· web viewgibberella spp.), micélium, klamidospórák. a fertőzést a konídiumok,...

Irodalomjegyzék

Irodalomjegyzék

Növényvédelem

Bozsik , András

Bujáki , Gábor

Bürgés , György

Czencz , Kornélia

Deli , József

Glits , Márton

Folk , Győző

Hunyadi , Károly

Ipsits , Csaba

Járfás , József

Kadlicskó , Sándor

Kiss , József

Koppányi , Marietta

Kozma , Erzsébet

Kövics , György

Kuroli , Géza

Lánszki , Imre

Petrányi , István

Petróczi , István

Pécsi , Sándor

Pénzes , Béla

Pintér , Csaba

Radócz , László

Reisinger , Péter

Sáringer , Gyula

Szabolcs , János

Szalay-Marzsó , László

Takács , András

Tomcsányi , Ernő

Tóth , Attila

Tóth , István

Virányi , Ferenc

Növényvédelem

Bozsik , András

Bujáki , Gábor

Bürgés , György

Czencz , Kornélia

Deli , József

Glits , Márton

Folk , Győző

Hunyadi , Károly

Ipsits , Csaba

Járfás , József

Kadlicskó , Sándor

Kiss , József

Koppányi , Marietta

Kozma , Erzsébet

Kövics , György

Kuroli , Géza

Lánszki , Imre

Petrányi , István

Petróczi , István

Pécsi , Sándor

Pénzes , Béla

Pintér , Csaba

Radócz , László

Reisinger , Péter

Sáringer , Gyula

Szabolcs , János

Szalay-Marzsó , László

Takács , András

Tomcsányi , Ernő

Tóth , Attila

Tóth , István

Virányi , Ferenc

Publication date 1997

Szerzői jog © 1997 Glits Márton, Horváth József, Kuroli Géza, Petróczi István

Created by XMLmind XSL-FO Converter.



Tartalom

Előszó 0

1. A búza 0

1. A búza betegségei 0

1.1. Búza csíkos mozaik 0

1.1.1. (wheat streak mosaic potyvirus) 0

1.2. Búzatörpülés 0

1.2.1. (wheat dwarf geminivirus) 0

1.3. Torsgomba 0

1.3.1. (Gäumannomyces graminis, régebbi néven: Ophiobolus graminis) 0

1.4. Szártörő gomba („szemfoltbetegség”) 0

1.4.1. (Pseudocercosporella herpotrichoides) 0

1.5. Búza fuzáriózis 0

1.5.1. (Fusarium graminearum, F. avenaceum, F. culmorum, F. nivale, F. sporotrichioides, F. poae) 0

1.6. Lisztharmat 0

1.6.1. (Erysiphe graminis) 0

1.7. Feketerozsda (szárrozsda) 0

1.7.1. (Puccinia graminis) 0

1.8. Búza kőüszög (büdösüszög) 0

1.8.1. (Tilletia caries, T. foetida, T. intermedia) 0

1.9. Búza por- vagy repülőüszög 0

1.9.1. (Ustilago nuda f. sp. tritici) 0

2. A búza kártevői 0

2.1. Búza-fonálféreg 0

2.1.1. (Anguina tritici) 0

2.2. Vetési bagolylepke 0

2.2.1. (Scotia segetum) 0

2.3. Fritlégy 0

2.3.1. (Oscinella frit) 0

2.4. Csíkoshátú búzalégy 0

2.4.1. (Chlorops pumilionis) 0

2.5. Ugarlégy 0

2.5.1. (Delia coarctata) 0

2.6. Citromsárga búzagubacsszúnyog 0

2.6.1. (Contarinia tritici), 0

2.7. narancssárga búzagubacsszúnyog 0

2.7.1. (Sitodiplosis mosellana) 0

2.8. Gabonafutrinka 0

2.8.1. (Zabrus tenebrioides) 0

2.9. Szalmadarázs 0

2.9.1. (Cephus pygmaeus) 0

2.10. Gabonapoloskák 0

2.10.1. (Aelia spp., Eurygaster spp.) 0

2.11. Szipolyok 0

2.11.1. (Anisoplia spp.) 0

3. A búza gyomnövényei 0

3.1. Vékony, széles levelű kétszikűek 0

3.2. Egyéves egyszikűek 0

3.3. Évelő két- és egyszikű gyomnövények 0

3.4. A gyomfelvételezések célja és feladata 0

3.5. A gyomfelvételezések időpontja 0

3.6. A búza gyomirtása 0

3.7. A gabona gyomirtó szerei permetezésének fontosabb szempontjai 0

3.8. A gabonaszakasz szerepe a szántóföldi kultúrák integrált gyomirtásában 0

4. A búza védelme 0

2. Az árpa 0

1. Az árpa betegségei 0

1.1. Árpa csíkos mozaik 0

1.1.1. (barley stripe mosaic hordeivirus) 0

1.2. Árpa vírusos levélfoltosság 0

1.2.1. (brome mosaic bromovirus) 0

1.3. Árpa sárga törpülés 0

1.3.1. (barley yellow dwarf luteovirus) 0

1.4. Árpa helmintosporiózisai 0

1.5. Árpa törpe- vagy levélrozsda 0

1.5.1. (Puccinia hordei) 0

2. Az árpa kártevői 0

2.1. Veresnyakú árpabogár 0

2.1.1. (Oulema melanopus) 0

3. Az árpa gyomnövényei 0

3.1. Az árpa gyomirtása 0

4. Az árpa védelme 0

3. A kukorica 0

1. A kukorica betegségei 0

1.1. Kukorica csíkos mozaik 0

1.1.1. (maize dwarf mosaic potyvirus) 0

1.2. A kukorica baktériumos hervadása 0

1.2.1. (Erwinia stewartii) 0

1.3. Kukoricaperonoszpóra 0

1.3.1. (Sclerophthora macrospora) 0

1.4. Kukoricarozsda 0

1.4.1. (Puccinia sorghi) 0

1.5. Golyvásüszög 0

1.5.1. (Ustilago maydis) 0

1.6. Rostosüszög 0

1.6.1. (Sorosporium holci-sorghi) 0

1.7. Kukorica szürke gyökér- és szárkorhadása 0

1.7.1. (Macrophomina phaseolina, Rhizoctonia bataticola) 0

1.8. Diplodiás cső- és szárkorhadás 0

1.8.1. (Diplodia maydis, D. macrospora) 0

1.9. Kabatiellás szemfoltosság 0

1.9.1. (Kabatiella zeae) 0

1.10. Nigrospórás szárazkorhadás 0

1.10.1. (Nigrospora oryzae) 0

1.11. Kukorica helmintospóriumos levélfoltossága és száradása 0

1.11.1. (Helminthosporium turcicum, H. carbonum, H. maydis) 0

1.12. Kukorica fuzáriózisa 0

1.12.1. (Fusarium graminearum, Gibberella zeae, F. moniliforme, G. fujikuroi, F. culmorum) 0

2. A kukorica kártevői 0

2.1. Kukorica-gyökértetű 0

2.1.1. (Tetraneura ulmi) 0

2.2. Zselnicemeggy-levéltetű 0

2.2.1. (Rhopalosiphum padi) 0

2.3. Zöld kukorica-levéltetű 0

2.3.1. (Rhopalosiphum maidis) 0

2.4. Pattanóbogarak 0

2.4.1. (Elateridae) 0

2.5. Gyászbogarak 0

2.5.1. (Tenebrionidae) 0

2.6. Alkonybogarak 0

2.6.1. (Alleculidae) 0

2.7. Cserebogarak 0

2.7.1. (Melolonthidae) 0

2.8. Kukoricabogár 0

2.8.1. (Diabrotica virgifera virgifera) 0

2.9. Kukoricabarkó 0

2.9.1. (Tanymecus dilaticollis) 0

2.10. Kukoricamoly 0

2.10.1. (Ostrinia nubilalis) 0

2.11. Mezei pocok 0

2.11.1. (Microtus arvalis) 0

2.12. Hörcsög 0

2.12.1. (Cricetus cricetus) 0

2.13. Ürge 0

2.13.1. (Citellus citellus) 0

3. A kukorica gyomnövényei 0

3.1. A kukorica gyomirtása 0

4. A kukorica védelme 0

4. A rizs 0

1. A rizs betegségei 0

1.1. Pirikuláriás barnulás 0

1.1.1. (Pyricularia grisea) 0

1.2. Barna levélfoltosság 0

1.2.1. (Helminthosporium oryzae) 0

1.3. Rizsbakteriózis 0

1.3.1. (Pseudomonas syringae) 0

2. A rizs kártevői 0

2.1. Rizslevél-fonálféreg 0

2.1.1. (Aphelenchoides besseyi) 0

2.2. Nyári pajzsosrák és tüskésorrú rák 0

2.2.1. (Triops cancriformis) (Lepthesteria dahalacensis) 0

2.3. Tollas árvaszúnyog 0

2.3.1. (Chironomus plumosus) 0

2.4. Rizsszúnyog 0

2.4.1. (Cricotopus bicinctus) 0

2.5. Aknázó rizslégy 0

2.5.1. (Hydrellia griseola) 0

3. A rizs gyomnövényei 0

3.1. A rizs gyomirtása 0

4. A rizs védelme 0

5. Takarmányfüvek 0

1. A takarmányfüvek betegségei 0

1.1. Rozsda 0

1.1.1. (Puccinia graminis, Puccinia dispersa, Puccinia coronifera, Puccinia striiformis, Puccinia recondita, Puccinia hordei) 0

