V/a. A színlátás anatómiai és fiziológiai alajai, a színlátás elmélete

A színlátás vizsgálatával már az ókortól kezdve foglalkoztak: Arisztotelész, Leonardo, Newton, Thomas Young, Helmholz.

Hering→ 4 színlátás elméletMaxwell→ 3 alapszín keveréseKries→ duplicitás elmélet (csap+ pálcika)Dr. Ábrahám György→ PDT elmélet

A színlátás vizsgálatára a színtévesztés miatt van szükség:nők→ 0.4%férfiak→ 8%-a színtévesztőAz X kromoszómával öröklődik.

A szín a fénysugár által okozott látóingerület.A színinger a szembe jutó fény, amelynek a tudattartalma a színérzet.

A színérzet jellemzői: színárnyalat (tónus) telítettség (szaturáció) hozzáadott fehér vagy szürke világosság (luminozitás) világos v sötét

Adott hullámhosszúságú fény mindig azonos és jellemző színérzetet kelt, azonban többféle spektrális szín keverésével is előállítható.

Az emberi szem 160 színárnyalatot képes elkülöníteni.

A látható fény tartománya 390-760 nm-ig tart.

A színkör a tiszta színek folyamatos, önmagába visszatérő görbén való változása.

Semleges színek: szürkeskála→ fehértől a feketéigSzínkeverés→ 2 színből egy 3. előállítása→ additív színkeverés (RGB)

→ szubsztraktív színkeverés (CMY)

Minden színnek megvan a maga kiegészítő (komplementer) színe, amellyel keverve fekete színérzetet kelt. Vörös+kékeszöld, Sárga+ibolya, narancs+kék. Ezek egymáson alkalmazva kiemelik egymást, pl sárga alapon a kék még kékebb.

A természet minden ismert színárnyalata létrehozható a 3 alapszínből: a vörösből, kékből és kékből.

Színérzékelés:1. foveola→ vörös + zöld2. pálcikák → kék +sárgaAz ennél perifériálisabb terület színvak.

A iodopszin + cyanopszin a csapok színérzékelő anyaga!

Színlátó képesség a csapok azon képessége, hogy meg tudja különböztetni a különböző hullámhosszúságú fénysugarakat.A szem fotopikus maximuma 555nm. nél van.

Színérzet→ a környezet színe + a fény hullámhossza

1

A fotoreceptorok közül a csapok szolgáltatják a színlátást. A csapoknak 3 típusa van, amelyek mindegyike az alapszínek egyikére érzékeny. A csappigmentek különböző színérzékenységét mát Young (1902) és Helmholz (1856) is feltételezték. Trikromatikus elméletük szerint a receptorok egy része a vörösre, egy része a zöldre, és egy főként az ibolyára érzékeny. E 3 alapszínből minden szín kikeverhető. Hering színelmélete a színeket 3 színpárba rendezte, a vörös-zöld, a kék-sárga, és a fekete-fehér ún. ellenszínpárokba.

Az emberi szemfenék reflektometriás vizsgálataiból kiderült, hogy a csapok látópigmentje különböző. A kék receptorok abszorpciós spektrumának maximuma 445nm-nél, a zöld receptorok maximuma 535nm-nél, a sárga receptorok maximuma 570nm-nél van.

Az abszorciós görbék széles lefutása azt is bizonyítja, hogy a színreceptorok nem nagyon színspecifikusak, a spektrum széles sávjára reagálnak, és bár hiányoznak a retinából a vörös szín külön receptorai, a vöröset a sárga receptorok érzékelik. Végül is a vörös szín által kiváltott elektromos aktivitást csak a látópálya felsőbb szakasza, a corpus geniculatum laterale és a látókéreg dolgozza fel.A szíreceptorokon kívül még a retina horizontális sejtjeinek is fontos szerepük van a színlátásban. E sejteknek tulajdoníthatóan reciprok gátlasok érvényesülnek, pl. ha túlnyomóan a sárga receptorok ingerlése következik be, a kék receptorokban gátlás jut érvényre.

