zalatáj 2012/2

Elérhetõségeink:Telefon:

92/596-936,fax:

92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

Ára: Ft190

XXIV. évfolyam725. szám

2012. február 16.

megyei közéleti havilap

Nincs jobb dolguk.Gondolhatná így azember, amikor azthallja, hogy

megint összeültaz

, hogy meg-hányják-vessék a ret-tenetes

közállapotokalatti állapotát.

Gondolhatnánk így,de mégsem lehet egyunott legyintéssel túl-lépni a jeles grémiumbrüsszeli ülésezésen.Nem elõször és min-den bizonnyal nem isutoljára ültek össze azuniós képviselõk ki-zárólag azért, hogy tel-

Brüsszel-

ben

Európai Unió Par-

lamentje

magyarorszá-

gi Orbá-

nék

Sapkában és sapka nélkül

jes ülésnapon foglalkozzanak amagyar kormány viselt dolgai-val, s úgy általában a magyarpolgárjogi stb. helyzettel.

Most éppen az Európai Par-lament polgári szabadságjo-gokkal, igazságügyi és bel-ügyi kérdésekkel foglalkozószakbizottsága tárgyalta az ép-pen napirendre vett „magyarkérdést”.

Azon már nem csodálko-zunk, hogy balliberális „felje-lentõk” indítványára ült összea Parlament, azon sem, ahogyfolyt a vita, vagy inkább sü-ketek párbeszéde.

A bizottságialelnök mögé felsorakozott, az

Neelie Kroes

Orbán-kormányt ostorozó libe-rális és szocialista képviselõkerõs támogatást kaptak az azo-nos oldali magyar képvise-lõktõl és meghívott civil elõ-adóktól.

miniszter-elnök-helyettes és a jobboldaliképviselõink mondhattak bár-mit, Kroes kisasszony és a veleegy követ fújók egyik fülén be,a másikon ki, rendületlenülmantrázták a maguk gyakranfélreértéseken, tudatlanságonalapuló, illetve a tudatosanhazug érveiket. A meglehetõ-sen alacsony színvonalú vita-nap folyását követve, mindin-kább kikristályosodott a felis-

Navracsics Tibor

merés, hogy az egész cécónakvalójában semmi köze a va-lóságos magyarországi közálla-potokhoz. Mindinkább erõsö-dött az emberben az az érzés,hogy a 2010-es parlamentiválasztásokon hatalmasat bu-kott balliberális politikai osz-tály generálja az efféle brüsz-szeli összeröffenéseket.

A parlamenten kívül rekedtliberálisok és a hatalmi pozí-ciójukat vesztett szocialistáknem tudnak mit kezdeni akétharmados jobboldallal,ezért külföldi elvbarátaikathívják segítségül, szajkózva ademokrácia halálát, a diktatúralappangó épülését, az anti-szemitizmus és rasszizmus ma-gyarországi tobzódását.

Hallgatva a vitanap külföldibaloldali felszólalóit, szinteszóról-szóra ugyanazokat amondatokat halljuk vissza,mint ami az itthoni balliberálismédiából árad nyakló nélkül.A néha már azt sem tudjuk,hogy sírjunk vagy nevessünkfelszólalásokat hallva, egyreinkább nyilvánvalóvá válik, hogyaz Orbán-kormány képviselõielmondhatják százszor is, hogyMagyarországon demokrácia

van, hogy a kisebbségek jogaitszigorú törvények védik, hogysajtószabadság van, a legvé-resebb szájú balos újságok iskorlátozás nélkül szapulhatjáka kormányt, az Orbán és a

hatalmát tûrni nemakaró baloldaliak újra és újraBrüsszelbe fognak szaladni.

Teljesen nyilvánvaló már,hogy függetlenül a kormánycselekedeteitõl, az unióval va-ló konszolidációra törekvõtörvénykezéstõl, a támadásokfolytatódnak, mi több, ahogyegyre közelebb kerülünk majda 2014-es választásokhoz, alig-hanem erõsödni fognak. Szá-míthatunk rá, hogy még jónéhány bizottsági ülést végig-nézhetünk az eljövendõ idõ-ben, ,Neelie Kroessel,

és magyarországi szusz-társaikkal.

A brüsszeli ülések kapcsánóhatatlanul eszébe jut az em-bernek a nyúl esete: ha sap-kában volt, azért, ha sapkanélkül, akkor meg azért kapotta fejére…

Fidesz

Daniel Cohn-Bendittel

Ulrike Lina-

cekkel

f.l.

www.zalatajkiado.huwww.zalatajkiado.hu

9 7 7 0 8 6 5 1 3 5 0 0 1 52721

Szálka...

Aszerz

õillu

sztr

áció

ja

2 2012. február 16.Zalatáj

Ára: Ft190

XXIV. évfolyam

megyei közéleti havilap

Fizessen elõ a Zalatájra!Olvassa az idén 24 éves lapot, amely minden

hónapban, a harmadik csütörtökönjelenik meg!

Kényes témák, amikkel csak a Zalatájfoglalkozik.

Fizesse elõ, így biztosan megkapja!Elõfizethetõ: szerkesztõségünkben

(akár telefonon, faxon, vagy e-mailon)!

Elõfizetési díjak:1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft,1/2 évre 1.140 Ft, 1 évre 2.280 Ft.

A Zalatáj megvásárolhatóügyfélszolgálatunkon is

(Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4. I. em. 25.)hétköznapokon 8-tól 14 óráig.

Elérhetõségeink:Zalatáj Kiadó,

8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 2-4. Pf.: 381.E-mailon: [email protected]

Telefon: 92/596-936, fax: 92/596-937

A február 3-án megtartottmásodik tárgyalási napon a

felmentette a csalás és magán-okirat-hamisítás vádja alól

, az MSZP önkormány-zati és volt országgyûlési kép-viselõjét. Az ügyészség a múltévben két pontban emelt vá-dat és indítványozta KissFerenc elmarasztalását. Ezekegyike szerint a Zala Volánnálfõosztályvezetõként dolgozóKiss Ferenc a zalaegerszegi vá-rosi önkormányzat küldöttsé-gével 2008. április 4-én reggelFinnországba utazott, ám azelutazás – pénteki – napjára ajelenléti íven ledolgozott mun-kaidõt tüntetett fel és ezzel 31ezer forint kárt okozott, ame-lyet munkabérként kifizettekszámára.

A tárgyaláson a bíróságtanúként meghallgatta a nagy-kanizsai , akiszintén Volán dolgozó és ön-kormányzati képviselõ volt akérdéses idõszakban. Gyalókaia nagykanizsai gyakorlatról szá-molt be, amely szerint mind-végig a szabadsága terhérevégezte a vállalt önkormányza-ti feladatait.

Az elõzõ és a február 3-itárgyaláson elhangzott tanú-vallomások és további bizonyí-tékok alapján az ügyész vád-beszédében e vádpont kire-kesztését indítványozta. Az el-hangzottak szerint ugyanis avádlott képviselõi tevékenység-gel összefüggõ távollétei vo-natkozásában a kialakult gya-

Zalaegerszegi Városi Bíróság

KissFerencet

Gyalókai Zoltánt

Felmentés bizonyítottság hiányábankorlatnak, illetõleg hallgatóla-gos megállapodásnak megfele-lõen vezette a nyilvántartást,azaz a Zala Volán által fizetettmunkaidõben végezte képvi-selõi feladatait, ezért e pont-ban bûncselekmény nem tör-tént. Ennek a gyakorlatnak2008. novemberétõl vetettekvéget, ekkortól a Zala Volán márnem vállalta kiesõ munkaidõbérének megfizetését.

A vádirat másik pontja sze-rint a Kiss Ferenc vezetésealatt mûködõ

2007. decemberben kar-bantartók és fizikai dolgozókképzésérõl bruttó közel 200ezer forint értékû számlát ál-lított ki a Zala Volánnak. Azösszeg egy késõbbi oktatáselõre való kifizetését jelentettevolna, ám azt röviddel késõbbvisszautalták, mivel nem voltmögötte teljesítés. Késõbb bel-sõ vizsgálat is indult az ügy-ben, s a téves kifizetés miattfelelõsségre vonás is történt.Az összeget elutaló dolgozótvonták felelõsségre.

A tárgyalás során annyitlehetett rekonstruálni – egé-szen röviden – hogy az összegkifizetésének jogosságát nemigazolta egyik megcélzott osz-tály sem. A számla eredetijeutólag tisztázhatatlan körülmé-nyek közt eltûnt. Másolataazonban több is a bíróság elékerült, részben eltérõ tarta-lommal. Ezek egyikén Kiss Fe-renc aláírása szerepelt, akimint elmondta, nem a kifize-tés jogosságát igazolta, csupán

Volán OktatásiKft.

szignálta azt a Zala Volán hu-mánpolitikai fõosztályvezetõ-ként. Mint kiderült, valószínû-leg már az utalás is valamelyikszámlamásolat alapján történtmeg. Azt sem lehetett rekonst-ruálni, milyen úton került ajogosulatlan számla másolata apénzügyi osztályra, illetõlegmiként kerülhetett sor a kifi-zetésre.

Kiss Ferencet végül a bíró-ság bizonyítottság hiányábanfelmentette a csalás és a ma-gánokirat-hamisítás vádja alól.Az ítélet indoklásában

bíró utalt rá, hogyesetenként megkérdõjelezhe-

dr. So-rok Norbert

tõ volt a tanúk szavahihetõsé-ge. A Zala Volánnál az elõre-számlázás bevett gyakorlat volt,más oktatócéggel kapcsolat-ban is elõfordult, hogy elõrekifizették a szolgáltatását, ám akövetkezõ évben végezték el aképzést.

