iV. éVfOlyAM 8. száM – 2011. Augusztus – árA: 100 ft

Meghalt Habsburg OttóIgazi európai, katolikus keresztény, odaadócsaládapa ► 3. oldal

A család és a társadalom A család az emberséggel adott érték, lehető-

ség, kincs ► 4. oldal

A Mikes emlékév-kapcsánIdén ünnepeljük Mikes János püspöki kine-vezésének 100. évdordulóját ► 8. oldal

A Család Éve alkalmából dr. Veres And-rás megyéspüspök úr július 2-án talál-

kozóra hívta a Szombathelyi Egyházmegyekerek évfordulót ünneplő házaspárjait és csa-ládtagjaikat. A közös ünneplésen részt vevő,regisztrált házaspárok száma elérte a 240-et.Voltak, akik az ötödik, de akadtak szép szám-mal olyanok is, akik a hatvanadik évforduló-jukat ünnepelték. Volt, ahol egy családban aszülők és gyermekeik is jubiláltak. A fiatal há-zasok kisgyermekeiket is magukkal hoztákerre a szép ünnepre.

A program püspöki szentmisével kezdő-dött. Püspök atya szentbeszédében arrólszólt, hogy a házasság nemcsak egy társa-dalmi intézmény, annál sokkal több, hiszenlétrejötte nem társadalmi szabályokon, hanemkölcsönös szereteten alapul. A házasságbanaz évek, évtizedek előrehaladtával a házastár-sak szeretete folyamatosan növekszik, erősö-dik, mélyül. Nem igaz az a ma divatos elgon-dolás, hogy a szeretet az évek múltával csök-ken, majd elmúlik. A keresztény házasság le-győzi az akadályokat, a felek egymást erősítik.A szentmise megható pillanata volt, amikor apárok egymás felé fordulva erősítették megházassági fogadalmukat.

A szentmisét követően ünnepi műsorralköszöntötték a házaspárokat, akik névre szó-ló emléklapot, egy-egy koncertjegyet és laka-tot vehettek át, amelyet a Székesegyház és aPüspöki Palota között elhelyezett kovácsolt-vas kerítésre helyezhettek el – reméljük ezzelhagyományt teremtve. A program a BrennerJános Általános Iskola udvarán, a Karitászszervezésében közös ebéddel folytatódott,majd lehetőség nyílt megtekinteni az Egyház-megyei Könyvtárat, a múzeum Mikes-emlék-évhez kapcsolódó numizmatikai, valamintBrenner János életéről szóló állandó kiállítá-sát, de fimvetítésen is részt vehettek az érdek-lődők Vallomások a családról címmel, a gyere-keket pedig ugrálóvár várta a Brenner JánosKollégium udvarán. Három órától ünnepikoncerten, Liszt Ferenc Krisztus oratóriumánvehettek részt egyházmegyénk jubiláns házas-párjai és családtagjaik.

A megjelent házaspárok sokasága tanúsá-got tett arról, hogy keresztény házasságban,boldogságban, biztonságban élni az Istenelőtt elfogadott egyetlen helyes út, amelynemcsak mára és holnapra szól, hanem 20-40-60 évre, sőt annál is tovább, egészen éle-tünk végéig.

Jubiláns házasok találkozója a SzékesegyházbanMátyás Zsófia

Vezércikk

Az evangéliumi útonHorváth István Sándor

e gy esztendővel ezelőtt XVI. Bene-dek pápa azzal a szándékkal hívta

életre az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát,hogy ez a szervezet irányelveket adjonazokhoz az új kezdeményezésekhez, ame-lyek a hittől eltávolodott vagy a hitet egyál-talán meg sem ismerő új nemzedékek evan-gelizálására irányulnak, illetve támogassa azevangelizáció új formáit.

Egyes vatikáni szakértők szerint XVI.Benedek pápai szolgálatának talán ez a leg-jelentősebb eleme. A Szentatya az evangé-lium hirdetésének új útjára hívja a világonélő keresztényeket, mindannyiunkat. Egyolyan útra, amelyen örömmel tehetünk ta-núságot személyes Istenélményünkről. Etanúságtétel – reményeink szerint – feléb-reszti majd a hit szerinti életre való vágyatazokban a fiatalokban, akik keresik életünk-ben a tájékozódási és igazodási pontokat.

Isten él, jelen van a világban, az Egyház-ban és bennünk. Ez az az örömhír, amelymegváltoztathatja, megújíthatja sokak éle-tét. Az erről szóló szóbeli tanúságtételünketegyedül az hitelesítheti és erősítheti meg,ha Krisztushoz válunk hasonlóvá és veleélünk. Legyen ez a Krisztussal való lelkiegység az alapja az evangélium hirdetésé-nek! A papok igehirdetése rendkívül fon-tos, de csak egyik eleme az új evangelizáció-nak. Emellett a családoknak, a szülőknekés a nagyszülőknek, a tudományos és a mű-vészeti élet képviselőinek egyaránt ki kellvenniük szerepüket az evangelizációban. Jóvolna, ha mindannyian átlátnánk ennek je-lentőségét és megértenénk saját felelőssé-günket. Keressük meg azokat a lehetősége-ket, ahol képességeinkkel mi is szolgálhat-juk a krisztusi örömhír terjedését saját kör-nyezetünkben!

2 ● 2011. augusztus Martinus

PéLdakéP

Boldog XI. Ince pápaDéri Péter

B oldog XI. Ince pápa kiváló példájaannak, hogy az Úr Isten milyen

nagy gondossággal vigyázza és őrzi népét.A kellő időben a legmegfelelőbb főpász-tort ülteti Péter apostol székébe. Ő való-ban jó pásztora volt Krisztus Egyházának,hiszen utána tudott menni az elvesztettnek,felkarolni a gyengét, segítségére sietni a rá-szorulónak és gondoskodni az egészsége-sekről.

Kalandos életet élt, de legfőbb vezérelvemindig az igazság érvényre juttatása volt.1611-ben született a lombardiai Como-ban. Fiatalon úgy gondolta, hogy az igaz-ságot csak fegyverrel lehet érvényre juttat-ni, ezért katona szeretett volna lenni, dehamarosan be kellett látnia, hogy a véron-tás nem juttatja győzelemre az igazságot.Elhatározta tehát, hogy majd jogászkéntharcol az igazságért, azonban itt is észrekellett vennie, hogy ez sem a legmegfele-lőbb munka számára, mert a törvényt lehetúgy csűrni-csavarni, ahogy éppen a jogásztmegfizetik, és így nem mindig az igazsággyőzedelmeskedik.

Belátta, hogy egyedül csak papként tudjaaz igazságot érvényre juttatni. Elöljárói ha-marosan felfigyeltek a művelt, éles eszű,tiszta életet élő fiatalra, és ajánlották X. Incepápa udvarába, aki hamarosan bíborossákreálta és elküldte személyi követénekÉszak-Itáliába. Itt jól látta, hogy a háborúkmennyire megtépázzák az országok ésbenne főként a családok életét, ezért min-den erejét a béke megteremtésre fordította,de mindezek mellett minden vagyonátszétosztotta a rászorulóknak. Ekkor ne-vezték el: „Krisztus küldötte, a szegények atyja”.

Keményen bírálta az európai uralkodók,főként pedig a Napkirály erkölcstelen éle-tét és túlkapásait, ami miatt komoly ellen-szenvet vívott ki magának, olyat, amelymegakadályozta, hogy 1670-ben megvá-laszthassák pápának. X. Ince halála utánugyanis egyhangúlag őt választották megPéter utódjának, de XIV. Lajos bíborosaáltal megvétózta megválasztását. Elteltújabb hat esztendő, és Rómában újrakonklávéra gyűltek össze az Anyaszentegy-ház bíborosai, ahol megintcsak BenedettoOdeschalchi kapta a legtöbb szavazatot, demost hosszas tárgyalások után elfogadta afrancia király is a megválasztottat, így el-

kezdhette áldásos működését pápaként isXI. Ince.

Kemény harcokat vívott a francia egyházszabadságért és a világi hatalomtól való el-szakításáért, amellyel még nagyobb ellen-szenvet vívott ki a Napkirálynál. Ifjúkorinagy álmát viszont véghez tudta vinni, hi-szen sikerült megállítani a törökök előre-nyomulását. Míg nyugaton XIV. Lajos vív-ta a kisebb-nagyobb háborúit, és próbáltakorlátlanná tenni a hatalmát, addig délke-letről egyre fenyegetőbb hírek érkeztek. Azoszmán birodalom új szultánja, KaraMusztafa elhatározta, hogy nagy erőkkelindul Európa felé, és elfoglalja Pozsonyt,Prágát valamint Bécset, majd pedig meg-hódítja az egész német nyelvterületet ésmindezek után Róma felé indul, ahol aSzent Péter-bazilikából lóistállót készít.

A pápa félelme jogos volt, éppen ezértmindent megtett, hogy Európa nagy ural-kodóit kibékítse, és egy szövetségbe ková-csolja össze a törökök megállítása érdeké-ben. Ez az erőfeszítése nem volt hiábavaló,hiszen 1683. szeptember 12-én sikerültmegállítani az oszmán előretörést, sőt si-került egy erős ellentámadásba is lendülni,amelynek következményeként szépen las-san felszabadították hazánkat a 150 évestörök rabiga alól.

Az idei esztendőben, amikor a szentéletűpápa születésének 400 éves évfordulójátünnepeljük, adjunk hálát a gondviselő Is-tennek, hogy ilyen kiváló egyházfőt adotta világnak a XVII. században, aki ennyireszívén viselte a világ minden népének bol-dogulását, és hogy rólunk, magyarokrólsem feledkezett el, hanem a szabadságun-kért és az áldott békéért oly sokat fárado-zott.

