zÁrÓjelentÉs - european commission · 2016-11-23 · nemzeti stratégia swot mátrixa alapján...
TRANSCRIPT
ZÁRÓJELENTÉS
A fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiák
értékelése a zöldség-, gyümölcságazatban
című kutatáshoz kapcsolódó zárójelentés
Készítette:
Eruditio Oktatási Zrt.
Budapest, 2012. november 12.
2
Tartalomjegyzék
1. ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................................................................................... 3
1.1. A SZEKUNDER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE ............................................................................ 3 1.2. A PRIMER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE ................................................................................... 3
1.2.1. A zöldség-gyümölcs ágazatra vonatkozó SWOT analízis ....................................................... 3 1.2.2. A TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis ................................................................................. 4 1.2.2. A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis összevetése .............. 6
1.3. A NEMZETI STRATÉGIÁBAN RÖGZÍTETT INTÉZKEDÉSEK VIZSGÁLATA ......................................................... 7 1.4. A TÉSZ-EK MŰKÖDÉSI PROGRAMJAI PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓK ELEMZÉSE ........ 9
1.4.1. Az adatgyűjtés körülményei ................................................................................................... 9 1.4.2. A dokumentetumok elemzésének megállapításai .................................................................... 9
2. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................. 12
2.1. A JELENTÉS CÉLJA ..................................................................................................................................... 12 2.2 A JELENTÉS SZERKEZETE ............................................................................................................................ 12
3. AZ ÉRTÉKELÉS HÁTTERE .................................................................................................................. 14
3.1. A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZAT BEMUTATÁSA ........................................................................................ 14 3.1.1. Birtokviszonyok jellemzői a zöldség-gyümölcs ágazatban ................................................... 14 3.1.1. A zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak jellemzői .................................................... 17
3.2. A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS CÉLCSOPORTJA ..................................................................................................... 22 3.2.1. A kutatás célkitűzései, célcsoportja ...................................................................................... 22 3.2.2. A kutatás területei ................................................................................................................ 22
4. A VIZSGÁLATI ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA .................................................... 23
4.1. A KUTATÁS SORÁN ALKALMAZOTT ADATGYŰJTÉSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA ........................................ 23 4.2. FELDOLGOZÁSI ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK ................................................................................................. 24
4.2.1. Az adatgyűjtési és feldolgozási módszerek ........................................................................... 24 4.2.. Az adatgyűjtés és feldolgozás során felmerült problémák ..................................................... 25
5. AZ ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK ÉS AZ AZOKRA ADOTT VÁLASZOK ........................................ 26
5.1. A NEMZETI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÉS EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ............................ 26 5.1.1. A zöldség-gyümölcs ágazat SWOT analízisének vizsgálata ................................................. 26 5.1.2. A TÉSZ-ek SWOT analízisének vizsgálata ........................................................................... 30 5.1.3. A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek SWOT analízisének összehasonlítása ................. 35
5.2. A NEMZETI STRATÉGIÁBAN RÖGZÍTETT CÉLKITŰZÉSEK, BEAVATKOZÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK
EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ........................................................................................................... 36 5.2.1. A megkérdezett szervezetek jellemző adatai ......................................................................... 36 5.2.2. A kérdőíves megkérdezésre adott válaszok kiértékelése ....................................................... 38
5.3. A TÉSZ-EK MŰKÖDÉSI PROGRAMJAINAK PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓK ELEMZÉSE 45
6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK ............................................................................................ 87
6.1. A NEMZETI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ................................. 87 6.2. A NEMZETI STRATÉGIÁBAN RÖGZÍTETT INTÉZKEDÉSEK VIZSGÁLATA ...................................................... 90 6.3. A TÉSZ-EK MŰKÖDÉSI PROGRAMJAI PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓK ELEMZÉSE ...... 92
7. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................... 94
3
1. Összefoglaló
A Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából kutatást végeztünk A FENNTARTHATÓ
MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIÁK ÉRTÉKELÉSE A ZÖLDSÉG-,
GYÜMÖLCSÁGAZATBAN címmel. Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és
zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó
részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági
végrehajtási rendelet 125. cikke és 127. cikkének második albekezdésében foglaltak szerint
a tagországoknak meg kell vizsgálniuk a 2007–2011 között időszakra vonatkozóan a
TÉSZ-ek működését az adott tagországban.
A kutatás eredményeként képet kaptunk a zöldség-gyümölcs ágazatban működő termelői
értékesítő szervezetek, a TÉSZ-ek munkájáról. Vizsgálatunk kiterjedt A GYÜMÖLCS ÉS
ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ
NEMZETI STRATÉGIA (továbbiakban: Nemzeti Stratégia) megvalósulása során elért
eredmények vizsgálatára, az esetleges problémák feltárására annak érdekében, hogy a
rendszer versenyképesebb és vonzóbb legyen az ágazatban termelők körében, illetve
hatékonyabban lehessen működtetni.
1.1. A szekunder kutatás eredményeinek ismertetése
Szekunder kutatást végeztünk, elemeztük a zöldség-gyümölcs ágazat birtokviszonyait,
valamint azokat a feltételeket, amelyek az ágazat jelentősebb felvevőpiacait
meghatározzák. Megállapítottuk, hogy az ágazat termelői jellemzően kis területeken
gazdálkodnak, ez az elaprózódott birtokméret pedig igen gyenge alkupozíciót eredményez
úgy az élelmiszeripar vállalataival, mint az élelmiszer-kiskereskedelem képviselőivel
szemben. A termelői értékesítő szervezetek a kínálat koncentrálásával elősegíthetik, hogy a
termelők piaci pozíciói javuljanak, ezáltal az ágazat jelentősen hozzájárulhat a
foglalkoztatási gondok enyhítéséhez, a vidék népességmegtartó képessége pedig ezáltal
javulhat.
1.2. A primer kutatás eredményeinek ismertetése
Primer kutatásunkat három területre koncentráltuk. Vizsgáltuk a Nemzeti Stratégia
megvalósításának eredményességét, a működési programok végrehajtásával kapcsolatos
problémákat, valamint elemeztük ezek pénzügyi megvalósítását.
A Nemzeti Stratégia eredményességének vizsgálatát a TÉSZ elnökeivel, vezető
munkatársaival készített interjúk segítségével végeztük el. A 2008-ban elfogadásra került
Nemzeti Stratégia SWOT mátrixa alapján feltett kérdések segítségével megvizsgáltuk,
hogy a zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek esetében milyen változások történtek,
illetve melyek azok a különbségek, amelyek a TÉSZ-ek és az ágazat egyéb szereplői között
a vizsgált időszakban kialakultak.
1.2.1. A zöldség-gyümölcs ágazatra vonatkozó SWOT analízis
A zöldség-gyümölcs ágazat tekintetében a válaszadók legfontosabb erősségének a
meglévő menedzsment-szakértelmet és a termelőeszközökkel való ellátottságot tartották,
ami szakértelemmel és innovációs képességgel párosul. A földrajzi adottságok
kihasználását lehetővé tevő logisztikai felkészültséget is megfelelőnek ítélték. A tárgyi
4
eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jelentősen hozzájárultak a fejlődéshez,
bár nem minden esetben sikerült kihasználni az így létrejött kapacitásokat.
A megkérdezettek a gyengeségek tekintetében az általános tőkehiányt, az öntözött
területek alacsony arányát, a kis termelési kapacitással rendelkező termelők magas arányát,
az ebből fakadó versenyképességi problémákat (termelési költségek viszonylag magasak,
és alacsony a jövedelemtermelő képesség) említették. Az alkalmazott technológiák
színvonala változó, ennek következtében hullámzóak a termésátlagok és kiegyenlítetlen az
előállított termékek minősége. A marketingtevékenységet sem tekintették elég
hatékonynak és színvonalasnak a válaszadók.
Az ágazat lehetőségeit vizsgálva a megkérdezettek az európai uniós támogatások
kihasználását és a belföldi, illetve az exportpiacok bővülési lehetőségét értékelték a
legfontosabbnak, melynek hatásos eszköze lehet a feldolgozottsági szint emelése vagy a
magas minőségű, márkázott termékek arányának növelése.
A fenyegetések tekintetében az agrárolló nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy
csökkenése, a válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása került
azonosításra. A hitelhez jutási problémák is jelentősek, ezek a beruházás-finanszírozást és
a rövid távú forgóeszköz-hitelezést is érintik. A gyakori jogszabályváltozások és a
helyenkénti túlszabályozás pedig a hosszú távú tervezést nehezíti.
1.2.2. A TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis
A válaszadók a TÉSZ-ek legfontosabb erősségének a meglévő menedzsment-szakértelmet,
a termelőeszközökkel való jó ellátottságot, valamint a logisztikai felkészültséget ítélték,
így megállapíthatjuk, hogy a tárgyi eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jól
hasznosultak a vizsgált időszakban.
A gyengeségek között kiemelkedő problémaként említették a tőkehiányt, valamint a tagok
eltérő gazdasági helyzetéből fakadó feszültségeket. A rendszerváltás óta viszonylag
nagyobb területen gazdálkodók esetében ugyanis kevéssé jellemzőek a likviditási
problémák, ők inkább a támogatások elérése és az értékesítési csatornához jutás miatt
csatlakoznak a TÉSZ-hez. A kis területen gazdálkodók viszont napi pénzügyi gondokkal
küzdenek, nekik az is nagy segítség, hogy az inputok finanszírozásában segíti őket a TÉSZ.
A feszültségek mentén felmerült javaslat, hogy a kisebb termelő esetében más típusú
szövetkezésre és támogatási rendszerre lenne szükség. A marketing területén is jelentős
hiányosságok mutatkoznak, melyek az alábbi területekre tagozódnak:
- Alacsony a megfelelő osztályozottságú és csomagolt áru aránya.
- Az árak a hosszú távú beszállítói szerződések hiányában nem tervezhetőek és
évenként hektikusan változnak.
- Az TÉSZ-ek friss zöldség-gyümölcs értékesítése csökken, az ipari alapanyagként
történő beszállítás részaránya pedig nő.
- A marketingkommunikációt javítani kell a belföldi fogyasztás arányának növelése
érdekében.
- A TÉSZ-ek közötti marketing-együttműködés gyengeségei.
Az ágazat egészére, de a TÉSZ-ek közötti marketing-együttműködésre is hat az ágazatban
általánosnak tekinthető bizalomhiány. Ezen változtatni kell, mert a felvevőpiacok
koncentráltsága kikényszeríti, hogy a kereskedelmi láncok beszerzési központjainak
ellensúlyozására kereskedőházként működő másodlagos TÉSZ-ek jöjjenek létre, amelyeket
5
nem termelők, hanem a professzionális eszközöket alkalmazó kereskedelmi szakemberek
irányítanak és működtetnek.
A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a taggá válást vonzóbbá kell tenni, ezért javítani kell a
bizalmi szintet, és ki kell küszöbölni a rendszer gyenge pontjait kihasználó potyautasság
jelenségét. A megkérdezettek szerint még mindig nincs elég eszköz a szabályokat súlyosan
megsértőkkel szemben, pedig ez igen fontos lenne a bizalom erősítése érdekében. A tagok
központi adatbázisának hiánya miatt a kizárt tagok könnyedén visszaléphetnek a
rendszerbe, előfordul a kettős tagság, valamint a csak a pályázati pontok érdekében
létesített tagsági jogviszony létesítése is. Javasoljuk, hogy a becsületesen dolgozó TÉSZ-
tagokat honorálja az állam azzal, hogy előnyöket biztosít számukra a pályázatokon való
részvétel vagy a támogatások elérése területén. Létre kell hozni egy olyan integrált
informatikai rendszert is, amely segíti a tagok nyilvántartását, tevékenységük nyomon
követését, valamint az adminisztratív feladatokat is támogatja.
Szintén fontos megemlíteni, hogy az ágazatban dolgozók átlagéletkora 50 év felett van,
ezért gyengeségnek tekinthetjük az elkötelezett, jól képzett szakember-utánpótlás hiányát,
akik nem csupán szaktudással, hanem a szakma iránti elkötelezettséggel is rendelkeznek.
Itt az oktatási rendszernek is felelőssége és szerepe van abban, hogy a jövendő
szakemberekkel megismertesse az együttműködés gazdasági és társadalmi előnyeit
egyaránt.
A szaktanácsadással kapcsolatosan többen a gyengeségek közé sorolták, hogy nehéz olyan
független szaktanácsadót találni, akinek gyakorlati és elméleti tudása egyaránt megfelel az
elvárásoknak. A képzési rendszer kritikájaként hangzott el, hogy az egyetemekről kikerülő
szakemberek tudása nem korszerű, illetve elkötelezettségükkel, a munkához való
hozzáállásukkal is sok a negatív tapasztalat. A másodlagos szerveződések létjogosultságát
és szerepét a szaktanácsadásban nagyon jónak ítélték, a TÉSZ-ÉSZ munkáját a
megkérdezettek mindegyike igen hasznosnak látta.
A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy szakértelmük és pályázatok írásában
meglévő tapasztalataik segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket
az ágazat más szereplői nem. Szintén komoly lehetőség, hogy a kínálat koncentrálása révén
a termelő tagok olyan piacokon is értékesíteni tudják termékeiket, amelyeken egyedül nem
lennének képesek megjelenni. Jelentős előny az is, hogy az inputok áremelkedését a nagy
tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben kivédhetik, mint az ágazat más szereplői, ezzel is
előnyt biztosíthatnak a tagok számára.
A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása
vagy csökkenése, a gazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása
egyaránt említésre került. Jelentős fenyegetettség, hogy igen nehéz hitelhez jutni, ami
nemcsak a megfizethető beruházás-finanszírozást érinti, hanem a rövid távú forgóeszköz-
hitelezést is. A tőkeszegénység miatt a kisebb tőkeerővel rendelkező termelők
védtelenebbek a feketekereskedelem kihívásaival szemben is, mert az azonnali
készpénzben történő fizetés a tagok egy része számára visszautasíthatatlanul vonzó
ajánlatot jelent a TÉSZ-ek nyújtotta fizetési feltételekhez viszonyítva. A TÉSZ-ek esetében
a feketegazdaság jelenléte sokkal jelentősebb anyagi és morális kockázatot jelent, mint az
ágazat egészében, ugyanis a szervezetek szabálykövető magatartásukkal jelentős
versenyhátrányt szenvednek el a szabályokat be nem tartókkal szemben. Ez nem teszi
vonzóvá a TÉSZ-eket annak ellenére sem, hogy a tagsági jogviszony más előnyökkel is jár.
A vizsgálat megmutatta, hogy a megkérdezettek pozitív diszkriminációt és a
szabálysértőkkel szembeni jogi fellépés szigorítását várják a jogalkotóktól annak
6
érdekében, hogy a szabályokat betartók ne kerüljenek versenyhátrányba a csalókkal
szemben.
Az áfarendszer változásai is jelentős likviditási problémát okoznak a TÉSZ-ek
mindennapjaiban, ugyanúgy, mint a foglalkoztatást érintő különféle jogszabályi
változások. Az interjúk során sokan említették, hogy a jelenlegi adórendszer jelentős
versenyhátrányt jelent a TÉSZ-ek számára, mert a törvényes értékesítés helyett/mellett
igen sokan kihasználják az őstermelői rendszer adta lehetőségeket, valamint a számla
nélküli értékesítés, a 27 százalékos áfa eltitkolása is igen vonzó lehetőség a gyors és
adómentes jövedelemszerzésre. Az adórendszer anomáliái mellett a túlzottan bürokratikus,
lassú és rugalmatlan pályázati rendszert és hivatali ügyintézést (pl. vízjogi
engedélyeztetés), valamint a gyakran változó és ezáltal nehezen kiszámítható támogatási
rendszert is a fenyegetések között említették. (Kérték például azt is, hogy a kárenyhítő
juttatások kifizetéséről hamarabb döntsenek.) Az interjúk során a jogi környezet változását
két kiemelt területen is említették:
- Az adórendszer átalakítása. Ezzel kapcsolatosan szinte minden megkérdezett kitért
az őstermelői rendszer anomáliáira, illetve az áfarendszer átalakításának
szükségességére. Ez utóbbi a megkérdezettek egy kisebb csoportja által javasolt
fordított áfa rendszerének bevezetésére irányult, másrészt pedig a 27 százalékos
áfakulcs csökkentését javasolták. Ez utóbbit szinte minden megkérdezett mint a
versenyképességüket súlyosan érintő kérdést említette. Ezzel és a pályázati rendszerrel
kapcsolatban is igen fontos lehetőségként említették az adminisztrációs terhek
csökkentését.
- Az idénymunka rugalmasabb szabályozására és a szabályozás egyszerűsítésére
vonatkozik (pl. napi munkavégzés időtartamának szabályozása).
1.2.2. A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis
összevetése
Az ágazat és a TÉSZ-ek működését a két SWOT analízis összevetésével elemeztük. Ennek
főbb megállapításai az alábbiak:
Az erősségek terén lényeges különbség, hogy a TÉSZ-ek együttműködés iránt elkötelezett
szakértőmenedzsmenttel rendelkeznek. Jellemző a fejlett, korszerű technológiák ismerete
és a környezettudatosság is. A támogatások lehetővé tették a technológia fejlesztését, így
sok beruházás valósult meg a TÉSZ-ekben, ez előnyt jelent az ágazat más szereplőivel
szemben. A minőségbiztosítási rendszerek teljes körű alkalmazása az élelmiszer
biztonságos termelésére érzékeny piacokon jelent a szervezetek számára versenyelőnyt. Az
újdonságok, innovatív megoldások alkalmazása nem csupán a termeléstechnológia
területén, hanem a piaci munkában is előnye a TÉSZ-eknek. Logisztikai fejlesztéseik
segítik a termelő tagok árualapjainak koncentrálását és piacra juttatását. A
foglalkoztatásban betöltött szerepük a termelésben és a termelőüzemi feldolgozásban,
illetve az áruvá készítésben is számottevő. A szervezettségből fakadó előny az is, hogy
finanszírozási problémák esetén a TÉSZ-ek pénzügyi eszközökkel segíthetik tagjaikat az
átmeneti problémák leküzdésében.
A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy felkészültségük és tapasztalataik
segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket az ágazat más szereplői
nem tudnak megpályázni. A kínálat koncentrálása révén a tagok olyan piacokon is meg
tudnak jelenni termékeikkel, amelyeken az ágazat nem TÉSZ-tag szereplői nem. Igaz, a
7
TÉSZ-en kívüli nagyobb termelők egyéni kapcsolatrendszerük segítségével megtalálják
piacaikat, de az ágazat termelőinek nagyobb hányadát jelentő kisebb termelők egyedül nem
tudnak érvényesülni a piacon. Pozitívum az is, hogy az inputok áremelkedését a nagy
tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben kivédhetik, mint az ágazat más szereplői, ezzel is
előnyt biztosíthatnak a tagok számára.
Az ágazat egészéhez viszonyítva a TÉSZ-ek külön gyengeségének tekinthető, hogy a
rendszer működtetése bürokratikusabb, a rendelkezésre álló pénzügyi források elérése
bonyolult szabályokhoz kötött. Ez rugalmatlanabbá teszi a TÉSZ-eket az ágazat nem
szervezett szereplőivel szemben, és jelentősen megnehezíti rugalmas alkalmazkodásukat.
A TÉSZ-ek sajátos gyengesége az is, hogy a szervezetek kereteit erősen feszíti a nagyobb
és kisebb volumenben termelők közötti érdekellentét. Az ágazat egészére is jellemző ez a
kettősség, de a két szegmens között csak a TÉSZ-ekben van ilyen erős ellentét, ugyanis a
szervezeteken kívüli termelőknek nem kell összehangolniuk érdekeiket és
tevékenységüket.
A gyengeségek jó része kapcsolódik azokhoz a fenyegetésekhez is, amelyek ugyan az
egész ágazatra is jellemzőek, de ezeket a TÉSZ-ek egyáltalán nem vagy csak sokkal
nehezebben tudják kivédeni. (Ilyen pl. a feketekereskedelem magas aránya, az adórendszer
anomáliái stb.) A TÉSZ-ek esetében a feketegazdaság jelenléte sokkal jelentősebb anyagi
és morális kockázatot jelent, mint az ágazat egészében, mert a szervezetek szabálykövető
magatartásukkal jelentős versenyhátrányt szenvednek el a szabályokat be nem tartókkal
szemben. Ez nem teszi vonzóvá a TÉSZ-eket annak ellenére sem, hogy a tagsági
jogviszony más előnyökkel is jár. A vizsgálat megmutatta, hogy a megkérdezettek pozitív
diszkriminációt és a szabálysértőkkel szembeni jogi fellépés szigorítását várják a
jogalkotóktól annak érdekében, hogy a szabályokat betartók ne kerüljenek
versenyhátrányba a csalókkal szemben. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a TÉSZ-tagok
mindaddig hátrányban lesznek ezeken a területeken, amíg a gazdaság, ezen belül a
zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak kifehérítése nem történik meg.
1.3. A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálata
A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálatát elektronikusan kitölthető
kérdőíves lekérdezés segítségével végeztük el. A válaszok (n=19) alapján megállapítható,
hogy a piaci munkát, az értékesítés elősegítését és a környezet védelmét szolgáló
intézkedések működtek a legsikeresebben, míg a válságmegelőzési és -elhárítási, a kutatási
és kísérleti termesztésre intézkedések, valamint a képzési és tanácsadási és az egyéb
területek kevésbé voltak népszerűek.
A beküldendő működési tervekkel kapcsolatban jelezték, hogy a működési program sok
felesleges lépésre kényszeríti a tagokat a tényleges működési költségeikhez való
hozzájárulás helyett. A makrokörnyezet gyors változásából eredő tervezési nehézségeket
többen megfogalmazták, ezért a végrehajtás rugalmasabb szabályozására van szükség.
Többen kérték, hogy a működési támogatások körében a működéssel kapcsolatos költségek
nagyobb hányadát lehessen elszámolni, illetve ennek egy része legyen szabad
felhasználású, átalányként kifizetett pénzeszköz.
Többen javasolták a beküldendő formanyomtatványok felülvizsgálatát, a gyakori
változtatások helyett ezek egyszerűsítését és standardizálását, valamint más
dokumentumokkal történő összehangolását. Egyes megkérdezettek szerint a működési terv
formátuma bonyolult, az elszámolás bürokratikus, túlszabályozott és túlellenőrzött, a
felhasználók mozgástere szűkre szabott. Ennek a nyílt kérdésre adott véleménynek
8
ellentmond, hogy a kérdőív kitöltése során a válaszadók a formanyomtatványokat
átláthatónak és könnyen kezelhetőnek minősítették. Ehhez a felvetéshez kapcsolható az a
javaslat, hogy szükség lenne a számviteli adózási kötelezettségekből adódó könyvelési,
elszámolási és nyilvántartási előírások egyszerűsítésére és a dokumentumok összhangjának
megteremtésére a TÉSZ-ek működési támogatásaival és megvalósítási lehetőségeivel
kapcsolatban. Ebbe a munkába személyesen kellene bevonni a TÉSZ-ek könyvelőit, a
rendeletek gyakorlati alkalmazóit és a támogatást folyósító hivatal (MVH) szakembereit is.
9
1.4. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló
beszámolók elemzése
A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók elemzését a
TÉSZ-ek által beküldött dokumentumok alapján végeztük el. Az adatszolgáltatás
nehézségekbe ütközött néhány szervezet esetében, amely elsősorban a pénzügyi-számviteli
adatokon kívüli adatgyűjtésre vonatkozik.
1.4.1. Az adatgyűjtés körülményei
A legtöbb TÉSZ esetében nincs lehetőség ezeknek az adatoknak a tagi szintű, naprakész
gyűjtésére (pl. talaj- és vízbázisvédelem, műtrágya felhasználásának nyilvántartása, a
hulladékgazdálkodás vagy az energiafelhasználás kérdései). Ezért javasoljuk a
mutatószámok rendszerének átalakítását úgy, hogy azok a kötelezően nyilvántartott
adatokkal összhangban legyenek. A nem pénzügyi-számviteli típusú adatok nyilvántartását
akkor lehetne megkövetelni, ha a működési költségeikben ezek gyűjtésével és
nyilvántartásával kapcsolatosan felmerülő költségeik a működési költségek része lenne. Az
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését nagyban segítené a már az előzőekben említett
integrált elektronikus adatszolgáltatási rendszer kialakítása is. Ennek segítségével a TÉSZ-
ek közötti kommunikáció és az egész rendszer átláthatósága is javulna, a beszámolók
elkészítése pedig olyan elektronikus felületen keresztül történne, amely a már más célra
feltöltött adatokat is kezelné, illetve segítséget adhatna a kért adatok értelmezéséhez.
1.4.2. A pénzügyi dokumentumok elemzésének megállapításai
A Nemzeti Stratégia intézkedéseivel kapcsolatban megállapítottuk, hogy a felhasznált
pénzügyi erőforrások hatékonyan szolgálták a végrehajtott működési programokat,
valamint eredményesen és hatékonyan segítették a termelőket céljaik megvalósításában.
- A termeléstervezésre irányuló tevékenységek jelentősen hozzájárultak a
TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez, a tevékenység az igényeknek
megfelelt, viszont a makro- és mikrokörnyezetből eredő tényezők nehezítik a
hosszú távú tervezést.
- A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek
szintén jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek termékminőség-javításához és
fenntartásához, eredményesek és hatékonyak voltak. Az értékesítési árak
enyhén emelkedtek, a TÉSZ-ek a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó vállalatok
jelentős partnereivé váltak. A vizsgált szervezetek pozícióját erősítik a
bevezetett minőségbiztosítási rendszerek.
- A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek körében elsősorban a
promóciós és kommunikációs tevékenységek voltak hatékonyak. Ezen a területen
10
további figyelmet és több forrást igényel, ha a frisspiaci fogyasztás részarányát
növelni kívánják a vizsgált szervezetek.
- A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek csak részben járultak hozzá a
TÉSZ-ek tevékenységének eredményességéhez és sikerességéhez. A
kutatási és kísérleti termelési tevékenységek iránt ugyan van igény, de ezek
megszervezésére és lebonyolítására a TÉSZ-ek még nem eléggé
felkészültek.
- A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek
részben hozzájárultak a TÉSZ-ek eredményességéhez. A tevékenység
hatékonyságát rontja, hogy kevés a jól felkészült, több területen is jártas
szakember, valamint a tanácsadók alkalmazására nincs megfelelő anyagi
forrása a szervezeteknek. A megszervezett képzések nem tudják pótolni a
folyamatos szaktanácsadói tevékenységet.
- A válságmegelőzési és -kezelési eszközök csak részben járultak hozzá a
TÉSZ-ek válságmegelőzési tevékenységéhez a vizsgált időszakban. A
klasszikus válságmegelőzésre alkalmas eszközöket ugyanis a TÉSZ-ek nem
alkalmazzák. Fontos lenne, hogy minden szervezet feltöltsön egy olyan
pénzügyi alapot (kölcsönös pénzügyi alap), amely a rosszabb évjáratokban
segíthetné a tagokat finanszírozási problémáik áthidalásában.
- A környezetvédelmi tevékenységek közepes mértékben, de eredményesen
és hatékonyan járultak hozzá a szervezetek tevékenységéhez. A talaj- és
vízvédelemmel kapcsolatos tevékenységek megfelelőek, a szervezetek a
képződött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében is lépéseket
tettek.
- A támogatható egyéb tevékenységek a teljesítmény javításához kevéssé
járultak hozzá, az intézkedés adta lehetőségeket a szervezetek alig
használták, ezért ennek hatékonysága és eredményessége elégséges szintű
volt.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a Nemzeti Stratégia intézkedései
eredményesek és hatékonyak voltak. Elsősorban azokon a területeken értek el
jelentősebb eredményeket, amelyek a TÉSZ-ek piaci munkáját segítették. A
11
működési programok segítették a TÉSZ-tagok munkáját, ezzel hozzájárultak a
zöldség-gyümölcs ágazat egészének eredményes működéséhez is.
12
2. Bevezetés
Az Európai Unióban működő szövetkezetek sikerének titka a folyamatosan változó piaci és
agrárpolitikai körülményekhez alkalmazkodás, az ezekhez illeszkedő marketing,
finanszírozási és szervezeti stratégiák kidolgozása és végrehajtása. (Szabó G., 2007) Az
európai példát követve Magyarországon is megjelentek a termelői értékesítő szervezetek, a
TÉSZ-ek. A közel egy évtizede működő szervezetek általános célja, hogy a termelői árak
stabilizálásával, a kínálat koncentrálásával, valamint a termelési és tranzakciós költségek
csökkentésével növeljék a termelők – ezáltal az egész ágazat – versenyképességét.
