vigyázat, a szegecsfejű gyökérgomba a faiskolából fertőz! · gyümölcstermesztőknek 66...

5
GYüMöLCSTERMESZTőKNEK 2012. január 64 extra 43. A kórokozó A röszleriás gyökérgomba, a ter- mőtest alakjára utaló elnevezés sze- rint szegecsfejű gyökérgomba, a Roesleria pallida (Fries) Saccardo, faiskoláinkban még elszigetelten fordul elő. Néhány fertőzött anya- telepről és oltványiskolából azon- ban széthurcolják az egész ország gyümölcsültetvényeibe. A kóroko- zó gomba hosszú lappangási ideje miatt, a fertőzött anyatelepekről a gyökeres dugványok tünetmente- sen viszik magukkal a fertőzést az oltványiskolába, majd onnan még mindig tünetmentesen kerülnek ér- tékesítésre (Véghelyi, 1992). Rendszertani helye Szőlő és gyümölcsfák gyökérma- radványain már az 1700-as évek vé- gén megtalálták a pici, szegecsalakú termőtestek tömegét, és alaposabb vizsgálatok nélkül, egy zuzmó gom- ba tagjaként írták le. A nyeles ter- mőtest alakja miatt az 1880-as évek végén pici kalapos (Bazidiumos) gombának határozták meg. Mivel mindig a fás növények kipusztulása után vizsgálták a gyökereket, a nö- vényvédősök sokáig nem foglalkoz- tak vele, nem vizsgálták alaposab- ban. Végül a szőlészeti kutatásairól is jól ismert ausztriai Klosterneuburgi Szőlészeti Iskola szőlőültetvényé- ben figyeltek fel, a szőlőgyökértetű (filoxéra) fertőzés miatt alaposab- ban tanulmányozott gyökereken, a szegecsfejű gyökérgombára. Félix von Thümen (1832-1892) a Német- országból érkezett, 1876-tól halá- láig Klosterneuburgban dolgozó botanikus-mikológus kutató végez- te az első pontos meghatározást és Leonard Roeslerről (1839-1910), a Szőlészeti Iskola akkori igazga- tójáról – aki a gombára már 1868- ban felfigyelt – elnevezve Roesleria hypogaea Thümen (1877) néven írta le. A gomba rendszertanosok azonban tovább vizsgálódtak és je- lenleg – a közel 20 további synonim név mellett – a Roesleria pallida né- ven találni a legtöbb adatot előfor- dulásáról. Előfordulása Azt gondolnánk, hogy ennyi tu- dományos néven ismertetett gomba nagyon gyakori lehet, pedig ez nem így van. A gombáról kevés a hite- les lelőhelyi adat. Ennek az az oka, hogy a gyökereken, korlátozott ide- ig, a talajszint alatt fejlődik, gyakran talajrögök rejtik a termőtesteket. A szőlészek vagy gyümölcs-kertészek a fás növények gyökérzetével csak két alkalommal találkoznak, a fais- kolai kitermeléskor, amikor hosszú lappangási ideje miatt még nem fej- lődött ki a határozáshoz szükséges termőtest, és a kipusztult fa kiásása- kor, amikor a betegség miatt már el- halt gyökérdarabok, gyökér részek leszakadnak, a talajban maradnak. A vastagabb, elszáradt gyökereken is kifejlődhet néhány termőtest, ezért a gyakorlati szakemberek azt tartják, hogy ez a kis gomba már nem élő, száraz gyökereken található. Pedig a Roesleria pallida termőtestei, az apotéciumok nagyobb mennyiség- ben a még élő gyökereken fejlőd- nek, a növény elpusztulása után csak elszórtan találunk még néhány termőtestet. Morfológiája A szegecsfejű gyökérgomba el- nevezés jól jellemzi a termőtestet, amely egyenes, néha kissé meg- görbült nyélen ülő kicsi, félgömb alakú fejecske. A termőtest mére- te a gazdanövénytől és a gyökér életképességétől függően szé- les határok között mozoghat: Az apotécium nyele 1,50-4,05 mm, a fej átmérője 0, 90-1,35 mm lehet. Az apotéciumokban 5 mikron átmérő- jű korong alakú aszkospórák kép- ződnek. Az aszkospórák a talajban, de gyakran még a fejen csíráznak, és fertőzik a közelükbe növő – eset- leg a kipusztult fa helyére ültetett pótlásfagyökereit. Ebben az eset- ben a gazdanövény közeledik a kór- okozóhoz. A faiskolában az alanyok és az oltványok tenyészterülete ki- sebb, a növények közelebb vannak egymáshoz, ezért a fertőzés foltsze- rű terjedése gyorsabb, mint az ültet- vényben. Az okozott tünet A pusztulás okait vizsgáló kutatók nagy ellenállásba ütköznek, mikor az őszi vagy tavaszi telepítés után sínylődő, csak néhány levelet, vagy gyenge hajtást fejlesztő szőlőt, vagy fát ki akarják ásni. Igen, ez a vizsgá- lat letális, a vizsgálathoz a teljes gyö- kérzetre szükség van, de könnyű be- látni, hogy, ha az eltelepített fa egy vegetáció alatt nem fejleszt, fajtól, Vigyázat, a szegecsfejű gyökérgomba a faiskolából fertőz! Dr. Véghelyi Klára címzetes egyetemi docens Budapest