Normális körülmények között három, különböző színérzékenységű csaptípus van a retinában. Ezt trichomasianak nevezzük. Az anomáliás trichromasia a színlátás részleges hibája. Ilyen esetekben a csappigment anomáliájáról van szó. Ha ez a vörös szín látását rontja, akkor protanomáliának, ha a zöldét deuteranomáliának nevezzük.Az egyik típusú csappigment teljes hiányát dichromasianak nevezzük. A vörös érzékelő hiányát protanopiának, a zöld érzékelő hiányát deuteranopiának nevezzük. A kék színérzékelő hiánya – tritanopia- lényegesen ritkább. Ez a színlátászavar nem az X-kromoszómához kötötten hanem autoszomálisan öröklődik.Nagyon ritka látászavar a monochromasia, amikor 2 féle csappigment hiányzik, ilyenkor a kék szín látása marad meg.Szintén nagyon ritka a teljes színvakság, az achromatopsia. A csapok autoszomális, recesszív öröklődésű hiányán alapszik.A szerzett színlátászavarok vagy abból erednek, hogy a fénytörő közegek (pl. lencsehomályok), elnyelik a rövidebb hullámhosszúságú fénysugarakat, ezért a világ sárgásabb-vörösebb lesz a számukra, vagy különböző betegségek következtében a csapok pusztulnak el a retinában. Színlátászavart okozhat a retinában kialakuló vérzés, exudatum is, amik nem engedik át a fény egy bizonyos részét.

2

A színlátás vizsgálataA színtévesztők általában meg tudják mondani a tárgyak színét, mert a színek különböző világosságúak . A színlátás vizsgálatára szolgáló legelterjedtebb módszernél a pseudoisochromatikus táblákon szabálytalan eloszlásban különböző színű, de azonos világosságú kerek foltok vannak és ezek között egyenlő vagy hasonló színű foltok a normális színérzésű számára jól olvasható számokat vagy betűket képeznek.A színtévesztő ezek egy részét nem látja vagy más számokat, betűket olvas. E vizsgálat segítségével elkülöníthetők a deuteranopok és a protanopok valamint az anomáliás trichromasia esetei is.Tudományos igényeknek megfelelő pontosságú vizsgálatot a NAGEL-féle anomaloszkóppal végezhetünk. Itt a vizsgált az okuláron át egy prizma segítségével előállított higanyzöld vagy lítiumvörös spektrális színt és alatta egy nátriumsárga fényét látja. Egy beállítócsavar segítségével addig változtatja a az utóbbi intenzitását, amíg a két mező azonos színű és világosságú nem lesz.Ez csak a deuteranop és protanop betegnek sikerül.Ezután a vizsgáló beállít egy sárgát és ehhez kell a vizsgáltnak a vörös és zöld keverésével azonos színt beállítani. A deuteranomáliás lényegesen több zöldet, a a protanomáliás több vöröset fog itt felhasználni. Az anomális quotiens fejezi ki a vörös-zöld arányát a normálishoz viszonyítva. Normálisan ez 0,8-1,2 között van, protanomáliában 0,6 vagy az alatti, deuteranomáliában pedig 2,0 vagy feletti ez a szám.

A PDT színelmélet – Dr. Ábrahám György és Dr. Wenzel Klára után

15 éves kutatómunka után megalkották a színtévesztés optikai korrekcióját, amely világszabadalom és a színlátásról eddig alkotott elképzeléseket is gyökeresen megváltoztatta.A színtévesztés oka vizsgálataik szerint nem valamely színérzékelő receptor érzékenység csökkenése, hanem az adott receptor színérzékenységének eltolódása. Ezt úgy képzelhetjük el, hogy a piros receptorunk ahelyett, hogy a piros színre lenne érzékeny, a narancssárga színre mutat maximális ingerületet. E feltételezés alkalmazásával elkészített színszűrők azonnal jelentős javulást eredményeznek a megfelelő színtévesztőkön. Olyan színszűrőket alkalmazva, amely a megfelelő irányba tolja el a receptor érzékenységét, visszaállíthatjuk az eredeti, helyes színlátást. A szűrők értékei a megfelelő vizsgálatok elvégzése után precízen kiszámolható matematikailag. Így tehát a szemünkbe érkező fény spektrumát torzítjuk el olyan módon, hogy az hatásában egyenértékű legyen a receptor érzékenységének kívánatos eltolásával.

