XI. évfolyam, 2004/3

Szerkeszti a szerkesztôbizottságElnök: Dr. Hullán Tibor

A

folyóirata

Küldöttközgyûlésünk különös jelentôségétaz adja, hogy az Elnökség nevében nem-csak a 2004 évrôl kell beszámolnom, ha-nem az elmúlt négy évrôl, 2000–2004-rôl isszámvetést kell adnom. A Küldöttközgyû-lésnek különös jelentôségét az is adja,hogy az új Alapszabályunk szerint elôszörválasztjuk meg közvetlenül a tisztségvise-lôket, az elnököt, az alelnököket, az El-lenôrzô és az Etikai Bizottság tagjait, és nefeledjük: Küldöttközgyûlésünket már úgytarthatjuk meg, hogy az EU tagjai vagyunk.

Az elmúlt négy év legnagyobb terhe, –jóllehet, hogy az idei év idôjárása eddig eztcáfolja – a rendkívül aszályos idôjárás volt.Röviden szeretném felidézni, hogy a Me-teorológiai Világszervezet, a WHO 2003 jú-liusában szokatlan módon szükségesnektartotta, az elsô félévi adatok alapján, azegész évre vonatkozó idôjárási prognózisátközlemény formájában közreadni. Olyanmegállapításokat tett, hogy a számítógépesmodellezés alapján az atmoszféra felmele-gedése miatt Földünk éghajlata melegebbés instabilabb lett. Általánosságban az ég-hajlat helyi hatásaként az idôjárási anomá-liák nagysága, terjedelme és gyakorisága vi-lágszerte megnövekedett és a felmelegedésfelgyorsult. A hômérséklet-emelkedés azelmúlt évezredben, a XX században volt alegnagyobb 0,6 Celsius-fok, azon belül azutolsó tíz évben 1998, 2001, 2003, 2001 és1995 volt a Földünk legmelegebb öt éve.

Hazánkban is hasonló volt az idôjárás.A múlt év májusát és júniusát jegyezték azelmúlt 100 év legmelegebb májusaként. Azátlaghômérséklet 3,7 Celsius--fokkal, és alegmelegebb júniusa 4,1 Celsius--fokkalvolt magasabb. Hazai idôjárásunk változá-sában a leglényegesebb megállapítás az,hogy a szélsôséges száraz évjáratok gyako-risága – közel másfél évszázad alatt – 2,5szeresére nôtt, s átlagos évjáratokkal(amióta megbízható mérési eredményekvannak) csak minden 4–5 évben számolha-tunk. A számításokat Dr. Pepó Péter, aDATE növénytermesztési professzora vé-gezte a Dr. Szász Gábor féle szárazsági in-dex számítás felhasználásával, aki szinténa DATE professzora.

Az aszályok katasztrofális hatásaifelerôsítették és növelték a talajmûvelésihibákat: elégtelen tápanyag-visszapótlás,

romló növényvédelmi helyzet (kukoricabo-gár-, gyapot molypille-, kukoricamoly kár-tételek), technológiában az optimum idôkés módok be nem tartása, közgazdaságiszabályozás kiszámíthatatlansága, általá-nos tôkeszegénység, röviden, az elhúzódómezôgazdasági válság.

Egy olyan helyzetben kellett dol-goznunk, amikor az idôjárás, aközgazdasági háttér is kedvezôt-len volt, amikor a politika, az ál-lam még igazán nem ismeri fel acivil szervezetek, bennük a szak-mai szervezetek jelentôségét. Nem ismerték fel a szakmai szerveze-

tekben azt a potenciált, hogy azok szerve-zetükön belül sok gazdasági, társadalmiprobléma megoldására – mint azt a nyuga-ti példák (holland, francia) bizonyítják –képesek lennének. Nos, egy ilyen átmenetihelyzetben a Vetômag Terméktanács, mintszakmaközi szervezet elsôdleges stratégiaifeladatának tekintette és tekinti a vetô-magtermesztés és annak színvonalának, azegész mezôgazdaságra kiható fontosságá-nak, továbbá a jó minôségû szántóföldönszemlézett, fémzárolt vetômag használatá-nak szorgalmazását és ebben folyamatoslobby tevékenységet folytatott. Alapelvünkvolt, hogy az állam által adott támogatásokés kedvezmények a fémzárolt vetômaghasználatához kötôdjenek, mert a tapasz-talatok alapján így hasznosulnak a gazdákés az állam számára a leghatékonyabban.Általában ezt is sikerült teljesíteni, kivétela 2003. év volt. Viszont a szántóföldi szem-ledíjhoz és fémzárolási díjhoz kapcsolódó50 százalékos visszaigénylést és az auto-nóm vámkvótát sikerült megtartani.

Itt szeretném elmondani, hogy a VTnagy eredménynek tartja az autonóm vámkvótaelismertetését, mûködtetését és a VPOP beavatko-zása után annak megvédését. Az ügy, a problé-ma nagyságát jelzi, hogy az ügy rendezésé-rôl szóló megállapodást négy miniszter – apénzügy-, az FVM, a külügy- és az igazság-ügyi miniszter – írta alá. Mindez nagy szak-mai összefogás és lobbyzás eredménye-ként valósulhatott meg.

A 2004. évi vetômag-támogatást a86/2004. FVM rendelet az egységes terület-alapú támogatásról, illetve a 87/2004. FVMrendelet az ún. kiegészítô nemzeti támoga-tás szabályozza. Az egységes területalapúés a nemzeti kiegészítô támogatás mindenszántóföldi növényfajra vonatkozik, amely

szántóföldi szemlében részesül és arról azOMMI igazolást ad, továbbá a rendeletekegyéb feltételeinek is megfelelnek. Ezek kö-zül csupán egyet, „a megfelelô állapot” de-finícióját emelném ki: az egyszerûsített te-rületalapú támogatások és a vidékfejleszté-si támogatások igénybevételéhez teljesí-tendô helyes mezôgazdasági és környezetiállapot, illetve a helyes gazdálkodási gya-korlat feltételrendszerének meghatározásá-ról szóló 4/2004. FVM rendelet 1. számúmellékletében foglaltak feltételének teljesí-tése. A mellékletben a nyomon követhetô-ség, az élelmiszer és takarmánybiztonságszerepel, de nincs elôírva a fémzárolt vetô-mag használata. A Terméktanácsnak kell afigyelmet felhívni a fémzárolt vetômaghasz-nálat fontosságára, mert a végtermék jóáron történô eladásához a nyomon követ-hetôség igazolása, így a fémzárolás meglé-te feltétlenül szükséges. Ezen kívül azok anövényfajok vetômagjai kapnak plusz tá-mogatást, amelyek az EU kvótás támogatá-si listán szerepelnek. Ezek egyes fûfélék, lu-cernafélék, herefélék. Sikernek könyvelhet-jük el, és fogadjuk el, hogy technikai hibatörtént, amely korrigálásra került és így aborsó vetômag-elôállítás bekerült a támo-gatott növényfajok listájára.

Itt tetten érhettük az Internet elô-nyeit, amely lehetôvé tette agyors mozgósítást és a problémakedvezô megoldását. Nem voltilyen sikeres a 106/2003. FVMrendelet, a fajtához kapcsolódódíjszabás elleni tiltakozásunk, amely nemcsak levelezések és FVM beli

felszólalások formájában, hanem egy konk-rét, Dancs Gyula helyettes államtitkár, Szé-kely Bertalan fôosztályvezetô és Garics Já-nos osztályvezetô urakkal folytatott tárgya-lásban is megnyilvánult. A tárgyalás ered-ménye, – amit levélben visszaigazoltunk –,az volt, hogy a megjelent rendeleteketannulálni nem lehet, de a listántartási re-gisztrálási díj 2004. évre általános ér-vénnyel nem lesz elôírva, csak kivételes,kellôképpen indokolt esetekben. Közbenmegjelent az új díjszabási rendelet, amelynem egyezik meg a mi megállapodásunk-kal. Az új Elnökség feladata lesz a folytatásmeghatározása, mert mi fenntartottuk aTerméktanács részérôl a jogi lehetôségekigénybevételét. Ugyanis elôzetesen tájéko-zódtunk, és egybehangzó vélemény szerintaz Alkotmánybíróság elôtt a per megáll.

II VETÔMAG • 2004/3

E lapszám támogatója az Agrármarketing Centrum

Vetômag Szövetség és TerméktanácsKüldöttközgyûlésének elnöki beszámolója

(2004. MÁJUS 27.)

A 2003. év egyébként is az EU-ra való felké-szülés éve, a vetômagrendeletek elkészítésének,megalkotásának az éve volt. Ez az LII Vetômagtörvény, mint kerettörvény megalkotásávalés elfogadásával kezdôdött. A Vetômagtörvény valóban kerettörvény, a hozzá tar-tozó rendeletek a gyakorlat számára a lé-nyegesebbek. Summásan meg kell állapí-tani és ezt a kollégákkal, sôt az OMMI-heztartozó munkatársakkal folytatott beszél-getések csak megerôsítették, hogy aCXXXI. számú Vetômag törvény, a 88 és89-es FVM rendeletek készítése nagyobbnyilvánossággal és demokratikusabbankészült. Egyfelôl éreztük a közigazgatás fö-lényes magatartását, másfelôl tudtuk,hogy az új rendeleteknek a megfelelô EUdirektívákkal konformnak kell lenniük.A rendeletalkotásban, a SAPARD programkeretében német és holland szakértôk isrészt vesznek. Azt is rögzítenünk kell, hogy2003 év elején az elsô megbeszélésen el-hangzott EU vetômag direktívák az év má-sodik felében módosultak. Szóval az EUígy is felkészült az új tagok fogadására.

A 2003. évi LII. számú Vetômag tör-vényben, a végrehajtási rendeletben, a faj-taelismerésrôl szóló 40/2004 FVM rende-let, rendelet a szántóföldi növények vetô-magvainak elôállításáról és forgalmazásá-ról 48/2004 szóló rendelet, a zöldségnövé-nyek vetômagvainak elôállításáról és for-galmazásáról szóló 50/2004 FVM rendeleta fô célkitûzései teljesültek, a fô csapásirá-nyok jók voltak, bár a részletekben vannakhibák, hiányosságok, pontatlanságok, el-lentmondások. Az átmeneti idôszakrólnem történtek intézkedések. A panaszokelsôsorban azok részérôl jönnek, akik a vé-geken vannak, akiknek naponta kell végez-ni a szemlebejelentést, a fémzároltatást,vagy éppen azok befogadását. Azt gondolom,hogy a legnagyobb áttörés a zöldségnövényeknéltörtént, mert a zöldségnövények az EU elôírások-nak megfelelôen külön rendeletben lettek szabá-lyozva. A standard vetômagnak, mint foga-lomnak az elfogadása, az EU elôírásokkalkonformos. Jóllehet, a rendeletben megfo-galmazott elôírásokat, s a hatóságnak ér-telmezve is, – ki kell adni.

Ha úgy tekintünk a rendeletalkotásra,hogy abban a „SAPARD” program kereté-ben tapasztalt holland és német szakértôkvettek részt, hogy a Terméktanács részérôlmindig megtörténtek a véleményezések, adolog rendben lévônek látszik. Az irattár-ból azonban visszavezethetôk, hogy mivolt a terméktanácsi vélemény és mi sze-repel a rendeletben, – amelyeket a rendel-kezésre adott rövid idô alatt jól oldottunkmeg –, és meg lehet állapítani az eltérése-ket. Ebbôl világosan kitûnik, hogy a szak-mai szervezet munkáját a rendeletalkotókleértékelték. Nincs más teendô, mint ész-revételeinket, javaslatainkat összegyûjte-

ni, és a megfelelô formában elôterjeszte-ni.

A legnagyobb elôrehaladást akommunikációs területen tettükmeg. A Vetômag folyóirat ne-gyedévente rendszeresen ésszínvonalasan tájékoztatást ad alegfontosabb tudnivalókról.Igyekszünk a naprakészséget biztosíta-

ni, ezen kívül az AMC segítségével mindentaghoz eljuttattuk a legfontosabb vetô-maggal kapcsolatos szabályokat, elôíráso-kat, pl. legutóbb a Vetômag-minôsítés ésforgalmazás változása 2004. május 1. utáncímû kiadványunkat. Meg vagyok gyôzôd-ve, hogy ez az információ mind jobbanfelértékelôdik, és mind fontosabb lesz an-nak továbbítása.

Az Elnökség tudatosan készült a nemzetközikapcsolatainak megteremtésére. Az elmúlt évek-ben többször szó esett a Francia KukoricaSzövetséggel (AGPM) való együttmûkö-désrôl, amely kapcsolat a negyedik évébelépett. Példa lehet számunkra az AGPMszervezettsége, hatékony mûködése. Igaz,hogy az AGPM 12 millió euróból gazdálko-dik, amelynek 40 %-át az állam által adójellegû gabona járulékokból, a többi rész-kutatási pályázatokból, vetômag eladásokután befizetett járulékokból, és tagdíjak-ból tevôdik össze. Jól fölfogott érdekünk,hogy intenzíven bekapcsolódjunk az Euró-pai Vetômag Szövetség (ESA) munkájába,hogy hazánk ismételten részese, sôt alakí-tója legyen Európa vetômag ágazatának.

