a kÖrnyezet bemutatÁsa

Szakmai program

~Fiú Speciális Gyermekotthon~ Hódmezővásárhely

2012. október 17.

2

Tartalomjegyzék

Bevezető ................................................................................................................................... 3

A szolgáltató adatai .................................................................................................................. 5

Szervezeti felépítés ................................................................................................................... 6

Bemutatkozunk ......................................................................................................................... 7

A szakmai program célja, feladatai .......................................................................................... 8

A speciális szükségletű gyermek ........................................................................................... 11

Nevelési alapelvek .................................................................................................................. 15

Szakmai feladatok a bekerüléstől az egyéni gondozási-nevelési terv kialakításáig ............... 16

A bekerülés és adaptáció folyamata ....................................................................................... 24

A gondozás és nevelés elemei – A lakásotthonban eltöltött idő strukturálása ....................... 25

A nevelési felügyelet .............................................................................................................. 42

A speciális gyermekotthon értékesítési rendszer ................................................................... 45

Kikerülés a speciális gyermekotthonból – A reszocializáció és a reintegráció folyamata ..... 47

A speciális gyermekotthon kapcsolatrendszere ...................................................................... 50

Jogszabályok, melyekre a gyermekvédelmi gondoskodás során különös figyelemmel kell

lenni a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársainak ...................................... 52

A személyes gondosodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos jogszabályok a

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál ........................................................................ 54

Szakmaetika – A gyermek- és lakásotthonok munkarendje, munkatársak szakmai feladatai 55

A speciális gyermekotthon adminisztrációs feladatai ........................................................... 66

A munkatársak együttműködésének fórumai, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme ... 67

A szakmai program perspektívái, továbbfejlesztési lehetőségei ............................................ 69

Mellékletek ............................................................................................................................. 70

1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv

2. sz. melléklet – A személyi szabadság korlátozása és a nevelési felügyelet

protokollja

A szolgáltató neve, székhelye, telephelye

3

Bevezető

Jelen Szakmai program a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai

programhálójának részét képezi.

Ezen programháló egységességét biztosítja a módszerspecifikus (KÁSZPEM®) szemléletmód,

melynek fókuszában a családból kiemelt gyermek, a vele való foglalkozás támogató-segítő-

gyógyító attitűdjének implementációja és a rendszerszemléletű gondolkodás (a

gyermekvédelem egységes rendszerként való kezelése) áll, valamint az, hogy a dokumentum

team-munkában, az egyes szakellátási területeken tevékenykedő munkatársak részvételével

került megalkotásra.

Az Egységes szakmai programháló alapján kerültek kidolgozásra a Profilizált szakmai

programok, amelynek során az egyes gyermekotthonok, lakásotthonok meglévő illetve

predesztinálható, külső és belső erőforrásaik alapján saját arculatra formálták, konkrét

tartalommal töltötték meg az alapdokumentumban leírt elveket, tevékenyégi protokollokat.

Az Egységes szakmai programháló felépítése:

- Befogadó otthon, befogadás szakmai programja

- Nevelőszülői hálózat szakmai programja

- Gyermek- és lakásotthonok egységes szakmai programhálója

- Profilizált szakmai programok:

1. sz. Gyermekotthon - Lakásotthonok (Szegvár, Csanádpalota, Csanádpalota)

2. sz. Gyermekotthon - Lakásotthon (Hódmezővásárhely)

2. sz. Gyermekotthon – Fiú speciális gyermekotthon (Hódmezővásárhely)

Dr. Foltán József Lakásotthon (Szeged-Tápé)

Faragó Béla Gyermekotthon I.– Lakásotthon (Kecskemét-Katonatelep)

Faragó Béla Gyermekotthon I.– Lány speciális gyermekotthon (Kecskemét-

Katonatelep)

Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon –

Lakásotthon (Kecskemét-Hetényegyháza)

Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon – Fiú

Speciális Gyermekotthon (Kecskemét)

Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon –

Utógondozói otthon (Kecskemét-Hetényegyháza)


4

Bácsalmási Gyermekotthon (Bácsalmás)

Kunfehértói Gyermekotthon (Kunfehértó)

Haynald Gyermekotthon – Lakásotthonok (Hajós)

Haynald Gyermekotthon – Fiú speciális gyermekotthon (Hajós)

Napsugár Gyermekotthon – Különleges gyermekotthon (Kecskemét)

- Utógondozói csoport szakmai programja

- Minőségbiztosítási csoport szakmai programja.

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai programhálójának

kidolgozásakor fontos szempont volt a jogszabályi harmonizáció, így annak megfelelően

minden szakellátási terület szakmai programja az alábbi egységeket tartalmazza:

- a szolgáltató neve, címe (kiegészítve az egységek organigramjával, szervezeti felépítésével)

- a szolgáltatás célja, feladata, alapelvei (szenzitív pedagogikoterápiás rendszer alapján)

- a célcsoport sajtosságainak bemutatása (az ÁGOTA® országos kutatás reprezentatív

adatainak felhasználásával)

- a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja

- a feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási,

nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja

- a szolgáltatást nyújtók feladatai (szakmaetika), folyamatos szakmai felkészültségének

biztosítása (KÁSZPEM®

implementáció, siker-értekezletek, jó gyakorlatok, belső

továbbképzések formájában)

- érdek- és jogvédelem (mind a gyermekek, fiatalok, mind a munkatársak tekintetében)


5

Fenntartó Szeged-Csanádi Egyházmegye,

Székhelye: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.

Képviseli: Kiss-Rigó László Megyés püspök

Helyettes fenntartói képviselet: Kothencz János

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgató

Működtető: Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató

Székhelye: 6726 Szeged Bal fasor 6.

Képviseli: Kothencz János igazgató

Ellátási terület és jellemzők: Csongrád megyei – a Megyei Gyermekvédelmi

Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján – 8

fő speciális szükségletű fiú számára nyújt teljes

körű otthont nyújtó ellátást. Az ellátott

gyermekek életkora 12 (indokolt esetben 10)

évestől 18 éves korig, az ellátás időtartama

maximálisan 2 év.

Felügyeletet ellátó: Csongrád Megyei Kormányhivatal

Szociális és Gyámhivatal

A gyermekotthon elérhetősége:

2. sz. Gyermekotthon, Fiú Speciális Gyermekotthon,

6800 Hódmezővásárhely, Béla cigány u.17.


6

Szervezeti felépítés

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató

Igazgatója


Igazgatóhelyettesei (általános, szakmai, koordinációs)


Csongrád megyei igazgató

Gyermekotthoni hálózat vezetője

Gyermekotthon szakmai vezetője, gyám

nevelő gyermek- gyermekvédelmi gyermekvédelmi pszichológus fejlesztő családgondozó

felügyelő asszisztens ügyintéző pedagógus

Módszerspecifikus,

krízis és integrációs csoport

Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői

A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei

Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja

Bemutatkozunk

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató II. sz. Gyermekotthon Speciális Lakásotthona

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Városban, a Béla cigány utca 17. szám alatt található.

Az otthon a városközponttól kb. 10 perc, a buszpályaudvartól kb. 5-6 perc, a vasútállomástól

kb. 10-12 perc alatt megközelíthető.

Az lakásotthontól néhány percnyi távolságra van a Szent István Általános Iskola, illetve a

Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Kalmár Zsigmond Tagintézménye, ahová a

bentlakó gyermekek többsége jár. Amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű, úgy a kb.

15 percre lévő Aranyossy Ágoston Óvoda és Általános Iskolába tudjuk beíratni.

A lakásotthon nem koedukált, 12-18 éves fiúkat fogadunk a Csongrád Megyei

Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslata alapján.

Otthonunk egy háromszintes családi házban működik, 8 férőhellyel. A földszinten két szoba

található, melyekhez tartozik egy vizesblokk (amely lakórész szükség esetén a nevelési

felügyelet megvalósítására is alkalmas). A középső szinten egy légtérben van a konyha, az

ebédlő és egy nagy nappali, valamint itt kapott helyett a spájz, a dolgozók részére kialakított

vizesblokk, valamint két iroda. A beépített tetőtérben három szoba található egy vizesblokkal.

A háznak nagy belső udvara is van, ami lehetőséget ad szabadtéri játékok illetve egyéb külső

tevékenységek (szalonnasütés, kertészkedés) lebonyolítására.

Az otthon évek óta speciális gyermekotthonként működik- korábban lányok számára

biztosított teljes körű otthont nyújtó ellátást- ezért a közvetlen szomszédsággal, illetve a

várossal kialakított együttműködés és jó kapcsolat támogatólag hat az ide kerülő speciális

szükségletű fiúk beilleszkedésére is. Ezt a folyamatot nagyban segítette a közelmúltban

megvalósításra került (2012 tavaszától őszéig) integrációs programsorozat, melynek keretében

meghívtuk a szomszédokat egy szombati ebédre, ahol a gyermekotthon lakói vendégül látták

a közvetlen közelükben élőket és lehetőség nyílt egymás kötetlen megismerésére, oldott

hangulatban. A város gyermekeinknek köszönheti egy közterület megújulását, amikor az

„Ökokommandó” keretében egy buszmegállót újítottak fel, szépítettek meg az otthon lakói

egy másik, szintén a városban lévő lakásotthonban élő gyermekekkel és a munkatársakkal

közösen.




8

A szakmai program célja, feladata

Hazánkban A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.

törvény, valamint A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi

intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló

15/1998 (IV.30) NM rendelet megjelenése és hatályba lépése óta a gyermekvédelmi rendszer

folyamatos változása érzékelhető.

A szakmai szempontokat és a társadalmi igényeket, elvárásokat figyelembe vevő fejlesztés

fontos eleme a specifikáció, melynek révén a hasonló problémával küzdő gyermekek és

fiatalok számára speciális gyermekotthonok létesüljenek.

Továbbá fontos szemponttá vált az, hogy nem csupán az életkori és a beilleszkedési, illetve

deviáns magatartásmódok szerinti különválasztás, hanem a nemi sajátosságokat is figyelembe

vevő gyermekvédelmi szakellátás keretein belül teljesedjen ki az a magas szintű szakmai

munka, amely lehetővé teszi a rendszerbe került gyermekek számára intézményes keretek

között a személyiségfejlődés optimalizálását. Ez a lehetőségekhez mérten érett, egészséges

individuum nevelését, valamint családjukba, illetve a felnőtt társadalomba való beillesztését, a

reszocializációs folyamat katalizálását jelenti.

A gyermekvédelmi szakellátásban a fentieket figyelembe véve különleges jelentőséggel és

szereppel bír a speciális szükségletű gyermekek számára létesített gyermekotthon, ahol a

megfelelő szakmai szempontokat, életkori és nemi sajátosságokat szem előtt tartóan

kialakított lakó- és élettereken belül hatékonnyá válhat a nevelő-oktató munka, amely mindkét

fél – a gyermek és az őt gondozók, nevelők – motiváltságával, elhivatottságával, az egymásra

való odafigyeléssel lehet elérni. A gyermekvédelmi hivatás elválaszthatatlan a fejlesztés

nemes feladatát magára vállaló nevelő, gondozó személyiségétől, és ezért is fontos a

szakmailag és személyiségében megfelelő gondozó, nevelő és szakemberi team kiválasztása.

A speciális otthon deklaratív szerepe a védelembe kerülő gyermek személyiségén,

képességein, adottságain és a benne, valamint környezetében rejlő lehetőségeken, azok

fejlesztésén, kiaknázásán alapuló oktató-nevelő-személyiségfejlesztő munka.

Ezen gyermekek és fiatalok összetett, komplex problémájának elemzését és ezáltal megoldási

minták nyújtását csak rendszerszemléletű megközelítésben lehet tárgyalni. A problémák

komplexitását a következő alapvető tényezők egymással való kölcsönhatása és egymásra

hatása adja:




9

A család, egyrészt mint elsődleges szocializációs szintér, másrészt pedig mint az a

közvetlen környezet, ahonnan a gyermek nevelésbe került.

A gyermek veleszületett, illetve a szociális tanulás során szerzett képességei,

adottságai, maladaptív és társadalmilag kívánatostól eltérő viselkedési mintái,

pszichés, vagy disszociális zavarai, egyéb jatrogén ártalmakból eredő problémái,

amelyek megoldásra vagy éppen kiaknázásra (tehetséggondozás) várnak.

A gyermekvédelem intézményrendszere, egyrészt másodlagos (intézményes)

szocializációs formákkal és lehetőségekkel, másrészt mint mediatív-közvetítő kapocs a

gyermek és a további fejlődését legoptimálisabban biztosítani tudó környezet (vér

szerinti vagy nevelő család, gyermekotthon) között.

A szűkebb és tágabb értelemben vett társadalom a maga elvárásaival, előírásaival,

amelynek egy érett és megfelelően szocializálódott (reszocializálódott) személyiség

képes eleget tenni.

A speciális otthon operatív szerepét a következőkben lehet összefoglalni:

1. A bekerülő gyermek életkori sajátosságainak megfelelő alapvető gondozási feladatok

ellátása.

2. A gyermek személyiségének megismerése, megértése, valamint az önismeret és az

életkornak megfelelő személyiségfejlődés (érzelmi-akarati, intellektuális, erkölcsi,

szociális szféra) optimalizálása.

3. A speciális szükségletből fakadó tüneteinek kezelése, terápiás korrekciója.

4. A gyermek képességeinek, adottságainak feltérképezése, ezek kiaknázása vagy

fejlesztése.

5. A gyermek és környezete közötti összhang megteremtése, kapcsolattartás és

kapcsolatkiépítés formájában.

A szakmai program kialakításának alapposztulátumaként írható le a secunder prevenciós

tevékenység, amelynek hátterében egyrészt az áll, hogy a gyermekvédelem rendszerében a

speciális gyermekotthon, mint szakellátás másodlagos szocializációs szintérként jelenik meg.

Másrészt pedig az a törekvés, hogy a kialakult zavar, mint elsődleges szocializációs

hiányosságok kísérő tünetei és további mentális zavarok súlyosbodása megakadályozhatóvá

váljék. Ehhez olyan program kialakítására van szükség, amely:




10

A speciális szükséglet jatrogén ártalmaiként megjelenő zavarokat, deficiteket

korrigálja,

Lehetőséget nyújt a pozitív identitástudat kialakítására a gyermekben rejlő

képességek, adottságok és tehetség kibontakoztatása révén,

A normalizáció elvére épülően mind az egyéni, mind a csoportos tanácsadási és

fejlesztési lehetőségeket magában foglalja,

Integrálja és facilitálja a reszocializációs folyamatot,

Alkalmazkodik az életkori, nemi és individuális szükségletekhez, igényekhez.

Ezen feladatok megvalósításához a következő feltételekre van szükség:

Tárgyi és infrastrukturális kondíciók: megfelelő elrendezésű és beosztású

épület, helyiségek (fejlesztésre alkalmas helyiség, fejlesztő eszközök) amely leginkább

lakásotthoni elhelyezés során valósulhat meg.

- sportszoba, megfelelő felszereltséggel (pl.: kondigépek, ping-pong asztal és

felszerelés)

- terápiás szoba, ahová a pszichológus illetve más szakemberek visszavonulhatnak a

gyermekkel négyszemközti beszélgetések, illetve különféle tesztek felvétele céljából

- kapcsolattartó helyiség, arra az alkalomra, amikor a gyermeket családtagjai

látogatják

Személyi feltételek: a problémák rendszerszemléletű kezelésének lehetőségéhez

szükséges a különböző képzettségű, sokféle szemléleti megközelítéssel bíró, és nem

csak szakmailag, hanem személyiségében is kompetens szakembergárda.

Gyermekotthonunkban meglévő személyi feltételek megfelelnek a 15/1998 (IV.30)

NM rendeletben előírtaknak.

A speciális gyermekotthonnal kapcsolatos és szükséges információk a Szolgáltató honlapján

elérhetők, amelyet folyamatosan fejlesztünk és aktualizálunk. Ezen túlmenően a tájékoztatás

további módjai a következők:

- személyes tájékoztatás és információnyújtás, mind a gyermek, mind családjuk számára

- a gyermekek és a kapcsolattartásra jogosult személyek számára faliújságon helyezzük ki a

legfontosabb információkat, programokat, továbbá az Életrendet, a Házirendet, a

gyermekjogi képviselő elérhetőségét, az otthon értékelési rendszerét,

- az intézmények közötti együttműködés jegyében a szakszolgálat, gyámhivatalok, hatóságok,

helyi önkormányzatok, civil szervezetek, támogatók meghívása esetkonferenciák,

tájékoztatás, közös programok szervezése céljából.




A speciális szükségletű gyermek

Azon gyermekek, serdülők, akik speciális szükségletűek, egyénre szabott gondozást, nevelést

igényelnek. Ezen gyermekekre fokozottan érvényes az egyéni különbözőség

figyelembevételének az elve.

Ahhoz, hogy mi, a gyermekvédelemben tevékenykedő munkatársak egy nyelvet beszéljünk,

szükséges az alapfogalmak tisztázása, a gyermekvédelmi értelemben vett speciális szükséglet

meghatározása és más, nem gyermekvédelmi értelemben használatos szakmai fogalmaktól

(pl. aszociális magatartás, antiszocialitás) elválasztása.

A speciális szükségletet a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottságok állapítják meg és

tesznek javaslatot a gyermek szükségleteihez igazodó legoptimálisabb ellátási formára.

Speciális szükségletű az a legalább 12 (indokolt esetben 10) éves gyermek, aki súlyos

magatartási vagy beilleszkedési zavarokat (disszociális tüneteket), súlyos pszichés tüneteket

mutat, vagy pszichoaktív szerekkel él.

Disszociális tüneteket mutató gyermek: korábbi megfelelője A disszociális viselkedészavar1,

illetve magatartási zavar2 olyan visszatérő és állandósuló (6 hónap, vagy annál hosszabb

ideig tartó) magtartás, amellyel mások alapvető jogait vagy az életkornak megfelelő

fontosabb társas-együttélési szabályokat megszegi és amely alatt a „személyiség szociális

viszonyainak zavarára épülő viselkedési rendellenességet értünk”3.

1. Ilyen viselkedésminták:

Agresszió (nyílt fizikai : harc, verekedés) és mások fenyegetésének extrém

mértéke

Emberekkel, állatokkal és tárgyakkal szembeni durva bánásmód

Tulajdonnal szembeni durva rombolás

Tűzokozás

Lopás, csalás

Ismételt hazudozás, iskolakerülés, gyakori elszökés

Gyakori és súlyos indulatkitörések, szófogadatlanság extrém (életkornak nem

megfelelő) mértéke

1 A DSM-IV diagnosztikai kritériumai, 1997, Animula, Budapest

2 BNO-10, A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása, Tizedik

revízió, 1995, Népjóléti Minisztérium, Budapest 3 Kósáné Ormai V.,1989, Beilleszkedési nehézségek és az iskola, Tankönyvkiadó, Budapest [21.]




12

Továbbá speciális szükségletűnek minősülnek a súlyos antiszociális magatartást

tanúsító gyermekkorú elkövetők. Általában jellemző a megbánás és a szégyenérzet

hiánya a serdülőnél, valamint mások jogainak, érdekeinek teljes figyelmen kívül

hagyása. Esetükben, amennyiben javítóintézeti elhelyezésre kerülnek jogerős ítélettel,

fontos szempont az igazságszolgáltatással való együttműködés.

2. Pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek: alkohol, kábítószer, vagy egyéb függőséget és

bódulatot okozó szerek rendszeres, hosszabb ideje fennálló fogyasztása. Speciális

szükségletű a gyermek akkor, ha a szerhez való fizikai függés (testi tünetek, amelyek a

rendszeres fogyasztásra utalnak, valamint hiánya esetén súlyos elvonási tünetek

megléte), és pszichés függőség (szer folyamatos és egyre növekvő mennyiségben való

kívánása, és a megszerzése érdekében a következményeket figyelembe nem vevő

magatartás).

3. Súlyos pszichés tüneteket mutató gyermek: olyan pszichés-pszichiátriai betegségekben

szenved a gyermek, amely átlagos fejlődését, mindennapi életét korlátozza, élettere

leszűkül (pl. nem lép ki a szobából, lakásból). Folyamatos pszichiátriai kontrollt

igényel. Ide tartoznak:

- a túlzott (nem életkori sajátosságból és nem valamely konkrét eseményhez

köthető) szorongások, szorongásos rohamok: pánik, kényszergondolatok,

kényszerképzetek, fóbiák, súlyos stressz-zavarok (neurotikus betegségek)

- súlyos hangulati zavarok: depresszió, mánia, mániás-depresszió

- schizofrénia gyermekkori formái, paranoiás (téveszmés) zavarok




13

A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok el-, vagy szembefordulnak közvetlen és tágabb

környezetükkel, nem fogadják el saját és mások érzéseit, késztetéseit, szocializációs zavarból

eredő frusztrációjukat nem tanulták meg kanalizálni és társadalmilag is elfogadható

tevékenységbe fordítani, emiatt gyakran agresszív vagy éppen apatikus reakciót adnak az őket

ért környezeti hatásokra, gyakran kerülnek konfliktusba környezetükkel, alacsony frusztrációs

toleranciaszinttel és fejletlen, nem internalizálódott értékrenddel, moralitással rendelkeznek.

Új közösségbe való beilleszkedésük zavart és az ehhez társuló hipermotilitás és

motiválatlanság számos, tanulási és teljesítményzavart okoz, járulékos tünetként.

A serdülőkorú fiatalokra életkori sajátosságként jellemző az identitás aktív keresése, az intim

kötődés és párválasztás igénye, szexuális és egyéb motívumok felerősödése és a

kortárscsoport jelentőségének megnövekedése. Ennek hátterében az identitáskrízis áll, és a

moratórium, vagy keresés időszaka, melynek lezárása többféleképp valósulhat meg. A

folyamat során olyan kérdésekre keresi a választ, mint a ki vagyok én, milyen vagyok, miért

vagyok, mivé leszek. Ahhoz, hogy a krízis optimális lezárásáról beszélhessünk, a személyiség

minden összetevőjének (testkép-testséma, intellektuális képességek, érzelmi-indulati élet,

motivációs struktúra-célhierarchia, szociális készségek) területén meg kell kapni a választ,

amely a szociális környezet (kiemelkedő jelentőséggel bírnak a kortársak és a kortárscsoport)

visszajelzései révén nyer értelmet és az önelfogadásban nyilvánul meg.

Identitáskrízis

(moratórium, korai zárás, szerepdiffúzió,

identitás megtalálása)

Ki vagyok, milyen vagyok, mivé válhatok?

Testkép Érzelmi Motivációs Intellektuális Szociális

élet struktúra képességek készségek

Visszajelzés igénye és Önelfogadás




14

A speciális szükségletű serdülők ezen életkori sajátosságai kóros, inadekvát formában

jelennek meg:

Az identitáskrízis moratóriumi szakasza elhúzódik, identitásdiffúzió jellemző (helyes

viselkedési minták hiánya, vagy elutasított szülői minták révén)

Társkapcsolati zavarok jellemzőek, azonnali vágykiélés erősebb érzelmi kötődés

nélkül. Párválasztásuk gyakran elhamarkodott.

Deviáns csoportokhoz való kapcsolódás, az alacsony morális szint, illetve a társadalmi

együttélés szabályainak ismeretében mutatkozó deficitek révén. A disszociális

zavarokkal küzdő serdülők magatartási- és beilleszkedési zavarából következően

gyakran válnak bűnelkövető csoportok, „gangek” célpontjaivá, részben maguk is

elkövetőkké válnak, részben pedig mint áldozatok.

A speciális szükségletű gyermekek és serdülők zavara korrigálható, egyrészt intézményes

keretek között, szakemberek koordinálásával végzett csoportos és egyéni terápiás korrekció

révén, másrészt nem szabad elfelejtenünk a család szerepét a gyógyulás folyamatában.

Nekünk, mint a gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek kötelességünk a családdal való

közös segítségnyújtás lehetőségének megteremtése, hisz fő célunk, hogy a problémái miatt a

családból speciális otthonba került gyermeket visszahelyezzük abba a környezetbe, amely

további optimális személyiségfejlődését biztosítani tudja.




15

Nevelési alapelvek

Nevelési elvek alapját a szenzitív pedagogikoterápiás rendszer során alkalmazott irányelvek

adják:

- a gyermeket megerősíteni abban, hogy képes a fejlődésre, ehhez hitet adni,

- a gyermek egyéniségét pozitív irányban erősítjük meg: a jót erősítjük meg benne, a

kevésbé jót jóra fordítjuk

- teret kell adni a gyermeknek érzelmei, elvárásai kifejezésére: ehhez természetes eszköz

lehet a zene, rajz, mozgás, humor

- tiszteljük a gyermeket, méltóságát teljes mértékben tiszteletben tartjuk és elvárjuk, hogy ő

is tiszteljen bennünket és önmagát is,

- esélyegyenlőséget biztosítjuk

- biztonságos, stabil, következetes emocionális környezetet teremtünk, amely a folyamatos

oltalom-támogatás melletti önálló cselekvés elősegítését jelenti

- alternatívákat nyújtunk a gyermek számára a hit, a vallás, az etnikai identitás, a jövőbeni

lehetőségek, az esélyek terén és segítségével

- a gyermek szocializációját közösségben való neveléssel biztosítjuk, úgy, hogy lehetővé

tesszük számára azt is, hogy magában –de nem magányosan- lehessen

- személyes példamutatás elvével megismertetjük a gyermeket, hogy képes legyen

elfogadni és átadni mindazt a jót, amit másoktól kapott.

További nevelési alapelvek, amelyeket a gyermek-, és lakásotthon munkatársai mindennapos

tevékenységük, hivatásuk során szem előtt tartanak:

- az otthonosság megteremtésének elve,

- az egyéni különbözőség figyelembevételének elve,

- a demokratizmus elve,

- a nyitottság elve,

- a kötelező és szabadon választott tevékenységek egységének elve,

- az irányított önnevelés elve

- a tevékenység központúság elve,

- fizikai-, az alkotó tevékenység elve,

- a játék, a tanulás és a munka integrációjának elve,

- elemi-, és erkölcsi fejlődés egységének és egyenértékűségének elve.

A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,

a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja

Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme

Szakmai feladatok a bekerüléstől az egyéni gondozási-nevelési terv kialakításáig

Az előgondozás

A gyermekvédelem rendszerébe, és különös tekintettel a speciális szakellátásba kerülő

gyermekek bekerülési krízise a legtöbb esetben abból fakad, hogy kevés információval és

irreális jövőképpel rendelkeznek arról, hogy mi fog velük történni, milyen lehetőségeik

vannak, hogyan alakulhat a sorsuk. Ezért a gyermek mindenkori tájékoztatásán túl fontos

szakmai szempontként jelenik meg az előgondozás folyamatának szükségessége és prioritása.

Az előgondozás során a gyermek megismerheti leendő otthonát, és azon személyeket, akik

jövendő életében, sorsában referenciaszemélyként jelennek meg, lehetőséget biztosítva

számára, hogy már a speciális gyermekotthonba kerülés előtt reális képet alkosson

lehetőségeiről, pszichés-mentális szinten is felkészülten várja bekerülését. Az előgondozás

sikeressége érdekében az alábbi folyamatot ajánlott követni:

- A gyermek sorsa, lehetőségei, jövője a bekerüléstől kezdve körvonalazódik, ennek

nyitottságát és a gyermek választási lehetőségét, az ő igényeinek legteljesebb

figyelembe vételét folyamatosan hangsúlyozni kell számára.

- A Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslatát– melynek szakvéleményére

alapozva készíti el az egyéni elhelyezési tervet a gyermekvédelmi szakszolgálat -

követően előgondozási megbeszélést hív össze a volt gondozási hely (befogadó otthon,

másik gyermek- vagy lakásotthon) vezetője, vagy a nevelőszülő, amelyen a

gyermeken kívül részt vesznek jelen és jövendő életének referenciaszemélyei: volt

gondozási hely munkatársa, vezetője, a volt nevelőszülő, a leendő gondozási hely –

speciális gyermekotthon szakmai vezetője és nevelője. Ekkor lehetősége nyílik a

gyermeknek megismerkedni a számára fontossá váló személyekkel, kérdéseire értő

figyelmet és megfelelő válaszokat kaphat. A megbeszélésre a speciális gyermekotthon

munkatársai fényképeket is hoznak a speciális gyermekotthonról, amelyet a gyermek

meg is kap.

- Amennyiben a gyermek családból kerül be a speciális gyermekotthonba - az átmeneti

nevelésbe vételről szóló határozat meghozatalát követően - és otthon várja meg

átmeneti nevelésbe kerülését, a Szakértői Bizottság javaslatát követően az alapellátás




családgondozójával felvéve a kapcsolatot, a leendő gondozási hely szakmai vezetője

és családgondozója ellátogat a családhoz. Megismerkednek a gyermekkel és a

családtagokkal, bemutatják a speciális gyermekotthont.

- Ezt követi a gyermek számára leendő gondozási helyre történő kilátogatás, számára

fontos referenciaszemély, vagy a szülők kíséretében. Ott a speciális gyermekotthon

vezetője, és leendő mentora várja, akik körbevezetik, kérdéseire válaszolnak.

- Az elhelyezési értekezleten így a gyermek már megfelelő tájékozottsággal, saját

tapasztalatokkal vehet részt, és nem érzi azt, hogy a döntés a feje fölött történik-

történt, hanem Ő maga is aktív részeseként éli meg az új gondozási helyre –speciális

gyermekotthonba- kerülés folyamtát.

- Az adaptációs megbeszélésre az értekezletet követően, a leendő gondozási helyen

kerül sor, mintegy az előgondozási folyamat zárásaként, amire a gyermeket a volt

gondozási hely vezetője, nevelője, mentora, pszichológus, családgondozója kíséri el.

Amennyiben családból kerül be a gyermek, a számára fontos családtagok kísérik el őt.

Nevelőcsaládból való bekerülés esetén a nevelőszülő a gyermek kísérője. A

megbeszélés célja a gyermek beilleszkedésének minél zökkenőmentesebb biztosítása.

Ennek érdekében a volt gondozási hely szakemberei –a gyermek jelenléte nélkül, de

az Etika szabályainak megfelelően őt tájékoztatva--„bemutatják” a gyermeket az új

gondozási helynek, hangsúlyt fektetve az átélt élményeire, fejlődésére, kapcsolataira,

kapcsolattartására vonatkozó tapasztalataikat, ugyanakkor megbeszélik az általuk

érzékelt problémákat. Ezek kezelési lehetőségeit, azokat a jó gyakorlatokat, amelyek

hatékonyak voltak a gyermek viselkedésének optimalizálásában. (mivel lehet

motiválni, melyek a problémájának gyökerei, milyen ellátásra lenne-van szüksége a

gyermeknek).

A gyermek fogadása

A gyermek speciális gyermekotthonba való tényleges megérkezése szintén kiemelt

jelentőségű, hiszen ez jelenti majd számára az imprinting –bevésődés- alapélményét, az első

benyomást arról, hogy immár Ő maga is részese az adott közösségnek, otthonnak. Ennek

érdekében legyenek jelen az ott élő gyermekek –lehetőség szerint minél többen- a gyermek

gyámja, a nevelő, a gyermek mentora, illetve a munkatársak közül, akinek erre lehetősége

van. Továbbá fontos szakmai ajánlás az, hogy a gyermeket a volt gondozási helyről egy




18

számára fontos, referens személy kísérje, biztosítva a leválás és átgondozás folyamatának

zökkenőmentességét.

- A „Vártunk rád”- élménnyel való fogadás azt jelenti, hogy a speciális gyermekotthon

munkatársai, gyermekei közösen sütött sütivel, rágcsálnivalóval, teával várják az új

társukat és kísérőjét.

- A kötetlen és oldott hangulatú beszélgetést követően a gyermek leendő szobájában a

mentorral együtt ketten átnézik a ruha- és iratjegyzéket, a mentor segíti a gyermeket a

kipakolásban, a szoba „belakásában”.

- A kísérőtől való elbúcsúzást követően a gyermek mentorával – és társaival - együtt

egy rövid közös sétát tesz a gyermek- vagy lakásotthon környékén, ahol a mentor

megmutatja neki a legfontosabb helyeket (bolt, iskola, posta, park, játszótér, stb)

Ennek célja egyrészt, hogy a gyermek és lakótársai közötti kapcsolat az első pillanattól

lehetőséget teremtsen a gyermek számára egy optimális kötődés kialakítására,

másrészt, hogy az esetleges irreális ideákat a bezártságról, elszigetelődésről lehető

leghamarabb megszüntesse. Ugyanakkor minden esetben figyelembe kell venni a

bekerülő gyermek aktuális pszichés és mentális állapotát. Mivel speciális szükségletű

gyermekről van szó, ez kiemelten fontos az első nap programjának tervezésekor,

amelybe be kell vonni a speciális gyermekotthon pszichológusát is –aki lehetőség

szerint jelen van a gyermek érkezésekor.

- A megérkezés első napján sor kerül a többi gyermekkel közösen egy étkezésre, ahol

lehetősége nyílik megismerni társait, akár egyszerűbb ismerkedős játékkal a nevelő,

mentor, pszichológus, munkatársak részvételével.

Mivel a speciális otthonba kerülést determinálja egy szakértői csoport vizsgálatának

eredménye és véleménye, a bekerülés első időszakában alapvetően két fő szakmai

megfontoltságú szempontot szükséges szem előtt tartani:

Egyrészt az új környezetbe kerülés következtében a gyermekben lejátszódó pszichés

folyamatok megértése. Általánosan minden gyermek esetében beszélhetünk tárgyvesztésről,

kerüljön be akár családi, akár egy másik intézményi környezetből, hisz egy számára fontos

személyt, instrumentális környezetet, megszokott életmódot elveszít. Ezért nagyon fontos a

gondozó és szakszemélyzet felkészítése, hogy az ebből fakadó reakciókat megfelelően

értelmezni és kezelni tudja, valamint hatékony segítséget nyújtson a gyermeknek. Ennek

érdekében:




19

Elfogadó, meleg, empatikus légkörrel kell, hogy találkozzon a gyermek, amely

kiszámítható, biztonságot nyújt. Ez egyrészt a gyermek problémáinak megértését,

ahhoz való pozitív viszonyulást jelent, másrészt határozottságot és a szabályok

egyértelmű közvetítését.

A gyermek ismerkedése és megismertetése környezetével, társaival valamint az

otthonban való együttélés szabályaival. A bekerülő gyermeket a nevelője fogadja,

végigvezeti az otthonban, bemutatja társainak és a felnőtteknek, megmutatja szobáját,

helyét, tájékoztatja a szabályokról és a lehetőségekről, válaszol felmerülő kérdéseire

és biztosítja elérhetőségéről, felkereshetőségéről, nyitottságáról.

Másrészt nem csupán a gyermeknek kell megismerkednie az új környezet nyújtotta

lehetőségekkel, hanem az őt körülvevő személyeknek is szükséges megismernie az ő

képességeit, adottságait, hogy ezáltal tervezhetővé váljon a hatékony, mind intellektuális,

mind érzelmi szinten megfelelő fejlesztési lehetőséget biztosító individualizált program

kialakítása. A szakemberek és a gyermek nevelője által végzett exploratív-feltáró

beszélgetések és diagnosztikus tevékenység középpontjába nem a speciális szükséglet primer

tünetei, hanem sokkal inkább kísérőjelenségei, a gyermekben kialakult jatrogén ártalmai

kerülnek (énkép-zavar, önértékelési deficit, tanulási- és teljesítmény problémák). Ennek

eredményeképpen az egyéni gondozási terv kialakításakor A gyermekotthonok működésének

szabályairól és követelményeiről szóló Módszertani levélben meghatározott szempontokon túl

a gyermek, a nevelő és a szakember igényeit, javaslatát figyelembe véve meghatározásra

kerül a különböző foglalkozásokon, fejlesztő és tehetséggondozó programokon, csoportokban

való részvétel.

Az adaptációs időszak folyamatát facilitálja a speciális gyermekotthon Életrendjének sajátos,

a gyermek igényeihez igazodó, kevésbé formális megismerése és elfogadása. Ennek több

formája, illetve ezek kombinációja lehetséges:

- A bekerülést követő néhány nap elteltével egy közös étkezést követően megkérjük a

bekerült gyermeket arra, hogy mondja el, szerinte milyen alapvető szabályok, életrend

működik az otthonban. Az elképzeléseire adott reflexió alapján a gyermek számára

körvonalazódnak az együttélési normák, az írott és íratlan szabályrendszer, melyek

interiorizációja ezáltal a gyermek számára természetessé válik.

- A többi gyermek közösen, saját értelmezésében mondja el a bekerülő gyermek

számára a legfontosabb életrendi normákat, aki erre reflektálhat. A munkatársak

(nevelő, mentor) részvételével, irányított beszélgetés keretében tisztázzák az esetleges




20

félreértéseket, és ezáltal válik a gyermek számára elfogadhatóvá, ismertté a

szabályrendszer.

Az adaptációs időszak másik fontos szakmai feladata, a mentor-rendszer működtetése

révén válik igazán a gyermek részesévé annak a folyamatnak, ami a beilleszkedést, az ön-

és társelfogadást serkentheti, optimalizálhatja.

A mentorrá válás folyamata:

Amint a gyermek, mint lehetséges bekerülő szóba kerül (kooperálva a volt gondozási

hellyel és a Szakszolgálat szakmai egységeivel) a nevelő kijelöli a mentort,

Mentor lehet nevelő, gyermekfelügyelő, gyermekvédelmi asszisztens beosztásban

dolgozó munkatárs

Egy kollégának maximálisan 2 mentorált gyermeke lehet és adott esetben egy

munkamegbeszélésen, vagy akár önként is jelentkezhet valaki mentornak, ha nincs

meg a 2 mentoráltja.

A mentor kiemelt szerepet játszik az előgondozás, a fogadás és az adaptáció

folyamatában

A kapcsolatokat (családi, speciális gyermekotthonon belüli és kívüli intézmények)

koordinálja a gyerek igényeinek figyelembevételével.