Az ügyész három nap gon-dolkodási idõt tartott fenn, smivel e határidõn belül nemadott be újabb indítványt, ille-tõleg az ítéletet tudomásul vet-te, így az ítélet jogerõs.

Az ügy további részleteirõlés elõzményeirõl korábbi lap-számunkban olvashattak.

z.t.

Modern világ

– Jobb lesz, ha leszállsz rólam, Rozi, mert ha sokat pisz-kolsz, felrakatlak az unokámmal az internetre!

Rajz

:F

arkas

László

Pályázatokhoz kapcsolódókiadványok, újságok készítése

szerkesztése megbízhatóan,gyorsan!

Érdeklõdni: 92/596-936; 30/378-4465e-mail: [email protected]

Érdeklõdni: 92/596-936; 30/378-4465e-mail: [email protected]

32012. február 16. Zalatáj

Borzasztó brüsszeli béklyó

Recseg-ropog a globalizáltvilág, különösen Európa, mi-közben az unió olyan mondva-csinált ügyekkel foglalkozik,mint a görbe uborka, a disz-nók moslékkal való etetése, agömbölyû akvárium, a libák tö-mése, vagy a tyúkketrec-ügy.Már várom, hogy mikor ka-punk mi, rebellis magyarok in-tést azért is, mert nálunk so-kan elõszeretettel isszák szó-dával a bort. Ha így folytatják,a fröccs is tiltó listára kerül.

Ennek az ingyenélõ brüsz-szeli sleppnek egy része az el-múlt hetekben a hazaáruló„magyar” politikusok és „értel-miségiek” nyomására komo-lyabbra fordította a szót. Márnem „tyúkketreceznek”, ha-nem konkrétan az országot,Magyarország szuverenitásáttámadják. Az általuk is képvi-selt közösség egyik nemzetét.Nem emlékszem hasonló eset-re, pedig évtizedek óta figye-lemmel kísérem az unió tény-kedését.

Az elmúlt napokban a tele-vízió jóvoltából láthattuk Ma-gyarország kínpadra hurcolá-sát. Rendkívül fontos országlettünk.

Láttuk szocliberális kül- ésbelföldi vádlóinkat, hallhattukaz uniós hasbeszélõk vádkéntelhangzó hazugságait. Erre agyülekezetre nem szeretnék

Napok hordaléka…sok szót vesztegetni: minthaegy pszichiátriai intézet kezelt-jeit szabadították volna azeurópai parlamentre.

Ez már a kontinens agoni-zálása, a „Vén Európa” egyenesútja a vég felé. Hová letteksokszor emlegetett értékei?

Arató András, a Klubrádiófõnöke mondta a napokban:„A Klubrádió ellenzéki rádió,bármilyen kormány van ha-talmon.”

Nem tudom: sírjak, vagynevessek? Ha akad valaki, aki-nek birtokában van egy olyanfelvétel, amely azt rögzíti, hogya Klubrádió bírálta a hatalmonlévõ Medgyessy-, Gyurcsány-,vagy Bajnai-kormányt, illetveegyetlen egyszer is dicsérte vol-na az ellenzéki Fideszt, szóljon!

Elküldjük azt a kis fillentõ-nek, Arató Andrásnak.

Hogy baj van a médiával,nem vitás. Nem a nem létezõterror a gond, hanem azigénytelenség. Néhány közelipélda az országos rádiókból,televíziókból:

nõ – említik azMTV-ben. Kinek terhes? Egyfogyatkozó nemzetnek? Talánvárandós, netán áldott állapot-ban lévõ.

Médiaterror

Médiabaj

Terhes

Egy percünk vanvissza, sietnünk kell! – noszo-gatja az Ütközõ címû mûsorriportere beszélgetõpartne-reit a Kossuth Rádióban. Ta-lán darabbérben vezetette amûsort?

Sok állástalan pedagógusszeretne védõnõ-nek – halljuk a HírTV-ben aszakmai vezetõtõl.

Elõtte azért nem árt egynyelvhelyességi „átképzõdést”is beiktatni…

A kereskedelmi rádiókat, te-levíziókat nem hallgatom, nemnézem. Ezért nem azoktól idéz-tem. Ellenkezõ esetben a hely-zet még siralmasabb lenne.

darab

átképzõdni

Statárium…

A csõdközeli helyzetben lé-võ BKV-nél nem csak a buszokdõltek ki a hidegben. Egyújabb prémium-ügy váltott kiindulatokat. A hírek szerint500 millió prémiumot osztot-tak ki a fejeseknek.

Nem kellene már végremegfékezni ezt a pénznyelõszörnyeteget? Ha tehetetlenek,hát kérjenek tanácsot a kínaikollégáktól.

Ott ezt a problémát meg-oldják végérvényesen. Néhányüres töltényhüvely marad csakutána…

E.E.

1934. március 27-én szüle-tett Budapesten, elhunyt 2012.február 4-én. Kétszeres JózsefAttila-díjas író, dramaturg. Arendszerváltás idején aktívrésztvevõje volt a monori, il-letve a lakitelki találkozónak.A Magyar Demokrata Fórumegyik alapítója, alelnöke volt.1993-kizárták az MDF-bõl, Ma-gyar Igazság és Élet Pártja

A drámaíró halálára

néven megalakította saját párt-ját, amelynek haláláig elnö-ke volt.

Ennyi a zanzásított lexikoniadatsor nacio-náléja tárgyában.

A fenti, életútját kezdõ észáró dátum között egy mozgal-mas, csúcsokkal és szakadé-kokkal bõvelkedõ életút évti-zedei sorjáznak.

Csurka István

Csurka édesapja,újságíró mellett korán

megismerkedett a betûk vilá-gával. Novellistaként kezdteírói pályáját, regényeket is írt,de írói nagysága drámáibanteljesedett ki.

Miután Csurka kitûnõ dra-maturg is volt, szinte hozzásem kellett nyúlni darabjaihoz,mondhatni „konyhakészen” ke-rültek a rendezõk kezébe. Szín-házjáró emberek soha nemfelejtik legismertebb mûvei-nek a magyar színjátszás krém-je által, teltházas elõadásokonvolt prezentációit.

A Ki lesz a bálanya?, a Dög-lött aknák, a Házmestersirató(hogy csak a legismertebbeketemlítsük) életre szóló élmény-nyel gazdagította azokat aszerencséseket, akik láthattákCsurka remekmûveit.

Csurka Istvánt a kádári éravégvonaglásának éveiben elra-gadta a politika. A rendszervál-tás korának egyik meghatáro-zó, egyben legtöbbet vitatottszemélyisége lett. Politikai küz-

CsurkaPéter

delmeit végül is nem tudtabeteljesíteni, pártjával 2002-ben kiszorult a parlamentbõl,politikai súlya egyre kiseb-bedett.

Írói munkássága az utóbbiévekben jobbára saját lapjábana Magyar Fórumban közre-adott cikkeire, tanulmányairakorlátozódott. A legutóbbiidõkben tért vissza a dráma-íráshoz. 2011-ben megírta Ahatodik koporsó címû drámá-ját, aminek bemutatóját márnem érhette meg.

Csurka István politikai mun-kássága, szellemisége vitatha-tó, de az vitathatatlan, hogyrendelkezett bizonyos képes-séggel, hogy elõre lássa a jö-võt, s hogy visszafejtse a követ-kezményekbõl az okot.

Búcsúzzunk a drámaírótól.Csurka politikusi életútjánakegyes állomásai lehetnek kriti-ka tárgyai, de szögezzük le,hogy neve immár örökre be-íródott a magyar drámatörté-net aranykönyvébe.

f.l.

Voltak, akik politikai életútját kritizálták, drámaírói nagyságaazonban megkérdõjelezhetetlen.

– Most szépen megvizsgáljuk, hogy a maga un-ortodoxszittyózási metodikája mennyiben harmonizál az unió egye-temes trinkelésügyi irányelveivel!...

Rajz

:F

arkas

László


Külországokban magyar síneken (6.)Kárpátaljai vonatnapló

Hungarikum

Hungarikum

Telefon:

92/380-037, 30/3358-311

Nagylengyel

Várom régi és leendõ ügyfeleimet!

– Bér- és kereskedelmi fõzés

– Palackozás

– Kis- és nagykereskedelmi

értékesítés

– Igény szerint cefrebeszállítás

Szinte még nemis fordultunk egyikoldalunkról a má-sikra, mikor a feszí-tett program kipa-rancsolt bennünketaz ágyból. Utunk má-sodik napjára

fõvárosa,múzeumá-

nak megtekintése, il-letve a környezõ fal-vak nevezetességei-nek megismerése volt„betáblázva”.

Mikorra útrakészállapotba élesztettükmagunkat, a jókoraebédlõasztal ételek-tõl, italoktól megra-kottan kellette ma-gát az ebédlõben.Háziasszonyunk ked-ves nógatása közbenláttunk hozzá, hogylegalább töredékei-ben megfeleljünk afelszolgált finomsá-goknak.

Kár-pátalja Be-regszász

Reggeli után buszra száll-tunk a falu központjában.Aznapi beregi kalandozásunkelsõ állomása a

volt.Beregszász illetve a térség

több ezer éves múltjánakösszegyûjtött emlékei a

találtakotthonra. A katolikus templomszomszédságában álló kastélya város legrégebbi világi mû-emléke, amit a helyiek csak

neveznek.1613-ban

több magyarországi megyévelegyütt megkapta Bereg me-gyét is. A kastély falán, egy-szerû kõtáblán a Bethlen fel-irat mellett az 1629-es felirat

BeregvidékiMúzeum

Beth-len-Rákóczi-kastélyban

GrófudvarnakBethlen Gábor

látható, ami utalás arra, hogyBethlen Gábor ekkor építettevagy átépítette a kastélyt. Azépület 1686-ban a kuruc-la-banc csatározások idején le-égett. Feltevések szerint

építtette újjá, akia szabadságharc idején több-ször is megfordult itt, „az énvárosom”-nak nevezte, szeretteBeregszászt.

