X. évfolyam, 2003/4

Szerkeszti a szerkesztôbizottságElnök: Dr. Hullán Tibor

A

folyóirata

Az agrometeorológusok már korábban fel-hívták a figyelmet arra, hogy az idôjárásianomáliák gyakorisága, nagysága, terje-delme világszerte, így Európában és ha-zánkban is gyorsuló mértékben növekszik.Ezt éljük át 2003-ban. Az elmúlt évtized-ben elszoktunk az ilyen hosszú és keménytéltôl. Bólyban az összefüggô hótakaró 58napig borította a földeket, vetéseket. Majdáprilis közepétôl átmenet nélkül nyár kö-szöntött be. Az idei év májusi átlaghômér-séklet 3,7 ˚C-kal, a júniusi pedig 4,1 ˚C-kalvolt magasabb a 100 éves átlagnál. Az át-lagos hômérséklet, májusi 19,2 Celsius-fok, a június 22,5 Celsius-fok és a maxi-mum hômérsékletek alapján is az idei volta száz év legmelegebb májusa és júniusa.Példa nélküli az is, hogy a rekord melegperiódus több mint két hónapig tartott.A nagy meleg nagy szárazsággal párosult,és együtt okozták a példátlan aszályt.Bólyban márciusi, áprilisi, májusi és a jú-niusi csapadék 69,1 mm volt, a sok évesátlag 31,7%-a. Az ország számos régiójá-ban a szárazság még fokozottabb volt.

Rossz úton járunk, ha az alacsony bú-za terméshozamot csak a szélsôségesidôjárással magyarázzuk.

Nem feledhetjük, hogy a szélsô-séges évjáratokban a gazdálkodás egésze,legfôképpen a nedvességmegôrzô talaj-mûvelés, a vetésszerkezet, a harmonikustápanyagellátás, az integrált növényvéde-lem, a termesztéstechnológiában az opti-mum idôk és módok betartása, vagyis aföld- és szakismeret, a tapasztalat, azüzem technikai felszereltsége, a gazdálko-dási struktúra felértékelôdik.

Az OMMI kisparcellás ôszi búza fajta-összehasonlító kísérletek eredményeittermôhely és érési csoport szerint az 1.számú táblázat mutatja. Az eredmények azegyes fajtakísérleti állomások között rop-

pant nagy szóródást mutatnak. Különö-sen a Bólyon elért szemtermés hozamokemelkednek ki. Ez az országos átlaghozviszonyítva a korai érésû fajtáknál 4,46t/ha (193,3 %), a középérésû fajtáknál 4,35t/ha (190,4 %), a késôi érésû fajtáknál 3,98t/ha (186,7 %) terméstöbbletet jelent.

Úgy gondolom, hogy a 2003-bankiemelkedô terméseredmények okait ta-núságos és szükségszerû elemezni, mertaz idôjárási anomáliák, a kevés csapadék,de legfôképpen a májusi és júniusikiemelten magas átlag és maximum hô-mérsékletek Bólyt is érintették.

Gyárfás József „Sikeres gazdálkodás aszárazságban. Magyar dry farming” 1925-ben megjelent könyvében a szárazságbana sikeres gazdálkodás alapfeltételeirôl akövetkezôket írja:

„Ahol nincs módunkban az elégtelencsapadékot, illetve a hiányzó talajnedves-séget mesterséges úton öntözéssel pótol-ni, ott a szárazság elleni védelem abbanmerül ki, hogy a természet nyújtotta csa-padékvizet talajunkban lehetôleg az utol-só cseppig felfogjuk, és megôrizzük, nö-vényzetünket pedig erôs gyökérfejlesztés-sel és gyors növekedéssel képessétesszük a talajnedvesség lehetô legjobbkihasználására, oly növényeket, illetveazok oly fajtáit termesztve, melyek a vízzeltakarékosan és gazdaságosan képesekbánni.

Ennek az általános elvnek eleget te-hetünk megfelelô talajmûveléssel, oksze-rû trágyázással, a szárazságot legjobbantûrô növényeknek termesztésével, kelé-süknek és fejlôdésüknek lehetô elômozdí-tásával, továbbá kellô ápolásukkal és anövények egymásutánjának helyesmegállapításával. A szárazság okozta ká-rokat bizonyos esetekben csökkenthetjükmegfelelô aratási eljárásokkal, végül vé-delmet szolgáltat földünk kiszáradása el-len a fásítás is.”

A Bólyi Rt. és jogelôdjeinek gazdálko-dásában több mint fél évszázadon át aGyárfás könyvben leírtak voltak az irány-adóak, fôként, ami a nedvességmegôrzôtalajmûvelésre és a vetésváltásra vonat-kozott.

A fajtakísérletek helyét, az elôvete-ményt, a vetés és a betakarítás idejét, atalajvizsgálatok eredményét, a talajmûve-lést, a mûtrágyázást, a gyomirtást és a nö-vényvédelmet a 2. sz. táblázat mutatja be.

Az idôjárási adatokat a 3. sz. táblázatszemlélteti.

A kimagasló ôszi búza fajta-összeha-sonlító kísérletek eredményeinek okaitröviden a következôkben lehet összefog-lalni.

◆ Az Sz-13 táblán, (Bóly Rt. Vetômag-üzeme mellett van) a növénytermesztés,– az állami gazdaságok megalapítása

2

Az OMMI búza fajta-összehasonlítókísérletek eredményei Bólyban

Hazánk 2003. évi ôszi búza szemtermés hozama 2,65 t/ha.Búzatermelésünk statisztikai adatait áttekintve, 33 évvelezelôtt, a terméshozam ennél szerényebb, 2,13 t/ha volt. A katasztrofálisan alacsony termés elsôsorban az idôjárásnak tudható be.

1. sz. táblázat: OMMI ôszi búza fajta-összehasonlító kísérleti eredmények 2003.

Szemtermés t/ha

Kísérleti hely Éréscsoport Korai Közép Kései

(35) (32) (12)Bábolna 4,01 4,02 3,49Mosonmagyaróvár 5,17 4,95 5,45Röjtökmuzsaj 6,36 6,29 6,62Szombathely 6,12 6,16 6,22Táplánszentkereszt 4,70 4,55 4,33Kaposvár 7,15 6,29 5,44Dalmand 5,32 5,65 5,62Siófok 3,89 4,09 3,41Tordas 2,67 2,64 2,19Bóly 9,24 9,16 8,57Szeged 5,17 5,53 5,00Mezôhegyes 4,99 4,79 4,88Kecskemét 2,02 1,70 0,94Debrecen 5,48 5,37 5,64Debrecen DE 2,95 3,48 3,16Hôdmezôvásárhely 5,79 6,04 6,00Kompolt 2,50 3,40 3,38Gyöngyös 2,55 2,47 2,35Átlag 4,78 4,81 4,59

2. sz. táblázat: Kísérlet helye: Bólyi Rt. Bólyi Gazdasága

Tábla száma: Sz-13Elôvetemény: borsóVetés: 2002. október 16.Betakarítás: 2003. június 27. július 1.Parcellák területe: 12,7 m2

Talajvizsgálati eredmények:Genetikai talajtípus: csernozjom barna erdôtalajFizikai talajféleség: vályog

Humusz 2,0 % CaCO3 9,0 %KA 40 P2O5 187 mg/kgHy 3,4 K2O 181 mg/kgpHKCI 7,0 Mg 228 mg/kg

Talajmûvelés Mulch tiller (3x)Germinátor (vetésirány )

Mûtrágyázás: 2002. ôsz N 42 kg/ha h.aP 50 kg/ha h.a.K 122 kg/ha h.a.

2003. tavasz N 56 kg/ha h.a.

Gyomirtás: 2003. április 14. SEKATOR 300 g/ha

Növényvédelem: 2003. május 9. KARATE ZEON 5 CS l/ha

→

(1949) óta, – egy jól átgondolt gazdálko-dási rendszerben folyik.

◆ A gazdálkodási rendszernek azalapja, a mindig kiemelten kezelt és meg-követelt feladatú nedvességmegôrzô ta-lajmûvelés volt. 2002-ben a borsóaratásután azonnal elvégzett tarlóhántás éshengerezés, a földnek fekete ugarban va-ló tartása, – és ügyelve arra, hogy a talajmindig le legyen zárva – tette lehetôvé anyári csapadék felfogását, annak megôr-zését. A július, augusztus, szeptemberhónapokban lehullott 260 mm csapadék,és a borsó elôvetemény alapozta meg asikeres búzatermesztést.

◆ A gazdálkodási rendszernek másikfontos pillére a vetésváltás. A táblán kez-detben minden negyedik évben pillangósnövény, az utóbbi 28 évben pedig mindenharmadik évben nagymagvú hüvelyes ke-rült termesztésre (borsó, szója).

◆ A harmonikus tápanyagellátás amindenkori termelési színvonalhoz igazo-dóan még legszûkebb idôkben is biztosí-tott volt.

◆ A magas szintû növényápolás ésnövényvédelem megléte. (A gombabeteg-

ségek ellen, az OMMI elôírásnak megfele-lôen, nem történt védekezés.)

◆ Általában el lehet mondani, a ter-mesztés technológiában az optimum idôkés módok, a ritka esetektôl eltekintve, (ál-talában idôjárási anomáliák miatt) a leg-pontosabban betartásra kerültek.

◆ 2002 ôszén különösen meghatáro-zó volt a terméseredményeket legjobbanbefolyásoló tényezô: az optimális vetés-idô, a jól elôkészített vetôágy, és azegyenletes 4–5 cm-es vetésmélység.

Az utolsó pontban a vetésidô és vetésmély-ség fontossága azért került kiemelésre,mert nem tervezetten ugyan, de lehetôségadódott egy vetésidô és vetésmélységrevonatkozó összehasonlításra. Ugyanis azSz-13 táblán összesen 20 db kisparcellásbúzafajta kísérlet került elvetésre azOMMI mellett növényvédô cégek, talajta-ni állomások, fajtatulajdonosok megren-delésére. A megrendelôk közül egy azt kér-te, hogy a vetést és a betakarítást saját gé-pével és embereivel végezhesse el. Nos, avetés ideje egy hetet késett, s a vetésmélysége is egyenetlen és sekély volt.A megrendelô a kísérlet terméseredmé-

nyeivel elégedett volt, mert azok 6 t/ha fe-letti szemtermést mutattak (legjobb ered-ményt adták az ország más részein elér-tekhez viszonyítva). Viszont, az összes töb-bi (19 db kísérlet) terméseredménye a 9t/ha-hoz közeli, vagy a feletti volt.

A 2002/2003 búzatermesztési évbentehát még a termesztéstechnológiábanelkövetett kisebb hibák is hatványozottterméscsökkenést okoztak.

Mivel az idôjárási szélsôségek gyako-risága és terjedelme várhatóan növekszik,tudatosan fel kell készülnünk egy szára-zabb és melegebb aszályos idôjárásra.A termelést befolyásoló tényezôk közül alegnagyobb feladat a lehullott csapadékfelfogása és megôrzése. Ebben a korszerûkombinált talajmûvelô gépek használatajelentheti megoldást. A hagyományos ta-lajmûvelô eszközök közül a szárazságbana hengernek van meghatározó szerepe ésjelentôsége. Nem kisebb feladat a vetés-szerkezet helyes megválasztása, amit akárosítók ellen integrált védekezés (kuko-ricabogár, gyapottok bagolypille, kukori-camoly) is szükségessé tesz.

A harmonikus tápanyagellátás nem-csak a szemtermés nagysága és minôségeszempontjából fontos, hiszen az száraz-ság idején a növények takarékosabb víz-felhasználását is lehetôvé teszi. Felhívoma figyelmet a magyar röghöz és szélsôsé-gekhez jól alkalmazkodó búzafajták kivá-lasztásának és a fémzárolt vetômag hasz-nálatának a fontosságára, mert a szólásszerint az aratás vetéssel kezdôdik.

Nem lehet közömbös, hogy jövôre mennyi ésmilyen minôségû búza terem.

Meg kell fogadnunk Gyárfás József in-telmét: „Igaz ugyan, hogy a termés nem kismértékben az idôjáráson múlik, de másrészt nemcsekély arányban függ a gazda tudásától és felsze-reltségétôl. És ha már az idôjárást irányítani nemtudjuk, nekünk kell hozzá alkalmazkodnunk,vagyis a szárazsághoz mérten gazdálkodnunk!”

Turi János

3

3. sz. táblázat: Idôjárási adatok (2002/2003)

Év Hónap Havi közép- Csapadékhômérséklet (mm) Csapadékos Csapadék

(˚C) napok száma >10 mm2002 Október 11,1 55,4 14 1

November 8,1 36,7 14 1December 0,4 34,0 12 -2002 126,1 40 2

2003 Január -2,4 68,2 14 2Február -3,8 22,1 4 2Március 5,8 7,1 8Április 10,9 8,2 9 -Május 19,5 32,4 9 -Június 23,7 21,4 9 12003 159,4 53 5

Összesen 285,5 93 7

Összefüggô hótakaró: 2003. 01.06. – 03.05-ig 58 nap2002. július, augusztus, szeptember hónapokban 260,3 mm csapadék esett.

A HUNGEXPO Rt. 2004. február 18-21.között 23. alkalommal rendezi meg a me-zôgazdaság évadnyitó szakmai fórumát,az AGRO+MASHEXPO kiállítást aHUNGEXPO Budapesti Vásárközpont-ban. 2003 évben a rendezvény új életpá-lyára állításával minden tekintetben leg-eket sikerült elérniük a kiállítási terület,valamint a kiállítók és látogatók számatekintetében is. A legutóbbi AGRO+MASHEXPO-n 180 kiállító, nettó 17137m2-en mutatta be termékeit 20986 láto-gatónak, és 2004-ben is hasonló részvé-telt várnak.

A szakmaiság erôsítése jegyében feb-ruárban 4 napon és fedett pavilonokbanrendezik meg a kiállítást, fenntartva akiállítási terület nagyságát ösztönzô sá-vos árrendszert. A kiállításhoz idôzítvetermékversenyt hirdetnek, fórumokatszerveznek az ágazat szereplôit leginkábbérdeklô kérdésekrôl, továbbá konferen-ciákon vitatják meg az ágazat helyzetét ésjövôjét érintô kérdéseket.

A rendezvény tematikáját kibôvítet-ték, 2004-ben a hagyományos tematikaicsoportok (pl. mezôgazdasági gépek, ve-tômagvak, állattartási eszközök, vegyipa-

ri termékek) mellett várják a dísz- éskonyhakertépítési eszközök, valamint atakarmányok és tápok gyártóinak jelent-kezését is.

A 23. Agro+Mashexpo „Fórum” rend-szerének keretében a Vetômag Szövetségés Terméktanács is elôadást és beszélge-tést szervez az új vetômag jogszabályok,a megszûnô határok és a vetômag-forgal-mazás problémáinak felvetésére és meg-válaszolására, amelyre a kiállítás szerve-zôivel ezúton is várjuk az érdeklôdôket.A kiállításról részletes információ található awww.agromashexpo.hu honlapon.

