ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT

TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

Készült: 2006. május

A Tanulmány megrendelője:

Budapest III. kerület Óbuda – Békásmegyer Önkormányzata

A Tanulmány szerzői:

Dr. Rubovszky András vezető szakértő, szerkesztő

Dr. Niklai Ákos

Bornemissza Miklós

Jandalla Csilla

Szabó Máté

Tegzes Dániel

Schilling Ágota

Schilling Antal

Nagy Sándor Gyula

A Tanulmány szerzői köszönetet mondanak a kerület Polgármesterének,

alpolgármestereinek, civil szervezetek, múzeumok és kulturális intézmények vezetőinek és

munkatársainak.

A Tanulmány szerzői külön köszönetüket fejezik ki a BTM Kiscelli Múzeum

Igazgatójának és Foto Osztálya munkatársainak a képek kiválasztásában nyújtott

segítségért és azok rendelkezésre bocsátásáért.

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 3 PREAMBULUM .................................................................................................................... 5 BUDAPEST TURISZTIKAI HELYZETE ............................................................................ 7

Az utazás célja .................................................................................................................... 7 A fővárosba látogatók egyéb jellemzői .............................................................................. 8

A látogatások gyakorisága .............................................................................................. 8 A látnivalók felkeresése ................................................................................................. 9 Utazás előkészítése, megszervezése, rendelkezésre álló információk ........................... 9

A vendégforgalom alakulása ............................................................................................ 10 Célcsoportok jellemzői ..................................................................................................... 13

Földrajzi alapú szegmentáció ....................................................................................... 13 Életkor- és életciklus (Lifestage) alapú szegmentáció ................................................. 14 Utazási motiváció alapú szegmentáció ......................................................................... 15

A célcsoportok elérésének eszközei és csatornái ............................................................. 17 A FEJLESZTÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERÜLET ............................................................ 19

A terület helyzetértékelése ............................................................................................... 19 A TERÜLET TÖRTÉNELMÉNEK ÁTTEKINTÉSE ........................................................ 21

Óbuda története ................................................................................................................ 21 Aquincum ........................................................................................................................ 22 Aquaeductus ..................................................................................................................... 26 A polgárvárosi amfiteátrum .............................................................................................. 27 A polgárváros épületei ...................................................................................................... 28 A népvándorlás és a középkori város kialakulása ............................................................ 28 A honfoglalástól a tatárjárásig .......................................................................................... 29 Ó-buda és Újbudavár ........................................................................................................ 30 A Zichy család uradalma és a német betelepülők ............................................................ 31 Buda és Pest vonzásában .................................................................................................. 34 A kerület gyökeres átalakulásának fél évszázada ............................................................. 39

VONZERŐLELTÁR .......................................................................................................... 40 Vendégcélcsoportok, piaci pozíció ................................................................................... 51 Versenytársak ................................................................................................................... 52

SWOT ANALÍZIS ............................................................................................................... 56 Környezeti, természeti adottságok, épített vonzerők ........................................................ 56 Szálláshelyek és vendéglátás ............................................................................................ 58 Programok, rendezvények, kultúra, sport és szórakozás .................................................. 61 Egyéb tényezők (Közlekedés, közállapotok, információ, PR) ........................................ 64 Kapcsolódás a Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégiához ............................................ 67

FEJLESZTENDŐ HELYSZÍNEK ....................................................................................... 70 Plébánia Templom és környéke ....................................................................................... 70 A Fő tér és környéke ........................................................................................................ 75 Kiscelli Múzeum .............................................................................................................. 80 Aquincum ........................................................................................................................ 81 Újlaki terület ..................................................................................................................... 94

3

Római part ........................................................................................................................ 96 Hegyvidék ...................................................................................................................... 105

A MAGYAR GASZTRONÓMIA ÉS KULTÚRA BEMUTATÁSA ............................... 114 AKTÍV TURIZMUS FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN ÉS A FÖLD ALATT .............. 117

Kerékpáros turizmus ....................................................................................................... 117 HAJÓGYÁRI SZIGET, GÁZGYÁR ................................................................................. 129 KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATOK ............................................................................. 132

Megközelíthetőség .......................................................................................................... 132 Belső kapcsolatok ........................................................................................................... 134

PROGRAMOK .................................................................................................................. 136 MARKETING ................................................................................................................... 139

Jelenlegi állapot rövid ismertetése, hiányosságok: ......................................................... 139 Feladatok ........................................................................................................................ 140

TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK A TURIZMUS JEGYÉBEN .............................. 145 MŰKÖDTETÉS ................................................................................................................. 148 FINANSZÍROZÁS ............................................................................................................. 150

Általános áttekintés ........................................................................................................ 150 Célok ............................................................................................................................. 151 Egy lehetséges megoldás - a turizmus fejlesztése .......................................................... 153 Fejlesztések finanszírozása ............................................................................................. 154 Pályázati lehetőségek ..................................................................................................... 158 Részvétel a pályázatokban .............................................................................................. 163 Támogatott hitelek ......................................................................................................... 165 Várható hatások .............................................................................................................. 167

KÉPEK JEGYZÉKE ........................................................................................................ 172

4

PREAMBULUM

A Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő Testülete úgy

döntött, hogy el kell készülnie a III. kerület turizmusfejlesztési koncepciójának. A döntés

értelmében Óbuda, mind Budapest második legnagyobb kerülete kiemelt szerepet szeretne

játszani nemcsak az átmenő forgalom elviselésében, hanem adottságai révén hasznosítani

szeretné mindazon vonzereit, melyek a turista forgalomban jelentősek és piacképes

turisztikai termékké válhatnak. Célul tűzte kis a Képviselő Testület, hogy a kerület

vendéglátó, kereskedelmi és kulturális események, vállalkozások működésének színtere

legyen.

A Tanulmány készítői mindenekelőtt leszögezik azt, hogy turizmuson azt értik, ha bárki

állampolgárságára és állandó lakhelyére tekintet nélkül otthonából szabadidő eltöltés,

kulturális vagy szórakoztató időtöltés céljából akár órákra vagy napokra egy területet

meghatározott céllal felkeres. Ennek megállapítása azért szükséges, mert a turizmus

fenntarthatósága és a fejlesztendő terület lakosságának kedvező részvétele a folyamatban

elengedhetetlen feltétele, hogy a kerület lakossága örömmel fogadja a lakókörnyezetébe

érkező vendégeket és maga is örömét lelje a fejlesztés eredményeiben, érzékelje

életminőségének javulását.

Óbuda nemcsak Budapest egyesített fővárosnak az egyik alkotóeleme, hanem a magyar

történelemben, kultúrtörténelemben kiemelkedő helyet foglal el. Évezredes hagyományai,

a magyar történelem évszázadaiban játszott szerepe, hagyományai, szokásai, különösen a

XIX. század végén és a XX. Század első évtizedeiben kialakult sajátos szokásai és

kultúrája, nem utolsósorban a betelepült német nemzetiségűek meghatározó szerepe a

főváros egyik legizgalmasabb részévé tették. Sajnálatos módon az 1960-as évek kezdetétől

megindult lakótelep építkezések teljesen megváltoztatták a városrész arculatát, ha

egyáltalán arculatnak lehet nevezni azt, amellyel az Óbudára látogató első benyomásaiban

szembesül.

5

Ennek ellenére a lakótelepi környezet árnyékában megmaradt kis területek és eredeti

helyszínek magukban rejtik azt a lehetőséget, hogy Óbuda kedvelt turisztikai kulturális

célponttá váljék. Tanulmányunkban ezeket a helyszíneket kerestük. Óbuda területén

fellelhetők kisebb-nagyobb területek, amelyek nagyrészt megőrizték a városrész eredeti

hangulatát (pl. Fő-tér és környéke, Római Katolikus Plebánia és környéke, a Kiscelli

Múzeum és környéke) más területek lényeges fejlesztéssel turisztikai célponttá válhatnak

(pl. a Bécsi út Szépvölgyi út, Lajos utca és Nagyszombat utca által határolt része), a Római

Part hagyományos fürdői és strandjai, valamint a vízpart. A terület igen gazdag

múzeumokban, gyűjteményekben (pl. Zichy Kastély, Aquincum, Kiscelli Kastély, Textil

Múzeum, Óbuda Múzeum). Kulturális élete az Óbudai Társaskör, a múzeumi

rendezvények, a fesztiválok és szabadtéri programok révén rendkívül gazdag.

Számos történelmileg nevezetes hely található, melynek megtekintése nemcsak turisztikai,

hanem kulturális csemegét is jelent a látogatónak. Mindez kiegészül a hegyvidék

természeti szépségeivel és a barlangok izgalmas világával.

Óbuda sajátos gasztronómiájával és borkultúrájával egykor híres volt országszerte, de mára

a városrész ezen arculata enyhén szólva megkopott.

A Hajógyári Sziget és a Gázgyár fővárosi terület és a kerületi Önkormányzat szerepe ezen

területek felhasználásában nem meghatározó. Ezen területek fejlesztési koncepciójával

nem foglalkoztunk, de figyelembevettük azt, hogy ezen területek jövendő beruházásai

miként szolgálhatják az óbudai turizmus fejlődését.

Az új Duna-híd és az M0 körgyűrű kiépítése úgyszintén hatással lesz az óbudai turizmus

jövőjére.

Óbuda-Békásmegyer mindezek által megtépázott történelmével és mesterségesen rossz

irányban átalakított megjelenésével alkalmas arra, hogy a kül- és belföldi turizmus kedvelt

színhelye legyen. Ennek megvalósíthatóságát kívánja szolgálni ez a Tanulmány. Munkánk

során kiemelt figyelmet szenteltünk annak, hogy Óbuda Budapest főváros egyik kerülete,

és így turisztikai stratégiája szervesen illeszkedik Budapest főváros turisztikai

stratégiájához és idegenforgalmi pozíciójához.

6

BUDAPEST TURISZTIKAI HELYZETE

Budapest az ország legfontosabb turisztikai desztinációja. Évről évre a Magyarországra

érkező külföldiek, és a hazánkban turisztikai célokkal utazók egyik első számú célpontja.

Az utazás célja

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az idelátogató külföldiek jelentős hányada

városlátogatás céljából érkezik Budapestre, de itt-tartózkodásuk során szívesen keresik fel

a kulturális rendezvényeket, sporteseményeket is. A külföldi turisták legjellemzőbb

további motivációja az üzleti turizmus és a konferenciákon való részvétel. A főváros

földrajzi fekvésénél, azaz a leginkább használt határátkelőhelyektől való távolságánál-

fogva az éjszakázást nem igénylő egy-napos látogatás Budapesten az összforgalomnak

nem számottevő része: a repülővel érkező üzletemberek rövid látogatásából és a

Magyarországon más régióban –elsősorban a Balatonon- üdülő külföldiek fővárosban tett

kirándulásából tevődik össze.

A Budapestre látogató külföldiek utazási motivációja

Utazás célja Megoszlása (%)Üdülés, városlátogatás 31,1Gyógyüdülés 2,6Hobbi/sport 4,6Rokonlátogatás 9,1Üzleti út 26,7Konferencia 8,9Vásárlás 4,0Egyéb 6,4Forrás: The Travelling Habits of Visitors to Hungary, 1998, Gfk Hungária

Belföldi turisták esetén a budapesti utazások leggyakoribb oka a rokonok-ismerősök

felkeresése, illetve valamilyen kulturális rendezvényen való részvétel. A korábbi évek

piackutatásaiból egyértelműen kitűnt, hogy a Budapestre látogató belföldiek közel fele

7

keres fel valamilyen eseményt, rendezvényt fővárosi tartózkodása során. A nagyváros

kínálta vásárlási lehetőségeket a látogatók 40%-a veszi igénybe.

A fővárosba látogatók egyéb jellemzői

A következőkben a fővárost felkereső turisták legfőbb jellemzőit mutatjuk be, melyek

reprezentatív felmérések eredményei alapján születtek. 1998-ban több megkérdezés is

zajlott a fővárosban a Gfk Hungária piackutató szervezésével1, melyek alapján az

idelátogató turisták legfőbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. Ez idő óta ilyen

jellegű kutatás nem folyt a Fővárosban.

A látogatások gyakorisága

Az idelátogató külföldiek csaknem fele (46%) először érkezett Magyarországra, 21%

azonban már legalább hatszor járt itt. Az üzleti utazások esetén a látogatások sokkal

gyakoribbak, a megkérdezettek fele rendszeresen jár Magyarországra, illetve Budapestre.

Az első magyarországi látogatások során az ideérkező külföldiek közel 85%-a felkeresi a

fővárost is.

A belföldi turisták 75%-a rendszeresen ellátogat a fővárosba, egyharmaduk legalább

hetente utazik Budapestre, és 20% alatti azoknak az aránya, akik évente csupán egyszer

vagy még ritkábban érkeznek ide.

1 The Travelling Habits of Visitors to Hungary (Gfk Hungária, 1998) és Budapest imázs vizsgálat (Gfk

Hungária – Partner in Tourism, 1998)

8

A magyarországi utazások gyakorisága

46%

15%9%

9%

21%ElőszörMásodszorHarmadszorNegyedszer-ötödszörGyakrabban

A látnivalók felkeresése

A megkérdezés egyik legnagyobb tanulsága, hogy nincsen egy olyan nevezetesség,

látnivaló, mellyel a Budapestre érkezők fővárosunkat egyértelműen azonosítják, de a Budai

vár, illetve a Várnegyed egyéb nevezetességei feltétlenül a legismertebb, és egyben a

legmélyebb benyomást jelentő nevezetességei fővárosunknak. Említésre méltó egyéb

nevezetességek továbbá a Citadella, a Lánchíd, a Dunapart és a Margitsziget, Hősök tere és

környezete mind a belföldi- mind pedig a külföldi látogatók körében.

Nevezetességek Külföldiek BelföldiekBudai Vár 34,8% 28,5%Parlament 21,6% 14,9%Margitsziget 17,0% 12,2%Lánchíd 15,6% n.a.Citadella 14,8% 5,2%Múzeumok, kiállítások 13,2% 9,5%Dunapart, hidak 12,4% 21,7%

Hősök-tere és környéke 9,6% 6,8%Gyógyfürdők, uszodák 6,8% n.a.Belváros 6,8% 12,2%Gellért-hegy 6,2% 7,0%Aquincum 5,2% n.a.Operaház 4,0% n.a.

Utazás előkészítése, megszervezése, rendelkezésre álló információk

A megkérdezésből egyértelműen kiderül, hogy minél többször látogatott valaki a

fővárosba, illetve Magyarországra, annál inkább hagyatkozik saját tapasztalataira az utazás

megszervezése során. Míg az első budapesti út megszervezésénél a megkérdezett

külföldiek 39%-a, addig a rendszeresen Budapestre utazóknak csak 15%-a vette igénybe az

utazási irodák szolgáltatásait. Mind az először, mind a rendszeresen Budapestre utazók

körében magas a saját szervezésű utazások aránya, de előzetes szervezés nélkül még a

Budapestet rendszeresen felkeresőknek is kevesebb mint 20%-a indul útnak.

9

Az utazások előtti legfontosabb információforrások a rokonok és barátok voltak, az

útikönyveket, prospektusokat leggyakrabban a második-harmadik látogatások előtt

forgatják a külföldi turisták. A rendelkezésre álló információkkal a legtöbb vizsgált

szegmens elégedett volt, csupán a tengerentúlról érkezők tartották kevésnek a hazájukban

beszerezhető információ mennyiségét. A belföldi turisták szintén elsősorban saját, illetve

ismerőseik tapasztalataira hagyatkoznak utazásuk során, a médiákból az utazók

egyharmada szerez információkat.

A fővárosban az idelátogató külföldiek közel fele vett igénybe szervezett idegenvezetést,

elsősorban az első-második látogatások alkalmával. Helyi információs irodákat a

megkérdezettek 41%-a keresett fel, ők az átlagosnál elégedettebbek voltak a helyszínen

beszerezhető információk mennyiségével. Azoknak, akik tudatosan keresték a helyi

információs lehetőségeket több mint fele (56%) eljutott valamelyik Tourinform irodába.

A helyszínen beszerezhető általános Budapesti információk mennyiségét a válaszadó

külföldiek 21,3%-a bőségesnek, 51,4%-a elegendőnek találta, azaz a Budapestet felkereső

külföldi turisták 27,3%-a úgy érezte, hogy nem jut elegendő információhoz a városról, a

programlehetőségekről és a nevezetességekről. A belföldiek esetén 20% alatt volt azoknak

az aránya, akik nem tartották elegendőnek a helyszínen rendelkezésre álló információk

mennyiségét, ennek ellenére a belföldieknek csupán 10%-a keresi fel a helyi Tourinform

irodákat információszerzés céljából. Érdekesség, hogy míg a fővárost felkereső külföldiek

jellemzően az első, vagy második látogatásuk során törekednek a helyszíni információk

összegyűjtésére, addig a belföldi turisták akkor, amikor néhány látogatással a hátuk mögött

szeretnének valami újat is megtudni, megismerni a fővárosból. A 3-6. látogatások

alakalmával az információs irodák felkeresése iránti érdeklődés több mint háromszorosa az

átlagosnak.

A vendégforgalom alakulása

A fővárosba látogatók számáról csak a KSH statisztikák és különféle reprezentatív

megkérdezések összevetéséből lehet becsléseket készíteni. A hivatalos statisztikák ugyanis

csak a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégforgalom mérésére alkalmasak.

Ezek alapján Budapest vendégforgalma az alábbiak szerint alakult az utóbbi években.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma az előző évekkel összehasonlítva:

10

Év Vendégek Vendégéjszakák

Ezer fő Előző év 100% Ezer éj Előző év 100%

2000 1.903 111,0 4.873 110,4

2001 1.972 103,4 5.133 105,3

2002 1.925 97,6 4.948 96,4

2003 1.965 102,0 5.156 104,0

2004 2.338 119,0 6.036 117,0

2005 2.543 108,8 6.439 106,7

Forrás: KSH

A szálláshelyeken készített statisztikai felmérések adatai alapján a főváros vendégforgalma

dinamikusa növekedett az elmúlt években. Csupán egyetlen évben, 2002-ben

találkozhatunk csökkenéssel, ez az év azonban nem csak hazánkban, hanem a világon

szinte mindenhol a turizmus visszaesését jelentette, a 2001. szeptemberi események

következtében. A csökkenés azonban nem volt jelentős, és 2 év elegendő volt ahhoz, hogy

a város vendégforgalma magához térjen, sőt újra növekedni kezdjen. Így a 2004-es és a

2005-ös adatok tükrében egyértelműnek látszik, hogy a fővárosban mind a vendégek, mind

a vendégéjszakák száma évről-évre dinamikusan fejlődik, még ha az átlagos tartózkodási

idő némiképp csökkent is ebben az időszakban. A vendégérkezések magas száma és

növekedési üteme azonban biztató lehet abban a tekintetben is, hogy a látogatók számos

szegmensénél a megfelelő minőségű és változatos összetételű turisztikai kínálat a

vendégéjszakák számában is további fejlődéseket tartogathat a főváros számára. A

szálláshelyeken regisztrált vendégforgalom megoszlása a bel- és külföldi vendégek között:

Év Vendégek (ezer fő) Vendégéjszakák (ezer éj)

Belföldi Külföldi Belföldi Külföldi

2000 343 1.560 828 4.045

2001 332 1.640 787 4.346

2002 340 1.585 792 4.155

2003 353 1.613 828 4.328

2004 361 1.977 834 5.202

2005 387 2.156 870 5.569

11

Forrás: KSH

A forgalmi statisztikák alapján a külföldiek vendégforgalma évente átlagosan 6,5%-kal

növekszik a városban, de a növekedés mértéke 2004-ben 22%, és az első nyolc hónap

adatai alapján 2005-ben is meghaladja a 10%-ot. A növekedés jelentős mértékben a

fapados járatok terjedésének, és ezzel a turistaforgalom általános élénkülésének is

köszönhető. A növekedés a belföldi vendégek esetén is dinamikus, csupán egyetlen olyan

év volt (2001-ben), amikor a belföldi vendégek száma, és az általuk regisztrált

vendégéjszakák száma is csökkenést mutatott.

A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek átlagos tartózkodási ideje az elmúlt öt évben

szinte állandónak mondható, jellemzően 2,5 éjszakát töltenek el a fővárosban. A belföldi

vendégek átlagos tartózkodása némileg alacsonyabb (2,3-2,4 éjszaka), mint a külföldieké

(2,6-2,7 éjszaka), de a tartózkodási idő hosszában az egyik szegmens esetén sem

következett be jelentős változás a vizsgált öt év során. A kismértékű csökkenésnek oka

lehet a fapados járatok forgalmának dinamikus növekedése, hiszen az olcsó repülésekkel

sok esetben a belföldi rövid kirándulásokat, hétvégi programokat váltják ki a látogatók.

Az adatok elemzésénél azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden látogató jelenik

meg a szálláshelyek regisztrált forgalmában, így a fővárost ténylegesen felkeresők aránya

jelentős mértékben meghaladhatja a regisztrált forgalmat. A megkérdezések alapján a

Budapestre érkező külföldiek 10%, belföldiek több mint 50%-a nem kereskedelmi

szálláshelyeken, hanem rokonoknál, ismerősöknél száll meg itt-tartózkodása alatt, és –

elsősorban az alacsonyabb besorolású, egyedi üzemeltetésű szálláshelyek esetén – továbbra

is számolni kell a „fekete forgalommal“ is. Érdekesség például, hogy míg a regisztrált

forgalomban a külföldiek több mint 50%-a a 4 és 5 csillagos szálláshelyeket veszi igénybe,

addig a megkérdezések során ez az arány nem érte el a 15%-ot sem. Mindezeken túl –

elsősorban a szomszédos országokból, de a fapados járatok megjelenésével már

távolabbról is – jelentős mértékű 1 napos látogatóforgalommal is számolnunk kell a

főváros turizmusában.

Amennyiben a fővárosban tartózkodó külföldiek megkérdezésére alapozott szakértői

becsléseket vesszük figyelembe, akkor a fővárost ténylegesen felkereső külföldiek száma

meghaladja a 10 millió főt is.

A 2005-ös évre vonatkozó statisztikai adatok alapján a külföldi vendégek 67%-a

Európából érkezik a fővárosba, a vendégérkezések száma alapján a küldő országok

rangsora az alábbiak szerint alakult:

12

• Németország 12,1%

• Nagy-Britannia 11,4%

• Olaszország 7,3%

• USA 7,0%

• Spanyolország 5,1%

• Franciaország 4%

• Japán 3,9%

• Svédország 2,2%

• Ausztria 2%

A belföldi vendégforgalom feltérképezése még nehezebb, elsősorban azért, mert nehezen

választható szét a turisztikai és egyéb célú látogatás, de itt is többmilliós vendégforgalom

valószínűsíthető a különböző megkérdezések alapján.

Célcsoportok jellemzői

A következőkben a turisztikai célú piacszegmentációk legfőbb típusait aszerint szeretnénk

bemutatni, hogy az egyes szegmensek számára milyen szolgáltatásokat kínálnak Budapest

turisztikai vonzerői, adottságai, illetve hogy a Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégia

melyeket preferálja.

Földrajzi alapú szegmentáció

A turisztikai marketing egyik leggyakrabban alkalmazott szegmentációs eljárása a földrajzi

alapú szegmentáció (helyi lakosság, belföldiek, külföldiek), melynek legfőbb előnye, hogy

az egyik legegyszerűbben alkalmazható szegmentációs módszerről van szó, és az egyes

13

szegmensek elérésére egységes marketing eszközöket tudunk alkalmazni. A módszer

másik előnye, hogy a jövőre vonatkozó elképzelések a meglévő statisztikai adatokkal

legkönnyebben összevethetők, a fejlődési tendenciák meghatározhatóak.

Életkor- és életciklus (Lifestage) alapú szegmentáció

A demográfiai alapú szegmentációk szintén fontos szerepet töltenek be a turisztikai

termékek marketingjében, de teljeskörű adatgyűjtés hiányában a jelenlegi érdeklődésük,

utazási motivációik nehezebben mérhetőek.

A szegmentációban az éeltkorokat a korra jellemző családi státusszal összekapcsolva

szokták vizsgálni, hiszen pl. ugyanabban az életkorban a még gyermektelen párok, vagy

egyedülálló fiatalak egészen más típusú utazásokat preferálnak, mint az egy- esetleg két

gyermekkel utazók. A vizsgált szegmensek a nemzetközi gyakorlat alapján az alábbiak:

• Gyermekek – szüleikkel élő 10-14 évesek

• Fiókák - szüleikkel élő 15-34 évesek

• Kirepültek - még nem kapcsolatban élő 15-34 éves otthonról elköltözöttek

• Fészeképítők - gyermek nélküli párok 18-34 évesek

• Fiatal függetlenek – 18-39

• Szülők kis gyermekkel - 0-6 éves gyermekes szülők

• Szülők általános iskolás gyermekkel - a legkisebb gyerek legalább 6 éves

• Szülők középiskolás gyermekkel - a legkisebb gyerek legalább 14 éves

• Szülők felnőtt korú gyermekkel – a legkisebb gyerek is 18 éves, de még otthon

lakik (Hotel szülők)

• Középkorú függetlenek - 40-59 évesek

• Kötöttség nélküli párok - 40-59 éves nem gyerekkel élő házaspárok

• Idősebb egyedülálló - 60+ egyedülálló, gyermektelen

• Üres fészek - 60+ házas, a gyermekük elköltözött

• Nem szabályos családok

14

Utazási motiváció alapú szegmentáció

A turizmus egyik leggyakrabban alkalmazott szegmentációs módszere az utazási

motivációk alapján kialakított célcsoport-meghatározás. A motivációk csoportosításánál a

Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégiájában meghatározott legjelentősebb motivációs

kategóriákat vettük alapul. A stratégia a következőkben határozta meg Budapest

legfontosabb célcsoportjait:

Üzleti utazók

Állami és kereskedelmi delegációk;

Beruházási, vegyesvállalat-létesítési vagy meglévő üzleti kapcsolatok ápolásának

céljával érkező külföldi üzletemberek;

Nemzetközi és helyi vásárok kiállítói és látogatói, szakértők és szaktanácsadók.

Az üzleti utazók mindig a minőségi, és lehetőség szerint a jobb fekvésű szállodákat

részesítik előnyben, rövid szabadidejüket a városban igyekeznek hatékonyan eltölteni, bár

a programok kiválasztása sok esetben attól függ, hányadik látogatása ez az utazónak. Az

üzleti utazók között nagyon jelentős eltérések lehetnek ebben a tekintetben, hiszen vannak,

akik az üzleti tevékenységük során is csak egyszer jutnak el Budapestre, akkor azonban

igyekeznek a tartózkodást pre- és post- programokkal kiegészíteni, és vannak, akik szinte

törzsvendégnek számítanak, és a megbeszélések lebonyolítása után azonnal sietnek is haza.

Mivel ők már elég jól ismerik a fővárost, így tartózkodásuk csak újabb és újabb attrakciók

megjelenésével hosszabbítható meg. A jó vendéglátóhelyek és a kellemes esti

programlehetőségek azonban sok esetben még őket is rabul ejthetik. Ugyancsak fontos

ennek a szegmensnek a tematikus utak kialakítása, hiszen – viszonylag szűkebbre szabott

szabadidejüket – igyekeznek minél hatékonyabban kihasználni a város megismerésére.

Ehhez jó lehetőséget kínálhat egy olyan ajánlott útvonal összeállítása, mely választási

lehetőséget kínál az érdeklődőknek egy-két órás, félnapos és egésznapos programok

között.

Találkozók, konferenciák és szakmai összejövetelek (MIC)

A szegmenset igen eltérő érdeklődési körű csoportok alkotják. Ide tartoznak a 10-20 fős

szemináriumoktól kezdve a több ezer fő részvételével megvalósuló nagy kongresszusok és

konferenciák is. A rendezvények vendégköre összejöhet egy hazai vállalatból, egy

15

nemzetközi vállalatcsoport különböző országokban dolgozó munkatársaiból, de teljesen

eltérő helyről érkező résztvevőkből is, akiket azonban biztosan összeköt egy azonos

érdeklődési kör. A szegmens mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi turizmusban egy

igen dinamikusan fejlődő üzletágat biztosít a turisztikai szolgáltatók számára, hiszen a

nemzetközi rendezvények mellett egyre gyakoribb, hogy a hazai munkáltatók is

szemináriumokat, továbbképzéseket, in- és outdoor tréningeket szerveznek

munkavállalóiknak.

A szegmens elsősorban a magas-, sok esetben csúcsminőségű szállodai elszállásolást, nagy

összejövetelekre alkalmas helyiségeket, korszerű konferenciatechnikát, vendéglátóipari

szolgáltatásokat és különféle szabadidős szolgáltatásokat igényel.

Egyéni utazók

Ebbe a szegmensbe a szabadidős turizmusban résztvevő, egyénileg utazó turisták

tartoznak, akik számára a város által nyújtott attrakciók és szolgáltatások köre a helyszín

kiválasztása, a tartózkodási idő és a ráfordítások tervezése során döntő jelentőséggel

bírnak. Budapest elsősorban az Európából érkezők számára kedvelt úticél, de elsősorban,

mint hétvégi programlehetőséget, esetleg néhány napos második- vagy sokadik szabadság

helyszínét veszik figyelembe. A főváros forgalmában ennél a szegmensnél egyre

jelentősebb szerepet játszanak a fapados légitársaságok, melyek a szomszédos országoknál

messzebbről is elérhetővé és megfizethetővé teszik a Budapestre történő pár napos

utazásokat. Sok esetben az üzleti úton, vagy konferencián járó vendég – kellemes

tapasztalatokat szerezve fővárosunkról – a későbbiekben szintén megjelenhet (jellemzően

már családjával, vagy akár kisebb társasággal is) ebben a vendégkörben.

Az egyéni vendégek szegmensén belül az alábbi alszegmensek jeleníthetők meg, a

vendégek motivációja alapján:

„Young explorers”, fiatal és fiatalos egyéni turisták, akik kíváncsiak az újra, a

kalandra, fel akarják fedezni Budapestet, nappal és este egyaránt aktívak,

rugalmasan és gyorsan alakítják programjukat;

„City breakers“, elsősorban a 35 fölötti korosztály, akik érzékenyek a minőségi

szolgáltatásokkal kapcsolatban és a minőségre való törekvés a fő mozgatórugójuk;

„Stagnite”, azaz leány és legénybúcsú alszegmens, akik részére Budapest egyenlő a

nagy bulival. A kereslet fellendülése ebben az alszegmensben nagyban köszönhető

a diszkont légitársaságok megjelenésének.

16

Turistacsoportok

A Budapestre irányuló csoportos utazások napjainkban is népszerűek, bár a csoportok

érkezése erősen szezonális jellegű és a korábbi évekkel összehasonlítva erőteljesen

csökkenő mértékű. A szegmensen belül jelentősen elkülöníthető a Közép- illetve Nyugat-

Európából érkező, kisebb költségvetési keretből utazó, sok esetben nyugdíjas turista,

illetve az Egyesült Államokból, Olaszországból, Spanyolországból és a Közel-Keletről

érkező, magasabb költési hajlandóságú csoportok. Ugyancsak ide sorolhatók a szomszédos

országokból érkező „bevásárló turizmus“ résztvevői, akik azonban jellemzően semmilyen

más kiegészítő program számára nem nyerhetők meg itt-tartózkodásuk idején.

Magyarok

A fejlesztési stratégia külön célcsoportként tekint a magyarokra, azaz a helyi- és a belföldi

lakosságra, valamint a határon túli magyarokra. Ők azok, akik jellemzően ezer szállal

kötődnek az országhoz, és sok esetben a fővároshoz is, igényeik, anyagi lehetőségeik és

motivációs céljaik igen változatosak, de sok esetben – habár állandó, vagy gyakori

vendégei a fővárosnak – tudatos megismerésére kisebb súlyt fektetnek. Megnyerésükre

leginkább az egyedi hangulatot, aktív kikapcsolódást, kellemes természeti környezetet

jelentő projekt összetevők alkalmasak.

Jelenleg még nem képezi önálló marketing tevékenység alapját, habár sok esetben szükség

lenne arra, hogy a jelenleginél sokkal jobban ismerjék és „használják ki“ a főváros

nyújtotta kulturális és szabadidős lehetőségeket.

A tematikus séták füzeteinek összeállítása során feltétlenül külön kell gondolni a magyar

látogatókra, hiszen sokkal több háttér információval, történelmi, irodalmi, helytörténeti

ismeretanyaggal és érdekességgel célszerű őket ellátni ahhoz, hogy a sétából valóban

élmény váljon.

A célcsoportok elérésének eszközei és csatornái

A Budapest Turizmus Fejlesztési Stratégia kiemelten kezeli a főváros turizmusával

kapcsolatos kommunikációs tevékenység erősítését. A javaslat szerint a következő

elemekre célszerű nagyobb hangsúlyt helyezni a jövőben:

17

• Látogatóközpont kialakítása

• Internet

• Promóciós eszközök

• Tájékoztató és irányító táblák

• Budapest turisztikai kártya

18

A FEJLESZTÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERÜLET

A terület helyzetértékelése2

Óbuda elhelyezkedése alapján megfelelő adottságokkal rendelkezik arra, hogy a fővárosból

a Dunakanyarba látogató turisták számára néhány órás vagy akár egész napos programot

biztosítson.

A kerület legfőbb nevezetességei a római kori emlékek, melyek belső Óbudától

Rómaifürdőig helyezkednek el. Ezek egy része mai formájában nehezen mutatható be (pl.

Szentendrei út két nyomvonala közötti terület), az ilyen látnivalókra a Múzeumban kell

különös hangsúlyt fektetni. A többi szétszórtan elhelyezkedő nevezetesség bemutatása

során feltétlenül figyelni kell arra, hogy az érdeklődő turistákat a többi bemutatóhelyhez

tudatosan odairányítsuk.

A kerület turizmusának másik gócpontja a Fő tér lehetne, mely hangulatos épületeivel,

vendéglátóhelyeivel, múzeumaival, a Zichy kastéllyal és rendezvényeivel ma is a kerület

egyik leglátogatottabb része.

Az aktív kikapcsolódást keresők elsősorban a Duna-partot, az Óbudai szigetet és a

Hármashatár-hegyet keresik fel szívesen.

A kerületben a vendéglátóhelyek száma és megoszlása is megfelelő, bárki talál magának

ízlésének, stílusának és anyagi helyzetének megfelelő vendéglátóhelyet. A hangulatos,

régies kisvendéglők mellett a modern gasztronómiai kultúrát előnyben részesítő helyek

egyaránt megtalálhatóak. A kerületben kb. 750 vendéglátóhely áll a látogatók

rendelkezésére. Ezek nagy része sajnos jelenlegi formájában nem alkalmas a kívánt

mennyiségi és minőségi forgalom lebonyolítására.

A szálláshelyek esetében is elmondható, hogy minden típusú és minőségi színvonalú

létesítmény megtalálható a kerületben az ötcsillagos szállodáktól a kempingekig és ifjúsági

2 Forrás: Önkormányzati tanulmányok, egyeztető fórum

19

szálláshelyekig. A szálláshelyek férőhelyeinek számát tekintve azonban sok fővárosi

kerülethez viszonyítva elmaradást tapasztalhatunk, melynek oka elsősorban nem az

egységek számában, hanem a kisebb kapacitásban keresendő. A kerület szállodáival

kapcsolatosan továbbá feltétlenül említést érdemel, hogy a megfelelő minőség biztosításár,

a szükséges felújítások és korszerűsítések elvégzésére sok helyen a mainál nagyobb

figyelmet célszerű fordítani.

Mindezeket is figyelembe véve elmondható, hogy a kerület turizmusának jelenlegi

helyzete, kihasználtsága jelentősen elmarad a benne rejlő lehetőségektől. A fekvésből

adódó előnyök kihasználása lehetőséget biztosítana egyrészt a helyi vonzerők forgalmának

növelésére, másrészt részben tehermentesíthetné a túlzsúfolt fővárosi és szentendrei

helyszíneket. A kínálat elemeit a Duna nyomvonalát követve – természetesen a megfelelő

kitérők biztosításával – lenne célszerű kialakítani.

Lehetőség van arra is, hogy a meglévő adottságok bemutatása tematikus formában, a

meghatározott vonzerő csoportokra fókuszálva kerüljön bemutatásra. A kerület

vendégforgalmát meglévő, és később részletesen ismertetésre kerülő adottságai alapján

három fő területre lenne célszerű koncentrálni.

• A szabadidős lehetőségek, a természet, a rendezvények és a vendéglátóhelyek

forgalmának jelentős részét a helyi lakosság biztosíthatja,

• Ugyancsak jelentős forgalmat jelentenek, illetve jelenthetnének a környékbeli

(Budapest más kerületei és Dunakanyar agglomerációs települései) lakosok.

• A kulturális vonzerők, a nagyrendezvények, múzeumok és szálláshelyek pedig

elsősorban a klasszikus ételemben vett turizmusban résztvevők számára jelentenek

megfelelő adottságokat.

Összességben azt mondhatjuk, hogy a kerület megfelelő adottságokkal rendelkezik ahhoz,

hogy a fővárosban élők vagy az ide látogatók számára változatos látnivalókat és

programokat biztosítson, de ennek megvalósításához számos – a későbbiekben részletesen

bemutatásra kerülő – fejlesztés megvalósítása szükséges.

20

A TERÜLET TÖRTÉNELMÉNEK ÁTTEKINTÉSE

Óbuda története

Budapest területének legelső paleolit lelőhelye a III. kerületben Csillaghegyen került

napvilágra. Több őskori, régészeti kultúra települései helyezkedtek el a Duna árteréből

kiemelkedő dombokon, települések egész sorát tárták fel Pünkösdfürdőn, Csillaghegyen és

Óbudán. A leletek számát tekintve a bronzkorban már összefüggő falurendszert, nagy

lélekszámú népességet lehet feltételezni.

1. kép

21

A római térhódítás előtt Budapest jelenlegi területén kelta-eraviszkuszok laktak, akiknek

törzsi központja a mai Gellérthegyen volt. A kelta törzsek a Kr. E. 70-60-as évek táján

érkeztek Budapest területére. Magaslaton épült erődjükkel egy időben síksági telepek is

alakultak a Duna jobb partján, egymástól kisebb-nagyobb távolságra. Ezek között a falvak

között a békásmegyeri a legidősebb. A régészeti feltárások arra engednek következtetni,

hogy a rómaiak kényszerítették az őslakókat a telepek elhagyására. A lakosságot síkságra

telepítették, ennek nyomai kerültek felszínre Aquincumban a római kori falak alól.

Aquincum

Budapest római kori elődje Aquincum, Pannónia római provincia fővárosa. Augustus

császár (Kr. E. 27-kr u. 14.) az Imperium Romanum határának a Dunát választotta, így

biztosítva a térség legfontosabb vízi útjának ellenőrzését is. A katonaság feladata a határ

őrzése és a kontinens legfontosabb vízi útjának ellenőrzése volt. A Kr. e. 15-ben fellázadó

pannonok leverését a császár mostohafiára, Tiberiusra bízta. Az újonnan meghódított

területet a lázadást és ellenállást vezető pannonokról Pannóniának nevezték el. A provincia

a Dráva-Száva közét, a Dunántúlt és Ausztria keleti részének keskeny sávját foglalta

magában. Az első megszálló csapatok, az alák 500 főnyi lovas alakulatának, az alap rima

Hispanorumnak táborát Kr. u. 45-50 között építették fel a mai II. kerületi Bem tér

környékén. A 90-es évek végén az új védelmi rendszer, a limes már lényegében kiépült a

birodalom erősítésére. Ennek a stratégiai elképzelésnek egyik láncszeme volt az aquincumi

tábor.

Az Imperium Romanum limes menti kőtáborainak kialakítása Traianus császár

(Kr u. 98-117) idejében kezdődött majd Hadrianus (Kr. U. 117-137) alatt folytatódott, de

teljes befejezést csak az évszázad végére nyert.

Aquincumban a Domitianus kori palánktábort a 460m x 430 m-es kőtábor váltotta fel a

II. század elején, mely 520 m x 530 m-re növekedett, s ez maradt a hely a IV. század első

feléig.

22

Kr. u. II. század második felében a 160-as évek végén a Duna túlpartjáról a kvádok és

markomannok áttörték a római limest. Marcus Aurelius, a filozófus császár személyesen is

többször megfordult Aquincumban és a limes mentén, amit saját, írásos megemlékezése

hitelesen igazol. Ebben a háborúban a támadók számtalan foglyot hurcoltak el, hatalmas

hadizsákmánnyal mindent felégetve maguk mögött pusztítottak, és egészen Itáliáig

hatoltak. Súlyosbította a helyzetet, hogy a keletről visszatérő katonaság pestist hozott és

terjesztett, Aquincumban is nagy emberveszteséget okozva. Bár az aquincumi légiós tábor

nem pusztult el teljesen, de súlyos károkat szenvedett. Ez utóbbiak jeleként az ásatásokkal

felszínre került táborépületek romjai szinte maradék nélkül már csak a II.- III. századi

újjáépítés nyomait őrzik.