Befordulva az udvarra, amúzeum bejárata mellett, ki-csit árnyékban, egy fiúcskaszobra áll. A posztamensenülõ, fürtöshajú gyermek tér-dén irka, kezében toll, s ko-moly képpel néz a jövõbe. Bi-zonyára simán elballagtunkvolna mellette, ha idegenve-

II. Rá-kóczi Ferenc

zetõnk nem kérdezett volnaránk, hogy gondoljuk-e, kitábrázol a szobor. Nem gon-doltuk, s bizony alaposan meg-lepõdtünk, mikor közölte, hogya kõbe faragott nebuló nemmás, mint az ifjú

, azaz … Atalapzaton cirill betûk hirdetikaz emberiség nagy tanítójánakintelmét: „Tanulni, tanulni,tanulni!”.

A szovjet éra eme „gyer-mekded” emlékével való talál-kozás után nyitottunk be amúzeumba. A Berekvidék tör-téneti, tárgyi és kulturális ér-tékeit õrzõ intézmény idõ-rendi sorrendben tárja kin-cseit a látogató elé.

Az 1. számú teremben az ittélt õsember használati tárgyai-val találkozunk. Mamut fogak,pattintott kõszerszámok, csi-szolt vésõk, kések, kõbaltákláthatók a tárlókban. A ki-állított tárgyak bizonyságul

VlagyimirIljics Uljanov Lenin

szolgálnak, hogy a tájegységévezredekkel korábban islakott vidék volt.

A helyi geológusok felaján-lották gyûjteményük egyes da-rabjait a múzeumnak. Látha-tóak a környék ásványkincsei-nek, arany-, barit-, alunit-, stb.ércek mintái. További tárlók-ban gazdag bronzkori lelet-anyag, karperec, õrlõkövek,cserépedények tekinthetõk meg.Számos Rákóczi-korabeli erek-lyét láthatunk, köztük Rákóczizászlajának hiteles másolata isdíszíti a gyûjteményt.

Különösen gazdag a mú-zeum néprajzi gyûjteménye. Akiállított fazekastárgyak, a fa-ragott szerszámok, eszközök

sokasága praktikussága melletta hajdani készítõk szépre valótörekvésérõl, jó ízlésérõl ta-núskodnak.

Egy teremhelyi festõmûvész alkotásaitõrzi, aki a városnak ajándé-kozta festményeit. Külön tár-lókban láthatóak a város ne-vezetes szülötteinek emléktár-gyai, köztük akészült képeslapok gyûjte-ménye, amely a magyar ope-rett egykori tündökletes csil-lagáról készült képek világvi-szonylatban legnagyobb gyûj-teménye.

A múzeum folyosóinak fa-lai sem terpeszkednek haszon-talanul. Az egyik falrészen gaz-dag érem- és papírpénz-gyûj-teményt láthatunk, köztük iga-zi kuriózumokat. Itt láthatókaz 1990-es évek béli „kupon-korszak” milliós címletû bank-jegyei mellett a világ legkisebb„meghívói”. A szovjet éra vé-

Garanyi József

Fedák Sáriról

gén így hívták szemérmesen ahatóságok a lakosságnak ha-vonta kiosztott cukor-, szap-pan-, liszt-, pálinka-, cigaretta-,stb. jegyeket…

Szaladt az ilyen utazásoksorán mindig szûkre szabottidõ. Sokáig folytattuk volnamég felfedezõ sétánkat a pati-nás épület termeiben, de kinna téren a sofõrök már mele-gítették a buszok motorjait.Percek múlva már csak azablakokból láthattuk az utcá-kon lépten-nyomon felbukka-nó, ezredéves magyar múltemlékeit.

(Folytatás a következõszámban.)

f.l.

A régmúlt mindennapjainak tanúi a múzeumban.

Indulásunk helyszíne: korai derengésbena csetfalvai református templom.


Gyurcsány Ferenc

MagyarApostoli Királyságot

jártá-ban-keltében siratja a 3. Ma-gyar Köztársaságot, mint Esõ-isten Mexikót, közben kiderül,hogy Magyarország államfor-mája egy ideje már királyság.

A polgármesteri hivatalok-nak megküldött „Értesítõ”- benolvasom: „Örömmel tudatjuk,hogy 2011. 11. 11-én a

visszahe-lyeztük jogaiba a Dunán ren-dezett „Kárpátia” Emléktúraalkalmával.”

Az elõzmények taglalása so-rán megtudom, hogy 2009.június 13-án bejelentésre ke-rült, hogy Magyarország állam-formája királyság, mivel a köz-társaságról bebizonyosodott,hogy nem rendelkezett legiti-mitással, mert a megszálló ha-talmak kényszerítették a köztár-saság államformát használni.

Micsoda egetverõ barom-ság ez?! – meredek az iromány-ra. Lejjebb viszont húsbavágónmai valóságunkhoz passzolósorokat olvasok: „Magyaror-szág mára elérkezett a teljesellehetetlenülés állapotába. Azországot – lehet ugyan speku-lációs céllal – de mégiscsak le-minõsítették mindenféle szem-pontból. A statisztikai adatokis azt mutatják, hogy az életminden területén utolsók va-gyunk Európában, és a legtöbbdologban a világon.

Apostoli vicckirályság– avagy virtuális kettõs hatalom Magyarországon?

Az elsõbbséget csak olyandolgokban mondhatjuk ma-gunkénak, mint a halálozás, adepresszió. Történik mindezannak ellenére, hogy hazánkadottságai – természeti adott-ságok, földrajzi elhelyezkedés,ásványkincsek, víz, termõföld,szellemi adottságok, találmá-nyok, szabadalmak összessége– alapján világelsõnek kellenelennünk.”

Szó ami szó, az ApostoliMagyar Királyság által körö-zött Értesítõ tézisei felkeltik azember figyelmét. Tudva azt,hogy országunk hivatalos nevelegújabban Magyarország, ál-lamformája viszont jelenleg isköztársaság, kíváncsivá tett,hogy milyen képzelt hatalomdagasztja a helyhatóságokamúgy is degesz elektronikuspostaládáját.

Ahogy szokták mondani,birtokomba került az ApostoliMagyar Királyság néhány do-kumentuma. Tanulmányozá-suk során kiderült, hogy akirályság kecskeméti szék-hellyel igazgatja az országot.Megkoronázott államfõje nin-csen a királyságnak, így

–hasonlóan – kormányzói

státuszban regnál a királyságelsõ embereként.

A királyságnak vannak mi-niszterei, van Kormányzói Hi-

Bor-bély József Horthy Miklós-hoz

vatala (6000 Kecskemét, PetõfiSándor utca 1/b) van honlapja,van logója és kormányzói pe-csétje. Abban az esetben, ha apolgármesterek, jegyzõk és akülönbözõ államhatalmi szer-vek képviselõi vonakodnánaka szorgosan hozott kormány-zói rendeleteknek megfelelni,számolniuk kell a

nevezetû törvény-szék általi ítélkezéssel…

Fentiekbõl mindenki szá-mára világos lehet, hogy azApostoli Magyar Királyság egy

Fehér SeregHadi Esküdtszéki Igazságszol-gáltatása

humbug, pihentagyúak virtuá-lis birodalma, vicckirályság.Ám, ha lenne itt hozzá eléghely, hosszan citálhatnánk akormányzói rendeletekbõlolyan passzusokat, melyekkelsokan egyetértenénk.

Egyet talán mégis ide-passzíroznék: „Az elmúlt hat-van évben, de különösen azelmúlt húszban bizonyítottanhazánk politikusai az egyéniérdekeiket helyezték elõtérbea nemzet érdekeivel szemben.”

Lájk…f.l.

Egy dokumentum a sok közül.

Hirdetésszervezõketkeresünk a megye minden

részébõl!Érdeklõdni lehet: 92/596-936,

8-12 óráig, illetve30/378-4465.

KULCSMÁSOLÁS 300 Ft-TÓL300 Ft-TÓL10-30 % „MENNYISÉGI”

KEDVEZMÉNNYELIMMOBILISERES AUTÓ KULCSOK KÉSZÍTÉSE

CIPÕJAVÍTÁS ZALAEGERSZEGSzéchenyi tér 5.

ÉLEZÉSNYITVA TARTÁS:EBÉDSZÜNET: 11:00 - 12:00TEL.: 06-30-4711 000

HÉTFÕ-PÉNTEK 7:30 - 17:00

SZOMBAT: 8:00 - 12:00


Az elmúlt pénteki, várvavárt sajtótájékoztatón az érdek-lõdõk megtudhatták a semmit,szembesülhettek az elnök-tu-lajdonos hetek óta tartó titok-zatos tárgyalásainak és giganti-kus erõfeszítéseinek eredmé-nyével.

Jelesül azzal, hogy mindenmaradt a régiben, pénz nincs,konkrét bejelentés nincs, ha-csak az nem számít annak,hogy már meccs sincs, legaláb-bis a szombati edzõmeccsetnem játsszák le a futballisták.Van viszont továbbra is ködö-sítés, idõhúzás, további takti-kázás, türelemkérés…

Elöljáróban szögezzük le,hogy a ZTE nehézségei és pil-lanatnyi helyzete nem egersze-gi specialitás, nem elszigeteltjelenség, sokkal inkább kortü-net, pillanatnyilag itt lokalizá-lódott, felgyülemlett válsággóc.