A mentor szerepe a gyermek lakás- vagy gyermekotthonban való tartózkodása alatt:

mélyebb kötődési lehetőséget, alapvető kötődési mintát biztosít a gyermek számára

referenciaszemélyként jelenik meg a gyermek életében

személyes törődés révén a meglévő és új traumák feldolgozását elősegíti

nyílt, őszinte kommunikációval bizalmi beszélgetéseket folytat

fontosabb életeseményeknél szerepet vállal, támaszt nyújt, támogat

a gyermek képességeit felfedezi, felderíti, azok kiaknázására motiválja

a speciális gyermekotthon elhagyásakor a gyermek sorsát lehetőség és igény szerint

utánköveti

A mentor feladatai, tevékenysége:

A mentor és a gyermek közötti kapcsolat mélyítése szempontjából fontosak a közös

programok, mint az orvoshoz való elkísérés, közös vásárlás, hivatalos ügyek intézése,

szülői értekezleteken való részvétel

A mentor és mentoráltjai (1-2 gyermek) együtt saját, egyénileg szervezett

élményprogramokon vehetnek részt, illetve speciális gyermekotthoni közös




21

élményprogramon a mentor különös figyelmet fordít saját mentoráltjaira, velük együtt

éli át a számukra fontos élményeket

A mentor és a gyermek közösen vezeti a Varázsutam füzetet, amelyben –mintegy

élettörténeti könyvként- a gyermek élményei, speciális gyermekotthoni életének

fontosabb pozitív történései, az átélt és megoldott krízishelyzetek, valamint

fényképek, a gyermek számára fontos dokumentumok (levelek, meghívók stb.) kapnak

helyet. A naplót a gyermek bármikor olvashatja és Ő maga is írhat bele, de alapvetően

ezt a dokumentációt a mentor vezeti. A mentor havonta lejegyezi a naplóban, hogy

mely területeken lát fejlődést a gyermek képességeiben, készségeiben,

helyzetkezelésében, kommunikációjában, kapcsolataiban.

Az adaptációs időszakban a mentor mellett a speciális gyermekotthon pszichológusa

családgondozója, fejlesztő pedagógusa is kiemelt figyelmet szentel a gyermek

beilleszkedésének elősegítésében, továbbá:

- felveszi a kapcsolatot a gyermek lakhelyén illetékes alapellátással (családgondozó), a

gyermek iskolájával (fejlesztő pedagógus), a szakértői bizottságokkal (pszichológus)

- beszerzi a gyermekkel kapcsolatos korábbi iratokat, szakvéleményeket

- szükség szerint megvizsgálja a gyermeket, kapcsolatrendszerét

- meghatározza a fejlesztés-támogatás területeit.

Tapasztalataik, valamint a korábbi iratok és saját megfigyeléseik, vizsgálataik eredménye

alapján a pszichológus vezetésével, a mentor, a nevelő, a fejlesztő pedagógus, családgondozó,

esetleg a többi kolléga bevonásával elkészítik a gyermek Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési

tervét. (1. sz. melléklet). A terv tartalmazza:

- anamnesztikus adatokat (egészségügyi, pszichológiai, pedagógiai)

- szakértői bizottságok (gyermekvédelmi, illetve tanulási képességet vizsgáló) korábbi

és bekerülést követő vizsgálati eredményeit

- az adaptációs időszak alatti vizsgálatok, megfigyelések tapasztalatait (pszichológus,

családgondozó, fejlesztő pedagógus, mentor)

- az ezen eredmények alapján közösen elkészített SWOT analízist ( a gyermekben és

környezetében rejlő erősségek, fejlesztendő területek, kockázatok és lehetőségek)

- valamint a SWOT analízis alapján történő fejlesztés, gondozás célját, módját, várható

eredményét, felelősét.

A Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv 3 havonta (szükség esetén bármikor)

felülvizsgálatra kerül, a pszichológus által szervezett munkatársi esetmegbeszélés keretében,




22

ahol értékelik a tervben foglalt eddigi fejlesztések eredményét, módosítják a fejlesztési

célokat, módokat. A Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv nem helyettesíti a

jogszabályban meghatározott egyéni gondozási-nevelési tervet és annak elkészítését, hanem

kiegészítheti azt.

A gyermek kapcsolatrendszere- A kapcsolattartás

A gyermek kapcsolatrendszerének megismerése, az abban rejlő lehetőségek felmérése már az

előgondozás folyamatában megjelenik és az otthonban eltöltött időszak teljes tartama alatt

folyamatos kapcsolattartással biztosítani szükséges azt. Ennek érdekében a családgondozó a

gyermek bekerülését követően azon túl, hogy az alapellátás szakembereivel és a volt

gondozási hellyel felveszi a kapcsolatot, illetve szükség esetén családterapeuta bevonásával a

kapcsolattartás nehézségeit igyekszik megoldani, családlátogatás formájában felkeresi a

családot, anamnézist vesz fel, és ennek megfelelően a nevelővel és a gyermekkel egyeztetve a

gyám felé jelzi a kapcsolattartásra vonatkozó javaslat módosítását-amennyiben szükségesnek

ítélik, illetve team-ülés keretében megbeszélik annak fenntarthatóságát. Az időszakos

kapcsolattartásra vonatkozóan is javaslattételi lehetősége van, a gyermekkel, nevelővel és a

mentorral való egyeztetést követően.

A családdal való folyamatos kapcsolattartás lehetőségei a lakásotthon részéről:

- családgondozó rendszeres családlátogatása –ennek tapasztalatait feljegyzésben rögzíti

- kapcsolattartások tapasztalatainak feljegyzése –mind a családgondozó, mind a mentor a

gyermekkel megbeszélve megteszi ezt

- a családtagok, gyermek számára referens személyek meghívása ünnepségekre, fontos

eseményekre (születésnap, ballagás)

- közös programok szervezése, amelyekben a gyermekek családját is bevonja az otthon (közös

sütés-főzés, családi napok)

- telefonos kapcsolattartás a szülőkkel, testvérekkel

- korábbi gyermekotthoni társak látogatásának lehetősége

A vér szerinti családon, családtagokon túl a gyermek számára fontos személyekkel való

folyamatos kapcsolattartás biztosítása, a lehetőség megteremtése is alapvető fontosságú. A

gyermek távolabbi rokonai, korábbi kapcsolatai (volt nevelőszülő és családja), külső

kortárskapcsolatai (barát, barátnő, iskolatársak) mintegy lehetőségként vannak jelen a




23

gyermek életében, a szocializációs folyamatot, a társadalmi beilleszkedést facilitáló

tényezőként és kapcsolati alapként. Ebből fakadóan ennek támogatása a gyermekotthon

részéről kiemelt jelentőségű és megvalósulhat akár különböző közös programok

(eseményeken való részvétel, születésnapi buli barátokkal, tini-disco szervezése), akár –

előzetes telefonos egyeztetést követő- személyes kapcsolattartás formájában. Természetesen a

kapcsolattartás során, a gyámhivatal határozatában foglaltakat meg kell tartani.

A kapcsolattartás során a gyermekotthon részéről alapvető jelentőségű az intimitás biztosítása

oly módon, hogy a gyermek számára a nevelő, gondozó folyamatosan közvetítse a biztonság

érzetét.




24

A bekerülés és az adaptáció folyamata

Volt gondozási hely Gyermek Speciális gyermekotthon

Lehetőségek, jövőkép realizálása

Előgondozási megbeszélés

Megszervezése, támogató részvétel Kérdések, reflexiók Bemutatkozás–fényképek, közösség

(vezető, nevelő) (gyám, nevelő, mentor)

Kilátogatás, ismerkedés, döntés

Előgondozás

Elhelyezési értekezlet (Szakszolgálattal együttműködve)

Adaptációs megbeszélés Leválás-átgondozás-átszokás Ellátogatás a volt gondozási helyre

(vezető, nevelő, pszichológus, családgondozó) (mentor, nevelő, pszichológus, családgondozó)

Fogadás A gyermek fogadásának előkészítése „Vártunk Rád”- élménye Elkísérés az új otthonba

Közös teázás, mentorral közös program, gyermekekkel közös étkezés-ismerkedés

(gyám, nevelő, mentor, gyermekek, munkatársak)

Adaptáció Mentor-rendszer Életrend megismerése, elfogadása Gondozási-nevelési terv, A gyermek kapcsolat-

gondozási-fejlesztési terv rendszere




A gondozás és nevelés elemei- A speciális gyermekotthonban eltöltött idő strukturálása

A gyermekotthon szakmai tevékenységének esszenciáját az ott eltöltött idő strukturálása

jelenti mind a gyermekek, mind a kollégák számára. A tevékenységek megszervezésekor,

megvalósításakor egyaránt figyelni kell a gyermekekre, mint egyénekre, individuumokra a

maguk sajátos igényeivel, szükségleteivel, valamint az otthonra, mint együtt élő és együtt

működő gyermekek közösségére.

A szakmai program ezen eleme több operatív célt is szolgál, amelyeket a hatékony

időstrukturálás kidolgozásakor, mind az egységes tevékenységekre, mind a gyermek- vagy

lakásotthon szakmaiságának profilírozáskor, szem előtt szükséges tartani:

A gyermekek optimális személyiségfejlődésének, mentális-erkölcsi biztonságának

támogatása, az egyéni gondozási-nevelési tervben és a mentálhigiénés gondozási-

fejlesztési tervben foglaltak megvalósítása.

A gyermekek egyéni szükségletek és igények kielégítése, valamint az igényeikre

vonatkozó önreflektív képesség fejlesztése.

A gyermekközösség együttműködésének fejlesztése, kooperatív magatartásmód

kialakítása.

A gyermekközösség, mint pozitív identifikációs és szociális identitástudat alapjává,

azaz referenciacsoporttá válásának és akként való működésének segítése.

A gyermek- vagy lakásotthon megtartó, otthontartó szerepének biztosítása, a gyermek

otthon-képének és a hozzá való emocionális ragaszkodásnak, a kötődésnek, valamint a

gyermek érzelmi-egzisztenciális biztonságérzetének optimalizálása.

A speciális szükségletű serdülők számára kialakításra került szakmai program elemei, azaz a

másodlagos prevenciós munka alapvető céljai a következők:

1. Az identitáskrízis megoldásának optimalizálása, az identitásdiffúzió

megszüntetése a reális önismeret kialakításával.

2. Pozitív szociális identitási minta nyújtása, deviáns kortárscsoporthoz való

tartozás helyett társadalmilag elfogadott referenciacsoport biztosítása és ezáltal

a beilleszkedési nehézségek és zavarok korrekciója.

3. A deviáns magatartási formák korrekciója, pozitív identifikációs folyamat

katalizálása révén.




26

AZ ÖNISMERET FEJLESZTÉSE ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI

A bekerülő, speciális szükségletű serdülők énképe, önismerete gyakran bizonytalan, irreális,

téves. Ezért a speciális gyermekotthon pszichológusának csoportvezetésével lehetőséget

biztosítunk a csoportos önismeret fejlesztésére, melynek során önmagukról és társaikról

hiteles, torzítatlan képet kapnak, kialakíthatóvá válik a reális és optimális távolságú énkép-

énideál diszkrepancia, ezáltal megtanulják az egymásra való odafigyelést és elfogadást, a

másik és a saját maguk személyének tiszteletben tartását, valamint az önismeret alapját képezi

többek között a hatékony érzelem felismerésnek, és kifejezésnek, az érzelmi-indulati életük

kezelésében való kompetenssé válásnak, konfliktuskezelésnek, a szociális készségek

elsajátításának, egyszóval a megfelelő szintű szocializációs folyamatnak. A csoport

működésének további alapvető hatótényezője a serdülők természetes, életkori sajátosságként

megjelenő önismereti igénye, valamint egy számukra fontos közösséghez való tartozás érzése.

Téma Feladat, tevékenység

Bemutatkozás Nevek gyakorlása

Írásos feladatok (Önéletrajz, Honnan jöttem stb.)

„Csoportszerződés”

Csoportos bemutatkozó játékok

Az énkép vizsgálata Tenessee Énkép Skála

Testi önismeret és

önkifejezés Mozgáskoordinációs gyakorlatok

Szenzibilizálás gyakorlatai

Ritmusgyakorlatok

Közös mozgás élménye

Testi önismeret-fejlesztő játékok

Nyilvános és rejtett

tulajdonságok Önmegfigyelés

Önjellemzés és társjellemzés

Rajzos, írásos önbemutatási gyakorlatok

Metamorfózis teszt (és játék: Mi lennél, ha…?)

Az énkép és a viselkedés Egymás és saját viselkedésének megfigyelése, utánzásos játékok

Az énkép közvetítése

Kognitív disszonancia és feloldása

Az énideál Vizsgálata, kifejezése

Az énideál összetevői

Az énideál projekciója




27

KORREKTÍV-TERÁPIÁS FEJLESZTŐ CSOPORTOK ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI

A csoportok célja a speciális szükségletű serdülők tüneteinek hatékony korrekciója, megoldási

minták nyújtása és elsajátítása. Az itt bemutatásra kerülő csoportok nyitottak és – a bent lét

időtartamának bizonytalan hossza miatt – témacentrikusak (egy-egy problémakör viszonylag

konkrét, célirányos levezetése), amely témák az előbb említett tünetek megoldását,

korrekcióját tűzik ki célul, arra koncentrálnak.

1. A motivációs-érzelmi-akarati élet korrekciója és fejlesztése: mindamellett, hogy ezen

foglalkozások során megismerik érzelmi világukat, egyéni motivációs hierarchiájukat,

megtanulják azokat hitelesen és nyíltan, de mégis szublimáltan, a társadalmi normáknak

megfelelően kifejezésre juttatni.

Elsajátítják a hatékony agressziókezelést AVP (Alternatívák az Erőszakkal Szemben)

tréning keretében. A csoport elfogadása, nyitott légköre lehetővé teszi a szabad

érzelemkinyilvánítást, ugyanakkor a szakember segítségével megtanulják kanalizálni

azt. Az életkor sajátosságait figyelembe véve nagy hangsúlyt fektetünk a kortárscsoport,

baráti társaság, szerelem, párválasztás és a szexualitás kérdésére, a veszélyek és

problémák feltárására, ismeretterjesztésre, tájékoztatásra és tanácsadásra.

Az individuális motivációs struktúra megismerése és személyre szabottan való

optimalizálása szintén alapját képezi a reszocializációs folyamatnak és az érett

személyiség kialakulásának. Továbbá fontos kiemelni a felgyorsult akceleráció és a

tájékozottság, valamint szocializációs hiányosságok miatt bekövetkező korai és

meggondolatlan szexuális élettel kapcsolatos problémákat, amelyek veszélyeire,

következményeire és elkerülésére, valamint a felelősségteljes párkapcsolat jelentőségére

külön hangsúlyt fektet a szakmai program ezen része.




28

Téma Tevékenység, feladat

Személyiségprofil „Általánosabb” tesztek, csoportos megbeszélés

CPI felvétele (egyéni visszajelzés)

Érzelmek felismerése Játékos formában (képekről, hangokból, filmekből)

Alap- és összetett érzelmek

Szociális Intelligencia Teszt felvétele, csoportos megbeszélése

Érzelemkifejezés Alap és összetett érzelmek kifejezésének gyakorlása nonverbális

módon

Érzelmek tudatosításának, felvállalásának gyakorlatai (introspektív

és énkifejező játékok)

Agresszió és kezelése Az agresszió fogalmának tisztázása

Egymással szembeni agresszió és kezelése

Harag és Düh Skála (egyéni visszajelzés, közös megbeszélés –

agresszió „önmagunkkal szemben)

AVP Tréning (csak képesítéssel vezethető)

Proszociális érzelmek Segítségnyújtás, támogatás, altruizmus ( a téma feldolgozása csoportos

megbeszélés és játékos formában történik)

Szeretet, barátság, szerelem Csoporton belüli és azon kívüli barátságok

Kötetlen beszélgetés a szerelemről

Szexualitás Kötetlen és nyílt beszélgetés, ismeretterjesztés, tájékoztatás,

figyelemfelkeltés (problémák, veszélyek). A felelősségteljes

párválasztás, anyaság-apaság.

Motivációs struktúra Egyéni célrendszer, célhierarchia felmérése, felépítése (projektív

módszerrel pl. Mondatbefejezések)

TAT felvétele (akár csoportos, írott formában – közös

megbeszélés)

2. Szociális készségek korrekciója és fejlesztése: talán a legfontosabb szempontként kell

kezelnünk a speciális szükséglet –legyen az bármelyik formája- tünetein belül a

szociális szféra zavarát. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk azon képességekre, amelyek

hatékonnyá teszik a kikerülő gyermeket, fiatalt a társadalomba való beilleszkedésben,

illetve a szűkebb környezetbe (család, lakásotthon) való integrálódásban. Ezek között

szerepel az empátia-, tolerancia-, kommunikáció- és konfliktuskezelés fejlesztése, az

ezekben való jártasság megszerzése, valamint a szűkebb és tágabb értelemben vett

csoportban élés szabályainak (normák, versengés, kooperáció) elsajátítása.




29


Az empátia Az egymás felé fordulás, beleélés gyakorlatai

Empatikus készség fejlesztése

Empátia Skála felvétele és megbeszélése

Sztereotípiák és előítélet Jellegzetes sztereotípiák megbeszélése

„Vita” az előítéletről (pl. egy film kapcsán)

Ember- és személyiségtípusok

Az előítéletes személyiség és csoport (feldolgozás játékos,

vagy projektív formában)

Tolerancia Egymás elfogadása, megértése

A feltétel nélküli elfogadás gyakorlatai

Társadalmi, társas és csoportbeli

szerepek Csoportbeli szerepek (szociometria alapján)

Csoporton kívüli szerepek (szerepjátszás, megszemélyesítés)

Pszichodramatikus foglalkozások (szerepek tudatosítása,

szerepekhez való viszony tisztázása, feszültségoldás)

Férfi -és Női- szerepek a családban, a gyermekotthonban, az

életben

Szerepkonfliktusok

Csoport- és társadalmi normák Csoportbeli és társadalmi normák összegyűjtése

A normák szerepe a társas életben (közös megbeszélés)

Konformizmus és deviancia (a témával kapcsolatos film vagy

színházi élmény feldolgozása)

Együttműködés és versengés, a

csoportteljesítmény Kiscsoportos játékok, melynek során megtapasztalhatják a

serdülők a kooperáció és a versengés közötti különbséget,

előnyöket, hátrányokat

Az egyéni és a csoportos munka hatékonyságának

összehasonlítása

A csoportos döntéshozatal jellegzetességei

Kommunikációs hatékonyság és

kommunikációfejlesztés Retorikai alapelvek

Beszédtechnikai alapok

Kommunikációs gátak és feloldásuk

A meggyőző kommunikáció technikáinak gyakorlása

Konfliktuskezelés Konfliktusleltár készítésének módszerei

Konfliktuskezelési módok és hatékonyságuk, konfliktushelyzet

és a megoldási módok összehangolása

Egyénen belüli, egyének közötti és csoportközi konfliktusok

kezelése

3. Tanulási képességek és tanulási motiváció: mint azt korábban említettük, a speciális

szükségletként megjelenő zavarok, problémák velejárója, kísérő tünete a tanulási zavar.

