eacutes a gyiacutekok egy fajtaacuteja69

A pusztaityuacutekra vadaacutesztak is ezt oumlroumlkiacuteti meg Abū Nuwās egyik vadaacuteszver-seacutenek (ṭardiyya) feacutelsora ahol leiacuterja hogyan ejti el ‒ a soacutelyomhoz hasonloacutean ‒ a vadaacuteszkutya a madarat70

hellip ka-ṣ-ṣaqri yanqaḍḍu lsquoalā ġaṭāṭihīhellip bdquoMint a soacutelyom uacutegy csap le a pusztaityuacutekrardquo

62 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 57463 Ibn Qutayba Adab 17364 Al-Qazwīnī i m 42365 Man banā masǧidan li-llāh ka-mafḥaṣ qaṭāt aw aṣġar banā Allāh lahu baytan fī l-ǧanna

Ibn Māǧa Sunan K al-masāǧid wa-l-ǧamāʿāt 344 Nr 73866 A ḥadīṯnak ezt a vaacuteltozataacutet ideacutezi meacuteg al-Qazwīnī i m 423 eacutes Abū Ḥāmid Muḥammad

al-Ġazālī Iḥyārsquo lsquoulūm ad-dīn Ǧidda 2011 I 563 K asrār aṣ-ṣalāt Faḍīlat al-masǧid Ld meacuteg lsquoAbd ar-Raḥīm al-lsquoIrāqī‒Tāǧ ad-Dīn lsquoAbd al-Wahhāb Ibn as-Subkī‒Murtadā az-Zabīdī Taḫrīǧ aḥādīṯ Iḥyārsquo lsquoulūm ad-dīn Taḥqīq Maḥmūd al-Ḥaddād Ar-Riyāḍ 14081987 I 340 Nr 389

67 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 58168 Ad-Damīrī i m I 379 s v al-ḥumaymiq69 Ad-Damīrī i m I 559 s v as-saqanqūr70 Abū Nuwās i m II 183 Ld meacuteg Jaroslav Stetkevych The Discreet Pleasures of the

Courtly Hunt Abū Nuwās and the lsquoAbbāsid Ṭardiyyah Journal of Arabic Literature 39 (2008) 142 aki azonban ezt a reacuteszt teacutevesen qaṭātihi alakban koumlzli amely nem koumlveti a riacutemet hiszen a vers egy ṭārsquoiyya

17

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

A soacutelyomtoacutel valoacute esetleges eacutes ritka megmenekuumlleacuteseacutet aacutebraacutezolja eacuterzeacutekletesen Zuhayr a koumlvetkező sorban71

lsquoinda ḏ-ḏunābay lahā ṣawtun wa-rsquoazmalatunyakādu yaḫṭafuhā ṭawran wa-tahtalikū

bdquoNyomaacuteban a soacutelyommal a pusztaityuacutek kiaacutelt eacutes vijjogEgyszer a soacutelyom majdnem elkapja de felgyorsulva tovaszaacutellrdquo72

Az eacutejszaka vadaacuteszoacute madarak is az ellenseacutegei73 Mivel soha nem eacuterezheti magaacutet biztonsaacutegban ezeacutert csak roumlvid időkre alszik el ami ellenkezik termeacutesze-teacutevel ahogy ezt egy gyakran al-Farazdaqnak tulajdoniacutetott sorboacutel megtudjuk74

fa-law turiqat nāmat wa-lākin rsquoalsquoaššahārsquoaḏan min qilāṣin ka-l-ḥaniyyi l-mulsquoaṭṭafī

bdquoA [pusztaityuacutek] aludna ha hagynaacutek de zavarjaa hosszuacutelaacutebuacute nősteacutenyteveacutek okozta ijedtseacuteg amelyek olyanok mint a fel-ajzott iacutejrdquo

A fenti sor kezdeteacuteből law ṭuriqa l-qaṭā laylan la-nāma formaacuteban gyakran emlegetett mondaacutes lett amelyet akkor hasznaacutelnak ha valakit addig nem hagy-nak beacutekeacuten amiacuteg fel nem kel75

Ugyanezt a jelenetet azaz a roumlvid aacutelmaacuteboacutel a teveacutek aacuteltal feleacutebresztett pusztai-tyuacutekot mutatja be Labīd (megh 661 k) koumlvetkező sora76

iḏā haǧada l-qaṭā rsquoafzalsquona minhursquoawāmina fī mulsquoarrasihi l-ǧuṯūmī77

bdquoAmikor a pusztaityuacutekok alszanak [a teveacutek] feleacutebresztika nyugodtakat akik a nyugvoacutehelyuumlkoumln gubbasztanakrdquo

Amint azt Abū Nuwās fent ideacutezett verssoraacuteboacutel is laacutethattuk a pusztaityuacutekra az ember is vadaacuteszott eacutes huacutesaacutet el is fogyasztotta annak elleneacutere hogy a veacutelemeacute-

71 Zuhayr i m 80 Aš-Šantamarī i m 45 ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī 31072 A maacutesodik feacutelsort Jones uacutegy fordiacutetja hogy bdquoa soacutelyom időnkeacutent megragadja időnkeacutent gyor-

san elmenekuumllrdquo (Early Arabic Poetry II 131) E sor eacutertelmezeacuteseacuteneacutel a ṭawran jelent probleacutemaacutet mivel aacuteltalaacuteban megismeacutetelve hasznaacutelatos (ṭawran wa-ṭawran) Fordiacutetaacutesomban aš-Šantamarī kommentaacuterjaacutet koumlvettem

73 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān II 299 s v ṭuyūr al-layl74 Al-Ḫalīl (i m III 164 s v lsquoašša) oacuteta leacutetezik egy lexikograacutefiai hagyomaacuteny amely e sort

al-Farazdaqnak tulajdoniacutetja Ezt azonban sem a koumlltő Dīwānja sem egyeacuteb forraacutesok nem erősiacutetik meg Ld pl al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 578 aki a szerző neve neacutelkuumll ideacutezi ezt a sort Ld meacuteg Uő Kitāb al-ḥayawān Taḥqīq Muḥammad Bāsīl lsquoUyūn as-Sūd Bayrūt 2011 V 3061 jegyzet Szer-ző megadaacutesa neacutelkuumll ideacutezi meacuteg Ibn Qutayba Malsquoānī I 319

75 Maydānī i m II 173 Nr 3230 Abū l-Qāsim Ǧār Allāh Maḥmūd ibn lsquoUmar az-Zamaḫšarī Al-mustaqṣā fī amṯāl al-lsquoarab Taḥqīq Muḥammad lsquoAbd al-Mulsquoīd Ḫān Haydarābād 1962 II 296 Nr 1048

76 Labīd ibn Rabīlsquoa al-lsquoĀmirī Dīwān Bayrūt 1966 185 ideacutezi Ibn Qutayba Malsquoānī I 31577 A ǧuṯūmī szoacute a mulsquoarrasihi szoacutehoz valoacute szomszeacutedsaacutega (lsquoalā l-ǧiwār) miatt aacutell birtokos

esetben

18

DEacuteVEacuteNYI KINGA

nyek elteacuternek a fogyaszthatoacutesaacutegaacutera illetve huacutesaacutenak minőseacutegeacutere vonatkozoacutean Erre szaacutemos műben talaacutelhatunk utalaacutest toumlbbek koumlzoumltt az Ezeregyeacutejszakaacuteban78

A sivatag belsejeacuteben illetve szeacuteleacuten eacutelő qaṭāt maacuter az oacutekori Egyiptomban is ismerteacutek eacutes huacutesaacutet nagyra tartottaacutek ahogy azt Wilkinson is leiacuterja79 A szun-nita muszlim jogtudoacutesok egyoumlntetű veacutelemeacutenye szerint a pusztaityuacutek huacutesaacutenak fogyasztaacutesa megengedett (ḥalāl)80 miacuteg a siacuteitaacutek az előnyben reacuteszesiacutetett huacutesok koumlzoumltt tartjaacutek szaacutemon81 Ibn Qayyim al-Ǧawziyya szerint a huacutesnak ez a faj-taacuteja szaacuteraz fekete epeacutet82 termel eacutes szeacutekrekedeacutest okoz Veacutelemeacutenye szerint ez a legrosszabb fajta eacutetel83 kiveacuteve azt hogy hasznos az oumldeacutema (istisqārsquo) ellen84 A pusztaityuacutek keresett volt a huacutesaacutenak veacutereacutenek eacutes csontjainak tulajdoniacutetott gyoacutegyhataacutes miatt is Uacutegy tartottaacutek hogy ha a veacutereacutet eacutes porraacute őroumllt csontjait olajjal keverik eacutes a testre festik az hataacutesos gyoacutegyszer a foltos hajhullaacutes (dārsquo aṯ-ṯalsquolab) ellen de ez a kenőcs a feacuterfiaknak potencianoumlvelő szerkeacutent is ajaacutenlott volt85

4 A legjobb koumlltemeacuteny

A cikk terjedelme nem engedi meg hogy tovaacutebbi forraacutesokat ideacutezzuumlnk ame-lyekben a fenti jellegzetesseacutegeken kiacutevuumll időnkeacutent a madaacuterral kapcsolatos egyeacuteb megfigyeleacutesek is helyet kapnak Konkluacutezioacute helyett egy olyan verset szeretneacutek bemutatni amely al-Ǧāḥiẓ86 veacutelemeacutenye szerint a legjobb a pusztaityuacutekroacutel iacutert versek koumlzuumll A koumlltemeacuteny szerzője a Felső-Mezopotaacutemiaacuteban eacutelt kereszteacuteny Banū Taġlib toumlrzsből szaacutermazott87 Szemeacutelye azonban nem tisztaacutezott al-Marrār

78 A maacutesodik kalandar meseacuteje (ld pl The Book of Thousand Nights and a Night A Plain and Literal Translation of the Arabian Nights Entertainments Transl and notes by Richard Francis Burton London 1885 I 130 skk) vagy A borbeacutely meseacuteje a hatodik baacutetyjaacuteroacutel (ld pl Uo I 345)

79 Gardner Wilkinson The Manners and Customs of the Ancient Egyptians London 1847 35‒36 Megemliacuteti hogy Egyiptomban gutta a neve ennek a madaacuternak amelynek latin neveacutet ő Pterocles melanogaster (azaz feketehasuacute) formaacuteban adja meg Ezt az elnevezeacutest a modern taxo-noacutemia maacuter nem alkalmazza helyette a Pterocles orientalis hasznaacutelatos

80 Ad-Damīrī i m II 217 Ld meacuteg pl Abū l-Ḥasan lsquoAlī ibn Muḥammad Ibn al-Qaṭṭān Al-iqnālsquo fī masārsquoil al-iǧmālsquo Taḥqīq Ḥasan ibn Fawzī as-Salsquoīdī Al-Qāhira 2004 I 323 Nr 1828 Vouml lsquoAbd ar-Raḥmān al-Ǧazīrī Al-fiqh lsquoalā l-maḏāhib al-arbalsquoa Bayrūt 2002 II 6

81 Ǧāmilsquo aḥādīṯ aš-šīlsquoa Taḥqīq Ḥusayn aṭ-Ṭabāṭabārsquoī al-Burūǧirdī Tihrān 13992011 XXIII 306

82 Ez a goumlroumlg orvostudomaacuteny humoraacutelis elmeacuteleteacutenek hagyomaacutenyaacutet koumlvető arab orvostudo-maacuteny szerint a melankolikus veacutermeacuterseacuteklettel aacutell oumlsszefuumlggeacutesben

83 Burton szinteacuten megemliacuteti hogy bdquonagyon keveacutes feheacuter huacutesa vanrdquo Ld The Book of Thousand Nights and a Night I 1311 jegyzet

84 Ibn Qayyim al-Ǧawziyya Aṭ-ṭibb an-nabawī Al-Qāhira 1980 34385 Al-Qazwīnī i m 42386 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 583‒58587 Philip Khuri Hitti History of the Arabs from the Earliest Times to the Present London

1970 196

19

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

illetve al-lsquoIkabb at-Taġlibī neacuteven is ismert88 Šayḫū a kereszteacuteny koumlltőket bemu-tatoacute koumlteteacuteben a verset az al-Alsquošā at-Taġlibīkeacutent emlegetett szerző művei koumlzeacute sorolja89 Baacuter a magyar nyersfordiacutetaacutesboacutel neheacutez eacuterzeacutekelni a vers koumlltőiseacutegeacutet az időmeacuterteacutekes (ṭawīl) metrumban iacutert eacutes ugyanakkor monoriacutemes (qāfiyya) versso-rok luumlkteteacuteseacutet a madaacuter eacutes a csibeacuteje neheacutez sorsa kivilaacuteglik belőle

بلاد مروراة يحار بها القطا ترى الفرخ في حافاتها يتحرقيظل بها فرخ القطاة كأنه يتيم جفا عنه مواليه مطرق

بديمومة قد مات فيها وعينه على موته تغضي مرارا وترمقشبيه بلا شيء هنالك شخصه يواريه قيض حوله متفلق

له محجر ناب وعين مريضة وشدق بمثل الزعفران مخلق تعاجيه كحلاء المدامع حرة لها ذنب وحف وجيد مطوق

سماكية كدرية عرعرية سكاكية غبراء سمراء عسلقاذا غادرته تبتغي ما يعيشه كفاها رذاياها النجاء الهبنق

غدت تستقي من منهل ليس دونه مسيرة شهر للقطا متعلقلأزغب مطروح بجوز تنوفة تلظى سموما قيظه فهو أورق

تراه إذا أمسى وقد كاد جلده من الحر من أوصاله يتمزقغدت فاستقلت ثم ولت مغيرة بها حين يزهاها الجناحان أولق

تيمم ضحضاحا من الماء قد بدت دعاميصه فالماء أطحل أورقفلما أتته مقذحرا تغوثت تغوث مخنوق فيطفو ويغرق

تحير وتلقي في سقاء كأنه من الحنظل العامي جرو مفلقفلما ارتوت من مائه لم يكن لها أناة وقد كادت من الري تبصق

طمت طموة صعدا ومدت جرانها وطارت كما طار السحاب المحلق

bdquoKietlen videacutek amelyen aacutet a pusztaityuacutekok (qaṭā) uacutetjukat keresikS amelynek szeacuteleacuten laacutethatod hogy a csibeacutek az eacutehseacutegtől kornyadozva vaacuternak

A pusztaityuacutek csibeacuteje ottmarad minthaAacuterva lenne lesuumltoumltt szemekkel akitől a segiacutetői elvonultak

Egy taacutegas sivatagban amelyben a csibe maacuter-maacuter elpusztultEacutes halaacuteltusaacutejaacuteban toumlbbszoumlr becsukja a szemeacutet majd uacutejra pislant

Semmi nem hasonliacutet ott az alakjaacutehozElrejti őt a koumlruumlloumltte szeacutetszoacutert feltoumlrt tojaacutesheacutej

Szemgoumldre felemelkedik eacutes beteges a szemeTorka illatos mint a saacutefraacuteny

[Anyja] szabad madaacuter fekete kontuacuterral a szeme koumlruumll

88 Al-Ǧāḥiẓ Hayawān V 58389 Šulsquoarārsquo an-naṣrāniyya Taḥqīq Luwīs Šayḫū Bayrūt 1890 VIII 128‒129

20

DEacuteVEacuteNYI KINGA

Duacutes farka van eacutes oumlrvoumls nyakaSzaacuternyaloacute soumlteacutet (kudriyya) magas roumlptű

Viszi a levegő porsziacutenű barna koumlnnyűAmikor elhagyja csibeacutejeacutet hogy megszerezze ami eacuteletben tartja

Esztelen gyorsasaacutega90 elegendő neki ahhoz hogy csibeacutejeacutet ellaacutessaReggel keres vizet egy viacutezlelő helyneacutel amelyen kiacutevuumll nincs maacutesik

A pusztaityuacutektoacutel egy havi taacutevolsaacutegon beluumll Ezeacutert nem tehet maacutest [mint hogy odamenjen]

[Viacutezeacutert] egy pelyhes fiatal madaacuternak aki toumlrődoumltten [vaacuterja] egy kietlen siva-tag meacutelyeacuten

Amelynek a tuumlze eacuteget a forroacute szeacutellel A [csibe] sziacutene maacuter feketeacutesEste uacutegy laacutethatod [a csibeacutet] hogy a bőre

Maacuter majdnem lefoszlott a veacutegtagjairoacutel a meleg miatt[Az anya] reggel emelkedett a magasba majd elfordult uacutetjaacutet megvaacuteltoztatva

A sivatagban amikor a keacutet szaacuterny gyorsan felemeliA ceacutelja egy sekeacutely viacutezlelő hely amelyben

Fekete viacutezi rovarok vannak iacutegy a viacutez hamusziacutenű zavarosAmikor megeacuterkezik a felkavart viacutezhez segiacutetseacutegeacutert kiaacutelt

Mint egy fuldokloacute aki felmeruumll [a habokboacutel] majd uacutejra alaacutemeruumllLenyeli a vizet majd bdquoviacuteztoumlmlőjeacuteberdquo 91 cseppenti

Mintha az szaacuteriacutetott saacutertoumlk lenne kicsi eacutes hasadtMiutaacuten szomjaacutet oltotta a [forraacutes] vizeacuteből elhagyta

Megfontoltsaacutega eacutes annyira eltelt az ivaacutestoacutel hogy szinte koumlpoumlttA magasba emelkedett eacutes kinyuacutejtotta a nyakaacutet

Majd elrepuumllt mint ahogy a magasan szaacutelloacute felhők szaacuteguldanak [az eacutegen aacutet]rdquo

A peculiar desert bird as shown by the Arabic literature and lexicographyKinga DEacuteVEacuteNYI

The article presents the sandgrouse (qaṭā) the favourite desert bird of Arab authors as it appears in the poetry of pre-Islamic and Umayyad poets the adab prose of Ibn Qutayba al-Ǧāḥiẓ ad-Damīrī and the great lexicographical works The literary characterizations of this distinguished bird are compared to

90 Azaz villaacutemgyorsnak kell lennie ahhoz hogy időben teacuterjen vissza a csibeacutejeacutehez hogy inni adjon neki

91 A siqārsquo szoacute a kommentaacutetor szerint a madaacuter begye Ez azonban helytelen magyaraacutezat mivel a pusztaityuacuteknak az a kuumlloumlnlegesseacutege hogy a tollai koumlzoumltt tudja a vizet taacuterolni a csibeacutei szaacutemaacutera Ld a 14 oldalon iacutertakat eacutes a 48 jegyzetet

21

EGY KUumlLOumlNLEGES SIVATAGI MADAacuteR

the reality through the observations of contemporary ornithologists Although aiming to give a comprehensive image an exhaustive presentation of the relevant literature would far surpass the confines of an article hence in addition to the taxonomy and the name of the bird emphasis is put on the descriptions of its adaptation to desert life In the selection of poems the presentation of less familiar lines was preferred to the poems of famous authors even if the latter contain longer descriptions of the sandgrouse

DEacuteVEacuteNYI KINGA

Keletkutataacutes 2020 tavasz 23ndash46 old

Peacuteri BenedekI Szelim (1512ndash1520) perzsa diacutevaacutenjaacutenak uacutej kritikai kiadaacutesa eleacute tudomaacutenytoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes eacutes a Diacutevaacuten keacutezirathagyomaacutenya

1 Tudomaacutenytoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes

I Szelim egyszerre volt sikeres hadvezeacuter eacutes az irodalmi hagyomaacutenyban jaacutertas elismert poeacuteta Hadvezeacuteri eacutes koumlltői ereacutenyeit maacuter a sajaacutet koraacuteban nagyra eacuterteacute-kelteacutek Kortaacutersainak roacutela alkotott veacutelemeacutenyeacutet eacutekesen peacuteldaacutezza a toumlrteacuteneacutesz jog-tudoacutes eacutes koumlltő Kemaacutelpasazaacutede (Kemālpaşazāde megh 1534) Szelim halaacutelaacutera iacutert gyaacuteszverseacutenek refreacutenje bdquoMeghalt Szelim halaacutela sziacutevbe mart Sirassa a toll sirassa a kardrdquo1

A szultaacutennak a hadsziacutentereken eleacutert eredmeacutenyeivel szemben a koumllteacuteszet tereacuten nyuacutejtott teljesiacutetmeacutenye meacuteltatlanul a feledeacutes homaacutelyaacuteba laacutetszik veszni Miacuteg maacutes uralkodoacutek koumllteacuteszeteacutevel a toumlroumlk irodalomtoumlrteacutenet sokat foglalkozott a kutatoacutek mintha megfeledkeztek volna Szelim verseiről Toumlrteacutent talaacuten mindez azeacutert mert ellenteacutetben az Oszmaacuten-haacutez maacutes tagjaival Szelim a verseit nem toumlroumlkuumll hanem jobbaacutera perzsaacuteul iacuterta A szultaacuten 1520-ban pontosan oumltszaacutez eacutevvel ezelőtt hunyt el s a kerek eacutevforduloacute remek alkalmat szolgaacuteltat ahhoz hogy elkeacuteszuumlljoumln a koumll-tői eacuteletmű uacutej kritikai kiadaacutesa

Szelim sorai előszoumlr 1811-ben jelentek meg nyomtataacutesban de nem sajaacutet hazaacutejaacuteban hanem Euroacutepaacuteban Heinrich Dietrich von Diez (1751ndash1817) a szul-taacutent koumlltőkeacutent is bemutatoacute tanulmaacutenyaacutenak illusztraacutecioacutejakeacutent koumlzoumllt egy gazelt (ġazel) a tulajdonaacuteban leacutevő keacuteziratboacutel2 Joseph von Hammer-Purgstall (1774ndash1856) baacuter az oszmaacuten irodalom toumlrteacuteneteacutet feldolgozoacute hatalmas munkaacutejaacuteban fog-lalkozott Szelimmel mindoumlssze keacutet oldalt szentelt neki A szultaacuten koumllteacuteszeteacutenek roumlvid jellemzeacuteseacutet Hammer egy kasziacuteda (ḳaṣīde) reacuteszleteacutenek fordiacutetaacutesaacuteval illetve

httpdxdoiorg1024391KELETKUT2020123 Jelen iacuteraacutes egy koraacutebban angolul megjelent tanulmaacuteny (Benedek Peacuteri Towards a New

Critical Edition of Sultān Selīmrsquos Persian Divan An Overview of the Manuscripts Akademik Dil ve Edebiyat Dergisi 4 (20201) 131ndash146) frissiacutetett eacutes aacutetdolgozott vaacuteltozata

1 A vers teljes szoumlvegeacutet ld Recep Hasar Tuumlrk edebiyatında padişah ve şehzade mersiyeleri Yuumlksek lisans tezi İstanbul 2018 205ndash212

2 Heinrich Friedrich von Diez Selim I als Dichter und Mann von Geist als Regent und Mensch In Uő Denkwuumlrdigkeiten von Asien in Kuumlnsten und Wissenschaften Sitten Gebraumluchen und Alterthuumlmern Religion und Regierungsverfassung aus Handschriften und eigenen Erfahrungen gesammelt I Berlin 1811 A keacuteziratot jelenleg a Staatsbibliothek zu Berlin gyűjtemeacutenyeacuteben őr-zik (Diez A oct 80)

a Kinalizaacutede Haszaacuten cselebi (Ḳınalızāde Ḥasan ccedilelebi megh 1604) antoloacute-giaacutejaacuteban olvashatoacute neacutehaacuteny sorral illusztraacutelta3 A 19ndash20 szaacutezad forduloacutejaacutera az oszmaacuten irodalom egyik legjelentősebb euroacutepai kutatoacutejaacutevaacute előleacutepett Elias John Wilkinson Gibb (1857ndash1901) egy korai oszmaacuten koumlltők verseit angol fordiacutetaacutes-ban tartalmazoacute koumlteteacuteben egy Szelim-gazel fordiacutetaacutesaacutet adta koumlzre4

Szelim versgyűjtemeacutenye előszoumlr a 19 szaacutezad veacutegeacuten 13061888ndash1889-ben laacutetott napvilaacutegot5 Baacuter a gazeleket tartalmazoacute koumltetet sajtoacute alaacute rendező Huumlszejn Huumlszniacute (Ḥuumlseyn Ḥuumlsnī) ezt nem emliacuteti az előszoacuteban a szaacutemos keacutezirat bevo-naacutesaacuteval elveacutegzett oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelat vilaacutegossaacute tette hogy ez a kiadaacutes mindoumlssze egyetlen keacutezirat a Szuumllejmaacutenije-koumlnyvtaacuter (Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi) Faacutetih-gyűjtemeacutenyeacuteben őrzoumltt koumltet (Fatih 3830) alapjaacuten keacuteszuumllt Huumlszniacute a kalligrafikus nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt s eleacuteg joacutel olvashatoacute keacutezirat aacutetiacuteraacutesa soraacuten viszonylag sok hibaacutet koumlvetett el emiatt kiadaacutesa megbiacutezhatatlan A feacutelreolvasaacutesok javareacuteszt a keacutezirat teacuteves eacutertelmezeacuteseacuteből fakadnak amire aacutelljon itt egy beszeacutedes peacutelda

Az Agarči ḫasta Majnūn šaḥna-yi dašt-i vafā būd-ast (bdquoBaacuter a szerelembeteg Medzsnuacuten a hűseacuteg pusztasaacutegaacutenak fejedelme voltrdquo) kezdetű gazel zaacuteroacute paacuterver-seacutenek (maḳtalsquo) első feacutelsora a koumlvetkező Selīm az vādī-yi ġam gar bi-taḫt-i šāhī uftād-ast bdquoHa Szelim a baacutenat voumllgyeacuteből az uralkodaacutes troacutenjaacutera jutottrdquo Huumlszniacute kiadaacutesaacuteban a rsquoharsquo jelenteacutesű گر (gar) szoacute helyett a g-b-r betűsor aacutell (گبر) mert a kiadoacute az r betű alatt laacutethatoacute tintapoumlttyoumlt egy felteacutetelezett b betűhoumlz tartozoacute pontkeacutent eacutertelmezte6

Manasztirli Ahmed Daacutenis efendi (Manastırlı Aḥmed Dāniş efendi megh 1889) Huumlszniacute kiadaacutesaacutet hasznaacutelta a neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb 1312ndash13131894ndash1896 koumlzoumltt keacuteszuumllt Szelim verseit magyaraacutezoacute kommentaacuterjaacutehoz7 Munkaacutejaacutenak a szerző a Desztāvīz-i Dānis (Destāvīz-i Dāniş Daacutenis ajaacutendeacutekaA tudaacutes ajaacutendeacuteka) ciacutemet adta eacutes II Abduumllhamid szultaacutennak (1876ndash1909) ajaacutenlotta Uacutegy tűnik Daacutenis efendi munkaacuteja soraacuten kijaviacutetotta a Huumlszniacute szoumlvegeacuteben talaacutelt feacutelreeacuterteacutese-ket mert a fent emliacutetett hibaacutet műve nem tartalmazza8

Huumlszniacute munkaacuteja utaacuten keacutet eacutevvel jelent meg Isztambulban a Baacuterika (Bāriḳa Ragyogaacutes) ciacutemű koumltet amelyben a szerkesztő-fordiacutetoacute Sejk Vaszfiacute (Şeyḫ Vaṣfī)

3 Joseph von Hammer-Purgstall Geschichte der Osmanische Dichtkunst bis auf unsere Zeit Pest 1836 159ndash160

4 Elias John Wilkinson Gibb Ottoman Poems Translated into English Verse With Introduction Biographical Notices and Notes LondonndashGlasgow 1882 33

5 Ḥuumlszejin Huumlszniacute Diacutevaacuten-i Javuz Szultaacuten Szeliacutem Isztanbul 13061888ndash1889 6 Fatih 3830 f 12a Huumlszniacute i m 397 Daacutenis efendi műveacutenek szoumlvegeacutet ld Beyza Terzi Destacircvicircz-i Dacircniş (Yavuz Sultan Selicircm

Dicircvacircnırsquonın şerhi) Tenkitli metin ve inceleme (s 1ndash180) Yuumlksek lisans tezi İstanbul 2016 Seda Aydın Destacircvicircz-i Dacircniş (Yavuz Sultan Selicircm Dicircvacircnırsquonın şerhi) Tenkitli metin ve inceleme (s 180ndash366) Yuumlksek lisans tezi İstanbul 2016

8 Terzi i m 158

24

PEacuteRI BENEDEK

Szelim koumllteacuteszeteacuteből neacutehaacuteny oszmaacuten eacutes szaacutezhatvan perzsa paacuterverset koumlzoumllt toumlroumlk fordiacutetaacutessal egyuumltt9 A koumltetet Hasan Guumlltekin egy 2015-ben megjelent cikkeacuteben uacutejra kiadta immaacuter latin betűs aacutetiacuteraacutesban10

Igen roumlviden szoacutel Szelimről Gibb az A History of Ottoman Poetry ciacutemű hatkoumltetes oumlsszegző munkaacutejaacutenak maacutesodik koumlteteacuteben mindoumlssze egyetlen toumlroumlk nyelvű s a diacutevaacuten keacutezirataiban nem szereplő paacutervers angol fordiacutetaacutesaacutet adja koumlzre Gibb egy laacutebjegyzetben megemliacuteti a Huumlszniacute feacutele kiadaacutest eacutes a British Museum (ma British Library) gyűjtemeacutenyeacuteben őrzoumltt keacuteziratot11

A szultaacuten diacutevaacutenjaacutenak első kritikai kiadaacutesaacutera a 20 szaacutezad elejeacuteig kellett vaacuterni Keacutesziacutetője egy ismert neacutemet iranista Paul Horn (1863ndash1908) volt aki II Vilmos csaacuteszaacuter (1888ndash1918) felkeacutereacuteseacutere laacutetott munkaacutehoz12 A keacuteziratokat utaacutenzoacute diacuteszes lapokra nyomtatott szeacutepen kalligrafaacutelt eacutes aranyozott bőrkoumlteacutesben kiadott koumltet 1904-ben laacutetott napvilaacutegot13 A nem mindennapi kiadvaacuteny exkluziacutev kiaacutelliacutetaacutesaacutet az magyaraacutezta hogy a csaacuteszaacuter a koumlnyvet ajaacutendeacuteknak szaacutenta s egy peacuteldaacutenyaacutet el is kuumlldte Szelim leszaacutermazottjaacutenak II Abduumllhamidnak szultaacutennak (1876ndash1909)14 A szultaacuteni peacuteldaacutenyon kiacutevuumll meacuteg szaacutez szereacutenyebb kivitelű puha koumlteacutesű peacuteldaacuteny is keacuteszuumllt s ezeket főkeacutent koumlnyvtaacuterak eacutes vaacutelogatott euroacutepai tudoacutesok kaptaacutek15 A magyar iranisztika jeles keacutepviselőjeacutenek Keacutegl Saacutendornak (1862ndash1920) is sikeruumllt egy koumltetet megszereznie amely halaacutela utaacuten minden bizonnyal a tudoacutes toumlbbi koumlnyveacutevel egyuumltt a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlnyvtaacuteraacuteba keruumllt16

Horn hat keacutezirat alapjaacuten aacutelliacutetotta oumlssze a kritikai kiadaacutes szoumlvegeacutet Ezek koumlzuumll neacutegy nyugat-euroacutepai kettő isztambuli koumlnyvtaacuterakboacutel szaacutermazott17 A keacutezirat-

9 Sejh Vaszfiacute Baacuteriḳa Javuz Szultaacuten Szeliacutemrsquoin eslsquoaacuterı ile terdzsuumlmeleri Isztambul 1308189110 Hasan Guumlltekin Yavuz Sultan Selimrsquoin Farsccedila beyitleriyle tercuumlmeleri Turkish Studies 10

(2015) 1217ndash124611 Elias John Wilkinson Gibb A History of Ottoman Poetry II London 1902 260ndash262 Gibb

a szoacuteban forgoacute laacutebjegyzetben azt is megjegyzi hogy a British Museum perzsa keacuteziratait leiacuteroacute kataloacutegusaacuteban Charles Rieu az Add 7786 jelzetű keacutezirat szerzőjekeacutent teacutevesen II Szelimet jeloumllte meg Ld Charles Rieu Catalogue of the Persian Manuscripts in the British Museum II London 1881 659ndash660

12 A koumltet leacutetrejoumltteacutenek toumlrteacuteneteacutet ld Klaus Kreiser A Divan for the Sultan Between Producing of an Oriental Text and the German Art of Printing In Turkish Language Literature and History Travelers Tales Sultans and Scholars Since the Eighth Century Ed by Bill HickmanndashGary Leiser LondonndashNew York 2017 223ndash248

13 Paul Horn Dīvān-i balāġat-lsquounvān-i Sulṭān Salīm Ḫān-i avval Berlin 190414 Paul Horn Der Dichter Sultān Selīm I Zeitschrift der Deutschen Morgenlaumlndischen Ge-

sellschaft 60 (1906) 97ndash11115 Kreiser i m 237ndash23816 A Keacutegl-hagyateacutek keacuterdeacuteseacutehez ld Apor Eacuteva Keacutegl Saacutendor eacutes az Akadeacutemia Koumlnyvtaacutera In

Oumlroumlkseacuteguumlnk eacutelő muacuteltunk Gyűjtemeacutenyek a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlnyvtaacuteraacuteban Szerk Fekete Geacutezaacuteneacute Budapest 2001 274ndash276

17 Horn Dīvān 2ndash3 Horn Der Dichter 99 Horn a koumlvetkező keacuteziratokat hasznaacutelta 1 Suuml-leymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Esad Efendi 3422 2 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Lala İsmail 449 3 Paris Bibliotheacuteque nationale de France Schefer 1373 4 British Library Add 7786 5 Staatsbibliothek Diez A oct 80 6 Uppsala University Library O Nov 21 (Tg 191)3

25

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

maacutesolatokban Horn oumlsszesen 305 verset talaacutelt Ebből versformaacutejaacutet tekintve 2 kasziacuteda 300 gazel 1 terkiacuteb bend (terkīb bend) eacutes 1 tahmiacutesz (taḫmīs)18 A mun-kaacutelatok koumlruumllmeacutenyeit a kritikai kiadaacutes oumlsszeaacutelliacutetaacutesakor koumlvetett alapelveket eacutes a keacuteziratok roumlvid leiacuteraacutesaacutet Horn a koumltet megjeleneacutese utaacuten keacutet eacutevvel ismertette roumlviden egy Szelim koumllteacuteszeteacutenek szentelt 1906-ban publikaacutelt tanulmaacutenyaacuteban19

A kritikai kiadaacutes annak elleneacutere hogy sziacutenvonalas munkaacuteroacutel van szoacute hosz-szuacute ideig alig keltett visszhangot Ennek talaacuten a kis peacuteldaacutenyszaacutem volt az oka talaacuten az hogy az Oszmaacuten Birodalomban keletkezett perzsa szoumlvegek sokaacuteig nem keruumlltek a tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes homloktereacutebe A keveacutes kiveacutetel koumlzeacute szaacutemiacutetott Keacutegl Szelim koumllteacuteszeteacuteről szoacuteloacute tanulmaacutenya amely nem tartozik a szerző legsikeruumlltebb iacuteraacutesai koumlzeacute Keacutegl ugyanis mintha nem igazaacuten lett volna tisztaacuteban azzal ki is a versgyűjtemeacuteny szerzője hiszen a szoumlvegben keveredik a szafavida seregeket a csaldiraacuteni csataacuteban legyőző I Szelim eacutes a Szuumllejmaacuten szultaacutent (1520ndash1566) a troacutenon koumlvető II Szelim (1566ndash1574) alakja s a diacutevaacuten szerzője hol II Bajezid (1481ndash1512) hol Szuumllejmaacuten fiakeacutent szerepel20

A toumlroumlk tudomaacutenyos eacutelet is viszonylag keacutesőn vett tudomaacutest a koumltetről Ali Nihat Tarlan csak 1946-ban tette koumlzzeacute Szelim verseinek toumlroumlk fordiacutetaacutesaacutet első-sorban Horn kiadaacutesaacutera taacutemaszkodva Tarlan a koumltet eleacute iacutert roumlvid előszavaacuteban megjegyzi hogy ahol szuumlkseacutegesnek laacutetta ott a szoumlveget egybevetette a Millet Kuumltuumlphanesi keacutezirataacuteval21

Az Oszmaacuten Birodalomban perzsaacuteul iacuteroacute szerzők s ezzel egyuumltt a Szelim koumllteacute-szete iraacutenti eacuterdeklődeacutes csak az 1990-es eacutevekben kezdett megeacuteleacutenkuumllni A teacutemaacute-roacutel elsőkeacutent Muḥammad Amīn Rayāḥī iacutert monograacutefiaacutet s a koumltetben neacutehaacuteny sort is koumlzoumllt a szultaacutentoacutel Baacuter a szerző egy laacutebjegyzetben megemliacuteti az isztambuli kiadaacutest eacutes Horn koumlteteacutet is a szemelveacutenyeket egy Szelimnek ajaacutenlott műből ideacutezi A szoacuteban forgoacute munka Miacuter Aliacutesiacuter Nevaacutejiacute (Mīr lsquoAlīşīr Nevāyī 1441ndash1501) Medzsaacutelisz an-nefaacuteisz (Mecālis an-nefārsquois Kifinomultak oumlsszejoumlvetelei) ciacutemű irodalmi antoloacutegiaacutejaacutenak perzsa fordiacutetaacutesa melyet egy a szultaacuteni udvarban dol-gozoacute perzsa orvos Saacuteh Muhammad Kazviacuteniacute (Şāh Muḥammad Ḳazvīnī) keacutesziacute-tett 9271520ndash1521 eacutes 9291522ndash1523 koumlzoumltt Isztambulban22 A fordiacutetoacute Nevaacutejiacute eredeti szoumlvegeacutet a kortaacuters koumlltők munkaacutessaacutegaacutenak szentelt utoacuteszoacuteval egeacutesziacutetette

18 Horn a terkiacuteb bendet az aacuteltala hasznaacutelt egyik keacutezirat hibaacutes megnevezeacuteseacutet aacutetveacuteve terdzsiacute bendnek (tercīlsquo bend) nevezi Műfajuk szerint az aacuteltala koumlzreadott koumlltemeacutenyek a koumlvetkezőkeacutep-pen oszlanak meg 1 tevhiacuted (tevḥīd) 2 nat (nalsquot) 1 muumlnaacutedzsaacutet (muumlnācāt) 2 kasziacuteda 1 tahmiacutesz eacutes 298 gazel Az egyes terminusok magyaraacutezataacutet ld a 37 laacutebjegyzetben

19 Horn Der Dichter 98ndash10120 Keacutegl Saacutendor Szelim szultaacuten mint perzsa koumlltő In Keleti tanulmaacutenyok Goldziher Ignaacutecz

szuumlleteacuteseacutenek hatvanadik eacutevforduloacutejaacutera iacutertaacutek taniacutetvaacutenyai Budapest 1910 183ndash20321 Ali Nihat Tarlan Yavuz Sultan Selim divanı İstanbul 194622ensplsquoAlī Aṣġar Ḥikmat Muqaddima-yi muṣaḥiḥ In lsquoAlī-šīr Nevāyī Taẕkira-yi Majālis al-

nafāʾis Bi-salsquoī u ihtimām-i lsquoAlī Aṣġar Ḥikmat Tehran 13631984ndash1985 لاndashل

26

PEacuteRI BENEDEK

ki A Szelimről szoacuteloacute reacuteszben toumlbb olyan gazel is olvashatoacute amelyik egyik eddig fellelt keacuteziratban sem talaacutelhatoacute meg23

Tahsin Yazıcı a Kis-Aacutezsiaacuteban perzsaacuteul iacuteroacute szerzőket pusztaacuten az emliacuteteacutes szint-jeacuten felsoroloacute munkaacutejaacutet 1992-ben publikaacutelta24 A lista 2000-ben az Encyclopae-dia Iranica internetes vaacuteltozataacuteban angolul is napvilaacutegot laacutetott25

Az isztambuli koumlnyvtaacuterak gyűjtemeacutenyeiben őrzoumltt Szelim-keacuteziratok egy reacuteszeacutet elsőkeacutent Şadi Aydın iacuterta le a toumlroumlk szerzők perzsa diacutevaacutenjait oumlsszegyűjtő 2010-ben megjelent koumlteteacuteben26 Koumlnyveacuteben a szerző oumlsszesen tizenhat keacutez-iratot taacutergyal amelyek koumlzuumll kettő azonban nem a szultaacuten hanem egy maacutesik szinteacuten a Szelim koumlltői nevet hasznaacuteloacute szerző verseit tartalmazza27

A 2010 eacutes 2020 koumlzoumltt eltelt egy eacutevtizedben jelen iacuteraacutes szerzője egy sor olyan tanulmaacutenyt publikaacutelt amelyik a szultaacuten koumllteacuteszeteacutenek valamely aspektusaacuteval foglalkozott vagy a diacutevaacuten keacutezirataiban megtalaacutelhatoacute nyomtataacutesban eddig meg nem jelent verseket tett koumlzzeacute28

Veyis Değirmenccedilay 2013-ban jelentetett meg vaskos monograacutefiaacutet a perzsaacuteul verselő oszmaacuten szerzőkről Az oszmaacuten koumlltői antoloacutegiaacutekat ideacutező munka Szelimről is megemleacutekezik s a diacutevaacuten keacutet koraacutebbi kiadaacutesaacutet alapul veacuteve egy terkiacuteb bendet eacutes egy gazelt is koumlzoumll29 Keacutet eacutevvel keacutesőbb Naci Tokmak a Saacuteh Muhammad Kazviacuteniacute antoloacutegiaacutejaacuteban szereplő verseket jelentette meg toumlroumlk fordiacutetaacutesukkal egyuumltt30

23 Nevāyī i m 360ndash36324 Tahsin Yazıcı Pārsī-nivīsān-i Āsyā-yi Ṣaġīr Tehran 13711992ndash199325 Tahsin Yazıcı Persian Authors of Asia Minor Part I Encyclopaedia Iranica httpwww

iranicaonlineorgarticlespersian-authors-1 Uő Persian Authors of Asia Minor Part II Encyclo-paedia Iranica httpwwwiranicaonlineorgarticlespersian-authors-2 (2020 juacutelius 14)

26 Şadi Aydın Tuumlrk edebiyatında Farsccedila divacircnlar ve divacircnccedileler Ankara 2010 76ndash8227 A keacutet keacutezirat Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Halet Efendi İlavesi 154 eacutes Suumlley-

maniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Zuumlhduuml Bey Kitaplığı 214128 Peacuteri Benedek Szelim szultaacuten perzsa ġazaljai I Az első megkoumlzeliacuteteacutes In Varietas delectat

Tanulmaacutenyok Keacutegl Saacutendor emleacutekeacutere Szerk Deacuteveacutenyi Kinga Budapest 2010 21ndash45 Uő Milyen koumlltő volt I Szelim oszmaacuten szultaacuten A 114 gazel tanuacutesaacutega Keletkutataacutes 2011 tavasz 73ndash84 Uő I Szelim szultaacuten kiadatlan perzsa versei I Keletkutataacutes 2015 tavasz 115ndash138 Uő I Szelim kiadatlan perzsa versei II Keletkutataacutes 2015 ősz 113ndash130 Uő I Szelim szultaacuten (1512ndash1520) imitaacutecioacutes technikaacuteja Keacutet Haacutefiz parafraacutezis peacuteldaacuteja Keletkutataacutes 2016 tavasz 63ndash76 Uő rsquoFrom Istāmbōlrsquos Throne a Mighty Host to Irān Guided I Sunken Deep in Blood of Shame I Made the Golden Heads to Liersquo Yavuz Sultan Selimrsquos Persian Poetry in the Light of the OttomanndashSafavid Propaganda War Archivum Ottomanicum 34 (2017) 183ndash192 Uő The Influence of Mīr lsquoAlī-šīr Navāyīrsquos Persian Poetry on the Ghazals of the Ottoman Sultan Selim I (1512ndash1520) In Alisher Navoiy va XXI asr Muh Shuhrat Sirojiddinov Toshkent 2017 74ndash80 Uő Towards a New Critical Edition of Yavuz Sultān Selīmrsquos Persian Dīvān An Overview of the Manuscripts Akademik Dil ve Edebiyat Dergisi 4 (2020) 131‒146 Uő Yavuz Sultan Selīm (1512ndash1520) and His Imitation Strategies A Case Study of Four Ḥāfiẓ Ghazals Acta Orientalia Academiae Scien-tiarum Hungaricae 73 (2020) 233ndash251

29 Veyis Değirmenccedilay Farsccedila şiir soumlyleyen Osmanlı şairleri Erzurum 2013 580ndash58330 Naci Tokmak Yavuz Sultan Selimrsquoin Dicircvacircnında olmayan Farsccedila şiirleri Doğu Esintileri

2 (20153) 1ndash18

27

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

Az İstanbul Uumlniversitesi koumlnyvtaacuteraacutenak keacuteziratgyűjtemeacutenyeacuteben talaacutelhatoacute Szelim-keacuteziratokroacutel keacutesziacutetette mesterszakos szakdolgozataacutet Sevda Saccedilan 2018-ban31 A dolgozat a koumlnyvműveacuteszet szempontjai szerint reacuteszletesen vizsgaacutelta a szoacuteban forgoacute oumlt keacutezirat koumlteacuteseacutet illusztraacutecioacuteit a koumltetek lapjainak egyeacuteb diacutesziacuteteacute-seit eacutes a szoumlveget lejegyző iacuternokok iacuteraacutesmoacutedjaacutet

A Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 2019-ben egy teljes szaacutemot szentelt I Szelimnek A tanulmaacutenyok koumlzoumltt toumlbb cikk is foglalkozott a szultaacuten koumllteacutesze-teacutevel M Fatih Koumlksal Szelim kuumlloumlnboumlző koumlltői antoloacutegiaacutekban fennmaradt toumlroumlk nyelvű verseit gyűjtoumltte oumlssze32 Beyza Terzi a szultaacuten koumllteacuteszetről alkotott veacutele-meacutenyeacutet igyekezett felteacuterkeacutepezni a versek alapjaacuten33 miacuteg Seda Aydın annak proacute-baacutelt utaacutenajaacuterni hogy az egyes uralkodoacutei ereacutenyekről mi lehetett Szelim veacutelemeacute-nye34 Szinteacuten 2019-ben İbrahim Kaya keacutet cikket is publikaacutelt Szelim diacutevaacutenjaacuteroacutel Az egyik Horn kiadaacutesaacutet vette goacutercső alaacute35 a maacutesik Tarlan fordiacutetaacutesaacutet vizsgaacutelta36

Az uacutej kritikai kiadaacutes előkeacutesziacutető munkaacutelatait az Andrew W Mellon alapiacutetvaacuteny eacutes az Orszaacutegos Tudomaacutenyos Kutataacutesi Alapprogram (OTKA) isztambuli koumlnyv-taacuteri kutataacutesokra kapott oumlsztoumlndiacuteja tette lehetőveacute A kutataacutest a korabeli koumlltői antoloacutegiaacutek Szelim koumllteacuteszeteacuteről szoacuteloacute beszaacutemoloacutei inspiraacuteltaacutek Szehiacute bej (Sehī bey megh 1548) Latiacutefiacute (Laṭīfī megh 1582) eacutes Kinalizaacutede Haszaacuten cselebi Sze-limről iacutert bejegyzeacutesei mind tartalmaznak roumlvidebb-hosszabb szemelveacutenyeket a szultaacuten verseiből s ezek koumlzuumll joacute neacutehaacuteny sor nem szerepel Horn kiadaacutesaacuteban Mivel valoacutesziacutenűnek tűnt hogy kell lenniuumlk olyan keacuteziratoknak amelyek a hiaacutenyzoacute sorokat is tartalmazzaacutek a projekt a keacuteziratok felkutataacutesaacuteval kezdődoumltt

Az online teacuterben fellelhető digitaacutelis koumlnyvtaacuterakat is magaacuteban foglaloacute bdquokeacutez-iratvadaacuteszatrdquo soraacuten Szelim diacutevaacutenjaacutenak huszonegy olyan keacutezirataacutet sikeruumllt oumlsszegyűjteni melyeket Horn nem hasznaacutelt37 s ezekben koumlzel ugyanannyi eddig publikaacutelatlan koumlltemeacuteny szerepel mint amennyit az ő kiadaacutesa tartal-maz A diacutevaacuten szoumlvege iacutegy jelentősen megnőtt jelenleg a koumlvetkezőkből aacutell 1 tevhiacuted 1 muumlnaacutedzsaacutet 1 nat 1 terkiacuteb bend 10 kasziacuteda 555 gazel 1 muhammesz (muḫammes) 2 tahmiacutesz 12 kita (ḳiṭlsquoa) 9 rubaacuteiacute (rubālsquoī) eacutes egy oumlnaacutelloacute paacutervers38

31 Sevda Saccedilan İstanbul Uumlniversitesi Nadir Eserler Kuumltuumlphanesirsquonde yar alan Yavuz sultan Selim Divanırsquonın tezyini accedilıdan değerlendirilmesi Yuumlksek Lisans Tezi Isparta 2018

32 M Fatih Koumlksal Yavuz Sultan Selicircmrsquoin Tuumlrkccedile şiirleri Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 20 (201940) 267ndash326

33 Beyza Terzi Yavuz Sultan Selimrsquoin şiir anlayışı Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 20 (201940) 401ndash416

34 Seda Aydın Sultan-şair olarak Yavuz Sultan Selim Tuumlrk Kuumlltuumlruuml İncelemeleri Dergisi 20 (201940) 469ndash484

35 İbrahim Kaya Yavuz Sultan Selimrsquoin Paul Horn tarafından neşredilen matbu Farsccedila divanı hakkında bazi duumlşuumlnceler ve oumlneriler International Social Studies Journal 5 (2019) 6562ndash6585

36 İbrahim Kaya Yavuz Sultan Selimrsquoin matbu Farsccedila divanı ile Tarlan tercuumlmesinin karşılaştırılması Uluslararası Sosyal Araştırmalar Dergisi 12 (2019) 119ndash129

37 A gyűjtőmunka kilenc olyan keacuteziratot taacutert fel melyet a koraacutebbi szakirodalom nem emliacutet38 A tevhiacuted (tevḥīd) Isten egyeduumlliseacutegeacutet dicseacuterő vers A muumlnaacutedzsaacutet Istenhez szoacuteloacute fohaacutesz

28

PEacuteRI BENEDEK

Fontos megjegyezni hogy baacuter a Szelim-szoumlvegkorpusz Horn kiadaacutesaacutehoz keacutepest majdnem a duplaacutejaacutera nőtt a korabeli antoloacutegiaacutekban koumlzoumllt paacuterversek koumlzuumll meacuteg van olyan amely iacutegy sem keruumllt elő Ezek vagy meacuteg lappangoacute vagy az idők soraacuten elpusztult koumltetekben lehetnek A tovaacutebbiakban a kritikai kiadaacuteshoz fel-hasznaacutelt keacuteziratok leiacuteraacutesa koumlvetkezik eacutes szoacute esik majd a keacuteziratok egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteroacutel is

2 A diacutevaacuten keacuteziratai39

21 Millet Kuumltuumlphanesi A E Farsccedila 324 (=AE)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 81 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 14 sorral A kolofon (f 80a) tanuacutesaacutega szerint a keacuteziratot Oszmaacuten el-Futuacutehiacute (lsquoOsmān el-Futūḥī) maacutesolta a hidzsra szerinti 980 eacutevben (1572‒1573) A maacutesolaacutes helye ismeretlen A koumltet egy visszafogottan diacutesziacutetett dupla oldallal szerlevhaacuteval kezdődik (f 1bndash2a) amelyet festett uumlnvaacuten festett fejleacutec keacutet kisebb panel eacutes arany szoumlvegkeret tesz teljesseacute A szoumlvegkeretet ahol van ilyen keacutesőbb egyszerű keacutek (f 2bndash3a) vagy fekete vonallal (f 3bndash8b) rajzoltaacutek meg

A hat dicskoumlltemeacuteny szoumlvegeacutet tartalmazoacute kasziacuteda-fejezetet (f 1bndash14a) a muumlnaacutedzsaacutet (f 1b) eacutes a terkiacuteb bend (f 2andash3a) vezeti be A koumlvetkező szoumlveg-egyseacuteg (f 14bndash17a) a tevhiacuteddel indul (f 14bndash15b) eacutes a muhammeszen (f 15bndash16a) kiacutevuumll a Saacutehiacute illetve Dzsaacutemiacute verseacutere iacutert tahmiacuteszt (f 15bndash16b f 16bndash17a) tartalmazza

A gazel-fejezet a 17b oldalon kezdődik eacutes 221 gazelt egy rubaacuteiacutet eacutes egy sza-badon aacutelloacute bejtet foglal magaacuteba Neacutehaacuteny oldalon utoacutelag uacutejabb gazelek keruumlltek a margoacutera (f 18b 33b 36b 39a 55b 58a 58b 63b 75b) A 18b eacutes 33b olda-lakon laacutethatoacute koumlltemeacutenyeket egy olyan keacutesőbbi tulajdonos iacuterta a lap szeacuteleacutere aki

A nat (nalsquot) Mohamed proacutefeacutetaacutet dicsőiacutető koumlltemeacuteny A terkiacuteb bend 5ndash12 paacuterverset tartalmazoacute vers-szakokboacutel aacutelloacute klasszikus versforma Leggyakoribb riacutemkeacuteplete aa xa xa xa bb cc xc xc xc dd stb A kasziacuteda hosszabb leacutelegzetű paacuterversekből aacutelloacute dicskoumlltemeacuteny Riacutemkeacuteplete aa xa xa xa stb A gazel roumlvidebb aacuteltalaacuteban paacuteratlan szaacutemuacute (5ndash11) paacuterversből aacutelloacute koumlltemeacuteny Teacutemaacuteja főkeacutent a szerelem Riacutemkeacuteplete megegyezik a kasziacutedaacuteeacuteval Fontos jellegzetesseacutege hogy az utolsoacute paacutervers-ben a koumlltő aacuteltalaacuteban megadja iacuteroacutei aacutelneveacutet A muhammesz oumltsoros versszakokboacutel aacutelloacute koumlltemeacuteny A tahmiacutesz a muhammesz speciaacutelis vaacuteltozata amely oly moacutedon joumln leacutetre hogy a szerző egy maacuter leacutetező gazel minden paacuterverse eleacute odailleszti sajaacutet haacuterom feacutelsoraacutet A kita aacuteltalaacuteban roumlvid paacuterver-sekből aacutelloacute koumlltemeacuteny amely szerepeacutet tekintve nagyon koumlzel aacutell az euroacutepai koumllteacuteszetből ismert epigrammaacutehoz Riacutemkeacuteplete xa xa xa stb A rubaacuteiacute neacutegy feacutelsorboacutel aacutelloacute sajaacutetos ritmusuacute roumlvid koumll-temeacuteny Riacutemkeacuteplete aaba vagy aaaa

39 Mivel a keacuteziratokat csak digitaacutelis formaacuteban volt alkalmam szemreveacutetelezni leiacuteraacutesuk nem tartalmazza az olyan fontos kodikoloacutegiai informaacutecioacutekat mint a koumlteacutes eacutes a papiacuter milyenseacutege vagy a keacutezirat meacuteretei Jelen tanulmaacutenyban a keacuteziratokat a roumlvidiacuteteacutesuumlk alapjaacuten felaacutelliacutetott betűrendben koumlzloumlm

29

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

a keacutezirat anyagaacutet a 49a oldalig oumlsszevetette Horn munkaacutejaacuteval eacutes a peacuteldaacutenyaacuteboacutel hiaacutenyzoacute de ott megleacutevő versek első paacuterverseacutet a Horn-feacutele kiadaacutes sorszaacutemaacuteval egyuumltt itt-ott feljegyezte a margoacutera A jegyzetek rika (riḳlsquoa) iacuteraacutestiacutepusa 19 szaacute-zadi tulajdonosra utal aki akaacuter a Millet Kuumltuumlphanesi jogelődjeacutet alapiacutetoacute hiacuteres koumlnyvgyűjtő Ali Emiacuteriacute (lsquoAlī Emīrī 1857ndash1923) is lehetett A peacuteldaacuteny annak elleneacutere nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben hogy Tarlan fordiacutetaacutesa előszavaacuteban megemliacuteti

22 Amasya Beyazıt İl Halk Kuumltuumlphanesi 586 (= Amasya)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat 66 szaacutemozatlan foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagban 13 sor talaacutelhatoacute benne A keacutezirat dataacutelatlan az iacuternok neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A 46a foacutelioacuten laacutethatoacute dataacutelt bejegyzeacutes alapjaacuten biztosan aacutelliacutet-hatoacute hogy a keacuteziratot annak roumlgziacuteteacutese vagyis 10861675ndash1676 előtt fejezteacutek be az első előzeacuteklap haacutetoldalaacuten leacutevő tulajdonosi pecseacutet alapjaacuten felteacutetelezhető hogy Amaszjaacuteban A pecseacutet ugyanis egy bizonyos Abduumlllatiacutef (lsquoAbd al-Laṭīf) imaacutem aacuteltal leacutetrehozott kegyes alapiacutetvaacuteny (vaḳuf) pecseacutetje Az alapiacutetoacute minden valoacutesziacute-nűseacuteg szerint azonos egy reacutegi amaszjai csalaacuted sarjaacuteval a koumlnyvtaacutertulajdonos Abduumlllatiacuteffal aki a 17ndash18 szaacutezad forduloacutejaacuten a helyi Bajezid dzsaacutemiban telje-siacutetett szolgaacutelatot40 A diacutevaacuten szoumlvege az 1b lapon kezdődik eacutes a 44b-n eacuter veacuteget

A koumltet akaacutercsak a diacutevaacuten sok maacutes keacutezirata a tevhiacuteddel kezdődik amely Horn kiadaacutesaacuteban is az első koumlltemeacuteny (Ay tu-rā pardayi lsquoizzat lsquoalam-i yaktāyī bdquoA dicsőseacuteg leple egyeduumlliseacuteged jelerdquo) Mivel az első lapot koumlvető neacutehaacuteny foacutelioacute elveszett ezeacutert a koumlltemeacuteny veacutege eacutes a gazeleket tartalmazoacute reacutesz első neacutehaacuteny verse hiaacutenyzik A 2a lap a Horn koumlteteacuteben tizedik helyen aacutelloacute koumlltemeacuteny (Bi-rāh-i ġam guẕar na-bvad bi-ḫud har bī-sar u pā-rā bdquoNem minden elesett tud egye-duumll veacutegigmenni a baacutenatod utcaacutejaacutenrdquo) maacutesodik paacuterverseacutevel kezdődik A tevhiacuteden kiacutevuumll a keacutezirat egy Amiacuter Saacutehiacute (Amīr Şāhī megh 1453) gazelje ihlette tahmiacuteszt (f 44andashb) eacutes 162 gazelt tartalmaz Ez utoacutebbiak koumlzuumll neacutehaacuteny peacuteldaacuteul a Mastāna čašm-i yār dar āmad zi-ḫvāb surḫ (bdquoA kedves szeme voumlroumlsen eacutebredt az aacutelom-boacutelrdquo) feacutelsorral kezdődő toumlredeacutekes (f 15a) a Dar jihān bas ki bi-ġam ṣuḥbat-i man dar payvast (bdquoA vilaacutegon sok az olyan aki a baacutenata miatt lett a taacutersamrdquo) kezdetű vers pedig csak ebben a koumltetben olvashatoacute (f 11a) Ez a keacutezirat nem szerepel Şadi Aydın 2010-es felsorolaacutesaacuteban

40 Hasan Yerkazan Halil b Seyyid Abdullacirctif Amacircsicirc (v 11961782) ve Cacircmirsquoursquol-Asğar adlı eseri In Uluslararası Amasya Acirclimleri Sempozyumu 21ndash23 NisanndashAmasya Bildiri kitabı 1 Haz Şuayip OumlzdemirndashAyşeguumll Guumln Amasya 2017 107

30

PEacuteRI BENEDEK

23 Ankara Uumlniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakuumlltesi Kuumltuumlphanesi 3214 (= Ankara)

A diacutevaacuten szoumlvege itt egy gyűjtemeacutenyes koumltet reacutesze amely a koumlvetkező szoumlvegeket tartalmazza a Ġazeliyāt-i Amīr Ḫusrau Dihlavī (f 1bndash109b) b Idrīs-i Bidlīsī Rabīlsquo al-abrār (f 114bndash137a) c Dīvān-i Amīr Humāyūn (f 140bndash171a) d Dīvān-i Selīmī (f 172bndash191a) A neacutegy dataacutelatlan reacutesz neacutegy kuumlloumlnboumlző iacuternok munkaacutejaacutenak laacutetszik A Szelim diacutevaacutenjaacutet elkeacutesziacutető maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye nem deruumll ki a keacuteziratboacutel A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat oldalankeacutent aacutetlagosan 17 sort tartalmaz a szoumlveg kereteacutet piros tintaacuteval huacuteztaacutek meg A szoumlveg a tevhiacuteddel kezdődik eacutes 94 gazelt tartalmaz amelyek haacuterom nagyobb egyseacuteg-ben a riacutemelő sorveacutegek szerinti betűrendbe rakva talaacutelhatoacutek41 Şadi Aydın e keacutez-iratroacutel nem tesz emliacuteteacutest

24 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Atıf Efendi 2077 (= Atıf 2077)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat 27 szaacutemozott foacutelioacutet eacutes oldalankeacutent aacutetla-gosan 21 sort tartalmaz A 27b oldalon olvashatoacute kolofon szerint a keacuteziratot Szejjid Ibrahim al-Muumlderrisz (Seyyid İbrāhīm al-Muumlderris) maacutesolta eacutes a mun-kaacutejaacutet 12111796ndash1797-ban fejezte be A szoumlveg a maacutesolaacutes helyeacutet nem emliacuteti Az első előzeacuteklap haacutetoldalaacuten leacutevő tulajdonosi bejegyzeacutes szerint a koumltet 12161801ndash1802-ben egy bizonyos Oszmaacuten Atiacutef (lsquoOsmān lsquoAṭīf) tulajdonaacuteban volt A lapon ezen kiacutevuumll Abdullah Efendizaacutede (lsquoAbdullāh Efendizāde) tulajdonosi bejegyzeacutese eacutes egy bizonyos Musztafa efendi (Muṣṭafā efendi) kegyes alapiacutetvaacutenyaacutenak talaacuten a 12131798ndash1799-as eacutevszaacutemot tartalmazoacute pecseacutetje laacutethatoacute

A keacutezirat diacuteszes dupla oldallal (szerlevha serlevḥa) kezdődik az első haacuterom verset szeacutepen festett fejleacutec (uumlnvaacuten lsquouumlnvān) vezeti be A szoumlveget kuumlloumlnboumlző szeacutelesseacutegű keacutek eacutes arany csiacutekok keretezik A diacutevaacuten első verse a tevhīd (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2a) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2andash2b) eacutes a terkiacuteb bend formaacuteban megiacutert hosszuacute narsquot (ff 2bndash3b) koumlvet A gazeleket tartalmazoacute reacuteszben (ff 3bndash27b) 139 vers olvashatoacute A keacutezirat nem szerepel Aydın felsorolaacutesaacuteban

25 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Atıf Efendi 2078 (= Atıf 2078)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt keacutezirat 64 szaacutemozott foacutelioacutet eacutes oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sort tartalmaz A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen Az első előzeacuteklapon egy bizonyos Ibrahim Hilmiacute (İbrāhīm Ḥilmī) tulajdonosi bejegyzeacutese eacutes Musztafa Atif efendi (Muṣṭafā lsquoĀtıf efendi) alapiacutetvaacute-

41 A gazeleket tartalmazoacute haacuterom egyseacuteg kezdő oldalai f 173a f 183b f 187b

31

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

nyi koumlnyvtaacuteraacutenak eacutevszaacutemot (12831866ndash1867) is tartalmazoacute pecseacutetje laacutethatoacute Az oldal Dīvān-i sulṭān Selīm formaacuteban a koumltet ciacutemeacutet is tartalmazza A koumltetet a kasziacutedaacutekat illetve a gazeleket tartalmazoacute fejezetek elejeacuten egy-egy uumlnvaacuten diacutesziacuteti (f 1b 13b) a szoumlveget keacutek eacutes arany csiacutekokboacutel aacutelloacute keret veszi koumlruumll

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik (f 1b) amelyet a terkiacuteb bend for-maacuteban iacutert nat koumlvet (f 1bndash3a) A kasziacutedaacutekat tartalmazoacute fejezetben (f 3andash12b) hat dicskoumlltemeacuteny talaacutelhatoacute A gazel-fejezetben a tevhiacutedet (f 13bndash14a) eacutes a roumlvid natot (f 14andashb) koumlvetően 208 gazel olvashatoacute A keacutezirat nem szerepel Aydın felsorolaacutesaacuteban

26 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Esad Efendi 3422 (= Esad)

A keacuteziratot Horn is felfedezte eacutes tartalmaacutet beeacutepiacutetette a kritikai kiadaacutes szoumlve-geacutebe Szelim diacutevaacutenjaacutenak ezen peacuteldaacutenya egy kuumlloumlnleges gyűjtemeacutenyes koumltet reacutesze melyet reacuteszleteiben is eacuterdemes megismerni Aydın aacutelliacutetaacutesa szerint a diacutevaacuten szoumlvegeacutet 9261520-ban maacutesolta le az ismeretlen iacuternok42 de a koumltet egeacuteszeacutet aacutetneacutezve sem sikeruumllt olyan adat nyomaacutera bukkanni mely ezt a felteacutetelezeacutest meg-erősiacuteteneacute A digitaacutelis kataloacutegus a maacutesolaacutes felteacutetelezett idejeacutet illetően nem tartal-maz informaacutecioacutet A koumltetben talaacutelhatoacute valamennyi szoumlveg egyetlen iacuternok keze nyomaacutet viseli A maacutesolaacutes ideje mellett a helye is ismeretlen A neszhiacute iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt kolligaacutetum 263 szaacutemozott lapot tartalmaz Az oldalak koumlzepeacuten laacutethatoacute tuumlkoumlrbe iacutert szoumlveg aacutetlagosan 17 a lapszeacuteleken futoacute 31 sort szaacutemlaacutel Az első előzeacuteklap haacutetoldalaacuten megadott ciacutem Medzsmuacutersquoa-ji devaacuteviacuten-i Faacutersziacute (Mecmūlsquoa-yi devāvīn-i Fārsī Perzsa diacutevaacutenok gyűjtemeacutenye) vilaacutegossaacute teszi hogy a koumltet toumlbb koumlltő versgyűjtemeacutenyeacutet is tartalmazza A diacuteszes tartalomjegyzeacutek a koumlvetkező oldalon (f 1a) laacutethatoacute

A koumltet hataacuterozott szerkesztői elvet tuumlkroumlzve toumlbb joacutel elkuumlloumlniacutethető egyseacutegre bomlik amelyek egy a szoumlvegtuumlkoumlrbe iacutert versgyűjtemeacutenyből eacutes egy vagy keacutet a lapszeacuteli margoacutera iacutert diacutevaacutenboacutel aacutellnak Az egyseacutegeket azonos versmeacuterteacutekre riacutemre eacutes refreacutenszerűen ismeacutetlődő elemre rediacutefre (redīf) iacutert kasziacutedaacutek vaacutelasztjaacutek el egymaacutestoacutel A metrum minden esetben remel-i muumlszemmen-i mahzuacutef (remel-i muumlsemmen-i maḥẕūf - - - | - - - | - - - | - -) a riacutem -ar a rediacutef pedig a kopula (ast rsquovanrsquo)

A szoumlvegtuumlkoumlrben olvashatoacute első diacutevaacuten Szelim versgyűjtemeacutenye (f 1bndash48b) melyet szeacutepen diacutesziacutetett uumlnvaacuten előz meg A koumltet a tevhiacuteddel eacutes a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik eacutes 231 gazelt valamint egy Dzsaacutemiacute (Cāmī megh 1492) gazelje ihlette tahmiacuteszt (f 48b) tartalmaz

Szelim diacutevaacutenja melleacute a lapszeacutelre Amiacuter Saacutehiacute diacutevaacutenjaacutet maacutesoltaacutek (f 2andash36a) ami azeacutert eacuterdekes mert Latiacutefiacute azt iacuterja hogy a szultaacuten koumllteacuteszete a perzsa kortaacuter-

42 Aydın i m 77

32

PEacuteRI BENEDEK

sak szerint leginkaacutebb Saacutehiacuteeacutehoz hasonliacutet43 Saacutehiacute diacutevaacutenjaacutet a lapszeacutelen Jaacuteriacuteeacute (Yārī) koumlveti (f 36ndash46) A koumlvetkező egyseacuteget amely a tuumlkoumlrben Aacutezeriacute (Āẕerī megh 1462) a lapszeacutelen pedig Fettaacutehiacute (Fettāḥī megh 1448) diacutevaacutenjaacutet tartalmazza44 egy hagyomaacutenyosan Fariacuted ad-Diacuten Attaacuternak (Farīd ad-Dīn lsquoAṭṭār megh 1220) tulajdoniacutetott kasziacuteda vezeti be (f 49bndash51b) eacutes Emiacuter Huumlszrev Dihleviacute (Emīr Ḫuumlsrev Dihlevī megh 1325) Daryā-yi abrār (Az igazak tengere) ciacutemen emle-getett dicskoumlltemeacutenye (f 89bndash92b) zaacuterja le

A koumlvetkező diacutevaacutenokat tartalmazoacute egyseacuteg fő szoumlvegkeacutent Aacuteszafiacute Heraviacute (Āṣafī Heravī megh 1517) diacutevaacutenjaacuteboacutel eacutes Huumlmaacutejuacuten Iszferejniacute (Huumlmāyūn Isfereynī megh 1496) lapszeacutelre iacutert versgyűjtemeacutenyeacuteből aacutell (f 93bndash130b f 94bndash124b) A zaacuteroacute dicsvers Miacuter Aliacutesiacuter Nevaacutejiacute Tuḥfatursquol-afkār (A gondolatok ajaacutendeacuteka) ciacutemű koumlltemeacutenye (f 131bndash134a)45

Az ezt koumlvető egyseacutegben a tuumlkoumlrben Ehliacute Siacuteraacuteziacute (Ehlī Şīrāzī megh 1535) a lapszeacutelen Aacutehiacute (Āhī megh 1501) eacutes Haacutetifiacute (Hātifī megh 1521) gazeljei olvashatoacutek (f 136bndash155b f 156andash176b) A 168a eacutes a 176b oldalak koumlzti reacuteszt kuumlloumlnboumlző koumlltők versei toumlltik ki majd Szuumlhejliacute (Suumlheylī) eacutes Bannaacuteiacute (Bannārsquoī megh 1512) diacutevaacutenja koumlvetkezik a tuumlkoumlrben illetve a lap szeacuteleacuten (f 177bndash197b f 178andash198a) Az eddig nem azonosiacutetott koumlltő aacuteltal szerzett zaacuteroacute kasziacutedaacutet koumlve-tően a keacutezirat szerkezete megvaacuteltozik A tuumlkoumlrben olvashatoacute versgyűjtemeacutenyek szoumlvege ettől kezdve bdquoaacutetfolyikrdquo a margoacutera Az itt koumlzoumllt szoumlvegek Hilaacuteliacute (Hilālī megh 1529) Rijaacuteziacute (Riyāżī megh 1479) Mevlaacutenaacute Leaacuteliacute (Mevlānā Lersquoālī) eacutes Maacuteniacute (Mānī megh 1508) gazelekből aacutelloacute versgyűjtemeacutenyei

A koumltetben szereplő diacutevaacutenok szerzői valamennyien az oszmaacutenok szaacutemaacutera sok szempontboacutel kulturaacutelis mintakeacutent szolgaacuteloacute timurida kor (koumlruumllbeluumll 1405ndash1508) ismert eacutes elismert koumlltői koumlzeacute szaacutemiacutetanak Szelim diacutevaacutenja minden bizonnyal nem veacuteletlenuumll keruumllt az illusztris alkotoacutekat felsorakoztatoacute koumltet első helyeacutere A szer-zők oumlsszevaacutelogataacutesa eacutes Szelim diacutevaacutenjaacutenak a helye tudatos szerkesztői doumlnteacutesnek tűnik amelynek ceacutelja az volt hogy a szultaacuten koumllteacuteszeteacutet meghataacuterozza a kor-taacuters irodalmi teljesiacutetmeacutenyek kontextusaacuteban Az ismeretlen szerkesztő komoly irodalmi eacuterteacutekiacuteteacuteletről teacuteve tanuacutebizonysaacutegot Szelim verseit nem a korban leg-kivaacuteloacutebbnak szaacutemiacutetoacute Dzsaacutemiacute koumllteacuteszeteacutevel versenyezteti de helyeacutet teljesen egy-eacutertelműen a Dzsaacutemiacute moumlgoumltt felsorakozoacute timurida maacutesodik vonal eacuteleacuten jeloumlli ki

27 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Fatih 3830 (= Fatih)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 30 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 13 sorral Az 1b oldalon diacuteszes uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveget arany eacutes keacutek

43 Laticircficirc Tezkiretuumlrsquoş-şursquoaracirc ve Tabsıratuumlrsquon-nuzamacirc Haz Rıdvan Canım Ankara 2018 10744 Esad f 55andash88b45 A keacuteziratban efkār helyett efṭār aacutell (Esad f 134a)

33

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

vonalakboacutel aacutelloacute keret veszi koumlrbe Az 1a oldalon laacutethatoacute pecseacutet eacutes tulajdonosi bejegyzeacutes tanuacutesaacutega alapjaacuten a keacutezirat valamikor I Mahmud szultaacuten (1730ndash1754) koumlnyvtaacuteraacutenak aacutellomaacutenyaacutet gyarapiacutetotta46

Horn 1906-os cikkeacuteben megemliacuteti hogy laacutetta a keacuteziratot aacutem mivel jelenteacutek-telennek iacuteteacutelte a kritikai kiadaacutes keacutesziacuteteacutese soraacuten nem hasznaacutelta47 Baacuter Horn igen joacute eacuterzeacutekkel eacutes szerencseacutesen nyuacutelt a teacutemaacutehoz ezuacutettal teacutevedett mert baacuter a Fatih keacutezirat dataacutelatlan teljesen bizonyos hogy a korai keacuteziratok koumlzuumll valoacute A hiacuteres kalligraacutefus Szultaacuten Ali Meshediacute (Sultān lsquoAlī Meşhedī) egyik taniacutetvaacutenya Abd el-Vaacutehid Meshediacute (lsquoAbd el-Vāḥid Meşhedī) keacutesziacutetette48 minden bizonnyal Nagy Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa idejeacuten Gelibolulu Musztafa Aacuteliacute (Gelibolulu Muṣṭafā lsquoĀlī megh 1600) iacuternokokroacutel szoacuteloacute műveacuteben ugyanis azt iacuterja Abd el-Vaacutehidroacutel hogy az emliacutetett uralkodoacute idejeacuteben eacuterkezett Isztambulba bdquoeacutes a sahok sahja kegyeacuteből magas rangra jutottrdquo49

A koumltetben szereplő első vers a tevhiacuted (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2a) a terkiacuteb bend (f 2bndash3b) majd 104 gazel koumlvet A keacuteziratot az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacuteda zaacuterja (f 29bndash30a)

28 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Hacı Mahmut Efendi 3630 (= HM)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 65 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 17 sorral A maacutesoloacute Muhammed Fikriacute el-Huumlszejniacute (Muḥammed Fikrī el-Ḥuumlseynī) 12931876-ban fejezte be a koumltetet A maacutesolaacutes helye ismeretlen

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik (f 1b) melyet a terkiacuteb bend koumlvet (f 1bndash3a) A kasziacuteda-fejezet (f 3andash11a) hat dicsverset tartalmaz A gazeleket magaacuteban foglaloacute egyseacutegben (gazelijaacutet ġazeliyāt) mely a tevhiacuteddel eacutes a roumlvid nattal indul 247 gazel egy muhammesz (f 39b) eacutes egy Saacutehiacute gazelje ihlette tahmiacutesz olvashatoacute (f 37andashb) A gazelek koumlzoumltt toumlbb olyan vers is van amely maacutes keacuteziratboacutel eddig meacuteg nem keruumllt elő

29 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 929 (= İUuml 929)

A neszhiacute iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 53 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlago-san 19 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen

46 A pecseacutet azonosiacutetaacutesaacutehoz ld Guumlnay KutndashNimet Bayraktar Yazma eserlerde vakıf muumlhuumlrleri Ankara 1984 31

47 Horn Der Dichter 9948 A kolofont ld Fatih f 30a 49 Esra Akın-Kıvanccedil Mustafa lsquoAcirclirsquos Epic Deeds of Artists A Critical Edition of the Earliest

Ottoman Text about the Calligraphers and Painters of the IslamicWorld LeidenndashBoston 2011 226

34

PEacuteRI BENEDEK

Az 1b oldalon diacuteszes uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveget arany eacutes keacutek csiacutekokboacutel aacutelloacute keret oumlleli koumlrbe

Baacuter az iacuteraacutes stiacutelusa alapjaacuten 16 szaacutezadinak tűnő keacutezirat elkeacuteszuumllteacutenek pontos ideje nem ismert az 1a oldalon laacutethatoacute bejegyzeacutes szerint a maacutesolat Jemen kor-maacutenyzoacuteja Muraacuted pasa szaacutemaacutera keacuteszuumllt Ha igaz a felteacutetelezeacutes hogy a bejegy-zeacutesben emliacutetett szemeacutely azonos az 1611-ben elhunyt Kujudzsu Muraacuted pasakeacutent (Ḳuyucu Murād paşa) ismert oszmaacuten tisztseacutegviselővel aki 1575 eacutes 1580 koumlzoumltt volt a tartomaacuteny kormaacutenyzoacuteja50 akkor a peacuteldaacuteny a pasa jemeni megbiacutezataacutesa idejeacuten vagyis valamikor az emliacutetett oumlteacuteves időtartam alatt keacuteszuumllhetett talaacuten Jemenben

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal kezdődik (f 1b) amelyet a terkiacuteb bend koumlvet (f 1bndash3a) A kasziacuteda-fejezet (f 3andash11a) hat dicsverset tartalmaz A gazelijaacutet reacutesz amely a tevhiacuteddel (f 11a) eacutes a roumlvid nattal (f 11b) indul 218 gazelt tartal-maz eacutes a Saacutehiacute gazelje ihlette tahmiacuteszt

210 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1016 (= İUuml 1016)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 42 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 13 sorral Az 1b lapot uumlnvaacuten diacutesziacuteti A szoumlveg koumlruumlli keret zoumlld arany eacutes keacutek csiacutekokboacutel aacutell

Baacuter a maacutesolaacutes daacutetuma eacutes helye nem ismert a paacuter szavas kolofonboacutel (f 42b) egyeacutertelmű hogy ez a keacutezirat is Abd el-Vaacutehid Meshediacute munkaacuteja tehaacutet valami-kor Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa alatt keacuteszuumllhetett Isztambulban

A diacutevaacuten első koumlltemeacutenye a tevhiacuted (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2andash3a) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (f 3andash5a) A kasziacutedaacutekat tartalmazoacute reacuteszben csak az -ar riacutemre eacutes -aş rediacutefre iacutert koumlltemeacuteny szerepel (f 5andash6b) A gazel-fejezet (f 6bndash41a) 131 koumlltemeacutenyt tartalmaz A keacutezirat az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert dicsverssel zaacuterul (f 41andash42b)

211 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1330 (= İUuml 1330)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 67 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 11 sorral a szoumlvegtuumlkoumlrben eacutes 12 sorral a lap szeacuteleacuten