AGRO+MASHEXPO – A hazai agrárium legrangosabb seregszemléje

A legjelentôsebb ôszi kalászosféleségünkaz ôszi búza. Vetésterülete évek óta 1–1,2millió ha között mozog és nem valószínû,hogy ez a vetésterület számottevô mér-tékben változzon. A magyar mezôgazda-ság megfelelô technikai felkészültséggelrendelkezik az ôszi búza termesztésére.Viszonylag korán betakarítható, így meg-határozó részét képezi a gazdálkodók év-közi bevételének. Jól tárolható, szállíthatónövényfaj.

Az ôszi búza termesztése mel-lett szól az az ok is, hogy tulaj-donképpen nincs más olyan nö-vényfaj, amivel érdemében le-válthatnánk búzatermesztésün-ket.1993-ban 51.800 ha-on volt ôszi búza

vetômag-szaporítás, mintegy 2,5 ezer ha-ral kisebb területen, mint a megelôzô év-ben. Az alkalmas szaporító terület nagy-sága 50.550 ha volt. A vetômag szaporítótáblákon 3,5 t/ha-os átlagtermést értek ela szaporítók. Mindezt figyelembe véveôszi búzából 175–185 ezer tonna kom-bájntiszta nyersáru állt a vetômag-tisztí-tás rendelkezésére. Az aszály, – az áruter-mesztéshez hasonlóan –, a vetômag-sza-porítást is sújtotta. Ez nemcsak a termés-átlagban, hanem az elôállított mag nagy-ságában, az úgynevezett áthullásban isjelentkezett. Ezzel szemben a csírázóké-pesség, és az elôállított vetômag kórtanihelyzete kedvezô volt. A fémzárolások – esorok írásakor – még javában folynak, dea várható fémzárolt mennyiség el fogjaérni a 135–140 ezer tonnát. E szám elég-séges az ôszi búza vetômag-szaporítások40 % körüli felújítására, hiszen az elôzôévek során sem volt 130–135 ezer tonná-nál több a ténylegesen földbe kerülô ve-tômag.

Az idei ôszi búza vetômag irántiigényt több tényezô befolyásolta. Azt vár-tuk, hogy a kedvezôtlen gazdasági évmiatt a fizetôképes kereslet alacsonyabblesz az elôzô években tapasztaltaknál.A jelek szerint ez téves feltételezés volt.Egyrészt a gazdálkodók tapasztalva sajáttermésük minôségi problémáit (szem-nagyság, stb.), másrészt látva a kedve-zôen alakuló felvásárlási árakat, a terméstinkább eladták, és jóval kevesebben vál-

lalkoztak annak visszavetésére. Ez máregymagában is növelte a fémzárolt vetô-mag iránti keresletet.

Az EU tagság új értékesítési lehetôsé-get nyit meg, ami a gazdálkodók számárabiztosabb bevételi forrást jelenthet.

2004 május 1-tôl Magyarország szá-mára is adottak az európai gabona inter-venció lehetôségei. Az intervenció mûkö-désérôl több forráson keresztül is módjukvolt a gazdálkodóknak megismerkedniük.Lényege, hogy a termés november 1-tôlmájus 31-ig ajánlható fel EU intervenció-ra (2004. évben 2004. május 1-tôl május31-ig).

Az intervenciós értékesítésnekkét feltétele van. Egyrészt azátadásra kerülô vetômag töme-ge nem lehet 80 tonnánál keve-sebb,másrészt az adott ôszi búza meg kell

feleljen egy minôségi elôírásnak (a ma-gyarországi malmi minôségnek). Az elôb-bit az érintettek összefogása teremthetimeg, az utóbbit pedig normál fajtahaszná-lattal, agrotechnikával biztonságosan ellehet érni. Az intervenciós értékesítésnekazonban van egy kritikus pontja, ez pedigaz, hogy az átvett gabona értékét, a betá-rolástól számított 30–35. nap között tudjacsak kifizetni az intervenciót bonyolítócég. Azt jelenti ez a gyakorlatban, hogy afelajánló gazdálkodó decemberben jutpénzéhez. Az intervenció fix összeg, ami abetárolás idejével kisebb mértékbenemelkedik. Lényege azonban, hogy

tonnánként, mintegy 25.000 Ft bevé-telt biztosít. Ebbôl adódik, hogy az inter-venció akkor jelenti a költségek megtérü-lését, ha a termés 4–4,5 t/ha körül mozog.

Az intervencióra átvett gabona töme-ge az EU tulajdona, az EU gondoskodikarról, hogy azt más országban, vagy azEU-n kívül exportra hasznosítja.

Az ôszi búza értékesítésénekmásik módja – az aratás pillana-tától kezdve folyamatosan mû-ködô – szabadkereskedelem.A szabadkereskedelemben megjelenô

áru tömegének meghatározója a minôség.Hiszen minél jobb, minél megfelelôbb amalmi követelményeknek az adott áru, an-nál jobban versenyez az árubúza a kínála-ti piacon, és annál nagyobb mértékbenszámíthat tulajdonosa értékesítésre. Ez azutóbbi tény a másik oka, annak, hogy amagyar gazdálkodók jelentôs része afelújított vetômag használata mellett fog-lalt állást. A minôségi kínálati piac akár ahazai feldolgozóipar, akár az EU más fel-vásárlóinak elônyös beszerzést, a gazdál-kodónak pedig az intervenciós küszöbötmeghaladó értékesítési lehetôséget ad.

Természetesen, ha a minôségi kalászosgabona elôállítás, és az értékesítés elma-rad, még mindig ott az intervenció lehetô-sége. Igaz kevesebbért, igaz késôbb, de atermés biztos elhelyezését adja.

Az idei ôszi búza vetômag-elôállítástárgyalása során még két tényezôt célsze-rû megemlíteni. A vetômag kínálatra kor-látozó hatással volt az árubúza kedvezôára. Így a vetômag-szaporító gazdaságokegy része is – a továbbtisztítás költségeitkerülendô – árubúzaként értékesítette abúza nyersárut. Ehhez az is hozzájárulha-tott, hogy áthullásra, idegen magra nemjavasoltunk engedményt. A Terméktanácsálláspontját az indokolta, hogy ha a vevôfémzárolt vetômagot vesz, ezért fizet, an-nak genetikai tulajdonságain kívül, külle-mi képe is feleljen meg a vetômaggalszemben támasztott elvárásainak.

Sajnálatos módon egy másik tényezôis befolyásolta a vásárlás lendületét. Ma-gyarország támogatási rendszere az EUKAP reformjának megfelelôen, szemléletiváltozáson megy keresztül. A jövôben ná-lunk sem a termés tömegét, mennyiségét,hanem a gazdálkodás tényét kívánja tá-mogatni az agrár közigazgatás. Errôlhangzott el Miniszterünk tájékoztatóelôadása is.

Ezt egyes sajtóforrások úgy je-lentették meg, mintha a fémzá-rolt vetômag használata a jövô-ben nem válna szükségessé.A fentiekbôl is nyilvánvaló, hogy a tá-

mogatásnak nem feltétele a fémzárolt ve-tômag használata, de ahhoz, hogy valakibiztonságosan, jó áron eladhassa az álta-la megtermelt ôszi búzát, igenis minôségifémzárolt vetômagot kell használnia. Ezröviden azt jelenti, hogy a megnövekedett„országhatár”, megnövekedett piaci ver-senyhelyzetet is teremt. Ha tehát a ma-gyar gazdálkodó nem a versenyhelyzethezigazítja termelését, hanem támogatásbólkíván megélni, a jövedelem csökkenésére,és a problémák szaporodására számíthat.Vagyis, a jövôben tehát az eredményesárutermesztés, és a támogatás közösenfogja azt a jövedelmet biztosítani, mely amagyar agrárium részére az elôrehaladástjelenti.

Most, az optimális vetésidôben (októ-ber 20-án), e sorok írásakor úgy látjuk,hogy az ôszi búza vetômag kereslet és kí-nálat 2003 évben egyensúlyban van. A ke-reslet szerint a közismert ôszi búza fajtavetômagja fogytán van, de valószínû amegtermelt vetômag készlet elégségeslesz. Egy biztos azonban:

mind a vetômag-elôállítók, minda vetômag felhasználók számá-ra a tapasztalat a hosszú távú

4

Ôszi kalászosok vetômaghelyzeteIsmételten túl vagyunk egy veté-si idôszakon, illô, hogy a tapasz-talatokat összefoglalva, megvi-tatva, képet adjunk az idei évlehetôségeirôl, az ebbôl adódójövô évi felkészüléshez.

szerzôdéses kapcsolat kiépíté-sének fontosságát hangsúlyoz-za. Az ôszi kalászosok vetômag-ellátásá-

nak problémamentes növényfajai általá-ban a rozs és a triticale. E két fajból kie-gyensúlyozott, évente becsülhetô igényvolt. Meghatározott termelôi kör foglalko-zik termesztésükkel, így általában semhiányról, sem elfekvô vetômagkészletek-rôl nem szoktunk beszélni.

Ôszi rozsból 730 ha-on volt vetômag-szaporítás, és a tényleges nyerstermés1.470 tonna volt (a vetômag-szaporítástermésátlaga 2,03 t/ha). Fémzárolt vetô-magként tehát mintegy 1.000 tonnára le-het számítani, ami 200–300 tonnával ma-rad el az elôzô évek vetômagkészletétôl.

Triticáléból 3.600 ha-on végeztek ve-tômag-elôállítást, az átlagtermés 2,9 ton-na/ha volt. Az összes nyerstermés 10.440tonna. Fémzárolt vetômagként, mintegy8,5–9 ezer tonnára számíthatunk az el-múlt évek 10.500 ezer tonna fémzárolásá-hoz viszonyítva.

Mindkét faj termesztése iránt – azaszályos idôjárás következményeként be-tudva – megnövekedett az igény. Többengondolták, hogy e kevésbé igényes fajoktermesztésére térnek át. Nem vitatkozvaazon, hogy ez a meggondolás igaz-e vagysem, mind a rozs, mint a triticálé vetô-magja a vetési szezon közepére elfogyott.

Ôszi árpából 6000 ha-os vetômag-sza-porításból 5960 ha kapott a szántóföldiszemle során alkalmas minôsítést, 3,3t/ha átlagterméssel. A betakarított nyers-termés 19 580 tonna volt. A várható fém-zárolt vetômag tömege 15 000 körül lesz.Vetômaghiányt nem tapasztaltunk.

A felsoroltak szerint alakult tehát azutolsó önálló magyar ôszi kalászos sze-zon vetômagellátása. 2004-ben már EU-stagként kell számoljunk. Az EU-s támoga-tási rendszer, az egyszerûsített támogatásbevezetésével, napjainkban válik a nor-mál gazdálkodók – vetômag-szaporítók,és felhasználók számára – ismertté. A kü-lönbözô információk szerint

a gabonaágazat az EU csatlako-zás nyertes területe lesz. Egy-részt a termelôk – így a vetô-mag-szaporítók is – részesülnekaz egyszerûsített támogatás le-hetôségébôl, mégpedig úgy, hogy egyrészt nem lesz

területpihentetés, másrészt, hogy az in-tervenciós rendszer eredményes mûköd-tetése biztos értékesítési lehetôséget fogteremteni. Igazán azonban akkor leszünknyertesek, ha az idôjárás, az agrotechnikaés természetesen a fémzárolt vetômaghasználata ismételten biztosítja majd amár sokszor elért 4–4,5 tonnás termésát-lagokat, a minôséget – az EU támogatástés az intervenciós értékesítést – illetôen.

Dr. Hullán Tibor

5

Európa szerte rendkívül kedvezôtlen idô-járás volt az idén. Az aszály jelentôs mér-tékben csökkentette a termést, ami ked-vezôtlen irányban befolyásolja a gabona-piac alakulását. Az EU jelenlegi 15 tagor-szágának az összes gabonatermése várha-tóan 188 millió tonna. Ebbôl 94 milliótonna a búza, 46 millió tonna az árpa és32 millió tonna a kukorica. A csatlakozó10 ország összes gabona termése mintegy47 millió tonna (16 millió tonna a búza és8–8 millió az árpa és kukorica). A 25 or-szág összesített gabona mérlegében 293millió tonna a szezonban felhasználhatógabona, 9,5 millió tonna importtal és 16millió tonna exporttal számolva.

A csatlakozó országok közül hazánk azévi 12–13 millió tonnás termésével dobo-gós helyet foglal el. Az idei évben azon-ban az utóbbi 10 év legalacsonyabb ter-mését takarítottuk be. Búzából a 2,63 ton-nás átlag mellett összesen 2,919 milliótonna termés lett. Az összes kalászos iscsak 4,180 millió tonnát hozott. A várhatókukoricatermés valószínûleg nem haladjameg a 4,5 millió tonnát. Így az összes ga-bonatermés 9 millió tonna alatt marad.

Természetesen a tôzsdei és a piaciárak is tükrözik a hazai és a szomszédosországokban kialakult árualap helyzetet.Október elején már nem csak az élelme-zési búza, hanem a takarmánybúza és akukorica piaci ára is meghaladja a 30 ezerforintot. A belföldi felhasználáson túl je-lentkezô export árualap mind búzából,mind pedig kukoricából csekély, igaz a ki-vitel üteme is alacsony. Ez utóbbi rész-ben azzal hozható összefüggésbe, hogy abelföldi árak magasak, és egyelôre – a je-lentôs hiány ellenére – a környezô orszá-gokba csak korlátozott nagyságrendû ex-port bonyolítható le.

Hasonló okai vannak a gabona importpróbálkozások korlátozott sikerének is.A magyar határon a vámmentes búza im-portja is magas áron kalkulál, a felhasz-nálás helyére szállítva pedig már sokakszámára elérhetetlen mértéket ér el atöbblet költségek miatt. A magas belföldigabonaárak ösztönzik a behozatalt.A vámkedvezménnyel (0, vagy néhányszázalékos) importálható búza, árpa éskukorica lehetôség több százezer tonna,ami a következô hónapokban 100 ezertonnás nagyságrendû gabona beérkezé-sét valószínûsíti.

A csatlakozás elôtt fél évvel egy szo-katlan, némi túlzással rendhagyó szezonközepén kissé más megvilágításba kerül-nek az EU gabona szabályozásának fô ele-mei, a területi támogatás és fôleg az in-tervenció.

Támogatási lehetôségek

Ami a terület alapú támogatást illeti, ta-valy év végén a Koppenhágai Megállapo-dással szentesített terület nagyság (3 487792 ha) és referencia hozam (4,73 ton-na/ha) ismeretében, szakmai körökbenkezdetét vette a számolgatás. Az eredetielképzelés szerint az úgynevezett GOFR-

EU CSATLAKOZÁS ELÔTTA GABONAÁGAZAT

A 2003-2004-es gabonaszezonutolsó két hónapja már az Európai Uniós tagságunkat érinti.Érthetô, hogy a gabona termékpálya szereplôi – azon belül is elsôsorban a termelôk –körében nagy a várakozás. Jövô év májusától, helyzetük javulását, lehetôségeik bôvülésétvárják. Az Európai Unióban folyika Közös Agrárpolitika, a KAP reformja, ami már figyelemmelvan a 10 új csatlakozó országmiatt bekövetkezô változásokra is.

