a kooperáció intézményesítésének kérdései a városi térségekben

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A kooperáció intézményesítésének kérdései a

városi térségekben

Az MRTT VI. VándorgyűléseGödöllő, 2008. december 11–12.

Somlyódyné Pfeil Edit

Somlyódyné Pfeil Edit • 2008 2

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja • A városok és városi vonzáskörzetek valójában

nem konfliktust vagy akadályokat jelentenek, hanem épp ellenkezőleg, lehetőségeket és hidakat nyitnak meg a fejlődés számára.

• A jó kormányzás és a hatékony intézményi struktúra, benne a közigazgatással adott ország általános versenyképességének fontos forrása.

• A társadalomirányítás hagyományos formái, a piac és a hierarchia mellett, új formaként megjelent az együttműködés – a kooperáció evolúcióját éljük.

• A közép-kelet-európai térség új uniós tagállamai – köztük Magyarország – nem rendelkeznek várospolitikával.

A téma megalapozása


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Egy új várospolitika külső keretfeltételei?

• A városi térségek felértékelődtek az EU politikáiban• A régi uniós tagállamokban a várospolitika

átértékelése, újrafogalmazása, az együttműködések közjogi intézményesítése ismét frekventált kérdés.

• A regionalizálás és decentralizáció kedvezően befolyásolja a városrégiók és városhálózatok képződését, az együttműködések szervezeti formába öntését.


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Hazai helyzetkép

• A várospolitika hiánya 1990 óta• Irányítatlan és szakmai standard nélküli városodási folyamat.• Az adekvát jogi szabályozás hiánya a városi vonzáskörzetek

együttműködésének kezelésére.• A városhálózat, valamint a területi és településtervezés

kapcsolatának hiánya.• A városkörnyéknek, mint tervezési-fejlesztési-igazgatási

egységnek a közigazgatási struktúrába illesztése történelmi távlatban nem valósult meg → a tanácsrendszerbeli városkörnyéki igazgatási modell hierarchikus viszonyt keletkeztetett a város és a községek között.


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Koncepcionális válaszok a városi térségek kezelésére

• Az OTK a hét országos területi célt határoz meg, melyek közül kettő:1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség

2. Regionális innovációs pólusok és városhálózati kapcsolatrendszerek fejlesztése – alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere létrejöttének ígérete.

• A megvalósítás előirányzott eszköz- és intézményrendszere gyenge – nem érzékelhető az állami szerepvállalás.


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A városhálózat differenciált kezelésének szükségessége

A településhálózat-fejlesztés két egymást kiegészítő elvének alkalmazása mentén kell az együttműködés intézményesítéséről gondolkodni:

I. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélyegyenlőségének megteremtése – a többcélú kistérségi társulások alkalmas intézményes keretét

nyújtják a rurális térségek települései közötti együttműködésnek– De a kistérségi közigazgatási rendszer alkalmatlan a városok

integráló szerepének befogadására.

II. Versenyképes városhálózat létrehozása nemzetközi láthatóságuk megteremtése céljával– Hálózatos együttműködés a középvárosok körében –

policentrikus városhálózat– Agglomeráció-igazgatási, továbbá nagyvárosi térségi modellek

alkalmazása.


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A Budapesti agglomeráció mint metropolisz-térség fejlődésének intézményesítése

• Cél: jelentős politikai cselekvési szint létrehozása• Módszer:

– a nagyvárosi régió egységes egészként kezelése– állami ösztönzés, a közös cselekvés szabályainak garantálása

• Eszközök:– Speciális szervezeti modell– Speciális finanszírozás– Agglomerációs tervezés– Közös identitás-építés

• Jogi keret: az Ötv. 63/B. § (2) bek. felhatalmazása • Lehetséges tagok: a fővárosi, a fővárosi kerületi önkormányzatok, a

budapesti agglomeráció 80 települési önkormányzata, Pest Megyei Önkormányzat, további önkormányzatok?


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Nemzeti jelentőségű nagyvárosi körzetek szereplőinek együttműködése

• A FVT: az 5+2 nagyváros esetében a valós vonzásviszonyokon alapuló, regionális szerepkörüknek megfelelő vonzásgyűrű leképezése → differenciáltan egy vagy több kistérség területét átfogóan

• Cél: Közigazgatási tárgyú együttműködés, valamint a nagyvárosi térség komplex fejlődésének elősegítése

• Jogi forma: önkormányzati társulás• Viszonya a többcélú kistérségi társuláshoz: annak

funkcióit bekebelezi.• Eldöntendő, hogy a szuburbán településfejlődés vagy

pedig a régióközponti szerep leképezésére megfelelő szervezeteket hozunk létre.


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A városhálózati modell alkalmazásának feltételei

• Cél: a városrégiókon kívüli közép- és kisvárosok versenyképességének megteremtése

• Alapja: önkéntes együttműködés a „governance” elve alapján → a közigazgatás és a magánszféra kooperációja a regionális léptékű cselekvés igényével

• Eszköz: állami program, mint extern ösztönző• Térbeli keretek: közigazgatási, az ország- és régióhatárok

indifferensek• Intézményes formája: rugalmas (nonprofit gazdasági társaság,

egyesület), megvalósítási stádiumban formális szervezeti keret• A hálózati modell lényege: az innováció és hatékonyság – a

területi irányítási rendszer hatékonyságának fokozása• Működése: gyakorlat-, illetve projektorientált.


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Záró gondolat

• Halaszthatatlan, hogy a városi térségek – differenciált szervezeti keretek között – elinduljanak az együttes cselekvés útján

• Az állam feladata, hogy elkötelezze magát a kooperációk támogatásában, mind az intézményes keretek kialakításával, mind financiális értelemben

→ az együttműködés záloga az elégtelen területi fejlődési potenciál ellensúlyozásának és a fejlődési akadályok leküzdésének.


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

[email protected]


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE

a kooperáció intézményesítésének kérdései a városi térségekben

Documents