A keacutezirat koumlnyvműveacuteszeti szempontboacutel kuumlloumlnlegesen szeacutepen kiaacutelliacutetott exkluziacutev moacutedon diacutesziacutetett illusztraacutelt peacuteldaacuteny Az oszmaacuten miniatuacuterafesteacuteszet toumlrteacuteneteacutet bemutatoacute Ottoman Painting ciacutemű oumlsszefoglaloacute munka szerzői a

50 Oumlmer İşbilir Kuyucu Murad Paşa In İslam Ansiklopedisi XXVI İstanbul 2002 507ndash508

35

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

keacuteziratot a szultaacuteni műhely mesterművekeacutent jellemzik eacutes azt felteacutetelezik hogy a horaacuteszaacuteni stiacutelusban diacutesziacutetett koumltet valamikor 1515 eacutes 1520 koumlzoumltt szuumllethe-tett meg51 Ahmed Ateş az isztambuli koumlnyvtaacuterakban fellelhető perzsa verses műveket oumlsszegző kataloacutegusaacuteban egyenesen uacutegy veacutelekedik hogy a koumltet Szelim szaacutemaacutera keacuteszuumllt52

Mindkeacutet felteacutetelezeacutes nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint megaacutellja a helyeacutet hiszen a 67a lap aljaacuten a szoumlvegtuumlkoumlr alatt a lapszeacutelt diacutesziacutető noumlveacutenyi mintaacutek koumlzoumltt Sze-lim mandula alakuacute koumlnyvtaacuteri pecseacutetje tűnik fel rajta a szultaacuteni tugraacuteval Az is joacutel laacutethatoacute hogy a pecseacutet alatti uumlres hely a minta szerves reacutesze az illusztraacutetor a pecseacutet helyeacutet a mintaacuteba eleve belekombinaacutelta Termeacuteszetesen ez annak a lehető-seacutegeacutet is felveti hogy a koumltet szoumlvegeacutenek oumlsszeaacutelliacutetoacuteja maga Szelim volt

A koumltet maacutesoloacuteja a kolofonban Sehszuumlvaacuter el-Szeliacutemiacutenek (Şehsuumlvār el-Selīmī) nevezi magaacutet de pontos azonosiacutetaacutesa tovaacutebbi kutataacutest igeacutenyel A keacutezirat neacutegy miniatuacuteraacutet tartalmaz amelyek paacuterosaacuteval egymaacutessal szemben helyezkednek el Az elsőn (f 27b) a szultaacuten vadaacuteszat koumlzben laacutethatoacute a maacutesodikon (f 28a) a palotaacutejaacuteban keacutet ifjuacute taacutersasaacutegaacuteban akik koumlzuumll az egyik egy koumlnyvből olvas fel A maacutesodik paacuter festmeacutenyen (f 59bndash60a) keacutet vadaacuteszjelenet laacutethatoacute Az egyiken a szultaacuten egy paacuterducra suacutejt le a kardjaacuteval a maacutesikon egy lovaacutera taacutemadoacute oroszlaacuten-nal harcol Az 1bndash2a eacutes az 5bndash6a oldalpaacuteron keacutet exkluziacutev kivitelezeacutesű szerlevha laacutethatoacute Majdnem minden oldalon festett viraacutegokkal teli panelek toumlrik meg a szoumlvegtuumlkoumlr egyhanguacutesaacutegaacutet A versek zaacuteroacute paacuterverseit (makta maḳtalsquo) jobbroacutel eacutes balroacutel keacutet egymaacutessal szembeneacutező angyal fogja koumlzre A margoacutekat oldalan-keacutent vaacuteltakozoacute moacutedon arany froumlcskoumlleacutessel noumlveacutenyi motiacutevumokkal vagy kuumlloumln-feacutele aacutellatok majmok szarvasok madarak keacutepeivel diacutesziacutetetteacutek Az elegaacutensan kalligrafaacutelt iacuteraacutes a keacuteső timurida kor kulturaacutelis koumlzpontja Herat kalligraacutefusainak stiacutelusaacutet ideacutezi A szoumlveget koumlruumllfogoacute keret keacutek zoumlld eacutes arany csiacutekokboacutel aacutell

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) majd a roumlvid nat (f 2b) a muumlnaacutedzsaacutet (f 3a) eacutes a terkiacuteb bend formaacuteban iacutert hosszuacute nat koumlvetkezik (f 3bndash5b) A gazel-fejezet (f 5bndash63 a szoumlvegtuumlkoumlrben 5bndash67a a lap szeacuteleacuten) 230 gazelt foglal magaacuteba A gazeleket koumlvető szoumlvegegyseacutegben (f 63andash67a) neacutehaacuteny kita rubaacuteiacute eacutes egy tahmiacutesz olvashatoacute

A 24b oldalt koumlvetően neacutehaacuteny lap rosszul van bekoumltve a 24b oldalt nem a 25a-nak hanem a 25m-mel jelzett oldalnak kellene koumlvetnie A peacuteldaacuteny joacute neacutehaacuteny maacuteshol elő nem forduloacute verset tartalmaz

51 Serpil BağcındashFiliz CcedilağmanndashGuumlnsel RendandashZeren Tanındı Ottoman Painting Ankara 2010 61ndash62

52 Ahmed Ateş İstanbul kuumltuumlphanelerinde Farsccedila manzum eserler İstanbul 1968 466

36

PEacuteRI BENEDEK

212 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1331 (=İUuml 1331)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 78 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sorral A kolofon szerint a maacutesolatot egy Szejjid Abdiacute (Seyyid lsquoAbdī) nevű iacuternok keacutesziacutetette 12291814ndash1815-ben53

A koumltet egy roumlvid proacutezai bevezetővel (f 1bndash5a) kezdődik amely Szelim uralkodaacutesaacutenak eacutes hadjaacuteratainak fontosabb esemeacutenyeit oumlsszegzi A 6b oldalon egy festmeacuteny laacutethatoacute mely a koumlnyvtaacuteraacuteban olvasoacute szultaacutent egy fiatal fiuacute taacutersa-saacutegaacuteban aacutebraacutezolja Az 1b eacutes a 8b oldalakat egy-egy szeacutepen kivitelezett uumlnvaacuten diacutesziacuteti A szoumlveg koumlruumlli keret arannyal van meghuacutezva

A diacutevaacuten szoumlvege neacutehaacuteny aproacute elteacutereacutestől javiacutetaacutestoacutel eltekintve a Millet Kuumltuumlphanesi peacuteldaacutenyaacutenak pontos maacutesa (ld lentebb)

213 İstanbul Uumlniversitesi Kuumltuumlphanesi Nadir Eserler Boumlluumlmuuml F 1607 (=İUuml 1607)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 48 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute szemeacutelye eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen Az 1b oldalon uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveg koumlruumlli keret az első oldal-paacuteron egy keacutek vonalak aacuteltal koumlzrefogott arany saacutevboacutel aacutell keacutesőbb egy egyszerű piros vonal

A diacutevaacuten első verse a muumlnaacutedzsaacutet (f 1b) amelyet a terkiacuteb bend (f 2andash3a) koumlvet A 3a oldalon laacutethatoacute fejleacutec a tevhiacutedet (f 3andashb) natnak iacuterja A roumlvid nat a 4a oldalon olvashatoacute A gazel-fejezet (f 4andash48b) a 214 gazel mellett a Saacutehiacute (f 24a) eacutes Dzsaacutemiacute (f 34bndash35a) gazelje ihlette tahmiacuteszt is tartalmazza Valaki a 32b oldalon a lap szeacuteleacutere Szelim egyik hiacuteres verseacutet a Laşkar az taḫt-i Sitānbul sūy-i Īrān tāḫtam (bdquoIsztambul troacutenjaacuteroacutel sereget vezettem Iraacutenbardquo) kezdetű gazelt maacutesolta A peacuteldaacuteny eacuterdekesseacutege hogy neacutehaacuteny ritka kiveacuteteltől eltekintve a koumltet maacutesoloacuteja a gazelek szoumlvegeacuteből csak oumlt paacuterverset koumlzoumll

214 The National Library of Israel Yahuda Ms Ar 1128 (= Jerusalem)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 65 szaacutemozott eacutes egy uumlresen maradt lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 12 sorral54

53 Aydın (i m 81) a maacutesolaacutes daacutetumakeacutent az 1222-es eacutevet adja meg de a kolofonban egyeacuter-telműen laacutetszik a 9-es szaacutemjegy

54 A rendelkezeacutesemre aacutelloacute digitaacutelis maacutesolatboacutel hiaacutenyzik a 28 foacutelioacute

37

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

A maacutesolatot 961 rebiacuteuumlrsquol-evvel havaacuteban (1554 februaacuterjaacutenak koumlzepeacuten) fejezte be Isztambulban Muzaffer Aliacute (Mużaffer lsquoAlī) kalligraacutefus mester akiről egy korabeli forraacutes a koumlvetkezőket jegyezte fel bdquoAz illusztraacutecioacutek mellett koumlnnyű keacutezzel keacutesziacutetett gyoumlnyoumlrű szoumlvegmaacutesolatokat Szeacutepen iacuterta a nesztalikot eacutertett az arannyal froumlcskoumlleacutes eacutes az aranyozaacutes mesterseacutegeacutehez kiemelkedett a sziacutenezeacutesben eacutes a lakkmunkaacuteban Kevesen olyan sokoldaluacuteak mint ő egy albumot is oumlssze-aacutelliacutetottrdquo55

A keacutezirat arannyal froumlcskoumllt papiacuterra keacuteszuumllt amely ndash a fenti ideacutezet feacutenyeacuteben ndash nem lehetetlen hogy szinteacuten a maacutesoloacute keze munkaacutejaacutet dicseacuteri Az 1b oldalt szeacutepen kivitelezett uumlnvaacuten diacutesziacuteti a szoumlveget toumlbb arany csiacutekboacutel aacutelloacute keret oumlleli koumlrbe Az 1a oldalon leacutevő tulajdonosi pecseacutet szerint a koumltet egy időben II Sze-lim koumlnyvtaacuteraacutenak aacutellomaacutenyaacuteba tartozott

A diacutevaacuten szoumlvege a muumlnaacutedzsaacutettal (f 1bndash2a) kezdődik amelyet a terkiacuteb bend koumlvet A kasziacuteda-fejezetben (f 3bndash11a) haacuterom dicsvers talaacutelhatoacute A gazel-fejezet a roumlvid nat első haacuterom paacuterverseacutevel kezdődik (f 11a) a koumlltemeacuteny toumlbbi reacutesze hiaacutenyzik A lap maacutesik oldala (f 11b) a Zi āh u nāla tā kay pīš-i mardum bad kunam mā-rā (bdquoMeddig fogok meacuteg szeacutegyenkezni az emberek előtt [sok] soacutehajtozaacutes[om] eacutes jajgataacutes[om] miattrdquo) kezdetű gazel utolsoacute keacutet bejtjeacutevel indul Mivel a szoumlveg alapjaacuten kizaacutertnak tűnik hogy a nat eacutes a gazel koumlzoumltt oldalak vesztek volna el talaacuten a maacutesoloacute figyelmetlenseacutege miatt hiaacutenyoznak sorok akaacuter egeacutesz versek a szoumlvegnek ezen reacuteszeacuteből Mivel a digitaacutelis maacutesolat hiaacutenyos eacutes a koumltetből az 57bndash58a oldal koumlzoumltt egy lap biztosan kiesett a versek szaacutemaacutet csak hozzaacutevetőlegesen lehet megmondani A diacutevaacutennak ez a peacuteldaacutenya 180-naacutel valamivel toumlbb gazelt tartalmazhat Aydın nem ismerte ezt a keacuteziratot

215 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Lala İsmail 449 (= Lİ)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 38 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 15 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute szemeacutelye eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A 38b eacutes 39a oldalakon olvashatoacute dataacutelatlan feljegyzeacutesek iacuteraacutestiacute-pusa azt sugallja hogy ezek a bejegyzeacutesek valamikor a 17 szaacutezadban keruumlltek a koumltetbe56 Ha ez igaz akkor a diacutevaacutennak ez a keacutezirata nem lehet keacutesőbbi mint ez az időpont

Az 1a oldalon az I Abduumllhamid szultaacuten (1774ndash1789) aacuteltal 1777-ben alapiacute-tott Hamiacutediacuteje Koumlnyvtaacuter pecseacutetje laacutethatoacute Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint ez volt a diacutevaacutennak az a peacuteldaacutenya melyet Horn is felhasznaacutelt a kiadaacutesaacutehoz A tevhiacutedet

55 Vladimir Minorsky Calligraphers and Painters A Treatise by Qādī Aḥmad Son of Mīr Munshī (circa AH 10151606) Washington 1959 186

56 Koumlszoumlnettel tartozom kolleacutegaacutemnak Kovaacutecs Naacutendor Eriknek aki segiacutetett eligazodni a ne-hezen olvashatoacute oszmaacuten bejegyzeacutesek koumlzoumltt

38

PEacuteRI BENEDEK

a keacuteziratban tevhiacutednek nevezett muumlnaacutedzsaacutetot valamint az itt terdzsiacute bendnek mondott terkiacuteb bendet megelőző fejleacutecek megerősiacutetik a felteacutetelezeacutest

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2a) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2b) eacutes a terkiacuteb bend (f 2bndash4a) koumlvet A keacutezirat ezeken kiacutevuumll 148 gazelt tartalmaz (f 4andash38a)

216 Kitābḫāna Mūza va Markaz-i Asnād-i Majlis-i Šursquorā-yi Islāmī Teheraacuten Ms 13392 (= Majlis 13392)

A sikaszta-nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 110 szaacutemozott lapboacutel aacutell oldalan-keacutent aacutetlagosan 21 sorral a szoumlvegtuumlkoumlrben eacutes 17 sorral a lap szeacuteleacuten A 46 foacutelioacute hiaacutenyzik a rendelkezeacutesemre aacutelloacute digitaacutelis maacutesolatboacutel

A szokatlan moacutedon kettő helyett egy oszlopban iacutert szoumlveg az 1b oldalon a tuumlkoumlrben kezdődik majd folytatoacutedik a margoacuten ahol fejjel lefeleacute alulroacutel felfeleacute halad Aacutetkuacuteszik a 2a oldalon a tuumlkoumlrbe aztaacuten a lap aljaacuteroacutel visszaugrik a lap tetejeacutere eacutes a lap szeacuteleacuten fentről lefele iacuterva keruumll aacutet a 2b oldalra A szoumlveg szerke-zete a tovaacutebbiakban ezt a mintaacutet koumlveti A szoumlveg koumlruumlli keret (f 1bndash10b) egy aranysziacutenű csiacutekboacutel aacutell

A keacutezirat dataacutelatlan Baacuter a diacutevaacuten veacutegeacuten a maacutesolaacutes helye eacutes a maacutesoloacute neve nem szerepel az 1a oldalon olvashatoacute toumlroumlk nyelvű bejegyzeacutes szerint a koumltetet egy bizonyos Miacuter Sziacutefāj[iacute] Bagdaacutediacute (Mīr Sīfāy[ī] Baġdādī) maacutesolta a bejegyzeacutes keacutesziacutetője keacutesőbb vaacutesaacuterolta meg Ugyanezen a lapon valaki talaacuten a maacutesoloacute a koumltet ciacutemeacutet a koumlvetkező moacutedon adta meg Dīvān-i Fārsī li sulṭān el-ġāzī el-marḥūm el-sulṭān Salīm ḫān A ciacutemsorok alatti a hidzsra szerinti 1336-os eacutev dzsemaacuteziuumlrsquol-evvel havaacutera (1918 maacuterciusaacutera) dataacutelt jegyzet szerint a peacuteldaacuteny tartalmaacutet toumlbb keacuteziratboacutel maacutesoltaacutek oumlssze Egy bizonyos kaffai szaacutermazaacutesuacute Muhammed Iffetiacute (Muḥammed lsquoIffetī al-Kefevī) dataacutelatlan bejegyzeacutese (f 110b) mely Isztam-bulban keacuteszuumllt arra utal hogy a koumltet jaacutert a vaacuterosban esetleg ott is aacutelliacutetottaacutek oumlssze Az 1a oldalon a fent emliacutetetteken kiacutevuumll meacuteg neacutehaacuteny dataacutelatlan tulajdonosi bejegyzeacutes eacutes a digitaacutelis maacutesolatban olvashatatlan tulajdonosi pecseacutet laacutethatoacute

Mivel a digitaacutelis maacutesolatboacutel a 45b eacutes a 46a oldal koumlzoumltt legalaacutebb egy lap hiaacutenyzik ezeacutert a koumltetben foglalt versek szaacutema csak hozzaacutevetőlegesen aacutella-piacutethatoacute meg A keacuteziratban amelyben a maacutesoloacute nem kuumlloumln fejezetekbe iacuterta a kuumlloumlnboumlző műfajuacute verseket koumlruumllbeluumll 532 gazel 11 kasziacuteda (f 56bndash58a 60bndash61b 63andash65a 65bndash67b 68andash70a 98andash101b 106bndash107b 108andash110a) eacutes egy tahmiacutesz a Dzsaacutemiacute gazelje ihlette vers olvashatoacute

A keacutezirat keacutet reacuteszből aacutell Az első reacutesz (f 1bndash49a) egy a riacutemelő sorveacutegek szerinti betűrendbe szedett teljes diacutevaacutent tartalmaz A maacutesodik reacuteszben olyan versek olvashatoacutek melyek az első reacuteszben nem szerepelnek s melyeket a szouml-

39

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

veg maacutesoloacuteja joacutel laacutethatoacutean toumlbb forraacutesboacutel gyűjtoumltt oumlssze A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben

217 Kitābḫāna Mūza va Markaz-i Asnād-i Majlis-i Şuʾra-yi Islāmī Teheraacuten Ms 210132 (Majlis 21013)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt gyűjtemeacutenyes koumltet 204 szaacutemozott oldalboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 15 sorral Szelim diacutevaacutenja (p 75ndash200) a maacutesodik szoumlveg a kolligaacutetumban amelynek első reacuteszeacuteben Amiacuter Saacutehiacute versgyűjtemeacutenye (p 2ndash72) olvashatoacute Ez mint erről maacuter koraacutebban szoacute esett azeacutert eacuterdekes mert a korabeli hiacuteradaacutesok szerint a perzsa kritikusok Szelim koumlltői stiacutelusaacutet Saacutehiacuteeacutehoz hasonliacutetot-taacutek Mindkeacutet dataacutelatlan szoumlveget ugyanaz az ismeretlen maacutesoloacute jegyezte le egy meg nem nevezett helyen

A koumltet sziluettpapiacuterra keacuteszuumllt amelyet kuumlloumlnboumlző noumlveacutenyek ndash tulipaacutenok szegfűk levelek ciprusok ndash helyenkeacutent sziacutenezett aacuternykeacutepe diacutesziacutet A szoumlveg kereteacutet arannyal rajzoltaacutek meg A sziluettpapiacuter Iraacutenban valamivel hamarabb a 15 szaacutezadban az Oszmaacuten Birodalomban csak a 16 szaacutezad veacutegeacuten jelent meg s nem sokaacuteig maradt divatban57 Mindezek ismereteacuteben felteacutetelezhető tehaacutet hogy a koumltet valamikor a 16 szaacutezadban keacuteszuumllt

A diacutevaacuten szoumlvege eredetileg a kasziacuteda-fejezettel kezdődoumltt amely a peacuteldaacuteny jelenlegi aacutellapotaacuteban meglehetősen szomoruacute keacutepet mutat A lapok oumlsszekeve-redtek eacutes neacutehaacuteny foacutelioacute hiaacutenyzik is A szoumlveg a hezedzs-i muumlszemmen-i szaacutelim (hezec-i muumlsemmen-i sālim - - - | - - - | - - - | - - -) versmeacuterteacutekre -ān riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacuteda 14 paacuterverseacutevel kezdődik A keacutet dicskoumlltemeacutenyt teljes egeacuteszeacuteben eacutes keacutet tovaacutebbit toumlredeacutekesen tartalmazoacute szoumlvegegyseacuteg hirtelen meg-szakad (p 82) az -an riacutemre iacutert kasziacutedaacuteboacutel csak az első tizenkeacutet bejt van meg Egy lap biztosan hiaacutenyzik innen A koumltet sorrendjeacuteben koumlvetkező de a kasziacuteda-fejezet elejeacutere kiacutevaacutenkozoacute egyseacuteget az eredeti helyeacutet jelezve diacuteszes uumlnvaacuten vezeti be Az első szoumlveg a muumlnaacutedzsaacutet (p 84) ezt koumlveti a tevhiacuted (p 84ndash85) a roumlvid nat (p 85) eacutes a terkiacuteb bend formaacuteban a proacutefeacuteta dicseacutereteacutere iacutert nat (p 86ndash89)

A gazel-fejezetben (p 100ndash200) 208 gazel eacutes egy muhammesz talaacutelhatoacute A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben

218 Kitābḫāna va Mūza-yi Millī-yi Malek Teheraacuten Ms 4620 (=Malek)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 116 szaacutemozott oldalboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 11 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute szemeacutelye eacutes a maacutesolaacutes helye

57 Adam Gacek Arabic Manuscripts A Vademecum for Readers Leiden 2009 90

40

PEacuteRI BENEDEK

nem ismert Az első oldalon szeacutepen kivitelezett uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveg koumlruumlli keretet arany sziacutennel rajzoltaacutek meg

A szoumlveg a tevhiacuteddel kezdődik amely hirtelen abbamarad s a maacutesodik olda-lon maacuter egy gazel olvashatoacute Az első eacutes a maacutesodik oldal koumlzoumltt tehaacutet joacute neacutehaacuteny lap biztosan hiaacutenyzik A gazel-fejezet (p 2ndash116) 186 gazelt tartalmaz A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlnyveacuteben

219 Sāzmān-i Asnād va Kitābḫāna-yi Millī-yi Īrān Teheraacuten Ms 2495 (= Millī)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 58 szaacutemozott oldalboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 13 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (p 1ndash2) amelyet a roumlvid nat (p 2ndash3) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (p 3ndash5) A gazel-fejezet 104 gazel mellett utolsoacute koumlltemeacutenykeacutent az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacutedaacutet is tartalmazza A keacutezirat nem szerepel Aydın koumlteteacuteben

220 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Nuruosmaniye 3827 (=NO)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 73 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetla-gosan 12 sorral A Mekkaacuteban keacuteszuumllt peacuteldaacuteny dataacutelatlan a maacutesoloacute neve nem ismert Az 1a oldalon III Oszmaacuten szultaacuten (1754ndash1757) alapiacutetvaacutenyi koumlnyvtaacuteraacute-nak pecseacutetje eacutes a koumltet alapiacutetvaacutenyi leteacutetbe helyezeacuteseacutenek teacutenyeacutet roumlgziacutető bejegyzeacutes szerepel Az 1b oldalon szeacutep uumlnvaacuten laacutethatoacute a szoumlveget keacutek eacutes arany csiacutekokboacutel aacutelloacute keret veszi koumlruumll

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2andashb) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2bndash3a) eacutes a terkiacuteb bend (f 3andash5a) koumlvet A gazel-fejezet (f 5andash73a) 233 gazelt tartalmaz A 37b eacutes a 38a oldal koumlzoumltt egy lap hiaacutenyzik

221 Suumlleymaniye Yazma Eser Kuumltuumlphanesi Reşid Efendi 762 (=RE)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 57 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 15 sorral A keacutezirat maacutesolaacutesaacutet a meg nem nevezett iacuternok 974 rebiacuteuumlrsquol-evvel 1-jeacuten (1566 szeptember 26-aacuten) fejezte be Aydın szerint a maacutesolaacutes helye Kajszeri volt58 A kolofon (f 57b) ezzel szemben csak annyit mond hogy a keacutez-iratot abban az eacutevben keacutesziacutetetteacutek amikor Szuumllejmaacuten szultaacuten Beacutecs ellen vonult eacutes Piacuteriacute pasa (Pīrī paşa) Kajszeri mellett taacuteborozott A nevezett pasa valoacutesziacutenűleg

58 Aydın i m 78

41

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

azonos azzal a Piacuteriacute pasaacuteval aki az 1566-os hadjaacuterat idejeacuten Adana szandzsaacutekbeacutegje volt s a szultaacuten taacutevolleacuteteacuteben Kajszeri eacutes koumlrnyeacuteke veacutedelmeacutet kapta feladatul59 Baacuter az a teacuteny hogy a maacutesoloacute a kolofonban megemliacuteti Piacuteriacute pasaacutet egyeacutertelműveacute teszi hogy koumlzel aacutellt hozzaacute meacuteg nem felteacutetlenuumll jelenti azt hogy a maacutesolaacutes helye Kajszeri lett volna

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a nat (f 2andashb) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2b) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (f 2bndash4a) A terkiacuteb bendet meg-előző fejleacutec a koumlltemeacutenyt ndash helytelenuumll ndash terdzsiacute bendnek nevezi A gazel-fejezet (f 4andash57b) 230 gazelt tartalmaz

222 Topkapı Sarayı Muumlzesi Kuumltuumlphanesi Revan 507 (=Revan 507)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 32 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 15 sorral A keacutezirat dataacutelatlan a maacutesoloacute neve eacutes a maacutesolaacutes helye ismeretlen A 2a oldalon keacutet tulajdonosi bejegyzeacutes eacutes pecseacutet laacutethatoacute A peacutenz-uumlgyigazgataacutesban iacuternokkeacutent dolgozoacute Szejjid Ahmed Nuacuteriacute (Seyyid Aḥmed Nūrī) dataacutelt tulajdonosi bejegyzeacuteseacuten szereplő eacutevszaacutemnak csak a keacutet utolsoacute jegye van megadva Az eacutevszaacutemmal ellaacutetott pecseacutet alapjaacuten a bejegyzeacutes alatt olvashatoacute 54-es szaacutem a hidzsra szerinti 1254-es eacutevre vagyis 1838‒1839-re vonatkozik A maacutesik volt tulajdonos Gaacutelib Zuumlhdiacute (Ġālib Zuumlhdī) bejegyzeacutese a maacutesik alatt laacutethatoacute ezeacutert az eacutevre utaloacute 5-oumls szaacutem talaacuten 1255-re (1839‒1840) utalhat A 2b oldalt uumlnvaacuten diacutesziacuteti a szoumlveg kereteacutet arannyal rajzoltaacutek meg

A szoumlveg a tevhiacuteddel kezdődik (f 2bndash3a) amelyet a roumlvid nat (f 3andash3b) a muumlnaacutedzsaacutet (f 3b) eacutes a terkiacuteb bend koumlvet (f 3bndash4b) A gazel-fejezet (f 5andash32b) 117 gazelt tartalmaz

223 Topkapı Sarayı Muumlzesi Kuumltuumlphanesi Revan 737 (=Revan 737)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 42 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 13 sorral A kolofonban maacutesoloacutekeacutent emliacutetett Abd al-Vaacutehid minden bizonnyal azonos azzal az Abd al-Vaacutehid Meshediacutevel aki a Fatih eacutes az İUuml 1016 keacuteziratot is maacutesolta Ha ez valoacuteban iacutegy van akkor nagyon valoacutesziacutenű hogy a keacutezirat Nagy Szuumllejmaacuten szultaacuten idejeacuteben Isztambulban keletkezett Az 1a olda-lon I Mahmuacuted (1730ndash1754) alapiacutetvaacutenyi koumlnyvtaacuteraacutenak pecseacutetje laacutethatoacute Az 1b

59 Alaattin Akoumlz Karamanrsquodan Sigetvarrsquoa bir eyalet oumllccedileğinde Kanuni Sultan Suumlleymanrsquoin son Macaristan seferi In Perspectives on Ottoman Studies Papers from the 18th Symposium of the International Committee of Pre-Ottoman and Ottoman Studies (CIEPO) Ed by Ekrem Cau-sevicndashNenad MoacaninndashVjeran Kursar Muumlnster 2010 41

42

PEacuteRI BENEDEK

oldal szeacutepen megfestett uumlnvaacutennal kezdődik A szoumlvegkeretet ezen az oldalon pirossal eacutes arannyal keacutesőbb keacutekkel eacutes arannyal rajzoltaacutek meg

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a keacuteziratban muumlnaacutedzsaacutetnak minősiacutetett roumlvid nat (f 2andash2b) a muumlnaacutedzsaacutet (f 2bndash3a) eacutes a terkiacuteb bend (f 3andash4b) koumlvet A kasziacuteda-fejezetben egyetlen kasziacuteda az -ar riacutemre eacutes -aş rediacutefre iacutert dicsvers olvashatoacute (f 4bndash6a) A gazel-fejezet (f 6bndash40b) 139 gazelt tartalmaz A keacutezirat az -ār riacutemre eacutes -iacute rediacutefre iacutert kasziacutedaacuteval eacuter veacuteget (f 40bndash42b)

224 Topkapı Sarayı Muumlzesi Kuumltuumlphanesi Revan 738 (=Revan 738)

A nesztalik iacuteraacutestiacutepussal keacuteszuumllt koumltet 32 szaacutemozott foacutelioacuteboacutel aacutell oldalankeacutent aacutetlagosan 12 sorral A keacuteziratot Abd al-Vaacutehid Meshediacute maacutesolta a koumltet tehaacutet ndash a Fatih az İUuml 1016 eacutes a Revan 737 keacutezirathoz hasonloacutean ndash valamikor Nagy Szuumllejmaacuten idejeacuteben Isztambulban keletkezhetett Az 1a oldalon I Mahmuacuted (1730ndash1754) alapiacutetvaacutenyi koumlnyvtaacuteraacutenak pecseacutetje laacutethatoacute Az 1b oldal szeacutepen megfestett uumlnvaacutennal kezdődik A szoumlvegkeretet keacutekkel eacutes arannyal rajzoltaacutek meg

A diacutevaacuten szoumlvege a tevhiacuteddel kezdődik (f 1bndash2a) amelyet a roumlvid nat (f 2andash2b) eacutes a terkiacuteb bend (f 2bndash4a) koumlvet A gazel-fejezet (f 4andash31b) 100 gazelt tartalmaz A keacutezirat az -ār riacutemre eacutes -iacute rediacutefre iacutert kasziacutedaacuteval eacuter veacuteget (f 31bndash32a)

3 A keacuteziratok oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyei roumlviden

31 Szelim szultaacuten diacutevaacutenjaacutenak nem ismerjuumlk a szerző aacuteltal keacutesziacutetett autograacutef peacuteldaacutenyaacutet A legkoraacutebbi keacutezirat a szultaacuten uralkodaacutesa alatt keacuteszuumllt eacutes a teljes eacuteletműnek kevesebb mint a feleacutet tartalmazza

32 A keacuteziratok oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese alapjaacuten elmondhatoacute hogy a ma ismert peacuteldaacutenyok koumlzoumltt ndash a minden bizonnyal az AE alapjaacuten keacuteszuumllt İUuml 1331 kiveacuteteleacutevel ndash koumlzvetlen kapcsolat nem aacutellapiacutethatoacute meg Igaz ez a Abd el-Vaacutehid Meshediacute aacuteltal maacutesolt oumlt keacuteziratra is60 Mindez azt is jelenti hogy a diacutevaacutennak az idők soraacuten meacuteg joacute neacutehaacuteny peacuteldaacutenya keacuteszuumllhetett amelyek vagy elpusztultak a toumlrteacutenelem viharaiban vagy valahol egy koumlnyvtaacuter gyűjtemeacutenyeacuteben lappanga-nak Ezt a felteacutetelezeacutest laacutetszanak erősiacuteteni a Szelim koumllteacuteszeteacutet eacuterteacutekelő maacuter emliacutetett korabeli beszaacutemoloacutek amelyek szaacutemos a diacutevaacuten egyik ismert keacutezirataacuteban sem szereplő verset verssort őriztek meg A Majlis 13392 szerkezete is a fenti felteveacutest taacutemasztja alaacute hiszen egyeacutertelmű hogy a keacutezirat maacutesoloacute-szerkesztője

60 Az oumltoumldik keacutezirat a paacuterizsi peacuteldaacuteny amelyet Horn is felhasznaacutelt A keacutezirat leiacuteraacutesaacutet ld Edgard Blochet Catalogue de la collection de manuscrits orientaux arabes persans et turcs formeacutee par M Charles Schefer Paris 1900 81

43

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

a toumlbb verset egyeduumllikeacutent megőrző koumltet maacutesodik feleacutenek anyagaacutet kuumlloumlnboumlző keacuteziratokboacutel gyűjtoumltte oumlssze s ezek meacuteg nem keruumlltek elő A hiaacutenyzoacute keacuteziratok melletti eacutervkeacutent hozhatoacute fel meacuteg az is hogy a Majlis 13392-n kiacutevuumll a szinteacuten keacutesői HM keacutezirat is tartalmaz paacuter olyan verset amely maacuteshol nem talaacutelhatoacute meg

33 Oumlt keacutezirat egyetlen maacutesoloacute a Nagy Szuumllejmaacuten idejeacuteben Isztambulban teveacutekenykedő kalligraacutefus mester Abd el-Vaacutehid Meshediacute neveacutehez fűződik Mivel az aacuteltala maacutesolt keacuteziratok mind Szelim halaacutela utaacuten keacuteszuumlltek keacutezenfekvő lett volna hogy Abd el-Vaacutehid keacutezirataiban egy maacuter kialakult Szelim-kaacutenon tuumlk-roumlződjeacutek Ez azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel nem iacutegy van

A keacuteziratok maacuter első raacuteneacutezeacutesre is kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel Baacuter koumlzoumls vonaacute-suk hogy mindegyikuumlk az -ār riacutemre eacutes -ī rediacutefre iacutert kasziacutedaacuteval eacuter veacuteget a tartal-muk koumlzoumltt egyeacutertelmű elteacutereacutesek figyelhetők meg A Fatih keacutezirat tartalmazza a tevhiacutedet a keacutet natot 104 gazelt eacutes a koumltet veacutegeacuten a maacuter emliacutetett kasziacutedaacutet Az İUuml 1016-ban megtalaacutelhatoacute a tevhiacuted a terkiacuteb bend formaacuteban iacutert nat mellett 131 gazel egy dicskoumlltemeacuteny a kasziacuteda-fejezetben a maacuter emliacutetett vers pedig a koumltet veacutegeacuten A Revan 737 hasonliacutet az előző keacuteziratra de nem pontosan egyezik meg vele Fellelhető benne a tevhiacuted a muumlnaacutedzsaacutet mind a keacutet nat eacutes a keacutet kasziacuteda egyik a kasziacuteda-fejezetben a maacutesik a koumltet veacutegeacuten A gazelek szaacutema 139 A Revan 738 a Fatih keacutezirathoz hasonloacutean keveacutes verset tartalmaz Megvan benne a tevhiacuted a keacutet nat a koumltetet zaacuteroacute kasziacuteda de a gazelek szaacutema csak 100 A paacuterizsi keacutezirat a tevhiacuted a roumlvid nat a muumlnaacutedzsaacutet eacutes a terkiacuteb bend utaacuten az -aş riacutemre iacutert kasziacuteda mellett meacuteg 136 gazelt tartalmaz

A versek szoumlvegeacutenek az elemzeacutese is azt mutatja hogy az aacuteltalam hasznaacutelt neacutegy Meshediacute-keacutezirat keacutet csoportba sorolhatoacute Az egyikbe a Fatih eacutes a Revan 738 a maacutesikba az İUuml 1016 eacutes a Revan 737 tartozik Az első csoport kiegeacuteszuumll meacuteg az Iraacuteni Nemzeti Koumlnyvtaacuter keacutezirataacuteval (Millī) a maacutesodik pedig a paacuterizsi keacutezirattal

A Meshediacute-keacuteziratok kuumlloumlnboumlzőseacutege azt mutatja hogy a Szelim-kaacutenon oumlsszeaacutelliacutetaacutesa a szultaacuten halaacutela utaacuten sem zaacuterult le a gyűjtőmunka folyamatosan zajlott s a keacuteziratok uacutejabb eacutes uacutejabb versekkel egeacuteszuumlltek ki

34 A keacuteziratokat keacutet nagy csoportba lehet sorolni Az első csoportba a koumlvetkező keacuteziratok tartoznak Atıf 2077 Esad Fatih İUuml 1016 İUuml 1330 Lİ Malek Millī NO RE Revan 507 Revan 737 Revan 738 Azok a keacuteziratok melyekre Horn a kritikai kiadaacutesaacutet eacutepiacutetette nagyreacuteszt ebbe a csoportba tartoznak

A versek szoumlvegeacutenek elemzeacutese alapjaacuten a csoporton beluumll neacutegy alcsoportot lehet felaacutelliacutetani 1 Atıf 2077 Lİ Revan 507 2 a Meshediacute-csoport (Fatih İUuml 1016 Revan 737 Revan 738 Millī) 3 Esad İUuml 1330 Majlis 13392 eleje Malek 4 NO RE Az egyes alcsoportokba tartozoacute keacuteziratok hasonloacute vonaacutesokat mutatnak de nincs koumlzoumlttuumlk koumlzvetlen kapcsolat

A maacutesodik csoport keacuteziratai a koumlvetkezők Amasya AE Atıf 2078 HM İUuml 929 İUuml 1331 Jerusalem Majlis 13392 maacutesodik fele Majlis 21013 A csoport

44

PEacuteRI BENEDEK

keacuteziratai sok olyan koumlltemeacutenyt megőriztek amelyek az első csoportba tartozoacute peacuteldaacutenyokban nincsenek meg Kuumlloumlnoumlsen szembetűnő a keacutet csoport koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg az r-re veacutegződő gazelekneacutel ahol a maacutesodik csoport keacutezirataiban sokkal toumlbb ilyen koumlltemeacuteny van Szinteacuten eacuterdekes hogy azoknaacutel a versekneacutel amelyek csak a maacutesodik csoporthoz tartozoacute keacuteziratokban szerepelnek sokkal egyseacutegesebb a szoumlveg kevesebb a szoumlvegvaacuteltozat

A toumlbbszoumlr uacutejrakezdődő betűrendjeacutevel az ankarai keacutezirat eacutes a hosszabb gazelekből is csak oumlt paacuterverset koumlzlő İUuml 1607 egyik csoportba sem tartozik Tartalmaacutet tekintve az utoacutebbi keacutezirat egyeacutebkeacutent a maacutesodik csoporthoz aacutell koumlzel

Az első csoportba sorolhatoacute keacuteziratok koumlzoumltt toumlbb a korai peacuteldaacuteny hiszen ide tartozik a Szelim idejeacuteben keacuteszuumllt İUuml 1330 eacutes a valoacutesziacutenűleg Nagy Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa alatt oumlsszeaacutelliacutetott neacutegy Meshediacute-keacutezirat Az iacuteraacutestiacutepus alapjaacuten a Mes-hediacute-keacuteziratokkal egykoruacute lehet Esad is melyet nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint hataacute-rozott szerkesztői szaacutendeacutek nyomaacuten uacutegy helyeztek el egy gyűjtemeacutenyes koumltet-ben hogy azzal Szelim helyeacutet is kijeloumlljeacutek a perzsa irodalmi hagyomaacutenyban Koruk alapjaacuten uacutegy tűnik hogy az első csoport keacuteziratai a diacutevaacuten első redakcioacutejaacutet keacutepviselik

Az 1554-ben befejezett jeruzsaacutelemi keacutezirat azt sugallja hogy valamivel toumlbb mint harminc eacutevvel a szerző halaacutela utaacuten a diacutevaacutennak egy uacutej redakcioacuteja is elkeacute-szuumllt A koumltetben sok olyan vers szerepel amelyik a koraacutebbi redakcioacutet keacutepviselő peacuteldaacutenyokban nincs meg ami arra utal hogy Szuumllejmaacuten uralkodaacutesa alatt komoly kutatoacutemunka folyt Szelim verseinek oumlsszegyűjteacutese ceacuteljaacuteboacutel A jeruzsaacutelemi keacutez-irat kivitelezeacutese eacutes az a teacuteny hogy a koumltet valamikor II Szelim koumlnyvtaacuteraacutenak gyűjtemeacutenyeacutebe tartozott arra enged koumlvetkeztetni hogy az uacutej redakcioacute esetleg a szultaacuteni udvarban keacuteszuumllhetett

Towards a new critical edition of Yavuz Sultān Selīmrsquos Persian Dīvān An overview of the manuscripts and the previous schol-arly literature on the topicBenedek PEacuteRI

Many Ottoman Sultans excelled in poetry but Selīm I (1512‒1520) was the only one who composed poetry almost exclusively in Persian The first printed edition of his divan was published in Istanbul in 1889 This edition was based on a single manuscript The first critical edition was prepared by a German Iranist Paul Horn in 1904 He based his work on seven manuscripts four of which he found in European libraries Only three came from collections in Turkey A couple of years ago a project was started by the author of the present article to prepare a new edition of the divan The work started with browsing library

45

I SZELIM PERZSA DIacuteVAacuteNJAacuteNAK UacuteJ KRITIKAI KIADAacuteSA ELEacute

catalogues and identifying manuscripts that were unknown to Horn The search included libraries in Europe and the Middle East Many new manuscripts were found The new critical edition is going to be based on Hornrsquos publication and 24 manuscripts 21 of which were not seen by the scholar in question Nineteen of the manuscripts are from libraries in Turkey four are from libraries in Tehran and one is from Israel These manuscripts contain many hitherto unpublished poems The aim of the present article is to give a detailed description of the contents of all the manuscripts used for the new critical edition of Sultān Selīmrsquos divan and to specify the number of gazels kasides etc contained in each volume

PEacuteRI BENEDEK

Keletkutataacutes 2020 tavasz 47ndash88 old

Daacutevid GeacutezandashLakatos BaacutelintFelix Petancius eacutes a toumlroumlk szultaacutenokroacutel keacutesziacutetett első euroacutepai csalaacutedfa1

bdquoEzek azok a dolgok amelyeket a toumlroumlkoumlkbirodalmaacuteroacutel hosszuacute utazaacutesaink eacutes alapos

megfigyeleacutesek reacuteveacuten megtudtunk Mivel vaacuterosunkRaguza amely az ő hataacutervideacutekuumlkoumln

fekszik igen nagy kereskedelmet bonyoliacutetle azokkal a neacutepseacutegekkel nagyon is

megvolt a lehetőseacuteguumlnk mindennek egyeseacutevel utaacutenajaacuternirdquoFelix Petancius Genealogia Turcica2

A 15ndash16 szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt Felix Petanciusroacutel (horvaacutetul Feliks Petančić) eacutes ndash mint laacutetni fogjuk ndash reacuteszben aacutelliacutetoacutelagos műveiről Magyarorszaacutegon toumlbbszoumlr iacutertak maacuter eacutes a szerző kuumllfoumlldoumln sem szaacutemiacutet ismeretlennek Főleg deacutelszlaacutev kuta-toacutek vizsgaacuteltaacutek eacuteleteacutet eacutes munkaacutessaacutegaacutet Egy toumlroumlkorszaacutegi konferenciaacutera keacuteszuumllve rutinfeladatnak tűnt figyelemfelkeltő szaacutendeacutekkal oumlsszefoglalni a raacute vonatkozoacute ismereteket Hamar kideruumllt azonban hogy a szakirodalomban bizonyos teacuteves megaacutellapiacutetaacutesok nemzedeacutekről nemzedeacutekre oumlroumlklődnek vele kapcsolatban ezeacutert megeacuteri a faacuteradsaacutegot alaposabban utaacutenajaacuterni hogy mi az ami biztonsaacuteggal tudhatoacute roacutela Ehhez főműveacutenek amely Genealogia Turcorum imperatorum (A toumlroumlk csaacuteszaacuterok nemzedeacutekrendje) ciacutemen ismert a koraacutebbiaknaacutel alaposabb elemzeacuteseacutet is elveacutegeztuumlk3 Szerencseacutes egybeeseacutesnek mondhatoacute hogy az Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuterban kutataacutesainkkal szinte egyidejűleg nyiacutelt meg 2019-ben A Corvina koumlnyvtaacuter budai műhelye ciacutemű nagyszabaacutesuacute kiaacutelliacutetaacutes amely Petancius

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201471 Haacutelaacutesan koumlszoumlnjuumlk Domokos Gyoumlrgy Fodor Paacutel Sophia Gyongyi Koltavary Kovaacutecs Naacuten-

dor Erik Kovaacutecs Zsuzsa Molnaacuter Antal Claudia Roumlmer Szovaacutek Korneacutel Richard Zucker eacutes Zsu-paacuten Edina munkaacutenk elkeacutesziacuteteacuteseacutehez nyuacutejtott oumlnzetlen segiacutetseacutegeacutet

2 Hec sunt que de imperio Thurcarum longis peregrinationibus subtilique indagine compe-rimus Quippe cum civitas nostra Ragusina que in confinibus ipsorum sita est complurima commertia cum gentibus illis habeat non defuit nobis facultas singula perquirendi hellip Ld Konrad Adelmann De origine ordine et militari disciplina Magni Turcae domi forisque habita libellus Hagenau 1530 fol BIIIIv

3 Ezen iacuteraacutes a kocaeli konferenciakoumltetben megjelent toumlroumlk nyelvű tanulmaacutenyunk magyariacutetott eacutes reacuteszben aacutetdolgozott vaacuteltozata Ld Geacuteza Daacutevid‒Baacutelint Lakatos Osman ve Orhanrsquodan II Ba-yezidrsquoe (Avruparsquoda hazırlanan ilk Osmanlı silsilenamesi ve Feliks Petancius) In Uluslararası Orhan Gazi ve Kocaeli Tarihi ve Kuumlltuumlruuml Sempozyumu V ndash Bildiriler Editoumlr Haluk Selvindashİbrahim ŞirinndashM Bilal CcedilelikndashAli Yeşildal Kocaeli 2019 489ndash512 Tervezzuumlk elkeacutesziacuteteni a mű kritikai kiadaacutesaacutet illetve teljes szoumlvegű magyar fordiacutetaacutesaacutet is

e munkaacutejaacutenak tekercs alakuacute vaacuteltozataacutet is bemutatta A taacuterlat szakkataloacutegusaacutehoz Mikoacute Aacuterpaacuteddal egyuumltt keacutesziacutetettuumlk a taacutergyleiacuteraacutest iacutegy az ő műveacuteszettoumlrteacuteneti stiacute-luskritikai megfigyeleacuteseit is be tudtuk ide eacutepiacuteteni4

Az alaacutebbiakban előszoumlr Felix Petancius eacuteletpaacutelyaacutejaacutet tekintjuumlk aacutet a raacute vonat-kozoacute hiteles adatok alapjaacuten majd a Genealogia szoumlvegvaacuteltozatait eacutes ezek illetve a tekercsvaacuteltozat peacuteldaacutenyainak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet ismertetjuumlk filoloacutegiai eacutes műveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel Veacuteguumll arra keressuumlk a vaacutelaszt hogy a mű mikorra dataacutelhatoacute eacutes adattartalma toumlrteacuteneti szempontboacutel mennyire megbiacutezhatoacute eacutes hiteles

Felix Petancius eacutelete

Az eddigi szakirodalomban minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint haacuterom szemeacutelynek egy Felix Ragusinus nevű raguzai (ma Dubrovnik Horvaacutetorszaacuteg) koacutedexmaacutesoloacute-miniaacutetornak egy Felix Brutus nevű raguzai tisztviselőnek eacutes egy Felix Petancius nevű ugyancsak e vaacuterosboacutel szaacutermazoacute magyar kiraacutelyi diplomataacutenak az eacuteletrajzi adatai keverednek Olaacuteh Mikloacutes Habsburg Maacuteria oumlzvegy magyar kiraacutelyneacute eacutes neacutemetalfoumlldi reacutegens titkaacutera (a keacutesőbbi esztergomi eacutersek) ugyanis 1536-ban befejezett Hungaria ciacutemű Magyarorszaacutegot leiacuteroacute munkaacutejaacuteban a budai kiraacutelyi koumlnyvtaacuter bemutataacutesakor emliacutet egy Felix Ragusinus Dalmata nevű miniaacutetort5 eacutes ez a szemeacutely ndash akiről kuumlloumlnben Olaacuteh utalaacutesaacuten kiacutevuumll semmi toumlbbet nem tudunk ndash kapcsoloacutedott oumlssze reacuteszint az Olaacuteh aacuteltal hivatkozott keleti nyelvtudaacutesa miatt reacuteszint azonos neve eacutes szaacutermazaacutesi helye alapjaacuten a diplomataacuteval Mindez alap-vetően a horvaacutet Petar Matković 1879-ben megjelent tanulmaacutenyaacutenak aacutelliacutetaacutesaacutera megy vissza6 eacutes felteacutetelezeacuteseacutet a kutataacutes keacutesőbb magaacutetoacutel eacutertetődőnek vette7

4 Daacutevid Geacuteza‒Lakatos Baacutelint‒Mikoacute Aacuterpaacuted Felix Petancius Genealogia Turcorum imperatorum In bdquoAz orszaacuteg diacuteszeacutererdquo A Corvina koumlnyvtaacuter budai műhelye Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Szerk Zsupaacuten Edina Budapest 2020 270‒275

5 Nicolaus Olahus Hungaria ndash Athila Ediderunt Colomannus Eperjessy‒Ladislaus Juhaacutesz (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum saec XVI) Budapest 1938 9 (Hungaria caput 5 sententiae 6ndash7) Magyar fordiacutetaacutesban bdquoHallottam az idősebbektől hogy Maacutetyaacutes kiraacutely amiacuteg eacutelt mindig tartott vagy harminc festeacuteshez eacutertő iacuteroacutedeaacutek szolgaacutet ezek legtoumlbbjeacutet az ő halaacutela utaacuten eacuten meacuteg ismertem Csaknem az oumlsszes maacutesolt goumlroumlg eacutes latin koacutedex az ő munkaacutejuk volt Feluuml-gyelőjuumlk a dalmaacutet Raguzai Feacutelix ndash magaacutet is ismertem oumlregkoraacuteban nemcsak goumlroumlguumll eacutes latinul de sziacuteruumll eacutes arabul is tudott ezenkiacutevuumll magaacuteban a festeacuteszetben is volt gyakorlata ndash szorgosan figyelte nehogy hiba toumlrteacutenjeacutek a koumlnyvek maacutesolaacutesaacutebanrdquo (Olaacuteh Mikloacutes Hungaacuteria Athila Ford Neacutemeth Beacutela Budapest 2000 20) Ideacutezi Dragutin Kniewald Feliks Petančić i njegova djela (Srpska akademija nauka i umetnostindashPosebna izdanja CCCL Odeljenje literature i jezika 12) Beograd 1961 11

6 Petar Matković Putovanja po Balkanskom poluotoku XVI vieka Rad Jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti 49 (1879) 109 A historiograacutefiai előzmeacutenyeket aacutettekinti Kniewald i m 1ndash3

7 Florio Banfi Felice Petanzio da Ragusa oratore dei re drsquoUngheria Mattia Corvino e

48

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

Annyit ugyanakkor Matković eacuterdemeacutenek tekinthetuumlnk hogy helyesen azo-nosiacutetotta a Iohannes Cuspinianus beacutecsi humanista eacutes osztraacutek diplomata aacuteltal emliacutetett Felix Petancius szemeacutelyeacutet a Pietro Pasqualigo velencei koumlvet aacuteltal Felice Raguseo neacuteven emliacutetett magyar kiraacutelyi diplomataacuteval8 Csakhogy ebből meacuteg nem koumlvetkezik az Olaacuteh aacuteltal emliacutetett koacutedexfestővel valoacute megfelelteteacutes9 Kettőjuumlk oumlsszekapcsolaacutesaacutet a szerb Petar Kolendić azzal bonyoliacutetotta tovaacutebb 1959-ben megjelent tanulmaacutenyaacuteban amelyet Petancius eacuteleteacutenek raguzai idő-szakaacuteroacutel iacutert hogy egy bizonyos Felix Brutusra vonatkozoacute adatokat is hozzaacutevont a kifejezetten Felix Petanciust eacuterintőkhoumlz mivel veacutelemeacutenye szerint Felix Brutus eacutes Felix Petancius ugyanaz a szemeacutely volt10 Baacuter Kolendić dubrovniki leveacutel-taacuteri forraacutesok alapjaacuten dolgozott hivatkozaacutesaiban a legtoumlbb esetben nem tuumlntette fel a vizsgaacutelt szemeacutely neacutevalakjaacutet Mivel helysziacuteni leveacuteltaacuteri kutataacutesra nem volt moacutedunk adatait nem ellenőrizhettuumlk Az azonosiacutetaacutest laacutetszoacutelag indokolja hogy a Felix Brutust illető informaacutecioacutek az 1490-es eacutevekig tartanak (az utolsoacute 1493-boacutel valoacute)11 miacuteg a Petanciusroacutel szoacuteloacutek eacuteppen 1490-től kezdődnek iacutegy a keacutet adatsor kiegeacutesziacuteteneacute egymaacutest Ugyanakkor a keacutet Felix azonossaacutegaacutet az eacutegvilaacutegon semmi sem bizonyiacutetja iacutegy olyan forraacutesunk sincs amikor a keacutet vezeteacutekneacutev (Brutus eacutes Petancius) egyszerre fordulna elő Kolendić eacuteletrajzi azonosiacutetaacutesaacutet Petanciusroacutel iacuterott reacuteszletes a koraacutebbi ismereteket oumlsszefoglaloacute eacutes tovaacutebbfejlesztő fentebb ideacutezett koumlnyveacuteben a horvaacutet Dragutin Kniewald teljes meacuterteacutekben elfogadta eacutes a rendelkezeacutesre aacutelloacute toumlredeacutekes adatokat illetve sokszor keacutesőbbi nem kortaacuters his-toriograacutefiai veacutelekedeacuteseket egyseacuteges eacuteletpaacutelya-elbeszeacuteleacutesseacute formaacutelta amelybe a Petanciusnak tulajdoniacutetott munkaacutek tartalmi elemzeacuteseacuteből levont koumlvetkezteteacuteseit is beeacutepiacutetette12 Kolendić eacutes Kniewald munkaacutejaacutenak eredmeacutenyekeacutent terjedt el a szakirodalomban ez a lekerekiacutetett de teacutevedeacutesektől hemzsegő eacuteletrajzi rekonst-rukcioacute a leguacutejabb keacutezikoumlnyvekben is ez szerepel13

Vladislao miniatore e bibliotecario della Corviniana di Buda Archivio storico per la Dalmazia 24142 (1938) 1ndash23 Elena Berkovits Felice Petanzio Ragusino capo della bottega di miniatori di Mattia Corvino Corvina 3 (1940) 53ndash84 Ebben az időszakban csupaacuten egy valaki volt aki nem fogadta el ezt a felteacutetelezeacutest Gulyaacutes Paacutel Maacutetyaacutes kiraacutely aacutelliacutetoacutelagos miniaacutetorai Magyar Koumlnyv-szemle 66 (1942) 1ndash10 Vaacutelaszaacuteban Berkovits azon igyekezett hogy megveacutedje sajaacutet aacutellaacutespontjaacutet Maacutetyaacutes kiraacutely bdquoaacutelliacutetoacutelagosrdquo miniaacutetorai Vaacutelasz Gulyaacutes Paacutelnak Magyar Koumlnyvszemle 66 (1942) 153ndash161

8 Matković i m 112ndash1139 Erre peacutelda Dragutin Kniewald Sitnoslikar Feliks Petančić In Tkelčićev zbornik ndash Zbornik

radova posvećenih sedamdesetogodišnjici Vladimira Tkelčića II Glavni urednik Ivan Bach Zagreb 1958 55ndash92

10 Petar Kolendić Feliks Petančić pre definitvnog odlaska u Ugarsku Glas SAN 236 Odeljenje literature i jezika 4 (1959) 1ndash2

11 Kolendić i m 1290 jegyzet12 Kniewald Feliks Petančić13 Ralf C Muumlller Prosopographie der Reisenden und Migranten ins Osmanische Reich

(1396ndash1611) (Berichterstatter aus dem Heiligen Roumlmischen Reich auszliger burgundische Gebiete und Reichsromania) VII Leipzig 2006 160ndash164 Luka Špoljarić Feliks Petančić In Christianndash

49

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

Az alaacutebbiakban nem vaacutellalkozunk a szakirodalomban szereplő teacuteves eacuteletrajzi adatok teacuteteles caacutefolataacutera koumlzuumlluumlk csak a legfontosabbakra teacuteruumlnk ki egyeacutebkeacutent csak azokat az informaacutecioacutekat vesszuumlk szaacutemba amelyeket hiteleseknek tekin-tuumlnk eacutes bizonyosan Felix Petanciushoz kapcsolhatoacutek

Felix Petancius a 15 szaacutezad maacutesodik feleacuteben szuumlletett a dalmaacuteciai Raguzaacuteban Olaacuteh Mikloacutes fentebb emliacutetett leiacuteraacutesaacuteboacutel amely szerint ő Felix Ragusinust maacuter időskoraacuteban ismerte meg Petancius szuumlleteacuteseacutenek időpontjaacutet Petar Kolendić eacutes Dragutin Kniewald egyaraacutent 1455 koumlruumllre tette14 ez azonban nem igazolhatoacute mint ahogy a Kolendić aacuteltal vaacutezolt csalaacutedtoumlrteacutenet adatai Felix iskolamesteri keacutesőbb biacuteroacutesaacutegi jegyzői teveacutekenyseacutege 1478ndash1487 koumlzoumltt illetve 1487ndash1490 koumlzoumltti aacutelliacutetoacutelagos budai koacutedexfestői műkoumldeacutese sem15 Felix rokonsaacutegaacuteroacutel csak annyit tudunk hogy nagybaacutetyja a raguzai Kristofor Stojković (Raguzai Kristoacutef) modrusi (ma Modruš Horvaacutetorszaacuteg) puumlspoumlk (1485ndash1499)16 volt mivel 1517-ben Novi Vinodolskiban Felix Petancius egy oumlnmagaacutet is megnevező siacuteremleacuteket aacutelliacutettatott neki amely a Szent Fuumlloumlp eacutes Jakab-templom szenteacutelyeacutenek jaacuteroacuteszint-jeacuteben ma is laacutethatoacute17

Felix Petancius ndash ellenőrizhető moacutedon ebben a neacutevalakban ndash előszoumlr 1490 aacuteprilis 1-jeacuten bukkan fel az ismert forraacutesokban amikor a raguzai vaacuterosi tanaacutecs keacutet hoacutenapra szoacuteloacute menlevelet adott szaacutemaacutera adoacutessaacutegai nagy reacutesze aloacutel18 1491ndash1495 koumlzoumltt vaacuterosi iacuternokkeacutent19 illetve a vaacuterosi adminisztraacutecioacute tagjakeacutent teveacutekenyke-dett kuumlloumlnboumlző koumlvetseacutegek reacutesztvevőjekeacutent kuumlldoumlnckeacutent szerepelt II Ulaacuteszloacute magyar eacutes cseh kiraacutely budai udvaraacuteba (1492 februaacuterjaacuteban 1493 maacuterciusaacuteban 1495 februaacuterjaacuteban) illetve II Alfonz naacutepolyi kiraacutelyhoz (1494 maacutejusaacutebanndash

Muslim Relations A Bibliographical History 7 Central and Eastern Europe Asia Africa and South America (1500ndash1600) Ed by David Thomas et alii LeidenndashBoston 2015 50ndash51 Mirko Raguž Petančić Feliks In Leksikon poznatih senjana Senj 2016 182ndash183

14 Kolendić i m 3 Kniewald Feliks Petančić 715 Kolendić i m 3ndash9 Kniewald Feliks Petančić 6ndash1516 Hierarchia catholica medii aevi sive summorum pontificum S R E cardinalium

ecclesiarum antistitum serieshellip Collecta digesta edita per Conradum Eubel II Muumlnster 1903 136 C Toacuteth Norbert Magyarorszaacuteg keacuteső koumlzeacutepkori főpapi archontoloacutegiaacuteja Eacutersekek puumlspoumlkoumlk illetve segeacuted puumlspoumlkeik vikaacuteriusaik eacutes joumlvedelemkezelőik az 1440-es eacutevektől 1526-ig Győr 2017 79 C Toacuteth NorbertndashHorvaacuteth RichaacuterdndashNeumann TiborndashPaacutelosfalvi Tamaacutes Magyarorszaacuteg vilaacutegi archontoloacutegiaacuteja 1486ndash1526 I Főpapok eacutes baacuteroacutek Budapest 2016 43

17 Kniewald Feliks Petančić 39ndash4118 Kolendić i m 966 jegyzet (Državni arhiv u Dubrovniku [=DAD] Consilium rogatorum

vol 26 fol 91r)19 Kolendić i m 1076 jegyzet (1491 maacutercius 15 DAD Consilium min vol 24 fol 55r a

raguzai kisebb tanaacutecs kifizet Felix Petanciusnak 5 perperaacutet egy paacutepai bulla cirill betűs aacutetiacuteraacutesaacuteeacutert) 1289 jegyzet (1495 januaacuter 15 ugyanott vol 24 105v a kisebb tanaacutecs felfogadja Felixet a vaacuterosi adoacutebehajtaacutesra vonatkozoacute szabaacutelyok koumltetbe maacutesolaacutesaacutera) 12ndash1392 jegyzet (ugyanezen a napon ugyanott vol 25 fol 107v a tanaacutecs kifizet Felix Petantiusnak() 35 perperaacutet a naacutepolyi kiraacutelyok Raguzaacutenak adott privileacutegiumainak aacutetiacuteraacutesaacuteeacutert az aacutetiacuteraacutes DAD Latinski dokumenti 2291946)

50

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

juacuteniusaacuteban majd lemondaacutesa utaacuten utoacutedjaacutehoz 1495 aacuteprilisndashmaacutejus folyamaacuten)20 1496 szeptember 12-eacuten Raguzaacuteban csaacuteszaacuteri felhatalmazaacutesuacute koumlzjegyzőveacute avat-taacutek ezutaacuten tehaacutet koumlzhitelű teveacutekenyseacuteget is veacutegezhetett21

1496 oktoacutebereacuteben taacutevozott szuumllővaacuterosaacuteboacutel eacutes ezt koumlvetően nem sokkal talaacuten meacuteg ugyanebben az eacutevben Zenggben (ma Senj Horvaacutetorszaacuteg) lett kancellaacuter azaz vaacuterosi főjegyző22 Ebben az időszakban keruumllhetett be talaacuten puumlspoumlk nagy-baacutetyja segiacutetseacutegeacutevel is II Ulaacuteszloacute kiraacutely budai udvaraacuteba 1501-ben maacuter kiraacutelyi titkaacuteri ciacutemmel szerepelt (csak Felix keresztneacutevvel) Kubinyi Andraacutes kutataacutesai-boacutel tudjuk hogy a kiraacutelyi titkaacuterok elsősorban nem a kiraacutelyi kancellaacuteria alkal-mazottai hanem a kiraacutelyi kamaraacutesokhoz hasonloacutean teacutenylegesen a kiraacutely szol-gaacutelataacuteban aacutelloacute nem felteacutetlenuumll aacutellandoacutean az udvarban tartoacutezkodoacute udvaroncok voltak akiket kuumlloumlnboumlző belkormaacutenyzati eacutes kuumllpolitikai feladatokra egyaraacutent alkalmaztak iacutegy diplomaacuteciai megbiacutezataacutesokat is teljesiacutetettek23 Felix Petancius tehaacutet zenggi kancellaacuteri feladataacutet is megtartotta legalaacutebbis egy ideig (1503-ban meacuteg ennek nevezi magaacutet amikor koumlzjegyzőkeacutent egy zenggi haacutez elajaacutendeacutekozaacute-saacutet foglalta iacuteraacutesba24) 1501 veacutegeacuten mint kiraacutelyi titkaacuter II Ulaacuteszloacute megbiacutezaacutesaacuteboacutel Velenceacutebe majd innen Pierre drsquoAubusson johannita nagymesterhez a toumlroumlkel-lenes szoumlvetseacuteges haderő kinevezett főkapitaacutenyaacutehoz utazott tovaacutebb Rodoszra ahonnan 1502 januaacuter elejeacuten indult vissza25 1503 maacuterciusaacuteban Loacutenyai Albert

20 Magyarorszaacutegra 1492 februaacuter 10 levelet vitt Budaacutera (Kolendić i m 1394 jegyzet DAD Consilium min vol 24 fol 132v) 1493 maacutercius 23 a vaacuteros reacutegi privileacutegiumai megerősiacuteteacuteseacutenek kieszkoumlzleacuteseacutere kuumlldoumltt koumlvetseacuteg adminisztratiacutev vezetője (expenditor spenditor) azaz nem ő a kouml-vet (Kolendić i m 15116 jegyzet DAD Consilium rogatorum vol 27 fol 33v) 1495 februaacuter 26 Felix Petanciust az itaacuteliai-naacutepolyi hiacuterekről szoacuteloacute leveacutellel kuumlldik Budaacutera (Raguza eacutes Magyaror-szaacuteg oumlsszekoumltteteacuteseinek okleveacuteltaacutera Diplomatarium relationum reipublicae Ragusanae cum regno Hungariae Oumlsszeaacutelliacutetotta Gelcich Joacutezsef bevezeteacutessel eacutes jegyzetekkel ellaacutetta Thalloacuteczy Lajos Budapest 1887 656 = Dubrovačka akta i povelje Acta et diplomata Ragusina Sabrao i objavno Jovan Radonić I1 (Srpska kraljevska akademija Zbornik za istoriju jezik i književnost srpskog naroda Treće odeljenje II) Beograd 1934 806 Kolendić i m 17 Kniewald Feliks Petančić 17) ndash Naacutepolyba 1494 maacutejus 8-aacuten II Alfonz naacutepolyi kiraacutely koronaacutezaacutesaacuten reacuteszt vesz egy raguzai kuumlldoumlttseacuteg is aacuteprilis 3-aacuten biacutezzaacutek meg Felixet az uacutet adminisztratiacutev vezeteacuteseacutevel (Kolendić i m 16‒17 DAD Consilium rogatorum vol 27 fol 106v 134r) 1495 aacuteprilis 30 Felixet Naacutepolyba kuumlldik keacutet hoacutenapnyi uacutetikoumlltseacuteggel uacutetleveacutellel (Kolendić i m 17136 jegyzet DAD Consilium min vol 25 fol 134r) ndash A neacutev iacuteraacutesmoacutedjaacutet nem mindig lehetett ellenőrizni

21 Teljes szoumlveggel publikaacutelta Kolendić i m 18ndash19 (DAD Diversa notariae vol 76 149v)22 Kolendić i m 19 Kniewald Feliks Petančić 1723 Kubinyi Andraacutes A kiraacutelyi titkaacuterok II Lajos kiraacutely uralkodaacutesa idejeacuteben Gesta 6 (20061)

3ndash12 15ndash1724 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter Orszaacutegos Leveacuteltaacutera Diplomatikai Leveacuteltaacuter 34413 (Online feacuteny-

keacutepe a httparchiveshungaricanahuencharters oldalon eacuterhető el) Kivonata Maacutelyusz Elemeacuter A szlavoacuteniai eacutes horvaacutetorszaacutegi paacutelos kolostorok oklevelei az Orszaacutegos Leveacuteltaacuterban III Leveacuteltaacuteri Koumlzlemeacutenyek 6 (1928) 193ndash194 19

25 Giacomo Bosio Dellrsquoistoria della sacra religione et ill(ustrissi)ma militia di San Giovan-ni Gierosolimitano Parte 1 Roma 1594 455ndash456 (Parte I libro XVI) Matković i m 111 Kniewald Feliks Petančić 25‒26

51

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

zenggi kapitaacuteny (eacutes talaacuten Zengg vaacuteros) megbiacutezott koumlvete volt Velenceacuteben ahol eacutepuumlletfa-szaacutelliacutetaacutesi engedeacutelyt eszkoumlzoumllt ki vaacuterosa szaacutemaacutera26 1504-ben az uacutej johannita nagymestert kereste fel (aki meacuteg nem tartoacutezkodott Rodoszon hanem Itaacuteliaacuteban)27 Ugyanebben az eacutevben tovaacutebbaacute 1507-ben szuumllővaacuterosaacuteba Raguzaacuteba kuumlldoumltt kiraacutelyi koumlvet megbiacutezott volt28 1509-ben II Ulaacuteszloacute aacutelliacutetoacutelag Spanyolor-szaacutegba menesztette ahonnan 1510 februaacuterjaacuteban eacuterkezett vissza29

1510 nyaraacuten a kiraacutelyi udvarban tartoacutezkodott de tervezett uacutejabb raguzai misz-szioacutejaacuteboacutel visszahiacutevtaacutek30 Kolendić eacutes Kniewald szerint 1511-ben Zaacutegraacuteb szabad kiraacutelyi vaacuteros biacuteroacuteja lett volna de ez eleacuteg valoacutesziacutenűtlen mivel ehhez polgaacuter-joggal eacutes vaacuterosi ingatlannal is kellett volna rendelkeznie amiről viszont nincs semmilyen informaacutecioacutenk31

1512 maacutercius 17-eacuten II Ulaacuteszloacute kiraacutely az oszmaacutenndashmagyar fegyverszuumlnet hiaacutenyossaacutegainak poacutetlaacutesaacutera (a szoumlvegből ugyanis kimaradt Horvaacutetorszaacuteg) kiraacutelyi koumlvetkeacutent kuumlldte Isztambulba32 ahovaacute maacutercius 26-aacuten indult el33 Misszioacuteja reacutesz-ben kellő felhatalmazaacutes hiacutejaacuten sikertelennek bizonyult I Szelim szultaacuten 1512 juacutelius 21-i elutasiacutetoacute vaacutelaszaacutet augusztus folyamaacuten vitte meg Budaacutera34 Ez utaacuten

26 Marino Sanuto I Diarii 1496ndash1533 Tom IndashLVIII A cura di Rinaldo FulinndashFederico Stefa-nindashNiccolograve BarozzindashGuglielmo BerchetndashMarco Allegri Venezia 1879ndash1903 IV 776ndash777

27 Sanuto i m V 1053 Vouml Lakatos Baacutelint A kiraacutely diplomataacutei Koumlvetek eacutes koumlvetseacutegek a Jagelloacute-korban (1490ndash1526) I reacutesz Kutataacutesi vaacutezlat Toumlrteacutenelmi Szemle 61 (2019) 605 II reacutesz Adattaacuter Toumlrteacutenelmi Szemle 62 (2020) 312 A 69 teacutetel

28 1504 decemberndash1505 januaacuter 4 Kolendić i m 20 (Raguza eacutes Magyarorszaacuteg 828 DAD Consilium rogatorum vol 30 fol 2vndash3v Consilium min vol 28 fol 111v) ndash 1507 januaacuter 26 ugyanott (Raguza eacutes Magyarorszaacuteg 830 DAD Consilium rogatorum vol 30 fol 205vndash206v)

29 Commissiones et relationes Venetae I 1433ndash1527 Collegit et digessit Simeon Ljubić (Monumenta spectantia historiam Slavorum meridionalium VI) Zagreb 1876 118 Kniewald Feliks Petančić 28 ndash A Kniewald (Feliks Petančić 20ndash23) aacuteltal Petanciusnak tulajdoniacutetott Velen-ceacuten aacutet Franciaorszaacutegba iraacutenyuloacute 1500 eacutevi koumlveti misszioacute adatai Besseni avagy Cseh Gyoumlrgy (Jiřiacute z Bešiacuten) szemeacutelyeacutevel keverednek Ld Lakatos i m I 60133 jegyzet II 301‒302 A 44 teacutetel

30 Commissiones I 123 Kolendić i m 20 Kniewald Feliks Petančić 28ndash31 Helyette Loacutenyai Albertet kuumlldteacutek Lakatos i m II 321 A 109 teacutetel

31 Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae Collegit et edidit Johannes Bap-tista Tkalčić VIII Zagreb 1902 201 Ennek alapjaacuten Kolendić i m 2 eacutes Kniewald Feliks Petančić 3 20 31ndash32

32 Commissiones I 129 ideacutezi Matković i m111ndash112 Kniewald Feliks Petančić 33 ndash La-katos i m II 324‒325 121 teacutetel

33 Commissiones I 130 a kivonatot ideacutezi Matković i m 111ndash112 Pasqualigo velencei koumlvet e napi jelenteacuteseacuteben csak arroacutel beszeacutel (Venezia Biblioteca del Museo Correr Cicogna 2126 283r) hogy a koumlvetet kikuumlldteacutek eacutes el fog indulni Domino Felice Raguseo destinato orator al Signor Turco expedito del tuto hozi de qui se partira infallanter nisi aliquid acciderit et fara la via de Transylvania et Moldavia per maior sua securita

34 Fodor PaacutelndashDaacutevid Geacuteza Magyarndashtoumlroumlk beacuteketaacutergyalaacutesok 1512ndash1514-ben Toumlrteacutenelmi Szem-le 36 (1994) 201 kuumlloumlnoumlsen a 38 jegyzet eacutes 202ndash203 Elvetik Fraknoacutei neacutezeteacutet Tomori Paacutel koumlveti kikuumlldeacuteseacuteről eacutes a Pasqualigo velencei koumlvet 1512 maacutercius 17-i a Commissiones I 129 kivo-natolt jelenteacutese alapjaacuten csak Petancius misszioacutejaacuteroacutel beszeacutelnek Ezt Sanuto i m XIV 271ndash272 oumlsszefoglalaacutesa is alaacutetaacutemasztani laacutetszik amely Pasqualigo uacutejabb maacutejus 16-i jelenteacuteseacuteről keacuteszuumllt

52

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

1512 novembereacuteben uacutejboacutel kikuumlldteacutek E koumlvetseacutege soraacuten Burszaacuteban sikertelen fegyverszuumlneti taacutergyalaacutesokat folytatott a szultaacutennal majd 1513 juacuteliusaacuteban eacuterke-zett ismeacutet vissza a magyar kiraacutelyi udvarba35 Ez volt utolsoacute adatolt diplomaacuteciai uacutetja Ezt koumlvetően talaacuten visszavonult Zenggbe az 1516-ban troacutenra leacutepő II Lajos kiraacutely szolgaacutelataacuteban leacutevők koumlzoumltt maacuter nem talaacutelkozunk vele

1517-ben aacutelliacutetotta a fentebb maacuter emliacutetett siacuteremleacuteket a toumlroumlk taacutemadaacutesok miatt Modrusboacutel Novi Vinodolskiba menekuumllt eacutes ott meacuteg 1499-ben elhunyt puumlspoumlk nagybaacutetyjaacutenak Ez az utolsoacute hiteles adat roacutela 1517ndash1522 koumlzoumltt halhatott meg mert 1522-ben amikor Iohannes Cuspinianus nyomtataacutesban publikaacutelta Felix balkaacuteni uacutetvonalakroacutel szoacuteloacute De itineribushellip ciacutemű alaacutebb meacuteg emliacutetendő munkaacute-jaacutet az előszoacuteban maacuter neacutehaikeacutent emleacutekezett meg roacutela36

Mint laacutethattuk teacutenylegesen adatolt toumlroumlkorszaacutegi misszioacuteira paacutelyaacuteja veacutege feleacute beeacuterkezett kiraacutelyi diplomatakeacutent keruumllt sor 1512ndash1513 folyamaacuten Nagy valoacute-sziacutenűseacuteggel azonban maacuter koraacutebban is jaacutert az Oszmaacuten Birodalomban erre akaacuter 1502-es rodoszi uacutetja alkalmaacuteval sor keruumllhetett illetve maacutes magyar koumlvetseacutegek tagjakeacutent juthatott el oda Fentebb emliacutetettuumlk hogy raguzai tisztviselő koraacuteban keacutet olyan budai eacutes naacutepolyi delegaacutecioacutenak is tagja volt amelyeknek nem ő volt a koumlveti ranguacute vezetője Tehaacutet nem lehetetlen hogy a szultaacutent felkereső egy vagy toumlbb olyan delegaacutecioacuteban koumlveti kiacuteseacuteretben is reacuteszt vett amelynek a tagjait nem soroltaacutek fel

A munkaacutenkhoz mottoacuteul vaacutelasztott szoumlvegből is ndash bdquoezek azok a dolgok ame-lyeket a toumlroumlkoumlk birodalmaacuteroacutel hosszuacute utazaacutesaink eacutes alapos megfigyeleacuteseink reacuteveacuten megtudtunkrdquo ndash joggal koumlvetkeztethetuumlnk arra hogy ismert megbiacutezataacute-sainaacutel hamarabb is eljuthatott Isztambulba nem is egyszer A maacutesodik mondat alapjaacuten ndash bdquomivel vaacuterosunk Raguza amely az ő hataacutervideacutekuumlkoumln fekszik igen nagy kereskedelmet bonyoliacutet le azokkal a neacutepseacutegekkel nagyon is megvolt a lehetőseacuteguumlnk mindennek egyeseacutevel utaacutenajaacuternirdquondash pedig azt mondhatjuk hogy mint raguzai polgaacuter eacutes a helyi koumlzeacutelet reacutesztvevője mind a szultaacutennak eacutevente adoacutet vivő kuumlldoumlttektől37 mind a joumlvő-menő kereskedőktől maacuter paacutelyaacutejaacutenak korai sza-

ebben is szerepel a (meg nem nevezett) koumlvet kikuumlldeacutese Leguacutejabban ld Mikoacute Gaacutebor Oszmaacuten-ellenes hadjaacuteratok lehetőseacutegei a 16 szaacutezad elejeacuten Kiacuteseacuterlet Szrebernik Szokol eacutes Tessaacuteny vaacuterak visszahoacutediacutetaacutesaacutera 1513-ban Szaacutezadok 154 (2020) 581 A helyzet azonban bonyolultabb a maacuterci-usban maacuter kikuumlldoumltt Petancius melleacute II Ulaacuteszloacute valoacuteban kirendelte Tomorit is Pasqualigo maacute-jus 16-i (eacutes Sanuto aacuteltal a fentebb ideacutezett helyen nevek neacutelkuumll kivonatolt) jelenteacuteseacuteben ugyanis azt iacuterta (Cicogna 2126 289r) hogy az uacutej uralkodoacute Szelim maacuter elkezdte taacutemadni az atyjaacuteval II Bajeziddel koumltoumltt oumlteacuteves fegyverszuumlnet elleneacutere a veacutegeket ezeacutert ha parso a la maesta sua [II Ulaacuteszloacute] de elezer un orator novo che e domino Tuburi Paulo al fiol del pręfato noviter inthronizato per veder de firmar cum lui le dicte treuge nela forma che le sono firmate cum il padre et partira dicto orator fra 5 over 6 zorni come el dice Domine Felice Raguseo veramente se crede che habi seguito il suo camino essendo accordate le cosse del prenominato Sellembeg

35 FodorndashDaacutevid i m 204ndash207 eacutes a forraacuteskoumlzleacutes 221ndash22236 Ideacutezi Matković i m 114 emliacuteti Kniewald Feliks Petančić 1937 A II Bajezid koraacuteban elvaacutert 12 500 arany befizeteacuteseacutet igazoloacute szultaacuteni iratokboacutel toumlbbet is ki-

53

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

kaszaacuteban otthon is szaacutemos informaacutecioacutehoz feacuterhetett hozzaacute az Oszmaacuten Birodalom kormaacutenyzataacuteroacutel eacutes igazgataacutesaacuteroacutel illetve a toumlroumlkoumlk eacuteletmoacutedjaacuteroacutel eacutes szokaacutesairoacutel

