4 Kedd, 1976. február 24. i 5

Gondolatok erdoügyben Erdei emléket állítanak

Asotth ilnion, a Bajai út 25. kilométerkövéhez közel, a szegedi erdők atyjának, Sze-ged város egykori erdőmes-terének, Kiss Ferencnek. Az ó idejéből való tölgyfade-rékra teszik rá majd bronz-ból domborított arcképét. Arra a 17 hektáros termé-szetvédelmi területre is fel akarják hívni veie a figyel-met, amelyet már 6 is meg-őrzésre méltónak ítélt: hadd lássa az utókor, hol tartott az Alföld homokja a sok gonddal telepitett, homokve-réseken is életre kapó erdők előtt.

Azért az ásotthalmi erdő-be kerül Szeged nagyjának az emléke — talán mondani is fölösleges —, mert akkor az is Szeged volt. A mostani Szegednek viszont mostaná-ig nem volt valamirevaló er-deje. Vannak, akik azt em-legetik, kár volt Kiss Fe-rencnek annak idéjén meg-mutatni a város külső terü-leteit, hadd élte volna ki fá-sítási hajlamait a város tö-vében. Rossz a beszéd, nem i oll kár, mert a homokra i ívedüli orvosság az erdő volt, az a kár, hogy ilyen megszállott emberünk ritkán akad. Vedres István volt az egyik, Kiss Ferenc a másik.

Igazi emléket szerencsére mégis közelebb állítunk a városhoz, hiszen idén meg-kezdik az ú j fejlesztési ter-vekhez simuló erdők telepí-tését Évek óta belénk suly-kolódott egy fogalom: a gyorsan növő fák — érthe-tően — hihetetlen előnyhöz jutottak. Ez az erdő nem ilyen lesz, ükunokáink dön-tenek majd 80—90 év múl-va, hagyják még legalább 80 évig, vagy kezdjék el vágni. A legtöbb esztétikai értéket adó egyik fafajta, a kocsá-nyos tölgy kerül a sz'kase-désre hajló területekre. Er-dész szájából, Polner Antal-tól hallottam ezt a monda-tot, és jó elidőzni nála. Ha már erre is adunk, jó úton járunk a jóléti erdők témá-jában. Soká lesz ugyan be-Lő'e használható erdő, bizo-nyára sok más közbeeső lé-pés is kell, utcáinkon, tere-

inken, hogy városunk zöld-övezete hamarabb is adjon árnyékot, de ez legalább szép is lesz mert illik a tájhoz akár az akácfa.

Hírül adtuk a napokban, hogy döntik az akácfat Ópusztaszer alatt, hatalmas területen. A Csongrádra me-nő út ékességél, vágják. Vi-gasztalódhatnánk, hiszen tudjuk, hogy ez az erdők sorsa, és azt, hogy újat tesz-nek helyébe. Mondta a kis hír is, hogy fenyő jön az akác helyett. Miért sajnál-juk mégis? Azt mondja a lexikon, hazánk erdőterüle-tének 13 százaléka akác — elvileg maradhat tehát bő-ven, ha marad. Mi azért saj-náljuk, mert az egykor fát-lan Alföldön akár szent fá-nak is mondhatnánk. Neki is köszönhető, hogy az átok-verte homokból áldást, bol-dogulást hozó homok le t t

Az erdészek buzgalmát néhány fönntartással bér, meg lehet érteni. Kitűnő szerszámfa volt az akác, de alig kell már valahová fá-ból készült szerszám. Bánya-fának is nagyszerű, de évek-kel ezelőtt kezdtek bezárni a bányák. Most van piaca megint, hiszen a nagyüzemi szőlőtáblákon sorra kidön-tögetik a rideg betonoszlo-pokat, és akácot tesznek he-lyettük. Ez a piaci ú j szél és az a régebbi aggodalom, hogy a kutyának se kell majd az akác, most össze-találkozott, és nincs, aki az akácerdők kegyelmi kérvé-nyét megírja.