A tanulási zavar, mint tünet mögött többféle ok húzódhat meg: tanulási alapképességek

nem megfelelő fejlettsége, inadekvát tanulási technikák és stratégiák, tanulásban való

motiváltság zavara vagy hiánya. Ezen témacentrikus csoport hivatott feltérképezni a

tanulási zavar mögötti okokat, hatótényezőket és kompetenssé tenni a serdülőt ezek

kezelésében.




30


A tanulás alapképességeinek fejlesztése

1. Figyelemfejlesztő tréning A figyelem terjedelmének növelése

A figyelem tartósságának fejlesztése

A hatékony figyelemmegosztás

A figyelem átvitelének gyakorlása

2. Emlékezetfejlesztés A rövid idejű memória fejlesztése (a tömbösítés módszere)

A hosszú távú memória fejlesztése – mnemotechnikai módszerek,

kontextushatás stb.

A konstruktív memória szerepe és felhasználása a tanulás során

3. Megértés fejlesztése Fogalomalkotás, lényegkiemelés

Összefüggések feltárása

A logikai felismerés fejlesztése

4. Problémamegoldás Konkrét és absztarkt gondolkodást igénylő feladatok

A divergens és a konvergens problémamegoldás gyakorlása

Analógiák használata

Feladattípusok és megoldásuk

Hatékony tanulási technikák Elemi tanulási technikák hatékonysága

A mélyrehatoló, a mechanikus és a szervezett tanulási formák

Tanulási stratágiák

Tanulási stílusok

Tanulási stílusok megismerése,

Hatékonyságának fejlesztése

Tanulási motiváció A gyermekre jellemző motívumok megismerése

A motívumok és a célok összehangolása

TEHETSÉGGONDOZÁS, ÖNKÉPZÉS ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI

Olyan csoportok létrehozását is fontosnak tartjuk a speciális gyermekotthon szervezeti

keretein belül, amelyek kevésbé, illetve csak közvetetten tűzik ki a terápiát, a disszociális

zavar korrekcióját célul, sokkal inkább a gyermekek érdeklődésének és tehetségének,

adottságainak, képességeinek megfelelően alakulnának ki.

A csoportok célja egyrészt a szabadidő hasznos, strukturált, saját választáson alapuló

eltöltése, másrészt a gyermek meglevő képességeinek kibontakoztatása, a tehetséggondozás.

Ilyen csoportok és programok biztosítása révén felkelthető a gyermek belső motiváltsága

(amely átvihető a tanulásra, illetve más tevékenységi formára is), átélheti kompetenciáját a

sikerélmény és a pozitív visszajelzések révén, énképe pozitívabbá válik, önbizalma növekszik,

megtanulja idejét strukturálni, és olyan viselkedésformákat sajátíthat el, amelyek segítik

speciális szükségletből fakadó tüneteinek (érzelmi élet, szociális készségek zavara)

kanalizálását, a társadalom által is elfogadott tevékenységi formákba való szublimálását.




31

Az öntevékeny, önképző és tehetséggondozó csoportok tematikáját a gyermekek érdeklődése

és az intézmény tárgyi valamint személyi feltételek határozzák meg, most néhány példával

szeretnénk érzékeltetni koncepciónkat:

Irodalmi-, színjátszó kör

Hagyományőrző, kézműves csoportok

Zenei tehetséggondozás

Informatikai és egyéb reál irányultságú gyerekek tehetséggondozása

„Kiskert” barátok köre: dísz- és haszonnövények gondozása

Ping-pong

Küzdősport

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI

Speciális szükségletű gyermekek esetében a korrekción és fejlesztésen túl nagy hangsúlyt kell

fektetni a további deviáns magatartásmódok elkerülésére, és társadalmilag elfogadott, helyes

és követendő minták nyújtására. Ezen korosztály új ismeretekre való nyitottságának

kihasználásával megelőzhetővé válnak a serdülőkorban kialakuló szenvedélybetegségek, a

kábítószer- és alkoholfüggőség, valamint elkerülhető a korai és meggondolatlan szexuális élet

negatív következményei.

A pszichoaktív szerekkel élő serdülők esetében viszont már másodlagos, illetve harmadlagos

prevencióról beszélhetünk, így számukra elterelésként, illetve terapeutikus jellegű

folyamatként jelennek meg ezen elemek.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő egészségcentrikus nevelés módjai, formái a

következők:

1. Tájékozató, ismeretterjesztő előadások (meghívott előadókkal, ennek érdekében

szorosan együttműködve a város szakembereivel, helyi rendőrkapitányság

bűnmegelőzési osztályának munkatársaival, illetve a körzeti megbízottal, helyi

mentőállomás képviselőjével, dolgozóival, a lakásotthon körzeti, illetve a gyermekek

iskoláinak védőnőivel, a körzetileg illetékes háziorvossal, Drogambulanciával, Kiút

Alapítvánnyal, alternatív megoldásokat kínáló, szakmailag elismert

természetgyógyászokkal, helyi és környékbeli e témában működő alapítványok, civil

szervezetek, klubok vezetőivel, illetve tagjaival, esetleg országosan elismert és

közismert szakemberekkel)




32

o A dohányzás káros következményei

o A szexuális élet témaköre, veszélyei, nemi betegségek

o A kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek és veszélyek

o A bűnmegelőzés

o Az alkoholizmus témakörében.

2. Kötetlen és nyílt beszélgetések, teadélutánok szervezése, akár a többi lakásotthon

gondozottjaival közösen -amennyiben ennek lehetősége a speciális gyermekotthonban

élő gyermekek, mint csoport valósága és aktuális létállapotuk alapján megvalósítható-,

ahol lehetőség van egymás véleményének, attitűdjének, hiedelmeinek és tévhiteinek

megismerésére és tudatosítására

A barátság és a kortárskapcsolatok jelentőségéről.

A szexualitással kapcsolatos attitűdök, a korai szexuális élet következményei, a

felelősségteljes párkapcsolat témájáról.

Nemi betegségekről

Biztonságos szexről

3. Korosztályonkénti vetélkedők szervezése, ahol a devianciákkal kapcsolatos ismeretek

összegyűjtése és megoldási módok aktív keresése mellett átélnék a csoportok közötti

versengés és kooperáció élményét, ezáltal indirekt módon fejlesztve szociális

készségeiket.

4. Egyéni és csapatjátékra egyaránt lehetőséget biztosító sportversenyek rendszeres

szervezése, a sportolási lehetőség folyamatos biztosítása mellett.

EGYÉNI TANÁCSADÁS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE

A speciális otthon szakemberei lehetőséget biztosítanának az egyéni, négyszemközti

tanácsadásra és terápiára, egyrészt a gyermek igényei, másrészt a szakember (pszichiáter,

pszichológus, családgondozó, szociális munkás, nevelő) javaslata alapján. Ezért is fontos,

hogy a gyermek bekerülésekor már megismerkedjen azokkal a személyekkel, akik

problémájában hatékony segítséget tudnak nyújtani és kialakuljon az a bizalmi légkör,

amelyben ezt kérik is. A szakemberek napi szintű jelenléte és a rendszeres tanácsadás,

valamint annak feltételeinek megteremtése (otthonunkban a terápiás helyiség) ezt lehetővé

teszik. Az egyéni tanácsadás menete a következőkben foglalható össze.




33

Anamnézis felvétele, lehetőség szerint a család, illetve a bekerült gyermek előző

gondozási helyén élők bevonásával

A serdülővel történő exploráció a problémára, a tüneteinek megélésére és

feldolgozására vonatkozóan, az egyéni igények feltérképezésére.

Diagnosztikus eljárások alkalmazása, amely a speciális szükséglet jatrogén

ártalmainak, valamint a serdülő képességeinek, érdeklődési preferenciájának

felmérését tűzi ki célul, egyrészt a tanácsadás további menetének, másrészt a serdülő

jelen környezetbe való beilleszkedésének elősegítése és megtervezése céljából.

Tanácsadási és terápiás módszer tervezése és megvalósítása. A tapasztalat alapján

adekvát alkalmazási területek és technikák a következők: krízisintervenció, kognitív

viselkedésterápia, rövid dinamikus terápiák. Pszichológusunk egészségpszichológus

végzettségű.

A tanácsadás és a terápia sikerességének felmérése, a szükséges változtatások

megtervezése és végrehajtása.

Szükség, illetve igény esetén a terápiába bevonható a család is – konzultáció, nevelési

tanácsadás formájában- , hisz mint azt említettük a gyermek leginkább tünethordozó, és

eredményes reszocializációjához elengedhetetlen a közvetlen környezet viszonylagos

„egészsége”. Ehhez a gyermekotthon pszichológusának, családgondozójának tevékenységén

túl szükséges az alapellátás családgondozójával, illetve lehetőség szerint a nevelési tanácsadó

szakembereivel való együttműködés, kiemelten abban az esetben, amikor lehetőség nyílik a

hazagondozásra, a vér szerinti családba való visszaillesztésre-visszailleszkedésre.

AZ ISKOLÁZTATÁS

A sikeres szocializáció alapja a személyes kompetenciák meglétén túl a megfelelő iskolai

végzettség, illetve képesítés megszerzése. Ennek egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a

serdülők a beilleszkedés időszakát követően képességeikhez mérten közoktatási

intézményben tanuljanak, vagy akkreditált szakmai képzésben vegyenek részt. A speciális

szükségletű serdülők egy része alaptünetéből következően magántanulóként végzi

tanulmányait. Amennyiben a speciális gyermekotthon vonzáskörzetében létezik kis létszámú

osztályban, esetleg alternatív pedagógiai program keretében magatartási- és beilleszkedési

zavarban szenvedő gyermekek oktatását vállaló iskola, eredményesebb és a serdülők




34

szempontjából hatékonyabb ezen intézménybe való járásuk. Egyrészt csökkenti a szeparáció

érzését, lehetővé teszi a „külső” kortárskapcsolatok kialakulását, kialakítását és motiváló ereje

is jelentősebb a tanulás irányába, mint a magántanulói jogviszonyban való képzésben.

A célok operacionalizálásával kapcsolatban a következő tevékenységek, feladatok elvégzésére

kerülhet sor a speciális gyermekotthon szakemberei, valamint a megvalósítást segítő további

szolgáltatókkal (iskolák, képzési intézmények) való együttműködés révén:

Magántanulói jogviszony indokoltságának felmérése

A serdülők és fiatal felnőttek képességeinek és érdeklődésének felmérése

A lehetséges oktatási intézmények és képzések kiválasztása, kapcsolatfelvétel

Beiratkozással kapcsolatos feladatok elvégzése

A folyamat, vagyis az intézményválasztás sikerességének és az iskolalátogatás

rendszerességének folyamatos nyomon követése több szinten valósulhat meg:

Az intézményben dolgozó pszichológus rendszeres pályaorientációs, illetve tanulási

motivációt facilitáló foglalkozásokat tart, amelyeken felméri és dokumentálja a

pszichés hatásokat, esetleges problémákat, változtatási igényeket a gyermekek részéről

A fejlesztő pedagógus-szükség és lehetőség szerint- tantárgyanként korrepetálja a

serdülőket, igény szerint, így érzékelhető és figyelemmel kísérhető a hatékonyság (a

gyermek képességeinek megfelel-e az iskola, illetve a képzés). Ezen túlmenően a

tanulási alapképességeket (figyelem, emlékezet, problémamegoldás, megértés)

fejlesztő foglalkozásokat tart, illetve segíti a hatékony tanulási technikák és stratégiák

elsajátítását. Tevékenysége kiemelkedő jelentőségű, hisz mint az korábban említésre

került, a speciális szükséglet kísérő tünete a tanulási problémák, zavarok, és ennek

megoldása, enyhítése, ezzel való adekvát, célirányos foglalkozás a speciális

szükségletből fakadó egyéb problémák, zavarok további kiterjedését is

megakadályozza, illetve akár direkt sikerélményhez is juttatja a gyermeket,

optimalizálhatja a tanuláshoz-teljesítményhez való viszonyát.

A nevelők folyamatos kapcsolattartása az iskolával lehetővé teszi az iskolalátogatás

rendszerességének közvetlen ellenőrzését, az osztályfőnököktől, illetve a szakmai

képzésben résztvevők esetében pedig a tanfolyam vezetőitől kapott visszajelzések a

folyamat diagnosztikus értékelését biztosítják.




35

A tanulásban nyújtott, a gyermekek és fiatal felnőttek képességeinek megfelelő, vagy azt

túlszárnyaló teljesítmény önmagában is lehetne jutalmazó értékű, kellő belső motivációs bázis

alapján. Azonban speciális szükségletű serdülők esetében szükséges olyan adekvát, a céllal

összefüggő, mégis kézzel fogható, extrinsic motivátor, jutalom bevezetése, amely számukra is

kellő pozitív visszajelzést és elismerést nyújt a folyamat további sikeres megvalósításához és

az együttműködéshez.

Sikeres szocializáció

A gyermekek, fiatal felnőttek számára biztosított legyen a megfelelő iskolai végzettség, vagy

szakma megszerzése, valamint a továbbtanulás lehetősége

A gyermekek képességeiknek megfelelő közoktatási intézményben

tanuljanak, vagy akkreditált szakmai képzésben vegyenek részt.

a megfelelő oktatási és képzési lehetőségek, a gyermek további szükségleteinek megfelelő

intézmények megkeresése, fogadókészségének oktatással kapcsolatos intézmény, szervezet

felmérése (kollégium, gyakorlati helyek)

Képesség és Intézményválasztás Beiratkozás A gyermek

érdeklődés kapcsolatfelvétel elkísérése

vizsgálata

Folyamatellenőrzés szintjei:

Nevelők és oktatási, képzési intézmény folyamatos kapcsolata

Pszichológus

Fejlesztő pedagógus

Iskolaválasztás sikerességének

felülvizsgálata




36

REKREÁCIÓS PRORAMOK

Kulturális- és élményprogramok szervezése eseti jelleggel, de kiemelt jelentőségű nyáron,

iskolaszüneti időben, a helyi sajátosságok és a fenntartó által biztosított lehetőségek alapján,

amelyek célja a gyermek kulturális érzékenységének növelésén túl a pozitív élményekhez

juttatás, valamint a közösségépítés, illetve a gyermek- és lakásotthonok közötti kapcsolat

erősítése. Speciális szükségletű gyermek esetében az időstrukturálás, a tevékenységi keretek

meghatározása –amelyet a programok céltudatos szervezése biztosít- nem csupán pedagógiai,

hanem indirekt terápiás hatással is bír. A programok révén továbbá lehetőség nyílik a

gyermek én-hatékonyságának, kompetenciaérzésének növelésére (pl. Ki mit tud?,

Kalandparki látogatás), sikerélményekhez juttatásra, illetve a programok szervezésébe való

bevonás-bevonódás kapcsán pozitív mintanyújtásra és a közösségért érzett felelősség

kialakítására, növelésére. Ilyen programok lehetnek:

Múzeum, könyvtár, színház, játékműhely, mozi

Ifjúsági Ház programjainak látogatása

Strandolási lehetőség biztosítása

Élményparki, kalandparki látogatások, állatkert, vadaspark

Lovaglás

Erdőjárás, piknik, a természet megismerése

Nyári egynapos és többnapos kirándulások közösen szervezett úticélokkal

ÁGOTA napokon való részvétel

Lakásotthonok közötti sportnapok, olimpiák, művészeti bemutatók, ki mit tud - jellegű

programok, sütő-főző versenyek stb. szervezése, lebonyolítása, azokon való aktív

részvétel.

Lakásotthonokkal együtt eltöltött gyereknap –amely segítheti önmaguk elfogadását,

felvállalását, csökkenti a szeparáció érzését és támogatja a reintegráció folyamatát.

Nyárbúcsúztató

Városi programok, fesztiválok, koncertek

Sport- és játéktevékenységek szervezése a gyermekek életkorának, fejlettségének, és

érdeklődésének megfelelően. A sport a rekreáción túl a feszültség levezetés, indulatkiélés

egyik lehetősége. Továbbá speciális szükségletű gyermekek számára indirekt fejlesztési

módként is megjelenik. Esetükben a választott sporttevékenység meg kell feleljen

képességeiknek, hiszen célunk a sikerélményhez juttatás és ezen sikerélmény átvitele más,




37

akár tanulási képességekre. A gyermekek többsége jól érzi magát más gyermekek között,

egymástól sokat tanulnak, gyakran utánozzák egymást. A közös tanulás és a közös játék

fejlesztő hatású lehet. Az ügyesebbek és jobb képességűek egy életre megtanulhatják, hogy az

emberek közötti különbségek nem akadályozzák a kapcsolatot és az együttműködést. A

gyengébben teljesítő gyermekek pedig átélhetik azt a biztonságérzetet, amit társaik segítsége

jelent, és ez nem ritkán jobb teljesítményekre is ösztönzi őket. Így minden gyermekben

kialakulhat a reális önértékelés és egymás teljesítményeinek pontosabb megítélése. A közös

játék szervezésekor előnyben részesítjük a nagymozgásos játékokat, sorversenyeket, illetve a

közös alkotótevékenységeket.

A gyermekotthonban élő gyermekek –és kollégák- számára is fontos az egyéni, történelmi és

tradicionális (egyházi) ünnepek közös átélése, megtartása. A gyermek születésnapja, a húsvét,

a karácsony, farsang megünneplésére az otthon Életrendje alapján kerül sor. Biztosítani kell

továbbá a más kulturális-szubkulturális közegből érkező gyermek hagyományainak,

ünnepeinek az adott szokás szerinti megtartását, amely alapját képezi az etnikai hovatartozás

érzése, az etnikai identitás kialakulásának. A romaügyi referens ezen alkalmakkor autentikus

tanácsaival, részvételével segíti az otthon dolgozóit esemény szervezésében, lebonyolításában.

BŰNMEGELŐZÉST CÉLZÓ PROGRAMOK

A diszociális zavarral küzdő serdülők esetében a másodlagos preventív munka keretén belül

kiemelt jelentőségű az egészségfejlesztés, az egészséges életmódra nevelés, valamint a

további deviáns magatartásmódok kialakulásának megelőzése, így a bűnmegelőzés, nem

csupán elkövetői, hanem áldozati oldalról is.

A speciális gyermekotthon szakmai programjában megfogalmazott célja ezen serdülők

védelme, amely védelem leginkább arra vonatkozik, hogy a fiatalok önmaguk tudják

megfogalmazni reális énképen, lehetőségeiken alapuló céljaikat, beépítsék azon értékeket,

amelyek lehetővé teszik a társadalomba való sikeres „visszailleszkedésüket”.

Az új magatartásminták, viselkedésmódok elsajátítása és internalizálása többlépcsős folyamat,

amelynek része az egészségfejlesztés és a bűnmegelőzés.

A kidolgozásra került szakmai program a következő pontokon kapcsolódik szorosan a

bűnmegelőzéshez:




38

A reális énképen alapuló önismeret révén kialakul az optimális énkép-énideál

diszkrepancia, melynek következtében a serdülők felmérik lehetőségeiket és

képességeiket, céljaik megvalósíthatóságát és annak társadalmilag is elfogadott

formáit, az érvényesülés és a siker adekvát elérési módozatait.

