1054 Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 52.

1368 Budapest, Pf. 191

Tel.: (36-1) 301-6565

Fax: (36-1) 301-6100 HB

- 1

213

2/F

1

Válla

lkoz

ás

Allianz Hungária

vállalkozásbiztosítás

Szerzõdési feltételek

Tartalom

Az Allianz Hungária vállalkozás-

biztosítás általános szerzõdési feltételei . . . . . .5

I. Általános biztosítási feltételek . . . . . . . . . . . . .6

1. A szerzõdõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6

2. A biztosított . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6

3. A biztosítási szerzõdés létrejötte . . . . . . . . .6

4. A biztosító kockázatviselésének kezdete . . .6

5. A biztosítási szerzõdés tartama,

a biztosítási idõszak,

a biztosítási évforduló . . . . . . . . . . . . . . . . .7

6. A kockázatviselés helye . . . . . . . . . . . . . . . .7

7. Biztosítási esemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7

8. Általános kizárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7

9. A biztosítási összeg, a vagyontárgyak

értékelésének módja . . . . . . . . . . . . . . . . .7

10. Értékkövetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8

11. A biztosítási díj és a díj esedékessége . . . . .8

12. Díjengedmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9

13. A közlési és változás-bejelentési

kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9

14. A kárbejelentés és a biztosító

szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9

15. Az önrészesedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11

16. A kármegelõzési és kárenyhítési

kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11

17. A mentesülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11

18. A szerzõdés módosítása . . . . . . . . . . . . . .12

19. A biztosítási szerzõdés megszûnése . . . . .12

20. Egyéb rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . .12

II. A tûz- és elemikár-biztosítás

különös feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15

1. A kockázatviselés helye . . . . . . . . . . . . . . .15

2. Biztosított vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . .15

3. Biztosítási események . . . . . . . . . . . . . . . .17

4. A biztosítási összegek meghatározása . . . .20

5. Önrészesedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20

6. A biztosító szolgáltatásának különös

szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21

7. Költségtérítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22

8. Egyéb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22

III. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás

különös feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23

1. A kockázatviselés helye . . . . . . . . . . . . . . .23

2. Biztosított vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . .23

3. Biztosítási események . . . . . . . . . . . . . . . .23

4. A biztosítási összegek meghatározása . . . .24

5. Premier risk (elsõ kockázatra szóló)

biztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24

6. A biztosító szolgáltatásának

különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24

7. Önrészesedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26

8. Költségtérítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26

9. Egyéb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26

A biztosító szolgáltatásainak maximális

összege betöréses lopás biztosítási

esemény során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27

A kiegészítõ biztosítások különös feltételei . . . .28

A kiegészítõ vízkárbiztosítás feltételei . . . . . .28

A kiegészítõ indukciósvillám-csapáskár-

biztosítás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28

A kiegészítõ üvegbiztosítás feltételei . . . . . .29

A kiegészítõ üvegbiztosítás

bõvítésének feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . .29

A kiegészítõ – betöréses lopással

kapcsolatos – épületrongálás-biztosítás

feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30

A kiegészítõ küldöttrablás-biztosítás

feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30

A kiegészítõ általános felelõsségbiztosítás

feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31

A kiegészítõ épülethasználói

felelõsségbiztosítás feltételei . . . . . . . . . . . .32

A kiegészítõ bérlõi

felelõsségbiztosítás feltételei . . . . . . . . . . . .34

A kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás

feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35

A kiegészítõ géptörés-biztosítás feltételei . . .38

A kiegészítõ szállítmány-biztosítás feltételei .39

Záradékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .42

Általános irányelvek az épületek

és gépek valóságos (avult) értékének

meghatározásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43

I. Az építmények becsült

élettartama az építési anyagok és

technológiák szerint . . . . . . . . . . . . . . . . .43

II. Tájékoztató táblázat az épületek,

építmények avulásának

meghatározásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44

4

III. A gépek, a gépi berendezések

és a mûszerek avulási kulcsának közelítõ

meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .45

A vagyonvédelmi szintek meghatározása . . . . .46

Fogalom meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . .46

I. Lezárt helyiség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46

II. Alapszintû minimális mechanikai

védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46

III. Emelt szintû minimális mechanikai

védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47

IV. Részleges mechanikai védelem . . . . . . . . .47

V. Teljes körû mechanikai védelem . . . . . . . .49

VI. Alapszintû elektronikai jelzõrendszer . . . .50

VII. Középszintû elektronikai jelzõrendszer . . .50

VIII. Az értékcikkek tárolási szabályai . . . . . . . .50

IX. Az értékcikkek szállítási szabályai . . . . . . .50

X. A tûzvédelemre vonatkozó feltételek . . . . .51

5

Az Allianz Hungária vállalkozás-

biztosítás általános szerzõdési feltételei

Az Allianz Hungária vállalkozásbiztosítás általános

szerzõdési feltételei azokat a rendelkezéseket

tartalmazzák, amelyeket – ellenkezõ szerzõdéses

kikötés hiányában – az Allianz Hungária Biztosító Rt.

(a továbbiakban: biztosító) Allianz Hungária

vállalkozásbiztosítási szerzõdéseire alkalmazni

kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva

kötötték meg.

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében

arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen

feltételekben megállapított mértékben és módon,

magyar fizetõeszközben megtéríti azokat

a károkat, amelyeket a biztosítási események

a biztosított vagyontárgyakban a biztosítás hatálya

alatt okoznak.

A biztosítási fedezet a kötvényen meghatározott

és a biztosítási feltételekben szabályozott

kockázatviselési helyen bekövetkezett

káreseményekre terjed ki.

6

I. Általános biztosítási feltételek

1. A szerzõdõ

1.1. Szerzõdõ az, aki szerzõdõi minõségében

a biztosítási ajánlatot teszi.

1.2. Szerzõdõ lehet az a természetes személy

(egyéni vállalkozó), jogi személy vagy jogi

személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy

amely a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy

a szerzõdést az érdekelt javára köti.

1.3. A biztosítási díj megfizetésére a szerzõdõ köteles

mindaddig, amíg a biztosított a helyébe nem lép.

1.4. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos

jognyilatkozatok megtételére a szerzõdõ jogosult

– mindaddig, amíg a biztosított a helyébe nem lép

–, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

2. A biztosított

2.1. Biztosítottnak minõsül az a személy, akinek

a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke

fûzõdik. A biztosított és a szerzõdõ azonos is

lehet. A biztosított, ha nem azonos a szerzõdõvel,

a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal

bármikor a szerzõdõ helyébe léphet. Belépés

esetén a folyó biztosítási idõszakban esedékes

biztosítási díj megfizetéséért a szerzõdõ és

a biztosított egyetemlegesen felelõs.

2.1.1. A kiegészítõ felelõsségbiztosítások (általános,

épülethasználói és bérlõi felelõsségbiztosítás)

alapján biztosított a szerzõdésben névvel és

címmel feltüntetett természetes vagy jogi személy,

jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági

társaság, aki vagy amely a magyar jog szerint

jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket szerezhet.

2.1.2. A kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás

biztosítotti körének meghatározását a különös

feltételek tartalmazzák.

2.2. A biztosító szolgáltatására – a különös

feltételek eltérõ rendelkezése hiányában –

a biztosított jogosult.

2.2.1. A kiegészítõ felelõsségbiztosítások alapján

nyújtott szolgáltatásra (általános, épülethasználói

és bérlõi felelõsségbiztosítás) a károsult jogosult

a felelõsségbiztosítási feltételek szerint.

3. A biztosítási szerzõdés

létrejötte

3.1. A biztosítási szerzõdés – a szerzõdõ írásbeli

ajánlatára – a felek írásbeli megállapodásával jön

létre. A szerzõdés – az ajánlatnak a biztosító

képviselõje (megbízottja) részére történõ

átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás

idõpontjára visszamenõ hatállyal – akkor is

létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidõn belül

nem nyilatkozik az ajánlatra.

3.2. Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti,

a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló

15 napos határidõ az azt következõ napon veszi

kezdetét, amikor az alkusz az ajánlatot

a biztosítónak átadta.

3.3. Nem jön létre a szerzõdés, ha a biztosító

az ajánlatot az átadásától számított 15 napon belül

elutasítja.

4. A biztosító

kockázatviselésének kezdete

4.1. A biztosító kockázatviselése – ellenkezõ

megállapodás hiányában – az azt követõ napon

0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerzõdõ

a biztosítás teljes elsõ díját (részletfizetés esetén

a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját

a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette,

vagy a biztosító képviselõjének, illetve a biztosító

felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak

elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy

a biztosítási szerzõdés létrejött.

4.2. Ha a biztosító és a szerzõdõ az elsõ díj halasztott

fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés

kezdete a megállapodást követõ nap.

4.3. A felek a kockázatviselés kezdõ idõpontjában

ettõl eltérõen is megállapodhatnak.

4.4. A biztosító az ajánlattevõ által befizetett

összeget a biztosítási szerzõdés létrejöttéig

letétként kezeli, és csak a szerzõdés létrejöttét

követõen tekinti a biztosítás elsõ díjának vagy

7

díjrészletének. Ha a biztosítási szerzõdés nem

jön létre, a biztosító a befizetett összeget

a beérkezéstõl számított 15 napon belül

visszautalja az ajánlattevõnek.

5. A biztosítási szerzõdés

tartama, a biztosítási idõszak,

a biztosítási évforduló

5.1. A biztosítási szerzõdés a felek megállapodása

szerint határozatlan vagy határozott idõtartamra

jön létre. A határozott tartam egy évnél rövidebb

is lehet.

5.2. A határozatlan és az egy évnél hosszabb

határozott idõtartamra létrejött szerzõdések

esetén a biztosítási idõszak egy év, amely

megegyezik a naptári évvel, kivéve, ha a biztosítási

szerzõdés nem január 1-jei kezdettel jön létre.

Ebben az esetben az elsõ biztosítási idõszak

töredék év, amely a szerzõdés létrejöttének

idõpontjától az azt követõ naptári év elsõ napjáig tart.

5.3. A biztosítási évforduló minden naptári év elsõ

napja (január 1-je).

6. A kockázatviselés helye

6.1. A jelen szerzõdés alapján a biztosító a Magyar

Köztársaság területén okozott és bekövetkezett

károkat a különös feltételekben foglalt

korlátozások figyelembevételével téríti meg.

7. Biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási

eseményekre terjed ki, amelyeket az Allianz

Hungária vállalkozásbiztosítás különös feltételei

meghatároznak, és amelyek bekövetkezése

esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

8. Általános kizárások

8.1. A biztosító nem téríti meg:

• a nukleáris eseményekkel és radioaktív

szennyezéssel,

• a polgárháborúval, katonai gyakorlattal,

terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással,

zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal,

tömegmegmozdulással, háborúval és harci

cselekményekkel

összefüggésben keletkezett károkat.

8.2. Háborúnak, illetve harci cselekménynek

minõsül:

• a Magyar Köztársaság területén,

• a Magyar Köztársaság területén kívül

más ország ellen folytatott, államok vagy

társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc,

illetve fegyveres erõk összecsapása.

9. A biztosítási összeg,

a vagyontárgyak

értékelésének módja

9.1. A biztosítási összeg a biztosító

szolgáltatásának felsõ határa, s egyben

a biztosítási díj megállapításának az alapja.

9.2. A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén

– nem haladhatja meg a biztosított

vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének

(helyreállításának), illetve beszerzésének költségét.

9.3. A vagyontárgyak biztosítási összegét

a szerzõdõ A tûz- és elemikár-biztosítás különös

feltételeinek 2. pontjában foglaltak szerint

a vagyoncsoportokra vonatkozó elõírások alapján

új vagy valóságos értéken határozhatja meg.

A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási

összeget A telephely(ek) összesítõ adatközlõjén

kell feltüntetni az értékelés módjának megfelelõ

oszlopban.

9.4. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás, valamint

a kiegészítõ biztosítások biztosítási összegének

meghatározását a megfelelõ különös feltételek

tartalmazzák.

9.5. Alulbiztosítás

9.5.1. Ha a szerzõdõ által valamely vagyoncsoportra

meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint

• újértéken történõ biztosítás esetén:

a vagyoncsoport új állapotban való felépítésének

vagy beszerzésének a költsége,

• valóságos (avult) értéken történõ biztosítás

esetén: a vagyoncsoport valóságos értéken való

pótlásának vagy beszerzésének a költsége,

8

a biztosító a vagyoncsoport vagyontárgyaiban

keletkezett kárt olyan arányban téríti meg, ahogy

a káridõponti biztosítási összeg a biztosított

vagyoncsoport felépítésének, pótlásának vagy

beszerzésének költségéhez aránylik

(a továbbiakban: arányos kártérítés).

9.5.2. Ha a kiegészítõ munkahelyibaleset-

biztosításban megjelölt alkalmazotti létszám

kevesebb, mint a káridõponti alkalmazotti

létszám, a biztosító a baleseti kárt olyan arányban

téríti meg, ahogy a káridõponti teljes létszám

a biztosított alkalmazotti létszámhoz aránylik.

10. Értékkövetés

10.1. A vagyontárgyak értékében (a helyreállítás

költségeiben) bekövetkezett változás követése

érdekében a biztosító az új értéken biztosított

vagyontárgyak, valamint a munkahelyibaleset-

biztosítás és a felelõsségbiztosítások (általános,

épülethasználói és bérlõi felelõsségbiztosítás)

biztosítási összegét és biztosítási díját – a kár-

gyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal

az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Az

indexált biztosítási összeg az elõzõ biztosítási

összegnek és az inflációs indexnek a szorzata.

10.2. A biztosítási összeg és díj indexálásának

alapja a KSH által az indexálás alkalmazását

megelõzõen közzétett, az elõzõ év azonos

hónapjára vonatkoztatott, az alábbiakban

részletezett árindex.

A tûz- és elemikár-biztosításnál, illetve

a kiegészítõ vízkárbiztosításnál és a kiegészítõ

indukciós villámcsapáskár-biztosításnál, valamint

a betöréseslopás- és rablásbiztosításnál:

• az I. kockázati osztály új értéken biztosított

vagyontárgyai esetében a lakásjavító,

lakáskarbantartó cikkek és a lakásjavító,

lakáskarbantartó szolgáltatások júniusi

árindexének 3:1 arányban súlyozott átlaga

(a kockázati osztályok és a vagyoncsoportok

részletezését A tûz- és elemikár-biztosítás

különös feltételeinek 2. pontja tartalmazza),

• a II. és a III. kockázati osztály új (beszerzési,

elõállítási és név)értéken biztosított

vagyontárgyai, valamint a kiegészítõ

szállítmánybiztosítás esetében az ipar belföldi

értékesítési árindexe,

• a IV. kockázati osztály biztosított vagyontárgyai,

valamint az épülethasználói felelõsségbiztosítás,

az általános felelõsségbiztosítás, a bérlõi

felelõsségbiztosítás, a küldöttrablás-biztosítás és

a munkahelyibaleset-biztosítás esetében

a júniusi fogyasztói árindex.

10.2.1. Nem indexálódik a kiegészítõ

• üvegbiztosítás,

• üvegbiztosítás bõvítése,

• betöréses lopással kapcsolatos épületrongálás-

biztosítás,

• géptörés-biztosítás

biztosítási összege és díja, valamint a valós

értéken biztosított és az idegen tulajdonban lévõ

biztosított vagyontárgyak biztosítási összege és díja.

10.3. A biztosítási összeg és díj indexálására elsõ

alkalommal – a biztosítási idõszaktól függetlenül

– a szerzõdés létrejöttét követõ 120 nap eltelte

utáni év január elsején kerül sor, majd

legfeljebb évente, a naptári évfordulón.

A biztosítási összeg(ek) értékkövetõ módosításáról

és annak mértékérõl, valamint a biztosítási díj(ak)

arányos változásáról a biztosító a naptári

évforduló elõtt 60 nappal írásban értesíti

a szerzõdõt.

10.4. A biztosító az indexált biztosítási összeget

ezer Ft-ra, és a biztosítási díjat pedig egész Ft-ra

kerekítve számítja ki.

10.5. Ha a szerzõdõ az indexált biztosítási összeg

alapján kiszámított díjjal nem kívánja fenntartani

a szerzõdést, akkor azt a biztosítási idõszak végére

(a 19.2.4. pont szerint) – 30 napos felmondási

idõvel – írásban bármikor felmondhatja.

10.6. A biztosító a valóságos (avult) értéken

biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét

(és díját) nem indexálja. Ezek esetlegesen

változó értékét a szerzõdõ szerzõdésmódosítás

útján érvényesítheti az Allianz Hungária

vállalkozásbiztosítási szerzõdésben.

11. A biztosítási díj és a díj

esedékessége

11.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétõl

annak teljes tartamára megilleti a díj.

11.2. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási

idõszakra állapítja meg.

9

11.3. Ha az elsõ biztosítási idõszak töredék év,

a biztosító az elsõ biztosítási idõszak díját

a kockázatkezdet napja és az azt követõ naptári

év elsõ napja közötti idõszakra állapítja meg

(töredék díj).

11.4. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés

létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak

a biztosítási idõszaknak az elsõ napján esedékes,

amelyre a díj vonatkozik.

11.5. A felek az elsõ díj halasztott fizetésében is

megállapodhatnak. A halasztott elsõ díj

a megállapodás szerint esedékes.

11.6. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú

szerzõdés díját egy összegben állapítja meg

(a továbbiakban: egyszeri díj).

11.6.1. Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem

állapodnak meg – a szerzõdés létrejöttekor kell

megfizetni.

11.7. A szerzõdõ és a biztosító megállapodhatnak

abban, hogy a szerzõdõ az éves díjat az alap- és

kiegészítõ biztosításokra egységesen részletekben

fizeti meg (negyedéves vagy féléves díjfizetési

gyakoriság).

12. Díjengedmények

12.1. Éves díjfizetés választása esetén a szerzõdõ

az éves biztosítási alapdíjból 10%, féléves

díjfizetés esetén 5% díjengedményre jogosult.

12.2. Ha a szerzõdõ megbízza a biztosítót, hogy

a biztosítás díját lakossági folyószámlájáról vagy

vállalkozói számlájáról hívja le (banki díjlehívás),

akkor az éves biztosítási alapdíjból 5%

díjengedményre jogosult.

12.3. Ha a szerzõdõ felek a felmondási jogot

3 évre kizárják, a szerzõdõ az éves biztosítási

alapdíjból további 10% engedményre jogosult

(tartamengedmény).

13. A közlési és változás-

bejelentési kötelezettség

13.1. A szerzõdõ a szerzõdés megkötésekor köteles

a biztosítóval a valóságnak megfelelõen közölni

minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából

lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést

tett fel, és amelyet ismert, vagy ismernie kellett.

13.2. A szerzõdõ 15 napon belül köteles

bejelenteni minden olyan körülményben

bekövetkezett változást, amelyrõl a szerzõdés-

kötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen,

• ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra

és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási

szerzõdést kötött, s erre a feltételek alapján

a biztosító kockázatviselése is kiterjed,

• ha a biztosított objektum területe megváltozott

(pl. a biztosított telephelyen az egyik épülethez

hozzáépítenek vagy újabb épületet emelnek),

• ha a biztosított vagyonérték megváltozott.

13.3. A közlésre, illetve a változásbejelentésre

irányuló kötelezettség megsértése esetében

a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha

a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott

vagy be nem jelentett körülményt a biztosító

a szerzõdés megkötésekor ismerte, vagy az nem

hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

14. A kárbejelentés és

a biztosító szolgáltatása

14.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól

számított két (baleseti kár esetén 8) munkanapon

belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak,

a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és

lehetõvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának

ellenõrzését.

14.2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) e

kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges

körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító

teljesítési kötelezettsége nem áll be.

14.3. A biztosító köteles a kárbejelentés

beérkezésétõl számított öt munkanapon belül

a kárrendezést megkezdeni.

14.3.1. A szerzõdõ (biztosított) a kárrendezés

megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétõl

számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy

állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges

mértékben változtathat. Amennyiben a megenge-

dettnél nagyobb mérvû változtatás következtében

a biztosító számára – fizetési kötelezettsége

elbírálása szempontjából – lényeges körülmények

tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem

áll be.

