dok/helyi tanterv2014 _11_.pdf

HELYI TANTERV

I. ÓRATERVEK Óraterv-1.

Heti óraszámok évfolyamonként (felmenő rendszerben 1 és 5. évfolyamon 2013. szeptember 1-től)

Tantárgyak 1.oszt. 2.oszt. 3.oszt. 4.oszt. 5.oszt. 6.oszt. 7.oszt. 8.oszt.

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 6+1 4+0,5 4+1 3+1

4

Idegen nyelv 2 3 3 3 3 Matematika 4+1 4+1 4+1 4 4+0,5 3+2 3+1 3+1 Történelem 2 2 2 2 Etika/hit-és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 Környezetism./Term.ism. 1 1 1+1 1+1 2 2 Biológia 2 1+0,5 Fizika 2 1+0,5 Kémia 1+0,5 2 Földrajz 1+0,5 2 Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1 Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1 Hon-és népismeret 1 Informatika 1 1 1 1 1 Technika 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető 2 2 3 3 2 3 3 3 Össz.óra 25 25 25 27 28 28 31 31

Óraterv-2.

Heti óraszámok évfolyamonként 1-4. osztály

(kifutó rendszerben 2. évfolyamtól 2013. szeptember 1-től)

Évfolyamok 1. 2. 3. 4.

Tantárgyak Köte-lező

Választ-ható

Köt. Választ. Köt. Választ. Köt. Választ.

Magyar nyelv, irodalom

8 8 8 7

Idegen nyelv 2,5

Matematika 4,5 4,5 4,5 4

Informatika 1

Természetismeret 1 1 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Rajz 1 1 1 1

Technika 1 1 1 1

Testnevelés 3 2 3 2 3 2 3 2

Informatika modul

0,5 (mat)

0,5 (mat.)

0,5 (mat.)

Összesen: 20 2 20 2 20 2 22,5 2

Óraterv-3.

Heti óraszámok évfolyamonként 5-8. osztály

(kifutó rendszerben 6. évfolyamtól 2013. szeptember 1-től)

Évfolyamok 5. 6. 7. 8. Tantárgyak Köt. Választ-

ható Köt. Választ-



ható Magyar nyelv,

irodalom 4 0,5 4 0,5 3 1 3 2

Történelem 2 2 2 2

Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 4 0,5 3,5 1 3 1,5 3,5 1

Informatika 0,5 0,5 1 1 1

Természetism. 2 1,5

Fizika 1,5 1,5

Biológia 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Ének-zene 1 1 1 1

Rajz 1 1 1 0,5

Technika 1 1 0,5 0,5 1

Testnevelés 2,5 0,5 2,5 0,5 2,5 0,5 2,5 0,5

Osztályfőnöki 0,5 0,5 1 1

Tánc és dráma (modul)

0,5 (magy.)

0,5 (magy.)

Hon- és népismeret

(modul)

0,5 (ofi)

0,5 (ofi)

Ember és társ. ismeret, etika

modul

1 (magy.)

Mozgó kép és média

0,5

Egészségtan modul

0,5 (term.is)

Összesen: 22,5 2 22,5 2 25 3,5 25 3,5

1. Az óratervben nem szereplő, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott tantárgyak tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: (kifutó rendszerben 2013. szeptember 1-től)

• Az informatika modul (0,5 óra) 1-3. évfolyamon a matematika tantárgy • A hon- és népismeret modul (0,5 óra) 5-6. évfolyamon az osztályfőnöki • Az egészségtan modul (0,5 óra) 6. évfolyamon a természetismeret tantárgy, 8.

évfolyamon a biológia tantárgy • A tánc- és dráma (0,5 óra) 5.-6. évfolyamon a magyar tantárgy • Az etika modul (1 óra) 7. évfolyamon a magyar tantárgy.

A modulok értékelése a befogadó tantárgy keretében történik.

2. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként a német, illetve az angol nyelv tanulását

választhatják. 3. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

• Az 1-4 évfolyamon a heti 5 kötelező testnevelés óra • Az 5-8. évfolyamon 2012.szeptember 1-től felmenő rendszerben heti 5 testnevelés

óra. Ezentúl - az iskolai sportkör szervezett foglalkozásai - a szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységében a tanulók

akár 1-1 alkalomra is bekapcsolódhatnak, és • a napközi otthonban játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

4. A törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező tanórai és tanórán kívüli, valamint

rehabilitációs célú foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük: • Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeket,

sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg, a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat.

• Az egyéniesített nevelés – differenciált tartalmakban, módszerekben – a tanórákon, a kiscsoportban, az egyéni fejlesztő és a rehabilitációs órákon valósul meg.

II. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelést. Célunk – tágabb értelemben - , hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt.

Célunk - szűkebb értelemben – a kialakított mérési, értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk helyi tantervében előírt követelményeinek. Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést. Eredményes nevelő- oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan, egységesen alkalmazzuk.

Az ellenőrzési és értékelési rendszerünk alapelvei: • A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók

fejlődéséről kapott adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. • Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére,

folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődését.

• A folyamatos nevelői megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztő, egyénre szóló szöveges értékelést szóban és írásban.

