Az SZMPSZ Rimaszombati RPK 2013-as év tevékenységének értékelése

1. Az SZMPSZ Rsz RPK partnerei a pedagógiai tevékenység megtervezésében, megszervezésében és lebonyolításában:

- SZMPSZ Rimaszombati TV- SZMPSZ Losonci TV- SZMPSZ Nagyrőcei TV- SZMPSZ Rozsnyói TV

2. A tervezés ideje és formája: 2013. január 4., regionális tanácsülés keretében.3. A tervezés formája: programfüzet – Ádám Zita feladata; minden alapszervezet, óvoda, alap- és középiskola megkapta 2013. január végén; (mellékelve az értékeléshez)4. A megvalósítás: a tervezett és a megvalósított programok jegyzéke.

Pro Scholis közösen a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Regionális Pedagógiai Központjával több mint két évtizede szervezi a Gömörben és Nógrádban dolgozó alap- és középiskolai tanárok, illetve óvodapedagógusok részére a pedagógus-továbbképzéseket, nyári egyetemeket, szakmai konferenciákat, tanulmányi versenyeket, szakmai napokat, működtet szakmai műhelyeket. A Nógrádi Pedagógustalálkozónak sok éves hagyománya van, itt találkozik két régió 150 – 200 magyar pedagógusa, cserél eszmét, tapasztalatot, szerez információt a legújabb szakmai kutatásokról, irányokról, történésekről. A régióban közel 850 pedagógus fejt ki szakmai munkát 75 óvodában, 75 alap- (30 teljes szervezettségű, 45 kisiskola) és 11 középiskolában, ahol a tanulók létszáma 9 000 körül van.Szakértelem és hagyomány ötvözi egymást.

Szlovákiának ez a magyarok által lakott déli régiója infrastrukturálisan a legfejletlenebb régió, ahol a munkaképes lakosság 34%-a munkanélküli. A  magyar iskolában a roma tanulók aránya 75%.. Ebből az alapállásból a civil szervezet célja a hátrányból eredő szellemi és képességbeli hiányok felszámolása, illetve a tehetséges tanulók felkutatása, gondozása és fejlesztése.A civil szervezet pedagógus-továbbképzések szervezésével pótolja a pedagógusok szakmai fejlesztését. Hagyománya van mind a továbbképzéseknek, szakmai konferenciáknak, nyári egyetemeknek, tehetséggondozásnak a régióban (régiós pedagógiai projekt és projektnap szervezése). Rimaszombatban bejegyzett tehetségpont is működik. A régió büszkesége, hogy műhelyjellegű fejlesztés keretében megszületett a regionális ismeretekre nevelés tantárgy tanterve és A hely, ahol élünk munkáltató értékkönyv. A tantárgyhoz feladatbank, óravázlatok, digitális tananyagok készültek, készülnek, amit a www.proscholis.eu honlapon meg lehet tekinteni.A régióban számtalan továbbképzés szerveződik a pedagógusok visszajelzése és a minőségi iskola kritériumai alapján, mint pl.: a tehetséggondozás, a tehetséggondozó programok megismerése, a kreativitás fejlesztése, IPOO tanulási modell megismerése és alkalmazása, a képességfejlesztés, az iskolaotthonos napközi programjának fejlesztése, a regionalitás mint program beemelése a nevelés folyamatába, DIFER mérés és fejlesztés, halmozottan hátrányos tanulók fejlesztése, …. A szakmai és tehetséggondozó műhelyek ilyen feladatokat látnak el.

A Pro Scholis közösen az SZMPSZ Rimaszombati RPK-val szervezett szakmai képzéseiben 850 régióbeli pedagógus vett részt a 2012-es évben, amit a Bethlen Alap közvetve vagy egyáltalán nem támogatott. Ez a szám a 2013-as évben: 887.

A programok megvalósítása során, főleg a műhely jellegű foglalkozások során a kiszámítható és elaprózott támogatás nagysága okoz problémát. A 2013-as évben ezért nem valósult meg a 18. Nógrádi Pedagógustalálkozó, ami egy sorozat megszakadását idézte elő.A 2013-as évre tervezett programok (lásd a mellékelt programfüzetet) nagymértékben megvalósultak három kivételével (Nógrádi Pedagógustalálkozó, szabadegyetem, tanulmányút és múzeumpedagógia), ezek közül több önköltséges alapon működött.

A 2013-as évben a következő programok valósultak meg a BGA támogatásával (pedagógiai projekt), minden más önköltségi alapon, illetve más támogatók révén. A Tehetséggondozó Tanács pályázata útján a tervezett programokon kívül plusz programok valósultak meg.

1.A képzés címe: Gömöri motívumok, tojásfestés húsvétra készülődve A képzés célja és tartalma: A gömöri motívumkincs megismerése, a motívumok felhasználása a keresztény ünnepkörben; a tojásfestés technikáinak elsajátítása. A képzés szorosan kapcsolódik a helyi, regionális értékek tudatos és folyamatos ápolása, továbbörökítése témakörbe. A képés a 2012-es rozsnyói gömöri motívumok képzés tematikus folyatatása.A foglalkozás vezetője: Zsuponyóné Ujváry Mária igazgató, Gömöri Múzeum, PutnokCélcsoport: tanítók, nevelőnők, érdeklődő pedagógusokHelyszín: Feled, Kultúrház előadó termeA továbbképzés időpontja: 2013. február 6.A résztvevők száma: 40

2.A képzés címe: Veronika zeneprojekt óvodapedagógusok részére A képzés célja és tartalma: Napjainkban a nevelés- oktatás területén felerősödtek az integrációs törekvések, tért hódít az inkluzív intézményi szemlélet, amelyhez szorosan kapcsolódik az esélyegyenlőség elveinek megvalósítása.Ha kibővítjük az integráció fogalmát, ha megvizsgáljuk az óvodai csoportok összetételét, tapasztaljuk, hogy egyre több kisgyermek küzd valamilyen problémával-magatartásproblémával, részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, hátrányos helyzettel.Mindannyian tudjuk, hogy ezek a gyermekek is különleges bánásmódot igényelnek, segítségre szorulnak - őket éppúgy integrálnunk kell, szükségleteiknek megfelelően, mint a hagyományos értelemben vett, sajátos nevelési igényű gyermekeket.A Veronika zeneprojekt felöleli a 3-7 éves korú sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű és más okokból akadályozott fejlődésű gyermekek személyiségfejlesztését zenepedagógiai módszerek alkalmazásával. Pozitív hatását minden gyermekre kiterjeszti.Az elmúlt évek során a zeneprojekt alkalmazása az óvodai csoportokban a gyermekek igényeinek megfelelően tökéletesedett, zenés játékai továbbfejlődtek-, alkalmazkodtak a nevelési területek feladataihoz, beilleszthetőkké váltak a komplex ismeretnyújtásba és a mindennapokba.Az óvodapedagógusnak lehetősége nyílik arra, hogy egyéniségét, kreativitását, improvizációs képességét a nevelőmunka során a zeneprojektbe beépítse, ezáltal válik saját, egyéni módszerévé.

A Veronika zeneprojekt módszereinek legfontosabb jellemzői:Zene, zenefeldolgozás, zenehallgatás: speciális, játékra motiváló, felhívó jellegű zenék, különleges hangeffektusok, céljuk az oldott hangulat megteremtése, amelyben kibontakozhat az egyéni aktivitás, kreativitás, az egymásra figyelés, a közös játék, kialakul a pozitív énkép.

Játék, játékosság: játékos történetek eljátszása a zenei eszközök felhasználásával, mozgással, tánccal pl: utánzó állatmozgások, vagy kitalált lények tánca ritmikus, egyedi mozgássorokkalMozgás: egyéni és páros gyakorlatok zenére, ritmus és hallásfejlesztő mozgásos-zenés játékokkal Tánc: egyszerű táncok, mozgássorok tanulása, begyakorlása, az együttes koordinált mozgás kialakítása, téri orientációs fejlesztési lehetőségek kiaknázásaBeszélgetés, kommunikáció: amelyben a visszahúzódó gyermek is képes kifejezni magát-hangulatjátékokban verbális módon elmondja, vagy nonverbális módon gesztusokkal, mimikával, mozgással fejezi ki érzelmeit, játssza el a mesét, illetve a vele történt eseményeket.A foglalkozás vezetője: Nagyné Szabó Erika, Pécs (a magyarországi akkreditált képzés egyik sikerre vivője)Célcsoport: óvodapedagógusokIdőpont: 2013. március 21 -22.Helyszín: Feled, Rozsnyó, Alapiskola A résztvevők száma a két helyszínen: 70