10

14.3.2. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétõl

számított ötödik munkanapon sem kezdte meg

a kárrendezést, a biztosított intézkedhet

a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel

nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket,

berendezéseket azonban további harminc napig

köteles változatlan állapotban megõrizni.

14.4. A károk felmérése, megállapítása a biztosító

helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen

készített tételes felsorolású jegyzõkönyvben

foglaltak alapján történik.

14.4.1. A biztosító szolgáltatásának

igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell

bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek

a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való

jogosultság és a szolgáltatás összegének

megállapításához szükségesek, így különösen:

• a tulajdoni lapot, a bérleti szerzõdést,

• a beszerzési számlát, az adásvételi szerzõdést,

• tûz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat

hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati

tûzoltóság igazolását,

• a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt

hatósági eljárás,

• betöréses lopás, rablás esetén a rendõrségi

feljelentést és a nyomozást megszüntetõ

határozatot, vádemelés esetén pedig a vádiratot,

• halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és

a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági

bizonyítványt,

• baleseti egészségkárosodás esetén az azt igazoló

orvosi dokumentumokat,

- a kórházi zárójelentést,

- a táppénzes (keresõképtelenségi) igazolás

másolatát (az eredeti bemutatása mellett),

- a haláleseti baleset-biztosítás

kedvezményezettjének személyét hitelt

érdemlõen igazoló okiratot (öröklési

bizonyítványt, hagyatékátadó végzést),

• a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen

vezetett szállító- vagy menetlevelet a következõ

adatok feltüntetésével:

- a szállítás idõpontja,

- az áru megnevezése,

- az áru darabszáma, ill. tömege,

- a rendeltetési hely.

14.5. A biztosítási esemény bekövetkezésének és

a kár összegszerûségének bizonyítása a biztosítottat

(szerzõdõt) terheli.

14.6. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

a kárbejelentést követõ 15 napon belül esedékes.

Ha a biztosított (felelõsségi károk esetén a károsult)

igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidõt

attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat

a biztosítóhoz beérkezett.

14.6.1. Baleseti kár esetén a maradandó – teljes

vagy részleges – egészségkárosodás mértékét

a biztosító saját orvos szakértõje a végleges

állapot kialakulásakor, legkésõbb a biztosítási

esemény bekövetkezésétõl számított két év

elteltével állapítja meg. A biztosító a maradandó

egészségkárosodás mértékének megfelelõ

biztosítási összeget a maradandó

egészségkárosodás mértékének megállapításától

számított 15 napon belül teljesíti. Ha a maradandó

egészségkárosodás mértéke a kárbejelentéstõl

számított 6 hónapon belül nem állapítható meg,

a biztosított (felelõsségi károk esetén a károsult)

kérelmére a biztosító a saját orvos szakértõje által

vélelmezett, várható egészségkárosodás

mértékének megfelelõ biztosítási összeg 50%-át

elõlegként kifizeti. Elõleg folyósítása esetén a

biztosító a véglegesen megállapított biztosítási

összegbõl az elõleget levonja.

14.7. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási

eseményen kívül más károsító esemény vagy

tényezõ is közrehatott, a biztosító a kárt csak

olyan mértékben téríti meg, amennyire az

a biztosítási esemény következménye.

14.8. A szerzõdõ – ha azonos a biztosítottal –

hozzájárulását adja, hogy a biztosító képviselõje,

illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos

hatósági iratokat megtekinthesse.

14.9. Bûncselekmény esetén a nyomozás újabb

adatairól, a feltételezett elkövetõk kilétérõl,

a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet

meghozataláról – annak fénymásolatban való

megküldésével – a biztosított köteles a biztosítót

a tudomására jutástól számított 8 napon belül

írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll,

ha a biztosító a szerzõdésben vállalt

kötelezettségének már eleget tett.

14.10. A tûz- és elemikár-biztosítás,

a betöréseslopás- és rablásbiztosítás, a kiegészítõ

vízkár-, a kiegészítõ indukciós villámcsapáskár- és

a kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás

biztosítási összege a kifizetett kártérítési összeggel

nem csökken.

11

14.11. A biztosító szolgáltatása vagyonbiztosítás

esetén

14.11.1. A biztosító az általános forgalmi adóval

csökkentve teljesíti a szolgáltatást.

14.11.2. A biztosító csak abban az esetben téríti

meg az általános forgalmi adóval növelt

helyreállítási költséget, ha a biztosított bizonyítja,

hogy az áfa a károsodott vagyontárgy helyreállítása,

újraépítése, újrabeszerzése során felmerült, és

a biztosító kérésére igazolja, hogy a pótlás, javítás

kapcsán áfa-visszaigénylésre nem jogosult.

14.11.3. Ha az eredetivel egyezõ alkatrész vagy

elem már nem kapható, és emiatt eltérõ alkatrészt

vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti

meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.

14.11.4. A biztosító a szolgáltatás összegébõl

levonja a felhasználható maradványok értékét.

14.11.5. Ha technológiai váltás miatt az eredeti

állapot a károsodottal azonos mûszaki jellemzõkkel,

egyenértékû módon már nem állítható helyre,

akkor a biztosító a korszerûbb technológiából eredõ

értéknövekedést a kártérítési összegbõl levonja.

14.11.6. Nem az eredeti állapotra történõ helyreállítás

vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapot-

nak megfelelõ pótlás vagy helyreállítás költségeit

fizeti a 14.11.5. pontban foglaltaknak megfelelõen.

14.11.7. A jelen feltételek alkalmazásában:

a) Teljes (totál)kár: ha a biztosított vagyontárgy

teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben

sérült, hogy a helyreállítás mûszakilag nem

lehetséges vagy gazdasági számítással

alátámasztva nem indokolt.

b) Az új érték megegyezik a károsulttal azonos

gyártmányú, típusú vagyontárgy új állapotban

való felépítésének vagy újrabeszerzésének az általá-

nos forgalmi adóval csökkentett átlagos költségével.

c) A valóságos (avult) értéket a biztosító úgy

számítja ki, hogy az általános forgalmi adóval

csökkentett (vagy az áfával növelt) utánpótlási új

értékbõl levonja a használati idõ alatt

bekövetkezett értékcsökkenést (1. sz. függelék).

15. Az önrészesedés

A szerzõdésben meghatározott biztosítási

események miatt bekövetkezett károk térítésénél

a biztosító önrészesedést alkalmaz, kivéve

• a kiegészítõ általános felelõsségbiztosítást,

• a kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítást,

• a kiegészítõ bérlõi felelõsségbiztosítást és

• a kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítást,

amelyek alapján nyújtott szolgáltatásából

a biztosító önrészesedést nem von le.

Az önrészesedés mértékét a különös feltételek

tartalmazzák.

16. A kármegelõzési és

kárenyhítési kötelezettség

16.1. A szerzõdõ felek megállapodnak, hogy

a szerzõdõ (biztosított) köteles a kárt tõle

telhetõen megelõzni és enyhíteni.

16.1.1. A szerzõdõ (biztosított) a káresemény

észlelését követõen haladéktalanul köteles

• értesíteni a tûzoltóságot tûz és robbanás esetén

az oltás, mentés eredményessége érdekében,

• betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni

a rendõrségen, és abban az eltulajdonított,

illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és

azonosíthatóan megjelölni.

16.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy

a szerzõdõ (biztosított) köteles a nem használt

(nem mûködõ) telephelyen a vízvezetékrendszert

vízteleníteni az elfagyás, csõtörés megelõzése

érdekében.

16.2. A biztosító maga, képviselõje, illetve

megbízottja útján jogosult a kármegelõzésre

vonatkozó intézkedések végrehajtásának

ellenõrzésére.

17. A mentesülés

17.1. Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége

alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

• a szerzõdõ vagy a biztosított,

• a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk,

• a biztosított – vezetõ munkakört vagy a

biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó

munkakört betöltõ – alkalmazottja, megbízottja,

tagja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul

okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelõzési és

kárenyhítési kötelezettség megszegésére is

alkalmazni kell.

12

17.2. A jelen feltételek alapján súlyos

gondatlanságnak minõsül, ha

a) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység

engedély nélküli végzése során, és ezzel

okozati összefüggésben történt,

b) a kár a biztosítottnak (illetve a 17.1. pontban

meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék

véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet

meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása

alatti állapotával közvetlen okozati

összefüggésben keletkezett,

c) a kár a korábbi károsodással azonos

körülmények között azért következett be, mert

a biztosított nem tette meg a szükséges

intézkedéseket a kármegelõzés érdekében

annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy

a biztosító a kár bekövetkezésének vagy

ismétlõdésének veszélyére írásban is

figyelmeztette.

18. A szerzõdés módosítása

18.1. A felek közös megegyezéssel a szerzõdés

tartalmát módosíthatják.

18.2. A szerzõdõ új ajánlati nyomtatvány

kitöltésével a szerzõdés tartalmát módosíthatja.

Ha a biztosító a módosító javaslatot elfogadja,

vagy arra tizenöt napon belül nem nyilatkozik,

a biztosítási szerzõdés a módosítással együtt

hatályba lép. Ilyen esetben a szerzõdés

módosítása az ajánlatnak a biztosító, illetve

képviselõje részére történõ átadása idõpontjára

visszamenõ hatállyal jön létre.

18.3. Ha a biztosító a módosító javaslatot nem

fogadja el, a biztosítási szerzõdés az eredeti

tartalommal marad hatályban.

18.4. A szerzõdés módosítással nem érintett része

változatlanul marad.

19. A biztosítási szerzõdés

megszûnése

19.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási

szerzõdés megszûnéséig áll fenn.

19.2. A biztosítási szerzõdés az alábbi okok miatt

szûnhet meg:

19.2.1. Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási

érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény

bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzõdés,

illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó

napjával megszûnik.

19.2.2. Megszûnik a biztosítási szerzõdés

• az elsõ biztosítási díj, illetve a halasztott díj

befizetésének elmulasztása esetén

az esedékességtõl számított 30. nap elteltével,

• az egyszeri biztosítási díj vagy a folytatólagos díj

befizetésének elmulasztása esetén

az esedékességtõl számított 30. nap elteltével,

ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és

a szerzõdõ nem kapott halasztást, illetve

a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem

érvényesítette.

19.2.3. A díjnemfizetés miatti megszûnés után

befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzõdést.

E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja,

levonva belõle azt a díjrészt (elsõ díj esetén

egyhavi, egyszeri vagy folytatólagos díj esetén

kéthavi díjat), amely a díjnemfizetés miatti

megszûnés elõtti – díjjal fedezetlen –

kockázatviseléssel arányos.

19.2.4. A határozatlan tartamú biztosítási

szerzõdést a felek – 30 nap felmondási idõvel –

a biztosítási idõszak végére írásban felmondhatják.

19.2.5. Ha a szerzõdés a biztosítási esemény

bekövetkezésével összefüggõ érdekmúlás miatt

szûnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási

idõszaknak a teljes díja, amelyben veszélyviselése

véget ért. A szerzõdés megszûnésének egyéb

eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó

napjáig járó idõarányos díj illeti meg, amelyben

véget ért a kockázatviselése.

19.2.6. A határozott tartamra kötött biztosítási

szerzõdés a tartam lejártakor, a kötvényben

megjelölt idõpontban megszûnik.

20. Egyéb rendelkezések

20.1. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási

szerzõdésbõl eredõ igények a biztosítási esemény

bekövetkezésétõl számított két év alatt évülnek el.

20.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik

meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették

meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve,

ha ez a biztosítottal közös háztartásban élõ

13

hozzátartozó. A biztosított minden elvárható

támogatást megadni tartozik a biztosítónak, hogy

az a törvényi engedmény alapján õt megilletõ

visszkereseti jogát érvényesíthesse.

20.3. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos

bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell

közölni.

20.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat

és a szerzõdõ (biztosított) által szolgáltatott adatok

helyességét a helyszínen – a szerzõdés tartama

alatt – bármikor ellenõrizni vagy ellenõriztetni.

20.5. A jelen feltételekben nem rögzített kérdések-

ben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az

irányadók.

20.6. Az általános kizárások körében (8. pont)

szereplõ büntetõjogi fogalmak a Büntetõ törvény-

könyv rendelkezései alapján értelmezendõk.

20.7. A személyes adatok kezelése

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható

következtetés, amely egy meghatározott ter-

mészetes személlyel (továbbiakban: érintett)

kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási

titoknak minõsül.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási

szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával és

biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüg-

gésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de

a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes

adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási

szerzõdés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával

összefüggésben a biztosító tudomására jutott

adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási

tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény

(továbbiakban: Bit.) értelmében az ügyfél külön

hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi

felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra

vonatkozik, amelyek nem minõsülnek különleges

adatnak.

Amennyiben a személyes adat az egészségi

állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az

a hatályos jogszabályok értelmében különleges

adatnak minõsül, a különleges adat kizárólag az

ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezelhetõ.

A biztosító az ajánlatot a kockázat-elbírálás során

számítástechnikai eszközzel végrehajtott

automatizált döntéssel dolgozza fel. A biztosító

a kockázat-elbírálás módszerérõl és annak

lényegérõl a szerzõdõ kérelmére tájékoztatást

nyújt.

Az adatkezelés idõtartama: a biztosító a személyes

(és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási

jogviszony fennállása alatt, valamint azon idõtartam

alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal

kapcsolatban igény érvényesíthetõ.

A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozá-

sával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítás-

technikai Kft-t (Cg. 01-09-069554, 1553 Budapest,

Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat

nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesíté-

séhez igénybevett – posta útján történõ utalás

vagy banki átutalás esetén – a Magyar Posta Rt.

és a jogosult által megnevezett bank adatfeldol-

gozónak minõsül.

A biztosító és az ügynöke, illetve megbízottja

tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási

titoknak minõsülõ adatokat (személyes és vagyoni

adatokat, a szerzõdéses adatokat) – a jogszabály-

ban meghatározott eseteket kivéve – csak akkor

hozhatja harmadik személy tudomására, ha

a titoktartási kötelezettsége alól az érintett

ügyféltõl vagy annak törvényes képviselõjétõl

a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban

felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra

vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben

jogszabály alapján történõ megkeresés vagy

kötelezõ adatszolgáltatás teljesítése során

biztosítási titoknak minõsülõ adatokat bocsát

a jogszabályban meghatározott szerv(ezet)

rendelkezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmazza

azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását,

amelyeknek a biztosító az adatokat továbbítani

jogosult és köteles.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során

igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetek-

ben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott

speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett

biztosítási tevékenységet végzõ megbízott

személyes adatokat kezel és a törvény alapján

titoktartásra kötelezett.

A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott

illetve továbbított adatairól – a hivatkozott

törvényekben rögzített korlátozásokkal – jogosult

tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító

nyilvántartásában módosítja.

A biztosító és ügynöke a személyes adatokat

a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fen-

nállásának idején, valamint azon idõtartam alatt

kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási

14

jogviszonnyal kapcsolatban igény

érvényesíthetõ. A biztosító és ügynöke köteles

törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt

ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel

kapcsolatos személyes adatot, amelynek

kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet

tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is

fordulhat. A biztosító mint adatkezelõ köteles

a bejelentést a törvény elõírása szerint

kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

20.8. Eltérés a szokásos szerzõdési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az Allianz

Hungária vállalkozásbiztosítás az alábbiakban

tér el lényegesen az Allianz Hungária

Biztosító Rt. által korábban kínált

kisvállalkozói vagyonbiztosítási

módozatoktól

• A biztosítási évforduló a naptári év elsõ napja.

• Az indexálás automatikus az új értéken

biztosított vagyontárgyak körében. Ennek

részletezése az értékkövetésrõl szóló részben

olvasható (az általános biztosítási feltételek 10.

pontja).

• A minimális önrész mértéke összegszerûen és

százalékosan is meg van határozva.

• A kockázatviselés helyén kívül, de a Magyar

Köztársaság területén tárolt vagy üzemeltetett

gépek biztosítására is van lehetõség.

• A vihar, jégverés, árvíz, hónyomás,

földcsuszamlás, kõ- és földomlás, ismeretlen

építmény, üreg beomlása, idegen jármû

ütközése, felhõszakadás, földrengés és

csõtörés biztosítási esemény az alapbiztosítás

része.

• A tûz- és elemikár-biztosításban új biztosítási

esemény az idegen tárgyak rádõlése, a belvíz

azonban nem szerepel a biztosítási

események között.

• A betöréseslopás- és rablásbiztosításban

eltérõk a vagyonvédelmi színvonalak

meghatározásai és a kártérítési limithatárok.

15

II. A tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételei

1. A kockázatviselés helye

1.1. A kockázatviselés helye az ajánlaton és

a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi

számmal megjelölt telephely.

1.2. Több telephely biztosítása esetén

a nyomtatványon feltüntetett épületek,

építmények és egyéb vagyontárgyak

vonatkozásában a kockázatviselési hely az ajánlat

mellékletét képezõ – és telephelyenként kitöltött –

„A .. számú telephely adatközlõje” címû

nyomtatványon megjelölt telephely.

1.3. A biztosító kockázatviselése a tételesen

megnevezett vagyontárgyakra vonatkozóan

a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

2. Biztosított vagyontárgyak

2.1. A jelen feltételek alapján biztosított

vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen kockázati

osztályonként, ezen belül vagyoncsoportonként

biztosítási összeggel megjelölt, a biztosított

vállalkozói tevékenységének végzésével

kapcsolatos vagyontárgyak, amelyek a tulajdonjog

tekintetében lehetnek:

a) a biztosított tulajdonát képezõ vagyontárgyak,

b) idegen tulajdonban lévõ vagyontárgyak, mégpedig:

• bérlemények,

• haszonbérletbe vagy lízingbe vett

vagyontárgyak,

• megõrzésre, javításra, továbbfeldolgozásra átvett

vagyontárgyak.

2.2. A biztosító kockázatviselése szempontjából

a biztosított vagyontárgyak négy kockázati osztályra

különülnek el, amelyek vagyoncsoportokból állnak.

2.3. I. kockázati osztály: épületek, építmények

Épületnek minõsülnek a talajhoz szilárdan kötõdõ

létesítmények, amelyek lehetõséget biztosítanak

a belépésre, hosszabb benntartózkodásra, és

térbeli elhatárolással védelmet nyújtanak a külsõ

behatások ellen.

Építménynek minõsülnek azok a talajhoz szilárdan

kötõdõ – a biztosított telephelyhez telekkönyvileg

tartozó földterületen levõ – létesítmények,

amelyek a biztosított épület(ek) rendeltetésszerû

használatához szükségesek (pl. kerítés,

vízóraakna, út stb.).

2.3.1. Saját tulajdonban lévõ épületek

2.3.1.a) A jelen feltételek alapján biztosított

vagyontárgynak minõsülnek a biztosított saját

tulajdonát képezõ, biztosítási összeggel fedezetbe

vont és a kötvényen (több telephely esetében

az ajánlat mellékletét képezõ telephelyi adatközlõn)

pontos címmel feltüntetett telephelyen lévõ

• épület(ek),

• építmények és

• az épületfunkcióhoz, üzemeltetéshez és

fenntartáshoz szükséges épülettartozékok.

Épülettartozék, pl. a redõny, a reluxa, a spaletta,

a vászonroló, a napvédõ függöny, a beépített

szekrény, a klímaberendezés (nem mobil),

a villanytûzhely, a villanybojler, az átfolyó

rendszerû elektromos vízmelegítõ, a gáztûzhely,

a gázkazán, a gázbojler, a gázkonvektor, a WC,

a fürdõ- és mosdóberendezések, a kaputelefon,

a csengõ, a riasztó- és a megfigyelõrendszerek.

2.3.1.b) Korlátozások

Társasházban (lakás-, üdülõ- stb. szövetkezetben)

mûködõ, egy vagy több helyiségbõl álló telephely

esetében nem minõsülnek biztosított

vagyontárgyaknak

• a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként

meg nem jelölt és a társasház tulajdoni

törzslapján nyilvántartott,

• a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján

nyilvántartott és az alapszabály szerint

a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló

épületrészek, épületberendezések, lakás vagy nem

lakás célját szolgáló helyiségek.

