Magyar nyelv és irodalom – 8. évfolyam (heti 2 óra) .................................................................. 7
Magyar irodalom 9. évfolyam (4évf.)(heti 2 óra) ...................................................................... 12
Magyar irodalom 9. évfolyam (6évf.)(heti 3 óra) ...................................................................... 15
Magyar irodalom 11. évfolyam (heti 3 óra) .............................................................................. 18
Magyar irodalom 12. évfolyam (heti 3 óra) .............................................................................. 23
Magyar nyelv.................................................................................................................. 26
Történelem ..................................................................................................................... 34
9.évfolyam - 2 óra /hat osztályos képzés/ .............................................................................. 54
10. évfolyam - 2 óra / hat évfolyamos képzésben/ ................................................................. 54
9-10 évfolyam 4 évfolyamos képzés ........................................................................................ 56
11–12. évfolyam 4 és 6 évfolyamos képzés .............................................................................. 86
Filozófia ......................................................................................................................... 125
Etika .............................................................................................................................. 141
Informatika ................................................................................................................... 308
Földrajz ......................................................................................................................... 492
Angol ............................................................................................................................. 528
ANGOL MINT MÁSODIK IDEGEN NYELV .................................................................................. 615
Német ........................................................................................................................... 639
Francia .......................................................................................................................... 724
Olasz ............................................................................................................................. 746
Testnevelés .................................................................................................................... 767
Ének .............................................................................................................................. 862
7. évfolyam ........................................................................................................................... 880
8. évfolyam ........................................................................................................................... 898
9. évfolyam ........................................................................................................................... 913
Mozgókép és médiaismeretek ........................................................................................ 966
Könyvtári informatika (modul) 7-10.osztály számára ..................................................... 971
7. évfolyam ........................................................................................................................... 973
8. évfolyam ........................................................................................................................... 974
9. évfolyam ........................................................................................................................... 976
10. évfolyam .......................................................................................................................... 977
Témakör és óraszám Tartalom
Kisepikai alkotások (pl. kisregény,
óra)
tér-, idviszonyok, elreutalás, késleltetés,
magyar elbeszélk alkotásai.
novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet,
idrend, elbeszéli nézpont, beszédhelyzet.
Nagyepikai alkotás – regényelemzés (8 óra) Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyje –
sok szempontú megközelítés.
anekdotikusság.
Jules Verne, Mark Twain, Dickens és mások
mveibl; a klasszikus és kortárs, magyar és
világirodalmi ifjúsági irodalomból –
térviszony, cselekmény, fordulat, epizód,
kitér, késleltetés, elreutalás; anekdotikus;
epigramma) (22 óra)
Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály
(A Reményhez), Janus Pannonius (Pannónia
dicsérete), József Attila, Kölcsey Ferenc,
Petfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó
Lrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor
mveibl és kortárs magyar lírai
alkotásokból.
lírai témákat (pl. természet, évszakok és
napszakok, szülföld, haza, család, szerelem,
öntudat, költsors, költészet/ars poetica).
Nemzeti himnuszunk, ódáink – Kölcsey:
Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petfi:
Nemzeti dal – mértelmezések, sok
szempontú elemzések (pl. vershelyzet,
szerkezet, mfaji változat, poétikai
verselési rendszer, rímes idmértékes
verselés, rímtelen idmértékes verselés,
versláb, spondeus, trocheus, trochaikus
pentameter, disztichon; rím,
rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat,
megszemélyesítés, metafora; alakzat,
Egy korstílus – a romantika (6 óra) Egy korstílus – a romantika.
Egy-két szemelvény a korszak jellemz
alapvetéseirl, törekvéseirl (pl. szabadság
kevertség, töredékesség; romantika és
bánt engemet…).
rapszódia); romantikus ellentétezés,
romantikus korstílus (regényelemzés) (8
esetleg egy másik regénye, pl. Az új földesúr
vagy A jöv század regénye) – sok
szempontú megközelítés.
Hsök, magatartásformák, erkölcsi
állásfoglalással).
irányregény, utópia stb.).
szerkezet, cselekményfordulatok, jellemek,
Kulcsfogalmak/ fogalmak Romantikus regény; regénymfaji változat,
pl. heroikus regény; romantikus hs, jellem,
ábrázolásmód
Drámai mfajok (egy komédia) (8 óra) Drámai mfajok - egy komédia sok
szempontú megközelítése
vagy Shakespeare egy vígjátéka vagy
Szigligeti: Liliomfi vagy Goldoni: Két úr
szolgája.
alapszituáció, cselekmény, konfliktusok.
és jellemkomikum).
óra)
mozgóképi megjelenítésének megtervezése
board, animáció, interjú alkalmazásával).
folyamatos tér és id), a jelenet (nagyobb tér
és/vagy idugrások által határolt szerkezeti
egység), a fordulat és epizód fogalmának
magyarázata.
mindezzel összefüggésben konkrét szövegek
Egyszerbb médiaszövegek létrehozásával
kifejezkészség fejlesztése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
elbeszélés, narráció, expozíció, bonyodalom,
Szövegértés, szövegalkotás (7 óra)
Témakör és óraszám Tartalom
novella, elbeszélés, kisregény, anekdota,
Kisepikai alkotások - prózai és verses
mfajok.
ballada - mfaji rendszerezés.
Tematikus kapcsolódások, archetipikus
valamint választható:
komikus eposz mfaji sajátosságai, illetve
Arany János egy balladája (pl. Zách Klára;
Szondi két apródja).
– házi olvasmány.
novella, komikus eposz, szerkezet, idrend,
elbeszéli nézpont, beszédhelyzet.
Nagyepikai alkotás – regényelemzés (8 óra) Nagyepikai alkotás – egy regény sok
szempontú megközelítése.
Szabó Magda: Abigél vagy Móricz
Zsigmond: Légy jó mindhalálig (vagy egy
másik regénye, pl. Pillangó, Árvácska) vagy
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember vagy
egy kortárs magyar vagy világirodalmi
alkotás.
elbeszéli nézpont, hangnem,
ábrázolásmód; fejldésregény, humor,
ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra,
gondolati líra (17 óra)
tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra - mfaji
rendszerezés.
lírai témákat, pl. természet, évszakok és
napszakok, szülföld, haza, család, szerelem,
háború, szabadság, öntudat, költsors,
József Attila, Kölcsey Ferenc, Petfi Sándor,
Radnóti Miklós (Nem tudhatom), Szabó
Lrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor
mveibl és kortárs magyar lírai
alkotásokból.
szóbeli költészetébl.
kapcsolódik.
ekloga, verselési rendszer, rímes és rímtelen
idmértékes verselés, versláb, spondeus,
verssor, hexameter, pentameter, disztichon,
rím, rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép,
ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra,
gondolati líra (6 óra)
(klasszikus modernség).
Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád mveibl.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Impresszionizmus, szimbolizmus,
szórakoztató irodalom körébl - magyar
Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a
szórakoztató irodalom körébl – egy magyar
vagy világirodalmi regény sok szempontú
megközelítése.
bnügyi, fantasztikus regény, kalandregény,
levélregény).
kapcsolódik.
kalandregény, fantasztikus regény,
tudományos-fantasztikus irodalom, humoros
komédia (7 óra)
komédia sok szempontú megközelítése.
Shakespeare: Romeo és Júlia
(vagy egy Shakespeare-komédia vagy
alapszituáció, cselekmény, konfliktusok.
Tragikus bukás, értékveszteség/komikus
rendszerezése (3 óra)
mozgóképi szövegeknek nincs minden
szövegre alkalmazható osztályozása, a
rendszerezés néhány alapszempontja (a
mfajfilm, szerzi film).
meghatározó jellemzjének meghatározása
filmalkotások, könnyen befogadható
melodráma, burleszk, thriller; szerzi,
ábrázolási konvenció; tudósítás, riport,
értelmezése(4 óra)
megformálásához („írásához”) és
használnak írott, szimbolikus –, például egy
képen látható tárgy – és technikai –, például
a kameramozgás – kódokat).
rögzített képeket (is) alkalmazó
mozgóképeken látható formáknak,
motívumoknak nincs pontosan
a valóság öntudatlan azonosítása).
megjelenített cselekményvilág eseményeibl
értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a
közrebocsátott történetjavaslatok
mediatizált kommunikáció egyirányú
médiában a sztereotip megfogalmazás
kényszere, milyen veszélyekkel járhat
közösség kulturális képviseli
meghatározása, annak érzékelése, miért
módon jelenik meg a médiában, mint a
tapasztalati valóságban.
média által közvetített, megjelenített
világokkal (pl. hírmsorok, talk-showk,
Azonos események eltér
megfogalmazásainak összevetése, ésszer
hírmsorokban, hírportálokon, napisajtóban).
gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú
Témakör és óraszám Tartalom
líra (10 óra) Mitológiai történetek és hsök különféle
feldolgozásokban; történettípusok.
Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és prózaepikából
(Aiszóposz fabuláiból).
továbbélése többféle értelmezésben az európai és a
magyar irodalomban, képzmvészetben, filmen.
eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint
cselekményszervez elv; dal, elégia, epigramma,
himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.
Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma
(6 óra) Az antik görög színház jellemzi.
Drámai eladások (tragédia és komédia),
versenyjátékok.
részlete).
számonkérés.
tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció,
alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar,
katarzis.
Szemelvények a római lírából és epikából, Horatius és
Vergilius egy mve, továbbá például Catullus,
Ovidius, Phaedrus – mvek vagy részletek.
A római irodalom mfajainak, témáinak,
motívumainak hatása, továbbélése.
poetica, átváltozás-történet.
tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat,
próféták, Jónás története, zsoltárok).
evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az
irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol
„szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete).
A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a
magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben,
szólásokban, témákban, motívumokban).
teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta,
evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.
században (középkor) (6 óra)
példák, jellemz rövid részletek a különféle
irodalomtípusokra,
Dante: Isteni színjáték (részletek a Pokolból).
Villon mvei (pl. egy-két részlet a Nagy
testamentumból, 15. sz.).
trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, nyugat-európai
verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma,
refrén.
Halotti beszéd és könyörgés;
kódex, prédikáció.
középkor és reneszánsz vallásos és világi eladási
formái). Rögtönzés cselekményváz alapján.
moralitás, passió, rögtönzés, állandó típusok,
színpadformák.
Világirodalom – az európai irodalom a 14–16.
században (reneszánsz) (5 óra) Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz
irodalomból.
Boccaccio: Dekameron (egy novella). Számonkérés
Kulcsfogalmak/ fogalmak Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett,
versciklus.
Janus Pannonius portréja (4 óra) Janus Pannonius lírája, jellemz témái (pl. öntudat,
békevágy, betegség).
mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez).
Számonkérés.
költi magatartás, irónia, gúny, interkulturalitás,
újplatonizmus.
Balassi Bálint portréja (6 óra) Balassi Bálint lírája; költi tudatosság; az életm
néhány tematikus és formai jellemzje.
Egy katonaének (kompozíció, értékrend).
csendességet)
ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-
Világirodalom – kés reneszánsz, barokk,
klasszicizmus (16–17. század) (2 óra) A reneszánsz kései szakasza (manierizmus).
Szemelvény a korszakból: Cervantes: Don Quijote
(részlet).
tematika, stílus- és formajegyek).
Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzkrl,
Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17.
században és Shakespeare (6 óra) Az angol színház a 16–17. században (színház,
eladás és dramaturgia összekapcsolódása).
Júlia vagy más választott m).
Számonkérés.
drámai jellem, blank verse.
Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista
színház (17. század) (6 óra) A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia.
A francia színház a 17. században (színház, eladás és
dramaturgia összekapcsolódása).
megjelenési formái.
hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum,
jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus,
Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (4 óra) Magyar barokk irodalom.
Szemelvény: Pázmány Péter értekez prózájából
(hitvita, prédikáció).
fhs mint Krisztus katonája; értékrend).
Számonkérés.
erkölcsi érték, heroizmus, körmondat.
Témakör és óraszám Tartalom
Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és
líra (10 óra) Mitológiai történetek és hsök különféle
feldolgozásokban; történettípusok.
Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és prózaepikából
(Aiszóposz fabuláiból).
továbbélése többféle értelmezésben az európai és a
magyar irodalomban, képzmvészetben, filmen.
eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint
cselekményszervez elv; dal, elégia, epigramma,
himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.
Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma
(6 óra) Az antik görög színház jellemzi.
Drámai eladások (tragédia és komédia),
versenyjátékok.
részlete).
számonkérés.
tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció,
alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar,
katarzis.
Szemelvények a római lírából és epikából, Horatius és
Vergilius egy mve, továbbá például Catullus,
Ovidius, Phaedrus – mvek vagy részletek.
A római irodalom mfajainak, témáinak,
motívumainak hatása, továbbélése.
poetica, átváltozás-történet.
tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat,
próféták, Jónás története, zsoltárok).
evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az
irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol
„szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete).
A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a
magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben,
szólásokban, témákban, motívumokban).
teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta,
evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.
Összefoglalás, ismétlés (2 óra)
században (középkor) (6 óra)
példák, jellemz rövid részletek a különféle
irodalomtípusokra,
Dante: Isteni színjáték (részletek a Pokolból).