Az emberi szem adaptációval kompenzálni képes azt a mellékhatást, hogy a szűrő hullámhosszról hullámhosszra különböző mértékben elvesz a fényből és így elrontja az egyes receptorok közötti érzékenység-arányt amellett, hogy helyre tolja a rossz receptor érzékenységi maximumát.Ezt a jelenséget színi adaptációnak nevezzük, és ezt a képességünket használjuk ki, hogy amikor nappali megvilágításról bemegyünk egy izzólámpával megvilágított helyiségbe, akkor sárgásnak kellene látnunk a fehér felületeket.

A gyakorlati megvalósítás csak azért nehezebb, mert nemcsak egyetlen receptorunk van, tehát a hibás receptort úgy kell a helyére tolni, hogy a másik két receptort „ne bántsuk”. Ez pedig azért nehéz, mert különösen a zöld és a vörös receptorunk elég közel van egymáshoz hullámhosszilag, és elég széles hullámhossztartományban át is fedik egymást. A korrekcióhoz 8-10 féle típusú szűrőt használnak, amelyeket vákuumgőzöléssel készítenek és kissé foncsoros hatásuk van, hiszen a fényt szelektíven szűrik, tehát egy bizonyos részét kevésbé eresztik át, tehát visszaverik.

A tapasztalatok szerint az enyhe és közepes színtévesztőknél már az első felpróbáláskor látható a javulás pl. az Ishihara és a Farnsworth-Munsell D15 teszteken, a súlyosabb esetekben csak a színek újratanulása után várható jó eredmény. Enyhe és közepes esetekben nem fontos, súlyosabb esetekben viszont ajánlott a szemüveg rendszeres használata, hogy a hatásosság maximális lehessen.Rosszul megvilágított helyiségekben vagy éjszakai vezetésnél – mivel a fényerőből is levesz – nem ajánlott a viselése, előnyös viszont TV nézéskor, számítógép előtt és mindenhol ahol a színlátás a fontos.

Fény spektruma + szűrő + rossz receptor érzékenysége = jó receptor + fény spektruma

3

A színlátás vizsgálata

csereszíntáblával (pszeudoizokromatikus tábla) → tónus diszkrimináció alapján működik (Ishihara, Rabkin, Stilling, Felhagen) A jelek azonos tonalitású, de eltérő telítettségű és luminozitású korongokból állnak, az alap szintén.

A normális színlátó számára a számok vagy jelek a színes környezetből kiemelkednek, a színtévesztő viszont a tónusokat nem tudja megkülönböztetni egymástól, csak telítettségkülönbséget, valamint olyan tónuskülönbséget észlel, mint a kék-sárga, színes-szürke, amelynek következtében a jelet nem ismeri fel, vagy helyette mást lát. anomaloszkóppal→ Nagel-féle válogató próbák→ Holmgren-féle pamutpróba korong teszttel→ Farnsworth-Munsell 100-hue teszt, 85 korong

→ D15 korongteszt

Nagel-féle anomaloszkóp működése:Felső részben monokromatikus vörös (670nm) + zöld (546nm) színekből az alsó sárgával megegyező színt kell kikeverni.Alsó részben monokromatikus sárga szín (589nm), fényereje állítható.Rayleigh egyenlet: V+Z=SA dikromát páciens a vöröset vagy a zöldet látja a sárgával megegyezőnek.

Kreisz –féle anomális quotiens= a vizsgált személy által felhasznált vörös-zöld arány/ a normális trikromát V+Z arány (a norm. érték 0,8-1,12 között) (< 0,6 protanomál, > 2,0 deuteranomál)

Örökletes színlátászavarok:anomális trichromasia=színtévesztők protanomál= vörös tévesztő deuteranomál= zöld tévesztő tritanomál= kék tévesztő

dichromasia→ 2 szín látó (protanopia, deuteranópia, tritanópia)monochromasia→ 1 szín látó (kék marad)achromasia→ teljes színvak (autoszomális)

Szerzett színlátászavarok→ betegségek következtében alakulnak ki macula neurogén problémák (látóideg) törőközegek fényelnyelő-képességének változása (cataracta) külső tényezők→ gyógyszerek, élvezeti szerek (metilalkohol) hiányállapotok→ B vitamin belső okok→ általános betegség (sclerosis multiplex, agynyomás fokozódás, cukorbetegség) szemészeti okok→ látópálya, látóideg, retina szintjén, fénytörőközegekben,

glaucoma→színlátászavar

Színlátászavarok:kék, sárga→ retinabetegségekre jellemző (diabeteszes retinopathia, macula lutea degeneráció, DPR, vörös, zöld→ látópálya károsodás

El kell különíteni a szerzett és veleszületett színlátászavarokat.