3.Interaktív-tábla és digitális tananyagok bemutatója

A képzés címe: Interaktív tábla és programok bemutatása A képzés célja: Az egynapos pedagógus-továbbképzés a IKT-nak a tanulás-tanítás folyamatában való felhasználása – ismerkedés a tábla adta lehetőséggel és a különböző tantárgyi programokkal.A képzés tartalma: Elmélet és gyakorlat a kompetenciafejlesztés és motiváció érdekében – az interaktív tábla bemutatása, tapasztalatok, előnyök – tantárgyi programokkal való ismerkedés, bemutatás szekciókban (alsó tagozat – természettudományi tantárgyak – társadalomtudományi tantárgyak – élő idegen nyelv) – tapasztalatcsere. Tomolya Róbert A digitális tábla mint az ismeretszerzés és gyakorlás egyik eszköze, illetve Ujj Beáta Olvasástanítás, szövegértés az alapiskola alsó tagozatában címmel tartottak előadást. Tomolya Róbert bemutatta a természettudományi tantárgyak témakörben fellelhető digitális tananyagokat, illetve azok fellelhetőségének helyeit, használatukat.Célcsoport: tanítók, nevelőnők, érdeklődő pedagógusokElőadók: Tomolya Róbert (tanár) és Ujj Beáta (tanító) Időpont és helyszín: 2013. május 3., Bátkai Alapiskola A résztvevők száma: 33

4.Tanulmányút a kistérségben önköltséges alapon a kistérség önkormányzatai által támogatvaA képzés címe: Helyi értékek a tanulás-tanítás folyamatában – a Medvesalja körzet értékeinek, hagyományainak megismerése A képzés célja és tartalma: A regionális értékekre nevelés fontossága – a tantárgyiasított regionális értékekre nevelés tantervének megismerése – tapasztalatcsere, múzeumpedagógia Helyszín: tanulmányút: Rimaszombat – Várgede (tájmúzeum) – Korláti kőbánya – Ajnácskő - Egyházasbást – Vecseklő – Tajti - HidegkútCélcsoport: pedagógusok, tanítók, nevelőnők, tanárok, regionális értékekre nevelés tanárai, érdeklődő pedagógusokA továbbképzés időpontja: 2013. május 10.A szervezésért felelős: Ádám Zita – Sebők Valéria

A résztvevők száma: 40

5.A képzés címe: Együttélés, együttműködés A képzés célja és tartalma: Olyan innovatív, gyermekközpontú, a gyakorlatban bevált módszerek bemutatása, amelyek egyaránt használhatók a tanórai, illetve a tanórán kívüli pedagógiai munkában. A programot kiemelten ajánljuk olyan pedagógusoknak, akik hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak. A széles körben alkalmazható módszereket két konkrét témakör – a környezetvédelem (Kapcsolsz?!) , illetve az együttélés, együttműködés (Puzzle) – kapcsán mutatjuk be.A munka során erősödik, fejlődik a résztvevők programszervező képessége, képessé válnak akár egész napos programok, akár táborok megszervezésére. Megismerkednek a ráhangolástól kezdve különféle gyakorlatokon át, például nem hagyományos szociometriák, illetve a vizuális kultúra széleskörű alkalmazásával, illetve különféle csoportban végezhető izgalmas fejlesztő gyakorlatokkal.MódszertanA továbbképzés nélkülözi a frontális elemeket. A résztvevőksajátélményű gyakorlatok formájában megismerkednek jó néhány, agyerekek számára kidolgozott programelemmel; kooperatív kiscsoportok keretében feldolgozzák a tapasztalatokat,értékelik és megvitatják a bemutatott módszerek és gyakorlatokfelhasználásának konkrét lehetőségét.EredményA program során a pedagógusok olyan pedagógiai megközelítéssel,látásmóddal ismerkednek meg, amelynek segítségével- erősíthetik a tanulók önismeretét;- támogathatják önbecsülésük fokozását;- növelhetik belső motiváltságukat;- fejleszthetik kreativitásukat és együttműködő képességüket.A résztvevő intézmények megkapják a programot bemutató módszertanikiadványt.A foglalkozás vezetője: Hann Péter, Ezer Gyermek Alapítvány, BudapestCélcsoport: tanítók, nevelőnők, tanárok, érdeklődő pedagógusokHelyszín: Dernő, MTNY AlapiskolaA továbbképzés időpontja: 2013. március 22.A résztvevők száma: 33

6.A képzés címe: Környezetvédelem A képzés célja és tartalma: Olyan innovatív, gyermekközpontú, a gyakorlatban bevált módszerek bemutatása, amelyek egyaránt használhatók a tanórai, illetve a tanórán kívüli pedagógiai munkában. A programot kiemelten ajánljuk olyan pedagógusoknak, akik hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak.A széles körben alkalmazható módszereket két konkrét témakör – akörnyezetvédelem (Kapcsolsz?!) , illetve az együttélés, együttműködés (Puzzle) – kapcsán mutatjuk be.A munka során erősödik, fejlődik a résztvevők programszervező képessége, képessé válnak akár egész napos programok, akár táborok megszervezésére. Megismerkednek a ráhangolástól kezdve különféle gyakorlatokon át, például nem hagyományos szociometriák, illetve a

vizuális kultúra széleskörű alkalmazásával, illetve különféle csoportban végezhető izgalmas fejlesztő gyakorlatokkal.MódszertanA továbbképzés nélkülözi a frontális elemeket. A résztvevőksajátélményű gyakorlatok formájában megismerkednek jó néhány, agyerekek számára kidolgozott programelemmel; kooperatív kiscsoportok keretében feldolgozzák a tapasztalatokat,értékelik és megvitatják a bemutatott módszerek és gyakorlatokfelhasználásának konkrét lehetőségét.EredményA program során a pedagógusok olyan pedagógiai megközelítéssel,látásmóddal ismerkednek meg, amelynek segítségével- erősíthetik a tanulók önismeretét;- támogathatják önbecsülésük fokozását;- növelhetik belső motiváltságukat;- fejleszthetik kreativitásukat és együttműködő képességüket.A résztvevő intézmények megkapják a programot bemutató módszertani kiadványt.A foglalkozás vezetője: Hann Péter, Ezer Gyermek Alapítvány, BudapestCélcsoport: tanítók, nevelőnők, tanárok, érdeklődő pedagógusokHelyszín: Deresk, MTNY AlapiskolaA továbbképzés időpontja: 2013. március 21.A résztvevők száma: 35

7. A hely, ahol élünk könyv 2. kiadásának előkészületei fejlesztő műhely formájában20 találkozás X 10 óra – 200 munkaóra – az SZK Kormányhivatala támogatta a 2. kiadást (nyomdai költségek)

8.Török világ Gömörben és Nógrádban – pedagógiai projekt

Csak saját magunk és a tettek!

Meggyőződés és hit egészségesen erősíti egymást. Meggyőződés, hogy odafigyeléssel működnek a dolgok, hit, hogy képesek vagyunk saját erőből megteremteni a lehetetlent.Ehhez integráló személyiség, szakmaiság, elkötelezettség, akarat, kitartás szükséges, ami minden emberben megvan, csak a jó cél érdekéért való motivációt kell hozzárakni, hogy meglegyen az összhang. Nem lebecsülendők az országos történések, de értékteremtés és összefogás szempontjából a kistérségi, illetve regionális tettek a figyelemre méltóak azért, mert a nemzet megmaradásának, a kultúra megőrzésének és a közoktatás fejlődésének a kistérségi tervezés, fejlesztés az alapja. Ez a legkisebb sejt, ami össze tudja fogni, kovászként keleszteni képes a helyi erőket, elképzeléseket, ami egyben tudja tartani a közösséget.Az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja és a Pro Scholis jóvoltából hatodik éve zajlik az a kulturális mém, ami generációknak szab és ad értéket. A fenti célok érdekében a megfelelő mémek választódnak ki, melyek a jövő felé haladás útján a tudást, értékeket, viselkedéseket erősítik. A jövő a mi kezünkben van, sorsunkat az általunk teremtett kultúra és annak nemzetet erősítő értékei dönti el. Ez a biokulturális evolúció - E.O.Wilsonra utalva. A nagy civilizáció találmányai fémjelzik a kulturális evolúció útjának legfontosabb fázisait. Embernek lenni annyi, mint kreatívnak lenni.

Csikszentmihályi Mihállyal valljuk: „A világ közös akaratból és odafigyelésből épül fel. Az élmények teszik a cselekvést feledhetetlenné.”