1.2. Pázsitfűfojtó gyűrűspenész 0

1.2.1. (Epichloe typhina) 0

2. A takarmányfüvek kártevői 0

2.1. Marokkói sáska 0

2.1.1. (Dociostaurus maroccanus) 0

2.2. Olaszsáska 0

2.2.1. (Calliptamus italicus) 0

2.3. Réti gyapjaslepke 0

2.3.1. (Hypogymna morio) 0

2.4. Törpe gabonakabóca 0

2.4.1. (Macrosteles laevis) 0

3. A takarmányfüvek gyomnövényei 0

3.1. A takarmányfüvek gyomirtása 0

4. A takarmányfüvek védelme 0

6. A lucerna 0

1. A lucerna betegségei 0

1.1. Lucernamozaik 0

1.1.1. (Alfalfa mosaic virus, monotípusos vírus) 0

1.2. Lucerna levélragya 0

1.2.1. (Pseudopeziza medicaginis) 0

1.3. Lucerna fertőző hervadása 0

1.3.1. (Fusarium oxysporum, Verticillium alboatrum) 0

1.4. Ibolyaszínű gyökérpenész 0

1.4.1. (Rhizoctonia crocorum) 0

2. A lucerna kártevői 0

2.1. Lucernapoloska 0

2.1.1. (Adelphocoris lineolatus) 0

2.2. Lucernaböde 0

2.2.1. (Subcoccinella vigintiquatorpunctata) 0

2.3. Lucernabogár 0

2.3.1. (Phytodecta fornicata) 0

2.4. Hamvas vincellérbogár 0

2.4.1. (Otiorrhynchus ligustici) 0

2.5. Kis csipkézőbarkók 0

2.5.1. (Sitona spp.) 0

2.6. Nagy csipkézőbarkó 0

2.6.1. (Sitona puncticollis) 0

2.7. Lucernaormányos 0

2.7.1. (Phytonomus variabilis) 0

2.8. Lucerna-magormányos 0

2.8.1. (Tychius flavus) 0

2.9. Lucernarügy-gubacsszúnyog 0

2.9.1. (Dasyneura ignorata) 0

2.10. Lucernabimbó-gubacsszúnyog 0

2.10.1. (Contarinia medicaginis) 0

2.11. Lucerna-magdarázs 0

2.11.1. (Bruchophagus roddi) 0

3. A lucerna gyomnövényei 0

3.1. A lucerna gyomirtása 0

4. A lucerna védelme 0

4.1. Az új telepítésű lucerna védelme 0

4.2. Az idősebb lucerna védelme 0

7. A vörös here 0

1. A vörös here betegségei 0

1.1. Lisztharmat 0

1.1.1. (Erysiphe communis f. sp. trifolii) 0

1.2. Vöröshererák 0

1.2.1. (Sclerotinia trifoliorum) 0

1.3. Vörös here pszeudopezizás levélfoltossága 0

1.3.1. (Pseudopeziza trifolii) 0

1.4. Vörös here szárfenésedése 0

1.4.1. (Kabatiella caulivora, Colletotrichum trifolii) 0

1.5. Herefélék feketepettyessége 0

1.5.1. (Cymadothea trifolii, konídiumos alak: Polythrincium trifolii) 0

1.6. Cerkospórás levélfoltosság 0

1.6.1. (Cercospora zebrina) 0

1.7. Sztemfíliumos levélfoltosság 0

1.7.1. (Stemphylium sarciniforme) 0

2. A vörös here kártevői 0

2.1. Vöröshereszár-cickányormányos 0

2.1.1. (Apion seniculum) 0

2.2. Vörösherevirág-cickányormányos 0

2.2.1. (Apion trifolii) 0

2.3. Vörösheremag-cickányormányos 0

2.3.1. (Apion apricans) 0

3. A vörös here gyomnövényei 0

3.1. A vörös here gyomirtása 0

4. A vörös here védelme 0

8. A szója 0

1. A szója betegségei 0

1.1. Szója mozaik 0

1.1.1. (soybean mosaic potyvirus) 0

1.2. Baktériumos barna levélfoltosság 0

1.2.1. (Pseudomonas syringae pv. glycinea) 0

1.3. Baktériumos hólyagos levélfoltosság 0

1.3.1. (Xanthomonas campestris pv. glycines) 0

1.4. Szójaperonoszpóra 0

1.4.1. (Peronospora manschurica) 0

1.5. Diaportés hüvely- és szárfoltosság 0

1.5.1. (Diaporthe phaseolorum var. sojae, 0

1.5.2. konídiumos alak: Phomopsis sojae, Diaporthe phaseolorum var. caulivora) 0

1.6. Fehérpenészes szárrothadás 0

1.6.1. (Sclerotinia sclerotiorum) 0

1.7. Szójafuzáriózis 0

1.7.1. (Fusarium oxysporum, F. semitectum) 0

2. A szója kártevői 0

2.1. Muszkamoly 0

2.1.1. (Loxostege sticticalis) 0

2.2. Gamma-bagolylepke 0

2.2.1. (Autographa gamma) 0

2.3. Bogáncslepke 0

2.3.1. (Vanessa cardui) 0

3. A szója gyomnövényei 0

3.1. A szója gyomirtása 0

4. A szója védelme 0

9. A répafélék 0

1. A répafélék betegségei 0

1.1. Répagyökérfekély 0

1.1.1. (Phoma betae, Alternaria tenuis, Fusarium spp., Rhizoctonia solani) 0

1.2. Répa nekrotikus sárgaerűség, rizománia 0

1.2.1. (beet necrotic yellow vein furovirus) 0

1.3. Répamozaik 0

1.3.1. (beet mosaic potyvirus) 0

1.4. Répasárgaság 0

1.4.1. (beet yellows closterovirus) 0

1.5. Répaperonoszpóra 0

1.5.1. (Peronospora farinosa f. sp. betae) 0

1.6. Répalisztharmat 0

1.6.1. (Erysiphe communis, Microsphaera betae) 0

1.7. Cerkospórás levélragya 0

1.7.1. (Cercospora beticola) 0

2. A répafélék kártevői 0

2.1. Törpe répabogár 0

2.1.1. (Atomaria linearis) 0

2.2. Répabolha 0

2.2.1. (Chaetocnema tibialis) 0

2.3. Lisztes répabarkó 0

2.3.1. (Cleonus punctiventris) 0

2.4. Répa-fonálféreg 0

2.4.1. (Heterodera schachtii) 0

2.5. Fekete répa-levéltetű 0

2.5.1. (Aphis fabae) 0

2.6. Répa-aknázómoly 0

2.6.1. (Scorbipalpa ocellatella) 0

3. A répafélék gyomnövényei 0

3.1. A répafélék gyomirtása 0

4. A répafélék védelme 0

10. A burgonya 0

1. A burgonya betegségei 0

1.1. Élettani betegségek 0

1.2. Burgonya levélsodródás 0

1.2.1. (potato leafroll luteovirus) 0

1.3. Burgonya y-mozaik vagy vonalasbetegség 0

1.3.1. (potato Y potyvirus) 0

1.4. Burgonya x-mozaik vagy enyhe mozaik 0

1.4.1. (potato X potexvirus) 0

1.5. Burgonya szártarkulás 0

1.5.1. (Tobacco rattle tobravirus) 0

1.6. Burgonya boszorkányseprűsödés 0

1.6.1. (potato witches’broom phytoplasma) 0

1.7. Baktériumos szártő- és nedves gumórothadás 0

1.7.1. (Erwinia carotovora subsp. carotovora, E. carotovora subsp. atroseptica, E. chrysanthemi) 0

1.8. Közönséges vagy sugárgombás varasodás 0

1.8.1. (Streptomyces scabies, Streptomyces spp.) 0

1.9. Burgonyavész 0

1.9.1. (Phytophthora infestans) 0

1.10. Burgonyahimlő - rizoktónia 0

1.10.1. (Rhizoctonia solani) 0

1.11. Fuzáriumos gumórothadás és tőhervadás 0

1.11.1. (Fusarium solani, F. oxysporum f. sp. tuberosi, F. sambucinum, F. sulphureum) 0

1.12. Alternáriás szárazfoltosság és gumókorhadás 0

1.12.1. (Alternaria solani, A. alternata) 0

1.13. Egyéb, kisebb mértékben előforduló kórokozók 0

2. A burgonya kártevői 0

2.1. Burgonyabogár 0

2.1.1. (Leptinotarsa decemlineata) 0

2.2. Levéltetvek 0

2.3. Gumórontó fonálféreg 0

2.3.1. (Ditylenchus destructor) 0

2.4. Közönséges burgonya-fonálféreg 0

2.4.1. (Globodera rostochiensis) 0

3. A burgonya gyomnövényei 0

3.1. A burgonya gyomirtása 0

4. A burgonya védelme 0

11. A napraforgó 0

1. A napraforgó betegségei 0

1.1. Napraforgó-peronoszpóra 0

1.1.1. (Plasmopara halstedii) 0

1.2. A napraforgó fehérpenészes szár- és tányérrothadása 0


1.3. A napraforgó diaportés betegsége 0

1.3.1. (Diaporthe helianthi) 0

1.4. Napraforgórozsda 0

1.4.1. (Puccinia helianthi) 0

2. A napraforgó kártevői 0

2.1. Napraforgómoly 0

2.1.1. (Homoeosoma nebulellum) 0

3. A napraforgó gyomnövényei 0

3.1. A napraforgó gyomirtása 0

4. A napraforgó védelme 0

12. A repce 0

1. A repce betegségei 0

1.1. Repcemozaik 0

1.1.1. (cucumber mosaic cucumovirus) 0

1.2. Repce levélgöndörödés 0

1.2.1. (turnip mosaic potyvirus) 0

1.3. Olajrepce virágelzöldülés 0

1.3.1. (clover dwarf phytoplasma) 0

1.4. Repce-becőrontó 0

1.4.1. (Alternaria brassicae, A. brassicicola; teleomorf alak: Leptosphaeria napi) 0

1.5. Repceperonoszpóra 0

1.5.1. (Peronospora brassicae) 0

1.6. Repce fehérpenészes rothadás 0


1.7. Gyökérgolyva 0

1.7.1. (Plasmodiophora brassicae) 0

2. A repce kártevői 0

2.1. Repcedarázs 0

2.1.1. (Athalia rosae) 0

2.2. Nagy repcebolha 0

2.2.1. (Psylliodes chrysocephala) 0

2.3. Repcefénybogár 0

2.3.1. (Meligethes aeneus) 0

2.4. Repceszárormányos 0

2.4.1. (Ceutorhynchus quadridens) 0

2.5. Repcebecő-ormányos 0

2.5.1. (Ceutorhynchus assimilis) 0

2.6. Repcebecő-gubacsszúnyog 0

2.6.1. (Dasineura brassicae) 0

3. A repce gyomnövényei 0

3.1. A repce gyomirtása 0

4. A repce védelme 0

13. A mák 0

1. A mák betegségei 0

1.1. Szívrothadás 0

1.1.1. (Bórhiány) 0

1.2. A mák ervíniás gyökér- és szárrothadása 0

1.2.1. (Erwinia carotovora subsp. carotovora) 0

1.3. Mákperonoszpóra 0

1.3.1. (Peronospora arborescens) 0

1.4. A mák pleospórás levél- és tőszáradása 0

1.4.1. (Pleospora papaveracea) 0

1.5. Máklevélüszög 0

1.5.1. (Entyloma fuscum) 0

2. A mák kártevői 0

2.1. Máktokormányos 0

2.1.1. (Ceutorhynchus macula-alba) 0

2.2. Máktokszúnyog 0

2.2.1. (Dasyneura papaveris) 0

3. A mák gyomnövényei 0

3.1. A mák gyomirtása 0

4. A mák védelme 0

14. A dohány 0

1. A dohány betegségei 0

1.1. Dohánymozaik 0

1.1.1. (Tobacco mosaic tobamovirus, TMV) 0

1.2. Dohány érbarnulás 0

1.2.1. (potato Y potyvirus, PVY) 0

1.3. A dohány uborkamozaik betegsége 0

1.3.1. (cucumber mosaic cucumovirus, CMV) 0

1.4. Dohány bronzfényűség vagy bronzfoltosság 0

1.4.1. (Tomato spotted wilt tospovirus, TSWV) 0

1.5. Dohányvész 0

1.5.1. (Pseudomonas syringae pv. tabaci) 0

1.6. Palántadőlés és tőfekély 0

1.6.1. (Pythium spp. – legalább 13 faj – okozhatja: pl. P. aphanidermatum, P. irregulare, P. ultimum var. ultimum, de a korábban széleskörűen átvett – téves leíráson alapuló, nem létező – P. debaryanum Hesse emend. Middleton gombafaj nem!; Fusarium spp.; Rhizoctonia solani, teleomorf: Thanatephorus cucumeris; Olpidium brassicae) 0

1.7. Fekete gyökérrothadás 0

1.7.1. (Thielaviopsis basicola, synanamorf: Chalara elegans) 0

1.8. A dohány alternáriás betegségei 0

1.8.1. (Alternaria alternata; Alternaria tenuissima) 0

1.9. Tőhervadás 0

1.9.1. (Fusarium oxysporum f. sp. nicotianae) 0

1.10. Dohányperonoszpóra 0

1.10.1. (Peronospora hyoscyami f. sp. tabacina, syn.: P. tabacina) 0

2. A dohány kártevői 0

2.1. Dohánytripsz 0

2.1.1. (Thrips tabaci) 0

2.2. Dohányliszteske 0

2.2.1. (Bemisia tabaci) 0

3. A dohány gyomnövényei 0

3.1. A dohány gyomirtása 0

4. A dohány védelme 0

4.1. Palántaágyi növényvédelem 0

4.2. Szántóföldi növényvédelem 0

15. A len 0

1. A len betegségei 0

1.1. Lisztharmat 0

1.1.1. (Erysiphe cichoracearum) 0

1.2. Len szeptóriás foltossága 0

1.2.1. (Septoria linicola) 0

1.3. Len szártörése, szárbarnulása 0

1.3.1. (Polyspora lini) 0

1.4. Lenfenésedés 0

1.4.1. (Colletotrichum lini) 0

1.5. Fuzáriumos hervadás 0

1.5.1. (Fusarium oxysporum f. sp. lini) 0

2. A len kártevői 0

2.1. Lentripsz 0

2.1.1. (Thrips lini) 0

2.2. Lenbolha 0

2.2.1. (Aphthona euphorbiae) 0

3. A len gyomnövényei 0

3.1. A len gyomirtása 0

4. A len védelme 0

16. A kender 0

1. A kender betegségei 0

1.1. Kender fehérpenészes rothadása 0


1.2. Kender szárfoltossága 0

1.2.1. (Dendrophoma marconii) 0

1.3. Kenderperonoszpóra 0

1.3.1. (Pseudoperonospora cannabina) 0

1.4. Szeptóriás levélfoltosság 0

1.4.1. (Septoria cannabis) 0

2. A kender kártevői 0

2.1. Kenderbolha 0

2.1.1. (Psylliodes attenuata) 0

2.2. Kis kendermoly 0

2.2.1. (Grapholita delineana) 0

3. A kender gyomnövényei 0

3.1. A kender gyomirtása 0

4. A kender védelme 0

17. A komló 0

1. A komló betegségei 0

1.1. A komlóperonoszpóra 0

1.1.1. (Pseudoperonospora humuli) 0

1.2. Komlólisztharmat 0

1.2.1. (Sphaerotheca humuli) 0

2. A komló kártevői 0

2.1. Komlólevéltetű 0

2.1.1. (Phorodon humuli) 0

3. A komló gyomnövényei 0

3.1. A komló gyomirtása 0

4. A komló védelme 0

18. A bab 0

1. A bab betegségei 0

1.1. Babmozaik 0

1.1.1. (Bean common mosaic potyvirus, BCMV, bean yellow mosaic potyvirus, BYMV, cucumber mosaic cucumovirus, CMV) 0