Nagyon jó kapcsolatot alakítottunk kia Német Kukorica Szövetséggel (DMK).A múlt héten Berlinben a Német Fajtane-mesítôk Szövetsége, a Német Fajtahivatal,a Német Földmûvelésügyi MinisztériumFogyasztóvédelmi Fôhatósága szponzorá-lása mellett konferenciát szervezett a kö-zép és kelet európai országok számára azEU vetômag ágazatának mûködésérôl éshelyzetérôl. A konferencián 24 ország vettrészt, 7 közép-európai, 7 kelet-európai, 7EU-s ország, ezen kívül az USA, Svájc ésTörökország.

A konferencia jól szervezett volt, feszesprogrammal, kitûnô elôadásokkal. Azelôadásokat több mint százan látogatták,a fogadáson 150–160 fô vett részt. Azelôadásokat írásos formában is megkap-tuk, melyet a Vetômag újságunkban folya-matosan megjelentetünk.

Nagyon jó tárgyalást folytattunk az Eu-rópai Vetômag Szövetség (ESA) igazgató-jával Gerlich von Essen úrral. Megerôsítet-tük szándékunkat a belépésrôl és megbe-széltük az ezzel kapcsolatos teendôket.Von Essen úr örömmel üdvözölte a belé-pési szándékot és elmondta, fontosnaktartja, hogy a magyar vélemény is megje-lenjen az EU vetômag politikájában, mertMagyarország helye és szerepe jelentôs az

EU vetômagpiacán. Említette, hogy Ma-gyarországot az elnökség a 6. fizetési kate-góriába sorolta 9800 euró éves tagdíjjal.2005-ben a tagdíj 25 százalékát kell befi-zetnünk, és az EU támogatás arányábanévente fog növekedni a teljes tagdíj eléré-séig.

Még egy gondolat a berlini konferen-ciáról: a legnagyobb érdeklôdést a GMO-ról szóló elôadás váltotta ki. Sem azelôadás során, sem az azt követô hozzá-szólásokra, kérdésekre adott válaszokbana rendezôk részérôl nyílt állásfoglalás, –még magánvélemény formájában sem –, aGMO megítélésével kapcsolatban nemhangzott el. A válasz mindig az volt, hogya GMO jövôje a társadalom elfogadásátólfügg.

A Tisztelt Küldöttközgyûlést szeretnémtájékoztatni egy nagyon fontos elôttünklévô feladatról. Nevezetesen arról, hogy azEU-ban történt belépéssel egy idôbenminden az EU fajtalistán szereplô fajta (azEU fajtalista a nemzeti fajtalisták összes-sége), az EU minden országában szabadon(bizonyos elenyészô számú kivétellel) for-galmazható lesz. Ezért

nagyon fontos tudatosítani, hogya fajtát, a vetômagot megbízhatócégtôl és megbízható személytôlszabad vásárolni, ahol a vásár-lásban kitüntetett szerepe van azeredetnek, a megbízhatóságnak. Gondoljunk csak arra, hogy 2002/2003.

telén az ôszi repcében a kemény száraz,kontinentális tél milyen óriási károkatokozott. Megismétlem, a fajta és a vetô-mag megbízhatósága, ismerete felértéke-lôdik. Ezt a probléma megoldást szolgálja,szolgálná az ajánlati fajtalista. Az ajánlatifajtalistának szakmailag korrektnek, EUkonformnak, hitelesnek kell lennie, éslegalább annyira meggyôzônek, hogy a cé-gek marketing üzenetével szemben a ver-senyt állják. Bejelentem, minthogy a 2004.évre kiírt ajánlati fajtalista pályázat a fentikövetelményeknek nem tesz eleget, az el-nökségi határozat és saját meggyôzôdé-sem alapján a VT az ajánlati fajtalista ké-szítés ezen formájától a leghatározottab-ban elhatárolódik.

Szeretném a figyelmet felhívni arra is,hogy vetômagágazat résztvevôi közül so-kakban még hiányzik a kor által megköve-telt marketing szemlélet és -gondolkodás.Ez a követelmény az EU-ban történt belé-pésünkkel felerôsödik. Eredményes fajta-és vetômag-politikát csak egy jól felépítettmarketingstratégia mentén lehet folytatni.

Végül az Elnökség és a magam nevé-ben megköszönöm az elmúlt négy év bi-zalmát. Az elkövetkezô 5 éves periódussem lesz könnyebb, de remélem és kívá-nom, hogy eredményesebb legyen!

Turi János

III2004/3 • VETÔMAG

Kedves Olvasók!A Vetômag Szövetség és Terméktanács folyóirata a jövôben a Magyar Mezôgazdaság részeként jelenik meg. Azon olvasóink,akik az összeállítást külön is szeretnék összegyûjteni, lapunk közepérôl kiemelhetik azt.

VETÔMAG • 2004/3

Tájékoztató a VT2004. május 27-ei Küldött-közgyûlésének döntéseirôlTuri János elnöki beszámolóját külön cikk-ben közreadtuk. Az alábbiakban a Kül-döttközgyûlés döntéseirôl, határozatok-ról tájékoztatjuk a tagságot.

A Küldöttközgyûlés az elnöki beszá-moló meghallgatása és elfogadása utánmeghallgatta az Ellenôrzô Bizottság el-nökének, Dr. Nagy Ferenc úrnak és az Eti-kai Bizottság elnökének, Dr. Szundy Tamásúrnak (felolvasta Dr. Csizmadia László) je-lentését, majd megvitatta azokat. A VTmunkáját megerôsítô véleményen kívülkritika is elhangzott. Nevezetesen hiá-nyolta a hozzászóló a VT nemzetközi kap-csolatainak fejlesztését, kérdésként fo-galmazta meg a Terméktanács jelenlegiszerepét és jövôjét a magyar és EU jog-gyakorlatban. A kritika megválaszolásaután a 2003. évi pénzügyi jelentés és a2004. évi pénzügyi terv bemutatására ke-rült sor.

A Küldöttközgyûlés a 2003. évi pén-zügyi beszámolót elfogadta, és jóváhagy-ja a 2004. évi pénzügyi tervet.

Ugyanakkor a többszöri felszólításután 2003. évben tagdíjhátralékos tagokkizárását elrendelte azzal, hogy a hátralé-kokat 2004. június 15-ig jogkövetkezménynélkül rendezhetik. (A kizárt tagok listájakülön táblázatban).

A VT taglétszáma 1247, ebbôl 983rendes, 264 regisztrált tag. Az elmúlt évKüldöttközgyûlésétôl (2003. 05. 13.) 61tag lépett ki és 77 tag lépett be.

A Jelölô Bizottság (Dr. Farkas Béla)elôterjesztette szavazásra a Küldöttköz-gyûlés hatáskörébe tartozó tisztségvise-lôk megválasztását. A Küldöttközgyûlésáltal megválasztott tisztségviselôk név-sorát az alábbiakban közöljük.

VT Elnöke: Turi JánosAlelnökök: Dr. Láng László

Búvár GézaRitter József

Az Ellenôrzô Bizottság tagjai:Csingár PéterDr. Gábor András Hámori SándorMezei János Dr. Nagy Ferenc

Póttag: Jánky László

Az Etikai Bizottság tagjai:Bozsér RóbertDr. Cseh LajosDr. Csizmadia LászlóFalusi JánosIfj. Dr. Kovács Gábor

Póttag: Marton Ferenc

A megválasztott tisztségviselôknekeredményes munkát kívánunk. A VT El-nökségének teljes névsorát külön táblá-zat tartalmazza.

IV

A Vetômag Szövetség és Terméktanács új tagjai(2004. április-június)

Név cégnév irsz város utcaHázi Attila magánszemély 5300 Karcag Széchenyi sugárút 5-7.Hubai Imre magánszemély 5300 Karcag Liget u. 25.Hubai Imre ifj. magánszemély 5300 Karcag Liget u. 25.Hubai Imréné magánszemély 5300 Karcag Liget u. 25.Hubai Margit magánszemély 5300 Karcag Liget u. 25.dr. Kajdi Ferenc magánszemély 9200 Mosonmagyaróvár Pacsirta u. 12.Káposzta Ferenc magánszemély 3281 Karácsond Vasút út 13.Király István magánszemély 5400 Mezôtúr Petôfi u. 43.Koncz István magánszemély 3535 Miskolc Elôhegy út 134.Lantos Tibor családi gazdálkodó 5100 Jászberény Aprítógépgyár u. 9.Machó Pál magánszemély 5621 Csárdaszállás Gépparkdr. Nagy Béla ôstermelô 3356 Kompolt Széchenyi u. 1/2Püski Lajos magánszemély 5650 Mezôberény Szántó K. J. u. 11.Tompa Jánosné magánszemély 5300 Karcag Kátai G. u. 4.Orossné Kovács Katalin Agro-Land Savaria Kft. 9700 Szombathely Vénusz út 6.dr. Bernáth Jenô BKÁE KTK Gyógy- és

Aromanövények Tanszék 1093 Budapest Fôvám tér 8.Nyolczas Boldizsár Heliosz Agro-Team Kft. 5663 Medgyesbodzás Tanya 17.Korbuly Kálmán Maviga Kft. 8913 Egervár Széchenyi u. 81.dr. Gyenes István Mitemag Kft. 1123 Budapest Alkotás u. 17-19.Alpár Balázs Pannónia Agrárország Szövetkezet 1174 Budapest Táncsics M. u. 21.Ambrus Zoltán Pécsi Mg. Rt. 7630 Pécs-ÜszögpusztaCsabai Attila Petôfi Szövetkezet 6100 Kiskunfélegyháza X. ker. 124.Sallai György Reláció Kft. 3421 Mezônyárád Szt. István kir. út 90.Szalay Pál Sajó-Nat Bt. 3796 Borsodszirák Petôfi u. 43.Boncsarovszky Tivadar Spelta Kft. 9200 Mosonmagyaróvár Pacsirta u. 12.Sugár Ferenc Sugár Trade Kft. 1119 Budapest Nándorfejérvár köz 8.Vida Piroska Tünde Szárhegy-2000 Gazdaszövetkezet 3756 Perkupa Ôrhegy u. 3.Szabó Ferenc Trencsényi Farm Kft. 7444 Osztopán Fô u. 1.Hubai Imre Üllôparti Gazdaszövetkezet 5300 Karcag Liget u. 25.

Vetômag Szövetség és Terméktanács ElnökségeNév cégnév irsz város utcaTuri János elnök Magyar Vetômagkereskedôk Szövetsége 7754 Bóly Rózsa u. 41.Búvár Géza alelnök KITE Rt. 4181 Nádudvar Bem J. u. 1-3.Dr. Láng László alelnök MTA Mg. Kutatóintézet 2462 Martonvásár Brunszvik u. 2.Ritter József alelnök Rit-Sat Kft. 2040 Budaörs Mátyás király u. 25.Bagoly István Balkányi Vetôburgonya és

Vetômagtermelô Kft. 4233 Balkány ÁG ltp. 30.Dr. Balikó Sándor Bólyi Rt. 7754 Bóly Ady E. u.21.Dr. Balla László Magyar Növénynemesítôk Egyesülete 1124 Budapest Kempelen F. u. 14.Boda Mihály Hortobágyi Term. és Génm. Kht. 4071 Hortobágy Czinege J. u. 1.Dr. Csizmadia László ZKI Újmajori Kut. Áll. 3024 SelypFalusi János Gabonatermesztési Kut. Kht. 9761 Táplánszentkereszt Rumi u. 25-27.Dr. Farkas Béla Agrohungária Kft. 5300 Karcag Püspökladányi út 9.Dr. Fazekas Miklós DE ATC Kutatóintézet 5301 Karcag Pf.: 11.Garai András Mezôhegyesi Áll. Ménesbirtok Rt. 5820 Mezôhegyes Kozma F. u. 30.Hámori Sándor Primag Kft. 9001 Gyôr Pf.: 1678Dr. Hullán Tibor Vetômag Szövetség és Terméktanács 1054 Budapest Szabadság tér 14.Dr. Janowszky János Mg. Kutató-Fejlesztô Kht. 5540 Szarvas Szabadság u.30.Dr. Kapitány József Fûszerpaprika Kut.-Fejl. Kht. 6300 Kalocsa Obermayer tér 9.Koncz Tibor DE ATC Kutatóintézet 4032 Debrecen Böszörményi út 138.Kulcsár Ildikó Mezômag Kft. 8132 Lepsény Vasút u. 57.Muhari Pál Dél-Pest megyei Mg. Rt. 2700 Cegléd Bede 575.Dr. Nagy Ferenc Mezômag Kft. 8132 Lepsény Vasút u. 57.Dr. Pálvölgyi László Gabonatermesztési Kut. Kht. 6726 Szeged Alsó Kikötô sor 9.Pavelka Árpád Zöldségtermesztési Kut.Int. Rt. 1224 Budapest Szakiskola u. 45-47.Spániel József Mezôhegyesi Áll. Ménesbirtok Rt. 5820 Mezôhegyes Kozma F. u. 30.Dr. Szél Sándor Gabonatermesztési Kut. Kht. 6726 Szeged Alsó Kikötô sor 9.Takács Géza IKR Rt. 2943 Bábolna IKR parkVeisz Ottó MTA Mg. Kutatóintézet 2462 Martonvásár Brunszvik u. 2.