Villon mvei (pl. egy-két részlet a Nagy
testamentumból, 15. sz.).
trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, nyugat-európai
verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma,
refrén.
Halotti beszéd és könyörgés;
kódex, prédikáció.
középkor és reneszánsz vallásos és világi eladási
formái). Rögtönzés cselekményváz alapján.
moralitás, passió, rögtönzés, állandó típusok,
színpadformák.
Világirodalom – az európai irodalom a 14–16.
században (reneszánsz) (5 óra) Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz
irodalomból.
Boccaccio: Dekameron (egy novella). Számonkérés
Kulcsfogalmak/ fogalmak Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett,
versciklus.
Janus Pannonius portréja (6 óra) Janus Pannonius lírája, jellemz témái (pl. öntudat,
békevágy, betegség).
mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez).
Számonkérés.
költi magatartás, irónia, gúny, interkulturalitás,
újplatonizmus.
Balassi Bálint portréja (8 óra) Balassi Bálint lírája; költi tudatosság; az életm
néhány tematikus és formai jellemzje.
Egy katonaének (kompozíció, értékrend).
csendességet)
ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-
Összefoglalás, ismétlés (2 óra)
Világirodalom – kés reneszánsz, barokk,
klasszicizmus (16–17. század) (3 óra) A reneszánsz kései szakasza (manierizmus).
Szemelvény a korszakból: Cervantes: Don Quijote
(részlet).
tematika, stílus- és formajegyek).
Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzkrl,
Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17.
században és Shakespeare (6 óra) Az angol színház a 16–17. században (színház,
eladás és dramaturgia összekapcsolódása).
Júlia vagy más választott m).
Számonkérés.
drámai jellem, blank verse.
Összefoglalás, ismétlés (2 óra)
Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista
színház (17. század) (6 óra) A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia.
A francia színház a 17. században (színház, eladás és
dramaturgia összekapcsolódása).
megjelenési formái.
hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum,
jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus,
Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (6 óra) Magyar barokk irodalom.
Szemelvény: Pázmány Péter értekez prózájából
(hitvita, prédikáció).
fhs mint Krisztus katonája; értékrend).
Számonkérés.
erkölcsi érték, heroizmus, körmondat.
A szaktanár a rendelkezésére álló órákat
szövegalkotási és szövegértési gyakorlatokra
Témakör és óraszám Tartalom
Pályakép; a nagykrösi líra és az szikék
(tematikája, hangnemek, mfajok,
lantot, az Epilogus és legalább még két-
három lírai alkotás a szaktanár választása
alapján.
(A walesi bárdok és még legalább 1–2
ballada a szaktanár választása alapján).
A Toldi estéje elemz bemutatása.
Arany János mveinek hatása: az evokáció,
az intertextualitás néhány példája a szaktanár
választása alapján. Memoriter, számonkérés
ballada, ütemhangsúlyos- és idmértékes
és értékszembesítés, létösszegzés).
szerkezet, történelemszemlélet, bölcseleti
mondanivaló, falanszter, ellenutópia,
a 19. sz. második fele (12 óra)
Realizmus, naturalizmus a 19. század
közepétl; a prózaepika újításai a kis- és
nagyepikában.
mnem megújítása.
szaktanár döntése alapján, melyekbl egy
házi olvasmány (Emily Brontë, Dickens,
Flaubert, Zola, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij
alkotásaiból, illetve Baudelaire, Verlaine,
Rimbaud, Rilke, Whitman mveibl).
szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus
pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció,
hangulatlíra, prózavers, szabad vers,
második felében – Színház- és drámatörténet
(8 óra)
újdonságai és két drámai alkotás elemzése a
szaktanár választása alapján (pl. Ibsen:
Babaszoba/Nóra vagy A vadkacsa),
Kulcsfogalmak/ fogalmak Drámaiatlan dráma, analitikus drámai
szerkezet, párhuzamos monológ,
felében:
jellemzi (10 óra)
szaktanár választása alapján legalább egy m
ismerete.
szaktanár választása alapján (melemzési
Tömörkény, Bródy Sándor mveibl).
A jó palócok novelláinak világa (legalább két
m elemzése a szaktanár döntése alapján).
Egy tanár által szabadon választott Mikszáth-
regény (pl. Beszterce ostroma, A Noszty fiú
esete...) elemz értelmezése. Számonkérés
A Nyugat és els nemzedéke (7 óra)
Juhász Gyula költészetének sajátosságai
Tóth Árpád lírájának jellemzi
Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl.
impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés,
szerint.
Egy folyóirat (idszaki kiadvány)
példája a kortárs irodalomból.
Ady Endre – Életm (10 óra) Ady Endre életmve.
Pályaképe, kötetei szerkezete; költi
éjszakában és még 4-5 lírai m és esetleg egy
publicisztikai is a szaktanár döntése szerint.
Az evokáció, az intertextualitás néhány
példája a kortárs irodalomból. Memoriterek.
Számonkérés
szimbolista látásmód, tagoló vers,
írásmvészetének sajátosságai; naturalista és
választva.)
szaktanár döntése szerint választva.
írók mozgalma.
expresszionizmus, szürrealizmus: néhány
(kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.)
(egy-két mvének ismerete)
Pályaszakaszai (stílusirányzatok, kötetek,
tavasz között és még egy-két mve, Jónás
könyve. Memoriter.
példája Babits költészetéhez kapcsolódva.
Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula –
novella és a Tanár úr kérem
karcolatgyjtemény darabjai alapján.
szerz /m és paródiája) az Így írtok ti
szemelvényei alapján.
Szindbád-novella elemzése alapján.
intertextualitás néhány példája az
Kulcsfogalmak/ fogalmak Humor, paródia, karcolat, novellaciklus,
hasonmásalak, nosztalgia
(életérzések, költi magatartásformák és
legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali
részegség, Halotti beszéd. Memoriter.
novellák), legalább két novella elemzése a
tanár választása alapján.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
órákban
Témakör és óraszám Tartalom
József Attila – Életm (10 óra) József Attila életmve.
Pályaszakaszai, életérzések, költi
1932-1934 között , kései költészete
képek. Memoriter.
intertextualitás néhány példája a kortárs
irodalomban. Számonkérés
létösszegzés, idszembesítés, önmegszólítás
kortárs irodalomban – Világirodalom
választott szerzk jellemz tematikája,
Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a
varázsló; Bulgakov: A Mester és Margaríta;
Camus (pl.: Közöny); Orwell (pl. Állatfarm /
1984); Faulkner, Hemingway, Hrabal, I. B.