2008 januárjában érlelődött meg Rimaszombatban az az elhatározás, melynek értelmében megszerveződött az első féléves pedagógiai projekt és projektnap 16 iskola bekapcsolódásával. Azóta a projektkészítés és a projektnap hagyománnyá lett a régióban. Az alapgondolat a helyi és regionális értékek felfedezése, a szülőföld szeretetének megvallása, gyakorlatása. Ennek legeredményesebb módszere a projekt.Rényi Alfréd gondolata nemcsak a matematikára vonatkozik, amikor azt mondja: „Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá, amit készen kap anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon ki. Olyan ez, mint a növények öntözése: a növény nem élhet víz nélkül, de nem sokat ér azzal a vízzel, amit a leveleire öntenek, az lepereg róla; csak azt a vizet képes igazán felhasználni, amit a gyökerein keresztül maga szív fel.”A projektoktatás tanulási-tanítási stratégia, gyakorlatorientált komplex rendszer (célok, tervek, tevékenység, produktum), (ahol a gyermek alanya az oktatásnak) a tanulók által elfogadott egy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály és tanóra keretet; a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum.A projektpedagógia és módszere a konstruktív pedagógiai szemléleten alapszik, melynek lényege: a tanuló alanya az oktatásnak, a tanulás színterei kitágulnak, a tudás egy-egy probléma átfogó megismerésére, megoldására irányul, amiben a pedagógus segítője a tanulónak. A gondolkodás nem tantárgyakban történik, hanem a probléma sokoldalú megközelítésében és megoldásában. Ezáltal a produktum elkészítésének folyamán alakul a feladathoz való hozzáállás, fejlődnek a készségek, gyarapodik a tudás, formálódnak a kompetenciák.Ezen szakmai gondolatok irányítják a projekt tervezését, kivitelezését és megvalósítását. A gömöri és nógrádi pedagógusok szívesen és kreatívan élnek a projektpedagógiai módszereivel. Megtanulták és tanítványaiknak megmutatják a vita folyamán alakuló tervezést, jártassá teszik őket a gondolattérkép készítésében, napi gyakorlattá válik a naplóírás, a feladatok szétosztása, a felelősök megjelölése, a határidők kitűzése. A projekttermék elkészítésének közös élménye és bemutatása egyedivé teszi a megszerzett tudást. A projekt élmény, tudás, tapasztalat.2013. június 7-én a Rimaszécsi Alapiskola fogadta a Török világ Gömörben és Nógrádban pedagógiai projektbe bekapcsolódott 14 iskola 172 tanulóját, 51 pedagógusát. A projekt Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója tiszteletére készült. A középpontban a Török világ Gömörben és Nógrádban téma állt, ami fölé magasodik a hazaszeretet. A példák az egri hősök és a török betörésének áldozatul esett számtalan gömöri és nógrádi település bátor lakossága. A projekt célja a török hódoltság emlékeinek, hőseinek, történéseinek a felkutatása és megmutatása volt. A projektnap díszletét a füleki vár szilüettje adta, ahová az egyes csapatok feltették a projektterméküket szimbolizáló illusztációjukat. A csapatok oklevelét Székely Bertalan: Egri nők festménye díszítette, utalva a nap céljára.

A projektnapot a Sajógömöri MTNY Alapiskola Torony iránt produktuma nyitotta meg.Ebben az altémában a tanulók arra keresték a választ, hogy hogyan kerültek félholdak a gömöri protestáns templomokra. Kutató munkájuk során sok-sok kérdést érintettek, az alapproblémát kimerítően szétbontották, olvastak, utánajártak, a szerzett ismereteket rögzítették. Valódi projekt született munkájuk nyomán.

A rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola projektjének címe: A török hódoltság Rimaszombatban és a töröksíp története. Szombathy Viktor regénye alapján bemutatták a töröksíp történetét prezentáció formájában, kitértek a hódoltságra, a szabadkai vár történetére, a török tárgyakra az adott korszakból. A prezentáció betétje egy videófelvétel volt, melyet Vörös Attilával készítettek, aki hiteles adatokkal szolgált édesapja örökségéből a regény és a színdarab kapcsán.

A rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium Buda és a törökök címmel készítette el projektjét, mely Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye alapján a budai vár elfoglalásának egy kis jelenetével mutatta be a török sereget. A budai törökös vásár keretén belül 5 „standon” – sátoron keresztül megelevenítették a török kávé és az ebru készítés, a henna festés művészetét, valamint a pörkölt történetét; a színházi sátor török táncot mutatott be, amire megtanította a résztvevőket is.

A Rimaszombati Magyar Tannyelvű Speciális Alapiskola Gólya, gólya gilice produktuma a török világgal kapcsolatos mondókákat, énekeket dolgozta fel. A tanulók által elvégzett munka bizonyította, minden gyermek képes magából kihozni a maximumot, ami a pedagógus hitelességének függvénye.

A Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolája Ne bántsd a magyart! címmel dolgozta fel Rozsnyó és környékének: Berzéte, Hosszúrét, Krasznahorka, Rudna, Rozsnyó életét a török időkből. A történetek kis tánccal, énekmondással voltak megtűzdelve, a fiúkon, lányokon látható volt a török viselet egy-egy tipikus darabja. A háttérben török népzene szólalt meg, de a leigázott falvak kislányai a törökökről szóló gyermekdalokat énekelték. A projekt a haza védelmének fontosságát emelte ki.

A Cakói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola alsós tanulói A török basa produktumot hozták a projektnapra. Projektjük célja az volt, hogy bővüljön a diákok ismeretei, fejlődjön esztétikai érzékenység és kifejezőkészségük, megerősödjön nemzeti identitásuk, önbizalmuk és a kapcsolataik a közösségben. Tanulmányozták a XVI-XVII. századi Magyarországot, a korra jellemző életstílust, a harcot, a védelmet és azok következményiet. Összehasonlították az akkori országhatárokat a mostaniakkal, a magyar és a török művészet és életmód jellegzetességeit (építmények, lakáskultúra, zene, öltözködés, hajviselet, ékszerek, a tiszteletadás módjai, vallás, hétköznapi és ünnepi szokások, harci eszközök és módszerek). Keresték a török elemeket a nyelvünkben, irodalmunkban, a község és közösség életében, szem előtt tartva a gyermekek életkorának sajátosságait. A török basa című népmonda bábokkal történő előadásának előkészítése családtagok segítségével történt, ami külön erősíti a projekt kapcsolati jellegét.

A tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola projekjének címe: Délvidéki barangolások volt. A keretet a déli harangszó nyitotta és zárta. A közrefogott történet a török hódoltság és a magyar hősiesség, harci elszántság volt, mely a haza védelméről szólt. A projektben a készítők végigjárták a délvidéki török ellenes harcok helyszíneit, megismerkedtek a nem mindennapi hősök életével.

Rimaszécsi Magyar Tannyelvű Speciális Alapiskola projektje a török hétköznapokat mutatta be. Az oszmán hódítással együtt a katonákon kívül hivatalnokok, kereskedők és mesteremberek is érkeztek az országba. Az általuk birtokba vett városi házak hamarosan furcsa átalakuláson mentek keresztül: alsó szintjeiken deszkák takarták el az ablakokat. A

muszlim családok így védekeztek a külvilág kíváncsi tekintete elől. A projekt ebbe a világba engedett betekintést.

A Nagydaróci Alapiskola Ahmed egy napja projektje egy török ember "nem átlagos" napját bemutatta be a törökök szokásaival, életvitelével, vlágszemléletével.

A füleki Mocsáry Lajos Alapiskolából Hódít, lesújt és felvirágoztat projekttel érkezett Rimaszécsre. A középpontban a török hódítás, a magyar védekezés, harcok, árulás, összecsapások álltal. Kutatás, beszélgetés, interjú, olvasás, utánajárás előzte meg a projekt megvalósítását. Oláh Norbet tehetsége, improvizálási képessége a csoport nagy erőssége volt.

A Bátkai Alapiskola A háremek világa címmel készített izgalmas projektet. A háremek falai között féltékeny feleségek, unatkozó háremhölgyek, megcsonkított őrök és mindenható uralkodók éltek. Ezt a titkokkal teli, érdekes világot mutatták be a tanulók. A szultán anyjának elbeszélésén keresztül ismertették ezt a csillogó de egyben sötét életformát. Ezen kívül ismertté tették a szeráj, a valide, az odaliszk és az eunuch kifejezéseket.

Gesztetei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda Hogyan foglalták el Somoskő várát a törökök? projektet mutatták be. Az első részében bemutatták, hogyan készültek fel a tanulók a projektnapra, a somoskői kirándulás képeit és vidám pillanatait osztották meg a közönséggel. Ezután bemutatták a vár történetét, végezetül pedig dramatikus formában bemutatták, hogyan foglalták el Somokső várát a törökök.

A feledi Szombathy Viktor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Kékkő ármondáját dramatizálták. A monda szerint Balassa János várúr móresre tanítja a feleségére szemet vető füleki béget, Mehemedet. A projekt betekintést nyújtott a törökök öltözködési és vallási szokásaiba is.

A vendéglátó Rimaszécsi Alapiskola A basa kútja történetét mutatta meg több feldolgozásban. A Nagy Ákos esperes úrral történt interjú Tompa Mihály versben megírt török időkre utaló történetét elevenítette meg, aminek hagyománya a mai napig él a hanvaiak tudatában és mindennapjaiban. A monda befejezését dramatikus formában dolgozta fel a csoport.

A projektben résztvevő tanulók és pedagógusok a Bethlen Gábor Alapítvány támogatása révén értékes könyvajándékban részesült. További támogatók voltak az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az SZMPSZ, az SZMPSZ Tehetségsegítő Tanácsa, Rimaszombat és Vidéke p.t., a Rimaszécsi Alapiskola, polgármesterek.