E sorok írásakor (július 24.), az árutermelôterület egyharmada, a vetômag-szaporítóterületek kétharmada aratásra került. E ta-pasztalatok alapján képet alkothatunk azidei árubúza, illetve vetôbúza termeszté-sünk várható eredményeirôl. Ezek birtoká-ban a Vetômag Szövetség és TerméktanácsKalászos Szekció Bizottsága ülést tartott,felmérte a várható eredményeket, mérle-gelte a gondokat és mindezek alapjánirányárat állapított meg. A végfelhasználóiirányár 63.040 Ft/tonna, amely fémzárolt,csávázott, II. fokú vetômagra vonatkozik, ésnem tartalmazza az ÁFA-t. Az irányár úgy-nevezett telepi ár, tehát a forgalmazó tele-pére vonatkozik. Ez az irányár egyaránt ér-tendô az ôszi búzára, ôszi árpára, rozsra éstritikáléra is, tehát gyakorlatilag mindenôszi kalászos vetômagra. Az irányár kialakí-tásánál komoly vita volt. Mérlegelnünk kel-lett mind a vetômag felhasználóinak, minda vetômag elôállítóinak és forgalmazóinakhelyzetét.

A vetômag-elôállítók szempontjából fi-gyelembe kellett vegyük, hogy az inputárak 15–17 %-kal növekedtek, és ezek költ-séghatása a vetômag-elôállításnál jelent-kezett. Kiemelten szeretnénk megemlíteniaz OMMI díjtételeket, amelyek mintegy18–20 %-kal emelkedtek. Ugyanakkor mér-legelnünk kellett azt is, hogy az idei kedve-zô idôjárási tényezôk a vetômag-elôállítástömegére is kedvezôen hatottak. Arra töre-kedtünk, hogy bár a költségek növekedtek,a vetômag ára a 2003. évi irányár alatt ma-radjon, bízva abba, hogy a nagyobb vásár-lás eredménynövelô lesz.

A vetômag-felhasználók szempontjá-ból jóval bonyolultabb a helyzet, hiszen vi-tán felül a kedvezô terméseredmények azárubúzát termelôk számára növekvô bevé-teleket jelentenek. Az elmúlt év 3 t/ha-osátlagai helyett idén 5–6 t/ha átlag várható,de a 6–7 tonnás átlagtermés sem ritka ésvan, ahol 9 t a tényleges betakarított ter-

més. Az árutermelô gazdaságoknak tehátjelentôs többletterméssel lehet számolni,ahol az értékesítésére biztos alapot jelentaz intervenciós ár, mely levonások után a23.500 Ft/tonnás várható bevételt eredmé-nyez.

Gyakran felvetett probléma, hogy az in-tervenciós ár a dolgok jellegébôl adódóancsak decemberben jelent tényleges bevé-telt. Ezen próbált segíteni az a kormányza-ti szervezô szándék, ami lehetôvé tette,hogy a termelô, kvázi hitelt vehessen fel azintervenciós értékesítés fedezetére. A tény-leges termés gazdasági eredményein kívülfeltétlenül figyelembe kell venni az EU-s ésnemzeti támogatás által biztosított többletjövedelmet is. A vetômag-felhasználókszempontjából tehát rendelkezésre áll az afedezet, ami a fémzárolt vetômag beszerzé-séhez szükséges. A VT megvizsgálta az elô-zô évek forgalmazásának pénzügyi lebo-nyolítását és megállapította, hogy a forgal-mazott fémzárolt vetômag meghatározórészét a vetômag-forgalmazók hitelre érté-kesítették, tehát ténylegesen a vetés utánkellett érte fizetni. Mindezeket mérlegelveel kell oda jutnunk, hogy a gazdálkodóknakmeg van a lehetôségük a fémzárolt vetô-mag beszerzésére.

Érdemes egy kicsit végiggondolni a je-lenlegi termésátlagok és a jövôbeni értéke-sítési lehetôségekbôl adódó következteté-seket. Az ez évi tapasztalatok azt mutatják,hogy vitathatatlanul a kedvezô csapadékés hômérsékleti viszonyok eredményekép-pen igen jelentôs többlettermés várható.A gazdálkodók saját terméseredményeik,betakarítás alatt álló tábláik alapján fel-mérhetik szakmai helyzetüket. Egyértel-mûen megállapítható, hogy a jelentôstöbblettermés ott jelentkezik, ahol megfe-lelô és arányos tápanyagellátás volt, ésahol a talaj-elôkészítés, vegyszeres gyomir-tás megfelelt az elvárható szakmai követel-ményeknek. Az eredményes árutermesztés,és minôségi többlettermés feltétele a fém-zárolt vetômag használata. A fémzárolt ve-tômag használatának az árubúza értékesí-tésénél jelentôs elônyei vannak:

◆ a vevô kérésére származási igazolástlehet adni,

◆ kevesebb vetômag-felhasználással,kiegyenlített növényállományt, egyöntetûminôséget lehet elérni,

◆ szükség esetén könnyen lehet fajtátváltani, vagy új fajtát felvenni a fajtasorba.

Nagyon jól tudjuk, hogy az interven-ciós minôségi követelményeknek a hazaiárubúza termesztôk nagy valószínûséggelbiztonságosan megfelelnek. Ahhoz azon-ban, hogy a magyar búzatermesztés árvi-szonyait ne az intervenciós ár határozzameg, a minôségi búzatermesztés irányábakell haladni.

Magyarország árubúza termesztésénekmértékét adottságaink határozzák meg.Biztonsággal lehet számítani arra, hogyárubúza termesztô területünk hosszú tá-von az 1–1,2 millió ha körül fog mozogni.Ilyen nagy területen termelt, és hektáron-kénti 5–6 tonnás átlaggal számított árutö-megnek a jó pénzért való értékesítéséremindenképpen be kell rendezkedjünk. Elkell érnünk, hogy a magyar búza az EU-nbelül minôségében, megbízhatóságábanmeghatározó fogalom legyen. Ehhez tehátnemcsak kiváló agrotechnika, megbízhatóátlagtermések, hanem a fémzárolt vetô-mag használatából adódó minôség is szük-séges. A minôségi igényt igazítani kell apiac változó igényeihez, tehát feltétlenülszámolnunk kell a fajták iránti változóigény, fajtaváltások kielégítésére. E köve-telménynek megfelelni megint csak a fém-zárolt vetômag használatával lehet. Ki kellalakuljon Magyarországon is a profi árubú-za termelôk köre, ahol minimálisan 50 %-os felújítási aránnyal számolva, mindigolyan árubúza állítható elô, amit a tiszteltvevô kíván.

Mindezt mérlegelte a VT Kalászos Szek-ció Bizottsága akkor, amikor az irányáratmeghatározta, célul tûzve ki, hogy a vetô-mag-elôállítás gazdaságossága mellett avetômag-felhasználók is olyan áron ésolyan hitelrendszerbe juthassanak a vetô-maghoz, ami megteremti termelésünk, jö-vedelmünk biztonságát.

Dr. Hullán Tibor

2004/3 • VETÔMAG

A Vetômag Szövetség és Terméktanács kilépett tagjai(2004. április–június)

cég neve irsz város utca tanúsítvány száma kilépés dátumaÁrpád Kft. 2745 Kôröstetétlen Kocséri út 7. 1206 2004.05.18.Csabaagro Kft. 5600 Békéscsaba Felsônyomás 252. 1111 2004.05.17.Felsô-Hajtamenti Rt. 2115 Vácszentlászló Fô u. 13. 434 2004.04.06.Flexterm Kft. 6000 Kecskemét Szolnoki út 20. 1059 2004.04.30.Hunnia Seed Kft. 4400 Nyíregyháza Westsik V. út 4-6. 228 2004.06.29.Matkói Szövetkezet 6034 Kecskemét Matkó 232. 1220 2004.06.29.Mite Bt. 2100 Gödöllô Szôlô u. 30. 313 2004.04.30.Nagykopáncs-2000 Kft. 5940 Tótkomlós Nyárfa u. 1. 1125 2004.05.17.Szentannai S. Mg. Szakközépisk., Gimn. és Koll. 5300 Karcag Szentannai S. u. 18. 475 2004.04.02.

Ôszi kalászos vetômaghelyzetaz aratás tükrében

V

ADebreceni Egyetem ATC KutatóKözpont Nyíregyháza 1996-bankezdett el foglalkozni az ökológiai

gazdálkodásra történô átállás szakmai kér-déseivel.

Az Intézet fô profilja a magyar klímánbiztonságosan termelhetô, fôbb kóroko-zóknak ellenálló, szántóföldi és kertészetinövények nemesítése, fajtafenntartása, éstermesztéstechnológiájuk kidolgozása.

Az ökológiai gazdálkodás eredményes-ségének alapvetô feltétele a helyesen meg-választott fajta, valamint a talaj tápanyag-visszapótlási rendszerének kidolgozása atervezett vetésforgó alapján.

Ezen fôbb kérdések figyelembevételé-vel 1997-ben 47 ha területet jelöltünk kiökológiai gazdálkodásra történô átállítás-ra.

A 47 ha képviselô két tábla a nyírségitájra jellemzô, homokhátakkal szabdalt,deflációra hajlamos savanyú pH-jú, 8–12AK értékû szántóterület, amely az átállítástmegelôzô évben teljes körû meliorációbanrészesült (szerves trágya, meszezés, mély-lazítás).

Az említett területen tápanyag-vissza-pótlási szempontból egy zöldtrágyázásosés egy szervestrágyázásos vetésforgó kerültbeállításra.

Mindkét vetésforgóban, kalászos, ka-pás, pillangós és keresztes virágú növény-fajok, homoktalajokon eredményesen ter-meszthetô fajtáit válogattuk össze.

Elsô évben a Kv. 1 rozsvetéssel homo-genizáltuk a területet. Az átállás elsô kétévében legfôbb célunk a gyomflóra felmé-résén túl a terület gyommagkészleténekcsökkentése volt.

Második évben rövid tenyészidejû olaj-ipari napraforgót (ANITA F1) és csil-lagfürtöt (Nelly) termeltünk magnak. Az ittlévô növénykultúrák a tápanyaghiánytüneteit mutatták és a termésátlagok isalacsonyak voltak.

A területek átállása után, a 3. évbenkezdtük meg az ökovetômag termesztést.

VI VETÔMAG • 2004/3

A Vetômag Szövetség és Terméktanács2004. július 13-ai elnökségének állásfog-lalása a genetikailag módosított növé-nyek köztermesztésbe vonásával kap-csolatosan:

1. Magyarország nemzetközileg elis-mert a vetômag elôállítás minden terü-letén (szaporítás, kondicionálás, vetô-mag vizsgálat, stb.).

2. Európában a második, a világon aharmadik legnagyobb területen szaporítkukorica vetômagot.

3. A vetômagtermelés az agrárgaz-dálkodók jövedelmének jelentôs részétképezi.

Mindezek következtében:➤ A GMO növények köztermesztés-

be vonása veszélyezteti, hosszabb távonlehetetlenné teheti a magyar vetômagexportot. Ennek gazdasági, társadalmikihatásai katasztrofálisak lehetnek. Egy-részt a magyar vetômag ipar teljesentönkremehet, másrészt a jelenlévô nem-zetközi cégek termesztési tevékenységeis leszûkül.

➤ Súlyos veszélybe kerül az ÖKO il-letve BIO termesztés. Ez a terület évrôl-évre emelkedô tendenciát mutat, és je-

lentôs mértékben hozzájárul az ilyentermékek iránti belföldi, EU-s és nem-zetközi piaci igények kielégítéséhez.

➤ A GMO a növénytermesztés jelen-legi szintjén a hagyományos nemesítés-sel szemben a genetikai potenciál ki-használását, növelését nem eredménye-zi.

Javaslatunk: Magyarországot GMOmentes területnek kell megôrizni.

A fentiek alapján a Magyar VetômagSzövetség és Terméktanács nem tartjaindokoltnak a genetikailag módosítottfajták megjelenését és javasolja megtil-tani az ilyen növények termesztését Ma-gyarországon. E korlátozás természete-sen nem térhet ki a tudományos munká-ra. Ezáltal lehet biztosítani, hogy Ma-gyarország mentesség elônyeit élvezveváltozatlanul hibridkukorica vetômag-e-lôállító ország maradjon, az EU és máspiacok számára hagyományos hibrid-kukorica vetômagot állíthasson elô ésforgalmazhasson.