Singer, Szolzsenyicin és kortársaik/ .
Lírai alkotások (szemelvények, részletek).
mvének elemz megközelítésével
objektív líra, vezérmotívum, abszurd
néhány törekvése –
A 20. századi és/vagy a kortárs
drámairodalom egy-két jellemz tendenciája
A szaktanár választása alapján
Szemelvények, részletek drámai mvekbl,
Beckett: Godot-ra várva; Ionesco: A kopasz
énekesn; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy
látogatása/A fizikusok); egy szerz, m
középpontba állítása. Számonkérés.
Radnóti Miklós – Portré (4 óra) Radnóti Miklós portréja.
Életút és életm egysége ( idill és tragikum).
költi magatartásformái, hitvesi költészete.
Jellemz mfajok, témák, életérzések
Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább
még egy m alapján). A Tajtékos ég és a bori
notesz (pl. Erltetett menet, Razglednicák).
Mismereti minimum: Nem tudhatom,
Az evokáció, az intertextualitás néhány
példája a kortárs irodalomban.
Szabó Lrinc, Márai Sándor, Pilinszky János,
Weöres Sándor, Ottlik Géza – Portrék
(15 óra)
álmai; a Semmiért egészen és
versciklusainak néhány darabja alapján.
formai változatossága gondolati költészete;
szerepversei, stílusutánzatai egy-két mve
Márai Sándor életmve néhány epikus
szemelvény, esszérészlet és lírai alkotás
(Halotti beszéd) alapján
Az evokáció, az intertextualitás néhány
példája a kortárs irodalomban. Számonkérés.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
(12 óra)
alapján.
vagy egy drámája (pl. II. József; A két
Bolyai).
egy-két mve alapján
egyperces novella és / vagy a Tóték alapján.
Számonkérés.
hosszúének, portrévers, képvers, groteszk
század magyar irodalmából (választható
szerzk, mvek) (8 óra)
századi:
Szabó Magda, Sánta Ferenc, Süt András
mveibl;
Orbán Ottó, Sinka István, Szilágyi
Domokos egy-két mve;
Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és
mások mveibl, például Szabó Dezs
Adyról írt esszéibl.
Mveldés- és irodalomtörténeti
határon túli és emigráns irodalom.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Mveldéstörténet, irodalomtörténet,
Kárpát-medencei, erdélyi irodalom;
(választható szerzk, mvek) (10 óra) Szemelvények a kortárs szépprózai
alkotásokból, lírai mvekbl,
választása alapján.
választott m elemzése).
díjas: Kertész Imre Sorstalanság cím
regénye).
adatbázisok, blogok, kritikai folyóiratok,
internetes folyóiratok között. Számonkérés.
internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális
Regionális kultúra (2 óra) A régió, tájegység, település, kerület, iskola
kulturális, irodalmi, múltbeli és jelen
hagyományai az ide kötd, ehhez
kapcsolódó szerz(k) irodalmi mve(i),
nemzetiség, folklór, az irodalom „földrajza”,
interkulturalitás, kulturális emlékezet.
eszközei és sajátos mfajai.
Film- és könyvsikerek.
alapján.
kultúra, kultusz, divat, irodalmi
ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes)
A szaktanár a rendelkezésére álló órákat
szövegalkotási és szövegértési gyakorlatokra
folyamán.
Témakör és óraszám Tartalom
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése
és alkotása 6 óra Kifejez, a beszéd zenei eszközeit, a nem
verbális jeleket a beszédhelyzetnek
álláspont eladása, megvédése, esetleges
helyzetnek megfelel kifejezésmóddal.
gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák
megismerése (intenzív és extenzív olvasás),
azok gyakorlatban történ alkalmazása.
A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát
nem folyamatos szövegeken.
kiegészít képek, ábrák összefüggéseinek
papíralapú és elektronikus szövegek írása.
Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés
pontos jelölése.
riport, tudósítás).
jegyzetelés gyakorlása, törekvés a
legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.
felhasználása különféle írásbeli mfajokban.
legfontosabb szabályai.
függ, függ) írásmódja.
A nyelv szerkezete és jelentése 26 óra A mondat nyelvi funkciója, felépítése,
szerkezete, mondatfajták, szövegszervez
Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés,
megalkotásában szerepet játszó viszonyszók
Témakör és óraszám Tartalom
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése
és alkotása 4 óra
hozzászólás, rövid alkalmi beszéd,
kommunikációs célnak megfelel
beszédmód, szókincs használata.
intertextualitás kezelése, a különböz
alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény.
blogbejegyzés, internetes közösségi portál).
szabályainak megismerése, alkalmazása.
A nyelv szerkezete és jelentése 26 óra A szószerkezettípusok felépítésének
megfigyelése, felismerésük és alkotásuk.
viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó
mondatbeli viszonyaik, vonzatok.
összefüggésének elemzése szépirodalmi és
játékos szóalkotás-képzéssel, összetétellel.
szókapcsolat megkülönböztetése.
A nyelv állandósága és változása 7 óra A nyelv állandóságának és változásának
megfigyelése különböz régi és mai
szövegeken. A nyelvi változás
irodalmi példákon.
nyelvhasználata.
kifejezések gyjtése, összehasonlítása.
helye a nyelvek között. Nyelvünk
agglutináló (ragasztó) jellegének
Témakör és óraszám Tartalom
szóelemzés szerinti írásmód;
hagyomány szerinti írásmód;
gyakorlás;
számonkérés
a beszéd mint cselekvés;
kommunikáció élszóban és írásban;
a tömegkommunikáció;
az internetes kommunikáció lehetségei,
veszélyei és szabályai (gyakorlatokkal);
kommunikációs gyakorlatok szóban és
a hangok és a hangtörvények;
magánhangzótörvények;
mássalhangzótörvények;
az egyszer mondat bvítményei;
az alárendel összetett mondat;
a mellérendel összetett mondat;
a többszörösen összetett mondat
a szöveg ismertetjegyei;
a szövegösszefüggés jelentésbeli mutatói;
a szövegösszefüggés nyelvtani mutatói;
a szöveg kifejtettsége;
jegyzet- és vázlatírási gyakorlat;
határozat stb.);
A tematikus csoportok, illetve azokon belül a tartalmi elemek szabadon felcserélhetek.
Magyar nyelv 10. évfolyam (heti 1 óra)
Témakör és óraszám Tartalom
szóbeli és írásbeli szövegek különbségei;
dialogikus és monologikus szöveg;
szövegtípusok a kommunikációs színterek
a hivatalos levél;
iratai;
az intertextualitás;
jelentéselemek;
használat);
összefüggései a szövegben;
egynyelv szótáraik használata;
(fogalmak megismerése);
A tematikus csoportok, illetve azokon belül a tartalmi elemek szabadon felcserélhetek.