A 2003. évi kalászos gabonatermés eredményei

Termék Betakarított terület Termésátlag 2003. évi termés 2002. évi termés2003-ban (hektár) (tonna/hektár) (tonna) (tonna)

Búza 1 112 000 2,63 2 919 000 3 896 000Árpa 342 000 2,38 813 000 1 053 000Rozs 46 000 1,45 67 000 95 000Triticale 139 000 2,01 278 000 362 000Zab 69 000 1,50 103 000 138 000

ra (azaz a gabona, olajos magvak, fehérje-tartalmú- és rost) növényekre járt volna atámogatás. Az eredeti terület és referen-cia hozamok alapján, a jelenlegi árfo-lyammal számolva, 41 800 Ft/ha támoga-tást igényelhetnének a gabonatermelôk2004-ben a közvetlen támogatási rend-szerben. Ennek a módszernek egyik alap-követelménye a kötelezô területpihente-tés, ami jelenleg az EU-ban a támogatás-ra benyújtott terület 10 százalékát érinti.A magyar adatok alapján csak a 19,45 hafeletti gabonaterület esetén lenne kötele-zô a területpihentetés.

A Megállapodás alapján a másik lehe-tôség az úgynevezett egyszerûsített támo-gatás, amely nem csak a GOFR növények-re vonatkozna, hanem összesen 4,314millió hektárra. Ebbe beletartoznak a kö-vetkezô mezôgazdaságilag megmûvelt te-rületek: regisztrált szántóterület, összeírtgyümölcsültetvény, összeírt szôlôültet-vény, rét és legelô összes területe, szán-tóföldi zöldségtermesztés és szántóföldiburgonyatermesztés.

A területalapú támogatás két részbôltevôdik össze: az úgynevezett EU boríték(az EU-s támogatás 25 százaléka) 299,3millió euró (a mai árfolyamon 76 milliárdFt) és a nemzeti boríték (ez 30 százalékottesz ki), ami 359,16 millió euró (az 91 mil-liárd Ft). A jelenlegi számítások szerint,(ez még nem végleges), a gabonafélékreaz EU-s borítékból 17–18 ezer forintot, ésa nemzetibôl is hasonló nagyságrendû tá-mogatást igényelhetnek a gazdálkodók,tehát összességében 35 ezer forintot hek-táronként. A kérelem beadásának határideje:

2004. június 15.Támogatás kifizetése:

2004. december 1. – 2005. április30.Kötelezô területpihentetés nincs.Elôleg kifizetése:

2004. december 1 elôtt maximum50 % mértékig.

Az EU gabonaszabályozás másik fôeleme az intervenciós felvásárlás. Az in-tervencióban résztvevô gabonák: búza,durumbúza, kukorica, árpa, rozs, cirok,rizs.

Intervenciós ár: 101,31 euró/tonna(a jelenlegi árfolyamon: 25 700 Ft.)

Árnövekmény: 0,93/tonna havonta,(236 Ft/tonna/hó)

Intervenciós idôszak: november1–május 31.

Felajánlható mennyiség: minimum 80tonna

Fizetési feltételek: utolsó beszállítástkövetô 30 és 35 nap között.

Az intervencióban elôírt: a különbözôfázisok ellenôrzése és az adatszolgáltatá-si kötelezettség (készletekrôl, kifizetések-rôl stb.).

Intervenciós változtatások

Az elmúlt idôszakban több változtatást isterveztek. Az EU gabona intervenciósrendszerében az ár csökkentése is ezekközött szerepelt, azonban ezt nem hajtjákvégre. Felére csökken viszont a 2004 –2005-ös szezonban a havi növekménymértéke, és a rozs kimarad az intervenció-ból.

Hazánkban jelenleg az 54/2003-asFVM rendelet szabályozza a 2003. évi ter-mésû élelmezési búza és a takarmányku-korica intervenciós felvásárlását. A búzaintervenciós ára 23 ezer Ft/tonna a kuko-ricáé pedig 21 ezer Ft/tonna. A közraktáritárolással kombinált intervencióban ateljes vételárat megkaphatja a felajánló,100 %-os kamat és 20 Ft/tonna/hét támo-gatás mellett. Április 15-ig a termelô jog-következmény nélkül eladhatja a gabo-nát, természetesen a felvett hitelt és ka-matait akkor vissza kell fizetnie.

Ebben a szezonban a piaci árak az in-tervenciós árakat lényegesen meghalad-ják, ezért búzából minimális volt az inter-venciós felajánlás (1000 tonna alatti), éskukoricából sem várható jelentôsebb ér-deklôdés az állami felvásárlásra.

A jövô évben már az EU-s gabona in-tervenciós rendszert kell hazánknak is al-kalmazni. Ezzel kapcsolatban jelentôs szá-mú szakmai, szervezeti, intézményfejlesz-tési feladatot kell megoldanunk a követ-kezô hónapokban. 2001-ben kezdôdött ela gabona tárolók felmérése, és 2002. évvégéig a regisztrált 1.230 raktárból 286raktár helyszíni ellenôrzését végezték el.2003-ban folytatódik a munka és rövide-

sen 400 raktárbázisról áll rendelkezésrerészletes anyag. Véglegesítésre kerülnekaz intervenciós referenciapontok (számukvalószínûleg 75 lesz) és meg kell határoz-ni azt is, hogy hol milyen gabona átvételétvégzik. A végrehajtás intézményrendszeré-ben fontos az intervenciós központ és aterületi hivatalok kiépítése. A Mezôgazda-sági és Vidékfejlesztési Hivatalra kulcssze-rep hárul az intervenció lebonyolításában.Az intervenció eljárásrendjének fôbbpontjai (csak felsorolásszerûen): áru be-szállítása, átvétele, fizetés a felajánlónak,raktározás, értékesítés és ellenôrzések.

Rendkívül fontos feladat továbbá aminôségvizsgálati és az intervencióhozkapcsolódó statisztikai rendszer kiépíté-se. Ez utóbbi keretében meghatározottgyakoriságú, és mélységû adatszolgálta-tás kell. (Pl.: az intervenciós készletek tá-rolási helyérôl, mennyiségérôl, minôsé-gérôl, fizetésekrôl stb.)

A gabona intervenció részletes megis-mertetése, valamennyi piaci szereplô ér-deke. Ezért tanfolyamokat szervezünk,elôször az oktatók, majd a raktáraknáldolgozó szakemberek részére. Az EU-s kö-vetelményeknek megfelelô, egységes is-meretek és szemlélet kialakítása a célmûszaki, minôségvédelmi, nyilvántartásistb. vonatkozásban.

Sok kérdés még tisztázásra vár a csat-lakozás elôtt. Ilyen pl. a normál átmenôkészletek megállapítása, és betartása. El-lenkezô esetben szankciókra számítha-tunk és EU részérôl. Az intervenciót nemkellene megváltásként kezelni a gabonaágazatban, hanem inkább egy végsô biz-tosítékként, ami stabilizálólag hat azegész termékpályára. Az EU-ban elôírt in-tervenciós minôségnél a lényegesen jobbhazai búzatételeket, remélhetôleg az in-tervenciós árnál magasabb áron lehetmajd értékesíteni a malomipar és a kül-földi vevôk számára.

Senki sem számít arra, hogy az EU-ban problémamentes lesz a gabona ter-mékpálya szereplôinek a helyzete. A ga-bonatermelôk, feldolgozók és kereskedôkvárakozásai elsôsorban a kiszámíthatóbbés biztonságosabb piaci körülmények irá-nyába mutatnak.

Kováts BélaFVM-ARH

6

Új név: VETÔMAG SZÖVETSÉG ÉS TERMÉKTANÁCSCímünk és telefonszámaink változatlanok:Cím: 1054 Budapest, Szabadság tér 14. IV. 414. Postacím: 1241 Budapest, Pf. 140.Telefon: 332-5755 Telefax: 302-6507E-mail: vetomagt@elender.hu Honlap: http://www.vetomagtermektanacs.hu

Értesítjük Partnereinket, hogy a Vetômag Terméktanács neve – a 2003. május 13-ai Küldöttközgyûlés alapján – az alábbiak szerint megváltozott:

7

Ha a közös agrárpolitikáról beszélünk, elô-ször az EU egyik legrégebbi közös politiká-ját kell vizsgálat tárgyává tennünk, mely tu-lajdonképpen a 60-as évek óta mûködöttszinte változatlan formában az 1992-ig.E hosszú ideig konzervált, a piaci versenytôlrészben megóvott protekcionista rendszerazonban számos, sürgôsen megoldandóproblémát vetett fel.

Az elôzmények

A problémák gyökerét a korlátlan mennyi-ségekre érvényes garantált árak biztosításaokozta, mivel ez hatalmas túltermeléshezvezetett. Az 1992-es reform elôtt már odajutottak, hogy a mezôgazdasági támogatásiigények mellett a feleslegek raktározási, ér-tékesítési költségeinek fedezése tette ki azEU közös költségvetésének kétharmadát.

Ugyancsak a magasan tartott garantáltfelvásárlási árak következtében a mezôgaz-dasági termékek nagykereskedelmi ára akárkétszer háromszor meghaladta a világpiaciárakat. A kialakult helyzet maga után vonta,hogy a piacot csak rendkívül magas importvámokkal lehetett megvédeni (lefölözés).A helyzetet még elfogadhatatlanabbá tetteaz, hogy az Európai Unió, sokszor a világpia-ci árnál alacsonyabb, szubvencionált, ex-portárakon próbált meg túladni termékfe-leslegén. Ezáltal az EU-t egyre erôteljesebbtámadások érték mind az USA mind, a GATTegyezményt aláíró országok képviselôitôl.

E folyamatok ellensúlyozásaként, már1992-ben, majd 2000-ben is próbálkozásoktörténtek a CAP megreformálására. Mind-két reform alapvetô törekvése a gazdálko-dóknak nyújtott közvetlen kifizetések ter-melésrôl történô leváltása volt. Helyébe ajövedelemtámogatás lépett. Emellettegyéb, a termelést csökkentô lehetôségektámogatásával próbálták a gazdálkodókatsegíteni. Ilyenek voltak a környezetvédelem,vidékfejlesztés, marketing tevékenység,élelmiszer-biztonság, minôségi termelésérdekében nyújtott támogatások.

Azonban mindkét reform elmaradt azelôzetes várakozásoktól. Nem nyújtottakmegfelelô megoldást az EU elôtt álló, és azévtizedek óta fennálló problémákra. Nemorvosolta a világpiaci árak és a közösségiárak között meglévô jelentôs különbsége-ket, s nem nyújtott megoldást a termékfe-leslegek gondjaira sem.

Hogy a többszöri próbálkozás ellenéremiért nem sikerült egy radikális reformot

bevezetni, több okra vezethetô vissza.A nyújtott agrártámogatások 80%-át egyigen szûk csoport (a támogatásra jogosultak20–25%-a) veszi fel. Ennek a létszámában ki-csi, de annál nagyobb gazdasági és politikaibefolyással bíró termelôi csoportnak sike-rült az általa irányított agrárlobbykon ke-resztül a CAP reformot a saját érdekeinekmegfelelôen alakítani. Egy másik jelentôstényezô Franciaország szembehelyezkedésea reform törekvésekkel. Mivel Franciaországa legnagyobb élvezôje a jelenlegi rendszer-nek nem érdeke a változtatás.

A 2003-as CAP reformot

kikényszerítô hatások

A jelentôs külsô és belsô nyomás hatásáraa 2003–as reform áttörést jelenthet az EUközös agrárpolitikájában. A reformot ki-kényszerítô tényezôk egyike a GATT „békezáradékának” 2003-as lejárta, mely eddig aCAP védelmét jelentette. Kimondta ugya-nis, hogy nemzetközi szinten nem támad-hatják az EU közvetlen kifizetési és export-támogatásait. A tíz országgal történô bôví-tést követôen, az EU agrárterülete 29%-kal,agártermelôinek száma pedig 55%-kal foggyarapodni, s újabb kihívás elé állítja az EUagrárrendtartását.

Másrészrôl a CAP további megreformá-lását olyan belsô problémák és fejleményekis elengedhetetlenné teszik, mint: fogyasz-tói elégedetlenség, környezetvédelmi prob-lémák, további túltermelés veszély.

Legfôbb intézkedések

A 2003-as agrárreform egyik változása, hogyaz EU agrárköltségvetésének több mint 2/3-át kitevô közvetlen kifizetéseket leválasztjáka termelésrôl (decoupling). Az intézkedéskövetkeztében a termelô a termelés szerke-zetét a piac jelzéseinek megfelelôen tudjaalakítani. A leválasztás mértéke azonbannem lesz teljes. A gabonák esetében csak75%-os annak elkerülése érdekében, hogyne kelljen a termôföldek tömeges elhagyá-sától tartani a mostohább adottságú ré-giókban. A támogatások és a termelés szét-választása 2005-tôl lép életbe egy 2007-igtartó átmeneti idôszakkal, melyben a tagál-lamoknak lehetôségük nyílik, hogy haladé-kot kérjenek az új rendszer bevezetésére.

A reform másik jelentôs intézkedése az

egyetlen összevont gazdaságtámogatás(single farm payment) felállítása. A rend-szer a termelôk számára, az eddig létezô kü-lönféle jogcímeken járó támogatási formákösszevonásával, alanyi jogon nyújt támoga-tást. Az összevont gazdaságtámogatásirendszer így egyesíti magában:

– a GOFR növények,– a rizs, kender, durumbúza,– a szárított takarmány,– és a vetômag területalapú támogatá-

sát,– illetve húsmarha, juh és egyéb állat-

tenyésztési támogatásokat.A tagországok lehetôséget kapnak arra,

hogy az összevont gazdaságtámogatástrészlegesen alkalmazhassák. Vagyis a jelen-leg érvényes szabályok szerint folyósíthas-sák a támogatást a GOFR növényeknél 25%-ig, a durumbúzánál 40%-ig. A tagországokdöntésére bízzák, hogy vetômagot bevon-ják-e az összevont gazdaságtámogatásbavagy azt kizárólag azokra a táblákra adják,ahol a GOFR jogosult fajokat termesztik.

A tagállamok, az összevont gazdaságtá-mogatás összegének maximum 10%-áigkiegészítô támogatást nyújthatnak gazdál-kodóiknak a környezetvédelem, a minôségitermelés és a marketing területén. A kifize-tések mértéke 2000–2002 közötti bázisidô-szak alapján kerül meghatározásra. (Vagyisaz ezen idôszak alatt, különbözô jogcímenfolyósított, közvetlen támogatások átlagafogja meghatározni a leválasztott támoga-tás nagyságát.)

A közvetlen kifizetések jelenlegi rend-szerének bevezetésekor, a tagország regio-nális átlaghozamokat is megadhatott. En-nek következtében a területalapú támoga-tások eltérôek lehettek. Az új, összevont tá-mogatási rendszerre való átállással a tagor-szágok lehetôséget kaptak regionális határ-értékek megállapítására, illetve a támoga-tások egy részét a régiók között átcsoporto-síthatják. Ilyenkor azonban a területpihen-tetési kötelezettséget is regionálisan kellmeghatározni. (A területpihentetésbenmás eltérés nincs a jelenlegi rendszertôl.)

A támogatás folyósítását a korábbinális nagyobb mértékben kötik a különbözôkörnyezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági,növény- és állat-egészségügyi, állatjólétiintézkedések betartásához, valamint ahhoz,hogy a termelés alól kivont területet is gon-dozni kell. A szigorító intézkedések ellenéreazonban jó hír, hogy a kifizetés feltételekéntbetartandó elôírások száma csökken.