Az érzelmi-akarati szféra optimalizálása és a szociális készségek megfelelő kialakítása

elősegíti egyrészt az agresszióra adott reakciók hatékonyságának növekedését

(áldozattá válás csökkentése), másrészt saját indulataik kanalizálása és elaborálása

redukálja az agresszív magatartásmódok, bűncselekmények megvalósítását, abban

való részvételt.

Az egyéni érdeklődésnek megfelelő strukturált szabadidős tevékenység

(tehetséggondozás, önképzés) válhat az önmegvalósítás internalizálódott módjává az

esetleges bűnelkövetés helyett.

Ismeretterjesztő előadások, vetélkedők és a sportversenyek alternatívát mutatnak és

önindította módon mintát nyújtanak a deviáns magatartásformákkal (kábítószer-

fogyasztás, alkoholizmus, bűnelkövetés) szemben.

A reintegrációs program sikeressége révén a társdalomban való érvényesülés

elfogadott formáit sajátíthatja el a serdülő, nevezetesen a megfelelő iskolai végzettség

és képzettség megszerzése „kiemeli” őt a bűnmegelőzés elsődleges célcsoportjai

közül.

A bűnmegelőzést és az egészségorientált nevelést célzó programok rendszeressége és a

speciális otthon életébe történő integrálása révén a gyermekek megismerhetik, felmérhetik és

tudatosíthatják azon veszélyeket és következményeket, amelyeket a deviáns magatartási

formák hordoznak, valamint aktívvá és motiválttá válnak azon megoldási módok

elsajátításában, amelyek révén elkerülhetővé válnak. A bűnmegelőzéssel kapcsolatos

secunder prevenciós tevékenység eszközei a következők lehetnek:

Tájékozató, ismeretterjesztő előadások a társadalmi devianciákról és

következményeiről

Témacentrikus tréning (hatékony agressziókezelés, konfliktusmegoldás)

Önálló aktivitást igénylő tevékenységek (vetélkedőhöz ismeretgyűjtés, könyvtárazás,

beszámolók és előadások megtartása, képességek bemutatása művészeti fesztivál

keretében)

Bűnmegelőzési napok –esetleg tábor- szervezése, segítő szervezetek (rendőrség,

pártfogói felügyelet, áldozatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek) bevonásával




39

A MINDENNAPI ÉLETGYAKORLAT ELEMEI

A speciális gyermekotthon mindennapi tevékenységeiben, a ház körüli teendőkben való

aktív részvétellel, abban érdekeltté és motiválttá téve a gyermeket, és a közösséget,

szintén szerves részét képezi annak a folyamatnak, melynek révén az otthonból kikerülve

a serdülők, fiatalok maguk is képesek lesznek önálló életvitelre és életvezetésre.

„15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

84. §

(4) Az ellátást nyújtó

c) a gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése

érdekében életkorának megfelelően bevonja

ca) a háztartási teendők végzésébe

cb) a családi gazdálkodás megtervezésébe

cc) a pénzkezelésbe.

A csoportgazdálkodás

125/A. § (1) A lakásotthonban, illetve ha a gyermekotthon gazdálkodási rendje lehetővé teszi, a

gyermekotthoni csoportban önálló csoportgazdálkodás folyik a működtető által a lakásotthon,

illetve a csoport számára rendelkezésre bocsátott havi ellátmányból.

(2) A csoportgazdálkodás pedagógiai célja a családi háztartás vezetésének modellezése annak

érdekében, hogy a gondozott gyermek képessé váljon saját háztartás vezetésére.”

Ennek érdekében szakmai ajánlásként a házimunkába való bevonás módjai a következők

lehetnek:

A munkatársak megbeszélik, összegyűjtik azon tevékenységeket, amelyekbe a

gyermekeket bevonnák, részben mindennapi szinten – kenyérvásárlás, takarítás,

mosás, mosogatás, vasalás, udvari tevékenységek, körlettakarítás, fűnyírás utáni

gereblyézés; részben alkalmanként – ünnepekre való készülődés-sütés-főzés, otthoni

dekoráció évszakonként stb.

A gyermekek maguk között megbeszélik, felosztják a mindennapi tevékenységeket

(pl. közös helyiségek, udvar rendben tartása, kenyér megvásárlása, felsöprés,

felmosás, mosogatás) és ennek menetét, beosztását leírják, kifüggesztik az otthonban.

A gyermek mentora feltérképezi a gyermek számára érdekes, vonzó, kedvelt ház

körüli, alkalmankénti tevékenységeket, amelyekben szívesen részt venne, részt

vállalna, majd a mentorok segítenek a tevékenységek megszervezésében,

megvalósításában.




40

A megbeszélt, elvállalt tevékenységeket a gyermekek a munkatárssal, mentorral

közösen végzik, aki segítséget nyújt és ezáltal folyamatos visszajelzést biztosít a

gyermek számára.

Közös együttléten (étkezések, otthongyűlés) értékelik az elvégzett tevékenységeket,

esetleg módosítanak a tevékenységek felosztásán (a módosítás kiemelten fontos új

gyermek érkezésekor)

A speciális gyermekotthon mindennapi élete, tevékenységei napi életgyakorlatként

foglalhatók össze. Ennek egyik fontos eleme a Házirend és ezen belül az Életrend

megalkotása. Az Életrend, amely a gyermekek számára a kiszámítható, napi tevékenységek

kereteit tartalmazza, közös team-munka eredményeként születik meg, amelyben a gyermekek

maguk is aktívan részt vesznek, nem csupán tudomásul veszik azt. Az Életrend

megalkotásakor, illetve módosításakor –gyermekcsoport változásakor, iskolaidőszakban,

illetve nyári szünetben, új tevékenységek, lehetőségek bevezetésekor- a munkatársak

összeállítják az Életrend vázát: a napi tevékenységek sorrendjét, időigényét, az értékelési

rendszert. Ezt követően a gyermekek közösen megbeszélik, véleményezik, kiegészítik azt,

majd egy otthongyűlés keretében konszenzusos döntési folyamat révén kialakítják az Életrend

végleges formáját, amelyet a gyermekek aláírnak. Mint azt korábban kifejtettük, új gyermek

érkezésekor is az Életrend elfogadásának módja a szabályok és keretek belsővé tételét,

interiorizációját célozza. A Házirend ezen túlmenően tartalmazza a jogszabályban

meghatározott jogokat és kötelezettségeket, a gyermekek és munkatársak közötti

együttműködés kereteit és elvárt módját, így valódi szerződésként a munkatársak és a

gyermekönkormányzat képviselőjének egyetértésével határozattal lép életbe.

„15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

112. § (1) A gyermekotthon belső életének rendjét, a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és

kötelességei teljesítésének szabályait a házirend tartalmazza. A házirendben kell megállapítani

különösen

a) a napirendből adódó feladatokra,

b) a gyermek, fiatal felnőtt viselkedésére, továbbá a gyermekeknek, fiatal felnőtteknek egymással,

valamint a gyermekotthon dolgozóival szemben tanúsítandó magatartására,

c) a gyermeknek, fiatal felnőttnek a hozzátartozókkal, illetve más személyekkel történő

kapcsolattartására, a látogatás rendjére, az intézetből történő eltávozás és visszatérés rendjére,

d) a panaszjog érvényesítésének módjára [Gyvt. 36. § (1) bek.],

e) az érdekképviseleti fórum véleményezési és egyetértési jogának gyakorlására

vonatkozó előírásokat.

(2) A házirendet az igazgató a nevelőtestület, valamint a gyermekönkormányzat véleményének

figyelembevételével és az intézményben működő érdekképviseleti fórum egyetértésével hagyja jóvá.

(3) A házirend egy példányát a gyermekotthonban jól látható helyen ki kell függeszteni.”




41

A mindennapokba szervesen beépülnek a közös étkezések, amelyek a praktikus készségek

(előkészítés, főzés, háztartási tevékenységek) fejlesztésén túl erősíti a gyermekekben az

összetartozás és a hovatartozás élményét is. Az étkezésekre, szükség szerinti diétára

vonatkozó jogszabályi előírásokat a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, valamint a

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv által előírtak tartalmazzák.

A napi életgyakorlat része az egészséges szemléletmód kialakítása révén a személyes higiénén

túl az időszakos, illetve szükség szerinti orvosi-egészségügyi szűrővizsgálatokon való

részvétel, mint fogászat, szemészet, illetve a védőnői szolgálattal való kooperatív kapcsolat

működtetése mind a preventív tájékoztatás, mind a szükséges egészségügyi, vagy korrektív

szolgáltatások (pl. gyógytorna) igénybevételének céljából.

A gyermekek önszerveződésének elősegítését és érdek- és jogérvényesítését a gyermek- és

lakásotthonok mindennapi életgyakorlatába építjük be. Ennek egyik formája a

Gyermekönkormányzat működtetése, ami a gyermek- és lakásotthonban élő növendékek

mellett az utógondozottakat is magában foglalja. A tagokat a gyermekek maguk közül

választják ki és javaslataik, ötleteik, érdekeik képviseletének ellátásán túl programok

szervezését, és az önszerveződés sikerességének megélését is segíti a működése. A speciális

gyermekotthonban lévő Panasz-ládába a gyermekek névtelenül írhatják le kéréseiket,

észrevételeiket, ötleteiket. A gyermekek jogaiknak érvényesítése érdekében a gyermekjogi

képviselőhöz is fordulhatnak, akinek az elérhetősége mindenki számára hozzáférhető kell

legyen.




42

A NEVELÉSI FELÜGYELET

A NEVELÉSI FELÜGYELET INDOKOLTSÁGÁNAK PEDAGÓGIAI-PSZICHOLÓGIAI HÁTTERE

A nevelési felügyelet kialakítása a speciális igényű gyermekeket ellátó gyermekotthonon

belül szorosan kapcsolódik azon célokhoz, amelyek a gyermekek életkori, nemi, valamint

speciális szükségleteikből fakadó igényeihez igazodnak, és lehetővé teszik a

személyiségfejlődés, valamint a reszocializációs folyamat optimalizálását.

A magatartási és beilleszkedési zavart mutató, vagy pszichoaltív szerhasználó, súlyos

pszichés zavarban szenvedő gyermekek esetében gyakran előfordulhat olyan viselkedési

forma, amely közvetlenül veszélyezteti saját és környezete testi-pszichés épségét. Itt

gondolhatunk az acting out reakciókra, amelyek heveny, akár szélsőségesen extra- vagy

intrapunitív, antiszociálisan agresszív megnyilvánulások. Az acting out viselkedés

kialakulását, megnyilvánulását a következő ábra szemlélteti:

Frusztráció Agresszió – szélsőséges esetben acting out Regresszív megnyilvánulás

Gondolkodás formai változása (beszűkülés)

Gondolkodás tartalmi változása (emocionális alapú)

Koncentrációképesség csökkenése

Realitáshoz való viszony megváltozása

Kommunikációs gátlás

Önbüntető tendenciák Antiszociális agresszivitás

Az acting-out viselkedés kialakulása és következményei




43

Frusztrációnak tekintjük azon helyzeteket, amelyekben a személy céljának elérésében

akadályoztatva van. Ez adódhat külső, környezeti tényezőkből, ugyanakkor diszpozicionális,

személyiségbeli okai is lehetnek.

Speciális szükségletű serdülők esetében így különös gondot kell fordítani a bekerülés és az

adaptáció időszakára, hiszen számukra a szabályok elfogadás és betartása, az új személyekhez

való alkalmazkodás és az új közösségbe való beilleszkedés számos frusztrációs helyzetet

jelent. Ez egyrészt adódik primer szocializációs deficitjükből, másrészt azon jatrogén

tünetekből, amelyek révén alacsony frusztrációs toleranciával és kezdetleges elhárító

mechanizmusokkal, valamint megküzdési módokkal rendelkeznek.

A reakció jellegéből következően a gyermek átmenetileg nem vonható be kommunikációs

alapú terápiába, a gondolati beszűkülés és a koncentrációképesség radikális csökkenése

következtében.

Ezért szükséges átmeneti elkülönítése, amelynek során megakadályozható az agresszivitás

eszkalálódása, továbbterjedése, ezáltal megszüntethető a közvetlen veszélyforrás, amelyet

jelent saját magára és környezetére vonatkozóan.

A NEVELÉSI FELÜGYELET SZAKMAI CÉLKITŰZÉSEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

Hosszabb távon az említett sajátosságokból fakadóan a speciális szükségletű gyermekek és

serdülők viselkedészavarának korrekciójakor a gyermek adottságainak és képességeinek

fejlesztésén túl elsősorban a társas együttélés alapvető szabályainak elsajátítására, a szociális

készségek „újratanulására”, az antiszociális magatartásmódok helyett új alternatívák

felismertetésére kell helyezni a hangsúlyt.

A kortárscsoport jelentőségét és az életkori sajátosságból fakadó önismereti igényt

„kihasználva” csoportfoglalkozások keretén belül hatékonyabbá válhat az asszertív,

ugyanakkor proszociális magatartásmódok elsajátítása.

A nevelési felügyelet ugyanakkor nem csupán szeparációs lehetőség, hanem nevelési eszköz

is egyben a speciális gyermekotthonban, ezért fontos figyelembe venni ezen viselkedési

formára adott nevelői válaszokat, reakciókat, valamint az alapvető nevelői hozzáállást,

attitűdöt, azaz az agresszió kezelési lehetőségeit.

Az agresszióra adott válaszokat alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk.

Szubmisszív válaszokat adunk az agresszióra akkor, ha elfogadjuk a másik fél akaratát és a

sajátunkat háttérbe szorítjuk. Ez megnyilvánulhat menekülés, vagy behódolás formájában.




44

Asszertív reakcióknak nevezzük azon válaszokat, amelyeknek célja a saját akaratunk

érvényesítése. Ennek egyik formája maga az ellenagresszió, amikor az agresszorral szemben

ugyanazt a viselkedést alkalmazzuk. Hatékonyabb megoldási mód az, amikor megpróbáljuk

megérteni az agresszor motívumait, amennyiben lehetséges együttműködésre késztetni őt és

ezáltal megértetni vele magtartásának következményeit és alternatívákat nyújtani céljai

eléréséhez. Ezen megoldási mód alkalmazási lehetőségeit és gyakorlatát demonstrálják az

úgynevezett „asszertív tréningek”.

A mindennapi életben gyakran vannak olyan helyzetek, amelyekben ez utóbbi

agressziókezelés talán ideának tűnik, és nem alkalmazható, ugyanakkor ezen szemléletmód

elsajátítása a gyermeki agresszív megnyilvánulások hatékony kezeléséhez elengedhetetlen.

Egyrészt fontos megérteni a magtartás mögött meghúzódó okokat, célokat, motívumokat és

azt, hogy mennyire tekinthető életkori sajátosságnak. Mint azt számos kutatás bizonyítja, a

gyermekek elfogadják közvetlen környezetük véleményét róluk és szervesen beépítik azt

énképükbe. A gyermekét agresszívnak tartó nevelő tudattalanul alakítja ki a gyermekben azt a

magtartást, amelyet szerinte környezete „elvár” tőle és a későbbiekben annak megfelelően fog

viselkedni.

Továbbá a gyermeki agresszió esetleges jutalmazásán, vagy túlzott büntetésén túl

hatékonyabb, ha más alternatívákat választ a felnőtt, illetve választhat a gyermek.

Ugyanakkor az agresszió közvetlen letiltása sem vezet hosszú távon eredményre. Egyrészt

mint tiltott gyümölcs, a gyermek előszeretettel alkalmazza azt, amikor a tiltó személy nincs

jelen. Másrészt a büntetéssel nem arra lehet megtanítani a gyermeket, hogy viselkedése

milyen következménnyel jár, hanem arra, hogy hogyan rejtse és fojtsa el érzelmeit, ezáltal a

gyermek magába fordulóvá vagy súlyosan szorongóvá válhat.

Ahhoz, hogy megértsük a gyermek károkozó viselkedését, ismernünk kell az adott

magatartáshoz vezető okokat és motívumokat, fel kell ismernünk az agresszív viselkedés

célját. A gyermekkel értelmi szintjének megfelelően meg kell értetni és törekedni kell arra,

hogy megértse és előre lássa viselkedésének káros következményeit, és ezáltal saját maga

alakítsa ki azon szabályokat, amelyek alapján agresszív tendenciáit kontrollálhatja.

A személyi szabadság korlátozásával és a nevelési felügyelettel kapcsolatos tevékenységi

protokollt a 2. sz. melléklet tartalmazza.




45

A speciális gyermekotthon értékelési rendszere

A fordított zsetonrendszer –szakmai ajánlás

A speciális gyermekotthonban szakmai ajánlásként megfogalmazható értékelési mód célja,

hogy a gyermekek szenzitívebbé váljanak magára az értékelésre, miközben a feltétel nélküli

elfogadás és a teljesítménytől függetlenül szerethetőség érzését erősítjük bennük.

Tiltás helyett motiválás, büntetés helyett bizalom- ezek az alapvető fogalmai a pedagógiai

szempontból egységes értékelési és viselkedés-szabályozó rendszernek, amely a fordított

zsetonrendszer metodikáján alapul.

Bizalom: A módszer lényege, hogy minden gyermeknek minden nap bizalmat szavaznak a

felnőttek, amelyet „tárgyiasítva” egy-egy korong, vagy zseton jelent, amit minden reggel

megkapnak növendékeink. Ezt a zsetont a nap folyamán csak elveszíteni lehet- tenni tehát

alapvetően semmit nem kell érte- méghozzá a - munkatársakkal és gyermekekkel közösen

kialakított - szabályok megszegése esetén.

Motiváció: A zsetonok megtartása és gyűjtögetése már önmagában motiváló lehet, de

megtartott zsetonokat –számuktól függően- kisebb, nagyobb ajándékokra be lehet váltani.

Normakövetés: A szabályok esszenciális elemei a programnak, hiszen ezek ismerete és

betartása teszi lehetővé a zsetonok megtartását. A közösen kialakított szabályok

interiorizálttá, belsővé válnak, elősegítik a szocializációs folyamat optimalizálását.

Egységesség: A betartandó szabályok listája, a zsetonok elvételének szabályai egységesek, ez

lehetővé teszi, hogy minden munkatárs azonos módon alkalmazhassa a rendszert.

A fordított zsetonrendszer bevezetésének lépései:

1. A rendszer ismertetése a munkatársakkal, team-megbeszélés keretén belül, kérdések

tisztázása, a rendszer alapvető kereteinek és a bevezetés menetének meghatározása.

2. Otthongyűlés –a gyermekekkel és munkatársakkal tartott közös megbeszélés-

keretében

- a rendszer lényegének ismertetése a gyermekekkel, annak tudatosítása, hogy a cél

a bizalom érzetének megtapasztalása és elfogadása, valamint a motiválás, a

viselkedési alternatívák nyújtása

- a szabályok alkotása konszenzusos döntési folyamat eredményeképpen A

szabályok kialakításának szempontjai: korosztálynak és az adott gyermek- vagy

gyermekotthon sajátosságainak megfelelőek; közösen kerülnek kialakításra;




46

kellőképpen általánosak; az alapvető szocializációs és közösségi normákra

vonatkoznak; a tiltást kerülni kell, azaz viselkedési alternatívaként

fogalmazódjanak meg a szabályok.