Jelen sorok írójának vesszõ-paripája és szilárd meggyõzõ-dése, hogy a futball olyan cso-dálatos, szent játék, mely képeshajszálpontosan visszajelezniaz õt körülvevõ társadalom –nemzet? – aktuális állapotát.

Ha számbavesszük hazánk,nemzetünk, ezen belül szû-kebb pátriánk nyavalyáit, anya-gi, szellemi és legfõképpen er-kölcsi állapotát, akkor az lennea csoda, ha egy totális káosz-ban, egy reménytelen, szétzül-lött, elállatiasodott közegben afutball élne és virulna.

A foci – s benne az egersze-gi foci – szétesésének fõ okatehát ebben keresendõ, s úgytûnik, szigetszerûen, a társada-lom bajainak orvoslása nélkül

Végnapok, vagy ködösítés a ZTE FC-nél?Vajúdtak és egeret szültek a hegyek…

nem is menthetõ a jelenlegihelyzet. Ettõl függetlenül, ér-demes lokálisan is megvizsgál-ni, hogy mik voltak a zalaeger-szegi futball leépülésénekhelyben keresendõ okai.

Miután a labdarúgás masokkal inkább üzlet, mintsport, s a klubot is egy nyere-ségorientált cég, egy részvény-társaság mûködteti, furcsa lettvolna, ha a dominóelv alapjánmûködõ összeomlás nem értvolna el a ZTE-ig.

Ha csak a városban mûkö-dõ üzemek, s rajtuk keresztül amunkahelyek számát összeha-sonlítjuk a tíz évvel korábbihelyzettel – a bajnoki cím idõ-szakával – pontosan láthatjuka zsugorodás mértékét. Zala-egerszeg – a csinált város –városi mivoltának egyetlen okavolt, ez pedig az itt mûködõgyárak, üzemek nagy száma.Város csak úgy, magától nemlesz, ennek földrajzi, történel-mi, kulturális, vagy természetiokai kell, hogy legyenek, ezekközül Zalaegerszeg esetébenegyik sem igaz. Munkahelyei,gyárai megszûntével Zalaeger-szeg az lesz, ami volt, poros,jelentéktelen mezõváros, melyönerejébõl nem képes elsõosztályú sportegyesületeket mû-ködtetni. Ezt támasztja alá akosarasok vergõdése is, vala-mint az a tény, hogy a hajdanielsõ osztályú csapatok mássportágakban is teljesen eltûn-tek a városból.

1. Gazdasági válság

2. A geopolitikai környezet,s különösen is Zalaegerszeg el-jelentéktelenedése, leépülése

3. Az utánpótlás teljes le-építése

4. Szakmai hibák

A történet önmagában isbotrányos, megérne egy teljeskörû oknyomozást. Felháborí-tó, hogy Zalaegerszegen, aholközépiskolák tucatjai mûköd-tek – a fél megye fiataljai ittvégezték középfokú tanulmá-nyaikat – az utánpótlás évek ótanem tud használható játékoso-kat kinevelni, illetve az innenkikerült fiatalokat szinte azon-nal kölcsönadták alacsonyabbosztályba, hogy ott eltûnjeneka süllyesztõben.

Látszólag mûködik valami,amit utánpótlásnak lehet ne-vezni, amire hivatkozva lehetpályázni, állásokat betölteni,pénzhez jutni, zavarosban ha-lászni, azonban a végsõ kime-neteli pont nem lehet más,mint a használható, értékesjátékos. E ponton viszont ér-tékelhetetlen, katasztrofális, bû-nös tevékenységet folytat aklub, s a felelõsök megnevezé-sére – éppúgy mint más téren– nem kerül sor.

Lehet hivatkozni arra, hogya neveléshez idõre és türelem-re van szükség, azonban az idõévtizedek óta nem hozta mega várt eredményt. Amikor mégnem volt akadémia, csak a pa-csai sportkollégium mûködött,egyidejûleg volt a keret tagja jópár saját nevelésû fiatal, elégha csak Takács Jenõ, Halász,Sipos Sándor, Pecsics, CzigányCsaba, Huszár Imre, HorváthGyõzõ nevét említjük, hogy análuk idõsebb Péter Zoltánrólne is szóljunk…

Az utánpótlás neveléseazonban hosszú távú befekte-tés, gyors meggazdagodásra,ügyes pénzforgatásra, ingyenhozom, pénzért adom típusú,a rövidtávú hasznot szolgálóakciók lebonyolítására nemalkalmas.

Természetesen egyéb gya-núk is felmerülhetnek e téren,hallunk, ismerünk is elborzasz-tó történeteket az utánpótláskörnyékérõl, a bizonyíthatósághiányában azonban ezeket mostne említsük.

Miután a labdarúgás üzlet-ággá változott, nem lehet pon-tosan meghatározni, hogy asportszakmailag hibás dönté-sek anyagi okokból, zavarospénzügyi tranzakciók folytán,vagy a hozzá nem értés követ-kezményeként valósultak meg.Nem tévedünk azonban túlsokat, ha majdnem mindendöntés mögött a pénz, a nye-reségvágy, az üzlet jelenlététsejtjük. Ez volt az igazolásokmozgatója, nem posztokra, vagya csapatépítés szándékával iga-zoltak, hanem az üzleti megté-rülés, a várható haszon függ-vényével. Ez a szemlélet okozta

az utánpótlás teljes leépülésétés csõdjét, hiszen az innen-onnan „kukázott”, messzirõljött külföldi játékos befektetésés munka nélkül azonnal po-tenciális bevételi forrássá vált,míg a fiatalokba éveken átmunkát, infrastruktúrát, pénztkell beruházni.

Egy-egy felkészülési idõ-szakban tucatjával estek be azöltözõbe a világ legkülönbö-zõbb pontjairól érkezett pró-bajátékosok, az az idõszak nema csapatépítést szolgálta, ha-nem az üzletmenetet, nemposztokra igazoltak játékoso-kat, hanem az haszonnal to-vábbadható futballistákat ke-resték. Ez a szemlélet eredmé-nyezte a keret gyakori, teljeskicserélõdését, a sokszor ért-hetetlennek tûnõ játékosmoz-gást, hiszen tíz összekukázottfutballistából kettõt busás ha-szonnal tovább lehetett adni,az értéktelennek bizonyult„hulladékot” pedig pár hónapmúltán kisöpörték, s márisjöhetett az újabb szállítmány…

Így csapatot építeni nemlehet, s nagyon úgy tûnik,hogy nem is ez volt a cél. Aközönségnek ilyen módon ar-ra sem volt lehetõsége, hogy acsapatot megszeresse, magáé-nak tudhassa, a szurkolóra csu-pán mint bevételi forrásra voltszükség az üzletmenetben.

A nézõknek egyébként nemeredendõen egy-egy játékosmagyar vagy külföldi mivoltá-val volt problémája, hiszenjópár, Zalában hosszabb idõteltöltõ légióst befogadtak éssajátjukként szerettek, lásd Ra-du Sabo, Casoltan, vagy talán amaiak közül Kamber. Az állan-dó fluktuáció, a keret folya-matos cserélõdése sem ütõké-pes csapat kialakulását, sem acsapat (?) szurkolók általi el-fogadását, szeretetét nem tettelehetõvé.

Nagyon úgy tûnik, hogy aklub nem célja, hanem eszkö-ze volt a biznisznek, nem azértkellett az üzlet, hogy a futball-klub mûködhessen, hanem azértkellett a futballklub, hogy azüzletmenet virágozhasson.

Ilyen körülmények közöttaztán sportszakmai hibákrólbeszélni eleve dõreség, hiszennem sportról, hanem üzletrõlvan szó, a döntéseket nemsportszakmai, hanem üzletimegfontolások vezérelték, avégsõ cél nem a szerethetõ,eredményes futballcsapat, ha-nem a haszon volt…

Tévedés azt gondolni, hogya szurkolók csupán a rossz já-ték és az eredménytelenségmiatt tûntek el a lelátókról.

A távolmaradás legfõbboka a becsapottság érzése, a

5. Bizalomvesztés a klubés a szurkolói között

– Most már igazán megtanulhatnák a nyelvünket ezek amagyarok, nem csoda, hogy nem értjük meg egymást apályán!...

Rajz

:F

arkas

László

Az egerszegi öltözõben


Elmerülõben… Gyõzelem nélkül, kilátástalan helyzetben várjaa folytatást a ZTE. Lesz folytatás?

Fotó: Zavilla András

gyanakvás légköre. A szurkolópontosan tudja, érzi, hogy a já-ték már nem õérte van, csu-pán néhány ember üzleténekkellékévé vált. Amikor mindenátigazolás mögött a haszonszándékát, minden rosszul si-került passz után a csalás, abunda lehetõségét kell keres-ni, akkor nem csak a sport lé-nyege, hanem az õszinte szur-kolás lényege is elveszik.

A szurkoló tulajdonképpenaddig fontos, míg a pénztár-ban megveszi a jegyét, bérle-tét. Azt követõen csak a gondvan vele, bekiabál, mindenttudni akar, gyanakszik, kifü-tyüli a bundázó aranylábúakat,egyszóval zavarja az üzletet…

A fentieken túl a bizalom-vesztés egyik fõ oka Zalaeger-szegen a botrányosan rosszkommunikáció volt, e térenérezhették leginkább a csapat-ért szorítók, hogy feleslegesek,hogy útban vannak. Egy igaziszurkoló úgy viszonyul a csa-patához, mint szülõ a gyerme-kéhez, mindent tudni akar ró-la. Ha pedig folyamatosan fél-revezetik, akkor a bizalom el-vész, a szeretet megszûnik, smarad a közöny.

