Hogyan néz ki a könyvviteli zárlat?

Zárlati teendők

Az éves könyvviteli zárlati teendők a következők:

- a havi és negyedéves zárlati tételek egyeztetése és ellenőrzése;

- az analitikus nyilvántartások egyeztetése a főkönyvvel (tárgyi eszköz, vevő-szállító

állomány);

- az éves értékcsökkenés elszámolása, terven felüli értékcsökkenés és visszaírás elszámolása;

- a befektetett eszközök leltározása alapján a kivezetések, az értékvesztések, a visszaírások, a

hiányok, a többletek rendezése;

- a hosszú lejáratra adott kölcsönökből a rövid lejáratú rész elkülönítése;

- a saját termelésű készletek értékének meghatározása, a normakontroll, normahelyesbítés

elvégzése;

- a saját termelésű készletek értékvesztésének és a visszaírásoknak az elszámolása;

- a félkész és befejezetlen termelés készletre vétele;

- az év végi készletleltár alapján elvégzett nyilvántartások korrigálása, a leltározott érték

alapján a költségek-ráfordítások elszámolása;

- a leltáreltérések elszámolása, az áthárítható hiányok könyvelése;

- a számlázott, de be nem érkezett szállítások egyeztetése a leltárral, a fordulónapot követő

beérkezéssel;

- a beérkezett, nem számlázott szállítások értékelése, a bekerülési érték módosítása, a

leltárértékelés pontosítása;

- a vásárolt készletek értékvesztéseinek elszámolása, visszaírása;

- a vevő folyószámla-egyeztetése, az el nem ismert követelések kivezetése, az átértékelések,

az értékvesztések és a visszaírások elszámolása;

- a behajthatatlan, az elévült követelések minősítése, a hitelezési veszteség elszámolása;

- az időbeli elhatárolások könyvelése;

- az értékpapírok és a tartós lekötésű bankbetétek fordulónapi értékelése, az összevont

árfolyam-különbözet elszámolása, a rövid és hosszú lejáratú állomány elkülönítése;

- az átvezetési számlák egyeztetése;

- a saját tőke elemeinek egyeztetése a cégbírósági információkkal, illetve az analitikus

nyilvántartás adataival;

- a céltartalékképzés elszámolása;

- a kötelezettségek, szállítói folyószámlák analitikus és főkönyvi nyilvántartásának

egyeztetése;

- a kötelezettségek fordulónapi értékelése;

- az adó- és járulék-folyószámlák egyeztetése a könyveléssel, ellenőrzések könyvelése;

- önellenőrzés, jelentős tételek esetén a "középső oszlopos" mérleghez az eredménytartalék

elszámolása;

- a passzív időbeli elhatárolások könyvelése (költségek, fizetendő kamatok stb.);

- a tárgyév után járó jutalmak, prémiumok, járulékaik elszámolása;

- a tárgyévre jutó iparűzési adó, kommunális adó, szakképzési hozzájárulás, kulturális járulék

elszámolása;

- a könyvvizsgálat által feltárt eltérések könyvelése;

- az adózás előtti eredmény meghatározása;

- a társaságiadó-befizetési kötelezettség meghatározása;

- előzetes információk alapján az osztalék könyvelése, a mérlegelfogadó köz(tag)gyűlés

határozata alapján az elfogadott összeg könyvelése;

- a költségszámlák összevezetése, lezárása, átvezetés a ráfordítások közé, végül

- az eszköz- és forrásszámlák zárása.

A záró könyvelési tételek megszerkesztését az évzáró adatok könyvelését követően, vagy

legtöbbször a könyvelési adatok helyességének ellenőrzésével egyidejűleg végezzük el. Az

ellenőrzés során meg kell győződnünk arról, hogy minden, a tárgyévet érintő gazdasági

eseményt, illetve ezekről készített bizonylatot rögzítettünk a könyvekben, majd ezt követően a

főkönyvi számlák záró egyenlegének tételeit kell leltárral alátámasztani. Az egyeztetések

eredményeként az eltéréseket újabb könyvelési tételekkel rendezzük. Minden eszköz- és

forrásszámla egyenlegét leltárszerűen be kell mutatnunk. Az analitikus nyilvántartások

helyettesíthetik a leltárt, ha azokat a vállalkozások folyamatosan, emellett mennyiségben és

értékben is vezetik.

1. Az 5-ös számlaosztály zárása

2. Adókötelezettségek könyvelése

3. 8-9-es számlaosztály zárása

4. Osztalék könyvelése

5. 1-4-es számlaosztály zárása

Kicsit részletesebben kifejtem Neked az egyes pontokat!

Zárjunk le jól mindent!

1. Az 5-ös számlaosztály zárása

Először át kell vezetned az 51-58-as számlák egyenlegeit a megfelelő 8-as számlaosztályba az

59-es számlacsoporton keresztül.

