1 · web viewkinematika-kinetika 12 12 12 12 gépelemek-géptan 72 32 104 108 108 bevezetés,...

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVaz

54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a

XXII. Közlekedésgépészet ÁGAZATHOZ

Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2013.

Nemzeti Munkaügyi Hivatal1089 Budapest, Kálvária tér 7.www.munka.hu

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az

54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a

XXII. Közlekedésgépészet ÁGAZATHOZ

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra , előírt tartalom) a Közlekedésgépészet ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:

azonosítószám megnevezés54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész54 525 01 Autóelektronikai műszerész54 525 02 Autószerelő54 525 03 Avionikus54 525 04 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője54 525 05 Repülőgépész54 525 06 Repülőgépsárkány-szerelő54 525 08 Vasúti vontatott jármű szerelője54 525 08 Vasúti villamos jármű szerelője54 841 01 Hajózási technikus

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

– az 54 525 04 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó ../2013. (.. . …) NFM rendelet

alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 525 04

1

A szakképesítés megnevezése: Dízelmotoros vasúti jármű szerelője

A szakmacsoport száma és megnevezése: 13 Közlekedés

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII Közlekedésgépész

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2

Elméleti képzési idő aránya: 50 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 50 %

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga

vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak, a hatályos jogszabálynak megfelelő melléklet szerint

Pályaalkalmassági követelmények: -

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

2

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség- -

Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyamheti

óraszám szabadsáv nélkül

éves óraszám szabadsáv

nélkülheti óraszámszabadsávval

éves óraszám szabadsávval

9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/évÖgy. 70 óra 70 óra10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/évÖgy. 105 óra 105 óra11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/évÖgy. 140 óra 140 óra12. évfolyam 10

óra/hét320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év

5/13. évfolyam

31 óra/hét

992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év

Összesen: 2275 óra 2543 óra

évfolyamheti óraszám

szabadsáv nélkül

éves óraszám szabadsáv

nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év

3

Ögy 160 óra 160 óra2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/évÖsszesen: 2268 óra 2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

4

1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek 0,5 0,5

10416-12Közlekedéstechnikai alapok

Közlekedési ismeretek

1 1

Műszaki rajz 1,5 1 2,5

Mechanika 2 2

Gépelemek-géptan

2 1 3

Technológiai alapismeretek

1 1 2 4

Elektrotechnika-elektronika

2 2 4

10417-12Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok

2 70 2 105 2 140 2 10 80

Mérési gyakorlatok

3 4 80

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 0,5

5





e gy e gy e gy e gy e gy e gy

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv 2

10435-12Vasúti járműszerelő feladatai

Vasúti járművek szerkezete, javítása

5

Vasúti járműszerelési gyakorlat

5

10436-12Mozdonyszerelési feladatok

Vasúti vontatójárművek

3

Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései

2

Mozdonyszerelési gyakorlat

5

10437-12Dízelmotoros vasúti járműszerelő feladatai

Dízelmozdonyok szerkezete, javítása

3,5

Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat

5

összes óra 3 2 70 4 2 105 5 2 140 5 5 17 14 160 16 15

6





e gy e gy e gy e gy e gy e gyösszes óra 5 6 7 10 31 31

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

7

2. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Ágazati szakközépiskolai képzés

összes óraszáma

9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai

képzés óraszáma a közismeret nélkül

Szakképesítés-

specifikus szakképzésóraszáma5/13. és

2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gy

1150

0-12

M

unka

hely

i eg

észs

ég é

s bi

zton

ság

Munkavédelmi alapismeretek 18 18 18 18

témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4

1041

6-12

Köz

leke

dést

echn

ikai

ala

pok Közlekedési

ismeretek 36 36 36 36Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak

8 8 8 8

A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája

20 20 20 20

A járművek menetellenállás

8 8 8 8

8





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gyaiMűszaki rajz 54 36 90 90 90Síkmértani szerkesztések és vetületi ábrázolás

18 18 18 18

Metszeti ábrázolás 18 18 18 18Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések

18 18 18 18

Jelképes ábrázolás 36 36 36 36

Mechanika 72 72 72 72Merev testek általános statikája

18 18 18 18

Síkbeli egyensúlyi szerkezetek

18 18 18 18

Szilárdságtan 24 24 24 24Kinematika- 12 12 12 12

9





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gykinetikaGépelemek-géptan 72 32 104 10

8 108Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások

20 20 20 20

Rugók és lengéscsillapítók

6 6 6 6

Csövek és csőszerelvények

10 10 10 10

Tengelyek 8 8 8 8Csapágyazások 12 12 12 12Tengelykapcsolók 10 10 10 10

Fékek 6 6 6 6Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok

32 32 36 36

Technológiai 36 36 64 136 14 144

10





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gyalapismeretek 4Alapfogalmak 12 12 12 12Fémes szerkezeti anyagok

12 12 14 14

Nemfémes szerkezeti anyagok

12 12 12 12

Öntészet, melegalakítások, hőkezelések

18 18 18 18

Kötések 12 12 14 14Forgács nélküli hidegalakítások 6 6 8 8

Forgácsolás 12 12 12 12Felújítási technológiák 10 10 10 10Anyag és hibakereső vizsgálatok

22 22 24 24

Szereléstechnika 20 20 20 20

Elektrotechnik 72 64 136 14 144

11





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gya-elektronika 4Villamos alapfogalmak 22 22 22 22Egyenfeszültségű áramkörök 16 16 16 16Váltakozó áramú áramkörök

12 12 12 12

Villamosgépek 14 14 14 14Szűrő áramkörök és póluselmélet

8 8 8 8

Félvezetők és alkalmazásuk 22 22 26 22Száloptika, elektronikus kijelzők

6 6 10 10

Digitális áramkörök 36 36 36 36

1041

7-12 K

özle

ked

éste

chni

kai

Karbantartási gyakorlatok 72 70 72 10

5 72 140 64 595 360 80 440Mérés és előrajzolás

24 20 5 5 54 30 5 35

12





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög


gyak

orla

tok

Megmunkálás I. 48 50 30 20 148 62 10 72

Kötések 72 70 35 177 92 20 112Megmunkálás II. 48 55 103 62 10 72Anyagvizsgálatok 24 25 49 30 10 40

Szerelés 64 64 84 25 109Mérési gyakorlatok 96 96 144 80 224Villamos méréstechnikai alapismeretek

20 20 30 25 55

Egyenáramú villamos alapmérések

28 28 42 20 62

Váltakozóáramú villamos alapmérések I.

32 32 48 25 73

Váltakozóáramú villamos alapmérések II.

16 16 24 10 34

13





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög


1149

9-12

Fo

glal

kozt

atás

II.

Foglalkoztatás 16 16


1149

8-12

Fo

glal

kozt

atás

I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

64 64


1043

5-12

Vasú

ti já

rműs

zere

lő

fela

data

i

Vasúti járművek szerkezete, javítása

160 160

Vasúti alapismeretek 10 10

Egyszerű- és 30 30

14





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gyforgóvázas hordművekAlvázak- , járműszekrények és tartozékaik

30 30

Vontatott járművek 10 10Szerkezetek károsodása, romlása

10 10

Üzemfenntartás-karbantartás-javítás

10 10

Járműjavító üzemek és vontatási telepek gépészeti berendezései

20 20

Folyamatábra, hálóterv 10 10Vasúti járművek közös

30 30

15





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gyalkatrészeinek javításaVasúti járműszerelési gyakorlat

160 160

Munkavédelem, munkaszervezés

10 10

Üzemfenntartás-karbantartás-javítás

10 10

Járműjavító üzemek és vontatási telepek gépészeti berendezései

20 20

Folyamatábra, hálóterv 10 10Vasúti járművek közös alkatrészeinek javítása

110 110

16





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög


1043

6-12

Moz

dony

szer

elés

i fel

adat

ok

Vasúti vontatójárművek

96 96

Vasúti vontatójárművek villamos gépei

36 36

Vasúti vontatójárművek villamos erőátviteli berendezései

36 36

Vasúti vontatójárművek biztonsági és egyéb berendezései

24 24

Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései

64 64

Féktechnikai alapismeretek

18 18

17





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gyFékrendszerek elemei 26 26A vasúti vontatójárművek pneumatikus és fékrendszerei

20 20

Mozdonyszerelési gyakorlat 160 160Villamos gépek és berendezések szerelése és javítása

90 90

A fék- és egyéb pneumatikus berendezések szerelése, javítása

70 70

1043

7-12

Díz

elm

otor

os

vasú

ti já

rműs

zere

lő

fela

data

i Dízelmozdonyok szerkezet, javítása

112 112

Műszaki hőtan 5 5Belsőégésű 5 5

18





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gymotorok munkafolyamataiBelsőégésű motorok jellemzőinek és fő méreteinek számítása

5 5

Dízelmotorok feltöltése 5 5Dízelmotorok szerkezeti részei

15 15

Dízelmotorok tüzelőanyag ellátása

5 5

Dízelmotorok kenése és hűtése

5 5

Dízel vontató járművek hajtási rendszerei

10 10

Dízel 10 10

19





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gyvontatójárművek vezérlése és szabályozásaDízelmotorok szerkezeti részeinek javítása

15 15

Dízelmotorok tüzelőanyag ellátási rendszer és elemei javítása

5 5

Dízelmotorok kenési- és hűtési rendszer és elemei javítása

5 5

Mechanikus hajtási rendszer és elemei javítása

5 5

Hidraulikus hajtási rendszer és

5 5

20





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gyelemei javításaVillamos hajtási rendszer és elemei javítása

10 10

Mozdonypróbák 2 2Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat

160 160

Dízelmotorok szerkezeti részeinek javítása

24 24

Dízelmotorok tüzelőanyag ellátási rendszer és elemei javítása

24 24

Dízelmotorok kenési- és hűtési rendszer és elemei javítása

24 24

21





összes óraszáma

9-12. évfolyam



Szakképesítés-


2/14.

A szakképzé

sösszes

óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gyMechanikus hajtási rendszer és elemei javítása

24 24

Hidraulikus hajtási rendszer és elemei javítása

24 24

Villamos hajtási rendszer és elemei javítása

24 24

Mozdonypróbák 16 16

Összesen 108 72

70144 72

105180 72

140160 160 612 504

160512 480

Összesen 180 216 252 320 1283 1116 992Elméleti óraszámok/aránya 1136 50%Gyakorlati óraszámok/aránya 1139 50%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

22

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

23

A 11500-12 azonosító számú

Munkahelyi egészség és biztonságmegnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

24

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

tém

akör

1

tém

akör

2

tém

akör

3

tém

akör

4

FELADATOK

SZAKMAI ISMERETEK

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

25

1. Munkavédelmi alapismeretek tantárgy …óra/… óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tantárgy tanításának célja

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

1.3. Témakörök

1.3.1. Témakör 1 …óra/… óra

A témakör részletes kifejtése..







1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.6. A tantárgy értékelésének módja

26

A10416-12 azonosító számú

Közlekedéstechnikai alapokmegnevezésű



27

A 10416-12 azonosító számú Közlekedéstechnikai alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan

Köz

leke

dést

örté

net,

közl

eked

ési f

ogal

mak

A kö

zúti,

a v

asút

i, a

vízi

és

a lé

gi k

özle

kedé

s te

chni

kája

A já

rműv

ek m

enet

elle

nállá

sai

Síkm

érta

ni s

zerk

eszt

ések

és

vetü

leti

ábrá

zolá

s

Met

szet

i ábr

ázol

ás

Mér

etm

egad

ás, f

elül

etm

inős

ég, t

űrés

ek é

s ill

eszt

ések

Jelk

épes

ábr

ázol

ás

Mer

ev te

stek

álta

láno

s m

echa

niká

ja

Síkb

eli e

gyen

súly

i sze

rkez

etek

Szilá

rdsá

gtan

Kin

emat

ika-

kine

tika

Bev

ezet

és, k

ötőg

épel

emek

, köt

ések

, biz

tosí

táso

k

Rug

ók é

s le

ngés

csill

apító

k

Csö

vek

és c

sősz

erel

vény

ek

Teng

elye

k

Csa

págy

azás

ok

Teng

elyk

apcs

olók

Féke

k

Haj

táso

k, h

ajtó

műv

ek, m

echa

nizm

usok

FELADATOKMűszaki rajzokat, kapcsolási vázlatokat készít, használ x x x xSzabadkézi rajzot, vázlatot készít alkatrészekről, villamos berendezésekről x x x x x x x x x x

Műszaki dokumentációt értelmez és használ x x x x x x x x x x xElvi működési rajzok alapján vázlatrajzokat készít x x x x x

Összegyűjti a szakmai háttér információkat x x x x x x xÖsszetett műszaki terveket értelmez és x x x x x x

28



Köz

leke

dést

örté

net,

közl

eked

ési f

ogal

mak

A kö

zúti,

a v

asút

i, a

vízi

és

a lé

gi k

özle

kedé

s te

chni

kája

A já

rműv

ek m

enet

elle

nállá

sai

Síkm

érta

ni s

zerk

eszt

ések

és

vetü

leti

ábrá

zolá

s

Met

szet

i ábr

ázol

ás

Mér

etm

egad

ás, f

elül

etm

inős

ég, t

űrés

ek é

s ill

eszt

ések

Jelk

épes

ábr

ázol

ás

Mer

ev te

stek

álta

láno

s m

echa

niká

ja

Síkb

eli e

gyen

súly

i sze

rkez

etek

Szilá

rdsá

gtan

Kin

emat

ika-

kine

tika

Bev

ezet

és, k

ötőg

épel

emek

, köt

ések

, biz

tosí

táso

k

Rug

ók é

s le

ngés

csill

apító

k

Csö

vek

és c

sősz

erel

vény

ek

Teng

elye

k

Csa

págy

azás

ok

Teng

elyk

apcs

olók

Féke

k

Haj

táso

k, h

ajtó

műv

ek, m

echa

nizm

usok

használKözlekedésgépészeti berendezések műszaki jellemzőit számítással ellenőrzi x x x x x x x x x x x x xKözlekedéselektronikai áramkörök jellemző adatait meghatározzaDokumentálja a számításokat x x x x x x x x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEKGéprajzi alapfogalmak, szerkesztések, ábrázolási módok x x x x x x x x x x x x

Mértékegységek x x x x x x x x x x x x x x xIpari anyagok és tulajdonságai x x x x x x x x x xAnyagvizsgálati eljárásokKéplékenyalakítási alapismeretek

29



Köz

leke

dést

örté

net,

közl

eked

ési f

ogal

mak

A kö

zúti,

a v

asút

i, a

vízi

és

a lé

gi k

özle

kedé

s te

chni

kája

A já

rműv

ek m

enet

elle

nállá

sai

Síkm

érta

ni s

zerk

eszt

ések

és

vetü

leti

ábrá

zolá

s

Met

szet

i ábr

ázol

ás

Mér

etm

egad

ás, f

elül

etm

inős

ég, t

űrés

ek é

s ill

eszt

ések

Jelk

épes

ábr

ázol

ás

Mer

ev te

stek

álta

láno

s m

echa

niká

ja

Síkb

eli e

gyen

súly

i sze

rkez

etek

Szilá

rdsá

gtan

Kin

emat

ika-

kine

tika

Bev

ezet

és, k

ötőg

épel

emek

, köt

ések

, biz

tosí

táso

k

Rug

ók é

s le

ngés

csill

apító

k

Csö

vek

és c

sősz

erel

vény

ek

Teng

elye

k

Csa

págy

azás

ok

Teng

elyk

apcs

olók

Féke

k

Haj

táso

k, h

ajtó

műv

ek, m

echa

nizm

usok

Forgácsolási alapfogalmak, műveletek, technológiákKézi és gépi forgácsolási technológiák, eszközökGépi forgácsoló eljárások gépeinek, szerszámainak ismereteHegesztési, forrasztási alapismeretek, alkalmazott berendezések és eszközökKorrózióvédelemi alapismeretekGyártási utasítások értelmezése x x xMűszaki fizika x x x x x x x x xKözlekedésben alkalmazott gépelemek, gépek x x x x x x x x x xElektrotechnikai, elektronikai alapismeretek

30



Köz

leke

dést

örté

net,

közl

eked

ési f

ogal

mak

A kö

zúti,

a v

asút

i, a

vízi

és

a lé

gi k

özle

kedé

s te

chni

kája

A já

rműv

ek m

enet

elle

nállá

sai

Síkm

érta

ni s

zerk

eszt

ések

és

vetü

leti

ábrá

zolá

s

Met

szet

i ábr

ázol

ás

Mér

etm

egad

ás, f

elül

etm

inős

ég, t

űrés

ek é

s ill

eszt

ések

Jelk

épes

ábr

ázol

ás

Mer

ev te

stek

álta

láno

s m

echa

niká

ja

Síkb

eli e

gyen

súly

i sze

rkez

etek

Szilá

rdsá

gtan

Kin

emat

ika-

kine

tika

Bev

ezet

és, k

ötőg

épel

emek

, köt

ések

, biz

tosí

táso

k

Rug

ók é

s le

ngés

csill

apító

k

Csö

vek

és c

sősz

erel

vény

ek

Teng

elye

k

Csa

págy

azás

ok

Teng

elyk

apcs

olók

Féke

k

Haj

táso

k, h

ajtó

műv

ek, m

echa

nizm

usok

Műszaki mérés eszközei x x x x x x x xDigitális technikák és elektronikus műszerekMérési utasítások értelmezése xÉrintésvédelmi alapismeretekSzerszámok, kézi kisgépek biztonsági előírásaiGépüzemeltetés, anyagmozgatás, emelőgépek munkabiztonsági szabályaiKörnyezetvédelmi, tűzvédelmi ismeretekMunkahelyi veszélyek, emberi tényezők

SZAKMAI KÉSZSÉGEKGépészeti dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése x x x x x x x x x x x x

31



Köz

leke

dést

örté

net,

közl

eked

ési f

ogal

mak

A kö

zúti,

a v

asút

i, a

vízi

és

a lé

gi k

özle

kedé

s te

chni

kája

A já

rműv

ek m

enet

elle

nállá

sai

Síkm

érta

ni s

zerk

eszt

ések

és

vetü

leti

ábrá

zolá

s

Met

szet

i ábr

ázol

ás

Mér

etm

egad

ás, f

elül

etm

inős

ég, t

űrés

ek é

s ill

eszt

ések

Jelk

épes

ábr

ázol

ás

Mer

ev te

stek

álta

láno

s m

echa

niká

ja

Síkb

eli e

gyen

súly

i sze

rkez

etek

Szilá

rdsá

gtan

Kin

emat

ika-

kine

tika

Bev

ezet

és, k

ötőg

épel

emek

, köt

ések

, biz

tosí

táso

k

Rug

ók é

s le

ngés

csill

apító

k

Csö

vek

és c

sősz

erel

vény

ek

Teng

elye

k

Csa

págy

azás

ok

Teng

elyk

apcs

olók

Féke

k

Haj

táso

k, h

ajtó

műv

ek, m

echa

nizm

usok

Műszaki fizika alapösszefüggéseinek alkalmazása x x x x x x x x x x x x xElektromos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése x x xElektrotechnika, elektronika, digitális technika alapösszefüggéseinek alkalmazásaMérési jegyzőkönyvek készítése

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKMegbízhatóság xPontosság x x x x x x x x x x x x x x x x xÖnállóság x x


32



Köz

leke

dést

örté

net,

közl

eked

ési f

ogal

mak

A kö

zúti,

a v

asút

i, a

vízi

és

a lé

gi k

özle

kedé

s te

chni

kája

A já

rműv

ek m

enet

elle

nállá

sai

Síkm

érta

ni s

zerk

eszt

ések

és

vetü

leti

ábrá

zolá

s

Met

szet

i ábr

ázol

ás

Mér

etm

egad

ás, f

elül

etm

inős

ég, t

űrés

ek é

s ill

eszt

ések

Jelk

épes

ábr

ázol

ás

Mer

ev te

stek

álta

láno

s m

echa

niká

ja

Síkb

eli e

gyen

súly

i sze

rkez

etek

Szilá

rdsá

gtan

Kin

emat

ika-

kine

tika

Bev

ezet

és, k

ötőg

épel

emek

, köt

ések

, biz

tosí

táso

k

Rug

ók é

s le

ngés

csill

apító

k

Csö

vek

és c

sősz

erel

vény

ek

Teng

elye

k

Csa

págy

azás

ok

Teng

elyk

apcs

olók

Féke

k

Haj

táso

k, h

ajtó

műv

ek, m

echa

nizm

usok

Határozottság x x x xMotiválhatóság x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x x x x x x x x x x x x xTervezés x x x x x x x x x x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x x x x x x x x x x x x

33


Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika

Alap

foga

lmak

Fém

es s

zerk

ezet

i any

agok

Nem

fém

es s

zerk

ezet

i any

agok

Önt

észe

t, m

eleg

alak

ításo

k, h

őkez

elés

ek

Köt

ések

Forg

ács

nélk

üli h

ideg

alak

ításo

k

Forg

ácso

lás

Felú

jítás

i tec

hnol

ógiá

k

Anya

g és

hib

aker

eső

vizs

gála

tok

Szer

elés

tech

nika

Villa

mos

ala

pfog

alm

ak

Egy

enfe

szül

tség

ű ár

amkö

rök

Válta

kozó

ára

mú

áram

körö

k

Villa

mos

gépe

k

Szűr

ő ár

amkö

rök

és p

ólus

elm

élet

Félv

ezet

ők é

s al

kalm

azás

uk

Szál

optik

a, e

lekt

roni

kus

kije

lzők

Dig

itális

ára

mkö

rök

FELADATOKMűszaki rajzokat, kapcsolási vázlatokat készít, használ x x x x x x x x x x x x x x xSzabadkézi rajzot, vázlatot készít alkatrészekről, villamos berendezésekről x x x x x x x x x x x

Műszaki dokumentációt értelmez és használ x x x x x x x x x x x x x xElvi működési rajzok alapján vázlatrajzokat készít x x x x x x x x x x

Összegyűjti a szakmai háttér információkat x x x x x x x x x x xÖsszetett műszaki terveket értelmez és használ x x x x x x x x x x xKözlekedésgépészeti berendezések műszaki jellemzőit számítással ellenőrzi x x x x x x x xKözlekedéselektronikai áramkörök jellemző adatait meghatározza x x x x x x x x

Dokumentálja a számításokat x x x x x x x

34



Alap

foga

lmak

Fém

es s

zerk

ezet

i any

agok

Nem

fém

es s

zerk

ezet

i any

agok

Önt

észe

t, m

eleg

alak

ításo

k, h

őkez

elés

ek

Köt

ések

Forg

ács

nélk

üli h

ideg

alak

ításo

k

Forg

ácso

lás

Felú

jítás

i tec

hnol

ógiá

k

Anya

g és

hib

aker

eső

vizs

gála

tok

Szer

elés

tech

nika

Villa

mos

ala

pfog

alm

ak

Egy

enfe

szül

tség

ű ár

amkö

rök

Válta

kozó

ára

mú

áram

körö

k

Villa

mos

gépe

k

Szűr

ő ár

amkö

rök

és p

ólus

elm

élet

Félv

ezet

ők é

s al

kalm

azás

uk

Szál

optik

a, e

lekt

roni

kus

kije

lzők

Dig

itális

ára

mkö

rök

SZAKMAI ISMERETEKGéprajzi alapfogalmak, szerkesztések, ábrázolási módok x x x x x x x x x x x

Mértékegységek x x x x x x x x x x xIpari anyagok és tulajdonságai x x x x x x x x x xAnyagvizsgálati eljárások x x x x x x xKéplékenyalakítási alapismeretek x x xForgácsolási alapfogalmak, műveletek, technológiák x xKézi és gépi forgácsolási technológiák, eszközök x xGépi forgácsoló eljárások gépeinek, szerszámainak ismerete x xHegesztési, forrasztási alapismeretek, alkalmazott berendezések és eszközök x

Korrózióvédelmi alapismeretek x xGyártási utasítások értelmezése x x x x x

35



Alap

foga

lmak

Fém

es s

zerk

ezet

i any

agok

Nem

fém

es s

zerk

ezet

i any

agok

Önt

észe

t, m

eleg

alak

ításo

k, h

őkez

elés

ek

Köt

ések

Forg

ács

nélk

üli h

ideg

alak

ításo

k

Forg

ácso

lás

Felú

jítás

i tec

hnol

ógiá

k

Anya

g és

hib

aker

eső

vizs

gála

tok

Szer

elés

tech

nika

Villa

mos

ala

pfog

alm

ak

Egy

enfe

szül

tség

ű ár

amkö

rök

Válta

kozó

ára

mú

áram

körö

k

Villa

mos

gépe

k

Szűr

ő ár

amkö

rök

és p

ólus

elm

élet

Félv

ezet

ők é

s al

kalm

azás

uk

Szál

optik

a, e

lekt

roni

kus

kije

lzők

Dig

itális

ára

mkö

rök

Műszaki fizika x x x x x x x xKözlekedésben alkalmazott gépelemek, gépek x x x x x x x xElektrotechnikai, elektronikai alapismeretek x x x x x x x x x x xMűszaki mérés eszközei x x x x x x x xDigitális technikák és elektronikus műszerek x x x x x x x x xMérési utasítások értelmezése x x x x x x xÉrintésvédelmi alapismeretek x x xSzerszámok, kézi kisgépek biztonsági előírásai x x x x x xGépüzemeltetés, anyagmozgatás, emelőgépek munkabiztonsági szabályai x x x x x x