2.1. A jelentés célja
A magyarországi szervezetek az elmúlt évtizedben jelentős fejlődési folyamaton mentek
keresztülés, és elmondható, hogy ma a hazai zöldség-gyümölcs ágazat által értékesített
termékek termelési értékének közel 20 százalékát forgalmazzák (1. táblázat). Ez az arány
az Európai Unió országaihoz viszonyítva alacsonynak mondható, ezért keresni kell azokat
az okokat, amelyek gátolják a szervezettség növelését.
A Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából 2012. július és november között kutatást
végeztünk „A fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiák értékelése
a zöldség-, gyümölcságazatban” címmel. Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a
gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra
alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i
543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 125. cikke és 127. cikkének második
albekezdésében foglaltak szerint a tagországoknak meg kell vizsgálniuk a 2007–2011
közötti időszakra vonatkozóan a TÉSZ-ek működését az adott tagországban. A
vizsgálatunk célja ezért az is, hogy ennek a kötelezettségnek legjobb tudásunk szerint
eleget tegyünk.
A kutatás eredményeként azt várjuk, hogy átfogó képet kapjunk a Magyarországon
működő TÉSZ-ek munkájáról. Vizsgálatunk kiterjedt a Nemzeti Stratégia megvalósulása
során elért eredmények vizsgálatára, az esetleges problémák feltárására annak érdekében,
hogy az abban kitűzött célokat el lehessen érni, illetve a lehetőségekhez mérten és a
meglévő jogszabályi keretekhez igazodva a rendszert költséghatékonyan lehessen
működtetni. Kutatásunk további célja volt feltárni azokat a tényezőket, amelyek
befolyásolják a TÉSZ-ek működésének eredményességét és hatékonyságát.
2.2 A jelentés szerkezete
A jelentés szerkezetét a szakmai specifikációban megadott szempontok szerint
határoztuk meg:
- A vezetői összefoglaló az értékelés főbb megállapításait, a kutatás
eredményeként megfogalmazott következtetéseket és ajánlásokat
tartalmazza.
13
- A jelentés 3. fejezete az értékelés hátterét mutatja be. A 3.1. fejezetben
röviden összefoglaljuk az ágazatra jellemző háttérinformációkat, amelyek
meghatározzák a vizsgált TÉSZ-ek makro- és mikrokörnyezetét. Bemutatjuk
a zöldség-gyümölcs szektorra jellemző birtokviszonyokat, valamint kitérünk a
piaci viszonyok elemzésére is. A 3.2. fejezetben röviden ismertetjük a
vizsgálat célját, és bemutatjuk annak célcsoportját.
- A 4. fejezet a kutatás során alkalmazott módszereket foglalja össze.
Ismertetjük az értékelés kialakítását és az alkalmazott módszereket, az
adatgyűjtés során alkalmazott szekunder és primer adatgyűjtési technikákat
(kérdőívek, személyes beszélgetések, a minták mérete és a kiválasztási
szempontjai stb.). Kitérünk az adatok minőségének és megbízhatóságának
általános értékelésére, az esetleges torzulások okaira, és ismertetjük a
felmerült problémákat és az alkalmazott módszerek korlátait is.
- Az 5. fejezetben az elvégzett kutatás eredményeit foglaljuk össze. Válaszokat
fogalmazunk meg a Nemzeti Stratégiában foglalt egyedi intézkedésekkel
kapcsolatos és a Nemzeti Stratégia egészére vonatkozó értékelési
kérdésekre is.
- A 6. fejezetben ismertetjük azokat a következtetéseket és ajánlásokat, amelyeket a
kutatás eredményei alapján fogalmaztunk meg. Javaslatokat fogalmazunk meg a
Nemzeti Stratégia megvalósítása során fellelhető hiányosságok orvoslására,
valamint olyan új eszközök és módszerek alkalmazására, amelyek javíthatják
a zöldség-gyümölcs ágazat, illetve a TÉSZ-ek tagságának helyzetét.
- A 7. fejezetben bemutatjuk az értékelés hátterét, módszereit, az értékelési
kérdésekre adott válaszok részletes adatait, valamint a felhasznált adatok,
statisztikák, az esettanulmányok, felmérések stb. anyagát.
- A 8. fejezetben részletesen ismertetjük azokat az irodalmi forrásokat,
amelyeket a kutatás során felhasználtunk.
14
3. Az értékelés háttere
3.1. A zöldség-gyümölcs ágazat bemutatása
Magyarország természeti adottságai révén rendkívül alkalmas a zöldség-gyümölcs
termesztésre. A vizsgált időszakban (2007–2011) a zöldség-gyümölcs termesztéssel
hasznosított termőterület mérete 135–165 ezer hektár között mozgott (2010-ben 77 013 ha
volt a gyümölcs- és 55 233 ha a zöldségtermesztés területe). A KSH AMÖ 2010. évi adatai
szerint a zöldség-gyümölcs ágazat a mezőgazdaságilag művelt terület 3 százalékán az
értékesített mezőgazdasági termékek termelési értékének közel 12 százalékát adta, ezen
belül a zöldségtermelés 8,4 százalékot, a gyümölcstermelés pedig 3,6 százalékot képviselt.
(A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek jellemző adatait az 1. táblázatban mutatjuk be.)
1. táblázat
A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek termelési értékének változása (2004–2010)
MEGNEVEZÉS 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
A zöldség-gyümölcs ágazat
termelési értéke (millió HUF) 259 613 151 012 182 558 178 733 216 676 201 578 195 934
TÉSZ-ek/TCS-k száma összesen 101 77 64 48* 48* 48* 45*
A TÉSZ-ek/TCS-k termelési
értéke összesen (millió HUF) 26 188 23 548 28 717 29 477 39 107 36 842 38 243
- véglegesen elismert
TÉSZ-ek termelési értéke
(millió HUF)
10 489 9 048 10 518 11 338 16 386 32 510* 31 487
- TCS-k és előzetesen
elismert TÉSZ-ek termelési
értéke (millió HUF)
15 699 14 500 18 199 18 139 22 721 4 332 6 756
A TÉSZ-ek és TCS-k aránya a
zöldség-gyümölcs ágazat
termelési értékéből (%)
10,09 15,59 15,73 16,49 18,05 18,28 19,52
A TÉSZ-ek által lefedett terület
(ha)
25 640 26 122 29 550 34 982 35 000 37 089 n..a.
Összes taglétszám (fő) 23 980 20 514 20 494 20 177 20 000 20 605 n.a.
* csak a TÉSZ-ek száma
**A TÉSZ-ek ÉTÉ-je azért nőtt ilyen nagymértékben, a TCS-ké pedig azért csökkent, mert 2008. IV. negyedévében a
korábbi TCS-k nagyobb része (36) megszerezte a végleges (TÉSZ) elismerést.
Forrás: Nemzeti Stratégia, 2008 kiegészítve a VM Agrárpiaci Főosztály által közölt adatokkal
3.1.1. Birtokviszonyok jellemzői a zöldség-gyümölcs ágazatban
A KSH adatai alapján a nyilvántartott 91 731 gyümölcstermelő gazdaság 99 százaléka
egyéni gazdaságnak minősül, ők művelték a termőterület mintegy 73 százalékát. A
gyümölcstermelő gazdaságok átlagosan 0,84 ha-on folytatták tevékenységüket. Az egyéni
gazdaságok átlagos birtokmérete 0,62 ha, a társas gazdaságoké pedig 25 ha volt. A
gyümölcstermesztéssel foglalkozó egyéni gazdálkodók 89,39 százaléka, a társas
vállalkozások 11,11 százaléka gazdálkodott 1 ha alatti területen. (2. és 4. táblázat) A
15
zöldségtermeléssel foglalkozó 25 671 gazdaság 98 százaléka volt ebben az időszakban
egyéni gazdaság, ők a zöldségtermő terület 56 százalékán termelnek. Átlagos
birtokméretük 2,15 ha, ezen belül az egyéni gazdaságok átlaga 1,22 ha, a társas
gazdaságoké 51,2 ha volt 2010-ben. A zöldség- és szamócatermelők esetében 1 ha alatti
területen termelt az egyéni gazdálkodók 56,74 százaléka, a társas vállalkozóknak pedig
2,31 százaléka. (3. és 5. táblázat)
2. táblázat
Gyümölcstermelő gazdaságok megoszlása átlagterület és vállalkozási forma szerint
ÁTLAGOS
TERÜLET
(HA)
ÖSSZES
GAZDASÁG
(DB)
TÁRSAS GAZDASÁGOK EGYÉNI GAZDASÁGOK
SZÁMA
DB
MEGOSZLÁSA
%
SZÁMA
(DB)
MEGOSZLÁSA
%
≤ 0,04 9 882 1 0,12 9 881 10,87
0,05–0,09 32 165 5 0,60 32 160 35,38
0,10–0,14 13 165 4 0,48 13 161 14,48
0,15–0,19 6 614 7 0,84 6 607 7,27
0,20–0,29 7 567 18 2,15 7 549 8,31
0,30–0,49 6 070 23 2,74 6 047 6,65
0,50–0,99 5 877 35 4,18 5 842 6,43
1,00–1,99 4 069 59 7,04 4 010 4,41
2,00–4,99 3 410 113 13,48 3 297 3,63
5,00–9,99 1 468 149 17,78 1 319 1,45
10,00–19,99 830 144 17,18 686 0,75
20,00–29,99 264 81 9,67 183 0,20
30,00 ≤ 350 199 23,75 151 0,17
ÖSSZESEN 91 731 838 100,00% 90 893 100,00%
Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés
16
3. táblázat
Zöldségtermelő gazdaságok megoszlása átlagterület és vállalkozási forma szerint
ÁTLAGOS TERÜLET
(HA)
ÖSSZES
GAZDASÁG
(DB)
TÁRSAS GAZDASÁGOK EGYÉNI GAZDASÁGOK
SZÁMA (DB) MEGOSZLÁSA % SZÁMA (DB) MEGOSZLÁSA %
≤ 0,09 1 160 ─ ─ 1 160 4,60
0,10–0,14 1 579 ─ ─ 1 579 6,27
0,15–0,19 4 087 1 0,21 4 086 16,22
0,20–0,49 5 294 5 1,05 5 289 20,99
0,50–0,99 2 186 5 1,05 2 181 8,66
1,00–4,99 4 139 40 8,44 5 961 23,66
5,00–9,99 3 404 32 6,75 2 099 8,33
10,00–19,99 1 409 37 7,81 1 372 5,45
20,00–49,99 1 003 74 15,61 929 3,69
50,00–99,99 367 43 9,07 324 1,29
100,00–499,99 328 113 23,84 215 0,85
500,00–999,99 49 47 9,92 2 0,01
1000,00–
2499,99
61 61
12,87 ─
─
2500 ≤ 16 16 3,38 ─ ─
ÖSSZESEN 25
671 474
100,00 25 197
100,00
Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés
4. táblázat
Gyümölcstermelő gazdaságok által használt földterület megoszlása nagyságkategóriákként
ÁTLAGOS
TERÜLET
(HA)
A
GAZDASÁGOK
ÁLTAL
HASZNÁLT
TERÜLET
(HA)
TÁRSAS GAZDASÁGOK EGYÉNI GAZDASÁGOK
TERÜLET (HA) MEGOSZLÁSA % TERÜLET (HA) MEGOSZLÁSA %
≤ 0,04 408 0 0,00 408 0,73
0,05–0,09 2 039 0 0,00 2 039 3,64
0,10–0,14 1 505 0 0,00 1 505 2,69
0,15–0,19 1 085 1 0,01 1 084 1,93
0,20–0,29 1 750 4 0,02 1 746 3,12
0,30–0,49 2 179 9 0,04 2 170 3,87
0,50–0,99 3 780 24 0,12 3 756 6,70
1,00–1,99 5 166 78 0,37 5 088 9,08
2,00–4,99 9 951 372 1,77 9 579 17,10
5,00–9,99 9 560 1 050 5,00 8 510 15,19
10,00–19,99 10777 1 980 9,43 8 797 15,71
20,00–29,99 5948 1 848 8,80 4 100 7,32
30,00 ≤ 22865 15 636 74,44 7 229 12,91
ÖSSZESEN 77 013 21 004 100,00 56 011 100,00
Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés
17
5. táblázat
Zöldségtermelő gazdaságok által használt földterület megoszlása nagyságkategóriákként
ÁTLAGOS TERÜLET
(HA)
A
GAZDASÁGOK
ÁLTAL
HASZNÁLT
TERÜLET
(HA)
TÁRSAS GAZDASÁGOK EGYÉNI GAZDASÁGOK
TERÜLET (HA) MEGOSZLÁSA % TERÜLET (HA) MEGOSZLÁSA %
≤ 0,09 51 ─ ─ 51 0,17
0,10–0,14 115 ─ ─ 115 0,37
0,15–0,19 424 0 0,00 424 1,37
0,20–0,49 922 1 0,00 921 2,98
0,50–0,99 819 2 0,01 817 2,65
1,00–4,99 5991 73 0,30 5 817 18,85
5,00–9,99 4418 145 0,60 4 273 13,84
10,00–19,99 5045 317 1,31 4 728 15,32
20,00–49,99 6557 968 3,99 5 589 18,11
50,00–99,99 4 128 852 3,51 3 276 10,61
100,00–499,99 9 274 4 654 19,18 4 620 14,97
500,00–999,99 5 415 5 180 21,35 235 0,76
1000,00–2499,99 10 018 10 018 41,28 ─ ─
2500 ≤ 2 056 2 056 8,47 ─ ─
ÖSSZESEN 55 233 24 267 100,00 30 866 100,00
Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés
Miután az alacsony birtokméret kis termelési mennyiséget eredményez, a termelők piacra
jutásának lehetőségei is korlátozottabbak, különösen az olyan magas koncentráltsági fokú
piacon, mint amilyen a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem. Az egyéni gazdaságok
esetében a birtokméret magas fajlagos költségeket eredményez, amely rontja a
versenyképességet. Több más tényezővel együtt ennek az a következménye, hogy nincs
elég pénz korszerű technológiák bevezetésére, a tárgyi eszközök pótlására, fejlesztésére. A
kis birtokméretből fakadó hiányosság az is, hogy sok termelőnek nehézséget okoz
megfelelő piaci információkhoz jutni, ennek hiányában pedig gyorsan reagálni a
változásokhoz.
3.1.1. A zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak jellemzői
Az ágazat szereplői jellemzően mikro-, kis- és közepes vállalkozások, ezért a sokkal
koncentráltabb élelmiszer-kereskedelemmel és a feldolgozóiparral szemben viszonylag
gyenge az alkupozíciójuk.
Külpiacok
A zöldség-gyümölcs ágazat által átlagosan évente megtermelt árualap és az exportra kerülő
árumennyiség az európai uniós csatlakozás óta nem változott számottevően, ezzel szemben
az import aránya évről évre növekedést mutatott. (1. ábra)
18
Zöldség-gyümölcs termelésünk és külkereskedelmünk alakulása
1311
831 810 822 796
909 881 904
804759
802 801
896827 852
1200
198311 298 316
396 408 416523 525 507
589680 658
562 620
800
3711
2230
2561
2289
2529
2696 27242802 2854
2130
2527
2208
2686
2474
1888
2219
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
2000
1996-
'90
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 CÉL
1.000 tonna
0
400
800
1200
1600
2000
2400
2800
3200
3600
4000
Export Import Termelés
1. ábra: Zöldség-gyümölcs termelésünk és külkereskedelmünk alakulása
Forrás: FruitVeb, 2011
A megtermelt árualap és az export mennyisége 1997 és 2010 között érdemben nem
változott, viszont az importált termékek mennyisége megduplázódott. (1. ábra) Az ágazat
export-import egyenlege jelenleg még pozitív, de a belső fogyasztás egyre nagyobb része
származik importból. Ma már nem csupán a déligyümölcsök vagy a választékbővítés
céljából történő behozatal a jellemző, a kínálatban megjelentek azok a nálunk is nagy
tömegben termesztett mérsékelt égövi gyümölcsök és zöldségek, amelyek jelentős
versenytársává váltak a hazai kínálatnak.
Belföldi piacok
A zöldség-gyümölcs termelőinek a hazai piacokon is egyre erősödő versenyben kell
megküzdeniük a fizetőképes keresletért. A megtermelt termékmennyiség mintegy fele
kerül friss fogyasztásra, a többi terméket pedig a hazai élelmiszeripar dolgozza fel.
A zöldség- és gyümölcsfogyasztás alapvetően az adott évben megtermelt hazai zöldség és
gyümölcs terméktömegének mennyiségétől és minőségétől függ, de befolyásolják olyan
tényezők is, mint az adott termékből importált árumennyiség nagysága és árszínvonala. A
fogyasztást a rendelkezésre álló reáljövedelem nagysága, valamint az adott termék ár- és
jövedelemrugalmassága is nagymértékben befolyásolja. Az élelmiszerek az árak vagy a
jövedelem változására általában rugalmatlan kereslettel reagálnak, mert ezeket az étkezési
szokások erősen behatárolják. A reáljövedelem csökkenése, az emelkedő rezsiköltségek és
élelmiszerárak, valamint a fogyasztási szerkezet változása miatt a magyar fogyasztók a
zöldség-gyümölcs vásárlásakor is árérzékenyek. A minőség és az áru eredete csak akkor
számít, ha az alacsony árral párosul. (GfK, 2010) A magyar vásárló számára a
hipermarketek és a diszkontláncok árszínvonala olyan vonzerő, amelyet a hagyományos
értékesítési csatornák egyéb előnyökkel (pl. a lakóhelyhez viszonyított közelség,
19
családiasabb kiszolgálás, az áru frissessége, megbízhatósága, a termőhely
beazonosíthatósága stb.) nem tudnak ellensúlyozni.
A fizetőképes kereslet csökkenése a fogyasztók minőségi elvárásainak növekedésével
párosul a zöldség-gyümölcs vásárlása esetén is. Ilyen igény az egyöntetű, egyenletes
minőségű, válogatott, mosott, korszerűen és tetszetősen csomagolt, minőségbiztosítási
tanúsítvánnyal ellátott nagy mennyiségű és egész évben kapható termékek biztosítása.
Ezeket a fogyasztói igényeket a kereskedelem a beszállítók felé közvetíti. Az egyre
szigorodó követelményeknek sok magyarországi termelő nem tud eleget tenni, ezért
kiszorul ebből az értékesítési csatornából. Megfigyelhető, hogy az áruházláncokban
megszokott minőségi követelményeket a fogyasztók ma már más értékesítési csatornákon
is elvárják. Ezért az áruvá készítés, a marketing eszközeinek alkalmazása
megkerülhetetlen, azonban ezek olyan költségeket rónak az egyes termelőkre, amelyeket a
kicsik nem tudnak vállalni.
A hazai zöldség-gyümölcs kiskereskedelem közel fele ma már a nagy alapterületű
bevásárlóközpontok, illetve a különböző diszkontláncok közvetítésével bonyolódik. Az
élelmiszer-kereskedelem fogyasztókkal szembeni koncentrációjának mérésére alkalmas
CR-5 index1 értéke 2010-ben 68 volt, ami azt jelenti, hogy a piaci szerkezet aszimmetrikus
oligopóliumnak tekinthető. A koncentráció mérésére alkalmas mutatószám a Herfindahl-
index2 is, melynek a 2010-es adatok alapján számított értéke szerint Magyarországon a
piaci koncentráció közepes, az AcNielsen által mért adatok alapján H = 1122,51 volt.
(Domján és Farkasné, 2011)
A beszerzési oldalon, a beszállítókkal szemben a koncentrációt tovább növelik azok a
beszerzési társulások, amelyeket az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok horizontális
stratégiai partnerekként alakítottak meg. E társulások működtetésével a résztvevők
összehangolják keresletüket, így alkupozíciójuk tovább javul a beszállítókkal szemben. A
nagy volumenű árubeszerzéssel a fajlagos költségek csökkenését érik el. Az erőfölényük
érvényesítésével a beszerzési árakat alacsonyan tudják tartani, valamint a marketing és a
logisztika összehangolása is jelentős költségelőnyöket biztosít számukra. Ahogy azt a GfK
Hungária a vásárlók megkérdezése alapján 2010-ben végzett kutatásának eredménye (2.
ábra) is mutatja, a friss zöldség-gyümölcs forgalom közel fele bonyolódik a hiper- és
szupermarketekben, illetve diszkontláncok közvetítésével, míg a hagyományos értékesítési
csatornák forgalmának jelentősége csökken.
A kereskedelem koncentráltsága így gyenge alkupozíciót eredményez az oda beszállító
termelők számára, ezért a zöldség-gyümölcs ágazat termelői nagy részének létkérdés a
kínálat koncentrálására hivatott szervezetekbe tömörülni.
1 CR-5 = Sn, ahol Sn az n-edik vállalat piaci részesedése. A CR-5 index a kereskedelem koncentrációját
méri az első 5 élelmiszer-kereskedelmi cég piaci részesedése alapján.
2 H = ∑
ni=1
Si
2 ahol Si – az i-edik vállalkozás piaci részesedése, n – a vizsgált sokaság egységeinek
száma. Az index értéke 0 és 10 000 között szóródhat, 10 000-nél tiszta monopóliumról, 0-nál pedig
tökéletesen versenyző piacról beszélhetünk. H > 1800 értéknél a piaci koncentráció magas. Ha a Herfindahl-
index < 1000, akkor a piaci koncentráció alacsony. 1000 <H < 1800 közötti értéknél a piaci koncentráció
közepes. Ekkor sem az erőfölény, sem annak hiánya nem igazolható.
20
2. ábra: A zöldség-gyümölcs vásárlás alakulása bolttípusonként, 2010
Forrás: GfK Hungária, 2010 adatai alapján
A beszállításra képtelen termelők egy része (elsősorban a kis termelési volumennel
rendelkezők) a hagyományos értékesítési utak kikerülésével igyekeznek elérni a
fogyasztókat. A közvetlen értékesítésnek számos formája él egymás mellett. Vagy a
termelő éri el a fogyasztót (piac, mozgóbolt, termelői bolt, házhozszállítás stb.), vagy pedig
a fogyasztó keresi fel a termelőt („szedd magad” mozgalom, gazdaságban való értékesítés,
táblaszéli értékesítés). Mindegyik megoldás közös vonása, hogy a közvetítők kikerülésével
csökkennek a tranzakciós költségek, az így elért nyereségtöbbleten pedig a termelő és a
vásárló osztozik. A közvetlen értékesítés eszközeként megjelent az internethasználat is,
amely elsősorban a partnerek egymásra találásában, valamint az információhoz jutásban
lehet nagy jelentőségű. A feldolgozott termékek esetében (gyümölcs- és ivólevek,
lekvárok, szárítmányok stb.) ez az értékesítési csatorna jelentősen bővülhet a jövőben. A
zöldség- és gyümölcskereskedelem még mindig jelentős szereplői a nagybani piacok,
amelyek a hazánkban megtermelt termékek közel egyharmadát, az import zöldség-
gyümölcs forgalom mintegy 60-70 százalékát közvetítik. (FruitVeb, 2011)
Bár a multinacionális kereskedelmi láncok működésének köszönhetően szerepük
változóban van, de azon termelők számára fontos piacot jelentenek, akik sem a
kiskereskedelem, sem a feldolgozóipar beszállítói elvárásait nem tudják teljesíteni. A
termelők a kereskedelemmel és a feldolgozóiparral szembeni pozíciójához hasonlóan itt is
kiszolgáltatott helyzetben vannak. Szakértői becslések szerint az itt zajló zöldség-gyümölcs
termékforgalom közel 40 százaléka feketén cserél gazdát, amely súlyos problémát jelent az
ágazat számára. (Dudás, 2009)
Hipermarket 19%
Szupermarket 13%
Diszkont 13%
Piac, kistermelő, utcai árus
27%
Egyéb 2%
Zöldség-, gyümölcs-
boltok 14%
Kis boltok (láncok, és
függetlenek) 12%
21
A rendszerváltást követően a hazai élelmiszeripar jelentős változásokon esett át. Sajnos az
elmúlt években komoly visszaesés tapasztalható ebben a szegmensben, így az iparág
vállalatai egyre kevesebb alapanyagot képesek felvásárolni, amely csökkenő keresletet
jelent a termelők számára. (3. ábra)
0
200
400
600
800
1 000
1 200
1 400
1 600
1 800
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
ezer tonna
0
5 000
10 000
15 000
20 000
25 000
30 000
millió HUFEgyéb (1000 t) Hűtő (1000 t) Konzerv(1000 t) Egyéb (mill. HUF)
Hűtő (mill. HUF) Konzerv (mill. HUF)
3. ábra: A feldolgozóipar nyersanyagigénye a feldolgozás iránya szerint
Forrás: FruitVeb, 2011
A TÉSZ-ek a feldolgozóipari vállalatok jelentős partnerei, az értékesített termékek
termelési értékének évről évre növekvő hányadát ezen az értékesítési csatornán keresztül
realizálták.
6. táblázat
A TÉSZ-ek által értékesített termékek mennyisége és annak megoszlása az értékesítés
iránya szerint (2004–2011 között*)
AZ ÉRTÉKESÍTÉS IRÁNYA 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011**
Friss piacra értékesített
(t) 6 407 6 442 8 116 8 477 11 522 21 210 21 570 16 788
A feldolgozóiparnak
értékesített vagy TÉSZ
által feldolgozott
termékek (t)
1 637 2 606 2 402 2 861 3 628 11 258 9 918 11 346
Összes értékesítés (t) 8 044 9 048 10 518 11 338 15 150 32 468 31 488 28 134
A frisspiaci értékesítés
részaránya az
összesből (%)
79,65 71,20 77,16 74,77 76,05 65,33 68,50 59,67
* A 2004–2008-as adatok a TÉSZ-ekre és TCS-kre együttesen vonatkoznak
* * Előzetes adatok
Forrás: VM Agrárpiaci Főosztály adatai alapján
22
3.2. A vizsgálat célja és célcsoportja
A TÉSZ-ek munkájukat a Nemzeti Stratégia alapján készített és azzal összhangban lévő
saját működési program alapján végzik. A kutatás során megvizsgáltuk, hogyan változtak
az ágazat külső és belső viszonyai, illetve elemeztük, hogy a Nemzeti Stratégiában kitűzött
célok megvalósultak-e a 2007–2011 közötti időszakban. Vizsgáltuk, hogy az egyes
intézkedéstípusok elérték-e a stratégiaalkotó célját, vagy szükséges a jövőben azokon
változtatni. A rendelkezésre bocsátott működési programok és a végrehajtásról szóló
pénzügyi dokumentumok alapján áttekintettük, hogy a stratégiában kijelölt intézkedéseket
milyen minőségben és milyen költségek felhasználásával valósították meg a szervezetek.
3.2.1. A kutatás célkitűzései, célcsoportja
A vizsgálat célja volt feltárni azokat a hiányosságokat és működési problémákat, amelyek
feltárásával javítani lehet a mostani gyakorlaton, hogy a támogatások felhasználása
eredményesebb és hatékonyabb legyen. A kutatás célja volt az is, hogy információkat
kapjunk az érvényben lévő Nemzeti Stratégia működéséről, annak felülvizsgálatához. Az
értékelés során a végrehajtott működési programok hatékonyságát, a pénzügyi erőforrások
felhasználásának mértékét és eredményességét is vizsgáltuk. A vizsgálat során elemeztük
azt is, hogy a TÉSZ-ek működési programjaiban meghatározott célkitűzések hogyan
valósultak meg, a vizsgált időtartam alatt még folyamatban lévők milyen stádiumban
vannak, valamint ezek a programok mennyire hatékonyak és eredményesek.
Az értékelés a Vidékfejlesztési Minisztérium által vizsgálatra kijelölt összes, végleges
elismeréssel és működési programmal rendelkező zöldség-gyümölcs termelői szervezetre
(TÉSZ-re) kiterjedt. (1. melléklet)
3.2.2. A kutatás területei
1. Szekunder kutatásunk keretében statisztikai adatok alapján elemeztük a zöldség-
gyümölcs ágazatot jellemző birtokviszonyokat és az ágazat főbb felvevőpiacainak
szerkezetét. (2. fejezet)
2. Primer kutatás keretében a Nemzeti Stratégia megvalósítását és a TÉSZ-ek operatív
működését vizsgáltuk:
- A primer kutatás első területe a Nemzeti Stratégia megvalósításának
eredményességére irányult. A Nemzeti Stratégiában található SWOT mátrix alapján
megvizsgáltuk, hogy az intézkedések hatására mennyiben sikerült a belső erősségek
és a külső lehetőségek felhasználásával a belső gyengeségeket leküzdeni, illetve a
külső fenyegetések hatásait elhárítani. (Az eredményeket az 5.1. fejezet
tartalmazza.)