A 2003. évi agrárreform egyik leglénye-gesebb eleme a degresszivitás és modulá-ció, amit a gazdaságok jövedelmeinek igaz-ságosabb elosztása érdekében vezettek be.Ennek lényege, hogy az évi 5000 eurónáltöbb közvetlen jövedelemtámogatást élve-zô gazdaságoknál a közvetlen jövedelemtá-mogatást fokozatosan csökkentik. A csök-kentés következtében felszabaduló összegvidékfejlesztésre fordítandó. A megtakarítá-

Az EU Közös Agrárpolitikájának(CAP) 2003. évi reformja

sok egyharmada abban a tagállamban ma-rad, ahol a megtakarítás keletkezett. A fenn-maradó kétharmadot különbözô mutatókalapján osztják szét a tagállamok között.

Az agrártámogatások rendszerének vál-toztatásán kívül a reform jelentôs forráso-kat biztosít még a vidékfejlesztésre, környe-zetvédelemre, minôségi termelés támoga-tására, gazdaság-tanácsadási rendszer mû-ködtetésére, szabványoknak való megfele-lés támogatására, erdészeti programokra.

A reform értékelése,

várható hatásai

A 2003-as CAP reform hatásában valószínû-leg jelentôsebb lesz korábbi két elôdjénél,de távolról sem tekinthetô radikálisnak.Kétségtelenül pozitív lépésnek értékelendôa közvetlen kifizetéseknek a termeléstôl va-ló leválasztása, hiszen a termelôk alanyi jo-gon jutnak támogatáshoz, így a piaci keres-let-kínálat függvényében dönthetik el mittermeljenek. Ez hosszú távon a túltermelésés a költségvetési kiadások csökkenéséhez,a termelôk növekvô döntési szabadságáhozvezet.

Mint korábban említettem ez a szétvá-lasztás nem teljes. Bizonyos szektorokban(gabona, marha, juh, stb.), eltérô mértékigfennmarad a régi rendszer. Ráadásul a tag-államok opciót élveznek a bevezetés idejétilletôen. Ugyancsak nem történt átfogó re-form a gabona intervenciós árának csök-kentésére. Habár a rizs intervenciós árát50%-kal csökkentették, illetve a rozs kikerültaz intervenciós rendszerbôl, nincs garanciaarra, hogy a gabona túltermelés nem fog ajövôben gondot okozni. Annak ellenére,hogy az agrárreform egyik legfôbb célja a

túltermelés elkerülése, s ezáltal az export-támogatások iránti igény csökkentése, nemtartalmaz semmilyen intézkedést a közvet-len exportszubvenciók vonatkozásában.

Hatása a magyar mezôgazdaságra

Az agrárreformnak a csatlakozás folyamatá-ra, illetve a csatlakozó országok mezôgaz-daságára gyakorolt hatásáról keveset lehettudni, mivel a dokumentumok meglehetô-sen szûkszavúak ebben a tekintetben.A magyar agrárgazdaságnak mindenekelôttbiztonságra, kiszámítható agrárpolitikáralenne szüksége. Ennek ellenére azt tapasz-taljuk, hogy az agrárpolitika, – amelyhezténylegesen csatlakozni fogunk –, igen sokterületen eltér attól az agrárpolitikától,amirôl a csatlakozási tárgyalásokat folytat-tuk.

Ami a reform egyes intézkedéseinekMagyarországra gyakorolt hatását illetiszintén nagy a bizonytalanság. Valószínûsí-teni lehet például, hogy a közvetlen kifizeté-sek csökkentése következtében keletkezômegtakarítás vidékfejlesztésre fordításamindaddig nem vonatkozik ránk, míg a köz-vetlen jövedelem támogatás mértéke neméri el az EU szintjét (2013). Ez annál is in-kább logikusnak tûnik, mivel a 2002. de-cemberi koppenhágai csúcson megállapo-dás történt arról, hogy az új tagok a vidék-fejlesztési támogatásaik 20%-át felhasznál-hatják a nekik járó közvetlen kifizetéseknemzeti megfejelésére. Így tulajdonképpenegy fordított modulációról van szó. Az semvilágos, hogy mi jelenti az EU-s szintet,vagyis minek az elérésekor lép érvénybe azúj tagok esetén a degresszivitás és a modu-láció? Vajon beleszámít-e a 30%-os nemze-

ti megfejelés vagy a nélkül kell elérni az EU-s szintet?

Azt sem lehet tudni, hogy az 5000 eurósévi támogatottsági szintet, – az új tagokgazdálkodói esetében – milyen alapon ha-tározzák meg? A csatlakozás elôtt élvezetttámogatások, avagy a csatlakozás utániközvetlen jövedelemtámogatások szerint?Szintén kérdéses még, hogy az összevontgazdaságtámogatás 2000–2002-es bázisátmiként számolják az új tagoknál? Az semtisztázott, hogy a szétválasztás esetén is al-kalmazható-e a 30 százalékos nemzeti meg-fejelés, s ha igen, akkor milyen feltételekkelés milyen ágazatokban?

Magyarország számára elônyös, hogy aszétválasztás opcionális. Tehát igényénekmegfelelôen választhat, hogy mikor kívánáttérni az új rendszer alkalmazására.Hosszú viták eredményeképpen, hazánk a2007-ig tartó átmeneti idôszakra nem azEU-ban honos területalapú-, hanem az egy-szerûsített támogatást választotta. Az áta-lányfizetésen alapuló egyszerûsített rend-szer közelebb áll az EU-ban 2005-tôl beve-zetésre kerülô új rendszerhez. Így talán azátállás könnyebben megy majd végbe.

Egyértelmûen kedvezô Magyarországszámára, hogy a gabonafélék, beleértve akukorica és a takarmánygabona interven-ciós árát nem csökkentik. Ez jelentôs jöve-delembiztonságot jelent a magyar gabona-termesztôk részére.

Végül meg kell említeni a reform azonirányát, hogy megnô a támogatások nyújtá-sakor és felhasználásakor a nemzeti hatás-kör. Az, hogy a CAP reformja a korábbinálsokkal nagyobb mozgásteret és több vá-lasztási lehetôséget kínál a tagállamoknak,könnyebbé teheti a magyar érdekek érvé-nyesítését.

Ruthner Szabolcs

8

A Vetômag Szövetség és TerméktanácsElnöksége 2003. október 10.-én ülésttartott. Az elnökségi ülésen az aktuálisproblémák kerültek megtárgyalásra ésdöntés született ezek megvalósítása ér-dekében.

Bemutatására került a kalászos ve-tômaghelyzet. Az adatok szerint megál-lapítható, hogy a kalászos vetômag-szükséglet jelentôsen növekedett, akészletek azonban – ismert aszályosidôjárás miatt – korlátozottak. Elôrelát-hatólag ennek ellenére – egyes keresettbúzafajták, a rozs és tritikálé vetôma-gon kívül – az igények kielégíthetôeklesznek. Az Elnökség fontosnak tartja,hogy minden fórumon, szaksajtóban ki-hangsúlyozásra kerüljön a fémzárolt

vetômag használatának jelentôsége,összefüggése a minôségi árubúza ter-mesztéssel. Az EU árubúza termeszté-sében Magyarország csak a minôségiárualappal tud stabil piacot kiépíteni.Az Elnökség fontosnak tatja, hogy a jö-vôben a Terméktanács határozottab-ban szerepeltesse a sajtóban szakmaiálláspontját akkor is, ha ez ellentétes-nek tûnik minisztériumi megfogalma-zással.

Az irányárral kapcsolatosan az El-nökség megerôsítette, hogy a Termék-tanács csak végfelhasználói irányárkiadására jogosult, annak tartalmi részeaz adott szerzôdéses partnerek dönté-sétôl függ.

Tájékoztató hangzott el a jelenlegirendeletek elôkészítô munkájáról. AzElnökség a tájékoztatót megvitatta, hiá-nyolja az elôkészítô munka széles körû

társadalmi egyeztetését és a rendeletekidôbeli elhúzódását.

A 106/2003. (IX. 16.) FVM rendeletfoglalkozik a fajtaelismerés díjtételei-nek újraszabályozásával. Az Elnökség arendelet felülvizsgálatát tartja indokolt-nak, figyelembe véve, hogy az abbanfoglaltak messze túllépik az elfogadhatóáremelkedés mértékét és olyan díjtéte-lek bevezetését is tartalmazzák, amely-nek az Elnökség megítélése szerint jog-szabályi háttere nincs. Az Elnökség 3 ta-gú bizottságot választott a rendelet fe-lülvizsgálatára és a szakmai véleményvégleges kialakítására.

Tájékoztató hangzott el az AjánlatiFajtalista létesítésének jelenlegi hely-zetérôl, továbbá a Terméktanács elôttálló feladatokról. Ezekkel kapcsolatbana Terméktanács tagjai cikkek formájá-ban kapnak majd részletes tájékoztatót.

Elnökségi ülés

9

A VT folyóiratának 1999/2 száma már fog-lalkozott a kérdéskörrel. Pontosan definiál-ta az EU-ban mûködô fajtaoltalom és fajta-elismerés közti különbséget. A téma újbólifelvetése a csatlakozás küszöbén, ismétel-ten aktualitást nyert. A fajtaoltalommalkapcsolatos kérdéskör teljes körüljárása ésa hozzákapcsolódó joganyag részletes is-mertetése, nyilván a folyóirat kereteit meg-haladó feladat. Célunk mindössze a közös-ségi fajtaoltalmi rendszer néhány leglénye-gesebb elemének ismertetése, illetve a té-ma iránt részletesebben érdeklôdôk szá-mára egy olyan „iránytû” nyújtása, amelysegíthet a további informálódásban.

A Közösségi Növényfajta HivatalfelépítéseA közösségen belül a növényfajta oltalom-mal kapcsolatos tevékenységeket a fran-ciaországi Angers-ben mûködô, KözösségiNövényfajta Hivatal (CPVO) CommunityPlant Variety Office koordinálja. A hivatalmunkáját elsôsorban az Igazgatási Tanácsfelügyeli, melynek egy-egy képviselôjétminden tagállam, illetve az Európai Bi-zottság delegálja. A Tanács szövegezi azalapvetô mûködési rendet és politikát,irányelveket bocsát ki, emellett kialakítja aCPVO költségvetési szervét és ellenôrzi an-nak mûködését. A Tanács élén az EurópaiUnió tanácsának jelölése alapján megvá-lasztott elnök áll. A hivatal funkcionálisanhárom egységre tagolódik: Technikai Osz-tály, Pénzügyi és Adminisztratív Osztály,Jogi Osztály. Ha a Hivatal által vizsgált tu-lajdonságokkal, vagy a névhasználattalszemben kifogás merül fel, az felülvizsgá-lati kérelem formájában a Fellebbviteli Ta-nács elé kerül. A bizottság nem állandó.Független tagjai egy listáról történnek ki-választásra az ügy természetének megfele-lôen. A Tanács döntése ellen közvetlenülaz EU Bizottsághoz lehet fordulni. A felül-vizsgálati rendszer eléggé bonyolult, devégig teljes betekintési lehetôséget bizto-sít az érintetteknek. A CPVO ezen kívül köz-vetlen, vagy közvetett kapcsolatban vanszámos közösségi intézménnyel, mint pl.:az Európai Tanács, Európai Számvevôszék,Európai Bíróság.

A fajtaoltalmi eljárás jellemzôiA fajta oltalmát kérvényezni lehet a hivata-los tizenegy nyelv bármelyikén közvetlenüla CPVO-nak, vagy valamelyik, a tagálla-mokban mûködô nemzeti fajtaoltalmi hi-vatalnak, mely megteszi a megfelelô lépé-seket, hogy a pályázati anyag a CPVO-hozeljusson. Bármely magánszemély vagy vál-lalat kérvényezheti fajtája oltalmát, ha ál-landó lakhelye vagy székhelye az EU-ban

van. Olyan államok, melyek nem EU tagok,– de az UPOV-nak tagjai –, szintén kérhet-nek fajta közösségi oltalmat, ha azt vala-melyik EU tagállamban mûködô CPVO ál-tal megbízott szervezet ajánlja.

Az oltalomra pályázó fajták DUS vizs-gálaton esnek át. Mivel a Hivatalnak önál-ló intézmény hálózata nincsen, vizsgála-tait a tagországok fajtaoltalmi intézmé-nyein keresztül gyakorolja. A vizsgálatrabeküldött fajták részben egymással, rész-ben egy vagy több, már oltalom alatt állóreferencia fajtával kerülnek összehasonlí-tásra. A vizsgálati tényezôk közül a megkü-lönböztethetôség különös hangsúlyt kapaz oltalmi eljárás során.

Az említetteken túl, a fajtákat azonosí-tásra alkalmas névvel is el kell látni. A faj-ta elnevezését a pályázó javasolhatja, de aHivatalnak kell azt jóváhagynia. A névvá-lasztás jóváhagyásához azonban számoskritériumnak kell megfelelni. Lehetôvé kelltenni a pályázónak a fajta egyértelmû azo-nosítását, illetve különbözônek kell lenniea fajon vagy rokon fajokon belüli már léte-zô fajtanevektôl.

A fajtának az oltalmi eljárás lefolytatá-sához újdonság értékkel kell rendelkeznie.Egy fajta akkor számít újnak, hogyha az ol-talmi kérelem idejét megelôzôen nem ke-rült értékesítésre korábban, mint egy év azEU tagországokban, illetve korábban, mint4 év az EU-n kívül.

Ha a Hivatal az elvégzett vizsgálatokalapján úgy találja, hogy a fajta eleget tetta felállított követelményeknek, engedélye-zi, hogy a vizsgált fajta közösségi növény-fajta oltalomban részesüljön. A CPVO ki-bocsát egy bizonyítványt, tanúsítva, hogy afajta oltalom alatt áll. Ezen kívül kiállít egyhivatalos részletes jellemzést az oltalomalatt álló fajtáról. A közösségi fajtaoltalomáltalánosan 25 évre szól. Szôlô, burgonya,illetve gyümölcs- és díszfák esetébenazonban ez az idôszak 30 év.

A közösségi növényfajták oltalmát fô-ként a 2100/94/EK tanácsi rendelet szabá-lyozza. A rendelet végrehajtásának szabá-lyairól, a Közösségi Növényfajta Hivatalrészére fizetendô díjak tekintetében a1238/95/EK, a Hivatal elôtt folyó eljárások-ról a 1239/95/EK bizottsági rendeleteknyújtanak tájékoztatást. A tanácsi rendelet14. cikkének 3 bekezdésében biztosítottmezôgazdasági mentesség (un. farmerjog)érvényesítésének végrehajtási szabályairóla 1768/95/EK bizottsági rendelet tájékoz-tat. Mind a tanácsi, mind a három bizott-sági rendelet magyar fordítása megtalál-ható, az Igazságügyi Minisztérium honlap-jának fordítási adatbázisában awww.im.hu címen.

Kapcsolódási pontok a nemzeti és közösségi fajtaoltalmi rendszerekközöttA világon általában a fajtavédelmet kétfélemódon lehet megszerezni. Ez az oltalom ésa szabadalom. Az EU-ban kizárólag oltalomformájában, a már hivatkozott 2100/94/EKrendelet szerint védhetôk a fajták. NálunkMagyarországon, a nemzeti növényfajta ol-talmat a Szabadalmi Hivatal adja ki, és ahozzá szükséges DUS vizsgálatokat azOMMI végzi. A magyar növényfajta oltalom-ról az „1995. évi XXXIII.” szabadalmi olta-lomról szóló törvény XIII. fejezete rendelke-zik. Megtekinthetô a Magyar SzabadalmiHivatal honlapján a www.hpo.hu címen.

