XXVI. SZENT ISTVÁN KÖNYVHÉT

2018. május 7–12.

www.szentistvankonyvhet.hu

SAJTÓANYAG1

XXVI. SZENT ISTVÁN KÖNYVHÉT

2018. május 7–12.

2

XXVI. SZENT ISTVÁN KÖNYVHÉT2018. MÁJUS 7–12., BUDAPEST V., FERENCIEK TERE

(KÖNYVHETI TÁJÉKOZTATÓ)

Megnyitó

A május 1-jén 170. születésnapját ünneplő Szent István Társulat szervezésében az idén huszonhatodik alkalommal kerül megrendezésre a Szent István Könyvhét, a keresztény szellemiségű könyvkiadók legnagyobb hazai seregszemléje. A rendezvény ünnepi megnyitójára 2018. május 7-én (hétfőn), 11 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. kerület, Szentkirályi u. 28. II. emelet, Szent II. János Pál pápa terem) kerül sor. A könyvhetet ERDŐ PÉTER bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Szent István Társulat fővédője nyitja meg. A megnyitón bemutatásra kerülnek a könyvhét újdonságai, majd ERDŐ PÉTER bíboros, valamint SPÁNYI ANTAL székesfehérvári megyéspüspök, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója, a Stephanus Alapítvány elnöke átadják az idei Stephanus-díjakat: teológiai kategóriában ROKAY ZOLTÁN professzornak, irodalmi kategóriában pedig VALTER ILONA régésznek. A díjazottakat VINCZE KRISZTIÁN, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem filozófiaprofesszora, és BARNA GÁBOR egyetemi tanár, a Szent István Tudományos Akadémia főtitkára méltatja. A megnyitón közreműködik a Gaudete Vonósnégyes.

Kiadók

A pesti Ferenciek terén naponta 9–19 óráig 31 könyvkiadó várja az érdeklődőket. Az idei könyvhéttel kapcsolatos hasznos információkat a tavalyihoz hasonlóan a rendezvény saját honlapján, a www.szentistvankonyvhet.hu oldalon is megtalálhatják. A kiállítók hazánk számos térségét képviselik: Budapesten kívül Szegedről, Pannonhalmáról, Kecskemétről, Pomázról, de Erdélyből és Délvidékről is érkezik egy-egy könyvkiadó. Az egyes kiadók által képviselt szervezetek, egyesületek, lelkiségi mozgalmak köre is szerteágazó.

A magyarországi szerzetesrendeket képviselő kiadók01. Agapé Kiadó (ferencesek, Szeged – Újvidék)02. Don Bosco Kiadó (szaléziak, Budapest)03. Jezsuita Kiadó (jezsuiták, Budapest)

3

04. Korda Kiadó (Jézus Szíve Népleányai, Kecskemét)05. Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadó (bencések,

Bp. – Pannonhalma)06. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

(Budapest)

A protestáns egyházi közösségeket képviselő kiadók07. Kálvin János Kiadó (Református Egyház, Budapest)08. Luther Kiadó (Evangélikus Egyház, Budapest)09. Magyar Bibliatársulat Alapítvány (Budapest)10. Harmat Kiadó (Baptista Egyház, Budapest)

4

Az egyházi sajtó képviseletében részt vevő kiadók, hírportálok11. Új Ember (Budapest)12. Magyar Kurír (Budapest)13. Verbum Keresztény Kulturális Egyesület

(Kolozsvár)14. Vigilia Kiadó (Budapest)

Katolikus egyházi kiadók15. Ecclesia Szövetkezet (Budapest)16. Jel Kiadó (Budapest)17. Marana Tha Alapítvány (Budapest)18. Szent Gellért Egyházi Kiadó (Szeged)19. Szent Gellért Kiadó és Nyomda (Budapest)20. Szent István Társulat (Budapest)21. Új Város Kiadó (Budapest)

Magánkiadók és terjesztők22. Etalon Film Kiadó (Budapest)23. Kairosz Kiadó (Budapest)24. Kiskapu Kiadó (Budapest)25. Kráter Könyvműhely Egyesület (Pomáz)26. Lazi Kiadó (Szeged)27. L’Harmattan Kiadó (Budapest)28. Magyar Egyházzenei Társaság (Budapest)29. Simon Kiadó (Budapest)30. Tinta Kiadó (Budapest)31. Xantusz Könyvek (Budapest)

5

Kiadványok

A könyvhétre ellátogató olvasókat idén közel 8000 kiadvánnyal, köztük 65 könyvheti újdonsággal és nagy kedvezményekkel várják a kiadók. Új irodalmi, lelkiségi, teológiai, történeti és filozófiai művek egyaránt megjelennek. Ízelítő a gazdag kínálatból:

Szent István TársulatRokay Zoltán: Filozófiatörténet III. – Legújabb kor. A

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzora – az idei teológiai Stephanus-díj kitüntetettje – filozófiatörténet könyvének harmadik kötetét vehetjük kezünkbe. A Friedrich Nietzsche halálától (1900) az ezredfordulóig (2000) tartó időszak a filozófiatörténet-írás legnehezebb korszaka. Jellemző a 20. század filozófiatörténetére, hogy száz év alatt a „jeles” gondolkodók többet „összefilozofáltak” és „összeírtak”, mint az azt megelőző 2500 évben (Thalésztől Nietzschéig). Európában még tartja magát az „akadémiai” filozófia, ám kérdés, meddig? Kívülállók számára könnyen úgy tűnhet, mintha a filozófusok egyre inkább behúzódtak volna „elefántcsonttornyukba”, tudomást sem véve a valóságról. Akik „angazsálták” magukat, könnyen váltak a politika, az ideológiák, a diktatúrák kiszolgálóivá, játékszereivé, és csak nehezen tudták magukat elhatárolni az azok által elkövetett tömeggyilkosságoktól. A hívő és vallásos gondolkodókat nehéz megkülönböztetni a teológusoktól vagy vallásfilozófusoktól. Az elmúlt két év migrációja, úgy tűnik, arról beszél, hogy az ún. „Európa” napjai meg vannak számlálva. A 21. század embere azonban továbbra is gondolkodik, reflektál, ítélőképességét igyekszik újból „kiművelni” és talán érvényesíteni – a túlerővel szemben is. Ehhez szeretne ez a kötet hozzájárulni.

Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története. A Stephanus-díj irodalmi kategóriája idei kitüntetettjének munkája az első magyar ciszterci monostor, Cikádor, más néven Szék monográfiája, amely a történeti források és az 1994 és 1996 közötti ásatás, valamint a 2000-ben lezajlott teljeskörű régészeti feltárás eredményei alapján készült. A cikádori monostort II. Géza magyar király alapította 1142-ben, az ausztriai heiligenkreuzi ciszterci monostorból mint anyaapátságból. A kötet külön fejezetben tájékoztat az 1994-ben megkezdett és 2000-ben befejezett ciszterci templom ásatási munkálatairól, a következő nagy

6

fejezetben pedig részletesen megismerkedhetünk az ásatás eredményeivel is.

Diós István (szerk.): XVI. Benedek megnyilatkozásai I–II. Pápai dokumentumok 2005–2013. Az alapításának idén 170. évfordulóját ünneplő Szent István Társulat (létrejöttekor: Jó s olcsó könyvkiadó társulat) mindenkor különös gondot fordított a római pápák megnyilatkozásainak, üzeneteinek magyar nyelven történő megjelentetésére. Ennek sorába illeszkedik a XVI. Benedek válogatott megnyilatkozásait tartalmazó munka is. A gyűjtemény korántsem teljes, ám a szerkesztő igyekezett közölni az emeritus pápa pontifikátusának legfontosabb dokumentumait. Az első kötetben három enciklikáját, három szinódus utáni apostoli buzdítását és két apostoli levelét, valamint hét esztendő szerdai katekéziseit olvashatjuk. A második kötetben – beszédei segítségével – apostoli útjain követhetjük nyomon Benedek pápát, majd pápai üzeneteket olvashatunk a Béke világnapjára, nagyböjtre és a Betegek világnapjára. Ez a kötet néhány beszédet is közöl a 2009 és 2013 közötti időből: így például a szent zenéről, majd 2010-ben a Papság évét záró beszéd, s végül 2013-ban a lemondó nyilatkozat és a búcsúzások hamvazószerdán a római klérustól és a hívők sokaságától a római Szent Péter téren, az utolsó általános kihallgatás alkalmával.

Robert Sarah–Nicolas Diat: A csönd ereje. A zaj diktatúrájával szemben. Egyre hangosabb világunkban, amikor a technika és az anyagi javak egyre nagyobb teret követelnek maguknak, szinte merészségnek számít könyvet írni a csöndről. Mindamellett annyi zaj zúdul ránk, hogy néhány „csöppnyi” csöndre nagyobb szükségünk van, mint valaha. Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció bíboros prefektusa szerint a modern ember azáltal, hogy elfordult Istentől, a zaj pillanatnyi megszűnésével nyomasztó csöndben és aggasztó megpróbáltatás közepette találja magát. A bíboros emlékeztetni kíván arra, hogy az élet csöndes kapcsolat Isten és az ember bensője között. A csönd feltétlenül szükséges ahhoz, hogy meghalljuk Istent. A Nicolas Diat-val folytatott beszélgetésben a bíboros felteszi a kérdést: „Rátalálhatnak-e az igazságra, a szépségre és a szeretetre, akik nem ismerik a csöndet?” Válasza kétségbevonhatatlan: „A nagy dolgok csöndben teljesednek be. Isten a csöndben cselekszik…”

Beke Margit (szerk.): A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1892–1918

7

között. Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó két és fél évtizedének olyan dokumentumait tarthatjuk kezünkben, amelyekben fény derül a katolikus püspöki kar állásfoglalásainak és határozatainak számos érdekes részletére. Történelmünknek ez az időszaka igen sokrétű és ellentmondásos. A jegyzőkönyvek jelzik azokat a problémákat, amelyek ebben a korszakban foglalkoztatták a társadalmat és a főpapokat. A kötet előszavában rövid áttekintést találunk a Magyar Királysághoz tartozó országrészek politikai és jogi helyzetéről, a püspökök kinevezéséről, szentelésükről, a megyéspüspökök jogállásáról, a címzetes és választott püspökök közötti különbségekről. Szó esik az egyházmegyék kormányzásáról széküresedés idején, amikor ideiglenes ordinárius vezette az egyházmegyét. A kötet elengedhetetlenül fontos a történészek munkájához, ugyanakkor érdekes és hasznos olvasmány minden kedves érdeklődő számára.