2.3.2. Bérelt épületek

2.3.2.a) A jelen feltételek alapján biztosított

vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen pontos

címmel feltüntetett – a biztosított által bérelt –,

biztosítási összeggel fedezetbe vont telephelyen

lévõ

• épület(ek),

• építmények és

• az épületfunkcióhoz, üzemeltetéshez és

16

fenntartáshoz szükséges épülettartozékok.

2.3.2.b) Korlátozások

Társasházban (lakás-, üdülõ- stb. szövetkezetben)

mûködõ, egy vagy több helyiségbõl álló telephely

esetében a biztosító kockázatviselése kizárólag

a biztosítási összeggel fedezetbe vont és

a kötvényen pontos címmel feltüntetett,

• a társasházi alapító okirat szerint külön

tulajdonban levõ, illetve

• a szövetkezeti alapszabály szerint külön

tulajdonnak minõsülõ,

és a tulajdoni külön lapon a bérbeadó

tulajdonaként feltüntetett lakás vagy nem lakás

célját szolgáló helyiség (csoport) alábbi részeire

terjed ki:

• ajtó- és ablakszerkezetek, spaletta, zsalugáter,

reluxa, redõny, vászonroló, napvédõ függöny és

a hozzájuk tartozó szerelvények,

• a csengõ és a kaputelefon, valamint a riasztó- és

a tûzjelzõ berendezés,

• a beépített bútor és a beépített térelválasztó,

• a beépített fõzõ-, fûtõ-, vízellátó, egészségügyi

és szellõztetõ-berendezések, valamint azok

szerelvényei,

• az elektromos hálózat és szerelvényei a bérlemény

fogyasztásmérõjétõl, illetve kapcsolótáblájától

kezdõdõ szakaszon,

• a víznyomócsõ-vezetékek a felszálló vezetéktõl

a kifolyószelepig,

• a szennyvízlefolyócsövek a berendezési tárgytól

az ejtõvezetékig,

• a belsõ válaszfal, a falburkolat, a vakolat, a festés,

a tapétázás, a mázolás,

• a padlóburkolatok,

• a mûholdas és földi szórású tévéadás vételére

szolgáló antennarendszer (a beltéri egység

kivételével), valamint

• az épületberendezési és épületfelszerelési tárgyak.

2.3.3. A bérelt épületben biztosított bérlõ által

végzett beruházások saját tulajdonú

vagyontárgynak minõsülnek a jelen feltételek

szerint.

2.3.4. A biztosító kockázatviselése kiterjed az

elkészült és az építés alatt álló épületek teljes

állagára, beleértve azok alkotórészeit és

tartozékait is.

2.3.5. A jelen feltételek alapján nem biztosítható

épületek, építmények:

• a felvonulási épületek,

• a sátrak, a ponyvacsarnokok,

• a lakókocsiban vagy jármû különös

felépítményeként üzemeltetett telephelyek.

2.4. II. kockázati osztály

2.4.1.a) vagyoncsoport: gépek, berendezések,

felszerelések

A jelen feltételek alapján biztosított

vagyontárgynak minõsülnek a szerzõdõ által

biztosítási összeggel fedezetbe vont és

a kötvényen (több telephely esetén az ajánlat

mellékleteként külön-külön kitöltött Telephelyi

adatközlõ c. nyomtatványon) pontos címmel

feltüntetett telephelyen lévõ, az üzemeltetést és

a tevékenység végzéséhez szükséges technológiát

szolgáló – a biztosított tulajdonában álló vagy

idegen tulajdonú – eszközök, amelyek lehetnek:

• energia termelésére, átalakítására, tárolására és

felhasználására szolgáló gépek, berendezések,

létesítmények és szerelvények,

• gépek a gépalapzatokkal, meghajtóelemekkel és

tartozékokkal együtt,

• kézi és gépi használatú szerszámok, kisgépek,

egyéb segédeszközök és alkatrészeik,

• az üzemi állapot és a munkafolyamat mérésére,

vizsgálatára, jelzésére, szabályozására és

vezérlésére szolgáló berendezések, készülékek

és szerelvények,

• anyag és áru mozgatását szolgáló eszközök,

• mezõgazdasági és egyéb munkagépek,

• anyag és áru tárolására szolgáló berendezések,

tartályok, edények és egyéb eszközök,

• tûz- és üzemvédelmi berendezések, felszerelések,

• bútorok – a beépített bútorok kivételével – és

egyéb, az alkalmazottak szociális körülményeit

segítõ felszerelések,

• mindenfajta adat, információ és hír

létrehozásához, feldolgozásához, átviteléhez,

továbbításához és tárolásához szükséges

eszközök.

2.4.2.b.) vagyoncsoport: tételesen megnevezett

vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgynak ebben a körben

kizárólag azok a biztosított tulajdonát képezõ

gépek, berendezések minõsülnek, amelyeket

a biztosított a telephelyen kívül a Magyar

Köztársaság területén üzemeltet vagy lízingbe ad,

és amelyekrõl a szerzõdõ az ajánlathoz tételes és

aláírásával ellátott listát mellékel a vagyontárgy

17

pontos megjelölésével, a beszerzési évnek, az

értéknek és a gyártási számnak a feltüntetésével.

2.4.3. A jelen feltételek alapján nem biztosíthatók:

• az adatfeldolgozó programok, szoftverek,

• az adatfeldolgozókon tárolt adatok,

• öntõminták, fröccsöntõ és présformák,

• sablonok, matricák, szabásminták stb.,

• üzleti könyvek, bélyegzõk, bérleti, szabadalmi és

egyéb jogok leiratai,

• pénzváltó, nyerõ- és játékautomaták,

• vízi és légi jármûvek,

• gépjármûvek.

A jelen feltételek szerint gépjármûnek minõsül:

• a személygépkocsi, az autóbusz, a vontató,

a nyerges vontató, a tehergépkocsi, a motorkerékpár,

• a segédmotoros kerékpár,

• a pótkocsi és a félpótkocsi (beleértve a lakókocsit

és az utánfutót).

2.5. III. kockázati osztály

E feltételek alapján biztosított vagyontárgynak

minõsülnek a kötvényen vagyoncsoportonként

külön-külön biztosítási összeggel megjelölt:

2.5.1.a.) vagyoncsoport: saját és idegen

tulajdonú készletek

A biztosított tevékenységének végzéséhez szükséges

• anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fûtõanyagok,

tartalék alkatrészek),

• áruk (kereskedelmi készlet),

• göngyölegek és egyszer használatos

csomagolóanyagok.

A jelen feltételek szerint árunak minõsülnek

a biztosított által forgalmazott új, hatósági

engedéllyel nem rendelkezõ személygépjármûvek,

kis haszongépjármûvek és motorkerékpárok is,

amelyeket még nem helyeztek forgalomba.

2.5.2.b.) vagyoncsoport: saját termelésû készletek

A biztosított tevékenysége során létrehozott,

többletértéket tartalmazó

• befejezetlen és félkész termék,

• késztermék és a

• hozzá tartozó betétdíjas göngyölegek.

2.5.3.c.) vagyoncsoport: javításra átvett idegen

tulajdonú vagyontárgyak

2.6. IV. kockázati osztály: értékcikkek

E feltételek alapján biztosított vagyontárgynak

minõsülnek a kötvényen vagyoncsoportonként

külön-külön biztosítási összeggel megjelölt:

2.6.1.a.) vagyoncsoport: pénzkészletek

2.6.2.b.) vagyoncsoport: értékpapírok és egyéb

értékcikkek

2.6.3.c.) vagyoncsoport: értékkészletek.

E feltételek értelmezésében értékkészletek

a jogszabály szerint nemesfémnek minõsülõ

anyagok, a drágakõ vagy igazgyöngy, valamint

az ezek felhasználásával készült tárgyak, ékszerek,

érmék és képzõmûvészeti alkotások.

2.7. A tûz- és elemikár-biztosítás alapján

biztosított vagyontárgynak minõsülnek

a kötvényen külön-külön biztosítási összeggel

fel nem tüntetett és a káridõpontban a kockázatviselés

helyén lévõ ruházati tárgyak, amelyek a biztosított

munkavállalóinak tulajdonát képezik.

3. Biztosítási események

3.1. Tûz

Az az égés, amelyet füst- és lángképzõdés mellett

hõfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerû

gócpont nélkül vagy azt elhagyva a biztosított

szándéka ellenére, balesetszerûen jön létre, és

a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

3.1.1. A rendeltetésüknél fogva láng, hõ és

elektromos áram hatásának kitett tárgyakban

keletkezõ tûzkárt a biztosító csak akkor téríti meg,

ha a tûz más tárgyakra átterjedve azokat is

felgyújtja.

3.1.2. Megtéríti a biztosító az öngyulladásból

keletkezett és továbbterjedõ tûz által okozott

károkat.

3.1.3. Nem minõsül biztosítási eseménynek az

a tûzkár, amelyik

• erjedés, befülledés, felületi pörkölõdés, szín- és

alakváltozás, biológiai égés, vegyi folyamat,

• az elektromos gépekben, berendezésekben vagy

felszerelésekben az alkalmazott feszültség-,

illetve áramvédelem kiiktatása

következtében keletkezett.

3.1.4. Nem téríti meg a biztosító

• a telephelyen tárolt gépjármûvek tûzkárait, ha

azok a gépjármûvek elektronikus rendszerének

meghibásodása miatt keletkeztek,

• az elektromos berendezésekben és

vezetékeikben keletkezõ, továbbterjedéssel nem

járó zárlatot.

18

3.2. Villámcsapás

A vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható

roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár.

3.2.1. A biztosító nem téríti meg azokat

a villámcsapáskárokat, amelyek:

• az elõírt villámvédelmi rendszer hiánya,

hiányossága miatt,

• magában a villámvédelmi rendszerben,

• a villámcsapás indukciós hatásaként

keletkeztek.

3.3. Robbanás, robbantás és összeroppanás

Robbanás, robbantás a gázok vagy gõzök

tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerû

erõ-megnyilvánulás, amely gyorsan lefutó

hõtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított

vagyontárgyban kárt okoz.

Összeroppanás a gázok vagy gõzök összehúzódásán

alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerû nyomáscsök-

kenés, amely a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

3.3.1. A biztosító nem téríti meg a robbanás-

vagy összeroppanáskárt, ha az

• magában a nyomástartó edényben keletkezett,

viszont megtéríti azokat a károkat, amelyek

a nyomástartó edények robbanása következtében

más vagyontárgyakban keletkeztek,

• a folyadékkal töltött tárolók, csõvezetékek

befagyása következtében állt elõ,

• a légi jármû hangrobbanásából származott.

3.4. Vihar

Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri

óránként az 54 kilométert, és a biztosított

vagyontárgyban kárt okoz. Biztosítási esemény

az is, ha a vihar által megrongált tetõn, ajtón,

ablakon keresztül a viharral egyidejûleg beömlõ

csapadékvíz áztatással kárt okoz.

3.4.1. Nem minõsül biztosítási eseménynek

• a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt

a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó

vagyontárgyakban,

• az idõjárás elleni védelem céljából alkalmazott

ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.),

• az épületek, építmények külsõ vakolatában,

festésében,

• az épületek, építmények üvegezésében,

üvegházak üvegezésében, fóliával fedett

építményekben,

• a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt

keletkezett viharkár, valamint

• a helyiségen belül keletkezett léghuzat.

3.5. Jégverés

A jégszemcsék dinamikus erõhatása miatt

a biztosított épületben keletkezett kár, továbbá

az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett

nyíláson keresztül a jégverés károsító hatásával

egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kár.

3.5.1. Jégverés biztosítási esemény alapján nem

térül meg

• az épületek külsõ festésében, külsõ vakolatában,

külsõ burkolatában, valamint üvegezésében,

• a zárt helyiségeken kívül, a szabad ég alatt a II.,

III. és IV. kockázati osztályba tartozó

vagyontárgyakban,

• az építés vagy felújítás alatt álló épületek

ideiglenes fedésében,

• a fólia- és sátorfedésben

keletkezett kár.

3.6. Árvíz

A felszíni élõvizek, az azokba nyílt torkolattal

csatlakozó mesterséges csatornák és tavak

áradása, amely a biztosított vagyontárgyakban

kárt okoz.

3.6.1. Árvíz biztosítási esemény alapján nem

téríti meg a biztosító a hullámtéren és a nyílt

ártéren keletkezett, továbbá az árvízvédelmi töltés

tengelyétõl számított 100 méteren belül jelentkezõ

fakadó víz és átszivárgás miatti károkat.

3.6.2. A jelen feltételek szempontjából

hullámtérnek minõsül a felszíni élõvizeknél

a meder széle és az árvízvédelmi töltés víz felõli

éle vagy a természetes magaspart közötti terület,

illetõleg nyílt ártérnek minõsül az árvízvédelmi

mûvekkel nem védett terület, amelyet a felszíni

élõvíz a kár idõpontjáig mért legmagasabb vízállás

esetén elöntött.

3.7. Hónyomás

A hó és jég súlya vagy az olvadáskor meg-, ill.

lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt

keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület

állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül

az eseménnyel egyidejûleg beömlõ csapadék által

okozott kár.

3.7.1. Nem téríti meg a biztosító

• az esõvíz-elvezetõ csatornákban,

• a hófogó szerkezetekben,

• a melegágyak üvegezésében,

• a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt a II., III. és

IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban

keletkezett károkat.

19

3.8. Földcsuszamlás

A földfelszíni talajrétegek (kõ- vagy földtömeg)

hirtelen, váratlan, lejtõirányú elcsúszása által

okozott kár.

3.8.1. Földcsuszamlás biztosítási esemény

alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha

• az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt

lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút,

földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-

süllyesztés stb.), vagy ha

• a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy

kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem

látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt

támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai a

megépítését indokolták volna.

3.9. Kõ- és földomlás

A véletlenül, váratlanul, balesetszerûen lehulló kõ-

és földdarabok által okozott kár.

3.9.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha

• az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt

lép fel (pl. robbantás, bányászati tevékenység,

alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás,

talajvízszint-süllyesztés stb.),

• a támfal hiánya, illetve tervezési, kivitelezési

vagy karbantartási hibája miatt keletkezett.

3.10. Idegen tárgyak rádõlése

Ha valamilyen idegen, a jelen szerzõdésben nem

biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy

(pl. idegen oszlop, fa) bármely oknál fogva

elveszti addigi statikai egyensúlyát, és a biztosított

vagyontárgyakban rádõléssel kárt okoz.

3.11. Ismeretlen építmény, üreg beomlása

A szerzõdõ vagy a biztosított tudomásán kívüli és

az építési dokumentációban nem szereplõ,

illetõleg a káreseményig fel nem tárt építmény

vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.

3.11.1. Nem biztosítási esemény

• a bányák föld alatti részének beomlásából,

• a csapadékvíz, a természetes vagy mesterséges

vizek okozta kiüregelõdésbõl,

• az alapok alatti talajsüllyedésbõl,

• a padozat alatti feltöltések ülepedésébõl

eredõ kár.

3.12. Idegen jármû ütközése

Ha az idegen jármû, annak alkatrésze vagy

rakománya a biztosított vagyontárgyban

ütközéssel kárt okoz.

3.12.1. A felek megállapodnak abban, hogy nem

minõsül idegennek az a jármû, amely a szerzõdõ

vagy a biztosított tudomásával és beleegyezésével

közelíti meg a biztosított telephelyet.

3.13. Felhõszakadás

A felhõszakadásból származó és szabályszerûen

kialakított, illetve karbantartott vízelvezetõ

rendszer elégtelensége miatt összegyûlt

csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban

elöntéssel okozott kár.

3.13.1. Nem minõsül biztosítási eseménynek a

gombásodás, penészedés formájában jelentkezõ kár.

3.13.2. Nem téríti meg a biztosító

a felhõszakadáskárt, ha az

• az épületek külsõ vakolatában, külsõ festésében,

külsõ burkolatában keletkezett,

• a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt

a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó

vagyontárgyakban keletkezett,

• a talajszint alatti padozatú helyiségekben

elhelyezett, a II., III. és IV. kockázati osztályba

tartozó vagyontárgyakban keletkezett, amelyek

nem voltak felhelyezve a padozat szintjétõl

legalább 15 cm magasan lévõ állványzatra, ide

nem értve a szabványok, elõírások alapján

rendeltetésszerûen a padlószinten elhelyezett

vagyontárgyakban keletkezett felhõszakadáskárt.

3.14. Földrengés

Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés

által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

3.15. Csõtörés

A kockázatviselés helyén belüli víznyomó-,

szennyvízlefolyó-, belsõ csapadékvíz-elvezetõ,

tüzelési és gõzvezetékek, üzemi-vízvezetékek,

továbbá tartozékaik, szerelvényeik törése,

repedése, kilyukadása, dugulása,

a csatlakozásainak elmozdulása miatt kiáramló

folyadék vagy gõz által

• a biztosított épületben, illetve

• az épületben lévõ biztosított vagyontárgyakban

okozott kár.

3.15.1. Csõtörés biztosítási esemény alapján

megtéríti a biztosító a biztosított épületen belül

• a csõtöréssel, repedéssel, dugulással

kapcsolatos bontási-helyreállítási munkálatok

költségeit indokolt mértékig, de maximum

10 folyóméterig,

• a falban lévõ vagy eltakart, elrabicolt (és kárt

okozó) víznyomó-, szennyvízlefolyó-,

technológiai víz- és fûtési csövek cseréjének

költségét a kár elhárításához szükséges és

20

technológiailag indokolt mértékig, de legfeljebb

6 méter hosszúságig.

3.15.2. Csõtörés biztosítási esemény alapján

nem téríti meg a biztosító

• a függõ- és fekvõ ereszcsatorna, a tûzivíz- és

egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. Sprinkler),

illetve tartozékaik törésébõl eredõ károkat,

• a technológiai célú és felhasználású vezetékek

törésébõl, repedésébõl származó károkat (kivéve

technológiai víz),

• a hideg- és melegágyakban, üvegházakban,

hûtõházakban, valamint állatok elhelyezésére

szolgáló helyiségekben lévõ csõvezetékek,

szerelvények meghibásodása folytán keletkezett

károkat,

• a gombásodás, penészesedés formájában

jelentkezõ kárt,

• a csõvezeték, tartályok vagy egyéb berendezések

nyitva hagyott tolózárai, szelepei, csapjai vagy

egyéb elzárószerkezetei miatt keletkezett

károkat,

• a kiömlõ folyadék vagy gõz értékét.

4. A biztosítási összegek

meghatározása

Az egyes vagyoncsoportok (lásd a 2. pontot)

biztosítási összegeinek megállapítása

telephelyenként történik.

A felek megegyeznek abban, hogy a biztosítási

összegek meghatározásánál a vagyoncsoportok

teljes telephelyi értékét figyelembe kell venni.

A teljes kockázati osztály vagy vagyoncsoport

elhagyását a telephely adatközlõjén egyértelmûen

jelölni kell. Ha a biztosított az ajánlat aláírásakor

áfa-visszatérítésre jogosult, akkor a biztosítási

összeget az áfával csökkentett értéken kell

meghatározni.

4.1. I. kockázati osztály

4.1.1. A saját tulajdonú épületek és építmények

biztosítási összegét a szerzõdõ új és valóságos

értéken is meghatározhatja, ha a telephelyrõl

méretarányos helyszínrajzot készít, és azon

egyértelmûen feltünteti az egyes épületek

biztosítási összegét és az értékelés módját.

4.2. II. kockázati osztály

4.2.1.a) vagyoncsoportjának biztosítási összegét,

saját tulajdon esetén új vagy valóságos értéken

kell meghatározni;

4.2.2.b) vagyoncsoportjának (tételesen

megnevezett vagyontárgyak) biztosítási összegét

minden esetben valóságos értéken kell

meghatározni.

4.3. A III. kockázati osztály a) és b)

vagyoncsoport és a IV. kockázati osztály

vagyoncsoportjai – a tulajdonostól függetlenül –

kizárólag új értéken (beszerzési, elõállítási vagy

névértéken) biztosíthatók.

4.4. Kizárólag valóságos értéken biztosíthatók

a) az idegen tulajdonú épületek, építmények,

b) az idegen tulajdonú gépek, berendezések,

felszerelések,

c) a saját tulajdonú

• 50%-nál nagyobb mértékben elhasználódott

épületek,

• 30%-nál nagyobb mértékben elhasználódott

gépek, berendezések és felszerelések,

d) a nullára leírt tárgyi eszközök.