Turi Jánoselnök

Dr. Hullán Tiborigazgató

A MAGYAR VETÔMAG SZÖVETSÉGÉS TERMÉKTANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA

A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTTNÖVÉNYEKKEL KAPCSOLATBAN

Ôszi kalászosok közül a Kv-1 rozs,Jubilejnaja és Alex ôszi búza fajták voltak alegalkalmasabbak a mi ökológiaikörülményeink között. Igen jó eredménytad minden évben a szöszös bükköny vetô-magtermesztés, rozs támasztónövénnyel.Három éve vontuk be a vetésforgóba apohánkát.

A „Hajnalka” nevû fajtából jelentôsmennyiségû öko vetômagot termeltünk éstermeltettünk.

Eredményesen termeltünk mustártipari alapanyagnak. Fontosnak tartjuk akeresztes virágú növények termesztését azegyes kártevôk (fonálférgek) felsza-porodásának megelôzése érdekében.

A zöldtrágyázásos vetésforgóban akorán (március eleje) elvetett csillagfürtután, május 25–30 között vetett rövidtenyészidejû olajipari napraforgó, a 2003-as aszályos idôjárás mellett is 2,5 t/ha ter-mést adott. Négy termesztési ciklus utánlevonható az a következtetés, hogy ez atermesztési mód nagy biztonsággal alka-lmazható. Két napraforgó F1 hibridet ter-meltünk az ANITA F1 és a MAGNUM F1-et.Vetômagcsávázásra a Biokál 01 készít-ményt használtuk.

Az ökológiai gazdálkodásban is igennagy jelentôsége van a pillangós növényektermesztésének a talaj nitrogénkészleténekfeltöltésében. Az egyéves pillangósnövények termesztésén túl, új alternatívátnyújtanak az évelô pillangós növények ahomoki öko gazdálkodásban. A nyírségitermôtájra jellemzô homokdombok,homokhátak hasznosításában és defláció

elleni védelmében kiemelkedô szerepetkap a lucerna.

A HUNOR-40 lucerna fajtávalbetelepített 9 ha ökológiai gazdálkodásraátállítandó területen a jelentôs szénater-més mellett, eredményes volt a vetô-magtermesztés is. Jelentôsebb ritkulásnélkül öt évig tartottuk kultúrában alucernát. A 2003. év ôszén került kiszántás-ra. A nitrogéngyûjtésen túl a lucerna

mélyre hatoló gyökérzete segíti a tápa-nyagok feltáródását és nagymennyiségûszervesanyaggal gazdagítja a talajt.A defláció ellen védi a területet.

Úgy gondoljuk, hogy ez a hasznosításimód egy alternatíva a gyenge ter-môképességû homoktalajok hasznosításá-ra az erdôsítés mellett.

Az Intézetben megvalósított ökológiaigazdálkodási forma elsôsorban kutatási ésmásodsorban termelési jellegû. Fô cél aNyírség savanyú homoktalajain biztonsá-gosan termeszthetô növények vetés-forgóban elfoglalt helyének tanulmány-ozása, ökológiai és ökonómiai szempont-ból talajjavítási és fenntartható növényter-mesztési módszerek kidolgozása.

Mándi Lajosné dr.DE Kutató Központ

Agrártudományi Centrum

VII2004/3 • VETÔMAG

2. sz. táblázat: 2003-ban termelt és értékesítettbiovetômag

Faj Fajta Szap. fok Mennyiség Lucerna Hunor 40 II. fok 750 kgZab Lota I. fok 16 600 kgPohánka Hajnalka I. fok 3200 kg

Ökológiai gazdálkodásés vetômagtermesztés a Nyírségben

1. sz. táblázat: Az öko vetésforgó elrendezése és az alkalmazott vetésforgó terv

Évek Tábla hrsz: 0486/1 Tábla hrsz: 0435/1 Tábla hrsz: 0447/1 területe 25 ha (XVI. tábla) területe 22 ha (F3, F4, F5. tábla) területe 9 ha (XVIII. tábla)

1999 szöszösbükköny 5 ha olajipari napraforgó 19 ha lucernaôszi kalászos 20 ha Iregi csíkos napraforgó 3 ha

2000 rozs 15 ha szöszösbükkönyös rozs 5 ha lucernaôszi búza 10 ha olajipari napraforgó 17 ha

2001 szöszösbükkönyös rozs 16,5ha rozs 15 ha, ôszi búza 4,5 ha lucernaôszi búza 6,2 ha olajipari napraforgó 12,5

2002 ôszi búza 10 ha szöszösbükkönyös rozs 7,4 ha lucernapohánka 12 ha káposztarepce 5 ha,zöldborsó 3 ha köles 9,6 ha

2003 mustár 25 ha csillagfürt 22 ha zöldtr. lucerna 9 haolajipari napraforgó 22 ha ôszi búza 9 ha

2004 rozs 10 ha lucerna 2 ha ôszi búza 9 haôszi búza 15 ha lucerna+évelôrozs 2 ha

pohánka 17 hafacélia 1 ha

A XIX-XX. század fordulóján Magyarországbúza nagyhatalomnak számított, különö-sen a minôségi búza termesztése tekinteté-ben. Kiváló, jó minôséget biztosító fajták(pl. Bánkúti) a kor színvonalát meghaladómalmi technológia (kéregöntésû henger-szék, sziták) mellett kialakult a búza, a lisz-tek minôsítésének tudományosan megala-pozott rendszere is. Ma is büszkék lehetünkHankóczi Jenôre, aki a sütôipari érték foga-lom és az ezt mérô farinográf megalkotásá-val beírta nevét a tudomány történetébe.

Egy évszázadon keresztül a hazai búzaminôségét a tisztaság, a Hl-tömeg, a sikér-tartalom, sikérterülés és a sütôipari értékbûvös ötszöge határozta meg. (Ezt tudo-mányos szinten még az amilográf egészí-tette ki.)

A XX. században a minôségi búza ter-mesztése fokozatosan más kontinensekreterelôdött át. Megszûnt „nagyhatalmi” stá-tuszunk, viszont minôsítési rendszerünkváltozatlan maradt. A külföldön nemesítettúj búzafajták, a különbözô felhasználásimódok elsôsorban Nyugat-Európában ésaz amerikai kontinensen új vizsgálati-érté-kelési módszereket, eljárásokat hoztak ma-gukkal.

Hozzánk ezek a paraméterek és vizsgá-lati módszerek csak a rendszerváltást köve-tôen, az újra nyitott export következtébenkezdtek „begyûrûzni”. Az 1997-es esôs ara-tás elemi erôvel „vezette be” hazánkban isaz esésszám fogalmát és mérésének szük-ségességét, az export pedig kikényszerítet-te a fehérjetartalom vizsgálatát.

Ma a világpiacot meghatározó multina-cionális kereskedôk már a fehérje – esés-szám – Zeleny-index – alveográf – exten-zográf körben gondolkodnak és keresked-nek.

Az 1998-as magyar búzaszabvány már„honosította” a fehérje, esésszám és Ze-leny-indexet, de az igényes (elsôsorbannyugat-európai) piac kikényszeríti az otthasznált minôségi paraméterek (alveográ-fos és extenzográfos érték) bevezetését,széles körû mérését és használatát Ma-gyarországon is.

A kiváló minôségû, jól fizetô piacon isexportképes búza termesztésének feltéte-le, hogy megismerjük és mérjük is ezeketaz új minôségi mutatókat. Szükséges, hogya nemesítôk és a vetômag-elôállítók a faj-taválasztékot ezeknek a figyelembevételé-vel alakítsák ki, és a termelôknek adjákmeg a lehetôséget az Európában is kelen-dô búzatételek elôállítására.

A búza folyamatosan bôvülô minôségielvárásaiban egyre nehezebb eligazodni.Ebben segíthet, hogy röviden, de közérthe-tôen összefoglaltuk azokat a legfontosabbminôségi mutatókat, melyekkel a termelôkés a kereskedôk ma már egyre sûrûbben ta-lálkoznak.

A Gabona Control, mint az egyik legna-gyobb gabona minôségvizsgáló és -tanúsí-tó szervezet, valamennyi paraméter vizsgá-latát megfelelô mûszerpark és tapasztalatbirtokában igény szerint el tudja végezni.

A búza fôbb minôségi

paraméterei

NyersfehérjeNitrogén tartalmú aminosavakból

felépülô óriásmolekulák, melyek közül avízben nem oldhatók képezik a búza sikér-vázát. Meghatározása az ún. Kjeldahl, vagyDumas módszerrel kimutatott nitrogénmennyiségének 5,7-es szorzatával történik.Gyors módszerrel, infravörös technikával,jól kalibrált mûszerrel is meghatározhatólegfeljebb ±0,5 % eltéréssel. A búza fehérjetartalma közepes, ha a szárazanyagra vetít-ve 11,5-13,0 % közötti.

A nemzetközi kereskedelemben döntôparaméter.

Nedves sikérA sikér a búzaszem vízben nem oldódó

térhálós fehérjeváza. Meghatározása a bú-zalisztbôl a keményítô és a vízoldható fe-hérjék kimosása után visszamaradó rugal-mas sikérgolyó mérésével történik. Jól ka-librált infravörös mûszerrel, gyors mérés-sel elérhetô mérési pontosság: ±1,5 %. Kö-zepes a búza nedves sikér tartalma 26-30 %között.

EsésszámA búzában lévô ép keményítô forró víz

hatására vizet köt meg és megduzzad. Eztnevezik zselatinizációnak. A csírázás indu-lásához a magban lévô a-amiláz a kemé-nyítôt kezdi bontani, kisebb részekre tör-delni. Az ilyen búza zselatinizációja gyen-gébb, az oldat hígabb, viszkozitása csök-ken, a mérômûszer próbateste gyorsabbansüllyed le a szuszpenzióban.

Esésszámnak nevezzük a mérôcsôben apróbatest süllyedésének másodpercbenmért idejét (a keverési idôvel együtt).

Kedvezô a búza esésszáma 250-350 mpközött, de 230 mp alatt már takarmánynakminôsül (intervencióra sem alkalmas!). Haa lábon álló, beérett búza esôt kap, úgyminden egyes esô újabb 40-60 mp-celcsökkenti a kiinduló esésszámot!

A kereskedelemben döntô paraméter.

Szedimentációs érték (Zeleny szerint)A búza sikér mennyiségének és minô-

ségének, felhasználhatóságának a nemzet-közi kereskedelemben használt komplexmérôszáma. Mérése a búzaliszt tejsavasközegben megduzzadt szuszpenziójának

ülepedése után az üledék magasságánakmeghatározásával történik. A jó minôségûés sok sikért tartalmazó liszt részecskéi atejsav hatására jobban megduzzadva, ma-gasabb oszlopot alkotnak a mérôcsôben. Aközepes minôségû búza szedimentációsértéke 25-40 ml közötti.

Farinográfos (valorigráfos) vizsgálatok/sütôipari érték/

Hazai fejlesztésû (Hankóczi Jenô, 1927)tésztaminôsítési módszer, mely a búzalisztvízfelvételét, a dagasztással kialakuló tész-ta tulajdonságait, és a dagasztással szem-beni ellenállását, idôbeli ellágyulását ha-tározza meg. Ennek alapján számítják a sü-tôipari értéket, mely javító minôségû (A),malmi minôségû (B) és takarmány minô-ségû (C) csoportokba sorolja a búzákat. Avilágon a német Brabender cég által gyár-tott farinográfokat használják, míg Ma-gyarországon a hazai fejlesztésû valorigrá-fok a gyakoribbak.

A sütôipari érték fogalma szinte kizáró-lag Magyarországon használatos, máshol afarinográf leginkább a vízfelvétel méréséreszolgál.

Alveográfos vizsgálatok (W, P/L) A búzalisztbôl standard módon készült

tészta minôsítésének (nyújthatóságának, asikér minôségének), elsôsorban a franciaszakmai-befolyási körben elterjedt mód-szere. A lapos pogácsa alakú tésztábólkialakított próbatestet a mûszer gömbbéfújja, miközben a tészta ellenállását a „bu-borék” kiszakadásáig diagrammal ábrázol-ja. Legfontosabb mutatószámok a görbealatti terület (W, „a tészta ereje”), a görbelegmagasabb pontja (P), a görbe hossza(L), valamint ezek aránya (P/L). A közepesminôségû búza W értéke 180-250 közötti.

Extenzográfos vizsgálatok (A)A tészta szakítószilárdságának fôleg

németalföldi szakmai körökben elterjedtmérési módja. A speciálisan elkészített, pi-hentetett tésztából kialakított próbatesteta mûszer folyamatosan, annak elszakadá-sáig húzza, miközben a húzással szembeniellenállást diagrammal rögzíti. A diagram-ból leolvasható értékek közül a legfonto-sabb az „energia” (A) – a görbe alatti terü-let (cm2-ben) –, más néven „a tészta nyúj-tásához szükséges munka”. Ezt egyes la-borok „energia” = E értékként is jelölik. Anyújtással szembeni ellenállás (R) a görbemagasságából, a nyújthatóság (E) a görbehosszából számítható ki (e kettô hányado-sát is megadják). A vizsgálat a sikérminô-ség idôbeli változását is jelzi. A közepesminôségû búza energia (A) értéke 50-80cm2 közötti, alatta gyenge, felette erôs bú-záról beszélünk.