Ne siessünk a vélemény-nyel, gyökérről sarjadt er-dők voltak ezek, és vagy az akác unja meg ugyanazt a földet, vagy a föld ugyanazt a fát, még egyszer sarjaz-tatni nem érdemes. Ügy látszik, a „vetésforgóra" er-dőtelepítésnél is adnunk keil. De azt is erdészek mondják, nem emlékeznek rá, mikor telepítettek a mi környékünkön magról nevelt csemetékkel akácerdőt.

Mondhatnánk a méhészek sirámait is. A széltében-hocszában alkalmazott vegy-szerezés pusztítja a méheket, régen nincs ta rióvirág, a

legjobban mézelő legelőjük is oda van, és maholnap akác se lesz. Fenyőfák közé hiába viszik méheiket. Fon-tos szempont az övék, de nem biztos, hogy meghatja a gazdasági tervekkel szá-moló erdészeket. Arról kel-lene meggyőzni őket, hogy lesz jövője az akácnak ké-sőbb is, mert jó fa az akác-fa. Hogy bányafaként hiány-zik majd, vagy szőlőkaró-ként, még nem tudjuk. Min-denesetre sokan vanrtuk, akik sajnáljak, hogy az egykor vad homok szent fá-jából először a megszelídí-tett homok mostohagyereke lett és ilyen minőségben ke-rült motoros fűrészek foga alá. A gazdasági számítás nem ismeri a hálát. Legföl-jebb jön majd évek múlva valaki, aki azt mondja az akácra is, mint az előbb a kocsányos tölgyre: esztétikai értéke van.

Még van egy erdőfélénk, ami kezd nem lenni. Nem is igazi erdő ez, néhány fasor egymás mellett, vagy né-hány fa a dűióutak mentén. Ez is, az is útban van. Azért ültették, hogy szelektől véd-je a talajt. Csakhogy az új gép nem fér el a régi dűlő-úton, viszi a fűrészt-fejszéi a masiniszta, kivágja a fát, ha elakadna a gép. Mi mást tehetne? Jönnek a nagy táb-lák egymás melle, száz hek-tár is kerül egybe, közben nincs helye a fának. Igaza van a műtrágyaszórós, leve-gőből permetező repülőgépes pilótának is: nagyon zavarja a fa. Mindenkinek igaza van, csak azt nem kérdez-zük meg mindig, mit szól mindehhez majd a szél. Pe-dig az nem szokott le a ho-mok arrébb kergetéséről. Van néhány gazdasag, ame-lyik a dűlőutakat felváltó úgynevezett „hektárutak" mellé ültet fákat és a ki-szedett kis sávok helyett a nagy táblák ú j rendszerében talál helyet ú j erdősé vok-nak. ök tudják, hogy a ho-mok csak akkor adja meg önmagát, ha őrt állókkal kö-rülültetik.

Horváth Dezső

Vitamindús takarmány A szemes cirok jelentősége az állattenyésztésben A korszerű állattartás el-

engedhetetlen feltétele a ci-rokmag felhasználása a ke-veréktakarmányok összeállí-tásánál. Indokolja ezt a sze-mes cirok jó beltartalmi ér-téke, előnyös tápanyaghasz-nosulása és gyors emészthe-tősége. A vizsgálati eredmé-nyek alapján a szemesta-karmányok közül az egyik legjelentősebb, mert nagy a nyersfehérje-tartalma — 11—12 százalék — és több-féle vitamin is kimutatható. A szemes cirok az „E" vita-min miatt kitűnő takar-mány a tenyészállatok kon-díciótartására. Megtalálható benne a B-karotin is, ami az A-vitamin képződését se-gíti elő. Az „A" vitamin hiánya esetén az állatok szürkületi vakságban, külta-karó károsodásban, csont-lágyulásban és egyéb káros elváltozásban szenvedhetnek.

A jó beltartalmi értékét az ENSZ mellett működő Nemzetközi Fejlődési Bi-zottság (AID) felmérése is bizonyítja. Földünkön 400 millió ember elsődleges táp-láléka, főként Afrikában, Kelet-Ázsiában és Indiában. Amerikában, Európában és természetesen Magyarorszá-gon is a szemescirok állatok takarmányozására használt.