Upload: letu

Post on 07-Apr-2019

213 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

gyümölcstermesztőknek

2012. január64

extra 43.

A kórokozó

A röszleriás gyökérgomba, a ter-mőtest alakjára utaló elnevezés sze-rint szegecsfejű gyökérgomba, a Roesleria pallida (Fries) Saccardo, faiskoláinkban még elszigetelten fordul elő. Néhány fertőzött anya-telepről és oltványiskolából azon-ban széthurcolják az egész ország gyümölcsültetvényeibe. A kóroko-zó gomba hosszú lappangási ideje miatt, a fertőzött anyatelepekről a gyökeres dugványok tünetmente-sen viszik magukkal a fertőzést az oltványiskolába, majd onnan még mindig tünetmentesen kerülnek ér-tékesítésre (Véghelyi, 1992).

Rendszertani helye

Szőlő és gyümölcsfák gyökérma-radványain már az 1700-as évek vé-gén megtalálták a pici, szegecsalakú termőtestek tömegét, és alaposabb vizsgálatok nélkül, egy zuzmó gom-ba tagjaként írták le. A nyeles ter-mőtest alakja miatt az 1880-as évek végén pici kalapos (Bazidiumos) gombának határozták meg. Mivel mindig a fás növények kipusztulása után vizsgálták a gyökereket, a nö-vényvédősök sokáig nem foglalkoz-tak vele, nem vizsgálták alaposab-ban. Végül a szőlészeti kutatásairól is jól ismert ausztriai Klosterneuburgi Szőlészeti Iskola szőlőültetvényé-ben figyeltek fel, a szőlőgyökértetű (filoxéra) fertőzés miatt alaposab-ban tanulmányozott gyökereken, a szegecsfejű gyökérgombára. Félix von Thümen (1832-1892) a Német-országból érkezett, 1876-tól halá-láig Klosterneuburgban dolgozó botanikus-mikológus kutató végez-te az első pontos meghatározást és Leonard Roeslerről (1839-1910), a Szőlészeti Iskola akkori igazga-

tójáról – aki a gombára már 1868-ban felfigyelt – elnevezve Roesleria hypogaea Thümen (1877) néven írta le. A gomba rendszertanosok azonban tovább vizsgálódtak és je-lenleg – a közel 20 további synonim név mellett – a Roesleria pallida né-ven találni a legtöbb adatot előfor-dulásáról.