4.5. A biztosítónak a vagyontárgyak valóságos

értékének meghatározására vonatkozó irányelveit

az 1. számú függelék tartalmazza.

5. Önrészesedés

5.1. A biztosító a tûz- és elemikár-biztosítás

alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl

káreseményenként 10%-ot, de minimum 10 E Ft-

ot (tízezer forintot) von le önrészesedés címén.

5.2. A szerzõdõ jogosult az ajánlott minimális

önrésznél nagyobbat választani.

5.3. 10 E Ft/kár-nál magasabb önrészesedés

választása esetén a szerzõdõ az önrészesedés

mértékétõl függõ díjkedvezményben részesül.

5.4. A szerzõdõ által választható önrész összege és

az engedmény mértéke az alábbi lehet:

21

6. A biztosító szolgáltatásának

különös szabályai

6.1. A biztosító szolgáltatása épületkárok esetén

(I. kockázati osztály)

6.1.1. Az utánpótlási új értéken biztosított

vagyontárgyak

• teljes (totál)kára esetén káridõponti új értéken

(az újra-elõállítási érték, illetve újrabeszerzési

költség),

• részleges kára esetén a helyreállítás költségét,

a vagyontárgy káridõponti újraelõállítási, illetve

újrabeszerzési új értékéig

téríti meg. Ez alól kivételt képeznek a 6.1.3.

pontban felsorolt vagyontárgyak.

6.1.2. A valóságos (avult) értéken biztosított

vagyontárgyak

• teljes (totál)kára esetén káridõponti valóságos

(avult) értéken,

• részleges kára esetén a helyreállítás költségét

– az értékemelkedés levonásával –

a vagyontárgy káridõponti valóságos (avult)

értékéig téríti meg.

6.1.3. A biztosító valóságos (káridõponti avult)

értéken téríti meg a kár idõpontjában 50%-nál

nagyobb mértékben elhasználódott épületek,

építmények kárait.

6.2. A II. kockázati osztályba tartozó

vagyontárgyak kárait a biztosító

6.2.1. az utánpótlási új értéken biztosított

vagyontárgyak

• teljes (totál)kára esetén káridõponti új értéken

(az újra-elõállítási érték, illetve újrabeszerzési

költség),

• részleges kára esetén a helyreállítás költségét,

a vagyontárgy káridõponti újra-elõállítási, illetve

újrabeszerzési új értékéig

téríti meg, kivéve, ha azok a 6.2.3. pontban

felsorolt vagyontárgyak.

6.2.2. A valóságos (avult) értéken biztosított

vagyontárgyak

• teljes (totál)kára esetén káridõponti valóságos

(avult) értéken,

• részleges kára esetén a helyreállítás költségét

– az értékemelkedés levonásával– a vagyontárgy

káridõponti valóságos (avult) értékéig téríti meg.

6.2.3. A biztosító valóságos (káridõponti avult)

értéken téríti meg a kár idõpontjában

• 30%-nál nagyobb mértékben elhasználódott

gépek, berendezések és felszerelések,

valamint

• a nullára leírt tárgyi eszközök

kárait.

6.3. A III. kockázati osztályba tartozó

vagyontárgyak kárainak esetén a biztosító

6.3.1. káridõponti újrabeszerzési áron téríti meg

• a vásárolt készletek (anyagok, áruk) kárait,

• a saját tulajdonú göngyölegekben keletkezett

totálkárokat;

6.3.2. káridõponti avult értéken téríti meg

az idegen tulajdonú vagyontárgyak kárait;

6.3.3. önköltségi áron téríti meg

• a saját elõállítású befejezetlen termelésben

keletkezett károkat,

• a félkész és késztermékek kárait (a készültségi

foknak megfelelõ teljes önköltségi áron);

6.3.4. helyreállítási költségen téríti meg

a javítással helyreállítható károkat;

6.3.5. egyedileg nyilvántartott darabonkénti

értéken vagy felvásárlási középáron téríti meg

az állatokban keletkezett károkat;

6.3.6. betéti áron téríti meg az idegen tulajdonú

betétdíjas göngyölegek kárait.

6.4. A IV. kockázati osztályba tartozó

vagyontárgyak kárainak esetén a biztosító

6.4.1. a készpénzben keletkezett

• teljes (totál)kárt névértéken téríti meg,

• részleges kárt a Magyar Nemzeti Bank által

fizetett ár és a névérték különbözetéig

téríti meg;

6.4.2. a névre szóló értékpapírokban

keletkezett kár esetén a hirdetményi

eljárással kapcsolatos költségeket, valamint

az értékpapírok újra-elõállítási költségét téríti

meg, ha elõállításuk szükséges, és ténylegesen

meg is történik.

6.4.2.1. Értékpapírok esetében teljes (totál)kárnak

minõsül, ha az értékpapír megsemmisül, vagy

olyan mértékben károsodik, hogy egyértelmûen

nem azonosítható.

6.4.3. Az értékkészletek

• teljes (totál)kárát káridõponti újraelõállítási,

illetve újrabeszerzési értéken,

• részleges kára esetén a helyreállítás költségét

(a vagyontárgy káridõponti újrabeszerzési vagy

újra-elõállítási értékéig)

téríti meg.

22

6.5. A biztosító szolgáltatása a biztosítottal

munkaviszonyban álló munkavállalók ruházati

tárgyainak kára esetén

6.5.1. A biztosító, a biztosítási események által

a káridõpontban a biztosítottal munkaviszonyban

álló munkavállalók ruházati tárgyaiban

a kockázatviselés helyén a biztosítási események

által okozott károkat valóságos (avult) értéken

téríti meg, személyenként és biztosítási évenként

tizenötezer forint értékhatárig, önrészesedés

levonása nélkül.

6.5.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítottal

munkaviszonyban álló munkavállalók tulajdonát

képezõ készpénz; továbbá nemesfém, drágakõ

vagy igazgyöngy és a felhasználásukkal készült

tárgyak; értékpapír; kézmûipari és képzõmûvészeti

alkotások, valamint valódi szõrmebundák kárait.

7. Költségtérítések

7.1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy

károsodásával kapcsolatos és

• a kárelhárítás, kárenyhítés,

• az oltás-mentés,

• a bontás, az ideiglenes tetõépítés,

• a kár megállapításához szükséges szakértõi

vélemény,

• a helyreállítással kapcsolatos tervezés és

hatósági engedélyezés,

• helyreállítást követõ egyszeri takarítás

költségeit a biztosítási összegen belül a kártérítési

összeg 10%-a erejéig.

7.2. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket

arányosan téríti meg.

8. Egyéb

A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben

az általános biztosítási feltételek az irányadók.

23

III. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás

különös feltételei

1. A kockázatviselés helye

1.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés

helye az ajánlaton és a kötvényen pontos címmel

vagy helyrajzi számmal megjelölt telephely

épületei (építményei).

1.2. Több telephely biztosítása esetén

a kockázatviselés helye az ajánlat mellékletét

képezõ, telephelyenként kitöltött „A .... sz. telephely

összesítõ adatközlõje” címû nyomtatványon

megjelölt telephely épületei, az adatközlõn

feltüntetett vagyontárgyak tekintetében.

2. Biztosított vagyontárgyak

2.1. Biztosított vagyontárgynak minõsülnek azok

a szerzõdõ által meghatározott és a kötvényen

vagyoncsoportonként külön-külön biztosítási

összeggel megjelölt, a tûz- és elemikár-

biztosításban is biztosított, a II., III. és IV. kockázati

osztályok vagyoncsoportjaiba tartozó,

az épületszerkezetbe be nem épített

vagyontárgyak, amelyek a biztosított

vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak.

2.1.1. A II., III. és IV. kockázati osztály

vagyoncsoportjaiba tartozó vagyontárgyak pontos

meghatározását A tûz- és elemikár-biztosítás

különös feltételeinek 2. pontja tartalmazza.

2.2. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás alapján

biztosított vagyontárgynak minõsülnek

a kötvényen külön-külön biztosítási összeggel fel

nem tüntetett és a káridõpontban

a kockázatviselés helyén lévõ ruházati tárgyak,

amelyek a biztosított munkavállalóinak tulajdonát

képezik.

2.3. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás különös

feltételei alapján nem biztosíthatók:

• a szabadban tárolt vagyontárgyak,

• az épülettartozékok, az épületfelszerelések (lásd

A tûz- és elemikár-biztosítás 2.3.1.a) pontját),

• az adatfeldolgozó programok, szoftverek,

• az adatfeldolgozókon tárolt adatok,

• öntõminták, fröccsöntõ és présformák,

• sablonok, matricák, szabásminták stb.,

• üzleti könyvek, bérleti, szabadalmi és egyéb

jogok leiratai,

• pénzváltó, nyerõ- és játékautomaták,

• vízi és légi jármûvek,

• gépjármûvek, ide nem értve a készletként

nyilvántartott, forgalomba nem helyezett,

hatósági engedéllyel nem rendelkezõ

gépjármûveket.

A jelen feltételek szerint gépjármûnek minõsül:

• a személygépkocsi, az autóbusz, a vontató,

a nyerges vontató, a tehergépkocsi,

a motorkerékpár,

• a segédmotoros kerékpár,

• a pótkocsi és a félpótkocsi (beleértve a lakókocsit

és az utánfutót).

3. Biztosítási események

3.1. Betöréses lopás

3.1.1. A jelen feltételek szempontjából betöréses

lopásnak az a lopás minõsül, amikor a tettes

a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt

helyiségbe

a) dolog elleni erõszakkal, vagy

b) hamis kulcs használatával – nem az adott zár

rendeltetésszerû felnyitására készült eszközzel

–, kimutatható nyomot hagyva, vagy

c) a helyiség rablás útján megszerzett saját

kulcsának a felhasználásával (a jelen feltételek

3.2. pontja) jogtalanul hatol be.

3.1.2. Biztosítási esemény a betöréses lopással

vagy annak kísérletével a betöréseslopás- és

rablásbiztosításban biztosított vagyontárgyakban

okozott rongálás is.

3.1.3. A jelen feltételek alapján nem minõsül

biztosítási eseménynek,

a) ha a lopást a helyiség elveszett, ellopott vagy

bárki által hozzáférhetõ helyen megtalált saját

kulcsának segítségével követik el,

b) ha a lezárt helyiségbõl behatolási nyom nélkül

24

tûntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve

a jelen szabályzat 3.1.1. c) pontjának esetét,

c) ha az a helyiség, amelybõl a biztosított

vagyontárgyakat eltulajdonították, a lezárt

helyiség ismérveinek nem felel meg (2. számú

függelék, I. fejezet).

3.2 Rablás

3.2.1. Rablás biztosítási eseménynek minõsül, ha

jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított

vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított

személlyel szemben erõszakot avagy élet vagy

testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz,

továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított

vagyontárgy megtartása végett erõszakot, illetve

élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést

alkalmaz.

4. A biztosítási összegek

meghatározása

A kockázati osztályok és ezen belül

a vagyoncsoportok biztosítási összegeinek

megállapítása telephelyenként történik.

4.1. A biztosítási összegek meghatározásánál

a – legalább a lezárt helyiség kritériumainak

megfelelõ helyiségben tárolt (lásd 2. sz. függelék) –

vagyoncsoportok teljes telephelyi értékét

figyelembe kell venni. A teljes kockázati osztály

vagy vagyoncsoport elhagyását a telephely

adatközlõjén egyértelmûen jelölni kell.

4.2. Egyebekben a biztosítási összegek

meghatározása megegyezik A tûz- és elemikár-

biztosítás különös feltételei 4. pontjában foglaltakkal.

5. Premier risk (elsõ

kockázatra szóló) biztosítás

5.1. Premier risk (elsõ kockázatra szóló)

betöréseslopás- és rablásbiztosítás alapján

a biztosító szolgáltatási kötelezettsége legfeljebb

a biztosításra feladott vagyoncsoport biztosítási

összegének a szerzõdõ által az ajánlaton

meghatározott (és a kötvényen megjelölt)

százalékáig terjed (premier risk küszöbszint),

a 6.1. pontban foglaltak figyelembevételével.

A szerzõdõ az 5.2. pontban felsoroltak közül

legfeljebb két vagyoncsoport esetében

– a vagyoncsoport biztosítási összegének

százalékában meghatározott – premier risk

küszöbszintet adhat meg.

5.2. Elsõ kockázatra szóló betöréseslopás- és

rablásbiztosítás köthetõ az alábbi

vagyoncsoportokra:

• gépek, berendezések, felszerelések új értéken

történõ biztosítása (II/a),

• gépek, berendezések, felszerelések valóságos

(avult) értéken történõ biztosítása (II/a),

• vásárolt anyagok, áruk, készletek (III/a),

• saját gyártású termékek (III/b).

5.3. A szerzõdõ a premier risk (elsõ kockázatra

szóló) betöréseslopás- és rablásbiztosítás

küszöbszintjét a biztosítási összeg 10, 20 vagy

30%-ában határozhatja meg.

5.4. Premier risk biztosítás abban az esetben

köthetõ, ha a vagyoncsoport biztosítási összege

a szerzõdéskötés idõpontjában meghaladja

a 10 millió Ft-ot.

6. A biztosító szolgáltatásának

különös szabályai

6.1. Betöréses lopás esetén a biztosító a II., III. és

IV. kockázati osztály vagyoncsoportjaiba tartozó

biztosított vagyontárgyak betöréseslopás-kárait –

ideértve a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási

eseménnyel kapcsolatban keletkezett rongálási

kárait is – a kötvényen feltüntetett biztosítási

összegig téríti meg, de legfeljebb

a) a káridõponti vagyonvédelmi színvonaltól függõ

teljes limitösszegig (az 1. számú táblázatban

vagyonvédelmi szintenként meghatározva),

ezen belül

b) a vagyoncsoportonként meghatározott

részlimitösszegekig,

c) de legfeljebb a szerzõdõ által a vagyoncsoport

biztosítási összegének százalékában

meghatározott premier risk küszöbszint

mértékéig, ha

d) a biztosított vagyontárgyakat a jelen

feltételekben meghatározott tárolási

elõírásoknak megfelelõ módon helyezték el

(a 2.sz. függelék VIII. fejezete),

25

ha a szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb

pontjaiban foglalt más korlátozás alá.

6.1.1. A vagyonvédelmi színvonal meghatározásánál

nem vehetõ figyelembe az a védelmi berendezés,

eszköz vagy elem, amely a kár bekövetkezésének

idõpontjában nem volt meg, vagy nem volt

üzembe helyezve, illetve nem mûködött.

6.1.2. A felek megállapodnak, hogy a káridõponti

védelmi színvonal meghatározása a behatolás

helye és módszere alapján történik.

6.1.3. A biztosító által meghatározott mechanikai

vagyonvédelmi színvonalak és az elektronikai

jelzõrendszer követelményeit a 2. számú függelék

tartalmazza.

6.2. A II. kockázati osztályba tartozó

vagyontárgyak kárait a biztosító

6.2.1. utánpótlási új értéken biztosított vagyontárgyak

• teljes (totál)kára esetén káridõponti új értéken

(az újra-elõállítási érték, illetve újrabeszerzési

költség),

• részleges kára esetén a helyreállítás költségét

a vagyontárgy káridõponti újra-elõállítási, illetve

újrabeszerzési új értékéig;

6.2.2. valóságos (avult) értéken biztosított

vagyontárgyak

• teljes (totál)kára esetén káridõponti valóságos

(avult) értéken,

• részleges kára esetén a helyreállítás költségét –

az értékemelkedés levonásával – a vagyontárgy

káridõponti valóságos (avult) értékéig téríti meg.

6.2.3. A biztosító valóságos (káridõponti avult)

értéken téríti meg

• az idegen tulajdonú gépek, berendezések,

felszerelések,

• a saját tulajdonú, 30%-nál nagyobb mértékben

elhasználódott gépek, berendezések,

felszerelések,

• a nullára leírt tárgyi eszközök

kárait.

6.3. A III. kockázati osztályba tartozó

vagyontárgyak kárainak esetén a biztosító

6.3.1. káridõponti újrabeszerzési áron téríti meg

• a vásárolt készletek (anyagok, áruk) kárait,

• a saját tulajdonú göngyölegekben keletkezett

totálkárokat;

6.3.2. káridõponti avult értéken téríti meg

• a véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi

eszközök teljes/részleges kárait,

• az idegen tulajdonú vagyontárgyak kárait;

6.3.3. önköltségi áron téríti meg

• a saját elõállítású befejezetlen termelésben

(félkész és késztermékekben) keletkezett károkat;

6.3.4. helyreállítási költségen téríti meg

• a javítással helyreállítható károkat;

6.3.5. egyedileg nyilvántartott, darabonkénti

értéken vagy felvásárlási középáron téríti meg

• az állatokban keletkezett károkat;

6.3.6. betéti áron téríti meg

• az idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárait.

6.4. A IV. kockázati osztályba tartozó

vagyontárgyak kárainak esetén a biztosító

6.4.1. a készpénzben keletkezett

• teljes (totál)kárt névértéken téríti meg,

• részleges kárt a Magyar Nemzeti Bank által

fizetett ár és a névérték különbözetéig téríti meg;

6.4.2. a névre szóló értékpapírokban keletkezett

kár esetén a hirdetményi eljárással kapcsolatos

költségeket, valamint az értékpapírok újra-elõállítási

költségét téríti meg, ha elõállításuk szükséges, és

ténylegesen meg is történik.

Értékpapírok esetében teljes (totál)kárnak minõsül,

ha az értékpapír megsemmisül, vagy olyan

mértékben károsodik, hogy egyértelmûen nem

azonosítható;

6.4.3. az értékkészletek

• teljes (totál)kárát káridõponti újra-elõállítási,

illetve újrabeszerzési értéken,

• részleges kára esetén a helyreállítás költségét

(a vagyontárgy káridõponti újrabeszerzési vagy

újra-elõállítási értékéig)

téríti meg.

6.5. A biztosító szolgáltatása a biztosítottal

munkaviszonyban álló dolgozók ruházati

tárgyainak kára esetén

6.5.1. A biztosító a káridõpontban a biztosítottal

munkaviszonyban álló dolgozók (saját munkavállalók)

ruházati tárgyaiban a kockázatviselés helyén

a betöréses lopás biztosítási esemény által okozott

károkat valóságos (avult) értéken téríti meg,

személyenként és biztosítási évenként tizenötezer

forint értékhatárig, önrészesedés levonása nélkül.

6.5.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítottal

munkaszerzõdésben álló dolgozók tulajdonát

képezõ készpénz; továbbá nemesfém, drágakõ

vagy igazgyöngy és a felhasználásukkal készült

tárgyak; értékpapír; kézmûipari és képzõmûvészeti

alkotások; valamint valódi szõrmebundák kárait.

26

7. Önrészesedés

7.1. A biztosító a betöréseslopás- és rablásbiztosítás

alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl

káreseményenként 10%-ot, de minimum 10 000 Ft-

ot (tízezer forintot) von le önrészesedés címén.

7.2. A szerzõdõ jogosult az ajánlott minimális

önrésznél nagyobbat választani.

7.3. 10 000 Ft/kár-nál magasabb önrészesedés

választása esetén a szerzõdõ az önrészesedés

mértékétõl függõ díjkedvezményben részesül.

7.4. A szerzõdõ által választható önrész összege és

az engedmény mértéke az alábbi lehet:

7.5. A választott önrészesedés mértéke eltérhet

a tûz- és elemikár-biztosításban választott

önrészesedés mértékétõl.

8. Költségtérítések

8.1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy

károsodásával kapcsolatos és

• a kárelhárítás, kárenyhítés,

• az oltás-mentés,

• a kár megállapításához szükséges szakértõi

vélemény,

• a helyreállítással kapcsolatos tervezés és

hatósági engedélyezés,

• a helyreállítást követõ egyszeri takarítás

költségeit a biztosítási összegen belül a kártérítési

összeg 10%-a erejéig.

8.2. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket

arányosan téríti meg.

9. Egyéb

A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben

az általános biztosítási feltételek az irányadók.