LIturgIa

A fõünnepIpacs Bence

Ü nnepeink rangsorában első helyen áll afőünnep. A szentek tiszteletében csak

a legjelentősebbeknél használjuk liturgikus ün-neplésünk első fokát. Mindenekelőtt a Boldog-ságos Szűz Mária esetében, mikor is őt a Má-ria-dogmák szempontjából tiszteljük: mint Is-tenanyát (jan. 1.), mint a mennybe felvett Szűz-anyát (aug. 15.), és tiszteljük az ő szeplőtelenfogantatását (dec. 8.). Hazánkban ezeken kívül,mint a Magyarok Nagyasszonyát is köszöntjük(okt. 8.). Főünnep továbbá Szent József, aSzent Szűz jegyese (márc. 19.), KeresztelőSzent János születése (jún. 24.), Szent Péter ésPál apostolok (jún. 29.), Szent István király,Magyarország fővédőszentje (aug. 20.), Min-denszentek (nov. 1.) és az egyházmegye védő-szentjének ünnepe.

A főünnep, mint mondtuk az első a liturgi-kus ünnepek között. Olyannyira, hogy bizo-nyos esetekben a vasárnapot is felülírja. Ezért,ha például Mindenszentek főünnepe vasár-napra esik, a szentek ünnepe lép a vasárnaphelyébe.

Miben is áll ez az ünneplés? A főünnepek –akárcsak a vasárnapok – már előző este meg-kezdődnek a zsolozsma ún. első esti dicsére-tével. Sőt, Keresztelő Szent János születése,Szent Péter és Pál apostolok, illetve Nagybol-dogasszony főünnepének külön előesti, azazvigília miséje is van, amelynek szövegei nemazonosak az ünnep napján mondott mise szö-vegeivel. A szentmisében – ugyanúgy, mint va-sárnap – énekeljük a Dicsőséget, imádkozzuka Hitvallást. A főünnepnek általában önállóprefációja van, amint a könyörgések is mind azünnephez kapcsolódnak. A három olvasmány,amennyire lehetséges, ugyancsak az ünnepeltszenthez kötődik. A zsolozsmában Te Deu-mot imádkozunk.

Megjegyezzük, hogy a főünnepek nem té-vesztendők össze a parancsolt ünnepekkel. Bármind Szűz Mária Istenanyaságának, mind az őmennybevételének ünnepe főünnep is, ma márcsak ezekre, illetve karácsony napjára írja előaz Anyaszentegyház kötelező jelleggel a szent-misén való részvételt. (Hazánkban 1973-ig idetartozott még Szűz Mária szeplőtelen fogan-tatásának, valamint Szent Péter és Pál, illetveMindenszentek főünnepe is.)

Benedetto Odescalchi,Boldog XI. Ince pápa (1611–1689)

Martinus 2011. augusztus ● 3

h absburg Ottó 98 évesen hunyt el anémetországi Pöckingben. Ezrek kí-

sérték utolsó útjára Bécsben az utolsó oszt-rák császár és magyar király, IV. Károlytrónörökös fiát. Bécsben három óriáskive-títőn is figyelemmel követhették az esemé-nyeket a hívek. Schönborn bíboros vezettea gyászszertartást, amelynek elején XVI.Benedek pápa üzenetét is felolvasták. Azegyházfő üzenetében kitért arra, hogy az el-hunyt a legnagyobb európai volt, aki fárad-hatatlanul a békéért, a népek összetartásá-ért, egy igazságos világért harcolt. A gyász-misén az elhunyt rokonai, így hét gyermekeis felolvasott. A szertartás végén elénekeltékazt a himnuszt, amelynek sorai Istenhez fo-hászkodnak a következőképpen: „Gott

erhalte, Gott beschütze...”, azaz „Isten tartson

meg, és őrizzen meg...”.

A családi pasztorációért felelős KlausKüng St. Pölten-i püspök azt hangsúlyozta,hogy Habsburg Ottó igazi családapa volt.Amellett, hogy politikusként és igazi euró-paiként nagyot alkotott, mint családapa iga-zán irigylésre méltó és példamutató. Azelhunyt igent mondott a nagycsaládra,amelyben sok gyermek él egymás mellettegyetértésben a szülőkkel. Habsburg Ottóelfoglalt élete ellenére igazi beszélgetőpart-nere volt gyermekeinek, unokáinak. Példátadott számukra a hit és a kötelezettségekteljesítése terén is. Feleségével, Reginávalegyütt a Szűzanya védelmezte őket egészéletükben – nyilatkozta Küng püspök.

Hazánkban az elhunyt emlékére a SzentIstván-bazilikában mutattak be gyászmisétjúlius 17-én. Dr. Paskai László bíboros, azEsztergom-Budapesti Főegyházmegye nyu-galmazott főpásztora szerint nagy ajándékotkapott Habsburg Ottó a Jóistentől, hiszenhosszú élete során a szellemi tehetségét min-dig a közösség javára használta fel. XVI. Be-nedek külön a Habsburg családnak is írt egyrészvétet nyilvánító levelet, amelyet dr. Ve-res András püspök olvasott fel. A magyar-országi gyászszertartáson dr. Paskai Lászlóbíboros arról is beszélt, hogy Habsburg Ot-tónak „mély szimpátiája volt a magyarok iránt.

Tökéletesen beszélt magyarul. Lehetőségeihez képest

küzdött a magyar érdekekért”. Mindig segítettea magyarokat, példaként az 1956-os forra-dalmat is megemlítette a bíboros, hiszen fo-lyamatosan segítette a menekülteket. Mind-szenty József bíboros perében vádként sze-repelt az, hogy a bíboros találkozott Habs-burg Ottóval Amerikában. Habsburg Ottóis tett vallomást, amelyből kiderült, hogynem történt semmiféle összeesküvés.

Az utolsó magyar király fiának szívurnáját– az elhunyt rendelkezése szerint – a pan-nonhalmi bencés főapátság altemplomábanlatin nyelvű vesperás keretében helyeztékörök nyugalomra. Habsburg Ottó bencésdiák volt. Várszegi Asztrik pannonhalmi fő-apát szerint Ottó mindvégig hű volt a ben-cés diákként tanultakhoz: hitvalló katolikuskeresztény, odaadó családapa, igazi európaipolitikus volt.

Az oldAlt összeállítottA: h. PezenhófeR BRigittA

A híRek foRRásA: MAgyAR kuRíR

Elhunyt Habsburg Ottó Igazi európai, katolikus keresztény, odaadó családapa

Rövid híRek

„Elmélkedés, párbeszéd és ima a világbékéért és

igazságosságért.” – ez a jelmondata az októ-beri Assisiben tartandó vallások találkozó-jának, amelyet XVI. Benedek pápa hívottössze. Ezt az imatalálkozót még II. JánosPál pápa hirdette meg 1986-ban, ezáltal vál-tozott meg az ökumenikus és vallásközipárbeszéd. A találkozó témája nemcsak akülönböző vallások lesznek, hanem a val-lástalan társadalom problémájáról is tarta-nak beszélgetéseket. XVI. Benedek azt kériaz egyházaktól, a közösségektől, illetve akülönböző vallások képviselőitől, hogy As-sisiben közösen tanúskodjanak a világ bé-kéje és az igazságosság mellett.

■Augusztus 16-án veszi kezdetét a KatolikusIfjúsági Világtalálkozó Madridban, amelyrea Szombathelyi Egyházmegyéből is utaz-nak fiatalok. Az eseménnyel kapcsolatos újhír, hogy elkészült a spanyol posta és a Va-tikán által közösen kiadott bélyeg, amelyetJosé Gil-Nogués alkotott meg. Az emlék-bélyegen a találkozó hivatalos logója is lát-ható, amely azt jelképezi, hogy az egészvilágról összegyűlnek a fiatalok a kereszt lá-bánál, és ott Madrid pártfogójának, azalmudenai Szűzanyának a koronáját alkot-ják. A koronaforma az „M” betűt ábrázolja,amely a Mária és Madrid szó kezdőbetűjeis egyben.

■Ismét népszámlálást tartanak hazánkbanoktóber 1. és 31. között. A Központi Sta-tisztikai Hivatal a népszámlálás során arrais kíváncsi, ki milyen vallású. A MagyarPüspöki Konferencia arra buzdítja a híve-ket, hogy vállalják vallási hovatartozásukat,illetve jelentkezzenek kérdezőbiztosnak, ígyis vegyenek részt a népszámlálásban. Akikedvet érez ehhez a munkához, fontos,hogy még ebben a hónapban felkeresse aterületi jegyzőt. A püspökök testülete fon-tosnak tartja a népszámlálást, ezért orszá-gos kampányt is indít annak érdekében,hogy minél többen válaszoljanak a kérdő-íven a vallási hovatartozás kérdésre.

■Újraevangelizálás Európa nagyvárosaiban– új projektet indít 2012 nagyböjtjében aVatikán. A tervek szerint a nagyvárosokszékesegyházaiban, nagyobb templomai-ban olyan programokat szerveznek, ame-lyek középpontjában az evangélium áll, ígypéldául lesz folyamatos örömhír felolvasás,a püspökök külön tanítják majd a fiatalokat,és megszólalnak megtértek is.

4 ● 2011. augusztus Martinus

Boldog II. János Pál pápa 1994-benkelt, családokhoz címzett tanításában

rámutat a család és a társadalom kapcsola-tára is. Felteszi a pápa a kérdést: mit vár ela család a társadalomtól?