Előfordulása

Azt gondolnánk, hogy ennyi tu-dományos néven ismertetett gomba nagyon gyakori lehet, pedig ez nem így van. A gombáról kevés a hite-les lelőhelyi adat. Ennek az az oka, hogy a gyökereken, korlátozott ide-ig, a talajszint alatt fejlődik, gyakran talajrögök rejtik a termőtesteket. A szőlészek vagy gyümölcs-kertészek a fás növények gyökérzetével csak két alkalommal találkoznak, a fais-kolai kitermeléskor, amikor hosszú lappangási ideje miatt még nem fej-lődött ki a határozáshoz szükséges termőtest, és a kipusztult fa kiásása-kor, amikor a betegség miatt már el-halt gyökérdarabok, gyökér részek leszakadnak, a talajban maradnak. A vastagabb, elszáradt gyökereken is kifejlődhet néhány termőtest, ezért a gyakorlati szakemberek azt tartják,

hogy ez a kis gomba már nem élő, száraz gyökereken található. Pedig a Roesleria pallida termőtestei, az apotéciumok nagyobb mennyiség-ben a még élő gyökereken fejlőd-nek, a növény elpusztulása után csak elszórtan találunk még néhány termőtestet.

Morfológiája

A szegecsfejű gyökérgomba el-nevezés jól jellemzi a termőtestet, amely egyenes, néha kissé meg-görbült nyélen ülő kicsi, félgömb alakú fejecske. A termőtest mére-te a gazdanövénytől és a gyökér életképességétől függően szé-les határok között mozoghat: Az apotécium nyele 1,50-4,05 mm, a fej átmérője 0, 90-1,35 mm lehet. Az apotéciumokban 5 mikron átmérő-jű korong alakú aszkospórák kép-ződnek. Az aszkospórák a talajban, de gyakran még a fejen csíráznak, és fertőzik a közelükbe növő – eset-leg a kipusztult fa helyére ültetett pótlásfagyökereit. Ebben az eset-ben a gazdanövény közeledik a kór-okozóhoz. A faiskolában az alanyok és az oltványok tenyészterülete ki-sebb, a növények közelebb vannak egymáshoz, ezért a fertőzés foltsze-rű terjedése gyorsabb, mint az ültet-vényben.

Az okozott tünet

A pusztulás okait vizsgáló kutatók nagy ellenállásba ütköznek, mikor az őszi vagy tavaszi telepítés után sínylődő, csak néhány levelet, vagy gyenge hajtást fejlesztő szőlőt, vagy fát ki akarják ásni. Igen, ez a vizsgá-lat letális, a vizsgálathoz a teljes gyö-kérzetre szükség van, de könnyű be-látni, hogy, ha az eltelepített fa egy vegetáció alatt nem fejleszt, fajtól,

Vigyázat, a szegecsfejű gyökérgomba a faiskolából fertőz!

Dr. Véghelyi Klára címzetes egyetemi docens

Budapest

2012. január 65

gyümölcstermesztőknekextra 43.

fajtától függően legalább 20-30-50 cm-es hajtást, az a növény életkép-telen, nem készül fel a télre, nem fogja kibírni a fagyos évszakot. Te-hát a nehezen, vontatottan, tartalék tápanyagból kihajtó, majd fonnyadó levelű fa vagy szőlőtőke beteg, csak-úgy, mint a ki sem hajtó, vagy kihaj-tás után nyár közepén elszáradó nö-vény. Amennyiben a földfeletti rész, a hajtásrendszer pusztulása után, a gyökérsarj vagy a tősarj kihajt, ak-kor a gyökér egészséges, a károsítót a törzsön, hajtásrendszeren kell ke-resni. Ellenkező esetben a gyökér-zet fertőzött.

Gazdanövényköre

A Roesleria pallida fő gazdanövé-nye a szőlő, de a legtöbb termesztett gyümölcsfajunk, illetve azok alanya-inak gyökérzetét is fertőzi és megbe-tegíti. A lomblevelű erdei- és díszfák közül a szil, juhar, éger, tölgy, bükk, nyár, hárs és a rózsa gyökérzetén kimutatták a fertőzést. A gazdanö-vény fajok részletes felsorolása azért fontos, mert a szőlőiskolák nem a borvidékeken, a gyümölcsfaiskolák nem az ültetvények mellett, az erdé-szeti csemetekertek sem az erdősé-gekben találhatók. Tehát nem jelent „vetésforgót”, fás növényekről lévén szó, nem jelent talajpihentetést, ha szőlőiskola után rózsa, gyümölcs-faiskola után díszfaiskola vagy cse-metekert létesül egy parcellán. Az ásóval, vagy kitermelő géppel ki-

szedett fás növények gyökérzeté-nek egy része – még életben vagy már elszáradva – a talajban marad. A fertőzött talajban maradt gyökér-maradványokon kifejlődik és fertőz a szegecsfejű gyökérgomba nagy mennyiségben képződő spórája.