Petancius Genealogiaacuteja eacutes vaacuteltozatai

Petancius neve alatt haacuterom munka hagyomaacutenyozoacutedott Ezek koumlzuumll a Historia Turcica (Toumlroumlk toumlrteacutenet) azonban bizonyosan nem Petancius műve Egyreacuteszt ndash ahogy alaacutebb meacuteg taglaljuk ndash az egyetlen csonka koacutedexben raacutenk maradt keacutezirat szerzőt nem is emliacutet maacutesreacuteszt a szoumlveg első fele Niccolograve Sagundino De familia Otthomanorum epitome (Az Oszmaacuten-haacutez kivonatos toumlrteacutenete) maacuteskeacutent De origine et rebus gestis Turcarum (A toumlroumlkoumlk szaacutermazaacutesaacuteroacutel eacutes tetteiről) ciacutemű 1456-ban iacutert műveacutenek szinte szoacute szerinti aacutetveacutetele38 Neacutemileg hasonloacute a helyzet a Quibus itineribus Turci sint aggrediendi (Milyen uacutetvonalakon koumlzeliacutethetők meg a toumlroumlkoumlk) vagy De itineribus in Turciam libellus (A Toumlroumlkorszaacutegba vezető utakroacutel szoacuteloacute koumlnyvecske) ciacutemeken ismert geograacutefiai leiacuteraacutesaacuteval39 A II Ulaacuteszloacute kiraacutelyhoz szoacuteloacute dedikaacutecioacuteval ellaacutetott a tengeri eacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből vala-mint a Nyugat-Balkaacutenroacutel Isztambulba tartoacute szaacuterazfoumlldi uacutetvonalak ismerteteacuteseacutet illetve a toumlroumlk uralom alatt aacutelloacute balkaacuteni teacuterseacuteg aacutettekinteacuteseacutet tartalmazoacute művecskeacute-ről ndash amelyben a toumlroumlkoumlk maguk nem is keruumllnek elő hangsuacutelyosan ndash Agostino Pertusi bebizonyiacutetotta hogy egyszerűen plaacutegium Martino Segono dulcignoacutei puumlspoumlk 1480-ban keacuteszuumllt egyetlen keacuteziratban fennmaradt műveacutenek kis meacuter-teacutekben aacutetszerkesztett vaacuteltozata amelyben peacuteldaacuteul a proloacutegus eacutes az epiloacutegus szoumlvege is teljesen azonos Petancius csak az uralkodoacute neveacutet vaacuteltoztatta meg40

Ezeket figyelembe veacuteve eacuterdemes a harmadik Petancius-mű a Genealogia vizsgaacutelataacutehoz laacutetni Petancius ezen munkaacutejaacutenak keacutet szoumlvegvaacuteltozata redakcioacuteja van A hosszabb verzioacute fejezetekre tagolt elbeszeacutelő traktaacutetus amelyet a jelenleg ismert peacuteldaacutenyokban nem diacutesziacutetenek keacutepek Haacuterom a 16 szaacutezad első feleacuteben maacutesolt keacutezirataacuteroacutel tudunk a beacutecsiről (a tovaacutebbiakban W) a milaacutenoacuteiroacutel (a tovaacutebbi-akban M) eacutes a velenceiről (a tovaacutebbiakban V)41 Nyomtataacutesban is toumlbbszoumlr meg-

adott Gliša Elezović Turski spomenici I2 Beograd 1952 58 (1482 ‒ Jako eacutes Navko) 59 (1483 ndash Niksa eacutes Nikolin) 61 (1484) 66 (1486) 69 (1487) 76 (1490) 77 (1491) 94 (1499) 96 (1500) 100 (1501) 111 (1504) 115 (1505) 125 (1506) 132 (1508) 137 (1510)

38 Agostino Pertusi Martino Segono di Novo Brdo vescovo di Dulcigno Un umanista serbo-dalmata del tardo Quattrocento Vita e opere (Istituto storico italiano per il medio evo Studi storici fasc 128ndash130) Roma 1981 273ndash277 oumlsszefoglaloacutean Špoljarić i m 52

39 A nyomtatott (Cuspinianus aacuteltal sajtoacute alaacute rendezett) koumlnyv ciacuteme De itineribus in Turciam libellus Wien 1522

40 Pertusi i m 60ndash66 a szoumlveg kritikai kiadaacutesa 75ndash117 A keacutet szoumlveg oumlsszefuumlggeacuteseiről laacutesd meacuteg Agostino Pertusi I primi studi in occidente sullrsquoorigine e la potenza dei Turchi Studi Veneziani 12 (1970) 485ndash486 489ndash491

41 W Wien Oumlsterreichische Nationalbibliothek Handschriftensammlung Cod Lat 3522 fol 144rndash154r (egykor Johannes Cuspinianus birtokaacuteban ld Kniewald i m 63ndash66 67ndash70) M

54

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

jelent a 16 szaacutezad folyamaacuten előszoumlr 1530-ban Konrad Adelmann kiadaacutesaacuteban42 A roumlvidebb vaacuteltozat illusztraacutelt eacutes iacuteraacuteshordozoacuteja kuumlloumlnleges pergamenlapokboacutel oumlsszeragasztott tekercs rotulus A tekercsformaacuteban szoumlveg eacutes keacutep egyuumlttesen hataacuterozza meg a mű kuumlloumln egyseacutegekbe rendezett szerkezeteacutet43 A szakirodalom-ban aacuteltalaacuteban Petancius-tekercsnek hiacutevott ezen vaacuteltozatnak keacutet peacuteldaacutenya van az egyik az ismertebb Budapesten talaacutelhatoacute az Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuterban (1 keacutep)44 a maacutesik Madridban a Spanyol Nemzeti Koumlnyvtaacuterban (2 keacutep)45

A Genealogia ciacutem a budapesti rotulus ciacutemeacutenek (Genealogia Turcorum imperatorum lex imperii domi militiaeque habita dedicata serenissimo principi Voladislavo Hungarię Bohemię etc regi gloriosissimo ndash A toumlroumlk csaacuteszaacuterok nemzedeacutekrendje eacutes birodalmuk toumlrveacutenyei haacuteboruacuteban eacutes beacutekeacuteben a legfelseacutege-sebb fejedelemnek Ulaacuteszloacutenak Magyarorszaacuteg eacutes Csehorszaacuteg stb legdicsőseacutege-sebb kiraacutelyaacutenak ajaacutenlva46) kezdőszava alapjaacuten vaacutelt bevetteacute a szakirodalomban de ez egyreacuteszt megteacutevesztő mert csak kis meacuterteacutekben fedi a tartalmat maacutesreacuteszt a hosszabb redakcioacute keacuteziratai vagy a De Turcharum statu libellus (A toumlroumlkoumlk aacutellamaacuteroacutel szoacuteloacute koumlnyvecske) ciacutemet viselik vagy ciacutem neacutelkuumlliek47

Milano Biblioteca Ambrosiana N 340 sup (5) fol 25rndash30v V Venezia Biblioteca del Museo Correr Cicogna 894 fol [1v]ndash[7v] (A lapok szaacutemozatlanok)

42 Adelmann i m A tovaacutebbi nyomtatott kiadaacutesokat reacuteszletesen aacutettekinti Kniewald i m 70ndash8043 Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 27044 A budapesti szoumlvegeacutet a madridi peacuteldaacuteny eacutes a keacutet redakcioacute egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutenak

ismerete neacutelkuumll hibaacutektoacutel nem mentes aacutetiacuteraacutesban egyik tanulmaacutenya fuumlggeleacutekekeacutent koumlzzeacutetette a Petanciust toumlbb alkalommal is bdquofelfedezőrdquo Snezhana Rakova The Last Crusaders Felix Petančić and the Unfulfilled Crusade of 1502 In Au Nord et au Sud du Danube Dynamiques politiques sociales et religieuses dans le passeacutee North and South of the Danube Political Social and Religious Aspects of the Past Ed by Snezhana RakovandashGheorghe Lazăr Brăila 2019 62ndash73

45 Budapest Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 378 (Ezt a keacuteziratot 1908 maacutesodik feleacuteben a muumlncheni antikvaacuteriustoacutel Jacques Rosenthaltoacutel vaacutesaacuteroltaacutek 4250 maacuterkaacuteeacutert Vouml Jelen-teacutes a Magy Nemz Muacutezeum Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuteraacutenak aacutellapotaacuteroacutel az 1908 eacutev maacuteso-dik negyedeacuteről Magyar Koumlnyvszemle 16 (1908) 248) Madrid Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412 (httpbdhbneesbnesearchdetallebdh0000199600) A madridi tekercs egykor a hispaacuten szaacutermazaacutesuacute de roacutemai szuumlleteacutesű Francisco Javier Zelada y RodriacuteguezFrancesco Saverio de Zelada (1717ndash1801) biacuteboros gyűjtemeacutenyeacutet gazdagiacutetotta amely halaacutela utaacuten Toledoacuteba keruumllt eacutes csak onnan Madridba Arra nem talaacuteltunk adatot hogy mikeacutent jutott a tulajdonaacuteba A peacuteldaacuteny reacuteszben seacuteruumllt eacutes hiaacutenyos miacuteg a budapesti toumlkeacuteletes aacutellapotban van ndash Alberto Saviello ndash hivatkozaacutesok neacutelkuumll ndash hat keacuteziratroacutel beszeacutel Felix Petancicrsquos Historia Turcica A Central European View of the Ottoman Empire In Osmanischer Orient und Ostmitteleuropa Perzeptionen und Interaktionen in den Grenzzonen zwischen dem 16 und 18 Jahrhundert (Forschungen zur Geschichte und Kultur des oumlstlichen Mitteleuropa 48) Stuttgart 2014 13831 jegyzet

46 A madridi tekercs seacuteruumlleacutese miatt a ciacutem legnagyobb reacutesze kiszakadt47 A Felicis Petantii Ragusei Commentariolum de rebus Turcharum ad Wladislaum Regem

ciacutem szerepel az M eacutes V keacuteziratokban de az ajaacutenlaacutes szoumlvege utaacuten a V ezenkiacutevuumll egy utoacutelagos ciacutemet is kapott amely az uacutejkori bekoumlteacutes előzeacuteklapjaacuten aacutell (Felicis Petancii Ragusei Commentariolum de rebus Turcharum ad Wladislaum regem) a W szoumlvege egy kolligaacutetum reacutesze ciacuteme nincs a szoumlveg roumlgtoumln az ajaacutenlaacutessal kezdődik Adelmann i m kiadaacutesaacuteban a ciacutem utoacutelagos

55

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

1 keacutep A szultaacutenok aacutebraacutezolaacutesa Felix Petancius Genealogiaacutejaacutenak budapesti tekercseacuten Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 378

56

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

2 keacutep A szultaacutenok aacutebraacutezolaacutesa Felix Petancius Genealogiaacutejaacutenak madridi tekercseacuten Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

57

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

A munka ugyanis alapvetően az Oszmaacuten Birodalom udvari szervezeteacutenek eacutes katonai vezeteacuteseacutenek roumlvid leiacuteraacutesa (laacutesd Fuumlggeleacutek 1ndash2 az alaacutebbiakban az itteni aacuteltalunk keacutesziacutetett fejezetbeosztaacutesra hivatkozunk) A bevezetőt eacutes az epiloacutegust leszaacutemiacutetva a hosszabb redakcioacute oumlt nagyobb fejezetre tagoloacutedik (I a szultaacutenok leszaacutermazaacutesa eacutes II Bajezid csalaacutedjaacutenak bemutataacutesa II az aacutellamigazgataacutes veziacuterek beglerbeacutegek eacutes a birodalom koumlzigazgataacutesa illetve a kincstaacuter beveacuteteli forraacutesai III a szultaacuteni udvartartaacutes meacuteltoacutesaacutegok szolgaacutelattevők eacutes leacutetszaacutemuk IV a katonasaacuteg fajtaacutei eacutes leacutetszaacutemuk V a toumlroumlk harcmodor hadrend) Ezzel szem-ben a tekercsvaacuteltozat haacuterom nagyobb egyseacutegből aacutell (I a szultaacutenok felsorolaacutesa eacutes leszaacutermazaacutesa I Oszmaacutentoacutel II Bajezidig eacutes utoacutebbi gyermekei II a fő tiszt-seacutegviselők az udvartartaacutes tagjai a katonasaacuteg III a toumlroumlk harcmodor hadrend szokaacutesok eacutes erkoumllcsoumlk)

A keacutet redakcioacute egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet most nem taacutergyalhatjuk reacuteszle-tesen de mindkettőnek a szoumlvegeacutet veacutegigolvasva eacutes oumlsszehasonliacutetva megaacutella-piacutetottuk hogy elsőkeacutent a hosszabb terjedelmű iacuteraacutesmű keacuteszuumllt el A tekercsben Petancius ezt a szoumlveget időnkeacutent kivonatolta maacutesutt roumlvidiacutetette megvaacuteltoz-tatta vagy elemeit maacuteshovaacute helyezte illetve kihagyta Mindezt a tekercsvaacutelto-zat szoumlvegegyseacutegeinek bizonyos fokig logikaacutetlan elrendezeacutese is tanuacutesiacutetja amely eacuteppen a traktaacutetus gondolatmenete segiacutetseacutegeacutevel eacuterthető meg A toumlmoumlriacuteteacutes eacutes az aacutetszerkeszteacutes olyan meacuterteacutekű hogy egyező szoumlvegreacuteszek a II Ulaacuteszloacute kiraacutelyhoz szoacuteloacute ajaacutenlaacutes egyes mondatait leszaacutemiacutetva nincsenek De ettől meacuteg a keacutet redakcioacute koumlzoumltt organikus a kapcsolat A hosszabb redakcioacute keacuteziratainak stemmaacuteja iacutegy rajzolhatoacute meg

β γ

M V W A

α

M = a milaacutenoacutei peacuteldaacuteny α = az elveszett eredetiV = a velencei peacuteldaacuteny β = az itaacuteliai verzioacutek aacutegaW = a beacutecsi peacuteldaacuteny γ = a neacutemet verzioacutek aacutegaA = Adelmann kiadaacutesa (editio princeps)

58

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

A tekercsek egymaacuteshoz valoacute viszonya

A roumlvidebb redakcioacute tehaacutet a hosszabb szoumlveg reprezentatiacutev hasznaacutelatra szaacutent kivonataacutenak tekinthető amelyet a szerző valoacuteban aacutetnyuacutejthatott II Ulaacuteszloacute kiraacutelynak akinek műveacutet ajaacutenlotta De meg kell vizsgaacutelnunk a keacutet tekercs egy-maacuteshoz valoacute viszonyaacutet is Ezen oumlsszeveteacutes eredmeacutenye szerint az eredeti peacuteldaacuteny a madridi a budapesti pedig ennek koumlzvetlen maacutesolata Mindezt a szoumlveg tago-laacutesa a szoumlvegelemek filoloacutegiai illetve az aacutebraacutezolaacutesok stiacuteluskritikai vizsgaacutelata is alaacutetaacutemasztja

A szoumlvegtagoloacutedaacutes

A keacutet rotuluson a szoumlvegelemek eacutes az illusztraacutecioacutek elhelyezeacutese meacuterete a diacutesziacute-tőelemek a keretek eacutes az indadiacuteszek elhelyezkedeacutese megegyezik Az aproacutebb kuumlloumlnbseacutegek egyreacuteszt a keacutet tekercs elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacuteből maacutesreacuteszt az indadiacuteszek megformaacutelaacutesaacutenak eacutes a portreacutek haacutetteacutersziacuteneinek elteacuterő voltaacuteboacutel fakadnak Erre a keacuterdeacuteskoumlrre alaacutebb meacuteg visszateacuteruumlnk

A keacutet peacuteldaacuteny keacutet kuumlloumln iacuternok eacutes keacutet kuumlloumln miniaacutetor munkaacuteja Mindkettő humanista iacuteraacutessal iacuteroacutedott aacutem a budapesti peacuteldaacuteny koacutedexiacuteraacutes keacutesziacutetője inkaacutebb aacutelloacute vastagabb tollszaacuterral gondosabban megformaacutelt betűket iacutert amelyeket keveacutesbeacute koumltoumltt oumlssze48 miacuteg a madridi peacuteldaacuteny iacuteraacuteskeacutepe kurziacutevabb formaacuteltsaacuteguacute eacutes sokkal toumlbb betűkapcsolaacutest alkalmaz Ennek megfelelően a keacutet peacuteldaacuteny sor-tagolaacutesa elteacuterő a madridi szoumlvege sűrűbb iacutegy aacuteltalaacuteban kevesebb sort igeacutenyel miacuteg a budapestiben a szoumlveg szellősebb szemre jobban olvashatoacute ennek meg-felelően nagyobb teret toumlbb sort foglal el Mindkeacutet peacuteldaacuteny iacuteroacuteja keacutet kuumlloumlnboumlző sziacutenű tintaacutet hasznaacutelt a folyoacuteszoumlveghez feketeacutet a nagybetűs feliratokhoz pedig a madridi voumlroumlset a budapesti arany(saacuterga) sziacutenűt

Filoloacutegiai eacutervek

Hely hiacutejaacuten nem kiacutevaacutenjuk az oumlsszes reacuteszletet felsorolni megeleacutegszuumlnk oumlt peacuteldaacute-val (A keacutet peacuteldaacuteny koumlzoumltti elteacutereacuteseket vastagiacutetva szedtuumlk a teacutetelszaacutem a Fuumlgge-leacutek 2 reacuteszeacuteben talaacutelhatoacute fejezetciacutem szaacutemaacutet jeloumlli) Az első a szultaacutenok felsoro-laacutesaacutet eacutes leszaacutermazaacutesaacutet tartalmazoacute egyseacutegben roumlgtoumln a II Bajezid aacutebraacutezolaacutesaacutetoacutel balra eső ciacutemben (2 fejezet) a NOMINA FILIORVM IMPERATORIS mondat a madridi keacuteziratban hibaacutetlan a budapestiben viszont az utolsoacute keacutet betűnek nem maradt hely azeacutert azokat a harmadik szoacute foumlleacute zsuacutefoltaacutek be

48 Rakova i m 57 szerint ez Petancius sajaacutet keacuteziacuteraacutesa ami teacutevedeacutes

59

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

A csavusokkal kapcsolatos szakaszban (20 fejezet) a madridi peacuteldaacutenyban ez aacutell tenentes clavas ferreas in manibus id est busdohanos (bdquokezuumlkben buzo-gaacutenyokat azaz bozdoğanokat tartanakrdquo) miacuteg a budapestiben clavas helyett előszoumlr clavest (rsquokulcsokatrsquo) iacutertak de felfedezve a hibaacutet ezt javiacutetottaacutek

Az azabok (24 fejezet) magyaraacutezataacuteba keacutet suacutelyos hiba csuacuteszott a madri-diban eacuterthető tamen non sunt magne utilitatis in exercitu cum sint artifices mercatores etc ad pugnandum inexperti (bdquomeacuteg sincs nagy hasznuk a sereg-ben mivel keacutezművesek eacutes kereskedők stb leacuteveacuten tapasztalatlanok a harcbanrdquo) helyett a budapestiben tamen non sunt magne utilitas in exercitu cum sint artifices mercatores etc ad pugnam irreperti (bdquobaacuter nincs nagy hasznuk a sereg-ben mivel keacutezművesek eacutes kereskedők a harcra megtalaacutelhatatlanokrdquo) mondat szerepel Az utilitas szoacute birtokos esete helyett tehaacutet teacutevesen alanyesetet talaacutelunk miacuteg a mondat maacutesodik feleacuteben az inexperti szoacutet magaacutet teacutevesztetteacutek el Az utoacutebbi teacutevedeacutes keacutesőbb kaparaacutessal javiacutetva lett

Maacutesutt a toumlroumlkoumlk toumlrveacutenyeit eacutes szokaacutesait taacutergyaloacute szakasztoacutel a tekercsen balra a birodalom hataacuterait roumlviden leiacuteroacute fejezetben (33 fejezet) a civitas est olim florentissima szerkezetből az olim szoacute kimaradt Egy tovaacutebbi helyen az euroacutepai reacutesz beveacuteteleiről szoacutelva (30 fejezet) a szaacutemok romlottak maacutesfeacutel millioacute (I Mion VC M) helyett csak 1 000 500 (I Mon VCta) aacutell

Emellett a budapesti peacuteldaacutenyban gyakorlatilag megtalaacutelhatoacute az oumlsszes olyan szoumlvegromlaacutes is amely maacuter a madridi peacuteldaacutenyban is szerepelt (pl a hadrend-ről szoacuteloacute 36 fejezetben mindkeacutet peacuteldaacutenyban a solaki helyett a teacuteves solali alak aacutell) Mindezen feluumll miacuteg a madridi peacuteldaacuteny szoumlvege eacuterintetlen a budapesti peacuteldaacutenyban egykezű egykoruacute eacutes utoacutelagos javiacutetaacutesok egyaraacutent megfigyelhetők egyreacuteszt a maacutesolat keacutesziacutetője munka koumlzben időnkeacutent eacuteszrevette sajaacutet hibaacuteit eacutes ki akarta őket igaziacutetani maacutesreacuteszt a koacutepiaacutet valoacutesziacutenűleg oumlsszevetetteacutek a min-taacuteul vett peacuteldaacuteny szoumlvegeacutevel illetve a tekercset utoacutebb feltehetően hasznaacuteltaacutek soumlteacutetebb tintaacuteval eacutes veacutekony tollszaacuterral főleg tulajdonnevek idegen koumlznevek alakjait pontosiacutetottaacutek

Műveacuteszettoumlrteacuteneti stiacuteluskritikai eacutervek49

A koraacutebbi kutatoacutek a budapesti peacuteldaacutenyt tartottaacutek eredetinek miacuteg a madridi koacutepiaacutet (amelynek leacutetezeacuteseacuteről sokan nem is tudtak) bdquomaacutes festő aacuteltalrdquo keacutesziacutetett

49 Az itt koumlzoumlltek Mikoacute Aacuterpaacutednak a fentebb ideacutezett kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus-szoacutecikkben (Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 273ndash274) publikaacutelt eredmeacutenyein alapulnak illetve esetenkeacutent ezeken tuacutel-mutatoacute szoacutebeli megaacutellapiacutetaacutesaival lettek kiegeacutesziacutetve Ezek sziacuteves megosztaacutesaacutet haacutelaacutesan koumlszoumlnjuumlk neki

60

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

bdquoszimplaacutebbnakrdquo50 avagy bdquoszereacutenyebb kivitelűnekrdquo51 minősiacutetetteacutek Ez a veacuteleke-deacutes reacuteszben annak is betudhatoacute hogy a madridi pergamentekercs egyreacuteszt seacuteruumllt ndash a felső reacuteszen keacutetoldalt kaacuterosodott ezeacutert az ajaacutenlaacutes eleje illetve a maacutesodik szultaacuten Orhaacuten portreacutejaacutehoz tartozoacute felirat hiaacutenyos ndash maacutesreacuteszt a budapestihez keacutepest joacuteval kopottabb ezeacutert a sziacutenei keveacutesbeacute eacuteleacutenkek

Csakhogy ha a keacutet rotulus portreacuteit egyeacutertelműen eacutes biztosan a budai stuacute-dioacutehoz koumlthető Budaacuten keacuteszuumllt koacutedexek aacutebraacutezolaacutesaival vetjuumlk oumlssze maacutes eredmeacutenyre jutunk (3ndash5 keacutep) Ezen keacuteziratok egyike a Nuumlrnbergben egyetlen csonka peacuteldaacutenyban őrzoumltt Historia Turcica ciacutemet kapott mű52 amelyet eacuteppen a taacutergya (szinteacuten II Bajezidig mutatja be az oszmaacuten uralkodoacutek eacuteleteacutet eacutes tetteit) a II Ulaacuteszloacutehoz szoacuteloacute ajaacutenlaacutes eacutes epiloacutegus valamint a benne talaacutelhatoacute illusztraacute-cioacutek stiacutelusaacutenak hasonloacutesaacutega alapjaacuten tulajdoniacutetottak Petanciusnak Mindezt szer-zőnk aacutelliacutetoacutelagos miniaacutetori teveacutekenyseacutegeacutehez is joacutel lehetett kapcsolni53 A keacutepek egy reacutesze befejezetlen aminek az lehet az oka hogy valamieacutert elaacutelltak attoacutel a tervtől hogy a koumltetet aacutetnyuacutejtsaacutek II Ulaacuteszloacutenak54

Agostino Pertusi neacutezeteacutehez csatlakozva aki hataacuterozottan elutasiacutetotta hogy a szerző Petancius lenne55 csak azt tehetjuumlk hozzaacute hogy a Genealogia mind-keacutet redakcioacutejaacutenak stiacutelusa teljesen elteacuter a Historia Turcica előadaacutesmoacutedjaacutetoacutel Az oumlsszeveteacuteshez keacutet szoumlvegreacuteszt vizsgaacuteltunk meg koumlzelebbről Egyreacuteszt az Orhaacuten szultaacutenroacutel (1326ndash1362) szoacuteloacute passzust (ez a Niccolograve Sagundino műveacute-nek aacutetveacuteteleacutevel bdquokeacutesziacutetettrdquo első szakaszban talaacutelhatoacute) amely szaacutemos feluumlletes aacuteltalaacutenosiacutetaacuteson eacutes dagaacutelyos az eacuterzelmekhez szoacuteloacute kifejezeacuteseken tuacutelmenően joacuteformaacuten semmi konkreacutetumot nem tartalmaz Egy mondat kiveacuteteleacutevel (bdquoEacuteppen ezeacutert megparancsolta hogy azokat az arabokat akik a szabad műveacuteszetekben

50 Padişahın portresi Tesavir-i Al-i Osman İstanbul 2000 92 Hans Georg Majer utoacutebb azt mondta Daacutevid Geacutezaacutenak hogy a madridi tekercsről 2000 koumlruumll gyenge maacutesolat volt a kezeacuteben Napjainkra az interneten kivaacuteloacute eacutes szabadon felhasznaacutelhatoacute feacutenykeacutepei talaacutelhatoacutek eacutes ezek alapjaacuten sokkal megbiacutezhatoacutebb oumlsszeveteacutesek veacutegezhetők

51 bdquoIlluminated more modestlyrdquo Saviello i m 13415 jegyzet52 Nuumlrnberg Stadtbibliothek Nuumlrnberg (= StBN) Solger Ms 31 2deg (Leiacuteraacutesaacutet ld Ingeborg

Neske Die Handschriften der Stadtbibliothek Nuumlrnberg IV Die mittelalterlichen Handschriften Varia 13ndash15 Jahrhundert und 16ndash17 Jahrhundert Wiesbaden 1997 192ndash193)

53 Iacutegy Kniewald Feliks Petančić 88ndash91 a koraacutebbi szakirodalmat aacutetveacuteve Fodor Paacutel Az apokaliptikus hagyomaacuteny eacutes az bdquoaranyalmardquo legendaacuteja A toumlroumlk a 15ndash16 szaacutezadi magyar koumlz-veacutelemeacutenyben In Uő A szultaacuten eacutes az aranyalma Tanulmaacutenyok az oszmaacuten-toumlroumlk toumlrteacutenelemről Budapest 2001 195 Saviello i m 137 eacutes 27 jegyzet baacuter a művet Petanciusnak tulajdoniacutetja aggaacutelyainak is hangot ad

54 Saviello szerint (i m 139) a ciacutemlap keacutepeit azeacutert nem fejezteacutek be mert 1501-ben Ulaacuteszloacute el-aacutellt lengyel troacutenigeacutenyeacutetől A szerző teacuteved abban hogy a kiraacutely csak ebben az időszakban hasznaacutelta volna a lengyel ciacutemert minthogy a lengyel sas egeacutesz uralkodaacutesa soraacuten csalaacutedi ciacutemerekeacutent szaacutemos alkalommal szerepelt uralkodoacutei reprezentaacutecioacutejaacuteban mint peacuteldaacuteul a budai vaacuterban vagy a vaacuteci szeacute-kesegyhaacutezban Felvetődhetett volna meacuteg hogy Ulaacuteszloacute halaacutela (1516) miatt maradt feacutelbe a diacutesziacuteteacutesi munkaacutelat de ezt caacutefolja az hogy a műben II Bajezidről mint eacuteletben leacutevő padisahroacutel esik szoacute

55 Pertusi Martino Segono 277

61

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

Aacutezsia-szerte mindenfeleacute eleacuteggeacute jaacuteratosnak bizonyultak kiraacutelyi nagy jutalma-ival (kedvezmeacutenyeivel) legyenek megnyerve eacutes azutaacuten hozzaacute joumljjenekrdquo56) aacutem az is teacuteves mert arabok ekkor meacuteg nemigen keruumlltek toumlroumlk befolyaacutes alaacute A II Bajeziddel kapcsolatos de a veacutegeacuten hiaacutenyos szakaszban amely a keacutezirat maacutesodik filoloacutegiailag eddig meacuteg egyaacuteltalaacuten nem vizsgaacutelt eacutes ismeretlen eredetű eacutes szerzőseacutegű reacuteszeacuteben talaacutelhatoacute57 kicsit toumlbb konkreacutet esemeacutenyről eacutertesuumlluumlnk de ezek daacutetuma eacutes helye vagy nincs megadva vagy teacuteves Peacuteldaacuteul a szultaacuten Szoacutefiaacuteboacutel az bdquoatrebalosrdquo-ok ellen indul harcba eacutes bdquoBethuliaacuterdquo-t taacutemadja meg itt valoacutesziacutenűleg az 1483 eacutevi hadjaacuteratroacutel van szoacute amely szerb teruumlleteken zajlott58 Petancius enneacutel valoacutesziacutenűleg preciacutezebben fogalmazott volna

A szoacuteban forgoacute Historia Turcicaacuteban laacutethatoacute aacutebraacutezolaacutesokhoz visszateacuterve leg-inkaacutebb a fejek az arc- orr- eacutes szakaacutelltiacutepusok illetve a keacutezfejek hasonliacutethatoacutek oumlssze illetve vizsgaacutelhatoacute aacuteltalaacuteban a sziacutenvilaacuteg Ennek alapjaacuten egyreacuteszt kijelent-hető hogy a Genealogia madridi peacuteldaacutenyaacutenak eacutes a Historia Turcica koacutedexeacutenek miniaacutetora ugyanaz a műveacutesz (akinek kileacutete egyelőre bizonytalan) Tehaacutet a mad-ridi rotulus miniatuacuteraacuteit Budaacuten festetteacutek azaz e peacuteldaacuteny biztosan Budaacuten keacuteszuumllt59 Maacutesreacuteszt innen neacutezve a keacutet tekercs keacutepi elemeit vilaacutegossaacute vaacutelik hogy a buda-pesti peacuteldaacuteny miniatuacuteraacuteinak a madridi peacuteldaacuteny miniatuacuteraacutei az előkeacutepei A portreacutek beaacutelliacutetaacutesa teljesen ugyanaz de stiacutelusuk kuumlloumlnboumlzik a medaillonok haacutettereacuteben a

56 StBN Solger Ms 31 2deg fol 6v Arabes propterea liberalium arcium peritos satis inventos in Asia passim pręmiis magnis allectos regis() venire ad se deinde iubet

57 StBN Solger Ms 31 2deg fol 35r Vouml Špoljarić i m 5258 Selacirchattin Tansel Sultan II Bayezitrsquoin siyasicirc hayatı (Tuumlrk Tarih Kurumu yayınları IVA-

2-2-1 dizi 36) Ankara 2017 (utaacutennyomaacutes) 16759 Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 274

3 keacutep Egymaacutessal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute portreacutek 1 Portreacute a Historia Turcicaacuteboacutel eacutes a madridi tekercs ehhez nagyon hasonliacutetoacute egyik medaillonja Nuumlrnberg Stadtbibliothek Nuumlrnberg

Solger Ms 31 2deg fol 4r Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

62

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

madridiban neacutegy (zoumlld keacutek voumlroumls lila) a budapestiben azonban csak keacutet (voumlroumls eacutes keacutek) sziacutent hasznaacuteltak A neacutegy veziacuter (II 5 fejezet) kisportreacutejaacutenak haacutetteacutersziacutenei a madridi tekercsen zoumlldndashkeacutekndashvoumlroumlsndashlila a budapesti peacuteldaacutenyban enneacutel egysze-rűbben vaacuteltakozva voumlroumlsndashkeacutekndashvoumlroumlsndashkeacutek sziacutenűek A tovaacutebbiakban a portreacuteknaacutel a budapesti tekercs miniaacutetora koumlvetkezetesen csak e keacutet voumlroumls eacutes keacutek haacutetteacutersziacutent alkalmazta meacutegpedig a ritmusos vaacuteltakozaacutes az araacutenyossaacuteg jegyeacuteben olykor olyan helyen is keacuteket vagy voumlroumlset ahol a madridi peacuteldaacutenyban eacuteppen annak fordiacutetottja talaacutelhatoacute60 A grafikai elemek koumlzuumll a keretdiacutesziacuteteacutes (akantuszlevelek indaacutek) koraacutebban emliacutetett elteacutereacutesei a leginkaacutebb szembeoumltlők a madridi noumlveacutenyi indaacutek stilizaacuteltsaacutega a rotulus aljaacuteig egyoumlntetű a levelek sziacutenezeacutese eacutes rajzolata visszafogott A budapesti peacuteldaacuteny festője ezen a ponton bontakozhatott ki teacutert el mintaacutejaacutetoacutel eacutes az indaacutek veacutegeacutere tarka viraacutegokat festett kuumlloumlnoumlsen az III szakasz koumlzeacutepső medaillonja alatti harang alakuacute indapaacuter visszakunkorodoacute veacutegeacutere Ez a motiacutevum bizonyos Jagelloacute-kori budai ciacutemeres nemeslevelek keretdekoraacutecioacutejaacute-val is rokoniacutethatoacute eacutes oumlsszevaacuteg azzal a megfigyeleacutessel hogy a budapesti peacuteldaacuteny keze kurziacutevabb jellegű aacuteltalaacuteban oklevelek keacutesziacuteteacuteseacuteneacutel hasznaacutelt iacuteraacutes A noumlveacutenyi diacuteszek megformaacutelaacutesaacuteban egyfajta orientalizaacutelaacutesi szaacutendeacutekot sejthetuumlnk61 Minde-nezek alapjaacuten ndash Mikoacute Aacuterpaacuted megaacutellapiacutetaacutesaira taacutemaszkodva ndash uacutegy veacuteljuumlk hogy a budapesti tekercs is Budaacuten keacuteszuumllt meacutegpedig koumlzvetlenuumll a madridiroacutel eacutes veacutelhetően nem sokkal annak befejezeacutese utaacuten Annak megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz hogy a madridi tekercset mikor szerkesztetteacutek egybe a szoumlveg mindkeacutet redakcioacutejaacutenak tartalmi elemzeacutese nyuacutejthat segiacutetseacuteget

60 Daacutevid‒Lakatos‒Mikoacute i m 27361 Uo

4 keacutep Egymaacutessal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute portreacutek 2 Aacuteldaacutest osztoacute Atyaisten Paris Bibliothegraveque nationale de France ms Lat 2129 fol 1r (Cassianus De institutis coenobiorum) I Muraacuted

fiktiacutev portreacuteja Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

63

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

A Genealogia első reacuteszeacutenek tartalma eacutes a mű dataacutelaacutesa

A tekercs mindkeacutet peacuteldaacutenyaacuten bal oldalon előszoumlr a II Ulaacuteszloacutehoz szoacuteloacute ajaacuten-laacutest olvashatjuk Ezutaacuten koumlvetkezik a munka leginkaacutebb szembeoumlltő valoacuteban genealoacutegiai egyseacutege koumlzeacutepen egymaacutes alatti medaillonokban I Oszmaacutentoacutel II Bajezidig az első nyolc uralkodoacute keacutepzelt portreacutejaacutet laacutetjuk (1 fejezet laacutesd 1 keacutep) Mellettuumlk ott az eacuterintett neve eacutes paacuter szavas ismerteteacutese (haacutenyadik szul-taacuten haacutenyadik az azonos nevűek koumlzoumltt esetleg a legfontosabbnak gondolt tette) Az 1402ndash1413 koumlzoumltti interregnum magaacutet szultaacutennak kikiaacuteltoacute sehzaacutedeacuteit ndash helye-sen ndash munkaacutejaacutenak mindkeacutet vaacuteltozataacuteban Petancius is kihagyta a felsorolaacutesboacutel62 A keacutesziacuteteacutes idejeacuten eacuteppen a troacutenon uumllő II Bajezidet a tekercsen a toumlbbiekneacutel szaacutendeacutekosan nagyobbnak eacutes nem mell- hanem teacuterdkeacutepen aacutebraacutezoltaacutek kezeacuteben iacutejjal Ez azeacutert figyelemre meacuteltoacute mert baacuter Petancius munkaacutejaacutenak sem a hosszabb redakcioacutejaacuteban (ottani 2 fejezet)63 sem a tekercsvaacuteltozatban nem szerepel erre vonatkozoacute szoumlveges utalaacutes a szultaacutenroacutel kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel tudni lehet hogy eacuterdeklődoumltt az iacutejaacuteszat iraacutent64

62 Ezt a korszakot taglalja Dimitris J Kastritis The Sons of Bayezid Empire Building and Representation in the Ottoman Civil War of 1402ndash13 (The Ottoman Empire and its Heritage 38) LeidenndashBoston 2007

63 Aldemann i m fol AIIIr64 Padişahın portresi 78 92

5 keacutep Egymaacutessal paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute portreacutek 3 Aacutebraacutezolaacutes Nagylucsei Orbaacuten Psalteriumaacutenak első oldalaacuteroacutel (bal oldali triton feje) eacutes a madridi tekercs ehhez nagyon hasonliacutetoacute egyik medaillonja Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 369 fol 5r Biblioteca Nacional

de Espantildea VITR412

64

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

II Bajezid gyermekei eacutes soacutegorai

A padisahok utaacuten a tekercs az uralkodoacute fiait eacutes laacutenyait sorolja fel Roacuteluk nincse-nek keacutepek nevuumlk csupaacuten ellipszishez hasonloacute kuumlloumln-kuumlloumln kartusokban szere-pel balra a fiuacutegyermekek neacutevvel eacutes aktuaacutelis bdquoszolgaacutelati helyuumlkkelrdquo jeloumllve (2 fejezet) jobbra a laacutenyok feacuterjuumlk neveacutevel eacutesvagy csupaacuten annak foglalkozaacutesaacuteval (3 fejezet 6 keacutep) A szultaacutenfikkal kapcsolatos informaacutecioacutek nem kuumlloumlnoumlsebben megbiacutezhatoacutek Hat fiuacutet emliacutetenek Mehmed cselebi Amaacutesziaacuteban Korkud cselebi Karamaacutenban Szinaacuten65 cselebi a Rodoszhoz koumlzeli Domolluban (Denizlivel azo-nosiacutethatoacute) Ahmed cselebi Uzun Haszaacuten (1423ndash1478)66 foumlldjeacuten Muraacuted cselebi Trapezuntban (toumlroumlkuumll Trabzon) eacutes Ali cselebi Kaffaacuteban (ma Feodoszija a Kriacutem-feacutelszigeten toumlroumlk neve Kefe) műkoumldoumltt A hosszabb vaacuteltozat vonatkozoacute egyseacutege (ottani 3 fejezet) kilenc fiuacuteroacutel beszeacutel de csak eggyel bőviacuteti a fenti neacutevsort a Kasztamonuban talaacutelhatoacute Aacutelemsahhal67

II Bajezidről uacutegy tudni hogy sok gyermeke szuumlletett Kemaacutelpasazaacutede sze-rint az unokaacutekkal egyuumltt az utoacutedok toumlbb mint haacuteromszaacutezan lehettek68 Koumlzuumlluumlk a szakirodalom aacuteltalaacuteban nyolcat emleget Abdullahot Sehinsahot Aacutelemsahot Mahmudot Mehmedet Ahmedet Korkudot eacutes Szelimet a majdani uralkodoacutet Laacutethatjuk hogy Petancius csak neacutegyet ismert koumlzuumlluumlk (miacuteg a naacutela előjoumlvő toumlbbiekről elkeacutepzelhető hogy leacutetező szemeacutelyek voltak de a keveacutesbeacute előteacuterben

65 Aldemann i m fol AIIIv bdquoSymanrdquo alakban a toumlbbi keacuteziratban bdquoSynanrdquo formaacuteban66 Az Ak Kojunlu toumlrzsszoumlvetseacuteg vezetője Jelenteacutekeny aacutellamalakulatot hozott leacutetre amely II

Mehmed (1451ndash1481) idejeacuten komoly ellenlaacutebasa volt az oszmaacutenoknak Roacuteluk ld John E Woods The Aqquyunlu Clan Confederation Empire Salt Lake City 19922

67 W Cod Lat 3522 fol 146r M N 340 sup (5) fol 26v V Cicogna 894 fol [1vndash2r] A milaacutenoacutei keacuteziratban csak hat szemeacutelyt talaacutelunk eacutes Ali szandzsaacutekjakeacutent Kasztamonu szerepel Itt feltehetően egy szoumlvegreacutesz kimaradt a maacutesolaacuteskor

68 Ld Şerafettin Turan Bayezid II In Tuumlrkiye Diyanet Vakfı İslacircm Ansiklopedisi V İstanbul 1992 237

6 keacutep II Bajezid fiai eacutes vejei Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

65

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

leacutevők koumlzeacute tartoztak) A feltuumlntetett szandzsaacutekok viszont egytől egyig teacutevesek Ahmed megszakiacutetaacutes neacutelkuumll Amaacutesziaacuteban (ma Amasya) Mehmed Karamaacutenban Korkud Szaruhaacutenban eacutes Antaljaacuteban (ma Antalya) Aacutelemsah pedig Menteseacuteben eacutes Szaruhaacutenban teveacutekenykedett69

Ezzel szemben oumlroumlmteli meglepeteacutes hogy a szoumlveg mindkeacutet redakcioacutejaacuteban neacutev neacutelkuumll emlegetett laacutenygyermekek feacuterjeire toumlbb megbiacutezhatoacute ismeretet nyer-hetuumlnk A mű hosszabb vaacuteltozataacuteban (ottani 4 fejezet) nyolc a rotulusban heacutet fő szerepel elteacuterő sorrendben mindkeacutet verzioacuteban egy-egy olyat talaacutelunk aki a maacutesikboacutel hiaacutenyzik A keacutet felsorolaacutesban szereplő oumlsszesen kilenc soacutegorboacutel oumlten maacutes forraacutesokban is megtalaacutelhatoacutek Egyikuumlk Davud pasa nagyveziacuter fia Musz-tafa70 egy maacutesik Ruumlsztem janicsaacuteraga71 a harmadik Naszuacuteh szandzsaacutekbeacuteg72 a negyedik Herszekzaacutede Ahmed pasa73 Azonban a legeacuterdekesebb szaacutemunkra az oumltoumldik szemeacutely aki csak a hosszabb redakcioacute szoumlvegvaacuteltozataacuteban bukkan fel

69 Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben az alaacutebbi munkaacutekat vettuumlk figyelembe İsmail Hakkı Uzunccedilarşılı Osmanlı tarihi II İstanbulrsquoun fethinden Kanunicirc sultan Suumlleymanrsquoın oumlluumlmuumlne kadar (Tuumlrk Tarih Kurumu yayınları XIII dizi 16b1) Ankara 19753 234 Sydney Nettleton Fisher The Foreign Relations of Turkey 1481ndash1512 Urbana 1948 Ccedilağatay Uluccedilay Bayazıd II in acircilesi İstanbul Uumlniversitesi Edebiyat Fakuumlltesi Tarih Dergisi X14 (1959) 109ndash117 Der fromme Sultan Bayezid Die Geschichte seiner Herrschaft (1481ndash1512) nach den altosmanischen Chroniken des Oruccedil und des Anonymus Hanivaldanus Uumlbersetzt hellip von Richard F Kreutel (Osmanische Geschichtschreiber 9) GrazndashWienndashKoumlln 1978 mutatoacute Petra Kappert Die osmanischen Prinzen und ihre Residenz Amasya im 15 und 16 Jahrhundert (Uitgaven van het Nederlands Historisch-Archaeologisch Instituut te Istanbul 42) Istanbul 1976 Feridun M Emecen Yavuz sultan Selim İstanbul 20162 mutatoacute Cevdet Yakupoğlu II Bayezidrsquoin oğlu şehzade Mahmudrsquoun hayatı ve faaliyetleri ZKUuml Sosyal Bilimler Dergisi 6 (2010) 319ndash339 főleg 321

70 Mindkeacutet szoumlvegvaacuteltozatban egyaraacutent az 5 helyen csak az atyja neveacutevel jeloumllve Vouml Hedda Reindl Maumlnner um Bāyezīd Eine prosopographische Studie uumlber die Epoche Sultan Bāyezīds II (1481ndash1512) (Islamkundliche Untersuchungen 75) Berlin 1983 172 (az bdquoeskuumlvőrdquo 1489-ben zajlott)

71 Reindl i m 298 A hosszabb vaacuteltozatban a 2 a roumlvidebb tekercsvaacuteltozatban a 6 helyen mindkeacutet esetben neacutev neacutelkuumll

72 A hosszabb vaacuteltozatboacutel hiaacutenyzoacute Naszuacutehroacutel a tekercs madridi peacuteldaacutenya (a felsorolaacutesban a 2 helyen) azt aacutelliacutetja hogy Ohridban műkoumldoumltt Secunda est uxor Nasuthbegh prefecti Nohryd A szoacutet a budapesti peacuteldaacutenyban Nohrud formaacuteban maacutesoltaacutek majd utoacutelagosan Hohrud alakra javiacutetottaacutek Maacutes forraacutesok Koumlsztendil vezetőjekeacutent beszeacutelnek roacutela ndash eacuteppen 1497-re vonatkozoacutean Der fromme Sultan 296 Oruccedil bey tarihi Haz Necdet Oumlztuumlrk İstanbul 2014 152 Kisseacute keacutesőbb 1503-ban Ni-kaacutepoly (ma Nikopol Bulgaacuteria) 1506 februaacuterjaacutetoacutel pedig Szilisztre (ma Szilisztra Bulgaacuteria) beacutegje-keacutent keruumll elő Ld İlhan Goumlk Atatuumlrk Kitaplığı M C O 71 numaralı 909ndash9331503ndash1527 tarihli inrsquoacircmacirct defteri (transkripsiyonndashdeğerlendirme) Doktora tezi İstanbul 2014 148 445 539 stb

73 A hosszabb redakcioacute szoumlvegtanuacutei azt mondjaacutek az eacuterintett nőről hogy Bosznia hercegeacutenek Istvaacutennak volt a neje (a felsorolaacutesokban az 1 helyen) Ezzel szemben a tekercsvaacuteltozat az anatoacute-liai beglerbeacuteg Ahmed pasa hitvesekeacutent szoacutel roacutela (ugyancsak az 1 helyen) Az ellentmondaacutes csak laacutetszoacutelagos A feacuterfiuacute ugyanis Bosznia nagyhercegeacutenek Stjepan Vukčić-Kosačaacutenak (1404ndash1466) volt a fia aki valoacutesziacutenűleg tuacuteszkeacutent keruumllt a szeraacutejba majd szeacutep karriert futott be Keacutetszer is volt anatoacuteliai beglerbeacuteg előszoumlr 1483ndash1486 majd 1489ndash1497 koumlzoumltt Keacutesőbb oumltszoumlr is betoumlltoumltte a nagyveziacuteri posztot Vouml Reindl i m 129ndash146

66

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

mint aki Uzun Haszaacuten fiaacuteval haacutezas de most oumlzvegy Kideriacutethető hogy a szoacute-ban forgoacute houmllgyet Ajnisahnak hiacutevtaacutek eacutes Uzun Haszaacutennak nem a fiaacuteval hanem az unokaacutejaacuteval Goumlde Ahmeddel koumltoumltte oumlssze frigy (Igaz ő kuumlloumln is szerepel a hosszabb szoumlvegvaacuteltozat listaacuteiban a hetedik helyen torzult Jeddiahmath Jeddiachmath neacutevalakban tisztseacuteg neacutelkuumll74) Utoacutebbi uralkodoacuteroacutel annyit tudni hogy 1497 december 14-eacuten halt meg Anatoacutelia taacutevoli szegleteacuteben75 Elmond-hatoacute tehaacutet hogy szerzőnk messzi helyeken bekoumlvetkező esemeacutenyeket is ismert Figyelemre meacuteltoacute hogy a Petanciusnaacutel feltűnő kilenc laacutennyal szemben az osz-maacuten kroacutenikaacutek aacuteltalaacuteban mindoumlssze haacutermat vesznek szaacutemba eacutespedig Davud pasa fiaacutenak (Uzun Haszaacuten fia) Ugurlu (Haacuten) fiaacutenak (Goumlde) Ahmednek eacutes Naszuacuteh beacutegnek a feleseacutegeacutet76 Magyaraacuten szerzőnk ebben az oumlsszefuumlggeacutesben feletteacutebb joacutel informaacuteltnak mondhatoacute meacuteg akkor is ha a maacutesik haacuterom feacuterjet nem sikeruumllt azo-nosiacutetanunk Koumlzuumlluumlk kettőt Musztafaacutenak77 egyet Ahmednek hiacutevtak előbbiek szolgaacutelati helyekeacutent Boszna (vagy Herszek78) eacutes Aladzsahiszaacuter (ma Krusevaacutec Szerbiaacuteban) Iusszel vagy Tusszel (talaacuten Guumlzel azaz Szeacutep)79 Ahmedneacutel Avlonja (ma VloraVloreuml Albaacuteniaacuteban) szandzsaacutekja lett megjeloumllve Nem zaacuterhatjuk ki hogy a korszak nem tuacutel gazdag forraacutesanyaga akadaacutelyoz meg minket abban hogy igazolhassuk Petancius veluumlk kapcsolatos aacutelliacutetaacutesait

A veziacuterek

A szultaacuteni csalaacuted bemutataacutesaacutet logikus moacutedon a birodalom legerősebb embe-rei a veziacuterek felsorolaacutesa koumlveti (7 keacutep) A tekercsvaacuteltozatban ez szaacutemozaacutesunk szerint a 4 a hosszabb traktaacutetusban pedig a 6 fejezet Fontos kuumlloumlnbseacuteg hogy

74 W Cod Lat 3522 fol 146r M N 340 sup (5) fol 26v V Cicogna 894 fol [2r] Jeddiachmath Adelmann i m fol AIIIv

75 A napra pontos daacutetum egy ndash remeacutelhetőleg megbiacutezhatoacute ndash perzsa kroacutenikaacuteban olvashatoacute A munkaacutet hasznaacuteloacute R M Savory (The Struggle for Supremacy in Persia after the Death of Ti-mur Der Islam 40 (1965) 61 A Variorum Reprints sorozatban uacutejra megjelent Roger M Savory Studies on the History of Safawid Iran London 1987 Ideacutezte Der fromme Sultan 169ndash1704 jegyzet) nem keacuterdőjelezte meg az adat hitelesseacutegeacutet

76 Peacuteldaacuteul Oruccedil bey 127 (ő meacuteg egy negyedik szultaacutensoacutegorroacutel Herszekzaacutede Ahmed pasaacute-roacutel is hiacutert ad Oruccedil bey 121) Acircşıkpaşazacircde tarihi [Osmanlı tarihi (1285ndash1502)] Haz Necdet Oumlztuumlrk İstanbul 2013 317 Matrakccedilı Nasuh Tarih-i Sultan Bayezid Sultan II Bayezidrsquoin tarihi Haz Reha Bilge klasik Tuumlrkccedilersquoden aktaran Mertol Tulum İstanbul 2015 183ndash184

77 A hosszabb vaacuteltozat felsorolaacutesaacuteban a 4 eacutes 8 a roumlvidebb redakcioacuteeacuteban a 3ndash4 helyen78 A hosszabb redakcioacute szoumlvegtanuacuteiban Ducatus Sancti Sabbe (Szent Szaacuteva Hercegseacutege) aacutell

amely teruumllet (Hercegovina) eredetileg a Boszniai Kiraacutelysaacuteghoz tartozott79 A hosszabb vaacuteltozat felsorolaacutesaacuteban a 6 a roumlvidebb tekercsvaacuteltozateacuteban a 7 helyen A te-

kercs madridi peacuteldaacutenyaacutenak szoumlvegeacuteben Iussel Ahmath (a budapestieacuteben torzultan iusselahmat formaacuteban) a hosszabb vaacuteltozat szoumlvegtanuacuteiban Iusselahmat (M V) eacutes Iusselahmath (W) miacuteg Adelmann kiadaacutesaacuteban Tusselahmath formaacutet talaacutelunk W Cod Lat 3522 fol 146r M N 340 sup (5) fol 26v V Cicogna 894 fol [2r] Adelmann i m fol AIIIv

67

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

miacuteg a veziacuterek feladatkoumlreacutenek aacuteltalaacutenos ismerteteacutese mindkeacutet redakcioacuteban meg-talaacutelhatoacute nevuumlk csak a tekercsen szerepel Mondhatnaacutenk termeacuteszetes hogy az ő portreacuteikat a rotuluson valamivel kisebbre meacuteretezteacutek Nevuumlk Davud Ibrahim Ali eacutes Iszkender pasakeacutent azonosiacutethatoacute Mind a neacutegy illető valoacuteban leacutetező sze-meacutelyt takar eacutes hosszuacute eacuteveken aacutet paacuterhuzamosan viselteacutek magas rangjukat Mint Hans Georg Majer is megaacutellapiacutetotta koumlzuumlluumlk legkoraacutebban 1496-ban a negye-dik veziacuter Iszkender taacutevozott a szeraacutejboacutel80 Egy eacutevvel ezutaacuten 1497 maacuterciusaacuteban Davud nagyveziacuter szolgaacutelati ideje is lejaacutert81 A maacutesik keacutet veziacuter 1498-ig maradt a posztjaacuten82

Laacutethatjuk hogy a szoacuteban forgoacute veziacuterek visszahiacutevaacutesaacutenak eacutevei egymaacuteshoz meg-lehetősen koumlzel esnek Ezeacutert első olvasaacutesra hajlamosak lenneacutenk azt felteacutetelezni hogy a tekercsvaacuteltozat 1496-ban vagy 1497 maacuterciusa előtt keacuteszuumllt De mivel az oumlzvegy Ajnisah szultaacutenlaacuteny akinek a feacuterje Goumlde Ahmed 1497 decembereacuteben halaacutelozott el a hosszabb ndash eacutes a roumlvidebb tekercsvaacuteltozat alapjaacuteul szolgaacuteloacute tehaacutet annaacutel koraacutebbi ndash redakcioacute mindegyik szoumlvegtanuacutejaacuteban szerepel ezeacutert valoacutesziacutenű-siacutethető hogy a mű alapszoumlvege leghamarabb 1498 első hoacutenapjaiban iacuteroacutedhatott Minthogy azonban a nagyveziacuterek kinevezeacuteseacuteről viszonylag koumlnnyen lehetett informaacutecioacutehoz jutni nincs tuacutel nagy időbeli mozgaacutesteruumlnk Furcsa lenne ugyanis ha elbocsaacutetaacutesa utaacuten keacutet-haacuterom eacutevvel meacuteg Davud pasaacutet tuumlntetteacutek volna fel a biro-dalom legmagasabb poziacutecioacuteja viselőjekeacutent Nem zaacuterhatoacute ki ugyanakkor hogy az Ajnisah megoumlzvegyuumlleacuteseacutere tett utalaacutes utoacutelagos betoldaacutes a hosszabb vaacuteltozat elveszett alapszoumlvegeacutebe ez esetben pedig a traktaacutetus keletkezeacutese 1496 koumlruumllre is tehető Maacutesfelől nem szabad elfelejtenuumlnk hogy a tekercsvaacuteltozat bdquocsakrdquo rep-

80 Padişahın portresi 78 Vouml Reindl i m 240 (Ezen megbiacutezataacutesa 1489-ben kezdődoumltt)81 Reindl i m 162 (1485-ben nevezteacutek ki)82 Reindl i m 147 213 (Ali 1487-től volt veziacuter Ibrahim 1486-toacutel)

7 keacutep II Bajezid veziacuterjei Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

68

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

rezentatiacutev kivonata a hosszabb szoumlvegnek eacutes oumlsszeaacutelliacutetaacutesakor nem felteacutetlenuumll a toumlrteacuteneti pontossaacuteg volt a legleacutenyegesebb megfontolaacutes hanem hogy a portreacutekhoz neveket lehessen taacutersiacutetani ndash amelyek eredetileg nem is szerepeltek a műben

A Genealogia tovaacutebbi szoumlvegreacuteszeinek tartalmi megbiacutezhatoacutesaacutega

Miacuteg Petancius Genealogiaacutejaacutenak a szultaacutenokroacutel eacutes csalaacutedtagjaikroacutel illetve a veziacute-rekről szoacuteloacute reacuteszei tartalmilag a toumlrteacuteneti hitelesseacuteg szempontjaacuteboacutel viszonylag koumlnnyen ellenőrizhetők a haacutetraleacutevő eacutes hosszabb reacuteszekben koumlzoumllteket nehezebb meacuterlegre tenni Az oszmaacuten toumlrteacutenelemre vonatkozoacute ismeretekkel kapcsolatban az is fontos keacuterdeacutes hogy a hitelesseacuteg mellett azok mennyiben alapulhattak Petancius sajaacutet tapasztalatain E tekintetben oacutevatossaacutegra int hogy maacutesik mun-kaacuteja a De itineribushellip ciacutemű foumlldrajzi traktaacutetus ndash mint fentebb emliacutetettuumlk ndash pla-gizaacutelt szoumlveg Baacuter maacutestoacutel lopni abban az időben nem szaacutemiacutetott nagy bűnnek iacuteroacutenk megbiacutezhatoacutesaacutegaacutera ez a teacuteny komoly aacuternyeacutekot vet83 Ezeacutert sem teacuterhetuumlnk ki tovaacutebbi oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacuteloacutedaacutesok elől

A veziacuterek utaacuten a Genealogia tekercsvaacuteltozataacutenak mindkeacutet peacuteldaacutenya egy sor-ban toumlbbnyire haacuterom az előbbiekneacutel is kisebb meacuteretű medaillonban 31 portreacutet hoz (8 keacutep) mindegyikhez ciacutem eacutes magyaraacutezat tartozik A hosszabb szoumlveg-vaacuteltozat vonatkozoacute szakaszaiban kuumlloumln-kuumlloumln fejezetekben taacutergyalt udvari meacutel-toacutesaacutegok (II 7ndash11 fejezet) szolgaacutelattevők (III 15ndash21 fejezet megjegyzendő hogy neacutemileg logikaacutetlanul maacuter itt is talaacutelkozunk katonacsoportokkal) eacutes a katonasaacuteg fajtaacutei (IV 22ndash32 fejezet) a tekercsen oumlsszevontan haacuterom oszlopba rendezett egyseacutegekben jelennek meg koheacutezioacute neacutelkuumll ezeknek az egyseacutegeknek az olvasaacutesa egyaraacutent toumlrteacutenhet viacutezszintesen eacutes fuumlggőlegesen is A szerzői szaacuten-deacutek azonban a viacutezszintes olvasaacutesra iraacutenyul amelyet a katonasaacuteg fajtaacuteiroacutel koumlzoumllt oumlsszesiacutető leacutetszaacutemlista (29 fejezet) felsorolaacutesaacutenak sorrendje igazol Balroacutel jobbra eacutes fentről lefeleacute haladva a tekercsen az alaacutebbiak szerepelnek (7ndash32 fejezet)84

83 Ezt a csalaacutest kortaacutersai nem vetteacutek eacuteszre Peacuteldaacuteul amikor Johannes Cuspinianus a művet uacutejra kiadta az alaacutebbi mondatokkal vezette be bdquoFelix Petancius kommentaacuterjaacutet hogy milyen utakon kell a toumlroumlkoumlket megkoumlzeliacuteteni fuumlggeleacutekkeacuteppen idecsatolom Vele egykor nagy baraacutetsaacutegban vol-tunk amikor Miksa csaacuteszaacuter koumlvetekeacutent Budaacuten teveacutekenykedtem Ő ugyanis toumlbbszoumlr ment koumlvet-keacutent mind II Bajezidhez mind [I] Szelimhez eacutes egeacuteszen sok dolgot tudott a toumlroumlkoumlkről amelyet sajaacutet maga laacutetott De hallgasd is meg ezeket olvasoacuterdquo Ld Iohannes Cuspinianus De caesaribus atque imperatoribus Romanis Straszligburg 1540 DCCXVI

84 A terminusok leiacuteraacutesa ndash mint a korabeli művekben aacuteltalaacuteban ndash gyakran nem pontos A ma-gyaraacutezatok segiacutetseacutegeacutevel azonban ezek a probleacutemaacutek eleacuteg koumlnnyen megoldoacutednak Peacuteldaacuteul a hymbrali alakroacutel első laacutetaacutesra nem gondolnaacutenk hogy miacuter-i alem a bdquomegfejteacuteserdquo Mivel azonban azt tudjuk meg roacuteluk hogy ők azok bdquoakik a zaacuteszloacutekat osztjaacutekrdquo az azonosiacutetaacutes maacuter keacutetseacutegtelen mert a nevezett tisztseacutegviselő egyik fontos feladata eacuteppen ez volt Igaz hogy az udvarban egyszerre csak egy volt belőle de a toumlbbes szaacutem nem felteacutetlenuumll annak a jele hogy Petancius toumlbb emberre gondolt ‒ Az oszmaacuten terminusok roumlvid magyaraacutezataacutet ld a Fuumlggeleacutek 1ndash2 jegyzeteiben

69

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

a kaacutediaszkerek a beglerbeacutegek a defterdaacuterok a csaacuteszaacuter flottaacuteja a muumlderrisz(ek) a muumlftuuml a kancellaacuter posztja a szipaacutehi oglanok a szilahtaacuterok a csaacuteszaacuter pecseacutet-jei a kapidzsik a szolakok a janicsaacuterok a beslik a muumlteferrikaacutek a csavusok a goumlnuumllluumlk a gariacuteb jigitek a mehterek az azabok az akindzsik a szerahorok a mazulok kuumlloumlnboumlző tovaacutebbi szolgaacutelattevők85 a katonaacutek oumlsszleacutetszaacutema Euroacutepa (Rumeacutelia) beveacutetelei Aacutezsia (Anatoacutelia) beveacutetelei a csaacuteszaacuter kiadaacutesai Legalul kuumlloumln ciacutemmel ellaacutetva (Leges et mores Turcarum ndash A toumlroumlkoumlk toumlrveacutenyei eacutes szo-kaacutesai) haacuterom portreacute alaacute keruumlltek a bdquomaradeacutekrdquo szoumlvegreacuteszek haacuterom oszlopban balra a birodalom hataacuterairoacutel (33 fejezet) jobbra katonaacuteinak kereszteacuteny erede-teacuteről (34 fejezet) legalul koumlzeacutepen a hadrendről szoacuteloacute (36 fejezet) roumlvidebb egyseacutegek aacuteltal koumlzrefogva kuumlloumln harangalakuacute indadiacutesszel elvaacutelasztva a valoacuteban a toumlroumlkoumlk szokaacutesairoacutel eacutes erkoumllcseiről szoacuteloacute terjedelmesebb mondatok (35 feje-zet) Megjegyzendő hogy ez a legutoacutebbi aacutettekinteacutes a vallaacutesi toumlrveacutenyekről eacutes szokaacutesokroacutel (a kereszteacutenyek megtaacutemadaacutesa a borivaacutes tilalma a haacutezassaacutegi szokaacute-sok az imaacutedkozaacutes a rituaacutelis mosakodaacutes a boumljtoumlleacutes) a hosszabb redakcioacuteboacutel tel-jesseacuteggel hiaacutenyzik raacuteadaacutesul a 15 szaacutezadi Turcica-szerzőkneacutel nem szokvaacutenyos hanem tematikailag egyfelől Georgius de Hungaria (Magyarorszaacutegi Gyoumlrgy avagy a bdquoSzaacuteszsebesi Neacutevtelenrdquo) Tractatus de moribus condictionibus et nequicia Turcorum (Eacutertekezeacutes a toumlroumlkoumlk szokaacutesairoacutel viszonyairoacutel eacutes gonoszsaacute-gaacuteroacutel) ciacutemű 1481-ben nyomtataacutesban is megjelent hitveacutedelmi jellegű munkaacutejaacute-nak a vallaacutesi szokaacutesokat ismertető aacuteltalaacutenos reacuteszleteivel cseng oumlssze86 maacutesfelől a keacutesőbbi kora uacutejkori etnograacutefiai jellegű leiacuteraacutesokat előlegezi meg87

Amint laacutethatoacute a szeraacutej eacutes a birodalom bemutataacutesa nem kuumlloumlnoumlsebben szisz-tematikus a vallaacutesi eacutes katonai feladatok eacutes inteacutezmeacutenyek keverednek benne eacutes olyan teacutemaacutekat is eacuterint mint az aacutellam beveacutetelei eacutes kiadaacutesai amelyeknek az egyeacutenekhez nincs koumlzuumlk koumlvetkezeacuteskeacuteppen a portreacutek itt veacutegkeacutepp csupaacuten diacutesz-keacutent szerepelnek Erre a ndash kuumlloumlnben a traktaacutetus hosszabb szoumlvegvaacuteltozataacutenak szerkezete alapjaacuten megeacuterthető a kivonatolaacutes eredmeacutenyekeacutent előaacutelloacute ndash tartalmi oumlsszevisszasaacutegra keveredeacutesre az eddigi szakirodalom egyaacuteltalaacuten nem figyelt

85 Itt oumlt udvari ember a (nagy) imrahor a szekbaacutenbasi a miacuter-i alem a csasnigiacuterbasi eacutes a haziacutenedaacuterbasi kapott helyet hozzaacuteteacuteve hogy bdquoa roumlvidseacuteg kedveacuteeacutert sok maacutes tisztseacuteget kihagytunkrdquo (alia multa officia omituntur gratia brevitatis) A hosszabb redakcioacute szoumlvegtanuacuteiban (21 fejezet) az utoacutebbi kettő tisztseacuteg nem is szerepel

86 Szoumlvegszerű egyezeacutes nem mutathatoacute ki Georgius de Hungaria Tractatus de moribus condictionibus et nequicia Turcorum Traktat uumlber die Sitten die Lebensverhaumlltnisse und die Arglist der Tuumlrken Nach der Erstausgabe von 1481 hrsg uumlbersetzt und eingeleitet von Reinhard Klockow (Schriften zur Landeskunde Siebenbuumlrgens 15) 2 unveraumlnderte Aufl KoumllnndashWeimarndashWien 1994 228 242 (itt teacutevesen tizenkeacutet toumlrveacutenyes feleseacuteg szerepel Petancius munkaacutejaacuteban he-lyesen neacutegy) 262 264ndash266 268 magyar fordiacutetaacutesban Georgius de Hungaria ndash a bdquoSzaacuteszsebesi Neacutevtelenrdquo Eacutertekezeacutes a toumlroumlkoumlk szokaacutesairoacutel viszonyairoacutel eacutes gonoszsaacutegaacuteroacutel Ford Keneacutez Győző In Rabok koumlvetek kalmaacuterok az oszmaacuten birodalomroacutel Koumlzreadja Tardy Lajos Budapest 1977 49ndash153 ebből 80 85 93ndash95

87 Špoljarić i m 56

70

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

8 keacutep Portreacutek (reacuteszlet a tekercs koumlzeacutepső reacutesze) Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412

71

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

fel megeleacutegedtek a bdquohivatalnokrdquo kifejezeacutessel88 ami sajnos arra utal hogy a tekercset csak feluumlletesen tanulmaacutenyoztaacutek eacutes nem olvastaacutek veacutegig a szoumlvegeacutet

A Genealogia ezen reacuteszeinek megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet illetve az esetleges maacutes mun-kaacutekboacutel valoacute koumllcsoumlnzeacutest megaacutellapiacutetandoacute a szoacuteba joumlhető eacutes szaacutemunkra eleacuterhető kortaacuters latin eacutes olasz89 iacuteraacutesokat eacutes koumlnyveket vizsgaacuteltuk meg90 Ezek koumlzuumll toumlbb is csak korszakunkat 50ndash60 eacutevvel koumlvetően sőt akaacuter a 19 vagy a 20 szaacutezadban jelent meg nyomtataacutesban Pontos keletkezeacutesi idejuumlket aacuteltalaacuteban nem ismerjuumlk Ugyanakkor egyes reacuteszeik vagy teljes szoumlveguumlk keacuteziratos peacuteldaacutenyokban keacutezről keacutezre jaacuterhattak eacutes kuumlloumlnboumlző eacuterdeklődő koumlroumlkhoumlz eacutes szemeacutelyekhez eljuthattak

Vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten nem talaacuteltunk olyan művet amelyet adattartalma vagy koumlzleacuteselemeinek sorrendje alapjaacuten Petancius nagy meacuterteacutekben hasznaacutelt volna baacuter bizonyos hasonloacutesaacutegok itt-ott kimutathatoacutek Peacuteldaacuteul az 1496 decembereacuteben isztambuli szolgaacutelati helyeacuteről hazateacuterő Alvise Sagundino velencei koumlvetseacutegi titkaacuter is szoacutelt zaacuteroacute jelenteacuteseacutenek relazioneacutejaacutenak Marino Sanuto velencei toumlrteacute-netiacuteroacute naploacutejaacuteban fennmaradt kivonataacuteban91 a veziacuterekről Davud Ibrahim eacutes Ali pasaacuteroacutel megemleacutekezve szaacutermazaacutesukroacutel Hozzaacutetette hogy Iszkender pasa

88 Peacuteldaacuteul Saviello (i m 134) bdquoofficersrdquo-nek mondja őket89 A neacutemet neacutemetalfoumlldi eacutes orosz utazoacutekroacutel nem teacutetelezzuumlk fel hogy hathattak volna

Petanciusra Roacuteluk ld Steacutephane Yerasimos Les Voyageurs dans lrsquoEmpire Ottoman (XIVendashXVIe siegravecles) Bibliographie itineacuteraires et inventaire des lieux habiteacutes (Publications de la Socieacuteteacute Turques drsquoHistoire Seacuterie VII No 117) Ankara 1991 passim

90 Az alaacutebbi műveket proacutebaacuteltuk meg oumlsszehasonliacutetani vagy aacutetneacutezni Pertusi Martino Segono 79ndash86 (Martino Segono Tractatus de provisione Hydronti et de ordine militum Turci et eius origine ciacutemű roumlvid műve) Paolo Giovio Comentario de le cose dersquo Turchi Roma 1535 Giovanni Antonio Menavino Trattato de costumi et vita de Turchi Firenze 1548 Theodoro Spandugino Cantacuscino I commentari Firenze 1551 Annali veneti dallrsquoanno 1457 al 1500 Del senatore Domenico Malipiero Ordinati e abbreviati dal senatore Francesco Longo parte 1ndash2 (Archivio storico italiano 7) Firenze 1843 Sanuto i m IndashIII (Alvise Sagundino And-rea Zanchani Alvise Manenti beszaacutemoloacutei) Donado da Lezze Historia Turchesca (1300ndash1514) Publ I Ursu Bucureşti 1910 N Jorga Notes et extraits pour servir lrsquohistoire des croisades au XVe siegravecle Cinquiegraveme seacuterie (1476ndash1500) Bucarest 1915 313ndash330 (Alessio Celidonio) Franz Babinger Die Aufzeichnungen des Genuesen Iacopo de Promontorio-de Campis uumlber den Osmanenstaat um 1475 (Bayerische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse Sitzungsberichte Jahrgang 19568) Muumlnchen 1957 Uő Johannes Darius (1414ndash1494) Sachwalter Venedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis (Bayerische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse Sitzungsberichte Jahrgang 19615) Muumlnchen 1961 Franz Babinger Alessio Celidonio (dagger 1517) und seine Tuumlrkendenkschrift In Beitraumlge zur Suumldosteuropaforschung Anlaumlszliglich des 1 Balkanologenkongresses in Sofia (28 VIIIndash1 IX 1966) Muumlnchen 1966 326ndash330 Eve Borsook The Travels of Bernardo Michelozzi and Bonsignore Bonsignori in the Levant Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 36 (1973) 145ndash197 ‒ A szoacuteba joumlvő 15 szaacutezad veacutegi‒16 szaacutezad eleji munkaacutekroacutel ld meacuteg Agostino Pertusi Giovanni Battista Egnazio (Cipelli) e Ludovico Tuberone (Crijeva) tra i primi storici Occidentali del popolo turco In Venezia e Ungheria nel Rinascimento A cura di Vittore Branca (Civiltagrave veneziana Studi 28) 479‒487 főleg 480‒482

91 Sanuto i m I 397ndash401 Ezt a beszaacutemoloacutet eacuterteacutekeleacuteseacuteben Rakova is hasznosiacutetja (i m 59) eacutes a hasonloacutesaacutegokra is helyesen figyel fel

72

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

megvaacutelt tisztseacutegeacutetől ami iacutegy egyuumltt reacuteszben maacutes mint a tekercs fentebb taacuter-gyalt informaacutecioacuteja92 Ugyanő az uralkodoacute heacutet fiaacuteroacutel eacutes nyolc laacutenyaacuteroacutel beszeacutel de sem a feacuterfiak neveacutet sem a nők feacuterjeacutenek az aacutellaacutesaacutet nem koumlzli vagy ha bekuumlldoumltt jelenteacuteseacuteben szerepeltek is Sanuto kihagyta őket naploacutejaacuteboacutel93 Ezzel szemben a sehzaacutedeacutek eacuteletkoraacutera eacutes szuumlleteacutesi sorrendjeacutere valamint szolgaacutelati helyeacutere is utal a legidősebb fiuacute Karamaacutenban a maacutesodik Anatoacuteliaacuteban a harmadik a troacuten legeseacute-lyesebb vaacuteromaacutenyosa egy La Foja nevű helyen (valoacutesziacutenűleg Focsa ma Foccedila) tartoacutezkodik maacutesfeacutel napnyi jaacuteraacutesra a fővaacuterostoacutel a negyedik Trapezuntban az oumltoumldik Kaffaacuteban a hatodik Nikomeacutediaacuteban (ma Kocaeli koraacutebban İzmit) a hete-dik pedig Goumlroumlgorszaacutegban szeacutekel94 A lista maacutesodik fele tartalmilag megegyezik Petancius koumlzleacuteseacutevel Sagundino is felsorolja az aacutellam beveacuteteleit eacutes kiadaacutesait de a jelenteacuteseacuteről keacuteszuumllt kivonatban ezeknek sem az oumlsszegei sem a fajtaacutei nin-csenek fedeacutesben a Genealogiaacuteban leacutevőkkel95 Veacuteguumll a velencei koumlvetjelenteacutes szerint a birodalomban 28 rumeacuteliai eacutes 34 anatoacuteliai szandzsaacutek talaacutelhatoacute ezzel szemben a Petancius-tekercs 25 euroacutepai eacutes 36 (a hosszabb redakcioacute keacuteziratos szoumlvegvariaacutensaival oumlsszehasonliacutetva ez eliacuteraacutes lehet 26 helyett) aacutezsiai koumlzigazga-taacutesi egyseacuteget emliacutet

Mivel a szandzsaacutekok neve eacutes szaacutema eleacuteg joacutel ellenőrizhető oumlsszevetettuumlk a Petancius-mű hosszabb redakcioacutejaacutenak ismert vaacuteltozataiban ndash ahol a roumlvidebb tekercsvaacuteltozathoz keacutepest a szandzsaacutekoknak nemcsak a szaacutema hanem a neve is szerepel ndash illetve a koraacutebban Donado da Lezzeacutenek vagy Giovan Maria Angiolelloacutenak tulajdoniacutetott eacutes 1514-ig adatokat nyuacutejtoacute Historia Turchescaacuteban96

92 Sanuto i m I 397 39993 Sanuto i m I 398 39994 Uo95 A birodalom joumlvedelmeinek korabeli euroacutepai főleg olasz forraacutesokban felbukkanoacute teacuteteleit

gyűjtoumltte oumlssze Snezhana Rakova The Earliest Records of Income and Expenses of the Sultan In Venetians and Ottomans in the Early Modern Age Essays on Economic and Social Connected History Ed by Anna Valerio (Hilacircl Studi turchi e ottomani 6) Venezia 2018 13‒29 Itt is is-mertetett neacutezete szerint (18 old) Sagundino hathatott Petanciusra aacutem ezt teacutetelesen nem toumlrekszik bizonyiacutetani

96 E mű szerzőseacutegeacutet tekintve neacutemi bizonytalansaacuteg tapasztalhatoacute Ursu (i m XXVndashXXX) da Lezze iacuteraacutesaacutenak tartotta Maacutesok Angiolelloacuteeacutenak (Franz Babinger Von Amurath zu Amurath Vor- und Nachspiel der Schlacht bei Varna (1444) In Uő Aufsaumltze und Abhandlungen zur Geschichte Suumldosteuropas und der Levante I (Suumldosteuropa Schriften der Suumldosteuropa-Gesellschaft 3) Muumlnchen 1962 1524 jegyzet Ernst Werner Die Geburt einer Groszligmacht ndash Die Osmanen (1300ndash1481) Ein Beitrag zur Genesis der tuumlrkischen Feudalismus (Forschungen zur mittelalterlichen Geschichte 32) Weimar 19854 15) Legutoacutebb MacKay hozott fel meggyőzőnek tűnő bizonyiacuteteacute-kokat arra neacutezveacutest hogy Angiolello egy szinteacuten kiadott maacutesik művet jegyzett amelyből a Historia Turchescaacuteban csupaacuten reacuteszletek szerepelnek a toumlbbit pedig egy vagy toumlbb szerző iacuterta Ld Pierre A MacKay The Content and Authorship of the Historia Turchesca In İstanbul Uumlniversitesi 550 yıl Uluslararası Bizans ve Osmanlı Sempozyumu (XV yuumlzyıl) 30ndash31 Mayıs 2003 Editoumlr Suumlmer Atasoy İstanbul 2004 213ndash223 Uő The Angiolello Manuscript and other Contemporary Sources Maps and Views of the Fortress of Negropont httpsdigitallibwashingtonedure-searchworksbitstreamhandle177325309GMA_04_2014_123pdfsequence=1 1ndash23

73

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

leacutevő szandzsaacutek-listaacutekat (laacutesd Fuumlggeleacutek 3) Erősen toumlrekedtuumlnk az időnkeacutent meglehetősen eltorziacutetva leiacutert helynevek azonosiacutetaacutesaacutera de neacutehaacuteny esetben sajnos hiaacuteba Petancius az aacutelliacutetaacutesa szerint Rumeacuteliaacuteban leacutevő 25 szandzsaacutekboacutel a teacutenyle-ges felsorolaacutesban csak 20-at Anatoacuteliaacuteban pedig a 26 helyett csupaacuten 21-et ad meg neacutev szerint Ezzel szemben a Historia Turchesca ndash Kaffaacutet is ide sorolva ndash Euroacutepaacuteban 28 Aacutezsiaacuteban 20 szandzsaacutekot sorol fel Csakhogy a keacutet lajstromban talaacutelhatoacute alkormaacutenyzoacutesaacutegok koumlzuumll Rumeacuteliaacuteban 13-14 Anatoacuteliaacuteban pedig csak 16 azonos Azaz a keacutet szerző oumlsszesen 63 szandzsaacutekot emliacutet ami szinte nullaacutera csoumlkkenti annak eseacutelyeacutet hogy baacutermelyikuumlk maacutesolta volna kolleacutegaacutejaacutet Ezt erősiacuteti az is hogy a nevek lejegyzeacuteseacuteben sincs kuumlloumlnoumlsebb hasonloacutesaacuteg Ezzel egyuumltt a keacutet lista meacuteltoacute figyelmuumlnkre Veacutelemeacutenyuumlnk szerint kimondottan eacuterdekes hogy Petancius tud a jaja muumlszellem eacutes cigaacuteny szandzsaacutek(ok)roacutel Ha nem teacuteveduumlnk ő az első euroacutepai aki szoacutel ezekről a nem szokvaacutenyos koumlzigazgataacutesi egyseacutegekről Azt is megkockaacuteztathatjuk hogy neacutemelyik olyan keacutesőbb sokaacuteig fennaacutelloacute szan-dzsaacutek eseteacuteben amelynek nem ismerjuumlk pontos alapiacutetaacutesi időpontjaacutet szerzőnk adatai akaacuter kiindulaacutesi pontul is szolgaacutelhatnak