A IV. század 30-as éveiben korszerűbb tábort építettek. Ez az előző tábortól a Duna –partig

húzódó területen, mintegy 750m x 300m-es téglalap alakú formában létesült. A tábor

délnyugati sarkánál két, patkó alakú toronnyal megerősített kapu került elő. A déli táborfal

sajátos, az új stratégiai követelményeknek jobban megfelelő módon készült.

Szabályos távolságban, ugyancsak patkó alakú tornyok között 3m vastag falszakaszok

befelé ívelő részletei rajzolódtak ki az ásatások során. A tábornak ez a délre, délkeletre

nyúló, a jelenlegi zsinagóga, római katolikus templom és református templom körzetére

tehető része lényegében a középkori Óbuda magja.

A légiós táborok mellett kialakult telepek a canabak. Aquincumban a mindegy

140 hektárnyi alapterületű canabae legiónis szinte körülölelte a tábort. Megközelítő

pontossággal a határa is kirajzolható a mai Nagyszombat u. - Bécsi u. - Bogdáni út

környékére. A canabaet benépesítő lakosság a markotányosok, a hadsereg ellátásában

jelentős szerepet játszó kerekedők, iparosok és főleg katonák hozzátartozói voltak.

Minthogy a katonák 25 évi szolgálati idejük alatt törvényes házasságot nem köthettek,

asszonyaik és gyerekeik a tábor közelében laktak. Ez a település ideiglenes jellege miatt

ugyan barakkvárosnak minősült, városias élete azonban megkövetelt bizonyos

önkormányzatot. A városrész fejlődése, arculata Kr. u. 106-től megváltozik, ugyanis

Traianus császár ekkor szervezte át Pannónia közigazgatását.

Pannóniát két helytartó vezetésére bízták, és két tartományra osztották. A határ a Balaton

északnyugati csúcsánál húzódott. A nyugati rész Pannonia Superior (Felső-Pannonia)

Carnuntum (Deutschaltenburg) székhellyel a nagyobb és több várossal rendelkező rész

volt, míg a keleti Pannonia Inferior (Alsó-Pannonia) Aquincum fővárossal, kisebb területet

23

foglalt el. A közigazgatás vezetője a szenátorokból választott helytartó, aki egy

személyben tartományi hadseregparancsnok is volt, legatus Augusti, a császár küldötte. A

tartomány másik fontos tisztségviselője a prokurator, a pénzügyeket gondozó lovagi rangú

tisztviselő. Mindkét pozícióban csak néhány évig maradhattak, Róma ugyanis gondosan

ügyelt arra, hogy az ezekben a beosztásokban dolgozók sűrűn váltsák egymást.

Az első legátus, a későbbi császár, Hadrianus volt. Az ő ittléte alatt készült el a pompás

legátusi palota a Hajógyári-szigeten. Feltehető, hogy a Szépvölgyi úton feltárt villa

ugyancsak, mint helytartói rezidencia emelkedett a hegyek lábánál.

A katonaváros út- és csatornahálózata is a település fokozatos kialakulását igazolta.

Vízvezeték látta el a várost tiszta ivó- és gyógyvízzel a Római-fürdő forrásaiból. Nagy

kiterjedésű ipartelepek, műhelyek, dunai kikötők, a piactér és a vásárcsarnok mellett

reprezentatív berendezésű lakóházak, középületek épültek. Ókeresztény sírkápolna és

nagyobb, összefüggő területet elfoglaló temetőrészek alakultak ki. Aquincum két

városához, a katonavároshoz és a polgárvároshoz két amphiteátrum tartozott.

A római katonaság aquincumi megjelenése azonban alapvetően átalakította a falusias

település és földműves, állattartó népességének életét. A vályogkunyhókat felváltották a

kőből készült korszerű házak, csatornázott, kövezett utak, különböző mesterségek

műhelyei, középületek. A hadsereg jelenléte nagymértékben fellendítette a szakiparosok

foglalkoztatását.

A legkeresettebb mesteremberek a kőművesek, ácsok tímárok, téglaégetők, göncsérek,

kőfaragók, fémmunkások, asztalosok, csatornaépítők és tisztítók, útkarbantartók,

posztókészítők, cipészek, szabók mellett az élelmiszer-feldolgozók, a hentesek és pékek

voltak. Ugyancsak a katonaság ellátásának szüksége irányította a tartományi főváros,

Aquincum felé a külföldi vállalkozók és kereskedők érdeklődését. A Duna vízi útja

kedvező kereskedelmi kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosított a nyugati provinciákkal, így

Germaniával és Galliával. Ez egyben magával hozta a Rajna-menti kereskedők aquincumi

letelepedését.

A szállítók munkáját megsokszorozta az áruk eljuttatása a megrendelőkhöz. Az üzleti

forgalom, kereskedelem, szállítás zavartalan lebonyolításához hozzájárultak a pénzváltók

is.

24

A katonaság ellátására szakiparos réteg alakult ki, külföldi kereskedők telepedtek le, mivel

a Duna kedvező kapcsolatfelvételi lehetőséget jelentett a nyugati provinciákkal. Az

erőteljesen fejlődő polgári település 124-ben kapott municipium rangot Hadrianus

császártól, pannóniai látogatása során. Ez a városi struktúra az államigazgatás alapját

képezte, különválasztva a katonai territóriumokat. Ugyancsak ez a közjogi formula juttatta

polgárjoghoz a város meggazdagodó vezető rétegét, a vagyonos helyi lakosságot éppúgy,

mint a légiói katonai szolgálatból „leszerelt” veteránokat, külföldi kereskedőket, akik

immár a város polgárainak nyilvántartásaiban is szerepeltek. Ekkor alakultak ki a

különböző egyesületek, collegiumok, miután ugyancsak ez a közjogi formula tette lehetővé

a közép- és kisbirtokosok, kézművesek, kereskedők városi szervezetekben tömörülését.

A császári jóváhagyással működő egyesületek száma tucatnyi volt Aquincumban, ami

polgárjoghoz juttatta a város vezető rétegét, a leszerelt veteránusokat és a külföldi

kereskedőket.

A II. és a III. században háborús pusztítások és újjáépítések váltogatták egymást.

A Commodus császár (Kr. u. 180- 192) uralkodása idején megindult újjáépítés új színt

hozott a város építészeti, művészeti és szellemi életében. A keletről idevezényelt, főként a

szír katonaság s a nyomukban ideáramló kereskedők szokásainak, termékeinek számtalan

emlékét hozták felszínre az ásatások.

194ben Septimius Severus császár colonia rangot adott Aquincumnak a császár aquincumi

légió iránti hálájából. Néhány évtized múlva, 260 körül már ismét háborús események

nyomait őrzi a város. A kvádok és roxolánok barbarikumi betöréseinek pusztításai jól

nyomon követhetők az ásatások során. A háborús események indokolják a kincsek

elrejtését. Így kerülhetett egy épület falának tövé be az Aquincumtól kissé távolabb fekvő

budaörsi római kori villánál kétezernél több, verdefényes ezüst éremlelet egy

kerámiaedénybe zárva. Talán egy katonai zsold hosszú éveken át gyűjtögetett,

megtakarított darabjai voltak ezek.

A Kr. u. III. század utolsó éveiben Kelet-Pannóniát két közigazgatási egységre osztják,

melynek északi részéhez tartozik Aquincum.

A helytartó székhelyét ekkor már a veszélyeztetett határ mentéről a provincia belsejébe

helyezik át. Felépül a bal parti ellenerőd, a Contra-Aquincum a mai Március 15-e téren.

Innen figyelték a bal parti barbár csapatok mozgását.

25

A IV. század elején még néhány nagyobb szabású építkezés is van a városban. II.

Constantius császár Kr. U. 359-ben tárgyalásokat folytat a bal parti szarmatákkal, ez egy

időre békét hoz Aquincumnak.

A század második felében azonban az élet mind bizonytalanabbá válik, s így a város lassan

elnéptelenedik. Korabeli feljegyzések szólnak arról, hogy Valentinianus császár (K. u.

364-375) pannóniai látogatása alkalmával már nem találnak számára méltó szálláshelyet.

Brigetióba utazik, ahol a barbár követ arcátlan követelésének elhangzása után

agyvérzésben meghal.

Aquincum polgárvárosát lakói fokozatosan elhagyják, és a nagyobb biztonságot ígérő

légiós tábor monumentális épületeiben a Thermae maioresben, amfiteátrumban még egy

ideig otthont találnak, s egyben védelmet a pusztulás ellen.

Aquaeductus

A polgárvárost nagyjából közepe táján átszelő vízvezetéket boltívekkel összekötött pillérek

tartották. Ezt a kiváló műszaki létesítményt a Római-fürdő –már az ókorban ismert –

forrásai látták el egészséges ivó- és gyógyvízzel. A 60-as években a római-fürdői strand

területén, 14 helyen tárták fel az egykori forrásfoglalásokat. A források vizét

emelőszerkezetek vezették a pillérek tetején beépített vezetékbe, mely mintegy 4 km

hosszúságban követhető a katonavárosi amfiteátrumig, egyes szakaszokon a föld alatti

vezetékek formájában. A pillérek íveinek részletei több helyen még ma is láthatók a

felszínen.

Vitruvius és Frontius leírásaiból értesülünk arról, hogy a rómaiak különös gondot

fordítottak a közművek, vízvezetékek építésére. Külön speciális légiós osztagok dolgoztak

a kivitelezéseken. Felügyelők ellenőrizték a vízhozamot, a víztisztítást, s a vízvezeték

környékén gondosan ügyeltek a növényzet távoltartására. Ismerünk fogyasztást, számláló

berendezéseket. A vízszolgáltatás precízen kidolgozott rendszer szerint történt. A

legalacsonyabb szinten elhelyezett vízkivezető az utcai közkutak vizét biztosította.

Magasabban feküdt a színházak, amfiteátrumok, dísz- és szökőkutak vízszükségletét ellátó

vezeték, a harmadik, a legmagasabb szinten levő vezeték a magánháztartások számára

készült.

26

A polgárvárosi amfiteátrum

Az északi városfal közelében, attól mindegy 30 m-re északra épült fel a polgárváros

amfiteátruma Kr. u. II. század közepén. Mérete 86,5 m x 75,5m, arénája 53,5m x 45,5m.

A mintegy 15m széles lelátója 6-7000 ember számára készült. Az üléssorok fölfeltöltésen

voltak, melyet két gyűrű alakú fal fogott közre, közöttük épültek a földnyomást átvevő „U”

alakú falak. A támpillérekkel megerősített külső zárófalhoz északnyugaton és délkeleten

lépcsőtorony kapcsolódott, a közönség ezen keresztül foglalta el a nézőteret. A porondot

körülvevő mellvédfal, a pódium, eredetileg két méter magas lehetett, melyet kb. 60cm

magas kőhasábokból rakott korlát ölel körül. A köveken néhol még az eredeti vörös festés

is megmaradt. A hossztengely két végénél levő kapukon keresztül vonultak be a

gladiátorok és az ellenkező oldalon hagyták el a küzdőteret. A két főkapun kívül az északi

és déli oldalon a 2m magas pódium falában három-három ajtónyílás látható, ezek

mindegyike egy-egy négyszögű kamrába vezet, kivéve az északi oldalon kialakított porta

Libitinae (a halál istennőjének) kamráját. Az ülőhelyekhez tartozó kőtömbök között talált

néhány töredék megőrizte az egykori tulajdonos bevésett nevét. Ezek között női név is

előfordul: G(aia) Valeria Nonia.

Az ókori építészek az amfiteátrumok építésekor gondosan ügyeltek a szép természeti

környezet megválasztására, elsősorban dombot, lejtőt, hegyoldalt vagy lapos völgyet

kerestek. Az aquincumi környezet pontosan megfelelt ezeknek a követelményeknek. Az

Arany-hegy, Ezüst-hegy fáinak zöldje, a hegyek ívelő és lankákba váltó sziluettje festői

keretet adott. Ma technikai bravúrnak nevezhetjük a színházak és amfiteátrumok ókori

építőinek akusztikai megoldásait. Az arénában kimondott szavakat tisztán hallhatták még a

legtávolabbi, legfelsőbb sorokban ülők is.

27

A polgárváros épületei

A koria épületek fából és agyagtéglából készültek Neroig (Kr. u. 54-68). Magában

Rómában is csak elvétve épültek a házak kőből, kivéve a középületeket. Az agyagtéglás

épületek befedésére zsindelyt használtak. A zsindelyt fenyőfa gerenda tartotta.

Az I. század második felétől mindinkább előnyt élveznek a téglatetejű épületek.

A kúpcserepekhez égetett agyagból készült antefixek illeszkedtek. A medúzafej, sugaras

napszimbólum, oroszlán, maszk, stb. ábrázolások az építtetők hite szerint bajelhárító erővel

rendelkeztek, távol tartották az ártó, gonosz szellemet a bennlakók életéből.

A házak ablaknyílásaiba helyben gyártott üvegtáblákat tettek és ezzel biztosították a

természetes fény beáramlását a szobákba. Esténként agyag vagy bronzmécsesek olajában

égettek kanócot.

A népvándorlás és a középkori város kialakulása

A népvándorlás korának öt évszázada a kerület történetének kevésbé ismert időszaka.

A IV. és V. századi sorozatos barbár támadások miatt a város elnéptelenedett. A dunai

átkelők elfoglalása és a még használható római utak forgalmának ellenőrzése az új

megszállóknak is érdeke lehetett, azonban a nomádok nem telepedtek meg tartósan a város

területén. Mindez az épületek, vízvezetékek és a csatornarendszer pusztulásához vezetett,

de az is fontos volt, hogy védhető erőd vagy épület a városban ne maradjon.

A középkori város kialakulásának a területen egyik döntő tényezője mégis a római örökség

volt. Bár a népvándorlás századaiban a virágzó települések elpusztultak, de az utak jó

állapotban voltak, az építmények romjaikban fennmaradtak, az építőanyagot újra

felhasználhatták.

28

A honfoglalástól a tatárjárásig

Anonymus azt állítja, hogy a honfoglaláskor a mai Budapest területén két vezér, Árpád és

Kurszán választott szálláshelyet magának. Csepel-sziget Árpád szálláshelye lett, míg

Kurszán vára Óbudán emelkedett. Kuszán téli szálláshelye egy tíz kilométeres körzetben

elterülő település-együttes volt, azonban halála után népét széttelepítették, így jöttek létre a

törzsnévvel nevezett falvak, többek között Örs és Megyer.

Óbuda 955-ig fejedelmi székhely volt, később is megmaradt olyan helynek, ahol a

fejedelmek is megfordultak. A Fejéregyház nevű irályi kápolna Anonymus szerint Árpád

sírja fölé épült. I. István után Péter kezdte építeni az óbudai prépostságot, ekkor lett a

település neve Budavára. A vár a főtemplom mellett magában foglalta a káptalani házat, a

raktárházakat, a vásárteret, a prépost népeinek egy részét és egy olyan épületet, ahol a

király megszállhatott. László király a budai – óbudai- káptalannak adományozta a Duna

halászati jogát a megyeri révtől a Csepel-szigetig, II. Géza pedig a dunai hajózás vámját.

A prépostság kiépítésének befejezését ez a vámjövedelem tette lehetővé.

Budavár fejlődése megindult, prépostja országos méltóság, közvetlenül a püspök után

sorolják fel. Lassan a budai prépostság összekapcsolódott a királyi kancelláriával, és

III. Béla alatt Budavár a király huzamosabb tartózkodási helyei közé tartozott.

1212-ből származik az első ismert óbudai határleírás. Budavár a XIII. században

Fehérvárral és Pesttel azonos jogokat évezett. 1223-ban egy tűzvész után lebontották a

város falait, 1226 pedig a királyi palota építésének kezdete. Úgy tűnt, Budavár a

legalkalmasabb központ az ország igazgatására. 1241-ben a tatár támadás során azonban a

falak nélküli város rögtön elesett, Batu kán földi rombolta.

29

Ó-buda és Újbudavár

IV. Bélának a tatárok kivonulása után már új tervei voltak: Óbuda igazgatási központnak

és Pest kereskedelmi központnak az egyesítése és a védhető Várhegyre való telepítése. A

tatárok visszafordulásának hírére meg is indult a felköltözés.

Míg épült az Újbudavár a mai Várhegyen közben a lassan Ó-Budává változó település is

magához tért. Erzsébet királyné új székesegyházat emelt. Fejéregyház gazdasági erején egy

sor szőlőhegy biztosította az esztergomi nagy út felett, ezek dézsmája a királyi plébániát

illette.

A mai Újlakon 1295-től önálló faluként szerepel egy új település: Szentjakab, amely

szintén szőlőhegyeiről nevezetes. Óbudával észak felől 1212-ben Megyer és két Pócsernik

falu volt határos. A tatárjárás során részben elpusztultak, vagy a nevük változott meg.

Megyer 1287 óta Békásmegyer néven szerepel.

1355-ben Óbuda kül- és belterületét megosztották a káptalan és a királyi várak között, a két

városrész különböző fejlődése folytán még a XVIII-XIX. századi térképeken is világosan

kirajzolódik a különbség. A káptalani városrész egyházi jellegű maradt a török időkig. A

királynéi vár, a rév, a piactér és a nagy hatalmú ferences klarissza apácák kolostora a

királyi részben volt.

1541-ben Óbuda is harc nélkül került török kézre. Kezdettől fogva szultáni birtok volt, így

helyzete nem a legrosszabb. A másfél évszázados török megszállás alatt Óbuda nem vált

ugyan pusztasággá –mint sok magyar település -, de addigi jogállását és rangját elvesztette.

Buda török kézre kerüléséig Óbuda királynéi város (civitas reginalis) volt, és egy XVI.

század eleji törvény az elidegeníthetetlen koronabirtokok között sorolta fel. A királyné

1526-ban elmenekült Budáról, és az óbudai kolostorok lakói is elhagyták a várost. A

hátrahagyott épületek romba dőltek, amikor Óbuda területe ismét hadszíntérré vált.

A török szultán és a Habsburg uralkodó között 1546-ban létrejött megállapodás szerint

Óbuda kétfelé adózott: nemcsak a törököknek, hanem korábbi keresztény urainak is.

Az 1593-ban kezdődött ún. hosszú háború során a királyi hadsereg kísérletet tett Buda

visszafoglalására. A Buda környéki falvakban élő keresztény lakosságot áttelepítették a

30

királyi Magyarország területére. A törökök szempontjából ez jobbágyszöktetést jelentett,

ezért a dolgot titokban kellett végrehajtani. 1596 januárjában egy éjszaka alatt szekéren és

hajón költöztették át az embereket Esztergomba, és csak 11 év után települtek vissza.

Békásmegyer azonban még a XVIII. század elején is lakatlan volt.

A Zichy család uradalma és a német betelepülők

1659-ben a Zichy család megszerezte az óbudai uradalmat és 107 éven át birtokolta.

1686-ban sokhetes ostrom után végre felszabadították a Budát a 145 éves török uralom

alól. A teljes pusztulással járó felszabadító háborúk után 1690 környékén Óbudát régi

magyar lakosai népesítették be újra, és ők kezdték meg a város újjáépítését és a gazdaság

talpra állítását is. Újra indult a gazdálkodás, döntően állattenyésztés. Megkezdődött a

német betelepítés, mely a törökök kiűzésével kialakult új helyzet természetes velejárója

volt. Ennek következtében a városban hamarosan többségbe kerültek a német lakosok. A

bécsi kormányzatnak fontos érdeke volt a népesség gyors növelése, mivel a helységnek

földrajzi fekvéséből adódóan különlegesen kedvező adottságai voltak. A város határától

nyugatra fekvő dombok kiválóan alkalmasak voltak szőlőtermesztésre. A lejtők fekvése,

talaja és mikroklímája lehetővé tette, hogy Óbudán jó minőségű bort termeljenek. A Duna

partján való fekvés pedig megkönnyítette az óbudai termékek értékesítését, hiszen vízi

úton volt a leggazdaságosabb a szállítás.

A rendkívül kedvező feltételek és a telepítések lehetővé tették, hogy Óbuda népessége és

gazdasága gyorsan és folyamatosan fejlődjön. A telepítéseket Óbudán is elsősorban a

földesúr szorgalmazta, aki ily módon igyekezett növelni jövedelmeit. Zichy István

kamaraelnök 1659-ben váltotta magához a kincstár által már korábban elzálogosított

komáromi váruradalmat, s vele együtt Óbudát is. Óbuda 1671-ben örökségként ifjabb

Zichy Istvánnak jutott. Buda visszafoglalása után ifjabb Zichy István hozzáfogott birtokai

jövedelmeinek emeléséhez. E célból 1698-ban egy nagyobb német telepes csoportot

költöztetett be Óbudára. A betelepülés előmozdítására ún. szabad éveket adtak az újonnan

érkezetteknek. Ez általában háromévi adómentességet jelentett (új szőlő telepítésére öt

31

szabad év járt). Mivel a település nagysága nem változott a középkor óta, ezért a

nagyszámú betelepülők számára a XVIII. század közepén már a kültelki szőlőket

parcellázták fel. A gyors ütemben népesedő községben a német ajkú telepesek vették át az

irányítást, a magyar lakosság - bár némi igazgatási autonómiát élvezett - a második helyre

szorult.

A XVIII. század beköszöntével megváltozott az óbudai lakosság etnikai és vallási

összetétele: a katolikus németek többségbe kerültek a kálvinista magyarokkal szemben.

A XVIII. század első negyedszázada nehéz időszak volt az óbudaiak számára. A kedvező

gazdaságföldrajzi helyzet még kevéssé érvényesült, és az újjáépítés és a háború okozta

pusztulás helyrehozatala is lassan haladt. 1700-ban meghalt Zichy István és Óbudát

legidősebb fia, Zichy Péter örökölte. Az ő uradalmát a földesúri terhek növekedése

jellemezte. Ennek hatására azonban sokan elköltöztek a helységből. Zichy Péter 1726-ban

bekövetkezett halála után örökösei pereskedtek egymással az óbudai területekért. Végül

1745-ben Zichy Miklós lett a földesúr. Ugyanekkor lett Óbuda uradalmi központ is.

Pest és Buda jó piacot biztosított az óbudai termelőknek, a város lakói fokozatosan

gazdagodtak. 1720 táján megindult a mezőváros gyors növekedése.

Óbuda ekkortájt a következő képet mutatta az idelátogatóknak: a település központja a mai

főplébánia templom helyén álló középkori eredetű templom körül alakult ki. A templom

mellett állt a földszintes plébániaépület. Mellette, egy épületben, egyetlen helyiségből álló

katolikus iskola működött. A mai Lajos utca 170. helyén volt a községháza, amely

nemigen különbözött bármelyik jobbágyháztól. Ugyancsak a templom közelében működött

a községi kocsma.

A lakóházak eleinte szintén e központ körül épültek és az utcavonalak csak a lakosság

számának növekedésével kezdetek meghosszabbodni, előbb déli, majd északi irányban

távolodva a templom környékétől. A Fő tér környékén létesültek az első uradalmi épületek,

valószínűleg a középkori romok köveinek felhasználásával.

A mai Zichy-kastély helyén eleinte majorsági épület és urasági présház volt. Ennek helyén

építette Bercsényi Zsuzsanna 1730 körül az első, akkor még szerény, földszintes grófi

kastély.

32

Óbuda külterületén néhány patakmalom is állott. A város kedvező adottságaihoz tartozott,

hogy határában több bővizű, langyos forrás fakadt, amely télen sem fagyott be, és így

kiválóan alkalmas volt vízimalmok kerekeinek forgatására. E források vizét már a római

korban felhasználták (részint fürdők céljára) a középkorban és a török hódoltság alatt pedig

malmok hajtására.

2. kép

Az 1684-1686. évi hadjáratok idején romba dőlt malmokat már a XVII. század végén

újjáépítették, és bennük nemcsak az óbudaiak gabonáját őrülték, hanem a környékről is

sokan jártak ide őröltetni.

A XVIII. század legpusztítóbb pestisjárványa sújtott le Óbudára, és a lakosok mintegy felét

elragadta 1739-ben. A pestisjárvány után az óbudaiak fogadalmul Szentháromság-emléket

állítottak a később erről elnevezett Szentháromság (ma: Szentlélek) téren.

Az 1740-es évek második felében új településrész keletkezett Óbuda északnyugati részén.

Ezt Új Óbuda néven emlegették. Itt számos újtelepes kisházas telepedett le.

33

Zichy Miklós idején, 1749-re épült meg a barokk plébániatemplom, valamint a

trinitáriusok kolostora és temploma a kiscelli dombon. Zichy Miklós legnagyobb

építkezése a grófi kastély volt. Alighogy elhatározta az uradalom központjának

áthelyezését Óbudára, hozzáfogott egy nagyobb szabású rezidencia építtetéséhez. A

kastély a Bercsényi Zsuzsanna által épített korábbi rezidencia telkén épült. A régi

földszintes épület oldalszárnyait melléképület gyanánt megtartották. Az új kastély ezekre

merőlegesen, a Dunával párhuzamosan helyezkedett el. Az építkezés előtt Zichy Miklós

megvásárolta a telektől délre álló öt jobbágyházat, és az így megnövekedett területen

alakította ki a kastélyhoz tartozó barokk díszparkot és melléképületeket.

1749-ben a még beépítetlen északi és északnyugati részeken új beépítéseket engedélyeztek.

A termelés súlypontja fokozatosan a szőlőtermelésre tevődött át. 1766-ban Óbuda

koronabirtokként a Magyar Kamara kezelésébe került. Ekkora már kialakult egy stabil és

viszonylag jómódú bortermelő és kézműves réteg, amely noha jogilag jobbágyi státusban

volt, öntudatos parasztpolgárként kezdett viselkedni. 1773-ban kísérletet tettek jogaik

védelmére, illetve kiterjesztésére, hogy megszabaduljanak a földesúri fennhatóságtól. Az

uralkodóhoz intézett folyamodványában azt kérték, hogy Óbuda egyesülhessen Budával,

ez azonban nem járt sikerrel.

Buda és Pest vonzásában

A XVIII. század végétől Óbuda döntően bortermelésből élő mezővárosból, mindinkább

Buda és Pest ipari jellegű külvárosává alakult át.

1770-1780-as években megjelentek Óbudán az első manufaktúrák: selyemszövő, kékfestő,

selyemgombolyító, selyemfonó manufaktúrák. Az 1784-ben alakított Goldberger

műhelyből nőtt ki a Goldberger textilgyár.

A selyemgombolyító és selyemfonó manufaktúra, ha nem is állott fenn hosszú ideig,

maradandó nyomot hagyott a városban. Óbuda egyik jelentős műemlék épülete a

selyemgombolyító, amelyet 1786-ban építetett Agostino Mazzocato, trevisói feltaláló-

vállalkozó. A másik selyemipari vállalkozás épülete nem maradt fenn, csak a neve: Az

34

1782-ben épített selyemfonó –filatorium – gépeit a bécsi országút felől az ottani forrásból a

Duna felé folyó patak vize működtette. Csakhogy az ötemeletes épületben elhelyezett

gépek mozgásba hozatalához nem volt elegendő vízhozam. A filatorium 1789-ben

beszüntette működését, az épületmonstrum néhány évtizedik üresen állt, míg azután végleg

el nem tűnt. A környék azonban ma is a Filatorigát nevet viseli.

1820 körül átépítették Óbuda községi vendégfogadóját, amelyet ettől kezdve neveztek a

Magyar Koronához címzett vendégfogadónak. Ennek a cégéréről kapta nevét a Korona

utca.

Az 1830-as évek elején épült fel a Fő tér 3. alatt az óbudai városháza egyemeletes,

egyszerű klasszicista stílusú épülete.

1836-ban Széchenyi kezdeményezésére megépült a Duna Gőzhajózási Társaság hajógyára

az óbudai kis szigeten, melyhez kapcsolódóan munkáslakásokat is építettek a gyár

közelében.

Ezen kívül jó néhány manufaktúra is működött a városban, megerősödött a textilipar is. Új

iparos szakmák jelentek meg, újonnan kialakult réteggé vált az értelmiségi foglalkozásúak

is.

1848-1873 között öt téglagyár alakult melyeknek termékeit csak lovas kocsival lehetett

elszállítani

Az 1838-ban pusztító jeges árvíz Óbuda házainak nagy részét romba döntötte. Az árvíz

utáni újjáépítés eredményeként nyerte el Óbuda azt az arculatát, amely aztán csaknem egy

évszázadig alig-alig változott. Ezt a régi Óbudát csak az 1940-es években tüntette el –

szinte nyomtalanul –az Árpád híd építése és a városrész teljes rekonstrukciója.

A XIX. század közepe felé megindult a gyarapodás mellett az elszegényedés is. A

szabadságharc leverésének következményeként közigazgatási átszervezések zajlottak,

Óbudát előbb Budával egyesítették 1849-ben, majd 1873-ban Budapesttel. 1850-1861

között Buda külvárosaként kezelték. Csak ekkor került vissza Pest megye fennhatósága

alá, mint rendezett tanácsú mezőváros.

Óbuda ekkortájt meglehetősen kedvezőtlen képet mutatott közlekedési szempontból:

Pesttől a Duna választotta el, és még Budával sem volt semmilyen rendszeres

összeköttetése. Nagy előrelépést jelentett tehát, amikor a Budai Közúti Vaspálya Társaság

kezelésében 1869-ben megnyílt az első lóvasútvonal a Lánchíd és a Fő tér között. A

35

műszaki urbanizáció másik számottevő eredménye volt, hogy 1871-ben bevezették a

gázvilágítást, amelyhez a gázt a mai Margit körúton létesített gyár szolgáltatta.

Óbuda az 1873-as városegyesítést számottevő ipari munkássággal, iparral rendelkező, de

külső megjelenésében, hagyományaiban szőlőtermesztő, erős parasztpolgári társadalommal

bíró településként érte meg. Ez idő tájt Buda jóval lassabban fejlődött, mint Pest,

városképében megőrizte a régi uralkodói székhely és az ország fővárosa méltóságát.

Miközben belterülete nem változott, a népességszám pedig megtöbbszöröződött, a város

rendkívül zsúfolt lett. A belterület csak 1873 után kezdett terjedni nyugatra és északra. A

Szentendrei és a Bécsi út mentén laza ipari övezet alakult ki. Megjelentek a

bolgárkertészek Békásmegyer területén, de a német és magyar kertészek is nagy területen

termeltek. Az a néhány esztendő, 1861 és 1873 között, amely az első, és sokáig utolsó

óbudai polgármester nevéhez kapcsolható, túlságosan rövid volt ahhoz, hogy önálló

várospolitika bontakozhasson ki. A Közmunka Tanács számára, mely évtizedekre a

városfejlesztést meghatározó tényezője lett a városegyesítés után, Óbuda igazán

másodlagos kérdés volt csak. Már a kerületekre való felosztásnál sem vették figyelembe

egykori határait, hanem annál nagyobb egységet jelöltek ki.

A XIX. század közepétől Óbuda a pest-budaiak egyik kedvelt kirándulóhelye lett, ahová a

hangulatos kocsmák és a falusias környezet miatt jöttek. A helybeliek számára Óbuda

azonban nehéz megélhetést, mostoha lakáskörülményeket, elkülönülő társadalmi

csoportokat jelentett.

A legrégebbi múltra visszatekintő szőlőművelés, a termőterület elaprózódása miatt egyre

inkább csökkent. Az Óbudán 1882-ben először észlelt gyökértetű (filoxéra) járványként

támadta meg a szőlőtőkéket, a gazdák pedig felkészületlenül és kétségbeesve szemlélték a

tőkék pusztulását. 1885-ben kápolnát építettek a Bécsi út a Szőlővész utca sarkán, abban a

reményben, hogy az isteni segítség elháríthatja a baj. A szőlőtermesztés a következő

években óriási mértékben visszaesett.

Ezzel egy időben tovább szaporodtak az ipari üzemek: Szerszámgyár, 1890; Dohánygyár,

1892; Budapesti Tégla- és Mészégető Rt., 1893; Kesztyűvarrótelep, 1894; Renner-Thym

Téglagyár, 1895.

36

A városegyesítés és az I. világháború közötti negyven évben leginkább a közlekedés

fejlődött.

1880-től megindult az agglomerációs folyamatokat segítő szentendrei helyiérdekű vasút,

1895-től pedig a vasúti közlekedés a mai Óbuda állomásától Esztergomig. 1896-ban

megépült a vasúti összekötő híd, ezzel létrejött a Pesttel való kapcsolat.

1896-ban szerveződött a Római Fürdőtelep Egyesület, hogy a Lőpormalom dűlőben lévő,

régóta ismert forráscsoport környékén, a Nánási út mentén üdülőtelepet hozzon létre. Az

ötlet megszületésében szerepet játszott a Szentendrei út mellett közlekedő helyérdekű

vasút, ami megkönnyítette a terület megközelítését.

Az 1900-as évek elején a Fő téren is változások zajlottak: lebontották a városházának

használt egyemeletes épületet és 1906-ra ugyanezen a helyen felépítették a ma is álló

polgármesteri hivatalt.

Az első világháború után az óbudai ipari üzemek számszerű gyarapodása lelassult, részben

a háború és következményei, részben az 1929-1933. évi gazdasági válság miatt. Ám az

ipari fejlődés egyik sajátosságaként ezen létesítmények telephelyének egyidejű növekedése

következett be. Az Aquincum melletti területek ipartelepekké váltak. 1914-ben avatták fel

a Gázgyárat. 1913-ig innen látták el gázzal Budát és az északi összekötő vasúti hídon át

fektetett nyomócső útján a pesti oldalon elhelyezett tartályokat. Az Óbudai Gázgyár volt az

első gyár a kerületben, amelynek saját postahivatala, boltja, vendéglője óvodája,

munkásklubja épült.

A közlekedés-földrajzi és társadalmi problémák az I. világháború éveiben annyira előtérbe

kerültek, hogy megoldásuk komolyan szóba került. A legnagyobb problémák forrását a

terület zártsága, elszigeteltsége okozta. Óbudának a főváros többi részével csak az újlaki

szűkületen keresztül, a pesti oldal munkahelyeivel csak hosszadalmas kerülőutakon át volt

kapcsolata. Sok gondolat megvalósítását a háború, másokét a gazdasági válság hiúsította

meg.

A két világháború között a kerület fejlődése minimális volt. Helyreállították a katonai

amphiteátrumot, kiépült a Szépvölgyi út és felgyorsult a hegyvidék benépesülése. A római

37

üdülőparton csónakházak sora épült. Javaslat született az Olimpiai stadion elhelyezésére az

Aranyhegy lejtőjén. A tervek megvalósulását ismét egy háború szakította meg. A II.

világháború nemcsak anyagi károkat okozott Óbudának. 1940-ben a kerület lélekszáma

64,5 ezer fő volt, 1945-re 50 ezerre csökkent. 1944 májusában országosan megkezdődött a

zsidónak nyilvánított személyek gettóba gyűjtése és Németországba szállítása, a főváros

ekkor még azonban védettséget élvezett. Novembertől azonban Szálasi Ferenc

miniszterelnöki rendelete alapján már Budapest elvesztette mentességét. Szemtanúk

visszaemlékezése szerint Óbudán a Mókus utcában jelöltek ki gyűjtőhelyet.

1944. december 6-án jelentek meg a kerületben az orosz csapatok 1945-ben az óbudai

polgári lakosság jelentős részét a szovjet „malenykij robot”-ra kényszerítették. Az

elhurcoltak és visszatérők aránya még nem ismert, számszerűsítésük további vizsgálatokat

igényel.

1945 nyarán a potsdami egyezmény értelmében három nagyhatalom, az Amerikai Egyesült

Államok, Anglia és a Szovjetunió a következő határozatot hozta: a Lengyelországban,

Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosságnak vagy egy részének

Németországban történő áttelepítésére intézkedéseket kell foganatosítani. Néhány

hónappal később kormányülés és szavazás, majd miniszterelnöki rendelet tette véglegessé

a német kitelepítést. 1946-ban a rendelet több százezer embert érintett. A kitelepítések

vidéken kezdődtek meg. Békásmegyert is elérte ez a hullám, mivel ekkor még nem

tartozott a fővároshoz. Az őslakosság 92%-át, embereket, akik Magyarországot érezték

hazájuknak, Németországba telepítettek. A gyülekezettel ment a falu plébánosa,

Heisenberger Richárd is.

Az Árpád híd építését még1908-ban határozták el, de nem kezdték meg a munkálatokat.

Hosszadalmas egyeztetések után végre 1939-ben kezdődhetett meg a híd építése, ám a

második világháború befejezéséig a pilléreken kívül mindössze néhány hídnyílás

vasszerkezete készült el. Az építést csak 1948-ban folytatták, majd végül 1950. november

7-én adták át a forgalomnak. Óbuda átépülése csak e hídépítés után indult meg, mintegy

igazolva azokat, akik korábban Óbuda elmaradottságának fő okául e híd hiányát jelölték

meg.

38

A kerület gyökeres átalakulásának fél évszázada

A közelmúlt évtizedei során a régi Óbudai nagyrészt eltűnt, hatalmas építkezésekre került

sor több területen. Munka-és lakóhelyek tömege szolgálta a kerület fejlődését. Sokan

hajlamosak elítélni ezt az időszakot, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy hány család

jutott lakáshoz, munkához, magasabb szintű megélhetéshez.

Óbudán emelkedik a Flórián téri, a kaszásdűlői lakótelep, majd észak felé haladva a Pók

utcai, és a békásmegyeri. Más minőségű lakások épültek a nyugati hegyvidéki részeken.

A komolyan felmerülő kérdés az elöregedő, leromló panelházak sorsa, de ezzel

párhuzamosan a lakáshiány is. A hajdani nagy gyárak megszűntek, megjelent a

munkanélküliség, miközben az épületek üresen állnak. A III. kerület problémái

megváltoztak, a terület valamennyi térsége fejlesztési gondokkal küzd. A fővárosban talán

a legtöbb részletes rendezési terv itt készült.

39

VONZERŐLELTÁR

Aquincum

Aquincum római provinciaszékhely feltárt épületeit bemutató romkertben található a

múzeum, amit az itteni ásatások és római kori emlékek bemutatására alapítottak 1894-ben.

A gyűjtemény egyes darabjai nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő értékek.

A romterület az egykori polgárvárosnak körülbelül egyharmad

részét mutatja be, és a város virágkorának idejét, a III. századi állapotot tükrözi. Az

épületeket a kor legmodernebb technikai vívmányaival: folyóvízzel, padlófűtéssel,

öblítéses illemhellyel és a Dunába folyó csatornákkal látták el. A területen középületek és

magánházak romjai is megtekinthetők.

Az Aquincumi Múzeum 'Istenek, katonák, polgárok Aquincumban'című állandó kiállítása a

város legszebb emlékeit öleli fel. Istenszobrok és oltárkövek emlékeznek meg a vallásról,

katonai tárgyak: fegyverek, használati eszközök pedig a hadseregben töltött

mindennapokról. Egyes iparágak szakmai eszközei is láthatók itt, illetve a szépség, a

szórakozás és a pompás lakásbelsők emlékei is megtekinthetők. Ugyanitt látható az

aquincumi víziorgona megszólaltatható rekonstrukciója is. A múzeumépület körül, egy

oszlopos tornácon láthatók a római kőfaragók legszebb művei: sírkövek, építészeti

díszítések, illetve épületfeliratok.

40

Gázgyár

Külön fejezet témája.

Óbudai-sziget

Külön fejezet témája.

Hármashatárhegy

A Budai-hegység északi, északkeleti, az Ördög-árok - Duna-völgy - Solymári-völgy -

Hidegkúti-medence között elhelyezkedő 495 m magas tagja. Mai neve onnan ered, hogy itt

találkozott az egyesítés előtt Óbuda, Buda és Pesthidegkút határa. Egyes kutatók szerint a

középkorban Sican néven említették, és állítólag innen ered Aquincum középkori neve,

Sicambria is. Döbrentei Gábor 1847-ben Árpádormának nevezte el, mert azt hitték, hogy

az Árpád temetkezési helyének tartott Fehéregyháza a hegy óbudai lejtőjén állt.

Ugyanekkor a Solymári-völgyet is "Árpád-völgyének" keresztelték el, de végül egyik

elnevezés sem tudott gyökeret verni. A zömében dolomitból álló rög felszínét cseres-

tölgyesek és telepített fenyvesek borítják, melyekben a hegyoldalban lépcsőzetesen

kialakított könnyen járható, jelzett turistautak kanyarognak. A hegyen vezet keresztül az

országos kék túra útvonala is. Erdőtlen, sziklás csúcsáról, vagy a csúcs alatt lévő étterem

teraszáról nagyszerű kilátás nyílik a fővárosra és a környező, sőt távolabbi hegyekre (tiszta

időben a Tátra vonulatait is látni!).

Polgárvárosi Amfiteátrum

Az amfiteátrum ellipszis alakú küzdőterét egy 3 méter magas fal vette körül, nézőtere

4-6000 fő befogadására volt alkalmas. Nyugati kapujától egy út vezetett a közeli, több mint

15 ezer négyzetméter alapterületű gladiátoriskolához - ám ezt ma föld fedi.