Legelőször is azt várja el a család a társa-dalomtól, hogy ismerjék el a maga valósá-gában és fogadják el a maga társadalmialanyiságában. Az alanyisága a család sajá-tos mivoltához kötődik. Amikor az Egyházkiáll a házasság és a család értékei mellett,minden divatos, korszellemhez kötődőnézet ellenére, nem egy történelmi képződ-mény mellé áll, hanem egy olyan közös-ségre mutat rá, amely egyedülálló módonvan jelen az emberiség életében. A családés az emberi természet szoros kapcsolatbanáll.

A házasság elsősorban nem egy társa-dalmi szerződés, hanem az emberséggeladott érték, lehetőség, kincs. Nagy értéknekkell tekinteni az emberi méltóságot, az em-beri természet egyedülálló titkát a teremtésrendjében, valamint a házasság és a családtitkát is.

Amikor a pápa a család és társadalomkapcsolatáról szól, nem arra utal, hogy azadott társadalom, állam politikai berendez-kedése mit tart hasznosnak a maga szem-pontjából, a saját maga által kitűzött célok-nak miként tudja alárendelni a házasságotés a családot. Abban az esetben is, ha lát-szólag a haszonelvűség jó gyümölcsöket isteremne, el kell utasítani e szemléletmódot.A család szuverén társaság, mondja a bol-dog pápa. A család és a társadalom kapcso-lata tehát nem alá-, fölérendeltségi viszony-ban áll, hanem napjainkban különösen istudatosítani kell a család szuverenitását.

A család jogai, mondja II. János Pál pápa,szorosan összefüggenek az ember jogaival.Amennyiben a családot alkotó személyekméltóságát, jogait tiszteletben tartják, ma-gának a családnak a jogait is tiszteletbentartják. Ha az egyes személyek jogait össze-adjuk, az még nem jelenti a házasságra ala-puló család jogait. Valami többletet kellmeglátni, mert a család jogai nem a család-tagok jogainak matematikai összessége.

II. János Pál kiemeli a házasság és társa-dalom kapcsolatában azt a vonást is, amelyhatással van a család identitására. Itt főkénttörténelmi és kulturális meghatározottságrautal. A család identitása függ attól a nem-zetnek az identitásától, amelyhez tartozik.Az emberiség történelmében nagy kincs azegyes nemzetek kulturális önazonosságá-nak tudata. Sok nemes kezdeményezés, tett,szellemi kincs származott és bizonyára fogis származni a helyes módon megélt nem-zettudatból. Az emberi család sokszínű-sége, értékei a nemzeti kincsek által is ra-gyognak. Ha mi magyar emberekként te-kintünk a családra, próbáljuk napjainkbanmeglátni és megláttatni másokkal is a há-zasság és a család értékeit, biztos ezt nem-zeti meghatározottságunk sajátosságai általtesszük meg. A rossz értelemben megéltglobalizmus, vagyis a nemzeti és egyéb jel-lemzők feladása sok probléma forrásáváválhat. Istentől hivatásként kaptuk, hogy mimagyar értékeinkkel, jellemzőinkkel együtt,és ezek által ragyogtassuk fel a házasság ésa család értékeit. Aki például horvátnak szü-letik, az az ő nemzeti sajátosságait, gondol-kodását is jelenítse meg az életben. Nagy-szerű lehetőség lehet a nemzetek közöttikapcsolat építésére e megnyilvánulások tisz-

telete. Nagyszerű lehetőség, ha tanulunkmásoktól e területen is. Nagyszerű lehető-ség, ha saját nemzeti családidentitásunkatmás nemzetek kincsei által gazdagítjuk, má-sok pedig általunk gazdagodhatnak.

Harmadszor a pápa kiemeli: az erős nem-zet mindig a hivatásuk és történelmi külde-téstudatuk megélésében erős családokbóláll. A házasság és a család értékeinek hát-térbe szorítása, kigúnyolása, rég letűnt ko-rokhoz való kötése veszélyes következmé-nyekkel jár. A meggyengített, lenézett csa-ládokból álló nemzet maga is gyengévé,megvetetté fog válni mások előtt. A gyengenemzet a kiélezett helyzetekben elvérzik. Alelkileg erős, valódi és maradandó értékekfelé közelítő családból álló nemzet erőslesz. Az erőt nem mások kárára, hanem va-lamiért, magasabb titkok, kincsek felé te-kintve kell kifejezni, másoknak is segítve,utat mutatva.

Az elmúlt időszakban példa is volt erre,talán még csak ez elméletek vagy a kezdetigyakorlati lépések szintjén. Magyarországszembe mert menni az Európai Unió meg-mondó-embereinek véleményével. Előtér-be állította a házasság és család értékét.Sokak fanyalogtak, gúnyolódtak. Bízzunkabban, hogy még többen voltak, akik leg-alább, még ha kis lépéseket is – de megtet-tek egy szép úton. II. János Pál próféciáinem pont éppen ilyen esetekre vonatkoz-nak elsősorban?

Családdal a jövõért – a család az Egyház útjaA család és a társadalomBodorkós Imre

Acsalád szíve a házasság. A házasokéletének szinte minden területe –

gyermeknevelés, munka, idős hozzátarto-zók gondozása – férj és feleség harmoni-kus kapcsolatán alapszik. Ezért rendkívülfontos, hogy a házastársak őszinte, mélybeszélgetések által újra meg újra leporoljákkapcsolatukról a hétköznapok szürkesé-gét, megújuljanak hitben és szeretetben.

A Család Évében nagyszerű lehetőségetkínál erre a MÉCS napok házasoknak címűprogram, amelynek célja, hogy a házastár-

sak őszintébb, meghittebb kapcsolatba ke-rüljenek önmagukkal, egymással és Isten-nel. A program során témavezető házas-párok beszélnek az életükről. Tanúságté-telüket kérdések alapján egyéni elmélkedés,majd házastársi beszélgetés követi. A két-napos lelki programot szentmise és közösimák teszik teljessé.

A program a Katolikus Egyházban szer-veződik, de nem katolikus vagy templom-ba nem járó házaspárok is részt vehetnekrajta. Szeretettel hívjuk és várjuk a háromévnél régebben kötött, egyházilag érvé-nyes, illetve rendezhető házasságban élőpárokat.

A MÉCS napok házasoknak programőszinte hitvesi párbeszédre indít, mélyebbönismerethez és harmonikusabb házas-társi kapcsolathoz vezet, ugyanakkor azevangelizációnak is rendkívül hatékonyeszköze.

Időpont: 2011. szeptember 23–25.Helyszín: Martineum Felnőttképző Aka-

démia (Szombathely, Karmelita utca 1.)Részvételi díj: 9.900 Ft/főJelentkezés: Csak elektronikus formában,

kizárólag a www.mecsnapok.hu internetesoldalon.

B oldog II. János Pál pápa 1991. augusz-tus 16-tól 20-ig tartózkodott Magyar-

országon. Szabadtéri szentmisét mondottEsztergomban, Máriapócson, Szombathe-lyen, Pécsett és Budapesten, ökumenikus is-tentisztelet tartott Debrecenben, találkozotta magyar fiatalokkal a Népstadionban, a sze-minaristákkal a Mátyás-templomban, a bete-gekkel a Szent István-bazilikában, a tudo-mány és a művészet képviselőivel és a zsidóhitközségek delegációjával. Egy napot töltöttSzombathelyen, augusztus 19-ét.

Az örvendetes hír hallatára Szombathelyenis megkezdődtek az előkészületek. A szerve-zés szálai az akkori megyéspüspök, dr. Kon-koly István kezében futottak össze, aki azon-nal létrehozott egy stábot maga körül, amely-nek csekélységem is tagja lehetett.

Mivel nem volt pápalátogatás-tapasztala-tunk, a szomszédos Eisenstadti Egyházme-gyébe mentünk tájékozódni, ahol 1983-banjárt a pápa. Meghallgattuk és kérdeztük őket,és elkértük a pápalátogatás forgatókönyvét is,hogy legyen egy mintánk. Dr. Rácz Imre, aSzombathelyi Egyházmegyéből elszármazott,akkor az Eisenstadti Egyházmegye papjaminden lehetséges kapcsolat felderítésébenés információ megszerzésében a segítsé-günkre volt.

Tüsténkedett a polgármesteri hivatal, arendőrség, a közlekedési felügyelet és mégsok más szerv. Városi és megyei vezetőkmozdultak meg, lázában égett a város, az egy-házmegye.

A technikai előkészítéseket Konkoly püs-pök úr Nagy Ferencre, a Szombathelyi Egy-házmegye akkori főépítészére, dr. GergyeZoltánra és Nagy Zsoltra bízta, aki jelenleg aMartineum Felnőttképző Akadémia igazga-tója.

Komoly gondot jelentett az ajándékok ki-választása. Ki, mit adjon át a pápának a fel-ajánlási körmenetben? Konkoly püspök úrműértő gonddal válogatott, tárgyalt, mígnemösszeállt az ajándékok listája.

1991. július 30-án megtörtént a szentmiseliturgiájának főpróbája. A szertartáspróbátPiero Marini pápai prelátus, a Szentatya főce-lebránsa és asszisztense vezette. Miután elké-szült az általunk jónak tartott forgatókönyv,nem kis meglepetésünkre ő sok mindentmásképpen gondolt.

A műszaki munkálatok a terv szerint halad-tak és határidőre be is fejeződtek. Az Eisens-tadti Egyházmegye kölcsönözte a hatalmaspódiumot a baldachinnal, és hamarosan he-lyére kerül a 27 méter magas kereszt is. Eztkövette a 43 szektor építése és az 5000 ülő-hely kialakítása. A szervezők 100-120 ezer za-rándokra számítottak. Nem is csalódtak.