Perendy László (szerk.): Apostoli atyák (Ókori Keresztény Írók 1). A Szent István Társulat 1980-ban indította el Ókeresztény Írók című sorozatát, amelyre igen nagy szükség volt, hiszen az ókeresztény kor irodalmi alkotásai a Keresztény Remekírók című sorozat 1944-es megjelenését követően magyar nyelven szinte elérhetetlenekké váltak az érdeklődők számára. A Vanyó László professzor által szerkesztett sorozat köteteinek megjelenése óta közel négy évtized telt el, ám az ókeresztény egyház irodalma iránt töretlen érdeklődés mutatkozik, amelyet jól jelez, hogy a keresztény könyvkiadók műhelyeiben új könyvsorozatok indultak, egyre több ókeresztény szerző életműve vált a magyar teológiai irodalom szerves részévé. Ezzel párhuzamosan rendkívül keresettek maradtak azok a művek is, amelyek korábban az Ókeresztény Írók köteteit alkották. A Szent István Társulat ezért döntött úgy, hogy az idén tizenöt éve az örökkévalóságba költözött tudós professzor emlékére, Ókori Keresztény Írók címmel új sorozatot indít – Perendy László professzor szerkesztésében –amelyben megjelenhetnek az előző sorozat megújított kötetei és eddig magyarul még nem olvasható művek is. Az előző két kiadás szövegét jelentősen átdolgozva és a végjegyzeteket lábjegyzetekké alakítva bocsátjuk útjára az új széria első kötetét, amely az újszövetségi iratok némelyikével egykorúaknak tekinthető ún. apostoli atyák műveit tartalmazza. Ezek az írások azért jelentősek, mert megmutatják, hogy az Újszövetségben vázolt egyházkép

8

milyen irányban fejlődött és alakult az első századokban. A megújított fordítások abban a reményben látnak napvilágot, hogy új forrásokat nyitnak meg mindenki számára, aki az ókeresztény kor gazdag hagyománykincséből kíván meríteni.

Szabó Ferenc SJ: Reformáció és katolikus megújulás. Válogatott Pázmány-tanulmányok. A nemzetközi Luther-évben (2016–2017) szerte a világban a reformáció kezdetének 500. évfordulójára emlékeztek a keresztények. A kerek évforduló kiváló alkalmat nyújtott Szabó Ferenc jezsuita atyának, hogy előadásaiban és tanulmányaiban felidézze a reformációt és a hozzá kapcsolódó katolikus megújulást, amelynek egyik vezető magyar alakja Pázmány Péter (1570–1637). Pázmány életművének a közelmúltban két monográfiát is szentelt a szerző: A teológus Pázmány (1990), valamint Krisztus és Egyháza Pázmány Péter életművében (2012). Pázmány Péter jezsuita, esztergomi érsek, katolikus reformátor (nem ellen-reformátor!) írásait tanulmányozva megállapíthatjuk időszerűségét. Kiegyensúlyozott tanítása napjainkban, az ökumenikus párbeszéd előrehaladtával is szembeötlő. Fő művében, az Igazságra vezérlő kalauz több könyvében – keresztényi szeretettel – igyekszik „gyümölcsöző párbeszédet” folytatni a hitújítókkal, éspedig a közösen elismert Szentírás helyes értelmezését fogadva el kiindulópontul. A vitatott teológiai kérdésekben lényegében a Trienti Zsinat (1545–1563) tanítását követve, Pázmány az ökumenizmus előfutárának tekinthető. E kötet első részében a Luther-év kapcsán született, a katolikus álláspontot képviselő tanulmányok, második részében történeti, egyháztörténeti és teológiai elemző írások találhatók. A harmadik részben olyan írásokat közlünk, amelyek bővebben fejtenek ki egy-egy lényegi kérdést, és így teljesebb képet nyújtanak Pázmány Péter életművéről, koráról, teológiájáról, lelkiségéről.

Kránitz Mihály: A keresztény hit kialakulása és védelme. Személyek, események és korszakok a teológia fejlődése során. A hit megvallása és kinyilvánítása a kereszténység lényege. Ennek a meggyőződésnek az alapja Isten Fia, Jézus Krisztus, akiről 2000 év óta tesz tanúságot az Egyház. Az evangélium hirdetése mellett feladata a hit tartalmának őrzése, védelme és továbbadása is, mely a keresztény történelem századaiban különféleképpen valósult meg. A folyamat nyomon követése hasznos ismerettel ajándékozza meg a hívő és a

9

kereső embert egyaránt. A mai posztmodern világban egyre inkább szükség van a biztos keresztény tanításra, mely tartást, értelmet és helyes meggyőződést ad a változó és divatos szellemi irányzatok világában.A tanulmánykötet rávilágít a keresztény hit továbbadásának kezdeteire, fejlődésére és tisztaságának gondos, gyakran féltő őrzésére. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja, a fundamentális teológia professzora szakavatott módon, magyarázatokkal, elemzésekkel, eredeti szövegek és gondolkodásra késztető képek segítségével kalauzolja az olvasót az Egyház belső világának kevésbé ismert területeire.

Jürgen Mettepenningen: Nouvelle Théologie – Új teológia. A modernizmus örököse, a II. Vatikáni Zsinat előfutára. Az „új teológia” (nouvelle théologie) kifejezés az Egyházban az 1930-as évektől egyfajta reformtörekvésként jelentkező teológiai mozgalom. Az irányzat alapvetően különbözött a klasszikus teológiától – képviselői nem az addigi skolasztikus bölcseletre építkeztek. Azt vallották, hogy ez már nem felel meg a „modern” világképnek, ezért a sok helyen jelentkező új eszmék, kissé ugyan módosítva, de összeegyeztethetők a katolikus hittel. Nézetük szerint a teológiának helyre kell állítania kapcsolatát a hit élő valóságával. Főként neves francia domonkos és jezsuita gondolkodók álltak a nouvelle théologie mellé (Marie-Dominique Chenu, Yves Congar, Jean Daniélou, Henri de Lubac), s törekvéseik lényegi magját végül – elöljáróik és a Tanítóhivatal elutasítása ellenére – magáévá tette a II. Vatikáni Zsinat, ahol a hit forrásai szolgáltattak elsődleges alapot a katolikus teológia számára, és háttérbe szorult a neoskolasztikus irányzat.A kötet célja, hogy felvázolja a nouvelle théologie kibontakozását, történetét, hozzájárulva ezzel a 20. századi teológiatörténet kutatásához, különösen azon teológusok nemzedékének feltérképezéséhez, akik hidat képeztek a modernizmus krízise és a II. Vatikáni Zsinat között; egészen II. János Pálig, aki a régi Szent Tamás-i antropológiára építve, új gazdagsággal magyarázza azt – s az Egyház tanításából teljes harmóniában hoz elő régit és újat.

Seregély István: Örök életre születtünk. Válogatott rádiójegyzetek. A nyugalmazott főpásztor rádiós jegyzetei segítségével tizenhét éven keresztül, heti rendszerességgel szólt egyházmegyéje híveihez.

10

Gondolatai elsősorban azért találtak könnyen utat az emberi szívekhez, mert a széles látókörű főpap és a Krisztus evangéliumát hirdető lelkipásztor egyszerre mutatkozott meg bennük. Seregély érsek úr három-négyperces elmélkedéseit olvasva-elmélkedve Boldog VI. Pál pápa egyik híres mondása juthat eszünkbe: „A mai embert inkább érdeklik a tanúk, mint a tanítók; és ha mégis hallgat a tanítókra, azért teszi, mert ők egyben tanúk is.”

Pápai Lajos: XII. Piusz és a zsidók. Kiadványunk Pápai Lajos XII. Piusz és a zsidók című nagysikerű előadását közli, amely a Szent István Társulatnál a Társulati Esték előadássorozat keretében hangzott el 2018. február 26-án Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Róna Tamás–Mezei Mónika (szerk.): A magyarországi zsidóság története. Nem tudjuk igazán szeretni azt, akit nem ismerünk. Ez a könyv arra hív meg minden olvasót, hogy ismerje meg zsidó honfitársaink múltját és jelenét. Ismerje meg mindazt, amit közös hazánk építéséért tettek. Ismerje meg konfliktusaink igaz történetét és még inkább testvéri együttélésünk történetét. A Keresztény–Zsidó Tanács azzal a reménnyel indítja útjára ezt a könyvet, hogy mindannyiunkat segíteni fog abban, hogy tanuljunk múltunk sebeiből és bűneiből, ismerjük fel egymásban a testvért, és egymást megbecsülve és tisztelve építsük közös hazánkat. Segítse és siettesse ez a könyv annak a kornak az eljövetelét, amikor majd beteljesednek a próféta szavai: „Ekevassá kovácsolják kardjukat, és lándzsájukat szőlőmetsző késsé. Nemzet nem emel kardot nemzet ellen, és nem tanul többé hadviselést. (…) Senki sem árt és nem pusztít szent hegyemen, mert tele lesz a föld az Úr ismeretével” (Iz 2,4; 11,9).

Mirtusz kisasszony. Clemens Brentano legszebb meséi. Clemens Brentano (1778–1842) a német romantika kiemelkedő írója, Goethe, Schiller és Herder baráti körének tagja. Az irodalomelméleti értekezéseik ösztönözték írásra Brentanót, miközben maga is inspiráló erővel hatott fiatalabb kortársaira: az ő munkássága nyomán kezdtek a Grimm fivérek a meseírás felé fordulni. Brentano meséi a 20. század első felében nagy népszerűségnek örvendtek hazánkban. E történetek eredetileg inkább a felnőttek okulására és szórakoztatására szolgáltak – ahogyan kezdetben a Grimm-meséket sem gyermekek olvasták –, később azonban minden korosztály tetszését elnyerték. A legismertebb mesei műfaj a varázsmese, amelynek

11

cselekményében a hihetetlen események játszanak uralkodó szerepet. Ennek a nyugat-európai és magyar kutatásban tündérmese a neve, noha tündérek viszonylag ritkán fordulnak elő benne. Ide sorolhatók Brentano írásai is, aki meséskönyveinek előszeretettel adta a Tündérmesék címet, s amelyek magyar fordítását többek között a fiatal Sík Sándor szorgalmazta az 1920-as évek elején. Reményeink szerint a mai gyermekek és felnőttek ugyanolyan élvezettel olvassák majd ezeket a történeteket, mint nagy- és dédszüleink egy évszázaddal ezelőtt.

Bárdos Lajos–Kertész Gyula: Motetták és Kodály énekei. A közismert és széles körben elterjedt kottás füzet végre megújult formában, bővített és átdolgozott, újrakottázott kiadásban kerülhet a szent zene iránt érdeklődők kezébe.A kottákat forgatva Kodály Zoltán szavai juthatnak eszünkbe: „Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”

Kiss István: Jeruzsálemi utazás. Első alkalommal 1958-ban látott napvilágot a Páter Kiss ferences atya jeruzsálemi élményeit tartalmazó kötet, amely most új kiadásban – szövegét meghagyva réginek, veretesnek, mégis a mai olvasóhoz közelebb hozva – jelenik meg. Útikönyvében éppen úgy megelevenedik a táj, melyet beutazott, mint a föld népe, mely közé eljutott. Munkájának jóleső frissességet biztosít, hogy tapasztalatait, benyomásait azonnal feljegyezte, s útjáról egészen a Szentföld eléréséig napló formájában számol be. A Szentföld leírása során azonban megváltozik előadásmódja, mondanivalóit már tárgy szerint csoportosítja, függetlenül attól, hogy mikor járt a leírt helyen. Előtérben a tárgy, a szent hely áll, amiről ír, saját személye pedig háttérbe szorul. Ajánljuk minden Szentföld iránt érdeklődő olvasónak.