41

Katonavárosi Amfiteátrum

A hajdani Aquincum katonavárosának amfiteátruma szokásos ovális alaprajzú,

hossztengelye kereken 90 méter. Porondja nagyobb, mint a római Colosseumé! 10-12 ezer

néző fért itt el.

Öntött falazású helyiségek épültek itt, úgynevezett halszálka boltozással, melynek falait

hatalmas kőpillérek támasztották. Aquincum nagyváros volt - a cirkusza pedig népszerű.

A magyar fejedelem, Kurszán későbbi vára időszámításunk után a második évszázad

középső évtizedeiben épülhetett itt.

Zichy kastély

A barokk Zichy-kastély főépületét Jager János Henrik és Bebó Károly építette 1746-1752

között. A melléképületek is XVIII. századiak. Alattuk és az udvarban a prépostsági

templom XIV. századi maradványai. A kastélyban ma az Óbudai Múzeum kiállítása, az

Óbudai Pincegaléria, a térszínház és a Vasarely Kiállítás található

Péter-pál templom

Szent István király templomalapító rendelkezése óta (1015) több templom is állt ezen a

helyen, vagy közvetlen környékén. Ezek sajnálatos módon áldozatául estek a magyar

történelem viharainak. 300 éve, a török kiűzése után, szentistváni gondolat jegyében hívták

be Óbudára a németajkú telepeseket, hogy segítsék újjáépíteni az országnak ezt a részét.

Barwick Keresztély Ignác, óbudai plébános és Genszky Simon óbudai bíró 1735-ben

szorgalmazták, hogy az óbudai és békásmegyeri tized-bevételeket új templom építésére

fordítsák.

Az építést Paur János György építőmester vezette a Zichyek és az óbudai elöljáróság által

jóváhagyott saját terve szerint. A három-boltszakaszos hajóhoz egy-boltszakaszos, belül

íves, kívül a nyolcszög három oldalával záruló szentély csatlakozásával épült templom -

Genszky Simon bíró számadásai szerint - 1749-ben készült el.

42

Selyemgombolyító

A barokk kor értékes ipari műemléke, mely jelenleg kulturális és üzleti célokat szolgál.

Sziget fesztivál

A 13 éve minden augusztusban megrendezésre kerülő egyhetes rendezvény mára már

Közép-Európa legnagyobb multikulturális fesztiválja lett. Az egy hét alatt közel 400 ezer

látogatót befogadó, több mint 60 helyszínnek helyet adó, naponta 150-200 programot

nyújtó rendezvényre Európa minden országából és a világ több kontinenséről érkeznek

vendégek. A látogatók széles kulturális szórakoztató palettáról választhatnak: a zene

minden műfajától kezdve a színházon, képzőművészeten, irodalmon, mozin, divaton

keresztül a sportig minden megtalálható.

Római Teniszakadémia

A Római Teniszakadémia-Medicor Center az ország jelenleg első számú teniszklubja,

amely kiemelt nemzetközi események rendezésére is alkalmas. A több mint tizenöt éves

folyamatos fejlesztésnek köszönhetően ma tíz salakos és egy, a US Open felületével

azonos ún. Decoturf borítású pályával rendelkeznek, amely egyedülálló Közép-

Európában. 1994. óta foglalkoznak professzionális versenyek szervezésével és

rendezésével, és évente 4-5 tornával szerepelnek a nemzetközi versenynaptárban. A saját

eseményeiken kívül az utóbbi években rendszeresen otthont adnak az MTSZ

rendezvényeinek, elsősorban a hazai Davis Kupa találkozóknak is.

A klub néhány évvel ezelőtt exkluzív, zártkörű fitness létesítménnyel bővült, és a több száz

céget magába foglaló klubtagságuk igényeit a legkorszerűbb gépekkel felszerelt

edzőterem, aerobic, szauna, szolárium, jacuzzi, valamint a nyári időszakban 25 m-es

úszómedence szolgáltatásaival igyekeznek még magasabb színvonalon kiszolgálni.

43

Óbudai Pincegaléria

Zichy-kastélyban működtetett Óbudai Pincegaléria a kortárs képzőművészet iránt

érdeklődőknek kínál magyar és alkalmanként külföldi művészek munkáiból időszaki

kiállításokat. A tárlatokat műfaji és generációbeli sokszínűség jellemzi

Óbudai Társaskör

Az Óbudai Társaskör épülete a régi Óbuda egyik, lakótelepek között megmaradt szigetén,

az Árpád híd közelében található. A századfordulós, műemlék jellegű ház eredeti

hangulatot idéző helyreállítása - az Ybl-díjjal jutalmazott tervező Korompay Katalin

munkája - 1988-ban fejeződött be.

Hagyományaihoz híven nemcsak a városrész, hanem Budapest kulturális és társasági

életének is jól ismert színfoltja. A rendszerváltozás idején válságos helyzetbe került

művelődési házakkal ellentétben ezt az intézményt Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata

jelenleg is támogatja.

Az elsősorban professzionális művészeti rendezvények, kiállítások sokasága mellett a

bridzselni vágyók, a gyermekeiket zenére tanítani szándékozók, de a szenvedélyes

"mindentgyűjtők" is otthonra lelnek ebben a hangulatos környezetben.

Az ország egyik legrangosabb zenei műhelyeként vette birtokba a házat 10 évvel ezelőtt a

világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Budapesti Vonósok, az Erkel Ferenc

Kamarazenekar. A Liszt Ferenc Kamarazenekar által vezetett kamarazenekari kurzusokon

vidéki és fővárosi kamarazenekarok vesznek részt.

Szentháromság szobor

44

Az óbudai kálvária

Kiscelli Kastély épületegyüttesétől délre a hegyoldalban a Doberdó út mentén 1821-22-ben

állították a 14 stációt és a kálváriát, s alatta építették a Szent Vér kápolnát. A képoszlopok

puha kőből készültek, ezért az 1990-es években fel kellett újítani őket.

Fő tér

Óbuda legszebb, restaurált része a Fő tér, amely a 18. sz.-tól a városrész központjának

számított. Meghatározó épülete a Városháza és a Zichy-kastély, Óbuda 18. sz.-i

földesurainak, a Zichyknek a barokk kastélya, amely ma helyreállítva kulturális központ.

Yacht kikötő (Óbudai-sziget)

A kikötő közel 15 éve áll a hazai és a külföldi hajósok szolgálatában. A kikötő a következő

szolgáltatásokat nyújtja:

· Nemzetközi yachtkikötő 150 kikötőhellyel

· Utánfutó tárolás

· Hajó szakszerviz

· Hajódaru, sólyapálya

· Vízi benzinkút

· Étterem és bár állóhajó

· Zuhanyzó, WC, mosókonyha helyiség

· Tanterem

Kiscelli múzeum

45

A Kiscelli Múzeum nem csak Óbudának, hanem Budapestnek is egyik gyöngyszeme. A

barokk épületegyüttes 1745 és 1760 között épült a trinitárius szerzetesek számára, akiket a

Zichy család telepített le Óbudán. A kolostor és templomegyüttes tervezője Johann

Entzenhoffer bécsi építész volt.

A trinitárius templom és kolostor 1784-ig működött. II. József ebben az évben feloszlatta a

rendet, így az épület kincstári tulajdonba került. A következő száz év során volt laktanya,

katonai raktár és hadastyánok laktanyája is. Az 1900-as évek elején már elhagyatottan álló

épületet Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros vette meg, és itt helyezte el saját gyűjteményeit,

illetve az általa gyártott bútoroknak árumintaraktárat rendezett be. 1935-ben,

végrendeletében az épületet berendezésével és a hozzá tartozó parkkal együtt a tóvárosra

hagyta, azzal a kikötéssel, hogy a továbbiakban múzeum működjön a kastélyban.

A Székesfővárosi Múzeum várostörténeti, képzőművészeti gyűjteményeit 1938-ban

költöztették az épületbe. Budapest ostroma alatt azonban az épületegyüttes súlyos károkat

szenvedett és a műtárgyanyag egy része is elpusztult.

A háború utáni helyreállítás befejeztével a múzeum 1949-ben nyílt meg a látogató

közönség előtt.

Az épületben a Budapesti Történeti Múzeum két főosztálya található. A képzőművészeti

emlékeket a Fővárosi Képtár mutatja be, míg a Kiscelli Múzeum Újkori várostörténeti

gyűjteménye a főváros újkori tárgyi emlékeinek leggazdagabb tárgyi gyűjteménye.

Vendéglők, kiskocsmák

A XX. század első felének közvéleménye Óbudát elsősorban kiskocsmáiról, hangulatos

kerthelyiségeiről ismerte. Érdekes módon ez az arculata a városrésznek a mai napig

fennmaradt. Az egyes fejezetekben külön foglalkozunk ennek a városrészi arculatnak a

visszaállíthatóságával.

46

Vasarely Múzeum

Victor Vasarely szülőhazája fővárosának adományozott gyűjteménye - mely teljes

munkásságát felöleli - a budapesti Vasarely Múzeum, az óbudai Zichy-kastély

melléképületének egyik kétszintes, erre a célra átalakított szárnyában kapott helyet.

Az Árpád híd óbudai hídfőjére tekintő Szentlélek tér, a Duna hajógyári szigete valamint a

HÉV szentendrei vonala határolják a múzeum L alakban terjeszkedő épületét. A gondozott,

zárt kert, a túloldali kastélyépület látványa, a Fő tér hangulatos régi homlokzatai, felújított

bejáratai, díszei, éttermei, aprócska boltjai, a másik oldalon a Duna a még látható ódon

hajógyári létesítményekkel, távolban a Margitszigettel, a hídfő túloldalán régi és modern

épületekkel, s a mögöttük felsejlő budai hegyekkel lebilincselő élményt nyújt. Maga a

kastélyszárny megőrizte barokk jellegét, ugyanakkor modern elemeivel méltó környezettel

szolgálja Vasarely Kelet-Európában című egyedülállóan gazdag gyűjteményét.

Óbudai Múzeum

A főváros első hely-, és településtörténeti múzeuma -1927-ben Óbudán, a Kiskorona utca

10. szám alatti polgári fiúiskolában jött létre, Óbudai Árpád Múzeum néven. A múzeum

anyaga 1945-ben azonban sajnos elpusztult.

Az Óbudai Múzeum 1996-tól viseli ezt a nevet, korábban Óbudai Helytörténeti

Gyűjtemény, illetve Budapest III. kerületi Helytörténeti Gyűjteménye néven,

megalakuláskor pedig csak Helytörténeti Kiállítás néven szerepelt. Pest-Buda-Óbuda

egyesítésének 100. évfordulója alkalmából, 1973. november 16-án a III. ker. Tanács VB

márványtáblán örökítette meg a helytörténeti kiállítás megnyitását. Az intézményi

működés kereteit akkor a művelődési ház, később az Óbudai Társaskör biztosította.

Az Intézmény 1990-93 között zárva tartott. Ennek egy komolyabb átalakítás-felújítás vetett

véget, amelyet abból a célból végeztek, hogy a kiállítóhely 1996-tól Óbuda-Békásmegyer

Önkormányzatának önálló intézményévé váljon.

47

A helytörténeti kiállítás, amely gyűjteménnyé gyarapodott, mára sokoldalú múzeummá

fejlődött. A főváros egyik legszebb műemléki környezetében, a III. kerületi Fő tér

épületeiben nyertek elhelyezést különböző gyűjteményei. Az Óbudai Múzeum a Fő tér 1.

szám alatti, barokk Zichy kastélyt körülvevő jobb szárnyépületben, a Lakásmúzeum, Kun

Zsigmond népművészeti gyűjteménye pedig a Fő tér 4. szám alatti, XVIII. századi barokk

épületben található.

Kassák Lajos Múzeum

A múzeum három termében látható tárlat könyvek, dokumentumok, festmények, grafikák,

szobrok, reklámtervek és épületmakettek válogatott együttesével érzékelteti, hogy Kassák

az 1910-es évek közepétől fél évszázadon át a magyar és az európai avantgárd egyik

vezető személyisége, a század második évtizedében kezdődő forradalmi változás és

megújulás egyik kezdeményezője volt: nemcsak költőként, képzőművészként, reklám- és

könyvművészeti alkotások létrehozójaként, hanem folyóiratszerkesztőként és

mozgalomszervezőként is.

Kun Zsigmond lakásmúzeuma (népművészeti gyűjtemény)

A hagyományos helytörténeti kiállítások mellett a gazdag játéktörténeti anyag teszi

vonzóvá a múzeumot. Budapesten egyedülálló módon, üvegpadló alatt láthatóak a

különböző történeti korok régészeti emlékei.

Megtekinthetők a korai középkori oklevelek nemes másolatai és az óbudai királynéi vár

makettje.

Térszínház

A térszínház több mint 30 éves történelmében fordulópont volt, hogy 1990. őszétől

Óbudán, a Zichy kastély szárnyépületének emeletén kis kamaraszínházat létesítettek. Ma

évi 150 előadást tartanak, és ezen felül vannak olyan a módszertani, pedagógia alkalmak,

amelyeknek során művészetpedagógiai tapasztalatainkat adják tovább a színház

munkatársai. Rendszeresen tartanak rendhagyó irodalom órákat és cselekvő

48

drámaelemzéseket. 20 fős társulatuk járja az országot és a magyarlakta vidékeket. Évente

mintegy tizenegyezren látják előadásaikat.

Flórián téri aluljáró – Katonai nagyfürdő romjai

Az aquincumi legio fürdőjét ma már csaknem teljes mértékben ismerjük. A tábor

két főútjának kereszteződésében állott a monumentális, 120 x 140 m-es épület.

Főbejáratai is e főutcákról nyíltak. Az épületet a II. században emelték, majd

többször átépítették. Latin elnevezését is egy Kr.u. 268-ból származó újjáépítési

feliratról ismerjük.

Tornacsarnok, hideg, langyos és forró vizű medencék, fürdőkádak, izzasztókamra

és tágas, padlófűtéssel ellátott termek szolgálták a katonák felfrissülését. Itt

bőséges lehetőségük nyílt a testgyakorlásra, és a tisztálkodásra.

A Thermae Maiores romjai a Flórián téri aluljáróból nyíló Fürdő Múzeumban

tekinthetők meg.

Hercules Villa

A kismúzeum az Aquincum katonavárosának hivatalnok-negyedében álló, hatalmas

városi villát és az itt előkerült pompás mozaikokat mutatja be.

A romkertben megtekinthető az épületegyüttest vízzel ellátó aquaeductus maradványa, a

bejáratnál lévő portásfülke, illetve a villa több, padlófűtéssel ellátott szobája is. Az első

védőépületben a villa fürdőjének egy mozaikkal díszített részlete látható. Szintén mozaikot

és falfestményeket mutat be az étkező fölé emelt épület is. A harmadik fedett helyszínen

három szoba csodálatos padlódíszei láthatók.

Óbudai Zsinagóga

A klasszicista stílusú zsinagóga homlokzatának dísze a hat korinthoszi oszloppal

alátámasztott, timpanonos záródású nyitott portikusz. Építészetileg csonka bazilikának

számít, mivel a belső tér beosztása aszimmetrikus. A hátsó karzaton kívül csak az északi

49

oldalon van karzat. A templomtér impozáns méretei, hatalmas boltozata, karzatainak

architektúrája, a bima (a Tóra-olvasó emelvény) művészi formája ellensúlyozta az

aszimmetrikus bejárat kedvezőtlen hatását. Belseje is egyedülálló volt, a középen

elhelyezett Tóra-olvasó asztalt négy míves oszlop vette körül. (Ilyen típusú zsinagógák

csak a hajdani Felvidéken, a mai Szlovákiában és a Duna-menti Apostagon láthatók.) Az

1960-as években a Hitközség akkori vezetői eladták, ma a Magyar Televízió stúdiója. Az

épület megőrizte eredeti külsejét, de belső terét az új funkciónak megfelelően

megváltoztatták.

Református templom

A templom az óbudai római katolikus plébánia közelében helyezkedik el. Terveit Kós

Károly készítette, jelenleg is figyelemre méltó építmény.

Pincéjében tekinthetők meg a középkori királyné vár feltárt romjai.

50

Vendégcélcsoportok, piaci pozíció

Vonzerőcsoportok és azok

elemeinek megnevezése

Vonzerő-elemek Kihasználtság foka*

Természeti vonzerők: Duna, Dunapart,

Római-part

Hármashatárhegy

+

+

Történelmi vonzerők: Római kori emlékek: ,

Aquincum, Amfiteátrumok,

romok

+

Múzeumok, kiállítóhelyek: Kiscelli Múzeum,

Kassák Múzeum,

Óbudai Múzeum,

Óbudai Pincegaléria,

Budapest Galéria/Varga

Imre gyűjtemény,

Vasarely Múzeum

+

+

+

+

+

+Rendezvények: Sziget Fesztivál

Fő téri rendezvények

Óbudai Társaskör

Óbudai Nyár egyéb

helyszínei (pl. Péter-Pál

templom)

+

+

+

+

Sportolási szabadidős és

wellneess lehetőségek:

Római parti evezős klubok,

Római teniszakadémia,

Strandfürdők (Csillaghegy,

Rómaifürdő, Pünkösdfürdő),

kerékpár-utak

+

+

+

+

Gyógyturizmus: Aquincum Szálloda +

Vendéglátóhelyek. Régi és Új Sípos, Kéhli,

Postakocsi, Vasmacska,

Kisbuda gyöngye

+

51

Ipari emlékek: Selyemgombolyító,

Gázgyár ++Hajógyári sziget Multifunkcionális kulturális

és turisztikai központ

++

*Kihasználtság foka: jelenleg és a jövőben is kihasználandó adottság +, turisztikai

kihasználására csak később kerül sor ++

A projekt tervezett szolgáltatásai a főváros lakosságának legszélesebb rétegei mellett szinte

valamennyi bel- és külföldi turisztikai szegmens számára változatos lehetőségeket

kínálnak, illetve biztosítják számukra a kellemes tartózkodáshoz szükséges megfelelő

természeti környezet megőrzését is.

A következőkben röviden összefoglaljuk a fenti szegmensek várható érdeklődését a projekt

egyes elemei iránt:

Helyi lakosság Belföldi látogatók Külföldi látogatók Természeti vonzerők +++ ++ +Történelmi vonzerők +++ +++ +++Múzeumok ++ +++ ++Rendezvények +++ +++ +++Sport, szabadidő és

wellness

+++ ++ +

Gyógyturizmus o o +++Vendéglátóhelyek +++ +++ +++Ipari emlékek ++ +++ +++Hajógyári sziget ++ +++ +++Tematikus utak +++ +++ ++++++ - jelentős érdeklődésre tarthat számot ++ - érdeklődésre tarthat számot + -

csekély érdeklődésre tarthat számot, o-nem jellemző

Versenytársak

A projektben javasolt turisztikai vonzerők összehangolt fejlesztésével egy új rekreációs

övezet jön létre Budapesten, mely a főváros más hasonló funkciójú területéhez hasonlóan

(pl. Városliget) több turisztikai szegmenst megcélozva kínál félnapos-egésznapos

programot az odalátogatóknak.

Az új rekreációs övezet legfőbb sajátossága, hogy részben történelmi környezetben kerül

kialakításra, és az egyes attrakció-elemek egyenként, önmagukban is olyan vonzerőket

52

testesítenek meg, melyek az országos és a budapesti turizmus-fejlesztési stratégiában

egyaránt kiemelt fejlesztésre javasoltak (örökségturizmus, egészségturizmus).

A tervezett projekt területén megvalósítandó funkciók alapján megállapítható, hogy az

Óbudai rekreációs övezet elsődleges versenytársa jelenleg a Városliget és a Margitsziget.

Mindkét helyszínre igaz, hogy többféle szegmens -belföldi és külföldi látogatók,

kirándulók, gyermekek és idősek, egyéni és szervezett látogatók, kulturális és

egészségturisztikai motivációjú látogatók, sportolni vágyók, rendezvényeket látogatók,

stb.- vonzására egyaránt alkalmasak.

A következőkben az elsődleges versenytársak turisztikai kínálatát hasonlítjuk össze. Az

egyes helyszínek által kínált szabadidő eltöltési lehetőségeket, programajánlatokat a

Városliget turisztikai fejlesztése során alkalmazott módszer szerint csoportosítjuk. A

Városliget turisztikai kínálata funkcionális szigetekből áll, ahol az egyes szigetek

egymástól jól elkülöníthető szegmensek keresletét elégítik ki, ugyanakkor lehetőség van

arra, hogy az egyes szigeteken kínált turisztikai termékeket egymással kombinálják.

53

Városliget:

SZÓRAKOZÁS - FELÜDÜLÉS Állatkert – Cirkusz – Vidámpark útvonala, a

tó közvetlen környezete

REKREÁCIÓ – EGÉSZSÉG - PIHENÉS Széchenyi Gyógyfürdő, Ivócsarnok,

napozókertek, olvasókert

JÁTÉK - SPORT Játszóterek (korosztályonként), tornapálya,

futókör, felnőttek játszótere, közlekedési

park, műjégpálya, gördeszka- és

görkorcsolyapálya, kerékpárutak,

RENDEZVÉNYEK Hősök tere, Felvonulási tér, Petőfi csarnok

MŰZEUM GYŰRŰ Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok,

Mezőgazdasági Múzeum, Közlekedési

Múzeum, „Liget” Múzeum, „Fürdő”

Múzeum, Galériák

KUTYÁSOK BIRODALMA

Margitsziget:

SZÓRAKOZÁS - FELÜDÜLÉS Sétautak, Mini állatkert, Rózsakert,

Vendéglátóhelyek (szállodák) teraszai

REKREÁCIÓ – EGÉSZSÉG - PIHENÉS Sportuszoda, Palatinus, Thermál Hotel

Margitsziget, Grand Hotel Margitsziget

JÁTÉK - SPORT Játszótér, futókör, Sportuszoda, tenisz-

stadion, atlétikai stadion

RENDEZVÉNYEK Szabadtéri Színpad, atlétikai stadion, tenisz

stadion, Sportuszoda, szabad füves területek

SZÁLLÁS Thermál Hotel Margitsziget, Grand Hotel

Margitsziget

54

A Városliget és a Margitsziget mellett –ismerve a főváros erre vonatkozó elképzeléseit- a

jövőben mindenképpen versenytársként kell számításba venni a Dél- Budán (Kopaszi-gát

térsége) megvalósuló rekreációs fejlesztéseket.

Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy Óbuda mint rekreációs övezet

fejlesztése a versenytársakhoz képest sokkal nehezebb, hiszen nem egybefüggő, jól

körülhatárolható területről van szó, hanem a kerület több, egymástól olykor távol fekvő

pontjáról, ráadásul ezek a helyszínek sok esetben szerves részei a kerületi lakosok

mindennapjainak.

55

SWOT ANALÍZIS

A következőkben a főváros turizmus fejlesztési stratégiájában megfogalmazott tényezőket

is figyelembe véve mutatjuk be a kerületre vonatkozó releváns tényezőket, kiemelve

azokat a területeket, melyeknél a turizmus fejlesztése révén jelentős változások érhetők el.

Környezeti, természeti adottságok, épített vonzerők

Erősségek Gyengeségek• Duna, Dunapart;• Rekreációra is alkalmas környezeti

adottságok (Duna part, Óbudai sziget, Hármashatárhegy)

• Kiemelkedő történelmi gazdagság, számos kultúra együttélése (római kori emlékek a kerület nagy részén, középkori városrész – királyi szálláshely);

• Folyamatosan javuló és modernizálódó, településkép;

• Új városközpontok és sűrűsödési pontok, karakteres építészeti elemek;

• Ritka természeti értékek (barlangrendszerek, budai hegyoldal, Római-part);

• A nevezetességek nem csak egy területre koncentrálódnak;

• Összefüggő átjárható turisztikai élményterület hiánya;

• A Római kori emlékhelyek turisztikai hasznosításának feltételei részben még mindig hiányoznak;

• A természeti adottságaink „rejtett kincsek”, a természeti adottságok környezete szennyezett, kommunikációjuk nem megfelelő ;

• Városnegyedek rehabilitációjának lassúsága;

• Egyes új építésű komplexumok nem illeszkednek a városképbe;

• A belvárosnak és a turisztikailag érintett külterületeknek nincsen közvetlen kapcsolatuk;

• A terület kívül esik a turistabuszok, városnéző buszok szokásos útvonalán

Lehetőségek Veszélyek• Budapest ezerszínű város imázsának

felépítése;• A kerület és a folyópart kapcsolatának

visszaállítása;• A Dunán vízitaxi működtetése, vízi

turizmus lehetőségeinek kihasználása, yacht kikötők építése és vízi tömegsportok fejlesztése (kajak, kenu, csónakázás, horgászat);

• Tematizált városnegyed-rehabilitációs

• Elmaradnak a fejlesztések és a karbantartások, a városkép tovább romlik;

• Kihasználatlanul marad a Duna, mint turisztikai attrakció;

• A kulturális és természeti értékek örökségvédelme során a turisztikai szempontok nem, vagy nem kellő mértékben érvényesülnek;

• Nem, vagy csak lassan fejlődnek a

56

programok kialakítása (pl. Római negyed, Középkori városrész, volt ipari övezetek);

• Tematizált természeti programok• Köztisztaság javítása (ebtartás és a

falfirkák) és szelektív hulladékgyűjtés;• Közterületek felújítása, fásítás,

parkrendezés, parkfelügyeletek, értékvédelem feltételeinek megteremtése;

• A természeti és épített adottságok szimbiózisa;

• Új, izgalmas, modern épületek, hogy a XXI. század is nyomot hagyjon a városrészen;

• Múlt, jelen és jövő értékeinek felfűzése és összekapcsolása;

• Összefüggő, átjárható élményterület kialakítása.

környezetbarát közlekedési rendszerek;• A lakosság nem érzi magáénak a

városrészt;• További beépítések következtében a

kerület elveszti természeti vonzerejét (Hegyvidék, Római-Part, Óbudai-sziget).

Mint a fentiekből is kitűnik, a kerület erősségei és gyenge pontjai részben egybeesnek a

fővárosi stratégiában megfogalmazottakkal, így az itteni kínálatfejlesztés Hozzájárul

Budapest pozíciójának erősítéséhez, kínálati palettáját színesíti, ötvözve az építészeti- és

természeti örökségek védelmét, úgy hogy közben a meglévő zöldterületek megőrzésére is

kiemelt hangsúlyt fektet. Óbuda fejlesztése kiaknázná a városnegyedek egységes

rehabilitációjában rejlő előnyöket, és komplex szolgáltatás- valamint vonzerőcsomag

kiépítésével szinte valamennyi érdeklődő (helyi lakosság és turizmus résztvevői) számára

színvonalas lehetőségeket kínálhatna a szabadidő eltöltéséhez.

A jelenlegi gyengeségek egyes elemeire is előre vetíti a megoldás, illetve a kitörés

lehetőségét, hiszen a kerület az adottságok egyes elemeire alapozva alakíthatna ki olyan

összefüggő, átjárható turisztikai élményterületet, mely a Dunával is közvetlen

összeköttetésben van. A fejlesztések erőssége lehetne továbbá, hogy azok az épített- és a

természeti értékek védelmének kettős pillérén nyugodnának, hiszen a kerület mindkét

területen kiváló adottságokkal rendelkezik.

57

A kerület meglévő vonzerőit egy témára felfűzve, illetve a város más fejlesztési

területeivel összekapcsolva a kerület számos meglévő lehetőség kiaknázására is alkalmas

lehet. Kialakítható itt pl. egy tematizált városrész a Római korra, illetve a Középkorra

alapozva, létrejöhet egy revitalizált városrész a Gázgyár területén, összeköttetés teremthető

az egyes – nevezetességekben bővelkedő – városrészek között. A lehetőségek megfelelő

hasznosításának azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a kerület összeköttetése a főváros

egyéb – nevezetességekben gazdag – területeivel sokkal élőbb legyen (gépkocsival,

tömegközlekedéssel, kerékpárral és vízi úton is), és a kerületen belül is komfortosabb

közlekedési- és parkolási rendszer kerüljön kialakításra. Fontos továbbá, hogy a parkok és

egyéb közterületek tisztasága ne csak az átadáskor legyen megfelelő, illetve hogy a

beruházások ne járjanak a meglévő zöldterületek méretének csökkenésével, az építet és

természeti tényezők megfelelő szimbiózisa megvalósulhasson.

A felsorolt veszélyforrások egy része az átgondolt fejlesztésekkel már önmagában is

kiküszöbölhető, illetve megfelelő tervezéssel minimálisra csökkenthető. Ehhez

nélkülözhetetlen pl., hogy a kerület megfelelően legyen integrálva a főváros közlekedési

hálózatába, a szervezett városnéző buszok útvonalába, illetve hogy a védett területek

határában elegendő P+R parkoló álljon rendelkezésre. A kerület esetén kapjon kiemelkedő

szerepet a kerékpáros és vízi közlekedés, mely reális alternatívaként áll a személygépkocsi

helyett a helyi látogatók illetve az érdeklődő utazók rendelkezésére.

Szálláshelyek és vendéglátás

Erősségek Gyengeségek• Sokrétű szálláshelyi szolgáltatások;• Nagy hagyományokkal rendelkező

vendéglátóhelyek (Postakocsi, Sipos, Kéhli) ;

• Hangulatos Duna-parti vendéglátóhelyek

• Gazdag gasztronómiai kínálat, a magyar konyha ismertsége és jó híre;

• Jól felépített imázs.

• Kevés a magas kategóriájú szálláshely;• Alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek

kifogásolható állapota;• Ártérre települt szállás- és

vendéglátóhelyek;• Jelentős keresletgeneráló helyszínek

(kongresszusi központ, élménypark) hiánya;

• Teraszok hiánya;• Fő látványosságok környékén egyszerű,

színvonalas vendéglátás, kávéházak hiánya;

58

• Speciális éttermek alacsony száma.Lehetőségek Veszélyek• További jó minőségű, elérhető árú,

középkategóriás és alacsonyabb besorolású, de színvonalas kínálat fejlesztése;

• Római Kemping színvonalának jelentős emelése, kínálatának fejlesztése;

• „Óbudai Grinzing” kialakítása (vendéglátó negyed)

• A szálláshely szolgáltatók programcsomagokba, fesztiválokba történő bevonása;

• A nemzetközi kerékpárútvonalhoz illeszkedő szálláshelyek kialakítása;

• Kávéházi és teraszkultúra fejlesztése, a teraszok egész éves nyitva tartásának támogatása (Fő tér és környéke);

• Vízre telepített vendéglátóhelyek, állóhajók;

• Tematikus vendéglátóhelyek kialakítása a fő attrakciók közelében;

• Kultúra és gasztronómia összekapcsolása;

• Német nemzetiségi vendéglátás (Braunhaxler egyesület);

• Kultúra és gasztronómia összekapcsolása;

• Gasztronómiai rendezvények (pl. Korok-étkezési kultúrák) ;

• Tájba illeszkedő gátrendszerrel a meglévő szállás- és vendéglátóhelyek védelme.

• A lakóparkok kiszorítják a Római partról a szállás- és vendéglátóhelyeket, illetve a vendégforgalmat;

• A kerékpárút fejlesztésének elmaradása miatt a Duna menti forgalom a pesti partszakaszra „települ” át;

• Magyar ízek, jelleg eltűnése;• Nem sikerül a túlszámlázásokat

csökkenteni, megszüntetni, amely rossz hírnevet, negatív kommunikációt eredményez;

• A kínálat nem követi a modern kor igényeit és a trendeket;

• A szakmai összefogások a fejlesztések érdekében elmarad.

A javasolt fejlesztések révén a szálláshelykínálat megőrizné változatosságát (5 csillagos

szálláshelytől a kempingekig), de a minőségi fejlesztések az alacsonyabb kategóriájú

szálláshelyeknek is magasabb jövedelem-termelő képességet biztosítanának. A

gasztronómia területén kiemelkedő jelentőséget kell kapjon a Duna-parti vendéglátás

feltételeinek javítása, illetve egy koncentrált szórakoztató- vendéglátó negyed (Óbudai

Grinzing) kialakítása. A jól működő, nagy hagyományokkal rendelkező, nemzetközileg is

ismert vendéglátóhelyek segítségével lehetőség lenne a kulturális és hagyományőrző

rendezvények, programok gyors megvalósítására a vendéglátás területén.

59

A terület kiváló adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy tovább erősítse Budapest pozícióját

a magas színvonalú, de sokoldalú vendéglátóipari kínálat terén. A viszonylag nagy terület

miatt lehetőséget kínál sokoldalú vendéglátóipari szolgáltatások megvalósítása, a terek és

zöldterületek környékén kellemes teraszokkal, a speciális látnivalók (Alagút, Sikló)

környékén pedig speciális, látványelemekben is bővelkedő különleges, illetve tematikus

vendéglátóhelyek kialakítására.

3. kép

Elsősorban a Fő teret múltbeli hagyományai is alkalmassá tehetik arra, hogy a

vendéglátóipari fejlesztések egyik központi szereplőjévé váljon, ahol kialakításra

kerülhetne a Budai oldal vendéglátóipari negyede is, melyben a kultúra és gasztronómia

összekapcsolására is lehetőség nyílna. A fejlesztések során azonban különösen figyelni kell

az említett veszélyforrások tudatos elkerülésére, a vendéglátóhelyek folyamatos

kontrolljára, a vendéglátó-negyed megvalósulása esetén egy védjegyrendszer bevezetésére.

60

Programok, rendezvények, kultúra, sport és szórakozás

Erősségek Gyengeségek• Gazdag, változatos római kori emlékek;• Több koron átívelő, multikulturális

örökség;• Sokszínű, változatos múzeumok;• Nemzetközileg is ismert

nagyrendezvény: Sziget Fesztivál;• Változatos kulturális rendezvények,

fesztiválok;• Sokrétű programkínálat;• Hagyományőrző német nemzetiség;• Gazdag történelmi örökség, sok

régészeti lelőhely;• Régi, hangulatos városrészek;• A Budai hegyek és a kiránduló

útvonalak sokrétűsége;• Vizi sport lehetőségei a Dunán• Kerületen áthaladó nemzetközi Duna-

menti kerékpárútvonal

• Múzeumok kínálata és nyitvatartási ideje nem látogatóbarát, hiányzik az interaktív, szórakozva tanulási lehetőség, kevés az idegen nyelvű tájékoztatás;

• Múzeumok háttér-infrastruktúrája (shop, vendéglátás, több múzeum egy jeggyel, stb.) hiányos;

• Közlekedési és parkolási anomáliák a nevezetességek környezetében;

• Nincsenek a belföldi turizmus fejlesztését célzó programok;

• Egy témakörre (előadóra, helyszínre, stb.) felfűzött komplex programcsomagok hiánya;

• Szűkös és alulpropagált szórakozási lehetőségek;

• Közparkokban a szabadidő-eltöltés (piknikezés, sportolás) lehetősége és színvonala korlátozott;

• Duna sportturizmus minőségi színvonala;

• Kerékpárút kiépítettsége, infrastruktúrája (sok esetben a gépjármű közlekedéssel párhuzamosan, egy utcában – csak javasolt útvonal)

Lehetőségek Veszélyek• A programok megjelenítése az utcákon,

tereken, fesztivál hangulat kialakítása;• Turisztikai érdeklődésre számot tartó

nagyrendezvények;• Látványosság rendezvények előtérbe

kerülése, (tűzijáték, fényjáték, őrségváltás, korhű felvonulások);

• Fő tér attrakcióinak komplex programcsomaggá fejlesztése;

• A Duna, mint attrakció és a dunai vízi programok, rendezvények bővítése, valamint ezek vizuális közvetítése;

• Vízisportok szolgáltatási hátterének kialakítása

• A kerület nem tud önálló kulturális arculattal megjelenni a főváros kínálatában;

• A városközponttól való nagyobb távolság miatt a főváros nagyrendezvényeihez való kapcsolódás nem válik látványossá;

• A programkínálat nem tud rendszeresen megújulni;

• Eseménynaptárok és események nem professzionális színvonalú szervezése illetve összehangolása a főváros és a környező települések rendezvényeivel;

• A megközelíthetőség és a parkolási nehézségek miatt a rendezvények és

61

• Kerékpáros turizmus feltételeinek javítása, védett kerékpárútvonal kialakítása;

• Kerékpáros szolgáltatások körének jelentős mértékű bővítése;

• Kerékpáros és vízi turizmus összekapcsolása, komplex csomaggá szervezése a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt;

• Tavasztól őszig térzene különböző rétegek számára;

• Fotó- és tájékoztató pontok kialakítása;• Tematikus sétaútvonalak összeállítása és

programfüzetek segítségével történő bejárhatóvá tétele;

• Hajógyári sziget funkciójának megtalálása, kulturális és/vagy sportcentrumok kialakítása;

• Gázgyári kulturális- és szabadidő központ kialakítása;

• Belföldi turisztikai kereslet növelése; • Fiatalok számára nyújtott programok és

szolgáltatások körének bővítése;• Az idősebbek számára nyújtott

programok és szolgáltatások;• Átlagos tartózkodási idő növelése éves,

garantált programokkal, fedett létesítményekkel;

• Rekreációs és pihenési lehetőségek erősítése;

• A város környéki kirándulási lehetőségek és látványosságok integrálása;

• A szezonális strandfürdőkből legalább egyben a külföldiek számára is vonzó attrakciók (wellness központ, élményfürdő) kialakítása.

kulturális központok látogatottságának további csökkenése;

• Az infrastrukturális hiányosságok miatt a Duna menti kerékpárút más alternatív útvonallal való helyettesítése (pl. Pesti oldalon), vagy törlése a nemzetközileg is jegyzett kerékpárútvonal hálózatból.

A fejlesztések hozzájárulnak a meglévő erősségek javításához, miközben a gyenge pontok

egy részének kiküszöbölésére is megoldást kínálnak.

A szükséges fejlesztések után a kerület a főváros kulturális- és sportéletének is egyik

jelentős helyszíne lehetne. A régió turizmusában meghatározó szerephez jutnának a

62

rendezvények, melyek egyaránt szolgálnák a helyi lakosság érdekeit, valamint alkalmasak

lennének a bel- és külföldi turisták számára önálló vonzerőként, vagy kiegészítő

programként a tartózkodási idő meghosszabbítására.

A terülten működő kulturális létesítmények nyitva tartása rugalmasan igazodhat a

látogatók igényeihez, a környék egyéb rendezvényeihez, valamint a múzeumok is egyre

több rendezvény, interaktív program bonyolításában vállalnának szerepet.

A kerületben található nevezetességek látogatottsága tematikus útvonalak kialakításával

jelentősen javítható lenne, hogy így a szétszórtan megjelenő látnivalók valóban komplex

kínálati elemmé állnának össze. A tematikus útvonalak több módon (gyalogosan,

gépjárművel, kerékpáron, illetve a tömegközlekedésbe is bekapcsolt turistabusz járatokkal)

is bejárhatóak lennének. A séta során tájékoztató füzet segítené a turistákat a látnivalók

megismerésében. Ugyanezen útvonalakon időről időre garantált programokon vezetéssel is

végigjárhatnának az érdeklődők.

A Duna jobb kihasználása révén a kerületben élénkülne a vízisport-élet és a nemzetközi

kerékpáros turizmus, továbbá a Duna jelentős szerephez jutna a kulturális élet, sport és

szabadidő eltöltés számos területén. A terület kiváló helyszíne lehet a helyi lakosságot,

illetve a belföldi turistákat érintő programok szervezéséhez, illetve a Hajógyári szigetre

tervezett fejlesztések révén a nemzetközi turizmust érintő programokhoz is. Mivel a

szervezhető programok jelentős része szabadtéri esemény, törekedni kell arra, hogy a

fedett területeken megvalósításra kerülő események a szezonon kívüli időszakokat is

lefedjék.

A kerület mérete, vonzerőinek változatossága lehetőséget kínál arra, hogy időről-időre egy

témakörre felfűzve, komplex programcsomagokat – és természetesen hozzájuk megfelelő

infrastruktúrát – kínáljanak a látogatóknak.

63

Egyéb tényezők (Közlekedés, közállapotok, információ,

PR)

Erősségek Gyengeségek• Közlekedési szempontból megfelelő

fekvés;• Budapest kapuja a Dunakanyar felé és

felől;• Megfelelő közbiztonság;• Dunai kikötők (többféle járműtípus

számára);• Jelzett kerékpárút;• Kerület megközelíthetősége két irányból

megfelelő (HÉV és 1-es villamosvonal);• Zöldterületek aránya a fővároshoz

viszonyítva magas;• Beépítetlen, kihasználatlan területek,

melyeken a fejlesztések megvalósíthatók lennének.