1.2. A bab xantomonászos betegsége 0

1.2.1. (Xanthomonas campestris pv. phaseoli) 0

1.3. A bab kolletotrihumos betegsége 0

1.3.1. (Colletotrichum lindemuthianum) 0

1.4. Babrozsda 0

1.4.1. (Uromyces appendiculatus) 0

2. A bab kártevői 0

2.1. Fésűslábú-viráglégy 0

2.1.1. (Phorbia platura) 0

2.2. Közönséges takácsatka 0

2.2.1. (Tetranychus urticae) 0

2.3. Gyapottok-bagolylepke 0

2.3.1. (Helicoverpa armigera) 0

2.4. Babzsizsik 0

2.4.1. (Acanthoscelides obtectus) 0

2.5. Mezei nyúl 0

2.5.1. (Lepus europeus) 0

2.6. Csipkéző barkók 0

2.6.1. (Sitona spp.) 0

2.7. Fekete répa-levéltetű 0

2.7.1. (Aphis fabae) 0

3. A bab gyomnövényei 0

3.1. A bab gyomirtása 0

4. A bab védelme 0

19. A borsó 0

1. A borsó betegségei 0

1.1. Borsómozaik 0

1.1.1. (Pea common mosaic potyvirus) 0

1.2. A borsó pszeudomonászos zsírfoltossága 0

1.2.1. (Pseudomonas syringae pv. pisi) 0

1.3. Borsóperonoszpóra 0

1.3.1. (Peronospora pisi) 0

1.4. Borsólisztharmat 0

1.4.1. (Erysiphe pisi) 0

1.5. Borsóragya 0

1.5.1. (Ascochyta pisi, Ascochyta pinodella, Mycosphaerella pinodes) 0

1.6. Borsórozsda 0

1.6.1. (Uromyces pisi) 0

1.7. A borsó fuzáriumos hervadása 0

1.7.1. (Fusarium oxysporum f. sp. pisi, Fusarium solani) 0

2. A borsó kártevői 0

2.1. Akácmoly 0

2.1.1. (Etiella zinckenella) 0

2.2. Borsóormányos 0

2.2.1. (Aoromius quiquepunctatus) 0

2.3. Borsómoly 0

2.3.1. (Laspeyresia nigricana) 0

2.4. Borsótripsz 0

2.4.1. (Kakothrips pisivorus) 0

2.5. Lombszinten károsító bagolylepkék 0

2.5.1. (Mamestra brassicae, M. oleracea, M. pisi, Heliothis maritima, Autographa gamma). 0

2.6. Borsózsizsik 0

2.6.1. (Bruchus pisorum) 0

2.7. Zöldborsó-levéltetű 0

2.7.1. (Acyrthosiphon pisum) 0

3. A borsó gyomnövényei 0

3.1. A borsó gyomirtása 0

4. A borsó védelme 0

20. A hagyma 0

1. A hagyma betegségei 0

1.1. A hagyma sárga-levélcsíkossága 0

1.1.1. (Onion yellow dwarf potyvirus) 0

1.2. A hagyma pszeudomonászos rothadása 0

1.2.1. (Pseudomonas alliicola) 0

1.3. A hagyma botrítiszes rothadása 0

1.3.1. (Botrytis aclada, B. byssoidea, B. squamosa, B. porri, B. cinerea) 0

1.4. Hagymaperonoszpóra 0

1.4.1. (Peronospora destructor) 0

2. A hagyma kártevői 0

2.1. Hagymaormányos 0

2.1.1. (Ceutorhynchus suturalis) 0

2.2. Hagymalégy 0

2.2.1. (Phorbia antiqua) 0

2.3. Hagyma-aknázólégy 0

2.3.1. (Dizygomyza cepae) 0

3. A hagyma gyomnövényei 0

3.1. A hagyma gyomirtása 0

4. A hagyma védelme 0

21. A paradicsom 0

1. A paradicsom betegségei 0

1.1. Paradicsommozaik 0

1.1.1. (Tobacco mosaic tobamovirus, tomato mosaic tobamovirus) 0

1.2. A paradicsom páfránylevelűsége 0

1.2.1. (Cucumber mosaic cucumovirus, tomato mosaic tobamovirus) 0

1.3. A paradicsom nekrotikus elhalása 0

1.3.1. (Cucumber mosaic cucumovirus, potato X potexvirus, tobacco mosaic tobamovirus) 0