- Az értékelés célja továbbá a stratégiai visszacsatolás, vagyis a jövőbeni Nemzeti
Stratégiák minőségének javítására szolgáló tanulságok levonása, az eddig tapasztalt
hiányosságok megszüntetése, illetve az új eszközök meghatározása. A kutatás
második részében azt vizsgáltuk, hogy a Nemzeti Stratégiában rögzített
beavatkozások és intézkedések mennyiben szolgálták a TÉSZ-ek működését. (Az
eredményeket az 5.2. fejezet tartalmazza.)
23
3. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók
elemzése. Az értékelés célja volt áttekinteni, hogy a vizsgált TÉSZ-ek működési
programjaiban meghatározott célok és célkitűzések hogyan valósulnak meg, illetve
mennyire hatékonyak és eredményesek. (Az eredményeket az 5.3. fejezet tartalmazza.)
4. A vizsgálati és elemzési módszerek bemutatása
A kutatás elsősorban kvalitatív módszerrel készült, amely során a vizsgált szervezet
vezetőit, illetve az általuk delegált munkatársakat kerestük fel a VM által az egyes termelői
szervezeteknek kiküldött felkérések alapján.
4.1. A kutatás során alkalmazott adatgyűjtési módszerek bemutatása
A primer adatgyűjtést kérdőíves megkérdezés és interjúkészítés módszerével folytattuk. Az
interjúvázlat és a kérdőív kérdéseinek összeállítása után az SZTT tagjainak észrevételeivel
módosított dokumentumok tesztelésre kerültek. A vizsgálat személyes megkeresés során,
kérdezőbiztosok közreműködésével került lebonyolításra. A terepmunkát megelőzően az
interjúkészítéssel megbízott munkatársaink szóbeli felkészítést kaptak részben a vizsgálat
tárgyát képező ágazat, részben pedig a vizsgált szervezetek működéséről, az elvégzendő
feladatokról.
1. Az interjúkészítés első lépéseként elkészítettük az interjú vezérfonalát. Az
összeállított kérdéseket az SZTT tagjai és a tesztelésbe bevont szervezet (BOTÉSZ)
vezető munkatársai részvételével teszteltük. A teszteredmények alapján az interjú
vezérfonalában megfogalmazott fő kérdéseket alkérdésekkel egészítettük ki, majd
ezeket a válaszok gyors rögzítésének érdekében Excel táblázatba rendeztük. Az
interjúk CAPI módszerrel (Computer Assisted Personal Interviewing) készültek.
2. A kérdőíves megkérdezéshez készített kérdőív kérdéseit a működési programokban
megfogalmazott célok, célkitűzések és intézkedések, valamint a megvalósítás napi
gyakorlata alapján állítottuk össze. A kérdőívet az SZTT néhány tagja és a tesztelésbe
szintén bevont szervezet (BOTÉSZ) munkatársainak közreműködésével teszteltük,
majd a módosítások után a véglegesített kérdőívet digitalizáltuk. A kérdőív linkjét
felkérő levél kíséretében küldtük el a szervezetek vezetőinek azzal a kéréssel, hogy a
kitöltést az operatív irányításban részt vevő munkatársak bevonásával töltsék ki. Két
hét elteltével a kérdőív lekérdezési fázisát lezártuk, ekkor a válaszadók száma 19
volt. Kitöltők: ALFÖLD 2003 Szövetkezet, BALATON-KER-TÉSZ Szövetkezet,
BOTÉSZ (Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete), CIBAKERT TÉSZ Szövetkezet,
CSÁRD-AGRO Szövetkezet, Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete, Dombegyházi
EURO TÉSZ KFT. DŰNE FRUCT SZÖVETKEZET, Észak-Alföldi TÉSZ, FRESH
FRUIT TÉSZ Szövetkezet, GRAND-COOP, Gyümölcsért Kft., MEDI-FRUCT
Szövetkezet, PENTA FAMILIA Szövetkezet, RÁBAKÖZI TÉSZ Szövetkezet,
SZATMÁRKERT-HODÁSZ Szövetkezet, SZATMÁR-TIBER Szövetkezet,
SZEMTÉSZ Kft. voltak. Egy kérdőívet papíralapon kaptunk vissza (JÓZSAI TÉSZ
Szövetkezet).
3. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók alapján
adatelemzést végeztünk (továbbiakban dokumentumelemzés). A vizsgálatba bevont 4
szervezet esetében – különböző okokra visszavezethetően – nem állt
rendelkezésünkre feldolgozható jelentés (Kiskunsági Kistérségi Zöldség-Gyümölcs
TÉSZ, Nyírfruct, Nyírkert, SZEMTÉSZ).
24
4.2. Feldolgozási és elemzési módszerek
4.2.1. Az adatgyűjtési és feldolgozási módszerek
Az adatgyűjtési és feldolgozási módszerek az egyes feladatoknak megfelelően kerültek
kiválasztásra:
1. A vizsgálat elvégzésének módszere a TÉSZ-ek elnökei, felsővezetői körében végzett
személyes interjúkészítés volt, melynek eredményeként 29 interjú készült. Ennek
keretében félig strukturált kérdések segítségével a magyar mezőgazdaság, ezen belül
a zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek helyzetének értékelésére kértük
interjúalanyainkat. A kapott válaszokat hangfelvételen és Excel táblázatban is
rögzítettük, majd ezek anyagát szó szerint leírtuk. Vizsgáltuk, véleményük szerint
2008-hoz viszonyítva változtak-e az ágazat erősségei, gyengeségei, lehetőségei és
veszélyei. A megkérdezetteket arra kértük, hogy ötfokozatú skálán értékeljék a
megadott tényezőket, illetve azokat az elemeket, amelyek értékelésük szerint rájuk
nem vonatkozik, vagy nem értelmezhető, 0 értékkel jelöljék. A kérdések
mindegyikénél lehetőséget adtunk arra is, hogy személyes észrevételeiket
megfogalmazzák. A feltett kérdések egy része félig nyitott kérdés volt, a Nemzeti
Stratégia alapját képező SWOT analízis elemzéséhez pedig értékelő táblát
szerkesztettünk. Az elsődleges eredményeket „Adatgyűjtési gyorsjelentés”
formájában összegeztük és adtuk közre. (Az interjúvázlat a 2. mellékletben található.)
2. Az e-kérdőíves megkérdezés során kapott válaszok elsődleges feldolgozása a
lekérdezésre is használt program (https://docs.google.com) segítségével történt. A
kapott válaszokat Excel formátumban is rögzítettük, a további feldolgozás ebben a
formában történt. A kutatási megbízásban meghatározott szempontok alapján leíró
statisztikai módszerek segítségével összefüggés-vizsgálatokat készítettünk. A
feldolgozás során kerestük azokat az összefüggéseket, amelyek választ adnak arra a
kérdésre, hogy mely tényezők befolyásolják elsődlegesen a vizsgált szervezetek
működését. Összefüggést kerestünk a TÉSZ-tagság száma, a tagok által megművelt
terület nagysága, a termesztés iránya (zöldség vagy gyümölcs, illetve mindkettő), az
értékesített termékek árbevétele és a TÉSZ regionális elhelyezkedése figyelembe
vételével. Az elsődleges eredményeket „Adatgyűjtési gyorsjelentés” formájában
összegeztük és adtuk közre. (A kérdőív kérdései a 3. mellékletben találhatók.)
3. Pénzügyi beszámolók elemzése dokumentumelemzéssel. Az érvényben lévő
jogszabályok értelmében a Nemzeti Stratégiát az általános teljesítménymutatók
alkalmazásával kell nyomon követni, és az elért eredményeket is értékelni kell. Az
543/2011/EU rendelet VIII. melléklete alapján elkészítettük a pénzügyi
végrehajtással kapcsolatos teljesítménymutatók vizsgálatához szükséges táblázatokat,
majd ezt a TÉSZ-ek által papíralapon beküldött pénzügyi beszámolók adataival
feltöltöttük. Az adatokat Excel-táblázatban, szervezetenként éves bontásban
rögzítettük, majd ezekből az adatokból mutatónként átlagot számoltunk (így az 1
vizsgált szervezetre jutó éves átlagadatokat kaptuk meg). (Az adattáblák az 5.
mellékletben találhatók.)
Az elemzést 31 TÉSZ által beküldött pénzügyi jelentés alapján végeztük el. Miután a
szervezetek végleges elismerése nem egyszerre történt, illetve az adatszolgáltatási
kötelezettségének nem minden TÉSZ tett minden évben eleget, az egyes évekre
vonatkozóan eltérő elemszámú dokumentum állt a rendelkezésünkre. A beszámolók
alapján a TÉSZ-ek által megadott adatokkal töltöttük fel az Excelben kidolgozott
25
feldolgozó táblákat. A 2007-es évről nincs adatunk, a 2008-as év 8, a 2009-es év 24, a
2010-es év 19, a 2011-es év 26 működési program adatát tartalmazza. Munkánkat
nehezítette, hogy a rendelkezésre álló beszámolók hiányosak (nincs minden adatra nézve
kitöltve, illetve nincs egyértelműen jelölve, hogy az adat nem áll rendelkezésre vagy értéke
nulla), esetenként értelmezési problémák miatt hibásak (pl. nem a kért mértékegységben
vagy nagyságrendben adták meg a kérdésre a választ).
4.2. Az adatgyűjtés és -feldolgozás során felmerült problémák
1. Az interjúkészítés során a vizsgálatba bevont szervezetek vezetői megfelelő helyszínt
biztosítottak az interjúk lebonyolítására, és aktív közreműködéssel segítették a kutatás
eredményességét. Mindössze egyetlen esetben fordult elő, hogy a felkérés és egyeztetés
ellenére a megadott helyszínen és időpontban kérdezőbiztosunkat a TÉSZ telephelyére
nem engedték be.
2. Az e-kérdőív kitöltését a szervezetek egyharmada teljesítette a megadott határidőre, így
azt kétszer meghosszabbítottuk. Ennek ellenére a felkért szervezetek egyharmada a
kérdőívet nem töltötte ki. Így a feldolgozást 19 kérdőív alapján tudtuk elvégezni, ami némi
adattorzulást okozhat.
3. A pénzügyi beszámolókban kért adatok egy részét a TÉSZ-ek más kötelezettségeik (pl.
mérlegkészítés) teljesítése érdekében kötelezően nyilvántartják, így ezek megadása pontos
és részletes a vizsgált dokumentumokban is. Például a tagi nyilvántartással, az árbevétellel,
a megtermelt és értékesített termékek mennyiségével vagy a tárgyieszköz-beszerzéssel,
bérléssel, lízinggel kapcsolatos adatokat minden kimutatás pontosan tartalmazza. Ezzel
szemben a kért adatok egy másik csoportjánál azt tapasztaltuk, hogy a kimutatásban vagy
nem közöltek adatot, vagy azok megadott értékének hitelessége és pontossága kérdéseket
vetett fel, azoknál a kérdéseknél, amelyeket nem a kötelezően vezetett pénzügyi-számviteli
adatokból lehet kinyerni. Ennek oka, hogy a mutatószámok megadásához külön
nyilvántartást kellene vezetni, erre a TÉSZ-eknek sem személyi, sem tárgyi feltételeik nem
adottak. Különösen nehéz az adatszolgáltatás azoknál a szervezeteknél, ahol sok olyan
termelő tag van, akik a TÉSZ-szel nincsenek napi kapcsolatban. Ők általában kis területen
gazdálkodnak, nem vesznek igénybe szaktanácsadást, és adatszolgáltatási
kötelezettségüket nem vagy csak részben teljesítik. A kirívóan fals értékeket ezért
kihagytuk a feldolgozásból, hogy azok a végső eredményeket ne torzítsák (pl. értékesítési
átlagár változásánál találtunk tízezres nagyságrendű adatot, vagy a termelési költségek
változásánál a kért Ft/kg mértékegység helyett százalékosan adták meg az adatot).
Feltűnően szegényes az adatsor a válságmegelőzési és kezelési, a kutatás és kísérleti
termesztés, illetve a környezetvédelmi intézkedések esetében. Az adathiánynak több oka is
lehet:
- Értelmezési problémák akadályozzák az adatszolgáltatást, amely abból fakad, hogy a
becslést nem az adott terület szakembere végzi (a pénzügyi jelentés kitöltése
adminisztratív feladat, a becslés pedig egyéb szakmai ismereteket is igényelne).
- Miután a TÉSZ-ek általában nem vezetnek külön nyilvántartást ezekről a
tevékenységekről, pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A mutatók megadásánál a
becslés megengedett módszer, de erre nem mindenki vállalkozott, inkább nem adtak
meg adatot.
- Az adathiánynak az is oka lehet, ha az adott tevékenységeket a TÉSZ-ek tagjai nem
vagy csak ritkán végzik. A nem egyértelmű jelölések miatt sok esetben nem lehetett
eldönteni, hogy ez okozza az adathiányt vagy annak más oka van.
26
5. Az értékelési kérdések és az azokra adott válaszok
5.1. A Nemzeti Stratégia megvalósításának és eredményességének vizsgálata
A Nemzeti Stratégia vizsgálata során választ vártunk arra a kérdésre, hogy a TÉSZ-ek
vezető tisztségviselői hogyan látják a zöldség-gyümölcs ágazat jövőjét és ezen belül a
TÉSZ-ek fejlődési lehetőségeit. Az alábbiakban a megkérdezettek véleményét összegezve
adjuk közre.
5.1.1. A zöldség-gyümölcs ágazat SWOT analízisének vizsgálata
A vizsgálat során arra kértük a megkérdezetteket, hogy a Nemzeti Stratégiában
megfogalmazott SWOT analízis alapján értékeljék az ágazat és a TÉSZ-ek belső erősségeit
és gyengeségeit, illetve külső lehetőségeit és fenyegetettségeit. Az elkészült 29 interjú
válaszait összegeztük, a kapott értékeket egyszerű számtani átlag számításával átlagoltuk,
majd a kapott értékek alapján csökkenő sorrendbe állítottuk. Külön vizsgáltuk a zöldség-
gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek működésének megítélését.
A megkérdezettek véleménye alapján az ágazat legfontosabb erősségei (7. táblázat) a
kedvező ökológiai adottságok, az ágazat szervezettségének jó szintje, a nagy termelési
tapasztalat és a rendelkezésre álló nagyszámú munkaerő voltak. Az erősségeken belül a
leggyengébb értékelést a nagy volumenű feldolgozó kapacitás megléte kapta, amely azt
jelzi, hogy ezen a területen sajnos nem sikerült előrelépni a vizsgált időszakban.
7. táblázat
A zöldség-gyümölcs ágazat belső erősségei (n = 29)
ERŐSSÉGEK ÉRTÉKELÉS
(1–5-IG, AHOL 0,
OTT NINCS ILYEN
GYENGE PONT)
Kedvező ökológiai adottságok. 4,500
Jól szervezett ágazat. 4,000
Nagy termelési tapasztalat. 3,857
Rendelkezésre álló nagyszámú munkaerő. 3,607
Külföldön is ismert termékek. 3,536
Teljes körű képzési rendszer. 3,107
Fejlett technológiák ismerete. 3,107
Tájjellegű termelés alkalmazása. 2,929
Az ágazat eltartó képessége kedvező. 2,929
Jelentős mennyiségű termelőeszköz áll rendelkezésre. 2,679
Gazdag a szaporítóanyag-kínálat. 2,679
Gyors alkalmazkodási képesség. 2,500
Nagy volumenű feldolgozóipari kapacitás megléte. 2,393
A közepes vagy annál nagyobb értéket kapott tényezőket vastag betűtípussal kiemeltük.
27
A gyengeségek (8. táblázat) esetében az öntözött területek alacsony aránya, az általános
forráshiány és a versenyképtelen kistermelők magas aránya kapta a legmagasabb
értékelést. Legkevésbé értettek egyet azokkal az állításokkal, amelyek a független
szaktanácsadók hiányára, az adatszolgáltatás alacsony színvonalára és a hazai
feldolgozóipar hazai alapanyag beszerzésében fellelhető ellenérdekeltségére vonatkoztak.
A szaktanácsadással kapcsolatban a megkérdezettek egy része jelezte, hogy nehéz jól
felkészült, nem csupán az elméletben, hanem a gyakorlatban is jártás szakembert találniuk
erre a feladatra.
8. táblázat
A zöldség-gyümölcs ágazat belső gyengeségei (n = 29)
GYENGESÉGEK
ÉRTÉKELÉS
(1–5-ig, ahol 0, ott
nincs ilyen gyenge pont)
Öntözött területek alacsony aránya. 4,500
Általános forráshiány (fejlesztés és forgóeszköz). 4,464
Magas fajlagos termelési költségek. 4,286
Magas a versenyképtelen kistermelők száma. 3,893
Az adórendszer miatt átláthatatlan a piac (őstermelők). 3,750
Világos ágazati stratégia hiánya. 3,679
Nagy az információhiány. 3,679
A gyakorlati képzés alacsony színvonala. 3,679
A termelés lehetőségei és a kereskedelem igényei nem találkoznak. 3,607
A termelői szerveződések hiánya. 3,464
A termelés nem kellően piacorientált, kezdetleges marketing. 3,286
Alkalmazott kutatás hiánya/alacsony szintje. 3,214
Alacsony a termelési színvonal. 3,214
Rendezetlenek a tulajdonviszonyok. 2,929
Nincs általános adatszolgáltatási kötelezettség. 2,857
A feldolgozóipar ellenérdekeltsége a hazai nyersanyag beszerzésében. 2,286
Független szaktanácsadók hiánya. 1,964
Az ágazat lehetőségeit (9. táblázat) vizsgálva megállapítható, hogy a megkérdezettek az
európai uniós támogatások kihasználását, valamint a belföldi és az exportpiacok bővülési
lehetőségét értékelték a legfontosabbnak. Érdekes eredmény, hogy a belföldi piac
növekedését nagyon alacsonyra értékelték, amely arra mutat, hogy a megkérdezettek a
közeljövőben nem látnak lehetőséget ennek a piacnak a jelentős bővítésére.
A feldolgozottsági szint, valamint a magas minőségű, márkázott termékek arányának
növelését jó eszköznek tartják a belföldi fogyasztás növelése érdekében. Valószínű,
hogy ezek hiánya okozza azt a megítélést, hogy a megkérdezettek a globalizált
kereskedelemben való részvételt nem tartják elérhető lehetőségnek a közeljövőben.
28
9. táblázat
A zöldség-gyümölcs ágazat külső lehetőségei (n = 29)
LEHETŐSÉGEK
ÉRTÉKELÉS
(1–5-ig, ahol 0, ott
nincs ilyen gyenge pont)
A magyar termékek imázsának javítása. 4,393
A belföldi fogyasztás arányának növelése. 4,286
EU-csatlakozásból származó forráslehetőségek kihasználása. 4,250
Magas minőségű márkázott termékek számának növelése. 4,214
A feldolgozottsági szint növelése. 4,179
Exportlehetőségek az EU-n belül és kívül, fejleszthető ágazat. 3,750
Térségfejlesztés. 3,393
Közeli nagy felvevő piacok. 3,000
Az EU piacszabályozásának gyors adaptálása. 2,857
Termálenergia rendelkezésre áll. 2,464
Növekvő belföldi piac. 1,929
A külső veszélyek (10. táblázat) zömét még mindig fennálló fenyegetésnek tartják a
válaszadók, amelyek közül a természeti csapások növekedését, a globális gazdasági válság
kedvezőtlen hatását, illetve a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulását értékelték a
legveszélyesebbnek.
10. táblázat
A zöldség-gyümölcs ágazat külső veszélyei (n = 29)
VESZÉLYEK
ÉRTÉKELÉS
(1–5-ig, ahol 0, ott
nincs ilyen gyenge pont)
Természeti csapások negatív hatásának növekedése. 4,036
A globális gazdasági válság erősödése. 3,857
Szervezetlen értékesítés, a termelői szervezetek nem szereznek
megfelelő piaci erőt és részesedést.
3,571
Importáruk túlsúlya. 3,393
Elszegényedés. 3,321
Kiszámíthatatlan a támogatási rendszer. 3,250
Piacvesztés, munkahelyek elvesztése. 3,107
Termelés jelentős visszaesése, alacsony termésátlagok. 3,071
Kilátástalanság felerősödése és a veszélyérzet hiánya. 1,857
A SWOT felülvizsgálatának eredményeit is felhasználva készítettünk egy új SWOT
analízist (11. táblázat), amely a zöldség-gyümölcs ágazat külső-belső viszonyainak
értékelésére szolgál. Itt nem alkalmaztunk szoros fontossági sorrendet az egyes tényezők
felsorolásában.
29
11. táblázat
A zöldség-gyümölcs ágazat SWOT analízise
ERŐSSÉGEK LEHETŐSÉGEK
Évszázados termesztési tapasztalatra és
hagyományokra épülő szakértelem.
Kedvező ökológiai viszonyok, éghajlati és
talajadottságok megléte.
Hagyományos termesztési és feldolgozói
technológiák megléte.
Exportpiacok közelsége, logisztikai szempontból
előnyös földrajzi fekvés.
Kiváló minőségű fajták és technológiák megléte. Termálvíz könnyű elérhetősége.
Nagyszámú munkaerő áll rendelkezésre. Növekvő fogyasztói igény az egészséges
élelmiszerek iránt.
TÉSZ-hálózat megléte, a működési tapasztalatok
elterjesztésének, átadásának lehetősége.
A táplálkozási szokások változásával növekvő
igény a zöldségek és gyümölcsök iránt.
Európai uniós támogatások elérhetősége.
Az információs technológia széleskörű terjedése.
Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése.
Alacsony a természeti környezet szennyezettsége.
Öntözésre alkalmas vízbázis megléte.
GYENGESÉGEK FENYEGETÉSEK
Kevés az öntözésre berendezett termőterület. Általános tőkehiány, az ágazat specialitásait is
figyelembe vevő pénzintézeti szektor hiánya.
Az együttműködési hajlandóság alacsony szintje. A társadalmi tőke alacsony szintje a
nemzetgazdaságban, általános bizalomhiány.
Heterogén, helyenként alacsony technikai és
technológiai színvonal.
A feketegazdaság magas aránya a
nemzetgazdaságban és az ágazatban.
Alacsony tőkeellátottság. A globális válság elhúzódó hatásai.
A szerződéses fegyelem hiánya. A klimatikus viszonyok változása, szélsőséges
időjárás, gyakori aszály.
A post harvest technológia fejletlensége. Az exportpiacok magas minőségi elvárása.
Értékesítés szervezetlensége, a kínálat
koncentrációjának hiánya.
A kereskedelem és a feldolgozóipar magas
koncentrációja.
Elaprózódott birtokméretek. Árérzékeny, nem kellően tudatos vásárlók a
belföldi piacokon.
Ingadozó termésátlagok. A lakosság stagnáló/csökkenő reáljövedelme.
Általános árualaphiány. A hazainál olcsóbb importtermékek nagy
volumenben történő megjelenése.
Gyenge marketingtevékenység. A kiszámítható, korrekt adópolitika hiánya.
Gyenge és nem teljes körű minőség-ellenőrzés. A visszaélésekre lehetőséget adó őstermelői
rendszer fennmaradása.
A szakértelem hiányosságai a tervezésben és az
üzletvitel területén.
A fogyasztói igények megváltozása.
A termelők szervezettségének alacsony aránya. Növekvő alapanyag- és energiaárak a világpiacon.
Az inputok árának további növekedése.
Az ágazati kutatás és a független szaktanácsadás
gyengeségei.
Új versenytársak megjelenése a hagyományos
piacainkon.
Megfelelő szakértelmű és szakma iránt
elkötelezett utánpótlás hiánya.
A feldolgozóipar alapanyag-felvevő képessége
tovább csökken.
30
5.1.2. A TÉSZ-ek SWOT analízisének vizsgálata
Vizsgálatunk második részében a TÉSZ-ek helyzetének megítélésére kértük a
megkérdezetteket, szintén a Nemzeti Stratégia SWOT analízisének felhasználásával.
Az erősségek esetében a felmérés a TÉSZ-ek esetében a zöldség-gyümölcs ágazatéhoz
hasonló eredményt hozott. (12. táblázat) A szakértelmet és a kedvező ökológiai és
klimatikus adottságok meglétét értékelték itt is a legfőbb erősségnek.
12. táblázat
A TÉSZ-ek belső erősségei (n = 29)
ERŐSSÉGEK
ÉRTÉKELÉS
(1–5-IG, AHOL 0,
OTT NINCS ILYEN
GYENGE PONT)
Kedvező ökológiai, klimatikus adottságok. 4,464
Termesztési hagyomány, szakértelem. 4,036
Szakmai szervezetek megléte. 3,786
Korszerű fajták és technológiák kínálata. 3,786
Kiváló minőségű prémiumtermékek. 3,714
Jó logisztikai adottságok. 3,464
Exportpiacok közelsége. 3,321
Feldolgozói technológia megléte, bővíthetősége. 2,714
Termál-energiakincs megléte. 2,250
A gyengeségek (13. táblázat) vizsgálatánál az interjúalanyok kiemelték, hogy az ágazat
tőkeellátottságát kettősség jellemzi, amely egyrészt abból fakad, hogy miközben igen
jelentős tárgyieszköz-fejlesztés ment végbe az ágazatban az elmúlt években, a támogatási
célok kötöttsége miatt olyan kapacitások is létrejöttek, amelyeket a termelők nem tudnak
megfelelően kihasználni. Mindezt súlyosbítja az a külső tényező, hogy nehéz megfizethető
beruházási hitelekhez jutni, így ezek hiányában nem valósulnak meg olyan beruházások,
amelyekre valójában szükség volna. A hitelezési problémák a forgóeszköz-finanszírozást is
érintik, ami időnként komoly likviditási problémákhoz vezet.
Érdekes, hogy a feketegazdaság magas arányát a válaszadók csak közepesen fontos
gyengeségnek ítélték, pedig ennek rendkívül negatív hatását az interjúk során többen is
említették. Ennek magyarázata lehet, hogy az elmúlt években egy úgynevezett „tisztulási
folyamat” ment végbe a tagok között, amely során az elégedetlenek vagy a szabályokat
betartani nem akarók elhagyták a TÉSZ-eket. Ezzel kapcsolatosan felvetődött annak
szükségessége is, hogy központi nyilvántartást vezessenek a tagokról, hogy a kettős
tagságot és a kizártak újbóli gyors belépését más TÉSZ-ekbe meg lehessen akadályozni.
Örvendetes, hogy a potyautas jelenségről azt nyilatkozták a válaszadók, hogy létezik, de
előfordulása nem általános.3
A kutatás más területein kapott eredményeknek némileg ellentmond, hogy a válaszadók a
szétaprózott termesztést, az árukoncentráció hiányát és az értékesítés szervezetlenségét
nem értékelték súlyos gyengeségnek.
3 Ennek az eredménynek némileg ellentmondanak az e-kérdőíves megkérdezés során megfogalmazott
vélemények, ahol a szabálysértő tagokkal szembeni hathatósabb fellépést sürgettek a megkérdezettek.
31
Többen itt említették a fogyasztók árérzékenységét, a multinacionális cégek erőfölényét, de
ezek a tényezők inkább a veszélyek közé sorolhatók, miután ezen a szervezetek változtatni
nem tudnak, ehhez alkalmazkodniuk kell.