Réther Attila

VIII VETÔMAG • 2004/3

MI MICSODA A BÚZA MINÔSÉGÉBEN

A Vetômag Szövetség és Terméktanácstöbb különbözô fórumán és már számosalkalommal felmerült annak szükségessé-ge, hogy lépjen kapcsolatba a külföldi társ-szövetségekkel, integrálódjon be a „nem-zetközi vetômagos vérkeringésbe”. Ennek acélnak egyik jelentôs lépése volt, hogy aTerméktanács felvette a kapcsolatot azESA-val és belépési szándékáról tájékoz-tatta annak képviselôt. A VT Elnöksége2004. 07. 13-ai ülésén 27 igen 1 nem 0 tar-tózkodás mellett hivatalos határozatban ismegerôsítette ezt a szándékot.

Szeretnénk, ha a hazai vetômagszakmaminél többet profitálna ebbôl a kapcsolat-ból. A Szövetség által nyújtott lehetôségekkihasználásához, elengedhetetlen az ESAfelépítésének, mûködésének ismerete:

A kezdetekAz 1960-as években a Közös Agár Poli-

tika (CAP) bevezetésével, már a kezdetek-tôl számos piaci szabályozás érintette azeurópai vetômagágazatot. Az ágazaton be-lüli megállapodásokon, és a regionális, or-szágos kontrollon felül megjelenô EGK(Európai Gazdasági Közösség) szabályo-zás, megjelenítette az igényt egy olyanszervezet kialakítására, mely képes az ér-dekérvényesítésre az EKG keretein belül.

Ennek tükrében fokozatosan alakultakmeg a különbözô, az EGK keretein belülmûködô vetômagos érdek-képviseleti szer-vezetek, melyek ellátták az ágazat jelentôsrészének képviseletét:

1961 COSEMCO Vetômagkereskedôk, 1964 ASSOMOPAC Burgonyanemesítôk, 1970 AMUFOC Takarmánynövény vetô-

magtermesztôk1977 COMASSO Növénynemesítôk

ESA megalakulás1998-ban, a fent említett négy szerve-

zet önállóságát részben megtartva, Euró-pai Vetômag Szövetség néven egyesült,kiegészülve néhány zöldségvetômagoscéggel. Az EU-n belüli folyamatos politikai,gazdasági és bürokratikus változások, és aközös ügyek és érdekek sokasága szüksé-gessé tette a vetômagpiaci szereplôk szo-rosabb integrációját, mely alkalmas arra,hogy lépést tartson az egyre növekvô EUjogalkotás ütemével. A vetômagkérdés márnem csupán szakmai jellegû, hiszen szá-mos egyéb gazdasági és politikai tényezôhat rá. Ezért szükség volt egy olyan szerve-zet megalakítására, amely képes megfelel-ni ezeknek az új kihívásoknak

2000-ben lezajlott az ESA korábbi tag-szövetségeinek teljes egyesülése, melynekeredményeképpen létrejött egy olyan szer-vezet, mely EU szinten képviseli a teljes ve-tômagágazatot, beleértve a nemesítést, ve-tômag-elôállítást, és a vetômagpiacot.

ESA feladataAz ESA elsôdleges feladata az európai

vetômagágazat képviselete az EU intézmé-nyein, és képviselôin keresztül, mint pl.: azEurópai Parlament, a Tanács és a Bizott-ság. Ezen kívül az ESA folyamatos kapcso-latot tart fenn az EU egyéb kormányzati ésnem kormányzati szerveivel: Közösségi Nö-vényfajta Hivatal (CPVO), egyéb mezôgaz-dasággal és biotechnológiával foglalkozószövetségekkel, a nemzetközi sajtóval, stb.

A szövetség felépítése egy „szabványvetômag szövetség” jellemvonásait tükrözi(1. ábra). Legfôbb szerve a közgyûlés, melydönt az éves jelentés elfogadásáról, meg-választja az elnököt, az alelnököt, és akincstárnokot, illetve dönt minden olyankérdésrôl, amelyet a közgyûlés napirendretûz. Az elnökséget a szekció és horizontálisbizottságok elnöke, a szövetség elnöke ésvolt elnöke, alelnöke, a kincstárnok, vala-mint a közgyûlés által választott +4 fô al-kotja. A horizontális bizottságok több szek-ciót is kérdésekkel foglalkoznak, így a kü-lönbözô jogszabályi kérdésekkel, illetve aszellemi tulajdon védelmével. A szekció-kon belül munkacsoportok alakulhatnakolyan természetû problémák megoldására,melyekre nem elegendôek az évente 1–2alkalommal megtartott bizottsági ülések.A szövetségben a választási ciklus 3 éves, avezetô tisztségviselôk egyszeri újraválasz-tási jogával.

ESA mûködése és az általa kifejtettlobby tevékenység

Az ESA brüsszeli titkársága 4 fô fizetettalkalmazotti létszámmal látja el a vetô-magágazat állandó képviseletét ott, ahol a„dolgok” történnek. Fô feladatai: az EU ál-lásfoglalások, határozatok, a sajtó figye-lemmel kísérése, a vetômag természetû

ügyek értékelése, és ha kell az azonnalibeavatkozás. Továbbá: a titkárság általszervezett rendezvények, tanácskozásokfolyamatos döntéseinek, az ágazati sze-replôk találkozásának, a közös gondolko-dásnak, s a vélemények kicserélésének éb-rentartása. Egyik fô feladata a tagok általmegfogalmazott konkrét problémákmegoldása, és az ügymenet lebonyolításaérdekében a különbözô lobby stratégiákkidolgozása.

A szervezet fontos törekvése, hogy fo-lyamatos kommunikációval tájékoztassa akülvilágot jelenlétérôl, szerepérôl, vélemé-nyérôl, és olyan helyzetbe hozza magát,ahonnan rálátása van a vetômag vonatko-zású ügyekre, illetve hatással is lehet rájuk.Ennek érdekében 4 fô irányban fejti ki lob-by tevékenységét:

1. Általános kommunikáció, melynekfórumai az internet, a nemzetközi média éskülönbözô társadalmi szervezetek.

2. Folyamatos párbeszéd különbözôvetômag munkacsoportokkal, lobbyzás aK+F területén.

3. Speciális konzultáció az ágazatranagy hatással lévô cégekkel, intézmények-kel, személyes megkeresés révén.

4. Részvétel a jogalkotási, módosításijavaslatok kidolgozásában az EU fôbb dön-téshozó szervein keresztül (Európai Parla-ment, Miniszterek Tanácsa, Bizottság)

Az utóbbi feladat talán az egyik legfon-tosabb az ágazat egészét tekintve. A szö-vetség jogalkotásban betöltött szerepekettôs. Részt vesz az új jogszabályokmegalkotásában, illetve a már meglévôkmódosításban.

• Az új jogszabályok kialakításánakegyik kulcsszervezete a bizottság, amelyegyedül jogosult a kezdeményezésre.A hosszú távú, az ágazatra ható gazdasági

IX2004/3 • VETÔMAG

Belépés az Európai Vetômag Szövetségbe /ESA/

1. ábra Az ESA felépítése

és politikai stratégiákat az Európa Parla-ment és a Miniszterek Tanácsa határozzameg, ezért az érdekképviselet ezekben aszervezetekben is elengedhetetlen.

• A módosító indítványokra, a meglévôjogszabályok változtatására több esetbenis szükség lehet:

– módosítás történhet a szakma szá-mára kedvezôbb jogszabályok kialakításaérdekében,

– a sokszor átláthatatlan jogszabályokegyszerûsítése, egységes szerkezetbe fog-lalásakor,

– abban az esetben, ha a szakma szá-mára fontos új fejlesztések, technikai újí-tások bevezetése jogi akadályokba ütközik.

A klasszikus mezôgazdasági témákontúl újabb problémák merülnek föl, melynekhatásai egyre közvetlenebbül érezhetôek avetômagágazatban és egyre nagyobbsúllyal nehezednek a nemesítésre, a vetô-mag elôállításra és a kereskedelemre. Töb-bek között ilyen kérdések például a környe-zetvédelem, élelmiszer-biztonság, fogyasz-tóvédelem, különbözô etikai kérdések amodern technológiák felhasználásával, aszellemi tulajdon védelmével és a verseny-joggal kapcsolatos ügyek. Mindezek miatta szakma képviselete egyedül a szakbizott-ságokban már nem elegendô. Pedig azágazat érdekeinek megjelenítése az Euró-pa Parlament és a Miniszterek tanácsaelôtt egyre növekvô jelentôségû. Ezeken afórumokon megjelenik minden jellegû ügy,ahol képviselve van az összes politikai ér-dek, és magas az ágazat egészének egyrenagyobb károkat okozó „zöldszervezetek”részvételi aránya, amely lehetôvé teszi atöbbrétegû lobbyzást

Mint minden társadalmi szervezet, azESA is csak akkor tud hatékonyan mûköd-ni, ha a titkárság megfelelô segítséget kapa tagság részérôl. Ezért fontos definiálni,hogy a titkárság mit vár el a tagságtól és

fordítva. Különösen nagy jelentôsége vanennek a jogalkotás területén, ahol a tag-ságnak konkrétan meg kell fogalmazni ál-láspontját annak érdekében, hogy azt érvé-nyesíteni lehessen (1. táblázat).Tagság

A tagság magáncégekbôl és a nemzetivetômagszövetségekbôl áll. Jelenleg 39magáncég (kis, közép és a multinacionálisvállalat) a tagja. A közgyûlésben szavazat-arányuk és a tagdíj hozzájárulás mértéke azéves EU-ban bonyolított vetômagforgal-muktól függ.

A magáncégek mellett, tagok a szer-vezetben, a tagországok nemzeti vetô-

mag szövetségei. Az általuk fizetett tag-díjak mértékét illetve a közgyûlésben lé-vô szavazati súlyukat a 2. táblázat tartal-mazza.

A tagfelvételrôl hivatalosan, az ESArendes évi közgyûlése dönt ez év októbe-rében. A csatlakozó országok, így hazánkszámára is, az ESA elnöksége lehetôvétette, hogy a tagdíjat az EU támogatásmértékének megfelelôen fizessük. Ennekértelmében, 2005-ben a Vetômag Szövet-ség és Terméktanács által fizetendôösszeg a teljes tagdíj 25 százaléka, azaz2420 euró lesz.

Ruthner Szabolcs

X VETÔMAG • 2004/3

1. táblázat

ESA titkárság Tagság

A jogszabályváltozások A meglévô EU direktívák tagországinyomon követése, beépítésérôl és annak alkalmazásáról:– felülvizsgálata, – véleményalkotás,– értelmezést könnyítô segédanyag készítés – gyakorlati tapasztalatok

megosztása

Új jogszabályok megalkotásának kezdeményezése

A konkrét javaslatok megvalósuláshoz Az igények és azok pontos okainakszükséges stratégia kidolgozása, megfogalmazásavégrehajtása

2. táblázat

Osztály Ország Szavazat EUR/év

1. Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia 47 45 484

2. Dánia 35 33 871

3. Olaszország 30 29 032

4. Spanyolország, Svédország 25 24 194

5. Belgium, Finnország 15 14 516

6. Ausztria, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország 10 9677

7. Görögország, Írország, Norvégia, Szlovákia 5 4839

8. Portugália, Szlovénia 3 2903

9. Észtország, Lettország, Litvánia 2 1935

10. Ciprus, Izland, Lichtenstein, Luxemburg, Málta 1 967

A Vetômag Szövetség és Terméktanács 2003. évi tagdíjhátralék miatt kizárt tagjai

Cég neve Székhelye Tanúsítvány száma

Agro-Rét Kft. 6640 Csongrád, Nagyrét 1110. 819Aranykalász Kft. 5643 Bélmegyer, Széchenyi tér 2. 859Békéscsabai Agroker Rt. 5600 Békéscsaba, Tessedik u. 51. 626Bonafóra Kft. 3282 Nagyfüged, Ady út 25. 1050Csávolyi Mg. Szövetkezet 6448 Csávoly, Dózsa Gy. u. 50. 820Fotk Rt. 1067 Budapest, Csengery u. 41. 177H.B. Agro Kft. 9913 Szarvaskend, Fô u. 64. 1143Juhász János 3780 Edelény, Borsodi u. 132. 1041Komoró Szolg. Szövetkezet 4622 Komoró, Petôfi út 47. 995Kôrös Lajos 6032 Nyárlôrinc, Nyár u. 9. 1172Kukla János 5020 Csorvás, Tavasz u. 12. 943Márton János 5071 Besenyszög, Hunyadi út 37. 815Mon-Duo Kft. 2200 Monor, Kossuth L. u. 6. 314Nagy Lászlóné 3000 Hatvan, Hatvany Irén u. 7. 447Palócgazda Mg. Kft. 2660 Balassagyarmat, Arany J. u. 8. 1145Petôfi Agrár Szövetkezet 5905 Orosháza, Kosztolányi u. 25. 594Simon Csilla 2890 Tata, Baji u. 32. 889Terényi Agrár Kft. 2696 Terény, Arany J. út 2. 1160Triffa Sándor 5720 Sarkad, Balassi u. 7. 905Turbo Boiler Mg. Kft. 3384 Kiskôre-Rákhát 601

Mindösszesen 20 tag

A 2003. évi LII. számú „Vetômag törvény”értelmében vetômaggal kapcsolatos termeltetési ésforgalmazási tevékenységgel csak terméktanácsi tagfoglalkozhat! A jövôben tehát a fenti tagok etevékenységgel nem foglalkozhatnak. A felsorolás-ban szereplô számú tanúsítványok használataérvénytelen!