Környezetvédelmi, tűzvédelmi ismeretek x x x x xMunkahelyi veszélyek, emberi tényezők x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKGépészeti dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése x x x x x x xMűszaki fizika alapösszefüggéseinek alkalmazása x x x x x x x

36



Alap

foga

lmak

Fém

es s

zerk

ezet

i any

agok

Nem

fém

es s

zerk

ezet

i any

agok

Önt

észe

t, m

eleg

alak

ításo

k, h

őkez

elés

ek

Köt

ések

Forg

ács

nélk

üli h

ideg

alak

ításo

k

Forg

ácso

lás

Felú

jítás

i tec

hnol

ógiá

k

Anya

g és

hib

aker

eső

vizs

gála

tok

Szer

elés

tech

nika

Villa

mos

ala

pfog

alm

ak

Egy

enfe

szül

tség

ű ár

amkö

rök

Válta

kozó

ára

mú

áram

körö

k

Villa

mos

gépe

k

Szűr

ő ár

amkö

rök

és p

ólus

elm

élet

Félv

ezet

ők é

s al

kalm

azás

uk

Szál

optik

a, e

lekt

roni

kus

kije

lzők

Dig

itális

ára

mkö

rök

Elektromos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése x x x x x x x x x x xElektrotechnika, elektronika, digitális technika alapösszefüggéseinek alkalmazása x x x x x x x x x x x

Mérési jegyzőkönyvek készítése x x x x x x x


Megbízhatóság x x x x x x x xPontosság x x x x x x x x x x x x x x x x x xÖnállóság x x x x x x


Határozottság x x x xMotiválhatóság x x x x x x x x x x x x x x x x x x


37



Alap

foga

lmak

Fém

es s

zerk

ezet

i any

agok

Nem

fém

es s

zerk

ezet

i any

agok

Önt

észe

t, m

eleg

alak

ításo

k, h

őkez

elés

ek

Köt

ések

Forg

ács

nélk

üli h

ideg

alak

ításo

k

Forg

ácso

lás

Felú

jítás

i tec

hnol

ógiá

k

Anya

g és

hib

aker

eső

vizs

gála

tok

Szer

elés

tech

nika

Villa

mos

ala

pfog

alm

ak

Egy

enfe

szül

tség

ű ár

amkö

rök

Válta

kozó

ára

mú

áram

körö

k

Villa

mos

gépe

k

Szűr

ő ár

amkö

rök

és p

ólus

elm

élet

Félv

ezet

ők é

s al

kalm

azás

uk

Szál

optik

a, e

lekt

roni

kus

kije

lzők

Dig

itális

ára

mkö

rök

Logikus gondolkodás x x x x x x x x x x x xTervezés x x x x x x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x x x x x x

38

2. Közlekedési ismeretek tantárgy 36 óra/36 óra*

9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

2.1. A tantárgy tanításának céljaA közlekedési alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a legfontosabb közlekedési alágazatok, nevezetesen a közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés legfontosabb technikai jellemzőit.A tanulók a tanulási folyamat során sajátítják el az egyes közlekedési alágazatoknál alkalmazott technikai megoldásokat, azok történeti fejlődését azok jelenségeit és folyamatait.Továbbá ráirányítani a tanulók figyelmét az egyes közlekedési alágazatok közötti kapcsolatrendszerre.Ismerjék meg a tanulók az egyes ágazatok előnyei és hátrányait más ágazatokkal való összehasonlítás kapcsán, mind gazdaságossági, mind környezetvédelmi, valamint a szállítandó személyek illetve áruk mennyiségének figyelembevétele alapján.Felhívni a tanulók figyelmét a biztonságos közlekedés megvalósításának feltételeire, valamint a közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezőkre.Lehetőséget biztosítani a tanulók számára, hogy az egyes közlekedési területek megismerése során el tudja dönteni, hogy tanulmányait mely szakirányban kívánja folytatni.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakTörténelem (közlekedéstörténet, gazdaságtörténet, technikatörténet, tudománytörténet);Fizika, kémia, biológia

2.3. Témakörök

2.3.1. Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak 8 óra/8 óra

KözlekedéstörténetA közúti közlekedés kialakulása és fejlődéseA vízi közlekedés kialakulása és fejlődéseA vasúti közlekedés kialakulása és fejlődéseA légi közlekedés története

A közlekedés fogalma, felosztása. Közlekedési alapfogalmakA közlekedés fogalma, feladata, értelmezéseA közlekedés felosztásaKözlekedési alapfogalmakA közlekedési alágazatok átfogó jellemzéseA közúti közlekedés

39

A vasúti közlekedésA vízi közlekedésA légi közlekedés

KözlekedésbiztonságA közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezőkAz aktív biztonságA passzív biztonság

2.3.2. A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája 20 óra/20 óra

A közúti közlekedés technikájaA közúti pályaA közutak osztályozásaA közúti pályával kapcsolatos alapfogalmakA közúti járművekA közúti járművek csoportosításaA közúti járművek szerkezete és felépítéseOtto- és dízelmotorok működéseA közúti közlekedés kiszolgáló létesítményeiTehergépjárművekA közúti járművek fontosabb paramétereiA közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei

A vasúti közlekedés technikájaA vasúti közlekedés felosztásaA vasúti pályaAz alépítményA felépítmény részeiA felépítmény alapfogalmaiVágánykapcsolásokKülönleges felépítményekA vasúti járművekVasúti vontatójárművekA vasúti vontatott járművek szerkezeteA vasúti vontatott járművek típusaiA vasúti közlekedés kiszolgáló létesítményei

A vízi közlekedés technikájaA vízi közlekedés csoportosításaA vízi közlekedés pályája, vízi utakBelvízi hajóutakTengeri hajóutakA vízi közlekedés járműveiA hajók felépítéseA hajók fő méreteiA hajók haladása, irányítása és egyéb berendezéseiA mai hajók csoportosításaA vízi közlekedés kiszolgáló létesítményeiKikötő, dokkokHajógyárak

40

A légi közlekedés technikájaA légi közlekedés felosztásaA légi közlekedés pályájaA légi közlekedés járműveiA légi járművek csoportosításaA repülőgépek osztályozásaA repülőgépek szerkezeteA légi közlekedés kiszolgáló létesítményeiA repülőgépek osztályozásaA repülőgépek szerkezete

2.3.3. A járművek menetellenállásai 8 óra/8 óra

A gördülési ellenállás és legyőzéséhez szükséges teljesítményA légellenállás és legyőzéséhez szükséges teljesítményAz emelkedési ellenállás és legyőzéséhez szükséges teljesítményA hajtómű ellenállásA járművek menetdinamikájaA gépjármű haladása ívmenetben-kicsúszási és kiborulási határsebesség számítása


2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám

Alkalmazott oktatásimódszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK

6. pont lebontása, pontosítása)

egyéni

csoport

osztály

1.1. magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. házi feladat X

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sor-szám

Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység

szervezési kerete(differenciálási

módok)

Alkalmazandó eszközök és

felszerelések (SZVK 6. pont

lebontása,

41

pontosítása)

Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X

1.2. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X

1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X

1.4. Információk önálló rendszerezése X

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre X

2.2. Tesztfeladat megoldása X2.3. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel X

2.4. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X

3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X3.2. Rajz elemzés, hibakeresés X

4. Komplex információk körében

4.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján X

5. Csoportos munkaformák körében

5.1. Információk rendszerezése mozaikfeladattal X

6. Gyakorlati munkavégzés körében

6.1. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján X

7. Üzemeltetési tevékenységek körében

7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján X

8. Vizsgálati tevékenységek körében

8.1. Tárgyminták azonosítása X

2.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

3. Műszaki rajz tantárgy 90 óra/90 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

42

1.2.3.


Műszaki rajzok segítségével közli a tervező az alkatrészre, részegységre vonatkozó kialakítási, megmunkálási előírásait a kivitelező szakmunkásokkal. Javításkor, felújításkor az eredeti állapot visszaállításához szükséges, hogy a javítást végző szakember az eredeti vagy a felújítási dokumentációban szereplő műszaki rajzokat olvasni, használni tudja. Szintén fontos, hogy egy alkatrész legyártásához olyan, szabványosan beméretezett, a szakrajzi előírásoknak megfelelő vázlatot, vagy műszaki rajzot tudjon készíteni a tanuló, amely alapján azt az alkatrészt le tudják gyártani. A tantárgy fejleszteni igyekszik a tanuló térszemléletét is.A tantárgy célja, hogy a gépészeti rajzok mellett a szakmaspecifikus villamos kapcsolási rajzok sajátosságait is megismertesse a leendő szakemberekkel, mivel a jó kapcsolási rajzolvasási készség feltétele az eredményes hibafeltárási folyamatnak.Az alapismeretek elsajátítása után mutassa be a tanulóknak a korszerű számítógépes rajkészítési eljárásokat.


Kapcsolódó közismereti tartalmak: Matematika tantárgyból:

Geometriai mértékegységekElemi geometria, síkidomok és szerkesztésük: nevezetes szögek, szögszerkesztések, szögfelezők, háromszög, négyszögek, sokszögek, kör, körcikk. Síklapú testek, görbefelületű testek.

3.3. Témakörök

3.3.1. Síkmértani szerkesztések és vetületi ábrázolás 18 óra/18 óra

A műszaki ábrázolás eszközei: rajzlapméretek ismertetése, feliratmezők fajtái és kialakításuk, darabjegyzék, rajzeszközök (rajztábla, ceruzák, vonalzók, görbevonalzók, betűsablonok, körző stb.)A műszaki ábrázolás alapelemei: vonalfajták, vonalvastagság, szabványosítás, méretarány. Szabványírás alkalmazása a géprajzokon. A méretmegadás elemei, méretarány.Műszaki vázlatkészítés, szabadkézi vázlat.Síkmértani szerkesztések: szögek, szakaszok, merőlegesek és párhuzamosok, síkidomok és szerkesztésük.Térbeli alakzatok, térelemek ábrázolása: Síklapú és a forgástestek fajtáinak bemutatása, a különböző alakzatok ábrázolási módjai. Vetítési módok.

43

Két-, és háromképsíkos ábrázolássíklapú testek (kocka, hasáb, gúla) vetületi ábrázolása teljes és csonkolt kivitelnélforgásfelületek ábrázolása (henger, kúp, gömb).Axonometrikus ábrázolás: az axonometrikus kép keletkezése módszerei,Síklapú testek (kocka, hasáb, gúla) ábrázolása axonometrikusan teljes és csonkolt kivitelnélGörbe felületű testek (henger, kúp, gömb) axonometrikus ábrázolásaSíklapú testek (hasáb, gúla) döfése egyenessel, síkmetszése, palástkiterítése, áthatásaForgástestek döfése egyenessel, síkmetszése, palástkiterítése, áthatása

3.3.2. Metszeti ábrázolás 18 óra/ 18 óra

A metszet keletkezése és ábrázolásaAz egyszerű metszet fajtáiTeljes metszet létrehozása, vízszintes, függőleges és ferdesíkú metszetek készítése, jelölési módokRészmetszet, kitörés ábrázolásaFélmetszet, félnézet, félnézet-félmetszet ábrázolási módokÖsszetett metszetek: lépcsős metszet, befordított metszet, befordított lépcsős metszet, kiterített metszetSzelvények rajzolásának módozatai: A nézet kontúrvonalain belül megrajzolt szelvény. A vetületen kívül rajzolt szelvények: a metszősík nyomvonalán, elcsúsztatott helyzetben és a párhuzamos metszősíkú szelvények.A metszeti ábrázolás sajátos szabályai: az anyagfajtától független metszetjelölések, nem metszendő alkatrészek, részletek (küllők, bordák, csapok, csavarok, csigák, ékek, fogantyúk, görgők, golyók, huzalok, karok, láncok, lemezek, orsók, rudak, szegecsek, szegek, tengelyek)Összeállítási rajz készítése az előzetesen tanult szabályok alkalmazásávalTárgyrészletek rajzolása: Kiemelt részlet, ismétlődő elemek, sík felületek jelölése, mozgó alkatrészek szélső helyzete, csatlakozó alkatrészek

3.3.3. Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések 18 óra/18 óra

A méretmegadás általános szabályai: méretvonal, méretsegédvonal, méretszám elhelyezése, megadása Különleges méretmegadások, egyszerűsítések: méretmegadások érintőkkel, kiadandó, magától értetődő és tájékoztató méretek megadása, egyenlő osztású távolságok méretmegadása, fél méretvonalak alkalmazása, éltompítások megadása stb.átmenő-, zsák-, süllyesztett furatok méretmegadásaLejtés és kúposság jelölése

44

Recézés, felületkikészítés és hőkezelés megadásaKözpontfurat, lekerekítés, beszúrás méretmegadásaMérethálózat felépítésének általános és speciális szabályai: láncszerű méretmegadás, bázistól induló méretmegadás, táblázatos és kombinált méretmegadás. Méretek elosztása a rajzon.Felületminőségi alapfogalmak. Egyenetlenségek, felületi érdesség értelmezése. A felületi érdesség megadása gépészeti rajzokon, jelölési módok.A mérettűrés értelmezése, alapfogalmak (méret, névleges méret, tényleges méret, felső-, és alsó határméret, közepes méret, tűrés, felső határeltérés, alsó eltérés, tűrésezett méret)A tűrésmező elhelyezkedése az alapvonalhoz viszonyítvaHosszméretek és szögméretek tűrése, lejtés és kúposság tűrésmegadásaTűrés alapsorozatok táblázatos megadása, tűrésezetlen méretek pontosságaAz illesztés alapfogalmai, az egységes tűrés-, és illesztési rendszerek felépítése (alapeltérések, illesztési rendszerek, az illesztések jelölése, csap és lyuktűrések táblázata)Alak és helyzettűrések értelmezése, jelölései, megadása

3.3.4. Jelképes ábrázolás 36 óra/36 óra

Csavarmenetek ábrázolása: csavarvonal csavartest, csavarmenet képzése. Orsó és anyamenet ábrázolások. Menetes furatok áthatásának ábrázolása. Menetkifutás, szerszámkifutás jelölése. Menetek méretmegadása, csavarmenetek tűrésének, illesztésének megadása.Balmenetű gépelemek jelölése.Hatlapfejű csavar és anya rajzainak szerkesztése. Csavarvégződések és csavarfejek ábrázolása.Menetes furatok és kötőelemek egyszerűsített ábrázolása.Fogazatok és fogazott alkatrészek ábrázolása: jellemző méretek meghatározása, a különböző fogazatok ábrázolása, műhelyrajza (pl.: hengeres kerék és kerékpár, csavarkerékpár, kúpkerék, csigahajtás, fogasléc-fogasív). Fogazott alkatrészek rajzjelei kinematikai ábrákon.Bordás tengelykötések ábrázolása: A bordástengely és a bordás furat jellemző adatai, méretei, mérettáblázatok használata. Bordástengely és bordás furat rajza. Bordáskötés ábrázolása, műhelyrajz.Csapágyak ábrázolása: siklócsapágy-persely rajza, mérettáblázat használata. Gördülőcsapágyak különböző típusainak egyszerűsített, egyezményes és jelképes ábrázolási módja.Tömítések ábrázolása: zárófedelek és a mozgó alkatrészek tömítései (pl.: radiális tengelytömítő gyűrű) részletes és jelképes ábrázolása, mérettáblázatok használata.Rugók ábrázolása: hengeres húzó csavarrugók, nyomó csavarrugók metszeti, nézeti, részletes vagy jelképes ábrázolása.Nem oldható kötések ábrázolása: szegecs-, és hegesztett kötések. Szakmaspecifikus rajzi ábrázolások elméleti ismeretei, rajzkészítési gyakorlatok.

45

Számítógépes rajzkészítési eljárások bemutatása, fejlesztési lépések, irányzatok.


Szaktanterem


A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám




felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,

pontosítása)egyén

icsopo

rtosztál

y1.1. magyarázat X X X1.2. megbeszélés X1.3. szemléltetés X1.4. házi feladat X


Sor-szám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység


módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont

lebontása, pontosítása)

Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret



1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X

1.3. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X


1.5. Információk feladattal vezetett rendszerezése X



2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban X

3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X3.2. Rajz készítése leírásból X3.3. Rajz készítés tárgyról X

46




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

3.4. Rajz kiegészítés X3.5. Rajz elemzés, hibakeresés X3.6. Rajz készítése Z-rendszerről X3.7. XY rendszerrajz kiegészítés X4. Csoportos munkaformák

körében4.1. Kiscsoportos szakmai

munkavégzés irányítással X


4. Mechanika tantárgy 72 óra/72 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

4.4.1. A tantárgy tanításának célja

A mechanika tantárgy tanításának célja, hogy fejlessze a tanulók logikai készségét, alapozza meg a szakmai tantárgyak feldolgozását. A tanulók tanulási folyamata fejlessze tovább a fizika tantárgyban megismert természettudományos szemléletet, alakítson ki általános műszaki szemléletmódot. Ismertessen meg a tantárgy programjában felsorolt műszaki fogalmakkal, összefüggésekkel, törvényekkel és azok alkalmazásaival, készítse fel a tanulókat a műszaki dokumentációk (táblázatok, szabványok, diagramok) értelmezésére és használatára, alakítson ki olyan készségeket, amelyek segítségével legyenek képesek képzeletük, gondolatuk, adott szerkezetek egyszerűsített rajzi megjelenítésére.Alapozó tárgyként alakítsa ki a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességet, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzést, fejlessze a számítási feladatok, szerkesztések, méretezések algoritmusát és a problémamegoldó készséget. A gyakorlati feladatok közös megoldása mutasson rá az adott feladatok többféle megoldási lehetősége által felkínált önellenőrzés fontosságára, fejlessze a tanulók számolási készségét, biztonságát és a nagyságrendi érzék kialakulását.Ki kell fejleszteni a műszaki életben alkalmazott mértékegységek alkalmazásának készségét, a tanulók esztétikai érzékét a szerkesztési és számítási feladatok áttekinthető, szép kivitelű megoldásaira.

47

Az alapösszefüggések gyakorlatias alkalmazásával alakítson ki olyan készségeket, amelyek segítségével képesek lesznek a tanulók egyszerűbb alkatrészek terhelésének megállapítására.


A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül is elsősorban a matematikára és a fizikára épül.A Matematika tantárgyból:

az algebrai műveleteka geometriai alapfogalmak és alapszerkesztésekaz elsőfokú egyenletekés a vektorok témaköreire épít a Mechanika tantárgy.

A Fizika tantárgyból:a mozgásokés a dinamika alapjai témakörök épít a Mechanika tantárgy.

4.3. Témakörök

4.3.1. Merev testek általános statikája 18 óra/18 óra

Bevezetésa mechanika tárgyaa mechanika felosztása, elemeia tantárgy tanulásának célja, jelentőségemértékegységek a mechanikábana számító- és szerkesztő eljárások parallel alkalmazásaStatikai alapfogalmak,

Erőfogalmafajtáijelölésekmértékegységektulajdonságok

Forgató nyomatékfogalmameghatározásaértelme

Erőpárfogalmahatásaforgatónyomatéka

Erőrendszerekfogalmaösszetevőifajtáiaz erőrendszer eredője

A statika alaptételei

48

erőháromszög tételekét erő egyensúlyának feltételeegyensúlyi erőrendszer hozzáadása, eltávolításahatás-ellenhatás törvénye

Az erő összetevőkre bontásaszerkesztéssel (vektorháromszög módszer)szerkesztéssel (paralelogramma módszer)számítással

Síkbeli erőrendszerekAz erő áthelyezéseAz erők összegzéseKözös hatásvonalú erők eredőjeKözös metszéspontú erők eredője

meghatározás vektorsokszög módszerrel,meghatározás számítással.

Közös metszéspontú erőrendszer egyensúlyahárom erő egyensúlya,a testek egyensúlyának meghatározása szerkesztéssel,a testek egyensúlyának meghatározása számítással.

Párhuzamos erők eredőjemeghatározás számítással a nyomatéki tétel segítségével,meghatározás vektor- és kötélsokszög segítségével,a nyomaték szerkesztése kötélsokszöggel.

A súlypont és a súlyvonal fogalmaTetszőleges síkidom statikai (elsőrendű) nyomatékának kiszámítási elveEgyszerű síkidomok statikai nyomatékaA síkidomok súlypont meghatározásának elveEgyszerű síkidomok súlypontjának meghatározása

összetett síkidomok tömegközéppontjának meghatározása számítással,összetett síkidomok tömegközéppontjának meghatározása szerkesztéssel.

A stabilitás (állékonyság) fogalma és gyakorlati jelentősége

4.3.2. Síkbeli egyensúlyi szerkezetek 18 óra/18 óra

A kényszerek fajtái és jellemzőiA reakcióerő támadáspontjának nagysága és értelme

támasz,kötél,statikai rúd,csukló és befogás esetén

Három, közös síkban fekvő erő egyensúlyának feltételeiAz egyensúly feltételének meghatározása számítássalHárom erő egyensúlyának meghatározási módszere szerkesztésselKéttámaszú tartókAlapfogalmak

49

fogalma,szabványos jelölések,támaszköz (fesztáv),konzol,terhelési módok.

Párhuzamos, koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartóa reakcióerők meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalítikus módszerrel,A kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.

Egyenletesen megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú tartóa reakcióerők meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása szerkesztéssel és számítással,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalítikus módszerrel,A kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.

Vegyes terhelésű kéttámaszú tartóA reakcióerők meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása szerkesztéssel és számítással,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafóanalítikus módszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.

Egyik végén befogott tartókAlapfogalmak

a befogott tartó fogalma,szabványos jelölések,terhelési módok,a befogás reakciói.

Párhuzamos, koncentrált erőkkel terhelt befogott tartóa reakcióerő meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafóanalítikus módszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.

Egyenletesen megoszló terhelésű befogott tartóa reakcióerő meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafóanalítikus módszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.

Vegyes terhelésű befogott tartóa reakcióerő meghatározása szerkesztéssel és számítással,

50

a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalítikus módszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.

4.3.3. Szilárdságtan 24 óra/24 óra

A szilárdságtan tárgyaIgénybevételek

egyszerű igénybevételek,összetett igénybevételek.

Feszültségeknormál feszültség,csúsztató feszültség.

Hooke-törvényA megengedett feszültség

fogalma,jelölése,meghatározása számítással,meghatározása táblázat segítségével,terhelési módok Wöhler- szerint.

Méretezési eljárásokaz alkatrész terhelhetőségének meghatározása,a szükséges keresztmetszet méreteinek meghatározása,az alkatrész anyagminőségének megválasztása,adott igénybevételnek való megfelelés ellenőrzése.

A méretezés alapvető szempontjaiHúzó igénybevétel

a húzó igénybevétel alapösszefüggése,méretezési eljárások,a megnyúlás meghatározása,egyenszilárdságú húzott rúd,kazánformula és alkalmazása.

Nyomó igénybevétela nyomó igénybevétel alapösszefüggése,méretezési eljárások,a rövidülés meghatározása,a felületi nyomás,a palástnyomás,hőmérsékletváltozás okozta feszültségek.

Hajlító igénybevételAlapfogalmak

a hajlító igénybevétel vizsgálata,jellemző fogalmak és elnevezések (rugalmas vonal, semleges réteg, húzott szál, nyomott szál, alakváltozások).

A hajlító igénybevétel feszültségeA hajlítás alapegyenlete

51

a Navier-féle összefüggés,a szélső szál távolsága,ekvatoriális másodrendű nyomaték,keresztmetszeti tényező.

Ekvatoriális másodrendű nyomatékok és keresztmetszeti tényezők

tetszőleges keresztmetszet x és y tengelyekre számított másodrendű nyomatéka,téglalap-, négyzet-, kör-, körgyűrű keresztmetszetek ekvatoriál másodrendű nyomatékainak és a keresztmetszeti tényezőinek meghatározása,különböző területelemekből álló keresztmetszet ekvatoriális másodrendű nyomatékainak és a keresztmetszeti tényezőinek meghatározása,a Steiner-tétel és alkalmazása,hengerelt szelvények ekvatoriális másodrendű nyomatékainak és keresztmetszeti tényezőinek meghatározása szabványok és táblázatok segítségével.

Hajlításnál fellépő alakváltozásokegyik végén befogott tartó végének lehajlása, szögelfordulása,különböző terhelésű kéttámaszú tartó közepének behajlása, a végeinek szögelfordulása.

Tartók méretezése hajlításraa nyíró igénybevétel elhanyagolása,a tartó anyagának meghatározása táblázat segítségével,a tartó keresztmetszeti méreteinek meghatározása,a maximális terhelhetőség megállapítása,a tartó igénybevételre való megfelelésének ellenőrzése,

Egyenszilárdságú tartóegyenszilárdságú tartó-megoldások,

Nyíró igénybevételTiszta nyíró igénybevétel

a tiszta nyírás jellemzői,az igénybevétel alapösszefüggése,a feszültség eloszlása.

Hajlítással párosult nyíró igénybevételaz igénybevétel jellemzői,az igénybevétel alapösszefüggése,az alaktényező értékei.