Ádám Zita zárszavában sikeresnek minősítette a féléves munkát, aminek eredményét a projektnapon bemutatott kutatások minősítették. Megköszönve a tanulók, pedagógusok, vendéglátó iskola vezetésének munkáját, a támogatók bőkezűségét, Németh Lászlót idézte a projekt- és tehetségnap hozadéka és üzenetei kapcsán: “Hol a jelző izotóp, amely megmutatja, mi lesz egy emberben, s azon túl az egész társadalomban egy kitűmően sikerült órából? Öreg tanárok elég szomorúan szoktak beszélni erről. Menj el tíz év múlva, nézd meg, mi maradt a munkádból. De mi maradt az elégett szénből, a forgó lapátra hulló vízből, az elbomlott atomból? A mégis, ezek hajtják a társadalmat. Ugyanígy az iskolai órák melege! ... Mert az anyag széthull, más ismeretekbe megy át, a szív azonban őrzi a jó emlékeket.“

Tanári konferencia Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója tiszteletére Helyszín: RimaszombatIdőpont: 2013. november 15-16.

A Gárdonyi Géza halálának 150. évfordulója alkalmából Rimaszombatban és Egerben megrendezett emlékkonferencián résztvevő pedagógusokat közös cél vezérelte: mindannyian érdeklődtek a magyar irodalom jeles alakja, Gárdonyi Géza életműve és munkássága iránt. Futó Jenő, egy korábbi Gárdonyi-életrajz írója a „legmagyarabb magyar írónak“ nevezte Gárdonyit. Nehéz nyelv-e a magyar?- tette fel a kérdést Ziegler Géza kortársainak. Kettős igen a válasz, ti. a német hangzású családnév nem véletlen, hiszen Gárdonyi családja nem volt magyar származású. A másik igenre a válasz: az idegen származást közömbössé tevő írónk sokat foglalkozott a magyar nyelv ápolásával, de bírhatónak, vállalhatónak vélte azt. Méltán lehetne előfutára a mai nyelvművelőknek (szerz. megj.). Itélete a legtöbb esetben helyes, de néhol kétségkívül ellentétbe jut a nyelvtudománnyal. Az írás élvezete közben, a magyar nyelv kifejezésének felszínre való juttatásának közepette születhetett meg a Magyarul így! c. kötete. Szerinte nyelvünk a leggazdagabb az európai nyelvek közül (van mit tanulnunk tőle). Gárdonyi hazaárulónak nevezi a magyar anyanyelvét elhagyót.

A tanácskozás ezeknek a gondolatoknak a jegyében mutathat irányadást számunkra, felvidéki pedagógusok számára. Az emlékkonferenciát a feledi Szombathy Viktor Magyar Tannyelvű Alapiskola Az ezerarcú Gárdonyi-érdekességek Gárdonyi életéből c., rendkívül színes, az életművön jelentősen túlmutató előadása nyitotta meg a Tátra szálló konferenciatermében, Rimaszombatban. Ezután következett, Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökének ünnepi köszöntője. Simkó József, Rimaszombat polgármestere egyéb teendői miatt nem vehetett részt a konferencián, helyette viszont Rigó László polgármester úr köszöntötte a résztvevőket, kiemelve a város közoktatásban, a felvidéki magyar kultúra ápolásában kifejtett szerepét. Ezután került sor a szakmai előadásokra, melyek sorában magyarországi kutatók avatták be a jelenlevőket a Gárdonyi-kutatások legújabb részleteibe. A szekció ülésvezetője Angyal László, az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézetének egyetemi adjunktusa, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola magyar nyelv-történelem szakos pedagógusa volt. A szakavatott előadások sorát Kovács Gábor, a veszprémi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara Magyar Irodalomtudományi Tanszékének irodalomtörténésze nyitotta meg, aki Gárdonyi prózaköltészetét vázolta fel kellő megalapozottsággal. A narratív felfedezőút során a „más szóval mondani a szót“ poétikai eljárás lényegére mutatott rá. Ez a szervező elv szövi át az író több regényét (A láthatatlan ember, Az egri csillagok stb.). Gárdonyi igazi költői énje azonban a kis szépprózai formák mesterségében rejlik. Szövegvilágának egyik szerves alkotórésze a különböző kulturális jelrendszerek összekapcsolása. A cselekmény fő hajtóerejének a paralellizmust nevezte meg. Az előadás szakszerűen tért ki a szavak etimológiai szintjére is a megfelelő szakavatottsággal. „Szőlővessző, mely idegenből hozva egri tőkévé lett.“- hangzott Király Júlia expresszív előadáscíme, mely során a Gárdonyi-hagyatékot muzeológus szemmel mutatta be, kitérve a Dobó István Vármúzeum teljes testamentumára, beleértve az író kézírásos lenyomatait is. Az egri remete életműve Eger nélkül nem teljesedett volna ki. A következő előadó, H. Szilasi Ágota, a Vármúzeum művészettörténésze a művészlét kérdésének reprezentatív formáit vizsgálta előadásában. Az Ida regénye c. alkotásában azonban nemcsak erre való utalások vannak, hanem szép számmal fordulnak elő benne a népnyelvből vett szóképek is: „pohos“, „göcög“, „vigyázz, mert ez a légy (értsd udvarlód) nem téged dong, hanem a tányérodat“ (birtokodat szaglássza)! Gárdonyi élete végén is foglalkozott a szerelem, a boldogság rejtélyes kérdéseivel. A regény

1924-ben jelent meg, s két filmváltozata is ismert. Az írót az irodalmi köztudat tág érdeklődésű, végtelen tudásvágyú, olvasott és művelt íróként tartja számon. A kutatók figyelmét azonban elkerülte mintegy tízezer kötetes könyvtára. Varga Zita, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár könyvtárosa ezt a hiányosságot igyekezett pótolni előadásában. Elemezte az emlékmúzeumban őrzött könyvtári anyagot, amelyre a filológiai pontosság jellemző. Az 1500-as évektől gyűjtötte, s a tematikus sokszínűség jellemzi az anyagot. Tartalmi gazdagságát a régi könyvek gyűjteménye és a nyelvi gazdagság adja. A 48 tárgykört és 32 nyelvet felvonultató hagyaték a dualizmus kori alkotó értelmiség magánkönyvtárának ékes példázata. Az állomány tudatos könyvgyűjtőre vall. A tanácskozás pénteki részének utolsó előadója Sebők Valéria, a Feledi Kistérségi Hivatal vezetője volt, aki bemutatta Gárdonyi tanítását a szlovákiai magyar alapiskolában. A több helyi és regionális iskolákban – Rozsnyótól Fülekig – végzett kérdőíves felmérése nyomán kézenfekvő lehetőségekre mutatott rá az író tanításában. A tanórán, a szakköri tevékenységeken kívül felhívta a figyelmet Gárdonyi pedagógiai projektben és más, iskolai rendezvényeken való kellő tanítására. A mai irodalomtanításban alapvető szemléletváltásra, paradigmatörésre van szükség, hogy áthidaljuk a nemzedéki nehézségeket, a kor kíhívásait. A tanácskozás előadásaiból lemérhettük, hogy sem a tudomány, sem az iskola nem vonhatja ki magát a jelenkori irodalomtanítás jelenségei és tényei alól. Minél hamarabb felismerjük ennek szükségszerű voltát, annál eredményesebb lesz oktató-nevelő munkánk. S bár igaz a Gárdonyi-idézet, hogy „a tanító olyan lámpás, amely minél inkább világít másoknak, annál inkább fogyasztja önmagát“, mégis a néptanító mai küldetése nem tűnik teljesen reménytelen felvállalásnak, még a jelenkorban sem.

A tanácskozás másnap Egerben folytatódott Ferencz Anna elnökletével. A szombat délelőtti előadások két témát jártak körül: Berecz Mátyás, a vármúzeum igazgatója és előadótársa, Király Júlia lerántották a leplet az Egri csillagok című regény történelmi tévedéseiről. Az előadók felváltva osztották meg ismereteiket a konferencia résztvevőivel: először mindig Berecz Mátyás vázolta fel a történelmi hátteret, majd Király Júlia irodalomtörténész vont párhuzamat a regény egyes részei és a Berecz Mátyás által bemutatott történelmi események között. Mint már az tanúbizonyságot nyert pénteken, hogy Gárdonyi kutató ember volt és igyekezett mindennek utána járni, ebben a regényében mégis több pontatlanságot fedezhet fel az olvasó. Joggal merült fel a következő kérdés: veszít-e a regény értékéből, ha ennek a ténynek a tudatában olvassuk? Az előadók egyöntetű véleménye az, hogy hiába beszélünk történelmi regényről, amelynek megalkotása előtt Gárdonyi történelmi kutatásokat végzett és írása közben törekedett a történeti hitelességre, mert a regény műfaji kerete megengedi a fikciót: pl. Cecei Éva személye annyira élethűen van megalkotva, hogy csak az alapos történelmi kutatások mutatták ki, hogy kitalált személyről van szó. A Gárdonyi által leírt egri vár sem úgy nézett ki az ostrom idején, mint ahogyan a regényből képet kapunk róla. De a regény ezen tények ismeretében sem veszít értékéből, sőt annál izgalmasabb olvasmány lehet. Lehetőséget kap az olvasó, hogy regényélménye alatt a történelmi hitelességnek is utána kutasson és valóságot a fikció mellé helyezve párhuzamot vonhasson. De az a lehetőség is nyitva áll, hogy a regényt mint regényt olvassuk. Érdemes lenne kipróbálni ennek a kettősségnek a tükrében tanítani az Egri csillagokat. A diákokat kutatásra ösztönözné, alkalmat kapnának összehasonlítani Dobó István korát az ő jelenükkel, párhuzamat vonni két eltérő kor között, két eltérő világ között.