- a zseton-megtartás lehetőségeinek megbeszélése (elvétel előtti figyelmeztetések

száma)

- a zseton-beváltás lehetőségeinek megbeszélése : közösen meghatározni egy

zseton-mennyiséget, ami beváltható ; minden gyermeknek lehet egyéni

jutalmazása, azaz kit mi motiválna, mire váltaná be a zsetonjait –továbbá érdemes

megkérni a gyermekeket egy közös lista készítésére, a beváltható jutalmakra

vonatkozóan ; lehetőség van arra, hogy kevesebb zsetonért kisebb jutalmakat,

többért nagyobb jutalmakat (amennyiben nem váltja be és többet összegyűjt –

ezzel neveljük a késleltetésre, takarékosságra stb. valami számára értékesebb

ajándékot is) kaphat ; a beváltható „ajándék” nem feltétlenül kell tárgyi eszköz,

játék legyen, hanem lehet akár kétszemélyes program (mozi, pizzázás stb…)

3. Szabálytábla készítése közösen, a gyermekekkel:

- szabályok rajzos-képes formában is megjelenhetnek rajta,

- és minden gyermek számára érthetőnek és egyértelműnek kell lennie.

4. A zseton-megtartás

- Minden gyermeknek van személyes táblája, ahová a zsetont kiteheti-felteheti. Ezen

túlmenően a munkatársak is vezetnek „nyilvántartást” a zsetonokról, azok

megtartásáról, számáról

- Zseton minden reggel mindenkinek jár – bizalom érzetének erősítése a

gyermekben.

- Zsetont csak elveszíteni lehet, amennyiben a gyermek 3-szori figyelmezetés

ellenére sem fejez be egy szabályszegő viselkedést. Fontos, hogy a zseton

elvesztéséről műszakváltáskor beszámoljanak egymásnak a kollégák, ennek

okáról, körülményéről, a gyermekre gyakorolt hatásáról, ezzel is erősítve a

munkatársak közötti egységességet az értékelés rendszerében és metodikájában.

- A megtartott zsetonokat be lehet váltani az előzőekben ismertetett otthongyűlésen

megbeszéltek alapján.




47

Kikerülés a speciális gyermekotthonból - A reszocializáció és a reintegráció folyamata

A speciális otthonban eltöltött időszak – amely maximálisan 2 év lehet- végéhez közeledve a

gyermek további sorsának alakulásához nagyon fontos a megfelelő szocializáltság kialakítása,

amely speciális szükségletű serdülőknél a reszocializálás folyamatát jelenti. Bár bemutatásra

került program minden eleme integrálja ezt a folyamatot, indokoltnak tűnik egy külön, önálló

egységként alkalmazható reintegrációs program bevezetése, amely alapvetően két részre

osztható: a szűkebb környezetbe, illetve a társadalomba való visszailleszkedés.

A KÖZVETLEN KÖRNYEZETBE VALÓ REINTEGRÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A vér szerint családdal a kapcsolattartás lehetőségét természetesen folyamatosan, a gyermek

bent létének ideje alatt biztosítani kell, megfelelően intim környezeti feltételeket teremtve,

valamint a gyermek és a család igényeit a lehetőségekhez mérten maximálisan figyelembe

véve az együttlét idejére és tartalmára vonatkozóan. A családba való reintegrálódás

eredményességét a család felé nyújtott folyamatos információátadás, és szükség, valamint

igény szerint szakemberek által tartott tanácsadás biztosítja.

Amennyiben az eredeti környezetet, ahonnan a gyermek a speciális ellátást nyújtó

gyermekotthonba került, nem a család, hanem valamely más intézmény, gyermekotthon,

illetve lakásotthon jelentette, és a felülvizsgálat, valamint a megyei Gyermekvédelmi

Szakértői Bizottság javaslata alapján a gyermek oda kerül vissza, különös figyelmet kell

fordítani az ott élő gyermekek és szakmai munkatársak felkészítésére is. Ennek egyik fontos

eleme a kooperatív kapcsolat kiépítése és a folyamatos kétirányú kommunikáció biztosítása a

gyermek bent léte alatt is, amely elősegíti a serdülővel kapcsolatos későbbi optimális

hozzáállás kialakítását és sikeres reintegrációját.

Nevelőcsaládhoz való kerüléskor fokozott figyelmet kell fordítani a barátkozás szakaszára,

annak fokozatosságát és folyamatosságát kell lehetővé tenni. Nagyon fontos a gyermek

reakcióinak, viselkedésének, kötődésének alakulását az otthonban dolgozó szakemberek

részéről nyomon követni, és a barátkozás sikerességét vagy sikertelenségét felismerni. A

gyermek számára biztosítani kell a barátkozás folyamán az egyéni konzultációs lehetőséget,

amelynek során érzéseit és ellenérzéseit nyíltan felvállalhatja, valamint a szakember




48

koordinálni tudja azokat és rálátása lesz a folyamatra, annak hatására a gyermek további

személyiségfejlődésében.

Lakásotthonba kerüléskor a gyermeket vagy a fiatalt az új közösségbe fokozatosan kell

bevezetni, lehetőséget adva neki az új, leendő életmód, társak, szabályok feltérképezésére és

elfogadására.

A TÁRSADALOMBA TÖRTÉNŐ REINTEGRÁCIÓ

A társadalomba történő reintegráció elősegítését célzó szakmai program olyan célok köré

csoportosul, amelyek lehetővé teszik az önálló életvitelhez szükséges alapok megismerését,

azok önálló megteremtésének elősegítését, a reális énkép kialakítását, az ideális énkép-énideál

diszkrepancia, mint motiváló tényező optimalizálását, a megfelelő pályaszocializációt,

pályaorientációt. Ezek kapcsán fontos célkitűzésként jelenik meg az egyéni képességek

fejlesztése, tehetséggondozás, egyrészt az önismeret hatékonyságának növelése, másrészt a

sikeres munkavállalás céljából. Összességében megvalósulhat a társadalomba való

visszaillesztés, a reintegrációs folyamat katalizálása, megfelelő értékrend és reális jövőkép

kialakításával.

A társadalomba való reszocializációs program részei, feladatai

Pozitív énidentitás, értékrend, reális jövőkép kialakítása

Én-erősítés: önértékelés növelése, szorongáscsökkentés, hatékony énbemutatás.

Pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadás során elsajátítják azokat az értékeket,

attitűdöket, amelyek sikeressé tehetik őket választott szakmájukban

A társadalmi együttélés szabályainak megismerése (alapvető állampolgári jogok és

kötelességek)

A reintegrációs program várható hatásai a következőkben foglalhatók össze:

A fiatalok megismerik az identitás és az identitáskrízis fogalmát, valamint az

identitáskrízis optimális és hatékony megoldását.

A tudatosított családi, nevelési értékeket képesek beilleszteni a saját értékrendjükbe.

Stabil jövőképpel rendelkeznek.

Képesek olyan pályát, foglalkozást választani, amely személyiségüknek, igényeiknek

megfelel, azokkal összhangban van.

A disszociális zavarokkal küzdő gyermek vagy fiatal beillesztése új környezetébe, legyen az a

család, nevelőcsalád vagy lakásotthon, jól megalapozott döntés alapján és folyamatos




49

támogatás (amely mind a gyermek, mind a környezet támogatását jelenti) mellett kell, hogy

megtörténjen.

Természetesen maga a reszocializációs folyamat nem választható el az előző időszaktól

élesen, hisz a gyermek bekerülésétől fogva a személyiségfejlesztésen, a csoport és egyéni

terápiákon, a tehetséggondozáson keresztül tevékenysége és életmódja a speciális otthonban

mind ezt szolgálja.

A szakmai program elemeinek megvalósításához szükséges feltételek, idői keretek és

kompetenciák

A program eleme Személyi feltételek Tárgyi feltételek Idői keretek

Önismeret fejlesztés Pszichológus, vagy

önismereti csoport

vezetésében jártas

pedagógus, fejlesztő

pedagógus

Csoportfoglalkozás

megtartására alkalmas

helyiség

Heti 2 óra

Korrektív-terápiás

csoportok

Pszichológus Heti 2 óra

Tehetséggondozás,

önképzés

Munkatársak speciális

képzettséggel,

művészeti készséggel,

vagy Adott szakterület,

művészeti ág

képviselője

Igény és lehetőség szerinti

tárgyi eszközök

Heti rendszerességgel

Iskoláztatás Fejlesztő pedagógus,

pszichológus, nevelő

Egyéni foglalkozásra

alkalmas helyiség,

foglalkoztató eszközök


Kulturális- és

élményprogramok

Nevelő,

gyermekfelügyelő,

gyermekvédelmi

asszisztens, fejlesztő

pedagógus

Sportolásra alkalmas,

kiránduláshoz szükséges

eszközök

Alkalmanként, nyári

időszakban legalább

heti rendszerességgel

Egészséges

életmódra nevelés

Orvos,

Pszichológus,

Sportoló, edző, védőnő

Előadások megtartására

alkalmas helyiség,

Vetélkedőkhöz és

sporttevékenységhez

szükséges eszközök

Alkalmanként,

Sportolási lehetőség

folyamatos biztosítása

Bűnmegelőzés Nevelő, pszichológus,

külső szakemberek,

szervezetek

Sportoláshoz,

vetélkedőhöz szükséges

eszközök, beszélgetések

megtartására alkalmas

helyiség

Havi rendszerességgel,

nyári időszakban

intenzív

programsorozatként

(napok, tábor)

Reintegrációs

program

Pszichológus,

Családgondozó

Egyéni tanácsadásra és

csoportfoglalkozásra

alkalmas helyiségek


a kikerülést megelőző

3 hónapban

(tervezhetőségtől

függően)




50

A speciális gyermekotthon kapcsolatrendszere

A családdal és az eredeti környezettel való együttműködés formái

A családdal való szoros együttműködés és a folyamatos kapcsolattartás jelentőségére többször

utaltunk, hiszen mind a bekerülés folyamán, a gyermeknek a speciális gyermekotthonba, mint

új környezetbe való sikeres beilleszkedésének előfeltétele és elősegítője lehet az, ha a család

ismeri és támogatja a serdülő fejlődését célzó szakmai tevékenységet. Ezért fontos, hogy ezen

időszakban nem csupán mint „információforrás” legyen jelen a család, hanem mint

„megismerő” is. A serdülő bent tartózkodása alatti rendszeres kapcsolattartás pedig facilitálja

mind a terápiás folyamatok, mind a reintegráció lehetőségének sikerességét is.

A családdal való tevékenység lehetséges formái a következők:

Családkonzultáció

Az intézmény szakembereivel, illetve a gyermekkel foglalkozó szakmai

munkatársakkal való folyamatos kapcsolat és konzultáció lehetőségének biztosítása

Az alapellátás szakembereivel való szoros kapcsolattartás

Az eredeti környezettel való szoros kooperáció kialakítása és biztosítása a speciális

szükségletű serdülő speciális gyermekotthonban való tartózkodás alatt abban az esetben is

nélkülözhetetlen, amennyiben egy másik gyermekotthonról, lakásotthonról van szó. A

speciális gyermekotthonban élő serdülő és korábbi intézménye közötti kapcsolattartás a

rendszeres látogatás és a szakmai munkatársak közötti konzultáció formájában nyilvánulhat

meg. Ennek jelentőségére korábban, a sikeres reintegráció kapcsán is utaltunk.

A szakmai program sikeres megvalósításához hozzájáruló szolgáltatókkal való

együttműködés

A szakmai program szerves részét kell, hogy képezze a folyamatos kapcsolattartás azon

oktatási és képzési intézményekkel, valamint civil szervezetekkel, amelyek a hatékony és

adekvát reszocializációt lehetővé teszik, illetve infrastrukturális hátterét biztosítják. Az

oktatási és képzési intézményekkel való együttműködés formáit, lehetőségeit és jelentőségét a

korábbiakban, az iskoláztatás kapcsán, kifejtettük.

A szakmai program hatékony megvalósítását segítik elő a speciális gyermekotthon civil

szervezetekkel létesített kapcsolatai és szoros együttműködése, amely megnyilvánulhat mind

szakmai támogatásban (szakemberek biztosítása speciális fejlesztő vagy korrektív-terápiás




51

tevékenységhez, ismeretterjesztő, tájékoztató előadások megtartása, kiadványok terjesztése),

mind tárgyi, vagy infrastrukturális eszközökben ( a tehetséggondozó csoportok elindításához

szükséges feltételek megteremtése, alternatív terápiás módszerek alkalmazási lehetőségének

biztosítása), mind közös programok (ünnepek, kirándulások) szervezésében és projektek,

pályázatok lebonyolításában.

A kapcsolatrendszer komponensei

A speciális gyermekotthon a hatékony szakmai tevékenység érdekében szoros kapcsolatot tart

fenn a Szolgáltatón belül

- Gyám, a gyermekotthon vezetője (2. sz. Gyermekotthon) – a Fiú Speciális

Gyermekotthon, lakásotthon ezen szervezeti egység része

- A nevelőszülői hálózat munkatársaival (gondozási hely váltásakor)

- Szaktanácsadói szolgálat igazgatójával,

- Módszerspecifikus csoport vezetőjével és munkatársaival

- Pszichológus hálózat igazgatójával, munkatársaival

- Gyermekönkormányzat felnőtt koordinátorával, munkatársával

A Szolgáltatón kívül kooperatív kapcsolatot épít ki és tart fenn

- A szakszolgálat szakmai egységeivel: Megyei Gyermekvédelmi Szakértői

Bizottság, Elhelyezési csoport, a Befogadó otthon vezetőjével, munkatársaival

(előgondozás folyamatában),

- Az illetékes alapellátás szakembereivel,

- Gyámhivatalokkal,

- Hatóságokkal,

- Közoktatási és felnőttképzési intézményekkel,

- Egészségügyi ellátórendszer tagjaival (háziorvos, védőnő, szükségleteknek

megfelelő szakellátási intézmények)

- Helyi önkormányzattal, Kisebbségi önkormányzatokkal,

- Kulturális intézmények vezetőivel,

- Sportegyesületekkel,

- Egyházakkal,

- Civil szervezetekkel, támogatókkal,

- Továbbá a gyermekek, fiatalok személyes szükségleteinek megfelelő, fejlődését-

fejlesztését biztosító, szolgáló intézményekkel, szervezetekkel




52

Jogszabályok, melyekre a gyermekvédelmi gondoskodás során különös figyelemmel kell

lenni a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársainak

Magyarország Alaptörvénye (2012. január 1-jén lép hatályba)

1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya

1952. évi IV. Törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

1959. IV. Törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

1990. évi IV. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról

2011. évi C. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,

vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról

1991. évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló,New Yorkban, 1989. november

20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

2009. évi CLX. Törvény a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról

szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv

megerősítéséről és kihirdetéséről

2009. évi CLXI. Törvény a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a

gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött

Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről

1993. évi III. Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról

1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról

149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi

és gyámügyi eljárásról

235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi

szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó

szervek és személyek által kezelt személyes adatokról

15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,

gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és

működésük feltételeiről




53

29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi

napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az

örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról

259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató

tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi

vállalkozói engedélyről

133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti

alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz

felhasználható bizonyítékokról

261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a

helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről

331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és

hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról

30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet a 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes

oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról

58/2011. (X.21.) NEFMI rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,

gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és

működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról




54

A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok

a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál

Alapvető feladat, hogy a személyes gondoskodást végző személyek, kollégák a

kötelezettségeik mellett a jogaikról is megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. Jogaik

ismerete nélkül jogaik védelme is nehezen megvalósítható, tekintettel arra, hogy ismeret

hiányában az esetleges jogsértést fel sem ismernék. Az ismeretszerzés lehetséges formái

különösen:

a) a jogszabályokhoz történő internetes hozzáférés lehetővé tétele.

b) vezetőségi értekezleteken tájékoztatók meghallgatása.

c) vezetőkkel való személyes megbeszélés.

d) a munkavállalót megillető jogokról tájékoztatás a gazdasági igazgató közreműködésével.

e) jogi referens ( jogtanácsos) általi tájékoztatás jogszabályok változásairól.

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató biztosítja az Munka Törvénykönyve alapján a

munkavállalókat megillető jogok gyakorlását, így különösen a munkavállalók részvételi

jogának gyakorlását.

A munka és tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását szerződés alapján vállalkozó

közreműködésével biztosítja a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, amely lehetővé

teszi, hogy a munkavállalók a feladatot ellátó szakemberekhez forduljanak.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137.§ 2. k) pontja alapján

közfeladatot ellátó személy többek között a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e

tevékenysége gyakorlása során. Ezen szabályozás tartalmát Szent Ágota Gyermekvédelmi

Szolgáltató az épületeiben jól látható helyen kifüggeszti.

A személyes gondoskodást végző személyek, munkavállalók - a jogszabályokban

szabályozott különböző hatóságokon, egyéb intézményeken túl - jogaik védelmével

kapcsolatosan a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatón belül fordulhatnak:

a) közvetlen feletteshez,

b) a megyei igazgatóhoz,

c) az igazgatóhoz.

A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége

biztosításának módja, formái

55

Szakmaetika-

A speciális gyermekotthon munkarendje, munkatársak szakmai feladatai

Szakmaetikai ajánlások a speciális gyermekotthonban tevékenykedő munkatársak számára:

A gyermekvédelemben tevékenykedő kollegáknak személyiségében érett és jól

differenciált személyiséggel szükséges rendelkezniük, hogy személyiségükkel is jól

megfeleljenek ennek az igényes, és fáradságos feladatnak.

Érző, és értő felnőtt, rugalmas és hiteles személyiségre van szükség. Következetesen

viselkedik, és jó mintát nyújt a gyermek számára. A humorérzék, a kreativitás, a

problémákkal való megküzdés képessége fontos érték a gyermekekkel való törődés

során.

Igénye legyen a folyamatos szakmai ismeretbővítésre, az önismeret folyamatos

építésére.

Tudjon hatékonyan teamben dolgozni. Fontos, hogy tisztában legyen saját értékeivel.

erősségeivel, de gyengéivel is.

Gyermekeinkkel való tevékenység során a kollegák a személyiségükkel dolgoznak,

mely egy idő után elfárad, frissítésre szorul. A szakmai team számára rekreációs

lehetőségek biztosítására, szakmai munkájukban megtámogatásra (szupervízió,

esetmegbeszélő, sikeres esetek, tapasztalatok megbeszélése stb.) van szükség. Fontos,

hogy minden kolléga megtalálja a munkán kívül azokat a kikapcsolódási, rekreációs

lehetőségeket, amiben jól érzi magát, fel tud töltődni, és kipihenten, megújulva tud

visszatérni a gyermekek közé.