Méretezés nyírásrahajlítással párosult nyíró igénybevételű alkatrész terhelhetőségének, a keresztmetszet méreteinek meghatározása, hajlítással párosult nyíró igénybevételű alkatrész anyagminőségének megválasztása, ellenőrzés palástnyomásra.

Csavaró igénybevétel

52

Alapfogalmaka csavaró igénybevétel jellemzői, vizsgálata, jellemző elnevezések, alakváltozás a csavaró igénybevételnél.

A csavaró igénybevétel feszültségefeszültségeloszlás az igénybevételnél,adott keresztmetszetben ébredő feszültség meghatározása.

A csavarás alapegyenletePoláris másodrendű nyomatékok és poláris keresztmetszeti tényezők

tetszőleges keresztmetszet poláris másodrendű nyomatéka,összefüggés a poláris és ekvatoriális másodrendű nyomatékok között,kör-, körgyűrű és négyzet alakú szelvények poláris másodrendű nyomatékának és poláris keresztmetszeti tényezőjének meghatározása.

A csavaró igénybevétel alakváltozásaa keresztmetszet szögelfordulásának meghatározása,a folyóméterenkénti maximális elcsavarodás.

Méretezés csavarásraforgó tengelyeket terhelő csavarónyomaték meghatározása az átvitt teljesítmény és a fordulatszám ismeretében,a csavarásra igénybe vett tengely terhelhetőségének, a szükséges keresztmetszet méreteinek meghatározása,a csavaró nyomatékkal terhelt tengely igénybevételnek való megfelelésének ellenőrzése,a csavarásra igénybevett tengely megfelelő anyagminőségének kiválasztása,a tengely szögelfordulásának meghatározása és ellenőrzése.

Kihajlása nyomó igénybevételű karcsú rúd vizsgálata,a karcsúsági tényező,a kihajlási hossz a rúd megfogásától függően,az inerciasugár,rugalmas és rugalmatlan kihajlás,a törőfeszültség meghatározása Euler és Tetmayer szerint,ellenőrzés kihajlásra,a kívánatos kihajlási biztonsági tényezők.

Összetett igénybevételekEgyirányú összetett igénybevétel

fogalma, értelmezése és fajtái,húzás+hajlítás eredő feszültsége,nyomás+hajlítás eredő feszültsége,feszültségábrák,méretezési módok.

53

Többirányú összetett igénybevételfogalma, értelmezése és fajtái,a redukált feszültség meghatározása Mohr-szerint,a redukált nyomaték,méretezési módok.

4.3.4. Kinematika-kinetika 12 óra/12 óra

Kinematika alapfogalmaka kinematika tárgya,a mozgások csoportosítása,a mozgások jellemzői.

A pont kinematikájaEgyenes vonalú mozgások

egyenes vonalú, egyenletes mozgás,egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgások,kinematikai diagramok.

Görbevonalú mozgásokegyenletes körmozgás,egyenletes körmozgást végző pont gyorsulása,egyenletesen változó körmozgás.

Merev test kinematikájaA merev test mozgásának jellemzéseA merev test elemi mozgásaiÖsszetett mozgások

a test egyidejűleg többféle haladó mozgást végez,a test egyidejűleg haladó és forgómozgást végez,hajítás függőlegesen, vízszintesen és ferdén.

Kinetika alapfogalmaka kinetika tárgya,a kinetika alaptörvényei.

Az inercia- és gyorsuló rendszerekaz inerciaerő és gravitációs erő ekvivalenciája,a súlyos és tehetetlen tömegek azonossága.

A D'Alembert-elvA centripetális - és centrifugális erőMerev test forgása rögzített tengely körül

A forgómozgás alaptörvényeTömegtehetetlenségi nyomaték

fogalma, mértékegysége,értékét meghatározó tényezők,egyszerű, homogén testek tömeg-tehetlenségi nyomatéka,

Steiner-tétel és alkalmazása,redukált tömeg,tehetetlenségi sugár.


54

4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1. magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. házi feladat X





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret









felkészüléssel X






5.1. Információk rendszerezése X

55

mozaikfeladattal6. Gyakorlati munkavégzés

körében6.1. Munkamegfigyelés adott

szempontok alapján X






A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

5. Gépelemek-géptan tantárgy 104 óra/108 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A gépelemek-géptan tantárgy tanításának célja, a közlekedéstechnikai gyakorlatban szükséges készségek megszerzése, a gépészeti dokumentációk olvasásának, értelmezésének elősegítése.Az alapösszefüggések gyakorlatias alkalmazásával alakítson ki olyan szemléletet, amelyek segítségével képesek lesznek a tanulók alkatrészek terhelésének megállapítására, felhasználhatósági területeinek beazonosítására, az igénybevételeknek megfelelő karbantartási, üzemeltetési tapasztalatok megszerzésére. Alapozza meg, segítse elő a későbbi tanulmányok speciális ismereteinek elsajátításához, szükséges kötőelemeket, kötési és biztosítási módokat.A tantárgy feladata a műszaki életben előforduló alkatrészek, gépek, hajtásláncok felépítésének ismertetése. Járuljon hozzá a szakmában elfogadott és alkalmazott műszaki fogalmak helyes és szakszerű értelmezéséhez, tudatos alkalmazásához. Az elmélet és a gyakorlat koncentrációjának tantárgyi megteremtésével segítse kialakítani a tanulókban azt a készséget, hogy az ismereteket a gyakorlati munkában optimálisan hasznosítani tudja.


A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül is elsősorban a matematikára és a fizikára épül, valamint a

56

közlekedés technikai alapok modul tantárgyaival alkot szerves egységet.

MatematikaFizikaMűszaki rajz

Metszeti ábrázolásMéretmegadásJelképes ábrázolás

MechanikaStatikaSzilárdságtanKinematika

Technológiai alapismeretekSzereléstechnika

Közlekedéstechnikai gyakorlatokKötésekMegmunkálásSzerelés

5.3. Témakörök

5.3.1. Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások20 óra/20 óra

Bevezetés, a tantárgy tanulásának célja, témakörei, mértékegységek, szabványok.Kötések feladata, osztályozásuk.Szegecskötések, szegecsfajták.

Szegecsek anyaga, osztályozásuk.Szegecsek igénybevételei.Szegecskötések méretezése, kialakítása.Szegecskötések fajtái, szegecsek típusai alkalmazási területei.Szegecskötésekkel kapcsolatos szabványok.

Csavarok, csavarfajták.Csavarmenettel ellátott gépelemek.Csavarok feladata, fajtái.Csavarmenet modellek, menetprofilok csavarmenetek felosztása geometriai jellemzőik alapján.Erőhatások csavarkötésekben.Csavarok igénybevételei, anyagok megválasztási szempontjai.Csavarkötések méretezése.Meghúzási nyomatékok.Csavar és csavaranya biztosítások.Csavarokkal, csavarkötésekkel kapcsolatos szabványok

Mozgató orsók alkalmazása, szerkezeti kialakítása.Csapszegek, szegek és rögzítő elemek.

Helyzetbiztosítási elemek feladata, és követelményei.Csapszegek, szegek felosztása, igénybevételei.Csapszegek méretezése.

Ék és reteszkötések.

57

Forgó alkatrészek oldható kötőelemeinek, feladata, fajtái.Ékkötés jellemzői, alkalmazhatósági feltételei.Felületi minőség, tűrés, illesztés, lejtés számítása.Ékkötés méretezése.Reteszkötések gyakorlati megoldásai, méretezése.

Sajtolt és zsugorkötések.Kötések alkalmazási területe.Illesztés-technikai számítások.

5.3.2. Rugók és lengéscsillapítók 6 óra/6 óra

Rugók feladata, alkalmazási területük.Rugók anyaga és jellemzőik.Hajlításra terhelt rugók.Csavarásra terhelt rugók.Húzó és nyomórugók.Rugókarakterisztikák.Egyszerű lengőrendszer, lengések,rezgések káros következményei.Lengéscsillapítók feladata.Lengéscsillapítók csoportosítása, kialakítása, működésük.

5.3.3. Csövek és csőszerelvények. 10 óra/10 óra

Csövek anyaga, és gyártása.Csővezetékek felhasználási területei, és követelményrendszere.Csővezetékek méretezése.Különböző anyagú csővezetékeknél alkalmazott csőkötési eljárások.Csővezetékek idomai, felfüggesztései.Csőkiegyenlítők, zajcsökkentők kialakítása.Áramlást szabályozó szerelvények feladata, fajtái.Csapok, szelepek szerkezeti kialakítása, működésük.Nagynyomású tartályok feladata, szerkezeti kialakítása.Kisnyomású tartályok feladata, szerkezeti kialakítása.

5.3.4. Tengelyek 8 óra/8 óraTengelyek feladata, felosztása, szerkezeti kialakítása.Tengelyek igénybevételeinek meghatározása.Tengelyek méretezése.Hajlításra igénybevett tengelyek számítása lehajlásra.Csavarásra igénybevett tengelyek számítása.Csavaró nyomatékra igénybevett tengelyek számítása.Egyenszilárdság fogalma és kritériumai.Kritikus fordulatszám fogalma.Kifáradás fogalma, élettartam növelés lehetőségei.

5.3.5. Csapágyazások 12 óra/12 óraCsapágyazások feladata, kiválasztásának jellemző szempontjai.Siklócsapágyak felépítése, szerkezeti elemei, típusai.Siklócsapágyak anyagai.

58

Siklócsapágyak súrlódási viszonyai.Siklócsapágyak kenése, a csapágykenés hidrodinamikai elmélete.Siklócsapágyak méretezése.Gördülőcsapágyak felépítése, szerkezeti elemei, csoportosítása.Csapágyak csoportosítása a terhelés iránya szerint.Csapágyak csoportosítása a gördülőelemek kialakítása szerint.Elasztomer csapágyak.Csapágyak méretezése.Csapágyak illesztése beépítési megoldásai.Csapágyak tömítési és porvédelmi megoldásai.Csapágyakkal kapcsolatos szabványok.

5.3.6. Tengelykapcsolók 10 óra/10 óra

Tengelykapcsolók feladata, felosztása.Tengelykapcsolókkal szemben támasztott követelmények, jellemzőik.Merev tengelykapcsolók fajtái, működésük, szerkezeti kialakításuk.Kiegyenlítő tengelykapcsolók fajtái, működésük, szerkezeti kialakításuk.Rugalmas tengelykapcsolók fajtái, működésük, szerkezeti kialakításuk.Tengelykapcsolók felosztása kapcsolási mód szerint.Önműködő tengelykapcsolók.Szabadonfutók.

5.3.7. Fékek 6 óra/6 óra

Fékberendezések feladata elvi működése.Fékek rendeltetése (rögzítő, üzemi, automata, vészfék)Mechanikus elven működő súrlódó felületpárok szerkezeti

kialakításai.Fékek működtetésén megoldásai (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, elektromos rendszerek).Fékerők, féknyomatékok számítása.

5.3.8. Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok 32 óra/36 óra

Nyomaték, és teljesítmény átvitel megoldásai, szerkezeti kialakításuk.

DörzshajtásDörzshajtás súrlódási viszonyai.Dörzskerekek szerkezeti kialakítása.Végtelenített súrlódásos hajtások.Végtelenített hajtások előfeszítésének megoldásai.Szíjhajtások.Szíjhajtások súrlódási viszonyai.Szíjcsúszás hatása, és csökkentése.Lapos-,bőr és gumiszíj hajtás.

59

Ékszíjhajtás.Ékszíjak fajtái, szerkezeti kialakításuk, ékszíjtárcsák kialakítása.Ékszíjhajtás kiválasztása, méretezése.Fogasszíj-hajtás.Lánchajtások.Láncok és lánckerekek szerkezeti kialakítása.Lánchajtások jellemzői, alkalmazási területei.Fogaskerékhajtás feladata, csoportosítása.Fogaskerékhajtás alapfogalmai, alaptörvényei.Evolvensprofil származtatása, és kapcsolódása.Hengeres fogaskerékhajtások (elemi és kompenzált fogazat)Profileltolások felosztása.Ferde fogazat.Belső fogazat.Csavarkerékhajtás.Kúpos hajtások, kúpkerekek kapcsolódása.Fogaskerék hajtóművek osztályozása.Bolygóművek felépítése, működése.Csigahajtás szerkezeti kialakítása, csiga és csigakerék

kapcsolódása.Mechanizmusok fajtái, csoportosításuk.Kinematikai párok, szabadságfokok értelmezése.Karos mechanizmusok.Bütykös mechanizmusok.Fogazott mechanizmusok.Hajtóművek csoportosítása.Forgattyús hajtóművek felépítése, szerkezeti elemei.Dugattyú, hajtórúd, és forgattyús tengely kialakítása.Vezérlő mechanizmusok.Huzalos, bowdenes, teleflex kábeles vezérlések szerkezeti elemei.Tolórudas vezérlés szerkezeti elemei.


Multimédiás oktatóterem, lehetőség szerint szemléltetésre alkalmas alkatrészek, szerkezeti elemek, modellek bemutatása.

5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás


Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1. magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X X1.4. megbeszélés X

60

Sorszám





pontosítása)

egyéni

csoport

osztály

1.5. szemléltetés X1.6. házi feladat X





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret









felkészüléssel X











8. Vizsgálati tevékenységek

61




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

körében8.1. Tárgyminták azonosítása X



6. Technológiai alapismeretek tantárgy 136 óra / 144 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Alapozza meg, segítse elő a későbbi tanulmányok speciális ismereteinek elsajátítását, segítse a tanulók rendszerszemléletének mielőbbi kialakulását, a hagyományos, a műszaki gyakorlatban használt anyagok és technológiák megismerését, az új iránti érdeklődés felkeltését.A rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakításával a tanulók értsék meg az anyag kiválasztása, megmunkálása, igénybevétele, hőkezelése, üzemeltetése, karbantartása, és a felújítási mód megválasztása közti összefüggéseket.Járuljon hozzá a szakmában elfogadott és alkalmazott műszaki fogalmak helyes és szakszerű értelmezéséhez, tudatos alkalmazásához.A hagyományos és az aktuális javítási, karbantartási és megmunkálási eljárások alapos elsajátításával képesek legyenek a tanulók a későbbi, korszerűbb technológiai módszerek befogadására, alkalmazására.Az elmélet és a gyakorlat koncentrációjának tantárgyi megteremtésével segítse kialakítani a tanulókban azt a készséget, hogy az ismereteket a gyakorlati munkában optimálisan hasznosítani tudja.Az ismeretek elsajátításán keresztül alakuljon ki egy olyan motivációs bázis, amely elengedhetetlenül szükséges a szakmai igényességhez, a lelkiismeretes munkavégzéshez.A tanulók logikai készségének fejlesztésével alapozzon meg olyan, elsősorban munkahelyeken konvertálható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek lesznek a technikai, technológiai fejlődés várható kihívásainak megfelelni.

62

Alakítson ki a tanulókban kellő szakmai hivatástudatot, olyan kritikai szemléletet, mely a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükséges.


A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül is elsősorban a matematikára, a fizikára és a kémiára épül.A Matematika tantárgyból:

az algebrai műveleteka geometriai alapfogalmak és alapszerkesztésekaz elsőfokú egyenletek

A Fizika tantárgyból:a mozgásokés a dinamika alapjai témakörök épít.

A Kémia tantárgyból:atomok szerkezetefémek és vegyületeiknemfémes elemek és vegyületeikműanyagok

6.3. Témakörök

6.3.1. Alapfogalmak 12 óra/ 12 óraAlapfogalmak

gépészetben gyakorta használatos anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságainyersanyag, alapanyag, előgyártmány, segédanyag

Fémtani alapfogalmakfémek kristályrendszereiszínfémek kristályosodásának főbb jellemzői

kristályosodási sebesség- és képességpolikrisztallin dermedés,rácshibák, diszlokációa vas allotróp átalakulása lehűlési és hevítési görbéjével

ötvözet fogalma, az ötvözés módja, az ötvözetet alkotó fémek kapcsolataa kétalkotós ötvözettípusok lehűlési folyamatakétalkotós egyensúlyi diagram fogalma, lényegea lehűlési görbe felvételének módszerekétalkotós egyensúlyi diagram szerkesztését lehűlési görbékbőlkétalkotós egyensúlyi diagramok olvasási szabályaikét fém egyensúlyi diagramjai, ha a képződő szövetelem:

szilárd oldat, eutektikumszilárd oldat és eutektikum

az acél gyors hűtésekor bekövetkező változások, C-görbék

63

6.3.2. Fémes szerkezeti anyagok 12 óra/ 14 óra

nyersvasak és jellemző összetételükacélok csoportosítása, jelölése összetétel, tulajdonság és felhasználás szerintacélok szerkezeti elemek céljára

képlékeny alakításra alkalmas acélokautomata acélokbetonacéloksínacélokrugóacélokgolyóscsapágy acélokszelepacélokbevonatolt acélok

acélok szerkezetépítés céljáramelegen hengerelt acélokfinomszemcsés szerkezeti acélok

hőkezelési célú acélokfelületedzhető acéloknemesíthető acélokbetétben edzhető acéloknitridálható acélok

különleges tulajdonságú acélokmelegszilárd acélokhidegszívós acélok korrózióálló acélokhőálló acélok

szerszámacélokhidegalakító szerszámacélokmelegalakító szerszámacélokműanyag megmunkáló szerszámacélokgyors acélok

acélöntvényekötvözetlen acélöntvényekötvözött acélöntvények

öntöttvasaklemezgrafitos öntöttvasakgömbgrafitos öntöttvasakötvözött öntöttvasaktempervasak

alumínium tulajdonságai, a szennyező- és ötvöző anyagok hatása, az alumíniumötvözetek csoportosításának alapja, felhasználási területükréz tulajdonságai, előállítása, ötvözetei, felhasználási területeión és az ólom tulajdonságai, ötvözetei, jellemző felhasználási területei

6.3.3. Nemfémes szerkezeti anyagok 12 óra/ 12 óra

műanyag fogalma

64

műanyagok előnyös és hátrányos tulajdonságaiműanyagok fő csoportjai és legjellemzőbb tulajdonságai

termoplasztokduroplasztokelasztomerekegyéb nemfémes anyagokkerámiákkompozit anyagoküvegfapapírtextilanyagokbőrkenőanyagok

6.3.4. Öntészet, melegalakítások, hőkezelések 18 óra/ 18 óra

Öntészetaz öntés célja, jelentőségeaz öntészet munkafolyamatai

formakészítésolvasztás, öntésöntvénytisztítás, kikészítés

homokformázásprecíziós öntésállandó formába öntések

gravitációs öntés,nyomásos öntés,a centrifugál öntés

Képlékeny melegalakításokcsoportosításuk

kovácsolássajtoláshengerlés

egyéb melegalakító eljárásokszabadon alakító kovácsolás szerszámai, műveleteisüllyesztékes kovácsoláshengerlés berendezése, anyagai, technológiájasajtolás berendezései, anyagai, technológiája

Hőkezelésekhőkezelések csoportosítása, műveleteihőkezelő berendezésekacél hőkezelése

keményítő hőkezelésekegyneműsítő izzításokszívósságfokozó hőkezelésekkérgesítő eljárásoknitridálásötvöző hőkezelések

65

öntöttvas hőkezeléseszürkeöntvények hőkezelésefehéröntvények hőkezelése

ötvöző anyagok befolyása az anyag hőkezelhetőségi tulajdonságairadekarbonizációs jelenség hatásaialumínium és ötvözeteinek hőkezelése

6.3.5. Kötések 12 óra/ 14 óra

Hegesztéshegeszthetőség fogalmahegesztő eljárások csoportosítása

bevont elektródás ívhegesztésfogyó elektródás, semleges védőgázos ívhegesztésfogyó elektródás, aktív védőgázos ívhegesztésvolframelektródás, semleges védőgázos ívhegesztés

lánghegesztés és lángvágás technológiájaegyéb ömlesztő hegesztő eljárások

fedettívű hegesztésplazmahegesztéselektronsugaras hegesztéslézersugaras hegesztésaluminotermikus hegesztés

ellenállás hegesztésekponthegesztésvonalhegesztésdudorhegesztéstompahegesztésfólia- és iker fóliahegesztéssajtoló hegesztési eljárásokacél- és vasöntvények hegesztése

alumínium- és ötvözetei hegesztéseréz- és ötvözetei hegesztéseműanyaghegesztő eljárásoka hegesztés előkészítő- és utólagos munkálataihegesztési hibák

Forrasztásforrasztás meghatározása, technológiájaforraszanyag fogalma, megválasztásának szempontjaiforrasztási technológiák csoportosítása a forrasztás hőmérséklete szerintfolyasztószer feladata, jellemző tulajdonságaiforrasztópákával végzett forrasztő eljárásoklángforrasztási eljárások

Fémragasztása fémragasztás célja, alkalmazási területeiragasztóanyagoka ragasztás technológiája

66

különféle anyagok ragasztása

6.3.6. Forgács nélküli hideg alakítások 6 óra/ 8 óra

forgács nélküli hidegalakítások jelentősége és gazdaságosságahidegalakító műveletek

vágásdaraboláskivágás, lyukasztáshajlításmélyhúzás

térfogatalakításokhidegzömítéshidegfolyatás

6.3.7. Forgácsolás 12 óra/ 12 óra

Térfogat csökkentéses javítások, forgácsolásforgácsolás elmélete

forgácsképződésforgácsoló szerszámok élgeometriájaforgácsolási erőforgácsolás közbeni hőképződésszerszámkopás és élettartam

forgácsolási technológiákesztergálásfúrás, furatbővítésgyalulás, vésésüregelés, alakhúzásmarásfűrészelésabrazív megmunkálásokmenetmegmunkálásokfogazásokkülönleges anyagleválasztási technológiák

szikraforgácsoláselektrokémiai megmunkálásokultrahangos forgácsolásplazmasugaras megmunkálásoklézeres megmunkálások

6.3.8. Felújítási technológiák 10 óra/ 10 óra

Térfogat növeléses alkatrész felújítási technológiákfelrakó hegesztési eljárásokfémszórás

fémszórás lánggalnagyfrekvenciás fémszórásfémszórás gyakorlati alkalmazási területei

67

galvanizálásoknikkelezéskrómozáskadmiumozásfoszfátozás

műanyagozásbevonások technológiáilángszórásos műanyagozáslebegtetett poros műanyagozásgázégő nélküli porszórásbemártásos eljárás

fémkitteléshárom alkotós gyantás fémkittelésfémkittelés műgyanta kittekkelpoliészter bázisú fémgyanta kittelés

6.3.9. Anyag és hibakereső vizsgálatok 22 óra/ 24 óra

Anyagvizsgálatokanyagvizsgálati módszerek felosztásaszakítóvizsgálatok

elvepróbatest alakja, méreteszakítógép szerkezeti felépítéseszakítóvizsgálattal meghatározható anyagi jellemzőkszakítóvizsgálat magas hőmérsékletenszakítóvizsgálat hűtött állapotban

keménységmérésekBrinell-keménységmérésVickers-féle keménységmérésRockwell-féle keménységmérésDinamikus keménységmérési módszerek

törésmechanikai vizsgálatokütve hajlító vizsgálatok

fárasztó vizsgálatokfárasztóvizsgálat forgó- hajtogatássalfárasztóvizsgálat húzás – nyomássalfárasztóvizsgálat hajlítássalfárasztóvizsgálat csavarással

nyíró vizsgálatnyomó vizsgálathideg alakíthatósági vizsgálatok

hajlító próbákmélyhúzhatósági próbákhajtogató próbákcsavaró vizsgálatcsövek vizsgálatai

melegalakíthatósági vizsgálatokduzzasztási próba

68

hajlító próbaönthetőségi próbavéglap edzhetőségi próbahegeszthetőségi próba

Hibakereső vizsgálatok szemrevételezéses vizsgálatokpenetrációs vizsgálatokmágneses repedésvizsgálatokörvényáramos vizsgálatokultrahangos vizsgálatokradiológiai vizsgálatokizotópos vizsgálatokfüstgázelemző vizsgálatok

füstgáz elemzési módszerekQrsat- módszerinfravörös abszorpciós módszerelektrokémiai elven működő módszerek

6.3.10. Szereléstechnika 20 óra/ 20 óraszerelési alapfogalmak

gépipari szerelésszerelési méretláncoka teljes cserélhetőség módszere,a részleges cserélhetőség módszere,a kiválasztás vagy válogatás módszere,az utólagos illesztés módszere,a beszabályozás vagy mozgó kiegyenlítés módszere

szerelési rendszereka munkadarabok mozgási módja,a szerelés térbeli elrendezése,a szakosítás mértéke,a szerelés ütemessége,a szerelés szervezése, szerelés és alkatrészgyártás összefüggésea szerelés dokumentációja

Alkatrészek tisztítása a tisztítás fontossága, alkalmazásaalkatrészekre tapadó szennyeződések osztályozása

vegyi összetételük (szerves, szervetlen, zsíros, lúgos, semleges)halmazállapotuk (szilárd, cseppfolyós)eredetük (az érintkező munkaközeg lerakódásai, korrózió, felületre való tapadásuk mértéke alapján (por, hámló festékréteg) is

a tisztítás fizikai és kémiai alapjaia tisztítás leggyakoribb módszerei

69

fizikai tisztítás módszerei:lángsugaras tisztításoldószeres mosásgőzsugár-tisztítás

kémiai tisztítási módszerek:festék lemaratáspácoláslúgos tisztításoksavas tisztítások

mechanikai tisztítási módszerek:tisztítás kézi, vagy gépi kefével, csiszolásszemcseszórásfolyadéksugaras tisztítás

alkatrész tisztító berendezések

1.2.3.4.5.6.