• A kerület jelentős részéből a tömegközlekedés gócpontjai, a metróvonalak csak átszállással érhetők el;

• A belső területek közlekedési hálózata túlzsúfolt;

• Az állandó közlekedési dugók miatt a levegő a belső területeken sok helyen szennyezett;

• Duna nem megfelelő kihasználatlansága közlekedés szempontjából, infrastrukturális hiányosságok;

• Duna menti kerékpárút, mint közlekedési lehetőség nem használható ki megfelelően a kiépítés hiányosságai miatt;

• Rendezetlen, szennyezett közterek és parkok;

• Köz-WC-k hiánya és az ebből fakadó állapotok;

• Turista buszok parkolása sok helyen megoldatlan;

• Turisztikai információs központok hiánya;

• Kevés info-pont, tájékoztató és irányító tábla;

• On-line elérhető turisztikai és kulturális információk hiányosságai;

• A fővárosról szóló kiadványokban, útikönyvekben a külső kerületek nevezetességei nem kapnak kellő hangsúlyt, ami látogatottságukat is nagy mértékben befolyásolja ;

• Környező vagy hasonló tematikájú egyéb vonzerőkkel való együttműködés hiánya;

Lehetőségek Veszélyek• Parkolás megoldása mélygarázsok, • Dunai hajózás fejlesztése elmarad;

64

parkolóházak építésével vagy foghíjtelkek parkolóvá alakításával, és turistabuszok megállási, parkolási rendszerének kialakításával;

• Kerékpár infrastruktúra kialakítása, szolgáltatások körének bővítése;

• Duna-menti kerékpárútvonalra illeszkedő látnivalók;

• Duna szerepének erősítése mind a tömegközlekedésben, mind pedig a turistaforgalomban;

• Tömegközlekedés fejlesztése – átszállások számának csökkentése;

• Gyalogos közlekedés feltételeinek javítása;

• Térfigyelő kamerák felállításának folytatása és tényleges használata;

• Köztisztaság javítása (ebtartás, falfirkák) és szelektív hulladékgyűjtés;

• Közterületek felújítása, fásítás, parkrendezés, parkfelügyeletek, értékvédelem feltételeinek megteremtése;

• Helyi lakosság turistabarát szemlélete;• Látogatóközpont megépítése;• Újszerű marketing, promóciós és

ösztönző elemek bevezetése;• Nemzetközi és belföldi

együttműködések, tematikus ajánlatcsomagok kialakítása.

• A jelző és tájékoztató rendszerek fejlesztése nem történik meg (idegen nyelvű feliratok);

• A turistabuszok mozgása és parkolása megoldatlan marad;

• A kerületben élők számára is egyre inkább “az élvezhetetlen és az élhetetlen város” válik dominánssá.

• Továbbra sem épülnek ki a turisztikai információs rendszerek, ez akadályozza a legfontosabb előnyök hasznosítását;

• Egymással versengő és nem együttműködő szervezetek, attrakciók és szolgálttaások;

• Elmaradnak a szükséges fejlesztések és a városkép tovább romlik;

• A lakosság által nem kellően támogatott fejlesztések miatt, a helyi lakosság nem érzi magáénak a területeket (pl. Óbudai Sziget, Gázgyár, Római-part).

A kerület közlekedési helyzetében speciális lehetőség rejlenek a Duna jobb

kihasználásában. A Duna és a kapcsolódó kerékpárút mind a mindennapokban jelentős

útvonal lehetne (csökkentve ezzel a kerület közlekedésének zsúfoltságát), mind pedig a

turizmusban jelentős szerephez kellene jusson. A fejlesztések révén Óbuda mind a

kerékpáros- mind pedig a vízi turizmus egyik fővárosi bázisa lehetne. A Duna menti

kerékpárút révén a terület a nemzetközi kerékpáros turizmus vérkeringésébe is könnyedén

beépíthető.

65

A kerültben (Fő téren, vagy valamelyik múzeumban) kialakítandó Látogatóközpont esélyt

teremtene a nevezetességek egyenletesebb kihasználására, a többi adottság promóciójára.

A központ információs bázisa a kerületben működő szálláshelyeket- és vendéglátóhelyeket

is ellátná azokkal az információs anyagokkal, melyek a turisták érdeklődésére is számot

tartanak. A központ a helyi intézmények számára is lehetőséget biztosítana a kerület többi

vonzerejének, attrakciójának megismerésére, közös fejlesztések, programok tervezésére,

kipróbálására.

A kínálat koncentrált megjelenése lehetőséget teremt arra, hogy a kiegészítő szolgáltatások

is megjelenjenek ott, ahol ezekre valóban szükség van, hogy a szolgáltatók rendszeres

ellenőrzése megvalósítható legyen, valamint hogy egy helyen, egy időben valamennyi

célcsoport (kisgyermektől a nagyszülőkig, helyi lakosoktól az üzleti úton lévő turistákig)

megtalálja a számára megfelelő programlehetőséget.

Végül, de nem utolsó sorban a kerület komplex fejlesztése jelentős mértékben járulhatna

hozzá ahhoz, hogy a helyi lakosság is „élhető, élvezhető városként“ értékelje lakóhelyét,

mely a komfortérzetükön túl a turizmushoz való hozzáállásukat is kedvező irányba

befolyásolhatná.

66

Kapcsolódás a Budapest Turizmus Fejlesztési

Stratégiához

A kerület nyújtotta lehetőségek, a fejlesztések után kialakuló turisztikai attrakciók

összhangban állnak, mind a Nemzeti Turizmus Stratégia, mind pedig a főváros fejlesztési

stratégiájának (Budapest főváros turisztikai stratégiája és fejlesztési programja 2010-ig,

Horwath Consulting, 2004-2005) főbb irányelveivel. A Budapesti stratégiában említett

kerületi vonzerők a helyi fejlesztési elképzeléseknek is a középpontjában állnak.

A fővárosi jövőképben a kerültre is vonatkozó elképzelések az alábbi helyeken jelennek

meg:

„Turistafogadás feltételrendszere”

• A látogatóközpontok interaktív bemutató és kiszolgáló kereskedelmi funkciókkal

bírnak, a tematikusan elhelyezett létesítmények megjelennek a turisták által

legkeresettebb útvonalakon (a Duna mentén, a Hősök tere és az Andrássy út

környékén, a Budai Várban és Aquincum – Óbuda területén).

• Budapest egy nagy befogadóképességű, multifunkciós konferencia-, kiállítási és

rendezvényközpont megvalósításával teljes körű szolgáltatásokat nyújtó, kedvelt

konferenciavárossá fejlődik.”

Mindkét elképzelés szerepel a helyi fejlesztési tervek között, a látogatóközpont illeszkedne

a római kori emlékeket bemutató tematikus útvonalra, a tervek szerint az Aquincumi

múzeum területén kaphatna helyet, míg a konferencia kapacitás bővítése már a tervezési

fázisban van az Óbudai sziget Déli részén kialakításra kerülő szálloda, konferencia

központ, szabadidőpark területén. Ugyanezen fejlesztési elképzelések jól kapcsolódnak a

Nemzeti Turizmus Stratégia (NTS) elképzeléseihez is, melyek a fogadási feltételek

javítása, valamint a megfelelő méretű- és színvonalú konferencia központ kialakítása

mellett a turisztikai „élménylánc” összekapcsolását tartják nagy jelentőségűnek. Ehhez a

tervezett tematikus út, és a Hajógyári szigetre tervezett multifunkcionális fejlesztések is

megfelelő lehetőségeket kínálnak.

67

Turisztikai vonzerők

• Budapestet meghatározza a lenyűgöző dunai panoráma, amelyet élettel tölt meg

a város pezsgő kulturális, szórakoztató és sporteseményekkel teli élete. Budapest

változatos programokat kínál, ahol a város értékeit és attrakcióit, rendezvényeit

kereső és a város titkait feltáró turisták jól érzik magukat, megélik a várost.

• …tematizált, egyedi karakterrel bíró városnegyedek alakulnak ki. Ezekben a múlt

hagyományaira építve megjelennek a modern, jövőbe mutató ötletek, fejlesztések,

a város kialakítja a jövőjét.

• A város és a Duna kapcsolata életre kel, a folyó a Budapesten lévők

mindennapjainak részévé válik, és a szigeteken megépülő attrakciók

lehetőségeket kínálnak a jobb kihasználásra.

A kerületre vonatkozó fejlesztési elképzelések között a Duna, az Óbudai sziget kiemelt

szerephez jut, mind az attrakciók, mind pedig a közlekedési lehetősége vonatkozásában. A

tematikus programok körébe Óbuda több témában is csatlakozni kíván (római kori

emlékek, „Óbudai Grinzing”), illetve célul tűzi ki, hogy a kerület arculata igazodjon ezen

egyedi adottságokhoz.

A stratégiai programokban az illeszkedés számos helyen nyilvánvaló, de több helyen

nevesítve is említésre kerülnek a kerületi fejlesztési lehetőségek:

• Új Duna-hidak építése, beleértve az aquincumi híd minél előbbi kivitelezését;

• A dunai kishajós élet megteremtése, kikötők építése és jachtforgalom

meghonosítása, a folyó, mint fő közlekedési útvonal felélesztése és a forgalom

fenntartásával egy élő folyó képének a létrehozása;

• A budapesti szigetek és félszigetek (Csepel, Margitsziget, Óbudai, Népsziget)

integrálása a vízi közlekedésbe és jachtturizmusba;

• Látogatóközpontok kialakítása négy helyszínen (Budai Vár, Városliget, Duna,

Aquincum) ;

• Többnyelvű tájékoztató táblák elhelyezése a fotópontoknál, a turisták

legfrekventáltabb útvonalain és a Duna-parton több helyen.

• A Duna bevonása úszó szórakozó-negyedekkel a teraszkultúrába új, egyedi és a

versenytársaktól megkülönböztető jegyet biztosítva Budapest számára;

• A Dunán interaktív hajófelvonulás különböző a folyami hajóközlekedésben

résztvevő alkalmatosságokkal

68

A konkrét említéseken túl számos olyan főváros fejlesztési elképzelés van, melyekhez a

kerület is csatlakozni tud, mint pl. az alábbiak:

• Kávéházi- és éttermi kínálatbővítés (hagyományos, de mégis korszerű

gasztronómia)

• Éttermi, és szórakozó negyed kialakítása

• Klubélet felélesztése

• Sétálóutcák

• Szálláshelyfejlesztés, innovatív kínálat a Dunán

• Városi parkok, pihenő- és rekreációs területek kialakítása

• Budapesti nagyrendezvények (egyik lehetséges helyszín az Óbudai sziget)

69

FEJLESZTENDŐ HELYSZÍNEK

Plébánia Templom és környéke

Az Árpád híd tövében a római katolikus, a református templom és a zsinagóga között

találjuk, a nosztalgikus vendéglátás szempontjából legjobban fejleszthető területet. Óbuda

hagyományos arculatához, az Óbudáról alkotott képhez mind a mai napig hozzátartoznak a

színvonalas kis vendéglők. Az idősebb korosztály számára az alábbi rövid dallam biztosan

felidézi a még nem feledett óbudai hangulatot:

„Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára!

A kerthelységben sramli szól

és ott lehet csak inni jól.

Az asztal tarka-barka

és rajta jó kadarka…”

Vissza kell állítani a óbudai nosztalgikus vendéglátás hangulatát, mely vonzó

lehet úgy a belföldi, mind a külföldi vendégek számára.

4. kép

70

A kerület vendéglátóhelyekkel való ellátottsága viszonylag jónak mondható. Több mint

700 vendéglátóhelynek van működési engedélye. Ebből közel 600 vendéglő, 100

cukrászda, bár, borozó, stb. Míg Budapesten átlagosan 4, addig e kerületben 5

vendéglátóhely jut 1000 főre.

A kerület adottságainál jóval alacsonyabb mértékben veszi ki részét az idegenforgalomból,

vendéglátásból. Ez önmagában is potenciális fejlesztési lehetőséget jelent.

A fejlesztési elképzeléseknél figyelembe kell venni az Álom-sziget projekt kerületre ható

turisztikai lehetőségeit is. A Hajógyári szigetre tervezett létesítményeket:

konferenciaközpontot, apartman szállót, wellness központot látogató napi 20 000 ember

1-2 nap után a szigetről elkívánkozik és szívesen vacsorázna egyedi hangulatú, romantikus

környezetben, mely például a századfordulós hangulatot idézi.

Turisztikai helyzetelemzés a Plébánia Templom környékére

o A Péter Pál Katolikus templomot, és az előtte lévő teret gazdag, barszobordíszek

alkotják. A templomot körülvevő tér dús és gondozott flórával rendelkezik. Plébánia

templomban nyaranta színvonalas komolyzenei- és orgonakoncerteket rendeznek.

o Az 5 csillagos Corinthia Aquincum Hotel,

A szálloda 310 tágas, igényesen berendezett egy- és kétágyas szobával illetve

lakosztállyal rendelkezik, melyek csodálatos kilátást nyújtanak a Dunára és a

Margit-szigetre, így alkalmas 584 fő egyidejű elszállásolására.

Egy úszómedencével (8*15m, 26°C) és két termálmedencével (33°C és 38°C)

rendelkezik, A gyógyvíz kén, kalcium, kálium, nátrium összetevőket tartalmazza. A

szállodában még fitness terem, kneipp medence, finn szauna, infra szauna és

gőzfürdők található.

o Zsinagóga épülete

A Magyar Televízió tulajdonát képezi az épület, melyet jelenleg hangstúdióként és

raktárként használ.

o Kéhli vendéglő (Mókus u. 2.)

Az 1899-ben a Kéhli család által megnyitott étterem az egyetlen vendéglő a

környéken, mely őrzi még egykori törzsvendége, Krúdy Gyula szellemiségét. A

hatalmas gesztenyefák árnyékában esténként zeneszó mellett vacsorázhatnak a

betérő vendégek. Az úgynevezett zeneterem az étterem legkedveltebb helysége,

71

esténként élő zenével. Itt még, a Szinbádban, - Krúdy talán legismertebb művében,

oly különösen ínycsiklandó módon megörökített kulináris remekművek között

kapható a nevezetes forró húsos fazék velőscsonttal.

o Óbudai Társaskör

Az önkormányzat által támogatott intézmény magas színvonalú művészeti

események helyszíne. A komolyzenei kamarai előadások, irodalmi szalonok,

koncertek, színházi események, a hagyományos „Óbudai nyár”, és különböző

kiállítások igényes professzionális szervezését produkálják. A Kerület Kulturális

Központja!

o Kiállító termek

Budapest Galéria (Lajos utca 158) Az épület az óbudai középkori piactér egyik

legjelentősebb háza volt. Kortárs képzőművészeti kiállításokat rendeznek és Pátzay

Pál szobrász kiállításának ad helyet.

Magyar Örökségvédelmi Hivatal-Építészeti Múzeuma állandó építészeti kiállítás

(Mókus utca 20.)

Textilmúzeum (Lajos utca 138.) A régi, több mint 200 éves műemlék-

épületegyüttes Goldberger gyár földszintjén található, mely eredetileg kékfestő

üzem volt.

Javaslatok a „turisztikai térfoglalásra”

Tudomásul kell venni, hogy egy terület turisztikai célponttá történő kialakításához

radikális lépéseket is meg kell tenni.

Óbudai Nosztalgikus negyed kialakítása

• A III. kerületi Önkormányzat nagy hagyományokkal és vélhetően komoly

támogatói bázissal rendelkező Tanuló utcai sporttelepének megfelelő helyre történő

áthelyezése biztosítaná a szükséges terület nagy részét az Óbudai Nosztalgikus

negyed kialakításához. A sporttelep ideális helyszíne a Barátság Szabadidőpark

lehetne, amely a jelenlegi helyszínhez megfelelően közel helyezkedik el,

tömegközlekedéssel és gépjárművekkel is jól megközelíthető, és ahol a mostaninál

korszerűbb, higiénikusabb környezetet biztosíthatnánk a sportszerető

lokálpatriótáknak. Nem mellékes, hogy a Tanuló utcai sportpályák talán az utolsó

72

még salakos borítással rendelkező létesítmények. Elképzelhető, hogy az új

helyszínen a mára elterjedt, korszerűbb és több szempontból is biztonságosabb

műfüves borítású pályák létrehozása mellett teret kell biztosítani e sporttörténeti

kuriózumnak is.

• A sportteleppel szemben, nem régóta üzemelő, kerítéssel körbezárt parkolóhelyet

meg kell szűntetni, vagy esztétikus kialakítású, minőségi szolgáltatást nyújtó, őrzött

parkolóvá kell alakítani, amely a kialakításra kerülő turisztikai negyedbe érkező

látogatók, szervezett csoportok gépjárműveinek befogadására szolgál. Ez esetben a

behajtást a lakótelepen élők számára korlátozni szükséges..

• Le kell bontani minden olyan földszintes panel épületet, mely nélkülözhető ezen

városrész funkcionális működéséhez. A régi óvoda épületében például igénytelen,

alig látogatott söröző működik, Mókuskert néven. A sporttelepről manapság sem

sokan veszik igénybe a hely szolgáltatásait, mivel a telepnek saját vendéglátó-ipari

egysége van, ám a sporttelep áthelyezésével a jelenleg is gyér látogatottság

gyakorlatilag megszűnik.

Az így felszabadult területen

- sétálóutcák

- kis területen igényes kialakítású, egységes arculatú kereskedelmi egységek

- teraszos illetve kerthelyiséges kávézók

- éttermek

- térzenei pavilon

által körülölelt és átszőtt belső nosztalgikus tér képezhető. A kőburkolattal, a kültéri

stílusos padokkal, műtárgyakkal és növényzettel, az eredeti gázlámpás világítás

visszaállításával és igényes, rendszeres térzenével igazi békebeli századfordulós hangulatot

lehet kialakítani.

Az eredeti gázlámpákat minden este ugyanazon időpontban, korhű jelmezbe öltözött

emberek gyújtanák meg. Időpontját a Péter és Pál templom mellett már meglévő zenélő

harangtorony este kilenc órai megszólalása jelezné. A zenélő harangtorony kompozíciót

1992-ben állíttatta Tarlós István a kerület polgármestere a magyar hazáért elesettek

emlékére.

73

Az eredeti gázlámpás világításhoz szükséges gázt az úgynevezett „fagázból” lehetne

biztosítani. Ez egy korszerű bioenergetikai módszer, mely során egy speciális kazánban

elégetésre kerülhetnek mindazok a fa hulladékok, melyek a kerület erdőiben, parkjaiban

keletkeznek. Az égetés során nem csak gáz, hanem hő is keletkezik, melynek hasznosítását

az éttermek, boltok, és egyéb kiszolgáló helységek fűtésére lehet hasznosítani.

A sétálóutcákban kialakított igényes üzleteket kovácsoltvasból készített cégértáblák

díszítenék. A hely hangulatában vetekedhetne a szentendrei sétálóutcáéval és a

gázlámpagyújtási ceremóniával olyan helyi specialitást biztosíthatnánk, amely csalogatóan

hatna bármely Magyarországon tartózkodó külföldi, de vélhetően nagyszámú belföldi

látogató számára is.

Nagyon fontos megoldást találni arra, hogy az így kialakított, meghitt hangulatú negyed

megfelelő összeköttetést kapjon gyalogosok számára a Szentlélek térrel, illetve Főtérrel.

Jelenleg a Plébánia templom tere és a Szentlélek tér egy lámpás gyalogátkelőhelyen, az

Árpád-híd alatti alagúton, egy zebrás gyalogátkelőhelyen valamint bonyolult fel- és

lemenő lépcsőkön keresztül közelíthető csak meg. Ugyanitt, a híd alatt vezet a kerékpárút

is. A Szentlélek tér fontos közlekedési csomópontnak számít, mert a HÉV megállóhoz itt

csatlakozik öt autóbusz vonal, valamint az 1-es villamos is.

A városépítészek megfontolás tárgyává tehetnék a híd két oldalán elhelyezkedő

turisztikailag értékes, nagy történelmi múlttal rendelkező városközpontok valamilyen

korszerű építészeti módszerekkel történő összeköttetését, megközelíthetőségét

Elképzelhető például egy olyan a két összekötendő terület stílusának megfelelően nívós

kialakítású, gyalogos híd kiépítése mely az alagút jobb és bal oldalán, a buszvégállomás

fölött átívelve vezetne át a Szentlélek térről a Plébánia térre, illetve fordítva. Egyszerűbb

megoldást jelentene a két értékes terület gyalogos összeköttetésére, ha a kerékpárút mellett

a híd alatti sáros, elhanyagolt területet ki kell tisztíttatni, megfelelő burkolattal kell ellátni

és célszerű egy lámpás gyalogátkelőhelyet biztosítani a plébánia templom oldalán jelölt

zebrás kereszteződéshez is. Ezzel a megoldással nem kell fel, illetve lemenni a

gyalogosoknak a lépcsőkön, illetve nem kell igénybe venni a gondozatlan hajléktalanok

által „lakott” gyalogos alagutat.. Szükségesnek tartjuk, hogy megfelelő színvonalú zajvédő

falakat helyezzenek el az Árpád-híd budai hídfőjének azon szakaszára, mely a kialakítandó

74

Óbudai Nosztalgikus Negyed mellett vonul. A zajvédő falak tövébe futó növényeket kell

telepíteni, melyek megfelelő gondozás esetén még kellemes látványt is nyújthatnak.

A Zsinagóga épületének hasznosítása

Az épület, mely jelenleg az MTV tulajdona, vissza kellene kapnia eredeti funkcióját, azaz

templomként kellene működnie. Ha ez nem valósítható meg akkor az épületet kulturális

hasznosítás mellett meg kell nyitni a nagyközönség számára. Az épületben működhetne

például befogadó színház, koncert és kiállítóterem, ahol időszakos és állandó tárlatok

kaphatnának helyet. A Corinthia Aquincum Hotel szomszédsága szinte kiapadhatatlan

látogatói forrást jelentene a kultúrára vélhetően igen fogékony szállóvendégek

személyeiben.

A Fő tér és környéke

Általában minden település törekszik központjában olyan területet kialakítani, amely

funkcióiban és megjelenésében is a közösség élet meghatározó élettere. Jellemzően, ahogy

kerületünk esetében is, itt található a városháza, ahol a helyiek ügyeik intézése miatt nap,

mint nap megfordulnak. Mint minden hasonló tér esetében, itt is igaz, hogy a közigazgatási

központot további szolgáltatók, valamint éttermek, kávézók, veszik körül, melyek szinte

reklám nélkül is ismertek. Előfordulhat azonban, hogy mind a központi tér, mind az azon

található egységek, ismertségük ellenére sem túl népszerűek. Sajnálatos módon kerületünk

főtere sem számít kifejezetten népszerűnek lakosaink szemében melynek okai

véleményünk szerint a terület, mint közösségi tér, valamint az azt körülölelő középületek

jelenlegi hibás hasznosításából fakadnak

Turisztikai helyzetelemzés a Fő tér és környékére

75

A Fő tér

A városháza épületéből mára „száműzésre” került a tényleges ügyfélszolgálati

tevékenység, melynek okán a lakosság tulajdonképpen kiszorult az eredetileg közösségi

térként hasznosításra szánt területről. További probléma a környező épületek, terek

gyakorlatilag minden közösségépítési koncepciót nélkülöző üzemeltetése.

5. kép

Teendők turisztikai szempontból:

• első és legfontosabb teendő a parkoló autók kitiltása, ill. külön behajtási engedély

kiadása, pl. esküvők kapcsán.

• A Fő téren jelenleg működő éttermek, vendéglők egyre kevésbé felelnek meg a

korszerű vendéglátás követelményeinek. Budapesten már jó pár példa található

arra, hogy milyen népszerűek lettek azok az utcák, vagy terek, ahol a bezárkózás

helyett kitelepülnek az éttermek az utcákra, terekre. A fizetőképes keresletet

biztosító vásárlói rétegek között mára komoly presztízs értéke lett a minőségi

szórakozást nyújtó, hangulatos kerthelységeknek. Példaként említhető a Liszt

Ferenc tér, vagy a Ráday utca, ahol egymást érik a különböző stílusú sörözők,

76

vendéglők, kávézók. A Főtér kialakítása minden tekintetben vetekszik e két

felkapott területével, hiszen a Ráday utcáról nem zárták ki az autókat, így a

kitelepülések elég kevés hellyel gazdálkodva igyekeznek teret biztosítani

vendégeiknek, míg a Liszt Ferenc tér javát a közepén elterülő zöld szigetek

foglalják el. A Főtér ezzel szemben homogén, szimmetrikus terület, amit tudatos

fejlesztési és rendezési koncepció mellett optimálisan kihasználhatóvá

varázsolhatunk. A szemléletváltást persze nem lehet rákényszeríteni az éttermek

üzemeltetőire, de ösztönözni lehet pl. azzal is, ha az önkormányzat kezdetben

mérsékli, vagy elengedi a területfoglalási összeget például az induló szezonra.

• Ezen felül az Önkormányzat ösztönözheti a kitelepüléseket az Óbudai nyárhoz

hasonló, de szinte állandó, rendszeres önálló nyári programok szervezésével is,

melyek a régi idők Óbudáját jeleníthetik meg. A téren folyamatos térzenét biztosító

színpad vagy pavilon állítható fel, ahol napközben gyermek és ifjúsági programok,

foglalkozások, koraeste szabadtéri színházi előadások, kamarazenekari előadások,

este akár könnyűzenei koncertek is lebonyolíthatóak. Egy rendszeresen

megrendezésre kerülő előadássorozat hamar felépítheti a tér régi/új nimbuszát.

A barokk Zichy kastély

Főépületét Jager János Henrik és Bebó Károly építette 1746-1752 között. A

melléképületek is 18. századiak. Alattuk és az udvarban a prépostsági templom 14. századi

maradványai találhatók. A kastélyban ma:

• az Óbudai Múzeum helytörténeti kiállítása látható.

• Állandó kiállításként Kassák Lajos, a magyar avantgárd vezető művésze, költő,

festő és szerkesztő irodalmi és képzőművészeti munkásságát mutatja be. A kiállítás

megtekintése nélkül a kastély maga, mely egyébként szerepel az idelátogató

külföldieknek kiadott turisztikai szakkönyvekben, nem látogatható.

• Az épületen belül lényeges és fontos területeket foglal el a Gallup Intézet.

• Az oldalszárnyban került elhelyezésre az Önkormányzat Pénzügyi osztálya is.

• A kastély gyönyörű kertje és a HÉV vonalát kísérő külső fala meglehetősen

elhanyagolt, méltatlan az épülethez és funkcióihoz. A parkban egy megemelt

kövezett területen zenei eseményeket szoktak rendezni. A Főtér és a kastély parkja

biztosítja az óbudai társaskör által szervezett kulturális és társadalmi események

helyszínét. (Óbudai nyár, térszínház, stb.)

77

Teendők turisztikai szempontból:

• A jelenlegi Kassák tárlat önmagában nem elég vonzó, miközben a tér közelében, de

nem az épületben található a külföldön is ismert és népszerű Varga Imre

szobrászművész kiállítása. A múzeum üzemeltetését végző Petőfi Irodalmi

Múzeum-nál, illetve a felügyeletet ellátó NKOM-nál indítványozni kellene az

értékes területek jelenleg a lakosság által nem használható területeinek kulturális

célra történő újrahasznosítását (Gallup Intézet áthelyezése, állandó Varga kiállítás

létrehozása)

• Az Önkormányzat Pénzügyi osztályát is más helyszínre kellene telepíteni, hogy az

épület teljességében kulturális események befogadó helyévé válhasson. Fontos

lenne ugyanis az állandó tárlatok mellett megújuló kiállításokat is rendezni,

biztosítva a középület folyamatos látogatottságát.

• Értékes rendezvényhelyszín kialakítása a Zichy kastély területén Az exkluzív

rendezvényhelyszín alkalmas lenne:

- színvonalas esküvők

- party-k

- fogadások

- jubileumi ünnepségek

- díjkiosztó és avató ünnepségek

- nemzeti ünnepek

- évfordulók megrendezésére.

A kastély parkja alkalmas a rendezvényeket kiszolgáló, de állandóan üzemelő,

hangulatos étterem/kávézó kialakítására. A kultúra természetesen a kertben is

megjelenne, azaz az épületben található állandó és időszakos kiállítások tudatosan

igénybe vehetnék a kert kiállítási pontjait is. A vendéglátó-ipari egység bérleti

díjának beszedéséből rendszeresen vissza lehet fordítani a karbantartásra, a

parkosításra és a környezeti kultúra ápolására.

• A hasonló üzemeltetési jelleg miatt megfontolandó a Fő tér, a kastély és a

zsinagóga épületeinek közös felügyelet alá vonása, mely biztosíthatná közös

programok kialakítását is. Ráadásul így további turisztikai vonzerőt jelentene a

közeli termálhotelek igényes szórakoztatásra vágyó és fizetőképes keresletet

biztosító vendégeinek számára is. Továbbá itt sem elhanyagolható tényező az

78

Álom-sziget közelsége, mely további pozitív hatással bírhat a kulturális és kulináris

élvezeteket biztosító épületegyüttes turisztikai kihasználhatóságára.

• A Vasarely Múzeum különállását is célszerű megszüntetni és integrálni a Kastély

épületbe.

A Szentlélek tér

A Szentlélek tér ma jelentős közlekedési csomópont, ám az átmenő forgalmat rossz

minőségű és elhanyagolt épületek igyekeznek kiszolgálni. A térről, mely jellege

miatt a lakosság körében még jelen állapotában is kedvelt találkozási pont,

hiányoznak az e jelleget erősítő kiszolgáló létesítmények.

Teendők turisztikai szempontból:

• A BKV busz és HÉV megállóinál található pavilonok átalakításának

kezdeményezése, esetleges támogatása. Jó példa a hűvösvölgyi villamos és

buszpályaudvar felújítása, mely olyannyira jól sikerült, hogy a kerület új rendezési

tervében városközpontjának hasonló átalakítását tűzte ki céljául.

• A Celer Kft. itt folytatott igen fontos tevékenységének áthelyezése egy

turisztikailag kevésbé frekventált helyszínre

• A Zichy kastély ma nem hasznosított, a Szentlélek térre ablakaival nyíló

pincerendszerének hasznosítása. A pincék feltárása, azokban kereskedelmi és

szolgáltató egységek, kávézók üzemeltetésére alkalmas helységek kialakítása és

bérbeadása.

• A pincerendszeren keresztül a Zichy kastély és a Fő tér megnyitása a Szentlélek tér

felé.

• A HÉV megállóhely stílusos és turisztikai információkat magában hordozó

átépítése.

79

Kiscelli Múzeum

Áttekintő történetét a Vonzerő leltár fejezetben már közöltük. A múzeum anyagának,

programjainak részletes ismertetésétől itt eltekintünk.

Maga a múzeum és annak rendezvényei akár a napi közönség kapcsolati tevékenységet

nézzük, akár a kitűnő eseti kulturális rendezvényeket megállapíthatjuk azt, hogy a múzeum

jelenlegi tevékenysége magas színvonalú kulturális programokat nyújt. Az idegenforgalmi

koncepció megvalósíthatóságához mindenek előtt arra lenne szükség, hogy a Kastély

szervesen beépüljön az óbudai programokba.

A Kastély környékén még látható az a nagyszabású park, amelynek szobor és kőfaragásai

ha torzókban is, de láthatóak itt-ott a közterületen és a magánházak kertjeiben.

6. kép

80

Már az Újlak c. fejezetben említettük a Kastély Múzeum és az újlaki térség

összekapcsolódásának a lehetőségét.

A Kastély melletti parkot rendezni lenne szükséges és ezáltal egy rendkívül jó levegőjű és

csodás természeti szépségű terület alakulhatna ki, mely alkalmas lenne játszótér

kiépítésére, nyugalmas sétaút megteremtésére, valamint a katolikus egyházzal karöltve a

Golgota, a Kálvária és a Kápolna bevonásával vallási ünnepek, búcsúk, keresztutak

megtartására. Maga a Kastély, trinitárius kolostor volt, a Máriacelli Madonna tisztelete

révén pedig közép Európa egyik jelentős zarándokhellyé vált, Máriacell fíliájaként fontos

búcsújáró hely. Ennek felelevenítésére minden feltétel adott.

Aquincum

Az Aquincumi Múzeum jelenleg négy jelentős kiállítóhellyel rendelkezik a kerületben:

1. Az Aquincumi Múzeum és kőtár

2. A Hercules-villa

3. A Fürdőmúzeum.

4. A táborvárosi múzeum (jelenleg zárva tart)

7. kép

81

Ezeken túl több fontos, látható, illetve látogatható római kori emlék is található a

kerületben, ezek közül kiemelkedik a két amfiteátrum és a remélhetőleg hamarosan

feltárásra kerülő Hadrianus-palota.

Az Aquincumi Múzeum

Aquincum polgárvárosa

Az Óbudai-sziget északi csúcsával szemközt fekvő, forrásokban és vízlevezető árkokban

gazdag területen az I. század végéről és a II. század elejéről származnak az első

településnyomok. A kezdetben falusias szerkezetű település fából és agyagból készült

építményeit a II. században váltották fel a kőépületek. A település szerkezetét ekkor már a

tudatos városrendezési elvek alakították. A város Hadrianus uralkodása idején (feltehetően

124 körül) municipium rangot kapott, s ettől kezdve önálló közigazgatási egységként

működött. Septimius Severus uralkodása idején (194-ben) colonia rangot kap a város. Ezt

követően, a II-III. század fordulóján, érte el a város legnagyobb kiterjedését, lakóinak

száma 10-12000-re becsülhető. A IV. század második felétől kezdődően fokozatosan

csökkent a polgárváros lakóinak száma, s az V. század elejéről csak szórványos adatok

tanúskodnak az épületek használatáról.

Bár a római kor négy évszázada alatt a polgári városrész településszerkezete, kiterjedése

folyamatosan változott, jellegzetes építészeti elemei - a vízvezeték pillérek, az amfiteátrum

és a városfal négyszöge - mindvégig a felszínen nyomon követhetők voltak, s a mai

városképnek is meghatározó elemei maradtak.

Az aquincumi polgárváros kb. egyharmadát mutatja be a múzeum körül elterülő régészeti

park. A jelenleg látható alaprajzok zömmel a II-III. század fordulójának állapotát tükrözik.

Az észak-déli és a kelet-nyugati főútvonalak kereszteződésénél található a város fóruma,

amelynek viszonylag kis mérete a helyi adottságokhoz és lehetőségekhez igazodott. A

fórum körzetéhez tartozott a császárkultusz szentélye, a basilica, a nagy közfürdő és a

tabernasor.

A főúttól távolabb, a város délkeleti és északi részében kézműves lakások, műhelyek

(kelmefestő, bronzöntő) helyezkedtek el. A zajos főútvonalaktól távolabb jómódú

82

polgárok, városi tisztségviselők díszes lakóházai épültek, házi szentéllyel, magánfürdővel.

A várost ipari övezet vette körül. A főútvonalak és a Duna vízi útja mentén fazekas

üzemek működtek.

A III. századtól kezdődően a dunai összeköttetést jelentő kelet-nyugati főút egyre

forgalmasabbá vált, mutatva az egyre növekvő kereskedelmet. Ekkor épült a húspiac

(macellum) is. A korábbi lazább szerkezetű beépítést egy sűrűbb, nagyobb népsűrűségre

utaló beépítettség váltotta fel.

A IV. században a védműveken végrehajtott nagyobb és a lakóépületeken elvégzett kisebb

javítások mellett egy ókeresztény bazilika volt szinte az egyetlen új építmény, amellyel a

polgárváros rendelkezett.

Az Aquincumi Múzeum évi 30-35ezer látogatót fogad. Mindenképp hozzá kell azonban

tennünk, hogy ez a látogatószám gyakorlatilag fél év alatt jelentkezik, hiszen jelenleg nem

adottak a feltételek az egész éves nyitva tartáshoz. A látogatók nagyjából felét szervezett

iskolai diákcsoportok adják, 30-35% külföldi turista, a maradék a magyarországi látogató.

A külföldiek között legnagyobb számban az olaszokat találjuk, akik saját történelmük

emlékei iránt kiemelt érdeklődést tanúsítanak. A látogatószám növelésében rendkívüli

jelentőségű lehet, hogy az ELMŰ- től megvásárolta a Fővárosi Önkormányzat a 11-es út

melletti oszlopos épületet, (Szentendrei út 131.) melyben lehetővé válik majd az egész éves

nyitva tartás. Az épületben 400 négyzetméteres fedett előadóteret alakítanak ki, itt tudják

majd megtartani a rendkívül népszerű múzeumi órákat iskolák számára. Ez a lépés komoly

látogatószám növekedést hozhat a Múzeumnak, és lehetővé teszi, hogy ne csak április

végétől szeptember végéig legyenek látogathatóak a római kor emlékei. Szintén segíthet a

növekedésben az, hogy az Auchan áruház megnyitása után a Múzeum déli oldalán is

kialakítottak egy új bejáratot, a látogatók pedig térítésmentesen igénybe vehetik az áruház

parkolóját.

Az Aquincumi Múzeum az egyetlen a kerületben található négy római kori múzeum közül,

amelyben található büfé, ám ezt is fejlesztésre, bővítésre érdemes területnek tartjuk,

csakúgy mint a múzeumban kapható ajándéktárgyak, kiadványok sorát – ebben nagyon jól

használható a múzeum munkatársai által kidolgozott saját betűtípus. A Múzeum

programjairól és a fejlesztési lehetőségekről a fejezet végén fogunk szólni.

83

Hercules-villa

A helytartóság természetesen nemcsak a helytartói palota egyetlen reprezentatív épületéből

állt, hanem ide sorolhatók mindazok a díszes paloták, fürdők, szentélyek és gazdag

lakóházak, amelyek a Duna-ág óbudai oldalán a helytartói palotával szemközt, az egykori

katonaváros északkeleti és északi sávjában sorakoztak. A közigazgatási negyed épületei

adtak otthont a tartomány igazgatására szolgáló hivataloknak és itt voltak a magas rangú

tisztviselők lakóházai is, melyek egyike a Meggyfa utcában lévő ún. Hercules - villa.

Az épület központi magja a II. század első felében épülhetett. A III. század elején, amikor

valószínűleg a hivatalos reprezentáció nagy része is átkerült a katonaváros "tiszti házaiba",

az épületet kibővítették, padlófűtéssel látták el, a padlókat mozaikkal burkolták.

Három egymásba nyíló lakószobában a mozaikpadlók egy része beszakadt a szobák alatt

húzódó fűtőcsatornába. A két délebbi helyiségben csak a helyi, pannóniai műhelyben

készült geometrikus díszítésű keretmotívum részletei maradtak meg, a harmadikban

viszont épen maradt a középmező - embléma - nagyobbik fele, mely Héraklész és

Nesszosz kentaur párviadalát ábrázolja. Ez az embléma valószínűleg egy alexandriai

mozaikműhely alkotása, és nemcsak Aquincumban, de egész Pannóniában eddig az

egyetlen import darab.

A tablinum padlója vidám, mámoros dionysosi thiasost jelenített meg, az épen maradt

részleten Ámor kínálja szőlőfürttel a felé tartó nősténytigrist.

A különálló fürdőépületet itt is mozaikkal ékesítették. Majdnem épen maradt meg az

apodyteriumot burkoló mozaik, mely ökölvívó párt ábrázol, a győztes, izmait megfeszítve,

diadalmas testtartással áll, míg kiütött ellenfele vérző fejjel már földre rogyott.

A falakat freskók díszítették. Néhány jellemző motívum rekonstrukciója a tablinum

védőépületében került bemutatásra.

A romok fölé emelt Múzeum 1967- óta látogatható, jelenleg egy alkalmazott fogadja a

vendégeket. A látogatókat semmiféle kiszolgáló létesítmény nem várja, ezen

mindenképpen változtatni volna szükséges.

84

Fürdőmúzeum - Thermae Maiores

Aquincum első régészeti feltárásán 1778-ban a légiótábor közfürdőjének egy terme került

napvilágra. A fürdőrészt rövidesen a feltárás után védőépületben mutatták be a

nagyközönségnek.

Az aquincumi légió fürdőjét ma már csaknem teljes mértékben ismerjük. A tábor két

főútjának kereszteződésében állott a monumentális, 120 x 140 m-es épület. Főbejáratai is e

főutcákról nyíltak. Az épületet a II. században emelték, majd többször átépítették. Latin

elnevezését is egy Kr. u. 268-ból származó újjáépítési feliratról ismerjük.

Tornacsarnok (palaestra), hideg, langyos és forró vizű medencék, fürdőkádak,

izzasztókamra és tágas, padlófűtéssel ellátott termek szolgálták a katonák felfrissülését. Itt

bőséges lehetőségük nyílt a testgyakorlásra, és a tisztálkodásra. A Thermae Maiores romjai

az aluljáróból nyíló Fürdő Múzeumban tekinthetők meg.