A díszvendégek között többek közt ott vol-tak a kormány képviselői, számos bíboros,püspökök, szerzetes elöljárók, külföldön élőmagyar származású papok és világiak. A ka-tolikus egyházfő szombathelyi látogatásánaknapján, augusztus 19-én reggel már 4 órakorkinyitották a szentmise helyszínén a több ezerautót befogadó parkolókat, és özönleni kez-dett a tömeg.

Természetesen nem maradt el a lelki előké-szület sem. Körlevél a pápalátásról, a Lélek és

élet című havilap megindítása, papi zarándok-lat, egyházmegyei szintű találkozók a hívekminden rétege számára.

Augusztus 18-án este, amikor már mindenkészen volt, hatalmas vihar csapott le Szom-bathelyre. Mi lesz most? A vihar nem tartottsokáig, de közben iszonyatos mennyiségűcsapadék hullott le a pápai mise helyszínére,a repülőtérre is.

Örömünkre a jeles nap reggelén szikrázónapsütés fogadott bennünket. Hatalmas tó-csák mutatták a vihar nyomait. Szerencsére,az aládréncsövezett repülőtér hamar levezettea vizet.

Az én feladatom volt a felkészítő programlevezetése reggel 7 órától 10 óráig, a pápa ér-kezésének közvetítése, illetve a pápai misemagyar nyelvű kommentálása. Ennek okánreggel 6 órakor már a helyszínen voltam.Hangolt és próbált a dr. Pem László karnagyvezette 800 tagú énekkar, 200 tagú zenekar.Közöttük ott volt a Székesegyház vegyeskaraés zenekara, a szombathelyi szimfonikus ze-nekar, több város fúvós zenekara, és a Buda-pesti Szalézi Énekkar. Gyönyörűségesen mu-zsikáltak és vezették az éneket. Annyira szé-pen, hogy a Szentatya a szentmise végén apápai tribün széléről külön megköszönte anagyszerű teljesítményt.

Röviddel 10 óra előtt feltűnt a Szentatyahelikoptere. Tiszteletkört írt le a helyszín fe-lett, s az összegyűlt, mintegy 100 ezres tömegüdvrivalgással és kendők lengetésével üdvö-

zölte a pápát. Nekem a torkomban dobogotta szívem. Eltérve a leírt szövegtől, spontánszavakkal lelkesítettem az összegyűlt híveket.A hivatalos fogadása után a Szentatya a pápa-mobiljában kezdett körbejárni a szektorokközött. Egyszer csak megállította, kiszállt,hogy személyes kézfogással köszöntse azo-kat, akiket az a kitüntetés ért, hogy az első so-rokban lehetnek. Jól láttam a tribünről, hogyaz egyik tócsát a pápa nemes egyszerűséggelátugrotta. Igaz, hogy utána cipőt kellett cse-rélnie.

A pápa felöltözött a szentmisére és elindulta vele együtt koncelebráló bíborosokkal, ér-sekekkel és püspökökkel együtt. Impozánslátvány volt. Amikor felért a tribünre, meg-hajolt az oltár és a kereszt felé, nekünk, kom-mentátoroknak (magyar, német, horvát, szlo-vén) intett, és küldött egy kedves mosolyt.

Dr. Konkoly István megyéspüspök úr ve-retes köszöntése után megkezdődött a szent-mise. Áhítattal, szépen, elmélyülten imádkoz-ta a pápa a szentmise szövegeit. A hatalmastömeg moccanás nélkül hallgatta a szentbe-szédet, hiszen minden jelenlévő érezte, hogyKrisztus földi helytartója, Péter utóda szólhozzánk, hogy megerősítsen bennünket a hi-tünkben.

A szentmise végén a Szentatya a szentmiseáldásával áldotta meg a rönöki templom tor-nyának keresztjét.

Ebéd a Püspöki Palotában volt, amit egytáncos bemutató követett a Berzsenyi téren.A Szentatya a püspökvár erkélyéről néztevégig. A tér zsúfolásig megtelt a pápát éljenzőés búcsúztató emberekkel.

Ahol járt, művészi alkotások őrzik ma is azemlékét: Püspöki Palota, a Szent Márton-oltár a Székesegyházban, a Madonna-kápolnatérdeplője. Nemrég Szombathely egyik új ut-cája a II. János Pál pápa körút nevet kapta. Apápai oltár hatalmas keresztjét pedig a Mar-tineum Felnőttképző Akadémia kertjében ál-lították fel.

II. János Pál pápa SzombathelyenHorváth József

A Szentatya a szombathelyi Püspöki Palota erkélyén

Martinus 2011. augusztus ● 5

Jézus Szíve körmenet a ferenceseknélRácz Piusz OFM / Martinus

Jézus Szívének főünnepén sokan összegyűltek a szombathelyi Ferences-templomban, hogymegköszönjék Istennek az ő gondoskodó szeretetét. Ez az ünnep annak megerősítése, hogyaz Úristen szeret bennünket és odafigyel ránk. Az ünnepi misét P. Orbán Márk plébános mu-tatta be. Az előimádkozók között voltak a Jézus Szíve Imacsoport tagjai, akik minden hó-napban engesztelnek Jézus Szentséges Szíve tiszteletére. Régebben nagy körmenetet istartottak a ferences templomban e napon. 1886 és 1950 között Jézus Szíve Társulat is mű-ködött plébániánkon. 1901-ben tartották az első Jézus Szíve körmenetet, amelyen szép szám-mal vettek részt a szombathelyi és környékből érkező hívek. A szentmisét követően szentóráttartottak templomunkban az Oltáriszentség előtt.

A novai plébánia zarándoklata a BakonybaSzili Ernõ / Martinus

Július 2-i zarándoklatunkon Nova, Zágorhida, Zalatárnok, Barlahida és Petrikeresztúr köz-ségek hívei vettek részt. Nováról indultunk úticélunk, Bakonybél felé. Felkerestük a községhatárában található Borostyán-kutat, amely Szent Gellért és a béli monostort alapító SzentGünther emlékét őrzi. Következő állomásunk Zirc, a Bakony fővárosa volt. A bazilika utánellátogattunk a Reguly Antal Műemlékkönyvtárba is. Napunkat a passiójátékáról híres svábzsáktelepülésen, Magyarpolányban zártuk. Csoportunkat a helyi plébános, Ebele Ferenc atyafogadta. Imádkoztunk a templomban, a kálvárián, valamint a kálvária tetején található kápol-nában is. A települést a Nemzeti Örökség részeként tartják számon, a közösséget 1993-banEuropa Nostra-díjjal jutalmazták.

6 ● 2011. augusztus Martinus

Rövid híRek

A Család Éve jegyében július 2-án szentmi-sén adtak hálát Istennek egy népes családtagjai a söjtöri templomban. A szélrózsaminden irányából, még Hollandiából is el-jöttek a Tóth-Jandó család tagjai Söjtörre,hogy hálát adjanak Istennek, örüljenekegymásnak, ápolják kapcsolataikat, meg-osszák gondjaikat, jobban megismerjékegymást és őrizzék megholt családtagjaikemlékét. Egyúttal kérték a plébános urat,hogy elhelyezhessék a templomban a csa-lád egy egykori papnövendék tagjának em-léktábláját és fényképmásolatát.

■A Székesegyház Sarlós Boldogasszony bú-csúját július 3-án, a délutáni szentmisébentartották. Erre a napra a Főplébánia egy-házközségi elnöke meghívta a szombathelyiplébániák egyházközségi elnökeit, illetve azegyházközségi tagokat mind a szentmisére,mind az utána következő agapéra. Az ün-nepi szentmisét Gombos T. Bálint atya mu-tatta be. Prédikációjában a BoldogságosSzűz Mária hitét, szolgáló szeretetét és bá-torságát állította a hívek elé példaként. Aplébános úr, majd Lendvai Rezső egyház-községi elnök a szentmise után a Főplébá-nia Batthyány-termében fogadta ésköszöntötte a résztvevőket.

■Nagy ünnepre gyűltek össze a Győri Hit-tudományi Főiskola Szombathelyi Hittanárszakának tanárai és hallgatói, hiszen június15-16-án sikeresen letett államvizsgák utánaz intézmény most először adott át a bolog-nai képzésben részt vett hallgatóknak dip-lomát. Július 10-én kapták meg oklevelüketaz alapszakon és a hittanár-nevelőtanármesterszakon végzett hallgatók. A délután3 órakor kezdődő ünnepi koncelebrációsszentmisét dr. Veres András szombathelyimegyéspüspök úr mutatta be, majd a szent-mise után átadta a diplomákat.

■Hirschl József illmitzi plébános július 10-én mutatta be aranymiséjét szülőfalujában,Szentpéterfán Geosits István, KrammerRafael és Harangozó Vilmos atyákkal, va-lamint Schneller János nyugalmazott ésVárhelyi Tamás jelenlegi szentpéterfai plé-bánosokkal. József atyát 1961. június 29-én szentelték pappá Kismartonban. Azaranymisés plébánost Filipovits Imre, aszentpéterfai egyházközség elnöke, Várhe-lyi Tamás és Schneller János atyák, KohuthViktor polgármester és Tuczainé RégváriMarietta, a Karitász igazgatónője köszön-tötte.