Laacutetszoacutelag maacutes hasonloacutesaacutegok is vannak Petancius eacutes da Lezze munkaacutei koumlzoumltt Iacutegy mindketten beszeacutelnek a szultaacutenaacutetus pecseacutetjei eacutes a nisaacutendzsi koumlzti kapcso-latroacutel Ezt Petancius teljesen rosszul ismeri da Lezze csak reacuteszben Petancius munkaacutejaacutenak hosszabb vaacuteltozataacuteban (14 fejezet) ezt talaacuteljuk bdquoAzt aki a csaacuteszaacuter pecseacutetjeacutenek őre nisandzsibasinak hiacutevjaacutekrdquo97 A tekercsvaacuteltozat szerint (12 feje-zet) bdquoA csaacuteszaacuter pecseacutetjei A toumlroumlk csaacuteszaacuter pecseacutetjeinek a szaacutema az udvarban oumlt Egy pecseacutet pedig a nisandzsibasinaacutel van amely a csaacuteszaacutereacuterdquo98 A Historia Turchescaacuteban pedig az alaacutebbi magyaraacutezat olvashatoacute bdquoA pecseacutetről Van ott egy nisaacutendzsinak titulaacutelt [is] Ő a Nagy Toumlroumlk neveacuteben iacutert oumlsszes kegyeskedeacutest lepecseacuteteli vagy lebeacutelyegzi neki eacutevi 400 000 akcse99 joumlvedelmet utalnak ki eacutes

97 Adelmann i m fol BIv eacutes W Cod Lat 3522 fol 149r At ille qui est custos sigilli imperatoris Nisantibastia nominatur (V Cicogna 894 fol [4r] nascinbascia M N 340 sup (5) fol 28v nisancibassa alakban)

98 A tekercs mindkeacutet peacuteldaacutenyaacuteban azonos moacutedon SIGILLA IMPltERATORISgt Sigilla Turchorum imperatoris in curia sunt quinque Tenet autem unum sigillum Nisancibascia quod est imperatoris

99 Ez az oumlsszeg magasnak tűnik Erhan Afyoncu (Nişancı In Tuumlrkiye Diyanet Vakfı İslacircm Ansiklopedisi XXXIII İstanbul 2007 158) ndash sajnos forraacutesmegjeloumlleacutes neacutelkuumll ndash azt aacutelliacutetja hogy Dzselaacutelzaacutede Musztafa erre a tisztseacutegre valoacute első kinevezeacutesekor (1557) 180 000 akcse haacutesz-birtokot kapott maacutesodszor (1566) pedig eleinte ugyanennyit de kivaacuteloacutesaacutega miatt keacutesőbb el-addig ismeretlen moacutedon 300 000 akcseacutera ugrottak javai Ez igaz lehet de azeacutert megjegyezzuumlk hogy elgondolkodtatoacute miszerint a 16 szaacutezad maacutesodik feleacutere dataacutelt kaacutenunnaacutemeacuteban az aacutell hogy a koumlzuumlluumlk az udvart szandzsaacutekbeacutegkeacutent elhagyoacuteknak 450 000 akcse jaacuter Vouml Douglas A Howard Ottoman Administration and the Ticircmacircr System Ṣucircret-i Ḳacircnucircnnacircme-i lsquoOsmacircnicirc Beracircy-ı Ticircmacircr Dacircden Journal of Turkish Studies 20 (1996) 91 A mű keacutesziacuteteacutesi ideje szerintuumlnk keacuterdeacuteses akaacuter koraacutebbi is lehet

74

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

sok ajaacutendeacutekot [kap]rdquo100 Amint kivilaacuteglik Petancius szeme előtt keacutetseacutegkiacutevuumll ndash kereszteacuteny uralkodoacutek mintaacutejaacutera ndash pecseacutetek lebegtek miacuteg a Historia Turchesca szerzője talaacuten a tugraacutera utalt (amellyel eacuteppen a nisaacutendzsi laacutetta el a kimenő ira-tokat) csak a megfelelő terminust nem talaacutelta Tehaacutet iacuteroacuteink ezuacutettal sem hatottak egymaacutesra

Roumlviden a Petancius-tekercs szaacutemadataira is ki akarunk teacuterni (A hosszabb szoumlvegvaacuteltozatban a beveacutetelek fajtaacutei ugyan szerepelnek aacutem mindenuumltt oumlsszegek neacutelkuumll) A rotulusban felsorolt beveacutetelek koumlzoumltt az első szerint bdquoa keacutet dukaacutettoacutel 10 dukaacutetig adoacutet fizető kereszteacutenyek 800 ezer haacutezaacuteboacutel amely Euroacutepaacuteban talaacutelhatoacute 1 millioacute 500 ezer adoacutejuk vanrdquo101 Ebből a dzsizje-fizetők szaacutema eleacuteg valoacutesaacuteghűnek tűnik hiszen ezek Rumeacuteliaacuteban ndash egyes teruumlletek kimaradaacutesa vagy hiaacutenyai koumlze-pette ndash 1490 koumlruumll nagysaacutegrendileg meghaladtaacutek a 600 000-et102 Teacuteves megaacutella-piacutetaacutes hogy a haraacutecs 2ndash10 dukaacutet koumlzoumltt vaacuteltakozott Tuacutelzoacute a beveacutetelkeacutent mondott maacutesfeacutelmillioacute arany Minthogy egy aranyat ekkoriban 52ndash54 akcse koumlzoumltt vaacuteltot-tak103 a jelzett dukaacutetmennyiseacuteg 75 millioacutenak felel meg A helyzet az hogy az előbb ideacutezett 600 000-neacutel toumlbb adoacuteegyseacuteg utaacuten a kincstaacuternak csupaacuten 31 millioacute akcse beveacutetele volt104 A Petancius aacuteltal emliacutetett 800 000 csalaacutedtoacutel pedig 40 millioacute akcseacutera szaacutemiacutethatott volna Nyilvaacutenvaloacute hogy ilyen teacutemaacutekban amelyekről meacuteg az aacutellamnak sem mindig voltak pontos ismeretei igen neheacutez lehetett biztos eacuterte-suumlleacutest szerezni Azaz ezek a szaacutemok (kiveacuteve a kiroacutett oumlsszeg meacuterteacutekeacutet) nem kiriacute-voacutean rosszak Feltehetőleg koumlnnyebb volt megtudni mekkora a janicsaacuter hadtest nagysaacutega (ez a rotulus 29 fejezeteacutenek katonalistaacutejaacuteban talaacutelhatoacute) Ha Petancius kerekiacutetett 9000 főjeacutehez hozzaacuteadjuk az 500 szolakot (mivel ezek is janicsaacuterok voltak) akkor a II Mehmed koraacutenak veacutegeacutere egy neacutevtelen goumlroumlg nyelvű mű

100 Da Lezze i m 133 ndash Giovan Maria Angiolello ugyanezt a tisztseacuteget kisseacute maacuteskeacutent jellemzi bdquoAztaacuten van ott egy akit nisaacutendzsinak titulaacutelnak akinek az a feladata hogy lepecseacutetelje a leveleket eacutes a bdquokegyelmeketrdquo amelyeket a szultaacuten neveacuteben iacuternak s akinek beacuterkeacutent sok joumlvedelme van eacutevente 40 000 (innen egy nulla bizonyaacutera lemaradt) akcse eacuterteacutekben a veacutegtelenuumll sok ajaacutendeacutek eacutes adomaacuteny neacutelkuumll Ld Giovan Maria Angiolello Viaggio di Negroponte A cura di Cristina Bazzolo (Testi inediti e rari 1) Vicenza 1982 47 (Modernizaacutelt helyesiacuteraacutessal) Az eredeti MacKay aacuteltal igen rossznak tartott (The Angiolello Manuscript 5) Jean Reinhard-feacutele kiadaacutest ld httpsarchiveorgdetailsedition dejmangio00angi 67

101 A madridi peacuteldaacutenyban (Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412) szereplő helyes oumlssze-gekkel De CCCCCCCCM domorum quę sunt in Europa Christianorum a ducatis duobus usque ad ducatos X solventium tributum habent I Mion VC M Vouml Snezhana Rakova Between the Sultan and the Doge Diplomats and Spies in the Time of Suleiman the Magnificent (CAS Working Paper Series 8) Sofia 2016 18 Uő The Earliest Records 18 Uő The Last Crusaders 59 80 000 kereszteacuteny eacutes 500 000 helyett 50 000 bdquotoumlroumlkrdquo csalaacutedfőről szoacutel pedig a forraacuteskoumlzlő reacuteszben (The Last Crusaders 69‒70) joacutel iacuterja aacutet a vonatkozoacute adatokat

102 Oumlmer Barkan 894 (14881489) yılı cizyesinin tahsilacirctına ait muhasebe bilacircnccediloları Belgeler 1 (1964) 26

103 Şevket Pamuk Money in the Ottoman Empire In An Economic and Social History of the Ottoman Empire 1300ndash1914 Ed by Halil İnalcık‒Donald Quataert Cambridge 1994 956

104 Barkan i m 26

75

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

szerzője aacuteltal taksaacutelt 10 000 főhoumlz105 illetve az első igazi leveacuteltaacuteri forraacutesboacutel szaacutermazoacute 1514-es 10 156 fős adathoz meglehetősen koumlzel jutunk106 Ehhez keacutepest Martino Segono puumlspoumlk koraacutebbi 1480‒1481 koumlruumllre dataacutelhatoacute roumlvidke munkaacuteja a Tractatus de provisione Hydronti et de ordine militum Turci et eius origine (Eacutertekezeacutes Otranto veacutedelmeacuteről a toumlroumlkoumlk hadrendjeacuteről eacutes eredetuumlkről) amely a balkaacuteni uacutetvonalakat ismertető műveacutevel egyuumltt hagyomaacutenyozoacutedott a janicsaacuterok eseteacuteben meglehetősen felfeleacute kerekiacutetett tizenkeacutetezres leacutetszaacutemot ad meg (Megjegyzendő hogy e munka Petanciushoz hasonloacutean a katonasaacuteg fajtaacuteit is ismerteti de az egyes katonatiacutepusok sorrendje maacutes ismerteteacutesuumlk tartalmilag is elteacuterő eacutes a leacutetszaacutemadatok minden esetben nagyobbak107)

Eddigi vizsgaacuteloacutedaacutesaink alapjaacuten tehaacutet azt gondoljuk hogy a tekercs nagy meacuter-teacutekben Petancius sajaacutet eacutertesuumlleacutesein alapuloacute oumlnaacutelloacute műve Ebben az oumlsszefuumlggeacutes-ben megnyugtatoacute szaacutemunkra hogy a 15 szaacutezad veacutegi 16 szaacutezad eleji latin eacutes olasz forraacutesokat kitűnően ismerő Franz Babinger uacutegy beszeacutelt Petanciusroacutel mint aki bdquojoacutel ismeri az oszmaacuten koumlruumllmeacutenyeketrdquo eacutes bdquotartalmas munkaacutecskaacutetrdquo keacutesziacutetett azaz mint aki veacutegső soron megbiacutezhatoacute szerző108

Oumlsszegzeacutes A tekercs elkeacutesziacuteteacuteseacutenek ceacutelja

Adott tehaacutet egy az Oszmaacuten Birodalom uralkodoacutecsalaacutedjaacutet aacutellamkormaacutenyzataacutet koumlzigazgataacutesaacutet eacutes katonai erejeacutet bemutatoacute reacuteszben genealoacutegiai reacuteszben leiacuteroacute jellegű szaacutemos reacuteszletet tartalmazoacute munka Ennek alapszoumlvegeacutet hosszabb vaacuteltozataacutet ndash tartalmi elemei alapjaacuten ndash a raguzai szuumlleteacutesű ekkor zenggi vaacuterosi főjegyzőkeacutent teveacutekenykedő Felix Petancius 1496ndash1498 koumlzoumltt iacuterhatta Műveacute-ből valoacutesziacutenűleg nem sokkal elkeacuteszuumllte utaacuten Budaacuten ő maga a korban teljesen egyeduumllaacutelloacute formaacutetumuacute reprezentatiacutev orientalizaacuteloacute diacutesziacuteteacutesű eacutes a leszaacutermazaacutesi taacuteblaacutek csalaacutedfaacutek mintaacutejaacutera portreacutegaleacuteriaacuteval ellaacutetott tekercsvaacuteltozatot iacutert illetve keacutesziacutettetett eacutes miniaacuteltatott

A tekercset Petancius ndash minden ismert illetve neki tulajdoniacutetott munkaacutejaacutenak ez az uralkodoacute volt a ciacutemzettje ndash II Ulaacuteszloacute magyar eacutes cseh kiraacutelynak kiacutevaacutenta aacutetnyuacutejtani azeacutert hogy az oszmaacutenok elleni harcra lelkesiacutetse eacutes cselekveacutesre

105 Ordo portae Description grecque de la Porte et de lrsquoarmeacutee du sultan Mehmed II Eacutediteacutee hellip par Şerif Baştav (MagyarndashGoumlroumlg Tanulmaacutenyok 27) Budapest 1947 7

106 Oumlmer Lucirctfi Barkan H 933ndash934 (M 1527ndash1528) malicirc yılına ait bir buumltccedile oumlrneği İstanbul Uumlniversitesi İktisat Fakuumlltesi Mecmuası 15 (1953ndash1954) 312

107 Pertusi Martino Segono 79ndash86 a janicsaacuterokra vonatkozoacute adat 83 (45 sor) Segonoacutenak a toumlroumlkoumlk eredeteacutere vonatkozoacute itteni fejtegeteacuteseacutevel kapcsolatban Agostino Pertusi meg is jegyezte hogy ezek Petancius Genealoacutegiaacuteja hosszabb redakcioacutejaacutenak valamifeacutele előkeacutepekeacutent is tekinthetők Pertusi I primi studi 491

108 Franz Babinger Mehmed der Eroberer und seine Zeit Weltenstuumlrmer einer Zeitwende Muumlnchen 1953 479 (A szandzsaacutekok eacutes a tiacutemaacuterbirtokosok szaacutemaacuteval kapcsolatos adatait ideacutezi)

76

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

oumlsztoumlkeacutelje Iacutegy fogalmazta meg ezt a korabeli szokaacutesos toumlroumlkellenes koumlzhe-lyek alkalmazaacutesaacuteval a tekercsvaacuteltozat egyfajta zaacuterszavakeacutent (34 fejezet) bdquoNe csodaacutelja felseacuteged legfelseacutegesebb kiraacutely hogy a toumlroumlkoumlk csaacuteszaacutera Aacutezsiaacuteban eacutes Euroacutepaacuteban ekkora katonasaacutegot keacutepes oumlsszegyűjteni Ugyanis ezek legnagyobb reacutesze kereszteacuteny ősoumlktől szaacutermazik eacutes azt oacutehajtjaacutek hogy kereszteacuteny kiraacutelyhoz keruumlljenek eacutes amennyiben az Isten joacutevaacutehagyaacutesaacuteval megtoumlrteacutenne hogy felseacuteged a toumlroumlk ellen hadat indiacutet mindegyikuumlk maacuter fegyveresen felszerelkezve felseacuteged-hez csatlakozik Eacuteppen ezeacutert Isten kegyeacutevel indiacutetson arra minden kereszteacutenyt hogy a te kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegoddal eacutes vezeteacuteseddel Krisztus keresztjeacutet felveacuteve ezt a ragyogoacute tettet megproacutebaacuteljardquo109 Ha arra gondolunk hogy a De itineribust is hasonloacute ceacutellal keacutesziacutetette akkor (fuumlggetlenuumll attoacutel hogy ennek szoumlvege mekkora meacuterteacutekben nem a sajaacutet iacuteraacutesa) nyugodtan mondhatjuk roacutela hogy a korban aacuteltalaacute-nos moacutedon hataacuterozott oszmaacutenellenes eacuterzuumlleteket taacuteplaacutelt Minden bizonnyal az 1499-ben kezdődő velenceindashoszmaacuten haacuteboruacute előtti feszuumllt leacutegkoumlr II Ulaacuteszloacutenak a Velenceacutet taacutemogatoacute szerepvaacutellalaacutesa a magyar kiraacutely hadba leacutepeacuteseacutenek balkaacuteni eacutes koumlzvetve Dalmaacuteciaacutet is eacuterintő koumlvetkezmeacutenyei egyaraacutent oumlsztoumlnző teacutenyezők lehettek a mű mindkeacutet vaacuteltozataacutenak elkeacutesziacuteteacuteseacutere illetve a tekercs benyuacutejtaacutesaacutera

Petanciust azonban ndash keacutesőbbi paacutelyaacutejaacuteboacutel koumlvetkeztethetuumlnk erre ndash egyuacutettal szemeacutelyes megfontolaacutesok is oumlsztoumlnoumlzhetteacutek Az lebeghetett a szeme előtt hogy bekeruumllhessen a kiraacutely koumlrnyezeteacutebe vagy ha maacuter sikeruumllt megkapaszkodnia az udvarban amit a tekercs madridi peacuteldaacutenyaacutenak egyeacutertelmű budai udvari keacutesziacute-teacutese is sugall szaacutemunkra alkalmasnak laacutesseacutek (tovaacutebbi) diplomaacuteciai feladatok elveacutegzeacuteseacutere

Műveacuteszettoumlrteacuteneti szempontboacutel hangsuacutelyozandoacute hogy a tekercs a maga műfajaacuteban teljesen egyeduumllaacutelloacute minthogy első alkalommal mutatja be az Osz-maacuten uralkodoacutehaacutezat portreacutekon medaillonos formaacuteban Baacuter tartalma szerint nem kifejezetten genealoacutegiai munka meacuteltaacuten tekinthető a dinasztia tagjairoacutel az első euroacutepai kereszteacuteny szerző aacuteltal keacutesziacutetett csalaacutedfaacutenak Emellett a szeraacutej vezetőit eacutes főbb alkalmazottait is sziacutenesen taacuterja eleacutenk Toumlrteacuteneti szempontboacutel pedig azeacutert fontos mert hosszabb szoumlvegvaacuteltozataacutenak keacuteziratos maacutesolt eacutes keacutesőbbi nyomta-tott peacuteldaacutenyai amelyeket a tekercsneacutel joacuteval toumlbben vehettek keacutezbe viszonylag megbiacutezhatoacute eacutes korszerűnek mondhatoacute ismereteket nyuacutejtottak az olvasoacuteknak az oszmaacutenokroacutel

109 A tekercs mindkeacutet peacuteldaacutenyaacuteban azonos moacutedon Non miretur maiestas vestra serenissime rex quod tantos Turchorum imperator in Asia et Europa posset comparare militares viros Nam horum maxima pars quidem est a Christiano sanguine orta desiderans ad Christianum regem accedere quandoque si igitur contigerit annuente Deo maiestatem vestram in Turchos exercitum ducere omnes illi quidem parati cum armis adherent eidem maiestati Qua propter inspiret Deus gratia sua Christianos omnes ut te rege et duce hoc preclarum tentetur facinus Christi assumpta cruce

77

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

FUumlGGELEacuteK

1

Felix Petancius Genealogiaacuteja hosszabb első vaacuteltozataacutenak kivonatos tartalma(Az első nyomtatott kiadaacutes Konrad Adelmann De origine ordine et militari

disciplina Magni Turcae domi forisque habita libellus Hagenau 1530 lapszaacutemaival)

Ajaacutenlaacutes Ulaacuteszloacutehoz (fol AIIrndashv)

I reacutesz A szultaacutenok csalaacutedfaacuteja1 A toumlroumlkoumlk eredete (fol AIIv)2 A szultaacutenok tetteinek roumlvid bemutataacutesa (fol AIIvndashAIIIv)3 II Bajezid fiai (fol AIIIv)4 II Bajezid laacutenyai eacutes vejei (fol AIIIv)5 A hadi sikerek titka az uralkodoacute abszoluacutet hatalma (fol AIIIvndashAIIIIr)

II reacutesz Az aacutellamvezeteacutes110

6 A veziacuterek (fol AIIIIr)7 A beglerbeacutegek eacutes a birodalom keacutet feleacutenek (Anatoacutelia eacutes Rumeacutelia) koumlzigazgataacutesa a szandzsaacutekok a tiacutemaacuterbirtokok (fol AIIIIrndashBIr)8 A kaacutediaszkerek111 (fol BIr)9 A mufti112 (fol BIr)10 A muumlderrisz(ek)113 (fol BIr)11 A defterdaacuter (fol BIr)12 Kiteacuterő a birodalom beveacutetelei (Anatoacutelia eacutes Rumeacutelia oumlsszesiacutetve) (fol BIrndashBIv)13 A csaacuteszaacuteri kancellaacuteria eacutes nyelvhasznaacutelata (fol BIv)14 A csaacuteszaacuteri pecseacutet a nisaacutendzsi114 (fol BIv)

III reacutesz Az udvartartaacutes a szolgaacutelattevők egyes katonafajtaacutek eacutes leacutetszaacutemuk15 A szipaacutehi oglanik115 (fol BIvndashBIIr)16 A szilahtaacuterok116 (fol BIIr)

110 V Cicogna 894 fol [2v] De imperii gubernatione (A birodalom kormaacutenyzaacutesaacuteroacutel) feje-zetciacutemmel

111 A hadbiacuteroacutek112 Itt a sejhuumlliszlaacutem113 A magasabb szintű oktataacutesi inteacutezmeacutenyek tanaacuterai114 A kancellaacuteria vezetője a szultaacuteni toumlrveacutenyek legfőbb ismerője az uralkodoacutei parancsokra a

tugra (a szultaacuten kalligrafikus keacutezjegye) raacuterajzoloacuteja115 Pontosabban szipaacutehi oglanlari a hat udvari lovas alakulat (alti boumlluumlk halki) tagjainak gyermekei116 Szoacute szerinti jelenteacutese fegyverhordozoacute a hat udvari zsoldos lovas alakulat egyike

78

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

17 A muumlteferrikaacutek117 (fol BIIr)18 A szolakok118 (fol BIIr)19 A kapidzsik119 (fol BIIr)20 A mehterek120 (fol BIIrndashv)21 Tovaacutebbi szolgaacutelattevők mesteremberek a mirahorbasi121 a miacuter-i alem122 a szekbaacutenbasi123 (fol BIIv)

IV reacutesz A katonasaacuteg fajtaacutei eacutes leacutetszaacutema124

22 A tiacutemaacuterbirtokosok eacutes a tiacutemaacuterbirtokok szaacutema (fol BIIv)23 A janicsaacuterok fajtaacuteik kikeacutepzeacutesuumlk a dizdaacuterok125 (fol BIIvndashBIIIr)24 Az azabok126 (fol BIIIr)25 Az akindzsik127 (fol BIIIr)26 A csausok128 (fol BIIIr)27 A beslik129 (fol BIIIrndashv)28 A goumlnuumllluumlk130 (fol BIIIv)29 A muumlszellemek131 (fol BIIIv)30 A jajaacutek132 (fol BIIIv)31 A szerahorok133 (fol BIIIv)32 A hajoacutehad134 (fol BIIIv)

117 A szultaacuten eacutes a magas meacuteltoacutesaacutegok kiacuteseacutereteacutenek tagjai akik sokszor a főemberek fiai koumlzuumll keruumlltek ki

118 A szultaacuten lova mellett keacutetoldalt haladoacute testőroumlk a janicsaacuterok 60ndash63 alegyseacutegeacutet alkottaacutek119 A szultaacuteni palota kapuőrei120 Itt saacutetorverők (rajtuk kiacutevuumll a katonazenekar tagjait is iacutegy hiacutevtaacutek)121 Fő istaacutelloacutemester122 A birodalom fő zaacuteszloacutevivője a hadizenekar eacutes maacutes hatalmi jelveacutenyek gondozoacuteinak pa-

rancsnoka123 A 65 janicsaacuteregyseacuteg a szekbaacutenok parancsnoka124 Adelmann i m fol BIIv bal margoacutejaacuten a De generibus militum (A katonasaacuteg fajtaacuteiroacutel) ciacutem

szerepel125 Vaacuterparancsnokok126 Eredendően tengeri eacutes folyami hajoacutekon szolgaacuteloacute harcos keacutesőbb vaacuter veacutedő gyalogos katonaacutek127 Eleinte irregulaacuteris portyaacutezoacutek majd a 15 szaacutezad maacutesodik feleacutetől adoacutekedvezmeacutenyeket eacutelve-

ző nyilvaacutentartott feacutelkatonai elem128 A szeraacutejban a diacutevaacuten műkoumldeacuteseacutet biztosiacutetoacutek parancskeacutezbesiacutetők hiacuternoumlkoumlk koumlvetek129 Eredendően napi oumlt akcse zsoldot huacutezoacute lovas vaacuterkatonaacutek130 Jelenteacutese oumlnkeacutentes A nagyobb vaacuterakban szolgaacuteloacute legjobban fizetett lovas katonaacutek131 Ekkor lovas katonaacutek132 Ekkor gyalogos katonaacutek133 Maacuteskeacutent dzserehorok A 15 szaacutezad maacutesodik feleacutetől a koumlzmunkaacutekon dolgozoacute parasztok

napibeacuteresek134 V Cicogna 894 fol [6v] De classe Turcarum (A toumlroumlkoumlk hajoacutehadaacuteroacutel) mint reacuteszciacutem

szerepel

79

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

V reacutesz Harcmodor taacuteborozaacutes33 Taacuteborvereacutes (fol BIIIvndashBIIIIr)34 Hadrend seregszaacuternyak eacutes harcmodor (fol BIIIIrndashv)

Epiloacutegus35 Az adatgyűjteacutes eacutes a munka ceacutelja (fol BIIIIv)36 A kereszteacuteny vereseacutegek az ellenfeacutel lebecsuumlleacuteseacuteből eacutes meghasonlaacutesboacutel fakadtak a koraacutebbi toumlrteacutenelmi esemeacutenyek aacutettekinteacutese (fol BIIIIvndashCIr)37 A kiraacutely buzdiacutetaacutesa a toumlroumlkellenes harcra (fol CIr CIvndashCIIv uumlres oldalak)

2

Felix Petancius Genealogiaacuteja roumlvidebb maacutesodik tekercs formaacutejuacute vaacuteltozataacutenak kivonatos tartalma

Madrid Biblioteca Nacional de Espantildea VITR412 Budapest Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Cod Lat 378

Ajaacutenlaacutes Ulaacuteszloacutehoz

I reacutesz A szultaacutenok csalaacutedfaacuteja1 A szultaacutenok felsorolaacutesa eacutes arckeacutepei2 II Bajezid fiai3 II Bajezid laacutenyai eacutes vejei

II reacutesz Az aacutellamvezeteacutes udvartartaacutes katonaacutek135

4 A veziacuterek arckeacutepei eacutes a veziacuteri tisztseacuteg5 A beglerbeacutegek eacutes a birodalom keacutet feleacutenek (Anatoacutelia eacutes Rumeacutelia) koumlzigazgataacutesa a szandzsaacutekok a tiacutemaacuterbirtokok136

6 A kaacutediaszkerek7 A defterdaacuterok8 A hajoacutehad9 A muumlderrisz(ek)10 A mufti11 A csaacuteszaacuteri kancellaacuteria eacutes nyelvhasznaacutelata

135 A katonafejezetek sorrendjeacutet a 29 fejezetben koumlzoumllt oumlsszesiacutető leacutetszaacutemlista sorrendje sze-rint adtuk meg amely nem egyezik meg a hosszabb vaacuteltozat sorrendjeacutevel hanem a tekercsen blokkonkeacutent aacuteltalaacuteban balroacutel jobbra halad tehaacutet maacuter az aacutetszerkeszteacutes utaacuteni logikus sorrendben

136 A sorrend a hosszabb redakcioacute gondolatmenete szerint a beglerbeacutegekről szoacuteloacute reacutesz a ve-ziacuterektől jobbra eacutes nem balra aacutell

80

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

12 A csaacuteszaacuteri pecseacutet a nisaacutendzsi137

13 A szipaacutehi oglanik14 A szilahtaacuterok15 A kapidzsik16 A szolakok17 A janicsaacuterok fajtaacuteik kikeacutepzeacutesuumlk18 A beslik19 A muumlteferrikaacutek20 A csausok21 A goumlnuumllluumlk22 A gariacuteb jigitek138

23 A mehterek24 Az azabok25 Az akindzsik26 A szerahorok27 A mazulok139

28 Tovaacutebbi szolgaacutelattevők a mirahorbasi a szekbaacutenbasi a miacuter-i alem a csasnigiacuterbasi140 a haziacutenedaacuterbasi141

29 A hadsereg oumlsszleacutetszaacutema30 Az euroacutepai beveacutetelek31 Az aacutezsiai beveacutetelek32 A birodalom kiadaacutesai

III reacutesz Harcmodor szokaacutesok eacutes erkoumllcsoumlk (a sorrend nem egyeacutertelmű) 33 A birodalom hataacuterai34 A katonaacutek kereszteacuteny eredete35 A toumlroumlkoumlk toumlrveacutenyei eacutes szokaacutesai36 Hadrend seregszaacuternyak

137 A sorrend a hosszabb redakcioacute gondolatmenete szerint pecseacutetekről szoacuteloacute reacutesz a kancellaacute-ria alatt aacutell iacutegy a balroacutel jobbra sorrend is megtoumlrik

138 Aacutellaacutesra paacutelyaacutezoacute aacutellomaacutenyon kiacutevuumlli katonaacutek139 Vaacuterakozaacutesi aacutellomaacutenyban leacutevők140 Fő eacutetekfogoacute141 A szultaacuten belső kincstaacuteraacutenak vezetője

81

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

3Szandzsaacutekok Petancius eacutes da Lezze műveacuteben

PETANCIUS DA LEZZE142

M V W A Anatoacutelia Amasia143 Amasia Amasia Amasia Amasia (2)Trapezonta144 Trabezonta Trabesonta Trapesonta Trabisonda (1)Capha145 Capha Capha Capha Capha (5)146

Chestemoni147 Chestomoni Cestemoni Chestemoni Castrumene (4)Bursa148 Bursa Bursa Bursa Bursa (20)Domusli Domusli Domusli Domusli Settelia (10)vagy Seteli149 vagy Setili vagy Seteli vagy Seteli Zachielli (11)150

142 Da Lezze i m 153ndash158 Azon szandzsaacutekokat amelyek itt azonosak voltak a Genealogiaacuteban leacutevő alakjaik melleacute iacutertuk be zaacuteroacutejelben feltuumlntetve itteni sorszaacutemukat A rumeacuteliai alkormaacutenyzoacutesaacutegok szaacutemaacutet doumlntve jeloumlltuumlk

143 Az Amaacutesziai szandzsaacutek144 A Trapezunti szandzsaacutek145 A Kaffai szandzsaacutek146 Da Lezzeacuteneacutel az euroacutepai szandzsaacutekok koumlzoumltt szerepel147 A Kasztamonui (ma Kastamonu) szandzsaacutek148 A Huumldavendigjaacuter szandzsaacutek koumlzpontja Bursza volt149 A Denizli vagy Antaljai maacuteskeacutent Teke Ili szandzsaacutek Minthogy Denizli eredeti neve

Domuzlu volt az elsőnek megadott neacutev ezzel azonos Szeteli Antaljaacutet takarja Az idők soraacuten ezt a vaacuterost mintegy 90 kuumlloumlnfeacutele formaacuteban iacutertaacutek le a forraacutesokban Mivel eacuterdekes eacutes megdoumlbbentő ideiktatjuk őket ahogy az alaacutebbi cikkben megtalaacutelhatoacutek Adalia Adalie Adaliya Adalea Adalta Adalya lsquoAdacirclyiah Aftalia Altatia Andalia Andaliye Andaleyeh Andaliyye Antaliyah Antalia Antaliya Antaliyya Antallya Antālī Antali Antalia Atalia Atalie Ataliya Antaliyah Anthaliumlah Attaleias Attaleia Attaliah Attalico Attalie Catalagrave Catalya Catalea Cathaly Cathalya Cathailye Cathaillye Cetelia Italia Italya Natalia Natalie Nouvelle Satalia Odalia Palaia Antalia Sachala Sadalia Sakara Salate Salatrie Sandalion Saptalie Sartalee Satalay Satalea Sataillie Satali Satalia Satalia Nova Sataliae Sataliacuteas Sataliam Novam Satali Satalie Satalieh Satalies Satalias Satallia Satallies Satallea Satallye Sathalia Sathaliae Sathalie Sathaliegraveh Sathalien Satalich Satalya Satalye Sataliensis Satalieyeh Sataliyah Satalyia Satalib Satafia Satallye Satellia Sathalie Sathaliea Saterea Satilija Satolla Sattalia Sattelia Sattalea Satyliaeh Satalia Scacalia Sectaliae Sectalie Septalia Ssatallea Ssatalie Setalia Settelia Settelie eacutes Sutalia Ld T Mikail P Duggan Depicting and Charting the Southern Coastline of Anatolia ndash Record of the Later Toponyms of Phaselis Palyopoli-Paleopolis Tekiroba Gironda-Phionda-Fironda-Fionda ndash The 1812 Report of Rapid Coastal Erosion ndash The (Doubtful) Islands and Evidence Leading Towards a Date for the Collapse of the Upper Courses of the Inner Harbour Arm at Ancient Phaselis Antalya Guumlney Anadolu sahil şeridinin tasviri ve haritalanması ndash Phaselisrsquoin sonraki toponymlerinin kaydedilmesi uumlzerine Palyopoli-Paleopolis Tekiroba Gironda-Phionda-Fironda-Fionda ndash 1812 yılı hızla yayılan kıyı erozyonu raporu ndash Antalya Phaselis antik kentirsquondeki iccedil liman kolunun uumlst kısım ccediloumlkuumlntuumlsuumlnuumln (şuumlpheli) adalar ve kanıtlar ışığında tarihlenmesi Phaselis 3 (2017) 310 jegyzet

150 Da Lezzeacuteneacutel kuumlloumln szandzsaacutekkeacutent joumln elő Antalja utaacuten Egy maacutesik keacuteziratban Techielli alakban emliacutetik Ez Teke Ilinek felel meg amelynek eacuteppen Antalja volt a szeacutekhelye Ezeacutert itt tuumlntetjuumlk fel

82

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

PETANCIUS DA LEZZE M V W A

Sarchan151 Sarchan152 Sarchan Sarchan Soraam (16)Karaman153 Karaman Karaman Caramania (8)Vssunchassan154 Usucassan Vsuncasan Aydin155 Aydin Aidin Aidin (15)Mentes156 Mentes Mentes Chatarchi (14)157

Languri158 Languni Langium Kermen159 Kermen Kermen Enguri160 Enguri Enguri Anguri (12)Boli161 Boli Bala Boli Assyria162 Asiria Ssiria163 Ssyria164 Engeri165 Engeri Engheri Enger Iaya166 Iaya Iaya Naya167 Charasar- Charan- Charasar- Chara chegeri168 chesgeri chengheri Sarchengene169

Muselin170 Mussesin Muselni MuselniCheffe171 Cheffe Cheffe172 Cheffe173

151 A Szaruhaacuteni szandzsaacutek152 Innen heacutet szandzsaacutek hiaacutenyzik153 A Karamani szandzsaacutek154 Az Uzun Haszaacutentoacutel elfoglalt teruumlletekre utal155 Az Ajdini (ma Aydın) szandzsaacutek156 A Mentesei szandzsaacutek157 Babinger (Mehmed der Eroberer 478) azt gondolta hogy a Mentesei szandzsaacuteknak felel

meg Szerintuumlnk Karaszi sem kizaacutert158 Nem sikeruumllt azonosiacutetani159 Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a Germijaacuten szandzsaacutek160 Az EnguumlriAnkarai szandzsaacutek161 A Bolui szandzsaacutek162 Laacutetszoacutelag Sziacuteriaacuteroacutel van szoacute de nem tudni meddig terjedt ez az orszaacuteg a korabeli euroacutepaiak

szemeacuteben Talaacuten Adanaacutera eacutes koumlrnyeacutekeacutere gondoltak163 A szoumlvegben Balassiria164 A szoumlvegben Boliassyria165 Talaacuten a KangiriCsankiri (ma Ccedilankırı) szandzsaacutek166 A jajaacutek szandzsaacutekjaacutera (szandzsaacutekjaira) gondolhattak167 A szoumlvegben Engernaya168 A Karahiszaacuter-i Sarkiacute szandzsaacutek169 A szoumlvegben keacutet kuumlloumln szandzsaacutekkeacutent170 A muumlszellemek szandzsaacutekjaacutera (szandzsaacutekjaira) gondolhattak171 Nem sikeruumllt azonosiacutetani172 A szoumlvegben Muselnicheffe173 A szoumlvegben Muselnicheffe

83

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

PETANCIUS DA LEZZE M V W A Mitili174 Mitili Mitili Militili175 Metellino (17)Emitili176 Emitheli Emittili Liscup177 Liscup Iischup Tischup Sinopi (3) Iznih (5)178 Chaissaria (6)179

Niedia (7)180

Cogno (9)181

Cutei (13)182

Bega (18)183

Chemio (19)184

Rumeacutelia Kilie185 Killie Killie Killie Nicopolie186 Nicopolie Nicopoglie Nicoplogice Niccopoli (7)Bding187 Baiding Bding Bding Avidin (6)Calipoli188 Galipoli Callipoli Callipoli Gallipoli (28)Serab189 Seres Seres Seres Salonich190 Salonich Salonich Salonich Salonichi (22)Nigroponte191 Nigroponte Negroponte Negroponte Negroponte (21)Morea192 Morea Morea Morrea Morea (17)

174 A Midilli (ma Leszbosz) szandzsaacutek175 Ez az alak keacutet szandzsaacutek neveacutenek az oumlsszevonaacutesaacuteboacutel joumltt leacutetre s ennek eredmeacutenyekeacutent

Hamid Ili kimaradt a felsorolaacutesboacutel176 A Hamid Ili szandzsaacutek177 Talaacuten Szinop (ma Sinop) de nem lehetuumlnk biztosak benne178 Az Izniki (ma İznik) szandzsaacutek179 A Kajszeri (ma Kayseri) szandzsaacutek180 A Nigdei (ma Niğde) szandzsaacutek181 A Konjai (ma Konya) szandzsaacutek182 A Kuumltahjai (ma Kuumltahya) szandzsaacutek183 A Bigai szandzsaacutek184 Babinger (Mehmed der Eroberer 478) szerint az Izmiti (ma İzmitKocaeli) szandzsaacutek Ez

a megfelelteteacutes nem tuacutel megnyugtatoacute Talaacuten azonos Petancius Cheffeacutejeacutevel185 Kili (ma Kilija Ukrajna) vaacuterosa eacutes koumlrnyeacuteke lehet186 A Nikaacutepolyi szandzsaacutek187 A Vidini szandzsaacutek188 A Gallipoli (ma Gelibolu) szandzsaacutek189 A Szirozi (ma Szerresz Goumlroumlgorszaacuteg) szandzsaacutek190 A Szaloniki (ma Thessaloniki Goumlroumlgorszaacuteg) szandzsaacutek191 Az AgriboziEgribozi szandzsaacutek Goumlroumlgorszaacutegban az Euripus neacutevből torzult192 A Moreai szandzsaacutek Koumlzpontja toumlbbszoumlr vaacuteltozott Vouml Andreas Birken Die Provinzen

des Osmanischen Reches (Beihefte zum Tuumlbinger Atlas des Vorderen Orients Reihe B 13) Wiesbaden 1976 57

84

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

PETANCIUS DA LEZZE M V W A Argirocastro193 Argirocastro Argiro castro Argirocastro Angelo Castro (16)194

Iannia195 Iarmia Iamma Iama Prisren196 Prisren Prisren Psren Obrid197 Ohrid Ohrid Ahrid Gitari (19)198

Vocetern199 Vocetern Uocetern Vocetern Costedin200 Costadin Costadni Costadni Cornomen201 Cernonen Cernomen Cernomen Azigan202 Azigan Azigan Azigan Scodri203 Schodrum Scodri Stodri Scuttari (11)Bosne204 Bosne Bosne Bosue Chezego (10)Verbosanie Verbosanie Verobosanie Verbosanie Bossina (9)Chrussenzen205 Chruseuce Chussense Crussenze Suonych206 Suonich Snonich Snonich

Smedero Smedereuo Smedereno Smedereno Samandria (8)Samandre vagy Samandrie vagy Samandrevagy SamandreTaurinum Turinum Taurinum Thaurinumkoumlzeleacuteben207 koumlzeleacuteben koumlzeleacuteben koumlzeleacuteben Constantinopoli (1)208

193 Az Ergiri szandzsaacutek Koumlzpontjaacutenak mai neve GjirokastraGjirokasteumlr Albaacuteniaacuteban194 Angelokasztron ma vaacuteros Deacutel-Goumlroumlgorszaacutegban Minthogy a szerző szerint Arta bdquofoumlloumlttrdquo

(egrave sopra di hellip Arta) helyezkedett el csak az albaacuteniai GjirokastraGjirokasteumlr joumlhet szoacuteba Babinger (Mehmed der Eroberer 479) teacutevesen fogadta el Angelokasztront szandzsaacutekkeacutent

195 A Janjai szandzsaacutek Koumlzpontjaacutenak mai neve Joannina maacuteskeacuteppen Jannina Goumlroumlgorszaacutegban196 A Prizreni szandzsaacutek Ma Koszovoacuteban197 Az Ohri szandzsaacutek (ma Ohrid Makedoacuteniaacuteban)198 Babinger (Mehmed der Eroberer 479) kicsit baacutetor megfelelteteacutese199 A Vulcsetrini szandzsaacutek Eacuteszakkelet-Koszovoacuteban Szerbuumll Vucstrn albaacutenul Vushtrri200 A Koumlsztendili szandzsaacutek (ma Kjusztendil Bulgaacuteriaacuteban)201 A Csirmeni szandzsaacutek (ma Ormenio Goumlroumlgorszaacutegban)202 Valoacutesziacutenűleg a cigaacutenyok szandzsaacutekjaacutera utal Baacuter ennek leacutetrehozaacutesi daacutetuma bizonyta-

lan 1497 előtt maacuter keacutetseacutegkiacutevuumll leacutetezett Vouml Emine Dingeccedil XVI yuumlzyılda Osmanlı ordusunda Ccedilingeneler SDUuml Fen Edebiyat Fakuumlltesi Sosyal Bilimler Dergisi 20 (2009) 35

203 Az Iszkenderijei szandzsaacutek Koumlzpontjaacutenak mai neve ShkodraShkodeumlr Albaacuteniaacuteban204 Bosna eacutes Verbosna koumlzuumll az első bizonyaacutera a Hercegovinai a maacutesik a Boszniai szandzsaacutek205 Az Aladzsahiszaacuteri szandzsaacutek206 Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel az Izvorniki szandzsaacutekroacutel van szoacute (ma Zvornik Bosznia Hercego-

vinaacuteban)207 A Szendrői szandzsaacutek (ma Szmederevo Szerbiaacuteban) Taurinum Belgraacutednak felel meg208 Isztambult maacutes kortaacuters euroacutepai szerzők is szandzsaacutekkeacutent emlegetik nem felteacutetlenuumll jogo-

san Vouml Birken i m 55

85

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

PETANCIUS DA LEZZE M V W A Vizo (2)209

Malgara vagy Chier saluch (3)210

Silistria (4)211

Vallona (12)212

Charaferie (13)213

Arta (14)214

Santa Maura (15)215

Settines (18)216

Trihala (20)217

Tumolgina (23)218

Scopia (24)219

Sophia (25)220

Filippopoli (26)221

Andrinopoli (27)222

209 A Vizei szandzsaacutek210 A Kirk Kiliszei szandzsaacutek Malkara ezen beluumllre eshetett211 A Szilisztrei szandzsaacutek212 Az Avlonjai szandzsaacutek213 Keacuterdeacuteses hogy leacutetezett-e Karaferje nevű szandzsaacutek Birken (i m) nem tud roacutela Pitcher at-

laszaacuteban konkreacutet hivatkozaacutes neacutelkuumll feltehetően Babinger alapjaacuten koumlzigazgataacutesi koumlzpontkeacutent sze-repel Vouml Donald Edgar Pitcher An Historical Geography of the Ottoman Empire from Earliest Times to the End of the Sixteenth Century Leiden 1972 XVI teacuterkeacutep (II Mehmed eacutes II Bajezid kora) Ma VeroiaBeroia Goumlroumlgorszaacutegban

214 A NartaiNardai szandzsaacutek (ma Arta Goumlroumlgorszaacutegban)215 Az Aja Mavra-i szandzsaacutek (ma Lefkada Goumlroumlgorszaacutegban) Olasz neve Santa Maura216 Babinger (Mehmed der Eroberer 479) szerint az Atheacuteni szandzsaacutek lenne Maacutes forraacutesok-

ban azonban nemigen talaacutelkozunk ilyen alkormaacutenyzoacutesaacuteggal (A neacutevformaacutek oumlsszepaacuterosiacutetaacutesa csak első pillantaacutesra tűnik alaptalannak a Settelia = Antalja megfeleleacutes ismereteacuteben maacuter keveacutesbeacute) Pitcher (i m XVI teacuterkeacutep) a vaacuterost szandzsaacutekkoumlzpontnak jelzi ugyan de bizonyiacuteteacutek emliacuteteacutese neacutelkuumll valoacutesziacutenűleg ezuacutettal is Babingerre hagyatkozott

217 A Tirhalai szandzsaacutek (ma Trikala Goumlroumlgorszaacutegban)218 Talaacuten a Guumlmuumlldzsinei szandzsaacutek (ma Komotini Goumlroumlgorszaacutegban)219 Az Uumlszkuumlbi szandzsaacutek (ma Szkopje Makedoacuteniaacuteban)220 Szoacutefiaacutet a Rumeacuteliai beglerbeacutegseacuteg szeacutekhelyeacutenek mondja ezt Pasa szandzsaacuteknak hiacutevtaacutek toumlroumlkuumll221 A Filibei szandzsaacutek (ma Plovdiv Bulgaacuteriaacuteban)222 Edirne a Pasa szandzsaacutekon beluumll helyezkedett el teacuteves kuumlloumln egyseacutegnek venni

86

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

Felix Petancius (Feliks Petančić) and the first European genealogy of the Ottoman dynastyGeacuteza DAacuteVID‒Baacutelint LAKATOS

The life of Felix Petancius (Feliks Petančić) is to be surveyed first in this article using exclusively reliable data In earlier works elements of the biographies of three different Ragusan (today Dubrovnik) personalities are probably mixed up The first a codex copyist and illuminator was called Felix Ragusinus the sec-ond an official was named Felix Brutus and the third Felix Petancius served the Hungarian king as a diplomat This amalgamation of three individuals has become widespread on the basis of Petar Kolendićrsquos and Dragutin Kniewaldrsquos works but cannot be verified by means of primary sources

Traditionally three works have been attributed to Petancius Out of them the authorship of Historia Turcica and Quibus itineribus Turci sint aggredi-endi is disputable As Agostino Pertusi has convincingly demonstrated both are partly rewritten or plagiarised versions of pamphlets by Niccolograve Sagundino and Martino Segono respectively Only his third writing the Genealogia Turcorum imperatorum can be regarded as his own independent work Contrary to its title it primarily describes the court and the military leadership of the Ottoman Empire in a short manner It is dedicated to Vladislav II king of Hungary and Bohemia It has two versionsredactions

The longer text is a narrative tract without illustrations We used all the three surviving and so far known manuscripts (preserved in Milan Venice and Vienna) side by side with the first printed edition by Konrad Adelmann in 1530 Efforts were made to clarify the stemma of the manuscript versions

The shorter redaction is an extraction of the original text intended for rep-resentative purposes It is an embellished illuminated rotulus the so-called Petancius scroll It is extant in two copies one is preserved in Budapest the other in Madrid Using philological and style critical argumentation it can be ascertained that the Madrid version is the original while the Budapest scroll is a direct copy of it and both of them were prepared in Buda in the workshop of the Corvina Library

In the third part the historical reliability of the Genealogia is scrutinized based on a contextual analysis of both texts (data on Bayezid IIrsquos family the office-holding of the viziers the names of the sancaks specified in the longer version the number of the Janissaries the revenues of the Empire) Although the presentation of state administration and the constituent elements of the army are not systematic enough the work as a whole is historically accurate Furthermore though certain similarities and parallelisms with some contemporary sources and reports can be detected no direct borrowings can be discovered from other works of the period It can be concluded that the Genealogia contains

87

FELIX PETANCIUS EacuteS A TOumlROumlK SZULTAacuteNOK ELSŐ EUROacutePAI CSALAacuteDFAacuteJA

Petanciusrsquos own observations and pieces of information What is more the scroll offers the first genealogy of the Ottoman dynasty prepared by a European author The basic text of the tract must have been written between 1496 and 1498 The preparation of the scroll can be linked to the spiritual arrangements of the Venetian‒Ottoman war starting only in 1499 and the participation of the Hungarian king in Anti-Ottoman activities around this time

DAacuteVID GEacuteZAndashLAKATOS BAacuteLINT

Keletkutataacutes 2020 tavasz 89ndash110 old

Saacuterkoumlzy MikloacutesA magyarorszaacutegi jaacuteszok nyelvemleacutekei ndash forraacutesok probleacutemaacutek uacutej adatok1

E tanulmaacuteny ceacutelja hogy oumlsszefoglalja a koumlzeacutepkori Magyarorszaacutegra betelepuumllt jaacuteszok nyelvemleacutekeinek forraacutesait eacutes elemezze a hazaacutenkban eddig ismert jaacutesz nyelvemleacutekeket Iacuteraacutesom segiacutetseacutegeacutevel egyben szeretneacutem taacutegabb kontextusban taacutergyalni a jaacuteszok nyelvi-etnikai szaacutermazaacutesaacutenak probleacutemaacuteit

Az iraacuteni nyelvek eacutes iacuteraacutesok osztaacutelyozaacutesa az oacute- eacutes koumlzeacutepiraacuteni nyelvi korszakban

Mint ismert a jaacuteszok a 14 szaacutezad soraacuten jelennek meg az iacuterott eacutes reacutegeacuteszeti forraacute-sokban a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten Egybehangzoacute veacutelemeacutenyek szerint a magyarorszaacutegi jaacuteszok ősei a Kelet-Euroacutepa ellen indiacutetott mongol hadjaacuteratok aacuteltal kivaacuteltott neacutepmozgaacutesok koumlvetkezteacuteben hagytaacutek el szaacutellaacutesteruumlletuumlket az Eacuteszak-Kaukaacutezust a Don eacutes a Volga folyoacutek aacuteltal hataacuterolt zoacutenaacutet

A jaacuteszok eredeteacutevel eacutes nyelvi haacutettereacutevel kapcsolatban a modern nemzetkoumlzi eacutes magyar nyelveacuteszeti szakirodalom egyseacuteges aacutellaacutespontot keacutepvisel a jaacuteszok az iraacuteni neacutepek koumlzeacute tartoztak fennmaradt nyelvemleacutekeik pedig kiveacutetel neacutelkuumll az iraacuteni nyelvekhez koumlthetők tehaacutet egy indoeuroacutepai nyelvet beszeacutelő neacutepcsoportroacutel van szoacute A jaacuteszok nyelvemleacutekei az iraacuteni nyelveken beluumll egyeacutertelműen eacutes vilaacute-gosan az eacuteszakkelet-iraacuteni nyelvek koumlzeacute (mint amilyen a jaghnoacutebi vagy az oszeacutet) sorolhatoacutek

Az iranisztika az iraacuteni nyelvek toumlrteacuteneteacutet haacuterom nagy korszakra osztja nyelveacuteszeti sajaacutetossaacutegaik alapjaacuten pedig a kelet- eacutes a nyugat-iraacuteni nyelvek csoportjaacuteba sorolja őket Ez a kelet-nyugati csoportosiacutetaacutes azonban csak az oacuteiraacuteni nyelvtoumlrteacuteneti korban hordozott teacutenyleges foumlldrajzi lokalizaacutecioacutet Ebből a korszakboacutel (Kr e 2 eacutevezredndashKr e 330) keacutet iraacuteni nyelvnek az oacuteperzsaacutenak eacutes az avesztainak ismertek a nyelvemleacutekei A nyugat-iraacuteni nyelvek koumlzeacute sorolt oacuteperzsaacutenak (Achaimenida Birodalom Kr e 6ndash4 szaacutezad) eacutekiacuteraacutesos aacutebeacuteceacutevel maradtak raacutenk szoumlvegei toumlbbnyire a mai Iraacuten deacuteli reacuteszeacuteről Az Avesztaacutenak a zoroasztriaacutenus vallaacutes szent koumlnyveacutenek kronoloacutegiai meghataacuterozaacutesa a jelenleg ismert keacutesei toumlbbnyire koumlzeacutepkori eacutes uacutejkori keacuteziratok filoloacutegiai probleacutemaacutei miatt

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201891 A jelen tanulmaacuteny a Magyar Műveacuteszeti Akadeacutemia Műveacuteszeti Oumlsztoumlndiacutejprogramjaacutenak taacute-

mogataacutesaacuteval joumltt leacutetre

aligha lehetseacuteges aacutem nyelvi archaizmusai a szanszkrithoz eacutes az oacuteperzsaacutehoz valoacute koumlzelseacutege miatt egyeacutertelműen a Kr e 2ndash1 eacutevezredre dataacutelhatoacute szoumlvegekről van szoacute2 Az oacuteperzsaacuten eacutes az avesztain kiacutevuumll maacutes oacuteiraacuteni nyelvekből csak szoacuter-vaacutenyos toumlbbnyire onomasztikai adatokkal rendelkezuumlnk Ilyen a meacuted nyelv amelyen a kiraacutelyok nevei vilaacutegos nyugat-iraacuteni etimoloacutegiaacuteval rendelkeznek Hasonloacute a helyzet a szkiacuteta csoportok nagy reacuteszeacuteneacutel is ahol szinteacuten biztosra vehető az iraacuteni nyelvi haacutetteacuter Utoacutebbira reacuteszben a goumlroumlg forraacutesokban megőr-zoumltt szkiacuteta neacutevanyagboacutel reacuteszben viacutezrajzi nevekből koumlvetkeztethetuumlnk A Kr e 1 eacutevezredbeli kelet-euroacutepai szkiacuteta nyelvemleacutekek kapcsaacuten eacuterdemes megemliacuteteni a don rsquofolyoacute viacutezrsquo szoacutet amely felteacutetelezhetően egy indoiraacuteni dhanH rsquofolyikrsquo gyoumlk leszaacutermazottja eacutes amely szaacutemos mai folyoacuteneacutevben is laacutethatoacute Oroszorszaacuteg Ukrajna eacutes Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten (laacutesd Don Donyec Duna stb) Az adatok tehaacutet azt sugalljaacutek hogy a kelet-euroacutepai szkiacutetaacutek iraacuteni nyelvet vagy nyelveket beszeacutelhettek baacuter mindez a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute nyelvemleacutekek korlaacutetozottsaacutega miatt reacuteszleteiben nem vizsgaacutelhatoacute

A koumlzeacutepiraacuteni korboacutel (Kr e 330ndashKr u 9ndash10 szaacutezad) maacuter joacuteval toumlbb iraacuteni nyelv iacuterott emleacutekeit ismerjuumlk3 A nyugat-iraacuteni nyelvek koumlzeacute soroljuk a koumlzeacutepperzsaacutet eacutes a paacuterthust Mindkettő terjedelmes iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkezik nyelvemleacutekeik nagyobb reacuteszt a mai Iraacutenboacutel (ahol a legtoumlbben beszeacutelteacutek e nyelveket) kisebb reacuteszt Koumlzeacutep-Aacutezsiaacuteboacutel keruumlltek elő A koumlzeacutepperzsaacutenak haacuterom fő forraacutescsoportja ismert a feliratos koumlzeacutepperzsa szoumlvegek a zoroasztriaacutenus koumlzeacutepperzsa egyhaacutezi szoumlvegek nagy terjedelmű korpusza melynek nyelveacutet pahlavinak (magya-rul olykor pehlevinek) hiacutevjuk valamint a manicheus koumlzeacutepperzsa szoumlvegek A koumlzeacutepperzsa minden vaacuteltozataacutet araacutemi eredetű aacutebeacuteceacutevel iacuterjaacutek Baacuter ezen aacutebeacute-ceacutek kialakulaacutesa elteacuterő toumlrteacutenelmi pillanatokban koumlvetkezett be koumlzoumls ősuumlk az oacuteperzsa korban hasznaacutelt uacuten birodalmi araacutemi nyelv seacutemi aacutebeacuteceacuteje volt Az eacuteszak-nyugat-iraacuteni nyelvek koumlzeacute tartozoacute paacuterthusnak is toumlbb kuumlloumlnboumlző forraacutescsoportja leacutetezik a korai paacuterthus (Kr e 2ndash1 szaacutezad) osztrakonok Niszaacuteboacutel az egykori paacuterthus fővaacuterosboacutel a szaacuteszaacutenida kori paacuterthus feliratok valamint a manicheus paacuterthus szoumlvegek A paacuterthus nyelv mindegyik forraacutescsoportjaacutet seacutemi eredetű aacutebeacute-ceacutevel iacutertaacutek hasonloacutean koumlzeli rokonaacutehoz a koumlzeacutepperzsaacutehoz

A koumlzeacutepiraacuteni nyelvek eacuteszakkeleti csoportjaacuteba tartozik a szogd a hvaacuterezmi eacutes az uacuten szaka nyelvek csoportja (hotaacuteni eacutes tumszuki szaka) deacutelkeleti aacutegaacuteba pedig a baktriai Ezeket az iraacuteni nyelveket a mai Koumlzeacutep-Aacutezsia Afganisztaacuten tovaacutebbaacute Kiacutena teruumlleteacuten beszeacutelteacutek eacutes iacutertaacutek A szogd kiterjedt iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkezik amely araacutemi manicheus szogd indiai eredetű braacutehmiacute eacutes reacuteszben arab betűs

2 Fontos megjegyezni hogy az Aveszta koumlnyvei nem egyseacuteges nyelvtant mutatnak iacutegy meg-kuumlloumlnboumlztetuumlnk oacuteavesztai eacutes uacutejavesztai nyelvvaacuteltozatokon szuumlletett reacutegiesebb eacutes keveacutesbeacute reacutegies szoumlvegeket

3 Ruumldiger Schmitt Die mitteliranischen Sprachen im Uumlberblick In Compendium Linguarum Iranicarum Hrsg von Ruumldiger Schmitt Wiesbaden 1989 95ndash105

90

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

aacutebeacuteceacuteken maradt raacutenk mikoumlzben a baktriait goumlroumlg aacutebeacuteceacutevel iacutertaacutek A viszonylag csekeacutely szaacutemuacute iacuterott forraacutesboacutel ismert hvaacuterezmi szinteacuten araacutemi eacutes reacuteszben arab betűs aacutebeacuteceacutet hasznaacutel A keacutet szaka nyelv lejegyzeacuteseacutere pedig indiai eredetű braacutehmiacute iacuteraacutest alkalmaztak eacutespedig főleg buddhista szoumlvegek roumlgziacuteteacuteseacutere4

A koumlzeacutepiraacuteni eacutes az uacutejiraacuteni nyelvi korszak hataacuteraacuten aacutell az alaacuten nyelv is amely-nek jelentőseacutege e tanulmaacuteny szempontjaacuteboacutel kiemelkedő eacutes amelyet szinteacuten az eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvek csoportjaacuteba sorolunk Igaz keveacutes oacutekori eacutes koumlzeacutepkori alaacuten nyelvemleacutek ismert de a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute adatok valamint a 18 szaacute-zadtoacutel kezdve lejegyzett oszeacutet nyelvű szoumlvegek semmi keacutetseacuteget nem hagynak az alaacuten eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvi jellegeacutet illetően

Mindezeken tuacutel a koumlzeacutepiraacuteni nyelvek koumlzeacute soroljuk ndash neacutevanyaguk eacutes korlaacute-tozottan elsősorban a keacuteső antik kuacutetfőkben fennmaradt egyeacuteb nyelvi forraacutesok alapjaacuten ndash a Kelet-Euroacutepaacuteboacutel ismert szarmataacutek jazigok eacutes roxolaacutenok nyelveacutet is Igencsak neheacutezkes annak bizonyiacutetaacutesa hogy ezek a nyelvek milyen meacuterteacutekben leszaacutermazottai az oacuteiraacuteni szkiacuteta nyelvnek vagy nyelveknek A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok szűkoumlsseacutege elleneacutere a nyelvi kontinuitaacutes Vaszilij Ivanovics Abajev kutataacutesai alapjaacuten nagyon is lehetseacuteges5 Az is valoacutesziacutenű hogy az egykor a Kaacuter-paacutet-medence alfoumlldi reacutegioacutejaacuteban is beszeacutelt szarmata jazig eacutes roxolaacuten nyelvek a keletiraacuteni csoportba sorolhatoacutek eacutes igen koumlzeli rokonsaacutegban aacutellhattak az alaacutennal E nyelveket gyakran mint az alaacuten vaacuteltozatait emliacuteti a szakirodalom Felteacutetelezett rokonsaacutegukra gyakran ideacutezett peacutelda maga a grecizaacutelt roxolaacuten (Ῥωξολανός) neacutev mely egyeacutertelműen a rsquofeacutenyes alaacutenrsquo jelenteacutesű koumlzeacutepiraacuteni ruχs-alānboacutel szaacuterma-zik eacutes azt sejteti hogy a roxolaacutenok valoacutejaacuteban az alaacutenok egy Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteba vaacutendorolt korai csoportja voltak6 A roxolaacuten neacutev imeacutent emliacutetett etimoloacutegiaacutejaacute-val aacutellhat kapcsolatban a főleg muszlim auktoroknaacutel feltűnő rukhsās (روخساس olykor rontott alakban دوخساس) rsquofeacutenyes āsrsquo7 neacutepneacutev is amely az alaacutenok egyik elnevezeacutese volt8 Ugyanakkor meg kell jegyeznuumlnk hogy neacutehaacuteny neacutepneacutev eacutes szemeacutelyneacutev aligha eleacutegseacuteges a kelet-euroacutepai iraacuteni nyelvek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera eacutes egy lineaacuteris nyelvi leszaacutermazaacutes megaacutellapiacutetaacute-saacutera ahogy erre Harmatta Jaacutenos egyik korai tanulmaacutenya is utal ahol a szerző felhiacutevta a figyelmet a kelet-euroacutepai szkiacuteta eacutes szarmata nyelvi anyag nem egyseacute-

4 Nicholas Sims-Williams Eastern Middle Iranian In Compendium 165ndash1725 Vaszilij Ivanovics Abajev Isztoriko-etimologicseszkij szlovarrsquo oszetyinszkovo jazuumlka IndashIV

Moszkva 1958ndash1989 6 Agustiacute Alemany Sources on the Alans A Critical Compilation Leiden 2000 8 Vouml

avesztai raoxšna uacutejperzsa raušan rsquofeacutenyesrsquo7 Ami az ās etimoloacutegiaacutejaacutet illeti veacutelhetően az oacuteiraacuteni āsu rsquogyorsrsquo szoacutera megy vissza (vouml

Harmatta Jaacutenos Alaacuten In A vilaacuteg nyelvei Szerk Fodor Istvaacuten Budapest 1999 38ndash39 Czegleacutedy i m 13 33) A Pritsak eacutes maacutesok aacuteltal felvetett AsiindashArsiindashἌορσοι etimoloacutegiai kapcsolat nem aacuteltalaacutenosan elfogadott a szakirodalomban (vouml Langoacute Peacuteter A jaacuteszok etnogenezise eacutes korai toumlr-teacutenetuumlk In Szaacutellaacutestoacutel a mezővaacuterosig Tanulmaacutenyok Jaacuteszfeacutenyszaru eacutes a Jaacuteszsaacuteg muacuteltjaacuteroacutel Szerk Langoacute Peacuteter Jaacuteszfeacutenyszaru 2000 86ndash87)

8 Alemany i m 8

91

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

ges voltaacutera9 Az azonban a rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok alapjaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a szarmata a jazig eacutes a roxolaacuten koumlzelebbi rokonsaacutegban aacutellt az eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvekkel (alaacuten hvaacuterezmi szogd baktriai szaka) mint az Iraacutenban egykor beszeacutelt nyugatiraacuteni nyelvekkel (paacuterthus koumlzeacutepperzsa) Arra is fel kell azonban hiacutevnunk a figyelmet hogy a raacutenk maradt szarmata onomasztikai anyagban elő-fordulnak nyugatiraacuteni elemek is A kelet- eacutes nyugatiraacuteni nyelvek eacuterintkezeacuteseacutenek lehetseacuteges helysziacutene a Kaukaacutezus videacuteke volt A kuumlloumlnboumlző nem iraacuteni nyelvek-ből is itt keruumllhettek nyugatiraacuteni koumllcsoumlnszavak a Kaukaacutezustoacutel eacuteszakra beszeacutelt keletiraacuteni nyelvekbe de Kis-Aacutezsia egykori achaimenida tartomaacutenyainak reacutesz-ben iranizaacutelt oacutekori lakossaacutega is adhatott tovaacutebb nyugatiraacuteni joumlveveacutenyszavakat a Fekete-tenger menteacuten beszeacutelt keletiraacuteni nyelveknek (gondoljunk a Pontuszi Kiraacutelysaacuteg achaimenida tehaacutet nyugatiraacuteni kapcsolataira) Hasonloacute jelenseacutegekre vagyis lehetseacuteges nyugatiraacuteni lexikai elemek keletiraacuteni koumlzegben valoacute megjele-neacuteseacutere figyelhetuumlnk fel keacutesőbb a jaacutesz nyelv eseteacuteben is

A Kr u 9ndash10 szaacutezadtoacutel szaacutemiacutetott uacutejiraacuteni nyelvi korszak kiacutevuumll esik tanulmaacute-nyunk keretein Erre is jellemző a keletndashnyugati felosztaacutes amely azonban ebben a korban maacuter csak nyelveacuteszeti eacutes nem foumlldrajzi eacutertelemben hasznaacutelatos (a főbb nyugatiraacuteni nyelvek uacutejperzsa taacutedzsik kurd nyelvek zaacutezaacute gilaacuteni luri beludzs a főbb keletiraacuteni nyelvek pastu oszeacutet jaghnoacutebiuacutejszogd uacuten pamiacuteri nyelvek) Az uacutejiraacuteni nyelvek koumlzuumll ki kell emelni az oszeacutetot mivel az egykori jaacutesz nyelv eacutes a mai oszeacutet szoros rokonsaacutegot mutat egymaacutessal Az eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvek koumlzeacute tartozoacute eacutes az Oroszorszaacutegi Foumlderaacutecioacute teruumlleteacuten beszeacutelt oszeacutetnak ma keacutet jelentős beszeacutelt dialektusaacutet ismerjuumlk a digort eacutes az iront10

Mindezek oumlsszesseacutegeacuteben azt jelentik hogy a hajdan Magyarorszaacutegon beszeacutelt jaacutesz nyelv szorosabb rokonsaacutegban aacutell az egykori maacutera nagyobbreacuteszt maacuter kihalt eacuteszakkeleti iraacuteni nyelvekkel az alaacutennal a szogddal a hvaacuterezmival eacutes az uacutegy-nevezett szaka nyelvek csoportjaacuteval mint a nyugatiraacuteni nyelvek koumlzeacute sorolt koumlzeacutepperzsaacuteval eacutes paacuterthussal11

Nyelv eacutes neacutep az alaacuten eacutes vaacuteltozatai Kelet-Euroacutepaacuteban a jaacutesz nyelv előzmeacutenyei

Az iacuterott forraacutesokban a Kr u 1 szaacutezadtoacutel megjelenő alaacuten neacutepcsoport kiemelkedő jelentőseacuteggel rendelkezett az Eacuteszak-Kaukaacutezus valamint a Volgaacutetoacutel nyugatra fekvő kelet-euroacutepai teruumlletek keacuteső oacutekori eacutes koumlzeacutepkori toumlrteacutenelmeacuteben Az alaacutenok

9 Jaacutenos Harmatta Studies in the Language of Iranian Tribes in South Russia Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 1 (19512ndash3) 261ndash314

10 Fridrik Thordarson Ossetic In Compendium 456ndash479 Uő Digor In Encyclopaedia Iranica VII4 Ed by Ehsan Yarhsater Costa Mesa 1999 402ndash404

11 Roland Bielmeier Sarmatisch Alanisch Jassisch und Altossetisch In Compendium 236ndash245 Saacuterkoumlzy Mikloacutes A szarmata nyelv In Pannoacutenia latin nyelvtoumlrteacutenete Szerk Feheacuter Bence Budapest 2007 485ndash487

92

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

elei veacutelhetően a mai Hvaacuterezm (Khorezm) taacutegabb eacutertelemben Koumlzeacutep-Aacutezsia teruuml-leteacuteről12 bevaacutendorolt iraacuteni nomaacutedok lehettek eacutes az alaacuten neacutepneacutev talaacuten a joacutel ismert aryaārya rsquoaacuterja (előkelő)rsquo indoiraacuteni neacutepneacutevhez vezethet vissza13 Az alaacutenok hosszuacute toumlrteacutenelme eacutes nomaacuted toumlrzsi struktuacuteraacuteja implikaacutelja hogy az alaacuten toumlrzs-szoumlvetseacuteg kialakulaacutesaacuteban toumlbb neacutepcsoport is reacuteszt vett iacutegy valoacutesziacutenűsiacutethető hogy forraacutesaink nem minden esetben ugyanazt a neacutepcsoportot eacutertetteacutek az alaacutenok alatt az 1 eacutes a 14 szaacutezad koumlzoumltt Veacutelhetően itt nem egy egynyelvű eacutes homogeacuten koumlzoumlsseacutegről van szoacute

Jelen tanulmaacutenynak nem ceacutelja a meglehetősen szoumlveveacutenyes eacutes gazdag oacutekori eacutes koumlzeacutepkori alaacuten toumlrteacutenelem oumlsszefoglalaacutesa valamint az alaacuten etnogenezis keacuterdeacuteseinek megvaacutelaszolaacutesa Az alaacutensaacuteg hosszuacute toumlrteacutenelme soraacuten toumlbb reacuteszre szakadt Galliaacutetoacutel Eacuteszak-Afrikaacuten aacutet Mongoacuteliaacuteig koumlvethetjuumlk kuumlloumlnboumlző korsza-kokban megjelenő csoportjaikat Egy jelentős reacuteszuumlk azonban a Kaukaacutezus taacutegabb koumlrnyezeteacuteben maradt eacutes tuacuteleacutelte mind a hun mind az arab mind pedig a mongol taacutemadaacutesokat Ezek az alaacutenok lehettek a mai oszeacutetek eacutes az egykor Magyarorszaacutegra betelepuumllt jaacuteszok koumlzoumls ősei Amint az a fentebbi aacutettekinteacutesből is laacutethatoacute az alaacuten a koraacutebbi szarmata nyelvvel vagy nyelvekkel nyelvi kontinu-umot alkotott

A szakirodalomban alaacutennak nevezett neacutepcsoportra szaacutemos forraacutes utal eacutes hosszuacute toumlrteacutenelmuumlk soraacuten gyakran maacutes nevekkel is illetteacutek őket Az oacutekori eacutes koumlzeacutepkori forraacutesokban szereplő elnevezeacutesek ndash alaacuten al-lān aorsos roacutexolan (ruχs-alān) r(d)ukhs-ās ṭuwal-ās aš-tigor ndash szaacutemos esetben az egeacutesz neacutepre vonatkoztatva jelentek meg miacuteg maacuteskor valoacutesziacutenűleg csak egyes toumlrzsekre utal-hatott az adott kifejezeacutes A rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute forraacutesok alapjaacuten elmondhatoacute hogy az alaacuten neacutepneacutev nagyjaacuteboacutel a 13 szaacutezadi mongol hoacutediacutetaacutesig dominaacutens szere-pet jaacutetszott az oumlsszalaacutensaacuteg megjeloumlleacuteseacutere Ezt koumlvetően az addig csak bizonyos alaacuten csoportokat toumlrzseket jeloumllő maacuteig tisztaacutezatlan etimoloacutegiaacutejuacute ās (amely a keleti szlaacutev ясы alakon keresztuumll honosodott meg a magyarban jaacutesz formaacuteban eacutes amely ettől fuumlggetlenuumll a mai oszeacutet neacutev előzmeacutenye is) a 13 szaacutezadi mongol hoacutediacute-taacutest koumlvetően vaacutelt aacuteltalaacutenos eacutes az alaacutent felvaacuteltoacute neacutepelnevezeacutesseacute forraacutesainkban14

Amennyire vaacuteltozatosak eacutes nagy szaacutemuacuteak az alaacutenokra vonatkozoacute toumlrteacuteneti forraacutesok annyira szegeacutenyesek a fennmaradt nyelvemleacutekeik Minden valoacutesziacute-nűseacuteg szerint az alaacutenok egyetlen csoportja eseteacuteben sem beszeacutelhetuumlnk a sajaacutet nyelvű iacuteraacutesbeliseacuteg jelentősebb szerepeacuteről Nyelvemleacutekeik nagy reacuteszeacutet az alaacute-nokroacutel iacutert forraacutesokban fellelhető onomasztikai adatok jelentik Fennmaradt meacuteg

12 Az alaacutenok koumlzvetlen elődeinek gondolt Asii neacutepcsoport eacutes a kiacutenai forraacutesokboacutel ismert Kangkuuml orszaacutega (talaacuten a mai Taskent koumlrnyeacutekeacuten a Szir-darjaacutetoacutel eacuteszakra) kapcsolataacutehoz ld Czegleacutedy Kaacute-roly Nomaacuted neacutepek vaacutendorlaacutesa Napkelettől Napnyugatig Budapest 1969 13 33 Vaacutesaacutery Istvaacuten A reacutegi Belső-Aacutezsia toumlrteacutenete Szeged 1993 37ndash39 Langoacute i m 86ndash88

13 V I Abaev‒H W Bailey Alans In Encyclopaedia Iranica I Ed by Ehsan Yarhsater London 1985 801ndash803

14 Alemany i m 2ndash9

93

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

neacutehaacuteny roumlvid goumlroumlg aacutebeacuteceacutes felirat mint peacuteldaacuteul a 10ndash12 szaacutezad koumlzeacute dataacutelt zelencsuki felirat a Kubaacuten folyoacute menteacuten vagy a bizaacutenci koumlltő eacutes grammatikus Ioacuteanneacutesz Tzetzeacutesz (koumlruumllbeluumll 1110ndash1180) Theogonia ciacutemű műve epiloacutegusaacute-nak alaacuten glosszaacutei melyek joacutel felismerhetően egy alaacuten anyanyelvű adatkoumlzlő mondattoumlredeacutekei koumlzeacutepgoumlroumlg szoumlvegbe aacutegyazva Tzetzeacutesz e munkaacuteja kuumlloumlnboumlző nyelvekből ideacutez roumlvidebb mondatokat koumlszoumlneacutesi formaacutekat Az alaacuten nyelvű glosszaacutek udvariassaacutegi formulaacutekkal kapcsolatosak eacutes a 12 szaacutezad derekaacuteroacutel szaacutermaznak15 Agustiacute Alemany hiacutevta fel a kutatoacutek figyelmeacutet egy lehetseacuteges negyedik alaacuten nyelvemleacutekre amely egy meacuteg publikaacutelatlan 13 szaacutezadi bizaacutenci liturgikus keacuteziratban maradt fent eacutes mintegy negyven alaacutennak tűnő kifejezeacutest tartalmaz16

Nem tartozik szorosabban a teacutemaacutenkhoz de eacuterdemes roumlviden utalni a magyar nyelv alaacuten (vagy az alaacutennal koumlzeli rokon keletiraacuteni nyelvből illetve nyelvekből szaacutermazoacute) joumlveveacutenyszavaira Fontos megjegyezni hogy ezek a szavak kiveacutetel neacutelkuumll a honfoglalaacutes előtti időszakban keruumlltek a magyar nyelvbe Ilyen joumlve-veacutenyszavaink peacuteldaacuteul a veacutert hiacuted ezuumlst legeacuteny neacutep meacutereg asszony kard vaacutem reacuteszeg gazdag toumllgy huacuteg uumlveg egeacutesz keszeg meacutely meacuten zoumlld gond eacutedes fizet Neacutehaacuteny esetben Benkő Loraacutend keacutetelyeket fogalmazott meg az alaacuten eredet-tel kapcsolatban maacutes esetekben pedig elkeacutepzelhető hogy az adott joumlveveacutenyszoacute egy harmadik nyelvből szaacutermazik de egy alaacuten dialektuson keresztuumll keruumllt be a magyarba17 A magyarndashalaacuten nyelvi eacuterintkezeacutes egyik lehetseacuteges helysziacutene veacutelhe-tően a DonndashKubaacuten videacutek volt de mivel nem ismeretes az alaacuten dialektusok vagy veluumlk koumlzeli rokonsaacutegban aacutelloacute keletiraacuteni nyelvek pontos foumlldrajzi eacutes időbeli elterjedeacutese ezeacutert elkeacutepzelhető hogy az eacuterintkezeacutesre az Uraacutel deacutelkeleti oldalaacuten is sor keruumllhetett a keacuteső oacutekor eacutes a kora koumlzeacutepkor folyamaacuten18

A Magyarorszaacutegon megtelepedett jaacutesz neacutepcsoport ma ismert nyelvemleacutekei

Amint az joacutel ismert a Kelet-Euroacutepaacutet eacutert mongol invaacutezioacute jelentős etnikai vaacuteltozaacute-sokat eacutes migraacutecioacutes hullaacutemokat vaacuteltott ki a 13 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Az alaacuten-jaacutesz toumlrzsszoumlvetseacuteg suacutelyos vereseacuteget szenvedett a Kaukaacutezust eacutes a DonndashKubaacuten folyoacutek videacutekeacutet toumlbb hullaacutemban elaacuterasztoacute mongol birodalmi hadseregektől

15 Dietrich Gerhardt Alanen und Osseten Zeitschrift der Deutschen Morgenlaumlndischen Gesellschaft 93 (1939) 33ndash51

16 Alemany i m XX Sysse EngbergndashAlexander Lubotsky Alanic Marginal Notes in a Byzantine Manuscript A Preliminary Report Nartamongae 2 (2003) 41ndash46

17 Andraacutes Roacutena-Tas TurkicndashAlanianndashHungarian Contacts Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 58 (20052) 205ndash213

18 Hannes Skoumlld Die ossetischen Lehnwoumlrter im Ungarischen LundndashLeipzig 1925 Johnny Cheung Ossetic Language ii Ossetic Loanwords in Hungarian In Encyclopaedia Iranica httpwwwiranicaonlineorgarticlesossetic-ii (2020 juacutelius 15)

94

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

s ezek az esemeacutenyek az egykori alaacuten szaacutellaacutesteruumlletek oumlsszezsugorodaacutesaacuteval az alaacutensaacuteg szeacutethullaacutesaacuteval jaacutertak19 Az alaacutenok toumlbb reacuteszre szakadaacutesaacutenak egyik ele-mekeacutent jelentős alaacuten-jaacutesz neacutephullaacutem mozdult el nyugati iraacutenyba E neacutepcsoport veacutelhetően nem volt egyseacuteges etnikailag raacuteadaacutesul keacuterdeacuteses az etnikai-toumlrzsi kapcsolatrendsze ruumlk a szinteacuten nyugat feleacute mozgoacute kipcsak-toumlroumlkseacuteg egyes cso-portjaival Az is bizonyosnak laacutetszik hogy nem kizaacuteroacutelag Magyarorszaacuteg volt az egyetlen hely ahol alaacuten-jaacutesz csoportok bukkantak fel a mongol invaacutezioacutet koumlve-tően A mai Moldaacutevia eacutes Bulgaacuteria teruumlleteacuten szinteacuten jelentős alaacuten-jaacutesz csoportok jelentek meg akik elsősorban katonai szolgaacutelatot teljesiacutető zsoldosok voltak a bizaacutenci aacutellam eacutes a bolgaacuter fejedelemseacutegek harcaiban