A cirok tápértékének és minőségének javításával a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet is foglalko-zik. Az intézetben nemesí-tett és fajtafenntartott Hy-bar 242, és Hybar 456-os szemescirok hibridek az ed-digi kísérletek során kiváló tulajdonságúak. Ezek a hib-ridek a talajtípusokkal szemben igénytelenek. Ter-meszthetők laza szerkezetű homokon és enyhén szikes rosszabb vízgazdálkodású homokon. E tulajdonság je-lentőségét növeli, hogy Csongrád megyében több tízezer hektár szántóföld al-kalmatlan a legfontosabb takarmánynövények ter-mesztésére. Jó szárazság-tűrő képessége a hibridek gyökerének egyenletes fejlő-déséből ered. Kiterjedt já-rulékos gyökereivel több vi-zet tud felvenni, mint a ku-korica. A jó vízgazdálkodás-hoz nagyban hozzájárul az össz-levélfelület is, ami sok-kal kevesebb, mint a ha-sonló érési csoportba tartozó kukoricáé. A talaj tápanya-

gait is jól hasznosítja, de a bő termés elérése érdekében a hektáronkénti 300 kilo-gramm hatóanyagú vegyes műtrégyaadagolás célszerű. Megfelelő agrotechnikával hektáronként a 100—110 má-zsás termés elérhető.

A szemescirok hibrid ter-mesztése teljesen gépesíthe-tő. A kukoricavetőgépek a vetésre kiválóan alkalmasak. A szemescirok vetési ideje későbbre esik, mint a kuko-ricáé. Betakarítása a gabo-nakombájnokkal végezhető a növény törpe alakja és jó szárszilárdsága miatt. A ku-koricával párhuzamosan ter-melt szemescirok előbb ke-

rül betakarításra, ezért a gazdaságok szárítókapacitá-sai is kihasználhatóbbak.

A cirok tápértékének és minőségének Javítására a kutatómunkát világszerte folytatják. Az USA a Nem-zetközi Fejlődési Bizottság támogatásával 9 millió dol-lárt költ évente erre a mun-kára. Hazánkban 1971-ben ismerték el a Hybar 242 és Hybar 456 fajtákat. Ezekről el lehet mondani, hogy ter-mésmennyiség és minőség tekintetében Európában a legelsők, s nincsen verseny-társuk.

Dr. Faragó László tud. osztályvezető

HÁZASSÁG t, k 1315-t

S i e * c ü : Kovács L "> K'i-r.il r ó n a . S—any I ».t -es S :amos Éva, Kov. n C •• .Y Krr.fl és Gallyas Rozd'ln, éíuivtl GAbor és Fazekas Pír t x: I l-dikó, Kozák István és ív. ta Anna, Simon Zoltán és Cavdág EAlt Zsuzsanna, Nagy La jos ét Magyar Katal in. Mező Ferenc Is tván és Böröcz Judi t . Loval Ferenc Jozser és Szabó Mag-dolna házasságot kötöt tek.

Szöreg: Bakay Lajos és Török Zsuzsanna házasságot kötöt tek.

11. kerület Szeged: Szabó István Tibor és

Foóor Edit Ilona, Rácz Kálmán András és Benedek Mária, Péli János ét vö rös Ju l ianna házas-sáttot k ö t i t e k .

IU. kerület Szered : « -abó György .TAnos

és l íok"i : i Iloi.a, Csorba I-ászló Árpád fi Lázár Gabriel la h á -zasságot kötöt tek.