A közösségi növényfajta oltalom azon-ban nem kapcsolható össze nemzeti olta-lommal (vagy szabadalommal). Ha egy faj-ta az EU közösségi fajtaoltalma alatt áll, azazt megelôzô nemzeti oltalom (vagy szaba-dalom) megszûnik, illetve felfüggesztésrekerül a közösségi oltalom idejére. A szük-ségtelen ismétlések elkerülése végett, akorábban a tagországban végzett hivatalosDUS vizsgálatokat nem kell elvégezni mégegyszer, a CPVO felhasználja azokat.

Korábban, ha a nemesítô a teljes EU-raszerette volna a fajta oltalmát kiterjeszteni,kérelmét minden egyes tagországba be kel-lett nyújtania. Mióta az új közösségi oltal-mi rendszer bevezetésre került a nemesítô-nek mindössze egy kérelmet kell benyújta-ni, hogy elérje ugyanazt az oltalmi szintet.

A témában érintettek figyelmébe aján-lom Közösségi Növényfajta Hivatal hon-lapját a www.cpvo.fr címen, mely a tizen-egy EU-ban hivatalos nyelv mindegyikénrészletes információt nyújt a teljes oltalmieljárásról és a szervezet mûködésérôl.Többek között tartalmazza:

• az eljárásra illetve a szervezet mûkö-désére vonatkozó jogszabályok rendeletekgyûjteményét;

• a vizsgálati metodikát növényfajokralebontva;

• a jelentkezési ívet, a kitöltését segítôútmutatóval;

• ajánlásokat a fajta nevezéktanávalkapcsolatban;

• az oltalom alatt álló fajták rendszere-sen frissített teljes listáját az alábbi para-méterek feltüntetésével: a fajta neve, a be-jelentés dátuma, az engedélyezés dátuma,az oltalom lejárta, a fajta bejelentô adatai;

• a Hivatal mûködésével, alapelveivel,felmerülô vitás kérdésekkel részletesenfoglalkozó fontosabb publikációkat;

• a Hivatal éves jelentését;• a nemzeti növényfajta hivatalok és kap-

csolódó szervezetek Internet elérhetôségeit.Ruthner Szabolcs

Fajtaoltalom az Európai Unióban

A mezôgazdasági területek

vásárlásának szabályozása

Svédországban

Az 1979-es Földvásárlási Törvény (törvény)és a végrehajtást részletesen kifejtô 1991-esMiniszteri Rendelet (rendelet) szabályozzaSvédországban a mezôgazdasági területekvásárlásának feltételeit.

A földtörvény nem vonatkozik a csalá-don belüli – ellentételezés nélküli – földtu-lajdon változásokra (ajándékozás, öröklés),így a gyakorlatban az országban lezajló föld-tulajdon változás közel 70%-a a törvény ha-tályán kívül esik.

A földvásárlást szabályozó törvény ésrendelet, Svédország 1995-ös EU csatlako-zását megelôzô tárgyalásokon nem kerültnapirendre. A témakörben sem svéd részrôl,sem az EU részérôl nem mutatkozott a vo-natkozó Acquis-tól eltérési igény.

A törvény definíciója szerint teljesenazonos elbírálás alá esik a mûvelésbe vontgazdaság (farm) és az erdôterület.

Svédországban a természetes szemé-lyek korlátozásmentesen birtokban tarthat-nak mezôgazdasági- és erdôterületeket. Bi-zonyos elôírások mellett, jogi személyek isföldtulajdonnal rendelkezhetnek, így érte-lemszerûen a törvény e két tulajdonosi ka-tegória földvásárlási viszonyait szabályozza.

1. Természetes személyek földvásárlása

Svédországban a ritkán lakott területe-ket a társadalmi célok szempontjából kü-lönbözôképpen definiálják. A földvásárlásszempontjából a ritkán lakott területek kö-rét a vonatkozó rendelet határozza meg. (Ezgyakorlatilag az ország területének északikétharmada.)

A ritkán lakott területek körén kívül esô„normál” területeken, természetes szemé-

lyek korlátozásmentesen vásárolhatnakmezôgazdasági- és erdôterületeket. A sza-bályozás valóban teljesen liberalizált. Így atulajdonosok állampolgárságára semmi-lyen korlátozás nem vonatkozik. (A kör te-hát nincsen az EU-s állampolgárokra szû-kítve.) Sem a helyben lakási kötelezettség,sem a szakképzettség nem feltétel. De afarmok felsô mérete sincsen korlátozva.Ezeken a területeken a piaci földadás-vételegyetlen korlátja, hogy a meglévô birtokoknem darabolhatók fel úgy, hogy a keletke-zô részek gazdaságilag életképtelen mére-tûek legyenek. (De az életképes méretetsem határozták meg pontosan, hanemcsak különbözô ajánlások adnak bizonyoskereteket.)

A teljesen liberalizált – „déli” – föld-adás-vétellel szemben, a ritkán lakott terü-leteken a földvásárlás engedélyköteles.A földvásárlási engedélyt, a központi köz-igazgatás egységeiként mûködô, tartomá-nyi közigazgatási hivatalok adják meg, ha aterületileg illetékes önkormányzat megvizs-gálta, hogy más helyben lakó természetesszemélynek nincsen az adott területre irá-nyuló, indokolt vásárlási igénye (pl. sajátfarmjának v. erdôgazdaságának fejleszté-se). Amennyiben az önkormányzat ésszerû,helyi földvásárlási igényt jelez, akkor a he-lyi földvásárló elôvásárlási jogát érvénye-sítheti.

A ritkán lakott területeken sem kell föld-vásárlási engedély, ha a földvásárló igazol-tan legalább 6 hónapja a kérdéses önkor-mányzat területén lakik a földszerzéstmegelôzôen, vagy ha a földvásárló nyilatko-zatot tesz, hogy az érintett önkormányzatterületén az adás-vételt követô egy éven be-lül állandó lakhelyet létesít, és ott legalább5 éven keresztül fog élni.

A statisztikákat elemezve, évente hozzá-vetôleg 1200–1300 földvásárlási engedé-lyért folyamodnak. Az esetek háromnegyed

részében az engedélyt a hatóságok megad-ják, és így az adott területeknek távol lakótulajdonosa lesz. A helyi lakosok elôvásár-lási jogukkal mindössze negyede él.

A költözködési nyilatkozat megtételé-vel, évente 300–350 földszerzô mentesül azengedélyszerzési kötelezettség alól. Ez akör, valóban odaköltözik birtokára, s így ak-tívan hozzájárul a ritkán lakott területek né-pességének növeléséhez.

Amennyiben egy engedélyszerzés alól –nyilatkozattal – mentesült földszerzô, a köl-tözködési kötelezettségének, valamilyen ok-nál fogva mégsem tesz eleget, akkor az ál-lamnak lehetôsége van a földterület megvá-sárlására (az eredetei adás-vételben kialakí-tott piaci áron). De ennek magas költségeimiatt, a gyakorlatban az állam ezzel a lehe-tôségével a legritkább esetben él.

2. Jogi személyek (gazdasági társaságok) földvásárlása

Jelenleg Svédországban a mezôgazda-ságilag mûvelt területek és az erdôk összesterületének hozzávetôleg 50%-a farmercsa-ládok tulajdonában van. A másik 50% gaz-dasági társaságok között oszlik meg. A me-zôgazdasági területeken a családi gazdasá-gok tulajdonhányada a jelentôsebb, míg azerdôterületek vonatkozásában a GT-ok ré-szesedése a nagyobb.

A svéd parlament politikai pártjai közöttrégóta kialakult konszenzus, hogy családigazdaságok és a GT-ok földtulajdoni egyen-súlyán nem szabad változtatni, ezért a föld-vásárlási törvény a GT-ok földszerzését kor-látozza.

A GT-oknak – függetlenül attól, hogy azadott föld ritkán lakott terület-e vagy sem –minden esetben földvásárlási engedélytkell szerezniük.

Az engedélyezô hatóságok – tekintettelarra, hogy a GT-k részesedése a földtulaj-donban nem növelhetô – csak akkor adnakengedélyt a földvásárlásra, ha:

a) az eladó is GT;b) a földszerzô GT a közelmúltban azo-

nos méretû földet, természetes személyszámára értékesített, vagy a GT kötelezett-séget vállal, hogy ezt a közeljövôben megte-szi;

c) a kérdéses földterület a GT jelenlegibirtokai közé beékelôdött kisebb parcella;

d) a fölvásárlás formálisan mezôgazda-sági- vagy erdô-területet érint, de a gyakor-latban az adott terület funkciója már meg-változott;

e) speciális esetekben (egyedi döntésalapján).

Értelemszerûen új GT alapítóinak, a ter-mészetes személyek tulajdonában lévô me-zôgazdasági- és erdôterületeinek apportjáranincsen lehetôsége.

Fontos megjegyezni, hogy a svéd föld-vásárlási törvény nem tekinti elsôdlegescéljának az agrártermelés fenntartását, vagyfejlesztését, hanem sokkal inkább a ritkánlakott területek elnéptelenedésénekmegakadályozására és fejlôdésének regio-nális problémáira összpontosít.

10

A termôföld használatahárom európai országban

A szerkezeti átalakulás kárpótlása földhasználattal, tulajdonviszonyokkalösszefüggésben – bonyolult helyzeteket teremtett. Az így keletkezett prob-lémákat különösen jól ismerik az idegen megtermékenyülô növényfajok ve-tômag elôállítói az izolációs távolságok biztosításakor. 2002. augusztus 1.-ével megalakult a Nemzeti Földalapkezelô Szervezet (NFA). Célja, sajátoseszközeivel, a földhasználókkal és tulajdonosokkal kialakult konszenzus se-gítségével rendezni problémáinkat. Felkértük Czeti András urat (mezôgazdasági attasé – Koppenhága), hogy ag-rárdiplomáciai tapasztalatai alapján, adjon bepillantást három olyan országmezôgazdasági földhasználatával kapcsolatban, melyek, ha egymástól elté-rô utat is követnek, egyben azonban hasonlítanak: történelmükben nem voltolyan változás, ami a földhasználat radikális átalakulását elôidézte volna.

A földkérdés Norvégiában

A norvég jogrendszer erôsen hagyomány-függô módon szabályozza a földtulajdonmegszerzését és a földhasználatot. A szabá-lyozás több cél párhuzamos megvalósításáttûzi ki. Ezek az önellátás; a településszerke-zet stabilizálása; az erôforrások hosszú tá-vú, hatékony felhasználása és a farmerekmegfelelô gazdasági és társadalmi helyze-tének biztosítása. A földpiac liberalizálásaés a szerkezetváltás ellen a Koncessziós tör-vény, az Örökjogi törvény és a Konszolidá-ciós törvény számos megkötést és korlátotemel.

A norvég jogrendszer és a közigazgatás szervezése

A norvég földtörvény értelmezéséhez ajogi és végrehajtási környezet rövid körvo-nalazása szükséges. A jogrendszer alapjaaz 1814. május 17-i Alkotmány, melybôlminden más jogszabály levezethetô.A norvég magánjogból hiányzik az össze-hasonlító kodifikáció (törvények, szabá-lyozások). Így a különbözô ágazati jogsza-bályok sokszor átfedésben vannak, ami al-kotmányos problémákat vet fel. A magán-jog jelentôs részét szokások, és általánosjogelvek alkotják, melyek más jogszabá-lyokból és jogtudósok írásaiból vezethe-tôk le. Továbbá a bíróságok ítéletei is hoz-zájárulnak a jog fejlesztéséhez. A Legfel-sôbb Bíróság döntése kötelezô az alacso-nyabb bíróságokra.

Magánjogi esetekben a bírósági eljárásegyszerû rendszert követ. Elsô fokon mint-egy 100 kerületi bíróság jár el. Ezeknek tel-jes joghatóságuk van a magánjog és a köz-jog területén (ideértve a büntetôjogot is).A kerületi bíróságok döntései ellen az ötmegyei fellebbviteli bírósághoz lehet for-dulni. Végül a fellebbviteli bíróság döntésea Legfelsôbb Bíróság elé vihetô. Mind a fel-lebbviteli bíróságok, mind a Legfelsôbb Bí-róság a kerületi bíróságokkal azonos jogo-sítványokkal rendelkezik, így az ügy egészétfelülvizsgálhatja úgy ténybelileg, mind jo-gilag.

A legfôbb jogalkotó a Parlament (Stor-ting). A jogalkotás területén a király (illetvea kormány) rendeletalkotási jogosítvánnyalrendelkezik. Ez a hatalom tovább delegál-ható a hatáskörrel rendelkezô miniszté-riumnak. Ilyenkor a jogalkotásért a minisz-ter felel a Parlamentnek.

A törvényalkotó nem használja az ag-rárjog kategóriát. Az Agrárjog egy gyakorla-ti gyûjtôfogalom a mezôgazdasági tevé-kenységet meghatározó szabályok összefo-gására.

Az 1955. március 18-ai Földtörvény, ésaz 1965. május 21-ei Erdészeti és Erdôvé-delmi Törvény végrehajtásában a fôhatósága Mezôgazdasági Minisztérium. Az Önkor-mányzati és Munkaügyi Minisztériumhoztartozik a lakás- és építésügy. A Környezet-védelmi Minisztérium felügyeli a természet-és tájvédelem ügyét, és felelôs a különbözôszennyezôanyag-kibocsátás szabályozá-

sáért. E három fôhatóság tölti be a legfon-tosabb szerepet a területrendezés vonatko-zásában.

A dekoncentrált államigazgatásban je-lentôs szerepe van a megyéknek. A megyeikormányzók felügyelik a területrendezés azépítésügy és a környezetvédelem kérdéseités a helyi önkormányzatok mûködését.A földhasználat tervezéséért, valamint aFöldtörvény és az Erdészeti és ErdôvédelmiTörvény végrehajtásáért a megyei mezôgaz-dasági bizottságok felelôsek.

Az ország 18 megyei önkormányzatravan felosztva, melyek területe 2000 km2-tôl18 000 km2-ig terjed, míg lakosságuk 75 000és 450 000 fô között változik. A megyei ön-kormányzatok korlátozott adószedési joggalrendelkeznek, és ezekbôl a bevételeikbôltartják fenn az egészségügyi és oktatási köz-szolgáltatásokat. A megyei önkormányzatoknem gyakorolnak felügyeletet a helyi önkor-mányzatok felett. A megyei tanácsok man-dátuma öt évre szól, melyek tagjaik közülmegyei végrehajtó bizottságot és egy hiva-talvezetôt választanak meg.

A helyi ügyek igazgatását Norvégiában448 helyi önkormányzat látja el. Ezek lakos-sága a néhány százas létszámtól 450 000fôig (Oslo) terjed. A helyi önkormányzatokaz építési engedélyek kiadását, valamint alakásprogramok szervezését és ezek finan-szírozásának kialakítását végzik. Szerveze-tét, – hasonlóan a megyei önkormányzatok-hoz – közvetlenül választott tanácsok tagjai-ból kiválasztott végrehajtó bizottság és hi-vatalvezetô alkotja. A mezôgazdaság és azerdészet felügyeletére az önkormányzati ta-nács helyi mezôgazdasági bizottságot vá-laszt, melyeknek rendelkezniük kell a vonat-kozó törvények végrehajtásához szükségeságazati szakismerettel.