Második előadónk, Szécsényi Orsolya, aki szintén a Vármúzeum munkatársa és igazgató helyettese is egyben, azt próbálta érzékeltetni, hogy Magyarországon és az egri Dobó István Vármúzumban milyen programokat tarottak egész évben, hogy méltón ünnepeljék meg a Gárdonyi emlékévet: bált szerveztek, fotópályázatot írtak ki, irodalmi fesztivált rendeztek, októberben emlékkoncertert tartottak neves előadókkal, „Tollal a csillagokig“ címmel vetélkedőt hirdettek általános iskolás diákoknak, interaktív foglalkozásokon vehettek részt a

gyerekek, több kiadványt jelentettek meg, játékokat készítettek, felujították Gárdonyi sírját, jelenleg a Gárdonyi elmékház felujítási munkálatai folynak, és még lehetne sorolni a tartalmasabbnál tartalmasabb programokat. Itt ajánlom mindenki figyelmébe a Vármúzeum honlapját, ahol a Gárdonyi emlékévvel kapcsolatban sok információt találhatunk és jó ötleteket is lehet meríteni.

A két tartalmas és átfogó előadás után került sor a Vármúzeum megtekintésére, amelyet kedves idegenvezetőnk ízes beszéde és interaktív feladatai tettek élvezetessé és tanulságossá.

A konferencia méltóan Gárdonyi Géza sírjának megkoszorúzásával fejeződött be. Milyen igaz, az alkotó ember hite: „Csak a teste.“ Szelleme, életműve és tanítása

műveiben él tovább az idők végezetéig.

Tanulmányi versenyek szervezése (TV)

- Olvasni jó! – országos – május 29.- Zrínyi Ilona Matematika Verseny – nagyrégiós, 2013. május, Rimaszombat,

TMRG- Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny – régiós forduló: 2013. február 12.,

Rimaszombat, TMRG; országos döntő: 2013. április 23., Érsekújvár- Időpont: 2013. április 13-14.

Az SZMPSZ XVIII. Országos Pedagógustalálkozója, Rozsnyó

Időpont: 2013. április 13-14.

Tartalom/Téma: Szlovákiai magyar oktatásügy – helyzetkép 2013- … felelősek közt cinkos, aki néma…

- (Rozsnyói üzenetek, 2013) -

Mi, mindannyian, akik meghívattattunk, de nem választattunk ki. A saját elhatározásunkból mondtunk le a kiválasztásról. Ebben senkit nem lehet okolni.Időhiányra hivatkozva, felelőtlenségből, mi, mindannyian, tanítók, tanárok, iskolavezetők, a szlovákiai közvélemény formálói.Mi, mindannyian egy társadalmi alrendszer közkatonái vagyunk, akiknek kötelessége ismernie a rendszer működését, funkcióit, szervező alapelvét. Rozsnyó idei üzenete és meghívása nem érint már meg bennünket. (Akkor mi, ha ez nem?!) Szlovákiai magyar közoktatás?! Már bízni sem bízunk a megváltoztathatóban! Sokakat nem érint a rendszer, mert az osztályteremből oly messze van, olyan megfoghatatlan! S kicsinyes mivoltunkban el sem hisszük, hogy alakítói vagyunk akkor is, ha elutasítjuk, ha lekicsinyeljük, ha elérhetetlennek hisszük. De hiszen benne élünk! A munkánkkal alakítjuk! Mindezt összességében tagadjuk?

A vasutas vizsgát tett /tesz (mesélte még az átkosban keresztapám, aki segéd mozdonyvezető volt, amit megerősített egy utcabeli pályaőr is) a vasút ismeretéből, amit több évtized után is fújnia kellett. Sokszor elámultam ezen. Ha a pedagógust kérdeznék rendszerismeretből, simán megbukna. Azzal hárítva, hogy minek az neki. Munkát vállalni, tanítani egy rendszerben, aminek nem ismerjük az összetevőit, szinte képtelenség! És mégis van! (Természetesen nem a munkajogra gondolok, hanem a közoktatás szabályozására, magára a közoktatási törvényre.) Ha a rendszerrel nem vagyunk megelégedve, ha nem érezzük a sajátunknak, céljaival nem tudunk

azonosulni, hogyan lehet abban a rendszerben eredményesen dolgozni? Ebből következik, hogy a megjavításán munkálkodni nemcsak kötelesség, hanem parancs is. A politikus csak azt hallja meg, amit nagyon sokan és nagyon akarnak. Nos, a szlovákiai magyar közoktatásnak nagyon gyönge a hangja, mert a rendszer részesei majdnem némák. Erős hang nélkül érdekérvényesítés nem létezik. Ezt is tanulni kell! A fenti példa azt szolgálja, hogy a rendszer bármilyen működéséért mindannyian felelősek vagyunk: vagy úgy, hogy elviseljük, vagy úgy, hogy vitával alakítjuk. Ha elviseljük, cinkosok vagyunk. Ha hallatjuk a hangunkat, tevőlegesen és tudatosan alakítjuk mindennapjainkat, a holnapot.

Az idei rozsnyói közoktatási konferencia „nem” résztvevői ezt a rendszerismeretet utasították el. Azt a rendszert, aminek mindannyian kétszeresen is részesei vagyunk. Egyrészt mint a szlovákiai közoktatás, másrészt, mint a szlovákiai „magyar” közoktatás részesei. Hogyan lehet rendszerismeret nélkül dolgozni, hogyan változtatást eszközölni azon, amit nem ismerünk? Balatonszárszó a kommunista években a másként gondolkodók zarándokhelye volt. Igaz, kevesen voltak a meghívottak, még kevesebben a kiválasztottak, akik ott vitatták, formálták a jövőt. Lillafüred a magyar pedagógusok Balatonszárszója volt. Közel két évtizedig ott kaptak eligazítást a közoktatás résztvevői a jövőről. Lillafüreden minden év novemberében zászlóbontás volt: ott mondta meg az oktatáspolitika, mi lesz a következő év prioritása, mire készüljön a közoktatás részese. Ott valóban a kiválasztottak vettek részt a tanácskozásokon. Akiknek volt kérdésük és mondanivalójuk, volt a vitában tényszerű érvük a változás mellett vagy ellen. Az SZMPSZ rozsnyói konferenciája hosszú időn keresztül a lillafüredi üzenetekből építkezett azzal a céllal, hogy a szlovákiai közoktatást is eléri a változás szele. A Lillafüreden született gondolatok, üzenetek Rozsnyón táptalajra leltek. Rozsnyónak hazai viszonylatban kisugárzása van, s jó ebben a sugárban energiákat kapni és adni. 2013-ban Rozsnyó alkalmat adott arra, hogy saját előadógárdával saját magunkról beszéljünk kendőzetlenül, hiszen magunk között voltunk. S rajtunk senki más nem tud segíteni, csak saját magunk! Ha akarunk, ha van jövőképünk.Voltunk Rozsnyón elegen, de mégis! Hiányoztak az iskolavezetők, a közélet formálói, a partnerszervezetek, akikkel közösen gondolkodva lehet csak minőségi magyar iskolát teremteni. Hiányoztak azok az igazgatók, akik még soha nem voltak Rozsnyón, mert a téma őket szólította meg először. Hiányoztak a szülők, mert csak velük közösen lehet a holnapra készülni. Hiányoztak a szlovákiai magyar kulturális és politikai élet képviselői, mert csak együtt vagyunk képesek a kultúra átörökítésére, a hatékony képviseletre, érdekeink érvényesítésére.Mitől is lett volna informáltabb, gazdagabb a szlovákiai magyar iskola vezetője, pedagógusa, ha részt vesz a rozsnyói közoktatási konferencián? Elsősorban attól, hogy képet kapott volna az elmúlt 23 évnek a történéseiről, az azokat alakító döntésekről, jogszabályokról. Nagyon tanulságos ennek a rendszerváltás utáni 12 évnek, illetve az azt követő (2002) tíz évnek az elvi vonala. A közoktatás irányításának lebontása csak 2002-ben következett be, a tartalmi építkezés helyi jellege mindmáig várat magára. Nos, nem a törvény a hibás, mi, magunk vagyunk képtelenek a magyar iskola jellegzetességében komolyan gondolkodni. A konferencia előadói, a pódiumbeszélgetés résztvevői nyomatékosan emelték ki a magyar iskolát meghatározó jegyeket. Vajda Barnabás ezt négy pontban foglalta össze: 1. magyar nyelvű oktatás, ami azt jelenti, hogy az anyanyelv eszköze a műveltség megszerzésének. A szlovák nyelv nem politikai kegyként legyen jelen iskoláinkban, hanem mint a többi sajátos művelődési program a részeként. 2. sajnos,