1.4. A paradicsom sztolbúrja 0

1.4.1. (Stolbur phytoplasma) 0

1.5. A paradicsom klavibakteres betegsége 0

1.5.1. (Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis) 0

1.6. A paradicsom xantomonászos betegsége 0

1.6.1. (Xanthomonas campestris pv. vesicatoria) 0

1.7. A paradicsom fitoftórás betegsége 0

1.7.1. (Phytophthora infestans) 0

1.8. A paradicsom szeptóriás betegsége 0

1.8.1. (Septoria lycopersici) 0

1.9. A paradicsom alternáriás betegsége 0

1.9.1. (Alternaria porri f. sp. solani) 0

1.10. A paradicsom botrítiszes betegsége 0

1.10.1. (Botrytis cinerea) 0

1.11. A paradicsom rizoktóniás palántadőlése 0

1.11.1. (Rhizoctonia solani) 0

2. A paradicsom kártevői 0

2.1. Gyökérgubacs-fonálférgek 0

2.1.1. (Meloidogyne spp.) 0

2.2. Üvegházi molytetű 0

2.2.1. (Trialeurodes vaporariorum) 0

2.3. Paradicsom-aknázólégy 0

2.3.1. (Liriomyza bryoniae) 0

2.4. Paradicsom-levélatka 0

2.4.1. (Aculops lycopersici) 0



2.6. Valódi levéltetvek 0

2.6.1. (Aphididae) 0

2.7. Burgonyabogár 0

2.7.1. (Leptinotarsa decemlineata) 0

3. A paradicsom gyomnövényei 0

3.1. A paradicsom gyomirtása 0

4. A paradicsom védelme 0

4.1. Szabadföldi termesztés 0

4.2. Hajtatás 0

22. A paprika 0

1. A paprika betegségei 0

1.1. Paprika „újhitűség” 0

1.1.1. (Cucumber mosaic cucumovirus) 0

1.2. Paprikamozaik 0

1.2.1. (Tobacco mosaic tobamovirus) 0

1.3. Paprika érszalagosodás 0

1.3.1. (Potato Y potyvirus) 0

1.4. Paprika sárga mozaik vagy calico 0

1.4.1. (Alfalfa mosaic alfamovirus) 0

1.5. Paprika klorotikus foltossága 0

1.5.1. (Tomato spotted wilt tospovirus) 0

1.6. Paprika gyökérnekrózis 0

1.6.1. (Tobacco necrosis necrovirus) 0

1.7. Paprika sárga érmozaik 0

1.7.1. (Pepper yellow vein mosaic virus) 0

1.8. Paprika sztolbur 0

1.8.1. (Potato stolbur phytoplasma) 0

1.9. Baktériumos bogyórothadás 0

1.9.1. (Pseudomonas viridiflava) 0

1.10. Baktériumos levélfoltosság és levélhullás 0

1.10.1. (Xanthomonas campestris pv. vesicatoria) 0

1.11. Baktériumos levélfoltosság 0

1.11.1. (Pseudomonas syringae pv. syringae) 0

1.12. Palántadőlés 0

1.12.1. (Rhizoctonia solani, Pythium debaryanum) 0

1.13. Alternáriás bogyó- és magházpenész 0

1.13.1. (Alternaria alternata) 0

1.14. Fehérpenészes szárrothadás 0


1.15. Paprikalisztharmat 0

1.15.1. (Leveillula taurica) 0

1.16. Kolletotrihumos bogyófoltosság 0

1.16.1. (Colletotrichum nigrum, C. atramentarium) 0

1.17. Botritiszes rothadás 0


1.18. Feoramuláriás levélfoltosság 0

1.18.1. (Phaeoramularia capsicicola) 0

1.19. Fuzáriumos és verticilliumos hervadás 0

1.19.1. (Fusarium solani és Verticillium dahliae) 0

1.20. Makrofominás hervadás 0

1.20.1. (Macrophomina phaseolina) 0

2. A paprika kártevői 0



2.2. Somkóró-bagolylepke 0

2.2.1. (Heliothis maritima) 0

2.3. Szélesatka 0

2.3.1. (Polyphagotarsonemus latus) 0

3. A paprika gyomnövényei 0

3.1. A paprika gyomirtása 0

4. A paprika védelme 0

23. Az uborka 0

1. Az uborka betegségei 0

1.1. Uborkamozaik 0

1.1.1. (Cucumber mosaic cucumovirus) 0

1.2. Az uborka pszeudomonászos betegsége 0

1.2.1. (Pseudomonas syringae pv. lachrymans) 0

1.3. Uborkaperonoszpóra 0

1.3.1. (Pseudoperonospora cubensis) 0

1.4. Uborkalisztharmat 0

1.4.1. (Erysiphe cichoracearum, Sphaerotheca fuliginea) 0

1.5. Az uborka szklerotíniás betegsége 0


1.6. Az uborka kolletotrihumos betegsége 0

1.7. Az uborka botrítiszes betegsége 0


2. Az uborka kártevői 0

2.1. Pajorok, drótférgek, lótücsök 0

2.1.1. (Melolonthidae, Elateridae, Gryllotalpa gryllotalpa) 0





2.4. Uborka-levéltetű 0

2.4.1. (Aphis gossypii) 0



2.6. Mezei poloskák 0

2.6.1. (Miridae) 0



3. Az uborka gyomnövényei 0

3.1. Az uborka gyomirtása 0

4. Az uborka védelme 0

4.1. Szabadföldi termesztés 0

4.2. Hajtatás 0

24. A dinnye 0

1. A dinnye betegségei 0

1.1. Dinnyemozaik 0

1.1.1. (watermelon mosaic potyvirus, cucumber mosaic cucumovirus) 0

1.2. Dinnyelisztharmat 0

1.3. A dinnye kolletotrihumos betegsége 0

1.3.1. (Colletotrichum orbiculare) 0

1.4. A dinnye fuzáriumos hervadása 0

1.4.1. (Fusarium oxysporum f sp. niveum, F. oxysporum f. sp. melonis) 0

2. A dinnye kártevői 0

2.1. Terrikol kártevők 0

2.1.1. (Melolonthidae, Elateridae) 0



2.3. Mezei nyúl 0

2.3.1. (Lepus europaeus) 0

2.4. Uborka-levéltetű 0

2.4.1. (Aphis gossypii) 0







3. A dinnye gyomnövényei 0

3.1. A dinnye gyomirtása 0

4. A dinnye védelme 0

25. A sárgarépa 0

1. A sárgarépa betegségei 0

1.1. A sárgarépa tarkalevelűsége 0

1.1.1. (carrot mottle virus) 0

1.2. A sárgarépa vöröslevelűsége 0

1.2.1. (carrot red leaf luteovirus) 0

1.3. Sárgarépa-lisztharmat 0

1.3.1. (Erysiphe heraclei) 0

1.4. A sárgarépa alternáriás levélfoltossága 0

1.4.1. (Alternaria porri f. sp. dauci) 0

1.5. A sárgarépa sztemfíliumos betegsége 0

1.5.1. (Stemphylium radicinum) 0

2. A sárgarépa kártevői 0

2.1. Cserebogarak, pattanóbogarak lárvái 0


2.2. Vetési bagolylepke 0

2.2.1. (Scotia segetum) 0

2.3. Sárgarépa-gyökértetű 0

2.3.1. (Pemphigus dauci) 0

2.4. Zöld sárgarépa-levéltetű 0

2.4.1. (Cavariella aegopodii) 0

2.5. Sárgarépa-fúrómoly 0

2.5.1. (Aethes williana) 0

2.6. Sávosnyakú cincér 0

2.6.1. (Phytoecia interica) 0

2.7. Szabadföldi gubacs-fonálféreg 0

2.7.1. (Meloidogyne hapla) 0

2.8. Mezei pocok 0


3. A sárgarépa gyomnövényei 0

3.1. A sárgarépa gyomirtása 0

4. A sárgarépa védelme 0

26. A petrezselyem 0

1. A petrezselyem betegségei 0

1.1. Petrezselyem-lisztharmat 0

1.2. A petrezselyem szeptóriás levélfoltossága 0

1.2.1. (Septoria petroselini) 0

2. A petrezselyem kártevői 0

2.1. Petrezselyem-levéltetű 0

2.1.1. (Dysaphis apiifolia) 0



3. A petrezselyem gyomnövényei 0

3.1. A petrezselyem gyomirtása 0

4. A petrezselyem védelme 0

27. A zeller 0

1. A zeller betegségei 0

1.1. Zellermozaik 0

1.1.1. (Celery mosaic potyvirus, cucumber mosaic cucumovirus) 0

1.2. A zeller fómás gumóvarasodása 0

1.2.1. (Phoma apiicola) 0

1.3. A zeller szeptóriás levélfoltossága 0

1.3.1. (Septoria apii, S. apii-graveolentis) 0

2. A zeller kártevői 0

3. A zeller gyomnövényei 0

3.1. A zeller gyomirtása 0

4. A zeller védelme 0

28. A káposztafélék 0

1. A káposztafélék betegségei 0

1.1. Káposztamozaik 0

1.1.1. (cauliflower mosaic potyvirus [CaMV], turnip mosaic potyvirus [TuMV]) 0

1.2. A káposzta xantomonászos feketeerűsége 0

1.2.1. (Xanthomonas campestris pv. campestris) 0

1.3. Káposztaperonoszpóra 0


1.4. A káposzta alternáriás betegsége 0

1.4.1. (Alternaria brassicae, A. brassicicola) 0

1.5. A káposzta fuzáriumos sárgasága 0

1.5.1. (Fusarium oxysporum f. conglutinans) 0

1.6. A káposzta palántadőlése 0

2. A káposztafélék kártevői 0

2.1. Keresztesvirágúak földibolhái 0

2.1.1. (Phyllotreta spp.) 0

2.2. Tavaszi káposztalégy 0

2.2.1. (Phorbia brassicae) 0

2.3. Repceszár-ormányos 0

2.3.1. (Ceutorhynchus quadridens) 0

2.4. Káposzta-levéltetű 0

2.4.1. (Brevicorine brassicae) 0

2.5. Káposztapoloska 0

2.5.1. (Eurydema ventrale) 0

2.6. Káposzta-bagolylepke 0

2.6.1. (Mamestra brassicae) 0

2.7. Káposztalepke 0

2.7.1. (Pieris brassicae) 0



3. A káposztafélék gyomnövényei 0

3.1. A káposztafélék gyomirtása 0

3.2. A káposztafélék védelme 0

29. A retek 0

1. A retek betegségei 0

1.1. Retekperonoszpóra 0


2. A retek kártevői 0

2.1. Polifág talajlakó kártevők 0


2.2. Gyökérlégy 0

2.2.1. (Phorbia radicum) 0

2.3. A keresztesvirágúak földibolhái 0

2.3.1. (Phyllotreta spp.) 0

2.4. Repcedarázs 0

2.4.1. (Athalia rosae) 0

3. A retek gyomnövényei 0

3.1. A retek gyomirtása 0

4. A retek védelme 0

30. A saláta 0

1. A saláta betegségei 0

1.1. Salátamozaik 0

1.1.1. (Lettuce mosaic potyvirus, cucumber mosaic cucumovirus) 0

1.2. Salátaperonoszpóra 0

1.2.1. (Bremia lactucae) 0

1.3. A saláta szklerotíniás rothadása 0

1.3.1. (Sclerotinia sclerotiorum, S. minor) 0

1.4. A saláta botrítiszes rothadása 0


1.5. A saláta rizoktóniás palántadőlése 0

2. A saláta kártevői 0

2.1. Meztelen csigák 0

2.1.1. (Limacidae, Arionidae) 0





2.4. Mezei nyúl 0

2.4.1. (Lepus europeus) 0

3. A saláta gyomnövényei 0

3.1. A saláta gyomirtása 0

4. A saláta védelme 0

31. A gerbera 0

1. A gerbera betegségei 0

1.1. A gerbera fitoftórás hervadása 0

1.1.1. (Phytophthora cryptogea) 0

1.2. Gerberalisztharmat 0

1.2.1. (Oidium erysiphoides f. sp. gerberae) 0

2. A gerbera kártevői 0



2.2. Gerbera-aknázólégy 0

2.2.1. (Liriomyza trifolii) 0



2.4. Meztelen csigák 0

2.4.1. (Limacidae, Arionidae) 0



2.6. Nyugati virágtripsz 0

2.6.1. (Frankliniella occidentalis) 0

3. A gerbera védelme 0

32. A krizantém 0

1. A krizantém betegségei 0

1.1. A krizantém virágtorzulása 0

1.1.1. (Tomato aspermy cucumovirus) 0

1.2. A krizantém didimellás betegsége 0

1.2.1. (Didymella ligulicola) 0

1.3. Krizantém-fehérrozsda 0

1.3.1. (Puccinia horiana) 0

1.4. A krizantém botrítiszes betegsége 0


2. A krizantém kártevői 0

2.1. Krizantém-levélfonálféreg 0

2.1.1. (Aphelenchoides ritzema-bosi) 0

2.2. Mezei poloskák 0

2.2.1. (Lygus spp.) 0





2.5. Gerbera-aknázólégy 0

2.5.1. (Lyriomyza trifolii) 0





3. A krizantém védelme 0

33. A muskátli 0

1. A muskátli betegségei 0

1.1. A muskátli levélfodrosodása 0

1.1.1. (Pelargonium leaf curl tombusvirus) 0

1.2. A muskátli xantomonászos betegsége 0

1.2.1. (Xanthomonas campestris pv. pelargonii) 0

1.3. Muskátlirozsda 0

1.3.1. (Puccinia pelargonii-zonalis) 0

2. A muskátli kártevői 0

3. A muskátli védelme 0

34. A rózsa 0

1. A rózsa betegségei 0

1.1. Rózsaperonoszpóra 0

1.1.1. (Peronospora sparsa) 0

1.2. Rózsalisztharmat 0

1.2.1. (Sphaerotheca pannosa var. rosae) 0

1.3. A rózsa diplokarponos levélfoltossága 0

1.3.1. (Diplocarpon rosae) 0

1.4. Rózsarozsda 0

1.4.1. (Phragmidium mucronatum) 0

2. A rózsa kártevői 0

2.1. Nagy rózsa-levéltetű 0

2.1.1. (Macrosiphum rosae) 0





2.4. Hajtásfúró rózsadarázs 0

2.4.1. (Monophadnus elongatulus) 0

2.5. Fehéröves levéldarázs 0

2.5.1. (Emphytus cinctus) 0

3. A növényházi rózsa védelme 0

35. A szegfű 0

1. A szegfű betegségei 0

1.1. A szegfű pszeudomonászos hervadása 0

1.1.1. (Pseudomonas caryophylli) 0

1.2. A szegfű mikoszferellás betegsége 0

1.2.1. (Mycosphaerella dianthi) 0

1.3. Szegfűrozsda 0

1.3.1. (Uromyces dianthi) 0

1.4. A szegfű fialofórás hervadása 0

1.4.1. (Phialophora cinerescens) 0

1.5. A szegfű alternáriás betegsége 0

1.5.1. (Alternaria dianthi, A. dianthicola) 0

1.6. A szegfű fuzáriumos hervadása 0

1.6.1. (Fusarium oxysporum f. sp. dianthi) 0

1.7. A szegfű fuzáriumos szár- és tőrothadása 0

1.7.1. (Fusarium avenaceum, F. culmorum) 0

2. A szegfű kártevői 0







2.4. Csíkos burgonya-levéltetű 0

2.4.1. (Macrosiphum euphorbiae) 0



3. A szegfű védelme 0

36. Az alma 0

1. Az alma betegségei 0