• Ne csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgáljuk, hanem fejlesszük okkereső, problémamegoldó gondolkodásukat is.

• Az ellenőrzés, értékelés nem lehet a fegyelmezés eszköze. • Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni. • Az értékelésnek minden esetben tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát.

Kialakításánál dominál a motiváló szándék és az objektivitás.

Ellenőrzési, értékelési rendszerünk szempontjai:

• Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. • Követelményeknek megfelelően az adott évfolyamra, adott időszakra tudja-e a

megszerzett ismereteit alkalmazni? Alkalmazóképes tudás feladatmegoldásokban. • Ismeri-e, érti-e az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb fogalmakat, tényeket? • Tükröződik-e logikus gondolkodás teljesítményében? • Milyen az önálló ismeretszerzésének szintje? • Mennyire egyenletes a tanuló teljesítménye? • Mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban?

Az értékelés fajtái:

a./ Diagnosztikus értékelés

Célja: Előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról, a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási – tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása: • Kiinduló, kezdő szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor. • Egy-egy új tantervi téma kezdetén. • Egy-egy téma lezárása előtt. (Az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben).

b./ Formatív értékelés

Célja: Folyamatos információgyűjtés, a tanítási- tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású, egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő – oktató munkát tervezünk.

Alkalmazása: A tanítási – tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas.

c./ Szummatív értékelés

Célja: A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Alkalmazása: • Nagyobb tanulási témák időegységek végén, (félév, tanév vége, vizsgák).

d./ Külső értékelés

• Tanulmányi, művészeti és sporttevékenységeken nyújtott teljesítmény. • Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége. • Külső mérések (bemeneti, kimeneti …) eredményessége, tapasztalatai.

2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek

megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3. A magyar, matematika, környezetismeret tantárgyakból az 1-4. évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (5-8. évfolyamon), matematika, természetismeret, történelem, etika/hit-és erkölcstan, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél

• a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik, • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagából és fő

követelményeiből átfogó témazáró dolgozatot írnak.

• egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre.

5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését,

minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott - fejlődött-e vagy hanyatlott - az előző értékeléshez képest.

6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző

tantárgyak esetében a következők szerint történik:

• Az 1 évfolyamon és 2. évfolyamon félévkor minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk, 2. évfolyam év végén, valamint a 3-8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

• A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet.

� kiválóan teljesített � jól teljesített � megfelelően teljesített � felzárkóztatásra szorul

7. A 2. évfolyam év végén, illetve a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év

végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

8. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

9. Tanév közben az értékelés rendszeres, a tanítók, tanárok havonta adnak érdemjegyet.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Az előző érdemjegyek mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók adott időegység (naponta, hetente…) alkalmával. Ez történhet piros ponttal, csillaggal, jelek, szimbólumok alkalmazásával.

Az osztályfőnök a tanév rendjéhez igazodva a félév és a tanév lezárása előtt legalább egy hónappal értesítik azon tanulók szüleit, akik egy vagy több tantárgyból bukásra állnak.

10. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

11. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a

tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy 0 - 30 % felzárkóztatásra szorul (1) 31 - 50 % megfelelően teljesített (2) 51 - 75 % megfelelően teljesített (3) 76 - 90 % jól teljesített (4) 91 - 100 % kiválóan teljesített (5)

A javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a követelmények időarányos tudásának függvényében változtathatók. Szükséges mérlegelni a ponthatárok kialakításakor azt is, hogy a feladatok hány százaléka méri a tanulók minimális, továbbhaladáshoz szükséges tudását, illetve mennyi az optimum szintű feladat.

A beszédfogyatékos tanulók esetében az anyanyelvi tantárgyaknál és a szóbeli számonkérésnél figyelembe vesszük beszédsérülésüket. Teljesítményük értékelését nem befolyásolhatja beszédzavaruk. A sajátos nevelési igényű tanulók, akiknél tanulási zavarok megjelennek, más ellenőrzési, mérési, értékelési eljárást követelnek. A köznevelési törvény 56.§ (1) bekezdésének figyelembe vételével lehetőséget nyújtunk egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alóli felmentésre, speciális mérési eljárást és szöveges értékelést biztosítunk számukra, hogy fejlődési ütemüket adekvátan értékelhessük. Amennyiben a tanuló egy-egy tantárgyban az évfolyam követelményeit nem teljesítette, úgy engedélyt kaphat a követelmények két év alatt történő teljesítésére, ha ezt a sérülése, képességfejlődésének üteme és a tanuló egészségi állapota indokolja. A tanuló a követelmények teljesítése végett, a felzárkózás miatt fejlesztő foglalkozáson vesz részt. A követelmények teljesítéséért - a tanuló szükségletei szerint – meghosszabbított időkeretekkel dolgozunk. A továbbhaladásnál – figyelembe véve „A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit” – a pedagógiai szakaszokhoz rendelt minimális teljesítményt kell alapul venni.