Agapé KiadóSzentmártoni Mihály: Igaz-e, hogy… A családfa-gyógyítás

lelkiségi mozgalom? (Hitvédelmi Füzetek 26). A jezsuita szerző röviden rámutat a családfa gyógyítása mögött húzódó „tan” egyes tételeire, ezt követően pedig kifejti véleményét. Álláspontja szerint a családfa-gyógyítás nem lelkiségi mozgalom, hanem egy vallási

12

fogalmakat tartalmazó, ezoterikus elemekkel vegyült alternatív gyógymód…

13

Korda KiadóSzentmártoni Mihály SJ: Jézussal kettesben. Szent Ignác-

i lelkigyakorlatok mindenkinek. Ezt a lelki olvasókönyvet bárhol ki lehet nyitni; elolvashatunk belőle egy elmélkedést, és gondolkodhatunk személyre szóló üzenetéről. Elmélkedési segédkönyvnek is használhatja mindenki, aki maga végez lelkigyakorlatot. Akár egy teljes hónapra is találunk benne anyagot az elmélkedésekhez. A „napok”, vagyis tematikus fejezetek végén feladatok, javaslatok, szempontok segítik a lelkigyakorlatozót.

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola – L’Harmattan Kiadó

„Új bort új tömlőbe.” A hegyi beszéd és a morálteológia (Sapienzia Füzetek 31). Az egyház történelme folyamán voltak olyan korszakok, amikor jobban előtérbe került a törvény, a meggyónandó bűn, a kötelesség. A mai erkölcsteológia szeretne megújulni, s ehhez merítenie kell az eredeti források frissességéből. Így a morális szisztematikus felépítésében hangsúlyosabban kerül elő a Biblia, főként pedig a hegyi beszéd.

Bakos Gergely OSB: Causa Laetitiae. Utak egy szapienciális gondolkodás felé. A kötet Bakos Gergely OSB korábbi tanulmányait gyűjti össze, melyek eredeti alakjukban 2000 és 2017 között jelentek meg különböző könyvekben és folyóiratokban. Az itt olvasható írások elsősorban a középkori filozófiára összpontosítanak – egyúttal azonban kitekintést adnak a nyugati bölcselet történetének egészére: mind az ókori, mind az újkori és a kortárs gondolkodásra.

Jel Kiadó – (Marosszentgyörgyi Sarutlan Kármelita Nővérek)Bodor György: Misekönyvem. A kiadvány a szentmise, a

keresztelő és az esküvő leírása – színes, vidám, képregényes stílusban. Célja, hogy közelebb hozza a gyerekekhez a szentmise cselekményeit, azáltal, hogy otthon ők is „misézhetnek” ebből a könyvből. Elsősorban már olvasni tudó, általános iskolás korú fiúgyermekeknek ajánljuk.

André Vénin–Camille Focaut–Sylvie Germain: Bibliai nők. A kötetben található portrék bizonyos értelemben vázlatok, melyeknek valójában az a szándékuk, hogy meghívják az olvasót: itt-ott fellapozva a Szentírást,

14

hagyja magát meglepni a benne elrejtett nők által. Olvassa figyelmesen – néhány „kulcs” segítségével, melyeknek az a rendeltetésük, hogy megnyissák számára a szöveget és utakat nyissanak…

Herbert Madinger: Maradjatok bennem! Krisztus által valami új kezdődött az emberiség történetében. Ő nem farkasként tanít és él, hanem bárányként, türelmesen, erőszak nélkül és békésen. Nem oltja ki a pislákoló mécsbelet és nem töri le a megroppant nádat. Nem ragad kardot, imádkozik hóhéraiért, a gonoszságot jóval viszonozza, feláldozza életét az igazságért, a szeretetért, az emberekért és a békéért. Ő Isten Báránya, aki megtanítja az embereket levetni farkas mivoltukat és hasonlóvá válni a bárányhoz…

15

Laurinyecz Mihály (szerk.): Erkölcsteológiai Tanulmányok 19. A sorozat legújabb kötetének szerzői az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület jegyében készítették írásaikat. Ezekben a tanulmányokban először a teremtett világgal való kapcsolatunkat vizsgálják, majd a vallások közötti feszültségek és azok rendezésének lehetőségére tekintenek, foglalkoznak az „újraházasodottak” szentségi helyzetével, valamint az elmúlással, a szenvedéssel és a halállal kiengesztelődő keresztény ember magatartásával.

Szent Ágoston: Zsoltármagyarázatok IV. 71–91. zsoltár. A hatkötetesre tervezett munka immár negyedik kötetét veheti kézbe az olvasó, Diós István atya fordításában. Szent Ágoston hívő áhítattal közeledik a zsoltárok szövegéhez, és csak ritkán tesz kritikai megjegyzést a fordításról. Tudja, hogy a Szentlélek művét tárja fel hallgatóságának, amely mélységes misztériumokat tartalmaz.

Ecclesia SzövetkezetGyarmati Ildikó: Egyházi protokoll. A hívők és nemhívők

közötti hivatalos és nemhivatalos kapcsolattartás az életünk fontos részét képezi, mely csak akkor zökkenőmentes, ha ismerjük egymás szokásait és szabályrendszerét… hogy véletlenül se sértsük meg egymást.

Legeza László: Rágalmak és valóság. A szerző az Egyház ellenségei által leggyakrabban hangoztatott kritikákat gyűjtötte össze. Ismerteti az Egyház és a tudomány kapcsolatát az ún. „sötét középkorban”, a teremtéstörténetet, a keresztes háborúk és az inkvizíció eseményeit és azok történelmi hátterét, az egyháziak egykor fényűző életvitelének okait, s a napjainkban talán leggyakrabban hallható cölibátus és pedofília kérdését. Végül a II. Vatikáni Zsinat dokumentumainak tükrében válaszolja meg azt a kérdést, hogy magán- vagy közügy-e a vallásgyakorlás, s politizálhat-e a hívő ember?

Etalon Film KiadóPio atya utolsó szentmiséje. • Veletek vagyok. A DVD-

díszdobozban két különleges dokumentumfilm található. Az első Pio atya utolsó szentmiséjéről szól, amelyet 1968. szeptember 22-én mutatott be. A San Giovanni Rotondó-i templomba mintegy húszezren zsúfolódtak be. Pio atya már rosszul érezte magát, mégis kiszolgáltatta a

16

legszentebb Eucharisztiát. Tudta, hogy elérkezett halálának ideje: a szertartás után összeesett… Pio atya gyermeki lélekkel, egyszerűen, békésen távozott. Fél háromkor vett utoljára lélegzetet, és találkozott Megváltójával, akinek ötven éven át viselte sebeit…A Veletek vagyok dokumentumfilmben láthatjuk, hogy Pio atya hogyan valósítja meg szent tervét, mely szerint létrehozza a szegények számára épített kórházat, a Szenvedés Enyhítésének Házát. A filmben megrendítő felvételeket láthatunk a nagy szentről. Műsoridő: 35+28 perc.

Most és halálunk óráján. A rózsafüzér ima utolsó ereje. A film a rózsafüzérről, az azzal összefonódott világról és egyéni sorsokról szól, melyeket nap mint nap elkísér a sokak által lenézett és kigúnyolt ima, melynek ereje által rendkívüli dolgok történnek a világban. A több világrészen forgatott lengyel dokumentumfilmben az alkotók országról országra járva döbbenetes tényeket tárnak fel. Műsoridő: 110 perc.

Szent Gellért KiadóIttzés Szilvia: Anyu, figyelsz? Családi történetek

Mikulástól Abigélig. Öröm, bánat, játék, féltékenység, gyász, irigység, tanárok, barátok, nagyszülők, testvérek és maga a Mikulás is – ezekből állnak össze egy négygyermekes család mindennapjai. De vigyázat, a kötet nem egyszerű napló; hanem negyven derűs, néhol szívszorító történet arról, ahogyan négy gyerek felnő…

Habo Márta: Velünk élő angyalkák. Őrangyalok: ők a mi testőreink, barátaink, testvéreink. Róluk szól ez a mesekönyv, és egy családról, akik őrangyalainak sok-sok munkáját és kalandját ismerhetjük meg.

Sík Sándor: Kézen fogva vezet a Mester. Gondolatgyűjtemény. A híres piarista papköltő lírai szépségű gondolatai még soha nem jelentek meg nyomtatásban; csak néhány „titkos”, gépelt példány keringett belőle a kommunizmus évtizedeiben. A kötetben olvashatunk szenvedésről és boldogságról, bűnről és bűnbocsánatról, öntudatról és alázatról, önismeretről és önnevelésről, hivatásról, munkáról, hitről, szeretetről.

Kálvin KiadóCzeglédy Sándor: Jézus, segíts! Válogatott

igehirdetések. A kötetben olvasható prédikációkból, igemagyarázatokból is előtűnik Czeglédy Sándor meggyőződése: „Nem érdemli meg nevét az a teológia,

17

amely elfelejti, vagy nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy »idegenek és vándorok vagyunk a földön«.” A szerző imádságos lelkületű írásmagyarázó volt, amit azzal is kifejezett, hogy igehirdetéseinek felső sorába mindig kiírta a JJ betűkapcsolatot: Jesu juve – Jézus, segíts! Meggyőződése volt, hogy igei invenció, kreativitás és üzenet nincs Jézus Krisztus segítsége nélkül.

Új Város KiadóMario Iasevoli: Elsőáldozó leszek. Peti most kezdi a

készületet az elsőáldozásra. Kíváncsian faggatja nővérét, Gittát, mi vár majd rá a hittanórákon, mit is jelent az Oltáriszentség és a Jézussal való találkozás. A modern szellemben megírt és illusztrált kis könyv segít közel hozni a gyerekek szívéhez ezt a nagy titkot, és élővé tenni kapcsolatukat Jézussal. A képi világ és a szöveg tudatosan szól a kisfiúkhoz és kislányokhoz egyaránt.

Pasquale Foresi: Mi az ima? Mindenki arra vágyik, hogy az imádság pillanataiban átélje Isten közelségét, szeretetét. De vajon mit kell tennünk ezért? Hogyan függ össze az imádságunk és az életünk? Hogyan hív bennünket Isten, és miért akarja, hogy a felebaráttal együtt menjünk hozzá? Ezekről a kérdésekről ír egyszerű szavakkal és lelki érettséggel a Fokoláre Mozgalom társalapítója.