1.1. Az alma agrobaktériumos gyökérgolyvája 0

1.1.1. (Agrobacterium radiobacter pv. tumefaciens) 0

1.2. Az alma ervíniás elhalása 0

1.2.1. (Erwinia amylovora) 0

1.3. Az alma ventúriás varasodása 0

1.3.1. (Venturia inaequalis) 0

1.4. Almalisztharmat 0

1.4.1. (Podosphaera leucotricha) 0

2. Az alma kártevői 0

2.1. Közönséges levélpirosító alma-levéltetű 0

2.1.1. (Dysaphis devecta) 0

2.2. Zöld alma-levéltetű 0

2.2.1. (Aphis pomi) 0

2.3. Vértetű 0

2.3.1. (Eriosoma lanigerum) 0

2.4. Kaliforniai pajzstetű 0

2.4.1. (Quadraspidiotus perniciosus) 0

2.5. Közönséges kagylós pajzstetű 0

2.5.1. (Lepidosaphes ulmi) 0

2.6. Cserebogarak 0


2.7. Levélbarkók 0

2.7.1. (Curculionidae) 0

2.8. Bimbólikasztó-ormányos 0

2.8.1. (Anthonomus pomorum) 0

2.9. Nagy farontólepke 0

2.9.1. (Cossus cossus) 0

2.10. Lombosfa-fehérmoly 0

2.10.1. (Leucoptera malifoliella) 0

2.11. Sátoraknás molyok 0

2.11.1. (Lithocolletidae) 0

2.12. Pókhálós almamoly 0

2.12.1. (Hyponomeuta malinellus) 0

2.13. Szitaszárnyú almafalepke 0

2.13.1. (Synanthedon myopaeformis) 0

2.14. Sodrómolyok 0

2.14.1. (Tortricidae) 0

2.15. Almamoly 0

2.15.1. (Cydia pomonella) 0

2.16. Keleti gyümölcsmoly 0

2.16.1. (Laspeyresia molesta) 0

2.17. Araszolók 0

2.17.1. (Geometridae) 0

2.18. Kökényszövőlepke 0

2.18.1. (Orgyia antiqua) 0

2.19. Amerikai fehér szövőlepke 0

2.19.1. (Hyphantria cunea) 0

2.20. Atkák 0

2.20.1. (Acarina) 0

2.21. Mezei pocok 0


2.22. Vértetű 0

2.22.1. (Eriosoma lanigerum) 0



2.24. Almamoly 0

2.24.1. (Cydia pomonella) 0

2.25. Piros gyümölcsfa-takácsatka 0

2.25.1. (Panonychus ulmi) 0

3. Az alma gyomnövényei 0

3.1. Az alma gyomirtása 0

4. Az alma védelme 0

37. A körte 0

1. A körte betegségei 0

1.1. A körte ventúriás varasodása 0

1.1.1. (Venturia pyrina) 0

2. A körte kártevői 0

2.1. Szil hólyagos gubacstetű 0

2.1.1. (Shizoneura lanuginosa) 0

2.2. Amerikai bivalykabóca 0

2.2.1. (Ceresa bubalus) 0

2.3. Levélbolhák 0

2.3.1. (Psyllidae) 0




2.5.1. (Phyllobius spp.) 0

2.6. Kis farontó lepke 0

2.6.1. (Zeuzera pyrina) 0

2.7. Sátoraknásmolyok 0

2.7.1. (Lithocolletidae) 0

2.8. Üvegszárnyú almafalepke 0

2.8.1. (Synanthedon myopaeformis) 0

2.9. Sodrómolyok 0


2.10. Gyapjaslepke 0

2.10.1. (Lymantria dispar) 0

2.11. Amerikai fehér medvelepke 0

2.11.1. (Hyphantria cunea) 0

2.12. Poloskaszagú körtedarázs 0

2.12.1. (Hoplocampa brevis) 0

2.13. Körtegubacsatka 0

2.13.1. (Eriophyes piri typicus) 0

2.14. Füstösszárnyú körtelevélbolha 0

2.14.1. (Psylla pyri) 0

2.15. Almalevél-sátorosmoly 0

2.15.1. (Phyllonorycter corylifoliella) 0

2.16. Körtemoly 0

2.16.1. (Laspeyresia pyrivora) 0

2.17. Poloskaszagú körtedarázs 0

2.17.1. (Hoplocampa brevis) 0

3. A körte gyomnövényei 0

3.1. A körte gyomirtása 0

4. A körte védelme 0

38. A cseresznye és a meggy 0

1. A cseresznye és a meggy betegségei 0

1.1. Cseresznye és meggy nekrotikus gyűrűsfoltossága 0

1.1.1. (Prunus necrotic ring spot ilarvirus) 0

1.2. Cseresznye és meggy klorotikus gyűrűsfoltossága 0

1.2.1. (Prunus dwarf ilarvirus) 0

1.3. Cseresznye és meggy blumeriellás betegsége 0

1.3.1. (Blumeriella jaapii; anamorf alak: Phloeosporella padi) 0

1.4. A cseresznye és meggy monilíniás betegsége 0

1.4.1. (Monilinia laxa, M. fructigena) 0

2. A cseresznye és a meggy kártevői 0

2.1. Cseresznyelégy 0

2.1.1. (Rhagoletis cerasi) 0

2.2. Füstösszárnyú levéldarázs 0

2.2.1. (Caliroa limacina) 0

3. A cseresznye és a meggy gyomnövényei 0

3.1. A cseresznye és a meggy gyomirtása 0

4. A cseresznye és a meggy védelme 0

39. A szilva 0

1. A szilva betegségei 0

1.1. Szilvahimlő 0

1.1.1. (Plum pox potyvirus) 0

1.2. Szilva tafrinás betegsége 0

1.2.1. (Taphrina pruni, T. insititiae) 0

1.3. Szilva polisztigmás levélfoltossága 0

1.3.1. (Polystigma rubrum; anamorf alak: Polystigmina rubra) 0

1.4. Szilvarozsda 0

1.4.1. (Tranzschelia pruni-spinosae, T. discolor) 0

2. A szilva kártevői 0

2.1. Szilvamoly 0

2.1.1. (Grapholitha funebrana) 0

3. A szilva gyomnövényei 0

3.1. A szilva gyomirtása 0

4. A szilva védelme 0

40. A kajszi 0

1. A kajszi betegségei 0

1.1. Kajszihimlő 0

1.2. A kajszi pszeudomonászos elhalása 0

1.2.1. (Pseudomonas syringae pv. syringae) 0

1.3. A kajszi apiognomóniás levélfoltossága 0

1.3.1. (Apiognomonia erythrostoma) 0

2. A kajszi kártevői 0

2.1. Bronzbogár 0

2.1.1. (Perotis lugubris) 0

2.2. Eszelények 0

2.2.1. (Attelabidae) 0



2.4. Zöld cserebogár és rezes cserebogár 0

2.4.1. (Anomala vitis, Anomala dubia) 0

2.5. Szúbogarak 0

2.5.1. (Scolytidae) 0

2.6. Sarlósajakú molyok 0

2.6.1. (Gelechiidae) 0

2.7. Sodrómolyok 0


2.8. Rozsdabarna kisszövő 0

2.8.1. (Orgya antiqua) 0

2.9. Galagonyalepke 0

2.9.1. (Aporia crataegi) 0

2.10. Poloskaszagú fekete szilvadarázs 0

2.10.1. (Hoplocampa minuta) 0

2.11. Nagy tarkaharkály 0

2.11.1. (Dendrocopos major) 0

2.12. Közönséges levélbarkó 0

2.12.1. (Phyllobius oblongus) 0

2.13. Barackmoly 0

2.13.1. (Anarsia lineatella) 0

2.14. Kéregmoly 0

2.14.1. (Enarmonia formosana) 0

3. A kajszi gyomnövényei 0

3.1. A kajszi gyomirtása 0

4. A kajszi védelme 0

41. Az őszibarack 0

1. Az őszibarack betegségei 0

1.1. Őszibarackhimlő 0

1.1.1. (Plum pox potyvirus) 0

1.2. Az őszibarack nekrotikus gyűrűsfoltossága 0

1.2.1. (Peach necrotic ring spot ilarvirus) 0

1.3. Az őszibarack tafrinás betegsége 0

1.3.1. (Taphrina deformans) 0

1.4. Őszibarack-lisztharmat 0

1.4.1. (Sphaerotheca pannosa var. persicae) 0

1.5. Az őszibarack monilíniás betegsége 0

1.5.1. (Monilinia laxa, Monilinia fructigena) 0

1.6. Az őszibarack sztigminás levéllyukacsosodása 0

1.6.1. (Stigmina carpophila) 0

2. Az őszibarack kártevői 0

2.1. Zöld őszibarack-levéltetű 0

2.1.1. (Myzus persicae) 0

2.2. Őszibarack-iszalag-levéltetű 0

2.2.1. (Myzus varians) 0

2.3. Hamvas őszibarack-levéltetű 0

2.3.1. (Hyalopterus amygdali) 0

2.4. Fekete őszibarack-levéltetű 0

2.4.1. (Brachycaudus prunicola) 0

2.5. Barackmoly 0

2.5.1. (Anarsia lineatella) 0

2.6. Kéregmoly 0

2.6.1. (Enarmonia formosana) 0

2.7. Keleti gyümölcsmoly 0

2.7.1. (Grapholitha molesta) 0

3. Az őszibarack gyomnövényei 0

3.1. Az őszibarack gyomirtása 0

4. Az őszibarack védelme 0

42. A szőlő 0

1. A szőlő betegségei 0

1.1. A szőlő fertőző leromlása 0

1.1.1. (Grapevine fanleaf nepovirus) 0

1.2. A szőlő levélsodródása 0

1.2.1. (Grapevine leafroll associated closteroviruses I–V.) 0

1.3. A szőlő agrobaktériumos vesszőgolyvája 0

1.3.1. (Agrobacterium vitis) 0

1.4. Szőlőperonoszpóra 0

1.4.1. (Plasmopara viticola) 0

1.5. Szőlőlisztharmat 0

1.5.1. (Uncinula necator) 0

1.6. A szőlő eutípás tőkeelhalása 0

1.6.1. (Eutypa lata) 0

1.7. Szőlőorbánc 0

1.7.1. (Pseudopezicula tracheiphila) 0

1.8. A szőlő botrítiszes betegsége 0


2. A szőlő kártevői 0

2.1. Szőlő-gyökértetű 0

2.1.1. (Viteus vitifolii) 0

2.2. Kendermagbogár 0

2.2.1. (Peritelus familiaris) 0

2.3. Szőlőilonca 0

2.3.1. (Sparganothis pilleriana) 0

2.4. Tarka szőlőfürtmoly 0

2.4.1. (Lobesia botrana) 0

2.5. Nyerges szőlőmoly 0

2.5.1. (Eupoecilia ambiguella) 0

2.6. Szőlő-levélatka 0

2.6.1. (Calepitrimerus vitis) 0

2.7. Szőlő-gubacsatka 0

2.7.1. (Eriophyes vitis) 0

2.8. Társas redősszárnyú darazsak 0

2.8.1. (Vespidae) 0

2.9. Közönséges darázs, német darázs, lódarázs, francia darázs 0

2.9.1. (Vespa vulgaris, Vespa germanica, Vespa crabro, Polistes gallica) 0

3. A szőlő gyomnövényei 0

3.1. A szőlő gyomirtása 0

4. A szőlő védelme 0

43. A málna 0

1. A málna betegségei 0

1.1. Málnamozaik 0

1.1.1. [Rubus yellow net virus (RYNV), black raspberry necrosis virus (BRNV), raspberry leaf mottle virus (RLMV), raspberry leaf spot virus (RLSV)] 0

1.2. A málna elzínoés betegsége 0

1.2.1. (Elsinoë veneta) 0

1.3. A málna didimellás betegsége 0

1.3.1. (Didymella applanata) 0

1.4. A málna leptoszfériás betegsége 0

1.4.1. (Leptosphaeria coniothyrium) 0

1.5. A málna botrítiszes betegsége 0


2. A málna kártevői 0

2.1. Cserebogarak 0


2.2. Málna-sodrómoly 0

2.2.1. (Notocelia udmanniana) 0

2.3. Málna-vesszőszúnyog 0

2.3.1. (Thomasiniana theobaldi) 0

2.4. Kis málnabogár 0

2.4.1. (Byturus tomentosus) 0

2.5. Szamóca bimbólikasztó 0

2.5.1. (Anthonomus rubi) 0

3. A málna gyomnövényei 0

3.1. A málna gyomirtása 0

4. A málna védelme 0

44. A szamóca 0

1. A szamóca betegségei 0

1.1. A szamóca levélsodródása 0

1.1.1. (Strawberry crinkle rhabdovirus) 0

1.2. Szamócamozaik 0

1.2.1. (Arabis mosaic nepovirus) 0

1.3. A szamóca fitoftórás gyümölcsrothadása 0

1.3.1. (Phytophthora cactorum) 0

1.4. Szamócalisztharmat 0

1.4.1. (Sphaerotheca macularis) 0

1.5. A szamóca mikoszferellás levélfoltossága 0

1.5.1. (Mycosphaerella fragariae) 0

1.6. A szamóca diplokarponos levélfoltossága 0

1.6.1. (Diplocarpon earliana) 0

1.7. A szamóca gnomóniás levélfoltossága és gyümölcsrothadása 0

1.7.1. (Gnomonia comari) 0

1.8. A szamóca fomopsziszos levélfoltossága 0

1.8.1. (Phomopsis obscurans, korábban Dendrophoma obscurans) 0

1.9. A szamóca botrítiszes gyümölcsrothadása 0


2. A szamóca kártevői 0

2.1. Cserebogárfélék 0


2.2. Pattanóbogarak 0

2.2.1. (Elateridae) 0

2.3. Szamóca-fonálféreg 0

2.3.1. (Aphelenchoides fragariae) 0

2.4. Szamócaatka 0

2.4.1. (Tarsonemus pallidus) 0

2.5. Kis szamóca-levéltetű 0

2.5.1. (Aphis forbesi) 0

2.6. Kis szamócavincellér, nagy szamócavincellér 0

2.6.1. (Otiorrhynchus ovatus, Otiorrhynchus rugusostriatus) 0



2.8. Fehéröves levéldarázs, fésűscsápú rózsadarázs 0

2.8.1. (Emphytus cinctus, Cladius pectinicornis) 0

2.9. Kis szamócasodró, nagy szamócasodró 0

2.9.1. (Ancylis comptana, Pandemis dumetana) 0

2.10. Szamócaeszelény 0

2.10.1. (Coenorrhinus germanicus) 0

2.11. Szamóca-bimbólikasztó 0

2.11.1. (Anthonomus rubi) 0

3. A szamóca gyomnövényei 0

3.1. A szamóca gyomirtása 0

4. A szamóca védelme 0

45. A köszméte 0

1. A köszméte betegségei 0

1.1. A köszméte amerikai lisztharmata 0

1.2. A köszméte mikoszferellás levélfoltossága 0

1.3. A köszméte drepanopezizás levélfoltossága 0

2. A köszméte kártevői 0



2.2. Köszméte-levéldarázs 0

2.2.1. (Pteronidea ribesii) 0

2.3. Ribiszke-levéldarázs 0

2.3.1. (Pristiphora pallipes) 0

2.4. Köszmétearaszoló 0

2.4.1. (Abraxas grossulariata) 0

3. A köszméte gyomnövényei 0

3.1. A köszméte gyomirtása 0

4. A köszméte védelme 0

46. A ribiszke 0

1. A ribiszke betegségei 0

1.1. A ribiszke amerikai lisztharmata 0

1.1.1. (Sphaerotheca mors uvae) 0

1.2. A ribiszke mikoszferellás levélfoltossága 0

1.2.1. (Mycosphaerella ribis) 0

1.3. A ribiszke drepanopezizás levélfoltossága 0

1.3.1. (Drepanopeziza ribis f. sp. rubri, D. ribis f. sp. nigri. A köszmétén főleg a D. ribis f. sp. grossulariae fordul elő.) 0