12. A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei Megadjuk a lehetőséget a tanulóknak (pl. témazáró, felmérő, stb…) pótlására, esetleges javítására akkor, ha a tanuló • egészségügyi okok miatt, • pszichés problémái miatt, • az esetleges szociokulturális nehézségei miatt,

nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimum szint alatti volt a tanuló teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár – indokolt esetben – lehetőséget ad a pótlásra, illetve a javításra. Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell. Konkrétan meg kell mondani a javítás, pótlás • idejét, • formáit, • módját.

Az eredményről a tanulót és a szülőt is tájékoztatni kell.

13. Az átjárhatóság, az iskolaváltás biztosítása

A 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 6.§ (3) az átjárhatóság érdekében biztosítjuk:

• a különbözeti vizsga lehetőségét • az évfolyamismétlés lehetőségét • esetenként – amennyiben ez a megoldás a legcélravezetőbb – a Nkt. 27.§ (5-8)

terhére, vagy az egyéb differenciált foglalkozások terhére szervezett felzárkóztató foglalkozást.

14. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai

Az év közben kapott érdemjegyeket az ellenőrzőbe is be kell írni, az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg. Az osztálynaplóba való bejegyzésnél: • piros szín alkalmazása - felmérők, témazárók, vizsgajegy

- félévi és tanév végi osztályzatok • kék színnel - szóbeli feleletek

- írásbeli feleletek • zöld színnel - gyűjtőmunkák, vers, memoriter

Helytelen és szabálytalan osztálynaplóba – és így természetesen az ellenőrzőbe is – féljegyeket, alá vagy fölé húzott jegyeket adni.

15. A tanulók magatartását és szorgalmát az első évfolyamon félévkor és év végén és második

évfolyamon félévkor az osztályfőnök szöveges minősítéssel értékeli.

16. A második évfolyam év végén, valamint 3-8. évfolyamon a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás és a szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az ellenőrzőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

17. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési rendszere:

Az értékelés szempontjai és formái: Magatartás: A magatartás osztályzata a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai fegyelmezettséget, viselkedést. Értékeli a társakhoz, a felnőttekhez való viszonyulást, a házirend betartását, saját és mások iránt érzett felelősségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását. Hangsúlyozzuk, hogy az értékelésnél, a minősítésnél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. Az értékelés négy fokozatban történik:

- példás (5), - jó (4), - változó (3), - rossz (2)

Szorgalom: A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzésének színvonalát, a tanuló kötelességtudatát értékeli. Az értékelés négy fokozatban történik, havonta

- példás (5), - jó (4), - változó (3), - hanyag (2)

A magatartás és a szorgalom elbírálásánál irányító, alapvető szempont, hogy a példás valóban példaként álljon, és kapjon elismerést nagyobb közösség előtt is. Fontos lehet adott szituációban a tanulók előmenetelének egyéni elbírálása magatartásból és szorgalomból egyaránt. Az egyéni elbíráláskor szem előtt kell tartani az adott helyzet kialakulását befolyásoló tényezőket (pl. a tanuló családi körülményeit, egészségügyi állapotát stb. …).

A magatartás és a szorgalom értékelésének szempontjai

Magatartás Szorgalom Példás:

� az iskolában és az iskolán kívül illemtudóan viselkedik,

� képes véleményét kulturáltan közölni, � pontosan érkezik a tanórákra, � órán és szünetben társait nem zavarja, � ügyel a rendre, tisztaságra, környezete

értékeire és társai testi épségére, � megbízatásait elvégzi, � társait segíti, törekszik a konfliktusok

feloldására, � tanórán és iskolán kívül is udvarias,

előzékeny, � az ebédlőben kulturáltan viselkedik, � társaival szemben kedves, barátságos,

nevelőivel szemben udvarias, tisztelettudó.

Példás: � a tanórákra rendszeresen képességeinek

megfelelően felkészül, � munkájában, céljai megvalósításában

kitartó, � a tanórán aktív, önállóan vállal

feladatokat, ezeket maradéktalanul elvégzi,

� törekszik az önálló ismeretszerzésre, gyűjtőmunkát végez, az önállóan szerzett ismeretekből következtetéseket tud levonni,

� írásbeli munkái esztétikusak, felszerelése hiánytalan,

� társait segíti a tanulásban, � kiemelkedő képességek esetén a

tanulmányi és sportversenyekre felkészül és jelentkezik.

Jó:

� a házirend szabályait betartja � a példás magatartás egy - két feltételének

néha nem felel meg, � figyelmeztetésre hibáin változtatni tud.

Jó: � tanórai munkáját rendszeresen elvégzi,

képességeinek megfelelően tanul, � mérsékelten aktív, � megfelelő ösztönzésre rendszeresen

dolgozik, ellenőrzi magát és tudja, miben kell segítséget kérnie,

� írásbeli munkái rendesek, felszerelése hiánytalan, apró hiányosságait igyekszik javítani,

� érdeklődése a tananyagra korlátozódik.

Változó:

� tanórai viselkedése hátráltatja a munkát, közbeszól, nem figyel, társait zavarja,

� gyakran rendetlenkedik, tanórán kívüli viselkedése feltűnő, hangoskodó,

� a közösséghez nehezen alkalmazkodik, munkát nem szívesen vállal, megbízatásairól

� megfeledkezik, � többször vét a házirend szabályai ellen,

társaival szemben nyegle, durva, � gyakori figyelmeztetésre sem igyekszik

hibáit kijavítani.