13. táblázat
A TÉSZ-ek belső gyengeségei (n = 29)
GYENGESÉGEK
ÉRTÉKELÉS
(1–5-IG, AHOL 0,
OTT NINCS ILYEN
GYENGE PONT)
Megfizethető beruházási hitelek hiánya. 4,643
Árérzékeny fogyasztók. 4,464
Alacsony tőkeerő, gyenge versenyképesség és jövedelmezőség. 4,357
Multinacionális cégek erőfölénye. 4,357
Kedvezőtlen adópolitika, őstermelői rendszer. 4,143
Alacsony a TÉSZ-ek vonzóképessége. 3,750
Megbízható információk, statisztika hiánya. 3,750
Gyenge marketingtevékenység. 3,750
Heterogén technológiai színvonal és hullámzó termésátlagok. 3,679
Magas a feketegazdaság aránya. 3,571
Nagy méret- és jövedelmezőségkülönbségek a termelők között. 3,571
Az ágazati kutatás és független szaktanácsadás hiánya. 2,929
Korrekt szerződéses kapcsolatok hiánya. 2,929
Környezeti infrastruktúra hiányosságai. 2,821
Foglalkoztatási nehézségek. 2,643
Alacsony a megfelelő osztályozottságú és csomagolt áru aránya. 2,536
Szétaprózott termesztés, az árukoncentráció hiánya és az értékesítés
szervezetlensége.
2,429
Általános árualaphiány. 2,071
Gyenge és nem teljes körű minőségellenőrzés. 1,750
A külső lehetőségek (14. táblázat) vizsgálatánál biztató, hogy az új piacok, piaci
szegmensek megszerzését/kiépítését, valamint a kül- és belföldi piacok bővülését a
megkérdezettek egyaránt jelentős, kiaknázható lehetőségnek értékelték, és az ehhez
felhasználható eszközrendszert is fontos tényezőként említették. Ilyen eszközök lehetnek a
csomagolás és osztályozás javítása, a hűtőlánc megteremtése, a védjegyek használata és a
márkázás, a termékskála bővítése, a beszállítás az áruházláncokba, a termelői tulajdonú
feldolgozóüzemek létrehozása vagy az élőmunka helyettesítése gépesítéssel.
A veszélyek (15. táblázat) tekintetében az inputanyagok és az energiaárak növekedése volt
a legjelentősebb tényező. Az agrárolló nyílását tehát jelentős veszélynek értékelik a
válaszadók, melyet a lassú piaci növekedés veszélye, a technológiai fejlesztés elmaradása,
a már említett finanszírozási problémák és a hazainál olcsóbb import mennyiségének
növekedése követ.
32
14. táblázat
A TÉSZ-ek külső lehetőségei (n = 29)
LEHETŐSÉGEK
ÉRTÉKELÉS
(1–5-IG, AHOL 0,
OTT NINCS ILYEN
GYENGE PONT)
Korszerű termesztéstechnológiai elemek bevezetése. 4,321
Új piacok, piaci szegmensek megszerzése / kiépítése. 4,286
Nyitás a minőségi piacok irányába. 4,179
Az idénymunka-foglalkoztatás könnyítése. 4,071
Növelhető az export és a belső fogyasztás. 4,036
Korrekt kereskedelmi viszonyok kialakítása. 4,036
Védjegyek használata és márkázás. 4,000
Alacsonyabb vegyszerterhelés és környezetkímélő technológiák. 4,000
Csomagolás és osztályozás javítása, a hűtőlánc megteremtése. 3,929
Termelők szerveződése, erős TÉSZ-ek. 3,786
Beszállítás az áruházláncokba. 3,786
Élőmunka ésszerű helyettesítése gépesítéssel. 3,643
Termelői tulajdonú feldolgozóüzemek létrehozása. 3,250
Termékskála bővítése. 3,179
Hatékonyabb minőség-ellenőrző rendszer. 3,071
Termál- és bioenergia-adottságok kihasználása. 2,821
Kötelező adatszolgáltatás a teljes élelmiszerláncon belül. 2,464
15. táblázat
A TÉSZ-ek külső veszélyei (n = 29)
VESZÉLYEK
ÉRTÉKELÉS
(1–5-IG, AHOL 0,
OTT NINCS ILYEN
GYENGE PONT)
Az inputanyag, az energiaköltségek és az adóelvonások növekedése,
jövedelmezőség további csökkenése.
4,679
Lassú piaci növekedés, alacsony fizetőképes kereslet. 4,536
Technológiai fejlesztések elmaradása. 4,429
A támogatási források elapadása. 4,286
Finanszírozási problémák. 4,286
Tovább növekvő import. 4,250
Áruházláncok további erősödése. 3,750
Növekvő verseny és új versenytársak belépése. 3,536
A termesztésben használt engedélyezett növényvédőszerek hiánya. 3,036
Munkaerőhiány. 3,000
A feldolgozók áttelepülése más országokba. 2,964
A bioenergia-termelés további felfutása. 1,571
33
Összefoglalva megállapítható, hogy a válaszadók a TÉSZ-ek legfontosabb erősségének a
meglévő menedzsment-szakértelmet, a termelőeszközökkel való jó ellátottságot, valamint a
logisztikai felkészültséget ítélték megfelelőnek, ami arra utal, hogy a tárgyi
eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jól hasznosultak a vizsgált időszakban.
A megkérdezettek a gyengeségek esetében az általános tőkehiányt, az öntözött területek
alacsony arányát, a kis termelési kapacitással rendelkező termelők magas arányából adódó
versenyképességi problémákat tartották jelentősnek. Részben erre vezethető vissza az a
gyengeség is, hogy magasak a termelési költségek és alacsony a jövedelemtermelő
képesség, de ennek külső okai is vannak. Szintén a birtokméretek heterogenitása okozza,
hogy igen változatos képet mutat az alkalmazott technológia színvonala, és hullámzóak a
termésátlagok. A válaszadók véleménye szerint a TÉSZ-ek vonzóképességét javítani
szükséges, valamint ezzel összefüggésben emelni kell a kölcsönös előnyökön és bizalmon
alapuló együttműködés színvonalát. A bizalomhiány a rendszer gyenge pontjait kihasználó
„potyautas” tagsággal kapcsolatban is felmerült. Fontos pozitívum, hogy a legtöbben arról
számoltak be: a tagság egyfajta megtisztuláson ment keresztül az elmúlt években, amely
következtében a potyautas jelenség is visszaszorulóban van. Ennek ellenére a
megkérdezettek szerint még mindig nincs elég szankcionálási lehetőség a szabályokat
súlyosan megsértőkkel szemben, pedig ez igen fontos lenne a TÉSZ-ek iránti bizalom
erősítése érdekében. A tagok központi adatbázisának hiánya miatt a kizárt tagok
könnyedén visszaléphetnek a rendszerbe. A kettős tagság, valamint a csak a pályázati
pontok érdekében létesített tagsági jogviszony is előforduló jelenség, ezek
visszaszorítására a jövőben szükség lenne. Szintén fontos megemlíteni, hogy az ágazatban
dolgozók átlagéletkora 50 év felett van, ezért kiemelt gyengeségnek tekinthetjük az
elkötelezett, jól képzett szakember-utánpótlás hiányát. A válaszadók nem csupán az
oktatási rendszer hiányosságait említették meg ezzel kapcsolatban, hanem felhívták a
figyelmet arra is, hogy a szakma iránti elkötelezettség sokszor hiányzik a fiatal
szakemberekből, ezen változtatni szükséges.
A válaszadók a kiváló ökológiai és klimatikus adottságokat, valamint a piaci viszonyok
javulását tekintik kiaknázandó legfontosabb lehetőségnek. A földrajzi
elhelyezkedésünkből fakadó kedvező logisztikai adottságok pedig azért értékesek, mert
segítik az exportpiacok közelségéből adódó lehetőségek jobb kihasználását. A válaszadók
kiemelték, hogy a jó minőségű gyümölcs eladásának gyakorlatilag nincsenek korlátai, de a
belső piac növekedése (elsősorban a frisspiaci értékesítés esetében) olyan külső tényezők
függvénye (pl. reálkeresetek alakulása, az importtermékek további nagyarányú
beáramlása), amely nem csupán a TÉSZ-ek tevékenységétől, hanem az említett fenyegetést
jelentő tényezők alakulásától is függ. A válaszadók igen pozitívan értékelték azt is, hogy a
TÉSZ-eken keresztül jelentős támogatásokhoz jutott az ágazat, amely a kínálat
koncentrálásával versenyképességüket és eltartóképességüket egyaránt növelte.
A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása
vagy jelentősebb csökkenése, a gazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció
további romlása egyaránt említésre került. Jelentős fenyegetettség, hogy igen nehéz
hitelhez jutni, ami nemcsak a megfizethető beruházás-finanszírozást érinti, hanem a
rövid távú forgóeszköz-hitelezést is. A megkérdezettek közül többen a fenyegetések
között megemlítették azt is, hogy Magyarországon nem kellően stabil, illetve
túlszabályozott a jogi környezet, ami akadályozza a hosszú távú tervezést. A külső és belső
tényezők elemzését elvégezve rendeztük ezeket, és a megkérdezettek véleményével
kiegészítve összefoglaltuk a TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT eredményeit. (16. táblázat)
34
16. táblázat
A TÉSZ-ek SWOT mátrixa
BELSŐ TULAJDONSÁGOK
Erősségek Gyengeségek
Szakértő menedzsmenttel rendelkeznek. A TÉSZ
rendszer működési tapasztalatai rendelkezésre állnak.
Alacsony tőkeerő, általános forráshiány (fejlesztés és
forgóeszköz).
Nagy termelési tapasztalat, szakértelem, a fejlett,
korszerű technológiák ismerete általános.
Környezettudatosság jellemző.
Heterogén tagi összetétel, magas a versenyképtelen
kistermelők száma. Emiatt magas fajlagos termelési
költségek, gyenge versenyképesség és
jövedelmezőség.
Jelentős mennyiségű termelőeszköz áll rendelkezésre. Öntözött területek alacsony aránya.
Szervezettség erősebb, mint az ágazat egészében. Alacsony a TÉSZ-ek vonzóképessége, nem
egyértelműek a tagsággal kapcsolatos előnyök.
Átmeneti pénzügyi források megléte. Gyenge marketingtevékenység.
Kiváló minőségű, külföldön is ismert
prémiumtermékek előállítására képesek.
Marketingismeretek hiánya, gyenge kommunikációs
képesség.
Logisztikai felkészültségük jó. A megfelelően képzett, elkötelezett szakemberek
hiánya.
Innovációs képességük jó. Információgazdálkodás hiányosságai.
Feldolgozói technológia bővíthető. Bürokratikus ügyintézés.
Minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása. A jól képzett, gyakorlati ismeretekkel rendelkező
szaktanácsadók hiánya.
Jelentős a foglalkoztatásban betöltött szerep, az eltartó
képességük kedvező.
Eszköztelenség a „potyautas” tagokkal szemben. A
központi tagnyilvántartás hiánya.
KÜLSŐ TULAJDONSÁGOK
Lehetőségek Veszélyek
Földrajzi közelség kihasználása új piacok, piaci
szegmensek megszerzésére, kiépítésére.
A globális gazdasági válság erősödése, lassú piaci
növekedés.
A termelés szempontjából kedvező ökológiai és
klimatikus adottságok.
Az inputanyag, az energiaköltségek és az
adóelvonások növekedése, jövedelmezőség további
csökkenése.
A TÉSZ-ek támogatása az együttműködést elősegítő
kormányzati eszközökkel.
A feketegazdaság magas részaránya a zöldség-
gyümölcs kereskedelemben.
Korszerű termesztéstechnológiai elemek
rendelkezésre állnak.
A fizetőképes kereslet csökkenése. Árérzékeny és nem
kellően tudatos vásárlók / fogyasztók a belföldi
piacon.
A kereskedelmi szabályozás szigorítása, a versenyt
torzító hatások kiküszöbölése.
Technológiai fejlesztések elmaradása.
EU-csatlakozásból származó finanszírozási
forráslehetőségek kihasználása.
A kereskedelmi és élelmiszer-feldolgozó cégek
erőfölényének növekedése, alkupozíciójuk erősödése.
Nyitás a minőségi piacok irányába. A támogatási források elapadása.
Hosszú távon növelhető az export és a belső
fogyasztás is.
Tőkehiány, a megfizethető beruházási és
forgóeszközhitelek hiánya.
Öntözővíz, termálenergia rendelkezésre áll. Tovább növekvő élelmiszerimport.
Új termesztéstechnológiák, fajták bevezetése. Kedvezőtlen adópolitika, az őstermelői rendszer
anomáliái versenyhátrányt okoznak a TÉSZ-eknek.
Vertikális integráció erősítése. Instabil makrogazdasági környezet.
A TÉSZ-ek szerepének növelése vidékfejlesztési
programokban.
Foglalkoztatási nehézségek az idénymunka
szabályozottsága miatt.
A felsőoktatás és a szakképzés hiányosságai, a
gyakorlati képzés alacsony színvonala.
35
5.1.3. A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek SWOT analízisének összehasonlítása
Vizsgálatunk szerint a TÉSZ-ek helyzete eltér a zöldség-gyümölcs ágazatban dolgozó, de a
TÉSZ-ekhez nem csatlakozott termelők helyzetétől.
Az erősségek terén lényeges különbség, hogy a TÉSZ-ek jellemzően tapasztalt, az
együttműködés előnyeit felismerő, elkötelezett szakértőmenedzsmenttel rendelkeznek. A
vezetők és a TÉSZ-ekben dolgozó munkatársak körében a fejlett, korszerű technológiák
ismerete és a környezettudatosság is jellemző. A rendelkezésre álló támogatások lehetővé
tették a technológia fejlesztését, így sok beruházás is végbement a TÉSZ-ekben, ami
kétségtelen előnyt jelent az ágazat más szereplőivel szemben. A minőségbiztosítási
rendszerek szinte teljes körű alkalmazása is előnyt jelent a TÉSZ-ek számára az élelmiszer
biztonságos termelésére egyre érzékenyebb piacokon. Az újdonságok, innovatív
megoldások alkalmazása elsősorban ugyancsak a TÉSZ-ek erőssége, amelyet nem csupán
a termeléstechnológia-fejlesztés területén, hanem a piaci munkában is alkalmaznak.
Logisztikai előnyük is jelentős, amely nagy arányban segíti a termelő tagok árualapjainak
koncentrálását és piacra juttatását. A foglalkoztatásban betöltött szerepük nem csupán a
termelésben történő alkalmazással, hanem a termelőüzemi feldolgozásban és az áruvá
készítésben alkalmazottak számával is jellemezhető. A szervezettségből fakadó előny az is,
hogy finanszírozási problémák esetén a TÉSZ-ek pénzügyi eszközökkel segíthetik
tagjaikat az átmeneti nehézségek leküzdésében.
A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy felkészültségük és tapasztalataik
segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket az ágazat más szereplői
nem vagy csak jelentős többletköltség vállalásával (pl. pályázatírók igénybevétele) tudnak
megpályázni. A TÉSZ tagjaihoz könnyebben jutnak a korszerű termeléstechnológiák, új
fajták vagy egyéb innovatív megoldások. Szintén komoly lehetőség, hogy a kínálat
koncentrálása révén a termelő tagok olyan piacokon is meg tudnak jelenni termékeikkel,
amelyeken az ágazat nem TÉSZ-tag szereplői kevésbé. Igaz, a TÉSZ-en kívüli nagyobb
termelők egyéni kapcsolatrendszerük segítségével megtalálják piacaikat, de az ágazat
nagyobb hányadát képviselő kisebb termelők nem vagy csak jelentős veszteségek árán,
mert méretükből adódóan ők kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a piacon. A zöldség-
gyümölcs ágazat termelőinek egy jelentős része méretéből vagy felkészületlenségéből
adódóan ugyanis egyedül nem képes a koncentrált kereskedelem vagy feldolgozóipar
beszállítójává válni, a követelményeknek megfelelni. Pozitívum az is, hogy az inputok
áremelkedését a nagy tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben kivédhetik, mint az ágazat
más szereplői, ezzel is előnyt biztosíthatnak a tagok számára.
Az ágazatra jellemző általános gyengeségek mellett a TÉSZ-ek külön gyengeségének
tekinthető, hogy a rendszer működtetése bürokratikusabb, a rendelkezésre álló pénzügyi
források elköltése pedig igen sok, bonyolult szabályhoz kötött. Ez rugalmatlanabbá teszi a
TÉSZ-eket az ágazat nem szervezett szereplőivel szemben, és jelentősen megnehezíti a
gyorsan változó külső környezethez való alkalmazkodásukat is. A gyengeségek jó része
kapcsolódik azokhoz a fenyegetésekhez is, amelyek ugyan az egész ágazatra is fenyegetést
jelentenek (pl. a feketekereskedelem magas aránya, az adórendszer anomáliái stb.), azzal a
különbséggel, hogy a TÉSZ-ek ezeket nehezen tudják kivédeni. A TÉSZ-ek
vonzóképessége azért is csökkent az elmúlt években, mert a jogszabályok betartása súlyos
hátrányokkal jár a tagok számára, és akár a termelő „életben maradását” is veszélyezteti. A
TÉSZ-ek esetében jelentős gyengeséget jelent még az is, hogy a szervezetek kereteit feszíti
a nagyobb és kisebb volumenben termelők közötti érdekellentét. Az ágazat egészére is
jellemző ez a kettősség, de a két szegmens között máshol nincs olyan éles szembenállás,
mert a TÉSZ-eken kívüli termelőknek nem kell a tevékenységüket összehangolni, így nem
36
kell törődniük a kisebb termelők problémáival sem. A felmerülő veszélyek tekintetében
igen sok az azonosság a TÉSZ-ek és a zöldség-gyümölcs ágazat esetében. A
gyengeségekkel együtt említett tényezők azonban azt mutatják, hogy a TÉSZ-tagok
mindaddig hátrányban lesznek ezeken a területeken, amíg a gazdaság, ezen belül a
zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak kifehérítése nem történik meg.
5.2. A Nemzeti Stratégiában rögzített célkitűzések, beavatkozások és
intézkedések eredményességének vizsgálata
A Nemzeti Stratégiában kerültek meghatározásra azok a célok, amelyek a zöldség-
gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek működését kívánják segíteni. A Nemzeti Stratégia egyik
legfontosabb szerepe, hogy az abban foglaltak segítsék a zöldség-gyümölcs ágazatban
működő TÉSZ-ek tevékenységét, ezért sikerességét az jelzi, ha az abban foglalt célok
megvalósulnak. A vizsgált szervezetek vezetőit és munkatársait ezért arról kérdeztük,
mennyiben segíti munkájukat a Nemzeti Stratégia, mennyire tartják hatékonynak annak
megvalósulását. A kérdőíves megkérdezés során 19 szervezet munkatársai adtak választ
kérdéseinkre. A válaszadók néhány jellemző adatát mutatjuk be az alábbiakban.
5.2.1. A megkérdezett szervezetek jellemző adatai
A vizsgált szervezetek regionális elhelyezkedése (4. ábra) lefedi a magyarországi zöldség-
gyümölcs termesztő körzeteket. A Dél-Alföld és az Észak-Alföld régiókban a
megkérdezett TÉSZ-ek kétharmada található, ez egybeesik a zöldség-gyümölcs termelés
szempontjából igen jelentős területekkel.
4. ábra: A TÉSZ-ek telephelyeinek regionális elhelyezkedése
(n = 19)
A tagok által művelt termőterület nagysága 2007–2009 között nőtt, 2010-ben és 2011-ben
pedig némileg csökkent, a vizsgált TÉSZ-ek termelő tagjainak átlaglétszáma pedig 2008
óta folyamatosan csökken. Ennek következtében az egy termelő tagra jutó termőterület
növekedett, amely segíthet abban, hogy a tranzakciós költségek csökkenése miatt a
termelés jövedelmezősége növekedjen. A vizsgált szervezetek fajlagos mutatói a 2007–
37
2011 évek közötti változékony időjárás hatásait követő ingadozások ellenére stabilnak
tekinthetők. (17. táblázat)
17. táblázat
Az egy aktív tagra jutó termelési érték és termőterület nagysága a vizsgált időszakban
(n = 19)
MEGNEVEZÉS 2007 2008 2009 2010 2011
Az értékesített termékek
mennyisége (t)
178 223 187 633 190 381 121 112 125 303
Az értékesített termékek
termelési értéke (HUF)
621 761 688 550 348 921 565 214 455 440 136 017 536 271 667
Termőterület (ha) 1079,1 1179,4 1540,18 1400,5 1337,8
Termelő tagok átlagos
száma (fő/TÉSZ)
321,11 380,66 257,94 247,05 242,11
Átlagos összlétszám
(fő/TÉSZ)
n.a. 410,39 300,78 265,66 267,22
Egy termelő tagra jutó
értékesített term.m. (t/fő) 555 493 738 490 518
Egy termelő tagra jutó
termelési érték (HUF/fő) 1 936 289 1 445 775,5 2 191 263 1 781 566,5 2 214 992
Egy tagra eső termelési
érték (HUF/fő)
- 134 104 187 916 165 676 200 685
Egy termelő tagra jutó
termőterület (ha/fő) 3,36 3,15 5,97 5,67 5,53
Az 5. ábrán az egy termelő tagra jutó értékesített termékek termelési értékét (HUF/fő)
és az egy termelő tagra jutó értékesített termékek mennyiségét (t/fő) ábrázoltuk.
0
500000
1000000
1500000
2000000
2500000
2007 2008 2009 2010 2011
0
100
200
300
400
500
600
700
800
Egy termelő tagra jutó termelési érték (HUF/fő)
Egy termelő tagra jutó értékesített term.m. (t/fő)
egy termelő tagra jutó termelési
érték (HUF/fő)
egy termelő tagra jutó értékesített
termék mennyisége (t/fő)
5. ábra: Egy termelő tagra jutó értékesített termékmennyiség értéke (HUF/fő) és az egy
termelő tagra jutó értékesített termék mennyisége az egyes években (t/fő) (n = 19)
A két tényező adatainak változása párhuzamos tendenciát mutat, kivéve a 2011-es évet,
amikor az értékesített termékek termelési értékének növekedése meghaladta az értékesített
termékmennyiség növekedési ütemét. Ez azt mutatja, hogy 2011-ben az értékesített
38
termékek átlagára a termékértékesítés növekedési üteménél nagyobb mértékben
növekedett, vagyis az árualap hiánya az értékesítési árak növekedését idézte elő.
5.2.2. A kérdőíves megkérdezésre adott válaszok kiértékelése
A vizsgálat arra irányult, hogy a Nemzeti Stratégiában megjelölt célok és intézkedések
megvalósításának hatékonyságát elemezzük. A felmérés során a Nemzeti Stratégiában
megfogalmazott célokat és intézkedéseket soroltuk fel. Feltűnő, hogy az összes felsorolt
szempont viszonylag alacsony pontszámot kapott, ezen belül a válaszadók a
legfontosabbnak az életképes TÉSZ-rendszer kialakítását és a foglalkoztatásban betöltött
szerepét értékelték.
18. táblázat
A Nemzeti Stratégia hatékonyságának megítélése az egyes célok szerint (n = 29)
CÉLOK
ÉRTÉKELÉS
(1–5-ig, ahol
0, ott nincs
ilyen gyenge
pont)
Életképes TÉSZ-rendszer kialakítása, a szervezettség növelése. 3,107
A foglalkoztatás növelése, a helyben történő foglalkoztatás növelése. 3,107
A kínálat koncentráltságának növelése: az ágazat termelésének 40 százaléka a TÉSZ-
eken keresztül bonyolódjon.
2,964
Az átláthatóság javítása, a feketegazdaság visszaszorítása. 2,859
Ágazati szaktanácsadói hálózat kialakítása. 2,786
A frisspiaci magasabb értékű zöldség-gyümölcs termékek értékesítési hányadának
növelése.
2,750
Ágazatspecifikus marketingtevékenység kialakítása. 2,643
Piaci szemléletű alkalmazott kutatás és szakemberképzés megteremtése, korszerű
technológiák alkalmazása, technikai újdonságok bevezetése, korszerű fajtaszerkezet
kialakítása.
2,571
Másod- és harmadszintű TÉSZ-ek létrehozása, nemzetközi együttműködés. 2,571
Az ágazat termelési szintje érje el a rendszerváltás előtti mennyiséget. 1,321
A 19. táblázatban foglaltuk össze a személyes interjúk során a működési programokra
vonatkozóan feltett kérdésekre adott válaszokat.
19. táblázat
A Nemzeti Stratégia hatékonyságának megítélése az egyes intézkedések szerint (n= 29)
INTÉZKEDÉSTÍPUSOK
ÉRTÉKELÉS
(1–5-ig, ahol
0, ott nincs ilyen
gyenge pont)
Termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek 4,179
A termelés szervezésére irányuló tevékenységek 3,893
Környezetvédelmi tevékenységi típusok 3,679
Forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenységek, valamint promóció 3,571
Képzési tevékenységtípusok 2,893
Kutatás és kísérleti termesztés 2,500
39
Egyéb tevékenységek 2,393
Válságmegelőzési és válságkezelési intézkedések 1,607
A válaszokat összevetettük az e-kérdőívben feltett kérdésekre adott válaszokkal, és azt
találtuk, hogy az intézkedések megítélésében kevés az eltérés. (6. ábra) A legmegfelelőbb
finanszírozású intézkedésnek a termékminőség javítására és fenntartására irányuló
tevékenységet tartották, ezt követte a forgalmazással kapcsolatos, majd a termelés tervezésével
kapcsolatos tevékenységek finanszírozása. Meglepő a válságmegelőzési és -kezelési
intézkedések meglepően rossz megítélése, ennek okait a későbbiekben vizsgálni kell. A
fentiekkel összhangban az e-kérdőív kitöltői az egyéb tevékenységtípust, a
válságmegelőzési intézkedéseket és a kutatásra, kísérleti termelésre irányuló
tevékenységeket ítélték kevéssé hasznosnak. Ennek hátterében több ok is meghúzódhat: az
egyéb tevékenység esetén ennek az intézkedésnek az értelmezése lehet az ok, a
válságkezelésnél és a kutatási tevékenység megítélésénél szakmai hiányosságok is
meghúzódhatnak a háttérben.
6. ábra: Mely, eddig támogatott intézkedéseket tart feleslegesnek? (n= 19)
Vizsgálatunk kiterjedt a Nemzeti Stratégia alapján a működési programokban
meghatározott feladatok megvalósítására is. Az értékeléshez hatfokozatú skálát
alkalmaztunk, melynek eredményét a 7. ábrán mutatjuk be. A válaszadók szerint az
értékesítés megszervezésében voltak a legsikeresebbek (5,38 pont), bár ennek némileg
ellentmond, hogy marketingtevékenységüket (piackutatás, új piacok felkutatása) ennél
rosszabbra (4,44 pont) értékelték. A leggyengébbnek a termelőüzemi feldolgozás
megszervezését ítélték, ami azt jelzi, hogy a megtermelt termékeket főleg feldolgozás
nélkül értékesítik a szervezetek. A jelentős befektetéssel járó beruházások elmaradása
feltehetően összefügg a pályázatok és támogatások elérésének gyenge megítélésével,
valamint a szintén gyengének minősített lobbitevékenységgel is.
A vizsgálat során összevetettük az egyes feladatok megvalósításának sikerességét és
fontosságának megítélését. (8. ábra) Szembetűnő, hogy a legkevésbé sikeres
feladatmegvalósítás (a termelőüzemi feldolgozás, pályázatok írása és megvalósítása,
szaktanácsadás) esetében a fontosság megítélése rendkívül magas. Mindez azt jelzi, hogy
nem a szándékkal, hanem inkább a lehetőségekkel van a probléma. A szaktanácsadás
40
megítélése közepes értéket kapott, míg a tevékenység fontosságát igen magasra
értékelték a megkérdezettek.
7. ábra: Eddigi működésük során milyen mértékben sikerült az alábbi feladatokat
megvalósítaniuk?
(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)
8. ábra: Az egyes feladatok megvalósításának és fontosságának összevetése
(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)
A 2009 előtt már működési programmal rendelkezők a felsorolt feladatokat fontosabbnak
ítélték, valószínűleg a hosszabb idejű tapasztalatszerzés okozza ezt az eltérést. (9. ábra)
Azok a válaszadók, ahol a termelő tagok száma csökkenő tendenciát mutat, az egyes
feladatok fontosságát is alacsonyabbra értékelték, mint az e tekintetben stagnáló vagy
növekvő szervezetek. A két tényező összefügg, de nem ismert, hogy a tagok létszámának
41
csökkenése okozza ezt a megítélést, vagy a megítélés maga okozza a taglétszám
csökkenését. (10. ábra)
9. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a jóváhagyott működési program ideje
szerint
(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)
10. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a termelő tagok számának alakulása
szerint
(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai, n = 19)
Szoros az összefüggés az aktív termelő tagok száma szerint (11. ábra), az értékesített
termékek termelési értéke (12. ábra) és a specializált termelés szerint (13. ábra) a feladatok
fontosságának megítélésében. Minél nagyobb a termelő tagok létszáma és az értékesített
termékek termelési értéke, valamint minél specializáltabb a termelés, a válaszolók annál
fontosabbnak ítélték a felsorolt feladatokat.