Magyar nyelv 11. évfolyam (heti 1 óra)
Témakör és óraszám Tartalom
elemek;
(eladás, hozzászólás és felszólalás);
az érvelés;
az érvelés módszerei;
tartalmi kivonat, tömörítés);
a beszéd megszólaltatása;
szövegekben;
a nyelvi tervezés és feladatai;
nyelvmvelés;
kétnyelvség, kettsnyelvség, kevert
gyakorlás, rendszerezés
A tematikus csoportok, illetve azokon belül a tartalmi elemek szabadon felcserélhetek.
Magyar nyelv 12. évfolyam (heti 1 óra)
Témakör és óraszám Tartalom
nyilvános szereplés;
a nyelv mint jelrendszer, a nyelvtipológia;
nyelvi identitás;
diakrónia és szinkrónia;
a nyelvtörténet korszakai, forrásai;
közlésformák;
szövegértési, szövegalkotási, nyelvi
ismeretek rendszerez áttekintése
A tematikus csoportok, illetve azokon belül a tartalmi elemek szabadon felcserélhetek.
Történelem
A hat évfolyamos gimnáziumok a nemzeti köznevelési törvény alapján a tehetséggondozás
sajátos feladatát látják el. Az iskolatípus egyesíti egymással az általános iskola fels tagozata
befejez, 7–8. osztályait és a négy évfolyamos gimnázium egészét. A történelem-tananyag
elrendezése a hatosztályos gimnáziumokban lineáris rendszer. A feldolgozás jellegét
tekintve végig elemz, forrás- és tevékenységközpontú.
A gimnáziumi történelemtanítás legfbb célja az általános történelmi mveltség
kiterjesztése és elmélyítése, valamint a magasabb mveltség megalapozását szolgáló nevel-
oktató tevékenység biztosítása. A történelmi tanulmányoknak jelents szerepük van a tanulók
személyiségének fejlesztésében, társadalmi szerepvállalásuk tudatosításában.
Olyan alapvet normákról, értékekrl van szó, mint a nemzeti azonosságtudat
kialakítása a magyar történelem feldolgozásával; az európai demokratikus értékrend
kialakítása az egyetemes történelem elemzésével. Ezeken túl a társadalomismereti
tantárgyrészek révén is a történelemtanítás segíti a demokratikus gondolkodásra és
magatartásra nevelést; az állampolgári feladatokra és a tudatos közéleti részvételre való
felkészítést; az alapvet személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normák
megismerését és tiszteletét; az egyenl bánásmóddal és esélyegyenlséggel kapcsolatos
ismeretek és képességek fejlesztését; valamint a szociális érzékenység kialakítását a
társadalmi egyenltlenségeik okainak megismertetésével. Kiemelt cél annak érzékeltetése,
hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum együttmködésének
az eredménye is. Nyitott, elfogadó gondolkodást kell kialakítani az eltér kultúrák iránt a
kisebbségek történelmének áttekintésével – beleértve a határon túli magyarság és a hazai
nemzeti és etnikai kisebbségek múltját és jelenét is –, különös tekintettel a Kárpát-
medencében együtt él népekre; továbbá a tudatos környezetvédelemre, fenntarthatóságra
nevelésre kell törekedni a környezet és a természet, valamint az ember kapcsolatának
koronkénti bemutatásával.
A kronologikus történelemtanítás lineáris rendszer, bár az els harmada (7–8.
évfolyam) épít az általános iskola 5-6. évfolyamain elsajátított tudáselemekre és kifejlesztett
képességekre. A tananyag ilyen jelleg elrendezését több tényez is indokolja. A 12–13. év
markáns pedagógiai életkorhatár, melytl a tanulók gondolkodása eléri azt az elvonatkoztatási
szintet, melyen megértik a komplexebb történelmi fogalmakat és mélyebb összefüggéseket.
Ezzel a szerkezettel egyrészt el lehet kerülni a felesleges ismétldéseket, másrészt biztosítani
lehet a tehetséggondozás magasabb szintjét lehetvé tev mélyebb feldolgozást is.
A gimnáziumi történelemtanítás szintje a források önálló feldolgozásán alapuló,
elemz jelleg, mely az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti. Ugyanakkor a
történelem élményszer tanítására, közös feldolgozására kell törekedni, mely örömet jelent a
diákok számára. El kell érni, hogy a tanulói tudás a tények ismeretén túl kiterjedjen az
ismeretek bvítésének igényére, az önálló tájékozódási és tanulási módszerek elsajátítására, a
problémaérzékenységre és a kritikai gondolkodásra is.
Az ismeretek elsajátításával azonos fontosságú a tanulói képességek fejlesztése,
melyet kellen változatos tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni.
Ez azért is szükséges, hogy képessé váljanak a tanulók önálló ismeretek szerzésére,
értelmezésére, velük kapcsolatban önálló vélemény megfogalmazására.
Fontos feladat a tanulói képességek különböz területeken történ azonos súlyú
fejlesztése. Ezek az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció;
valamint az idben és térben való tájékozódás. El kell érmi, hogy a tanulók a fejlesztési
területek révén rendelkezzenek a történelmi gondolkodás kialakításához szükséges alapokkal;
birtokában legyenek az alapvet történelmi tények ismeretének; tudják használni a
szaknyelvet jelent történelmi fogalmakat; képesek legyenek ismereteiket szóban és írásban
egyaránt eladni. Ezek mellett el kell érni azt is, hogy tudják értelmezni a történelmi múlt és a
jelenkor társadalmi eseményeit, és legyenek képesek álláspontjukat érvekkel alátámasztva
képviselni.
fejlesztési feladattípusra lehet példákat találni. Az elvárás az, hogy egy kétéves ciklus során a
megfelel évfolyamokhoz kötött fejlesztési feladatok megvalósítását segít adott
tevékenységek mindegyike legalább egyszer megjelenjen. A szaktanár döntheti el, hogy
melyik témánál mely fejlesztési feladatokat vagy tevékenységeket, milyen konkrét formában
dolgozza fel. Így a tevékenység megnevezése után dlt betvel írt zárójeles példák is csupán
javasolt, tájékoztató jellegek. Ugyancsak tájékoztató jelleg, csupán javasolt a táblázatok
ismeretek rovatában dlt betvel jelölt ismétld és hosszmetszeti témák, valamint a
kapcsolódási pontok és ajánlott anyagaik is.
A történelemtanítás egyik kulcsfontosságú feladata a tanulók történelemszemléletének
formálása, ugyanakkor a pluralizmus alapelve jegyében az alkotmányos alapelvekbe nem
ütköz eltér szemlélet tiszteletben tartása is elengedhetetlen.