Mostani ismereteink alapjaacuten nem valoacutesziacutenű hogy az alaacuten-jaacuteszok egyes csoport jainak Magyarorszaacutegra toumlrteacutenő betelepedeacutese meacuteg az Aacuterpaacuted-haacutez kiha-laacutesa előtt ment volna veacutegbe hiszen magyarorszaacutegi tartoacutezkodaacutesukra vonatkozoacute legkoraacutebbi forraacutesa ink a 14 szaacutezad első eacutevtizedeiből szaacutermaznak20 Maacuteig nem tisztaacutezott hogy a Ma gyarorszaacutegra betelepuumllő jaacuteszok milyen uacutetvonalon mikor eacutes haacuteny csoportban eacuterkez tek Iacuterott forraacutesaink azt sugalljaacutek hogy a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten veacutelhetően az Anjou-kor elejeacuten joumlttek eacutes maacuter magyarokkal keveredve keruumlltek a Jaacuteszsaacuteg teruumlleteacutere21 Mindezek a keacuterdeacutesek azonban tuacutelmutatnak tanulmaacutenyunk hataacuterain

A magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz csoportok nyelvemleacutekeit mostani ismereteink szerint haacuterom csoportba oszthatjuk

I Korai alaacuten-jaacutesz szemeacutelynevek

A Magyarorszaacutegra betelepuumllt alaacuten-jaacutesz csoportok nyelvi haacutettereacutenek legkoraacutebbi bizonyiacuteteacutekai az Anjou-korboacutel raacutenk maradt okleveles adatok Ezek az 1323-ban 1325-ben eacutes 1365-ben kiadott Anjou-kori oklevelek amelyek garantaacuteltaacutek a jaacuteszok kivaacuteltsaacutegait szaacutemos joacutel etimologizaacutelhatoacute szemeacutelynevet őriztek meg

19 Zsidai ZsuzsannandashLangoacute Peacuteter Kunok eacutes alaacutenok Ibn al-Athiacuter munkaacutejaacuteban In Carmen Miserabile A tataacuterjaacuteraacutes magyarorszaacutegi emleacutekei Tanulmaacutenyok Paacuteloacuteczi Horvaacuteth Andraacutes 70 szuuml-leteacutesnapja tiszteleteacutere Szerk Rosta SzabolcsndashV Szeacutekely Gyoumlrgy Kecskemeacutet 2014 421ndash435 Kovaacutecs Szilvia A kunok toumlrteacutenete a mongol hoacutediacutetaacutesig Budapest 2014 72ndash74 140ndash144

20 Egeacuteszen pontosan 1318-boacutel amikor a forraacutesok egy Elisabeth nevű jaacutesz szolgaacuteloacutelaacutenyt emliacutetenek Vouml Julius Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen der ungarnlaumlndischen Alanen (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin Klasse fuumlr Sprachen Literatur und Kunst 19584) Berlin 1959 5ndash10

21 A teacutemaacutehoz ld Selmeczi Laacuteszloacute A jaacuteszok betelepedeacutese a magyarorszaacutegi jaacuteszok a 13ndash15 szaacutezadban In Jaacuteszsaacutegi Eacutevkoumlnyv Szerk Pethő Laacuteszloacute Jaacuteszbereacuteny 2007 104ndash106 Toumlrőcsik Ist-vaacuten A jaacutesz telepuumlleacutesek kialakulaacutesaacutenak időpontja In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete a kezdetektől a reform-korig Szerk Pethő Laacuteszloacute Jaacuteszbereacuteny 2014 48ndash49 Paacuteloacuteczi-Horvaacuteth Andraacutes Keleti neacutepek a koumlzeacutepkori Magyarorszaacutegon Budapest 2014 195ndash208

95

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Ezek Gombocz Zoltaacuten Gaaacutel Laacuteszloacute22 eacutes Neacutemeth Gyula munkaacutessaacutega nyomaacuten ma maacuter joacutel ismertek a kutataacutes szaacutemaacutera A legtoumlbb szemeacutelyneacutevnek az etimoloacutegiaacutejaacutet is sikeruumllt tisztaacutezni Gombocz eacutes Neacutemeth nyomaacuten az ide tartozoacute nevek koumlzoumltt az alaacutebbi csoportokat kuumlloumlniacutethetjuumlk el23

1 Vilaacutegos alaacuten etimoloacutegiaacuteval rendelkező szemeacutelynevek

Hurz filius Znogan Hurz rsquojoacutersquo vouml digor χorz iron χwarz rsquojoacutersquo Znogan znog rsquoellenseacutegrsquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquoellenseacutegesrsquo vouml iron znag digor āznag rsquoellenseacutegrsquo

Mokzun moγz rsquoeacutesz elmersquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquoeszesrsquo vouml digor maγz rsquoeacuteszrsquo

Furduk furd rsquofiuacute fia vkinekrsquo + yg (keacutepző) vouml avesztai puθra oacuteperzsa puccedila koumlzeacutepperzsa pus uacutejperzsa pis pisar alaacuten onomasztikai ada-tok Ροδαμοφουρτος illetve a zelencsuki feliraton Πακαθας Πακαθαη φουρτ24

Zudak vouml digor suγdaumlk rsquoszentrsquo talaacuten idekapcsoloacutedik a Sudaia vaacuterosneacutev a Kriacutemben

Zakaran vouml digor saχar rsquovaacuterosrsquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquovaacuterosirsquoAmbultan vagy Ambustan Ambustan vouml digor aumlmbuzun rsquonoumlvekszikrsquo + an

(melleacutekneacutevkeacutepző) rsquonoumlvekvőrsquo vouml Ἄμβουστος25 Ambultan vouml digor aumlmbulan rsquolegyőzrsquo aumlmbəldton rsquogyőztemrsquo (Gaaacutel nyomaacuten Neacutemeth)26

Careth vouml digor card rsquoeacutel lakikrsquo careth rsquoeacuteljenrsquo (Harmatta nyomaacuten Neacutemeth)27

Gubul vouml digor gaumlbula rsquokutyakoumllyoumlkrsquo28

2 Nyugatiraacuteni etimoloacutegiaacuteval rendelkező alaacuten nevek

Amint koraacutebban is utaltunk raacute az alaacutent megelőző keletiraacuteni szarmata korszak onomasztikai adatai koumlzt is lehet talaacutelni szoacutervaacutenyosan nyugatiraacuteni neveket

22 Gaaacutel maga nem publikaacutelt a szoacutejegyzeacutekről de Neacutemeth tanulmaacutenyaacuteban toumlbb helyen is utal arra hogy kikeacuterte kolleacutegaacuteja eacutes koumlzeli baraacutetja veacutelemeacutenyeacutet Vouml Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 5ndash10

23 Zoltaacuten Gombocz Osseten-Spuren in Ungarn In Streitberg Festgabe Leipzig 1924 105ndash110 Neacutemeth i m 5ndash10

24 Ladislav Zgusta The Old Ossetic Inscription from the River Zelenčuk Wien 198725 Ferdinand Justi Iranisches Namenbuch Marburg 1895 14 Gombocz i m 107ndash10826 Neacutemeth i m 5ndash627 Uo28 Neacutemeth Gyula Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek az Orszaacutegos Leveacuteltaacuterban A Magyar Tudomaacutenyos Aka-

deacutemia Nyelv- eacutes Irodalomtudomaacutenyi Osztaacutelyaacutenak Koumlzlemeacutenyei 12 (1958) 253

96

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

Hasonloacutekeacuteppen az Anjou-kori oklevelek neacutevanyaga is tartalmaz esetenkeacutent ilyen elemeket

Larzan vouml uacutejperzsa larzān rsquoremegőrsquo29

Kaskan vouml Kiškēn Keškēn szemeacutelyneacutev a Kaukaacutezusboacutel30

3 Turko-alaacuten nevek

A jaacutesz oklevelekben talaacutelhatoacute szemeacutelynevek nem aacuteruljaacutek el a nevek tulajdonosa aacuteltal beszeacutelt nyelvet vagy nyelveket Ezzel egyuumltt az iraacuteni neacutevanyag mellett esetenkeacutent felbukkannak toumlroumlk azon beluumll veacutelhetően kipcsak-toumlroumlk hataacutesroacutel tanuacuteskodoacute szemeacutelynevek is

Kurman vouml kipcsak Kurman Kurman lsquoAlī (eacutes arab qurbān rsquoaacuteldozatrsquo) a Kurman azonban a 12ndash13 szaacutezadban előfordul az alaacuten neacutevanyagban is31

Arpan vouml oacutetoumlroumlk arpa rsquoaacuterparsquoChakan vouml kipcsak čagan magyar csaacutekaacutenyByk vouml kipcsak big rsquouacuterrsquo

Hozzaacute kell tennuumlnk hogy az emliacutetett haacuterom okleveacutelben akadnak maacuteig tisztaacutezatlan etimoloacutegiaacuteval rendelkező nevek (Beegzan Bandagaz Chatharch Chywach Chamoz Iwachanon) sőt olyanok is amelyek talaacuten a korai magya-rosodaacutes jeleit mutatjaacutek a betelepuumllő alaacuten-jaacutesz csoportok neacutemelyikeacuteben (Sandur [vouml Saacutendor] eacutes talaacuten Magar [vouml Magyar])32

II Az 1422-es dokumentum haacutetlapjaacutera iacutert jaacuteszndashlatinndashmagyar szoacutejegyzeacutek

A legjelentősebb magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelvemleacutek minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean az 1957-ben felfedezett jaacutesz szoacutejegyzeacutek amelyet Fekete Nagy Antal leveacuteltaacuteros talaacutelt meg a koumlrmendi Batthyaacuteny-leveacuteltaacuterboacutel a Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter Dip-lomatikai Gyűjtemeacutenyeacutebe keruumllt leveacuteltaacuteri anyag egyik dokumentumaacuten Ennek egyik oldalaacuten egy latin nyelvű szoumlveg aacutell mely Garai Mikloacutes naacutedor 1422 maacuter-cius 3-aacuten Budaacuten kelt okleveleacutenek maacutesolata eacutes amely a Budaacutetoacutel eacuteszaknyugatra fekvő Cseacutev koumlzseacuteg lakoacuteinak pereacuteben szuumlletett iacuteteacuteletet tartalmazza A Cseacutevi Saacutefaacuter csalaacutedhoz koumlthető amuacutegy idővel ketteacuteteacutepett dokumentum megmaradt reacuteszeacutenek haacutetoldalaacuten egy ismeretlen időben feljegyzett negyven szoacuteboacutel aacutelloacute alaacuten-jaacutesz szoacute-jegyzeacutek talaacutelhatoacute amely toumlbbnyire csak latin olykor azonban magyar fordiacutetaacutest

29 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 5ndash630 Justi i m 16431 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 832 Gombocz i m 107ndash108

97

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

is koumlzoumll A jaacutesz nyelvemleacutek tehaacutet az emliacutetett okleveacutel maacutesolataacutenak haacutetoldalaacuten talaacutelhatoacute de koumlzel sem bizonyos hogy azzal egy időben szuumlletett33

A lista praktikus a mindennapi eacuteletben hasznaacutelt kifejezeacuteseket elsősorban eacutetelek haacuteziaacutellatok konyhai eszkoumlzoumlk neveacutet tartalmazza Koumlzelebbi ceacuteljaacutet nem ismerjuumlk de minden bizonnyal egy alaacutenul nem beszeacutelő szemeacutely szaacutemaacutera keacuteszuumllt a szerző vagy informaacutetor pedig egy alaacuten-jaacutesz szemeacutely lehetett Neacutemeth megjegyzi hogy az iacuteraacuteskeacutep alapjaacuten a szoumlveget a 15 szaacutezad veacutegeacuten vagy a 16 szaacutezad elejeacuten is iacuterhattaacutek hasonloacute veacutelemeacutenyt fogalmazott meg Ilya Gershevitch is Neacutemeth Gyula munkaacutejaacuteroacutel iacutert recenzioacutejaacuteban34

Mindezidaacuteig uacutegy hittuumlk hogy a dokumentum a Pilisben eacutelő jaacutesz koloacuteniaacute-hoz a Cseacutevhez koumlzel fekvő Pilisjaacuteszfaluhoz kapcsolhatoacute a Pilis koumlzelseacutege eacutes az ottani alaacuten-jaacutesz csoport dokumentaacutelt megtelepedeacutese azonban nem bizonyiacutetja azt hogy felteacutetlenuumll a pilisi jaacuteszokhoz koumlthető ez a nyelvemleacutek Ma maacuter van olyan elmeacutelet mely a dokumentumot a mai Jaacuteszsaacuteghoz a legjelentősebb jaacutesz etnikai toumlmbhoumlz koumlti35 Azt a keacutesőbbi kutataacutes sem tudta kideriacuteteni hogy a lista pontosan kinek keacuteszuumllt de tartalma alapjaacuten olyan valakinek aki nem tudott alaacuten-jaacuteszul aacutem egy alaacuten-jaacutesz nyelvű koumlzoumlsseacutegben tartoacutezkodott A listaacuteban szereplő szavak azt sugalljaacutek hogy ez a szemeacutely az eveacutes-ivaacutessal eacutes a mindennapi eacutelettel kapcsolatos kifejezeacuteseket proacutebaacutelt elsajaacutetiacutetani egy tuacutelnyomoacutean alaacuten-jaacutesz etnikai csoport aacuteltal lakott koumlrnyezetben Sajnos a jaacutesz telepuumlleacutes az okleveacutel alapjaacuten nem hataacuterozhatoacute meg pontosan

A lista viszonylag gyorsan keacuteszuumllhetett el a hevenyeacuteszettseacuteg eacutes a szerkesztet-lenseacuteg jelei egeacuteszen vilaacutegosak Olykor a szoumlveget lejegyző magyar anyanyelvű szemeacutely latinsaacutega sem volt toumlkeacuteletes eacutes magyar szavakkal helyettesiacutetette a latin fordiacutetaacutest (Joacute napot gazda főtt36) Gyoumlrffy Gyoumlrgy szerint a szoacutelista egy eredeti dokumentumroacutel keacuteszuumllt maacutesolatnak laacutetszik s a maacutesoloacute maacuter nem volt tisztaacuteban a lemaacutesolt alaacuten-jaacutesz szavak jelenteacuteseacutevel Ez a megaacutellapiacutetaacutes reacuteszben megmagya-raacutezza egyes olvasatok bizonytalansaacutegaacutet Fontos azonban azt is megemliacuteteni hogy Gyoumlrffy csak a latin eacutes a magyar alakokat vizsgaacutelta eacutes nem foglalkozott az alaacuten-jaacutesz szavak nyelveacuteszeti haacutettereacutevel37

33 Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 237ndash240 Zsoldos Attila A jaacutesz identitaacutestudat első emleacuteke Jaacutesz szoacutejegyzeacutek Rubicon 28 (20176) 32ndash33

34 Ilya Gershevitch Review of J Neacutemeth lsquoEine Woumlrterliste der Jassen der ungarlaumlndischen Alanenrsquo Bulletin of the School of Oriental and African Studies 23 (1960) 595ndash596

35 Zsoldos i m 33 Zsoldos e teacuteziseacutet a birtokperben szereplő Csapi Andraacutes szemeacutelyeacutehez koumlti A Csapi csalaacuted a joacutel ismert itaacuteliai szaacutermazaacutesuacute magyarorszaacutegi főnemes Filippo Scolari (1369ndash1426) ismertebb neveacuten Ozorai Pipo Zsigmond-kori orszaacutegbaacuteroacute familiaacuterisa volt aki 1424-ben a kunok (eacutes valoacutesziacutenűleg a jaacuteszok) biacuteraacuteja lett Zsoldos e kinevezeacuteshez kapcsolja a jaacutesz szoacutejegyzeacutek keletkezeacuteseacutet keletkezeacutesi helysziacutenkeacutent pedig a mai Jaacuteszsaacutegot tartja valoacutesziacutenűnek nem a Pilist

36 A főtt szoacute olvasataacutehoz ld Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 243ndash244 24837 Gyoumlrffy Gyoumlrgy A magyarsaacuteg keleti elemei Budapest 2014 374ndash376

98

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

Nyelveacuteszeti eacuterdekesseacuteg hogy Fekete Nagy Antal leveacuteltaacuteros előszoumlr toumlroumlk nyelvemleacuteknek tartotta a forraacutest eacutes eacuteppen ezeacutert kuumlldte el azt a kor vezető magyar turkoloacutegusaacutenak Neacutemeth Gyulaacutenak Ő azonban a listaacuten ndash sajaacutet elmon-daacutesa szerint ndash a don rsquoviacutezrsquo szoacutet felismerve egyből sejtette hogy a szoacutejegyzeacutek szavai aligha toumlroumlk hanem veacutelhetően iraacuteni eredetűek Az maacuter tudomaacutenytoumlrteacuteneti rejteacutely marad hogy Neacutemeth mieacutert nem vonta be a szoacutelista publikaacutelaacutesaacuteba koumlzeli joacutebaraacutetjaacutet egykori karcagi iskolataacutersaacutet Gaaacutel Laacuteszloacutet aki oszeacutetuumll is joacutel tudott eacutes publikaacutelt is oszeacutet nyelveacuteszeti tanulmaacutenyokat vagy Harmatta Jaacutenost akinek oumlt eacutevvel koraacutebban jelent meg fontos tanulmaacutenykoumltete a deacutelkelet-euroacutepai steppe iraacuteni nyelveiről Mindazonaacuteltal Neacutemeth mindkeacutet kutatoacuteval eacutes Telegdi Zsigmond iranistaacuteval is konzultaacutelt eacutes eredmeacutenyeikre is nagyban taacutemaszkodott a szoacutelistaacuteroacutel megjelentetett hosszabb tanulmaacutenyaacuteban38 Rajtuk kiacutevuumll Fekete Nagy Antallal Horvaacuteth Jaacutenossal Kumorovitz L Bernaacutettal eacutes Mezey Laacuteszloacuteval is eszmeacutet cse-reacutelt a lista olvasati keacuterdeacuteseiről39

A szoacutelista elemzeacutese alapjaacuten elmondhatoacute hogy a szavak toumlbbseacutege szoros rokonsaacutegot mutat az oszeacutet nyelvvel azon beluumll is elsősorban a nyugati oszeacutet (digor) nyelvjaacuteraacutessal amely a ma hasznaacutelt modern oszeacutethez keacutepest keveacutesbeacute elterjedt de nyelvileg archaikusabb nyelvvaacuteltozatnak szaacutemiacutet

Az alaacutebbi listaacuteban Neacutemeth nyomaacuten figyelembe veacuteve Ritter olvasataacutet eacutes a modern nyelveacuteszeti adatokat igyekeztuumlnk a jaacutesz szoacutelista elemeit sorba venni Ennek elleneacutere maradt neacutehaacuteny bizonytalan eacutertelmezeacutes mint peacuteldaacuteul az oras = boza szoacute amely akaacuter egy toumlroumlk eredetű erjesztett alkoholos ital (rsquogabonasoumlrrsquo) megnevezeacutese is lehetett Bizonytalan a guza (rsquoegy teacutesztafeacutelersquo) eacutes a khungke (talaacuten rsquoserteacutesrsquo) szavak etimoloacutegiaacuteja is Ugyanakkor e keacutet utoacutebbi szoacute csak Kambolov olvasataacuteban eacutertelmezhető iacutegy hiszen a mellettuumlk aacutelloacute latin id est suponere bdquoannyi mint haacutegatni rdquo40 minden bizonnyal az alaacuten-jaacutesz kifejezeacutes fordiacutetaacutesa eacutes ez keacutetseacutegesseacute teszi Kambolov olvasataacutet41 Igaz a latin kifejezeacutes előtt aacutelloacute alaacuten-jaacutesz eve foca khvuge szavak minden szempontboacutel kieleacutegiacutető nyel-veacuteszeti eacutertelmezeacutese meacuteg vaacuterat magaacutera42

38 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 5ndash6 Ralf-Peter Ritter Bemerkungen zur laquoJassischen Woumlrterlisteraquo Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 30 (1976) 245ndash250 Gyoumlrffy i m 375

39 Gyoumlrffy i m 37540 A latin su(p)ponere jelenteacutese rsquohaacutegatnirsquo jelenteacutese nem igazolhatoacute41 Tamerlan Tajmurazovics Kambolov A magyarorszaacutegi jaacuteszok szoacute- eacutes neacutevjegyzeacuteke Ford

Kovaacutecs J Beacutela httpjaszlajosmizsehudokumentumoka_magyarorszagipdf (2020 juacutelius 15)42 Toumlrőcsik Istvaacuten A Kaukaacutezustoacutel a Kaacuterpaacutetokig In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete 43

99

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

1 keacutep A jaacutesz szoacutejegyzeacutek43

A probleacutemamentes olvasatuacute alaacuten-jaacutesz szavak listaacuteja eacutes magyaraacutezatuk44

acca rsquokacsarsquo vouml iron accaccae rsquovadkacsarsquobah rsquoloacutersquo vouml digor baumlχ iron baumlχban rsquonaprsquo vouml digor iron bonbasa rsquolevesrsquo vouml digor basauml iron bas

43 Az okleveacutel reprodukcioacutejaacutenak forraacutesa httpwwwjaszokegyesuletehumenu=nyelve (2017 juacutelius 15)

44 A reacuteszletes etimoloacutegiai magyaraacutezatokhoz l Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 241-246

100

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

carif rsquovajrsquo vouml digor carv iron carvcugan rsquofazeacutekrsquo vouml digor cigon iron cigondaban χorz nahēca bdquoJoacute napot neked mi urunkrdquo vouml oszeacutet dauml bon χorzda rsquoneked tiedrsquo vouml digor daumldaedan rsquoviacutezrsquo vouml digor don iron dondocega rsquoteheacutenrsquo vouml iron ducgauml rsquofejősteheacutenrsquofit rsquohuacutesrsquo vouml digor fid iron fǝdfus rsquojuhrsquo vouml digor fus iron fǝsgal rsquooumlkoumlrrsquo vouml digor gal iron galgist rsquotuacuteroacutersquo vouml digor aengezun rsquoforr erjedrsquo aengist rsquoerjesztőrsquohēca rsquouacuter gazdarsquo vouml digor χecaw iron χicawhuvar rsquokoumllesrsquo vouml digor χor iron χwarhuwas rsquoszeacutenarsquo vouml digor χwasauml iron χosjaika rsquotojaacutesrsquo vouml digor aikauml iron aikkapken rsquohal vagy halikrarsquo vouml digor kaef iron kaef45

karak rsquotyuacutekrsquo vouml digor kark iron karkkarbac rsquoaacuterparsquo vouml iron kaumlrvaumldzkasa rsquokaacutesarsquo vouml digor kasauml iron kaskaz rsquoliba luacutedrsquo vouml digor qaz iron qazkaumlvaumlr rsquokenyeacuterrsquo vouml iron krsquoaebaerkurajna rsquomalomrsquo vouml digor kuroinaumlχorz rsquojoacutersquo vouml digor χorzmanawona rsquobuacutezarsquo vouml digor maumlnaumlwon iron maumlnaumlwonna rsquomienkrsquo vouml digor nauml iron naumlodok rsquokanaacutelrsquo vouml digor wedug iron widegoras rsquokovaacuteszrsquo vouml digor waumlras (az eredetiben a toumlroumlk eredetű boza aacutell magyar

fordiacutetaacuteskeacutent a szoacute mellett amely valamilyen gabonasoumlrt jelenthetett)46

osa rsquonőrsquo vouml digor us iron osaumlzabar rsquozabrsquo47

saka rsquokecskersquo vouml digor saumlγauml iron saumlγsana rsquoborrsquo vouml digor saumlnauml iron saumlntabak rsquotaacutenyeacuterrsquo vouml iron taumlbaumlγwas rsquoborjuacutersquo vouml digor waumls

45 Gyoumlrffy a szoacute mellett aacutelloacute latin piseo () alakot pises formaacuteban (rsquoborsoacutekrsquo) rekonstruaacutelja a keacuteziratban (Gyoumlrffy i m 375) Neacutemeth azonban maacuter 1958-ban kizaacuterta ezt az olvasatot eacutes a szoacutet a piscium piscia hibaacutes alakjakeacutent eacutertelmezi Ld Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 242ndash243

46 A bozaacuteval kapcsolatban Neacutemeth ideacutez egy magyarorszaacutegi kun adatot Ld Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 244

47 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 14ndash20 25 Ritter a jaacutesz sabarzabar szoacutet az oacuteoszeacutet qaebaer(xor) szoacuteboacutel szaacutermaztatja amely a mai oszeacutetben rsquoaacuterpaacutersquo-t jelent A jaacuteszban Ritter szerint a rsquozabrsquo jelenteacutes felteacutetelezhető (Kambolov i m Ritter i m 247)

101

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

III Alaacuten eredetűnek tűnő nevek a Hatvani szandzsaacutek deftereiben

A Magyarorszaacutegon egykor beszeacutelt alaacuten-jaacutesz nyelv harmadik lehetseacuteges nyelv-emleacuteke a 16 szaacutezad derekaacuteroacutel szaacutermazik (mostani ismereteink szerint 1546-boacutel)48 Az oszmaacuten hoacutedoltsaacuteg kezdeteacuten Jaacuteszbereacuteny eacutes koumlrnyeacuteke hoacutedoltataacutesa soraacuten az uacutej hatalom szisztematikus adminisztraacutecioacutes gyakorlatot vezetett be Ennek koumlszoumlnhetően a Hatvani szandzsaacutekba sorolt Jaacuteszsaacutegot is felmeacuterteacutek Az 1546-ban koumlzvetlenuumll az oszmaacuten-toumlroumlk hoacutediacutetaacutest koumlvetően keacuteszuumllt Hatvani szan-dzsaacutek-oumlsszeiacuteraacutes adatait feldolgozoacute eacutes publikaacuteloacute Fekete Lajos figyelt fel arra hogy az oszmaacuten-toumlroumlk szoumlvegben szereplő jaacuteszsaacutegi szemeacutelyek egy reacuteszeacutenek vezeteacutekneve nem eacutertelmezhető sem magyarboacutel sem oszmaacuten-toumlroumlkből A neves kutatoacute joacute eacuterzeacutekkel gondolta hogy e nevek talaacuten alaacuten-jaacutesz eredetűek lehetnek ugyanakkor nem vaacutellalkozott a magyaraacutezatukra49 Megjegyzendő hogy magyar vagy kuumllfoumlldi iranistaacutek azoacuteta sem eacuterintetteacutek a keacuterdeacutest eacutes nem tettek kiacuteseacuterletet az emliacutetett oumlsszeiacuteraacutes alaacuten-jaacutesznak tűnő vezeteacutekneveinek tudomaacutenyos vizsgaacutelataacutera Azt is fontos hangsuacutelyozni hogy a vizsgaacutelatot eacuterdemes kiterjeszteni a 18ndash20 szaacutezadi adatokra is amikor maacuter biztosan magyarul beszeacutelt a Jaacuteszsaacuteg egeacutesze de az alaacuten-jaacutesz vezeteacuteknevek hasznaacutelataacuteban talaacuten meacuteg mutatkozik neacutemi kontinui-taacutes a koraacutebbi időszakkal50 hiszen maacuteig hasznaacutelt magyarorszaacutegi csalaacutednevek is rendelkeznek alaacuten-jaacutesz etimoloacutegiaacuteval (peacuteldaacuteul Batoacute Borbaacutes51 Cakoacute eacutes Kalla)

Fekete az alaacutebbi nevekneacutel felteacutetelezett alaacuten-jaacutesz eredetet Bagdasa Bakszaacuten (Bokszaacuten) Baacuterla Bodon Boton (Buton) Botton (Button) Bottoni (Buttoni)52 Bosonga Budman Buzgaacuten Csigaacuten Dorgaacuten (Durgaacuten) Fenusze Foton Gerise Gogaacuten Golbaacuten Gordisa Gorgaacuten Gottaacuten Grabaacuten Hunoka Huna Kaacutehaacuten Kaacutemhaacuten Kaacuteshaacuten Konuga Kozmaacuten Kuca Mekser Paacutella Perbola Piszter Pokol Savala Soton Szobola Szaburaacuten

Az alaacuten eredetűnek tűnő csalaacutednevek szaacutema oumlsszesseacutegeacuteben nem nagy eacutes minden esetben kereszteacuteny magyar keresztneacutev aacutell mellettuumlk A Hatvani szan-dzsaacutek tizenhaacuterom telepuumlleacuteseacutenek 998 csalaacutedneveacuteből mindoumlssze 35ndash40 alaacutennak tűnőt talaacutelunk vagyis a vizsgaacutelt nevek kevesebb mint 5-aacuteroacutel van szoacute A toumlbbi csalaacutedneacutev tuacutelnyomoacute haacutenyada magyar kisebb reacutesze maacutes etnikai csoportok-

48 Bayerle Gusztaacutev A Hatvani szandzsaacutek adoacuteoumlsszeiacuteraacutesa 1570-ből Hatvan 1998 9ndash1049 Fekete Lajos Eine Konskription von den Jassen in Ungarn Acta Orientalia Academiae

Scientiarum Hungaricae 11 (1960) 115ndash143 Fekete Lajos A Hatvani szandzsaacutek 1550 eacutevi adoacute-oumlsszeiacuteraacutesa Jaacuteszbereacuteny 1968 9ndash10

50 Meacuteszaacuteros Kaacutelmaacuten Jaacuteszfeacutenyszaru oumlsszeiacuteraacutesai a XVIIndashXVIII szaacutezad forduloacutejaacuten (1699ndash1705ndash1710ndash1713) In Szaacutellaacutestoacutel a mezővaacuterosig 165ndash219

51 A Borbaacutes neacutev eseteacuteben lehetnek bizonytalansaacutegok az alaacuten-jaacutesz eredetet illetően ugyanis a magyaros Barabaacutes Barnabaacutes nevek beceacutezett alakjakeacutent is eacutertelmezhető (Daacutevid Geacuteza sziacuteves koumlzleacuteseacutet ezuacuteton is koumlszoumlnoumlm)

52 A Bodon Boton (Buton) Botton (Button) Bottoni (Buttoni) vaacuteltozatok talaacuten ugyannak a neacutevnek a kuumlloumlnfeacutele variaacutensai lehetnek a defterben

102

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

hoz koumlthető53 Itt eacutes most terjedelmi okokboacutel csak korlaacutetozottan tudunk e neacutevlis-taacutera reflektaacutelni Megjegyzeacuteseinket az alaacutebbi pontokban roumlgziacutethetjuumlk

1 A nevek etimoloacutegiai vizsgaacutelataacutenaacutel nagy koumlruumlltekinteacutessel kell eljaacuterni Az eredeti dokumentumok arab betűs oszmaacuten-toumlroumlk nyelvű szoumlvegek amelyek szaacutemos filoloacutegiai aacutetiacuteraacutesi eacutes fonetikai keacuterdeacutest vetnek fel Roumlviden hogyan nor-malizaacuteljuk eacutes eacutertelmezzuumlk egy alaacuten-jaacutesznak tűnő de minden bizonnyal magya-rosodoacute koumlzoumlsseacuteg tagjaacutenak neveacutet egy 16 szaacutezadi arab iacuteraacutesos oszmaacuten szoumlveg alapjaacuten Raacuteadaacutesul a Hatvani szandzsaacutek toumlroumlk deftereacutenek adatait mint aacuteltalaacute-ban helysziacuteni szoacutebeli adatgyűjteacutest koumlvetően bdquobemondaacutesrdquo alapjaacuten regisztraacuteltaacutek A listaacuteroacutel egy vagy keacutet maacutesolat keacuteszuumllt ami szinteacuten neheziacuteti a filoloacutegiai munkaacutet A mai kutatoacutenak erre is gondolva kellene a felmeacutereacutest eacutertelmeznie eacutes latin betűs alakokat kellene rekonstruaacutelnia hogy bdquojaacutesz-alaacutenrdquo neacutevalakot talaacuteljon bennuumlk Belaacutethatoacute hogy a feladat nem egyszerű eacutes a teacuteveszteacutes lehetőseacutege toumlbbszoumlroumlsen fennaacutell főleg mivel a magaacutenhangzoacutek egy reacutesze nincs kiiacuterva avagy toumlbb hangot is jeloumllhet Szuumlkseacuteges lenne ezeacutert ezt a forraacutesunkat maacutes arab betűs alaacuten-jaacutesz szemeacutelyneacutevlistaacutekkal is oumlsszevetni Ehhez szaacutemos szoumlveg aacutell rendelkezeacutesuumlnkre hiszen az iszlaacutem vilaacutegban bőseacutegesen olvashatunk az alaacutenokroacutel54

A teacuteveszteacutes lehetőseacutege Feketeacuteneacutel is fennaacutell Baacuter nem vagyok az oszmaacuten defterek szakeacutertője joggal vethetem fel hogy az aacuteltala alaacutennak tartott چيغان = Csigaacuten csalaacutednevet eacuteppiacutegy aacutetiacuterhatta volna Cigaacutennak (azaz Cigaacutenynak) is hiszen az arab aacutebeacuteceacuteben nincs c betű ezeacutert azt hol dzs-vel hol cs-vel helyettesiacutetetteacutek Ebben az esetben elesik a bdquojaacuteszrdquo nyelvi haacutetteacuter55 Nehezen eacuterthető tovaacutebbaacute hogy Fekete mieacutert gondolta a Pokol nevet alaacuten-jaacutesz eredetűnek

2 Az alaacuten-jaacutesz nevekből nem koumlvetkeztethetuumlnk az azt viselők etnikai eacutes nyelvi hovatartozaacutesaacutera A nevek mellett semmilyen maacutes jaacutesz nyelvi elem vagy erre utaloacute megjegyzeacutes nem szerepel a Hatvani szandzsaacutek lajstromaiban Ez inkaacutebb arra vall hogy az alaacuten-jaacutesz hangzaacutesuacute neveket viselők ekkor maacuter inkaacutebb magyarul beszeacuteltek de lehettek koumlztuumlk keacutetnyelvűek is Emellett az sem kizaacutert hogy a magyar vezeteacuteknevű szemeacutelyek neacutemelyike meacuteg beszeacutelhetett alaacutenul-jaacuteszul eacutes rendelkezhetett kettős identitaacutessal

3 Mindezeket figyelembe veacuteve az alaacutebbiakban roumlviden megkiacuteseacuterlem a Feke-teacuteneacutel szereplő keacuterdeacuteses csalaacutednevek neacutemelyikeacutenek az eacutertelmezeacuteseacutet

Bodon Botton Buton Button boδ rsquoillat bűzrsquo + an (melleacutekneacutevkeacutepző) rsquoillatos buumldoumls fokhagymarsquo () vouml digor bodaaelign rsquofokhagyma toumlmjeacutenrsquo56 (vouml keacutesőbbi jaacuteszsaacutegi csalaacutedneacutev Putton)

Dorgaacuten Durgaacuten vouml oszeacutet dūr rsquokőrsquo dūrǵyn rsquokoumlvesrsquo57

53 Fekete Eine Konskription 11754 Alemany i m 244ndash277 ZsidaindashLangoacute i m 424ndash425 55 Fekete Eine Konskription 121ndash12456 Abajev i m I 26457 Abajev i m I 376

103

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Gordisa vouml oszeacutet gorda rsquoszablya kardrsquo + isyn rsquofog viszrsquo azaz talaacuten rsquokard-vivőrsquo58

Gottaacuten vouml oszeacutet guton goton rsquoekersquo59

Huna vouml oszeacutet xunaelig rsquoajaacutendeacutekrsquo60

Gogaacuten vouml oszeacutet Goga csalaacutedneacutev () vagy talaacuten oszeacutet gogon rsquokancsoacutersquo61

Kuca koumlzneacutevi hasznaacutelatban talaacuten eacutetelneacutev eacutes kapcsolatban aacutell az alaacuten-jaacutesz szoacutejegyzeacutekben szereplő guza rsquoteacutesztarsquo szoacuteval

Bizonyos nevek magyaraacutezataacutera maga Fekete is tett javaslatot Iacutegy peacuteldaacuteul az 1550 taacutejaacuten Jaacuteszbereacutenyben a Piac utcaacuteban lakoacute Szaburaacuten Jakab vezeteacutekneveacutet egy kaukaacutezusi helyneacutevvel hozta kapcsolatba a mai Azerbajdzsaacuten teruumlleteacuteről amely veacutelemeacutenyem szerint talaacuten a nyugatiraacuteni uacutejperzsa Šāpūr rsquokiraacutelyfirsquo arabizaacutelt Sābūr alakjaacuteboacutel szaacutermazhat Maacutes nevekneacutel keacutesőbbi jaacutesz csalaacutednevek vizsgaacutelataacuteval jutott eredmeacutenyre (iacutegy peacuteldaacuteul BotonButton eacutes az 1745-oumls redempcioacutes neacutevlis-taacuteroacutel ismert Putton)62

A hatvani szandzsaacutekroacutel keacutesőbb is keacuteszuumlltek toumlroumlk adoacuteoumlsszeiacuteraacutesok peacuteldaacuteul 1562-ben eacutes 1570-ben Az 1570-es oumlsszeiacuteraacutest Bayerle Gusztaacutev tette koumlzzeacute magyarul A jaacuteszbereacutenyi naacutehiacuteje nevei koumlzoumltt az alaacutebbiaknaacutel gondolhatunk talaacuten alaacuten-jaacutesz eredetre Boton Bodon Bokator63 Gargaacuten Gaacuterdaacuten Gogaacuten Gotaacuten64 Szaburaacuten Szaacutekaacuten (Zaacutekaacuten) Joacutel laacutethatoacute hogy a Fekete Lajos aacuteltal publikaacutelt 1546-os lista alaacuten-jaacutesz neveinek (eacutes talaacuten maguknak a szemeacutelyeknek eacutes csalaacutedoknak) egy reacutesze az 1570-es listaacuteban is megtalaacutelhatoacute de ezek araacutenya az oumlsszes neacutevhez viszonyiacutetva meacuteg az 1546-os felsorolaacuteshoz keacutepest is alacsonyabb

Azt azonban eacuterdemes megjegyezni hogy az alaacuten-jaacutesz nevek Jaacuteszbe-reacutenyben kizaacuteroacutelag az ekkor Jaacuteszvaacuterosnak hiacutevott teruumlleten bukkannak fel a Magyarvaacuterosnak nevezett reacuteszen egyaacuteltalaacuten nem Igaz mostani ismereteink szerint a keacutet neacutev nem felteacutetlenuumll etnikai kuumlloumlnbseacutegre utal sokkal inkaacutebb a refor-maacutecioacute koumlvetkezteacuteben kialakult protestaacutens-katolikus elkuumlloumlnuumlleacutesre (a bdquojaacuteszokrdquo

58 Itt egyeacutebkeacutent a oumlsszeteacutetel előtagja megegyezik a honfoglalaacutes előtt a magyarba bekeruumllt alaacuten eredetű kard szoacuteval (vouml Abajev i m I 524 552) Talaacuten az isyn rsquovisz fogrsquo ige fedezhető fel az 1546-os lista Bagdasa eacutes Gerise neveiben is Kambolov ugyanakkor az előtagot a kurd rsquovasko-vaacutecsrsquo szoacuteval hozza kapcsolatba (vouml Kambolov i m Abajev i m I 510)

59 Abajev i m I 52760 Abajev i m IV 26361 Abajev i m I 52262 Fekete A Hatvani szandzsaacutek 9ndash1063 Ez a neacutev veacutelemeacutenyem szerint ismeacutet egy turko-alaacuten vagy turko-mongol neacutevadaacutes peacuteldaacuteja (vouml

baγadurbağatur stb rsquobaacutetor hősrsquo)64 A fenti listaacuteboacutel a Gotaacuten (Gothan Gottan) csalaacutedneacutevkeacutent toumlbb alkalommal előfordul a

16ndash17 szaacutezadi jaacuteszbereacutenyi biacuteraacutek listaacutejaacuteban is Iacutegy peacuteldaacuteul a 16 szaacutezadi Gothan (Gottaacuten) Orbaacuten eseteacuteben aki az 1550-es eacutes 1560-as eacutevekben haacuteromszor is Jaacuteszbereacuteny biacuteraacuteja volt eacutes az 1668-ban jaacuteszbereacutenyi biacuterakeacutent ismert Gottaacuten Maacuterton neveacuteben is Vouml Kocsis Gyula A vaacuteros a toumlroumlk hoacutedolt-saacuteg idejeacuten (1526ndash1699) In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete 77ndash78

104

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

katolikus felekezetű a bdquomagyarokrdquo pedig protestaacutens felekezetű magyar nemze-tiseacutegűek lettek volna)65 Bayerle munkaacutejaacuteban egyaacuteltalaacuten nem talaacuteltunk utalaacutest kommentaacutert az alaacuten-jaacutesz szemeacutelynevekkel kapcsolatban

Meacuteg kevesebb alaacuten-jaacutesz eredetű elemet talaacutelhatunk az 1700 koumlruumll szuumlletett jaacuteszfeacutenyszarui adoacuteoumlsszeiacuteraacutesokban A reacuteszben a Habsburgok reacuteszben a kurucok adminisztraacutecioacuteja aacuteltal lejegyzett listaacutek szemeacutelynevei egy addigra maacuter keacutetseacuteg-telenuumll teljesen elmagyarosodott koumlzoumlsseacuteget tuumlkroumlznek esetlegesen alaacuten-jaacutesz eredetű nevek alig tűnnek fel bennuumlk (Csaacutekoacute Szaszkoacute)66

A magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelvemleacutekek kapcsaacuten ndash a Hatvani szandzsaacutek neacutehaacuteny tucatnyi csalaacutedneveacuten tuacutel ndash roumlviden utalnunk kell a toumlrteacuteneti Magyarorszaacute-gon talaacutelhatoacute aszlareszlaroszlaacuter elemet tartalmazoacute helynevekre Ezek a toumlroumlk toumlbbes szaacutemmal keacutepzett nevek egykori jaacutesz vagy reacuteszben jaacuteszok aacuteltal is lakott telepuumlleacuteseket jeloumllnek Magyarorszaacuteg kuumlloumlnboumlző reacuteszein maacutesfelől azonban nem bizonyiacutetott hogy e telepuumlleacutesek kizaacuteroacutelag a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten joumlttek leacutetre67

Ismereteink szerint a Jaacuteszsaacuteg teruumlleteacuten eacutes maacutes telepuumlleacuteseken nem vagy csak csekeacutely meacuterteacutekben toumlrteacutentek alaacuten-jaacutesz eredetű dűlőnevekkel eacutes helynevekkel kapcsolatos kutataacutesok Egyelőre csak Fodor Ferenc neacutehaacuteny bdquoalaacuten-jaacutesz-gyanuacutesrdquo adataacutera hivatkozhatunk Balla-halom Balikoacute-halom Kossa-halom Buga-laposa Aacutegoacute eacuter68 E nevek előtagjai ugyanis megfeleltethetőnek tűnnek mai oszeacutet szemeacutelyneveknek

Tovaacutebbi nyelveacuteszeti eacutes toumlrteacuteneti vizsgaacutelatokra van szuumlkseacuteg maacutes topograacutefiai nevek esetleges alaacuten-jaacutesz eredeteacutenek tisztaacutezaacutesa ceacuteljaacuteboacutel Ilyen lehet peacuteldaacuteul a toumlrteacuteneti Jaacuteszsaacuteg peremeacuten de azon kiacutevuumll fekvő Hajtapuszta neacutevalak melynek előtagja talaacuten a modern oszeacutet xaj (хajtae) rsquoreacutesz toumlredeacutek osztaacutelyreacuteszrsquo szoacuteval hozhatoacute kapcsolatba69 A Hajta neacutev ismeretlen a teruumlleten a jaacuteszok bekoumlltoumlzeacutese előtti időkből első emliacuteteacutese 1495-re dataacutelhatoacute Hasonloacutean alaacuten-jaacutesz jellegű neacutev-adaacutes huacutezoacutedhat meg a Hajtapuszta szomszeacutedsaacutegaacuteban fekvő Farmos (eredetileg Farnos) koumlzseacuteg neve moumlgoumltt Itt talaacuten az oacuteiraacuteni xᵛarənah rsquodicsőseacuteg karizma gloacuteriarsquo szoacutera visszamenő oszeacutet farn70 aacutellhat a falu neacutevadaacutesaacutenak haacutettereacuteben Ugyanakkor a lehetseacuteges farn- oszeacutet előtag mellett nincs kieleacutegiacutető nyelveacuteszeti magyaraacutezat az -os utoacutetagra Egy magyarosodoacute jaacutesz koumlzoumlsseacutegneacutel ez persze magyar keacutepzőnek is felfoghatoacute (vagyis bdquofarnrdquo-os tehaacutet rsquofarn-nal rendelkező szerencseacutes boldogrsquo) de ez meacutegis erős oacutevatossaacutegra inti a kutatoacutet Farnos-

65 Bayerle i m 76ndash9666 Meacuteszaacuteros i m 178 180 18467 A kora Aacuterpaacuted-korban bekoumlltoumlző alaacutenok keacuterdeacuteseacutehez ld Langoacute Peacuteter Megjegyzeacutesek az alaacute-

nok eacutes a magyarok 10 szaacutezadi egyuumlttes bekoumlltoumlzeacuteseacutehez Wosinszky Moacuter Muacutezeum Eacutevkoumlnyvei 23 (2001) 321ndash342 Uő Ladaacuteny Varsaacuteny Oszlaacuter Keleti neacuteptoumlredeacutekek eacutes korai helynevek kapcsola-ta Limes 3 (2003) 39ndash54

68 Fodor Ferenc A Jaacuteszsaacuteg eacuteletrajza Budapest 1991 13ndash1569 Kakuk Maacutetyaacutes Oszeacutet nyelvi peacuteldataacuter eacutes szoacutetaacuter Budapest 2010 18470 Kakuk i m 177

105

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Farmos telepuumlleacutes neveacutet 1327-ben emliacutetik első alkalommal tehaacutet tataacuterjaacuteraacutes előtti adatunk nincs raacute A falu egyik első birtokosa egy bizonyos Farnosi Arnolth volt akinek neacutemetes hangzaacutesuacute keresztneve dacaacutera egyik fiaacutet Chamaznak hiacutevtaacutek aki 1327-ben birtokperbe keveredett Ez a neacutev veacutelhetően szinteacuten alaacuten-jaacutesz eredetű eacutes a koraacutebban emliacutetett Kaacuteroly Roacutebert-feacutele okleveacutel szemeacutelynevei koumlzoumltt is feltű-nik (Peacuteter Chamoz fia) Hogy a keacutet nagyon hasonloacute neacutev moumlgoumltt egy eacutes ugyanaz a szemeacutely aacutellt-e nem tudjuk de etimoloacutegiai szempontboacutel ez a keacuterdeacutes nem is leacutenyeges Kambolov a Chamaz-Chamoz alakot az oszeacutet Hamic neacutevvel rokoniacutetja elkeacutepzelhető azonban hogy e neacutev az oszeacutet Naacutert eposzban feltűnő AchamazAtchamaz alakkal is kapcsolatban aacutell71 Ugyaniacutegy keacuterdeacuteses de nem zaacuterhatoacute ki a toumlroumlk időkben elpusztult Rassang falu neveacutenek alaacuten-jaacutesz eredete sem72

Az elmagyarosodaacutes koumlvetkezteacuteben a neacutepetimoloacutegia is formaacutelhatta az erede-tileg alaacuten-jaacutesz gyoumlkerű helyneveket iacutegy ezekneacutel kuumlloumlnoumlskeacuteppen fontos a legko-raacutebbi időbeli előfordulaacutesuk meghataacuterozaacutesa73 Mindezt azonban kellő oacutevatossaacuteg-gal kritikaacuteval eacutes prekoncepcioacutek neacutelkuumll kell vizsgaacutelni A jaacutesz-alaacuten nevek kutataacutesa tehaacutet reacuteszben kiterjeszthető a mai Jaacuteszsaacuteg peremeacutere is ami talaacuten tovaacutebbi egykori alaacuten-jaacutesz szoacutervaacutenyokat sejtet az Alfoumlldoumln (Itt eacuterdemes a joacuteval messzebb kun szaacutellaacutesteruumlleten fekvő Jaacuteszszentlaacuteszloacute falu neveacutere is utalni)

Az alaacuten-jaacutesz dialektus kihalaacutesa Magyarorszaacutegon (16ndash17 szaacutezad)

Az alaacuten-jaacutesz nyelv beszeacutelői valoacutesziacutenűleg toumlbb csoportban telepedtek le a toumlrteacute-neti Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten a 14 szaacutezadban A magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelv kihalaacutesa adataink szerint a 16ndash17 szaacutezad soraacuten mehetett veacutegbe Mivel uacutejabb alaacuten-jaacutesz csoportok bekoumlltoumlzeacuteseacuteről etnikai utaacutenpoacutetlaacutesroacutel nincs tudomaacutesunk valamint a Jaacuteszsaacutegban magyar eacutes kun etnikai csoportok jelenleacutete is adatolt a 14ndash16 szaacutezadban ezeacutert veacutelemeacutenyuumlnk szerint a jaacuteszok asszimilaacutecioacuteja maacuter a 14ndash15 szaacutezad forduloacutejaacuten megindulhatott Baacuter nem vagyok a magyar egyhaacuteztoumlr-teacutenet szakeacutertője uacutegy veacutelem hogy a neacutepnyelven tehaacutet magyarul (is) preacutedikaacuteloacute ferences rend tartoacutes megtelepedeacutese Jaacuteszbereacutenyben a 15 szaacutezad maacutesodik feleacuteben felgyorsiacutethatta az olykor bdquofiliszteusnakrdquo74 is hiacutevott jaacutesz etnikum katolizaacutelaacutesaacutet eacutes

71 Kambolov i m 72 Rassang falu reacutegeacuteszeteacutehez ld Selmeczi Laacuteszloacute A Jaacuteszsaacuteg betelepedeacutese eacutes kialakulaacutesa In

Zounuk ndash a Jaacutesz-Nagykun-Szolnok Megyei Leveacuteltaacuter Eacutevkoumlnyve XXVI Szerk Fuumlloumlp Tamaacutes Szol-nok 2011 67ndash69

73 Ezekre az adatokra jaacuteszbereacutenyi baraacutetom Faacutebiaacuten Rigoacute Attila hiacutevta fel a figyelmemet akinek itt szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani ezeacutert Ld meacuteg Fodor i m 13ndash15

74 Maacuteig nincs kieleacutegiacutető tudomaacutenyos magyaraacutezat a jaacuteszokra a toumlroumlk kor előtti magyarorszaacutegi latin kuacutetfőkben hasznaacutelt bibliai eredetű bdquofiliszteusrdquo elnevezeacutesre Toumlrőcsik ndash elismerve a probleacute-ma megoldatlansaacutegaacutet ndash toumlbb oumltletet is felsorol a neacutev lehetseacuteges eredeteacutere Ezek koumlzuumll talaacuten kettő eacuterdemel emliacuteteacutest Az egyik a kazaacuterndashalaacuten koumlzelseacuteg halovaacuteny tovaacutebbeacuteleacuteseacutet eacutes esetleg a judaizmus

106

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

egyben elmagyarosodaacutesaacutet Nem rendelkezuumlnk biztos ismeretekkel a betelepuumllő alaacuten-jaacutesz neacutepesseacuteg vallaacutesi haacutettereacuteről de legtoumlbbjuumlk ortodox kereszteacuteny lehetett A bdquoreacutegi hitrdquo az ortodox kereszteacutenyseacuteg fennmaradaacutesa segiacutethette a reacutegi alaacuten-jaacutesz nyelv eacutes kultuacutera megtartaacutesaacutet is a magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz koumlzoumlsseacutegekben A ferences teacuteriacuteteacutes utaacuten a 15 szaacutezad maacutesodik feleacuteben viszont az elmagyarosodaacutes folyamata visszafordiacutethatatlannaacute vaacutelt Ebből az időszakboacutel elenyeacutesző szaacutemuacute alaacuten-jaacutesz onomasztikai adatunk van Ilyen peacuteldaacuteul egy 1498-as okleveacutelben emliacute-tett bereacutenyszaacutellaacutesi Faraach Maacuterton vezeteacutekneve mely esetleg alaacuten-jaacutesz eredetű lehet75

Mindezekkel egyuumltt meacutegis uacutegy veacuteljuumlk hogy a magyarorszaacutegi alaacuten-jaacutesz nyelv veacutegleges eltűneacuteseacutet nagy aacuteltalaacutenossaacutegban a 16 szaacutezad derekaacuten bekoumlvetkezett oszmaacuten-toumlroumlk hoacutediacutetaacuteshoz a koumlzeacutepkori magyar aacutellam felbomlaacutesaacutehoz eacutes az ezt koumlvető pusztulaacuteshoz neacutepmozgaacutesokhoz koumlthetjuumlk mind a Jaacuteszsaacuteg mind pedig a szoacutervaacutenyban eacutelő jaacutesz koumlzoumlsseacutegek eseteacuteben Azt is hozzaacute lehet tenni hogy a hazaacutenkban beszeacutelt alaacuten-jaacutesz dialektus sohasem rendelkezett oumlnaacutelloacute iacuteraacutesbeliseacuteg-gel kituumlntetett staacutetusaacuteroacutel nem tudunk a reformaacutecioacute időszakaacuteban nem szuumllettek jaacutesz nyelvű imaacutek bibliafordiacutetaacutesok s ez oumlsszesseacutegeacuteben nem segiacutetette a nyelv fennmaradaacutesaacutet Az alaacuten-jaacutesz nyelv egyfajta bdquodomestic languagerdquo lehetett beszeacute-lői csalaacutedi nemzetseacutegi koumlrben hasznaacuteltaacutek nyelvileg homogeacuten koumlzegben amiacuteg az ilyen homogeacuten koumlzoumlsseacutegek fennaacutelltak

Az alaacuten-jaacutesz nyelv magyarorszaacutegi hasznaacutelataacutera toumlbb 16 szaacutezadi forraacutes is utal meacuteg A legismertebb ezek koumlzuumll a szileacuteziai Georg Werner (Georgius Wernherus) megjegyzeacutese 1549-ből amely szerint a bdquoIazygrdquo nemzet meacuteg mindig leacutetezik a magyarok koumlzoumltt amelyet ők maguk roumlviden jaacutesznak hiacutevnak eacutes amely keacutepes volt sajaacutet ősi eacutes kuumlloumlnoumls a magyartoacutel nagyon kuumlloumlnboumlző nyelveacutet megtartani (Porro extat nunc quoqe Iazygum natio inter Hungaros quos ipsi voce decurtata Jaacutez vocant ac retinent iidem etiamnum linguam suam avitam et peculiarem Hungaricae dissimillimam) Werner kijelenteacutese veacutelemeacutenyem szerint egyeacutertel-műen utal a jaacutesz nyelv korabeli magyarorszaacutegi hasznaacutelataacutera76

A jaacutesz etnikum leacuteteacutere Olaacuteh Mikloacutes esztergomi eacutersek is utal 1550 koumlruumll iacutert munkaacutejaacuteban Ő a Magyarorszaacutegot lakoacute etnikumok koumlzoumltt sorolja fel a bdquojazigokrdquo

hataacutesaacutet laacutetja a bdquofiliszteusrdquo elnevezeacutesben (utalva a kazaacuter elit judaizaacutelaacutesaacutera) A maacutesik lehetseacuteges magyaraacutezat a toumlbbseacutegeacuteben talaacuten ortodox kereszteacutenykeacutent a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe bekoumlltoumlző jaacuteszok kuumlloumlnaacutellaacutesaacutenak jelekeacutent proacutebaacutelja eacutertelmezni a kifejezeacutest A keacuterdeacutesről ld Toumlrőcsik A Kaukaacutezustoacutel a Kaacuterpaacutetokig 44ndash45

75 Toumlrőcsik Istvaacuten A koumlzeacutepkori Bereacutenyszaacutellaacutes In Jaacuteszbereacuteny toumlrteacutenete 75ndash7676 Georgius Wernherus (Georg Werner) De admirandis Hungariae aquis hypomnemation

Basiliae 1549 (Johann Georg Schwandtner kiadaacutesa alapjaacuten ideacutezi Alemany i m 161ndash162 eacutes 162148 jegyzet) Gombocz i m 107 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 9 A teacutemaacutehoz (a magyarorszaacutegi jaacutesz nyel vet emliacutető kuacutetfőkhoumlz eacutes Vlagyimir Ivanovics Lamanszkij eacutes Melich Jaacutenos korai sejteacuteseihez a Magyar orszaacutegon egykor beszeacutelt jaacutesz nyelv iraacuteni haacutettereacuteről) vouml Neacutemeth Egy jaacutesz szoacutejegyzeacutek 236ndash237

107

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

csoportjaacutet Az archaizaacuteloacute neacutev moumlgoumltt talaacuten ismeacutet a magyarorszaacutegi jaacuteszokat eacutes az ekkor meacuteg beszeacutelt jaacutesz nyelvet kell sejtenuumlnk (Totius huius Hungariae regnum continet in se nostro hoc tempore diversas nationes Hungaros Alemanos Bohemos Sclavos Croacos Saxones Siculos Valachos Rascianos Cumanos Jaziges Ruthenes etiam postremo Turcas quae omnes differenti inter se utuntur lingua)77

A deventeri Matthias Quad von Kinkelbach holland utazoacute az 1590-es eacutevek veacutegeacuten jaacutert Magyarorszaacutegon Itteni emleacutekeit 1602-ben jelentette meg a nassaui Ursell vaacuterosaacuteban Itinerarium universae Germaniae ciacutemmel Munkaacutejaacuteban eacuterde-kes megjegyzeacutest tesz a jaacuteszokkal kapcsolatban bdquoA DunandashTisza koumlzeacuteben lakoacutek megőrizteacutek sajaacutet nyelvuumlket ez igen kuumlloumlnboumlzik a magyartoacutel Ezek ugyanis a jazig-metanaszta neacutepektől szaacutermaznak s most jaacuteszoknak nevezik őketrdquo78 A hol-land utazoacute megjegyzeacutese keacutetseacutegtelenuumll archaizaacuteloacute jellegűnek tekinthető A proacute-baacutelkozaacutes hogy a jaacuteszokat az oacutekori jazig neacutepcsoporthoz koumlsse nyilvaacuten inkaacutebb sajaacutet humanista műveltseacutegeacutet mint a teacutenyeket tuumlkroumlzi Ugyanakkor a magyartoacutel bdquoigen kuumlloumlnboumlzőrdquo nyelven beszeacutelő jaacutesz neacutepcsoport emliacuteteacutese ndash uacutegy veacuteljuumlk ndash figyelemre meacuteltoacute adat eacutes ez idaacuteig a jaacutesz mint beszeacutelt nyelv időben legkeacutesőbbi ismert emliacuteteacuteseacutenek tűnik

A jaacuteszok nyelvi asszimilaacutecioacuteja elmagyarosodaacutesa minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a 17 szaacutezadra befejeződoumltt A kalandos eacuteletutat megjaacutert reformaacutetus lelkeacuteszből buzgoacute katolikussaacute vaacutelt Otrokocsi Foacuteris Ferenc 1693-ban Origines Hungaricae ciacutemű munkaacutejaacuteban vilaacutegosan utal raacute hogy a magyarorszaacutegi jaacuteszok magyarul beszeacutelnek (bdquoKitetszik a jaacuteszok nyelveacutenek vizsgaacutelataacuteboacutel hogy őkhellip azon reacutegi scythaacutek valoacutesaacutegos utoacutedai kiktől a mostani magyar neacuteven nevezett nemzet szaacutermazik mert nyelvoumlk mindenben egyenlő a magyarokeacutevalrdquo)79 Ugyanakkor az a teacuteny hogy Otrokocsi Foacuteris Ferenc kiemelendő teacutenynek tartja a jaacuteszok magyarnyelvűseacutegeacutet talaacuten utalhat arra hogy a jaacuteszok nyelvi elmagyaro-sodaacutesa nem sokkal koraacutebban vaacutelhatott teljesseacute80

Nem lehet megvaacutelaszolni pontosan mikor tűntek el az utolsoacute jaacutesz nyelvű csoportok Magyarorszaacutegon aacutem nem teacuteveduumlnk nagyot ha a keletiraacuteni alaacuten-jaacutesz nyelv magyarorszaacutegi kihalaacutesaacutet a 16 szaacutezad maacutesodik feleacutere dataacuteljuk Ennek a daacutetumnak szimbolikus jelentőseacuteget is tulajdoniacutethatunk hiszen ekkor eacutepuumllt fel Jaacuteszbereacutenyben az oszmaacuten Dzsaacutenfedaacute (Canfeda) palaacutenkvaacuter amelynek a neve klasszikus perzsaacuteul a jaacutesszal rokon iraacuteni nyelven rsquoa lelkeacutet felaacuteldozoacutersquo-t jelent81

77 Nicolaus Olahus HungariandashAthila Ed Colomannus EperjessyndashLadislaus Juhaacutesz Buda-pest 1938 33 Alemany i m 161ndash162 Neacutemeth Eine Woumlrterliste der Jassen 9

78 Tardy Lajos Reacutegi hiacuteruumlnk a vilaacutegban Budapest 1979 13279 Fodor i m 12280 Otrokocsi Foacuteris Ferenc Origines Hungaricae I 19 Ideacutezi Alemany i m 161ndash162 Neacute-

meth Eine Woumlrterliste der Jassen 981 Kocsis i m 94ndash96

108

SAacuteRKOumlZY MIKLOacuteS

The linguistic traces of the Jaacutesz people in Hungary ndash sources problems new dataMikloacutes SAacuteRKOumlZY

The present paper aims at summarizing and re-evaluating the sources of the Jaacutesz (Alan) language once spoken in medieval and early modern Hungary The Jaacutesz people were a sub-branch of the Alans themselves speaking an eastern Iranian language who settled in the medieval Kingdom of Hungary possibly in the early fourteenth century Jaacutesz ethnic groups were given royal permissions to found communities in different regions of Hungary and the most significant group of them settled in the area what is still known as Jaacuteszsaacuteg (area of Jaacutesz people) between the Tisza and Danube rivers While the later history of the Jaacutesz people is well known in the secondary literature and is consequently beyond the scope of the present paper their linguistic traces show more uncertainties that need to be reassessed

As far as our sources are concerned onomastic data such as early fourteenth century personal names as well as the so-called JaacuteszndashHungarianndashLatin wordlist (discovered in 1957) written probably in the fifteenth century all prove that Jaacutesz was an Alan dialect and is closely related to the present-day Digor dialect of the Ossetic language though among the Jaacutesz onomastic data we can find several mixed names of Turkic or Turko-Iranian and also of western Iranian origin

On the other hand Jaacutesz names preserved in 16th century Ottoman adminis-trative sources offer a rare glimpse at the possibly latest stage of this language They should be treated however cautiously due to different problems of tran-scription and transmission Yet despite all the problems these later onomas-tic data along with some newly discovered material of geographical names of allegedly Jaacutesz background represent a hitherto largely unnoticed and neglected group of documents of the Jaacutesz language which might have become extinct around 1600 CE as a spoken language in Hungary according to the contempo-rary sources

109

A MAGYARORSZAacuteGI JAacuteSZOK NYELVEMLEacuteKEI

Keletkutataacutes 2020 tavasz 111ndash131 old

Ujvaacuteri HedvigMax Nordau eacutes Goldziher Ignaacutec levelezeacuteseacutenek kontextualizaacutelaacutesa I

1

Az iacuteroacute uacutejsaacutegiacuteroacute orvos cionista Max Nordau (1849ndash1923) eacutes az euroacutepai iszlaacutem-kutataacutes megalapiacutetoacuteja Goldziher Ignaacutec (1850ndash1921) levelezeacuteseacutet maacuter 1956-ban koumlzreadta Scheiber Saacutendor1 A MTA Koumlnyvtaacuter Keleti Gyűjtemeacutenyeacutenek immaacuter koumlzkinccseacute vaacutelt adatbaacutezisa szerint mintegy 13 500 leveacutel alkotja a tudoacutes orien-talista levelezeacuteseacutet (levelek eacutes lapok) amelyek toumlbb mint 1600 szemeacutelytől szaacuter-maznak Goldziher legtoumlbb levelezőpartnere Neacutemetorszaacutegban eacutelt iacutegy a neacutemet nyelv elsőd leges jelentőseacuteggel biacutert a kapcsolattartaacutesban A levelek zoumlmeacutet huacutesz embernek ciacute mezte akik ennek megfelelően egyenkeacutent toumlbb szaacutezszor vaacutelaszol-tak2 Max Nordau a gyerekkori pesti baraacutet az egykori diaacutektaacuters a pesti refor-maacutetus gimnaacuteziumboacutel3 nem tartozott ebbe a kiterjedt leginkaacutebb tudomaacutenyos

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201111 A tanulmaacutenyt Hazai Gyoumlrgy professzornak az Andraacutessy Gyula Neacutemet Nyelvű Egyetem

alapiacutetoacute rektoraacutenak ajaacutenlom Ezuacuteton koumlszoumlnoumlm Yuval Evri eacutes Carsten Wilke szakirodalommal kap-csolatos ajaacutenlaacutesait valamint Gerő Andraacutesnak eacutes Turaacuten Tamaacutesnak a keacutezirathoz fűzoumltt eacuteszreveacuteteleit

1 Alexander Scheiber Max Nordaursquos Letters to Ignace Goldziher Jewish Social Studies 18 (19563) 199ndash207

2 Deacuteveacutenyi Kinga Egy levelezeacutes uacutejraeacuteled adaleacutekok Goldziher Ignaacutec levelezeacuteseacutenek toumlrteacuteneteacute-hez Keletkutataacutes 2018 ősz 85ndash98

3 Az osztaacutelytaacutersi viszonyra maga Goldziher utal a Naploacutejaacuteban bdquoMax Nordau war unter meinen Mitschuumllernrdquo Ld Ignaz Goldziher Tagebuch Hrsg von Alexander Scheiber Leiden 1978 30 illetve Goldziher Ignaacutec Naploacute Vaacutel s a r az előszoacutet eacutes a jegyzeteket iacuterta Scheiber Saacutendor Budapest 1978 39 A tanulmaacutenyban ndash ahol lehet ndash a magyar fordiacutetaacutesra hivatkozom ‒ Nordau eacutes Goldziher osztaacutelytaacutersi viszonyaacutet illetően annyi bizonyos hogy mindketten a reformaacutetus gimnaacute-ziumban eacuterettseacutegiztek de Nordau nem inteacutezmeacutenyes keretek koumlzoumltt keacuteszuumllt fel a matuacuteraacutera mivel koumlzvetlenuumll előtte egy eacutevet haacutezitaniacutetoacuteskodott A Budapesten fellelhető iskolai eacutertesiacutetők alapjaacuten a koumlvetkezőket sikeruumllt rekonstruaacutelnom Nordau a zsidoacute elemi iskola befejezteacutevel az 1859ndash1860-as taneacutevet a k k Staatsgymnasium (pesti bdquoaacutellamgimnaacuteziumrdquo) elsőosztaacutelyos diaacutekjakeacutent veacutegezte Az oumltoumldik osztaacutelyt (1863ndash1864) ugyan meacuteg a katolikus gimnaacuteziumban kezdte meg de maacuter nem itt fejezte be Ld Ujvaacuteri Hedvig Asszimilaacutecioacute nyelv eacutes identitaacutes problematikaacuteja a fiatal Max Nordaunaacutel eacutes Theodor Herzlneacutel In Uő Identitaacutesok eacutes kommunikaacutecioacutes csatornaacutek Magyarndashneacute-metndashzsidoacute kulturaacutelis metszeacutespontok a dualizmus kori Magyarorszaacutegon Budapest 2017 27ndash45 ‒ Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben ez iacutegy folytatoacutedik bdquo[hellip] er verlieszlig nach Ende des Schuljahres die Anstalt um Schuumller des kalvinistischen Gymnasiums zu werden wo er auch seine Studien beendete [hellip] Max nimmt auf Zureden seiner Eltern eine Stelle als Hauslehrer bei einem gewis-sen Fuchs an [hellip] Ein Jahr das Max Nordau auf dem Lande verbringt hinterlaumlszligt bei ihm nur

kapcsolatrendszerbe de a fennma radt heacutet leveacutel időbeli eloszlaacutesaacuteboacutel kideruumll hogy eacuteletuumlk veacutegeacuteig figyelemmel kiacuteseacuterteacutek egymaacutes paacutelyaacutejaacutet tudtak egymaacutesroacutel rendszeres kapcsolattartaacutes neacutelkuumll is4 Ehhez a levelezeacuteshez kiacutevaacutenok neacutehaacuteny adattal kiegeacutesziacuteteacutessel eacutelni a Nordau-kutataacutes felől

2

Nordau levelei toumlbb eacuteletszakaszban iacuteroacutedtak kettő-kettő 1878-ban illetve 1891-ben Paacuterizsban egy 1915-ben Spanyolorszaacutegban5 kettő pedig 1919ndash1920-ban Londonban

Az első keacutet leveacutel a paacutelyakezdő az oumlnmaga helyeacutet kereső Nordau levele Goldziherhez6 keacutepest Nordau egyetemi eacutevei mozgalmasan teltek 1867-ben aacutellaacutest kapott a Falk Miksa vezette legbefolyaacutesosabb neacutemet nyelvű lapnaacutel a Pester Lloydnaacutel megkezdte egyetemi tanulmaacutenyait a pesti egyetem orvosi fakultaacutesaacuten

die besten Eindruumlcke [hellip] Besonders an den groszligen Feiertagen tut es dem jungen Mann leid daszlig er von den Seinen getrennt ist [hellip] Das Jahr ist rasch vergangen Max Nordau kommt nach Pest zuruumlck reich an Erfahrungen die ihn gereift und entwickelt haben Er beginnt damit daszlig er verspaumltet die Maturitaumltspruumlfung macht [hellip]rdquo Ld Anna und Max Nordau Erinnerungen Erzaumlhlt von ihm selbst und von der Gefaumlhrtin seines Lebens Autorisierte Uumlbersetzung aus dem Franzouml-sischen von S O Fangor LeipzigndashWien 1928 20 28ndash29 36 39 ‒ Nordaunak az idősebb iacuteroacute paacutelyataacutershoz Kiss Joacutezsefhez 1867 januaacuter 25-eacuten iacutert sorai is az egyeacuteves taacutevolleacutetet taacutemasztjaacutek alaacute bdquoWas den Zweck meines Lehrerseins anbelangt so ist derselbe wie ich Ihnen froh mittheilen kann voumlllig gesichert Nach Aufwendung der maumlchtigsten Protektion ist es mir gelungen vom Superin-tendenten v Toumlroumlk die eigentlich gegen das Gesetz verstoszligende Erlaubniszlig erhalten die Pruumlfung uumlber die letzten drei Klassen und Matura am Pester reformirten Gymnasium ablegen zu duumlrfen (Das Gesetz gestattet houmlchstens Pruumlfung uumlber zwei Klassen) Uumlber die Sechste habe ich schon am 1 Dezember mit glaumlnzendem Erfolge Pruumlfung abgelegt am 29 Juli folgen die VII VIII und die Matura Der ganze Spaszlig kostet sammt den dazuschaffenden Buumlchern blos 70 fl Nicht wahr ein Jahr gutes Geschaumlftrdquo Forraacutes Max Nordau an Joacutezsef Kiss OSZK Keacutezirattaacutera Az engedeacutelyt Toumlroumlk Paacutel (1808ndash1883) reformaacutetus puumlspoumlk adta meg akit Goldziher is nagyra becsuumllt bdquoegy igazi reformaacutetus jellemrdquo Ld Goldziher Naploacute 35 ‒ Christoph Schulte a huacutegaacuteval folytatott levele-zeacutesből ugyancsak azt rekonstruaacutelta hogy Nordau 1866-ban egy eacutevet videacuteken Raacutekoskeresztuacuteron toumlltoumltt haacutezitaniacutetoacutekeacutent majd a gimnaacutezium felső eacutevfolyamait befejezve 1867 keacuteső őszeacuten eacuterettseacutegi vizsgaacutet tett amelyre magaacutentanuloacutekeacutent keacuteszuumllt fel Ld Christoph Schulte Psychopathologie des Fin de siegravecle Der Kulturkritiker Arzt und Zionist Max Nordau Frankfurt am Main 1997 44ndash50

4 Goldziher leveleiről nincs tudomaacutesom a Nordau-hagyateacutek a jeruzsaacutelemi Cionista Archiacute-vumban van amelybe meacuteg nem sikeruumllt betekintenem Ismerve azonban Nordau eacutes a keacutesőbbi koumll-tő lapszerkesztő Kiss Joacutezsef bensőseacuteges őszinte egy eacuteleten aacutet tartoacute baraacuteti levelezeacuteseacutet Goldziher levelei inkaacutebb koumllcsoumlnoumls udvariassaacutegot semmint baraacuteti kapcsolatot sejtetnek

5 Ezt Scheiber a kisseacute neheacutezkesen olvashatoacute keacutezirat alapjaacuten teacutevesen 1919-re dataacutelja A prob-leacutemaacutera meacuteg visszateacuterek

6 Goldziher eacuteleteacutehez eacutes munkaacutessaacutegaacutehoz ld Peter Haber Zwischen juumldischer Tradition und Wissenschaft Der ungarische Orientalist Ignac Goldziher (1850ndash1921) (Lebenswelten osteuropaumlischer Juden 10) KoumllnndashWeimarndashWien 2006

112

UJVAacuteRI HEDVIG

majd 1873-ban hat hoacutenapon aacutet tudoacutesiacutetott a beacutecsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesroacutel7 Utaacutena keacutet eacutevig Euroacutepaacuteban kalandozott eacutelmeacutenyeit reacuteszben a lapban majd 1876-toacutel a kispolgaacuter-saacuteg orgaacutenumaacuteban a Neues Pester Journalban osztotta meg8 Koumlzben igyekezett tanulmaacutenyi koumltelezettseacutegeinek is eleget tenni 1876 januaacuterjaacuteban megszerezte a pesti egyetemen az orvosi diplomaacutet Itthon azonban sem orvoskeacutent sem uacutejsaacuteg-iacuteroacutekeacutent nem volt maradaacutesa 1876 maacutejusaacuteban csalaacutedjaacuteval (huacutegaacuteval eacutes eacutedesanyjaacute-val) Paacuterizs feleacute vette az iraacutenyt9 Mereacutesz doumlnteacutest hozott mivel havi fix joumlvedelem hiacutejaacuten csak a megtakariacutetaacutesaira eacutes alkalmi uacutejsaacutegiacuteroacutei megbiacutezataacutesokra alapozhatta a csalaacuted megeacutelheteacuteseacutet a beacutecsi Neue Freie Presse aacutellaacutesajaacutenlataacutet sem fogadta el Ennek elleneacutere a francia fővaacuterosban otthonosan rendezkedett be az Odeacuteonhoz koumlzeli kedvenc negyedeacuteben beacuterelt lakaacutest a Rue St-Andreacute-des-Arts 45 alatt10 s innen adresszaacutelta baraacutetjaacutenak első keacutet leveleacutet 1878-ban

Az első iacuteraacutesban Nordau megdorgaacutelja Goldzihert amieacutert ő a művelt europeacuteer a duumlhiacutető magyar hagyomaacutenyokat folytatva a feladoacute ciacutemeacutenek megadaacutesa neacutelkuumll kuumlldi el leveleacutet iacutegy Nordau a vaacutelaszaacutet talaacutelomra adja fel s nem lehet biztos abban hogy a kuumlldemeacuteny ceacutelba eacuter-e A leveacutel legfőbb uumlzenete azonban nem a korholaacutes hanem Nordau gratulaacutecioacuteja Goldziher haacutezassaacutegkoumlteacutese alkalmaacuteboacutel Utoacutebbi meghiacutevta volt iskolataacutersaacutet is az eskuumlvőre11 aminek Nordau ndash baacuter nem reacuteszletezi de minden bi zonnyal a taacutevolsaacuteg miatt ndash nem tudott eleget tenni Viszont biztosiacutetja baraacutetjaacutet afelől hogy amennyiben eacutev veacutegeacuten meghiacutevaacutest kap egy lakomaacutera12 akkor oumlroumlmmel (eacutes csaacutemcsogaacutes neacutelkuumll) fog annak eleget tenni eacutes egy darab lekachot13 elfogyasztani

Nordau egy hoacutenappal keacutesőbb ismeacutet iacuter Goldzihernek Előszoumlr megkoumlszoumlni baraacutetja elismerő szavait megjelent koumlnyve kapcsaacuten Noha ciacutemet nem iacuter Goldziher Nordau Berlinben megjelent Aus dem wahren Milliardenlande ciacutemű első kultuacuter-kritikai műveacutet meacuteltatta amelyet Victor Tissot Le Voyage au pays des milliards ciacutemű koumlnyve elleneacuteben iacutert Ez az 1878-ban megjelent koumlnyv bestsellerreacute lett

7 Nordau majdnem minden iacuteraacutesaacutet koumltetben is megjelentette ezeket kiveacuteve Ld Hedvig Uj-vaacuteri Zwischen Bazar und Weltpolitik Die Wiener Weltausstellung 1873 in Feuilletons von Max Nordau im bdquoPester Lloydrdquo Berlin 2011

8 A pesti eacutevekhez eacutes Nordau publicisztikai teveacutekenyseacutegeacutehez reacuteszletesen ld Hedvig Ujvaacuteri Dekadenzkritik aus der bdquoProvinzstadtrdquo Max Nordaus Pester Publizistik Budapest 2007

9 A lehetseacuteges okokra alaacutebb meacuteg reacuteszletesen kiteacuterek Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben meg-emliacuteti hogy Vaacutembeacutery folyamatosan mondogatta neki bdquoEine Stadt wie Pest ist nicht fuumlr Sie Sie werden sich dort bald beengt fuumlhlenrdquo Maacutesutt bdquoPest ist kein richtiger Platz fuumlr Sie Es waumlre jammerschade wenn ein Geist wie der Ihre eingezwaumlngt bliebe in einem so engen Rahmen Folgen sie mir und siedeln Sie sich in einem Weltzentrum anrdquo Ld Anna und Max Nordau i m 100 106ndash107

10 Schulte i m 80ndash81 Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben a 49 szaacutem alatti lakaacutest adja meg Ld Anna und Max Nordau i m 49

11 Dr Mittler Miksa aradszentmaacutertoni orvos laacutenyaacutet Lauraacutet vette feleseacuteguumll12 A szide szuumlde szoacutet hasznaacutelja a heacuteber szeudaacuteboacutel13 Lekach meacutezes suumltemeacuteny