6.1.6.2.6.3.6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)



Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. házi feladat x


Sor-szám

Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység


módok)


lebontása,

70

pontosítása)

Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret







2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Tesztfeladat megoldása x3. Képi információk körében

3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajz készítése leírásból x3.3. Rajz készítés tárgyról x3.4. Rajz kiegészítés x3.5. Rajz elemzés, hibakeresés x










8.1. Technológiai próbák végzése x8.2. Technológiai minták elemzése x


7. Elektrotechnika-elektronika tantárgy 136 óra/ 144 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

71


Fejlessze a tanulók logikai készségét, alapozza meg a szakmai tantárgyak feldolgozását, fejlessze a tanulók számolási készségét, biztonságát és a nagyságrendi érzék kialakulását, alapozza meg a tanulók villamossággal és elektronikával kapcsolatos szakmai ismereteit


Matematika: aritmetikai, algebrai és geometriai ismeretekFizika: anyagismereti, mechanikai, termodinamikai, optikai, hullámtani ismeretek

7.3. Témakörök 7.3.1. Villamos alapfogalmak 22 óra/

22 óraVillamos alapfogalmak

elektronelméletAz elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete.

statikus elektromosság és elektromos vezetésStatikus elektromosság és az elektrosztatikus töltések eloszlása. A vonzás és taszítás elektrosztatikus törvényei. A töltés egységei, Coulomb-törvény. Elektromos vezetés szilárd anyagokban, gázokban és vákuumban.

elektromosságtani fogalmakAz alábbi fogalmak, mértékegységeik és a rájuk ható tényezők: feszültségkülönbség, elektromotoros erő, feszültség, áramerősség, ellenállás, vezetés, töltés, egyezményes folyásirány, elektronok áramlása.

elektromos áram keltéseFeszültség keltése az alábbi módszerekkel: fény, hő, súrlódás, nyomás, kémiai folyamatok.

Villamos áram hatásaiHőhatás

ellenállások melegedése, fajhő, hőmennyiség, felhasználás.

Vegyi hatáselektrolízis, Faraday-törvény, elektrokémiai korrózió, korrózió-védelem.

Élettani hatásfogalma, áram hatása ideg és izom rendszerre.

MágnesességIdőben állandó mágneses terek

A mágnesesség elmélete. Mágnesek tulajdonságai. A Föld mágneses terében felfüggesztett mágnes viselkedése.

72

Mágnesezés és demagnetizálás. Mágneses árnyékolás. Mágneses anyagok különböző fajtái. Elektromágnesek felépítése és működési elve. Jobbkéz-szabály áramvezető körüli mágneses tér meghatározására. Mágneses fluxus, térerősség, mágneses indukció, gerjesztés, permeabilitás. Mágnesezési hiszterézis-görbe, remanencia, koercitív erő, telítési pont.

Időben változó mágneses terekFaraday-törvény. Lenz-törvény és a polaritást meghatározó szabályok. Mozgási indukció. Nyugalmi indukció. Önindukció, tekercs önindukciós tényezője. Kölcsönös indukció, tekercsek kölcsönös indukciós tényezője. Örvényáram.

7.3.2. Egyenfeszültségű áramkörök 16 óra /16 óra

egyenfeszültség forrásokPrimer elemek és szekunder elemek (akkumulátorok) fajtái, felépítésük, kémiai folyamataik, jellemzőik. Sorba és párhuzamosan kötött cellák. Belső ellenállás és hatása a telepre. Termoelemek felépítése, anyagai, működése és jellemzői. Fotocellák, fényelem felépítése, működése és jellemzői.

villamos törvényszerűségekOhm-törvény, Kirchoff első és második törvénye. Az ellenállás, feszültség és áramerősség kiszámítása a fenti törvények segítségével. Ideális és valós feszültség források, belső ellenállás, üresjárási feszültség, kapocs feszültség. Feszültség forrás helyettesítő kapcsolások, Thevenin, Norton helyettesítő kép. Üzemállapotok, üresjárás, terhelés, rövidzárás. Kapcsolások, soros, párhuzamos, vegyes jellemzői.

ellenállásEllenállás és az azt befolyásoló tényezők. Fajlagos ellenállás. Ellenállások színkódolása, értékei és tűrései, szokásos értékei, névleges teljesítménye wattban. Soros és párhuzamos ellenállások. Az összes ellenállás kiszámítása soros, párhuzamos és soros-párhuzamos kapcsolásoknál. Potenciométerek és szabályozó ellenállások működése és alkalmazása. Wheatstone-hidak működése. Pozitív és a negatív hőmérsékleti együttható. Termisztorok (NTK, PTK), feszültségfüggő ellenállások.

villamos teljesítmény és munkaVillamos teljesítmény és munka fogalma, mértékegysége és meghatározása az áramkör adataiból. A teljesítmény mérésének módja. A hatásfok, villamos készülékek jellemző hatásfoka. Az ellenállások terhelhetősége.

kapacitás-kondenzátorKondenzátorok működése és funkciója. Lemezek feltöltődési felületét meghatározó tényezők, lemezek közötti távolság,

73

lemezek száma, dielektrikum és dielektromos állandó, üzemi feszültség, névleges feszültség. Kondenzátor-fajták, felépítés és funkció. Kondenzátorok színkódolása. Kapacitás- és feszültség-számítások soros és párhuzamos áramköröknél. Kondenzátor exponenciális feltöltődése és kisülése, időállandók. Kondenzátorok vizsgálata.

7.3.3. Váltakozó áramú áramkörök 12 óra/ 12 óra

váltakozó áram elmélete:Szinusz-hullám: fázisszög, periódusidő, frekvencia, körfrekvencia. A feszültség pillanatnyi, átlag-, négyzetes közép, csúcs- és csúcstól csúcsig mért értékei és ezek kiszámítása a feszültséggel, áramerősséggel. Egyfázis- /háromfázis előállítása jellemzői. Váltakozó áramú teljesítmények, hatásos, meddő, látszólagos teljesítmény egy- és háromfázis esetén. Váltóáramú munkavégzés, hatásfok. Háromszög- és négyszöghullámok.

Ohmos (R), kapacitív (C) és induktív (L) áramkörök:A feszültség és az áramerősség fázisviszonya L-, C- és R-áramkörökben, párhuzamos, soros és soros-párhuzamos kapcsolásnál. Teljesítmény-leadás L-, C- és R-áramkörökben. Eredő impedancia, fázisszög, teljesítménytényező, feszültség és áramerősség számítása. Hatásos, látszólagos és meddő teljesítmény számítása. Rezgőkör

7.3.4. Villamosgépek 14 óra/ 14 óratranszformátorok

Transzformátorok felépítése és működése; Transzformátor-veszteségek és leküzdésük módszerei; Transzformátor működése terhelés mellett és terhelés nélkül; Teljesítmény átvitel, hatásfok, polaritás-jelölések; Vonali és fázisfeszültségek és áramok számítása; Teljesítmény-számítás háromfázisú rendszereknél; Primer és szekunder áram, feszültség, tekercsszám viszony, teljesítmény, hatásfok; Feszültségváltó

egyenáramú forgógépekA motor és a generátor alapelve. Egyenáramú generátor alkotórészeinek felépítése és célja. Egyenáramú generátorok működése és azok a tényezők, amelyek a teljesítményt és az áramot befolyásolják az egyenáramú generátorokban. Egyenáramú motorok működése és azok a tényezők, amelyek az egyenáramú motorok teljesítményét, forgatónyomatékát, fordulatszámát és forgásirányát befolyásolják. Külső, soros, mellékáramköri és vegyes gerjesztésű motorok; Indítógenerátorok felépítése.

váltóáramú forgógépekváltakozó áramú generátorok

Tekercs forgása mágneses erőtérben és a keletkező hullámforma. Szinkron generátor. Forgó armatúrás és forgó mágneses mezős váltakozó áramú generátorok

74

működésmódja és felépítése. Egyfázisú, kétfázisú és háromfázisú generátorok. Háromfázisú csillag- és delta-kapcsolások előnyei és alkalmazása. Állandó mágneses generátorok

váltakozó áramú motorokEgy- és többfázisú váltakozó áramú szinkronmotorok és aszinkron motorok felépítése, működési elvei és jellemzői. A fordulatszám és a forgásirány ellenőrzésének módszerei. Forgó mágneses mező létrehozásának módszerei: kondenzátor, induktor, árnyékolt vagy osztott pólus.

7.3.5. Szűrő áramkörök és póluselmélet 8 óra/ 8 óra

Szűrő áramkörökAlul áteresztő, felül áteresztő, sáváteresztő, sávzáró szűrők működésmódja, jellemzői, alkalmazása és használata.

Kétpólus, négypólus elméletKétpólus helyettesítés: aktív és passzív kétpólusok helyettesítése.Négypólus helyettesítés: impedancia, admitancia és hibrid paraméteres helyettesítés.

7.3.6. Félvezetők és alkalmazásuk 22 óra/ 26 óra

DiódákAnyagok, elektronkonfiguráció, elektromos tulajdonságok. P és N típusú anyagok: a szennyezések hatása a vezetésre, többségi / kisebbségi töltéshordózókra. PN-átmenet félvezetőkben. Potenciál kialakulása PN-átmeneteknél előfeszültség nélkül, nyitó és záró irányú előfeszültség mellett. Egyenirányító diódák fő jellemzői és alkalmazása. Sorba és párhuzamosan kapcsolt diódák. Vezérelt egyenirányítók (tirisztorok), Világító diódák (LED), fotódiódák, Zener dióda, Shottky-dióda. Feszültségfüggő ellenállások (varisztorok). Ezek alkalmazása. Diódák jelölései. Diódák működésének ellenőrzése.

TranzisztorokPNP és NPN tranzisztorok felépítése működése és jellemzői. Térvezérlésű tranzisztorok felépítése működése és jellemzői. Tranzisztorok alkalmazása: erősítő-osztályok (A, B, C). Egyszerű áramkörök: erősítő, kapcsoló és stabilizáló. Többfokozatú áramkörök: kaszkádkapcsolású, ellenütemű erősítők, oszcillátorok, multivibrátorok, jelformáló áramkörök.

Integrált áramkörökanalóg integrált áramkörök

Megjelenési formái, felépítése, jellemzői. Műveleti erősítő jelölése, felépítése, jellemzői. Műveleti erősítős kapcsolások: invertáló, nem invertáló erősítő, integráló,

75

differenciáló áramkör, oszcillátor, multivibrátor kapcsolások.

digitális integrált áramkörökMegjelenési formák, felépítés, jellemzők, jelölésmód.

nyomtatott áramkörökFelépítése, jellemzői, felhasználása.

7.3.7. Száloptika, elektronikus kijelzők 6 óra/ 10 óra

száloptikaFénnyel kapcsolatos alaptörvények. Optikai adók, közvetítő közegek (optikai szálak) optikai vevők működése, jellemzői.

katódsugárcsőves kijelző (CRT)Felépítés, működés, jellemzők.

világító diódás kijelző (LED)Felépítés (kialakítás), működés, jellemzők.

folyadék kristályos kijelző (LCD)Fajták, felépítés (kialakítás), működés, jellemzők.

plazma kijelzőFelépítés (kialakítás), működés, jellemzők.

7.3.8. Digitális áramkörök 36 óra/ 36 óra

Digitális technika alapjaiszámrendszerek

Bináris, oktális, decimális, hexadecimális számrendszerek. Műveletek számrendszerekben. Átváltás számrendszerek között.

kód rendszerekNumerikus kódok, karakteres kódok.

logikai algebraLogikai változó, alapműveletek, logikai függvények. Boole algebra. Logikai függvények egyszerűsítése. Carnaught-tábla.

Digitális áramkörökkombinációs hálózatok

Digitális kapu áramkörök alap fajtái, jellemzőik és felhasználása logikai függvények megvalósítására.

sorrendi hálózatokDigitális tároló áramkörök alap fajtái, jellemzőik és felhasználása számlálók, léptető áramkörök megvalósításához.

multiplexerek, demultiplexerekKódoló, dekodoló áramkörök megvalósítása kapu és speciális áramkörökből.

analóg-digitál (A/D), digitál-analóg (D/A) átalakítókPasszív és aktív elemek felhasználása, közvetett és közvetlen átalakítók, pillanatérték és átlag érték átalakítók. Súlyozott ellenállás hálózat, műveleti erősítős

76

D/A. Kompenzációs, feszültség-idő átalakítós, kettős meredekségű A/D.

Számítógépek alapvető felépítése, működésedigitális számítógép felépítése

Neumann-elv, BUS rendszerek.mikroprocesszorok

Felépítése, kiviteli formák, jellemzők, működés alapjaimemóriák

ROM, EROM, EPROM, RAM. Kiviteli formák, jellemzők, működés.

illesztő egységekPCI, SATA, IDE, USB.

perifériákBe- és kimeneti egységek. Adattárolás (FDD, HDD, SDD, CD, DVD, Blueray, Pendrive, memória kártya), adatmegjelenítés (grafikus kártya, nyomtató), egér, billentyűzet.


Multimédiás tanterem.

7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák


Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1. magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. házi feladat X





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret


77




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret








felkészüléssel X


3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X X3.2. Rajz elemzés, hibakeresés X X













78


Közlekedéstechnikai gyakorlatokmegnevezésű



80

A 10417-12 azonosító számú Közlekedéstechnikai gyakorlatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok



Mér

és é

s el

őraj

zolá

s

Meg

mun

kálá

s I.

Köt

ések

Meg

mun

kálá

s II

.

Anya

gviz

sgál

atok

Szer

elés

Villa

mos

mér

éste

chni

kai a

lapi

smer

etek

Egy

enár

amú

villa

mos

ala

pmér

ések

Válta

kozó

áram

ú vi

llam

os a

lapm

érés

ek

I. Válta

kozó

áram

ú vi

llam

os a

lapm

érés

ek

II.

FELADATOKGépipari alapméréseket végez x x x x xAlak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel x x x x

Anyagvizsgálatokat végez x x xVillamos méréseket végez analóg és digitális műszerekkel x x x xAlakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal x xAlakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal x xKéplékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel x x

Darabol kézi és gépi műveletekkel x xAlakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal x x

Szerelési műveleteket végez xOldható és nem oldható kötéseket készít x xElektromos vezetékeket, csatlakozókat szerel x x x x xÁramköröket készít kapcsolási rajz alapján x x xElőkészíti a feladat végrehajtásához szükséges anyagokat, szerszámokat x x x x x x x xEllenőrzi az alkalmazott gépek, berendezések működőképességét x x x x x x x x x xAlkalmazza a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírásokat x x x x x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEKMechanikai mérőműszerek kezelése x x x x xMechanikai mérőműszerek felhasználási területe x x x x x

Anyagvizsgálati eszközök xAnalóg műszerek kezelésének és x x x x

81

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok



Mér

és é

s el

őraj

zolá

s

Meg

mun

kálá

s I.

Köt

ések

Meg

mun

kálá

s II

.

Anya

gviz

sgál

atok

Szer

elés

Villa

mos

mér

éste

chni

kai a

lapi

smer

etek

Egy

enár

amú

villa

mos

ala

pmér

ések

Válta

kozó

áram

ú vi

llam

os a

lapm

érés

ek

I. Válta

kozó

áram

ú vi

llam

os a

lapm

érés

ek

II.

pontosságának ismereteDigitális műszerek kezelésének, felbontóképességének és pontosságának ismerete

x x x x

Kézi forgácsoló szerszámok alkalmazása x xForgácsoló és daraboló gépek kezelése x xSzerelő szerszámok, készülékek alkalmazása x xHegesztő, forrasztó szerszámok, berendezések kezelése xGépüzemeltetés, anyagmozgatás, emelőgépek munkabiztonsági szabályai x x xMunkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKMechanikai mérések végrehajtása x x x x x xVillamos mérések végrehajtása x x xKülönböző anyagok megmunkálása x x xGépelemek, gépek szerelése x x xÁramkörök készítése x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKMozgáskoordináció x x x x x x x xPrecizitás x x x x x x x x xMegbízhatóság x x x x x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKSegítőkészség x x x x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x x x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁKRendszerező képesség x x x x x x x x x xTervezés x x x x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x x x x x

82

8. Karbantartási gyakorlatok tantárgy 280 óra/ 360 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A szakmai gyakorlati képzés célja az, hogy a tanulókat az adott szakmában felkészítse az önálló, megfelelő minőségű munkavégzésre. A szakmai gyakorlat tanítása során fel kell eleveníteni az adott tevékenység elvégzéséhez kapcsolódó elméleti ismereteket is. A tanulók tudatos, nem csak utánzáson alapuló tevékenységéhez szükség van arra, hogy a munkavégzés elméleti alapjaival is tisztában legyenek. Ez lehetővé teszi azt, hogy a feladatot más-más körülmények között is végre tudják hajtani. A képzés végére a tanulónak el kell érni, hogy mind a minőség, mind a mennyiség terén olyan teljesítményt nyújtson, mint a frissen végzett szakmunkás szintje.Alapozó tárgyként alakítsa ki a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességet, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzést, fejlessze a számítási feladatok, szerkesztések, méretezések algoritmusát és a problémamegoldó készséget.A gyakorlati képzés céljait figyelembe véve a gyakorlati képzés feladata, hogy sajátíttassa el a szakma legfontosabb gyakorlati ismereteit az önálló munkavégzéshez szükséges szinten, biztosítsa a munkavégzés minőségének állandó javulását, és a munkavégzés időszükségletének fokozatos csökkenését. A tananyag tartalma olyan legyen, hogy fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, a módszeres hibakeresés képességét. A munkafeladatok értékelése segítse, illetve fejlessze a tanulók önismeretét, önértékelő képességét. A tanulók szakma iránti érdeklődésének felkeltése elsősorban a szakma jellegzetes termékeinek, munkaműveleteinek bemutatása révén érhető el.A gyakorlati képzés során alapvetően három tananyag-feldolgozási eljárás kerül alkalmazásra: a tárgyi eljárás, a műveleti eljárás és a műveleti komplex eljárás.


A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tárgyak közül a matematikára és a fizika tantárgyra épül (geometriai alapfogalmak és alapszerkesztések, erő, alakváltozás).A gyakorlati képzés szorosan kapcsolódik a 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok modul tantárgyaihoz:

műszaki rajzmechanikagépelemek-géptantechnológiai alapismeretekelektrotechnika-elektronika

8.3. Témakörök

83

8.3.1. Mérés és előrajzolás (ögy) 24 óra/ 30 óra

A munkahely és környezetemunkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatása tanműhely bemutatásaaz oktatási kabinet rendjének ismertetésetisztségviselők megválasztása

Mérés és ellenőrzésa mérés és ellenőrzés céljaegyszerűbb mérő- és ellenőrzőeszközök felosztásamértékrendszerek, mértékegységekállítható és nem állítható mérőeszközökmérés tolómércévelmérés mozgószáras szögmérővelellenőrzőeszközök csoportosítása és használatukmérés és ellenőrzés összetett munkadarabokon

Bonyolultabb mérő- és ellenőrző eszközökfelosztásukmérés mikrométerrelmérés mérőórávalmérés egyetemes szögmérővelellenőrzőeszközökidomszerek

Előrajzolás síkbanelőrajzolás célja, műveleti sorrendjeelőkészítéselőrajzoláselőrajzolásnál előforduló szerkesztésekpontozásellenőrzéselőrajzolási feladatok

Térbeli előrajzolásszerszámai, segédeszközeibázisfelület megválasztásatérbeli előrajzolás szabályaitérbeli előrajzolási feladat

8.3.2. Megmunkálás I. (ögy) 48 óra/ 62 óra

A kalapács használata, a nyújtásképlékenység, képlékeny alakításrugalmas és maradó alakváltozáskézikalapácsok, a kalapács használatanyújtásegyenes- és íveltnyújtási feladatbaleseti veszélyek

Egyengetésaz egyengetés céljaidomvasak, csövek és lemezek egyengetése

84

baleseti veszélyekHajlítás

a hajlítás célja, elméletelemezek és rúdanyagok hajlításaaz idomacélok és csövek hajlításaa hajlított alkatrész kiterített méretének kiszámításabaleseti veszélyekhajlítási feladat

Vágás, harapás, faragás, vésésa vágás és harapás célja, a vágó kialakításavágás, harapás, faragás és vésésbaleseti veszélyekvágási, harapási, faragási és vésési feladatok

Nyírása nyírás célja, elméletenyírás kézi lemezollóvalnyírás emelőkaros gépiollóvalnyírás közben betartandó szabályokbaleseti veszélyeknyírási feladatok

Lyukasztáslyukasztás célja, elvekézi lemezlyukasztáslyukasztás géppelkülönböző lyukasztószerszámokbaleseti veszélyeklyukasztási feladat

Fűrészelésfűrészelés céljaa fűrészlap élkiképzése és befogásakülönböző fémfűrészekkézi fűrészelésgépi fűrészelésbaleseti veszélyekfűrészelési gyakorlat

Reszelésreszelés céljaa reszelő fogazata és fajtáia reszelők kiválasztása és megóvásaa reszelés folyamataa reszelés gépesítésebaleseti veszélyekreszelési feladat

Fúrás és süllyesztésa fúrás és a süllyesztés céljafúrószerszámokforgácsolás alapfogalmaia fúrógépek és a fúróeszközökcsigafúró köszörülésebaleseti veszélyek furatmegmunkálás közben

85

Kézi menetvágása kézi menetvágás céljaa csavar, mint gépelem

a csavarvonal keletkezése, az önzárás fogalmatöbb-bekezdésű menetekmenetrendszerek, menetelemekjobb- és balmenetmenetszelvények (profilok)

különböző csavar- és csavaranyafajtákkézi menetfúrás

menetfúróka menetfúró részeia kézi menetfúrás gyakorlataa menetfúrás munkaszabályai

külső csavarmenetek vágásamenetmetszőmenetmetszés gyakorlataa külső menetvágás munkaszabályai

csavarmenetek gépi megmunkálásabaleseti veszélyek kézi menetvágás közben

8.3.3. Kötések (ögy) 72 óra/ 92 óra

Szegecselésa szegecselés céljaszegecskötésekszegecsek igénybevételea szegecs méreteinek meghatározásaa szegecselés szerszámai és műveletegépi szegecselésbaleseti veszélyek szegecselés közbenösszetett szegecselési feladat

Csavarozása csavarkötések szerelésének céljaa csavarkötések fajtái és rendeltetésüka csavarkötések szerelésének szerszámai és munkaszabályaicsavarbiztosításokbaleseti veszélyek csavarozás közben

Csapszegek és csapszegkötésekKúpos kötésZsugorkötésÉk és ékkötésRetesz és reteszkötésLágyforrasztás

a forrasztás célja és fajtáiforrasztó kéziszerszámoka forrasztás előkészítése

a forrasztópáka előkészítéseforraszok

86

forrasztó segédanyagoka lágyforrasztás munkaszabályaibaleseti veszélyek lágyforrasztás közben

Fémragasztása fémragasztás jelentősége, ragasztóanyagoka ragasztott kötések alkalmazásaa ragasztás folyamata, a ragasztandó felületek előkezelésea ragasztásbaleseti veszélyek ragasztás közben

Keményforrasztása keményforrasztás célja, folyamata és segédanyagaia munkadarabok előkészítése keményforrasztáshoza forraszanyag megolvasztásaa munkadarabok utókezelésea keményforrasztás munkaszabályaibaleseti veszélyek keményforrasztás közben

Gázhegesztésa hegesztés célja és alkalmazási területehegesztőgázoka gázhegesztés berendezései, szerelvényei, segédanyagaivarratfajtáka gázhegesztés munkafolyamatai, hegesztési módszereka gázpalackok kezelése, tárolása, szállításabaleseti veszélyek gázhegesztés közben

Ívhegesztésaz ívhegesztés alkalmazási területea villamos ív és hőhatásaaz ívhegesztés gépei, felszerelései, segédeszközeiaz ívhegesztés folyamata

bevont elektródás ívhegesztésfogyóelektródás ívhegesztés (MIG-MAG)argon védőgázas volfrámelektródás ívhegesztés (AWI)

ívhegesztéskor előforduló hibákbaleseti veszélyek ívhegesztés közbenívhegesztési feladatok

8.3.4. Megmunkálás II. (ögy) 48 óra/ 62 óra

Hántolása hántolás és a csiszolás céljakézi hántolószerszámoka hántolást ellenőrző eszközöka hántolás munkaszabályaia hántolók élezésecsiszolásbaleseti veszélyek hántolás és csiszolás közbenhántolási és csiszolási feladat

Kovácsolás és hőkezelésa kovácsolás és hőkezelés célja

87

a kovácsolás berendezései és szerszámaia kovácsolás alapműveleteihőkezelés: edzés, megeresztés, lágyításbaleseti veszélyek kovácsolás és hőkezelés közben

Szerszámélezés, köszörülésa szerszámélezés célja, a köszörűgép jellemzőiköszörűkorongok jellemzőiszerszámok hűtéseköszörülés menetekülönböző szerszámok köszörülésebaleseti veszélyek köszörülés közben

Dörzsölés (dörzsárazás)a dörzsölés célja, a dörzsár fajtái és kialakításaa dörzsölés munkaszabályaibaleseti veszélyek dörzsölés közben