Ez év május 21–22. között került sor a Né-met Növényfajta Hivatal szervezésében, aNémet Fogyasztóvédelmi és Mezôgazdasá-gi Minisztérium támogatásával a NémetNemesítôk Szövetsége részérôl a csatlako-zó országok számára rendezett találkozóraBerlinben „Növénynemesítés és vetômag-piac a kibôvített Európai Unióban” cím-mel. A konferencián nagy létszámban je-lentek meg a most csatlakozó országokképviselôi, az EU 15-ök, illetve a tengeren-túli országok vetômagos szakemberei is.A Vetômag Szövetség és Terméktanácsképviseletében Turi János elnök úr és jó-magam vettünk részt a konferencián

Az elhangzott magas színvonalúelôadásokból a teljesség igénye nélkül sze-retnék kiragadni három olyan témát, mely-nek ismertetése úgy gondolom tanulságoslehet a hazai vetômag szakma számára is.

Az elsô rész a német növénynemesítésés vetômagpiac szervezôdését, mûködésétpróbálja összefoglalni. Ezt követôen a sa-ját elôállítású vetômag után beszedett li-cencdíj német példáját szeretném bemu-tatni. A cikk utolsó része pedig megpróbálegy átfogó képet adni a különbözô az EU-ban történô vetômag-elôállítás, -minôsí-tés, és forgalmazás lehetôségeirôl a nem-zeti és nemzetközi szabályzók tükrében.

I. A német növénynemesítésés vetômagpiac helyzeténekrövid áttekintése

A német növénynemesítés struktúrája spe-ciális, különbözik más országokétól, emel-lett nagyon sikeres és versenyképes. Talánezek miatt is érdemes megismerni.

A nemesítés következményeképpen ahektáronkénti termésátlagok évrôl évre2–3 százalékkal növekednek. A német ag-rárszektor éves növekménye 600 millióeurót meghaladó, ami 30–50 százalékban anövénynemesítésnek köszönhetô. A ver-senyképesség megtartása folyamatos fej-lesztéseket, beruházásokat igényel.Mindezt nem kizárólag a nemesítô cégek-nek kell elôteremteni, hanem kormányzatipénzek is szükségesek hozzá. Ez fôként az-zal indokolható, hogy a növénynemesítés-bôl, és az új fajták elôállításából származólátványos eredmények a teljes nemzetgaz-daságnak kedveznek.

A német vetômagpiac szerkezetének ésmûködésének megértéséhez szükség van apiac nagyságának ismeretére (1. táblázat).A táblázat a már kezelt, zsákolt vetômag

nettó árai alapján készült. Ezen a piaconosztoznak a német vetômag és nemesítôvállalatok. A teljes 750 milliós forgalomtartalmazza a nemesítôi licencdíjakat, illet-ve a vetômag termesztôi, feldolgozói és ke-reskedôi árréseket is. Az eddig leírtak sem-mi különöset nem mondanak még a németnövénynemesítésrôl, hiszen mások is ér-nek el hasonló sikereket, ami mégis spe-ciálissá teszi a vállalatok nagy száma éssokfélesége (2. táblázat).

A német nemesítô cégek 100 százalék-ban magántulajdonban vannak. A táblázattartalmazza a nemzetközi cégeket, és a kisés középvállalkozásokat egyaránt. A számokalapján felmerülhet az a jogos kérdés, hogyhogyan tudnak a kis és középvállalkozásokfennmaradni globalizálódó világunkban?

A kutatásfejlesztésre évrôl évre fordí-tott hatalmas összegek, lehet az egyik vá-lasz a feltett kérdésre. A szántóföldi nö-vénynemesítô cégek 2003-ban 130 millióeurót invesztáltak K+F-re. Azt jelenti ez,hogy éves forgalmuk közel 17 százalékátforgatták vissza ilyen célból, ami rendkívülmagas arány. Összehasonlítva például aköztudottan magas K+F rátájú gyógyszer-iparral, ahol ez az arány „csak” 15 száza-lékos. Mindezek mellett a K+F-en belül, abefektetések komoly része a szellemi tôkefejlôdését segíti elô (3. táblázat).

A kis és közép vállalatok sikerébennagy szerepet játszik még az együttmûkö-dések különbözô formája. A vállalatok sokesetben összehangolják tevékenységüket akutatás, marketing és a piac ellenôrzése te-rületén.

Közös marketing

A kis és középnagyságú nemesítô cégekközösen értékesítik fajtáikat integrátor sze-repû vetômag-forgalmazó vállalatokon ke-resztül. Ennek a megközelítésnek köszön-hetôen a költségek megosztásával növelnitudják marketingjük erejét, hatékonyságát.

XI2004/3 • VETÔMAG

Tapasztalatok a csatlakozó országok számárarendezett berlini vetômag konferenciájáról

1. táblázat: A német vetômagforgalom 2003-ban

Növényfaj Millió euróKalászosok 220 Kukorica 180 Hüvelyesek 10 Burgonya 90 Cukorrépa 100 Olajnövények 70 Takarmánynövények 80 Összesen 750

2. táblázat: A növénynemesítés szerkezete Németországban

Elismert fajták Növényfaj Vállalatok Vetômag- Összesennemesítési programmal forgalmazók

617 Kalászosok 31 9 40Kukorica 11 11 22

200 Burgonya 10 10 20203 Cukorrépa 7 3 10821 Takarmánynövények 6 10 16188 Olaj és fehérje növények 22 20 422029 összesen 87 63 150

3. táblázat: A német magánkézben lévô nemesítésfôbb adatai /2003/

Kísérleti parcellák 3677 haÜvegházak 73 000 m2

Laborok 25Tudományos munkacsoportok 278Kiszolgáló személyzet 1188K+F kiadások 129 millió euróK+F arány 16,9 %

Számos ilyen alapokon mûködô, hazánk-ban is jól ismert vetômag-forgalmazó céglétezik Németországban, mint pl.: IG Pflan-zenzucht, Saaten-Union.

Kutatás és piacszabályozás

A kutatás és piacszabályzás összehangolá-sában központi szerepet játszik a NémetNövénynemesítôk Szövetsége a BDP (Bun-desverband Deutscher Pflanzenzüchter).A BDP jelenti a német vetômagszakmaképviseletét a politika színterén. Mûködé-sének köszönhetôen, a megfogalmazott

közös vélemény eljut a megfelelô intézmé-nyekhez, szövetségekhez, a német kor-mányhoz, és a fontos kormányzati ügynök-ségekhez. Az úgynevezett „BDP hálózat”égisze alatt számos egyéb szervezet tevé-kenykedik, elôsegítve az ágazat szereplôi-nek elônyös együttmûködését. Ezen szer-vezetek szoros kooperációját az is jelzi,hogy Bonnban egy épületben van a szék-helyük, az úgynevezett „Nemesítôk Házá-ban”.

Az egyik ilyen szervezet a GFP (Ge-meinschaft zur Förderung der PrivatenDeutschen Pflanzenzüchtung). Mivel a ne-mesítô cégek 100 százalékban magántulaj-donban vannak, az egyetemek, illetve álla-

mi kutatóintézetek feladata a nemesítés-hez szükséges alapkutatások elvégzése.A magánnemesítô cégek nagymértékbenfüggnek ezektôl az eredményektôl, melyeklehetôvé teszik a továbbfejlôdést. Számuk-ra létfontosságú, hogy az egyetemekkel,kutatóintézetekkel tudassák, hogy melyproblémákra várnak megoldást, mi az a ku-tatási téma, amely érdekli ôket. E célokmegvalósulása érdekében a GFP közös ku-tatási programokat szervez az állami tulaj-donú kutatóintézetek és a magántulajdonúnemesítési vállalkozások számára. A prog-ramok fôként állami támogatásból valósul-nak meg, kisebb mértékû hozzájárulással amagáncégek részérôl. Köszönhetôen azegyüttmûködésnek a kutató intézetekplusz forráshoz jutnak kiadásaik fedezésé-re, miközben a magáncégek saját érdekük-nek megfelelôen befolyásolni tudják a ku-tatások menetét, tárgyát.

A következô igen fontos szervezet azSTV (Saatgut-TreuhandverwaltungsGmbH), mely szintén egy sikeres együttmû-ködési lehetôség a vetômagvállalatok szá-mára. Ebben az esetben a nemesítôk koo-perálnak a vetômagpiac ellenôrzése és asaját elôállítású vetômag után járó licenc-díj begyûjtése érdekében. A késôbbiekbenbôvebben kitérek az STV mûködésére. Ittannyit érdemes megjegyezni, hogy egy vál-lalat egyedül nem képes a vetômagpiac el-lenôrzésére, de egy közös szervezeten ke-resztül, – mint amilyen az STV – lehetôségnyílik egy olyan együttmûködésre, mely át-láthatóvá teszi a német vetômagpiacot.

A BDP-hez kapcsolt szervezet a GVS(Gesellschaft für Erwerb und Verwwertungvon Schutzrechten). A GVS tulajdonképpen

XII VETÔMAG • 2004/3

GFPSzövetség a Német Magán Nemesítôkért és Kutatókért

➤ Alkalmazott kutatás➤ Államilag támogatott a magánszféra hozzájárulásával➤ Az eredmények hozzáférhetôek további kutatás számára

GVSTársaság a Szellemi Tulajdon Szerzésért és Érvényesítésért Kft.

➤ A biotechnológiai találmányok levédése➤ A növényi genom kutatások levédése➤ Kapcsolatteremtô funkció a tudományos szféra és az ipar kö-

zött➤ A találmányok ipari célú felhasználása ➤ A növényfajta oltalom kereskedelmi célú felhasználása

BDPNémet Növénynemesítôk Szövetsége

➤ Német nemesítôi érdekek képviselete nemzeti és nemzetközi szinten➤ Részvétel a jogalkotásban➤ Véleményalkotás a gén- és biotechnológiai kérdések területén➤ A német kutatások támogatása a különbözô genom projektek területén

STV„Vetômag Bizalmi Kezelô Társaság”

➤ Licencdíj szerzôdések nyomonkövetése➤ Nemesítôi jogok védelme➤ A saját elôállítású vetômag után járó licencdíj beszedése

SGFTársaság a Fajták Piacra Jutásáért

➤ Együttmûködés a Német Növényfajta Hivatallal a VCU tesztterületén

➤ Technikai segítségnyújtás nemzetközi projektek esetén

egy tanácsadó szervezet, mely segít a ne-mesítôknek a szellemi tulajdonuk védelmé-ben. Tevékenységük fôként a növényfajtaoltalmi kérdésekre, illetve a biotechnoló-giai találmányok szabadalmára terjed ki. Azutóbbi egy jóval bonyolultabb ügy, mivel azilyen jellegû találmányok többsége nem-zetközi jelentôségû. A kis és középvállala-tok a legtöbb esetben nem engedhetik megmaguknak, hogy állandó szakértôt és jo-gászt foglalkoztassanak, akik ezekkel azügyekkel foglalkoznak. A GVS elsôsorbannekik tud segíteni, mivel szakértô gárdájajól ismeri a szellemi tulajdon védelmévelkapcsolatos lehetôségeket. A szolgáltatásigénybevételéért fizetni kell, de ez távolrólsem kerül annyiba, mint egy vállalati jogászbevonására, vagy bármely egyéb jogtanács-adó iroda igénybevételének díja. Az együtt-mûködés lényege, a költségek megosztása.

Utoljára de nem utolsó sorban essenszó az SFG-ról (Sortenförderungsge-sellschaft), a növényfajták promóciójáértfelelôs szervezetrôl. A fajták gazdasági ér-tékvizsgálata nem teljesen állami ügy Né-metországban, hanem a magánnemesítôcégek jelentôs szerepet vállalnak az új faj-ták tesztelésében. Ez vonatkozik a NémetNövényfajta Hivatallal történô együttmû-ködésre az állami fajtaelismeréshez szük-séges fajtavizsgálatok terén, illetve a mástagállamokban elismert fajták adaptációsvizsgálatára. A német nemesítôk teljesmértékben támogatják a VCU vizsgálato-kat, melynek megszervezésében az SFGfontos szerepet vállal.