Anyagköltség:

T: 591 – K 51

T: 811 – K: 591

Igénybe vett szolgáltatás:

T: 592 – K 52

T: 812 – K: 592

Egyéb költségek:

T: 593 – K 53

T: 813 – K: 593

Bérköltség:

T: 594 – K 54

T: 821 – K: 594

Személyi jellegű egyéb kifizetések:

T: 595 – K 55

T: 822 – K: 595

Bérjárulékok:

T: 596 – K 56

T: 823 – K: 596

Értékcsökkenés:

T: 597 – K 57

T: 83 – K: 597

Ezzel az 5-ös számlaosztály egyenlege megszűnik.

Így az eredménykimutatás összeállításához már rendelkezésedre állnak az adatok..

A ráfordításokat ezek után látod a 81-88-as számlákon, a bevételeket pedig a 91-98-as

számlákon.

2/a. Ki kell számolnod az iparűzési adót is, ami még egyéb ráfordításként

elszámolható.

Ennek könyvelése:

T: 86 – K: 469

Ezután össze tudod állítani az eredménykimutatást az adózás előtti eredményig.

2/b. Az adózás előtti eredményből le kell vezetned az adóalapot figyelembe

véve az adóalapot korrigáló tényezőket, s meg kell állapítanod a társasági

adót.

Ezt így tudod lekönyvelni:

T: 891 – K: 461

Ezek után a 8-9-es számlák egyenlege mutatja az adózott eredményt.

3. Most 8-9-es számlákat, illetve az 581 és 582 számlák egyenlegeit át kell

vezetned a 493-as számlára.

T: 493 Adózott eredmény elszámolási számla K: 81-88 Ráfordítások

T: 91-98 – K: 493

Saját előállítású eszközök aktivált értéke (582) számla zárása:

T: 582 – K: 493

Az Aktivált saját teljesítmények értékét pedig aszerint kell zárni, hogy Tartozik vagy

Követel egyenlege van-e.

Ha tartozik egyenlege van:

T: 493 – K: 581

Ha pedig Követel egyenlege van:

T: 581 – K: 493

4. Ezután jöhet az osztalék!

Ha az adózott eredményből osztalékot is jóváhagynak, akkor azt is a 493-es számlára kell

könyvelned az adózott eredmény terhére.

A jóváhagyott osztalék:

T: 493 – K: 44

Ha a jóváhagyott osztalék az adózott eredménynél magasabb, akkor eredménytartalék is

igénybe vehető az osztalékfizetéshez, ennek könyvelése:

T: 413 – K: 493

Nagyon fontos, hogy ekkor a 493 egyenlege 0 kell hogy legyen, tehát eredménytartalék csak

akkora mértékben vehető igénybe, ami az adózott eredményen felül szükséges a jóváhagyott

osztalékhoz.

Mi a teendő, ha az adózott eredmény negatív?

Ha ekkor is van jóváhagyható osztalék, akkor ebben az esetben is csak annyi

eredménytartalék vezethető át, amennyi az osztalékhoz szükséges.

5. A legutolsó lépés pedig a mérlegszámlák zárása.

Eszköz számlák zárása:

T: 492 – K: 1-3

Forrásszámlák zárás:

T: 4 – K: 492

Mivel az eszköz-, és forrásoldal a mérlegben megegyezik, ezért a zárás után a 492-es

számlának nem lehet egyenlege.

Ha ezeken a lépéseket követed, akkor az összes főkönyvi számla lezárásra kerül.

Év végi időbeli elhatárolások

Ilyenkor kell elhatárolni a bankköltségeket, kamatokat, rezsiszámlákat stb, annak

megfelelően, hogy ezen bevételek, ráfordítások abban az évben legyenek elszámolva, amely

évet érintik.

Értékcsökkenés elszámolása

Év végén el kell számolni az eszközök használatba vétel következtében bekövetkezett történt

elhasználódás, korszerűtlenné válás, gazdasági elavulás pénzben kifejezett értékét.

Az értékcsökkenésről itt olvashatsz bővebben.

Nagyon figyelni kell arra, s sokan ezt elfelejtik, hogy az értékesített tárgyi eszközök esetén

adóalap-korrekciót kell elvégezni.

Hogy mit is jelent ez?

Az adóalap módosításnál az értékesítést az alábbiak szerint vedd figyelembe:

+ adott év számviteli törvény szerinti écs növel

- adott év társasági adó szerinti értékcsökkenés csökkent

- számított nyilvántartási érték csökkent (az adótv szerinti, ez nem számol a

maradványértékkel, hanem a beszerzési ár után számol)

+ könyv szerinti érték növel (számviteli tv és számviteli politika alapján)

Terv szerinti értékcsökkenés leírásának módozatai

2010. augusztus 30. | Szerző: Móni

Egy korábbi bejegyzésben átnéztük az értékcsökkenés elszámolásának két fő formáját, a terv

szerinti és a terven felüli értékcsökkenést. Megnéztük, hogy melyiket milyen esetben

alkalmazhatod.

Most nézzük, hogy milyen módszerekkel lehet kiszámolni, hogy mely évben mennyi terv

szerinti költséget számolhatsz el egy adott eszköz értékcsökkenésével kapcsolatban!

A terv szerinti leírás történhet bruttó és nettó érték alapján.