Esztergálásaz esztergálás céljaaz esztergagép és főbb részeia forgácsolás alapfogalmaiesztergakésekaz esztergakés és a munkadarab befogásaaz esztergagép kezelése és beállításaegyszerűbb esztergálási műveletekesztergálási feladatbaleseti veszélyek esztergálás közben

Marása marás és a gyalulás célja és alkalmazási területemarógépek és marószerszámoka marószerszámok és a munkadarabok befogásaa munkadarab be-, illetve felfogásaa marási művelet technológiai folyamatabaleseti veszélyek marás közben

Gyalulásgyalugépek és gyalukéseka gyalukés és a munkadarab befogásaa gyalulási művelet folyamatabaleseti veszélyek gyalulás közben

8.3.5. Anyagvizsgálatok (ögy) 24 óra/ 30 óra

Szerkezeti anyagok csoportosításaszerkezeti anyagok tulajdonságaivasfémekszínes-, könnyű- és nehézfémekműanyagok

Technológiai próbákkovácsolhatóság (lapítási próba)mélyhúzhatósági próbatechnológiai hajlítópróba

88

csőtágítási próbacsőperemezési próbaszikrapróbareszelési próbahegesztési varrat hajlító vizsgálata

Szakítóvizsgálatszerkezeti fémek vizsgálatafogalmak

próbatestek alakjahúzóerő és megnyúlásszakítófeszültségnyúlásteljes nyúlásrugalmassági nyúlásmaradandó nyúlásrugalmas nyúlásképlékeny alakváltozás

a szakítódiagram (feszültség – nyúlás diagram)arányossági határHooke-törvényrugalmassági határfolyáshatárszakítószilárdságszakítási nyúlás

egyéb anyagvizsgálati kísérletekKeménységmérés

statikus keménységmérésdinamikus keménységmérésBrinell-féle keménységmérés HBVickers-féle keménységmérés HVRockwell-féle keménységmérés HR (HRA, HRC, HRB, HRF)egyéb keménységmérési eljárások

Roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerekmágneses repedésvizsgálatultrahangos vizsgálatfelületi hajszálrepedésvizsgálat a Met-L-Check eljárássalanyagvizsgálat röntgen vagy gamma sugarakkalegyéb anyagvizsgálati módszerek

8.3.6. Szerelés (ögy) 64 óra/ 84 óra

Kötőelemek szerelésekötőelemek szerelésének szabályaiszerelési gyakorlat

Csapágyak szerelésecsapágyak szerelésének szabályaiszerelési gyakorlat

Fogaskerekek szerelésefogaskerekek szerelésének szabályai

89

szerelési gyakorlatCsőkötések szerelése

csőkötések szerelésének szabályaiszerelési gyakorlat

Dugattyús motor szerelésedugattyús motorok szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Forgattyús hajtómű szereléseforgattyús hajtómű szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Lánc- és szíjhajtás szereléselánc- és szíjhajtás szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Tengelykapcsolók szerelésetengelykapcsolók szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Hajtóművek szerelésehajtóművek szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Futóművek szerelésefutóművek szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Fékek szerelésefékek szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat

Kormányzási rendszerek szerelésekormányzási rendszerek szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezés

90

összeszerelésszerelési gyakorlat




Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. projekt X1.7. házi feladat X





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret








1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése X


91




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

2.1. Írásos elemzések készítése X2.2. Tesztfeladat megoldása X2.3. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel X



3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X3.2. Rajz készítése leírásból X3.3. Rajz készítés tárgyról X3.4. Rajz kiegészítés X3.5. Rajz elemzés, hibakeresés X

4. Komplex információk körében4.1. Esetleírás készítése X4.2. Elemzés készítése

tapasztalatokról X



5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás X

5.2. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással X

5.3. Csoportos helyzetgyakorlat X5.4. Csoportos versenyjáték X6. Gyakorlati munkavégzés

körében6.1. Árutermelő szakmai

munkatevékenység X6.2. Műveletek gyakorlása X6.3. Munkamegfigyelés adott

szempontok alapján X



7.2. Feladattal vezetett szerkezetelemzés X

7.3. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése X

7.4. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről X


92




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

8.1. Technológiai próbák végzése X8.2. Technológiai minták elemzése X8.3. Geometriai mérési gyakorlat X8.4. Anyagminták azonosítása X9. Szolgáltatási tevékenységek

körében9.1. Részvétel az ügyfélfogadáson,

esetmegfigyelés X9.2. Szolgáltatási napló vezetése X9.3. Önálló szakmai munkavégzés

felügyelet mellett X

9.4. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással X



9. Mérési gyakorlat tantárgy 96 óra/144 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tantárgy olyan műszaki módszereket és eszközöket mutat be, amelyek meghatározó szerepet játszanak a környező materiális világ megismerésében, valamint kvantitatív és kvalitatív jellemzésében. Mindezt azzal az igénnyel teszi, hogy valamennyi hallgatójának méréselméleti, méréstechnikai és műszertechnikai alapismereteket adjon és szemléletmódjával jelentős mértékben segítse valamennyi műszaki ismeretanyagának elsajátítását. Egy ilyen megalapozás elsősorban a tudatos modellalkotás és problémamegoldó készség fejlesztését jelenti. A tárgy mindezt a villamos mennyiségek alapvető mérési módszereinek és eszközeinek megismertetésén keresztül éri el jelentős mértékben támaszkodva az analógiák elvének következetes alkalmazásában rejlő lehetőségekre. További cél annak tudatosítása, hogy a mérésekkel szerzett információ szakszerű feldolgozása minden esetben igényli a mérések pontosságával kapcsolatos adatszolgáltatást is.


93

Elektrotechnika-elektronika tantárgy valamennyi témaköre

9.3. Témakörök

9.3.1. Villamos méréstechnikai alapismeretek (ögy) 20 óra/ 30 óra

Műszer és méréstechnikai alapfogalmakA méréscélja és feladataA mérőeszközök csoportosításaA mérőműszerek elvi felépítéseAz érzékelő szervA mérőjel továbbító szervA mérőjel átalakító szervMérőműszerek kijelzőiMérési hibákA hiba fogalmaA hibák okaiCsoportosítás a hibák forrásai szerintCsoportosítás a hibák jellege szerintA hiba meghatározásaA mérési eredmények feldolgozásaMérőműszerek metrológiai jellemzőiA méréshatárMérési tartomány vagy mérési terjedelemAz érzékenység A pontosságA fogyasztás, a mérőéig A túlterhelhetőség A csillapítottság Használati helyzet Méréshatár, méréshatár kibővítéseA méréshatár kibővítése Ampermérő méréshatárának kibővítése Voltmérő méréshatárának kibővítése Áramváltó, feszültségváltó Univerzális műszerek Univeka Ganzuniv Lakatfogó A nemzetközi mértékegységrendszer alapjaiKialakulásának körülményei Alapmennyiségek és mértékegységei Származtatott egységek A prefixumokA laboratóriumi mérések fontosabb szabályaiA laboratórium rendjeMunkavédelmi és biztonsági szabályok Villamos áram élettani hatásaiElsősegélynyújtás villamos balesetek esetében

94

A mérések szervezése és menete A mérési jegyzőkönyvÉrintésvédelemÉrintésvédelem módjaiÉrintésvédelem szükségességeMunkavégzés feszültség alatti berendezésen

9.3.2. Egyenáramú villamos alapmérések (ögy) 28 óra/ 42 óra

Ellenállás mérése Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával Ellenállás mérése Wheatstone - híddal A fajlagos ellenállás mérése Az ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálataEllenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Ellenállások, vegyes kapcsolásának vizsgálata Feszültségosztók vizsgálata Potenciométerek vizsgálataA villamos teljesítmény és a villamos áram hőhatásának vizsgálataAz egyenáramú teljesítmény mérése A vízforraló hatásfokának meghatározása Ellenőrző kérdések Energiaforrások vizsgálata, méréseEnergiaforrások belső ellenállásának leadott teljesítményének és hatásfokának vizsgálata mérésEnergiaforrások soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata

9.3.3. Váltakozóáramú villamos alapmérések I. (ögy)32 óra/ 48 óra

Mérések egyfázisú váltakozóáramú hálózatban Induktivitás méréseKondenzátor kapacitásának méréseTekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három feszültség mérésévelInduktivitások soros kapcsolásának vizsgálataInduktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálataKondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálataKondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálataEllenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálataEllenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálataEllenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata

95

Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Egyfázisú váltakozóáramú teljesítmény mérése

9.3.4. Váltakozóáramú villamos alapmérések II. (ögy)16 óra/ 24 óra

Mérések háromfázisú váltakozóáramú hálózatokbanFeszültség és áramerősség mérése háromfázisú rendszerbenHáromfázisú fogyasztó hatásos teljesítményének méréseHáromfázisú fogyasztó meddő teljesítményének mérése


Elektrotechnikai laboratóriumi helyszín.


A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás):

Sorszám






icsopo

rtosztál

y

1.1. magyarázat x x Villamos mérőműszerek és eszközök

1.2. elbeszélés x1.3. megbeszélés x x1.4. szemléltetés x Villamos mérőműszerek

és eszközök1.5. házi feladat x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás):

96




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret









felkészüléssel X














97


Foglalkoztatás II.



98

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatási alapismeretek

tém

akör

1

tém

akör

2

tém

akör

3

tém

akör

4

FELADATOK

SZAKMAI ISMERETEK

SZAKMAI KÉSZSÉGEK




99

10. Foglalkoztatási alapismeretek tantárgy…óra/…óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



10.3. Témakörök

10.3.1. Témakör 1…óra/…óra




10.3.3. Témakör 3… óra/…óra









100


Foglalkoztatás I.



101

A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást

segítő idegen nyelv

tém

akör

1

tém

akör

2

tém

akör

3

tém

akör

4

FELADATOK

SZAKMAI ISMERETEK

SZAKMAI KÉSZSÉGEK




102

11. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv tantárgy…óra/…óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés11.



11.3. Témakörök














103


Vasúti járműszerelő feladatai megnevezésű



104

A 10435-12 azonosító számú Vasúti járműszerelő feladatai megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10435-12 Vasúti járműszerelő feladatai

Vasúti járművek szerkezete, javításaVasúti

járműszerelési gyakorlat

Vasú

ti a

lapi

smer

etek

Egy

szer

ű- é

s fo

rgóv

ázas

hor

dműv

ek

Alvá

zak-

, já

rműs

zekr

énye

k és

ta

rtoz

ékai

kVo

ntat

ott j

árm

űvek

Szer

keze

tek

káro

sodá

sa, r

omlá

sa

Üze

mfe

nnta

rtás

–ka

rban

tart

ás -

javí

tás

Járm

űjav

ító ü

zem

ek é

svo

ntat

ási t

elep

ek g

épés

zeti

bere

ndez

ései

Foly

amat

ábra

, hál

óter

v

Vasú

ti já

rműv

ek k

özös

alk

atré

szei

nek

javí

tása

Mun

kavé

dele

m, m

unka

szer

vezé

sÜ

zem

fenn

tart

ás –

karb

anta

rtás

- ja

vítá

sJá

rműj

avító

üze

mek

és

vont

atás

ite

lepe

k gé

pész

eti b

eren

dezé

sei

Foly

amat

ábra

, hál

óter

v

Vasú

ti já

rműv

ek k

özös

alka

trés

zein

ek ja

vítá

sa

FELADATOKEllenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a járműszekrény elemeit

x x x x x x x x x x x x x x

Ellenőrzi a főkeret, a járműszekrény állapotát, rajtuk szükség szerint javításokat végez

x x x x x x x x x x x x x

Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a törőelemeket, az ütköző és vonó- kapcsolókészülékeket


Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a jármű belső berendezéseit


Ellenőrzi a kerékpárokat (tengelyek, kerékvázak, abroncsok állapotát vizsgálja, repedéseket keres stb.)


Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a hordrugókat, a lengéscsillapítókat


Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli az ágyvezetékeket, ágytokokat, csapágyakat


Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a forgóváz- alváz kapcsolati elemeket


Ellenőrzi, és szükség x x x x x x x x x x x x x

105




Vasú

ti a

lapi

smer

etek

Egy

szer

ű- é

s fo

rgóv

ázas

hor

dműv

ek

Alvá

zak-

, já

rműs

zekr

énye

k és

ta

rtoz

ékai

kVo

ntat

ott j

árm

űvek

Szer

keze

tek

káro

sodá

sa, r

omlá

sa

Üze

mfe

nnta

rtás

–ka

rban

tart

ás -

javí

tás

Járm

űjav

ító ü

zem

ek é

svo

ntat

ási t

elep

ek g

épés

zeti

bere

ndez

ései

Foly

amat

ábra

, hál

óter

v

Vasú

ti já

rműv

ek k

özös

alk

atré

szei

nek

javí

tása

Mun

kavé

dele

m, m

unka

szer

vezé

sÜ

zem

fenn

tart

ás –

karb

anta

rtás

- ja

vítá

sJá

rműj

avító

üze

mek

és

vont

atás

ite

lepe

k gé

pész

eti b

eren

dezé

sei

Foly

amat

ábra

, hál

óter

v

Vasú

ti já

rműv

ek k

özös

alka

trés

zein

ek ja

vítá

sa

esetén javítja a kézi-, illetve rögzítőféket, beállítja a féklöketet, féktárcsát, féktuskót vagy tárcsafék betétet cserélEllenőrzi, és szükség esetén cseréli az önműködő rudazatállítókat a fékberendezés mechanikus és felfüggesztő elemeit


Ellenőrzi, és szükség esetén javítja a légfékberendezések rögzítését


Ellenőrzi, és szükség esetén cseréli a légfékberendezés elemeit


Ellenőrzi a különböző túlnyomásos terek tömörségét, szükség szerint tömíti azokat


Ellenőrzi, és szükség esetén tisztítja a pneumatikus csőhálózatot és tartályokat


Ellenőrzi, és szükség esetén tisztítja, javítja a levegőszűrőket, por-, olaj-, cseppgyűjtőket és leválasztókat


Ellenőrzi, és szükség esetén javítja a szabályzó, visszacsapó, elzáró, nyomásbiztonsági berendezéseket


Elvégzi a szükséges beállításokat és az előírt fékvizsgálatot


Szükség esetén, a x x x x x x x x x x x x x

106




Vasú

ti a

lapi

smer

etek

Egy

szer

ű- é

s fo

rgóv

ázas

hor

dműv

ek

Alvá

zak-

, já

rműs

zekr

énye

k és

ta

rtoz

ékai

kVo

ntat

ott j

árm

űvek

Szer

keze

tek

káro

sodá

sa, r

omlá

sa

Üze

mfe

nnta

rtás

–ka

rban

tart

ás -

javí

tás

Járm

űjav

ító ü

zem

ek é

svo

ntat

ási t

elep

ek g

épés

zeti

bere

ndez

ései

Foly

amat

ábra

, hál

óter

v

Vasú

ti já

rműv

ek k

özös

alk

atré

szei

nek

javí

tása

Mun

kavé

dele

m, m

unka

szer

vezé

sÜ

zem

fenn

tart

ás –

karb

anta

rtás

- ja

vítá

sJá

rműj

avító

üze

mek

és

vont

atás

ite

lepe

k gé

pész

eti b

eren

dezé

sei

Foly

amat

ábra

, hál

óter

v

Vasú

ti já

rműv

ek k

özös

alka

trés

zein

ek ja

vítá

sa

járművön fődarabokat cserélMűszaki dokumentációt értelmez és használ, az előírt nyilvántartásokat vezeti, dokumentálja a tevékenységét


SZAKMAI ISMERETEK A vasúti alváz, a járműszekrény és szerelvényei


A vasúti járművek belső berendezései x x x x x x x x x x x xA vasúti járművek futóművei x x x x x x x x x x x x

A vasúti hordművek elemei x x x x x x x x x x x x A vasúti fékszerkezetek mechanikus elemei x x x x x x x x x x x x A vasúti fékszerkezetek sűrített levegős elemei x x x x x x x x x x x x Nyomástartó edények és szerelvényeik x x x x x x x x x x x x Járműszerkezeti rajzok olvasása, értelmezése x x x x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Járműszerkezeti rajzok készítése x x x x x x x x x x x x Villamos kapcsolási rajzok olvasása, értelmezése x x x x x x x x Villamos kapcsolási rajzok készítése x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Erős fizikum x x x x x Stabil kéztartás x x x x x Mozgáskoordináció x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x x x

107




Vasú

ti a

lapi

smer

etek

Egy

szer

ű- é

s fo

rgóv

ázas

hor

dműv

ek

Alvá

zak-

, já

rműs

zekr

énye

k és

ta

rtoz

ékai

kVo

ntat

ott j

árm

űvek

Szer

keze

tek

káro

sodá

sa, r

omlá

sa

Üze

mfe

nnta

rtás

–ka

rban

tart

ás -

javí

tás

Járm

űjav

ító ü

zem

ek é

svo

ntat

ási t

elep

ek g

épés

zeti

bere

ndez

ései

Foly

amat

ábra

, hál

óter

v

Vasú

ti já

rműv

ek k

özös

alk

atré

szei

nek

javí

tása

Mun

kavé

dele

m, m

unka

szer

vezé

sÜ

zem

fenn

tart

ás –

karb

anta

rtás

- ja

vítá

sJá

rműj

avító

üze

mek

és

vont

atás

ite

lepe

k gé

pész

eti b

eren

dezé

sei

Foly

amat

ábra

, hál

óter

v

Vasú

ti já

rműv

ek k

özös

alka

trés

zein

ek ja

vítá

sa

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Módszeres munkavégzés x x x Körültekintés, elővigyázatosság x x x Gyakorlatias feladatértelmezés x x x

108

12. Vasúti járművek szerkezete, javítása 160 óra


Fejlessze tovább a tanulók logikai készségét és az alapozó tantárgyban megismert természettudományos szemléletet.Ismertessen meg a tantárgy programjában felsorolt műszaki fogalmakkal, összefüggésekkel, törvényekkel, szerkezetekkel és azok alkalmazásaival, ismerjék meg a vasúti járművek közös szerkezeti elemeit.

Mélyítse el a tanulók ismereteit a műszaki dokumentációk (táblázatok, szabványok, diagramok, műszaki rajzok) értelmezésében és használatában.

Neveljen a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre.

Fejlessze tovább a tanulók számítási feladatokra, szerkesztésekre, méretezési folyamatokra, problémamegoldó gondolkodásra irányuló tudását, amelyet az alapozó tantárgyak alakítottak ki.

Alapozza meg, segítse elő a későbbi tanulmányok speciális ismereteinek elsajátítását, segítse a tanulók rendszerszemléletének mielőbbi kialakulását,a hagyományos, a műszaki gyakorlatban használt anyagok és technológiák megismerését, az új iránti érdeklődés felkeltését.A rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakításával a tanulók értsék meg az anyag kiválasztása, megmunkálása, igénybevétele, hőkezelése, üzemeltetése, karbantartása, és a felújítási mód megválasztása közti összefüggéseket.Járuljon hozzá a szakmában elfogadott és alkalmazott műszaki fogalmak helyes és szakszerű értelmezéséhez, tudatos alkalmazásához.A hagyományos és az aktuális javítási, karbantartási és megmunkálási eljárások alapos elsajátításával képesek legyenek a tanulók a későbbi, korszerűbb technológiai módszerek befogadására, alkalmazására.Az elmélet és a gyakorlat koncentrációjának tantárgyi megteremtésével segítse kialakítani a tanulókban azt a készséget, hogy az ismereteket a gyakorlati munkában optimálisan hasznosítani tudja.Az ismeretek elsajátításán keresztül alakuljon ki egy olyan motivációs bázis, amely elengedhetetlenül szükséges a szakmai igényességhez, a lelkiismeretes munkavégzéshez.A tanulók logikai készségének fejlesztésével alapozzon meg olyan, elsősorban munkahelyeken konvertálható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek lesznek a technikai, technológiai fejlődés várható kihívásainak megfelelni.

109



A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül is elsősorban a matematikára, a fizikára és a kémiára épül.A Matematika tantárgyból:




A Technológiai alapismeretek és az Elektrotechnika-elektronika tantárgyak szerves folytatását képezi.

12.3. Témakörök

12.3.1. Vasúti alapismeretek10 óra

a vasúti közlekedés szervezetei, feladataivasúti pálya

alépítményfelépítmény

síneksínleerősítésekkitérőkátszelésekvágánykapcsolások

vasútvonalak műszaki jellemzőiműtárgyakűrszelvény, rakszelvény

12.3.2. Egyszerű- és forgóvázas hordművek30 óra

futóműfeladata, szerkezete

110

kerékpár kialakításakülönböző kerékpár szerkezetekvontatójárművek kerékpárjaikerékpár haladása a pályánsínenfutás biztonsága

hordműfeladata, szerkezeteingás felfüggesztéscsapágyvezetésrugózáslengéscsillapításfutásjóság

forgóvázakfeladataelvi felépítéseikcsoportosításuk

kerékpárok száma szerintcsapágyvezetés szerintrugózásuk szerintkeret kivitele szerintforgóváz - alváz kapcsolata szerint

elemei szerkezeti kialakításaiteherkocsi forgóvázakszemélykocsi forgóvázakmotorkocsi forgóvázakmotorvonat forgóvázakmozdonyok forgóvázaikülönleges forgóvázak

12.3.3. Alvázak- , járműszekrények és tartozékaik30 óra

alvázakfeladata, felosztásaközvetlen futóműves alvázakforgóvázas alvázak

járműszekrényekteherkocsik szekrényeiszemélykocsik szekrényeimotorkocsik szekrényeimozdonyok szekrényeiszekrények külső és belső szerelvényeiutaskényelmi berendezésekzaj-, hő-, korrózió elleni védelmek

111

vonó készülékekátmenőnem átmenőközponti

ütköző készülékekrudascsövesgyűrűrugóselasztomerhidraulikuspneumatikus

központi vonó-, kapcsoló-,ütköző készülékeknem önműködőönműködő

12.3.4. Vontatott járművek 10 óra

csoportosítása felhasználásuk szerintteherkocsik

fedett-, nyitott kocsikhűtőkocsiktartálykocsikmélyített rakterű kocsikkülönleges kocsik

személykocsikegy órán belüli utazásranéhány órás utazásratöbb órás utazásraéjszakai utazásrakülön célú kocsikszolgálati kocsik

vasúti célú járművek

12.3.5. Szerkezetek károsodása, romlása10 óra

értékcsökkentő hatásokműszaki – fizikaiműszaki – gazdasági

hibalehetőségekszerkezet szerint

szerelt egységekalkatrészek, szerkezeti elemek

megjelenési forma szerint

112

üzemeltetési jellemzők változásaméretváltozásalakhibafelületi hibagörbeség, elcsavarodásrepedéstörésfelületi réteg változásaanyag összetétel, szövetszerkezet változása

hiba oka szerintkonstrukciósgyártásianyagüzemeltetésifenntartásitermészetes elhasználódás

hatás jellege szerinthibás működésműködés képtelenség

elhasználódás mechanizmusa szerintsúrlódás, kopásabráció, eróziókavitációöregedéshő okozta változás

tribológia

12.3.6. Üzemfenntartás –karbantartás - javítás10 óra

üzemfenntartás szükségességeüzemfenntartás műveleteikarbantartásjavításkarbantartási stratégiakarbantartási rendszerek

szükségjavítástervszerű, megelőző karbantartás

rendszeres (egy-, vagy több paraméteres)állapotfüggő

vasúti járművek karbantartási ciklusrendjeijárműjavítói cserejavításos rendszer

113

12.3.7. Járműjavító üzemek és vontatási telepek gépészeti berendezései 20 óra

szerelőaknákszerelő szintekjárműemelőksüllyesztőkjárműmozgatókpadló alatti kerékpár esztergamotor forgatóksajtókalkatrész szállító eszközökpróbaberendezésekdiagnosztikai berendezésekdaruk

12.3.8. Folyamatábra, hálóterv10 óra

tevékenységek tervezésefolyamatábra lényege, rajzi ábrázolási formáihálótervezés

időtervezés jellege szerintfelhasználási céljuk szerintirányultságuk szerintmegjelenési formájuk szerint

alapfogalmak, ábrázolási szabályok, logikai hibák, kritikus út, technológiai fejlesztő kényszeralkalmazása vontatási telepen és járműjavítóban

12.3.9. Vasúti járművek közös alkatrészeinek javítása30 óra

vontatási telepi vizsgálatok, járműjavítói javítások (tisztítások, vizsgálatok, karbantartások és javítások):

a vasúti kerékpáronvasúti kerékpár csapágyazásainlemezes hordrugókoncsavarrugókonforgóvázakon

forgóváz keretengerendákonmechanikus fékelemekenfékhengeren

alvázakonjárműszekrényeken

114

vonó-, kapcsoló- és ütköző készülékekena karbantartás, javítás eszközei




Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1. magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. projekt x

1.11. házi feladat x





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x

1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x

1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x

1.6. Információk önálló rendszerezése x

1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése x


2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x

115




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

2.4. Tesztfeladat megoldása x2.5. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x

2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x

2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x

3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajz készítése leírásból x

4. Komplex információk körében4.1. Esetleírás készítése x4.2. Elemzés készítése

tapasztalatokról x

4.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x

4..4. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x

4.5. Utólagos szóbeli beszámoló x5. Csoportos munkaformák

körében5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos

szövegfeldolgozás x

5.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x

5.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x

5.4. Csoportos helyzetgyakorlat x5.5. Csoportos versenyjáték x6. Gyakorlati munkavégzés

körében6.2. Műveletek gyakorlása x6.3. Munkamegfigyelés adott

szempontok alapján x


7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján x

7.3. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése x


8.1. Technológiai próbák végzése x8.2. Technológiai minták elemzése x8.3. Geometriai mérési gyakorlat x9. Szolgáltatási tevékenységek

körében

116




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

9.3. Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett x

9.4. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással x


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

13. Vasúti járműszerelési gyakorlat tantárgy160 óra


A tanulók legyenek képesek a szakmai elméleti tantárgyakban tanult és elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására, legyenek képesek a tananyagban részletezett konkrét gyakorlati feladatokat balesetmentesen és szakszerűen végrehajtani.Alakítson ki olyan készségeket, hogy a műszaki dokumentációkat, táblázatókat és szabványokat tudják alkalmazni a munkavégzés során,és hogy a szakma gyakorlásához szükséges kéziszerszámokat szakszerűen, a munkavédelmi előírásoknak megfelelően tudják megválasztani és alkalmazni.Alakítson ki olyan készségeket, hogy a szakma gyakorlásához szükséges mérési eljárásokban és mérőeszközökben biztonságosan tudják megválasztani a technikailag legmegfelelőbb eljárást illetve mérőeszközt, amelyek segítségével legyenek képesek a tanultakat más technikai, technológiai környezetben is alkalmazni.A tanulók tudjanak választani és dönteni az egyes munkafolyamatokban alkalmazandó megmunkálási, szerelési eljárások megválasztásában, a gazdaságosság és a biztonságos munkavégzés szempontjai szerint.Fejlessze és motiválja a tanulók logikai készségét, alakítson ki általános műszaki szemléletmódot, ébressze fel a folyamatos szakmai fejlődés igényét.