A Fürdőmúzeumot jelenleg évi 5-6000 látogató keresi fel. A korábbi évek folyamatos

pusztulását önkormányzati és vállalkozói segítséggel sikerült megállítani. Található ugyan

WC a múzeumban de jelenleg nem kap vizet, büfé, ajándékbolt és egyéb kiszolgáló

létesítmény pedig nincs is. A múzeum felújítása után is megmaradtak az elhelyezkedésből

adódó problémák: a nagy zaj, por és rezgés, amit az elhaladó napi több tízezer gépjármű

okoz, valamint a környezet (aluljáró) továbbra is fennálló elhanyagoltsága. Ezek a

problémák nem teszik lehetővé, hogy a területen igazán színvonalas, sok embert

megmozgató programokat lehessen tartani. A Fürdőmúzeumnak így leginkább

programcsomagok, városi séták elemeként lehet a jövőben szerepe.

Táborvárosi Múzeum

A Táborvárosi Múzeum többek között egy római kori vendégfogadót mutat be. Az 1960-as

években kiépített Múzeum nem felel sajnos meg a mai kor elvárásainak. Jelenleg az

alapvető feltételek hiánya (nincs WC) miatt a Múzeum zárva tart, csak a kerítésen kívülről

tekinthető meg..

Felújításához és újbóli megnyitásához a múzeum igazgatónője szerint kb. tízmillió forintra

volna szükség.

85

További fontos római kori emlékek:

Polgárvárosi amfiteátrum

Aquincum két amfiteátruma közül a kisebbik, az un. polgárvárosi amfiteátrum a város

északi falán kívül helyezkedik el. A II. század közepén már működő építményt a

III. század folyamán többször felújították. Szerkezete alapján a szinte köralaprajzú, 86,5 x

75,5m tengelyméretű épület a földamfiteátrumok körébe sorolható. Ennél a típusnál a

lelátást biztosító rézsűt két gyűrűfal közé döngölt földből alakították ki. Erre kerültek a

lelátó kőpadjai, melyek közül néhányba a páholy egykori tulajdonosának nevét is

belevésték. A részben fedett lelátókra külső rámpán juthatott a mintegy 6-7000 főnyi

közönség, s innen szemlélhette az arénában folyó küzdelmet. Az arénát, melybe a kelet-

nyugati tengelyben kialakított két kapun lehetett bejutni, 3 méter magas pódiumfal vette

körbe. Az amfiteátrumban különféle sportversenyeket és állathajszákkal vegyes

gladiátorküzdelmeket rendeztek. Mivel ennek az épületnek volt a városban a legnagyobb

befogadóképessége, komolyabb jelentőségű közügyekhez is használták. Itt tartották a

politikai gyűléseket, a városi ünnepségeket, a császár látogatása alkalmával sorra kerülő

beszédeket.

Az amfiteátrum mellett emelkedett a gladiátor-laktanya, ahol a népszerű küzdelmek

bajvívóit képezték ki és gyakorlatoztatták. Kőkerítéssel határolt udvarát és a térség

közepén álló tornyát ma föld fedi. A nyugati kapu déli oldalán az amfiteátrumi játékok

istennőjének, Nemesisnek állítottak szentélyt. A szentély feltárása során innen került elő az

istennő szobrocskájának töredéke, valamint több feliratos oltárkő.

Vízvezeték - Aquaeductus

A jelenlegi római strandfürdő területén ma is működő gyógyvizű források táplálták a római

kori Budapest egyik legnagyszerűbb ipari és technikai létesítményét, a vízvezetéket. Ez

szolgáltatta a folyóvizet nemcsak a polgárváros, de egyes időszakokban a légiótábor és a

katonaváros lakói számára is. A vízvezeték rendszer kiindulópontja egy, a nympháknak

szentelt liget volt, ahol a felszínre törő források (eddig 14 forrást ismerünk) fölé cölöpökön

álló kútházakat emeltek a II. század elején. A forrásvizet terrakotta edényekben fogták fel

és kivezető csatornákon keresztül medencékbe juttatták. A területről származó oltárkövek

tanúskodnak a vizet fakasztó, gyógyító és oltalmazó istenségeknek bemutatott

áldozatokról.

86

A forrásokból összegyűjtött vizet boltívekkel összekötött, pilléreken nyugvó föld feletti

vízvezető rendszerbe nyomták, ahol a rendszer enyhe lejtése biztosította a folyamatos

áramlást. A vízvezeték déli irányban a polgárváros északi kapuja mellett lépett a városba, s

a városon belüli több mint 200 méteres szakasz után a déli városfalat átlépve vezetett

tovább a katonaváros irányába. A mintegy 5 km hosszú aquaeductus kb. 1-2% -os lejtéssel

szállította a vizet. A vízvétel a különböző szakaszokon a vízvezeték mellé épült elosztó és

tárolótartályokból történhetett.

A vízvezeték működtetése szervezett hátteret igényelt, ezért a római uralom felbomlásával

együtt, a IV. század végétől a vízvezeték rendszeres működése megszűnt.

Középkori forrásokban, oklevelekben még említik, metszeteken ábrázolják.

A pillérek maradványai az Aquincumi Múzeumtól északra lévő parkban láthatók, az

aquaeductus helyreállított szakasza a Szentendrei út K-i felén Aquincum és Kaszásdűlő

között tekinthető meg.

Keleti táborkapu - Porta praetoria

A légiótábornak a Dunára, vagyis az ellenség felé néző oldalán volt a tulajdonképpeni

főkapuja. A via praetoria innen vezetett a táborközpontba, a principia épületéhez.

A porta praetoria ma ismert formájában a III. század második felében épült. A

háromnyílású kapuépítményt kétoldalt egy-egy emeletes, köralapozású, nyolcszögletű

torony fogta közre. A boltozott átjárók közül a középső az autóforgalom, a két szélső a

gyalogosok számára készült. Az északi átjáró boltívét a megmaradt faragott kövek alapján

rekonstruálták s alakos zárókövét is visszaépítették. A kivezető kocsiút közepén

mészkőlapokkal fedett szennyvízcsatorna vezetett a Duna felé. A porta praetoria felől

lehetett megközelíteni a Dunán átvezető hidat, amely a légiótábor és a pesti oldalon levő

Transaquincum nevű hídfőállás között teremtett összeköttetést.

A kapu maradványai a Kórház utca VII. sz. előtti romkertben tekinthetők meg.

Déli táborkapu - Porta principalis dextra

A porta principalis dextra itt helyreállított formájában a II. század második felében épült.

Az emeletes, négyszögletes kaputornyok két, egyenként 3,5 m széles kapunyílást fognak

közre. Az építményen többször végeztek kisebb javításokat, átépítéseket. A kapu

87

használatának utolsó idejében a IV. század elején a keleti kapunyílást elfalazták, s csak a

nyugati átjárón keresztül közlekedtek.

A kapun bevezető oszlopsorral szegélyezett út, a via principalis, a tábor észak-déli főútja, a

tábor központi épületéhez, a principiához vezetett. Két oldaláról taberna-k (boltsor)

nyíltak. A tebernasor mögött a légió 1. corhors-ának a laktanyái állottak, keleti oldalán

pedig a táborparancsnok helyettesének, a senatori rangú tribunus laticlaviusnak a lakóháza.

A déli táborfal helyreállított szakasza és a déli táborkapu rekonstruált maradványai a

Flórián téri aluljáró délnyugati kijáratánál kialakított romkertben tekinthetők meg.

Helytartói palota

A katonaváros fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy 106-tól, a tartomány

kettéosztásától kezdve Aquincum az újonnan létesített Pannonia Inferior fővárosa, a

helytartó, a legatus Augusti székhelye volt. Megépült a mai Hajógyári-szigeten a helytartói

palota, mely a canabae északkeleti csücskében, a barbaricummal közvetlenül szemben, már

elhelyezésével is Róma hatalmát és monumentalitását hivatott demonstrálni A helytartó

falfestményekkel és mozaikpadlókkal díszített palotáját a mai Hajógyári-szigeten tárták fel,

majd a visszatemetett romok fölött egészen a 90-es évek kezdetéig a hajógyár működött.

A fallal övezett palota magába foglalta a császári legatus (helytartó) lakhelyét, a

reprezentációs termeket, a gazdasági helyiségeket és a raktárakat. A palota a canabae keleti

szélén, a Kis-Duna túlsó partján emelkedik, s valószínűleg híd kötötte össze a

szárazfölddel, a mai Óbudával. A feltárások során három fő építési periódust figyeltek

meg. A legkorábbi épületek a II. század elejéről származnak, amikor a későbbi császár,

Hadrianus volt Alsó Pannónia első helytartója. A legnagyobb építkezések a II. század

végén és a III. században folytak. A III. század utolsó harmadában, a Duna vízállásának

megemelkedése miatt, a palotát kénytelenek voltak elhagyni.

A keleti szárnyon helyezkedtek el a reprezentációs helyiségek, középen a fogadóteremmel,

melynek két oldalán szimmetrikus elrendezésben követték egymást a padlófűtéssel ellátott

helyiségek. Ezen az oldalon állt a 75 m. széles, porticusos palota főhomlokzata, amelynek

első emeletén egy oszlopos folyosó futott. E homlokzat saroktornyai a belső kikötőre

néztek. A palota északi traktusában voltak a lakószobák és egy fürdőlétesítmény

88

víztoronnyal. A déli traktusban voltak a kiszolgáló helyiségek és a raktárak. A belső udvar

közepén volt a császárkultusz szentélye. Innen került napvilágra az a töredékes

császárszobor, mely ma az Aquincumi Múzeum állandó kiállításán látható, valamint az

udvar déli oldalán elhelyezkedő másik szentélyből a helytartók által állított oltárkövek. A

helytartói palota pompáját nem csupán a nagyvonalú építészeti koncepciója mutatja,

hanem a belső kiképzés luxusa is. Nem csak a fogadótermek voltak díszes

mozaikpadozattal díszítve, hanem a helytartói lakosztály illemhelye is. A változatos

falfestményekkel díszített falak belmagasságát az ásatási megfigyelések alapján 3, 5 - 4

méterre rekonstruálták. A belső udvar építészeti képéhez tartozott egy vízköpő delfinnel

ellátott kút és egy márvány kratér is. A kút rekonstruált, működő másolata az aquincumi

rommezőn, a kratér kiegészített másolata valamint a helytartói palota helyiségeiből kiemelt

mozaikok az Aquincumi Múzeum kiállításán láthatók.

Katonavárosi amfiteátrum

A katonavárosi amfiteátrum elliptikus formát mutat és egy természetes, már a római

korban meglévő mélyedés felhasználásával alakult ki. A legújabb ásatások eredményei

alapján ezt a természetes mélyedést a légió már az I. századtól katonai gyakorlótérnek

használhatta.

Az Aquincumi Múzeum kőtárában lévő építési felirat szerint Antoninus Pius császár

uralkodása alatt, Kr.u. 145 táján építette át kőbe a légió II. Adiutrix műszaki alakulata.

A lelátó külső falainak hossztengelye 131,8 m, kereszttengelye 108,4 m. Az ÉK - DNy

irányú hossztengely vonalában fekszik a két főkapu. A rövidebb tengely két végpontjában

egy-egy állatketrec - carcer - foglal helyet. Nemesis istennő szentélyében feliratos

oltárkövek álltak.

Mint a többi Duna-vidéki körszínház, a katonavárosi is a földamfiteátrumok csoportjába

tartozik. A nézőtér az aréna körül emelt földtömegen helyezkedett el. Mindössze a

huszonnégy U alakú falrész és a "pódiumfal" épült kőből. A 10-13 ezer néző befogadására

alkalmas amfiteátrum nézőterét boltozott lépcsősoron lehetett megközelíteni.

89

A Múzeum programjai

A Múzeum két, jelentős hagyománnyal rendelkező nagyrendezvénye mellett (Florália,

Aquincumi költőverseny) idén hagyományteremtő szándékkal szervezték meg a Pompa

Romana-t a római kori díszfelvonulást. A programok között először ezt a hármat mutatjuk

be.

Pompa Romana:

Az Aquincumi Múzeum rendezésében május 6 és 7-én került sor a nagyszabású római

ünnepi felvonulásra. A Múzeum és a kerület életében azért is bír nagy jelentősséggel ez a

felvonulás, mert első ízben fordult elő, hogy a Múzeum kilépett a saját területéről, és így

egy napra mindenki számára láthatóvá vált a kerület római múltja. A menethez bárki

csatlakozhatott, a résztvevők számát ezernél is többre becsülték a szervezők. A résztvevők

együtt vonulhattak például a színészek által megjelenített városi vezetőkkel, a fogaton

utazó helytartóval, a Musica Historica zenészeivel, papokkal, a Familia Gladiatoria

gladiátoraival, a Legio Brigetio légiósaival, a S.A.G.A. germánjaival és a Teutos keltáival.

A menet végén kézművesek, büfé, és különféle programok fogadták a látogatókat. A

rendezvénynek jelentős visszhangja volt a hazai nyomtatott és elektronikus médiában, ez a

tény mindenképpen bizakodásra ad okot a jövőre nézve.

Lehetséges jövőkép:

A szervezők előzetes becslése alapján a kétnapos fesztivál költsége 5-6 millió forint volt.

Nem valószínű, hogy a jövőben hasonló nagyságrendű anyagi erőforrást elő tud teremteni

a múzeum, legalábbis nem az idén rendelkezésre állt forrásokból. (A Pompa Romana

költségvetésének legnagyobb része az önkormányzati szektorból érkezett, a vállalati

szerepvállalás ezen a téren elhanyagolható volt-ezen az arányon mindenképp javítani

szükséges.) Ugyancsak javítható a rendezvény kommunikációja, marketingje. Ennek

megoldására azt javasoljuk, hogy – akár a többi nagy rendezvénnyel együtt- a szervezésbe

vonjanak be egy külső fesztiválszervező, kulturális szponzorációval és kommunikációval

foglalkozó vállalkozást, aki a gazdasági és a média ügyekben nagy segítségére lehet a

szakmai irányítást továbbra is a kezében tartó múzeumnak. Fontos, hogy a felvonulás

90

mindenképp a főszezonnak számító nyári időszak elején legyen, mivel így a

megnövekedett média-megjelenések ráirányíthatják a figyelmet a Múzeumra, látogatókat

generálva ezzel a következő hónapokra.

Florália, római tavaszünnep

Az Aquincumi Múzeum tizenhét éve rendezi meg a római kor egyik legkedveltebb

ünnepét, a Floraliát. A Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola diákjainak

virágkötészeti bemutatója, ügyességi játékok, színházi előadás, pantomim, légiók

felvonulása, rabszolgavásár, mesterségek bemutatója (kosárfonó, fazekas, játékkészítő,

pénzverő, sarukészítő stb.), gladiátorviadalok szerepelnek a hétvége ajánlatában.

Aquincumi Költőverseny

Az Aquincumi Múzeum a Magyar Írószövetség Költői Szakosztályával meghirdetett

verseny döntőjét mutatja be a díjazott alkotások felolvasásával. Korhű ruhákban mutatják

be a színészek az alkotásokat, a nap folyamán pedig több kiegészítő program is várja a

látogatókat.

A költőverseny és a virágünnep zömében a múzeum saját költségvetéséből, ezen túl pedig

pályázati forrásokból és a múzeum baráti körének adományaiból valósul meg. A Florália

az évek alatt szolid nyereség termelésére is képessé vált. Mindkét rendezvény

szervezésénél problémát okoz a parkolóhelyek száma, főleg a régi bejárat környékén.

Fontos és követendő az a mód, ahogy az idei programokat egy csokorra fűzve, egységes

arculattal, „Aquincumi Ünnepi Játékok” néven hirdeti a Múzeum.

További programok a Múzeum szervezésében:

Tavasztól őszig: előzetes bejelentkezés alapján foglalkozásokat szervez a Múzeum

általános és középiskolásoknak.

91

A kiállítás látogatásokon a gyerekek idegenvezetéssel egybekötött órán vehetnek részt,

ahol a régészettel és a főváros római kori múltjával ismerkedhetnek meg.

Az ismeretek feldolgozása feladatlappal, manuális foglalkozással és szituációs játékokkal

történik.

Múzeumok hosszú éjszakája: Ezen a napon a programhoz csatlakozó múzeumok az egész

országban éjszaka is látogathatók. Az Aquincumi Múzeumban fáklyás felvonulás

keretében színészek szemelvényeket adnak elő ókori művekből.

Színházi programok: idén az Oké Néró című darab kerül bemutatása a Múzeum

színházában Balázs Péter rendezésében.

Játékos vasárnapok: a múzeum két nyári hétvégén játékos programmal várja a családokat.

A két új időszaki kiállításhoz kapcsolódó tárgyakat készíthetnek, szituációs játékokon

vehetnek részt.

Halászjátékok ünnepe: Az antik folyami hajózás, a vízi régészet és az archeozoológia

egyes elemeibe tekinthetnek be az érdeklődők a régészek és a kézműves bemutatók,

segítségével, valamint a II. századi római gályák felvonulásával

Ludi Aquincenses: Az Aquincumi játékok két napja alatt majd mindegyik látogatható

római kori emlék területén szervez programokat a múzeum, a helyszínekhez köthető

szokások, felelevenítésével, bemutatókkal valamint játékos és kézműves programokkal.

Dionysia: Az antik borünnepek hagyományit eleveníti fel a szeptember végén rendezett

borünnep az Aquincumi Múzeum romkertjében.

Ludi Romani: A római játékokon, a polgárvárosi amfiteátrumban gladiátorok

szórakoztatják a közönséget. A küzdelmek mellett fegyverpróbák, fegyverkészítés és a

gladiátorok életének bemutatása is szerepel a programban.

92

Összegzés, javaslatok

A Múzeum a kerület egyik legfelkészültebb, legsikeresebb kulturális és turisztikai

intézménye. A működést azonban a külső szemlélő számára is feltűnő infrastrukturális

hiányosságok teszik problematikussá. A parkolók kis száma, a kiszolgáló létesítmények

hiánya, vagy rossz állapota nem teszi lehetővé, hogy magas színvonalon még több

látogatót tudjon fogadni az intézmény. Az infrastrukturális fejlesztésekre szükséges volna a

Múzeumnak a kerületi Polgármesteri Hivatallal, a műemlékek tulajdonosaival és az OMH-

val közösen felújítási és hosszú távú hasznosítási tervet készítenie. A Táborvárosi

Múzeum újbóli megnyitására és főleg az üzemeltetésre szintén el kell készíteni a terveket.

Az Aquincumi Múzeum és az MTA SZTAKI közös fejlesztésben megvalósuló

kronoszkópból mindenképp fontos lenne minél többet telepíteni a romterületekre, mivel ez

a szerkezet valóban közel hozhatja a római kort a mai emberhez is.

Mindenképp javasoljuk a polgárvárosi amfiteátrum felújítását, az alapvető kiszolgáló

létesítmények telepítésével, valamint szükséges a nézőteret és a küzdőteret kulturális

rendezvények befogadására alkalmassá tenni. A Zsófia utca és a Szentendrei út sarkán álló

mezőőri épület kiválóan alkalmas lehet fogadóépületnek, ehhez mindenképpen érdemes

vállalkozói tőkét is bevonni. Szintén fontos megoldandó kérdés a műemlékek közötti

közlekedés kérdése, hiszen például a romterületről az amfiteátrumba átjutni erősen

életveszélyes mutatvány, különösen a látogatók mintegy felét kitevő iskolás csoportok

számára. Mindenképpen hasznos volna, ha legalább egy ideiglenes kerékpáros és

gyaloghíd elkészülhetne a Szentendrei út felett. A parkolási lehetőségek bővítése mellett

mindenképp kiemelt figyelmet kell fordítani a tömegközlekedési eszközzel és a kerékpárral

érkezőkre. A kerékpárosok számára a megfelelő őrzött tárolók és az útbaigazító táblák a

legfontosabb fejlesztendő területek. A HÉV-vel, busszal illetve vonattal érkezők számára

rendkívül fontos lenne az, hogy már a „megállóban kezdődjön a Múzeum”, tehát hogy a

jelenlegi zéró információ helyett a múzeum arculatába illeszkedő nagyméretű, több nyelvű

tájékoztató táblák kerüljenek a megállókba. A kiemelt rendezvények alkalmával érdemes

korhű ruhába öltöztetett hostesseket is alkalmazni, akik az érkező vendégeket útba tudják

igazítani.

Fontos volna elérni azt, hogy az idei, jubileumi esztendő után is legalább olyan

színvonalúak maradjanak a Múzeum kiadványai, mint ebben az évben voltak. Fontos az

egységes arculat, amelyhez nagy segítség a saját betűtípus, és a Múzeum által megrendelt

93

folyamatos fotódokumentáció. Az eddig megjelent és a közeljövőben megjelenő ún. vezető

kiadványok is rendkívül hasznosak, főleg a római kori emlékeket egy sétára felfűző

kiadvány.

A Múzeum rendezvényei két területen lehetnének sokkal sikeresebbek: a kommunikáció és

a forrásteremtés területén. Éppen ezért javasoljuk egy profitorientált, kulturális

menedzsmenttel foglalkozó vállalkozás bevonását, aki a Múzeum szakmai irányítása

mellett még sikeresebbé, és nem utolsósorban rentábilisabbá tehetné a rendezvényeket.

A kerület szempontjából nem megkerülhető téma az Óbudai- szigeten megvalósuló

beruházás keretében feltárásra kerülő Hadrianus-palota, hiszen az egész ókori város

legfényűzőbb épülete fekszik a sziget földje alatt. A feltárás jó néhány évet is igénybe

vehet, ám kellő átgondoltsággal már a feltárás maga is turisztikai attrakcióvá varázsolható

úgy, hogy bizonyos helyeken látványásatásokat tartanak, ahol a régészek munkáját

testközelből figyelhetik meg az érdeklődők. Jelen pillanatban lehetetlen megmondani,

hogy mikor és milyen formában fogják bemutatni a Hadrianus-palotát, de az egészen

biztosra vehető, hogy a kerület újabb kiemelkedő vonzerővel fog gazdagodni.

A Via Antica beépitése a kerületi turisztikai programokba a főváros egyik kiemelkedő

látványossága lehetne.

Újlaki terület

A III. kerület legdélibb pontja a Lajos u., Nagyszombat u., Bécsi út által határolt ill. ezen

utcákon elhelyezkedő terület, melynek átalakítása már hosszú évekkel ezelőtt

megkezdődött, de mai napig nem nyerte el azt az önálló arculatot, amelyet megérdemelt

volna. A Bécsi út ezen szakaszának két oldalán egészen a Kolozsi térig varázslatosan szép

nosztalgikus igazi kisvárosi hangulatot idéző terület jöhetett volna létre. Jelenleg folyó

építkezések és rekonstrukciók nem arról tanúskodnak, hogy egységes koncepció alapján

folyik a terület ujjá építése. Véleményünk szerint az irodai funkciók túlsúlyba kerültek, de

ezt még a későbbi funkció kiépítés javára lehet fordítani, hiszen a piac, a kiskereskedelmi

boltok, valamint a vendéglátó egységek elsősorban napközi forgalmát az irodák erősen

befolyásolhatják, sőt meghatározhatják.

94

8. kép

A későbbi fejlesztéseknek határozott irányvonalat lenne célszerű adni és a turizmus

szolgálatába állítani. A Kerületfejlesztési Koncepció e fejezete is feladatként határozza

meg a közterület rehabilitáció felülvizsgálatát, az egységes közterület-arculat kialakítását, a

forgalom rendezést és a parkolási lehetőségek megteremtését. Ez a Koncepció javasolja az

idegenforgalmi elképzelésekkel egyező fejlesztés végrehajtását.

Idegenforgalmi célra ez a terület oly módon használható fel, ha a közutat sikerül

megtisztítani alternatív parkolási lehetőség kiépítésével és a közúti forgalom elterelésével.

A villamos forgalmat mindenképpen célszerű megtartani, nemcsak az Óbuda belső

városrész közlekedési kapcsolatának elengedhetetlen szükségszerűsége miatt, hanem azért

is, mert a villamos mindig kedvelt színfoltja az utcai forgalomnak és egyben életet is lehel

a területbe.

A villamosok ugyanakkor zajmentesek, tiszták legyenek. Célszerű lenne a terület

középpontjában villamos megállót kiépíteni. A területet kisvendéglők, kávéházak, éttermek

uralják, tarkítva kiskereskedelmi üzletekkel. Amennyiben a terület a tervek szerint már

95

revitalizált terület lenne, úgy a Új Udvar nevezetű épületben a mozit biztosan nem kellett

volna megszüntetni, hiszen a kiépített terület és a mozi kölcsönösen erősítették volna

egymás forgalmát.

Támogatni és forszírozni lehetne, hogy ezen a területen látogatható galériák is üzleti

lehetőséget találjanak.

Kiváló központja lehetne ez az óbudai idegenforgalomnak, mintegy kiindulópontja a

kerület belsejében található nevezetességek megtekintésére. A Programok c. fejezetben

javasolt „hopp on, hopp off” autóbusz járatnak is kiindulópontjául is szolgálhatna.

Gyönyörű sétaútnak is kiindulópontjául is szolgálhatna, amely sétaút a Kecskehegy

oldalában elérné a kis kápolnát, majd tovább haladva a Golgotához vezetne és a gyönyörű

természeti környezetben lévő Kálváriát követve elérhető a Kiscelli Múzeum.

Római part

9. kép

96

Elhelyezkedés, történelem

Az esztergomi vasútvonaltól északra, a Szentendrei út és a Duna által közbezárt terület

melynek a névadó Római Strandfürdőn kívül a budapesti vízisportélet központjának

számító Római-part is része.

A Duna mellett felszínre bukkanó meleg vizű karsztforrások vizét már a rómaiakat

megelőző időkben is felfedezték az ide települő népek. A rómaiak a vizet a

maradványaiban ma is látható aquaductuson (vízvezetéken) vezették a közeli Aquincumba.

Mátyás király idején a meleg vizű tó mellett kórház is állt, és kifolyó vize a XV. századtól

lőpormalmokat hajtott. Innen ered a városrész régi - Lőpormalom-dűlő - elnevezése.

A nagyszerű természeti adottságok kihasználására 1896-ban megalakult a Római

Fürdőtelep Egyesület, azzal a céllal, hogy tagjainak itt üdülőterületet biztosítson. Erre a

főváros által átengedett nagy terület adott végül lehetőséget. A névadó strandfürdő - a

főváros egyik legszebb strandja - 1964-ben nyílt meg. Mellette nemzetközi kemping

létesült. A városrészhez tartozó Római-part a Duna árterén a védőgát és a folyó közti

területen alakult ki részben már a két világháború közötti időben. Nyaralóival, panzióival –

mostanra pedig szállodáival - csónakházaival és sporttelepeivel valamint hangulatos

vendéglőivel, falatozóival nem csak kedvelt üdülőterületté, de a budapesti vízisport egyik

fellegvárává is vált.

A Római-parton már az előző századfordulón élénk víziélet folyt. A ma még látható

csónakházak a 1920-as és 1930-as években épültek. Ebben az időben fürdő is működött a

parthoz közel. A Római a hetvenes-nyolcvanas években volt a legnépszerűbb, amikor

hétvégenként több százezren látogattak ide.

A Római-part legnagyobb gondja azonban akkor is és jelenleg is az, hogy fekvése miatt

magas vízállásnál mindig elönti a Duna, jelentős károkat okozva az itteni

létesítményekben.

97

Jelenlegi állapot

A területen lévő korábbi vállalati üdülők, kisebb szállodák és sporttelepek helyén egymás

után létesültek magas színvonalú szállodák, panziók színvonalasabb éttermek, cukrászdák

és éjszakai mulatók. Velük párhuzamosan jó néhány üdülőtelepnek álcázott lakópark is

létrejött, ez a jövőben komoly feszültségforrás lehet. A vízi élet nem a csónakházak

lebontása miatt csökken folyamatosan, hiszen ma is lehet az összes csónakházban

elhelyezni vízi járműveket. Sajnos a probléma régebbi eredetű: a Duna vízminőségének

folyamatos romlása és a hajóforgalom komoly növekedése miatt egyre veszélyesebbé vált

az evezés a Dunán, fürdeni pedig egyre kevesebben mernek a Dunában. Ma a Római-part

kvázi Budapest Balaton-partja, kisvendéglőkkel, esténként élőzenével, büfékkel, sétáló,

kerékpározó családokkal és sok szúnyoggal. De fontos azt a folyamatot is látni, hogy

eközben a minőségi turizmus is egyre jelentősebb a területen és kitűnő éttermek és

cukrászdák jöttek létre az elmúlt 1-2 évtizedben. Több olyan szolgáltatást is telepítettek

helyi vállalkozók, amely a szabadidő hasznos eltöltését segíti.

A terület mai bemutatásához és a közeljövő fejlesztési irányainak meghatározásához

elengedhetetlenül foglalkoznunk kell a gátépítés kérdésével.

A védműről több éve megújuló vita zajlik, sajátos érdekek feszülnek egymásnak, egymásra

mutogat Óbuda-Békásmegyer önkormányzata, a főváros és az állam - miközben a part

hónapról hónapra hatalmas változáson megy keresztül.

Az alapprobléma: a Római-parton 70 hektáros terület hullámtérben fekszik, e mögött épült

fel 1965-ben egy ideiglenes védmű, úgynevezett nyúlgát. (Ez védi a csillaghegyi családi

házas övezetet és a Pók utcai lakótelepet.) Ha a Duna a belvárosban eléri a 7,5 méteres

szintet, a gátig mindent elönt a víz a parton. Az utóbbi tíz évben pedig négy, egyre

fenyegetőbb árhullám öntötte el a partot, és a vízügyi szakemberek előrejelzése szerint az

elkövetkező években is „nagy vizek jönnek”.

A Csillaghegyet és a Pók utcai lakótelepet egyaránt védő ideiglenes gát megerősítése a

2002-es árvíz idején 700 millió forintba került. Most áprilisban is hasonló összeget

emésztett fel, hogy a frissen betonozott Királyok útján, a gát mellett sok helyütt pótlást

kellett építeni agyagból.

98

A főváros és a III. kerület 2005-ben végre megállapodást kötött, hogy közös költségen

tanulmánytervet készíttetnek arról, hová kellene a védművet építeni, és milyen megoldás

lenne a legmegfelelőbb. A tanulmány márciusban elkészült.

A tanulmány konklúziója szerint árvízvédelemre két megoldás lehetséges: vagy

közvetlenül a parton, vagy a mai nyúlgát helyén, a Királyok útján épülhet újfajta műszaki

megoldással úgynevezett mobilgát. Utóbbi esetben a 3,8 kilométer hosszú, 70 hektáros

üdülőterület továbbra is ártér maradna. A döntést a politikusokra bízták. A két védmű ára

között ugyanis nem kis különbség van: az ideiglenes gát vonalában 2,5 milliárd, a part

mentén viszont éppen a duplája, 5 milliárd lenne a költség.

A dunaparti gátat szorgalmazók víziója szerint itt egy szállodákból, sportlétesítményekből,

éttermekből álló part épülne. A sétányt 15 méterrel kitolnák a part felé, lenne gyalogos- és

bicikliút, közvilágítás, játszóterek, kultúrált vendéglátóhelyek.

Turisztikai szempontból mindenképp a part menti gát az előnyösebb. Egyrészt, mert olyan

fejlesztés és területrendezés valósulhatna meg a parton, amelyre egyébként is szükség

volna, másrészt – és ez legalább ennyire fontos szempont-, az árterületen lévő vállalkozók

sokkal komolyabb fejlesztésekbe kezdenének, amennyiben biztosított lenne, hogy a

beruházásaikat nem önti el négyévente a víz.

Fürdők

A területen jelenleg három jelentős strand található: a Csillaghegyi, a Római és a

Pünkösdfürdői strand. Jelenleg mindhárom terület fejlesztésre szorul, ám ezeket a

fejlesztéseket mindenképpen átgondolt kerületi koncepció alapján, a BGYH Rt.-vel

együttműködve kell végrehajtani. A következőkben röviden bemutatjuk a strandokat, majd

összefoglalva teszünk javaslatot a fejlesztésükre.

99

Csillaghegyi Strandfürdő

A Csillaghegyi Strandfürdő a főváros legrégebbi strandja. Az 1800-as évek második felétől

már működött és 2000-ben nyerte el mai formáját. Sátortető alatt télen is üzemel. A

strandfürdő a hegyoldalban lépcsőzetesen épült első szintjén az úszó- és strandmedence,

feljebb a gyermekpancsoló és a napozóterület helyezkedik el. A langyos vizű strandfürdő

mellett étterem is üzemel a több mint 90.000 nm parkosított területen. 2000-ben a strand-

és a gyermekmedencét is vízszűrő-forgató berendezéssel látták el.

Vízösszetétele:

Mérsékelt ásványianyag-tartalmú, nátriumszegény, kalcium-magnézium-

hidrogénkarbonátos természetes ásványvíz.

Római strand

A terület mar a római korban ismert vízadó térség volt. A források környékét szent

helyként tisztelték és megtalálták a régészek a strandterületen a szentély alapfalait is. A

legutóbbi ásatások eredményeként előkerültek a forrásfoglalások nyomai, építmény

részletei. Régészeti feldolgozásuk folyamatban van. Mátyás király korában a területen levő

tó partján kórház létesítéséről tudunk. 1930-ban megalapították a Római Fürdő Rt-t. 1964-

ben megnyílt az újjávarázsolt strand, mely a mai napig megőrizte akkor kialakított

formáját. 2000-ben a strand három medencéjét korszerűsítették: a medencék

szűrőforgatóval lettek ellátva. A strandmedence élménymedencévé alakult csúszdával,

nyakzuhannyal és pezsgőztetővel, a gyermekmedence pedig jatszóparadicsommá vált.

Vízösszetétel:

Stabil, alacsony oldottanyag-koncentraciójú kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos

hővíz.

Pünkösdfürdői strand

A strandfürdő 1935-ben létesült a Duna partján, Hajós Alfréd tervei alapján. A

rózsalugasok között levő három medence valamennyi korosztály részére fürdési,

100

strandolási és kellemes kikapcsolódási lehetőséget biztosít. Terebélyes fákkal borított zöld

területe pihenést, felüdülést nyújt vendégei számára.

A strand felújítása 2002-2003. évben történt. Minden medence vízforgató berendezéssel

van ellátva. A felújítással élménymedencével, csúszdás gyermekmedencével és egy 25

személyes finn szaunával bővítették szolgáltatásokat.

Vízösszetétel:

Kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos langyos karsztvíz.

Fejlesztési lehetőségek:

Azt javasoljuk, hogy a fejlesztésnél a jelenlegi három, hasonló funkciójú strandfürdőből,

három jól elhatárolt funkciójú létesítmény jöjjön létre: egy sportuszoda, egy vegyes üzemű

strand és egy szabadtéri fürdő.

Sportuszodának a jelenlegi pünkösdfürdői strandot javasoljuk. A fejlesztés során olyan

fedett uszoda jöhet létre, mely egész évben magas színvonalon képes kiszolgálni a kerület

lakosait és a turistákat is. Szintén fontos szempont, hogy a kerület iskolái is minél jobban

ki tudják használni az uszodát, így biztosítani kell, hogy minél többen juthassanak el az

uszodába, szervezett tanórák keretei között. Egy európai színvonalú, versenyek

rendezésére is alkalmas uszoda azt is biztosítja, hogy a kerület úszó- és vízilabda élete újra

erőre kapjon.

Jelenleg a fürdő alig látogatott, évi eredménye vaskos veszteséget jelent a főváros számára.

A sport –tan uszoda, mint fejlesztés a kerület, főváros és magántőke bevonási rendszerével

elkészülhetne, és amennyiben elfogadtatott tematika szerint szolgálja kerületünk iskoláit

úgy állami forrás is bekalkulálható a működtetésben.

A csillaghegyi uszoda életét is javasoljuk az oktatási és sportutánpótlási tárcához igazítani,

ugyanakkor a fővárosi tulajdonlású óriási zöld területeit a strandnak camping

létrehozásával hasznosíthatná.

A Csillaghegyi strand a mai körülmények között is vegyes üzemelésű uszoda. Itt is

elengedhetetlen a felújítás és fontos, hogy új kiszolgáló létesítmények létesüljenek a fürdő

101

területén belül, és a közvetlen környezetben is. A strandhoz tartozó nagy földterület

lehetővé teszi egy nem túl nagy befogadóképességű, ám magas színvonalú kemping

kialakítását is.

A Római strandot javasoljuk a jelen állapotában megőrizni, itt a fejlesztéseknek szintén

elsősorban a kiszolgáló létesítmények és a kemping fejlesztését javasoljuk.

Közlekedés:

Turisztikai szempontból három jelentős témával kell foglalkoznunk a közlekedés kapcsán:

a vízi közlekedéssel, a kerékpáros turizmussal, illetve az autók és autóbuszok parkolási

nehézségeivel.

A parkolóhelyek számának jelentős növekedésére sajnos nem számítunk, ez pedig még

inkább felértékeli a kerékpáros és a vízi közlekedés jelentőségét.

A vízi közlekedésben a legcélszerübb,jól bevált eszköz a kishajó.. Ezek a közepes méretű

hajók kis távokon (leginkább a belváros irányából) rendkívül költséghatékonyan tudják

szállítani a turistákat. Éppen ezért szükséges a partszakaszon három kikötő üzemeltetése.

Legalább ennyire fontos az is, hogy a kikötők környezete is megfelelően rendezett legyen.

Ugyancsak fontos (bár jóval kisebb) célcsoport lehet a yachtos turisták, hiszen ők minden

esetben a leginkább fizetőképes vendégeknek számítanak. Erre jó példa a Holiday Inn

Hotel saját yachtkikötővel, de érdemes megfontolni újabb kishajós kikötő létrehozását is.

Kerékpáros közlekedés

A kerékpáros közlekedés fejlesztésére mindenképp kiugrási lehetőség a gátberuházás,

hiszen ennek kapcsán lehetséges olyan kerékpárutat létrehozni, amelynek segítségével

oldható a jelenlegi feszültség a „száguldozó kerékpárosok” és a „bóklászó gyalogosok

között”. Ugyancsak fontos, hogy legyenek kialakított kerékpártárolók a turisták számára

fontos helyeken, valamint hogy a kerékpárosok számára is jól látható tájékoztató táblákat

helyezzenek el. Ez elsősorban a Római-parton működő vállalkozások érdeke, vannak is

szép példák, ám ez a terület még komoly fejlesztésre szorul. Megfontolandó egy

102

kerékpárkölcsönző állomás telepítése is valamely nagyobb parkoló mellé- ezzel is

csökkenthető a gépjárműforgalom és a parkolóhely-ínség.

Fejlesztési irányok:

A római part teli van romantikával és nem is kéne hagyni, hogy elveszítse báját,

nyitottságát, de persze nem lehet elvetni más típusú és természetű szolgáltatások jelenlétét

sem.

A fejlesztés vezérfonala a minőségi turizmus, viszont ez nem a drága, csak tehetősebb

látogatók által megfizethető irányt jelent. A papír poharat felválthatja a tisztára mosott

csillogó üvegpohár, a poros gödrös utat a fix burkolat. A szabadidő eltöltés

emberközpontúsága megköveteli a természettel való együttélés szabályait megtanulni.. Az

embert szolgáló sport és szabadidő tevékenységek folytatásához szükséges létesítményeket

meg kell sokszorozni, ezeket ne gyerekjátszótérként kezeljük, hanem a városi

egészségturisztika lehetséges célpontjaként. Minden nagyobb vállalkozás megtehetné,

hogy környezetében önkormányzati segédlettel kialakítson közösségi rehabilitácios

terveket.

A római part élete a Duna szeretetén és tiszteletén alapul.

A vízi élet résztvevői egyben a, víz melletti élet résztvevői

A terület azonos érdekeltségű vállalkozásait ún. klaszter csoportokba célszerű szervezni,

amely önmagában is EU források bevonását jelentheti, azon ritka lehetőségek egyikeként

amely a fővárosi vállalkozások számára elérhetőek.

Szabadidő és sportszolgáltatások

A római part páratlan természeti adottsága a fővárosnak. Nem tartanánk célszerűnek, ha

ezen a területen exkluzív, a nagyközönség által elzárt területek jönnének létre. Szigorúan

kell meghatározni azt a jövőbeni funkcióját a területnek, mely szerint elsősorban a vízi

turizmusra épülő szabadidő és sport kitüntetett helyszínévé váljon. A gátépítés kapcsán

már szólottunk a kerékpárturizmusról, valamint a gyalogossétányokról. Alapvető cél tehát

103

az, hogy a római part minél hosszabb egybefüggő szakaszai mindenki által megközelíthető

közösségi célokat szolgáljon.

A szabadidő eltöltés és sport kialakítandó helyszínei viszont magánberuházások

eredményei. A jelenlegi szálloda és vendéglátás fejlesztés irányát meg lehetne tartani, de

növelni kellene a csónakházak számát, a sportolási lehetőségek tereit, valamint az ehhez

kapcsolódó ún. vizes szolgáltatásokat, mint uszoda, szauna és egyéb wellness

szolgáltatások. Ezeknek a látogatását belépődíjhoz, bérleti díjhoz, klubtagsági díjhoz kell

kötni, hiszen ily módon biztosítható a befektetők által elvárt megtérülés.