A társadalmi és állampolgári ismereteket a 7–10. évfolyamokon a történelmi
tartalmak részeként kell megjeleníteni oly módon, hogy az egyes korszakok eseményei,
jelenségei feldolgozásakor az ide kapcsolódó kulcsfogalmakat, fogalmakat folyamatosan
bvíteni, mélyíteni szükséges. A 11–12. osztály témakörei a társadalmi gyakorlatra
összpontosító, szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon próbálnak
reagálni a diákokat közvetlenül érint társadalmi jelenségekre. Problémafelvetésük és
szóhasználatuk olyan tudományterületekre épül, mint a szociológia, a szociálpszichológia, a
politológia, a jogtudomány, a közgazdaságtan és a média tudománya. Az e témakörökben
megjelen ismeretek fontos szerepet játszanak a társadalom múltjára és jelenére vonatkozó
középiskolai tudás összekapcsolásában. Egyúttal alapokat kínálnak annak megértéséhez, hogy
miként mködik a társadalom, az állam és a gazdaság, amelyben a diákok mindennapi élete
zajlik. Ezért fontos, hogy közismereti tanulmányaik utolsó szakaszában, a fiatalok
találkozzanak e témakörökkel, és a felntt kor küszöbén alapvet ismereteket, valamint
ösztönzést kapjanak ahhoz, hogy aktív állampolgárként kapcsolódjanak be egyrészt saját helyi
közösségeik, másrészt az ország egészének életébe.
A tematikai egységekhez rendelt nevelési-fejlesztési célok az iskolaszakaszok között
egymásra épülnek, ezért az 5–6. évfolyamra megfogalmazottak a hatévfolyamos
gimnáziumok közel els négy éveiben (7-10. évfolyamon) szintén elvárásként jelennek meg.
(Ezt jelzi a tematikai egységeknél megjelen ”” jel.)
7–8. évfolyam
Az évfolyamok által meghatározott életkori szinten már lehetség van a múlt valóságát a
korábbinál összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjét megragadva,
sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva bemutatni. A tanulók már elvont fogalmi
gondolkodásra is képessé válnak. A képzés tehetséggondozó jellegébl következen a
történelemtanítás már az alsóbb évfolyamokon is nem csupán a múltat megjelenít jelleg,
hanem jobban közelít az elemz irányába. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy képszerség
elvét és igényét teljességgel el kellene hagyni, de mindenképpen törekedni kell arra, hogy a
tanulók a történelem megismerésének és elemzésének alapvet módszereit is elsajátítsák.
Ebben a képzési szakaszban kiemelt szerepet kap a magyar középkor bemutatásán keresztül a
hazafiság ersítése, mely a magyar középkor történetén keresztül jól fejleszthet. További
fontos cél a történelmi ismeretek önálló elsajátítása képességének mind magasabb szintre
emelése.
Tematikai egység Az skor és az ókori Kelet Órakeret
18 óra
Elzetes tudás
örökségünk (idszámítás, írás, tudományos ismeretek, vallások,
építmények).
mivel a történelmi források sokszínek. Tudatosul benne, hogy az
emberi történelem korai idszakára vonatkozó eltér tudományos
megközelítések alapveten a forrásanyag hiányosságából fakadnak.
Felismeri, hogy a közösségek vallási törvényekkel, szokásokkal,
szabályokkal, az államok jogrenddel teremtik meg az együttélés
szükséges feltételeit.
Belátja, hogy az emberi faj fennmaradása a természet és a társadalom
szerves összefüggésében lehetséges. Megérti, hogy az ember az alkotó
munka során állandóan felhasználja tapasztalatait, ismereteit. Felismeri,
hogy a közösség teremti meg az embert, az ember viszont létrehozza és
fenntartja közösséget.
maga kormányzata, amelyek az emberek életét irányítják, s fordítva, a
kormányzás is hat a társadalomra. A források önmagukban nem adnak
válaszokat a kérdéseinkre. Elemzésre és a forrásokból kiolvasható
információk megszólaltatására van szükség ehhez. Felismeri a
természeti adottságok meghatározó szerepét az els államok,
birodalmak keletkezésében és felbomlásában. Megismeri az ókori keleti
vallások szellemi, társadalmi gyökereit, megérti az emberi kultúra
fejldésére gyakorolt hatásukat. Belátja, hogy a társadalom az ókori
Keleten tagolt, melyben az engedelmesség, az emberek közötti
kölcsönös függés és hierarchia egyaránt fontos.
Képes ismereteket meríteni különböz információforrásokból, és azokat
rendszerezni. Képes idmeghatározásra történelmi idszakokhoz
kapcsolódva és konkrét eseményekhez kapcsolódva egyaránt.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A történelem forrásai.
Az skkor világa.
Az újkkor változásai
(gazdaság, életmód, vallás).
faj, fajok kihalása és
történelmi forrás, tények és bizonyítékok.
Tartalmi
kulcsfogalmak
kapcsolatok, kereskedelem, város,
birodalom,
mágia, zsákmányoló életmód, bronzkor, vaskor, nemzetség,
despotizmus, városállam, öntözéses földmvelés, piramis, múmia, fáraó,
hieroglifa, ékírás, hangjelöl írás, Biblia, Ószövetség, buddhizmus,
brahmanizmus, konfucianizmus, taoizmus.
Mózes, Buddha, Konfuciusz.
Egyiptom, Nílus, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem.
Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkkor kezdete), Kr. e. 3000 körül
(az els államok kialakulása, az Egyiptomi Birodalom egyesítése), Kr.
e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a zsidó állam
fénykora), Kr. e. VI. század (a babiloni fogság).
Tematikai egység Az ókori Hellász Órakeret
21 óra
Elzetes tudás Görög istenek, hsök, tudósok, mvészek és az olimpia. A görög-perzsa
háborúk.
köztársaság) és a hatalomgyakorlás eltér formáit (demokrácia,
diktatúra). Megismeri az ókori demokrácia alapelveit, vázlatosan
összehasonlítja a modern demokrácia alapelveivel. Áttekinti a háborúk –
történelmi, politikai, gazdasági, vallási, etnikai, hatalmi – okait,
különválasztva az ürügyektl.
humánum, a szépség és jóság antik eszméje megbecsülésének és a
mvészi értékek megóvásának szükségességét.
kiáramlásra kerül sor. Érzékeli, hogy a gazdaságilag fejletlen és fejlett
területek közötti kereskedelem meglehetsen élénk lehet:
nyersanyagokat, élelmiszereket ad az egyik oldal, míg iparcikkeket a
másik. Átlátja, hogy európai civilizáció gyökerei az antikvitásból
erednek.
demokrácia alapelveinek vázlatos összehasonlítására a modern
demokrácia alapelveivel. Képes a szerzett információk rendezésére és
értelmezésére, kiseladás tartására. Képes különböz idszakok
történelmi térképeinek az összehasonlítására.