Változó: � munkájában csak időnként mutat

igyekezetet, kötelességeit csak sokszori figyelmeztetésre teljesíti,

� órán keveset dolgozik önállóan, � a legszükségesebb ismereteket sem

tanulja meg pontosan, � írásbeli munkái gyakran nem

megfelelőek, felszerelése időnként hiányos

� a munkában nem kitartó, de többszöri figyelmeztetésre javítani igyekszik,

� szétszórtság jellemzi.

Rossz: � rendszeres figyelmeztetés ellenére

zavarja társait, � társaival szemben durva, kötekedő, � a házirend szabályait nem hajlandó

betartani, � hátráltatja a közösségi munkát, � stílusa, hangneme társaival és tanáraival

szemben sértő, trágár, � környezete értékeit szándékosan

rongálja.

Hanyag: � kötelességeit gyakran elmulasztja,

megbízhatatlan, � nem képességei szerint teljesít, � órán figyelmetlen, érdektelen, passzív, � füzete, írásbeli munkája, felszerelése

rendszeresen hiányos, rendetlen, � sok figyelmeztetés után sem igyekszik

javítani hibáin.

18. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten • példamutató magatartást tanúsít, • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, • vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, • vagy iskolai, illetve iskolánk kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,

vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és

növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

Jutalmazás

Ideje Adományozza Szaktanári dicséret Kiemelkedő tantárgyi

teljesítményért. A tanév folyamán,

amikor a tanuló érdemes lesz rá.

A szaktanár.

Osztályfőnöki dicséret (szóbeli,

írásbeli)

Kiemelkedő közösségi munkáért. Alapszintű tanulmányi, kulturális és sporteredményért.

A tanév folyamán,


Az osztályfőnök (a szaktanárok, a

napközis nevelők, a diákönkormányzat javaslata alapján).

Igazgatói dicséret Kimagasló tanulmányi, kulturális és

sporteredményért.

A tanév folyamán,


Az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára

az igazgató. Jutalomkönyv Kimagasló tanulmányi,

kulturális és sporteredményért.

A tanév végén.

Igazgató vagy az

osztályfőnök Oklevél Kitűnő, jeles

tanulmányi eredményért.

A tanév végén.

Igazgató

Nevelőtestületi dicséret

Példamutató magatartásért és/vagy

kiváló tanulmányi eredményért.

A tanév végén.

Az osztályfőnök javaslatára a

nevelőtestület.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. ☺ Rákóczi emlékplakettet adományozunk az iskola azon 8. osztályos tanulójának:

� akinek év végi tanulmányi átlageredménye minden tanévben 4,5 felett volt, magatartása, szorgalma példamutató

� aki valamilyen területen (pld. tanulmányi verseny) kiemelkedő eredményt ért el, mellyel dicsőséget szerzett iskolánknak.

Mindkét esetben a díj csak akkor odaítélhető, ha a tanuló legalább 3 éve iskolánkba jár. 19. A tanulók fegyelmezésének elvei és formái:

Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, • vagy a házirend előírásait megszegi, • vagy igazolatlanul mulaszt, • vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Fegyelmezés

Szaktanári figyelmeztetés (írásbeli, szóbeli)

A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló

fegyelmezetlenség miatt. Osztályfőnöki figyelmeztetés

(szóbeli, írásbeli), intés, megrovás

A tanuló tanulmányi és magatartási kötelezettségszegése, a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt.

Igazgatói figyelmeztetés, (szóbeli, írásbeli) intés, megrovás

Az iskolai házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás, szándékos, kisebb értékű károkozás,

fegyelmezetlenség miatt. Tantestületi figyelmeztetés,

intés, megrovás Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás,

igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Záróvizsga szabályzat 1. A vizsga célja és feladata

Negyedik évfolyamon: - írásbeli: magyar és matematika tantárgyból - szóbeli: magyar tantárgyból Célja: - az alsó tagozat lezárása, értékelése és útmutató a felső tagozatra.

Nyolcadik évfolyamon: - írásbeli: magyar, matematika és idegen nyelv tantárgyból - szóbeli: magyar, matematika, idegen nyelv és a választható tantárgyakból

Választható tantárgyak: - történelem, informatika, fizika, kémia, biológia, földrajz

Célja: - a tantervi követelmények teljesítésének mértéke - a középfokú továbbtanulásra való felkészülés színvonalának emelése.

2. A szóbeli és írásbeli vizsgák rendje:

• A záróvizsga a negyedik és a nyolcadik osztályokban tanulóknak kötelező. A 8. évfolyamosok november 30-ig dönthetnek, melyik választható tantárgyakból tesznek vizsgát.

• A vizsgatételeket a szakmai munkaközösségek, illetve szaktanárok dolgozzák ki. • A vizsgatételek száma tantárgyanként minimum 10, maximum 30 lehet. A tételeket a

tanulóknak minden tanév december 1-ig meg kell kapniuk. A vizsgatételeket az igazgató jóváhagyásával lehet kiadni. Az írásbeli vizsgára magyar nyelvből, idegen nyelvből, matematikából feladatsort dolgoz ki az illetékes munkaközösség illetve szaktanár. Az írásbeli dolgozatot a szóbeli vizsgáig ki kell javítani. A szóbeli tétel kihúzása előtt a tanulóval közölni kell az írásbeli eredményét.