A helyi önkormányzatok – a megyei kor-mányzó, valamint a Helyi Önkormányzati ésMunkaügyi Minisztérium felügyelete mel-lett –, nagyfokú önállósággal rendelkeznek.Bevételeiket a jövedelem- és vagyonadókbeszedésére alapozhatják.

A mezôgazdasági földkérdés szabályozása

1985. június 14-ei Építésügyi és tervezési Törvény

Célja a központi államigazgatás, a me-gyei- és a helyi önkormányzat tevékenysé-gének összehangolása, az erôforrásokhasználata és megôrzése érdekében. Nor-végiában ez a törvény szabályozza legin-kább a földhasználatot, ideértve a mezô-gazdasági célú hasznosítást is. A terület-rendezés, a gazdasági és társadalmi fej-lesztés vonatkozásában a kormány általá-nos célokat és fontosabb alapelveket hatá-roz meg, melyeket a megyei- és a helyi ön-kormányzatok követnek tervezési tevékeny-ségük során.

Ez a törvény nem tesz különbséget amezôgazdasági és nem-mezôgazdaságiföldhasználat között. Mindamellett számostörvényi elôírás célozza a mezôgazdasági

területek nem-mezôgazdasági hasznosítá-sának megakadályozását. E kiemelt véde-lem eredményeként, számos esetben ter-mészetvédelmi vagy közjóléti területek ismezôgazdasági területként kerülnek nyil-vántartásra.

1970. június 19-ei Természetvédelmi TörvényEz a törvény szabályozza a nemzeti par-

kok, tájvédelmi körzetek és természetvédel-mi területek kialakításának feltételeit. Az el-múlt 20 év folyamán több bírósági per foglal-kozott farmerek követeléseivel, a szóban for-gó területek kialakításából származó káraikmegtérítésére. A gyakorlatban, – bíróság nél-kül –, mindössze néhány kivételes esetbenkaptak farmerek ilyen alapon kompenzációt.

1979. december 21-ei Földkonszolidációs Törvény

Az elsô konszolidációs törvény 1821-esmegalkotása óta ez a jogszabály alapvetôjelentôségû a norvég mezôgazdaság szem-pontjából. A törvény célja alapvetôen a me-zôgazdaság és az erdészet földrendezésiproblémáinak a megoldása. A városi terüle-tek földrendezési igényeit más törvényekszabályozzák.

A törvény általános célja, a mezôgazda-sági vállalkozások jövedelmének növelése abirtokszerkezet célszerûsítésén keresztül.A jövedelmek növelése elméletileg két útonvalósítható meg. Egyrészrôl a termelés fo-kozásával, másrészrôl a termelési költségekcsökkentésével.

A kedvezôtlen klimatikus adottságok ésaz elaprózott birtokszerkezet miatt a norvégmezôgazdaság magas költségekkel dolgo-zik. A termelés volumenét pedig gyakorlati-lag az erôsen védett hazai piac mérete hatá-rozza meg. A ’70-es évekig néhány mezôgaz-dasági termék esetében lehetôség volt atermelés bôvítésére, de a ’80-as évektôlcsak a költségcsökkentés útján lehetséges apiacon realizált jövedelmek fokozása. Így aFöldkonszolidációs törvény utolsó változa-tának a célja a mezôgazdasági termelésiköltségcsökkenést eredményezô birtokren-dezés. Az erdészet vonatkozásában viszontmegtalálható mindkét cél – a termelésimennyiségnövelés és a költségcsökkentés –együttes jelenléte.

A jelenleg hatályos Földkonszolidációstörvény felsorolja a konszolidáció eszközeit.Közöttük kiemelt helyet foglal el a közös tu-lajdonban lévô birtokok felbontása, és azegyéni tulajdonon alapuló birtokok kialakí-tása.

A norvég földkonszolidáció fôbb elemei a következôk:

a) Birtokrendezés értékarányos cserék-kel;

b) Állami földfelvásárlás. Egyrészt azinfrastruktúrafejlesztés céljából, másrésztfarmereknek birtoknövelésre, késôbbi érté-kesítésre;

c) Közös infrastrukturális beruházások(utak, csatornák) tervezése és a fenntartásiköltségek szétosztása;

11

d) Elavult haszonélvezeti jogok felszá-molása és ezek kompenzációjának megha-tározása;

e) Közös tulajdonban lévô birtokok fel-darabolása;

A földkonszolidációs folyamat elindítá-sára csak kérelem alapján kerülhet sor. Ál-talában farmerek vagy azok csoportjai kérel-mezik a konszolidációt. De akár egyetlenbejegyzett birtok tulajdonosa, vagy állandóhasználati joggal rendelkezô személy kezde-ményezheti a konszolidációs eljárást. Ezenkívül, a Mezôgazdasági Minisztérium – spe-ciális esetekben – konszolidációt kezdemé-nyezhet. Ilyen eset, ha konszolidációval azállami támogatás hatékonyabbá tehetô,vagy a b.) elemként, meghatározott államifelvásárlás történik, illetve végsô soron, haa közérdek ezt szükségessé teszi.

Konszolidáció esetén, az egyes tulajdo-nosoknál megnyilvánuló hátrányokat teljesmértékben kompenzálni kell. A pénzbelikompenzáció lehetôsége erôsen korláto-zott. Fôszabályként a kompenzációnak föld,haszonélvezet vagy más ingatlan formájá-ban kell megvalósulnia.

A Földkonszolidációs Szolgálat egy speciálisállamigazgatási szerv, amely a törvény vég-rehajtásáért felelôs. A Szolgálatot a Mezô-gazdasági Minisztérium felügyeli. A szolgá-lat magja a Földkonszolidációs Bíróság. Ezegy döntéshozó testület. Egy bíróból (akihivatásos földmérô) és két ülnökbôl áll.A bíróságot kis létszámú technikai személy-zet szolgálja ki. A testület döntése nem ad-minisztratív jellegû, hanem bírósági dön-tés. A bíróságnak megvan a joga az érintettmagánszemélyek közötti jogviszonyok meg-változtatására.

A bírósági, és más hatósági döntésekösszeütközésének elkerülése érdekében, abíróság köteles döntése elôtt egyeztetni atöbbi hatósággal, amennyiben fennáll an-nak valószínûsége, hogy összeütközés ala-kul ki. A törvény közvetlenül nem írja elô, dea gyakorlat a bíróságokat koordinációs sze-reppel is felruházza, ha különbözô hatósá-gok eltérô célokat próbálnak megvalósítania konszolidációs tervek kialakításánál. A bí-róságnak jogában áll különbözô hatóságokszakértôit igénybe venni.

1974. május 31-ei Törvény a koncessziókról és az ingatlanszerzéseknél érvényesülô állami elôvásárlásról (Koncessziós törvény)

Norvégiában általános szabály, hogysenki sem juthat ingatlanhoz a királytól ka-pott koncesszió nélkül. A király e vonatkozá-sú hatalmát a kormányhoz, és ezen belül aMezôgazdasági Minisztériumhoz delegálta.Ez valamennyi ingatlanra érvényes helytôl,mérettôl és értéktôl függetlenül.

A törvény célja az ingatlan adásvételszabályozása, annak érdekében, hogy a tu-lajdonosi- és a használói viszonyok a mezô-gazdaság, és a tágabban vett társadalmi ér-dekek szempontjából a legkedvezôbbenalakuljanak.

Egy megkötött adásvételi szerzôdéseladási oldala minden esetben kötelezô ér-

vényû, de amennyiben a vevô nem felelmeg a tulajdonosi kritériumoknak, akkortovább kell adnia az ingatlant olyan sze-mélynek, aki vagy már rendelkezik kon-cesszióval, vagy ennek megadása nem üt-közik akadályba.

Általános szabály, hogy a tulajdonszer-zéshez koncesszió szükséges. Mindamellett,az ingatlanszerzô státusza vagy az ingatlantermészetébôl következôen, ez alól kivételszerezhetô. A státuszból következô legfon-tosabb kivétel, hogy az eredeti tulajdonosházastársa vagy közeli családtagjai kon-cesszió nélkül megszerezhetik a tulajdonjo-got. Ha azonban az ingatlan farm vagy erdô,akkor a tulajdonszerzônek az ingatlanra kellköltöznie, és azt mûködtetnie kell legalább5 évig. A koncesszió megadásakor a hatóságtöbb szempontot (politikai, gazdasági, ága-zati, demográfiai stb.) értékel. Például akoncesszió megtagadható, ha alapos gyanúmerül fel, hogy az ingatlanszerzô elsôdlegescélja a rövid távú tôkebefektetés. Deugyanígy megtagadható, ha a tulajdonszer-zô olyan testi fogyatékossággal rendelkezik,ami a föld mûvelését lehetetlenné teszi. (pl.súlyos mozgássérült nem szerezheti megegy nehezen mûvelhetô, lejtôs terület tulaj-donjogát. – Ezek minden esetben egyedidöntések.

Az állami és az önkormányzati elôvá-sárlás joga 1909-tôl része a Koncesszióstörvénynek. Elôvásárlásra csak akkor ke-rülhet sor, ha az eredeti tulajdonos az in-gatlant értékesíteni akarja, és errôl kötele-zô érvényû szerzôdés született. Az elôvá-sárlási jog érvényesítésekor az állam, vagyaz önkormányzat a vevô helyébe lép. Az ál-lam így felvásárolhat mezôgazdasági terü-leteket, melyeket késôbb értékesíthetolyan farmereknek, akik túl kicsi területek-kel rendelkeznek ahhoz, hogy ebbôlmegéljenek. Ha a mezôgazdasági területadásvételekor az állam az árat túlzottanmagasnak találja, akkor felkéri a bíróságota használati érték alapján történô érték-meghatározásra.

Az 1955. március 18-ai FöldtörvényA törvény célja a mezôgazdasági terü-

letek és erdôk használatának szabályozása,annak érdekében, hogy a társadalom, és amezôgazdaságból élôk számára a legna-gyobb hasznot hajtsák. A jogszabály sze-rint a tulajdonosoknak mûvelési kötele-zettsége van, mely magában foglalja a leg-jobb termôképesség fenntartását. Mindenhelyi önkormányzatnál a földbizottság el-lenôrzi a földhasználatot. Bejegyzi a sza-bálytalanságokat, és évente jelentést külda megyei mezôgazdasági bizottságnak.A földbizottság javaslatokat tehet a jöve-delmezôség fokozását segítô lépésekre.Mezôgazdasági termelésre alkalmas szán-tót csak a megyei mezôgazdasági bizottságengedélyével lehet bármilyen más célrahasználni.

Ha a megyei mezôgazdasági bizottságúgy találja, hogy a földet nem megfelelôenmûvelik, vagy parlagon hagyják, akkor uta-

síthatja a tulajdonost, hogy tegye meg aszükséges lépéseket a – körülményeknekmegfelelô – legjobb termés eléréséhez. Azutasítás végrehajtását határidôhöz kötik.Elôfordulhat az is, hogy a tulajdonost föld-jének – öt évet nem meghaladó idôre – bér-beadására kötelezik.

Amennyiben olyan nagyléptékû intézke-dés vagy beruházás szükséges, melyet a tu-lajdonos nem képes, vagy nem hajlandómegvalósítani, akkor a megyei mezôgazda-sági bizottság felterjeszti a tulajdonosváltá-si javaslatát, ahol olyan új tulajdonos kerülmegnevezésre, aki képes a föld megfelelômûvelésére. A javaslat alapján a tulajdo-nosváltásról a király dönt.

A mezôgazdasági vagy erdészeti hasz-nosításra alkalmas területeket csak a me-gyei mezôgazdasági bizottság hozzájárulá-sával lehet felosztani. A felosztáshoz a bi-zottság csak akkor járulhat hozzá, ha iga-zolható, hogy a létrejövô új részek gazda-ságilag életképes egységeket alkotnak,vagy ha ehhez egyértelmû közösségi érdekfûzôdik.

Az 1965. június 25-ei Törvény a bérletrôlAz épülettel nem rendelkezô mezôgaz-

dasági területek, tíz évet nem meghaladóbérlete, a tulajdonos és a bérlô szabadmegállapodásának tárgya. Ennél hosszabbidôszakra szóló szerzôdéshez a megyei me-zôgazdasági bizottság hozzájárulása szüksé-ges. Az épülettel rendelkezô mezôgazdaságiterület bérletérôl szóló megállapodást min-den esetben írásban kell rögzíteni. A bérletidíjat pénzben kell meghatározni, ami vi-szont indexálásra kerülhet. A bérleti díjalapesetben a tulajdonos és a bérlô szabadmegállapodásán alapszik, de ha ez a bérletidíj túlzottan magas, akkor az Ár, Nyereségés Versenyszabályozási Törvény alapján amegyei mezôgazdasági bizottság megvál-toztathatja azt.

1965. május 21-ei Erdészeti TörvényNorvégiában a három jellemzô fafaj a

lucfenyô, a skótfenyô és a nyírfa. Az erdôte-rületek 77 százaléka magántulajdonban vanés többségét farmokhoz tartozó, kisebb er-dôkként mûvelik. Az erdôkben mindenkiszabadon járhat és használhatja különbözôpihenési célokra.

Az erdészeti törvény célja az erdôk ter-mékenységének fenntartása és az erdôtele-pítés elômozdítása. A törvény szerint a faki-termelés tervezésénél és kivitelezésénél atermészeti szempontokat és az erdô jólétihasznosításának szempontjait arányosmértékben kell figyelembe venni. Ha a faki-termelés megtörtént, akkor figyelmet kellszenteli az erdô túraútjainak és sí-csapá-sainak járhatóvá tételére. Amennyiben azErdészeti Hatóság úgy találja, hogy az er-dôtulajdonos a karbantartó fakitermelést(vagy a tarvágást) úgy tervezi, vagy úgy va-lósítja meg, hogy az sérti a természetvéde-lem vagy jóléti erdôhasználat szempont-jait, akkor a megyei mezôgazdasági bizott-ság javaslatára a Mezôgazdasági Miniszté-

12

rium egy meghatározott idôszakra megtilt-hatja, vagy korlátozhatja az adott területena fakitermelést. Hasonló eljárás szerint sza-bályozható a fafaj váltás, a csatornázás, amûtrágyázás vagy a növényvédô szerekhasználata is.

Ha olyan erdôkrôl van szó, melyek ter-mészetvédelmi vagy jóléti funkciójakiemelt, akkor a király további korlátozáso-kat határozhat meg.

1984. március 13-ai Törvény a szennyezôanyag kibocsátásról

A törvény célja a környezet védelme, aszennyezôanyagok csökkentése és a hulla-dékkezelés javítása. Jogalapot ad más jog-szabályok megalkotására. Így például a Kör-nyezetvédelmi miniszter 1989. március 1-jeiRendelete szabályozza az állattenyésztés-ben képzôdô szerves trágya tárolásának éselhelyezésének korlátjait. A farmereknek aszerves trágya terítéséhez tehenenként leg-kevesebb 1 acre (0,4 ha) földterülettel kellrendelkezniük.