A szurkolók számára nagy-ritkán odavetett hírmorzsák,álhírek, félinformációk, gumi-csontként rágható, lebegtetettsejtetések már-már megalázóhelyzetbe hozták a csapatértaggódó szimpatizánsokat.

Mára a ZTE-család kettévált,függetlenedett egymástól azüzletben érintett, jól informáltbelsõ kör, és a csupán érzel-meivel, szívével jelenlévõ druk-ker, akinek a csapat élete részevolt. Ezt a kettéválást jól érzé-kelteti a két honlap, a hivatalos(ztefc.hu), a Rákosi-korszak stí-lusára emlékeztetõ, formálisanmûködõ oldal, és a szurkolóiZTE fórum (zte.hu), ahol atényleges aktivitás, informá-ciócsere, aggodalom tetten ér-hetõ, s mindez a belsõ kör je-lenléte nélkül zajlik.

A kommunikációs problé-mák terén nem megkerülhetõa megyei sajtó szerepe sem,hiszen a maszatolásban évekóta megbízható partnerkéntvesz részt a megye napilapja.

A hír olyan, mint a kenyér.Mennyiségi, minõségi és

idõbeli követelményeknek kellmegfelelnie, elegendõnek, va-lósnak, õszintének és frissnekkell lennie, ezek a szempontokesetünkben nem valósultak meg.

Sokszor tûnt úgy, hogy ak-kor jelent meg valami a me-gyei sajtóban, amikor a szur-kolói fórumokon már túl nagynyilvánosságot kapott, mikormár muszáj volt valamit írniróla, s akkor is az elsimítás,elcsendesítés szándéka sejletta sorok mögött…

Ezen a ponton kapcsolódika történet a futball egészétérintõ megállapítással, misze-rint a labdarúgás hajszálpon-tosan visszatükrözi annak a kö-

6. Erkölcsi züllés, moráliscsõd

zegnek az aktuális állapotát,amelyben mûködik.

A futball is úgy vált üzletté,hogy az egész világ azzá vált,ma a születéstõl a temetésighaszonelvû minden. Ha a fut-ball szereplõit három csoport-ra osztjuk, akkor az elsõ körbetartozhatnak a tulajdonosok ésklubvezetõk, a másodikba aszorosan vett szakma, vagyis ajátékosok és az edzõk, a har-madikba pedig az üzleti világ,a szponzorok és legfõképpenaz ügynökök, menedzserek.

A korrupció mindháromkörben jelen van, elõször mintlehetõség, késõbb mint napigyakorlat.

A tulajdonosoknak máraminden szavát kétkedve hall-gatja a közvélemény, mindenigazolást, szponzori szerzõdésta gyanú árnyéka lengi körül,pénzmosás, visszapörgetett pén-zek jelenlétét feltételezi – sok-szor okkal – a szurkoló.

Manapság egy klubtulajdo-nost sokak eleve maffiózónaktartanak, s a tulajdonosi szán-dékok tisztaságát abban azesetben lehet elképzelni, ha azilletõ tulajdonos már annyirameggazdagodott, hogy megen-gedheti magának a futballtámogatását, mint költségespassziót, hobbit.

Erre leginkább a gazda-gabb országok gyakorlatábanlátunk példát, nálunk viszontgyakran pitiáner ügyeskedõkbukkannak fel a klubok tájánvezetõként, sok esetben üresígéretekkel, kapcsolati tõke em-legetésével is lehet klubveze-tõi széket elfoglalni.

A futballklubok mûködte-tése mára emberkereskede-lemmé vált, a mûködtetésneknincs is más célja, mint a nye-reségszerzés, ezért nincs szük-ség utánpótlásra (Zalaegersze-gen az utánpótlás helyzete éseredményessége abszolút be-szédes adat!), a klub jövõje nemszámít, csak a gyors haszon.

Ezért kell állandóan cseré-lõdnie a játékoskeretnek, sezért számít hétpecsétes titok-nak az átigazolások kapcsánminden pénzmozgás. (Nemcsak az üzlet létrejötte elõtt,annak megkötése után is titokaz összeg, éppúgy, mint a játé-kosok valós jövedelme.)

Ha a tényleges szakmát, ajátékosokat és az edzõket vizs-gáljuk, akkor azt látjuk, hogyõk éppúgy a zavarosban ha-lásznak, mint a közeg mindenmás résztvevõje. Manapság min-den eredmény gyanús, min-den gól után bundát sejt asokszor becsapott szurkoló.

A fogadási csalások olyanmértékben vannak jelen, hogyakár a labdarúgók jövedelmé-nek döntõ részét is képez-hetik. (Talán nincs már messzeaz az idõ sem, amikor a frissenszerzõdtetett játékos várhatójövedelme kapcsán a fogadá-sokból származó összegek is azajánlat részét képezik majd…)

Nem véletlen az sem, hogyaz utóbbi idõkben kipattant

hazai botrányok a Siófok, aZTE, a Vasas mérkõzéseivelvannak kapcsolatban.

Ezeknél a kluboknál keres-nek legkevesebbet a játékosok,következésképpen itt a leg-könnyebben megvásárolható-ak. (Ugyan ki gondolna bun-dának egy Real Madrid - Bar-celona összecsapást???)

Végül a futballüzlet résztve-võinek harmadik csoportjáról,a szponzorokról és ügynökök-rõl is ejtsünk szót, bár az õszerepük a történet leginkábbelfogadható része.

Tudjuk, gondoljuk, hogyegy-egy szponzori támogatás-ból sok zsebet meg kell tölteni,s furcsa kanyarokat írnak le apénzek e téren, miként azt istudjuk, hogy a játékosügynö-kök ügyeskedése kizárólag aprofitra irányul.

Õk azonban a kör legõszin-tébb tagjai, nyíltan és vállaltanpénzt akarnak keresni, s eköz-ben nem álcázzák magukategyesületéért életét áldozó el-nöknek, vagy fogcsikorgatvaküzdõ futballistának.

Maradjunk most már konk-rétan Zalaegerszegen, s elmél-kedjünk csapatunk, a ZTE FCjövõjérõl.

Az, hogy a ZTE nem lépvissza, hanem végigjátssza atavaszt az elsõ osztályban,szinte biztosra vehetõ.

Hogy a jelenlegi tulajdonosa várható bevételek realizá-lódása elõtt (Rudnevs) nemtávozik, az is valószínû.

Hogy egy kisvárosban egy-re kevésbé lehetséges elsõ osz-tályú csapatot mûködtetni, azszintén vitathatatlan, s ebbõlkövetkezõen nem sok tõkeerõscég, személy fog üzletet látni aZalaegerszegben.

A jövõben tehát mindenbizonnyal egy, az eddigiektõleltérõ alapon szervezõdött mû-ködés a legvalószínûbb, másszinten, más célokért fog küz-deni a csapat.

A rövidtávú veszély mostaz, hogy jövõre a másodosz-

7. S a jövõ?

tályú bajnokság átszervezésemiatt csak akkor sikerülhetbennmaradni az NB II-ben, haaddig a viszonyok letisztulnaka klub körül.

Miután a másodosztálybólnem lehet könnyen játékost el-adni, így a következõ szezon-ban sem játékoskereskedelem-bõl származó pénzekkel, sem atelevíziós közvetítések jogdí-jaival nem lehet kalkulálni, rá-adásul minden bizonnyal ke-vesebb lesz a jegybevétel is.

E tények miatt a jelenlegitulajdonos távozása biztosravehetõ, hiszen az eddigi üzlet-menet Zalaegerszegen nemfolytatható tovább.

Nagy kérdés, hogy mi lesz aklubra és a tulajdonosi körreháruló kötelezettségvállalások,hitelek sorsa, s mindehhezhogy viszonyul majd a városönkormányzata.

A valós veszélyt most az idõelfecsérlése jelenti, ha ugyanisnem sikerül tiszta viszonyokatteremteni, akkor nincs esély amásodosztályú tagság megõrzé-sére. Döntõ lehet, hogy mikorérkezhetnek be azok az össze-gek, melyek besöprése után ajelenlegi tulajdonos távozhat.

Az biztos, hogy a mai felál-lással nincs tovább, a fõ prob-léma, hogy amíg ez mûködik,addig nem lehet nekiállni azújat felépíteni.

S felépíteni sem lesz könnyû.Ma még nem tudni, hogy

ki, mibõl és mit akar építeni,sõt azt sem, hogy akar-e valakifutballt mûködtetni Zalaeger-szegen.

Túlzott reményeink azértnem lehetnek.

Az esetlegesen felálló újtulajdonosi, mûködtetõi körugyanis ugyanabból a közeg-bõl érkezhet, ahonnan a régi.

S mint tudjuk, a futball álla-pota mindig olyan, mint az õtkörülvevõ közegé.

Azért mégis reményked-jünk…

(Forrás: Zalaegerszegi Hír-határ-online)

-nau-


1977-79 között voltam aMagyar Néphadsereg elit ala-kulatának, a díszzászlóaljnak akatonája. Ki lehetett a Petõfilaktanya díszelgõ egységéneka tagja? Idézet egy régi ki-írásból: „Cél, hogy fizikailagés szellemileg a legjobb kon-dícióban legyen. Testmagas-sága 180-185 cm között mo-zogjon. Az sem mellékes, hogyjó alakú, katonás kiállású, széparcú fiú legyen. Ezek a külsõfeltételek. Legalább ilyen fon-tos, hogy a katona rendelkez-zék a fizikai erõnléten alapulónagyfokú önfegyelemmel. Ezazért fontos, mert a díszelgõkatonának hidegben és me-legben is egy órát kell állniamozdulatlanul…..stb.”