42
11. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése az aktív termelő tagok száma
szerint
(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)
12. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése az értékesített termékek termelési
értéke szerint
(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)
43
13. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a termesztett termékek száma szerint
(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)
A tagok által művelt termőterület méretével fordítottan arányosan, az 500 ha alatti
termőterületet integráló TÉSZ-ek válaszadói a felsorolt feladatok szinte mindegyikét
fontosabbnak ítélték, mint az ennél nagyobb területet integrálók. (14. ábra)
14 ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a termőterület mérete szerint
(1–6 fokú skálán adott értékelések átlaga n = 19i)
44
Vizsgálatunk a TÉSZ-ek működési kereteire is kiterjedt. Az értékelés összességében
közepesnél jobb képet mutatott. (15. ábra) A legjobb megítélést a kötelezően elkészítendő
beszámolók jelenlegi formája kapta, amely azt jelzi, hogy kitöltésük a TÉSZ-ek
munkatársainak ma már nem jelent gondot. A nyitott kérdésekre adott válaszok egy része
ennek ellentmond, többen jelezték, hogy a formanyomtatványok kitöltésével tartalmi és
formai szempontból is sok problémájuk van.
15. ábra: Mennyire ért egyet a TÉSZ működésére vonatkozó szabályozási keretek egyes
szempontjaival?
(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai, n = 19)
A tagsági jogviszonnyal kapcsolatosan feltett kérdésekre adott válaszok alapján
megállapítható, hogy a tagnyilvántartással, a tagok ki- és belépésével és kizárásával, a nem
termelő tagok jogviszonyával, valamint a TÉSZ-en keresztül történő értékesítés jelenlegi
szabályozásával elégedetlenek leginkább a válaszadók. Javasolták egy olyan központi
tagnyilvántartó rendszer létrehozását, amely segítségével elkerülhető lenne a tagsági
jogviszonnyal kapcsolatos visszaélés. (16. ábra)
16. ábra: Mely, a TÉSZ tagsági jogviszonyra vonatkozó szabályokon változtatna?
(Az egyes szempontok említési gyakorisága, több válasz is adható volt n = 19)
45
5.3. A TÉSZ-ek működési programjainak pénzügyi végrehajtásáról szóló
beszámolók elemzése
Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a
feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes
szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági
végrehajtási rendelet 125. cikke és 127. cikkének második albekezdésében foglaltak szerint
a jogszabály VIII. melléklete alapján elvégeztük az adatok feldolgozását és a bemeneti,
kimeneti, eredmény- és hatásmutatók kiszámítását.
A működési programok pénzügyi beszámolói alapján értékelést készítettünk a Nemzeti
Stratégiában foglalt egyedi intézkedésekkel kapcsolatos közös értékelési kérdések megválaszolására. Az értékelés során megállapítottuk, hogy a Nemzeti Stratégia működési
programjai zömmel eredményesek voltak, egyes intézkedések azonban nem érték el a
kitűzött célokat. Az egyes intézkedésekkel kapcsolatos megállapításokat A Nemzeti
Stratégiában foglalt egyedi intézkedésekkel kapcsolatos közös értékelési kérdések címmel
részleteztük. A megállapítások alapját képező adatelemzést az 5. melléklet tartalmazza, az
ezekből készített adattáblákat pedig a 19–25. táblázatokban külön is közöljük.
A Nemzeti Stratégia intézkedéseivel kapcsolatos megállapításokat összefoglalva az
alábbiakat állapíthatjuk meg:
1. A termeléstervezésre irányuló tevékenységek jelentősen hozzájárultak a
TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez, eredményesek és hatékonyak
voltak a vizsgált időszakban. A tevékenység az igényeknek megfelelt, viszont a
makro- és mikrokörnyezetből eredő bizonytalanság jelentős nehézségeket
okoz a hosszabb távú tervezésben.
2. A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek
jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek termékminőség-javításához és
fenntartásához, eredményesek és hatékonyak voltak a vizsgált időszakban. Az
értékesítés biztonsága megfelelő, az értékesítési árak enyhén emelkedtek. A
tevékenység eredményeként a TÉSZ-ek a gyümölcs- és zöldségfeldolgozók
jelentős partnereivé váltak. A vizsgált szervezetek pozícióját erősítik a
bevezetett minőségbiztosítási rendszerek.
3. A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek jelentősen hozzájárultak a
TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez, eredményesek és hatékonyak
voltak a vizsgált időszakban. Elsősorban a promóciós és kommunikációs
tevékenységek voltak hatékonyak, bár ezen a területen további előrelépés is szükséges
lesz, ha a frisspiaci fogyasztás részarányát növelni kívánják a vizsgált szervezetek.
4. A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek csak részben járultak hozzá a
TÉSZ-ek tevékenységéhez a vizsgált időszakban. A kutatási és kísérleti
46
termelési tevékenységek iránt ugyan van igény, de ezek megszervezésére és
lebonyolítására a TÉSZ-ek felkészültsége nem minden esetben elegendő.
5. A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek
részben hozzájárultak a TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez a
vizsgált időszakban. A képzéssel és a szaktanácsadói szolgáltatásokkal
kapcsolatos tevékenységek hatékonyságát rontja, hogy a jól felkészült, több
területen is jártas szaktanácsadók alkalmazására nincs megfelelő anyagi
forrása a szervezeteknek, a képzések pedig esetlegesek, nem pótolják a
folyamatos szaktanácsadói tevékenységet.
6. A válságmegelőzési és -kezelési eszközök csak részben járultak hozzá a
TÉSZ-ek válságmegelőzési tevékenységéhez a vizsgált időszakban. A
klasszikus válságmegelőzésre alkalmas eszközöket nem alkalmazzák, az
egyik legfontosabb eszközt, a kölcsönös pénzügyi alap létrehozásának
eszközét nem alkalmazzák. A promócióra és kommunikációra fordított források
viszont azt mutatják, hogy a fogyasztók meggyőzésének eszközét alkalmazzák
itt is, hogy megakadályozzák a piac további szűkülését.
7. A környezetvédelmi tevékenységek közepes mértékben, de eredményesen és
hatékonyan járultak hozzá a környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásához a
vizsgált időszakban. A támogatható környezetvédelmi tevékenységek iránti
igény alacsony, a talaj- és vízvédelemmel kapcsolatos tevékenységek
megfelelőek. A TÉSZ-ek tevékenysége megfelelő volt a képződött hulladék
mennyiségének csökkentése érdekében is.
8. A támogatható egyéb tevékenységek a teljesítmény javításához kevéssé
járultak hozzá, ezeket a forrásokat a szervezetek elsősorban a promóciós
tevékenység erősítésére fordították a vizsgált időszakban. Az intézkedés
hatékonysága és eredményessége elégséges szintű volt.
Összességében megállapítható, hogy a Nemzeti Stratégia intézkedései
elsősorban azokon a területeken voltak sikeresek, eredményesek és hatékonyak,
amelyek segítették a TÉSZ-ek piaci munkáját. A termékminőség javítására vagy
fenntartására irányuló tevékenységek, a forgalmazás javítására irányuló
tevékenységek rendkívül hatékonyan segítették a TÉSZ-ek munkáját, amelyet a
47
válságmegelőzési és egyéb intézkedések kapcsán bevonható forrásokkal is
kiegészítettek. A termeléstervezésre irányuló tevékenységek is sikeresek, de a
szervezeteken kívül álló okok nehezítik ennek a tevékenységnek a hatékony
megvalósítását. Erősíteni szükséges a környezetvédelemmel, a kutatással, a
kísérleti termelési tevékenységekkel, a képzéssel és szaktanácsadással
kapcsolatos intézkedéseket ugyanúgy, mint a válságmegelőzéssel kapcsolatos
tevékenységeket. Ezek fontosságát nem lehet vitatni, viszont a jövőben
eredményesebb és hatékonyabb gyakorlati alkalmazásokra lenne szükség, azért,
hogy a TÉSZ-ek innovatívak lehessenek, és ezáltal rugalmasabban
alkalmazkodhassanak a piaci környezet kihívásaihoz.
A NEMZETI STRATÉGIÁBAN FOGLALT EGYEDI INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK
INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK ÉRTÉKELÉS
1.
Termeléstervezésre
irányuló
tevékenységek
1.
1
A termeléstervezésre irányuló tevékenységek milyen
mértékben járultak hozzá a termelői szervezetek
termeléstervezéssel kapcsolatos teljesítményének javításához?
Részletes adatok
a) tárgyieszköz-beszerzésről,
b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és
c) egyéb tevékenységekről.
A termeléstervezésre irányuló
tevékenységek jelentősen hozzájárultak a
TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez
a vizsgált időszakban.
a., A tárgyieszköz-beszerzés 2008 óta
csökkenő tendenciájú. Az éves adatokat a 21.
táblázat tartalmazza.
b., Az egyéb tárgyieszköz-beszerzés nem
számottevő, az éves adatokat a 21. táblázat
tartalmazza.
c., Jelentős nagyságrendű, meghaladja a
tárgyi eszközökre fordított összegeket. Az
egyéb tevékenységek adatait a 21. táblázat
tartalmazza.
1.
2
A termeléstervezésre irányuló tevékenységek milyen
mértékben:
a) felelnek meg az igényeknek?
b) állnak összhangban a nemzeti stratégia egyéb
intézkedéseivel?
c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel
a., A termeléstervezésre irányuló
tevékenységek az igényeknek megfeleltek,
viszont a makro-környezetből eredő
bizonytalanság nehezíti a tervezést.
b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia egyéb
intézkedéseivel közepes mértékű, pl.
49
rendelkező vidékfejlesztési program(ok)
intézkedéseivel?
válságkezelési intézkedések.
c., n.a.
2.Termékminőség
javítására vagy
fenntartására
irányuló
tevékenységek
2.
1
A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló
tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a
termékminőséggel kapcsolatos teljesítmény javításához?
Részletes adatok
a) tárgyieszköz-beszerzésről,
b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és
c) egyéb tevékenységekről.
A termékminőség javítására vagy
fenntartására irányuló tevékenységek
jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek
termeléstervezési tevékenységéhez a vizsgált
időszakban.
a., A tárgyieszköz-beszerzés 2008 óta
növekvő tendenciájú. Az éves adatokat a 21.
táblázat tartalmazza.
b., Az egyes években változó mértékű,
egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról az
éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.
c., Az egyes években változó mértékű,
nagysága közel azonos a tárgyi eszközökre
fordított összeggel.
2.
2
A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló
tevékenységek milyen mértékben:
a) felelnek meg az igényeknek?
b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb
intézkedéseivel?
a., A termékminőség javítására vagy
fenntartására irányuló tevékenységek az
igényeknek megfeleltek.
b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia egyéb
intézkedéseivel megfelelő, pl. a forgalmazás
50
c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel
rendelkező vidékfejlesztési program(ok)
intézkedéseivel?
javítására irányuló tevékenységekkel.
c., n.a.
3. A forgalmazás
javítására irányuló
tevékenységek,
ideértve a
promóciós és
kommunikációs
tevékenységeket
3.
1
A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek milyen
mértékben járultak hozzá a termékforgalmazással kapcsolatos
teljesítmény javításához?
Részletes adatok
a) tárgyieszköz-beszerzésről,
b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról,
c) promóciós és kommunikációs tevékenységekről
és
d) egyéb tevékenységekről.
A forgalmazás javítására irányuló
tevékenységek jelentősen hozzájárultak a
TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez
a vizsgált időszakban.
a., A 2008-as tárgyieszköz-beszerzéshez
mérten a tárgyieszköz-beszerzés nagysága
csökkent. Az éves adatokat a 21. táblázat
tartalmazza.
b., Az egyes években változó mértékű, az
egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról az
éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.
c., Promóciós és kommunikációs
tevékenységek nagymértékben hozzájárultak a
forgalmazás javítására irányuló
tevékenységekhez a vizsgált időszakban. Az
éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.
d., Az egyéb tevékenységek nagymértékben
hozzájárultak a forgalmazás javítására irányuló
tevékenységekhez a vizsgált időszakban. Az
éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.
51
3.
2
A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek milyen
mértékben:
a) felelnek meg az igényeknek?
b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb
intézkedéseivel?
c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel
rendelkező vidékfejlesztési program(ok)
intézkedéseivel?
a., A forgalmazás javítására irányuló
tevékenységek az igényeknek megfeleltek.
b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia
egyéb intézkedéseivel megfelelő, pl. a
termékminőség javítására vagy fenntartására
irányuló tevékenységek.
c., n.a.
4. Kutatás, ideértve
a kísérleti termelést
4.
1
A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek milyen
mértékben járultak hozzá új termékek és/vagy technikák
kidolgozásához?
Részletes adatok
a) tárgyieszköz-beszerzésről,
b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és
c) egyéb tevékenységekről.
A kutatási és kísérleti termelési
tevékenységek részben hozzájárultak a
TÉSZ-ek kutatási és kísérleti termelési
tevékenységéhez a vizsgált időszakban.
a., A tárgyieszköz-beszerzésre fordított
összegek nagysága alacsony. Az éves
adatokat a 21. táblázat tartalmazza.
b., Ilyen jellegű kifizetés nem történt.
c., 2009 óta az egyes években változó
mértékű, az éves adatokat a 21. táblázat
tartalmazza.
4. A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek milyen A kutatási és kísérleti termelési
52
2 mértékben járultak hozzá a műszaki és gazdasági
teljesítőképesség fejlesztéséhez és az innováció
ösztönzéséhez?
tevékenységek kevéssé járultak hozzá a
műszaki és gazdasági teljesítőképesség
fejlesztéséhez és az innováció
ösztönzéséhez.
4.
3
A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek milyen
mértékben:
a) felelnek meg az igényeknek?
b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb
intézkedéseivel?
c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel
rendelkező vidékfejlesztési program(ok)
intézkedéseivel?
a., A kutatási és kísérleti termelési
tevékenységek iránt jelenleg nincs nagy
igény, a TÉSZ-ek erre a tevékenységre nem
felkészültek.
b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia
egyéb intézkedéseivel nem mutatható ki.
c., n.a.
5. Képzési
tevékenységek és a
tanácsadó
szolgáltatásokhoz
való hozzáférés
elősegítésére
irányuló
tevékenységek
5.
1
A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos
tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a
termelői szervezetek valamely tagja és/vagy személyzete
hozzáférjen a technikai képzéshez és ismeretekhez?
Részletes adatok a különböző tevékenységtípusokról (a
tevékenység fő tárgya alapján):
– ökológiai termelés;
– integrált termelés vagy integrált növényvédelem;
– egyéb környezetvédelmi tevékenységek;
– nyomonkövethetőség;
A képzéssel és tanácsadó
szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek
részben hozzájárultak a TÉSZ-ek képzéssel
és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos
tevékenységéhez a vizsgált időszakban.
– ökológiai termelés – nem volt ilyen
képzés;
– integrált termelés vagy integrált
növényvédelem – nem jelentős
nagyságrendű;
53
– termékminőség, beleértve a növényvédőszer-
maradványértékeket;
– egyéb kérdések.
– egyéb környezetvédelmi tevékenységek –
nem jelentős nagyságrendű;
– nyomonkövethetőség – nem volt ilyen
képzés;
– termékminőség, beleértve a
növényvédőszer-maradványértékeket –
közepes;
– egyéb kérdések – megfelelő.
Az egyes években változó mértékű, az
éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.
5.
2
A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos
tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a termelői
szervezetek tagjai és/vagy személyzete esetében az ismeretek
bővítéséhez és a humánpotenciál fejlesztéséhez?
A képzéssel és tanácsadó
szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek
közepes mértékben járultak hozzá az
ismeretek bővítéséhez és a humánpotenciál
fejlesztéséhez.
5.
3
A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos
tevékenységek mennyire bizonyultak hatékonynak a
célkitűzéseik elérése szempontjából?
A képzéssel és a szaktanácsadói
szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek
változó mértékben bizonyultak hatékonynak.
A nagyobb területen gazdálkodók igényeinek
megfelelnek, a kisebbek esetében ilyen igény
kevésbé jellemző.
54
5.
4
A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos
tevékenységek milyen mértékben:
a) felelnek meg az igényeknek?
b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb
intézkedéseivel?
c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel
rendelkező vidékfejlesztési program(ok)
intézkedéseivel?
a. Jelentős igény mutatkozik a
gyakorlatorientált, szakszerű tanácsadásra.
b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia
egyéb intézkedéseivel megfelelő, pl. a
termékminőség javítására vagy fenntartására
irányuló tevékenységek, környezetvédelmi
tevékenységek.
c., n.a.
6.
Válságmegelőzési
és -kezelési
eszközök
6.
1
A Nemzeti Stratégia keretében kiválasztott
válságmegelőzési és -kezelési eszközök milyen mértékben
járultak hozzá a válságmegelőzéshez és -kezeléshez?
Részletes adatok a következő válságmegelőzési és -
kezelési eszközök hozzájárulásáról:
a) Piacról történő árukivonás?
b) Zöld szüret vagy be nem takarítás?
c) Promóció és kommunikáció?
d) Képzés?
e) Betakarítási biztosítás?
f) Adminisztratív költségek támogatása?
A Nemzeti Stratégia keretében kiválasztott
válságmegelőzési és -kezelési eszközök csak
részben járultak hozzá a TÉSZ-ek
válságmegelőzési tevékenységéhez a vizsgált
időszakban.
a) Piacról történő árukivonás? – nem volt
ilyen kifizetés.
b) Zöld szüret vagy be nem takarítás? ? –
nem volt ilyen kifizetés.
c) Promóció és kommunikáció? –
megfelelő.
d) Képzés? – kis mértékű kifizetés.
e) Betakarítási biztosítás? – nem volt ilyen
kifizetés.
55
f) Adminisztratív költségek támogatása? –
nem volt ilyen kifizetés.
6.
2
Voltak-e olyan egyedi válságmegelőzési és -kezelési
eszközök vagy azok kombinációi, amelyek a termelői
szervezetek tagjai számára a válságmegelőzés és -kezelés
terén a legeredményesebbnek bizonyultak?
Ezeket az eszközöket a TÉSZ-ek nem
alkalmazták, kölcsönös alap képzésére nem került
sor.
6.
3
A támogatható válságmegelőzési és -kezelési eszközök
mennyire felelnek meg az igényeknek?
Ezeket az eszközöket nem alkalmazzák a
szervezetek, ezekre jelenleg nincs igény.
7.
Környezetvédelmi
tevékenységek
7.
1
A környezetvédelmi tevékenységek milyen mértékben
járultak hozzá a környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásához?
Részletes adatok a különböző környezetvédelmi
tevékenységek hozzájárulása tekintetében
a) tárgyieszköz-beszerzésről?
b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról? és
c) egyéb tevékenységekről?
A környezetvédelmi tevékenységek
közepes mértékben járultak hozzá a
környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásához
a vizsgált időszakban.
a. Az egyes években változó mértékű, az
éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.
b., Az egyes években változó/alacsony
mértékű, az egyéb tárgyieszköz-beszerzési
formákról az éves adatokat a 21. táblázat
tartalmazza.
7.
2
A termelés terén végrehajtott környezetvédelmi
tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá:
a) A talajvédelemhez? – nem jelentős
mértékben.
56
a) a talajvédelemhez?
b) a vízvédelemhez?
c) az élőhelyek és a biodiverzitás megőrzéséhez?
d) a táj megőrzéséhez?
e) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez?
f) a levegőminőség megőrzéséhez?
g) a hulladéktermelés csökkentéséhez?
b) A vízvédelemhez? – nem jelentős
mértékben.
c) Az élőhelyek és a biodiverzitás
megőrzéséhez? – nem jelentős
mértékben.
d) A táj megőrzéséhez? – nem jelentős
mértékben.
e) A klímaváltozás hatásainak
csökkentéséhez? – nem jelentős
mértékben.
f) A levegőminőség megőrzéséhez? – nem
jelentős mértékben.
g) Hulladéktermelés csökkentéséhez? –
közepes mértékben.
Az éves adatokat a 21. táblázat
tartalmazza.
7.
3
A közlekedés terén végrehajtott környezetvédelmi
tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá:
a) az energiahatékonysághoz?
b) a nagyobb szennyező hatású anyagok
használatának csökkentéséhez?
a) nem mérhető
b) nem mérhető
Az éves adatokat a 21. táblázat
tartalmazza.
57
7.
4
Az értékesítésre és forgalmazásra vagy feldolgozásra
történő termék-előkészítés terén végrehajtott környezetvédelmi
tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a
hulladéktermelés csökkentéséhez?
Közepes mértékben
7.
5
A környezetvédelmi tevékenységek mennyire bizonyultak
hatékonynak célkitűzéseik elérésére?
Közepes mértékben
7.
6
A támogatható környezetvédelmi tevékenységek milyen
mértékben:
a) felelnek meg az igényeknek?
b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb
intézkedéseivel?
c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel
rendelkező vidékfejlesztési program(ok)
intézkedéseivel?
a., A támogatható környezetvédelmi
tevékenységek iránti igény alacsony, a
tevékenységek megfelelőek.
b., A Nemzeti Stratégia egyéb
intézkedéseivel az összhang megfelelő, pl. a
termékminőség javítására vagy fenntartására
irányuló tevékenységek, képzési
tevékenységek és a tanácsadó
szolgáltatásokhoz való hozzáférés
elősegítésére irányuló tevékenységek.
c., n.a
8. Egyéb
tevékenységek
8.
1
Egyéb tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a
termelői szervezetek és/vagy a tagságukat alkotó
mezőgazdasági üzemek teljesítményének javításához a
termelési tényezők jobb kihasználása révén?
Részletes adatok
a., A támogatható egyéb tevékenységek a
teljesítmény javításához kevéssé járultak
hozzá.
b., Ilyen célú kifizetések nincsenek.
c., Ilyen célú kifizetések nincsenek.
58
a) tárgyieszköz-beszerzésről,
b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és
c) egyéb tevékenységekről.
Az éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.
8.
2
Egyéb tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá az
elismert termelői szervezetek logisztikai, termék-előkészítési és
értékesítési potenciáljának fejlesztéséhez?
Részletes adatok
a) tárgyieszköz-beszerzésről,
b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és
c) egyéb tevékenységekről.
a.,Tárgyieszköz-vásárlással a teljesítmény
javításához így kevéssé járultak hozzá.
b., Ilyen célú kifizetések nincsenek.
c., A promócióra és az értékesítési
potenciál növelésére használták fel a
rendelkezésre álló keretet, ezzel jelentősen
hozzájárultak a teljesítmény javításához.
Az éves adatokat a 21. táblázat
tartalmazza.
8.
3
Egyéb tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá az
elismert termelői szervezetek működési képességének
megerősítéséhez?
Részletes adatok
a) tárgyieszköz-beszerzésről,
b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és
c) egyéb tevékenységekről.
a.,A tárgyieszköz-vásárlások részaránya
alacsony az egyéb tevékenység kifizetésein
belül.
b., Ilyen célú kifizetések nincsenek.
c., A promóció és az értékesítési potenciál
növelésével hozzájárultak az egyéb
kifizetések a vizsgált szervezetek működési
képességének megerősítéséhez.
Az éves adatokat a 21. táblázat
59
tartalmazza.
8.
4
Az egyéb tevékenységek milyen mértékben
a) felelnek meg az igényeknek?
b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb
intézkedéseivel?
c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel
rendelkező vidékfejlesztési program(ok)
intézkedéseivel?
a., Az egyéb tevékenységek elégséges
szinten felelnek meg az igényeknek.
b., A Nemzeti Stratégia egyéb
intézkedéseivel az összhang megfelelő, pl. a
termékminőség javítására.
c., n.a.
Az éves adatokat a 21. táblázat
tartalmazza.
60
A TELJES NEMZETI STRATÉGIÁVAL KAPCSOLATOS KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK
Egyedi célkitűzések Értékelési kérdések Értékelés
A tagok által
megtermelt
termékek piaci
forgalmazásának
ösztönzése
9.1.1 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési
programok milyen mértékben járultak hozzá a termelői
szervezetek tagjai által megtermelt termékek forgalomba
hozatalának ösztönzéséhez?
Részletes adatok a következők hozzájárulásáról:
a) a termeléstervezésre irányuló tevékenységek;
b) a termékminőség javítására vagy
fenntartására irányuló tevékenységek;
c) a forgalmazás javítására irányuló
tevékenységek és
d) egyéb tevékenységek.
A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
működési programok jelentős mértékben
hozzájárultak a termelői szervezetek tagjai által
megtermelt termékek forgalomba hozatalának
ösztönzéséhez.
(A részletes adatok a 25. táblázatban
találhatók.)
9.1.2 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési
programok mennyire bizonyultak hatékonynak a termelői
szervezetek tagjai által megtermelt termékek forgalomba
hozatalának ösztönzésére?
A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
működési programok a termelői szervezetek
tagjai által megtermelt termékek forgalomba
hozatalának ösztönzése szempontjából
hatékonyak voltak, az értékesített termékek
mennyisége nőtt.
(A részletes adatok a 25. táblázatban
találhatók.)
A termelés 9.2.1 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
61
alkalmazkodása a
kereslet minőségi
elvárásaihoz és
nagyságához
programok milyen mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy
az elismert termelői szervezetek termelése a minőség és
a mennyiség tekintetében alkalmazkodjon a
kereslethez?
Részletes adatok a következők hozzájárulásáról:
a) a termeléstervezésre irányuló tevékenységek;
b) a termékminőség javítására vagy
fenntartására irányuló tevékenységek;
c) a forgalmazás javítására irányuló
tevékenységek és
d) egyéb tevékenységek.
működési programok nagymértékben
hozzájárultak ahhoz, hogy az elismert termelői
szervezetek termelése a minőség és a
mennyiség tekintetében alkalmazkodjon a
kereslethez.
a., A termelés tervezésére irányuló
tevékenységek megvalósítását
nagymértékben nehezíti a makrokörnyezet
gyakori változása, illetve a felvevőpiacok
rövid távra szóló szerződéskötési
gyakorlata.
b., c., A forgalmazás javítására irányuló
tevékenységek és az ehhez kapcsolódó
egyéb tevékenységek a minőségbiztosítási
rendszerek bevezetésével jelentősen
hozzájárultak ahhoz, hogy a piac
követelményeinek megfelelőek legyenek a
forgalmazott termékek.
9.2.2 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési
programok mennyire bizonyultak hatékonynak azon cél
elérésére, hogy az elismert termelői szervezetek
termelése a minőség és a mennyiség tekintetében
alkalmazkodjon a kereslethez?
A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
működési programok a termelői szervezetek
tagjai által megtermelt termékek forgalomba
hozatalának ösztönzése szempontjából
hatékonyak voltak, az értékesített termékek
62
mennyisége nőtt, a minőségi
követelményeknek a piac által elvárt szinten
megfelelt.
(A részletes adatok a 25. táblázatban
találhatók.)
A termékek
kereskedelmi
értékének növelése
9.3.1 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési
programok milyen mértékben járultak hozzá az elismert
termelői szervezetek által termelt termékek kereskedelmi
értékének növeléséhez?
Részletes adatok a következők hozzájárulásáról:
a) a termeléstervezésre irányuló tevékenységek;
b) a termékminőség javítására vagy
fenntartására irányuló tevékenységek;
c) a forgalmazás javítására irányuló
tevékenységek és
d) egyéb tevékenységek.
A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
működési programok nagymértékben
hozzájárultak az elismert termelői szervezetek
által termelt termékek kereskedelmi értékének
növeléséhez.
Az értékesített termékek termelési értéke az
egyes években változékonyságot mutatott,
amely elsősorban az időjárás ebben az
időszakban jellemző változékonyságára
vezethető vissza.
(A részletes adatok a 25. táblázatban
találhatók.)
9.3.2 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési
programok mennyire bizonyultak hatékonynak az
elismert termelői szervezetek által termelt termékek
kereskedelmi értékének növelésére?
A forgalmazott termékek átlagára a vizsgált
időszakban nőtt, annak ellenére, hogy a szervezetek
piaci pozíciójukból adódóan jellemzően árelfogadó
pozícióban vannak.
(A részletes adatok a 25. táblázatban
találhatók.)