113

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

mivel a svaacutejci utazoacute Tissot kritikus szemmel iacutert uacutetirajzait roumlgziacuteti arroacutel az orszaacuteg-roacutel ahova a poroszndashfrancia haacuteboruacute utaacuten a francia joacutevaacuteteacutetel peacutenzei folytak Tissot koumlnyveacutet Franciaorszaacutegban ugyanuacutegy fogadtaacutek mint a milliaacuterdos orszaacutegban azaz Neacutemet orszaacutegban a franciaacutek politikai-irodalmi revansakeacutent Nordau ennek elleneacuteben iacuterta meg a sajaacutet műveacutet noha maacuter az előszoacuteban hangsuacutelyozza az iacuteraacutest bdquoneacutemetuumll iacuteroacute magyarkeacutentrdquo jegyzi eacutes nem ellenrevansban hanem a neacutepek koumlzti megbeacutekeacuteleacutesben gondolkodik Nordau koumlnyve is joacutel fogyott (Neacutemetorszaacutegban) haacuterom eacutev muacutelva megjelent a maacutesodik bőviacutetett kiadaacutes Nordau szaacutemaacutera azonban a milliaacuterdos orszaacuteg nem Neacutemetorszaacuteg hanem Franciaorszaacuteg volt Franciaorszaacuteg pedig maga Paacuterizs Tissot-val szemben nem toumlbb vaacuterossal foglalkozik hanem kizaacuteroacutelag Paacuterizzsal iacutegy a Tissot-koumlnyvre adandoacute vaacutelaszkeacutent iacuter egy Paacuterizs-kri-tikaacutet neacutemet perspektiacutevaacuteboacutel neacutemet olvasoacuteknak neacutemet kiadoacute szaacutemaacutera a francia fővaacuterost annak lakoacuteit inteacutezmeacutenyeit erkoumllcseit meglehetősen előnytelen szem-szoumlgből laacutettatja14

A tovaacutebbiakban a francia pozitivista Auguste Comte-taniacutetvaacuteny Pierre Laffitte (1823ndash1903) koumlnyveacuteből keacutert eacutes bemaacutesolt reacuteszletről van szoacute a leveacutelben ezt Scheiber kommentaacutelja Nordau szabadkozik hogy mieacutert nem tiszta lapra iacuterta a szoumlveget koumlzben zaacuteroacutejelben odaveti hogy mennyire nem vesz komolyan bizonyos rituaacutelis előiacuteraacutesokat a leveacutel 1878 juacutenius 14-ei keltezeacutesű amely peacuten-tekre esett15

A leveacutelben szoacute esik Goldziher Az iszlaacutem ciacutemű koumlnyveacuteről Ez budapesti megjele neacuteseacutet koumlvetően azonnal visszhangra talaacutelt Nordau koraacutebbi lapjaacuteban a Pester Lloydban is Silberstein-Oumltvoumls Adolf (1845ndash1899) recenzioacutet koumlzoumllt roacutela 1881 decembereacuteben16

A koumlvetkezőkben Nordau a Der Mythos bei den Hebraumlern und seine geschichtliche Entwicklung Untersuchungen zur Mythologie und Religions-wissenschaft (Lipcse 1876) angol fordiacutetaacutesaacutenak anyagi sikerei felől eacuterdeklődik17

A leveacutel veacutegeacuten az utoacuteiratban Nordau uumldvoumlzli Goldziher unokafiveacutereacutet a veluumlk egykoruacute Vilmost (1849ndash1916)18 a keacutesőbbi elismert szemeacuteszorvost eacutes egyetemi tanaacutert Iacuteraacutesait toumlbbek koumlzoumltt a Pester Lloyd is koumlzoumllte19 A koumlvetkező napokban

14 Schulte i m 82ndash86 Anna und Max Nordau i m 98ndash9915 Valoacutesziacutenűleg peacutentek este iacuterhatta16 Adolf Silberstein Der Islam Pester Lloyd 1881 december 23 melleacuteklet17 Scheiber is megadja az angol ciacutemet de a fordiacutetoacute neveacutet nem Russel Martineau18 Nordau eacutes Goldziher Vilmos a keacutesőbbi neves szemeacuteszprofesszor gyerekkori baraacutetok vol-

tak valamint egy gimnaacuteziumba jaacutertak Amikor Goldziher Ignaacutec csalaacutedjaacuteval 1865-ben Szeacutekesfe-heacutervaacuterroacutel Pestre koumlltoumlzoumltt ő is a baraacuteti koumlr tagja lett A kapcsolattartaacutest nagyban segiacutetette hogy koumlzel laktak egymaacuteshoz Nordaueacutek a Haacuterom Dob utcaacuteba (Dreitrommelgasse) majd a Dohaacuteny utca (Tabakgasse) 7 szaacutem alaacute koumlltoumlztek Goldziher Ignaacuteceacutek otthona a Kiraacutely utca 27-ben volt miacuteg Vilmoseacutek a Hermina teacuter (keacutesőbbi Dalsziacutenhaacutez utca) 11 szaacutem alatt laktak Ld Adress-Kalender von Pest Ofen und Alt-Ofen fuumlr das Jahre 1867 Pest 1866 Ideacutezi Zsoldos Jenő Fejezetek Kiss Joacutezsef eacuteleteacuteből In MIOK Eacutevkoumlnyv 197172 Szerk Scheiber Saacutendor Budapest 1972 83

19 William Goldziher Das Sehen ndash ein photographischer Vorgang Pester Lloyd 1877 juacuteli-

114

UJVAacuteRI HEDVIG

tervezett iacuterni neki de nagyon elfoglalt volt bdquomivel annyi magyar kiaacutelliacutetaacuteslaacutetogatoacute van akik lopjaacutek az időmetrdquo Ez utalaacutes az 1878 eacutevi paacuterizsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesra amelyről Nordau rendszeresen tudoacutesiacutetotta a Neues Pester Journalt A taacutercaacutek mennyiseacutege joacuteval csekeacutelyebb a beacutecsi anyaghoz keacutepest

Nordau első komolyabb uacutejsaacutegiacuteroacutei feladata a beacutecsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesroacutel valoacute tudoacute-siacutetoacutei munka volt a Pester Lloyd szaacutemaacutera20 A feacuteleacutevnyi folyamatos iacuteraacutes alapjaacuteul a rendezveacuteny jelentőseacutege szolgaacutelt a diplomaacuteciai eacutes politikai viszonyok meacuterle-geleacutese Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg valamint az OsztraacutekndashMagyar Monarchia nagyhatalmi staacutetusza A taacutercaacutek jelentős reacutesze az uralkodoacutei viziteket valamint a hivatalos programokat vette goacutercső alaacute majd a Wiener Wochenchronik kereteacute-ben heti oumlsszefoglaloacutek koumlvetkeztek Az orszaacutegpavilonok bemutataacutesa eseteacuteben Nordau minden aacutellam prezentaacutecioacutejaacutenak figyelmet szentelt

Ehhez keacutepest az 1878 eacutevi paacuterizsi vilaacutegkiaacutelliacutetaacutesroacutel teljesen maacuteshogy alakult a tudoacutesiacutetoacutei munka igaz a Lloyddal toumlrteacutenő szakiacutetaacutes utaacuten maacuter a neacutemet ajkuacute kispol-gaacutersaacuteg aacuteltal olvasott Neues Pester Journal szaacutemaacutera Miacuteg a beacutecsi perioacutedus alatt Nordau hat hoacutenapon aacutet maacutejustoacutel oktoacuteberig intenziacuteven publikaacutelta taacutercaacuteit addig a Paacuterizsboacutel Pestre kuumlldoumltt iacuteraacutesok szaacutema juacuteliustoacutel kezdve egyre ritkult A beacutecsi időszak mintegy szaacutez feuilletonjaacutehoz keacutepest a paacuterizsi mennyiseacuteg ennek alig egyharmadaacutet teszi ki Ez eacuterezteti hataacutesaacutet a teacutemavaacutelasztaacuteson is az uralkodoacutei vizi-teket nem tematizaacutelja valamint az orszaacutegpavilonokat is igen roumlviden mutatja be Csak Magyarorszaacuteg bemutatkozaacutesaacutet ecseteli reacuteszletesen a hazai műveacuteszetnek iparnak eacutes oktataacutesuumlgynek taacuteg teret szentel21

3

A fennmaradt dokumentumok szerint Nordau eacutes Goldziher koumlzoumltt toumlbb mint tiacutez eacutev muacutelva 1891-ben keruumllt sor ismeacutet leveacutelvaacuteltaacutesra Nordau a sorait vaacuteltozatlanul Paacuterizsboacutel iacuterta de az Avenue de Villiers egy kis sarokhaacutezaacuteboacutel22 Iacuteraacutesaacuteban egy

us 17 melleacuteklet ndash Az 1880-as eacutevekben jelentek meg tőle az alaacutebbi iacuteraacutesok Albrecht v Graumlfe Pester Lloyd 1882 juacutenius 1 melleacuteklet Hermann v Helmholtz Pester Lloyd 1886 juacutelius 31 melleacuteklet Zur Naturgeschichte der Thraumlnen Pester Lloyd 1887 juacutenius 8 melleacuteklet Aerztliche Charakterkoumlpfe Pester Lloyd 1889 februaacuter 5 3 eacutes melleacuteklet

20 Roumlvid aacutettekinteacutes a korszak neacutemet nyelvű sajtoacutejaacuteroacutel Ujvaacuteri Hedvig A pest-budai neacutemet saj-toacute jelentőseacutege eacutes irodalomkoumlzvetiacutető szerepe a kiegyezeacutes utaacuten In A sajtoacute kultuacuterakoumlzvetiacutető szerepe 1867ndash1945 Tanulmaacutenyok Szerk Paaacutel Vince Budapest 2014 37ndash50

21 Ld Ujvaacuteri Dekadenzkritik Die Pariser Weltausstellung ciacutemű fejezeteacutet valamint Uő bdquoVi-gadoacuterdquo eacutes bdquofőiskolardquo A beacutecsi (1873) eacutes a paacuterizsi (1878) vilaacutegkiaacutelliacutetaacutes Max Nordau olvasataacuteban In Koumlnyv kontextus medialitaacutes Tanulmaacutenyok a 60 eacuteves Szeacutechenyi Aacutegnes tiszteleteacutere Szerk Buzinkay GeacutezandashMartin Joacutezsef Eger 2017 315ndash327

22 Schulte i m 3313 jegyzet bdquoSeit Oktober 1889 hatte Max Nordau in einem bescheidenen Hause der Avenue Villiers an der Ecke der Rue Legendre mit Aussicht auf den Platz Malesherbes und den Park Monceau Wohnung genommenrdquo Vouml Anna und Max Nordau i m 142

115

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

sziacutevesseacuteget szeretne baraacutetjaacutetoacutel szuumlleteacutesi anyakoumlnyvi kivonataacutenak beszerzeacuteseacutere keacuteri meg Nordau pontosan tudta milyen jelzeacutesű a dokumentum (K betűs koumlnyv 401 lapj 1076 sz)23 Szuumlkseacutege van tovaacutebbaacute egy jegyző aacuteltal hitelesiacutetett neacutemet fordiacutetaacutesra A koumlltseacutegeket termeacuteszetesen aacutellja A dokumentum egy eacuteletbiztosiacutetaacutesi uumlgylethez szuumlkseacuteges eacuteppen ezeacutert nagyon haacutelaacutes lenne ha mihamarabb keacutezhez kapnaacute a keacutert papiacutert

Amikor Nordau 1891 szeptember veacutegeacuten megiacuterta Goldzihernek ezt a leveleacutet ndash noha nem reacuteszletezi ndash maacuter tuacutel volt azon a sokkon amely juacuteliusban eacuterte tőzs-dei spekulaacutecioacute reacuteveacuten elvesztette egeacutesz addigi megtakariacutetaacutesait eacutes adoacutessaacutegokat halmozott fel24 A reacuteszletekről az anyagiakon tuacuteli veszteseacutegekről Eugen von Jagownak (1849ndash1905) egyik legjobb Paacuterizsban eacutelő iacuteroacute-uacutejsaacutegiacuteroacute baraacutetjaacutenak szaacutemolt be megtakariacutetaacutesai reacuteveacuten szerette volna eacutelete aacutelmaacutet valoacutera vaacuteltani eacutes Neacutemetorszaacutegban letelepedni neacutemet iacuteroacutekeacutent műkoumldni de bdquoa beacutertollnoki uacutejsaacutegiacuteroacutei keacutenyszer neacutelkuumllrdquo Ezt a folyamatot gondolta meggyorsiacutetani a spekulaacutecioacutek reacuteveacuten bdquode jogos megeacuterdemelt buumlnteteacutest kaptam azeacutert mivel eacuteletem szilaacuterd legszen-tebb alapelveihez lettem hűtlen eacutes sajaacutet erkoumllcseim ellen veacutetkeztemrdquo25 Hogy mihez is lett hűtlen azt maacuter koraacutebban kifejtette a Pariser Briefe Kulturbilder aacutetdolgozott kiadaacutesaiban (1884 1887) bevezető iacuteraacutesaiban (Vor dem Krach eacutes Nach dem Krach) reacuteszletesen leiacuterja a paacuterizsi tőzsdeacutevel kapcsolatos elleneacuterzeacuteseit amelyeket az 1882 eacutevi tőzsdekrach vaacuteltott ki s melynek koumlvetkezmeacutenyeiben (sorozatos csődoumlk reacuteszveacutenyek eseacutese peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi kriacutezis munkaneacutelkuuml-liseacuteg) a kapitalizmus első katasztrofaacutelis csődjeacutet laacutetja Franciaorszaacutegban Morali-zaacuteloacute kritikuskeacutent eliacuteteacuteli hogy a tőzsde a spekulaacutecioacute leacutepjen a tisztesseacuteges munka helyeacutebe26 Ez a teacutema meacuteg visszakoumlszoumln a Maha-Rog und andere Novellen27 ciacutemű koumlteteacuteben is az Auf Abbruch ciacutemű iacuteraacutesaacutenak főhőse Behr egy tőzsdei spekulaacutecioacute reacuteveacuten toumlnkremegy eacutes halaacutela utaacuten csalaacutedjaacutenak semmit sem hagy haacutetra

Nordau azonban semmifeacutele emliacuteteacutest nem tesz erről a csapaacutesroacutel leveleacutet uacutegy folytatja hogy magaacuteroacutel jelenlegi eacuteletszakaszaacuteroacutel nem akar sokat iacuterni feacutel hogy untatnaacute baraacutetjaacutet Sorai szerint sok uacutej eacutelmeacutenyben nincs reacutesze tanul eacutes dolgozik

Alapvetően ezt tette eddig is azaz az 1878-as eacutes 1891-es leveacutelvaacuteltaacutesok koumlzoumltt eltelt eacutevekben s nem is eredmeacutenytelenuumll 1880-ban veacutegleg letelepedik Paacuterizsban majd hamarosan megjelenik keacutet uacutejabb kultuacuterkritikai koumltete a Vom Kreml zur Alhambra (1880) valamint a Paris unter der dritten Republik (1881) Draacutemaiacuteroacutekeacutent is kiproacutebaacutelja magaacutet igaz meacuterseacutekelt sikerrel Toumlbb lapnak is kuumllső munkataacutersa majd a berlini Vossische Zeitung paacuterizsi tudoacutesiacutetoacuteja lesz Koumlzben

23 Nordau szuumlleteacutesi anyakoumlnyvi bejegyzeacutese a pesti rabbisaacuteg anyakoumlnyveacuteben Magyar Zsidoacute Muacutezeum eacutes Leveacuteltaacuter Budapest (MILEV) httpcollectionsmilevhuitemsshow31002 (2020 aacuteprilis 23)

24 Ld Anna und Max Nordau i m 137ndash13825 Schulte i m 193ndash19426 Schulte i m 16127 Max Nordau Maha-Rog und andere Novellen Berlin 1906

116

UJVAacuteRI HEDVIG

orvosi paacutelyaacutejaacutet is eacutepiacuteti aktiacutevan reacuteszt vesz Jean-Martin Charcot (1825ndash1893) hipnoacutezissal kapcsolatos kutataacutesaiban majd 1882-ben megveacutedi a nő kasztraacutelaacute-saacuteroacutel iacutert doktori eacutertekezeacuteseacutet28 Ezt koumlvetően szuumlleacutesz-nőgyoacutegyaacuteszkeacutent praktizaacutel majd megjelenteti a Die conventionellen Luumlgen der Kulturmenschheit ciacutemű műveacutet amely hatalmas botraacutenyt okoz Ausztriaacuteban eacutes Oroszorszaacutegban betiltjaacutek szerzőjeacutet felseacutegseacuterteacutessel vaacutedoljaacutek rendszeresen iacuternak roacutela az uacutejsaacutegok Az ered-meacuteny heacutet hoacutenap alatt heacutet kia daacutest eacuter meg toumlbb nyelvre lefordiacutetjaacutek Nordau iacuteroacutei sikerei csuacutecsaacuten van Euroacutepa-szer te ismertteacute vaacutelik 1889-ben őt vaacutelasztjaacutek az Association Litteacuteraire Internationale nevű nemzetkoumlzi iacuteroacuteszervezet alelnoumlkeacuteveacute Ebben az időszakban ismerkedik meg a berlini orvossal eacutes bakterioloacutegussal Wilhelm Loumlwenthallal (1850ndash1894) aki eacuteleacutenk eacuterdeklődeacutest mutat egy zsidoacute mezőgazdasaacutegi projekt iraacutent Argentiacutenaacuteban

Goldziher Nordauhoz iacutert leveleacuteben beszaacutemolhatott arroacutel hogy nem ment el a legutoacutebbi orientalista kongresszusra29 amieacutert Nordau sajnaacutelkozaacutesaacutet fejezi ki főleg az ugyancsak pesti szuumlleteacutesű orientalista Gottlieb Wilhelm Leitner (1840ndash1899) miatt Nordau eacuteleacutenk figyelemmel kiacuteseacuterte toumlbb kortaacutersaacutenak paacutelyaacutejaacutet30 iacutegy Leitner teveacutekenyseacutegeacutevel is tisztaacuteban lehetett akit taacutemogataacutesra meacuteltoacutenak tartott főleg olyan bdquokomoly eacutes fuumlggetlen feacuterfiak reacuteszeacuteről akik nem kituumlnteteacutesek utaacuten loholnakrdquo31 A leveacutel veacutegeacuten ismeacutet uumldvoumlzli Goldziher Vilmost32

Goldziher rekordidő alatt teljesiacutetette Nordau szuumlleteacutesi anyakoumlnyvi kivonataacute-val kapcsolatos keacutereacuteseacutet ugyanis Paacuterizsboacutel hat () nap muacutelva joumltt a koumlszoumlnőleveacutel Nor dau nyomban rendezi is a felmeruumllt koumlltseacutegeket majd Goldziher baraacuteti dor-gaacutelaacutesaacutera reagaacutel aki a koraacutebbi eacutes a mostani leveacutelvaacuteltaacutesok koumlzoumltt eltelt majd maacutesfeacutel eacutevtizedet haacutenyhatta Nordau szemeacutere Utoacutebbi szerint 1882ndash1883 koumlruumll eacuterintkez-hettek leveacutelben egymaacutessal egy a paacuterizsi Nemzeti Koumlnyvtaacuterban (Bibliothegraveque nationale de France) fellelhető arab keacutezirat miatt majd 1884-ben vagy 1885-ben

28 Max Nordau De la castration de la femme Diss med Paris (Poissy) 188229 Goldziher koraacuteban a tudomaacutenyos eacuterintkezeacutes keacutet formaacuteja a nemzetkoumlzi kongresszusokon

valoacute reacuteszveacutetel eacutes a levelezeacutes volt 1891-ben a IX Nemzetkoumlzi Orientalista Kongresszust London-ban rendezteacutek meg

30 Nordau Goldziher Ignaacutecroacutel is taacutejeacutekozoacutedhatott toumlbbek koumlzoumltt a Pester Lloydban is olvasha-tott tőle neacutehaacuteny iacuteraacutest Ignaz Goldziher Islam in Afrika IndashIII Pester Lloyd 1882 aacuteprilis 12 3 eacutes melleacuteklet aacuteprilis 14 melleacuteklet aacuteprilis 19 melleacuteklet Keacutet eacutevvel keacutesőbb az Eine Volkskrankheit ciacutemű iacuteraacutesa jelent meg Pester Lloyd 1884 februaacuter 14 melleacuteklet

31 Nordau visszaemleacutekezeacuteseiben toumlbbszoumlr is megemliacuteti a pesti szuumlleteacutesű Gottlieb Wilhelm Leit-nerrel a lahori egyetem rektoraacuteval valoacute baraacutetsaacutegaacutet Ld Anna und Max Nordau i m 92 141 180

32 Ld a 2 levelet Scheiber i m 203 Goldziher Vilmos az eacutevek soraacuten ismeacutet publikaacutelt a Pester Lloydban Albrecht v Graumlfe Pester Lloyd 1882 juacutenius 1 1 melleacuteklet Hermann v Helm-holtz Pester Lloyd 1886 juacutelius 31 melleacuteklet Zur Naturgeschichte der Thraumlnen Pester Lloyd 1887 juacutenius 8 melleacuteklet Aerztliche Charakterkoumlpfe Pester Lloyd 1889 februaacuter 5 3 eacutes mel-leacuteklet ndash A keacutet 1891-ben iacutert leveacutel idejeacuten tuacutelmutatoacute publikaacutecioacutek Dr Ignaz Hirschler Pester Lloyd 1891 november 12 melleacuteklet Sollen Frauen zum Studium der Medizin zugelassen werden Pester Lloyd 1895 oktoacuteber 20 1 melleacuteklet Emil Du Bois-Reymond Pester Lloyd 1897 januaacuter 14 melleacuteklet Der Unterricht der Schwachsichtigen Pester Lloyd 1898 maacutercius 3 2

117

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

ismeacutet sor keruumllhetett iacuteraacutesbeli kommunikaacutecioacutera33 Nordau mindenesetre remeacuteli hogy a legkoumlzelebbi leveacutelvaacuteltaacutesra nem kell uacutejabb 14 eacutevet vaacuterni34

A leveacutelben reagaacutel Goldziher Muhameddanische Studien ciacutemű műveacutere35 amelyről van ugyan tudomaacutesa de meacuteg nem olvasta Baacuter Nordau ndash sajaacutet bevallaacutesa szerint ndash maga is mutat keleti iraacutenyuacute eacuterdeklődeacutest ez inkaacutebb India eacutes a buddhiz-mus feleacute tendaacutel semmint Araacutebia eacutes az iszlaacutem feleacute Ezt alaacutetaacutemasztandoacute sajaacutet a Die Krankheit des Jahrhunderts36 ciacutemű műveacutet hozza fel amelyben veacutelemeacutenye szerint bdquonyomokban megmutatkoznak brahmanista boumllcsesseacutegekrdquo37

A leveacutel befejező gondolatai a londoni orientalista kongresszushoz kapcso-loacutednak Goldziher az esemeacutenyről minden bizonnyal nagyon pozitiacutev hangnem-ben iacuterhatott amit Nordau egy maacutesik rendezveacuteny a stockholmi kongresszus kapcsaacuten hevesen eliacuteteacutel a talaacutelkozoacutet bdquocsillogoacutenak tuacutel csillogoacutenakrdquo tartotta38 s ezt nevezi az egyik hibaacutejaacutenak Toumlbb munka kevesebb hiacutervereacutes kellett volna a sveacuted orientalista Carlo Landberg groacutefnak (1848ndash1924) az 1889 eacutevi stock-

33 Scheiber nem tud ezekről Megnyugtatoacute vaacutelaszt csak a jeruzsaacutelemi archiacutevumban talaacutelhatoacute anyag tanulmaacutenyozaacutesa adhatna

34 A legkoumlzelebbi leveacutelvaacuteltaacutesra 1915-ben keruumll sor35 Ignaz Goldziher Muhameddanische Studien IndashII Halle 1888ndash189036 Max Nordau Die Krankheit des Jahrhunderts Leipzig 188737 A mű Nordau talaacuten legsikeruumlltebb regeacutenye Teacutezisszerű ciacuteme elleneacutere a jelenben jaacutetszoacutedik

eacutegető neacutemetorszaacutegi politikai eacutes vilaacutegneacutezeti taacutejeacutekozoacutedaacutesi probleacutemaacutekat feszeget Kora legnagyobb betegseacutegeacutet az akaratgyengeseacutegben laacutetja amely a főhősben Eynhardtban testesuumll meg A regeacuteny pozitiacutev hőse Dr Schroumltter a szegeacutenyek orvosa Nordau idealizaacutelt oumlnarckeacutepe aki intellektuaacutelisan erkoumllcsileg eacutes vilaacutegneacutezetileg magas fokon aacutell Nordauhoz hasonloacutean foglalkozik a szegeacutenyek eacutes az elnyomottak probleacutemaacuteival eacuterdeklődik a szocialistaacutek szociaacutelis keacuterdeacutesekről vallott neacutezetei iraacutent de nem paacutertpolitikai ideoloacutegiai alapon Nordau szolidaritaacutesroacutel vallott elveit keacutepviseli de nem szent nem aszkeacuteta nem politikus hanem egy tettre keacutesz cselekvőkeacutepes figyelmes ideoloacutegiai befolyaacutesoktoacutel mentes ember Vouml Schulte i m 179ndash182 ndash Nordau a buddhizmusroacutel meacuteg eacutelete alkonyaacuten is iacutert Die Weltgerechtigkeit Eine buddhistische Weltspiegelung Neue Freie Presse 1920 oktoacuteber 28 1ndash4

38 Nordau ezt joacutel laacutetja eacutes erre alapvetően Goldziher is raacuteerősiacutetett a Pester Lloydban koumlzoumllt oumltreacuteszes helysziacuteni beszaacutemoloacutejaacuteval amelyeket minden bizonnyal Nordau is olvasott Mivel ezen iacuteraacutesok nagyreacuteszt a feuilletonrovatban jelentek meg termeacuteszetesen nem szakmai koumlzoumlnseacutegnek szoacuteltak hanem a taacuterca műfaji sajaacutetossaacutegainak megfelelően szoacuterakoztatoacute szellemes csevegő stiacute-lusban iacuteroacutedtak Mindegyik koumlzeacuteppontjaacuteban a kiraacutelyi pompa II Oszkaacuter vendeacutegszeretete eacutes szak-mai eacuterdeklődeacutese a feacutenyes esteacutelyek a csillogoacute deacutelutaacuteni eacutes esti programok a skandinaacutev lakossaacuteg-nak az esemeacuteny eacutes a reacutesztvevők iraacutent tanuacutesiacutetott lelkesedeacutese s nem utolsoacutesorban Landberg groacutef meacuteltataacutesa aacutell Keacutet peacutelda a keretprogramokra a 3 leveacutelből A drottingholmi kiraacutelyi fogadaacutest maacutesnap Landberg groacutefnak eacutes nejeacutenek esteacutelye koumlvette a stockholmi Grand Hotelben melyen a kiraacutely eacutes a troacutenoumlroumlkoumls valamint a sveacuted taacutersadalmi elit is keacutepviseltette magaacutet Landberg 15 eacutevnyi keleti tar-toacutezkodaacutesaacutenak hozadeacutekakeacutent a termek orientaacutelis hangulatot aacuterasztottak piramissal paacutelmaligettel keleti ruhaacuteba oumlltoumlztetett felszolgaacuteloacutekkal keleti frissiacutető italokkal autentikus orientaacutelis dallamok-kal Legalaacutebb ennyire lenyűgoumlzve iacutert Goldziher a kongresszus maacutesodik napjaacutenak lezaacuteraacutesakeacutent rendezett műuacuteszoacuteprogramroacutel amelyet az erő eacutes a szeacutepseacuteg jellemzett Ld Ignaz Goldziher Vom Stockholmer Orientalisten-Kongreszlig IndashV Pester Lloyd 1889 szeptember 6 (esti kiadaacutes) 10 11 15 eacutes 16

118

UJVAacuteRI HEDVIG

holmi kongresszus főtitkaacuteraacutenak39 kevesebb boacutekolaacutes bdquoa bohoacutec II Oszkaacuternakrdquo40 a rendezveacuteny szabad jellegeacutet pedig meg kellene hagyni bdquonem egy zaacutert ceacutehheacute alakiacutetani amely Landberg templomaacutevaacute vaacutelhatott volnardquo bdquoA szakadaacutest ebben a pillanatban sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni [hellip] eacutes a reacutegi kongresszusok szabad formaacuteit [hellip] a Max MuumlllerndashWeberndashDillmannndashKuenen-klikknek el kell ismernierdquo41

Az orientalista kongresszusok tudomaacutenyos eacutes (tudomaacuteny)politikai jelen-tőseacutegeacutenek eacutertelmezeacuteseacutehez Goldziher eacutes Nordau ezekhez valoacute merőben elteacuterő viszonyaacutenak a megeacuterteacuteseacutehez egy hosszabb aacutettekinteacutes indokolt

Exkurzus az orientalista kongresszusok jelentőseacutege

Az első orientalista kongresszus megrendezeacuteseacutere a 19 szaacutezad utolsoacute harma-daacuteban 1873-ban keruumllt sor Paacuterizsban Mivel a 19 szaacutezad a noumlvekvő interna-cionalizaacuteloacutedaacutes jegyeacuteben aacutellt ndash amely kiterjedt mind az aacutellami-politikai mind a taacutersadalmi-kulturaacutelis szfeacuteraacutera ndash a nemzetkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutesek aloacutel a tudomaacute-nyos diszcipliacute naacutek sem vonhattaacutek ki magukat A tudomaacutenyossaacuteg sajaacutetossaacutegai mint az univer zalitaacutes eacutes a kozmopolita iraacutenyultsaacuteg termeacuteszetesen maacuter joacuteval koraacutebban is adottak voltak de a 19 szaacutezadban uacutej dimenzioacutekat eacutes minőseacuteget eacutertek el A nemzetkoumlzi esuumlleacutes folyamata egybeesett a nemzeti tudomaacutenyok viraacutegkoraacuteval eacutes a nemzeti gon dolkodaacutessal42 mikoumlzben egyszerre volt jelen a nacionalizmus eacutes az univerzalizmus kettősseacutege maacutesfelől a tudomaacuteny illetve a tudomaacutenyteruumlletek fragmentaacuteloacutedaacutesa valamint a szinteacutezis iraacutenti toumlrekveacutes43

Ebben a folyamatban a nemzetkoumlzi kongresszusok jelentős szerepet toumlltoumlt-tek be a levelezeacutes a tudomaacutenyos folyoacuteiratok eacutes szaklapok valamint a tudo-maacutenyos utazaacutesok (tanulmaacutenyuacutet vendeacutegelőadaacutesok stb) mellett a felsoroltak koumlzuumll a kongresszusok biacutertak a legnagyobb jelentőseacuteggel s egyben lehetőseacuteget teremtettek nemzetkoumlzi szervezetek alapiacutetaacutesaacutehoz is A kongresszusok valamint a szakemberek toumlmoumlruumlleacutesei a 19 szaacutezadban egyben olyan diszkurziacutev koumlzoumls-

39 Goldziher meleg hangon iacuter Naploacutejaacuteban is Landbergről a naacutela eltoumlltoumltt időről kitűnő koumlnyv-taacuteraacuteroacutel Ld Naploacute 214 skk 238 Az MTA adatbaacutezisa szerint (Goldziher Ignaacutec Levelezeacutese = GIL) Goldziher eacutes Landberg 1881 eacutes 1921 koumlzoumltt 178 levelet vaacuteltott

40 Bernadotte Oszkaacuter Frigyes (1829ndash1907) sveacuted eacutes norveacuteg kiraacutely az irodalom nagy paacutertoloacuteja41 Scheiber Max Nordaursquos Letters 204 ndash Friedrich Max Muumlller (1823ndash1900) neacutemet nyel-

veacutesz filoloacutegus orientalista Albrecht Weber (1825ndash1901) szanszkrit nyelveacutesz egyetemi tanaacuter Berlinben Christian Friedrich August Dillmann (1823ndash1894) teoloacutegus orientalista főleg az etioacutep nyelv szaktekinteacutelye Abraham Kuenen (1828ndash1891) holland teoloacutegus

42 Vaacutesaacutery Istvaacuten bdquoNemzetirdquo eacutesvagy bdquonemzetkoumlzirdquo a magyar orientalisztika dilemmaacutei a 19 szaacutezadban In Nemzet eacutes tudomaacuteny Magyarorszaacutegon a 19 szaacutezadban (Magyar Toumlrteacutenelmi Emleacute-kek ndash Eacutertekezeacutesek ndash Tanulmaacutenyok a Nacionalizmus Kultuacutertoumlrteacuteneteacuteből 5) Szerk Bolloacutek Aacutedaacutem‒Szilaacutegyi Adrienn Budapest 2017 141ndash154

43 Eckhardt Fuchs Wissenschaft Kongreszligbewegungen und Weltausstellungen Zu den An-faumlngen der Wissenschaftsinternationale vor dem Ersten Weltkrieg Comparativ 6 (19955ndash6) 156

119

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

seacutegek uacutej inteacutezmeacutenyeiveacute vaacuteltak amelyek egy maacuter megleacutevő inteacutezmeacutenyrendszer a 17 szaacutezad koumlzepe oacuteta műkoumldő nemzetek foumlloumltti kutataacutesi koordinaacutecioacutet ellaacutetoacute akadeacutemiaacutek konkurenciaacutejaacutevaacute vaacuteltak44

Az euroacutepai toumlrteacutenettudomaacuteny professzionaacutelissaacute vaacutelaacutesa soraacuten az Euroacutepaacuten kiacutevuumll eső teruumlletek a nemzeti iraacutenyultsaacuteguacute historiograacutefia eacuterdeklődeacuteseacuten kiacutevuumll estek iacutegy a filoloacutegiaacuteval eacutes a reacutegeacuteszettel egyuumltt egy perifeacuterikus tudomaacutenyteruuml-let az orienta lisztika kutataacutesi teruumlleteacuteveacute lettek Ily moacutedon a keleti tanulmaacutenyok transzkulturaacutelis jelleguumlkneacutel fogva a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg foumlldrajzi eacutes kulturaacutelis expan zioacutejaacutenak ideaacutelis peacuteldaacutejakeacutent szolgaacutelnak45 E folyamat kezdet-ben főleg a nemzeti toumlrteacutenelem kutataacutesaacutera oumlsszpontosiacutetott amely nem igeacutenyelt nemzetkoumlzi egyuumltt műkoumldeacutest Az első toumlrteacuteneacuteszkongresszust 1898-ban valoacutejaacute-ban 1900-ban rendezteacutek Paacuterizsban de a Kelet toumlrteacutenete előszoumlr csak 1908-ban Berlinben keruumllt be a programba majd 1913-ban a londoni kongresszuson egeacute-szuumllt ki az egyiptoloacutegiaacuteval Mindegyik kongresszus szigoruacutean tudomaacutenyorien-taacutelt volt a politikai teacutenyező ekkor meacuteg alig jaacutetszott szerepet46

Noha a NordaundashGoldziher-levelezeacutes szempontjaacuteboacutel elsősorban az 1889 eacutes 1891 koumlzoumltt megrendezett orientalista kongresszusok47 toumlrteacuteneacutesei a relevaacutensak az ekkor eszkalaacuteloacutedoacute majd a szakadaacuteshoz vezető probleacutemaacutek maacuter joacuteval hama-rabb megje lentek Az orientalistaacutek a szakmai keacuterdeacuteseken tuacutel a kezdetektől fogva eacuteleacutenk vitaacutet folytattak a kongresszusok tudomaacutenyos eacutes politikai ceacuteljait illetően Maacuter roumlgtoumln a maacutesodik kongresszuson 1874-ben Londonban Max Muumlller elnoumlki beszeacutedeacuteben oumln tudatosan az euroacutepai intellektuaacutelis koumlzoumlsseacuteg reacuteszekeacutent hataacuterozta meg magukat de neacutezetei szerint ez nem vezet szuumlkseacutegszerűen nemzetkoumlzi egyuumlttműkoumldeacuteshez A kongresszusok hasznossaacutegaacutet abban laacutetta hogy a tudoacute-sok felmeacuterhetik a tudomaacutenyte ruumlletek pillanatnyi aacutellaacutesaacutet lehetőseacuteget kapnak az oumlsszehasonliacutetaacutesra vagyis a tanaacutecskozaacutes helyzetjelenteacutest biztosiacutet eacutes uacutetmutataacutest nyuacutejt a joumlvőbeli kutataacutesokhoz48

Neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb 1881-ben Berlinben Dillmann elnoumlkoumllt eacutes maacuter maacutes hangnemben beszeacutelt A kongresszusokroacutel kifejtette hogy sem tudomaacutenyos innovaacutecioacuteval sem a tudomaacutenypolitika szempontjaacuteboacutel fontos doumlnteacutesekkel nem szolgaacutelnak uacutej felfedezeacutesekkel veacutegkeacutepp nem sőt a tudomaacutenyos vitaacutekat sem tar-totta kieleacutegiacutetőnek Leacutenyeguumlket a nemzetkoumlziseacuteguumlkben laacutetta a nacionalizmussal szemben hiszen az akkori tudomaacutenyos eredmeacutenyeket is kuumlloumlnboumlző nemzetek

44 Fuchs i m 16045 Eckhardt Fuchs The Politics of the Republic of Learning International Scientific

Congresses in Europe the Pacific Rim and Latin America In Uő Across Cultural Borders Historiography in Global Perspective Boulder 2002 206

46 Fuchs Across Cultural Borders 208ndash20947 A kongresszusok időrendben (csak 1891-ig) 1873 ndash Paacuterizs 1874 ndash London 1876 ndash

Szentpeacutetervaacuter 1878 ndash Firenze 1881 ndash Berlin 1883 ndash Leiden 1886 ndash Beacutecs 1889 ndash StockholmChristiania 18911892 ndash London

48 Fuchs Across Cultural Borders 211ndash212

120

UJVAacuteRI HEDVIG

tudoacutesai eacuterteacutek el49 A nemzetkoumlziseacutegre főleg azoknak van szuumlkseacuteguumlk akiknek a kutataacutesi teruumllete nem neacutelkuumlloumlzheti a maacutesokkal maacutes nemzetbeli tudoacutesokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutest vonatkozik ez mind a keletkutatoacutekra mind a foumlldrajz- eacutes neacuteprajztudoacutesokra vagy eacuteppen az antropoloacutegusokra

A keletkutataacutes tudomaacutenyos ceacuteljairoacutel valoacute elteacuterő gondolkodaacutes vezet majd a szakadaacuteshoz egy eacutevtized muacutelva (erre utal Nordau is) de akkor a toumlreacutesvonal a bdquogyakorlati tudomaacutenyrdquondashbdquooumlnceacuteluacute tudomaacutenyrdquo szembenaacutellaacutes menteacuten fogalmazoacutedik meg50 A szakadaacuteshoz vezető uacutet egyik fontos aacutellomaacutesa volt a stockholmi kong-resszus 1889-ben amelyen nem hataacuteroztaacutek meg a koumlvetkező szimpoacutezium hely-sziacuteneacutet Albrecht Weber petiacutecioacutet nyuacutejtott be amelyben egy ideiglenes szervező-bizottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacutet javasolta az előző elnoumlkoumlkkel a koumlvetkező kongresszusi hely sziacutennek pedig Oxfordot nevezte meg A franciaacutek ezt nem tudtaacutek elfogadni mivel teljes egeacuteszeacuteben a neacutemetek vaacutellalkozaacutesakeacutent eacuterteacutekelteacutek valamint seacuterel-mezteacutek hogy az alapiacutetoacute (első) elnoumlk a francia de Rosny51 nem kapott meghiacutevaacutest a bizottsaacutegba A franciaacutek angol orientalistaacutekkal kiegeacuteszuumllve akik nem taacutemo-gattaacutek ezt az bdquoemeritusrdquo talaacutelkozoacutet a IX kongresszust 1891-ben Londonban akartaacutek tartani veacuteguumll a stockholmi bizottsaacuteggal kiegyezve 1892-re tetteacutek aacutet Max Muumlller elnoumlkleteacutevel megtartva a helysziacutent (Londont) Ennek elleneacutere a londoni szervezőbizottsaacuteg egy reacutesze koumlvette az eredeti tervet eacutes oumlsszehiacutevott egy kuumlloumln kongresszust Londonban 1891-ben52 Ezek utaacuten a X kongresszust a bdquoreforme-rekrdquo 1892-ben Lisszabonban tartottaacutek meg miacuteg a bdquohivatalosrardquo Genfben keruumllt sor 1894-ben

A konfliktus azonban joacuteval tuacutelmutatott az alapszabaacutely-probleacutemaacuteknaacutel az igazi probleacutemaforraacutes a vita taacutergya a kongresszusok jellegeacutenek a meghataacuterozaacutesa volt A tudoacutesok egy reacutesze azon az aacutellaacutesponton volt hogy a kongresszusok őrizzeacutek meg tisztaacuten tudomaacutenyos jelleguumlket iacutegy a laikusok eacutes egyeacuteb kongresszusi vendeacute-gek kizaacuteraacutesa mellett eacuterveltek valamint a taacutersasaacutegi komponens visszaszoriacutetaacutesaacutet szorgalmaztaacutek mivel utoacutebbi nagyon elhomaacutelyosiacutetotta a stockholmi kongresszus tudomaacutenyos eredmeacutenyeit A neacutemetek nyiacuteltan siacutekra szaacutelltak a szakmaisaacuteg erő-siacuteteacutese eacutes a koumlzponti iraacutenyiacutetaacutes mellett Ugyanakkor elkeacutepzeleacuteseiket nem egyez-tetteacutek a franciaacutekkal ami uacutejabb neacutezetelteacutereacutesekhez vezetett 1892-ben a francia tudoacutesok nem voltak hajlandoacutek reacuteszt venni egy neacutemet (Muumlller) aacuteltal elnoumlkoumllt kongresszuson

Az alapszabaacutely-moacutedosiacutetoacutekat keacutepviselő (bdquoszakadaacuterrdquo) G W Leitner a nyitaacutes bdquoa keleti tudomaacutenyok nyiacutelt koumlztaacutersasaacutegaacutenak fennmaradaacutesaacuteeacutert folytatott harcrdquo mellett eacutervelt eacutes visszautasiacutetotta azt a kiacuteseacuterletet amely ezt bdquoegy zaacutert taacutersasaacuteggaacute

49 Fuchs Across Cultural Borders 21150 Fuchs Across Cultural Borders 21251 Leacuteon de Rosny (1837ndash1914) etnoloacutegus nyelveacutesz orientalista52 Erről iacuterhatott Goldziher Nordaunak ami miatt Nordau visszautalt a stockholmi kongresz-

szusra eacutes elmarasztalta mind a rendezveacutenyt mind a reacutesztvevőket

121

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

vagy hivatalos oligarchiaacutevaacute neacutehaacuteny professzor eacutes hivatalnok monopoacuteliumaacutevaacuterdquo kiacutevaacutenta tenni53 A vezeteacutest illetően ellenezte egy aacutellandoacute eacutes kis leacutetszaacutemuacute ori-entalista tanaacutecs felaacutelliacutetaacutesaacutet helyette egy nemzetkoumlzi orientalista taacutersasaacuteg eacuteletre hiacutevaacutesaacutet szorgalmaz ta amely majd doumlnt a kongresszusok helyzeteacuteről eacutes struktuacute-raacutejaacuteroacutel A kongresszus jellegeacutet illetően a nyitaacutes mellett foglalt aacutellaacutest fuumlggetlenuumll attoacutel hogy valaki a tudoacutes taacutersadalom tagja vagy sem ahogy Muumlller is tette feacutel eacutevtizeddel koraacutebban a tudomaacuteny eacutes az eacutelet szoros kapcsolata mellett eacutervelt Kettejuumlk felfogaacutesaacuteban annyi kuumlloumlnbseacuteg mutatkozott hogy miacuteg Muumlller a tudo-maacuteny gyakorlati eacuteletben valoacute hasznosulaacutesaacutet laacutetta elsődlegesnek addig Leitner megkeacuterdőjelezte a tudomaacuteny exkluzivitaacutesaacutet iacutegy a tudoacutesok jelentőseacutegeacutet is54

Leitner kritikaacutejaacutet azonban nem vetteacutek figyelembe a neacutemet orientalistaacutek illetve tudoacutes taacutersasaacuteguk a Deutsche Morgenlaumlndische Gesellschaft bojkottaacuteltaacutek a bdquoszaka daacuterrdquo kongresszust (erről beszeacutelt Max Muumlller is Londonban a IX kong-resszus meg nyitoacute beszeacutedeacuteben)55 A vita veacuteguumll 1897-re teljesen eluumllt A Paacuterizs-ban rendezett XI kongresszuson a vezető orientalistaacutek konszenzusra jutottak eacutes megaacutellapodtak ab ban hogy a joumlvőben tiszta tudoacutes taacutersasaacutegkeacutent kiacutevaacutennak műkoumldni a kongresszusok szervezeacuteseacutevel kapcsolatos pontokat pedig uacutej alap-szabaacutelyban roumlgziacutetetteacutek

A Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia eacuterdemben csak eacutevekkel keacutesőbb eacutertesuumllt a probleacutemaacuteroacutel mivel az orientalista kongresszusokroacutel Hunfalvy Paacutel volt hivatott bes zaacutemolni de ezt Goldziher feacutenyes sikere miatt56 a stockholmi rendezveacuteny utaacuten nem volt hajlandoacute megtenni Goldziher Naploacutejaacuteba az alaacutebbiakat jegyezte be bdquoHunfalvy ki egyeacutebkeacutent minden kongresszusroacutel bőbeszeacutedű jelenteacuteseket szokott iacuterni az Akadeacute miaacutenak [hellip] ezuacutettal nyomateacutekosan kijelentette hogy nem szaacutemol be a kong resszusroacutel [hellip] Iacutegy a tudoacutestestuumllet melynek hivatalos keacutepvi-selője voltam nem vehetett tudomaacutest a stockholmi uumlgyekrőlrdquo57 Goldzihernek azonban az 1892-ben Londonban rendezett kongresszus utaacuten lehetőseacutege nyiacutelt a konfliktus bemutataacutesaacutera mivel Hunfalvy halaacutelaacutet koumlvetően ő iacuterta az MTA szaacute-maacutera a beszaacutemoloacutekat58

A kongresszusok jelentőseacutegeacuteről eloumlljaacuteroacuteban megjegyzi hogy ezek a folyoacute-iratok kal ellenteacutetben a tudoacutesok koumlzvetlen eacuterintkezeacuteseacutet eszmecsereacutejeacutet teszik lehetőveacute erre a hivatalos aktusok uumlleacutesek mellett a kapcsoloacutedoacute programok soraacuten nyiacutelik lehetőseacuteg59

53 Fuchs Across Cultural Borders 212ndash213 23454 Fuchs Across Cultural Borders 21355 Fuchs Across Cultural Borders 23456 Goldziher eacutes Theodor Noumlldeke aacutetvehette a sveacuted kiraacutelytoacutel a kongresszus legnagyobb kituumln-

teteacuteseacutet a nagy aranyeacutermet Ld Goldziher Naploacute 15357 Goldziher Naploacute 155ndash15658 Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek IX nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Előadta Goldziher

Ignaacutecz r tag az oktoacuteber 3-aacuten tartott uumlleacutesen Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 3 (1892) 632ndash65959 Goldziher Jelenteacutes (1892) 634 Erre Goldziher maacuteskor is utalt Iacutegy peacuteldaacuteul az 1894-ben

122

UJVAacuteRI HEDVIG

Goldziher ebben a beszaacutemoloacuteban teacuter ki reacuteszletesen a keleti tudomaacutenyok műve lői koumlreacuteben toumlrteacutent szakadaacutesroacutel a VIII kongresszust (1889) koumlvetően Fő vaacutedkeacutent az fogalmazoacutedott meg bdquohogy a congressuson a tudomaacuteny eacuterde-keinek nem eleacuteg időt szenteltekrdquo Goldziher azonban caacutefolja ezt hiszen bdquo150 felolvasaacutest hallgathattak a kuumlloumlnboumlző koumlz- eacutes osztaacutelyuumlleacutesekenrdquo A maacutesik vaacuted bdquoAz időnek egy reacuteszeacutet ndash uacutegy mondanak ndash azon profaacuten időtoumllteacutesre fordiacutetottaacutek hogy Euroacutepa eacutes Amerika koumlnyvmolyait egyuacutettal Skandinaacutevia baacutejoloacute termeacutesze-teacutebe kivezetteacutek eacutes kiraacutelyi feacute nyes fogadtataacutesokon (azt mondja az oppositioacute hogy a tudomaacuteny demokratikus jel legeacutenek rovaacutesaacutera) egy vajmi mostohaacuten meacuteltaacutenyolt tudomaacutenyt paacuteratlan eleacutegteacutetelben reacuteszesiacutetetteacutekrdquo60 A kritikusok vezeacutere bdquokitűnő hazaacutenkfia Akadeacutemiaacutenk kuumllső tagja dr Leitner a demokratikus eacutes a viszonyok-toacutel reacuteg tuacutelszaacuternyalt paacuterisi uumlgyrend zaacutesz laja alatt szaacutemos hiacutevet toborzott az aacuteltala hirdetett schisma szaacutemaacuterardquo A konfliktus bdquoaz 1891 őszeacuten Londonban egybegyűlt dissidens congressuson nyert kifejezeacutestrdquo61

A tovaacutebbiakban kifejti bdquoA reacutesztvevők koumlzoumltt csak elenyeacutesző csekeacutely szaacutem-mal voltak a tudomaacuteny sajaacutetkeacutepeni előmozdiacutetoacutei ezek nem kiacutevaacutentaacutek megszakiacute-tani a folytonossaacutegot eacutes csak azon comiteacute meghiacutevaacutesaacutenak akartak megfelelni mely a IX congresszus szervezeacuteseacutere Krisztiaacuteniaacuteban felhatalmazaacutest nyert mely-nek egybeaacutelliacutetaacute sa azonban a dissidensek veacutelemeacutenye szerint a paacuterisi uumlgyrendnek nem mindenben felelt megrdquo62 Mindkeacutet bizottsaacuteg a Leitner-feacutele eacutes a krisztiaacuteniai

Genfben rendezett oumlsszejoumlvetel kapcsaacuten feljegyezte hogy a kongresszusok eacutertelmeacutere maacuter a ren-dezveacuteny elnoumlke is kiteacutert megnyitoacute beszeacutedeacuteben bdquoSokan ndash uacutegymond ndash teacutevesen azt hiszik hogy az ily congressusnak az a czeacutelja hogy nagy felfedezeacuteseket mozdiacutetson elő vagy hogy az embe-ri ismeretek fejleszteacutese eacuterdekeacuteben nagyfontossaacuteguacute hataacuterozatokkal leacutepjen elő Nem erre valoacutek a congressusok A congressus nem egyeacuteb mint laacutetogataacutes melyet a tudomaacuteny emberei egymaacutes-sal tesznek a tudoacutesok taacutersalgaacutesa egymaacutes koumlzoumlttrdquo Ld Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek tizedik nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Goldziher Ignaacutecz r t előterjeszteacutese az oktoacuteber 8-aacuten tartott uumlleacutesen Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 5 (1894) 685ndash686

60 Goldziher Jelenteacutes (1892) 634 Goldziher eacuterteacutekelte ezeket a gesztusokat Egy maacutesik peacutelda a genfi (1894) kongresszusi beszaacutemoloacuteboacutel az egyeacuteb programokra bdquoOrientalistaacuteink ily alkalommal tuacutelsaacutegos hiacutevei az uumlleacutestermeknek a formaacutelis előadaacutesoknak eacutes az aproacuteleacutekos discussioacuteknak Skandi-naacuteviaacuteban szinte fellaacutezadtak azon gondolatra hogy az uumlleacuteseknek dukaacuteloacute idő egy reacuteszeacutet a fjordokon eacutes a Trolhaumltta hatalmas viacutezeseacutesei mellett pazaroltattaacutek el veluumlk [hellip] Mindamellett a szervező bizottsaacutegnak volt annyi szeretete iraacutenyunkban hogy a Genfi toacute hatalmas termeacuteszeteacuteben az egeacutesz eacuteletuumlkoumln aacutet foliaacutensok foumlloumltt goumlrnyedező orientalista neacutepseacuteget ne zaacuterja el napszaacutemra csupaacuten csak az uumlleacutestermek meacutelyeibe Sőt teljes joggal eacutes a tudomaacutenyos eacuterintkezeacutes előnyeacutere nagy suacutelyt helyezett a congressus szabadabb kollegiaacutelis hivataacutesaacutera [hellip] Egymaacutest eacuterteacutek a hivatalos eacutes magaacutenos jellegű meghiacutevaacutesok eacutes fogadaacutesok a genfi nagy csalaacutedok kasteacutelyaiban a toacute partjaacuten a hoacutefedte ormoktoacutel koszoruacutezott parkok lombos fasorai koumlzoumltt a tudoacutesok sokkal czeacutelszerűebben [] eacutes uacutegy hiszem sokkal emelkedettebb hangulatban eacuterintkezhettek maacutes orszaacutegokboacutel idegyűlt kolleacutegaacuteikkal eacutes taacuten termeacutekenyebb moacutedon is koumlzoumllhetteacutek egymaacutessal tudomaacutenyos eacuterdekeiket eacutes eszmeacuteiket mint ezt csupaacuten csak az uumlleacutestermekben mindenfeacutele formasaacutegoktoacutel korlaacutetolt előadaacutesok eacutes discussioacutek alatt tehetneacutekrdquo Goldziher Jelenteacutes (1894) 685

61 Goldziher Jelenteacutes (1892) 63462 Uo

123

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

(stockholmi) felhatalmazaacutest teljesiacutető bizottsaacuteg paacuterhuzamosan műkoumldoumltt eacutes mindkettő a koumlvetkező kongresszus szervezeacuteseacutet tűzte ki ceacutelul mint emliacutetet-tuumlk Leitnereacutek Lisszabonba a maacutesik szaacuterny Londonba Ugyanakkor Goldziher uacutegy eacuterteacutekeli hogy a Leitner-szaacuterny bdquoalaacutebbhagyott reacutegibben roppant emphasissal hirdetett azon thesiseacutevel hogy a tudomaacuteny igaz eacuterdekeinek akar ismeacutet eacuterveacutenyt szerezni azokkal szemben kik a congressusoknak inkaacutebb gyakorlati eacutes taacuter-sadalmi oldala iraacutent biacuternak eacuterzeacutekkelrdquo63 Goldziher maacuter előrevetiacuteti bdquoMinden bizonynyal keacutet orientalista congressusunk lesz az ideacuten az egyik Lissabonban a portugaacutel kiraacutely tiszteletbeli elnoumlkseacutege a maacutesik Connaught herczeg tisztelet-beli eacutes Muumlller Miksa teacutenyleges elnoumlkleacutese alatt [hellip] Ez utoacutebbi kizaacuteroacutelagosan philoloacutegiai eacutes tudomaacutenyos termeacuteszetű lesz Az oxfordi professorok congressusa ellenteacutetben az administraacutetorok eacutes utazoacutekeacuteval kik a keletet inkaacutebb gyakorlati uacuteton tanulmaacutenyozzaacutek semmint kizaacuteroacutelag dolgozoacute szobaacuteikbanrdquo64

Goldziher utalt arra is hogy felmeruumllt egy koumlzponti szerv(ezet) egy aacutellandoacute bi zottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutege is Ellenzői viszont a kongresszusok autonoacute miaacutejaacutet demokratikus jellegeacutet a tudomaacuteny szabadsaacutegaacutet feacuteltetteacutek iacutegy a stockholmi kongresszus utaacuten ez is hozzaacutejaacuterult a szakadaacuteshoz Goldziher keacutet neacutezőpont uumltkoumlzeacuteseacutet laacutettatja az individualistaacutek az egyeacuteni munkaacutet kiacutevaacutentaacutek előteacuterbe helyezni eacutes ellenezteacutek egy aacutellandoacute szervezet felaacutelliacutetaacutesaacutet valamint a koumlzpontosiacutetaacutest A centralistaacutek ezzel ellenteacutetben az egyes kongresszusok auto-noacutemiaacutejaacutenak oumlnaacutelloacutesaacutegaacutenak fenntartaacutesaacutehoz a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos munka folytonossaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesaacutehoz ceacutelszerűnek tartottaacutek egy koumlzponti szervezet felaacutelliacutetaacutesaacutet Miacuteg eddig az individualistaacutek voltak tuacutelsuacutelyban a IX kongresszus a centralistaacutek győzelmeacutevel eacutes egy negyventaguacute bizottsaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacuteval veacutegződoumltt65

Goldziher szerint ez a Max Muumlller aacuteltal elnoumlkoumllt kongresszus nem volt annyira pazar mint a stockholmi bdquoUgynevezett magaacutencongressus volt tudoacutesok hittaacutek egyberdquo66

A feszuumllt helyzet meacuteg a genfi kongresszuson (1894) is eacutereztette hataacutesaacutet Az esemeacutenyről iacutert beszaacutemoloacutejaacuteban Goldziher megjegyzi bdquoAz eacuterdeklődők szaacutema eacutes minőseacutege azon aacuteltalaacutenosan eacuterzett oacutehajroacutel tanuacuteskodott hogy az orientalistaacutek koumlzoumltt az utolsoacute eacutevekben uralkodoacute viszaacutely utaacuten a tudomaacuteny eacuterdekeacuteben kivaacutenatos egyeteacuterteacutes ismeacutet helyreaacutelljon S ez oacutehaj teljesuumlleacuteseacutenek remeacutenye volt az iraacutenyadoacute szempont midőn azt hataacuteroztaacutek hogy e tizedik congressus oly gyorsan koumlvet-kezzeacutek elődjeacutererdquo67 Weber a berlini szanszkritista pohaacuterkoumlszoumlntőjeacuteben a hely-

63 Uo64 Goldziher Jelenteacutes (1892) 63565 Goldziher Jelenteacutes (1892) 636‒63766 Goldziher Jelenteacutes (1892) 64167 Goldziher Jelenteacutes (1894) 683

124

UJVAacuteRI HEDVIG

reaacutellt beacutekeacutet uumlnnepelte az oumlsszejoumlvetelt bdquoFriedenskongressrdquo-nek nevezte azaz helyreaacutellt a franciandashneacutemet egyensuacutely68

Ezen tuacutelmenően is adoacutedtak neacutezetelteacutereacutesek ugyanis a kongresszus reacutesztve-vői illetve az euroacutepai kutatoacutek kulturaacutelis taacutevlatait vizsgaacutelva nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy noha az orientalistaacutek szorosan koumltődtek az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli kultuacuteraacutekhoz eacutes taacutersadal makhoz ezekre legtoumlbbjuumlk meacutegis puszta kutataacutesi taacutergykeacutent tekintett Leitner azon keveacutes orientalista koumlzeacute tartozott akik kifogaacutesoltaacutek az euroacutepai tudoacutesok eurocent rizmusaacutet eacutes kolonialista szemleacuteletmoacutedjaacutet Muumlller a 19 szaacute-zad maacutesodik feleacutenek egyik vezető orientalistaacuteja is hasonloacute moacutedon gondolko-dott veacutelemeacutenye szerint a ke letkutataacutes hiacutedszerepet kell hogy betoumlltsoumln Kelet eacutes Nyugat koumlzoumltt Neacutezete szerint a keletkutataacutes bontotta le a Keletet eacutes Nyugatot elvaacutelasztoacute eacutevezredes falakat s egye siacutetette őket A Nyugat koumlszoumlnettel tartozik a Keletnek az antik keleti kultuacuteraacuteknak a keleti bdquokincstaacuternakrdquo hiszen a nyu-gati ember tudaacutesaacutenak civilizaacute cioacutejaacutenak szaacutem talan elemeacutet koumlszoumlnheti a Keletnek (aacutebeacuteceacute szaacutemok meacuterteacutekegyseacutegek műveacuteszetek vallaacutes hagyomaacutenyok stb) Gon-dolatmenete szerint az orientalistaacutek ebben a tekin tetben katonakeacutent viselkednek mint akiknek vissza kell hoacutediacutetaniuk a keleti vilaacutegot azzal a magatartaacutessal hogy bdquoa Kelet a mienk mi vagyunk az oumlroumlkoumlseirdquo69 Az oacutekori Kelet felsőbbrendűseacutege miatt eacutes az Euroacutepaacutera gyakorolt sokfeacutele hataacutes alapjaacuten tekin tik magukat az euroacute-paiak jogos oumlroumlkoumlsoumlknek tartanak igeacutenyt a tudomaacutenyos kutataacute sokra eacutes a keleti aacutellamok kizsaacutekmaacutenyolaacutesaacutera Az euroacutepai orientalistaacutek termeacuteszetes nek tartot-taacutek hogy a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg tagjai csak euroacutepaiak lehetnek az Euroacutepaacuten kiacutevuumlliek nem nyerhettek felveacutetelt ebbe a klubba mivel a modern tudaacuteshoz vezető uacutet tisztaacuten az euroacutepai tudomaacutenyossaacuteg eacuterdeme az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli tudomaacutenyos tradiacutecioacutekat elutasiacutetottaacutek vagy marginaacutelisnak tekintetteacutek

Muumlller ezzel szemben elismerte peacuteldaacuteul az Indiaacuteban teveacutekenykedő szansz-krit kutatoacutekat akiket euroacutepai tudoacutesok keacutepeztek eacutes akikre majdhogynem konku-

68 Goldziher Jelenteacutes (1894) 687 Ez a teacutema a koumlvetkező kongresszuson is felmeruumllt mi-nek kapcsaacuten Goldziher a beszaacutemoloacutejaacuteban hosszan iacuter a neacutemetek eacutes a franciaacutek tudomaacutenyaacutegbeli szerepeacuteről a mostani egyensuacutely leacutetrejoumltteacuteről Goldziher szerint tudomaacutenyaacutega fejlődeacuteseacuteben nagy szerepe van a neacutemetek mellett a franciaacuteknak bdquoAz orientaacutelis tudomaacuteny mai aacutellaacutesaacuteban legelőke-lőbb eacuterdemoumlk van a neacutemet egyetemeknek Itt teremtetteacutek e tanulmaacutenyok igaz tudomaacutenyos alap-jaacutet a lankadatlan kutataacutesboacutel előhozott gazdag anyagot itt alakiacutetottaacutek rendszerreacute itt fejlesztet-teacutek a tudomaacutenyos munka biztos moacutedszereit A tanulmaacutenyok első kezdetei azonban nagyreacuteszt Francziaorszaacutegboacutel eacutes kuumlloumlnoumlsen Paacuterisboacutel indultak kirdquo (Egyiptoloacutegia mohamedaacuten irodalom kuta-taacutesa sinoloacutegia kelet-aacutezsiai kultuacutera kutataacutesa a Biblia irodalomtoumlrteacuteneti eacutes kritikai elemzeacutese) Az orientalista kongresszusok oumltlete is paacuterizsi tudoacutesoktoacutel szaacutermazik az elsőt is itt tartottaacutek 1873-ban Ld Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek XI-ik nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Goldziher Ignaacutecz r tag előterjeszteacutese az 1897 nov 8-i uumlleacutesen Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 9 (1898) 8ndash9 A genfi kongresz-szus elfogadta a francia kormaacuteny meghiacutevaacutesaacutet iacutegy a tudoacutesok 1897-ben Paacuterizsban gyűltek oumlssze Az orientalistaacutek paacuterizsi oumlsszejoumlvetele bdquomintegy zaraacutendoklaacutes lesz az uacutejkori orientalista tanulmaacutenyok boumllcsőjeacutehez szuumllőhelyeacutehezrdquo Uo 8

69 Fuchs Across Cultural Borders 213ndash214

125

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

renciakeacutent neacutezett70 a veluumlk valoacute egyuumlttműkoumldeacutest szinte koumltelezőnek tekintette mivel veacutelemeacutenye szerint egymaacuteseacutert dolgoznak Egy eacutevtizeddel keacutesőbb a IX kongresszus elnoumlkekeacutent Londonban leacutenyegeacuteben megismeacutetelte ezeket a gondo-latokat amennyire lehetseacuteges koumlzel kell hozni az euroacutepaiak szaacutemaacutera a taacutevoli Keletet az euroacutepai ember gondolkodaacutesaacutehoz sziacuteveacutehez Ebben az bdquoOrientrdquo eacutes az bdquoOkcidentrdquo koumlzoumltti hataacuterok lebontaacutesaacuteban laacutetta a keletkutataacutes szerepeacutet Ugyanak-kor ez a neacutezőpont inkaacutebb csak a kiveacutetel volt a kongresszusok keleti vendeacutegeire gyakran inkaacutebb egzotikus kreatuacuterakeacutent semmint egyenlő feacutelkeacutent tekintettek71

Albrecht Weber a stockholmi kongresszuson kifejtette hogy jelenleg az orientalista kongresszusok tisztaacuten tudomaacutenyos ceacutelokat szolgaacutelhatnak A keleti vendeacutegek jelenleacutete eacutes előadaacutesa csak bdquodekoraacutecioacutekeacutentrdquo fogadhatoacute el amennyi-ben a tudomaacutenyossaacuteg nem seacuteruumll abban az esetben is inkaacutebb csak bdquovalamifeacutele bemutatoacutekeacutentrdquo nyernek eacutertelmet A kongresszusok nem silaacutenyulhatnak az orien-talistaacutek eacutes a keleti utazoacutek oumlsszejoumlveteleacuteveacute A keveacutes Euroacutepaacuten kiacutevuumlli tudoacutest akik kapcsolatban aacutelltak nyugati akadeacutemiai koumlroumlkkel nem tekintetteacutek egyenranguacute partnernek uacutegy neacuteztek raacutejuk mint akik haacutelaacutesak azeacutert amit a nyugati kutatoacutek eacutertuumlk tettek illetve ha reacuteszkutataacutesokban feladatot kapnak A jelszoacute nem ex oriente lux (bdquoKelet felől joumln a feacutenyrdquo) hanem orienti reddenda lux (bdquovissza kell adni a Keletnek a feacutenytrdquo)72

Euroacutepaacuteban a keletkutataacutes nem keacutepzelhető el politikai eacuterdekek eacutes nagyvo-naluacute kormaacutenyzati taacutemogataacutes neacutelkuumll A szuumlntelen harc a kongresszusok hivatalos nyelveacutet illetően joacutel mutatja ezt de legalaacutebb ennyire a nemzeti rivalizaacutelaacutest is Az alap szabaacutely eacutertelmeacuteben a francia eacutes a vendeacuteglaacutetoacutek nyelve tekinthető hivata-losnak de az előadaacutesok elhangozhattak angolul neacutemetuumll olaszul vagy a keleti nyelvek valame lyikeacuten is A francia dominanciaacuteja mellett a neacutemetek is igyekeztek propagaacutelni a nyelvuumlket eacutes mindig győzelemkeacutent uumlnnepelteacutek ha egy hivatalos vendeacuteg vagy reacutesztvevő a beszeacutedeacutet neacutemetuumll mondta el A kongresszusok hely-sziacutenvaacutelasztaacutesaacuteban is nagy szerepet jaacutetszottak a nemzeti motiacutevumok peacuteldaacuteul a franciaacutek politikai okok miatt visszautasiacutetottaacutek Berlint a III kongresszus (1876) sziacutenhelyekeacutent73

A keletkutataacutes eacutes a politika oumlsszefonoacutedaacutesa egyreacuteszt a tudomaacuteny javaacutet szol-gaacutelta maacutesreacuteszt nemzeti eacutes imperialista eacuterdekek markaacutens eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez is

70 Hasonloacutean pozitiacutev iacuteteacuteletet fogalmazott meg Theodor Noumlldeke az e tanulmaacuteny folytataacutesaacuteban is reacuteszletesen taacutergyalt A S Yahuda kapcsaacuten Jeruzsaacutelemből Euroacutepaacuteba eacuterkezett toumlbb neacutemet egye-temen megfordult taniacutetvaacutenyaacutet csodaacutelta felkeacuteszuumlltseacutege eacutes elszaacutentsaacutega miatt aki neacutehaacuteny eacutev alatt nemcsak keacutepzett nyugati tudoacutessaacute vaacutelt de olyan alaposan megtanult neacutemetuumll hogy anyanyelvi szinten beszeacutelte azt iacuteraacutesban pedig jobb volt a keacutepzett neacutemetekneacutel is Ld Michal Rose Friedman Orientalism between Empires Abraham Shalom Yahuda at the Intersection of Sepharad Zionism and Imperialism Jewish Quarterly Review 109 (20193) 438

71 Fuchs Across Cultural Borders 21572 Uo73 Uo

126

UJVAacuteRI HEDVIG

vezetett A neacutemet peacutelda joacutel mutatja a tudomaacutenyos kutataacutes eacutes a politikai eacuterdekek koumlzoumltti szoros kapcsoloacutedaacutest Neacutemetorszaacutegban 1810 eacutes 1881 koumlzoumltt a keletkuta-taacutessal foglalkozoacute tudoacutesok szaacutema 15-ről 34-re emelkedett valamint szaacutemos nemzetkoumlzi aacutesataacutes szervezeacuteseacuteben eacutes finansziacuterozaacutesaacuteban vaacutellalt szerepet a neacutemet kormaacuteny s ezek egy ben a neacutemet muacutezeumok keleti gyűjtemeacutenyeacutenek az alapjaacutet is megvetetteacutek Nem veacuteletlen hogy Neacutemetorszaacutegban a keleti tanulmaacutenyok nagy neacutepszerűseacutegnek oumlrvendtek a 19 szaacutezad veacutegeacuten74

A neacutemetek tudataacuteban voltak annak hogy nekik nincs koumlzvetlen kapcsolatuk a Kelettel hiszen nincsenek gyarmataik iacutegy egyeduumll a kutatoacutei kedv a felfedezeacutes vaacutegya a tudaacutesszomj eredmeacutenyezte mindezt Dillmann bdquocsak a tudomaacutenynak eacutelő neacutemet kolleacutegaacutekroacutelrdquo beszeacutel ugyanakkor mindezzel joacutel lehetett aacutelcaacutezni Neacutemet-orszaacuteg valoacutes politikai ceacutelkitűzeacuteseit Mivel a neacutemetek gyarmatok hiaacutenyaacuteban haacutetraacutenyban voltak Angliaacuteval eacutes Franciaorszaacuteggal szemben iacutegy a legfőbb ceacutel a felzaacuterkoacutezaacutes volt azaz a nagyhatalmi politika eacutes a neacutemet tudomaacutenypolitika ceacutelki-tűzeacutesei egybeestek Dillmann szavaival eacutelve bdquoMeacuteg nincs jelentős zsaacutekmaacutenyunk Ninive eacutes Babilon kincseibőlrdquo75

Az euroacutepai kutatoacutekat nemcsak a tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes vezeacuterelte Indiaacuteba a Koumlzel-Keletre Perzsiaacuteba Afrikaacuteba hanem legalaacutebb ennyire foglalkoztatta őket a kulturaacutelis misszioacute lehetőseacutege is amely lehetőveacute tette a tudoacutesoknak hogy kulturaacutelis diplomatakeacutent is műkoumldjenek eacutes terjeszthesseacutek a bdquofinom euroacutepaisaacute-gotrdquo vilaacutegszerte76

Az orientalista kongresszusok magas politikai eacuterteacuteke leginkaacutebb az egyes nemzetek hivatalos delegaacuteltjainak a szaacutemaacuteban mutatkozott meg főleg az egyeacuteb tudomaacutenyaacutegak szimpoacuteziumaival oumlsszevetve77 Az aacutellami taacutemogataacutes teljes koumlltseacuteg teacuteriacuteteacutest jelentett azaz kormaacutenyzati peacutenzből fedezteacutek a delegaacuteltak uta-zaacutesaacutet eacutes egyeacuteb kiadaacutesait A kongresszusok aacuteltalaacuteban a rendező orszaacuteg kormaacute-nyaacutenak vagy uralkodoacutecsalaacutedjaacutenak a veacutednoumlkseacutege alatt aacutelltak78 eacutes a meghiacutevoacutekat

74 Egy adat ehhez az 1908-ban tartott koppenhaacutegai kongresszus kapcsaacuten oumlsszesen 18 kor-maacuteny eacutes 98 tudomaacutenyos inteacutezet kuumlldoumltt ki keacutepviselőket a kongresszusra A kormaacutenyok koumlzuumll a neacute-met egymaga tizenkilencet a belga nyolcat a francia kilencet a goumlroumlg neacutegyet az amerikai neacutegyet az osztraacutek kettőt Ld Goldziher Ignaacutec Jelenteacutes az orientalistaacutek XV nemzetkoumlzi congressusaacuteroacutel Goldziher Ignaacutecz r t jelenteacutese 1908 oktoacuteber 26 Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 19 (1908) 537

75 Uo A neacutemet befolyaacutes noumlveleacutese a teacuterseacutegben illetve az egyetemi keacutepzeacutes fellendiacuteteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutege meacuteg felbukkan a levelezeacutesben Goldziher paacutertfogoltja Abraham Shalom Yahuda kapcsaacuten

76 Uo77 Uo78 Hunfalvy Paacutel a koumlvetkezőket jegyezte le a beacutecsi (1886) kongresszusroacutel bdquoA beacutecsi gyűleacutes

protectora Rainer főherczeg csaacuteszaacuteri kiraacutelyi fenseacutege tiszteletbeli tagjai tizen valaacutenak a braziacuteli-ai csaacuteszaacuter Don Pedro a Sveacuted kiraacutely II Oszkaacuter Kaacuteroly Lajos főherczeg az egyiptomi khedive herczeg Koburg Fuumlloumlp Beacutecs vaacuterosaacutenak polgaacutermestere dr Uhl Eduard a beacutecsi herczeg primaacutes-bibornok dr Gangelbauer Coelestin a csaacuteszaacuteri tudomaacutenyos akadeacutemiaacutenak helyettes gondnoka Schmerling lovag a csaacuteszaacuteri tudomaacutenyos akadeacutemiaacutenak elnoumlke Arneth Alfred lovag s a cs kir

127

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

hivatalos diplomaacuteciai csatornaacutekon kuumlldteacutek ki Az egyes nemzetek kormaacutenyai hivatalosan delegaacuteltaacutek a kuumlldoumltteiket akiktől mint peacuteldaacuteul a neacutemetek eseteacuteben sajaacutet eacuterdekeik egyhanguacute keacutepviseleteacutet vaacutertaacutek el A reacutesztvevők a kongresszusokon valoacute megjeleneacutest nemzeti koumltelesseacutegnek eacuterezteacutek eacutes a nemzeti szempont eacuterveacute-nyesiacuteteacutese volt az eacuterv a kormaacutenyzati taacutemogataacutes elnyereacuteseacutehez A keletkutatoacutek a kulturaacutelis misszioacute jegyeacuteben taacutemogattaacutek kormaacutenyaik kolonizaacutecioacutes toumlrekveacuteseit Albrecht Weber ezt minden nagyhatalom eseteacuteben suumlrgette azaz az iszlaacutem neacutepek keruumlljenek mineacutel hamarabb euroacutepai kormaacutenyok fennhatoacutesaacutega alaacute mivel bdquoa jelenlegi iszlaacutemnak maacuter nem kell kulturaacutelis misszioacutet betoumlltenierdquo79

4

Az utolsoacute haacuterom leveacutel eacutevtizedekkel keacutesőbb 1915 eacutes 1920 koumlzoumltt iacuteroacutedott Noha Nordau 1880 oacuteta Paacuterizsban eacutelt az első vilaacuteghaacuteboruacute kitoumlreacutesekor az OsztraacutekndashMagyar Monarchia aacutellampolgaacutera volt iacutegy 1914 nyaraacuten egy ellenseacuteges aacutellam polgaacuterakeacutent tartoacutezkodott a francia fővaacuterosban amelyet jobbnak laacutetott mineacutel hamarabb elhagyni Szemeacutelyes kapcsolatai reacuteveacuten Spanyolorszaacutegba vitte az uacutetja immaacuter feleseacutegeacutevel laacutenyaacuteval eacutes huacutegaacuteval Itt kituumlntetett figyelemben reacuteszesuumllt főleg a Salmeroacuten csalaacutedhoz fűződő joacute kapcsolatai reacuteveacuten Nicolas Salmeroacuten az azonos nevű spanyol koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk fia Nordau szaacutemos műveacutet fordiacutetotta spanyolra szemeacutelyes ismeretseacuteguumlk 1893-toacutel dataacuteloacutedik80 A kapcsolati tőke joacutel joumltt Nordaunak mivel paacuterizsi vagyonaacutehoz nem feacutert hozzaacute iacutegy suumlrgősen munkaacutet kellett talaacutelnia Kuumlloumlnboumlző uacutejsaacutegoknak iacutert előadaacutesokat tartott koumlnyveket jelen-tetett meg81

egyetem magnificus rectora dr Zimmermann R udvari tanaacutecsos E nevek mutatjaacutek hogy a gyű-leacutes kuumllső feacuteny hiacutejaacuteval nem leszrdquo Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 20 (1886) 208 Goldziher a stockholmiroacutel azt iacuterta hogy maga a kiraacutely elnoumlkoumllt eacutes a tudoacutesok munkaacutessaacutegaacutenak elismereacutesekeacutent szemeacutelyesen is megjelent az orientalistaacutek koumlreacuteben Goldziher Jelenteacutes (1892) 641‒642 Az 1908-as daacuteni-ai oumlsszejoumlvetelről is preciacutezen beszaacutemolt bdquoLaacutetnivaloacute hogy egy komoly orientalista congressus megtartaacutesaacutera Daacuteniaacuteban eacutes itt a kopenhaacutegai egyetem eacutes tudomaacutenyos akadeacutemia aacuternyeacutekaacuteban nem voltunk hiaacutenyaacuteban a genius loci-nak Eacutes ehez hozzaacutejaacuterult Daacutenia kiraacutelya eacutes a kiraacutelyi udvar eacuter-deklődeacutese congressusunk iraacutenyaacuteban melyben mintegy visszhangjaacutet hallottuk ama buzdiacutetaacutesnak eacutes elismereacutesnek melyben a keleti tanulmaacutenyok Daacutenia uralkodoacutei reacuteszeacuteről maacuter a XVIII szaacutezadban oumlrvendhettek A kopenhaacutegai congressus VIII Frederik kiraacutely veacutedőseacutege mellett alakult első uumlleacuteseacutet a troacutenoumlroumlkoumls Kereszteacutely herczeg nyitotta meg maga a kiraacutely eacutes a herczegek az egyik koumlzuumlleacutesen szemeacutelyesen megjelentek eacutes nagy eacuterdeklődeacutessel hallgattaacutek veacutegig az előadaacutesokat Augusztus 18-aacuten este ő Felseacutege a congressus tagjai koumlzuumll toumlbbet vendeacuteguumll hiacutevott meg asztalaacutehoz mely alkalom-mal egy uumldvoumlzlő felkoumlszoumlntője is tanuacuteskodott roacutela mily nagy fontossaacutegot tulajdoniacutet azon tudo-maacutenynak melynek munkaacutesai szeacutekvaacuterosaacuteba gyűltek A M Tud Akadeacutemia keacutepviselőjeacutenek is volt szerencseacuteje a meghiacutevaacutessal megtisztelt tagok soraacuteba tartoznirdquo Akadeacutemiai Eacutertesiacutető 19 (1908) 541

79 Fuchs Across Cultural Borders 216ndash21780 Nicolaacutes Salmeroacuten y Garciacutea (1864ndash1933) műfordiacutetoacute81 Schulte i m 348ndash359 Anna und Max Nordau i m 267ndash278