A speciális gyermekotthonban a dolgozók munkájukat 8 illetve 12 órás munkaidőben,

folyamatos munkarendben látják el. Az adott műszakban a dolgozó ellátja a beosztásának

megfelelő teendőket, lehetőség és szükség szerint segíti munkatársait, rögzíti az

adminisztrációs feladatait. A munkaidő végeztével, műszak átadásakor az események írásban

történt rögzítésén túl szóban is köteles tájékoztatni váltótársát a műszakban történtekről. A

szolgálat átadásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- az otthon létszáma, kik vannak kimenőre engedve, mikor kell vissza érkezniük,

- távozott-e valaki engedély nélkül, történt-e intézkedés,

- van-e beteg gyermek, vizsgálta-e orvos, van-e további teendő,

- milyen konkrét gondozási feladatok vannak folyamatban,



56

- volt-e rendkívüli esemény (lopás, rongálás stb.),

- milyen a gyermekek hangulata, kire kell kiemelten figyelni,

- étkezéssel kapcsolatos teendők, a maradék készételek meddig fogyaszthatók,

- van-e az otthonban technikai hiba, milyen intézkedésre van szükség.

- az ügyelet átadása az otthon bejárásával zárul.

A speciális gyermekotthoni munkatársak konkrét feladatai

Gyermekotthoni hálózat vezető

A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az

átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és az utógondozói ellátottak (nagykorúak)

számára.

Segíti, támogatja a családi környezetbe történő hazagondozást, a családi kapcsolatok

ápolását.

Biztosítja a gyermekek számára az egészségügyi ellátást.

Biztosítja, hogy a gyermekek hozzájussanak a számukra legmegfelelőbb oktatáshoz.

Segíti és támogatja a gyermekek és fiatal felnőttek pályaválasztását.

Felkészíti a gyermekeket az önálló és felelősségteljes életre.

Együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a Területi Gyermekvédelmi

Szakszolgálattal, valamint az illetékes gyámhivatallal.

Az otthont nyújtó ellátás keretében a gyermekek aktuális állapotának, szükségleteinek

megfelelően elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet.

Gyám, gyermekotthon vezető

a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője

segíti a gyermek új gondozási helyre való beilleszkedését

elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, és gondoskodik a

gyermek teljes körű ellátásáról

a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját

gondoskodik a gyermek rendszeres iskolába járásáról, továbbtanulásáról, a speciális

szükségletnek megfelelő iskolatípus kiválasztásáról

segíti és biztosítja a családdal való kapcsolattartást



57

védi a gyermek érdekeit, gondoskodik a vagyon megfelelő hasznosításáról

eseti számadást, rendszeres számadást, végszámadást készít, családi pótlék

felhasználásáról beszámol a gyámhivatalnak

Problémás gondozási-nevelési esetekben iránymutatást ad, esetmegbeszélést tart az

érintettekkel, esetkonferenciát szervez

A gondozott gyermekek és fiatalok fejlődésének nyomon követése céljából folyamatos

kapcsolatot tart a nevelőkkel, tájékozódik a gondozottak testi, értelmi, érzelmi,

erkölcsi fejlődéséről, egészségügyi állapotáról, oktatásáról, gondozásáról, neveléséről

Koordinálja a gyermekkel és körülményeivel foglalkozó szakemberek munkáját

Ellenőrzi a gyermek-csoportok eseménynaplóit, a gondozó-nevelő munka napi

gyakorlatát,

Gyermek-csoportonként átfogó szakmai ellenőrzést tart: ellenőrzi a „Gyermekeink

védelmében” elnevezésű együttműködési és nyilvántartási dokumentáció vezetését,

különös tekintettel az egyéni gondozási-nevelési terv betartását, szakmai elveknek és a

belső szabályzatoknak megfelelő munkavégzést,

Meghallgatja a gyermekek gondozást, nevelést, kapcsolattartást érintő panaszait,

véleményét,

Irányítja és ellenőrzi szakmai területen a helyettesítéseket, a túlmunka-végzést, és

adminisztrálást.

Az éves ellenőrzési terv alapján belső ellenőrzési feladatokat lát el.

Ellenőrzi a Speciális Gyermekotthon működtetésével kapcsolatos jogszabályok,

intézményi szabályozások, igazgatói rendelkezések végrehajtását. Az igazgatónak

elemző és értékelő megállapításokat tesz.

Részt vesz: Vezetői értekezleten, Gondozási csoportok megbeszélésein,

Esetmegbeszéléseken, Szakmai továbbképzéseken, programokon, Elhelyezési

értekezleteken, Intézményi értekezleteken

fokozott figyelmet fordít az új gyermekek bekerülésekor az előgondozás folyamatára,

a gyermekek teljes körű ellátására, valamint támogatja, és aktívan részt vesz a

gyermek lakásotthonból való elkerülésének, kikerülésének folyamatában

egyéni fejlesztési tervekkel célratörő individuális nevelés lehetőségét megvalósítja

mentor kijelölése és folyamatos figyelemmel kísérése, a mentor-rendszer koordinálása

kéthetente team megbeszélést szervez és tart



58

Nevelő

Gondoskodik arról, hogy a gyermekek minél több élményprogramon vegyenek részt

Az iskolára való előkészítés keretében kapcsolatot tart a helyi és a környékbeli

általános iskolákkal és a továbbtanulás érdekében a középiskolákkal

Ellenőrzi az eseménynapló bejegyzéseit, szükség esetén, saját hatáskörében azonnal

intézkedik

Közreműködik a gyermekközösség kialakításában, továbbfejlesztésében

Önképzés keretében ismereteit fejlessze folyamatosan

Törekedjen nyílt, őszinte felnőtt-gyermek kapcsolat kialakítására és megerősítésére

Tegyen meg mindent a gondozott gyermek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésért,

személyisége legteljesebb kibontakozásáért.

Ismerje és tartsa be munkavégzésre vonatkozó törvényeket, jogszabályokat,

rendelkezéseket és azokat a szakmai és helyi előírásokat, melyek a mindennapi

tevékenységet meghatározzák.

Kapcsolatot tart a gyermeket látogató szülőkkel, családtagokkal és hozzátartozókkal.

Gondoskodik a csoportjába tarozó gyermekek testi tisztaságáról, ruházattal történő

ellátásáról.

Figyelemmel kíséri az egyéni felszerelés, ruházat ápolását, karbantartását, szervezi

azok szükség szerinti javítását.

Gondoskodik a Házirend betartásáról, elősegíti, hogy a gyerekek időben érkezzenek a

terápiás foglalkozásokra.

Az őt váltó szakdolgozót tájékoztatja a gyermekek állapotáról, a megoldandó

feladatokról. /gyógyszerbeadás, felszerelések kiadása stb./

Köteles ismerni a nevelési csoportjába tartozó gondozott gyermekek személyi

iratanyagát, valamint családi körülményeit.

Rendszeresen ellenőrzi a gondozott gyermekek által használt helyiségek rendjét,

tisztaságát, az egyéni ápoltságát, a személyi tulajdonukat képező tárgyak rendben

tartását.

Gondoskodik a betegek megfelelő elhelyezéséről, az orvos utasításának betartásáról.

Meghallgatja a gyermekek gondozást-nevelést, kapcsolattartást érintő panaszait,

véleményét.

Az ügyeletesi füzetben tájékoztatást ad az esetleges problémákról, eseményekről.

Koordinálja az egészségügyi ellátást igénylő gyermekek orvosi vizsgálatát.



59

Étkeztetéskor gondoskodik arról, hogy a gyermekek a higiéniai követelményeket

megfelelően betartsák.

Figyelemmel kíséri a gyermekek étkeztetését, az életkori sajátosságoknak megfelelően

tanítja a kulturált étkezés szabályait, elősegíti szokássá alakulását.

Folyamatosan ellenőrzi a gyermekekkel kapcsolatos iratanyagokat.

Részt vesz: Gondozási csoportok megbeszélésein, Esetmegbeszéléseken, Szakmai

továbbképzéseken, programokon, Intézményi értekezleteken

Gyermekfelügyelő és gyermekvédelmi asszisztens

Elősegíti a gyermek és ifjúsági közösség kialakulását

Fogadja az iskolából hazajövő gyerekeket, felkészíti az étkezéshez (kézmosás,

átöltözés),

Felkészíti a gyermekeket a tanórára (tisztálkodás, felszerelés előkészítése).

Képességeihez és tudásához mérten bekapcsolódik a tanórai tevékenységbe, segíti a

gyerekek egyéni tanulását. A tanulási zavarokkal küzdő növendékek esetében

együttműködik a fejlesztőpedagógussal, illetve a korrepetitorral.

Részt vesz a szabadidős tevékenységek megszervezésében, lebonyolításában, együtt

játszik a gyerekekkel.

Támaszt nyújt a gyermekek egyéni lelki problémájának feldolgozásában, segíti a

konfliktushelyzetek békés megoldását. A lelki gondozás területén együttműködik a

növendék pszichológusával.

Ellátja a folyamatos gondozási feladatokat.

Betartja a napirendet és törekszik a helyes szokásrend kialakítására.

Közreműködik a konyhai feladatok ellátásában, kialakítja a kulturált étkezés

szabályait.

Irányítja a növendékek önkiszolgáló munkáját.

Felel a gyermekek gondozottságáért, ruházatukkal való ellátásért (évi pénzkeret

figyelembe vétele), gyermek ruházatának javításáért.

Megtanítja a gyermekeket ruházatuk tisztántartására, javítási munkák elvégzésére,

környezetük tisztántartására.

Feladata a lakóegység helységeinek tisztán tartása, textíliák és a gyerekek ruházatának

mosása, vasalása, javítása, gyerekek eszközeinek tisztán tartása, fertőtlenítése,



60

amelybe olyan mértékben vonja be a gondozott gyermeket, amely életkorának

megfelelően tőle elvárható. Felel a tisztítószerek biztonságos tárolásáért.

Az orvos irányítása szerint ellátja az egészségügyi feladatokat. Orvosi vizsgálatra,

szakrendelésre kíséri a gyermekeket. Figyelemmel van a betegekre, ellátja, ápolja őket

az orvos útmutatásai alapján. (Kiemelten felelős a növendékek számára előírt

gyógyszer adagolásáért és pontos szedéséért.) Részt vesz a növendékek szexuális és

egészségügyi nevelésében és gondozásában.

Önálló gyermekkíséretet és felügyeletet lát el, melynek során köteles a rábízott

gyerekek testi és lelki egészségére vigyázni.

Ellátja az éjszakai ügyeleti teendőket.

A nevelő irányításával részfeladatot vállal az önálló csoportgazdálkodás területén, a

rábízott részfeladatok ellátásáért erkölcsileg és anyagilag felel.

Ellátja az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Bevásárol, főz, és lebonyolítja az

étkezéseket)

Program alapján vezeti a szabadidős tevékenységet (beszélgetés, kirándulás,

társasjáték, sportfoglalkozás, bevásárlás, programra kísérés).

Mindent megtesz annak érdekében, hogy megtanítsa a gyerekeket takarékoskodni,

pénzüket megfelelő módon beosztani.

Amennyiben a gondozottak megkérik, köteles az értékeik megfelelő őrzéséről

gondoskodni.

Lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa a vallását, továbbá

vallásoktatáson vehessen részt. Ezen a téren az intézmény által felkínált lehetőségeket

segíti.

Elősegíti, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek

megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a

kisebbség kulturális értékeihez.

Biztosítja a gondozott gyermek környezetének állandóságát, a gondozott személyes

tárgyainak elhelyezését.

Segíti a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartását, szülővel, hozzátartozóval

igyekszik jó kapcsolatot kiépíteni. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az

esetleges szülő és gyermek közötti konfliktust segítsen feloldani, erősítse a

gyermekben a szülők iránti lojalitás érzést. Mindent tegyen meg annak érdekében,

hogy a gyermek hazakerülhessen.



61

Ha a gondozott gyermek engedély nélkül eltávozott az intézményből, vagy oda a

számára előírt időpontban nem tér vissza, megkísérli felkutatni tartózkodási helyét.

Amennyiben ez sikertelen lenne 14 éven aluli, vagy betegsége, fogyatékossága miatt

magáról gondoskodni nem tudó eltűnt gyermek esetén haladéktalanul, egyéb

esetekben 24 órán belül gondoskodik, hogy az illetékes rendőri szerv értesítve legyen

az eltűnt gyermek felkutatása érdekében.

Köteles a növendékekkel kapcsolatos lényeges információkat gyámjuknak, az

intézmény vezetőjének tudomására juttatni, különös tekintettel a fiatalok személyiség

jogaikra, családi jogállására, örökösödésére, vagyonára és veszélyeztetettségére

tekintettel. Köteles jelenteni, ha a gondozottat bűncselekmény éri, vagy ő maga

bűncselekményt követ el.

Vezeti a speciális gyermekotthon eseménynaplóját a nevelő útmutatásai alapján. Felel

az információ pontos rögzítéséért és teljességéért. Az eseménynaplót szolgálatba

állásakor áttanulmányozza, és az abban foglaltakat figyelembe veszi munkája során.

A gyerekeket balesetveszélyes helyzetektől óvja meg. Baleset esetén részesítse

elsősegélyben a balesetet szenvedőt és megteszi a szükséges intézkedéseket. (orvos,

mentő hívása).

A speciális gyermekotthonban dolgozó kollégáival teamben együtt dolgozik .Felelősen

végzi munkáját.

Fejleszti szakmai, pedagógiai ismereteit, műveltségét.

Gyermekvédelmi ügyintéző

Azon gyámhivatali eljárások során, melyben az ellátott gyermekek érdekeltek, a

készítendő iratok – megfelelő szakmai előkészítés után – határidőre elkészüljenek,

tartalmuk megfeleljen a jogszabályokban foglaltaknak és a szakmai

követelményeknek.

Mint iratkezelő ügyintéző szabályszerűen kezeli, és naprakész állapotban tartja a

gyermekvédelmi gondoskodásban részesülők személyi anyagát.

Naprakészen ismeri és nyilvántartja a Gyermekotthon üres férőhelyeit, azok betöltési

lehetőségeit.

Megismeri és kezeli a statisztikai adatgyűjtés lényegét (OSAP rendszer. Gyermekeink

védelmében nyilvántartási rendszer)



62

Adatgyűjtéseket, adatrögzítéseket végez, bekapcsolódik a statisztikai nyilvántartás

folyamatába, javaslatokkal él a felettesei felé az adatgyűjtések és rendszerezések

megújítására, ésszerűsítésére.

Szükség esetén jegyzőkönyvet vezet és ír, levelet vagy más iratot készít el.

A gyermekotthonban elhelyezett átmeneti, tartós nevelt gyermekekről nyilvántartást

vezet, az adatvédelmi szabályok betartásával.

Kezeli, és naprakész állapotban tartja az ellátottak személyi anyagát. Ennek kapcsán

levelezést folytat, személyi lap, illetve személyi igazolvány, lakcím ki és

bejelentkezés, útlevél, egészségügyi iratok, iskolai előmenetelével kapcsolatos iratok,

stb. beszerzése és érvényessége megőrzése tárgyában.

Begyűjti és a gyermek iratanyagában tárolja a „gyermekeink védelmében”

rendszeresített nyilvántartási lapokat. A határidők figyelemmel kísérése mellett

előkészíti a szükséges iratokat a gyámsággal kapcsolatos feladatok érdekében.(pl.:

éves felülvizsgálat, gyámi jelentés, kapcsolattartás, családi pótlék igénylés, stb.)

Külön leltár-felelősségi megbízás alapján felel a gyermekotthon leltáráért, részt vesz a

leltározás előkészítésében és vitelében

Szükséges és indokolt esetben gyermekkíséretet végez, felügyeletet is ellát a

Gyermekotthon vezetőjének kijelölése alapján.


A szakmai vélemény kialakítása érdekében gondoskodik az esetek előzményeihez

kapcsolódó iratanyagok bekéréséről, ütemezéséről, a határidőn belüli lebonyolításáról.

Az otthonban élő gyermekek fejlettségi szintjének felmérése, annak dokumentálása és

folyamatos nyomon követése.

A végzett munkának és eredményességének naplóban való rögzítése, további

feladatok megállapítása. A pszichológussal, mentorral és további munkatársakkal

együttműködve részt vesz a Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv kialakításában

és felülvizsgálatában.

A gyermekek részére egyéni és csoportos foglalkozásokat tart, ezeket a gyermekotthon

nevelőjével egyeztetve szervezi meg.

A kimagasló, ill. jó képességű vagy valamilyen területen tehetséges gyermekek

részére megszervezi a tehetséggondozást; a lemaradóknak segít a korrekciók

elvégzésében, a felzárkóztatásban.



63

Segíti a tanulókat az iskolai felkészülésben, ellenőrzi felszerelésük, taneszközeik

meglétét, állapotát.

Rendszeresen kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézményekkel, a

tehetséggondozásban, vagy felzárkóztatásban résztvevő egyéb szervezetekkel és

személyekkel.

A gyermekekkel kapcsolatos vizsgálatokon vesz részt, alkalmanként - a

Gyermekotthon vezetőjének kijelölése alapján - gyermekkíséretet, felügyeleti munkát

lát el

Szakmai továbbképzéseken vesz részt.

Pszichológus

Bekerülés, beilleszkedés időszakának segítése - családból való bekerülés krízise,

gondozási hely váltás, mentor-rendszer támogatása, ismerkedés-beilleszkedés a

gyermekközösségbe,

Kapcsolat kiépítése a gyermek korábbi gondozási helyével vagy a családdal, az

oktatási-nevelési intézményekkel, az egészségügyi ellátórendszer tagjaival,

hatóságokkal

Pszichodiagnosztikai eljárások alkalmazása - anamnézis, interjú, teljesítménytesztek,

személyiségskálák, projektív tesztek, pszichológiai vélemény készítése

Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv készítése kollégákkal (főként a fejlesztő

pedagógussal és a gyermek mentorával együttműködve) amely tartalmazza a gyermek

pszichodiagnosztikai vizsgálata alapján az erősségeit (tehetséggondozás),

kockázatokat (pl. speciális szükséglet kockázata, környezeti veszélyforrások) a

fejlesztendő területeket, a fejlesztés módszereit, ezek felelősét; 3 havonta

felülvizsgálat, mentálhigiénés gondozási terv esetleges módosítása

Pszichológiai tevékenység formái gyermekekkel: csoportmódszerek –önismereti,

tematikus, módszer specifikus; egyéni tanácsadás, krízisintervenció,

Csoportmódszerek fő tematikája: közösségépítés, együttműködés-egymásra utaltság,

tolerancia ; agressziókezelés-asszertivitás tréning, szociális készségfejlesztés, tanulási

képességek fejlesztése és tanulási technikák

Egyéni tanácsadás tematikája: motivációs lehetőségek, jövőkép, szabadidő-

strukturálás, életrend betartása-szabálykövetés



64

A gyermek kapcsolatrendszerének megismerése, támogatása - szülő-konzultáció,

szülőcsoportok, pszichoedukáció, testvérkapcsolatok optimalizálása,

A gyermek kapcsolattartására (vér szerinti szülővel, családdal) vonatkozó javaslatok

megtétele

Új gondozási helyre való távozásra a gyermek felkészítése, a folyamat támogatása,

előgondozás

A kollégákkal való együttműködés - esetmegbeszélések, intervíziós csoportok,

kooperációs formák, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme, pszichés támogatása,

új kollégák beilleszkedésének segítése

Aktív részvétel a munkatársi és gyermekotthoni gyűléseken

A gyermekek önszerveződésének és érdekképviseletének (gyermekönkormányzat)

szorgalmazása, támogatása

Önfejlesztés, önképzés keretében szakmai továbbképzéseken való részvétel

Családgondozó

A gondozott gyermek és családja közötti kapcsolat ápolása, a családnak a gyermek

visszafogadására alkalmassá tétele érdekében tevékenykedik.