Fertőzőképessége

Ez, a csak talajszint alatt fejlődő ki-csi gombatermőtest időnként meg-jelenik a szakirodalomban, azután évtizedekre eltűnik, nem találunk adatot előfordulásáról, károsításá-ról. Az első leírása után, 1896-ban megjelent, Németország, Ausztria és Svájc növényvilágát ismertető „Rabenhorst’s Kryptogamen-Flora” gombákat ismertető kötetében sze-repel ez a gomba, sajnos ponto-sabb helymeghatározás nélkül. De Rajna vidéki szőlőskertekben az 1990-es években a fiatal szőlőtőkék pusztulását okozta, és kísérletekkel bizonyították fertőzőképességét, patogenitását.

Hollandiában 1922-ben, majd 1934-ben okozta a körtefák pusztu-lását, majd legközelebb, csak 1992-ben terjedt szét az országban birs alanyú körteoltványokkal. (Regouin, 1993, Maas, van der, 1994, Scheer,

van der – Véghelyi, 1995, Véghelyi – Scheer, van der, 1995).

Magyarországon, Pozsony mellett, szőlő gyökerén 1892-ben találták és határozták meg, majd a Soproni borvidéken okozott szőlőpusztu-lást az 1900-as évek elején. Abban az időben még nem tudták, hogy „A Roesleria gomba szaprofita, vagy parazita-e?” (Limbacher – Pósch 1905). Magyarországon az ezt kö-vetkező előfordulási adatok csak az 1970-es évek közepétől származnak. A részletes, magoncokon, dugvá-nyokon és mikroszaporított növé-nyeken végzett patogenitási kísér-letek bizonyították, hogy a gomba megbetegíti, majd elpusztítja a fás növények gyökérzetét. A kutatási eredmények hatására a Mezőgazda-sági és Élelmiszeripari Minisztérium rendeletében a Roesleria pallida gyökérgombát felvette a veszélyes károsítók jegyzékébe (MÉM, 1990).

Hazai előfordulása

A hazai előfordulási adatokat, a patogenitás bizonyítását, vala-mint a megelőzés lehetőségeit a gyakorlat számára részletesen az Agrofórumban foglaltuk össze (Véghelyi – Balogh – Tompos, 1999, Véghelyi, 1999, 2000).

Azóta annyi változás történt a me-zőgazdasági termesztés szerkeze-tében, módszereiben, a földbirtok tulajdonviszonyaiban, hogy – saj-nos – nem lehet kimondani, hogy a kutatási eredmények hatására csökkent a fertőzöttség, de néhány évig nem érkezett adat a szegecsfe-jű gyökérgomba okozta pusztulás-ról. 2011-ben azonban, több, hazai és külföldi faiskolából, előző ősz-szel érkezett gyümölcsfa oltványok pusztulásának okait vizsgálva, ismét a Roesleria pallida termőtesteit ta-láltuk a kiásott fák gyökerén.

A gyümölcsfa oltványok vásárlá-sakor általában gondosan megnézi a vásárló szakember vagy kertba-rát, hogy nem beteg-e a törzs, ele-gendő számú elágazás van, és jó helyzetűek a korona vesszők, be-forradtak az oltás- vagy szemzés és a visszavágás sebfelületei, ellenőrzi a szabvány által előírt 4-5 ceruzavas-tagságú gyökér meglétét és meg-

Gyakran talajrögök rejtik a termőtesteket

Az élő gyökereken csoportosan fejlődnek a termőtestek

gyümölcstermesztőknek

2012. január66

extra 43.

állapítja, hogy nincs a gyökereken agrobaktériumos golyva.