128

UJVAacuteRI HEDVIG

Nordau a haacuterom leveacutel koumlzuumll az elsőt az eacuteszak-spanyolorszaacutegi Zarautzboacutel iacuterja Scheiber szerint 1919 szeptembereacuteben A daacutetumozaacutest illetően azonban korrek-cioacutera van szuumlkseacuteg mivel ezeket a sorokat Nordau minden bizonnyal 1915-ben vetette papiacuterra82 Erre a Neue Freie Presse szaacutemaacutera kuumlldoumltt egyik iacuteraacutesa alapjaacuten koumlvetkez tethetuumlnk Nordau ugyanis leveleacuteben aggodalmaacutenak ad hangot attoacutel tart hogy az nem jut el a ciacutemzetthez a Koumlzeacutep-Euroacutepa eacutes Spanyolorszaacuteg koumlzoumltt fennaacutelloacute rossz postai oumlsszekoumltteteacutes miatt83 Feacutelelme nem teljesen alaptalan mivel a leveacutelben egy haacuterom hoacutenappal azelőtt Goldziher nagyra tartott sveacuted Koraacuten-előadaacutesairoacutel84 a beacutecsi Neue Freie Presse szaacutemaacutera iacutert taacutercaleveacutel megjeleneacutese okaacuten aggoacutedik A publikaacutecioacutet nem talaacuteltam meg mivel a Scheiber-kiadaacutest koumlvetve az 1919 eacutevi lapszaacutemokban kerestem Bizonyossaacute vaacutelt hogy Nordau 1916 eacutes 1919 koumlzoumltt egyaacuteltalaacuten nem publikaacutelt a lapban85 Nordau szellemi aktivitaacutesaacutet ismerve ugyanakkor biztosra vettem hogy mivel egeacutesz eacuteleteacuteben eacuteleacutenk figyelemmel kiacuteseacuterte paacutelyataacutersainak szellemi tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutet86 nem eacuteletszerű hogy egy 1915-ben megje lent koumltetről eacutevekkel keacutesőbb iacuterjon recenzioacutet87 Viszont az 1915 eacutevi lapszaacutemokat tanulmaacutenyozva sem keruumllt elő a keacuterdeacuteses ismerteteacutes noha megmutatkozott hogy a haacuteboruacutes időszak elejeacuten Nordau meacuteg viszonylag aktiacutevan eacutes rendszeresen kuumlldoumltt iacuteraacutesokat a beacutecsi lap szaacutemaacutera de 1915 maacutejusndashjuacuteniusban majd oktoacuteberndashnovemberben nem jelent meg tőle publikaacutecioacute Eacuteppen ezeacutert valoacutesziacutenűsiacutethető hogy Nordau előbb emliacutetett feacutelelme nem volt alaptalan eacutes a keacutezirat nem jutott el a beacutecsi szerkesztőseacutegbe 1915 juacuteliusaacuteban ugyan meg-

82 A goacutet betűs keacuteziacuteraacutes megteacutevesztő az 5-oumls eacutes a 9-es szaacutemjegy iacuteraacutesa alig teacuter el Nordaunaacutel iacutegy megfelelő koumlrnyezetbe helyezeacutes neacutelkuumll neheacutez megkuumlloumlnboumlztetni

83 Erre utalt a visszaemleacutekezeacuteseiben is bdquoDie Haumllfte der Briefe verschwindet im Abgrunde der Zensurrdquo Ld Anna und Max Nordau i m 268

84 Ignaz Goldziher Islam Fordom och nu Studier I Korantolkningens Historia Oumlversaumlttning Tor Andraelig Stockholm 1915

85 1920 oktoacuteber 28-aacuten jelentkezett ismeacutet taacutercaacuteval amelyet eacutev veacutegeacuteig meacuteg kettő koumlvetett Ez arra enged koumlvetkeztetni hogy rendszeresen tervezett publikaacutelni viszont decemberi agyveacuter-zeacutese utaacuten egeacuteszseacutegi aacutellapota visszafordiacutethatatlanul leromlott Visszaemleacutekezeacuteseiben is talaacutelhatoacute erre utalaacutes bdquoVon der raquoNeuen Freien Presselaquo aus Wien erhaumllt er in London einen liebenswuumlrdigen Brief in dem er gebeten wird seine von der Redaktion und dem Publikum so sehr geschaumltzte Mitarbeit wieder aufzunehmenrdquo Ld Anna und Max Nordau i m 320 A Pester Lloydban sem jelent meg Goldziherrel kapcsolatos iacuteraacutesa a pesti lapban 1916-ban meacuteg publikaacutelt de a koumlvetkező eacutevben csak keacutet taacutercaacuteja jelent meg 1918-ban pedig egy sem 1919 novembere utaacuten maacuter nem fordul elő a neve az orgaacutenumban

86 Abraham S Yahuda Goldziherre uacutegy emleacutekszik hogy minden koumlnyvet nagyon gyorsan eacutes alaposan olvasott aacutet rendkiacutevuumlli volt az emleacutekezőtehetseacutege is s kiveacuteteles keacutepesseacutegeit csak Nordau szaacuternyalta tuacutel Ld Abraham Shalom Yahuda Die Bedeutung der Goldziherschen Bibliothek fuumlr die zukuumlnftige hebraumlische Universitaumlt Der Jude 8 (192410) 580

87 Erre egy peacutelda amikor a kivaacuteloacute műfordiacutetoacute Schnitzer Ignaacutec 1910-ben koumlzreadta Petőfi-fordiacutetaacutesaacutet Nordau ndash aki ekkor maacuter 30 eacuteve Paacuterizsban eacutelt ndash azon nyomban egy hosszuacute recenzioacuteban meacuteltatta a hatkoumltetes kiadvaacutenyt a Neue Freie Presse hasaacutebjain Ld Max Nordau Ignaz Schnitzers Petőfi Neue Freie Presse 1910 februaacuter 4 1ndash4

129

MAX NORDAU EacuteS GOLDZIHER IGNAacuteC LEVELEZEacuteSE

jelent egy Sevillaacuteboacutel kuumlldoumltt iacuteraacutesa de minden bizonnyal jelentős keacuteseacutessel mivel egy tavaszi aacuteprilis 18ndash22 koumlzoumltt tartandoacute uumlnnepről iacuter haacuterom hoacutenappal keacutesőbb88

A leveacutel tovaacutebbi reacuteszeacuteben Nordau arroacutel szaacutemol be hogy koumllcsoumlnadta a Koraacuten-előadaacutesokroacutel szoacuteloacute sveacuted nyelvű koumlnyvet egy spanyol iacuteroacutenak Don Rafael Cansinos Assensnak89 aki nyomban vaacutellalkozna annak spanyol fordiacutetaacutesaacutera A haacuteboruacutes viszonyok miatt Nordaut keacuterte meg koumlzbenjaacuteraacutesra hogy a szerző tekintsen el a fordiacutetoacutei jogdiacutejtoacutel

Nordau szemeacutelyes vonatkozaacutesairoacutel nem akar iacuterni ugyanakkor a leacutenyeget oumlsszefoglalja a haacuteboruacute reacuteveacuten elvesztette az otthonaacutet teljes vagyonaacutet menekuumllt-keacutent tengeti az eacuteleteacutet sorsaacutenak tovaacutebbi alakulaacutesaacuteroacutel fogalma sincs Oumlnsajnaacutelat helyett azonban csak a kollektiacutev sorsok primaacutetusaacuteban tud gondolkodni bdquoHogy is tarthatna igeacutenyt az egyeacuteni sors egyuumltteacuterzeacutesre amikor millioacute eacutelet semmisuumllt meg eacutes meacuteg sokkal toumlbb millioacute csalaacuted ment toumlnkre Kiacutevaacutenom hogy kevesebb haacuteboruacutes szenvedeacutesben legyen reacuteszerdquo90

Az 1915 eacutes 1920 koumlzoumltt iacutert levelek mindegyikeacuteben szoacute esik Abraham Shalom Yahuda (1877ndash1951) orientalistaacuteroacutel aki eacuteppen professzori kinevezeacuteseacutet vaacuterta a madridi egyetemen

The contextualisation of the correspondence between Max Nordau and Ignaacutec Goldziher Hedvig UJVAacuteRI

The correspondence between the writer journalist doctor zionist Max Nordau (1849ndash1923) and the founder of European Islamic research Ignaacutec Goldziher (1850ndash1921) was published in 1956 by Saacutendor Scheiber According to the data-base of the Oriental Collection of the Library of the Hungarian Academy of Sciences which has now become a public treasure about 13 500 letters make up the scholarrsquos Orientalist correspondence (letters and pages) which come from more than 1600 people Most of Goldziherrsquos contributors lived in Germany so the German language was of primary importance in communication He addressed most of the letters to twenty individuals who subsequently responded hundreds of times Max Nordau a childhood friend from Budapest and a for-mer fellow student from the Calvinist Secondary School did not belong to this extensive mostly scientific network However the remaining seven lettersrsquo timely distribution shows that they followed each otherrsquos careers for the rest of their lives without regular contact With further data and additions I would like to contribute to this correspondence from the aspect of the Nordau research

88 Max Nordau Die Feria Neue Freie Presse 1915 juacutelius 21 1ndash389 Don Rafael Cansinos Assens (1882ndash1964) spanyol iacuteroacute koumlltő kritikus eacutes műfordiacutetoacute90 Scheiber Nordaursquos Letters to Goldziher 205

UJVAacuteRI HEDVIG

Keletkutataacutes 2020 tavasz 131ndash142 old

MISCELLANEA

Koumlvecsi-Olaacuteh PeacuteterAz 1960-as toumlroumlkorszaacutegi puccs a korabeli magyar diplomaacuteciai forraacutesok feacutenyeacuteben

A roumlviden csak bdquomaacutejus 27-i puccsrdquo-nak (27 Mayıs darbesi) nevezett 1960-ban bekoumlvetkezett esemeacutenysorozat jelentős meacuterfoumlldkőnek bizonyult az 1945 utaacuteni toumlroumlk toumlrteacutenelemben A katonasaacuteg politikai hatalomaacutetveacuteteleacutenek megjeloumlleacuteseacutere egyeacutebkeacutent toumlbb kifejezeacutes is hasznaacutelatban van A beavatkozaacutest megalapozottnak gondoloacutek hagyomaacutenyosan elsősorban az ihtilal1 szoacutet hasznaacuteljaacutek Egyeacuteb meacuter-teacutekadoacute veacutelemeacutenyek szerint ugyanakkor a muumldahele eacutes a hareket2 megnevezeacutes a leginkaacutebb kifejező3

1960 aacuteprilis 28-aacuten az egyetemi ifjuacutesaacuteg aacuteltal szervezett tuumlnteteacutesek jelezteacutek a Demokrata Paacutert orszaacuteglaacutesaacutenak veacutegeacutet Az Isztambuli Egyetemen oumlsszegyűlt hallgatoacutek Menderes a bdquodiktaacutetorrdquo lemondaacutesaacutet koumlvetelteacutek Az esemeacutenyek hamar veacuteres fordulatot vettek Amikor a vaacuteros egyik koumlzponti reacuteszeacuten ndash Beyazıtban ndash a rendőroumlk eacuteles lőszerrel proacutebaacuteltaacutek kordaacuteban tartani a toumlmeget 16-an megse-besuumlltek keacutet diaacutek pedig eacuteleteacutet vesztette Maacutesnap stataacuteriumot vezettek be de az ankarai egyetemi tuumlnteteacuteseket iacutegy sem sikeruumllt megakadaacutelyozni sőt keacutet nap muacutelva maacuter a sajtoacutetermeacutekek megjeleneacuteseacutet eacutes a gyuumllekezeacutesi jogot is felfuumlggesz-tetteacutek Az orszaacuteg fővaacuterosaacuteban halaacuteleset nem toumlrteacutent ugyan de a sok seacuteruumllt miatt aacuteprilis 29 a koumlznyelvben meacutegis bdquoveacuteres peacutentekrdquo-keacutent maradt meg4

A magyar forraacutesok szerint bdquosok eacutev oacuteta tartoacute elnyomaacutes eacutes eleacutegedetlenseacuteg robbant ki eacutes terjedt el az orszaacuteg kuumlloumlnboumlző reacuteszeinrdquo amely meacuteg az akkor ellenzeacutekben leacutevő CHP-t is meglepte5 A gazdasaacutegi okok mellett ndash 1938 eacutes 1958 koumlzoumltt az eacutelel-miszeraacuterak kilencszereseacutere emelkedtek miacuteg a nominaacutelbeacuterek csak duplaacutezoacutedtak6 ndash

httpdxdoiorg1024391KELETKUT202011311 Jelenteacutese rsquofelkeleacutes korrekcioacutersquo2 Ezek jelenteacutese rsquobeavatkozaacutes koumlzbeleacutepeacutesrsquo illetve rsquomegmozdulaacutes akcioacutersquo3 Buumllent Tanoumlr Osmanlı-Tuumlrk anayasal gelişmeleri İstanbul 2017 3644 Sinan Meydan İftiralar ve gerccedilekler 27 Mayıs httpswwwsozcucomtr2019yazar lar

sinan-meydaniftiralar-ve-gercekler-27-mayis-4937663 (2020 januaacuter 13)5 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 331szig titk1960 Taacutergy Toumlroumlk-

orszaacutegi esemeacutenyek Istanbul 1960 maacutejus 12 A toumlrteacuteneacutesekkor az ankarai magyar koumlvet Dr Felkai Deacutenes az isztambuli főkonzul Reacuteveacutesz Gyula volt

6 A toumlroumlk nemzeti joumlvedelem haacuteromnegyede ekkoriban a mezőgazdasaacutegboacutel szaacutermazott Eb-ben a szektorban dolgozott a legtoumlbb ember is baacuter az ipari munkaacutessaacuteg szaacutema is jelentősen emel-kedett az 1950-es eacutevekben Miacuteg 1949-ben mintegy 223 ezren addig 1958-ban maacuter toumlbb mint 670 ezren eacuteltek az ipari termeleacutesből Vouml Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 0038161szig t Toumlroumlkorszaacutegroacutel keacuteszuumllt ismertető Budapest 1960 juacutelius 12

a kuumllpolitikai mozgaacutesteacuter is szűkoumlsseacute kezdett vaacutelni A Hruscsov aacuteltal Adnan Menderes7 kormaacutenyfőnek kuumlldoumltt moszkvai meghiacutevaacutes pedig kuumllpolitikai szem-pontboacutel zavarta oumlssze a sorokat hiszen a Demokrata Paacutertot sokan eacuteppen azzal vaacutedoltaacutek hogy markaacutens antikommunizmusaacuteval ndash egy 1951-ben elfogadott toumlrveacuteny szerint a kommunista paacuterttagsaacutegeacutert akaacuter halaacutelbuumlnteteacutes is kiszabhatoacute volt8 ndash egyol-daluacutevaacute tette a toumlroumlk kuumllpolitikaacutet A Menderes-kormaacutenyok idejeacuten Ankara oumlsszesen mintegy 13 milliaacuterd amerikai dollaacuternyi koumllcsoumlnt eacutes segeacutelyt kapott amelynek keacutetharmadaacutet katonai ceacutelokra koumlltoumltte 1952-ben tagja lett a NATO-nak 1954-ben katonai eacutes gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutest koumltoumltt a Nyugat-baraacutet Pakisztaacutennal egy eacutevre raacute alapiacutetoacute tagja lett a Bagdadi Paktum neacuteven ismertteacute vaacutelt nyugati veacutedelmi szoumlvetseacutegnek majd a CENTO-nak 1959 szeptembereacuteben az orszaacuteg kuumlloumlnboumlző amerikai rakeacutetataacutemaszpontok leacutetesiacuteteacuteseacutehez is hozzaacutejaacuterult9

Az is igaz ugyanakkor hogy a Washington feleacute valoacute koumlzeledeacutes ndash amelynek legfőbb oka a Szovjetunioacute Ankaraacutet aggasztoacute agressziacutev adott esetben teruumlleti vaacuteltozaacutesokat is koumlvetelő retorikaacuteja volt ndash maacuter 1950 előtt elkezdődoumltt A Mar-shall-segeacutelyben valoacute reacuteszveacutetel valamint az 1948-ban az Egyesuumllt Aacutellamokkal koumltoumltt segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesi egyezmeacuteny lehetőveacute tette Washington szaacutemaacutera hogy toumlroumlk haditaacutemaszpontokat hasznaacuteljanak (nagyjaacuteboacutel 15 000 amerikai katona aacutellomaacutesozott az orszaacutegban 1960 taacutejaacuten) eacutes hogy megkezdődjeacutek a toumlroumlk tisztikar tengerentuacuteli kikeacutepzeacutese10

7 Adnan Menderes (1899‒1961) Toumlroumlk politikus jogaacutesz A nyugat-toumlroumlkorszaacutegi Aydınban laacutetta meg a napvilaacutegot Az első vilaacuteghaacuteboruacuteban tartaleacutekos tiszt volt Az izmiri goumlroumlg partraszaacutel-laacuteskor ellenaacutellaacutesi mozgalmat szervezett (Ayyıldız) majd csatlakozott a fuumlggetlenseacutegi haacuteboruacutehoz 1923 utaacuten visszateacutert szuumllővaacuterosaacuteba ahol 1930-ig foumlldbirtokaival foglalkozott 1931-ben vaacutelasz-tottaacutek előszoumlr a Toumlroumlk Nagy Nemzetgyűleacutes keacutepviselőjeacuteveacute jogi tanulmaacutenyait is ezutaacuten fejezte be 1945-ig tagja a Koumlztaacutersasaacutegi Neacuteppaacutertnak A foumlldreformmal kapcsolatos neacutezetei miatt eltaacutevolodik a paacutert elkeacutepzeleacuteseitől 1946-ban negyedmagaacuteval megalapiacutetja a Demokrata Paacutertot melynek ve-zeteacuteseacuteben Celal Bayar Refik Koraltan eacutes M Fuad Koumlpruumlluuml mellett ő is helyet foglalt Az 1950-es vaacutelasztaacutesokon a szavazatok 53-aacutet elnyerő paacutert Celal Bayart javasolta koumlztaacutersasaacutegi elnoumlknek aki Adnan Menderest biacutezta meg kormaacutenyalakiacutetaacutessal Ebben a funkcioacutejaacuteban oumlsszesen oumlt vaacutelasztaacuteson győzedelmeskedett eacutes csaknem napra pontosan egy eacutevtizeden aacutet ő volt egyszemeacutelyben a minisz-terelnoumlk eacutes a kormaacutenypaacutert elnoumlke Neveacutehez fűződik a gazdasaacutegban az aacutellami kontroll (etatizmus) enyhiacuteteacutese eacutes ezzel paacuterhuzamosan a magaacutenszektor taacutemogataacutesa Kuumllpolitikai szempontboacutel a Mende-res-eacutera hozta el Toumlroumlkorszaacuteg szaacutemaacutera a NATO-tagsaacutegot valamint a nyugati szoumlvetseacutegi rendszerbe valoacute teljes integraacuteloacutedaacutest 1960 maacutejus 27-eacuten egy a katonasaacutegon beluumlli tiszti koumlr puccsot hajtott veacutegre amelynek kereteacuteben toumlbbek koumlzoumltt őt is letartoacuteztattaacutek Az ellene megkezdett taacutergyalaacutes-sorozat utaacuten 1961 szeptember 17-eacuten kiveacutegezteacutek Ld Şaban Sitemboumlluumlkbaşı Menderes Adnan httpsislamansiklopedisiorgtrmenderes-adnan

8 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 0038161szig t Toumlroumlkorszaacutegroacutel keacuteszuumllt ismertető Budapest 1960 juacutelius 12

9 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 006790 szaacutemuacute uumlgy-irat Istanbul 1960 november 6

10 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a szigoruacutean titkos 0038161szig t Toumlroumlkorszaacutegroacutel keacuteszuumllt ismertető Budapest 1960 juacutelius 12

132

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

Az 1960 maacutejusi puccs előtt a kormaacuteny csaknem egy hoacutenapig azon dolgozott hogy uacuterraacute legyen a belpolitikai vaacutelsaacutegon aacutem egy hadseregen beluumlli klikk veacuteguumll cselekedett eacutes raacutekeacutenyszeriacutetette akarataacutet a politikumra Tette mindezt uacutegy hogy a vezeacuterkari főnoumlk Ruumlştuuml Erdelhun erősen ellenezte az akcioacutet Ebből kifolyoacutelag ő volt az első akit letartoacuteztattak majd a keacutesőbbi perek folyamaacuten halaacutelra iacuteteacuteltek11

A katonasaacuteg politikai szerepvaacutellalaacutesa oumlnmagaacuteban nem uacutejszerű a toumlroumlk toumlrteacute-nelemben aacutem a maacutejus 27-e utaacuten a politikai eacutelet ellenőrzeacuteseacutere leacutetrejoumltt Cemal Guumlrsel12 vezette 38 tisztet toumlmoumlriacutető Nemzeti Egyseacuteg Bizottsaacutega (Millicirc Birlik Komitesi MBK) toumlbb eacutevtizedre megkeacuterdőjelezhetetlenneacute tette a hadsereg poli-tikaacutera gyakorolt hataacutesaacutet Guumlrsel ideiglenesen koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk eacutes a miniszter-tanaacutecs elnoumlke is volt egy szemeacutelyben A korabeli feljegyzeacutesekből kideruumll hogy minden ellenteacutetes hiacutereszteleacutes elleneacutere sem lehetett sokaacuteig tudni hogy a katonai vezetők meddig tartjaacutek majd keacutezben a veacutegrehajtoacute hatalmat illetve hogy aacutet akar-jaacutek-e azt egyaacuteltalaacuten adni a civileknek Felroumlppentek tovaacutebbaacute talaacutelgataacutesok arra vonatkozoacutelag hogy az Egyesuumllt Aacutellamoktoacutel kialakult bdquofuumlggőseacutegrdquo-et mennyire vaacuteltja majd fel felvaacuteltja-e a bdquonagyobb fuumlggetlenseacutegre valoacute toumlrekveacutesrdquo13 Ez a gyakorlatban azt jelentette hogy a szocialista blokk iacutegy Magyarorszaacuteg is abban volt eacuterdekelt hogy az Amerika-baraacutet NATO-tag Toumlroumlkorszaacutegban olyan politi-kai garnituacutera keruumlljoumln hatalomra mely hajlandoacute eacutes keacutepes hidat eacutepiacuteteni az arab vilaacuteg eacutes a harmadik utat keacutepviselő aacutellamok valamint ezaacuteltal a Szovjetunioacute feleacute A teacuterseacuteg egyeacuteb aacutellamainak keacutepviselőitől szerzett informaacutecioacutek azonban hamar

11 Ruumlştuuml Erdelhun (1894‒1983) Teljes neveacuten Mustafa Ruumlştuuml Erdelhun Edirnei szuumlleteacutesű touml-roumlk katonatiszt Felmenői romaacuteniai szaacutermazaacutesuacuteak 1914-ben veacutegezte el a katonai iskolaacutet az első vilaacuteg haacuteboruacuteban toumlbb fronton is szolgaacutelt 1921-ben Izmirből indulva csatlakozott a fuumlggetlenseacutegi haacuteboruacute hoz 1926-ban fejezte be a Katonai Akadeacutemiaacutet majd kuumlloumlnboumlző funkcioacutekban szolgaacutelta a hadsereget Karrierje 1945 utaacuten sem toumlrt meg 1956-ban a 2 hadsereg eacutes a szaacuterazfoumlldi erők parancsnokaacutevaacute nevezteacutek ki 1958 augusztus 23-toacutel 1960 juacutenius 3-ig vezeacuterkari főnoumlk 1960 maacute-jus 27-eacuten a puccsistaacutek letartoacuteztattaacutek majd keacutenyszernyugdiacutejaztaacutek Halaacutelbuumlnteteacuteseacutet előszoumlr eacutelet-fogytiglanira meacuterseacutekelteacutek majd 1964-ben veacutegleg szabadlaacutebra helyezteacutek Ld httpswwwtsktrSayfalarviewName=RustuErdelhun (2020 oktoacuteber 26)

12 Cemal Guumlrsel (1895‒1966) Toumlroumlk katonatiszt a Toumlroumlk Koumlztaacutersasaacuteg negyedik koumlztaacutersasaacute-gi elnoumlke Erzurumi szuumlleteacutesű Az első vilaacuteghaacuteboruacute soraacuten harcolt Gallipolinaacutel eacutes Palesztinaacuteban Az 1918-as fegyverszuumlnet utaacuten a britek fogsaacutegaacuteba esett majd egy eacutevet egyiptomi fogsaacutegban toumll-toumltt 1920-ban csatlakozott Musztafa Kemaacutelhoz eacutes reacuteszt vett szinte az oumlsszes jelentős anatoacuteliai katonai akcioacuteban Katonai paacutelyaacutejaacutenak csuacutecsaacutera 1958-ban eacutert amikor is a szaacuterazfoumlldi erők parancs-nokaacutevaacute nevezteacutek ki A Demokrata Paacutert kormaacutenyaacuteval szembeni veacutelemeacutenyeacutenek hangoztataacutesa utaacuten 1960 maacutejus 3-aacuten koumltelező szabadsaacutegra kuumlldteacutek aminek koumlvetkezteacuteben Izmirbe utazott Itt keacuterteacutek fel a maacutejus 27-i puccs reacutesztvevői hogy aacutelljon a katonai felkeleacutes eacuteleacutere 1960 maacutejus 27 eacutes 1961 januaacuter 10 koumlzoumltt aacutellamelnoumlk miniszterelnoumlk eacutes a fegyveres erők főparancsnoka volt 1961 oktoacute-ber 26-aacuten a Toumlroumlk Nagy Nemzetgyűleacutes az orszaacuteg negyedik koumlztaacutersasaacutegi elnoumlkeacuteveacute vaacutelasztotta (maacutes jeloumllt nem volt) Betegseacutege miatt ezt a poziacutecioacutet 1966 maacutercius 28-aacuteig toumlltoumltte be Eacutelete haacutetralevő neacutehaacuteny hoacutenapjaacutet koacuterhaacutezban toumlltoumltte Ld Atilla Ccediletin Guumlrsel Cemal httpsislamansiklopedisiorgtrgursel-cemal

13 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 371szig titk1960 Taacutergy Toumlroumlk-orszaacutegi esemeacutenyek Istanbul 1960 juacutenius 7

133

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

lehűtoumltteacutek a kedeacutelyeket hiszen peacuteldaacuteul az egyiptomi forraacutesok azt erősiacutetetteacutek meg hogy Toumlroumlkorszaacuteg NATO-tagsaacutega lehetetlenneacute teszi azt hogy Ankara koumlzeledjeacutek az arab orszaacutegok feleacute sőt anyagi taacutemogataacutest kap az arab orszaacutegok elleni teveacutekenyseacutegeacutert14

A kuumllpolitikai vonatkozaacutesok aacutettekinteacutese előtt eacuterdemes roumlviden megvizsgaacutelni a korszak belpolitikai leacutegkoumlreacutet Ehhez szolgaacutelnak taacutemaszul az 1960 novembe-reacuteben iacutert feljegyzeacutesek amelyek elsősorban a toumlroumlkorszaacutegi belpolitikaacuteval fog-lalkoztak Az MBK csaknem feacutel eacutev alatt keacuteptelen volt a politikaacutet a megfelelő mederbe terelni raacuteadaacutesul maacuter a Menderes-kormaacuteny elleni per (uacutegynevezett yassıadai per15) jelentőseacutegeacutet is igyekeztek csoumlkkenteni Annaacutel is inkaacutebb mert a per soraacuten felmeruumllő bűncselekmeacutenyek jelentős reacutesze az ellenkező hataacutest vaacutel-totta ki a koumlzveacutelemeacutenyben A bdquokutyauumlgyrdquo peacuteldaacuteul arroacutel szoacutelt hogy Celal Bayar koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk aacutelliacutetoacutelag arra koumltelezte az aacutellatkertet hogy megvegye tőle azt a kutyaacutet amelyet ő az afgaacuten kiraacutelytoacutel kapott ajaacutendeacutekba A parlament elnouml-keacutet Refik Koraltant pedig a devizatoumlrveacutenyek megseacuterteacuteseacutevel vaacutedoltaacutek azt aacutelliacutet-vaacuten hogy beteg feleseacutegeacutenek gondozaacutesa uumlruumlgyeacuten alkalmazaacutesba vett egy neacutemet nőveacutert bizonyos Barbara Kutzkeacutet A nő szolgaacutelataieacutert (eacutes a feleseacutegeacutenek szuumlk-seacuteges gyoacutegyszereacutert) pedig a toumlroumlk liacutera veacutedelmeacutere hozott toumlrveacutenyt megszegve devizaacuteban fizetett Ezt az esetet nevezte el a korabeli koumlzveacutelemeacuteny bdquoBarbara-uumlgyrdquo-nek16

A per jegyzőkoumlnyveacuteből az is kideruumll hogy a kormaacuteny vezető politikusait eacutes a koumlztaacutersasaacutegi elnoumlkoumlt azeacutert fajsuacutelyos keacuterdeacutesekben is biacuteroacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetottaacutek Ilyen volt peacuteldaacuteul az 1955 szeptember 6-aacuten eacutes 7-eacuten veacutegbement az orszaacutegban eacutelő orto-dox lakossaacutegot ceacutelzoacute pogromok esete is17 A veacuteres esemeacutenysorozatba torkolloacute tuumlnteteacuteseket ndash melyek soraacuten templomok borultak laacutengba eacutes meglehetősen nagy anyagi kaacuterok keletkeztek ndash a vaacutedirat szerint bdquotoumlroumlk aacutellampolgaacutersaacuteguacute ruacutemok18 javainak megsemmisiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutelrdquo a felső vezeteacutes eacutes az aacutellamfő szervezte eacutes iraacutenyiacutetotta Bizonyiacuteteacutekkeacutent toumlbbek koumlzoumltt azt hoztaacutek fel a vaacutedlottak ellen hogy

14 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 18szigtitk1960 Taacutergy Az egyiptomi főkonzul laacutetogataacutesa Istanbul 1960 juacutenius 13

15 Yassıada sziget a Maacutervaacuteny-tengeren amely sokaacuteig a toumlroumlk haditengereacuteszet baacutezisakeacutent szol-gaacutelt A szigetet 2013-ban Demokraacutecia eacutes Szabadsaacutegok (Demokrasi ve Oumlzguumlrluumlkler) szigeteacutenek nevezteacutek aacutet

16 William Hale Turkish Politics and the Military New York 2003 127ndash12817 A toumlroumlkorszaacutegi ortodoxok elleni hangulatkelteacutes időziacuteteacutese nem veacuteletlen 1955 tavaszaacuten joumltt

leacutetre ugyanis az EOKA nevű szervezet amely Ciprus fuumlggetlenseacutegeacutet fegyverrel kiacutevaacutenta kiviacutevni a britekkel szemben hogy aztaacuten a szigetet egyesiacutetse Goumlroumlgorszaacuteggal (enoacutezisz) A toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek koumlzvetlen kivaacuteltoacute oka egy hiacuter volt miszerint Atatuumlrk Thesszalonikiben talaacutelhatoacute szuumllő-haacutezaacutera valakik bombaacutet dobtak Az esetről keacutesőbb kideruumllt hogy feltehetőleg toumlroumlk titkosszolgaacutelati akcioacute volt

18 A ruacutem elnevezeacutes vagy az Oszmaacuten Birodalmon beluumll eacutelő goumlroumlgkeleti vallaacutesuacute alattvaloacutekat vagy pedig az oszmaacutenok eacuterkezeacutese eacutes aacutellamalapiacutetaacutesa előtt bizaacutenci teruumlleten eacutelőket jeloumlli a toumlroumlk nyelvben

134

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

az incidensekben eacuterintett csoportok egy időben jelentek meg kuumlloumlnboumlző egy-maacutestoacutel messze leacutevő vaacuterosokban (főleg Isztambulban eacutes Izmirben ahol jelentős goumlroumlg kisebbseacuteg eacutelt) eacutes ceacuteliraacutenyosan botokkal csaacutekaacutenyokkal eacutes baltaacutekkal fel-szerelkezve taacutemadtak az ortodoxok (ruacutemok) aacuteltal lakott vaacuterosreacuteszekre19

Szinteacuten suacutelyosan esett a latba az a vaacuted amely Bayarral eacutes Menderesszel egyuumltt mintegy hatvan embert gyanuacutesiacutetott egy İnoumlnuuml elleni mereacutenylet kidolgo-zaacutesaacuteval20

Nem segiacutetette a rendezeacutest az sem hogy 147 egyetemi tanaacutert elbocsaacutetottak elidegeniacutetve ezzel sok eacutertelmiseacutegit21 Az 1960 november 1-jei jelenteacutes kiteacuter Alparslan Tuumlrkeş22 a Cumhuriyetccedili Koumlyluuml Millet Partisi (CKMP) vezetőjeacutenek a Bizottsaacutegban betoumlltoumltt megosztoacute szerepeacutere is vagyis arra hogy nemcsak a hadseregen beluumll voltak taacutemogatoacutei eacutes ellenzői a puccsnak de az azt veacutegrehajtoacute klikk sem volt teljesen egyseacuteges Tuumlrkeş Guumlrsel moumlgoumltt a bdquoszuumlrke eminenciaacutesrdquo szerepeacutet volt hivatott betoumllteni aki raacuteadaacutesul ndash amerikai kikeacutepzeacuteseacutenek koumlszoumlnhe-tően ndash angolul is joacutel beszeacutelt23 A Guumlrselhez koumlzel aacutelloacute Tuumlrkeş bizalmi poziacutecioacutet az MBK de facto miniszterelnoumlki tiszteacutet (başbakanlık muumlsteşarı) toumlltoumltte be Csak-hogy nyilvaacutenos megnyilvaacutenulaacutesai oda vezettek hogy a korabeli sajtoacute az egyip-tomi Gamal Abden-Nasszerhez (1918ndash1970) kezdte hasonliacutetani Az 1952-es egyiptomi puccsot koumlvetően Nasszer volt az aki a hatalmat aacutetvevő Muhammed

19 Yuumlksek Adalet Divanı kararları Yassıada 1960ndash1961 II boumlluumlm 67 Eyluumll olayları davası ka-rarı gerekccedilesi 22 A teljes peranyagot ld httpsacikerisimtbmmgovtrxmluihandle115432678 (2020 aacuteprilis 29)

20 Yuumlksek Adalet Divanı kararları Yassıada 1960ndash1961 V boumlluumlm Topkapı olayları davası kararı gerekccedilesi 1

21 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 375szig titkos1960 Taacutergy Toumlroumlk-orszaacutegi esemeacutenyek Istanbul 1960 november 1

22 Alparslan Tuumlrkeş (1917‒1997) Ciprusi szuumlleteacutesű toumlroumlk katonatiszt politikus Katonai ta-nulmaacutenyait 1938-ban fejezte be Isztambulban A toumlrteacutenelemről eacutes a politikaacuteroacutel vallott neacutezeteire elsősorban Ziya Goumlkalp eacutes Nihal Atsız munkaacutei voltak nagy hataacutessal 1944-ben az uacuten bdquoturanistardquo perben eliacuteteacutelteacutek eacutes toumlbb mint 9 hoacutenapos szabadsaacutegveszteacutessel suacutejtottaacutek Szabadulaacutesa utaacuten vissza-teacutert a hadseregbe majd 1955-ben elveacutegezte a Katonai Akadeacutemiaacutet 1955 eacutes 1957 koumlzoumltt Washing-tonban majd 1959-ben Berlinben kapott hazaacuteja NATO-keacutepviseleteacutevel kapcsolatos megbiacutezataacute-sokat Az 1960 maacutejus 27-i esemeacutenyek soraacuten hamar ismertteacute vaacutelt a neve eacutes bekeruumllt a Nemzeti Egyseacuteg Bizottsaacutegaacuteba ahonnan a november 13-i doumlnteacutes eacutertelmeacuteben 13 taacutersaacuteval egyuumltt veacuteguumll ki-zaacutertaacutek Tuumlrkeşt Indiaacuteba a toumlroumlk kuumllkeacutepviseletre bdquoszaacuteműzteacutekrdquo ahonnan 1963-ban teacutert haza 1965-ben toumlbb az MBK-boacutel kizaacutert taacutersaacuteval egyuumltt Cumhuriyetccedili Koumlyluuml Millet Partisi neacuteven uacutej paacutertot alapiacutetott amelynek halaacutelaacuteig vezetője is maradt Tuumlrkeş eacutes paacutertja elsősorban a nacionalista erő-ket kiacutevaacutenta oumlsszefogni Az 1970-es eacutevekben a miniszterelnoumlk-helyettesi tisztseacutegig is eljutott Az 1980-as puccsot koumlvetően letartoacuteztattaacutek Toumlbb mint 4 eacutev utaacuten 1985-ben kegyelemben reacuteszesuumllt elkeruumllve ezzel a halaacutelbuumlnteteacutest A politikai eacutelet 1987-es uacutejjaacuteeacuteledeacutese utaacuten ismeacutet keacutezbe vette paacutertja iraacutenyiacutetaacutesaacutet eacutes 1991-ben Yozgat keacutepviselőjekeacutent uacutejra bejutott a parlamentbe Ezt a sikert 1993-ban maacuter nem tudta megismeacutetelni paacutertja ugyanis akkor nem keruumllt be a nemzetgyűleacutesbe Ld Atilla Ccediletin Alparslan Tuumlrkeş httpsislamansiklopedisiorgtrturkes-alparslan (2020 januaacuter 15)

23 Ferit Salim Sanlı 13 Kasım 1960 tasfiyesine giden suumlreccedilte Alparslan Tuumlrkeş ve Milli Birlik Komitesi iccedilinde ihtilaf Cumhuriyet Tarihi Araştırmaları Dergisi 1427 (Bahar 2018) 215

135

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

Nedzsib helyeacutebe leacutepett hogy utaacutena kieacutepiacutetse az uacutegynevezett bdquoel nem koumltelezettrdquo-ek mozgalmaacutet eacutes veacutegleg felszaacutemolja a britek egyiptomi jelenleacuteteacutet24

Tuumlrkeş eacutes a moumlgoumltte aacutelloacute főleg fiatal tisztek keveacutesbeacute akartaacutek ismeacutet a civilek kezeacutebe adni a politikai hatalmat ellenszenvvel tekintettek a bdquotermeacuteketlen paacutert-csataacuterozaacutesrdquo-okra (kısır parti ccedilatışmaları) eacutes kuumlloumlnoumlsen a CHP-re Ez az elkeacutep-zeleacutes uumltkoumlzoumltt Guumlrsel eacutes Cemal Madanoğlu felfogaacutesaacuteval miszerint az egyen-suacutely helyrebillenteacuteseacutenek elengedhetetlen felteacutetele a civilek hatalomgyakorlaacutesa ami nagy eseacutellyel İnoumlnuuml eacutes a CHP hatalomba valoacute visszateacutereacuteseacutet is jelenthette volna25 A megosztottsaacuteg eredmeacutenyekeacutent 1960 november 13-aacuten tizenneacutegy embert ndash Tuumlrkeşt eacutes szimpatizaacutensait ndash kizaacutertak a Bizottsaacutegboacutel lecsendesiacutetve a nyugati aggaacutelyokat amelyek veszeacutelyt laacutettak a fiatal tiszt teveacutekenyseacutegeacuteben A tagok toumlbbseacutegeacutet nyugdiacutejaztaacutek Ferit Salim Sanlı szavaival eacutelve a bdquodoktriner toumlroumlk nacionalizmusrdquo szaacutemaacutera ez jelentette azt a lehetőseacuteget amelynek ered-meacutenyekeacutent politikai paacuterttaacute formaacuteloacutedhatott Tuumlrkeş eacutes koumlre26 hiszen 1965-ben ebből a koumlrből ndash Rıfat Baykal Mustafa Kaplan eacutes a reacutegi MBK-tagok reacuteszveacutete-leacutevel ‒ leacutetrejoumltt a CKMP A tisztogataacutes azonban meacuteg iacutegy sem hozta meg a gyors aacutettoumlreacutest hiszen a puccs utaacuteni első vaacutelasztaacutesra egeacuteszen 1961 oktoacutebereacuteig kellett vaacuterni A CHP győzelmeacutet hozoacute voksolaacutes azonban tovaacutebbra sem tudott stabil kor-maacutenyzatot leacutetrehozni27 A politikai bizonytalansaacuteg pedig a hadsereg koumlrein beluumll erősiacutetette azokat a neacutezeteket amelyek szerint a maacutejus 27-i akcioacute nem eacuterte el ceacuteljaacutet eacutes a civil kormaacutenyokat meacuteg nem szabad a hatalom koumlzeleacutebe engedni Ez az elkeacutepzeleacutes az MGK koumlrein kiacutevuumll elsősorban a hadsereg berkein beluumll befo-lyaacutesos eacutes tehetseacuteges tiszt Talat Aydemir (1917ndash1964) koumlruumll kristaacutelyosodott ki Aydemir maacuter az 1950-es eacutevek veacutegeacuten puccsot tervezett Mendereseacutek ellen aacutem mivel a koreai haacuteboruacuteba vezeacutenyelteacutek nem tudta elkeacutepzeleacuteseit kivitelezni Sőt az ominoacutezus maacutejus 27-eacuten sem tartoacutezkodott az orszaacutegban A magaacutet mellőzve eacuterző Aydemir 1962 februaacuter 22-eacuten majd 1963 maacutejus 20-aacuten is puccskiacuteseacuterletet hajtott veacutegre aacutem egyik esetben sem koronaacutezta siker a proacutebaacutelkozaacutest Termeacuteszetesen ezek nem maradhattak koumlvetkezmeacutenyek neacutelkuumll iacutegy a tisztet veacuteguumll 1964 juacutelius 5-eacuten

24 Sanlı i m 221ndash22225 Sanlı i m 224 İnoumlnuuml eacutes a CHP katonai puccshoz valoacute viszonya legalaacutebbis keacuteteacutertelmű

A Demokrata Paacutert felfogaacutesa szerint a CHP igyekezett kiprovokaacutelni egy olyan beavatkozaacutest amely vaacutelasztaacutesok neacutelkuumll is lehetőveacute tette volna a hatalomba valoacute visszateacutereacutesuumlket A CHP ezt tagadja eacutes azt hangsuacutelyozza hogy ők a demokratikus berendezkedeacutes visszateacutereacuteseacutet szorgalmaztaacutek csupaacuten eacutes a paacutert vezetőseacutege nem tudott a Guumlrseleacutek aacuteltal tervezett puccsroacutel Bővebben ld Sinan Meydan İftiralar ve gerccedilekler 27 Mayıs httpswwwsozcucomtr2019yazarlarsinan-meydaniftiralar-ve-gercekler-27-mayis-4937663 (2020 januaacuter 13) valamint Uő Nifak cephesirsquonden zillet ittifakırsquona Kafa aynı kafa httpswwwsozcucomtr2019yazarlarsinan-meydannifak-cephesinden-zillet-ittifakina-kafa-ayni-kafa-3765453 (2020 januaacuter 14)

26 Sanlı i m 24527 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 47sz t1961 Taacutergy Vaacutelasztaacutesi ered-

meacutenyek Istanbul 1961 oktoacuteber 13

136

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

kiveacutegezteacutek28 A hadsereg uacutejjaacute- eacutes aacutetszervezeacutese azonban nem aacutellt meg Aydemir csoportjaacutenaacutel hiszen Guumlrsel a hadsereg modernizaacutelaacutesaacutera eacutes a tisztikaron beluumlli veacuterfrissiacuteteacutesre hivatkozva meacuteg 1960 augusztusaacuteban mintegy 35 ezer szolgaacutelatban leacutevő katonaacutet (koumlztuumlk szaacutemos magas ranguacute tisztet is) nyugdiacutejba kuumlldoumltt29

Az MGK-val szembeni bizalmatlansaacuteg eacutes az az eshetőseacuteg hogy Toumlroumlkorszaacuteg eltaacutevolodhat a Celal Bayar eacutes Menderes aacuteltal koumlvetett kuumllpolitikaacutetoacutel a koumlrnyező orszaacutegokban is felmeruumllt Eacuteppen ezeacutert a kuumllvilaacuteg reakcioacutejaacutenak koumlruumlljaacuteraacutesa min-denkeacutepp fontos adaleacutekokkal szolgaacutel szaacutemunkra

Iraacuteni vonatkozaacutesban egy eacuterdekes keacuteteacutertelmű nyilatkozat is borzolta a kedeacute-lyeket A teheraacuteni toumlroumlk nagykoumlvet annak eacuterdekeacuteben hogy hazaacuteja CENTO-hoz valoacute ragaszkodaacutesaacutet hangsuacutelyozza a Keyhan nevű iraacuteni lapnak adott interjuacutejaacuteban kijelentette bdquoA maacutejus 27-i mozgalom (tehaacutet maacuter nem forradalom ndash K-O P) kezdete oacuteta vilaacutegosan eacutes a lehetőseacutegekhez keacutepest minden keacuteteacutertelműseacuteg neacutel-kuumll kinyilatkoztattuk kuumllpolitikaacutenkat A vilaacuteg szeme előtt kijelentettuumlk hogy hűseacutegesek maradunk valamennyi koumltelezettseacuteguumlnkhoumlz főleg a NATO-val eacutes a CENTO-val szemben Ma ugyanuacutegy hűek maradunk szavainkhoz eacutes a nagy Atatuumlrk eszmeacuteihez aki alaacutehuacutezta hogy beacutekeacutenek kell uralkodnia a vilaacutegban eacutes orszaacutegaacutebanrdquo Az ideacutezet első fele meacuteg nem adott volna okot feacutelreeacuterteacutesekre de az Atatuumlrkre valoacute hivatkozaacutes maacuter annaacutel inkaacutebb Forraacutesunk ndash a teheraacuteni magyar koumlvetseacuteg ndash ugyanis raacutemutatott arra hogy a szoacuteban forgoacute hivatkozaacutes egy egeacuteszen maacutes vilaacutegpolitikai koumlzegben szuumlletett Atatuumlrk idejeacuteben Toumlroumlkorszaacuteg igyekezett semleges politikaacutet folytatni eacutes nem csatlakozni egyik katonai toumlmbhoumlz sem de Ankara azeacutert arra nagyon vigyaacutezott hogy Moszkvaacuteval joacute kapcsolatokat aacutepol-jon30 A perzsa vezeteacutes toumlrteacutenelmi seacuterelmeket nem mellőző eacutes a keacutesőbbi 1979-es forradalomra gondolva tanulsaacutegos hozzaacuteaacutellaacutesaacutet egyeacuteb forraacutes is alaacutetaacutemasztja Az utoacutekor szaacutemaacutera az is vilaacutegossaacute vaacutelik hogy a keacutet orszaacuteg hasonloacute gondokkal kuumlzdoumltt eacutes szinteacuten hasonloacute logika menteacuten proacutebaacutelt megoldaacutesokkal eacutelni Teheraacuten szerint ugyanis a puccs haacutettereacuteben fontos szerepet jaacutetszott hogy Menderes a hadsereget nem vonta be kellő meacuterteacutekben a doumlnteacuteshozatalba hanem bdquoelszige-telte azt az aacutellami uumlgyektőlrdquo Ezzel paacuterhuzamosan pedig olyan bdquoterrorrendszerrdquo-t eacutepiacutetett ki amely meacuteg az amerikaiak bizalmaacutet is kikezdte A CENTO kapcsaacuten egy olyan fejtegeteacutes olvashatoacute mely az iraacuteni toumlrteacutenelmi keretrendszerben joacutel eacutertelmezhető Joacutellehet az Iraacutenboacutel kuumlldoumltt jelenteacutesek nem tartottaacutek valoacutesziacutenűnek hogy Toumlroumlkorszaacuteg megszegi koumltelezettseacutegeit azt azeacutert el tudtaacutek keacutepzelni hogy

28 Ld Talat Aydemirrsquoin ilk darbe girişimi 22 Şubat 1962 32 guumln arşivi httpswwwyoutubecomwatchv=YkLdNJlooJs (2019 december 17)

29 Hale i m 12530 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Szigoruacutean titkos 001031 Taacutergy Cento

vaacutelsaacutegban Budapest 1961 februaacuter 17

137

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

Ankara a szoacuteban forgoacute regionaacutelis katonai szoumlvetseacuteget a sajaacutet maga vezeteacuteseacutevel fuumlggetleniacuteti a nyugati hatalmaktoacutel31

Damaszkuszban eacutes Bejruacutetban eacuterthető okokboacutel a toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek arab vonatkozaacutesait boncolgattaacutek A puccs legfőbb okaacutet abban veacutelteacutek felfedezni ndash legalaacutebbis ami a sajtoacutet illeti ndash hogy a toumlroumlk neacutep az bdquoAmerikaacutet hűen kiszol-gaacuteloacute diktatoacuterikus rendszertrdquo eacutes a tuacutelzott nyugati befolyaacutest megeleacutegelte Abbeacuteli remeacutenyuumlknek is hangot adtak a keacutet arab orszaacutegban hogy Menderes bukaacutesa utaacuten a maacuter Atatuumlrk ideje oacuteta fagyos toumlroumlk‒sziacuter viszonyban enyhuumlleacutes koumlvetkezhet be eacutes az időről időre előforduloacute hataacuterincidensek eacutes ellenseacuteges titkosszolgaacutelati manőverek (bdquokeacutembeszivaacutergaacutesrdquo-ok) intenzitaacutesa csoumlkkenhet Az aacuteltalaacutenos koumlzveacute-lekedeacutes azonban ndash a realitaacutesok talajaacuten maradva ndash tovaacutebbra is azt tartotta hogy az uacutej vezeteacutes is folytatni fogja elődei kuumllpolitikaacutejaacutet vagyis az orszaacuteg nem szűnik majd meg Amerika eacutes Izrael bdquotaacutemaszrdquo-a lenni Ez a szempont pedig az arab sajtoacute egy reacutesze szerint arra enged koumlvetkeztetni hogy Washingtonban tudtaacutek hogy a helyzet instabil eacutes szaacutemoltak egy esetleges katonai beavatkozaacutes eshetőseacutegeacutevel32

Itt eacuterdemes kiteacuternuumlnk Guumlrsel eacutes az MBK Irakot eacutes Jordaacuteniaacutet eacuterintő keleti vonatkozaacutesuacute elkeacutepzeleacuteseire illetve a keacutet orszaacutegban akkoriban tapasztalhatoacute vaacuterakozaacutesokra Az egeacutesz esemeacutenysorozat a keacutet eacutevvel koraacutebbi 1958-as iraki for-dulatra emleacutekeztetett ami veacuteguumll a Bagdadi Paktum felbomlaacutesaacutet eacutes az Egyesuumllt Aacutellamok koumlzel-keleti poziacutecioacuteinak meggyenguumlleacuteseacutet eredmeacutenyezte Ugyanabban az eacutevben Egyiptom eacutes Sziacuteria egyesuumlleacuteseacutevel leacutetrejoumltt az Egyesuumllt Arab Koumlztaacuter-sasaacuteg is Irakban II Fejszaacutel kiraacutelyt Abdel-Kerim Kaacuteszem taacutebornok tasziacutetotta le a troacutenroacutel Oumlt eacutevvel keacutesőbb 1963-ban pedig maacuter az arab nacionalizmus eacutes a szocializmus tanait oumltvoumlző ndash egyeacutebkeacutent Sziacuteriaacuteban eacutes Egyiptomban is erős poziacute-cioacutekkal biacuteroacute ndash baaszista33 erők keruumlltek hatalomra Irakban

Ez a fordulat termeacuteszetesen ellenteacutetet sziacutetott toumlroumlk‒iraki viszonylatban meacuteg akkor is ha egyik feacutel sem akarta tuacutelfesziacuteteni a huacutert 1962 augusztus 18-aacuten neacutegy toumlroumlk vadaacuteszrepuumllő hatolt be iraki teruumlletre eacutes ott a hiacuterek szerint lelőtt egy iraki vadaacuteszgeacutepet Az eset nagy sajtoacutevisszhangot keltett Irakban Bagdad ugyanis azzal vaacutedolta Ankaraacutet hogy a kurd szeparatizmust eacutes a Barzani csalaacuted-hoz koumlthető klikket taacutemogatja az orszaacutegban Ezzel szemben Kaacuteszem taacutebornok szaacutemaacutera kapoacutera joumltt a hataacuterseacuterteacutes Arroacutel van szoacute ugyanis hogy augusztus 15-eacuten

31 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Szigoruacutean titkos 004857 Taacutergy A touml-roumlkorszaacutegi helyzet iraacuteni visszhangja Budapest 1960 augusztus 5

32 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 004840szig titk Taacutergy Toumlroumlkorszaacutegi aacutellamcsiacuteny sziacuteriai eacutes libanoni sajtoacutevisszhangja Budapest 1960 juacutelius 9

33 Az 1943-ban megalakult Baasz Paacutert egy eredetileg Sziacuteriaacuteban Damaszkuszban leacutetrejoumltt po-litikai csoportosulaacutes neve A paacutert imperialistaellenes eacutes paacutenarab elveket oumltvoumlző uumlzenetei hamar neacutepszerűek lettek 1953-ban oumlsszeolvadt a Sziacuter Szocialista Paacuterttal leacutetrehozva iacutegy az Arab Szoci-alista Baasz Paacutertot Irakban a baaszista mozgalom 1968 utaacuten Szaddaacutem Husszein reacuteveacuten egeacuteszen a 2003-as amerikai megszaacutellaacutesig őrizte kormaacutenyzati poziacutecioacuteit Sziacuteriaacuteban Hafez al-Asszad 1970-es hatalomra keruumlleacutese oacuteta egeacuteszen a mai napig baaszista kormaacutenyok vannak hatalmon

138

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

vagyis haacuterom nappal a toumlroumlk leacutegteacuterseacuterteacutes előtt Bagdad aacutetfogoacute katonai hadmű-veletet indiacutetott az orszaacuteg eacuteszaki reacuteszeacuten eacutelő kurdokkal szemben Vagyis Bagdad maga kezdett a kurd toumlrekveacuteseknek gaacutetat szabni eacutes ebben a folyamatban a toumlroumlk vezeteacutest olyan sziacutenben kiacutevaacutenta feltuumlntetni mintha a haacutetteacuterből ők taacutemogatnaacutek a kurdokat eacutes ezaacuteltal Irak gyenguumlleacuteseacutet A keacuterdeacutesben magyar forraacutesunk az iraki egyeacutebkeacutent betiltott kom munista paacutert aacutellaacutespontjaacutet tartotta iraacutenyadoacutenak amely iacutegy fogalmazott bdquoAz iraki kurdok kuumlloumlnoumlsen pedig Barzani eacutes kurd demokrata paacutertja imperialistaellenes Senkit sem szabad hogy megteacutevesszen a kormaacuteny aacutelliacutetaacutesa amely a toumlroumlk reakcioacute val valoacute egyuumlttműkoumldeacutessel vaacutedolja őket A kor-maacutenynak ez a proacutebaacutelkozaacutesa gyengiacuteti sajaacutet poziacutecioacutejaacutet a toumlroumlkoumlkkel szemben eacutes csak az imperializmusnak kedvez Ugyanakkor csoumlkkenti a kurd keacuterdeacutes beacutekeacutes demokratikus uacuteton toumlrteacutenő megoldaacute saacutenak lehetőseacutegeacutet A kormaacuteny aacutelliacutetaacutesa fele-lőtlen minden alapot neacutelkuumlloumlzhelliprdquo34

Irak szerepe maacutes oumlsszefuumlggeacutesben is kulcsfontossaacuteguacute volt 1960-ban ugyanis Bagdad megnyereacuteseacuteeacutert nemcsak Teheraacutenban eacutes Ammanban de Ankaraacuteban is proacutebaacuteltak leacutepeacuteseket tenni annak eacuterdekeacuteben hogy elkeruumlljeacutek az Egyesuumllt Arab Koumlztaacutersasaacuteg ndash eacutes ezzel a szovjetbaraacutet politika ndash esetleges bővuumlleacuteseacutet erősoumldeacuteseacutet A szocialista blokk logikaacuteja szerint az aacutellamkoumlzoumlsseacuteg eacutes Irak egyuumlttműkoumldeacute-seacutenek megerősiacuteteacutese vagy esetleges egyesuumlleacutese az bdquoimperialistaellenesrdquo taacutebort hozhatnaacute előnybe eacutes bdquosuacutelyosan eacuterinteneacute a nyugati hatalmak koumlzelkeleti (sic) eacuterdekeit s egyben az erőviszonyok eltoloacutedaacutesaacutet eredmeacutenyezneacute a koumlzelkeleti (sic) teacuterseacutegben a nyugati hatalmakkal egyuumlttműkoumldő CENTO-aacutellamok rovaacutesaacutera Az EAKndashiraki egyuumlttműkoumldeacutes erősoumldeacutese egyidejűleg komolyan gyengiacuteteneacute Jordaacute-nia helyzeteacutet az Egyesuumllt Arab Koumlztaacutersasaacuteggal folytatott viszaacutelybanrdquo35

Nyugatra tekintve a szocialista Bulgaacuteriaacuteboacutel aacutellnak rendelkezeacutesre forraacutesok Szoacutefia szaacutemaacutera termeacuteszetesen szinteacuten nagy jelentőseacuteggel biacutertak a toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek Egyes felteacutetelezeacutesek szerint ugyanis kialakulhatott volna egy olyan forgatoacutekoumlnyv amely csoumlkkenti az amerikaiak iraacutenti lojalitaacutest eacutes Toumlroumlkorszaacuteg szaacutemaacutera nagyobb mozgaacutesteret teremtett volna

Ebből kiindulva a puccs utaacuten juacuteliusban bdquooacutevatos bizakodaacutesrdquo uralkodott a vezető bolgaacuter koumlroumlkben eacutes biacuteztak abban hogy neacutehaacuteny fuumlggő keacuterdeacutes ndash peacuteldaacuteul az eacutevek oacuteta toumlroumlk boumlrtoumlnben raboskodoacute bolgaacuter főkonzul elengedeacutese ndash veacutegeacutere pontot tehetnek majd36 Az iratok hangveacutetele moumlgoumltt ndash amelyek mindig a baraacutetsaacutegot eacutes az egyuumltt műkoumldeacutest helyezik koumlzeacuteppontba eacutes pont az ezekkel az eacuterteacutekekkel ellenkező ameri kai nyomaacutest kaacuterhoztatjaacutek ndash azeacutert felsejlik a politikai realitaacutes

34 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Szigoruacutean titkos Taacutergy Irakindashtoumlroumlk viszony alakulaacutesa Bagdad 1962 szeptember 15

35 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 006836szig titk Taacutergy Irak eacutes Jordaacute-nia viszonya Budapest 1960 oktoacuteber 14

36 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a Mell 005409szig titk szaacutemhoz Taacutergy A bolgaacuterndashtoumlroumlk viszony az uacutej helyzetben Szoacutefia 1960 juacutelius 9

139

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

A bolgaacuter vaacuterakozaacutes moumlgoumltt huacutezoacutedoacute eacuterdekeket beszeacutedes moacutedon iacuterja le egy 1961 őszeacuten keacuteszuumllt feljegy zeacutes bdquoLazarov peacutenzuumlgyminiszter elmondta hogy Marat37 toumlroumlk kommunista vezető aki eacutevekig a Szovjetunioacuteban eacutelt most Bulgaacuteriaacuteban tartoacutezkodik eacutes maga koumlreacute gyűjti az ide emigraacutelt toumlroumlk kommunistaacutekat Keacuteszuumll-nek arra a lehetőseacutegre hogy haza teacuterjenek eacutes megkezdhesseacutek a Kommunista Paacutert szervezeacuteseacutet Remeacutenykednek abban is hogy hazateacuterhet Nazım Hikmet38 akinek szemeacutelye nagy erőt ad a paacutertnakrdquo39 Ezekből a sorokboacutel kivilaacuteglik hogy a Szovjetunioacute ugraacutesra keacuteszen vaacuterta a lehetőseacuteget hogy a megfelelő leacutepeacutesekkel toumlroumlk foumlldoumln eacuterveacutenyesiacutetse eacuterdekeit

A koumlrnyező orszaacutegok aacutellaacutespontja eacutes vaacuterakozaacutesa termeacuteszetesen nem kuumlloumlniacutet-hető el a bipolaacuteris vilaacutegban a keacutet nagyhatalom politikaacutejaacutetoacutel A magyar kuumllkeacutep-viselet Washingtonban szerzett eacutertesuumlleacutesei ebből kifolyoacutelag kuumlloumlnoumlsen sokat nyomnak a latban Az onnan eacuterkező hivatalos iratok szerint Damaszkuszban joacutel sejtetteacutek eacutes az amerikaiak ndash igaz nem a kuumlluumlgyi jelenteacutesek uacutetjaacuten hanem feltehetően haduumlgyi eacutes titkosszolgaacutelati forraacutesokboacutel eacutertesuumllve ndash tudtaacutek hogy joacute eseacutely van a puccsra Sőt diplomataacuteink arroacutel is tudomaacutest szereztek hogy egy İnoumlnuuml vezette kormaacuteny felaacutelliacutetaacutesaacutetoacutel sem tartottak az Egyesuumllt Aacutellamokban hiszen abban az esetben is a kuumllpolitikai iraacutenyvonal vaacuteltozatlansaacutegaacutera szaacutemiacute-tottak A koreai peacuteldaacuteboacutel tanulva pedig ndash ahol a beavatkozaacutes eacuteppen ellenkező hataacutest vaacuteltott ki ndash igyekeztek haacutetteacuterben maradni eacutes nem koumlzvetlen moacutedon taacutemo-gatni Menderest eacutes kormaacutenyaacutet Valoacutesziacutenűleg ezt erősiacutetette az a felteacutetelezeacutes is hogy az 1952-es egyiptomi eacutes az 1958-as iraacuteni hatalomvaacuteltaacutest koumlvető fordulat nem koumlvetkezik majd be Toumlroumlkorszaacutegban Toumlroumlk reacuteszről a NATO iraacutenti elkoumlte-leződeacutest hivatott talaacuten az is kifejezni hogy Guumlrsel kabinetjeacutenek első keacutet eacuteveacute-ben az a Selim Sarper40 lett a kuumlluumlgyminiszter aki a puccsot megelőző haacuterom

37 Eredeti neveacuten İsmail Bilen (1902‒1983) a Toumlroumlk Kommunista Paacutert egyik alapiacutetoacuteja38 Nazım Hikmet (1902‒1963) Toumlroumlk iacuteroacute koumlltő filozoacutefus Thesszalonikiben szuumlletett Isz-

tambulban tanult 1920-ban kommunista eszmeacutek hataacutesaacutera Moszkvaacuteba utazott ahol 1922 eacutes 1924 koumlzoumltt taacutersadalomtudomaacutenyt eacutes koumlzgazdasaacutegtant tanult 1924-ben titokban hazautazott eacutes meg-alapiacutetotta a Toumlroumlkorszaacutegi Szocialista Munkaacutes-Paraszt Paacutertot majd kommunista agitaacutelaacutes vaacutedjaacuteval boumlrtoumlnbuumlnteteacutesre iacuteteacutelteacutek amely elől ismeacutet a Szovjetunioacuteba szoumlkoumltt 1928-ban megint hazateacutert de a hatoacutesaacutegok akkor letartoacuteztattaacutek eacutes roumlvid időre boumlrtoumlnbe keruumllt A szovjet vezeteacutes kritizaacutelaacutesa miatt az 1930-as eacutevek elejeacuten uacutejra keacutenytelen volt hazajoumlnni ahol 1938-toacutel 1950-ig boumlrtoumlnbuumlnteteacuteseacutet toumlltoumltte Szabadulaacutesa utaacuten azonnal a Szovjetunioacuteba menekuumllt 1951-ben toumlroumlk aacutellampolgaacutersaacutegaacutetoacutel is megfosztottaacutek Ezek utaacuten a keleti blokk eacutes Afrika szaacutemos orszaacutegaacuteba ellaacutetogatott ahol darabjait időről időre műsorra tűzteacutek Ld Alim Kahraman Nazım Hikmet httpsislamansiklopedisiorgtrnazim-hikmet (2020 oktoacuteber 26)

39 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 004861szig titk Taacutergy Informaacutecioacutek a toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyekkel kapcsolatban Szoacutefia 1960 szeptember 7

40 Selim Sarper (1899‒1968) Toumlroumlk diplomata politikus 1928-ban az odesszai konzulaacutetuson kezdte meg a kuumllszolgaacutelatot amelynek a vezeteacuteseacutet a toumlbb eacuteves moszkvai kikuumlldeteacutes utaacuten 1935-ben vette aacutet 1937-ben a berlini konzulaacutetus vezetője lett majd 1944-ben ismeacutet Moszkvaacuteba keruumllt ekkor immaacuter mint nagykoumlvet 1946-ban a roacutemai toumlroumlk nagykoumlvetseacuteg vezeteacuteseacutet biacuteztaacutek raacute majd egy eacutevvel keacutesőbb az ENSZ aacutellandoacute koumlvete lett 1957-től a NATO aacutellandoacute keacutepviseleteacutet laacutetta el

140

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

eacutevben hazaacuteja aacutellandoacute keacutepviseleteacutet laacutetta el a NATO-ban41 Annyiban mindez nem meglepő hogy tudjuk az Egyesuumllt Aacutellamok 1945 utaacuten az uacutegynevezett Gladio-műveletek kereteacuteben sokat tett azeacutert hogy amennyiben a Foumlldkoumlzi-tenger keleti medenceacutejeacuteben szaacutemaacutera kedvezőtlen folyamatok indulnak el Olaszorszaacutegtoacutel Toumlroumlkorszaacutegig legyen szervezett erő amely adott esetben keacutepes lehet a katonai ellenaacutellaacutesra Ezeacutert is koumlnnyen elkeacutepzelhető hogy az amuacutegy is joacutel eacutertesuumllt ameri-kaiak nem estek keacutetseacutegbe akkor sem ha Toumlroumlkorszaacutegban eacuteppen katonaacutek vetteacutek aacutet a hatalmat

Az USA-hoz hasonloacutean a keacuterdeacutesben a szovjet szaacutel is kiemelt jelentőseacuteggel biacutert A Guumlrseleacutek aacuteltal hangoztatott fraacutezisok ndash vagyis a visszateacutereacutes az Atatuumlrk aacuteltal kijeloumllt uacutetra ndash pozitiacutev visszhangra talaacuteltak Moszkvaacuteban bdquoAz a teacuteny hogy az uacutej toumlroumlk kormaacuteny hatalomra keruumlleacuteseacutetől az atatuumlrki politika folytataacutesaacutet iacutegeacuteri a szovjet vezetőket arra engedte koumlvetkeztetni hogy veacutegre a szovjet‒toumlroumlk viszonyban normaacutelisabb leacutegkoumlr esetleg baraacuteti joacuteszomszeacutedi viszony kialakulaacute-saacutenak folyamata kezdődhet elrdquo Maacutesutt a jelenteacutes maacutes formaacuteban de ugyanazt hangsuacutelyozza bdquoAz felteacutetlenuumll biztos hogy ha a toumlroumlk kormaacuteny nemcsak szavak-ban hanem tettekben is az atatuumlrki politika folytataacutesaacutet vaacutelasztanaacute az eacuteppen uacutegy joacute lenne eacutes eacuteppen uacutegy megfelelne elsősorban eacutes mindenekelőtt Toumlroumlkorszaacuteg nemzeti eacuterdekeinek mint a Szovjetunioacutenak eacutes e teacuterseacuteg valamennyi beacutekeacutet oacutehajtoacute orszaacutegaacutenakrdquo42 Mint fentebb laacutettuk ugyanennek a kommunikaacutecioacutenak Iraacutenban egeacuteszen maacutes volt az olvasata

A kiacutevuumllről eacuterkező elvaacuteraacutesok remeacutenyek mellett az uacutej hatalomnak belső szempontoknak is meg kellett felelnie Utoacutebbira szolgaacutelt peacuteldaacuteul az 1924-es alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesa Az 1961-ben megszuumlletett uacutej jogi statuacutetum a nemzet eacutertelmezeacuteseacutet eacutes a jogforraacutest gyakorlatilag eacuterveacutenyben hagyta (bdquoa szuverenitaacutes minden felteacutetel neacutelkuumll a neacutep kezeacuteben vanrdquo)43 aacutem a politikai paacutertok alapiacutetaacutesaacutet felteacutetelekkel igyekezett koumlruumllbaacutestyaacutezni Ennek legfőbb oka az volt hogy baacuter a Demokrata Paacutert demokratikus vaacutelasztaacutesok reacuteveacuten keruumllt kormaacutenyra hatalma megtartaacutesa eacuterdekeacuteben nem riadt vissza toumlrveacutenytelen eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacutetoacutel sem Eacuteppen ezeacutert az 1950-es bdquogalibardquo kikuumlszoumlboumlleacutese eacuterdekeacuteben a katonai elit elkeacutepzeleacuteseivel oumlsszhangban az alaacutebbi teacutetel is bekeruumllt az alkotmaacutenyba bdquoA poli-tikai paacutertok alapiacutetoacute okiratainak programjainak eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek az emberek

majd 1960 november 20-aacutetoacutel 1962 maacutercius 16-aacuteig kuumlluumlgyminiszterkeacutent dolgozott Ld Selim R Sayın Sarperrsquoin oumlzgeccedilmişi httpwwwmfagovtrsayin_-selim-r_-sarper_in-ozgecmisitrmfa (2020 januaacuter 7)

41 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 005111szig titk Taacutergy A toumlroumlkorszaacutegi esemeacutenyek hataacutesa az Egyesuumllt Aacutellamokban Budapest 1960 juacutelius 12

42 Magyar Nemzeti Leveacuteltaacuter (MNL OL) XIX-j48-a 003995szig titk Taacutergy A szovjetndashtouml-roumlk viszonyroacutel Moszkva 1961 aacuteprilis 22

43 Egemenlik kayıtsız şartsız Tuumlrk Milletinindir Tanoumlr i m 384

141

AZ 1960-AS TOumlROumlKORSZAacuteGI PUCCS EacuteS A MAGYAR DIPLOMAacuteCIAI FORRAacuteSOK

jogaacutet eacutes szabadsaacutegaacutet szem előtt tartoacute demokratikus eacutes szekulaacuteris koumlztaacutersasaacuteg kormaacutenyzaacutesaacuteval oumlsszhangban kell lennierdquo44

A taacutersadalom eacutes az egyeacuten viszonyrendszereacuteben pedig toumlbb jogot hagyott meg mint az 1980-as katonai puccs utaacuten leacutetrejoumlvő uacutej alkotmaacuteny amely az aacutellam jogkoumlreacutet eacutes eacuterdekeacutet aacuteltalaacuteban az egyeacuteni szempontok foumlleacute igyekezett helyezni45 Euroacutepai oumlsszeveteacutesben a taacutersadalmi politikai eacutes szabadsaacutegjogok tekinteteacuteben leginkaacutebb az 1948-as olasz alkotmaacutennyal mutatott hasonloacutesaacutegokat46

Keacutetseacutegtelen hogy az 1961-es alkotmaacuteny demokratizaacuteloacutedaacutest eredmeacutenyezett Szeacutelesedett az orszaacuteg politikai spektruma uacutejjaacuteeacuteledt a szoacutelaacutes- eacutes sajtoacuteszabadsaacuteg Szakszervezetek paacutertok taacutersasaacutegok eacutes alapiacutetvaacutenyok joumlttek leacutetre Ugyanakkor ez a folyamat a politikai eacuteletben instabilitaacutest eacutes polarizaacuteloacutedaacutest is hozott hiszen 1965-ig koaliacutecioacutes vagy kisebbseacutegi kormaacuteny vitte az uumlgyeket haacutetteacuterben a tisz-tikarral Az 1961 oktoacuteber 15-i vaacutelasztaacutesokon a CHP 363-ot a Demokrata Paacutert oumlroumlkoumlseacutenek tekinthető Adalet Partisi (Igazsaacuteg Paacutert AP) pedig valamivel kevesebbet 348-ot kapott A harmadik legerősebb paacutert pedig a Yeni Tuumlrkiye Partisi (Uacutej Toumlroumlkorszaacuteg Paacutert YTP) lett a maga 137-aacuteval47

Oumlsszesseacutegeacuteben a korabeli magyar feljegyzeacutesek aacuteltalunk vizsgaacutelt anyagaacuteboacutel az deruumll ki hogy az 1960-as toumlroumlk katonai puccsot a teacuterseacuteg szereplői helyen-keacutent aggodalommal helyenkeacutent pedig vaacuterakozaacutesokkal figyelteacutek A szocialista blokkban eacutes a szomszeacutedos arab orszaacutegokban ha meacutegoly halovaacutenyan eacutes roumlvid időre is de elsősorban a remeacuteny a nyugati szoumlvetseacutegi rendszerhez tartozoacutek ese-teacuteben neacutemi aggodalom volt tapasztalhatoacute Nagy keacuterdeacutes persze hogy a toumlrteacutentek moumlgoumltt volt-e (eacutes ha igen milyen meacuterteacutekű) nagyhatalmi taacutemogataacutes Mint laacutettuk Washingtonban tudhattak a muumldahele vagy ihtilal előkeacuteszuumlleteiről Ugyanuacutegy felvetődik a keacuterdeacutes hogy Moszkva mennyiben sziacutetotta a toumlroumlkorszaacutegi belpo-litikaacuteban azt a tuumlzet amely elodaacutezhatatlannaacute tette a katonasaacuteg beavatkozaacutesaacutet A bulgaacuteriai kommunistaacutek magyar kolleacutegaacuteikhoz eljuttatott informaacutecioacutei alapjaacuten joggal teacutetelezzuumlk fel hogy a szovjetek is keacuteszen aacutelltak arra hogy szaacutemukra kedvezően alakiacutetsaacutek deacuteli szomszeacutedjuk politikai berendezkedeacuteseacutet Forraacutesaink egyuacutettal eacuterthetőbbeacute teszik azt a Koumlzel-Kelet szaacutemos orszaacutegaacuteban napjainkban is tapasztalhatoacute jelenseacuteget amely első raacuteneacutezeacutesre indokolatlanul kuumllső teacutenyezőt veacutel felfedezni egyes belpolitikai esemeacutenysorozatok moumlgoumltt

44 Siyasi partilerin tuumlzuumlkleri programları ve faaliyetleri insan hak ve huumlrriyetlerine dayanan demokratik ve laik cumhuriyet huumlkmuumlne uygun olmak zorundadır Tanoumlr i m 387

45 Tanoumlr i m 378ndash38146 Tanoumlr i m 38247 Tanoumlr i m 405ndash406

KOumlVECSI-OLAacuteH PEacuteTER

SZEMLE Koumlnyvek

MANU TOumlRVEacuteNYKOumlNYVESzanszkritboacutel fordiacutetotta Borbeacutely Judit Bernadett Szakmailag ellenőrizte Dezső Csaba A jegyzeteket iacuterta Borbeacutely Judit BernadettndashDezső Csaba Az előszoacutet iacuterta Ruzsa Ferenc (India Koumlnyvtaacuter 5 Szerk Zentai Gyoumlrgy) LrsquoHarmattan Buda-pest 2019 375 oldal

A Maacutenavadharmasaacutesztra maacutes neacuteven Manuszmriti a hinduizmus egyik leg-fontosabb szoumlvege az oacutekori India taacutersadalomtoumlrteacuteneteacutenek egyik legfontosabb forraacutesa amely raacutenk maradt formaacutejaacutet Eacuteszak-Indiaacuteban valoacutesziacutenűleg a Kr u 2 szaacute-zadban nyerte el Indiaacuteban a munka egyeduumllaacutelloacute tekinteacutelyeacutet mitikus szerzőjeacutenek Manunak az emberiseacuteg ősatyjaacutenak Brahmaacute teremtőisten fiaacutenak koumlszoumlnheti Az indiai hagyomaacuteny a Manuroacutel elnevezett Maacutenava (rsquoManutoacutel szaacutermazoacutersquo) jogi iskolaacutet tartja a koacutedex oumlsszeaacutelliacutetoacutejaacutenak Ez az enciklopeacutedikus mű valoacutejaacuteban toumlbb eacutevszaacutezados szerkesztői munka eredmeacutenye eacutes a teacutenyleges szerkesztők ismeret-lenek A ma ismert verses szoumlveg 12 koumlnyvet tartalmaz a versek szaacutema 2685 A Manu toumlrveacutenykoumlnyve aacuteltalaacutenosan elfogadott fordiacutetaacutes onnan ered hogy a Brit Kelet-indiai Taacutersasaacuteg a 18 szaacutezad veacutegeacuten olyan igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszer kieacutepiacuteteacuteseacutebe kezdett amelyben a modern angol jog mellett a hindu szokaacutesjognak is szerepet szaacutentak eacutes ennek legfőbb forraacutesaacutet a Manuszmritiben veacutelteacutek megta-laacutelni Ha viszont koumlzelebbről vizsgaacuteljuk meg a szoumlveget akkor azt laacutetjuk hogy csupaacuten VIII eacutes IX koumlnyveacutenek bizonyos versei tartalmaznak a polgaacuteri jogra a buumlntetőjogra vagy a jogeljaacuteraacutesi keacuterdeacutesekre vonatkozoacute olyan megaacutellapiacutetaacutesokat amelyek a 18 szaacutezadtoacutel a 20 szaacutezadig a teacutenyleges indiai joggyakorlat reacuteszei voltak Mivel a munka legnagyobb reacutesze vallaacutesi rituaacutelis politikai eacutes a min-dennapi eacuteletre vonatkozoacute normaacutekboacutel aacutell helyesebb volna egy koumlruumlliacutert fordiacutetaacutest hasznaacutelnunk Eszerint a ciacutem a rsquoMaacutenava iskolaacutenak a dharmaacuteroacutel szoacuteloacute tankoumlnyveszakkoumlnyve (saacutesztra)rsquo amely a braacutehmanaacutek tanulmaacutenyaihoz nyuacutejtott anyagot eacutes mint ilyen a hinduizmusban a tudomaacutenyos irodalom (saacutesztra) darabjaacutenak is szaacutemiacutetott Ennek megfelelően nem toumlrveacutenykoumlnyv a szoacute modern eacutertelmeacuteben A dharma fogalomnak azonban sok jelenteacutese van a legfőbbek rsquotoumlrveacutenyrsquo rsquoigaz-saacutegossaacutegrsquo rsquoerkoumllcsivallaacutesi koumltelesseacutegrsquo eacutes a hinduk szaacutemaacutera az egyik fő eacuteletceacutel amely a szoacute legtaacutegabb eacutertelmeacuteben bdquomegtartjardquo az embert az aacutellandoacutean vaacuteltozoacute vilaacutegban

Az hogy 1034 vers (385) a braacutehmanaacutekra 971 (362) a kiraacutelyokra vonat-kozik a taacutersadalom toumlbbi osztaacutelyaacuteroacutel pedig araacutenytalanul kevesebb szoacute esik toumlbb dologra enged koumlvetkeztetni Elsősorban azt jelenti hogy a szoumlveg aacuteltal vizionaacutelt

Keletkutataacutes 2020 tavasz 143ndash146 old

httpdxdoiorg1024391KELETKUT20201143

144

KOumlNYVEK

taacutersadalomban amely a valoacutesaacutegban sohasem leacutetezett a braacutehmanaacutek magukat a politikai eacutes a gazdasaacutegi hatalom keacutepviselői foumlleacute helyezteacutek A kiraacutelyra vonat-kozoacute versek azt iacuterjaacutek elő hogy mikeacutent viselkedjenek eacutes uralkodjanak a magukat a braacutehmanaacuteknak szentelő kiraacutelyok Arra a keacuterdeacutesre hogy a braacutehmanaacutek milyen meggondolaacutesboacutel aacutelliacutetottaacutek oumlssze a koacutedexet toumlbbfeacutele vaacutelasz adhatoacute