Önkormányzati beruházásként, pályázati úton elérhetően díjmentes szórakoztató

szolgáltatások kiépítése is célszerű, hiszen a díjmentes szolgáltatások multiplikátor hatása

bizonyított a környezetében kialakított fizetős szolgáltatások igénybevételére.

Ezen beruházások részét kell, hogy képezze fedett helyen megvalósuló szolgáltatások

palettája.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a vízi sport csak gyakorlott úszni és evezni

tudó embereknek ajánlott. A beruházásoknak tehát ki kell terjednie evezős, kenus, kajakos

vízi és száraz szimulátorok építésére, melyekben a vízi sport alapjai megtanulhatók és

egyben kondicionáló gyakorlatokként is használhatók.

Partfejlesztés

A gátvonal kiépítése alapvetően határozza meg aa part arculatát és használhatóságát.

Ennek módozatait, feltételeit és céljait már ismertettük.

Alapvető célja a part fejlesztésének és működtetésének, hogy az esztétikailag biztosítsa a

természeti táj szépségének esztétikai élvezetét és alkalmas legyen arra, hogy a különböző

szolgáltatásokat igénybe vevő emberek egymás zavarása nélkül tudják a választott formájú

szórakozásukat, sportolásukat végezni. Legyenek a területen szociális létesítmények,

melyeknek használata természetesen díjköteles.

Meghatározott fejlesztési koncepció alapján befolyásolni kell a meglévő vendéglátó

vállalkozásokat arra, hogy megfelelő színvonalon és választékkal álljanak a nagyközönség

rendelkezésére. A finanszírozási fejezetben ajánlott módokkal ösztönözni kell új

vállalkozások megjelenését.

104

A végső cél tehát az, hogy a Római part kínálatában úgy fizetőképességre, mind korra

tekintet nélkül mindenki megtalálja a kellemes sportolási és kikapcsolódási lehetőségeket.

Tölthessen el ezen a területen akár egy hosszabb rövidebb szabadságot, kirándulhasson egy

hétvégére, vagy akár egy napra. Közelíthesse meg ezt a területet szárazföldi, vagy vízi,

saját vagy közforgalmú járművel. Legyen lehetőség arra is, hogy csak egy pár órát, vagy

egy vacsorát kíván ezen a területen elkölteni.

Konferencia turizmus

A már meglévő szállodák szolgáltatásai a wellness típusú kínálat mellett megteremtették a

konferenciaturizmus alapjait is.

Számos szálloda vagy intézmény rendelkezik megfelelő felszereltséggel ahhoz, hogy

konferenciákat, tréningeket, vagy bármilyen társas összejövetelt rendezzen.

A konferenciaturizmus külföldi és belföldi résztvevői ott tartózkodásuk idején egészen

bizonyosan igénybe fogják venni a Római part valamennyi szolgáltatását.

Meg kell teremteni annak a feltételeit és lehetőségét, hogy az itt tartózkodó vendégek akár

egyénileg, akár szervezetten megismerkedhessenek Óbuda történelmével és

látványosságaival.

Hegyvidék

A kerületnek hatalmas turisztikai lehetőségei vannak természetföldrajzi adottságainak

köszönhetően, ám ezek egyelőre nincsenek megfelelően kihasználva. A kerület fekvése

szinte egyedülállóan kedvező. A Budai-hegyek közelsége, a hosszan elnyúló Duna-part

azonban még kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában.

Az 1930-as években az Újlaki-templomtól túrataxi indult a Hármashatár-hegyre, és egy

ilyen kirándulás akkoriban családi eseménynek számított. Mára leginkább autóval, vagy

kerékpárral érkeznek a turisták a Hármashatár-hegyre, a busz még nem jár fel a csúcsig.

105

A Budai-hegység Hármashatár-hegy-csoportja a hegység keleti részén, az Ördögároktól

északra levő hegycsoport. A szűkebb értelemben vett Hármashatár-hegy a Szépvölgytől

északra fekvő Mátyás-heggyel kezdődik. A barlangjáról és kőfejtőiről ismert Mátyás-

hegyet kisebb kopár nyereg választja el a Remete-hegytől. A Tábor-hegy nagyrészt erdő

borította szélesebb háta és a 497 méter magas Hármashatár-hegy röge között a

Farkastorok-völgy húzódik. A vonulat következő tagja a Vihar-hegy, majd a lapos

Virányos-nyereg után a Csúcs-hegy emelkedik. A következőkben röviden bemutatjuk a

harmadik kerületi részen fekvő legfontosabb értékeket.

Mátyás-hegy

A Budai-hegyekhez tartozó 300 m magasságú rögöt nyugatról a Szépvölgy, északról a

Kiscelli-fennsík határolja. Neve 1847-ig az azonos jelentésű, német Matthiasberg volt. A

hegy déli oldalában nyílik a karsztosodó mészkőrétegekben képződött Mátyás-hegyi

barlang bejárata. A majd 5 km hosszú barlangot legutóbb sikerült összekapcsolni a

közelében lévő Pálvölgyi barlanggal, és ezáltal az ország második legjelentősebb

barlangrendszere jött létre. A hegyet és környékét a régészeti leletek tanúsága szerint a

rómaiak is lakták, lábánál haladt az ivóvízcsatorna, amely a Nagyszombat utca környéki

katonai tábort látta el a Budai-hegyek forrásvizével.

Remete-hegy

A városrész névadója a Hármashatár-hegy csoportjához keletről csatlakozó 351 m magas,

mészkőből és dolomitból felépülő, fenyvesekkel borított Remete-hegy. A terület a keleti

lábánál elterülő lankával és a hajdan Kiscellnek nevezett ligetes domboldallal együtt a

XVII-XVIII. század fordulójától a Zichyek óbudai birtokához tartozott. A levéltári adatok

szerint 1699-ben egy Prosperus nevű Ágoston-rendi szerzetes bejelentette a budai

kamaránál, hogy a birtokos Zichyektől remetelak építésére kapott engedélyt. Valószínű,

hogy a Zichyek által 1702-ben Óbudára hozott mariacelli kegyképmásolat őrzésével és a

kegykápolna gondozásával őt bízták meg. A remete halála után gazda nélkül maradt

kápolnából a Zichyek Zsámbékra vitték a kegyképet, és amikor visszahozták, az óbudai

trinitáriusok gondjaira bízták, akik számára 1747-60 között megépítették a kiscelli

kolostort és templomot (ma Kiscelli Múzeum). Az omladozó remetelak és a régi kápolna a

XVIII. század végi térképeken még szerepelt, majd nyomtalanul eltűnt. A városrész

106

jelentős része ma is beépítetlen, erdős terület, a budapestiek egyik kedvelt kirándulóhelye.

Az utóbbi 10-15 évben azonban egyre fokozódott a beépülése is a zöld területek kárára.

Elsősorban kertes villák és alacsony lakásszámú társasházak épültek. A városrész jelentős

létesítményei az 1897-ben épített Szent Margit Kórház, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola

és a Könnyűipari Műszaki Főiskola, a Vasas SC Folyondár utcai telepe és a már említett

Kiscelli Múzeum.

Tábor-hegy

A Hármashatár-hegy-csoport keleti oldalán kiugró, 394 m magas hármas dolomitrög, mely

meredek, sziklás hegyoldallal indul, majd egyre ellapuló lejtővel simul bele az óbudai

lapályba. Neve a korábban használatos német Lagerberg fordítása. Eredetét többféleképp

magyarázzák. Van, aki szerint a közeli római légiós tábor adta a nevet, mások viszont azt

állítják, hogy a Buda visszafoglalásakor itt felállított katonai tábor a névadó. Oldalában

nyílik a 70 m hosszú Táborhegyi-barlang, mely előtt kilátóteraszt képeztek ki. A kilátóból

nagyszerű rálátás nyílik Óbudára. A városrész nagy területein találunk még erdőt -

turistautakkal, csak a keleti lábánál alakult ki családi házas, kertes település.

Hármashatár-hegy

A Budai-hegység északi, északkeleti, az Ördögárok - Duna-völgy - Solymári-völgy -

Hidegkúti-medence között elhelyezkedő 495 m magas tagja. Mai neve onnan ered, hogy itt

találkozott az egyesítés előtt Óbuda, Buda és Pesthidegkút határa. Egyes kutatók szerint a

középkorban Sican néven említették, és állítólag innen ered Aquincum középkori neve,

Sicambria is. Döbrentei Gábor 1847-ben Árpádormának nevezte el, mert azt hitték, hogy

az Árpád temetkezési helyének tartott Fehéregyháza a hegy óbudai lejtőjén állt.

Ugyanekkor a Solymári-völgyet is "Árpád-völgyének" keresztelték el, de végül egyik

elnevezés sem tudott gyökeret verni. A zömében dolomitból álló rög felszínét cseres-

tölgyesek és telepített fenyvesek borítják, melyekben a hegyoldalban lépcsőzetesen

kialakított, könnyen járható, jelzett turistautak kanyarognak. A hegyen vezet keresztül az

országos kék túra útvonala is. Erdőtlen, sziklás csúcsáról, vagy a csúcs alatt lévő étterem

teraszáról nagyszerű kilátás nyílik a fővárosra és a környező, sőt távolabbi hegyekre: tiszta

időben még a Tátra vonulatait is látni lehet.

107

Csúcs-hegy

A Budai-hegységben a Hármashatár-hegyhez északról csatlakozó 452 m magas hegy, és a

lábánál ill. keleti lejtőjén elterülő családi házas városrész. A középkorból is ismert nevei -

Hegyes-hegy, Csúcsos-hegy - találóbbak voltak, mert a hegygerincen valóban három

kisebb csúcs figyelhető meg. A hajdani kedvelt kirándulóterületből, melyen 1925-26-ban a

Budapesti Turista Egyesület turistaházat is épített, az elmúlt 10-20 év beépítései

következtében mára alig maradt valami.

Mátyás-hegyi-barlang

A Mátyás-hegyi-barlang az 1920-as években vált ismertté, első –370 méteres- szakasza

gabonatároló majd óvóhely volt. Az 1948-ban feltárt Centenáris-szakasszal a barlang

hossza meghaladta a 2300 métert. A barlang –fekvése miatt- mindig kedvelt kutatási

célpont volt, ennek megfelelően a 20. század második felében is történtek jelentős

feltárások; Metor-ág, Toldy-ág, Természetbarát-szakasz, Mikulás-ág, Kagylós-ág, stb.

Több barlangkutató nemzedék álma, a Pál-völgyi- és Mátyáshegyi-barlang összekötése

2001. decemberében sikerült a kutatóknak. Ekkor nyitották össze a Pálvölgyi-barlang

Szépvölgyi-ágát a Mátyáshegyi-barlang Természetbarát-szakaszával. A labirintusrendszer

18,7 kilométer hosszúvá vált, ami így csak kevéssel marad el az aggteleki Baradla-barlang

magyarországi szakaszainak hosszától. Igen nagy valószínűséggel a felfedezések még nem

értek véget, bíztató, hogy a Ferenchegyi-barlang legújabban feltárt részei a Pálvölgyi és

Mátyáshegyi-barlangrendszer irányába mutatnak.

Növényvilág

Óbuda és környéke volt egykor a főváros botanikai szempontból egyik legváltozatosabb

területe. Megtalálható itt igen sok élőhely típus a hegyvidéki erdőktől, gyertyános-

tölgyekestől, sőt bükkerdőktől kezdve a száraz meleg tölgyeseken, sziklagyepeken,

sztyepplejtőkön át a hegylábi táprétekig, folyóparti ligeterdőkig és mocsarakig.

Ma már csak kevesen tudják, hogy a békásmegyeri lakótelep helyén még a 60-as években

is gyönyörű, kékperjés kiszáradó láprétek voltak enciánokkal és orchideákkal. Legtovább a

Mocsáros-dűlő láprétje „húzta”: a 90-es évek elején még éltek itt orchideák, de úgy tűnik,

108

néhány éve az utolsó példányok is kivesztek. A ritkább növénytársulások ugyan még

megvannak, de már csak töredékes és degradált formában, a kényesebb, védett növények

már kipusztultak.

Természetvédelmi szempontból a legfontosabb részek a kerületben a Hármashatár-hegy, a

Csúcs-hegy térségében vannak, melyek egységes dolomitterületet alkotnak. A dolomitnak

különleges flórája van, olyan fajokkal, amelyek csak dolomiton élnek és pannóniai

bennszülöttek, más országban nem találhatók.

A természeti értékeket vizsgálva a Hármashatár-hegy csoporttól nem választható külön a

III. kerület közigazgatási határán belül eső rész. A hegyvonulat botanikai értékeit tekintve

az egész Budai-hegység egyik legérdekesebb és legértékesebb része. A területen él három

fokozottan védett faj, a szarvasbangó, a méhbangó és a sallangvirág. A Budai-hegység

bennszülött növénye a budai nyúlfarkfű, mely itt a róla elnevezett értékes gyeptársulásokat

alkotja. Több növényfaj a Budai-hegységben csak itt fordul elő, ilyen például a vajszínű

atracél. A Remete-hegyi árokban szobányi területen négy orchidea faj található. Az észak-

keleti lejtők erdői sok helyen pionír fafajokból állnak, melyek közt számos dendrológiai

érdekességet találunk. Négy berkenyefaj él itt együtt: a Budai-hegységi bennszülöttként

védett budai berkenye, ugyancsak védett déli berkenye, a barkócaberkenye és az ehető házi

berkenye, amely talán a szőlőkultúrával érkezhetett. Ritka védett cserjék a molyhos

vadkörte, a szirti madárbirs és a szirti gyöngyvessző. Liánként kúszik a fákra a ligeti szőlő.

A terület látogatói

A terület jelenleg is népszerű kirándulóhely, leginkább az óbudaiak és a közeli budapesti

kerületek lakói körében. A jelenlegi rendszerből azonban az önkormányzat és a kerület

lakói nem igazán profitálnak, inkább kárt szenvednek. A Hármashatár-hegyet és környékét

felkereső turisták között ugyanis mindennapi és nagyon bántó konfliktusforrások vannak.

Tapasztalataink szerint a Hármashatár-hegyet és környékét a következő csoportok

látogatják rendszeresen:

1. Túrázók

2. Hegyikerékpárosok

3. Siklóernyősök, sárkányrepülők

4. Kutyasétáltatók

109

Rajtuk kívül télen rendkívül sok a szánkózó, és sajnos egész évben sok a crossmotoros és a

quados a területen.

Mivel a terület nagy része a Budai Tájvédelmi Körzet része, ezért nem is kérdés, hogy a

motoros illetve quados „turistáknak” semmi keresnivalójuk az erdőben. A többi, jogkövető

turista érdekében szükséges minél hatékonyabban fellépni a szabálysértőkkel szemben,

akár az ország más részein már sikerrel alkalmazott crossmotoros rendőrök és mezőőrök

csatasorba állításával. Meg kell ugyanakkor vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a területen

lévő korábbi crossmotorpálya fejleszthető-e a természetvédelmi előírásokat is szem előtt

tartva.

Kutyasétáltatók

Ők is jellemzően egy olyan csoport, akik sokan vannak, szeretnek az erdőbe járni, ám

mégis sok bosszúságot okoznak a természetjáróknak, a kerékpárosoknak, és viszont. Az

erdőben való kutyasétáltatásnak eleve megvannak a szabályai, jó azonban ezeket

tájékoztató táblákon külön is megjeleníteni azokon a pontokon, ahol a gazdák

megérkeznek az erdőbe, vagy a mezőkre. (parkolók széle, erdei utak kezdete, hegyvidéki

buszmegállók). Mindenképpen hasznos lenne kialakítani egy ún. agility gyakorlópályát,

mivel ennek a sportnak a népszerűsége egyre növekszik. Egy ilyen pályán lehetőség van

komoly hazai és nemzetközi versenyek rendezésére is. A hazai klubok és az országos

szövetség bevonása mellett elképzelhető a vállalkozói tőke bevonása is egy ilyen

fejlesztési projektbe, vagy a pálya fizetőssé tételével, vagy a közelben kialakított

kutyakozmetika, kutyás boltok segítségével.

Kerékpárosok

Az egyik legkedveltebb budapesti hegyikerékpáros terep a Hármashatár-hegy, a „HHH”.

Számtalan verseny kiindulópontja és célja van itt, a hobbykerékpárosok pedig az év

minden napján előszeretettel látogatják az itteni domboldalakat. Azonban a kerékpárosok

is nagymértékben zavarják a többi turistát, mivel gyakran nagy sebességgel, veszélyt nem

110

ismerve közlekednek az utakon. Mindenképpen szükséges volna számukra is olyan

gyakorlópályákat kijelölni, amely biztosítja az esetleges balesetek elkerülését. Szintén

javasoljuk egy mesterséges ugratókkal, előre kijelölt szlalompályával, lehetőleg olyan

helyen, amely megközelíthető mentőautóval. Természetesen látni kell azt, hogy a

hegyikerékpáros turisták a legnehezebben szabályozható célcsoport, nem könnyű őket

rendezett keretek közé terelni. Ettől függetlenül azt gondoljuk, hogy mindenképp fontos és

hasznos volna az ilyen irányú törekvés, akkor is, ha a területen megforduló

kerékpárosoknak csak egy része venné őket igénybe. Szintén támogatandó törekvés, hogy

minél több hazai és nemzetközi versenyt rendezzenek a területen, ugyanakkor látni kell azt,

hogy ahogy az egyéni kerékpáros látogatókból, úgy ezekből a rendezvényekből is igazán

akkor tud a kerület profitálni, ha kiépül a jelenleginél komolyabb kiszolgáló háttér:

kerékpárszerviz, kerékpáros-barát vendéglő és büfé, kialakított pihenőhelyek, Park&Ride

parkolóhelyek, minőségi fapados turistaszálló. Ezek a fejlesztések akár különálló

vállalkozások részvételével, akár egy összehangolt fejlesztési projekt keretében

megvalósulhatnak.

Siklóernyősök, sárkányrepülők

Nyugodtan mondhatjuk, hogy Budapesten belül a Hármashatár-hegy a siklóernyősök

Mekkája. Alkalmas időjárás esetén akár több száz sportoló és érdeklődő is összegyűlik,

hogy hódoljanak szenvedélyüknek, vagy egyszerűen csak nézőként élvezzék a

szabadrepülősök látványát. Kevésbé élvezhető viszont az a látvány, amit a starthelyek

nyújtanak. Jelenleg otthonról hozott, leterített szőnyegek jelzik azt, hogy alkalmas időben

milyen sporttevékenység zajlik a területen. Mindenképp hasznos volna ezeket a

starthelyeket jobb állapotba hozni, vastagabb szivacsokkal ellátni. Ehhez nem szükséges

igazán komoly befektetés, ugyanakkor rendezettebbé teszi a környezetet, és a sportolóknak

is nagyobb biztonságot nyújt. Annál is inkább érdemes foglalkozni a szabadrepülősökkel,

mert hazánkban is egyre több cég kínál tandemugrásokat sárkányrepülővel és

siklóernyővel is, ez pedig már fizetőképes keresletet, ezzel együtt pedig üzleti célú

fejlesztéseket hozhat magával. A siklóernyősök tájékoztatását jelenleg egyetlen eldugott

tábla szolgálja, kijelölt parkolóhely nincs, ugyanúgy, ahogy WC sincs. Ezeket a

problémákat mindenképpen orvosolni kellene, hogy még nagyobb számban fedezzék fel,

ha hazai és a külföldi szabadrepülősök, és nem utolsósorban a fent említett vállalkozások.

111

Összefoglalás, fejlesztési lehetőségek, javaslatok.

Ahogy az a fenti leírásokból is olvasható, sajnos a Hármashatár-hegyen megforduló

leggyakoribb vendégek között gyakran komoly érdekellentétek feszülnek, melyek alaposan

elronthatnak egy-egy szépnek induló kirándulást. Éppen ezért fontosnak tartjuk a terület

szabályozását és valamennyi célcsoport számára külön területek, útvonalak kijelölését,

valamint a számunkra hasznos és szükséges infrastruktúra kiépítését. Nyilván nem hihetjük

azt, hogy ilyesfajta szabályozással teljesen meg lehet szüntetni a konfliktusokat, ám

mindenképp fontos lépés a rendezés ahhoz, hogy az idelátogatók gondtalanabbul tölthessék

el szabadidejüket.

Javaslatunk szerint ki kell alakítani olyan gyalogtúrákat, tanösvényeket (a Guckler sétány

mintájára) ahol a természetjárást egységes jelzések és rendezett, rendszeresen karbantartott

pihenőhelyek segítik. A természetben való tanuláshoz és a kerület természeti értékeinek

megismeréséhez pedig egységes arculatú tájékoztató- oktató táblák nyújtanak segítséget,

elsősorban a szervezett iskolás csoportok részére. A természetben való tanulásnak fontos és

folytatandó segítsége kell, hogy legyen a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány

által korábban kiadott és az iskolák részére eljuttatott fényképes bemutató tablósorozat.

Ennek a tevékenységnek a támogatását mindenképpen javasoljuk, hiszen ezáltal lehet a

legjobb hatásfokkal felkelteni a kerület ifjúságának figyelmét Óbuda értékei iránt. Szintén

javasoljuk olyan túrák szervezését, melyeken szakértő vezetésével lehet felfedezni a

hegyvidék értékeit. Ehhez a programhoz nem szükséges komoly anyagi támogatás, az

önkormányzat többet segíthet azzal, hogy a rendelkezésére álló kommunikációs

csatornákon folyamatosan hirdeti ezeket a túrákat. Ugyanígy érdemes nagyobb hírverést

csapni a Mátyás-hegyi barlangtúráknak, hiszen a nagyváros nyüzsgésétől alig néhány száz

méterre lehet egészen extrém élményekben része annak, aki szakértő vezetéssel alászáll a

barlangrendszerbe. Megfontolásra ajánljuk továbbá egy állandóra kitűzött gyakorló

tájfutópálya telepítését, melyhez a Hármashatár-hegyi menedékházban lehetne beszerezni a

térképet, és visszatérve ugyanott hitelesítenék a versenykartont is. Szintén megfontolásra

javasoljuk egy olyan kör alakú 4-5 kilométeres futóút kialakítását, amelyet a Margitsziget

mintájára nagy számban igénybe vennének a kerület és a közeli kerületek lakosai. Ennek a

pályának is egy, a Budai Tájvédelmi Körzet határán lévő, ingyenesen igénybe vehető

parkoló mellől kellene indulnia. Javasoljuk, hogy a 65-ös busz jelenlegi végállomásától

112

környezetbarát iránytaxik induljanak a Hármashatár-hegy irányába, elsősorban a hét végén

és ünnepnapokon. Ezek segítségével csökkenthető lenne az autófogalom, ezzel együtt

pedig a környezeti terhelés is. A Hármashatár-hegy tetején lévő volt pilótakiképző

központot mindenképpen fejlesztésre javasoljuk, ám elsősorban olyan fejlesztésekre,

melyek a korábban említett célcsoportok számára hasznosak, és nem jelentenek komoly

gépjárműforgalom terhelést az egyébként is balesetveszélyes és rossz állapotban lévő erdei

útra. A hegytetőn lévő központnak elsősorban az oktatás és az ismeretterjesztés céljait

kellene szolgálnia, de alkalmas terep lehet erdei iskola céljára is. A jelenleg üresen álló,

volt makett múzeum épületébe mindenképp javasoljuk egy elsősorban kerékpáros és

gyalogos turistáknak szóló turisztikai attrakció elhelyezését. Javasoljuk továbbá egy

műanyag sípálya és esetlegesen egy műanyag sífutópálya telepítését is, a téli szánkósok

számára pedig ideiglenesen kivilágított pályákat lehetne működtetni téli hétvégéken,

szintén ideiglenesen felállított büfével és illemhelyekkel.

Meggyőződésünk szerint a Hármashatárhegy és környéke átgondolt fejlesztési stratégia

mentén, az önkormányzat a civil szervezetek, a sportszövetségek és a vállalkozói tőke

összefogásával egyedülálló természetbeli szabadidőközponttá fejlődhet. Javasoljuk

mindenképp levédetni a jelenleg szabadon lévő www.harmashatarhegy.hu oldalt, melyen

valamennyi célcsoportnak szóló információ egyszerre elhelyezhető.

113

A MAGYAR GASZTRONÓMIA ÉS KULTÚRA BEMUTATÁSA

Magyarország 1100 éves múlttal, történelemmel, sokszínű egyedi kultúrával rendelkező

ország. Éppen ez a sokszínűségben való egyediség adja Magyarország megfoghatatlan

misztikumát. Ezért javasoljuk „Misztikus Magyarország” címmel egy olyan program

megvalósítását Óbudán, amely

- az ismert magyar gasztronómiai hagyományokra

- az évezredes múltra visszatekintő borkultúrára

- gazdag zene- és tánckultúránkra, illetve mindezek együttes bemutatására épül

Lehetővé válik a múlt, a jelen és a jövő értékeinek felfűzése és bemutatása.

A fő turistaszezonban naponta 8 órától 23 óráig működhetne a program, elő- és

utószezonban kétnaponként, télen a csökkent turistaforgalom miatt szünetelne, vagy egy

fűthető helyszínre költözhetne.

10. kép

114

A program megvalósításának technikai feltételei:

- nagy befogadóképesség

- jó megközelíthetőség elsősorban közúton, ill. tömegközlekedéssel, esetleg hajóval

is

- nagy, autóbuszos parkoló kialakításának lehetősége

- viszonylagosan „lakatlan” környezet

- egyéb infrastrukturális feltételek (víz, csatorna, konyha és mellékhelyiségek

kialakíthatósága, stb.)

Az est állandó program bemutatására épül, mely a folklóron, a cigányzenén, a magyar

operán, a magyar operetten és a modern, de magyar motívumokra épülő tánckultúrán

keresztül egy könnyű, de igényes produkcióból állna.

A program értékesíthetősége:

Megfelelő marketing módszerekkel viszonylag gyorsan elérhető, hogy tudomást

szerezzenek a „Misztikus Magyarországról” mindazok, akik érdekeltek lehetnek a program

értékesítésében. Arra az emberi kíváncsiságra alapozva, - mely kapcsán a turista minél

egyszerűbben, minél gyorsabban szeretné megismerni az adott országról a legtöbb

információt - a program értékesítése sikerre van ítélve.

Partnerkapcsolatok:

- magyar és külföldi beutaztató utazási irodák

- incentive és kongresszusszervező irodák

- szállodaporták

- üdülőhajók programszervezői

- Tourinform irodák

- egyéni programértékesítő irodák

A turisztikai szakma régóta hiányolja ezt a nemzeti értékeket bemutató

programlehetőséget, melyre

- folyamatosan lehet számítani

- színvonala garantált

- ára elfogadható és szinten tartható.

115

Javasolt helyszínek a III. kerületben:

- az aquincumi HÉV megállónál a Polgárvárosi Amfiteátrum épülete (a szükséges

átalakítások után)

- a gázgyár ipari műemléki területe (a Fővárossal egyeztetve)

- a tervezett M0-ás autóút lehajtó útjának környezetében (zöldmezős beruházás)

- a Duna-parton

116

AKTÍV TURIZMUS FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN ÉS A FÖLD ALATT

Nincs még egy olyan kerület a fővárosban, amely hasonlóan gazdag lehetőségekkel bír,

mint Óbuda. A hegyvidék, a Duna és a hatalmas, még beépítetlen zöld terület jól

megközelíthető hajóval, autóbusszal, HÉV-vel és vonattal egyaránt. Ezekre az

adottságokra építhető az aktív turizmus fejlesztése, mellyel a főváros minta régiójává

válhat Óbuda.

Kerékpáros turizmus

A kerékpáros turizmus olyan vakációs vagy látogató tevékenység, amely a kerékpározáson,

részben mint közlekedési módon, részben mint kikapcsolódási formán alapszik. A

kerékpáros turizmus magába foglalja az egynapos látogatást, a rövid kirándulást és a

hosszabb kerékpártúrát. A kerékpározás lehet az utazás fő célja vagy csak része egy adott

célterület meglátogatásának. Fontos, hogy a kerékpározást a turista a kirándulás vagy az

üdülés szerves részének tekintse.

A kerékpáros turizmus olyan egy- vagy többnapos utazás, melynek során a kerékpározás

meghatározó szerepet játszik.

A kerékpáros turizmus nagymértékben függ a megfelelő közlekedési rendszertől, amely

nem csak az otthontól a desztinációig vezet, de magán a célterületen is fontos szerepet kap.

A szép tájon való biciklizés során fizikailag is jobban átérezzük a körülöttünk levő

természetes vagy épített környezetet. Ez az aktivitásra serkentő közlekedés elősegíti azt,

hogy testünk-lelkünk már az utazás közben a szó szoros értelmében megújuljon.

A kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségek, különösen a hosszabb távú kerékpáros

vándorútvonalak olyan – a piac által igényelt és keresett - környezetkímélő turisztikai

megoldást jelentenek, amelyre Európa szinte bármelyik régiója kiváló terepet kínál.

117

A bicikliturizmus a fenntartható turizmus része, segít a tömeges látogatások időbeli és

térbeli széthúzásában, lehetőséget nyújt az utazó élményeinek növelésére, miközben

minimális kiadásokat okoz az érintett közösségeknek. Napjainkban a szabadidő értéke

egyre nagyobb, egyre többen figyelnek egészségükre, a szabadidő tartalmas eltöltésére,

elsősorban nyaralásuk, pihenésük ideje alatt. Sokan ennek tudatában választják ki üdülésük

helyét és módját.

Budapesten a ’90-es évek elején elkezdett ötéves kerékpár-útépítési program hatására 12

km-ről 126 km-re nőtt a kerékpárutak, kerékpársávok, és kerékpárbarát utcák együttes

hossza. E fejlesztési program során a HÉV járműveken és a fogaskerekűn biztosítottá vált a

kerékpárszállítás, mely hozzájárult a hétvégi és a főváros környéki kerékpáros turizmus

fellendítéséhez.

A kerékpáros turizmus fejlődése hazánkban döntően a következőktől függ:

- a kerékpár biztonságos használhatóságától.

- a kerékpárosok részére adott minőségi tájékoztatástól

- a vendéglátás és kiszolgálás kerékpárbarát jellegétől

Kerékpárturizmus helyzete a III. kerületben

Óbuda rendelkezik Budapesten a leghosszabb kerékpárút hálózattal, mely csatlakozik a

nemzetközi kerékpártérképen 3-as számmal jelölt Bécs-Budapest kerékpárútvonalhoz.

Legfőbb problémái:

- nincs megfelelő összeköttetés, kapcsolat Budapest többi kerületében található

kerékpárút-hálózattal. Az összeköttetések megléte jelentősen növelné a kerékpáros

turizmus kihasználtságát.

- a kerékpárút-hálózat nem köti össze a kerületben található jelentős turisztikai

attrakciókat

- a látnivalók nincsenek egységes útvonalra felfűzve, az áramlástervezés hiányos

118

- a Dunaparti kerékpárút hiányossága, hogy kevés a főtengelyeket összekötő

merőleges útszakasz

- a kerékpárút-hálózat fő tengelyét a Dunaparton Leányfaluig, valamint a Szentendrei

úton található útvonalak adják

- a kerékpáros turisták tájékoztatását, útbaigazítását, információszerzését gátolják a

hiányos tájékoztató táblák, melyek közérthetősége sokszor nem biztosított

- a kerékpárosok felüdülési lehetőségét semmi nem biztosítja

- a kerékpárutak mellett nincsenek tudatosan elhelyezve és kiépítve kereskedelmi

szolgáltató helyiségek

- a kerékpárutak megvilágítása nem megoldott, vagy hiányos, mely megléte

növelhetné annak használati idejét és csökkenthetné a hiánya okán fellépő

balesetveszélyt

A fent említett hiányosságok megoldására és a III. kerület turizmusának fellendítésére egy

tudatos akciót javasolunk.

119

BRINGABARÁT BÁZISKÖZPONTOK LÉTREHOZÁSA

A Bringabarát Bázisoknak a következő adottságokkal kell rendelkeznie:

- fedett és zárt, esetleg pavilonszerű épület, melyben férfi és női öltözők kerülnek

kialakításra zárható szekrényekkel, hogy az utcai ruhát sportos öltözetre lehessen

cserélni

- közösségi helyek:

• fogadótér pihenőkkel és mosdókkal, állandó takarítással

• korszerű biciklitárolás ill. bicikligarázs állandó felügyelettel

• biciklikölcsönzés

• kerékpárszerviz, kerékpáralkatrészek és felszerelések árusítási lehetősége

• kávézó, étterem

• turisztikai információs szolgáltatás

• tematikus kerékpárutak szervezése és értékesítése

• garantált városnéző programok szervezése, illetve közvetítése

• egyéb turisztikai programok értékesítése, például Budapest kártya,

jegyértékesítés a különféle programhelyszínekre, például színház koncert

fesztiválok, sportrendezvények

• várostörténeti interaktív bemutató, a városrész kulturális életének

látnivalóinak tematikus ismertetésével, mely az érdeklődés felkeltését

szolgálja

• ajándékbolt, kizárólag minőségi termékekkel

• élelmiszerbolt ásványvíz, üdítő, szendvicsek, gyümölcs, stb. árusításával

• sportruházat árusítása

• elsősegély hely

A helyszínkiválasztás fő szempontjai az alábbiak:

- közvetlen kapcsolat a kerékpárúttal

- megfelelő közlekedési lehetőség tömegközlekedéssel

120

• vonat

• HÉV

• autóbusz

• villamos

• hajókikötők

- személyautó-parkolók megléte vagy kialakíthatósága

- már meglévő épület (esetleg átalakítással)

Az épület alkalmas legyen az egyre bővülő igények kielégítéséhez újabb és újabb

szolgáltatók befogadására.

A bázisok arculata

Fontos feladat a bázisok önálló és szolgáltatói láncolatként felépítendő marketing

szempontú márkásítása, az ún. brand felépítése. A bázisoknak mint fogalmaknak kell a

hazai és lehetőség szerint a külföldi kerékpárosok tudatába kerülnie. A fentekben

részletezett szolgáltatások minőségi üzemeltetése biztosíthatja a bázisok közkedveltségét,

ám igazán emblematikus helyekké egységes, jól átgondolt és a kapcsolódó marketing

tevékenységekben jól hasznosítható arculati elemekkel rendelkezve válhatnak.

A bázispontokat a fentiek és a kapcsolódó szolgáltatások minőségi elvégzésével

kapcsolatos egyetemleges felelősség megteremtésének érdekében is célszerű lenne egy

irányítás alá vonni. Ez azért is szükségszerű, mert azon kapcsolódó szolgáltatások melyek

üzemeltetése eleve megköveteli a bázisok együttműködését (például a biciklibérlésre épülő

szolgáltatások) értelemszerűen felvetik a bázisok egyéb szolgáltatásainak közös

üzemeltetését is. Ráadásul a szolgáltatási palettába beépülő külső vállalkozók is vélhetően

szívesebben vesznek részt egy olyan projektben, ahol termékeikkel minden bázisponton

azonos feltételekkel és elrendezésben jelenhetnek meg, noha ennek költségvonzata

számukra értelemszerűen nagyobb terhet jelent.

Ilyen kialakítás mellet, nem elképzelhetetlen, olyan vendéglátó-ipari és kereskedelmi

láncok bevonásának lehetősége, amelyek eleve garanciát jelentenek a minőségi

szolgáltatásra.

121

A BÁZISPONTOK javasolt helyszínei:

1. BÁZISPONT azaz a BRINGABARÁT BÁZISKÖZPONT javasolt helyszíne: a Főtér

háta mögött elhelyezkedő zöld terület, mely jelenleg kihasználatlan, ún. dühöngő. Kiválóan

alkalmas lehetne a jelenleg zárva tartó Vasmacsaka éttermet erre a célra hasznosítani,

megfelelő átalakítások után

2. javasolt BÁZISPONT azaz a VÍZ(AQUA) és BRINGABARÁT BÁZISPONT a

Pünkösdfürdői strand melletti terület, melynek előnye a parkolási lehetőség és a

Pünkösdfürdői hajóállomás közelsége. Ezt a bázisközpontot speciálisan a strandolók, a vízi

turizmus kedvelői és horgászok igényeinek megfelelően kell kialakítani, tekintettel, arra

hogy innen három fürdő is a Pünkösdfürdői, a Csillaghegy és a Római fürdői strand is

könnyed kényelmi kerékpározással egyszerűen megközelíthető. A vízisportok kedvelői is

megtalálják a sportolási lehetőséget a Római parti kerékpárúton.

3. BÁZISPONT azaz az IFJÚSÁGI(JUNIOR) BRINGABARÁT BÁZISPONT javasolt

helyszíne: Békásmegyer központja, pl. a Csobánka tér. Itt a Békásmegyer HÉV-megálló,

valamint a 143-as, 146-os busz, valamint a Békás-busz biztosítja a jó megközelíthetőséget,

továbbá parkolási lehetőség is megoldható. A lakótelepen élők kerékpár-tárolási

problémáját is megoldhatná ez a bázispont, hiszen nagyon sok épületben nincs biztonságos

biciklitároló, ezért sok esetben kénytelenek az erkélyeken tárolni a kerékpárokat. Ennek a

BÁZISPONTNAK sajátos szerepet is kell vállalnia azzal, hogy mellettük tanpályák

működnének a felnövekvő nemzedék biztonságos kerékpáros közlekedésének

begyakorlásához. A tanpályák a városi közlekedés szituációinak biztonságos kezelését

segítő aszfaltcsíkjai mellett, természetes anyagokból készült tanpályákat, a terepviszonyok

változásiból fakadó váratlan helyzetekre is felkészítő oktatási területeket is

tartalmaznának.. A közlekedésbiztonsági tanpályák kialakításában és üzemeltetésében a

Magyar Autoklub szakembereire támaszkodhatnánk, akik hasonló létesítményt

működtetnek a IV. kerületben (Budapest IV. kerület 1043, Berda József utca 15) Az általuk

üzemeltetett park jelentős kapacitásait kötik le már ma is a környező iskolák tanórák vagy

fakultatív programok formájában megjelenő tanulóikkal.

4. BÁZISPONT azaz TÚRA (HIKE) és BRINGABARÁT BÁZISPONT javasolt

helyszíne: a Testvérhegy lábánál, a Bécsi út melletti zöld területen, amely a 3.bázispont

mellett a Hármashatár-hegy csúcsáig felfutó kerékpárút alap kiindulási bázispontjaként

122

működne. A korábbiaktól eltérő módon a hegyi kerékpárosok igényeinek megfelelő

jellegekkel kell rendelkezzen. Itt is javasoljuk tanpálya kiépítését, ám itt kifejezetten a 2.

bázispontnál említett természetes anyagokból épített felkészítő pályát látjuk megvalósításra

érdemesnek. A bázis különleges jellegének indokoltságát a szintén potenciális

látogatóknak megnyerhető élményturisták, extrémsport kedvelők, paplanernyősök és a

túrázók jelentik, akik a későbbiekben bővebben kifejtésre kerülő szolgáltatásokkal erősen

kötődhetnek majd a bázishoz.

5. BÁZISPONT, azaz EXTRÉM BRINGABARÁT BÁZISPONT javasolt helyszíne:

Hármashatár-hegy menedékház melletti honvédségi terület, mely jelenleg használaton

kívüli repülőtér. Itt több hangár üresen áll, melyeket csekély ráfordítással az aktívan

pihenők és az extrém sportokat kedvelők (túrakerékpárosok, siklóernyősök, futók, sífutók,

barlangászok, falmászók, hegymászók) igényeinek megfelelően alakíthatunk bázissá. A

területen a téli/nyári sportolást, túrázást szolgáló sporteszközök, alkalmatosságok

helyezkedhetnének el (pl. sziklamászó-fal, sífutó központ bérlési lehetőséggel, jégcsarnok

curling pályával, stb.). A 4. ÉS 5. BÁZISPONTOT terveink szerint kiépítendő LIBEGŐ

KÖTNÉ ÖSSZE. A libegő önmagában is remekül szolgálná a területek turisztikai

kihasználtságának növelését, de ezen felül természetvédelmi szempontból is fontos ilyen

összeköttetést is biztosítani a 4. és 5. bázispont között, mert jelenleg a túrázni vágyók csak

autóval tudják megközelíteni a hegyet. Ez a helyzet ma jelentők környezetvédelmi

kockázatot rejt magában, mivel a terület közkedvelt túrahelyszín, többek között a

hegyháton vezető országos kék túra útvonal miatt. A természeti környezetet pedig minden

eszközzel kímélni kell az autók okozta környezetkárosítástól. A tervezett libegő beszerzése

ma már szinte fillérekbe kerül, mert az osztrák sípályákon ezeket a libegőket, kabinos,

fülkés felvonókra cserélték, így akár válogathatunk is a kedvező ajánlatok között. A libegő

természetesen a BRINGABARÁT BÁZIS használóinak is kiváló lehetőséget nyújtana,

amennyiben a beszerzésnél ügyelünk arra, hogy olyan eszközt állíthassunk majd üzembe,

amelyre felakaszthatóak a kerékpárok, télen a sífutó lécek, paplanernyők, stb.