4

Szerzett színlátászavar: egyéb probléma okozza lehet egyoldali változik mértéke függ a megvilágítástól és a tárgy méretétől kizárt, hogy megtanulja a színek megkülönböztetését

Veleszületett színlátászavar: nem változik 2 oldali megtanulhatja a színek megkülönböztetését

nikotin+alkoholizmus=színlátászavar, látásromlás↓

bélnyálkahártya károsodik, B-vitamin felszívódás romlik

A színlátás vizsgálata különösen a közlekedében fontos, mert a színtévesztők, különösen a protanopok (vöröstévesztők) csak közelebbről és késéssel ismerik fel a fényjeleket.A deuteranopok (zöldtévesztők) különösen a sárga-zöld, sárga vörös, fehér sárga viszonylatában tévednek, de a zöld- vöröset jól elkülönítik.

5

V/b. A szaruhártya gyulladásos és degeneratív betegségei, szubjektív és objektív tünetei.

A corneának jelentős optikai hatása van, és részt vesz a szemgolyó alakjának biztosításában. Normális funkciójához igen fontos ép, egészséges állapota, átlátszósága, megfelelő könnyfilmréteggel való ellátottsága. Mivel a KL-t közvetlenül a corneára illesztjük, meg kell győződnünk előtte az említett feltételek meglétéről.A vizsgálat előtti fluorescein festés és réslámpa vizsgálat megóvja a vizsgálót a tévedésektől, de a lágy KL vizsgálatát hátráltatja, mert a fluorescein a lágy KL-t elszínezi, tehát meg kell várni, amíg a könny által / vagy mesterséges úton / kimosódik.Normális körülmények között a cornea ereket nem tartalmaz, idegeket igen, a hámrétegben szabad idegvégződések találhatók.Minden olyan elváltozás, mely a cornea ép egészséges állapotát megváltoztatja kontraindikációját képezi a kozmetikai, vagy optikai okból hordott KL-k viselésének. Ez elsősorban a kemény kontaktlencsék viselésére vonatkozik. De: keratoconus, keratoglobus, irreguláris asztigmia korrigálására használható, sőt javasolt. Lágy KL-k rendelhetők szakorvosok által therápiás céllal (sicca, kerathopathia bullosa, nehezen gyógyuló hámsérülések, stb.)/ Műtét után sebtakarásra (bandage).

A cornea elváltozása kóros, ha:1. felszíne: bágyadt, festődik /hámhiány/2. állománya: borús, átlátszatlan, erek nőnek be:

felszínes: kötőhártya hurokhálózata, mély: elülső cilláris erek, sclerából.

3. görbület megváltozott: gyulladt, hegesedett , sérült /erosió = festődik / a KL állapota is okozhatja ,vagy idegen test által okozott sérülés.

4. érzékenysége csökkenhet: általános ok miatt Pl.: agytumor, lokális ok:

herpes simplex v.zoster keratoconj. epidemica, trauma, intraoculáris tumor, katarakta op. után, glaukoma ellenes szerek hosszas alkalmazása esetén, KKL hosszas viselése következtében.

A cornea érzékenységét vatta, vagy szőrszállal vizsgáljuk.

Gyulladásos betegségek (KERATITISEK)A cornea leggyakoribb betegségei a gyulladások, melyek általában az irisz (iritis) gyulladásával is együtt járnak.Általános tünetei: idegentest-érzés, könnyezés, fájdalom, photophobia.Oka: baktérium, vírus, gomba, egyéb betegségek, fizikai és kémiai ártalmak.A keratitisek lehetnek:

Keratitis superficialis (felszínes). A gyulladás csak a hámréteget érinti, ezért könnyen, nyomtalanul gyógyul.