A termelési 9.4.1 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
63
költségek
optimalizálása
programok milyen mértékben járultak hozzá az elismert
termelői szervezeteknél és/vagy azok tagjainál felmerülő
termelési költségek optimalizálásához?
Részletes adatok a következők hozzájárulásáról:
a) a termékminőség javítására vagy
fenntartására irányuló tevékenységek, valamint
b) egyéb tevékenységek.
működési programok megfelelő mértékben
járultak hozzá az elismert termelői
szervezeteknél és/vagy azok tagjainál felmerülő
termelési költségek optimalizálásához azzal,
hogy a közös beszerzésből fakadó előnyöket
kihasználva a piaci árak növekedését némileg
ellentételezni tudták az inputok beszerzésénél.
Az inputárak változásaira nincs hatásuk, de a
szaktanácsadás biztosításával segítették a
termelési költségek optimalizálását.
(A részletes adatok a 25. táblázatban
találhatók.)
9.4.2 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési
programok mennyire bizonyultak hatékonynak az
elismert termelői szervezeteknél és/vagy azok tagjainál
felmerült termelési költségek optimalizálására?
A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
működési programok az elismert termelői
szervezeteknél és/vagy azok tagjainál felmerült
termelési költségek optimalizálása tekintetében
közepesen hatékonyak voltak, mert a költségek
emelkedését nem tudták kivédeni. Ennek oka
az inputárak emelkedése a vizsgált időszakban.
(A részletes adatok a 25. táblázatban
találhatók.)
A kínálati 9.5.1 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
64
koncentráció
ösztönzése
programok milyen mértékben járultak hozzá a kínálati
koncentráció ösztönzéséhez?
Részletes adatok egyéb tevékenységek
hozzájárulásáról.
működési programok jelentősen hozzájárultak a
kínálati koncentráció ösztönzéséhez, így a
tagok által megtermelt termékek piacra
jutásához.
9.5.2 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési
programok mennyire bizonyultak hatékonynak a kínálati
koncentráció ösztönzésére?
A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
működési programok a vizsgált időszakban a
tagok szempontjából hatékonyan működtek, de
tevékenységüket új tagok jelentősebb számú
felvételével nem tudták bővíteni.
A termelői árak
stabilizálása
9.6.1 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési
programok milyen mértékben járultak hozzá a termelői
szervezetek tagjai számára a termelői árak
stabilizálásához?
Részletes adatok a következő válságmegelőzési és -
kezelési eszközök hozzájárulásáról:
a) Piacról történő árukivonás?
b) Zöld szüret vagy be nem takarítás?
c) Promóció és kommunikáció?
d) Képzés?
e) Betakarítási biztosítás?
f) Adminisztratív költségek támogatása?
A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
működési programok kevéssé tudtak
hozzájárulni a termelői árak stabilizálásához,
mert az értékesítési ár a kedvezőtlen piaci
alkupozíció következtében adottság a termelői
szervezetek számára.
a., nem történt
b., nem történt
c., kis mértékben hozzájárult
d., nem történt
e., közepes mértékben hozzájárult
f., nem történt
65
(A részletes adatok a 23. táblázatban
találhatók.)
9.6.2 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési
programok mennyire bizonyultak hatékonynak a termelői
szervezetek tagjai számára a termelői árak
stabilizálására?
A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
működési programok kevéssé tudtak
hozzájárulni a termelői árak stabilizálásához,
mert azokat kevéssé tudták befolyásolni.
Általános célkitűzések Értékelési kérdések Értékelés
A versenyképesség
javítása
9.7 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési
programok milyen mértékben járultak hozzá a gyümölcs-
és zöldségágazatban tevékenykedő nemzeti/regionális
termelői szervezetek versenyképességének
javításához?
A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
működési programok jelentős mértékben
hozzájárultak a gyümölcs- és
zöldségágazatban tevékenykedő
nemzeti/regionális termelői szervezetek
versenyképességének növeléséhez. A vizsgált
szervezetek által értékesített termékek termelési
értéke (HUF) nőtt a vizsgált időszakban. A Az
érintett TÉSZ-ek tagjai által megművelt, gyümölcs-
és zöldségtermelésre fordított teljes terület (ha)
nagysága jelentősen nem változott, a termelő tagok
(fő) száma némileg csökkent. Az egy termelő tagra
jutó termőterület nőtt, ezzel az átlagos birtokméter-
növekedéssel párhuzamosan a tranzakciós költségek
csökkentek. Mindez hozzájárult a vizsgált
szervezetek versenyképességének javulásához.
(A részletes adatok a 25. táblázatban
találhatók.)
66
9.8 A Nemzeti Stratégia milyen mértékben járult hozzá a
nemzeti/regionális gyümölcs- és zöldségágazat
versenyképességének javításához?
A Nemzeti Stratégia jelentős mértékben
hozzájárult a magyar gyümölcs- és
zöldségágazat versenyképességének
javításához, mert a kínálat koncentrálásával és
a korszerű termesztéstechnológiai eljárások
elterjesztésével segítette az ágazat
szereplőinek piacra jutását és a munkahelyek
megtartását.
A jelentős támogatások révén a tárgyieszköz-
állomány bővült és korszerűsödött, így a piacra
juttatott termékek minősége javult a vizsgált
időszakban.
(A részletes adatok a 25. táblázatban
találhatók.)
A termelői
szervezetekben való
tagság vonzerejének
növelése
9.9 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési
programok milyen mértékben járultak hozzá a termelői
szervezetekben való tagság vonzerejének növeléséhez?
A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
működési programok az elvárásoknak
közepesen megfelelő szinten járultak
hozzájárultak a termelői szervezetekben való
tagság vonzerejének növeléséhez. A vizsgált
időszakban csökkent ugyan a taglétszám, de
ennek elsősorban a magyar gazdaságban
általánosan érvényesülő makrogazdasági okai
67
vannak. Ezek az adórendszerből és a
feketegazdaság meglétéből fakadnak, negatív
hatásai befolyásolják a termelői szervezetek
vonzerejét.
(A részletes adatok a 25. táblázatban
találhatók.)
A környezet
állapotának javítása
és megóvása
9.10 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési
programok milyen mértékben járultak hozzá a környezet
állapotának javításához és megóvásához?
A Nemzeti Stratégia milyen mértékben járult hozzá
különösen:
a) a talajvédelemhez?
b) a vízvédelemhez?
c) az élőhelyek és a biodiverzitás
megőrzéséhez?
d) a táj megőrzéséhez?
e) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez?
f) a levegőminőség megőrzéséhez?
g) a hulladéktermelés csökkentéséhez?
A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott
működési programok a környezet állapotának
javításához és megóvásához elégséges szinten
járultak hozzá.
a., antieróziós intézkedéseket hajtottak végre
b., n.a.
c., n. a.
d.,ökológiai és integrált termesztés
folytatásával hozzájárultak a az élőhelyek és a
biodiverzitás megőrzéséhez
e., n.a.
f., n.a.
g., a hulladéktermelésüket csökkentették
(A részletes adatok a 25. táblázatban
találhatók.)
68
KIINDULÁSI MUTATÓK (2010) ÁTLAG n
A versenyképesség növelése A termelői szervezet (TÉSZ), illetőleg a termelői szervezetekből álló társulás
(TSZT) által értékesített termékek összértéke (nemzeti valuta) (1)
777 185
698,29
31
A termelői szervezeti tagság vonzerejének
növelése
A TÉSZ-ben/TSZT-ben aktív tagsággal (1) rendelkező zöldség- és
gyümölcstermelők száma
371,58 31
A TÉSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes zöldség- és gyümölcstermő terület (ha)
(3)
836,37 31
A környezet állapotának javítása és megóvása Nem definiált 0,00 0
A kínálati
koncentráció
ösztönzése
A tagok
által
megtermelt
termékek piacra
helyezésének
ösztönzése
A
termelésnek a
kereslethez való
igazítása
minőség és
mennyiség
tekintetében
A forgalomba hozott termékek teljes mennyisége (tonna) (1) 7 833,96 31
A valamely
„minőségbiztosítási rendszer”
követelményeinek megfelelő
értékesített termékek
mennyisége a
„minőségbiztosítási
rendszerek” (1) (4) főbb
típusaira lebontva (tonna)
a) Igazolt ökológiai termelés 7,94 31
b) Oltalom alatt álló földrajzi jelzések és
eredetmegjelölések
7,29 31
c) Igazoltan integrált termelés 423,43 31
d) Termékminőség-biztosítási magánrendszerek 1 842,50 31
A termelési költségek
optimalizálása
Nem definiált 0,00 1
A termékek kereskedelmi értékének növelése A forgalomba hozott termékek összértéke/a forgalomba hozott termékek
összmennyisége (nemzeti valuta/kg) (1)
115,31 31
A termelői árak stabilizálása Nem definiált 2 093,16 9
Az ismeretek bővítése és a humán tartalékok fejl. Képzési tevékenységet/programot elvégzők száma az elmúlt három évben (szám). 5,12 25
69
A tanácsadó szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek, TÉSZ- és TSZT-tagok száma
(szám)
107,76 25
A műszaki és gazdasági teljesítőképesség
fejlesztése és az innováció ösztönzése
Nem definiált 0,00 1
Hozzájárulás a
talajvédelemhez
Talajeróziós kockázatnak (3) (5) kitett zöldség- és gyümölcstermelő terület, ahol
erózió elleni intézkedéseket hajtanak végre (ha) 75,63 7
Hozzájárulás a vízminőség fenntartásához és
javításához
Csökkentett műtrágya-felhasználású vagy hatékonyabb műtrágya-gazdálkodású
zöldség- és gyümölcstermelő területek (ha)
164,48 8
Hozzájárulás a fenntartható vízkészlet-
felhasználáshoz
Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó zöldség- és gyümölcstermelő területek
(ha)
126,88 9
Hozzájárulás az élőhelyek és a biodiverzitás
megóvásához
Ökológiai zöldség- és/vagy gyümölcstermelő terület
(ha)
27,50 4
Integrált zöldség- és/vagy gyümölcstermelő terület
(ha)
0,00 3
Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez hozzájáruló egyéb tevékenységekkel
érintett területe (ha)
1,20 5
Hozzájárulás a tájkép
megőrzéséhez
Nem definiált 0,00 1
Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
– Termelés
Üvegházfűtésre fordított
becsült éves energiafogyasztás,
energiaforrás-típusokra
lebontva
Szilárd tüzelőanyagok (egy tonna értékesített
termékre jutó mennyiség tonnában))
12,00 5
Folyékony tüzelőanyagok (egy tonna értékesített
termékre jutó mennyiség literben)
0,00 4
Földgáz (egy tonna értékesített termékre jutó
mennyiség köbméterben)
0,00 4
Villamos energia (egy tonna értékesített
termékre jutó mennyiség Kwh-ban)
0,00 4
Hozzájárulás az
éghajlatváltozás
mérsékléséhez
– Szállítás
Hozzájárulás a levegőminőség
fenntartásához és javításához –
Szállítás
Belső szállításra (6)
fordított becsült éves
energiafogyasztás,
tüzelőanyag-típusokra lebontva
Folyékony tüzelőanyagok (egy tonna értékesített
termékre jutó mennyiség literben)
1 731,75
4
Földgáz (egy tonna értékesített termékre jutó
mennyiség köbméterben)
0,00 4
Villamos energia (egy tonna értékesített
termékre jutó mennyiség Kwh-ban)
0,00 4
A keletkező hulladékmennyiség csökkentése Nem definiált 0,00 1
70
KIINDULÁSI MUTATÓK (2011)
ÁTLAG n
A versenyképesség növelése A termelői szervezet (TÉSZ), illetőleg a termelői szervezetekből álló
társulás (TSZT) által értékesített termékek összértéke (nemzeti valuta) (1)
753 833
408,84
31
A termelői szervezeti tagság vonzerejének növelése A TÉSZ-ben/TSZT-ben aktív tagsággal (1) rendelkező zöldség- és
gyümölcstermelők száma
387,13 31
A TÉSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes zöldség- és gyümölcstermő
terület (ha) (3)
842,98 31
A környezet állapotának javítása és megóvása Nem definiált 0,00 0
A kínálati
koncentráció
ösztönzése
A tagok által
megtermelt
termékek piacra
helyezésének
ösztönzése
A
termelésnek a
kereslethez való
igazítása minőség
és mennyiség
tekintetében
A forgalomba hozott termékek teljes mennyisége (tonna) (1) 7 808,89 30
A valamely
„minőségbiztosítási
rendszer”
követelményeinek
megfelelő értékesített
termékek mennyisége a
„minőségbiztosítási
rendszerek” (1) (4) főbb
típusaira lebontva
(tonna)
a) Igazolt ökológiai termelés 8,48 29
b) Oltalom alatt álló földrajzi jelzések és
eredetmegjelölések
7,79 29
c) Igazoltan integrált termelés 437,54 30
d) Termékminőség-biztosítási
magánrendszerek
1 903,92 30
A termelési költségek
optimalizálása
Nem definiált 0,00 1
A termékek kereskedelmi értékének növelése A forgalomba hozott termékek összértéke/a forgalomba hozott termékek
összmennyisége (nemzeti valuta/kg) (1)
107,95 30
A termelői árak stabilizálása Nem definiált 2 175,81 8
Az ismeretek bővítése és a humán tartalékok fejlesztése Képzési tevékenységet/programot elvégzők száma az elmúlt három évben
(szám).
5,08 24
A tanácsadó szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek, TÉSZ- és TSZT-tagok
száma (szám)
92,00 24
71
A műszaki és gazdasági teljesítőképesség fejlesztése és
az innováció ösztönzése
Nem definiált 0,00 1
Hozzájárulás a talajvédelemhez Talajeróziós kockázatnak (3) (5) kitett zöldség- és gyümölcstermelő
terület, ahol erózió elleni intézkedéseket hajtanak végre (ha)
Hozzájárulás a vízminőség fenntartásához és
javításához
Csökkentett műtrágya-felhasználású vagy hatékonyabb műtrágya-
gazdálkodású zöldség- és gyümölcstermelő területek (ha)
164,48 8
Hozzájárulás a fenntartható vízkészlet-felhasználáshoz Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó zöldség- és gyümölcstermelő
területek (ha)
126,88 9
Hozzájárulás az élőhelyek és a biodiverzitás
megóvásához
Ökológiai zöldség- és/vagy gyümölcstermelő terület (ha) 27,50 4
Integrált zöldség- és/vagy gyümölcstermelő terület (ha) 0,00 3
Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez hozzájáruló egyéb
tevékenységekkel érintett területe (ha)
1,20 5
Hozzájárulás a tájkép
megőrzéséhez
Nem definiált 0,00 1
Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez –
Termelés
Üvegházfűtésre
fordított becsült éves
energiafogyasztás,
energiaforrás-típusokra
lebontva
Szilárd tüzelőanyagok (egy tonna értékesített
termékre jutó mennyiség tonnában))
Folyékony tüzelőanyagok (egy tonna
értékesített termékre jutó mennyiség literben)
Földgáz (egy tonna értékesített termékre jutó
mennyiség köbméterben)
Villamos energia (egy tonna értékesített
termékre jutó mennyiség Kwh-ban)
Hozzájárulás
az
éghajlatváltozás
mérsékléséhez –
Szállítás
Hozzájárulás a levegőminőség
fenntartásához és javításához –
Szállítás
Belső szállításra (6)
fordított becsült éves
energiafogyasztás,
tüzelőanyag-típusokra
lebontva
Folyékony tüzelőanyagok (egy tonna
értékesített termékre jutó mennyiség literben)
Földgáz (egy tonna értékesített termékre jutó
mennyiség köbméterben)
Villamos energia (egy tonna értékesített
termékre jutó mennyiség Kwh-ban)
A keletkező hulladékmennyiség csökkentése Nem definiált 0,00 1
72
PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSSAL KAPCSOLATOS BEMENETI MUTATÓK (Kiadás HUF)
Intézkedés Intézkedés típusa átlag2007
n=0
átlag2008
n=8
átlag2009
n=24
átlag2010
n=19
átlag2011
n=26
Termeléstervezésre
irányuló tevékenységek
a.) Tárgyieszköz-vásárlás 0 5 128 961 1 676 563 1 210 737 656 627
b.) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, beleértve a bérletet, a haszonbérletet
és a lízinget is
0 115 000 0 15 189 0
c.) Egyéb tevékenységek 0 9 574 851 3 634 042 4 761 189 8 787 088
A termékminőség
javítására vagy
fenntartására irányuló
tevékenységek
a.) Tárgyieszköz-vásárlás 0 6 504 118 14 870 799 15 726 755 16 709 875
b.) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, beleértve a bérletet, a haszonbérletet
és a lízinget is
0 2 537 538 831 075 789 389 5 996 288
c.) Egyéb tevékenységek 0 14 759 933 11 879 161 10 825 112 21 693 357
Az értékesítés
javítására irányuló
tevékenységek
a.) Tárgyieszköz-vásárlás 0 28 377 825 2 781 434 8 032 684 7 319 556
b.) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, beleértve a bérletet, a haszonbérletet
és a lízinget is
0 5 283 904 2 557 771 2 694 164 1 826 085
c.) Promóciós és kommunikációs tevékenységek (nem válságmegelőzéssel és -
kezeléssel kapcsolatban)
0 17 184 524 17 452 531 11 360 272 16 852 064
d.) Egyéb tevékenységek 0 21 519 573 10 223 267 15 465 799 20 696 492
Kutatás és kísérleti
termesztés
a.) Tárgyieszköz-vásárlás 0 0 16 375 57 895 57 692
b.) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, beleértve a bérletet, a haszonbérletet
és a lízinget is
0 0 0 0 0
c.) Egyéb tevékenységek 0 0 392 051 31 579 540 476
Képzési tevékenység
(fő tárgy alapján)
a.) Ökológiai termesztés 0 0 0 0 0
b.) Integrált termesztés vagy integrált növényvédelem 0 7 500 459 117 186 421 233 846
c.) Egyéb környezetvédelmi kérdések 0 155 251 21 958 50 526 169 231
d.) Visszakövethetőség 0 0 0 0 0
e.) Termékminőség, beleértve a növényvédőszer-maradékok kérdését is 0 0 0 197 789 307 692
f.) Egyéb témák 0 0 429 723 646 895 747 269
Válságmegelőzési és
-kezelési intézkedések
a.) Kivonás a piacról 0 0 0 0 0
b.) Zöldség és gyümölcs éretlen betakarítása vagy be nem takarítása 0 0 0 0 0
c.) Promóciós és kommunikációs tevékenységek 0 0 2 971 101 1 618 316 5 131 385
73
d.) Képzési tevékenységek 0 0 447 000 466 316 0
e.) Betakarítási biztosítás 0 0 0 0 0
f.) Kölcsönös alap létrehozásával járó adminisztratív költségek támogatása 0 0 0 0 0
Környezetvédelmi
intézkedések
a) Tárgyieszköz-vásárlás 0 922 655 1 865 261 1 121 053 1 193 192
b) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, a bérletet, a haszonbérletet és lízinget
is beleértve
0 0 424 845 344 191 211 423
c) Egyéb
tevékenységek
Termelés
i. Ökológiai termelés 0 0 0 57 474 230 308
ii. Integrált termelés 0 13 378 892 20 468 950 684 1 467 231
iii. Jobb vízfelhasználás és/vagy
vízgazdálkodás, beleértve a vízmegtakarítást
és a vízgyűjtést is
0 0 0 0 51 385
iv. Talajmegóvási tevékenységek (például
talajeróziót megelőző/csökkentő
munkamódszerek, földpihentetés,
talajmegőrzéses mezőgazdaság, talajtakarás
0 0 25 000 15 789 51 346
v. A biodiverzitásnak kedvező élőhelyek
(például vizes élőhelyek) kialakítására vagy
megóvására, illetőleg tájvédelemre irányuló
tevékenységek, beleértve a történelmi
adottságok (például kőfalak, teraszos
földművelés, kiserdők) megőrzését is
0 0 0 68 421 864 092
vi. Energiatakarékossági tevékenységek 0 0 0 0 168 077
vii. A hulladékképződés csökkentésére és a
hulladékgazdálkodás javítására irányuló
tevékenységek
0 96 068 130 417 1 186 474 246 154
viii. Egyéb tevékenységek 0 589 387 1 676 068 1 580 917 2 260 367
Szállítás 0 0 0 0 0
Értékesítés 0 0 0 0 0
Egyéb tevékenységek a) Tárgyieszköz-vásárlás 0 0 0 54 526 44 462
b) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, a bérletet, a haszonbérletet és a
lízinget is beleértve
0 0 0 0 0
c) Egyéb tevékenységek 0 1 865 289 2 069 204 2 651 895 2 983 035
74
ÁLTALÁNOS KIMENETI MUTATÓK ÉVES SZINTEN (2007–2011)
Intézkedés Intézkedés típusa átlag2007
n=0
átlag2008
n=8
átlag2009
n=24
átlag2010
n=19
átlag2011
n=26
Termeléstervezésre
irányuló tevékenységek
a) Tárgyieszköz-
vásárlás
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 3,00 0,31
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,88 0,54 0,58 2,31
a beruházások összértéke (HUF) 0,00 5 128960,50 1 676562,50 1 673947,37 1 503665,38
b) Egyéb
tárgyieszköz-
beszerzési
módok, a bérlet,
a haszonbérlet
és a lízing is
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,25 0,00 0,05 0,04
c) Egyéb
tevékenységek
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 14,37 22,35
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 4,13 1,13 1,47 1,85
A termékminőség
javítására vagy
fenntartására irányuló
tevékenységek
a) Tárgyieszköz-
vásárlás
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,11 3,00
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 2,50 1,25 2,37 3,19
a beruházások összértéke (HUF) 0,00 6504118 15097904 13639226 16316111
b) Egyéb
tárgyieszköz-
beszerzési
módok, bérlet, a
haszonbérlet és
a lízing is
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,05 0,08
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,50 0,13 0,26 24,04
c) Egyéb
tevékenységek
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0
,
0
0
0,00 22,47 38,54
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 12,25 2,17 4,16 6,08
Az értékesítés a) Tárgyieszköz- a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 2,74 2,50
75
javítására irányuló
tevékenységek
vásárlás az elvégzett tevékenységek száma 0,00 2,38 0,71 0,95 2,04
a beruházások összértéke (HUF) 0,00 28377824,75 2425190,63 8032684,21 7091715,38
b) Egyéb
tárgyieszköz-
beszerzési módok,
ideértve a bérletet,
a haszonbérletet és
a lízinget is
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 2,21 1,58
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 1,13 0,54 0,89 0,15
c) Promóciós és
kommunikációs
tevékenységek
(nem
válságmegelőzéssel
és -kezeléssel
kapcsolatban)
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 2,63 3,42 11,84 93,96
d) Egyéb
tevékenységek
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 9,26 18,23
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 8,88 1,88 1172,63 2,92
Kutatás és kísérleti
termelés
a) Tárgyieszköz-
vásárlás
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,04
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,04 0,00 0,04
a beruházások összértéke (HUF) 0,00 0,00 16375,00 0,00 57692,31
b) Egyéb
tárgyieszköz-
beszerzési módok,
ideértve a bérletet,
a haszonbérletet és
a lízinget is
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
c) Egyéb
tevékenységek
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,13 0,05 0,42
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,62
érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 0,00 0,65
Képzési
tevékenységek
(nem
válságmegelőzéssel
és -kezeléssel
kapcsolatban)
és/vagy a tanácsadó
a) Ökológiai
termelés
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
a résztvevők által igénybe vett képzési napok
száma
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
b) Integrált
termelés vagy
integrált
növényvédelem
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,13 0,33 0,21 1,58
a résztvevők által igénybe vett képzési napok
száma
0,00 0,00 0,29 11,79 31,85
76
szolgáltatásokhoz
való hozzáférés
elősegítésére
irányuló
tevékenységek
c) Egyéb
környezetvédelmi
kérdések
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,04 0,16 0,12
a résztvevők által igénybe vett képzési napok
száma
0,00 0,00 0,04 2,26 6,73
d)
Visszakövethetősé
g
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,05 0,04
a résztvevők által igénybe vett képzési napok
száma
0,00 0,00 0,00 0,11 0,08
e) Termékminőség,
ideértve a
növényvédőszer-
maradékok
kérdését is
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,21 0,38
a résztvevők által igénybe vett képzési napok
száma
0,00 0,00 0,00 10,00 19,96
f) Egyéb kérdések
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,13 0,63 2,11 0,65
a résztvevők által igénybe vett képzési napok
száma
0,00 0,00 0,54 4,74 8,15
Válságmegelőzési
és -kezelési
intézkedések
a) Kivonás a
piacról
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
b) Éretlen zöldség
és gyümölcs
betakarítása vagy
zöldség és
gyümölcs be nem
takarítása
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
c) Promóciós és
kommunikációs
tevékenységek
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,54 10,74 6,12
d) Képzési
tevékenységek
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,04 0,05 0,00
e) Betakarítási
biztosítás
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
f) Kölcsönös alap
létrehozásával járó
adminisztratív
költségek
támogatása
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
Környezetvédelmi
intézkedések
a) Tárgyieszköz-
vásárlás (10)
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,47 0,12
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,50 0,25 0,11 0,23
77
a beruházások összértéke (HUF) 0,00 922655,0 1865261,3 1636263,2 1607423,1
b) Egyéb
tárgyieszköz-
beszerzési módok,
a bérlet, a
haszonbérlet és a
lízing is
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 3,05 2,35
az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,05 0,04
a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,11 0,62
Egyéb
tevé-
keny-
ségek
termelés
i. Ökológiai
termelés
az elvégzett tevékenységek
száma
0,00 0,00 0,00 0,16 0,08
érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 2,63 4,31
a tevékenységben részt
vevő üzemek száma
0,00 0,00 0,00 6,58 1,00
ii. Integrált
termelés
az elvégzett tevékenységek
száma
0,00 1,50 0,04 1,53 0,88
érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 78,08 1,05
a tevékenységben részt
vevő üzemek száma
0,00 0,00 0,00 0,00 12,31
iii. Jobb
vízfelhasználás
és/vagy
vízgazdálkodás,
ideértve a
vízmegtakarítást és
a vízgyűjtést is
az elvégzett tevékenységek
száma
0,00 0,00 0,00 0,00 12,31
érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 0,00 9,62
a tevékenységben részt
vevő üzemek száma
0,00 0,00 0,00 0,53 0,00
iv. Talajmegóvási
tevékenységek
(például
talajerózió-
megelőző/-
csökkentő
munkamódszerek,
földpihentetés,
talajmegőrzéses
mezőgazdaság,
talajtakarás)
az elvégzett
tevékenységek száma
0,00 0,00 0,04 0,11 0,00
érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 5,87 0,00
a tevékenységben részt
vevő üzemek száma
0,00 0,00 0,00 3,05 2,35
v. A
biodiverzitásnak
az elvégzett
tevékenységek száma
0,00 0,00 0,00 5,11 4,31
78
kedvező élőhelyek
kialakítására vagy
megóvására,
illetőleg
tájvédelemre
irányuló
tevékenységek,
ideértve a
történelmi
adottságok (például
kőfalak, teraszos
művelés)
megőrzését is
érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
a tevékenységben részt
vevő üzemek száma
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
vi. Energia-
takarékossági
tevékenységek
az elvégzett
tevékenységek száma
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
érintett terület
hektárban
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
a tevékenységben
részt vevő üzemek száma
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
vii. A
hulladékképződés
csökkentésére és a
hulladékgazdálkod
ás javítására
irányuló
tevékenységek
az elvégzett
tevékenységek száma
0,00 0,25 0,04 0,00 0,00
érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
a tevékenységben részt
vevő üzemek száma
0,00 0,00 0,00 1,00 0,73
viii. Egyéb
tevékenységek
az elvégzett
tevékenységek száma
0,00 0,50 1,00 1,26 1,15
érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 69,94 54,20
– Szállítás az elvégzett
tevékenységek száma
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
– Értékesítés az elvégzett
tevékenységek száma
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
Egyéb
tevékenységek a) Tárgyieszköz-vásárlás (10)
a tevékenységben részt
vevő üzemek száma
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
az elvégzett
tevékenységek száma
0,00 0,00 0,00 0,26 0,12
79
a beruházások összértéke
(HUF)
0,00 0,00 0,00 54526,3
2
44461,5
4
b) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési
módok, ideértve a bérletet, a
haszonbérletet és a lízinget is (11)
a tevékenységben részt
vevő üzemek száma
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
az elvégzett
tevékenységek száma
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
a) Tárgyieszköz-vásárlás (10) az elvégzett
tevékenységek száma
0,00 0,75 1,22 1,58 11,85
80
ÁLTALÁNOS EREDMÉNYMUTATÓK
Intézkedés Eredménymutatók (mérés) átlag2007
n=0
átlag2008
n=1
átlag2009
n=8
átlag2010
n=17
átlag2011
n=25
Termelés-
tervezésre
irányuló
tevékenységek
Az értékesítés
javítására
irányuló
tevékenységek
Egyéb
tevékeny-
ségek
Az értékesített termék mennyiségének változása
(tonna)
0,00 2000,00 -562,04 260,37 -2149,99
A teljes értékesített termékmennyiség értékének
változása (HUF/kg) 0,00 5,00 -
11,01 8,23 31,33
A termelési költségekre gyakorolt hatás becsült
értéke (HUF/kg)
0,00 2,00 1,16 5,34 5,70
A termékminőség
javítására vagy
fenntartására
irányuló
tevékenységek
(a) Igazolt ökológiai
termelés
Az adott „minőségbiztosítási
rendszer” követelményeit
teljesítő értékesített
termékek mennyiségének
változása (tonna)
0,00 0,00 -17,00 -0,83 -12,60
(b) Oltalom alatt álló
földrajzi jelzések és
eredetmegjelölések
Az adott „minőségbiztosítási
rendszer” követelményeit
teljesítő értékesített
termékek mennyiségének
változása (tonna)
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
(c ) Igazoltan integrált
termelés
Az adott „minőségbiztosítási
rendszer” követelményeit
teljesítő értékesített
termékek mennyiségének
változása (tonna)
0,00 3213,00 80,75 606,92 101,24
(d) Termékminőség-
biztosítási
magánrendszerek
Az adott „minőségbiztosítási
rendszer” követelményeit
teljesítő értékesített
termékek mennyiségének
változása (t)
0,00 3213,00 247,63 1103,22 206879,58
A teljes értékesített termékmennyiség értékének
változása (HUF/kg)
0,00 5,00 -6665,70 1825,99 41,59
81
A termelési költségekre gyakorolt hatás becsült értéke
(HUF/kg)
0,00 2,00 2,06 4,36 4,57
Kutatás és kísérleti
termelés
A működési program kezdete óta meghonosodott új
technikák, folyamatok és/vagy termékek száma
0,00 0,00 0,38 0,00 0,54
Képzési
tevékenységek
(nem
válságmegelőzéssel
és -kezeléssel
kapcsolatban)
és/vagy a tanácsadó
szolgáltatásokhoz
való hozzáférés
elősegítésére
irányuló
tevékenységek
A teljes képzési tevékenységet/programot sikerrel
befejező résztvevők száma
0,00 0,00 0,25 9,59 15,84
A tanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek
száma
0,00 0,00 35,88 5,24 7,68
Válságmegelőzési
és -kezelési
intézkedések
a.) Kivonás a
piacról
A kivont termékek
összmennyisége (tonna)
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
b.) Zöldség és
gyümölcs
éretlen
betakarítása
vagy be nem
takarítása
Éretlen betakarítással vagy a
betakarítás mellőzésével érintett
földterület (ha)
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
c.) Promóciós
és kommuni-
kációs
tevékenységek
A promócióban /
kommunikációban részt vevő
értékesített termékek
mennyiségének becsült változása
(tonna)
0,00 0,00 37,50 82,65 152,36
d.) Képzési
tevékenységek
A teljes képzési
tevékenységet/programot sikerrel
befejező résztvevők száma
0,00 0,00 0,00 1,00 0,00
e.)