Hittantáborok egyházmegyénkben Martinus

Július-augusztus a táborozás időszaka. Idén is számos plébánia szer-vezett tábort hittanosainak. A kőszeghegyaljai fiatalokból álló ErősLánc Ifjúsági Közösség tagjai július 4. és 9. között Balatonfenyvesentöltötték idejüket. A fiatalokhoz ellátogatott a Tömő házaspár, akikjegyességükről meséltek. A szombathelyi szaléziak június 20-i kez-dettel immár 19. alkalommal rendezték meg négy héten át tartó tá-borukat. A programok közt szerepelt lacikonyha, kézműves-foglalko-zás, énektanulás, lelki programok, néptánc, kirándulás. A kőszegigyermekek táborának a novai plébánia adott otthont június 20. és 24.

között. A résztvevők lelkesen vettek részt a szabadtéri szentmiséken,amiket Mikolás Attila atya mutatott be. A zalaegerszeg-kertvárosi hit-tanosok táborát június 20. és 25. között a celldömölki Szent Benedekiskola területén tartották, ahol a mindennapi szentmisék mellett aszentségimádás és a közös imádságok szolgáltak lelki táplálékul, devárosismereti verseny és Ság-hegyi túra is várta a táborozókat. Aszentgotthárdi plébánia június 27. és július 1. között fogadta hittano-sait. A gyerekek elzarándokoltak a Brenner-kápolnához, kirándulásttettek a Hársas-tóhoz, felfedezték Őriszentpétert, Magyarszombatfátés Lentit is. A Székesegyházi Főplébánia növendékei ezekben a na-pokban Nován táboroztak hitoktatóikkal. A szentmisét minden napközösen ünnepelték Szécsiszigeten, Bázakerettyén vagy Nován.

Martinus 2011. augusztus ● 7

A Kiemelkedõ Egészségügyi Munkáért díjat vehette át Molnár Árpád atya Nyugat.hu / Martinus

A magyar egészségügy legnagyobb ünnepén, a Semmelweis napon Szombathelyen azegészségügyben dolgozókat díjazták. Június utolsó napján adták át a szombathelyi vá-rosháza házasságkötő termében a Semmelweis napi önkormányzati kitüntetéseket. Adíjazottak között találjuk Molnár Árpád atyát is, aki a Kiemelkedő Egészségügyi Mun-káért díj II. fokozatát vehette át. Árpád atya évek óta végzi áldozatos munkáját kórházilelkészként. Tevékenysége, a gyógyító munka mellett nélkülözhetetlen és hiányt pótló,hiszen legtöbb esetben a legsúlyosabb betegek és haldoklók mellett találjuk őt, mintlelki támaszt nyújtó embert és egyházi segítő személyt. Mégis túllép ezeken a határo-kon, és nem egy esetben a szavak erején túl fizikailag is segíti az ápolók munkáját.

Horváth András Ellák vasmiséje Pusztamagyaródon/ Martinus

Pusztamagyaród szülötte, Horváth András Ellák premontrei szerzetes július 10-én ün-nepelte vasmiséjét, pappá szentelésének 65. évfordulóját. A falu népe nevében az egy-házközség világi elnöke, Gyurkó Antal köszöntötte a vasmisés atyát. Ellák atyát 1946.június 16-án szentelte pappá Kovács Sándor megyéspüspök, és június 30-án mutattabe első szentmiséjét a pusztamagyaródi templomban. A Sorbonnon szerzett diplomát,első állomáshelye Marokkó volt. Sok egyetemen tanított, végül nyolcadmagával meg-alapította Kalifornia államban a Szent Mihály Premontrei Apátságot, amelynek mainapig lakója. Ellák atya szeptember 11-én tölti be 90. életévét, s bár ízig-vérig amerikaipolgár, hazájának ma is Magyarországot tekinti, ezért minden évben hazalátogat.

Tibola Imre atya könyvének bemutatójaNémeth H. Adrienn / Martinus

Társadalmi összefogás eredményeként 2000. november 12-én visszakerült a város Főterére az őseink fogadalmára emlékeztető Szentháromság-szobor. A szobor annak afogadalomnak állít emléket, amelyet elődeink a 18. század elején tömeges pusztítástokozó pestisjárvány idején tettek. A szobor történetét és a 2000. év történéseit gyűjtiegybe Tibola Imre A Milleniumi Év ajándéka: a Fő térre visszakerült Szentháromság-szoborcímű most megjelent könyvében. A könyv bemutatására július 4-én került sor a BrennerKollégiumban. A mű a Keresztény Egészségügyiek Dr. Batthyány László Társaságánakkiadásában jelent meg és a Martinus Kiadó terjeszti. A könyvet dr. Széll Kálmán eme-ritus főiskolai tanár, főorvos mutatta be és ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

8 ● 2011. augusztus Martinus

A z idei évben ünnepeljük a centenáriu-mát gróf Mikes János szombathelyi

megyéspüspökké történt kinevezésének. En-nek emlékére az egyházmegye Mikes emlék-évet hirdetett, amelynek ünnepélyes megnyi-tására május 6-án került sor az EgyházmegyeiMúzeum és Kincstár numizmatikai kiállításá-val. A kiállításon bemutatott emlékérmek ésplakettek nemcsak emlékeztetnek a gyűjtőMikes püspökre, hanem munkásságának érc-nél maradandóbb emlékei is.

Amikor 1911 novemberében Mikes Jánosgróf megkapta szombathelyi megyéspüspökikinevezését, Horváth János káptalani helynökígy közölte a hírt a papsággal: „Nagy, igen

mélyre ható, életbe vágó s életet alakító rekonstruk-

cióra van itt szükség. S ezt várjuk, bízvást reméljük

a II. Jánostól!” Talán nem a véletlen műve,hogy az egyházmegyét alapító Szily Jánosután egy újabb János püspök feladata lett anagy modernizáció. A király 1911. november5-én nevezte ki szombathelyi megyéspüs-pökké. Püspöki jelmondata jól jellemeztetenni akarását és eltökéltségét: „non confundar”,azaz nem szégyenülök meg.

A beiktatási ünnepségek után nagy lendü-lettel látott munkához, aminek az eredményeihamarosan megmutatkoztak. Nagyobb hord-erejű rendelkezései az első években az Egy-házmegyei Takarékpénztár és a MartineumKiadó megalapítása voltak. De ezek előtt ke-rült sor Szent Márton ereklyéinek hazahoza-talára is. Az I. világháború éveiben a répce-szentgyörgyi püspöki kastélyban kórházatrendezett be és a betegek ellátását is a vagyo-nából fedezte, majd a modern felszerelést aszombathelyi gyermekkórháznak ajándé-kozta. Kétszer utazott el a frontra megláto-gatni a frontszolgálatot teljesítő katonákat.

1918-19 a püspök életében nagy megpró-báltatásokat hozott. Elsők között kerültszembe az új kormányzattal, amelynek ered-ményeként február 27-én internálták, majdmárcius 29-én a fővárosba szállították, ahola gyűjtőfogházba került. Kalandos körülmé-

nyek között, július 30-án álruhában sikerültmegszöknie.

A fogságból történt hazaérkezése utánazonnal belevetette magát a munkába, ame-lyet nagyfokú precizitás jellemzett. Hivataliapparátusát gondosan választotta ki. Papjaikivétel nélkül nagy tudású, képzett papok vol-tak. Kiemelt feladatnak tartotta az oktatásügyét. Ennek elősegítésére született meg aSzent Márton Könyvtár, ahol a papok és ta-nítók egyaránt hozzáférhettek a szükségeskönyvekhez.

Mikes János püspökségének egyházkor-mányzati szempontból legkiemelkedőbb ese-ménye az 1927-es egyházmegyei zsinat volt.Az egyházmegye fennállásának 150. évfordu-lója megfelelő alkalmat teremtett a zsinatmegtartására. Az egyházmegyei zsinat talánlegfontosabb döntésének nevezhető az újplébániák alapításának támogatása. Az egy-házmegye alapítása óta soha annyi új plébániaés lelkészség nem alakult, mint ebben a 25évben.

Püspöksége alatt szerzetesrendekben isgazdagodott az egyházmegye, ami igazodotta növekvő társadalmi igényhez: karitatív ésszociális, valamint oktatási tevékenységetvégző rendek telepedtek le, akik szerepet vál-laltak a lelkipásztorkodásban is. Püspökségealatt 9 rendház épült az egyházmegyében.Nevéhez fűződik az annunciáta nővérekkongregációjának megalapítása, a szaléziak ésa verbiták letelepítése.

Püspöki ideje alatt az egyházmegye fizikaivalójában is sokat változott. Nagy gondottfordított a karbantartott épületekre és művé-szi tárgyakra, emlékekre. Ő maga is nagy mű-kedvelő volt. Saját ízlése szerint rendezte bea répceszentgyörgyi kastélyt, új bútorokkal ésfestményekkel gazdagította a püspöki palotátis. Negyedszázados működése alatt, anyagi ésfőleg erkölcsi támogatásával számtalan újtemplom épült az egyházmegyében. A 20-asévekben restauráltatta a Székesegyházat,amely így eredeti pompájában ragyoghatott.

Mikes támogatásával számos egyházi, rendiintézmény épült. Ilyen volt Zalaegerszegen aferences kolostor és a Notre Dame zárdaépülete, Szombathelyen az annunciáta nővé-rek anyaháza, a szaléziak tanoncotthona ésinternátusa. Bár nem volt igazi érzéke hozzá,mégis támogatta a helyi zenei életet. Egyikpapnövendéke, Werner Alajos Rómában ta-nulhatott egyházi zenét, és hazaérkezve meg-alapította a Schola Cantorum Savariensisénekkart, amely világhírűvé vált. Mindezentámogató tevékenységével nemcsak az Egy-ház, hanem az egész megye fejlődését elő-mozdította. Így a Nyugat-Dunántúl kulturáliséletében játszott szerepéért valóban megilletia mecénás jelző.