Mély keratitis. A hám alá terjedő, propria réteget érintő elváltozások minden esetben heget hagynak maguk után.

Keratitisek okai:

6

Mikróbák okozta

Bakteriális eredetű keratitisekGennykeltők okozta

ulcus cornae. Fekély, mely, ha nagyon mélyre hatol, lelökődik a hám. Egész mélyre hatolva, a Descemet hártyát elérve, abscessust okozhat, perforáció veszélye fenyeget.

ulcus serpens corneae. Kúszófekély. A cornea közepéből terjed, heves iritis kíséri, heggel gyógyul. Szövődménye perforáció.

ulcus marginalis. Gyűrű alakú sárgás beszűrődés a szaruhártya szélén, műtét után fordulhat elő. A gerontoxon nevű degeneratív elváltozás hozzá teljesen hasonló képet mutat, elkülönítésében az fontos, hogy utóbbinál van egy maximum 1mm-nyi tiszta terület az elváltozás és a limbus közt.

Nem gennykeltők okozta Mucobakterialis keratitisek.

TBC, Lues és lepra. Ritka, Európában nincs, prognózisa rossz. Treponema pallidum (mély keratitis)

Vírusos eredetű keratitisek Herpes simplex vírus okozta keratitis

a) epithelialis Keratitis punctata pontszerű UV következtében is könnyezés,

fénykerülés Keratitis stellata csillagszerű Keratitis dendritica faágszerű kezdetben, a hámban apró hólyagok, később

összefüggőek vonalak mentén.b) mély keratitisek

Keratitis disciformis látásromlást okoz, korong vagy gyűrű alakú homály, a stroma duzzadt, ödémás, ált. allergiás reakció, cornea érzékenység megtartott, nincs hámhiány

Keratitis metaherpetica az epithelialis basalmembrán károsodása miatt csökken az epithelium tapadása a felszínen, bullák keletkeznek, az epithelium lelökődik, a folyamat ulceratívvá fokozódik.

Herpes zoster vírus keratitis (Zoster - Varicella) leggyakrabban az V/1 (trigeminus) ág mentén terjed fájdalom, láz, szemhéjduzzanat gyakori, mindig egyoldali

Adenovírus I. és VIII. keratitis keratoconjuctivitis epidemica: 8 nap inkubációs idő, caruncula vörös, duzzadt, „mintha vmi belement volna a szemébe”, felső légúti hurut, láz, corneális epidemica csak a conjunctiva fertőzésével együtt jár!

Keratomycosisok (gombák)Az antibiotikumok és steroidok gyakori alkalmazása mellet gyakran kialakulnak gombás fertőzések, a kontaktlencse-viselők főként veszélyeztetettek. Növényi sérülés után is kialakulhat. Leggyakrabban a candida albicans a kórokozó.Tünetszegény, észrevétlen módon alakul ki, látásromlás csak akkor van, ha a pupilla előtt van A cornea stomájában vaskos, szürkésfehér infiltrátum keletkezik ulcusképződéssel és satellit-infiltrátumokkal. Az ulcus éles szélű, felszíne szárazon fénylik, hypopyon nem ritka.

Paraziták okozta keratitisekEurópában nincs, hernyószőr okozza.

7

Táplálkozási zavarok keratitis e lagophtalmo N.facialis VII. sérülése. A cornea alsó harmadában a szemhéj

elégtelen zárása miatt a hám kiszárad és megrepedezik. keratitis neuroparalitica. A n.trigeminus 1.ágának bénulásából adódó keratitis. A keletkező

hámhiány a cornea érzéketlensége miatt fájdalom nélküli. Érzéstelenítőszer okozta károsodás. Előbbihez hasonló. száraz szem

Sicca (csökkent könnyelválasztás) Xerosis (kötőhártya kehelysejtjei pusztulnak el) Keratomalacia (A vitamin hiány, alultápláltság miatt, Európában ritka)

Ismeretlen eredetű keratitisek Széli és gyűrű alakú fekélyek. A limbus mellett sárgásszürke beszűrődés. Ulcus rodens corneae. Limbus közeli rész beszűrődése, amely fokozatosan progrediál, végül

félkör alakban helyezkedik el a cornea valamelyik részén. A szürkésfehér infiltrátumok gyakran kifekélyesednek, a stroma necrotizál, szétesik. Krónikus lefolyású, végső stádiumban erezett, fájdalmas

Keratitis sclerotisans. Széli keratitisek heges stádiuma. Keratitis Epithelialis Thygeson. Recidiváló Keratitis punctata superficialis. Felső limbus keratoconjunctivitis.