Alakítson ki jó kapcsolatot, a rábízott veszélyeztetett családokkal, a kooperációs

intézményekkel (Pl.: iskola, munkahely), intézményben élő gondozottakkal, illetve az

onnan kikerült utógondozottakkal. Ehhez rendelkezzen a kommunikációs és

kooperációs készségekkel, valamint az empátia, a tolerancia képességével.

Családgondozóként együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat

családgondozójával. A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint végzi.

A gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló

kapcsolat elősegítése szükség esetén javaslattétel a kapcsolat formájának és

időtartalmának megváltoztatására.

A gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a

gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kisérése ha a gyermek és a szülő közötti

kapcsolat helyreállításához szükséges a találkozásokon való részvétel

Az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekekkel való közlése, ha a

szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben

A gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre



65

A hazakerülést követő teendők és életvitel – a gondozott gyermekekkel és szülőkkel

közösen – megtervezése.

Társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködését kezdeményezi.

A családgondozó törekszik amennyire lehetséges a szülőt bevonni a

gyermeknevelésbe. A családokat szükség szerint, de havonta 1 alkalommal

meglátogatja.

A családgondozó javaslatot tesz a gyám felé a kapcsolattartás formájának és módjának

megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt

indokolttá teszi.

Adatokat gyűjt a gyámhatósági beszámolóhoz a gyermek és családja kapcsolatáról

valamint családi körülményeiről.

Családlátogatás után rövid környezettanulmányt készít a gyám és a gyermek

lakóegységének vezetője számára. A gyámi beszámoló elkészítésekor teljes körű

összefoglaló beszámolójával segíti a nevelő munkáját az egyéni gondozási nevelési

terv elkészítése és a későbbi helyzetértékelések kitöltése során.

Együttműködik a pszichológussal a gyermek egyéni terápiája során és a nevelőknek

adott nevelési tanácsadás tekintetében.

A családgondozó amennyiben nem kap segítséget a gyermekjóléti szolgálatoktól a

gondozást még a következő szolgáltatásokkal egészítheti ki:

a.) a szülők nevelési, gondozási háztartásszervezési ismeretei gyarapításának

támogatása

b.) közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás

felszerelésének elfogadhatóvá tételében

c.) a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának ügyeik

intézésének támogatása



66

A speciális gyermekotthon adminisztrációs feladatai

GH-1

GH-2

GH-3

Törzslap

Egészségügyi karton

Féléves jelentés a gyermekről a gyámhivatal részére

Kapcsolattartás vezetése

Gyermeknyilvántartás

Napi kimenő nyilvántartás

Eseménynapló

Zsebpénz nyilvántartás

Családi pótlék vezetése

Családi pótlékos rovatív vezetése

Ruházati karton és rovatív vezetése

A telefon átvétele

Részletes telefonszámok vezetése

HACCP

Szabadság igénylése

Szabadságos nyilvántartás engedélyeztetése

Szabadság hóvégi jelentése

Jelenléti ív

Dolgozók havi munkaidő jelentése (havi óraszám, délutáni, éjszaki pótlék)

Étkezési igénylés

Tényleges étkezés

Ellátmány igénylés

Férőhelyek száma

Gazdálkodással kapcsolatban a rovatív vezetése



67

A munkatársak együttműködésének fórumai, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme

A speciális gyermekotthonban dolgozó kollégák szakmai fejlődése, mentálhigiénés

egészségvédelme és a közöttük megvalósuló napi kooperáció preventív jelleggel hat a kiégés

ellen, ezáltal csökkenti a fluktuáció mértékét. Ezért alapvető, hogy a munkatársaknak

lehetőséget biztosítva a ventillációra, a problémák és a sikerek megbeszélésére, hangsúlyozva

a személyes fejlődés-fejlesztés fontosságát különböző fórumok szintjén valósuljon meg az

együttműködés. Ennek lehetséges formái:

- team-megbeszélések: havi rendszerességgel (közösen megbeszélt, rögzített

időpontban) az aktuális problémák megbeszélésére, az esetleges konfliktusok

megoldására. Ennek keretében kapnak tájékoztatást a dolgozók a Szolgáltató és a

gyermekotthon egészében folyó munkáról, személyi változásokról, előirányzott

feladatokról.

- tematikus megbeszélések: előgondozási folyamat részeként új gyermek érkezésekor,

mentori tevékenységgel kapcsolatosan, mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv

megbeszélése- felülvizsgálata

- esetmegbeszélés, szupervízió megtartása igény és szükség szerint, de legalább havi

egy alkalommal

- csapatépítő délutánok-estek a kollégák részvételével a munkatársi team kohéziójának

erősítésére, ventillációs lehetőséget biztosítva

- kötetlen összejövetelek a kollégák részvételével az összetartás erősítésére, a

kikapcsolódás biztosítására

- siker-esetértekezlet során olyan gyermekek eseteinek megbeszélése, átbeszélése,

amelyeket a team sikerként élt át

- jó gyakorlatok tanulságainak összegyűjtése tematikusan pl. hatékony

konfliktuskezelések, megfelelő kommunikációs stratégiák

- belső továbbképzések szervezése: KÁSZPEM® implementáció munkatársak számára

200 órás alaptanfolyam keretében, valamint további, a munkatársakat érdeklő-érintő

témákban pl. romológia, drogprevenció, érzelmi kötődés, agressziókezelés

- új kolléga érkezése, beilleszkedésének segítése munkatársi mentorálás révén, amikor

az új kollégát egy régi, ugyanolyan munkakörben dolgozó munkatárs segíti abban,

hogy megismerje az otthon szokásait, szabályait, a szolgálattal kapcsolatos

feladatokat, támogatja beilleszkedését a munkatársi és gyermek közösségbe.



68

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Továbbképzési terve tartalmazza a kollégák

szakmai és személyiségbeli fejlődését biztosító továbbképzésének ütemezését, melynek

révén biztosítjuk, hogy munkatársaink minél szélesebb körű akkreditált tanfolyamon,

továbbképzésen, tréningen vehessenek részt, illetve ezáltal biztosítjuk a jogszabályban

előírt továbbképzési kötelezettséget is. Új kolléga esetén különös gondot fordítunk a

személyes gondoskodást végző személyek működési nyilvántartásba vételéről szóló

igazolás és nyilvántartási szám beszerzésére a regisztráció kapcsán.



69

A szakmai program perspektívái, továbbfejlesztési lehetőségei

A gyermekvédelem hazánkban az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment és megy

keresztül. A változások legfőbb erénye, hogy új lehetőségek tárulnak az értő, a

gyermekvédelmet hivatásként megélő kollégák elé. Egy ilyen folyamatnak lehetünk most is

tanúi, sőt megélői azáltal, hogy a „feladatcentrikusság” helyett gyermekközpontúság, az

„ügyek” helyett esetkezelés, a „munkavégzés” helyett szakmaiság kerül a fókuszba a Szent

Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató hitvallásában, elkötelezettségében.

A szolgáltatás az által válik valóban támogató szolgáltatássá, hogy maga a gyermek és az ő

esete, élettörténete, lehetőségei határozzák meg a mellette álló, vele foglalkozó kollégák

mindennapi tevékenységét.

Ez az új attitűd kell, hogy nem csupán ismereti, hanem érzelmi és viselkedéses szinten is

átjárja hivatásunkat. Ehhez nyújt szakmailag országos szinten is elismert támogató

tevékenységet az ÁGOTA® Alapítvány, az általa működtetett Szaktanácsadói Szolgálat, és a

KÁSZPEM® módszere, melynek elemei és szellemisége jelen szakmai program részét is

képezik (kliens-csoport, nevelési elvek).

A szakmai program megvalósítása és a KÁSZPEM® módszerének elsajátítása révén a

kollégák nem csak érteni, hanem érezni is fogják hivatásuk esszenciáját, hitelesen közvetíteni

a gyermek számára érdemeitől és teljesítményétől független elfogadhatóság megtapasztalását.

A szakmai program perspektívái között kell megemlíteni a tervezetten évente történő, hosszú

távú, longitudinális monitoring vizsgálatot, amelyet a Szolgáltató teljes ellátási körében

végzünk el, külső és belső szakemberek bevonásával, a minőségbiztosítási rendszer

komponenseként. Ezáltal válik a szakmai program az igények, a külső és belső erőforrások,

mint lehetőségek és az elvárások összeegyeztetése révén dinamikusan változtatható

alapdokumentummá.


70

Mentálhigiénés

gondozási és fejlesztési terv

Gyermek neve:__________________________________

születési ideje :__________________________

Lakásotthon:___________________________________

Terv készítésének

időpontja:

……………………………

Készítette:

_____________________

Pszichológus

Jóváhagyta:

_____________________

Pszichológus hálózat igazgató


71

Felülvizsgálat

időpontja:

…………………………..

Készítette:

________________________

Pszichológus

Jóváhagyta:

__________________________


Felülvizsgálat

időpontja:

…………………………..

Készítette:

________________________

Pszichológus

Jóváhagyta:

__________________________


Felülvizsgálat

időpontja:

…………………………..

Készítette:

________________________

Pszichológus

Jóváhagyta:

__________________________


Felülvizsgálat

időpontja:

…………………………..

Készítette:

________________________

Pszichológus

Jóváhagyta:

__________________________


Felülvizsgálat

időpontja:

…………………………..

Készítette:

________________________

Pszichológus

Jóváhagyta:

__________________________


Felülvizsgálat

időpontja:

…………………………..

Készítette:

________________________

Pszichológus

Jóváhagyta:

__________________________


Felülvizsgálat

időpontja:

…………………………..

Készítette:

________________________

Pszichológus

Jóváhagyta:

__________________________


Felülvizsgálat

időpontja:

…………………………..

Készítette:

________________________

Pszichológus

Jóváhagyta:

__________________________


Felülvizsgálat

időpontja:

…………………………..

Készítette:

________________________

Pszichológus

Jóváhagyta:

__________________________



72

Anamnesztikus adatok

Egészségügyi

Pszichológiai

Pedagógiai


73

Szakértői Bizottságok véleménye, javaslata

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________

Szakértői vélemény ideje:__________________________________________

Szakértői vélemény száma:_________________________________________

Vizsgálat eredménye, javaslat:

Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság






74

Bekerülést követő szakértői vizsgálatok, javaslatok














75

A bekerülést követő adaptációs időszak megfigyelései,

tapasztalatai, vizsgálati eredményei

Pszichológus



76

Mentor

Családgondozó

További megfigyelések, tapasztalatok


77

SWOT-analízis

az előzetes és a bekerülést követő tapasztalatok alapján

A gyermek erősségei –képességek, készségek, környezeti tényezők

Fejlesztendő területek – képességek, készségek, környezeti tényezők

Lehetséges kockázatok – intra- és interperszonális tényezők

Lehetőségek – a gyermekben és környezetében


78

Felülvizsgálati SWOT-analízis

Ideje: ………………………….

A gyermek erősségei –képességek, készségek, környezeti tényezők

Fejlesztendő területek – képességek, készségek, környezeti tényezők

Lehetséges kockázatok – intra- és interperszonális tényezők

Lehetőségek – a gyermekben és környezetében


79

Mentálhigiénés gondozás, fejlesztés a SWOT analízis alapján

Időtartam:…………..…………-tól ………………………..-ig

Fejlesztés célja Fejlesztés, gondozás módja

(formája, rendszeressége)

Várható eredmények Felelős(ök) Megjegyzés

2. sz. melléklet – A személyi szabadság korlátozása és a nevelési felügyelet protokollja

80

A személyi szabadság korlátozása és a nevelési felügyelet protokollja

A személyi szabadság korlátozására a törvényben előírtaknak megfelelően akkor kerül sor, ha

az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi

vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül

veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények

közötti felügyeletével hárítható el.

- Az intézményben tanúsított oly mértékű fizikai agresszió tárgyak és intézményi társai

ellen, ami önmagára nézve és társaival szemben veszélyes, valamint amit már a

rendelkezésre álló technikákkal nem lehet kezelni

- A gondozott gyermek pszichés állapota, viselkedése olyan szinten kontrolálhatatlanná

válik közvetlen környezetének hatására, hogy a gyermek azonnali szeparációja

jelentheti védelmét.

A nevelési felügyelet elrendelésére a törvényben előírtaknak megfelelően az ideiglenes

hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés

állapotának megóvásakor kerül sor, abban az esetben, mikor állapotából fakadóan saját vagy

mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű

ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti kivizsgálásával és terápiájának folyamatos biztosításával hárítható el.

Személyi feltételek, kompetenciák

- A speciális gyermekotthon vezetője: a személyi szabadság korlátozásának elrendelése,

a nevelési felügyelet elrendelésének kezdeményezése, a résztvevők tájékoztatása

(írásban, szóban - részletezve ld. Tartalmi leírás), a személyi szabadság korlátozásának

megszüntetése, illetve a nevelési felügyelet megszüntetésének kezdeményezése, erről

tájékoztatás a résztvevőknek

- A speciális gyermekotthon orvosa: a személyi szabadság korlátozásának, illetve a

nevelési felügyelet elrendelésének esetén a gyermek vizsgálata

- A speciális gyermekotthon pszichológusa: a gyermek vizsgálata és szakvélemény

elkészítése a gyermek állapotáról.

- A speciális gyermekotthon szakdolgozója: a személyi szabadság korlátozása, valamint

a nevelési felügyelet elrendelése esetén az általános működéséhez szükséges

szakdolgozói létszám felett plusz egy szakdolgozói fő (gyermekvédelmi asszisztens,

gyermekfelügyelő, nevelő, fejlesztőpedagógus) biztosítására lenne szükség, a személyi

szabadságában korlátozott, illetve nevelési felügyelet alatt álló gyermek állandó

felügyeletéhez, folyamatos figyelemmel kíséréséhez.

Tevékenység részletes leírása

I. A személyi szabadság korlátozása

1. A gondozott gyermek felügyeletét ellátó szakdolgozó jelzéssel él a speciális gyermekotthon

vezetőjének

- Teendő mindenkor a gondozott gyermek azonnali, közvetlen ön és környezetére

veszély elhárítása

- Jegyzőkönyv felvétele az eljárás elindításának pontos okára, előzményeire


81

2. A gondozott gyermek személyi szabadságának korlátozását elrendeli írásban a speciális

gyermekotthon vezetője, vagy távollétében az ügyeletes vezető

3. A személyi szabadságot elrendelő írásban és szóban tájékoztatja a gondozott gyermeket az

őt érintő intézkedésről

- Egy tanú jelenlétében történik a tájékoztatás

- A gondozott gyermek az elrendelést tartalmazó tájékoztatás egy eredeti példányát

– amennyiben állapota engedi – aláírásával átveszi

4. A személyi szabadságot elrendelő írásban tájékoztatja a Gyvt. alapján a

- a gyámhivatalt

- a gyermekjogi képviselőt

- a megyei, fővárosi, gyermekvédelmi szakértői bizottságot

Ezen felül telefonon, szóban

- a gondozott gyermek gyámját

- az intézmény vezetőjét

- a gondozott gyermek oktatási nevelési intézményét

A személyi szabadság korlátozásának kihirdetése, az érintett személyek tájékoztatása

tartalmazza:

- A személyi szabadság elrendelésének pontos (év, hó, nap, óra, perc) idejét,

- A gondozott gyermek személyes adatait

- A személyi szabadság elrendelésének rövid, átfogó indoklását

- A gondozott gyermek számára kijelölt helyiségek felsorolását

- A nevelési felügyelet elrendelésének kezdeményezését (amennyiben szükséges)

5. Az intézkedésről értesíteni kell az intézmény orvosát, pszichológusát

- rövid időn belül vizsgálja meg a gyermeket

- adjon szakvéleményt a gyermek állapotáról

6. A gyermekjogi képviselő személyesen találkozik a gondozott gyermekkel és tájékozódik

annak állapotáról, a személyi szabadság korlátozásának okáról, jogosultságáról, a

jogszabályban előírtak betartásáról.

7. Amennyiben a személyi szabadság korlátozására negyvennyolc órán túl előreláthatólag

nem lesz szükség, abban az esetben a gyermekotthon vezetője nem kezdeményezi a nevelési

felügyelet elrendelését.

8. A személyi szabadság korlátozás idejének lejártáról a speciális gyermekotthon vezetője

tájékoztatja a következő személyeket, hivatalokat.

- a gyámhivatalt



- a gondozott gyermek gyámját


II. A nevelési felügyelet

Mivel a nevelési felügyelet elrendelését megelőzi a személyi szabadság korlátozása, így az

eljárás 1-6. pontja megegyezik a személyi szabadság korlátozásának eljárásáéval.


82

7. Amennyiben a személyi szabadság korlátozására negyvennyolc órán túl előreláthatólag

szükség van, abban az esetben a gyermekotthon vezetője kezdeményezi a nevelési felügyelet

elrendelését az illetékes gyámhivatalnál.

8. Az illetékes gyámhivatal meghallgatja (jegyzőkönyvet vesz fel) a gyermeket, törvényes

képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, a gyámi tanácsadót, a speciális gyermekotthon

vezetőjét

9. A gyermekvédelmi szakértői bizottság megvizsgálja a gondozott gyermeket, írásos

szakvéleményt ad

10. Az illetékes gyámhivatal felkéri a gyermekjogi képviselőt a gondozott gyermek törvényes

képviseletére az ügyben, valamint érdekellentét miatt az adott ügyben felmenti a gondozott

gyermek gyámját a törvényes képviselet alól

11. Az illetékes gyámhivatal meghozza a Határozatot a nevelési felügyelet elrendeléséről és

időtartamáról, valamint a kapcsolattartás módjáról.

12. A gyámhivatal a meghozott Határozatot felülvizsgálat végett a bíróságnak megküldi. A

bíróság meghallgatja a feleket (gyermek, gyermekjogi képviselő, gyámhivatal) és

felülvizsgálja a Határozatot.

13. A speciális gyermekotthonban a nevelési felügyelet alatt álló gyermek számára fokozott

ellenőrzést és az idő hatékony strukturálását, valamint folyamatos terápiás ellátást kell

biztosítani, a gyermekotthon lehetőségeihez mérten, azon helyiségekben, amelyek a személyi

szabadság korlátozását, illetve a nevelési felügyeletet elrendelő határozatban szerepelnek.

14. Biztonsági elkülönítőben maximum 24 órát tartózkodhat a gyermek súlyos ön- vagy

közveszélyes magatartás esetén. Amennyiben állapota nem rendeződik, fekvő beteg ellátó

intézményben kell a kezelését folytatni.

15. A nevelési felügyelet megszüntetése:

- a speciális gyermekotthon vezetőjének kezdeményezésére ( a végzésben szereplő

határidő előtt) gyámhivatali határozattal

- a határozatban szereplő határidővel megszűnik.

16. A nevelési felügyelet megszüntetéséről tájékoztatni kell:

- a gyámhivatalt




a kÖrnyezet bemutatÁsa

Documents