SZELETES I. kerület

Szeged: s t u m p r Lórán tnak és F a r a " > Rozália Ju l i annának Ló-rán t A kos. Ördög I s tvánnak és I le rke I rénnek Ferenc, Szikszer I m r é n e k és Szekeres Rozáliának Jtsoit Imre. Fenyvesi J á n o s n a k e t Cseri Zsuzsannának Katalin, Horváth La josnak és Panyor Zsuzsanna Katal innak Dániel, Stöllöst Józsefnek és Tóth Eva Erzsébetnek Vid Bálint. Bakos Mihály La josnak és Gyémán t Ju l i annának Krisztina, Madarász Györgynek os Mészáros Máriá-nak Gahor György, Koós Ist-v á n n a k és Markovtcs Már iának I s tván Zsolt. Torma Ferencnek és Mauri ts Éva Olgának Odctt , d r . Tokodl Ferencnek és dr . Pécskai Kamil lának Krisztina, London Józsefnek és Németh Évának F.rlka, Remák Gézának és Horváth Zsuzsannának Edit, Nagy Lászlónak és Nagy Ju l ian-n á n a k András László, Juhász Lászlónak és Bálint Jud i tnak Judi t Angéla. Kosár tmrének és Karsai I rénnek Zsolt Imre . Naqy-Gvörgv Józsefnek és Ke-rekes Rozáliának Csilla. Pu-ehlnger Antal Józsefnek és Kiss Zsuzsannának Antal Ttbor, Ke-menyvár l Imrének és Jó j á r t Ka-ta l innak Nikoletta Éva, Törzsi Miklósnak és Sarnyai Magdol-n á n a k Gábor, Hutai An ta lnak és

Családi események Rabi Franciska Magdolnának Z .nzsafma. dr. P u s k á s Albert-nek és Tóth Eszternek Eszter, í ó k t l La josnak es Laskal Má-l t á n a k Patr íc ia P tnteila, Lányi Is tván Györgynek és Varga Klá rának Krisztina Edit, Balá-zsa Ferencnek és Terhes Évá-nak Éva Eszter, Szilágyi I s tván-nak és Nacsa Annának Erika , Laczkó I s tvánnak és Császár Gizel lának Judi t , Laczkó I s tván-nak és Császár Gizellának Gá-bor, Kazi Ferencnek és F a r k a s Erzsébetnek Ferenc, Fa rkas J ó -zsefnek és Ábrahám Teréziának Kriszt ián, Bakó Gyuiának és Komicsl Lídiának Beáta. Lebak Józse fnek és Káity Erzsébet J u -l i annának Krisztina, I 'ulotás An-ta lnak és Csényt Már iának An-tal Attila, Szipszer Imrének és Salamon Judi t Zsuzsannának T a m á s Sándor , dr . Pál József -nek es Zimonyl Kata l innak Dá-niel. Dobó István Bélának és Csonka Évának Márta, Jazi -mlczky Bélának és Tanács Er -zsébetnek • Éva Erzsébet, Sáfár Károly Dezsőnek és Horváth Editnek Zita, Páskul i I s tvánnak és Szabó Klárának Csaba. Kál-mán Mihály Sándornak és Tá-borosl JuUannának Zoltán, Vá-nyl Gábor Jánosnak és Ábra -hám Rozáliának Tünde, Dob-csány! Ferenc J ánosnak és Szemmáry Eva Már iának Zsa-net t Éva. Becsei Györgynek és

• P a p p Jú l iának Szeréna, Görbe Laszlónak és Retkovszky Erzsé-be tnek Gabriella Erika, Galzo-Polyak Albertnek és Aszalay F.rzsébet Zsuzsannának Erzsébet , Kis La josnak és Balog Edit Ol-gának Melinda, Lajos Lajos Lászlónak és Piplcz Ibolya Zsu-zsannának Mónika Zsanett , Szappanos Is tvánnak és Földesl Már iának Katalin Mária. Balogh Györgynek és Zsemberi Erzsé-betnek Attila. Rácz I s tvánnak és Nagy Mati ldnak Melinda, Gyukln Szlobodánnak és Kovács Erzsébetnek Dajána . Kovács Lászlónak és Vlda P i roskának Ildikó, Sugár Sándornak és De-ák Máriának Zoltán Sándor,

Rzjtlrtkl Gézának és Horvá th Annának Tamás Géza, Szűcs Ferencnek és Szőke Mártának Ferenc, l l a tvanyi Sándornak és Mezei Márta Margi tnak Edvárd Sándor , Faragó Sándornak és Király Évának Anita, Szűcs Is t -ván Bélának és Hernádi Margi t-nak Rita, Szalma Sándornak és Török I lonának Gábor Szabolcs, Sákovlts J anosnak és Harcsás Magdolnának Zsanet t Magdolna, Kertesz I s tvánnak és Kálmán Jud i t nak István, Galambos Gá-bor Lászlónak és dr . Bódl Ró-zsának Beáta Réka, Papp Béla Ferencnek és Tőke Kata l innak Katal in Vivien nevű gye rmekük született .