A sikertelen telepítés okai

Sokszor a leggondosabb kivá-lasztás, szállítás és ültetés után sem sikeres a telepítés. A gondos gazda ilyenkor öntöz, permetez, trágyával takarja a gyökérnyakat és remény-kedik, hogy a nehezen kihajtó olt-vány egyszerre csak erőre kap. De a fák nagy része vontatottan hajt, a kifejlődött hajtások elfonnyad-nak, elszáradnak. A sínylődő fákat a pusztulás jellegzetes illata miatt, hamarosan felkeresik a szúboga-rak, az érési táplálkozásuk, majd tojásaik lerakása miatt kifúrt lyu-kakon sebparazita gombák fertőz-nek. Az almatermésű gyümölcsfák törzsén az üvegszárnyú almafalep-ke, a csonthéjasokon a kéregmoly telepszik meg. A rákosodást oko-zó baktériumok (Pseudomonas fajok), mikroszkópikus gombák (Venturia, Nectria, Leucostoma fajok) és taplógombák (Stereum, Chondrostereum, Trametes) tüne-tei megtalálhatók a pusztuló fák földfeletti részein. A hajtásrend-szer és a törzs elszáradása után még több szaprofita xilofág gomba (Schizophilum, Fomes) telepszik meg. Tehát egy szakember nagyon sok okot tud diagnosztizálni, ami in-dokolja, indokolhatja a fa pusztulá-sát. Amennyiben a gyökér egészsé-ges, akkor a gyökérsarj, vagy tősarj rejtett rügyekből kihajt. Ha a gyökér sem fejlődik, akkor felvetődik a kér-dés, mi volt az elsődleges károsító? Az alapos növényorvos figyelme ekkor a gyökérzetre irányul. A ki-ásott gyökereken a pajor- vagy po-

cokrágás könnyen meghatározható, és indokát adja a pusztulásnak. De ha egy vegetáció elmúltával még mindig ugyan olyan, ugyan akkora a gyökérzet, mint a faiskolai kiter-meléskor, a telepítéskor volt, akkor az a gyökér beteg. Nem fejlesztett vékony gyökereket, hajszálgyökere-ket. A hajszálgyökerek végződése a növekedési zóna, és azután találha-tó a felszívó-öv, apró gyökérszőrök tömegével. Természetes körülmé-nyek között, szabadföldben csak a gyökérszőrök képesek felvenni a lekötött vizet. A szegecsfejű gyö-kérgomba fertőzése következtében kezdetben ezek a gyökérszőrök pusztulnak el. Később a gomba micéliuma még mindig rejtetten a gyökérkéreg alatt növekszik és megakadályozza a vékony gyökerek képződését. De a rendeletekben kö-telezően előírt 4-5 ceruzavastagságú gyökér még mindig megtalálható, még mindig szabványos a pusztuló

gyümölcsfa oltvány. A gyökérzet el nem parásodott része még képes felvenni a vizet egy vödör vízbe mártva, de eltelepítve a fa életképte-len. Rejtetten hozta magával a gyö-kérfertőzést a faiskolából.

A szabványok szerint az értéke-sítésre kerülő faiskolai szaporító-anyagnak, a kártevők és kórokozók minden továbbfejlődésre képes fejlettségi alakjától mentesnek kell lennie. És a fő követelmény, hogy a gyümölcsfa életképes legyen.

Nagyobb ültetvény létesítésekor jelentős a veszteség, ha a fák 30-40 százaléka nem ered meg, vagy ki-pusztul az első évben. Az őszig ki-pusztult fákat kiássák, ősszel vagy ta-vasszal pótolják. A beteg, leszakadó gyökérmaradványokkal a talaj fertő-zött marad, és a fertőzött környezet-ben még az egészséges pótlásanyag is befertőződik és 2-3 év alatt, azok is kipusztulnak. Termőrefordulásig az eredeti ültetési anyagot és a több-

A termőtest (apotécium) mikroszkópi képeAz elhalt gyökereken egyre csökkenő mennyiségben fejlődik termőtest

Az aszkospórák elhelyezkedése az aszkuszban

2012. január 67

gyümölcstermesztőknekextra 43.

szöri pótlást figyelembe véve, a gyü-mölcsöst már kétszer eltelepítették. Az ilyen ültetvény korát és fajta ösz-szetételét tekintve is rendkívül hete-rogén.