27

1. számú táblázat

A biztosító szolgáltatásainak

maximális összege betöréses lopás biztosítási esemény során

Teljes

limitösszeg

(E Ft)

A teljes limitösszegen belüli részlimitösszegek (E Ft)

kockázati osztályonként

IV. Pénz,értékcikk,

értékkészletIII. Készletek

II. Gépek,

berendezések,

felszerelések

0 202020

Káridõponti vagyonvédelmi

színvonal

Lezárt helyiség

0 500400300Alapszintû minimális mechanikai

védelem

100 1 0001 000800

Alapszintû minimális mechanikai

védelem és alapszintû elektronikai

jelzõrendszer

150 1 5001 5001 200

Alapszintû minimális mechanikai

védelem és középszintû elektronikai

jelzõrendszer, illetve Emelt szintû

minimális mechanikai védelem

200 3 0003 0002 000

Emelt szintû minimális mechanikai

védelem és alapszintû elektronikai

jelzõrendszer

300 5 0005 0004 000

Emelt szintû minimális mechanikai

védelem és középszintû elektronikai

jelzõrendszer, illetve

Részleges mechanikai védelem

500 10 00010 0008 000

Részleges mechanikai védelem

és alapszintû elektronikai

jelzõrendszer

1 000 20 00020 00010 000

Részleges mechanikai védelem és

középszintû elektronikai

jelzõrendszer, illetve

Teljes körû mechanikai védelem

2 000 30 00030 00020 000

Teljes körû mechanikai védelem

és alapszintû elektronikai

jelzõrendszer

3 000 50 00050 00030 000

Teljes körû mechanikai védelem

és középszintû elektronikai

jelzõrendszer

Az 1. számú táblázatban meghatározottaktól eltérõ vagyonvédelmi kiépítettség esetén a biztosító egyedileg határozza meg a vagyoncsoportonkénti kártérítési

felsõ határt.

28

A kiegészítõ biztosítások különös feltételei

A kiegészítõ vízkárbiztosítás

feltételei

1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban:

alapbiztosítás) kötött kiegészítõ vízkárbiztosítás

alapján a szerzõdésben meghatározott díj

ellenében a biztosító megtéríti a kockázatviselés

helyén kívülrõl jövõ víz által az alapbiztosításban

biztosított vagyontárgyakban keletkezett

beázáskárokat.

2. Nem téríti meg a biztosító

• a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,

• a szabadban tárolt, II. és III. kockázati osztályba

tartozó, illetve nem a tárolási elõírások

(2.sz. függelék VIII. fejezete) szerint tárolt,

IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban

keletkezett károkat,

• az építés vagy felújítás alatt álló épületek

ideiglenes tetõzetének elégtelensége miatt

keletkezett károkat,

• a nyitva hagyott nyílászáró miatt keletkezett károkat,

• az épületek külsõ

- vakolatában,

- festésében,

- burkolatában keletkezett károkat,

• az épületszerkezetek, valamint a szigetelések,

tetõfedések, bádogozások kivitelezési

hiányosságai, karbantartásának elmulasztása

miatt keletkezett károkat,

• a gombásodás, penészesedés formájában

jelentkezõ károkat.

3. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítõ vízkárbiztosítás alapján

nyújtott szolgáltatása összegébõl

káreseményenként 10%-ot, de minimum

a szerzõdõ által az alapbiztosításban választott

összeget vonja le önrészesedés címén.

4. A kiegészítõ vízkárbiztosítás díja

az alapbiztosítás indexálásával egyidejûleg, azzal

arányos mértékben változik.

5. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben

a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

6. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben

az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ indukciós villám-

csapáskár-biztosítás feltételei

1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban:

alapbiztosítás) kötött kiegészítõ indukciós

villámcsapáskár-biztosítás alapján a szerzõdésben

meghatározott díj ellenében a biztosító megtéríti

– a biztosítási összegen belül – a kockázatviselés

helyén, a villám becsapódásának 1 kilométeres

körzetében a mágneses térerõváltozásával

összefüggésben keletkezõ indukciós túlfeszültség által

• a II. kockázati osztály (gépek, berendezések,

felszerelések) alapbiztosításban biztosított

vagyontárgyaiban keletkezett károkat, az ott

meghatározott biztosítási összeg erejéig;

• a tûz- és elemikár-biztosításban biztosított

épületek tartozékaiban keletkezett túlfeszültségi

károkat.

2. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítõ indukciós villámcsapáskár-

biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl

káreseményenként 10%-ot, de minimum

a szerzõdõ által az alapbiztosításban választott

összeget vonja le önrészesedés címén.

3. A kiegészítõ indukciós villámcsapáskár-biztosítás

díja az alapbiztosítás II. vagyoncsoportjának

indexálásával egyidejûleg, azzal arányos

mértékben változik.

4. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben

a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

5. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben

az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

29

A kiegészítõ üvegbiztosítás

feltételei

1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban:

alapbiztosítás) kötött kiegészítõ üvegbiztosítás

alapján a biztosító a szerzõdésben meghatározott

díj ellenében megtéríti a biztosított telephelyén

lévõ, saját tulajdonú vagy bérelt

• épület(ek), helyiség(ek), helyiségcsoportok

szerkezetileg beépített, fix és nyitható ajtajainak

és ablakainak üvegezésében,

• a kirakatok üvegezésében,

• a törésvédõ fóliákban,

• a biztonsági üvegekben,

• a beépített üvegfalakban

bármely okból, balesetszerûen bekövetkezõ törés-

vagy repedéskárokat.

2. A biztosító a károkat naptári évenként

a szerzõdõ által választott, és a kötvényen

meghatározott biztosítási összegig téríti meg.

3. A jelen feltételek alapján a biztosítás nem fedezi

• az üvegtáblát rögzítõ tartószerkezet javítási

költségeit,

• a törésvédõ fóliákban keletkezett károkat, ha

a védendõ üvegfelület nem károsodott,

• az üvegfelület díszítésében keletkezett károkat

és a helyreállítással kapcsolatban felmerülõ

többletköltségeket,

• a szerzõdés megkötésekor már törött, repedt

vagy toldott üvegekben keletkezett károkat,

• a padlózatba épített üvegekben keletkezõ

károkat,

• az épületek javítása, karbantartása, építése,

állványozása következtében keletkezett károkat,

• a berendezések, a reklám- és a cégtáblák

üvegezésében, valamint a tükörfelületekben

keletkezett károkat.

4. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítõ üvegbiztosítás alapján

nyújtott szolgáltatása összegébõl

káreseményenként 10%-ot von le önrészesedés

címén.

5. A biztosító szolgáltatást kizárólag részletes

helyreállítási számla alapján teljesít.

6. Az alapbiztosítás megszûntével egy idõben

a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

7. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben

az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ üvegbiztosítás

bõvítésének feltételei

1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz megkötött

kiegészítõ üvegbiztosítás bõvítésével

a szerzõdésben meghatározott díj ellenében

a biztosító megtéríti a biztosított telephelyén lévõ

saját tulajdonú vagy bérelt

• kirakatszekrények üvegezésében,

• berendezések, reklám- és cégtáblák

üvegezésében,

• elõtetõ és lodzsa üvegezésében,

• tükörfelületekben

bármely okból, balesetszerûen bekövetkezett

törés- vagy repedéskárokat.

2. A biztosító a károkat naptári évenként

a szerzõdõ által választott, és a kötvényen

meghatározott biztosítási összegig téríti meg.

3. Az üvegbiztosítás bõvítésének biztosítási

összege eltérhet a kiegészítõ üvegbiztosításban

választott biztosítási összegtõl.

4. Jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító

• a szoláriumgép üvegezésében,

• a reklám- és cégtáblák tartószerkezetében,

az üvegezést rögzítõ tartószerkezetükben és

az elektromos berendezéseikben,

• a tükörfelületek keretében és tartószerkezetében,

• a kizárólag az üvegfelület díszítésében és

festésében

keletkezett károkat.

5. A keletkezett károkat a biztosító kizárólag

a helyreállítási számla alapján téríti meg.

6. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítõ üvegbiztosítás bõvítése

alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl kárese-

ményenként 10%-ot von le önrészesedés címén.

30

7. A kiegészítõ üvegbiztosítás megszûnésével

egyidejûleg jelen biztosítás is megszûnik.

8. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben

az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ – betöréses

lopással kapcsolatos –

épületrongálás-biztosítás

feltételei

1. A betöréseslopás- és rablásbiztosításhoz

(a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ

(betöréses lopással kapcsolatos) épületrongálás-

biztosítás alapján a szerzõdésben meghatározott

díj ellenében a biztosító megtéríti – naptári

évenként a szerzõdésben meghatározott

biztosítási összegig – azokat a kockázatviselés

helyén bekövetkezett épületrongálási károkat,

amelyek az ott elkövetett betöréses lopással vagy

annak kísérletével összefüggésében keletkeztek.

1.1. A biztosító megtéríti továbbá – a biztosítási

összegen belül – a betöréses lopással vagy annak

kísérletével összefüggésben a felszerelt és

üzembe helyezett épületfelszerelésekben, illetve

épülettartozékokban keletkezett lopáskárokat is,

• ha e tárgyakat legalább lezárt helyiségbõl (a 2. sz.

függelék I. pontja) tulajdonították el, vagy

• ha azok az épület falához kívülrõl, 3 méternél

magasabban voltak rögzítve.

2. A biztosító nem téríti meg

• a kizárólag vandalizmusból eredõ károkat,

• a kaputelefon-rendszer kültéri egységét ért

rongálás-, illetve lopáskárokat.

3. A biztosító szolgáltatásának feltétele

a rendõrségi feljelentés és a nyomozást

megszüntetõ határozat, illetve a rendõrség

igazolása, hogy a gyanúsított(ak) ellen

büntetõeljárás folyik.

4. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítõ épületrongálás-biztosítás

alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl, kárese-

ményenként 10%-ot von le önrészesedés címén.

5. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben

a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

6. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben

az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ küldöttrablás-

biztosítás feltételei (a küldött pénz elrablására vonatkozó kiegészítõ

feltétel)

1. A betöréseslopás- és rablásbiztosításhoz

(a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ

küldöttrablás-biztosítás alapján – a szerzõdésben

meghatározott díj ellenében – a biztosító

megtéríti a biztosított alkalmazottai vagy

megbízottai által – a Magyar Köztársaság

területén, a pénzkészletek szállítási szabályai

szerint (2. számú függelék), az elõre

meghatározott útvonalon és idõtartamon belül –

szállított készpénz elrablásából származó kárt.

2. Kiegészítõ küldöttrablás-biztosítás kizárólag

az alapbiztosításban biztosított pénzkészletre (IV/a

vagyoncsoport) köthetõ.

3. A biztosítási összeg a küldöttenként meghatározott

és a kötvényen rögzített, legnagyobb szállított,

ezer forintban meghatározott készpénz értéke

(csúcsérték).

3.1. Alulbiztosítás esetén a biztosító arányos

kártérítést alkalmaz.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító

• káreseményenként az igazolt rabláskár

mértékéig, de legfeljebb a szerzõdésben

meghatározott csúcsértékig,

• naptári évenként legfeljebb a betöréseslopás- és

rablásbiztosításra feladott pénzkészlet biztosítási

összege erejéig

nyújt szolgáltatást.

4.1. A biztosító szolgáltatásának feltétele

a rendõrségi feljelentés, valamint

a nyomozást megszüntetõ határozat vagy

a rendõrség igazolása, hogy a gyanúsított(ak)

ellen büntetõeljárás folyik.

31

5. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítõ küldöttrablás-biztosítás

alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl 10%-ot

von le önrészesedés címén.

6. Mentesülés

A biztosító – az általános biztosítási feltételek

17. pontjában foglaltakon túlmenõen – mentesül

a kártérítési kötelezettség alól,

• ha a szállítás során nem teljesülnek a szállítási

szabályzat elõírásai (a 2. számú függelék IX.

fejezete);

• ha a szállítást és/vagy a kíséretet 18 éven aluli

vagy arra nem alkalmas (korlátozottan

cselekvõképes) személy végzi.

7. Az alapbiztosítás vagy annak a pénzkészletekre

vonatkozó részének (a IV/a vagyoncsoport

betöréseslopás- és rablásbiztosítása) megszûnésével

egy idõben jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

8. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben

az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ általános

felelõsségbiztosítás feltételei

1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban:

alapbiztosítás) megkötött kiegészítõ általános

felelõsségbiztosítás alapján – a szerzõdésben

meghatározott díj ellenében – a biztosító

az alábbiak szerint megtéríti a Magyar Köztársaság

területén e szerzõdés hatálya alatt a vállalkozási

tevékenység végzésével összefüggésben,

szerzõdésen kívüli harmadik személynek okozott

személysérüléses vagy dolgokban keletkezett

károkat, amelyekért a magyar jog szabályai szerint

a biztosított kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. Kizárások

2.1. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat,

amelyek

• az épülethasználói és bérlõi felelõsségbiztosítás,

• a gépjármû-felelõsségbiztosítás,

• a munkáltatói felelõsségbiztosítás és egyéb

• szakmai vagy szolgáltatás felelõsségbiztosítás

alapján téríthetõk.

2.2 Nem terjed ki a biztosítás

• a javításra vagy újrafeldolgozásra átvett

gépekben, anyagokban, berendezésekben,

készletekben szerzõdésszegéssel okozott károkra,

• a biztosított vezetõ tisztségviselõi által, ilyen

minõségükben okozott károkra,

• a kötbérre, bírságra és egyéb büntetõ jellegû

költségekre,

• a környezetszennyezéssel okozott károkra,

• ha a kár jogszabályban, egyéb elõírásban

meghatározott személyi és tárgyi feltételek

hiányában végzett munka során keletkezett,

• a hatósági engedélyhez kötött tevékenység

engedély nélküli végzése során, az azzal okozati

összefüggésben keletkezett károkra,

• a jogszabályban meghatározott felelõsségnél

szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú

nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen

alapuló kárigényekre,

• a termék vagy szolgáltatás hibájából keletkezett

(termékfelelõsségi) károkra,

• a tanulók és hallgatók által a gyakorlati képzés

alatt okozott károkra,

• a munkáltató által kezdeményezett és

jóváhagyott társadalmi munka során keletkezett

károkra,

• a szerzõdésszegéssel a szerzõdõ partnernek

okozott károkra,

• a házi- és a vadállatok által okozott károkra,

• valamely ingatlanban az alátámasztások

gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy

a megépítésük elmulasztása miatt bekövetkezõ

károkra,

• a vízi és a légi jármûvek, a gépjármûvek

(A tûz- és elemikár-biztosítás különös

feltételeinek 2.4.3. pontja), a mezõgazdasági

vontatók, a lassú jármûvek üzemeltetésével,

használatával okozott károkra,

• a munkagépek által okozott nem baleseti jellegû

útrongálási, mesterséges tereptárgyakban

okozott (töltés, támfal stb.), illetve a talaj vagy

növényi kultúrák letaposásából származó

károkra,

• a vagyontárgyak (ideértve a pénzt,

értékpapírokat, értékcikkeket) elvesztésébõl

eredõ károkra, valamint

• azokra a károkra, amelyeket a biztosítottak

egymásnak, alkalmazottaiknak, megbízottjaiknak

vagy hozzátartozóiknak okoztak.

32

3. A biztosítási összeg

3.1. A biztosító a károkat

• naptári évenként a szerzõdõ által választott, és

a kötvényen meghatározott biztosítási összegig

(éves kártérítési limit),

• káreseményenként legfeljebb az éves kártérítési

limit 50%-áig

téríti meg.

3.2. Több, azonos okból bekövetkezett, idõben

összefüggõ káresemény egy biztosítási

eseménynek minõsül.

3.2.1. Ha több károsult együttes kára meghaladja

a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító

arányosan téríti meg a kárt.

4. A kárbejelentés és a biztosító

szolgáltatásának különös szabályai

4.1. A felek megegyeznek abban, hogy a biztosítási

esemény bejelentése a biztosított kötelessége.

4.2. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak

fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül

a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított

csak akkor követelheti, hogy a biztosító az õ

kezéhez fizessen, ha a károsult követelését õ

egyenlítette ki.

4.3. A biztosított és a károsult egyezsége

a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha

a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított

bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha

a biztosító a perben részt vett, a biztosított

képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl

lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított

peren kívüli és perbeli képviseletét, s

a képviselettel felmerülõ költségek is

a biztosítót terhelik.

4.4. A biztosító nem téríti meg a károsult

• elmaradt hasznait – kivéve a károsult személyi

sérülésével összefüggésben bekövetkezett

rendszeres jövedelem kiesést –,

• gazdasági veszteségeit és az egyéb olyan

következményi károkat, amelyek abból

származtak, hogy a károsult nem tudott eleget

tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló

kötelezettségeinek.

4.5. A biztosító a kiegészítõ általános

felelõsségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása

összegébõl nem von le önrészesedést.

4.6. A járadék tõkésítésére vonatkozó szabályok

Ha a biztosító járadékfizetésre köteles, akkor

a járadékszolgáltatás jogosultja és a biztosító

megállapodhatnak, hogy a biztosító

járadékfolyósítás helyett egyösszegû kártérítést

nyújt a biztosítási összeg erejéig.

A biztosító a járadék tõkeértékét az 1990. évi

halandósági tábla alapján, 3,5% technikai

kamatláb figyelembevételével állapítja meg.

5. A biztosító megtérítési igénye

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan

magatartása sem mentesíti a biztosítót

a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal

szemben.

5.1. A biztosító azonban a kifizetett összeg

megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan

gondatlanul (Az általános biztosítási feltételek

17.2. pontja) okozta, kivéve, ha a biztosított

bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem

volt jogellenes,

b) a kár a biztosított – vezetõ munkakört vagy

a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt

járó munkakört betöltõ – alkalmazottjának,

megbízottjának, tagjának 0,8 ezrelék

véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet

meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása

alatti állapotával közvetlen okozati

összefüggésben keletkezett,

c) a kárt a biztosított a kármegelõzési és

kárenyhítési kötelezettségek, a foglalkozási vagy

balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével

okozta, illetve ezen szabályok olyan ismétlõdõ

vagy folyamatos megsértésével idézte elõ,

amibõl eredõen három éven belül már

következett be biztosítási esemény.

6. Egyéb rendelkezések

6.1. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben

jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

6.2. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben

az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ épülethasználói

felelõsségbiztosítás feltételei

1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz

(a továbbiakban: alapbiztosítás) megkötött

33

kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás

alapján – a szerzõdésben meghatározott díj

ellenében – a biztosító megtéríti az alábbiak

szerint az e szerzõdés hatálya alatt, szerzõdésen

kívüli harmadik személynek okozott

személysérüléses vagy dolgokban keletkezett

károkat, amelyekért a biztosított, mint

a kötvényen megjelölt telephely

• tulajdonosa,

• építtetõje,

• felújítója,

• bérlõje,

e minõségében a magyar jog szabályai szerint

kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. A kockázatviselés helye: a Magyar Köztársaság

területe.

3. Megtéríti a biztosító

• a társasházi vagy

• a szövetkezeti

formában mûködõ több lakó- és/vagy

telephelyegységet magában foglaló épületben

biztosított telephely (helyiség, helyiségcsoport)

esetén azokat a károkat is, amelyeket tûz,

robbanás, összeroppanás, valamint vezetékekbõl,

azok szerelvényeibõl kiömlõ víz vagy gõz idézett

elõ, és amelyek miatt

• a közösség,

• a tulajdonostárs(ak),

• a szövetkezet tagja(i)

kártérítési igényt érvényesítenek.

4. Kizárások:

Nem téríti meg a biztosító

• a folyamatos környezetszennyezéssel (a levegõ,

a talaj, a víz stb. szennyezésével) okozott, nem

baleseti eredetû,

• az engedélyhez kötött, de engedély nélkül

végzett tevékenység által okozott,

• ha a kár jogszabályban, egyéb elõírásban

meghatározott személyi és tárgyi feltételek

hiányában végzett munka során keletkezett,

• a házi- és a vadállatok által okozott,

• valamely ingatlanban az alátámasztások

gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy

a megépítésük elmulasztása miatt bekövetkezõ

károkat, valamint

• azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak

egymásnak, alkalmazottaiknak, megbízottjaiknak

vagy hozzátartozóiknak okoztak.

5. A biztosítási összeg

5.1. A biztosító a károkat

• naptári évenként a szerzõdõ által választott, és

a kötvényen meghatározott biztosítási összegig

(éves kártérítési limit),

• káreseményenként legfeljebb az éves kártérítési

limit 50%-áig téríti meg.

5.2. Több, azonos okból bekövetkezett, idõben

összefüggõ káresemény egy biztosítási

eseménynek minõsül.