• A vizsga eredménye beszámítandó a tanuló év végi osztályzatába, azon egy jegyet módosíthat. Ha a tanuló írásbeli dolgozata elégtelen, lehetőséget kell biztosítani a szóban történő javításra. A szóbeli vizsgán a tétel kihúzása után legalább 20, legfeljebb 30 perc felkészülési időt kell biztosítani, de a tanuló önként korábban is megkezdheti feleletét. A vizsgáztatás 10 percnél hosszabb nem lehet egy-egy tantárgyból.

• A szóbeli vizsgát követően az eredményt közölni kell a tanulókkal. • A vizsgabizottság tagjai a szaktanárok, vizsgaelnök, az igazgató vagy a helyettesei

lehetnek. 3. Felkészülés a vizsgára

A negyedik és a nyolcadik osztályos tanulókkal minden tanév elején az osztályfőnökök, illetve a szaktanárok megbeszélik a vizsgát. Az általános tájékoztatáson túl tisztázzák, hogy a 2-4. és az 5-8. év anyagából mi fog szerepelni a vizsga tételeiben. Erre tanév során is – az adott témakör feldolgozásakor – külön gondot fordítanak. Nyolcadik osztályban ajánlatos a tételek kidolgozása. A vizsgát megelőző hónap tanítási óráin a vizsga tételeinek tárgyalására kerül sor, ami egyben a több éves általános iskolai tananyag rendszerező, ismétlését is jelenti. Az évfolyamon szülői értekezleten ismertetni kell a vizsgaszabályzatot. A vizsga eredményéről a szülőt írásban tájékoztatni kell.

4. A vizsga ütemezése • május végén egy hét alatt le kell bonyolítani.

IV. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA

Az írásbeli beszámoltatás formái iskolánkban a következők lehetnek: Írásbeli felelet: nem a teljes tanulócsoport írja, hanem annak csak töredékrésze. Célja, hogy elsősorban azoknál – az elméleti ismereteket is tartalmazó – tantárgyaknál, ahol a tantárgy óraszáma nem éri el a heti kettő órát, elősegíteni az elegendő lehetőséget a tanuló számára arra, hogy a tananyagban való jártasságát bizonyíthassa. Röpdolgozat – feladatlap: az adott szaktárgyi témakör maximum feléből a teljes tanulócsoport írja. Kizárólag előzetes bejelentéssel iratható. Témazáró dolgozat: egy adott témakör anyagából – előzetes bejelentés és gyakorló rendszerező ismétlés után – íratott írásbeli munka. Egy tanítási napon egy tanuló maximum két témazáró dolgozatot írhat. Ennek egyeztetésére a tanáriban levő hirdető táblán helyezünk el egyeztetésre alkalmas táblázatot. A táblázat kitöltése a szaktanárok feladata. A tanulók osztályzattal való értékelésénél a különböző jellegű osztályzatok más és más színnel kerülnek be a naplóba. Egységesen alkalmazzuk a következő színjelölést: Témazáró dolgozatok: piros szín Szóbeli és írásbeli feleletek, röpdolgozatok: kék szín Egyéb érdemjegy: (gyűjtőmunka, kiselőadás, vers, memoriter) zöld szín A félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró írásbeli dolgozatok hangsúlyosabb szerepet kapnak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szerzett érdemjegyek számtani átlaga alapján nem lehet egyértelműen eldönteni a tanuló (félévi illetve év végi) osztályzatát, a témazáró dolgozatok hangsúlyosabb értéke alapján döntünk a megérdemelt osztályzatról.

V. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Az oktató munka hagyományos és szerves része az otthoni felkészülés, az iskolában megbeszélt ismeretek ismétlése, elmélyítése, kiegészítése, rendszerezése.

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek: • A házi feladatok legfontosabb funkciója, a tanórán feldolgozott tananyaghoz

kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

• Az írásbeli és szóbeli házi feladatok mennyisége és minősége igazodik az optimális terhelés szintjéhez úgy, hogy bizonyos ismereteket gyakorlattal erősítsen meg, adjon lehetőséget az alkotó szenvedély kiélésére és ne okozzon felesleges és unalmas terheket.

• Az írásbeli feladat a tanuló számára könnyen kivitelezhető legyen: tankönyvi kérdésekre adandó válasz, tankönyvi, példatári feladatok megoldása.

• A tanulónak legyen lehetősége választani a feladatok között (differenciálás). • A következő tanórán a házi feladat ellenőrzése, javítása megoldható legyen. • A szóbeli házi feladat fontos kritériuma, hogy tudja a tanuló, mit kell megtanulnia, és

hol találja meg azt (könyv, füzet). • Az írásbeli és szóbeli házi feladatra fordított idő az általunk átlagos képességűnek

minősített tanuló számára: - az alsó tagozatban napi 60 perc - felső tagozatban napi 90 perc

• Hétvégére és szünetek időtartamára a tanulók nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot, de a szülőkkel való külön megállapodás esetén ebben csoportonként kivételt lehet tenni.