1975. június 13-ai Törvény a háziállattartás szabályozásáról

A törvény az egyes állattartó telepekméretét szabályozza. A Mezôgazdasági Mi-nisztérium engedélye nélkül senki semnem létesíthet, vagy bôvíthet meglévô ál-lattartó létesítményeket (sertés, baromfi),ha a termelési kapacitás meghaladná a vo-natkozó határértékeket. Ezek a határérté-kek 700 sertés, vagy 42 000 brojler, vagy8000 pulyka. A határérték tojótyúkokra2300 db. A korlátozás egyik célja, hogy azállattenyésztô telep megfelelô nagyságúföldterülettel rendelkezzen a keletkezô trá-gya terítéséhez. Másik célja az ipari jellegûkomplexumok kialakulásának megakadá-lyozása.

Az 1981. május 29-ei Természetvédelmi Törvény

Célja a természeti környezet sokszínû-ségének és újratermelôdésének fenntartá-sa. A törvény keretei között a természetikörnyezet felhasználható a mezôgazdaságés különbözô szabadidôs tevékenységekcéljaira. E szerint az adott területen a va-dászat és vadcsapdák állítása, a jogsza-bály korlátozásai mellett, a földtulajdonoskizárólagos joga. A farmok gazdasági érté-kének megtartása érdekében a vadászatijogot, nem lehet a föld tulajdonjogtól 10évnél hosszabb idôre elválasztani (kivéve,ha a vadászati jog a földhasználat jogátköveti).

Az 1957. június 28-i Törvény a szabadtéri pihenésrôl

A törvény szerint mindenkinek jogábanáll mûveletlen területeken, gyalog szaba-don áthaladni, a teljes év folyamán, ha ez fi-gyelmesen és megfelelô gondossággal tör-ténik. Mûvelt területeken a szabad áthala-dás október 15. és április 29. között engedé-lyezett, ha a talaj fagyott vagy hóval borí-tott.

A földkérdés szabályozása és az agrárpolitika

Az évtizedek óta követett norvég agrár-politika célkitûzése a következô fôbb pon-tokban foglalható össze:

• Önellátás megteremtése élelmisze-rekbôl és a faipari nyersanyagokból;

• Gyenge gazdaságú területek telepü-lésszerkezetének stabilizálása;

• Az erôforrások hosszú távú, hatékonyfelhasználási lehetôsége;

• A farmerek megfelelô gazdasági éstársadalmi helyzetének biztosítása.

Norvégiában a mezôgazdasági mûve-lésre alkalmas területek kiterjedése nagyonkicsi, ezért elsôdleges cél az ilyen földekmegôrzése. Ezen célkitûzés megvalósításá-nak elsôdleges eszköze a földkérdés törvé-nyi szabályozása.

Az agrárárak kialakítását nagymérték-ben meghatározza az a Mezôgazdasági Megál-lapodás, melyet évrôl évre a kormány és a kétmeghatározó farmerszervezet köt meg. Ha akormány nem jut egyezségre az érdekképvi-seletekkel, akkor a mezôgazdasági árakról aparlament határoz. Az egyezmény nem csakaz árakat szabályozza, hanem a mezôgazda-sági területeken használatos gazdasági esz-közöket is.

Az intézményes árak fenntartására haté-kony piacvédelem mûködik. Alapelv, hogy apiaci igényeket hazai termékekkel kell kielé-gíteni. Az import csak a választék kiegészíté-sét szolgálja.

A felsoroltakon kívül, az állami tôkévelmûködtetett bankok kedvezményes hitelek-kel segítik a farmereket a földvásárlásban ésmás állóeszközök beszerzésében.

A vidéki területek népességének meg-tartását a Földtörvény és a Koncessziós Tör-vény mellett az Örökjogi Törvény is szolgálja.Az örökjog (Allodium) egy speciális norvégintézmény, melynek gyökerei megtalálhatókmár a XI. század jogi kódexeiben. Az örökjo-got a norvég alkotmány is védi. Így pl. ha ajelenlegi farmtulajdonos az örökösi körönkívüli személynek akarná a farmot átadni, azörökösödési jog alapján a rokonok védel-met kapnak.

Örökjoggal az a személy rendelkezik,akinek szülei, nagyszülei vagy szüleinektestvérei örökjogon egy farmnak tulajdono-sai voltak. Örökjoggal nem rendelkezô sze-mély ilyet akkor szerezhet, ha – egy erremegfelelô földterület felett – 20 évig min-den tulajdonosi jogot gyakorol. (Ebben azesetben az „odler” – örökjogú tulajdonosmegnevezést kapja.)

A jelenlegi tulajdonos gyermekei rendel-keznek a legerôsebb örökjoggal. Közülük is azelsôszülött gyermeknek (fiú vagy leány) vanprioritása. (1974-ig a fiúgyermekeket a leány-gyermekek elé sorolták.) Örökjog 1 hektárnálnagyobb mezôgazdasági, vagy 10 hektárnálnagyobb erdôterülethez köthetô. Az örökjogérvényesítésére a földtulajdon átadását köve-tô egy éven belül van lehetôség. Az a sze-mély, akik örökjogon vesz át egy farmot, köte-les a farmon lakni, és azt mûködtetni legkeve-sebb 5 évig. Ha a vevô egy farmot olyan sze-

mélytôl vesz át, aki az örökjoggal rendelkezôkkörén kívül esik, akkor a farmon a lakási és amûvelési kötelezettség 10 évig tart.

A dán földkonszolidációs rendszer

Dániában a földkonszolidációs rendszertörvényi alapját:

• az 1993. évi 306. sz. Mezôgazdasági cé-lú földvásárlási;

• az 1996. évi 318. sz. Földkonszolidá-ciós;

• az 1967. évi Mezôgazdasági;• az 1994. évi 754. sz. Földszerzési tör-

vény teremti meg.Alapelve az önkéntesség. A földkonszo-

lidációban résztvevô tulajdonosokat egytárgyalásos eljárásban a földkonszolidációs ter-vezô – okleveles földmérô – szervezi meg, akia folyamat központi szereplôje, és a gyakor-latban sokszor kezdeményezôje.

A Földkonszolidáció központi intézmé-nye az Élelmezési, Mezôgazdasági és Halá-szati Minisztérium (ÉMHM) végrehajtó in-tézményeként mûködô Struktúra Fôigazgató-ság („Strukturdirektoratet”). A hivatal dönté-si jogkörrel rendelkezik a konszolidációs fo-lyamat elindításában, és kijelöli a késôb-biekben döntési jogkörrel rendelkezô fóru-mokat.

Földkonszolidációt, az agrárhatékony-ság fokozása érdekében kezdeményezhet-nek az érintett földtulajdonosok, míg építé-si- vagy környezetvédelmi projektek eseténa projektet kezdeményezô, vagy befogadóhatóságok.

Az agrár indíttatású földkonszolidációcélját a törvény öt pontban rögzíti.

– Agrárfejlesztés támogatása;– Farmok elhelyezkedésének javítása;– Szükség szerint a farmok kiegészítô

területekkel történô ellátása;– Speciális farmok speciális igényeinek

kielégítése;– Területrendezés elômozdítása.Ezen kívül a földkonszolidáció intéz-

ményrendszerének célja:– Környezetvédelmi és környezet hely-

reállítási projektek;– Erdôtelepítési projektek;– Rekreációs projektek;– Nagyobb építési projektekmegvalósításának elôsegítése.Egy adott területen a földkonszolidá-

ciós folyamat elindítását követôen, azérintett földtulajdonosok megalakítják aTulajdonosi Képviseleti Bizottságot. Ez a bizott-ság képviseli a konszolidációs folyamatalatt, az egyes és az összes tulajdonos ér-dekeit. (Alapelv, hogy a folyamatban részt-vevô minden egyes tulajdonosnak érezhe-tô elônyökhöz kell jutnia a konszolidációrévén.)

A konszolidációba vont területeket egyháromfôs Földértékelô Szakmai Testület mérifel. A résztvevôk között két helyi ismeretek-kel is rendelkezô agrárszakember és aStruktúra Fôigazgatóság által kinevezettokleveles földmérô vesz részt (ez utóbbi

13

rendszerint egyben a földkonszolidációstervezô is).

A földértékelést követôen, a földkonszo-lidációs tervezô – folyamatos tárgyalásokatfolytatva az érintett tulajdonosokkal –, elké-szíti az adott terület konszolidációs tervja-vaslatát, amit a Földkonszolidációs Bizottság(FB) („Jordbrugskommissionen”), két lépés-ben hagy jóvá. Az FB elnöke egy hivatásosbíró, akit a Mezôgazdasági Miniszter jelöl ki.Az FB döntése tulajdonjogok átrendezéséteredményezi, amely az egyet nem értô tulaj-donosokra nézve is kötelezô. Az FB döntéseellen a Megyei Polgári Bíróságokhoz lehetfellebbezni. (Tekintettel a tervezési folya-matba beépített rendkívül sok tárgyalásraés egyeztetésre, az FB döntései általábannem ütköznek az érintett tulajdonosok el-lenállásába.)

A véglegesen jóváhagyott földkonszoli-dációs terv alapján megtörténik egyrészt azúj parcellák fizikai kijelölése, másrészt, a tu-lajdonváltozások bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba.

A földkonszolidáció során az egyes föld-tulajdonosok nem kerülnek egymássaleladói-vevôi kapcsolatba, hanem közéjük –mint fiktív személy – ékelôdik a földkonszo-lidáció intézménye. A tulajdonosok ezzel afiktív személlyel alakítanak ki jogviszonyo-kat.

A földkonszolidáció része a tulajdono-kat terhelô kötelezettségek (pl. jelzáloghite-lek) átrendezése is, ezért a hitelintézetek isfolyamatosan képviseltetik magukat az FBdöntéseinek a meghozatalakor.

Korábban történtek próbálkozások,hogy a földkonszolidáció költségeinek egyrészét az érintett földtulajdonosoktól be-szedett illetékek fedezzék, de ez a rendszermûködését gyakorlatilag ellehetetleníti. Ígyjelenleg a lebonyolítás költségeit teljesmértékben az állam finanszírozza. (Agrárcé-lú konszolidációnál az éves központi költ-ségvetés ÉMHM elôirányzata terhére. Kör-nyezetvédelmi vagy építési projektek esetén

a költségek a kezdeményezô hatóság költ-ségvetését terhelik. Építési projektek ese-tén elôfordul, hogy a költségeket a hatósá-gok utólag a beruházás tulajdonosaira ter-helik.)

A földkonszolidációs folyamat évente7–9000 hektár mezôgazdasági területetérint. Meggyorsítása érdekében, a StruktúraFôigazgatóság elkülönített részeként létre-hozták a Kormányzati Földalapot (KF). Ezen kí-vül lehetôség van megyei földalapok létrehozá-sára.

A KF tevékenységi köre elsôdlegesen anagyberuházások és környezetvédelmi pro-jektek körében szükséges kompenzációs föl-dek biztosítása, és másodsorban a mezô-gazdasági termelés feltételeinek javítása.A megyei földalapok inkább az agrárszerke-zet átalakításának elômozdítására szako-sodtak.

A gyakorlatban egy nagyobb (dél-Jyl-landi*) és két kisebb (aalborgi és viborgi)megyei földalap mûködik.

A földalapok számára az 1993. évi 306.sz. Törvény teszi lehetôvé a földvásárlást, ésbizonyos területekre az elôvásárlási jog be-jegyzését. (Elôvásárlási jog nem érvényesít-hetô, amikor egy adott terület családon be-lül cserél gazdát.)

A földalapoknak vásárlásaik során nemkell megfelelniük az 1967. évi Mezôgazda-sági Törvényben meghatározott földtulaj-donosi kritériumoknak (pl. helyben lakótermészetes személy; saját mûvelési köte-lezettség; szakképzettségi feltétel, stb.) Haviszont a földalapok mezôgazdasági terüle-tet értékesítenek, akkor a vevônek teljesmértékben meg kell felelnie a Mezôgazda-sági Törvényben elôírt tulajdonosi elôírá-soknak.

A KF éves költségvetési elôirányzata (azéves központi költségvetés ÉMHM fejezeté-bôl) 5 millió DKK, amit teljes egészébenföldvásárlásra fordítanak. Az elkülönítettendolgozó szervezet mûködési költségeit a KFtulajdonában lévô földek bérbeadásából

származó bevételek (kb. 50 millió DKK/év)teljes mértékben fedezik.

A KF önálló elszámolást végez, és sajátszámlát vezet. Az elmúlt 5 évre visszate-kintve a gazdálkodása többletet mutatott,mert szinte minden esetben drágábban ér-tékesítették a földeket, mint amennyiértazokat megvásárolták (A KF a földvásárlástaz elôvásárlási jog érvényesítésével piaciáron végzi. Az eladásra szánt földeket, egyminimál ár meghirdetése mellett, nyilvánostenderen a legjobb ajánlatot tevô vevôenértékesítik.) A rendszerint bérleti díjakbólbefolyó bevételek sem kerültek teljes mér-tékben felhasználásra. Nagyobb mértékûtöbblet kialakulásakor, a MezôgazdaságiMiniszter a KF többletének átcsoportosítá-sáról rendelkezhet.

A KF 2001-ben hozzávetôleg 6000 hamezôgazdasági földterület tulajdonosa, ésa bonyolított éves földforgalma 300–350 ha(kb. 100 szerzôdés) körül alakul.

A Struktúra Fôigazgatóság elkülönítettrészlegeként mûködô Konszolidációs Osz-tály – koppenhágai és a toenderi (Jylland)irodájában – 43 fôt foglalkoztat. Közülük el-sôsorban a KF ügyeivel 4–5 munkatárs fog-lalkozik.

Az 1990-es évek elején felvetôdött, hogya dán földkonszolidációs program és a föld-alapok mûködtetéséhez az EU részfinanszí-rozási forrásait is bevonják. A helyzet érté-kelését követôen azonban, a többletellenôr-zések és a többletadminisztráció túlzottköltségei miatt, a gondolatot elvetették. Ígya rendszer, várhatóan hosszú távon megma-rad a nemzeti szintû mûködtetés keretei kö-zött.

14

*Dél-Jylland 1864 és 1920 között német igazgatás alatt állt.Ekkor néhány nagybirtok mellett számos kis parcella tö-mege alakult ki. az I. Világháborút követôen létrehozottMegyei Földalap célja kezdetben a nagybirtokok felvásárlá-sa és felosztása volt. az 1960-as évektôl a Megyei Földalapaz életképes farmok növekedésének elôsegítését tûzte ki fôcéljául (Mûködési szabályzat).

1953-ban kapott elismerést az Európá-ban elsônek kinemesített hibridkukori-ca fajta, az Mv 5. Nemesítôje Pap Endrevolt, akinek életútja igen jellemzôenalakult. Mindszentpusztán, szülei gaz-daságában kezdte el nemesítôi munká-ját. A Mindszentpuszta fehér simasze-mû és a Mindszentpuszta sárga lófogúfajták megszületése után, nagy alkotókedvvel folytatta a beltenyésztéses vo-nalak elôállítását. Munkája gyakorlati-lag egy idôben bontakozott ki az ameri-kai beltenyésztéses hibridkukorica ne-mesítéssel. Csak itt beleszóltak az „ese-mények”. Így 1953-ban jelent meg az el-

sô beltenyésztéses hibridkukorica fajta.Az Mv 5-ös 1956-ban 1 százalékot, 1959-ben 28 százalékot, 1960-ban 56 száza-lékot foglalt el az országos kukoricate-rületbôl. Megjelenését számos új hib-ridkukorica fajta követte, kiszorítva másfajtákat és fajtahibrideket a termesztés-bôl.