5.2.1. Ha több károsult együttes kára meghaladja

a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító

arányosan téríti meg a kárt.

6. A kárbejelentés és a biztosító

szolgáltatásának különös szabályai

6.1. A felek megegyeznek abban, hogy

a biztosítási esemény bejelentése a biztosított

kötelessége.

6.2. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak

fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül

a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított

csak akkor követelheti, hogy a biztosító az õ

kezéhez fizessen, ha a károsult követelését õ

egyenlítette ki.

6.3. A biztosított és a károsult egyezsége

a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha

a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított

bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha

a biztosító a perben részt vett, a biztosított

képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl

lemondott. A biztosító jogosult ellátni

a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét,

s a képviselettel felmerülõ költségek is

a biztosítót terhelik.

6.4. A biztosító nem téríti meg a károsult

• elmaradt hasznait (ide nem értve a károsult

személyi sérülésével összefüggésben

bekövetkezett rendszeres jövedelem

kiesést),

• gazdasági veszteségeit és az egyéb olyan

következményi károkat, amelyek abból

származtak, hogy a károsult nem tudott eleget

tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló

kötelezettségeinek.

6.5. A biztosító a kiegészítõ épülethasználói

34

felelõsségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása

összegébõl nem von le önrészesedést.

6.6. A járadék tõkésítésére vonatkozó szabályok

Ha a biztosító járadékfizetésre köteles, akkor

a járadékszolgáltatás jogosultja és a biztosító

megállapodhatnak, hogy a biztosító

járadékfolyósítás helyett egyösszegû kártérítést

nyújt a biztosítási összeg erejéig.

A biztosító a járadék tõkeértékét az 1990. évi

halandósági tábla alapján 3,5% technikai

kamatláb figyelembevételével állapítja meg.

7. A biztosító megtérítési igénye

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan

magatartása sem mentesíti a biztosítót

a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal

szemben.

7.1. A biztosító azonban a kifizetett összeg

megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan

gondatlanul (Az általános biztosítási feltételek

17.2. pontja) okozta, kivéve, ha a biztosított

bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem

volt jogellenes,

b) a kár a biztosított – vezetõ munkakört, vagy

a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt

járó munkakört betöltõ – alkalmazottjának,

megbízottjának, tagjának 0,8 ezrelék

véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet

meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása

alatti állapotával közvetlen okozati

összefüggésben keletkezett,

c) a kár a korábbi károsodással azonos

körülmények között és azért következett be,

mert a biztosított nem tette meg a szükséges

intézkedéseket a kármegelõzés érdekében

annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy

a biztosító a kár ismétlõdésének veszélyére

írásban is figyelmeztette.

8. Egyéb rendelkezések

8.1. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben

jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

8.2. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben

az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ bérlõi

felelõsségbiztosítás feltételei

1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban:

alapbiztosítás) megkötött kiegészítõ bérlõi

felelõsségbiztosítás alapján – a szerzõdésben

meghatározott díj ellenében – a biztosító az alábbiak

szerint megtéríti azokat a kockázatviselés helyén

az e szerzõdés hatálya alatt a

• tûz,

• robbanás, összeroppanás,

• vezetékekbõl kiömlõ víz vagy gõz

által okozott dologi károkat, amelyekért

a biztosított – mint a kötvényen megjelölt

telephely (épület, helyiség vagy helyiségcsoport)

bérlõje – a bérbeadóval szemben a magyar jog

szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. A kockázatviselés helye a biztosított bérelt

telephelye.

3. Kizárások:

A biztosító jelen feltételek alapján nem téríti meg

• a folyamatos környezetszennyezéssel (a levegõ,

a talaj, a víz stb. szennyezésével) okozott, nem

baleseti eredetû,

• a jogszabályban, egyéb elõírásban

meghatározott személyi és tárgyi feltételek

hiányában végzett munka során keletkezett,

• az engedélyhez kötött, de engedély nélkül

végzett tevékenység által okozott,

• a házi- és a vadállatok által okozott,

• valamely ingatlanban az alátámasztások

gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy

a megépítésük elmulasztása miatt bekövetkezõ

károkat, valamint

• azokat a károkat, melyeket a biztosítottak

egymásnak, megbízottjaiknak vagy

hozzátartozóiknak okoztak.

4. A biztosítási összeg

4.1. A biztosító a károkat

• naptári évenként a szerzõdõ által választott, és

a kötvényen meghatározott biztosítási összegig

(éves kártérítési limit),

• káreseményenként legfeljebb az éves kártérítési

limit 50%-áig

téríti meg.

35

4.2. Több, azonos okból bekövetkezett, idõben

összefüggõ káresemény egy biztosítási

eseménynek minõsül.

4.2.1. Ha több károsult együttes kára meghaladja

a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító

arányosan téríti meg a kárt.

5. A kárbejelentés és a biztosító szolgáltatása

5.1. A felek megegyeznek abban, hogy a biztosítási

esemény bejelentése a biztosított kötelessége.

5.2. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak

fizeti ki, a károsult azonban igényét a biztosító

ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor

követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen,

ha a károsult követelését õ egyenlítette ki.

5.3. A biztosított és a károsult egyezsége

a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha

a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított

bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha

a biztosító a perben részt vett, a biztosított

képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl

lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított

peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képviselettel

felmerülõ költségek is a biztosítót terhelik.

5.4. A biztosító nem téríti meg a károsult

• elmaradt hasznait (ide nem értve a károsult

személyi sérülésével összefüggésben

bekövetkezett rendszeres jövedelem kiesést),

• gazdasági veszteségeit, és az egyéb olyan

következményi károkat, amelyek abból

származtak, hogy a károsult nem tudott eleget

tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló

kötelezettségeinek.

5.5. A biztosító a kiegészítõ bérlõi

felelõsségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása

összegébõl nem von le önrészesedést.

6. A biztosító megtérítési igénye

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan

magatartása sem mentesíti a biztosítót

a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal

szemben.

A biztosító azonban a kifizetett összeg

megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan

gondatlanul (Az általános biztosítási feltételek

17.2. pontja) okozta, kivéve, ha a biztosított

bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt

jogellenes,

b) a kár a biztosított – vezetõ munkakört vagy

a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó

munkakört betöltõ – alkalmazottjának,

megbízottjának, tagjának 0,8 ezrelék véralkohol-

vagy 0,5 mg/légalkohol-szintet meghaladó ittas

vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával

közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

c) a kár a korábbi károsodással azonos

körülmények között és azért következett be, mert

a biztosított nem tette meg a szükséges

intézkedéseket a kármegelõzés érdekében annak

ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár

ismétlõdésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

7. Egyéb rendelkezések

7.1. Az alapbiztosítás vagy az épülethasználói

felelõsségbiztosítás megszüntetésével egyidejûleg

jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

7.2. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben

az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

A kiegészítõ munkahelyi-

baleset-biztosítás feltételei

1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban:

alapbiztosítás) kötött kiegészítõ munkahelyibaleset-

biztosítás alapján a szerzõdésben meghatározott

díj megfizetése ellenében a biztosító arra vállal

kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben

meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte

esetén az alábbiak szerinti mértékû baleset-

biztosítási összeget fizet.

2. A baleset-biztosítási összegre jogosultak köre

2.1. A jelen kiegészítõ baleset-biztosítás alapján

a baleset-biztosítási teljes, maradandó, illetve

múlékony egészségkárosodási összegre az alap-

biztosítás szabályai szerint biztosítottnak minõsülõ

a) természetes személy és a káridõpontban vele

munkaviszonyban álló személy(ek), illetve

az ilyen minõségben a segítõ családtagja(i) – a

továbbiakban: biztosított –,

b) jogi személlyel, jogi személyiséggel nem

rendelkezõ gazdasági társasággal

a káridõpontban munkaviszonyban álló

személy(ek) – a továbbiakban: biztosított –,

jogosult(ak).

36

2.2. A baleset-biztosítási haláleseti szolgáltatást

a biztosító – a biztosított által megnevezett

kedvezményezett hiányában – a biztosított

örököse(i) számára nyújtja.

3. A kockázatviselés helye

A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés

helye a Magyar Köztársaság területe.

4. Biztosítási események

4.1. Biztosítási eseménynek minõsül, ha szervezett

munkavégzés során vagy azzal összefüggésben

a biztosított(ak)at

• a telephelyen, illetve azon kívül hivatalos

munkavégzés közben,

• a telephelyen kívül, a foglalkozás körében

végzett munkához kapcsolódó, saját (érvényes

szerzõdés megléte esetén) vagy a munkáltató

által bérelt (lízingelt), illetve munkavégzés

céljára átadott (szolgálati) gépjármû igazolt

használata (kiküldetés) közben,

• a lakás és a munkahely közötti, megszakítás

nélküli útvonalon való közlekedése során,

akaratán kívül hirtelen fellépõ olyan külsõ behatás

(baleset) éri, amelynek következtében

a) a balesettõl számított egy éven belül meghal,

b) a balesetbõl eredõen maradandó teljes

(100%-os) egészségkárosodást szenved,

c) a balesetbõl eredõen maradandó 10%-os vagy

azt meghaladó egészségkárosodást szenved,

d) a balesetbõl eredõen múlékony

munkaképtelenséggel járó sérülést szenved

(csonttörés, csontrepedés vagy olyan sérülés,

amely 10%-on aluli maradandó

egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28

nap munka- vagy keresõképtelenséggel jár).

4.2. Nem biztosítási esemény

• a megemelés, a rándulás, a fagyás, a napszúrás

és a hõguta;

• az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek

kísérlete.

5. Nem terjed ki a biztosítás

a) a baleset elõtt bármely okból már károsodott,

sérült, csonkolt, illetõleg funkciójukban

korlátozott testrészekre, szervekre,

b) az olyan balesetekre, amelyek háborús,

polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal,

tüntetéssel, terrorcselekményekkel közvetlen

vagy közvetett okozati összefüggésben

következtek be,

c) az él- és minõsített sportolóknak sport-

tevékenységük során elszenvedett balesetére,

valamint a szervezett tömegsport-tevékenység

közben bekövetkezett balesetekre

(sportbaleset),

d) a sugárzó anyagok hatására bekövetkezett

egészségkárosodásra vagy ilyen okból

bekövetkezõ baleseti halálra.

5.1. Nem téríti meg a biztosító

• a foglalkozási, munkaköri ártalomból eredõ

megbetegedést,

• a biztosítottak számára szervezett csoportos

kulturális és sportrendezvényen, kiránduláson

bekövetkezett közlekedési balesetbõl eredõ kárt,

• a biztosítottal munkaviszonyban nem álló

személy kárát,

• a kötbért, bírságot és egyéb büntetést.

6. A biztosítási összeg

A kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás induló

biztosítási összege 500 000 forint, melyet

a szerzõdõ választása szerint – 2 millió forint

összeghatárig – többszörözhet.

7. A biztosító szolgáltatása

7.1. A jelen kiegészítõ baleset-biztosítás alapján

a biztosító biztosítási eseményenként a szerzõdõ

által választott biztosítási összeg százalékban

meghatározott részét fizeti ki a biztosított(ak)nak.

7.2. A biztosítási esemény bekövetkeztekor fizetendõ

kártérítési limitösszegeket (a biztosítási összeg %-

ában megadva) az alábbi táblázat tartalmazza:

Biztosítási esemény A biztosító szolgáltatása

a) Baleseti halál esetén a biztosítási összeg 50%-a.

b) Baleset miatt bekövetkezõ a biztosítási összeg 100%-a.

maradandó, teljes (100%-os)

egészségkárosodás esetén

c) Baleseti maradandó, 10%-os a biztosítási összegnek a baleseti

vagy azt meghaladó részleges egészségkárosodás mértéke szerinti

egészségkárosodás esetén arányos része (7.4. vagy/és

7.5. pont).

d) Balesetbõl eredõ csonttörés, a biztosítási összeg 1%-a.

csontrepedés, illetve olyan sérülés, E térítés a biztosítottat egy

amely 10%-on aluli maradandó balesetbõl eredõen egyszer

egészségkárosodást okoz, illetve illeti meg.

legalább 28 nap munka- vagy

keresõképtelenséggel jár

37

7.3. A maradandó egészségkárosodás [6.2.b) és

6.2.c) pont] miatt kifizetésre kerülõ biztosítási

összegbõl a múlékony munkaképtelenség [6.2.d)

pont] címén kifizetett biztosítási összeget

a biztosító levonja. Az egy balesetbõl eredõ

maradandó egészségkárosodás esetén teljesített

összes kifizetések a maradandó teljes egészség-

károsodás [6.2.b) pont] esetére megállapított

biztosítási összeget nem haladhatják meg.

7.4. A baleset folytán bekövetkezett maradandó

egészségkárosodás mértékét szervek, végtagok

elvesztése, bénulása, illetõleg funkciókiesése

esetén az alábbi táblázat szerint kell megállapítani:

7.5. A maradandó egészségkárosodás mértékét

a fenti táblázatban felsorolt szervek, illetve

végtagok elvesztése esetén a szükséges iratok

bemutatásától számított 15 napon belül,

egyébként legkésõbb a balesetet követõ 2 éven

belül meg kell állapítani. A táblázatban fel nem

sorolt esetekben a maradandó egészségkárosodás

mértékét a biztosító orvosa állapítja meg, ideértve

az egyes szervek, illetve végtagok olyan

funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével.

Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál

nem a foglalkozással összefüggõ munkaképesség-

csökkenést, hanem a bármely munka végzésénél

egyaránt figyelembe vehetõ általános funkciókiesést

kell értékelni.

7.6. Ha a biztosított a biztosító orvosa által

megállapított maradandó egészségkárosodás

mértékével nem ért egyet, a biztosító által

megjelölt független orvosszakértõi testülethez

(orvosi bizottsághoz) fordulhat. A vizsgálat díját

a biztosító viseli. A biztosítottnak az orvosi

bizottság elõtt való megjelenésével járó kiadásait

(utazási költségét - II. o. vasúti jegyét) a biztosító

csak abban az esetben viseli, ha a bizottság

magasabb egészségkárosodási mértéket állapított

meg, vagy a bizottság felülvizsgálatát a biztosító

kérte.

8. A biztosító a biztosítási összegen felül

50 ezer Ft-ig megtéríti a biztosítási esemény

kapcsán a biztosított saját ruházatában igazoltan

keletkezett kárt.

9. A biztosító a kiegészítõ baleset-biztosítás

alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl nem von

le önrészesedést.

10. A biztosító mentesülése

Mentesül a biztosító a baleset-biztosítási összeg

kifizetése alól, ha

• a biztosítási eseményt jogellenesen a biztosított

szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása,

• a biztosított 4.1.a) pont szerinti halálát

jogellenesen a kedvezményezett szándékos

magatartása

okozta.

10.1. A balesetet akkor kell súlyosan gondatlan

magatartás által okozottnak tekinteni, ha a baleset

a biztosított

• szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye

folytán, vagy azzal összefüggésben,

• 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-

szintet meghaladó ittas állapotával közvetlen

okozati összefüggésben következett be,

• érvényes jogosítvány (vezetõi engedély) nélkül,

vagy 0,8 ezrelék véralkohol- vagy

0,5 mg/l légalkohol-szintet meghaladó ittas

gépkocsivezetése közben következett be, és

mindkét esetben a biztosított más

közlekedésrendészeti szabályt is megszegett.

11. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg

a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

12. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben

az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

Maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása

A testrészek egészségkárosodása

mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar

– alkar vagy kéz – elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy

lábszár elvesztése (felsõ végtag + alsó végtag csonkolása)

mindkét lábszár elvesztése

egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése

egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélõképesség

teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése

egyik kéz elvesztése (csuklón alul)

egyik láb teljes elvesztése (boka alatt)

egyik szem látóképességének teljes elvesztése

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése

Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke az e pontban szereplõ térítési százalékok

megfelelõ hányada.

Térítés a biztosítási

összeg %-ában

100

90

80

70

65

40

35

25

38

A kiegészítõ géptörés-

biztosítás feltételei

1. A betöréseslopás- és rablásbiztosításhoz

(a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ

géptörés-biztosítás alapján – a szerzõdésben

meghatározott díj ellenében – a biztosító

az alábbiak szerint megtéríti a biztosított, üzembe

helyezett gép(ek) és gépi berendezés(ek)

véletlen, váratlan formában, balesetszerûen

bekövetkezett törés- vagy repedéskárait, amelyek

a vagyontárgy(ak) részleges vagy teljes

mûködésképtelenségét okozzák.

2. Biztosított vagyontárgy

A jelen feltételek szerint biztosított

vagyontárgynak minõsülnek az alapbiztosítás

II./a vagyoncsoportjában

a) az új értéken biztosított, saját tulajdonban lévõ

• gépek,

• a vállalkozói tevékenység végzéséhez szükséges

gépi berendezések,

• mûszerek,

• az igazgatási és egyéb felszerelések közül

a gépek,

b) a valóságos (avult) értéken biztosított saját

vagy idegen tulajdonban lévõ bérelt,

kölcsönvett vagy lízingszerzõdéssel bérbe vett

gépek, amelyeket a szerzõdõ az ajánlat

mellékletét képezõ tételes listán (megnevezés,

azonosítójel, biztosítási összeg) felsorol.

3. Géptörés (gépbaleset) biztosítási

eseménynek kizárólag az minõsül, ha a kár oka:

• anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba, és

az garanciálisan nem javítható,

• rázkódás (rezonancia), alkatrészek kilazulása,

• túlhevülés (ide nem értve hõnek, lángnak

rendeltetésszerûen kitett berendezésekben

keletkezett törés- és repedéskárokat),

• túlpörgés (a centrifugális erõ hatása),

• rövidzárlat,

• a mérõ-, szabályozó-, vezérlõ- és biztonsági

berendezések meghibásodása.

3.1. Nem minõsülnek biztosítási eseménynek

• a pótalkatrészekben, tartozékokban keletkezett

károk, ha az alapgép semmisült meg,

• a gép lassú, fokozatos állagromlása (korrózió,

kopás, a felületek karcolódása, vízkövesedés,

szennyezõdés),

• a lassan végbemenõ deformálódás, hasadás,

törés, repedés, réteges hasadás, hibás

csõcsatlakozás, a tömítések javítása,

• az üzemszerû elhasználódás miatt sûrûn

cserélõdõ alkatrészekben, a nem fémbõl készült

alkatrészekben (a porlasztókban, a tûzálló

burkolatokban, a védõrácsozatban,

fogaskerékben, meghajtószíjakban,

meghajtóláncokban, szállítószalagok

hevederjében és gördülõ elemeiben,

gumiabroncsokban, összekötõ kábelekben és

tömlõkben, szûrõkben és szitákban,

csomagolóanyagokban) keletkezett károk.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a

• számítógépekre,

• a szabadban vagy a telephelyen kívül

üzemeltetett gépekre,

• a személy- és a teherszállító, a vízi és a légi

jármûvekre,

• a termelésbõl mûszaki elhasználódás vagy

avultság miatt kivont tárgyi eszközökre,

• a munkagépként üzemelõ, rendszámmal ellátott

és rendszám nélküli jármûvekre.

5. Kizárások

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat,

amelyek a gép

• próbaüzeme,

• szabálytalan üzemeltetése,

• túlterhelése,

• szállítása, leesése, lökése, ütközése során,

továbbá

• a gépet üzemeltetõ dolgozó súlyos

gondatlansága

miatt keletkeztek, valamint amelyeket

• a szerzõdõ/biztosított a biztosítási szerzõdés

megkötésekor ismert, de nem hozott a biztosító

tudomására.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. A géptörés-biztosítás alapján a biztosító

kizárólag a gépekben, gépi berendezésekben

keletkezett kárt téríti meg, naptári évenként

legfeljebb a jelen kiegészítõ biztosításban

biztosított gépek és gépi berendezések

káridõponti biztosítási összegéig.

39

6.2. A biztosító a keletkezett kárt valóságos

(káridõponti avult) értéken téríti meg.

A káridõponti értéket a biztosító az új árból

az értékemelkedést levonva határozza meg.

6.3. Az elektromos forgógép újratekercselésének

költségét a biztosító 50%-ban téríti meg, ha a

tekercselés költsége nem haladja meg a gép

valóságos (káridõponti avult) értékének a 80%-át.