• A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy-egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

• Tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) utáni első szakórán nem iratunk témazáró dolgozatot.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2013. év március hó 25. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Kaposvár, 2013. március hó 25. nap. az iskolai diákönkormányzat vezetője A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2013. év március hó 26. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Kaposvár, 2013. március hó 26. nap. az iskolai szülői munkaközösség elnöke A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. év március hó 19. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadta. Kelt: Kaposvár, 2013. március hó 19. nap. tagiskola-igazgató

Magyar nyelv és irodalom

1–4. évfolyam

Célok és feladatok

Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.

Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.

A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése.

Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére.

A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai

– beszédkészség fejlesztése, – szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása, – olvasás, az írott szöveg megértése, – szövegértő olvasás fejlesztése, – irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése, – írás, íráskép fejlesztése, – az íráshasználat fejlesztése, – fogalmazási alapismeretek kialakítása, – szövegalkotási gyakorlatok – nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása, – helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása, – a tanulási képesség fejlesztése, – az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése.

Kompetenciák fejlesztése

A magyar nyelv és irodalom tantárgy megteremti a kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségeit:

– az anyanyelvi kompetencia elsődleges eszköze, – az utasítások, szöveges feladatok értelmezése révén közvetve hozzájárul a

matematikai kompetencia fejlesztéséhez, – az irodalmi művek olvasása segíti a szociális és állampolgári kompetenciák

fejlesztését valamint az erkölcsi nevelést, – a csoportmunka, kooperatív munkavégzés lehetőséget teremt az önismeret és a társas

kapcsolati kultúra fejlesztésére, – az információgyűjtés, önálló beszámolók készítése, digitális tananyagok használata

során fejlődik a digitális kompetencia, – a magyar történelem eseményeihez kapcsolódó szövegek feldolgozása a nemzeti

öntudat erősödését segíti.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

Az első négy évfolyamon a tanulási folyamat egészében kiemelten fontos a fejlesztő értékelés. Az értékelés alapja a pozitív megerősítés, a folyamatos, jóindulatú visszajelzés, a motiváció erősítése a munkavégzésre. A tanító folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók fejlődését, személyre szóló értékelést nyújt a fejlődés üteméről, az egyéni teljesítményről.

Segítséget nyújt a továbbhaladáshoz, a hiányosságok pótlásához. Az értékelés célja a helyes értékrend közvetítése, az elvárások megértése, a pontos munkavégzés igényének kialakítása. A helyes értékelés segíti a tanulók önértékelésének kialakítását, fejlesztését. A kisiskolások értékelésének alapelve a tapintat és a türelem.

Az értékelés igazodjon a gyakorlás során alkalmazott tevékenységekhez. A számonkérés igazodjon az életkori sajátosságokhoz, legyen változatos.

A folyamatos szóbeli értékelés mellett szükséges az írásbeli értékelés is. A fejlesztés csakis akkor lehet eredményes, ha az írásbeli munkák javítása azonnal megtörténik.

Az értékelés elsődlegesen a pedagógus feladata, de lehetőséget kell teremteni arra is, hogy a tanulók értékeljék önmaguk valamint társaik munkáját.

A folyamatos szóbeli és írásbeli értékelések jelentik félévi és tanév végi minősítő értékelések alapját. A fejlesztési ciklusok végén a tanulói teljesítmények érdemjegyekkel történő értékeléséhez támpontot jelentenek a fejlesztés várt eredményeinek meghatározása a kerettantervben.

A tankönyvválasztás szempontjai

A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe:

– a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a magyar nyelv és

irodalom tantárgy tanítására meghatározott órakeretben; – a taneszköz segítségével a magyar nyelv és irodalom kerettantervben megadott

fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fej-

lesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására.

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl.

munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az

órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok

otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.

Heti és éves óraterv

A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma

1. évfolyam 8 288

(144 olvasás, 144 írás)

2. évfolyam 8 288

(144 olvasás, 72 nyelvtan, 72 írás )

3. évfolyam 7 252

(108 olvasás, 72 nyelvtan, 36 írás, 36 fogalmazás)

4. évfolyam 7 252

(108 olvasás, 72 nyelvtan, 72 fogalmazás)

1–2. évfolyam

A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban. Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos, énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok átélé-sére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasz-talatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös tevékenysé-geiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek kezdeménye-zéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes (internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok, közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő médiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép kapcsolatával – egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket, viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.

A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.

Az 1−2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás.

Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében.

Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete.

Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét.

A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni.

Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel az életkorban elvárható követelményeknek.

Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az emeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.

Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani.

1. évfolyam

Éves óraszám: 288 (144 olvasás, 144 írás); Heti óraszám: 8

A tematikai egységek áttekintő beosztása

Tematikai egység címe Órakeret 288

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos

15 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. – az olvasástanulás előkészítése 25 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása

50 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése 35 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos 2 óra

Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának technikai alapozása 25 óra

Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 50 óra

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése – folyamatos

45 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos 8 óra

A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos 3 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos

2 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)

28 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Szókapcsolatok, mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása. Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok.