Giulia Eli Folonari: A kottát a mennyben írták. Ötven év Chiara Lubich mellett. Chiara Lubich 10 esztendővel ezelőtt, 2008. március 14-én távozott a földi életből – gazdag szellemi és lelki örökséget hagyva maga után. A kiadó ezzel a kötettel szeretne emlékezni a Fokoláre Mozgalom alapítója halálának 10. évfordulóján. A szerző ötven éven át titkára, sofőrje, de mindenekelőtt fokolártársa volt Chiarának, ezért olyan emberi közelségből ismerte őt, mint kevesen. Elbeszéléseiből megismerkedhetünk örömeivel, fájdalmaival, életének hétköznapi és kiemelkedő pillanataival egyaránt.

Tinta KiadóZsák Éva Indira–Petróczi Andrea: Meseszótár. 1400 szó

és népmesei szófordulat magyarázata példamondatokkal. A kötet évezredes tudást felhalmozó meséink azon szavait, kifejezéseit gyűjti egybe, melyek a mai gyerek és felnőtt olvasók szókincsében már nem élnek. Mindezzel olyan hiányt pótol, mely a mai, gyorsan változó világunkban még sürgetőbbé válik, hiszen nyelvünk, kultúránk jelentős

18

részét hordozzák magukban a szájhagyomány útján ránk maradt, roppant színes és változatos népmesék.

Dr. Szabó Erzsébet: Anya–nyelv–tudor. Irodalmi és nyelvi játékok, fejtörők. A könyvben található nyelvi játékok számtalan helyzetben kínálnak hasznos és élvezetes időtöltést, kicsiknek és nagyoknak egyaránt – a tanórákon, egy hosszabb utazás alkalmával, vagy épp a szünidőben. Egy-egy társasági összejövetelnek is jó programja lehet a különböző feladatok együttes vagy csapatonkénti megoldása, számos feladvány ugyanis éppen csapatjátékra hív, miközben garantáltan jó kedvre derít mindenkit, és hasznos ismeretekkel is gazdagít.

Kiss Jenő–Pusztai Ferenc (szerk.): A magyar nyelvtörténet kézikönyve. A kötet egyrészt kézikönyv, amelyben a magyar nyelv történetének egy-egy felvetődő kérdésére kap szakszerű feleletet az érdeklődő; másrészt érdekfeszítő olvasmány, mely bemutatja a magyar nyelv történetét mozgató nyelvi változásokat.

Tótfalusi István: Vámmentes gondolatok. A szerző az elmúlt öt évszázadból 344 kiváló angol, francia, német, olasz, spanyol egyéniséget idézett meg, hogy osszák meg velünk legbölcsebb megállapításaikat az emberről: érdemeinkről és hibáinkról, életről és halálról, szerelemről és gyűlöletről, sikerről és kudarcról, művészetről, politikáról, sorsról és mindarról, ami a gondolkodó embert foglalkoztatja.

Rácz János: Kutyaszótár. 410 kutyafajta nevének eredete és a fajták bemutatása. A gyűjtemény 410 szócikkben dolgozza fel az egyes kutyafajták nevét, feltüntetve a hozzájuk kapcsolódó művelődéstörténeti, kultúrtörténeti ismereteket. Megtudhatjuk, hogy az adott fajta neve honnan ered, mi a névadás indítéka, melyek az idegen nyelvi megfelelői. Ezt követi a fajta bemutatása, majd néhány kutyatartási, -ápolási tudnivaló. A jellegzetes kutyafajtákat 85 fekete-fehér rajz szemlélteti.

Chaïm Perelman: A retorika birodalma. Retorika és érvelés (Az Ékesszólás Kiskönyvtára 50). Valamennyien a retorika birodalmában élünk. Meg akarunk győzni másokat, és mások is meg akarnak győzni minket. De hogyan működik ez a folyamat? Mikor hatásos az érvelés? Jelen kötet szerzője nem manipulatívnak tűnő trükköket és tippeket, hanem széles körű műveltség birtokában tudományos alapossággal kidolgozott teljes érvelési rendszert mutat be, amely térképet ad az olvasó kezébe a retorika birodalmának megismeréséhez.

19

Lazi KiadóMéhes György: Szép szerelmek krónikája. Egy

szépreményű ügyvédbojtár és egy professzor legszebb lánya egymásba szeretnek. A szenvedélyes szerelem egy életre szól, ámde évtizedeken keresztül egy fölöttébb viharos színpadon zajlik: a 20. század első évtizedeinek Erdélyében. Az első, emblematikus mondat foglalja össze a legszebben a regény lényegét: „Szüleim nagyon szerették egymást, és ez a legnehezebb napjaikban is megvédte őket.”

Bohumil Hrabal: Gyöngyök a mélyben. Bohumil Hrabal füveskönyve. Ha van közép-európai író, aki igazán közel áll a magyarok szívéhez-lelkéhez, akkor ő Bohumil Hrabal. A hétköznapi élet szereplőiből és apró dolgaiból csodát varázsoló cseh író minden – tematikus válogatásunkban szereplő – gondolata megérdemli, hogy azokat olvasva eltöprengjünk a világon és önmagunkon.

Hodász András: Praliné a léleknek. András atya válaszol. Az interneten népszerű lelkipásztor elsősorban a fiatalokat foglalkoztató kérdésekre ad rendszeres, rövid, lényegre törő válaszokat. Számára nincsenek „kényes és ciki” kérdések – András atya röviden, szellemesen, ám komoly elméleti megalapozással nyújt iránymutatást a hozzá bizalommal fordulóknak. A kötet az elmúlt év legérdekesebb kérdéseiből-válaszaiból ad közre válogatást.

Magyar Bibliatársulat AlapítványChristina Goodings: Kicsoda Jézus? Fedezd fel te is azt a

kort, amelyben Jézus élt! Ismerd meg, milyen volt a családok élete, mit tanultak az iskolában a gyerekek! Ez a könyv segít felfedezni, hogyan értették az emberek Jézus tanítását, és miért változott meg azoknak az élete, akik elkezdték követni őt.

Biblia magyarázó jegyzetekkel. Revideált új fordítás (RÚF 2014). A kiadvány a mai igényeknek megfelelően a magyarázatos Bibliák régi hagyományát eleveníti fel. Ez a kiadás a 2014-ben revideált új fordítású Biblia szövegéhez illeszti az új Stuttgarti Biblia alapján átdolgozott magyarázatokat. Az egyes bibliai könyvek előtt az olvasó történeti és tartalmi bevezetést, a szövegrészek közé tördelt magyarázó jegyzeteket, ezenfelül többféle függelék-táblázatot, bibliai térképet és egy rövid konkordanciát is találhat.

20

Parakletos KönyvesházDávid és Góliát. Aki keres, az talál. Színes bibliai böngésző,

lapozó, amelyben az oldalpárokon elrejtett képecskéket keresgélhetnek a kis olvasók. Hat képes oldalpáron képek, szóképek és egy-egy rövid szöveg meséli el a történetet. 2-3 éves kortól ajánljuk közös lapozgatásra, keresgélésre, beszélgetésre és mesélésre.

A teremtés. Vizes kifestő. A 3-8 év közötti gyermekeknek készült kifestőkönyv egy varázslatos színező. A kicsik egy vízzel újratölthető ecset-tollal festhetik át a könyv fehér-áttetsző felületeit, melyen a víz hatására előbukkannak és megelevenednek a színek. Részletről részletre kelnek életre a történet mozgalmas képei – száradás után pedig ismét kifehérednek, így a könyv sokszor újrafesthető.

21

Kráter Könyvműhely EgyesületDöme Zsuzsa: Hatvanon innen és túl. A szerző humorral,

öniróniával átszőtt, derűs, az önmagunkra-ismerés élményét nyújtó vallomásai szívből jövő érzéseket tükröznek; optimizmusa mosolyt fakasztó. Őszinte, életigenlő írásaiból erőt meríthetünk a mindennapok apró bosszúságainak leküzdéséhez.

Harmat KiadóDeborah Lytton: Csend. Egy váltott szemszögű lírai történet

szerelemről és változásról: a tizenöt éves Stella énekesnői álma darabokra hullik, amikor egy baleset miatt elveszíti hallását. Az orvosi beavatkozás előtt tizenhét napot kell „csendbuborékban” töltenie, miközben egyedül – a beszédhibája miatt dadogva beszélő – Hayden szájáról képes olvasni. A fiúval való találkozása ráébreszti arra, hogy létezik olyan hang, amely képes áthatolni a csenden.

Mark Gungor: Férfiagy, női agy. Isten hozott egy jobb házasságban! A könyv szemléletesen mutatja be, miért tartják a nők gyakran érzéketlennek, a férfiak pedig észszerűtlen gondolkodásúnak a másik nem képviselőit. A szerző kertelés nélkül, rendkívül szórakoztató módon beszél arról, hogy a sikeres házasság a különbözőségeink ellenére bárki számára elérhető, aki kész tenni érte.

Kevin Leman: Péntekre boldog család. Családi csapatépítés 5 napban. Az ismert szerző gyakorlati bölcsességgel, számtalan történettel és humorral avatja be olvasóját a jól működő családi élet mikéntjébe: hogyan építsen olyan családi csapatot maga köré, amelyben mindannyian jól érzik magukat, ahová szívesen mennek haza, ahol lazíthatnak és feltöltődhetnek, és kölcsönösen a legjobbat hozhatják ki egymásból.

Révész Szilvia: Keserűből édeset. Istennel a kríziseken át. A krízisekről általában azt gondoljuk, hogy fölöslegesen keserítik meg az életünket. Ám a keserű is válhat édessé – ahogy a Bibliából ismert Noémi és Ruth példája is mutatja. A szerző hitére és gazdag élettapasztalatára építve mutatja be, hogy válsághelyzetben hozott döntéseknek sorsfordító erejük van.

22

Dedikálások, programok

A pesti Ferenciek terén hétfőtől szombatig ezúttal is találkozhatnak az olvasók és a szerzők. 54 szerző: író, költő, teológus dedikálja régi és legújabb műveit.