Falusi – csesztregi – gye-rekként nekem igenis óriásiélmény volt, hogy itt szolgál-hattam a hazámat. Hogy miért?Mert többek között láthattamés fogadhattam katonai tisz-teletadással az akkori világhatalmasságait. Államfõket, ki-rályokat, tábornokokat. A tel-jesség igénye nélkül Eanesportugál elnököt, Dánia mi-niszterelnökét, Etiópia állam-fõjét, Asszadot, Szíria elnökét,Kadhafit, Líbia elsõ emberét,Brezsnyevet a Szovjetunió ve-zérét, Helmut Schmidt NSZKkancellárt. (A két év alatt ez akatonai fogadásunk és búcsúz-tatásunk sikerült a legjobban.A tisztek jutalmat kaptak, mikatonák meg kimaradást…).

Fogadtuk a Varsói Szerzõ-dés összes tábornokát és a

vietnami hadsereg elsõ em-berét. Ez volt a legviccesebb,mert a vietnami tábornok kb.145 cm „magas” volt, vezénylõparancsnokunk, Takács fõ-hadnagy pedig 183 cm. A sza-bályzat szerint a vendégnek aszemébe kellett nézni feszesvigyázzállásban. A többit azolvasó fantáziájára bízom…

Állami ünnepeken, tábor-nokok temetésein is ez az ala-kulat díszelgett. A legnagyobbélmény pedig akkor ért, ami-kor 1978. január 6-án Ferihe-gyen alakulatunk fogadhatta aSzent Koronát! Sok ember-nek, katonának, biztonságiak-nak, e sorok írójának nemcsak a hideg idõtõl volt párása szeme…

A Ferihegyi és Kossuthtéri ünnepségek felejthetet-len pillanatai egy életre végig-kísérnek. Szüleim, Marian-na testvérem szerintem ak-kor voltak a legbüszkébbekrám, Katalin barátnõmmelegyütt…

Azokat az élményeket is akatonaságnak köszönhettem,hogy láthattam a korszak leg-nagyobb színészóriásait a fõ-városi színházakban: AgárdyGábor, Sinkovits Imre, MécsKároly, Bitskey Tibor, Besse-nyei Ferenc, Darvas Iván, Su-lyok Mária, Ruttkai Éva, KállaiFerenc, Bárdy György, Buj-tor István, Tordy Géza, stb.alakításai is örökre bennemélnek.

Csakúgy, mint az Omega,a Piramis, az LGT, a P. Mobil, a

HBB együttesek, Deák BillGyula, Radics Béla, a gitárki-rály legendás koncertjei. Vá-logatott meccsek a Népsta-dionban, bajnoki találkozóka Fradi, Dózsa, Vasas, MTKpályáin.

Büszke és boldog vagyok,hogy a díszzászlóalj katonájalehettem. Nagy öröm, hogymár Áron unokámnak is me-sélhetem a régi katonai él-ményeket. Amikor 180 katonaegyszerre mozdult és felhang-zott a vezényszó: díszzászlóaljvigyázz!

Paksa Tibor

Díszzászlóalj, vigyázz!

Deák István, Pethõhenyepolgármestere a település, sõt,a szûkebb régió határain istúlmutató tervet fontolgat.

– Az év elején szeretnéklétrehozni egy települések köz-

Létrejöhet a „károsultak és a haszonélvezõk” fóruma?

ti fórumot, amelyen egyrészrõla „haszonélvezõk”, másrészt a„károsultak” képviselnék az ál-láspontjukat – ismerteti az el-képzelését. A közös logikai szál,amely az érintett önkormány-

zatokat összefogná, aés annak egyetlen jelentõs víz-gyûjtõje, a .

– Míg a Zala óriási árteré-nek problémáit a szemét-ter-helését és annak megtisztítását– nem képesek a saját lehe-tõségeikkel teljesíteni az érin-tett falvak, a Balaton körüli te-lepülések a haszonélvezõi etermészeti folyamatnak. Ezértszeretnénk az összes érdekeltfél részvételével létrehozni azta fórumot, amelyen bemutat-nánk, hogy honnan, milyenúton mossa a vizet az esõ aBalatonba, milyen problémák-kal szembesülnek e területgazdái és milyen megoldástremélnek az igazából közösérdek szerinti cselekvéstõl.Nem csupán a Zala folyó és aközvetlen partja veszélyezteti avízgyûjtõbõl a Balatonba folyóvíz minõségét! Az erdõszéle-ken, árokpartokon lerakott sze-mét mind része a problémá-nak! Sokhelyütt veszélyes hul-

Balaton

Zala-völgye

ladékok is megjelennek, sokanígy szabadulnak meg a külföld-rõl behordott, a lomizás soránfeleslegessé vált nagy mennyi-ségû szeméttõl. A Balaton-men-ti és a Zala-menti településekaránya kettõ az egyhez… Haezek a települések szívügyük-nek tekintenék egy-egy, Zala-menti település megsegítését aközös érdek mentén, úgy a „ká-rosultak és a haszonélvezõk”közt kialakulhatna egy olyan gyü-mölcsözõ kapcsolat, amelynekrévén pozitív elmozdulás kö-vetkezhetne be mind a környe-zetünk védelmében, mind a tóvízminõségének javításában.Mert hiába tesznek meg min-dent a Balaton menti települé-sek azért, hogy a tó ne pöcegö-dör legyen, ha a lefolyó más ke-zében van és lehetõségei híjánnem képes megfelelõen kezelni.

A sajátos probléma tehát –amelyet a jelek szerint a vízi-társulatok képtelenek megfe-lelõ szinten kezelni – rendha-gyó megoldást követel. DeákIstván reményei szerint reálisaz esély e megoldás sikerére.

- farsang -

Egy nap a paraszt sza-mara beleesett a kútba. Azállat órákon át szánalmasanbõgött, miközben a parasztmegpróbálta kitalálni, hogymit is tehetne. Végül úgydöntött, hogy az állat máröreg és a kutat úgyis idejebetemetni; nem éri megkihúzni az öreg szamarat.

Áthívta a szomszédjait,hogy segítsenek. Mindegyiklapátot fogott és földet hány-tak a kútba. A szamár meg-értette, hogy mire készül-nek, rémisztõen üvöltenikezdett, majd nemsokára el-csendesedett. Kis idõ eltel-tével a paraszt lenézett akútba. Meglepetten látta,hogy a szamár él, és mindenlapátnyi föld után valamicsodálatosat mûvel. Lerázzamagáról a földet, majd felálla tetejére. Ahogy a parasztés szomszédjai tovább lapá-tolták a földet a szamárra, õlerázta magáról azt, és egyrefeljebb lépdelt. Hamarosanmindenki ámulatára a sza-már átugrott a kút pereménés boldogan elsétált!

Az élet sok szemetet ésföldet lapátol rád. A kútbólkimászás trükkje, hogy le-rázd magadról és tegyél egylépést. Minden probléma egyújabb lehetõség a tovább-lépésre. Bármilyen problé-mából van kiút, ha nemadod fel, nem állsz meg!Rázd meg magad és lépjegyet feljebb!

A Zala folyónak egyik nagy problémája a tetemes mennyiségûfelgyülemlõ hulladék, hordalék.

A paraszt és a szamár


Soha nem látott összegbenáll rendelkezésre devizatarta-lék az ország jegybankjában, a

. Aközel negyven milliárd euróhazánk éves nemzeti terméké-nek (GDP) jó negyven száza-léka, egyenlõ a központi régió(a fõvárost is beleértve) éveselõállított értékével. Ez az ir-datlan pénztömeg közel likvid,azonnal készpénzzé tehetõ for-mában, de alacsony hozammaláll a bank mérlegében. A jegy-bank a tartalékokból a legma-gasabb bonitású országok(AAA) adósságleveleit vásárol-ja, illetve hasonló megítélésûbankoknál képez betéteket.Tartalékként az euró és a dol-lár jön számításban. Az euróhivatalos kamata 1 %, míg aFederal Reserve szinte 0 %szinten tartja a kamatot. Így atartalékok hozama sem lehettöbb, mint éves fél százalék,bár errõl a kimutatások sohanem kerülnek be a közgaz-dasági diskurzusba.

Ha a tõke átlagos elvártmegtérülését vesszük alapul adevizatartalékok tartása jelen-tõs nemzetgazdasági áldozattaljár. (Ne felejtsük el, a

az energiaipar befek-tetõinek éves 8 %-os megtérü-lést garantált, amit itt is vehe-tünk nyugodtan zsinórmér-téknek.) A devizatartalékoktartása a jelenlegi mértékbenaz adott számokat figyelembevéve mintegy hárommilliárdeuró (900 milliárd forint)hozadéktól fosztja meg az or-szágot. Ez a nemzeti jövedel-münknek mintegy három szá-zaléka. Ebbõl kitelne a fõvárosés azon felül minden százez-ret meghaladó lakosságú nagy-városunk éves költségvetése.A jegybanki tartalékba kerülõdevizákat ugyanis a magyargazdaság és a társadalom ter-meli ki hatalmas áldozatokkal.

Az exportõrök az import-hoz már nem szükséges devi-zát eladják, ami végsõ soronforintkibocsátás ellenében ke-rül a jegybankba. Az állam, acégek és a háztartások általdevizákban felvett hitelek is ajegybankba kerülnek, hiszen ahitelfelvevõknek forintra vanszükségük, ezért pénzt válta-nak. Õk a devizahitelért 8-10,vagy magasabb százalékot fi-zetnek, amíg ugyanaz a pénz ajegybankban csak fél százalé-kot hoz. A kamaton túl a hi-telfelvevõket az árfolyamrom-lás is terheli. A devizakészletekmagas költségeit a hazai gaz-daság és a háztartások viselik,míg a csekély hozam a jegy-bank könyveiben landol.