117

Neveljen a műszaki gyakorlatban elengedhetetlenül szükséges szakmai igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre,A tanulók tanulják meg a szerszámok, gépek, berendezések, mérőeszközök szakszerű, gondos használatát, kezelését és karbantartását, a gyakorlatok során szokjanak hozzá a végrehajtandó feladatok önálló megoldásához, a produktív munkavégzéshez. Érezzék meg és értékeljék az eredményes munkavégzés embert formáló erejét, a jól végzett munka örömét. Ismerjék meg, gyakorolják, fogadják el és tartsák be a szakmai tevékenységek végzésének magatartási, munkavédelmi és technológiai előírásait. Mélyítse el a tanulókban az üzemfenntartás, a karbantartás szükségességét, ismerjék a vasúti járművek illetve azok elemeinek, alkatrészeinek üzem közbeni igénybevételeit, lehetséges hibáit, a hiba-megállapítás módszereit, az ezekkel kapcsolatos tisztítási-, mérési-, javítási technológiákat.Alakítson ki a tanulókban olyan kritikai szemléletet, mely a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükséges, fejlessze ki a tanulók felelősségérzetét, tekintettel a kötöttpályás járművek üzemeltetésében rejlő veszélyekre és arra, hogy a szakszerűtlen munkavégzés nemcsak személyi, hanem nagy anyagi károkat is okozhat.


A Vasúti járműszerelési gyakorlat a Technológiai alapismeretek és a Vasúti járművek szerkezete, javítása tantárgyak szerves folytatását képezi.Vasúti járműszerelési gyakorlattal párhuzamosan történik a Vasúti vontatójárművek, a Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései, a Mozdonyszerelési gyakorlat és a Vasúti villamos vasúti jármű szerelési gyakorlat tanítása, melyek együttesen teszik alkalmassá a tanulókat a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükséges szakmai gyakorlat elsajátításához.

13.3. Témakörök

13.3.1. Munkavédelem, munkaszervezés10 óra

a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi felszerelések, eszközök alkalmazási szabályainak elsajátításaa munkavégzéshez előírt technológiák elsajátításaaz előírt nyilvántartásokat vezetése, a tevékenységek dokumentálásaműszaki dokumentációt értelmezése és használataa munkavégzéshez szükséges szerszámok előkészítése, helyes használata

118

13.3.2. Üzemfenntartás –karbantartás - javítás 10 óra

üzemfenntartás szükségességeüzemfenntartás műveleteikarbantartásjavításkarbantartási stratégiakarbantartási rendszerek

szükségjavítástervszerű, megelőző karbantartás

rendszeres (egy-, vagy több paraméteres)állapotfüggő

vasúti járművek karbantartási ciklusrendjeijárműjavítói cserejavításos rendszer

13.3.3. Járműjavító üzemek és vontatási telepek gépészeti berendezései 20 óra

szerelőaknákszerelő szintekjárműemelőksüllyesztőkjárműmozgatókpadló alatti kerékpár esztergamotorforgatóksajtókalkatrész szállító eszközökpróbaberendezésekdiagnosztikai berendezésekdaruk

13.3.4. Folyamatábra, hálóterv10 óra

tevékenységek tervezésefolyamatábra lényege, rajzi ábrázolási formáihálótervezés

időtervezés jellege szerintfelhasználási céljuk szerintirányultságuk szerintmegjelenési formájuk szerint

alapfogalmak, ábrázolási szabályok, logikai hibák, kritikus út, technológiai fejlesztő kényszeralkalmazása vontatási telepen és járműjavítóban

119

13.3.5. Vasúti járművek közös alkatrészeinek javítása110 óra

vontatási telepi vizsgálatok, járműjavítói javítások (tisztítások,vizsgálatok, karbantartások és javítások):a vasúti kerékpáronvasúti kerékpár csapágyazásainlemezes hordrugókoncsavarrugókonforgóvázakon

forgóváz keretengerendákonmechanikus fékelemekenfékhengeren

alvázakonjárműszekrényekenvonó-, kapcsoló- és ütköző készülékekena karbantartás, javítás eszközei


járműjavító vagy területi műhely



Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1. magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. projekt x



120




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret









kérdésekre x2.4. Tesztfeladat megoldása x2.5. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x





tapasztalatokról x





szövegfeldolgozás x x

5.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x x


5.4. Csoportos helyzetgyakorlat x5.5. Csoportos versenyjáték x

121




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret


6.2. Műveletek gyakorlása x6.3. Munkamegfigyelés adott







körében9.3. Önálló szakmai munkavégzés

felügyelet mellett x




122


Mozdonyszerelési feladatokmegnevezésű



123

A 10436-12 azonosító számú Mozdonyszerelési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10436-12 Mozdonyszerelési feladatok

Vasúti vontatójárművekVasúti

vontatójárművek pneumatikus berendezései


Vasú

ti v

onta

tójá

rműv

ek

villa

mos

gép

ei

Vasú

ti v

onta

tójá

rműv

ek

villa

mos

erő

átvi

teli

bere

ndez

ései

Vasú

ti v

onta

tójá

rműv

ek

bizt

onsá

gi é

s eg

yéb

bere

ndez

ései

Fékt

echn

ikai

al

apis

mer

etek

Fékr

ends

zere

k el

emei

A va

súti

vont

atój

árm

űvek

pn

eum

atik

us é

s Vi

llam

os g

épek

és

bere

ndez

ések

sze

relé

se,

javí

tása

A fé

k- é

s eg

yéb

pneu

mat

ikus

be

rend

ezés

ek s

zere

lése

, ja

vítá

sa

FELADATOKEllenőrzi, és szükség esetén javítja a vontatómotorokat és segédberendezéseit X X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja a főgenerátort (fődinamót) és segédberendezéseit

X X X

Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a működtető (EP-, EH-szelepek stb.) elemeket X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja az irányváltók, kontaktorok működtető pneumatikus egységeit

X X

Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a vonóerőátadó elemeket X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a vontatómotorok felfüggesztő, erőátadó elemeit X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a légsűrítő berendezést X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja, feltölti az elfagyásgátló, lecsapoló, tisztító berendezéseket

X X

Ellenőrzi, és szükség esetén cseréli a folytatólagos, kiegészítő fékezőszelepeket, áramlásjelzőket

X X

Ellenőrzi, és szükség esetén javítja az éberségi, illetve EÉVB-berendezés egységeit XEllenőrzi, és szükség esetén javítja a homokolók, nyomkarimakenők működtető egységeit

X X

Ellenőrzi, és szükség esetén javítja az ablaktörlők, páramentesítők működtető egységeit

X X

Ellenőrzi, és szükség esetén javítja a légkürtök, légsípok pneumatikus egységeit X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja a perdülésgátlók működtető egységeit X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a sebességmérő-berendezés elemeit X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a X X

124

10436-12 Mozdonyszerelési feladatok

Vasúti vontatójárművekVasúti

vontatójárművek pneumatikus berendezései


Vasú

ti v

onta

tójá

rműv

ek

villa

mos

gép

ei

Vasú

ti v

onta

tójá

rműv

ek

villa

mos

erő

átvi

teli

bere

ndez

ései

Vasú

ti v

onta

tójá

rműv

ek

bizt

onsá

gi é

s eg

yéb

bere

ndez

ései

Fékt

echn

ikai

al

apis

mer

etek

Fékr

ends

zere

k el

emei

A va

súti

vont

atój

árm

űvek

pn

eum

atik

us é

s Vi

llam

os g

épek

és

bere

ndez

ések

sze

relé

se,

javí

tása

A fé

k- é

s eg

yéb

pneu

mat

ikus

be

rend

ezés

ek s

zere

lése

, ja

vítá

sa

mozdonyvezetői vezetőasztal berendezéseitEllenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a visszapillantó tükröket, ablaktörlőket, páramentesítőket

X X

SZAKMAI ISMERETEKVontatójárművek általános jellemzői XVasúti vontatójárművek főgenerátora (fődinamója), vontatómotorjai XVillamos kapcsoló és működtető elemek XFelfüggesztő és vonóerőátadó elemek XA sűrítettlevegő-termelő-, ellátó berendezések XPneumatikus szabályzó- és vezérlőegységek XEgyéb pneumatikus berendezések XVontatójárművek biztonsági berendezései X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKJárműszerkezeti rajzok olvasása, értelmezése X X X XJárműszerkezeti rajzok készítése X X XVillamos kapcsolási rajzok olvasása, értelmezése X X XVillamos kapcsolási rajzok készítése X X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKErős fizikum X XStabil kéztartás X XMozgáskoordináció X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság X X X X X X X X

MÓDSZER KOMPETENCIÁKMódszeres munkavégzés X XGyakorlatias feladatértelmezés X X X X X X X XKörültekintés, elővigyázatosság X X

125

14. Vasúti vontatójárművek tantárgy96 óra


A tantárgy alapozza meg a villamos gépek és készülékek speciális felhasználásának későbbi feldolgozását, a tanulók ismerjék meg a vasúti vontatójárműveken lévő villamos gépek és készülékek elvi felépítését, működését, szerkezeti kialakítását, üzemi jellemzőit, a villamos kapcsolókészülékeket, a működésükkel kapcsolatos alapvető jellemzőket. A tantárgy mutassa be a vasúti vontatójárműveken gyakrabban előforduló biztonsági berendezéseket, azok működését, hatását a vasúti vontatójármű üzemére.


A tantárgy épít az Elektrotechnika-elektronika és a Mérési gyakorlat alapozó tantárgy összes témakörére, kapcsolódik a Vasúti járművek szerkezete, javítása, a Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései és a Mozdonyszerelési gyakorlat tantárgyak témaköreihez.

14.3. Témakörök

14.3.1. Vasúti vontatójárművek villamos gépei36 óra

A vasúti vontatójárművek csoportosítása, főbb jellemzőiA vasúti vontatójárművek nyomaték- ill. vonóerőátadása

rudazatoskardántengelyeskúpfogaskerekesmarokcsapágyasrugós és csuklósrövid kardántengelyesfogaskerekes csoport

Vontatómotorok felfüggesztéseA villamos gépek és készülékek felosztása és jellemzőiForgó villamos gépek

Egyenáramú gépekgenerátorokmotorokhullámosáramú motorok

Váltakozó áramú gépekszinkron generátorokszinkron motorokaszinkron, indukciós motorokváltakozó áramú kommutátoros motorok

126

Átalakító villamos gépekmotor-generátor gépcsoportokegyarmatúrás (közös armatúrás) átalakító gépek

Különleges villamos gépekkörmös pólusú generátorok

Álló villamos gépek és készülékekTranszformátorok

szabályozó transzformátorok, indukciós szabályozókmérőváltókkülönleges transzformátoroktranszduktorokegyenáramú áramváltók

Villamos készülékekKapcsoló készülékek

szakaszolókmegszakítók

Különféle áramirányító berendezésekegyenirányítók,diódás kapcsolások (egy- és háromfázisú),tirisztoros kapcsolások (egy- és háromfázisú),váltóirányító (inverter) kapcsolások,különféle szaggató kapcsolások.

Az egyenáramú gépekAz egyenáramú villamos gépek fajtái, elvi felépítésük, működési elvük, jellemző összefüggéseik, azok értelmezése:

feszültség- és áramviszonyok,a nyomaték és fordulatszám

Az armatúrareakció kialakulása, káros hatásai, az armatúrareakció ellen való védekezés módszereiA gépek gerjesztésmód szerinti csoportosítása, elvi kapcsolásaikAz egyenáramú generátorok jellemzése, üzemi kapcsolása, jelleggörbéikAz egyenáramú motorok jellemzése, üzemi kapcsolása, jelleggörbéikAz egyenáramú villamos gépek (generátorok, motorok) metszetrajza, szerkezeti felépítése:

az állórész kialakítása, fő- és segédpólusok, a kompenzáló tekercselés,a forgórész kialakítása, a kommutátor szerkezete,a kefeszerkezet,a forgórész tekercselései,csapágyazás, szellőzés, kapocstábla

A hullámos egyenárammal táplált soros motor jellemzőiAz egyenáramú motorok indítási módjai, fordulatszám változtatása, fékezéseA váltakozó áramú gépekA váltakozó áramú villamos gépek csoportosítása, szerkezeti kialakítása, működési elveA szinkrongép fogalma, elvi felépítése, jellemzői

a szinkron gépek kapcsolása, működése,

127

a helyettesítő kapcsolási vázlat és a vektordiagramok,a szinkrongép üzemállapotai, jellemzői

A szinkrongép szerkezete:az állórész kialakítása, tekercselése,a forgórész kialakítása, csapágyazása,kiegészítő berendezései

A szinkron generátor jelleggörbéi:üresjárási jelleggörbe,rövidzárási jelleggörbe,önálló üzemű terhelés külső- és belső terhelési jelleggörbéi,terhelési jelleggörbék hálózatra kapcsolt üzemben,a szabályozási jelleggörbe

A szinkron motor jellemzői, felhasználása, üzeme, a teljesítmény-tényező javításának lehetőségeiAz aszinkron gépek felépítése, működéseAz aszinkron motorok szerkezeti felépítése, működési elve

az állórész vastest és tekercselés,a forgórész kialakítása, tekercselései,a csúszógyűrű és a kefeszerkezet,az egyfázisú aszinkron motorok szerkezete, működése

Az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlata, vektordiagramok és értelmezésükAz aszinkron gép üzemállapotai és jellemzőiAz aszinkrongép jelleggörbéi: M = f(n) s = f(n)Teljesítmény- és nyomatékviszonyokKördiagram szerkesztése és kiértékeléseIndítás, forgásirányváltás és fordulatszám változtatás lehetőségeiVáltakozó áramú kommutátoros motorokÁtalakító és különleges villamos gépek Motor-generátor gépcsoportok felépítése, működéseEgyarmatúrás átalakító gépekKörmöspólusú generátor kialakítása, működési elve

körmöspólusú generátorok alkalmazásaA transzformátorokTranszformátorok fogalma, szerkezeti felépítése, működési elveAz egyfázisú transzformátor elvi felépítése, működése

az ideális transzformátor áramköri jellemzői,a valóságos transzformátor és a hatásfok

Transzformátorok üzemállapotai (üresjárási, terhelési, rövidzárási), jellemzők, vektorábrák, jellemző összefüggések és értelmezésükAz egy- és háromfázisú transzformátorok szerkezeti kialakításaA vasmag szerkezete:

lánc, mag és köpeny típusú vasmag szerkezete,oszlop kialakítása, szigetelése, szerelése,járomszerkezetek, rögzítési módok

A transzformátor tekercselésea hengeres és tárcsás tekercselési típusok és kapcsolásaik,a tekercsek szigetelési megoldásai,tekercskivezetések és elkötési módok,

128

háromfázisú transzformátor kapcsolásai (kapcsolási csoportok) és jellemzőik

A transzformátorok segédberendezéseihűtési megoldások és szerkezetek

Transzformátorok alkalmazásai, különleges transzformátorokerőátviteli transzformátorok,szabályozó transzformátorok, indukciós szabályzók,gyengeáramú transzformátorok,takaréktranszformátorok,mérőtranszformátorok,mágneses erősítők fogalma, kialakítása, működése,egyenáramú áramváltók

Transzformátorok kiválasztása, felhasználása a kötöttpályás járművekben

14.3.2. Vasúti vontatójárművek villamos erőátviteli berendezései 36 óra

A kapcsolókészülékekA kapcsolókészülékek fogalma, feladata, közös tulajdonságuk, felosztásuk, jellemzőikA kapcsolókészülékek működésének alapjaiA villamos ív fizikája:

jellemzők,egyenáramú ív oltási módszerei,váltakozó áramú ív oltása

Az érintkezők alapfogalmak, érintkezők alkalmazása, érintkezőfajták,az átmeneti ellenállás fogalma, szürkületi- és hártyaellenállás fogalmaaz érintkezők melegedése, anyagfogyás,érintkezők szerkezeti megoldásai

Működtető szerkezetek:mechanikus működtetés,pneumatikus működtetés,elektromágneses működtetés

Az elektromágneses szerkezetek felépítése, jellemzőik:az elektromágnesek húzóerejének számítása kis és nagy légrés esetén,az elektromágnesek behúzási ideje, egyen- és váltakozó áramú mágnes esetén,az elektromágnesek kiviteli formái

A szakaszolók szerkezeti felépítése, működéseA megszakítók szerkezeti felépítése, fajtái, működtetésükA kontaktorok szerkezeti felépítése, működéseA mágneskapcsolók szerkezete, működéseA relék típusai, felépítésük, működésük, alkalmazásukZárlatvédő készülékek feladata, fajtái

olvadó biztosítók szerkezeti megoldásai, jellemzői,zárlatkorlátozó automatikák,

129

hőkioldók, kismegszakítók, termobimetálos motorvédőkA villamos készülékek kiválasztási szempontjaiA félvezetős áramátalakító berendezésekA félvezető eszközök belső működésének modellje:

félvezető anyagok szerkezete, villamos vezetési típusaik,a határréteg, a működés feltételei

Félvezető diódák, a rétegdiódazáró és nyitóirányú igénybevétel, a dióda karakteresztikája,különleges diódák ( Zener-, varicap -, foto dióda)

Félvezető diódák alkalmazása, egyenirányító kapcsolásokegyütemű egyenirányítók,kétütemű egyenirányító kapcsolások

Többrétegű félvezetők szerkezete, működésetranzisztorok,tirisztorok,integrált áramkörök

A félvezetők felhasználása, a teljesítmény-elektronika fogalma, alapkapcsolások és jellemzőik,

az áramirányító elemek csoportosítása, az áramirányítás folyamata, a kommutáció lényege

Az egyen- és váltóirányítók kapcsolásaiAz inverterek kapcsolásai, jellemzői, alkalmazásaik.Az egyenáramú és váltakozó áramú szaggatók működése, alkalmazásaA frekvenciaváltók lényege, működése, alkalmazásaAz áramirányító kapcsolások vezérlése, erősítő-, billenő- és feszültségstabilizátor áramkörökAkkumulátorok felépítése, működése, alkalmazása

Az akkumulátorok szerepe a vasútijárművekenLúgos és a savas akkumulátorok jellemzői, felépítése és az üzemeltetési feltételeiAkkumulátorok karbantartási, töltési folyamata

Segédüzemi berendezések

14.3.3. Vasúti vontatójárművek biztonsági és egyéb berendezései 24 óra

Éberségi és vonatbefolyásoló berendezésekAz idő- és az útarányos éberségi berendezés (ÉB) működési elveA berendezések kezelési szabályaiEljárás a különféle éberségi berendezés típusok hibái, működési zavarai eseténAz egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés (EÉVB) működési elveA berendezés kezelési szabályzataEljárás a pálya- és a járműberendezés hibái, működési zavarai esetén

Az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ERTMS/ETCS)

130

Az egységes európai vonatbefolyásoló berendezés (ERTMS / ETCS) működési elveA berendezés kezelési szabályzataEljárás a pálya- és a járműberendezés hibái, működési zavarai esetén

INDUSI vonatbefolyásoló berendezésAz INDUSI vonatbefolyásoló berendezés működési elveA berendezés kezelési szabályzata

MIREL vonatbefolyásolóMIREL vonatbefolyásoló berendezés kezelési leírása

Sebességmérő berendezésekHagyományos TELOC sebességmérő berendezésekElektronikus sebességmérő berendezésekEgyéb hagyományos sebességmérő berendezések

Mozdonyrádiók




Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1. magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. házi feladat X





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret



1.3. Olvasott szöveg feldolgozása X

131




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret

jegyzeteléssel1.4. Hallott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel X





felkészüléssel X















15. Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései tantárgy64 óra

15.

132


A tantárgy tanítása során sajátítsák el a tanulók a vasúti fékezés alapjait, vasúti vontatójárművek fékrendszere egységeinek és pneumatikus berendezéseinek felépítését, működését. A tantárgy mutassa be a pneumatikus rendszerek komplex működését, a vontatójárműveken gyakrabban előforduló biztonsági és egyéb berendezéseket.


A tantárgy épít a Gépelemek-géptan alapozó tantárgy Fékek témakörére, kapcsolódik a Vasúti járművek szerkezete, javítása, a Vasúti vontatójárművek és a Mozdonyszerelési gyakorlat tantárgyak témaköreihez.