Május 7. hétfő1500–1600 Csókay András, Rokay Zoltán, Valter Ilona1600–1700 Botos János, Haraszti György, Kovács András, Róna

TamásTóth Sándor

1700–1800 Frenyó Zoltán

Május 8. kedd1500–1600 Kerényi Lajos SchP, Szuromi Szabolcs Anzelm

OPraem1600–1700 Csath Magdolna, Kindelmann Győző, Kondor

KatalinKránitz Mihály, Pajor András, Sillye Jenő

1700–1800 Csath Magdolna, Dér Katalin, Juhász Gábor Tamás, Sárközy Péter

Május 9. szerda1500–1600 Beke Margit, Bodor György, Budai Tibor, Dippold

PálSchmidt Egon

1600–1700 Böjte Csaba OFM, Dolhai Lajos, Marton Gyula, Szappanyos Tamás

1700–1800 Lezsák Sándor, Szabó Ferenc SJ

Május 10. csütörtök1500–1600 Kondor Katalin1600–1700 Deák Viktória Hedvig OP, Kerényi Lajos SchP,

Kránitz MihályVersegi Beáta Mária CB

1700–1800 Fazekas Valéria, Guitman Barnabás, Hodász András, Nényei Gáborné

Május 11. péntek1500–1600 Czigány György, Döme Zsuzsa, Kárpáti Frigyes,

Paskó CsabaSimon Erika

1600–1700 Bogár László, Tóth Sándor

23

1700–1800 Benkő László, Bogár László, Czmerk-Prisztács Edit, Ittzés SzilviaPapp Miklós, Siklós Endre, Sinkovits-Vitay András, Várnai Péter

Május 12. szombat1100–1200 Dér Katalin1200–1300 Baritz Sarolta Laura OP, Józsa Péter1300–1400 Botos Katalin

24

Programok a Stephanus Könyvesházban(1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 1.)

Május 7. hétfő1600–1700 50 év Chiara Lubich mellett – Könyvbemutató a

Fokoláre Mozgalom alapítónője halálának 10. évfordulója alkalmából. A kötetet NOBILIS MÁRIÓ atya ismerteti.

1700–1800 Az Egy műfaj illegalitásban – Misekompozíciók Magyarországon 1949 és 1969 között című kötetet szerzője, HORVÁTH MÁRTON LEVENTE orgonaművész mutatja be.

Május 10. csütörtök1600–1700 Gianni Chiglione: Szalézi Szent Ferenc című

könyvét P. ÁBRAHÁM BÉLA SDB tartományfőnök ismerteti.

1700–1800 Most és halálunk óráján – A rózsafüzér ima ereje című lengyel dokumentumfilmről Dr. TORGYÁN ATTILA, GÓRSKI JACEK OP és KINDELMANN GYŐZŐ beszélget.

25

A STEPHANUS-DÍJ

A Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díja. 1993-tól az évente megrendezett Szent István Könyvhét ünnepi megnyitóján kerül átadásra a Társulat fővédője és az Alapítvány elnöke által, irodalmi és teológiai kategóriában. A díjazottak minden évben – az alapító okirat szerint – olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén. A díjat 1993-tól napjainkig 54 személy nyerte el az alábbi besorolásban.

ÉV TEOLÓGIA IRODALOM1993 Gál Ferenc † Erdélyi Zsuzsanna †1994 Vanyó László † Nemeskürty István †1995 Csanád Béla † Vidor Miklós †1996 Franz Kard. König † (Bécs) Tordon Ákos †1997 Erdő Péter Magyar Ferenc †

Valentiny Géza † (Bécs) „A magyar egyházért és kultúráért”

1998 Joseph Kard. Ratzinger (Róma)Zakar Polikárp OCist † (Róma)

Mészáros István

1999 Nem került átadásra Nem került átadásra2000 Rózsa Huba

Török JózsefDékány Endre †

2001 Szabó Ferenc SJ Tarbay Ede2002 Jakubinyi György (Gyulafehérvár) Molnár Tamás † (New

York)2003 Szentmártoni Mihály SJ (Róma) Dávid Katalin2004 Kereszty Rókus OCist (Dallas

[Irving],Texas)

Czigány György

2005 Joachim Gnilka † (München) Vasadi Péter †2006 Angelo Card. Scola (Velence) Jókai Anna †2007 Jelenits István SchP Kalász Márton2008 Anton Ziegenaus (Augsburg) Rónay László2009 Gánóczy Sándor (Dauphin,

Franciaország)Czakó Gábor

2010 Farkasfalvy Dénes OCist (Dallas Kopp Mária †

26

[Irving], Texas) Skrabski Árpád †2011 Reinhard Kard. Marx (München) Hárs Ernő †2012 Dolhai Lajos Barna Gábor2013 Gianfranco Card. Ravasi (Róma) Adamik Tamás2014 Bolberitz Pál Fésűs Éva2015 André-Joseph Léonard (Brüsszel) Kányádi Sándor2016 Kocsis Imre Michael Hesemann

(Düsseldorf)2017 Szuromi Szabolcs Anzelm

OPraemPierre Riché (Párizs)

2018 Rokay Zoltán Valter Ilona

27

STEPHANUS-DÍJTeológiai kategória

2018

Rokay Zoltán

Rokay Zoltán római katolikus pap, egyetemi tanár, 1947. július 20-án született Szabadkán, szülei ötödik gyermekeként. Középiskolai éveit a szabadkai Paulinum falai között töltötte, itt érettségizett 1966-ban. Az érettségit követően jelentkezett az egyházmegye kispapjai közé, s a zágrábi teológiai fakultáson kezdte meg teológiai tanulmányait. Az első tanév után másfél évnyi katonai szolgálat következett. 1968-tól Innsbruckban folytatta tanulmányait, ahol a Leopold-Franzens Egyetem hallgatójaként teológiát, filozófiát és klasszika-filológiát tanult, s ahol 1971-ben licenciátust is szerzett. Zvenaković Mátyás püspök szentelte pappá 1973-ban Szabadkán, a Nagy Szent Teréz-székesegyházban. E templomban kezdte meg papi működését, s közben a Paulinumban latin és görög nyelvet, valamint filozófiai propedeutikát oktatott. Hamarosan prefektusként és egyetemi lelkészként is szolgálhatott, majd az óbecsei főplébánia plébánosa lett.

Lelkipásztori munkája mellett folytatta tovább teológiai és filozófiai tanulmányait, s mindkettőből doktori fokozatott szerzett. Teológiai doktorátusát Innsbruckban szerezte meg 1989-ben, filozófiai doktorátusát pedig hét évvel később, a kieli Christian-Albrechts Egyetemen nyerte el. Teológiai doktori értekezésének címe: Die Nachtgesichte des Propheten Sacharja, a filozófiai doktorátusáé: Die Wissenschaftslehre Nova Methodo von J. G. Fichte.

1997-től egyetemi tanár. A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karára került, a 2-es számú Keresztény Bölcseleti Tanszék élére. 2000-ben habilitált, ugyanekkor a nyilvános rendes egyetemi tanári kinevezést is elnyerte. Tanszéke oktatott

28

tárgyai: filozófiatörténet, antropológia, etika, tudományelmélet és hermeneutika. A Hittudományi Kar dékáni tisztségét 2002 és 2004, valamint 2004 és 2006 között viselte.

Vendégelőadóként, vendégprofesszorként illetve előadóként ismert Piliscsabán, Veszprémben, Szegeden, Leuvenben, Passauban, Luxembourgban és Zágrábban. Könyveinek többsége a bölcselettudomány területén helyezkedik el, monográfiái azonban esetenként biblikus vagy ikonográfiai kérdéseket dolgoznak fel. Jelentősek fordításai is, hiszen a többi között Diogenész Laertiosz, Fichte, Erasmus, Kierkegaard és XVI. Benedek pápa egy-egy műve neki köszönheti magyar nyelvű megjelenését. Több mint száz tudományos közlemény szerzője, nemzetközi és hazai szakfolyóiratokban egyaránt publikál.Kitüntetések, pályadíjak:

2002: a Szent István Akadémia rendes tagja2003: pápai káplán2003: budafelhévízi Szentháromságról nevezett címzetes

prépost2005: „Litteris et artibus” érdemrend I. osztályú keresztje (az

osztrák köztársasági elnöktől)2011: Pázmány Plakett

Főbb művei:

Könyvek, fordítások01. Die Quellen der frühen Religionsphilosophie Johann Gottlieb

Fichtes. (Studia Theologica Budapestinensia. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának sorozata 23). Márton Áron Kiadó, Budapest 1999.

02. Paschasius Radbertus, Ratramnus: Az Úr testéről és véréről. Ford. Rokay Zoltán. Paulus Hungarus–Kairosz, 2001.

03. Egység a különbözőségben: A 60 éves Bolberitz Pál köszöntése. Szent István Társulat, Budapest 2002.

04. Filozófiatörténet I. – Ókor, középkor. Szent István Társulat, Budapest 2002.

05. Johann Gottlieb Fichte: Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete. Ford. Rokay Zoltán, Gáspár Csaba László. L’Harmattan Kiadó, Budapest 2003.

06. Rotterdami Erasmus: A szabad döntésről. Ford. Rokay Zoltán. Jel Kiadó, Budapest 2004.

07. Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei tíz könyvben, I–V. könyv. Ford. Rokay Zoltán. Jel Kiadó, Budapest 2005.

29

08. Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei tíz könyvben, VI–X. könyv. Ford. Rokay Zoltán. Jel Kiadó, Budapest 2007.

09. XVI. Benedek pápa: A Názáreti Jézus, 1. kötet. A Jordánban való megkeresztelkedéstől a színeváltozásig. Szent István Társulat, Budapest 2007.

10. Descartes levelei Pfalzi Erzsébet hercegnőhöz 1643–1649. Ford. Rokay Zoltán. Ecclesia, Budapest 2008.

11. Lanfrancus, Berengarius: Boldog Lanfrancus canterburyi érsek könyve az Úr testéről és véréről Tours-i Berengár ellen. Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2009.

12. Etika – Tudományelmélet. Jel Kiadó, Budapest 2009.13. Monoteizmus a nyugat-európai gondolkodásban – Die

philosophischen Wurzeln des Monotheismus bei Platon und Aristoteles. Szerzői kiadás, Budapest 2009.

14. Filozófiatörténet II. – Újkor. Szent István Társulat, Budapest 2010.

15. A monoteizmus Friedrich Wilhelm Joseph Schelling művében – Der Monotheismus im Werk von Friedrich Wilhelm Joseph Schelling. Szulik József Alapítvány, Szabadka 2010.

16. A zsoltárok Isten-, ember- és világképe. Szulik József Alapítvány, Óbecse 2010.

17. Szólalj meg Mózes. Szulik József Alapítvány, Óbecse 2010.18. Iszokratész: Iszokratész attikai rétor művei, 1. kötet. Ford.

Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2011.

19. Pomponius Mela: Három könyv a Föld elhelyezkedéséről. Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2011.

20. Die Nachtgesichte des Propheten Sacharja: Eine einzelexegetische Untersuchung zur Bestimmung ihrer Eigenart. Frankfurt am Main; New York; Berlin; Bern; Bruxelles; New York; Oxford; Peter Lang Verlag, Wien 2011.

21. Jézus gyermekségtörténete. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2011.

22. Mariahilf: A Segítő Mária kegykép hódító útja. Szulik József Alapítvány, Óbecse 2012.

23. Friedrich Wilhelm Joseph Schelling: Clara: Avagy beszélgetés a természet és a szellemi világ összefüggéséről. Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2012.