Életmódja

A Roesleria pallida a talajfelszín alatt 10-50 cm mélységben fejleszti termőtesteit a gyökérzet bármely részén, a hajszálgyökerek kivételé-vel. Az élő gyökereken tömegesen fordulnak elő a szabad szemmel is látható szegecsalakú termőtestek. Egy ceruzavastagságú gyökér egy cm-én 6-15 termőtest fejlődhet. A gyökér elhalása után még 4 -5 évig, de már egyre csökkenő mennyiség-ben és csak egyesével képződnek az apotéciumok. A termőtestben nagy-számban képződő aszkospórák fer-tőzik a közelükbe növő hajszálgyö-kereket. A gomba tenyészteste (a micélium) a gyökérkéreg alatt él, és elvonja a tápanyagokat.

Vizsgálataink szerint a Roesleria pallida fejlődésére a kedvező hő-mérsékleti értékek 12-24 °C között vannak, optimuma 15 °C. Ezeket a gomba fejlődésére kedvező talaj-hőmérsékleti értékeket hazai tala-jainkban 10-50 cm mélységben a Roesleria pallida április végétől ok-tóber elejéig találja meg. Ezért a ter-mőtestek 11-15 hónapos lappangási időt követően a szabadföldi körül-mények között, ha a talajnedvesség is megfelelő, ősszel fejlődnek. Ter-

mészetesen laboratóriumban (in vitro) biztosítva az ideális körülmé-nyeket, az apotéciumok rövidebb idő alatt is kifejlődnek, és a gyöke-rek fertőzöttsége kimutatható.

Faiskolából, szőlőiskolából fertőz

A hollandiai és a hazai vizsgálatok is bebizonyították, hogy az alanyt biztosító anyatelepek a legveszé-lyesebb fertőzési források, de az oltványiskola egy-egy parcellája is befertőződhet és akkor az odakerü-lő alanyok gyökerei fertőződnek. Az oltványiskola 1-2 éves termesztési időszaka alatt a gyökér fertőződik, de a kórokozó – hosszú lappangási

ideje miatt – még nem mutatható ki. Tehát a dugvány alany már az anya-telepen fertőződhet, a magonc és a mikroszaporított alany az oltvány-iskolába kiültetve fertőződik, fertő-ződhet.

A Roesleria pallida csak aszkospórával fertőz. Az oltvány ál-talában a faiskolából hozza a fertő-zést, és másodlagosan, a fertőzött ki-pusztult fa helyére, talajcsere nélkül ültetett pótlásfa fertőződik.

Annak ellenére, hogy a szegecsfe-jű gyökérgomba nem látható, nem határozható meg a faiskolában, bizonyos tünetek jelzik a gyökér megbetegedését: a kezdeti erőteljes növekedést legyengülés váltja fel. A levelek aprók maradnak, kanala-sodnak, a hajtások vékonyak. Kiásva a gyökereket láthatóvá válik a gyö-kerek természetellenes barna színe, a vastagabb gyökerek kérge felre-ped. Jellemző a hajszálgyökereken a gyökérszőrök hiánya, később el-pusztulnak a hajszálgyökerek. A fák kiszáradásos tünetet mutatnak, még öntözött körülmények között is.

Védekezés csak a megelőzés lehet

A gyümölcsös telepítése több évti-zedre szól, az ültetvényanyag drága, az oltványok szállítása, a telepítés és a termőkorig való felnevelés, a káro-sítók elleni védekezés is költséges. Ajánlatos megfogadni Probocskai (1962) tanácsát, csak elsőrendű ül-tetvényanyagot vásároljunk és tele-

Roesleria pallida aszkospórái

Táptalajon fejlődött termőtestek

gyümölcstermesztőknek

2012. január68

extra 43.