Betakarítási
biztosítás
A biztosított kockázat összértéke
(e HUF)
0,00 0,00 23956
,25
0,00 10868,80
82
f.) Kölcsönös
alap
létrehozásával
járó
adminisztratív
költségek
támogatása
A létrehozott kölcsönös alap
összértéke (e HUF)
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
Környezetvédelmi
intézkedések
A hektáronkénti
éves
ásványitrágya-
felhasználás
becsült változása,
trágyatípus
szerinti bontásban
N (tonna) 0,00 0,00 -0,03 -0,04 -0,01
P2O5 (tonna) 0,00 0,00 -0,02 -0,02 0,00
A hektáronkénti
éves
vízfelhasználás
becsült változása
(m3/ha)
0,00 0,00 0,00 -35,21 0,80
Az éves
energiafelhasz-
nálás becsült
változása
energiaforrás-,
illetve
üzemanyagtípus
szerinti bontásban
Szilárd tüzelőanyagok (egy tonna
értékesített termékre jutó
mennyiség tonnában)
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
Folyékony tüzelőanyagok (egy
tonna értékesített termékre jutó
mennyiség literben)
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
Földgáz (egy tonna értékesített
termékre jutó mennyiség
köbméterben)
0,00 0,00 0,00 0,13 0,00
Villamos energia (egy tonna
értékesített termékre jutó
mennyiség Kwh-ban)
0,00 0,00 0,00 12,73 0,16
Az éves hulladékképződés becsült változása (egy
tonna értékesített termékre jutó mennyiség tonnában)
0,00 0,01 -0,13 -0,06 -0,04
Az éves csomagolóanyag-felhasználás becsült
változása (egy tonna értékesített termékre jutó
mennyiség tonnában)
0,00 0,02 -0,01 0,01 0,00
83
ÁLTALÁNOS HATÁSMUTATÓK
Intézkedés Általános célkitűzések Intézkedés típusa átlag
2007
n=0
átlag
2008
n=1
átlag
2009
n=8
átlag
2010
n=17
átlag
2011
n=25
A versenyképesség
növelése
A versenyképesség növelése A TSZ/TSZT értékesített termékeinek értékében
bekövetkezett becsült változás (e HUF)
0,00 132000,00 53532,75 540421,48 119178,17
A versenyképesség
növelése
A termelői szervezetekben
való tagság vonzerejének
növelése
Az érintett termelői szervezetekben/termelői
szervezetek társulásában aktív tag gyümölcs- és
zöldségtermelők számának változása (fő)
0,00 11,00 4,88 -24,00 -94,33
Az érintett TSZ/TSZT tagjai által megművelt,
gyümölcs- és zöldségtermelésre fordított teljes
terület változása (ha)
0,00 38,00 1,06 8,05 -71,29
Környezetvédelmi
intézkedések
A
környezet
fenntartá-
sa és
megóvása
Talaj n.a. 0,00 0,00 3,38 0,00 0,76
Vízminőség A hektáronkénti teljes
ásványitrágya-
felhasználás becsült
változása, trágyatípus
szerinti bontásban
N (tonna) 0,00 0,00 -0,03 0,00 -0,01
P2O5 (tonna) 0,00 0,00 -0,02 -0,01 -0,01
Fenntartható
vízkészlet-
felhasználás
A teljes vízfelhasználás becsült változása
(köbméter)
0,00 0,00 0,00 -34295,21 5,71
Élőhely és
biodiverzitás
n.a. 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
Táj n.a. 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
Az
éghajlatváltozás
mérséklése
A teljes
energiafelhasználás
becsült változása
energiaforrás-, illetve
tüzelőanyag-típus szerinti
bontásban
Szilárd
tüzelőanyagok
(tonna)
0,00 0,00 0,00 0,00 4,55
Folyékony
üzemanyagok
0,00 0,00 0,00 -1400,67 0,00
84
(liter)
Földgáz (köbméter) 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
Villamos energia
(kWh)
0,00 0,00 0,00 0,00 909,09
Hulladék-
csökkentés
A teljes hulladékképződés becsült változása
(tonna)
0,00 0,01 -0,25 -3,05 0,05
A csomagolóanyag-felhasználás becsült
változása (t)
0,00 0,01 0,00 0,00 0,09
85
ÁLTALÁNOS KIINDULÁSI MUTATÓK
CÉLKITŰZÉSEK A CÉLKITŰZÉSEKKEL KAPCSOLATOS KIINDULÁSI MUTATÓK
Mutató Meghatározás (mérés)
Általános célkitűzések
A versenyképesség növelése A forgalmazott termékek összértéke (2008–2011
átlaga) HUF/év/TÉSZ
513 874 060
A termelői szervezetben a tagság vonzerejének növelése Az aktív termelők száma (2008–2011 átlaga)
fő/TÉSZ
249
A tagok által megművelt teljes terület (2009–2011
átlaga) (ha/év/TÉSZ)
1426,16
A környezet állapotának fenntartása és megóvása Nem definiált
Egyedi célkitűzések
A kínálati koncentráció ösztönzése Az értékesített termék mennyiségének változása
(2008–2011 átlaga) (tonna/TÉSZ)
Minőségbiztosítási rendszer követelményeinek
megfelelő forgalmazott termékek mennyisége (tonna)
(2008–2011 átlaga)
-2150
52861 A tagok által megtermelt termékek piacra helyezésének ösztönzése
A termelésnek a kereslethez igazítása minőség és mennyiség
tekintetében
A termelési költségek optimalizálása A termelési költségekre gyakorolt hatás (HUF/kg) 3,25
A termék kereskedelmi értékének növelése A forgalmazott termékek egységnyi átlagértékének
változása (2008–2011 átlaga)
15,63
A termelői árak stabilizálása Nem definiált -
Az ismeretek bővítése és a humán tartalékok fejlesztése A tanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek
száma (2009–2011 átlaga)
12,2
A műszaki és gazdasági teljesítőképesség fejlesztése, az innováció
ösztönzése
Nem definiált
Környezetvédelmi egyedi célkitűzések
Hozzájárulás a talajvédelemhez Talajeróziós kockázatnak kitett területek, ahol
antieróziós intézkedéseket hajtottak végre (ha)
n.a.
Hozzájárulás a vízminőség fenntartásához és javításához Csökkentett műtrágyahasználattal/hatékonyabb
műtrágya-gazdálkodással jellemezhető területek (ha)
n.a.
n.a.
Hozzájárulás a fenntartható vízkészlet-felhasználáshoz Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó területek n.a.
86
(ha)
Hozzájárulás az élőhelyek és a biodiverzitás fenntartásához Ökológiai termelés (2009–2011 átlaga) ha 3,47
Integrált termelés (2009 és 2011 átlaga) ha 39,56
Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez
hozzájáruló egyéb tevékenységek
0,00
Hozzájárulás a tájkép megőrzéséhez Nem definiált
Hozzájárulás az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez – termelés Üvegházak fűtése n.a.
Hozzájárulás az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez – szállítás
Hozzájárulás a levegőminőség fenntartásához és javításához – szállítás
Szállítás – energiahatékonyság 0
A keletkező hulladékmennyiség csökkentése Az éves hulladékképződés becsült változása (2009–
2011 átlaga), egy tonna értékesített termékre jutó
mennyiség (tonna/év)
-1,6
87
6. Következtetések és ajánlások
Kutatásunkat három nagy területre bonthatjuk. A Nemzeti Stratégia megvalósításának
eredményességét, a működési programok és intézkedések eredményességét, a végrehajtással
kapcsolatos problémákat, valamint azok pénzügyi megvalósítását elemeztük.
6.1. A Nemzeti Stratégia megvalósításának eredményességének vizsgálata
A Nemzeti Stratégia megvalósításának eredményességének vizsgálatára a TÉSZ elnökeivel, vezető
munkatársaival készített interjúkat használtuk fel. A 2008-ban elfogadásra került Nemzeti Stratégia
SWOT mátrixa alapján feltett kérdések segítségével megvizsgáltuk, hogy a zöldség-gyümölcs
ágazat és a TÉSZ-ek esetében milyen változások történtek az életbe lépés óta eltelt időszakban. Az
idézett dokumentumban a zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek együttes SWOT analízise
található. Kutatásunk során külön vizsgáltuk az ágazat és a TÉSZ-ek helyzetét, és megállapítottuk
azokat a különbségeket, amelyek az elmúlt években a szervezetek és az ágazat egyéb szereplői
között kialakultak.
A zöldség-gyümölcs ágazat tekintetében a válaszadók legfontosabb erősségének a meglévő
menedzsment-szakértelmet és a termelőeszközökkel való ellátottságot tartották. A felhalmozott
tapasztalat jelentős szakértelemmel és innovációs képességgel párosul. A földrajzi adottságok
kihasználását lehetővé tevő logisztikai felkészültséget is megfelelőnek ítélték. A megkérdezettek
véleménye szerint a tárgyi eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jelentősek voltak az
elmúlt időszakban, bár nem minden esetben sikerült kihasználni az így létrejött kapacitásokat.
A megkérdezettek a gyengeségek esetében az általános tőkehiányt, az öntözött területek alacsony
arányát, a kis termelési kapacitással rendelkező termelők magas arányából adódó versenyképességi
problémákat tartották jelentősnek. Részben a kis területen termelők magas arányára vezethető
vissza az a gyengeség is, hogy a termelési költségek magasak és alacsony a jövedelemtermelő
képesség. Szintén a birtokméretek heterogenitása okozza, hogy igen változatos képet mutat az
alkalmazott technológia színvonala, és ennek következtében meglehetősen hullámzóak
termésátlagok, valamint az előállított termékek minősége. A válaszadók az ágazatban folyó
marketingtevékenységet sem tekintik elég hatékonynak és színvonalasnak.
Az ágazat lehetőségeit vizsgálva a megkérdezettek az európai uniós támogatások kihasználását,
valamint a belföldi és az exportpiacok bővülési lehetőségét értékelték a legfontosabbnak. A
feldolgozottsági szint, valamint a magas minőségű, márkázott termékek arányának növelését jó
eszköznek tartják a belföldi fogyasztás serkentése érdekében. Valószínű, hogy ezek hiánya okozza
azt a megítélést, hogy a megkérdezettek a globalizált kereskedelemben való részvételt nem tartják
elérhető lehetőségnek a közeljövőben.
A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy
jelentősebb csökkenése, a világgazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása
került azonosításra. Jelentős fenyegetettségként említették a válaszadók, hogy igen nehéz hitelhez
jutni, ami nemcsak a megfizethető beruházás-finanszírozást érinti, hanem a rövid távú forgóeszköz-
hitelezést is. A megkérdezettek közül többen a fenyegetések között megemlítették azt is, hogy
Magyarországon nem kellően stabil a jogi környezet, a gyakori jogszabályváltozások és a
helyenkénti túlszabályozás nehezíti vagy akadályozza a hosszú távú tervezést.
A válaszadók a TÉSZ-ek legfontosabb erősségének a meglévő menedzsment-szakértelmet, a
termelőeszközökkel való jó ellátottságot, valamint a logisztikai felkészültséget ítélték megfelelőnek,
ami arra utal, hogy a tárgyi eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jól hasznosultak a
vizsgált időszakban.
88
A gyengeségek között kiemelkedő problémaként említették a tőkehiányt. Az elégtelen
tőkeellátottságot számos külső és belső tényező együttesen okozza. A belső tényezőkhöz tartozik,
hogy a heterogén összetételű TÉSZ-tagságot tőkeerő szempontjából is két csoportra lehet bontani:
- A rendszerváltás óta viszonylag nagyobb területen gazdálkodók esetében nincsenek állandó
likviditási problémák, ők inkább a támogatások elérése és az értékesítési csatornához jutás
miatt csatlakoznak a TÉSZ-hez.
- Ezzel szemben a kis területen gazdálkodók jó része napi likviditási gondokkal küzd, nekik
az is nagy segítség, hogy az inputok finanszírozásában segíti őket a TÉSZ. A tőkehiány ezt a
réteget teszi aztán igazán kiszolgáltatottá, ezért felmerült az a kérdés is, hogy az ő
tevékenységüket inkább más típusú szövetkezet irányába kellene terelni.
A marketing területén is jelentős hiányosságok mutatkoznak, melyek az alábbi területre
tagozódnak:
- Alacsony a megfelelő osztályozottságú és csomagolt áru aránya. A korszerű postharvest
technológiák (elsősorban a csomagolás, áruvá készítés) nem állnak széles körben a termelők
rendelkezésére. Szintén fontos lenne, hogy az elsődleges feldolgozást nagyobb arányban
lehessen megoldani a TÉSZ-ek keretein belül, hogy a termelők kevésbé legyenek
kiszolgáltatva a felvevőpiacoknak.
- Az árak a hosszú távú beszállítói szerződések hiányában nem tervezhetőek és évenként
hektikusan változnak. Az élelmiszer-kereskedelem és a feldolgozóipar koncentráltsága miatt
a zöldség-gyümölcs ágazat árelfogadó pozícióban van, vagyis nincs befolyása a piacon
kialakult árakra.
- Az értékesítési csatorna választására az a jellemző, hogy a TÉSZ-ek friss fogyasztásra szánt
zöldség-gyümölcs értékesítése csökken, az ipari alapanyagként történő beszállítás
részaránya pedig nőtt a vizsgált időszakban.
- A marketingkommunikáció területén is lenne javítani való, főleg annak érdekében, hogy az
egyébként rendkívül árérzékeny fogyasztókra hatni lehessen a belföldi fogyasztás arányának
növelése érdekében.
Fontos lenne a TÉSZ-ek közötti együttműködés erősítésére a marketing területén, de az
általánosnak tekinthető bizalomhiány ennek itt is jelentős akadálya. Az interjúk során többen
említették, hogy a tagok irányában már kiépült egy bizonyos kölcsönös bizalom, de másokkal nem
mernek/nem akarnak igazán együttműködni. A már létrejött másodlagos szerveződéseket sokan
csak a támogatásokhoz jutás eszközének tekintik, valódi, a kínálat koncentrálásában betöltött
szerepben nem kívánják működtetni. A piac koncentráltsága viszont azt kívánná, hogy a
kereskedelmi láncok ellátását biztosító beszerzési központok ellensúlyozására olyan
kereskedőházként működő másodlagos TÉSZ-ek jöjjenek létre, amelyeket nem a termelők, hanem a
professzionális eszközöket alkalmazó kereskedelmi szakemberek irányítanak és működtetnek.
A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a TÉSZ-ek taglétszáma csökkenő, ezért a taggá válást vonzóbbá
kell tenni. Ezzel összefüggésben számos külső ok is felsorolható (pl. a feketegazdaság előnyeinek
csábítása), de javítani kell a kölcsönös előnyökön és bizalmon alapuló együttműködés színvonalán
is. A bizalomhiány a potyautasság és a rendszer gyenge pontjait kihasználó tagsággal kapcsolatban
is felmerült. Fontos pozitívum, hogy a legtöbben arról számoltak be: a potyautas jelenség némileg
visszaszorulóban van. Ennek ellenére a megkérdezettek szerint még mindig nincs elég
szankcionálási lehetőség a szabályokat súlyosan megsértőkkel szemben, pedig ez igen fontos lenne
a TÉSZ-ek iránti bizalom erősítése érdekében. A tagok központi adatbázisának hiánya miatt a kizárt
tagok könnyedén visszaléphetnek a rendszerbe, illetve a kettős tagság, valamint a csak a pályázati
pontok érdekében létesített tagsági jogviszony sem ritka jelenség, ezek visszaszorítására a jövőben
szükség lenne. Javasolható, hogy a becsületesen dolgozó TÉSZ-tagokat honorálja az állam azzal,
hogy előnyöket biztosít számukra a pályázatokon való részvétel vagy a támogatások elérése
89
területén. Szintén fontos megemlíteni, hogy az ágazatban dolgozók átlagéletkora 50 év felett van,
ezért gyengeségnek tekinthetjük az elkötelezett, jól képzett szakember-utánpótlás hiányát, akik nem
csupán szaktudással, hanem a szakma iránti elkötelezettséggel is rendelkeznek. Itt az oktatási
rendszernek is felelőssége és szerepe van abban, hogy a jövendő szakemberekkel megismertesse az
együttműködés gazdasági és társadalmi előnyeit egyaránt.
A szaktanácsadással kapcsolatosan többen a gyengeségek közé sorolták, hogy nehéz olyan
független szaktanácsadót találni, akinek gyakorlati és elméleti tudása egyaránt megfelel az
elvárásoknak. A képzési rendszer kritikájaként hangzott el, hogy az egyetemekről kikerülő
szakemberek tudása nem korszerű, illetve elkötelezettségükkel, a munkához való hozzáállásukkal
kapcsolatban is sok a negatív tapasztalat. A másodlagos szerveződések létjogosultságát és szerepét
a szaktanácsadásban nagyon jónak ítélték, a TÉSZ-ÉSZ munkáját a megkérdezettek mindegyike
igen hasznosnak találta.
A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy szakértelmük és pályázatok írásában meglévő
tapasztalataik segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket az ágazat más
szereplői nem. Szintén komoly lehetőség, hogy a kínálat koncentrálása révén a termelő tagok olyan
piacokon is értékesíteni tudják termékeiket, amelyeken egyedül nem lennének képesek megjelenni.
Jelentős előny az is, hogy az inputok áremelkedését a nagy tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben
kivédhetik, mint az ágazat más szereplői, ezzel is előnyt biztosíthatnak a tagok számára.
A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy
csökkenése, a gazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása egyaránt
említésre került. Jelentős fenyegetettség, hogy igen nehéz hitelhez jutni, ami nemcsak a
megfizethető beruházásfinanszírozást érinti, hanem a rövid távú forgóeszköz-hitelezést is. A
tőkeszegénység miatt a kisebb tőkeerővel rendelkező termelők védtelenebbek a feketekereskedelem
kihívásaival szemben is, mert az azonnali készpénzben történő fizetés a tagok egy része számára
visszautasíthatatlanul vonzó ajánlatot jelent a TÉSZ-ek nyújtotta fizetési feltételekhez viszonyítva.
A TÉSZ-ek esetében a feketegazdaság jelenléte sokkal jelentősebb anyagi és morális kockázatot
jelent, mint az ágazat egészében, ugyanis a szervezetek szabálykövető magatartásukkal jelentős
versenyhátrányt szenvednek el a szabályokat be nem tartókkal szemben. Ez nem teszi vonzóvá a
TÉSZ-eket annak ellenére sem, hogy a tagsági jogviszony más előnyökkel is jár. A vizsgálat
megmutatta, hogy a megkérdezettek pozitív diszkriminációt és a szabálysértőkkel szembeni jogi
fellépés szigorítását várják a jogalkotóktól annak érdekében, hogy a szabályokat betartók ne
kerüljenek versenyhátrányba a csalókkal szemben.
Az áfarendszer változásai is jelentős likviditási problémát okoznak a TÉSZ-ek mindennapjaiban
ugyanúgy, mint a foglalkoztatást érintő különféle jogszabályi változások. Az interjúk során sokan
említették, hogy a jelenlegi adórendszer jelentős versenyhátrányt jelent a TÉSZ-eknek, mert a
törvényes értékesítés helyett/mellett igen sokan kihasználják az őstermelői rendszer adta
lehetőségeket, és a számla nélküli értékesítés, a 27 százalékos áfa eltitkolása is igen vonzó
lehetőség a gyors és adómentes jövedelemszerzésre. Az adórendszer anomáliái mellett a túlzottan
bürokratikus, lassú és rugalmatlan pályázati rendszert és hivatali ügyintézést (pl. vízjogi
engedélyeztetés), valamint a gyakran változó és ezáltal nehezen kiszámítható támogatási rendszert
is a fenyegetések között említették (pl. kérték azt is, hogy a kárenyhítő juttatások kifizetéséről
hamarabb döntsenek). Az interjúk során a jogi környezet változását két kiemelt területen is
említették:
- Az idénymunka rugalmasabb szabályozására és szabályozásának egyszerűsítésére
vonatkozik (pl. napi munkavégzés időtartamának szabályozása).
- Az adórendszer átalakítása. Ezzel kapcsolatosan szinte minden megkérdezett kitért az
őstermelői rendszer anomáliáira, illetve az áfarendszer átalakításának szükségességére. Ez
utóbbi a megkérdezettek egy kisebb csoportja által javasolt fordított áfa rendszerének
bevezetésére irányult, másrészt pedig a 27 százalékos áfakulcs csökkentését javasolták. Ez
utóbbit szinte minden megkérdezett, mint a versenyképességüket súlyosan érintő kérdést
90
említette. Ezzel és a pályázati rendszerrel kapcsolatban is igen fontos lehetőségként említették
az adminisztrációs terhek csökkentését.
6.2. A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálata
A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálatát elektronikusan kitölthető kérdőíves
lekérdezés segítségével végeztük el. A válaszok (n=19) alapján megállapítható, hogy a működési
programok azon részei, amelyek a piaci munkát, az értékesítés elősegítését és a környezet védelmét
szolgálják, sikeresek, emellett van néhány célkitűzés, amelyet a TÉSZ-ek munkatársai kevésbé
hasznosnak ítéltek. Ilyenek a válságmegelőzési és -elhárítási, illetve a kutatási és kísérleti
termesztésre vonatkozó intézkedések, valamint részben a képzési, tanácsadási és az egyéb területek.
A kérdőíves megkérdezés során számos nyitott kérdést is megfogalmaztunk, azért, hogy a
válaszadók szabadon kifejthessék véleményüket a működési programokkal és az abban foglalt
célokkal, célkitűzésekkel és az intézkedések végrehajtásával kapcsolatban.
A jelenlegi szabályok betartatása érdekében a válaszadók azt javasolták, hogy a tagnyilvántartásra,
a tagság igazolására hozzanak létre egy központi elektronikus nyilvántartó rendszert, ahol a tagi
adatokon kívül azt is nyilván lehetne tartani, hogy az adott TÉSZ-tag eleget tett-e beszállítási
kötelezettségének. A feketekereskedelem és a működési szabályokkal történő visszaélések
visszaszorítása érdekében javasolták, hogy a tagok ellenőrzésére törvényi lehetőséget kellene
biztosítani a TÉSZ-ek számára, akár úgy is, hogy a NAV adatokat szolgáltat a tagokról. A
szankciók tekintetében a támogatásokból, pályázati lehetőségekből történő teljes vagy részleges
kizárás, valamint a bíróságon keresztül behajtható pénzügyi szankciók is említésre kerültek.
Javasolták azt is, hogy ha a tag nem teljesíti a TÉSZ-tagsággal járó kötelezettségeit, és ebből a
TÉSZ-nek kára származik, akkor a tag felé a TÉSZ kártérítési lehetőséggel élhessen.
A feketekereskedelem visszaszorítása érdekében az áfa csökkentésére, a fordított áfafizetés
bevezetésére és az ellenőrzések szigorítására is érkezett javaslat. Többen említették az azonnali
kizárást, illetve ennek a szövetkezeti törvénnyel összhangban történő szabályozásának
szükségességét. A TÉSZ-ek vonzerejét növelhetné bizonyos pozitív diszkrimináció alkalmazása.
Ilyen lenne például, ha a területalapú támogatás kifizetését TÉSZ-tagsághoz kötnék, vagy a
hűséges, a TÉSZ életében aktívan közreműködő, törvénytisztelő tagok pénzügyileg is
megbecsülésre kerülnének. A tagok kötődését kell növelni, például a tagsági viszony előnyt
jelenthetne a terület alapú vagy bármilyen más támogatásnál. Elhangzott olyan vélemény is, amely
szerint ne kapjanak semmilyen támogatást azok a termelők, akik nem TÉSZ-tagok (pl.
Iskolagyümölcs program, szaktanácsadás vagy bármilyen közösségi támogatás).
A tagsággal kapcsolatosan felmerült az a javaslat is, hogy szankcionálni kellene, ha az adott TÉSZ-
ben a taglétszám bizonyos időszak alatt nagyobb mértékben csökken. Erre azért kell figyelmet
fordítani, mert több TÉSZ-ben jelentős az a törekvés, hogy a kicsiket kiszorítsák a szervezetekből.
Ugyanis ha az adott TÉSZ túl sok kistermelőt integrál, ez óriási adatszolgáltatási munkát, energiát
igényel, és sok feszültséget is okoz a tagok körében. Javaslatként felmerült, hogy a sok kistermelőt
tömörítő TÉSZ-eket más elbírálás szerint kellene értékelni és támogatni, esetleg más típusú
szövetkezetek irányába kellene őket terelni.
A válaszadók véleménye megoszlott a tekintetben, hogy ösztönözni kell-e a TÉSZ-eket az
egymással való együttműködésre. A megkérdezettek ezzel kapcsolatosan elmondták, hogy ennek
komoly akadálya az egész gazdaságot jellemző bizalomhiány. A TÉSZ-en belül már kialakult egy
bizonyos bizalmi szint, valamint mindez igaz az időközben kiépült kapcsolati rendszerre is. Ezt
igyekeznek a szervezetek fenntartani, stabilizálni és bővíteni, ezzel szemben többen vélekedtek úgy,
hogy túl kockázatos és szükségtelen a további integráció.