ezek a sajátos programok nem születtek meg mind a mai napig. Ennek egyik oka (ÁZ), hogy hiányoznak a segítő fejlesztő intézmények, illetve hiányzik a kistérségi, iskolán belüli igény a szakmai fejlesztő műhelyek létrehozására. A 3. a korszerű módszertani megújulás. A 4. a magyar kulturális közeghez való tartozás megvallása, a pedagógus értelmiségi szerepének vállalása. A felvetésre adott jó válaszok, a közösen kimunkált kistérségi, megyei stratégiák idővel meghozzák a kulturális és oktatási autonómia megalkotására irányuló szükséges helyes válaszokat.A pódiumbeszélgetés felvetette az önkormányzati vs. állami iskolairányítás problémáját, ami egyben figyelmeztetés volt arra, hogy a demokrácia az önkormányzatiság, a kézi vezérlés az állami irányítás. Mindkettőt ismerjük: az állami vonal nem a miénk, szemben az önkormányzatisággal. Ezt a különbséget azért nagyon észben kell tartani. Néha kicsinyességeink tévútra vezetnek bennünket. A fürdővízzel nem kell a gyermeket is kiönteni. Az állami irányítás visszasírása a visszarendeződés felé vezet. A vita mindenben szükséges, mert az a közélet alapja. De az önkormányzatiság a demokratikus állam alapelve, vezéreszméje.Gyurgyík László szociológus a szlovákiai magyarság lélekszáma fogyásának okaként a riasztó mértékű asszimilációt, az alacsony születési számokat, a nyitott migrációt (ami a szabad munkavállalás eredménye) hozta fel. Ami azonban minden felsorolás mögött felsejlik: nincs pozitív énképünk, amin változtatni kell.Lampl Zsuzsanna szociológus a szlovákiai magyarság iskolaválasztásáról két fontos dolgot közölt: a) az érvényesülés és az iskola nyelve közötti összefüggés elhanyagolható; b) a magyarság megvallását a cselekvés szintjére kell hozni. Azt csak hozzátenném, hogy az akarati tulajdonságok megléte vagy hiánya sokkal meghatározóbbak egy cél elérése érdekében, mint bármi más, esetünkben az oktatás nyelve.Komzsík Attila, a nyitrai KF Közép-európai Kar dékánja a fiatal végzősek munkavállalásáról megjegyezte, most az a legfontosabb, a közösség meg tudja-e fogalmazni jövőképét, melynek alapja a „mindenkire itthon van szükség” gondolata .A dékán úr megfogalmazta, jó egy közösségbe tartozni, amilyen az SZMPSZ is. Ha rajta múlik, jövőre a nyitrai egyetemisták újból jelen lesznek Rozsnyón, hogy ismerkedjenek a pályán lévő kollégákkal, találkozzanak a gyakorlati problémákkal és készüljenek azoknak megoldásra közös gondolkodás révén;,a feladatra, mint jövendő tanítók, tanárok, iskolavezetők, mint a szlovákiai magyar közoktatás résztvevői és alakítói.A konferencia szombat délutánja a közoktatás tartó pilléreinek változásába engedett bepillantást. A. Szabó László az oktatás irányítási funkciók áttekintésével mintegy a közoktatás rendszerének összetevőt, elveit, értékeit, céljait világította meg azzal a megjegyzéssel, ha probléma van, akkor azt a funkciók közötti konfliktusok, összeférhetetlenségek okozzák. A kapcsolatok viszont egymást erősítik.Andruskó Imre a szlovákiai magyar iskolahálózat alakulását, változását mutatta be. Napjainkban a demográfia apály elérte a középiskolákat is. A 47 000 kilencedikes tanulót 80 000 középiskolai férőhely várja. A középiskolák racionalizálása napjaink kérdése. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának március eleji zsolnai tanácskozásán a polgármesterek kijelentették, hogy az alapiskola racionalizálása általában befejeződött. Andruskó előadásában a pragmatikus (a pénznek rendeli alá az iskola jelenlétét), illetve az idealista (minden településnek iskolát!) szemléletet állította egymással szemben. A két szemléletet a kulturális és oktatási autonómia, az önkormányzatiság elvén alapuló helyi és regionális tervezés rendezhetné megnyugtatóan.

Vetter János egyedi humorral mutatta be a közoktatás normatív alapú finanszírozása, az akkreditált képzések pontgyűjtés vadászata visszásságait, a fejlesztést nem szolgáló projektek eseteit. Mint a mesében, a kolbász minduntalan az orrunkra nő.Vörös Mária az eltel 23 év tartalmi változásairól szólt nagyon sok szigorral. Pozitív szemléletre szólította fel az iskolákat: a különböző iskolák fejlesztésének jó példáit tanulságul véve. Morvay Katalin előadásában tételesen követte a változásokat, kommentálva azok pozitív, illetve negatív hozadékát.Hrbácsek Magdolna A PISA és a Monitor mérésekkel kapcsolatban a következőket mondta: a PISA-mérések (kompetenciamérés) szignifikáns különbséget nem mutatnak a szlovákiai szlovák és magyar iskolák között. Miért is mutatnának, hiszen közoktatásunk tartalmi elvei és módszerei mindenkit egyaránt kötnek. A Monitor a jövőben kompetenciákat fog mérni a Bloom-taxonómiát figyelembe véve. Ebben a kijelentésben az az elkeserítő, hogy előbb az iskolákat meg kellene tanítani kompetenciákat fejleszteni, hogy később mérni lehessen az eredményt. Csapó Benő szegedi professzor tavaly Rozsnyón felajánlotta a magyarországi online-méréseket, melyek eredményeire nem kell éveket várni, azonnali visszajelzést kap gyermek és pedagógus a fejlesztendő területek állapotáról.Vasárnap Fodor Attila előadásában a szlovákiai magyar közoktatás jövőképéről kijelentette, hogy stratégia nélkül nincs szlovákiai magyar közoktatás. Míg általában a közoktatás az oktatásirányítás feladata, addig a szlovákiai „magyar” (mert nincs ilyen!) közoktatás, melyben az állam rendszer szinten nem érdekelt, mindannyiunk feladata, gondja. Az előadó felsorolta mindazt a képviseletet, ami a szlovákiai magyar közoktatást formálhatja, amely felelős a „magyar” jelzős szerkezet létrehozásáért. A megoldást az önkormányzati, illetve az oktatási önrendelkezés kiépítése adja. Szarka László Fodor Attila gondolatait erősítette azzal a javaslattal, hogy a magyar iskolák parlamentje közösségi és szakmai képviselet megteremtené az oktatási autonómia alapját.Rozsnyóra mindenkinek el kell jönni, de a kezdő pedagógusoknak mindenképpen, mert Rozsnyó a közösségbe tartozásról és a jövő tervezéséről szól – zárta gondolatait Fodor Attila.Rozsnyó legizgalmasabb üzenete 2013-ban az volt, hogy mozgósított a szlovákiai „magyar” közoktatás stratégiájának megfogalmazására, illetve megmutatta, kinőtt egy előadógárda, amelyik tényszerűen, átgondolva, a jövőre fókuszálva készen áll stratégiát alkotni, a közoktatásról komolyan gondolkodni, tervezni, fogalmazni, cselekedni.Hát ezért volt érdemes Rozsnyóra eljönni és a szlovákiai „magyar” közoktatásról eszmét cserélni, vitatkozni. Jó volt újra gondolkodó, jövőt tervező, felelősségteljes, komoly emberekkel találkozni, az érdemeseket ünnepelni, a „szavak rengetegéből” meghallani a legfontosabbat: a cselekvésre, a tettekre hívó szót. Azt gondolom, az eltelt 23 év fejlesztő munkájának eredménye most köszönt vissza. A konferencia kísérő rendezvénye: kiállítás Gömör és Felső-Nógrád magyar alap- és középiskolás tanulóinak alkotásaiból (felelős: Tomolya Adrianna, Bódi Katalin).

Országos Tanévnyitó Ünnepség megszervezése Tornalja, református templom, 2013. augusztus 31.; a Pátria Rádió élő közvetítése; a program felelőse: Korda Edit, a Nagyrőcei TV elnöke

SZMPSZ Rimaszombati Pedagógiai SzabadegyetemIdőpont: 2013. július 22– 26., RimaszombatTematika: A tanítás mestersége – új utak, hatékony módszerekÉrdektelenség miatt nem valósult meg.