123

Az aktív turizmus fejlesztésének szükségszerűsége

A meglévő kerékpár úthálózat bővítésére, új, kifejezetten túrakerékpáros útvonalra az

Arany patak partján futó gátrendszer gerince biztosíthat kiváló terepet. Az új út egészen a

Hármashatár hegy csúcsáig, az 5. BRINGABARÁT BÁZISIG felvihető, kiindulási pontjai

pedig mind a hegy lábánál kialakítható 4.számú BRINGABARÁT BÁZIS, mind a

békásmegyeri 3. számú. BRINGABARÁT BÁZIS lehetnének, mivel a kifejtett

elképzelések szerint mindkettő igyekezne a a túrakerékpározók igényeinek is megfelelni..

A túrakerékpározásnak igen nagy tábora van, annak ellenére, hogy viszonylag drága

sportnak számít. Magyarországon évente 300.000 kerékpárt adnak el, ennek 70 százaléka

ún. Mountain-bike, azaz több sebességes túrakerékpár. Ez gyakorlatilag 20 milliárdos

piacnak tekinthető, melynek igényeit érdemes kiszolgálni. Ezért az aktív turizmus nem

lefelé, hanem felfelé tendáló irányt mutat, tehát ezen ágazat fejlesztésére történő beruházás

nem csak lehetőséget, hanem szükségszerűséget is jelent.

A BRINGABARÁT PONTOK megvalósításának lehetőségei:

A BRINGABARÁT akcióhoz kapcsolódhat minden olyan szolgáltató, amelyek a kerékpár

útvonal mellett találhatók és a kerékpárral érkező turisták igényeinek megfelelő

szolgáltatást biztosítják, pl.

- szálláshelyek

- kempingek

- bankautomaták

- szervizek

- éttermek, sörözők

- kávézók

- attrakciók

- múzeumok

- műemlékek

- egyéb nevezetességek

- fürdők

- közlekedési eszközök (HÉV, vonat, hajó, villamos, busz, stb.)

124

A kerékpáros turizmus leginkább igényelt szolgáltatásai:

- biztonságos és megfelelő számú kerékpárparkoló

- a szálláshelyeken kerékpár megőrző

- a mosdók használatának lehetősége (anélkül is, hogy fogyasztás történne).

Valamennyi szolgáltató, aki kapcsolódik a BRINGABARÁT akcióhoz, egy a bázispontok

arculati elemeiben is jól azonosítható embléma használatára jogosult, mely többszöri

panasz esetén megvonható a szolgáltatótól.

További lehetőségek a termékkínálat bővítésére:

- tematikus útvonalak létrehozása:

• pl. római kori leletek

• múzeumok

• gasztronómiai túrák

- túraútvonalak kialakítása:

• hegyvidéki kerékpáros kirándulások barlangtúrákkal összekötve

(hike&bike)

• oda kerékpárral - vissza hajóval túrák (bike&boat)

• oda kerékpárral – vissza busszal túrák (bike&bus)

• az aktív turizmus keretében kerékpározás és evezés (bike&row)

• kerékpáros idegenvezetés biztosítása magyar nyelven és idegen nyelven

MARKETINGESZKÖZÖK A KERÉKPÁROS TURIZMUS FELLENDÍTÉSÉRE

- Célcsoportok meghatározása földrajzi, területi szegmentáció alapján:

• kerületi lakosok

• budapesti lakosok

• agglomerációban lakók

• vidéki turisták

• külföldi turisták

125

- Célcsoportok életkor, életciklus alapján:

• fiatal függetlenek

• családok

• középkorúak

• idősebb korosztály

- Célcsoportok motiváció szempontból

• egészséges életmód, rekreáció

• extrém sport rajongók

• új tájak felfedezése

• csapatépítés

A célcsoportok eléréséhez szükséges eszközök:

A területi szegmentációból a belföldi célcsoportokat egy vagy több nagyszabású akcióval

célszerű elérni. Ennek javaslata a következő:

A III. kerületi Önkormányzat indítson egy példaértékű akciót, melynek címe:

Bringabarát Budapest

Az akció elindítása egybeesik az első bázisközpont megnyitásával. Az avató ünnepségnek

megfelelő publicitást kell biztosítani:

- sajtótájékoztatók

- sajtóanyagok készítése

- nemzetközi csatornákon megfelelő hírek továbbíttatása

- a Magyar Turizmus Zrt. külképviseleti hálózatának tájékoztatása:

• sajtóanyagok készíttetése

• invitatív idegen nyelvű kiadványok eljuttatása az MT Zrt. által

szervezett külföldi vásárokra

- bejáró túrák szervezése

• utazási irodák

• szállodák

• a sajtó képviselői számára

126

akiket egy bizonyos útvonalon kerékpárral kell körbevinni.

A Bringabarát Budapestnek önálló magyar-angol-német nyelvű korszerű

interaktív weboldalt kell készíteni, melyen a kerékpárútvonalak találhatók

többek között letölthető térképekkel, a lejtők, emelkedők mértékének

jelölésével, továbbá a szolgáltatók elhelyezkedése a bázisponttól mért

kilométerben. A weboldalon szerepelhet mindazon szolgáltató, aki

csatlakozott a Bringabarát akcióhoz és matricával rendelkezik. Fontos elem,

hogy az oldal kiemelten kezelje a közösségépítés lehetőségeit, kihasználva a

felületet mint a megnyerni kívánt felhasználói rétegek felé. működtetett

elsődleges kommunikációs pontot A felületen keresztül éppúgy biztosítani

kell a szervezett túrákra történő jelentkezés lehetőségét, mint a már

megnyert csoportok saját szervezésében létrehozott rendszeres, vagy eseti

túráinak támogatását. De ez a felület lehet a kritikák, vélemények és

javaslatok elsődleges bejelentési pontja is.

Kerékpár rallye-k rendezése

Óbuda történelmi és kulturális értékeit egy útvonalra felfűzve, egy itiner

alapján kell bejárni a versenyzőknek az adott területet és kérdőívek helyes

kitöltésével lehet eredményeket elérni. Ennek lehet egyéni és családos

kategóriája is. A helyezettek nagyon értékes díjazásban részesülhetnek, ez

megadja a kellő érdeklődést.

A külföldi turisták elérésének eszközei:

Az ún. üdülőhajók egyszerre több száz turistát hoznak a fővárosba. Általában 3 napot

töltenek egy városban, azután a Duna vonalán mennek más országokba. Bécsben például

kerékpáros városnézést szerveznek számukra, ezt Budapest belvárosában nem lehet

megtenni, de a budai oldalon van erre lehetőség. El kell érni idegen nyelvű kiadványokkal

azokat a szervező irodákat, akik az üdülőhajók földi programjait szervezik. Egy hétvégén a

Dunán 8-10 üdülőhajó is pihen a kikötőben, ha ezt átlagosan csak 300 fő utassal számítjuk,

- de ennél ez lényegesen több -, akkor is a főszezoni hetekben 2-3000 ember érkezik.

127

Víziturizmus

Lásd Római part fejezetben

Légi turizmus

Lásd Hegyvidék c. fejezetben

Barlangászat

Lásd Hegyvidék c. fejezetben

128

HAJÓGYÁRI SZIGET, GÁZGYÁR

Mindkét terület a városrész idegenforgalmilag igen jelentős területe, de nem az

Önkormányzat területéhez tartozik, annak sorsát meghatározni nem, csupán befolyásolni

tudja a Kerületi Önkormányzat. A terület fejlesztése egész Budapest Főváros

idegenforgalmi arculatára rányomhatja a bélyegét.

A Hajógyári sziget jelenlegi állapotában alapvetően 3 részre tagolható:

- a sziget déli, öböl körüli része, mely magántulajdonban van és az Álom-

sziget Kft. kész, de nem jóváhagyott tervekkel rendelkezik ennek

beépítésére. (A volt Hajógyár területe)

- A Honvéd üdülő és környéke a sziget északi része

- Galéria erdő és a Május 9. park a maga zöldterületeivel

A sziget a fővárosi Önkormányzat tulajdonában van.

Az Álom Sziget Kft. beruházási tervei szerint ezen a területen szállodák, appartmanház,

konferenciaközpont, kaszinó, színház és egyéb kulturális létesítmények, valamint yacht

kikötő és dunai hajókikötő épülne.

Az építészeti tervek szerint a szállodák és az appartmanház a föld felszínén épülne, míg a

kaszinó és a konferenciaközpont a föld alatt létesülne, míg a kulturális létesítmények a

jelenleg meglévő és védettség alá eső ipari épületekben kapnának helyet. Az építkezés

során feltárnák a Hadrianus Palotát és az egyéb római kori maradványokat és azokat

bemutatásra alkalmas állapotba hoznák.

A fenti beruházás a sziget megközelíthetőségét is feltételezi, ezért a Bogdáni úti

csomópontból alagút vezetne a Sziget idegenforgalmi létesítményeihez, a K hidat több

sávban közforgalmú közlekedésű híddá bővítenék, a jelenlegi gyalogoshidat felújított

állapotban megtartanák, valamint lejárót létesítenének az Árpád hídról.

Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenti és ismereteink szerinti terv a sziget

elszigeteltségét Óbuda idegenforgalmilag értékes területeitől a jelenleginél is tovább

növelné. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a beruházók a jelenlegi Bejárati gyalogos

híd újjáépítésével találjon módot arra, hogy a Főtér - Szentlélek tér irányába ez az óbudai

129

városrész gyalogosan megközelíthető legyen. Ez az alapja annak a tanulmányban

megfogalmazott koncepciónak, hogy a plébánia templom és a Fő tér környéke

turisztikailag hasznosítható fejlesztési terület haszonélvezője legyen annak a nagy számú

turista tömegnek, amely a Hajógyári szigeti létesítményt látogatni fogja. El kell érni azt is,

hogy a beruházó minél nagyobb arányban vegyen részt ennek az óbudai történelmi

városmagnak a revitalizációjában.

Álláspontunk szerint egy ilyen nagy formátumú idegenforgalmi beruházást nem szabad

rezervátumként elkülöníteni Óbudától, mert ennek eredménye az lesz, hogy az oda vezető

forgalom minden terhét, ártalmát és veszélyét az óbudai városrész elviseli, miközben

közvetlen hasznot sem a városésznek, sem azok lakóinak nem jelent.

A Sziget északi részén a zöldterületeket szükséges megfelelő karbantartással és szabadidő

szolgáltatás fejlesztésekkel megtartani. A Galéria erdő különösen értékes növényzetét

védett természeti területként kell kezelni.

A Május 9. parkban a nagy rendezvények időszakos és nagymértékű terhelését jelentik a

területnek, ezért ennek folyamatos rekultivációja szükséges.

A Nagy Duna partján fekvő Honvéd Üdülő és sporttelep jelenlegi funkciójához hasonlóan

megtartható.

A Nagy Duna partján lévő területi sávot vízi sportokra, csónakházakra, éttermekre,

szabadidő-szolgáltatásokra célszerű berendezni.

A Gázgyár szintén Budapest Főváros egyik kiemelt fejlesztési területe. E témakörben a

Fővárosi Önkormányzat ez ügyben illetékes főpolgármester-helyettesével tárgyaltunk,

mely tárgyalás azt a jövőképet vetítette elénk, hogy ezt a területet, annak ipari emlékeinek

megőrzése mellett kulturális célokra kívánják felhasználni.

Budapest főváros egyik legértékesebb védett ipari és építészeti maradványa. A teljes terület

a fővárosi Önkormányzat tulajdonában és kezelésében áll, jövőjét is ez fogja meghatározni.

Schiffer János főpolgármester helyettes úrral folytattunk tájékozódó tárgyalásokat e terület

jövője vonatkozásában. Megnyugtató volt az az álláspont, mely szerint az épületegyüttest

és a teljes területet lényegében jelenlegi formájában kívánják megőrizni, nem kívánnak a

területen lakóparkot létesíteni, valamint szállodát is magában foglaló idegenforgalmi

létesítményeket.

130

Nem kívánják növelni a jelenlegi vállalkozói, ipari területet, ha igen, akkor is kizárólag

környezetbarát, a környezetet semmilyen szinten nem terhelő tevékenységeket

engedélyeznek.

A terület jövője a tudományos kutatáshoz és a kultúrához fog kötődni, a jelenlegi sorházak

és villák lakáscélú felhasználása mellett.

131

KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATOK

Megközelíthetőség

A terület látogatottságának elsőrendű feltétele a különböző közlekedési eszközökkel

történő megközelíthetőség. Ez Óbuda esetében annyit jelent, miként közelíthető meg a

városrész, illetőleg annak vonzerejét képező területrészek közúti közlekedésben.

Városi közúti közlekedés szempontjából a metró, a villamos, illetőleg az autóbusz, vízi

közlekedés szempontjából a kishajó forgalom jöhet számításba. Ezen kívül fontos a

turistabuszok, illetve az autók közlekedése.

A jelenlegi helyzetben a városrésznek igen nagy az átmenő forgalma, amely az

Alsórakparton, az Árpád fejedelem útján, a Lajos u.- Pacsirtamező u.- Szentendrei

útvonalon, valamint a Bécsi úton bonyolódik É-D irányban váltakozóan. Ez a nagy átmenő

forgalom kedvezőtlenül befolyásolja a kerület lakóinak életét és életminőségét, de egyben

alkalmat is adhat ennek a forgalomnak vagy legalább is egy nem életvitelszerűen

közlekedő résznek a megállítására. A városrész alapvető célja, hogy a forgalom minél

nagyobb része a városrész turisztikai vonzerőit tekintve célirányos legyen.

Metró nem vezet a kerületbe és távolabbi tervekben sem szerepel.

Az autóbusz forgalom, valamint a villamos forgalom a turisztikai vonzerő helyszíneit

tekintve sok kívánnivalót hagy maga után. A Szentendrére menő hév mint Óbudát látogató

közlekedési eszköze, talán a leggyorsabb és legkényelmesebb megoldás, de túlzottan

menetrendhez kötött, a Duna mentén fut és az állomások kiépítettsége és felszereltsége

turisztikailag nem vonzó, az óbudai városrész vonatkozásában szükséges marketing

elemeket és arculatot nem viseli.

A vízi közlekedés kikötő hiányában nem működhet.

132

Turistabuszokkal és gépkocsikkal a városrész, bár igen zsúfolt utakon, de jól

megközelíthető. Kevésbé mondható ez el a turisztikai vonzerőnek számító térségekre.

Ezeknek elérését a tájékoztató táblák hiánya akadályozza, majd a megérkezéskor kevés és

kultúrálatlan parkolóhelyekkel találkozik az utas. Mindez különösen vonatkozik az

autóbusz forgalomra.

A folyamatban lévő tervezés a közlekedési hálózatban olyan nagyarányú változtatásokat

tervez, melynek megvalósulása lényegesen befolyásolhatja Óbuda mindennapi életét is, de

turisztikai szempontból is lényeges változásokat eredményezhet.

Ilyen az M0-ás körgyűrű, valamint annak északi hídja.

Tervezés alatt áll az Aquincumi híd, mely jelentős befolyással lesz a városrész életébe és a

tervek szerint ez a híd direkt kapcsolatot fog létesíteni a 10-es számú főúttal is.

Az Aquincumi hídnak a leágazása a Jégtörő utca meghosszabbításával közvetlen

kapcsolatot létesíthet Aquincummal és a Főtér, Plébánia templom környékével anélkül,

hogy a Szentendrei út forgalmát tovább terhelné. Mindez a Tanulmány szerint

turisztikailag kiemelt területek könnyebb közúti megközelítését eredményezné. Eközben

bizonyos parkírozási gondok is megoldhatók.

133

Belső kapcsolatok

Az előző fejezetben hiányoltuk a vonzerőnek számító térségek és helyek nehéz

megközelíthetőségét. Ennél is lényegesen nagyobb probléma az, hogy ezek a helyek belső

összeköttetésben problematikusak.

11. kép

Ennek a kérdésnek a megoldása tulajdonképpen kétirányú feladat. Táblázott és jó

minőségű útvonalakkal biztosítani kell, hogy az autók és az autóbuszok egyik

idegenforgalmi területről a másikra el tudjanak jutni és természetesen ott parkolni

tudjanak.

A másik feladat a belső közlekedés megszervezése azok részére, akik vagy egyénileg, vagy

csoportosan és vezetéssel kívánják megtekinteni az egyes nevezetességeket. Budapesten és

más városokban is ennek szokásos módja a „hopp on, hopp off” rendszerű autóbuszjárat,

melynek mérete függ a várható utaslétszámtól illetőleg a megteendő út paramétereitől.

134

Megfontolandónak tartjuk egy ilyen rendszer óbudai bevezetését, kezdetben

szombatonként és vasárnaponként, illetőleg próbaképpen egyes óbudai nagyrendezvények

napjaiban mint a rendezvény kiegészítő programjaként.

Külön fejezet foglalkozik a kerékpár közlekedéssel, mint a turizmus jelentős és divatos

közlekedési eszközével.

Az Óbudai sziget fejezetben külön foglalkozunk az Óbudai sziget és a városrész közötti

belső kapcsolatok megteremtésével.

135

PROGRAMOK

Egy turisztikailag látogatott terület vonzerői önmagukban nem elegendőek a jelentős

forgalom kialakításához. Szükséges az, hogy az egyes területeken különböző programok

álljanak a látogatók szórakoztatására. Ezeknek a programoknak számtalan fajtája ismert és

lehetséges.

12. kép

Óbuda ebben a tekintetben jelentős sikereket könyvelhet el, hiszen meglévő rendezvényei

színesítik a főváros kínálatát. Az Óbudai Társaskör kulturális tevékenysége, a Budapesti

Tavaszi Fesztivál programjába való bekapcsolódás az Óbudai Nyár rendezvénysorozata, a

Fő-tér rendezvényeinek bekapcsolódása a könyvnapokba, a bor és gasztronómiai

rendezvényekbe, a különböző múzeumok gazdag programajánlata, A Braunhaxler

Egyesület rendezvényei olyan színvonalas és megbízható alapot jelentenek Óbuda

turizmusának, amellyel kevés budapesti kerület rendelkezik. Ezekkel a vonatkozó

fejezetekben külön is foglalkozunk ehelyütt ezeket azért idézzük fel, hogy rávilágosítsunk

136

arra a tényre, hogy ezek a programok és rendezvények még kihasználhatatlan

lehetőségeket is hordoznak magukban.

A fent említett programok bármelyikének érdekében odaérkező bel-vagy külföldi látogató

nem kap információt arról, hogy milyen nagy múltú és látnivalókban gazdag területére

érkezett a fővárosnak.

Célszerű lenne bármely programot úgy alakítani, hogy az ide látogató Óbuda más

részeinek, látnivalóinak a meglátogatásával kapcsolja ezt össze.

Ennek érdekében komplex programokat lenne célszerű kidolgozni. Példaként említjük,

hogy egy óbudai társasköri, főleg szombati vagy vasárnapi kulturális rendezvényt

csomagba lehet foglalni. A csomag tartalma: ebéd Óbudán, látogatás két vagy három

helyszínen, gyalogosan vagy szervezett autóbusszal, az előadás előtt frissítő valamelyik

cukrászdában, kávéházban és az esti előadás.

Szándékosan nem fogalmazunk meg különböző csomagokat, hiszen az elv elfogadása után

lehetséges ezek kialakítása és a csomag tartalmát célszerű némiképpen magához az

aktuális rendezvényhez is igazítani.

Az egyes rendezvényeken és eseményeken túlmenően is javasolnánk egy rendszeres

hétvégi óbudai belső városnéző túrát szakmai vezetéssel, mintegy háromórás időtartamban.

Ez a túra végigjárná a tanulmányban szereplő területeket és helyszíneket, természetesen

igen rövid múzeumi tartózkodással és egy megállóval valahol egy római part, Duna-parti

vendéglőben. Ezek a túrák már a jelenlegi helyzetben is megvalósíthatók, de a városrész

fejlesztésével párhuzamosan egyre érdekesebbé és színesebbé tehetők.

Természetesen bármely kulturális vagy sportesemény rendezőjétől nem várható el az, hogy

ezeket a csomagtúrákat megrendezze. Ez önálló vállalkozást, illetve az Önkormányzat

aktív részvételét igényli. Erre a témára a Működtetés c. fejezetben még visszatérünk.

Ezen programok lebonyolításához idegenvezetők szükségesek, mely idegenvezetők

speciális ismeretekkel kell hogy rendelkezzenek ezen a területen. Javasoljuk, hogy az

137

Önkormányzat szervezze meg a kerület középiskolás tanulóinak részvételét az

idegenvezetési tevékenységben. Az erre vállalkozó gimnáziumok ill. egyéb közép és

felsőfokú oktatási intézmények tanulói és tanárai talán szívesen vennének részt ilyen

speciális tanfolyamon és biztosíthatnának maguknak kereset kiegészítést is.

138

MARKETING 13. kép

Jelenlegi állapot rövid ismertetése, hiányosságok:

• Jelenleg nem szerepel jelentőségéhez méltó súllyal az önkormányzati szervezetben

a turizmus. Az ágazatban rejlő potenciális lehetőségeket tudatosan összehangolt

stratégiai szerepvállalás mellett, egyértelmű felelősségi körök meghatározásával

lehet kiaknázni. Erre a működtetés c. fejezetben konkrét javaslatot teszünk.

• nincs a kerületnek egy általánosan használható, önálló, karakteres turisztikai logója,

szlogenje. A turisztikai jellegű kiadványokon, maximum Óbuda címere látható,

ráadásul ezt is csak abban az esetben szokásunk felhasználni, amely kiadványok és

rendezvények valamilyen szinten támogatottak

139

• a fentiekből fakadóan a III. kerület eddig nem rendelkezett önálló, invitatív

turisztikai kiadvánnyal

• az eddig megjelent kiadványok tartalmilag gazdagok ugyan, de szerkezetileg

idejétmúltak és a lényeget elnyomják az erőteljes, agresszív hirdetések

• a kerületben nincs a belföldi és külföldi idelátogató vendégek eligazodását,

valamint a szakmai szervezetek munkáját segítő általános turisztikai információs

központ.

• az önkormányzat weboldala jelenleg csak magyarul érhető el, így a külföldről

érdeklődők vélhetően más forrásból kényszerülnek információkat keresni. Az

oldalakon belül azonban még magyarul sincs kifejezetten a turizmussal foglalkozó

összeállítás, információs adatbank

• a kerület területén található tájékoztató és irányító táblák hiányosak, csak a

főútvonalak mentén találhatóak, így a gyalogosan közlekedő turisták csak elvétve

találkoznak velük

• hiányzik a kerületbe érkezők üdvözlő felirata magyar és idegen nyelven

Feladatok

A Budapesten kialakításra kerülő látogatóközpontok mintájára egy frekventált

helyen szükséges minimum egy turisztikai információs központ működtetése.

Amennyiben létrejönnek a bringabarát bázisközpontok, azok ezt a feladatot el

tudják látni. A látogatóközpontok (BRINGABARÁT BÁZISKÖZPONTOK)

olyan interaktív bemutató és kiszolgáló funkciókkal bíró komplex szolgáltatásokat

nyújtó létesítmények, melyek egyrészt információs pontként szolgálnak a helyszínt

felkereső turisták számára, másrészt felkeltik az érdeklődést a helyszínek

felkeresésére (ötletes, érdekes alkalmazásával mutatják be a város történetét,

legfőbb értékeit, egyedi nevezetességeit), harmadrészt pedig önálló

programhelyszínként is részt vesznek a város turizmusában. A látogatóközpont a

város kirakataként is funkcionál.

A látogatóközpont lehetséges szolgáltatásai:

o Fogadótér, pihenőhelyekkel és mosdókkal

o Információs pultok, prospektusokkal és személyes segítséggel

140

o Értékesítő pontok (Budapest kártya, jegyértékesítés a különféle

programhelyszínekre pl. színház, koncert, fesztiválok, sportrendezvények)

o Várostörténeti bemutató, a főváros kulturális életének, látnivalóinak

tematikus ismertetésével, interaktív elemekkel (belépődíjas kiállításként is

megvalósítható)

o Vendéglátóegység

o Ajándékbolt (kizárólag minőségi termékekkel)

o Garantált városnéző programok szervezése, illetve közvetítése

A látogatóközpontot kialakításánál mind a személygépjárművel, mind pedig a

buszokkal érkezők parkolási igényeit figyelembe kell venni, de fontos az is, hogy

tömegközlekedéssel is jól megközelíthető legyen.

Az Internet, mint turisztikai marketingeszköz napjainkban szinte

megkerülhetetlen, szerepe, jelentősége napról-napra növekszik. Szinte nincsen

olyan szegmense a turizmusnak, vagy a helyi programokat keresőknek, amely nem

tekinti egyik fő információs forrásának az Interneten rendelkezésre álló

ismereteket. Az internet az egyik leghatékonyabban alkalmazható marketing

eszköz, mely naprakész információkkal szolgálhat az érdeklődőknek, de figyelem

felkeltésre is alkalmazható. Az Internetes eszközök hatékonyságának fokozását

célzó programjavaslatunk a következő:

o A www.obuda.hu weblapon turisztikai információk és adatbázisok

kialakítása lenne szükséges. Az oldal nyelvi mutációiban minimális

közigazgatási tartalom mellett meghatározó turisztikai információkat kell

feltüntetni, melyek mind tartalmában, mind arculati kialakításában

illeszkednek a főváros általános turisztikai arculatához is.

o Az e-stratégia kidolgozása, az Internet és az e-turizmus kapcsolódási

lehetőségeinek történő fejlesztése elengedhetetlen, és csak az országos-,

regionális- és helyi szint összehangolásával valósítható meg. A jól

strukturált turisztikai honlapokról a vonzerőket érintő saját hanlapok

elérése, az azokra való hivatkozások támogatása a projektgazda

feladatkörébe tarozik.

o A jó honlap nem csak információforrás, hanem figyelemfelkeltő, ösztönző

hatású is (interaktív, játék- és nyerési lehetőségeket is tartalmaz), valamint

megteremti a lehetőséget az online foglalásokra, jegyrendelésekre,

141

vásárlásokra is. Ötletekkel, programajánlatokkal látja el az érdeklődőket,

előre összeállított tematikus programcsomagokat és útvonalakat ajánl

számukra érdeklődési körük / rendelkezésre álló idejük függvényében.

o A sikeres Internetes eszközök, információs anyagok összhangban állnak a

nyomtatott forrásokkal struktúrájukban, tartalmukban és arculatukban

(design) is.

A marketing promóciós eszközök szerepe napjainkban jelentősen átalakulóban

van. Az előzetes forrásanyagoknál a döntés előkészítése során továbbra is sok

esetben megmarad a nyomtatott anyagok jelentősége, de a döntés meghozatala

után, a program összeálítása, s zálláshelyek- és egyéb szolgáltatók kiválasztása

egyre inkább az otthon is elérhető információs anyagok segítségével történik. A

helyszínen azután a látogatók ismét keresik a nyomtatott, megfelelő minőségű és

kivitelű promóciós anyagokat. Az eszközök fejlesztésének programjavaslatai a

következőkben foglalhatók össze:

o A III. kerület eddig nem rendelkezett önálló, invitatív turisztikai

kiadvánnyal. A kiadványok, melyek eddig a III. kerület bemutatásával

foglalkoztak, tartalmilag gazdagok ugyan, de szerkezetileg idejétmúltak és a

lényeget elnyomják az erőteljes, agresszív hirdetések. Ezért szükséges

elkészíttetni, egy többnyelvű (de minimum angolul) megjelenő kiadványt

15 000 példányban. Az Óbudai Nyár kiadványa a régi óbudai

hangulatképpel nyit évről évre és csak a belső design-t változtatja, ezzel

biztosítja a megnyugtató állandóságot, igényességet, folytonosságot. Ennek

mintájára célszerű elkészíteni azt a többnyelvű vendégváró kiadványt,

melyet évről évre aktualizálni kell. Ehelyütt is érvényes a weblap kapcsán

leírtak, mely szerint a fővárosi turisztikai formákhoz és arculathoz

illeszkedni szükséges.

o Jelenleg a III. kerület rendelkezik egy nagyon jól használható térképpel,

melyen jelölve vannak a kerékpárútvonalak, turisztikai nevezetességek,

közlekedési eszközök, megállóhelyek, stb. Célszerű lenne ezt a térképet

több nyelven is elkészíttetni, és kiegészítésképp feltüntetni azokon a

legfontosabb látnivalókat, fotópontokkal, látogatóközpontokkal. Jelölve a

különböző érdeklődési körű vendégekenek összeállított tematikkus

sétaútvonalakat, és az azok bejárásához szükséges időt. Ilyen kialakításban

142

a szállodákban, vendéglőkben és a turisták által látogatott helyeken

hozzáférhető kiadvány akár fizetős is lehetne.

o Jelenleg a kerület nem kommunikálja eléggé a fesztivál jellegű programjait

az éppen a Budapesten tartózkodó vendégek felé. A fesztiválok

„beharangozását” ki kell vinni az utcára, hogy a vendégeknek feltűnjön,

hogy valami készül a városban. Az aktuális programokról naponta

tájékoztató táblákon és szórólapokon is tájékoztatnni kell a látogatókat a

program helyszínén is. A Szentendrei utat átívelő gyalogos felüljárók kiváló

lehetőséget nyújtanak arra, hogy az Óbudára érkező külföldi turistákat

többnyelvű üdvözlő felirat fogadhassa.. A hidakon mindkét oldalon

elhelyezett molinók legalább enyhítik a lerobbant beton- és vasszerkezetek

látványát. Ezek a hidak alkalmasak továbbá a kerület eseményeinek a

reklámozására is:

A városi tájékoztató és irányító táblák a tájékozódás és figyelemfelkeltés

lehetséges eszközei a városon belül. A táblákat a nemzetközi gyakorlathoz

igazodva úgy célszerű kihelyezni, hogy azok mimnd a gépjárművel, mind pedig a

gyalogosan közlekedők számára olvashtaók legyenek. Ehhez sok esetben

többnyelvű (legalább kettő) táblák szükségesek, a vonzerő jellegét jelző

piktogrammal egy időben (egységes piktogramjait a Budapesti Turisztikai Hivatal

már kidolgozta, a szükséges hatósági engedélyek tehát rendelkezésre állnak)..

Sajnos a jelenlegi szabályozás ezen táblák kiihelyezhetőségét jelentősen korlátozza,

így a hatékonyság érdekében a hatóságok együttműködésére van szükség. A

táblarendszer legfőbb elemei:

o A tájékozató táblák mellett az érintett terület „bejáratainál“ (például a HÉV

legalább azon megállóiban, ahol vélhetően sok külföldi és belföldi látogató

megfordul) és központjában, valamint a Látogatóközpontnál,

látványtérképeken kell bemutatni a terület fő vonzerőit, mely tartalmazza a

látványhelyszínek között ajánlott útvonalakat.

o Többnyelvű tájékoztató táblák elhelyezése a turisták legfrekventáltabb

útvonalain és a Duna-parton több helyen. A kilátópontoknál olyan

látványtérképekkel, melyek valós irányokban mutatják be az onnan

belátható nevezetessgeket.

143

o Irányító táblák a fotópontokhoz, illetve a fotópontok bejelölése Budapest

turisztikai térképére.

o A táblarendszer nem kizárólag turisztikai termékek és szolgáltatások

kommunikációjára alkalmas, hanem a város egyéb értékeinek közlését is

lehetővé teszi, ezáltal a táblarendszer kidolgozásba be kell vonni az egyéb

vállalkozói érdekszférákat.

A Budapest turisztikai kártya ajánlott programjai közé feltétlenül kerüljenek be a kerület

nevezetességei és szolgáltatásai, hiszen a Kártya számos szolgáltatáshoz és attrakcióhoz

vezeti el a vásárlóját. A Kártya szerepének újragondolása lehetővé tenné, hogy:

• Vele különböző összetételű és időtartamú programcsomagokat kínáljanak a

különböző célcsoportok számára,

• A programcsomagok kialakítása a vendégszokások előzetes felmérésén alapuljon

az igények tökéletes kielégítése érdekében (pl. városnéző túra /fürdőzés /2-3

múzeum megtekintése, vagy városnézés/borkóstolással egybekötött

vacsora/komolyzenei koncert kombináció, stb.).

144

TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK A TURIZMUS JEGYÉBEN

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának meglévő testvérvárosi kapcsolatai

- Amstelveen (Hollandia, 1991)

Hollandiával Magyarországnak elég széleskörű gazdasági és turisztikai kapcsolata

van. A meglévő testvérvárosi kapcsolatot, mely évek nem működik, javaslatunk

szerint fel kell éleszteni, új, dinamikus lendületet kell adni a viszonynak, amelyek

lehetőségeit a későbbiekben részletezzük.

- Billingheim (Németország, 1997)

A testvérvárosi kapcsolat Hollandiához hasonlóan nem működik, meg kell próbálni

ennek újraélesztését.

- Csíkszereda (Románia, 1999)

Nagy forgalmú beutazást erről a területről a közeljövőben nem remélhetünk, de az

együttműködés ápolása az erdélyi magyarság és az anyaország között rendkívül

fontos.

- Kassa (Szlovákia, 2001)

A kapcsolat élő, az oktatásügy, sport, kultúra, környezetvédelem, valamint a

lakótelepek revitalizációja jelentette eddig a legfontosabb témákat a kapcsolaton

belül. Az idegenforgalom fejlesztésére csekély lehetőség mutatkozik.

- Udine (Olaszország, 1992)

Sport, kultúra, oktatás területén voltak kezdetleges kapcsolatok, de évek óta nem

működik. A viszonylagos közelség jó turisztikai lehetőségeket biztosít akár a

kerékpáros turizmus, akár a professzionális labdarúgás és egyéb sportesemények

felelevenítésével.

- Varsó-Bemowo (Lengyelország, 1999)

A lengyel-magyar barátság évtizedes hagyományokon alapul. Jelenleg a

testvérvárosi összeköttetés is élőnek mondható, de turisztikai szempontból eddig

még nem aknázta ki a benne rejlő lehetőségeket.

145

- Stirling (Skócia, 2005)

A testvérvárosi kapcsolat szerződés aláírására 2006. május végén kerül sor a két

város polgármestere között.

Megállapítható, hogy a testvérvárosi kapcsolatok működése sok, eddig kihasználatlan

lehetőséget nyújt elsősorban a turizmus számára.

Javaslat a testvérvárosi kapcsolatok turisztikai hasznosítására

Tudatos és tervszerű együttműködésre van szükség azokkal a testvérvárosokkal is, akikkel

már évek óta nem működik a kapcsolat. Meg kell vizsgálni, hogy elháríthatóak-e azok az

okok, amelyek szüneteltetik az összeköttetést. Legfontosabb a kapcsolatok ápolása

tipikusan az ún. küldő országokkal, mint Hollandia, Németország, Olaszország,

Lengyelország és Skócia.

Stirlinggel az együttműködési szerződés egyik legfontosabb pontja a turizmus kell, hogy

legyen. A polgármesteri kapcsolatfelvétel során azonnal tanácsos meghívni egy study tour

csoportot Budapestre, ill. konkrétan a III. kerületbe. A meghívás időpontja 2006. októbere

lehet (megelőzve az önkormányzati választásokat). 10-15 fő meghívását javasoljuk,

elsősorban turisztikai szakembereket, utazási irodákat és a sajtó képviselőit. A study tour

anyagilag nem terhelné meg az Önkormányzatot, mert a Magyar Turizmus Zrt-nek van

lehetősége arra, hogy anyagi támogatást nyújtson pl. a repülőjegyek biztosításával. A földi

szolgáltatásokat pedig a kerület turisztikai szolgáltatói: szállodák, éttermek, stb.

nyújthatják. Az Önkormányzatnak mindösszesen egy autóbusz és egy idegenvezető

biztosítását kellene anyagilag fedeznie. A jól szervezett, sikeres study tour itthon is kellő

sajtóvisszhangot kaphat. A program során kapcsolatfelvételre kerülhet sor a budapesti

beutaztató utazási irodák és a vendégek között a további turisztikai programkínálati

csomagok igényes összeállítása céljából.

146

A testvérvárosi kapcsolatok turizmusának fellendítése érdekében rendkívüli akciókat

indíthatna az Önkormányzat a III. kerület turisztikai vállalkozóinak körében:

- bizonyos időszakokban 50%-os kedvezményt nyújthatnának a

testvérvárosból érkező turisták számára

- kulturális eseményekre történő protokoll meghívásokra ingyenes

szállások biztosítása

- a helyi eseményekről bőséges tájékoztató anyagok megküldése a

testvérvárosoknak

- kölcsönös bemutatkozó kiállítások és műsorok rendezése egymás

városában, ahol nem csak a kultúra értékei, hanem a gazdasági élet

szereplői is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra,

kapcsolatfelvételre

Ezeket az Óbuda újsághoz és Óbuda TV-hez hasonló testvérvárosi sajtóorgánumokban

lehetne publikálni.

147

MŰKÖDTETÉS

A tanulmány valamennyi fejezetéből és eleméből kiolvasható az a rendkívüli sokszínűség,

amely a turisztikai célú, vagy hatású vállalkozásokat és intézményeket jellemzi, akár

tulajdonosi szempontból, akár a mindennapi működtetés vonatkozásában.

Az önkormányzat területén az utak és közterületek tulajdoni helyzete is megoszlik a

főváros és a kerületi önkormányzat között. Ez a kettősség folyamatos egyeztetést és

egyetértést igényel.

A vonzerőként feltüntetett múzeumok, kulturális intézmények kisebbik hányada áll a

kerületi önkormányzat tulajdonában és működtetéséről, finanszírozásáról sem az

önkormányzat gondoskodik.

A turisztikai szereplők egy nagy része, főleg a vendéglátásban, a szállásadásban és a

szolgáltatási körben tevékenykedők magántulajdonosok, akiknek üzleti érdekeit össze kell

egyeztetni az önkormányzati koncepcióval.

Meghatározó tehát a helyi politikának, városvezetésnek az elhatározottsága az egységes

óbudai arculat kialakítása érdekében, oly módon, hogy számos tulajdonossal és

üzemeltetővel kell egyeztetnie és azok együttműködését megnyerni az egységes stratégia

végrehajtásához.

Mindebből az következik, hogy az Önkormányzatnak a kerületben lévő turisztikai

látványosságok és szolgáltatások területén nincsen alapvetően döntő szerepe, de lényeges

befolyásoltsága e stratégia alapján már rövid távon megteremthető. Ennek az az útja, hogy

a különböző szereplőkkel a fejlesztési és idegenforgalmi stratégiát elfogadtatja és őket

annak végrehajtásában érdekeltté teszi.

Az Önkormányzat befolyásoló és irányító szerepe mellett a legnagyobb hangsúlyt és

egyben lehetőséget is a koordinációs tevékenységben látjuk.

Már utaltunk más helyen arra, hogy a kerületi turizmus működésének éppen ez a

koordinációs tevékenység a legnagyobb hiánya. A különböző tulajdonban és

üzemeltetésben lévő intézményektől nem várható el az, hogy egymás programjait

népszerűsítsék, netán értékesítsék. Erre sem indíttatásuk, sem szervezettségük, de

lehetőségük sincs. A kulturális intézmények jelentős része már kiépítette a

148

közönségkapcsolati rendszerét , üzletileg hatásosan kommunikál közönségével, de

összefogott egységes óbudai programszervezésben csak elvétve és esetenként képes részt

venni.

Ezért merül fel annak szükségessége, hogy az Önkormányzat hozzon létre egy turisztikai

szervezetet, amely az Önkormányzati rendszeren belül szükség szerint kialakuló

létszámmal ezt a koordinációs tevékenységet ellátja és egyben alkalmas arra is, hogy a

turisztikai vonatkozású pályázati lehetőségeket figyelje és azokkal éljen.

Ennek a szervezetnek alapvető feladatai:

• meghatározott időszakokra összegyűjtik, illetve meghatározzák az Önkormányzat

területén bonyolított, vagy bonyolítható programokat

• programcsomagokat állítanak össze

• az egyes programokhoz fél napos vagy egy napos vendéglátást is tartalmazó

kapcsolódó programokat hirdetnek meg

• gondoskodnak ezen több helyszínt érintő programok megszervezéséről,

lebonyolításáról és értékesítéséről

• üzemeltetik a ”Hopp-on Hopp-off” városnéző buszjáratokat, idegenvezetőket

foglalkoztatnak

• rendelkezésére állnak a különböző utazási irodáknak, túraszervezőknek és

rendezvényszervezőknek

• gondoskodnak a marketing terv alapján kibocsátásra kerülő prospektusok,

tájékoztatók és szórólapok gyártásáról és terjesztéséről

• szervezik és irányítják a terület turisztikai marketingmunkáját

• pályázati figyelőszolgálatot szerveznek a fejlesztési, beruházási,

szolgáltatásbővítési, rendezvénytámogató és marketing pályázatok forrásainak

bevonására

Ez a szervezet a kezdeti időszakban nagymértékben fogja terhelni az Önkormányzat

költségvetését, de a szervezet hatékony működése rövid időn belül elérheti a működés

önfenntarthatóságát az általa nyújtott szolgáltatások bevételeiből, valamint a pályázat útján

elnyert pénzekből.