pítsünk. Egy parcella kitermelése folyamán az egyidős, első osztályú koronás és a suháng-oltványokat is egyaránt kiemeli a gép. A fais-kola szakemberének, tulajdonosá-nak egyszerűbb a gyengébbeket suhángként értékesíteni – erre a szabvány lehetőséget is ad – mint visszaiskolázni. Aki másodosztályú koronás oltványt vagy suhángot vásárol, vállalja annak kockázatát, hogy a rejtett hiba – a Roesleria pallida hosszú lappangási ideje – miatt későn tudja meg, hogy cseme-téje miért maradt le társaitól már a faiskolában is (Véghelyi, 1992). A vírusmentes szaporítóanyag telepí-tése árutermelő ültetvények eseté-ben ma már követelmény. A legeny-hébb vírusos betegség által okozott termésveszteség is meghaladja a 10 %-ot, több vírusos betegség együt-tes fertőzése esetén, pedig meg-sokszorozódhat ez a kár (Németh, 1979). A vírusmentes oltványok előállítására a hazai növényvédel-mi laboratóriumok és a faiskolák az EU-hoz való csatlakozás idejére felkészültek. A vírustesztelés és a vírusmentesítés költséges, de kidol-gozott módszer. A Roesleria pallida faiskolai parcellákból való kimutatá-sa, a vírus kimutatásnál egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb. Hollandiában ezt a munkát fél év alatt elvégeztem.

De a hazai faiskolák még mindig nem igénylik ezt a vizsgálatot.

A faiskolai import veszélye

Még több problémát okoz a fais-kolai import. Energianövények tele-pítéséhez kis- és nagy farágó lepke hernyójával, bábjával fertőzött nyár-fákat, városfásításra, konténerezett, telepítéskor már pusztuló alakfákat hoztak be Olaszországból. Gyü-mölcsfa oltványok érkeznek tőlünk északra fekvő országokból. Pedig a faiskolai kitermelés, szállítás, verme-lés, telepítés környezeti igénybevé-tele, a káros stressz, annál nagyobb, minél messzebb esik a telepítendő ültetvény a faiskolától. 1991-ig gya-korlatilag nem volt faiskolai termék behozatal hazánkba, az exportunk viszont jelentős volt. 1991-ben a fa-iskolai import egy harmada volt az exportunknak. A következő évek-ben ez az arány megfordult és a korábban nagyon jó hírű faiskolai termesztésünk mélypontra süly-lyedt. Nagyon fontos lenne a vírus-mentesítéshez hasonlóan, a korai pusztulást okozó Roesleria pallida fertőzöttségének vizsgálata faisko-láinkban.

Irodalom: Maas, van der, Rien (1994): Uit het onderzoek. Roesleria pallida in

kwee. Fruitteelt 84. 26: 20. Németh M. (1979): Gyümölcsfák vírusos, mikoplazmás és rickettsiás betegségei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Poeteren, van N. (1922): Verslag over de Werkzaamheden van den Plantenziektenkundigen. Dienst int he Jaren 1920-1921. Verslag en Meded Plantenziekten-kundigen Dienst te Wageningen 27. 90:2.

Probocskai E. (1962): Faiskola. Me-zőgazdasági Kiadó, Budapest.

Regouin, E.J.M. (1993): Roesleria pallida geeft wortelrot bij verzwakte peren. Fruitteelt 83. 25: 22.

Scheer, van der H.A.TH. – Véghelyi K. (1995): Wortelrot verergert groeiproblemen bij perebomen. Fruitteelt 85. 41: 12-13.

Véghelyi K. (1992): Gyümölcsfák gyerekbetegségei. Faiskolák és fia-tal gyümölcsösök növényvédelme. Mezőgazda Kiadó.

Véghelyi K. (1999): A fehérpelyhes gyökérpenész (Rosellinia necatrix). Gyakorlati Agrofórum X. 11: 20-23.

Véghelyi K. (2000): A szegecsfejű gyökérgomba (Roesleria pallida). Gyakorlati Agrofórum XI. 1: 43-49.

Véghelyi K. – Balogh I. – Tompos L. (1999): A szőlő talajuntság kimuta-tása biológiai talajteszteléssel. Gya-korlati Agrofórum X. 10: 16-19.

Véghelyi K. – Scheer, van der H.A.TH. (1995): Gyökérgombák Hollandiában. Birs anyatelepek és körtések növekedési rendellenessé-gei. Kertészet és Szőlészet 44. 47: 8-9.

7100 Szekszárd, Keselyűsi u. 9. Tel.: 74/410-420Fax.: 74/529-420

Web: www.novenyrt.huE-mail : [email protected]

A gyömölcsös gazdák szolgálatában is!

Szekszárdi NÖVÉNY Zrt.