A beküldendő működési tervekkel kapcsolatosan is számos észrevételt fogalmaztak meg a
válaszadók. Többen jelezték, hogy a működési programban nagyon kevés olyan lehetőség van,
91
amelyet ténylegesen a működés javára tudnának fordítani. Ez sok felesleges lépésre kényszeríti a
TÉSZ-eket ahelyett, hogy a tényleges működési költségeiket tudnák lefedni a program keretein
belül. A makrogazdasági környezet és az időjárásnak való kitettség nagymértékben befolyásolják a
forgalmat, a zöldség-gyümölcsnél (fagy, aszály) nem válik lehetővé a hosszú távú tervezés, mindez
rányomja a bélyegét a megvalósítás realitására. A tervezéssel kapcsolatos nehézségként a
megkérdezettek jelezték, hogy a működési programhoz csatolt árajánlatok nem felelnek meg a piaci
viszonyoknak, ugyanis 3-5 évre előre kell árajánlatot kérni, ez alatt a gazdasági változások
befolyásolják az ajánlatok tartalmát. A makrokörnyezet gyors változásából eredő tervezési
nehézségeket többen megfogalmazták, ezért a végrehajtás rugalmasabb szabályozására van szükség.
Többen kérték, hogy a működési támogatások körében a működéssel kapcsolatos költségek
nagyobb hányadát lehessen elszámolni, illetve ennek egy része legyen szabad felhasználású,
átalányként kifizetett pénzeszköz.
Többen javasolták a beküldendő formanyomtatványok felülvizsgálatát, a gyakori változtatások
helyett ezek egyszerűsítését és standardizálását, valamint más dokumentumokkal történő
összehangolását. Egyes megkérdezettek szerint a működési terv dokumentumának formátuma is túl
bonyolult, ráadásul a vonatkozó rendeleteket (általában a működési program módosításának
határidejéhez képest) túl későn hozzák meg. Az elszámolás túl bürokratikus, túlszabályozott és
túlságosan ellenőrzött, a felhasználók mozgástere szűkre szabott. Ezeknek a nyílt kérdésre adott
véleményeknek ellentmond, hogy a kérdőív kitöltése során a válaszadók a formanyomtatványokat
átláthatónak és könnyen kezelhetőnek minősítették.
Ezzel kapcsolatos javaslat, hogy szükség lenne a számviteli adózási kötelezettségekből adódó
könyvelési, elszámolási és nyilvántartási előírások egyszerűsítésére és a dokumentumok
összhangjának megteremtésére a TÉSZ-ek működési támogatásaival és megvalósítási
lehetőségeivel kapcsolatban. Ebbe a munkába személyesen be kellene vonni a TÉSZ-ek könyvelőit,
a rendeletek gyakorlati alkalmazóit és a támogatást folyósító hivatal (MVH) szakembereit is.
92
6.3. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók
elemzése
A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók elemzését a Megbízó
által rendelkezésünkre bocsátott, a TÉSZ-ek által beküldött dokumentumok alapján végeztük. Az
egyes évekből eltérő számú dokumentum állt a rendelkezésünkre, amelyek alapján megválaszoltuk
az értékelési kérdéseket és kiszámítottuk az előírt mutatókat.
Az adatok elemzésénél tapasztaltuk, hogy az adatszolgáltatás nehézségekbe ütközött néhány
szervezet esetében. A legtöbb TÉSZ tekintetében ugyanis nincs forrás olyan apparátus
fenntartására, amely lehetővé tenné ezeknek az adatoknak a tagi szintű, naprakész gyűjtését és
nyilvántartását (pl. talaj- és vízbázisvédelem, műtrágya felhasználásának nyilvántartása, a
hulladékgazdálkodás vagy az energiafelhasználás kérdései). A fentiek alapján vélelmezhető, hogy a
megadott adatok közül azok a legmegbízhatóbbak, amelyek a pénzügyi-számviteli
nyilvántartásokból kinyerhetők. Ezért javasoljuk a mutatószámok rendszerének átalakítását úgy,
hogy azok a kötelezően nyilvántartott adatokkal összhangban legyenek.
A nem pénzügyi-számviteli típusú adatok nyilvántartását és elemzését pedig akkor célszerű
megkövetelni a szervezetektől, ha a működési költségeikben ezek gyűjtésével és nyilvántartásával
kapcsolatosan felmerülő költségeiket a TÉSZ-ek működési költségeik között elszámolhatják. Az
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését nagyban segítené egy elektronikus adatszolgáltatási
rendszer kialakítása is. A potyautasok kiszűrésére tett javaslatok esetében is felmerült már az
igény arra, hogy a TÉSZ-ek olyan központi informatikai rendszert használhassanak, amely
támogatná az egymás közötti kommunikációt, és az egész rendszer átláthatóságát is javítaná. Az
adatszolgáltatást nagyban segítené már az is, ha a beszámolók elkészítése olyan felhasználóbarát
elektronikus felületen keresztül történne, amely a már más célra feltöltött adatokat automatikusan
kezelné, illetve segítséget adna a kért adatok értelmezéséhez és nyilvántartásához.
Az adatok és a mutatók alapján megállapítottuk, hogy a felhasznált pénzügyi erőforrások
hatékonyan szolgálták a végrehajtott működési programokat, eredményesen segítették a termelőket
céljaik megvalósításában. A Nemzeti Stratégia intézkedéseivel kapcsolatban az alábbiakat
állapíthattuk meg:
A termeléstervezésre irányuló tevékenységek jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek
termeléstervezési tevékenységéhez, a tevékenység az igényeknek megfelelt, viszont a
makro- és mikrokörnyezetből eredő tényezők nehezítik a hosszú távú tervezést.
A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek szintén jelentősen
hozzájárultak a TÉSZ-ek termékminőségének javításához és fenntartásához,
eredményesek és hatékonyak voltak. Az értékesítési árak enyhén emelkedtek, a TÉSZ-ek
a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó vállalatok jelentős partnereivé váltak. A vizsgált
szervezetek pozícióját erősítik a bevezetett minőségbiztosítási rendszerek.
A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek körében elsősorban a promóciós és
kommunikációs tevékenységek voltak hatékonyak. Ez a terület további figyelmet és több forrást
igényel, ha a frisspiaci fogyasztás részarányát növelni kívánják a vizsgált szervezetek.
A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek csak részben járultak hozzá a TÉSZ-ek
tevékenységének eredményességéhez és sikerességéhez. A kutatási és kísérleti
93
termelési tevékenységek iránt ugyan van igény, de ezek megszervezésére és
lebonyolítására a TÉSZ-ek még nem eléggé felkészültek.
A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek részben
hozzájárultak a TÉSZ-ek eredményességéhez. A tevékenység hatékonyságát rontja, hogy
kevés a jól felkészült, több területen is jártas szakember, valamint a szervezeteknek a
tanácsadók alkalmazására nincs megfelelő anyagi forrásuk. A megszervezett képzések
nem tudják pótolni a folyamatos szaktanácsadói tevékenységet.
A válságmegelőzési és -kezelési eszközök csak részben járultak hozzá a TÉSZ-ek
válságmegelőzési tevékenységéhez a vizsgált időszakban. A klasszikus
válságmegelőzésre alkalmas eszközöket ugyanis a TÉSZ-ek nem alkalmazzák. Fontos
lenne, hogy minden szervezet feltöltsön egy olyan pénzügyi alapot (kölcsönös pénzügyi
alap), amely a rosszabb évjáratokban segíthetné a tagokat a finanszírozási problémáik
áthidalásában.
A környezetvédelmi tevékenységek közepes mértékben, de eredményesen és hatékonyan
járultak hozzá a szervezetek tevékenységéhez. A talaj- és vízvédelemmel kapcsolatos
tevékenységek megfelelőek, a képződött hulladék mennyiségének csökkentése
érdekében is lépéseket tettek a szervezetek.
A támogatható egyéb tevékenységek a teljesítmény javításához kevéssé járultak hozzá,
az intézkedés adta lehetőségeket a szervezetek alig használták, ezért ennek
hatékonysága és eredményessége elégséges szintű volt.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a Nemzeti Stratégia intézkedései eredményesek
voltak, elsősorban azokon a területeken értek el jelentősebb eredményeket, amelyek a
piaci munkájukat segítették. Erősíteni kell a jövőben a környezetvédelemmel, a kutatási és
kísérleti termelési tevékenységekkel, a képzéssel és szaktanácsadással kapcsolatos
intézkedéseket ugyanúgy, mint a válságmegelőzéssel kapcsolatos területeket is annak
érdekében, hogy a TÉSZ-ek rugalmasabban tudjanak a jövőben reagálni a piaci környezet
kihívásaira.
94
7. Mellékletek
95
1. melléklet
AZ ÉRTÉKELÉSBE BEVONANDÓ ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELŐI SZERVEZETEK LISTÁJA
AZONOSÍTÓ NÉV MEGYE
1. TÉSZ-3 Dél-alföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő
Szövetkezete
Csongrád
2. TÉSZ-4 Dombegyházi EURO TÉSZ Termelői Értékesítő Szövetkezet Békés
3. TÉSZ-5 Zöld KERT-TÉSZ Szövetkezet Sz-Sz-Bereg
4. TÉSZ-8 HAVITA-TÉSZ Zöldség-, Gyümölcsértékesítő Szövetkezet Hajdú-Bihar
5. TÉSZ-9 CIBAKERT TÉSZ Zöldségtermelői Értékesítő Szövetkezet Jász-Nagykun-Szolnok
6. TÉSZ-10 CSÁRDA-AGRO Zöldségtermelői Értékesítő Szövetkezet Békés
7. TÉSZ-11 FLORATOM-KER Termelői Értékesítő Szövetkezet Csongrád
8. TÉSZ-13* KISKUNSÁGI Kistérségi Zöldség-, Gyümölcstermelők
Értékesítő Szövetkezete
Bács-Kiskun
9. TÉSZ-14 Szamosháti Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő
Szövetkezet
Sz-Sz-Bereg
10. TÉSZ-15 Alföld 2003 Zöldség- és Gyümölcstermelői Értékesítő
Szövetkezet
Hajdú-Bihar
11. TÉSZ-16 Nyír-Kert Zöldség-, Gyümölcstermelői Értékesítő
Szövetkezet
Sz-Sz-Bereg
12. TÉSZ-17 Penta Família Zöldség-Gyümölcstermelői Értékesítő
Szövetkezet
Sz-Sz-Bereg
13. TÉSZ-19 NYÍRFRUCT Termelői Értékesítő Szövetkezet Sz-Sz-Bereg
14. TÉSZ-20 Józsai TÉSZ Mezőgazdasági, Zöldség- és Gyümölcstermelői
Értékesítő Szövetkezet
Pest
15. TÉSZ-21 BALATON-KER-TÉSZ Zöldség- és Gyümölcstermék
Értékesítő Szövetkezet
Somogy
16. TÉSZ-22 KER-TÉSZ Értékesítő Szövetkezet Pest
17. TÉSZ-24 Szatmár-Tiber Zöldség-Gyümölcs Termelők Értékesítő
Szövetkezete
Sz-Sz-Bereg
18. TÉSZ-26 GYÜMÖLCSÉRT Termelői Értékesítő Kft. BAZ
19. TÉSZ-27 ALFÖLD-RÉGIÓ Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő
Szövetkezet
Bács-Kiskun
20. TÉSZ-28 GRAND-COOP TÉSZ Kft. Bács-Kiskun
21. TÉSZ-29 FRESH FRUIT TÉSZ Szövetkezet Bács-Kiskun
22. TÉSZ-30 MEDI-FRUCT Kertészek Termelői Értékesítő Szövetkezete Békés
23. TÉSZ-31 "BOTÉSZ" Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete Fejér
24. TÉSZ-32 RÁBAKÖZI TÉSZ Zöldség- Gyümölcstermelői Értékesítő
Szövetkezet
Győr-Moson-Sopron
25. TÉSZ-36 RÓNA KER-TÉSZ Értékesítő, Zöldség- és
Gyümölcstermelést Szervező Szolgáltató Kft.
Bács-Kiskun
26. TÉSZ 40 DŰNE FRUCT Zöldség-, Gyümölcstermelők Értékesítő
Szövetkezete
Csongrád
27. TÉSZ-42 Hanság-Fertőmenti Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő
Szövetkezet
Győr-Moson-Sopron
28. TÉSZ-43 JÁSZ-TÉSZ Térségi Zöldségtermelő és Értékesítő Szövetkezet Jász-Nagykun-
Szolnok
29. TÉSZ-44 Szatmárkert-Hodász Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet Sz-Sz-Bereg
30. TÉSZ-47 Észak-Alföldi Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő
Szövetkezet
Hajdú-Bihar
31. TÉSZ-49 Kőrös-KerTÉSZ ZRt. Bács-Kiskun
*Felszámolási eljárás alatt
96
2. melléklet
Interjú-vezérfonal
csatolva pdf mellékletként
97
3. melléklet
Kérdőív
KÉRDŐÍV VÁZLAT
1. TÉSZ neve:………………………………………………………………………….
2. Mikortól rendelkezik jóváhagyott működési programmal? ……………………év
3. A TÉSZ telephelye:……………………. település
4. Aktív termelő tagok száma:………….fő/év (2007-2011)
5. Tagok összlétszáma:………….fő/év (2007-2011)
6. A tagok által művelt termőterület nagysága:………….ha/év (2007-2011)
7. Az értékesített termékek termelési értéke: ………..HUF/év (2007-2011)
8. A TÉSZ rendelkezik írásos stratégiai tervvel
igen nem nem tudja/nem válaszol
9. A TÉSZ termelői szervezeteket tömörítő társulás tagja nem tagja nem tudja
Ha tagja, melyiknek:
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
10. Sorolja fel a TÉSz tagjai által termesztett növényeket! (több válasz is adható)
alma
áfonya
bodza
csemegeszőlő
cseresznye
dió
görögdinnye
kajszi
körte
köszméte
málna
meggy
mogyoró
naspolya
őszibarack
ribizkefélék
sárgadinnye
szamóca
szeder
szilva
gomba
bab
bimbóskel
brokkoli
cukkini
fehérrépa
fokhagyma
fűszerpaprika
gumósszeller
karalábé
karfiol
kínai kel
csemegekukorica
paradicsom
póréhagyma
retek
salátafélék
sárgarépa
sóska
spárga
spenót
tojásgyümölcs
uborka
vöröshagyma
zeller
zöldborsó
98
zöldpaprika
99
11 Milyen mértékben sikerült az alábbi feladatokat megvalósítaniuk?
(6 – teljes mértékben 1 – nem sikerült megvalósítani)
Szaktanácsadás (termelés-technológiai, pénzügyi-számviteli, szervezési-vezetési, stb.).
6 5 4 3 2 1
A tagok inputokkal (szaporító anyag, növényvédő szer, műtrágya stb.) történő ellátása.
6 5 4 3 2 1
Pályázatok írása és benyújtása, támogatások megszerzése és adminisztrálása.
6 5 4 3 2 1
Az elvándorlás megakadályozása.
6 5 4 3 2 1
A tagok érdekvédelme.
6 5 4 3 2 1
A TÉSz-ek érdekében végzett lobbi tevékenység.
6 5 4 3 2 1
Korszerű termékszerkezet kialakítása, a termelés piaci igényekkel történő
összehangolása.
6 5 4 3 2 1
A természeti környezet védelme.
6 5 4 3 2 1
Az értékesítés megszervezése.
6 5 4 3 2 1
A termelőüzemi feldolgozás megszervezése.
6 5 4 3 2 1
A marketing tevékenység megszervezése, piackutatás végzése, új piacok felkutatása.
6 5 4 3 2 1
Munkahelyek teremtése, a helyben foglalkoztatás biztosítása.
6 5 4 3 2 1
A tagok nyereséges termelésének elősegítése.
6 5 4 3 2 1
Hulladékgazdálkodási feladatok ellátása.
6 5 4 3 2 1
A tagok adminisztációs és adózási kötelezettségeinek támogatása.
6 5 4 3 2 1
100
12. Milyen értékesítési csatornákon keresztül értékesítik termékeiket? (több válasz is
adható)
Nagybani piacon keresztül értékesítünk
Helyi piacokon keresztül értékesítünk
Nagykereskedő viszi el a telephelyünkről a termékeket
Kiskereskedelem, közvetlen beszállítással
Beszállítás élelmiszer-feldolgozóba (pl. konzerv- és hűtőipar, stb.)
Beszállítás saját feldolgozó üzeme
E-bolton keresztül értékesítünk
Egyéb
13. Milyen mértékben ért Ön egyet a TÉSz tagsági jogviszonyra vonatkozó
szabályozással?
6 – teljes mértékben egyetért 1- egyáltalán nem ért egyet
6 5 4 3 2 1
14. Mely, a TÉSz tagsági jogviszonyra vonatkozó szabályokon változtatna? (több
válasz is adható)
Az elismeréshez szükséges minimális taglétszám meghatározása
A tagok felvételének szabályozása
Minimum egy éves tagsági időtartam
A tagok kilépésének szabályozása
A tagok kizárásának szabályozása
A nem termelő tagok jogviszonyának szabályozása
A tagnyilvántartás szabályozása
A tagsági jogviszony korlátozása
Az új tagsági jogviszony létesítésének időbeli korlátozása
Az értékesített termelés értéke minimumának meghatározása
A tagok szavazati arányának maximalizálása
Kötelező adatszolgáltatás
A TÉSz-en keresztüli 100% értékesítési kötelezettség
Tagi hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok
Kis mennyiségű, helyben történő értékesítés
Értékesítés másik termelői szervezeten keresztül
101
15. Milyen szankciókat alkalmaznak azokkal a tagokkal szemben, akik nem teljesítik a
kötelezettségeiket?
…………………………………………………………………………………………………
………
16. Milyen szankció bevezetését javasolná a szabályok betartatása érdekében?
…………………………………………………………………………………………………
……..
17. Követik-e a kilépő tagok további működését a TÉSz rendszerben?
igen (folyt. a 18. kérdés) nem (folyt. a 19. kérdés)
nem tudja/nem válaszol folyt. a 19. kérdés)
18. Milyen módszerekkel követik a kilépő tagok a TÉSzrendszerben történő további
működését?..................................................................................................................................
..........
19. Az Ön TÉSz-énél a működési program összeállítása során mennyire érvényesül a
tulajdonosok akarata?
6 – teljes mértékben 1- egyáltalán nem
6 5 4 3 2 1
20. Az egyes intézkedésekre fordítható összeg a működési alap bizonyos százaléka.
Jelölje, melyik intézkedés finanszírozását tartja megfelelőnek!
Termeléstervezésre irányuló tevékenység (a működési alap 60%-a)
Termékminőség javítása, fenntartása (a működési alap max. 60%-a)
A forgalmazás tökéletesítése, promóció és kommunikáció (a működési alap 60
%-a)
Kutatás és kísérleti termelés (a működési alap 30%-a)
Képzés (a működési alap 60%-a)
Válságmegelőzési és –kezelési intézkedések (a működési alap 30%-a)
Környezetvédelmi tevékenységek (a működési alap 30%-a)
Egyéb tevékenységtípusok (a működési alap 30%-a)
21. A TÉSz minden évben elkészíti a következő évre vonatkozó működési terveit.
Mennyire ért egyet a tervezés jelenlegi formájával, törvényi kereteivel?
102
6 – teljes mértékben egyetértek 1- egyáltalán nem értek egyet
6 5 4 3 2 1
22. Kérjük, adja meg a beküldendő tervvel kapcsolatos
észrevételeit:……………………………………………………………………
……
egyszerűsítő
javaslatait:……………………………………………………………
23. A kötelezően elkészítendő beszámolók jelenlegi formájával, felépítésével egyetért-
e?
6 – teljes mértékben egyetértek 1- egyáltalán nem értek egyet
6 5 4 3 2 1
24. Mit változtatna a 67/2009. (VI.9.) FVM rendelet által előírt jelentésekhez
alkalmazott formanyomtatványok felépítésén, adattartalmán?
………………………………………………………………………………………………
…………
25. Kérjük, adja meg a TÉSz könyvviteli, elszámolási és nyilvántartási
kötelezettségével kapcsolatos észrevételeit!
………………………………………………………………………………………………
…………
26. Kérjük, adja meg a helyszíni ellenőrzésekkel és az ellenőrök által kért
dokumentációval kapcsolatos észrevételeit!
………………………………………………………………………………………………
…………
27. Milyen mértékben ért egyet a Környezetvédelmi Keret tartalmával?
6 – teljes mértékben 1- egyáltalán nem értek egyet
6 5 4 3 2 1 nem ismeri
28. Milyen mértékben ért egyet a működési programban elszámolható tevékenységek
meghatározott körével?
6 – teljes mértékben 1- egyáltalán nem értek egyet
6 5 4 3 2 1 nem ismeri
103
29. Mely, eddig támogatott intézkedéseket tart feleslegesnek? (több válasz is adható)
Termeléstervezésre irányuló tevékenység
Termékminőség javítása, fenntartása
A forgalmazás tökéletesítése, promóció és kommunikáció
Kutatás és kísérleti termelés
Képzés, továbbképzés
Válságmegelőzési és –kezelési intézkedések
Környezetvédelmi tevékenységek
Egyéb tevékenységtípusok
30. Mely, eddig támogatott intézkedéseken változtatna? (több válasz is adható)
termeléstervezésre irányuló tevékenység
Termékminőség javítása, fenntartása
A forgalmazás tökéletesítése, promóció és kommunikáció
Kutatás és kísérleti termelés
Képzés, továbbképzés
Válságmegelőzési és –kezelési intézkedések
Környezetvédelmi tevékenységek
Egyéb tevékenységtípusok
31. Az intézkedéstípus megjelölésével tegyen javaslatot a változtatásra!
………………………………………………………………………………………………
…………
32. Milyen, eddig nem támogatható tevékenységeket tenne támogathatóvá?
………………………………………………………………………………………………
…………
33. Kérjük, írja le javaslatait a támogatott intézkedésekkel kapcsolatban!
………………………………………………………………………………………………
…………
34. Egyetért-e a működési program utófinanszírozásával?
6 – teljes mértékben 1- egyáltalán nem értek egyet
6 5 4 3 2 1
104
35. Mennyire tartaná fontosnak egy előlegfizetési rendszer kidolgozását?
6 – nagyon fontos 1- egyáltalán nincs szükség erre
6 5 4 3 2 1
36. Milyen változtatást javasolna a támogatás részleges és éves kifizetése során az
MVH eljárásrendjében?
………………………………………………………………………………………………
…………
37. A lehívási kérelem formanyomtatványait illetően van-e valamilyen javító,
egyszerűsítő javaslata? Kérem, a formanyomtatvány megjelölésével sorolja fel azokat!
………………………………………………………………………………………………
…………
38. Egyéb, a TÉSz jelenlegi rendszerével kapcsolatos észrevételek, javaslatok
………………………………………………………………………………………………
…………
Válaszait köszönjük!
105
4. melléklet
A működési programok célkitűzéseinek megvalósítása érdekében alkalmazható
intézkedések
Célkitűzések Intézkedések
1 A piac konkrét igényeinek és a
fenntartható mezőgazdaság
feltételrendszerének teljesítését célzó,
fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az
uniós szabályozásnak is megfelelő
módon történő megvalósítása
Termeléstervezésre irányuló tevékenység
Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység
A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint
promóciós és kommunikációs tevékenység
Kutatás és kísérleti termelés
Képzési tevékenységtípusok
Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések
Környezetvédelmi tevékenységtípusok
Egyéb tevékenységtípusok
2 A hazai és nemzetközi tudományos
eredmények gyorsított adaptálása,
környezetbarát, integrált, elsősorban
biológiai módszerek bevezetésének
gyorsítása
Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység
Kutatás és kísérleti termelés
Képzési tevékenységtípusok
Környezetvédelmi tevékenységtípusok
Egyéb tevékenységtípusok
3 Technológiai innováció az áru
minőségének javítása és a hatékonyság
növelése érdekében
Termeléstervezésre irányuló tevékenység
Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység
A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint
promóciós és kommunikációs tevékenység
4 A piaci igényeknek való jobb megfelelés
érdekében a zöldség és gyümölcs,
valamint a gomba termesztésének
szervezése az idő- és mennyiségi
szempontokra figyelemmel, illetve ennek
áruvá készítése, osztályozása,
csomagolása, tárolása, feldolgozása,
teljes logisztika fejlesztése
Termeléstervezésre irányuló tevékenység
Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység
A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint
promóciós és kommunikációs tevékenység
Képzési tevékenységtípusok
Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések
5 A termelői szervezetek másod- és
harmadszintű együttműködésének
erősítése, más tagállamok szervezeteivel
való kooperáció elősegítése
Termeléstervezésre irányuló tevékenység
A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint
promóciós és kommunikációs tevékenység
Egyéb tevékenységtípusok
6 Különleges prémiumminőség felépítése, a
magyar termék jobb arculatának
bemutatása érdekében a magyar zöldség-
gyümölcs friss és feldolgozott termékek
eladásának ösztönzésével
Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység
A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint
promóciós és kommunikációs tevékenység
Képzési tevékenységtípusok
Környezetvédelmi tevékenységtípusok
Egyéb tevékenységtípusok
7 A prémiumtermékek, a márkázott
termékek, a földrajzi árujelzők és
minőségi jelek használata
Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység
A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint
promóciós és kommunikációs tevékenység
Környezetvédelmi tevékenységtípusok
Egyéb tevékenységtípusok
8 A környezetbarát termelés és termék
előállítása
Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység
A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint
promóciós és kommunikációs tevékenység
Kutatás és kísérleti termelés
Képzési tevékenységtípusok
Környezetvédelmi tevékenységtípusok
Egyéb tevékenységtípusok
9 Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a
nyomon követhetőséget biztosító jelölési
rendszer kialakítása
Termeléstervezésre irányuló tevékenység
Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység
A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint
promóciós és kommunikációs tevékenység
Kutatás és kísérleti termelés
106
Képzési tevékenységtípusok
Környezetvédelmi tevékenységtípusok
Egyéb tevékenységtípusok
1
0
A termékek piacain jelentkező válságok
megelőzése és kezelése
Termeléstervezésre irányuló tevékenység
Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések
Környezetvédelmi tevékenységtípusok
Egyéb tevékenységtípusok
107
5. melléklet
Az értékelési kérdésekre adott válaszok (részletes adatok excel tábla)
lásd csatolt excel
108
8. Hivatkozások
1. Domján E. – Farkasné Fekete M.: A termelők közötti együttműködés jellemzői a zöldség-
gyümölcs ágazatban. International Journal of Horticultural Science, 2011.
2. Dudás Gy.: A TÉSZ-en keresztüli értékesítést motiváló tényezők és körülmények. Gazdálkodás,
53. évf. 5. szám
3. Szabó G. Gábor: Az európai mezőgazdasági szövetkezeti modellfejlődés Dánia és Hollandia
példáján keresztül bemutatva. In: Somai József (szerk.): Szövetkezetek Erdélyben és Európában.
Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kolozsvár, 2007, pp. 349–365.
4. Általános Mezőgazdasági Összeírás, 2010. KSH, Budapest, 2010.
5. A gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó
Nemzeti Stratégia. FVM. Agrárpiaci Főosztály, Budapest, 2008.
6. A zöldség- és gyümölcságazat helyzete Magyarországon. FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs
Szakmaközi Szervezet, 2011.
7. Versenyképes Zöldségágazati Program. Készült a Nemzeti Technológiai Platformok
Támogatása 2. FKTPKT28 azonosító jelű, Fenntartható kertészet- Versenyképes Zöldségágazati
Platform projekt keretében. Gödöllő, 2010. http://www.nih.gov.hu/innovaciopolitika/.../evita-
nemzeti-110722-9/ Letöltve: 2012. augusztus 11.
8. A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI
Fejlesztéspolitika társadalmi hatásai 4. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a768.pdf/
Letöltve: 2012. június 28.
9. Frissáru. Tanulmány a zöldség-gyümölcs vásárlási szokásokról. GFK Hungária.
http://www.gfk.hu/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/piacitrendhirlevel/2011/pth_2011_jul_
web.pdf Letöltve: 2012. szeptember 22.
10. A VM Agrárpiaci Főosztály adatai