A tanuló – érthetően beszél; – megérti az egyszerű

magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol;

– használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit;

– bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz;

– eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében.

Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika. Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. Dráma és tánc: szituációs játékok. Erkölcstan: én és környezetem, bemutatkozás, önismeret.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.


Olvasás, az írott szöveg megértése 1. – az olvasástanulás előkészítése

Órakeret 25 óra



Az olvasástanulás előkészítése.


Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság). A szavak első hangjának leválasztása, szavak bontása hangokra.

A tanuló – nyitott, motivált, érdeklődő az

olvasás tanulásában; – rendelkezik a megfelelő

ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően;

– részképességei elérték a szükséges szintet.

Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció. Ének-zene: ritmus, tempó, dallam. Matematika: irányok.


Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó.


Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség

kialakítása

Órakeret 50 óra



Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása, a dekódolási képesség kialakítása.


A nyomtatott kis- és nagybetűk együttes tanítása, a hang és a betű megfeleltetése. Betűk összeolvasása, betűkapcsolatok, szótagok, szavak, szókapcsolatok, mondatok és szövegek olvasása némán és hangosan. Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés. Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség. Biztonságos betű-összevonási képesség. Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása.

A tanuló – olvasási tevékenysége

motivált, érdeklődő; – ismeri a magyar ábécé

nyomtatott kis és nagybetűit; – ismeri a betű-hang, fonéma-

graféma megfeleltetési szabályait;

– biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik;

– ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit;

– rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek;

– biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket.

Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma.


Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, összefoglalás.


Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése

Órakeret 35 óra



A szövegértő olvasás előkészítése.


Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén. Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés.

A tanuló – ismert és begyakorolt

szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel,

– felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit,

Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés. Vizuális kultúra:

Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről). A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése.

– használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében;

– a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten.

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal. Jel, jelkép, piktogram.


Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés.


Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – Órakeret

2 óra



Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén. Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése. A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, találós kérdés, mese, szereplő).


Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés hazai kisebbségek irodalmának alkotásaival.

A tanuló – hallgat, olvas verset, mesét,

életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket;

– képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján

Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok. Ének-zene: ritmus, ismétlődések.

A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása. Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai). A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása. Olvasmányok szerzőjének megnevezése. Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok.

– (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés);

– néhány verset, mondókát elmond fejből;

– dramatikus játékokban együttműködik s társakkal.

Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban. Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim.


Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím.


Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának technikai alapozása

Órakeret 25 óra



A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság, hallás fejlesztése. Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).


Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban. Analizáló, szintetizáló feladatok végzése. Tájékozódás térben, síkban. A füzet és az írószerek használata. Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése. Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása. Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

A tanuló – nyitott, motivált, érdeklődő az

írás tanulásában; – előzetes képességei és

ismeretei megfelelőek az írástanulás megkezdéséhez;

– finommotorikája, szem-kéz koordinációja megfelelő szintű;

– tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi életben.

Technika, életvitel és gyakorlat: a finommozgások fejlesztése (pl. gyurmázással). Vizuális kultúra: a finommozgások fejlesztése rajzolással, festéssel, mintázással. Erkölcstan: az írott nyelvi kommunikációs viselkedés szabályai. Ének-zene: hallásfejlesztés.


Betűelem.


Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő gyakorlatok

Órakeret 50 óra



Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása. A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek figyelembevételével. Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése.


Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakítása, kapcsolása. Betűkapcsolatok, rövid szavak írása. A hangok időtartamának jelölése. Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása. Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből.

A tanuló – ismeri és használja a magyar

ábécé betűinek írott alakjait; – írása rendezett, a betűket

olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz.

Vizuális kultúra: irányváltásokat segítő vonalkombinációk (vonalkötegek, vonalgombolyagok stb.) használata.


Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg.


Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése

Órakeret 45 óra

Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.


Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.


Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok írásakor. Az íráshasználat normáinak megtartása. Elvárható tempójú írás. Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után. Önállóan alkotott rövid mondatok leírása. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

A tanuló – másoláskor nem vét

írástechnikai hibát; – jelöli a mondatkezdést és a

mondatzárást; – a gyakorolt szókészlet körében

alkalmazza a szókezdő nagybetűt;

– ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját;

– szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit.

Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása. Testnevelés és sport: harmonikus mozgás. Ének-zene: tempó, ritmus.


Kisbetű, nagybetű; margó.


Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség. A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak.


A helyesírási készség fejlesztése. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.


Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Nyelvi fogalmak tapasztalati úton történő megismerése; rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betűk ismerete.

A tanuló – szükség szerint alkalmazza a

tapasztalt helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében;

– 10–20 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot;

Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg alkotása.

A nagybetűk és a mondatzáró írásjelek használatának, helyesírásának megfigyelése. Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. A j és ly használata az ismert szókincs körében. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban. Az önellenőrzés módjának elsajátítása. A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata.

– az egyszerű szavakat helyesen választja el.


Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel.


A tanulási képesség fejlesztése Órakeret

3 óra



A tanulási képesség, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése.


Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről). Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása.