Nyári tehetséggondozó szaktábor szervezése.Cél: a tanulók szakemberek általi felkészítése az irodalmi művek interpretációjára. Helyszín: Kokava nad Rimavicou - Línia Időpont: 2013. július 14-19.Résztvevők száma: 25Hozadéka: A tábor egy hete alatt a résztvevő tanulók Molnár Xénia és Gál Tamás színészek érdemi munkája nyomán ismerkedtek a beszédkultúrával, az irodalmi művek interpretációjával, az érzések és gondolatok tolmácsolásának hogyanjával. A szorgalmi időt a hegyvidéki táj nyújtotta lehetőségek élvezése egészítette ki, illetve a hétközi kassai tanulmányút.Egy új színfoltja az RPK tevékenységének az I. Gömöri Vers- és Prózamondó Tábor megszervezése, ami a cél szempontjából sikeresnek mondható.

Az SZMPSZ mellett működő Tehetségsegítő Tanács pályázatai révén megvalósult programok:

1. Az Eger – Hejúkeresztúr - Tiszaújváros helyszíneken megvalósuló tehetséggondozó tanulmányút

A rimaszombati Pro Scholis Tehetségpont részt vett az SZMPSZ Tehetségsegítő Tanácsa pályázatában a 2013 júliusa és 2013 októbere időszakban megvalósuló tehetségsegítő programmal, melyek a következő volt:Tanulmányút megszervezése, melynek keretén belül megvalósul:

- A tehetséggondozó programok megismerése, tanulmányozása (KIP-program, projekt, tabletekkel való tanulás, …) előadások, óralátogatások, tapasztalatcsere formájában

- A horizontális tanulás: egymástól való tanulás - Pedagógus-továbbképzés - tapasztalatcsere- A tanulmányutak a Losonci, Rimaszombati, Nagyrőcei, Rozsnyói járások, TV-k

pedagógusait, tehetséggondozóit szólítják meg.Tanulmányút: Eger, Hejőkeresztúr- a rendezvény célja és indokoltsága: Tehetségpontok működésének

tanulmányozása, együttműködés kiépítése, együttműködés támogatása a tehetségazonosítás, tehetséggondozás, tehetség-tanácsadás, kutatás területén. Mennyiben szolgálják a különböző programok (tabletek, KIP, projekt) és eszközök a tanulók társadalmi beilleszkedését és tehetségük kibontakozását; a KIP mint pedagógiai program.

- a rendezvény tematikája: A KIP-program, a tabletekkl való tanítás és a projekt szerepe a tehetséggondozásban

- a rendezvény helyszíne: Eger, Hejőkeresztúr, Tiszaújváros

- a rendezvény időpontja, időtartama: 2013. október 17-18.

- a tanulmányút költségeit a Pro Scholis Tehetségpont pályázata fedezi.

- a résztvevők köre és várható száma: 45 személy, a tehetségprogramok működése iránt érdeklődő igazgatók, gyakorló pedagógusok

- A pályázati programba bevonni kívánt szakemberek, szerepük, és indokolja kiválasztásuk indoklása: A tanulmányútba bevont szakemberek: Kormos Dénes tehetségszakértő, Kovácsné Nagy Emese, a KIP menedzsere, iskolaigazgató, Sándor József, az egri EKTF 1. Számú Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója.

- A program munkájának, eredményeinek kommunikálása, annak publikálása: a tanulmányútról írásos és képes beszámoló készül ajánlásokkal, amit elsősorban a Pedagógusfórumban és az SZMPSZ honlapján teszünk közzé.

A programért felelős személy: Ádám Zita.

1. nap:- 5.30 Indulás: Fülekről (Rimaszombat, Tornalja, Szilvásvárad

helységeken át Egerbe)- 9.00 Érkezés a Bartók térre- 9.00 Az Eszterházy Károly TF 1. Számú Gyakorló Általános Iskola és

Gimnázium bemutatás Sándor József igazgató által- 9.45 Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola 1. Számú Gyakorló

Általános Iskola és Gimnáziumban óralátogatás, célja: tehetséggondozás tabletekkel; tapasztalatcsere

- 11.00 Az órán látottak megbeszélése- 12.00 Ebéd a Leányka úti kollégiumban- 14.00 Eger kulturális emlékei: Gárdonyi-ház, Gárdonyi sírja –

koszorúzás, az egri vár megtekintése történész kíséretében- 18.00 Vacsora és szállás Egerben (Wigner Jenő Számítástechnikai

Szakközépiskola kollégiuma, Rákóczi út 2., Szent Hedvig Kollégium, Dobó tér 6.)

- 20.00 Borkóstoló a Szépasszony-völgyben önfinanszírozásos alapon

2. nap:- 7.00 Reggeli- 7.30 Indulás Hejőkeresztúrra- 8.30 Hejőkeresztúr, ÁI: a KIP-program a tehetséges és hátrányos

tanulók fejlesztésében: óralátogatás, előadás, tapasztalatcsere- 12.00 Ebéd- 13.00 Tiszaújváros- 1300-1330  Városnézés Kormos Dénes kalauzolásában- 1330-13 45 Frissítő a polgármesteri hivatalban- 1345-15 45 Tehetségkoordináció az iskolában, szakmai előadás és konzultáció;

Múzeumpedagógiai előadás- 1600-1800 Termálfürdő-látogatás- 1815 Indulás haza

A Szlovákiai Magyar Tehetséggondozó Tanács által kiírt pályázatra a Pro Scholis (Rimaszombat) tehetségpont tanulmányút tervezetével pályázott a vázolt célok ismeretében. A tanulmányúton a Fülek – Rimaszombat – Nagyrőce – Rozsnyó térségből 44 (a sofőr a 45.) pedagógus vett részt a tanulmányúton. Minden a programkiírásnak megfelelően és időben történet.A tanulmányút hozadéka:

- Egerben az EKTF gyakorló iskolájában a pedagógusok 4 tanítási órát (harmadik évfolyamban magyar nyelv, matematika, történelem, angol nyelv) látogattak meg, amit másfél órás szakmai megbeszélés követett. A táblagépekkel és más didaktikai technikával az iskola jól fel van szerelve, köszönhetően a főiskola vezetésének és a különböző pályázatokon való részvételnek is. A modern technika használatát a tanároktól megköveteli az élet. De azok használata mindig a tananyag tartalmának és a motivációnak van alárendelve, sohasem fordítva. Elsődleges a pedagógus személyisége, az ő belső motiváltsága, szakmai és emberi hozzáállása. A tanítási órákon a kollégák a didaktikus technika ilyen célú használatára láttak példát.

- Az egri Dobó István Vármúzeumot a tanulmányút résztvevői Berecz Mátyásnak, a Vármúzeum igazgatójának köszönhetően ingyen látogathatták meg. A gyakorló iskola történelem tanára, Kádek Zsuzsanna élményszerű és gazdag ismeretanyaga lenyűgözte a résztvevőket.

- Hejőkeresztúron a Komplex Információs Program keretén belül a pedagógusok szintén négy tanítási órát láthattak, amit megbeszélés követett. A program a tehetséggondozás és a személyiségfejlesztés komplex programja. Nem egy iskola vezetője azzal a szándékkal vett részt a tanulmányúton, hogy adaptálja a hejőkeresztúri KIP-programot saját iskolájában.

- A második nap délutánja szintén gazdag programmal kínálta meg a tanulmányút résztvevőit: Kormos Dénes bemutatta Tiszaújváros, benne Tiszaszederkény múltját és jelenét, majd a Derkovits Művelődési Ház könyvtárában a kollégák múzeumpedagógiai előadást hallgattak meg, illetve Kormos Dénes megismertette a résztvevőket a Nemzeti Tehetségtanács felépítésével, céljaival, terveivel.

- A napot a termálfürdő ingyesen használata (a polgármester jóvoltából) tette feledhetetlenné.

- A tanulmányút szervezésében Sebők Valéria és Bódi Katalin nyújtott segítséget.- Összegezve: a tanulmányút elérte célját, erre épül fel, ennek folytatása lesz Gömörben a

Tehetségkoordináció az iskolában (Mező Ferenc) és a KIP-program alapos megismerése 20, illetve 10 órás pedagógus-továbbképzés a tehetséggondozás jegyében.

- A tanulmányút résztvevői teljes elégettségüket fejezték ki mind a téma kimerítésével, mind a tanulmányút közösségépítő programjaival, valamint a szervezéssel kapcsolatban. A jó sofőrnek köszönhetően a program óraműpontossággal valósult meg. A kérés egyedül az volt, ha legközelebb sort kerítünk hasonló tanulmányútra, akkor a szállás ne kollégiumban valósuljon meg. (A szállással sem volt semmi probléma, csak szorgalmi időben a kollegistákhoz is alkalmazkodni kell.)

Lejegyezte: Ádám Zita

2. A Pro Scholis az SZMPSZ mellett működő SZMTT 2. pályázatára két, a tehtséggondozással kapcsolatos pedagógus-továbbképzési programot benyújtott be.