Magyar Nemzeti Bankban

Horn-kormány

A Magyar Nemzeti Bank felelõsségeMilyen célokat szolgál a jegybank devizatartaléka?

Az áldozatért cserében atársadalom képviselõi által ajegybankkal szemben elváráso-kat fogalmaz meg. Ezeket rög-zítik a törvényhozók a jegy-bankról szóló törvényben.Mindenek elõtt elvárják, hogyõrködjön a forint külsõ ésbelsõ értékének stabilitásán,ne engedje azt inflálódni ésárfolyamát romlani. Elvárjákazt is, hogy a jegybank támo-gassa a kormány gazdaságpo-litikáját is. Ez is csak stabilforinttal lehetséges. A jegy-bankkal szembeni elvárás te-hát röviden a stabil forint. Aromló forint ugyanis sérti ahazai szereplõk, a cégek és aháztartások érdekeit, csak atöbbnyire külföldi tulajdonúexportõr cégeknek kedvez.

A jegybank akkor látná el atörvényben is megfogalmazottfeladatát, ha akcióba lépne,amikor külsõ tényezõk, mint aspekulánsok haszonszerzés cél-jából a forint rontásába kezde-nek. A spekulánst az különböz-teti meg a hazai gazdaság töb-bi szereplõjétõl, hogy devizaadásvételi mûveleteit kizárólagazért végzi, hogy azokon hasz-not érjen el. Mûveleteinek agazdaság természetes folyama-taihoz nincs köze. Miközben mû-veleteivel magának hasznot hajta hazai gazdaság és a társadalomszereplõinek kárt okoz. Nosezekben az esetekben kellenea jegybanknak fellépnie és atartalékokat igénybe véve a spe-kuláció kártevéseit elhárítani.

A közelmúlt több ízben isszolgált példákkal a spekulációkártevéseit illetõen, amikor ajegybank nem végezte a rábí-zott feladatot. Megtámadták aforintot és rövid idõn belülmintegy 15 %-kal rontották azárfolyamát. A kártétel nyilván-való, azonnal emelkedõ üzem-anyag árak és az infláció meg-lódulása. Minden belföldi sze-replõ kárára. Ha a jegybank300 forint alatti euró árfolya-mon eurót ad el néhány száz-millió euró értékben, megál-líthatta volna a romlást ésvisszatéríthette volna az árfo-lyamot a természetes szintjére.Ráadásul hasznot is ért volnael, hiszen készleteit korábban260-280 forintos árfolyamonképezte.

A magyar államkötvényekpiacát is megtámadták (meg-shortolták), azzal a nyilvánvalócéllal, hogy magasabb kamatfi-zetést csikarjanak ki az állam-kasszából, aminek terhét a ha-zai adófizetõk viselik. A célokközött szerepelt az is, hogy ajegybank tovább emelje a hiva-talos kamatot, ami meg is való-

sult azóta. Mondani is felesle-ges, hogy ez is tetemes hazaikárokkal járt és jár ma is. Ajegybanknak lehetõsége volt,hogy devizakészletei ellené-ben jól bevásároljon a meg-emelt hozamú hazai papírok-ból. Tekintettel arra, hogy többezer milliárd kereskedelmibanki betéttel is rendelkezik,azok terhére pedig forint köt-vényeket vehetett volna. Az ak-ciók a jegybank mérlegébentetemes nyereséggel jártak vol-na, egyben elhárították volna aforintra irányuló nyomást.

Ne felejtsük el, hogy a fo-rintra irányuló növekvõ nyo-mást megállítandó került sorarra a döntésre, hogy újra megkell nyitni a tárgyalást hitel-felvételrõl az IMF-el. Ez is elke-rülhetõ lett volna, ha a jegy-bank végzi a törvényben meg-határozott dolgát, de nem vé-gezte. De mire kell a jegybank-nak akkor az irdatlan deviza-tartalék? A választ a hazánkbanmûködõ, ugyancsak tetemeskülföldi érdekeltségekben ke-reshetjük. A jegybank már2003-ban is példát adott arról,hogy miként kell a spekulatívtõkéket elõzékenyen kiszolgál-ni, amikor azok erõsödõ fo-rintra spekulálva szembe men-tek a hazai kormányzatnak ép-

pen a forintot gyengítõ szán-dékával. A jegybank ma is ilyenfejjel gondolkozik, amikor ahazaiak teherviselése mellettóriási devizakészleteket képezarra az esetre, ha a hazánkbanmûködõ külföldi tõke a kész-letek igénybevételére szorul.

Ennek fényében talán ért-hetõ az is, hogy miért szeret-nének eltekinteni a jegybankivezetõk hagyományos esküté-telétõl is az EU vezetõi. Õkvelünk szemben a „piac” érde-keit védik. Nincs másról szó:elérkezettnek látják az idõt,hogy a magyar jegybankot isidõ elõtt hivatalosan is a „piac”szereplõi közé sorolják ésmentesítsék a magyar törvé-nyek által rárótt kötelezettsé-geitõl, miközben ennek költsé-geit továbbra is ránk zúdítják.

Nekünk úgy kellene viselniaz eurózóna kötöttségeit, hogyannak elõnyei, mint az ala-csony kamat nem járnak. Erreazonban az idõ még nem jöttel és az eurózóna burjánzóválsága miatt lehet, hogy sohanem is jön el. Amíg a forint afizetõ eszköz, maradjunk azjegybank hazai felelõsségemellett, és ezt kérjük is szá-mon a bank vezetõitõl.

közgazdászBoros Imre

– Még hogy hozzányúlni a tartalékhoz? Aztán mibõlstafirungoznánk ki a multikat, ha rájuk jön a pusztulat?!

Rajz

:F

arkas

László


Elfeledett évforduló (13.)2010-ben volt 90 éves Zala megye legnépszerûbb sport-

egyesülete. Akarattal sem lehetett volna nagyobb csend-del „adózni” a fennállás kilenc évtizedének, mint ahogyez spontán sikerült.

Múltidézésünk nem öncélú. Egyrészt emléket szeret-nénk állítani azoknak, akiknek köszönhetõ, hogy a mainap még egyáltalán -rõl lehet beszélni. Emléket állí-tani még akkor is, ha ez azoknak nem jutott eszébe, akikma a ZTE-bõl, s nem a ZTE-ért élnek.

Furcsa világban élünk. Az igazi értékeken csak moso-lyognak a XXI. századi percemberek. Pedig ezek nélkülma nem lennének ott, ahol vannak…

ZTE

Az 1970-es évek elején azakkori sportvezetés ösztönzé-se alapján sorra alakultak a

„nagyegyesületek” Magyaror-szágon. Ez azért is csábító volt,mert ezek a klubok kiemeltállami támogatást kaptak. Me-gyénkben a ZTE volt az azegyesület, amely az országosankiemelt klubok közé került. Ezegyütt járt azzal is, hogy növel-ni kellett a szakosztályok szá-mát, s hangsúlyt fektetni azutánpótlásnevelésre.

Ennek szellemében kerülta ZTE-hez a

súlyemelõ szakosztálya. Eztaz idõszakot idézzük fel

segítségével, aki több

Zalaegerszegi Vas-út

VörösZoltán

évtizede a sportág meghatáro-zó egyénisége megyénkben.

– Szombathelyen, a gépipa-ri technikumban végeztem aközépiskolát. Már akkor is ki-magaslónak számított hazai vi-szonylatban a Haladás súly-emelõ szakosztálya, amelynekversenyzõje lettem. Ezt a szak-

osztályt fémjelezte többek kö-zött Tóth Géza olimpiai ezüst-érmes, világ- és Európa-bajnoksúlyemelõ. Példaképben tehátnem volt hiány. Érettségi utánBudapestre kerültem, a Mûsza-ki Egyetem hallgatója lettem. Adiplomaszerzés után Zalaeger-szegen lettem mérnök-tanár, ahelyi gépipari technikumban.A megyeszékhelyen 1965-ben,a Zalaegerszegi Vasútnál ala-kult meg a súlyemelõ szak-osztály. Talán nem véletlen,hogy itt, hiszen élõ volt a kap-csolat a Szombathelyi Haladás-sal, amely szintén vasutas egye-sület volt. Jól megfértünk a

labdarúgó, a sakk, a kézilabda,a teke szakosztály mellett. KissRóbert szakosztályelnök kitû-nõ szervezõ munkájának kö-szönhetõen egyre szebb ered-mények születtek. Jómagamelsõ osztályú szintig jutottam.A Haladástól aztán Zalaeger-szegre igazoltam, s a versenyzésmellett már edzõsködtem is.

– Bár az edzéslehetõségeknem voltak éppen ideálisak(volt otthonunk légópince ésszertár is, gyakorlatilag bejár-tuk az egész várost), ennekellenére jó eredményeket ér-tünk el. Az akkori nagyegye-sület kialakításának tervébebeleillett a súlyemelõ szak-osztály átvétele a Z. Vasúttól. Adöntés megszületett: 1973. ja-nuár 1.-jétõl a ZTE sportolóilettünk. A vezetõk elképzeléseszerint én fõállású edzõ lettemvolna, de nem örültem az öt-letnek. Mérnök-tanár vagyok,nem testnevelõ, nem szeret-ném otthagyni a technikumot– szabadkoztam. Mondtam ne-kik, hozok szakembert, akimegfelelõ irányítója lesz aszakmai munkának. Így kerültZalaegerszegre Márkus Tiva-dar szakedzõ a Testvériségtõl.Tudomásul vették a döntése-met, de azért voltak következ-ményei: az iskolában elvettéka pluszórákat, súlyemelésselugyan foglalkozhattam, de in-gyen, társadalmi munkában.