15.3. Témakörök

15.3.1. Féktechnikai alapismeretek18 óra

Fékezési alapfogalmakA vasúti fékberendezések feladata, csoportosításukA fékezés célja, a fékezőerőA kerékpár-, illetve sínfékezés fogalmaA súrlódási tényező alakulása

A fékezőerő kifejtésének változataiA fékezőerő kifejtésének változatai, legnagyobb értékét befolyásoló tényezőkA különböző fékezési módok előnyei, hátrányaiA fékezési módok kiválasztásának szempontjai és együttműködésük kérdései

Fékszerkezetek általános osztályozása A fékszerkezetek osztályozásának alapvető szempontjaiÁtmenő, nem átmenő, önműködő, nem önműködő fékek fogalma és jellemző tulajdonságaikA légnyomásos fékek Westinghouse-féle elrendezési vázlataA vázlatot felépítő elemek elnevezései, feladatai

Féktechnikai alapműveletek és ismeretekA nagyvasúti gyakorlatban általánosan használt átmenő légnyomásos önműködő fékkel kapcsolatos féktechnikai ismeretek összefoglalásaA fékezés és oldás, mint féktechnikai alapműveletÉrzékenység, érzéketlenség és az ezzel kapcsolatos fogalmakA fékberendezés kimeríthetőségének (statikus, dinamikus) kérdéseiA fékhatás terjedési sebességeA fék önműködésének problémaköreA különböző vonatnemeknek megfelelő féknemekA fékrendszer kezelhetőségének fogalma

133

Fékméretezések és fékszámítások

15.3.2. Fékrendszerek elemei26 óra

Fékezőszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános jellemzése

A fékezőszelepek feladatai, különböző szempontok szerinti csoportosításaA fékezőszelepek jellegzetes elemeiEgyéb pneumatikus gépelemekA fékezőszelepek állásai és ezek jellemzői a nem önműködő és az önműködő fék esetébenA fékezőszelepek kezelésének alapvető jellegzetessége

Kormányszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános jellemzése

A kormányszelepek feladatai, a csoportosítás szempontjaiA két- és háromnyomásos szelepek működésének elvi vázlataiA két- és háromnyomásos kormányszelepek alapvető tulajdonságai és azok jellemzéseA háromnyomásos kormányszelepek közös kiegészítő tartozékai: csapolóberendezés, elsőfokozati szelep, legnagyobb nyomáshatároló, oldószelep, vonatnem váltó, kiiktató váltóA kormányszelep mérete, az egységműködés megvalósításaKülönböző fékezőszelep és kormányszelep rendszerek együttműködése, valamint a helyes fékkezelés összefüggése

Sűrített levegő termelése, légsűrítőkA levegő sűrítésével kapcsolatos alapismeretek, a politropikus állapotváltozás jellemzőiA légsűrítők csoportosításaA motoros légsűrítők általános jellemzése, szerkezeti felépítés és működés, kiegészítő berendezések, kenési rendszer, olajmentes légsűrítőkCsavar légsűrítők, forgólapátos légsűrítőkLégsűrítő szabályozásának módjaiA légsűrítők legfontosabb üzemi paraméterei: szállítóteljesítmény, szállítási fok, térfogati hatásfok, sűrítési időtartam

A sűrített levegő tárolása, szállítása, állapotának javításaA sűrített levegő tárolásának szükségességeA légtartályok szerkezeti kialakítása, elnevezése, tartozékai és vizsgálatukA légtartályok víztelenítési lehetőségeiA levegő szállítására használt csővezetékek kialakítása, azok elhelyezése, elnevezése, csőkötések, és a kapcsolódó kisebb légfék szerelvényekVisszacsapó szelepek, biztonsági szelepek, víztelenítő szerelvényekA csővezetékek járművek közötti összekapcsolására szolgáló elemek és színjelölésük

134

A sűrített levegő állapotának javítására hivatott szerkezetek (utóhűtő, alkoholporlasztó, légszárító, szűrő, porfogó, cseppgyűjtő), azok működése és beépítési helyei

A vontatójárműveken alkalmazott önműködő fékezőszelepek D2, D12, D20, D5, D15 mozdonyvezetői fékezőszelepek tárgyalásaDAKO BSE fékezőszelep rendszerSAB-WABCO PBA 82 H és a PBL3-98 típusú fékezőszelep rendszerKnorr HZE típusú fékezőszelep rendszerMikroprocesszor vezérelt fékezőszelep rendszerekAlaki követelmények, a szelepek használhatóságának vizsgálataA fékezőszelepek jellegzetes meghibásodásai és azokra utaló jelek

A vontatójárműveken alkalmazott kiegészítő fékrendszerek Knorr 3 állású kiegészítő fékezőszelepAz MWF, DBV kiegészítő fékezőszelepekZbr 3,7 M és Zbr 3,7 M1 kiegészítő fékezőszelepek tárgyalásaRZbe fékezőszelepA szelepek felépítése, működése, egyes állásaikban végbemenő folyamatokRugóerő tárolós fékberendezésekAlaki követelmények, a szelepek használhatóságának vizsgálataA fékezőszelepek jellegzetes meghibásodásai és azokra utaló jelek

A vontatójárműveken alkalmazott kormányszelep rendszerekA hagyományos kivitelű és a Knorr Fe115 típusú egyszerű működésű kormányszelep működése, szerkezeti kialakítása, tulajdonságaA gyorsműködésű és egyéb kétnyomásos kormányszelepek, valamint a vonatnemváltók kialakításaVegyes típusú kormányszelepekA nagyérzékenységű háromnyomásos kormányszelepek fogalma, jellemzői, alkalmazásának szükségszerűségeiWS 110 típusú kormányszelepA Knorr KE típusú kormányszelepcsalád általános ismertetéseA Knorr KE 0, KE 1 és KE 2 kormányszelepek működése, tulajdonsága, szerkezeti felépítéseA KE kormányszelepek egyéb típusai (KE a, ad, d és dv) és kiegészítő elemei (nyomásigazító szelep, gyorsoldó szelep)A szelepek felszerelése és alaki követelményei

15.3.3. A vasúti vontatójárművek pneumatikus és fékrendszerei 20 óra

A vontatójárművekre szerelt fékrendszerekAz utánfékezés fogalma, elvi változatai és gyakorlati megvalósításukNyomásmódosító nélküli fék elvi vázlataNyomásmódosítós fék elvi vázlata

135

Sebességfüggésű nyomásmódosítós fék elvi vázlataElektronikus fékberendezés elvi vázlataA villamos mozdonyok hidegen vontatásának lehetőségeiA nyomásmódosítók bevezetésének okai, típusai, működésük, jellemzőik (Dü21d, Dü23b, Dü24e, Dü24g)Vonatnemváltók kialakítása, állásai, a befolyásolt fékszerkezetekre tett hatása (GG-G-P, G-P-R, GG-G-P-R)A sebességfüggőség alkalmazása és az ezzel összefüggő fékszerkezetekA nyomásmódosítós vontatójárművek önműködő fékének oldása, ALE-10 ismertetéseAz elektrodinamikus fék és a pneumatikus fék együttműködési kérdéseiA motorkocsikra jellemző fékrendszerekTöbb részes – iker, csuklós – motorkocsik fékrendszereinek elvi felépítéseMotorkocsik villamos fékberendezése Kiegészítő és önműködő fékberendezésTerhelésfüggésű fék elvi vázlataA hidegmeneti váltóAz elektrodinamikus fék és a pneumatikus fék együttműködési kérdéseA vezérlőkocsik fékszerelvényei, levegőellátása

Kiegészítő pneumatikus és elektropneumatikus berendezésekPneumatikus perdülésgátló elvi vázlata, működéseHomokoló berendezés elrendezéseAblaktörlő, ablakmosó és páramentesítőLégkürt és légsípA légfék és a vonatbefolyásoló berendezés együttműködéseLégkibocsátó szelepek, ütőgombos vészfékszelepekNyomáscsökkentő szelepek elvi vázlata, beépítési helyeiNyomásőrök kialakítása, beépítési helyeiAz elektropneumatikus szelepek működése és változatai




Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1. magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X

136

1.5. szemléltetés X1.6. házi feladat X





módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret









felkészüléssel X













137



16. Mozdonyszerelési gyakorlat tantárgy 160 óra


A gyakorlat alakítson ki olyan készségeket, amelyek segítségével legyenek képesek a tanultakat más technikai, technológiai környezetben alkalmazni, neveljen a műszaki gyakorlatban elengedhetetlenül szükséges szakmai igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes, biztonságos és felelősségteljes munkavégzésre, A tanulók tudják alkalmazni a munkavégzés során a műszaki dokumentációkat, táblázatokat és szabványokat, a szakma gyakorlásához szükséges kéziszerszámokat szakszerűen, a munkavédelmi előírásoknak megfelelően tudják megválasztani és alkalmazniA tantárgy tanítása során alakuljanak ki jártasság arra vonatkozóan, hogy a szakma gyakorlásához szükséges mérési eljárásokban és mérőeszközökben biztonságosan tudják megválasztani a technikailag legmegfelelőbb eljárást illetve mérőeszközt, a tanuló tudjon választani és dönteni az egyes munkafolyamatokban alkalmazandó megmunkálási, szerelési eljárások megválasztásában, a gazdaságosság és a biztonságos munkavégzés szempontjai szerint.A gyakorlat késztesse a tanulót a rendszerszemléletű gondolkodásra, hogy lássák az egyes fődarabok, szerkezeti egységek kapcsolatát, az egyes részek egymástól való függését és együttműködését a vasúti vontatójármű, mint rendszer egészében.A tantárgy oktatása neveljen a munkahelyi rend, a környezet védelmének fontosságára, a gazdaságos, anyagtakarékos gyártási és javítási módszerek megválasztására.A tanulók sajátítsák el a vasúti vontatójárművek villamos egységeinek és pneumatikus berendezéseinek (elsősorban a fékberendezéseknek) gyakorlati megvalósulását, szerelését, minősítését, javítását.


A Mozdonyszerelési gyakorlat a Technológiai alapismeretek alapozó tantárgy és a Vasúti vontatójárművek illetve a Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései szakmai tantárgyak szerves folytatását képezi, annak valamennyi szakmai tartalmához kapcsolódik.Mozdonyszerelési gyakorlattal párhuzamosan történik a Vasúti vontatójárművek, a Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései, a Vasúti járművek szerkezete, javítása, a Vasúti járműszerelési gyakorlat és a Vasúti villamos jármű szerelési gyakorlat

138

tanítása, melyek együttesen teszik alkalmassá a tanulókat a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükséges szakmai gyakorlat elsajátításához.

16.3. Témakörök

16.3.1. Villamos gépek és berendezések szerelése, javítása90 óra

A gyakorlati oktatás előkészítéseAz oktatás rendje, viselkedési szabályok az oktatás ideje alatt,A műhely rendje, viselkedési szabályok a munkavégzés területén, a munkaterületen való közlekedés szabályai,A legfontosabb munkavédelmi utasítások példákkal illusztrált oktatása,A legfontosabb tűzvédelmi utasítások példákkal illusztrált oktatása,

Kézi és gépi tisztítása villamos gépek, készülékek tisztítási folyamatának ismertetése,porlefúvatás alkalmazása és a gépi berendezések ismertetése, gyakoroltatás a különféle villamos gépeken és berendezéseken,kézi mosás és mosóanyagok ismertetése, bemutatása és a kézi mosás gyakorlásagépi mosás és berendezéseinek bemutatása,környezetbarát és egészségre ártalmatlan mosóanyagok ismertetése, alkalmazási lehetőségei a villamos iparban,a szigetelő anyagok szigetelési tulajdonságainak megváltozása a mosóanyagok hatására,mosás utáni szárítás fontossága különös tekintettel a vákuumszárításra,impregnálási technológiai folyamat ismertetése és bemutatása,porlefúvatás, mosás, szárítás és impregnálás folyamatainak tűz-, környezet-, és munkavédelmi utasításainak ismertetése

Villamos forgógépek szét- és összeszereléseKötések

oldható kötések fogalma, alkalmazási területeszabványos csavarfajták, kiválasztási szempontjaikcsavarkötések készítésecsavarbiztosítások bemutatása, készítése

szét- és összeszerelés műveleteiVillamos forgógépek részegységeinek gyártási javítási folyamatának ismertetése és gyakoroltatása

kefetartó szerkezetek bemutatása, javítási folyamatok gyakoroltatása,kefék anyaga, alkalmazási lehetőségei a villamos forgógépeken,kefe becsiszolásának gyakorlása,kommutátorok, csúszógyűrűk szerkezeti részeinek bemutatása, szerelése és javítás gyakorlása,

139

villamos forgógépek tengelyeinek gyártási és javítási technológiája, ismertetése, bemutatása,tengelyek méretellenőrzéseinek gyakoroltatása,különféle típusú forgórészek vasmag és tekercs kialakításai,vasmagok gyártási javítási folyamatainak gyakoroltatása,forgórészek tekercseinek kis javítása,forgórész mechanikai és villamos méréseinek gyakorlása,forgórészek egyensúlyozási folyamatának bemutatása,egyensúlyozó gépek ismertetése,villamos forgógépek állórészei,állórészek szerkezeti elemeinek bemutatása,állórész ház pólustörzsek és tekercsek szerelése, javítása, gyakoroltatásaváltakozó áramú villamos gép állórészeinek ismertetése és a részegységeinek szerelése, javítása, gyakoroltatása,állórész, pajzsok, kefetartó szerkezetek szerelése, javítása, gyakoroltatásaállórészek mechanikai és villamos méréseinek gyakoroltatása,a villamos gépek részegységeinek minősítése és a gépek összeszerelésének gyakoroltatása,villamos gépek speciális emelő és sajtoló szerszámainak ismertetése,villamos forgógépek szerelés közbeni és utáni ellenőrző méréseinek gyakoroltatásavillamos gépek szerelési, javítási, mérési és a használt gépészeti berendezések, szerszámok munka és tűzvédelmi előírásainak ismertetése

Transzformátorok szét- és összeszerelésetranszformátor szerelési javítási technológiai folyamatának ismertetésetranszformátor tűz-munkavédelmi és környezetvédelmi előírásainak ismertetésea javító műhely, vagy terület szerszámainak és gépészeti berendezéseinek bemutatásatranszformátor szétszerelése, aktív és passzív részegységek szerelése, javítás gyakoroltatásatranszformátor tekercs és vasmag javításának gyakoroltatása,transzformátor üzeméhez tartozó segédberendezések és a tekercs kivezetések szerelése, javítása,transzformátor hűtési megoldásainak ismertetése,transzformátor olajhűtési rendszerének szerelése, javításatranszformátor vákuumszárításának, impregnálásának ismertetésebemutatásatranszformátor szigetelő olajának kezelése és centrifugálásaolajcentrifugálási művelet gyakoroltatásatranszformátorolaj feltöltési műveletének gyakoroltatásavákuum alatti beporlasztás lehetőségeinek ismertetése, bemutatása

140

transzformátor segédberendezései és kábelrendszer felszerelés gyakorlásatranszformátor előkészítése a végméréshezegy- és többfázisú, száraz és olajos kivitelű transzformátorok mérésének gyakorlása

Szakaszolók, megszakítók javítás és szerelésea különféle típusú szakaszoló, megszakító jellegű kapcsolók ismertetése, bemutatása,a vasúti járművek fő, segédüzemi, vezérlő, szabályozó áramköreibe épített kapcsoló készülékek, elemek ismertetése, bemutatása,a szerelés és a javítás speciális szerszámainak, mérőberendezéseinek bemutatása,a különféle típusú relék javításának és ellenőrző méréseinek bemutatása és gyakoroltatása,relék beállítása technológiai előírásának ismertetése,áram és feszültség relék beállításainak gyakoroltatása,a vasúti járművek áramköreibe épített szakaszolók bemutatása,szakaszolók szerelése, javítása,szakaszolók javításának speciális szerszámai, mérőberendezései, emelő készülékei,a vasúti járműveken alkalmazott egyen- és váltakozó áramú megszakítók bemutatása,a teljesítménymegszakítók, kontaktorok, mágneskapcsolók javítási, mérési technológiájának ismertetése,a megszakítók javításának, mérésének speciális szerszámai, emelőgépei és egyéb eszközei,a különféle típusú megszakítók javításának, mérésének gyakoroltatása, a szükséges beállítások elvégeztetése (különös figyelemmel a megszakító jellegű kapcsolók fő érintkezőinek megmunkálására, valamint az ívoltó berendezések kifogástalan állapotára),a főérintkezők mechanikus, villamos jellegű beállításainak és az érintkezők nyomásméréseinek ismertetése, gyakoroltatása,a kapcsolók javítás utáni idődiagram felvételének elvégeztetése,a tartampróbák lényegének ismertetése, a mérések alapján a kapcsolókon történő szükséges beállítások elvégeztetése,a kapcsoló készülékek javítástechnológiája tűz- és munkavédelmi előírásainak ismertetése, a munkavédelmi előírások betartatása,

Félvezető egységek, berendezések és védelmeika félvezető egységek, berendezések tisztítási javítási technológiájának ismertetése,a különféle típusú egyenirányító egységek szerkezeti felépítésének ismertetése,a különféle egyenirányító kapcsolások bemutatása,az egyenirányító üzemi feltételeinek és az üzemben előforduló hibáknak az ismertetése,a porlefúvatás, mosás munkafázisainak gyakoroltatása,az egyenirányító berendezések szerelési, javítási munkáinak gyakorlása,

141

16.3.2. A fék- és egyéb pneumatikus berendezések szerelése, javítása 70 óra

A kötöttpályás villamos járművek fékrendszereinek bemutatásaA pneumatikus fékberendezések le- és felszereléseA fékberendezések minősítéseFékberendezés karbantartása, javítása

a fékrudazat elemei kopásainak javítása (MÁVSZ 2327/82)kenési utasításra vonatkozó részeka fékrendszer központi javításba vont elemeinek le- felszerelésea kiegészítő fékezőszelepek szétszerelése, karbantartásasértetlenségének és működésének ellenőrzése, tárolása, szállításaa fővezetéken végzendő javításoklégfékrendszerben az egyes terek nyomásmérésének esedékessége, és az alkalmas mérőpontok ismertetése,a hordozható légfék próbakészülék felépítése, működése, ellenőrzése,a vészfékek vizsgálata.

A fék tömörségi és működési vizsgálata MÁVSZ 874 szerinta javításra beállított jármű fékberendezésének előzetes vizsgálatafék közbenső vizsgálatfék részlegvizsgálatafutójavítás utáni fékvizsgálat


Mozdonyfenntartási telephely



Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1. magyarázat X1.2. megbeszélés X1.3. szemléltetés X1.4. kooperatív tanulás X


142




módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret






3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X3.2. Rajz készítése leírásból X3.3. Rajz készítés tárgyról X3.4. Rajz kiegészítés X3.5. Rajz elemzés, hibakeresés X


4..1. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után X

4.2. Utólagos szóbeli beszámoló X5. Csoportos munkaformák

körében

5.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással X

Teheremelő berendezések,

eszközök6. Gyakorlati munkavégzés

körében

6.1. Műveletek gyakorlása XSzerelőszerszámok

Speciális kéziszerszámokSzerszámgépek



7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján X Vasúti villamos

jármű7.2. Feladattal vezetett

szerkezetelemzés X

7.3. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése X Fékpróba

berendezés7.4. Adatgyűjtés géprendszer

üzemeléséről X Éberségi próbakészülék


8.1. Technológiai próbák végzése X8.2. Geometriai mérési gyakorlat X Mérőeszközök

143



144


Dízelmotoros vasúti jármű szerelő feladatai

megnevezésű



145

A 10437-12 azonosító számú Dízelmotoros vasúti jármű szerelő feladatai megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10437-12 Dízelmotoros vasúti jármű

szerelő feladatai

Dízelmozdonyok szerkezete, javítása Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat

Műs

zaki

hőt

an

Bel

sőég

ésű

mot

orok

m

unka

foly

amat

aiB

első

égés

ű m

otor

ok je

llem

zőin

ek

és fő

mér

etei

nek

szám

ítása

Díz

elm

otor

ok fe

ltölté

se

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zei

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

sa

Díz

elm

otor

ok k

enés

e és

hűt

ése

Díz

el v

onta

tó já

rműv

ek h

ajtá

si

rend

szer

eiD

ízel

von

tató

járm

űvek

vez

érlé

se é

s sz

abál

yozá

saD

ízel

mot

orok

sze

rkez

eti r

észe

inek

ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

tüze

lőan

yag

ellá

tási

re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Díz

elm

otor

ok k

enés

i- és

hűt

ési

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saM

echa

niku

s ha

jtási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Hid

raul

ikus

haj

tási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Villa

mos

haj

tási

ren

dsze

r és

ele

mei

ja

vítá

sa

Moz

dony

prób

ák

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zein

ek

javí

tása

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

si

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

ken

ési-

és h

űtés

i re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Mec

hani

kus

hajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saH

idra

ulik

us h

ajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saVi

llam

os h

ajtá

si r

ends

zer

és e

lem

ei

javí

tása

Moz

dony

prób

ák

FELADATOK Diagnosztikai vizsgálatot végez a dízel mozdonyon és a fődarabjain

x x x x x x x x x x x x x x x

Ellenőrzi és beállítja a dízelmotor működését, szükség szerint cseréli, javítja a motor alkatrészeit


Ellenőrzi, x x x

146


szerelő feladatai


Műs

zaki

hőt

an

Bel

sőég

ésű

mot

orok

m

unka

foly

amat

aiB

első

égés

ű m

otor

ok je

llem

zőin

ek

és fő

mér

etei

nek

szám

ítása

Díz

elm

otor

ok fe

ltölté

se

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zei

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

sa

Díz

elm

otor

ok k

enés

e és

hűt

ése

Díz

el v

onta

tó já

rműv

ek h

ajtá

si

rend

szer

eiD

ízel

von

tató

járm

űvek

vez

érlé

se é

s sz

abál

yozá

saD

ízel

mot

orok

sze

rkez

eti r

észe

inek

ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

tüze

lőan

yag

ellá

tási

re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Díz

elm

otor

ok k

enés

i- és

hűt

ési

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saM

echa

niku

s ha

jtási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Hid

raul

ikus

haj

tási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Villa

mos

haj

tási

ren

dsze

r és

ele

mei

ja

vítá

sa

Moz

dony

prób

ák

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zein

ek

javí

tása

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

si

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

ken

ési-

és h

űtés

i re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Mec

hani

kus

hajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saH

idra

ulik

us h

ajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saVi

llam

os h

ajtá

si r

ends

zer

és e

lem

ei

javí

tása

Moz

dony

prób

ák

utánhúzza, cseréli a motorfelfüggesztő, alátámasztó elemeketEllenőrzi és beállítja a légsűrítő működését, szükség szerint cseréli, javítja az alkatrészeit

x x x

Ellenőrzi a kenőanyagszinteket, utántölt, illetve kenőolajat cserél


Ellenőrzi a hűtőfolyadék szintjét,

x x x x x x

147


szerelő feladatai


Műs

zaki

hőt

an

Bel

sőég

ésű

mot

orok

m

unka

foly

amat

aiB

első

égés

ű m

otor

ok je

llem

zőin

ek

és fő

mér

etei

nek

szám

ítása

Díz

elm

otor

ok fe

ltölté

se

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zei

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

sa

Díz

elm

otor

ok k

enés

e és

hűt

ése

Díz

el v

onta

tó já

rműv

ek h

ajtá

si

rend

szer

eiD

ízel

von

tató

járm

űvek

vez

érlé

se é

s sz

abál

yozá

saD

ízel

mot

orok

sze

rkez

eti r

észe

inek

ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

tüze

lőan

yag

ellá

tási

re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Díz

elm

otor

ok k

enés

i- és

hűt

ési

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saM

echa

niku

s ha

jtási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Hid

raul

ikus

haj

tási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Villa

mos

haj

tási

ren

dsze

r és

ele

mei

ja

vítá

sa

Moz

dony

prób

ák

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zein

ek

javí

tása

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

si

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

ken

ési-

és h

űtés

i re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Mec

hani

kus

hajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saH

idra

ulik

us h

ajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saVi

llam

os h

ajtá

si r

ends

zer

és e

lem

ei

javí

tása

Moz

dony

prób

ák

minőségét, utántölt, illetve hűtőfolyadékot cserélEllenőrzi, beállítja a dízelmotor rendszereit, javítja, cseréli a szükséges elemeket

x x x x x x x x x x x x x x x x x

Ellenőrzi, javítja, tisztítja, cseréli hőkicserélő berendezést és elemeit

x x x x x x x x

Ellenőrzi, tömíti, javítja, cseréli az üzem-, és kenőanyag-ellátó,

x x x x x x x x x x x

148


szerelő feladatai


Műs

zaki

hőt

an

Bel

sőég

ésű

mot

orok

m

unka

foly

amat

aiB

első

égés

ű m

otor

ok je

llem

zőin

ek

és fő

mér

etei

nek

szám

ítása

Díz

elm

otor

ok fe

ltölté

se

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zei

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

sa

Díz

elm

otor

ok k

enés

e és

hűt

ése

Díz

el v

onta

tó já

rműv

ek h

ajtá

si

rend

szer

eiD

ízel

von

tató

járm

űvek

vez

érlé

se é

s sz

abál

yozá

saD

ízel

mot

orok

sze

rkez

eti r

észe

inek

ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

tüze

lőan

yag

ellá

tási

re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Díz

elm

otor

ok k

enés

i- és

hűt

ési

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saM

echa

niku

s ha

jtási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Hid

raul

ikus

haj

tási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Villa

mos

haj

tási

ren

dsze

r és

ele

mei

ja

vítá

sa

Moz

dony

prób

ák

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zein

ek

javí

tása

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

si

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

ken

ési-

és h

űtés

i re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Mec

hani

kus

hajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saH

idra

ulik

us h

ajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saVi

llam

os h

ajtá

si r

ends

zer

és e

lem

ei

javí

tása

Moz

dony

prób

ák

a sűrített levegős rendszereket és elemeitEllenőrzi, beállítja, cseréli a tengelykapcsolókat és burkolataikat

x x x x x x x x x x x x

Ellenőrzi, beállítja, javítja, cseréli az elosztóhajtóművet

x x x x

SZAKMAI ISMERETEK A dízelmotorok szerkezete, működése

x x x x x x x x x x x x x x

A dízelmotorok üzem-, és

x x x x x x x x x x

149


szerelő feladatai


Műs

zaki

hőt

an

Bel

sőég

ésű

mot

orok

m

unka

foly

amat

aiB

első

égés

ű m

otor

ok je

llem

zőin

ek

és fő

mér

etei

nek

szám

ítása

Díz

elm

otor

ok fe

ltölté

se

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zei

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

sa

Díz

elm

otor

ok k

enés

e és

hűt

ése

Díz

el v

onta

tó já

rműv

ek h

ajtá

si

rend

szer

eiD

ízel

von

tató

járm

űvek

vez

érlé

se é

s sz

abál

yozá

saD

ízel

mot

orok

sze

rkez

eti r

észe

inek

ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

tüze

lőan

yag

ellá

tási

re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Díz

elm

otor

ok k

enés

i- és

hűt

ési

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saM

echa

niku

s ha

jtási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Hid

raul

ikus

haj

tási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Villa

mos

haj

tási

ren

dsze

r és

ele

mei

ja

vítá

sa

Moz

dony

prób

ák

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zein

ek

javí

tása

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

si

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

ken

ési-

és h

űtés

i re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Mec

hani

kus

hajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saH

idra

ulik

us h

ajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saVi

llam

os h

ajtá

si r

ends

zer

és e

lem

ei

javí

tása

Moz

dony

prób

ák

kenőanyagaiA dízelmotor működéséhez szükséges rendszerek

x x x x x x x x x

A dízelmotorok segédberendezései

x

Dízelmotorok javítása, alkalmazott technológiák

x x x x x x x x x

Dízelmozdonyok segédberendezései

x x x x x x x x x x x

Dízelmozdonyok segédberendezésein alkalmazott javítási

x x x x x x x

150


szerelő feladatai


Műs

zaki

hőt

an

Bel

sőég

ésű

mot

orok

m

unka

foly

amat

aiB

első

égés

ű m

otor

ok je

llem

zőin

ek

és fő

mér

etei

nek

szám

ítása

Díz

elm

otor

ok fe

ltölté

se

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zei

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

sa

Díz

elm

otor

ok k

enés

e és

hűt

ése

Díz

el v

onta

tó já

rműv

ek h

ajtá

si

rend

szer

eiD

ízel

von

tató

járm

űvek

vez

érlé

se é

s sz

abál

yozá

saD

ízel

mot

orok

sze

rkez

eti r

észe

inek

ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

tüze

lőan

yag

ellá

tási

re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Díz

elm

otor

ok k

enés

i- és

hűt

ési

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saM

echa

niku

s ha

jtási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Hid

raul

ikus

haj

tási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Villa

mos

haj

tási

ren

dsze

r és

ele

mei

ja

vítá

sa

Moz

dony

prób

ák

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zein

ek

javí

tása

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

si

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

ken

ési-

és h

űtés

i re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Mec

hani

kus

hajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saH

idra

ulik

us h

ajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saVi

llam

os h

ajtá

si r

ends

zer

és e

lem

ei

javí

tása

Moz

dony

prób

ák

technológiákSZAKMAI KÉSZSÉGEK

Járműszerkezeti rajzok olvasása, értelmezése

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Járműszerkezeti rajzok készítése x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Villamos kapcsolási rajzok olvasása, értelmezése

x x x x

Villamos kapcsolási rajzok készítése

x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Erős fizikum x x x x x x x x x x x x x x x x x x x Mozgáskoordináció x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