Ruzsa Ferenc bevezető tanulmaacutenyaacuteban uacutegy veacuteli hogy a Manuszmritiben felvaacutezolt taacutersadalmi rend a Kr e 1 eacutevezred oacuteta minden szempontboacutel teret vesztett braacutehmanaacutek makacs konzervatiacutev csoportja strateacutegiaacutejaacutenak a termeacuteke a dharmaacuteroacutel eacutes az eacuteletkorokroacutel kialakiacutetott felfogaacutesuk pedig a buddhizmus hataacute-saacutera alakult ki Maacutesok az Indiaacutet a Kr e 2 szaacutezadtoacutel a Kr u 4 szaacutezadig eacutert idegen invaacutezioacutekat eacutes az ezekkel jaacuteroacute neacutepkeveredeacutest emelik ki Megint maacutesok az időszaacutemiacutetaacutesunk első szaacutezadaiban viraacutegzoacute vaacuterosiasodaacutes eacutes kereskedelem hanyat-laacutesaacutet az adoacuterendszer eacutes a politikai viszonyok instabilitaacutesaacutet hangsuacutelyozzaacutek amelynek eredmeacutenyekeacuteppen a braacutehmanaacutek biztos megeacutelheteacutese is bizonytalannaacute vaacutelt A Manuszmriti eacutes a Mahaacutebhaacuterata taniacutetoacutekoumlnyveinek koumlzoumls ceacutelja az hogy megerősiacutetseacutek a braacutehmanizmus poziacutecioacuteit amelyek a buddhizmus eacutes maacutes hete-rogeacuten vallaacutesok majd a Maurja-dinasztia (Kr e 322ndash185) eacutes azt koumlvetően az Indiaacuteba eacuterkező idegen hoacutediacutetoacutek hataacutesaacutera meggyenguumlltek

A raacutenk maradt szoumlvegről ndash a benne leacutevő ellentmondaacutesok eacutes a bonyolult szouml-vegtoumlrteacutenet miatt ndash nem szerencseacutes sőt egyenesen toumlrteacutenetietlen volna baacutermifeacutele egyseacuteges eacuterteacutekiacuteteacuteletet alkotni A mai olvasoacutenak ellenszenvesek lehetnek az egyes taacutersadalmi rendek (varna) koumlzoumltti durva jogegyenlőtlenseacutegek vagy a nők fuumlgget-lenseacutegeacutenek teljes alaacuteveteacuteseacutet sugalloacute versek (V 147ndash148 eacutes IX 3ndash4) ugyanakkor a nő mint feleseacuteg eacutes anya bdquoaacuteldottrdquo imaacutedatra meacuteltoacute (IX 26) eacutes a feacuterj hogy bdquokedveacutere tegyen az isteneknek oumlroumlkoumlsen viselje gondjaacutet hűseacuteges hitveseacutenekrdquo (IX 26 eacutes 95) Ami az anyagiakat eacutes az otthoni teendőket illeti oumlnmagaacuteeacutert beszeacutel a IX 11 vers bdquobiacutezza raacute feleseacutegeacutere vagyonaacutenak kezeleacuteseacutet a takariacutetaacutest a vallaacutesos teendőket a főzeacutest valamint a haacuteztartaacutesi javak buacutetorok rendben tartaacutesaacutetrdquo

A mindenkori fordiacutetoacutenak egyaacuteltalaacuten nincs koumlnnyű dolga Igaz a szanszkrit szoumlveg nyelvtanilag egyszerű a szoacutekincse azonban bővelkedik nem koumlnnyen eacutertelmezhető szakkifejezeacutesekben illetve a korabeli szellemi eacutes taacutergyi kultuacuteraacutera vonatkozoacute szavakban A versek toumlmoumlrseacutege oumlnmagaacuteban is neheacutezseacutegek forraacutesa eacutes ezeket tovaacutebb fokozza az a koumlruumllmeacuteny hogy a mű sajaacutetsaacutegos szoumlvegtoumlrteacutene-teacutenek koumlszoumlnhetően sokszor olyan versek aacutellnak egymaacutes utaacuten amelyek koumlzoumltt nincs szoumlvegoumlsszefuumlggeacutes Mindezt figyelembe veacuteve elfogadhatoacute fordiacutetaacutes csak a munkaacutehoz iacutert kommentaacuterok felhasznaacutelaacutesaacuteval lehetseacuteges

Formai szempontboacutel ezt keacutetfeacutelekeacuteppen lehet megoldani Egyes fordiacutetoacutek szoumlgletes zaacuteroacutejelben koumlzlik a szuumlkseacutegesnek veacutelt kiegeacutesziacuteteacuteseket eacutes kerek zaacuteroacute-jelben az eredeti szanszkrit terminusokat Egy maacutesik olvasoacutebaraacutet megoldaacutes az hogy a kommentaacuter vagy kiegeacutesziacuteteacutes laacutebjegyzetbe keruumll Borbeacutely Judit eacutes Dezső Csaba nagyon sikeresen az utoacutebbi lehetőseacuteget vaacutelasztottaacutek A magyar szoumlveg

145

KOumlNYVEK

amely az eredeti verses szoumlveget goumlrduumlleacutekeny proacutezaacuteban adja vissza az alapos laacutebjegyzetekkel egyuumltt toumlbb mint egy aacutetlagos művelt olvasoacutenak szaacutent fordiacutetaacutes hiszen az indoloacutegusok is nagy haszonnal forgathatjaacutek Annak aki tudomaacutenyo-san foglalkozik a toumlrveacutenykoumlnyvvel persze emellett kezeacutebe kell vennie az eredeti szanszkrit szoumlveget

Borbeacutely Judit kitűnő fordiacutetaacutest keacutesziacutetett Biztos nyelvtudaacutessal eacutes kivaacuteloacute fordiacute-toacutei eacuterzeacutekkel sikeruumllt olyan olvasmaacutenyos magyar szoumlveget alkotnia amely egy-szerre modern szakszerű eacutes kellőkeacuteppen megőrzi egy teacuterben időben kultuacuteraacute-jaacuteban gondolkodaacutesmoacutedjaacuteban a mai magyar olvasoacutetoacutel igen taacutevoli vilaacuteg uumlzeneteacutet A nagy gondossaacuteggal keacuteszuumllt bőseacuteges jegyzetek eligaziacutetanak a toumlbbjelenteacutesű vagy homaacutelyos eacutertelmű szakkifejezeacutesek lehetseacuteges magyaraacutezatai koumlzoumltt eacutes nap-rakeacutesz taacutergyi informaacutecioacutekkal szolgaacutelnak

A szoumlveg tartalmi gazdagsaacutega kimeriacutethetetlen Egy koumlnyvismerteteacutesben csak arra vaacutellalkozhatunk hogy ennek illusztraacutelaacutesaacutera bemutatunk neacutehaacuteny olyan ese-tet ahol egy-egy szakkifejezeacutes vagy fogalom eacutertelmezeacuteseacutet tovaacutebbgondolhatjuk Vaacutelogataacutesunk esetleges

I 88 bdquoA braacutehmanaacuteknak a Veacuteda taniacutetaacutesaacutet eacutes recitaacutelaacutesaacutet az aacuteldozatbemutataacutest eacutes a szertartaacutesok levezeteacuteseacutet az adakozaacutest s az ajaacutendeacutekok elfogadaacutesaacutet jeloumllte kirdquo

A szanszkrit adhjaacutejana nemcsak rsquorecitaacutelaacutesrsquo-t hanem rsquohangosan tanulaacutesrsquo-t aacuteltalaacuteban rsquotanulmaacutenyokrsquo-at is jelent a braacutehmanaacutek eseteacuteben1 Az I 89-ben a ksatrija koumltelesseacutegei koumlzoumltt ez utoacutebbira gondolhatunk hiszen ők nem mutathat-nak be aacuteldozatokat Az aacuteldozat bemutataacutesakor a braacutehmanaacutek kizaacuteroacutelagos joga eacutes feladata a Veacuteda recitaacutelaacutesa

VII 33 bdquoHa a kiraacutely ezt az eacuteletmoacutedot koumlveti meacuteg ha csupaacuten kalaacuteszszedeacutesből eacutel is hiacuterneve messzire terjed a vilaacutegban akaacuter egy csepp olaj a viacutezbenrdquo

Siloacutencshana rsquokalaacuteszszedeacutesrsquo egeacuteszen pontosan rsquotalloacutezaacutesrsquo a szaacutentoacutefoumlldoumln az arataacutes utaacuten visszamaradt kalaacuteszok oumlsszeszedeacutese gyűjtoumlgeteacutese amely az erdei remeteacutek boumllcsek megeacutelheteacutesi forraacutesa

VII 43 bdquoA haacuterom Veacutedaacutet a kormaacutenyzaacutes oumlroumlkkeacutevaloacute tudomaacutenyaacutet a logikus gondolkodaacutest valamint a leacutelek tudomaacutenyaacutet a haacuterom Veacuteda ismerőitől tanulja az uumlzleti uumlgyeket a koumlzneacuteptőlrdquo

Az aacutetmavidjaacute rsquoa leacutelek tudomaacutenyarsquo de lehet hogy itt inkaacutebb rsquoa legfőbb leacutelek ismeretersquo2 vagy rsquoaz Eacuten filozoacutefiaacutejarsquo A vaacuterttaacuterambhaacuten oumlsszeteacutetelt Borbeacutely Judit az ismert fordiacutetaacutesoktoacutel elteacuterően helyesen nem keacutet fogalomnak azaz nem dvandva oumlsszeteacutetelnek tartja Az Arthasaacutesztra I 2 1 szerint a vaacuterttaacute a rsquokoumlzgazdasaacutegtanrsquo mint tudomaacuteny (vidjaacute) Manu a loacutekatah rsquokoumlzneacuteptőlrsquo szoacute beilleszteacuteseacutevel a foga-

1 Toumlttoumlssy Csaba fordiacutetaacutesaacuteban bdquo(Veda)tanulmaacutenyozaacutestrdquo Ld Manu toumlrveacutenyeiből Ford Toumlttoumlssy Csaba In Oacutekori keleti toumlrteacuteneti chrestomathia Szerk Harmatta Jaacutenos Budapest 1965 371

2 Wojtilla Gyula fordiacutetaacutesaacuteban bdquoa Legfőbb Leacutelek ismereteacutetrdquo Ld Mānavadharmaśāstra He-tedik koumlnyv Ford Wojtilla Gyula In Szoumlveggyűjtemeacuteny az Augustus-korhoz Szerk Tar Ibolya Szeged 1998 175

146

KOumlNYVEK

lom gyakorlati jelenteacuteseacutet ragadja meg Ennek alapjaacuten talaacuten a vaacuterttaacuterambhaacuten oumlsszeteacutetel pontosabb jelenteacutese rsquoa gazdasaacuteg uumlgyeitrsquo lehetne

VII 110 bdquoA kiraacutelynak uacutegy kell megveacutedenie birodalmaacutet eacutes elpusztiacutetani ellen-seacutegeit ahogy a saraboloacute kiteacutepi a gyomot eacutes megoacutevja a gabonaacutetrdquo

A nirdaacutetri szoacute rsquosaraboloacutersquo fordiacutetaacutesa ambivalens mert egyaraacutent vonatkozhat egy szerszaacutemra eacutes egy saraboloacute emberre Mivel itt egy koumlruumlltekinteacutest igeacutenylő teveacutekenyseacutegről van szoacute a sarabolaacutes viszont bdquofűnyiacuteroacuteelvenrdquo műkoumldik az ajaacutenlott fordiacutetaacutes rsquogyomlaacuteloacute (ember)rsquo aki kiteacutepi a gyomot eacutes megoacutevja a gabonaacutet

VII 151 bdquoDeacutelidőben vagy eacutejfeacutelkor amikor nyugodt eacutes kipihent miniszte-reivel egyuumltt vagy egymagaacuteban toumlprengjen el az Ereacutenyesseacutegről a Joacuteleacutetről eacutes a Gyoumlnyoumlrrőlrdquo

A dharma artha eacutes kaacutema szavak rsquoereacutenyesseacutegrsquo rsquojoacuteleacutetrsquo eacutes rsquogyoumlnyoumlrrsquo fordiacutetaacutesa lehetseacuteges de mivel ezek sokjelenteacutesű terminusok joacute lett volna a szanszkrit alakokat a jegyzetben megadni A kaacutema komplex fogalom alapjelenteacutese rsquovaacutegyrsquo voltakeacuteppen a vilaacutegban eacutes az egyeacutenben is megleacutevő eacuterzelmi akaratlagos szfeacutera gyűjtőneve A rsquogyoumlnyoumlrrsquo szanszkrit megfelelője rati A fenti haacuterom fogalom a hinduk haacutermas eacuteletceacuteljaacutet jelenti Laacutetszoacutelag ellentmondoacute fogalmak a valoacutesaacutegban azonban koumllcsoumlnoumlsen oumlsszefuumlggnek amennyiben az ember csak akkor jut el a megvaacuteltaacuteshoz (moacuteksa) ha eacutelete soraacuten egyszerre mindegyikre toumlrekszik

VIII 381 bdquoNincsen nagyobb toumlrveacutenytelenseacuteg a foumlldoumln a braacutehmana megoumlleacute-seacuteneacutel ezeacutert a kiraacutely meacuteg csak ne is gondoljon raacute hogy megoumll egy braacutehmanaacutetrdquo

A manaszaacutepi na csintajeacutet bdquone is gondoljon raacuterdquo joacutel kifejezi Manu szaacutendeacutekaacutet de Schmidt Joacutezsef fordiacutetaacutesi javaslata (bdquoraquosziacuteve legmeacutelyeacutenlaquo (aacutelmaacuteban) raquose gon-doljon raacutelaquordquo3) keacutepletesebb mert tekintetbe veszi magaacutet a manaszaacute szoacutet is Mivel azonban a manasz rsquosziacutevrsquo a gondolkodaacutes szerve is esetleg azt is mondhatnaacutenk hogy bdquomeacuteg eszeacutebe se jussonrdquo

Ruzsa Ferenc bevezető tanulmaacutenya lenduumlletes figyelemfelkeltő informaacuteci-oacutekban gazdag iacuteraacutes A szerző olyan koncepcioacute erőteljes keacutepviselője amely eltuacutel-zottan kedvezőtlennek mutatja be a braacutehmanaacutek taacutersadalmi poziacutecioacuteit a keacuterdeacuteses korszakban Gondosan szaacutemba veszi a Maacutenavadharmasaacutesztra koraacutebban megje-lent fordiacutetaacutesait amelyek szerinte a szoumlveg kevesebb mint harmadreacuteszeacutet teszik ki Kaacuter hogy elkeruumllte figyelmeacutet a munka hetedik koumlnyveacuteről keacuteszuumllt fordiacutetaacutesunk4

A Manu toumlrveacutenykoumlnyve most megjelent teljes fordiacutetaacutesa meacuteg nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban is minden szempontboacutel elsőrendű munka az Indiaacuteroacutel szoacuteloacute magyar nyelvű szakirodalom nagy eacuterteacuteke

Wojtilla Gyula

3 Ehhez ld Schmidt Joacutezsef koumlnyvismerteteacuteseacutet Manu toumlrveacutenyei Mānava Dharmaśāstra Szanszk-ritboacutel fordiacutetotta Buumlchler Paacutel Budapest 1915 Egyetemes Philologiai Koumlzloumlny 39 (1915) 741

4 Mānavadharmaśāstra 174ndash193

ŞEREFE STUDIES IN HONOUR OF PROF GEacuteZA DAacuteVID ON HIS SEVENTIETH BIRTHDAYEd by Paacutel FodorndashNaacutendor Erik KovaacutecsndashBenedek Peacuteri Research Centre for the Humanities Hungarian Academy of Sciences Budapest 2019 560 oldal

2019 szeptember 3-aacuten 70 szuumlleteacutesnapja alkalmaacuteboacutel koumlszoumlntoumltteacutek Daacutevid Geacuteza egyetemi tanaacutert az Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak Szekfű Gyula Koumlnyvtaacuteraacuteban Az uumlnnepeacutelyes esemeacuteny kereteacuteben aacutetad-taacutek professzor uacuternak a tiszteleteacutere szerkesztett emleacutekkoumltetet amelyben magyar eacutes kuumllfoumlldi kolleacutegaacutei szakmabeli baraacutetai jelentettek meg tanulmaacutenyokat kuumlloumln-feacutele oszmanisztikaacuteval eacutes a magyarorszaacutegi toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg toumlrteacuteneteacutevel kap-csolatos teacutemaacutekban Az MTA Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont eacutes az ELTE Toumlroumlk Tanszeacutek oktatoacuteinak egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel keacuteszuumllt koumltet mind a hazai mind a nemzetkoumlzi toumlrteacutenelemtudomaacuteny szaacutemaacutera nagy jelentőseacutegű mivel szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteg eleacute taacuterja a leguacutejabb tudomaacutenyos eredmeacutenyeket s iacutegy aacutetfogoacute keacutepet nyuacutejt az oszmanisztika s a magyar‒toumlroumlk toumlrteacutenelmi kapcsolatokat vizsgaacuteloacute kutataacutesok aktuaacutelis aacutellaacutesaacuteroacutel A szemet gyoumlnyoumlrkoumldtető emleacutekkoumlnyv boriacutetoacutejaacuten Isztambul leggazdagabban diacutesziacutetett dzsaacutemijai koumlzuumll a Ruumlsztem pasa dzsaacutemi egyik tulipaacutenmotiacutevumos falicsempereacuteszlete laacutethatoacute amellyel kapcsolat-ban egy eacuterdekes paacuterhuzamot figyelhetuumlnk meg a dzsaacutemi tervezeacutesekor ugyanis a hiacuteres eacutepiacuteteacutesz Mimaacuter Szinaacuten szinteacuten hetvenes eacuteveinek legelejeacuten jaacuterhatott

Fodor Paacutel Daacutevid Geacuteza eacuteletuacutetjaacutet eacutes munkaacutessaacutegaacutet megrajzoloacute bevezetőjeacutet koumlvetően huszonheacutet tanulmaacutenyboacutel huszonoumlt angol egy francia eacutes egy neacutemet nyelven olvashatoacute Az egymaacutest kronologikus rendben koumlvető iacuteraacutesok a toumlrteacutene-lemtudomaacuteny kuumlloumlnfeacutele teruumlleteire ndash peacuteldaacuteul hadtoumlrteacutenet archontoloacutegia diplo-maacuteciatoumlrteacutenet gazdasaacuteg- eacutes taacutersadalomtoumlrteacutenet egyhaacutez- eacutes felekezettoumlrteacutenet koumlzigazgataacutes-toumlrteacutenet sőt irodalomtoumlrteacutenet ndash kalauzoljaacutek el az olvasoacutet emel-lett a hoacutedoltsaacuteg reacutegeacuteszeti kutataacutesaacutet eacuterintő tanulmaacutenyok is fellelhetők koumlztuumlk A kuumlloumlnboumlző teacutemaacutejuacute iacuteraacutesok koumlzoumltt szaacutemos esetben fedezhetuumlnk fel kapcsoloacutedaacutest Daacutevid Geacuteza kutataacutesi teacutemaacuteival Jelen ismerteteacutes kereteacuteben termeacuteszetesen nincs raacute moacuted hogy e rendkiacutevuumll soksziacutenű interdiszciplinaacuteris koumltet minden tanulmaacutenyaacuteroacutel kimeriacutető elemzeacutest nyuacutejtsunk aacutem igyekszuumlnk ndash hol hosszabb hol roumlvidebb kom-mentaacuter kiacuteseacutereteacuteben ndash aacutetfogoacute keacutepet adni az emleacutekkoumlnyv tartalmaacuteroacutel

Keacutet irodalomtoumlrteacuteneti tanulmaacutennyal indul a koumltet s az elsőkeacutent szereplő Michel Balivet eacutes Homa Lessan Pezechki munkaacuteja kiveacutetelnek szaacutemiacutet a nagy-reacuteszt kora uacutejkori tematikaacutejuacute iacuteraacutesok koumlzoumltt A 13 szaacutezadi anatoacuteliai viszonyokat a szeldzsuk kroacutenikaiacuteroacute Ibn Biacutebiacute műve alapjaacuten mutatja be s ezenkiacutevuumll fontos szerepet kap a kuumlloumlnboumlző vallaacutesuacute eacutes etnikumuacute neacutepek egymaacutes mellett eacuteleacuteseacutenek kulturaacutelis koumllcsoumlnhataacutesaacutenak taacutergyalaacutesa Szinteacuten eacuterdekes teacutema az Anatoacuteliaacuteban a korra jellemző bdquoruacutemirdquo identitaacutes keacuterdeacuteskoumlre amely egy aacutetfogoacute vallaacutesi eacutes etnikai azonossaacutegtudat feletti oumlnmeghataacuterozaacuteskeacutent volt jelen amely azonban az oszmaacute-

Keletkutataacutes 2020 tavasz 147ndash158 old

148

KOumlNYVEK

nok megjeleneacutesekor haacutetteacuterbe szorult s helyeacutet egy dinasztikus alapokra helyezett identitaacutes vette aacutet

Peacuteri Benedek tanulmaacutenya amely szinteacuten koumlzeacutepkori előzmeacutenyekhez nyuacutelik vissza az oszmaacuten koumllteacuteszeti hagyomaacuteny egyik tradicionaacutelis elemeacutet a telmiacutehnek nevezett koumlltői alakzatot vizsgaacutelja egy konkreacutet peacuteldaacuten a bdquoDaacutevid eacutes a laacutencingrdquo motiacutevumon keresztuumll Jelen sorok iacuteroacuteja egy 2018-as konferencia-előadaacutes alkal-maacuteval maacuter bepillantaacutest nyerhetett a teacutemaacuteba amely igencsak eacuterdekfesziacutetőnek bizonyult s iacutegy kuumlloumln oumlroumlm hogy bővebb vaacuteltozatban immaacuter iacuteraacutesban is megje-lent A bdquoDaacutevid eacutes a laacutencingrdquo mint retorikai alakzat hasznaacutelataacutenak valamint per-zsa eacutes oszmaacuten koumlltemeacutenyekben toumlrteacutenő előfordulaacutesaacutenak elemzeacuteseacuten keresztuumll joacutel laacutethatoacute hogy a klasszikus oszmaacuten irodalom amely alapvetően a perzsa model-len alapult mennyire tudott oumlnaacutelloacutevaacute vaacutelni az idő előrehaladtaacuteval s milyen meacuterteacutekben vaacuteltozott az oszmaacuten szerzők aacuteltal hasznaacutelt koumlltői eszkoumlzoumlk taacuterhaacuteza A tanulmaacuteny aacuteltal vilaacutegossaacute vaacutelik hogy egy hagyomaacutenyos koumllteacuteszeti elem uacutej kontextusba helyezeacuteseacutevel az oszmaacuten szerzők a 15 szaacutezad veacutegeacutere‒16 szaacutezad elejeacutere kifejezetten kreatiacutev koumllteacuteszeti uacutejdonsaacutegot hoztak leacutetre

Mind irodalomtoumlrteacuteneti mind művelődeacutes- eacutes eszmetoumlrteacuteneti szempontboacutel kiemelendő Kovaacutecs Naacutendor Erik tanulmaacutenya amelyben Ibrahim Muumlteferrikaacutenak az iszlaacutemroacutel szoacuteloacute eacutertekezeacuteseacutet vizsgaacutelja Amint arra a szerző is raacutevilaacutegiacutet az 1710 taacutejaacuten keletkezett polemikus-eszkatologikus mű azeacutert is kiemelten fontos a toumlr-teacuteneti kutataacutes szaacutemaacutera mert az ebben talaacutelhatoacute oumlneacuteletrajzi utalaacutesok jelentik az egyetlen fogoacutedzoacutet Ibrahim kereszteacuteny muacuteltjaacuteval valamint muszlim hitre valoacute aacutetteacutereacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyeivel kapcsolatban A keacuteziratokra vonatkozoacute ismerteteacutes mellett Kovaacutecs Naacutendor a műfaji meghataacuterozaacutest is pontosiacutetja s ezen tuacutelmenően reacuteszletes elemzeacutest ad a mű tartalmaacuteroacutel is melynek kuumlloumlnlegesseacutege a szerző kereszteacuteny egyhaacuteztoumlrteacuteneti ismereteinek beemeleacuteseacuteben nyilvaacutenul meg

A koumlteten beluumll toumlbb iacuteraacutes foglalkozik olyan oszmaacuten tisztseacutegviselők politi-kai paacutelyafutaacutesaacuteval akik a magyarorszaacutegi hoacutedoltsaacuteg teruumlleteacuten illetve a Balkaacuten eacuteszaki reacuteszeacuten teljesiacutetettek szolgaacutelatot Fodor Paacutel tanulmaacutenyaacutenak főszereplője Jahjapasa-oglu Baacuteli beacuteg aki egy a 15 szaacutezad veacutegeacuten 16 szaacutezad elejeacuten frissen felemelkedett csalaacuted tagja Szaacutemos koumlzeacutepszintű hivatal betoumllteacutese utaacuten I Szelim troacutenra leacutepeacuteseacutet koumlvetően az elsődleges jelentőseacutegű hataacutervideacuteki strateacutegiai teruumllet a Szendrői szandzsaacutek eacuteleacutere keruumllt Annak elleneacutere hogy Baacuteli beacuteg politikai paacutelya-futaacutesaacutet nem lehet teljesen hiaacutenytalanul felvaacutezolni bizonyos hogy a hataacuter menti oszmaacuten politikai elit fontos szereplőjeacutevel aacutellunk szemben s ez abban is megmu-tatkozik hogy Szuumllejmaacuten 1521 eacutevi hadjaacuterata előtt az ő veacutelemeacutenyeacutet is kikeacuterte valamint a mohaacutecsi csataacutera is hataacutessal volt katonai szerepvaacutellalaacutesa A pasa peacuteldaacutejaacuten keresztuumll keacutepet kapunk a magyarorszaacutegi oszmaacuten uralom kiterjeszteacute-seacutenek egyik meghataacuterozoacute elemeacuteről amely leacutenyegeacuteben a devsirme-rendszerből szaacutermazoacute uacutej csalaacutedok eacutes klaacutenok veacutegvideacuteki elitteacute vaacutelaacutesaacuteban azok egymaacutes elleni kuumlzdelmeacuteben s ezzel paacuterhuzamosan a magyarorszaacutegi oszmaacuten uralom megalapo-

149

KOumlNYVEK

zaacutesaacuteban eacuterhető tetten A tanulmaacuteny jelentőseacutegeacutet noumlveli a fuumlggeleacutekben talaacutelhatoacute haacuterom forraacutes koumlzleacutese is

A Jahja-klaacuten egy keacutesőbbi keacutepviselője Arszlaacuten pasa politikai karrierjeacutet mutatja be Claudia Roumlmer eacutes Nicolas Vatin tanulmaacutenya A pasa Jahjapasa-oglu Mehmed budai beglerbeacuteg fia apja mellett kapott kikeacutepzeacutest s eacutelete soraacuten jelen-tős katonai eacuterdemeket szerzett eacutes diplomaacuteciai teveacutekenyseacuteget folytatott Hiacuterne-veacutere azonban meacutegsem ezaacuteltal hanem leginkaacutebb halaacutelaacutenak koumlruumllmeacutenyeivel tett szert Szuumllejmaacuten a szigetvaacuteri hadjaacuterat elejeacuten 1566 augusztus 3-aacuten kiveacutegeztette A tanulmaacuteny azon tuacutel hogy Arszlaacuten karrieriacuteveacutet igyekszik hiaacutenytalanul felvaacute-zolni kuumlloumlnoumls tekintettel szendrői szandzsaacutekbeacutegi majd budai beglerbeacutegi felada-taira leginkaacutebb a pasa utolsoacute eacuteveire koncentraacutel s arra a veacutegzetes hibaacutera amelyik paacutelyafutaacutesa veacutegeacutet is jelentette Arszlaacuten kiveacutegzeacuteseacutenek indoka egy kudarcba ful-ladt engedeacutely neacutelkuumlli vaacuterostrom volt s ez szaacutemos elmeacuteleti eacutes gyakorlati keacuterdeacutest vet fel Ezek ismeacutet raacutevilaacutegiacutetanak a hataacuter menti oszmaacuten hatalmi elit konfliktusai aacuteltal befolyaacutesolt politikai mozgaacutesteacuter sajaacutetossaacutegaira amit elsősorban a szemeacutelyes eacutes paacuterteacuterdekek szembehelyezkedeacutese hataacuterozott meg Arszlaacuten pasaacutet illetően egy kifejezetten ellentmondaacutesos megiacuteteacuteleacutesű karakter keacutepe jelenik meg s ezt a vele kapcsolatos szaacutemos korabeli kereszteacuteny eacutes oszmaacuten-toumlroumlk forraacutes is alaacutetaacutemasztja Ha azonban maacutes perspektiacutevaacuteboacutel vizsgaacuteljuk meg a kiveacutegzeacutesre adott parancsot uacutegy tűnhet hogy a pasa szemeacutelyiseacutege teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese keveacutesbeacute esett latba s a szultaacuten doumlnteacutese sokkal inkaacutebb vezethető vissza a felsőbbrendű igazsaacutegossaacuteg eszmeacutejeacutehez A tanulmaacuteny legfőbb hozadeacuteka tehaacutet a koumlvetkezők-ben nyilvaacutenul meg egyreacuteszt meacuterlegre teszi a halaacutelos iacuteteacutelet alattvaloacutek feleacute koumlzve-tiacutetett uumlzeneteacutet s az azt eredmeacutenyező valoacutes okokat Maacutesreacuteszt megvizsgaacutelja azt az eszmei haacutetteret amely Arszlaacuten sorsaacutet illetően a szultaacuteni doumlnteacuteshozatalban tetten eacuterhető aacutem a kortaacutersak eacuterteacutekiacuteteacutelete alapjaacuten vitathatoacutenak tűnik

Mindezekkel kapcsolatban tovaacutebbi keacuterdeacutesek meruumllhetnek fel Feridun M Emecen Haacutedim Ali pasaacuteroacutel szoacuteloacute tanulmaacutenyaacutet olvasva Haacutedim Ali mint Arszlaacuten egyik elődje a budai pasa tisztseacutegeacuteben (1551 maacutejusndash1553 februaacuter1556 feb-ruaacuterndash1557 februaacuter) fontos szerepet toumlltoumltt be a hoacutedoltsaacuteg oszmaacuten koumlzigazgataacute-saacuteban aacutem amint azt a szerző is megjegyzi mindezidaacuteig nem szuumlletett reacuteszletes leiacuteraacutes a pasa katonai-politikai karrierjeacutevel kapcsolatban A szeraacutejboacutel toumlrteacutenő kikeruumlleacutese utaacuteni aktivitaacutesaacuteroacutel keveset tudunk aacutem annaacutel jobban dokumentaacuteltak budai beglerbeacutegi hivatala soraacuten veacuteghezvitt katonai eacutes politikai vaacutellalkozaacutesai Az Arszlaacuten pasaacutenak szentelt iacuteraacuteshoz hasonloacutean Emecen cikke is elsősorban a Haacutedim Ali halaacutelaacutehoz kapcsoloacutedoacute cselekmeacutenyeket helyezi koumlzeacuteppontba Szaacutemos katonai siker valamint eacuteleacutenk politikai szerepvaacutellalaacutes időszaka utaacuten az egri ost-rom kudarca karrierje megbicsaklaacutesaacutet hozta magaacuteval Ahmed pasa maacutesodveziacuter ugyanis Haacutedim Alit aacutelliacutetotta be felelősnek Ezutaacuten Ali nem maradhatott tovaacutebb budai hivatalaacuteban aacutem roumlvid idő muacutelva kuumlloumlnboumlző Anatoacuteliaacuteban betoumlltoumltt tisztseacute-gek utaacuten 1556-ban visszakeruumllt a Budai vilaacutejet eacuteleacutere A doumlnteacutesben sokat nyomott

150

KOumlNYVEK

a latban hogy a pasa a teacuterseacuteg katonai-politikai viszonyait illetően maacuter tapasztalt szemeacutelynek bizonyult Ezt koumlvetően a Deacutel-Dunaacutentuacutel strateacutegiai fontossaacuteguacute vaacutera Szigetvaacuter keruumllt az oszmaacuten hoacutediacutetaacutes foacutekuszaacuteba aacutem a pasa aacuteltal vezetett 1556 eacutevi ostrom sikertelenuumll zaacuteroacutedott A koumlvetkező eacutev elejeacuten Alit veacutegleg levaacuteltottaacutek budai hivatalaacuteboacutel s az eacutev veacutegeacuten eacuterte a halaacutel A pasa teveacutekenyseacutegeacutevel kapcso-latban ismeacutet a hoacutedoltsaacutegi oszmaacuten vezető elit tagjai koumlzoumltt feszuumllő ellenteacutetek aacuteltal meghataacuterozott leacutegkoumlrt figyelhetjuumlk meg aacutem karrierje veacutegpontja jelentős elteacutereacutest mutat az Arszlaacuten pasaacutenaacutel laacutetottaktoacutel Elgondolkodtatoacute hogy ha Arsz-laacuten pasaacutet kiveacutegezteacutek egy jelenteacutektelenebbnek tűnő ostrom sikertelenseacutege miatt akkor Ahmed pasa eacutes Haacutedim Ali tizenneacutegy s utoacutebbi tiacutez eacutevvel koraacutebban vajon mieacutert nem kapott ekkora megtorlaacutest amieacutert a sokkal nagyobb horderejű egri eacutes szigetvaacuteri ostrom meghiuacutesult Raacuteadaacutesul Ali tovaacutebbra is hivatalban maradt ndash baacuter alacsonyabb meacuteltoacutesaacutegokban ndash Anatoacuteliaacuteban sőt a legmagasabb hoacutedoltsaacutegi rangot is visszakapta 1556 eacutevi kudarcaacutet koumlvető kegyvesztettseacutegeacutet azonban nem lehet oumlsszehasonliacutetani azzal a buumlnteteacutessel amelyet Arszlaacuten kapott Ezeacutert aztaacuten Szokollu Mehmed pasa nagyveziacuter leplezett keacutetelkedeacuteseacutenek lehet neacutemi alapja a tekintetben ndash amint arra Claudia Roumlmer eacutes Nicolas Vatin is raacutemutat fentebb taacutergyalt iacuteraacutesaacuteban ndash hogy 1566-ban Szuumllejmaacuten talaacuten maacuter nem teljesen volt joacutezan iacuteteacutelőkeacutepesseacutege birtokaacuteban

A magyarorszaacutegi hoacutedoltsaacuteg oszmaacuten tisztseacutegviselőit eacuterintő tanulmaacutenyok soraacute-ban kell megemliacutetenuumlnk Sudaacuter Balaacutezs munkaacutejaacutet amely Muumlrteza pasa karrierjeacute-ről nyuacutejt reacuteszletes elemzeacutest Az Oszmaacuten Birodalom az 1620-as 1630-as eacutevek soraacuten komoly kuumll- eacutes belpolitikai probleacutemaacutekkal kuumlzdoumltt aacutem a pasaacutet aki szinteacuten a szeraacutejiskolaacuteban nevelkedett a palotai szolgaacutelat soraacuten kialakiacutetott kapcsolati haacuteloacuteja s joacute keacutepesseacutegeinek koumlszoumlnhető kitűneacutese aacutetlendiacutetetteacutek ezen az időszakon Muumlrteza karrierje joacutel laacutethatoacutean hagyomaacutenyos paacutelyaiacutevet iacutert le belső eacutes kuumllső palotai szolgaacutelat utaacuten 30 eacuteves kora koumlruumll nevezteacutek ki egy taacutevolabbi tartomaacuteny eacuteleacutere s feltűnő moacutedon roumlgtoumln beglerbeacutegi poziacutecioacutet kapott Katonai eacutes politikai teveacutekenyseacutege nem csupaacuten a hoacutedoltsaacutegra eacutes a Balkaacutenra koncentraacuteloacutedott haacuterom eacutevig tartoacute boszniai beacutegseacutege s szinteacuten haacuterom eacutevig tartoacute budai beglerbeacutegi hivata-laacuten kiacutevuumll ndash amely soraacuten az erdeacutelyi fejedelemmel valoacute kapcsolat kiemelt jelentő-seacutegűnek szaacutemiacutetott ndash a birodalom szaacutemos teruumlleteacuten toumlbbek koumlzoumltt a lengyel eacutes a keleti fronton is toumlbb alkalommal teljesiacutetett szolgaacutelatot Muumlrteza paacutelyafutaacutesaacutenak felteacuterkeacutepezeacutese soraacuten alapos betekinteacutest kapunk a szultaacuteni udvarban levő hatalmi csoportok konfliktusaiba s vilaacutegossaacute vaacutelik hogy az ingadozoacute erősseacutegű koumlzponti hatalom aacuteltal teremtett koumlruumllmeacutenyek miatt egyre inkaacutebb feleacuterteacutekelődoumltt a kap-csolati haacuteloacute fontossaacutega A vaacuteltakozoacute politikai mozgaacutesteacuterben valoacute manőverezeacutes keacuteszseacutege joacutel mutatkozik meg Muumlrteza peacuteldaacutejaacuten aki ugyan szaacutemos katonai akci-oacuteban vett reacuteszt meacutegsem ennek koumlszoumlnhette politikai előmeneteleacutet hanem sok-kal inkaacutebb diplomaacuteciai szerepvaacutellalaacutesainak s joacute helyzetfelismereacuteseacutenek Sudaacuter Balaacutezs tanulmaacutenya tehaacutet amellett hogy nagyon alapos aacutettekinteacutest ad az Oszmaacuten

151

KOumlNYVEK

Birodalom 1620ndash1640 koumlzoumltti belső eacutes kuumllső probleacutemaacuteiroacutel egy olyan tisztseacuteg-viselő sikeres karrierjeacutet vaacutezolja fel aki el tudta keruumllni fentebb taacutergyalt elődei sorsaacutet s ha egy harci seacuteruumlleacutes nem okozza veszteacutet 1636-ban akaacuter meacuteg toumlbbre is vihette volna

A koumlteten beluumll egy nagyobb tematikus egyseacuteget alkotnak a diplomaacuteciatoumlrteacute-neti tanulmaacutenyok A mohaacutecsi csata utaacuteni politikai helyzetet vizsgaacutelja kuumlloumlnboumlző aspektusboacutel Colin Imber valamint Horn Ildikoacute cikke amelyek koumlzuumll az előbbi egy manapsaacuteg egyre sűrűbben kutatott teruumlletet a kora uacutejkori hiacuterszerzeacutest eacutes hiacuter-aacuteramlaacutest mutatja be azon a konkreacutet peacuteldaacuten keresztuumll hogy a mohaacutecsi csata hiacutere hogyan eacutert el Velenceacutebe A tanulmaacuteny raacutevilaacutegiacutet hogy a magyarorszaacutegi eacutes auszt-riai helyzettel kapcsolatos hiacuterek megszerzeacuteseacuteben eacutes tovaacutebbiacutetaacutesaacuteban a velencei Signoriaacuten kiacutevuumll Udine vezeteacutese is aktiacutev szerepet jaacutetszott gyakran sajaacutet koumlvet kuumlldeacuteseacutevel Baacuter a kaotikus aacutellapotok s az alapvető kommunikaacutecioacutes csatornaacutek megszűneacutese a Magyarorszaacutegroacutel eacuterkező hiacutereken is eacuterezhető volt meacutegsem mond-hatoacute hogy azok teljesen elapadtak volna Velence amellett hogy a nemzet-koumlzi hiacuterek tekinteteacuteben csomoacutepontkeacutent szolgaacutelt az oszmaacuten‒magyar‒Habsburg diplomaacuteciai leacutepeacuteseket is igyekezett koumlvetni azaacuteltal hogy minden potenciaacutelis hiacuterekkel rendelkező szemeacutelyt kifaggatott s gyakori levelezeacutesen eacutes koumlvetkuumlldeacute-seken keresztuumll proacutebaacutelta naprakeacutesz informaacutecioacutek alapjaacuten poziacutecionaacutelni magaacutet Ennek koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre az az informaacutelis egyeteacuterteacutes Szapolyai Velence az Oszmaacuten Birodalom Franciaorszaacuteg eacutes Anglia koumlzoumltt amely a Habsburgok iraacutenti ellenszenvuumlkoumln alapult eacutes Ferdinaacutend troacutenra leacutepeacutese ellen iraacutenyult

Az informaacutecioacuteaacuteramlaacutes valamint Eacuteszak-Itaacutelia mint a nemzetkoumlzi hiacuterek cso-moacutepontja szempontjaacuteboacutel Kovaacutecs Zsuzsa tanulmaacutenya tovaacutebbi eacuterdekesseacutegekkel szolgaacutel Az iacuteraacutes apropoacuteja a vilaacuteghiacuterű milaacutenoacutei Bibliotheca Ambrosiana alapjaacuteul szolgaacuteloacute Pinelli-gyűjtemeacuteny mezőkeresztesi csataacutera vonatkozoacute dokumentumai-nak kutataacutesa A tanulmaacuteny tulajdonkeacuteppen forraacuteskoumlzleacutesnek minősuumll amelynek kereteacuteben heacutet vizsgaacutelt keacutezirat tartalmi kivonataacutet adja koumlzre s ezek koumlzuumll egy-nek a teljes szoumlvegeacutet koumlzli a tanulmaacuteny veacutegeacuten egy urbinoacutei nemes jelenteacuteseacutet aki Magyarorszaacutegroacutel eacuterkezett s meglaacutetogatta Carlo Thiene groacutefot Vicenzaacuteban 1596 november 24-eacuten A gyűjtemeacuteny amelyet Gian Vincenzo Pinelli a 16 szaacute-zad maacutesodik feleacuteben hozott leacutetre szaacutemos lehetőseacuteget rejt a toumlrteacuteneacuteszek szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző taacutergykoumlrű művek mellett ugyanis a legnagyobb tematikus egyseacuteget a politikai-diplomaacuteciai dokumentumok alkotjaacutek s ez alapjaacuten joacutel laacutethatoacute hogy Pinelli kiemelt eacuterdeklődeacutest mutatott az aktuaacutelpolitikai esemeacutenyek iraacutent A teacutema azeacutert is eacuterdekes szaacutemunkra mert Daacutevid Geacuteza Lakatos Baacutelinttal koumlzoumlsen veacutegzett leguacutejabb kutataacutesai kereteacuteben Felix Petancius toumlroumlkoumlkről iacutert munkaacutejaacutet vizsgaacutelja amelynek egy maacutesolati peacuteldaacutenya szinteacuten megtalaacutelhatoacute a Pinelli-kollekcioacuteban

A Buda elfoglalaacutesa eacutes Szapolyai halaacutela utaacuteni időszak teruumlleti eacutes taacutersadalmi megosztottsaacutegaacutet vizsgaacutelja Horn Ildikoacute tanulmaacutenya foacutekuszba helyezve azon nemesi csalaacutedok politikai kiuacutetkereseacuteseacutet amelyek birtokait vagy szeacutetszakiacutetotta

152

KOumlNYVEK

az oszmaacuten terjeszkedeacutes vagy a szaacutemukra elfogadhatatlan uralkodoacute (Habsburg Ferdinaacutend vagy Jaacutenos Zsigmond) fennhatoacutesaacutega alaacute keruumlltek vagy legrosszabb esetben reacuteszben vagy teljesen elvesziacutetetteacutek azokat Az Erdeacutelybe koumlltoumlző nemesek foumlldszerzeacutesi eacutes haacutezassaacutegkoumlteacutesi strateacutegiaacuteinak felteacuterkeacutepezeacutese mellett az időszakra jellemző gyakran toumlbbszoumlroumls paacutertvaacuteltaacutes problematikaacuteja is felmeruumll amely leg-inkaacutebb a partiumi nemesseacuteget eacuterintette mivel lojalitaacutesuk nagyobb jelentőseacuteggel biacutert politikai eacutes gazdasaacutegi befolyaacutesuk miatt Ezzel paacuterhuzamosan megfigyelhető a korszakban hogy a Jaacutenos Zsigmondhoz hű főuacuteri csalaacutedok a Magyar Kiraacutelysaacuteg teruumlleteacuten is igyekeztek haacutezassaacutegkoumlteacutesek uacutetjaacuten baacutezist kialakiacutetani amely az erdeacute-lyi nemesi ifjak nyugati főuacuteri udvarokban valoacute taniacutettataacutesa reacuteveacuten is megvaloacutesult Baacutethori Istvaacuten lengyel kiraacutellyaacute koronaacutezaacutesa utaacuten eacuteszaki iraacutenyban is megindult ez a folyamat

Nagyobb időbeli ugraacutessal de hasonloacutean diplomaacuteciatoumlrteacuteneti teacutemaacutet dolgoz fel Ivanics Maacuteria tanulmaacutenya amely a kazaacuteni tataacuterok egy 1635 eacutevi petiacutecioacutejaacutenak feluumllvizsgaacutelataacutet tűzi ki ceacuteljaacuteul Az arab iacuteraacutesos petiacutecioacutet amelyet a kazaacuteni beacutegek eacutes vallaacutesi vezetők inteacuteztek egy meg nem nevezett eloumlljaacuteroacutehoz az eddigi kutataacutesok soraacuten nem vizsgaacuteltaacutek kellő forraacuteskritikaacuteval noha igen fontos adatokat tartalmaz a Volga-menti teruumlletek eacutes az Oszmaacuten Birodalom kapcsolataira vonatkozoacutean A dokumentum keletkezeacuteseacutenek toumlrteacutenelmi haacutettereacutet a muszlim lakossaacuteguacute Kazaacuteni eacutes Asztrahaacuteni Kaacutensaacuteg a Kriacutem eacutes az Oszmaacuten Birodalom valamint az orosz‒perzsa szoumlvetseacuteg koumlzoumltti konfliktus hataacuterozta meg A dataacutelatlan leveacutel pontos keletkezeacutesi idejeacutet a benne foglalt esemeacutenyek alapjaacuten a ciacutemzettet pedig az invokaacutecioacuteban foglalt megszoacuteliacutetaacutesi formulaacutek elemzeacutese aacuteltal lehet biztosabban meghataacuterozni A petiacutecioacute nyelvezeteacutenek vizsgaacutelata ugyanakkor arra enged koumlvetkeztetni hogy a dokumentum egy kortaacuters vagy keacutesőbbi maacutesolati peacuteldaacuteny amelyet az eredeti tataacuterroacutel oszmaacuten-toumlroumlkre uumlltettek aacutet

Visszateacuterve a Habsburgndashoszmaacuten frontvonalra szoacutet kell ejtenuumlnk Oumlzguumlr Kolccedilak tanulmaacutenyaacuteroacutel amelyben Auer Jaacutenos Ferdinaacutend toumlroumlk fogsaacutegba eseacuteseacutet valamint Heacutettoronybeli rabsaacutegaacutet mutatja be A tanulmaacuteny elsődleges forraacutesa Auer naploacuteja amely 1923-ban jelent meg Lukinich Imre előszavaacuteval Auer eacutes fogolytaacutersai sorsa szorosan kapcsoloacutedik a vasvaacuteri beacuteke utaacuten Konstantinaacutepolyba kuumlldoumltt Walter Leslie-feacutele Habsburg koumlvetseacuteg teveacutekenyseacutegeacutehez amelyre vonat-kozoacute kiterjedt kutataacutesai eredmeacutenyekeacutepp a szerző szaacutemos tanulmaacutenyt publikaacutelt a koumlzelmuacuteltban Auer az 1663 eacutevi harcok soraacuten a Paacutelffy Mikloacutes zaacuteszlaja alatt oumlsszegyűlt Pozsony koumlrnyeacuteki seregek egyik hadnagya volt Naploacutejaacuteban reacuteszle-tesen iacutert az 1663 eacutevi katonai esemeacutenyekről fogsaacutegba keruumlleacuteseacutenek koumlruumllmeacutenye-iről valamint a konstantinaacutepolyi fogsaacuteg alatt szerzett tapasztalatairoacutel s adatait reacuteszben vagy egeacuteszben igazolja toumlbb korabeli Habsburg jelenteacutes illetve osz-maacuten dokumentum Az oszmaacuten rabsaacutegba esett katonaacutek sorsaacutet joacutel szemleacutelteti hogy a nagyjaacuteboacutel ezer hadifogolyboacutel oumltszaacutezat azonnal kiveacutegeztek s az oszmaacuten fővaacuterosba induloacute konvojnak amely 300‒340 főt szaacutemlaacutelt s Auert is magaacuteban

153

KOumlNYVEK

foglalta az Isztambulba eacuterkezeacuteskor maacuter csak egyharmada volt eacuteletben Auer eacutes taacutersai csaknem tiacutez eacutevet toumlltoumlttek oszmaacuten fogsaacutegban s baacuter a Leslie-koumlvetseacuteg egyik feladata lett volna a kiszabadiacutetaacutesuk a diplomaacuteciai erőfesziacuteteacutesek nem eacutertek ceacutelba a szultaacuten ugyanis nem fogadott el peacutenzt a rabokeacutert csereacutebe hanem ragasz-kodott hasonloacute ranguacute Habsburg fogsaacutegban levő toumlroumlk rabokkal valoacute csereacutehez Ugyan neacutehaacuteny rabot szabadon bocsaacutetottak Auer szerint ezek eacutepp az alacso-nyabb ranguacute nem a Heacutettoronyban fogva tartott szemeacutelyek koumlzuumll keruumlltek ki Leslie veacuteguumll azzal proacutebaacutelta magyaraacutezni a kudarcaacutet hogy a Beacutecsbe menő oszmaacuten koumlvet panaszlevelei befolyaacutest gyakoroltak a portai doumlnteacuteshozoacutekra

A 17 szaacutezad maacutesodik feleacutenek politikai kiuacutetkereseacuteseit vizsgaacutelja Papp Saacutendor tanulmaacutenya amelynek foacutekuszaacuteban uacutegyszinteacuten egy petiacutecioacute aacutell a Wesseleacutenyi-oumlsszeeskuumlveacutes bukaacutesa utaacuten neacutehaacuteny nemes a Porta taacutemogataacutesaacutenak megszerzeacuteseacute-ben laacutetta az egyetlen kiutat s ennek eacuterdekeacuteben fogalmaztaacutek meg a behoacutedolaacutest is magaacuteban foglaloacute dokumentumot amelyet kutatoacutek koraacutebban 1669ndash1670-re dataacuteltak A tataacuterok petiacutecioacutejaacutehoz hasonloacutean ez a dokumentum sem tartalmaz pontos daacutetumot eacutes ciacutemzettet aacutem a szoumlveg valamint a Habsburgndasherdeacutelyi dip-lomaacuteciai iratok vizsgaacutelata utaacuten Papp az 1672-es daacutetumot tartja helyesnek s a petiacutecioacute ciacutemzettjeacutet a nagyveziacuterrel Koumlpruumlluuml Faacutezil Ahmed pasaacuteval azonosiacutetja Ezt taacutemaszthatja alaacute az okmaacuteny haacutetoldalaacuten talaacutelhatoacute roumlvid olasz feljegyzeacutes amely szerint a levelet a nagyveziacuter eleacute terjesztetteacutek A Habsburg diplomataacutek levelezeacutese eacutes jelenteacutesei aacuteltal pontosabb keacutepet kapunk a bujdosoacutek portai tevekeacutenyseacutegeacutet valamint a petiacutecioacute fogadtataacutesaacutet eacutes az arra adott reakcioacutekat illetően Ezek alapjaacuten joacutel laacutethatoacute hogy a laacutezadoacute magyarok annak elleneacutere is igyekeztek előmozdiacutetani diplomaacuteciai kapcsolataikat hogy az oszmaacuten vezeteacutesnek eacuterezhetően nem volt kuumlloumlnoumlsebb eacuterdeke a bujdosoacutek taacutemogataacutesa Az aktuaacutelis helyzetre vonatkozoacutean az egyik legfontosabb forraacutes a Casanovaacutet vaacuteltoacute konstantinaacutepolyi csaacuteszaacuteri rezi-dens Johann Christoph Kindsberg jelenteacutese amely az erdeacutelyi eacutes felvideacuteki buj-dosoacutek diplomaacuteciai cselekmeacutenyeivel a magyarok edirnei teveacutekenyseacutegeacutevel eacutes a behoacutedoloacute nyilatkozat tartalmaacuteval kapcsolatban is szaacutemos informaacutecioacuteval szolgaacutel A laacutezadoacutek proacutebaacutelkozaacutesainak kudarcba fulladaacutesa joacutel mutatja a Porta tartoacutezkodoacute magatartaacutesaacutet s ez leacutenyegeacuteben az 1663 eacutevi katonai kudarcra s a vasvaacuteri beacutekeacutere vezethető vissza Ugyanakkor a felkelők Porta aacuteltali megiacuteteacuteleacuteseacutet joacutel illusztraacutelja a budai oszmaacuten vezetőseacuteg meglaacutetaacutesa veacutelemeacutenyuumlk szerint a felkelők Beacutecs szaacutemaacutera hasonloacute probleacutemaacutet jelentettek mint az anatoacuteliai dzselaacutelik a szultaacutennak A petiacutecioacute szoumlvegeacutenek mind oszmaacuten-toumlroumlk mind angolra fordiacutetott vaacuteltozata megtalaacutelhatoacute a tanulmaacuteny veacutegeacutere illesztett fuumlggeleacutekben

Keacutet tovaacutebbi tanulmaacuteny szoacutel a magyarok diplomaacuteciai leacutepeacuteseiről amelyek soraacuten igyekeztek megszerezni az Oszmaacuten Birodalom taacutemogataacutesaacutet a Raacutekoacuteczi-szabadsaacutegharc majd az 1848ndash1849-es forradalom eacutes szabadsaacutegharc idejeacuten Toacuteth Hajnalka tanulmaacutenya egy szeacutelesebb koumlrű kutatoacutemunka reacutesze Ennek kereteacuteben a szerző Temesvaacuteri Oszmaacuten agaacutenak a 17ndash18 szaacutezad forduloacutejaacuten

154

KOumlNYVEK

a Habsburg‒oszmaacuten hataacutervideacuteken veacutegzett diplomaacuteciai teveacutekenyseacutegeacutet vizsgaacutelta Az iacuteraacutes alapjaacuten kideruumll hogy Raacutekoacuteczi koumlvetei a kezdetben kedvezőnek tűnő politikai koumlrnyezet elleneacutere utoacutebb a harminc eacutevvel koraacutebbihoz hasonloacute eluta-siacutetaacutessal szembesuumlltek a Portaacuten ahol diplomaacuteciai toumlrekveacuteseik a semlegesseacutegeacutet hangoztatoacute oszmaacuten kormaacutenyzat miatt eredmeacutenytelennek bizonyultak A Toacuteth Hajnalka aacuteltal vizsgaacutelt dokumentumok alapjaacuten ndash melyek Oszmaacuten aga Kitaacuteb-i insaacute neacuteven ismert gyűjtemeacutenyeacuteben lelhetők fel ndash betekinteacutest nyeruumlnk a Porta eacutes a hataacuter menti oszmaacuten tisztseacutegviselők motivaacutecioacuteiba s noha utoacutebbiak aacutellaacutespontja olykor elteacuterhetett a koumlzpont hivatalos aacutellaacutesfoglalaacutesaacutetoacutel a kuruc seregekkel valoacute kapcsolatok tekinteteacuteben veacutegeredmeacutenyben ragaszkodtak a karloacutecai beacuteke felteacute-teleihez s folyamatosan hangsuacutelyoztaacutek az Oszmaacuten Birodalom semlegesseacutegeacutet

Toumlbb mint szaacuteznegyven eacutev eltelteacutevel a magyar kormaacuteny egy fuumlggetlen konzuli haacuteloacutezat kieacutepiacuteteacuteseacutere tett kiacuteseacuterletet ami elsősorban az Oszmaacuten Birodalmat ceacutelozta ugyanakkor Szerbiaacuteba Moldvaacuteba eacutes Havasalfoumlldre is konzulok kuumlldeacuteseacutet szorgalmazta Csorba Gyoumlrgy tanulmaacutenya reacuteszletekbe menően taacutergyalja a magyar diplomataacutek teveacutekenyseacutegeacutet amelynek soraacuten igyekeztek megnyerni az oszmaacuten vezetőseacuteg taacutemogataacutesaacutet 1849 tavaszaacutetoacutel A Portaacutet toumlbbek koumlzoumltt azeacutert laacutettaacutek lehetseacuteges szoumlvetseacutegesnek mert az orosz intervencioacute az Oszmaacuten Birodalomra neacutezve is fenyegetőnek bizonyult maacutesreacuteszt geopolitikai okok is indokolttaacute tetteacutek a stabil diplomaacuteciai kapcsolatokat Nyugat-Euroacutepaacuteba az egyetlen biztonsaacutegos uacutetvonal Isztambulon keresztuumll vezetett Groacutef Wass Samu Beoumlthy Oumldoumln baacuteroacute Spleacutenyi Lajos eacutes Francis William Browne valamint groacutef Andraacutessy Gyula kuumlldeteacutesei nem jaacutertak sikerrel a fuumlggetlen magyar diplomaacutecia megalapozaacutesaacuteban amiben talaacuten keveacutesbeacute jaacutetszott szerepet a diplomaacuteciaacutet illető tapasztalatlansaacuteguk mint az hogy az oszmaacuten fővaacuterosban jelentős osztraacutek eacutes orosz szembeszeacutellel valamint a nyugati hatalmak semlegesseacutegeacutevel vagy eacuteppen elutasiacutetaacutesaacuteval talaacutelkoztak Ugyan informaacutelis kapcsolatokat sikeruumllt leacutetrehozni neacutehaacuteny oszmaacuten tisztseacutegviselővel a Porta ragaszkodott semlegesseacutegeacutehez meacuteg ha a magyar diplomataacutekat iraacutenyukban tanuacutesiacutetott joacute szaacutendeacutekaacuteroacutel biztosiacutetotta is Egyeduumll Andraacutessy Gyula nem esett aacuteldozataacuteul az osztraacutek‒orosz aknamunkaacutenak s a vilaacutegosi fegyverleteacutetel utaacuten a menekuumlltek keacuterdeacuteseacuteben igyekezett leacutepeacuteseket tenni kiadataacutesuk megakadaacutelyozaacutesaacutera Csorba Gyoumlrgy dolgozata raacutevilaacutegiacutet hogy baacuter a magyar diplomataacutek cselekvőkeacutepesseacutege erősen korlaacutetozva volt az oszmaacuten fővaacuterosban teveacutekenyseacuteguumlk meacutegis valamilyen hataacutessal lehetett a toumlroumlk doumlnteacuteshozoacutekra akik az osztraacutekok eacutes az oroszok toumlbbszoumlri keacutereacuteseacutere sem leacuteptek harcba a magyarok ellen

A harmadik nagy tematikus csoportba az oszmaacuten koumlzigazgataacutes-toumlrteacutenettel kapcsolatos iacuteraacutesok sorolhatoacutek Sz Simon Eacuteva cikkeacuteben keacutet uacutejonnan előkeruumllt defter-toumlredeacuteket mutat be amelyek az oszmaacuten fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Deacutel-Dunaacutentuacutel 16 szaacutezadi birtokviszonyaira vonatkozoacutean tartalmaznak eacuterteacutekes informaacutecioacutekat A szerző keacutet szempontboacutel elemzi a dokumentumok tartalmaacutet

155

KOumlNYVEK

előszoumlr a birtokosokat proacutebaacutelja azonosiacutetani majd kiacuteseacuterletet tesz a birtokok elhe-lyezkedeacuteseacutenek eacutes kiterjedeacuteseacutenek meghataacuterozaacutesaacutera Mindemellett az oumlsszeiacuteraacutesok keletkezeacuteseacutenek hiaacutenyzoacute daacutetumaacutet is megadja reacuteszletes oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutes eredmeacutenyekeacutepp arra jut hogy a keacutet defter-toumlredeacutek a Budai vilaacutejet egyik első 1546-boacutel fennmaradt szandzsaacutek-oumlsszeiacuteraacutesa eacutes a maacutesodik toumlredeacutekben megadott 1547 novembere koumlzoumltti időszakban keletkezhetett A korai oszmaacuten adminiszt-raacutecioacutera vonatkozoacutean tehaacutet azeacutert is kiemelkedő jelentőseacutegű a keacutet defter mert az 1552 előtti időszakra vonatkozoacutean keveacutes az egybefuumlggő leveacuteltaacuteri dokumentu-mok szaacutema

Hegyi Klaacutera tanulmaacutenyaacuteban egy taacutegabb perspektiacutevaacuteboacutel tekint a hoacutedoltsaacuteg oszmaacuten adminisztraacutecioacutejaacutenak sajaacutetossaacutegaira s a megfelelő forraacuteskritika kuumlloumln-boumlző aspektusait az oszmaacuten adminisztratiacutev forraacutesok illetve a magyar oldal hasonloacute gazdasaacutegi-adminisztratiacutev iratai koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek oumlt kuumlloumln teruumlletre vetiacuteteacutese menteacuten elemzi Az olyan teacutemaacutek koumlrbejaacuteraacutesaacuteval mint az adoacutekiveteacutes alaacute keruumllő teruumlletek noumlvekedeacuteseacutenek meacuterteacuteke a birtoklaacutes a szandzsaacutek-oumlsszeiacuteraacutesok moacutedszerei eacutes gyanuacutes elemei az adoacuteztataacutes defterek aacuteltal roumlgziacutetett elmeacutelete eacutes gyakorlati megvaloacutesulaacutesa valamint a magyar adoacutebegyűjteacutesnek az oszmaacuten rend-szerre gyakorolt hataacutesai a szerző azokra a koumlruumllmeacutenyekre hiacutevja fel a figyelmet amelyekre a szigoruacutean meghataacuterozott oszmaacuten adminisztraacutecioacutes gyakorlat nem minden esetben reflektaacutelt s mindezt szaacutemos peacuteldaacuteval is alaacutetaacutemasztja

Az Oszmaacuten Birodalom koumlzigazgataacutesaacutenak tematikaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik Douglas A Howard iacuteraacutesa melyben egy 16 szaacutezad veacutegeacuten‒17 szaacutezad elejeacuten eacutelt oszmaacuten iacuternokot Ajn Alit mutatja be A teacutema azeacutert is kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes szaacutemunkra mert a szerző az utoacutebbi eacutevekben Daacutevid Geacutezaacuteval koumlzoumlsen veacutegzett kutataacutesokat a nevezett munkaacutessaacutegaacutet illetően Az oszmaacuten tisztseacutegviselő aki kezdetben az udvari iacuternokok testuumlleteacuteben dolgozott majd az uralkodoacutei leveacuteltaacuter vezetője eacutes a zsoldkifizeteacute-sek iraacutenyiacutetoacuteja lett keacutet meghataacuterozoacute művet hagyott raacutenk amelyek az Oszmaacuten Birodalom adminisztratiacutev mechanizmusaira vonatkozoacutean jelentős forraacuteseacuterteacutekkel biacuternak A Kavaacuteniacuten-i Al-i Oszmaacuten valamint a Riszaacutele-i vaziacutefehoraacuten ciacutemű művei koumlzuumll a koumlzoumls kutataacutes az előbbire oumlsszpontosiacutet amelynek fontossaacutega a tiacutemaacuter-rendszerre vonatkozoacute adataiban mutatkozik meg Howard jelen tanulmaacutenya a maacutesodikkeacutent emliacutetett eddig keveacutesbeacute kutatott művet veszi goacutercső alaacute amely a fizetett udvari szolgaacuteloacutek szaacutemaacutet illetve napi eacutes időszakos beacutereacutet sorolja fel A neacutegy fejezetből aacutelloacute Riszaacutele tartalmaacutenak oumlsszefoglalaacutesa mellett a szerző a megleacutevő keacuteziratmaacutesolatok szaacutemadatainak megbiacutezhatatlansaacutegaacuteboacutel adoacutedoacute kuta-taacutesi neheacutezseacutegekre hiacutevja fel a figyelmet A probleacutemakoumlrt a janicsaacuterok fizeteacuteseacutenek peacuteldaacutejaacuten keresztuumll mutatja be amikor megproacutebaacutel Ajn Ali hiteles forraacutesaihoz visz-szanyuacutelni Az oszmaacuten iacuternok műve toumlbb szempontboacutel is innovatiacutevnak mondhatoacute toumlbbek koumlzoumltt a szolgaacutelattevők bdquorangrdquo-okbdquofokozatrdquo-ok (mertebe) szerinti felso-rolaacutesa miatt amelynek kereteacuteben a rendkiacutevuumll oumlsszetett oszmaacuten tisztviselőreacuteteget egy neacutegyreacuteszes rendezett seacutemaacuteba tudta beilleszteni Jelentős eredmeacutenye tovaacutebbaacute

156

KOumlNYVEK

az eacuteves koumlltseacutegek kiszaacutemiacutetaacutesa amely a napi szaacutemadaacutesokat jegyzeacutekbe vevő osz-maacuten hivatalnokok aacuteltal keveacutesbeacute preferaacutelt gyakorlat volt A nagy oumlsszegző munka fontossaacutega leginkaacutebb abban rejlik hogy az Ajn Ali aacuteltal oumlsszegyűjtoumltt kuumlloumlnboumlző informaacutecioacutek ebben a formaacuteban egyazon helyen sehol maacuteshol nem talaacutelhatoacutek meg

Maradva a koumlzigazgataacutes teacutemakoumlreacuteneacutel teacuterjuumlnk ki roumlviden Hans Georg Majer tanulmaacutenyaacutera amelyben a 17 szaacutezadi tiacutemaacuter-rendszer egy sajaacutetos elemeacutet a kato-nai szolgaacutelat aloacuteli felmenteacutes elmeacuteleti eacutes gyakorlati megvaloacutesulaacutesaacutet vizsgaacutelja Az iacuteraacutes elsődleges forraacutesa egy ciacutem neacutelkuumlli defter amely az Oumlsterreichische Nationalbibliothek gyűjtemeacutenyeacuteben talaacutelhatoacute eacutes az 1668 juacutelius 24 eacutes 1683 szeptember 8 koumlzoumltti időszakra vonatkozik Noha Isztambulban talaacutelhatoacutek ezzel rokon defterek Majer megaacutellapiacutetaacutesa szerint a beacutecsi irat tartalmaacuteboacutel adoacute-doacutean speciaacutelis forraacutesnak minősuumll koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetetten mentesiacutet konk-reacutet szemeacutelyeket eacutes csoportokat a katonai szolgaacutelat aloacutel A szerző a beacutecsi deftert egy koraacutebbi Isztambulban talaacutelhatoacute defter-tiacutepussal azonosiacutetja amely dzsebeluuml defterikeacutent hataacuterozhatoacute meg A Majer aacuteltal nagy reacuteszletesseacuteggel bemutatott dokumentum raacutevilaacutegiacutet hogy az oszmaacuten tiacutemaacuter-birtokos haderőn beluumll kik eacutes milyen okboacutel lehettek felmentve a hadba vonulaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel Ezaacuteltal joacutel laacutethatoacute hogy a tiacutemaacutert vagy ziaacutemetet birtokloacute kiskoruacute ifjak betegek idősek seacuteruumlltek mekkai zaraacutendokok magasabb tisztseacuteget betoumlltők (defterluuml adamlar) vagy a kuumlloumlnleges feladattal funkcioacuteval megbiacutezott szpaacutehik elteacuterő elbiacuteraacutelaacutesban reacuteszesuumlltek ami leginkaacutebb a dzsebeluumlk (veacutertesek) kiaacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozoacute koumltele-zettseacuteguumlkben nyilvaacutenult meg

A teacutemaacutehoz kapcsoloacutedoacutean veacutegezetuumll ejtsuumlnk szoacutet Mehmet İnbaşı tanulmaacute-nyaacuteroacutel amely a Szendrői szandzsaacutekroacutel eacutertekezik a 18 szaacutezad maacutesodik feleacuteben A teacuterseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek aacutettekinteacuteseacuten tuacutelmenően a szerző nem csupaacuten a nevezett szandzsaacutek 18 szaacutezadi birtoklaacutestoumlrteacuteneteacutet vizsgaacutelja meg hanem betekinteacutest nyuacutejt az alkormaacutenyzoacutesaacuteg koraacutebbi időszakokra vonatkozoacute koumlzigazgataacutesi struktuacuteraacutejaacuteba is A szandzsaacutekot eacuterintő egyik legfontosabb vaacuteltaacutes Buda elfoglalaacutesa utaacuten figyel-hető meg amikor az eredetileg a Rumeacuteliai vilaacutejethez tartozoacute teruumlletet neacutehaacuteny maacutesikkal egyuumltt az uacutejonnan kialakiacutetott provinciaacutehoz soroltaacutek aacutet s hasonloacute koumlzigazgataacutesi aacutetszervezeacutesre keruumllt sor a visszafoglaloacute haacuteboruacutek utaacuten is amikor Szendrő egy időre a Temesvaacuteri vilaacutejethez majd uacutejra a Rumeacuteliaihoz lett csatolva A 17 szaacutezad veacutegeacuten s a 18 szaacutezad soraacuten a teruumllet toumlbbszoumlr is gazdaacutet csereacutelt a Habsburg eacutes az Oszmaacuten Birodalom koumlzoumltt s emiatt valamint a 19 szaacutezad eleji szerbiai laacutezadaacutesok koumlvetkezteacuteben a muszlim lakossaacuteg veacutegleg elhagyta Szendrő vaacuterosaacutet Miacuteg a 16 szaacutezad folyamaacuten a teruumlletnek az oszmaacuten hoacutediacutetaacutes szempont-jaacuteboacutel volt katonai-strateacutegiai jelentőseacutege a 18 szaacutezadban ez a Belgraacutedhoz valoacute koumlzelseacutegben nyilvaacutenult meg hiszen a vaacuteros komoly nyugati katonai fenyegeteacutes alatt aacutellt Ezeacutert a 18 szaacutezadban a szendrői szandzsaacutekbeacutegek feladata volt Belgraacuted veacutedelme is amit az İnbaşı aacuteltal vizsgaacutelt 1756 juacutelius 6 eacutes 1792 aacuteprilis 20

157

KOumlNYVEK

koumlzoumltti időszakot lefedő tisztseacutegviselői kinevezeacutesi jegyzeacutek (tahvil defteri) is alaacutetaacutemaszt

Az emleacutekkoumlnyvben keacutet tanulmaacuteny eacuterinti a hoacutedoltsaacuteg reacutegeacuteszeti kutataacutesait melyek koumlzuumll Kovaacutecs Gyoumlngyi iacuteraacutesa a Draacuteva menteacuten fekvő Barcs palaacutenkvaacuteraacute-nak toumlrteacuteneteacutet ismerteti A barcsi erősseacuteg kutataacutesa harminc eacutevre nyuacutelik vissza amelyen beluumll a reacutegeacuteszeti aacutesataacutesok 1989‒1994 valamint 2002‒2003 koumlzoumltt zajlottak s a leletek vizsgaacutelataacutenak valamint a 2017 eacutevi felmeacutereacutesek kieacuterteacutekeleacute-seacutenek eredmeacutenyeiről a szerzőnek szaacutemos tanulmaacutenya jelent maacuter meg Kovaacutecs Gyoumlngyi az itt koumlzoumllt cikkben a toumlrteacutenelmi haacutetteacuternek valamint az erősseacuteg eacutepiacute-teacutestoumlrteacuteneteacutenek taglalaacutesa mellett elsősorban a palaacutenkvaacuter reacutegeacuteszeti leletanyagaacutera taacutemaszkodva mutatja be a katonaacutek mindennapi eacuteleteacutet

Egy uacutegyszinteacuten reacutegre visszanyuacuteloacute reacutegeacuteszeti kutataacutes uacutejabb epizoacutedjaacutenak ered-meacutenyeiről szoacutel Papp Adrienn A budai pasaacutek palotaacutejaacutenak reacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesa meacuteg 1955-ben kezdődoumltt s a 2010 eacutes 2015 eacutevi aacutesataacutesok melyek a karmelita kolos-tor eacutepuumlleteacutet eacuterintő munkaacutelatok kapcsaacuten zajlottak jelentős uacutej anyagot hoztak napvilaacutegra Ezen beluumll a legeacuterdekesebb a palota kertjeacutenek azonosiacutetaacutesa s ehhez kapcsoloacutedoacutean Papp Adrienn roumlviden az iszlaacutem kerteket is jellemzi

Veacutegezetuumll teacuterjuumlnk ki azokra az iacuteraacutesokra amelyek nem sorolhatoacutek a fenti cso-portokhoz Aacutegoston Gaacutebor a tűzfegyverek aacutezsiai elterjedeacuteseacuteről eacutertekezik s ezen beluumll leginkaacutebb azt vizsgaacutelja hogy az oszmaacuten befolyaacutes mikeacutent jelenik meg a szafavida Iraacutenban eacutes az indiai szubkontinensen a 16 szaacutezad soraacuten elterjedő tűz-fegyver-technoloacutegiaacuteban

Gerelyes Ibolya tanulmaacutenyaacutenak ceacutelja hogy betekinteacutest nyuacutejtson Tolna vaacuteros lakoacuteinak eacuteleteacutebe az oszmaacuten fennhatoacutesaacuteg korai időszakaacuteban A Budaacutet Isztam-bullal oumlsszekoumltő főuacutet menteacuten fekvő jelentős mezővaacuterost pozitiacutevan festik le az oszmaacuten fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumlleacutest koumlvető időszak gazdasaacutegi-adminisztratiacutev iratai Iacuterott eacutes reacutegeacuteszeti forraacutesok is arroacutel tanuacuteskodnak hogy Tolna joacutemoacuteduacute viraacutegzoacute vaacuteros volt az 1570-es eacutevekig magyar eacutes muszlim lakossaacuteggal Ezt koumlvetően lassuacute visszaeseacutes figyelhető meg s veacuteguumll a tizenoumlt eacuteves haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben neacutepesseacutege jelentős meacuterteacutekben csoumlkkent Az oszmaacuten uralom alatti Tolnaacuteroacutel oumlsszesen harminckilenc hagyateacuteki leltaacuter maradt fenn amelyeket a szerző jelen iacuteraacutesaacuteban kieacuterteacutekel A leltaacuterak adatai alapjaacuten az elhunytak vagyona igen elteacuterő keacutepet mutat A kuumlloumlnboumlző ingoacutesaacutegokra hasznaacutelati taacutergyakra vonatkozoacute infor-maacutecioacutek mellett a dokumentumok fontos forraacutesul szolgaacutelnak a hoacutedoltsaacuteg peacutenz-forgalmaacutera vonatkozoacutelag is

Taacutegabbroacutel ide kapcsolhatjuk Buza Jaacutenos tanulmaacutenyaacutet amely az Erdeacutelyi Fejedelemseacuteg portai adoacutejaacutera eacutes peacutenzforgalmaacutera oumlsszpontosiacutet 1658ndash1687 koumlzoumltt A kuumlloumlnboumlző eredetű eacutermeacutek elterjedeacuteseacutenek hasznaacutelatuk gyakorisaacutegaacutenak vala-mint a rendszeres aacuterfolyamvaacuteltozaacutesoknak a tanulmaacutenyozaacutesa a gazdasaacutegtoumlrteacute-net egyik igen oumlsszetett eacutes bonyolult teruumlleteacutenek szaacutemiacutet s valoacutesziacutenűleg maacuter a vizsgaacutelt korszakban is sok fejtoumlreacutest okozott a peacutenzforgalomban valoacute eligazodaacutes

158

KOumlNYVEK

kuumlloumlnoumlsen azokban az időszakokban amikor valamelyik bdquoneacutepszerűrdquo valutaacuteboacutel hiaacuteny volt Erdeacutely a portai adoacute befizeteacuteseacutevel kapcsolatban peacuteldaacuteul szaacutemos eset-ben kellemetlen helyzetbe keruumllt amikor nem a kiacutevaacutent eacutermeacutekben roacutettaacutek le az előiacutert oumlsszeget

Molnaacuter Antal rendkiacutevuumll reacuteszletes tanulmaacuteny kereteacuteben mutatja be a bosnyaacutek ferencesek teveacutekenyseacutegeacutet az oszmaacuten uralom alatt aacutelloacute Pest-Budaacuten A szerző 2018 eacutevi akadeacutemiai doktori eacutertekezeacuteseacutenek kereteacuteben kuumlloumln fejezetet szentelt a teacutemaacutenak jelen tanulmaacuteny ennek kibőviacutetett verzioacuteja A bosnyaacutek ferencesek Pestre eacuterkezeacuteseacutenek haacutettereacutet eacutes koumlruumllmeacutenyeit valamint az 1633-ban megalapiacutetott pesti ferences rendhaacutez műkoumldeacuteseacutet eacutes koumlrnyezeteacutet illető igen reacuteszletes taacutergyalaacutes mellett keacutepet kapunk a bosnyaacutek ferences provincia belső feszuumlltseacutegeiről is

Suraiya Faroqhi az oszmaacuten szultaacutenok legitimaacutecioacutejaacutenak keacuterdeacuteskoumlreacutet vizsgaacutelja a 18 szaacutezadi kroacutenikaacutesok isztambuli tűzveacuteszekre adott reakcioacuteit koumlzeacuteppontba helyezve A tanulmaacuteny oumlt szerzőre foacutekuszaacutel akik koumlzuumll haacuterom Raacutesid Mehmed efendi Cselebizaacutede Iszmaacuteil Aacuteszim efendi valamint Csesmizaacutede Musztafa Resiacuted efendi udvari vakanuumlviszek voltak Veluumlk szemben Semdanizaacutede Szuumllejmaacuten efendi eacutes Dervis Efendizaacutede baacuter szinteacuten az oszmaacuten hivatali elit tagjai voltak de nem bdquohivatalboacutelrdquo iacutertak s olykor kritikus hangot is meguumltoumlttek A szultaacuteni legitimitaacutes keacuterdeacutese igen ritkaacuten kutatott teruumllet s az 1989-ben megjelent nagy volumenű tanulmaacutenyaacuteban foglaltakhoz hasonloacutean Suraiya Faroqhi jelen iacuteraacutesaacute-ban is igen fontos tudaacutesanyagot ad koumlzre

A nagy gonddal szerkesztett koumltet megjeleneacutese oumlroumlmteli mind a magyar mind a nemzetkoumlzi szakma szaacutemaacutera Noha a tanulmaacutenyok toumlbbseacutege 16ndash17 szaacute-zadi teacutemaacutet dolgoz fel a Şerefeacutet nemcsak a kora uacutejkor iraacutent eacuterdeklődő olvasoacutek forgathatjaacutek haszonnal Az emleacutekkoumlnyvek manapsaacuteg gyakran az őket koumlzreadoacute inteacutezmeacutenyek raktaacuteraacuteban porosodnak minthogy kevesen eacutertesuumllnek megjeleneacute-suumlkről eacutes bonyolult megoldani postaacutezaacutesukat eacutes szaacutemlaacutezaacutesukat Ezt elkeruumllendő a szerkesztők maacuteris feltetteacutek a koumltetet a vilaacuteghaacuteloacutera ahonnan egyben letoumllthető1

Paacutezmaacutendi Aacutegnes

1 httpswwwacademiaedu40391400C59Eerefe_Studies_in_Honour_of_Prof_GC 3A9za_DC3A1vid_on_His_Seventieth_Birthday

E szaacutemunk szerzői

Daacutevid Geacuteza ELTE BTK Toumlroumlk Filoloacutegiai Tanszeacutek

Deacuteveacutenyi Kinga BCE Nemzetkoumlzi Kapcsolatok Tanszeacutek MTA

Koumlvecsi-Olaacuteh Peacuteter Modern Toumlroumlk Vilaacuteg Kutatoacutekoumlzpont

Lakatos Baacutelint MTAndashHIMndashSZTEndashMNL OL Magyar Medievisztikai Kutatoacutecsoport

Paacutezmaacutendi Aacutegnes ELTE BTK Toumlroumlk Filoloacutegiai Tanszeacutek doktorandusz

Peacuteri Benedek ELTE BTK Toumlroumlk Filoloacutegiai Tanszeacutek

Saacuterkoumlzy Mikloacutes KRE BTK Oacutekortoumlrteacuteneti eacutes Segeacutedtudomaacutenyi Tanszeacutek

Ujvaacuteri Hedvig PPKE Kommunikaacutecioacute- eacutes Meacutediatudomaacutenyi Inteacutezet

Wojtilla Gyula SZTE BTK Oacutekortoumlrteacuteneti Tanszeacutek