Negyedszázados aktív munka után beteg-ségére hivatkozva 1935. december 31-i ha-tállyal nyugalomba vonult. Lemondása utánkérését teljesítve meghagyták számára a rép-ceszentgyörgyi kastélyt, ahol zavartalanul él-hetett tovább nagybirtokosi miliőben. Le-mondása után a pápa Acmoniumi címzetespüspökké, majd 1939-ben Selimbriai címze-tes érsekké nevezte ki.

Utolsó éveit Répceszentgyörgyön töltötte,de sokat utazgatott. Továbbra is tartotta kap-csolatait az egyházmegye papjaival. Különö-sen sokat tett Mindszenty Józsefért, akinekfelszentelő püspöke volt. Utolsó ténykedéseegy tervezet összeállítása volt a lebombázottszombathelyi Székesegyház újjáépítésére. Áma terv végrehajtására már nem maradt ideje.1945. március 29-én a szovjet hadsereg be-vonulása közben kastélyában összeesett ésmeghalt.

Idén kiállítások, konferenciák során lesz le-hetőségünk arra, hogy méltó módon emlé-kezzünk meg egyházmegyénk egykori kiemel-kedő püspökéről.

A Mikes-emlékév kapcsánBakó Balázs

gr. Zabolai Mikes János

1876–1945

A Szombathelyi Egyházmegye 10. püspökePüspökségének ideje: 1911–1935

A Mikes-emlékév ünnepélyes megnyitója az Egyházmegyei Múzeum és Kincstárban

Martinus 2011. augusztus ● 9

Szent márton püSpök élete

Találkozás a sátánnal és az arianiz-mussal – Márton remeteségbe vonulegyházmegyénk szülöttének és védőszentjénekéletrajzát Sulpicius Severus (363 k. – 420 k.) írtameg „Vita martini” (Szent márton élete) címen.rovatunkban ebből közlünk részleteket.

I nnen továbbhaladva, miután elhagyta Mediola-numot (Milánó), Márton előtt emberi alakot föl-

véve megjelent a sátán, és megkérdezte, hová igyek-szik. Midőn meghallotta, hogy Márton azt feleli: odaigyekszik, ahová az Úr hívja, ezt mondta neki: bár-hová mész is, bármivel próbálkozol, a sátán akadá-lyozni fog téged. Erre Márton prófétai szóval ígyválaszolt: „Istenben bizakodom, nem félek, ember mit árthatnekem?” A sátán ekkor hirtelen eltűnt előle. Ezutánlelki vágyának és szándékának megfelelően megsza-badította anyját a pogányság tévedésétől, de apjamegmaradt a rosszban; Márton jó példája mégis so-kak üdvösségére szolgált.

Arianus tévtanítása ezekben az években az egészföldkerekségen elterjedt, de leginkább Illíriában. Apapok eretneksége ellen szinte egyedül Márton küz-dött igen határozottan, és emiatt sok bántalom érte:nyilvánosan megvesszőzték, majd végül a tartomány-ból is kiűzték. Itáliába visszatérve, miután tudomástszerzett arról, hogy Galliában is viszály támadt azegyházban Szent Hilarius távozása miatt, akit az eret-nekek sokasága száműzetésbe kényszerített, Mártonremetelakot épített magának Mediolanumban. Auxen-tius, az ariánusok tanítómestere és vezére azonbanott is erősen támadta, sok rágalommal illette, és ki-űzte a városból. Márton úgy vélte, hogy engednie kella körülményeknek, és Gallinaria szigetére vonultvissza egy pap társaságában, akit kiváló erényeiről is-mertek.

Itt sokáig a növények gyökereivel táplálkozott.Egyszer, mint mondják, a hunyor mérges szárát vettemagához eledelül, de mikor megérezte, hogy a méregátjárja a testét, s közel van a halála, a félelmetes ve-szedelmet imádságával elűzte, és azonnal megszűntminden fájdalma. Nem sokkal később megtudta,hogy a király, megbánva tettét, megengedte, hogySzent Hilarius visszatérjen. Márton még Rómábanszeretett volna vele találkozni, ezért elindult a vá-rosba.

A legenda a szentek életéről, csoda-tetteiről szóló történet, maga a szó

olvasandót jelent. István királyunk cse-lekedeteit három legenda is megörökí-tette, a „nagyobb” a hitbuzgó királyt, a„kisebb” az erélyes, keménykezű uralko-dót állítja elénk. Hartvik püspök legen-dája az előző kettőből merít, fő erénye aSzent Jobb történetének érdekes elme-sélése.

Mi most egy magyar nyelvű feldolgo-zásba olvasunk bele, ehhez legterjedel-mesebb nyelvemlékünket, a KarthauziNévtelen prédikáció- és legendagyűjte-ményét lapozzuk fel, amely Érdy-kódex-ként is ismert. A szentekről szóló részeaz egyetlen teljes magyar nyelvű legen-dárium, forrása Temesvári Pelbárt és aLegenda aurelia. A nevét nem említőszerző 1527-ben fejezte be művét Lövöl-dön, a mai Városlőd melletti karthauzikolostorban. Célja az volt, hogy magyarnyelvű olvasnivalóval lássa el a latinulnem tudó laikus testvéreket, illetve apá-cákat, olyan időkben, mikor hódít a „lu-theri eretnekség”. Választásunk arra afelemelő részletre esett, amikor Istvánfelajánlja a Szent Szűznek a koronát ésaz országot:

„Ó, mennyeknek királné asszona, Istennek

szent anyja es ez világnak megéppöjtő nemesasszona, dicsőséges Szíz Mária! Te szentségeskezedben es oltalma alá adom es ajánlom anya-szentegyházat mind benne való fejedelmekkel eslelki népekkel egyetembe, es ez szegén országotmind benne való urakkal es szegénnyel-bódoggalegyetemben, hogy te légy asszonok és ótalmok,es az en lelkömet te szent markodban.” Annakutána szentségöt vén hozjá, es megkeneték; demiért azon napokban anyaszentegyház illi valaNagybódogasszony innepének mennyei koro-nára való érdemmel, Úristennek es asszonunkSzíz Máriának kibocsátá lelkét, es szent an-gyaloknak seregében nagy édes énekléssel azerek bódogságra viteték: azon időben, mikoronKrisztus sziletetinek utána írnának ezerhar-mincnégy esztendőben.

Az ELTE-n Bárczi Ildikó vezetésévelalakult egy csoport, amely évek óta dol-gozik az Érdy-kódex elektronikus válto-zatának létrehozásán. Addig is szívesenés büszkén mutatja meg nekünk a nehe-zen betűzhető szöveg igényes, könyvvékötött fénymásolatát Városlőd plébá-nosa. A fentebb idézett részletről pedigbizonyára eszünkbe jut régi himnuszunk,a Boldogasszony anyánk, s felidéződikelőttünk Benczúr Gyula festménye aSzent István-bazilikából vagy Róth Mik-sa üvegképe Pannonhalmáról.

IrodAlom

Szent István felajánlása a Karthauzi Névtelen szerint

Az arianizmus

A z arianizmus Arius által a 4. század-ban alapított krisztológiai eretnekség

és iskola, amely szerint a Fiú nem egylé-nyegű az Atyával. Arius szerint az egyetlenörök létező Isten, aki nem lett sem terem-tés, sem nemzés által. Ő ilyen értelembenaz Atya, aki a világ teremtése céljából létetadott a Fiúnak, a Logosznak. A Fiú az idők

előtt lett, közvetlenül az Atyától, azért őnem egyszerűen a teremtmények egyike,de nem az Atya lényegéből való, ezért nemegylényegű, nem homousziosz vele. Más,mint az Atya, igazában nem is hasonlóhozzá. Őt az Atya semmiből teremtette,azért van kezdete, alá van vetve változás-nak és tévedésnek. Arius ugyan néha úgyfejezi ki magát, hogy az Atya nemzette aFiút, de ez az állítás csak a kegyelmi rend-ben vonatkozhat a Fiúra, nem a természet

rendjében. A Logoszt csak annyiban lehetIstennek mondani, amennyiben részese-dik a kegyelemben. Végeredményben te-hát az Atya, a Fiú és a Szentlélek különbö-ző, egymáshoz nem is hasonló személyek.

Az arianizmus tanait az I. Niceai (325) ésaz I. Konstantinápolyi Zsinat (381) is el-ítélte. Ennek ellenére a Nyugatrómai Biro-dalom szétesése után több, pl. a gótok általalapított európai országban hivatalos ál-lamvallás lett.

Benczúr Gyula oltárképe a budapesti Szent István–bazilikában

10 ● 2011. augusztus Martinus

Magyar-lengyel barátság 2011

Talán mégis igaz...C. Fiore: A fiatalok hitvallása c. könyv nyomán

„két nemzet van egyesülve bennünk/s mi két nemzet! a lengyel, s magyar!/Van-e sors, amely hatalmasabb, mint/ e két nemzet, ha egy célt akar?” – írja Pe-tőfi.

H a egy kvízjátékban a magyar és len-gyel nép barátságának eseményeiről,

közös múltjáról tennénk fel kérdéseket, bi-zony lehet, hogy csak az idősebb generációtudna jó feleleteket adni. Az iskolában törté-nelem- és hittanórán elő-előkerülnek a közösuralkodók, a magyar-lengyel házasságok, amagyar származású, Lengyelországban tisz-telt szentek. Mégis olyan keveset tudunk egy-másról. Nyári utazásaink inkább nyugat felé,mintsem Szlovákia vagy Lengyelország felétartanak, ahol számunkra a múltból ismerőshelyekre és híres személyek nyomára bukkan-hatnánk.