Immunspecifikus keratitisek Autoimmun (rheumás keratomalacia) Allergiás keratitisek. Az allergiát kiválthatja:

Histamin szerű anyagok Immunkomplex Kontaktallergia (kozmetikum, szappan, kontaktlencse, ápolószer) Transplantatum. A 3. héten kezdődik. Másodlagos reakció, ahol nem maga a kórokozó, hanem az ellenanyag vált ki

gyulladást.

Degeneratív betegségek

Elülső határhártya dystrophiaAz epithel és a Bowman-hártya területét érinti1. Erosio recidivans (Ismétlődő erosio)

Időnként hám lelökődésével erosiók keletkeznek, aztán ezek megnyugszanak, majd később újra indul a folyamat.

2. Opacitas zonularisA cornea közepén keresztül húzódik egy fehéres barnás sávszerű homály. Oka lehet: Rossz vérkeringés következtében, nagyon idős, elesett embereknél. Sűrűbben látható vitrectomiás betegeknél, ahol a szilikonolaj hozzáér a corneához, ezáltal

annak a csarnok felőli táplálkozása akadályoztatott.

8

Stroma dysthrophiákA hám és a mélyebb rétegek elváltozása.

Groenow I.Degeneratio granulomatosa. Kis granulomák, apró pöttyök látszanak a corneában. 5-15 éves korban kezdődik.

Groenow II.Degeneratio maculosa. Nagyobb foltok, gócok vannak a corneában. 5 éves korban kezdődik.

Haab-Dimmler degeneratioDegeneratio reticulosa. Rács-szerű elváltozás a corneában. 5-15 éves korban kezdődik.

Terápiájuk: keratoplastica.

Ectasiák (kiboltosulások a corneán) Keratoconus Keratoglobus Terrien féle betegség (föntről induló félhold alakú beszűrődés, ereződés, tágulat)A kiboltosulások esetében először a tengelyhossz növekedése következtében, elkezd myopizálódni a szem, majd következik az astigmia, irreguláris astigmia. Utóbbi már szemüveggel korrigálhatatlanná teszi a visust, egy ideig még kontaktlencsével korrigálható. Később már, mikor a Descemet membránon repedések keletkeznek a nyúlástól, a kontaktlencsés korrekció sem lehetséges. A csarnokvíz ezeken a repedéseken beszivárog a corneába, így homályos foltok keletkeznek. Innentől már fenyeget a perforáció veszélye, a keratoplastica minél hamarabb elvégzendő. A keratoplastica során halottból származó szaruhártyát varrnak be a cornea kb. 7-7.5 mm átmérőjű területére, a közepére.

Hátsó határhártya dystrophia Cornea guttata. Kollagén felhalmozódás a Descemet hátsó felszínén. Rézveretszerű. Dystrophia corneae endoepithelialis (Fuchs-féle dystrophia) Az életkor előrehaladtával

(ált. idősebb nőkön) csökken az epithelsejtek száma, így egy idő után nem tudja megakadályoznia az ödémásodást, a basalis membrán károsodásával a hám leválik az alapjáról, bullák keletkeznek.

Cornea daganatokA cornea daganatai a limbusból indulnak ki, leggyakoribb a dermoid, ált. veleszületett elváltozás, borsó nagyságú fehéressárga képlet a limbusban. Bowen-tumor laposan előreemelkedő, karfiolfelszínű, vörösesfehér tumor Epibulbaris dermoid (szemen belüli)

Időskori elváltozások Arcus senile vagy gerontoxon

Elkülönítendő az ulcus marginálistól. A limbus és a homály közt szabad, tiszta terület van. Fehéres, ívszerű elváltozás a corneán.

Salzmann-féle degenerationodularis degeneratio Tk.