24. Pázmány-tanulmányok. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2013.

25. Johann Gottlieb Fichte (1762–1814) élete és műve. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2013.

30

26. Studia Flaciana. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2013.

27. Ikonográfiai írások. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2013.

28. Márkpassió. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2014.29. Ikonográfiai írások II. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing,

Óbecse 2014.30. Zwischen Klassik und Romantik: J. G. Fichtes

Wissenschaftslehre Nova Methodo und die gedruckten Schriften seiner spät-jenaer Zeit. Shaker Verlag, Aachen 2014.

31. Jézus Krisztus az eljövendő. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2014.

32. Iszokratész: Iszokratész attikai rétor művei, 2. kötet. Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2015.

33. „Képei áhítatot keltők…” Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2016.

34. Søren Aabye Kierkegaard: Utóirat. Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2016.

35. Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) élete és műve. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2017.

36. Lukácspassió. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2017.

37. 1517, 2017: Rokay Zoltán tanulmányai a reformáció tárgyköréből. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2017.

38. Filozófiatörténet III. – Legújabb kor. Szent István Társulat, Budapest 2018.

Könyvrészletek39. A nyugat-európai keresztény „filozófia” az első ezredfordulón. In

Kristó Gyula–Makk Ferenc (szerk.): Európa és Magyarország Szent István korában. 403 o. Csongrád megye Önkormányzata, Szeged 2000, 11–25. o. (Dél-alföldi Évszázadok 12).

40. Barokk elemek Pázmány Péter filozófiai írásaiban. In Török József (szerk.): Mivégett vagyunk. Emlékkönyv Bolberitz Pál hatvanadik születésnapja tiszteletére. 519 o. Ecclesia, Budapest 2001, 371–387. o.

41. J. G. Fichte történelemfilozófiájának időszerűsége. In Rokay Zoltán (szerk.): Egység a különbözőségben. A 60 éves Bolberitz Pál köszöntése. 319 o. Szent István Társulat, Budapest 2002, 167–175. o.

42. Az erkölcsi lény. In Beran Ferenc (szerk.): Emberismeret és etika. 248 o. Szent István Társulat, Budapest 2002, 27–41. o.

31

43. Preszókratikus filozófusok Photiosz Myriobiblonjában. In Kránitz Mihály (szerk.): Az atyák dicsérete. A 60 éves Vanyó László köszöntése. 338 o. Szent István Társulat, Budapest 2002, 195–209. o.

44. Ön dönt! Avagy Luis de Molina időszerűsége. In Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése. 414 o. Új Ember Kiadó, Budapest 2003, 277–286. o. (Studia Theologica Budapestinensia. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának sorozata 32).

45. A Phótiosz-féle görög ortodoxia egy korabeli Karoling traktátus tükrében. In Baán István (szerk.): A szent atyák nyomdokait követve: In memoriam Vanyó László. 443 o. Bizantinológia Alapítvány, Budapest 2003, 317–335. o.

46. Tines de kai tón Epikureion kai stoikón filosofón syneballon autó. In Rózsa Huba (szerk.): Az Ige szolgálatában. A 60 éves Tarjányi Béla köszöntése. 410 o. Szent István Társulat, Budapest 2003, 178–201. o.

47. Johann Gottlieb Fichte (Zárótanulmány). In Johann Gottlieb Fichte. Ford. Rokay Zoltán–Gáspár Csaba László. Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete. 186 o. L’Harmattan Kiadó, Budapest 2003, 143–186. o. (Coram Deo Klasszikusok).

48. Rotterdami Erasmus Diartribéje. In Rotterdami Erasmus. Ford. Rokay Zoltán. A szabad döntésről. 177 o. Jel Kiadó, Budapest 2004, 11–76. o.

49. Ein Zeugnis aus der Ungarischen Nationalbibliothek über die Zeitgenossen und Teilnehmer des 2. eucharistischen Streites. In Szuromi Szabolcs Anzelm (szerk.): Parare viam Domino. Commemorative Studies on the occasion of Rt. Rev. Polikárp F. Zakar OCist’s 75th Birthday. 394 o. Szent István Társulat, Budapest 2005, 285–305. o. (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae 3).

50. Heidegger „Sein und Zeit”-je és Luther hattyúdala. In Fodor György–Tarjányi Béla (szerk.): „Akik az igazságra oktattak sokakat…” A 65 éves Rózsa Huba köszöntése. 442 o. Szent István Társulat, Budapest 2005, 258–282. o.

51. Pázmány Péter latin nyelvű filozófiai írásainak forrásai. In Hargittay Emil (szerk.): Textológia és forráskritika: Pázmány-kutatások 2006-ban. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTK, Piliscsaba 2006, 9–12. o. (Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok 6).

52. Egy mercedárius szerepe a kegyelmi vitában. In Perendy László (szerk.): Porta patet: A 60 éves Török József köszöntése. Szent István Társulat, Budapest 2007, 190–200. o.

53. „Communicatio” Die Aktualität eines Thomas’schen Terminus. In Cselényi I.–Hoppál B.–Kormos J. (szerk.): Aquinói Szent Tamás

32

nyomában. A Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság konferenciái, 2004–2005. 291 o. Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság, Budapest 2007, 285–291. o.

54. A Biblia és az antik világ találkozása. In Bogner István (szerk.): Vajdasági Pax Romana Évkönyv 2008–2009. Vajdasági Pax Romana, Szabadka 2009, 115–128. o.

55. Schelling és a mítosz. In Mód László–Simon András (szerk.): Olvasó. Tanulmányok a 60 esztendős Barna Gábor tiszteletére: [Studies in Honour of Gábor Barna on His 60th Birthday/Beitrage zum 60. Geburtstag von Gábor Barna]. Szeged: Gerhardus; SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék 2010, 350–366. o. (Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár 26).

56. Die Philosophie Cardinal Pázmány’s und das veränderte Weltbild – Pázmány Péter filozófiája és a megváltozott világkép. In Maczák I. (szerk.): Jubileumi emlékkönyv Pázmány Péter egyetemalapításának 375. évfordulója tiszteletére. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest 2010, 225–240. o.

57. Az erénybölcselet múltja és időszerűsége. In Kuminetz Géza (szerk.): A klerikusi életszentség bölcseleti, teológiai alapjai és kánonjogi garanciái. Teológiai tanulmányok. Szent István Társulat, Budapest 2010, 108–121. o. (Varia Theologica 1).

58. Hans Lassen Martensen dogmatikája. In Mányoki János–Pintér Gábor (szerk.): Bivio: Tanulmányok az Evangélikus Országos Könyvtár műhelyéből, 2012, Budapest: Evangélikus Országos Könyvtár, Budapest 2012, 22–54. o.

59. Philipp Melanchthon a tragédiák és komédiák olvasásáról (egy fejezet a tudomány-előtti etikából). In Török József–Windisch István (szerk.): Legeza László köszöntése hatvanadik születésnapján. Mikes Kiadó, Budapest 2012, 73–87. o.

60. A katolikus vallású középréteg és templomi mecenatúra az Óbecsei Nagyboldogasszony Főplébánia példáján a 19. században és a 20. század első felében. In Glässer Norbert (szerk.): Óbecse a polgárosodás útján. Óbecse Község, Óbecse 2013, 293–307. o.

61. A teológia módszertana. In Szuromi Szabolcs Anzelm (szerk.): A tudományos módszer: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem I. Dies Academicus-ának tanulmányai. 106 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Budapest, 2013. április 19. Szent István Társulat, Budapest 2013, 11–19. o. (Pázmány Könyvek 9).

62. Krízis a kritika kezdetén. In Puskás Attila–Perendy László (szerk.): Az ember krízise: vágyódás és megkísértettség között. Antropológiai reflexiók a teológiában (Varia Theologica 4). Szent István Társulat, Budapest 2013, 270–278. o.

63. Adalékok Székács József karlócai tartózkodásához és szerb népdalfordításához. In Mányoki János – Pintér Gábor (szerk.):

33

Bivio 2014: Tanulmányok az Evangélikus Országos Könyvtár Műhelyéből. Evangélikus Országos Könyvtár, Budapest 2015, 83–108. o.

64. Az óbecsei katolikus plébánia kapcsolata a Székesfővárossal a XIX. században. In Fonyó Pál: Módszertani hitelemzések. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2015.

65. Johann Michael Sailer egyszerűsége. In Takács Gábor (szerk.): Johann Michael Sailer a centrum unitatis újrafelfedezője. 358 p. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs 2016.

Konferenciaközlemények66. Secundum Scripturas – A 132. zsoltár hagyománytörténeti

értékelése. In Benyik György (szerk.): Apokalipszis. Biblikus Konferencia 1991. A föltámadás. Biblikus Konferencia 1992. 164 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Szeged, 1991–1992. JATEPress Kiadó, Szeged 1993, 95–104. o.

67. Zakariás 1–8 és az apokaliptika eredete. In Benyik György (szerk.): Apokalipszis: Biblikus Konferencia 1991. A föltámadás. Biblikus Konferencia 1992. 164 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Szeged 1991–1992. JATEPress Kiadó, Szeged 1993, 29–34. o.

68. Az 1Kor 10,1–3 és a Deuteronomium. In Benyik György (szerk.): Az Apostolok Cselekedetei. Biblikus Konferencia: Szeged, 1993. augusztus 30. – szeptember 2.; Szent Pál levelei a Korintusiakhoz. Biblikus Konferencia: Szeged, 1994. augusztus 29. – szeptember 1. 220 o. Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged, 1995, 121–126. o.

69. A királyi zsoltárok és az Izajás-kutatás. In Benyik György (szerk.): A messiási kérdés: Szegedi Biblikus Konferencia. 132 o. Konferencia helye, ideje: Szeged, Magyarország, 1995. szeptember 4. – 1995. szeptember 7. JATEPress Kiadó, Szeged, 1997, 25–31. o.

34

70. Die Aktualität der Geschichtsphilosophie von J. G. Fichte. In Erdő P.–Rózsa H. (szerk.): Eschatologie und Jahrtausendwende: 2. Deutsch–Ungarischer Theologentag, Budapest, 2000. március 3., 109 o. Márton Áron Kiadó, Budapest 2000, 101–109. o. (Studia Theologica Budapestinensia. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának sorozata 26).

71. Néhány észrevétel Pázmány filozófiai munkássága kapcsán. Pázmány és Suarez. In Hargittay Emil (szerk.): Pázmány Péter és kora. 436 o. Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba, 2001, 16–34. o. (Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok 2).

72. A világi társadalom elfogadása és elutasítása a vallási közösségben. In Benyik György (szerk.): Világi közösség, vallási közösség: Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia. 310 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Szeged, 2003. augusztus 31. – 2003. szeptember 3. JATEPress Kiadó, Szeged 2004, 225–228. o.