A polisz kialakulása.
A földrajzi környezet.
hellenizmus.
Birodalmak.
államszervezet
változások
Testnevelés és sport:
jelentség.
Tartalmi
kulcsfogalmak
migráció, életmód, város,
kapcsolatok, gyarmatosítás, árutermelés, pénzgazdálkodás,
köztársaság, demokrácia, polgárjog, birodalom, szuverenitás,
politeizmus, kultúra.
Fogalmak, adatok
türannisz, népgylés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz,
cserépszavazás, Akropolisz, katonaállam, helóta, filozófia, hellenizmus.
Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész,
Leónidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiasz, Hérodotosz, Platón,
Arisztotelész, Nagy Sándor, legfontosabb görög istenek.
Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Olümpia,
Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Peloponnészosz,
Makedónia, Alexandria.
Kronológia: Kr. e. 776 (az els feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. 594
(Szolón reformjai), Kr. e. 508 (Kleiszthenész reformjai), Kr. e. 490 (a
marathóni csata), Kr. e. 480 (a thermopülai csata, a szalamiszi ütközet)
Kr.e. V. század közepe (Periklész kora, Athén fénykora), Kr. e. 336–323
(Nagy Sándor uralkodása), Kr. e. 31 (a hellenizmus idszakának vége).
Tematikai egység Az ókori Róma Órakeret
26 óra
Elzetes tudás Az ókori Róma alapítása. Hadvezérek, csaták, uralkodók az ókori
Rómában. Újszövetségi történetek.
A tematikai egység
állam felemelkedésében és hanyatlásában több tényez együttes
hatása játszik szerepet, valamint, hogy a hosszú élet birodalmak
társadalma, gazdasági élete, politikai berendezkedése folyamatosan
változik. Megismeri a birodalomszervezési elveket, valamint azt, hogy
a kormányzati hatalom sokféle tényezn nyugodhat: anyagi tényezk
– tulajdon, jövedelem; politikai tényezk – legitimáció, jogok,
jogkörök; társadalmi tényezk - társadalmi támogatottság; kulturális
tényezk – ideológia; egyéb tényezk – erszak. Látja, hogy a
kormányzati hatalom általában egyének és testületek között oszlik
meg. Megérti, hogy a gazdasági és katonai hatalom birtoklása alapja
lehet egy-egy személy vagy csoport politikai befolyásának, de a
politikai befolyás is gazdasági hatalomhoz juttathat embereket.
Érzékeli a zsidó gyökerekbl is táplálkozó kereszténység
kialakulásának és egyházzá szervezdésének hatását a késbbi korok
fejldésére, valamint felismeri annak civilizációformáló szerepét.
Belátja, hogy az ókori Római Birodalmat a katonai er, fejlett
jogrendszer és államszervezet jellemezte. Tudja, hogy az antik kultúra
a görög és a római kultúra kölcsönhatása során alakult ki, látja ennek
az európai civilizációra gyakorolt hatását.
Képes források megbízhatóságára vonatkozó kérdések
megfogalmazására, valamint feltevéseket megfogalmazni, közben
vitában tárgyilagosan érvelni. Képes történelmi témákat vizuálisan
ábrázolni (folyamatábra, diagram, vizuális rendez stb.).
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A királyok kora Rómában.
Birodalom viszonya, az
Colosseum).
jelentség.
Tartalmi
kulcsfogalmak
gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erforrások, gazdasági
kapcsolatok, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kereskedelmi mérleg,
gazdasági válság, adó,
egyeduralom, királyság, köztársaság, császárság, önkényuralom, diktatúra,
polgárjog, szuverenitás,
Fogalmak,
adatok
provincia, senatori rend, lovagrend, rabszolga, polgárháború, triumvirátus,
principatus, limes, colonus, dominatus, diaszpóra, Újszövetség, apostol,
egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás.
Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla,
Julius Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál
apostol, Diocletianus, Constantinus, Attila.
Birodalom, Zama, Actium, Júdea, Betlehem, Pannónia, Konstantinápoly,
Aquincum, Sopianae, Savaria.
Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr.e. 510 (a
köztársaság létrejötte), Kr. e. 494 (a patrícius-plebejus harcok kezdete, a
néptribunusi hivatal létrejötte), Kr. e. 367 (a Licinius–Sextius-féle
földtörvény), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk idszaka), Kr. e. 202 (a zamai
csata), Kr. e. 133 (Tiberius Gracchus reformjai), Kr. e. 44 (Caesar halála),
Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a
milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása),
476 (a Nyugat-római Birodalom bukása).
8. évfolyam ( összesen 65 óra)
Tematikai egység A középkor Órakeret
27 óra
Elzetes tudás
a korai egyházszervezet. A kereszténység története és jellemzi a kora
középkorban. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása. A
Frank és a Bizánci Birodalom. Az iszlám vallás. Lovagi életmód, lovagi
erények. A középkori élet színterei és szerepli.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
végbemenetnek olyan változások, amelyek csak késbb és hosszabb
távon fejtik ki hatásukat jelentsen az emberek életviszonyaira és
életmódjára. Nyomon követi a középkori keresztény vallásos világkép
módosulását a történelem során. Meghatározó európai fejldési
mozgatórugókként értékeli az egyéni érdekeltség kiterjedését, a
hatalommegosztás elvének megjelenését az egyházi és világi, illetve a
központi és helyi hatalom között.
Érti a keresztény vallás szerepét az európai szellemi és hatalmi
expanzióban, azonosítja az egyház társadalomépít és -szabályozó
tevékenységét, megérti távlatos jelentségét. Tudatosítja az iszlám
vallás civilizációformáló szerepét.
gondolkodásmódjában. Felismeri a könyvnyomtatás kulturális és
politikai szerepének, jelentségét.
Kimutatja a középkori város továbbélését a modern európai
civilizációban, felméri a városokat megillet közösségi szabadságjogok
és önkormányzatiság értékét. Feltárja a középkori keresztény civilizáció
örökségét és kimutatja a középkori városi civilizáció továbbélését a
modern európai civilizációban. Felismeri a termelés új szervezeti
formáinak társadalomformáló hatását. Különböz szempontok alapján
összehasonlítja Európa eltér gazdasági fejldés régióit. Tudja, hogy a
népsrség eloszlásából egy területen sokféle következtetést le lehet
vonni (pl. a gazdaság fejlettségrl, a városiasodás mértékérl, háborús
pusztításokról).
tömöríteni és átfogalmazni. Képes többféleképpen értelmezhet
szövegek jelentésrétegeinek a feltárására. Képes történelmi helyzetek
dramatizálására.