6.4. Nem téríti meg a biztosító

• a sürgõsségi helyreállításból származó felárat,

a túlmunka többletköltségeit,

• a következményi károkat,

• a gépbalesetbõl eredõ veszteségeket, a kötbéreket

és bírságokat.

7. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítõ géptörés-biztosítás alapján

nyújtott szolgáltatása összegébõl 10%-ot von le

önrészesedés címén.

8. A II/a vagyoncsoport betöréseslopás- és

rablásbiztosításának megszûnésével egyidejûleg

a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

9. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben

az alapbiztosítás feltételei az irányadók.

A kiegészítõ szállítmány-

biztosítás feltételei

1. A betöréseslopás- és rablásbiztosításhoz

(a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ

szállítmánybiztosítás alapján – a szerzõdésben

meghatározott díj ellenében – a biztosító

megtéríti az alapbiztosításban biztosított saját

vagy idegen tulajdonú árukészletben, kész- és

félkész termékben, valamint a javításra vagy

bizományba átvett vagyontárgyakban a saját

tulajdonú (illetve bérelt vagy lízingelt) gépjármûvel

végzett belföldi szállítás során a Magyar Köztársaság

területén bekövetkezõ károkat az alábbiak szerint.

2. A kockázatviselés tartama a szállítmány

haladéktalan szállításához elvégzett berakodás

befejezésétõl a rendeltetési helyen az áru

haladéktalan kirakodása megkezdéséig terjedõ

idõszak.

3. A biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgynak minõsülnek

az alapbiztosításban biztosított, a III. kockázati

osztályba tartozó

• saját vagy idegen tulajdonú árukészlet,

• saját gyártású kész- és félkész termékek,

• idegen tulajdonú javításra átvett vagyontárgyak.

4. A biztosítási események

4.1. Tûz

Az az égés, amelyet füst- és lángképzõdés mellett

hõfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerû

gócpont nélkül vagy azt elhagyva a biztosított

szándéka ellenére, balesetszerûen jön létre, és

a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

4.1.1. Megtéríti a biztosító az öngyulladásból

keletkezett és továbbterjedõ tûz által a biztosított

vagyontárgyakban keletkezett károkat.

4.1.2. Nem minõsül biztosítási eseménynek az

a tûzkár, amelyik

• erjedés, befülledés, felületi pörkölõdés, szín- és

alakváltozás, biológiai égés, vegyi folyamat,

• elektromos berendezésekben és vezetékeikben

keletkezõ, továbbterjedéssel nem járó zárlat

következtében keletkezett.

4.2. Villámcsapás

A biztosított vagyontárgyba közvetlenül

becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó

villám által okozott kár.

4.2.1. A biztosító nem téríti meg azokat

a villámcsapáskárokat, amelyek a villámcsapás

indukciós hatásaként keletkeztek.

4.3. Robbanás (robbantás)

A gázok vagy gõzök tágulásán alapuló hirtelen,

váratlan, balesetszerû erõmegnyilvánulás,

amely gyorsan lefutó hõtermeléssel és nagy

nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban

kárt okoz.

4.3.1. A biztosító nem téríti meg a robbanáskárt,

ha az légi jármû hangrobbanásából származik.

4.4. Vihar

Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri

óránként az 54 kilométert.

4.4.1. Biztosítási esemény a vihar következtében

• a biztosított vagyontárgyban keletkezett kár,

továbbá

• a szállító gépjármû ponyváján keletkezett

nyíláson keresztül a károsító hatással egyidejûleg

beömlõ csapadék által okozott kár.

40

4.5. Jégverés

A jégszemcsék dinamikus erõhatása miatt a bizto-

sított vagyontárgyban keletkezett kár, továbbá az

emiatt a szállító gépjármû ponyváján keletkezett

nyíláson keresztül a jégverés károsító hatásával

egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kár.

4.5.1. Jégverés biztosítási esemény alapján nem

térül meg a fólia- és ponyvafedésben keletkezett kár.

4.6. Földcsuszamlás

A földfelszíni talajrétegek (kõ- vagy földtömeg)

hirtelen, váratlan, lejtõirányú elcsúszása által

okozott kár.

4.6.1. Földcsuszamlás biztosítási esemény

alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép

fel (pl. bányászati tevékenység, alagút vagy

földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-

süllyesztés stb.).

4.7. Kõ- és földomlás

A véletlenül, váratlanul, balesetszerûen lehulló kõ-

és földdarabok által okozott kár.

4.7.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha

az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt

lép fel (pl. robbantás, bányászati tevékenység,

alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás,

talajvízszint-süllyeszt és stb.).

4.8. Idegen tárgyak rádõlése

Ha valamilyen idegen, a jelen szerzõdésben nem

biztosított tárgy (pl. idegen oszlop, fa, idegen

jármû rakománya) bármely oknál fogva elveszti

addigi statikai egyensúlyát, és a biztosított

vagyontárgyakban rádõléssel kárt okoz.

4.9. Ismeretlen üreg beomlása

A szerzõdõ vagy a biztosított tudomásán kívüli,

a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg

hirtelen, váratlan beomlása.

4.9.1. Nem biztosítási esemény a bányák föld

alatti részének beomlásából eredõ kár.

4.10. Földrengés

Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés

által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

4.11. Közlekedési baleset

Biztosítási eseménynek minõsül, ha a szállítóeszközt

ért közlekedési baleset következtében a biztosított

vagyontárgyak megrongálódnak, megsemmisülnek.

4.11.1. Megtéríti a biztosító a szállítóeszközt ért

közlekedési balesettel összefüggésben a biztosított

vagyontárgyakban bekövetkezett, igazolt

lopáskárokat is.

4.12. Rablás

Biztosítási esemény a biztosított szállítmánynak

vagy csak egy részének az elrablása.

4.12.1. Rablásnak minõsül, ha jogtalan

eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított

vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy

a biztosított személlyel vagy megbízottjával

szemben erõszakot avagy élet vagy testi épség

elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá,

ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy

megtartása végett erõszakot, illetve élet vagy

testi épség elleni közvetlen fenyegetést

alkalmaz.

5. Kizárások

Nem terjed ki a szállítmánybiztosítás

• a szállítmány be- és kirakodása, illetve

a szállítóeszközön történõ elhelyezése közben

keletkezett sérülésekre,

• a jogszabály szerint fokozottan tûz- és

robbanásveszélyes anyagokra,

• az öngyulladásra hajlamos anyagokra,

• az élõállat-szállítmányokra,

• a mûértékkel bíró vagyontárgyakra,

• a hangszerekre,

• a dohányárura,

• az égetett szeszesitalokra,

• a szõrmeárura,

• a fegyverekre,

• a telephelyen belüli áru- vagy anyagmozgatásra,

• a nyitott szállítóeszközön szállított árukra,

• az ömlesztett, csomagolatlan árukra,

• a tartálykocsiban szállított anyagokra,

• a túlterhelt szállítóeszközzel történõ szállításra,

• a szakszerûtlen vagy alkalmatlan jármûvel

végzett szállításból eredõ károkra,

• a jogszabály vagy más biztosítás alapján

megtérülõ károkra.

5.1. A jelen feltételek alapján nem téríti meg

a biztosító a szállítás közben a szállítmány

rögzítésének hiányossága miatt a biztosított

vagyontárgyakban keletkezett károkat.

6. A biztosítási összeg a szerzõdõ által

meghatározott és a kötvényen feltüntetett

legnagyobb szállítmányérték (csúcsérték), de

legfeljebb a betöréseslopás- és rablásbiztosításban

biztosított III. kockázati osztály biztosítási

összegének 50%-a.

41

6.1. A szállítmányérték a szállítmány

csúcsértékének és az egy szállítás során

esetlegesen felmerülõ, a szállításhoz igazoltan

hozzátartozó költségeknek az összege.

7. Alulbiztosítás

Ha a szerzõdõ által meghatározott biztosítási

összeg alacsonyabb, mint a károsodott szállítmány

káridõponti szállítmányértéke, a biztosító a kárt

olyan arányban téríti meg, ahogy a káridõponti

biztosítási összeg a szállítmány pótlásának vagy

beszerzésének és a szállítás során felmerülõ

költségeknek az együttes összegéhez aránylik

(arányos kártérítés).

8. A biztosító szolgáltatása

8.1. A kiegészítõ szállítmánybiztosítás alapján

a biztosító a keletkezett károkat kizárólag abban

az esetben téríti meg, ha a biztosított a szállítást

saját tulajdonú, bérelt vagy lízingelt

• zárt terû tehergépjármûvel, illetve

a személygépjármû lezárt csomagtartójában

vagy utasterében, és

• a biztosított maga (vagy megbízása alapján

az alkalmazottja) a szállítmányozásra vonatkozó

rendeletek szerint végzi.

Zárt terûnek minõsül

• a dobozos felépítményû vagy

• a ponyvával szabályosan fedett tehergépjármû.

8.2. A biztosító a keletkezett károkat – az

önrészesedés levonásával – az igazolt kárértékig,

de legfeljebb a biztosítás összeg erejéig téríti meg.

8.3. A biztosító a szállítmányokban keletkezett

károkat naptári évenként az alapbiztosításban

biztosított

• vásárolt árukészlet,

• saját gyártású termékek, valamint a

• javításra átvett idegen tulajdonú vagyontárgyak

(III. kockázati osztály) együttes biztosítási

összegének 50%-áig téríti meg.

9. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítõ szállítmánybiztosítás

alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl 10%-ot

von le önrészesedés címén.

10. A III. kockázati osztály betöréseslopás- és

rablásbiztosításának megszûnésével egyidejûleg

a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

11. A jelen feltételekben nem szabályozott

kérdésekben az alapbiztosítás feltételei az

irányadók.

42

Záradékok

V00 A szerzõdés az általános feltételek alapján jött létre.

VTM A szerzõdõ felek közös megegyezéssel a felmondási jogot három évre

kizárják.

VEG A jelen Allianz Hungária vállalkozásbiztosítási szerzõdés az ajánlat

mellékletét képezõ egyedi záradékkal jött létre.

VBE A jelen Allianz Hungária vállalkozásbiztosítási szerzõdés az ajánlat

mellékletét képezõ egyedi záradékkal jött létre, amely a betöréses

lopás kockázatára a szerzõdési feltételekben meghatározottól eltérõ

szolgáltatási limiteket tartalmaz.

VMB Az épület más biztosítási szerzõdéssel fedezett.

VFE Az elsõ díj az ajánlaton feltüntetett idõpontban esedékes.

VJZ A biztosított ingatlant jelzálogjog terheli.

VJV A biztosított vagyontárgyat jelzálogjog terheli.

VJE Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal mint

engedményezõvel kötött szerzõdésben (illetve az engedményezõ

csatolt nyilatkozatában) foglalt módon és mértékben jogosult

a biztosító szolgáltatására.

43

Általános irányelvek

az épületek és gépek valóságos

(avult) értékének meghatározásához

1 . s z ámú f ügge l ék

Építmények Élettartam

Vert falú építmények 50-70 év

Vályogtégla falazatú építmények 60-80 év

Tömör tégla szerkezetû építmények 150-200 év

Mészhomok tégla szerkezetû építmények 100 év

Mésztufa fal szerkezetû építmények 80-100 év

Terméskõ fal szerkezetû építmények 100-200 év

Monolit beton szerkezetû építmények 200 év

Beton-kõ (vegyes) fal szerkezetû építmények 200 év

Falazóblokkos építmények 150 év

Házgyári panel szerkezetû építmények 80-100 év

Acélvázas építmények 100-150 év

Vasbeton váz szerkezetû építmények 150 év

Öntött salakbeton szerkezetû építmények 80-100 év

RRRFA szerkezetû építmények 120-150 év

Könnyûszerkezetes építmények (pl. Clasp) 70-90 év

Fa-, mûfa szendvicsszerkezetek 70-80 év

I. Az építmények becsült élettartama

az építési anyagok és technológiák szerint

44

II. Tájékoztató táblázat az épületek,

építmények avulásának meghatározásához

Az évi

avulás

%-ban

0,8-1,1

0,8-0,9

0,6-0,7

0,8-0,9

0,6-0,8

0,6-0,7

0,8-1,0

-

2,0-3,0

1,2-1,7

2,0-2,5

2,0-2,5

1,7-2,0

1,4-1,7

2,5-2,0

3,0-2,5

Átlagos

élettartam

(év)

90-110

110-130

130-150

70- 90

130-150

150-170

100-120

-

40-50

50-70

40-50

40-50

50-60

60-70

40-50

30-40

Tájékoztató az épületek, építmények avulásának meghatározásához

Épülettípus

I. Földszintes, szilárdfalazatú épület

alápincézés nélkül vagy 50 cm-t el nem érõ feltöltéssel

részben alápincézett épület vagy 50 cm-nél magasabb feltöltéssel

teljesen alápincézett épület mûhellyel, garázzsal

II. Földszintes, könnyûszerkezetû épületek

III. Többszintes hagyományos módszerrel épített épületek

2-4 emeletes épület

5 és annál több emeletes épületek

IV. Többszintes épületek blokkos-panelos építési technológiával

V. Új technológiával épített üzlet- vagy irodaházak

VI. Szilárd falazatú melléképületek

VII. Mezõgazdasági épületek

VIII. Téli gyümölcstároló épületek

IX. Mezõgazdasági termékek feldolgozását biztosító épületek

X. Egyéb szilárd alapozású építmények (kerítések)

XI. Ipari épületek

Felmenõ teherhordó szerkezet: beton-, vasbeton, égetett tégla, kõ-, kohósalak és acélépületek.

Vízszintes teherhordó szerkezetek: közbensõ födém, tetõfödés, ill. egyesített teherhordó-térelhatároló tetõszerkezet.

Elõre gyártott és monolit vasbeton, acéltartók közötti kitöltõelemek, valamint boltozott födémek.

Felmenõ teherhordó szerkezet: könnyûacél és egyéb fémszerkezetek.

Vízszintes teherhordó szerkezetek: könnyû acélfödém, ill. egyesített acél tetõszerkezetek, könnyû kitöltõelemekkel.

Felmenõ teherhordó szerkezet: gázszilikát szerkezet, bauxitbeton szerkezetek,

tufa- és salakblokk szerkezetek, fûrészelt faszerkezetek.

Vízszintes teherhordó szerkezet: fagerendás (borított szerkezetû sûrûgerendás), mátrai födém, könnyû acélfödém.

45

III. A gépek, a gépi berendezések és

a mûszerek avulási kulcsának közelítõ meghatározása

1. A gépek, gépi berendezések, mûszerek

sokfélesége és eltérõ üzemeltetése miatt egységes

avulási kulcsok nem léteznek. A mûszaki érték –

ennek keretein belül az avulás – meghatározásához

figyelembe kell venni:

a) a számszerûsíthetõ tényezõket, amelyeknek alapja

• az újrabeszerzési ár,

• a gép (kár bekövetkezte nélküli) várható élettartama,

• a felújítási ciklus ideje és

• a gépkihasználás, valamint

b) a nem számszerûsíthetõ tényezõket, melyek

a következõk:

• a gép mûködésének körülményei,

• a terhelési normáktól való eltérés, illetve

• a tervszerû karbantartás szintje és technikai

színvonala.

2. A beszerzési ár meghatározásához a káridõponti

árjegyzéki árak használhatók fel. Régi és már nem

gyártott típusú gépek esetében a gép új értékét

az azonos rendeltetésû gépek értékének

valószínûsítésével határozzuk meg, figyelembe

véve az új típus eltérõ kiviteli, teljesítõképességi és

technikai megoldásait.

3. A gépek várható élettartama rendkívül eltérõ,

amelyet a mûszaki elhasználódás és az erkölcsi

kopás (típusavulás) határoz meg.

3.1. A gépek várható élettartamát a gépkönyv

tartalmazza.

4. Ha a várható élettartamra, illetve az avulási kulcsra

vonatkozóan semmilyen tájékoztató adat nem áll

rendelkezésre, akkor a kárszakértõ – a hasonló

jellegû szerkezetekhez viszonyítva – állapítja meg

a várható élettartamot, és számítja ki az avulási

kulcsot.

Avulási kulcs =

5. A rendszeres felújítási ciklus – ha az ténylegesen

és igazoltan meg is történik – a várható élettartamot

és az avulási kulcsokat jelentõsen befolyásolja.

100

várható élettartam

6. A gépek mûszaki értéke a várható élettartamuk

alatt fokozatosan csökken, azonban a felújítással,

illetve egyes fõdarabok cseréjével ez a folyamatos

– lineáris – értékcsökkenés megtörik.

6.1. A felújított vagy felújításra váró gépek

esetében – ha a cserére szoruló alkatrész vagy

szerkezeti rész a gép értékének jelentõsebb

hányadát képviseli – a várható élettartamot és

ezen keresztül az avulást szerkezeti elemenként

kell vizsgálni és kiszámítani.

7. A munkagépek átlagos avulási százalékát napi

8 órai igénybevétellel kell meghatározni.

7.1. Ha a gépet több mûszakban használják,

az avulási százalékot növelni kell, azonban

a növelés mértéke

• két mûszak esetén az avulási kulcs 40%-át,

• három mûszak esetén az avulási kulcs további

20%-át nem haladhatja meg.

8. Az avulási kulcs meghatározásakor figyelembe

kell venni még

• a fokozott korrózióveszélyt a szabadban tárolt

gépeknél, valamint

• a kémiai vagy fizikai hatásokat a gyártási,

technológiai folyamatoknál.

46

A vagyonvédelmi szintek meghatározása

Fogalommeghatározások

1. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minõsül az a zárszerkezet,

amelyik vagy minimum 10 000 variációs

lehetõséggel rendelkezõ lamellás zárral vagy

hengerzárcilinderrel mûködtethetõ, és

• minimum 5 csapos hengerzárbetét,

• minimum 6 rotoros mágneszárbetét,

• Mabisz által minõsített lamellás zár,

• Mabisz által tartószerkezetével együtt

minõsített biztonsági lakat.

2. Törés elleni védelem

Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsõ

oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében, ahol

a zárbetét belsõ oldala is hozzáférhetõ lehet,

a belsõ oldalon is) 2 mm-nél hosszabban nem

nyúlik ki az ajtólap síkjából vagy a kívülrõl csak

roncsolással eltávolítható zárcímer, szintezõfém,

rozetta, stb. síkjából.

3. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú bejárati ajtók rögzített szárnyai

reteszhúzás ellen akkor védettek, ha a szárny

reteszei (csúszó- vagy áthajtóreteszek) védve

vannak az elmozdítás ellen (pl. facsavarral egy-egy

furaton keresztül, vagy a padozathoz csavarozott

ékkel kitámasztva stb.).

4. Mobil rácsok

A mobil rácsot legalább kétpontos zárást biztosító,

az ajtókra elõírt technikai paramétereknek

megfelelõ zárszerkezet rögzíti, és a rácsok

a sínszerkezetbõl csak roncsolással téphetõk ki.

A legördülõ „detektívrácsok” feltolás elleni

védelmét áttételes mozgatószerkezet vagy más

megoldás biztosítja.

5. A biztosító a Mabisz minõsítõ bizottsága által

a mechanikai védelem egyes elemeire kiadott

• „Minimális mechanikai védelem alkotóeleme”

minõsítési tanúsítványt az emelt szintû minimális,

• „Részleges mechanikai védelem alkotóeleme”

minõsítési tanúsítványt a részleges,

• „Teljes körû mechanikai védelem alkotóeleme”

minõsítési tanúsítványt a teljes körû

mechanikai védelem elemeként fogadja el, ha

telepítése a telepítési elõírásokban foglaltak

szerint történt.

I. Lezárt helyiség

1. Lezárt helyiségnek a tér azon elkülönített része

minõsül, amelyet határolószerkezetei az arra

jogosulatlan idegen személyekkel szemben

az elmozdítástól és a behatolástól egyaránt

megóvnak.

Lezárt helyiségnek minõsülnek a különbözõ

rendeltetésû konténerek is, ha a fenti

feltételeknek maradéktalanul megfelelnek.

2. A jelen feltételek szempontjából nem tekinthetõ

lezártnak az a helyiség, amelynek határoló

épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete,

nyílászárója stb.) 40 mm-nél vékonyabb puhafa

deszka, drótfonat, 5 mm-nél vékonyabb

könnyûfém lemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez

vagy egyszeres 3 mm-es, illetve ennél vékonyabb

üveg.