73. Die Synopsis des János Baranyai Decsi. In Barna G.–Stemler Á.–Voigt V. (szerk.): Igniculi Sapientiae: Symposium und Ausstellung zum 400. Jahrestag des Erscheinens der Adagia von János Baranyai Decsi in der Széchényi Nationalbibliothek, 1998: János Baranyai Decsi Festschrift. 288 o. Osiris; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest 2004, 95–103. o.

74. Immanuel Kant – Karl Rahner: alternatíva nélkül? In Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest) Hittudományi Kar – Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (Budapest) (szerk.): In memoriam Karl Rahner. 289 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Budapest, 2004. október 21. – 2004. október 22. Vigilia Kiadó, Budapest 2006, 106–111. (Sapientia Füzetek 6).

75. Pázmány Péter latin nyelvű filozófiai írásainak forrásai. In Fodor György–Török József–Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában. Történelem – Teológia – Önazonosság (1500–2000). Tanulmányok. 414 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Esztergom, 2007. október 25. – 2007. október 26. Új Ember Kiadó, Budapest 2009, 99–105. o. (Studia Theologica Budapestinensia 34).

76. Aquinói Szent Tamás De veritate című írásának etikai kérdései és istenérve. In Cselényi István Gábor–Hoppál Kál Bulcsú–Kormos József (szerk.): Aquinói Szent Tamás párbeszéde korunkkal: a 2006–2008. évi konferenciák előadásai. 255 o. Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság, Budapest 2009, 89–92. o.

77. Hans Urs von Balthasar Fichte recepciója. In In memoriam Hans Urs von Balthasar. 396 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Budapest, 2006. február 23. – 2006. február 24. Vigilia Kiadó, Budapest 2007, 354–360. o. (Sapientia Füzetek 10).

35

78. Die Methoden in der Clavis von Flacius. In Marina Miladinov (szerk.): Matija Vlacic Ilirik III. 420 o. Konferencia helye, ideje: Horvátország, 2010. április 22. – 2010. április 24. Grad Labin, Labin 2012, 58–71. o.

79. Szabadkán használatos 18. századi illir nyelvű lelkiségi könyvek. In Bogár Judit (szerk.): Régi magyar imakönyvek és imádságok. 267 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Piliscsaba, 2010. április 10. – 2010. április 11. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba 2012, 201–214. o. (Pázmány Irodalmi Műhely. Lelkiségtörténeti tanulmányok).

80. Az ókori erénytan és a „főbűnök” katalógusának kezdete. In Puskás Attila –Perendy László–Hoványi Márton (szerk.): A hét főbűn. Teológiai tanulmányok. 219 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Budapest, 2015. január 28. – 2015. január 30. Szent István Társulat, Budapest 2016, 13–17. o. (Varia Theologica 7).

36

STEPHANUS-DÍJIrodalmi kategória

2018

Valter Ilona

Valter Ilona 1938. december 15-én született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakon. A Rákóczi Gimnáziumban (ma újra a Református Kollégium Gimnáziuma) érettségizett 1957-ben. Még ebben az évben felvételt nyert az ELTE Bölcsészettudományi Karának régészet–történelem tanári szakára. Itt szerzett diplomát László Gyula professzor tanítványaként A Bodrogköz honfoglalás kori és középkori településtörténete című dolgozatával, 1962-ben. Diplomamunkáját kibővítette a teljes (ma Szlovákiához tartozó) Bodrogköz településtörténetének feldolgozásával, és ezt nyújtotta be doktori disszertációként. Doktori címét 1967-ben védte meg.

Tudományos fokozatot 1998-ban szerzett az Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon című kandidátusi disszertációjával.

Régészeti pályafutását a Zalaegerszegi Göcseji Múzeumban kezdte 1962-ben. Zala megye első régészeként, majd 1964-től az Országos Műemléki Felügyelőségen és annak jogutód intézményeiben dolgozott régészként és főosztályvezető helyettesként. Innen vonult nyugdíjba 2000-ben.

1962-től folyamatosan végzett régészeti és műemléki falkutatásokat, főleg egyházi műemlékeken. Érdeklődését kezdettől az egyházi emlékek: román kori, gótikus templomok, elpusztult szerzetesi monostorok kutatása határozta meg. Ezt részben szakmai szempontok motiválták, ám meghatározó szerepet játszott benne keresztény hite, és az tény, hogy az épületek kutatásával jelentős segítséget nyújthat az egyházközségeknek. Ha ugyanis egy egyházi épület bekerült a Műemléki Felügyelőség kutatási programjába, akkor azt az építész tervei alapján a Felügyelőség

37

kivitelezői előbb-utóbb helyre is állították. Valter Ilona szabadidejében, hivatali kötelezettségein túl is vállalt kutatásokat, hogy segítsen az egyházközségeken.

Már zalai régészként felfigyelt a Nyugat-Dunántúlon megmaradt kis falusi román kori templomokra. Mintegy 30 kis templom kutatását végezte Vas, Zala és Somogy megyében. Ő kutatta az őriszentpéteri templomot, Mindszenty József hercegprímás szülőfaluja, Csehimindszent római katolikus templomát, de a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornaszentandrás különleges, ikerszentélyes templomának, és Gyöngyös hatalmas gótikus templomának kutatása is az ő feladata volt.

Első műemléki ásatása a bélapátfalvi ciszterci monostorépület feltárása volt 1964–1966 között. Ekkor ismerkedett meg a ciszterci építészettel és magával a renddel, valamint annak hazai és külföldi képviselőivel. Igen sok segítséget kapott tőlük a rend életének megismeréséhez. Szeretetteljes kapcsolat alakult ki közte és egyes rendtagok között. Rajeczky Benjamin, akivel a pásztói apátság feltárásánál ismerkedett meg, több mint húsz évig volt a lelki vezetője. Különösen sokat köszönhet Zakar Polikárp atyának, aki a rend generális apátjaként Rómából nyomon kísérte feltárási munkáit, ciszterci kutatásairól írt tanulmányait elhelyezte külföldi folyóiratokban. Anyagi támogatást is nyújtott, például az első magyar ciszterci apátság, Cikádor feltárásához. Az egész akkor ismert ciszterci közösség érdeklődése kísérte az elpusztult ciszterci apátságok feltárását. Ugyanilyen szeretetteljes öröm nyilvánult meg a ciszterciek részéről, amikor Valter Ilona és a volt ciszterci diák Kubinyi András történész-régész professzor házasságot kötött, természetesen ciszterci templomban. Zakar Polikárp generális apát úr kérésére II. János Pál pápa levélben küldte áldását e házasságra. Valter Ilona, a férje halála után a Brückner Ákos atya által vezetett ciszterci konventben obláta fogadalmat tett.

A bélapátfalvi monostor sikeres feltárása után az ő feladatává vált az elpusztult ciszterci monostorok megkeresése és feltárása: Pásztó (1966–1985), Szentgotthárd (1971, 1982–1984), Bátaszék-Cikádor (1994–2000). Pásztón mintegy 25 évig végzett régészeti feltárásokat. Megtalálta a bencés-ciszterci apátság műhelyépületeit is: a 11. századi üveghutát és a kovácsműhelyt, a plébániatemplom mellett a Rátót nemzetség 13. századi hatszögű temetkezési kápolnáját, a gótikus iskolamesteri házat, vagyis napvilágra került az elpusztult középkori mezőváros.

Kutatási munkái során kapcsolatba került a bencés renddel is. 1976 és 1982 között ásatást és falkutatást végzett a boldvai református templomban, ahol kibontakozott a 12. század végén épült bencés apátság, mellette egy körtemplom, a falu plébániatemploma. 1990-től 2003-ig folyt a kutatás Jákon. A mai

38

Szent Jakab-kápolna alatt előkerültek egy 11. századi körtemplom, a falu keresztelőegyházának alapjai, a templomdomb nyugati részén a Ják nemzetség 12. századi kúriájának, 13. századi lakótornyának maradványai, vagyis a Ják nemzetség központja. 1997-től P. Hajmási Erika régész közreműködésével feltárták a bencés monostor alapjait, valamint a templom körüli temető 931 sírját, ahol a 10. század végétől az 1780-as évekig folyt temetkezés. Kutató kollégáival együtt a mai napig tartó barátság alakult ki a jáki plébános, Rátkai László, és a falu között. Régész hallgató egyetemisták nemzedékei dolgoztak itt az évekig tartó ásatáson, ahol nem csak szakmai ismeretekhez juthattak, hanem megtapasztalhatták egy összetartó egyházközség ragaszkodását templomához, a körülötte kiásott ősök maradványaihoz. A csontvázakat nem engedték a szabályok szerint a Savaria Múzeumba szállítani. Kialakítottak a bencés templom északi tornyában egy kutatóhelyiséget, és a Múzeum által leltárba vett és letétként itt elhelyezett ősök maradványai beszentelt, méltó helyen várják a kutatókat.

Valter Ilona a premontrei renddel is kapcsolatba került. 1986 és 1992 között hitelesítő feltárást végzett a zsámbéki premontrei prépostsági romtemplomban és környékén. Tisztázódott a korai építéstörténet és feltárásra került 465 középkori sír. E fontos ásatás eredményeinek feldolgozása még fontos feladata lesz a régésznek.

Kutatásait magyar és nemzetközi szakfolyóiratokban és önálló kötetekben publikálja.

39

Kitüntetések, pályadíjak:

1980: Kuzsinszky Bálint érem1987: Madách-díj (Nógrád megye a pásztói kutatásokért)1989: Magyar Műemlékvédelemért plakett1993: Pásztó város díszpolgára2001: Forster Gyula-díj2002: Rómer Flóris érem (Magyar Régészeti és

Művészettörténeti Társaság)2009: A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje2014: Magyar Érdemrend Tisztikeresztje2015: Möller István emlékérem

Főbb munkái (téma szerinti csoportosításban):

Bodrogköz01. Régészeti adatok a Bodrogköz honfoglalás kori

településtörténetéhez. In A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. Miskolc 1964, 131–141.

02. Egyházas helyek és templomok a középkori Bodrogközben. In A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. Miskolc, 1969. 115–142.

03. A Bodrogköz honfoglalás kori és középkori településtörténete. In Agrártörténeti Szemle 16. 1974, 1–55.

Falusi, mezővárosi templomok04. Az ácsi református templomok feltárása. In Archaeologiai

Értesítő 90. 1963, 282–289.05. Pusztuló középkori műemlékek Zala megyében. In

Műemlékvédelem 8. 1964, 74–76.06. Pusztuló román kori kerektemplom Bagodvitenyéden (Zala

megye). In Műemlékvédelem 11. 1967, 72–75.07. A Becsehely-Polai r. k. templom. In Magyar Műemlékvédelem 5.