149

FINANSZÍROZÁS

E fejezeten belül megkíséreljük, hogy rámutassunk a kerület fő problémáira, melyekkel az

egyes fejezetekben már hol részletesen, hol érintőlegesen foglalkoztunk és amely

problémák megoldása, fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók, revitalizációk

közvetlenül érintik Óbuda turisztikai arculatát és amelyeknek megvalósulása meghatározó

eleme a turisztikai koncepció végrehajtásána

Általános áttekintés

a kerületen átmenő fő közlekedési utak zsúfoltsága

• körgyűrű, híd hiánya

• meglévő utak leromlott állapota, zsúfoltsága

• tömegközlekedés:

buszjáratok korszerűsítése

gazdaságosan üzemeltethető, környezetbarát kisbuszok a

helyi járatokra

• Duna híd hiánya

• Dunai rakpart és a városrész kapcsolatának hiánya

kihasználatlan vízi közlekedés

• személyhajózás szerepe az ingázók közlekedésében

• turisztikai jelentőségű vízibusz-járatok hiánya

vasút

• Esztergom, Budapest vonal felhasználása a kerület turisztikai

látványosságainak elérhetősége céljából, pl. Aquincum megálló

kiépítése

150

• HÉV vonal óbudai állomásainak kiépítése oly módon, hogy a megállók

hangulata, építészete, arculata megfeleljen azoknak a turisztikai

látványosságoknak, melyek a megálló közelében helyezkednek el

kerékpárutak fejlesztése

P+R rendszerek fejlesztése

Nagyszámú, elöregedő lakótelepen élő népesség

• korösszetételében eltolódás az idősebb generáció felé, valamint fiatalok,

elsőlakás - vásárlók

• foglalkoztatottságbeli problémák (pályakezdők, diplomások és

középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében)

• a foglakoztathatósághoz szükséges képzettség fejlesztésre szorul

Munkahelyek hiánya – az itt működő cégek elsősorban a technológiai fejlesztéssel

kívánják növelni kapacitásaikat3-, ugyanakkor nagy a vállalkozási hajlandóság a kerület

lakosai körében.

Jelentős, de turisztikailag ki nem használt természeti-, történelmi-, és kulturális értékek,

hagyományok (pl. a vendéglátásban), ugyanakkor tömegeket vonzó attrakciók hiánya

Célok

A kerület közlekedési zsúfoltságának és légszennyezettségének csökkentése

átmenő fő közlekedési utak zsúfoltságának csökkentése,

környezetbarát tömegközlekedés, P+R fejlesztés,

kerékpáros utak hálózatának bővítése

A kerület vonzerejének növelése, az életminőség javítása

foglalkoztatottság javítása

korösszetétel javítása, aktív, munkaképes korú lakosság arányának növelése

képzettségi szint és ezzel a foglalkoztathatóság növelése

munkahelyek létesítése, a foglalkoztatottság és ezzel a lakossági jövedelmek

növelése

3 III. kerület Óbuda-Békásmegyer városfejlesztési koncepciója I. kötet Helyzetfeltárás, helyzetértékelés

151

helyi alap- és középfokú oktatás színvonalának emelése, infrastrukturális

beruházások, technikai és humán erőforrás fejlesztések az oktatási intézményekben

illetve az internet használatának és elterjedésének segítése

Fejlesztéseket, gazdasági növekedést elősegítő kerületi gazdálkodás, amely növeli a

foglalkoztatást

• kerületi önkormányzati saját bevételek növelése

• gazdaságélénkítés

• értékek megóvása, értékteremtés

A kerület természeti-, történelmi-, és kulturális vonzerejének növelése

• természeti adottságok hozzáférésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások

kiépítése, a meglevők fejlesztése

• történelmi jelentőségű területek, épületek felújítása, és az ahhoz kapcsolódó

szolgáltatások fejlesztése

• az természeti, történelmi és kulturális emlékekhez kapcsolódó rendezvények

támogatása

• pezsgő kerületi köz-, társadalmi-, társasági élet

152

Egy lehetséges megoldás - a turizmus fejlesztése

Cél a kerületben megtalálható természeti-, kulturális értékeken alapuló, a lakosság

foglalkoztatásának növelését, jobb megélhetését biztosító, több ágazatra is húzó hatást

eredményező fejlesztés.

A szabadidő növekedésével a turizmus felértékelődése tapasztalható a világgazdaságban.

Ma már nem csak elkülönült vállalkozások, hanem városok, régiók, országok számára

jelent egyre növekvő mértékben megélhetést, üzletet a turizmus.

A bővülésen belül elsősorban a magasabb minőségű szolgáltatások iránti igény növekszik

dinamikusan, a 4-5 csillagos szálláshelyek, a rekreációs szolgáltatások, a wellness- és

gyógyturizmus mellett az üzleti célú utazások, a konferencia-turizmus folyamatos

növekedése tapasztalható – az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy nemcsak a beutazó,

hanem a belföldi vendégkörben is.

Tovagyűrűző hatásában a szálláshelyek mellé települő kereskedelmi-, vendéglátóipari

vállalkozások, szolgáltatók forgalmának növekedését, új vállalkozások indulását

tapasztalhatjuk. Mindez együtt új munkahelyeket - a kiáramló bérek adóbevételeket és

fizetőképes keresletet - jelent a gazdaság szélesebb területein is.

Nem elhanyagolható a turizmus üzleti kapcsolat-építő és ezzel piacbővítő, vállalkozás-

generáló szerepe sem.

Mindez azonban nem képzelhető el átgondolt, tudatosan felépített, társadalmi-, gazdasági

szereplők által támogatott turizmus-fejlesztési stratégia nélkül, amely nem nélkülözheti a

vállalkozástámogató környezet, benne a magas színvonalú, korszerű infrastruktúra

kialakítását, a megfelelően képzett munkaerő biztosítását, valamint a gazdasági- szociális-

közéleti szféra együttműködését, közös szerepvállalását.

153

Fejlesztések finanszírozása

Bár a fejlesztési források jelentős szerkezeti átrendeződésére számíthatunk az előttünk

álló 2007 –2013. évek közötti tervezési ciklusban, azt kijelenthetjük, hogy

• valamennyi, jelen fejlesztési koncepcióban megfogalmazott cél

finanszírozható valamilyen támogatásból, vagy kedvezményes kamatozású,

támogatott hitelből.

• a jövőbeni fejlesztések továbbra is közös finanszírozásban fognak

megvalósulni, amihez önkormányzati és /vagy vállalkozói tőkére, önerőre

szükség lesz.

• Mindezek mellett, sőt ezen finanszírozási források megnyitásának hatására

egyre erősödő é a koncepció végrehajtásába illeszkedő magántők

megjelenése

• Az azonos típusú vagy funkcionálisan összekapcsolható tevékenységek

klaszterba tömörülve pótlólagos, működési költségeket is magába foglaló

finanszírozási lehetőséggel számolhatnak

Állami források

Központi források a következő 7 évben nem fognak bővülni

Az eddigi tisztán hazai forrású központi támogatások a társfinanszírozáshoz kerülnek

felhasználásra, így leszűkül ezen pályázati/támogatási lehetőségek köre.

Az unióból érkező fejlesztési források disztribúciójában meghatározóak lesznek a központi

programok. Ezért a fejlesztési elképzelések megfogalmazásánál törekedni kell a II.

Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint a Közép-Magyarországi Régió fejlesztési programjához

kapcsolódó helyi fejlesztésekre, illetve törekedni kell arra, hogy a helyi kezdeményezések

a központi programokban helyet kapjanak (némi lobby-tevékenység révén).

154

Saját bevételek

A kerület költségvetésében egyre jelentősebb szerepe volt az elmúlt években a helyi

adóknak, de meghatározó bevételeit az építményadó, valamint az iparűzési adó és a

személyi jövedelemadó visszaosztott hányadai jelentették az elmúlt években. Az adók

mellett az egyre csökkenő saját bevételek az egyszeri bevételt jelentő

vagyonprivatizációból származtak.4

A kerület saját bevételei a fejlesztési igényeihez tetszőlegesen nem alakíthatóak, sem

adókivetéssel, sem vagyonértékesítéssel nem bővíthetőek, az előző évekhez képest

szignifikáns növekedésre nem lehet számítani.

Felhasználásuk jelentős mértékben determinált, a kötelező feladat-ellátást finanszírozzák.

Ugyanakkor minden fejlesztéshez nélkülözhetetlen, hogy a saját bevételekből, azok egy

részéből a működésre való felhasználás helyett fejlesztési célú hitelek, pályázatok önrészét

biztosítsa a kerület. Megfelelő mértékű önrész (ez pályázatonként eltérő, erre az egyes

lehetőségek taglalásakor visszatérünk) hiányában nincs esélye sem az önkormányzatnak,

sem bármely intézményének, vagy vállalkozásnak támogatáshoz jutni! A 2007-2013

közötti időszak várható európai uniós forrásai évente több mint háromszorosát jelentik az

eddig érkezett támogatásoknak, ami ma még elképzelhetetlen fejlesztési lehetőségeket

jelenthet a „pályázat-képes” intézmények, vállalkozások számára. Éppen ezért állíthatjuk,

hogy létkérdés a szükséges önerő rendelkezésre állása.

Adóbevételek

Iparűzési adó kiesésével kell számolni 2008-tól.

Egyéb adók esetén – különösen új adónem bevezetése és az adómérték emelése esetén – a

vállalkozásokra gyakorolt negatív hatással számolni kell. Ezért célszerű lenne vállalkozás-

élénkítő adókedvezmények bevezetése. Ennek egy, a vállalkozások széles köre számára

elfogadható formájára az alábbiakban teszünk javaslatot.5

4 Az önkormányzati költségvetésre vonatkozó adatokat a már hivatkozott kerületi városfejlesztési

koncepció I. kötetéből (lsd.: 58.old.) nyertünk, ezek 1998-2004. évi adatok. Összegszerűen 2004-ben 17.587

millió Ft volt a kerület tervezett összes bevétele, amelyből 870 millió Ft-ot az építményadó, 100 millió Ft-

ot a telekadó tett ki.

155

A vállalkozóktól elvont adókat a kerület gazdasági aktivitását növelő, foglalkoztatást

biztosító vállalkozásokba kellene visszaforgatni.

További források

Vagyonértékesítésből származó bevételeket fejlesztésekre és nem a működés

finanszírozására kellene felhasználni6

Önkormányzati ingatlanfejlesztésekkel is támogatni szükséges a vállalkozások indítását,

bővítését, ami akár önkormányzati résztulajdon létrehozásával, akár hosszú távú bérleti

jogviszonyt eredményezve bevételekhez juttatja az önkormányzatot.

Építményadó-kedvezménnyel, vagy bérleti díj-kedvezménnyel ösztönözni kellene a

vállalkozásokat az általuk bérelt önkormányzati ingatlantulajdon fejlesztésére, ami az

ingatlan értékének megőrzésén túl értéknövekedést, vállalkozóknál bevétel-növekedést és

foglalkoztatást is eredményezne.

Javasoljuk, hogy az adóbevételekből, valamint pályázati forrásokból hozzon létre az

önkormányzat pályázati alapot, amelyből – a kerület gazdasági szereplőit megfelelően

reprezentáló testület véleménye alapján – pályázati úton támogassa a kerületben tartósan

letelepedő, befektető vállalkozásokat. Különösen hasznos formája lenne ennek a

vállalkozói pályázatok kötelező önrészének kiegészítésére adott önkormányzati támogatás.

Példaként: az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében 15 % önkormányzati

támogatással majdnem 6 szoros, 85 %-os támogatás érhető el, vagyis minden egyes

önkormányzati 1 Ft mellé 5,67 Ft támogatás hívható le. A vállalkozások pályázaton való

alulreprezentáltságának, vagy kudarcának gyakran éppen a kötelező önerő hiánya az oka.

Önkormányzati támogatással többen tudnának pályázni, ami nagyobb volumenű

fejlesztéseket indukálna a kerületben. Új munkahelyeket teremtve javítaná a

foglalkoztatottságot, a lakosság jövedelemviszonyainak változásával nőnének az 5 A kerületben működő vállalkozások körében végzett felmérés is pozitív megerősítést tartalmaz ennek

szükségességére vonatkozóan. Lásd.1.sz. lábjegyzetben hivatkozott anyag 52.old.6 lásd A kerület fejlesztési koncepciója I. kötet

156

önkormányzat SZJA bevételei. A lakosság vásárlóerejének növekedése fizetőképes

keresletet támasztva más ágazatok növekedéséhez is hozzájárulna (fogyasztási cikkek,

szolgáltatások, stb.). Nem elhanyagolható hatása egy ilyen intézkedésnek az sem, hogy

növekszik az adófizetési hajlandóság.

Pályázat- és hitelképes önkormányzati-, vagy részben önkormányzati vállalkozások

létrehozásával növelhető lenne a támogatásokhoz, ill. támogatott hitelekhez való

hozzáférés.

Az önkormányzati támogatás egy lehetséges módjának tartjuk, hogy a vállalkozás

pályázati önerejét kiegészítő támogatása mértékéig az önkormányzat - részben hasonlóan a

kockázati tőketársaságok működéséhez – a későbbiekben a vállalkozó által kivásárolható

résztulajdont szerezne a pályázattal megvalósuló projektben.7

A támogatások allokációjában mind nagyobb szerepet kapnak a non-profit szervezetek,

alapítványok, non-profit társaságok, civil szervezetek. A támogatási lehetőségek

bővítésére, a források elérése érdekében a kerületi önkormányzatnak is megfelelő

háttérszervezetekkel kellene rendelkeznie.

Egyre több pályázat több partner együttműködését várja el, konzorciumok pályázhatnak.

Ezeken belül gyakran elvárt a többszektorúság is, a gazdasági-, szakmai szereplők, a helyi

szervezetek, for-profit és non-profit intézmények részvétele. Az önkormányzatnak előre ki

kell alakítania ezeket, az egyes projektek sikeres megvalósításához célszerű, vagy

nélkülözhetetlen kapcsolatokat, teameket.

7 Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a kockázati tőketársaságként való közreműködésnek azt a módját

tartjuk elfogadhatónak az önkormányzat és a területén működő, vagy létrejövő vállalkozás esetében,

amely az MFB gyakorlatához hasonlóan kiszámítható módon, előre rögzített feltételrendszer (pl. 12 éven

belül bármikor, infláció+6 % évi elvárt hozam mellett) mellett teszi lehetővé a vállalkozás számára az

önkormányzati tulajdon kivásárlását.

157

Pályázati lehetőségek

A II. Nemzeti Fejlesztési Terv várhatóan a következő területekre fog Operatív Programokat

tartalmazni:

• Gazdasági Versenyképesség növelése – eddigi GVOP típusú pályázatok

• Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

• Emberi erőforrások fejlesztése, a foglalkoztatás javítása – eddigi HEFOP típusú

pályázatok

• Humán-infrastruktúrafejlesztés

• Környezet-, víz- és természetvédelem, energia

• Kiemelt területi fejlesztések

• Régiónként külön konvergencia Operatív Programok – eddigi ROP típusú

pályázatok, ami a helyi fejlesztési érdekek erőteljesebb artikulálását teszi lehetővé,

megvalósításukhoz az eddigieknél jelentősen nagyobb forrásokat biztosítva.

Kiemelkedő előnye a régiónkénti operatív programoknak, hogy a fejlesztési

elképzeléseket, terveket csak a régión belül versenyezteti.

• Információs társadalom

• Közigazgatás fejlesztése - központi program

• Koordinációs és kommunikációs operatív program

158

Egyéb pályázati alapok, források

Norvég Finanszírozási Mechanizmus (aktualitása miatt térünk ki rá részletesen)

2006 – 2009. között összesen 15 millió EUR jut évente Magyarországnak, amelyre évente

két pályázati időszak (március 31. és szeptember 30.) alkalmával lehet pályázni. Az utolsó

beadási határidő 2008. március 31-i. A pályázatok két típushoz tartozhatnak:

Önálló projektek

• 15 % önkormányzati önrész esetén 85 %-os támogatottsággal

(központi-, regionális-, vagy helyi önkormányzati támogatás nélkül

KKV-k esetében csak 55 %, nagyvállalatoknál 40 % a támogatás)

• átlagosan 250 ezer – 3 millió EURO támogatási összegig

• közcélokat szolgáló, teljesen kidolgozott, komplex projektre

• 9 kiemelt területre lehet pályázni:

- Környezetvédelem

- Fenntartható fejlődés (koncepciónk jelentős része ezen a címen

támogatható)

- Az európai örökség védelme (céljaink ehhez a területhez is

több részterületen megfeleltethetőek)

- Humánerőforrás-fejlesztés, oktatás

- Egészségügy

- Gyermek és Ifjúság

- Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés

- Bel- és igazságügyi együttműködés

- Tudományos kutatás

Fontos tudni, hogy egy pályázat során csak egy kiemelt területhez szabad

kapcsolódni, és egy pályázati időszakban csak egy pályázat adható be

(pályázónként).

Pályázati alapra (projekt alapkezelésre) is lehet pályázni

• továbbpályáztatásra szolgál, ezért pályáztatásban gyakorlattal

rendelkező szervezet lehet pályázó

• Önerő nélkül, 100 % támogatás

• Maximum 2 millió EUR összeg lehet a projekt alap, amelyből a végső

kedvezményezettek 10.000 – 250.000 EUR támogatást kaphatnak

159

• 9 célterületre lehet pályázni:

- NGO (nem kormányzati szervek) bevonásának elősegítése a

környezetvédelem területén – azt gondoljuk, hogy

koncepciókhoz ez illeszthető leginkább, amennyiben a

pályázati alapból olyan szervezetek kapnak támogatást, akik

fejlesztéseiket a környezet állapotának megóvásával,

javításával összhangban végzik (pl hegyvidék, Római part,

parkok)

Ezen túl a pályázati alap számos, az önkormányzati

feladatellátáshoz kapcsolódó területen nyújt támogatási

lehetőséget:

- Környezettudatos nevelés

- Ösztöndíj és mobilitási programok

- Egészségügy, megelőzés

- Diszkrimináció elleni küzdelem, jogvédelem

- Gyermekvédelem

- Középületek akadálymentesítésének elősegítése

- K+F

- Határon átnyúló együttműködések (erre most nem kehet

pályázni)

• Már csak 2006. szeptember 30-ig lehet pályázni!

EGT – Lichtenstein és Izland által biztosított pályázati lehetőség, összegében,

feltételrendszerében a Norvég Finanszírozási Mechanizmussal megegyező konstrukció.

Évente 12 millió EUR áll Magyarország rendelkezésére.

Célterületeiben annyi eltérés van, hogy az EGT támogatja a tömegközlekedés fejlesztését

is, amennyiben az európai kulturális örökség megőrzésével és a környezetvédelemmel

összhangban van, viszont nem támogatja a „Regionális fejlesztés és határon átnyúló

együttműködés” területet.

160

Svájci pályázati Alap

Várhatóan 2006. év végére kiírják, összegében a Norvég Finanszírozási Mechanizmushoz

fog hasonlítani, de egyelőre több információ nem áll rendelkezésre.

Leader +

• Vidékfejlesztésre

• Idegenforgalom fejlesztésére – jellemzően falusi turizmus fejlesztésére

szolgál

• Kistérségi társuláson belül lehet pályázó fővárosi önkormányzat

• A pályázott fejlesztésnek szerepelnie kell a vidégfejlesztési tervben

• Önerő: a beruházás, fejlesztés jellegétől függően 10-55 % között

K+F pályázatok – az Innovációs Alapból, önkormányzat intézménye, vállalkozása

részvételével, általában konzorcium keretében pályázható.

• Költségvetési szerveknek, intézményeiknek 90-100 % támogatás

• Vállalkozásoknak általában 50 % támogatás érhető el.

• Pályázati célok:

- Alkalmazott-kutatás, kutatás-fejlesztés

- Kutatási eredmények gazdasági hasznosítása

- Kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, vállalkozások és

helyi szereplők együttműködése

• Összegében: a néhány milliótól 800 – 1.000 millió Ft-ig terjedt az elmúlt

2 évben.

Munkaerőpiaci Alap támogatása munkahelyteremtéshez

• mikro-, kis-, középvállalkozások, civil szervezetek igényelhetik

• 800.000 - 1.300.000 Ft/új munkahely, összesen 80-260 millió Ft/projekt

• 2,4 millió Ft/új munkahely, 30-50 millió Ft/projekt a magas hozzáadott

értéket teremtő munkahelyek létesítésekor (informatikai, pénzügyi-

számviteli-, befektetési-, és ügyfélszolgálati munkakörökben.)

161

• a minimálbér max. 130%-áig terjedő munkabér után a járulékok

elengedése 1 évig

Munkaerőpiaci Alap Szakképzési Alaprész – a foglalkoztathatóság javítására, helyi

vállalkozások munkaerő-szükségletének megfelelő képzési szerkezet kialakítására

• Pályázati forrás:

- kettős:

1. decentralizált alaprész – Regionális Képzési és

Fejlesztési Tanács pályáztatja

2. központosított alaprész – Oktatási Minisztérium,

Alapkezelő Igazgatósága pályáztatja, országos hatáskörű

• Pályázhat: önkormányzati fenntartású oktatási intézmény, gyakorlati

képzőhely, vállalkozás,

• Pályázati cél: technikai-, technológiai fejlesztés, a képzési program

fejlesztése- működés nem finanszírozható belőle

• Összege: változó, 1- 20 millió Ft között évente

• Általában 90 - 100 %-os finanszírozású, maximum 10 % önerő kell

hozzá

Az Alap felhasználható pályázaton kívül a saját dolgozók képzésére – a

vállalkozások – szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek -

hozzájárulási kötelezettsége 1/3-ad részének ( a bérköltség 0,5 %) terhére

szakképzési, vagy felnőttképzési intézmény által szervezett, valamint belső

képzés keretében történő szakmai és nyelvi képzésére.

162

Részvétel a pályázatokban

Önkormányzatként, fenntartóként

központi projektekben

• infrastruktúra-fejlesztési pályázatokban a kerület érintettségéért lobbyzni

(útépítések, közlekedésfejlesztés, egészségügy)

• közigazgatás-fejlesztési központi programban érintettként

• kerületi nagy projekteket a központi programokban megjeleníteni

önerő kiegészítésére

• Helyi önkormányzatok EU-s fejlesztési pályázatai saját forrás

kiegészítésének támogatása c. pályázat

o A szükséges önerő 40-80% közötti összegben a pályázati forrás

típusától függően

o Önkormányzati intézmények helyett fenntartóként is benyújtható

hazai finanszírozású programok:

Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszély-

elhárítási munkálatainak költségvetési támogatása (2006) – Római

part partszakasz felújítására, ha a pályázati feltételeknek megfelel

40%-os önrész mellett, vissza nem térítendő támogatás

Költségvetési törvény XVII. Területfejlesztés fejezet: Egyéb

lakástámogatások előirányzat:

Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos

korszerűsítésének, felújításának és a lakóépületek környezete

felújításának támogatása/2006

A program lakóépületek környezetének, parkoknak, játszótereknek,

parkolóknak, utaknak a felújítására is igénybe vehető

központi projektekben részt venni – beszállítóként, vagy a fejlesztés érintettjeként

HEFOP típusú pályázatok az emberi-erőforrás fejlesztésére, vagy a foglalkoztatás

javítására

163

GVOP típusú pályázatok a vállalkozások, társulások versenyképességének

növeléséért (pályázatonként eltérő, hogy önkormányzat lehet benne érintett, ill.

milyen mértékig).

területfejlesztési pályázatokban (ROP) a Közép-Magyarországi régió Fejlesztési

Operatív Program pályázataiban

• Fontos a fejlesztési célok befolyásolása a tervezési időszakban, a régió

fejlesztéséhez illeszkedő kerületi fejlesztések megfogalmazása

• A programban várható pályázati célok:

- Turisztikai vonzerők fejlesztése

- Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése, bővítése

• A pályázható összeg nagyságát, a szükséges önerő mértékét és egyéb

pályázati kondíciókat ma még nem lehet ismerni.

Vállalkozásokkal, non-profit-, ill. civil szervezetekkel közös pályázat – jellemzően az

önerőt kiegészítő néhány százalékos önkormányzati jelenlét, a projekt helyi

támogatottságának kifejezésére, a nyerési esély növelésére szolgál.

Non-profit szervezet létrehozásával

A fentiekben már részletesen ismertetett Norvég Finanszírozási Mechanizmus, EGT és

Svájci Alapok mellett valószínűleg az új NFT 2 több intézkedésében is pályázók lehetnek a

non-profit szervezetek.

Megemlíthető még forrásként a Nemzetközi Visegrádi Alap – évente 3-4 pályázati

időszakban

Az Alap pénzügyi forrásai legalább 3 ország közreműködésével létrejövő rövid projektek,

konkrét események, tevékenységek támogatására fordíthatók, az alábbi területeken:

• kulturális együttműködés

• tudományos eszmecserék és kutatások

• oktatás

• diákcsere

• határokon átnyúló együttműködés

• turizmus

164

Az Alap pénzügyi hozzájárulása nem haladhatja meg a projekt összköltségének az 50%-át.

Az elérhető támogatás 4.000 EUR.

Támogatott hitelek

Bérlakás hitelprogram, a bérlakás- állomány megújítására

- MFB-nél 25 évre 3 év türelmi idővel,

- 3 havi EURIBOR +2,5 % kamat mellett

- lakásonként 6 – 20 millió Ft értékben

„Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok

A/Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram

Munkahelyteremtő hitel – önkormányzatok, önkormányzati gazdálkodó szervek,

vállalkozások igényelhetik.

- Kedvezményes kamatozású ( 6,5 –6,9 % között)+ bértámogatással párosul, ha

tartós munkanélküli, roma, pályakezdő vagy megváltozott munkaképességű

személyek alkalmazására kerül sor. A támogatás a bérek 80 %-a, maximum

150.000,-ft/fő/hó 1 évig.

- A létrehozott munkahelyet 2-3 évig kell fenntartani

- A hitel beruházáshoz, licenc vásárláshoz és forgóeszköz-finanszírozáshoz

vehető igénybe.

- Összege: 5 – 1.000 millió Ft

- A beruházás nettó költségének 25 % -a az elvárt sajáterő

- lejárat 15 év, 2 év türelmi idővel

Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram – csak a koncepció szempontjából

releváns elemeket emeljük ki

Felhasználható: tárgyi eszköz beszerzéshez, felújításhoz, beruházáshoz

közvetlenül kapcsolódó ingatlanvásárláshoz, immateriális javak beszerzésére

Mértéke: a bekerülési érték max. 90 %-a

Sajáterő: 10 %

Kamata: 5,3 – 6,5 % hitelcéltól függően

165

Futamidő: max. 20 év, 3 év türelmi idővel

Hitelcélok:

Környezetvédelemhez kapcsolódó beruházásokra

a. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás

b. Csapadékvíz-elvezetés

c. Árvíz- és belvíz elleni védekezés

Általános beruházási célokra

d. Közutak építése

e. Önkormányzati tulajdonú létesítmények felújítása

f. Egyéb infrastrukturális fejlesztések

Kulturális infrastruktúra kialakítása

Közművelődési intézmények, közösségi színterek bővítése, felújítása

Panel plussz hitelprogram

Informatikai közműfejlesztés

Önkormányzati információs és info-kommunikációs rendszerek létrehozása

- E-ügyintézés

- E-önkormányzati tevékenységet támogató beruházások

NFT 2 alapú kockázati tőke és hitelkamat támogatási alapok indulása várható 2007-től,

melyek elsősorban mikro-vállalkozások és KKV-k számára lesznek elérhetőek.

Működésükkel mind a hitelek, mind a pályázatok elérése, finanszírozása rugalmasabbá

válik.

166

Várható hatások

Közvetlen8

Gazdaságélénkítés, vállalkozások számának bővülése, a már működő vállalkozásoknál

bővülés (több szálloda, étterem, szolgáltató – több munkahely). A tervezetben szereplő

három fő fejlesztési területre (Római fürdő, Aquincum, Hegyvidék) vonzott gazdasági

tevékenységek minimálisan, a fejlesztés közvetlen hatásaként mintegy 45-50 vállalkozás

letelepedésével járnak. Ha figyelembe vesszük, hogy a rendelkezésre álló statisztikák

szerint9a kerületben szállás-hely szolgáltatás, vendéglátás területén 2002-ben mintegy 558,

a kereskedelemben 3619 vállalkozás működött10, az általunk jelzett elsődleges, közvetlen

hatás 1-5 % körüli növekedést jelentene.

Az általuk foglalkoztatottak száma éves átlagban 300-500 fő körül várható már a

beruházásokat követő első évben, ami a vállalkozások megerősödésével a következő 3-5

évben éves átlagban 1.500 – 2.000 fő teljes-munkaidős alkalmazását fogja igényelni. Mivel

a tevékenységek jelentős része szezonális, az egyes időszakokban ténylegesen munkát

végzők száma ennek a duplája is lehet.

Adóbevételek növekedése

Helyi adók

Építményadó

Az eddigi bevételek stabilizálódása,

Minden új üzleti célú építés, ill. területhasználat után közel 1.000,-/nm/év

Személyi jövedelemadó

A kerületben az egy adófizetőre jutó adó összege meghaladja a fővárosi átlagot.

A foglalkoztatás bővülésével, valamint a jövedelemtermelő-képesség növekedésével az

egyéni jövedelmek emelkedéséből adóbevétel-növekmény keletkezik.

8 A fejlesztések várható hatásainak megítélésénél konkrét projektek hiányában csak a hatás jelzésére,

esetenként nagyvonalú becslésekre vállalkozhatunk.9 III.kerület Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztési Koncepciója – I. kötet Helyzetfeltárás, helyzetelemzés

44.old.10 Itt nem tudtuk adatok hiányában figyelembe venni azt a nyilvánvaló tényt, hogy az eltelt 3 év alatt a

térségben megnyílt bevásárlóközpontok hatására a kereskedelmi egységek száma nagy valószínűséggel

jelentősen csökkent.

167

Foglalkoztatás bővülése

Több foglalkoztatott, kevesebb szociális támogatásra szoruló – A kerületben 2002-ben

1163 fő munkanélkülit regisztráltak, közülük 30 % volt a tartósan munkanélküliek és 11,5

% a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A munkanélküliek többsége - mintegy

426 fő – szakközépiskolát, vagy gimnáziumot végzett, 308-an csak általános iskolai

végzettséggel rendelkeztek. A tervezett fejlesztések minden említett csoport számára, így

az alacsony szakképzettségűek számára is foglalkoztatási lehetőséget jelentenek. Ennek

hatására a foglalkoztatási szempontból kritikusnak számító társadalmi rétegek aktivitása is

javítható a szabadidős-, ill. turisztikai célú fejlesztésekkel.

Javulhat a kerületben a nők foglalkoztatása, hisz a tervezett új szolgáltatások, a fejlesztések

nyomán induló új vállalkozásokban megvalósuló tevékenységeket (kereskedelem,

vendéglátás, szolgáltatások) szívesen választják a nők. Bár a foglalkoztatási lehetőségek

széles spektruma nyílik meg, a nők esetében is fontos megemlíteni, hogy ezek között az

alacsony végzettségűek és ezért a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők számára is

jelentős számú munkalehetőség nyílik.

A fejlesztéssel érintett terület felértékelődése következik be. Ennek két fő mozgatóját

látjuk:

• egyrészt az infrastruktúra javításának hatására (útépítés, megközelíthetőség

javítása, jobb közlekedés, szebb, biztonságos környezet - pl. a Római parton a gát

part-menti megépítésével az ártéren lévő mintegy 70 hektár terület értéknövekedése

várható – ingatlanpiaci becslések alapján mintegy 25.000 – 45.000,- Ft/nm

értékben),

• másrészt a területen élénkülő gazdasági-, kereskedelmi-, vendéglátóipari

tevékenység hatására

Közvetett

A gazdaságélénkítő fejlesztési programok közvetetten is hatnak a vállalkozások számának

bővülésére, már működő cégek növekedésére a fejlesztéssel közvetlenül érintett

vállalkozói kör „beszállítóin” keresztül, valamint a foglalkoztatottak által generált

fizetőképes kereslet által. Az anyagunkban jelzett, közvetlen hatásként várható mintegy

168

45-50 új vállalkozás mellett az első évben minimálisan 350-500-ra tehető azon

gazdálkodók száma, akiknél a fejlesztés hatására új, illetve élénkülő piaci kereslet

jelentkezik.

Ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaság szereplőinek többsége költség-hatékony

működésre törekvő kis- és közepes méretű vállalkozás, jelenlegi teljesítményüket

meghaladó keresletet csak technikai-, technológiai korszerűsítéssel, vagy/és foglalkoztatás

növelésével tudják kielégíteni. Mindez azt mutatja, hogy a támogatásból megvalósuló

fejlesztések hatására közvetetten náluk is bővülni fog a foglalkoztatás és a technikai

színvonaluk emelkedésével versenyképességük növekedni fog.

A környezetállapot javulása – élhetőbb kerület – A fejlesztéseket kísérő területrendezés,

közparkok, mozgalmas közterek kialakítása tisztább, szebb környezeti állapotokat

eredményez. Az eddig megtűrten létező tevékenységek (pl. Hármashatár-hegyi extrém

sportok) kiépített infrastruktúra mellett kultúrált formában, a természeti értékek

megóvásával működhetnek.

Az életminőség javulása – a rendezett közterek, szabadidős és kulturális programokban

bővelkedő kerület mind az idelátogatók, mind a kerület lakói számára vonzerőt, magasabb

minőségű életvitelt jelent. A több látogató pedig több szolgáltatást vesz igénybe, ami a

vállalkozási tevékenységekre további pozitív hatást gyakorol (emelkedő spirál-effektus).

A kerület fejlődése nem képzelhető el a közélet változása, aktivizálódása, a kerületi

gazdasági-, közéleti szereplők között együttműködése nélkül. Összefogásuk, közös

lobbytevékenységük egy fejlődő, élhetőbb kerületet eredményezhet.

A kerület és a főváros számára a rekreációban és az életmódváltás

elősegítésében/propagálásában rejlő lehetőségek/hatások is jelentősek lehetnek:

• Az egészség megőrzése, a stressz oldása az egyének számára és a társadalom

számára is fontos, jelentősen hozzájárul a munkavégző-képesség megőrzéséhez, az

egyéni elégedettséghez, személyes boldogsághoz.

• A kultúrált, rendezett környezet, a gyermekek számára is alkalmas infrastruktúrával

ellátott parkok, közterek, a családi programok számára ideális lehetőségeket

169

teremtenek. (A kerületben élő gyermekes családok 1/3-a egyszülős. Éppen ezért

elengedhetetlen, hogy a kerület lakói számára családi kohéziót jelentő közös

élményt adó program-lehetőségek rendelkezésre álljanak a lakóhelyük közelében.)

Fejlesztési célterületek szerint

Konkrét projektek ismerete nélkül csak közelítő, nagyvonalú becslést lehet adni arra, hogy

a tervezett fejlesztések milyen hatásokkal járnak. Figyelembe véve a kerület egyes

célterületei fejlesztésére vázolt elképzeléseket, a jelenlegi készültségi fok mellett az alábbi

előrejelzések tehetők:

Hegyvidék: a szabadidős sportok, köztük az extrém-sportok helyszíneinek fejlesztése, a

körülöttük kialakuló vendéglátó-ipari és szabadidős szolgáltatások 10 vállalkozás

működési lehetőségeit teremthetik meg, amelyek összesen kb 50 főnek adnak munkát. Az

útbaigazító táblák elhelyezése, utak kialakítása további faipari-, építőipari

vállalkozásoknak jelentenek megrendeléseket. A turistaház, erdei iskola, vagy oktatási

központ létrehozása, működtetése során minimálisan 80-100 millió Ft tőkebevonásra

(magántőke+támogatás) kerülhet sor11. A szabadidős szolgáltatások egyenként további 5 –

30 millió Ft-ot befektetéseket jelenthetnek. Ezeken felül jelentkezik a közlekedés, útépítés,

közvilágítás költsége.

Aquincum: a fejlesztés alapvetően a már működő kezdeményezésekre épül, ill. a kulturális

értékek szélesebbkörű hasznosítására törekszik. A szolgáltatások fejlesztésével 4-5 új

vállalkozás számára nyílna működési lehetőség, mintegy 25-30 fő alkalmazása mellett. A

tevékenység jelentős részét a marketing munka javítása jelentené, ami az alapvetően

kereskedelmi célú vállalkozások befektetéseivel együtt 100 – 150 millió Ft-ra tehető. Ezen

túl jelentkeznek a közlekedésfejlesztéssel, útépítéssel, egyéb építési munkákkal

kapcsolatos költségek.

Római fürdő, Római part: a terület fejlesztésének kulcsa a gát megépítése. Befektetői

szempontból különösen fontos, hogy part menti gát épüljön, ez teremtheti meg a működés

11 Kizárólag a létesítéshez kapcsolódó befektetésekkel számolunk, a működés finanszírozásával nem.

170

„üzembiztonságát” a területen. Bár az építés költségei jelentősek, hozadékuk a terület

jelentős, 50-100 %-os felértékelődése lesz.12 A terület fejlesztésével 25-30 vállalkozás –

köztük szállodák, éttermek, cukrászdák – megtelepedése várható, ami 200-250 fő

foglalkoztatását biztosíthatja. Összességében 6-10.000 nm beépített terület növekménnyel,

ennek megfelelően 6-10 millió Ft építményadó bevétellel számolhat az önkormányzat. A

területen a következő 3-5 éven belül minimálisan mintegy 3-5 milliárd Ft tőkebefektetést

prognosztizálunk (szintén magántőke és támogatás formájában) – a gát építésén túl.

Egészen más léptékű fejlesztés is elképzelhető azonban akkor, ha a gát megépítését

követően külföldi befektetői körök is érdekeltté válnak a területen.

A vízi - közlekedés fejlesztése: a tömegközlekedés céljait is szolgáló kishajók

üzembeállítása, a kikötők mellé települő kereskedelmi egységek összesen 5-10 vállalkozás

indulását jelenthetik. A hajók üzemeltetésével együtt mintegy 60-80 fő foglalkoztatására

kerül sor. Összességében mintegy 200-250 millió Ft tőkebefektetést prognosztizálunk

rövid távon a fenti tevékenységekre.

A fentiekből látszik, hogy jelentős tőke allokálható a kerület turisztikai fejlesztésébe,

amely megtérülésében sokoldalú, más ágazatokra, valamint a lakosság életének számos

területére is kedvező hatást gyakorol. Éppen ezért mind az önkormányzatnak, mind a

kerület vállalkozóinak meg kell találniuk azokat a módokat, együttműködési-, támogatási

lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a tőke – magánbefektetések révén,

vagy európai uniós támogatásokból – a kerületbe hívható legyen.

12 2004. II. félévi önkormányzati adatok alapján a Római part önkormányzati tulajdonú építési telkeinek

fajlagos, nettó ára: Római fürdő: 40-60.000,-/nm; Római fürdő ártér: 20-28.000,-Ft/nm

171

KÉPEK JEGYZÉKE A BTM KISCELLI MÚZEUM FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNYÉBŐL

SZÁRMAZÓ FÉNYKÉPEKRŐL

Címoldal: Szent Flórián szobra a Flórián téren, 1920-as évek

Erdélyi Mór felvétele

Ltsz: 2004.411

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

1. kép Templom utca, 1910-es évek

Erdélyi Mór felvétele

Ltsz: F.85.710

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

2. kép A Krempel Malom és környéke, 1913

Müllner János felvétele

Ltsz: 8042

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

3. kép A Központi Kávéház a Fő téren, 1910-es évek

Erdélyi Mór felvétele

Ltsz: 18.021

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

4. kép A Polgár tér, 1910-es évek

Erdélyi Mór felvétele

Ltsz: F99.118

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

172

5. kép Az óbudai Fő tér, 1896 körül

Klösz György felvétele

Ltsz: 515.28

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

6. kép A Kiscelli kastély a Kiscelli utcával, 1930 körül

Czvek Gyula felvétele

Ltsz: F.2001.93

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

7. kép Az Aquincumi Múzeum, 1980 körül

ismeretlen felvétele

Ltsz: F.81.214

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

8. kép Bécsi út és Csemete utca, 1910-es évek

Erdélyi Mór felvétele

Ltsz: 68.218

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

9. kép Duna part a Római fürdőnél, 1932

ismeretlen felvétele

Ltsz: F.77.597.1

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

10. kép Vendéglő a Római fürdőnél, 1900 körül

Klösz György felvétele

Ltsz: 59.36.607

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

11. kép Szőlőkert utca, 1910-es évek

Erdélyi Mór felvétele

Ltsz: 9332/9x12

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

173

12. kép Mókus utca, 1910-es évek

Erdélyi Mór felvétele

Ltsz: 68. 218

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

13. kép Udvar a Majláth utcában, 1910-es évek

Erdélyi Mór felvétele

Ltsz: 68.228

BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

174