151


szerelő feladatai


Műs

zaki

hőt

an

Bel

sőég

ésű

mot

orok

m

unka

foly

amat

aiB

első

égés

ű m

otor

ok je

llem

zőin

ek

és fő

mér

etei

nek

szám

ítása

Díz

elm

otor

ok fe

ltölté

se

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zei

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

sa

Díz

elm

otor

ok k

enés

e és

hűt

ése

Díz

el v

onta

tó já

rműv

ek h

ajtá

si

rend

szer

eiD

ízel

von

tató

járm

űvek

vez

érlé

se é

s sz

abál

yozá

saD

ízel

mot

orok

sze

rkez

eti r

észe

inek

ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

tüze

lőan

yag

ellá

tási

re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Díz

elm

otor

ok k

enés

i- és

hűt

ési

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saM

echa

niku

s ha

jtási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Hid

raul

ikus

haj

tási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Villa

mos

haj

tási

ren

dsze

r és

ele

mei

ja

vítá

sa

Moz

dony

prób

ák

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zein

ek

javí

tása

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

si

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

ken

ési-

és h

űtés

i re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Mec

hani

kus

hajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saH

idra

ulik

us h

ajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saVi

llam

os h

ajtá

si r

ends

zer

és e

lem

ei

javí

tása

Moz

dony

prób

ák

Felelősségtudat, kitartás, precizitás

x x x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kommunikációs rugalmasság, x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Kapcsolatteremtő és fenntartó készség,

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x Irányíthatóság x x x x x x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Hibakeresés (diagnosztizálás) x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Áttekintő képesség, logikus gondolkodás,

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Módszeres x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

152


szerelő feladatai


Műs

zaki

hőt

an

Bel

sőég

ésű

mot

orok

m

unka

foly

amat

aiB

első

égés

ű m

otor

ok je

llem

zőin

ek

és fő

mér

etei

nek

szám

ítása

Díz

elm

otor

ok fe

ltölté

se

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zei

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

sa

Díz

elm

otor

ok k

enés

e és

hűt

ése

Díz

el v

onta

tó já

rműv

ek h

ajtá

si

rend

szer

eiD

ízel

von

tató

járm

űvek

vez

érlé

se é

s sz

abál

yozá

saD

ízel

mot

orok

sze

rkez

eti r

észe

inek

ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

tüze

lőan

yag

ellá

tási

re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Díz

elm

otor

ok k

enés

i- és

hűt

ési

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saM

echa

niku

s ha

jtási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Hid

raul

ikus

haj

tási

ren

dsze

r és

el

emei

javí

tása

Villa

mos

haj

tási

ren

dsze

r és

ele

mei

ja

vítá

sa

Moz

dony

prób

ák

Díz

elm

otor

ok s

zerk

ezet

i rés

zein

ek

javí

tása

Díz

elm

otor

ok tü

zelő

anya

g el

látá

si

rend

szer

és

elem

ei ja

vítá

saD

ízel

mot

orok

ken

ési-

és h

űtés

i re

ndsz

er é

s el

emei

javí

tása

Mec

hani

kus

hajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saH

idra

ulik

us h

ajtá

si r

ends

zer

és

elem

ei ja

vítá

saVi

llam

os h

ajtá

si r

ends

zer

és e

lem

ei

javí

tása

Moz

dony

prób

ák

munkavégzésKörültekintés, elővigyázatosság x x x x x x x

153

17. Dízelmozdonyok szerkezete, javítása 112 óra


Fejlessze tovább a tanulók logikai készségét és az alapozó tantárgyban megismert természettudományos szemléletet.

Ismertessen meg a tantárgy programjában felsorolt műszaki fogalmakkal, összefüggésekkel, törvényekkel, szerkezetekkel és azok alkalmazásaival, ismerjék meg a vasúti járművek közös szerkezeti elemeit.

Mélyítse el a tanulók ismereteit a műszaki dokumentációk (táblázatok, szabványok, diagramok, műszaki rajzok) értelmezésében és használatában.

Neveljen a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre.

Fejlessze tovább a tanulók számítási feladatokra, szerkesztésekre, méretezési folyamatokra, problémamegoldó gondolkodásra irányuló tudását, amelyet az alapozó tantárgyak alakítottak ki.

Alapozza meg, segítse elő a későbbi tanulmányok speciális ismereteinek elsajátítását, segítse a tanulók rendszerszemléletének mielőbbi kialakulását,a hagyományos, a műszaki gyakorlatban használt anyagok és technológiák megismerését, az új iránti érdeklődés felkeltését.

A rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakításával a tanulók értsék meg az anyag kiválasztása, megmunkálása, igénybevétele, hőkezelése, üzemeltetése, karbantartása, és a felújítási mód megválasztása közti összefüggéseket.

Járuljon hozzá a szakmában elfogadott és alkalmazott műszaki fogalmak helyes és szakszerű értelmezéséhez, tudatos alkalmazásához.

A hagyományos és az aktuális javítási, karbantartási és megmunkálási eljárások alapos elsajátításával képesek legyenek a tanulók a későbbi, korszerűbb technológiai módszerek befogadására, alkalmazására.

Az elmélet és a gyakorlat koncentrációjának tantárgyi megteremtésével segítse kialakítani a tanulókban azt a készséget, hogy az ismereteket a gyakorlati munkában optimálisan hasznosítani tudja.

154

Az ismeretek elsajátításán keresztül alakuljon ki egy olyan motivációs bázis, amely elengedhetetlenül szükséges a szakmai igényességhez, a lelkiismeretes munkavégzéshez.

A tanulók logikai készségének fejlesztésével alapozzon meg olyan, elsősorban munkahelyeken konvertálható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek lesznek a technikai, technológiai fejlődés várható kihívásainak megfelelni.


17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül is elsősorban a matematikára, a fizikára és a kémiára épül.A Matematika tantárgyból:




A Technológiai alapismeretek tantárgy szerves folytatását képezi.

17.3. Témakörök

17.3.1. Műszaki hőtan5 óra

a belső energiaideális gáz állapotegyenleteideális gáz állapotváltozásaipolitrópikus állapotváltozás

17.3.2. Belsőégésű motorok munkafolyamatai5 óra

vasúti dízelmotorok felosztásabelsőégésű motorok működése

négyütemű motorokkétütemű motorokmotorok vezérlése, szelepvezérlési diagramok

belsőégésű motorok elméleti munkafolyamata, körfolyamata- ideális motorok munkafolyamataitökéletes dízelmotor

155

tüzelőanyagokégés levegőszükségletevalóságos dízelmotor munkafolyamatahatásfok

17.3.3. Belsőégésű motorok jellemzőinek és fő méreteinek számítása 5 óra

tüzelőanyag fogyasztás számításaeffektív középnyomás fogalma és számításateljesítmény számításamotorok fő méreteinek meghatározásabelsőégésű motorok jelleggörbéi

elméleti jelleggörbékvalóságos jelleggörbék.

17.3.4. Dízelmotorok feltöltése5 óra

feltöltési rendszerekmechanikus feltöltésű, négyütemű, valóságos dízelmotor működése p - V diagram alapjánmechanikus feltöltésű, négyütemű, valóságos dízelmotor munkafolyamata p - V diagram alapjándízelmotorok feltöltőikipufogógáz energiájának hasznosításaturbófeltöltésű, négyütemű, tökéletes dízelmotor munkafolyamata p - V diagram alapjánturbófeltöltésű, négyütemű, valóságos dízelmotor munkafolyamata p - V diagram alapjánfeltöltött motor vezérlése és igénybevételekétütemű dízelmotorok feltöltése

17.3.5. Dízelmotorok szerkezeti részei15 óra

keverékképzés az Otto- és dízelmotorokbanégéstér kialakítások

közvetlen befecskendezésű dízelmotorokosztott égésterű dízelmotorok

hengerfejforgattyúsház

forgattyúsház igénybevételeanyagaszerkezeti felépítése

henger, hengerperselyhenger - persely igénybevételeanyagahengerpersely beépítéseellenőrzése

dugattyú, dugattyúcsap. dugattyúgyűrűkdugattyú igénybevétele és anyaga

156

dugattyú illesztésedugattyúgyűrű

forgattyús hajtómű mechanikai viszonyai, motorok helyes befecskendezési sorrendjének meghatározásahajtórúd

részei és fajtáianyaga és gyártásának ellenőrzése

forgattyústengelyigénybevételeszerelvényei

dízelmotorok csapágyazásasiklócsapágy élettartamát befolyásoló tényezőkcsapágyanyagok jellemzői

szelepvezérlő szerkezetekvezértengelyszelepemelő tőkeszelepmozgató tolórúdszelephimbaszelepekszeleprugó, szeleprugó tányér

levegőellátás, kipufogáslevegőszűrésszívócső (beömlőcső)kipufogó gázokkipufogócsőzaj elhárítás

feltöltők mechanikus feltöltők szerkezete, működéseturbótöltők szerkezete, működéseturbóhűtés, feltöltés közbenső hűtővel

17.3.6. Dízelmotorok tüzelőanyag ellátása5 óra

gázolajrendszer általános elrendezésebefecskendező szivattyúktüzelőanyag porlasztókfordulatszám szabályozás

17.3.7. Dízelmotorok kenése és hűtése5 óra

kenés céljakenőolajok fő jellemzőiadagoláskenési rendszerekkenőolaj szűrése és hűtésedízelmotorok hűtése

hűtővíz tulajdonságai és kezelésedízelmotorok hűtési rendszereivízhűtő rendszer tartozékai

157

hűtővíz hőmérsékletének szabályozása

17.3.8. Dízel vontató járművek hajtási rendszerei10 óra

dízel vontató járművek általános felépítésehajtási rendszerekkel szemben támasztott követelményekmechanikus hajtású jármű vontatási sajátosságai. jelleggörbéimechanikus hajtómű szerkezeti elemei

főtengelykapcsolósebességváltófokozat- és irányváltótengelyhajtóművek

hidrosztatikus hajtás működési elvehidrosztatikus hajtómű szerkezeti felépítéseműködési elvejelleggörbéi

hidrodinamikus hajtáshidrodinamikus tengelykapcsoló szerkezeti felépítéseműködési elvejelleggörbéi

dízelmotor és a hidrodinamikus tengelykapcsoló együttes üzemének vizsgálata jelleggörbéik alapján

hidrodinamikus nyomatékmódosító szerkezeti felépítéseműködési elvejelleggörbéi

hidrodinamikus nyomatékmódosító teljesítményszabályozásahidrodinamikus és hidromechanikus hajtóművek

hidrodinamikus hajtóművekhidromechanikus hajtóművek

villamos hajtási rendszer általános felépítése, vontatási sajátosságai, jelleggörbéi

egyenáramú villamos hajtáskorlátaiváltakozó áramú generátoros, egyenirányítós villamos hajtásváltakozó áramú villamos hajtás aszinkron motorokkalvillamos kapcsoló készülékek

17.3.9. Dízel vontatójárművek vezérlése és szabályozása10 óra

irányítástechnikai alapfogalmakvezérlési- és szabályozási rendszerekvezérlési- és szabályozási rendszerek elemei (kapcsolók, jelfogók,relék,a vezérlés elektropneumatikus és elektrohidraulikus szerkezeti elemei)

dízelmotor indításadízelmotor indítása villamos indítómotorraldízelmotor indítása villamos főgenerátorraldízelmotor indítása sűrített levegővel

158

az áramutas kapcsolási rajzdízelmotorok indításának villamos vezérlésevédelem és hibajelzés villamos vezérléseátkapcsolási sebesség érzékelése önműködő vezérlésekbenhidromechanikus hajtású vontató járművek vezérlése, önműködő sebességátkapcsolás

elektropneumatikus vezérlés felépítése, működésehidraulikus hajtóművek vezérlése

dízel- villamos hajtású vontató járművek teljesítmény és sebességszabályozása

antikompaund generátorGebus- szabályzáskülső gerjesztésű generátormozdonyok teljesítményszabályozása

dízel és villamos hajtású mozdonyok sűrített levegő ellátása, sűrítők szabályzásavezérlés és szabályzás pneumatikus elemei

szívófejfőlégtartály biztonsági szelepevisszacsapó szelepnyomásszabályzóküresjárati szelepek

sűrített levegő nedvességtartalmát befolyásoló módszerekvezérlés levegőellátása

17.3.10. Dízelmotorok szerkezeti részeinek javítása15 óra

vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motoronhibalehetőségek,tisztítások,mérések, javítások a motor szerkezeti elemein:

hengerfejforgattyúsházhenger - hengerperselydugattyú, dugattyúcsap, gyűrűkhajtórúdforgattyús tengelycsapágyakszelepvezérlés elemeilevegőellátás elemeifeltöltők szerkezeti elemei

dízelmotor próbapadokmechanikus próbapadok

hidraulikus próbapadokvillamos próbapadokvízellenállás

bejáratás, beszabályozás

17.3.11. Dízelmotorok tüzelőanyag ellátási rendszer és elemei javítása 5 óra

159

vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a tüzelőanyag ellátási rendszeren és szerkezeti elemein:

üzemanyag tartálygázolajszivattyúszűrőkbefecskendező szivattyúporlasztók

bejáratások, beállítások

17.3.12. Dízelmotorok kenési- és hűtési rendszer és elemei javítása 5 óra

vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a kenési- és a hűtési rendszeren és szerkezeti elemein:

tartályokcsővezetékekszivattyúkszűrők


17.3.13. Mechanikus hajtási rendszer és elemei javítása 5 óra

vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a mechanikus hajtási rendszeren és szerkezeti elemein:



17.3.14. Hidraulikus hajtási rendszer és elemei javítása5 óra

vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a hidraulikus hajtási rendszeren és szerkezeti elemein:

tengelykapcsolónyomatékmódosítótengelyhajtómű


17.3.15. Villamos hajtási rendszer és elemei javítása10 óra

vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a villamos hajtási rendszeren és szerkezeti elemein:

egyenáramú villamos hajtásváltakozó áramú generátoros, egyenirányítós villamos hajtás

160

váltakozó áramú villamos hajtás aszinkron motorokkalvillamos kapcsoló készülékek


17.3.16. Mozdonypróbák2 óra

mérlegelésállópróbákfutópróbák


17.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám






icsopo

rtosztál

y1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. projekt x






módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret






1.7. Információk feladattal vezetett x

161

rendszerezése2. Ismeretalkalmazási gyakorló

tevékenységek, feladatok2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Válaszolás írásban mondatszintű


felkészüléssel x





tapasztalatokról x





szövegfeldolgozás x

5.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x











felügyelet mellett x9.4. Önálló szakmai munkavégzés x

162

közvetlen irányítással


17.6 A tantárgy értékelésének módja


18. Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat tantárgy160 óra


A tanulók legyenek képesek a szakmai elméleti tantárgyakban tanult és elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására, legyenek képesek a tananyagban részletezett konkrét gyakorlati feladatokat balesetmentesen és szakszerűen végrehajtani.

Alakítson ki olyan készségeket, hogy a műszaki dokumentációkat, táblázatókat és szabványokat tudják alkalmazni a munkavégzés során, és hogy a szakma gyakorlásához szükséges kéziszerszámokat szakszerűen, a munkavédelmi előírásoknak megfelelően tudják megválasztani és alkalmazni.

Alakítson ki olyan készségeket, hogy a szakma gyakorlásához szükséges mérési eljárásokban és mérőeszközökben biztonságosan tudják megválasztani a technikailag legmegfelelőbb eljárást illetve mérőeszközt, amelyek segítségével legyenek képesek a tanultakat más technikai, technológiai környezetben is alkalmazni.

A tanulók tudjanak választani és dönteni az egyes munkafolyamatokban alkalmazandó megmunkálási, szerelési eljárások megválasztásában, a gazdaságosság és a biztonságos munkavégzés szempontjai szerint.

Fejlessze és motiválja a tanulók logikai készségét, alakítson ki általános műszaki szemléletmódot, ébressze fel a folyamatos szakmai fejlődés igényét.

163

Neveljen a műszaki gyakorlatban elengedhetetlenül szükséges szakmai igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre,

A tanulók tanulják meg a szerszámok, gépek, berendezések, mérőeszközök szakszerű, gondos használatát, kezelését és karbantartását,a gyakorlatok során szokjanak hozzá a végrehajtandó feladatok önálló megoldásához, a produktív munkavégzéshez. Érezzék meg és értékeljék az eredményes munkavégzés embert formáló erejét, a jól végzett munka örömét. Ismerjék meg, gyakorolják, fogadják el és tartsák be a szakmai tevékenységek végzésének magatartási, munkavédelmi és technológiai előírásait.

Mélyítse el a tanulókban az üzemfenntartás, a karbantartás szükségességét, ismerjék a vasúti járművek illetve azok elemeinek, alkatrészeinek üzem közbeni igénybevételeit, lehetséges hibáit, a hiba-megállapítás módszereit, az ezekkel kapcsolatos tisztítási-, mérési-, javítási technológiákat.

Alakítson ki a tanulókban olyan kritikai szemléletet, mely a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükséges, fejlessze ki a tanulók felelősségérzetét, tekintettel a kötöttpályás járművek üzemeltetésében rejlő veszélyekre és arra, hogy a szakszerűtlen munkavégzés nemcsak személyi, hanem nagy anyagi károkat is okozhat.


A Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat a Technológiai alapismeretek és a Dízelmozdonyok szerkezete, javítása tantárgyak szerves folytatását képezi.Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat párhuzamosan történik a Vasúti járművek szerkezete, javítása, a Vasúti járműszerelési gyakorlat, a Vasúti vontatójárművek, a Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései, a Dízelmozdonyok szerkezete, javítása és a Mozdonyszerelési gyakorlat, melyek együttesen teszik alkalmassá a tanulókat a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükségesszakmai gyakorlat elsajátításához.

18.3. Témakörök

164

18.3.1. Dízelmotorok szerkezeti részeinek javítása24 óra

vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motoronhibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a motor szerkezeti elemein:

hengerfejforgattyúsházhenger - hengerperselydugattyú, dugattyúcsap, gyűrűkhajtórúdforgattyús tengelycsapágyakszelepvezérlés elemeilevegőellátás elemeifeltöltők szerkezeti elemei

dízelmotor próbapadokmechanikus próbapadokhidraulikus próbapadokvillamos próbapadokvízellenállás

bejáratás, beszabályozás

18.3.2. Dízelmotorok tüzelőanyag ellátási rendszer és elemei javítása 24 óra

vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a tüzelőanyag ellátási rendszeren és szerkezeti elemein:

üzemanyag tartálygázolajszivattyúszűrőkbefecskendező szivattyúporlasztók


18.3.3. Dízelmotorok kenési- és hűtési rendszer és elemei javítása 24 óra

vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a kenési- és a hűtési rendszeren és szerkezeti elemein:

tartályokcsővezetékekszivattyúkszűrők


18.3.4. Mechanikus hajtási rendszer és elemei javítása 24 óra

vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor mellett

165

hibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a mechanikus hajtási rendszeren és szerkezeti elemein:



18.3.5. Hidraulikus hajtási rendszer és elemei javítása24 óra

vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a hidraulikus hajtási rendszeren és szerkezeti elemein:

tengelykapcsolónyomatékmódosítótengelyhajtómű


18.3.6. Villamos hajtási rendszer és elemei javítása24 óra

vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a villamos hajtási rendszeren és szerkezeti elemein:

egyenáramú villamos hajtásváltakozó áramú generátoros, egyenirányítós villamos hajtásváltakozó áramú villamos hajtás aszinkron motorokkalvillamos kapcsoló készülékek


18.3.7. Mozdonypróbák16 óra

mérlegelésállópróbákfutópróbák


MÁV Gépészet járműjavítóiban vagy területi műhelyeiben



Sorszám




felszerelések (SZVK egyén csopo osztál

166

i rt y 6. pont lebontása, 1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. projekt x






módok)



Egyé

ni

Cso

por

t-bo

ntás

Osz

tály

-ke

ret










felkészüléssel x





tapasztalatokról x


167




szövegfeldolgozás x x

5.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x x











felügyelet mellett x


18.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel

168

Összefüggő szakmai gyakorlat

I. Ötévfolyamos oktatás közismereti képzéssel1/9. évfolyamot követően 70 óra

2/10. évfolyamot követően 105 óra3/11. évfolyamot követően 140 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

10417-12Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatokMérés és előrajzolásMegmunkálás I.KötésekMegmunkálás II.Anyagvizsgálatok

A szakmai követelménymodul azonosító száma, megnevezése*10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

*Ötévfolyamos oktatás esetén az 1/ 9. évfolyamot követően

Karbantartási gyakorlatok tantárgy

Témakörök

Mérés és előrajzolásMérés és ellenőrzésBonyolultabb mérő- és ellenőrző eszközökElőrajzolás síkbanTérbeli előrajzolás

Megmunkálás I.A kalapács használata, a nyújtásEgyengetésHajlításVágás, harapás, faragás, vésésNyírásLyukasztásFűrészelésReszelésFúrás és süllyesztésKézi menetvágás

A szakmai követelménymodul azonosító száma, megnevezése*

169

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok*Ötévfolyamos oktatás esetén a 2/10. évfolyamot követően


Témakörök


Megmunkálás I.A kalapács használata, a nyújtásEgyengetésHajlításVágás, harapás, faragás, vésésNyírásLyukasztásFűrészelésReszelésFúrás és süllyesztésKézi menetvágás

Kötések SzegecselésCsavarozásCsapszegek és csapszegkötésekKúpos kötésZsugorkötésÉk és ékkötésRetesz és reteszkötésLágyforrasztásFémragasztásKeményforrasztásGázhegesztésÍvhegesztés

170

II. Kétévfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül1. évfolyamot követően 160 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

10417-12Közlekedéstechnikai

gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatokMérés és előrajzolásMegmunkálás I.KötésekMegmunkálás II.AnyagvizsgálatokSzerelésMérési gyakorlatokVillamos méréstechnikai alapismeretekEgyenáramú villamos alapmérésekVáltakozóáramú villamos alapmérések I.Váltakozóáramú villamos alapmérések II.

A szakmai követelménymodul azonosító száma, megnevezése10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok


Témakörök


Megmunkálás I.A kalapács használata, a nyújtásEgyengetésHajlításVágás, harapás, faragás, vésésNyírásLyukasztásFűrészelésReszelésFúrás és süllyesztés

171

Kézi menetvágásKötések

SzegecselésCsavarozásCsapszegek és csapszegkötésekKúpos kötésZsugorkötésÉk és ékkötésRetesz és reteszkötésLágyforrasztásFémragasztásKeményforrasztásGázhegesztésÍvhegesztés

Megmunkálás II.HántolásKovácsolás és hőkezelésSzerszámélezés, köszörülésDörzsölés (dörzsárazás)EsztergálásMarásGyalulás

AnyagvizsgálatokSzerkezeti anyagok csoportosításaTechnológiai próbákSzakítóvizsgálatKeménységmérésRoncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek

SzerelésKötőelemek szereléseCsapágyak szereléseFogaskerekek szereléseCsőkötések szereléseDugattyús motor szereléseForgattyús hajtómű szereléseLánc- és szíjhajtás szereléseTengelykapcsolók szereléseHajtóművek szereléseFutóművek szereléseFékek szereléseKormányzási rendszerek szerelése

Mérési gyakorlatok tantárgy

Témakörök

Villamos méréstechnikai alapismeretekMűszer és méréstechnikai alapfogalmak Ismerkedés a mérőműszerekkel

172

A nemzetközi mértékegységrendszer alapjaiA laboratóriumi mérések fontosabb szabályaiVillamos mérések biztonságtechnikája

Egyenáramú villamos alapmérésekEllenállás méréseVillamos teljesítmény számítása áram és feszültség mérés alapjánA villamos áram hőhatásának vizsgálataEnergiaforrások vizsgálata, mérése

Váltakozóáramú villamos alapmérések I.Mérések egyfázisú váltakozóáramú hálózatban

Váltakozóáramú villamos alapmérések II.Mérések háromfázisú váltakozóáramú hálózatokban

173

1 · web viewkinematika-kinetika 12 12 12 12 gépelemek-géptan 72 32 104 108 108 bevezetés,...

Documents