A leírandó összeg leírásának ütemezése alapján lehet lineáris, progresszív, degresszív a

leírás.

I. A bruttó érték alapján történő leírás formái:

1. Lineáris leírás

Az eszköz értékét a várható élettartama alatt minden évben azonos összegben írjuk le,

számolunk el költségként. Ez történhet leírási kulccsal és abszolút összegben is.

Leírási kulcs: Lk = 100% / n (n: évek száma) vagy 1/n*100%

A leírási kulcs megmutatja, hogy a bruttó értéknek hány %-a használódik el egy év alatt.

Éves amortizáció összege= (bruttó érték – maradvány érték) * (Lk / 100)

2. Évek száma összegének módszere (degresszív)

A hasznos élettartam alatt a leírás összege évenként ugyanannyival csökken.

Első lépésként add az évek számát!

S=1+2+3…+n

Ebből képezd az évenkénti leírási kulcsokat!

Ezek az alábbiak: Lk=n/S, (n-1)/S, (n-2)/S…, 1/S

Éves amortizáció összege= (bruttó érték – maradvány érték) * Lk

3. Szorzó számok módszere (degresszív)

Először számold ki az Lk-t, a lineáris leírásnál leírtak szerint

Ezután a szorzószámok segítségével az Lk-t alakítsd át a tényleges leírási kulcsokká a

következőképpen:

Éves kulcsok= Lk*A, LkB, Lk*C (A, B, C a szorzószámok)

Éves amortizáció összege = (bruttó érték – maradvány érték)*éves kulcsok/100

4. Teljesítményarányos leírás

A leírás összege az eszköz teljesítményétől függ. Ez a módszer olyan eszközöknél

használható eredményesen, ahol a teljesítmény jól mérhető.

Első lépésben ki kell számolnod a teljesítményegységre jutó kopást, elhasználódást!

1 egységre jutó écs= (bruttó érték – maradvány érték)/várható teljesítmény

Évenkénti leírás összege = a tényleges teljesítmény * teljesítményegységre jutó kopás

5. Abszolút összegű leírás

Az eszköz értékét minden évben egy előre meghatározott értékben írjuk le.

II. Nettó érték alapján történő leírás

Ebben az esetben egy állandó vagy gyorsított kulccsal írjuk le az eszköz értékét. Ebben az

esetben a nettó értékből kell kiindulni.

Mivel a nettó érték évente csökken, így a leírásra kerülő értékcsökkenés összege is.

III. Kombinált leírás

Egy cég megteheti, hogy a fenti módszereket nemcsak egyedileg alkalmazza, hanem

kombinálja is a leírási módokat.

Sokszor a cég értékcsökkenésének elszámolása csak akkor felel meg a különböző számviteli

alapelvekben rögzített követelményeknek, ha a módozatokat kombináltan alkalmazza.

3. Terven felüli értékcsökkenés

A számviteli törvény szerint terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az immateriális

javaknál és a tárgyi eszközöknél, ha

- az immateriális jószág, tárgyi eszköz (beruházás nem) könyv szerinti értéke tartósan és

jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke

- az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (beruházás nem), értéke tartósan lecsökken, mert a

vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás,

megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható,

illetve használhatatlan

- a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem

érvényesíthető

- a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy

megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz

- az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci

értékét.

Lényeg:

Akkor kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha az immateriális jószág, a tárgyi

eszköz (beruházás nem) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen

eszköz paici értéke. A terven felüli écs-t a könyv szerinti és a piaci érték különbözetének

összegében kell meghatározni és egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

A terven felüli értékcsökkenéssel az adóalapot növelned kell (adóalap speciális tényezőkkel

csökkenthető), a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével pedig csökkenteni .

4. Értékvesztés, behajthatatlan követelések

Az értékvesztést a megbízható és valós összkép kialakítása érdekében el kell számolni.

Ilyenkor egyeztetni kell a vevőkkel, hogy megtudjuk, hogy egy adott követelés meg fog-e

térülni.

Megtudhatod egy adott cégek cégjogi státuszát a www.e-cegjegyzek.hu oldalon.

Ha már felszámolás van, akkor a felszámolót keresd, ha már meg is szűnt a cég, akkor pedig

nem értékvesztést kell képezned, hanem behajthatatlan követelésként ki kell vezetned a

nyilvántartásból.

Nagyon fontos, hogy értékvesztés esetén ne feledd el annak összegével megemelni az adóalapot!

Könyvelése:

Értékvesztés elszámolása:

T: 86 K: 319

Behajthatatlan követelés elszámolása:

T: 86 K: 311

Behajthatatlan követelés elszámolása, ha korábban értékvesztés volt elszámolva:

T: 319 K: 311

Tartsd szem előtt, hogy az értékvesztés és behajthatatlan követelést nem számlákra képezed,

hanem vevőkre!!! Tehát ha egy vevő fizetési képessége rossz, akkor az összes számlájára el

kell számolni az értékvesztést vagy behajthatatlannak kell minősíteni.

Ezek a legfontosabb dolgok, amelyeket át kell gondolni az éves zárás előtt.