Az Mv 5-ös hatása azonban nem-csak a fajtaválaszték átalakulásábanvolt meghatározó. Megjelenése beindí-totta a hibridkukorica vetômag-elôállí-tás folyamatát. A vetéstechnikától, acímerezés munkáin keresztül, a speciá-lis betakarításig, a feldolgozó üzemekig

olyan rendszert teremtett, amivel egészEurópában egyedülálló fejlôdést értünkel. Sorra létesültek a hibridkukorica ve-tômagüzemek és a ’80-as évekre Ma-gyarország a hibridkukorica vetômagex-portban – az USA után – második volt avilágon.

Az 50 éves megemlékezés kereté-ben, Martonvásáron, az Intézet igenszínvonalas tudományos tanácskozásttartott, ahol még nekünk, a „kortársak-nak” is igen sok és gazdag információtnyújtott.

Tisztelettel hajtunk fejet Pap Endreéletmûve felett és köszönjük az MTAMartonvásári Intézetének a szakmaimegemlékezésen szerzett emlékeket, is-mereteket.

-hullán-

50 éves a hibridkukorica-nemesítés

1. A Pályáztató neve, címe:Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság (TIG Kht.)1053 Budapest, Vámház krt. 2.Telefon: (1) 318-2891, Telefax: (1) 266-4820,Elôadó: Lelkes Zoltán

2. A pályázat tárgya:Államilag minôsített, piaci értékítélet

alapján keresett és a következôkben rész-letezett növényfajok 2003. évi termésû ve-tômagvai: ôszi, tavaszi kalászos, fehérjeés olajnövények, fûfélék vetômagjai te-kintetében.

A Bíráló Bizottság fenntartja magánaka jogot – szükségesnél kevesebb értékûpályázat esetén – az elôzôekben nemrészletezett további fajok – esetenkénti –tételes kedvezô elbírálására is.

A pályázónak a pályázatán a követke-zôket szükséges szerepeltetni:

1. Növényfaj/fajta megnevezése;2. Vetômag tervezett mennyisége,

ajánlati egységár (megközelítôleg a nagy-kereskedelmi zsákos ár 50–60 százalékánszámolva); ajánlati összérték;

3. Tárolási hely megnevezése; 4. TIG KHT. készletre vonatkozó bizto-

sítási engedményezô nyilatkozat kiállítá-sának vállalása pályázó telephelyén törté-nô tárolás esetén (7. pont szerint);

5. Saját nem forgatható váltó kiállítá-sának vállalása (8. pont szerint).

A fenti adatok, nyilatkozatok hiányaesetén a Bíráló Bizottság nevében a TIGKht. a Pályázót írásban hiánypótlásra kérifel, a hiánypótlás felkérésétôl számított 5munkanapon belüli visszajelzéssel. Ezidôpontig a pályázat végleges elbírálásranem kerül. A fenti határidôig nem be nemnyújtott hiánypótlás esetén a Bíráló Bi-zottság a pályázatot semmisnek tekinti.

3. A pályázat beérkezésének határideje: 2003. november 21.

4. Szakmai igazolás: A Pályázó az ajánlattételkor és a betá-

roláskor tagja a Vetômag Szövetség ésTerméktanácsnak.

5. Pályázatok elbírálása:A 3. pontban megjelölt határidôre a

Pályáztató címére zárt borítékban beérke-zett ajánlatokat a TartalékgazdálkodásiKözhasznú Társaság, a Földmûvelésügyiés Vidékfejlesztési Minisztérium és a Ve-tômag Terméktanács tagjaiból alakult Bí-ráló Bizottság 2003. november 28-ig elbí-

rálja. A bírálat eredményérôl a TIG KHT. aPályázókat 2003. december 3-áig levélbenkiértesíti és az érintett tételekre –szüksé-ges további– egyeztetések alapján adás-vételi szerzôdéstervezetet küld.

6. A teljesítés határideje:Az OMMI vetômag-minôsítô bizonyít-

ványok átadásával folyamatosan 2004. ja-nuár 15-éig bezárólag.

A betároláskor a Pályázó kizárólagostulajdonát képezô vetômagnak 90 naptárinapnál nem régebbi érvényes OMMI bizo-nyítvánnyal kell rendelkeznie.

7. A teljesítés, tárolás helye:TIG Kht. telephelye, vagy a Pályázó sa-

ját tulajdonú 24 órás élôerôs ôrzés-véde-lemmel ellátott telephelye – a készletér-ték minimum 50 százaléka TIG Kht. telep-helye és a fennmaradó érték a pályázó sa-ját tulajdonú telephelye –, amennyiben atelephely egyedi elbírálás esetén a TIGKht. tárolásbiztonsági feltételeinek meg-felel. A Pályázó telephelyén történô TIGKht. készlet tárolása esetén érvényes rak-tár és készletbiztosítás szükséges.

8. TIG Kht. pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételei:

A pályázaton kedvezôen elbírált téte-lekre vonatkozóan a Pályázóval a TIG Kht.adásvételi és a Pályázó telephelyén törté-nô mûvi tároláskor tárolási szerzôdéstköt. Az adásvételi szerzôdéshez a Pályázóa tárolási, teljesítési biztosítékként akészlet betárolását megelôzôen csatolja aszerzôdés értékének 150 százalékávalmegegyezô saját, nem forgatható fedeze-ti váltót. A szerzôdésben meghatározottteljesítési helyre a Pályázó által betároltTIG Kht. által készletre vett árukészlet áfá-val növelt ellenértékét, a számla TIG Kht.általi kézhezvételét követôen 10 banki na-pon belül átutalja az OMMI szerint szab-ványos minôsítéssel rendelkezô tételekre.

9. Egyéb információk:Az elfogadott pályázatok alapján a

TIG Kht. betárolásába került vetômagva-kat a Pályázó 2005. január 31-ig a betáro-láskori vetômagérték + felár + áfa érték-ben köteles visszavásárolni. Felárszámí-tás a betárolást követôen a szállítói szám-la ellenértékének TIG Kht. általi átutalá-sától kezdôdik, ennek értéke a tárolásiidô alatt érvényes jegybanki alapkamat +2 % az áru nettó értékére vetítve. TIG Kht.telephelyi tárolás esetén 250 Ft/to+áfa ki-betárolási költséget számít fel.

Dr. Nagy Istvánkereskedelmi és logisztikai vezérigazgató-helyettes

15

P Á L Y Á Z A Ta TIG Kht. vetômag tartalékolására

Vetômag Terméktanács új tagjai 2003. július– szeptember

Név Cégnév Ir. sz. Város Utca

Nánási Tünde magánszemély 5520 Szeghalom Tildy u. 5.

Patay Vilmos Agro-Társ Kft. 7211 Dalmand Dózsa tér 1.

Kovács József ATA-HUNGÁRIA Kft. 9084 Gyôrság Öreg u. 26.

Aradi László Biofarmer Kft. 1188 Budapest Határ u. 1/a.

Sajgó Ferenc Derék Pataki Mg. Rt. 2648 Patak Központi major

Mózsik László Ihász Kereskedôház Kft. 5000 Szolnok Thököly u. 80.

Kozák Gábor KU & KO Bt. 1031 Budapest Rozália u. 29/a.

Hidvégi Szilvia Sziget Mag Kft. 2310 Szigetszentmiklós Tököli u. 19/a.

dr. Vermes Györgyné Verax Kereskedelmi Kft. 1196 Budapest Mészáros L. u. 97.

Vetômag Terméktanács kilépett tagjai 2003. július– szeptember

cég neve irsz város utca tanúsítvány kilépés

száma dátuma

Alkotmány Mg. Szövetkezet 9463 Sopronhorpács Felszabadulás tér 2. 454 2003.07.23.

Aranymezô Kft. 9631 Hegyfalu Rózsa major 106 2003.09.25.

Berlinvest Kft. 9400 Sopron Várkerület 104. 1156 2003.09.04.

Szekszárd Agrofor Kft. 7100 Szekszárd Páskum u. 2. 383 2003.09.04.

A kilépett tagok tanúsítványszáma érvénytelen!

A MAGYAR

MEZÔGAZDASÁG

MELLÉKLETE

2003. NOVEMBER

KIADJA A MAGYARMEZÔGAZDASÁG KFT. 1146 Bp., Mirtusz u. 2.

FELELÔS KIADÓ: Hájos László

NYOMÁS:

Veszprémi Nyomda

A Vetômag Szövetség és Terméktanácshonlapjának korszerûsítése – egyébelônyein túl – új lehetôségeket nyithatmeg a vetômag-forgalmazás, kínálat te-rületén. A honlap mellett külön fejezetnyitható „vetômag börze”. Nem másttakar a cím, minthogy az arra igény tar-tó terméktanácsi tagok, egy-egy részük-re biztosított területen, jelszón keresz-tül beléphetnek, és folyamatosan elhe-lyezhetik híreiket. A hírek a forgalombaajánlott faj, fajta, minôség, kiszerelésmódra és esetleges árára vonatkozhat-nak. Ezeket a híreket az érintett termék-tanácsi tag folyamatosan módosíthat-ja.

Az így megjelenô hírekre, bárki ér-deklôdô, – akár Magyarországon, akárkülföldön – rákattinthat, és folyamatosinformációval rendelkezhet a beszerez-hetôségrôl, illetve annak helyérôl. Nagyfajoknál, mint például a hibrid kukoricae kínálati rendszer lehetôségére kevésbévan szükség, hiszen a felhasználók álta-lában el tudják érni az általuk kívánt for-galmazó cég térségi képviselôjét. Kisebbnövényfajok esetében, – legyen az akárszántóföldi, akár kertészeti –, ahol azigény sem állandó, az adott vetômag faj,fajta, stb. felkutatása már jóval nehe-zebb feladat.

Mint tudott Magyarország 2004 má-jus 1-jétôl az Európai Unió tagja. A mostkészülô jogszabályok szerint „nemzetkö-zi” elôírásoknak megfelelôen, vagyis azEU joganyagában elôírt forma szerintfémzárolt vetômag az EU-n belül mindenkorlátozás, átzárás, stb. nélkül szabadonforgalmazható. Tehát Magyarországra isbármely tagállamból jöhet be vetômag,forgalomba és felhasználásra kerülhetkizárólagosan a vevô (felhasználó, gaz-dálkodó) igényei szerint. Természetesena felhasználó felelôsségére!

A fent javasolt rendszer mûködtetéseazt jelenti, hogy a magyar, de a külföldifelhasználó is naprakész információtszerezhet a magyar vetômag-forgalma-zók kínálatáról. Tehát nincs szüksége ar-ra, hogy esetleges ismeretlen forgalma-zók hatására, általa nem ismert és adottesetben kedvezôtlen terméseredménytprodukáló fajtát vásároljon.

A Vetômag Terméktanácsot igen so-kan keresik meg telefonon, vagy másmódon a Terméktanácsot arra kérve,

hogy hozza össze például zab, csillagfürt,lóbab, stb. vetômag forgalmazójával.Mindez elkerülhetô volna, ha a vásárolniszándékozót a VT honlapjának kijelölt te-rületére irányíthatnánk azzal, hogy vá-lasszon az ott szereplô kínálatból.A rendszer naprakészsége azt jelentené,hogy mindig az adott kínálati helyzet je-lenne meg a képernyôn. Így egyszerûbbés lényegesen olcsóbb lenne, mind a ve-tômag-forgalmazónak, mind a potenciá-lis vevônek egymásra találnia.

A rendszer kiépítésére akkor kerülhetsor, ha a Terméktanács tagsága a mû-ködtetést szükségesnek tartja, és vállal-kozik a vetômag kínálatának folyamatosfelvezetésére.

A Terméktanáccsal kapcsolatban lé-vô szolgáltató cég a rendszer kiépítésé-re, ehhez kapcsolódó programok elké-szítésére és annak mûködtetésére vál-lalkozik. Ennek költségei természetesenfüggnek az igénybe vevôk (vetômag-for-galmazó cégek) számától, hiszen minéltöbb cég vesz az adott speciális hirdeté-si rendszerben részt, annál olcsóbb lesz,annál alacsonyabbak az általános költ-ségek. A rendszer teljes bekerülési költ-sége becslések szerint 5–600 ezer forint-ba kerülhet. Fenntartása pedig az errevállalkozó terméktanácsi tagoknak éven-te 10–12 ezer Ft (ezer Ft/hó) költségetokoz.

Tisztelettel kérem a Terméktanácstagjait, szíveskedjenek a Terméktanács-nak a bejelentkezési lapot visszaküldeni,hogy a „Vetômag börze” mûködtetésé-ben, hasznosításában részt kívánnak-evenni, és a kiépítési költségekhez hozzá-járulnak-e, illetve vállalják-e részvételük-kel a mintegy 1000 Ft/hó üzemeltetésikiadást?

Ahhoz, hogy a rendszer kiépüljön és2004. kora tavaszától mûködôképes le-gyen, feltétlenül szükséges, hogy a rész-vételi szándékot a VT részére az érintet-tek mielôbb megküldjék.

Reméljük, hogy a „Vetômag börze”kialakítása és mûködtetése nemcsak abelföldi felhasználók számára, hanemmás EU tagállamok vetômag-felhaszná-lói felé is folyamatos kínálatot jelent, sezzel egyaránt elôsegíti a vetômag-for-galmazók és a vetômag-felhasználók ér-dekeit.

H. T.

Új lehetôség a „Vetômag börze” EU-ban regisztráltfajták katalógusaa GNIS (FranciaNövény és VetômagSzövetség) honlapjánAki már próbált eligazodni az EU-ban regisztrált több ezer növényfaj-ta között, tudja, hogy ez nem kön-nyû feladat. Az EU fajtalistát az Eu-rópai Unió Bizottsága jelenteti megaz Európai Közösségek HivatalosLapjának mellékletében. A mellék-let sokszor csak az aktuális frissíté-seket tartalmazza, ezért egy-egy faj-ta megtalálása nehézkes.

A GNIS honlapján találhatóadatbázisban rá lehet keresni az EU-ban regisztrált, szabadon forgalmaz-ható teljes szántóföldi fajta-szorti-mentre. A lista egy ötvözet, melyegyesíti a tagállamokban, illetve né-hány EFTA tagországban kiadott ka-talógusokat. Így az adatbázis többmint 10 ezer az EU-ban forgalmaz-ható szántóföldi növényfajtát tartal-maz.

Az adatokat a GNIS folyamato-san frissíti az Európai Bizottság, il-letve a tagországok értesítése alap-ján.

Az adatbázis közel 18.000 be-jegyzést tartalmaz, ez teljesen nemegyezik meg a fajták számával, mivelegyes fajtákat több ország is regiszt-rált és ezek külön bejegyzésként sze-repelnek.

Azonban nagyságrendileg tükrö-zi az EU közös fajtalistán levô fajtákszámát.

Az adatbázis pontos címe: http://www.gnis.fr/english/frame3_0.htm

A bejegyzések száma a jelentôsebbnövényfajok esetében:

Kukorica 3780 Burgonya 1210Búza 1145 Napraforgó 1201Árpa 1151 Rozs 142Zab 267 Szója 330Durumbúza 394 Borsó 312Rizs 217 Tritikálé 200Tönkölybúza 17