Nyugat–Európa államai és
küzdelme.
kereskedelem.
reneszánsz.
a keleti kereszténység
vérkeringés, fertzés,
higiénia, járvány.
amiens-i székesegyház,
élet.)
következmények.
Tartalmi
kulcsfogalmak
lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, falu,
gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erforrások, gazdasági
szereplk, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac,
gazdasági válság, adó,
(királyság, császárság), államszervezet, közigazgatás, birodalom,
szuverenitás,
önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra,
cölibátus, inkvizíció, eretnekség, koldulórendek, keresztes hadjáratok,
antijudaizmus, rendi monarchia, középkori város, városi önkormányzat,
hospes, céh, járványok, levantei kereskedelem, Hanza, huszitizmus,
rekonkviszta, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz,
humanizmus, könyvnyomtatás, perszonálunió, szultán, szpáhi, janicsár.
Személyek: Nursiai Szent Benedek, Justinianus, Mohamed próféta,
Karolingok, Nagy Károly, VII. Gergely, IV. Henrik, Aquinói Szent Tamás,
Leonardo da Vinci, Husz János, Gutenberg, II. Mohamed.
Topográfia: Bizánci Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Frank Birodalom,
Egyházi (Pápai) Állam, Verdun, Német-római Birodalom, Szentföld,
Velence, Firenze, Oszmán (Török) Birodalom, Rigómez.
Kronológia: 622 („Mohamed futása”, a muszlim idszámítás kezdete), 732
(a frankok gyzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá
koronázása), 843 (a verduni szerzdés), 962 (a Német-római Császárság
létrejötte), 1054 (a nagy egyházszakadás), 1075 (az invesztitúraharc
kezdete), 1096–99 (az els keresztes hadjárat), 1215 (a Magna Charta
kiadása), 1122 (a wormsi konkordátum, az invesztitúraharc els
szakaszának lezárása), 1389 (az els rigómezei ütközet), 1453
(Konstantinápoly elfoglalása, a százéves háború vége), XV. század közepe
(a könyvnyomtatás kezdete).
Tematikai egység A magyar störténet és az Árpádok kora Órakeret
18 óra
Elzetes tudás
keresztény egyház a középkorban. Az Árpád-ház szentjei. A Német-
római Birodalom és Bizánc. Mveldés és kultúra a középkorban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló tudja, hogy a magyar störténetben sok a vitatott kérdés
és feltételezés, mert kevés és töredékes a rendelkezésre álló forrás, és
így az egyes szaktudományok kutatási eredményei egymásnak is
ellentmondhatnak. Felismeri a források felhasználásával, hogy a
magyarság korai története során a környez népekkel való
kapcsolatok segítették népünk alkalmazkodó képességét, új tudás
elsajátítását, mely feltétele volt fennmaradásának.
Megérti az államalapítás történelmi jelentségét, Belátja, hogy az
egyházszervezés és a vármegyerendszer évszázadokra meghatározta
Magyarország fejldését. Tudja, hogy az Árpád-korban megszilárdult
a keresztény magyar állam. Megismeri és értékeli a legjelentsebb
Árpád-házi uralkodók tevékenységét.
A magyarság eredete.
A magyarság vándorlása.
század politikai, társadalmi és
hatalom megszilárdulása a
XI. század folyamán.
Kisebbség, többség,
– Saját vélemény
bizonyítékok, interpretáció, történelmi nézpont.
felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás,
népességfogyás, migráció, életmód, város,
szereplk, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem, pénzgazdálkodás,
piac, gazdasági válság, adó,
(királyság), államszervezet, törvény, közigazgatás, birodalom,
szuverenitás,
vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, érsekség, királyi tanács,
tized, várjobbágy, bán, vajda, szerviens, Aranybulla, ellenállási jog,
nemesi vármegye, székelyek, szászok, tatárok, kunok, familiaritás,
báró, nemes.
Szent Gellért, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, III. Béla,
Anonymus, II. András, IV. Béla.
Topográfia: Ural, Magna Hungaria, Baskíria, Kazár birodalom,
Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Pozsony,
Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Erdély,
Horvátország, Dalmácia, Muhi.
Kronológia: 895–900 (a honfoglalás), 907 (a pozsonyi csata), 955
(az augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000–
1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077–95 (I. /Szent/ László
uralkodása), 1095–1116 (Könyves Kálmán uralkodása), 1205–1235
(II. András uralkodása), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70
(IV. Béla uralkodása), 1241–42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház
kihalása).
20 óra
Elzetes tudás
válsága.
Az államszervezet, a gazdaság és a társadalom változásai az Árpád-
korban. A magyar mveldés és kultúra emlékei az Árpád-korban.
Hunyadi János a törökellenes küzdelmek élén. Hunyadi Mátyás és
udvara.
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló megismeri és értékelni tudja a kor jelents uralkodóit és
tevékenységüket. Tudja bizonyítani példák bemutatásával, hogy a
Magyar Királyság Közép-Európa egyik jelents hatalma volt, és sorsa
több ponton összekapcsolódott a környez államok és Nyugat-Európa
fejldésével. Megérti a királyi hatalom súlyának a változása és a
gazdasági és társadalmi folyamatok közötti összefüggéseket. Be tudja
mutatni az árutermelés és pénzgazdálkodás, valamint a rendiség
szerepét.
Felismer néhány történelmi párhuzamot és analógiát az európai és a
magyar történelem között (pl. a reneszánsz esetében vagy a királyi
hatalom jellemzi alapján).
A tartományúri hatalom
században.
interpretáció, történelmi nézpont.
lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város,
gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erforrások, gazdasági
szereplk, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac,
gazdasági válság, adó,
monarchia (királyság), államszervezet, közigazgatás, birodalom,
szuverenitás,
harmincad, kamara haszna, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros,
mezváros, úriszék, köznemes, kilenced, siség, végvárrendszer, rendi
országgylés, telekkatonaság, kormányzó, rendkívüli hadiadó, füstpénz,
fekete sereg, Corvina.
Személyek: I. Károly, Csák Máté, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond,
Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Kinizsi Pál.
Topográfia: Körmöcbánya, Besztercebánya, Visegrád, Nikápoly, Várna,
Nándorfehérvár, Kenyérmez, Bécs.
királytalálkozó), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos uralkodása), 1351 (I. /Nagy/
Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond uralkodása), 1396 (a
nikápolyi csata), 1443–44 (a hosszú hadjárat), 1444 (a várnai csata, I.
Ulá