Témacím: Tehetségkoordináció az iskolábanKépző: Mező Ferenc, Debreceni EgyetemTervezett létszám: 30, valóságban 24A képzés időtartama: 2 X 10 óraA képzés időpontja: 2013. október 21-22., hétfő, kedd; 8.30 – 16.00 óra A képzés helyszíne: Tornalja, Kazinczy Ferenc MTNY AlapiskolaA képzésben résztvevők számára az étkezést, valamint a frissítőt a Pro Scholis Tehetségpont pályázati forrásból fedeziA képzésben résztvveők számára a szakirodalmat a Pro Scholis Tehetségpont pályázati forrásből fedezi (Tehetségkoordinátorok kézikönyve, egységár 7.- €)A szervezésért felelős személy: Ádám Zita, Társszervezők: Kazinczy Ferenc MTNY Alapiskola (Nagy Katalin), SZMPSZ Nagyrőcei TV (Korda Edit)

A képzés célja: A tehetségpontokkal kapcsolatos ismeretek megosztásaA tanulók megismerése és annak tehetségdiagnosztikai aspektusaiA motiváció és annak vizsgálati módszereiSzemélyiségvizsgálatokA tehetségsegítés jellegzetes módjai

A képzés 1. napjának témakörei:  1. Tehetségpontokkal kapcsolatos alapismeretek1.1. A Tehetségpont fogalma és a tehetségpontok hálózatát működtető szervezetek (NTT, MATEHETSZ); 1.2. A tehetségpontok személyi és szakmai minimum követelményei1.3. Miért, mikor, "kinek" célszerű tehetségponttá válni?1.4. Hogyan hozzunk létre Tehetségpontot? Avagy: a Tehetségpont regisztráció módja 1.5. A Tehetségpont akkreditáció 

2. A tanulók megismerése és ennek tehetségdiagnosztikai aspektusai2.1. Pedagógusok által alkalmazható képességvizsgálatok2.2. Pedagógusok által alkalmazható kreativitásvizsgálatok

A képzés 2. napjának témakörei:  2.3. Pedagógusok által alkalmazható motivációt vizsgálati módszerek2.4. Pedagógusok által alkalmazható személyiségvizsgálatok

3. A tehetségsegítés jellegzetes módjai3.1. Képzés/fejlesztés jellegű tehetséggondozó programok tervezése3.2. Tehetség tanácsadásra fókuszáló tehetségsegítés tervezése3.3. Menedzsment támogatást nyújtó tehetségsegítés tervezése3.4. Anyagi támogatást nyújtó tehetségsegítés tervezése

A képzés elvárható hozama:

Tisztázódik a tehetségpontok fogalma, küldetése. A tehetség felismerésében segítenek az előadások, a módszerek. A pedagógusok elsajátítják az általuk alkalmazható képességvizsgálatokat, kreativitásvizsgálatokat. Megtanulják tervezni a tehetség megsegítését.

2. képzés

Témacím: Tehetséggondozás az iskolában a KIP –program segítségévelKépző: Tóth Józsefné Mária igazgatóhelyettes, Hejőkeresztúr, ÁITervezett hallgatói létszám: 30, valóságban 31A képzés időtartama: 1 X 10 óraA képzés időpontja: 2013. október 25., péntek, 8.30 – 16.00 óraA képzés helyszíne: Feled, Szombathy Viktor MTNY AlapiskolaA képzésben résztvevők étkezését, a frissítőt a Pro Scholis Tehetségpont pályázati pénzből fedeziA feladat szervezője: Ádám ZitaTársszervezők: Feledi Kistérségi Közoktatási Hivatal (Sebők Valéria), SZMPSZ Rsz TV(Bódi Katalin)

A képzés célja: Tehetség és csoportfejlesztés, a tanulók szocializációja; a Komplex Instrukciós Program megismerése, a program lényegi elemeinek megismerése: a tanulók sikeres szocializációja, tanulásszervezés csoportokban, tehetséggondozás, a gondolkodás fejlesztése – egynapos képzés elméleti és gyakorlati ismeretekkel egybekötve

A képzés napjának témakörei:  - A „Hejőkeresztúri Modell” bemutatása. Miért választottunk új módszert? - A Komplex Instrukciós Program (KIP) elvei, normák, szabályok.- A KIP alkalmazása tanítási órán. - Tanórai szimuláció.- A KIP hatásai. - Tanulói, tanári szerepek megváltozása. - Státuszkezelés.

A képzés elvárható hozama:

A pedagógusok megismerkednek egy hatékony nevelési-oktatási programmal, azon belül módszerekkel, melyek segítik a tanulókat a tanuláshoz való hozzáállás megváltozásában. Motivációs eszközként szolgál a tanulás iránti elkötelezettség szempontjából. A képzés résztvevői tisztán látják a program elveit, normáit és szabályait, melyek nyomán kedv támadhat a program adaptációja, illetve implementációja iránt.

A megvalósult programok összefoglalása:Mindkét helyszínen megvalósult a tartalmas program. A tervezett létszám a tornaljai képzés esetében 30 helyett 24 volt, a feledi képzés iránt azért volt nagy az érdeklődés, mert felmerült két iskola részéről is a KIP-program helyi implementációja, adaptációja.Tornalján mind a 24 résztvevő megkapta Mező Ferenc könyvét. A kiadvány alapján megtanulták a résztvevők a tehetségbeválogatás, a tehetségsegítés és tehetséggondozás program elkészítésének módszertanát, tartalmát. A tornaljai képzés látenc célja volt, hogy a Kazinczy Ferenc MTNY Alapiskolában jöjjön létre egy további tehetségpont. Ezt az előadó, Mező Ferenc nagyban segítette. A közeljövőben az iskola tehetségpontja céljainak átgondolása után bejegyeztetésre kerül a tehetségpont.

A két továbbképzés a tartalom meghirdetésének és céljainak, hozadékainak maradéktalan megvalósításával valósult meg. A képzés előadói szakmailag, emberileg hiteles személyiségek voltak.A két pedagógus-továbbképzés pozitívuma, hogy a tanulmányúton három alkalommal a gyakorlatban látták a tehetségprogramok működését a kollégák, amit a továbbképzés elméleti és gyakorlati részei megerősítettek. Egyrészt a kollégák ráébredtek arra, hogy a tehetséggondozás csak akkor működik, ha létrejön a szlovákiai magyar iskolák tehetséggondozó hálózata és programja, illetve akkor, ha a belső motiváció találkozik a küldetéstudattal, feladattartással.A pedagógus-továbbképzés résztvevői mindkét helyszínen érdeklődést mutattak a téma és annak szlovákiai működése iránt.

Egyéb tevékenységek:

- a Bethlen G. nevelési-oktatási támogatás rendszerének működtetése- pályázatok figyelése, írása és elszámolása- könyvelés vezetése- nye előadói megszervezése; más előadók felkészítése a 30 órás képzés

megvalósítása érdekében - a saját előadások megszervezése (Komárom, nye)- az RPK által szervezett és az országos rendezvények összefoglaló írásai- az RPK tanácsának működtetése: értékelés, tervezés, partnerek megnyerése,

pályázat, megvalósítás, lebonyolítás, értékelés, visszacsatolás (PDCA rendszerben)- stratégia kérdések összefoglalása- projektkönyv az akkreditált képzések alapján – tervezet- élménypedagógia könyve (az Egri csillagok Gárdonyi-regény feldolgozása az

élménypedagógia módszereivel) a debreceni nyári képzés hozományaként - tervezet

- az OV-ülések, a köztes közgyűlés biztosítása- A hely, ahol élünk – a 2. kiadás előkészítése: javítás, írás- Gömöri olvasókönyv - folyamatos anyaggyűjtés, szerkesztés- A 2013-as évkönyv előkészítése a kiadásra - A Konrad Adenauer Alapítvány meghívására való felkészülés (előadás)

Megjegyzések:- A támogatás késése, szubjektív megítélése sokat ront a programok

megvalósításában. A pályázatok elbírálóinak a gyakorlat alapján ismerni és tudni kell, melyik szervezet valósítja meg 100%-ban tervezett programját. Nem szabadna annak alapján dönteni, hogy mindenkinek meg kell élni. Sajnos, ez nem a megélhetésről szól, hanem a közösség szolgálatáról. A dokumentált értékelések alapján kell a bírálatokat megejteni. Ha nem ez történik, leáll az élet. A döntést ennek a felelősségében kell meghozni.

- Nagy tisztelettel járó köszönet illeti a Rimaszécsi AI igazgatóságát és nevelőtestületét a pedagógiai projekt sikeres megvalósítása miatt.

- Minden TV-t, iskolaigazgatót köszönet illet a tevékenységben való aktív részvételért.

- Mind a regionális, mind az országos programok értékelése, összefoglalása írásban megjelent, illetve az RPK honlapján megtalálható.

Balogfala, 2013. december 15.

Az összefoglalókat készítette:

Ádám Zita