Hl . ke rü le t Szeged: Hartei Almos László-

nak és Szilágyi Mati ldnak Emő-ke Ágnes, Németh Lászlónak és Mészáros Magdolnának Magdol-na, Alexi J ánosnak és Marián Orsolya Ételnek Gabriel la Ágo-ta, Rébék-Nagy Mátyásnak és Nagy Erzsébetnek Ágnes, Szál-kái János Andrásnak és Renkó I lonának Dénes, Száraz Is tván-nak és Béres Máriának Júl ia , Kószó I s tvánnak és Zádori Eri-kának Krisztián, Patocskai Lász-lónak és Bakos Margi tnak László Zsolt, Gyur is Oyörgynek és Gábor Gizellának György, Kelemen Nándornak és Farkas I lonának Szabolcs, Molnár J á -nos Balázsnak és Nagy Évának Balázs, Németh Józsefnek és Dobó I lonának Gábor, Vass Sándornak és Fodor Évának Sándor , Téglás Sándornak és Horváth Jud i tnak Zsolt, Móricz Jánosnak és Bará th Mária Ilo-nának Mónika Anett, Csiszár János Anta lnak és Csonka Ka-ta l innak Edina Katalin, Jovanov Lászlónak és Dancsok Máriának Attila, Kiss Anta lnak és Tothe-zán Ha jna lnak Csaba Zoltán, Horváth Anta lnak és Császár Klá rának Mónika Klára, Pl t r ik Józsefnek és Halász Kata l innak József, Rádóczy Lászlónak cs Bálint Zsuzsannának László, Szabó La josnak és Klrl I rénnek Zsuzsanna. AnAaás Mátyásntűc

ős Szekfil Evánalc Zoltán, Ari Sándornak és Horváth Jud i tnak Zsolt, Gál Zoltán Tibornak es Horváth Jud i tnak Zsolt,, Gál Zoltán Tibornak es Rózsa Vik-tór iának Zoltán, Lovai Dániel-nek és Pest i Valér iának Csilla, Marosvölgyi Sándornak és Csá-nyi Rozal ianak Magdolna, Sán-dor Mihálynak és Kószó Mária Magdolnának Rudolf Andor , Sztankovics I s tvánnak és Bo-zsák Erzsébetnek T a m á s nevű gye rmekük született .

HALALOZAS I. ke rü le t

Szeged: Agárdi Andrá sné Sze-nohradszk i Erzsébet, Bauer Ti-bor József, Ko t tmá je r Lajos, Csürl Béla. Kocsis Zoltán, Bun-ford Is tván, Zsadányl Károlyné Tóth Etelka, Györe Jánosné Földesl Teréz, Kurucz József , Körmendi Ká lmánnak Kun-Sza-bó Etelka, Magyar I m r e András , Adok György, Pá t f i Sándorné Btthr Lujza . Llmpek József, Vastag E l e m e m é Piukovlcs Ele-onóra . Bozókl Péter , Csányl Jó -zsef Norber t , Garal Is tván Gyu-la, Kolozsi Pá lné Asztalos Má-ria, Zomborl Mihályné Nagy Etelka, F rányó Ferencné Ko-vács Ju l ianna , Vetró Sándor La-jos, Makó La josné Gomolka Ro-zália, Balázs Pá lné Török An-na, Ikiudlsz Pá lné Czirok Etelka meghalt .

Szőreg: Tóth Már tonné Detéri Mária meghalt .

II. kerü le t Szeged: Elekes Béla, Porcz

György, ö r d ö g Iaijos András, Polgár Sándorné Dékány Jul ian-na, Domonkos Józsel , Deák József . Karácsony Sándor meghal t .