1.4. Ribiszkerozsda 0

1.4.1. (Cronartium ribicola) 0

2. A ribiszke kártevői 0



2.2. Levélpirosító ribiszke-levéltetű 0

2.2.1. (Chryptomyzus ribis) 0

2.3. Üvegszárnyú ribiszkelepke 0

2.3.1. (Synanthedon tipuliformis) 0

2.4. Ribiszke-gubacsatka 0

2.4.1. (Cecidophyes ribis) 0

2.5. Ribiszke-levélszúnyog 0

2.5.1. (Dasyneura tetensi) 0

3. A ribiszke gyomnövényei 0

3.1. A ribiszke gyomirtása 0

4. A ribiszke védelme 0

47. A raktározott szemes termények 0

1. A raktározott szemes termények betegségei 0

1.1. Szemtermés fuzáriumos penészesedése 0

1.1.1. (Fusarium spp.) 0

1.2. A szemes termények aszpergilluszos és penicilliumos penészesedése 0

1.2.1. (Aspergillus spp., Penicillium spp.) 0

2. A raktározott szemes termények kártevői 0

2.1. Közönséges múzeumbogár 0

2.1.1. (Anthrenus museorum) 0

2.2. Közönséges szalonnabogár 0

2.2.1. (Dermestes lardarius) 0

2.3. Kaprabogár 0

2.3.1. (Trogoderma granarium) 0

2.4. Nagy kenyérbogár 0

2.4.1. (Tenebrioides mauritanicus) 0

2.5. Fogasnyakú gabonabogár 0

2.5.1. (Oryzaephilus surinamensis) 0

2.6. Vörösbarna lapos-gabonabogár 0

2.6.1. (Laemophloeus ferrugineus) 0

2.7. Gabona-álszú 0

2.7.1. (Rhizopertha dominica) 0

2.8. Dohánybogár 0

2.8.1. (Lasioderma serricorne) 0

2.9. Kis kenyérbogár 0

2.9.1. (Stegobium paniceum) 0

2.10. Közönséges tolvajbogár 0

2.10.1. (Ptinus fur) 0

2.11. Nagy lisztbogár 0

2.11.1. (Tenebrio molitor) 0

2.12. Amerikai kis lisztbogár 0

2.12.1. (Tribolium confusum) 0

2.13. Magtári gabonazsizsik 0

2.13.1. (Sitophilus granarius) 0

2.14. Rizszsizsik 0

2.14.1. (Sitophilus oryzae) 0

2.15. Raktári gabonamoly 0

2.15.1. (Nemapogon granellus) 0

2.16. Mezei gabonamoly 0

2.16.1. (Sitotraga cerealella) 0

2.17. Aszalványmoly 0

2.17.1. (Plodia interpunctella) 0

2.18. Készletmoly 0

2.18.1. (Ephestia elutella) 0

2.19. Lisztmoly 0

2.19.1. (Anagasta kuehniella) 0

2.20. Lisztilonca 0

2.20.1. (Pyralis farinalis) 0

2.21. Lisztatka 0

2.21.1. (Acarus siro) 0

2.22. Közönséges gyökératka 0

2.22.1. (Rhyzoglyphus echinopus) 0

3. A raktározott szemes termények gyommagtartalma 0

4. A raktározott szemes termények védelme 0

48. Függelék 0

1. A növényvédő szerek hatóanyag szerinti csoportosítása 0

Irodalomjegyzék 0

Növényvédelem

Növényvédelem




Előszó

A könyv megírását a szerkesztők és a szerzők által kitűzött ama cél vezette, hogy vele segítsük elő a szakmai ismeretszerzést és a legújabb gyakorlati megoldásokat. Ebben egyaránt érdekeltek az egyetemi oktatásban résztvevő hallgatók és a gyakorlati életben dolgozó szakemberek. Célunk volt a hiánypótlás is, ugyanis hazánkban egy könyvben összefoglalva és hasonló felfogásban még nem vagy csak régebben jelentek meg a szántóföldi és a kertészeti növények károsítóira vonatkozó technológiák.

A többirányú szakmai igény kielégítését azzal kívántuk elérni, hogy a kéziratot nagyszámú, az egyes résztmerületeket legjobban ismerő egyetemi oktató és kutató írja meg. Ez a törekvés szerkesztési szempontból sok nehézséget is jelentett. A könyvben érzékelhető a szerzők eltérő stílusa, ami reményeink szerint talán nem jelent szakmai értékkárosodást.

A könyvben található tudományos és gyakorlati ismereteket tápnövényekhez kapcsolva tárgyaljuk. Közöttük megtalálhatók a gazdasági szempontból jelentős, szántóföldön és kertészetben és gyümölcsösben termesztett növényfajok, továbbá a szőlő és a raktár védelméhez tartozó károsítók. A növényfajokhoz kapcsolódva ismertetjük a károsítók előfordulását, figyelemmel a kórokozókra, a kártevőkre és a gyomfajokra. A károsítók felismerését elősegítő fényképeket és a fejlődésmenetet bemutató ábrákat, kór- és kárképeket a könyv nem tartalmaz. Ennek oka egyrészt a korlátozott terjedelemben keresendő, másrészt pedig egyéb szakkönyvek (Kertészeti növénykórtan, A szántóföldi növények betegségei, Növényvédelmi állattan, Szántóföldi és kertészeti növények kártevői, Szántóföldi gyomnövények és biológiájuk) tartalmazzák a szükséges ábrákat. Az egyes növények károsítóit tárgyaló fejezetek után a védekezési lehetőségeket bemutató technológiákra is súlyt helyeztünk.

A védekezési megoldásokat a tárgyalt károsító fajoknál leírjuk, ezért a technológiai fejezetekbe, amelyek az egyes károsítók ellen javasolt védekezést a növény fenológiai állapotához kapcsolva tárgyalják, azokat rövidítve építettük be. A védekezési javaslatok között megtalálhatók az eredményesen alkalmazható peszticid-hatóanyagok. A peszticidek kereskedelmi neveit azonban nem tüntettük fel, tekintettel a gyors változásokra és az elévülésekre. Rövid időre érvényes áthidaló megoldásként a könyv végén összegeztük – a hatóanyagokhoz kapcsolva – a jelenleg hazai forgalmazásra engedélyezett készítményeket.

A mű szakmai színvonalát emelő munkáért hálás köszönetünket fejezzük ki a könyv lektorainak és az egyetemek növényvédelmi tanszékein dolgozó kollégáinknak. Köszönet illeti az agráregyetemek tankönyvkiadását koordináló bizottságot a könyv kiadását elősegítő támogatásért, a Mezőgazda Kiadót a könyv gondos megjelentetéséért.

A Növényvédelem című könyvet mindazoknak ajánljuk, akik ismeretgyarapító céllal kívánják tanulmányozni, és ajánljuk a gyakorlati szakembereknek, akiknek célja a hatékony és gazdaságos növényvédelem megvalósítása.

Budapest–Keszthely–Mosonmagyaróvár–Gödöllő, 1996.

Glits Márton

egyetemi tanár

a mg-i tud. kand.

Horváth József

egyetemi tanár

az MTA lev. tagja

Kuroli Géza

egyetemi tanár

a mg-i tud. doktora

Petróczi István

egyetemi tanár

a mg-i tud. doktora

Jelmagyarázat:

A gyomirtási táblázatokban a hatásspektrumra uatló sötét árnyékolás a jó gyomirtó hatást mutatja.

Előszó

Előszó




1. fejezet - A búza

1. A búza betegségei

A hazai kalászosgabona-termesztés legfontosabb betegségei a következők: gabonalisztharmat, szártőbetegségek, fuzariózis, valamint az üszög és rozsda okozta betegségek.

Ősszel és télen már jelentkezik a csírapusztulás és gyökérelhalás. Ezeket a tüneteket különböző gombafajok okozhatják, pl. Alternaria alternata, Fusarium spp. stb. A szártőbetegséget okozó gombák már ősszel is fertőzhetnek, amelynek hatására a tél folyamán tőritkulás következik be. Meleg őszön a lisztharmat- és levélrozsda-fertőzés is jelentőssé válhat. A hőhatással kapcsolatos élettani betegségek a tél folyamán és a tél végén éreztetik hatásukat. A vastag hótakaró olvadásakor a hópenész tüneteivel is számolnunk kell.

Kitavaszodás után a már ősszel fertőző gombák szerepe megnövekszik, és több más kórokozó is kiveszi a részét a termés csökkentéséből. A búzát károsító vírusok (pl. csíkos mozaik, árpa sárga törpülés) tüneteivel az átvivő vektorok aktivitásának hatására egyre gyakrabban találkozunk.

Szárbaindulás után a szártőbetegségek jellegzetes kórképét látjuk kialakulni. A rozsdák közül a fekete, a sárga és a már ősszel is károsító vörös, időjárástól és a fajták fogékonyságától függően a növények éréséig éreztetik hatásukat. A helmintosporiózis és a szeptóriás foltosság mind a vegetatív, mind a generatív növényi részek károsodásához vezet.

A kikalászolástól kezdve a fuzariózis és a lisztharmat egyre veszélyesebbé válhat, amit szükség esetén fungicides védelemmel csökkenthetünk.

Ezen időszakban a megdőlés és az érés közeledtével a jégverés káros hatása alapvetően meghatározhatja a betakarítható termés mennyiségét.

A kő- és porüszögök részben rejtett kártétele kikalászolástól kezdve és betakarításkor válik láthatóvá. Az ellenük alkalmazott csávázást több kórokozó ellen is hatásos készítményekkel ajánlatos elvégezni.

1.1. Búza csíkos mozaik

1.1.1. (wheat streak mosaic potyvirus)

Gazdanövény: zab, búza, árpa, rozs és kukorica.

Tünet: mozaik, törpeség.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: mintegy húsz országban ismert. Magyarországi előfordulását 1985-ben állapították meg. Súlyos kártételt okoz.

A kórokozó átvitele, terjedése: mechanikailag, a beteg növény szövetnedvével átvihető perzisztens vírus. Terjedésében a levélatkák (Aceria tulipae) imágói és nimfái játszanak fontos szerepet.

Ökológia: a betegség terjedését a vírusfogékony kultúr- és gyomnövények, valamint a kiterjedt atkapopulációk elősegítik.

Védekezés: vírustoleráns, illetve -ellenálló genotípusok, fajták (Triumph 64) termesztése, gyomnövények és a levélatkavektorok elpusztítása.

1.2. Búzatörpülés

1.2.1. (wheat dwarf geminivirus)

Gazdanövény: búza, árpa, perje, zab, rozsnok és rozs.

Tünet: a vírusbeteg növény levelei sárgulnak, kanalasodnak. Jellemző tünet a törpülés és a hiányos kalászolás.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: aCseh Köztársaságban és Svédországban régóta ismert. Magyarországon az 1980-as évek végén vált ismertté. A súlyos kárt okozó vírusbetegségek csoportjába tartozik.

A kórokozó átvitele, terjedése: a perzisztens vírus kabócavektorokkal (Psammotettix alienus) terjed. Mind az imágók, mind a különböző fejlődési stádiumban lévő vektorok képesek a vírus átvitelére.

Ökológia: a betegség előfordulását a vírusfogékony gyom- és kabóca-tápnövények elősegítik.

Védekezés: vírusellenálló fajták termesztése, a kabócavektorok elleni, inszekticidekkel való védekezés.

1.3. Torsgomba

1.3.1. (Gäumannomyces graminis, régebbi néven: Ophiobolus graminis)

Gazdanövény: a mérsékelt égöv országaiban megtámadja a búzát, árpát, rozsot, zabot és számos fűfélét.

Tünet: a talajtól számított 6–7 cm magasságig egyenletes barna elszíneződés található a száron. Nedves időben nyálkás rothadás is észlelhető a szárnak a talajjal érintkező részén. Jelentős a növekedésgátlás, amely 45%-os is lehet. A gyökerek korai tönkretételével megszűnik a víz- és tápanyagfelvétel a talajból. Ha kihúzzuk a növényt, a gyökérzet „földlabdával” jön ki. A gyökerek feketék és rothadtak, micélium fedi őket. A beteg növény hamarabb kalászol, fehér, üres kalászokat fejleszt, sok a „léha” szem. A gyengültségi paraziták gyakran megtelepszenek a kalászon, és „korompenész” alakul ki. A torson fekete pontok találhatók, ezek a gomba ivaros termőtestei (peritéciumok).

Elterjedés és gazdasági jelentőség: világszerte elterjedt betegség, súlyos károkat okoz. Búzán főként a vetésváltás elhagyásakor lép fel.

A kórokozó életmódja: az aszkospórák a nyár folyamán fejlődnek ki, így már ősszel megtörténhet a fertőzés. Az aszkuszok megnyújtott buzogány alakúak, az aszkospórák hosszú, fonálszerűek. A növénymaradványokon 1–2 évig megtartja életképességét. A kórokozó terjedésében szerepe van a micéliumnak, klamidospóráknak és a mikroszkleróciumoknak is.