CorneahegekSzármazhatnak: Sérülésektől

Maródások (lúg, sav) Perforáló sérülések Idegentestek Cornea erosiók maradványai UV sugárzás következtében (ophtalmica photoelectrica)

Gyulladások gyógyulásból Refraktív sebészeti eljárások maradványaként.

9

Fejlődési rendellenességek Microcornea

Átmérő10 mm, kóreredete: Örökletes Exogén ártalmak

Io. fertőzés (vírus, toxoplasma) Gyógyszerek

Szövődhet más fejlődési rendellenességgel Megalocornea

Átmérő13 mm, lehet örökletes, elkülönítendő a buphtalmustól Cornea plana

a cornea veleszületett lelapulása, törési hypermetropiával, a szaruhártya széle szürke Congenitalis leucoma cornae

a cornea a sclerahoz hasonló, az endothel és a Descemet hártya hiányzik Embriotoxon posterius

széli gyűrűs homály Congenitalis cornea staphiloma

a cornea előredomborodik, elszürkül, az elülső szegmens alulfejlett.

10

V/c. Myopia fogalma, és csoportosítása

Myopia esetén a szem törőerejének és hossztengelyének aránya olyan, hogy a végtelenből jövő párhuzamos sugarak a retina síkja előtt egyesülnek képponttá.A hátsó fókuszpont tehát a retina elé kerül.ábra

A myopiás szem távolpontja a végtelen és a szem elülső fősíkja között helyezkedik el, ezért csak véges távolságokon belül lát jól, tehát rövidlátó.Közelpontja közelebb van a szemhez, mint az emmetrópé.Valódi közel és távolpontja van.

A myopia sokkal jobban rontja a látást, mint a hypermetropia, mert retinára vetődő szóródási körök nagyobbak.

ábra

A myopia foka a vizsgált szem távolpontjának vergenciájával egyenlő.A = 1/tá tá= 1m → A = 1D tá=0.33m → A = 3DMinél erősebb az ametropia, annál közelebb kerül a távolpont a szemhez.

Az ametropia mindig pozitív: A>0 A=D-B

Myopia esetén a képsíkeltolódás 0,45 mm dioptriánként.

A myopia lehet kisfokú → 1-3 dptrközepes fokú → 3-12 dptrnagy fokú → 12<

Csoportosítása

1. Tengelyi myopia

A szem hossztengelye nagyobb, mint az emmetropiás szem hossztengelye,törőereje viszont azonos. (myopiás conus→hátsó staphyloma, műtét retinaleválás esetén)

11

2. Törési myopia

A szem hossztengelye megegyezik az emmetropiás szem hossztengelyével, törőereje viszont nagyobb.

a. görbülési myopia→ a szaruhártya erősebben görbült pl. keratoconusb. indexes myopia→ a lencse erősebben görbült pl. cataractában vizet vesz felc. görcsös myopia→ a musculus ciliare tónusa fokozódik, a hypermetropiát accomodatioval

korrigálja, gyógyszerek→ paraszimpatikus izgatók: pilocarpin, humacarpind. transitoricus myopia→ diabateszesek→index és görcsös myopia is lehet átmenetie. luxatios myopia→ a lecse leszakad a zonulákról és nő a törőereje

Mivel a myop közelre alkalmazkodás nélkül lát élesen, nem kap konvergencia

impulzusokat sem. Ezért belső egyenes izmai gyengülnek, latens esetleg manifeszt kifelé

térő kancsalság keletkezik→ exophoria.

A fejlett társadalmak a myopia irányába tolódnak.

Mivel a myop gyerek csak a véges távolságon belüli tá pontja és a közelpontja közötti teret

látja élesen → magába fordul→ bezárkózik, nem érdekli, mi van távolabb → ezért minél

hamarabb felismerjük a myopiáját, annál jobb.

Ha korrigálatlan a myop, mindig később jelentkezik a presbyop kor.

Ha ki van korrigálva, akkor 40 év körül szemüveg nélkül olvas, lekapkodja, ekkor progi X!

A kisfokú myop jól korrigálható szemüveggel, a közepes inkább kontaktlencsés lesz

(kicsinyítés, kettőskép miatt).

12