Magyarország és Lengyelország kapcsolataa hagyomány szerint már Géza fejedelem ko-rában kezdődött, házasság révén. Majdnemezeréves kapcsolat: barátság, kiállás, támoga-tás és viszonosság.

Szent László királyunk édesanyja lengyelhercegnő volt. IV. Béla királyunk leányai SzentKinga és Szent Jolánta szintén lengyel herce-gek feleségei voltak, és az ószandec-i kolos-torba vonultak vissza özvegységükben. NagyLajos királyunk leánya, Hedvig, Jadviga a len-gyel nép nagy jótevője és szentje.

A két nép barátsága nehéz, háborús idők-ben is kiállta a próbát. A lengyel szabadság-küzdelmek, és a magyar ’48-as szabadságharc

idején kölcsönösen, önkéntesekkel segítettükegymást.

A 20. század viharos éveiben is kiállt egy-más mellett magyar és lengyel: 1939-től a Te-leki-kormány megnyitotta a határokat a len-gyelek számára, akiket a szovjetek és néme-tek egyaránt megtámadtak. Több mint száz-ezer lengyel talált menedéket Magyarorszá-gon a háború egész időtartama alatt vagy le-galább átmenetileg. Ezt a gondozást az akkoribelügyminisztériumban id. dr. Antall József(1896-1974) irányította, aki a lengyel törté-netírásba Telekivel együtt hősként vonult be.Varsóban szobor és róluk elnevezett utca őrziemléküket.

Mindezek bár csak részletek, mégis érthe-tővé teszik, miért nincs a világon másik kétolyan nép, amelynek tradicionálisan ilyen jólenne a viszonya, olyan pedig végképp nincs,amelyik ezt rímbe is szedné. „Lengyel, magyarkét jó barát, együtt harcol, s issza borát.”

A Szombathelyi Egyházmegyében Szent-liszlón épült templom Szent Szaniszló lengyelvértanú püspök tiszteletére. Boldog II. JánosPál pápa áldását küldte az építőknek, amelylevelet a szentelés alkalmával felolvastak a hí-veknek.

Most, 2011. június 27-én vonat indult Bu-dapestről Częstochowa-ba 640 zarándokkal,ahol közösen imádkoztak a két nép 2011-eseurópai szolgálatáért, a lengyelek és a magya-rok boldogságáért, jólétéért, a két ország elöl-járóiért. Az ünnepi szentmise végén felaján-lották Magyarországot a Częstochowai Szűzoltalmába. A zarándokút egyik lelki vezetője

Székely János esztergom–budapesti segéd-püspök volt. A zarándoklat megkoronázása-ként a pálosok Magyarországnak ajándékoz-ták az ismert kegykép, a Częstochowai Feke-te Madonna hiteles másolatát. Végleges helyea Szent István-bazilikában, államalapító kirá-lyunk Szent Jobbja mellett lesz.

Székely János püspök atya beszédéből:„Azért jöttünk, hogy hálát adjunk közös szentjein-kért, Szent Hedvigért, Szent Kingáért, Boldog Özsé-bért, Boldog II. János Pál pápáért; közös nagyjain-kért, Báthoryért és Sobieskiért. Köszönjük, MennyeiAtyánk, hogy megóvtad népeinket ezer éven át, kö-szönjük, Szűzanyánk, anyai közbenjárásodat és ol-talmadat!

Kedves lengyel Testvéreim! Legyünk az EurópaiUnióban is – mi, lengyelek és magyarok – a hit ér-tékének őrzői, az élet és a család, a nemzet értékénekőrzői!

Zörgessünk a történelem ajtaján, ahogyan ezt Bol-dog II. János Pál pápa tette, hogy ez az ajtó megnyíl-jon Krisztus előtt, hogy az ő fényessége beáradjon acsaládjainkba, a népeink történelmébe, Európába ésa világra!

Czestochowa-i Madonna, Lengyelország király-nője, könyörögj érettünk! Magyarok Nagyasszonya,könyörögj érettünk!”

Az oldAlt összeállítottA: sAlAmon ViktóriA

H amburg, 1943. éjszaka. A sziré-nák borzasztó üvöltése. Megér-

keznek az angol repülőszázad bombá-zói és tüzes poklot okádnak a városra.Háromszázezer szétlőtt ház, negyven-ezer halott, szétlőtt ipari létesítmények.Így fejeződik be a Gomorra-hadműve-let.

Egy bizonytalan fedezékben két repü-lős. Két fiatal barát vállvetve egymásmellett. Egyiket eltalálja egy lövedék, amásik sértetlen. A neve Jürgen Molt-mann. Hitetlen, de azon az éjszakán elő-ször szól Istenhez, és kérdezi: „Miért élekén, és miért nem haltam meg, mint a többiek?Mint a barátom?”

Hatvan évvel később az olasz nap-fényben egy asztalnál üldögél. Korunkegyik legnagyobb protestáns teológusa

lett. Híressé A remény teológiája címűkönyve tette.

Egy vele készült interjúban elmondta:nem származom hívő családból. Szüle-im szabadgondolkodásúak voltak. A ba-rátom halála után, a háború alatt, s főlega három évig tartó hadifogság idejénminden régi biztonságot elvesztettem.Véletlenül kezdtem a Bibliát lapozgatni,majd barátságot kötöttem angol és skótkeresztényekkel. Azokban az évekbenlettem hívővé. Amikor véget ért a fogság,az volt számomra a legfontosabb, hogyhittudományt tanuljak. Meg akartam ér-teni, mi is a keresztények hite? Igaz-e atanításuk? Képes-e az a tanítás az életigazi oldalát, szépségét megmutatni?

Kérdéseire világos választ kapott a hités a Szentírás által.

7. osztályosok válaszolnakSzerinted miért nem hiszi mindenki, hogy van Isten?

• Ha egy ember nagyon beteg és nem gyógyulmeg, azt hiszi, hogy nincs Isten, mert ha lenne,akkor meggyógyulna.

• Azt hiszik, hogy ezt valaki kitalálta.• Mert talán szerencsétlenek, szegények vagy szo-

rult helyzetben élnek, imádkoztak, és azt hitték,hogy Isten egyből segít, közben ők nem tettek sem-mit a céljuk megvalósításáért.

• Mert azt várják, hogy csodák történjenek, és nelegyen semmi rossz az életükben, pedig ez sokszorcsak rajtuk múlik.

• A tudomány fejlettsége miatt sokan úgy gon-dolják, hogy Isten nélkül is lehet világ és élet.

• Mivel még nem találtak rá igazi bizonyítékot,nem látták a saját szemükkel.

• Azért mert félnek tőle, és nem akarják elis-merni, hogy van Isten.

Martinus 2011. augusztus ● 11

Via Sancti MartiniSzalai Attila, Fotó: Gedeon Tamás

A Szent Márton szülővárosát és végső

nyughelyét összekötő zarándokút Szom-

bathely és a szlovéniai Mártonhely közti

125 km hosszú szakaszát 2006 őszén

avatták fel. Az út ezen része a történelmi

Szombathelyi Egyházmegye területén

halad át, több helyet is érintve, amely

őrzi a szent emlékét. Cikksorozatunkban

az út bejárása során szerzett élményein-

ket szeretnénk megosztani az olvasók-

kal, remélve, hogy nyomunkban mások

is útra kelnek.

S zép májusi reggelen vágtunk neki azutolsó útszakasznak. Hét órakor már a

határon voltunk. Azt a fülest kaptuk, hogyaznap rendkívüli határnyitás lesz Kercaszo-mor és a szlovéniai Domonkosfa között.

(Ekkor még nem tartoztunk a schengeniövezetbe.) Valóban volt is, de csak délutánegytől, mivel a két falu itt tartotta a majálist.Itt változik a jelzés, a sárga sávot piros körváltja fel. Ez vezetett fel bennünket a falu fe-letti szőlőhegyen álló Árpád-kori Szent Már-ton-templomhoz. A templomot egyedülál-lóvá teszik bélletes déli kapujának díszesenfaragott oszlopfői és timpanonjának jó álla-potú Isten Báránya ábrázolása.

A turistajelzés itt sajnos megszakad, a szlo-vén rész felfestése még sok kívánnivalót hagymaga után. Az Őrség turistatérképre azon-ban még rákerült ez a határ menti rész, ígyannak segítségével sikerült eljutnunk Pártos-falván át Nagytótlakra (Selo). Itt találjuk akövetkező román stílusú templomot, egyeredeti szépségében megmaradt rotundát. Aközeli információs házikóban a kulcshoz ishozzájuthatunk, és megcsodálhatjuk a temp-lom gótikus stílusú freskóit. A festményekkorát a 14-15. századra teszi a kutatás.

Szintén az információs irodában vettünk egybiciklis térképnek titulált kiadványt, ami azértnémileg segítette a továbbhaladást. A temp-lom mögött pedig egy jelzésre is rábukkan-tunk. A dombokra felkapaszkodva így ju-tottunk el Ivanovci faluba, ahol ez a jelzés ismegszűnt. Innét lábat gyötrő aszfalttaposáskövetkezett a végcélig, Mártonhelyig (Mart-janci). A település gótikus temploma igazimegkoronázása volt a napnak. Falfestmé-nyeit, akárcsak a veleméri templomét, AquilaJános festette. A művész freskósorozatonábrázolta Szent Márton életének eseményeit(köpenymegosztás, a halott feltámasztása,Szent Márton halála), fölötte az apostoloksora látható. A szentélyben a segítő szente-ket, a mennyezeten az evangélisták jelképeitfestette meg. Velemérhez hasonlóan itt is fel-tűnik a mester önarcképe. Sokáig lehetettvolna még gyönyörködni a látványban, demennünk kellett, hogy elérjük a Muraszom-batról induló vonatot.