Ökológia és előrejelzés: a semleges vagy gyengén lúgos kémhatású, kötöttebb talajok kedvezők számára. A csapadékos, enyhe tél és a késői fagyok esetén nagyobb a kár. Optimálisan fejlődik a 70–80%-os víztelítettségnél, ha a talajhőmérséklet 12–16 °C. Az egyoldalú nitrogén-műtrágyázás a gomba számára kedvező.

Védekezés: a védekezési eljárásokat a „szártörő” gombánál ismertetjük.

1.4. Szártörő gomba („szemfoltbetegség”)

1.4.1. (Pseudocercosporella herpotrichoides)

Gazdanövény: az őszi búzát és árpát súlyosan, a rozsot, zabot és néhány fűfélét kevésbé károsítja.

Tünet: jellemző az alsó szártagon fellépő hosszúkás, „mandula” alakú, besüppedt, halványszürke, enyhén sötétebb szegélyű folt. A folt közepén szürkés, sötétbarna színű, pontszerű képződmények, a gomba sztrómái láthatók. A folt körülöleli a szárat, az eltörik, a növények rendezetlenül fekszenek. A szárban sűrű, „egérszürke” színű micélium van. A gyökérzetet nem károsítja. A kalász fehér, majd korompenészes, a szemek kevésbé teltek.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: világszerte a hűvösebb, nedvesebb klímájú országokban lép fel nagyobb mértékben. A termésveszteség 20–30%-os is lehet. A szárdőlés a betakarítást is megnehezíti. A már ősszel fertőzött növények fagyérzékenyek, és ennek következtében kiritkul a vetés.

A kórokozó életmódja: ivaros alakja nem ismert. Kikalászolásig fertőzheti a növényeket. Talajlakó gombának tekinthető, de nemcsak a talajban terjed. A fertőzött növényi maradványokon szaprofiton micélium alakban 3 évig életképes marad. A konídiumok görbültek, 5–7 sejtűek, vékony fonál alakúak.

Ökológia és előrejelzés: enyhe, csapadékos időjárás kedvező a gomba számára. A konídiumok sporulációjának maximuma 10 °C-on van. A tápanyagban gazdag, jó termőképességű talajokon kártétele fokozottabb. Az árvakelések és a gyomgazdák fontosak a gomba fennmaradása és továbbterjedése szempontjából.

Védekezés: fontos a vetésváltás (min. 3 év), az előhántós ekével való szántás (kevésbé üreges talaj), az árvakelések, gyomgazdák megsemmisítése, a későbbi és ritkább vetés, az arányos tápanyagellátás. A növény számára kedvező a „jól beéredett” talaj (mikrobiológiai antagonizmus, „take all decline” hatás).A csávázás benomil-, karboxin-, karbendazim- stb. tartalmú szerekkel véd az őszi fertőzés ellen. Szükség esetén szárbaindulás után karbendazim- és prokloráztartalmú fungicidekkel permetezzünk.

1.5. Búza fuzáriózis

1.5.1. (Fusarium graminearum, F. avenaceum, F. culmorum, F. nivale, F. sporotrichioides, F. poae)

Gazdanövény: a Fusarium fajok polifág gombák. A búzán kívül a többi termesztett gabonafélénket (a kukoricát is) és több fűfélét is fertőzhetik.

Tünet: csírapusztulást, hópenészt (Fusarium nivale), szár-, gyökérkorhadást és kalászbetegséget idéznek elő. Az elhalás bekövetkezhet kelés előtt vagy kelés után. A vastag hótakaró elolvadása után pelyhes micélium mutatkozik a leveleken és szártövön, amelyet „hópenész” néven ismerünk. A gyökereken, a szár alapján és az alsó nóduszokon nagy kiterjedésű barnulások, sötét csíkok jelennek meg. A növények törékenyek, felületükön rózsaszínű a spóratömeg. A szár belsejét micéliumszövedék tölti ki. Kalászkák, de teljes kalászok is kifehérednek (koraérés tünetei). Ha a kalásztengely fertőzött, a felette lévő rész elpusztul. A beteg kalászkák felületén kis fekete pontok (peritéciumok), gyakran rózsa- vagy narancsszínű micélium és spóratömeg látható. A fehér kalászkák sterilek.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a gabonafélék egyik legfontosabb betegsége. Mindenütt előfordul, ahol gabonát termesztenek. Mennyiségi és minőségi kárt okoz. Járványos években a termés 50%-át is tönkreteheti. A Fusarium fajok emberre, állatra egyaránt veszélyesek, toxikus anyagokat termelnek. Emésztő- és ivarszervi károsodásokat okoznak. Magyarországon a zárlati rendelkezések értelmében a Fusarium fajok a „veszélyes” károsítók csoportjába tartoznak.

A kórokozó életmódja: a fuzáriózist okozó gombák gyengültségi, félszaprofiton (nekrotrof) szervezetek. Életüknek csak bizonyos szakaszában válnak parazitává, főképp akkor, ha a gazdanövény prediszponált (gyengültségi) állapotba kerül. A kórokozók életben maradhatnak a fertőzött növényi maradványokon a talajban vagy annak felületén, a vetőmagban és annak felületén. Az áttelelésben a következő gombaképletek játszanak szerepet: peritécium (Gibberella spp.), micélium, klamidospórák. A fertőzést a konídiumok, aszkospórák és a micélium idézi elő. A Fusarium fajok jellegzetes makro- és mikrokonídiummal rendelkeznek.

Ökológia és előrejelzés: a hő- és pH-intervallumuk széles. Csírakori állapotban a hajlamosító tényezők közül ki kell emelni az elővetemény (kukorica, búza), a fertőzött talaj, a vetőmag jelentőségét és az elhúzódó kelést. A fertőzéshez csapadék vagy legalább magas relatív páratartalom kell, ezért is nagyon fontos az esős napok száma, illetve a lehullott csapadék mennyisége.

A kalászfuzáriózis kialakulására a csapadékos, nedves, viszonylag hűvös időjárás hajlamosít.

Védekezés: egészséges vetőmag használata (20%-nál fertőzöttebbet ne vessünk), a gyomgazdák, árvakelések felszámolása, a vetésváltás betartása, az érett termés gyors betakarítása, a vetőmag „kikészítése”, a tarló-maradványok leforgatása, harmonikus tápanyagellátás és a szükséges kémiai védelem (csávázás, permetezés) elvégzése a kórokozó károsítását jelentősen csökkenti. A rezisztenciára nemesítés egyre ellenállóbb fajtákat eredményez.

1.6. Lisztharmat

1.6.1. (Erysiphe graminis)

Gazdanövény: termesztett gabonafajainkat külön „forma specialis” fertőzi. A rasszok a fajtákra specializálódtak.

Tünet: a leveleken és a száron is a kórokozó fehér micéliuma lisztes bevonatot alkot, majd piszkosfehér lesz, a felszínről letörölhető. A levelek sárgulnak, száradnak. A penészbevonat később megvastagszik, barnásszürkére, okkersárgára színeződik. Felületükön szabad szemmel is jól látható, apró (gombostűfejnyi) fekete pontocskák, a kleisztotéciumok jelennek meg. Kalászhányás után e jellegzetes bevonat a kalászon is megjelenhet. A szemek apróbbak, töppedtek.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a kórokozó széles körben elterjedt a nedves és szemiarid (félszáraz) klímájú gabonatermesztő területeken. A termésveszteség 5–25% között ingadozik. Az elmúlt években a gabona levélbetegségei között az első helyet foglalta el. Veszélyessé akkor válik, ha a zászlóslevél és a kalász is fertőződik.

A kórokozó életmódja: enyhe teleken az őszi vetéseken és az árvakeléseken micélium formájában életben marad a gomba. A kleisztotéciumok a fertőzött növényi maradványokon telelnek át, tavasszal az aszkospórák indítják el a primer fertőzéseket. A termőtestek már késő tavasszal is kifejlődhetnek, és betakarítás idejére „beérnek”. A kialakuló aszkospórák fertőzhetik az árvakeléseket és az őszi vetéseket. A vegetációs időszakban a konídiumos fertőzésnek fő szerepe van. A konídiumtartókon kifejlődő konídiumok láncokban képződnek, hialinok, ellipszoidok, egysejtűek. A kleisztotéciumok gömb alakúak, barna színűek, fonálszerű függelékekkel rendelkeznek, több, tojásdad aszkuszt tartalmaznak. Az aszkospórák egysejtűek, világosak.

Ökológia és előrejelzés: a kórokozó számára csírázáskor optimális a 18–22 °C-os hőmérséklet, különösen, ha magas páratartalommal társul. A konídiumok képzését és a micélium fejlesztését a felületi vízborítottság gátolja. A járvány kialakulását egyéb tényezők is elősegíthetik: fogékony fajta, több éves monokultúra, szélvédett fekvés, gyakori páralecsapódás, korai vetés, rossz agrotechnika, laza szövetű (nitrogéntúlsúly) növények, sűrű, buja növényállomány stb.

Védekezés: a fajták fogékonyságában jelentős eltérés van. Jelentősen csökkenthető a fertőzés mértéke, ha biztosítjuk a térbeli és időbeli izolációt, az arányos tápanyagellátást, a jó talaj-előkészítést, az optimális vetésidőt és állománysűrűséget. Csávázás (fuberidazol, imazalil, triadimenol) és permetezés (fenpropimorf, kén, prokloráz, tridemorf) eredményes védelmet nyújt.

1.7. Feketerozsda (szárrozsda)

1.7.1. (Puccinia graminis)

Gazdanövény: mind a négy gabonafélénket (búza, rozs, árpa, zab) megfertőzi, és azokra specializálódott. Ezenkívül néhány fűfélén is károsít.

Tünet: a tünetek rozsdabarna színű, apró pörsenések formájában (uredotelepek), elsősorban a száron és a levélhüvelyen találhatók. Az érés közeledtével megjelennek a fekete színű teleutotelepek. Jellegzetes a felszakadt epidermisz, amely körbe veszi az uredo- és teleutotelepeket; ezek alakja kissé hosszúkás, csúcsban végződő.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a rómaiak már ismerték és a „legveszedelmesebb” betegségnek tekintették. Különösen Közép-Európa déli részén okozott hatalmas károkat. Hazánkban a kár mértéke az 50%-ot is elérheti.

A kórokozó életmódja: a növényi maradványokon áttelelő teleutospórák tavasszal „csíráznak”, kialakulnak a bazidiospórák. A köztesgazdán (sóskaborbolya, mahónia) a spermogóniumok és az ecídiumok fejlődnek. Az ecidiospórák a légzőnyílásokon át fertőzik a gabonát. Az uredospóráknak több nemzedékük van. Az érés közeledtével fejlődnek ki a teleutotelepek, bennük a teleutospórák. A Földközi-tenger mellékén és a Balkánon kialakult uredospórákat a szél juttatja el hozzánk. A biotípusokat „tesztnövényekkel” állapítják meg.

Ökológia és előrejelzés: a melegigényes gomba uredospóráinak csírázása és fertőzési optimuma 20–24 °C. Epidémiához vezet, ha április végén, május elején szeles, csapadékos, meleg időjárás uralkodik. Kritikussá válik a helyzet, ha tejesérés idején, esők után, fülledt meleg van.

Védekezés: világszerte folyik a rezisztenciára nemesítés. Toleranciára, a tünetek lassú kifejlődésére és horizontális rezisztenciára nemesítenek. Eredményesen használhatók a triadimefon-, propiconazol-, flutriafol-, ciprokonazol-tartalmú fungicidek.

1.8. Búza kőüszög (büdösüszög)

1.8.1. (Tilletia caries, T. foetida, T. intermedia)

Gazdanövény: fertőzi a búzát, rizst, és néhány fűfajt (Aegilops, Lolium, Agropyron és Hordeum).

Tünet: az éréssel egy időben a kalászokban a maghoz hasonló, zömökebb puffancsok keletkeznek. Kellemetlen szaga „heringsólére” emlékeztet, amely a trimethyl-amin-tartalomtól ered. Az érés során megkeményednek a puffancsok. Kalászhányás után a tövek már alacsonyabbak. A kalászok lazábbak, a pelyvalevelek szétállóak, „borzoltak”.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: mindenütt elterjedt. Korábban ez volt az egyik legsúlyosabb búzabetegség Közép-Európában. Az üszögös gabonából őrölt liszt táplálkozási célra alkalmatlan.