HL kerüle t Szeged: Pokornv Alajos, Ve-

réb Béláné Mudrák Etelka. Bö-röcz Pá lné Hof fmann Erzsébet, Koszó Józsefné Ördög Erzsébet, Juhász János , Bunkoczi Berta-lan, Bogdán Is tvánná Kovács Hona, Békési István, Kucsera Is tván, Csűri J ánosné Juhász Etelka, Vöneki Csaba József, Magyarosi András, Sebestyén János , Hegedűs András , Kasza Pá lné Kovács Veronika, Kiss Pál István, Varga Ferenc Jó -zsef, Süli István, Slsák József, Faragó János , Dudás Imréné Czékus Borbála, Pintér Béla, Sebők Szilveszter meghalt.

A KRESZ-tanfolyamok hatása

Csökkent a balesetek száma

Senki nem hitte, hogy 1976. január elseje forduló-pont és határkő lesz a köz-úti közlekedésben, hogy meg-változik az utcakép, hogy a szabálytalankodó vagy akár csak a bizonytalankodó autó-Vezetők egy csapásra angya-lokká válnak. De abban bíz-tak a KRESZ megfogalma-zói, hogy a közlekedési sza-bályok gondosan előkészí-tett változásait a tanfolya-mokon részt vevők nemcsak megértik, hanem fel is is-merik az alkalmazás elő-nyeit. Szegeden tavaly októ-ber elején kezdődtek az el-ső tanfolyamok, február 15-ig 462-szer tíz óra alatt 25 és fél ezer hallgató ismer-kedett meg az új szabályok-kal. A résztvevők 81 száza-léka kapta meg első pró-bálkozásra az önkéntes, si-keres vizsgát igazoló kar-tonlapot a Közlekedésbizton-sági Tanács szegedi szerve-zetétől.

A KRESZ-oktatás előké-szítésében, a vizsgák lebo-nyolításában a TIT és az autóklub volt a KBT két partnere. S akik valamilyen okból lemaradtak az eddigi tanfolyamokról, még mindig jelentkezhetnek az autóklub Kossuth Lajos sgt. 112. szám alatti székházában, vidéken a művelődési házakban. Elő-reláthatóan egy hónap múl-va fejeződik be az oktatási akció, addig még minden érdeklődő felkészülhet az új KRESZ szabályaiból.

Érdemes összehasonlítani az 1974-es és 1975-ös év vé-gi baleseti adatokat, melyek jól szemléltetik, hogyan hat-hat egy ilyen országos ak-ció « helyi knzlekedég biz-

tonságára is. 1974 utolsó két hónapjában Szegeden és a szegedi járásban 62 baleset végződött sérüléssel, ebből hat halálos, 36 súlyos sérü-léssel, 20 pedig könnyű sé-rüléssel járt. Egy év múlva, tavaly novemberben és de-cemberben. amikor már sok-ezer gépjárművezető ismerté és alkalmazta az új szabá-lyokat, 38-ra csökkent a sé-rüléses balesetek száma, eb-ből öt volt a halálos, 13 pe-dig a súlyos sérüléssel vég-ződő.

Az idei statisztikai adatok összegezése még nem feje-ződött be, de az máris ész-revehető, hogy a közlekedés alapvető rendjébe jól illesz-kednek az új szabályok. Az ellenőrzések és a gyakorlati tapasztalatok szerint főleg az elsőbbségadásra — például az autóbuszok esetében —, a párhuzamos közlekedésre és a zavarás, akadályozás, ve-szélyeztetés fogalmi külön-bözőségére vonatkozó szabá-lyok megtartásában akad még tennivaló.

Az új KRESZ bizalmi el-vének érvényesítését segíti elő a megy ei KBT és a Szak-szervezetek Megyei Taná-csának kö2ös kezdeményezé-se. Hogy az üzemek, válla-latok. gyárak gyalogosan és kerékpárral közlekedő dol-gozói is megtanulhassák az új KRESZ őket érintő szabá-lyait, a TIT ismeretterjesz-tő programjába felvették a KRESZ-előadást. Az üze-mek szervezői a járási ta-nács művelődési osztályához és a TIT szegedi szervezeté-hez fordulhatnak bővebb fel-világosításért.

P. K. ,