– Hogy emlékszik arra azidõszakra, amikor a ZTE-hezkerültek?

Az elsõ nemzetközi verseny a gépipari technikum tornatermé-ben. Felsõ sorban balról a második Laczik Géza, majd Edelé-nyi Miklós, Vörös Zoltán edzõ, Bujtor András, Kelemen Ferenc,Tancsics László, Tábori Sándor, Román József.

Vörös Zoltán versenyzõkorában.

A NDK-beli Bautzenben: Tancsics László, Szögyör Sándor,Bujtor András, Kósa György, Tábori Sándor, Edelényi Miklós,Siebel Lajos.

Márkus Tivadar


Lapunk legközelebbiszáma

2012. március 14-énjelenik meg.

A ZTE színe az 1920-asalakuláskor fekete-fehér volt,ezt váltotta a zöld-fehér.

A mai kék-fehér szín-összeállítás a Zalaegersze-gi Építõkkel történt fúzió„öröksége”.

Címerszínek

Megyei közéleti havilap

Kiadó-fõszerkesztõ:Grafikus:

Kiadja: PethõhenyeAz ügyfélszolgálat címe: 8901. Pf.: 381.

Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937; E-mail: [email protected]észült:

Zalaegerszeg 2012.ISSN: 0865-1353

Terjeszti: a Kiadó és a Magyar PostaElõfizethetõ a postahivatalokban és a szerkesztõségben.

Elõfizetési díjak: 1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft,1/2 évre 1140 Ft, 1 évre 2280 Ft.

Ekler Elemér

Farkas László

Zalatáj Kiadó

Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4.;

Göcsej Nyomda Kft.

– Önnek mi lett a sze-repköre?

– Jellemezze az elsõ éveketa ZTE-nél!

– A megyei súlyemelõ szö-vetség titkára, majd elnöke let-tem. A ZTE-vel nem szakadtmeg a kapcsolatom, amolyan„társadalmi szakágvezetõként”a szervezéssel és a versenyren-dezéssel foglalkoztam.

– A létesítményhelyzet nemvolt ideális, hiszen az akkorifutófolyosó végén, egy „zöldsé-ges” bódéban tartottuk az ed-zéseket. Az anyagi támogatásazonban lehetõvé tette asportiskola-rendszerû sportágiképzést. A fõfoglalkozású edzõmellett több csoportban né-hány mellékfoglalkozású tré-ner (Laczik Géza, KandászNorbert) foglalkozott a ver-senyzõkkel. Ennek köszönhe-tõen rövid idõ alatt több kor-osztályos országos bajnoka, il-letve válogatott versenyzõjelett a szakosztálynak (TáboriSándor, Nagy Imre, LõrinczIstván, Simon Gyula, TakácsIstván). Junior és felnõtt kor-

csoportban elõször szerepel-tek a szakosztály versenyzõi aválogatottban. Ez a siker Ma-rosi Ferenc és Tancsics Lászlónevéhez fûzõdik.

– A Munkácsy utcában ön-álló edzõtermünk lett, és ezkedvezõen hatott a szakmaimunkára is. Márkus Tivadar ésTancsics László fõfoglalkozásúedzõk mellett Laczik Géza ésSzabó Bálint foglalkozott asportolókkal. Minden korosz-tályban szép sikerek születtekaz egyéni és csapatversenye-ken. Elsõsorban Bányai József,Fitos Csaba, Vörös Zéta, Mi-hályka Tibor, Zsohár Tamás,

– Ha jól emlékszem, 1978fontos dátum volt a szak-osztály életében…

Papp Péter, Sallai Károly, Ta-kács Tamás nevét szeretnémkiemelni. Jelentõs nemzetközikapcsolatok alakultak ki azévente megrendezett nemzet-közi Göcsej Kupának köszön-hetõen, amelyen NDK-beli cseh-szlovákiai, jugoszláviai, osztrákés olasz csapatok vettek részt.

A sportág népszerûsítésébenjelentõs szerepe volt az 1985-ben megrendezett XII. Pannó-nia Világkupa fordulónak,amelyre 18 ország súlyemelõiérkeztek Zalaegerszegre.

(Folytatjuk)A riportsorozat korábbi ré-

szei olvashatók honlapunkon:

E.E.

www.zalatajkiado.hu

Papp Péter az érmek számáttekintve a legeredményesebb(felnõtt OB 13 érem).

Tábori Sándor, a kezdeti koregyik tehetséges versenyzõje.

Apa és fia: id. és ifj. TancsicsLászló.

Vörös Zoltán

A sportiskolások I. országos bajnokságán résztvett ZTE-súly-emelõk a szakvezetõk társaságában. A jobb szélen: RohoncziIstván, a szakosztály elnöke, bal oldalon: Salamon Sándorszakosztályvezetõ. Középen Márkus Tivadar edzõ.

Zsalugátereketkeresünk!

Régi (legalább 80-100 éves),mûködõképes

zsalugátereket keresünk!

92/596-936,hétköznap 8-15 óráig,

illetve [email protected]

e-mail címen

Érdeklõdni a méretekpontos megadásával:


A tévés közvetítések nézõiemlékezhetnek még a rend-szerváltás utáni elsõ, színesParlamentre. Itt nem arra gon-dolok, hogy a korábbi egypártirendszer után több párt jelen-léte tette színessé az Ország-gyûlést, hanem a követ höl-gyek és urak akkori, az ülés-termet beszínezõ külcsínétidézném meg.

Meglehet, hogy az új de-mokratikus Parlamentbe kül-dött képviselõk az öltözködé-sükkel is demonstrálni akar-ták, hogy megtörtént a rend-szerváltás. A kádári idõk par-lamenti képviselõi által köte-lezõnek gondolt, szürke-feketeegyenöltönyök helyett lazáb-ban kezdtek öltözni az új Par-lament képviselõi. Nagy igye-kezetükben átestek a ló túl-oldalára. Hupikék, pink, piros,libafos-zöld stb. színû zakókatkanyarítottak magukra az urak,mitõl inkább hajaztak kültelkificsúrokra, mint az Országgyû-lés törvényalkotó munkásaira.A hölgyek is szekrények mé-lyére zárták korábbi konszo-lidált kosztümjeiket, s bájaik-ból többet mutató, színes ru-cikban interpelláltak a plená-ris üléseken. Késõbb javult aparlamenti trendi, a hölgyekés urak bár nem tértek vissza ahajdani szögletes merevség-hez, elkezdtek a nyugati ele-ganciához igazodva megjelen-ni a Tisztelt Házban.

A daliás idõk megidézéseután, térjek a tárgyra.

Nos, az Országgyûlés hét-fõn kezdõdött ülésszakán egy-két szocialista képviselõneksikerült alulmúlni azt a mini-mumot, amely a Parlamentbenvaló megjelenés tárgyában el-várható.

télikabátbanült szocialista szusztársai közé.

Gúr Nándor

Szõrmók szoci kapucnis pulcsibanMeglehet a Miskolcról indult„éhségmenet” során átfagyott aképviselõ, de az ülésterembenminden bizonnyal megvolt azelõírt hõmérséklet ahhoz, hogyel lehessen hagyni a nagydol-mányt. túltettrajta is. A szocialista frakciószóvivõje több napos szõrzet-tel, jobb kilós turkálókban isbeszerezhetõ, kapucnis puló-verben tisztelte meg a Házat.Megjelenésében inkább idézteegy B-közép szurkoló, vagy egykülvárosi kocsma pultját tá-masztó fószer figuráját, mint-sem komoly, az ország gondját-baját szívén hordó képviselõ-jét. Hogy teljes legyen a kép,nem kellett volna hozzá más,mint egy korsó sör a kezébe ésegy félig égett spangli a szájacsücskébe…

A szocialisták sokadszorhirdették már meg, hogy újstílusú politizálásba kezdenek.Lehet, hogy Gúr és Nyakó máraz új irányzatot jelenítettékmeg hétfõn, legalább is, ami aszoci külcsínt illeti…

Nyakó István

f.l.

TOP-KER Kft.

Zalaegerszeg, Bánya u. 2. Tel./fax: 92/315-642

Nyitva: H-P: 8.00-16.00-ig.

Vas- és fémhulladék átvétele a

legmagasabb napi áron.

Megkezdtük hulladék akkumulátorok,

katalizátorok, és papír felvásárlását

a legjobb árakon,

a lakosságtól és közületektõl is.

Közületek részére ingyenes

konténer kihelyezés.

HIRDETÉSÉTfeladhatja a

havilapban.Telefon: (92) 596-936;

Fax: (92) 596-937.E-mail:

[email protected]

Zalatáj

Reszortfelelõs: Farkas László

Zalatáj humorda

Mindenre visszavezethetõ...

– Megfigyeltem, amikor Orbán kormányoz, nyakló nélküljönnek a katasztrófák. Itt volt Kolontár, most meg ez afarkasordító hideg. Meglátod, hamarosan lesz árvíz is!...

Magyar mûhold az ûrben

Jobb idõk...

– Szólni kéne a fõnöknek, hogy valami kis maszatkelebólál a birtokunkon!

– Engem a Kádár alatt bevittek volna kmk-ért, te megcsak besétálsz a Munkaügyi Központba és kapod a lóvét...

zalatáj 2012/2

Documents