A kórokozó életmódja: a betegséget előidéző Tilletia fajok csírafertőzők. A spórák csépléskor (a dob szétveri a puffancsokat) a szemek csúcsán lévő szőröcskéken megtapadnak. Vetés után promicélium fejlődik, rajta bazidiospórák, ezek „H” alakú hídon, párosával kopulálnak, a dikariotikus micélium pedig a koleoptil szárrészen át fertőz. Később a gomba a tenyészőcsúcsba behatol, a szemek helyett üszögpuffancsok fejlődnek. A három faj között mikroszkópi vizsgálattal lehet különbséget tenni. Az üszögspórák barnák, kerekdedek.

Ökológia és előrejelzés: humuszban gazdag, mérsékelten nedves talajban gyakrabban fordulnak elő fertőzések. A spóracsírázás hőoptimuma (16–18 °C) nem esik egybe a fertőzés hőoptimumával (5–10 °C).

Védekezés: egészséges vetőmag használata, vetőmagcsávázás – kontakt hatású szerek is megfelelők. A helyes agrotechnika elősegíti a csíranövények gyors kelését és fejlődését. A fajták között a fogékonyságban különbség van.

1.9. Búza por- vagy repülőüszög

1.9.1. (Ustilago nuda f. sp. tritici)

Gazdanövény: specializált formák vannak búzára és árpára.

Tünet: kalászhányáskor az egész kalász üszögös portömegként bújik ki a levélhüvelyből. A „spóratömeget” kezdetben vékony, ezüstszürke hártya borítja, majd felszakad, a spórák szétporlanak, csak a csupasz kalászorsó marad meg. Az érő gabonában az egyenesen felmeredező kalászok feltűnőek.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a világ búzatermesztő országaiban mindenütt előfordul, 30% termésveszteséget is okozhat. Magyarországon 1–2%-os előfordulásával már régóta számolni kell.

A kórokozó életmódja: az üszögspórák a virágzó növények bibéjére kerülnek. Fertőző, dikariotikus micéliumot fejlesztenek a bibecsatornán keresztül az embrióig, itt növekedésnek indulnak addig, amíg a szem ki nem fejlődik. Ha a szem beérett, a micélium is nyugalmi állapotba kerül. Ősszel, amikor a szemet elvetik, a gomba együtt fejlődik a növénnyel; virágzáskor jelennek meg a tünetek, a micélium feldarabolódásával kialakulnak az üszögspórák. A sötét színű üszögspórák kerekdedek, felületük finoman szemölcsös.

Ökológia és előrejelzés: a páratelt, mérsékelt meleg (16–22 °C) és az enyhe légmozgás esetén a kalászok nyílt virágzása a teliospóra (usztospóra) számára optimális feltételeket biztosít. A száraz meleg vagy az esős, szeles időszak kedvezőtlen a gomba szempotjából.

Védekezés: elsődleges szerepe az egészséges vetőmagnak van. A fajta- ellenállóságban rejlő lehetőségeket ki kell használni. Feltétlenül el kell végezni a csávázást szisztémikus (karboxin-, rézoxikinolát-, karbendazim- stb. tartalmú) csávázószerekkel.

2. A búza kártevői

A rosszul vetett szemeket a madarak és a mezei pocok fogyasztják. A csírázásnak indult magot a drótférgek, áldrótférgek, lótücsök pusztítják.

Ősszel a fiatal növényt csírázás, kelés, bokrosodás idején károsítja a vetési varjú, a csíranövények kihúzásával. A zöldellő vetéseket a mezei pocok, a hörcsög, az ürge és a bagolypillelárvák támadják. A fiatal növények szártövében károsítanak a gabonalegyek lárvái, leggyakrabban vezérhajtás-sárgulást okozva. A „gabonalegyek” a Diptera rend mindkét alrendjéből (légyalkatúak és szúnyogalkatúak) egyaránt képviseltetve vannak. A gyakoribb hazai fajok száma 8–10-re tehető.

A gabonaféléket károsító kétszárnyúak 2–3 mm-es rovarok (kivételt képeznek a viráglegyekhez tartozó, 5–7 mm-es fajok, pl. az őszi fekete búzalégy és az ugarlégy). Tojásaikat a gabonafélék fehérje-, vitamindús részeire (tenyészőcsúcs, nóduszok feletti rész, szemképződési helyek) rakják. A kialakuló fő kárképtípusok is a tojásrakási (lárvatáplálkozási) helyekből következnek.

Vegetatív részek pusztulása: vezérhajtás, oldalhajtások sárgulása, elhalása (fritlégy, őszi fekete búzalégy, tavaszi fekete búzalégy, ugarlégy). A két utóbbi faj lárvái csak tavasszal károsítanak.

Generatív részek károsodása:

· közvetett módon, a kalásztengely sérüléséből eredően (csíkoshátú búzalégy, heszszeni szúnyog, nyerges gubacsszúnyog),

· közvetlen módon, a szemek odvasításával, szívogatásával (fritlégy, búza gubacsszúnyogok).

A foltokban ritkuló, pusztuló őszi vetés a „csócsárló” felszaporodására enged következtetni. Az őszi fejlődési szakaszban – szívogatásukkal – károsítanak még a levéltetvek és a kabócák. Mélyebb, nyirkosabb területeken jellegzetes szájszervével, „radulájával” kárt okozhat a meztelencsiga, továbbá a búza-fonálféreg, amelynek kártételére a levelek dugóhúzószerű csavarodása a jellemző.

Száraz tavaszokon a gabonapoloskák érési táplálkozásának, szívogatásának hatására nem vagy igen lassan következik be a szárbaindulás. Árpán, zabon, őszi búzán a vetésfehérítő bogár csíkokban való levélrágását ismerhetjük fel (lásd részletesen az őszi árpánál). Kártevőként jelentkezhetnek még ebben a fejlődési szakaszban a levéltetvek, mezei poloskák szívogatásukkal, továbbá a fűbolhák, a lombszinten élő bagolylepkék, rágásukkal.

A kalászolástól az érésig terjedő időszakban a szívó kártevők közül jelentősebbek a levéltetvek, a tripszek, a gubacsszúnyogok, a poloskák lárvái. Virágok és szemek rágásával vagy közvetlen fogyasztásával károsít a bundásbogár, a pejbogár, majd a gabonaszipolyok, a gabonafutrinka, a kalászrágó bagolypille hernyója.

Érési időszakban a rágcsálók közül a mezei pocok, az ürge, a hörcsög, míg a nagyvadak közül a vaddisznó jellegzetes „bagózásával” károsít. Lakott helyek közelében dézsmálhatják a termést a verebek, a házi egér, a vándor-patkány és a mezei gabonamoly.

2.1. Búza-fonálféreg

2.1.1. (Anguina tritici)

Tápnövénykör: a kultúrnövények közül a búzát, rozsot, csomós ebírt, csenkeszt és az aranyzabot károsítja.

Kárkép: kártétele már ősszel, a kikelt gabonán jelentkezik, és folytatódik az aratásig. Ősszel a fiatal lárvák a növénybe fúródnak, és a búza levelei deformálódnak, görbülnek, dugóhúzószerűen fodrosodnak, csavarodnak. Később a fejlődésében lemarad, szára rövidebb lesz. Érés idején a kalászok borzassá válnak, és a búzaszemek helyén sötét színű, a búzaszemnél kisebb, ovális gubacsokká alakulnak. A gubacsos mag belseje a bennük lévő lárvák tömege miatt sárgás vagy sárgásszürke színű. Ezt a gubacsot nevezik „golyóüszögnek”, a búzát pedig „csörmölyös” búzának.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: geopolita faj. Hazánkban jelentősebb a Dunántúl nyugati, hűvösebb és csapadékosabb megyéiben. Csapadékosabb években más területeken is felszaporodhat.

Fejlődésmenet: évente egy nemzedéke van. A talajba a vetőmaggal vagy az aratáskor kipergett szemmel jut. A gubacsban 1–2 ezer, olykor ennél is több lárva lehet, mozdulatlan állapotban. A lárvák a nedvesség hatására felpuhuló szemekből szétmásznak, a talaj és a gyökérnedvek csalogató hatására befúrják magukat a növénybe. A búzával együtt fejlődnek, ott is telelnek. A tenyészőcsúcsba húzódva eljutnak a szemkezdeményekig, ott megtelepednek és jellegzetes gubacsot képezve fejezik be a fejlődésüket. A gubacsban általában 1–2 ivarérett hím és 2–6 nőstény található. Ezek párosodás után egyedenként 500–1000 petét raknak. Így egy-egy szemben több ezer lárva kelhet ki. A lárvák még a búza érése előtt megvedlenek és L2 stádiumban anabiotikus állapotban (akár 15 évig is) maradnak. Fejlődésüket csak a számukra kedvező ökológiai viszonyok között folytatják.

Ökológia és előrejelzés: csapadékos években nagyobb az elszaporodás. Határozott összefüggés van az október–december havi csapadék, valamint a következő évi egyedsűrűség között.

Védekezés: egészséges vetőmag vetése. Aratáskor a szempergés minimálisra csökkentése. Hatékony védekezési eljárás, ha a fertőzött talajban őszi takarmánykeveréket termesztünk, így a zöld állapotban lekaszált növényben a kártevő megsemmisül, mert fejlődését nem tudja befejezni.

2.2. Vetési bagolylepke

2.2.1. (Scotia segetum)

Tápnövénykör: polifág faj. A lárvák a legkülönfélébb egyszikű és kétszikű növényen megélnek.

Kárkép: a fiatal növényeket (gabonafélék, kukorica, répafélék, dohány, napraforgó stb.) a talaj felett, legfeljebb 1–2 cm-es magasságban átrágják, illetve lerágják. Ez a kártétel a vetések foltszerű pusztulását okozza. A palántákat a föld felszínén körülrágják. Gyökgumósokba a földközelben szabálytalan odúkat rágnak. Fejlett, akár 1–2 m magas kukoricatövek kidőlését okozhatják azáltal, hogy a hernyók alulról felrágnak a szárba és kiodvasítják.

Elterjedés, gazdasági jelentőség: Európában, Ázsiában és Afrikában egyaránt elterjedt, Magyarországon mindenütt megtalálható. A gradációs években súlyos, több millió forintra tehető kárt okoz.

Fejlődésmenet: évente két nemzedéke van. Hosszú, meleg és száraz őszön a hernyók nagy része fejlődését befejezve, 5–20 cm mélyen, telelőkamrában áttelel. A fejlett, „zsíros” hernyók a testükben felhalmozódott glicerin és más, hidegtűrést befolyásoló anyagok hatására -7– -8 °C-ot is elviselnek, míg a fiatal lárvák -2 °C-on elpusztulnak. Tavasszal bábozódnak, majd az első nemzedék imágói májusban, június elején, meleg, szélcsendes estéken repülnek. Nektárral, virágporral táplálkoznak. A petéket kis csomókban, elsősorban kapások föld közeli leveleire helyezik. A lárvák júniusban károsítanak. Júliusban 2–3 cm mélyen a talajban bábozódnak. A második nemzedék imágói július végén, augusztusban repülnek. A tojásprodukció, ha elegendő virágzó nyár végi gyom áll rendelkezésre, 1,5–2 ezer is lehet nőstényenként. A tojásokat is elsődlegesen a gyomnövényekre és évelő pillangósokra rakják. A lárvák frontálisan támadnak a kelő őszi gabonákra, és itt fejlődnek tovább. Az áttelelt lárva tavasszal már nem károsít.

Ökológia és előrejelzés: a peték keléséhez, az imágók táplálkozásához, a lárvák zavartalan évközi és őszi kifejlődéséhez egyaránt a meleg, nagy esőzésektől mentes időjárás a kedvező. Tömeges felszaporodására az átlagosnál melegebb és szárazabb években, főleg mezőségi és vályogtalajokon kell számítani.

A vetési bagolylepke távelőrejelzése nehéz a faj labilis populációdinamikája miatt. A tömeges felszaporodásra utalhat a két nemzedék imágóinak egyedszámaránya (generációs koefficiens). A védekezésnek a fiatal lárvák ellen kell irányulni. A lárvák tömeges kelése a rajzáscsúcs utáni 10–14. napon várható (rövid előrejelzés). A lepkék rajzása fénycsapdával és melaszcsapdával nyomon követhető. A védekezés szükségességét és idejét (szignalizáció) a veszélye

· web viewgibberella spp.), micélium, klamidospórák. a fertőzést a konídiumok,...

Documents