Budapest 1970, 335–344.08. A bucsúszentlászlói r. k. (volt ferences) templom helyreállítása.

In Műemlékvédelem 18. 1974, 16–21.09. A zalaszentmihályfai r. k. templom kutatása. In Magyar

Műemlékvédelem 7. Budapest 1974, 145–160.10. Román kori templomok kutatása Zala megyében. In

Műemlékvédelem 20. 1976, 82–86.11. A Zalalövő-zalamindszenti r. k. templom kutatása. In Zalai

Gyűjtemény 6. 1976, 171–198.12. A Salomvári család és a salomvári római katolikus templom. In

Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Budapest 1993, 61–83.

40

13. Árpád-kori kovácsműhely Csatáron. In Zalai Gyűjtemény 6. Zalaegerszeg, 1976, 171–198.

14. Egyházszervezés, kolostorok, templomok a 11–13. században. In Zala megye ezer éve. Zala Megye Önkormányzata, Zalaegerszeg 2001, 61–65.

15. Szenyéri r. k. templom. In Műemlékvédelem 19. 1975, 92–94.16. A somogyvámosi templomrom. In Építés-Építészettudomány 15.

1983, 469–500. (társszerző: Erdei Ferenc építész).17. Előzetes beszámoló az őriszentpéteri r. k. templom 1963. évi

kutatásáról. In Savaria 2. Szombathely 1964, 129–141.18. Őriszentpéter, plébániatemplom. Tájak – Korok – Múzeumok

Egyesület, 1986, 16. (második kiadás 1994, 232. sz.).19. Az őriszentpéteri római katolikus templom kutatása. In Savaria

22/4. Szombathely 1999, 51–63.20. Bibliai idézetek az őriszentpéteri római katolikus templom

falán. In Tanulmányok és írások Török József hatvanadik születésnapjára. Budapest 2006. 601–620.

21. Az őriszentpéteri középkori téglaégető kemence. In ComArchHung. 1987, 139–155.

22. Die Güssinger als Bauherren und als Kirchepatrone. Die Güssinger. In Beiträge zur Geschichte der Herren von Güns/Güssing und ihrer Zeit, (13/14. Jahrhundert). Eisenstadt 1989, 473–495.

23. Pfarr- und Wallfahrtskirche von Mariasdorf. Edition Salat, Graz 1990, 48.

24. Der Wirkungskreis von Johannes Aquila als architekturgeschichtliche Landschaft. (Johannes Aquila működési köre mint építészettörténeti tájegység.) In. Johannes Aquila und die Wandmalerei des 14. Jahrhunderts. (Johannes Aquila és a 14. század falfestészete). Tanulmányok és dokumentumok a budapesti Országos Műemléki Felügyelőség gyűjteményéből. Budapest 1989, 24–28.

Az előbbi témakörökben megjelent könyvei25. Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt 1985,

340. p.26. Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Budapest

2004, 330 p. (2. kiad. 2005.)27. A bélletes kapun túl. Gyöngyszemek. Kultúrtörténeti Értékek

Nyugat-Pannoniában. Szombathely 2005, 43–94.28. A balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása.

(A templom története + A balatonfüredi román kori körmeneti kereszt.) In A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 11. Veszprém 1972, 149–175.

41

29. La croix processionnelle romane de Balatonfüred. In Acta Arch. Academiae Scientiarum Hungaricae 24(1972), 215–232, XVII–XXVI. tábla.

30. A mátraszőlősi (Nógrád megye) r. k. templom kutatása. In Műemlékvédelem 18. 1974, 151–159.

31. A tornaszentandrási r. k. templom kutatása. In A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. Miskolc 1980, 99–130.

32. A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében. In Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Budapest 2002, 89–104.

33. A gyöngyösi Szent Erzsébet – volt ispotály – temploma. In „Quasi liber et pictura.” Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Budapest 2004, 607–614.

34. A Győri Egyházmegye műemléki templomai. In A Győri Egyházmegye 1000 éve. Győr 2000, 116–127.

35. A magyar keresztény államiság emlékei a Dél-Dunántúlon – Zala, Somogy, Tolna megyében. In Kereszténység és államiság. Pécs 2000, 111–137.

Ciszterci témájú tanulmányok36. A bélapátfalvi monostor feltárási munkálatai 1964-ben. In A

Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. Miskolc 1966, 199–226.37. Die archäologische Erschließung des Zisterzienserklosters von

Bélapátfalva. In ActaArchHung 33. Budapest 1981, 179–200.38. Die archäologische Erschließung der Abtei Bélapátfalva. In

Analecta Cisterciensia XXXVIII. Roma 1982, 153–166.39. Kisebb régészeti kutatás a bélapátfalvi volt ciszterci apátsági

templom mellett. In Műemlékvédelem 49. 2005, 336–342.40. Előzetes beszámoló a szentgotthárdi ciszterci monostor

ásatásáról. In ArchÉrt. 102. 1975, 88–100.41. Szentgotthárd története a mohácsi vészig. In Szentgotthárd.

Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely 1981, 29–80.

42. Die archäologische Erschließung des ungarischen Zisterzienserklosters Szentgotthárd. In Analecta Cisterciensia XXXVIII. Roma 1982, 139–153.

43. A szentgotthárdi ciszterci monostor és a Művelődési Központ. In Műemlékvédelem 29. 1985, 80–88.

44. Szentgotthárd, középkori ciszterci monostor (Lövei P.-vel és Faragó J.-vel). In Lapidarium Hungaricum. Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye. 6. Vas megye II. Budapest 2002, 223–327.

45. A pásztói monostor feltárása. In ComArchHung 2. 1982, 167–206.

42

46. Das Zisterzienserklosters Pásztó. In Analecta Cisterciensia XXXVIII. Roma 1982, 129–138.

47. Quelques établissements proto-industriels en Hongrie. In L’espace cistercien. Ed. Léon Pressouyre. Paris 1994, 391–400.

48. Adatok a pásztói monostor gazdasági életéhez. In Historia est… Írások Kovács Béla köszöntésére. Eger 2002, 425–435.

49. Árpád-kori (11–13. századi) üveghuta és kovácsműhely a pásztói monostorban. In ArchÉrt 140. 2015, 195–227.

50. Die Ausgrabungen in der ehemaligen Zisterzienserabtei Cikádor. In Analecta Cisterciensia LII. Roma 1996, 251–264.

51. Die Erforschung der ungarischen Zisterzienserkloster mit besonderer Berücksichtigung der Abtei Cikádor. In Beiträge zur Mittelarchäologie in Österreich. 12. 1996, 227–237.

52. A cikádori ciszterci apátság kutatása. In Hermann Egyed Emlékkönyv. Budapest 1998, 155–166.

53. A cikádori ciszterci monostor feltárása. In Műemléki Szemle 11. 2001, 198–201.

54. A cikádori, más néven (Báta)széki ciszterci apátság története. Budapest 2015, 152. p.

55. Sprechende Mauern. Die Erforschung der Zisterzienserklöster in Ungarn. 800 Jahre Zisterzienser im Pannonischen Raum. Katalog. hrsg. von Jakob Pershy. Amt Burgenländischen Landesregierung, Eisenstadt 1996, 43–64.

56. A középkori magyar ciszterci monostorok alaprajzi és építészeti sajátosságai. In A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában. Piliscsaba 2009. 127–145.

57. Reform szerzetesrendek a Magyar Királyságban. In Vigilia 67. 2002/7, 492–502.

Pásztó mezőváros58. Műemléki feltárások és helyreállítások Pásztón. In

Műemlékvédelem 13. 1969, 226–230.59. Pásztó, középkori oppidum. In Városépítés 1976, 25–26.60. Pásztó, egy Zsigmond-kori mezőváros. In Művészet Zsigmond

király korában 1387–1437. Katalógus. Budapest 1987, 271–282.61. Mezővárosi kutatások újabb eredményei Észak-

Magyarországon. In Régészet és várostörténet – tudományos konferencia, Pécs, 1989. márc. 16–18. Kiadvány: Pécs 1991, 195–209.

62. Pásztó, Oskolamesteri ház. Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület, Budapest 1985. 16 p. (Tájak, korok, múzeumok Kiskönyvtára 219).

63. Falusi és mezővárosi iskolák a középkorban. A magyar iskola évszázadai (966–1526). Katalógus. Xantus János Múzeum, Győr 1996, 61–68.

43

64. A pásztói XIII. századi hatszögű kápolna. In ArchÉrt 118. 1991/1–2, 17–31.

65. Újabb adatok a pásztói Szent Lőrinc plébániatemplom építéstörténetéhez. In Arcana tabularii. Tanulmányok Solymosi László tiszteletére. Budapest–Debrecen 2014. 349–366.

66. Pásztó a középkorban. Várostörténeti monográfia. Megjelenés alatt a METEM Könyvek sorozatban.

Bencés rendi tanulmányok67. A boldvai bencés apátság. In Művészet, 25, 1984/4, 43–45.68. Boldva, református templom. Tájak – Korok – Múzeumok

Egyesület, 1991. 16 p. (Tájak, korok, múzeumok Kiskönyvtára 399.)

69. A boldvai református templom (volt bencés apátság). In Myskovszky Viktor és a mai műemlékvédelem Közép-Európában. Bratislava–Budapest 1999, 162–169.

70. 16. századi, késő reneszánsz öltözetű leányka sírja Boldván. In ArchÉrt 133. 2012, 77–96.

71. Ják, bencés apátság. Régészeti kutatások Magyarországon 1999. Budapest 2002, 211–212.

72. Ják – Szent György-templom. Az épület körül végzett ásatás. In Műemlékvédelmi Szemle 13. 2003, 173–174. (társszerző P. Hajmásy Erika).

73. A Ják nemzetség Árpád-kori lakóhelye Jákon. In ComArchHung 2005, 537–564.

Premontrei prépostsági emlék: Zsámbék kutatása74. Újabb régészeti kutatások a zsámbéki premontrei prépostsági

romban (1986–1990). In Műemlékvédelmi Szemle 1991/2, 24–28.

75. Schambek im Mittelalter. Schambek/Zsámbék. I. Hrsg. von Martin A. Jelli., Heimatverein in Zsámbék, Zsámbék 1996, 40–69.

Rómer Flóris76. Rómer Flóris jegyzőkönyvei. Somogy, Veszprém, és Zala megye

(1861). Sajtó alá rendezte és a bevezetést írta Valter Ilona, Velladics Márta. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest 1999, 316. p. (Forráskiadványok 2).

77. Rómer Flóris Ferenc. Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest 2006. 35. p. (A magyar műemlékvédelem nagyjai. Életrajzok, visszaemlékezések.)

78. Szóval, tettel. Rómer Flóris Ferenc élete és munkássága (1815–1889). Budapest 2015.

44

A XXVI. Szent István Könyvhét támogatói

***

***

***

***

***

***

45