A tanuló – a tanító irányításával

motiváltan tanul; – a tanulási folyamat során

változatos tevékenységeket és több érzékszervet is használ;

– szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: 2-3 mondóka, Tamkó Sirató Károly: egy verse, Weöres Sándor: három verse költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás.

Matematika; környezetismeret: önálló tanulás. Vizuális kultúra: A szöveget alkotó betűformák és a közlési tartalmak kapcsolatának felismerése. Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése.

Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák. A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében. A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában. Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével. A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve, tartalomjegyzék).

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).


Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.


Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

Órakeret 2 óra



Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.


Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek, olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről. Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis).

A tanuló – ismeri, megérti rövid, egy

szálon futó művek segítségével a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt;

Dráma és tánc: részvétel dramatikus játékban. Vizuális kultúra: átélt, elképzelt vagy olvasott esemény vizuális kifejezése.

A történetiségen alapuló összefüggések megértése az egy szálon futó történekben. Azonosulás, ítélet, érvelés alapjainak elsajátítása a szépirodalmi szövegek kapcsán. A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel. Egyszerű közmondások, szólások ismerete. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték). A múlt néhány emléke környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások). Nemzeti ünnepeink, jelképeink.

– képes állást foglalni, érvelni alapvető erkölcsi kérdésekben;

– meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket;

– meghallgatja mások érvelését is;

– képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során;

– dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat, azokat életkori szintjén kezelni.

Erkölcstan: családtagjaim, szeretet, barátkozás (konfliktushelyzetek megélése játékokon keresztül). Környezetismeret: az ember megismerése (magatartásformák, szabályok, viselkedési normák); környezet és fenntarthatóság.


Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép.

A fejlesztés várt eredményei az 1. évfolyam végén A követelményekben megkülönböztet-tük a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges minimumot. A követelménymini-mumot vastag betűs szedés jelzi.

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Jelölje helyesen a j hangot 10-20 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

2. évfolyam

Éves óraszám: 288 (144 olvasás, 72 nyelvtan, 72 írás) Heti óraszám: 8.

A tematikai egységek áttekintő beosztása

Tematikai egység címe Órakeret 288


18 óra


90 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos 13 óra


65 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták

20 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos 34 óra

A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos 16 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos

4 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettanterv-ben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)

28 óra



Órakeret 18 óra



A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése.


A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása.

A tanuló – érthetően beszél; – megérti az egyszerű

magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol;

Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika. Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt)

Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok.

– használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit;

– bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz;

– eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében.

cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. Dráma és tánc: szituációs játékok. Erkölcstan: én és környezetem, bemutatkozás, önismeret.


Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.



Órakeret 90 óra

Előzetes tudás Betűismeret, alapvető olvasási képesség.


A szövegértő olvasás előkészítése.


Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés. Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés fejlesztése. Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség.

A tanuló – olvasási tevékenysége

motivált, érdeklődő; – ismeri a magyar ábécé

nyomtatott kis és nagybetűit; – ismeri a betű-hang, fonéma-

graféma megfeleltetési szabályait;

– biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik;

Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma.

Biztonságos szóolvasási képesség. Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása. Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén. Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés. Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről). A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése.

– ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit;

– rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek;

biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket. A tanuló – ismert és begyakorolt

szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel,

– felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit,

– használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében;

– a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten.

Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés. Vizuális kultúra: Mesék, gyermekiro-dalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak össze-hasonlítása, feldolgo-zása. Az olvasott/felol-vasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajz-zal, montázskészí-téssel). Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal. Jel, jelkép, piktogram.


Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés.


Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos

Órakeret 13 óra

Előzetes tudás Betűismeret, alapvető olvasási képesség.


Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén. Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése. A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, mese, szereplő).


Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés hazai kisebbségek és más népek irodalmának alkotásaival. . A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása. Mondák, legendák a magyar nép történetéből; rövid elbeszélések a magyar történelem nagy alakjairól. Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai). A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése.

A tanuló – hallgat, olvas verset, mesét,

életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket;

– képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés);

– néhány verset, mondókát elmond fejből;

– dramatikus játékokban együttműködik a társakkal.

Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok. Ének-zene: ritmus, ismétlődések. Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban.

A szövegek megértésének igazolása feladatok megoldásával. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása. Olvasmányok szerzőjének megnevezése. Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok.

Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim.


Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; monda, főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím.



Órakeret 65 óra

Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.


Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.


A nagy- és kisbetűk pontos ismerete. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid szövegek írásakor. Az íráshasználat normáinak megtartása. Elvárható tempójú írás. Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után vagy emlékezetből. Önállóan alkotott mondatok leírása.

A tanuló – másoláskor nem vét

írástechnikai hibát; – jelöli a mondatkezdést és a

mondatzárást; – a gyakorolt szókészlet körében

alkalmazza a szókezdő nagybetűt;

– ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját;

– szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit.

Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása. Testnevelés és sport: harmonikus mozgás. Ének-zene: tempó, ritmus.

Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).


Kisbetű, nagybetű; margó.


Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő

és toldalék; mondatfajták

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás Olvasás és írás ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejl

dok/helyi tanterv2014 _11_.pdf

Documents