II. Alapszintû minimális

mechanikai védelem

Alapszintû minimális a mechanikai védelem, ha

a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló

helyiség határoló falazatai, padozatai,

födémszerkezetei, a külsõ nyílászárók és azok

zárszerkezetei megfelelnek a lezárt helyiség

I. pontbeli elõírásain túl az alábbi követelményeknek:

1. A falazatok, padozatok, födémek szilárdsága

legalább a 6 cm-es tömör, kisméretû téglából

épített fal szilárdságával egyenértékû. Ide tartozik

a szolgáltató- vagy irodaházon belüli, önállóan

biztosított objektum gipszkarton, betonyp vagy

szendvicsszerkezetû falazata is.

2 . s z ámú f ügge l ék

47

2. A nyílászárók (ajtók, ablakok) üvegezése

együttesen minimum 6 mm vastagságú

(szakszerûen kialakított thermopan üvegek

esetében – összességében – minimum 5 mm).

3. Az ajtók zárását minimum egy darab biztonsági

zár végzi, amelyet törésvédetten szereltek fel.

(A Mabisz-minõsítéssel nem rendelkezõ lakat nem

tekinthetõ biztonsági zárnak!)

A fa és mûanyag kétszárnyú ajtók esetében

a perselyes vagy áthajtós reteszek reteszhúzás

ellen védettek.

III. Emelt szintû minimális

mechanikai védelem

Emelt szintû minimális a mechanikai védelem, ha

a védendõ/védett helyiséget határoló falazatok,

födémek, padozatok, valamint a nyílászárók és

a zárszerkezetek megfelelnek az alábbi

követelményeknek.

1. Falazatok, födémek, padozatok szilárdsága

legalább a 12 cm vastag, hagyományos kisméretû

téglából épült faléval egyenértékû.

2. Nyílászárók (ajtók, ablakok, kirakatok,

kirakatszekrények)

• Az ajtók és ablakok üvegezése minimum 6 mm

vastagságú (szakszerûen kialakított thermopan

üvegek esetében – összességében – minimum

5 mm).

• A külvilággal határos nyílászárók üvegezése

minimum 175 mikron vastagságú biztonsági

fóliával van védve vagy A1-es Mabisz-minõsítésû

átdobásgátló üvegbõl készült, ha

a) az ablak párkánya a járószinttõl (a küszöb-

szinttõl) 3 m-nél alacsonyabban van vagy ha

b) az ablakpárkány (a küszöbszint) 3 m-nél

magasabban van, de valamely melléképület,

építmény vagy beépített eszköz (állvány,

tûzlétra stb.) megkönnyíti a feljutást.

• A kitekintõ-, a felül- és oldalvilágító ablakok teljes

felületét minimum 100x300 mm-es osztású,

12 mm átmérõjû köracélból készült rácsozattal

vagy más mûszaki megoldású, de az elõbbivel

megegyezõ szilárdságú és kívülrõl roncsolás

nélkül leszerelhetetlen rácsozattal kell védeni, ha

az üvegezés 5 mm, illetve ennél vékonyabb.

A rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb

oldalhosszúság esetében egymástól legfeljebb

300 mm távolságra – átmenõcsavarral vagy

kívülrõl csak roncsolással eltávolítható módon

kell az ajtólaphoz rögzíteni.

• A kétszárnyú ajtószerkezetek rögzített

szárnya reteszhúzás ellen védve van.

3. A kirakatok, portálok, kirakatszekrények

mûszaki-technikai feltételei

A kirakatok, portálok, kirakatszekrények üvegezése

minimum 6 mm vastag, és legalább 300 mikronos

biztonsági fóliával van ellátva.

4. Zárszerkezetek és biztonsági zárbetétek

Az ajtókat 2 db törésvédetten felszerelt biztonsági

zár vagy 2 db – a tartószerkezetével együtt

minõsített és a minõsítési tanúsítványban elõírt

módon felszerelt – biztonsági lakat zárja.

IV. Részleges mechanikai

védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha

a védendõ/védett helyiséget határoló falazatok,

födémek, padozatok, nyílászárók és

zárszerkezetek megfelelnek az emelt szintû

minimális mechanikai védelem III. pontbeli

elõírásain túl az alábbi követelményeknek.

1. Falazatok, födémek, padozatok

A falszerkezet szilárdsága megfelel a legalább

12 cm vastagságú, tömör téglafalénak.

2. Nyílászárók (ajtók, ablakok)

a) A bejárati ajtó mûszaki-technikai feltételei:

• Az ajtótokszerkezet anyaga fém, keményfa, vagy

olyan szerkezeti kialakítású, amely az elõbbiekkel

azonos ellenállást biztosít. Ha a tokozat fából

készült, a reteszvasak fogadólemezét ellenlemezzel

erõsítették meg, amely a falszerkezetekhez

legalább három pontban van rögzítve.

• Az ajtótokszerkezetet 30 centiméterenként

rögzítették a határoló falszerkezethez,

téglafalban 15 cm, betonfalban 10 cm mélyen.

48

• Az ajtólap anyaga fém vagy legalább a 25 mm

vastagságú tömör keményfa szilárdságával

megegyezõ fa.

• Az ajtólap külsõ borítólemezei kívülrõl csak

roncsolással bonthatók. Fémszerkezet esetén

a külsõ oldalon az ajtólap legalább

1 mm vastagságú vaslemezzel van borítva.

• Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság

oldalanként maximum 4 mm, keményfa

szerkezet esetén maximum 6 mm. Az ajtólap és

a tok vetemedése a zárás biztonságát nem

befolyásolhatja.

• Az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy

ezzel egyenértékû szilárdságú, egyedi

kialakítású forgópánttal – rögzítették a tokhoz,

és ellátták kiemelés, be- és kifeszítés elleni

védelemmel.

• Bevésõzár esetén az ajtólap külsõ oldala

fémlemezzel, kívülrõl roncsolás nélkül nem

szerelhetõ módon van megerõsítve

a zárszekrény méretének hosszanti tengelyében

legalább annak kétszeres méretéig.

• A zárást legalább két, egymástól minimum 30

cm-re felszerelt, letörés ellen is védett

biztonsági zárszerkezet biztosítja, és a zárak

reteszelési mélysége eléri a 14 mm-t,

fémportálzár esetében a minimum 10 mm-t.

• Önálló zárási pontnak csak az egymástól

legalább 30 cm-re elhelyezkedõ reteszvasak

tekinthetõk.

Üvegezett vagy felülvilágítós bejárati ajtók

esetében a rácsszerkezet helyettesíthetõ más

szerkezettel, amelyet a Mabisz minõsített, és

a rács helyettesítésére alkalmasnak elismert (pl.

a minõsített behatoláskésleltetõ vagy áttörésbiztos

üveg minimum B1-es fokozatra minõsítve).

b) Az ablakok mûszaki-technikai feltételei:

• A nyílászárók teljes felületét minimum 100x300

mm-es osztású, 12 mm átmérõjû köracélból

készült rácsozattal vagy más mûszaki

megoldású, de az elõbbivel megegyezõ

áthatolási ellenállású és kívülrõl roncsolás

nélkül nem szerelhetõ ráccsal kell védeni, ha

• az ablak párkánya (az erkély padozata)

a járószinttõl 3 m-nél alacsonyabban van, vagy

• az ablakpárkány (erkélypadozat) 3 m-nél

magasabban van, de valamely melléképület,

építmény vagy beépített eszköz (pl. állvány,

tûzlétra stb.) megkönnyíti a bejutást.

• A rácsot a sarkainál – és 300 mm-nél nagyobb

oldalhosszúság esetében egymástól legfeljebb

300 mm távolságra – falazókörömmel

erõsítették a falba. A falazókörmök

keresztmetszete a rácséval legalább azonos,

a minimális beépítési (rögzítési) mélység pedig

téglafalban 150 mm, betonban 100 mm (vagy

ezzel egyenértékû, kívülrõl nem szerelhetõ

mûszaki megoldás, pl. átmenõ

kapupántcsavaros rögzítés).

• A rácsszerkezet helyettesíthetõ más szerkezettel,

amelyet a Mabisz minõsített, és a rács

helyettesítésére alkalmasnak elismert,

üvegfalaknál A3-as átdobásgátló üveg, vagy

• A1-es, A2-es üveg elektronikai jelzõrendszerrel

kombinálva, illetve

• legalább 300 mikronos biztonsági fóliával

ellátott üveg elektronikai jelzõrendszerrel

kombinálva.

• Az ablakok tok- és keretszerkezetének ellenálló

képessége azonos vagy nagyobb, mint az

üvegszerkezeté.

c) A kirakatok, portálok, kirakatszekrények

mûszaki-technikai feltételei:

A kirakatok, portálok, kirakatszekrények

üvegezése minimum 6 mm vastag és legalább

300 mikronos biztonsági fólia védi és elektronikai

jelzõrendszerrel is fel vannak szerelve.

3. Zárszerkezetek, biztonsági zárbetétek

A zárszerkezeteknek a 2.a) pont elõírásait

meghaladóan még a következõ mûszaki-technikai

feltételeknek is meg kell felelniük.

Lamellás rendszerû zárszerkezet esetén

• a kulcs egy- vagy kéttollú és fogazott,

• a reteszvas mozgatását legalább 6 lamella

biztosítja,

• a variációszám pedig minimum 10 000.

Hevederzárnál

• a keresztpántok vízszintes és/vagy függõleges

irányban kétpontos kiegészítõ zárást

biztosítanak,

• a reteszvasak a fogadóelemekben minimum 20

mm mélységben reteszelnek.

A henger- és mágneszárbetét

a minimum 5 csapos hengerzárbetét vagy

6 rotoros mágneszárbetét, amelyek

• variációs lehetõsége legalább 10 000,

• letapogatásos nyitás ellen védettek (pl. a több

49

csapsoros zárbetét) és maghúzással nem

nyithatók a Mabisz minõsítési tanúsítványa

szerint (pl. forgórozettás szintezõfémmel

vannak ellátva).

V. Teljes körû mechanikai

védelem

Teljes körû a mechanikai védelem, ha

a védendõ/védett helyiséget határoló falazatok,

födémek, padozatok, valamint a nyílászárók és

a zárszerkezetek megfelelnek a részleges

mechanikai védelem elõírásainak, továbbá

az alábbi követelményeknek.

1. Falazatok, födémek, padozatok

A falazatok, födémek és padozatok szilárdsága

megegyezik a 38 cm vastagságú tömör téglafaléval.

2. Nyílászárók (ajtók, ablakok)

a) A bejárati ajtónak a következõ mûszaki-technikai

feltételeknek kell maradéktalanul megfelelnie.

• Az ajtólap fém vagy legalább 40 mm

vastagságú tömör keményfa szilárdságával

megegyezõ faszerkezetû lehet. Az üvegajtó vagy

üvegezett ajtó legalább B1-es minõsítésû

üvegbõl készülhet. A fémszerkezetû ajtó lapját

legalább 2 mm vastagságú vaslemezzel kell

borítani a frontoldalon, vagy 1-1 mm-es

vaslemezzel mindkét oldalon.

• Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság

oldalanként maximum 2 mm, keményfa

szerkezet esetén maximum 5 mm lehet.

• A zárszerkezet több (legalább 3 aktív) ponton

biztosítja a zárást, és a zárak reteszelési

mélysége eléri a 18 mm-t. A zártest és

a zárbetét fúrás, finomnyitás és letörés ellen

védve van. Önálló reteszelési pontnak csak

az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedõ

reteszvasak tekinthetõk, a forgópántok és

a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók)

összesen egy passzív zárási pontnak

tekintendõk.

b) Az ablakoknak a következõ mûszaki-technikai

feltételeket kell maradéktalanul kielégíteniük.

• A nyílászárók üvegezése dobásálló,

áttörésbiztos, rétegelt (minimum A3-as vagy B1-

es) üveg vagy azzal azonos védettséget nyújtó

anyag (pl. polikarbonát, szerves üveg vagy – a

Mabisz által teljes körû mechanikai védelemre

minõsített – fóliázott üvegszerkezet stb).

• A normál üvegezésû ablakokat ráccsal kell

védeni (lásd a III. 2.b) pontot).

• A rácsozat lehet fix telepítésû külsõ vagy

minõsített mobil külsõ (pl. ollós vagy detektív

rács) vagy mobil belsõ rács. A mobil belsõ rács

elektronikai jelzõrendszerbe kötve teljes körû

védelmet ad, elektronika nélkül viszont nem

felel meg. Belsõ rács kívülre telepítve nem

fogadható el.

c) A biztonsági ajtók és ablakok megkapták

a Mabisz-minõsítését, és a szerelést végzõ cég

a beszerelésrõl szakszerû szerelési tanúsítványt adott.

d) A kirakatok, portálok, kirakatszekrények

mûszaki-technikai feltételei:

• A kirakatok, portálok, kirakatszekrények

üvegezése minimum 6 mm vastag, és legalább

300 mikronos biztonsági fólia védi, valamint

elektronikai jelzõrendszerrel is fel vannak szerelve.

3. Zárszerkezetek, biztonsági zárbetétek

A zárszerkezeteknek az eddigieken túlmenõen

az alábbi feltételeket kell maradéktalanul

kielégíteniük.

Bevésõzárak

• a bevésõzárak és a hengerzárbetéttel mûködtetett

szerkezetek zárszekrénye fúrásvédett kivitelû;

• a zárszerkezet reteszvasa visszatolás ellen

védett;

• a zárszerkezetet mûködtetõ zárbetét védett

a beütés ellen (pl. un. „félzárat” szereltek).

Hevederzárak

• a reteszvasak keresztmetszetének szilárdsága

azonos a biztonsági záraknál elfogadottal (vagy

annál erõsebb);

• a reteszvasak a fogadóelemekben minimum

25 mm mélységben reteszelnek;

• a reteszvas fogadóelemét legalább 2 darab

M 8x100-as csavarral fémdûbelben vagy ezzel

azonos szilárdságú más felerõsítéssel,

bevéséssel rögzítették a falazatba;

• a mûködtetõ zárbetét fúrásvédett kivitelû, vagy

fúrásvédõ pajzs védi (MSZ EN 1303. szabvány,

3.-4. kategória);

• a hengerzárbetét kívülrõl roncsolás nélkül nem

szerelhetõ, letörés elleni védelemmel látták el.

50

Zárbetétek

A zárbetét minimum 5 csapos hengerzárbetét

vagy 6 rotoros mágneszárbetét, amely a Mabisz

minõsítési tanúsítványa szerint legalább 3 percig

ellenáll a HSS fúróheggyel való fúrásnak.

(Fúrásvédelmet jelent a kívülrõl csak roncsolással

szerelhetõ, minõsített forgórozettás szintezõ fém

telepítése is.)

VI. Alapszintû elektronikai

jelzõrendszer

Alapszintû az elektronikai jelzõrendszer,

• ha mozgásérzékelõ és akusztikus törésérzékelõ

van telepítve az olyan külvilággal határos

helyiségekbe, amelynek – 3 m-nél kisebb

magasságkülönbség leküzdésével elérhetõ –

üvegezett nyílászáróját nem védik ráccsal;

• ha a riasztóközpont, a kültéri akkumulátoros

hang- és fényjelzõ érzékelõk rendelkeznek

legalább minimális szintû Mabisz-minõsítéssel;

• ha az elektronikai jelzõrendszer be van kötve

egy saját kivonuló szolgálattal rendelkezõ

távfelügyeletbe (a szolgálat kivonulási ideje

maximum 15 perc a távfelügyelettel kötött

szerzõdés szerint); illetve ahol nincs kivonuló

szolgálat, ott az objektum szerzõdés alapján be

van kötve a rendõrségre, vagy a távfelügyeletnek

van szerzõdése a rendõrséggel;

• ha a távfelügyelet legalább „megfelelõ

biztonságú” fokozatú – rádiós vagy normál

telefonvonali – átjelzést jelentõ Mabisz-

minõsítéssel rendelkezik.

VII. Középszintû elektronikai

jelzõrendszer

Középszintû az elektronikai jelzõrendszer, ha

• megfelel az alapszintû jelzõrendszer

követelményeinek, továbbá

• a védendõ objektum nyílászáróinak védelmét

nyitásérzékelõkkel is biztosítják,

• a riasztóközpont, a kültéri akkumulátoros hang-

és fényjelzõ érzékelõk a Mabisz által kiadott

legalább „részleges” minõsítéssel rendelkeznek.

Az elõbbieknél magasabb, illetve eltérõ fokozatú

biztonsági minõsítésû eszközök telepítésekor

(pl. „kiemelt biztonsági fokozatú” Mabisz-

minõsítés esetén, amely a beszédsávon kívüli

átjelzést jelenti) a biztosító egyedileg határozza

meg a betöréses lopás biztosítási eseményre

vonatkozó szolgáltatás felsõ határát.

A kiemelt biztonsági kategóriába tartozik

a kapcsolt vonalas és a GSM-átjelzés párhuzamos

telepítése is!

VIII. Az értékcikkek tárolási

szabályai

Az értékcikkeket – így a készpénzt, értékpapírt,

ékszereket, nemesfémeket, drágakövet stb. –

a következõk szerint kell tárolni úgy, hogy közben

a tárolás céljára szolgáló helyiség is megfeleljen

az adott biztosítási összegre meghatározott

védelmi színvonalnak:

mobil vagy rögzített lemezkazettában,

pénztárgépben: 50 E Ft-ig,

tûzgátló lemezszekrényben: 100 E Ft-ig.

A fentieket meghaladó összegeket csak a Mabisz

által minõsített, megfelelõ értékhatárú és

elõírásszerûen rögzített (telepített) lemez-, illetve

páncélszekrényben szabad tárolni.

IX. Az értékcikkek szállítási

szabályai

A biztosítási szerzõdésben meghatározott

értékcikkeket – elsõsorban készpénzt – a következõk

szerint kell szállítani:

• 500 E Ft biztosítási összegig 1 fõ tetszõleges

módon;

• 501-2 000 E Ft biztosítási összegig 1 fõ

riasztójelzést adó, illetve füst- vagy

festékpatronos – tehát a pénzt támadás esetén

letörölhetetlenül megjelölõ – pénzszállító

táskával, konténerrel;

• 2 001-5 000 E Ft biztosítási összegig 2 fõ füst-

vagy festékpatronos pénzszállító táskával,

konténerrel;

51

• 5 000 E Ft biztosítási összeg felett csak

az erre a célra kiképzett, szakhatósági

engedéllyel rendelkezõ pénzszállító szervezet

végezheti a pénzszállítást.

X. A tûzvédelemre

vonatkozó feltételek

A biztosított objektumnak meg kell felelnie

a mindenkori Országos Tûzvédelmi Szabályzatban

foglalt elõírásoknak.

A biztosító fõbb adatai:

Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság

Székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52.

Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság mint Cégbíróság

Cg. 01-10-041356

52

Az Allianz Hungária Biztosító Rt.

területi igazgatóságai

Dél-alföldi Igazgtóság

5600 Békéscsaba, Luther u. 2.

Tel.: 06-66-523-100

Fax: 06-66-523-108

Dél-budapesti Igazgatóság

1113 Budapest, Hamzsabégi út 60.

Tel.: 06-1-372-5300

Fax: 06-1-385-0490

Dél-dunántúli Igazgatóság

7624 Pécs, Ferencesek u. 52.

Tel.: 06-72-505-705

Fax: 06-72-505-762

Észak-alföldi Igazgatóság

4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 5.

Tel.: 06-52-510-610

Fax: 06-52-510-651

Észak-budapesti Igazgatóság

1131 Budapest, Reitter Ferenc u. 132-138.

Tel.: 06-1-452-6868

Fax: 06-1-452-6843

Észak-magyarországi Igazgatóság

3527 Miskolc, Ady E. u. 16.

Tel.: 06-46-513-613

Fax: 06-46-513-601

Közép-dunántúli Igazgatóság

8200 Veszprém, Óváros tér 19-20.

Tel.: 06-88-590-850

Fax: 06-88-404-711

Közép-magyarországi Igazgatóság

1117 Budapest, Galvani u. 44.

Tel.: 06-1-463-8500

Fax: 06-1-463-8508

Nyugat-dunántúli Igazgatóság

9022 Gyõr, Tarcsay V. u. 23.

Tel.: 06-96-500-800

Fax: 06-96-500-813