Amikor még a pap politizáltPál Ferenc

M agyarország története során a Katoli-kus Egyház vagyonából, tudásából

következően valamilyen mértékben mindigmagára vállalt – mert magára kellett vállalnia– bizonyos politikai szerepeket is.

Az 1894–95-ös években öt olyan törvénythozott a Magyar Országgyűlés, amely kivál-totta az Egyház nemtetszését. Ezek közé tar-tozott a kötelező polgári házasságról, a gyer-mekek vallásáról, az állami anyakönyvvezetés-ről, az izraelita vallásról, illetve a vallás szabadgyakorlásáról szóló törvénycikkek.

Ennek hatására jött létre 1895-ben grófEszterházy Móricz, gróf Zichy Nándor ésProhászka Ottokár kezdeményezésére a Ka-tolikus Néppárt azzal a céllal, hogy legyen egyolyan politikai tömörülés a parlamentben,amely zászlajára veszi a Katolikus Egyházképviseletét.

A Szombathelyi Egyházmegyében a Nép-párt rendkívül komoly politikai erővé nőtte kimagát. Az egyházmegye lapja, a SzombathelyiÚjság segítségével könnyedén nyomon követ-hető a párt szerveződése, kialakulása és sike-rei. Erejüket csak növelte, hogy az akkori püs-pök, Hidasy Kornél fontosnak tartotta, hogya papság teljes mellszélességgel kiálljon a párttörekvései mellett.

A helyi vezető azonban nem ő, hanemStegmüller Károly püspöki helynök, későbbinagyprépost lett, lényegében ő vezette Vasvármegyében a Néppárt harcát a politikai sze-repvállalásért. E küzdelmek következtébensorra alakultak ki a Néppártnak olyan bázis-helyei, mint Vasvár, ahol Glasics Egyed do-monkos szerzetes volt a fő agitátor, stevékenységét olyan hatékonyan vitte, hogy1895-ben az általa szervezett népgyűlést –mondvacsinált okokból – hatóságilag betiltot-ták, s így a kolostor udvarán kellett azt meg-tartania.

De komoly központ volt Kőszeg is, ahol a

neves író, Kincs István plébános segített aszervezésben. Az 1895-ben szervezett nép-párti népgyűlést itt is betiltották, de itt atömeg a plébánia előtt – igaz illegálisan –mégis meg tudta tartani összejövetelét.

A kormány helyi képviselője, a főispán, s azáltala vezetett megye mindent megtett azért,hogy megakadályozza a politikai katolicizmusmegerősödését és kiépülését. Azonban ezentörekvésük, köszönhetően a papság aktivitá-sának és a hívek elszántságának, kudarcot val-lott.

Kincs István

kőszegi plébános

Stegmüller Károly

nagyprépost

12 ● 2011. augusztus Martinus

Hogy az ifjúsági világnap, amelyet Madridbantartanak, a világ minden fiatalját arra serkent-se, hogy életét Krisztusba gyökereztesse ésalapozza.

Missziós szándék (Nyugat keresztényei)Hogy Nyugat keresztényei, a Szentlélek tevé-kenységére nyitott tanulékonysággal, újra ta-láljanak rá hitük frissességére és lelkesedésére.

Főszerkesztő: Ipacs Bence Főszerkesztő-helyettes: Teklits Tamás

Szerkesztők: Déri Péter, Horváth István Sándor, H. Pezenhófer Brigitta, Mátyás Zsófia,

Salamon Viktória

Nyomdai kivitelezés:

Print Invest Magyarország Kft. (9027 Győr, Almafa u. 13.)

Felelős vezető:

Ványik László ügyvezető igazgatóMegrendelés száma: 92890

2011. július

Kiadó: Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3.,

Telefon: 94/513-191, E-mail: info@martinuskiado.hu, Internet: www.martinuskiado.hu

Felelős kiadó: Teklits Tamás igazgató ISSN 2060-145X

Az újságban található cikkek a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatók.

H U MO R

Mórickával beszélget az anyukája:– Figyelj, Móricka, megvettem neked az isko-lához a tankönyveket. Nagyon drágák voltak,úgyhogy nagyon vigyázz rájuk!Erre Móricka:– Ígérem, anya, hozzájuk sem nyúlok!

* * *

Egy motoros átkiabál a sisakja alól a másiknak:– Szia. Hogy jutok el a Váci útra?– Tessék? Nem értem – kiabál a másik.– A Váci útra akarok menni – kiabál most márhangosabban.– Jó! Menjél!

Gyûjtés a felújításra

Dr. Veres András megyéspüpök úr a közel-

múltban gyűjtést hirdetett a Székesegyház

felújítási munkálataira. Az alábbiakban a

plébániák neve mellett az összegyűjtött

adományok összegét láthatják. Ezek az

összegek a filiák adományait is magukban

foglalják.

Jáki Esperesi Kerület: Egyházasrádóc

(21.000), Ják (95.000 Ft), Sorokpolány

(14.795 Ft), Szentpéterfa (622.150 Ft), To-

rony (53.395 Ft), Vasszécseny (41.210 Ft),

Vép (70.000 Ft)

Kemenesaljai Esperesi Kerület: Celldö-

mölk – Nagyboldogasszony (47.000 Ft),

Celldömölk – Szent Miklós (50.000 Ft),

Gérce (40.000 Ft), Jánosháza (297.000 Ft),

Kenyeri (30.000 Ft), Ostffyasszonyfa (6.000

Ft)

Kőszegi Esperesi Kerület: Gencsapáti

(96.425 Ft), Gyöngyösfalu (40.000 Ft), Kő-

szeg (424.300 Ft), Salköveskút (17.015 Ft),

Vát (91.695 Ft)

Lenti Esperesi Kerület: Csesztreg (21.390

Ft), Gutorfölde (24.400 Ft), Lenti (63.000

Ft), Nova (17.780 Ft), Páka (120.000 Ft),

Rédics (19.900 Ft), Szécsisziget (62.000

Ft), Tornyiszentmiklós (31.000 Ft)

Letenyei Esperesi Kerület: Bánokszent-

györgy (45.000 Ft), Becsehely (143.000

Ft), Letenye (50.000 Ft), Muraszemenye

(39.000 Ft), Söjtör (78.000 Ft), Szepetnek

(100.000 Ft), Tótszerdahely (100.000 Ft)

Őrségi Esperesi Kerület: Csákánydo-

roszló (31.685 Ft), Csörötnek (56.000 Ft),

Felsőszölnök (132.620 Ft), Körmend

(306.300 Ft), Nádasd (55.000 Ft), Őri-

szentpéter (120.000 Ft), Szentgotthárd

(200.000 Ft)

Sárvári Esperesi Kerület: Hegyfalu

(92.105 Ft), Ikervár (172.000 Ft), Ölbő

(49.800 Ft), Rábapaty (78.800 Ft), Répce-

lak (95.695 Ft), Rum (200.000 Ft), Sárvár

– Szent László (180.360 Ft), Sárvár – Szent

Miklós (61.000 Ft)

Szombathelyi Esperesi Kerület: Sarlós

Boldogasszony Főplébánia (803.910 Ft),

Jézus Szíve – Szőllős (129.250 Ft), Krisztus

Király – Kámon (300.000 Ft), Szent Erzsé-

bet – Ferences (312.500 Ft), Szent István

Király – Szentkirály (59.400 Ft), Szent Kvirin

– Szalézi (69.160 Ft), Szent Márton (204.760

Ft), Szentháromság – Olad (200.000 Ft),

Annunciáta nővérek (125.000 Ft)

Vasvári Esperesi Kerület: Csehimind-

szent (28.000 Ft), Egervár (48.000 Ft),

Gersekarát (32.000 Ft), Győrvár (7.600 Ft),

Vasvár (101.280 Ft)

Zalaegerszegi Esperesi Kerület: Bagod

(50.000 Ft), Gellénháza (57.600 Ft), Milej-

szeg (25.000 Ft), Teskánd (53.000 Ft), Za-

laegerszeg Szent Mária Magdolna (402.000

Ft), Zalaegerszeg Jézus Szíve (95.265 Ft),

Zalaháshágy (100.000 Ft), Zalalövő (54.000

Ft)

Fókuszbanprogramok, eseményekaugusztus 16–21. (kedd–vasárnap)

Ifjúsági Világtalálkozó (Madrid)

augusztus 27. (szombat)

10.30 óra Papok és szüleik zarándoklata(Szentgotthárd)

szeptember 5. (hétfő)

10 óra Egyházmegyei papi lelkinap(Szom-bathely, Martineum Felnőttképző Akadémia)

szeptember 12. (hétfő)

10 óra Gyóntatási továbbképzés lelkipászto-roknak (Szombathely, Martineum Felnőtt-képző Akadémia)

A Martineum fotópályázatot hirdet amatőr fotósoknak Egység a családban címmel. A fotópályázat célja bemutatni a család egységének, összetartásának értékeit

és mindennapi tapasztalatait. Pályázati feltételek: maximum 3 darab, 21x28 cm-es, színes vagy fekete-fehér fénykép beküldése. A fényképek hátsó felén kérik feltüntetni a készítő nevét,

a fotó címét; a borítékon a pályázó nevét, posta- és e-mail címét, telefonszámát. A pályázatokat a Martineum Felnőttképző Akadémia 9700 Szombathely,

Karmelita u. 1. címre várják. Beküldési határidő: szeptember 15.

A Szentháromság Kegytárgybolttal együttműködve, annak szomszédságában nyíltmeg augusztus 1-jén a Martinus Kiadó üzlete,

ahol elsősorban saját kiadványainkkal

várjuk vásárlóinkat.