Összegzésként tehát elmondható, hogya K+F befektetések nagy aránya, illetve akis és középvállalatok több szintû szorosegyüttmûködése a kulcsa a sikeres növény-nemesítésnek és vetômagágazatnak Né-metországban.

II. Német modell a sajátelôállítású vetômaghasználatraés a vetômagpiac szabályozására

A vetômag-felújítás csökkenésének meg-akadályozása érdekében, egyre több országszed licencdíjat az után-termesztett vetô-mag után is öntermékenyülô növényfajokesetében. A licencdíj mértéke a bevont nö-vényfajok köre, és a begyûjtésre szakoso-dott cégek típusa országonként eltérô.A német modell csak egy a sok közül, azon-ban múltja és mûködésének hatékonyságamiatt példaértékû.

A német nemesítô vállalatok 1950-benmegalapították a Saatgut-Treuhandverhal-tungs GmbH-t (továbbiakban STV), melyszervezet feladata a német vetômagpiacfelügyelete. A vállalat tevékenységét há-rom fô területen fejti ki: felügyeli a fajtatu-lajdonosok és vetômag-elôállítók közöttiszerzôdések betartását, küzd a fekete vetô-magpiac ellen, és begyûjti a licencdíjat asaját elôállítású vetômag után. Jelenleg 49

nemesítô cégnek van tulajdonrésze a szer-vezetben. A szintén tulajdonrésszel rendel-kezô Német Növénynemesítôk Egyesülete,további vetômagcégek képviseletét bizto-sítja az STV-ben.

A szerzôdések betartásánakellenôrzése

Németországban a kalászosok és hüvelyesnövények vetômagtermesztése a nemesí-tôk, a vetômag-elôállító cégek és maguk atermesztôk közti szerzôdéseken alapul.Ezeket a szerzôdéseket a német, illetve azEU növényfajta oltalomról szóló jogszabá-lyai nagyban szabályozzák. Mindkét rendel-kezés kiemeli annak a jelentôségét, hogyaz oltalmazott fajtákkal kapcsolatos tevé-kenységek végzése a fajtatulajdonos enge-délyéhez kötöttek. Ezen kívül minden szer-zôdés tartalmazza, hogy az STV-nek jogavan a fajtatulajdonos nevében a vetômag-elôállítókat ellenôrizni. Ez konkrétan aztjelenti, hogy az STV munkatársai betekint-hetnek a cégek ügyvitelébe, beleértve azokkönyvelését, számláit stb.

A vélt, vagy valós szabálysértéseket azesetek döntô többségében a nemesítôk je-lentik be az STV felé. Az STV részben sajátinformációit, részben a nemesítôkét fel-használva felkészül az eljárás lefolytatásá-ra. A jogsértô vetômagcéget értesítik, majd2–3 héten belül a helyszínre kiszállva le-folytatják a vizsgálatot. Ha a vizsgálat a

szabálytalanságra fényt derít, a vetômag-cégnek nemcsak az elmaradt licencdíjat,hanem az eljárás díját, illetve még bünte-tést is kell fizetnie. A büntetésbôl befolytösszeg az STV-nél marad, mely segít fedez-ni további mûködési költségeit. A szigorúszabályozás szükségességét jól példázza,hogy ellenôrzött vetômag-elôállító cégek82 százalékánál találtak már szabálytalan-ságot, míg a termesztôk körében ez azarány csak 57 százalékos. Az ügyek nagy-részt bírósági per nélkül rendezôdnek, desúlyosabb esetekben elkerülhetetlen apolgári peres eljárás lefolytatása.

Küzdelem a feketepiac ellen

Mi minôsül feketepiaci tevékenységnek?Az oltalmazott fajtákhoz kapcsolódó min-den olyan tevékenység, amely a fajtatulaj-donos engedélye nélkül történik.

Abban az esetben, ha a feketepiaci te-vékenységgel gyanúsított vetômagcégszerzôdésben áll egy nemesítô céggel, a bi-zonyítási eljárás lefolytatása egyszerû, hi-szen az STV-nek joga van a teljes körû vizs-gálatra.

Ellenkezô esetben jóval nehezebb a bi-zonyítékok megszerzése, de nem lehetet-len. Mivel a növényfajta oltalmi eljárásnem közjogi, hanem magánjogi keretek kö-zött folyik, a fajtatulajdonosnak kell bizo-nyítani a jogsértést és az eljárás lefolytatá-sához megtennie a feljelentést.

Az STV-nek megvannak az eszközei amegfelelô bizonyítékok begyûjtésére:

◆ Meglepôen sok esetben egyszerûenmegjelent újsághirdetés formájában talál-hatók illegális vetômagajánlatok.

◆ A kiszivárogtatott bizalmas informá-ciók elôbb-utóbb az STV „fülébe” jutnak.

◆ Az STV „titkos ügynökei” jelen vannaka piacon és megtalálják a módját annak,hogy hogyan gyûjtsék be a fontos informá-ciókat. Egyik legtöbbet kritizált módszerük,hogy ügynökeik gazdálkodónak adják kimagukat, és az illegális vásárlást követôenszámlát állíttatnak ki a vételrôl, melyet az-tán bizonyítékként használnak föl a bírósá-gon.

A feketepiac elleni harc azonban nem-csak a nemesítôk érdeke, hanem a vetô-magszakmában dolgozó minden becsüle-tes embernek is.

A licencdíj begyûjtés a sajátelôállítású vetômag után

Az 1991-es UPOV egyezmény elfogadásaóta lehetôség van a saját elôállítású vetô-mag után is beszedni a licencdíjat. A li-cencdíj ilyen módon történô beszedésénekszükségessége megkérdôjelezhetetlen azöntermékenyülô fajok esetében (kalászosés a hüvelyes növények), mivel a sajátelôállítású vetômag széleskörû elterjedé-

XIII2004/3 • VETÔMAG

sének következtében fokozatosan kimerül-nek ezen fajok nemesítéséhez szükségespénzügyi források. A cél nem csupán apénz beszedése, hanem jóval inkább afémzárolt vetômaghasználat még vonzób-bá tétele. A fent vázolt koncepció mentén aNémet Növénynemesítôk Egyesülete(BDP) a Német Gazda Szövetséggel (DBV)közösen kidolgozott egy jól mûködô rend-szert, melynek a következô fôbb jellemzôivannak:

◆ A licencdíj mértéke függ a vetômag-felújítás arányától.

◆ Minél nagyobb a fémzárolt vetômagaránya, annál kisebb a saját elôállítású ve-tômag után fizetett licencdíj mértéke.

◆ Ha egy gazdaságban a vetômag-felújítás aránya 80 %-ot meghaladó, egyál-talán nem kell a saját elôállítású vetômagután licencdíjat fizetni.

Az intézkedés eredményeképpen 2000-ben 8 millió eurót szedtek be a saját elôál-lítású vetômag után Németországban. Úgytûnik, sikerült kialakítani egy olyan mód-szert, amibôl a nemesítôk, vetômag-elôál-lítók és a vetômag-felhasználó gazdákegyaránt profitálhatnak. Természetesenannak a nézetnek az elfogadtatása, hogy agazdálkodóknak fizetnie kell azért, amiértévszázadokon keresztül nem kellett, nemkönnyû feladat. A szervezet véleménye sze-rint azonban a gazdálkodók nagy részemegérti a rendszer mûködtetésének okait.

A rendszer problémája, hogy a besze-dés körülményei jogilag még nem teljesentisztázottak. Számos ügy van folyamatbanaz Európai Bíróság elôtt. A legnagyobbkérdés az, hogy mikor és kinek köteles afarmer információt szolgáltatni a saját ve-tômag felhasználásának mértékét illetôen,valamint milyen mértékû információnyúj-tásra kötelezhetôk a vetômagkereskedôk.

Egy dolog azonban világos és nem kér-déses, a gazdálkodóknak díjat kell fizetniea saját vetômag-elôállítás után.

III. Vetômag-elôállítás,minôsítés és forgalmazásaz EU keretei között, avagya nemzetközi és nemzeti vetômag-szabályozás egysége

A szántóföldi növények elôállítása jelentôshelyet foglal el az EU mezôgazdaságában.E növények sikeres termesztésének elen-gedhetetlen feltétele a megfelelô vetô-maghasználat. Ennek érdekében kívánatosegy egységes szabályozó rendszer felállítá-sa a fajták elismerésére, minôsítésére ésforgalmazására a Közösségen belül.

EU direktívák

Az Európai Tanács 1966-ban fogadta el azelsô a vetômagvak forgalmazásával foglal-

kozó direktívát. Ma a szántóföldi növényekvetômag-forgalmazásával és a fajtaelisme-réssel összesen 8 direktíva foglalkozik.A szántóföldi növények fajtáira és a vetô-magvakra vonatkozó elôírások tulajdon-képpen két alapelv köré csoportosulnak.Ezek: egyrészrôl csak minôsített vetômaghozható forgalomba, illetve csak az elis-mert fajták vetômagja minôsíthetôk.

Az EU direktívák szabályozzák a vetô-mag-minôsítés legfôbb lépéseit. Így meg-találhatók benne a szántóföldi szemlére,csírázó képességre, tisztaságra, mintázás-ra, címkézésre stb. vonatkozó szabályok ésszabványok. A direktívák vetômagpiacravonatkozó egyik legfontosabb tétele a kö-vetkezô: A Tagállamoknak biztosítaniukkell az EU direktíváknak megfelelô vetô-magtételek szabad forgalmát, azaz továbbigátak beépítése tilos.

OECD, ISTA

Az EU vetômag és fajta rendeleteitbeágyazták további nemzetközi szabályozórendszerekbe, mint pl. OECD és ISTAelôírásai. Az OECD vetômag elôírásai azországok közötti vetômag-kereskedelemmegkönnyítése érdekében születtek. Azelôírások csak a fajták igazolására vonat-koznak, s nem foglalkoznak a vetômag mi-

nôsítésével (minôségével). Az OECDelôírások jelenléte a rendeletekben, azalapját képezi az EU harmadik országgaltörténô kereskedelmét szabályozó, un.„egyenlôsítési jognak”. Az EU direktívák ve-tômag minôsítéssel kapcsolatos szabályaiaz ISTA módszereken alapulnak. Az ISTAnév szerint nem kerül említésre a direktí-vákban, de kimondja, hogy a hivatalos mi-nôsítésnek meg kell egyeznie a mindenkorérvényben lévô nemzetközi vetômag-vizs-gálati módszerekkel, amit pedig az ISTAkoordinál.

Nemzeti szabályozás

A tagállamok számára kötelezô beépíteni adirektívák tartalmát a jogszabályaik közé.Az átvétel módja azonban nincs meghatá-rozva. Az országok szabadon dönthetnek avonatkozó törvények, rendeletek felépíté-sének kialakításában. Ezen kívül a direktí-vák tartalmaznak számos olyan elemet,melyek alkalmazásáról a tagállamok elté-rôen dönthetnek:

1. A vetômag-minôsítés ellenôrzésénekmegszervezésére a direktívák több lehetô-séget adnak:

a) végezheti állami hatóság,b) valamely jogi személy, melynek te-

vékenységéért köz-, vagy magánjogi szerzô-dés keretében az állam felelôsséget vállal,

c) ezen felül egyes tevékenységeket,melyek szintén állami kontrollt igényelnek,olyan természetes személyek is végezhetik,akik erre felesküdtek.

Az b. és c. esetben természetesen biz-tosítani kell, hogy a kivitelezôk semmilyenformában ne legyenek érdekeltek

2. A másik ilyen téma a szántóföldi mi-nôsítés kérdése. A tagállamok saját hatás-körükben eldönthetik, hogy a hatóságszemléz, vagy pedig csak felügyeli az errejogosult magán személyek ilyen irányú te-vékenységét.

3. A tagállamok az EU elôírásoknál szi-gorúbb határértékeket is felállíthatnak avetômag-minôsítés területén, ha azt érde-kei úgy kívánják.

A kapcsolat a szabályok között

A nemzetközi és nemzeti szabályozás pira-misszerûen épül egymásra. A piramis tete-jén az ISTA-át találjuk, amely standardizál-ja a vetômag vizsgálatot. Az OECD kialakít-

XIV VETÔMAG • 2004/3

4. táblázat

Eset Fajtaelismerés EU közös fajtalistán Elôállítás Minôsítés Forgalmazás az EU területén

1. Tagállam A igen Tagállam A Tagállam A Igen2. Tagállam A igen Tagállam A Tagállam B Igen3. Tagállam A igen Tagállam B Tagállam B Igen4. Tagállam A igen EU kívül EU kívül igen5. Tagállam A igen EU kívül Tagállam B igen6. EU kívül nem Tagállam B Tagállam B nem

ja a fajtahasználat nemzetközi egységesrendszerét, az EU direktívák kialakítják afajta használat és vetômagvizsgálat átfogószabályozó rendszerét, amelyet végül atagállamok saját jogrendszerükbe beépíte-nek figyelembe véve a helyi adminisztrá-ciós viszonyokat (1. ábra).

Vetômag-elôállítás és minôsítésrendszere az EU-n belülés kívül

A hazai nemesítô cégeknek és vetômag-e-lôállítóknak lehetôségük nyílt a vetômagelôállítására és minôsítésére a Közösségegész területén. A következô néhány alap-eset jól demonstrálja azokat a lehetôsége-ket, melyeket a megváltozott viszonyoknyújtanak a hazai vetômag ágazat számára(4. táblázat).

Az elsô esetben minden lépés, a fajta-elismerés, vetômag-elôállítás és minôsítésugyanabban a tagállamban történik. Meg-felelô csomagolással és címkézéssel, ez atétel bármilyen korlátozás nélkül forgal-mazható a közösség teljes területén.

A vetômag minôsítésre, szántóföldiszemlére, mintázásra vonatkozó követel-ményeket a nemzeti rendeletek határozzákmeg. Az EU direktívákban nincs olyan sza-bály, mely összehangolná az egyes tagálla-mok eljárásrendjét. Erre jó példa Németor-

szág, ahol a vetômag-minôsítés rendszereországosan sem egységes, mivel tartomá-nyi szinten szabályozott.

A második esetben a fajta-elôállítás ésa minôsítés nem ugyanabban a tagállam-ban zajlik. A tétel szállítása az EU direktí-vák szerint szürke címkével történhet, melygarantálja, hogy a fajta az OECD rendszeralapján az adott ország elôírásainak meg-felel. Hasonló a helyzet akkor, ha a vetô-mag kezelése (tisztítása, csávázása, kisze-relése) nem ugyanabban a tagállambantörténik, mint ahol az elôállítás.

A harmadik esetben a szaporítás és aminôsítés más tagállamban történik, mintahol a fajta állami elismerést kapott. Ilyen-kor a minôsítést olyan hatóságnak kell el-látnia, akinek nincsen ismerete az adott

fajtáról, ezért részletes fajtaleírás szüksé-ges a szántóföldi szemléhez, illetve stan-dard minta képezése kötelezô az utóelle-nôrzéshez. A múltban a tagállamok eltérôeljárást használtak a más tagállambanelismert fajtájú vetômag minôsítésére. AzEU azonban egy egységes rendszer felállí-tásán dolgozik.

A negyedik esetben a tagállamban elis-mert fajta az EU-n kívül kerül elôállításraés minôsítése. Ebben az esetben az OECDszabályoknak van nagyon fontos szerepük.Annak biztosítására, hogy a harmadik or-szágból származó vetômag megfeleljen azUniós elôírásoknak, az import csak olyanországból történhet, mely alkalmazza azEU egyenlôsítési követelményeit a szántó-földi szemle és vetômag-minôsítés terüle-tén. Az adott országban mûködô hatóság,– mely a szántóföldi szemlét és vetômagminôsítést végzi –, felelôs azért, hogy a té-tel az OECD szabályoknak megfelelôencsomagolt és címkézett legyen, valamintteljesítse az EU egyenlôsítési követelmé-nyeit. A harmadik országból történô expor-tot jelezni kell a kompetens nemzeti ható-ságnak, megadva: a faj és fajtanevet, sza-porulati fokot, a származási ország és avizsgáló hatóság nevét, az importôr adataités a vetômag mennyiségét.

Az ötödik eset tulajdonképpen a 2. és4. esetnek a keveréke. Azt jelenti, hogy avetômag-elôállítás az EU-n kívül történik,azonban a minôsítés a tagállamban. Erre acélra az OECD rendszer szintén szürke cím-két biztosít, mely igazolja, hogy a szántó-földi körülmények megfelelôek voltak.

Az utolsó eset arra vonatkozik, ha azadott fajta nincs rajta az EU közös fajtaka-talógusán. Ekkor a vetômag-elôállítás ésminôsítés történhet az EU bármely tagálla-mában. Forgalmazása azonban csak az EU-n kívül lehetséges. A kiállított címkén nemszerepelhet ez esetben, hogy a tétel megfe-lel az EU elôírásainak, mivel a fajtát nemaz EU szabályainak megfelelôen ismertékel. Továbbá az EU direktívák közlik, hogy azilyen tételnek nem kell megfelelnie az EUelôírásoknak, szabványoknak, hiszen az 3.országban kerül forgalomba.

Piacszabályozás

Annak érdekében, hogy a forgalomba ho-zott vetômag tétele minôsége megfeleljenaz EU direktívák által támasztott követel-ményeknek, folyamatos ellenôrzésre vanszükség. Az ilyen ellenôrzések – bár tagál-lamokként eltérô intenzitásúak –, mindentagállamban léteznek, és a visszaélések fel-derítése meglehetôsen magas.

Ezúton is szeretném megköszönni aszervezôknek, mind a meghívott elôadók-nak a magas színvonalú tanácskozást.A részvétel lehetôsége mellett, a vendéglá-tók fedezték csaknem teljes mértékben kinttartózkodásunk és utazásunk költségeit.

-ruthner-

XV2004/3 • VETÔMAG

1. ábra: Nemzeti és nemzetközi vetômagszabályozás hierarchiája

ISTA

OECD

EU direktívák

Nemzeti szabályozás

A Visegrádi Négyek Vetômag SzövetségeiPardubicében tartották meg elsô tanács-kozásukat 2004. június 20–21.-én, melygyakorlatilag alakuló ülésnek tekinthetô.A tanácskozás célja röviden az alábbivolt:

◆ kölcsönös bemutatkozás, ◆ az EU tagsággal kapcsolatos nem-

zeti rendeletek bemutatása, tapasztala-tai,

◆ további tennivalók tisztázása.

Résztvevôk:◆ Cseh Vetômag-kereskedôk Szövet-

sége (CNSSA) Milan Povlicek elnök, Ludek Krehlik fôtitkár,Vlaszta Horka szakreferens◆ Szlovák Vetômag-kereskedôk Szö-

vetsége Ladiszlav Hombauer alelnökFrantisek Debre igazgató◆ Lengyel Vetômag-kereskedôk Szö-

vetsége (PIN)Karol W Duczmal alelnökLeszek Chmielnicki alelnök◆ Magyar Vetômag Szövetség és Ter-

méktanács (VT)Dr. Hullán Tibor igazgatóRuthner Szabolcs szakreferensCseh Katalin szakértô (Bóly Rt.)A képviselô szervezetek részletesen

bemutatták országuk vetômag-elôállításihelyzetét, a vetômag-elôállítás, minôsí-tés rendszerét. Beszámoltak az országuk-ban létrehozott Vetômag Szövetségekfelépítési rendjérôl, feladatairól, célkitû-zéseirôl. Az alábbiakban három olyankérdést emelnék ki, ami a Vetômag Ter-méktanács tagsága számára is érdekesinformációt jelenthet.

Fajtaoltalmi díj és a licencdíj témájaMeghatározóan Csehországban, – de

Szlovákiában és Lengyelországban is – avetômag-forgalmazói szervezetek egyszövetséget hoztak létre az önmegtermé-kenyülô növények licencdíjának beszedé-sére. Mindhárom országban elônytelenülnövekedett a saját vetômag-felhaszná-lás, ami egyrészt minôségi problémákat,másrészt további fejlesztési forrásokmegszûnését okozta az adott fajok nö-vénynemesítôi munkájában. Csehország-ban elôször ismerték fel a probléma je-lentôségét. Talán azért itt, mert a csehnövénynemesítés gyakorlatilag teljesmértékben privatizálódott.

Ezért a cseh fajtatulajdonosi, fajta-forgalmazói kör egy önálló szervezetethozott létre az adott fajták forgalmazói-nak képviselôivel, és célul tûzte ki, hogygondoskodik a forgalmazott vetômag li-cencdíjának beszedésérôl és minden sa-ját elôállítású vetômag licencdíj begyûj-tésérôl is. Mindezt lehetôvé tette, hogymind a kalászosok, mind a hüvelyes nö-vények jelentôs mértékben szabadalmioltalomba részesültek. Így a licencdíj ki-vetése és behajtása nemcsak joga, ha-nem kötelessége is az arra illetékes szer-vezeteknek. Ezért tehát létrehoztak egybonyolító testületet, amit a jogszabályellenôrzési joggal ruházott fel. Kivethetia licencdíjat a saját vetômag felhasználá-sa után is, és végsô soron szankciókat isalkalmazhat. A másik oldalról a vetômag-forgalmazással, illetve oltalommal fog-lalkozó rendeletek kötelezôvé tették azadatszolgáltatást. Vagyis azt, hogy a ve-tômag felhasználójának be kell jelenteniaz árutermelô területeken elvetett vetô-mag tömegét. Az így megküldött jelenté-sek alapján a vetômag-forgalmazói szer-vezet méltányos licencdíjat számol fel afelhasználó felé. A méltányos kifejezésazt jelenti, hogy annál alacsonyabb a li-cencdíj kivetési aránya, minél több tény-legesen minôsített vetômag felhasználá-sára kerül sor.

Csehországban ezt az eljárást máso-dik éve alkalmazzák. Házigazdáink tájé-koztatása szerint az eljárás eredményes.A gazdálkodók felismerve a minôségi ve-tômag-használat jelentôségét, továbbáazt a tényt, hogy így is – úgy is fizetni kella saját vetômag-felhasználás után is, fo-kozatosan növelik a fémzárolt vetômagvásárlásának arányát.

Lengyelországban, illetve Szlovákiá-ban a minôsítésben elsô éves eredmé-nyek vannak, amelyek még az útkeresésidôszakában mûködnek.

A licencdíj behajtásának felsoroltrendszere azért rendkívül jelentôs, mertaz említett vetômagágazat fajtafenntar-tói az államtól származó jövedelmek hiá-nyában csak a licencdíjakból finanszíroz-hatják az új fajták elôállítási költségeit.Márpedig az árutermelés versenyképes-ségének mindenképpen a fajtakínálat, azúj és modern fajták megjelenése, és tel-jesítôképessége a mozgatója. A licencdíjbeszedésével megbízott szervezet mûkö-dését az adatszolgáltatási kötelezettsé-gekre vonatkozó rendelet biztosítja elôír-

va, hogy a szabadalmazott fajták eseté-ben a felhasználónak be kell jelenteni azáltala elvetett vetômag származását.

Vetôburgonya elôállítás, forgalmazásMásik érdekessége volt a megbeszé-

lésnek, hogy mindhárom országban je-lentôs nemzeti támogatást kap a vetô-burgonya elôállítás és forgalmazás. AzEU-ban a burgonya nem tartozik a támo-gatott növények közé. Így nemzeti alaponsem támogatható. Ezt a problémát a be-számoló országok úgy hidalták át, hogy aburgonyatermesztést, mint rendszert, kü-lönleges növényvédelmi elôírások alárendelték. A növényvédelmi elôírásokpedig a környezetvédelem érdekében szi-gorú elôírásokat tartalmaznak és így álla-milag támogathatók.

FajtabemutatókA kétnapos rendezvény érdekessége

volt, hogy részt vettünk Chrudim község-ben egy fajtabemutatón, mely eltér a ha-zai gyakorlatban alkalmazottaktól. Itt afajtabemutatót a forgalmazó cégek közö-sen rendezik, nem kísérleti, hanem tény-legesen bemutató jelleggel. A cégek egy-más mellett helyezik el a fajtákat, ezenbelül a kiemelten piacra javasoltakat.A parcellák végigjárhatók, az adott nö-vényfaj tetszetôs, elbírálásra alkalmas,így a gazdaságoknak módjuk van válogat-ni, és a saját elképzeléseikhez igazodófajta vetômagját beszerezni.

ÖsszefoglalvaA Visegrádi Négyek Vetômag Szövet-

ségei részére tartott tanácskozás rendkí-vül hasznos volt, eredményeként célsze-rûnek látjuk, hogy a jövôben a csatlakozóországok által meghirdetett programbaMagyarország is bekapcsolódjon. Azegyüttmûködô Szövetségeknek folyama-tosan el kell látniuk egymást informá-ciókkal, a vetômag-forgalmazás adott ésjövôbeli lehetôségeinek kihasználására.Át kell gondoljuk, hogy az európai vetô-magpiacon belül milyen jellegû egységesintézkedésekkel segítjük legjobban acsatlakozó országok érdekeit. Reméljükegy ilyen kapcsolat eredményeképpenegy olyan együttmûködés, lobby tevé-kenység alakulhat ki, mellyel a most be-lépô tagállamok vetômagpiaci verseny-képessége növelhetô.

H. T.

Tájékoztatóa pardubicei (Csehország) találkozóról

A MAGYAR MEZÔGAZDASÁG MELLÉKLETE • KIADJA A MAGYAR MEZÔGAZDASÁG KFT. • NYOMÁS: VESZPRÉMI NYOMDA